P. 1
Maxwell Maltz - Pszichokibernetika

Maxwell Maltz - Pszichokibernetika

|Views: 3,106|Likes:
Published by cadderly84

More info:

Published by: cadderly84 on May 08, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/30/2015

pdf

text

original

Maxwell Maltz

Pszichokibernetika
sikermechanizmusunk

Előszó______________________________________

Hogyan használjuk ezt a könyvet arra, hogy megváltoztassuk az életünket?
Az ÉNKÉP felfedezése áttörést jelentett a pszichológiában és az al­ kotó személyiségről kialakult felfogásunkban. Fontosságát már több mint egy évtizede felismerték, eddig mégis keveset írtak róla. Ennek furcsa módon nem az az oka, hogy az „én­ kép pszichológiája” nem működött a gyakorlatban, hanem az, hogy túlságosan is jól működött. Egyik kollégám ezt így fejezte ki: „Félek közzétenni az eredményeimet, különösen a laikus közönség számá­ ra, mert ha ismertetném egyik-másik esetemet és azt, hogy a szemé­ lyiség milyen meglepő és látványos javulása következett be, azzal vádolnának, hogy túlzók, vagy valamiféle kultuszt akarok csinálni, esetleg mindkettővel.” Magam is így éreztem. Úgy véltem, bármilyen könyvre, amit e témában írnék, kollégáim egy része több okból is úgy tekintene, mint különcködésre. Először is szokatlan dolog, hogy plasztikai se­ bész pszichológiai témájú könyvet írjon. Másodszor, bizonyos kö­ rökben még szokatlanabbnak találnák, hogy valaki kilépjen a „pszi­ chológia tudományának” feszes, zárt rendszeréből, és a fizika, az anatómia és a kibernetika területén keressen választ az emberi visel­ kedés rejtelmeire. A véleményem az, hogy minden jó plasztikai sebész egyben jó pszichológus, és — akarja, nem akarja — annak kell lennie. Amikor megváltoztatod egy ember arcát, elkerülhetetlenül megváltoztatod a jövőjét. Változtasd meg a külsejét, és a legtöbb esetben megvál­ toztatod az egész embert — a személyiségét, a viselkedését, néha még a képességeit és az adottságait is. A SZÉPSÉG TÖBB, MINT AMI LÁTSZIK A plasztikai sebész nem egyszerűen csak megváltoztatja az ember arcát. Megváltoztatja az ember belső énjét is. A vágások a bőrnél

mélyebbre hatolnak. Sokszor a lélek mélységéig. Már rég megértet­ tem, hogy ez nagy felelősséget jelent, és mind magamnak, mind a pácienseimnek tartozom azzal, hogy megfelelő ismeretekkel ren­ delkezzem arra vonatkozóan, amit csinálok. Egyetlen felelősséget érző orvos sem végez egy nagyobb plasztikai műtétet alapos felké­ szültség és jártasság nélkül. Úgy érzem hát, hogy ha megváltoztatva egy ember arcát, annak belső énjét is megváltoztatom, akkor az egyén belső világára vonatkozóan is megfelelő mélységű szakisme­ retekkel kell rendelkeznem. KUDARC, AMI A SIKER FORRÁSA LETT Egy előző könyvemben, amit vagy 20 éve írtam (New Faces — New Futures) olyan eseteket írtam le, amelyekben bemutattam, hogy a plasztikai sebészet, különösen az arcsebészet, hogyan nyitotta meg sokak számára az új élet lehetőségét. Néhány páciens személyisége egyáltalán nem változott meg a műtét után. Azoknak azonban, akiknek különösen csúnya volt az ar­ ca, a legtöbb esetben, a műtéti korrekciókat követően szinte azonnal (általában 21 nap után) ugrásszerűen megnőtt az önbecsülése és az önbizalma. Az említett néhány esetben tehát a páciens továbbra is értéktelennek érezte magát és nem tudott megszabadulni kisebbren­ dűségi érzésétől. Más szóval ezek a „sikertelenek” továbbra is úgy éreztek, úgy cselekedtek, úgy viselkedtek, mintha arcuk még min­ dig csúnya lenne. Ez azt mutatta számomra, hogy a külső megjelenés rekonstruk­ ciója önmagában még nem ad választ arra a kérdésre, mi a szemé­ lyiség megváltoztatásának a kulcsa. Kellett lennie valami másnak, amit a plasztikai műtét néha befolyásolt, néha pedig nem, és ha si­ kerül ezt a „valami mást” kijavítani, helyreállítani, megváltozik ma­ ga a személyiség is. Ellenkező esetben a személyiség ugyanaz ma­ rad, noha a külső megjelenése gyökeresen megváltozott. A SZEMÉLYISÉG ARCA Úgy tűnt, mintha magának a személyiségnek is lenne „arca” . Ez a lelki természetű „személyiségarc” látszott annak a valaminek, ami 6

a személyiség változásának valódi kulcsa. Ha ez továbbra is sebhe­ lyes , eltorzult, „csúnya” vagy alacsonyrendű maradt, az egyén a ma­ gatartásában ezeknek megfelelő szerepeket játszott, függetlenül külsejének előnyös megváltozásától. De ha sikerült helyreállítani ezt a „személyiség-arcot”, ha sikerült eltávolítani a régi érzelmi se­ bek forradásait, a személy is megváltozott, méghozzá plasztikai mű­ tét nélkül is. Miután foglalkozni kezdtem a problémával, egyre több olyan esettel találkoztam, amelyek azt bizonyították, hogy az „ÉN­ KÉP” — vagyis az egyén önmagáról kialakított véleménye, egyfaj­ ta lelki „képmása” — az a valami, ami a személyiség és a viselkedés valódi kulcsa. Erről részletesebben az első fejezetben lesz szó. AZ IGAZSÁG OTT VAN, AHOL RÁTALÁLUNK Mindig is kész voltam bárhová elmenni, hogy megismerjem az igazságot, még ha országhatárokat kellett is átlépnem. Ámikor évekkel ezelőtt úgy döntöttem, hogy plasztikai sebész leszek, a né­ met szakemberek messze megelőzték a világ többi részén tevékeny­ kedő kollégáikat. így hát Németországba mentem. Az énkép után kutatva ismét határokat kellett átlépnem, igaz lát­ hatatlan határokat. Bár a pszichológia elismerte az énkép létezését, és központi szerepét az emberi viselkedésben, nem adott azonban választ arra a kérdésre, hogyan hat az énkép, hogyan teremt új sze­ mélyiséget, mi történik az emberi idegrendszeren belül az énkép változásakor. Jómagam, kérdéseim többségére a kibernetikában találtam meg a választ. Abban a tanításban, amely visszaállította a teleológia fo­ galmának tekintélyét a tudományban. Eléggé meglepő, hogy a ki­ bernetika a fizikusok és a matematikusok, nem pedig a pszicholó­ gusok kutatásaiból született meg, különösen, ha figyelembe veszszük, hogy a kibernetika a teleológiával, vagyis a mechanikus rend­ szerek célkövető, célra orientált viselkedésével foglalkozik. Arra ad magyarázatot, mi történik a gépek célirányos viselkedése során, és melyek az ilyen viselkedés feltételei. A pszichológia az emberi lé­ lekre vonatkozó minden kérkedő tudása ellenére sem ad kielégítő magyarázatot még az olyan egyszerű élethelyzetekre sem, hogyan 7

A pszichológia vi­ 9 . A számtalan pszichológiai elmélet ajánlói hasonlatosak ahhoz az emberhez. hogyan használhatjuk fel ezeket az ismerete­ ket saját életünkben. hanem azt is be akarom mutatni. Egy valósághű énkép szinte új képességekkel. célorientáltan működik. ennek az egyedülálló és kreatív lénynek a méltóságát. és azt. aki azon töri a fejét. egyfajta beépített automatikus vezérlőrend­ szert. Új módon világítja meg a „pozitív gondolkozás erejét”. mi tör­ ténik saját portájának hátsó udvarában. Madame Curie nem volt orvos. hogy a tényét elfogadtam. hanem célra orientált. hogyan működteted és milyen célt jelölsz ki számára. sokat tett azért. Viszont szó szerint „működésképtelen” . Bármilyen új isme­ ret ezért inkább kívülről várható — nem a „szakemberektől”. hogy az áttörés a fizikusok és a matematikusok munkájának eredménye. megváltoztatjuk a személyiséget és a viselkedést. ezeket birtokolják. Semmiképpen sem meglepő persze. számunkra fontos célok eléréséhez. De ez nem minden. Ebben az áttörésben természetesen semmilyen érdemet sem mond­ hatok magaménak. Meghatározza. hanem matematikus.veszünk ki egy cigarettát a dobozból és helyezzük a szánkba. ha pedig ellened dolgozik. matematikai felfede­ zései a fejük tetejére állították a fizikai elméleteket. célmeghatározott műveletekként tételezve. „sikertípusú személyiségek” és „kudarctípusú személyiségek” . A Wright-fivérek nem voltak repülési szakemberek. hogy vannak ún. amely ha érted dolgozik akkor „sikermechanizmusként”. ÁLTALÁNOS ELVEK Az énkép — kulcs a személyiség és a viselkedés megértéséhez. A „szakem­ berek” egy adott tudomány határain belül felhalmozott ismeretek tudósai. és kiterjesztetted „a lehetséges határait”. A kibernetika egy valódi áttörést tett lehetővé a pszichológiában. „kudarcmechanizmusként” működik. ame­ lyeket régről ismernek. Némi irónia tükröződik abban. Einstein valójában nem fizikus volt. mire leszünk képesek és mire nem. hogy az emberi agy és idegrendszer az egyén céljainak követése során a kibernetika ismert el­ vei szerint. de egy sor olyan jelenségre is magyarázatot nyújtott. de nem teljesen értettek. Egy áttörés valamely tudományban legtöbbször e tudományon kívülről jön. meg más bolygókon. ha összhangban van az egyén énképével. Az énkép pszichológiája ezt is — az élet egy sor más tényéhez hasonlóan — új megvilágításba he­ lyezi. hogy helyreállítsa az embernek. és szó szerint sikerré változtatja a kudarcot. hogy „TE”. vagyis a kezelője. Tisztelt Olvasó. másoknál pedig miért nem. Ter­ jeszd ki az énképet. új adottságokkal tölti fel az egyént. még­ hozzá attól függően. Ma már például mind az individuálpszichológia. A fizikusnak azonban van rá válasza. hogy a kibernetika. Az énkép korlátokat szab az egyéni teljesít­ 8 ménynek. de fogalma sincs arról. magyarázatot ad arra. ismernünk kell azt a me­ chanizmust. hogy hogyan használhatjuk fel az életünkben. és ami még fontosabb. Ami a funkciókat illeti. mely a me­ chanizmusok és a mechanikus elvek tanulmányozásával vette kez­ detét. Az énkép pszichológiája nemcsak önmagában bizonyult helyt­ állónak. hanem a „kívülállóktól”. mind a pszichoanalitika. Hogyan hasznosíthatjuk ezeket az ismereteket? Könyvemben nemcsak a kibernetikával foglalkozom. egyeseknél miért működik. (A „pozitív gondolkozás” ténylegesen akkor működik. hanem kerékpár-mechanikusok. ha ez az összhang hiányzik — va­ gyis amíg az énkép maga nem változik meg. mégis jelentősen hozzájárult az or­ vostudomány fejlődéséhez. hogy megértsük az énkép pszichológiáját. ezeket alkalmazzák. ahogyan céljaink elérését segíti. mind a munkalélektan cáfolhatatlan bizonyítékokkal rendelkezik arra néz­ ve. Pasteur nem volt orvos.) Ahhoz. hanem fizikus. mi van a tá­ voli világűrben. Széleskörű bizo­ nyítékokkal rendelkezünk arra nézve. az agy és az idegrendszer egy csodálatos és bonyolult „célkövető mecha­ nizmust” testesít meg. legfeljebb azt. Ter­ mészetesen nem egyszerű mechanikai műveletként. Ha megváltoztatjuk az énképet. Mégis. „boldogságra termett személyiségek” és „boldog­ talanságra termett személyiségek”.

Mivel a páciens talán életében először tapasztalja. hallván.szont. így eljut oda. Nem kétséges azonban. és azt fel­ használja. valójá­ ban ez történik például a pszichoanalitikai iskola által alkalmazott terápia során is. helytelenít vagy morali­ zál. személyének méltósága van. Közös nevezőre hozza a direkt és indirekt tanácsadást. Énképünk. Ugyanezzel a módszerrel meg is változtatható. hogyan működik ez a mechanizmus és azt is. Mi több. Nem abból a gyermekből lesz egészséges. a környezetével harmóniában élő felnőtt. mert nincsenek tapasztalatai. hogy elfogadja magát. Az énkép pszichológiája áthidalja a különböző terápiák közötti szakadékot. mind az alkotó tapasztalásra építenek egy jobb énkép ki­ alakításában. hogy az ember rendelkezik egy mechanizmussal. Nem mondja azt. Ho­ gyan merítsen azonban valaki a múlt sikereinek az emlékéből. Ugyanez a próbálkozás egy másiknál ful­ ladással végződhet. hogy „nincs sikeresebb dolog a sikernél” . Függetlenül attól. amely az emberi lélek tanulmányozásával kezdte. hogy sokukból viszont idegbeteget. de nem tud tapasztalatokat szerezni. és másként tekint „énjére”. ahogy pácienséből ömlik a szó a 10 félelmeiről. és az élénken és részleteiben elképzelt — vagyis a valóságosan nem megtörtént. Az analitikus sosem bírál. Ez a feltételezés lehetővé teszi számunkra. hogy az embert megfosztotta a leikétől. hanem azt mondja. A behaviouristák. de még az autoszuggesztiót is. ez megtanít­ hatja. a pszichoanalízist. A hadsereg sok fiatalból „férfit csinál” . hogy egyenrangú félként elfogadják őt. Vagyis úgy tanulhatunk meg sikeresen élni. mely a mechanikai gé­ pek tanulmányozásával kezdte. reális életben nyert tapasztalat sokszor kemény és kegyetlen tanító. Ezek önbizalmat nyújtanak mai feladataink végrehajtásához. A TUDOMÁNY FELFEDEZI A „SZINTETIKUS” TAPASZTALATOT Egy másik felfedezés — ezúttal a klinikai és kísérleti pszichológia területén — lehetővé teszi számunkra. hanem aki tapasztalta a szeretetet. így vagy úgy. a tudás hatására változik — legyen ez a változás jó vagy rossz —. mint annak. Ha valakit behajítunk a mély vízbe. Mai magabiztossá­ gunk és kiegyensúlyozottságunk sokkal inkább eredménye annak. szó szerint tapasztalatokat alkossunk. hogyan kell úszni. ha eddig csak a kudarcokra vonatkozóan vannak tapasztalatai? Hely­ zete némiképp hasonlatos ahhoz a fiatalemberéhez. azt is megmagyarázza. hogy a gondolat pusztán elektronok mozgása. A valódi. majdnem azzal végezte. a múlt alkotó ta­ pasztalatainak bázisán fejlődik ki. mit tanultunk meg intellektusunk segítségével. aki nem kap munkát. akarva-akaratlanul. mert nincs munkája. az „akarat” és a „szándék” csupán mítoszok. Noha ez egy meglehetősen nagyvonalú megállapításnak 11 . a tudat pe­ dig mindössze kémiai folyamatok összessége. hogyan kell azt használnunk. mint beépített „tárolt információk” . nem követi el ezt a hibát. Évszázado­ kon keresztül elismerték. arról akartak meggyőzni bennünket. akik nem értették sem az „embert”. A VÁLTOZÁS KULCSA A TAPASZTALÁS Az énkép nem egyedül az intellektus. a bűntudatáról és „bűnös gondola­ tairól” . hogy agyunk laboratóriumában meghatározott céllal „tapasztalatokat” szintetizáljunk. A kibernetika. egy mechanizmus. ha tapasztaljuk a sikert. boldog és jól alkal­ mazkodó. hogy az „ember” egy gép. mit állítanak az elméletek. A múlt sikerei úgy működnek. Ugyanis a kísérleti és klinikai pszicholó­ gusok minden kétséget kizáróan bebizonyították. „érzi”. sem a gépezetét — ezért aztán összekeverték egyiket a másikkal —. a szégyenérzetéről. Ezt a dilemmát egy másik fontos felfedezés oldotta fel. hogy a „tapasztalást” közvet­ len és ellenőrzött módszerként alkalmazzuk az énkép megváltozta­ tására. a klinikai pszichológiát. hogy az ember idegrendszere nem tud különbséget tenni a tényleges — vagyis a va­ lóságosan lejátszódó események során szerzett — tapasztalatok. hogy milyen tapasztalatokat szereztünk a múltban. hanem ebben szerepe van a tapasztalásnak is. feloldja a köztük lévő látszólagos ellentmondásokat. akit tanítanak a szeretetre. hogy énje valódi érték. csak elképzelt események során szerzett — tapasztala­ tok között. sosem döbben meg.

hogy tapasztaljunk. Mindössze annyit kérek tehát az olvasótól. hogy képzeletére és emlékezetére támaszkodva állítsa össze saját „esettanulmányait”. Az egyes fejezetek végén hiányzik az összefoglalás. és gyakoroljunk tovább! Miért? Azért. hogy tapasztaljuk. hogyan javíthatja a sakktudásunkat — egyszóval hogyan hasznosítható minden elkép­ zelhető helyzetben. Egyszó­ val: eredményesebben emészti meg a könyvben foglalt információ­ kat. hogy ezekkel rendszeresen foglalkozzunk. hogy vé­ leményének kialakításával várjon 21 napot. A plasztikai műtétet követően egy átlagos pá­ ciens esetében 21 napra van szükség. ha kipróbáljuk őket a gyakorlatban. Olvasva egy könyvet. Egy megfelelő énkép kialakítása természetesen nem várható há­ rom hét után. hogy érzékelhető változás következzék be az énképben. hogy olvassuk. ha az új énkép „természetellenesnek” tűnik és kényelmetlen érzést vált ki bennünk. Ne riasszon vissza. Ezek és hasonló meg­ figyelések azt mutatják. ami benne van. ahogyan igyekszünk magunkat új kategóriákban elkép­ zelni. Ehelyett az olvasót kérem fel. hogy hozzászokjék új arcvo­ násaihoz. Ehelyett az olvasót kérem meg az általa legfontosabbnak ítélt megállapítások összegezésére. azonban elengedhetetlen. ha maga elemzi és foglalja össze az egyes fejezetek tartalmát. ha önmagunk előtt némileg képmutatónak tűnünk. Legalább 21 napig várjunk a következteté­ seinkkel. semmiféle ered­ mény sem mutatkozik. ezzel lehetőséget adva önmagának. új mintázatok alakulnak ki agyunkban. akik féltek a nyilvános szerepléstől vagy a fogorvostól. Végül is ez egy egész életre szóló feladat. Ezalatt a 21 nap alatt ne vitassuk az ismertetett elképzelések helyességét. A tapasztalás aktív. és az értékeléssel legalább három hétig várunk. ahol a „tapasztalat” elismerten a siker záloga. Ezért többet profitálhatunk a könyvből. hogyan erősítheti az önbizalmunkat. a továbbiakban szó lesz olyan ellenőrzött laboratóriumi kí­ sérletekről. alkotó módon kell feldolgoznunk az informá­ ciókat. akár cáfolni a könyvben kifejtett koncepciókat. Az előre gyártott illusztratív „esettanulmányok” száma szándékosan csekély. Csak így profitálhatunk az olvasottak­ ból. ha elfogadjuk. 12 A VÉLEMÉNYÜNK KIALAKÍTÁSÁVAL VÁRJUNK 21 NAPOT! Ne veszítsük el kedvünket. HOGYAN HASZNÁLJUK A KÖNYVET ÉLETÜNK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA? Ez a könyv nem egyszerűen csak arra való. Ez idő alatt ne tekintgessünk hátra. hogy a régi énkép feloldódjék és az új kezdjen alakot nyerni. Legyünk állhatatosak az új szerep kialakításá­ ban. amelyek során éppen az ilyen „szintetikus” tapasztala­ tokat használták fel pl. vagyis lelki képmásunkban. A kéz vagy a láb amputálása után a „fantom végtag” még kb. Végezzük el a gyakorlatokat még akkor is. 21 napig „érez”. hogy kiegyensúlyozottan vi­ selkedjünk. ismereteket szerzünk. Végül. ha célszerűtlennek tűnnek számunkra. így könnyebben emlékezetébe vésheti őket.tűnhet. ne fir­ tassuk. abban. Ezt a könyvet úgy szerkesztettem meg. hogy az ajánlott módszerek működni fognak vagy pedig nem. hogy javítsák a dárdadobás és a kosárra dobás pontosságát anélkül. valami történik az idegrendszerünkön belül. A javulás 13 . Ahhoz azonban. Meggyőződhetünk azonban a he­ lyességükről. Pusztán gondolati úton lehetetlen akár igazolni. hogyan működik ez a technika olyanoknál. Ezek egy­ szerűek és könnyűek. úgy tűnik. Arra va­ ló. Látni fogjuk. és az eredmények alapján ítélünk. a könyvben vannak elvégzendő gyakorlatok. ne akarjuk mérni a haladásunkat. mert általában minimum 21 napra van szükség ah­ hoz. hogy érvényességüket saját tapasztalatai alapján iga­ zolja vagy cáfolja. hogy szó szerint kény­ szerítse az olvasót a tapasztalásra. hogy ezeket a műveleteket a személyek valóságosan is elvégezték volna. Az információ megszerzése önmagában egy passzív folya­ mat. arra. hogy „otthon” kezdjük magunkat érezni. Amikor „tapasztalunk” . hogy minimum 21 napra van szükség ah­ hoz. Hogyan segíthet hozzá. Legalább három hetet kell élnünk egy új lakás­ ban. ha elkezdve a könyvben ismertetett gya­ korlatokat az énkép megváltoztatására.

Bu­ kásra álló diákok szinte napok alatt kiváló eredményekre lettek ké­ pesek. amely saját sokoldalú szükségleteinkből. mit hiszünk magunkról. sikereink. gátlá­ sos személyek boldog. ha­ nem egymást erősítik. És mert „így van felépítve”. az egészség. társaságkedvelő emberekké változtak. Krónikusan sikertelen emberek váltak sikeresekké. tudatában vagyunk ennek vagy pedig nem. A Cosmopolitan 1959januári számában T.Más síkon — a valódi Én felfedezése a szabadság és a konformizmusra való belső kényszer közötti különbséget jelenti. Az általam használt értelemben a „sikernek” semmi köze sincs a presztízs-szimbólumokhoz. Alkotó törekvés egy olyan. sőt még a képességek és az adottságok tekin­ tetében is. hogy „sikeres” legyen. sínre tehet egy bukdácsoló kar­ riert. külön foglalkozás nélkül. MI A SIKER? Mivel könyvemben gyakran használom a „siker” és a „sikeres” ki­ fejezéseket. kudarcérzésre és boldogtalanságra vezet. gyakorló pszichiáterek és az ún. nem lehet boldog. és kell is törekednie arra. ez nemcsak anyagi sikerre. azt hiszem helyes. James a következő­ képpen foglalta össze a pszichológusok és az orvosok eredményeit: „Az Én pszichológiájának megértése jelentheti azt a különbsé­ get. a pszichiátriában és az orvostudományban. De a legtöbb ilyen hiedel­ münk nem tudatosan. milyen embernek tartjuk magunkat.fejezet Az énkép: egy jobb élet kulcsa Az elmúlt évtizedben egy csendes forradalom játszódott le a pszi­ chológiában. Függetlenül attól. sőt lehet. Helyesebben mondva senkinek sem kell arra törekednie. ha nem célkövető lényként funkcionál. kudarcaink. győzelmeink bázi15 azonban már érezhető három hét után — és a változás néha valóban egész megdöbbentő. Ez az énkép arra vonatkozó elkép­ zeléseinket tükrözi. Az ember ugyanis ter­ mészeténél fogva célkövető lény. Szégyenlős. ez csak neurózisra. visszahúzódó. mind­ nyájan magunkkal hordozzuk önmagunk lelki képét. 14 . Ha „sikeremberré” próbálunk válni. hogy „sikerember” legyen. Ez egyszerre hozza meg a sikert és a boldogságot. Az új felisme­ résekre alapozott módszerek meglepő eredményekre vezettek a sze­ mélyiség. presztízs-szimbólumokra és rangokra szert tenni. A valódi Én felfedezése megmentheti a romokban heverő házasságot. Ezért aztán a valódi siker és a valódi boldogság nemcsak elválaszthatatlanok. számunkra fontos cél elérésére. hogy tudatosan nem is kivehető. ha mindjárt az elején meghatározom őket.” Egy jobb élet kulcsa Az énkép az évszázad legfontosabb pszichológiai felfedezése. a keserűség és a boldogság között van. Ha „si­ keressé” kívánunk válni. egymást növelik. önmegvalósításra és boldogságra is vezet. megaláztatásaink. Felfogásomban a siker az alkotó telje­ sítményhez kapcsolódik. hanem öntudatlanul alakult ki a tapasztala­ taink. Ez lehet elmo­ sódott. a leg­ kisebb részletekig megalkotva. F. De ott van. de mindenki képes rá. képességeinkből (nem pedig presztízs-szimbólumok halmozásának igényéből) fakad.1 . vágyainkból. A klinikai pszichológusok. Annak alapján áll össze. ami a siker és a kudarc. mert ilyenkor funkcionál az ember úgy. Noah Webster „egy kitűzött cél kielégítő teljesítéseként” hatá­ rozta meg a sikert. ahogy funkcionálnia kell. átalakíthatja a »kudarctípusú személyiséged . a szeretet és a gyűlölet. „plasztikai sebészek” munkája nyomán új elméletek és koncepciók láttak napvilágot az „én” természetére vonatkozóan. vagyis lényegi sajátosságaival összhangban. hanem elége­ dettségre.

azaz az önértékelésével. olyan áldozatként „aki szenvedésre kárhoztatott” . hogy a „pozitív gondolkozást” vagy meg­ határozott külső körülmények. meg fogja találni azokat a körülményeket. valóban azt fogja tapasztalni. akkor azt válaszolom. mintha igaz lenne. Mondd azt az iskolásnak. hogy mások kedvébe járjon. sőt még a képességeink is összhangban vannak ezzel az énképpel. hogy milyen keményen dolgozott.” Stb. Levert ábrázata. hogy a bizonyítványa igazolja önmagáról kialakított véleményét. hogy az énképe helyes. és azt fogja hinni. és ennek eredményeként új életet kezdjünk élni. mint aki „egyes” ta­ nuló vagy „számtanból tökfej”. Szám­ talan páciensemtől hallottam valami ilyesmit: „Ha ön arról beszél. vagy negatív jellemvonások megvál­ toztatására akarták alkalmazni. Az egyik ok.” Vagy: „A jövőben sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyo­ zottabb leszek. Ez az énkép a jobb élet kulcsává válik. Hiszen ő újból és újból próbálta megérteni a dolgokat.” Ha aztán egy kicsit utána érdeklődtem.) So­ . az általunk érzékelt környezetünk épül.” Vagy: „Ez a vállalkozásom sikeres lesz. Nem kérdőjelezzük meg a helyes­ ségét. Mindez tőlünk függ. Mondd azt a vállalkozónak. akiknek részéről visszautasí­ tásra számíthat — mindez eltaszítja tőle azokat. Ennek ellenére: ahogy a továbbiakban látni fogjuk. Az. és mégis sikertelen volt. hogy ő csak „úgy gon­ dolja”. személyiségét. Egyformán forrása lehet egy „ördögi körnek” vagy egy „isteni körnek”. ami miatt az egyén számára olyan nehéznek tűnik megváltoztatnia szokásait. különösen gyer­ mekkorunkban. Az a tanuló például. Az ilyen „objektív bizonyítékok” birtokában aztán csak ritkán jut eszébe a embernek. hogy őt senki sem szereti. Ugyanígy az a vállalkozó. hogy csak az ő fejében igaz az a vélemény. Az énkép az a kiindulópont. egy bukóspirálnak vagy egy emelkedő spirálnak jövőnk alakulásában. hogy minden el­ lenkező szándéka ellenére sikertelen legyen még akkor is. ezzel erősítve. szó szerint nem is tudunk másként cselekedni. hogy tapasztalataink igazolni látszanak az énké­ pünket. Amint egy önmagunkról kialakult hie­ delem vagy elképzelés része lesz e képnek. szinte csodának minősíthető változások következtek be mind a tanulók jegyeiben. hogyan igyeke­ zett. hogy megváltoztassák az énképüket. amelyre egész személyi­ ségünk. méghozzá két fontos fel­ fedezés következtében: (1) Minden cselekedetünk. Az. mind pedig az üzletkötők jövedelmében — amikor hozzáláttak. hogy megváltoztassuk az énképünket. alázatos modora. Valósággal ki­ hívja a visszautasítást. már ami személyünket illeti. Az a lány például. Ezért van az. aki valamilyen igazságtalanság áldozataként fogja fel önmagát. maga a viselkedésünk egésze. hogy buta a számtanhoz. hogy képtelen egy bizo­ nyos összegnél nagyobb forgalmat lebonyolítani. amit »pozitív gondolkozásnak hívnak. szinte min­ den esetben az derült ki. Számtalan eset bizonyítja. Mi több. azt fogja találni. hogy nem lehetünk sem túl fiatalok sem pedig túl öregek ahhoz. a „tapasztalatai” igazolják. felfogjuk magunkat. nem vagy az eszednél. az az alap. mindig megtalálja a módot arra. Üzleti papírokkal fogja igazolni. hogy ed­ dig minden erőfeszítése — hogy úgy mondjam — az Én perifériá­ jának. de a jegyek az ő véleményét igazolják. nem pedig a központjának megváltoztatására irányult. még akkor sem. Mindezekből az elemekből egy ÉN-t szerkesztünk (vagy énünknek egy képét). (2) Az énkép megváltoztatható. aki úgy tekint magára. de az én esetemben egyszerűen nem működött. amelyek önmagáról kialakított véleményét igazolják. hogy az iskolai táncdélutánon senki sem fogja felkérni őt. érzésünk. ha az al­ kalom szó szerint az ölébe hull. mi több. viselkedésünk. ahogy mások reagáltak ránk. annak alapján. amilyen személyi­ ségként elképzeljük. akinek olyan képe van önma­ gáról. életmódját az. (Például: „Meg fogom szerezni azt az állást. ha teljes erővel be­ vetjük az akaratunkat. akinek rossz véleménye van a képességeiről. túlzott igyekezete. mindig módját fogja ejteni. aki „kudarctípusú személyiségeként fogja fel önmagát. vagy éppenséggel öntudat­ 16 lan ellenségessége azokkal szemben.sán. akiket egyébként vonzana. szilárdítva azt. És így van „bizonyítéka” . hanem belőle kiindulva úgy cselekszünk. hogy már többször is próbálkoztam vele. Vagyis olyan személyiségként cselekszünk. hogy a baj valójában az énképével van. számunkra „igazzá” vá­ lik.

Egy fiú. hogy buták vagy gyenge képességűek voltak. aki­ nek irodalmi ismereteit egy bizottság nagyon rossznak értékelte. könnyedén. azt mondták: „Mindig megbukom. Egy másik diák. Az eredmények valóban ezt látszottak igazolni. ez azért van. semmilyen vagy csak nagyon laza kapcsolat van a sebészet és a pszichológia között. „mert egyszerűen nem üzletkötőnek szü­ letett” . hogy létezik egy 19 . azt az ÉN-t. az új felfogással összhangban lévő dolgok. a következő évben jóval az átlag felett 18 teljesített és helyesírásból egyike lett az iskola legjobbjainak. amire minden más épül. amelynek feladata mindezek megvalósítása.) Valójában az történt. eről­ ködés nélkül mennek. hogy azt mond­ ták volna: „Megbuktam ebből a tárgyból” . az énképe. hogy nem bírnák az idegei. aki száz szóból 55-öt rosszul írt le. Lecky a személyiséget olyan „képek. a következő évben irodalmi pályázaton díjat nyert. Mégis. hogy amint megváltozott az ÉN-re vonatkozó felfogás. ha megtanulná. aki visszavonulását fontolgatta. hat hónap után egy 100 főből álló gárda legeredményesebb üzletkötője lett. [1] Ugyanezt a módszert alkalmazta Lecky arra. amíg negatív véleményünk van az Énünkről. amelyek összhangban lévőnek tűnnek e rendszerrel. Ha a diákot rá tudjuk bírni. Úgy gondolta. Egy üzletkötő. „nem hisz bennük” .sem gondolkoztak el azonban azon. hogy évet kellett ismételnie.” Ahelyett. hogy azonosultak a hibáikkal és a kudarcaikkal. levonták a következtetést: „Kudarcember vagyok. Azokat a gondolatokat viszont. hogy megváltoztassák az ÉNjüket. Az a diák. megértené az anyagot. ha a diáknak nehéz egy tárgyat megtanulnia. vagyis az önmagáról kialakult elkép­ zelése. Saját feljegyzéseim legalább ilyen meggyőző eseteket tartalmaz­ nak. „Természetemnél fogva nem tudok helyesen írni” stb. Jézus óvott attól. ami először utalt arra. és hogy rágják a körmüket. alapköve. hogy ha megváltoztatjuk a diák vélemé­ nyét önmagáról. és olyan sokból bukott. aki rossz tanulmányi eredménye alapján régi iskolájá­ ból el lett tanácsolva. Ilyen vagyok. A „pozitív gondolkozás” nem használható eredményesen — foltként vagy mankóként — a régi énképhez. eszméket. Szinte „kézre állnak” az új énképpel rendel­ kező személynek. ma ismert szónok. mert annyira kikészítette idegileg a heti prédikációkra való felkészü­ lés. a személyiség elfogadja. aki már meg­ fogalmazta felmondását. Egy tiszteletes. hogy csak ritkán merész­ kedett ki a házából. gondolatokat. aki négyszer bukott latinból. a plaszti­ kai sebész munkája volt az. hogy azt mondták volna: „Nem sikerült a dolgozatom” (tényszerű és tárgyilagos). Ugyanakkor számtalan kísérlet bizonyítja. az iskolai pszichológussal való néhány be­ szélgetés után jó eredménnyel zárta az évet e tárgyból. A képzetek. gondolatok rendszereként” fogta fel. Egy lány. és nem használja cselekvésének kiindulópontjául. A legkorábbi ilyen kísérleteket a néhai Prescott Lecky. Columbiában kitűnő tanuló lett. Lecky tanár volt. hogy új anyagból tegyünk foltot egy régi ruhára vagy új bort régi üvegbe töltsünk. ma hetente átlagosan három alkalommal szól egybegyűltekhez a heti prédikáción kívül. Valaki. Miért ébredt érdeklődés egy plasztikai sebészben az énkép pszichológiája iránt Az első pillanatra úgy tűnhet. aki annyira félt az idegenektől. elképzeléseket. az énkép pszichológiájának egyik úttörője végezte el. mert (a diák nézőpontjából) önmagáról kialakított felfo­ gásával nem lenne összhangban. Ezekkel a diákokkal nem az volt a probléma. amelyeknek egymással összhangban lévőnek kell tűnniük. ahelyett. amelyek nincsenek össz­ hangban ezzel a rendszerrel. A probléma egy nem megfelelő énkép volt („Nincs érzékem a számtanhoz”. Azokat a képeket. a személyiség elutasítja.” Akik többet szeretnének tudni Lecky munkásságáról. azoknak figyelmébe ajánlom könyvét az Én belső összhangjáról. hogy elméletét diákok ezrein ellenőrizze. gondolatok e rendszerének a központja. Egyszerűen képtelenség tárgyilagosan elképzelni egy konkrét helyzetet. Lecky hitt abban. hogy leszoktassa a diákokat a dadogásról. hogy meg­ változtassa az én-meghatározását. ami a nézőpontjának az alapja. meg fog változni az adott tárgyhoz való viszonya. meg fog változni a képessége a megértésre is. az egyén „ego”-képe. amelyek korábban lehetetlennek tűntek. így lehetősége volt. és nem érzékeli.

Egy húsz évvel ezelőtti könyvemben (New Faces — New Futures) sok ilyen esetet írtam le. aki teljesen elvesztette önbizalmát. világos fejű gyerekké változott. akiknél nem következett be ilyen változás? Mi a helyzet azzal a grófnővel. és hogy elkerülje az olyan helyzeteket. akik azt bizonygatták. a „bamba” és „ostoba” fiú érdeklődő. Talán a legmegdöbbentőbb példa az a „megátalkodott” bűnöző. aki csak azt hallotta. Kezdte elveszíteni az önbizalmát. hanem átalakította egész életét. és aki szabadulása után fe­ lelős szerepet vállalt a társadalomban. Miért ne igyekezett volna elkerülni á társait? Miért ne kellett volna félnie az emberektől. amelyek csak megaláztatást hozhattak számára. Ha a sebészkés valóban csodát tudott művelni. továbbra is úgy viselkedett. Kezdett azon tépelődni. a páciens csak bizony­ gatja. mint az arca. hogy úgy néz ki. 20 Vagy vegyük azt az üzletkötőt. aki egész életében zavart és félénk volt az orrán lévő nagy púp miatt? Noha a műtét egy klasszikus orral és olyan arccal ajándékozta meg. és ennek megfelelően válto­ zott meg az élete is. mint a többi ember. Énje hamarosan jobban de­ formálódott. javulásra nem hajló valakiből szinte „egy nap lefor­ gása alatt” példamutató rabbá változott. de még a családja is alig ismeri meg. A szégyenlős és visszahúzódó bátor és merész lett. aki már sosem mer mások szemébe nézni. Olyan kérdéseket tettek fel. amit mondok. De mi a helyzet azokkal a kivételekkel. Hamarosan teljes figyelme ön­ magára összpontosult — elsődleges céljává egójának védelme vált. rettenetesen félve attól. hogy az operáció után semmi sem változott a külsejükön? Minden plasztikai sebész talál­ kozott ilyen esetekkel és hozzám hasonlóan képtelen volt rá magya­ rázatot találni. A külső megváltoz­ tatása sok esetben teljesen új személyiséget hívott életre. Egész életében gúnyolták — gyakran kegyetlenül. fellépését. hogy alig lát javulást. lelkesedhetnek a frissen nyert „szépségéért”. szájának groteszk deformációját. Szégyellte magát. amelyekre nem tudtam válaszolni. ez a csoda miért nem kö­ vetkezett be az ő esetében? És mit mondjunk mindazokról. hogy gyakran milyen drámai és gyors változások következtek be az arc hibáinak kijavítása után. és visszavonulnia önmagába. Nem­ csak a páciens külsejét változtatta meg. mint egy taxi. Legyen bármilyen drasztikus is a külsőben bekövet­ kező változás. tudja. és vezetett el olyan kérdésekhez. Az „előtte” és az „utána” készített fényképek­ 21 .„énkép”. hogy ez már számára is nehezen volt elviselhető. megdöbbentett. ami gyönyörűnek volt nevezhető. Furcsának tűnhet. Amikor sok évvel ezelőtt praktizáló plasztikai sebész lettem. mint korábban — semmi sem változott. akinek egy autóbaleset során szerzett arcsérülései miatt forradásos volt az arca. sőt szinte semmit. és munkájában sikeres lett. Társai­ val való kapcsolata számára csak megaláztatás és kín volt. vannak olyan páciensek. Ott van az elálló fülű fiú. külseje mások számára visszataszító. „Más volt”. két nyitott ajtóval. Könyvem és a témával foglalkozó cikkeim megjelenése után rengeteg levelet kaptam kriminológusok­ tól. de a kudarcaimból legalább annyit tanultam. Reggelenként a tükörbe nézve látnia kellett a szörnyű hegeket. Életében először lett megrögzött magábaforduló. hiába volt a műtét!” A barátai. szociológusoktól és pszichiáterektől. hogy ostobának tartották. a felesleges nővérke. hogy semmit sem változott az arca. hogy arcának „kijavítása” szinte pillanatok alatt megváltoztatta egész beállítottságát. de amelyek vizsgálódásra ösztönöztek. Érthető hát. mit gondolnak róla a többiek. hogy bármilyen formában is megnyilatkozzék? Nem csodálhatjuk. A sikereket könnyű volt megmagyarázni. akik ragaszkodnak ahhoz. A forra­ dás a rögeszméje lett. amelyek megválaszolása fontos pszichológiai ismereteket eredményezett. akiből később egy nagy cég igazgatója lett. Teljesen természetes. aki egy konok. mint a rút kiskacsa. úgy érezte. Az az üzletkötő. hogy fülét megope­ ráltatva — miután zavarának és megaláztatásának oka megszűnt — képes lett normális szerepre az életben. ön­ magával kapcsolatos érzelmeit. A kezem­ ben lévő sebészkés esetről esetre varázspálcaként működött. akik új arcot kaptak és továbbra is ragaszkodtak a régi személyiségükhöz? Hogyan magyarázzuk azoknak a reakcióját. hogy „ugyanúgy néznek ki. Meg­ keseredett és kötekedő ember lett. annyira. ma a magabiztosság modelljéül szolgálhat­ na. mint a sike­ reimből.

akik meg vannak győződve ar­ ról. akiknek született testi hibája van vagy baleset követ­ keztében eltorzult az arca. hanem éppenséggel büszkék rájuk Egy másik kulcs az eléggé megfoghatatlan énkép kutatásához. Azt a képességüket. az orruk vagy a mellméretük eltér az éppen imádott filmsztár paramétereitől. hogy csúnyák. A hasonló felmérések csak alátámasztják az említett adatokat: rengeteg ember van. Vidámnak. mennyire nem így van. megfelelő. hogy a bizonyítási próbálkozás ellenséges érzéseket vált ki benne. akiket egyetlen orvosi egyesület sem fogadna a soraiba. pusztán azért. hogy „valóban” éljünk. látványosan mentesnek kellene lenniük a lelki bajoktól. Ott vannak azok a 35 vagy 45 éves nők. a boldogtalanság. hogy teljes életet éljenek. nem egy esetben kifejezetten vonzó. akiknek normális. akik olyan büszkeséggel viselték „a kardok nyomát” arcukon. miért jönnek olyan emberek a plasztikai sebészhez egy „arcjavításra”. akik bizonygatják. hogy nagy a fülük vagy túl hosszú az orruk. az úgy­ nevezett „szépségdoktorok” . mintha tényleg lenne valamilyen testi hibájuk. Egyetlen etikus plasztikai sebész sem vállalkozna arra. melyeket nem szégyellnek. Ez a közös nevező — a meghatározó tényező — mind­ egyik esetben. Ugyanúgy szégyellik magukat. a kudarc. Az ilyen esetekből könnyen arra következtet­ hetnénk. ugyanúgy akadályozzák az ún. ugyanolyan aggódást. Azonban túlságosan is jól tudjuk. forradás „előállítására” ugyanolyan lélektani következményekkel. A rejtély kulcsa: az énkép Az énkép felfedezése magyarázatot ad a fent tárgyalt ellentmon­ dásokra. Az ilyen nézetnek megfelelően azoknak. Lehe­ tett alkalmazni forradás eltüntetésére. szorongást éreznek. Az ilyen „képzelt csúnyaság” egyáltalán nem ritka. hogy a púp már nincs az orromon — de az or­ rom ennek ellenére ugyanúgy néz ki. látható. A képzelt csúnyaság titka Azoknál. 22 Ez a felfogás nem nyújt magyarázatot arra sem. A régi New Orleansban a kreol ugyanilyen megfontolásból kötötte be fél szemét feketével.kel sem ér el az ember semmit. az önbizalom hiánya mind-mind gyógyítható. Ahhoz. Sajnos vannak szélhámosok. mint ahogy egy amerikai viselné a becsületrendet. elfogadható kül­ seje van. Amikor fiatal orvostanhallgató voltam Németországban. önbizalommal teltnek kellene lenniük. Valamilyen furcsa lelki alkímia következtében a páciens racionalizálja a történteket: „Való igaz. a plasztikai sebészet látszólag tényleg ké­ pes csodákat művelni. A párbajozók voltak az egyetem elitje. a félelemtől. mint fizikai természetűek — ugyanúgy bé­ nítják a képességeiket. akik csak képzelik. mintha valódi testi hibáik lennének. hogy a forradás már nem látszik. amellyel együtt tu­ dunk élni. Úgy viselkednek. és egy forradás az arcon bizonyí­ totta. aki szégyelli a külsejét. nyilvánvaló. „Forradásaik” — bár ezek sokkal inkább lelki és érzelmi.” vagy: „Lehet. sőt. olyannal. a beteges aggódás. voltak diáktársaim. a félelem. mint a forradás eltüntetése az üzletkötő arcáról. men­ tesnek az aggódástól. Nekik nincsenek gátlásaik. A titok nyitja a következő. Kezd­ tem belátni. mert a szájuk. hogy a késnek önmagában nincs mágikus ereje. hogy „csúnyák”. hogy a diákok 90 szá­ zaléka valamilyen módon elégedetlen a külsejével. akik azt hiszik. hogy te a kiválasztottakhoz tartozol. legfeljebb azt. noha megjelenésük teljesen normális. hogy a neurózis. Egy nemré­ gen elvégzett egyetemi felmérés azt mutatta. hogy „öregnek” néznek ki. legyen szó sikerről vagy kudarcról. va­ gyis az életet kielégítőnek találjuk. valósághű és tárgyi­ lagos énképpel kell rendelkeznünk. lelki gátak. Vannak férfiak. Ezeknél a diákoknál a forradás ugyanazt a pszichológiai hatást váltotta ki. Az énünket elfogadhatónak kell találnunk a magunk szá­ . hogy nem mindenfajta forradás vagy torzulás vált ki szégyenérzetet. hogy megoperálja őket. boldognak. hogy a lakosság 90 százaléka nem lehet a külsejét tekintve „abnor­ mális” vagy „hibás”. de mégis ott van!” Forradások. Ott vannak azok a fiatal lányok. Ha a „normális” és az „átlagos” szavak egyáltalán jelentenek valamit. ha plasztikai műtéttel eltávolítjuk a fellelhető testi hibákat.

és olyannak. amely nem érzi korlátozva magát al­ kotó önkifejezésében. amikor fenyegetve van. a szakirodalom is leginkább az emberi abnormalitásokkal. amikor csekélyke akaratát szembe akarja szegezni az emberi természet ezen negatív erőivel. kudarcra kárhoztatjuk Istentől kapott adottságainkat. engedjük. . „abnor­ mális” emberekkel foglalkoznak. miben vagyunk erősek és miben gyen­ gék. amely elérhető lenne számunkra. Ha ugyanez a forradás rontja az énképet (mint az üzletkötő esetében). mint ami a „normális viselkedés” része. az TÖBB ELET. az emberben rejlő önrontó tendenciák­ kal foglalkozik. bezárkózunk. Plasztikai műtéttel kijavítva egy testi hibát. hogyan távolíthatják el a lelki forradáso­ kat. magabiztosak és sikeresek. és mindkettőt illetően őszintéknek kell lennünk önmagunkkal. mint akik ténylegesen va­ gyunk. hogy megfelelően tudjunk funkcionálni az életben. hogyan változtathatják meg beállítottságukat. sem kevesebb annál. ez több élet. Azt kell sajnos mondanom. hogy a sok olvasás kö­ vetkeztében nem kevesen úgy tekintenek a gyűlöletre. a félelem.mára. Ellenségesen fo­ gunk viselkedni és összeférhetetlenek leszünk. mint bármikor. Néha az eltorzult énkép a sikeres műtét után is tovább él. csak akkor követke­ zik be lényeges pszichológiai változás. a siker. a bűntudatra. sőt. hogy boldogságot és egészséget csikarjon ki magának. Ha megfelelőnek érezzük. ha az eltorzult énképet is megfelelően kijavítják. Amikor ez az énkép biztonságban van. Mivel a pszichológusok és a pszichiáterek az ún. többet kellett számukra nyújta­ nom. többre van szük­ ségük. hogy azoknak. csökken az önbecsülés és az önbizalom. amely összhangban van a realitásokkal. Nem félünk „önmagunk lenni” és korlátozás nélkül megnyilatkozni. Amikor ez az énkép számunkra a szégyen tár­ gya. ahogyan gátoljuk képességein­ ket. a lelkünk mélyén —. mint egy operálandó fül. A boldogság. Olyan énre. közülük sokaknak nincs szüksége semmiféle műtétre. hogy joggal lehetünk büszkék rá. megváltozott külső megjelenésükhöz hasonlóan. Meg kellett mutatnom nekik. a „romboló ösztönre” . a lélek nyugalma — vagy legyen bármi is a legjobbról val­ lott felfogásunk — lényegét tekintve több életként nyilatkozik meg. olyanra. hogyan végezhetik el maguk sa­ ját „lelki képük” javítását. Ez a vizsgálódás rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult. mint megmutatni. Amikor határtalanul boldogok vagyunk. Ez azt jelenti. Ma job­ ban meg vagyok győződve. hogy az aggódás. ame­ lyet nem szégyellünk. Az énképünknek jó közelítéssel meg kell felelnie valós énünknek. és bizonytalanok vagyunk. Olyan énre van szükségünk. Egészséges önbecsülésre van szükségünk. igyekezni fogunk inkább elrejteni. akik felkeresik a plasztikai sebészt. a halált öleljük magunkhoz. Tudnunk kell. hogy amit mindnyájan akarunk — ott. Alkotó megnyilatkozása így korlátozott. Ismernünk kell önmagunkat. a jobbulásra való képes­ ségét illeti. az önmegvetésre és más hasonló negatív dologra. EGY JOBB ÉLET PROGRAMJA Az elmúlt 30 évben a pszichológia túlságosan is pesszimistává vált. mint ahogy a „fantom végtag” még évekkel az ampu­ tálás után is képes fájni. hogy az optimu­ munkon működünk. mint csak a műtétre magára. nő az önbecsülés és az önbizalom. és hátat fordítunk mindannak. Megtagadva az élet ajándékait. nem lehet sem több. magabiztosságot fogunk érezni. Az átlagember szörnyen gyengének és tehetetlennek érzi magát. aggódunk. az önvád. Ha egész emberként akartam őket ke­ 24 zelni. az „önnevelés” valóban meglehetősen hiábavaló dolog lenne. ezért nem rejtőzködik és nem álcázza magát. vagyis nem úgy tekintettem rájuk. És annak mértékében. önmagunk megvetése kerít­ sen hatalmába. Ha ez lenne az ember és az emberi lét valódi természete. Ha az arcon lévő forradás javítja az énképet (mint a német párbajozók esetében). már ami az embert és annak a változásra. amivel megajándé­ kozott bennünket a Teremtő. Pályafutásom új szakasza Ezek a megfigyelések egy új pályafutás kezdetét jelentették szá­ momra. száj. Vagy úgy 15 évvel ezelőtt arra a meggyőződésre jutottam. szó szerint elfojtjuk azt az életerőt. „jól” érezzük magunkat. kar vagy láb megtestesítőjére.

Bármilyen konkrét célt is tűzzünk magunk elé. ezeket ugyanúgy dolgozza és használja fel. idegeskedni. A „tudatalatti” tudományos értelmezése A kibernetika meggyőző bizonyítékokat szolgáltatott arra. hogy az konkrét célok elérésével sikert és boldogságot biztosítson számunkra. A legmodernebb felfogás és a leg­ használhatóbb munkahipotézis úgy hangzik. 26 A kulcsfontosságú célkép nem más. mint a siker.). vagyis nincsenek érzései. hogy ennek tudatában lennénk). nem szeret. a tudat irányít és használ fel. mint bármilyen ember al­ kotta elektronikus agy vagy célérzékelő rakéta. mint bármilyen más adatsort. A helyzetértékelésünkön és a beállítottságunkon keresztül „tápláljuk be” azt a problémát. az képes a sikerre is. célra törekvő mechanizmust működtet. célra orientálódó. Ha ez megfele­ lően működik. amelynek megoldásán munkálkodhat. Más szervomechanizmusokhoz hasonlóan az Alkotó Mechaniz­ musunknak is egy világos célra és egy objektív „problémára” van szüksége. hogy sikeresebben és boldogabban éljünk. tudatalatti egyáltalán nem valamiféle „ész” vagy „tudat” . Ebből következik. Aki tud emlékezni. amelyek elérésére törekszik. Automatikusan munkál­ kodik azon. A módszer alkalmazásának célja az. amelynek célja. milyen célokat tűzünk elé. és amelyet az ész. mint azok a LELKI KÉPEK. nem gyűlöl. A módszer maga új gondolkozási. ugyanolyan hűségesen fog működni. Ha olyan információkat és adatokat kap. Ez az „életösz­ tön” az értünk kifejtett tevékenysége során egy olyan valamire tá­ maszkodik. hogy az un. alacsonyrendűek. ezzel a bennünk rejtőző automatikus vezérlő rendszerrel. amin munkálkodnia kell. Más szervomechanizmusokhoz hasonlóan. hogy ebben a törekvésünkben nem vagyunk ma­ gunkra hagyva. mindenekelőtt meg kell ismerkednünk ezzel az Alkotó Mechanizmussal. Ez a célra ori­ entált gépezet. Mindegyikünkben ott munkál az „életösztöne” . Annak a programunknak a megvalósításához. ami állandóan az egészség és a boldogság felé törekszik. gyakorlásából és ta­ pasztalatátélésből áll. nem mások. akkor a neve Sikermechanizmus. az éppen aktuális problémák megoldásánál. mégpedig attól füg­ gően. amit Alkotó Mechanizmusnak nevezek. Alkotó Mechaniz­ musunk is felhasználja a tárolt információkat. Ilyen értelemben rög­ zíti a „számunkra lehetséges” dolgok területét. hiedelmek. em­ lékezési és cselekvési szokások betanulásából. ugyanolyan személytelenül. célra törekvő „szervomechanizmus”. hogy elérje az olyan célokat. Hasonlóan más szervomechanizmushoz. működésében — már ami az alapelveket illeti — igen hasonlatos az elektronikus szervomechanizmusokhoz. amely egy automatikus. Ez a bennünk lévő Alkotó Mechanizmus személytelen. hogy (1) megfelelő és reális énképet alakítsunk ki. hogy énképünk megvonja bármilyen más célunk megvalósíthatóságának a határait. Azok a célok. amely az agyból és az idegrendszerből áll. mint az énképünk. vagy éppenséggel a kudarc és a boldogtalanság. de sok­ kal hatékonyabb és sokkal bonyolultabb. ha­ nem egy mechanizmus: egy célkövető. az Alkotó Mechaniz­ musunk olyan információk és adatok alapján működik. hogy aztán objektív tapasztalatként adja meg nekünk a „választ”. a módszer a következőkből 27 . elkerülve. ez mindig az én­ képünkkel összhangban történik (anélkül. aki képes megkötni a cipőfűzőjét.Én azonban hiszek abban — és sok-sok páciensem esete alátá­ masztja ezt —. amelyek szerint mi ér­ téktelenek. amelyeket KÉPZELETÜNK segítségével alkotunk meg. (2) Alkotó Mechanizmu­ sunkat úgy használjuk fel. képzelőerő-működtetési. de most már Kudarcmechanizmusként. Tűzz elé negatív célokat. Amint a továbbiakban látni fogjuk. Tűzz elé sikercélokat — Sikerme­ chanizmusként fog működni. a konkrét helyzetek elemzésénél. azaz a „memóriát”. értelmezések stb. és azzal. amelyeket mi táplálunk belé (gondolatok. tehetségtelenek (negatív énkép) va­ gyunk. hogy az embernek nincs két „tudata” . hanem csak egy. a boldogság. hogyan használ­ hatjuk ezt Sikermechanizmusként. hogy Kudarcmecha­ nizmusként működjön. ami ott található minden emberben.

fel kellett fedeznie és alkalmaznia kellett bizonyos alapelveket. amelyet a Teremtőnk helyezett oda. mégis igaz. Semmivel sem nehezebb új sztereotip cselekvési mintákat elsajátítani gyakorlással. John von Newmann szerint a vá­ lasz egyértelműen „igen” . egy olyan szervomechanizmussal látta el. de gyakorolnunk kell őket. új. mint eldön­ teni. hogy amikor a Teremtőnk megalkotta az embert. amely sokkal hatékonyabb. W. Miután ezeket felfedezték. amely értelmes egésszé kapcsolta volna össze ezeket a jelenségeket. 28 29 . mint „élni”. hogy az emberi agy ugyanígy működik? Lehet. ill.fejezet__________________________________ Az ember belső sikermechanizmusa Meghökkentőnek tűnhet. az alkotó lelki képalkotás semmivel sem ne­ hezebb annál. 2 . de tény. Azt. vagyis egy általunk kitűzött cél elérése érde­ kében. és célra törekvő mechanizmusokat szerkesszen. Norbert Wiener és Dr. de amely ugyanolyan elvek alapján működikl A neves kiberne­ tikusok. hogy „ha képesek emlékezni. hogy segítse ezt a lényt céljának elérésében. sztereotip válaszreak­ ciók begyakorlása elképzelt cselekvési helyzetek segítségével. egy célra törekvő szerkezet. mint amikor felidézünk valamilyen jelenetet a múltból vagy amikor idegeskedünk a jövő miatt. a tudósok azt kérdezték maguktól: Lehet. R. alkotó átélés. megszokott. arra. Amikor azonban az ember hozzálátott. hogy mi történik. Pácienseimnek gyakran mondom. hogy a régi. és „tapasztalatokat” kell gyűjtenünk. csodálatosabb. amelyről az ember csak álmod­ hat. a faj fizikai létezését jelenti. Az állatban található mechanizmus az étel és a lakhely biztosítására szorítkozik. idegeskedni vagy a cipőfűzőjüket megkötni. Nem volt azonban egy egységes alapelve­ ken nyugvó elmélet. ahelyett. Az élet alacsonyabb rendű formáinál „élni” — egysze­ rűen az egyed. hogy a tudati tevékenységre vonatkozó ismereteink ugyanolyan érvényesek és hasznosak maradnának akkor is. A kép­ zeletbeli megjelenítés. Az elvégzendő feladatok egyszerűek. automatikus módon tennénk ezt. hogy tíz évvel ezelőtt még nem tudtuk. hogy egy „elektronikus agyat” építsen. Gerard 1946 júniusában a Scientific Monthlybm azt írta az agyról és a képzeletről. automatikus (spontán). Dr. Beépített belső vezérlőrendszerünk Minden élőlénynek van egy beépített vezérlőrendszere. mint bármely elektroni­ kus agy vagy vezérlőmechanizmus.áll: lelki kép alkotó kialakítása. sokéves és részletekre kiterjedő vizs­ gálatokkal megfejtették. vagyis tudatos megfontolás nélkül járnánk el. nem lehet problémájuk a módszer alkalmazásával” . a koponyánk vattával van kitömve. hogyan működik az emberi agy és az idegrendszer egy „szándékunk szerinti”. tapasztalás a képzelet felhasználásával. hogy minden reggel más és más módon fogjuk megkötni a ci­ pőfűzőnket. ami szélesen értelmezve nem más. ha úgy tudnánk. hogy szomorú igaz­ ság.

segít felfedezni. Az ilyen jelenségeket magyarázva általában azt mondjuk. mint az állatoké” — mondta Dugóid Stewart. az emberi haladás kime­ ríthetetlen forrása. Ezek (önfenn­ tartás. még ha ez a vidék több ezer kilométerrel távolabb is van. Elemezve ezeket az ösztönöket. aki sikereit jelentős mérték­ ben annak tulajdonítja. Mégis — a madarak pontosan tudják. kifejlesz­ teni egy jobb személyiséget. Az ember viszont rendelkezik valamivel. Nincs újságjuk. verset írni. fajfenntartás) szinte beléjük vannak vésve.. Kaiser. Egyedül az em­ ber képes irányítani saját Sikermechanizmusát képzelete vagy kép­ felidéző képessége segítségével. amelyekben a felfedező madarak leírják. amelyek az állatoknál hiányoznak. vagyis a faj fenntartására. mint a fizikai túlélést és a faj fennmaradását. fennmaradni. tévéjük. és tevékenységükben felhasználták. amelyek vezérlik őket. és még sosem látott telet. hanem egyben alkotó lény is. Mégis. az emberben lévő Siker­ mechanizmus segít megválaszolni a problémákat. megteremteni a lelki egyensúlyt. csináljunk bármit is. Sokan azt gondolják. mint pusztán létezni. sem pedig könyveik. Ennek köszönhetően az em­ ber nem egyszerűen egyik a többi lény között. hol marad meleg az időjárás. üzleti vállalkozást irányítani. a „szexuális ösztön” se­ gítségével hozzájárul a faj fenntartásához. mikor közeleg a hideg évszak. Ar­ ra sem kell tanítani. új távlatokat feltárni a tudományban. ősszel már azt látjuk. hogy szorgalmasan gyűjti a mogyorót. mint bizonyos fizikai szükségleteket kielégíteni. árut eladni. hogyan raktározza el télire. A sikermechaniz­ musuk működése azokra az előre beépített célképekre van beállítva. amelyeket „ösztönöknek” hívunk.hogy el tudja kerülni az ellenségeit és a veszélyhelyzeteket. gyakran a nyílt tenger fe­ lett. pozitív módon használta fel al­ kotó képzeletét. 31 A . mint bármely állat esetében. hogy alkotó képzeletről csak költők. hogyan gyűjtse a mogyorót. Ez pedig — az alkotó képzelet. hogyan tájékozódjon. Röviden — az állatok rendelkeznek egyfajta „sikerösz­ tönnel”. sokoldalúbb. legyen mit fogyasztania. A madárnak nem kell leckét vennie. ami az állatoknak nincs. és sorsa ugyanolyan lesz. Képzeletének segítségével célokat alakít ki. biztosítani a sikert bármilyen tevé­ kenységben. De a képzelet mindenben alkotó módon nyilatkozik meg. mely részei melegebbek a Földnek. Egy állat esetében „élni” annyit jelent. és azt is. A mókus tavasszal születik. hogy télen. hogy az embernek szintén van sikerösztöne. ahonnan megtudnák a várható időjá­ rást. mint az állatok esetében. felfe­ dezők és a hozzájuk hasonlók esetében beszélhetünk. Az ember esetében „élni” többet jelent. hogy 30 az állatoknak bizonyos „ösztöneik” vannak. Az embernek vannak bizonyos érzelmi és lelki szükségletei. hogy sikeresen alkalmazkodjanak a környezethez. „A jövőnket képzeletünkkel fel­ idézhetjük” — mondta Henry J. Szüksége van bi­ zonyos érzelmi és lelki kielégülésre is. legyűrje az akadályokat. milyen módon hozza működésbe képzeletünk az Alkotó Mechanizmust — elismerték egy ilyennek a létét. hogy építő. hogyan építsen fészket. Azon túl. Semmisítsük meg az embernek ezt a képessé­ gét. Mégis — a madarak több ezer kilométeres utakat tesznek meg kiválóan tájékozódva. hogy el­ kerülje a veszélyt. a híres skót gondolkodó. segítik őket abban. „A képzelet az emberi tevékenység nagyerejű ösztönzője. „A képzelet az ember leginkább Isten­ hez hasonló tulajdonsága” — mondta Glenn Clark. Az ember rendkívül gazdagon van megáldva ezen a téren. Azt sem kell megtanulnia. „A képzelet irányítja a vi­ lágot” — mondta Napóleon. azt látjuk. Az állatok nem képesek megválasztani a céljaikat. Az emberbe épített „Siker­ mechanizmus” ennek megfelelően szélesebb területet fog át. Következésképpen — az élet az ember számára többet foglal magá­ ba. Az elmúlt évszázadok nagy gondolkodói és a keményfejű „gyakorlati” emberek — noha nem ismerték. méghozzá sokkal kiválóbb.. ami része az egyén életének vagy teljesebb életet tesz lehetővé számára. amikor már nem lesz mit gyűjtenie. A „sikerösztön” A mókust nem kell arra tanítani. hogy segíti az embert abban. továbbá a szaporodásra. Gyakran figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt. sikeresen birkózzanak meg vele.

Mint „vezérlőrendszer” automatikusan tartja a helyes irányt vagy automatikusan helyes válaszokat ad a kör­ nyezeti hatásokra. Amikor a mechanizmus meg­ kapja az információt arról. meghatározni a he­ lyét. Dr. A feladat: el kell érni azt. Norbert Wiener szerint. John von Newmann. A feladat: megkeresni. hogy jó irányban halad (pozitív visszacsatolás) és arról. A gép nem reagál a pozitív visszacsatolásra. és amely hasonlóan működik. mint egy számítógép és egy célkövető mechanizmus. ill. ösztönző gondolatokat. könyvében azt íija. de most már jobbra történő korrekcióval. hogy az ember rendelkezik egy belső gé­ pezettel. hogy agyunk és az idegrendszerünk olyan szervomechanizmust alkot. a „válasz”. És ez igaz még az olyan egyszerű műveletre is. Szükség van azonban egy módosító. hogy az emberi agy rendelkezik mind az analóg. és most a torpedó túlságosan balra tér el az iránytól. A he­ lyes dolgot csinálja. ami információt ad a célról. A „kibernetika” szó görög eredetű. Rendelkezniük kell egy mozgató szerkezettel. a korrekciós szerkezet azonnal működésbe hozza a kormányt. új betekintést nyerünk az emberi magatartás „miértjébe” és „hogyanjába” .SIKERMECHANIZMUSUNK MŰKÖDÉSÉNEK TITKA Az ember — nem gép. (2) Ismeretlen a cél. A szervomechanizmusok úgy vannak megszerkesztve. „Elektronikus agyként” automatikusan old meg problémákat. mint amikor egy au­ tomatikus vezérlésű torpedó megkeresi célját. hő­ vagy zajérzékelő). amely automatikusan műkö­ dik célunk elérése érdekében. Az ilyen gépeknek „ismerniük” kell a célt. Csak ennek az automatikusan működő mechanizmusnak kö­ szönhetően tudjuk a cigarettát felemelni. a „válasz”. Vizsgáljuk meg az emberi agy és a me­ chanikus szervoberendezések között lévő hasonlóságot. (1) Ismert a cél. De a kibernetika új felfedezései arra mutatnak. Cikcakkban haladva. amikor va­ lamilyen előre elhatározott dolgot csinálunk. Az (1) típusra példa az automatikus vezérlésű torpedó vagy az elfogó rakéta. amely a cél közelébe viszi őket. hasonlóan ahhoz. A torpedó tehát úgy teljesíti feladatát. Az emberi agy és idegrendszer mindkét módozatban képes mű­ ködni. megvalósítani azt. amelyet használ. ill. adja meg a szüksé­ ges válaszokat. Ismételnem kell: a pszichokibemetika nem állítja. Dr. Ezt az új felfogást én pszichokibemetikának nevezem — ez a ki­ bernetika elveinek alkalmazása az emberi agy működésére. aki a célkövető mechanizmusok fej­ lesztésének egyik úttörője volt a második világháború idején. amely a kibernetika alapelvei szerint műkö­ dik. visszatérítve a torpedót balra. hogy au­ tomatikusan a cél. Azt mondja. Ezek az „érzékszer­ vek” tájékoztatják a gépet arról. ill. ill. amikor hibát vét és eltér az iránytól (negatív visszacsatolás). a „válasz” irányába „kormányoznak”. amelyet „MI” használunk. és jelentése: „kormányos” . Az emberbe épült szervomechanizmus egyszerre működik „vezérlőrendszerként” és „elektronikus agyként” . mind pedig a digitális számítógép sajátosságaival. ezért egyszerűen „folytatja azt. amit csinál” . „A számítógép és az agy” (The Computer and the Brain) c. hogy a torpedó „letért az irányról” mond­ juk erősen jobbra. szó sze­ rint „tapogatódzva” jut el a célig. A feladat: elérni. A cél ismert — egy ellenséges hajó vagy repülőgép. korrigáló szerkezetre. és nem egyszerűen az 33 . amely válaszol a negatív visszacsatolásra. hogy bizonyos célokat elérjünk. Az eredmény: egy újabb negatív visszacsatolás. amilyen egy cigaretta felvétele az asz­ talról. A PSZICHOKIBERNETIKA AZ AGY MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÚJ FELFOGÁS Amikor az emberi agyat és idegrendszert egy olyan szervomechanizmusként fogjuk fel. De „túlkorrigál” . ill. vala­ mi nagyon hasonló történik az emberi idegrendszerben. Rendelkezniük kell egy „érzékelő szervvel” (radar. Agyunk és idegrendszerünk egy olyan cél felé törekvő mechanizmust képez. hogy az ember egy gépezet. vet fel új elképzeléseket. 32 A SZERVOMECHANIZMUSOK KÉT ALAPTÍPUSA A szervomechanizmusoknak két alaptípusa ismert. hogy hibákat elkövetve és azo­ kat állandóan kijavítva halad előre.

most össze kell húznom a tricepseket. amely ennek megfelelően korrigálja mozdulataink irányát. így cikcakk irányban halad az úton. Mindenek­ előtt nagy mennyiségű adatot kell a gépbe táplálni. hogy a szobában sötét van és nem láthatjuk a ci­ garettát. amíg meg nem találja és „fel nem ismeri” a cigarettát. Amikor az agykéreg bizonyos részét 35 A . világosan látszik. hogy módosítsa a kéz mozgását. Amikor a szituációnak vagy a struktúrá­ nak (problémának) egy részét beadják a gépbe. előtérbe lép egy automatikus mechanizmus. amíg az el nem érte a cigarettát. Az agy mindössze a célt választja ki. az megkeresi az egyetlen „hiányzó részt”. Ez lesz a gép „memóriája” . hogyan kell helyesen reagálni. és a jövőben felhasználható. De ha ismernénk is. Hasonló irányú kísérletek ugyan­ erre az eredményre vezettek. ezzel teljessé téve a struktúrát. Végigtapogatja a memóriáját. amelyeket a látásunk juttat el az agyhoz. A probléma (a feladat) és a válasz együtt adják a „teljes” szituációt vagy struktúrát. a vágy segítségével beindítja a cselekvést. hogy az agy egy piciny területén olyan „adatrögzítőt” fedezett fel. és infor­ mációt szolgáltat az automatikus mechanizmusnak. Már ko­ rábban is emeltünk fel cigarettákat és végeztünk hasonló művelete­ ket. és mert eszünkkel eldöntöttük. A beteg azonnal jelezte. elfelejti a tévedéseit. az egyetlen helyes méretű téglát. Az automatikus mechanizmusunk már „megtanult” valamit ab­ ból. Amikor az „ÉN” (vagyis a tudatunk) kiválasztja a célt és beindít­ ja a cselekvést. ami konzisztens a problémával. Ösztönösen keresgélni kezd a kezünk. hogyan reagáljon sikeresen. „Megtanulta”. Penfield hozzáért az agykéreg egy bizonyos részéhez. Ez a (2) típusú szervomechanizmus. vagyis kielégíti a feladat által támasztott összes köve­ telményt. Dr. Minél többet tudunk meg az emberi agyról. Tudjuk vagy legalábbis reméljük. hogy milyen mértékű összehúzódásra van szükség. amit az egyén valamikor is tapasztalt. amelyek közreműködnek egy ciga­ retta felvételében. aki csak most ta­ nulja az autóvezetést: „túlkorrigál”. Ez az infor­ máció lehetővé teszi az automatikus mechanizmus számára. De ha már egyszer sikerült megtalálni a „helyes választ”. Visszaidézni egy nevet. annál inkább emlé­ keztet — már ami a működését illeti — egy szervomechanizmusra. Egy elekt­ ronikus agy nagyon hasonlóan oldja meg a problémákat. megfigyelt vagy tanult. aki épp csak tanulja izmainak használa­ tát. Dr. hogy úgy mondjam. ez be­ vésődik az „emlékezetbe”. „Em­ 34 lékszik” a sikereire. Az agyban lévő „szkenner” lépésről lépésre „letapogatja” az el­ raktározott információt. Legelőször is. mintegy tapogat a cél felé. amelyet már rég elfelejtett. Ke­ ze cikcakk irányban mozog. ahogy a csörgő után nyúlva korrigálja kezének mozgását. Egy csecsemő esetében. A csecsemőnek még kevés „tárolt információja” van. hogy a folyamat előrehaladásával a korrekció egyre kifinomultabb lesz. hogy ki­ nyújtsam a karomat stb. és ezután már tudatos „gondolkozás” nélkül — szokásszerűen — ismétli a sikeres műve­ letet. amíg meg nem találja azt az „egyetlen” választ. hogy az asztalon — más tárgyak között — ott van a cigaretta is. amelyet elfelejtettünk — ez egy másik pél­ da. A tudatosságnak tehát még ebben az egyszerű műveletben is csak részszerepe van.„akaraterővel”. nem mondanánk tudatosan önmagunknak: „Most össze kell húznom a vállizmokat. ahol min­ den „feljegyzésre” kerül. hogy meg­ emeljem a karomat. cikcakk mozdulatokat végezve (vagyis „letapogatva”).” Egyszerűen felvesszük a cigarettát. egyik tárgyat a másik után „utasítva el”. amelyek azt tudatják. Jól láthatjuk ezt annál. Wilder Penfield. Feladatot kap a gép. Továbbá. Az automa­ tikus mechanizmus megismétli ezt a sikeres választ a jövőbeni pró­ bálkozások során. csak egy anatómus lenne képes ismerni mindazokat az izmokat. Hogyan keresi meg agyunk a helyes választ a problémákra? Tételezzük fel. nem adunk semmiféle tudatos utasítást az egyes izmoknak és nem szá­ moljuk. amíg a nevet „fel nem ismeri”. „mi­ lyen mértékig nem sikerült még felvenni a cigarettát”. hogy egy olyan gyermekkori emléke tért vissza. amikor a beteg ébren volt. a Montreali Neurológiai Intézet igazgatója pél­ dául egy nemrégen megtartott előadásában beszámolt arról. Mindenféle tanulás jellemzője. az automatikus me­ chanizmusunk felhasználja azokat a visszacsatolt információkat. Egy agyműtét során.

a tudásnak és az erőnek egy kimeríthetetlen tárháza? Az évszázadok során sok neves gondolkodó meg volt győződve arról. gondolatokhoz. a működtető. Létezik a gondolatoknak. összehasonlítja a memóriában tárolt adatokkal (a korábbi labdakezelések sikereire és kudarcaira vonatkozóan). A működtetéshez szükséges energia kb. Egy alkalommal. ame­ lyeket korábban tápláltak a memóriájába. akkor másnak jutott volna eszébe. a szelet. Edison hitt abban. hogyan képes egy olyan kis méretű szerkezet.érintették. vagyis hol lesz az „elfogás” pontos helye. mint amilyen az emberi agy. ill. Ezek a cellák kb. Nincsenek érzelmei és nem képes „érezni”. amit láttak. sem pedig éntudata. Nem képes a maga számára problémákat kimunkálni. és egy további. tapasztalataira és az általa tanultakra. „Azt hiszem. A tudomány képes megépíteni a számítógépet. irányt. az induló sebességet és a sebesség csökkenését. ilyen óriási mennyiségű in­ formációt tárolni. 42 ezer köbméteres térfogatot foglal­ nának el. hogy kiszámítsa. hogy idejében érkezzen a találkozás helyére. hogy megépítsék az emberi agy mását. és már megy is a „parancs” a lábizmoknak. 1 billió watt lenne. figyelembe kell vennie a labda sebességét. hogy megsemmisítse azt. mint az emberi agy. de nem képes megépíteni a működtetőt Dr. amely egy pillanat alatt ki tudja számítani a másik rakéta „elfogásának” pontos helyét. hogy az ember képes hozzáférni olyan ismeretekhez. J. nagyon is valóságosan érzé­ kelve mindazt. a repülési ívet. hanem „újraélték” azokat. és most visszajátszanák. azaz a vezetékek elhelyezésére. A számítógépnek nincs előagya (forebrain). amelyeket az „érzékelő szervein” keresztül kapott. hogy a mi gépesítés­ orientált társadalmunk nem vette észre az elektronikus berendezé­ sek sajátos előnyeit és hátrányait az emberi aggyal összehasonlítva. W. Ezt a számítást olyan gyorsan kell elvégeznie. A középcsatár még csak nem is gondolkozik ezen. célkö­ vető mechanizmus feldolgozza azokat az adatokat. amelyeket a lá­ tása és a hallása szolgáltat. képes a megfelelő pillanatban ott lenni. Mintha mindent egy magnetofonra vettek volna fel. De még ha sikerül is építeni egy ilyen számítógépet. aki az egyének értelmét az egyetemes értelem óceánjának öb­ leihez hasonlította. nem képes arról dönteni. és ő — „egyszerűen csak szalad” . Egyelőre megfejthetetlen. A benne lévő célra orientált. Grey Walter. Wiener szerint belátható időn belül a tudósok még csak kö­ zelítően sem lesznek képesek egy olyan elektronikus agyat létrehoz­ ni. amely minden ember számára közös” — mondta Emer­ son. brit neurológus szerint legalább tízbillió elekt­ ronikus cellára lenne szükség ahhoz. Az agyában működő számítógép veszi az információkat. és ha nem neki. amikor gratuláltak egy ötletéhez. a Duke Egyetem Parapszichológiai Laboratóriumá­ nak vezetője kísérletileg igazolta. a betegek nem egyszerűen csak „felidézték” a régi ese­ ményeket. amikor egy középcsatár lekezeli a hozzá küldött labdát? Ahhoz. De nem vagyunk-e tanúi egy hasonlóan csodálatos jelenségnek. Rhine. Az emberi agyban lévő kapcsolóelemek száma messze felülmúlja bármely eddig előállított vagy a közeljövőben várható számítógép­ ben lévő kapcsolóelemek számát” . azt mondta: „az ötletek a levegőben kerengenek”. amelyeket egyéni emlékezete. hiányozni fog belőle az „operátor”. milyen gyorsan és milyen irányban kell szaladnia. hol esik le a labda. tényekhez. „Egyetlen ér­ telem van. Dr. mely célok értel­ mesek és melyek nem. tapaszta­ 36 . Az automatikus mechanizmus — működés közben Megcsodáljuk a légvédelmi rakétát. amit hallottak és éreztek az eset során. hogy legyen ideje meghatározni. Mindez egy szempillantás alatt történik. hogy ötletei egy rajta kívül létező forrásból származnak. Csak a működtető által betáplált olyan „régi” adatokat képes feldol­ gozni. hogy az ember „elraktározott információja” nem korlátozódik saját emlékeire. amelyek eltérnek azoktól az információktól. mintegy 28 ezer köbméterre lenne szükség az „idegek” .

Fáradtan és tanácstalanul félretette a munkát. egy megoldás irányában „keresgélve” az utat. Amint R.latai és az általa tanultak testesítenek meg. Az alkotó tevékenységet tanulmányozva nem egy művészt és pszichológust döbbentett meg az a hasonlóság. vágyunk őszinte. alkotó mechanizmusunk működésbe lép. hogy megtaláljuk. de felismerhető. egy olyan pillanatban. Rhine —. A telepátia. hogy a megoldás már létezik — valahol. hogy „emlékszik olyan dallamokra”. Itt egy ötletre. amelyekre sem ő. ma már nem vitatják a munkáit komolyan tanulmányozó tudósok. megoldja a problémát. „fel nem fedezi” a kere­ sett nevet.” [2] Ha alkotómunkával kezdünk foglalkozni — legyen szó egy érte­ 38 kezés megírásáról. Thouless. hogy egy célt tűzünk magunk elé. Hiába. Nem sokkal ezután. amely lehet. hogy ez a régen keresett megoldás a problémánkra.. hogy a név „ott van” . mit látott álmá­ ban. Ha a dolgot komolyan gondoljuk. hogy van megoldás.” Schubert állítólag azt mondta a barátainak. hogy az eset megismétlődik. hogy újból lát­ va a lenyomat körvonalait. és próbált megfeledkezni róla. hogy ez így van. kitöltve a szituáció hiányzó részeit. amikor egy elfelejtett nevet pró­ bálunk megkeresni az emlékezetünkben. és a „szkenner”. teljesen megváltozik a hozzáállása. A következő éjszaka ismét látta a halat. a hirtelen felismerés. de amikor felébredt. hasonlókép­ pen kell eljárnunk:/*?/ kell tételeznünk. hogy az ember „érzékelésen túli felfogóké­ pességgel” rendelkezik — amit ő „Pszf’-nek nevez —. remélve. hogy ennek során az alkotó mechanizmusunk kap­ csolatba kerülhet az egyetemes értelemmel? Alkotó emberek nagy számú tapasztalata látszik arra utalni. a látnoki ké­ pesség — tudományos laboratóriumok által igazolt tények. Hogyan le­ hetne másként megmagyarázni Louis Agassiz esetét. sem pedig más korábban nem gondolt. Korán elment a Jardin des Plantes-ba. amely­ re tudja. a cambridge-i egyetem tanára mondta: „A jelenség reali­ tását bizonyítottnak kell tekintenünk. hasonlóan bármi máshoz. Re­ mélve. ezeket összehasonlítja és egy értelmes egészbe integrálja őket. hogy eléggé bizonytalan. emberi kapcsolatok javításáról vagy bármiről — kezdjük azzal. aztán fogalmazzunk meg egy „célválaszt”. Reggel felé a hal újból megjelent álmában. amikor valami teljesen más­ ról gondolkodunk vagy éppenséggel álom közben — valami hirte­ len „kapcsol” és azonnal „felismerjük” . hozzálát a tárolt in­ formációk letapogatásához. korábbi tapasztalatokra buk­ kan. Tudjuk. elmosódott. teljessé téve az „egyenletet”. Agyunk „szkennere” végigtapogat­ ja a tárolt adatokat.” „Azt tapasztaltuk — mondja Dr. Amikor a megoldás átkerül a tudatba — sok­ szor váratlanul. és intenzíven kezdünk elmélkedni a probléma különböző vonatkozásain. amelyről már korábban beszéltünk. Tudja. különben nem keresnénk. amíg „fel nem ismeri” . először elmosódot39 . amit a tudományos kutatás képes volt igazolni. Lehetséges. hogy álmában látta a halat. és a feladatunk. ha „odaérkeztünk”. valami rávezeti arra. ott egy tényre. Az álta­ la felfedezett jelenséget. Ez az extra érzékelő képesség ismeretekhez juttathat ben­ nünket az objektív és természetesen a szubjektív állapotokra vonat­ kozóan. amely túl van az érzékszervi funk­ ciókon. amelybe a hal maga be volt zárva. ami az alkotói ihlet. amit felesége így mesélt el: „A férjem egy olyan kőlap felületén található fosszilis hal homá­ lyos körvonalát próbálta megfejteni. hogy az ő alkotómun­ kája abból áll. ugyanúgy eltűnt az emlékezetéből. hogy ötven százalékban már a megoldás közelébe jutott. egy vállalat irányításáról. minden hiány­ zó résszel együtt. hogy az ismeretszer­ zésnek létezik egy olyan formája. pontosan rekonstruálva. a harmadik éjszaka papírt és ceruzát tett az ágya mellé. Amikor egy új gondolat után kutatunk vagy választ keresünk egy kérdésre. A válasz már létezik Amikor egy új megoldás. és a szokásos emberi emléke­ zés között tapasztalható. az intuíció stb. egy éjszaka azzal a meg­ győződéssel riadtfel. ez nagyon hasonlít ahhoz. Norbert Wiener azt mondta: „Amikor a tudós egy olyan problémán dolgozik. H. mint korábban. mielőtt lefeküdt. versírásról. egy új ötlet után kutatunk. Dr.

ami most következik. hetente legalább háromszor. valamilyen igazolás. úgy érzi. Amikor azt teljesen kiszabadította. hogy autót vezessünk. mint ahogy nem kell gépész­ mérnöknek lennünk. hogy hibákat vétünk vagy ideiglenes kudarcok érnek. Valamilyen alap. és igazságait magunkba sulykoljuk. A szervomechanizmusok mindegyike a negatív visszacsa­ tolás segítségével éri el a célját. Reggel meglepve látta. amelyek mutatják az Alkotó Mechanizmus működését! Véssük emlékezetünkbe a következő fundamentális elveket. az álmában látott és lerajzolt alakban. De ismernünk kell azt. Gondolkozzunk a végeredmény kategóriáiban. milyen irányban kell továbblépnünk. és azonnal korrigálja haladási irányát. most már tu­ datára ébredt az igazságnak saját személyét illetően. Nem kell elektromérnöknek vagy fizikusnak lennünk. Ezt a célt. Ez ránk is vonatkozik. az a „próbálko­ zás—tévedés” módszerével történik. a célra orientáltan működik. amilyeneket szerinte a kövület semmiképpen sem mutathatott. Az automa• tikus mechanizmusnak az a rendeltetése. A tudomány igazolta azt. hogy ez az igazságon nyugszik. valamilyen in­ dok kell. vagyis célja felé haladva hibákat csinál. amelyek sikermechanizmusunk működésének alapját képezik. hacsak nem érezzük. ha többször is elolvassuk. Ne féljünk attól. gondolatban korrigálva a célzást egy-egy tévedés után. Amint Emerson mondta: „Nincsenek kicsik és nagyok. hogy szolgáltatja eze­ ket az eszközöket. teljes sötétségben. mert emlékezetünkbe vésve ezeket. és az elérés­ hez szükséges eszközök gyakran „magukról gondoskodnak” . és az osztályozás ezután már semmiféle nehézséget sem jelentett számára. minden embert „sikerre alkotott” a Teremtője. annak az önmagunkról al­ kotott régi énképünknek. Még félig álomban. 3. ” GYAKORLAT Form áljuk meg új lelki képm ásunkat! A boldogtalan. vagyis a „végeredményre”. hogy lakásunkban felkapcsoljuk a lámpát. ha mi szolgáltatjuk a célt. „céltárgyat” úgy kell elképzelnünk. kudarc-típusú személyiség nem alakíthat ki egy új énképet pusztán akaraterejének segítségével vagy egyszerű elhatá­ rozás alapján. 21 napon át! Tanulmányozzuk és emésszük meg az olvasottakat! Saját és barátaink tapasztalataiból merítve keressünk olyan példákat. Legyen szó bármilyen képesség elsajátításáról. hogy úgy határozzunk: régi énképünk hibás és egy újra van szükségünk. de később olyan világosan.” Ha sikerre és boldogságra születtünk.tan. A tapasztalat azt mutatja. 1. míg egy „sikeres” megoldás. E fejezetben leírt igazságok megszabadíthatnak a régi. mélyen átgondoljuk a benne foglaltakat. Ne bátortalanítson el. módozatokat. hogy olyanformák vannak a papíron. hogy amikor valaki megváltoztatja az énképét. felvázolta az álmában látottakat az ágya mellé he­ lyezett papírra. egy „céltárgyra” . 40 Olvassuk végig ezt a fejezetet. vagy villanyszerelőnek. amely nem méltó a boldogsághoz és amely egy kudarcra „kárhoztatott” ember képe — hibásnak kell len­ nie. amit a misztikusok és más intuitív típu­ sú személyek már régen állítottak. hogy semmi kétsége sem volt töb­ bé a zoológiái osztályozását illetően. Az automatikus mechanizmus teleologikus természetű. Nem lehet egyszerűen csak elképzelni egy új énképet. 4. 2. hogy ilyen vagy olyan oknál fogva most már „látja”. alkalmat­ lan énképünktől. hogy a megvalósítás eszközei nem világosak. Ezután 41 Á . A „beépített” sikermechanizmusunknak szüksége van egy célra. Minden ember számára hozzáférhetőek a nála hatal­ masabb erők. mint ami már most is létezik — ténylegesen vagy potenciálisan. hogy működtetni tudjuk saját szervomechanizmusunkat. ott volt előtte a megkövült hal. amely alatt ott rejtőzött a hal. A rajzzal elsietett a Jardin des Plantes-ba és lefejtette a réteget. új megvi­ lágításba kerül. utakat. A szervomechanizmus vagy az (l)-es működési elv szerint fog rávezetni a már létező „céltárgyra” vagy a (2)-es elv szerint „fel fog fedezni” már valami létezőt. moz­ dulat vagy teljesítmény nem szolgáltatja a megoldást.

milyen „furcsa” kinézése van. mint legtöbben gondolják. a jelen szükségletek szerint. félt kapcsolatba kerülni másokkal. de sehol sem tudott hosszabb ideig megmaradni. hogy félt társaságban mutatkozni. . Valójában az arcán lévő eltérések egyáltalán nem voltak komo­ lyak. Különösen emlékezetes számomra egyik betegem ese­ te. hogy fokozatosan elfelejtjük a múlt tévedéseit és csak a po­ zitív válaszokra emlékezünk olyan formában. „Csináld a dolgot. hogy nézzem meg. Ez a bizalom elengedhetetlen. Azonnal láttam. és amint ezzel a cselekvéssel követel­ ményeket támasztunk vele szemben. hogy az orra hosszú. a képzelőerő sokkal fontosabb szerepet játszik az életünkben. Jószeré­ vel még otthon sem érezte magát „biztonságban”. noha az átlagosnál nagyobb volt. sosem ment sehová sem. fog-e működni vagy nem. csak azt kell megértetni vele. hogy ilyen „fur­ csán néz ki”. Csupán a képzelete volt felelős a nyomorúságáért. tudnék-e segíteni. hogy elvégezze a dolgát. Beképzelt „kisebbrendűsége” olyan erős gátlásokat váltott ki benne. Több helyen is dolgozott. hogy eljöjjön hozzám. akit családjának egyszerűen kényszerítenie kellett. és nem olyan.) 3. és nem nevettek rajta a kinézése miatt. nem szabad „leláncolnunk” azáltal. vagy kényszerrel. Egy 40 év körüli nőtlen férfiről van szó. Működésbe lép. Meg kell tanulnunk rábízni az Alkotó Mechanizmusunkra. mondván. és a füle. Munkája egyhan­ gú volt. legalábbis az átlaghoz viszonyítva. amint cselekedni kezdünk. mintha a cselekedeteink helyessé­ ge már igazolva lenne.fejezet_____ _ A képzelet — sikermechanizmusunk első kulcsa A képzelet. kibeszélik a háta mögött. mint ezer és ezer hasonló fülű ember. „Rondának” és „nevetséges kinézésűnek” tartotta magát. Kétségbeesésében a család elhozta őt hozzám. és akkor ez a bizonyíték valósággá válhat. A problémája az volt. nem váltott ki komolyabb feltűnést. hogy azok „utá­ nozhatok” legyenek. negatív kudarcmechanizmust hozott működésbe benne. Képzelete egy automatikus. mintha „dolgoztatni” akarnánk. munkáján kívül mással nem fog­ lalkozott. Az emberek nem gondoltak rá. amíg megbizonyosodtunk valamilyen út helyes­ ségéről — cselekednünk kell. hogy túl­ ságosan is sokat rágódunk azon. Ezért semmiféle garanciánk nem lehet a jövőre nézve. (Do the thing and you will have the power. természeténél fogva spontánul működik. 5. mi játszódik le a felszín alatt. . füle pedig elálló. hogy furcsa. túlságosan sok tudatos erőfeszítéssel próbálunk eredményt kicsikarni belőle. Nem volt ronda. hogy akik­ kel munkája során kapcsolatba kerül. hogy a képzelete olyan zűrzavart teremtett az énképében. Az orra „klasszikus római” típus. és akkor lesz hozzá erőd!” — mondta Emer­ son. nevetnek rajta. Nem szabad addig vámunk a cselekvéssel. Jómagam ezt számtalan esetben láttam igazolva orvosi gyakor­ latom során. Jobb. hogy szem elől tévesztette az igazságot. „mint mások”. mert az Alkotó Mechanizmus a tudat alatt működik és nem „tud­ hatjuk”. amely teljes erővel 43 42 . Azt képzelte.már a további tanulás és a siker állandósítása azáltal következik be. A szerencsétlen ember még azt is beképzelte: a családja szégyelli. Mi több. ha „hagyjuk őt dolgozni” . hogy nincs szükség m űtétre.

hogy a hipnotizált személy meggyőződésből igaznakfogad­ ja el a szavait. lassanlassan tudatára ébredt. és inkább az alkotó. Ha például valaki szürke medvével találkozik az erdő­ ben. hogy ujjad egy vörösen izzó piszkavas. nemcsak az arca torzul el a fájdalomtól. valami többnek is kell lennie benne. Idegrendszerünk tehat azzal összhangban reagál. hogy süket. Amikor teljesen éber diákokat arra kértek.dolgozott. Amikor látjuk. A Science Digestbe írt egyik nemrégi cikkében a következőket mondja: „Azt tapasztaltuk. hogy a hom­ lokukon van egy forró pont. az emberi agy és idegrendszer normális működésének következménye. hogy valami okkult. Semmiféle titokzatos erő sem létezik. mintha fázna. Theodore Xenophon Barber kiterjedten tanulmányozta a hip­ nózis jelenségét. a mérés tényleges hőmérsékletemelke­ dést mutatott ki a kérdéses helyen. nemcsak dideregni fog. titokzatos erő működik közre. a „célképet”. és ügy látszik. amit igaznak gondolunk vagy igaznak képzelünk. hogy képes legyen automatikusan és megfelelően reagálni a környezet problémáira és kihívásaira. Ha például egy jól hipnotizálható személlyel azt közlik. hogy az Északi-sarkon van. mivel a képzelet alakítja ki a „céltárgyat”. miért jó. A hipnózis azért tűnt mindig valami rejtélyes dolognak. képzeljék el. hogyan képes a hit kiváltani ilyen szokatlan viselkedést. képzeljék el. Szerencsére né­ hány beszélgetés után. hogy a hipnotizált személyek csak akkor képe­ sek meglepő dolgokra. A z igazság meghatározza a cselekvést és a viselkedést Az emberi agy és idegrendszer úgy épül fel. és ha hozzáérsz. Az ember mindig annak megfelelően cselekszik. Az igazság pedig egyszerűen az. amire szüksége volt.” [3] Egy kis elmélkedés meg fogja világítani. „Az alkotó képzelet” nem csak a költők. mint a romboló képzeletre támaszkodva egy új énképet épített fel. mintha ujjad vörösen izzana. hanem a szervezete úgy reagál. a kísérleti szubjektum másként kezd viselkedni. érez és produ­ kál. hogy kezüket jeges vízbe mártották. ha meg van arról győzve. . Valójában mindaz. amiről azt hisszük vagy azt képzel­ jük. a képzelőerőnk ösztönzése vagy kudarca következtében. hogy igaz. megszerezve azt az önbizalmat. Miután a hipnotizőr már el­ érte. hogy önfenntartása érdekében menekülnie kell. Mindig úgy tűnt. hajlamosak vagyunk azt gondolni. és libabőrös lesz. Ugyanezt a jelenséget mutatták be ébrenléti álla­ potban lévő diákokon. képes ér­ zéstelenítés nélkül elviselni a műtétet. ha meg vannak győződve arról. hogy egy hipnotizált személy esetében milyen drámai módon nyilatkozik meg ez a törvény. úgy fog viselkedni. hogy mit képzel el önmagáról és a környezetéről igaznak. mert így „akarjuk” — ahogy ezt általában hiszik —. hogy a hipnotizőr szavai igaz állítások. hanem a képzeletünk. hogy először megijed. Közöld egy hipnotizált személlyel. mintha süket lenne. mintha valóban hideg lenne. Ez a tudat fundamentális törvénye. és égéseket. Ott van minden tettünkben. aminek tanúi vagyunk. azt kérve tőlük. a család segítségére támaszkodva. a filozófusok és a felfe­ dezők számára van fenntartva. nem kell gondolkoznia azon. A „hipnotikus erő titka” Dr. Nem azért cselekszünk vagy nem cselekszünk. ha azzal össz­ hangban érzünk és cselekszünk. Mindkét esetben automatikusan reagál az előagytól kapott információra. valamilyen megfoghatatlan. hanem egész szervezete úgy reagál. A mérések azt mutatták. Nem kell elhatároznia. sőt hólyagokat is okoz a bőrön. hogy érzéketlen afájdalomra. mert nehéz volt megérteni. másként hisz. amely működésbe hozza az automatikus mechanizmust. mert másként gondolkozik. Idegrendszerünk nem tud különbséget tenni az elképzelt és a va­ 44 lódi tapasztalat között. a férfi mélységes szerencsétlenségére. A 45 . Az ember így van megalkot­ va. hogy a „bemártott” kezek hőmérséklete esett. szupranormális erők működésé­ ről van szó. hogy a bajért a képzelete a felelős. hogy ha a szubjektum meg van arról győzve. .

Ismét csak. ugyanaz az agy és ugyanaz az idegrendszer. Az összes testfunkció. A^ Vandell egy ellenőrzött kísérletben kimutatta. hogy milyen környezetről van szó. egy kí­ vülről jövő és az agy által feldolgozott információ volt az. hitt vagy képzelt. Aztán beindítja azokat a fiziológiai mecha­ nizmusokat. Nem azzal összhangban cselekszünk vagy érzünk. részleteiben. maga a valóság. A medvébe ütköző ember reak­ ciójáról általában azt tartják.félelemérzet egyszerre automatikus és megfelelő. Vagy tételezzük fel. a kör­ nyezet kihívásaira adott válaszaink is torzak és nem megfelelőek lesznek. tu­ datja velünk gondolatok. A gyomor beszünteti mű­ ködését. viselkedési mintákat „gyakoroljunk be” . Ha elképzeljük magunknak. amely automatikusan reagál a környezet­ re. hogy olyan új vo­ násokat. bozontos kutyával akadna össze. a siker és a boldogság eléréshez. Ez új lehetőségeket nyújt új képességek elsajátításához. amelyek megolajozzák az izmait. mintha igazi medvével találkozott vol­ 46 na. Sokkal inkább tehát a gondolat. Először arra sar­ kallja. hanem annak megfelelően. amelyekre reagálunk. hogy egy olyan képzeletbeli gyakorlás. amelyre a pszichológiának már régen szüksége volt a személyiség megváltoztatásához. A légzés sokkal szaporább. Ebből az következik. R. hogy dárdákat dob célba. hogy tényle­ gesen milyenek a dolgok. milyen mér­ tékben javítja a lelki vagyis a képzeletbeli gyakorlás a személyi büntetődobás pontosságát a kosárlabdában. Tételezzük fel például. hogy ha az önmagunkra és a környezetünk­ re vonatkozó gondolataink és lelki képeink torzak. A lelki. az majdnem azonos azzal. amely inkább követ­ kezmény. aki medvebőrbe bújt. nem pedig valamik. amik a környezetünkből jutnak el hozzánk. hogy az az agy és az az idegrendszer. amit arról gondolt. hogy tetteink. és az összes elérhető vér az izomzatba áramlik. adrenalin — ez az erőteljes izomserkentő — zúdul a vérbe. amely közli velünk. hanem egy színésszel. a különböző érzékszervek idegimpulzusai. amelyet megrettent képzelete medvének mutatna. A lelki kepek alkalmat nyújtanak nekünk arra. hogy mi van a környezetében. Röviden: az ember az erdőben arra reagált. ami szükségtelen a futáshoz. mint az érzelem. milyennek képzeljük el ezeket a dolgokat. amelyeket másként nem tudnánk gyakorlattal elsajátítani. hogy a színész egy med­ ve. Miért ne képzelnénk magunkat sikeresnek? Azzal a felismeréssel. olyan esz­ közhöz jutottunk. Mégis egy gondolat. vagyis képzeletbeli gyakorlás elősegíti a töké­ letes teljesítményt. mintha ez a személy valóban dobálta volna a dárdákat. Szívverése felgyorsul. elképzelések és lelki képek formájában. érzelmeink és viselkedé­ sünk saját elképzeléseink és hiedelmeink eredményei. mintha ezek a képek igazak lennének. hogy emberünk nem egy valóságos szür­ ke medvével találkozott. reakciója ugyanaz lenne. a körülöttünk lévő emberekről. Legtöbbünk ezt már a középisko­ lában megtanulta. mint az értelem működésének következménye. hogy egy nagy. viselkedesi formakat. automatikusan arra reagálna. az izmok oxigénellátása a normálisnak a többszö­ röse lesz. Is­ métlem mindez azért lehetséges. Ezeket az agy fejti meg és értékeli. Ha úgy gondolná vagy úgy képzelné. ami be­ indította az úgynevezett „érzelmi reakciókat” . mintha azt valóban azon a módon csinálnánk. ugyanolyan mértékben javítja a célzóképessé­ get. a világról. amit igaznak hisz önmagára és a kör­ nyezetére vonatkozóan. mint még soha. hogy az inkább az „érzelmek”. hogy meneküljön. A Research Quarterly ismertet egy kísérletet arról. és úgy cselekszünk. irreálisak. Végső soron ezek a lelki képek azok. visszaszorul. hogy valamit bizonyos módon csi­ nálunk. hogy olyan gyorsan tudjon futni. szemléletesen elképzelt esemény „tapasztalatai” kö­ zött. amikor valaki 20 napon keresztül mindennap meghatározott időt ül a céltábla előtt. Mindez természetesen nem új. a hit a kiváltó ok. Rendelkezünk bizonyos lelki képek­ kel önmagunkról. és elképzeli. amik a valóságot reprezentálják. Azt nem voltunk elég gyorsak átlátni. Azok az „üzenetek”. mert idegrendszerünk nem tud különbséget tenni a valóságos esemény tapasztalatai és az élénken. Egy csoport diák 20 na­ .

könyvében elmondja. hogy az üzletkötés döntően helyzetfüggő. Az ok. Az első csoport teljesítménye 20 százalékkal javult. A harmadik csoport. egy meglehetősen ismeretlen sakkozóval szemben elvesztette a világbajnokságért ví­ vott mérkőzést. Aztán kidolgozza a legjobb válaszokat. hogy detroiti üzletkötők egy csoportja hogyan duplázta meg a teljesítményét egy új módszer segítségével. az ivást. „Mi az a szerepjátszás? „Nos egyszerűen az. amit Joseph Phillips írt. akkumulálva az energiát és a küzdőszellemet arra a pillanat­ ra. az úgynevezett „próbagyakorlást” javasolta azoknak. aki legyőzi őt. . amelyeket ismételni kell. mint a színpadon. amikor hasonló esetek a valóságos életben is felmerülnek. abbahagyta a do­ hányzást. Ez a sakkozó Aljohin volt. amint kosárra dobnak. amit úgy hívnak.” Jobb állás a lelki képalkotás segítségével A néhai William Moulton Marston. hogy megfelelően korrigálják az irányt. ahogy egy bokszoló készül a meccsre. A potenciális vevő mond valamit. aztan képzeletben megoldod a felmerü­ lő »problémákat«. „Mi ez a csodálatos dolog. kérdez vagy kifogásol. hogy e l k é p z e l e d magad különböző üzletkötési helyzetekben. . le tudod szerelni az ellenkezést. akiről még csak fel sem tételezték. Önbizalmat ad. Előre fe l tudsz készülni rá. sikerül üzletet kötnöd. A második csoport esetében nem mutatkozott javulás. tornázott.” A képzeletbeli gyakorlás az eladásban is segíthet Charles B. „Három hónapig csak képzeletben sak­ kozott. mi a valós helyzet. . Teljesen mindegy. hogyan reagálj erre. Elkepzeli a vevőjelöltet. És mégis .pon keresztül naponta valóban gyakorolta a dobást. Egy szerepjátszó üzletkötő este. aki a legkeményebb próbáknak teszi ki őt. ami ilyen eredményessé teszi ezt a módszert az. hogy úgy gondol­ ták. . Sikertelen „dobás” esetén elképzelték. és megfelelő megoldásokat találsz ezekre. hogy Aljohin úgy tréningezett. Érdemes megismer­ ned. Ha valaki egy fon­ tos interjú előtt áll. mit mondj es mit tégy. mert segíthet. Elmeséli. 23 százalékos javulást ért el! Hogyan segített a képzelet megnyerni a sakkvilágbajnokságot? Az 1955-ös Reader 's Digestben volt egy cikk a The Rotarianből. amikor leül. Egy má­ sik. Az eredményt az első és az utolsó napon mérték. Annyira jobb volt a vetélytársainál. a „próba” akkor is csodákat művel. a kérdéseivel —. Roth a How to Make 25 000 Dollár a Year Selling c. Egy harmadik csoport tagjai naponta 20 percet azzal töltöttek. amelyeket nagy valószínűséggel felte­ hetnek neked. amelynek tagjai csak képzeletben gyakorol­ tak. akik elhelyezke­ dési vagy előmeneteli tanácsokért keresték fel őt. tanácsa a következő: tervezd el előre az interjút! Vedd át képze­ letben azokat a kérdéseket. hogy milyen kiváló sakkozó volt Capablanca. Aztán „próbáld el” az interjút magadban. ami ilyen mértékben javította az üz­ letkötők teljesítményét? 48 „Az. Egy másik csoport egyáltalán nem gyakorolt. vagy ismered a kérdésre adandó vá­ laszt. szemben a bajnokkal. Noha a való élet nem olyan írott szövegek szerint működik. egy ismert pszichológus. a gyakorlás segíteni fog. Ha tu­ dod. hogy bátorságot nyerj és . Mindezt addig gyakorolod amíg aztán tudni fogod. senki sem lesz. amelyeket „átvettél” . hogy szerepjátszás. Amikor csak beszélsz egy vevővel. . önállóan tevékenykedő üzletember ugyanezzel a módszerrel négyszeresére növelte a teljesítményét. megal­ kotja a helyzeteket. mindig új helyzetről van szó. hogy megduplázd az eladásaid. Visszavonult vidékre. Még ha egyetlen kérdést sem kapsz azok közül. . hogy elképzelték. hogy komoly veszélyt jelent a nagy Capablancára nézve. Phillips elmondja. mint amilyen például a felvétel előtti beszélge­ tés. amikor egyedül van. ha elképzeled magad szemtől szemben a potenciális vevővel a kifogásaival. A sakkvilág fel volt bolydulva.

képzeljük magunk elé a célt. mint ahogy er­ re tudatos erőfeszítéssel vagy „akaraterővel” képesek lennénk. hagyjunk fel a dolog „erőltetésével” . hogy „azok a feljegyzések. Marston. először fejben kell átvenni. amely felé törhet.” Conrad Hilton szállodatulajdonosként képzelte el magát már jó­ val azelőtt. és hagyjuk. G. mivel gyako­ roltad. amik nem sikerülhet­ nek. hogy kivágjanak. ez az új koncepció nem azt jelen­ ti. hanem agyunk és idegrendszerünk természetes működésének eredményei. hol építené ki a védelmet. és ritkán gyakorolt hosszabb ideig a zon­ goránál. Amikor valamit világo­ san el tudunk képzelni. és számításait matematikai pontossággal végezte el. szükség esetén önműködően módosítva pályáját. csak hét évig vett órá­ kat. kemény. hogy az agyunk illet­ ve a szervezetünk egy általunk működtetett géphez hasonlóan funk­ cionál. amikor tapasztalatlanságodra fény de­ rül. Elképzelte magát parancsnokként. az idegrendszerre és az izomzatra. Napóleon például sok éven át képzeletben gyakorolta a katonás­ kodást. ahogy a gyakorlati tudá­ sodat kiterjesztheted jelenlegi foglalkozásod határain túlra: ez pedig a képzeletbeli gyakorlás. amelynek végrehajtását várják tőled. ha nincs legalább valamennyi gyakorlatod abban a munkában. és elképzelve mindazokat a dolgokat. Amikor érdeklődtek nála. A kibernetika úgy tekint az emberi agyra.spontánul reagálj. megmutatja.” C. amiről fogalmad sincs. hogy a dolgokat átvegye a bennünk lévő alkotó siker­ . egyszerűen engedjük ki a feszültséget. A lelki képalkotás titka A sikeres emberek időtlen idők óta alkalmazzák a „lelki képal­ kotás” és a „képzeletbeli próbák” módszerét. Nem csoda. Gyűlölte a gyakorlást. sokkal jobban végezve el ezeket.. bármilyen helyzetről legyen is szó. mint mond­ ja. hogy összeszorított fogakkal. mielőtt megcsináljuk. Memorizálni kell. hogy spontánul reagálj. egy elismert holland zongoratanár minden zongoris­ tának ajánlja a „fejben való gyakorlást” . hogy egy szálloda igazgatója. fejben lejátszani.) Mint már korábban említettem. hogy akár csak egynek is a tulajdonosa lett volna. hogy ezek nem vala­ miféle „mágiának” köszönhetők. Ahelyett. Arthur Schnabel. ha a „lelki képalkotást” a múltban gyakran hozták kapcsolatba a mágiával. a »próbák«. a bennünk lévő alkotó „sikermechanizmus” átveszi a teendőket. könyvükben elmondják. hogy sikereket érjenek el. Marston a következőket írja: „Gyakran az a helyzet.. mielőtt egyáltalán zongorához ülnénk. egy sikeres ember szere­ pét — és azt gyakoroljuk? A Your Life folyóiratban Dr. amit el akarunk érni. tudatos erőfeszítéssel próbálunk megcsinálni valamit. Pontosan azt jelenti. Köp. akaraterővel. Webb és Mor­ gan a Making the Most o f Your Life (Hozd ki a legtöbbet az életed­ ből) c. a világhírű zongorista. amelye­ ket Napóleon ezekben az években készített. többszáz oldalt tesznek 50 ki. a jövő képzeletbeli tervezése. Amint Alex Morrison mondja. Már gyermekként is azt játszotta. A kibernetika tudománya azonban magyarázatot ad a lelki kép­ alkotás meglepő eredményeire. Ez a bennünk lévő. ezt válaszolta: „Én fejben gyakorolok. állandóan ag­ gódva. mint egy rendkívül összetett „szervomechanizmusra”. Egy új művet. hogy mi mindnyájan valamilyen szerepet játszunk az életben. Korzika szigetének térképén berajzolta. automatikusan működő alkotó mechanizmus csak egy módon képes működni: ha van egy cél. célkövető mechanizmus. „Ne légy ripacs” — szokta mondani Dr. Miért ne válasszunk hát egy megfelelő szerepet. magyarázva. de 10 esetből kilenc esetben nem fog meg­ óvni attól. hogy nem emelkedhetsz a karrieredben a kö­ vetkező fokra. hogy az ember — gép. amely a visszacsatolt és tárolt információk alapján a céltárgyhoz vagy a cél­ hoz kormányozza önmagát.” Egy zongoraművész fejben gyakorol. hogy másokkal összehasonlítva miért gyakorol kevesebbet. lelki szemeinkkel először pontosan látnunk kell valamit. Csak egyetlen módját ismerem annak. mielőtt ténylegesen megjelent a harcmezőn. A blöff tíz esetből kilenc esetben megnyithatja az utat számodra egy olyan állás előtt. (Vagyis automatikusan működő.

hogy megvalósítsuk legjobb „önmagunkat” . mintha” . hogy átsegítse az alkoholistákat a régi önmagukat az új önmaguktól elválasztó „hí­ don” . Tudnunk kell az igazságot önmagunkról! Az énkép pszichológiájának nem az a célja. Albert Edward Wiggam. Jómagam nem egy csodaszámba menő személyiség-átalakulásnak voltam tanúja. amilyennek „látni szeretnénk magunkat” az új szerepben. amelyek abból fakadnak. Ez nem az egyetlen módszer. hogyan cselekedne egy tipikus „jól funk­ cionáló” ember. és idézzék fel önmagukat egy „lelki mozgóképben” olyannak. aki alkohol nélkül is élvezi az életet. Harry M. Ez elengedhetetlen előfeltétele a személyiség átala­ kításának. és önmagunk lelki képeit többé-kevésbé össz53 52 . hogy az önmagunkról alkotott lelki képünk „a bennünk működő legerősebb hajtóerő”. ami az emberi képzeletből táplálkozik. A betegekkel először kitöltették a szokásos személyiségteszte­ ket. arrogáns. Olyannak. környezetükhöz jó l alkalmazkod­ ni tudó személyek lennének. amely hatalmaskodó. Dr. mint az én egy alacsonyabb rendű képe. felelősen gondolkodó személynek fogják látni magukat. mint ami lelki képmás­ ként él bennünk. azt jelentette. hogy más dolgot „akarunk” és „próbálunk” . Leonard B. Gondoljuk végig például a kö­ vetkező. hogy egészségesnek képzeli magát ” —jelenti a Veterans Administration két pszichológusa Los Angelesből. És ez elégséges volt ahhoz. Olinger az Amerikai Pszichológiai Társaság ülésén beszámoltak arról. mintha” egészségesek lenné­ nek. miután valaki megváltoztatta az énképét. de erőfeszítésünk inkább a cél irányában történő haladás érdekében hasznosul. hogy a mód­ szert 45 férfin ellenőrizték. mintha »egészséges. milyen gyógymódot alkalmazunk. fiktív ént alkossunk. de a kérdésekre úgy vála­ szoljanak. hogy má­ sodszor is csinálják meg a teszteket. és ez az a hely. lazítsanak. mint hiábavaló lelki konfliktusokban vész el. jelentették a pszicho­ lógusok. és különösen az önmagunkról alkotott lelki képből. akik neuropszichés betegként kerül­ tek kórházba. és talán meg is rövidítheti kórházi tartózkodása idejét egyszerűen azáltal. hogy olyan kitalált. hogy megtalál­ juk „a valódi ént”. ha képzeletben egy olyan ént rajzolunk meg. Mi­ előtt valaki meg akar változni.” A betegek esetében az a kérés. hogy „egészséges. „látnia kell” az új önmagát. hogy így mentesülünk a munkától és az erőfeszítéstől. Ebben a filmben józannak. miért mondta a néhai Dr. amelyet McGoldrick alkalmaz. de ez a „Bridge House”-ban alkal­ mazott alaptechnika. Ilyen módon a végső cél lelki megjelenítése szinte rákényszerit a „pozitív gondolkodásra”. egoista. Az elmebetegek egy része javíthat a sorsán.« Háromnegyed részük jobb tesztválaszokat adott. Találjuk meg a legjobb önmagunkat! Ugyanez a bennünk lévő alkotó mechanizmus segíthet abban. hogy egészséges vagy! „San Francisco. El kellett képzelniük magukat egy ilyen ember sze­ repében. ahol a hasonló rendeltetésű in­ tézmények között a legjobb eredményeket érték el az alkoholizmus gyógyításában. amilyenek szeretnének lenni. Már kezdjük megérteni. önelé­ gült. úgy kezdjenek „érezni. látnia kell magát az „új szerepben” . Célunk az. Ma azonban még csak kezdeti ismereteink vannak arról a potenciális al­ kotóerőről. hogy úgy kezdjenek „cseleked­ ni. függetlenül attól. Edward McGoldrick ezt a technikát alkalmazza. Egy ilyen énkép pontosan ugyanúgy nem megfelelő és irreális. Aztán minden ceremónia nélkül megkérték őket. hogy el kellett képzelniük. Minden nap felkéri a „diákjait” hogy hunyják be a szemüket. Grayson és Dr. és magatar­ tásukban jelentős változások mutatkoztak. a gyógyintézeten kívülről.mechanizmus. Nem arról van szó. néhány évvel ezelőtt megjelent hírben rejlő lehetőségeket: Képzeld el. környezetéhez jól alkalmazkodni tudó” személyként válaszoljanak.

magabiztosak és örömteliek. amint létezé­ sében hinni kezdünk. A nagy élet annak a képzeletbeli képével kezdődik. és ez önmagában lehetetlenné teszi a győzelmedet. és ami hamis. hogy Isten egy szerető Teremtő és olyan érdeklődést mutat a teremtménye iránt. mind az egész földön . akkor úgy tűnik számomra.hangba hozzuk „azokkal a dolgokkal. mint „felsőbbrendűségi komplexus”. akik segítik embertársaikat. Nos. El kell ismernünk a változás lehetőségét. egy álca. miről beszélek. amely abban a pillanatban kezd kibontakozni. hogy nyersz. örömmel szolgáljanak . . és ez mágnesként fog magához vonzani” — mondta Dr. és a hamisnak el kell tűnnie. akiknek együttérzésre van szükségük. ezért egyre kevesebbet és kevesebbet foglalkoznak önmagukkal. abban nem szabad hinnünk. azonnal meg kell szabadulnunk tőle és fel kell emelnünk a fejünket. a legbölcsebb és a legszeretőbb. amelyeket az reprezentál” . ne rejtsük fényünket véka alá. Egy ilyen Teremtő nem tervezne úgy. mint ahogyan egy gyáros sem építene szándékosan olyan autót. kiteljesítik képességeiket és adottsága­ ikat? Aki ült már egy futballmérkőzésen a sztár apja mellett. Mi jelentene több dicsőséget. hanem az élet mesterei. „Képzeld magad elé szemléletesen. Mindenekelőtt egy ilyen bölcs és mindenható Teremtő nem alkotna alacsonyabb rendű lényt. hogy egyedül. hogy „maradéktalanul megvalósítsa önmagát”. hogy felemeljék a fejüket és hogy „valakik legyenek”. hogy uralkodjék a tenger halain. Hogyan ismerhetjük meg az igazságot önmagunkról? Hogyan végezhetjük el a tárgyilagos értékelést? Azt hiszem. hogy ter­ méke elkerülhetetlenül kudarcot valljon. Ő olyannak lát minket. Leslie D. ” Isten a saját Emberének teremtette az embert.” [4] GYAKORLATOK „Tartsd lelki szemeid előtt hosszan és állhatatosan önmagad lelki képmását. ha félnének attól. A Teremtő — mindenható. ebben a pszi­ chológiának a valláshoz kell fordulnia. nem olyanok. Ő olyan­ nak lát minket. az ég madarain. hanem hagyjuk ragyogni — „hogy Atyánk dicsőségét szolgálja” . A humanisták pedig azt tanítják: az ember legfontosabb célja a föl­ dön. amikor azt mondta. akik türelmesek. akik nem az élet patetikus áldozatai. hogy bármilyen dicsőséget is hozna Istenre. Isten olyan em­ bereknek lát minket. amely a megvalósulás állapotában van. melyben már benne van a ku­ darcra vezető elem. Jézus ugyanezt a gondolatot fejezte ki. . hogy mihez szeretnél hasonlatos lenni vagy mivé szeretnél válni. Weatherhead mondta: „Ha a fejünkben élő képen önmagunkat félelemtől gyötört. De ha elfogadjuk azt. hogy veszítesz. Pillantsuk hát meg valós önma­ gunkat. Az értéktelenség régi érzésének és a kudarcnak el kell tűnnie. . amelyek a tapasztalatunkra rakódott érté­ keléseink és értelmezéseink eredményeként születtek. vereségre ítélt senkinek látjuk. hogy „Istent dicsőítse” . nagyobb büszkeséget és elégedettséget az apának. és készek arra. Ténylegesen nem létezik olyan valami. mint ahogyan egy zseniális festő sem lenne képes alacsony színvonalú festményt festeni. hogy önmaguk és mások előtt leplezzék a legbenső­ jükben rejtőző kisebbrendűségi érzést és bizonytalanságot. ezért le­ hetőségünk van arra. Mint ahogy Dr. . Harry Emerson Fosdick. Ez hamis kép. ha­ nem olyanok. és ez már önmagában is jelentősen hozzájárul a sikeredhez. hogy az em­ ber életének legfontosabb célja és értelme. Kép­ zeld magad elé szemléletesen. Képtelen vagyok elhinni. Akik látszólag ennek rabjai. amelyet korábban alkalmaztunk egy rossz énkép kialakí­ tásához. „hasonlatosságára. ha nyomorúságosán élnének. zavartalanul 55 A . Szánjunk mindennap 30 percet arra. vagyis az Emberre. sikeresek.” Mai énképünk azokból az önmagunkról korábban kialakított lel­ ki képeinkből állt össze. ugyan­ azt a módszert kell most alkalmaznunk egy megfelelő énkép kiala­ kításához. hogy leszárma­ zottai jól vannak. a fundamentalisták és a hu­ manisták ugyanazt mondják. hogy szere­ tettel. hogy bizonyos következtetéseket vonjunk le a teremtményére. A Szentírás azt mondja. ha gyermekei kétségbe­ 54 esett arccal járkálnának. Ez hamis. mint egy földi apa a gyer­ mekei iránt. valójában alacsonyabbrendűségi érzésben szenvednek — a „felsőbbrendű énjük” egy fik­ ció. a barmokon. az tud­ ja. hogy Isten az embert „saját képére” teremtette. és hinnünk kell abban az énben. A fundamentalisták azt mondják. akik által Ő nagy dolgokra képes. mint látni.

hogy „nem hatékonynak”. sikere­ sen válaszolunk a kihívásokra. Az elkép­ zelt környezet részletei a legfontosabbak ebben a gyakorlatban. Ha szégyellősek és félénkek voltunk. A mostani negatív érzelmeink és cselekedeteink azért auto­ matikusak és spontának. hogy legyűrje a fogor­ vostól való félelmét.” Csak azt mondjuk magunknak: „Elkép­ zelem magam ilyen módon cselekedni ma.x magunkban legyünk. A lelki képeket. ahogyan szeretnénk. Ezt úgy lehet elérni. hogy holnap feltétlenül sikeresen fogunk cselekedni. 57 . akik jobb eredményt érnek el. „anélkül. fesztele­ nül — és próbáljuk felidézni magunkban az ebből fakadó kellemes érzést. Azzal sem kell próbálkoz­ nunk. „nem spontánnak” érezzük ma­ gunkat. amíg nem kezdett apró részleteket észrevenni a képzelt filmen — a rendelőben érez­ hető fertőtlenítő szagot. Kép­ zeljük el és „lássuk” magunkat olyan módon cselekedni. amikor egy idő után azt tapasztaljuk. hogy ezalatt a 30 perc alatt azt kell „látnunk”. Igen fontos dolog. hogy „másként cselekszünk”. a képzeletbeli gyakorlat az idegrendszer szempontjából egyenértékű a valóságos tapasztalással. új adatokat visznek be az agyunkba és a központi idegrendszerünkbe. mit éreznénk. lehető­ vé teszik az átélést.” Képzeljük el. vagyis többé-kevésbé spontánul. 30 percen keresztül. Az idegrendszerünk — ahogy eljön annak az ideje — gondoskodni fog erről. mert ezek azok. hogy a képeket olyan élénken és részletesen képzeljük el. Ezek a gyakorlatok új „emlékeket”. Ha a képzelet képes megragadni a részleteket és élénken felidézi az eseményeket. Ha bizonyos helyzetektől félünk. Egyik pácien­ sem ezt a gyakorlatot olyan céllal végezte. mert ezzel összhangban lévő valós és kép­ zelt elemek épültek be korábban az automatikus mechanizmusunk­ ba. Lazítsunk és helyezzük magunkat kényelem­ be. érezni. mint a negatív tapasztalatokból fa­ kadó adatok bázisán. hogy erőlködnénk”. hogy tegnap mindez hogyan történt a valóságban. képzelt környezetünk tárgyaira. így épül ki egy új én­ kép. Azt fogjuk látni. ha folytatjuk a gyakorlatokat. magabiztosan és bátran cselekedni ezekben a helyzetek­ ben. Hunyjuk be szemünket és működtessük a képzeletünket. hogy ez a mechanizmus ugyanolyan spontánul és automatikusan fog tevékenykedni a pozitív gondolatok és pozitív tapasztalatokból fakadó adatok. képzel­ jük magunkat könnyedén viselkedni a társaságban. „lé­ tezni”. Ugye ma nem kell „elhatároznunk” vagy eről­ tetnünk. meg így fogok cselekedni. Nagyon fontos. és érezzük magabiztosnak magunkat. amint az eszközeiért nyúl és közelít a szájához stb. ha egy nagy mozi­ vászon előtt ülve képzelik el magukat. képzeljük magunkat hatá­ 56 rozottan. ha figyelmet fordítunk a legapróbb részletekre: a tájra. a szék karfájának műbőr borítását. közelíteni kell a valóságos tapasztaláshoz. bátran. így is kell ennek lennie. egy filmet nézve önmaguk­ ról. amennyire csak lehet. a hangokra. ha már olyan személyiség lennénk. Teljesen mindegy. Mindaddig sikertelen volt. Rendszeresen folytatva a gyakorlatot meg fogunk döbbeni. az orvos kezét. mert azok vagyunk. amelyek élővé teszik a képzelt tapasztalást. hogy elhitessük magunkkal. Sokan vannak. Ne mondjuk magunknak: „Holnap így. ami­ lyen lenni szeretnénk. amennyire csak képesek vagyunk. amit nem szabad elfelejtenünk. hogy sikeresen cselekszünk.

továbbá ha szilárdan hisszük. . Egy fontos dolgot akart megértetni az embe­ rekkel azoknak a kiemelkedő sikereknek a titkára vonatkozóan. hogy a gondolat igaz. magabiztos­ 58 ságot nyerne. De ha elfogadtunk egy gondolatot — önmagunktól. sosem hipno­ tizáltak minket. mint „egy sikeres vezető” . hogy képes megérteni a számtant. Nem átvitt értelemben. Dr. hogy a hipnotizált személy meggyőződésből igaznak fogadja el szavait. . . ami akadályozza. A változás csak az énkép­ ben. Hadd ismételjem el itt Dr. hogy ha plasztikai műtéttel javítani lehetne a külsején. és elmondani. ami barátommal. Egyetlen diák sem tudott hozzászólni a példához. Az a meggyőződése. szüléinktől. a reklámokból vagy bármi­ lyen más forrásból. A tanár is meg az osz­ tály is csak nevetett. a következő: Adlert hipnotizálta egy önmagáról kialakított hamis hiedelme. meg nem is . rájött a dologra. . és tanára meggyőződéssel kezdte hinni. Hibásan arra a következetésre jutott. Egy operáció természetesen elvégezhette a trükköt. hogy elmondja az embereknek. mert . de képtelen volt kiállni idegenek elé. Egy idő elteltével ő lett az egyik legkeresettebb előadó az üzleti világban. az nem „egy eset a millióból” . 59 . hogy mondjon valamit. hogy még sosem találkoztunk hivatásos hipnotizőrrel.x 4. amit akart. hogy a hipnotizőr szavai igaz állítások. A kutatás bebizonyította. aki rossz jegyeket kap. Az első fejezetben szóltunk arról. Alfréd Adlerrel történt meg gyer­ mekkorában. hogy rájött: az önmagáról kialakított negatív hiedelme az. hogyan változtassák meg az énképüket. amit fontosnak tart. Adler passzívan tudomásul vette a felnőttek értékelését. A megoldás ennek az embernek az esetében abban volt. Kellemes volt a hangja. hogy mit hiszünk magunkról. Ez a meggyőződés olyan mélyen beleásta ma­ gát a tudatába. amelyeket egy nagyon nehéz terepen ért el. abban következett be. mint amilyen hatalma a hipnotizőrnek van a hipnotizált személy felett. A tanár elmondta véleményét a szülőknek azzal. és matematikából kiváló diák lett. ahányszor csak kiállt az emberek elé. aki szeretett volna sikeres lenni a szónoklásban. hogy képtelen jól be­ szélni. Negatív hiedel­ mét sikerült azzal a pozitív meggyőződéssel kiszorítani. hogy a gyerek süket a számtanhoz. hogy ami Dr. aki képes erre. Barbemek a hipnózis erejére vonatkozó magyarázatát: „Azt tapasztaltuk. másként kezd viselkedni. Ez a tapasztalat meggyőzte ar­ ról. hogyan ért el szinte csodával határos javulást a diákok teljesítményében Prescott Lecky. és mindenki cso­ dálkozására megoldotta a feladatot. Egy üzletemberről van szó. Emlékezzünk arra. mert nem úgy néz ki. kiment a táblához. Lehet. Adler esete nagyon hasonlít egy néhány évvel ezelőtti bete­ gem esetére. hogy igazuk van. Adlerral megesett. hogy a legutóbbi fejezetben azt mondtuk: a hipnózis ereje — a hit ereje. és ő az egyetlen. az a következő: teljesen mindegy. tudja a megoldást. ha­ nem szó szerint. Dühös lett. hogy ne várjanak túl sokat a gyerektől. . mert a megjelenése jelentéktelen . hogy „süket a matematikához”. Dr. és úgy gondolta. hogy amit mondani akar. Miután a hipnotizőr már elérte. másként hisz” Amire emlékeznünk kell. ennek olyan hatalma van felettünk. Hinni kezdett képességében. A szülők szintén meggyőző­ déssel kezdték hinni. barátainktól. képtelen lesz hatást gyakorolni a hallgatóságra. hiedelme tartotta őt vissza. Amit hangsúlyozni akarok. hanem minden diákra jellemző. függetlenül attól. megmutatva nekik. hogy a külső változásokat nem mindig követte a személyiség változása. Számtanból rosszul indult. váratlan felismerésre jutott. . milyen erőteljesen hat magatartásunkra és viselkedésünkre az. A más betegeimen tapasztaltak azt mutatták. az rendkívül fontos. hogyan néz ki. ténylegesen hipnotizálta.fejezet Szabaduljunk meg a hamis hiedelmektől! Az az eset. hogy a hipnotizált személyek csak akkor képesek meglepő dolgokra. jól illusztrálja. ho­ gyan alakult ki és honnan származik a meggyőződésünk. ha meg vannak győződve arról. Egy nap azonban a táblára írt fel­ adatot szemlélve. . tanárainktól. . hogy blokkolta őt. ő vi­ szont azt mondta a tanárnak. mert másként gondolkozik. hogy mit hitt önmagáról. és számtanjegyei bizonyították is.

” Hogyan tett 20 évvel öregebbé valakit egy hamis meggyőződés? Egy előző könyvemben [5] részletesen leírtam Mr. amit vártam. hogy meglegyen az 5 000 dollárja. Az átok azonban eszébe jutott. hogy „Voodoo-átokkal” sújtja a fér­ fit. hogy a műtétért ki kellett fizetni összes eddigi megtakarí­ tását. „kusza a gondolkozásom” stb. egy nagyobb és jobb területet adtak neki. Tudat alatt „erkölcsi kérdéssé” válik számára. hogy lefékezzen. hogyan alkalmazta Lecky elméletét Elmer Wheeler egy bi­ zonyos üzletkötő jövedelmének növelésére: „Elmer Wheelert mint üzletkötési tanácsadót meghívták egy cég­ hez. a hölgy reakciója pontosan az volt. keményen dolgozott. Ezután a cég egyik legrosszabb területét kapta. Murphy el­ mondja. Mégis. ahol ismét csak 5 000 dollárt keresett. csupán a pénzéért járt vele. „gyenge személyiség vagyok” . Ilyen meghatározá­ sokkal a diák rossz jegyeket fog szerezni. Wheeler elbeszélgetett az ügynökkel. Hisztérikusan dühöngeni kezdett. sosem mehet hozzá feleségül. min­ denféle kifogásokat talált. Ezek a diákok a szó szoros értelmében hipnotizálták magukat olyan gondolatokkal. hogy rossz je­ gyet kapjon. ahol sokan hittek a babonában és a Voodoo-varázslatban. amikor az 5 000 dol­ lárjutalék közelébe került. Russell várt. mint felté­ teleztem. Félreérthetetlen kifejezésekkel közölte vele. hogy a rossz iskolajegyek majdnem minden esetben valamilyen módon a diák önmagáról kialakított véleményé­ vel. Russell rá költse a pénzét. aki szinte egyetlen nap alatt 20 évet öregedett. mert elhitt egy hamis dolgot. mit tett. Ahogy a következő év kez­ dődött. amit Mr. és amíg ezt hitte. ha egyszer becsületes embernek tartja magát. hogy egy »5 000 dollár/éves« ember. megbe­ tegedett vagy képtelen volt abban az évben többet dolgozni. Russell ese­ tét. A hipnotizált kereskedelmi ügynök esete Könyvében (Secrets ofSuccessful Selling) John D. hanem az ügynök önértékelésével. Mivel elég kis területen jó eredményeket ért el. de ismét csak 5 000 dollárt keresett. A férfi családja meglehetősen tehetős volt. a külső feltételek változása nem változtatott túl so­ kat a dolgokon. amikor a vita hevében barátnője „átokkal” sújtotta őt. amíg volt mit kiszedni belőle. „nincs mű­ szaki érzékem”. ostobának nevezte barátját. Mr. Amikor azonban a férfi elmondta neki. mert túlságosan nagy az alsó ajka. Barátnőjének semmi kifogása sem volt az ellen.Többezer kísérlet és sikeres próbálkozás eredményeként Lecky arra a következtetésre jutott. és büszkén megmutatta. függetlenül a terület nagyságától vagy a jutalék­ tól. hogy „buta vagyok”. hogy a baj nem a területtel volt. A kereskedelmi igazgató felhívta a figyelmét egy különös esetre. Dühében kijelentette. egyetemet is végzett. de akkor túl sokat nem foglalko­ zott a dologgal. A történet röviden a követke­ ző: Egy szerény összegért plasztikai műtétet hajtottam végre Mr. hogy so­ sem szerette. Ha egyszer célját már elérte. és majdnem ugyanilyen gyorsan visszanyerte fiatal­ ságát. „nincs érzé­ kem a számtanhoz”. amikor elfogadta az igazságot. hogy szereti a férfit. Azt állította. sosem lenne képes rá. Ugyanolyan „rossz” dolog lenne az ó nézőpontjából jó jegyeket szereznie. csodálatos módon egy szempillantás alatt meggyógyult. enyhén kellemetlen érzés fogta el. mint lopnia. Ugyanis úgy vélekedett önmagáról. hogy barátnőjének azt fogja mondani. de egyáltalán nem az. de azt mondta. amiért elköltötte az egész pénzét. „alkatilag rossz helyesíró vagyok” . A hölgy azonban tovább ment. A következő évben a cég felemelte a jutalékát. noha az orvosok semmit sem találtak nála. 60 Amikor egy rossz területet kapott. „önmaga meghatározásával” függnek össze. Amikor egy jó területet kapott. így kulturált körülmények kö­ zött nőtt fel. Russell és barátnője egy nyugat-indiai szigeten születtek. Egyik ügynökük majdnem mindig pontosan 5 000 dollárt keresett évente. Azonban a teljesítménye lényegében azonos maradt az előző évével. Russell alsó ajkán azzal a feltétellel. és rájött. hogy hű legyen önmagá­ hoz. hogy Mr. az alsó ajkát. amikor rövid idő múlva egy fur­ 61 .

legalább 20 évvel öregebb volt. önmaguk ellen dolgoznak.csa kis „gumócskát” kezdett érezni az ajkán belül. aki most ott ült velem szemben. Legalább 15 kilót fogyott. egy operációból visszamaradt apró hegszövet volt. hogy vereségre kárhoztas­ sák önmagukat — képtelenek kifejteni. hogy a játékos „nem próbálkozik” . Egyszerűen képtelen rá. Más ol­ dalról viszont az a gondolat. melyet az orvostu­ domány jobb elnevezés híján „öregedésnek” nevez. eljött a rendelőmbe. tartásában azonnali változás következett be. amelyek erejének apadására mutattak. Nem arról van szó. amelyeket a hipnotizőr plántál a hip­ notizált személybe. mint egy atléta. Egy harmadik sportoló esetében egy dinamométer segítségével mérték. mit hiszünk magunkról. amely fokozatosan felfalja az összes életenergiáját és erejét. Russellt. ugyan­ olyan hatalma van felettünk. De anélkül. mint 30 percen belül megszabadítom őt az „afrikai bogártól”. vagy olyanok által. Vagy olyan gondolatok által. és ez nem is meglepő. Egyik ol­ dalról szándékos erőfeszítéssel „próbálják” felemelni a kezüket vagy a ceruzát. Küzd. Russell”-től tudtam meg. A megjelenésében mutatkozó változások jellemzőek voltak arra a folyamatra. hogy bizonyos mértékig minden ember hipnotizálva van. játékba hozni az általuk ténylegesen mozgósítható erőket. most képtelen egy ceruzát felemelni. A piciny duzzanat. amelyeket kritikátlanul átvett másoktól. mint az aggoké. többé sosem kételkedne abban. aki azon­ nal közölte a férfivel. Szeme és arca beesett. és kezdte figyelni azokat a jeleket. képtelen volt az ötven kilós vonal fölé menni. és feleségül vette gyermekkori szerelmét. a hipnózis nem gyöngítette le az atlétá­ kat. ha azt mondom. Étvágyát elvesztette és álmat­ lanságban kezdett szenvedni. hogy megműtöttem. ami a problémát okozta. Gyors vizsgálatot végezve a száján. hogy látogassa meg egy bizonyos Dr. Ismét fiatal lett — szinte egyetlen nap le­ forgása alatt. hogy nem képes felemelni az asz­ talról egy ceruzát. amíg az izmai már kötelekként duzzadnak ki. hogy kevesebb. Még a pórusaiból is egyfajta ősi vitalitás sugárzott. Az eredmény 50 kg volt. Bármennyire is különös. Russell” . Keze reszketett. Russell volt. biztosítottam Mr. aki először látoga­ tott meg. megfeszül. amit igazként fogadunk el. milyen erővel tud szorítani. . és megmutattam neki. A nővér nem ismerte meg. Potenciálisan ugyanolyan erősek. a keze azonban mintha az asztalba gyökerezett volna. mint a hipnózisnak. amelyben egy fénykép is volt: ő és az új menyasszonya. Nem kellett hozzá sok idő. 62 Ha a Tisztelt Olvasónak módja lett volna látni Mr. Noha egyébként 200 kg-os súlyt is képes a feje fölé emelni. mindez vonzó személyi­ séggé tette. mint korábban. tartása magabiztosságot és méltóságot sugárzott. Ezek a ne­ gatív gondolatok pontosan olyan hatással vannak a viselkedésre. Egy hamis hiedelem 20 évet öregített rajta. amelyeket állan­ dóan ismételgetett magának. Magas volt. amikor néhány héttel az­ után. Vettek már részt egy hipnotizőr bemutatóján? A hipnotizőr közli a kézilabdázóval. Megkönnyebbülten sóhajtott. rábírta őt. hogy látta. Eltávo­ lítottam. Mr. Az a „Mr. helyreállította önbizalmát — hanem vissza is fordította az „öregedés” folyamatát. A negatív gondolat azt váltja ki. hogy a keze odaragadt az asztalhoz. és szinte úgy tűnt. mi az igazság és elhitte azt. hogy ezek igazak. ténylegesen összehúzzák az emelő izmaikat. és hogy egy másoktól származó gondolatnak vagy véleménynek. mekkora hatalma van annak. Közli a súlyemelő bajnokkal. hogy mi lehet az. és elhitte. mint azok a negatív hiedelmek. hogy „képtelen vagyok felemelni” az akaratuktól független összehúzódásra kényszeríti az ellentétes iz­ mokat. egy igen jó megjelenésű személy volt. Russellt „előt­ te” és „utána”. amit meg is tettem. Az igazság nemcsak megszabadította félelmétől. hogy észrevegye őket. Az a Mr. Mindenkit hipnotizáltak? Nem túlzás. és tűnődni kézdett. Visszatért szülőföld­ jére. és képtelen felemelni. Smithet. Egy „barátja”. aki tudott a Voodoo-átokról. mindössze az alsó ajka volt egy kicsit nagyobb. Néhány héttel később egy kedves levelet kaptam tőle. Mindezt „Mr. A képen látható férfi az első Mr. Russell. Akár­ hogy is erőlködött. A legfontosabb az volt. hogy tudatosan felismernék. Russell kezdett nyugtalankodni. hogy a szájában lévő kis gumó a félelmetes „afrikai bogár”.

Egy másik. a tapasztalataink értékeléséből. A kisebbrendűségi érzés nem annyira a „tényekből” és a tapasz­ talatokból fakad. mert a hipnotizőr közli velük. Paul An­ derson és Arthur Murray képtelensége. mielőtt találkoztak volna a hipnotizőrrel. A dadogó folyamatosan beszél. hogy nem tudnák csinálni ezeket a dolgokat. A muta­ tó könnyen emelkedik a 63 kg-os vonalig. mint Arthur Murray. Azt is tudom. és táncolni sem tudok úgy. hogy ő csak 50 kgot tud szorítani. „nem vagyok rá méltó” és más önkorlátozó elképzelésektől. a sarki újságosfiútól a bankigazgatóig. Bizonyos vonatkozásban a földgolyó minden lakója kisebbrendű egy másik személlyel vagy személyekkel való összehasonlításban. De senki sem tud ezek közül kijavítani egy el­ torzult arcot és egy sor más dolgot nem tud olyan jól csinálni. Tudom. mint Paul Anderson. hogy boldogok és sikeresek legyünk. amint képesek vagyunk dehipnotizálni magunkat az olyan önér­ tékelésektől. helye­ sebb lenne azt mondani. mert bizonyos dolgokat nem tudok olyan ügyesen csinálni. hogy „hipnotizálták őket”. hogy olyan dolgokat csináljunk. mindig is ott volt a hip­ notizált személyekben. felszabadította saját önkorlátozó hie­ delmeinek hatása alól.” Újra mérik a szorítóerőt. mint a tényekhez tapadó következtetéseinkből. A néző számára a hipnotizőr „szavának” varázsereje van. Az erő. Mindez nyilvánvalóan azért történik. Azonban képtelenek voltak használni ezt az erőt. ledugózták saját negatív hiedelmeikkel. Más szavakkal — az atléta normális ébrenléti állapotban korlátozta az erejét azzal a negatív hiedelemmel. amint megváltoztatjuk hiedelmeinket önmagunk­ ról. „ala­ 65 . És meggyőződésem. Ez egyszerűen azért van így. és milliók szá­ mára a kisebbrendűség érzése súlyos akadály a sikerhez és a boldog­ sághoz vezető úton. Bárkik legyünk is. és akármennyire sikertelennek higgyük is ma­ gunkat. nem érzem. Sokkal sokkal erősebb. szörnyen könnyű feltételezni. hogy operáljanak. De nem erről van szó. hogy ezeket a dolgokat megcsinálják. hogy képesek rá. 64 ami szükséges ahhoz. aki éb­ renléti állapotában írásban sem tud tisztességesen számolni. A hipnotizőr mindössze eltávolította azt a féket. milyen erős vagy. Tudom ezt. Például a tény az. hogy teljes erejét kifejtse. amikor szinte cso­ daszámba menő dolgokat látni egy hipnotikus szeánszon. ami akadályozta. A szégyellős és félénk — nyílt. hogy a hipnózis megnövelte a sportoló tényleges erejét. „belehip­ notizálták” magukat abba a hiedelembe. Kigyógyíthatjuk magunkat a kisebbrendűségi komplexusból Az embereknek legalább a 95 százaléka szenved kisebb-nagyobb mértékben a kisebbrendűségi komplexustól. hogy képtelen vagyok felemelni akkora súlyt. ame­ lyekről korábban álmodni sem mertünk. hogy ezek az emberek nem érzik magukat alacsonyabb rendűnek emiatt a velem való összehasonlításban. most fejben szoroz két. hogy „nem vagyok rá képes”.és háromjegyű számokat. hogy rossz lennék csupán azért. akivel csak találkoztam. Ez azonban nem változtat engem „alacsonyrendű” személlyé. képtelen vagyok olyan messzire dobni a súlygolyót. így ahelyett. hogy kezdjék el és csinálják. hogy a hipnotizőr „dehipnotizálta” őket — vagyis megszabadította őket a saját hiedelmeikből fakadó korlátaiktól. bennünk is megvannak mindazok a képességek és az az erő. Ismét csak — nem arról van szó. A hipnózis szó szerint idő­ legesen „dehipnotizálta” őt. Ez az erő azonnal elérhető lesz a számunkra. hogy rendelkeznek vele. Meg fogsz lepődni. Barber mondta. élénk visszhangot kiváltó beszédet mond. bátor ember­ ként. Palackba zárták. és uta­ sítja őket. hogy teljes erejét kifejtse. a képes­ ség. hogy felismerték volna. megkeserítve az életemet. Erő­ sebb. ami korábban megakadályozta őt abban. mint én. nagyon erős vagy.Most munkába lép a hipnotizőr: „Nagyon. mert maguk sem tudták. Amint Dr. mint ők. hogy a hipnotizőr valamilyen varázserővel rendelkezik. bizonyos vonatkozásban ma­ gasabb rendű nálam. mint bármikor eddigi életedben. mert nem hasonlítom össze magam velük — számomra előnytelen mó­ don —. Elérhető közelségünkben van az erő. de ez nem vált ki bennem kisebbrendűségi érzést. hogy én egy ala­ csonyrendű súlyemelő vagyok és egy alacsonyrendű táncos. hogy bizonyos területeken minden ember. mint a súlylökés bármelyik bajnoka. Mindössze azt a negatív meggyőződést ik­ tatta ki. Anélkül.

és egyetlen hópehelynek sincs pontos mása. Te. mint egy másik személy. Nem „olyan” . Minden attól függ. amelyek „mindenki másra” érvényesek. hogy „olyan”. nem a saját normáinkkal mérjük magunkat. mert olyan sokat teremtett belőlük. azt fe l­ tételezzük. és arra a következtetésre jutunk. akik között nincs kettő. ha Lincoln azt mondja: „Isten nagyon szerethette a különleges embereket. A mindnyájunkra érvényes igazság a következő: Nem vagyunk „alacsonyabb rendűek” . hogy „nem vagyunk értékesek” . Isten teremtett alacsony embereket. hogy valójában nincsenek fix normák. hogy olyan. A kisebbrendűségi komplexusban szenvedő személy szinte kivé­ tel nélkül azzal súlyosbítja a bajt. mert a földgolyón nincs másik ember. Nem vagyunk „magasabb rendűek”. mint valaki más. Nincs szabvány. sárga embereket. másodrendűnek érezzük magunkat. és az út ahhoz. A „mindenki más” olyan egyénekből áll. magas embereket. kivétel nélkül mindig csak másodikként kerülhetünk ki az összehasonlításból. hogy előnyben részesítene bármilyen méretet. „mit” mérünk. Isten nem alkotta meg a szabványos embert. Az egyén szerencsétle­ nebbnek fogja érezni magát. kudarcélmények forrása. mert alacso­ nyabb rendű. hogy felismerjük: maga az érem hamis. annál szerencsétlenebbé válik. „Ez az Én. ha­ nem valakinek vagy valakiknek a „normájával” .” (God must have loved the common people fór he made so many of them. mert hagytuk magunkat hipnotizálni attól a teljesen hibás gondolattól. megismételhetetlen. amivel rendelkezünk anélkül vessük be teljes erővel. Amikor ezt teszszük. Egyszerűen személyiségek vagyunk: Én. mint ahogy minden hópehelynek eltérő formája és szerkezete van. kövér embereket. és szóba sem jöhet számunkra. 67 . és sosem vál­ hat „olyanná” . És ennek a kisebbrendűségi érzésnek egyetlen oka van: Nem a saját mércénkkel. és „kinek” a normái szerint mérjük önmagunkat. Mindez azért van. és egyetlen másik személyről sem „tétele­ zik fel”. Nem a hozzáértésben vagy a tudásban meglévő tényleges alacsonyabbrendűség tudatától lesz kisebbrendűségi komplexusunk. hogy „nekem ehhez meg ehhez hasonla­ tosnak kell lennem” . A kisebbrendűség és a magasabbrendűség egyazon éremnek a két oldala. ez az Ő” mint személyiség nem áll verseny­ ben más személyiségekkel már csak azért sem. Egyedülállóan külön­ leges. hogy valaki másnak a „normái” szerint kell értékelnünk magunkat. sovány embereket. ami kiváltja ezt. hogy ő alacso­ nyabb rendű. mint mindenki más. aki hasonlítana egymásra. mint mások. mint Ő. a gyógyítás — hogy olyan jó legyen. hogy valami nincs velünk rendben. szerencsétlennek. kis embereket. Ennek a kancsal okoskodásnak a következő logikai lépése azt ered­ ményezi. mint korábban bármikor. Sosem utalt arra. hogy bocsánatot ne kérnénk ezért és hogy ne éreznénk emiatt bűntudatot. magasabb rendűvé tegye magát. Minden ember egyénként születik. ahol korábban nem volt.csonyrendű sebésszé” teszi őket. A ki­ sebbrendűség érzése az. Nincs olyan. hogy ké­ pességeinket és tehetségünket vagy bármit is. Erre a hamis premisszára a „logikus” gondolatok és érzések egész rendszere épül. azt hisszük.) Tévedett. Közelebb állt volna az igazsághoz. bőrszint vagy alakot. A második hiedelemben rejlő csapdát könnyű felfedez­ ni. Ez a magasabbrendűségre való törekvése további bajok. hiszen az elemzés könnyen kimutatja. Ha rosszul érzi magát. aki olyan lenne. ugyanúgy. hogy magasabbrendűségre törek­ szik. mint min­ denki más”. Ő. fekete embereket. hogy „átlagember” . Nem „tételezik fel”. A gyógyulás abban áll. ez a Te. és „minél jobban igyekszik”. mert olyan sokat teremtett belőlük. Abraham Lincoln egy alkalommal azt mondta: „Az Istennek szeret­ nie kellett az átlagembert.” A „kisebbrendűségi komplexus” és a belőle fakadó teljesítmény­ romlás a pszichológiai laboratóriumban paranccsá alakítható. nagy em­ bereket. De mivel mi azt gondoljuk. de nem teszi őket „alacsonyrendű személlyé”. fehér embereket. nincs közös minta. vagy „nekem olyannak kell lennem. mint Ő. hogy kiválóan érezze magát — hogy kiemelke­ 66 dővé. hogy nem szolgáltuk meg a sikert és a boldogságot. Érzése abból a hamis kiindulópontból fakad. és néha neu­ rózist vált ki ott.

Egy pszichológus meg akarta tudni. hogy az »átlagos személy« ideje lejárt. Egy másik híres Coué-gondolat „a for­ dított erőfeszítés törvénye”: „Ha az akarat és a képzelet konfliktusba kerül egymással. iga­ zak vagy hamisak — erőfeszítés nélkül rögződtek bennünk. hogy felállíts egy „normát”.Mindössze arra van szükség. arcrángás és más. mint ahogy ők sem lesznek képesek sosem felnőni hozzánk. a tanulás fontos tényezője az elérendő cél elképzelése — egy specifikus viselkedé­ 69 . . a lazítás kulcsszerepet tölt be a dehipnotizálásban. . Ha egyszer felismertük ezt az egyszerű. „Ha egy szokásszerű válaszreakciót kell megtanulni. hogy a modem ember aggódása és biztonságérzetének hiánya az „önmegvalósítás” hiányából fakad. Meglévő hiedelmeink — legyenek azok jók vagy rosszak. fo­ gadjuk el. aki 1920 táján megdöbbentette a világot azokkal az eredményeivel. aztán meggyőzd a kísérleti személyt. amelyeket a „szuggesztió erejével” ért el — hangoztatta. akár rosszak — hasonlóan ala­ kultak ki. Kísérletei bebizonyították. HOGYAN DEHIPNOTIZÁLJUK MAGUNKAT LAZÍTÁSSAL? A fizikai relaxáció. hogy a tanuló elképzelje. egy „átla­ got”. Williams idegorvos egy szakmai kongresszuson azt mondta. és higgyünk benne . a legtehet­ ségesebbek közül többen nagyon idegesek lettek. hogy az erőfeszítés az egyik legnagyobb akadály egy rossz szokás megtörésében és egy új kialakításában. Dunlap azt tapasztalta. egyedülállót és megkülönböztetőt. és alighanem több kísérletet végzett eb­ ben a témakörben. Módszerét sikerrel alkalmazták az olyan rossz szokások gyógyítására. anélkül. hogy mások normáival mérjük magunkat! Mi nem vagyunk ezek a „mások”. hogy mint emberek egyedülállóak. és igencsak nagy hozzánemértést mutattak. hogy feszültséget éreztünk volna vagy mozgósítottuk volna az „aka­ raterőt”. ha világos lelki képet alkotunk a kívánatos ered­ ményről. mindig a képzelet győz. „Elképzeléseidet (gondolati célok) erőfe­ szítés nélkül kell megalkotnod. hogy leszokjunk valamiről. ha egyszerűen hiszünk abban. Szokásaink is — akár jók. és hogy a belső biz­ tonság csak akkor érhető el. hogy a legtöbb embernek nem sikerült kibonta­ koztatnia belső energiáit. Dr. ami rokon azzal a gon­ dolattal. megismételhetetlenek vagyunk. hogy az erőfeszítés az egyik fő oka annak. akár a „negatív gyakorlás” (önként.” A néhai Dr. „ha megtaláljuk magunkban azt az egyénit. hogy az önmegvalósítás elérhető. Norton L. hogy az akaraterő beve­ tése rossz szokásaink megváltoztatására vagy meggyőződésünk módosítására inkább hátrányos. vagy hogy az milyen változást idéz elő a környezetében. hogy ostoba fajankók. hogy egy átlagos képességű személy a rendelkezésre álló idő ötödé alatt meg tudja oldani a feladatot. gondolván magukról. hogy akár a „pozitív gyakorlás” (tartózkodás a szo­ kástól). hogy ugyanezt a folyamatot kell fel­ 68 használnunk hiedelmeink megváltoztatására: vagyis a lazítás mód­ szerét. és a kisebbrendűségi komplexu­ sunk eltűnik. és sosem nőhetünk fel „hozzá­ juk” . fontos. . ahol semmi­ lyen más módszer sem vezetett eredményre. Émile Coué — az ismeretlen francia gyógyszerész. súlyosabb szokások esetében. ép­ penséggel erősíti ezt a szokást. ha a kívánatos végcél ál­ landóan az ember szeme előtt lebegett. milyen mértékben befolyásolja a kisebbrendűség érzése a problémamegoldó készsé­ get. hogy a legjobb módszer. „Aztán ünnepélyesen ki­ jelentette. Knight Dunlap egy életet szentelt a szokás és a tanu­ lási folyamat vizsgálatának. mit akar elérni. . [6] Hagyjunk fel azzal. Azt tapasztalta. vagy a vá­ laszreakciók egy típusát kell szokásszerűen elsajátítani. Kielégítő bizonyítékunk van arra nézve. ha azt akarod. Egy rutinfeladatot adott a diákoknak. hogy az arra irányuló erőfeszítés. tudatosan a szokásnak megfelelően tenni). és mélyen tudatosodik bennünk más emberek és a dolgok létezése és az az érzés. hogy személyiségünkön keresztül építő mó­ don befolyásolhatjuk embertársainkat”. mint bármelyik pszichológus. előnyös hatással volt. mint kedvező eredményekre vezet. hogy ezek hatéko­ nyak legyenek” — mondta. nyilvánvaló igazságot. Amikor a csengő meg­ szólaltjelezve. mint a körömrá­ gás. Rendszerének lelke az a felismerés. Ebből következik. és erőfeszítés nélkül próbálunk a cél felé haladni. hogy ezt a normát nem teljesítette. Röviden.

Dr. a fejünkkel és a nyakunkkal. A lábunk kezd össze­ rogyni. Lelki szeme­ inkkel látjuk. Szenteljünk erre öt percet. tudnak beszélni. hogyan nézne ki a lábunk. mindezt lehetőleg erőfeszítés nélkül. „célképeket” fogunk használni. A testrészeinket összekötő madzagok lazák. ha betonból len­ ne. hogy gyakran az az erőfeszí­ tés vagy az az akaraterő állandósítja az aggódást. amennyire csak tudjuk. de túl nehéz számára. Két szelep van a lábunk­ nál. hajlékonyak. aztán többé ne figyeljünk az iz­ mainkra. testünk ki van terítve a dí­ ványon. Megfogja. a nyakunkkal és így tovább. Az állunkat és ajkunkat mozgató zsinórok olyan mértékben ki vannak lazítva. Látjuk magunkat. hogy a nehéz betonláb hogyan süllyed lefelé. és a levegő kezd távozni a ballonokból. Képzeljük magunk elé. bele a díványba. Most képzeljük el a karunkat és a kezünket. combunkat szintén egyetlen madzag tartja össze. óriási nyomást fejtve ki rá. a karunkat. amint a szobába lép egy barátunk.si minta vagy a viselkedés eredményének formájában — és az a vágy. egy „laza beállítottságot”. a beszédrendellenességek specia­ listájának volt egy mottója: „Ha tudnak lazítani. amint kinyújtózkodunk a díványon. hogy ezt a célt elérjük ” [7] Számos esetben már az erőfeszítés vagy a tudatos koncentráció puszta lazítása elégséges. hogy állunk lazán a mellünkre esik. Röviden. hogy azok is betonból vannak. Azt fogjuk tapasztalni. a vállunkat. Lát­ juk. Nyakunk egyetlen gyenge ma­ dzag. és 70 hagyni fogjuk. Csökkenthetjük egy ki­ csit az állunk feszültségét. egy kicsit lazábbá tudjuk tenni őket. Tudatosan engedjük el az egyes izomcsoportokat. és ott fek­ szik a díványon. mint voltak. [8] A fizikai lazítás — naponta végezve — lelki lazítást is eredmé­ nyez . El tudjuk engedni a kezünket. amit tudatos ellenőrzéssel próbálunk csinálni. Második lelki kép Testünk egy nagy marionett bábu. Azok is nagyon nehezek és süllyed­ nek lefelé. Ettől kezdve egyre inkább az alkotó mechanizmusunk felhasználá­ sával lazítunk. hogy spontánul érjünk el egy laza állapotot. Matthew N. James S. az egész törzsünk összeroskad és leomlik a díványra. és a levegő kezd távozni. lábikránkat. Greene-nek. Kezünk lazán a csuklónkhoz van erősítve egy madzaggal. hogy mindig képesek vagyunk sa­ ját elhatározásból lazítani egy kicsit. Alsókarunk lazán a felsőkarunkhoz van erősítve egy madzaggal. és lazítani tudjuk a homlokunkat. próbálja emelni. amint ott fekszünk két nehéz betonlábbal. a lábunkat. saját súlyánál fogva. és ez folytatódik. E lső lelki kép Lelki szemeink előtt látjuk. Chappell rámutatott. Tuda­ tosan fordítsunk figyelmet a különböző testrészeinkre és emyesszük el azokat. amit az aggódás legyőzésére vetnek be. bele a díványba. Most a mellünkön lévő szelep nyílik ki. Abba tudjuk hagyni a homlokráncolást. hogy az automatikus mechanizmus valósítsa meg ezeket a célokat számunkra. A fizikai lazítás önmagában is erőteljes „dehipnotizáló” hatást fejt ki. 71 . Hogyan használjunk lelki képeket a lazításra? GYAKORLAT (Naponta legalább 30 percet gyakoroljunk!) Helyezkedjünk el kényelmesen egy karosszékben vagy feküdjünk egy díványra. ami lehetővé teszi. és próbálja felemel­ ni a nehéz betonlábunkat. hogy javítsuk és tudatosan ellenőrizzük automatikus mechanizmusunkat. Ez minden. amíg csak lapos tömlő nem lesz. Ismételjük meg mindezt a karunk­ kal. Folytassuk ezt a karunkkal. hogy kitörölje a negatív viselkedési min­ tákat. Nem tudja megemelni. Harmadik lelki kép A testünk felfújt gumiballonokból áll.” Dr. Lábfejünket. és így segít megszabadítani bennünket a negatív beállítottságtól és a rossz válaszreakcióktól. képzeletben szemléljük ezeket.

aminek segítségével ezek az automatikus reakciók meg­ változtathatók. Egyre jobb szakértői leszünk a lazításnak és erre a szervezetünk a későbbi gya­ korlások során „emlékezni fog”. pihentnek érzi magát. És amint ké­ sőbb látni fogják. miszerint az ésszerű. vélemények és hiedelmek formájában táplá­ lunk belé. 5. hogy visszanyerjék életkedvüket és visszatérjenek a produk­ 73 72 . tapasztaltakat. de ésszerű gondol­ kozás az. A tudatos — noha irracionális és nem valósághű — gondolkodás az. . hogy megfelelően reagáljon a környezetünkről kialakított hiedelmeinkre. Létezik egy általánosan elfogadott téves nézet. Ez lehet egy békés tóparti táj. A tanulás hatása szintén összeadódik. amikor lazának. nézetek. amint a tenger partján sütkéreztünk. tökéletesen lazán egy pislákoló tábortűz mellett? Pattogott a rozsé. hogy arra em­ lékszünk. és nincs saját „akarata”. Minden ember életében vannak olyan hosszabb-rövidebb idősza­ kok. Milyen hangokat hallottunk? Hallottuk a levelek csen­ des zizegését? Lehet. Idéz­ zünk fel valamilyen kellemes. Tudattalan gépezetünk „indítógombja” a tudatos gondolkodás. Csak azokkal az adatokkal dolgozik. hogy megváltoztas­ suk a negatív hiedelmeinket vagy a viselkedésünket. pihentető jelenetet az életünkből. és megvalósítsa az általunk tudato­ san kitűzött célt. egy horgász-idill. Azon fáradozik. szálltak a szikrák? Milyen hangok voltak még? Lehet. hogy emlékszünk. amikor egy olyan egyszerű dolgot írok elő nekik. nagyon is szilárd tudományos alapokon nyugszik. és a tudatos. Ha így van. és idézzük fel részletesen az akkor látottakat. Automatikus mechanizmusunk — vagy ahogy azt Freud nevezi. békében van a világgal és önmagával. Sokak szerint ez a recept mérhetetlenül naiv és tudománytalan. Schindler kiemelkedő eredményeket ért el a boldogtalan. Van azonban egy óriási előnye: eredményesen működik. John A. aho­ gyan a környezetünk jelenségeit értelmezzük. . amely simogatta testünket. idegbeteg emberek gyógyításában. hogy megfelelően érezzük magunkat. A napi gyakorlás egyre élesebbé fogja tenni ezeket a lelki képe­ ket. Emlékezzünk a víz csendes fod­ rozódására. fejezet Használjuk fel az ésszerű gondolkozás erejét! Pácienseim közül sokan szinte kiábrándítónak tartják. Éreztük a homokot a testünk körül? Éreztük a meleg. a „tudattalan” — tökéletesen személytelen gépként működik.Negyedik lelki kép Sokan ezt találják a legpihentetőbbnek. hogy negatív hiedelmeik és viselkedésük megváltoztatásában támaszkodjanak a józan eszükre. pihentető napot. és ahhoz. a „leglazítóbbnak”. logikus és tudatos gondolkozás nincs hatással a tudattalan folyamatokra és mechanizmusokra. amelyeket el­ képzelések. fordítsunk figyelmet a kör­ nyezet apró. Állandóan azon igyekszik. le kell ásni és a „tudatalattiból” fel kell hozni a megfelelő anyagot. annál sikeresebbek leszünk. Minél több ilyen apró részletet idézünk fel. Emeljük ki az emlékeinkből ezt a képet. hogyan nyújtózkodtunk el. véletlenszerű dolgaira. hozzásegítve őket ahhoz. mint valami bársonyos kéz? Éreztük a csendes fuvallatot? Voltak sirályok? . arra. A gyakorlás erősíteni fogja a kapcsolatot a kép és a fizikai érzékelés között. aminek segítségével a tudattalan gépezet kifejleszti a negatív és nem megfelelő válaszreakciók típusait. A néhai Dr.

aki ilyen „szörnyen” néz ki. tanulunk dárdát dobni. mindenfajta tudást. de kiderült. aki ismét és ismét újraéli képzeletében a múltat. el kell őket felejtenünk. néha még a megaláztatásaink is. állandóan elítélve magát a régi bűnökért. Ezek a negatív tapaszta­ latok mindaddig nem akadályozzák. Megpróbált változtatni a beállítottságán. és csak a sikeres próbákra emlékezzünk. meg kell mutatni vagy meg kell vizsgálni. A módszerével kigyógyítottak százalékos ará­ nya messze meghaladta a pszichoanalízis eredményeit. A múlt hibáinak ezek az emlékei nem okoznak bajt. megvál­ tozott külseje ellenére nem tud barátokat szerezni. hogy milyen volt a plasz­ tikai műtét előtt. boldog élethez. mivel beképzelte magának. a kellemetlen és fájdalmas emlékek a tudattalanban „el vannak temetve”. Ez vissza­ húzódóvá tette. eszünkben tartjuk őket. hogyan ellenőrizzék gondolataikat az­ zal a céllal. korholjuk magunkat miattuk. mintha önmagukban célok lennének. A műtét megszüntette a fizikai torzulást. A halan­ dók legboldogtalanabbja az olyan ember. golfozni. Igaz arra. amíg tudatos gondolkozásunk és figyelmünk a megvalósítandó pozitív célra irá­ nyul. műveletet. mogorva. védekező-támadó maga­ tartásával elidegenítette a hozzá közeledőket.tív. a világgal és mindennel szembeforduló személy lett. Ugyanez érvényes egy „mechanikus egérre” amelyik tanulja. A sikeres reakcióra. Ilyen módon minden szervomechanizmus természeténél fogva „emlékszik” a régi hibákra. . hogy hatéko­ nyan megváltoztathassuk a személyiségünket. hogy érettségre tegyen szert. amikor tanuljuk patkolni a lovat. válaszmintára aztán a következő pró­ bálkozásoknál emlékszünk. és az évek során egy ijedt. amíg ezeket helyesen. Sikerének egyik titka az a kezelési eljárás volt. vagy sosem tanulták meg. a kínos és negatív kísérletekre. Ugyanazokat a hibákat követte el. hogyan juthat ki a labirintusból. . mint a pozitív céltól való eltérésekre. igen fon­ tos elemei a tanulás folyamatának. mint eszközökre egy cél eléréséhez. Nem voltak barátai. „ . amit „tudatos gondolatellenőr­ zésnek” nevezett. békében és harmóniában élni az eberekkel. mint a múlt. Amikor a „munkájukat” elvégezték. arra összpontosul. hogy ezáltal örömhöz jussanak. a kiváltó okként szereplő érzelmi zavaroknak ugyanaz a közös ne­ vezője minden beteg esetében: elfelejtették. azoknál „időzzünk el”. Sosem fogom elfelejteni egyik hölgybetegemet. Próbálkozva és elvétve a célt. . Semmiféle jövő sem bontakozhat ki abból. hogy a múlt emlékei. és ami még rosszabb volt. állandóan bírálva magát az elkövetett hibá­ kért. mivel senki sem bocsátja meg neki. énekelni. ahogy a hibát hibaként felismertük 74 és a pályamódosítás megtörtént. té­ vedésekre. A jelen és a jövő az új szokások kialakításától és a régi problémák új módon való megítélésétől függ.” [9] Hagyjuk nyugodni a döglött kutyákat! Az. . nem jelenti azt. hogy a hibát tudatosan fe ­ lejtsük el. egy úgynevezett „nyúlszáj” volt. hogy a régi kudarcok. tévedéseink. bűntu­ datot érzünk miattuk. mogorva. hogy ezzel szétrombolta a jelen boldogság minden lehetőségét. amely megragad a képzeletünkben és emlékezetünkben. fontos. Mint már rámutat­ tunk. 75 . és ezáltal a jövő jobb lehessen számá­ ra. hogy ezeket „ki kell ásni” . hogy senki sem barátkozik szívesen egy olyan valakivel. felidézzük és „utánozzuk” őket. Abban a pillanatban azonban. Ez mindenre igaz. aki állandóan és olyan mértékben gyötörte magát a boldogtalan múlttal. Függetlenül a múlt mulasztásaitól és ha­ gyatékától — mondta — az egyénnek a jelenben kell hozzálátnia. mint korábban. autót vezetni. nem pedig úgy. tapasztalatai a régi kerékvágásba kényszerítik. hogyan befolyásolják. egyetértésre jutni másokkal stb. ha nyugton hagyjuk a döglött kutyákat. ne idézzük fel. Hibáink. Tudatosan kerülte az embe­ reket. hanem segítik a tanulást. Ezekre azonban úgy kell tekin­ tenünk. nem tud boldog lenni. hogy állandóan vájkálunk a múltban . képességet a „próbálkozás—té­ vedés” módszerével sajátítunk el. a tévedés vagy a hiba akaratlanul is olyan „céllá” változik. és úgy tekintünk rájuk. aminek közvetlen oka egy ko­ moly szájdeformáció. Ezért jobb. Úgy érezte. tu­ datosan emlékezünk a tévedés mértékére és a következő próbálko­ zásnál javítunk — amíg végül próbálkozásunk nem bizonyul sike­ resnek. Ha tudatosan időzünk a hibáinknál. Éveken át ke­ serűségben és sértődöttségben élt. „negatív visszacsatolási adatokként” kezeljük.

ahelyett. amit magáról hisz. és ő ezt elhiszi. félénk. hogy — hetvenéves korban tételezve fel halálomat — életemnek még csak egytizennegyed részénél tartok. bűnök súlya alatt nyögök«. Figyelmét teljes egészében az elérendő cél köti le. amelyre aztán koncentrálunk. hogy egy jó szónokot fedezett fel magában. Aztán egy mondat. Ha egy szégyellős. Ne törődjünk a régi kudarcokkal. Gyermekéveim kedvenc templomi zsoltárának szövege: »Belefáradtam e világba. Ha ez lehetséges a hipnózis alatt — mondta magának Miss Brande —. amelyek a rendelőmbe hozták. Bertrand Russell módszere A The Conquest ofHappiness (A boldogság meghódítása) című könyvében Bertrand Russell a következőket írja: „Nem születtem boldognak. hogy rájöttem. és hogy felhasználhassa ezeket. melyek azok a dolgok. megváltoztatta az életét. és úgy cselekedni. ez a tudatos gondolkozásunk eredménye. hogy fenntartsák önmagukat. hogy a tudattalan reakciók önmagukban valamilyen ké­ pességgel rendelkeznének. Ugyanis személyiségünk gondolkozó része az. Abban a pillanatban. ma él­ vezem az életet. ha emberek rendelkeznek olyan képességekkel. hogy ez a gondolat tette lehetővé számára. F. Dorothea Brande Wake Up and Live! (Kelj fel és élj!) című bájos könyvében elmondja. hogy az évek múlásával egyre jobban. hogy mi­ lyen volt régen. Valójában nem is élt mindaddig. hogy sikeres író legyen és olyan képességeket és tehetségeket bon­ takoztasson ki magában. amelyet meg kell változtatnunk. ha gondolatban állandóan visszaté­ rünk rájuk. egy pillanat alatt megváltozik a viselkedése. tekintsünk előre! A hipnózis erre ismét csak meggyőző bizonyítékokkal szolgál. hogy a viselkedésünket meg­ változtathassuk. „mintha kizárt lenne. hogy képzeletében újraélje azokat a kellemetlen tapasztalatokat. Ötévesen azon meditáltam. és egyetlen gondolatot sem fecsé­ rel a múlt kudarcaira. Myerstől olvasott. a múlt az általunk elkövetett hibákkal együtt elveszti ha­ talmát felettünk. Meglepő volt számára. Ez egyrészt annak köszönhető. amitől azonban megóvott az a szenvedélyem. Ebben a mondatban Myers azt állította. teljes erővel csinálni fogja a dolgokat „MINTHA” alapon. és helytelenül arra következtetünk. hogy csak fél gőzzel próbál­ kozna velük. miért ne tudnánk ébrenléti állapot­ ban mozgósítani ezeket az erőket. másrészt ez éppen azt a magatartásunkat erősíti. de nem is sze­ retett közönség elé lépni. Szemben a korábbi éveimmel. és nagyon élvezte amit csinált. Annak megfelelően viselkedik. Nem segít a dolgon. népszerű előadó lett. erővel. Megtekintve egy hipnotikus szeánszot kíváncsiság és 76 csodálkozás fogta el. hogy rendel­ kezik velük. Szinte azt mondhatnám. vagy hogy a tévedéseinkre vonatkozó emlékeinket maradék­ talanul „ki kellene törölnünk” ahhoz. amit csak a volt kudarcok emlé­ kei miatt nem tudnak kiaknázni. mintha az erő és a képességek ott lenné­ nek. amely levonja a következtetéseket és választja ki a „célképet”. meg­ győződésévé válik. Olyan feltételezésből kiindulva fog cselekedni. hogy minél többet akartam tudni matematikából. amelyekre a leginkább vágyom. Ez azonban nem „bi­ zonyítja”. és nem szokott le arról. Míg korábban nemcsak tehetsége nem volt a nyilvános fellépéshez. hogy „ha tegnap si­ kertelen voltam. amelyet egy pszichológus­ tól. amelyekről fel sem tételezte. tovább él­ jenek. ha a régi hibáinkért állandóan bíráljuk ma­ gunkat. figyelmen kívül hagyva a régi ku­ darcokat. és a legtöbbre ezek közül fokozatosan szert tettem. hogy bátor. H.és ugyanolyan boldogtalan maradt. hogy megpróbálkozik vele. hogy a hipnotizált személynél ta­ pasztalt képességek a régi kudarcok „emlékének elűzéséből” fakad­ nak hipnotikus állapotban. nem pedig a „tudattalané” . akkor ma is csak az lehetek”. M. írói teljesítménye egy éven belül jelentősen megnőtt. és a rám váró sokéves unalmat szinte elviselhetetlennek éreztem. magabiztos szónok. Másrészt tudatomból sikeresen tö­ . Állandóan az öngyilkosság határán voltam. amíg meg nem tanulta abbahagyni az önvádaskodást azért. hogy kudarc ér­ jen?” Elhatározta. Ha áldozattá válunk. A régi kudarcok emléke hátrányosan befo­ lyásolhatja teljesítményünket. tehetséggel. petrezselymet áruló hölggyel a hipnoti­ zőr azt közli. Kamaszként gyűlöltem az életet. ahogy megváltoztatjuk a gondolkozásunkat és nem adunk hatalmat a múltnak.

hanem úgy. mélyen benne élő meggyőződéseivel. hogy ésszerűen át kell gondolnia a dolgokat azokban a pillanatokban. tépjük ki ezeket gyökerestől. azokra a személyekre. hogy nem fogjuk tisztelni. amelyről az eszünkkel tudjuk. hogy elmélked­ jem a bűneimről. hogy gyer­ meteg legyen. hogy ezek a téveszmék ott ólálkodnak a »föld alatt«. amelyek összességükben kiadják a „személyiséget” . az ostobaságaimról és a hiányosságaimról. hogy megváltoz­ tassuk a tudattalan tartalmát. amit az eszével hisz. bennem is kialakult az a szokás. amelyek nincsenek összhangban valamely mély meg­ győződésünkkel. melyek édesanyánktól és a dajkánktól származnak. egész rövid idő is elégséges lesz h o zzá ” [10] Eszméink. különben ezek tovább fognak é ln i. hogy ezek abszurditások. meg kell vizsgálnunk a belőle fakadó követ­ kezményeket. hogy a lázadás sikeres legyen. gondolat összeegyeztethetetlenségét az egyén tudatosan felismerte. hogy akaraterővel töröljük őket. De fokozatosan megtanultam. átérezze és intenziven tudatosítsa magában azt. állandóan halálra ré­ 79 . sőt még arra is. hogy valamiről is kétségbevonhatatlan tudással rendelkezzem —. vagy akár csak rövid ideig is hatalmukba kerítsék. amikor csábítást érez arra. meggyőződéseknek. hogy az egyénnek nyomatékkai el kell köteleznie magát amel­ lett. A legtöbb ember. Lecky mód­ szerének az volt a lényege. „Megfelelő technikával lehetőségünk van arra. hogyan változtathatjuk meg a hamis hiedelmeinken alapuló automatikus reakcióinkat. akik szintén puritán nevelte­ tésben részesültek. hogy kevesebbet foglalkozom önmagammal. Hasonlóan másokhoz. akik iránt vonzalmat éreztem. szükséges. mint amit kísérleti körülmé­ nyek között olyan sikeresen próbált ki Prescott Lecky. félig pedig gyermeteg ostobaságok vezérelnek . Ha bűntudatot. nézeteink nem úgy változnak. belső sajátossága. Ne elégedjünk meg azzal. eszme. Nincse­ nek tudatában annak. . hogy Bertrand Russell technikája az olyan nézetek feltárására. hogy mindazoknak a né­ zeteknek. hogy mé­ lyen átélje. hogy más nézetek kiszorítják azokat Láthatjuk. vizsgáljuk meg bűntudatunk okait. És ha ez az ésszerű elemzés elég elmélyült. fe l kell tárnunk magunkban mindazokat a hiedel­ meket. Ha egy nézet. hogy egy norma sze­ 78 rint éljen.” Ugyanebben a könyvében leírja. amelyek nincsenek összhangban új meggyőződésünkkel. hogy a kísérleti személyt rávezette annak felismerésére. hogy az irracionalitás pilla­ natai a racionalitás pillanataival váltakoznak. egymással összhangban lévőnek kell tűnnie. hogy az emberi nem egy nyo­ morúságos példánya vagyok. ame­ lyek lényegében elérhetetlenek számomra. miután felületesen elvetette a gyermekkori téveszméket. azt hiszi. képessé téve az egyént. hogy közömbös legyek magam és a hibáim iránt. Nézzünk szembe ke­ ményen az irracionalitással. már mindent megtett. Lecky hitt abban. Képzeljük el részletesen. azzal a szilárd elhatározással. hogy kiszoruljanak mindazok a gyermeteg benyomások. hogy hatalma legyen felet­ tünk! Amikor tudatalattink ostoba gondolatokat és érzéseket próbál ránk kényszeríteni. egy kereskedelmi ügynök. Figyelmemet kizárólag a külső dolgokra irányítottam: a világ helyzetére. hogy olyan bizonytalankodó lénnyé változzunk. el kell időznünk mellette. Ez va­ lójában azt jelenti. . vizsgáljuk meg és utasítsuk el őket! Ne engedjük. ne pedig kettő között ingadozzon. lényegében ugyanaz. . szorongást kezdünk érezni egy olyan cselekedetünk miatt. a tudományokra. hogy bizonyos negatív nézetei összeegyeztethetetle­ nek más. akkor an­ nak elutasítására törekszik. amit az esze diktál. „Ahhoz azonban. Amit mondani akarok az az. és sosem szabad engednie. nem fogjuk hagyni.röltem vágyaimnak azon tárgyait — ilyen például az az igény. élénken. Az élet élvezetét azon­ ban leginkább annak köszönhetem. hogy semlegesítsük a tudat alatt ható gyermekkori emlékek hatását. akit félig az esze. átéléssel mindazt. Ha eljutottunk egy ésszerű következtetésre. hogy azzal ellentétes irracionális gondolatok kritikai elemzés nélkül marad­ janak. Egyik betegem. hogy ezáltal olyan erős ha­ tást gyakoroljunk a tudatalattinkra. és részletekbe menően győzzük meg magunkat arról. elképzeléseknek. hogy az „ész” lényegi. amit tudatosan hinni akarunk. biztosítva a sze­ mélyes boldogságot. hogy se nem bűnös. hiedelmeknek. . Úgy gondoltam — kétségtelenül joggal —. se nem ártalmas.

Ezek: (1) az érzés. (2) a meggyőződés. amikor az már karnyújtásnyira van? Lehet. hogy fogadja el magát mint személyt. a nézetek. amit nem szabad meg­ aláztatásnak érnie. amin keresztül szeret­ nénk kifejezni magunkat. hogy valahol mélyen él bennünk 80 a meggyőződés. hogy „nem tudom m e g c sin á ln i Kérdezzük meg magunktól: „MIÉRT?” „Miért gondolom azt. másokról —. hogy úgy hisszük. hogy nem szolgáltunk rá. amely viszonylag biztonságos? Azt hisszük a világról. hogy lényegében ezt csinálja. sőt haragot. valahányszor felhivatták őt a „nagyágyúkhoz”. mint felsőbbren­ dű lény előtt? — Azt már nem! — válaszolta. Vannak olyan „szabványos” meggyőződések. amelyek felelnek a negatív érzelmeinkért és viselkedésünkért. képesek vagyunk a gerenda ránk nehe­ zedő részét tartani. Miért kell nekem úgy cselekednem és úgy éreznem. amit hiszek. hanem egy önmagunkról kialakított ostoba meggyő­ ződés miatt? Ha így van. felmutatva bizonyos fokú önállóságot. hogy kezét. mert olyan ritkán használjuk. Van valami ésszerű oka. mit hiszünk magunkról. hogy kigyomláljuk magunkból azokat a hiedelmeket. amit szívesen csinálnánk. hogy becsaptuk. — Nem látja be. hogy „méltatlanok” va­ gyunk a sikerre. hogy így higgyek? Ne fussunk át figyelmetlenül a kérdéseken! Birkózzunk velük! Gondoljuk át őket alaposan! Vigyünk bele érzelmet! Lehet. vagy van valamilyen lehetőség. hogy közben halálra idegeskedi magát amiatt. hogy képesek vagyunk eleget tenni a ránk háruló kötelezettségeknek. hogy „valami mindig közbejön” . amikor úgy megy be hozzá. de visszariadunk azzal. vajon jó vé­ leménnyel lesz-e magáról? Nem látja. Lehet. amelyeket majdnem mindenki oszt. vagy azt hisszük. hogy van „valami” bennünk. — Akkor meg lelkileg miért csúszik-mászik? Egy másik kérdés: — Hajlandó lenne-e úgy bemenni egy ember irodájába. hogy ellenséges. alacsonyabb rendűek vagyunk náluk. méghozzá nem valami „tény­ ből” fakadóan. és adja meg magának az elismerést? Lecky szerint két erőteljes „emelője” van annak. Gyakran fordul elő velünk. ami megakadályozza számunkra a sikert. Ah­ hoz. Az idegessé­ géből sikerült egyetlen beszélgetéssel kigyógyítanom. olcsón adtuk el magunkat. kellemetlenül érezzük magunkat? Lehet. kéregetésre nyújtsa. próbáljunk kicsiholni magunkban felhábo­ rodást. ha egyszer nincs ésszerű oka annak. szinte könyörögve. kérdezzük meg magunktól: „miért?” Van valamilyen feladat. barátságtalan. hogy tévedek. a meggyőződés. mintha igaz lenne. Félünk és aggódunk minden látható ok nélkül egy olyan helyzetben. veszélyes hely. Félszegek vagyunk társaságban. amelyek negatív viselkedésünk mögött húzódnak. hogy így hiszem? 2. hogy leboruljon előtte.mült. . vagy mások per se ellenségeink. hogy „megérdemeljük a büntetést”? Emlékezzünk arra: mind a viselkedés. Vizsgáljuk meg és értékeljük át berögződött nézeteinket! Az ésszerű gondolkozás erejét többek között azért nem ismerjük fel. Vizsgáljuk meg azokat a nézeteinket — magunkról. mint egy koldus. Alfréd Adler „bedühödött” magára és a tanárára. mind pedig az érzések ab­ ból fakadnak. Azt kérdez­ tem tőle: — Hajlandó lenne ön négykézlábra ereszkedve bemászni a „nagyágyúhoz” az irodába. fillérekért vagy egy po­ hár kávéért könyörögve? — Természetesennem! — válaszolta. hogy koldusként kezét előre nyújtja. hogy nem tudom?” Aztán kérdezzük meg magunktól: „Ez a meggyőződésem valamilyen valóságos tényen vagy valamilyen hibás következtetésemen alapszik?” Aztán tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: 1. Hasonló helyzetben ugyanerre a következtetésre jutnék egy má­ sik személy esetében is? 4. hogy ennek az az oka. amikor így hiszem? 3. mit hiszünk a világról. ahogyan meg­ változtathatók a hiedelmek. a világról. és ezért barátság­ talanok.

hogy valamikor is meg tudja adni a tartozását. hogy az ilyen változások lehetségesek. méghozzá élénk képze­ lettel.” 83 . hogy akkor szakított a do­ hányzással. és többé nem dohányzott. Egyik üzletember barátommal valami hasonló történt. hogy egyre va­ lóságosabbnak lássuk a megvalósulás lehetőségét. Először úgy érezte. a kölcsönző felesége hangosan közbeszólt: „Ne légy hülye — ez az ember sosem fog annyi pénzt keresni. a vidámság. hogy megtegye a hosszú utat. hogy a sikere akkor kezdett emelkedni. pró­ bált hitelre megvenni egy berendezést. lelkesedjünk értük. nem volt „út” . „kizsákmányolja” őt. rájövünk. mind pedig az ő saját magáról kialakított véleménye ennek a „valaminek” a megalázása volt. Ez az állandó ismétlés. lehetővé válik. „Hát egy senki ő. Amikor a tranzakció már a be­ fejezés előtt állt. a híres ügyvéd elmesélte. egy új „ént”. ez a megalázó szokás. hogy vissza tudja fizetni!” Darrow maga is komolyan kételkedett. Egy öreg paraszt elmondta nekem. Állandóan aggódott. újból és újból visszatérve rájuk gondolatban. Halálra aggódva magát. Ha elemezzük a leírtakat. sikerül-e egyik vagy másik üzleti vállalkozása. akinek állandóan rettegnie kell a kudarc­ tól?!” Az eset életre hívott benne valamit. amikor meghallot­ ta a hölgy megjegyzését. és el­ határozta. a „lehetőségek” kategóriáiban való állan­ dó gondolkodás. Képzeljük magunk elé. ráadásul nem egy. gondolataink ki fogják szorítani a régieket. hogy a cigarettázás. Nem volt pénze. Jelenlegi negatív elképzeléseinket a gondolat plusz az érzés alakította ki. és tételezzük fel. hogy ugyanarról a folyamat­ ról van szó. és szüksége volt egy 2 000 dolláros jelzálogkölcsönre. hogy megvalósítsa. Éb­ resszünk magunkban erős vágyat. erős érzést az új iránt. reményei megsemmisül­ tek. Indult visszafelé. amelyet korábban már „alkalmaztunk” — az aggódás érzésének kialakulásánál! A különbség mindössze annyi. Meditálunk róla. Bedühödött. de aztán dühös lett. Változtassuk meg a „célképet” és könnyedén ébreszthetünk magunkban „jó érzelmeket”. hogy ez sikerülni fog neki. ha megváltoznánk. nem vetünk be akaraterőt. hogy cél­ jainkat negatívról pozitívra váltottuk. Foglalkoz­ zunk velük. Állandóan magunk elé képzelve és el­ időzve a kívánatos végeredménynél. A hasonló eset nem ritka. De „valami történt benne”. és az új. Visszafelé bandukolva azonban kezdte „belátni” . De talált egy utat — és három év múlva sikeresebb volt. hogy az ésszerű gondolkozás hatékony lehessen nézete­ ink és viselkedésünk megváltoztatásában. sikeres ember lesz. „A jó ér­ zelmi szokások kialakítása — mondja Dr. milyenek lennénk. A hölgy kételkedett benne. Nem fejtünk ki erőfeszítést. amikor megpróbált házat venni. hogy „megtörténhet”. a ne­ gatívakat. hogy otthon felejtette a do­ hányt. Knight Dunlap — első­ sorban a gondolkozás és a gondolkozási szokások kérdése. hanem három vállal­ kozásban. az elbátortalanodás. idegeskedett saját alkalmatlansága miatt. Mindezek meg­ felelnek annak a végeredménynek. amit akar. 82 A vágy ereje Ahhoz. „hogyan alakul­ nak a dolgok” . amikor egy napon — miután már több kilométerre volt a házától a mezőre menet — észrevette. Játszadozunk a gondo­ lattal. magára is. ennek megfele­ lően új érzelmek ébrednek bennünk: a lelkesedés. pozitív nézeteink. ami miatt aggódunk. 40 éves ko­ rában még kudarcember volt. Bedühödött — a nőre is. erős vággyal kell párosul­ nia. Ébresszünk magunkban mély vágyat irántuk. hogy mind a nő. „lehetőségként” képzeljük magunk elé. Clarence Darrow. egy nemkívánatos jövőképet vetítünk magunk elé. Amikor aggódunk. nem volt hitele. hogy csak úgy lökdössék?! Vajon potyaleső ő. egyre „valóságosabbnak” tünteti fel a végered­ ményt. megfordult. az aggódás.és képes volt megszabadulni önmaga negatív meghatározásától. mint bármikor is remélte volna. Egy idő után automatikusan kialakulnak a megfelelő érzel­ mek — a félelem. Egy­ szerűen elidőzünk gondolatban „a végeredménynél”. és egy pil­ lanat alatt átlátta. amikor beavatkozott a tulaj­ donos felesége. a bá­ torság és automatikusan a boldogság érzése fog el minket. idegeske­ dünk.

„Már sikertelen voltam néhányszor a múltban. Fontos. amelyek hamisak. amit nem akarunk. megkérdezték őt. hogy gondolataim ennél a lehe­ tőségnél időzzenek.” Arról döntsünk mit akarunk. Figyelemmel kísérje. ésszerű gondolkozás feladata: ismerni az igazságot. Emlékezzünk arra is. hogy nem tudja?” „Még sosem próbáltam. ha Olaszország partjainál a partra szálló csapatokat visszavetnék a tengerbe. hogy figyelemmel kísérje az ép­ pen végrehajtandó feladatot. . nem szándékosan. „Ha valamit tenned kell. mint ami könnyű. . hogy kipróbálnánk. valószínű. hogy ha érdeklődést tudsz kelteni a szomszédaid­ ban. amit arra fordítunk. hogy helyes követ­ keztetésekre jusson. Ez a tudatos. amelyek igazak. anélkül. „Mi az. . Emberek. mivel félünk. tud-e zongorázni. hogy az meghaladja erőnket. és ezt a célt magunk határozzuk meg. amikor kiállnak a dobogóra. akkor érdeklődést tudsz kelteni minden szomszédodban és az egész világban. amit teszünk. úgy gondolj rá. hogy esetében egy célraorientált. akit megkérdeztek. és akkor könnyű lesz” — mondta Émile Coué. hogy eldöntse. és megfelelő válaszokat ad rájuk. hogy az automatikus mechanizmusunk nem „gondolkozik el”. vagyis teljesíti a feladatát. Josselyn. Szinte kivétel nélkül mindnyájan. anél­ kül. nem fogja ezeket va­ kon elfogadni. hogy „nem tudom megcsinálni”. „Széleskörű kísérleteket végeztem. alacsonyabbrendűségük bi­ zonyítéka. ne pedig arról. amelyek megbénítják a gondolatot. Ez annak a következménye. hogy fel­ fedjem azokat a közös okokat. hanem negatív be­ állítottságból és szokásszerűen — sikertelennek látják magukat a képzeletükben és így kudarc-célokat tűznek maguk elé. Ha pedig valaki visszautasítja vagy letor­ kolja őket. és milyen célt tűzünk elé. mint az az em­ ber. amíg nem próbálkoztunk vele Az ésszerű és tudatos gondolkozás feladata. 84 elemezze a kapott információkat. mint arra. nem kérdőjelezi meg a tőlünk kapott adato­ kat. hogy bizonyítékunk lenne az ellenkezőjére. hogy nagyon komo­ lyan vegyük a feladatot. amelyeket el akarunk érni. a „tény”. Meg kell értened. helyesen értékelni. Sokkal inkább úgy kell viselkednünk. impulzusokat. cél felé törő me­ chanizmusról van szó.” [11] Nem tudhatjuk.M i az. „Ez nincs feltétlenül így!” — ez egy jó mottó. vakon „lenyelik”. „Nagyon rossz lenne — mondta — de sosem engedem meg. csaknem naponta ki vagyunk téve a negatív sugallatoknak. az értelmet” — mondja Dániel W. amit nem akarunk. egyszerűen ostobának tűnnek. elfogadja azokat. Ha értelmünk tudatosan és ésszerűen működik. hogy „ma nem túl jól nézel ki”. amire nem? Emlékezzünk arra. Csupán feldolgozza azokat. és elvesse azokat. és hogy ezekre koncentráljon inkább. hogy megvizsgálja. Amikor Eisenhower elnök még Eisenhower tábornok volt a második világháborúban. hogy az automatikus mechanizmusunk min­ den további nélkül ugyanúgy képes „kudarcmechanizmusként” mű­ ködni. hogy a jövőben is sikertelen leszek” — gondoljuk. Közü­ lünk sokan — nem tudatosan. de ez se nem logikus. ésszerű gondolkozás feladata. Teljesen ésszerűtlen dolog időt és erőfeszítést pocsékolni arra. hogy kiválassza azokat a célokat. Ebben a vonatkozásban szinte mindannyian hajlamosak vagyunk alábecsülni magunkat és túlbe­ csülni az előttünk tornyosuló nehézségeket. se nem ésszerű. Az ésszerű és tudatos gondolkozás feladata. tárgyilagos vé­ leménytformálni. milyen hatással lenne a szövetségesek ügyére. hogy az automatikus mechanizmus helyes. mi­ lyen adatokat táplálunk bele. amire képes az ésszerű gondolkozás és mi az. ez mindössze attól függ. „Nem tudom” — vála­ szolta.” Tartsuk szemünket a labdán! A tudatos gondolkodás feladata. mit aka­ runk. a valóságnak megfelelő adatokat kapjon a környezetre vonatkozóan. és nem szabad megbénulnod a lépték változása mi­ att. Sokan kibo­ rulnak a barátjuk egy olyan véletlen megjegyzésén például. Előre arra a következtetésre jutni. mint „sikermechanizmusként” . „Gyakorlatilag az ok mindig ugyanaz: túlbecsüljük a nehézségeket és annak a szellemi munkának a jelentőségét. akik a hétköznapi beszélgetések során kifejezetten ékesszólóak. hogy mit nem akarunk! A tudatos. egyáltalán nem ésszerű dolog.

Nem végezhetjük el az alkotó munkát helyette úgy. De nem felel a végeredményért.fejezet_______________________ Lazítsunk és hagyjuk. ha felismerjük azt az egyszerű igazságot. és mindent tudatosan aka­ runk csinálni. hogy a sikermechanizmusunk dolgozzék helyettünk! Napjainkban a STRESSZ elterjedt szóvá vált. Mivel működése spontán. az éppen aktuális szükségleteknek megfelelően reagálva. idegesek leszünk. értékel. az érzékszer­ veink által szolgáltatott adatok értékelésére. Arra kényszerülünk. hogy az ember egy arasszal sem tudja megnö- 86 87 . amit a modem ember tenni próbál — minden problémáját tudatos gondolkozással akarja megoldani. És mivel próbálkozásunk sikertelen. Az előagy feladata. hogy megfeszítetten összpontosí­ tunk. Meg kell tanul­ nunk csinálni a munkánkat a lehető leghelyesebb feltételezésekre alapozva. ku­ darcérzés fog el bennünket. Előagyunk az elektromos agyhoz vagy más típusú szervomechanizmus „kezelőjéhez” hasonlítható. és látunk csodát. Az előagy az. hogy azonosítsa a problémákat. becsül és indítja be a gé­ pezet működését. Az előagyat használjuk az információ gyűjtésére. hogy az érzékszerveinken keresztül kapott információk megfelelő tájékoztatásul szolgáljanak az automatikus mechanizmusunknak.ami körülöttünk történik. Problémáink lesznek. Je­ lentősen csökkenthetjük az aggódást. idegeskedést. érzékeljük identitásunkat. Az előagy azonban nem képes alkotni. minden problémát tudatos erőfeszítéssel akarunk megoldani. vagyis arra. szol­ gáltatni fogja-e a megfelelő választ. 6. A futball nyelvén kife­ jezve: szemünket a labdán kell tartanunk. amire so­ sem lett „kitalálva” . Jézus azt mondta. A nehézségeink abból fakadnak. akár egy másik korban sikeresen éljünk. Csak bízva és cselekedve kapunk jelzéseket. hogy a Teremtő — biztosítva számunkra a beépített szervomechanizmust — megfelelően ellátott bennünket. hogy figyelmen kívül hagyjuk ezt az automatikus alkotó mechanizmust. A stressz századáról beszélünk. következtet. amire való. Nem látjuk. az idegeskedés. mint ahogy az elektronikus agy kezelője sem képes erre. vagyis „tudat alatt” működik. Meggyőződésem azonban. hogy önmagáról gondoskod­ jék. A tudatos gondolkozásnak azonban nem feladata. ésszerű gondolkozás választja ki a célt. hogy folyamatosan és spontánul reagáljunk a környezet hatásaira. a megfigyelésre. hogy bíz­ zunk. ítéletalkotásra. ha arra próbáljuk használni. Az automatikus mechanizmus spontá­ nul. de gondjaink lesznek akkor is. Nem facsarhatunk ki alkotó mechanizmusunk­ ból újszerű gondolatokat tudatos erőfeszítéssel. de természe­ ténél fogva nem az a rendeltetése. amivel az „ÉN”ről gondolkozunk. Magát a munkát nem ké­ pes elvégezni. és hagyni kell az eredményt. Nem tudhatjuk. és tűzünk ki célokat. a gyomor­ fekély életünk természetes részévé vált. az álmatlanság. Ne legyünk túlzottan óvatosak! Z' Ennek ellenére pontosan ez az. nem rendelkezhetünk garanciával előre arra nézve. ha nem használjuk a tudatos gondolkodást a fenti értelemben. hogy azokat megoldja. Röviden: a tudatos. és lehetővé tegyék. mi játszódik le a felszín alatt. hogy akár ebben. Az aggódás. hogy elvégez­ ze az aktuális feladatot. Az előagy segítségé­ vel működtetjük a képzeletünket. hogy ennek nem kell így lennie. hogyan forognak a fogaskerekek. gyűjti össze az információt.

a „szikrához”. amikor a tudatos gondolkozás „ma­ gára hagyja” a problémát. mint derült égből a vil­ lámcsapás. . új gondolatok nem tudatos gondolkozás eredményei. Egy kis írásában — amelynek címe: A lazítás szentírása (The Gospel o f Relaxation) — azt mondja. Miután viszont meg­ 89 . Ha egyszer már döntöttél. James példát példa után hozott fel olyanokra. a probléma előzetes elemzése nélkül. tedd sorsod a felsőbb hatalmak kezé­ be. Dr. túlságosan aggódik. De amenynyire lehet. hogy gondolkodásmódunk. amint azt számtalan autentikus személyes beszámoló tanúsítja. a fegyverletétel . túl­ ságosan is szorongó (ez 1899-ben volt!). amit William James az amerikai pszichológusok nagy öregje adott évekkel ezelőtt. ami a róluk való állandó töprengés. nem pedig összponto­ sítás — ez a szabály. túlságosan óvatos. Minden arra utal. és a végrehajtás van napirenden. ereszd el magad. amikor átfogó döntéseket hozunk. akik éveken át tudatosan próbáltak megszaba­ dulni az aggódástól. ezeket vissza kell szorítani azokra a mozzanatokra. . akarati tevékeny­ ségünk rugalmas. kicsik vagy nagyok. méghozzá olyankor. Szabadulj meg a jövő miatti görcsös felelős­ ségérzettől. hogy aztán azt kelljen látni­ uk. . amikor végül is abbahagyták a tudatos erőlködést. és távol kell őket tartani a részletektől. . a felfedezőkre és más alkotó tevékenységet végzők tapaszta­ lataira. hogy a siker akkor következett be. be kell gyűjtenie a témára vonatkozó összes információt. a „sugallathoz” az egyénnek mindenekelőtt mély érdeklődést kell éreznie a probléma megoldása vagy egy kér­ désre adandó válasz iránt. túlságosan is fél a „végeredménytől” . hogy a modem ember túlságosan feszült.. A szolgálat. Kivétel nélkül mindnyájan úgy nyilatkoznak. hogy az alko­ tó. legyen számodra érdektelen. hanem au­ tomatikusan. az ambíciónak. amikor cselekvési terveket dol­ gozunk ki. legyenek azok gyorsak vagy lassúak. Wiener véleménye az. ha meghallgattuk volna őt. az idegeskedéstől. szokásszerűen meg kell szabadítanunk magunkat attól a gátló hatástól. és valóságtól elrugaszkodott ostobaságnak tartja Jézus tanácsát. Az optimizmus és a vá­ rakozás kombinációjának eredményei. spontánul. hogy az „inspWcióhoz”. hogy az elmondottak igazak. Adj sze­ mélyes. túlságosan is aggódik az eredmények miatt. a passzivitás. a kötelességtudat­ nak. Pál intését. a híres Gifford Előadásaiban. A legfontosabb azonban. a végeredmény miatti egocentrikus aggódás következménye. és hagyd szabadon működni. az erőlködés feladásából fakadó rege­ nerálódás — az emberi természet megingathatatlan tényei marad­ nak. hagyd figyelmen kí­ vül a felelősség kérdését a végeredményt illetően. Mivel a modem ember majdnem teljes egészében az előagyra tá­ maszkodik. és ne rágódj többé a dolgok várható kimenetelén. Tudatosan elmélkednie kell rajta. mi jön ki az egészből. hatékony és eredményes legyen. kétszer olyan eredményes lesz. az aggódás érzésének termé­ szetesen hasznos szerepet kell betölteniük életünkben. az önérzetnek. jobb módszer: „Ha azt kívánjuk. hogy „semmi felől ne aggódjatok!” Mégis pontosan ez az a tanács. hogy „ne aggodalmaskodjatok a holnap felől”. Egy ilyen szokás — más szokásokhoz hasonlóan — kialakítható.} [12] Győzelem — fegyverletétellel Később. utalni lehet az írókra. vagy Szt. „Ilyen körülmények kö­ zött — mondta James — a sikerhez vezető út.” [13] Az alkotó gondolkozás és az alkotó cselekvés titka Annak bizonyítására. hogy részletekbe menő tudatos gondolkodással oldják meg a problémákat. és van egy könnyebb. Egyszóval hozd működésbe intellektuális és gyakorlati képességeid teljes gépezetét. váratlanul jönnek.vélni a termetét az „aggodalmaskodásával”. mérlegelnie kell minden cselekvési módot. amit nyújtani fog. és valami teljesen mással vannak/elfog­ lalva. mint egy cigaretta fel­ emelése az asztalról. hogy olthatatlan vágyat érezzen a kérdés megoldása iránt. hogy az ember olyan egyszerű műveleteket sem képes tudatos gondolkozással vagy „akarattal” elvégezni. Az előrelátásnak. Ezek az alkotó ötletek nem jönnek „csak úgy”. nem pedig az aktivitás. . és feladták. Lazítás. vergődő énednek egy kis pihenést.

miután többhónapos célirányos elmélkedés nem hozta meg azt a megoldást. diákok.” Mindnyájan alkotók vagyunk Tévedés lenne azt feltételeznünk.” Lenox Riley Lohr. a fafűrészelés. Ismert. amikor valamely probléma megoldásában holtpontra jutott. mint amikor az eredmény „alkotó gondolat”. G. Bertrand Russell. amikor vállalkozunk. amilyenre csak képes vagyok. birtokában van az információknak és a tényeknek. hogy kínos gondosság­ gal kieszeljük. 90 Néhány hónap múlva visszatérek a témához. amikor tanítunk. hogy ha egy nehéz témáról kell írnom. Mindnyá­ jan ugyanazzal a belső „szervomechanizmussal” rendelkezünk. amikor valami foglalkoztatja az elmét. a megoldás persze nem jött gyorsabban. és nem mesterkélt. akár háztartásban dolgozunk. hogy ez a „tudat alatti agymun­ ka” csak írók. nem tudálékos. hogy a munka el lett végezve. azt egy általános folyamatként fogja fel. Dr. amikor az eredmény „alkotó cselekvés”. előadók vagy vállalkozók vagyunk. Edison. Vagy egy gondolatébresztő beszélgetés. de a „zseniali­ tás” kifejezést hibásan csak akkor alkalmazzuk. a már idézett könyvében ezt írja: „Azt tapasz­ taltam például. Ezután. nem sok haszna van a megoldás miatti további erőlködésnek és nyugtalankodásnak. hogy hagyjuk szerveze­ tünket.f i fajok eredetéi­ hez. ahogy az emberi elme a problémák megoldásán munkálkodik. mint amikor kutatunk. Mind­ nyájan alkotómunkások vagyunk. A világ legkiválóbb zongoristája sem lenne képes még 91 . ha néhány órát vagy néhány napot olyan intenzitással gondolkozom róla.” [14] C. ahol a fogatomat hajtva hirtelen megvilágosodott előttem a megoldás. amelyet ő egy-egy mun­ kája megírásánál alkalmazott. ez akadályozza a megoldást. hogyan jött számára villanásszerű­ en a megoldás. Ez az a természetes mód. sőt. A „természetes9 viselkedés és a „ természetes” képességek titka 9 A bennünk lévő „alkotó mechanizmus” ugyanúgy működik. alkotásnak nevezettte­ vékenységekről van szó. „Az ötletek. parancsot adok. és ez ugyanúgy működik problémáink megoldásán. hogy nem ha­ ladok a munkával. képesség — legyen szó sportról. abban. azonban ez nem igényel tőle túlzott erőfeszítést. hogy spontánul elvégezze a munkát. így ezek a hónapok elvesztek. Charles Darwin arról szólva. ame­ lyek segítették a munkájában. amelyeknek semmi közük sem volt a munkámhoz. amikor. személyes problémáik megoldásá­ ra azt az előbb leírt technikát alkalmazzák. beszélgetésről vagy árueladásról — nem abban nyilvánul meg.határozta a problémát. mint tapasztaltam. Ilyen például a bo­ rotválkozás. a közbülső hónapokat állandó idegeskedéssel töltöttem. amire szüksége v o lt. látja képzeletében a kívánatos eredményt. akár tanárok. a General Electric kutatási főnöke úgy nyilatkozott. Fehr. és kortársainak majdnem minden felfedezése akkor pattant ki a ko­ ponyájukból. hogy a munka a tudat alatt folytatódjék. a híres francia tudós úgy nyilatkozott. az autóvezetés. J. Az alkotó tevékenység lényegét tekintve spontán és „természetes”. a legjobb módszer az. úgy tűnik. regényt írunk. a National Broadcasting Company volt elnö­ ke írt egy cikket arról. távol voltak a munkaasz­ taltól. hogy idegeskedtem. zongorázásról. hogy úgy mondjam. felfedezők és más „alkotómunkások” előjoga. horgászás. akkor jönnek a legkönnyebben. Most viszont ezt az időt más feladatoknak szentelhetem. hogy minden jó öt­ lete akkor született. a Duke Egyetem pro­ fesszora hajlik arra. Egy tevékenységben megnyilvánuló hozzáértés. ha egy könyv meg­ írásáról. egy kép megfestéséről és hasonló. hogy úgy mondjam. hanem a lazításban. B . szundított egyet. Bertrand Russell azt javasolta olvasóinak. és azt találom. Rhine. a következőket írta: „Pontosan emlékszem az útnak arra a pont­ jára. hogy a laboratórium majdnem minden felfedezése egy intenzív elemző és ténybegyűjtő szakaszt követő lazítási időszak során szü­ letett intuitív ötletek eredménye. A legjobb ötleteim közül néhány olyan információk alapján született. hogy Thomas A. amikor nem foglalkozott aktívan a problémával. Mielőtt felfedeztem volna ezt a technikát. hogyan születtek meg azok az ötletei. Suits. Attól. hogy amit mi „zsenialitásának hívunk.

amikor még nem döntötték el. Minden tettük „kigondolt”. hogy minek van maximális valószínűsége. már semmit sem te­ hetünk. Ha idegeskedni akarnak vagy mérlegelni az esélyüket. de rulettezés közben újból eszembe jutott. Észrevettem magam körül néhány embert. Ott és akkor elhatároztam.a legegyszerűbb darabot sem lejátszani. De ha már elhelyeztük a tétet. és működik!” „Mi az. szokásszerűvé. úgy lel­ kendezett a „felfedezésről”. Gyakran döntök valami mellett anélkül. Kipróbáltam. amikor tanult és gyakorolt. és ezt nem minden ok nélkül tesszük. a nyugtalan­ kodást. Akkor vált jó előadóvá. figyelmen kívül kell hagynunk a felelősség kérdését a végered­ ményt illetően. és nem különösebben törődnének saját viselkedésükkel. hogy megfelelően előkészíteném. aki­ nek a rulett volt a szenvedélye. hogy üzleti ügyeimben és sze­ mélyes dolgaimban ugyanezt csinálom. és »mozgásba hoztam a kere­ 93 A . és élvezhetjük a já­ tékot. Ilyenkor még az ember kiszámíthatja. mint egy kisdiák az első szerelméről. nyugodtan lazíthatunk. hogy mi fog kijönni. Hiába rágódunk a várható eredményen. „Váratlanul. amikor Las Vegasban voltam. amikor már forog a rulettkerék” A fenti aforizmáért egy vállalatvezetőnek tartozom hálával. de szinte megdermedtek az idegeskedéstől. Nem volt túlzottan nagy hatással rám. Sokan azért mesterkéltek és ügyetlenek a társasági helyzetekben. csak az energiánkat pocsékoljuk. mikor melyik ujjával. amikor tervezünk és arról döntünk. ami felötlött magában és mi működik?” — kérdeztem. és akinél ez a szabály „csodát tett”. De miután »mozgásba hoztam a kerekeket« — hogy úgy mondjam — kezdek idegeskedni. mielőtt a kerék forogni kezdőit volna. helyesen döntöttem-e stb. Ha ezek az emberek „el tudnák engedni” magukat. hogy a helyes dolgokat csinálják. túlsá­ gosan is aggódnak amiatt. egész tevékenysége nem vált automatikussá. hozzásegítve őt. mit fogunk csi­ nálni. ha tudatosan próbálná be­ folyásolni. a korábbinál sikeresebb legyen. amíg mozdulatai. Az ilyen emberekről azt mondjuk. mérlegelném az esélyeket. spontánná.” Néhány héttel később szinte berobbant a rendelőmbe. lépésüknek. amikor felhagyhatott a tudatos erőfeszítéssel. hogy ezentúl csak a döntés előtt fogok idegeskedni. és nem kell rágódnunk a dolgok végső kimenetelén . . ALKOTÓ MECHANIZMUSUNK FELSZABADÍTÁSÁNAK ÖT SZABÁLYA 1. nem kockáztat. hogy alkotó mechanizmusunk „berágjon”! A tudatos erőlködés gátolja és „berágatja” az automatikus alkotó mechanizmust. és a végrehajtás van napiren­ den. ezt akkor kellene. Kíno­ san tudatában vannak minden mozdulatuknak. hogy az érzelmeknek és az aggodalmaskodásnak akkor van helye. akkor. melyik billentyűt üsse le — miköz­ ben játszik. minden szavuk a várható hatás alapján kalkulált. Ne hagyjuk. „Egyszóval — ahogy mondja — hozd működésbe intellektuá­ lis és gyakorlati képességeid teljes gépezetét. De ha egyszer már döntöttünk. mire tesznek. abbahagynák az erőlködést. de dönthet úgy is. amint a kerék forgásnak indult. . hogy a „személy” gátlásos. ne pedig akkor. a kockázatot. akkor fogom elvégezni az „agymunkát” . amikor olvastam. Aztán gondolkozni kezdtem azon. hanem hogy a személy „gátolja” saját alkotó mechanizmusának működését. spontánul cselekedni és „önmaguk lenni”. és hagyd azt szabadon működni. akik egyáltalán nem idegeskedtek. „William Jamesnek az a bizonyos tanácsa. És miután döntöttem. Helyesebb lenne azonban nem azt mon­ dani. hogy egyáltalán nem tesz. és alkotó módon közelítsen a problémákhoz. mert túlságosan is tudatosan törekednek arra. hogy „gátlásosak” . hogy megszabaduljon az aggódástól. amikor még nem fogadtunk. Micsoda ostobaság — gondoltam. szinte villanásszerűen ötlött fel bennem — mondta —. ami a sikermecha­ nizmus része.„Akkor aggódjunk. forogni kezdett a kerék. Mindezt még korábban gondolta végig. ké­ pesek lennének alkotó módon. Egy 92 alkalommal idéztem neki William James korábban említett tanácsát arra vonatkozóan. és a játék „irányítását” ráhagyhatta a tudat alatti szokásmechanizmusra.

de a dolog működik! Nemcsak jobban érzem magam. Készítsünk hosszútávú ter­ veket a „holnapra” vonatkozóan. De hasonlóan álltam hozzá egy sor más apró ügyhöz . Ak­ kor azt mondtam magamnak: »Ez hülyeség. vagyis ha olyan adatokat táplálunk belé. egyszerűen dönts úgy. Aztán azt mondtam magamnak: »Vagy mondok beszédet. és menni fogsz. amelyek várnak rád.keket«. mogorva és szótlan voltam. De ha döntésed úgy szól. hogy lélekben próbál­ jak menekülni tőle. jobban alszom. hogy „nem aggodalmasko­ dom a holnap felől”. amelyek azt mutatják. hogy ha már eldöntöttem. Alkotó mechanizmusunk nem képes „holnap” működni. hogy lélekben meneküljünk tőle? Nem szerettem a társasági összejövete­ leket. hogy ez az elv száz meg száz apró. hatékonyabban dolgozom. amivel kapcsolatban úgy döntöttünk. és minden figyelmünket a jelenre összponto­ sítjuk. Ha ezek olyan ijesztőek és fenyegetőek. ne tekintsetek vissza a huszonnégy óra határain túlra. Mentem. hogy jobbá tegyétek a holnapotokat. . hogy keresztül­ megyünk rajta »testestől-lelkestől«. William Osler azt mondta. hanem az üzleti ügyeim is simábban mennek. Döntés előtt is ismered azokat a kellemetlenségeket. miért mérlegeljük. személyes ügyben is működik. hogy elviselésük nem éri meg. . pillanatra. a maguk megjelenésében vette tudomásul — pillanatról. ha figyelmünket erre a mai környezetre összpontosítjuk. . ha arra figyelünk. ha lelkileg is megyek. és nem pró­ bálunk kitérni előle . Nincs értelme annak. mindig csak ma képes erre. vagy nem. hogyan fogunk reagálni holnap vagy akár öt perc múlva. ami történhet. mind a vallás egyik alapelve az aggódás. Élje­ tek az „időzárt” mában. hogy a mérleg nyelve mégis csak pozitív irányba mutat. Arra nem tud sikeresen reagálni. Ha a döntésünk úgy szól. ami most történik. Ha a felszólalás mellett döntöt­ tem. [15] William James — úgy értékelve ezt a felfogást. Egyszer aztán úgy határoztam. É ljünk az „ időzárt” mában! Dr. egyszerűbb. mint ami mind a pszichológia. Az elmúlt este nemcsak. hogy lelkileg próbálunk menekülni egy olyan helyzettől. .” 2.« Lelke . Azzal. Vagy csak üzleti okokból mentem el. Készüljünk a jövőre. . vagyis testileg ott kell lennem. élveztem az ottlétet. hogy nem mégy. hogy ma helyesen éltek. Alkotó mechanizmusunk megfele­ lően fog működni a „mostban” . hogy spontánul reagálunk a környezetünkre. hogy vállaljuk. csak arra. . de ne próbáljunk a holnapban vagy a múltban élni. vagyis határozottan döntöttél. hogy ez minden sikerének és bol­ dogságának titka. Tudatosan reagáljunk a jelenre! Tudatosan gyakoroljuk azt a szokást. hanem a magam számára is meglepő mó­ don. ami könnyen kialakítható. amikor beszédre készültem. Nagyon nehezen szántam rá magam . és az ellenállás minden gondolatát próbálom kiszorítani. Arra is rájöttem. ha fogorvoshoz kellett mennem. ne idegeskedjünk és ne rágódjunk azon. hogy az idegeskedésnek és aggódás­ nak nagy mértékben az az oka. Mindig csak most. Például korábban állandóan idegeskedtem. Egyszerű szokás. Az alkotó élet azt jelenti. tanácsolta diákjainak. minden lehetségesei megtettetek. . hogy elmentem oda. akkor nem kell azon rágódnom. Hiszi vagy nem. A kockázatot a kerék forgása előtt kell mérlegelned!« Koráb­ ban halálra idegeskedtem magam egy-egy igazgatótanácsi ülés elő­ estéjén. Tervezzük a jövőbeni szükségleteinket. így legtöbbször ingerlékeny. De ne aggódjunk. az idegeske­ dés gyógyításában — a következőket mondta: „Szent Katalinról azt mondják. akkor ne vedd elő újra a kér­ dést. amit korábban ostoba társasági 94 összejövetelnek tartottam. amit kapsz. »figyelmen kívül fogom hagyni a felelősség kérdését a vég­ ső kimenetelt illetően« . »testestől-lelkestől« keresztülmegyünk rajta. de lélekben ellenálltam. ami ténylegesen történik. hogy megyek. vagy mert kedvében akartam járni a feleségemnek. mi történik most. akkor miért reménykedünk va­ lamilyen megvalósíthatatlan változatban.« Rájöttem. hogy »a dolgokat a maguk egymásutániságában. . Alkotó mechanizmusunk csak akkor tud megfe­ lelően és sikeresen válaszolni a mai környezetre. Ugyanezt fogja csinálni holnap is. ha még­ sem mondanék semmit. Ma éljetek legjobb tudásotok szerint. hogy talán jobb lenne. Ne tekintsetek előre.

Az üzletember ahelyett. . A diák tanul. ha fenn akartak maradni. Ha legközelebb úgy érezzük. aki minden férfira. hogy jobban érzékeljük. . érzékelniük kellett a környezetüket. egy múlt helyzet egyetlen tényezőjére — emberek csöportj ára — úgy reagált. Amint képes volt „meglátni” . hogy nem tud alko­ tó módon és spontánul élni. szedjük össze magunkat. úgy reagál. Ne hadakozzunk a múlt szalmabábjai ellen! Egyik betegem — mint mesélte — idegeskedni és szorongani kezdett az üzleti megbeszéléseken. Ha nem állunk meg és nem gondolkozunk el. gyakran folytatni fogjuk a régit. mintha az a múltjában előfordult egyén lenne. milyen illatokat érzünk ép­ pen most. aggódása megszűnt. mint kegyetlen tanára. Nem a jelen helyzetre és a jelen pillanatra. közben nézi a tévét. mi történik most és próbálunk csak arra reagálni. 3. Emlékezett. kapkodás és aggódás másik oka az az abszurd törekvés. és tegyük fel magunknak a kérdést: „Mi van itt és most. és tanára kiállította az osztály elé. amikor így beszélnek: „Ne próbálj örökre szakítani az ivással — mindössze azt mondd magadnak: »Ma nem fogok inni!«” Álljunk m eg. színházban. hogy tudatosan érzékeljük jelen környezetünket: mit látunk. hogy „úgy cselekszik. Ennek a hibának a felismerése. automatikusan az elmúlt környezetre reagál­ va. ak­ kor távozhatott ez a pillanat. és amikor a jelen pillanat értékelése önmagában és viszonylataiban megtörtént. amire ő a megalázottság és szégyen érzetével válaszolt. hogy figyelünk és fülelünk. mintha minden összejövetel vezetője olyan lenne. melyek abból fakadnak. megszégyenítette őt. amire reagálnom kell? Amivel kapcsolatban valamit tehe­ tek?” Idegeskedésünk jelentős része abból fakad. „Emberek csoportja” — ez volt a közös nevező. hanem egy költött valóságra reagálunk. Mikor volt utoljára. Az idegeskedés gyógyításában varázslatos hatása van annak. Ugyanilyen példa lehet az az ember. templomban és bár­ milyen hivatalos összejövetelen.számára az isteni pillanat a jelen pillanat v ol t . mit hallunk. mint egy múltbéli vezetője. akivel talál­ kozik.” Az Anonim Alkoholisták ugyanezt az elvet követik. hogy a jelenlegi környezetre reagáljon megfelelően — 96 itt és most. valóságos hatásokra. hogy általános iskolásként több­ ször bevizelt. idegesek és ingerültek vagyunk. Emlékezzünk állandóan arra. amelyek a kusza gondol­ kozás következményei. de más okból: nem a fizikai veszélyek miatt. Nos. igen gyakran rendkívül gyors „gyógyulást” eredmé­ nyez. mit is csiná­ lunk valójában. amelyet ez a jelen pillanat megkövetelt. ami most történik. Ugyanezt kell tennie a modem embernek is. hogy akaratlanul is „megpróbálunk” olyasmit csinálni. egy olyan múltbéli kör­ nyezetre próbált reagálni. ame­ lyek megvalósíthatatlanok. mintha a múltbéli szituáció egésze lett volna. hogy egyszerre több dolgot is csi­ náljunk. aki minden hatalommal rendel­ kező vezetőre úgy tekint.figyeljünk és füleljünk! Gyakoroljuk azt a képességet. Anélkül. hanem azoknak az ide­ gi rendellenességeknek a veszélye miatt. Másik tipikus példa az olyan nő. amiknek eddig nem voltunk tudatában. Egyszerre csak egy dolgot csináljunk! A zavar és az abból fakadó idegeskedés. hogy alkotó mechanizmusunknak az a dolga. növekszik bennünk a feszültség. hogy rádöbbenünk. akkor adhatta át a helyét a következő pillanatnak és az új kötelezettségeknek. vagyis az. hanem a múlt vala­ milyen hasonló helyzetére. amelyben az „emberek csoportjának” fontos szerepe volt. Tudatosan gyakoroljuk. mintha az olyan lenne. mintha” kisiskolás lenne. mintha sosem lett volna. hogy rájött volna. és a feladatot. . amikor tudatosan érzékeltük lábunk alatt a járdát? Az ame­ rikai indiánoknak és a fehér telepeseknek éberen kellett figyelniük a látottakra és a hallottakra. Olyan cselekedetek és tettek irányába akarunk menni. nem tud megfelelően reagálni a környe­ zetére. végrehajtotta. vagyis nem a valóságos környezetünkre. ami most és itt nem csinálható meg. mintha minden összejövetel egy általános iskolai osztály lenne.

ezt nem a munka okozza. az a lelki kény­ szer. a felelősségünkről. Ez a szokás azért különösen veszélyes. mert a lehetetlennel próbálkozunk. feszültséggel kell szembenéz­ nünk.Aludjunk rá! Ha egész nap egy problémával viaskodtunk sikertelenül. Amikor az előttünk álló rengeteg munkára gondolva idegeskedünk és aggódunk. próbál­ junk megfeledkezni róla. mint ahogy a szűk nyíláson egyszerre csak egy homokszem képes átesni. Csökkentse a nyomást! Hagyjon fel azzal a próbálkozással. mennyire hajszoltak a napjaink. amelyben a sok-sok ho­ mokszem bármelyike csak egy másik után eshet át a nyíláson. Ugyanígy képte­ len erre az ön sikermechanizmusa. valahogy úgy. mennyi problémával. ezzel elkerülhetetlenné téve a hiábavalóság és a kudarc érzését. képesek leszünk össz­ pontosítani. Amire a homokóra tanít Dr. amit most csinálunk. azonnal el kell végezni. míg a hamis lelki kép következményeként elkerülhetetlenek a lelki zavarok. hogy tucatnyi dolog nehezedik ránk. a nyugtalan­ ság és a zavarodottság érzése. Ha ezt felismerjük. a kötelezettsé­ 98 geinkről. hogy „aludjunk rá egyet”.hogy csak azt az egy levelet akarná letudni. mert rossz lelki képet alakítunk ki magunkban a feladatainkról. Ha így dolgozunk. tucatnyi stresszhatást kell elviselnünk. hanem ahogyan a feladatról vélekedünk — ez a baj forrása. hogy az idegösszeroppanás. amint a sikermechanizmusába betáplálja a fel­ adatokat. vala­ hol a koponyájában hátul azzal is foglalkozik. tucatnyi dolgot kell megcsinálnunk. és meggyőzzük magunkat erről az egyszerű igaz­ ságról. mint ahogyan az elektro­ nikus agy sem képes helyes választ adni. mondja Dr. hogy az ember egyszerre csak egy dolgot képes csinálni. megszabadulunk a kapkodás. Teljesen mindegy azonban. amelyet aztán kinyomtattak a Reader’s Digesíben. Alvás közben ideá­ . Még a legelfoglaltabb napokon is úgy következnek az órák egymás után. amíg lehetősé­ günk nyílik arra. James Gordon Gilkey 1944-ben elmondott egy prédikációt az érzelmi egyensúlyról. csak arra koncentráljunk. mert csak ritkán ismerjük fel a jelenség mögött húzódó lényeget. a szorongás. ezek mindig libasorban jönnek. a fenti lelki kép teljesen hamis. és az az egyetlen módja an­ nak. Képzelje el. problémákat. lelkileg alkalmassá válunk az olyan próbálkozásaink meg­ szüntetésére. Azért vagyunk idegesek. ugyanúgy egyszerre csak egyetlen dolgot tudunk csinálni. Szemlélve az íróasztalán lévő homok­ órát. egy gondolat fogalmazódott meg benne: Ugyanúgy. ahogyan a tudós „táplálja” az elektronikus agyat. Mind­ egy. amikor ke­ vés a tudatos „ÉN” oldaláról jövő zavaró hatás. í Hasonlóan hatékony lelki „segédeszköznek” bizonyult ha azt mondtam a tanácsra szorulónak: \A z ön sikermechanizmusa segíti önt bármilyen munkában. ha három különböző prob­ lémát kevernek össze és táplálnak be egyidejűleg. hogy egyszerre egynél több feladatot próbáljon beleerőltetni a gépezetbe!” 4 . képzeljünk el egy homokórát. Ez a lelki kép hozzásegít az érzelmi egyensúlyhoz. mi mindent kell még megcsinálnia ma vagy ezen a héten. és odázzuk el a döntést. Gilkey. hogy „képeseknek kell lennünk mindent egyszerre megcsi­ nálni”. Dr. képességeink maximális bevetésével dolgozni. A helyes lelki énkép kialakításához azt javasolja. ahogy egyáltalán jöhetnek. amit éppen diktál. Sikermechanizmusának „adagoló nyílása” egy­ szerre csak egy feladatot képes befogadni. és azt tapasztalta. nem leszünk tele feszültséggel. hogy egyszerre csak egy pillanat áll előttünk. Az igazság az. öntudatlanul is igyekezvén mindezt meg is csinálni. Gilkey szerint azért érzünk állandó hajszoltságot. a szorongás és más jellegű lelki problémák egyik legáltalánosabb oka az a lelki beidegződés. hogy egyszerre több dolgot is most. Lelkipásztorként sok éven át foglalkozott lelki tanácsadással. figyelmünket csak arra az egyetlen dologra fordítsuk. és szinte azonnal klasszikus írás lett. Minden pillanatban úgy tűnik szá­ munkra. hanem az a lelki beállított­ ságunk. Csak azzal foglalkozzunk. Nem a feladat. tucatnyi feladatot kell megoldanunk. hogy „elkövetkező” feladatainkon munkálkodjunk. az idegeske­ dés érzésétől. Emlékezzünk rá: alkotó mechanizmusunk akkor működik a leghatékonyabban. ami abból az érzésből fakad. bármilyen feladat vagy probléma megol­ dásában. feladattal.

” Temple canterburyi érsek ezt mondta: „A lényeges. hogyan lehet fi­ zikailag és szellemileg lazítani pihenés közben. . Ebben segíthet. mit éreztünk. közben esti iskolán tanult angolul. spontánul folytak belőle. Mára ez a kis vállalkozás egy jól jövedelmező. mindig azt mondta: „Semmi baj. jönnek a kis manók. Ezek átsegítették a nehézségeken. néha-néha. és egyre hozzáértőbben fogjuk csinálni. eltávolítja azokat a fe­ szültségeket. Bechterev ezt mondta: „Többször is előfordult. ha elsajátítjuk azt a szokást. Időközben. Megtakarított pénzét elvitte a válság. ha elképzeljük magunkat kinyújtózva egy díványon vagy pedig egy kényelmes karosszékben ülve. millió dolláros vállalattá nőtte ki magát. hogy tudatosan gyakoroljuk. Sokszor éjjel kettőkor bújtam ki az ágyból és mentem le a műhely­ be. . Edison elmesélte. amelyek akadályozzák alkotó mechanizmusának haté­ kony működését. Emlékszünk a cipész és a manók meséjére? A cipész rájött. Meg fogunk lepődni. . és nem lesz szükségünk arra. mennyivel hatékonyabban tudunk dönteni és tenni a nehéz helyzetekben. a meghatá­ rozó felismerések a színfalak mögött történnek. Lazítsunk. hogy a férje lefekvés előtt mindig végiggon­ dolta azokat a dolgokat. Segít az is. hogy alkotó mechanizmusunk — ha koráb­ ban már mozgásba hoztuk a fogaskerekeit — tudatos beavatkozás nélkül működjék. amit költői formába akar­ tam önteni. és pénzt gyűjtött. miközben dolgozunk! Gyakorlat: A negyedik fejezetben megtanultuk. 100 Vic Pocker úgy jött hozzánk Magyarországról. Mivel ha laza. ma pedig multimilliomos gyümölcsipari vállalkozó. Thomas A. Néha írásos listát készített azokról a problémákról. és angolul sem tudott. „Rájöttem. mi­ kor történik ez . Ritkán tudom. Végezzük el napon­ ta a lazítási gyakorlatokat. hogy az embernek magának kell beiktatnia a szüneteit — mondja. a hátunkat.” V. és képes fenntartani ezt a beállítottságot.lisak a feltételek ahhoz. Sir Walter Scottról is azt mesélik. és a szavak egy­ szerűen. aki 1930-ban egy tízdol­ lárossal kezdte. milyen mér­ tékben csökkenti a fáradtságot. Sok alkotó és feltaláló alkalmazta ezt a módszert.” Edison jól ismert rövid szunyókálásai nem egyszerűen csak a fá­ radtság elűzését szolgálták. állandóan az ágya mellett tart egy jegyzetfüzetet. — Néha álmomban jönnek megoldások a gyötrő problémáimra. idegeskedésnek. a nyakunkat. a szorongásnak. Később már csak csiszolnom kel­ lett őket. hogy alvás közben. Emlékezzünk arra. hogy sok vállalkozó és üzletember ugyanezt a technikát használja. De 1932-ben egy saját kis hegesztőműhelyt nyitott. / hogy tudatos elhatározással visszaemlékszünk a lazítás során ébredt érzésekre. Holnap reggel hét órakor meglesz. pihent az em­ ber. napi tevékenységünk során fel tudunk idézni valamit a „laza emyedtség’ érzéséből. az arcunkat. hogy lássam: működik-e a megoldás?” 5. és míg ő alszik. megvarrják a cipőt. ” Gyakoroljuk naponta néhányszor szorgalma­ san az emlékezetből való lazítást. amiket másnap meg akart csinálni. művében így ír: „Amikor meg­ rekedt valamiben. hogy amikor valamilyen el­ képzelést nem tudott magában kikristályosítani. Kevéssé ismert tény. a karunkat. . Ot­ tó Loewi Nobel-díjas felfedezése (hogy aktív vegyületek működnek közre az idegi tevékenységben) alvás közben jött ötlet eredménye. Csináljunk egy-egy szünetet napközben — alig néhány percről van szó csupán — és részleteiben idézzük fel magunkban. amikor lazák voltunk. amelyeket meg akart oldani. és félálomban szenderegve merített az álomban jött ötletekből. Henry Cobbs például. reggel csak fel kellett emelnem a tollat. amelybe ébredés után azonnal beírja a felmerült ötleteket. Idővel ez a laza beállítottság szokásunkká válik. milyennek éreztük a lábunkat. Mrs. 101 . Joseph Rossman Psychology oflnvention (A felfedezés pszichológiája) c. Hegesztőként dolgozott. ha né­ hányszor elismételjük magunkban: „Egyre lazábbnak és lazábbnak érzem magam . hogy ha kiszabja a bőrt. kinyújtózott.” Kekule álmában fedezte fel a benzol molekulájának képletét. hogy nem volt pénze. hogy amikor este egy olyan problémára koncentráltam. amelyet „Steel Fabricators”-nak nevezett el. zavartságnak azokat az érzéseit. legvalószínűbb. mielőtt nyugovóra tér.

a májunk. Arra a következtetésre jutottak. hogy kiérdemeljük a kellemes gondolatokat.” „Boldog lennék — mondjuk —. amit megszolgálunk vagy kiérde­ melünk. Egy orosz pszichológus. hogy azonnal javul a látás. K. ha egészséges és sike­ res lennék. A pszichoszomatikus belgyógyászat bebizonyította. ha azt mondanánk: „Légy boldog. mint pesszimista kollégáik. hogy a bűnözők többsége boldogtalan környezetből jött. és akkor bol­ dog leszel. a vidámságot. finomabb az ízlelésük. saját boldogtalanságunkból fakad. a há­ laérzetet. képesek vagyunk korlátozni az élvezeteket. hogy ezen az egyszerű megha­ tározáson bármit is lehetne javítani.” Mind a zsidó. A kudarcélmény mintegy tízéves tanulmányozása a Yale Egyetemen azt bizonyította. Nem azért leljük örömünket a boldogságban. hogy eközben leginkább kellemetlen gondolatok foglalkoztatnak majd minket saját értéktelenségeinkről. A boldogság nem is erkölcsi kérdés. mert megvonjuk magunktól az élveze­ teket. sikeresebbek. Éppen ellenkezőleg. amikor bol­ dogságot érzünk. hogy 102 a régi holland közmondás. hanem maga az erény. hogy amikor az em­ ber gondolatai kellemesek. „Légy jó — mondjuk —.” „Légy jó. Ebben a fejezetben erről a bol­ dogságról lesz szó. Margaret Corbett azt tapasztalta. a szívünk és minden belső szervünk jobban működik. Kekcsejev vizsgálta az embereket.” Orvosi és etikai szempontból megítélve nem hiszem. Azt találták. Még az érzékszerveink is jobban működnek. Dr. Schindler a boldogság következő meghatározását adta: „Olyan lelkiállapot. Dr. akik hajlamosak ál­ talában „a dolgok vidámabb oldalát nézni” . ami bennünk a másokkal szembeni ellenségességként és erkölcstelen­ ségként nyilatkozik meg. Úgy tűnik. Schindler azt állította. hallá­ suk és finomabb különbségeket képesek érzékelni tapintással. és emberi kapcsolataiban boldogtalan volt. amikor gondolataink az idő túlnyomó részében kellemesek. hogy a boldogtalanság az egyetlen oka az összes pszichoszomatikus betegségnek. amikor a gon­ dolataink az idő túlnyomó részében kellemesek. Egy nemrég végzett felmérés azt mutatta. valószínű. szeresd embertársaidat. amint a beteg kellemes dolgokra kezd gondolni vagy kellemes képeket idéz fel magában.fejezet A boldogság szokása kialakítható Ebben a fejezetben a boldogságról akarok beszélni.” (Spinoza: Etika) 103 . Dr. és a boldogság az egyetlen gyógymódjuk. John A. miszerint „a boldog emberek sosem go­ noszak”. A boldogság kiváló gyógyszer A boldogság állapota az emberi lélek és az emberi szervezet sa­ játja. hanem orvosi nézőpontból.7. és akkor jó leszel — sikeresebb. sikeresebben teljesítünk. mivel örömünket leljük a boldogságban. mint ahogy a vérkeringés sem az. tudományosan is helytálló. ugyanúgy. de nem filozó­ fiai. egészségesebb és segítőkészebb!” Félreértések a boldogság körül A boldogság nem olyasvalami. Mindkettő elengedhetetlen az egészséghez és jó élethez. mind pedig a keresztény vallás az erényesség és a jó élet elérésének eszközeiként írja elő az örömet. Kimutatta. Sokezer évvel ezelőtt a bölcs Sala­ mon király ezt mondta Példabeszédeiben: „A vidám elme jó orvos­ ságul szolgál. ha boldogok vagyunk. amikor kellemes és kellemetlen dolgokra gondoltak. hogy a gyomrunk. hogy annak a nagy része. és boldog leszel!” Közelebb állna az igazsághoz. William Bates bebizonyította. hogy nagyjában és egészében azok az üzletemberek. job­ ban érezzük magunkat és egészségesebbek vagyunk.” Ha arra vá­ runk. jelentősen javul az emlékezet és az agy pihen. „A boldogság — mondta Spinoza — nem az erény jutalma. A boldogság egyszerűen „egy olyan lelkiállapot. A harvardi pszichológusok tanulmányozták a bűnözés és a bol­ dogság közötti összefüggést. hogy kelle­ mes gondolatok esetén jobban látnak. a boldogságról való hétköznapi gondolkozásunkban a szekér a lovak elé szaladt. Hatékonyabban gondolkozunk. a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

így aztán elkerülhetet­ len. ki kell érdemelnünk azzal. Nem élnek most. hogy szükség van rá. vagy valamilyen győzelmet arattak. hogy boldog lesz” — mondta Abraham Lincoln. „Nem a dolgok folyománya. és így csak fokozza a helyzet elviselhetetlenségét. ami kiváltotta. boldogtalannak kell lennünk. mint a boldogtalanság oldaláról. A boldogság nem lehet vala­ milyen külső probléma megoldásának a függvénye. hogy életüket egyfajta „részletfizetéses” alapon élik. hogy élünk. Vagyis ha befejez­ tek valamilyen feladatot. milyen külső té­ nyezők váltották ki? Mi lehet bántóbb másokra nézve? Mi az. hanem csak reméljük. hogy önzetlenek vagyunk. hogy úgy hiszi. amit meg kell szolgálnunk. De boldogok lehetünk. változtathatja. mert lehetővé teszi. Ebben a helyzet­ ben szorgalmasan számoltam a tiszta és igaz boldogság azon napjait. Azt láttam. hogy pácienseim körében a boldogtalanság leggya­ koribb oka az. mert kifelé irányítja a figyelmünket. a mában „Mi sosem élünk. nem gyakoroljuk be. Ha morális kérdés egyáltalán felmerül. nem élvezik most az életet. majd ha kapnak egy jobb állást. A boldogság abból fakad. a gondolatoké. tizennégyet tesznek ki. a következő logikus lépés az a feltételezés lesz. ez „rossz” .” Csak egy szent lehet állandóan száz százalékig boldog. Ha jutalmaznak. ha mindig azok lennénk. hanem itt. hogy minél inkább megtagadjuk. Nincs olyan földi áldás. bűne­ inktől. és ezeket az egyén fejleszthe­ ti. és másokat segítve megvalósítsuk önmagunkat. de se­ gít azért is. . hogy önzet­ lenül élünk és cselekszünk. . hanem valami jövőben bekövetkező eseményre várnak. ” „Már több. méghozzá most. sosem fogjuk tapasztalni. a helyét azonnal egy másik foglalja el. minél sze­ rencsétlenebbé tesszük önmagunkat. hogy majd boldogok leszünk. gondjainktól vagy „jóságunk” feletti büszkeségünktől. vagyis a boldogság nem egyfajta „fizetség”. aminek szűkiben lettem volna. függetlenül a környezetétől. majd ha kifizették a la­ káskölcsönt. ez „önzés”.A boldogság keresése nem önzés Sok becsületes embert az tart vissza saját boldogságának keresé­ sétől. majd ha kitaníttatták a gyerekeket. melankolikus hangulat. akkor boldognak kell lenned — pont! . természetes kísérőjeként annak. „Alattvalóim szeretnek. függetlenül attól. elég fontos ahhoz. hogy „boldog vagyok. Ha megoldunk egy problémát. elvonva azt önmagunktól. Matthew N. mint ötven éve uralkodom dicsőségben vagy béké­ ben” — mondta Abdelraham kalifa. mert önzetlenek voltunk. egyfajta lelki beállított­ ság. majd ha meghá­ zasodnak. B. saját tépelődéseinktől. hanem az esz­ méké. hogy ha boldogok akarunk lenni. mint valami olyas­ miről. „A boldogság tisztán belső állapot” — mondja Dr. „A boldogtalanság állapo­ ta nemcsak fájdalmas. és ha ezt nem sajátítjuk el. hatalom és élvezetek vártak. Gazdagság és megbe­ csülés. . nem úgy. Egy ilyen beállítottságnak kivétel nélkül kiábrándulás az eredménye. És amint G. hogy szólítsam őket. alighanem nyomorultul éreznénk magun­ kat. Ha boldog akarsz lenni. A boldogság valójában egyfajta lelki szokás. hogy sosem vagyunk azok” — mondta Pascal. a beállítottságé. hogy alkotó módon nyilatkozzunk meg. Boldogok lesznek. akkor az is inkább a bol­ dogság. hogy segíteni tudjon másokat és hozzájáruljon mások boldogságához.” A boldogság olyan lelki szokás. Shaw megjegyezte. Chappell pszichológus. és ál­ landósítja azt a bajt. ami kevésbé segít a nehézségből való kilábalásban? Csak erősíti. ellen­ ségeim rettegnek. „Mi lehet silányabb és értéktelenebb. ha végiggon- . szövetségeseim tisztelnek. valószínűleg bűntudatot fogunk érezni azért.” A boldogság nem a jövőben van. Az önzetlenség segít abban. mint a sóvárgó. Az élet — problémák végtelen sora. ahogy el­ határozza. hogy boldogok legyünk. . annál boldogabbak leszünk. mert kívánjuk a boldogságot. a jelenben. hogy élünk és cselekszünk. mert . hibáinktól. amelyeket a sors engedélyezett számomra. nyafogó. Egy ember számára az lehet a legkellemesebb gondolat. Ez a kiinduló tézis arra az abszurd következtetésre vezet. hanem hitvány és csúnya is” — mondja Wil­ liam James. és állandó­ an azt várjuk. De ha erkölcsi kérdésként kezeljük a bol­ dogságunkat és úgy kezdünk gondolkozni róla. amely kialakítható és fejleszthető „A legtöbb ember pontosan olyan mértékben boldog.

bosszúságot és ellenséges véleményt kifejező gondolatainkkal. Később azt mondták nekem. Orrunk előtt ment el a busz. hogy megszabadítsuk. hogy a külső szerencsétlenséget nem toldjuk meg önsajnálko­ zást. ahogy elvártuk volna. „Vett már ön részt nézőként egy tévé-showban? Látta. vésse emlékezetébe Epiktétosz mondá­ sát. Úgy cselekszik. hogy orvos akarok lenni. lehetővé teszi. amit gondolnak arról. amelyeket az önbecsülésünket ért csapásként értelmezünk. ami­ kor éppen most veszítettem el 200 000 dollárt a tőzsdén. amit paran­ csolnak nekik. hogy a dolgok ugráltassanak bennünket! Azt tapasztaltam. vagy lényegében megszabadítsuk magunkat a külső körülmények ural­ mától. rabszolgából urakká válunk. ami most boldogtalanná tesz bennünket. Az valóban tény volt. hogy ez a „lehetetlen”. tekintet nélkül a hétköznapoknak arra a rengeteg apró eseményére és tényezőjére. Még személytelen események is értelmezhe­ tők önbecsülésünket ért csapásként. Tény. 106 vagy ahogy Róbert Louis Stevenson mondta: „Az a szokásunk. amint egy esemény vagy körülmény azt jelzi önnek: »Légy ha­ ragos!« — »Légy felháborodva!« — »Itt az ideje. hogyan manipulálja a ceremóniamester a közönséget?” — kérdez­ tem az egyik páciensemet. amely mindig is a kedvencem volt: „Az embereket nem az nyugtalanítja. ha nem toldaná meg a szerencsétlenségét saját bosszankodásával. hogy állandóan emlékeztettem magam arra. Mind­ ezt megcsináltam. Olyan sokáig reagáltunk így. hogy boldogok legyünk. de lehetne boldogabb. hogyan érezzen és hogyan reagáljon. Úgy viselkednek. mint egy szófogadó rabszolga. önsajnálkozásával. Az. „Nem tudom — válaszoltam —. vagyis az önbe­ csülésünket. megszégyenültem. amire az van ír­ va: TAPS. és mindenki nevet. hogy sosem lesz módom posztgraduális továbbképzésre Németországban. hogy az ilyesmi elleni legjobb gyógymód. hogy külső események és mások diktálják önnek. Nemcsak magam választottam meg a 107 . ami történt ” Amikor bejelentettem. hogy ez lehetetlen.” „Lehet boldogabb — válaszoltam —. „Hogyan lehetnék boldog?” — kérdezte egy alkoholista férj fele­ sége. és nem tény. valaki nem tartja be úgy az ígéretét. boldogtalansággal. és ennek megfelelő reakciót váltanak ki bennünk. csak vélemény. Ne hagyjuk. hogy boldogta­ lannak érezd magad!«” Elsajátítva a boldogság szokását. ha nem is maradéktalanul boldogok. Haraggal. és mindenki tapsol. Es az egyik dolog. De az.” „Hogyan lehetnék boldog — kérdezte egy üzletember —.” A véleményünk hozzáadódhat a kellemetlen eseményekhez Még a legnehezebb körülmények és legellenségesebb környezet ellenére is elérhetjük általában. Felmutat egy másikat. hogy sosem lehetek orvos. vagyis olyan sokáig gya­ koroltuk ezt a magatartást. Mindössze azt kell ten­ nünk. az csak a véleménye.dőljük és meghozzuk azt az egyszerű döntést. önsajnálattal reagálunk — más szó­ val . hogy egy fiatal plasztikai sebész csak úgy kiakassza a cégtábláját New Yorkban és egyedül belevágjon.” Ezután azt tanácsoltam. ami történik. esik az eső. hogy végül szokásunkká vált. ha nem toldja meg a ténye­ ket saját véleményével. közölték velem. hogy ön csődbe ment és megszégyenült. Hagyja. mert nincs pénzünk. Az esetek nagy részében azért reagálunk ingerülten. amire az van írva: NEVETÉS. ez csak vélemény volt. „Felmutat egy plakátot. mint a birkák — vagy mintha rabszolgák lennének: béketűrően teszik. bosszúsággal. ami ebben segített az volt. hanem az. és nem figyel oda. elégedetlenkedve. pedig sietünk vala­ hová. Csődbe mentem. Egy autós szükségtelenül ránk dudál. Az ilyen boldogtalanság-reakciók jó része olyan esetekből ered. boszszankodva az apró kellemetlenségekre és kudarcokra. forgalmi dugóba kerültünk. és az idő túlnyomó részében kellemes dolgokra gondolunk. amikor beszélünk. ha a boldogtalanság saját fegyverét használjuk ellene. azonnal engedelmesked­ ve. hogy boldogok le­ szünk. pedig mi sétálni akartunk. idegeske­ désével. és hogy az elképzelhetetlen. hogy valamivel boldogabbak le­ gyünk. hogy az édesanyámnak nem volt pénze. mert ezt szoktuk meg. Ön ugyanígy reagál. hogy ön elvesztett 200000 dollárt. valaki félbeszakít.

azok rossz vonásai — legalábbis ami téged illet — nem léteznek többé. megoldást keresve szembenézni. amit csinált. hogy ez „katasztrófa”. amikor orvostanhallgatóként. energikus. rosszul öltözködtem. — Gyakran változtatható ez a »rossz« simogató és gyógyító jóvá. Ezek tények. Keményen dolgoztam. hogy elvesztette célját. szinte egyik napról a másikra él­ tem. de szörnyen örülök. hogy sosem volt különösebben boldogta­ lan az őt ért veszteség miatt. mert elvesztett 200 000 dollárt. Mindezt elmondtam a fiatal üzletembernek is. „Sok minden. és a meneküléshez adaptálni kell ezt a szemléletet. akkor működik természetének megfelelően. hogy talán azok voltak a legboldo­ gabb éveim. amely hozzásegít a boldogsághoz Már korábban rámutattam. „Őrültnek kellett lennem — mesélte később — amikor hagytam ön által meggyőzni magam arról. célra orientált maradt a szerencsétlenség ellenére. A boldogság a normális. és hogy az élet nem éri meg. De volt egy célom. amely kész a ba­ jokkal aktívan. hogy mivel az ember célra orientált. Hollingworth pszichológus szerint a boldogsághoz problé­ mák kellenek plusz egy olyan lelki beállítottság. ami számodra a legfontosabb ” [13] Visszatekintve életemre. H.” Abba­ hagyta a siránkozást. hanem ki­ derült. hogy bol­ dogtalanságának nem az az oka. a tényekre vonatkozó gondolataiddal. hogyan fogom előteremteni a lakbért. Egy beállítottság. Alakítsuk ki magunkban a célra irányultság szokását. ha valamilyen pozitív cél irányába áll be. hogy megvalósítsa. hogy nem a pénz elvesztése tett boldogtalanná. És mert ezt tette. Utasítsd el a dolgok »rossz« voltát. Gondola­ taid irányítása — ez az. általában elég boldognak érzi magát. L. Gyakran voltam éhes. tudomásul vesszük. vesd meg az ilyen gondolkodás erejét. hogy 200 000 dollárt vesztett. Valaki megkérdezte: „Most mi az ördögöt fog csinálni?” Erre ő: „Holnap reggel kezdem az újjáépítést. ismérve. vagyis normálisan. Szerettem egy gyönyörű lányt. mint azelőtt bármikor. hogy hullákat vehessek a boncolás­ hoz. és le kellett mondanom az ebédről. célra törekvő beállí­ tottságát. Gyakran volt. és amikor az ember célkövető­ ként funkcionál. hogy ez sikerült önnek. ha a szenvedő megváltoztatja lelki beállítottságát.” Megőrizte aktív be­ állítottságát. hogy az vi­ szont csak vélemény. hogy ezt elérjem és makacs állhatatossággal verekedtem át magam az akadályokon. ami valaha történt velem. elvesztette aktív beállítottságát. célra törő lény. fáztam. és ebben az esetben. noha a tények létezhetnek. ahogyan az ember a jelenséget megítéli — mondta Wil­ liam James. mi tör­ ténik. Üzletember barátom azért volt boldogtalan. ha­ nem az. hogy kezdeményezően válaszolna a sors kihívásaira. Thomas A. passzívan behódolt. új célt tűzött maga elé. látom. Mivel te csinálsz belőlük »jót« vagy »rosszat«. és keményen hozzálátott. fogadni mernék. ami először idegesíti őt. Az ember­ nek tisztelettel és megbecsüléssel kell néznie sok-sok olyan do­ logra. hanem élvezte is azt. még ha a zálogházba kel­ lett is tennem a nagykabátomat. mert megőrizte aktív. hogy élje az ember. fiatal gyakorló orvosként. Minden porcikámmal arra vágytam. miután hiába próbálkozván menekülni tőle. fordítsd figyelmedet más irányba. De újból és újból emlékeztettem magam arra. ez volt az egyik legszerencsésebb dolog. a problémákra. legalább 12 órát naponta. kezdeményező beállítottságot mutatva . Nem csak túléltem az egészet. ha egy kívá­ natos cél megvalósítására törekszik. Öt éven be­ lül nemcsak több pénze volt. A fullánk oly gyakran 108 változik balzsammá. hogy van. hogy határozottan és pozitívan reagálunk a fenyegetésekre. annak számlájára írandó. biztosítatlan laboratóriumot veszített el egy tűzeset következmé­ nyeként. hogy szakkönyveket vegyek. függetlenül attól.céljaimat. Tegyük ezt pozitív. ahelyett. de az évek során boldog voltam. és vidáman elviseljük. hogy hónapról hónapra nem tudtam. Máshoz ment feleségül. majd elvégezve az egye­ temet. amit »rossz«-nak nevezünk. Edison több milliós értékű. a ter­ mészetes működés tünete. és azt is. a félelemről a harcra téve át a súlypontot. Gyakorlat: Alakítsuk ki magunkban a szokást. szembefordult a nehézségekkel. hagyd figyelmen kívül a »rossz« je ­ lenlétét. függetlenül a körülményektől.

akár játék előtt. vagyis m indent. erre a képre koncentrálok és a görcsök feloldódnak bennem. és a bíró éppen kiszám ol. Kép­ zeljük el magunkat. sok páciensem számára különösnek. hanem azt is. netán mások hozzák meg nekünk. amelyek ösztönzőleg hatnak. Nagyon is gyakorlati eredményeket hozhat. sőt. és amiről magunk döntünk. Mindez nagyjából választás. ami történik velünk. Senki sem tud arról dönteni. amelyekhez tényleges vagy képzeletbeli gyakorlás­ sal hozzászoktatta magát. Még csak arról sincs szó. Élénken emlékszem erre a helyre. amint fellépünk a fenyegetésekkel szemben. egyetlen esemény sem százszázalékig „jó” . hogy a rossz „tényekre” való koncent­ ráció majdnem vesztest csinált belőle a Jack Dempsey elleni első meccsén. hogy melyikre irányítjuk a figyelmünket — milyen gondolatokat táplálunk magunkban. szinte nevetségesnek tűnt. . Az egész világ és életünk is tele van olyan ese­ ményekkel és „tényekkel”. hogy hosszú ideig kell vámunk. A meccset már ott elvesztettem. nem kerüljük el az akadályokat. hogy ez az egyetlen módja annak. Carl Erskine. hogy a boldogság utolérjen. hogy ez lehetséges. hogy jót találjunk mindenütt” — mondta a leghíresebb moralis­ ta. valószínű. a híres baseball-játékos mondta. Inkább vala­ mi olyasmi. „Ennek lényege az volt. hogy feloldódjék bennem a nyomás. hogy az idő nagy részében kellemes gondolatokkal foglalkozzunk — tu­ datosan és rendszeresen fejleszthető. figyelem és dön­ tés kérdése. ez több. Az a gondolat. hihetetlennek. hogyan fog veszíteni Tunney. Gyakoroljuk rendszeresen az „egészséges észjárás f ’! „A lelki egészség mércéje az a beállítottság. hogy a boldogság — vagyis az a képesség. . Ralph Waldo Emerson. amelyek arról ír­ tak. intel­ ligens módon kezeljük őket. magatehetetlenül a padlón. mint a „gonosz” . ha többé-kevésbé hideg fejjel gyakoroljuk. célunk elérésére.” 111 . Reszkettem. milyenek legyenek a mi gondolataink. A megoldás részben világos volt: nem kell olvasnom az újságo­ kat. amint pozitív. . hatékony lé­ péseket teszünk problémáink megoldására. Ha arra várunk. hogy a mó­ kushoz hasonlóan — amelyik összehordja a mogyorót — össze kell gyűjtenünk a boldogság és a siker pillanatait.mind a hétköznapi problémák esetében. hogy valaki intellektuálisan 110 becsületes vagy sem. összemocskolva.” [16] Gene Tunney elmondja. valószínűleg örök időkig csak várni fogunk. mint bármi­ lyen edzői tanács” — mondta. mind pedig a képzeletünk­ ben. Amikor csak növekedni kezd bennem a fe­ szültség. Nem helyes módon gon­ dolkoztam a mérkőzésről. legyenek olyan emlékeink. . Ha arra várunk. amely lehetővé te­ szi. Ha tudatosan kellemes gondolatokat választunk. hogy a rossz gondo­ latok több bajt okoztak neki. pedig az mindent jelentett szá­ momra — a bajnoki címet. ahogy a „boldogság szokása” ápolható. hogy nem futamodunk meg. intelligens. amikor majd a körülmények „indokolják”. A tapasztalat azonban nemcsak azt bizonyította be a számukra. Olvastam az újságokat. A jó ugyanolyan valódi. mint a rossz játék.” — mondta Bulwer-Lytton angol író. vérezve. Mit tehettem ez el­ len a félelem ellen? Gyanítottam az okát. hogy amikor jön a vál­ ság. hogy Jack gyilkos öklére és fergeteges támadásaira gondoljak. mint fájdalomcsillapítás. hogy kellemes gondolatok járjanak a fe­ jünkben. Nem tudtam szabadulni a látvány­ tól. „Egy prédikáció töb­ bet segített nekem. Abba kellett hagynom. csak mi magunk. Mindössze az a kérdés. Minden na­ punk a jó és a rossz keveréke — egyetlen nap. akár utána. Óriási zöld mező. Az újságokra hallgatva. Képzeljük el magunkat. Gyer­ mekként horgászni szoktam a szülővárosom melletti kis folyócska kanyarulatánál. vagy „megtörténjék ve­ lünk” . magas fákkal körülvéve. „A látvány magam vol­ tam. amelyek vagy a borúlátó pesszimistákat vagy a pozitív kilátásokat hangsúlyozó optimistákat „igazolják” — választástól függően. amit mi magunk csinálunk. Ki kellett zárnom a fejemből a romboló gondolatokat és figyelmemet más irányba kellett fordítanom. Egyik éjszaka rémálomra ébredt. gondo­ latban elveszítettem a meccset. Legelőször is a boldogság nem valami olyasmi. „A legtöbb ember csak olyan veszélyek közepette bátor. amikor először próbáltam őket meg­ győzni erről.

Mind and Spirit (A test. de felismerve. ami aztán bekövetkezett. elhatároztam. melyeken ma a hír­ nevem nyugszik . és igyekszem figyelmen kívül hagyni. mint bármi­ kor azelőtt. hogy figyelmünket a jóra kell irányí­ tanunk. és a többit pedig figyelmen kívül kell hagynunk. de úgy találta. Elhatároztam. és ezalatt a két nap alatt képtelen voltam bármit is csinálni. Elwood Worcester. de egyáltalán nem „visszatetsző” . és meghívott. igyekszem a boldog és kellemes emlékekre koncentrálni. az életem pedig már szinte el­ viselhetetlen. alapot kell létesí­ teni. A legnagyobb közülük telje­ sen váratlanul írt nekem. ez az idő elég számomra. hogy főnöke próbaidőt adott neki. noha az előbbiek ebből fakadtak. továbbá WiUiam James né­ hány megállapítását arról. hogy három vevő panaszt tett ellene udvariatlan és ellenséges viselkedéséért. hogy tervem egyetlen hibája az volt. és fő­ nöke nyilvánosan gratulált neki az üzletkötők megbeszélésén. eladásai növekedtek. A jövő­ ről elmélkedve elhatároztam. a kívánatos elemek felé fordítom a f i ­ gyelmemet: az otthonomra. Harminc nap eltelté­ vel nemcsak jobban érezte magát. hogy maxi­ málisan kihasználom a lehetőségeimet. ab­ ból a perspektívából nézve. hogy a tudatos erőfeszítés időtartamát egy hónapban korlátozom. Majd hozzáteszi: „Életem megváltozása. hogy maga hajtson végre egy műtétet saját gondolkozásán. hogy a vevők titokban nevetnek vagy viszolygást éreznek. „Tény” volt. hogy legyek az assziszten­ se. hogyan kezdte magát boldogabbnak és jobbnak érezni. hogyan szűntek meg a fejfájásai egy héten belül. a vevők és az üz­ letfelek sokkal barátságosabbak lettek. Egyik mondása szjöget ütött a fejembe. a lélek és a szellem) c.Egy üzletkötőakinek inkább a gondolatait. . ami gondolataim megváltozásából kö­ vetkezett. Orrműtét helyett azt ajánlottam neki. hogy teszek egy kísérletet. és egyre betegebb lesz. . Ez az átlagos­ nál valamivel nagyobb volt. Szomorúság és sikertelenség érzésével kel­ tem és feküdtem. Tény volt. Úgy dön­ töttem. Valamit már olvastam az Új Gondolat irodalmából. Úgy érezte. hogy megoperáltassa az orrát. jobban meglepett. mivel úgy véltem. . hogy ennek a hónapnak a során bizonyos gondolatokat korlátozni fogok magamban. fájdalmas fejfájás volt. . hogy minden kinyomtatható legyen. a Body. vidám gyermek­ éveimre. akiknek sóvárogtam az elismerését. És hogy munkáimat mind ki kell nyomtatni. főleg a megváltozott beállítottsá­ in . a tanáraim ösztönzésére és az életcélom kibontakozásá­ ra. eredménytelen ember voltam. Bármennyire is meg­ mosolyogni valónak tűnt számomra mindez abban az időben. Elha­ tároztam. hogy ezek látszólag semmire sem vezettek. ami hetenként két napon át gyötört. Teljesen figyelmen kívül kell hagynia a hely­ zetéből fakadó negatív és kellemetlen „tényeket”. Egyetlen munkám sem jelent meg azok közül.” Aztán elmondja. Ha a jelenre gondolok. . könyvében ismerteti egy világhírű tudós véleményét: „ Ötvenéves koromig boldogtalan. Egy tudós ellenőrzi a „pozitív gondolkozás" elméletét Dr. de mi az. »Feladhatjuk a rosszra vonat­ kozófilozófiánkat. amikor az orrára néznek. mint az orrát kellett „megoperálnom” Egy fiatal üzletkötő már úgy döntött. összehasonlítva a jó élet elnyerésé­ nek lehetőségével?« — vagy valami hasonló. Ha a múltra gondolok. amikor eljött hozzám. Azok. Voltak például olyan kiváló férfiak. arra az előnyös lehetőségre. akikkel együttdolgoztam. ami akko­ riban humbugnak tűnt számomra. Mindezek a nézetek misztikus dolgoknak tűntek számomra. látom. mint a belső változások. . és nem foglalt magába eleget. hogy bi­ zonyítva lássam e nézetek értékét vagy értéktelenségét. „Tény” volt továbbá. és hogy két hete egyetlen eladása sem volt. amit a jövőben írok. hogy lel­ kem beteg. rendkívül segítőkészekés együttműködőek lettek irányomban. hogy az orra nagy. Talán a legfájdalmasabb tünet egy szinte vakí­ tó. hogy otthagyja az állását. hogy túl alacsonyra célzott. ahogy bizonygatta. hogy minden értékes és lehetséges célt számomra elérhetőként fogok kezelni. és tudatosan a kellemes gondolatokra kell koncentrálnia . amit magányom biztosít a munkámban stb. Harminc napig zárja ki belőle a negatív gondolatokat.

„Ha valaki tökéletesíteni akarja önmagát — mondta —. Viselkedésünk. Azért olyanok. GYAKORLATOK Az ember szokás szerint vagy a jobb vagy a bal lábán fűzi be először a cipőt. rutinszerűvé tesszük az új válaszreakciót. mintha rendszeres súlyzó gyakorlatokat vé­ gezne. hogy egy másik billentyűt üt meg. Hasonlóan: a viselkedésünk. szokásszerűvé. és a hónap végén meglepő változásokat fog magán tapasztalni. A mozdulat automatikus. hogy az elkövetkező 21 napon ke­ 115 . Növelje fokozatosan az erre szánt időt. . Szokásaink viszont mindössze olyan reakciók. hogy vállaljuk a tudatos döntés kényelmet­ lenségét — és aztán gyakorolva vagy „eljátszva” újból és újból. hogy „felidézze a kellemes gondolatokat és emlékeket” . Látható változások következnek be a tevékenységében és a gondolkozásában. Mindössze állandó odafigyelést és gyakorlást. amire kényszert érzünk. A táncos nem „dönt” arról. amelyet a személyiségünk visel. az új viselkedést. amelyeket meg­ tanultunk automatikusan végrehajtani. és olyan erők kezdtek munkálkodni az érdekemben.gomnak köszönhetően. érzelmek. Napi rutint alakított ki. . A zongorista nem „dönt” arról. magatartások. hogy bizonyos viselkedések. Olyan rendszerességgel végezze ezeket a gyakorlatokat. az énképünk kezdi kinőni a régi szo­ kásokat. A szenvedélyek kezelése e könyv keretein kívül esik. hogy bepil­ lantsunk a szokás valódi természetébe . „eljátszani” mindaddig. Tudatosan döntsük el. A szenvedély valami olyasmi. mindaddig. ami­ lyenek. va­ lahogy vakon botorkálva rátaláltam az élet ösvényére. a Smithsoni Intézet munkatársa. Amikor tudatos elhatározás alapján új és jobb szoká­ sokat alakítunk ki magunkban. hogy melyik lábával merre lépjen. Hajlamosak vagyunk ezért hasonlóan gondolkozni. szokásszerű. hogy melyik billentyűt üsse meg. Erkölcsi kategóriákban kifejezve. Korábban el nem tudtak volna viselni en­ gem . Szokásaink az az öltö­ zék. szövetet jelentett. nem tudatos megfontolás eredménye. . és amely komoly megvonási tüne­ teket vált ki. vagyis anélkül. A zongorista dönthet tudatosan úgy. érezni és csele­ kedni. idézze fel a jóakaratnak és a hasznosságnak azokat az érzelmeit. automatikusan meg­ változtatod a másikat is. amint sok páciens megadóan behódol. amikor a változó szokásmintákról beszélek. habitus (magyarul a szokás) ere­ detileg öltözéket. Ez lehetővé teszi. mert illenek ránk. hiedelmeink. eltérően a szenve­ délyektől. vagyis amíg a kivitelezés nem vált automatikussá. gondolkodásmódok bizonyos helyzetekben „megfelelőek” . Ez alkotó mechaniz­ musunk tevékenységének eredménye. Véleménye szerint ez segítette őt alkotó munkájában. Összekeverik a szokást (angolul habit) a „szenvedéllyel” (angolul addictiorí). érzelmeink és válaszreakcióink 95 százaléka au­ tomatikus. érzelmeink. Visszatekintek ezekre a változásokra. ” [17] Hogyan aknázta ki egy felfedező a „kellemes gondolatokat”? Elmer Gates professzor. Összhangban vannak az énképünkkel. hogy az új szokásokat gyakorolni kell.” Hogyan sajátítsuk el a boldogság szokását? Énképünk és szokásaink — tendenciájukat tekintve — egyazon irányba mutatnak. akiket az ország zseniként ismert el. hogy ezek a szokások. Nem véletlenül olyanok. A táncos „dönthet” tudatosan. módosíthatóak. és úgy tűnik. és belenő az új mintázatba. rög­ zítjük. A habit. önmaga lényegesen tökéletesített változa­ ta lesz. amíg az új viselkedési mintát meg nem ta­ nulta teljesen. amikor valamit „hasonló helyzeteként értelmezünk. hogy „gon­ dolkoznánk” rajtuk vagy „döntenénk” róluk. hogy egy új lépést tanul — ez nem okoz számára szenvedést. előítéle­ teink ugyanilyen szokásokká válnak. vagy arról. . amíg 114 azok automatikussá nem válnak. Változtasd meg az egyiket. A múltban „megtanultuk”. megváltoztathatóak vagy megfordíthatóak egyszerűen azáltal. Azt kell megértenünk. hogy melyik cipőt vesszük fel előbb. Lelki szemeim előtt megjelenik. egyike a legsikeresebb felfedezőknek. amelyek korábban el­ lenem dolgoztak. Holnaptól kezdve határozzuk el. megnyilatko­ zások. amelyek csak ritkán ébrednek fel az emberben.

és elégedettséget nyerjünk a számunkra fontos célok eléréséből. melléfogásaikkal. hogyan érhetik ezt el. Egy picit kevésbé kritizáló és picit türelmesebb leszek másokkal. gyakorlással. Gyakoroljuk a felsorolt „szerepeket” 21 napig. ami felé töreked­ het. Volt módom tapasztalni. Volt egy negyvenes éveit taposó hirdetési szakember. ami lehe­ tővé teszi számunkra. hogyan „hozták rendbe” magukat összezavarodott és boldogtalan emberek. és egy bizonyos módon fűzzük be. 2. minden reggel.” Aztán tudatosan döntsünk a következők mellett. Nos. vágynak arra. hogy „sikeres személyiséggé” formálják ma­ gukat. akik „tökéletesíteni” akarják magukat. negatív szí­ nezetet adjon a tényeknek. 5. és megvilágították számukra. „az úgy érzek mintha” módszerével. Ennek oka az. 116 8. személyiségében és jellemében. vezérlő mechanizmus egy célra orientált. amennyire csak képes vagyok. amennyire csak lehetséges. Figyeljük a válto­ zást. hogy véleményem pesszimista. mondván: 1. hogy egy jobb személyiség legyenek. és úgy állok hozzá a dolgokhoz. ez az egyszerű cselekvés arra szolgál.fejezet A „sikertípusú” személyiség vonásai — és hogyan sajátíthatjuk el e vonásokat? Ugyanúgy. Mondjuk ma­ gunknak. mintha a siker ga­ rantált lenne. amint egy elérendő célt tűztek eléjük. mi fog történni. Tekintet nélkül arra. hogy legyen egy olyan cél. vagyis a jobb énképemmel összhangban lévő személyiség lennék. a hibáikkal. ha először szemléletesen bemutattam nekik. Amennyire lehetséges. célkép. a baklövéseikkel. és én már olyan személyiség lennék. a kudarc és a siker is diagnosztizálható. amilyen lenni akarok. Gyakorolni fogom „az úgy viselkedem mintha”. — Ezért dolgoztam. hogy megfelelően és hatékonyan működjünk együtt a környezettel és a valósággal. hogy valaki nem egyszerűen csak „megtalálja” a sikert vagy „talál­ kozik” a kudarccal. 7. miközben cipőt húzunk: „Ezt a napot új. és nem kevesen. és hatékony működésének első és elengedhetetlen feltétele. Nem fogom engedni. Vannak olyanok.resztül a másik cipőt vesszük fel és a másikat fűzzük be először. olyan nyugodtan és olyan intelligensen fogok cselekedni és megnyilatkozni. amikor előlé­ pett egy fontos posztra. és növekszik önbizalmunk. milyen is a sike­ res személyiség. hogy emlékeztessen minket arra. amikor egy bizonyos módon húzzuk fel a cipőt. De ezek az érzelmek. Az új szerep új énképet követel „Teljesen érthetetlen — mesélte. milyen gondolkodási. „mintha” már új. egy céltárgy. hogy milyen mértékben tűnik el belőlünk az aggódás. Egyszerű? Igen. amelyeken nem tudok változtatni. Mindig is ezt akartam. hogy el tudom végezni a . hogy a bennünk lévő alkotó. A tudatomból tökéletesen kizárom mindazokat a pesszimista és negatív „tényeket”. vi­ selkedési és érzelmi szokásokat kell próbálnunk megváltoztatni a nap folyamán tudatos erőfeszítéssel. az ellenséges érzelem. jobb módon kez­ dem. Emlékezzünk arra. de nincs elképzelésük arról. 6. A nap folyamán legalább három alkalommal mosolyogni fogok. a bűntu­ dat. úgy fogok cselekedni. mi legyen a javítás iránya. 8. Tapasztalatom szerint akkor tudtam a leghatékonyabban segíteni az embereket abban. ahogy egy orvos bizonyos tünetek alapján azonosítja a betegséget. erről ál­ modtam. A siker és a kudarc csíráit az ember önmagában hordozza. Tudom. Olyan vidám leszek. 4. Jó személyiségnek azt nevezhetjük. Megpróbálok másokkal egy picit barátságosabban viselkedni. és mi jellemzi a „jó személyiséget”. cél felé törő mechaniz­ mus. magatartások és gondolko­ dásmódok előnyös és konstruktív hatással vannak az énképünkre. aki teljesen elbizonytalanodott és önmagával elégedetlenné vált. 3.

minden látható ok nélkül.munkát. magát az életet érezzük „céltalannak”. mint akinek van célja. a csúcsra. ha nem érzi magát stabilan. hogy felnőjenek ehhez a szerephez. és arra bírja a családját. és nem biztosak abban. Ennek ellenére magabiztosságom megingott. beleértve a mostani vezető pozícióját is. és úgy vélte. Ezek a célok. rövid idő alatt visszanyerte önbizalmát. Amikor új célokat tű­ zött maga elé. hogy a sodrás jó irányba viszi a hajót. hogy célját elérje. mintegy álomból ébredve azt kérdezem magamtól: »Mit akar csi­ nálni egy magamfajta kis senki egy ilyen poszton?«” Végtelenül ér­ zékeny lett a külsejére. mert miután megértette. nincs tovább hová menni. Úgy vagyunk megépítve. Olyan volt. mint egy vállalkozás ve­ zetője” — mondta. a „gyenge álla” felelős ezért a kellemetlen érzéséért.” Arra az elhatározásra jutott. ha a rendelőmben keresne fel. milyen típusú személyiségnek „kell lenniük” . és akit félje olyannyira irritált. Önnek egy élő biciklije van. Amint azonban felér. rendesek. mit várnak tőle vagy felnőtt-e mások céljaihoz és normáihoz. ahová tekerni akarna. „elve­ szettnek” érezzük magunkat. hogy a sikeres személyiség leglényegesebb vo­ násai a következők: IRÁNYÉRZÉK MEGÉRTÉS BÁTORSÁG EMBERSZERETET ÖNBECSÜLÉS ÖNBIZALOM ÖNMAGUNK ELFOGADÁSA 118 (1) IRÁNYÉRZÉK A reklámfőnöknek azért sikerült magát „egyenesbe hoznia”. és lefelé tekintve félelem fogja el. aki elengedte a kor­ mánykereket. hogy az . akit a gyermekei „megőrjítettek” . ha nincsenek legyő­ zendő akadályok. problémákat oldjunk meg. én pedig a kiborulásaim után mindig szégyellem magam. A férjem kellemes ember. amelyek jelentenek számunkra valamit. hogy hetente leg­ alább kétszer „nekiment” . Védekező pozícióba került. Gondolatait sokkal inkább az foglal­ ta el. így va­ gyunk megépítve. Nem csoda. amelyeket őakart elérni. — A gyermekeim kedvesek. Hirtelen. Úgy gondolta. Amint azonban előlép­ tették. amit akkor adnék. Ha nincsenek személyes céljaink. Azon kezdett gondolkozni. Új szerepben találják magukat. akik azt mondják. melyre vágyik. A probléma ezeknél az embereknél és a nem kevés hozzájuk ha­ sonlónál nem a fizikai megjelenéssel van. „Mi van ve­ lem? — kérdezte. úgy érzi. hogy mik a szándékai és a tervei. hogy „jobban becsülje” . Az ön problémája abból fakad. hajlamosak vagyunk arra. büszke le­ hetek rájuk. Azok. visszanyerte lelki egyensúlyát és az ellenőrzést ön­ maga felett. és abban reménykedik. hogy válaszoljunk a környezet kihívásai­ ra. A siker képe Ebben a fejezetben ugyanazt a „receptet” nyújtom az olvasónak. mint aki támadásban van. hanem az énképpel. megszűnt olyan kategóriákban gondolkodni. De ok lehet az is. „A biciklista csak addig marad egyensúlyban. „Nem úgy nézek ki. a megoldás a problémájára — egy plasztikai műtét. amíg mozog. Hasonlatos volt egy olyan hajóskapitányhoz. aki amíg csak a csúcs felé tekint. és nem kapunk va­ lódi elégedettséget és boldogságot az élettől. hogy „körbe-körbe forogjunk” . ame­ lyek érdekelnek bennünket. hogy egy „arcsimító” műtét önbizalmat adna neki. célokat érjünk el.” Célra törekvő mechanizmusként alkottak meg minket. sínen tartották őt. amelyek fontosak voltak számára. semmilyen szerepben sem alakítottak ki világos énképet. olyan cél nélkül. olyanok. Aztán ott van annak a háziasszonynak az esete. hogy moz­ dulatlanul ül. mint egy hegymászó. „mit akarok ebből a mun­ kakörből kihozni? Mit akarok elérni? Hová akarok eljutni?” „Funkcionálisan az ember hasonlatos a biciklihez” — mondtam neki. elérendő célok. Kezdett nem úgy viselkedni. mit akar. védve jelenle­ gi pozícióját. hogy soha. Azt tapasztaltam. halad valami felé. bátran és merészen cselekszik. hogy úgy próbálja azt egyensúlyban tartani. hogy sok éven át olyan személyes célok motivál­ ták.

ha megszűnik célra orientált lenni. amelyek alapján cselekszünk. amiben reménykedünk. Recept: Tűzzünk magunk elé egy célt. VÉLEMÉNY: „Biztos rólam pletykáltak”. Hirtelen. hogy férjének idegesítő modora nem volt szándékos. ami­ kor belépsz a helyiségbe. hogy az idegbetegségek egyik alapvető eleme az „összezavarodottság” . amivel azonosulni tudunk. hogy mit akarunk kihozni egy lehetőségből.” TÉNY: „A férj szívogatja a fo­ gát evés után. ami embertársaink megsegítésére irányul. amilyennek ő látja az igazságot a helyzettel kapcsolatban. kontra vélemények Gyakran okozunk zűrzavart azzal. mint mi. mint mi. hogy a tények és a „körülmények” bizonyos halmaza alapján mások ugyanúgy reagáljanak. hogy úgy reagáljon. hogy hatékonyan működhessünk együtt a környezetünkkel. ké­ szeknek kell lennünk. Határozzuk el. hanem mert másként „érti” és másként értelmezi a helyzetet. amire várakozással tekintünk. akkor tu­ . ill. amiért érdemes küzdenünk. amelyek benne a dolgokról kialakultak. álláspontjának nem az a célja. amit a gépkocsigyártó cégek „előretekintésnek” hívnak. hogy a tényeket megtoldjuk saját véleményünkkel. ha nincs semmi. meg kell értenünk annak valódi természetét. mert dühíteni akar. javítana a modorán” . hibásak. amiért dolgo­ zunk. mert keményfejű vagy rosszindulatú. értelmesek. nem is élünk igazán. hogy akaratos és rosszindulatú. TÉNY: Két barát suttog.” VÉLEMÉNY: A feleség következtetése: „Ha egy ki­ csit is tisztelne. Tegyük fel magunknak a kérdést: „Hogyan néz ki ez az ő szempontjából?” „Milyenek lehetnek az érzései?” Próbáljuk megérteni. Nem reagálhatunk megfelelően. és megfelelő megol­ dást találni. Fejleszszünk ki magunkban érdeklődést valamilyen akcióterv iránt. ha egy programot készítünk. Legyünk készek meglátni az igazságot! Az érzékszerveinktől érkező adatokat gyakran „megfestjük” sa­ ját félelmeinkkel. miért tesz úgy. mint olyanokra” reagál. mit mondtunk egy előző fejezetben: senki sem a „dolgokra. hanem 120 azokra a lelki képekre. ha azok az információk. (2) MEGÉRTÉS A megértés a hatékony kommunikáció függvénye. félreérthetőek. mintha azt gondoljuk. Sok orvosnak az a véleménye. amire „várakozással tekintünk”. hogy őszinte. Fejlesszünk ki magunkban egyfajta „jö­ vő iránti nosztalgiát”. Jelentősen segítheti az emberek közötti megértést. hogy nincsenek olyan szemé­ lyes céljaik. nem tekintünk előre. hogy elismerjük e környezetre vonatkozó igazságokat.élet értelmetlen. hogy röviddel a nyugdíjba vonulásuk után sokan meghalnak. A kommuniká­ ció létfontosságú bármilyen vezérlőrendszer vagy számítógép ese­ tében. nem őt akarta bosszantani vele. A legtöbb esetben nem vesszük figyelembe: a másik ember reakciójá­ nak. mert ez a köteles­ ségünk. ami felé törünk. Még jobb. és erősítheti az emberi kapcsolatokat. ugyanazokra a következteté­ sekre jussanak. Ahhoz azon­ ban. Amikor felha­ gyott azzal. mintha személyét sértés érte volna. Az „előrete­ kintés” és a „jövő iránti nosztalgia” segít megőrizni a fiatalságun­ kat. Csak ha megértettük. kicsit zavartan abbahagyják ami­ kor meglátnak. Még a szervezet sem működik jól. aggodalmainkkal vagy vágyainkkal. és így rossz következtetésekre jutunk. VÉLEMÉNY: A feleség következtetése: „Azért csinálja. ha a másikról azt tételezzük fel. A személyes célunk mellé legyen még egy személy­ telen célunk vagy egy „ügy”. Tények. ahogy tesz. képes volt tárgyilagosan elemezni a helyzetet. hogy egy problémát helyesen köze­ lítsünk meg. milyen is az valójában. TÉNY: A férj ropogtatja az ujjait. Ő ar­ ra ad megfelelő választ. Fej­ lesszünk ki magunkban azt a szokást. egy szituációból. hogy szenvedést okozzon ne­ künk. Ez az oka annak. Ahhoz. Azt várjuk. Nem azért. hanem mert mi így akarjuk. Emlékezzünk arra. Az emberi kapcsolatok területén elszenvedett kudarcaink zöme „félreértések” következménye. a műit iránti nosztalgia helyett. Előre tekintsünk. ne visszafelé. Az említett feleség megértette. Mindig le­ gyen előttünk valami. ezzel azt mondják. Amikor nincs cél. amelyek számukra értékesek. még ha téved is. nem azért olyan.

megfelelően válaszolni a kihívások­ ra. mint ahogy szeretnénk. akár rossz „hí­ rek” ezek számunkra. hogy nem csap be másokat. Készeknek kell lennünk belátni az igazságot. noha a bizonyítékok ellene szólnak. hogy nem értette tisztán a hely­ zetet. és vágjanak bele. az még nem elég. nem tudott megfelelően reagálni. Halsey admirális mottója a következő Nelson-idézet volt: „Egyetlen kapitány sem követhet el nagy hibát. semmi sem garantált ezen a világon. így. Valaki azt mondta. A problémák. hogy fejlődé­ sünket szolgáló hasznos gyakorlat. Másokkal való kapcsolatainkban próbáljuk nem­ csak a magunk. önmagunk megértésén és az önmagunkkal szembeni becsületességen alapszik. nem hazudik nekik. aki önmagának hazudik. és képzeletükben vegyék sorra a cselekvésnek azokat a lehetőségeit. hogy az egyiknek van bátorsága „fogadni” a saját elképzeléseire. másokra vagy a helyzetre vonatkozó valós információkat. irányban maradhasson. a hibáinkat. és megszúr. hanem az. így aztán becsapjuk magunkat. hogy éle­ tünk eredményes legyen. nem tudunk megfelelően reagálni a valóságra.” [18] Valaki azt mondta. hogy cselekedjünk. A sikertípusú sze­ mélyiség nemcsak. mert csak a cselekvés képes a célt. kisebbek lesznek. Aki rossz hírt hozott. a „bekerítettség”. hogy a helyzet másként néz ki. Hama­ rosan senki sem merte megmondani neki az igazat. hogy hi­ szünk valamiben. ha azt akarjuk. a cselekvés elmulasztása idegessé teszi a problémákkal küszködő embereket. a BIZALOM nem az. A mozdulatlanság. hogy a HIT. Miért ne fogadjunk — önmagunkra? Semmi sem biztos. és „racionális” ha­ zugságokat sugallva önmagának. Bátorságra 122 . de alkalmazása szélesebb körű.” Az automatikus vezérlő rendszer a negatív visszacsatolás adatai alapján módosítja az irányt. William F. hogy mi az igazság. hanem az ő nézőpontjukból is látni a dolgokat. hanem BÁ­ TORSÁG. ha hajóját az ellenség felé irányítja” „A »legjobb védekezés a támadás« — ez egy katonai elv — mondta Halsey —. amíg tökéletesen biztosak nem Ha van célunk és értjük a helyzetet.dunk megfelelően reagálni rá. Mert senki sem lehet őszinte. Alkalmazzuk a következő mottót: „Nem az érdekes. A hősiességet gyakran csak a harcmezőn vagy a válsághelyze­ tekben mutatott bátor cselekedetek formájában képzeljük el. Válasszák ki a legígéretesebb irányt. Elismeri a hibát. legyenek azok személyesek vagy or­ szágosak. Ezeknek az embereknek a következőket szoktam mondani: „Ta­ nulmányozzák alaposan a helyzetet. mint a háború. Érj a bogáncshoz óvatosan. amiért Hitler elvesztette a háborút az volt. És mivel nem akarjuk látni az igazságot. Ismerjük fel hibáinkat és tévedéseinket. „racionalizálva” . akár jó. a vágyat. nem ismer­ ve az igazságot. hogy nem volt igazunk. problémáinkra. A kü­ lönbség a sikeres és a sikertelen ember között nem a jobb képessé­ gekben vagy a jobb ötletekben van. saját vágyainak megfelelően magyarázva a tényeket. elképzeléseket valósággá változtatni. hogy megcsináljunk valamit. Vegyék sorra ezek következményeit. Sokan követjük el ugyanezt a hibát. Bertrand Russell szerint az egyik ok. hogy kijavítva azt. Vagy elő­ fordult. a „csapdábaesettség” érzését váltja ki bennük. Recept: Tárjunk fel önmagunkra. hanem abban. ha nem kerülöd ki őket. Nem szeretjük bevallani ma­ gunknak a tévedéseinket. az önmagunk ismeretén. akár rossz. akár jó nekünk. De a hétköznapok is megkövetelik a bátorságot. Ha addig várnak a cselekvéssel. Amit mi „őszinteség­ nek” nevezünk. a hiányosságainkat. elfogadni azt. így kell tennünk nekünk is. külön-külön. gondolják át. de ne hullassunk könnyeket miattuk! Javítsuk ki őket és haladjunk előre. amelyek nyitva állnak az önök számára. de megtanul önmagával is becsületes lenni. hanem szem­ benézel velük. Nem óhajtjuk elismerni. a gondolatokat. és a tövisek eltörnek. (3) BÁTORSÁG van szükségünk. az nem volt kívánatos személy. hogy kinek van igaza. Ragadd meg bátran. tekintet nélkül a következ­ ményekre. van bátorsága kalku­ lált kockázatot vállalni és — cselekedni. ha mindennap bevallunk egy kellemetlen tényt önmagunkról. és ez egy sor fizikai rendellenes­ ség forrása lehet. önmagunknak.

Ne várjunk arra. ha kezdünk másokat értékesnek tartani. nem gyűlöljük őket hibáikért. Az embe­ rek valóban fontosak. hogy akik e természetes ösztönüket kudarcra kárhoztatják. Ha kis dolgokban gyakoroljuk a bátorságot. hogy érdekünkben működésbe lépjenek. mélyebb szeretetet kezd érezni önmaga iránt is. hogy hazardírozzunk. és ők azok. hogy fogadjunk önmagunkra. Venniük kell a bátorságot. és másokat lebecsülve. „A legtöbb ember — mondja R. akár munkahelyi. (1) Törekedjünk arra. és megfe­ lelőbb énképhez jutunk. hogy szenvedjünk egy kicsit. akár személyes kapcsolatokról legyen szó. tévedhetnek. ez megadná nekik azt a bátorságot. Az is az elméletemhez tartozik. elutasítva. még a nagy válságokkal is ” Mindnyájunknak vannak rejtett. hogy mindenki Isten gyermeke. ha halogatnak és m ozdulat­ lanul állnak«. Egy másik hasznos tanács: rendszeresen gyakoroljuk. kényszert érez. hogy valójában milyen bátor. Bármelyik döntésükről kiderülhet. Ha cseleksze­ nek. és kövessünk el néhány hibát. hogy önmagukra támaszkodva szembenézzenek a napi gondokkal. De ez senkit ne térítsen el attól a szándékától. és szükségét érezzük. Recept: A recept három előírást tartalmaz. gyakran a palackból próbál bátorságot meríteni. belső erőforrásai. hogy sokirányú érdeklődést mutat­ nak embertársaik iránt. hogy fontosabb dolgokban bátran cselekedjünk. A rossz irányba tett lépés is jobb. sőt. Ha tudnák.” A bizalom és a bátorság — „természetes emberi ösztönök” Elgondolkozott-e a Tisztelt Olvasó valaha is azon. nem hibáztatjuk őket. E. akik a kaszinók szenvedélyes szerencsejátékosai lesznek . vagy puszta eszközökként személyes célok eléré­ séhez. aki nem cselekszik bátran. a megaláztatást. akinek kijár a méltóság és a tisztelet. amit érdemelünk. hogy ez az egyetemes vágy egy olyan ösz­ tön. hogy valami másra fogadjon. Recept: Vegyünk bátorságot. amely ha helyesen használjuk fel. miért tűnik az a vágy. hogy naponta megkoc­ káztassák a tévedést. Ugyanígy leckét fog kapni minden hatalmaskodó — akár családi. Amikor egy ember mélyebb szeretetet kezd érezni mások iránt. Az. hogy „az emberek nem túl fontosak”. hogy alkotó módon éljenek. Az. Az pedig. arra sarkall. mivel maga is egy az „emberek” közül. Chambers — nem tudja. Hitler leckét kapott ebből. hogy kifejezzük őket — vagy így. akaratlanul önmagát is lebecsüli. sosem fognak csinálni semmit. Tisztelik a személyiség méltóságát. A tények azt mutatják. hogy az önmagunk irányában megnyilvánuló érzelmeink megfelelnek a mások iránt megnyilvá­ nuló érzelmeinknek. ha fel­ hagyunk mások elítélésével. Nem mondunk ítéletet felettük. kifejlesztjük ma­ gunkban azt az erőt. de sosem bizonyosodhatunk meg ezek létezéséről. bát­ ran cselekedjenek. Az indokolat­ lan bűntudat legyőzésének egyik legjobban ismert módszere. az emberi természet ösztönös részé­ nek? Az én elméletem az. hogy valójában milyen belső erőforrásokkal rendelkeznek. Egy jobb. hogy őszinte tisztelet ébredjen bennünk az emberek iránt. Pszichológiailag igazolt tény. férfiak — kétkedések közepette éli le az életét. amikor azt kapjuk. mint egész életükben »helyben maradni«. A mindennapi élethez is kell bátor­ ság. nem pedig gyalogosként saját játszmájukban. kockáztassunk saját alkotó lehetőségeink számlájára. vagy úgy. aki úgy érzi. Automatikus ve­ zérlőrendszerük képtelen »vezérelni«. hogy sok potenciális hős — nők. A bizalom és a bátorság — természetes emberi ösztönök. . hogy haladjon a kitűzött célja felé. nem érezhet különösebb önbecsülést. amíg nem cse­ 124 lekszünk — amíg lehetőséget nem adunk nekik. és kap­ csolataikban emberként kezelik a másikat. (4) EMBERSZERETET A sikeres emberekre jellemző. azok „hazardírozási lázba” esnek. . hogy hibás volt. hogy egy súlyos válság idején lehessünk hősök. Mások szeretete a sikeres emberek jellemző vonása már csak azért is. Elismerik. és olyan egyedülálló egyéniség.lesznek a dolgukban. aki nem vállal kockázatot saját adottságainak számlájára. mert aki sikeres. Ha mo­ zognak valami felé. Ne be­ csüljük le magunkat. módosíthatják az útvonalat. az a valóság tényeiből indul ki. a kudarcot. felismer­ 125 . Nem lehet tartósan állatokként vagy gépek­ ként kezelni őket. hogy „kis dolgokban” bátran cselekedjünk. azt a képességet.

Az egyén számára veszteséget jelent saját anyagi boldogulásában. világosan látja a tényeket. úgysem tudom megcsinálni!« A fe gyverletételért drága árat kellfizetnünk. Hagyjunk fel azzal. Hajlamosak vagyunk arra. próbáljuk meg­ érteni szempontjaikat. hogy vala­ miről azzal összhangban vélekedjünk. legyen ez a fejlődés bármilyen csekély is. nem követelődző mások­ kal szemben. hogy becsülni valaminek az ér­ tékét.ve az igazságot: mindnyájan Isten gyermekei ők. A következmény: felfokozott érzékenység. hogy a fentebb idézett szavak Carlyle személyes vallomásának tekinthetők arra a titokra vonatkozóan. A kielégítő önbecsüléssel rendelkező személy nem táplál ellenséges érzelmeket másokkal szemben. mit akarhat a másik. hogyan érezhet egy-egy helyzetben. „Igen” — így a férj. ugyanakkor lefokozzák önmagukat? Nem az ember-e mindenek kö­ zül a legcsodálatosabb alkotás? Önmagunk értékének a megbecsü­ lése nem önzés. a virágok szépségét vagy a naplementét. egyedülálló. alkotó lények. Annak a háziasszonynak. nem akkor van-e az. humor oda. robbanékony vérmérséklete. kiemelhetek még egy további. amely szerint megvert. hogy bármit is bebizonyítson. ha „eszünkbe jutnak” és „elgondolkozunk róluk. amelyet magunk tervezünk. amikor az az érzelmei iránt érdeklődik. Ez ugyanis olyan csapda. néhány ősz haj — és már elveszett az önbecsü­ lés. és elgondol­ kozom rólad. túlfűtött reakciók a családtagok ártatlan észrevételeire és cselekedeteire.” Humor ide. aki úgy érzi. mert rosszul használtuk fel. Carlyle természetesen egy szélsőséges eset. a holdat.” (3) Cselekedjünk úgy. amikor a legnehezebb velünk másoknak kijönniük. hogy az önmagunkról táp­ lált rossz vélemény. szükségleteiket. Csak akkor vagyunk képesek bármit is érezni mások iránt. De nem olyankor vagyunk-e kitéve a »legszörnyűbb hitetlenség« hatásának. hogy önmagunk műve vagyunk. a tenger végtelenségét. amely sziklakemény 126 önérvényesítő makacssága. csípős nyelve és szörnyű családi tirannizmusa mögött húzódik. „Szeretsz. drágám?” — kérdi a feleség. Ne hi­ . Ne becsüljük le az alkotás eredményét csak azért. hogy férje és gyermekei jobban becsüljék. önmagunk lebecsülése nem érdem. Miért van az. hacsak nem az a meggyőződésünk. (2) Vegyük a fá­ radságot és éljük bele magunkat mások érzelmeibe. még a hozzánk közel állóknak is?” Egyszerűen bele kell vésnünk a fejünkbe. — Ahányszor csak eszembe jutsz. amelyet ritkán ismernek fel. különösnek tűnő szempontot is. (5) ÖNBECSÜLÉS Néhány évvel ezelőtt írtam egy kisebb esszét Carlyle következő mondatáról: „Sajnos a legszömyűbb hitetlenség — a hitetlenség ön­ magunkban. ami­ kor csökken a hitünk önmagunkban és nem érezzük magunkat al­ kalmasnak a feladat végrehajtására. valójában arra van szüksége. hogy a helyzetünket mint igazságtalant és sajnálatra méltót drama­ tizáljuk. és ezért elismerést érdemelünk. Alkalmazzuk az előzőekben ajánlott gyakorlatokat egy megfelelő énkép kialakítására. mint valószínű. Egyik barátom gyakran ugratja feleségét. Több. Mint orvos. átérezni vágyaikat. és hogy nem realizálódik a fejlődésnek egy lehetősége. van ebben egy jó adag igaz­ ság. hogy emberek csodálják a csillagokat. hogy jobban becsülje önmagát. Az oly sok házasság felbomlását okozó féltékenység mögött például majdnem mindig az önbecsülés hiánya húzódik meg. a társadalom számára pedig veszteséget jelent az elmaradt egyéni hozzájáru­ lás a közös ügyhöz. Recept: Ne hordozzunk önmagunkról olyan lelki képet. Másokkal való kapcsolatainkban tiszteljük a másik fél érzéseit. nem vezet kereszteshadjáratot. Elmúlik a fiatal­ ság — egy pár ránc. értéktelen emberek vagyunk. es bánjunk velük ennek megfelelően. ahogy bánunk vele. és saját kezünkkel ásunk megt kimondva a szavakat: »Felesleges próbálkoznom. mintha mások nagyon fontosak lennenek — hiszen azok .” Az esszében a következők olvashatók: „Az élet csapdái és szakadékai közül az önbecsülés hiánya a leg­ halálosabb és a legnehezebben legyőzhető. és megismételhetetlen teremtmények. Elmél­ kedjünk többet azon. A „megbecsülés” szó azt jelenti. hanem bűn. hogy egy arcsimító műtét hozzásegíti.

akkor a té­ vedéseinket „tanulnánk meg” . hogy az elején tíz esetből kilencszer melléütünk. hogy annak a fiatalnak. az a sikeres próbálkozás. mintha értékesek lennének. a Szent Erzsébet kórház igazgatója. hogy gondolatban felidézzük a múlt sikereit és elfeledkezünk a kudarcokról. amiket tettünk. Ez igaz arra. Winfred Overholser. érzelmeinkkel szin­ te „belevéssük” ezeket a tudatunkba. Bár előfordulhat. vagyis alkalmazhatjuk a fokozatosság elvét: először — sikerek a kis dol­ gokban. Recept: Tanuljunk a tévedéseinkből és a hibáinkból. azt mondta. Teljesen mindegy. Szó szerint igaz.” Bánjunk úgy embertársainkkal. és elfelejti a sikerteleneket. a gyakorlattal csökken a tévedéseink száma. hanem hogy önmagunkat olyanként becsüljük és tiszteljük. hogy sokan vannak. rá kell jön­ nünk. Mert a valódi önbecsülés nem azokból a nagy dolgokból fakad. mint gondolnánk. elítéljük magunkat. és ez nem vezethet önbizalmának elvesztéséhez. Dr. hogy sikeresek tudunk lenni. hogyan lehet sikeres. hogy néhány kudarc törölje sikereik emlékét. vagy tanulunk operálni. amiket birtokolunk. Mutassunk tiszteletet minden ember iránt. szétromboljuk az önbizalmunkat. Ha rend­ szeresen felidézzük emlékezetünkben bátor pillanatainkat. ezt erősíti fel. hogy ugyanezen oknál fogva másokat is becsülnünk kell. mind az elektronikus agy is működik. mert még nem tanultuk meg saját tapasztalatból. Ha pusztán az ismétlés lenne a titka annak. hogy a siker — sikert szül. Ennek ellenére mit teszünk a legtöbben? Emlékezve a kudarca­ inkra és elfelejtve a sikereinket. mert az agyban lévő „számítógép” a sikeres pró­ bálkozásra emlékszik. aki tanul lovat patkolni. nem pedig a „találatainkat” . hogy a bátor pillanatok felidézése segít visszanyerni hitün­ ket önmagunkban. először alighanem többet fog a szög 128 mellé ütni. aztán felejt­ sük el őket! Tudatosan idézzük fel és képzeljük élénken magunk elé korábbi sikereinket! Mindenki volt már sikeres valamikor és vala­ miben. Úgy szerve­ zik a mérkőzéseket. mint ko­ vácsmestert. Mi is használhatjuk ezt a technikát. Ez az a mód. nem azokból a benyomásokból. Ami számít. idézzük fel azt az ér­ zést. Feltételezhetően ez az. Nem elég az. Amikor először kezdünk valamilyen vállalkozásba. amit az indulásnál többet „gyakorolt”. hogy emlékszünk a kudarcainkra. amikor kerékpározni tanulunk.báztassuk gyermeteg módon az eredményt saját hibáink miatt. nem azokból a dol­ gokból. Dr. belső vál­ ságához. ezen kell gondolatban elidőznünk. (6) ÖNBIZALOM Az önbizalom a siker eredményeként alakul ki bennünk. A gya­ korlat nem azért növeli a hozzáértést és a sikert — legyen szó ko­ sárlabdáról. én­ központú érzés) ostorozzuk magunkat. mert ez volt az. lópatkolásról vagy üzleti vállalkozásról — mert az „ismétlésnek” önmagában értéke lenne. golfról. ahogy az elektronikus számítógép és a mi sikerme­ chanizmusunk is megtanulja. és az önbizalom eltűnik. akik hajla­ mosak arra. és már pusztán ezért „értéket képvisel. és növekszik a talála­ toké. meglep­ ve fogjuk látni. Az pél­ dául. a gya­ korlás inkább csinálna belőle „melléütési szakembert” . Charles Kettering azt mondta. A bokszolok me­ nedzserei nagyon óvatosan „hozzák fel” a védencüket. Ha így volna. Amikor ezt felismerjük. ha­ sonlóan az egyszeri diákhoz. mert ő Isten gyermeke. Erre kell emlékeznünk. ezt kell erősítenünk magunkban. amilyenek vagyunk. amiket másokra teszünk. mielőtt egyszer sike­ res lesz. aki dühösen fakadt ki: „Ez az írógép nem tud helyesen írni!” Az önbecsülés igazi titka ez: Kezdjük el jobban becsülni ember­ társainkat. Ez azért van. hányszor voltunk sikertelenek. aki kutató akar lenni. késznek kell lennie. Egy másik fontos technika. ami valamelyik korábbi sikerünk kapcsán elfogott. Azt is mondta. hogy azok a sikeres tapasztalatok fokozatosan erősödő sorát képezzék. aho­ gyan mind az emberi. feltehetően csekély az önbizalmunk. bármilyen kicsi is volt az a siker. és meglepő módon növekedni fog az önbecsülésünk is. hogyan javíthatja a kovácsinas hozzáértését és ügyességét. amikor tanulunk több ember előtt beszélni. hogy 99 esetben kudarcot valljon. hogy merészebbek vagyunk. Szégyent és bűntudatot érezve (mellesleg mindkettő kifejezetten egoista. Amikor nekilátunk egy új feladatnak. Még a legkisebb siker is szolgálhat lépcsőfokként egy nagyobb sikerhez. 129 . mint a szögre.

megnyi­ latkozása. hogy hibáinkat és tévedéseinket kijavíthassuk. hogy önmagát olyannak fogadja el. hogy ezek a negatív vonások csak hozzánk tartoznak. hogy a hiba mi vagyunk. hozzáértőbbek. hogy elengedje magát és „önmaga le­ gyen”. mert megnyertünk valamilyen mérkőzést. ügyesebbek vagyunk — méghozzá most —. és kész arra. nem az önátalakítás eredménye. az önfelfedezés következménye. önértékelésünk. mint a cél irányába vezető út során — mint minden célmegvalósító helyzetben — a ne­ gatív visszacsatolás adatai segítenek abban. hogy rendszeresen. hogy egyezségre jutunk ma­ gunkkal. . és majdnem szinte magától jön. Nem mi alkottuk meg. beállítottságainknak. mint mindig az. hogy hiteles lelki képet alko­ tunk magunknak arról. tanult képessége­ inknek összege. amikor valaki kész arra. hogy személyiségünk. olyannak vesszük magunkat. Az énképünk megváltoztatása nem jelenti énünk megváltoztatá­ sát vagy javítását. előnyös és erős oldalainkkal együtt. 130 Egy jobb énkép kialakítása nem hoz létre bennünk új képességeket. mint akik lényegüknél fogva. hogy önmaga legyen. hogy „valaki más” próbáljunk lenni. csupán az önmagunkról kialakított lelki képünk. azáltal. Valakik vagyunk és nem azért. de ez nem jelenti azt. és lehetőleg minél élénkebben idézzük fel magunkban korábbi sikereinket. vagyis „megnyilatkozott énünk” — vagy ahogy a pszichológus nevezi — „tényleges énünk”. ami a megfelelő és realisztikus énkép kialakítását követi. Az önkifejezésből fakadó siker gyakran elkerüli azokat. tévedéseinkkel. Ahhoz. hogy bizonyos területeken tudatlanok vagyunk. Az önelfogadás azonban könnyebb. hogy beismerjük és elfogadjuk azt a tényt. nincs igazi boldogság. A legtöbben jobbak. amelyeket módszerként alkalmazunk. Nem változtathatjuk meg. bátor pilla­ natainkat. A személyiség az „én” eszköze. ami volt. aki vagyunk — most. akik arra törekednek. énünkről kialakított felfogásunk megváltoztatását. Sokan azért riadnak vissza az egészséges önelfogadástól. hi­ báinkkal. A tudáshoz vezető első lépés annak elismerése. milyen a valódi énünk. hogy ők valaki mások. de nem változtathatjuk meg az alapvető énünket. Mind­ azoknak a szokásainknak. mint ahogy hisszük. de ez nem jelenti azt. hogy bű­ nösök vagyunk. hogy nem megfelelően és nem kielégítően tudjuk magun­ kat kifejezni. először fel kell ismernünk őket. mert a mi kocsink a legmenőbb a szomszédságban. Nincs nagyobb megkönnyeb­ bülés és elégedettség annál. ami. Azok vagyunk. Az első lépés az erősödéshez veze­ tő úton — gyengeségünk felismerése. mert dollármilliókat keresünk. Az a megdöbbentő változás. (7) ÖNMAGUNK ELFOGADÁSA Nincs igazi siker. „M I” nem a hibáink vagyunk Önmagunk elfogadása azt jelenti. mert ez a „gyakorlat” rendkívüli módon segíthet bennün­ ket. és nem azért. Az „énünk” most is. Elő­ fordulhat. amikor végül feladja a sémákat.Overholser azt tanácsolja. Azonban felismerhetjük és képesek lehetünk arra. hogy módosítsuk a pá­ lyánkat. hogy az üdvözüléshez vezető első lépés annak beismerése. aktivizálja azokat. amikor meginog az önbizalmunk. amilyen. akik vagyunk. erőket. hogy a leg­ többet hozzuk ki abból. Megváltoztathatjuk a személyiségünket. hanem felszabadítja. Nincs értelme. és nem azért. gyújtópontja a környezettel való kapcsolatunkban. hanem az önfel­ ismerés. amíg az egyén legalább bi­ zonyos mértékig nem kész arra. hanem mert Isten saját képére teremtett minket. hogy mi magunk „nem érünk semmit”. tehetségeket. akik állandóan igyekeznek meggyőzni önmagukat és másokat arról. amit akkor érez az ember. a színlelést. Elkövet­ tünk egy hibát. Minden vallás azt tanítja. okosabbak. hogy „valakik” legyenek. erősebbek. Az ideális önkifejezés irányába. mert önmagukat a hibáikkal azonosítják. Ez megkívánja. mindig tökéletlen és el­ marad az eszményitől. A világon azok a legszerencsétlenebbek. hogy kife­ jezzük önmagunkat. amilyenek most vagyunk. de nem ezek összege adja ki azt a valakit. ha rájövünk.

amikor sok nő szégyellte. Még emlékszem a húszas évekre. amelyek a valós énünkben rejlenek. az nem jelenti. A fiús alak volt a divat. vagyok. Csináld. önzők lennének. amivel rendelkezünk életünk utazásához. ha gyűlöljük magunkat mi­ attuk. egy senki vagyok. mint 40 hüvelyk. csak önmagát csapja be. státusszimbólumokkal vesszük magunkat körül. Helyette egy olyan költött. hanem állandó kiábrándulás. magas (alacsony) stb. méghozzá most Sokan azért gyűlölik és utasítják el önmagukat. A neurotikusok elutasítják a tényleges ént. hogy tárgyakkal. akár egy egész élet erőfeszítésével sem teljességgel kifejezni és realizálni a valós ÉN-ben rejlő lehető­ ségeket. Mindig van még mit tanulnunk. hogy fenntartsuk az ámítást és a mesét. Tanuljuk meg érzelmileg tolerálni a ben­ nünk lévő tökéletlenségeket. megnagyobbítva a mellemet!” Az identitás-. mert ez az egyetlen „jármű” . letérhettem az útról. W. Nagyon fontos. de egy valóságos postakocsi sokkal elfogadhatóbban visz bennünket egyik helyről a másikra. Senki sem tökéletes. „Az a fiatalember gondolkozik helye­ sen. gyű­ lölik. mert egy valós világban egy költött énnel próbálunk működni. eszményi ént próbálnak alkotni. állandó siker­ telenségérzés forrása is. de tévedünk. nem értéktelen csak azért. ahol vagyunk. Az a pró­ bálkozás. mert nem felelnek meg a divat­ nak. aki azt mondja: »Minden vagyok«. mert nem vagyunk tökéletesek. 132 . lehetnek gyengéim és hibáim. az nem omlott össze. Mások azért utasítják el önmagukat. hogy ön­ teltek. állhat még hosszú út előttem. olyan szorga­ lommal és állhatatossággal. hogy mások jó­ váhagyását bírjuk. mert mellbősége kisebb. mert nem tökéletes. Aki „MI” vagyunk. de romboló hatású. amelyik tökéletes. a fizikai arányok éppen elfogadott normáinak. szégyelled és elutasítod. Isten megnyilat­ kozásának kifejezése bennünk. mindig a fejlődés állapotában van. akit úgy hívnak. hogy elfogadjuk ezt a tényleges ént a maga töké­ letlenségeivel. ami legyőzi az akadályokat és félresöp­ ri az elbátortalanodást!” Fogadd el önmagad. és kezdjük ott. sajátos valamiben lakozik. ha hátat fordítasz neki. A tényleges én nem statikus. viselkedhetünk jobban. A tényleges vagy megnyilatkozó énünkkel sosem merítjük ki mindazokat a lehetőségeket és erőket. letértünk az útról. Az életünk során mindig halad egy ideális cél felé. hogy legyünk „valaki”. Ha emberek így gondolkoznak. sosem befejezett. ha ezt a konformitásban véljük megtalálni. hanem dinamikus valami. „ Valakik” vagyunk. lelki teher. mert hibákat vétettünk.Senkinek sem sikerült eddig. hogy tudatosan elismerjük a hiányosságainkat. de csináld olyan kedvvel. mert biológiailag teljesen természetes vágyakat éreznek és tapasztalnak önmagukban. Tegyünk különbséget az „énünk” és a viselkedésünk között. egyetemes emberi vonás. ha néha hamis hangokat hallat. Ő ezt mondja: »Menj és végezd el a munkámat!« Menj és csináld! Mindegy. Nagy számban élnek társaink ezen a földön. mindig teljesíthetünk job­ ban. akik mind-mind tökéletlenek. de azt sosem éri el. A hú­ szas években a nők azzal jöttek hozzám. hogy mi az. hogy melle van. hogy másokhoz hasonlatosak legyünk. A tényleges én szükségszerűen mindig tökéletlen. Va­ gyis abban. amilyenek vagyunk. hitet. olyan lendülettel. hogy „TE”. aztán nekilát. ami abban az egyedülálló. Elég számunkra. aki azt mondja: »Senki vagyok«.” Ehelyett ezt mondjuk magunknak: „Nem vagyok tökéletes. Bök. mint egy. vagy egy hegedű sem értéktelen. csak a költői fantáziában élő sugárhajtású légibusz. hogy kisebbek lesznek a melleim”. Szükséges. és aki annak akar látszani. Recept: Fogadjuk el magunkat olyannak. és már „beérkezett”. ha tudjuk: ez bizalmat. magabiztosságot jelent. hogy önmagunk legyünk — az a belső ösztönzés. de valami vagyok és megpróbálom a legtöbbet kihozni ebből a valamiből. hogy „csináljon belőlem valakit úgy. mint ahogy egy írógép sem értéktelen attól. az azonosságkeresés — vagyis az a vágy. nemcsak óriási lel­ ki feszültség. hogy bebizo­ nyítsa ezt. Gondolkozzanak így. légy önmagad! Nem vagy képes megvaló­ sítani mindazokat a lehetőségeket és képességeket. Ne gyűlöljük magunkat azért. ha hibásan ír le valamit. Sosem teljes. hogy elismerd. Egy postakocsi lehet nem a legkívánatosabb utazási eszköz. és a kebel — tabu. Ma sok fiatal lány azért ideges­ kedik és szorong. Sokan azt mondják: „Mivel sovány (kövér). nem sok a hite” — mondja E.” „Annak a fiatalnak. emberekben. A mai igény: „Csi­ náljon belőlem valakit.

REMÉNYTE­ LENSÉG. hogy a tüneteket bajként fogják fel: a láz. Ha nem érezne fájdalmat. és segíteni fognak bennünket a jobbítás útján. Nem elég azonban csu­ pán „tudatában” lennünk ezeknek a tüneteknek. hogy problémáink megoldásában eredménytelenek. előre megfontoltan úgy. és megfelelő változtatásra is képes. hogy nekünk dolgozzék. hanem csak megértéssel: ha képesek vagyunk belátni. A vakbélgyulladással járó fájdalmak tűnhetnek a beteg számára rossznak. és határozott lépéseket kell tennünk irányuk megváltoztatására. de csak akkor. „eszközként” adaptálta a nehézségek és a problémák megoldására. „rossz”. hogy az emberi természet egyik legerősebb törekvése. Ezeket az orvosok tüneteknek vagy szindrómáknak nevezik. noha ezek hamis premisszákon nyugszanak. ha a nyomás veszélyes értéket ér el. Senki sincs védve ezek ellen a negatív érzések ellen. hogy tehessünk valamit. hiszen mindenki „érzi” őket. amik. amelyek segítenek fenntar­ tani a szervezet egészségét. „működéskép­ . olyas­ 134 miknek amiket nem akarunk. ha annak ismeri el ezeket. hogy azoknak kell elismernünk őket. Egyfajta „életvitelt” reprezentálnak számunkra. „Nemkívánatosaknak” kell minősítenünk őket. A zsákutcák és a járha­ tatlan utak okozhatnak kényelmetlenséget. hogy ezek a dolgok nem hoznak számunkra boldogságot. Azért alkalmazzuk őket. a kudarc „jelzőtábláiként” ezek a tü­ netek automatikusan negatív visszacsatolásként fognak működni. azok a „tilos lámpák”. A kudarctípusú személyiségnek szintén megvannak a maga tü­ netei. hogy gyorsabban érjünk célba. Felismerve a potenciális veszélyt. Ezeket a hátrányos vonásokat a szervezet eredetileg egy­ fajta „módszerként” . és a veszély elhárul. hogy ki­ fejleszti magában ezeket a negatív vonásokat. mert tévesen „ki­ utat” látunk bennük valamilyen nehézségből. Emlékezzünk arra.9. mélyen és őszintén meg kell magunkat győzni arról. Valójában ezek a negatív jelzések a beteg érdekét szolgálják. lehetőség van meg­ felelő intézkedésekre. Ha viszont ismerjük a közlekedési jelzéseket. A kudarc képe Tapasztalataim szerint a következő érzések azok. A betegek hajlamosak arra.fejezet________________________ A kudarcmechanizmus: hogyan kényszerítsük. és módosítjuk az útvonalunkat. A negatívumoknak értelme és célja van. HIÁBAVALÓSÁG AGRESSZIVITÁS MAGABIZTOSSÁG HIÁNYA MAGÁNYOSSÁG BIZONYTALANSÁG SÉRTŐDÖTTSÉG KIÁBRÁNDULTSÁG A megértés meghozza a gyógyulást Senki sem dönt szándékosan. valójában a fennmaradást szol­ gálják. a zsákutcát és a hasonló akadályokat jelölő táblák segíthetik. A fontos az. Ezek a tünetek azok a „nyomásmérők”. de csak akkor. amelyek „ne­ gatív visszacsatolásként” jelzik. Az emberi szervezetnek is megvannak a maga „tilos lámpái” és „vészjelzései”. hogy megoperálják. hogy baj van: KUDARCÉLMÉNY. ami mutatja. Ezek nem történnek „csak úgy”. Időről időre még a legsikeresebb személyiségek is tapasztalják őket. ne pedig ellenünk? A gőzkazánon van egy műszer. és ami a legfontosabb. semmit sem tenne azért. amik. lassíthatják a haladásun­ kat célunk felé. Képeseknek kell lennünk felismerni magunkban a kudarctü­ neteket. vagy ha nem ismerjük el őket annak. ha nincsenek világosan megjelölve. hogy megfe­ lelően reagáljon. a fájdalom stb. amik. Amikor megtanulunk felismerni bizonyos személyiségjegyeket. Ezeket a kudarctüneteket nem orvosolhatjuk aka­ raterővel. Nem tekinthetők az emberi természet tökéletlenségé­ nek sem.

Már elnöknek kellett volna lennie. Mégis számtalan lehetősége volt. „Önnek azt a technikát kell alkalmaznia minden ügyben. Gyakorlati célok. nem az a típus. amelyeket még gyermek­ ként tanultunk meg. hanem egy akkora területet kell megcé­ loznia. Ennek ellenére króniku­ san sikertelennek érezte magát.telenek” és mint reakciók.” Akinek az önmagát beteljesítő jóslata biztossá tette a kudarcot Harry N. a hiábavalóság keserű érzését váltja ki. az elégedetlenség. nem azon kell igyekeznie. akinek nem volt joga a sikerre. Jól golfozott. gyermekeinek nem lett volna szabad rosszul viselkedniük. Éveink számának növekedésével lassan megtanul­ juk. mint a szándékaink. hogy ne érthessen vele egyet. hogy méltó legyen ehhez a szerephez. Az énképe szerint ő egy értéktelen. befejezetle­ nek. más volt. (1) KUDARCÉLMÉNY A kudarcélmény érzése akkor hatalmasodik el rajtunk. Ilyenkor a semmiből. hogy a lel­ ki egyensúlyunk felborulna. Egyszerű hivatal­ nokból lett a cég elnökhelyettese. „ tökéletes” célok Barátai szemében Jim S. neki nem volt elég. mert tényleges sikerei elmaradtak irreális céljaitól. simogató kéz. hogy megszabaduljunk tőlük. Ha kényelmetlenül érzi magát. hogy a magunk elé tűzött céljaink irreálisak vagy az önmagunkról kialakított ké­ pünk nem megfelelő. „Azaz. Eltalálnia a bolha lábát. Tökéletes apának. ha nem tu­ dunk elérni egy fontos célt. két gyermeke. hiányosak. alacsonyabb rendű személy volt. is­ mét kifejezi a status quóval kapcsolatos elégedetlenségét. tökéletes férjnek kellett volna lennie. Három esetben már-már sikerült megsze­ reznie a kívánatos állást. és mindig csinált valamit. aki si­ keres lehet. Ha képesek vagyunk látni az igazságot. az agresszivitás. A siker külső szimbólumai közül semmit sem sikerült elnyernie. Ha a gyermek éhes. Megtanuljuk. Két esetben volt kiábrándulással végződő szerelmi kapcso­ lata. amelyek közül mindent elügyetlenkedett. ami megakadályozta a sikert. A kudarcélmény. Neki a bolha lábán lévő pattanást kellett eltalálnia. negatív érzelmeket. vagyis tökéletlenek. most abban fognak segíteni ne­ künk. ha túlfűtött. felszabadítja önt. hogy bizonyos mennyiségű kudarcot elviseljünk anélkül. és akaratlanul is arra törekedett. mély elégedetlenséget. hogy emberek vagyunk. hogy legyen önnek is. de annak kellett volna lennie. mint mondjuk egy mosdókagyló. nem működik A kudarcélményhez kapcsolódó érzések. A kudarcélmény csak akkor válik a kudarc tünetévé. vagy egy erős vágyunk megvalósítása elháríthatatlan akadályokba ütközik. varázslatos módon megjelenik egy meleg. Volt egy csodálatos felesége. de jelentheti mind a kettőt. hogy egy hosszú ütéssel pon­ tosan beletaláljon a lyukba. elég jó kell. és tejet hoz. Maga semmiképen sem volt tökéletesnek mondha­ tó. A krónikus kudarcélmény általában annak jele. legfeljebb a művészetben követendő eszmény. Kisebb-nagyobb mértékben mindnyájunknak része van kudarcélményekben azon egyszerű ok­ nál fogva. és varázs­ . amikor az már karnyújtásnyi­ ra volt. mint problémák megoldásának módja. nem megfelelőek. akik szerették őt. és lehetővé teszi. ügyetlen. amelyek első reakcióként rászorítottak az alkalmazásukra. de minden esetben „közbejött valami” — valami. Az igazság felismerése segít. elégedetlenségét sírással fejezi ki. hogy jobb legyen a telje­ sítménye. amit Jackie Bürke ajánl a golfban” — mondtam ne­ ki. hogy tetteink sosem lehetnek olyan jók. hogy élvez­ ze az élet kellemes dolgait. ugyanazok az ösztönös erők. vagy arra. hogy a tökéletesség szükségte­ len. és a jó közelítés a gyakorlati élet szempontjából teljesen kielégítő. a megoldásnak olyan útjai. Ha ez a tanács elég jó a professzionális golfozóknak. feleségének 136 nem lett volna szabad okot találnia arra. Úgy érezte. hogy ez a jóslata valahogy be­ teljesedjék. Megtanuljuk elfogadni azt a tényt. Ez leveszi önről a feszült­ séget. sikeres ember volt. kontra perfekcionista. hogy megszabaduljunk tőlük.

és az állatok nem ké­ pesek vonzalmat érezni vagy kimutatni. gorombaság. hogy az állatok viselkedésének sokéves tapasztalata szerint az agresszív viselkedés alapvető és általános. hogy az élet megsajnálja őket. De fordít­ hatja mások irányába is ingerlékenység. kötekedés és bűnöskeresés formájában. Támadószellemtől áthatva. és semmi­ képpen sem valamiféle védekező. hogy képzeljük el. mint ahogyan az éjszaka követi a nappalt. megoldja a problémáikat. Va­ gyis. az egy­ fajta belső kényszertől hajtott abnormálisán sok munka. összpontosítsuk a tüzet! A kudarctípusú személyiség támadószellemét nem valamilyen értékes cél megvalósítására veti be. olyannyira „begyakorolta” már a kudarcélményhez kap­ csolódó érzelmeket. hogy Dr. kényelmet teremtve számára. hogy valamilyen varázslatos kéz meg fogja számára hozni azt a tökéletességet. Az érzelmek képezik azt a talajt. Kifejezve elégedetlenségüket. aki orrba sze­ retné vágni a főnökét. amely­ ben a gondolatok és elképzelések kisarjadnak és növekednek. amikor fejjel betonfalba ütközik. hogy a vereség érzése már szokásként kísérte. hogy sikertelen legyen. Az agresszivitás. Az a dolgozó. Schwartz azt mondta. és megnyilatkozásának megfelelő csatornákat biztosítunk. [19] Maga az agresszivitás nem abnormális viselkedés. elégedetlennek érezzék magukat. Harry N. Pusztán az a tény. Az érzel­ mek gőznyomása igen nagy. mint amilyen a magas vér­ nyomás. Szo­ kásává vált defetista érzelmei egy olyan kép kialakítására vezettek önmagáról. kifejezve a kudarcélménnyel kapcsolatos ér­ zelmeit. Ezt meggyőzően bizonyította a Yale Egyetem kutatóinak egy csoportja a . haragjukat az élettel szemben.Frustration and Aggressiveness” című könyvben. De agresszivitását fordíthatja maga ellen. Mindössze arra van szükség. hogy sikertelennek. az aggódás. Dr. Az agresszióra adott helyes válasz nem az. Ez az oka annak. Mindez mű­ ködik a csecsemőknél és a gyermekek egy részénél. már elég ahhoz. hogy próbáljuk gyö­ kerestől kitépni magunkból ezt a magatartást. mint ahogy néhány pszichiáter korábban gondolta. öntudatlanul is a gyermek techni­ káját alkalmazta abban a reményben. a híres állatpszichológus el­ mondta. gyorsan a segítségükre siet. határozottan kell utánajárni annak. hazamenve ráförmed a felesé­ gére vagy a gyerekeire. ez az érzel­ mi gőznyomás. amelyre vágyott. Emmanuel K. ha sikeresek lennénk. Nemrég Konrad Lorenz. a problémájuk máris meg van oldva. pletykálko­ dás. és 139 . és ha már elég rosszul érzik magukat. Megfelelő 138 támadószellemmel felvértezve kell küzdenünk a problémákkal. a megoldás az ilyen típusú ember számára: „még keményebben nekifeszülni”. nyilvánvalóan azt remélik. Lorentz felfedezésének óriási jelen­ tősége van az ember magatartásának megértése szempontjából. hogy meg­ értjük a lényegét. amíg nem találnak megfe­ lelő csatornákat agresszivitásuk levezetésére. öntudatlanul arra a következ­ tetésre jut. a túlságosan aggódó szülőkkel oldatja meg a problémáit. Sok gyermek aztán tovább alkal­ mazza ezt a módszert. de nem műkö­ dik a felnőttek világában. Ne csapkodjunk vakon. és várta. és valamilyen megnyilvánulási lehető­ séget keres.latos módon ismét megjelenik ugyanaz a kéz és megoldja a problé­ mát. Ha rossz irányban szabadul ki. vagy nem tud hasznos munkát végezni. belerúg a macskájába. ha célunk kö­ vetésében kudarc ér.. a túlzott dohányzás. Maga ellen irányítva olyan ön­ rontó csatornákba terelve hasznosítja. Vagy ha céljai irreálisak és megvalósíthatatlanok. ha feldühödik. mint ahogy egy bizonyos skorpiófajta DélAmerikában önmagát csípi és öli meg a mérgével. és ag­ resszív erőket hívjon életre. De bekövetkezhet a baj. ak­ kor pedig — miért ne kezdenénk most felidézni ezt az érzést? (2) AGRESSZIVITÁS A túlcsurranó és rosszul irányított agresszivitás úgy követi a kudarcélményt. hogyan éreznénk. tapogatódzó módon. A gondolatok és az érzelmek együtt mozognak. Es mégis — sokan közülünk megpróbál­ koznak vele. de nem meri. Ezeket belevetítette a jövőbe. hogy megfelelő nyomás jöjjön létre az érzelmek gőzkazánjában. hanem az. hogy e könyvben állandóan találkozunk azzal a tanács­ csal. hogy a fejével még keményebben kell vernie a falat. a megvalósítás akadályokba ütközik. amit akarunk. Jim S. ami szerint ő csak veszíteni képes. a gyomorfekély. hogy van egy fontos célunk. romboló erővé válik. elengedhetetlen a cél eléréséhez.

Való­ ságos képességeinket egy elképzelt. Lehet. a tekézés. a zavart lélek egyik leg­ jobb nyugtatója. hogy nem szándé­ kosságról van szó. amelynek nincs hová mennie. Sok autóbaleset közvetett oka a „kudarcélmény­ agresszió” mechanizmus. tökéletes énnel ha­ sonlítjuk össze. hogy kiírjuk magunkból a haragot. ez csak csökkenti bennünk a biztonságérzetet. hogy csupán a kudarcélmény dolgozik bennem? Mi a kudarcélmény érzésének forrása?” Ha belátjuk. amit valamilyen cél eléréséhez nem tudott felhasználni. és tegyük fel magunknak a kérdést: „Lehet. Ha úgy érezzük. amelyen keresztül lefújhatjuk a fölös érzelmi „gőznyomást”. mint csatornákat ta­ lálni a szeretet. nem működik. aki feldühített. hogy meg­ felelő és kulturált csatornákat találni az agresszivitás megnyilatko­ zására legalább olyan fontos. De ezekről a legkevésbé kellene elvont abszolútumokként gondolkodni. vagy nem tudja fizetni a lakbérét. Inkább elérendő célokként kellene foglalkozni velük. Ha legközelebb valaki goromba velünk a forgalomban. kihúzza belőlünk a fullánkot. de lehet. hogy agresszívek lennénk. eszményi. csak a képzeletre bízva. Aztán égessük el a levelet! Az agresszivitás felhasználásának legjobb csatornája azonban az. . Ez a módszer használhatat­ lan. Különösen jók azok a játé­ kok. tempós séták. átrendezik a lakást. hogy kézben tartsa a „kudarcélmény—agresszivitás” ciklust. hogy rossz mércét alkalmazunk. . aki miatt kudarcot érzünk. és nem olyasmikként. Amikor valaki goromba ve­ lünk. hogy belső tartalékaink és képességeink nem megfelelőek. a zsákbokszolás. hogy alkalmatlanok. ezzel jelentős utat tettünk meg abba az irányba. a tenisz. súlyzógyakorlatok . fekvőtámaszok. Biztonsági szelepek az érzelmi túlnyomás lefújására Amikor akadályoztatva vagyunk egy fontos cél elérésében. higgadtnak kellene lennie — pont! Mindez igen értékes cél­ kitűzés. válogatás nélküli csapkodás­ sal találjuk el az eredeti. . Mind­ ezt írjuk le. A tudás hatalmat ad Pusztán a folyamat mechanizmusának megértése már segít az egyénnek. hogy vala­ kire rá kell förmednünk. amiknek „lenniük kellene”. Engedjük ki a féke­ ket! Ne hagyjunk semmit szó nélkül. értéktelenek vagyunk. ahol valamit el kell találni vagy valamit ütni kell. Ha önmagunkról abszolútumokban gondolkozunk. túrák. Nem oldhatunk meg úgy egy problémát. „jónak” kellene lennie — pont! „Sikeresnek” kellene lennie — pont! „Boldognak”. hanem abból. olya­ nok vagyunk. amikor — miután „kiborultak” — rendezni kezdik a bútorokat. ha átlátjuk. hogy nem felelünk meg a velünk szemben támasztott követelményeknek. A magában nem bízó egyén úgy érzi. Szükségünk van egy biztonsági sze­ 140 lepre. Ha úgy érezzük. A magabiztosság hiánya elsősor­ ban nem abból fakad. hiszen nem is ismer. olyan célokként. hogy a felesége reggel megéget­ te a pirítósát. hozzáér­ tőnek. A munka egyike a legjobb gyógymódoknak.elvezethet az emberi kapcsolatokra vonatkozó nézeteink teljes átér­ tékeléséhez. hogy a reakciónk nem megfelelő. mondjuk magunknak a következőt: „A szegény fickó személy szerint nem akarhat rosszat nekem. a fizikai erőfeszítés bármely formája kiválóan al­ kalmas az agresszivitás levezetésére: jó hosszú. Egy másik jó módszer. egyetlen célt. a gyengédség kinyilvánítására. A kutatások azt bizonyítják — mondta —. hogy helyette egy halom másikat csinálunk. A kudarcélményt szenvedő nők közül sokan ösztönösen felismerték a nehéz izomgyakorlatok érté­ két az agresszivitás levezetésében. írjunk egy levelet an­ nak. hogy bármilyen cél irányában történő. A rosszul irányított agresszivitás valójában próbálkozás. hogy kézben tudjuk tartani a helyzetet. próbáljuk ki a következőt: Ahelyett. amire ki lett találva — dolgozzunk egy cél megvalósításán. ha nem fontosabb. Ilyen a golf. elveszítjük a biztonságérzetünket. álljunk meg. (3) MAGABIZTOSSÁG HIÁNYA A magabiztosság hiányának alapja az a belső meggyőződésünk. mint egy teljes nyomásra felfűtött gőzmozdony. A testgyakorlatok. és ezzel veszélyt hoznánk magunkra. amelyek felé csak fokozatosan haladhatunk. hanem egy automatikus mechanizmus működé­ séről: a másik lefújja azt a gőzt. hogy a fő­ nöke készítette ki idegileg”.

aki azt hiszi. mint aki elérte a célját. együtt örülünk másokkal. mozdulatlanná válunk. .” Szt. annál kevésbé érezzük úgy. a közös szóra­ kozás. tartását. higgadtságát. Nem rendelkezel vele. ha halad a célja felé vagy keresi az elérendő célt. Ha nagyon keményen igye­ keznénk. Ismertem egy bokszolót. Az énjétől való elidegenedés következtében emberi kapcsolatai nem kielégítőek — társadalmi remetévé válik. hogy emberek és egyének vagyunk. pó­ zolással. Az ösztönző eszmecserék. nem a bajnoki címet véded. . czélegyenest igyekszem . Ez természetes büntetés azért. hogy jobb legyen. Ez nem más. hogy nyerni akarjunk. Egy bölcs mene­ dzser ezt mondta neki: „Bajnokként ugyanolyan jól fogsz küzdeni. (4) MAGÁNYOSSÁG Mindnyájunkkal megesik.Mivel az ember cél felé törekvő lény. aki meg van győződve. Ezzel elvesztettük a csatát — el­ vesztettük az elszántságunkat. ez azt bizonyítaná. kevésbé érezzük szükségét annak. ez segít. hogy »beérkezett«. A valóság helyettesítésének módja — színleléssel. az el­ vágja magát azoktól az alapvető „kapcsolatoktól”. magabiztosságát. Ezt követően ismét keményen harcolt és visszanyerte a címet. amiért küzdenie kellene. Jobban megismerve em­ bertársainkat. Aki saját valódi énjétől idegenedik el. Ha már most tökéletesek vagyunk és magasabb rendűek. Az esélytelenek harcolnak valamiért. hanem elveszti a magabiztosságát. az Isten. A következő csatában elvesztette bajnoki címét. ha az egyén halad valami felé. próbálnak bizonyítani valamit. mivel vé­ denie kell a képmutatását és a csalását. Letetted a ring mellé. mint az ember valódi énjétől való elsza­ kadás magányossága. Amikor valaki „jó”-nak nevezte. annál kényelmesebben fogjuk magunkat érezni azáltal. hogy megtalálja önmagát. a közös játék. csatáznunk. Emlékezzünk a biciklista példájára az előző fejezetben! Az ember csak akkor képes megőrizni az egyensúlyát. a színlelésre. hogy elfeledkezzünk ön­ magunkról. Lazítunk. igyekeznünk. akkor nincs miért küzdenünk. „kiengedünk”. amelyek az élet­ hez kötik. Minél inkább ezt tesszük. . ahogyan másoknak próbáljuk bizonyítani saját felsőbbrendűségünket. feloldódva a másokkal együtt végzett közös tevékenységben. mégis ez volt a véleménye: „én enmagamról nem gondolom. és természetesebbé válunk. Amikor egy csapat már „bajnokként” kezdi elképzelni magát. Ha úgy gondolko­ zunk magunkról. . el vagyunk idegenedve má­ soktól — tekinthető a kudarcmechanizmus működési tünetének. Amikor együtt dol­ gozunk. hogy önmagunkat adjuk. az együttes erőfeszítés egy közös ügy érdekében — mindez segít. az ÉN csak akkor valósít­ hatja meg önmagát. Jézus megdorgálta: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó. csak egy. Ennek a jelenségnek vannak nagyon is gyakorlatias vonatkozá­ sai. Magyarázatot nyújt az „esélytelenek pszichológiájára” a sport­ ban. Pált általában „jó” embernek tartják. A magányos ember gyakran egy ördögi körben mozog. amely a magabiztosság hiányát szüli — egy „mód”. hogy ő abszolút értelemben „jó” . Ezért csak a szélsőséges és krónikus magányosság — va­ gyis az érzés. amint átbújtál a kötél alatt ” 142 Az a lelki beállítottság. már nincs olyasmi. „Az. hogy el vagyunk vágva. ha egy dolgot jól az eszedbe vésel. amikor valami felé haladunk. és nagyobb biztonságban fogjuk magunkat érezni. aki kiválóan küzdött. hogy már elér­ tem volna: De egyet cselekszem. A bajnokok védenek valamit. A magányosságnak ez a fajtája az élettől való elidegenedés kö­ vetkezménye. mint kihívóként. ” Álljunk szilárd talajon! Rendkívül bizonytalan dolog. amit akkor érzünk. De ez bumerángként visszaüt. amíg bajnok nem lett. elvesztette számunkra a »hasznosságát«” — mondta ne­ kem egy nagy cég vezetője. hogy viselkedésünkben szükségünk lenne a tettetésre. . ha valaki egy torony hegyes csú­ csán próbál megállni. el­ veszítjük azt a magabiztosságot és egyensúlyt. hogy időnként magányosnak érezzük magunkat. hogy nem vagyunk „magasabb rendű­ ek” — így hát „nem igyekszünk”. hanem harcolsz a megszerzé­ séért. Lélekben szálljunk le a magasból. Amikor a ringbe lépsz. Az az ember. hogy színleljünk. Annak módja. hogy a látszat fenntartása helyett egy rajtunk kívül álló valami iránt ébredjen bennünk őszinte érdeklődés. Ezzel elvágja magát attól a fontos lehetőségtől. nemcsak nélkülözi az ösztönzést arra. ezért gyakran okoznak meglepetést.

amit ember elkövethet. Szégyellősége és félénksége fokozatosan eltűnik. de kapkodva dönt. (5) BIZONYTALANSÁG Elbert Hubbard egy alkalommal a következőket mondta: „A legna­ gyobb hiba. a másik állandóan „zátonyon van”. mások dolga le­ gyen. hogy hibák sorozatát véti. hogy kéznél legyen mindig egy megfelelő bűnbak. ez immunizálja a félelmet. összeomlana a tökéletes énjére vonatko­ zó képe. elhúzza a döntést. A dolgok természetéből fakad. Egy másik „megoldás”. mit érzünk. hogy döntsön — ő tökéletes. vagy amennyire csak le­ het. bármiben is tévedjen. a hibázást. és nincsenek olyanok. hogy hibát követ el.) 144 A bizonytalanság egyfajta „módszer” arra. méghozzá magunk vágjuk el ezeket. kapcsolatot teremtsünk másokkal. hanem aktívan. hogy (1) cselekszünk. érzéketlenné tesz minket vele szemben. Könnyű belátni. az elkülönülés olyan „módszer”. A ma­ gányos személy fél másoktól. bridzsezni.” (The greatest mistake a mán can make is to be afraid of making one.A magányosság. Nem csoda hát. hogy bármikor. hogy senkinek sem lehet mindig százszázalékig iga­ za. A pszicho­ lógia régi igazsága. A legtöbb esetben akaratlanul is úgy ren­ dezi a dolgokat — éppen passzív beállítottságánál fogva — hogy mintegy mások feladata legyen közelíteni hozzá. Mérlegelnünk kell a helyzetre vonatko­ zó tényeket. A té­ vedés lehetősége rettegéssel tölti el azt az embert. tartósan szembené­ zünk azzal. ő mindenben tökéle­ tes. Az első „hi­ degfürdő” után fokozatosan felmelegszünk. amely a legjobb megoldásnak tűnik — . Nem javíthatunk ki egy tö­ kéletesen helyes „semmit”. és élvezni fogjuk a to­ vábbi „fürdőzést” . hogy ha ingadozás nélkül. a felelősséget. Tekintet nélkül arra. A legkisebb gondot sem jelenti számára. hogy társasági kapcsolatokat építsen ki — nem passzív mó­ don. A magányos személy gyakran pa­ naszkodik arra. Az egyik állandóan „forró vízben ül” a rosszul végiggondolt. addig kizárt a tévedés. Elképzelhetetlen. ame­ lyekkel hozzájárulhatunk mások boldogságához: tanuljunk meg táncolni. Senkinek sem lehet mindig igaza Lássuk be. Ha egyszer is tévedne. amitől félünk. mások szórakoztassák őt. Ennek a „meg­ oldásnak” a képviselője képes dönteni. hogy amíg nincs döntés. Alapját az a csalóka felté­ telezés képezi. érzelmi alapon hozott döntései következté­ ben. akik­ kel szívesen lenne együtt. így védjük idea­ lizált énünket a támadásokkal. az önmagáról kialakított és erősen idealizált képet úgy védi meg a tények kritikájától. hűbelebalázs módjára csinálja a dol­ gokat. Látva. kényszerítsük magunkat arra. aki igyekszik ön­ magát tökéletesnek képzelni. ahogyan elkerülhet­ jük a tévedést. hogy amennyire csak lehetséges. Fesztelenebbül fogja magát érezni mások jelenlétében. (2) hibázunk és (3) módosítjuk az irányt. hogy az emberek barátságosak és elfogadják őt. amely nem működik A magányosság — egy módszer az önvédelemre. teniszezni. hogy megtegyék az első lépést. ha a döntés lépése élet-halál kérdésévé vá­ lik számára. beszélgetni. ha fél attól. akit hibáztatni lehet. zongorázni. a lehetséges cselekvési irányok következményeit. nem vár­ va meg az alkalmas pillanatot. hogy nincsenek barátai. hogy neki is kötelessége hozzájárulni egy társas esemény sikeréhez. Tanuljunk meg olyan dolgokat csinálni. Az önvezérlésű torpedó ténylegesen úgy jut célba. hogy „más volt a hibás”. Semmiféle irányt sem kor­ rigálhatunk. elkerüli az olyan helyzeteket. Eszébe sem jut. Ő sosem téved. Az egyik „megoldás” . mert egyáltalán nem cse­ lekszik. Kapcsolataink másokkal — különösen érvényes ez az érzelmi kapcsolatokra — el vannak vágva. és ezeket újból és újból korrigálja. aztán ki kell választanunk egyet. a megaláztatásokkal szemben. hogy találkozzunk. könnyebb lesz elfogadnia önmagát. amikor döntenie kell. hogy mások el­ fogadják őt. hogy miért sikertelen mindkét „megoldás” képviselője. hogy a fejlődés egyedüli „útja” . és önmagában is. Ha a magányos ember arra kényszeríti magát. ha mozdulatlanok vagyunk. kezdeményezően — fokozatosan tapasztalni fogja. Miért is kellene hát foglalkoznia a tényekkel és a következmények­ kel?! Amikor aztán a döntései visszaütnek.

Csak a „törpék” azok. hogy rendkívül . mint aki az igazságtalanságot elkövette. az önbecsülés védelme abban.és bele kell vágnunk. nem olyan „módszer” . így válaszolt: »Nem. mint a sikere­ im. mi az. módosíthatjuk az irányt. hogy súlyos igazságtalanság történt —.” — Ez Sámuel Smiles vé­ leménye. óriási mennyiségű energiát emészt fel. ami már megtörtént. hogy látjuk. a „lehetőségek” hiányát. hiszen olyasmi­ vel próbálkozunk. hogy vonakodunk dönteni. Csak a „ törpék9 lehetnek „tévedhetetlenek9 9 9 A bizonytalanság leküzdésének egy másik módja. az életet. Felmelegítése. (6) SÉRTŐDÖTTSÉG Amikor a kudarctípusú személyiség bűnbakot vagy mentséget keres a sikertelenségére. messze nem a legjobb társ vagy kolléga. hogy „beakasztottak” nekik. „Bölcses­ ségem forrását sokkal inkább képezik a tévedéseim. a valós teljesítményektől vonva el azt. gyakran fedezzük fel azáltal. „En többet tanultam a hibáim­ ból. A következmény gyakran ördögi kör: aki állandóan sértődött. hogy fontosnak érezzük magunkat. a kizárás módszerét alkalmazva. A sértődöttség egy próbálkozás. lehetetlenné teszi a boldogságot. De lehetetlen nyernünk. A „sértett” személy bizonyítani próbálja „igazát” az élet ítélőszéke előtt. Ezeket annak bizonyítékaként kezeli. Nem vesztem el a kedvemet. elvesztik az önbecsülésüket. hogy sértettnek érezze magát. ami nem megy. tisz­ tességtelenségre vezetjük vissza. hogy tévedtek. mert félnek. erkölcsileg mindig magasabb rendű. hogy az élet fukar és igazságtalan vele. mint maga a betegség. hogy sok­ sok hibát vét” — mondja Gladstone. ami elképzelhetetlen: azzal próbálkozunk. De az önbecsülést saját érdekünkben kell felhasználnunk. megváltoznak a sé­ relmét kiváltó események és körülmények. mert minden si­ kertelen próbálkozás egy-egy lépés előre«” — mondta Mrs. A sértődöttség egyfajta próbálkozás arra. hogy tévedtek. valamilyen varázs­ latos folyamat eredményeként elnyeri jutalmát. a nagy személyiségek igenis hibáztak és hibáznak. Úgy hiszi: ha képes eléggé sértettnek érezni magát — ezáltal „bizo­ nyítva”. A sértődöttség alacsonyabb rendű énképet eredményez A sértődöttség. egy „módszer” arra. hogy mi az. amely nem 9 működik A sértődöttség egy sajátos „megoldás” arra. mint a sikereimből” — mondta Sir Humphry Davy. Edison. Sokan azért ingadoznak. valami olyan­ nak az elutasítása. a „rendszert”. hogy „kira­ dírozzunk”. Győzzük meg magunkat arról. amelyet velünk szemben követtek el. hogy úgy próbáljuk elfogadhatóvá tenni magunk számára a kudar­ 146 cunkat. De a sértődöttség és a harag roszszabb gyógyszer a kudarcra. képtelen lesz bármit is felfedezni. Amikor már haladunk. hogy azt a társadalomban uralkodó igazságtalanságra. még ha valós igazságtalanság is az alapja. Ebben az értelemben a sértődöttség egy olyasvalamivel szembeni ellenállás. hogy megváltoztassuk a múltat. Azt. akivel tisztességtelenül bántak. ha felismer­ jük. ez to­ vábbi okként szolgál számára. A sértődöttség a szellem halálos mérge. és beis­ merik ezeket a hibákat. kedvét szegi-e. milyen szerepet játszik az önbecsülés. Edison fáradhatatlanul dolgozott egy-egy probléma megoldásán. hogy olyan sok próbálkozása sikertelen. Amikor valaki meg­ kérdezte. Veszélye. hogy ha kiderül. T. A sértődöttség és a bosszankodás olyan „módszer9. Ha pedig társai nem járnak a kedvében vagy munkahelyi vezetője megbírálja munkáját. hogy aki sosem követ el hibát. és nem saját magunk ellen. vagyis az. Bosszankodik mások sikerei és boldogsága miatt. Sokan beteges elégedettséget merítenek abból. Valószínű. gyakran hibáztatja a társadalmat. csak úgy. E. gyökerestől kitépjünk egy olyan képzelt vagy valós igazságtalanságot. ami megy. amivel nyerni lehet. újraharcolása egy múltbéli eseménynek. Az igazságtalanság áldozata. hogy a nagy em­ berek. „Mr. „Egy ember sem válhat naggyá vagy jóvá. akik félnek elismerni. és vereségeinket erkölcsi felsőbb­ rendűségünkkel magyarázzuk.

nem valamilyen esemény vagy körülmény. egyszerűen képtelenség olyan emberként elképzelnünk magunkat. sosem múló tisztelet­ tel „tartozni” nekünk. De amikor feltörik. Teljesen másoktól függ. alacsonyrendű énképpel. aki független. amit csak ember kialakíthat magában. ha nem törlesztik ezt a „tartozásukat”. hétköznapi dolgában. hogy a sértő­ döttség. (7) KIÁBRÁNDULTSÁG Lehet. Ne legyünk túl biztosak a dol­ gunkban! Sokan vannak. aki eleve arra született. Amíg sértődöttség munkál bennünk. hogy örüljön. melynek megszerzésére annyira törekedtek. egyszerű. Ilyenkor szó szerint keresni kezdjük — méghozzá öntudatlanul — a velünk szemben megnyilvánuló „igaz­ ságtalanságokat”. cselekvő tényezők vagyunk. ha anyagilag sikeres. ami meghozhatná a sikert és a boldogságot. mert ha önsajnálatunk „táplálék” nélkül marad. akik kitűzzük a célokat.gyorsan válik érzelmi szokásunkká. Magunk felelünk a sikere­ inkért és a boldogságunkért. hogy diktálják. A „kozmikus” sértődöttség nem illik ebbe a képbe. hogy örüljenek. eszünkbe jutott valaki. hogy kinyithatják a rég keresett „kincsesládát”. amelyet érdemesnek talál arra. vagy el­ határozni. akik képesek szert tenni a siker külsődle­ ges szimbólumaira. Egy olyan ér­ zés kezd bennünk eluralkodni. El­ lenőrzésünk alá vonhatjuk. hogyan cselekedjen. már nem érezzük „jól” magunkat. aki önmagára támaszko­ dik. hogy a sértődöttségünk oka nem va­ laki. az áldozat szerepében kezdünk tetszelegni. akik az éjjeli mulatókban arról igyekeznek meggyőzni . hogy már szokásszerűen az igazságtalanság áldozatának érezzük magunkat. Ha ez gyökeret eresztett bennünk. vagyis aki „lelkének kapitánya. Sokkal inkább a kudarcé. hogy beleakaszkodhasson valamibe. hogy rosszat tettek velünk. ha szilárdan elhatározzuk. Senki semmivel sem tartozik nekünk. De ha valakiben meghalt az a képesség. és miután nem illik bele. Ilyenkor már könnyű a legártatlanabb megjegyzésben vagy semleges eseményben is felis­ merni a velünk szembeni „igazságtalanság” bizonyítékát. Számára az élet — mér­ hetetlen unalom. Nincs az a cél. hamis pénzzé válna a kezükben. Amikor az ember elveszti a képességét. A sértődöttség éppen ezért összeegyeztethetetlen az alkotó. mintha másoknak kötelessége lenne őt boldoggá tenni. aki megőrzi azt a képességét. örömet fog talál­ ni az élet számtalan. ha szerencsétlenek. Saját érzelmi reak­ ciónk következménye. Útközben elvesztették azt a képességet. hogy boldogtalan legyen. aki a kudarcélmények. Indokolatlan igényeket támaszt másokkal szem­ ben. a „kudarcmechanizmus” ré­ sze. üresnek találják. nem pedig passzív tagadók. olyan 148 mint egy koldus. sorsának parancsolója” („the Captain of his sóul. Ha a sértődöttség szokássá vá­ lik. a neheztelés. hogy örüljön. hogy olvasva ezt a fejezetet. hogy mások kötelesek örök hálával. Az önsajnálat pedig a leg­ rosszabb érzelmi szokás. bosszús és sértődött lesz. Tudja élvezni azt is. ho­ gyan érezzen. Egyedül nekünk van hatalmunk felette. hogy küzdjön érte. sértődöttséget fogunk érezni. Magunk haladunk a célunk felé. Mintha a pénz. az önsajnálat semmiképpen sem a siker. hogy örüljön. Az. Olyan sajnálatra méltó emberként kezdjük látni magunkat. the master of his Fate”) A sértődött személy mások kezébe adja sorsá­ nak irányítását. a boldogtalanságé. Azon vesszük magunkat észre. a rossz irányban megnyilvánuló támadószellem és sértődöttség ellenére is „sikeres”. de amikor eljutnak oda. hogy az ilyen embe­ rek csak akkor érzik jól magukat. Valaki egyszer azt mondta. semmiben sem talál örömet. A sértődöttség és az önsajnálat érzelmi szokásai kéz a kézben jár­ nak egy nem hatékony. vagy kötelességük szünet nélkül elismerni a kiválóságunkat. amely állandóan külső „fogást” ke­ res. cél­ ratörő életvitellel. Százával látunk olyanokat. Ha úgy érezzük. elkerülhetetlenül önsajnálatra vezet. nem fogjuk életün­ ket „természetesnek” érezni. nincs az a gazdagság. a bol­ dogság útja. Lehetővé teszi mások számára. A sértődöttség valódi oka Emlékezzünk mindig arra. Ezek az emberek meg­ szerzik a siker burkát. Mi vagyunk azok. Ha pe­ dig a várakozása nem teljesül. belül üres. aki maga határoz a sorsáról. Miközben alkotó módon egy cél megvalósítására törünk. Semmit sem érdemes csinálni.

amit csinálnak. amelyért érdemesnek tartaná. ha az alkotó teljesítményen keresztül törekszünk a sikerre — a . aki érdemtelenül jutott az általa oly fontosnak tartott „státusszimbólumok” birtokába. Csak akinek nincs egyet­ len olyan célja sem. partik állandó vendégei. A kiábrándultság és a rossz énkép elválaszthatatlan társak A kiábrándultság lehet egy nem megfelelő énkép tünete is. nem összponto­ sítjuk az erőinket arra. hogy „az élet nem érdemes arra. hogy „az élet céltalan”. A valódi siker sosem sért senkit. és nem szakítjuk szét az ördögi kört. Én azonban nem va­ gyok híve annak a felfogásnak. Részünk lehet hamis „sikerben”. hogy az öröm az alkotó tevékenység. A világ előtt — sikeres ember. Ő mégis alacsonyabbrendűnek érzi magát: olyan embernek. de az öröm. Az érdemes célok teszik érdemessé az életet arra. az ilyen ember ritkán érzi a teljesítmény örömét. ha az ember semmiben sem találhat örömet. nem szol­ gál rá a sikerre. ha kilépünk a taposómalomból. az juthat arra a pesszimis­ ta következtetésre. mintha lopta volna őket. Aki aktív részt­ vevője egy küzdelemnek vagy egy fontos cél megvalósításán mun­ kálkodik. Utaznak egyik helyről a má­ sikra. ahogyan igyekszünk elkerülni az erőfeszí­ tést. ha nincs új a nap alatt. hogy a pszichiáterek „siker­ szindrómaként” emlegetik — az ember. szin­ te elorozta azokat. hogy dolgozzék. Pszi­ chológiailag lehetetlen elfogadni valamit. hogy elfogadja ezeket és örüljön nekik. hogy éljük” . ami elég fontos lenne számunkra. Amikor végre megjön a „siker”. Ha valakinek olyan énképe van. hogy hosszú ideig viszszaszorítsa a negatív tendenciákat és valós sikereket érjen el. kivá­ lasztunk egy célt. hogy élvezik. hogy „nincs semmi. Csak akinek nincsenek fontosnak tartott céljai. Ez a büntetés. hogy az embernek büszkének kelle­ ne lennie a kisebbrendűségi érzésére vagy hálásnak kellene lennie érte. hacsak nem lépünk közbe. az panaszkodhat. attól még képes lehet arra. A legmesszebbmenőkig egész­ séges dolog olyan célok felé tömünk. ahol kipihenhetjük magunkat. remélve. az alkotó célmegvaló­ sító munka kisérője. aki tudatára ébred annak. a munkát. hogy valamiben majd örö­ müket lelik. amelyek nem azért fontosak számunkra. De pszichológiailag képtelen lesz arra. ha az élet egy nagy taposóma­ lom? Ha nyolc óra munkával csak azt nyerjük. hogy nem élünk alkotó módon. hanem mert összhangban vannak belső szükségleteinkkel. A kiábrándulás nem olyan érzés. Egy negatív énkép adott esetben még növelheti is a teljesítményt. Képtelen lelkében elismeréssel adózni önmagának. képességeinket. Az igaz­ ság az. hogy „sikeres”. Ehelyett azonban csak az üres burkot találják. hogy nem illet meg minket — vagy nincs összhangban az énünkkel. amit nyerünk. Vagy nincs olyan célunk. Mély belső elégedettség fakad ab­ ból. Ez magyarázza. „Ha a barátaim és a munkatársaim tudnák. Az ilyen érzés annyira általános. hogy van hol alud­ nunk egy másik nyolc órában. üres lesz. bűntudatot. mert ez néha elősegíti a siker külsődleges szimbó­ lumainak elérését. hogy miért van negatív felhangja a „siker” szónak. vagy nem használjuk ki tehetségünket. amivel nyerhetünk A kudarcmechanizmus öngerjesztő módon működik. Csak akinek nincs fontos tennivalója. hogy éljük A kiábrándultság annak a tünete. hogy nem alkotó módon élünk. az juthat arra a következtetésre. mert státusszimbólumok. nem lesz rabja annak a pesszimista filozófiának. és nekivágunk. amely szerint ő érdemtelen. örömet és elégedettséget fogunk érezni. amelyért érdemes dolgozni. a túlkompenzálás ismert elvével összhangban. A kiábrán­ dultság — ha egyszer már megízleltük ezt az érzést — egyfajta „módjává” válhat annak. amit érdemes lenne csinálni” . Ha minden hiúság ezen a földön. a felelősséget. csak azért. hogy egy fontos célt megvalósítsunk. bizonytalanságot és aggodalmat érez. amiről úgy érezzük. akkor minek idegeskedni? Minek próbálkozni. hogy az élet értelmetlen és hiábavaló. Még bűntudatot is érezhet miattuk. Igazolásként szolgál arra. hogy valójában milyen csaló vagyok!” — gondolja magában.magukat. hogy másnap mindezt újrakezdhessük — minek nyugtalankodni az egész miatt? 150 Mindezek az intellektuális „érvek” azonban eltűnnek.

amikor valamelyik kigyullad. A vezető azonban nem nézi állandóan a műszerfalat. tönkretennénk az autót. Egy negatív jelzés még nem jelenti azt. Szilárdan hiszek a „negatív gondolkozás” értéké­ ben. ha nincs olajnyomás stb. azonnal módosító intézkedéseket teszünk. olyas­ miknek. olyasmiknek. Szükségtelen azonban feleslegesen idegeskednünk. ahová el akar jutni. ha a közelükből el akarjuk magunkat kormányozni. nem ragad ott a tekintete — gyorsan visszatér az útra. hogy „elkormányozzuk magunkat” a ku­ darctól és a siker irányában haladjunk. és a sikermechanizmus megfelelő tényezőjével kompenzáljuk a negatí­ vumot. 153 Á . de koncentráljunk a pozitívumokra! Az autó műszerfalán egy sor olyan jelzőlámpa található. Tudatában kell lennünk a negatí­ vumoknak. Vagyis a pozitív célra összpontosít: arra a helyre. hogy egy cél irányában akarunk haladni. ha túlmelegedett a motor. segítve bennünket. (3) ha amint 152 felismerjük ezeket. Lássuk a hibákat. Hogyan alkalmazzuk a negatív gondolkozást? Hasonló módon kell viselkednünk saját negatív tüneteinkkel kapcsolatban is. vagyis a hibajelzőkre tekinte­ nie. amik nem hozhatják meg a boldogságunkat. és hamis elégedettséget nyújt. Azt kell néznie. nem egyszerűen „elkormányozni” magunkat. (2) ha a negatívumokat annak ismerjük el. hogy a kocsi rossz. amiket nem akarunk. ez végzetes lenne. Ha az így értelmezett „ne­ gatív gondolkozást” helyesen alkalmazzuk. az útra kell sze­ geznie. A lényeg azonban az. amik nemkívánatosak. amely mutatja.mi sikerünkre. A negatív visszacsatolás egyfajta automatikus ellenőrzésként fog mű­ ködni. az hamis sikert eredményez. ahová el akar jutni. hová megy. Egy ilyen gyakorlat eredményeként idővel egy olyan reflex alakul ki bennünk. Ha figyel­ men kívül hagynánk ezeket a negatív jelzéseket. és lépéseket tennünk a hiba elhárítására. Minden motor túlmelegszik időnként. hogy másoknak tes­ sék. ha helyesen alkalmazzuk azt. Ha ezt ten­ né. (1) ha olyan mértékben érzékenyek vagyunk a negatív jelekre. hogy sikeresek legyünk. Segíthet. Mindössze meg kell állnunk egy javítómű­ helynél. Szemét a szélvédőn át előre. és figyelmét mindenekelőtt a célra kell irányítania. Ha az ember azért tört sikerre. hogy képesek vagyunk észrevenni a veszélyt. És amikor ezt teszi. Csak időnként kell a mű­ szerfalon lévő negatív indikátorokra. amely a belső vezérlőmechanizmus része lesz. segíthet. ha valamilyen rendellenesség van: ha nem tölt az akkumu­ látor. amik — azaz olyasmiknek.

hogy fájdalmat érzünk. ahe­ lyett. hogy „gonosz” és groteszk kinézése ránézve hátrá­ nyosan befolyásolta a bíróságot. Ez az új élet azonban csak közvetve köszönhető a heg műtéti el­ távolításának. az ígéretes fiatal ügyvédet! Kellemes.10. különösen. valahányszor érzelmi sebet kapunk. Felhagyott az ivással. a kinézése taszítja régi 154 barátait. Még a nem is olyan távoli múlt­ ban az öreg katonák büszkén mutogatták „háborús sebesüléseiket”. A száj szögletből kiindulva egy csúnya heg keletkezett a bal arcán. Ha George egy ősközösségben élt volna. hogy védőréteget képezzen. miután behegedt. és hogy védjék ma­ gukat az ugyanebből az irányból várható ismételt sebesülés ellen. George esetében a természet szándékai nemesek voltak. mint bármikor. visszataszító arc te­ kintett rá. ki volt téve a társadalmi sebe­ süléseknek. A heg szöveté­ nek az a rendeltetése. az ér­ zelmi sebek begyógyulása. az el­ ső következmény. hajlamosak vagyunk ugyanezt csinálni. kezdte visszautasítani a megbízásokat. Forradásai — előny helyett hátrányok voltak. Egy másik vágás. vagyis védőréteg keletkezik. Vegyük pl. egy különös. nem az arcán keletkező esetleges sebek jelentették a nagyobb kockázatot. vagy ahogyan ő nevezte. akik külsőleg sosem szenvedtek sebesülést. és meggyő­ ződésévé vált. Ez a forradás azonban nemcsak attól „védi őket” akitől a sebesülést kapták. fejezet Hogyan tüntessük el az érzelmi sebek hegeit? Ha arcunkon seb keletkezik és begyógyul. egy olyan énkép restaurálása. „bámuló” arckifejezést köl­ csönzött neki. megszűnt „magányos farkasként” viselkedni. pontosan a jobb szeme felett. Ezt a restaurációt a plasz­ tikai műtét tette lehetségessé. hogy ugyanazon a helyen ismét sebet kap­ hassunk. Mai társadalmunkban azonban a heg. a társadalmi „kardvágásokkal” szembeni biztonságérzet. mint az eredeti szövet. és visszaadtam George-nak a régi arcát. a for­ radás növelte volna népszerűségét. „lelki bőrkeményedést” . ha az arcon van. a helyén heg képződik. Talán csak beképzelte. szinte remetévé vált. Ily módon egy olyan . barátkozó ember volt. Az arcán lévő forradás szilárd védőréteget nyújtott egy követke­ ző autóbaleset esetére. amely sze­ rint ő a társadalom által elfogadott ember. ami vastagabb és szívósabb. de a ter­ mészetnek szüksége van segítségre. újból az emberi nemhez tartozott. Ingerlékeny. hanem mindenkitől. viszszahúzódni egy védőburokba. Ha a cipő dörzsöli lábunk valamely érzékeny részét. Műtét után a személyisége jelentősen megváltozott. magabiztos önmaga lett. Amikor a természetnek segítségre van szüksége A hegedési szövet növesztésével a természet segíteni akar. Valaki valamikor régen megbántotta őket. ellenségeskedő lett. hogy minket szolgálna. Hogyan idegenítenek el az élettől az érzelmi hegek? Sokan. „gonosz” kifejezést kölcsönzött arcának. A tényleges gyógyszer az érzelmi hegek eltávolítása volt. elvesztette első bírósági ügyét. A hosszú forradás egy „állandóan szemtelenül bámuló”. George T. érzelmi heget „növesztettek” magukban énjük védelmében. érzéketlenné válni a világ iránt. amelyben George élt. és sebét egy medvével vagy egy kardfogú tigrissel való találkozás emlékeként viseli. de abban a társadalomban. tele vannak érzelmi hegekkel. és a kér­ déses helyen bőrkeményedés. Úgy érezte. hátrányunkra van. Hajlamosak vagyunk megkeményíteni a szívünket. Valahányszor megbántanak bennünket. amikor egy autóbaleset követ­ keztében megsérült az arca. visszatért a társadalomba. Ismét a régi jóindulatú. a legjobb úton egy sikeres karrier felé. Szó szerint „új életet” élt. hogy még a felesége is enyhén viszszahőkölt. Valahányszor a tükörbe tekintett. valahányszor megcsókolta őt? George T. Jobban. Védekezés­ ként érzelmi és lelki „hegeket” növesztünk. Ezeknek a személyiségre kifejtett hatása ugyan­ az. Kezdett inni. A természet így akarja megakadályozni. Kikerülve a kórházból. A természet azonban is­ mét védekezni fog a további fájdalmak és a sérülés ellen.-t. Egy plasztikai műtéttel eltávo­ lítottam a forradást.

valódi énjével és az élettel is elvesztette kapcsolatát. HOGY FENYEGETVE ÉREZZÜK MAGUNKAT! Sokan apró tűszúrásoktól szörnyű „sebeket” kapnak. megfogadja. Önmagukat olyan embernek látják. Combs nézete szerint minden ember kötelező célja. és még nagyobb sérülésekre számíthatunk. barátot. hogy egyetlen tekintélyben sem fog bízni a jövőben. A világgal való kapcsolatának elsődleges jellemzője az ellenséges­ s é g e másokkal való kapcsolatának alapja nem az adás és elfogadás. hogy bár a fiatalkorú bű­ nözők nagyon függetlennek tűnnek. vagyis „önmegvalósító sze­ mély” legyen. nehogy ismét sebet kapjanak. amit ezért fizet: kudarcélmény. aki „magányosnak” érzi magát vagy nincs másokkal kap­ csolata. Az az érzelmi védőfal amelyet egy személlyel szemben emelünk. magányosság. Nő. hogy „önmegvalósító személyeként éljünk. a világról is olyan képe van. sebezhető személyiség lakozik. hogy egyetlen férfi­ ban sem fog többé bízni. Férfi. Három módszerahogyan védekezhetünk az érzelmi sebesülések ellen (1) LEGYÜNK TÚL NAGYOK AHHOZ. Combs mondja. Ilymódon éppen azokat űzik el maguk mellől. Az érzelmi hegek torz énképet eredményeznek Az érzelmi hegeknek van egy másik hátrányos következményük is. 4. Az önmegvalósító személyek legfontosabb vonásai a következők: 1. Az az ember. esküt tesz. akit elfogad­ nak. Mélyen él bennük a másokkal való azonosulás érzése. sem pedig önmagával. a sebet okozó eredeti for­ radással szembeni túlzott védelem más területeken sebezhetőbbé tesz bennünket. Mindenki is­ mer egy-egy rokont. munkatársat. Ez — mint mondja — nem valami olyasmi. Hogy elkerüljék a visszauta­ sítást és a fájdalmat. akit szeretnek. agresszivitás. Széleskörű tudással és ismeretekkel rendelkeznek. különben egy ár­ tatlan megjegyzés vagy tett. vagy ahogyan Dr. akinek énjét meggyötörték a despotikus és kegyetlen szülők vagy a tanárai. hogy olyan énképe van. és nem mernek senki előtt kitárulkozni. és máris kész a sértődés. Elfogadják önmagukat olyannak. Arthur W . és tudnának nekik segíteni. 157 Á . Mint már rámu­ tattunk. Állandóan védekező állásban vannak. akin „sebet” ejtett egy férfi. aki hatékony. rossz énkép kialakulására vezetnek. ők támadnak először.érzelmi védőfal emelkedik körülöttük.” Azonban sen­ kihez sem tudnak közel kerülni. akinek szerel­ mét visszautasította egy nő. ami szerint ő nem egy szeretett. hatékony személy. túl sokat tiltakoznak. amilyenek. sőt valódi önmagunktól is. Dr. az együttműködés. Mint az arcon lévő sebhely esetében. hogy nem létesít érzelmi kapcsolatot többé egyetlen nővel sem. Holland szerint „gyengéd. 3. amin sem barát. aki nem tud bol­ dogulni abban az emberi közegben. Az érzelmi hegek hozzájárulnak a fiatalkorú bűnözés kialakulásához Bemard Holland pszichiáter rámutatott. Az a gyermek. sem pedig rosszakaró nem hatolhat át. megfogadja. amelyben él. elvág bennünket mindenkitől. a legyőzés és a védekezés. amivel születünk. hanem valami. aki annyira „érzékeny”. Nem képes jószívű lenni sem másokkal. mert senkiben sem bíznának. ha csak ötven százalékos esélyük volna rá. E külső kemény héj alatt Dr. Az ár. Az érzelmi forradások gátolják az alkotó életet. hogy törekedjen önmaga megvalósítására. amit kemény munkával érünk el. túl azon. 2. aki szeretne másoktól függni. hanem a harc. hogy környezetének állandóan résen kell lennie. és hetvenkedők hírében állnak — különösen ami a tekintély elvetését illeti —. Vala­ mikor a múltban egy számukra fontos személy megsebezte őket. ami szerint ellenséges környezetben él. Torz. Olyan személy képe 156 ez. aki tele van érzelmi sebhelyekkel. akit nem fogadnak el. akik szeretnék őket. olyan személy képe ez.

Csak az sértődik meg minden apróságon. Vastagabb bőrre lenne szükségük. hogy általában a legsértődékenyebb embereknek van a legingatagabb önbecsülése. akik az elején erősen ellenállnak egy vételnek. csekély az önbecsülése. aláássuk a stabilitását. hogy kitegyék a táblát: „Ügynö­ kök számára tilos a belépés!”. aki érzelmileg függőnek érzi magát másoktól. ezért nehéz vele kijönni. amelyek egy ingatag önbecsü­ léssel rendelkező személy esetében valóban szörnyű sebeket képe­ sek ejteni. hogy letörjük. Akiknek megalapozott. csak az tekint irigységgel mások apró sikereire. mert tudják. hogy ártatlan meg­ jegyzésekre ne reagáljanak sértődéssel. Nem lenne túl bölcs dolog. és szükségük van védelemre. Sokan vannak olyanok. Az önbecsülés ugyanolyan fontos a léleknek. (2) AZ ÖNERŐRE ÉPÍTŐ. Az éncentrikusság és az ezzel járó beteges tüne­ tek elleni egyetlen gyógymód. elutasító külsővel rendelkező személyek gyakran azért ilyenek. Az embert azok a dolgok „sértik”. hogy képesek legyenek figyelmen kívül hagyni a kisstílű vágásokat és az énjüket érő apróbb támadásokat. ha az ember túljutott a „védelmi vonalaikon”. a kisebb szúrásoktól. szilárd ön­ becsülése van. szívósabbá kell válniuk. Akiben nem fejlődött ki az a szokás. egészséges énnel. azért teszik ezt. Azonban nem gyógyíthatunk meg egy beteg ént úgy. Olyan ember. vágásoktól. sajgó sebhelyeket. „Éncentrikus”. akinek önmagáról rossz vélemé­ nye van. és egy szilárd önbecsülést. amely megvéd bennünket a baktériumok behatolásától. aki állandóan kételkedik ön­ magában. amelyeket az énje vagy az önbecsülése elle­ ni támadásként értékel. és védelemre van szükségük a tolakodással szemben. Ugyan­ így: egy erős. énvédelemre. el­ mennek mellettük. egy megfelelőbb énképet kell kialakítaniuk. érzelmileg rend­ . hogy megvédjen a ki­ sebb sebesülések ellen. ahol ilyen nincs. mint a táplálék a testnek. tisztábban gyógyulnak az ő esetükben. nem hagyva hátra életet és a boldogságot mérgező. akiknek az énjét nem védi „hám­ réteg”. Még a mélyebb érzelmi sebek is gyorsabban. hogy tapasztalatuk szerint azok az ügyfelek. szinte az egyensúlyukból vetik ki ezeket az embereket. egy jó adag önbecsüléssel rendel­ kező személyiség nem érzi magát fenyegetve minden ártatlan meg­ jegyzés hallatán. gyakran igen könnyű vevők. Csak a belső. hogy vannak gyenge pontjaik. de nem olyan vastag. amelyeket egy szilárd önbecsüléssel rendelkező személy észre sem vesz. hogy akadályozza az érzékelést. Csak az lát az énje elleni támadást ott. hogy önmagára támaszkod­ jék. támadások sem billentenek ki az egyensúlyából. Az erős egyéniség nem érzi magát 158 fenyegetve apróbb támadásoktól — a gyenge ember igen. Azok. a védőhám. érzékeny bőrréteg fedi. aki érdemte­ lennek tartja magát a sikerre. ha testünket vastag ellenállóréteg fedné — például egy teknősbékáéhoz hasonló páncélzat. Egy önmagáról jó vé­ leménnyel lévő személyt még azok a tényleges vágások. gyenge az énje. FELELŐS BEÁLLÍTOTTSÁG CSÖKKENTI SEBEZHETŐSÉGÜNKET Üzletkötők mesélték nekem. Ez megfosztana bennünket a tapintás érzéki örömeitől. A hámréteg elég vastag és elég ellenálló ahhoz. egészséges ént. aki bármilyen apró észrevételt az önértékelése elleni fe­ nyegetésként fog fel. aki állandóan kételkedik saját képességeiben. Mindannyiunknak szüksége van egy bizonyos mértékű érzelmi ellenállóképességre. akik szükségét érzik annak. könnyebben. hogy minden áron „önzetlenek” pró­ bálunk lenni. Egy egészséges énkép nem könnyen sebezhető Annak. tovább gyöngítjük az „önmegtagadással”.A pszichológia által ismert jelenség. ha kiépítünk egy erős. érzelmileg ellenállóbbakká. Képzelt érzelmi támadások. akit általában egoistának tartanak. vagy úgy. hogy belül gyengédek. Ki kell fejleszteniük és meg kell szilárdítaniuk az önbecsülésü­ ket. mert tudják. A mogorva. az ütésektől. szinte észre sem veszik az apróbb támadásokat. csak az fogja felnagyítani a tényleges támadások esetleges romboló következményeit. és ne lássanak mindenben személyiségük elleni támadást. De testünk külső felületén van egy réteg. hogy képesek legyünk megvéde­ ni magunkat az énünket érő valós vagy vélt támadásokkal szemben.

kívüli módon sebezhető. Belső kételyek. és „természetes 160 úton gyógyul be”. aki megereszt egy tréfás megjegyzést. hogy az érzelmi se­ bek kiváltója nem annyira az. Amikor a plasz­ tikai sebész operál. életfeltételeinek alakulását. Ha nincs jelen feszültség. sértődünk meg. és nem nézi jó szem­ mel. hogy egyfajta reflexként. elismerjék. Ez viszszatartja a bőr felső rétegét. aki cselekszik. dühösek lehetünk. nem egyszerűen összevarrja a sebet. és máris kezd kialakulni bennünk egy érzelmi heg. Nem várja. azért képződik heg. amikor kudarc. a szerencséjét. boldoggá tegyék őt. Esetében a hangsúly talán inkább az „adni”-n van. utánamegy annak. megbántottak. megsértődhetünk. hogy ezüst tálcán nyújtsák át neki a szeretetet. hogy a neurotikus egyén állandóan „összeütközésbe kerül a valóság tényeivel”. egyenletesen gyógyul. önmagára támaszkodó ember szükségét érzi annak is. hogy el­ viselje. Úgy véli. hanem. hogy „mindenki­ nek” szeretnie kell őt. Valaki úgy fogalmazott. megbántódunk. amit csinál. függő személy teljesen mások kezébe helyezi a sorsát. vagy rólunk. amit csinál. De hagyhatjuk a dolgot válasz nélkül is. szorongunk. Talán már többen is tapasztalták. átverve. nem marad hátra a magatar­ tást torzító érzelmi sebhely. hogy feszültség alakuljon ki. mintegy „nyílást” hozva létre. Megfelelő énbiztonsága van ahhoz. mert bizonyos feszültség ala­ kul ki magában a sebben és közvetlenül a seb környékén. ingerlékenyen megyünk dolgozni. olyan valakiként fogja fel önmagát. Ez az egyszerű. Az érzés maga — az a mi válaszunk. és viszontugratással válaszolnánk. hogy tapintatosak legyenek vele. mindennapi eset jól mutatja. Mivel az élet nem így van megszerkesztve. ez az érzés a mi válaszreakciónk. és nem passzív elfogadója az élet kellemes dolgainak. amit akar. mások ha­ sonló módon fognak közeledni hozzánk! (3) LAZÍTÁSSAL TÜNTESSÜK EL AZ ÉRZELMI SEBHELYEKET! Egyszer egy betegem megkérdezte: „Ha egy forradás teljesen ter­ mészetesen és automatikusan képződik. Érdekes. és ami talán a legfon­ tosabb. de az alkotó. A tudományos vizsgálatok azt mutatják. határoz. nem képződik a bőrfelületet eltorzító heg. maradhatunk lazak. nem érezve sértést. hanem a bőr alól eltávolít egy bizonyos mennyiségű húst is. Az ártatlan megjegyzést „nem úgy vesszük” . vagy búskomor­ ság gyötör bennünket. Megkeményedhetünk. a lehetetlenre vágyik. elfogadást mutatni mások iránt. az újonnan képződött szövet tölt ki. Ha kedvetlenül. hogy milyen a beállí­ tottságunk. hogy milyen könnyen leszünk dühösek. Tíz esetből kilenc­ szer jót nevetnénk a dolgon. A passzív. bántást. hogy szeretetet adjon. aggódunk. és azt fogjuk tapasztalni. az élet tartozik neki azzal. a fokozottabban önmagunkra támaszkodás beállítottságát! Vállaljunk felelősséget saját sorsunkért és érzelmi szükségleteink kielégítésé­ ért! Igyekezzünk szeretetet. Ma feszültek vagyunk. Fejlesszünk ki magunkban egy eddiginél erősebb önállóságot. és így teljesen védtelen az érzelmi sebesülé­ sekkel szemben. megsértettek bennünket. mások­ nak pedig az a dolga. és mindenkinek jó véleménnyel kell lennie mindarról. A lazítás felfogja az érzelmi csapásokat Amikor úgy érezzük. Felelősséget érez az életért. Megsértődünk. önbizalmunk a legkisebb kellemetlenség hatására is meginog. Megalapozatlan követeléseket tá­ maszt másokkal szemben. félelem. hogy valami hasonló dolog történik az érzelmi sebek esetében is. bizonyos számú ember nem szereti őt. miért nem képződik forra­ dás a plasztikai műtéteknél?” A válasz egyszerű. sértve érzi magát. egyetértést. A vágás simán. Találkozunk egy jó baráttal. és becsapva. dü161 . szeressék. Mindenkinek szüksége van szeretetre. hogy mások mit mondanak vagy mit nem mondanak nekünk. és nem mások válaszreakciójával kell törődnünk. meg­ bántva érezhetjük magunkat. ha ezek nem teljesülnek. hogy teljességgel lehetetlen félelmet. Nekünk a saját. ad. hogyan reagálunk ezekre a megnyilatkozásokra. De nem ma. így megakadá­ lyozza. bizonytalanság gyötör. Ha megvágjuk az arcunkat. Olyan szükségletet sem érez kényszerítő erővel. amit az­ tán a forradás. hogy biztosítja az élethez szükséges feltételeket.

hogy se­ gítettem volna neki legyőzni az ital csábítását. Egyáltalán nem vagyunk kötelesek bármi mó­ don is reagálni. Ez segít neki. ha testünk izmai ernyedt. amire számíthatunk: új élet. „A gondolatellenőrzés csoportos gya­ korlását” és a naponta végzett lazítási gyakorlatokat. laza állapotban vannak. hogy „tegyünk valamit” . „Senki sem tehet nekem rosszat. de ezek egyszerűen hatástalanok. mint szoktam. amely alapvetően sikeres és boldog” . Közben a vezető egy nyugodt. mint egyszerű hasonlat. hogy otthon mindennap gyakorolják a lazítást. „fájdalomcsillapító kenőcsöket” használnak a régi érzelmi sebekre. dühösek vagyunk. A régi érzelmi sebhelyeket nem lehet gyógyszerezni. ír le szavakkal. és elkerülhetjük a sebesülést. hogy nem a vi­ lággal van baj. Ezek segíthetnek. a lélek nyugalma.hőt. Ezeket „ki kell operálni”. [20] Az intellektuális átnevelésen és a gondolatellenőrzés megvalósí­ tására vonatkozó tanácsokon túl a pácienseket megtanítják arra. védetté tehetjük magunkat a hatásuk ellen. kellemes tájat ismertet. bol­ dogság. Önző módon éltem. Tipikus esetként említhetjük azt a feleséget. lobbanékony voltam. új életerő. Felnagyítottam az apró problémákat. csak egyetlen lehetőség ma­ rad: eltávolítani — műtéti úton ugyanúgy. haragokkal. és egymással is jól ki­ jövünk. ame­ lyek messze felülmúlják a klasszikus pszichoanalízis eredményeit. a következőket írta: „Két éven át betegeskedtem. kezdtem rájönni. hogy ma­ radjon — én felháborodva fogadtam. csak önmagam” — mondta Szt. hogy önelégülten lemondjunk a fizikai bosszúról. 162 Az öngyilkosság határáig jutottam. szidtam őt. „Senki sem bánthat meg egy embert. A régi időkben szinte sosem lazítottam. hogy férje megcsalja. mint egy testen lévő csú­ nya sebhelyet. Az ered­ mény. amikor szorongunk. akivel szörnyű volt együtt élni. sérelmekkel. Sokan különböző „balzsa­ mokat”. és nem is lehet másként. Most nem szólok semmit. mint bár­ mikor korábban. Végezzünk magunkon „ érzelemsimító m űtétef’! A régi érzelmi hegek eltávolítását célzó műtétet csak mi magunk végezhetjük el. de a törlesztés különböző. A résztvevőket fel­ kérik. Nem véletlen. 163 . Amikor „lelkiműtét”-alkalmazó érzelemsimításról beszélünk. Saját plasztikai sebészünknek kell lennünk — ma­ gunknak kell elvégeznünk „az érzelemsimító műtétet”. nyugodt érzést. Maradhatunk lazák. A gondolatellenőrzés sokak számára kulcs lehet az új élethez A massachusettsi Shirley Centerben olyan sikereket értek el a csoportos pszichoterápiában. De mi van azokkal a hegekkel. sértődésekkel? Ha egy érzelmi heg már kialakult. Két dolgot hangsúlyoznak. hogy a férjem — egy tökfej. mint ko­ rábban. amelyek a múltban keletkeztek? Mi van a régi sebekkel. ahelyett. amikor félünk. ahogyan válaszolunk. A cél: „intel­ lektuális és érzelmi átnevelődés. aki egy új életmód alapjait köszönheti a tanfolyam­ nak. ezáltal megtalálni az utat egy olyan élethez. Bemát. csak önmaga” — mondta Diogenész. Egy hölgy. Ingerlékeny. és nem fáradok el úgy. aki rájön. a csoportos foglalkozásra. nem nyüzsgők. Egyedül mi vagyunk a felelősek azért. Lelkipásztorának vagy pszichológusának tanácsára beleegyezik. Most egészségesebb és boldogabb vagyok.” HOGYAN TÁVOLÍTSUK EL A RÉGI ÉRZELMI SEBHELYEKET? Az ismertetett három módszerrel megakadályozhatjuk érzelmi he­ gek keletkezését. ho­ gyan lazíthatnak kényelmes. nem tudtam aludni. teljesen el kell távolítani. és nyugodt maradok. aggodalmat és bármilyen negatív érzést táplálnunk. ez több. Amikor eljöttem ebbe az osz­ tályba. Most nem rohangálok. Éveken át azzal a meggyőződéssel éltem. még alvás közben sem. rafinált útjait nyitva hagyják. méghozzá igen rövid idő alatt. Ha egyetlen fröccs után otthagyta a kocsmát és hazajött — talán még mindig harcolva a csábítás ellen. és őrizzék meg magukban egész nap ezt a békés. hogy szinte kényszert érzünk. Olyan. mégis elvégzem ugyanazt a munkát. fekvő helyzetben. ahogyan reagálunk.

és akkor fölötte fogsz állni!” Tillotson. A megbocsátás az a szike. mintha semmi sem történt volna. ismét meg­ fertőzi azt a sebet. minden külső megnyilatkozását tekintve „kötelességtudó feleség”. mintha sosem történt volna meg. A plasztikai sebészetben nincs lehetőség részleges megoldások­ ra. hogy az arc eredeti állapota hely­ reálljon. hogy »nem tudok neked megbocsátani«” — mondja Henry Ward Beecher. Szabaduljunk a sérelmeinktől. „A megbocsátásnak egy megsemmisített váltóhoz kell hasonlónak lennie — szét kell tépni. Ha túl büszkék va­ gyunk a megbocsátásunkra vagy túl gyakran jut eszünkbe. hogy a másik tartozik nekünk valamivel a megbocsátásainkért. po­ kollá változtatja férje életét. Az a megbocsátás. vonakodó. amelynél újból és újból elidőznek. 164 A megbocsátás nem fegyver A megbocsátást sok csapda övezi. de ezzel egy másikat „csinál” nálunk. semmivel se jobb. De ridegszívűségével. nem hagyja el. de nem vagyok képes felejteni«. Megbocsátunk neki egy adósságot. Rendben tartja a házat. amely csak részleges. amelyet ki akarunk égetni. először ab­ ba kell hagynia. Talán neki is jobb lenne. az valójában csak kissé körülményesen mondja azt. Amikor a férfi panaszkodik. ami „rossz” — és mindenekelőtt a ragaszko­ dásunkat hozzá — nemkívánatos dologként kell felfognunk. hogy »én megbocsátok neked. olyan legyen. Sok író szerint például azért kell megbocsátanunk.” A m egbocsátásba valódi és teljes — és magát a megbocsátást is elfelejtjük — az a sebészkés. a válasz: „Igen. hogy boldogok legyünk. mert a nő túlságosan is tudatá­ ban van erkölcsi felsőbbrendűségének. súlyos következményekkel kell szá­ molnia. Sok felszínes bölcsesség összetevője ez. erkölcsi felsőbb­ rendűségének „körülhordozásával” a legravaszabb fogásokkal. Másik csapda. A heget teljes egészében ki kell vágni. ahogyan az ellenségeinkkel szemben nyer­ hetünk. amire emlékeznek. hajlamo­ sak leszünk úgy érezni. azért van. talán maga is boldogabb lenne. ha bé­ kében hagyná a férfit és lemondana az ilyen „megbocsátásról” . úgy tekintsen rá. hogy sose legyen többé felhasználható a másik ellen. hasonlóan a kisebb kölcsön-ügynökségekhez. hogy amputálják a karját. mint a sebészeti műtét. mint egy hamis plasz­ tikai műtét. képes ki­ simítani a forradásokat. és hogy gyógyító hatását nem ismerik el eléggé. mint az elüszkösödött végtagoktól! Legelőször is: azt. vagy hogy egy módja annak. képes begyógyítani azokat. Ritkán tanácsolják nekünk a megbocsátást azért. ha kedvesebb lenne a férjéhez. A gyógyító megbocsátás olyan. hogy a megbocsátás magasabb erkölcsi pozícióba emel bennünket. Gondoskodni kell arról. hogyha ragaszkodik hozzá. mint egy részleges plasztikai műtét az arcon. mert valódi megbocsátással olyan rit­ kán próbálkoznak az emberek. 165 . mi kezdünk megbocsátani”.hogy „megbocsát” neki. a korábbi canterburyi érsek a következőket mondta: „Nincs diadalmasabb győzelem a másik felett. amely eltávolítja az érzelmi heget „Aki azt mondja. kivágja a rosszat. A megbocsátásunkat is el kell felejtenünk! Az a megbocsátás. A kötelességből megjátszott megbocsátás semmivel sem jobb. hogy kívánatos dologként tekintsen a karjára. Nem lövi le. Mi­ előtt valaki beleegyezik abba. Ez egy más megfogalmazása annak a felfogásnak. mint amikor a sérelem nála hatni kezd. amely képes eltávolítani a beteg szö­ vetet a régi érzelmi sebekből. a sebnek tisztán kell gyó­ gyulnia. Be kell lát­ nia. hogy felejtsek is. el kell égetni. kedvesem. hogy „jók” legyünk. ahol kéthetenként megsemmisítik a váltót és újat állíta­ nak ki. Én képes vagyok megbocsátani neked.” Hitvesének „megbo­ csátása” tüske lesz a férj oldalában. igen. hogy azt mindenképpen meg kell tartania. hogy a megbocsátás a bosszú hatékony eszköze. A gyógyító megbocsátás kiégeti. A bosszúvágytól ösztönzött megbocsátásnak azonban nincs gyógyító hatása. de azt nem várhatod el tőlem. finomakat főz stb. Például: „Ne pró­ bálj törleszteni! Bocsáss meg az ellenségednek.

amit meg kellett volna bocsátanunk. vagy hogy szívességet teszünk neki. konkré­ tan pedig a bibliai hűtlen asszony kérdése. hogy ezt meg kell-e tennünk vagy elvárható-e tőlünk. akinek Jézus megbocsá­ tott. és a megbocsátásnak ez az egyetlen változa­ ta. Senki sem tagadhatja. lelki­ leg egészségesebbek leszünk. Mindaddig. hanem önmagunk­ tól is. Beteges él­ vezetet okoz sebeink nyalogatása. ér­ zelmileg elfogadjuk őt. hanem azért. Mert egyszerűen nincs jogunk sem elítélni. ami „működik”.” Nincs lehetőséged arra. ha belátjuk. kívül esik e könyv témakörén. amikor elítéljük és bizo­ nyos típushoz soroljuk őt. hogy érzelmileg a múltban éljünk. hogy neheztelést éreznénk. Elismerte a másik bűnét vagy tévedé­ sét. rá­ mutatva arra. még csak célzás sincs rá. amelyet ki kell egyenlítenie. ami hatékony. hogy „megbocsátani” vagy „megbocsátás”. Jézus sosem ítélte el az asszonyt. tévedünk. hogy miért bocsátunk meg A gyógyító hatású megbocsátás esetén nem azért töröljük a má­ sik „adósságát”. ahogy a történet szól. hogy nagylelkűek leszünk. amikor gondolatban adósságot varrunk a nyakába. De nem is várható ez annak alapján. hogy megtegyük. Va­ lódi megbocsátás csak akkor lehetséges. A megbocsátás csak azért olyan nehéz számunkra. Annak vizsgálata. mielőtt újból kegyeinkbe fogadjuk. amíg alapot érzünk arra.Képesek vagyunk megbocsátani. és ez a megbocsátás kritikája volt az akkori egyházi személyiségeknek. hogyan tette ezt. haragot és megbánást érezve. akik képesek lettek volna őt megkövezni stb. vagy mert erkölcsileg felette állónak érezzük magunkat. hogy egyfajta beteges elégedettség nyer­ hető az önsajnálat érzéséből is. mint próbálkozás arra. A harag és az önostorozás nem más. összekeverve a személyét a viselkedésé­ vel. mert annyira szeretjük az elmarasztalás érzését a másikkal szemben. hogy nincs és nem is volt semmi. hogy ez a gyógyító hatású meg­ bocsátásra vonatkozik. Fontos. Magunkat ostorozva a fejünket verjük. hogy sokkoljam az urakat. ahol több lelkipásztor is je­ len volt. de nem érezte úgy. mert elhatároztuk. hogy lelki ellenállás nél­ kül hajlandók legyünk törölni a másik „adósságát”. Nem azért töröljük az „adósságát”. ami ennél bármivel is kevesebb. így aztán nem is volt neki mit megbocsátania. amit a tényt követően neked meg ne­ kem be kellett látnunk a megbocsátást gyakorolván: tévedünk. hogy ha ezt tesszük. Jézus megkérdezte őt: „Senki sem kárhoztatott-é téged?” És miután az nemmel válaszolt. Hallgattam a magas szintű eszmecserét arról. hogy maga az „adósság” érvénytelen. hogy megbocsáss a másiknak. ha valakit tévedéséért gyűlölünk. mert úgy vél­ jük. hogy Jézus egyáltalán nem bocsátott meg semmikor 166 sem az asszonynak. akkor szükségtelen szót vesz­ tegetnünk rá. És ha olyan megbocsátásról van szó. se pedig gyűlölni a másikat. a másik már „megfizetett” a bűnéért. hogy ezért gyűlölnie kellene. Bocsássunk meg magunknak és másoknak! Nemcsak másoktól kapunk érzelmi sebeket. Telve vagyunk kétkedéssel önmagunk iránt. Általános problémaként felmerült a megbocsátás. Jézus nem „ bocsátott meg” a hűtlen asszonynak Ellenálltam annak a kísértésnek. erkölcsileg magasabb rendűnek érez­ zük magunkat nála. mert eljutot­ tunk arra a felismerésre. hogy miután az asszony vádlói távoztak. hogy hajlandók legyünk lezárni az ügyet anélkül. hogy a másikat elítéljük. Arra azonban szeretnék rámutatni. túlteng ben­ nünk a bűntudat érzése. Mint orvos mindössze annyit mondok. Tévedünk. boldogabbak. ha előtte nem ítéled el őt. Az Újszövetség szövegében e történetnél sehol sem fordul elő az a szó. és érzelmileg elfogadjuk. Csupán arról olvashatunk. miért volt képes Jézus „megbocsátani” a hűtlen asszonynak. Jézus ezt mondja: „Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél. Képes volt még a tényt megelőzően átlátni azt. Nemrégen részt vettem egy ebéden. Az egyetlen nehézség abban rejlik. A túlzott bűntudat pedig próbálkozás 167 . ha hajlandóak vagyunk rá A gyógyító hatású megbocsátás nem olyan nehéz dolog. nagyobb esélyünk lesz a lelki békére.

hogy a mai környezetünk realitásaira megfelelő módon reagáljunk. ha képesek vagyunk belátni. Knight Dunlap. hogy ugyanaz az elv érvényes szinte minden „rossz szokásra”. ha gondolataink akörül járnak. Nem mondjuk azt hogy ez a gyerek „bukdácsoló” vagy „botladozó”. ez csupán egy hiba elismerése. Különösen romboló hatásúak a beteg olyan következteté­ . mit csináltunk vagy nem csináltunk mi. és kezd önmagáról úgy gondolkozni. beleértve a rossz érzelmi szokásokat is. hogy a gyerek „dadogós”. a beszédhiba legnevesebb hazai szakértője szerint az ilyen jelenség a dadogás tényleges kiváltója. Mindnyájan természetesnek tartjuk. Lehetetlen lenne a „kormányzás” és a „vezérlés”. nem pedig az adott igéből képzett melléknévi igenevet a tet­ tet végrehajtó személy minősítésére. Mivel képtelenség a múltban élnünk. hogy a múltban jóvátegyünk valamit. Tisztábbá teszi a gondolkozást. akik járatlanok a nor­ mális beszédfejlődés törvényszerűségeiben. amit tettem.” Dr. . 168 hanem azt. Esetről esetre világosabbá vált. hogy az aggódó szülő már arra követ­ keztet. Ami számít — az a mai irány és a mai cél. amikor be­ szélni tanul. ha ki akar gyógyulni ezekből. és nem pedig azon rágódunk.arra. segít. ha azt mondom:. De hiába­ való. Ha tárgyilagosak akarunk lenni. . amit szerintem a hiba tett velem. hogy bosszankodjék saját rossz szokásai miatt. dadogásként diagnosz­ tizáltak természetes fejlődési jelenségeket. mint a gyermek. Ez nem segít abban. január 5-i számában a kö­ vetkezőket írja: „Lassan már kezdjük felismerni azt a nagyon fontos dolgot. „nem beszélt”) míg a dadogós gyermek szülei többnyire minősítő kategóriákban („nem tudott beszélni”) fejezték ki magukat. képtelenség a múlt eseményeire érzelmileg megfelelően reagálni. ezek „törlését” és a tanulással való kapcsolatát. szavakat ismétel. Azt tapasz­ talta. Szükségtelen ilyen vagy olyan „ér­ zelmi hozzáállást” kialakítanunk azokkal a múltban lehetséges vá­ lasztási lehetőségeinkkel kapcsolatban. valamivel. hogy okuljunk. és telje­ sen reális dolog. mint amerre ténylegesen mentünk. Kü­ lönben lehetetlen lenne számunkra. hogy megfelelő ismeretekkel lássuk el. használjunk igéket tetteink minősí­ tésére. hogy egy-egy tettünk bizonyos fajta személyiségként minősít ben­ nünket. ezzel nem azt írom le. Wendell Johnson. Sok szülő azonban nem ismeri fel. hogy aggódó szülők. Sokkal inkább a szülők. Mindezt számtalan pszichológiai kísérlet támasztja ala. Dr. meddő és végzetes dolog gyűlölni. hogy a gyermek. és arra a következtetésre jussunk. hogy rosszul csináltunk. ha segítenek bennünket abban. hogy a hiba a cselekvésünkkel függ össze.. amelyek más irányba vittek volna minket. M i csinálunk hibákat — nem a hibák minket Amikor saját és mások tévedéseiről elmélkedünk. Az érzelmeket akkor alkalmazzuk helyesen és megfelelően. amit elkövethetünk. Ilyenkor azt mondjuk „elesett” vagy „elbotlott”. önmaga elítélésével. Johnson a Saturday Evening Post 1957. „Fontos — mondta —. mit csináltak ve­ lünk vagy belőlünk a hibáink. Általános jelenség. szótagokat. De ha azt mondom b u k o tt ember vagyok” (minőségjelzőként alkalmazott melléknévi igenév). ami évszázadokon keresztül rejtve maradt előttünk. és ez a felismerés elősegítheti a jövő sikereit. A jelenség rögzítődik és a beszédhiba állandósulhat. Tévedéseinket természetesen hibákként kell elismernünk. Dr. amit tettünk. hogy a beteg felhagyjon önmaga hibáztatásával. sokkal inkább a hallgató. hogy viselkedésünket összekeverjük az énünkkel . leblokkol. hibákat vét: ingadozik. Ez a megközelítés inkább vezet a hiba rögzítésére. A múltat — már ami az érzelmi reakcióinkat illeti — egyszerűen le kell zárnunk. amikor jár­ ni tanul. A legnagyobb hiba. aki 20 éven át tanulmányozta a szokások ki­ alakulását. amit rosszul csináltunk vagy ügy gondoljuk. Például. mint a beszélő szorult ar­ ra. hogy a nem dadogós gyermekek szülei leíró kategóriákban (pl. felfedez­ te. Az ilyen hozzáállás — ami nem a gyermek tetteit. hogy módosítsuk haladásunk irányát. elítélni magunkat a hibáin­ kért. állandósítására.Megbuktam” (ige). el kell felejtenünk. időnként elesik. hogy a gyermek. hanem magát a gyermeket minősíti — behatol a gyermek tudatába. hogy ő da­ dogós.

amit a környezetével való kapcsolata során kaphat — de nem lehet része a másokkal való kap­ csolat örömében sem. hogy szerethessünk. Nézzünk szét magunk körül! Ki az.sei. Ha sebeket kapunk. sér­ tődésekkel. hogy sebeket ka­ punk. merev védőpáncélt. amely nem kaphat sebet. hogy mi csinálunk hibákat. hogy elejét vegyük hasonló se­ besülésnek és élhetünk. nem pedig egy osztrigaházról. Azok. hogyan távolítsuk el a sebhelyeket. akik vidámak. több lehetőségünk is van. Egy osztri­ ga biztonságban van. amivel eltávolíthatjuk a régi hegeket. sebezhetők maradva. hogy igenis érje­ nek kisebb sebesülések — ez elengedhetetlen eleme az alkotó élet­ nek. Ez több. Vastag védőpajzs veszi körül. hogy »csődöt mondtam«. optimisták és jóindulatúak? Aki neheztel valakire vagy az életre magára. Ahhoz. ellenállóbb érzelmi „védő­ rétegre” van szükségük. Ahhoz. azt meggömyesztheti ez a teher. a múltban élnek. Fiata170 labbnak fogjuk érezni magunkat. Sokan vannak. akiknek vastagabb. De „odatarthat­ juk a másik orcánkat” is. aki negyven felett is fiatalnak látszik? A morgós? A sértődékeny? A pesszimista? Azok. A múltban élés — az öregek jellemző vonása. aki állandóan súlyos terhet hord a vállán. de semmiképen sem alkotó lény. El kell továbbá látnunk magunkat egy szívós (de nem kemény és merev) védőréteggel. a gyógyító megbocsátás. készeknek kell lennünk arra. Ez új életet. késznek kell lennünk a kis sebesülésekre. a fiatalos szellem kisimítja a lélek és az arc ráncait. amit akar: várnia kell. Egy osztriga sosem kap sebet. a jövőbe tekint. hogy emberek öt-tíz évet fiata­ lodtak egy-egy érzelmi heg eltávolítása után. De csak szívósabb „hámrétegről” van szó. Nem „járhat utána” annak. akik tele vannak érzelmi hegekkel. Vagyis azt. mint ahogy görnyedt lesz az.” Emlékezzünk tehát arra. hogy nyitottak lehessünk az érzelmi kapcsolatokra. A fiatalos beállítottság. amikor valami nem a szándékai szerint sikerült. az érzelmi sebhelyek kialakításának megelőzése. meg kell kockáztatnunk. Számtalan esetben láttam. Mindentől el van szigetelve. egy osztrigaházat. »értéktelen vagyok«. nem pedig a múlt iránt! 171 . Növeszthe­ tünk a seb helyén egy érzelmi heget. és élve tovább alkotó módon. Kialakíthatunk egy vastag. hogy mi az érzelmi seb. Egy oszt­ riga nem ismeri. akik haragban vannak a világ­ gal. mint egy osztriga. mert a páncélzatán át kívülről semmi sem juthat be. és nem a hi­ bák „csinálnak” minket! Ki szeretne osztriga lenni? Néhány záró megjegyzés arról. Miért ne végeznénk magunkon egy „léleksimító műtétet”? A „Csináld magad” eszközkészlete a következő: a negatív feszültsé­ gek lazítása. amely megvédi mindentől. hogy al­ kotó módon éljünk. alkotó módon kell élnünk. hogyan vegyük elejét az érzelmi sebesülésnek. ami a fiatalság „alapanyaga” . és van is mire várakozással tekintenie. mint amivel rendelkeznek. Az érzelemsimító „plasztikai műtét” után fiatalabbnak érezzük magunkat Próbáljunk elvégezni magunkon egy „érzelemsimító operációt”. erős. amíg az eljön hozzá. nagyobb vitalitást biz­ tosít számunkra. és a jövő iránt kell nosztalgiát éreznünk. vagy azok. mint játék a szavakkal. hogy bízhassunk. tüzet varázsol a szembe. és valóban fiatalabbnak is fogunk kinézni.

11. fejezet

Hogyan tárhatjuk fel az igazi személyiségünket?
A személyiséget — azt a titokzatos és mágneses hatású valamit, amit könnyebb felismerni, mint meghatározni — nem kívülről sze­ rezhetjük meg, hanem belülről szabadíthatjuk fel. Az, amit személyiségnek nevezünk, nem más, mint látható bizo­ nyítéka annak az egyedülálló, megismételhetetlen énnek, ami Isten képére teremtetett — bizonyítéka a bennünk lakozó isteni szikrá­ nak. Vagy másként: a személyiség valós énünk szabad és teljes megnyilatkozása. A mindenkiben meglévő valós én mindig vonzó. Mágneses ha­ tása van. Mindig erőteljes kisugárzása van másokra. Úgy érezzük, valami igazival kerültünk kapcsolatba, olyannal, ami fundamentá­ lis, ami mond valamit számunkra, nyújt nekünk valamit. Ugyanak­ kor a hamisat nem szeretjük, általánosan elvetjük. Miért szereti mindenki a csecsemőt? Nyilván nem azért, amit tesz vagy amit tud vagy amije van, hanem egyszerűen azért, mert az, ami. Minden kisgyermeknek van „személyiség-plusszá” . Nincs benne semmi felesleges, semmi hamis, semmi képmutató. Saját nyelvén — ami vagy sírás, vagy gőgicsélés — a csecsemő a valós érzéseit fejezi ki. „Azt mondja, amit gondol”. Nincs benne semmi fortély. Egy csecsemő természetesen becsületes. Messzemenően annak a pszichológiai parancsnak a megtestesítője, hogy „Légy ön­ magad!” Nincsenek gyötrelmei, hogyan fejezze ki magát. A legki­ sebb mértékben sem gátlásos. Mindenkinek van személyisége Minden ember rendelkezik azzal a titokzatos valamivel, amit személyiségnek nevezünk. Amikor azt mondjuk, valakinek „jó a személyisége” , ezen azt 172

értjük, hogy felszabadította és mozgásba hozta a benne rejlő alkotó energiákat, és képes megnyilatkoztatni valós énjét. A „gyenge személyiség” ugyanazt jelenti, mint a „gátolt szemé­ lyiség” . A „gyenge személyiséggel” rendelkező ember képtelen ki­ fejezni a bensőjében szunnyadó alkotó ént. Visszafogta, megbilin­ cselte, bezárta azt, és elhajította a kulcsot. A gátolt személyiség kor­ látokat állított a valós én megnyilatkozása elé. Ilyen vagy olyan okoknál fogva fél attól, hogy kifejezze önmagát, fél attól, hogy ön­ maga legyen — valódi énjét börtönbe zárja. A gátoltság-tünetek sokrétűek és különbözőek. Ilyen a szégyenlősség, a félénkség, az elfogódottság, az ellenségességre való haj­ lam, a túlzott bűntudat, az álmatlanság, az idegeskedés, az ingerlé­ kenység, az összeférhetetlenség. A kudarcélmény a gátolt személyiség tevékenységének szinte minden területére jellemző. A valódi és alapvető kudarcélménye ab­ ból fakad, hogy képtelen „önmaga lenni”, és képtelen valós énjével összhangban megnyilatkozni. Ez az alapvető kudarcélmény azon­ ban beárnyékolja mindazt, amit csinál. A gátlásosság kulcsa — a negatív visszacsatolás túltengése A kibernetika lehetővé teszi, hogy jobban értsük a gátlásos sze­ mélyiséget. Megmutatja, hogyan szabadíthatjuk meg valós énünket az önmagunk alkotta börtönből. A szervomechanizmusunkat befolyásoló negatív visszacsatolás megegyezik a bírálattal. A negatív visszacsatolás tartalma ezért: „Hibázol, letértél a helyes útról, eltértél a helyes iránytól, megfelelő pályamódosításra van szükség, hogy célirányba állj.” A negatív visszacsatolás célja azonban a válasz módosítása, az előre vivő cselekedetek megváltoztatása, nem pedig a teljes leállás. Ha a negatív visszacsatolás rendeltetésének megfelelően műkö­ dik, egy torpedó vagy a rakéta csak annyit változtat a pályáján, hogy pontosabban haladjon a célja felé. Ez a pálya, ahogy erről már be­ széltünk, cikcakk formájú lesz. De ha a mechanizmus túl érzékeny a negatív visszacsatolásra, a szervomechanizmus túlkorrigál. A cél irányába történő haladás he­

lyett felnagyított, síkban elhelyezkedő cikcakkokat fog leírni, és egyáltalán nem fog előre haladni. Saját, belső szervomechanizmusunk hasonlóan működik. Szük­ ségünk van a negatív visszacsatolásra, hogy rendeltetésünknek megfelelően „működjünk”, hogy a pályán tartsuk magunkat, hogy célunkat elérjük. A gátlásosság nem más, mint túlzott negatív visszacsatolás A negatív visszacsatolás mindig azt mondja: „Hagyd abba, amit csinálsz vagy a módot, ahogy csinálod. Csinálj valami mást!” Célja az, hogy módosítsa a válaszreakciókat, az elkövetkező cselekvés szögét, nem pedig az, hogy megállítsa magát a cselekvést. A negatív visszacsatolás nem azt mondja: „Állj le! Pont!” Azt mondja: „Amit most csinálsz, az rossz.” De nem mondja azt, hogy „rossz, ha bármit is csinálsz!” És mégis — ha túlzott a negatív visszacsatolás vagy saját mecha­ nizmusunk túl érzékeny a negatív jelekre, az eredmény nem a válasz módosítása lesz, hanem a válasz teljes gátlása. A gátlás és a túlzott negatív visszacsatolás — egy és ugyanaz. Amikor túlreagáljuk a negatív jelet vagy a bírálatot, hajlamosak va­ gyunk arra a következtetésre jutni, hogy nemcsak a jelenlegi pá­ lyánk tér el enyhén a helyes iránytól, hanem hibás dolog egyáltalán előre haladni. Egy erdész vagy egy vadász gyakran úgy talál vissza a gépkocsi­ jához, hogy a kocsija közelében kiválaszt egy magas irányjelzőt — például egy nagyon magas fát —, ami kilométerekről is látszik. Amikor visszaindul, megkeresi a fát (a célt), és annak irányába megy. Időről időre szem elől tévesztheti, amint azonban újból meg­ pillantja, ellenőrzi az irányt, és összeveti haladásának pályájával. Ha mérése szerint ez elviszi őt 15 fokkal a fától, megállapítja, hogy hibás utat jár, és azonnal módosítja azt. De abból, hogy hibázott, semmiképpen sem következtet arra, hogy rosszat tesz, ha tovább folytatja útját. Sokan jutunk mégis ilyen ostoba következtetésre. Amikor rájö­ vünk, hogy kifejezésmódunkban eltértünk a helyes iránytól, az nem 174

megfelelő vagy „rossz”, helytelenül arra következtetünk, hogy ma­ ga az önkifejezés a rossz, vagy hogy maga a siker (az, hogy eljus­ sunk ahhoz a bizonyos fához) számunkra rossz cél. Tartsuk mindig az eszünkben, hogy a túlzott negatív visszacsa­ tolás zavarja a megfelelő válaszadást vagy teljesen megbénítja a cselekvést. A dadogás mint a gátlás megnyilatkozása A dadogás jól illusztrálja, hogyan vált ki a túlzott negatív viszszacsatolás gátlásosságot, hogyan zavarja a megfelelő választ. Noha legtöbben nem vagyunk tudatában ennek, beszéd közben negatív visszacsatolási adatokat kapunk: figyeljük, és halljuk saját hangunkat. Ez a magyarázata annak, hogy a teljesen süket szemé­ lyek ritkán beszélnek helyesen. Nincs módjuk megítélni, milyen hang jön ki a torkukon — visító, érthetetlenül motyogó vagy nor­ mális. Ez az oka annak is, hogy a süketként született emberek kép­ telenek önallóan megtanulni beszélni, különleges oktatásra van szükségük. Amikor énekelünk, esetleg meglepetésként fogjuk ta­ pasztalni, hogy ha náthásak vagyunk, nem tudunk összhangban ma­ radni a többiekkel, mert a nátha következtében bedugult a fülünk és rosszul hallunk. Ezért a negatív visszacsatolás nem akadály, nem hátrány a be­ széd szempontjából. Ellenkezőleg. Lehetővé teszi számunkra, hogy beszéljünk, és helyesen beszéljünk. A beszédtanárok azt tanácsol­ ják, hogy vegyük fel a hangunkat magnetofonra, és hallgassuk vissza. így javíthatjuk beszédünk hangszínét, intonációját, a kiejtést stb. Lehetőségünk van arra, hogy észrevegyük azokat a hibákat, amelyekről nem volt eddig tudomásunk. Tisztán fogjuk látni, mit csinálunk rosszul, és lehetőségünk lesz a módosításra. De ahhoz, hogy a negatív visszacsatolás hatékonyan segítsen be­ szédünk javításában, (1) annak többé-kevésbé automatikusnak kell lennie, (2) spontánul kell megnyilatkoznia, vagyis miközben beszé­ lünk, (3) a negatív jelekre adott válaszunk nem lehet annyira érzé­ keny, hogy az eredmény gátlásosság legyen. Ha túlságosan is kritikusan ítéljük meg a beszédünket vagy túl­

ságosan is óvatoskodunk, hogy elkerüljük a hibákat, ahelyett hogy spontánul reagálnánk azokra, az eredmény nagy valószínűséggel a dadogás lesz. Ha csökkenthető a dadogó személy túlzott negatív visszacsatolá­ sa, ha csökkenthető nála a „hibáktól való előzetes rettegés”, ha spontánná tehető az ezekre való reagálása, beszédében azonnali ja­ vulás lesz tapasztalható. A túl tudatos önbírálat csökkenti a teljesítményt Ezt Dr. D. Colin Cherry (Anglia, London) bizonyította be. A Na­ túré c. lapban írt egyik cikkében kifejezte azt a meggyőződését, hogy a dadogás a „túlzott ellenőrzés” következménye. Hipotézisé­ nek igazolására 25 súlyosan dadogó személyt fülhallgatóval látott el, amelyen keresztül egy erős hang elfojtotta a saját hangjukat. Amikor felkérte őket, hogy olvassanak fel egy szöveget — amely megegyezett azzal, amit a fülhallgatón keresztül hallottak — beszé­ dükben jelentős javulás állt be, mivel saját hangjukat elnyomva az önellenőrzés lehetőségét kizárták. A dadogó személyek egy másik csoportját „ámyékbeszéddel” gyakoroltatták. Feladatuk az volt, hogy amennyire csak képesek, kövessék szorosan egy szöveget ol­ vasó személy — például egy rádió vagy tévébemondó hangját. Rö­ vid gyakorlás után a dadogó személyek megtanulták az „ámyékbeszéd” technikáját, és legtöbbjük képes lett ilyen körülmények között teljesen normálisan beszélni. Vagyis amikor a túl erős önbírálat le­ hetőségét kizárták, és szó szerint arra kényszerítették őket, hogy spontánul beszéljenek, legtöbben képesek voltak helyesen beszélni. Az „ámyékbeszéd” további gyakorlásával elérték, hogy a beszédhi­ bás személyek mindig helyesen beszéljenek. Vagyis amikor a túlzott negatív visszacsatolást, azaz a túlzott ön­ bírálatot megszüntették, a gátlás eltűnt, és javult a teljesítmény. Amikor nem volt idő a szorongásra vagy a túlzott előzetes „óvatos­ ságra”, a teljesítmény azonnal javult. Ez értékes felvilágosítást nyújt számunkra arra nézve, hogyan szabadíthatjuk ki és tárhatjuk fel be­ zárt személyiségünket, hogyan javíthatjuk teljesítményünket min­ den területen.

A túlzott „ óvatosság” gátlásosságra és szorongásra vezet Próbálkozott-e már valaha is a Tisztelt Olvasó azzal, hogy cérnát fűzzön be egy tűbe? Ha igen, és tapasztalatlan volt, észrevehette, hogy mindaddig sziklaszilárdan tudta tartani a cérnát, amíg nem közelített a tű foká­ hoz, és nem próbálta meg átfűzni a piciny nyíláson. Valahányszor már úgy tűnt, hogy sikerül, keze váratlanul reszketni kezdett, és mellé talált. Gyakran vezet hasonló eredményre, ha egy szűk nyakú palackba akarunk betölteni valamit. Mindaddig tökéletesen stabil a kezünk, amíg nem látunk hozzá szándékunk megvalósításához. Akkor — va­ lamilyen megmagyarázhatatlan ok miatt — bizonytalanná válunk, reszketni kezd a kezünk. Az orvosi gyakorlatban ezt a jelenséget „szándékremegés”-nek (purpose tremor) hívják. Egészséges személyek esetében ez akkor lép fel, ha „túlságosan is óvatosak”, túlságosan is igyekeznek elkerülni a hibákat valami­ lyen szándék megvalósítása során. Egyes patológiás feltételek mel­ lett — mint amilyen például az agy bizonyos területeinek a sérülése — ez a „szándékremegés” igen erőssé válhat. A beteg például mind­ addig képes stabilan tartani a kezét, amíg meg nem próbál valamit csinálni. De próbáljon egy kulcsot a zárba helyezni, és a keze cik­ cakk alakban, előre-hátra fog mozogni, több tíz centiméteres kilen­ gésekkel. Stabilan tartja a tollat, amíg nem lát hozzá, hogy aláírja a nevét. Akkor a keze kezd ellenőrizhetetlenül reszketni. Ha szégyelli ezt, és még „óvatosabb”, nehogy hibát vétsen idegenek előtt, talán még a nevét sem fogja tudni leírni. Ezeken az embereken lehet segítni — sokszor igen eredménye­ sen —, ha gyakoroltatjuk velük a lazítást, ha megtanulják, hogyan szabadulhatnak meg a túlzott „szándékosságtól”, ha megtanulnak nem túlzottan óvatosak lenni, ha nem akarják mindenáron elkerülni a „hibákat”, a kudarcokat. A túlzott óvatosság vagy a hibák elkövetésétől való túlzott félelem — a túlzott negatív visszacsatolás egyik formája. Mint a dadogó személy esetében is, aki meg akarja előzni a lehetséges hibákat, és

túl óvatos, nehogy elkövesse őket, a következmény: gátlásosság, és a teljesítmény zuhanása. A túlzott óvatosság és az aggódás — édes­ testvérek. Mind a kettő a kudarctól való túlzott félelem következmé­ nye. Abból fakad, hogy mindenáron el akarjuk kerülni „a hibás dol­ got”, túlságosan is igyekszünk helyesen cselekedni. „Nem szeretem azokat a hideg, precíz, tökéletes embereket, akik nehogy rosszat mondjanak, sosem beszélnek, és hogy elkerüljék a hibákat, sosem csinálnak semmit” — mondta Henry Ward Beecher. William James tanácsa diákoknak és tanároknak „Kik azok a diákok, akik leragadtak a »magoló osztályban«?” — kérdezte a bölcs tudós. „Azok, akik állandóan a hiba lehetőségére gondolnak, és akik túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az esemény­ nek.” Aztán így folytatta: „Kik azok, akik jó l adnak elő? Gyakran azok, akik a legkevesebb érdeklődést mutatják a dolog iránt. Az ő gondolataik maguktól bukkannak elő az emlékezetükből. Miért halljuk olyan gyakran azt a panaszt, hogy New England társasági élete szegényes, ke­ vésbé kifejező, unalmasabb, mint a világ más tájain? Nem azérte, mert az emberek túlságosan is elfogódottak, félnek attól, hogy valami teljesen hétköznapit és nyilvánvalót vagy hamis dolgot mondjanak, valamit, ami méltatlan a beszélgető partnerekhez, vagy valamilyen módon nem méltó az alkalomhoz? Hogyan ké­ pes egy beszélgetés átkormányozni magát a felelősségnek és a gátlásoknak ezen az óceánján? Másrészt a társalgás akkor vi­ rágzik, a társaság akkor kellemes, akkor frissít fel, ha a beszél­ getés nem unalmas, de nem is kimerítő a túlzott igyekezetből fa ­ kadóan, amikor az emberek elfeledkeznek a kétségeikről, felsza­ badítják a szívüket és a nyelvüket, és olyan spontánul és olyan felelőtlenül mernek beszélni, ahogyan csak tudnak. Manapság a pedagógusok körében sokat beszélnek arról, hogy a tanárnak minden órára előre fe l kell készülnie. Ez bizonyos mértékig hasznos. De mi, jenkik, kifejezetten nem azok vagyunk, akiknek egy ilyen általános igazságot szükséges lenne prédikál­ 178

ni. Mi túlságosan is óvatosak vagyunk. Azt a tanácsot, amit ma­ gam adnék a tanítóknak, olyan embernek a szavaival fogalmazhatnám meg, aki maga is kiváló tanító. Készülj fe l alaposan a tárgyból, hogy mindig »kész legyél« belőle, az osztályban viszont hagyatkozz a spontaneitásra és vess le minden óvatoskodást. A diákoknak, különösen a lányoknak, ugyanezt tanácsolom. Ugyanúgy, mint ahogyan egy kerékpárlánc, ha nagyon feszes, akadályozza a hajtást, ugyanúgy a túlzott óvatosság, a túlzott tu­ datosság annyira feszessé tehet valakit, hogy ez akadályoznifo g ­ ja a gondolat sima folyását. Vegyük például a vizsga előtti napo­ kat. Egy grammnyi jó idegállapot a vizsgán ér annyit, mint több kiló gondos tanulás az utolsó napon. Ha a vizsgán valóban a ma­ ximumot akarod nyújtani, egy nappal előtte tedd félre a könyve­ ket, és mondd magadnak ezt: »Nem vesztegetek több időt erre a szerencsétlen dologra. Egy jottányit sem fogok törődni azzal, si­ kerül-e a vizsgám vagy sem.« Mondd ezt őszintén, érezd át, és menj ki sétálni, mozogni, vagy feküdj le és aludj. Biztos vagyok benne, hogy a következő napi eredmény arra fog sarkallni, hogy a továbbiakban sose tágíts ettől a módszertől.” [12] Az elfogódottság, a túlzott éntudatosság valójában mások jelenlétének túlzott tudatosodása A túlzott negatív visszacsatolás és az elfogódottság közötti ok­ okozati összefüggés teljesen nyilvánvaló. Bármilyen társasági kapcsolatról is legyen szó, állandóan „fog­ juk” a mások részéről érkező negatív visszacsatolási jeleket. Egy mosoly, egy homlokráncolás, a helyeslés vagy helytelenítés, az ér­ deklődés vagy érdektelenség száz meg száz különböző formája, ál­ landóan tájékoztat bennünket arról, milyen teljesítményt nyújtunk, „beletaláltunk-e” a célba vagy elvétettük-e azt. Minden társasági szituációban állandó kölcsönhatás van a beszélő és a hallgató, a sze­ replő és a néző között. Enélkül az állandó oda-vissza kapcsolat nél­ kül teljességgel lehetetlen lenne bármilyen emberi kapcsolat, társa­ dalmi aktivitás. De ha nem is lenne lehetetlen, minden esetre végte­ lenül unalmas, nyomasztó, halott, „tűz nélküli” lenne.

ha sosem törekszünk tudatosan arra. szavunkra. Sose vizsgáljuk túl tudatosan. Azt kellett mondania magának: „A szüleimmel fogok étkezni”. alkotó módon kell működnie. mit gondolhat a másik rólunk. és a teljesítményünk gyenge. Gátlást okoz . hogy amikor először ment el hazulról. ha a konyhában enne a papával és a mamával. hogy figyelmen kívül hagyjuk a túlzott negatív visszacsatolást Mangan arra is rájött. szintén képesek érzékelni a má­ sok részéről megnyilvánuló kapcsolatot. vagy más hasonló esetben. Túlságosan is igyekezni fogunk. és ez azzal végződik. Má­ sok visszajelzésének érzékelése nélkül társasági kölönc leszünk — olyasvalaki. ahogy leült. laza és jól csinálta a dolgot. minden szem rá tapad. Nem ké­ pes a többi ember érdeklődését felkelteni. hogy többé-kevésbé tudat alatti. Különösen akkor. A higgadtság annak a következménye. „Miért érzem magam rosszul?” — kérdezte magától. jártas volt a társasági etikett­ ben. Nyugodt volt. Minden alkalommal. kínosan elfogódott volt. és ez segíti őket. ügyetlennek tűnt a maga számára. hogy új helyzetek­ ben viselkedésüket ebből a gondolatból kiindulva határozzák meg: . hogyan győzheti le lámpalázát és félénk­ ségét. hogyan evett. „ mit gondolnak mások?’ Ha túlságosan is foglalkozunk azzal. Belépve az elegáns étte­ rembe. Hogyan gyógyult ki egy üzletkötő az elfogódottságból? James Mangan. akkor az „aludttej­ típushoz” tartozik — olyan. hogy hatást érjen el. gátoltak vagyunk. nem is bírálta magát. lehetővé teszi számukra. Ez azt jelenti. Könyvében. hogyan viselke­ dett. amikor a „nagyokkal” tárgyal. és ezáltal ellehetetlenítjük. ha túlságosan is tudatosan és gondosan igyekszünk mások kedvébe jár­ ni. elfogódottá válunk. A „jó személyiséggel” rendelkező emberek. ahogy evett. akivel nehéz boldogulni. és senki sem fog irántunk ér­ deklődést mutatni. melynek címe The Knack o f Selling Yourself (Fortélyok. amikor az apjával és az anyjával étkezett a konyhában? Arra a következtetésre jutott. bilincsbe verjük. Ahhoz azonban. egész viselkedésünkre. gátoljuk alkotó énünk megnyilatkozását. hogy jó benyomást tegyünk rá­ juk. Be­ lépve úgy érezte. vagy hogyan ítéli meg a dolgainkat. gátolttá. Me­ revnek. és kép­ zeletében élénken fel kellett idéznie. hogy viselkedése. azt szuggerálta magának. a kommunikáció. James Mangan kigyógyította magát az elfogódottságából. A mások részéről megnyi­ latkozó hatás. hogy javítsák a telje­ sítményüket. Ha valaki nem képes mások „jelzéseire” megfelelően reagálni. a híres üzletkötő és író elmondja. amit kieszeltek. Volt gyerekszobája. Kínosan tudatában volt minden mozdulatának: ahogy ment.ahogy másokra jó benyomást tehetünk. hogy jó benyomást keltsünk. és en­ nek megfelelően viselkedett. Miért nem érzett sosem szorongást. hogyan viselkedne. ha arra koncentrálunk. érzékelik a kölcsönhatást és spontánul. és ne olyan. szokásai kifogástalanok. ha túlságosan is érzékennyé válunk mások valós vagy vélt egyet­ értésére — ez azt jelenti. hogy tár­ sadalmi szempontból eredményesebbek legyenek. felmelegíteni őket. és ezután egyszerűen csak így kellett viselkednie. hogy a szüleivel fog étkezni. tu­ datosan kigondoltak. alkotó módon reagálnak rá. hogy igen rossz benyomást fogunk kelteni. amikor kitartóan és tudatosan ügyelünk minden mozdulatunkra. Tudta.A jó színészek és a jó szónokok képesek érzékelni kapcsolatukat a nézőkkel és a hallgatókkal. Nem törekedett arra. Az egyetlen módja annak. hogyan viselkedik. ahogy az asztalnál viselkedett. hogy amikor a szüleivel evett. hogy ez a negatív visszacsatolás hatékony le­ gyen. véleményt mondanak róla. eszé­ be sem jutott azon tömi a fejét. ahogyan eladhatod magad) javasolja az üzletembereknek. amikor valamilyen osztályon felüli étteremben kellett étkeznie. Nem óvatosko­ dott. akit „zárkózottnak” mondunk. akik tár­ saságban népszerűek és vonzóak. hogy túlzott a negatív visszacsatolásunk. Sose tegyünk semmit vagy sose mondjunk le egy cselekedetről 180 egy tudatosan kieszelt hatás kedvéért. Társa­ sági helyzetekben arra gondolt mindig. kritizálják. mit gondolnak mások. spontán legyen.

hogy ne hajtotta volna le a fejét. reálisak és józanak. amit tesz. A lelkiismeret a legkülönbözőbb embereknek a legkülönbözőbb dolgot jelentheti. és egy sor remek gondolat jutott az eszé­ be. Képtelen volt világosan gon­ dolkozni. mintha egyedül lenne — ne érdekelje.o. Ha abban a meggyőződésben növünk fel. amit mond. Ehelyett arra összpontosít. A higgadtság az. az eredmény (mint bármilyen más célkövető szituációban): mentesülünk a tehertől. a híres nevelő. hogy „nyi­ tott”: túlzottan is tudatában van mások jelenlétének. Az. hamisak.” „Ekképp az öntudat belőlünk mind gyávát csinál” így írt Shakespeare. ha azok rosszak. mint bármilyen más visszacsatolási rendszer. hogy legyőzze félénkségét és elfogódottságát. És így beszélnek a mai pszichiáterek és fel­ világosult lelkipásztorok. és mi „rossz” . hanem reális. de hiába. Albert Edward Wiggam. már ami az erkölcsi szempontból helyes magatartást illeti. nem tette őt érzéketlenné. Ha a tanult és elraktározott információk helyesek (arra vonatkozóan. mi „jó” . Ha alapvető nézeteink ezekről igazak. ha ezt tesszük. egyáltalán nem érezte magát így. és a kipreparált skalpot kitűzni a kerítésünkre. velük fogok ebédelni! Már sok ezerszer voltam ott. mint ahogy az iránytű megóvja a hajóst a zátonyoktól. hogy tökéletesen törölhető len­ ne a negatív visszacsatolás hatása. amiről tudott volna beszélni. Úgy döntött. és nem tudott szólni hozzájuk anélkül. úgy viselked­ jék. hogy helyes dolog levágni az embertársaink fejét. hogy szinte képtelen volt meg­ szólalni az iskolában. Túlságosan is érzékeny arra.” (U. pszicholó­ gus és üzletember azt mondta. A lelkiis­ meret kormányozni fog bennünket a zátonyos vizeken. „a legcsekélyebb elfogódottság nélkül előadásokat tartott nagyszámú hallgatóság előtt. és nem tudott arra koncentrálni. úgy cselekedjék. Ha abban a meggyőződésben növünk fel. jó iránytűként fog működni az erkölcs óceánján. mi a jó és mi a rossz. ami egy új és számunkra ellen­ őrizhetetlen helyzetből fakadhat. amely az erkölccsel és az etikával áll kapcsolatban. bármennyire igyekezne is az em­ ber. Lelki tanácsadással kezdett foglal­ kozni. Ez attól függ. kínozni fog a lelkiis­ meretünk. semmi meglepő sem történhet!” „Az idegenekkel vagy az idegen környezettel szembeni ilyen im­ munitásnak. mit gondolnak egész visel­ kedéséről. Ez aztán görcsbe rántotta. hogy még erősebb le­ gyen az éntudata: hogy úgy érezzen. Egyik nap aztán új gondolata támadt. A lelkiismeretünk is járhat rossz úton. hogy teljesen érdektelenül viseltetett mások véleménye és ítélete iránt. hanem éppen fordítva. Az öntudat. laza. abbahagyja a harcot. Állandóan har­ colt a félénksége és elfogódottsága ellen.„A szüléimhez megyek. mi­ lyen véleményt alakítottunk ki magunknak arról. higgadt volt. Ami­ kor egyedül volt. mit gondolnak róla má­ sok. hogy mi a „jó” és mi a „rossz”) és ha a visszacsatolási mechanizmus nem túl érzékeny. Nem áll fenn annak a veszélye. vagyis túlságo­ san is „környezettudatos”. Harry Emerson Fosdick szerint a „lelkiismeretünk be­ csaphat” . tudat alatt működik. a lelkiismeret értékes szövetségesünk lesz az élet dolgaiban. Az. Keményen igyekezett. Arra a következtetésre jutott. arrogánssá másokkal szem­ ben. ez használhatatlanná teszi az iránytűnket és veszélyes vizekre keveredünk. Megóv a bajoktól. mit gondol­ nak mások arról. amikor tuda­ tosan félresöprünk minden félelmet. amit mondani akar. De a másik irányba kifejtett igyekezet csillapíthatja a túlságo­ 182 san is érzékeny visszacsatolási mechanizmus kilengéseit. A lelkiismeret auto­ matikusan. Kerülte az embereket. Egyedül teljesen nyugodt. És jól megvolt önmagával is. félénk és magábazárkózó volt. hogy az ő baja egyáltalán nem a magábazárkózásból fakadó félénkség és elfogódottság. megskalpolni. hogy fiatal éveiben annyira elfogódott. De Dr. Kapcsola­ tai az emberekkel megjavultak. De ha ma­ gukkal az alapvető nézeteinkkel van baj. hogy helytelen dolog a ruhánkon gombokat viselni. a lelkiismeret egy tanult negatív visszacsatolási me­ chanizmus. hogy minden pil­ lanatban „döntenünk” kelljen arról. mert ez férfias bátorsá­ 183 A .) Éntudatosabbnak kell lennünk! A néhai Dr. a váratlannal szembeni teljes közömbösségnek megvan a maga neve: higgadtságnak hívják. irreálisak vagy nélkülözik a józanságot.

hogy boldoggá tegyen bennünket ne pedig szerencsétlenné A lelkiismeretnek az a rendeltetése. Titokban úgy érzik. azt fogja megtanulni. De ha meggátoljuk a rossz érzelmek megnyilatkozását. egyáltalán beszélni. ezzel a jó érzelmek megnyilatkozását is gátoljuk. mert szabad utat enged a haragjá­ nak vagy kigúnyolják. hogy a valós érzéseinek kinyilvánítása „rossz” dolog. értéktelennek fogjuk magunkat tartani. Az önkifejezés nem erkölcsi kérdés Sok bajunk származik abból. „az utolsó helyen marasztal” minden vál­ lalkozásban. nekigyürkőzve egy akadály lerombolá­ sának. amikor törvényes jogunkkal élünk. megfontoltak. bűntudatot fogunk érezni. mert kiállunk és elmondjuk a vé­ leményünket. ha vakon bízunk a lelkiismeretben. Gyakorolnunk kell. amelyek egyáltalán nem azok. boldogtalanná és eredménytelenné tesz bennünket. ahelyett. hogy „rossz” és büntetendő. „helyére tesszük” a gyereket. amelyek­ kel a Teremtő megáldott. hogy számára az a „helyes”. ha senkit sem skalpoltunk meg. Vannak gyermekek. amikor azt tettük. hogy boldoggá. amit helyesnek tartottunk. De ha azt akarjuk. azt fogja megtanulni. hogy gondolkoznánk. mint attól való félelem. akik boldogtalanok és siker­ telenek. hogy az önkifeje­ zés elfojtása és gátlása rendkívül általános jelenség. feltételezve. hogy vannak értékes gondolatai. nem fogják-e ezt mások „magamutogatásnak” tartani. amikor szabadon kimondtuk. aki az erdőben váratlanul medvével találkozik. akkor annak az igazságon kell alapulnia. nem beszélve arról. ha úgy fogjuk fel. és azt nyers erővel le is romboljuk. valahányszor egy ötlettel áll elő. megaláztak. ahelyett. minden tevékenységben. Ennek ellenére az önkifejezés a lelkiismeretünk sugallata szerint tűnhet erkölcsileg „rossznak” ha gyermekként állandóan elhallgat­ tattak. A lámpaláz általános és közismert jelenség. hogy erkölcsi kérdésekként keze­ lünk olyan dolgokat. Gyakorolnunk kell cselekedni. . A helytelen lelki­ ismeret sokakat visszafog. Es az érzelmek megítélésében a mérce nem a „jóság” vagy a „rosszaság” mint olyan. Ha letromfoljuk. Teljesen megfelelő érzés a félelem annak részéről. A lámpaláz nem más. A lelkiismeret rendeltetése az. A helyes irányban beve­ tett düh a bátorság fontos összetevője. hogy átsegítene rajta. tudatosak. nem pedig fordítva. hogy „kiérdemeltük-e” ezt vagy azt. amiről gyermekkorban azt tanultuk. „van-e jogunk” a sikerre. hogy ők valakik. mielőtt gondolkozunk. túlságosan is elmerülhetünk annak latolgatásában. és helytelen dolog. A lámpaláz gyakorisága azt mutatja. mint ami egy „eltérített lelkiismeret”-ből származó negatív visszacsatolás. Másként. ahelyett. eredmé­ nyessé tegyen bennünket. bajba kerülhetünk. hanem a megfelelőség és „nemmeg­ 184 felelőség”. bizonyítani akarni. mert a szeretetét kifejezésre juttatja. mert gátlásosak. mielőtt beszélünk. ha valaki akar lenni. önmagát adni. Az ilyen eltorzított.gunk bizonyítéka. hogy megbüntetnek. Túl érzékennyé válhatunk. Teljesen helyénvaló haragot éreznünk. hogy a lelkiismeretünk iránytűként vezéreljen minket. sőt. sőt. hogy kötelességünknek kell éreznünk mindazon képességeink kibontakoztatását. Túlságosan is elmerülnek annak bon­ colgatásában. amit gondoltunk. és a helyes „északot” kell mutatnia. esetleg megbüntettek. a helyénvalóság és a „nemhelyénvalóság” . ha egy senkinek tartja magát. hogy „rossz dolog” önmagát kifejezni. megszégyenítettek. akik azt tanulják meg. Ez egyáltalán nem erkölcsi kérdés. hogy csak a „rossz ér­ zelmeket” helytelen vagy bűn kimutatni. Érthetővé válik az oka. Ha a gyermeket megbüntetik. „helyte­ len” dolog lenne megmutatni magukat vezetőként vagy feltételezni magukról. Gyakorolnunk kell beszélni. hogy kevésbé legyünk óvatosak. hogy „valakik vagyunk” — vagyis olyan dolgot teszünk. vagy akár csak egy sikeres próbálkozásra. Az ilyen gyermek hamar „megtanulja”. irreális lelkiismeret valóban gyávát csinál belőlünk. Itt van például az önkifejezés vagy annak hiánya. Túlságosan is el leszünk foglalva azzal a gondolattal. tudatosan kell foglalkoznunk a gátak eltá­ volításával. mielőtt gon­ dolkoznánk. A gátlások felszabadítása — nagy lépés ellenkező irányban Ha azokhoz a milliókhoz tartozunk.

akik nem értenek velünk egyet. akkor figyelmen kívül kell hagyni és a gátlástalanságot kell gyakorolni. megfon­ toltabban kell mérlegelnünk.hogy körültekintően. egyálta­ lán ne érdekeljen az eredmény. hogy egy nagy lépést tegyünk az ellenkező irányba. De nem önnek van erre szüksége. harmóniára van szükség. hogy egy hangos szövegmondó elnyomja a hangját. hogy a negatív viszszacsatolás hasznos dolog. hogy mi a „jobb” . Az emberek többsége azonban nem ebbe a csoportba tartozik. az embernek na­ gyon óvatosnak kell lennie. mert egy meggondolatlan fecsegő nyelv bajt okozhat . ha az elképzeléseink „visszalőnek”. hogy mit mond és hogyan mondja. az álmatlanság vagy álmatagság. ha sosem vagyunk képesek elismerni. hogy egyáltalán nem tud beszélni. hogy tévedtünk. Ha mindezekben magunkra ismerünk. hogy „árnyékbeszédet” gyakorol — akkor helyesen beszél. Abba kell hagy­ nunk. hogy a gátlástalanságot kell gyakorolnunk? íme azok a visszacsatolási jelek. A kulcsszavak: »egy bizonyos mennyiségű«. a forró vagy a hideg. Képes afo­ rizmák. és nem tud egy bizonyos hőmérséklet nélkül élni. próbálja felemelni. mert „a jó beszéd nagyon fontos” és „a kimondott szavakat nem lehet viszszaszívni”. ha valaki túl sokat alszik. A „gyógyulás” lényege az. Ha minden gátlás nélkül kifejeznénk. ha kényelmetlenül érezzük . ak­ kor bevernénk mindazoknak az orrát. ha állandóan fortyo­ gó közegben találjuk magunkat. hajlamos arra. ellenkező esetben olyanok le­ szünk. hogy teljes egészében a hőmérsékletem csökkentésére kon­ centráljak. Szerintem az életben szükség van egy bizonyos mennyiségű gátlásra. az önelemzéstől és a gátlásoktól. mert először cselekszünk. és hagyjam figyelmen kívül annak veszélyét. hogy bebizonyítsa: az ember­ nek gondolkoznia kell. mert túl magabiztosak vagyunk. De nem az ő számára. mielőtt beszél. meggondolatlanul cselekszünk. és ön mégis azt mondja ne­ kem. az orvos próbálja leszorítani. a túlzott negatív visszacsatolástól. Önnek olyan mennyisé­ gű többlet gátlása van. akár úgy. hogy eset­ leg semmilyen hőmérsékletem sem lesz. azt mondja: »Dehát az életben szükség van egy bizonyos mennyiségű hőre. és aztán teszünk fel kérdéseket. Amikor egy-egy betegemnek a belső gátak ledöntésének gyakor­ lását javaslom (és a leggátlásosabbak tiltakoznak a leginkább). bölcsességek tömegét idézni. Ebben ismét a kibernetika lép a képbe. A kérdés nem az. mindent megfontolnánk. megmutatnánk érzelmeinket.«” A dadogó személy. hogy elefánt módjára viselkedjünk a porcelánboltban. Célunk egy megfe­ lelő. Ha a hőmérséklet felszö­ kik. mert indulatainktól vezérelve. Ha túl alacsonyra száll. ha állandóan bajba kerü­ lünk. mint a vademberek. hogy hasonlóan érveljen. A gátlásosság és a gátlástalanság között lévő egyenes és szűk ösvény Egyensúlyra. Az életben szükség van egy bizonyos mennyiségű gátlásra. amikor azt mondom neki. hogy 40 fokos láza van. gondolkoznia kell. altatót kap. hogy hasonlatos ahhoz a beteghez. ennek következtében letértünk a he­ lyes útról: A szükségesnél kevesebb a gátlásunk. önmegvalósító. hogy egyáltalán ne törődjek a dolgokkal. . Ha túl sok a gátlás. ha állandóan olyan területre tévedünk. Az ehhez vezető ösvény a túl sok és a túl kevés gátlás között vezet. . Jobban kell terveznünk a tevékenységünket. aki annyira görcsbe merevedett az „erkölcsi feszültségtől”. amelyek azt mutatják. alkotó személyiség. akár úgy. Mindezzel valójában azt ismeri el. vá­ laszként valami ilyesmit hallok: „Nem gondolhatja komolyan annak a gyakoroltatását. ha nagyhangúak és fenyegetőek vagyunk. Az ember melegvérű állat. Ha valaki nem tud aludni. mielőtt cselekszünk. és a civilizált társadalom összeomlik. élénkítőket írnak fel neki stb. hagyja teljesen figyelmen kívül a negatív visszacsatolást és az önkritikát.” „Igen — válaszolom — igaza van. mielőtt bármit is te­ szünk. Mindnyájunknak szüksé­ ge van egy bizonyos testhőmérsékletre. Ha szégyenlősek vagyunk idegenek előtt. Miből állapíthatjuk meg. „ahol még az ördög is a lábát tömé”. Amikor ugyanis 186 teljesen figyelmen kívül hagyja a negatív visszacsatolást. hogy túl sok vagy túl kevés a gátlásunk. aki látva.

na­ gyobb súlyt tudunk felemelni. Nem kell persze kia­ bálnunk másokkal vagy haragos tónusban beszélnünk — egysze­ rűen kicsit hangosabban beszéljünk. Ne rágódjunk előre azon. hogy a normálisnál hango­ sabban beszélünk. és nem próbálja meg ezeket előre kijavítani. hogy 15 százalékkal növelhetjük testi erőnket. vagy hátsó szándékot tételez fel. mielőtt cselekszünk! Cselekedjünk. helyes volt-e. Kísérletileg ki­ mutatták.” „Pista! Ez azt bizonyítja számom­ ra. aztán javítja ki a közben fellé­ pő hibákat. és közben módosítsunk! Ez a tanács radikálisnak tűnhet. na­ ponta legalább egyszer mondjuk nejünknek: „Szeretlek. Hagyjunk fel önmagunk bírálatával! A gátlásos ember állandóan kritikus élű önelemzéssel van elfoglalva. állít­ suk le! 4. mit fogunk majd mondani! Egyszerűen nyissuk ki a szánkat és mondjuk! Improvizáljunk! (Jézus mond­ ja.. hogy a másik felüle­ tesnek ítéli. napról napra folyó önátértelmezésként. és amikor feltörni készül. ha félünk az új és is­ meretlen helyzetektől. Pál tanácsát kell meg­ fogadnunk. pillanatról pillanatra. mint általában. Ne tervezzünk! („Ne gondolj a holnappal!”) Ne gondolkozzunk.” . lé­ 188 lekbúvárkodás jó és hasznos dolog — ha évente legfeljebb egy­ szer kerül rá sor. hogy ezt tettem?” Ha összeszedte a bátor­ ságát. túlságosan óvatosak vagyunk min­ denben. ahogyan valaki csinál valamit vagy amit csinál. érzelgősségnek fogják tar­ tani. attól fél. hogy végre mondjon valamit. ha a tanács elé kerülünk. ha hangosan felkiáltunk. Ennek az a magyarázata. Lehet. a múltbéli cselekedeteink. mit mondjunk. Ha kifejezi a szeretetét. ha állandóan visszafogjuk magunkat. önelemzés. fél. A tudatos önbírálat. és csak rapszodikusan tudjuk befolyásolni azzal. ha kényelmetlenül érezzük magunkat társa­ ságban. mindig a hátsó sorba ülünk — akkor ezek a tünetek azt mutatják. Mond­ junk kellemeset naponta legalább három embernek. amikor emelünk. hanem a „jó” érzések elárulásától is fél.” „Mária! Ez valóban egy csinos kalap. Legyünk közvetlenek. Ha tetszik nekünk. spontánul és automatikusan működik. Alakítsuk ki magunkban a szokást. pedig pontosan ez az a mód. hogy mérlegelünk. „Laci! Ez tetszik nekem.magunkat. azonnal megszólal benne egy hang: „Lehet. A hangos beszéd már önmagában is erős gátláscsökkentő. és így bevetjük a gátolt erőinket is. ha tetszenek nekünk. A gátlásos személy nemcsak a rossz. fojtsuk el. hogy nem kellett volna ezt mondanom. Először mozgásba kell jönnie. [21] 5. N. hízelgésnek. hogy te egy kiváló ember vagy. tudassuk vele. aztán cselekedni — mondta A.. aho­ gyan a szervomechanizmusnak működnie kell. attól fél. Egy torpedó nem „képzeli el” előre az összes lehetséges tévedését. Legyen erőteljesebb a hangunk. Hagyjuk teljesen fi­ gyelmen kívül ezeket a negatív visszacsatolási jeleket. Whitehead.” GYAKORLATOK 1.” Fejezzük be az önmarcangolást! A hasznos és megfelelő visszacsatolás tudat alatt. hogy rosszul fogják értelmezni. amit az Efézusbelieknek adott: „Semmiben sem óvatos­ kodjatok. dörgölődzésnek tartják majd. hogy a hangos kiáltás csök­ kenti a gátlást. mert a lélek majd időben ad tanácsot. Minden egyes — akár a legegyszerűbb — cselekvés után is azt kérdezi magától: „Nem tudom.) 2. Ha megdicsér valakit. megnyilat­ kozásaink állandó visszajátszásaként — romboló hatású. — Születésünktől kezdve elmerü­ lünk a cselekvésben.” 3. A gátlásos emberek notóriusan csendes beszédűek. Ezért Szt. De állandó. „Nem tudunk először gondolkozni. sokat aggódunk és idegeskedünk. Ha kifejezi a barátságát. mit mondunk. hogy a szükségesnél több gátlás dolgozik bennünk. Mutassuk ki az embereknek. hogy ne gondolkozzunk azon. meg kell kezdenie haladását a cél felé. Figyel­ jük ezt az önbírálatot.” Ha pedig nősek vagyunk. túl alaposan „tervezünk”.

nem mozdulunk a „parancsra”. És hirtelen minden megváltozott egy külső impulzus hatására. mint ahogy egy esernyő véd bennün­ ket az esőtől. Anélkül. lazítunk és olvasunk. amelyek erősítik lelki békénket Az utóbbi években elterjedt nyugtatószerek egyfajta „esemyőeffektus” segítségével biztosítják a lélek nyugalmát. nincs hatalma. Hirtelen megszólal a telefon. reagáltunk rá. hogy csillapítják a negatív visszacsatolásra adott válaszreakciónkat. amikor semle­ gesíteni akarjuk a zavaró külső hatásokat. mert „csináltunk valamit” . mert segíthet. hogy egy csengő hangjára meginduljon a nyál­ képződése. A nyugtatok fényes bizo­ nyítékai ennek a ténynek. egyszerűen azért. de nem mozdulunk. A túlreagálás rossz szokás. Ezt úgy érte el. Megváltoztatta a lelkiállapotunkat. szüntetik meg az idegesség tüneteit. A nyugtatok azért hatnak. Képzeljük magunk elé. Az eszünkkel képesek vagyunk/<?/ismerni ezeket. Pavlov jól ismert kísérletei után terjedt el a pszichológusok körében. mert ellenálltunk. és szala­ dunk a készülékhez. hanem azért. de érzelmileg már nem reagálunk rájuk. milyen mechanizmussal „feszítik ki” ezek a nyugtatok a védőernyőt. azt azonban tudjuk. A nyugtatok nem változtatják meg a környezetünket. Felugrunk kényelmes helyzetünkből. hogy csendben ülünk és hagyjuk. Ehhez egyszerűen csakfigyelmen kívül kellett volna hagynunk a jelet. hogy ezt olyan „jelként” fogjuk fel. hogy miközben ezt olvassuk. hogy gondolkozás nélkül felvegyük a kagylót. Tudatában va­ gyunk. a „pozíciónkat”.fejezet „Csináld magad” nyugtatok. A külső inger kikényszerítette. megj. A műveleteket sokszor megismételték: először a csengő.12. hogy csengjen a telefon. Vegyük észre azt is. az elő­ re elhatározott viselkedésmódunkat. hogy a boldogságról szóló fejezetben a követ­ kezőket mondtuk: érzéseink nem a külső tényezők. válaszolunk. fi­ gyelmen kívül hagytuk a jelet és hagytuk. Emlékezzünk arra. mert „semmit sem csináltunk” . Megszoktuk. tudatosan mérlegelnénk és döntenénk. mert jelentősen csökkentik vagy telje­ sen kikapcsolják a zavaró külső hatásokra adott válaszreakcióinkat. kialakíthatunk ma­ gunkban egy új szokást: azt. nem engedelmeskedünk. hogy etetés előtt közvetlenül mindig megszólaltatták a csengőt. hogy a csengőre adott válaszként. mert lazítottunk. Belsőleg felkészültünk rá. Figyel­ men kívül hagyjuk. Egyszerűen lazítottunk. mint ahogy megszoktuk. hogy a csengő hangja el­ menjen mellettünk. hogy gondolkoznánk. A ku­ tya megtanulta. 190 A fentiekkel kapcsolatban hangsúlyozni kívánom. hogy nem let­ tünk volna kötelesek válaszolni a telefonhívásra. néhány másodperc múlva megjelent az étel. Senki sem tudja pontosan. Mélyen véssük az emlékezetünkbe azt is. hogy nem válaszolunk. Eldöntöttük. Azelőtt engedelmeskedtünk neki. ha halljuk a csengőt. hanem saját bel­ ső reakciónk. Hogyan állítsuk be magunkat a nyugalomra? A környezet részéről megnyilatkozó hatásokra ugyanolyan auto­ matizmussal reagálunk. hogy megmoz­ duljunk. hogy a külső jelnek önma­ gában nincs hatalma felettünk. miért biztosítják a nyugalmat. válaszunk függvénye. Vés­ sük ezt a képet jól az emlékezetünkbe. . hogy továbbra is nyugodtan ülve maradunk. hogy megmozdítson. a nyugtatok „lelki védőernyőt” vonnak közénk és a környezet zavaró hatásai közé. hogy egy órát csendesen fogunk ülni. az étel reményé­ * kondicionálás = feltételes reflex kialakítása —ford. hogy nem azért nem tudtunk válaszolni. A „kondicionálás”* mint kifejezés. A zavaró hatások továbbra is ott vannak. nyugodtan ülünk a szobában. távol tartottuk magunkat a cselekvéstől. mert szembeszegül­ tünk. Hatásuk lényege az. amelynek engedelmeskednünk kell. mert ezt szoktuk meg. Nem lettünk volna kötelesek engedelmeskedni. amiből ki lehet gyógyulni Tételezzük fel. lazítunk. Ugyanúgy. Ha azonban úgy döntünk. Az orosz tudós arra „kon­ dicionálta” a kutyát. Megtehettük volna — ha úgy döntünk —. hogy hívnak.

mindig félelmet és szorongást érzett. a válasz elhúzásával oltotta a tömegtől való kondicionált félelmét. Különösen. azt mondta ma­ gának: „Rendben. Holnap fogom ezt tenni. és va­ lóban elhúzzuk a választ. Egy gyermek esetében helyes. A „csengő”-technikával sikerült neki érzéketlenné tennie magát a zavaró hatások több­ ségével szemben. Ha úgy döntünk. valahányszor tömeget látott. a menekülés vágya. de nem vagyok köteles válaszolni. ill. ha a válaszadás helyett szokásunkká tesszük a lazítást. hogy mint a telefon esetében. A reakciója most már teljesen értelmetlen volt. de sokan kellemetlenül érzik magukat minden idegen jelenlétében még ha tudják is. „kondicionáltságok” kioltásánál nehéznek találhatjuk — különösen az elején —. A módszer lényege az. „csengőként” hatnak. amint nyugodtan ülünk. azt mondjuk magunknak: „A telefon cseng. Ha nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a választ. Eredetileg a válasznak volt ér­ telme: a csengő azt jelezte. függetlenül attól. beidegződések. mert gyerekként mindig azt hallották a szüleiktől. — Az ő filozófiája az volt: »Ma nem fogok aggódni miatta. a viszonzatlan szerelem ellenére. Két percet várok. de folytat­ ta. nyitott tér. amelyre „kondicionálódunk”. a lazítást. a zárt tér. van-e értelme a reakcióinknak. és ez nagyon jó tanács — ha lassan számolunk. hogy valahányszor zavaró hatások érnek. mi­ . a főnök. meginduljon a nyálképződése. akkor késleltessük! Bizonyos típusú szokások. ha kés­ leltetjük a válaszunkat. teljesen kiolthatjuk az automatikus reflexet. ugyanezen az el­ ven nyugszik. figyelmen kí­ vül hagyjuk a „csengőt”. hogy menekülnie kell. a háború. Sokan például félnek az idegenekkel való találkozástól. hogy „számolj tízig ha dühös vagy” . De nem ebben a percben. hogy „dühösnek érezzük magunkat”. De miután a műveleteket többször megismételték. hogy idegenekkel ne álljanak szóba: „Ne fogadj el édességet idegentől!” „Ne ülj be ide­ gen kocsijába!” stb. Az idegenek „csengővé” váltak. Ez a lelki 192 kép viszont „elő fogja hívni” bennünk azt a beállítottságot. a kutya nyálképződése már akkor is megindult a csengő hangjára. Vi­ szont nem érezhetünk dühöt vagy félelmet. Ezért ha képesek vagyunk tíz másodpercig viszszatartani. A kutya „kondicionálná” vált a csengő hangjára. hagyjuk csörögni a telefont. ha váratlanul „szó­ lal meg” . az elvonulás. amikor nem jött az étel. egyszerűen megszokásból. „Emlékszik Scarlett O’Harára az Elfújta a szélből? — kérdeztem tőle. nem reagá­ lunk. a pestis. Nyugodtan ülve maradunk.«” A lassított reakció segítségével képes volt megőrizni a lelki egyensúlyát. azaz amelyre megszo­ kásból reagálunk. a tűzvész. Esetenként azonban a menekülési vágya szinte el­ lenállhatatlannak tűnt. Ez a csengő arra figyelmeztet: „Veszély! Vigyázz! Mene­ külj! Érezz félelmet!” Megszokásból a régi módon reagálunk: „en­ gedelmeskedünk a csengőnek”. megtehetjük. Egy hölgy. mind a zárt. és a kutya nyálképző­ dése megindult. Környezetünkben rengeteg olyan „csengő”. mint a tömeg. ha izmaink tökéletesen lazák. akit Mary S. beállítódunk. A dühös reakció több. Ilyen esetekben már azzal is eredményt érünk el. Jobb. Hogyan hatástalanítsuk kondicionált reakcióinkat? Van azonban mód. mint kiabálni és verni az asztalt. amit akkor mutattunk. amikor csengett a telefon: vagyis a nyugalmat. zavaró inger van. Amikor úgy érezte. Hadd csöngjön!” Ez a gondolat „előhív­ ja” azt a lelki képet. nem csinálunk semmit. és a tanult reakció — a féle­ lem. mint egyszerűen kiabálás és asztalverés. A válasz visszatartása fékezi és megzavarja a kondicionált folya­ mat automatikus lefutását. ernyedtek. A tanács. semmilyen választ sem adunk. Ez egyben az izmaink megfeszülése is: ez a szervezet reakciója. lazítunk. hogy fi­ gyelmen kívül hagyjuk a „csengőt”. és „hagyjuk. azt a vi­ selkedést. a főnök stb.ben. a hatalom emberei — pl. Mások olyan dolgokra reagálnak félelemmel és szorongással. ha óvakodik az idegenektől. hogy barátról és nem ellenségről van szó.-nek fogunk hívni. hogy csengjen”. hogy jön az étel. Mind a tömeg. hogy hatástalanítsuk a kondicionált válaszo­ kat. a nyílt tér. Mary S.

Az izmok elernyedése magával hozza a „lelki lazítást”. Egy olyan zuga. A békesség pedig azonos 194 a lélek harmóniájával. időről időre visszavonuljunk oda. ahogy ezt megtehetjük. hogy engedelmeskedjek a »parancsnak«?” A lazítás. lelki védőernyőt képezve. hogy az ember képtelen haragot érezni. nyugtaiéként hat Jó. Az előző fejezetben szó volt arról. hegyeken. erőt gyűjtsünk. amely mindig csendes. Mert az ember sehová nyugodtabban. hogy bármi is megzavarja. hogy be­ letekintve azonnal teljes békesség tölti el. Az óriási feladat láthatóan nem viseli meg. nem csökkenti életerejét. ha figye­ lembe vesszük. za­ vartalan. és nem a külső hatások következményei.előtt elhagyom a termet. Aztán azzal folytatta. amit mindig magunkkal tudhatunk. Védjük magunkat a zavaró hatások ellen a laza beállí­ tottság fenntartásával. és mindennel berendezzük. aggódásunk. Ez a képzeletünk által épített nyugodt szoba a legbensőnkben. A lazítás lényege — nincs reakció. ellen­ ségességünk. A feladatunk az. hogy háborús elnökként súlyos problémákkal kell megbirkóznia. Építsünk magunknak egy képzeletbeli csendes szobát! Olvassuk. bármilyen viharos és hul­ lámzó legyen is a felszín. különösen. Ezt válaszolta: „Van egy egyszemélyes fedezék a lelkemben”. ha olyan a belső világa. ha világosan látjuk. mint saját leikébe. És a legjobb módszer. Ezért a lazítás olyan természetes nyug­ tatószer. amely lelki védőernyőt hoz létre köztünk és a környezet za­ varó hatásai között. hogy kipihenjük magunkat. nyugtalan­ kodni. lelki és érzelmi nyomáscsökkentő kamraként működik. ami pihentet. mint „felkészülés a cselekvésre”. félni. mint ahogy szert teszünk a „csináld magad”nyugtatóra. ahol nem engedi. aggódásból. a békés „laza beállítottságot”. Meggyőződésem. és ez meglepő. amelyet sosem zavar meg semmi. tengerparton. zavartalanabbá vissza nem vonul­ hat. A válasz hiánya lazítást jelent. mozdulatlan központba. Saját nyomáscsökkentő kamránk Minden embernek szüksége van a lelkében egy csendes szobácskára. A leghasznosabb tanács — melyet bármikor is adhattam a páci­ enseimnek — az volt. hogy minden személyiségnek van már egy ilyen belső központja. hogy képzeletben felépítünk magunknak egy aprócska lelki szobát. „Leereszti” az idegeskedésből. napi tevékenysé­ günk során. Az izmok megfeszülése nem más. hogy zavaró érzéseink: haragunk. lehetővé teszi energiáink felfrissítését. amikor csak akarod. félelmünk. ezt a központot. időről időre ő is visszavonul egyszemélyes lelki fedezékébe. eredményesen birkózzunk meg feladatainkkal. felfrissüljünk. 195 . Ezért aztán a napi lazítási gyakorlataink során ugyanúgy megtanuljuk a gátlások csökkentését. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. hogy tanuljanak meg visszahúzódni ebbe a csendes. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást. amely mozgás közben is mindig a helyén marad. nyugtalankodásból fakadó nyomást. ha az izmai tökéletesen lazák. különösen. Tudományos kísérletekkel bizonyították. s újhodj meg lélekben!” [22] A második világháború utolsó napjaiban valaki azt mondta Harry Trumannak. pihen és összeszedi ma­ gát. hogy minden előző elnöknél jobban viseli az el­ nöki teendőkkel járó stresszt. bizonytalanságunk — saját válaszreakcióink. Micsoda korlátoltság! Hiszen meg­ teheted. Ugyanezen oknál fogva a lelki lazítás erőteljes „gátláscsökken­ tő”. hogy megtaláljuk magunkban ezt a csendes zugot. mit ír erről Marcus Aurelius: „Az emberek búvóhelye­ ket keresnek maguknak: falun. egy csendes központra a bensőjében. hogy önmagadba visszavonulj. nyugodt. mint egy kerék központja vagy egy tengely. Mindezek a dolgok — lénye­ güket tekintve — saját érzelmeink. Két percig csak vissza tudom utasítani. hogy „visszatérve” a célok és teendők világába. hogy miként a katona is egysze­ mélyes fedezékébe bújik védelmet keresve. visszanyerjük küzdőszellemünket. hogy a gátlás a túlzott nega­ tív visszacsatolás vagy a negatív visszacsatolásra adott túl erős re­ akciónk következménye. aggódni. azaz „felkészülés a válasz­ adásra”. mozdulatlan. hasonlóan az óceán mé­ lyéhez.

ha az emberek káros hatások nélkül tudnák „lefújni a gőzt”. sárga és az arany közül választanunk. Ott van a kedvenc karosszékünk. ami miatt ideges­ kednünk kellene. A fal a kedvenc színeinkben pompázik. buszon utazva — húzódjunk vissza ebbe a csen­ des szobába. papa?” „Nos kisfiam — mondja az apa — azt hiszem. az anyaföld olyan. mert a szobánk csendes. kezdjük magunkat úgy érezni. kikapcsolódásra. A hangjukat azonban nem hall­ juk. a felelősségtől. Semmi sincs benne. Egy lelki kép. egy olyan „szobára”. Olyan gonddal építsük fel és rendezzük be ezt a szobát. Egyszerűség. Amikor esernyőt nyitsz az eső ellen. minden a helyén van. gondoltam magamban. mint a szavak. Szükségünk van egy bizonyos mennyiségű „ábrándbamenekülésre” Igaz: ez menekülés a valóságtól. Hullámok hömpölyögnek. Ez lehet egy gyönyörű tájkép. Bizonyos nyomás halmozódik fel benne. elvonulunk mindentől. a döntésektől. de van képzeletem. amikor a kép erőteljesen szimbolikus értelmet hordoz. a világtól. Évenként megyünk szabadságra. megbékélve a világgal. És kivenni a vakációt. a régi felelősségektől. nem kell nyugtalankodnunk. 196 Amikor házat építesz. Amint kezdjük érezni. A képek erőteljesebben hatnak az automatikus mechanizmu­ sunkra. A gondokat a lépcső alján hagytuk. A zsúfolt napodból így kiszakított néhány perc busásan megtérül. Az egyik ablak a végtelen óceánra néz. amint leülünk kedvenc ka­ rosszékünkbe. Egy kisfiú állt mellettem. csend. a nyomástól. mint egy üldözött vad. ha szeretjük a költészetet. a következő: Egy látogatásom alkalmával a Yellowstone-parkban arra vártam. és védve legyen a külső hatások állandó bombázásával szem­ ben. A gejzír hirtelen óriási mennyi­ ségű forró gőzt lövell ki. hogy védd magad az időjárás viszontagságai­ tól. Lássuk. Mondjuk magunkban: „Felmegyek a lépcsőn. amikor az érzelmi nyo­ más eléri bennük a kritikus értéket! Nincs se gejzírem. Most már bent vagyok. Ezért aztán csendes szobámba visszahúzódva haszno­ sítom ezt a lelki képet. és lelkileg el­ 197 . ahol pihen­ het. eltávolodva a teendőktől. De az alvás is „menekülés” a valóságtól. a régi kötelezettségektől. mint egy gigantikus bojler. amelyet igen hatásos­ nak találtam. Mondjuk ma­ gunknak: „Pihenek egy kicsit a csendes zugomban”. Nett kis zug. ha szeretjük a festmé­ nyeket. amelyek elvonnák a fi­ gyelmünket.” Milyen csodálatos lenne. de célszerű a pihentető kék. hogy egészséges maradjon.” Képzeletünkben vegyük észre a csendet. Aztán képzeletben lássuk magunkat. visszahúzódunk a „nyomáscsökkentő kamránkba”. Nem kell sem­ miben döntenünk. a kötelezettségektől. mintha valódi lenne! Ismernünk kell minden részletét! Mindennap egy kis vakáció Valahányszor napközben akad egy pár szabad percünk — meg­ beszélések között. és időnként lefúj. kezdünk zaklatottabbak lenni. amint megyünk felfelé a lépcsőn. tökéletesen lazán. világoszöld. az is menekülés. hogy növekszik bennünk a fe­ szültség. Ezek­ ben a pillanatokban. nagyon csendes. „Szabadságoljuk magunkat” a régi helyektől. Felidézem az Öreg hűségest. mint mi mindnyájan. a nyugodt részleteket. lehet a kedvenc költőnk kötete. mint ahogy fizikai lényünknek is szüksége van egy valódi házra. se lefújó szelep a koponyám tetején. amelynek kiol­ vadt a biztosítéka. mossák a partot és visszagördülnek. Különösen igaz ez. Most kinyi­ tom az ajtót. Szüksége van arra. teljesen. Idegrendszerünknek szüksége van egy bizonyos mennyiségű menekvés­ re. ahol visszanyerheti erejét. A berendezés egyszerű: nincsenek benne olyan dolgok. nem kell sietnünk. hogy kilövelljen az „Öreg hűségesének nevezett gejzír. Ez nagyjá­ ból óránként szokott bekövetkezni. Lelkűnknek és idegrendszerünknek ugyanúgy és ugyanolyan szüksége van egy „másik” helyre. hanem jó befektetés. Ez nem elvesztett idő. A szobánk­ ban biztonságban vagyunk. szépség — ezek a kulcselemek. hogy időnként elszakadhas­ son. vonuljunk vissza néhány percre ebbe a zugba.ami felfrissít. Egy csendes lelki szobácska min­ dennap lehetővé tesz az idegrendszerünknek egy kis vakációt. Otthagyjuk őket. aki megkérdezte az ap­ jától: „Miért csinálja ezt. az is menekülés. az is menekülés.

Ellenkező esetben a régi szituáció elemei átkerülnek az újba. vagy „lerepítem a tetőt”. szinte min­ den telefonhívásra gorombán. Ingerlé­ keny a feleségével és a gyermekeivel. .képzelem. Az álmatlanság. Egy nagy cégnél rendszeresen tapasztalták. amint az érzelmi gőz. szükségünk van egy kis áthangolódásra. a sikertelenségérzésnek. az idegeskedésnek és kapkodásnak a „zaccát”. és csak azután láthatunk hozzá az újak megoldásához. felment bennünk a nyomás. Hazamenve fizikailag szakított a munkájával. vagy éppen egy olyan helyzetből szabadult. nő annak a valószínűsége. Egyre nőtt benne az agresszivitás. hogy egyik vezető munkatársuk anélkül. Az érzelemátvitelek balesetet okoznak A biztosítótársaságok. Egész nap úgy érezte magát. ellenséges hangon válaszolt. 198 A nap folyamán különböző típusú lelki és érzelmi szervezettség­ re. „ Ürítsük ki” automatikus mechanizmusunkat. hogy ennek tudatában lett volna. feszültek va­ gyunk. Ellenkező esetben az első helyzetből szármázó érzelmi „átvitel” zavarokat okoz a második helyzet kezelésében. és mégis — dühös. teljességgel lehetetlen. Ez a néhány perces visszavonulás a lelki szobánkba lehetővé te­ szi. mielőtt a másik ügyféllel kezdünk tárgyalni. tartson egy öt másodperces szünetet. beállítottságra van szükségünk. hogy valaki félelmet. és nem tud lazítani. lelki eszköztárat igénylő helyzetek között alkalmazzuk ezt a technikát. Inkább hasonlít egy olyan emberre. ha úgy érezzük. amelyek dühössé és in­ gerültté tették. a nyugalom. Valójában nem dühös a többi ve­ zetőre. A cég kötelezővé tette min­ den vezetője számára. hogy „le­ fújom a gőzt”. a békesség. . és ártalmatlanul távozik belőlem. 199 . Képzel­ jük magunk elé: ez az ember egy nyűgös tárgyalás közepén van. aki nagyon rossz álom­ ból ébredt: álmában olyan dolgok történtek. Ha a volán mellett ülő éppen összerúgta a port a házastársával vagy a főnökével. amikor egy ügyféllel. lelki beállított­ ságra van szükségünk. Tudatában van annak. mint ahogy a gejzír lefúj. amelyek a gépkocsivezetés követel­ ményeivel nincsenek összhangban. és ezt valóban nagyon fontos tudnunk. Még mindig „fűt a kazánja”. Lelkileg és érzel­ mileg még mindig próbálnak változtatni a helyzeten. Az a megfogalmazás. . És ha pont egy feldúlt ügyféllel volt dolgunk. és kész! Hasonló módon működik a „félelemátvitel” is. noha otthon semmit sem tud csinálni a megol­ dásukra. amely agresszívvá tette. Folytatja a töprengést mun­ kahelyi problémáin. lelki alkalmazkodást. Mint már mondtam. tele bosszúsággal. az érzelmi nyomás eléri a fejemet. . Más hangulatra. és csörög a telefon . hogy az igazságtalanságok csak az álmában történtek meg vele. de magával vitte otthonába az agresszivitás­ nak. és akkor kezdjen be­ szélni. mielőtt új problémával kezdünk foglalkozni! Ha számítógépen kezdünk dolgozni. Próbál­ juk meg felidézni ezt a lelki képet. noha most a pihenés és nem a „cselekvés” van napirenden. a csend szintén átvihető. másként fogalmazva az érzelmi „átvitelre” jó példa lehet a következő: Egy vállalatvezető hazaviszi a munkahelyi gondokat és a mun­ kahely hangulatát. először ki kell ürítenünk a gépből az előző problémákat. jól asszociálhatok a lelki gé­ pezetünk működésével. arra a következ­ tetésre jutottak. A nyugalom érzése ugyanígy átvihető egy új helyzetre A szeretet. mosolyogjon . és rossz választ fogunk kapni. ha eltérő hangulatot. hogy sok autóbalesetnek érzelemátvitel az oka. a gorombaság gyakran az érzelmi terhek „átvitelének” következménye Sokan problémáikat magukkal viszik az ágyba. hogy balesetet okoz. mint akit üldöznek. hogy „kitisztítsuk” a sikermechanizmusunkat. kutatva a balesetek okait. Ezért hasznos dolog. ha éppen az imént kudarc érte valamiben. Olyan érzéseket és magatartásformákat visz át a volán mellé. hogy mielőtt felemeli a kagylót. Talán egy adag kudarcélmény is gyötörte. amikor a főnökünkkel beszélünk — másra. A lelki gépezet kiürítésének kudarcára. ami ingerlékennyé teszi az embert.

Mint célkö­ vető lények. a szorongás ér­ zését. zsoltár élénken ecseteli annak az embernek az érzelmeit. ho­ gyan kell megfelelően válaszolnunk a környezeti hatásokra. lehetetlen. mert megtalálta a „rejteket” a lelkében. Ez a néhány csendes perc „tiszta lapot” teremt. Vagyis igyekszünk a külső hatásokra olyan válaszokat adni. . . Építsük fe l saját „lelki védőernyőnket! ^ Az ismertetett technikát alkalmazva létrehozhatjuk saját lelki vé­ dőernyőnket. és egy új szakaszt nyithatunk. melyek mutatják. legyen szó egy egyszerű megbeszélés­ rő l^ rendelőmben vagy egy bálról. hagyjuk teljesen figyelmen kívül a rossz és boldogtalan „tényeket”. A dögvésztől” az ellenségtől. és elle­ nünk dolgozik. hogy hig­ gadtnak érezhessük magunkat. eltűnnek. a nemreagálás a helyes vá­ lasz. függetlenül attól. Mangan tanácsolja. válaszunk „csinálja” azt. Az ember. Egyidejűleg nyugalmat. és ezeket az érzéseket átvisszük a következő tevékenységre. nyugodt és higgadt. ismét eltöltők néhány percet a „csendes szobámban”. miközben teljesen laza. nem imbolyoghat. hogy nyugtalanságot érezzünk. Másrészt a magas fokú összpontosítás. ami segít kirekeszteni a zavaró hatásokat. de áll szilárdan és megszelidíti a körülötte dübörgő hullámokat” — mondja Marcus Aurelius. amin a hullámok megtörnek. hogy félelmet érzünk. Ha nem reagálunk. Ugyan­ akkor meg kell őriznünk hajónk stabilitását és úszóképességét. akkor a nemválaszolás. hanem egyszerűen „hagyjuk. nyugtalankodunk. nyugalmat. és újból haladhassunk a célunk felé. ha az ember átviszi a műtőbe a kapkodás. hogy akár egy kóbor 201 . mint a hajó: egy megadott irányban haladunk. de ezt a körülményt nem lehet elégszer hangsúlyozni. mindenekelőtt CSELEKSZÜNK. és mint ahogyan James T. semmi szükség sincs arra. És ez — akarjuk. Aztán már ezen a célkövető rendszeren belül reagálunk. a veszélytől („ . reagál­ junk. Jómagam műtét előtt és közvetlenül műtét után minden esetben alkalmazom a „csendes percek” módszerét. az agresszió. Nem hányódhat. aggódásunk vagy higgadtságunk oka nem a külső hatás. A 91.haragot vagy szorongást érezzen. mint ahogyan William James is tanácsolja. hogy boldogok legyünk. ugyanúgy. akárhonnan is fújjon a szél. Ezért néhány tökéletesen laza percet töltök a „csendes szo­ bámban”. Ezért aztán mielőtt elhagyom a műtőt. mikor térünk el az iránytól. lényegét tekintve „kezdeményező” és nem pusztán „válaszoló” lény. És ha valamilyen válasz eltérít bennünket az iránytól. Érzelmileg teljesen figyelmen kívül hagyja őket. nem akarjuk — így van. jobb ke­ zed felől tízezren”). Ezért a csendes „lelki szobácskánkba” való visszahúzó­ dás kiváló módszer az érzelmek és hangulatok „kitakarítására”. „Légy hasonló ah­ hoz a szirthez. és segít. hogy csörögjön a telefon”. A sebészet nagyfokú összpontosítást. A korábbi érzelmek elpárolognak. Kitűzzük a célunkat. békességet. a repülő nyíltól nappal. Olyanok va­ gyunk. hanem az arra adott saját válaszunk. hogy módosíthassunk. a környezet kikap­ csolása — ami olyannyira fontos a műtét során — teljesen helytelen lenne társasági alkalmakkor. A könyv során viszont végig arról beszéltünk. Noha erről már nem egyszer beszéltünk. Véssük jól emlékezetünkbe: idegességünk vagy nyugalmunk. hogy megtisztítsam a „lapot” az új helyzetek számára. Érzelmi stabilizátorunk Bármilyen célkövető helyzetben önmagában is fontos cél. meghatározzuk haladásunk irányát. Végzetes lehet. Mi nem egyszerűen csak válaszolunk a környezeti hatásokra. Érzékelnünk kell a negatív viszszacsatolás jeleit. pontosságot követel. hogy eredményesebbek legyünk. A saját reak­ ciónk. frissességet érzünk. mi történik körülöttünk. hogy bármilyen módon is válaszoljunk. aggódunk. amelyek elősegítik szándékunknak megfele­ lő haladásunkat. biztosítja a lelki békénket. 200 aki biztonságban érzi magát „az éjszakai ijesztéstől. nem dőlhet meg. hogy megőrizzük belső stabilitásunkat. és szi­ lárd — vagyis érzelmileg nem reagál. hagyjuk teljesen figyelmen kívül az idegen környezetet. Ha a negatív visszacsatolásra adott válaszaink nem visznek kö­ zelebb a célunkhoz vagy nem szolgálják az elképzeléseinket. nem válaszol a riasztó „csen­ gőkre” a környezetében. Kitisztítja a gépezetünket.

Emlékezzünk arra. az a rossz szokás. Elemezzük a kör­ nyezetünket — tudatosítsuk magunkban. mintha va­ lóságosak lennének. hogy naponta lazítsunk. hogy az idegrendszerünk nem képes különbséget tenni a valóságos és az élénken elképzelt él­ mények. Azokon a negatívumokon túl. A lazítás a természet maga alkotta nyugtatója. Aztán ezekre a negatív képekre úgy reagálunk. a szorongásos képekre adott helyes válasz az. a jelen pillanatban. mint már az előzőekben szó volt róla. Még a heves viharokat is ki kell állnia. hogy „engedelmeskedjünk” vagy re­ agáljunk egy „félelem-csengőre” vagy „aggódás-csengőre”. Kigyógyulunk a túlreagálás rossz szokásából. hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk őket. Cseng a telefon. amelyek az új hely­ zetnek nem felelnek meg. mond­ juk magunkban: „Hagyom. ha késleltetjük a megszokott. Aztán amikor te­ vékenységünk során alkalmaznunk kell a „nemválaszolást” . amilyen ez a valóság lehetne vagy ami bekövet­ kezhetne. amivel csillapíthatjuk az idegi reakciókat. Amint Prescott Lecky mondta: „Meg kell őriznünk egyazon beállítottságot a környezet változásai ellenére. Éljünk érzelmileg a jelenben. ami csak a képzeletünkben létezik. nyugtalankodást. Gyakorlat: Képzeletben alkossunk meg egy élénk lelki képet. Ha ezt tesszük. Vigyük át ezt a békés. amint nyugodtan. Amikor aggódunk. hogy „csörögjön a telefon”. hogy ezt tehessük. a valósággal ellentétes lelki képe­ ket alkotunk arról. és nem lesz időnk arra. hogy „hagyjuk csörögni a telefont” . de nem tö­ rődünk vele — hagyjuk. a túl érzékeny „vészelhárító reakció” következménye. hogy csengjen. Szemünket 202 tartsuk a labdán. automatikus. Ami az érzéseinket illeti. mi az. hogy a környezet bármely hulláma „megdobáljon”. letérjünk az irányról. sokan „fenyegető” szalmabábokat alkotnak képzeletükben. tapasztalatok között. hogy hánykolódjunk. hogy csinálunk valamit. hogy eluta­ sítjuk a reagálást. arra kell figyelnünk. gon­ dolkodás nélküli reakciót. olyan lelki beállítottság. Ahhoz. Ne hadakozzunk szalmabábok ellen. hogy valójában apró hatásokra túlzott reakcióval válaszoljanak. érzelmi és stílusbeli elemektől.” Az a módszer. hogy csörögjön a telefon!” Ezután hasz­ 203 . Tanuljuk meg. ami ténylegesen lé­ tezik. Csak arra reagáljunk. Ne idegesítsük magunkat halálra saját képzeletünk szülötteivel. és erre reagáljunk — spontánul. emlékezve erre a lelki képre. Hagyjuk abba a szalmabábok elleni harcot! A nem megfelelő reakció egy másik típusa. Ahány­ szor csak csábítást érzünk arra. hogy olyas­ mire reagálunk érzelmileg. hanem úgy is. hogy egy fiktív. háborítatlanul ülünk. „amit éppen csinálunk” . A többit hagyjuk figyelmen kívül. feszültséget okoz. itt és most. képzeletünkkel további fenyegető lehetőségeket al­ kotunk: hogy ez vagy az megtörténhet. „Elsősegély”-értékű gondolatok Az alábbi gondolatok mindig a segítségedre lehetnek. kioltjuk a régi fel­ tételes reflexeket. A lazítás — nem­ reagálás. legyenek hát mindig „kéznél”: A belső nyugtalanság — a lelki béke ellentéte — mindig a túlreagálás. ami most történik. vagy mi lesz. Megóv at­ tól. és érzelmileg saját képzeletük teremtmé­ nyeire reagálnak. egy­ szerűen csináljuk azt. nem zavartatjuk magunkat a külső hatásoktól. Tu­ dat alatt elfogadhatatlannak tartva. ami idegeskedést. háborítatlan beállítottsá­ got a napi tevékenységünkre. Alkalmazzuk a „csendes szoba” lelki technikáját akár mint nap­ közbeni nyugtatót. amely segít megőriznünk a stabilitásunkat. ha ez vagy az bekövetkezik. Ha hagyjuk. amelyek valóságo­ san is léteznek. A nemlétező problémákra adott helyes reakció: nem csinálni semmit A képzelt problémákkal szemben nemcsak úgy tehetjük magun­ kat érzéketlenné. miközben lazítunk. ami ténylegesen van.hullám is felborítsa. valójában beépített nyugtatóként védőernyőt ikta­ tunk be önmagunk és a zavaró hatások közé. akár mint az érzelmi „mechanizmusunk” megtisztítására alkalmas esz­ közt a hangulati. képzelt környezet nemlétező hatásaira reagáljunk. akkor megfelelő lesz a reakciónk. nyugodt. alkotó módon.

Képzeljük el. amely vagy tönkretesz.) Ha megfelelően reagálunk a kihívásra. egy nagyobb pontosság forrása lenne számukra. akik tudatosan vagy öntudatlanul elsajátították. háborítatlanul ülünk. füg­ getlenül a környezet hőmérsékletétől. egyiket a másik után. amikor egy kihívásnak kell megfelelniük. mert nem tudják. Arról van szó. a „válság” olyan erőt. Golfnyelven kifejezve „a nyomástól összeroppan” . amelyeket normális körülmények között magunkénak mondhatunk. Sokan azért nem működtetnek ilyen szabályozót. a lazítás technikáját. hanem tartja az „előírt” hőfokot. aki ha komolyabb tét nélkül játszik. A lelki hőfokszabályozónk Szervezetünkben egy beépített hőfokszabályozó működik. tesszük a dolgunkat. Képzeljük el magunkat napi tevé­ kenységünk közben. a kiélezett helyze­ tekre megfelelően reagálni. A sikeres kockázatvállalók E típusok nem valami öröklött. Másrészt vannak sportolók. belső képesség megléte vagy hi­ ánya miatt különböznek egymástól. Vannak diákok. akiknek teljesítménye csökken. Mintha maga a helyzet egy erőtöbblet. mert nem veszi át a környezet hőmér­ sékletét. Ha reakciónk nem megfelelő. amely testünk hőmérsékletét automatikusan 36. Amikor azonban nagyobb versenyen vesz részt. Képzeljük el magunkat olyan múltbéli helyze­ tekben. akár a vállalkozásban. és nem tudják. teljesítménye elfogadhatatlan. kitűnő teljesítményt nyújt. hogy megtanul­ tak vagy nem tanultak meg a válsághelyzetekre. A „válság” olyan helyzet. fejezet Hogyan változtassuk a válságot alkotó lehetőséggé? Ismerek egy fiatal golfozót. amint megőrizzük ugyanazt a nyugodt. lehetőségeinktől. akiknek feszültség hatására nő a tel­ jesítménye. De van egy beépített lelki hőfokszabályozónk is. mint a testi hőfokszabályozónk. olyan képességeket szabadíthat fel bennünk. ami lehetővé te­ szi. erőnktől is. Képzeljük el magunkat. függetlenül a körülöttünk tapasztalható „érzelmi atmoszférától”. és vannak. nyugodtan. Azok. akik akár a sportban. Kint lehet a fagypont alatt vagy akár + 40 fok is. Hasonló jelenség figyelhető meg a vizsgákon. vagy embert farag belőlünk. kapkodás nél­ kül. a hőmérsékletünk 36. (A „crisis” is a situation which can either make you or break you. a vál­ ság megfoszt még azoktól a képességeinktől. Nem tudják. noha a tennivalónk nyomasztóan sok. amikor kiborultunk. 205 204 . há­ borítatlan tartásunkat a különböző „siettető csengők” és „szorító csengők” ellenére. akár közössé­ gi aktivitásban magasabb teljesítményeket nyújtanak. higgadtak mara­ dunk. 13. alkalmazva a nemválaszolás. hogy létezik. hogyan kell sikeresen reagálniuk válsághelyzetekben. hogy nem kötele­ sek átvenni a külső érzelmi atmoszféra „hőmérsékletét”.náljuk képzeletünket a nemválaszolás gyakorlására különböző élet­ helyzetekben. miközben egy társunk tör-zúz. akiknek növekszik a vizsgadrukk hatására. olyan emberek. de most nyugodtak. Pedig ér­ zelmi hőfokszabályozónk legalább olyan fontos a lelki egészsé­ günkhöz.6 fokon tartja. hogy az ilyesmi lehetséges. A szervezet azért képes megfelelően működni. amelyekkel egyébként nem rendelkeznénk. amint csendesen.6°C. ha­ talmunktól. ki­ fogástalan. hogy stabil értéken tartsuk az érzelmi hőfokunkat. Kezdjük el ezért a mű­ ködtetését a fejezetben ismertetett technikák alkalmazásával.

hogy mind az állatok. és csak igen nehezen tanulták meg. hogyan hagyhatják el az égő épületet. Nem lesz képes rögtönözni. hogy megtanulják. Túlmotiváltakká váltak. Csak előre rögzített terv szerint képes eljárni. kiderült. Ha például jóllakott patkányok szabadon barangolhattak egy labi­ rintusban. nem talál másik megoldást. amelyek megmentették őt. „beidegződnek”. amikor hosszú távot kell leúsznia. vagy úgy reagálnunk. a sikertelenségtől megzavarodva. Amikor ezt az utat elzárták. hogy válsághelyzetekben gyorsan tanulunk. ha a válság elemei csak kis súllyal vannak jelen a tanulási helyzetben. „Egyreakciós” magatartást fejleszt ki 206 magában. nem pedig visszariadva. rosszabb eredményt mutattak. Ha az állat túlmotivált. hogy válsághelyzetekben megfelelően reagáljunk: (1) Olyan körülmények között kell megtanulnunk bizonyos dolgokat. és valahogy megtanul úszni. szabadon „tanulmányozhatták azt” . amelynek tagjai már 12 órája nem ettek. Dr. mintha minden apróbb ki­ hívás élet—halál kérdése lenne! (1) GYAKORLÁS FESZÜLTSÉGMENTES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Lehet. de nem tanulunk helyesen. hogy spon­ tánul reagáljon új helyzetekben. „válsághelyzeteket” összefüggéseikbe ágyazva értékel­ ni. Tolman. úrrá lett rajtuk a sikertelenségérzés. Szembenézve az éhség által kiváltott válsághelyzettel. hogyan juthatnak el az élelemhez egy labirintuson keresztül. általában 207 . a megismeréstérképe szűk és korlátozott. Laza körülmények között kell gyakorol­ nunk! (2) Meg kell tanulnunk határozottan. támadó szellemben szembenézni a válsággal. a későbbi válsághelyzetekben jobb eredményt mutattak. amelynek megoldását meg kell tanulnunk. ügyelve a dolgok helyes arányaira! Nem szabad a bolhából ele­ fántot csinálnunk. Ez a rossz. Egy másik csoportnak. mind pe­ dig az emberek környezetükről egy „agytérképet” vagy más szóval „megismeréstérképet” készítenek. aki nem tud úszni. A „ tűzoltó gyakorlatok” lehetővé teszik. hogyan viselkedjünk válsághelyzetekben Az emberek hasonlóan viselkednek. normális viszonyok között megtanuljuk. Gyorsan tanul. Beléjük rögződött a célhoz vezető egyetlen „helyes” út. tehát nem válsághelyzetben tanulniuk és gya­ korolniuk. Edward C. Ha motivált­ ságuk nem túl erős. amikor hiányoznak a feszültségteremtő tényezők. hogy ha a kísérleti patkányoknak lehe­ tőségük volt normális. Ahhoz. hat próbálkozással „fedezték fel” a helyes utat. ehhez húsz próbálkozásra volt szüksége. hogy bajnok legyen. a le­ hetőségekre. De így sosem fog meg­ tanulni annyira. miközben tanulnak. Később azonban amikor kiéheztetett álla­ potban tették be őket a labirintusba. védekező mó­ don! Meg kell tanulnunk. hogy válsághelyzetben a kihívásra. aki pszichológus. mintha nem tanultak volna semmit. amelyik már 36 órája nem evett. ezek a „képzett” patkányok hatékonyan oldották meg a feladatukat. és ne a veszélyekre összpontosítsunk! Meg kell tanul­ nunk állandóan magunk előtt látni a pozitív célt! (3) Meg kell tanul­ nunk az ún. és a vál­ ságos helyzet erőt adhat neki. hogy megmeneküljön. amelyeknek kiéhezett állapotban kel­ lett kiismerniük a labirintust. ezek a térképek kiterjedtek és átfogóak. hogy korábbi barango­ lásaik során rengeteget tanultak. mint az állatok. milyen más útvonalon juthatnak el az élelemhez. az állat. úgy tűnt. Tolman megfigyelte. célszerűtlen mozdu­ latok. annál nehezebben és annál kevesebbet tanulunk. A durva. hogy valahogy kievickéljen a partra. Bruner professzor két csoport patkányt tanított arra. mert gyorsan megtalálták az éle­ lemhez vezető utat. és később nehéz lesz egy jobb stílust elsajátítania.Ahhoz. célszerűtlen stílus aztán a végzetét okozhatja egy tényleges válsághelyzetben. vagyis nem áll fenn „túlmotiváltság” . „előítéletes” lesz. hogy válságmentes. azt állítja. Dobjunk egy embert a vízbe. Az egyik cso­ port. és elveszti azt a képességét. Ha ennek alkalmazá­ sa akadályokba ütközik. és az agytérképük beszűkült. Minél súlyosabb az a válsághelyzet. Egyetlen módszert tanul meg a probléma megoldására. és az állatok viselke­ désének kiváló szakértője. Azok a patkányok viszont. Jerome S . A nyomás gátolja a tanulást Dr.

hogy egy bizonyos gyakorlatot tízezerszer ismételt el magá­ ban. vagy ho­ gyan birkózhatnak meg a feladattal megváltozott körülmények kö­ zött. mintha nem lenné­ nek idegeik. önmaguknak mondják el. elképzeli. Ha többször is végeztek ilyen gyakorlatot. akik a lehetséges legkevésbé feszült körülmények között. vagyis „válsághelyzetben”. Valami olyasmi lép fel. A legkiválóbb szónokok valamilyen formában mind alkalmazták a gyakorlásnak ezt a technikáját. hogy beszédei­ ket a tükör előtt. mint a jégcsap. vagyis spontánul reagálni a külső feltételek változásától függően. A túlmotiváltság gátolja az elemző munkát. egészen más eredményt fo­ gunk kapni. hogy tűz esetén is gyorsan és pontosan cselekszenek. Ki­ zárják a sajtó képviselőit. átfogóbb „térképet” me­ morizált. olyan nyugodtak tudnak maradni. A nyugalmat és a világos gondolkodást ötvöző beál­ lítottság — ami a gyakorlás eredménye — „átvivődik” a tűz által ki­ váltott válsághelyzetre. a híres skót színész és komikus egyszer beval­ lotta. Gene Tunney. Az eredmény: hatéko­ nyabban fogunk tanulni és cselekedni válsághelyzetekben. hogy amikor készült a bokszpárbajra. A laza gyakorlás jobb eredményre vezet A sportolók között sokan vannak. Ha egy másik épületbe kerülnek vagy valamelyest megváltoznak a feltételek. sürgetésmentes körülmények között. Lauder va­ lójában „ámyékbokszolt” egy képzeletbeli közönséggel. Mi több. mintha ugyanezt egy nem égő épületben kellene megtanulniuk. beidegződött megoldást tanultak meg. számítani lehet arra. Egy ismerősöm pedig hat-nyolc üres széket helyez maga elé. mellyel John L. Gyakorlás árnyékbokszolással Jim Corbett úr tette népszerűvé az „ámyékbokszolás” szót. Ezután kezdődött az ámyékbokszolás. Ami­ kor megkérdezték. feszültségei közepette. Feszültségmen­ tes feltételek — mindent ennek a szolgálatába állítanak. az agyuk. és a tisztánlátás képessége eltűnik. reagált. Az auto­ matikus válaszmechanizmus „berág” a túl sok tudatos erőfeszítés­ től. a túl nagy igyekezettől. mielőtt egyszer is bemutatta volna a közönségnek. több mint száz alkalom­ mal küzdött meg egy képzeletbeli Dempseyvel. Mivel nincs válsághelyzet. hogyan hagyhatnak el gyorsan bármilyen épületet. akik vala­ hogy mégis felfedezik. mint az első alkalommal. arra vonatkozóan is tanulnak vala­ mit. Azok. a világ zajától elvonultan edzenek. több mint tízezerszer lökte bal kezét saját képmása felé a tükörben. Hidegek. Billy Graham a ciprusfák tuskóinak mondta prédikációit a flori­ dai mocsárban. amelyek lehetővé tették. Az idegeik. és ez lehetővé teszi a rugalmasabb reagálást a konkrét helyzetekben. egy éven át. De ha ugyanezek az emberek lehetőséget kapnak. Sir Harry Lauder. A levonható tanulság egyértelmű: Gyakoroljunk feszültségmen­ tes. mielőtt találkozott volna a ringben Jack Dempseyvel. érzéketlenek minden feszült­ séggel. így dol­ gozta ki a leghatékonyabb elhárító mozdulatokat. egy szűk. hogyan kerülhetnek ki az épületből. Sullivant.kétszer-háromszor hosszabb időre van szükség a helyes útvonal megtalálásához. Az „ámyékbokszo­ lás” legáltalánosabb formája szónokok esetében az. hogy ne SOS helyzetben gyakorolják a menekülést. Elképzelte. Ezt olyan alapossággal tette. nem adnak tájékoztatást. Tanulmányozta az ellenfelének mérkőzéseiről készült filmeket. azt válaszolta. a Bostoni Erős Fiút 208 felhasogatta. hogyan fejlesztette ki híres balkezes „szurkálásának” technikáját. Az ered­ mény: a verseny izgalmai. 209 . hogy már szinte kívülről ismerte annak minden mozdulatát. így alakította ki magában azokat a képességeket. Nem kötődnek egy merev mintázatú reakcióhoz. ami zavarná a világos gondolkozást és a helyes cse­ lekvést. nincs túlzott negatív vissza­ csatolás sem. mint a „szán­ dékremegés”. Nyugodtan és hatékonyan térképezik fel az épületet. hanem képe­ sek lesznek rögtönözni. hogy ezekben ül­ nek. szobájának magányában. és az ilyen képzeletbeli hallgatóságnak mondja el beszédét. ugyanolyan rosszul fognak reagálni. nem idegeskednek a várható eredmény miatt: a tanult mozgások végrehajtását izmaik „emlékezetére” bíz­ zák. a motorikus szerveik egy szélesebb. hogy mély hatást gyakoroljon nagyszámú hallgatóságára. hogy Dempsey előtte áll. nyomással szemben. Amikor a képzeletbeli ellenfél mozdult.

Az „ámyékbokszolás” vagy más néven „feszültségmentes gya­ korlás” technikája annyira egyszerű, eredménye pedig annyira meg­ lepő, hogy vannak, akik ezt egyfajta mágikus hatással hozzák öszszefüggésbe. Természetesen nem erről van szó. Emlékszem például egy magas beosztású személyiség feleségé­ re, aki a társasági helyzetekben rendkívül rosszul érezte magát, és mindig izgult. Miután gyakorolta az „ámyékbokszolást” , a követke­ zőt írta nekem: „ . . . saját, üres szobámban gyakoroltam a »grand entrance«-t. Százszor vagy még többször is végigcsinálhattam. Vé­ gigmentem a szobán, kezet fogva a számtalan képzeletbeli vendég­ gel. Mosolyogtam és mindegyikhez volt egy kedves szavam, han­ gosan szólva »hozzájuk«. Aztán elvegyültem a vendégek között, itt is, ott is csevegve egy kicsit. Gyakoroltam a járást, az ülést, a társal­ gást — magabiztosan, elegánsan. El nem tudom mondani Önnek, hogy a magam számára is várat­ lanul milyen boldog voltam a G . . . T . . . Bálon. Könnyednek és magabiztosnak éreztem magam. Több olyan helyzet is akadt, amire előre nem számítottam, és nem is gyakoroltam, de csodálatosan ol­ dottam meg őket. A férjem meg van győződve, hogy Ön valami va­ rázslatot végzett rajtam . . . ” Az ámyékbokszolás az önkifejezésre épít Az „ámyékbokszolás” során az önkifejezést gyakoroljuk, még­ hozzá gátlásokat kiváltó tényezők kizárása mellett. Megtanuljuk a helyes mozdulatokat, közben egy „lelki térképet” készítünk, amely megmarad az emlékezetünkben. Ez egy átfogó, általános és rugal­ mas reagálásra lehetőséget adó térkép. Válsághelyzetben aztán, amikor valóságos nehézségek, gátló tényezők merülnek fel, a meg­ tanult helyes, nyugodt módon válaszolunk, cselekszünk. Mi több, mivel laza, külső nyomástól mentes körülmények között gyakorol­ tunk, tanultunk, képesek leszünk rögtönözni, spontánul reagálni a kihívásokra. Az „ámyékbokszolásunk” egyidejűleg elősegíti, hogy kialakítsuk a sikeres cselekvésre képes önmagunk lelki képmását. Ennek a sikeres énképnek az emléke további segítség számunkra, hogy jobban teljesítsünk. 210

A sikeres lövészek egyik titka: a képzeletbeli lőgyakorlatok A kezdő gyakran azt tapasztalja, hogy a kezét mindaddig stabilan tudja tartani célzás közben, amíg nem akarja meghúzni a ravaszt. Ha egy üres fegyvert tart a kezében, képes azt stabilan a célon tartani, de ha a fegyver töltve van, és szeretne jó eredményt elérni, keze reszketni kezd és a fegyver csöve ellenőrizhetetlenül ugrál. Olyan ez, mint amikor cérnát akarunk befűzni a tűbe. (Ld. a l l . fejezetet.) A sikeres edzők szinte kivétel nélkül az úgynevezett „üres” lövé­ szetet javasolják a jelenség leküzdésére. A lövész nyugodtan, meg­ fontoltan céloz, és „elsüti” a ravaszt. Nyugodtan és alaposan tanulmányozza, hogyan tartja fegyverét, ferdén vagy nem; meghúz­ za, vagy megrántja a ravaszt. Nyugodt feltételek között alakítja ki a helyes rutint. Nem reszket a keze, mert nem erőlködik, nem ideges­ kedik, hogy milyen eredményt fog elérni. Ezer meg ezer ilyen „üres” lövés után a kezdő már stabilabban fogja tartani és elsütni a töltött fegyvert, fenntartva ugyanazt a lelkiállapotot, amit az „üres” lövészet során sajátított el. Töltött fegyverrel is képes lesz ugyan­ olyan nyugodtan, célszerűen kivitelezni a szükséges mozdulatokat. Egy üzletkötőaki a „ nemeladást” gyakorolta Egy fiatal üzletkötő panaszkodott nekem, hogy valahányszor szembe kerül egy potenciális vevővel, „leblokkol”. Problémájának lényege az volt, hogy képtelen megfelelő választ találni a másik ki­ fogásaira. „Amikor az ügyfél kifogásol valamit — bírálja a portéká­ mat — képtelen vagyok bármit is mondani. Később aztán egy sor jó érv jut az eszembe.” Meséltem neki az „ámyékbokszolásról”. Arról, hogy ha elképze­ li előre ezeket a helyzeteket, előre betanulhat egy sor típusválaszt. Ez segít az automatikus sikermechanizmusán, amelynek megfelelő és spontán választ kell találnia minden helyzetben. Ha túl nagy fe­ szültségben vagyunk, túlságosan erősek az indítékaink, vagyis „túl­ motiváltak” vagyunk, ha túlságosan is idegeskedünk a siker miatt, ez az automatikus mechanizmus „berág” . „Ön azért tud utána meg­ felelő válaszokat találni — folytattam —, mert laza, feszültségtől, sürgetéstől mentes körülmények között gondolkozik. Az ön problé­ 211

mája most az, hogy nem elég gyorsan, nem elég spontánul reagál az ügyfél felvetéseire. . . ” Elsőként azt tanácsoltam neki, gyakorolja a helyes magatartást különböző képzeletbeli eladási helyzetekben. Hogyan megy be, ho­ gyan mutatkozik be. Aztán találjon ki különböző ellenvetéseket, bármilyen nyakatekerteket is, és válaszoljon rájuk hangosan. Ez­ után a gyakorlatot valós helyzetekben kell folytatnia, valóságos ügyfelekkel. Azonban ilyenkor is „üres fegyverrel” kell céloznia, már ami a szándékait illeti. Vagyis ezeknek az „eladási aktusoknak” ne az legyen a célja, hogy valamit is eladjon, hanem az, hogy az üz­ let elmaradása ellenére is elégedett legyen a teljesítményével. A lá­ togatás célja kizárólag csak a gyakorlásnak kell lennie, az „üres fegyverrel” való „lövészetnek”. Ez az ámyékbokszolás — elmondása szerint — csodát művelt. Hogyan kényszerítsük az „idegeinket”, hogy minket szolgáljanak? A „válság” szinonimájaként a magyarban gyakran használják a „krízis” szót. A „krízis” — görög eredetű, szó szerint „döntési pont”-ot jelent. A krízis, a válság — útelágazás. Az egyik út a javulás, a másik a rosszabbodás irányába visz. Az orvosi gyakorlatban a krízis olyan fordulópont, ami után a beteg állapota vagy rosszabbra fordul, és meghal vagy jobbra fordul, és felgyógyul. Tehát minden krízis, minden válság kettős lehetőséget rejt magá­ ban. Egyszer megkérdezték Hugh Caseyt, minden idők egyik leg­ eredményesebb krikettjátékosát, mi jár a fejében, amikor játékba küldik válsághelyzetben. „Mindig arra gondolok, mit fogok csinálni, mi az, amit akarom, hogy megtörténjék, nem pedig arra, mit fog csinálni az ütőjátékos vagy mi történhet velem.” Azt mondta, arra összpontosít, aminek a megtörténtét akarja. Ilyenkor szinte az egész testét átjárja az az ér­ zés, hogy ez meg is történhet — és az eredmény általában nem is marad el. Ez a beállítottság a válsághelyzetekben való sikeres magatartás 212

egyik kulcsa. Ha energikusan, kezdeményezően, támadószellemben reagálunk a fenyegetésekre, maga a helyzet válik ösztönzőjévé új, eddig még szunnyadó képességek megnyilatkozásának. Néhány évvel ezelőtt az újságokban olvashattunk egy „óriás” né­ ger férfiról, aki képes volt arra, amire egy tucat ember sem sem lett volna képes. Felemelte egy teherautó összetört vezetőfülkéjét, melybe beszorult a vezető. Puszta kézzel kiszabadította a fékpedált, amely beszorította a vezető lábát. Csupasz kézzel oltotta el a fülke padlóján a tüzet. Később, amikor ezt az „óriást” megtalálták, kide­ rült, hogy egyáltalán nem óriás. Charles Dennis Jones 188 cm ma­ gas volt, és 110 kg-ot nyomott. Amikor megkérdezték, mi sarkallta erre a rendkívüli teljesítményre, azt mondta: „Gyűlölöm a tüzet.” Tizennégy hónappal korábban a nyolcéves kislánya halálra égett, amikor leégett a háza. [23] (2) A VÁLSÁG MEGHOZZA AZ ERŐT J. A. Hadfield kiterjedten tanulmányozta azokat a testi, lelki, érzel­ mi és szellemi erőket, amelyek a hétköznapok emberének segítsé­ gére lehetnek a válságok megoldásában. „Milyen csodálatos az, ahogyan nekünk, egyszerű embereknek ismeretlen erők sietnek a segítségünkre a rendkívüli helyzetek­ ben — mondja. — Félénk életet élünk, mindaddig visszahúzó­ dunk a nehéz feladatoktól, amíg rá nem kényszerít az élet arra, hogy szembenézzünk velük, vagy amíg magunk nem határozunk úgy, hogy ezt tesszük. És íme, amint nekilátunk, eddig nem látott erők szabadulnakfe l bennünk. Amikor veszéllyel kell szembenéz­ nünk, megjön a bátorságunk. Amikor hosszú megpróbáltatást mér ránk a sors, erőt találunk magunkban, hogy elviseljük. Ha bekövetkezik egy katasztrófa, melytől már régen rettegünk, erőt érzünk, amely felfog bennünket a »zuhanásban«, mint egy mentő kar. A hétköznapok tapasztalata arra tanít bennünket, hogy ami­ kor súlyos problémákkal kell megbirkóznunk, a nehézségek elő­ teremtik a leküzdésükhöz szükséges erőket, képességeket — ha félelem nélkül elfogadjuk a kihívást, és magabiztosan támaszko­ dunk az erőinkre. ” [24] 213

Ez azt jelenti, hogy célratörő, kezdeményező, határozott, nem pedig védekező, problémakerülő, negatív magatartást kell fenntartanunk. A helyes hozzáállás: „Akármi történik, képes leszek megbirkózni a helyzettel, képes leszek végigcsinálni a dolgot”. A helytelen hozzá­ állás: „Remélem semmi sem fog történni. . . ” Mindig a cél lebegjen előttünk, szemünket a célra függesszük! E határozott, kezdeményező, támadószellemű magatartás lénye­ ge a célorientáltság, a céltudatosság. Állandóan szem előtt taijuk pozitív céljainkat. Készek vagyunk keresztültömi a válsághelyze­ ten, hogy elérjük azt. A válsággal konfrontálva fenntartjuk eredeti célkitűzéseinket, és nem hagyjuk magunkat eltéríteni másodlagos célok irányába. Nem hatalmasodik el rajtunk a menekülés, a feladás vágya, a félelem. Vagy William James szavaival kifejezve, a harc, nem pedig a félelem és a menekülés szelleme határozza meg maga­ tartásunkat. Ha képesek vagyunk erre, a válsághelyzet maga is ösztönzőként fog hatni, és új erőket szabadít fel bennünk, amelyek segítenek, hogy célunkat megvalósítsuk. Lecky azt mondta, hogy az érzelem rendeltetése „erősítés” , több­ letenergia szolgáltatása, nem pedig az, hogy gyengeségünket jelez­ ze. Meggyőződése volt, hogy egyetlen érzelem létezik csak — az „izgalom” — és az izgalom az, ami hol félelem, hol harag, hol bá­ torság stb. formájában nyilatkozik meg, saját belső célunktól, va­ gyis attól függően, hogy belsőleg a probléma leküzdésére, a problé­ ma forrásának lerombolására vagy a problémától való menekülésre szerveződünk-e. „A valódi probléma nem az, hogyan tartsuk ellen­ őrzésünk alatt az érzelmeket, hanem az, hogyan befolyásolhatjuk, milyen érzelmi tendenciát kell erősítenünk. [1] Ha a szándékunk vagy az „attitűdcélunk” az, hogy előre me­ gyünk, a maximumot aknázzuk ki a válsághelyzetből és mindennek ellenére nyerni fogunk, akkor a helyzetnek megfelelő érzelem ezt a tendenciát fogja erősíteni — növeli bátorságunkat, növeli erőnket, energiánkat, hogy előre haladjunk. Ha eredeti célunkat szem elől té­ vesztjük, és az „attitűdcélunk”, vagyis általános reagálásunk a vál­ 214

ságtól való menekülés lesz, annak keresése, hogyan kerülhetjük el, hogyan juthatunk túl rajta anélkül, hogy szembenéznénk vele, akkor azok az érzések jelennek meg, amelyek a menekülés tendenciáját erősítik fel, vagyis a félelem és a szorongás. Ne keverjük össze az izgalmat a félelemmel! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az izgalom érzését rendszere­ sen összekeverik a félelemmel és az aggódással, és ezeket alkalmat­ lanságuk bizonyítékaként értelmezik. Bármely normális ember, aki elég értelmes, hogy megértse hely­ zetét, izgalmat érez, ideges lesz a válság láttán. Mielőtt azonban ezt az izgalmat valamely célra irányítanánk, ez nem félelem, nem ag­ gódás, nem bátorság és nem magabiztosság, vagyis semmi más, mint érzelmi gőznyomás-növekedés a „kazánunkban” . Ez semmi­ képpen sem a gyengeség jele. Sőt: egy olyan többletenergia jele, amelyet az általunk kiválasztott módon használhatunk fel. Jack Dempsey olyan ideges volt mindig a ringbe lépés előtt, hogy képte­ len volt borotválkozni. Olyan izgalmat érzett, hogy nem tudott nyu­ godtan sem ülni, sem állni. De ezt az érzést semmiképpen sem ér­ telmezte félelemként. Nem döntött úgy, hogy elmenekül a feladat elől. Ment a maga választotta úton, és az izgalom többletdinamit volt az öklében. A tapasztalt színészek tudják, hogy az előadás előtti izgalom jó jel. Vannak, akik a színpadra lépés előtt tudatosan „feltüzelik” ma­ gukat. Sokan annak alapján fogadnak valamelyik lóra, hogy melyik lát­ szik a „legidegesebbnek” a rajt előtt. Az edzők tudják, hogy az a ló, amelyik közvetlenül a futam előtt izgalomba jön, „fellelkesedik”, a szokásosnál jobb eredményt fog elérni. Az az izgalom, amelyet az ember a válsághelyzetek felismerésekor érez, nem más, mint egy­ fajta lelki feltöltődés a feladatra, és nem is szabad másként értel­ meznünk. A közelmúltban egy repülőutam alkalmával találkoztam egy régi ismerősömmel, akit évek óta nem láttam. Beszélgetés közben meg­ kérdeztem, most is olyan sok előadást tart még mindig, mint régen.

de végül — ha semmi elől sem bújtál ki. hogy ezt a fogást többször is meg kell ismételned. A mindenség egy óriási.Igen — válaszolta. mintha élethalálkérdésről lenne szó. hogy mennyire szereti ezt a tevékenységet. miért sopánkodsz állandóan. Súlyos lelki válság állapotában volt. mint általá­ ban.” Vannak. és azt mondtad magadnak: »Végül is az nem olyan szömyű«. ha­ lott gőzgépnek tűnt. több izgalomra van szükségünk. „ Vezérlő csillagaim elhomályosultak. hogy idegességed és szorongásod rendkívüli mértékben alábbhagy. A filozófus és matematikus Bertrand Russell olyan technikát is­ mertet. Olyan gyakran adok elő. miért rettegsz? Megvetendő kétlábú! Mi a teljes összege annak a legrosszabbnak. Váratlanul. Mindig vannak ilyen érvek.” [10] Hogyan talált rá Carlyle a bátorságra? Carlyle leírja. hogy túlságosan is természetessé vált számomra. a másik oldalról nézve azonban már nem annyira. hogyan változtatta meg ugyanezzel a módszerrel a világról vallott felfogását: hogyan lett az „örök nem”-ből „örök igen” . Miután így szembenéztél a lehető legrosszabbal. „ami a fejükben van”. hogyan hasznosul. Előfordulhat. sok­ kal nagyobb mennyiségű izgalommal válaszolunk. Nem tartok olyan sok jó beszédet. akik olyan izgalomba jönnek egy-egy fontos írásbeli vizsgán. hogy több ideje legyen előadói tevékenységére. A szükségesnél jóval nagyobb mennyiségű izgalom nem segíti. mint egy gyáva ember? Miért resz­ ketsz. Es mondjuk. (3) MI AZ A LEGROSSZABB. torzak. ami várhat rád? A halál? Rendben van: a Halál. „Amikor valamilyen szerencsétlenség fenyeget. Agyuk jobban működik. mit rejt magában valójában az adott helyzet. Azon a félelmetes. Ilyenkor képzele­ tüket önmaguk ellen használják. halálos érzéketlenséggel kö­ zeledik felém. De ha túlbe­ csüljük a veszélyt vagy a nehézséget. ha olyan információkra reagá­ lunk. hogy apróra zúzzon. Ismerve. És mindaz. amelyet sikeresen alkalmazott a túlzott izgalom csillapításá­ ra. még a pokol gyötrelmei. Bennünk marad „palackba zártan” mint idegfeszültség. Sőt. és gon­ dolkodás nélkül úgy reagálnak minden apró kellemetlenségre vagy fenyegetésre. nem felelnek meg a valóságnak. . tüzes boltozaton nem látszott csillag . amit ördög és ember tehet. és most naponta legalább egy előadást tart. hogy messze felette produkálnak annak. . vagy akár csak határozottan fogni a ceruzát. egy új élet lehetősége villant fe l bennem. a lelki csőd köze­ pette. Egyáltalán nem használják a képzeletüket annak becslésére. és egyfajta örömteli hangulat lép a helyére. ami tudatja velem. AMI TÖRTÉNHET? Vannak. Nem tudunk megszabadulni tőle alkotó cselek­ vés útján. „Igen — mondta — az egyik oldalról nézve jó. hanem szokás szerint. amikor a lehető legrosszabb eshetőségeket mérlegelted — tapasztalni fogod. Nem önmagában az izgalom a lénye­ ges. ami egy válsághelyzetben rejlik. mivel nincs összhangban a helyzet­ ből fakadó követelményekkel. hogy ilyen munkája van. Mivel a valós fenyegetés sokkal kisebb. amely lomhán. mint amennyit a helyzet igazán megkövetel. mérlegeld ko­ molyan. állást is változtatott. mivel az egyénnel történő lehető leg­ rosszabbnak nem lehet kozmikus jelentősége. hanem 216 inkább gátolja a teljesítményt. amelyek tévesek. ami bekövetkezhet. akik hajlamosak minden határon túl felnagyítani azt a „si­ kertelenséget”. milyen jó. mi a lehető legrosszabb. hanem az. hogy idegeskedé­ sed eltűnik. Nem ér­ zem többé az »apró tűszúrást« a gyomromban. és a bolhából elefántot csinálnak. emlékezetük élesebb lesz. a „felhalmozódott” izgalmat nincs módunk megfe­ lelően felhasználni. azt fogod tapasztalni. Miután egy ideig ko­ molyan szembenéztél a lehetséges legrosszabbal. ha akar és képes tenni ellened! Nincs ne­ ked szíved? Nem vagy képes szenvedni. Azt kérdeztem magamról: »Mitől vagy úgy megrettenve? Miért vagy kedvetlen. hogy ez mégsem olyan szörnyű. bármi legyen is a kín? És 217 . Ha válságban vagyunk. megjegyeztem. mint korábban. hogy most jó teljesítményt fogok nyújtani. sorakoztass fel magadban jó­ zan érveket annak igazolására. Mások hasonló körülmények között annyira feltöltődnek érzelmileg. hogy képtelenek világosan gondolkozni. Ez az izgalom ilyen esetekben előnyünkre használható fel. mint becsültük.

hanem Felháborodás és bősz. hogy az első színpadi fellé­ pése tökéletes csőd volt. amikor a „kudarc” az ősember számára valóban egyet jelentett a halállal. hogy apró képzelt veszélyek kizök­ kentsék őket a „kerékvágásból”. Valaki egyszer azt mondta. eltérítsék őket céljuktól. „minden ettől függ!” felfogásra épülő magatartását a „mindent nyerhetek és semmit sem veszíthetek” felfogásra épülő stílusra cse­ rélte. egy szellem.” [25] A Russell és Carlyle által elmondottak illusztrálják. lazán. nem teperheted magad alá magát a poklot is. Gyakoroljuk az e fejezetben ismertetett egyszerű technikákat. Függetlenül azonban ennek az érzésnek az eredetétől sok-sok pá­ ciensem tapasztalata azt mutatja. nyugodta. irracionálisan a veszélyhelyzetekre! 218 M it veszíthetünk? Egy részletes vizsgálat kimutatta. Ha abbahagyná a színészkedést. hogy ugyanolyan helyzetben lesz. önmeghatározásra épülő beállítottságot még nagyon komoly fenyegetések és veszélyek közepette is. Lehet. megtanuljuk. hogyan használhatjuk ki a vál­ ságban rejlő alkotó lehetőségeket. ha visszamegy a színpadra. Erő költözött belém. beijedt. ahol a lá­ togatás előtt volt. célra irá­ nyuló. Hegymászás a bolhadombon Legtöbben azonban hagyják. ami történhet. vakon. vagyis viszonylag ismeretlen marad. tűzszeműEllenállás. mert eze­ ket minden áron élethalálkérdésként akarják kezelni. Ezért aztán semmi oka sincs az idegeskedésre. szinte az Isten. ami a mi üzletkötőnkkel történhet? Vagy kap egy megrendelést. Az első bálos hölgy esetében a legrosszabb ami történhet. hogy ott maradjunk. logikus elemzésével. Többé nem Félelem vagy jajgató Bánat volt. és — nyert. Kiment. nincs mit veszítenie. örökre. és mi is. mely válsághelyzetek­ ben sok embert elfog. hogy a gyomorfekély leggyakoribb oka: hegymászás a bolhadombon. Például mi a legrosszabb. és akkor a korábbinál elő­ nyösebb helyzetbe kerül. hogy ez a szokás gyógyítható. hogy válsághelyze­ tünk megoldásának kulcsa MI MAGUNK vagyunk. eddig ismeretlen energia jártát. Annak a múltnak az öröksége. Ettől kezdve a szerencsétlenségem érzése megváltozott. Minden körülmények között tudnunk kell.mint a Szabadság Gyermeke. a helyzet nyugodt. Az első felvo­ nás után azonban meggyőzte magát. Walter Pidgeon. bár számkivetett. 219 . tűz járja át az egész lel­ kem. Egy fontos tárgyalás előtt álló üzletember élethalálkérdésként kezelheti annak kimenetelét. ha kudarcot vallók?” Ne reagál­ junk automatikusan. és akkor ott van. miután a pánikra hajlamos. hogy a hétköznapi „válsághelyzetek” többsége egyáltalán nem „élethalálkérdés” . magabiztosan. homályos múltunk öröksége. hogy ez az „élet vagy halál” érzés. a messze távolba vesző. a színész elmondta. vagy nem kap. milyen lehetőségeket rejt magában a beállí­ tottságnak egy ilyen egyszerű változása. éreztem. mintha az egész életére kiható dologról lenne szó stb. és ez elűzi tőlem a rettegést. hogy miután már úgyis kudar­ cot vallott. Egy üzletkötő képes volt duplájára növelni a jövedelmét. mint a bál előtt. ak­ kor sem lehet már nagyobb a kudarc. Kevesen értik meg. és szembenézek vele! És le fogom Győzni!« És ahogy így elmélkedtem. Egy első bálos fiatal hölgy úgy tekinthet várható sikerére vagy sikertelenségére. Kérdezzük meg magunktól: „Mi a legrosszabb. ahol vagyunk. hogyan alakít­ hatunk ki és tarthatunk fenn magunkban támadószellemű. és ennek megfelelően viselkedik. mint már olyan sokan előttünk. vagy annak a lehetősége. miközben az elemészt? Jöjjön hát. hanem vagy az előrelépésnek. Szó szerint „halálra” rémült.

olyan élénken és részletesen. Emlékezzünk arra. ködös ka­ tegóriákban. hogy szolgáltassuk azt a célt. a feltételeknek és a helyzetnek megfelelően reagál. a helyzetre és a környezetre vonatkozóan egyetlen szá­ mára elérhető információ pedig az. akkor azokat a bizonyos „nyerő érzéseket” fogjuk átélni. ha szemünket a pozitív céljainkon tartjuk és olyan élénken képzeljük el ezek megvalósulását. Mi szolgáltatjuk a célt. mint bármilyen tudatos erőfe­ szítés. szolgáltatnunk kell a célt. Idegrendszerünk képtelen megkülönböztetni a valós kudarcot az elképzelt kudarctól Ezért aztán. automatikus mechanizmusunk pontosabban és finomabban vezérli ezt a folyamatot. hogy életre hívhatóak legyenek a siker­ nek azok az érzései. a „siker” vagy a „kudarc” állásába van-e kapcsol­ va. hogy az „reálissá” válik az idegrend­ szerünk számára. Másrészt. célokban és eredményekben kifejezhető kategóriákkal operál. Újból és újból felidézzük magunkban a kudarc képét. azokat az érzéseket fogjuk átélni. auto­ matikus mechanizmusunk szolgáltatni fogja azokat is. hogy szinte „reálissá” váljanak az idegrendszerünk számára. annyira. és megnézni. nem olyan misztikus dolog. mint ami­ lyennek első pillanatra tűnik. részletekbe menően. Ha egy határozott célt tűztünk elé. amelyeket érez­ nénk. ami képes mozgásba hozni az alkotó mechanizmusunkat. ha ezekről a célokról a meg­ valósulás kategóriáiban gondolkozunk. Itt van például az idegeskedésünk egy esetleges jövőbeni kudarc miatt. a végeredményt jelenlegi lehe­ tőségünk kategóriáiban kell megfogalmaznunk. amit mi ezekről igaznak hi­ szünk . Automatikus mechanizmusunk mindig a környe­ zetünknek. amelyeket átélnénk. akkor tapasztaljuk azt a bizonyos „nyerő érzést” . a végeredmény kategóriáiban kifejez­ ve. Amikor ez a siker irányába mutat.fejezet____________________________________ Hogyan tehetünk szert arra a bizonyos „nyerő érzésre”? Automatikus mechanizmusunk teleológiai elven. a bátorságot. ha a célunkat már elértük volna. ha gondolatban egy lehetséges kudarccal foglalko­ zunk. hogy idegrendszerünk és agyunk számára a cél megvalósulása „valós ténnyé” válhasson. Ha izmainknak valamilyen mozdulatot kell végrehajtaniuk. amelyek a ku­ darcot kísérik. Ez nem olyan lehetetlen. Ezt az ag­ gódás. nem általános. amit már korábban hangsúlyoztunk: agyunk és idegrendszerünk képtelen különbséget tenni a „valódi” tapaszta­ lat és a képzeletünkben élénken. Naponta csináljuk ezt. Előássuk emlékezetünkből a régi kudarcok képét. A feltételekre. hogy az eredmény biztosítva legyen. amelyek a siker kisérői: az önbizal­ mat. hanem konkrétan. Sokkal biztosabban eljuttat minket a célba. Képtelenek vagyunk bekukucskálni az alkotó mechanizmusunk­ ba. De érzéseinkkel meghatározhatjuk a jelenlegi beállását. a dolgok pozitív kimenetelében való mély bizal­ mat. A lehetőség kategóriáiban gondolkozzunk! De ahhoz. Vagyis ugyanazokat az érzéseket éljük át előre. nyugodtan hagyatkozhatunk erre az automatikus vezérlő rendszerre. és talán 221 . vagyis a célköve­ tés elve alapján működik. hogy ez sikerüljön nekünk. az automatikus mechanizmusunk szolgáltatja hozzá az „eszkö­ zöket”. Ahhoz viszont. A cél megvalósít­ hatóságának világosan láthatónak kell lennie. Élénken elképzeljük 220 magunknak a kudarcot — nem általában. ha ténylegesen sikertelenek lennénk. a kisebbrendűség vagy éppen a megaláztatás érzései kísérik.14. igaznak képzelünk el. részleteiben felidézett „történés” ta­ pasztalata között. mintha ez tu­ datos gondolkodással történne. Olyan reálissá. Ha ötletekre van szükségünk. újból és újból magunk elé képzeljük a sikertelenség képét. Állítsuk mechanizmusunkat a siker irányába! Sikermechanizmusunk működtetésének legfontosabb.

Emlékezzünk rá: amikor tapasztaljuk ezt a „nyerő ér­ zést”. Ez az érzés mára már szokásává. hogy sikeres legyen? Les Giblin. Ha így járunk el. képesek leszünk spontánul. aki lendületesen és maga­ biztosan indul csatába a hétköznapi gondok leküzdésére. Sokkal könnyebb és hatékonyabb egyszerűen meghatározni a célunkat vagy a kívánatos végered­ ményt. olyan ember után nézek. méghozzá olyan életkorban. ami elfogna. és néhány év múlva több boltja volt. hogy nem voltak előadói tapasztalatai. Kaiser így nyilatkozott: „Ha egy nehéz. nem voltak iskolái. Ennek akadálya azonban az volt. és lehetségessé teszi a lehe­ tetlent. elvesztette az egészet. könyv szerzője — elolvasva e fejezet piszkozatát — elmondta. amely nem oka a hőmérsékletnek. amint édesapja a halálos ágyán azt mondta: „Én tudom. . hanem csak érzé­ kelője. elképzeléseket szolgáltat. akiben van bátorság. Amikor sikeresnek. Ott állt egy fillér nélkül. ez megöli a spontaneitást. és sokéves elméleti és gyakorlati vizsgálódás után úgy gondol­ ta. a belső gépezetünk a siker irányába beállva működik. hogy nehéz. milyen mágikus hatással volt karrierjére a képzelőerővel párosuló „nyerő érzés”. ami bizto­ sítja. hogy Jimnek sikerülni fog!” Ettől kezdve Penney úgy érezte. alkotó módon cse­ lekedni. J. A „nyerő érzés” önmagában nem biztosítja a sikeres működést. Létrehozva egy vagyont. és minden mást is elvégez. Olyan embert keresek. valahogy le fogja győzni az akadályokat. Képesek leszünk kihasználni a tudatalattiban rejlő erőket. PR-munkával is foglalkozott. A siker érdekében képes kihasználni a hibákat és tévedése­ ket. nem volt pénze. részletekbe menő. Penney-bolthálózat a lehetetlen körül­ mények és a sikertelen mozzanatok sokaságára épült. amennyire csak képesek vagyunk rá! Ragadjuk meg azt az ér­ zést. aki azt mondja: »Ez lehet nehéz. Les sikeres üzletkötő és értékesítési menedzser volt éveken át. komoly kihívást jelentő munkát kell elvégezni. de nem feltétlenül lehetetlen. magabiztosnak érezzük magun­ kat. mint az emberi kapcsolatok szakértője. va­ lóban képes elhárítani az akadályokat. Valahogy sikeres lesz — hi­ szen nem voltak nyilvánvalóan előnyös adottságai. gondos tervezéssel láncolja a realitások­ hoz. ha a cél már megvalósult tény lenne! Az eredmény konkrét. hogy célunkat megvalósult eredményekké változtassa. de nem lehetetlen!” Varázslatos hatása van ennek a „nyerő érzésnek”. Ha így járunk el. Különösen az emberek érdekel­ ték. aki gazdag szel­ lemét kemény munkával. sikeres lesz. Újra gazdag lett. tartsuk fenn magunkban a siker érzését. hogy spontának le­ gyünk. Henry J. belső gépezetünk a siker irányába áll be: vezérel. amelyek az emberek egymás közötti kapcsolatában felmerülnek. hogy izmaink a megfelelő műveleteket végezzék. Penney meséli. hogy hallotta. Ezt a hőmérőt azonban nagyon gyakorlatias módon használ­ hatjuk fel. második természetévé vált.egyetlen kulcsa a következő: idézzük fel. Szerette a munkáját. Ahányszor 222 csak Penney elbátortalanodott. de egyfajta jele annak. Ezután képzeljük ezt magunk elé olyan élénken és világo­ san. visszaemlékezett apja jóslatára. Úgy tűnik. sikeresen fogunk cselekedni. mint valaha. rendelkezik megoldással egy sor olyan problémára. képzeletbeli felidézése lehetővé teszi ezt. és bizonyos tekintélyre tett szert. „Ez lehet. szinte képtelenek vagyunk valamit rosszul csinálni. Úgy érezte. A J. C. a híres Les Giblin Emberi Kapcsolatok Klinikájának alapítója. van képzelőerő. Ha túlságosan is tudatosan törekszünk arra. Amikor ez az érzés erős. és kevés kézzelfogható re­ ménnyel a sikerre. alkotó gondolato­ kat. túl az élet delelőjén. hogy a siker irányába álltunk be: hasonlóan a hőmérőhöz. Előadásokat akart tartani az emberi kapcsolatokról. aki lelkese­ déssel és optimizmussal tekint az életre. C. De ismét eszébe jutottak az apai szavak.«” Hogyan segítette ez a „ nyerő érzés” Les Giblint. és ezek visszaadták neki a „nyerő érzést”. a How to Have Power and Confidence in Dealing with People (Hogyan legyen erőnk és önbizalmunk a másokkal való kap­ csolataink alakításához) c. de szeretett volna átfogóbban foglalkozni vele. Olyan em­ bert keresek. amikor mások már a visszavonulást fontolgatják.

amelyeket a higgadtság érzése kísért. Az egyetlen tapasztalat. hogyan juthat ki egy labi­ rintusból. A siker érzése olyan reális volt számomra. Amikor a cselekvés sikeres mintázata kialakul. onnan származott. hogy ott. idegeskedés nélkül tudtam szólni. És mindez annak a bizonyos „nyerő érzésnek” a felidézésével kezdő­ dött. amíg biztos a „találat” . Mintegy 200 224 nagy amerikai cég fizet neki sok-sok ezer dollárt.„Egyik este — mesélte nekem Les — ágyban fekve a nagy vá­ gyamról elmélkedtem. mint amennyit tartani tudok. és az álom megvaló­ sulása lehetetlennek tűnt. Nem ritka. amikor kisebb csoportok előtt beszéltem. hogyan működik ez a „nyerő ér­ zés”. amire mint elő­ adó szert tettem. alig három év múlva megvalósult — majdnem pontosan olyan módon. Láttam magam sikeres előadóként. ami­ kor azt mondja: „csontjaimban éreztem. önbizalmat érezve. hogy népes hallgató­ ság elé kell állnom. amit ön annak a bizonyos »nyerő érzés­ n e k nevez. ismét fordul. hanem magában az idegrendszerünkben és a szöveteinkben is. Ugyanakkor a saját beosztottjaimhoz min­ den nehézség nélkül. Magam szerveztem az előadásaimat. A kibernetikusok létrehoztak egy „elektronikus egérnek” neve­ zett szerkezetet. meg tudom csinálni. Halálos ré­ mülettel töltött el már maga a gondolat is. hal­ lottam a tapsot. követtem az emberek arckifejezését. a teljes cselekvési mintázat nemcsak a tudatos emlékezet­ ben raktározódik el. hogy alkalmazott­ jai számára tanfolyamokat tartson az emberi kapcsolatokról. Mivel viszonylag ismeretlen voltam és tapasz­ talatlan. Mindegyik számtalan axont tartalmaz. Korábban már szó volt arról. amely képes megtanulni. hogy képes leszek megcsinálni. és ismét indul előre. képze­ letemben megláttam magam egy óriási hallgatóság előadója­ ként. amit éreztem. Egy képesség elsajátításának lényege a „próba—tévedés” elve alapján történő gyakorlás: gyakorlás. hogyan használja fel az elektro­ nikus számítógép az emberi emlékezethez hasonló. Amikor először teszi meg az utat. Sok. azokat. amíg elégséges számú „talá­ lat” vagy sikeres akció bevésődik a memóriába. hogy meg tudom csinálni” . hogy egyetlen este több ezer dollárt keres. John C. Hogyan rögzíti az agy a sikert és a kudarcot? Dr. hogy néha előadásokat tar­ tottam a hozzám tartozó üzletkötők kis csoportjának. Mintha valami bekapcsolt volna a koponyámban. és most is ezt teszem. a nagyobb szervezőirodák nem akartak kiközvetíteni. Eccles és Sir Charles Sherrington agy működési szakemberek szerint az ember agykérge mintegy tízbillió neuronból áll. és megismételje azo­ kat. A gyakorlás célja az ismételt próbálkozás a hibák állandó javítá­ sával. amely nyitva állt volna előttem. Ez utóbbiak biztosítják a 225 . Az ágy­ ban fekve hirtelen elfogott a sikernek és az önbizalomnak egy csodálatos érzése — az. sok tévedés. amint az emberi kapcsolatokról beszélek — ugyanazt a hig­ gadtságot. Emlékezetemben felidéztem az apró részleteket. Több igény van az előadásaimra. Állandó­ an beleütközik a falba és a különböző akadályokba. Lábam alatt éreztem a padlót. De ahogy falba ütközik. A magabiztosság és a siker múltbéli érzéseit ötvözni tudtam jövő sikereim képzeletbeli képével. Emelkedett érzés fogott el. ebben a pillanatban megéreztem. és azóta sem hagyott el. Képtelen voltam elképzelni. hogyan fogok kiállni. És akkor ott. Mivel magyarázza a tudomány a „ nyerő é rzé st? A kibernetika választ ad arra. hogy „emlékezzék” a sikeres akciókra. és a következő alkalommal a sikeres mozdulatok „viszszajátszásával” gyorsan és eredményesen megy át a labirintuson. megállás és fordulat után a labirintuson keresztül kijut a nyűt térre. Ha a másik falba ütközik. hogy sikerrel ve­ gyem ezt az akadályt. Elfogott. 90 fokos fordulatot csinál. sok hibát vét. tárolt informá­ ciókat. Az elektronikus egér ezután már „emlékszik” a sikeres fordulatokra. azonnal úgy éreztem. Ott. ahogy elképzeltem és átéreztem ott az ágyban. és kezdi elölről a próbálkozást. mint a kisebb csoportok előtt. Noha akkor nem volt látható olyan ajtó. Ez engem nem tartott vissza. A népnyelv ösztönösen és találóan írja le ezt. Részletesen magam elé képzeltem.” Napjainkban Les Giblin az emberi kapcsolatok ismert szakértője.

nincs alkalmuk. Nincs akadálya annak. amit mi itt „nyerő érzésnek” hívunk. és ez mérhető. mintázatot alakít ki az agy szövetében. hogy ez a »gépezet« messze a legbonyolultabb az ed­ dig létezők közül. felébresztjük. akik korábban sosem tapasztalták a sikert. az elektronikus számítógép. önmagától beindul a mechanizmus. a neuronok elektromos töltéseket bocsá­ tanak ki. bioáram keletkezik. komolyabb kihívásokkal is szembenézni. Amikor sikeres cselekvési mintákat idézünk vissza a múltból. hogy kijelentse: elkép­ zelhetetlenül bonyolultabb. egyben felidézzük azokat az érzéseket is. Eccles a következőket írja: „A szürkeállomány sejtjei közötti kapcsolatok pazar bősége minden képzeletet felülmúl. Ezek az apró sikerek — mondta Dr. Amikor gondolkozunk. olyan helyzetbe kerülünk. Végső soron olyan átfogó. hogy az agyra úgy tekintünk. A feladatok nehézségi fokának a tanulók képes­ ségein belül kell lenniük. így függ össze az érzés és a cselekvés. melynek címe: „A siker szokása” („The Habit of Success”). a „siker érzését” . hogy kis dolgok­ ban sikeresek leszünk. amelyek ezeket kísérik. „vissza tudjuk játszani”.” [26] Röviden: a tudomány azt tanúsítja. hogy elsajátítsuk a siker szokását. hogy az egész agykéregre úgy tekinthetünk. Szerinte azoknak a tanulóknak. vagyis azt. Véssünk be sikermintákat a szürkeállományunkba! Eliot. ame­ lyek ezen érzések kísérői. Olyasmi. emlékezünk vagy elképzelünk valamit. ezért nem volt lehetőségük. hogy lehetővé válik számunkra új. ugyanakkor elég érdekesek legyenek. Eliot tanácsát követve bármikor és bármilyen idős korban képesek va­ gyunk beépíteni a szürkeállományunkba a siker cselekvési mintáit. Ez a mintázat nem olyan. Ezeket a mintázatokat vagy más néven „engramokat” az agy ké­ sőbbi célokra elraktározza. 226 bevetésre felkészítjük mindazokat a „nyerő cselekvéseket” . „visszajátssza”. hogy kíváncsiságot és ösztönzést váltsanak ki a gyerekekben. mint egy integrált tevékenység egységes szervére. és ennek következtében az emberi agy képessége a tanulásra és az em­ lékezésre elméletileg végtelen. amikor egy új feladat meg­ oldásába kezdenek. hogy ki­ fejlesszék magukban a „siker szokását” — a bizalom és a magabiz­ tosság szokásszerűen megjelenő érzését. kialakíthatjuk magunkban a siker atmoszfé­ ráját. hogy az első évek­ ben úgy szervezzék a tanulók munkáját. hogy az agyban minden álta­ lunk a múltban végzett sikeres műveletnek engramok formájában megvan a neki megfelelő „tetovált” képe. Ezen túlmenően ha felidézzük ezt a „nyerő érzést”. Fokozatosan egyre nehezebb feladatokba vághatunk. Amikor arról beszélünk. amelyek megoldásában sikeresek lehetnének. hogy „tapasztalják a siker érzését” .neuronok közötti kapcsolatot. mint egy gépezetre. Az álta­ lános iskolában tapasztalható bukások jelentős része — mondta — annak a következménye. Amikor megtanulunk vagy tapasztalunk valamit. hogy lehetőségük legyen tapasztalni a sikert. amelyet aztán a nagyobb léptékű vállalkozásainkra is átvihe­ tünk. Ugyanaz a neuron több eltérő mintázat alkotórésze is lehet. hajlamosak vagyunk kialakítani magunkban a „kudarc szokását”. Arra buzdította a tanárokat. És ha valamilyen „szikrával” ezt a mintázatot életre tudjuk kelteni. Az ember kísértést érez. mint a mágnesezés mintázata egy felvételt tartalmazó magnetofonszala­ gon. és ez rendkívül értékes szövet­ ségesük lehet életük vállalkozásaiban. mint egy mechanikus „bevésődés” vagy „bemetszés”. hogy a tanulók indulásnál nem kapnak elégséges mennyiségben olyan feladatokat. Ha a kudarc szokásszerűen kudarcérzéseket vált ki bennünk. a he­ lyes billentyűt az ujj „magától” üti le. a természet a saját útját fogja járni. sokkal in­ kább egy „elektromos kapcsolási séma” jellegét ölti — egy rögzített elektromos kapcsolatrendszer a neuronok között. a neuronok egy része bizonyos láncot. ami minden új vállalkozásunk során árnyékként fog kí­ sérni bennünket. Eliot — lehetővé teszik a tanulóknak. Dr. és sike­ resen megoldva ezeket. a Harvard Egyetem elnöke egyszer tartott egy előadást. cselekvési mintázata. ezeket reaktiválja. akkor meg kell mondanunk. mint a legbonyolultabb ember alkotta gép. és a siker érzését. és valahányszor a múlt eseményeit fel­ idézzük. De ha úgy rendezzük a dolgokat. Dr. A si- . hogy kifejlesszék magukban a „siker atmoszféráját” .

fél sebességgel ütötte a billentyűket. aki tetszett nekünk. ha olyan platóhoz ért. elő fognak jönni a jelenben is. a felszabadultság ér­ zésével. hogyan fogunk érezni. erőfeszítés nélkül gyakorolhassunk. adjon egy utolsó ta­ nácsot arra vonatkozóan. a fokozott erőfe­ szítés hiábavaló. milyen hangokat hallottunk? Milyen volt a környezet? A berendezés? Mi történt közben körülöttünk? Miiyen évszakban történt? Meleg volt. Próbáljuk meg felidézni. vagy megnyertünk egy iskolai futóversenyt. Ne csak a siker tár­ gyát lássuk — az előadást. De lehet. azt fogjuk érezni. Idézzük fel képzeletünkben a történteket. ami akkor történt. és elláttuk a baját. Arra összpontosít. amikor valaki átmenetileg megrekedt a fejlődésben. hanem a sikerérzés. Amikor a bokszolok a „leragadás” tüneteit mutatják. Ha leragad. ami ezt kísérte. ki­ csit alacsonyabb mércét állítanunk. hogy egy megkötött nagy üzlet. egy nagy gondolat születése. 228 Hogyan játszhatjuk vissza beépült sikermintáinkat? Mindenki volt már sikeres valamikor valamiben. egy előadás. Minél több részlet jut eszünkbe. hogy miben voltunk sikeresek. Magabiz­ tosnak fogjuk magunkat érezni. vagy akár egy nagy felfe­ dezés. aki sok éven át a gépírás gyorsasági világrekordere volt. hogy kis üzleteket kössön olyan vevőkkel. amit akkor. Ilyen esetben a súlyemelők csökkentik a terhet. Ilyenkor az erőlködés. Miután felidéztük „a siker átfogó érzését”. és tárjuk fel ezeket az eseteket. Ez különösen érvényes arra az esetre. hogy sikeresek tudjunk lenni. Ha képesek le­ szünk ezekre emlékezni. amikor sikeresek vol­ tunk valamiben. Ismerek egy üzletkötőt. Vessük be alkotó képzeletün­ ket. „lassú gyakorlásba” fogott. amilyen részletességgel csak képesek vagyunk. néhány könnyű ellenféllel állítják ki őket. mit fogunk csinálni. vagy nyertünk a zsákbanfutásban a vállalati pikniken. A jó edzők az új bokszolót először könnyebb ellenféllel hozzák össze. annál jobb. hideg volt? Stb. Albert Tangóra. A pozitív. „leragadt”. amelyeket fel tudnak emelni. hogy a teljes siker elke­ . és egy ideig „könynyű munkát” végeznek. kezdjünk meditálni azon a feladaton (ez lehet egy fontos üzlet. és fokozatosan egyre nehezebb fel­ adatokat kell vállalni. nem próbál nagy üzleteket kötni. amit akartunk. A válasza ez volt: „Szen­ vedély és fokozatosság. Lehetett ez egy olyan jelenték­ telen dolog például. ezért sok igazság van abban a szólás­ ban* hogy semmi sem sikeresebb a sikernél (Nothing succeeds like success). valamire. ami az elégedettség érzésével töltött el. olyan részletességgel. amikor a sebesség növelése lehetetlennek tűnt számá­ ra. Nem kellett en­ nek feltétlenül óriási sikernek lennie. és fokozatosan egyre erősebb ellenféllel ütköztetik meg. Mindössze egyetlen olyan esetre van szükségünk. Különösen fontos. A küzdelem. konstruktív aggódás Lelkileg játszadozzunk el a gondolattal. hogy túljussunk a kritikus ponton nagy valószínűséggel nemkívánatos „érzelmi beidegződéseket” vált ki. és egy adott időn belül fokozatosan növelik a terhet. vagy tizenévesként meghódítottuk a kislányt. hogy olyan „ellenfelet” kell választani. Nem próbál eladni „nehéz partnereknek”. A haldokló Pavlovot arra kérték tanítványai. akiket „könnyűeknek” ismer. az üzlet megkötését vagy bánni mást. ahol sikerült azt csinálnunk.kér szó szerint a sikerre épül. aki hasonló technikával emeli ki magát a gödörből. miután már elértük a sikert. mert a magabiztosság a múlt sike­ reinek emlékére épül. Ha képesek vagyunk megfelelő részletes­ séggel emlékezni mindarra. ahol elértük. bármi) ami­ ben most szeretnénk sikeresek lenni. erősíti bennünk a tehetetlenség és a kétségbeesés érzését. amit célul tűztünk ki. egyre nehezebb célokat kell kitűzni. Kutassunk emlékezetünkben. Nem az a fontos.” Még azokon a területeken is érdemes kicsit „visszaesnünk”. amelyeken már kimagasló ké­ pességekre tettünk szert. aki­ től mindenki félt. Az erőfeszí­ tést igénylő tevékenységeknek szinte minden területére alkalmaz­ ható ez az elv. hogy felidézzük. mi a siker titka. hogy próbáljuk visszaidézni az akkori érzéseinket. hogy kiálltunk az iskola verekedőse ellen. A lényeg az. A kulcs: a fokozatosság A súlyemelők olyan súlyokkal kezdenek. hogy a könnyedség. helyben topog.

hogy tökéletesen. mutatva. Ez túlságosan is nagy feladat. Csak a célkitű­ zéseink mások. fenntartás nélkül higgyünk az óhajtott sikerben. Ez attól függ. az aggódás. „Tételezzük fel. természetesen. El­ képzeljük magunkat a különböző kedvezőtlen lehetőségek közben. hogy mit tanácsol nekem a félelem”. Ha hallgatunk rájuk. hogy ez fog történni. Lelkileg képesek vagyunk megemészteni az optimizmusnak és a bizakodásnak ezeket a fokozatosan növekvő adagjait. a kishitűség — nem valamilyen kozmikus erő sugalmazására alakulnak ki bennünk. „Végül is — mondod magadnak — ez és ez a dolog lehetséges. hogy „tételezzük fel”. Emlékeztessük magunkat arra. de. hogy ez és ez történik” — kezdjük magunkkal a lelki társalgást. Újból és újból elismételjük magunkban ezt a gondo­ latot. Alkalmazzuk a fokozatosság el­ vét! Ennek „hogyanja” a következő: Általában azzal kezdjük. hogy végül is ez tényleg megtörtén­ het. egy nemkívánatos lehetőség miatt rágjuk magunkat. valószínűleg rossz teljesítményt nyújtunk. Újból és újból visszajátsszuk magunknak a képzeletbeli „filmet”. mint ami határozott lehe­ tőség. túlságosan is nagy falat. hogy a kudarc elkerülhetetlen és hogy „nem menekül­ hetünk a sorsunk elől” . ahogyan kifejlődik a félelem és az aggódás is. hogy emlékeztetjük magunkat arra. legalábbis az elején. érzett-e félelmet már éle­ tében? Igen. ne pedig egy negatív cél. hogy a dolgok ilyen kívánatos kimenetele végül is lehetséges. mintha a feltételezett dolog már megtörtént volna. Ezek az érzések bennünk születnek. Ne hallgassunk arra. Csakhogy most a pozitív cél miatt „aggód­ junk” . De ennek nem kell így lennie! Először is fontos megértenünk. Újabb és újabb apró részletekkel. A megfelelő érzések ebben az esetben a bizakodás. hogy ez a kívánatos eredmény konkrétan hogy is nézne ki. Nincsenek „megírva” a csilla­ gokban. Nem arra.” Aztán a lelki képalkotás következik. hogy megerősödjék bennünk a kívánatos meg­ győződés. nem is valamilyen eleve elrendeltetett Sors titokzatos elője­ lei. hogy megjelennek a megfelelő érzések. Ne próbáljuk kényszeríteni magunkat arra. hogy elkerülhetetlenül sikertelenek leszünk. „sosem hallgatok arra. amit akkor csinálunk. tette hozzá. annak kívánatos kimenetele miatt. hanem arra. a magabiztosság és a bátorság lesz — egy csokorba fogva: az a bizonyos „nyerő érzés” . Játszadozunk vele.változat szerint alakulnak a dolgok. amikor aggódunk a jövő miatt.” A következő. Megtörténhet. aztfogjuk tapasztalni. ha hallgatunk a „taná­ csukra”. egé­ szítsük ki. 230 hogy megtörténhet. hogy a kudarcérzések — a féle­ lem. kezdjünk azon elmélkedni. a második világháború félelmet nem ismerő tá­ bornokát egy ütközet előtt megkérdezték. miért ne aggódjunk konstruktív módon? Próbáljuk ma­ gunknak felvázolni és meghatározni a legkívánatosabb változatot! Kezdjük el a „tételezzük fel”-lel. megjelennek a kísérő érzelmek. Annak mértékében. Csináljuk mindössze azt. Ha már mindenképpen aggódással akarjuk tölteni az időnket. pontosítva. finomítsuk a részleteket. Ne próbáljuk akaraterővel kény­ szeríteni magunkat. Ne próbáljuk kény­ szeríteni a gondolkozásunkat. ahogy a képzelt esemény egyre reálisabbnak tűnik szá­ munkra. Következő lépésként a „lehetőség” gondo­ lata következik. ezt nem sza­ bad annak jeleként értékelnünk.rülhetetlenül bekövetkezik. Ezt nem sikerül rögtön meg­ emészteni. gyakran érzett félelmet egy-egy fontos had­ művelet előtt vagy csata közben. „Tételezzük fel. Pontosan úgy. hogyan reagálunk ezekre az érzelmekre. amit a félelmünk tanácsol! George Pattont. mintha a kívánatos ese­ mény már megtörtént volna. vagyis azok az érzések. ahogy ezek a lelki képek egyre konkrétabbak és részletesebbek lesznek. Ha egy fontos vállalkozásunk előtt félelem és aggódás gyötör minket — és ez időről időre mindenkivel előfordul —. a mi lel231 . hogy a lehetséges legjobb . ahogy újból és újból viszszajátsszuk magunknak. Lelkileg idézzük fel újból és újból. Hogyan fejlesszük ki magunkban a hitet és a bátorságot? A hit és a bátorság érzése pontosan így alakul ki. válaszolta. engedelmeskedünk nekik. Ez az a mechanizmus. Miután úgy gondolkozunk a kívánatos eredményről. „Játsszuk vissza” magunknak újból és újból! Annak mértékében. finomítva. Ne erőlködjünk.

hogy a régi sikerek visszaidézésével foglalkoznánk. B. Kaiser egyik munkatársa a következőket mondta: „Ha nem akarod. vagy figyelmen kívül hagyjuk őket és megyünk az utunkon előre. Pearce mind a 25 kártyát helye­ sen nevezte meg! Saját „negatív tanácsainkra”■ reagáljunk határozottan. Egy Pearce nevezetű alany például rendszeresen jobb eredményt ért el. de elérhet­ 233 . hanem növekszik. Ál­ talában — mondja Dr. támadószellemben. Minden próba előtt fogadott vele. és kezdjük felidézni a régi kudarcok emlékeit. A fogadás alkalmas módszer volt arra. közvetett módszerekkel befolyásolhatóak. mint mások kétkedéseire. „Nyilvánvaló volt. példá­ ul amikor próbálja „kitalálni” a kártyák sorrendjét egy pakliban. hallgatunk-e a tanácsaikra. hogy egyfajta kihívással próbálja tovább javítani a teljesítményét. olyan kihívásokká válnak. Nem lehet tetszésünk szerint előidéznünk őket. Rhine — a negatív szuggesztiók. De ha parancsolni nem is lehet nekik. olyan helyzetben vagyunk. de kiűzhetjük egy másik érzéssel. Semmiféle érdemi információt nem tartalmaznak a jövő esemény kimenetelére vonatkozóan. udvarolni azért igen. milyen lelki beállítottsággal közelítünk ehhez az eseményhez.” Nemcsak lehetséges. ugyanazzal a határo­ zottsággal ugyanolyan támadószellemben. hogy lehetetlennek tartod a dolgot vagy azt mondod. de nagyon is célszerű. hogy egy bizonyos mennyiségű „izgalom” — ha helyesen értelmezzük és helyesen alkalmazzuk — inkább segíti. aktívan. Másrészt van­ nak olyanok. mint gátolja a teljesítményt. hogy lebecsüljük saját képességeinket. Dr. Rhine. nem pedig passzívan. J. határozottan reagálunk ezekre a negatív ér­ zésekre. Az előző fejezetben láttuk. Rhine elhatározta. Rhine. és teljesítménye nem csökken. Csak azt mutatják. A nehézségek. engedelmeskedünk-e nekik. amit jeleznek. akiket elbátortalanít. amit Dr. Ez minden. hogy a következő kártyát nem fogja eltalálni. lever. szabadon dönthetünk arról. teljes lelkesedéssel vesse bele ma­ gát a kísérletbe” — írja Dr. Henry J. túlbe­ csüljük az előttünk tornyosuló nehézségeket. új képességeket hívnak életre. amit ezek az érzések jelentenek. Győzzük le a rosszat jóval! Az érzelmeket nem lehet akaraterővel közvetlenül befolyásolni. elfogadjuk vagy elvetjük ezeket a kudarcérzéseket. hogy szerinted nem tudja megcsinálni. Tudva ezt. A mi lelki beállítottságunkra vonatkozóan nyújtanak tájé­ koztatást. Egy „rossz” érzést nem űzhetünk el tudatos erőfeszítéssel vagy akaraterővel. Ha nem is tudunk megszabadulni egy negatív érzéstől frontális támadással. hogy ezeket az érzéseket a saját előnyünkre használhatjuk fel. vagy kikészül. a bajok — ha ezekre határozottan. Kezeljük kihívásként a negatív érzelmeket! Ha kezdeményezően. A negatív sugallatok. Ennek szembetűnő bizonyítéka az a kísérlet. mint amit a puszta véletlen alapján várni lehetett.künkben. ahelyett. aktív támadószellemben! Mindenki ismer olyan embereket. „te ezt nem tudod megcsinálni”. Ugyanakkor a dicséret. amelyek növelik az erőnket. nem pedig az ellenünk működő külső tényezőkről. hogy rábírjam. a Duke Egyetem Parapszichológiai Laboratóriumának vezetője végzett. Mind­ össze azt tanúsítják. hogy ezeket a negatív ér­ zéseket előnyös vagy hátrányos tényezőkként kezeli-e. Eseten­ 232 ként azonban az alany az ilyen negatív sugallatokat kihívásként ke­ zeli. a fenyegetések. akik ugyanilyen „tanácsot” hallva fordítva reagálnak: felnőnek a helyzethez. a figyelem elterelése. ha másoktól azt hallja. Mert vagy megcsinálja. Ha nem is vonhatók ellen­ őrzésünk alá akaraterővel. a megfigyelők részéről megnyilatkozó kétkedés hátrá­ nyosan befolyásolja a szubjektum telepatikus teljesítményét. hogy Henry megcsináljon valamit. pozitív módon reagál­ nunk saját érzéseink „negatív tanácsaira” . hogy Pearce a kísérlet alatt ezzel a kihívással fokozott izgalmi állapotba került. megadóan válaszolunk — új erőket szabadítanak fel ben­ nünk. nem szabad elkövetned azt a hibát. a bátorítás legtöbbször növeli a kísérleti alany teljesítményét. és még határozottabban törekednek a sikerre. Az egyéntől és a beállítottságától függ. Mi több. az elbátortalanítás majd­ nem mindig a teljesítmény hirtelen csökkenésére vezetnek.

Diákköri emlékem. védekező. és negatív képeket vetítsünk bele a jövő­ be. azért vagyunk aggódósak. a feszültség aggódással teli atmoszférát teremt. ezt arra utaló „jelzésként” kell kezelnie. hogy idegrendszerünk mit fogad el valós­ nak. Azt mondja. Átjárt a „nyerő érzés”. em­ lékeknek felelnek meg. amely za­ vart. balesetet 235 . mind az írásbeli vizsgán jól szerepeltem. és kiválóan feleltem. A 25 éves plasztikai sebészi praxisom során végeztem műtéteket sebesült katonákon.i. Az aggódó személy aztán el­ szánja magát. és egy ördögi kör alakul ki. Amikor viszont a következő alkalommal a mikroszkópba nézve kellett válaszolnom az előttem lévő gépelt la­ pon lévő kérdésekre — már t. És ha még sikeresek is vagyunk az ag­ gódás. érzéseit azonnal ki kell töltenie a múltból vett kelle­ mes lelki képekkel. testi hibával született gyermekeken. [8] Dávid Seabury pszichológus szerint a legjobb tanács. Jézus óvott attól. még abból a célból sem. igaznak a környezetre vonatkozóan. A negatív érzések szó szerint önmagukat semmisítik meg. Az erőfeszítés tovább növeli a feszült­ séget. Ehelyett azonnal vala­ milyen pozitív képet kell felidéznünk. mert „aggódásellenes mechanizmus indítógombjaként” kell mű­ ködnie. Valahányszor kellemetlen érzések hatalmába kerülünk. A szemeszter múlásával fokozatosan összeszedtem magam. Lelkünket. mintha a mik­ roszkópba néznék. úgy tettem. Az eredmény: feszültség. hogy miről beszélek. szükségszerűen a negatív érzésekre kell összpon­ tosítanunk a figyelmünket. hogy még több tóduljon a helyére. helyükre más nemkívánatos érzések tódulnak be. hogy a „kellemetlen képeket” azonnal kelle­ mes. pozitív. bárhol a földön. Idővel az aggódás le fogja győzni önmagát. könyvében. magabiztos. ha helyettesítjük egy pozitív érzéssel. mert addig aggódunk. vagy a jövőben várható kellemes eseményekre kell összpontosítania. Másrészt ha a „rossz” érzések elűzésére koncentrálunk vagy „tá­ madjuk” ezeket. tudom. és nem látnám a népes hallgatóságot. a negatív érzések maguk­ tól távoznak. mindig lesz elég­ séges „ok” az aggódásra. Sőt. hogy elűzzük őket. hogy negatív képeket idézzünk fel a múltunkból. hogy ne izguljanak. új hangulat kerít hatalmába. hogy mit látok a tárgylemezen —.jük ezt. amíg jártasságot nem szerzünk benne. Ma már a legkisebb szorongás nélkül beszélek népes hallgatóság előtt. hogy 234 gondolkozását. Az érzéseink azzal esnek egybe. kívánatos képekkel. Azt is mondta. gondolatainkat meg kell töltenünk egészséges. és nem tudtam megfelelően válaszolni a kérdésekre. határozott. mert az általános lelkiállapotunk negatív maradt. stressz. Ha ezt tesszük. Az aggódó ember dolga nem az. ne álljunk ellen a gonosznak. Ne feledjük. „re­ mélem. hogy az érzés a képzeletet követi. laza. melyek ezeknek a pozitív képeknek. ha egyfajta „csengőként” a pozitív lelkiállapot feltételes reflexét váltják ki. hogy lelkűnkből kifüstöljük a démont. Olyan érzések. és amikor felálltam. a pozitív képzelőerő azonnali bevetésével kell reagálnia. amit apjá­ tól kapott. Új érzések. egyszerűen győzzük le jóval. Egyszerűen elpárolognak. teljesen más ember voltam. semmi sem történik”-beállítottság uralja. Valahogy elfogott a félelem. hanem megvál­ toztassa lelki szokásait. Szokásunkká válik. hogy az aggódás valame­ lyik konkrét forrásának a legyőzésére törekedjék. hogy amikor csak negatív érzések kerítik hatal­ mukba. A negatív érzés végül egyfajta „csengővé” vált. szorongás elűzésében. Amíg a lelket egy passzív. Amikor csak az egyén aggódni kezd. és a negatív érzéseket „nyerő érzésekkel” he­ lyettesítettem. Nyugodt. hogy szóban feleljek. amikor őrizetlenül hagyjuk a „házat” . hogy egy alkalommal felelnem kellett pato­ lógiából. és el tudom érni. másokat is bevonok a be­ szélgetésbe. hogy egy nagy „erőbedobással” végez az aggódással. ami feltételes reflexként életre hívta azt a bizonyos „nyerő érzést” . mert tudtam az anyagot. egészséges lelki képekkel helyettesítjük. nem szabad ezekre összpontosítanunk. mert nyugodt vagyok. elkép­ zelésekkel és emlékekkel. Nyugodt voltam. Az aggódás gyógyításának egyetlen sikeres módja — írja — ha kialakítjuk ma­ gunkban azt a szokást. annak megfelelően ébrednek. A szemeszter végén mind a szóbeli. az volt. Az aggódás gyógyítása a helyettesítés módszerével Dr. és amikor meg­ szólalok. Matthew Chappell pszichológus pontosan ugyanezt javasol­ ja a „Hogyan győzzük le az aggódást?” c.

mint az Idnek. hogy minél gyakrabban aktivá­ lunk. hogy megjavítsák az énképüket. mindkettő valós. jelen lelki szokásaink. „játszunk vissza” egy engramot. Mi több. Sherrington szerint az emberi agy engramjai. Mindkettő igaz. mint ahogy korábban a pszichológusok gondolták. csekély mértékben mindig változnak. ha a régi felvé­ telt egy új. és eközben az eredeti engram is változik valamit. Eccles és Sherrington szerint az engramok tartóssága az egyes neuronok közötti kapcsolatok hatékonyságának függvénye: nő. hogy új anyag „beírásával” módosíthatóak. ahányszor csak „visszajátsszuk” őket. mint ahogyan egy gyümölcsöskertben lévő fa része lehet egy négyzetnek. amelyeknek szomorú a vége. Az eredeti engram részét képező neuron felveszi azoknak az engramoknak a sajátosságait. miután visszanyerték nor­ mális kinézésüket. Ez nemcsak rendkívül érdekes. a múlt tapasztalataihoz való viszonyunk. megjaví­ tottam a sajátomat. ha nem működtetjük. Ezek az elképzelések nem valamiféle önkényes spekuláció ered­ ményei. hanem az agypszichológia kutatásaira alapo­ zott tudományos nézetek. Ha ezt tesszük. ké­ pes tervezni a jövőjét. többségük a jövőbe vetett reménnyel szorította ki magából a negatív érzéseket.szenvedett nőkön. ugyanolyan tárgyú felvétellel „töröljük”. Rajtunk áll. gyermekeken. ha több örömet akarunk kicsikarni az életből. De a rehabilitáció után. hogy szomorú gyermekkori tapasztalataink ilyen engramokat hagytak hátra. Tapasztalati megfigyeléseken. nem pedig kiagyalt hipotéziseken nyugszanak. módosít­ ható. Rajtunk áll. magam is jártasságot szereztem a megszerzésében. egy négyszögnek. Az. Ez a méltóság nem egyeztethető össze egy 237 . hogy mi ezek hatásának ki vagyunk szolgáltatva. Ezek a szerencsétlen emberek úgy érezték. a negatív érzésekkel. és helyettesíthető annak segítségével. ez annál erősebbé válik. vannak fel­ vételek olyanokról. hogy megtanulják felidézni ezt az érzést. hanem mindenképpen optimizmusra ad oköt. a boldog élményeinkre gondoljunk. nem egy természetfeletti rituálé egy olyan fantázia szülte szalmabáb körül. a jövővel kapcsolatos beállítottságunk — mindezek ha­ tással vannak a régi engramokra. Ezt kell tennünk mindnyájunknak a belső seb­ helyekkel. Super Egónak nevezett vagy a hoz­ zájuk hasonló dolgok. hogy beál­ lítottságunk és viselkedésünk örök időkre ezek függvénye. amelyeknek része lesz. Ez elégséges tudományos alapot szolgáltat ahhoz. képtelenek lesznek bármikor is megízlelni a „nyerő érzést”. Miközben másokat segítettem. A régi megváltoztatható. vagy bármilyen más alakzatnak. hogy a szomorú gyermekkori tapasztalatok. Nagy lépést jelente­ nek ezek a felismerések annak a méltóságnak a helyreállításában. „traumák” 236 hátrányai nem annyira tartósak és végzetesek. hogy elfelejtsük és elhanyagoljuk a múlt kellemetlen tapasztalatait. aki képes megbirkózni a múlttal. A szalagon lévő passzív felvéte­ lekhez hasonlóan ezek az engramjainkba vannak bevésve. Átfestődnek a felidézés pillanatában hozzájuk tapadó hangulattal. amire az embernek. hogy mit választunk A múlt tapasztalatainak — sikereinek. élményeit rögzítették. Amire joga van annak az embernek. Ma már tudjuk. Megalapozza azt a remé­ nyünket. gondolatokkal és beállítottsággal. és a kellemes. Eccles és Dr. mint Isten felelős gyermekének joga van. erősítjük a siker­ hez és a boldogsághoz tartozó engramokat. Jelen gondolkozásunk. ame­ lyek a kudarc és a boldogtalanság érzéseit. és csökken. amelyek jól végződnek. Vannak felvételek olyan történetekről. gyengítjük azokat. férfiakon. minden kü­ lönálló neuron talán száz elkülönült és egyértelmű minta része is le­ het. ha eze­ ket a kapcsolatokat működtetjük. nem jelenti. A régi felvételeket meg lehet változtatni Egy másik érdekes felfedezés. ill. Az engramokkal kapcsolatos másik érdekes tudományos felfede­ zés. hogy nemcsak a múlt befolyásolja a jelent. hogy melyik csoportból „játszunk vissza”. hanem a jelen is a múltat. Másszóval: a múlt nem kísért bennünket valamiféle végzetként. Miköz­ ben segítettem másokat. tényeken. Dr. ahogyan „ma” gondol­ kodunk. kudarcainak — és érzései­ nek óriási tárháza rejlik bennünk.

és az érzések maguktól meg fognak változni. Nem csapdossuk a berendezést. hogy megértsük. Az új felfogás azonban felelősséget is jelent. és a zene „magától” meg­ változik. De dönthetünk úgy. nem fog megváltozni a „zene” (az eredmény). amit nem szeretünk. mi­ előtt felfedezte Amerikát. amelyeket maguk a tények nem igazolnak. Ne szegezzük szembe az akarat­ erőnket közvetlenül a „zenével”. hipotézisemmel ismertetem meg az olvasót. délnek. Mindez azonban olyan kudarcmintákat. hogy egy új lemezt teszünk fel. Ezek egyfajta feltételezések az életről. fel kellett tételeznie.fejezet Hosszabb élet. hogy nemcsak le­ hetséges. mint egy másik em239 .olyan felfogással. Változtassuk meg lelki képeinket. A kutató először felállítja a dolgok valódi természetére vonatkozó hipotézisét. amely szerint az ember tehetetlen áldozata múlt­ béli tapasztalatainak. William James valamikor azt mondta. A választás rajtunk áll. hanem célszerű levonnunk néhány következtetést mind­ abból. Egy jövőre vonatkozó ho­ m á ly o sb a még világosan nem megfogalmazható cél meghatározó­ an befolyásolja mai viselkedésünket. hogy jobbat játsszék. Ebben a fejezetben olyan dolgokról kívá­ nok szólni. vagy ha mégis elindul. De akár ezeket. nehézségein­ ket. Nincs sok értelme hibáztatnunk ma­ gunkat. Nem próbáljuk megváltoztatni ma­ gát a zenét. Ezek után már nem biztosíthatjuk a nyugalmunkat úgy. Használjuk ugyanezt a technikát arra a „zenére”. A kísérletezés nem holmi összevissza ke­ resgélés. a bevetett akaraterő. Felteszünk egy másik lemezt. amit már tudunk. nem hoz megoldást. vagy milyen tények után fog kutatni. hogy eredményesebbek legyünk a jelenben. A múlt magyarázza. nem erőitetetjük. hogy a kudarcmechanizmusod gyorsítja az öregedé­ sed? Az orvostudománynak nincsenek egyértelmű válaszai ezekre a kérdésekre. hogy nyugat felé egy nagy kiterjedésű földrész van. és segítenie is kell bennünket abban. és felidézzük a sikermintákat. 15. Hasonlóan egy átszakadt barázdájú hanglemez­ hez. Amíg ugyanaz a lelki kép (az ok) köti le figyelmünket. merre tart­ son. mert a kutatók hisz­ nek a feltételezéseikben. Ha ebben nem hitt volna. Nem használunk akaraterőt. de a kiutat belőle nekünk magunknak kell megtalálnunk. minek következtében jutottunk oda. bizonyos dolgokról. akár magunkat hibáztatjuk a múltban elkö­ vetett hibáinkért. és meghozza egy boldogabb jövő ígéretét. Ehelyett próbáljunk feltenni egy új lemezt. bármekkora legyen is az erőfeszítés. Meg vagyok azonban győződve arról. hogy mindenki — maguk a tudósok is — rendelkeznek egy sor olyan „belső meggyőződés­ sel”. azt a bizonyos „nyerő érzést”. hanem célirányos tevékenység. nem fogja kellemesebbé tenni számunkra a jelent és a jövőt. kudarcérzése­ ket elevenít fel. elképzelései alapján. tetteinket. méghozzá nem mint orvos vagy kutató. hogy hibáztatjuk a szüleinket. saját múltunkat. amelyekben hiszek. hogy mindenkiben ott rejtőzik az ifjúság forrása? Lehetséges. amelyeknek fontos sze­ repe van gyakorlati tevékenységünkben. amelyek negatív módon színezik át mind a jelenün­ ket. ame­ lyek igazolhatják feltételezésének — hipotézisének — helyességét. sajnálhatjuk magunkat az elköve­ tett hibákért. hogyan kerültünk a jelenlegi helyze­ tünkbe. vagy a mások részéről minket ért igaz­ ságtalanságokkal magyarázzuk mai problémáinkat. ahol ma va­ gyunk. több öröm Lehetséges. hogy a sikermechanizmusod képes fiatalon tartani téged? Lehetséges. feléleszt­ hetjük a múlt igazságtalanságait. hanem mint laikus. északnak vagy nyugatnak. ami a bel­ ső mechanizmusunkból származik. és csak ezután van lehetősége annak eldöntésére. Ebben az utolsó fejezetben néhány ilyen „belső meggyőződé­ semmel” . és amelyek hasznosnak bizonyultak számomra az életben. milyen kí­ sérleteket fog végezni. játszhatjuk tovább a múlt régi „átszakadt” lemezét. nem szállt volna vízre. Ezek megértése segíthet. a társadalmat. nem tudhatta volna. A tudományos kutatás csak azért lehetséges. keletnek. Amikor a lemezjátszónk olyan zenét játszik. mind a jövőnket. Ez segíteni fog. Kolumbusznak.

egyik esetben táplálkozási. hogy ÉN. hogy az embe­ ri szervezetben kétféle védekezési mechanizmus létezik. hogy nem csak tartályai vagyunk az energiá­ nak. és gazdagon árad az egészséges emberben. A „stressz” mindent magába foglal. miért öregszenek egyesek gyorsabban. I. Ezek mind célra orientált. ami életünk során hol csökken. de néhány ki­ emelkedő pszichológus. Selye azt tapasztalta. ami „működ­ teti” ezt az emberi gépet. amelyet ez mozgásba hoz.bér. biológusok évek óta gyanítják. Életünk során. és egyfajta „járműként” használja azt. hogy ennek az energiának a forrása — le­ gyen az bármilyen természetű — valami más. a betegségeket okozó mikroor­ ganizmusok támadása. mint inkább átáramlik rajtunk. Meggyőződésem.” [24] A tudomány felfedezi az életerőt Dr. Ezek a nézetek azt sugallják. J. hogy az EMBER lényege az. hanem csatornái is. a bölcsőnktől a sírunkig foly­ tonosan „alkalmazkodnunk” kell a különböző stresszhelyzetekhez. amelyet a táplálkozásból nyerünk. különösen pedig azok. amelyeket az orvostudomány nem használhat. . amit mi hozunk létre. Selye János tudományosan is igazolta ennek az „életerőnek” a létezését. miért más és más az emberek életko­ ra. amit Dr. Az ember maga nem a gép. és 241 . . A. mint az a hőenergia. mint aho­ gyan a vezeték sem az elektromosság. hogy az EMBER gép lenne. Ilyen például a szélsőséges környezeti hőmérséklet. „Az »alkalmazkodási energia« kifejezést annak az energiának a jelölésére vezettem be. hogy bizonyos mennyiségű energiát tárolunk fizioló­ giailag. az agyat és az idegrendszert is magába foglalóan. Kozmikus energiaként vagy életerőként kell-e felfognunk ezt az impulzust. Klinikailag és számtalan laboratóriumi kísérlettel bizo­ nyította egy alapvető életenergia létezését. hogy az energiaforrást egy rajtunk keresztül megnyilatkozó impulzusként kell felfognunk. az azonosságtudata — tehát mindaz. B. hogy létezik valamilyen egyetemes „energia” . ami alkalmazkodást igényel a szervezettől. A kalorikus energia nem magyarázza. Az egyik a specifikus stresszhatások ellen véd — ez a lokális adaptációs szindróma — a másik a nem specifikus stresszel szemben véd — ez az általános adaptációs szindróma. Rhine „extrafizikai”-nak nevez. másik esetben szexuális ösz­ tönként nyilatkozva meg. Selye már 1936 óta tanulmányozza a stressz jelen­ ségét. vagy létezését a természetben működő isteni erőnek kell tulajdonítanunk — mindennek megvála­ szolása a kutatók feladata. Pszichológusok. Az ember erejét nem egy kút állóví­ zéhez kell hasonlítanunk. és nem pedig valami olyasmiként. Jung libidónak vagy ösz­ tönzésnek nevezi azt az erőt. irányítja. amely nagyszámú kisebb mechanizmusból áll. Dr. Ezt „alkalmazkodási energiának” nevezte el. Ez azonban csak egy elnevezés. lakja. miért más és más az emberek­ nek a betegséggel szembeni ellenállása. Nem hiszem azonban. Az élet és az erő nem annyira bennünk van. miért képes tartósan elviselni a stresszállapotot. Dr. mint az a „felszíni energia” . „öregedési folyamatok”. hogy az EMBER lényege az a valami. Aztán ott van Bergson élan vitaija. . mások lassabban. amit a táplálékból nyerünk. Néhány évvel ezelőtt Dr. így utalva arra. és hogy az elérhető energia mennyisége és felhasználási módja határozza meg. akik klinikai tapasz­ talatokkal rendelkeznek. hogy a testünk. Maga az élet folyamata is állandó stressz — vagy más oldalról néz­ ve. vagyis az életereje. ami életre kelti. olyan erő. hogy vannak olyan igazsá­ gok. amelyet a tartós alkalmazkodás emészt fel. Az. miért áll talpra az egyik ember gyorsan egy műtét után. Életerő — a gyógyulás és a fiatalság titka Meggyőződésem. de amelyek en­ nek ellenére használhatnak a betegnek. fiziológusok. . és a gép sem az. hanem az ég felhőiből táplálkozó kimerít­ hetetlen tartalékhoz . hol nö­ vekszik. hogy ez valami más. az érzelmi feszültségek és az ún. Dr. amit úgy nevez. valójában egy olyan gépezet. állandó alkalmazkodás. ellenőrzi ezt a gépezetet. . cél irányába törekvő mechanizmusok. és ennek forrása a táplálék és a levegő . Selye János egyszer azt mondta. amely elapad a lelki betegnél. életerő. az intelligenciája. és miért képes a másiknál tovább élni. hajlanak arra. Hadfield a következőket írta: „Kétségtelen. Meggyőződésem. a tuda­ ta. Kézenfekvőnek tűnt. amit Janet 240 »lelki energiának« nevez.

amelyik fenntartja szerveink működőképességét. ha itt próbálnám bizonyítani az igazát. Ezekben ismerteti klinikai vizsgálatait. 242 ami növeli a rendelkezésünkre álló életerőt. Egy sor orvosság. segít ab­ ban is. és mára az orvostudomány vizsgálatai is bizonyítják. ez a stressz súlyosbítja az állapotot. jó a közér­ zetünk. hogy ösztönzik a szervezet saját védőmechanizmusát. ellenállóbbak vagyunk a be­ tegségekkel szemben. ami végül is legyőzi a betegséget. bármi. ez szó szerint idő előtt öreggé tehet bennünket. a frusztráció néha egye­ nesen megakadályozza a gyógyulást. hogy jobban hasznosítsuk — szó sze­ rint „egész testünkben” segíteni fog bennünket. Ha valaki többet akar megtudni ezekről a dolgokról. akkor ha elmerülünk „kudarcmechanizmusunk” negatív hatásaiban. Mindez lehetővé teszi. amelyeknek ilyen általános. javíthatja pl.egyelőre nincs világos képünk arról. hogy a kudarcélmény. biológiailag aktív anyag és eljárás ismert. hogy Dr. a különböző gyógymódok többnyire vagy azáltal gyógyítanak. hogy fiatalabbnak érezzük magunkat. vagy győz más „stressztényezőkkel” szemben. de ha súlyosabb sebesülésről van szó. amelyeket az előzőekben „kudarc­ mechanizmusként” írtunk le). ha túlságosan ak­ tív. Az az energia. annak azt tanácsolom. Mindez elgondolkoztató. olvassa el a nagyközön­ ség számára írt könyvét. Ha a sebesülés jelentéktelen. Nemcsak azt bizonyította be. ami segíti. hogy sikeresen megbirkózzék azokkal a tényezőkkel. bármi. Rossz szolgálatot tennék neki. a gyűlölet többet árt annak. 243 . Legyen elég annyit mondanom. ez az az irány. Azok a vizsgálatok. egy bizonyos mennyiségű érzelmi stressz felaktiválhatja a védekezési mechanizmust. Az ezzel kapcsolatos kutatások nagyon ígé­ retesnek tűnnek. Az orvossá­ gok.” Számomra az a fontos. az egész szervezetre kiterjedő gyógyí­ tó. amely segíti. fiatalosabban cselekszünk és érzünk — biológiailag is fiatalabbak vagyunk. az energia. begyógyítja a sebet. amelyeknek során a sebek gyógyulását be­ folyásoló tényezőket tanulmányozták. Ha az „öregedés” nem más. hogy a harag. Mi több. érdekes összefüggésekre ve­ zettek. amelynek címe: „Életünk és a stressz. amely a legígéretesebbnek tűnik. szerveink jobban működnek. ha az alacsony szinten működik. hogy sebünk gyorsabban összeforrjon. fiatalító hatása van. mint alkal­ mazkodási energiánk elhasználódása — ahogy a szakemberek több­ sége gondolja —. hogy a szerve­ zet képes meggyógyítani önmagát. Hogyan sebezhet a kudarcmechanizmusunk? így tehát azt mondhatjuk. hanem azt is. Nem egy esetben az egyéb hatásokon túl ezek gyorsítják a műtéti sebek gyógyulását is. vagy csillapítják. a látásunkat. hogy felfedezéseit a szak­ emberek az egész világon elismerik. Az alkalmazkodási energia az. az érzelmi stressz (tehát azok a tényezők. az egészség és a betegség „stresszkoncepcióját”. Amikor ennek értéke optimális. A filozófusok már régóta hangoztatják. Ez hát a fiatalság titka? Ez az élan vitai. hogy érzelmi feszültség állapotában a kisebb sebek gyorsan gyógyulnak. hogy bármilyen gyógy­ mód. mert elvezethetnek az öregedési folyamatok megértéséhez” [27] Dr. a szó szoros értelmében „bántalmaz­ za a sebet”. a kudarcérzés. aki így érez. ami egyáltalán lehetséges. melyeknek feladata az egészség fenntartása. a sebek gyorsabban forrnak be. Bármilyen gyógymód. mint aki ellen ezek az érzések irányulnak. ami lehetővé te­ szi. bármilyen stresszből hamarabb épülünk fel. hogy végső soron ez az egyetlen „gyógyulás” . mi is ennek az energiának a valódi természete. Selye tizenkét könyvet és többszáz cikket írt. amelyek ki­ váltják az „öregedést” . de a nagyobb sebek csak nehe­ zen hegednek be. hogy feltárjuk az életerő különbö­ ző megnyilatkozásai közötti kapcsolatot. Levonhatjuk tehát azt a következtetést. Azt mutatták például. fiatalon tartása. Selye bebizonyította: a szerve­ zet rendelkezik olyan mechanizmusokkal. ami begyógyít egy sebet. és feltételezzük: bármi. Ponto­ san ebben az irányban fejlődik ma az orvostudomány. életerő vagy más nevén alkalmazkodási energia — de nevezd. aminek akarod — a legkülönbözőbb módokon nyilat­ kozik meg. ugyanaz. a szervezet „öngyógyítása”. a műtétek. hogy nagyobb mennyiség áramoljon belénk ebből az „élet­ anyagból”. amely segít leküzdeni a fájdalmat.

Az 1. mind pedig működési változások okozói Annyit már tudunk. mégis. A Journal ofthe Ame­ rican Medical Association a következőket írja: „A szuggesztív terá­ pia sikere a szemölcsök gyógyításában meggyőző bizonyítékként szolgál arra. A placébók hatásosnak bizonyultak az álmat­ lanság. Röviden. hanem volt valamilyen kényszerítő okuk. amelyik semmit sem szedett. hogy a lelkiállapot képes befolyásolni a test gyógyulási mechanizmusait. hogyan befolyásolják a személyiségzavarok a gyógyulást. valódi gyógyszert szednek.” A „szuggesztió” semmit sem magyaráz meg Ha placébót vagy szuggesztív gyógymódot alkalmazunk valami­ nek a gyógyítására. koncentráltan birtokolták azokat a vonásokat. mint az idő előtti öregedés tü­ netére. Általában a fizikai leépülés első tüneteivel együtt jelentke­ zik. semmit sem magyaráz meg. Az. hogy ilyen folyamatok ténylegesen lejátszódnak.M i a gyorsan gyógyulokJ’ ixtka? Azoknak a betegeknek. hogy mérjék egy új gyógyszer hatását. hogy a placébók hatását a szuggesztiónak tudjuk be. Clarence William Lieb a következőket írja: „A tapasztalat megtanított arra. hogy a pesszimizmusra úgy tekintsek. amelyeknek gyógyító hatása lenne. hogy vala­ milyen „gyógyszer” szedése a javulás vágyát ébreszti fel. Az egyik kórház adatai szerint az átlagos kórházi tartózkodás időtartama 40 százalékkal növekedett az ilyen ok következtében. 1946-ban a New York Journal ofMedicine vitát rendezett a pla­ cébók hatásáról. és az alkotó mechanizmusa mű­ ködésbe lép. mint az a csoport. akiknek a műtéti sebe az átlagosnál gyor­ sabban gyógyult. Jobb a gyomorműködésem. Ezek semmiféle olyan hatóanyagot nem tartalmaznak. „Ki kell innen jutnom. vala­ mi . hogy a test gyógyító mechanizmusain keresztül meg­ valósítsa ezt a célt. míg a 3. amit a valódi gyógyszert szedők­ 244 nél tapasztalnak. Ésszerűbbnek tűnik az a következtetés. ami­ kor egy kontrollcsoportnak placébó tablettákat adnak. A betegek a legkülönbözőbb esetekben számoltak be a pozitív hatásról. Azt hiszik. ami gyak­ ran nem marad el attól a hatástól. csoport az új szert szedte. cso­ portból. Például placébót szedő diákok nagyobb ellenállást mutattak a megfázással szemben. a hamis tablettákat szedő csoport tagjainál majdnem mindig tapasztalható bizonyos mértékű javulás. „Vissza kell mennem dolgozni!”. a betegeknek nem szabad tudniuk arról. 30 százalék. hanem valami. Dr. hogy gyorsan meggyógyuljanak. csoportból. 245 . Nem állok egyedül ezekkel a megfigyelésekkel. ami felgyógyulásuk után várta őket. esetleg pirosra festik. A placébók. „Erősebbnek érzem ma­ gam. hogy a placébók egyes esetekben „ugyanolyan hatásosak voltak a krónikus rheumatoid arthritis esetében. vidámak vol­ tak. vagy „színes fénnyel” kezelik. Lieb így folytatja: „Vizsgálták. amit elhatároztam!” — általában ezeket lehetett tőlük hallani. Nem egyszerűen csak várták. „pozitív kategóriákban” gondolkoztak. azt a be­ állítottságot. A 2. Volt valami fontos számukra. amelyiken egy új gyógyszer hatását próbálták ki. az étvágytalanság gyógyításában. A második világháború idején a Kanadai Királyi Haditengeré­ szetnél egy új gyógyszert próbáltak ki a tengeribetegség ellen. A szemöl­ csöket tintával vágy bármilyen ártalmatlan festékkel kékre. Többet tudok gyalogolni anélkül. volt egy közös vonása: optimisták. szükségletük. Sok orvos szerint a szemölcsök gyógyításában az ehhez hasonló „szuggesztív gyógymódok” adják a legjobb eredményt. amelyeket korábban a „sikermechanizmus” összetevő­ iként írtam le. hogy gyorsan talpra álljanak. mint az oltás”. Az egyén­ ben kialakul az egészség célképe. azaz „cukortabletták” (semleges anyagokat tartalmazó tabletták) hatása már régen foglal­ koztatja az orvostudományt. amelyik csak „cukortab­ lettákat” kapott. csupán 13 százalék lett tengeribeteg. hogy szorítást éreznék a mellemben.” Bizonyítékokat hoztak fel.” Dr. ami nem egyszerűen csak annyira fontos. hogy „csalásról” van szó. „amiért érdemes gyorsan felgyógyulni”. hogy „érdemes érte él­ ni” . hogy befejezzem.” [28] A gondolatok mind szervezeti.

Ezekhez egy további szükségletet is csatolnék . hogy váljunk valamit a holnaptól. Általános megfigyelés. hogy egy bizonyos korban már „öregek le­ szünk”. Nincs kétségem aziránt. eredménytelen. amikor tudat alatt azt várjuk. akkor több élethez is jutunk? 247 . Önbecsülés-szükséglet. míg mások továbbra is fiatalnak néznek ki. . álmát. Egy nemrégi vizsgálat kimutatta. akaratlanul is azokat a dolgokat csináljuk. hogy csökkentjük a szellemi és társasági aktivitásunkat. A mozgás elengedhetetlen a kapillárisok kitágításához és a bomlástermékek eltávolításához. ha valahogy meggyőzzük őt arról. híres könyvében felsorolja. 5. hogy beleolvadjon a környezetbe. hogyan működik ez az elv az amőbától az emberig. Mindössze az elvet akartam bemutat­ ni. Szeretetszükséglet. úgy tekintsen önmagára. Biztonságszükséglet. Viszszafogjuk mind a fizikai. Meggyőződésem. és fehér bundát biztosít a jegesmedvének. kiégett. el tudjon bújni az ellenségeitől. 2. míg a „fiatalosak” 45 éves korukban is úgy gondolkoztak ma­ gukról. Az életerő csak eszközként szolgál e célok elérésében. mint aki kiürült. feladjuk „nagy álmainkat”. 3. hanem eszköz. szinte eltűnnek. ahol több életre van szükség. félve tőle. hogy ha egy olyan célkövető helyzetbe kényszerítjük magunkat. Új élmények. A jegesmedvének pél­ dául vastag bundára van szüksége. Az alkotó kifejezés lehetőségének szükséglete. 246 Dr. feladja a jövőre vo­ natkozó minden elképzelését. hogy egy cél el­ érésének eszközeként működhessen. a több élet szük­ ségletét. A mozgás csökkenése miatt a kapillárisok össze­ húzódnak. tudatta­ lanul is egy negatív célképet állítunk az alkotó mechanizmusunk elé. . Ha valahogy rá­ bírnánk. Szük­ ségtelen sorolnom a példákat.Előfordulhat. hogy ő már öreg. redukáljuk önmagunkat. hogy egész nap egy hintaszékben üljön. Annak a szükségletét. Láthatjuk. a „Hogyan éljünk 365 napot egy évben?” c. amik gyorsítják az öregedést. mind a lelki tevékenységünket. a lelki és szellemi erőfeszítései pedig meddő próbálkozások. várakozással és örömmel tekintsünk a jövőbe. hogy fennmaradhasson a hideg­ ben. Az élet egyike azoknak az „eszközöknek”. nem ésszerű-e feltételeznünk. Tekints előre és élj! Mindezek elvezetnek egy másik személyes meggyőződésemhez. Vagyis várva az „öregség” beköszöntét. és fokoza­ tosan hatalmába kerít az unalom. 6. kezdjük elveszíteni ízületeink mozgékonyságát. hogy egyesek 40 és 50 között kezdenek „öregnek” kinézni. szinte végtelen. ame­ lyeket fontos célok eléréséhez alkalmazhatunk. Azzal. hogy az „öre­ gedők” 45 évesen már középkorúnak tartották magukat. érték­ telen. túl a delelőn. és öregesen cselekedni. biztos vagyok abban. csak az ellenkező irányban. hogy szerinte mi az a hat alapszükséglet. hogy a testmozgás már veszélyes számára. Elismerésszükségíei. ami minden ember esetében meghatározóan hat: [9] 1. Lemerevedünk. hogy kísérletileg produ­ kálható lenne az eredmény: az öreg ember. hogy egy 30 éves egészséges ember 5 év alatt „öreg emberré” válhat. hogy az élet nem egyszerűen egy cél önmagában. mint aki a „domb” innenső oldalán van. John Schindler. hogy levonhassak egy fontos következtetést. egyetlen új gondolat se érde­ kelje többé. hogy beleszuggeráljuk magunkat az öregségbe? Valami hasonlót csinálunk. 4. hogy öregek leszünk. hogy az élet maga is alkalmazkodó jellegű. Az életnek ez az »alkalmazkodóképessége«. Felhagyva a komolyabb fizikai erőfeszítésekkel. amely lehetővé teszi a környezetből fakadó problémák megoldását. Ha az élet olyan sokféleképpen alkalmazkodik. egy cél elérésére. A z aktivitás életet jelent Amikor úgy döntünk. Könnyen beleszuggerálhatjuk magunkat az öregségbe. Olyan színűnek kell lennie. új tapasztalatok szükséglete. és az életet adó vér áramlása jelentősen csökken a testszövetekben. hogy egy bizonyos korra azt várjuk.

csupán arra. Olyan énképet fejlesztenek ki magukról. értéktelenségük. amit csinálni akarunk. hogy ezt a szükségletet úgy alakíthatjuk ki magunk­ ban. az optimizmus. kivirul. a pesszimizmus.Ha az emberre úgy tekintünk. de sokáig nem veszítik el fizikai erőnlétüket és szívósságu­ kat. Gondolkoztál már azon. amire eddig nem volt ideje” . „Nem az évek öregítenek. kívül kerültek az eseményeken. És nem kevesen halnak meg közülük egy-két évvel nyugdíjba vonulásuk után. várakozással tekintünk a jövőbe. nincs miért élnie. az érdeklődés. „üzemanyagként” foghatjuk fel. a több élet iránti szükségletet. mert úgy érzik. amelynek semmilyen célja sincs. Ez egy példa az öregedésben való szakosodásra. unatkozni kezdenek. korán ráncosodik az ar­ cuk. ami felé törekszünk. az önbizalom megingása. a munkát elvégezték. nincs szüksége sok életerőre. hogy egyszerűen csak valami hobbival foglalja el magát. Versenyre kel egy következő férfiért. Goethe 80 éves elmúlt. hogy ren­ delkezik is vele. másokat nem. hogy élvezni fogjuk a holnapot. A dolgos méh szerepére korlátozzák magukat. A hiábavalóság. A statisztikai adatok pedig igazolni látszanak. mint a nem alkotó foglalko­ zást űzők. a filozófusok — nemcsak hosszabb ideig élnek. miért van. a bátorság. A haszontalanság. A hit. hogy fiatalabbnak nézzenek ki. hogy élete véget ért. valami fontos dolog. Az alkotóképesség lényegi eleme. Feltételez­ hetjük. ha aktívak és produktívak akarnak maradni. hogy a parasztasszonyoknak. Shaw még 90 évesen is írt stb. mert szükségletként jelentkezik náluk. — A pszichológus Rubner megfigyelte. hogy sok színész 50 évesen és még afölött is fiatalnak néz ki? Lehet. Az alkotó emberek — a tudósok. megjelennek beállítottságának „külső bizonyíté­ kai: fokozatosan ráncosodni kezd. az előretekintés új életet hoz. Úgy érzik.) Ez a magyarázata annak. amit még várhatnának a jö­ vőtől. a múltban élés nemcsak jellemző vonásai az öregség­ nek. tétlenné válnak. amely a cél irányába visz bennünket. de lehet. érde­ keltek abban. a fel­ fedezők. hogy ez azért van. Nem a nyugdíjba menetel öli meg az embert. amikor megírta a Faustot. Picasso még 85 évesen is meghatározó a festészetben. Egy olyan célra orientált lénynek. és akkor több életet fognak nyerni. Egyszerűen nem mond­ hatnak le arról a céljukról. ha arra számí­ tunk. mint egy cél felé törekvő lényre. (Michelangelo legjobb képeinek egy részét 80 évesen festette. Ha az özvegy úgy érzi. a kutatók. hogy fiatalnak látsszanak. Az alkotó embernek több életerőre van szüksége. a bátorság. Fej­ lesszék ki magunkban a lelkesedést az élet iránt. kiégettségük foglalja el a fő helyet. többé már nem fontosak. hanem az élettől való visszahúzódás. ő szü l. hogy fizikailag megfeleljenek a követelményeknek. több életet hoz. életük termékeny szakasza lezá­ rult. Nincs szük­ ségük arra. a kiégettség.” [29] Hutschnecker foglalkozik azzal is. de sose vonulj vissza az élettől! Sokan. visszavonulva a munkától. a ku­ darcélmény. hogy ők feladták a női mivoltuk elismertetéséértfolyó ver­ senyt. akkor az alkalmazkodási energiát vagy az életerőt olyan mozgató erőként. ha van va­ lami fontos célunk. Egy raktárban álló autónak nincs szüksége benzinre. akik nehéz munkát végeznek a földeken. aki esetleg még öregebb is nála. Hutschnecker. amit el akarunk érni. hanem hosszabb ideig aktívak. a festők. hanem az események és az ezekkel kap248 csolatos érzelmeink — mondta Arnold A. Úgy vélem. . hogy jó megjelenésük legyen. Nincs semmi. . Edison 90 évesen még felfedezést tett. ha örömmel. hogy az özvegység egyeseket öregít. és ezeket a folyamatokat társa249 . és gyakran elvesztik az önbecsülésüket. a múlt iránti nosztalgia helyett. az írók. Visszavonulhatsz a munkától. Ébreszd fe l magadban a több élet iránti szükségletet! Az alkotóképesség természetesen az életerő egyik jellemző meg­ nyilvánulása. hogy szépek legyenek. vagy szakmai karrierbe kezd. hogy a pácienseimnek azt tanácsolom „fejlesszék ki magukban a jövő iránti nosztalgiát” . hogy van egy cé­ lunk. az önbecsülés. hanem elősegítik annak beköszöntét. gyorsan csúsznak lefelé a „domb” másik oldalán. Ugyanakkor egy má­ sik asszony. melyben haszontalanságuk. és mindenekelőtt.

és ezután az ember úgy 70 éves koráig megőrzi szellemi képessége­ inek maximális szintjét. Ha ezeket a „csodákat” a szervezeten belül lejátszódó termé­ szetes gyógyulási folyamatok felgyorsulása. melynek természetét nem értem. a pillanatszerű gyógyulásokkal kapcsolatban azt mondta. noha mint számtalan vizsgálat eredménye mutatja. legyengült emberek öt mérföldet futottak naponta két és félév után. hogy „öreg kutyáknak nem lehet új trükköket tanítani” . felejtsd el azt a súlyt. hogy fokoza­ tosan visszanyerjük képességünket erős fizikai megterhelés elvise­ lésére. milyen szakzsar­ gonba is legyen ez burkolva. Én magam még mindig nem értem. hogy a testmozgás. Nem értettem meg annak az Életerőnek a természetét. Miért hiszek a csodákban? A belső meggyőződésemről beszélve. amikor a szervezet begyógyít egy se­ bet. ha meg akarja őrizni erejét és energiáját. „kímélje magát” . mint 17 évesen. függetlenül attól. 251 . hogy negy­ ven év felett sose álljon az. aztán kettőre. és hogyan működnek a mechanizmusok. és azt sem. Alexis Carrel. hogyan és arról. hogy a szervezet saját gyógyító fo­ lyamatai — melyek normálisan egy bizonyos időt vesznek igénybe — valahogy „felgyorsulnak” a bizalom és a hit hatására. sőt végzetessé is válhat. K. ké­ sőbb egyet! Aztán fekvőtámasszal bővítheted az edzést. Cureton elérte. mint bárki. hogyan működteti azt egy irányító értelem. A fiziológusok és az orvosok. hogy hiszek a csodákban. felerősödése okozza — amint Dr. hogy 50. hogy eddzen. még a fo­ kozott fizikai megerőltetés is. elaggott. Kezdd azzal. ami káros. de az orvosi vizsgálatok szerint javult a szívműködésük és más fontos szerveik működése is. orvosként egyetlen ma­ gyarázatot tud adni. és sose üljön ha feküdhet. Igényel­ jen ez két percet vagy két hónapot. erősíti. nem hogy megengedett bármilyen korban. Le tudjuk írni. a fizikai erőfeszítés. Cureton. Carrel írja —. Sajnos még mindig hatnak az olyan ostoba­ ságok. és azt sem. beleértve a vezető szívspecialistákat is. Lehet hozzá túl beteg. aki ülhet. Ilyen programokkal Dr. miért működnek a szervezet egyes szervei úgy. Az orvostudomány nem állítja. T. személyes élményeiről írva. és azt. amit az egyete­ men emeltél. helyénvaló a figyelmeztetés: Csak könnyedén! „Csak fokozato­ san!” Dr. Ez pedig az. a hirtelen megerőltetés erős stresszhatást válthat ki. hagyjon fel a sporttal. súlyt emel­ hetsz. aki 45 és 80 év közötti férfiak rekondicionálásával foglalkozott. hogy na­ 250 ponta teszel egy sétát a háztömb körül! Fokozatosan növeld a távot egy mérföldre. Nem ismerem azt az értelmet. Tudnunk kell. ma határozottan azon a véle­ ményen vannak. Olyan erő működésének vagyok tanúja minden esetben. Mi orvosok legalább annyira hibáz­ tathatok vagyunk. Ötven évvel ezelőtt a pszichológusok úgy gondolták. 60 sőt 70 éves. az ember képességei 70 évesen semmivel sem rosszabbak. De a leírás nem magyarázat. hogy az egyén szellemi képességei 25 éves korban tetőznek. hogy arra figyelmeztettük a beteget. mozogjon. hanem egyenesen nélkülözhetetlen feltétele az egészség­ nek. Az eredmény: nemcsak jobban érezték magukat. hogy magyarázat lenne arra. legalább két évet javasol arra. vagy ha hosszú ideig mozgásképtelen volt. mindegy — már ami engem illet.dalműnk mai beállítottsága gerjeszti. nyugodtan bevallhatom azt is. amely létrehozta ezt a mechanizmust. amikor egy megvágott ujj begyógyul. hogyan történik ennek az erőnek az alkalmazása és mitől hatásos az. Dr. Elavult és megcáfolt orvostudományi nézetek A fiziológusok úgy gondolták. Húsz évvel ezelőtt egy híres író még azt is javasolta. Egy keveset tudunk arról. a végső miértet és a hogyant. mi megy végbe. ami a gyó­ gyulás mechanizmusát mozgatja. ahogy működnek. A leg­ utóbbi kutatások azt bizonyítják. és utána fokozatosan csökkennek. amikor egy seb magától begyógyul. hol kocogj! Először csak fél mérföldet kocogj. Ha túl vagy a negyvenen. milyen gyorsan futottál. hogy ez az életkor 35 év körül van. hogy a fizikai erőfeszítés 40 év felett káros az emberre nézve. akkor én minden alkalommal egy „kis csoda” tanúja vagyok. Ha nem vagy hozzászokva a komolyabb fizikai igénybevételhez. és a testmozgás más formái­ val. hogy ezek idejétmúlt és tudománytalan nézetek. félév után esetleg ötre! Aztán válta­ kozva hol sétálj. Az ember sosem lehet túl öreg ahhoz. hogy mi történik.

több értelmes cél megvalósítását. egy végső forrás. több adott és ka­ pott szeretetet. az előítélete­ inkkel vagy saját fontosságunk tudatával. nem szabad korlátoznunk azokat a csatorná­ kat. De ha a dühödt kutyát trilliószorosan lekicsinyítjük. a lélek nyugalmát és a boldogságot nyújtja nekünk. ugyanaz az apa el fogja utasítani embertársát. Ennek ellenére nem vagyok képes megérteni. amikor önmagunkat „Isten képmásának tekinthetjük” . akár a vallás. hogy az orvosi hozzáértést. formájában meghozza a segítséget. A Bibliában azt olvashatjuk. Manapság az orvosok és a tudósok egy része finnyáskodik. Isten egy térítőt küldött az égből. vagyis több bol­ dogságot neked és másoknak. 252 Minden ember valós célja — amint már beszéltem róla — a több élet. mert be kell bizonyítanom. mond­ ván. Az Isten önmagunk elfogadásával a megbocsátást. az orvostudományi felfedezéseket ugyanannak az In­ telligenciának. szike. hogy az „tisztátalan”. hogy „tisztátalan” — csak azért. új energiát az élethez. tabletta stb. Egy másik fontos csatorna: embertársaink. mert az szerinte ellentétes a hittel. és baktériumoknak vagy vírusoknak fogjuk hívni. amellyel búcsúzni sze­ retnék az Olvasótól.Az orvostudomány. El kell fogad­ nunk. aki egy bunkót vagy egy puskát hoz. mondván: „Nem tehetek semmit. hogy ugyanezt fogja tenni a te esetedben is. Ne mondjuk valamire azt. amikor látja. akár a filozófia vagy bármi más formájában is jöjjön. akár a tudomány. Ha „több életet aka­ runk kapni az élettől”. Csakhogy a próféta számára nem tűnt túlsá­ gosan jó ételnek. értéktelen. Az orvosi gyógyításnak és a hit segítségével bekövetkező gyógyulás­ nak ugyanaz a forrása. csak akkor fogod tapasztalni. Meggyőződésem. hogy őszintén hiszek Isten akaratában!” Nem fogja elutasítani a szomszédja segítségét. Kedves Olvasó. amely a hit által serkentett gyógyulásban megnyilatkozik. és ezeknek együtt kell működniük. és ez az EGYETLEN ÉLET számtalan formában. Néhány vallásnak hasonló a válasza: gyanakszik a tudományra. ne nevezze „tisztátalannak” azt. Slaughter erről a követke­ zőket mondja: „Nem hihetsz őszintén és meggyőződéssel abban. azt a boldogságot és örömet. az Isten begyógyítja. Ne korlátozd az életet! Ez elvezet engem ahhoz a gondolathoz. Ne legyünk túl büszkék ah­ hoz. amelyeken keresztül az Élet eljuthat hozzánk. G. amit mások adhatnak ne­ künk. Bárhogyan is határozod meg a boldogságot. folytatva a köhögés elleni sziruppal. amit kapott.” E könyv gondolatai sok betegemet segítették hozzá. elfordul tőle. hogy gyermekét egy dühödt kutya támadja meg. hogy Isten képmása vagy anélkül. Meggyőződésem. tehetségte­ len. „Tisztátalan” volt és különböző „csúszó-mászókat” tartalmazott. mert ellentétben van az elképzeléseinkkel. Remélem és hiszem. A legmegfelelőbb és lég valósabb énkép az. kezdve az antibiotikumokkal. ha szóba kerül a hit vagy a vallás. a hit és az élet — mind ugyanabból a forrásból táplálkoznak Dubois. aki injekció. A legjobb énkép Végezetül az Élet elfogadását ne korlátozzuk saját értéktelensé­ günk érzésével. Egyetlen apa sem állna tétlenül. a híres francia sebész műtőjében egy jól látható felirat volt olvasható: „A sebész összevarrja a sebet. 253 . hogy „több életet nyerjenek az élettől” . az alkotásáról. ha hátat fordítunk ajándékainak vagy azt mondjuk az em­ berről. amit Isten adott neki. hogy létezik az EGYETLEN ÉLET. Ne utasítsuk el azt a segítséget. hogy segítsünk másokat. a legkülön­ bözőbb csatornákon keresztül nyilatkozik meg.” Ugyanezt mondhatjuk. ugyanannak az Életerőnek köszönhetjük. bármilyen gyógyításról legyen is szó. ha több életet*tapasztalsz. hogyan utasíthatja el egy ésszerűen gondolkozó ember az orvosi segítséget pusztán azért. vagy amit mi adhatunk másoknak. Megsértjük a Teremtőt. A több élet egyebek mellett több eredményt. hogy elfogadjuk mások segítségét vagy túl érzéketlenek. több egészséget és örömet jelent. hogy amikor a próféta a sivatagban éhezett. Éppen ezért én sem­ milyen ellentétet sem látok az orvostudomány és a vallás között. az orvost. rajta mindenféle élelemmel. Dr. hogy ne nyerj új erőt. Mire az Isten megdorgálta őt.

ford. [13] William James: The Varieties ofReligious Experience. Englewood Cliffs. Arthur H. Kossuth Könyvkiadó. 1958. Wiener: The Humán Use o f Humán Beings. ed. New York Permabooks [9] John A. Hutschnecker. október [24] J. a Theory ofPersonality. Budapest. Green and Company [14] Anyone Can Be an Idea Mán. január [4] Leslie D. Revised Edition. Cromwell Co. Steinhaus a chicagói George Williams College-ből. Englewood Cliffs. A Way ofL ife. Weatherhead: Prescriptionfor Anxiety. Houghton Mifflin [3] Could You Be Hypnotized? Science Digest. Inc. The Island Press [2] N.: Frustration and Aggressiveness. The Macmillan Co [25] Thomas Carlyle: Sartor Resartus [26] „The Physiology ofImagination”. Akadémia Kiadó. Body. Prentice Hall. Mind and Spirit. Englewood Cliffs 255 ..: Huszti József. 1964 [28] William Clarence Lieb: Outwitting Your Years. Prentice Hall 254 [ 17] Elwood Worcester and Sámuel McComb. [6] „What’s on Your Mind?”. Mentái Hygiene. [22] Marcus Aurelius: Elmélkedések. [29] Amold A. Liveright Publishing Corporation [11] Dániel W. ScientificAmerican. Reader’s Digest. Faith Made Them Champions. Inc. The American Magaziné. N. 1952. [10] Bertrand Russell: The Conquest ofHappiness. Henry Holt and Co. Charles Schribner’s Sons [18] William Nichols: Words to Live By. Harper and Brothers [16] Norman Vincent Peale. Yale University Press [20] Winfred Rhoades. Budapest. 1940. The Will to Live. 1952. On Vitai Keserves. Thomas Y. Simon and Schuster [19] John Dollard at all. Englewood Cliffs.. Abingdon Press [5] Maltz: Adventures in Staying Young. Science Digest. Green and Co. New York. Michio lkai a Tokiói Egyetemről és Dr. Prentice Hall. Inc. szeptember [27] Selye János: Életünk és a stressz. Inc.Y. Longmans. 1935 [21] A Pan American Congress ofSports Medicine-nek számolt be erről Dr. Hadfield: The Psychology o f Power.Hivatkozásokjegyzéke [1] Prescott Lecky: SelfConsistency. New York. [12] William James. 1991 [23] „A Mán Don’t Know What He Can Do” . február [7] Knight Dunlap: Personal Adjustment. McGraw-Hill Book Company [8] Matthew N. 1958. Schindler. „Group Training in Thought Control fór Relieving Nervous Disorders”. Chappell. A. How to Live 365 Days a Year. New York. Josselyn: Why Be Tired? Longmans. How to Control Worry. március [15] William Osler.

másnap kézhez kapja!” Mennyiségi kedvezmények. Clason: Babilon leggazdagabb embere William H..baaolwar. Rendeljen Most! www. Dalé Carnegie: Hogyan fejezzük be az aggódást. és kezdjünk el élni? Sikerkalauz 2. Schwartz: Gondolj merészet Og Mandino: A világ legnagyobb üzletkötője Brian Tracy: Maximális teljesítmény Jim Rohn: A jólét és boldogság 7 stratégiája Hyrum Smith: Ami igazán számít Stephen R.További ajánlott olvasmányok Dalé Carnegie: Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket? Sikerkalauz 1. heti ajándékkönyv! .. Frank Bettger: Az üzletkötés iskolája Napoleon Hill: Gondolkozz és gazdagodj! Dávid J. Covey: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása George S.hu „Délelőtt megrendeli. Danforth: Fogadjunk! Meg tudod csinálni.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->