19. Rcgistre des Deliberations du bureau de l'Hotel-Dieu, 20. 1. B. de la Salle: Conduite des Ecoles chretiennes. 1828, 160. 21. V().

L'Enseignement et La diffusion des sciences au XVIlF. 1964,360. 22. Err61 az eremrol Yo. 1. Jacquiot cikket, in Le Club franfaiS de la medaille. 1970, IV., 50-54. 2-es metszet. 23. Kropotkine: Auteur d'une vie. 1902,9. A rcferenciat M. G. Canguilhemt61 kaptam. 24. M. I. D. B.: Instruction methodique pour ['ecole paroissiale. 1669,64.

3. FEJEZET

A PANOPTIKUSSAG

A 17. szazad vegen a kovetkezo intezkedeseket foganatosftani, ha pestis tort ki egy varosban, 1

kellett

Eloszor is szigoni, terbeli haloba fogtak mindent: a varost es "videket" termeszetesen lezartak, tilos volt elhagyni a varost, elpusztftottak a k6bor allatokat, a varost keriiletekre osztottak fel, ahol intendanst ruhaztak fel a hatalommal. Minden utcat egy szindikus ala rendelnek, aki feliigyeletet gyakorol; halalbuntetessel lakol, ha elhagyja az utcat. Kijelolnek egy napot es mindenkinek megparancsoljak, hogy zarkozzek be a hazaba: halal sujtja azt, aki kijon, A szindikus sajatkeztileg zarja be a hazak kapuit kiviilr61; magahoz veszi a kulcsokat es atadja a keriilet intendansanak; a arzi valamennyit a karanten vegeig. Mindegyik csaladnak magat kell ellatnia elelemmel; de abort es a kenyeret a haz es az utca kozott felszerelt kis facsatornakon juttatjak el az emberekhez, fgy mindenki megkaphatja a maga adagjat, anelkul, hogy a szallftok es a lakosok kapcsolatba kerulnenek egymassal; a hiist, a halat es a zoldseget csigak segitsegevel, kosarakban eresztik ie. Ha mindenkeppen ki kell menni a hazbol, egyenkent mennek ki, kikenilve minden talalkozast, Csak a felugyelok, a szindikusok es az orsegen leva katonak kozlekedhetnek a megfertozott hazak, a holttestek kozott, meg a "hoIl6k" , akiket nem sajnalnak odadobni a halalnak; "alacsony sorban ela

267

embcrck, akik a betegeket szallitjak, eltemetik a halottakat, takaritanak es sok hitvany es aJantas rnunkat vegeznck". A pestises varos a vilagt61 elvagott, mozdulatIan, merev ter. Mindenkit a helyehez szogeznek. Es aki elmozdul, fertozessel vagy buntetessel az eletet kockaztatja. Sziintelen a feliigyelet. Mindeniitt eber tekintet: "A nagyszarmi milfciat tisztek es nemesemberek iranyftjak", a kapuknal, a varoshazanal es valamennyi keriiletben 6rgarda, hogy a nep azonnal engedelmeskedjek, s a rnagisztratus hatalma abszohit legyen,,,s azert is, hogy (Srkodjon, ne legyen rendetlenseg, lopas, fosztogatas". A kapuk elott felugyelok posztolnak, az utcak vegeben orszem. Az intendans minden nap bejarja a rea bfzott keriiletet, tudakoz6dik, hogy a szindikusok elvegeztek-e feladataikat, nem panaszkodnak-e a lak6k

ra-

juk: "a rmikodesukre feliigyelnek". Minden aldott nap a szindikus is bejarja azt az utcat, arnelyert felel; megall minden haz elott; az ablakhoz hiv minden lak6t (ha az udvarban is laknak, kijelolnek egy utcara nez6 ablakot, ahol rajtuk kfvul mas nem mutatkozhat); neven sz6lit mindenkit, egyenkent erdeklodik valamennyiiik allapota fe161- "a lak6knak halalbuntetes terhe mellett igazat kell mondaniuk", ha valaki nem jelenik meg az ablaknal, a szindikus kotelessege megkerdezni az okat: "Ezaltal konnyen folfedezheti, nem rejtegetnek-e halottat vagy beteget." Valamennyi ember a kalitkajaba .zarva, valamennyi az ablakaban, nevet kialtva s megmutatva magat, ha kerik - Ime, el6k es holtak nagy seregszemleje. Ez a feliigyelet allando nyilvantartast kfvan: a szindikusok az intendansoknak jelentenek, az intendansok a varosi tanacsosoknak vagy a polgarmesternek. A "megszorftas' elejen minden, a varosban tart6zkod6 embert egyenkent lajstromba vesznek: ravezetik "a nevet, az

eletkorat, a nemet, a tarsadalmi rangra val6 tekintet nelkul": egy peldanyt kap belole a keruleti intendans, egy masodikat a varoshaza, egy harmadikat pedig a szindikatus, hogy a napi nevsorolvasast megtarthassa. Barmit eszleljenek is a felulvizsgalatok soran - halalt, megbetegedest, reklamaciot, rendellenesseget -, f6ljegyzik, s eljuttatjak az intendasokhoz, illetve magiszterekhez. Az 0 keziikben van az orvosi ellatas; kineveztek egy felelos orvost; senki mas, legyen bar orvos, nem orvosolhat, gyogyszeresz nem keszfthet gy6gyszert, gy6ntat6 nem latogathat beteget az 0 hivatalos, Irasos engedelye nelkul, "megakadaIyozand6, hogy a magiszterek tudtan kiviil barki is rejtegessen vagy kezeljen fertozo beteget". A patologikus nyilvantartas allando es kozpontosftott kellIegyen. Valamennyi ember betegseghez es halalhoz val6 viszonya a hatalom szervein, nyilvantartasokon es hatarozatokon sziir6dik meg. A karanten megkezdese utan ot-hat nappal hozzalatnak, hogy egymas utan sorb an megtisztftsak a hazakat. Kiparancsoljak a lak6kat; minden helyisegben folemelik vagy felfiiggesztik a "butorokat es az arucikkeket"; szagositoval beftijnak mindent, majd miutan gondosan betapasztottak ajtot, ablakot, s meg a kulcslyukakat is betomtek viasszal, meggytijtjak a szagosftot. Mikozben a szagosft6 eg, bezarjak a hazat; mint amikor beleptek, most is megmotozzak a szagosft6 embereket, "a haz lak6inak a jelenleteben, hogy lassak, nincs-e naluk valami, ami bemeneteliikkor nem volt naluk", Negy 6ra rmilva a lak6k visszamehetnek a hazukba. Ez a zart, a vilagtol elvagott, minden pont jan ellenorzott ter, ahol az egyenek egy helyhez vannak szogezve, ahol a legkisebb mozdulatot is ellenorzik, minden esemenyt foljegyeznek, ahol folyamatos frasos munka koti ossze a kozpontot a periferiaval, ahol a hatalom megosz-

268

269

amelynek egyedeit nem erdernes megkulonboztetni egymastol. aki megmutatja igazi arcat. milyen a betegsege es a halala. a betegek es a halottak csoportjaiba . akkor a pestis viszont fegyelmezo sernakat hozott letre. Az emberek kozotti hatarozott es binaris felosztas helyett megkoveteli a tobbszoros elvalasztasokat. a jelet. hanem a szabalyzat benyomulasa a let legrejtettebb zugaiba. a feliigyelet es az ellenorzes melysegeben val6 megszervezest. Hogy jogok es torvenyek tiszta elmelete szerint tudjak rmikodtetni.meg atszo a hierarchia. a pestis allapotarol kepzelegtek. amelyek bizonyos mertekig rnintaul szolgaltak . ahol minden egyent allandoan kijelolnek. a pestis. "igazi" helyenek. amelynek so ran tokeletesen meghatarozhato a fegyelmezo hatalom gyakorlata. funkci6ja. "igazi" betegsegenek kijelolesevel. a pestis es a feldarabolasai. amelyrol felismerheto volt. amely szabalyosan es megszakftatlanul tovabb osztja fel onmagat. A pestis (legalabbis a megelozes allapotaban) probatetel. hierarchikus alakzatban. a teljes hierarchia kozvetftesevel. a pestiseseket aprolekos. 270 Ha igaz. A lepras es osztalyresze. csavargas. amelyet at. A pestisre adott valasz a rend.ellen a fegyelem a hatalmat ervenyesfti. es az egyeni testekre megkulonboztetett m6don hato. hanem minden egyes ember "igazi" nevenek. az egyeniestto elosztasokat. szokesek. az Iras. egy mer6ben mas valosagot mutatvan fel. folyamatos. hogy lassak. hanem szigoni felosztas. aki levedli szabalyszeni azonossagat. A fegyel271 . meghataroz mindent. ha a testek osszekeverednek. tovabb es tovabb felosztott hatalom kenyszerftesei. ami a sajatja.ebbol all ossze a fegyelmezo gepezet tomor modellje. taktikus haloba fogjak. reszeiben egymashoz illeszkedo. egyszersmind kepzeletbeli formaja orvosi es politikai osszefuggesben van a fegyelemmeL A fegyelmezo rendelkezesek mogott a "fertozes" . ahol az egyeni mcgkulonboztetesek az onmagat megsokszorozo. A leprast kivetik. felbukkan6 majd eJtiino. Az egyiket megjelolik. A pestis korul megtalaljuk az iinnep irodalmi fikciojat: a felfiiggesztett torvenyeket. Az egyik a tiszta kozosseg. a jogaszok elkepzeltek maguknak a termeszeti allapotot. Az emberek folotti hatalom gyakorlasanak. ha a felelern es a halal eltorlik a tiltasokat. A pestis siijtotta varos. A pestis mint a rendetlenseg valosagos. melyik a teste. Az egyik oldalon ott a nagy elzaras. a nagy Elzaras altalanos formajakent. nem a folvett vagy lehullott alarcokkal. az egyen vegso meghatarozasaig. De a pestisnek megvolt a politikai abrandkepe is. bfincselekmenyek. hogy a lepra olyan kizaro ritualekat valtott ki. a kiterjedt. ami tortenik vele. ami jellemzi. a felugyelet. az egyent. rnozdulatlanna dermedt varos . pontosan az irodalmi fikci6 fonakja: nem kollektfv iinnep. mint az elemzes. viszonyaik ellenorzesenek. A pestis-a keveredes . mint valarni tomegbe. hogy eloszlasson minden ziirzavart: a betegseget. nem a torvenyek athagasa. A Iepras szarmizetese es a pestis helyhez kotese nem ugyanabbol a politikai abrandkepbol fakad. hogy belevesszen. "igazi" testenek. ami nem mas. a masik a fegyelmezett tarsadalorn alma. a kormanyz6k meg. a masikat elernzik es tijra felosztjak. a szamfizetes-bezaras gyakorlata veszi koriil. amely atadodik.a tokeletesen korrnanyozott varos utopiaja. rendetlensegben eI6 es megha16 emberek kisertenek. hagyjak. megvizsgalnak es besorolnak az elok. a mindeniitt jelen leva es mindentud6 hatalom hatalyaval. amely felgyiiJemlik.tatlanul gyakor16dik. a tekintet. hoi a helye. a hatalom fokozasat es szetagaztatasat. a rosszet. a szegyentelenul osszekeveredo testeket. a masikon a j6 idornftas. amely a hatalom hajszaleres mfikodeset biztositja. veszelyes keveredesiik meggatolasanak ketfele rnodjat jelentik. mikeppen rmikodik a tokeletes fegyelem. Mindenkinek elofrja. lazadasok. mi a java.

ezt teszi altalaban a fegyelmezo hatalom a 19. Kulonbozo sernakrol van szo. a fegyelmezo behalozasnak megfelelo hatalom gyakorlatat terjeszti ki. minden cellanak ket ablaka van. Egyreszt "pestisesse" teszik a leprast. egy munkast vagy egy tanul6t. amelyek a gyiiru belso oldalara neznek. a javitointezet. amelyet Goya festett meg es Howard irt Ie. egy orultet. A teIjes megvilagftas es a felugyelo tekintete jobban befog. e ket. hogya kizaras terere. Az alapelvet ismerjiik: gytinl alakban vesz korul egy epulet egy tornyot. az ariilt. Az allando felosztas normalisraes nem normalisra.negatfv . egeszen mas targyakra alkalmazva a binaris megjelolest es a lepras szarmizeteset. iij technika jott letre es intezmenyek egesz egyiittese. amelynek minden egyen ki van teve. hogy megjelolje. szazad eleje ota: a pszichiatriai intezet. az egyeniesfto fegyelem taktikajat kenyszeritik a kizartakra. egy elfteltet. a megkulonbozteto felosztas modszerevel (ki kicsoda.. a nem norrnalis kore rendezodik .bezaras. de az egyeniesitest alkalmazva a kizaras megjeIolesere . a fegyelem finom szetvalasztasait az elzaras zavaros tereben alkalmazni. a tornyon nagy ablakok vannak. annyi paranyi szinhaz. stb. normalis . de ezek nem osszeferhetetlenek. egyenileg hogyan gyakorolhatunk folotte allando feliigyeletet. nyugtalanul hullamzo tomegtol. s hogy ellene beinditsak a kizaras dualista mechanizmusait. masreszt a fegyelmezo ellenorzesek egyetemessege Iehetove teszi a "lepras" megjeloleset.Jeprast" . valamint a kenyszerito kijeloles. ahol minden szfnesz egyediil van. Az egyeni ellenorzes valamennyi szerve altalaban ketfelekeppen mtikodott: a binaris felosztas es rnegjeloles modszerevel (orult . a csavargo.mez6 sernak rnelyen a pestis kepe a zavart es a rendetlenseget idezi fel. a fekezhetetlen teszi ki). hogy rnegszabadulnak az elzaras helyein talalhato suru. amelyek sajat feladatuknak tekintik a nem normalisok fel- mereset. ha egyetlenegy ort allitunk a kozponti toronyba. amely.nem orult. sa 19. amint lassan kozelednek egymashoz. fegyelmezo rendszcreket rmikodtet. hoI kell tartozkodnia. arnelyeket a pestistol val6 felelem luvott eletre. a kizaras semainak az alapjat adja. a feliigyelt neveles intezmenye. Eleg. mivel jellemezheto. A . hogyan ismerheto fel. es beengedi a fenyt. Ahany ketrec. sotetseg es elrejtes -'csak az elsot tartjak meg es megsziintetik a masik kettot. az epiilet teljes szelessegeben. nyiizsg6. az egyik befele nez. ellenorzeset es megjavitasat. veszelyes . szazad jellemzoje. az ep_iilete~cellakra osztottak. tokeletesen individualizaltan. amely vegul is vedelmet nyiijtott.kovetkezmenye. A fenti lelemeny . a buntetointezet. A lathatosag csapda. illetve harem funkci6jab61. A panoptikus berendezes terbeli egysegeket hoz letre. ameIyek lehetove teszik. a masik kifele tekint. A panoptikumban min- 272 273 . a hatalom elernzo felosztasi modszereivel megdolgozni a kizartakat egyenekre lebontva. mint a sotetseg. Az ellenfeny jovoltabol e toronyban leva or elott vilagosan kirajzol6dnak a foglyok korvonalai a gyuru cellaiban. a lepra kepe pedig. egyszersmind megvaltoztassa. napjainkig ervenyes. a kapcsolatok felszarnolasaval. meg napjainkban is. hogy sziinteleniil lassak es azonnal megkulonboztessek oketo Vagyis megfordftjak a tornloc elvet. a torony ablakaira. s reszben a korhazak. A hatalom egesz mechanizmusa. * Bentham Panopticonja ennek a kompozici6nak az epiteszeti alakzata. rcgi idokbol credo formabol tevodik ossze.veszelytelen. Latni fogjuk.nem normalis). s mindegyik cellaba elhelyeziink valakit. es allandoan lathatoan.). amelynek szimbolikus lakoja a lepras (val6di nepesseget pedig a koldus. egy beteget.pestiseskenC' kezelni.

" Fontos elrendezes ez. sok. de a kapcsolatnak soha nem az alanya. hogy figyelik. larrna. figyelmetlenseg. a feluletek. Barmelyik. Kovetkezeskepp nern sokat szamit. Ha az elzartak elitelt bunozok . Ot Iatjak . hogy a tokeletes hatalom arra iranyuljon. orulteknel az eroszakoskodasnak . Lathatonak: arab sziinteleniil a szeme clott latja a kozponti torony magas sziluettjet. ki gyakorolja a hatalmat. Szobaja ugy van elhelyezve. Ha munkasok. amelynek belso meehanizmusai teremtik meg azt a viszonyt. tekintetek osszehangolt felosztasaban. hogy folosleges legyen nyilvanvalova tenni gyakorlasat. Megsziintetik a tomeget. amely szetvalasztja a latni-latva lenni part: a kulso gyuniben teljesen lathato az ember. s az egyik helyisegbol a rnasikba nem ajtok vezetnek. mert a Ienyeg az. beliilre meg valaszfalakat. Ellenorizhetetlennek: a fogolynak soha nem szabad tudnia. kollektiv hatasrendszer. a rituale. nines verekedes. a kulonbseget. de ok maguk soha nem lathatok. egy futo fenysugar. vagyis a hatalom diktalta szituacioban tartsak a rabokat. fecseges. nem kell osszeeskiivestol tartani. a jel. mert tenylegesen nines sziikseg a megfigyelesre. de 0 nem lat. a jovobcn elkovetendo uj btincselekrnenyek kitervelesetol. hanem zegzugos folyosok: mert a legkisebb zaj. egymasba mosodo egyenek halmaza. S ez a rend garanciaja. s helyebe az elkiilonitett egyenek gyiilekezete lep. jol elzarva egy cellaban. amelyek derekszogben osztjak fel a teret. fenyek. a foglyok oldalarol pedig elkiiloniilt es megfigyelt egyediillet. itt foloslcgesek. a kozponti toronnyal szemben. a kozponti toronybol mindent 131nak. de biztosnak kell lennie abban. hogy epp abban a pilla natban nezik-e. jelen van-e a Iclugyelo vagy tavol. nines vcszclye a fertozesnek. Elerik.:' A panoptikum olyan gep. egy olyan elrendezesben. a sun! sokasagot. az ajtonyilas fenypaszmaja is elarulna az or jelenletet. akar veletleniil odavetodott szernely is mukodtetni tudja a 275 274 . arnely fogva tartja az egyent. a munkat keslelteto. kozos szokesi kiserlettol. ahol a felugyelo szerntol szernbe latja. A szertartas. lopas. A hatalom alapelve nem egy szemelyben testesiil meg. a munka minoseget ronto vagy baleseteket eloidezo mulatsag. mert automatizalja a hatalmat es megfosztja egyenisegetol. szovetkezes. ahonnet kernlelik. gyerrnekeknel nines masolas. informacio targya. Ezert egyszerre sok es keyes. hogy a rab Be tudja. az egyensuly-nelkuliseget. s hogy a foglyok a cellajukbol meg az arnyekat se tudjak kivenni az ellenfenyben. amelyek reven az uralkodo tobblethatalma megnyilvanult. de ennek a szituacionak maguk a rabok legyenek a hor- dozoi. kolcsonos rossz hatastol. hogy allandoan hasson a feliigyelet. hogy 0 is latna. de az oldalfalak miatt az elzart nem tud kapcsolatba lepni a tarsaival. ha betegek az elzartak. Bentham a felugyelet kozponti terrnenek ablakaira lecredonyoket tervezett. A panoptikum az or oldalarol nezve megszamlalhato es ellenorizheto sokasag.2 Ebb61 fakad a panoptikum fo hatasa: a hatalom auto. hogy a rabot szuntclcniil egy fclugyelo figyeli: keyes. anelkiil. Hogy ne lehessen tudni. ha tenykedeseben megszakitott.denki a sajat helycn van. Bentham ezert allitotta fel azt az clvet. de az epulet gyiirfi alakja. hogy a hatalomnak lathatonak es ellen6rizhetetlennek kell lennie. a jot elkiiIonitett cellak oldaliranyban lathatatlansagct jelentenek.. hogy barrnikor nezheto. meg akkor is. hogy ez az epiteszeti apparatus olyan gep legyen. hogy tengely iranyii lathatosagot kenyszeritcnek ra. amely tobbszoros esere szfnhelye. rnatikus rrnikodeset biztosfto lathatosag tudatos es folyamatos allapotat gerjeszti a fogolyban. hanem a testnek. Gepezet biztositja a szimmetriahianyt. amelyben gyakorloj at6I a fiiggetlen hatalom diktalta viszonyok teremtodnek meg es maradnak fenn.

. kiszamftani jarandosagukat.". nines benne fizikai osszecsapas es elore biztos a tet. s minel inkabb megkozelfti ezt a hatarhelyzetet. ha attekintheto az elvalasztas. a testetlen fele torekszik. gyermeki huncutsagtol. az egyenekre felosztas pedig a speeifikus csoportosftast. az allatot az ember helyettesiti.~·I··>l···. a latogatoi. s ennek kovetkezmenyekeppen nyugtalanna teszik a rabot. A regi "kozbiztonsagi epiiletck" nehezkesseget. A panoptikum csodalatos gepezet. kijelolhetok a kepessegek. a baratai. amelynek kiilo~b6z6 elemeit nem egy parkban elosztva helyeztek el. gepiesen.Justasagot es onfejiiseget" a "gyogyithatatlan butasagtol". hogy egymasrol masolnanak vagy egymast utanoznak). Laboratoriurni oldalarol 277 .\ : ' :~ /~ ~. Bentham nem emlfti. szigonian lehet oket osztalyozni. a fertozes kovetkezmenyei osszekevernek a klinikai leleteket.•. .' J. A Panopticon is megkozelitoleg ugy dolgozik. eleg. kenyszerfto ereje . Bentham idejeben mar nem letezett ez a menazseria. amely alatt eloallftjak a munkat. E tenybol kiindulva a kiils6 hatalom k6nnyithet sajat fizikai sulyan. minosito es osztalyozo megfigyeles analog torekveset talaljuk. az artalmas kigozolgesek. annal allandobbak. amelynek elsd emeleten egyetlen helyiseg volt csak: a kiraly szalonja. hogy meglepik. mint val ami termeszetbiiyare Lehetove teszi a kulonbsegek felallftasat: a betegeknel l!leg lehet figyelni mindegyikiik tiineteit. felbeesiilhet6k a jellemek. Akit a lathatosag mezejebe heIyeznek. anelkiil. a kiralyt meg a titkos hatalom gepezete. a rnunkast munkara. az orultet nyugalomra. )'t ··i'. megkulonboztetve . a normalis fejlodeshez viszonyitva. hogy az eliteltet j6 magaviseletre. Benthamet csodalatba ejtette. magaeva teszi a hatalom kenyszeriteseit. Valamifelekeppen a tulso oIdalra keriilt a hatalom hatasrendszere. a gyerekeknel osztalyozhato a teljesftmeny (an elk iiI.". hogy a panoptikus intezmenyekben milyen enyhe lehet a banasmod: nines tobb nics. a beteget az elofrasok betartasara szorftsak. melyekkel egyszer s mindenkorra rendelkezik. a tanulot szorgalomra. es 276 ··.J gepezetet: az igazgato tavolletebcn a csaladtagjai.". hogy az agyak kozelsege. meg a cseledei is. amelyet Le Vaux epftett fel Versailles-ban: az els6 olyan menazseria.az alkalmazasi feliiletre.5 Mint ahogy kozornbos az is. hogy terveben inspiralta-e vajon az a menazseria. az emberi termeszet rmizeumat bejarni akar6 filoz6fus tudasvagyatol vagy azok gonoszsagatol.". ahogy a hagyomany kfvanta:" kozepen egy nyolcszogletfi pavilon alit. a fiktfv viszonybol. A Panopticon kiralyi menazseria. es aki. De a Panopticon terveben az egyeniestto. s engedi. a kornyezete.. a ter analitikus elrendezesere vale torekvest. ezt tudvan. Ilyen forman nem szukseges az er6 eszkozeihez folyamodni. Valosagos alavetettseg sziiletik. minden oldalon szeles ablakok nyfltak het ketrecre (a nyoIcadik oidal volt a bejarat). s e viszonyban ket szerepet jatszik egyszerre. akik oromiiket lelik a leskelodesben es a buntetesben. s ha naponta fizetik 6ket.'. annal nagyobb annak a veszelye. a ketreeekbe kulonfele allatokat zartak. amelya legkulonfelebb vagyakat megvalositva a hatalom egynemii hatasrendszeret gyartja. maradand6bbak a hatasai. j61 vannak elhelyezve a nyflasok. hogy spontan mfikodjenek rajta: magaeva teszi a hatalom diktalta viszonyt. osszehasonlftani azt az idot. nincsenek siilyos Iakatok.· . creditmenyszeni epitrnenyet igy a "biztonsagos haz" egyszerii es gazdasagos geornetriaja valtja tel. lane. '". rnitol elevenedik meg: egy tapintatlan ember kivancsisagatol.pf amelyeket szuntelenul megujft: orokre sz610 a gyozelem." Ez a Panopticon kert-oldala. Minel tobb a nevtelen es fut6 megfigyelo. ") . sajat alavetettsege alapelveve valik.. a munkasoknal osztalyozni lehet mindegyikiik kepessegeit.

Eredrnenyesen es melyen hatol az emberi viselkedes melyere. s a legeredrnenyesebbeket kivalasztjak.~ tala jobbnak Itelt m6dszereket kenyszerfthetne rajuk. a halalt hordozza. Bentham kulonleges.?" A Panopticon mintegy a hatalom laboratoriumakent rmikodik. A Panopticon kitiintetett hely.! zepen varatlanul felbukkan6 feliigyel6 egyetlen szem-"l '. A Panopticon ko-:. majd husz-huszonot eves korukban egyuve ereszteni oket. mert lehetove teszi. tij fogaskerekrendszereket hoz letre. Az egyik esetben kiveteles helyzet adodik: kulonleges rossz ellen lep fol a hatalom. S. az 6 sorsukhoz kotodik. ellenorzik. mi tortenik. egyesekkel elhitetni. m6dositja a viselkedest. Kozponti tornyaban az igazgat6 valamennyi [~ pillantassal megftelhetne.. hogy folfedezeseket tegyenek a metafizika terule~ ten. "Sorsom. drcsszirozza vagy ujraidomitja az egyent. Gyakran megtettek a tokele- i :t f alarendelt alkalmazottjat kemlelheti: apolokat. orvosokat. oroket: folyamatosan megitelhetne oket. ha tizenhatodik vagy tizennyolcadik eletevukben fink es lanyok tarsasagaba viszik oket. Ez a kulonbseg a masfel evszazad alatt lezajlott fegyelmez6 terv atalakulasait jelzi.kiilonosen azert. arne¥ Iyekre annyi penzt adnak ki. ami mozog. A panoptikum akar : i sajat mechanizmusainak ellenorzo keszuleket is letrehozhatj a..j ·. ahol ez a hatalom gyakorl6dik. mondja a panoptikum fonoke. hogy ketszer ketto nem negy. s megallapitjak. amit csak ki tudtam talalni. semmit nem lehetne elore elrejteni. elrekeszt. Kfserleteznek benne az orvossagokkal es ellenorzik hatasukat. Pedag6giai ismerctekkel kfserleteznek . mozdulatlanna tesz. es hogy ~ 1 teljes bizonyossaggal elemezzek azokat az atalakulaso1 kat. Kulonfele technikara tanitjak meg a munkasokat. modosfthatnak viselkedesukon. egy idore megteremti az ellenvarost. hogy igaza van-e Helvetiusnak. hogyan rmikodik az intezmeny. itt volna vegre a j6 alka~ lorn. az elet-halal egyszeni dualizmusahoz vezet: ami mozog. egy mod. mindeniitt jelenlevove es lathatova teszi rnagat. hogy kfserleteket vegezzenek az embereken. Kulonbozo biintetesnemeket probalnak ki a foglyokon. melyik a legjobb. A Panopticont ezzel szemben a rmikodes altalanosithato modelljekent kell ertelmezmink. s hogy a Hold valojaban sajt. idealis rmikodest szab ki. amely vegul is. kulonbozo gyermekeket kulonbozo gondolatrendszerek szerint lehetne folnevelni. aki engedte.nezve olyan gepkent hasznalhato fel. amikor azt allitja. aki be van zarva ebbe az epttcszeti egyuttesbe. minden kotelekkel. megnezik. es megismerend6 targyakat fedez fel minden olyan teriileten. rmivezetoket. akarcsak a legy6zend6 rossz. al-. amellyel hatalmi viszonyok hatarozhat6k meg emberek mindennapi eleteben. ame1y tapasztalatokat szercz. ami egyszersmind a tokeletes tarsadalom. a hatalorn minden elorenyornulasa utan megnovekszik es allandosul a tudas. * A pestis siijtotta varos es a panoptikus intezmeny kozott nagy a kulonbseg. onmagaban zart intezmenykent mutatja be a Panopticont. tanftokat. olyan vitakra keriilne sor. haloba fog. vajon nines maga is szorosan hozzakotve? A inkompetens orvos. hogy ujra megvizsgaljak a zart neveles hires problernajat tala It gyermekeken. bfincselekrnenyuk es jellerniik szerint.1 278 279 .j 6t magat is konnyen ellenorizhetnek. mindenki mindenre megtanithato. hogy a fertozes elharapodzek. amelyek feler& nek azokkal a predikaciokkal es eloadasokkal. ez nem vitas. es megolik azt. Egyebkent az igazgat6. amelyeket el lehet erni naluk. a pipogya bortonigazgato vagy muhelyfonok lesz a jarvany vagy a felkeles els6 aldozata. kovetni lehetne "minden megfigyelheto eszme genealogiajat".

szukseges modositasok mellett "minden intezmenyben. . a tevedes. mi- azoket. emberekt61 nyiizsg6. Tenylegesen kepes ra. akikre valamilyen feladatot vagy viselkedest akarunk rakenyszeriteni. hogy soha nem Iep fel. eszkozeinek es a kozbelepes modozatainak meghatarozasae. De a Panopticoni nem szabad alombeli epiiletkent ertelmezni: az idealis forrnajara visszavezetett hatalom mechanizmusanak diagramja. de a betegek gyogyitasara. hogy szorosan hozzakapcsolodva felfokozza ezt a funkciot. a hatalom gepezete es egy funkci6 kozott cseret biztosito szerkezet. Ez tobbfelekeppen lehetseges: mivel csokkentheti azok szamat. hogy a hatalom gyakorlasa nem kiviilrol. akiken gyakorl6dik. minden akadalytol. hanem onmagaban. vegyes me. az orultek orzesere. amelyben a hatalom (es a tudas) viszonyai pontosan. szernelyzetben. akik gyakoroljak. szigoni kenyszeriteskent vagy siilykent illeszkedik az invesztalt funkciohoz. iskolakban. egymashoz kapcsol6d6 hatasok mechanizmusat hozza letre. Roviden. ugy jar el. A politika rendjenek "Kolumbusz tojasa". amelyet ellehet es el is kell valasztani minden specifikus felhasznalastol. mikozben tulajdon fogasait 0 is szapontja. a Panopticon a kegyetlen es tud6s ketrec megjelenitese. s az allando erkolcsi nyomozas meg: a hiba. hogy kozel ket evszazadon at milyen nagy hatast tett a kepzeletre. a tanuI6k oktatasara. A panoptikus serna az intenzitast noveli a hatalom barmelyik apparatusaban: gazdasagossagot biztosft (anyagban. A panoptikus elrendezes nem egyszenien csuk16. a hatalom kozpontjainak es csatornainak elrendezesee. amelyet kepes atadni minden intezrnenynek. kormonfont jelenletevel eri el. Sokfelekeppen alkalmazhat6: a foglyok megjavitasara szolgal. Mivcl ilycn korulrnenyek kozott abb61 fakad az ereje. hogy megnojon e funkciok eredrnenyessege. melyet a korhazakban. a bun elkovetese elott hat.. ellenallastol. chanizmust hozzon Ietre.fel a "tobblethatalom" es a "tobblettermeles" kozott. fo eszkozet . a koldusok es a semmirekellok megdolgoztatasara is. kozvetlen aranyossagot allftson. a bizonyftek ra. "szellem folotti hatalmat ad a szellemnek". surlodastol. miihelyekben. Hogy napjainkig oly sok tervbe vett vagy megval6sitott valtozatot inspiralt. megszakitatlan rmikodese es automatikus mechanizmusa reven biztositja az eredmenyesseget. biintetes). amelyeket Piranese metszetein is lathatunk. ha az egyenek olyan sokasagaval van dolgunk. ahol nem nilsagosan nagy kiterjedesti ter keretei kozott kell feliigyelet alatt tartani egy bizonyos szarmi embert'". hogy tokeletesedjek a hatalom gyakorlasa. a hierarchikus szervezese. kinzasokkal tetezett bortonokkel szemben.tes elzaras utopiajanak. az egyenek egymashoz viszonyitott felosztasae. hogy barrnilyen funkci6ban integralodjek (neveles. megelozd jellege. spontan es csendben gyakorl6dik. Alkalmazasaiban lehetove teszi. kivalosaga abban a nagy eroben rejlik. hogy az "eladdig peldatlan mennyisegti" hatalom reven megszerezziik "a kormanyzas uj. hanem a hatalom viszo281 kozben megsokszorozza 280 . A romos. a munkasok felugyeletere. A testek terben val6 meggyokereztetesenek egyik tipusa.. elvonatkoztatott mflkodeset mint tisztan epiteszeti es optikai rendszert mutatja be: voltakeppen a politikai technol6gia alakzata. termeles. terapia. Alkalmazhat6 . idoben). M6d arra. Mert az epiteszeten es a geometrian kiviil egyeb fizikai eszkozt nem alkalmazva kozvetlenul hat az egyenekre. bortonokben lehet rmikodtetni. A panoptikus semat mindig felhasznalhatjuk. MiveJ minden percben megcngedi a kozbeavatkozast. minden reszletukben illeszkednek az ellenorizendo eljarasokhoz. ahol alkalmazzak"!".

a gazdasagi elet fejleszteserol. A panoptikum. Kovetkezeskepp nem kell felni. ha egyreszt lehetoseg van arra. konnyiteni a kozterheken. lehetove teszi mindenkinek. hogy altalanosftott funkciova legyen.masreszt pedig akkor. az a kuldetese . vegletesen szemben all a panoptikussagot meghatarozo hatalom uj fizikajaval. II Mindezt tetezi. az egyenek megjelenesere szolgalo sotetkamraszeniseg atlatszo epulet lesz. konnyitsen rajta? A hatalom melyik intenzitasnoveloje lehetne egyszersmind a terrneles megsokszoroz6ja? A hatalom. de epp ellenkez6leg. uj erot onteni az iparba. s mindezt egy egyszerii epiteszeti eszmevel" . a halal hatalmaval szemben a pallosjog aprolekos gyakorlatat allltottak tel. a korhazak. ahol az egesz tarsadalom ellenorizheti a hatalom gyakorlasat. anelkul. hogy lehatolva a tarsadalom alapjaig. zsarnoksagga fajuljon: a fegyelmezo eljarast demokratikusan ellenorzik majd. egyszersmind e funkci6 rmikodtetesi m6dja a hatalom viszonyai altal. hogy a legjelentektelenebb felugyelot is ellenorizze. megorizni az egeszseget. nem onceluan akarja gazdasagosabba es eredmenyesebbe tenni. kovetelmenyeivel es nehezkessegevel ne telepedjek ra. A panoptikus semat. Hogyan lehetne megerositeni a hatalmat oly m6don. a hatalmat nem magaert a hatalornert vezeti be. eroszakos. er6it novelven. sziklaszilardan megalapozni a gazdasagot. amelyelmesen iigy van elrendezve. A nezesre szolgalo gep.a termeles noveleserol.. hogy egy feliigyel0 egyetlen szempillantassal ellenorizze a kulonbozo egyeneket. de abszohit croszakos. valamennyi jellemzo vonasat megorizve es megtartva szandekoznak elterjeszteni a 282 tarsadalom cgeszcben.nyainak rmikodtetesi m6dja egy funkci6n beliil. az oktatas novekedeserol. hogy a hatalom termelo novekedeset csak akkor lehet biztositani. az elet legegyszeriibb kifejezodesere fokozta le. a tarsadalom barmelyik tagjanak joga lesz eljonni es sajat szemevel latni. s ezenkozben kitalalhatja a feliigyelet gyakorlasanak modjat. azzal az erovel amelyet vagy 6 maga fejt ki. hogyan mtikodnek az iskolak. egeszen a legapr6bb reszletekig folyamatosan mtikodjek. a gazdasagi elet fejleszteserol. az iizemek. legyen bar. hogy elkobozna vagy lefekezne oket? A panoptikum megoldasa erre a problemara az. hogy zartsaga nem zarja ki a kulso. hogy ne zavarja az elorehaladast. elterjeszteni a rmiveltseger. mint a fegyhaz. gondosan elzarva. allando jelenletet: lattuk. ha a parancsolo hatalom gyakorlasahoz k6t6do. a bortonok. A panoptikussag kepes "megreformalni az erkolcsot. amely a panoptikus gepezetnek koszonheto. Valojaban minden panoptikus intezrneny. az oktatas kiterjeszteserol. vagy masok kozvetitesevel. hogy ez a gep iigy van elkepzelve. a kozerkolcs szintjenek noveleserol: novekedesrol es bovitesrol. nem folyamatos formakon kiviil funkcional. hogy a kozponti toronyban barki gyakorolhatja a feliigyelet funkci6it. A kiraly teste. mikeppen novelhetne a tarsadalom eroit. anyagi es misztikus kiilonos jelenletevel. konnyfiszerrel alavetheto a veletlenszeni es szakadatlan ellenorzesnek: s nem csupan a kijelolt elIenorok. a halalt hoz6 betegseggel szcmben a hatalom a halal sziintelen fenyegeteset szegezte szernbe. a panoptikus283 . hogy a hatalom megnovekedese. osszebogozas helyett kioldani a szegenyeket snjto torvenyek gordiuszi csomojat. hanem a kozonseg reszerol is. A pestises Yaros a kiveteles fegyelmezes rnodclljet nyujtotta: tokeletcs. s nem is a fenyegetett tarsadalom azonnali udvossege celjabol: a tarsadalmi erok megszilarditasarol van sz6 . hirtelen. A Panopticonnak ezzel szemben a felerosites a szerepe. hiszen szuntelenul hozzaferheto lesz a "vilag nagy Iteloszeki bizottsaga szamara..12.

szazad folyaman a fegyelmezo berendezesek fokozatosan elterjedtek. a klasszikus kor folyaman. A fegyelem altalanossa valt. A hires. hatalmas es tudos toronyban Bentham talan a tokeletes fegyelmezo intezmenyt akarta megtervezni. A klasszikus kor meghatarozott es tobbe-kevesbe zart helyein . fegyelmezo tarsadalomnak hivhatnank. nagy mfihelyekben . A panoptikussag egy uj "politikai anatornia" altalanos alapelve. es a magas. kornbinaciokat elerneznek . az eltereseket elemzik. de azt is meg akarta mutatni. melyek hianytalanul.kaszarnyakban. * Felrajzol6dott a fegyelem ket kepe. amelyek teljes koni alkalmazasat csak a pestises varos korlatozott es atmeneti szintjen kepzeltek el. hatekonyabba tennie. tobbszorosen ervenyesillo hatalom fizikaja. megszakitas nelkul szovik at a tarsadalmat. az alkalmi intezkedes vagy egyedi modell helyet altalanos formula veszi at. A panoptikus elrendezes adja meg ennek altalanos kep284 . felfuggeszti az idot. amelynek targya es celja nem a fensobbseg viszonya. negatfv funkci6k fele terelve: alljt mond a biinnek.sag teriilete az also regio. s benne a hatalom benthami fizikaja jelenti az allandot. ravasz kenyszerftesek terve egy eljovendo tarsadalom szamara. A kiveteles fegyelem semajanak tervetol az altalanossa valt feliigyeletig tart6 mozgas egy tortenelmi atalakulason alapul: a 17. amit. Az elrnelet szintjen Bentham a tarsadalmi test es e test egeszet atszovo hatalmi viszonyok elernzesenek egy rnasik modszeret hatarozza meg. Oraniai Vilmos vagy Gusztav Adolf protestans es ajtatos hadseregenek jellegzetes szabalyzata atalakult Eur6pa valamennyi hadseregenek szabalyzatava. Egy elemi es konnyen atruhazhato gepezet szintjcn programozza a fegyelmezo mechanizrnusoktol at meg atszott cs atitarott tarsadalorn alaprmikodeset. szeriakat. amelyeknek individualizalasat epp ezek a viszonyok teszik lehetove. konnyebbe. a megkulonboztetes es az osszehasonlftas eszkozeit hasznaljak: viszonyokon alapul6. megsziinteti az erintkezest. a szabalytalan testek. es a 18.: . tobbrenien. szazad valamennyi korhazi ujraszervezesckor. Betancour vagy Demia iskolai. megszaporodtak a tarsadalom egeszeben.y. hanem azokban a testekben. Az egyik vegleta fegyelemblokad. terbeli viszonyaikkal: oly mechanizmusok. s fokepp az. a kitiintetett hely. atlatszo es bejarhato ketrecben. 285 1 " :. s melyek a lathatova teves. reszleteikkel. ameIyck a felosztasokat. hogy mindinkabb a tarsadalmon beliil kap helyet: a sziget. hogyan lehet a fegyelmezesi eljaraso kat "kiengedni elzartsagukbol" es a tarsadalom egeszeben kiterjedten. testek es erok alavetesenek eljarasat a gyakorlat szernpontjabol. kollegiumokban. Bentham abrandjaiban mindeniitt jelenlevo es mindig eber gepezethalozatkent bukkannak fel. Bizonyttek ra a fegyelmezo intezrnenyek megnovekedett szama. letet. a tarsadalom peremen kivul felallitott zart intezmeny. hanem a fegyelem kapcsolatai. Sturm iskolai utan az iskolai fegyelem altalanos formait rajzoljak ki.kidolgozott fegyelmezesi modszerek. amelynek a hatalom gyakorlatat kell kibovitenie. a fegyelemgepezet: funkcionalis elrendezes. gyorsabba. elnagyoltan. a jezsuitak mintakollegiumai. amelynek maximalis intenzitasa egyaltalan nem a kiraly szemelyeben rejlik. a lajstromba vetel. tobbfelekeppen mfikodtetni. s kialakult az. tobbreni mozgasukkal. A masik veglet a panoptikussag. masnermi eroikkel. a tengereszeti es katonai korhazakban vegrehajtott rendcsinalas semaul szolgal a 18. amely a fejedelem szemelyevel takarekoskodva a hatalom hasznossagat ertekeli tel. ez az egyre nagyobb feliiletet befed6 halozat.

arra. sernrnittev6k lcsznek . a gyermek felkcszitese "valamilyen gepies munka elvegzesere a jovoben". hogy a vallasos szabalyszenisegekhez es a kolostorokhoz fUz6d6 kotelekeiket Iassan eloldozzak. j6 szokasok kialakitasa"!". tobbek kozott. hogy kiszabadulnak a tarsadalorn peremen levo. arra torekszik. megsokszorozza a tiizeles erejet. Belso es speeifi- 286 287 . biztos kez. zatok betartasanak. 1. hogy novelje a ratermettseget. illetve a kereszteny elemi iskolak kifejlodeset negativ indokokkal tamasztottak ala. guknak sem volt reszuk benne". Az egyik oldalon a fegyelmezo intezmenyek megszaporodnak. hogya tarsadalom legfontosabb.. es "szabadon" aramoljanak. a kepessegek es az ugyesseg elterjesztesehez. a vezekles. szazadban a videki iskolak. noveljek meg az egyenek lehetseges hasznossagat. kossek hclyhez a haszontalan vagy haborgo nepesseget. mint hogy feleljek az Hotel-Dieu Korhaz keszlereit"!'. hogy kilepjenek a zart eroditmenyekbol.De a fegyelmezo intezmcnyek elterjedesc esak egy a tobbreni. meg mindig erkolcsileg neveli a magatartast. "tudatlansagban hagyjak 6ket kotelessegeiket illetoen.kapcsolodjanak. a hadi apparatushoz . kifejlesztese". rnegelhetesiik gondjai miatt s mivel ok maguk is neveletlenek. es a kozrendet megsertcni mindig kesz csirkefogok bandainak Ietrejottet. alapvetogyakorlat. ez ketsegtelen. kett6s torekvesiik: a fcgyelmezo intezmenyek szamanak megnovelese es a mar letezo apparatusok fegyelemmel valo atitatasa. hogy valamelyik fa. A fcgyclmczo modszerek egvrc inkabb a hasznos egyeneket gyarto eljarasokkent rmikodnek. Vegiil ebbol ered a 18. Kezdetben azt kivantak toliik. ahol rmikodnek. legkozpontibb. a . a fegyelem fokozza minden egyes egyen ugyesseget.. akik . hanem mint az erok felertekeleset onmagabol mertto egyseg. a lopasok vagy a pazarlas meggatolasanak a m6dja. a kulonfele ugyessegeket osszhangba hozza. sziintessek meg a sokasag csoduleteibol ad6d6 kellemetlensegeket.. a szegenyek. a . tisztatalansagot. egy gepezetbe illeszti a testeket. melyebb folyamat legjobban lathato aspektusa.s ez rcszegessegct . hogy mivel kepesek pozitiv szerep eljatszasara. legterrnekenyebb szektoraiban gyokerezzenek meg.a manufaknira-terrneleshez. hogy kozornbositsek a veszelyt. hogy a hadsereg ezennil ne mint veletlenul osszeverodott tomeg letezzen. a szokes vagy a csapatok cngedetlensegenek megakadalyozasat celzo egyszeni eszkoz. amelyek atadhatok es alkalmazhatok. tehat a profitot. ezutan azt varjak toliik. kiszelesiti a tamadasi frontokat.test megerositese . a massziv es torneny fegyelmez6 modszerek az ellenorzes rugal mas eljarasaira bomlanak fel.-v. s ez harorn fo bajt von maga utan: nem vesznek tudornast Istenrol. A katonai fegyelem mar nem a fosztogatas. felgyorsitja a mozdulatokat. S ebbol adodik az is. A 17. a gyorsasagot. a teljesitmenyt. szazad folyaman kifejlodott. egy gazdasagi rendszerbe az eroket.masra sem j6k. A [egyelmezo eljarasok [unkcionalis megforditasa.Jielyes szernrnertek . hiszen nekik ma- . megnoveli az ellenallast stb. az elzaras vagy a visszavonulas formairol Ievalnak. S az a torekvesuk is. mikozben tovabbra is a szabaly. anelkul. a kizaras. hogy csokkentene atiita erejet. Ebb61 adodik. de egyre inkabb a vegso eel szolgalataba allftja a viselkedest. nem tudnak j6 nevelest kozvetiteni. a tudas atadasahoz.. Marpedig a forradalom kezdeten az elemi iskolai oktatas szamara eloirt eel. A rmihelyek fegyelme. marginalis helyzetukbol. nem rendelkezven a gyermekeik felnevelesehez szukseges eszkozokkel. de meehanizmusaik hajlamosak az "intezmenyjelleg megszuntetesere". 2. A [egyelmezd mechanizmusok kirajzasa. tolvajlast. zsivanycletct von maga utan. a fensobbseg tiszteletben tartasanak. lenyeges funkciojahoz .

Vallasos . . hogy elmenjenek a szornszedokhoz. alszanak ejszaka.. Hotel-Dieu Korhaz 1772-ben torrent leegese utan tob:t ben kerik. Angliaban hosszii ideig vallasos indittatasii magancsoportok biztosftottak a tarsadalmi fegyelmezes funkciojat. Eleg.vagy segelyezo tarsasagok kezeben maradt. A [egyelmezd mechanizusok dllamositdsa. hogy megakadalyozzak a rosszhirfi helyek. mellekellenorzesek udvarat fcjlcsztvc ki koriilottuk . es a hatosag tajekoztatasa a keriilet egeszsegugyi allapotarol. amelyeket a tarsasag tagjai elosztanak egymas kozott. anyagi eroforrasaikrol. jollehet a szerep egyik fele a vednok. Az iskola arra t()rekszik. egyesiiletek. jarvanyos tiinetek feliigyelete. szentkep-ajandekozassal vagy potagyak adornanyozasaval." Franciaorszagban. reszesulnek-e a szentsegekbol.~ zesuk vallasos volt (terftes es erkolcsnemesites). rendszertelen. milyen az erkolcsuk (es azt is.~~ megszaporodtak az effajta kezdemenyezesek. hogy viselkednek otthon. . hogy a csalad nem mond igazat. hogy a szulok hazasok. bizonyitvanyt kell kerni a hazassagkotesrol. hogy paranyi tarsadalmi obszervatoriumma valjek. iigyesen "tudakoz6dni kell. kartyabarlangok rmikodeset.csakhamar atvette a rendorseg apparatusa. melyekrol tudomast szereztek. kifaggassak oket. funkciojuk a negyed betegeinek befogadasan kiviil az inforrnaciok begyfijtese volna. az istenkaromlast. s azt is megnezik. ha peldakcppen a parizsi plebaniak jotekonysagi tarsasagainak szabalyzatait idezziik. nagy epiileteket kisebb meretfi korhazak sora valtsa fel.. majd a szulokhoz is elmennek. a szulok cllenorzcsct is lehctove kcll tenniiik. hanem a tarsadalomban szetszort ellenorzo kozpontokbol kiindulva. A kcrcsztcny iskolanak igy ncmcsak egyszcnien cngcdclmcs gycrmckckct kcll kepezniuk.17 3. kulonbozo nermi nagyobb gyermekeik nem alszanak-e egyiitt vagy a sziiI6kkei kozos agyban. es hogyan . ismerik-e az imadsagokat. A keriileteket es jarasokat rendszeresen latogatjak.:~~ maciotol egeszen a jiiliusi monarchia filantropiajaig . A centralizalt rendorseg megszervezese meg a kortar2N9 288 . gazdasagi (segely.ketsegtelenul fontosabb felet .. Az t. tudjak-e a katekizmust es az imadsagokat. a ragalyos. munkara buzditas) vagypolitikai (az elegedctlenkcdes vagy a haborgas ellen kuzdottek). tanacsadas.kus funkci6jukhoz olykor zart apparatusok szolgaltatjak a kulso cllenorzes szcrcpet. az uzerkedest. Ha ketely meriilne fel. az istentelenseget es egyeb rendetlenseget. van-e szakmajuk.?1 csoportok. . buzgosagukrol. hogy gyermekeik rossz hajlamait ki-{ gyomlaljak. hogy a felnottekre is kiterjessze a hatasat es allando ellenorzese ala vonja oket: Demia szerint egy gyermek rossz magaviselete vagy hianyzasa torvenyes iiriigy arra. jotekonysagi egyletek jatszottak sokaig a::~ nep "fegyelemre szoritasanak" a szerepet. a nyilvanos botranyokat. foleg. erkolcseikrol. vegiil. Az ellenrefor. hogy megvizsgaljak. hany agy van.Azon kell munkalkodniuk. nem viszalykodnak-e csaladjukon beliiI vagy a szornszedokkal.i} I . 15 A korhazat is hovatovabb a lakossag orvosi felugyeletenek tamaszpontjakent tekintik.l' I alkalmasak-e ra.~! ~~'fl . s hogy csaladjukban a nagylanyoknak nem kell-e simogatasokat tiirniiik. szabalyzat rogziti az informacioszerzes pontjait: van-e allando lakasuk a szegenyeknek. a masik . "hogy nem a sajat hibajukbol szegenyek-e". ha ok van azt hinni." Teendoik koze tartozik a szegenyek meglatogatasa. 16 A fegyelmez6 eljarasok elterjedeset tapasztaljuk tehat. A hozzajuk tartozo teriiletet keriiletekre es jarasokra osztjak fel. de nem zart intezetekbol. nincs-e kicsapongas. celkitii-$j . gondjuk van-e ra. hogy istenfelelernben neveljek fel a gyermekeiket . beteggondoz6k megnyitasa.. tudakozodniuk kcll elctmodjukrol. hogy az orm6tlan. . a latogatas esetleg alamizsnaadassal vegzodik.

specifikusak. hogy megfeleljen az alulrol jov6 kereseknek. Korrnanyzasanak hatasait az egitcstek mozgasahoz hasolithatjuk leginkabb. plebanosok kertek. Valoban. valamint feladatuk aranyaban dijazott besugot jelent. ameIyek sokaig a kiralyi onkeny jelkepei voltak. ha onmaga lathatatlanna valik... funkciojuk nem egyeb. gazdasagi es politikai ellenorzest . ami tortenik. szandekait. s melyek politikailag diszkvalifikaltak a fogva tartas gondolatat. legillanobb jelensegenek eszmenyi megragadasara torekszik: "A birok es a rendertisztek hivatala a legfontosabbak egyike. amely a polgarmester szerint Parizsban 48 rendbiztost. "A keruletnek alarendelt valamennyi fegyvcres es kikepzo korzet a tartomanyfonok ala tartozik . 290 amclyre hatalmuk kiterjcd. cselekedetek. a lehetosegeket. naponkent fizetett "olcso rendorkopot". amely allando. adatokra tamaszkodo szervezet jovoltabol. mindeniitt jelenlevo. amelyekrol II. felteve.20 Habar a rendorseget mint intezmenyt allamszerv formajaban szerveztek meg. szazad folyaman hatalmas rendorsegi szovet igyekszik beterfteni a tarsadalom egeszet. mar rneglevo funkciot .atveve.. az egyeduralkodo lathato es lathatatlan testere.. amelyek rendet es oszhangot teremtenek. jollehet teljes egeszeben "a kiraly kezeben" van. hierarchizalt halozat. valamikeppen hatartalan. Olyan szerv ez. a rendorfonokseg es a Parizsban folerendelt tartornanyi korrnanyzosag hivatalos. velernenyek porszemeire . oriasi tobbsegukben a csaladok. a gazdak. egyseges es szigoni gepezetbe helyezte at valamennyit. a hirhedt elfogatoparancsokat. ezer es ezer. ezenkiviil rendszeresen fizetett "megfigyeloket". .. S hogy gyakorolhato legyen. s vegul a prostitualtakat. a helyi elokelosegek. mindeniitt furkeszo szcm. e hatalomnak a felugyelet olyan eszkozevel kell cllatnia onmagat. amelyeket magara vallal. a varosi feliigyeletet. a rendorseg targya "minden egyes pillanat tortenese". es lathatova kepes tenni mindent. mozgekony es allandoan cber figyelem. de alkalmasnak kelllennie arra is. az uralkodo "saj. es bar kozvetleniil kapcsolodott a legfels6bb politikai hatalom kozpontjahoz az altala gyakorolt hatalom tipusa. targyuk. mint hogy elzarassal toroljak meg a bimtetorend291 . Valojaban kettos rendszer: az igazsagszolgaltatas apparatusat megkeriilve kell megfelelnie a kiraly kozvetlen akaratanak. amely a tarsadalom egesze legelemibb magjanak. viselkedesek. s nemcsak szelsosegeiben erintkezik vele. amely a tarsadalom egcszet az erzekeles tereve valtoztatja at. egy bizonyos szarmi.a biinozok felkutatasat.21. es rajuk bfzhatta parancsainak es clfogatoparancsainak vegrchajtasat"!". amcllyel kozvetlcnul kozolhette parancsait.22 A rcndorseg a hatartalan ellenorzest testesiti meg. csak rnegfcleloen tuzetes vizsgalodassal vehcto eszrc". nagy kiterjedesfi. bonyolult. amelyekct alkalmaznak. amcly a tarsadalom egeszevel azonos kiterjedesti.~3 a politikai hatalom vcgtelcn paranya.sak szcmebcn is sokaig a kiralyi abszolutizmus legkozvctlcnebb kifejezodese volt. nem csupan egyiranyuan rmikodik. a gyarnit rogzitik allandon szamba veszik az egyen magatartasat. Arc nelkuli tekintette kell lennie. a kerulet lakoi. kimerito. hogy ez a rendorsegi ellenorzes. Serre a folytonos megfigyelesre cgy sereg jelentes es nyilvantartas halmozodik. Megjegyzend6. a beinditott mechanizmusok es azok az elcmek.h bfrosagot akart. Katalin beszelt Utasittisaban. hanem az esemenyek. 20 felugyelot. a 18. a magatartast. azok az "apro-csepro esemenyek". 24 Es a birosagi vagy kozigazgatasi iratok modszereitol elteroen itt a viselkedest."mindenre. A rendori hatalomnak ki kell terjednie "mindenre": s egyaltalan nem az allam vagy a kiralysag teljes egeszere. megbizasait . 6 inditja be mindazon kerekcket. hanem aprolekos reszleteiben is.

korhazak). Mindent osszevetve egy olyan. az is ertheto. napjainkig. s az osszeeskiivesek. hogy a fegyelmezes funkei. a~e~. s ott lepve fel. akar olyan apparatusok reven. osszekapcsolja oket. hogy a hatalorn. feg~ve:~s erejevel koztes fegyelmet es az egyes fegyelmez? e.abol fakad6 vetsegnek" hivott. a hatalom "fizikaja" vagy "anat6miaja". gyakorlasanak egyik m6dozata. Nem rnintha a hatalom fegyelmezo m6dozata Iepett volna az osszes tobbi helyebe. a fegyelmezes kulonbozo zartmt~zetel (miihely. A "fegyeJem" nem azonosfthat6 egy intezrnennyel. rossz magaviseletb61 kovetkezo bunozest. vagy a 19. szaz~dl !~ndorseg. eljarasok.y az igazsagszolgaltatas segedszerepet jatszotta a ?unozok iildozeseben. celpontok egyutteset vonja maga utan. vegul akar allami apparatusok reven.os~ban akart veget vetni. iskolai. es elsosorban azt tette lehetove. s melyet "a f~lug~elet h. hogy a csaladon beliili kapcsolatok mennyire "fegyelmezodtek" a klasszikus kor 6ta. hogy vele szemben miert ervenyesiti az el6jogait. amelyek hatalmuk belso mechanizmusainak megerositesere vagy iijraszervezesere szolgal6 eszkozt talaljak meg benne (egyszer be kellene mar mutatni. hogy noha a legvilagosabban kapeso16dott mindah~oz. az ellenzeki mozgalmak vagy zendulesek politikai el1en?rze~enek e~z: koze volt. alkalrnazasi szintek. egy technol6gia. teehnika. mindenekelott a sziil6--gyermek sejtben. ~mi kir~lyi ~atalomban kiviil esett a szabalyozott 19azsagszolg~ltatas gyakorlatan miert tudott a rendorseg a btrosagi reformnak oly keves valtoztatas aran ellenallni. rendetlensegbol. iskola) kozott kozv~tito hal?zatot feszitve ki. arnelyek a fegyelmezes szernpontjabol a csaladokat a normalis es a nem normalis kitiintetett felbukkanasi helyeve valtoztattak). hata- 292 293 . ketsegtelenul az~rt~ mert az 19?ZSa!?szolgaltatas vilagi karhatalma. nem egyszer diszkvalifikalva 6ket. pszichiatriai. Felvallalhatjak akar a "SzakOSltott" intezmenyek is (fegyhazak.. Ertheto.6it az allamapparatus egyszer s rnindenkorra elkobozta es bekebelezte. "Az uralkod~ boles rendorseggel szoktatja rendre es engedelmessegre a nepe . lazongasbol. ~ngedcrlcnscgbol. ameJyek fo eszkozkent hasznaljak egy meghatarozott eel erdekeben. amely eszkozok. kozvetitokent is fellepett kozottuk. fegyelmez6 fun~ci6val e_?eszult ki.lan?. arnelynck Ledoux epiteszetileg . szazad javftointezetei).~Jarasban tulnyulo fegyelmet biztosft. megfegyelmezni a nem fegyel~ez~tt tereket. -d' A 18. fegyelemrnel atitatott tarsadalom kialakulasarol van sz6 ebben a mozgasban. ahol ezeknek runes modjuk eljarni. a hatalom egyik tipusa. befedi a kozbulso teret. arnelyek belso rmikodesi elviikke tettek a fegyelrnet (a nap6leoni kor 6ta fegyelemmel itattak at az adrninisztracios apparatust). osszekapcsolt. kiilso.azt hinnok. s aze~t .25 =. egyre ~agyo~b sullyal. tarsadalmi "karanten" -szeni fegyelmezestol a "panoptizmus" vegtelensegig altalanosfthato rnechanizmusaig vezet. pszichol6giai semakat veve fel.~okeletes. katonai. majd orvosi. hogy a tarsadalom szintjen uralkodova tegyek a fegyelmet (renderseg). . Sokretu funkcio hiszen az uralkodo abszolut hatalmahoz ka~esolja a' tarsadalorn elsz6rtan talalhato kiilon?o~o kl: sebb szerveket. var. akar azok az intezmenyek (nevelointezetek. arnelyeknek nem kizarolagos. hadsereg. de fo funkei6ja. akar a mar korabban meglevo szervek. am ely a zart.. t . ha .szer alol kibuvo. de egy apparatussal sern. Nem fedne azonban a valosagot. A 18.1S~ me:ete~nel es meehanizmusainal fogva a blfo:a~ mt~zT?enyenel jobban agyaz6dik be a fegyelmezo tipusu ta_rsa?alomba. szazadi rendorsegi apparatus megszervezo e~e szentesiti a fegyelem altalanossa valasat. amel~ ~zzel allami dimenziot olt. de mivel besziiremlett kozejuk.

A modern kor megforditja a problemat: "Keves embernek.. amelyekben ver patakzott. Talan itt gyokeredzik a nap61eoni szemelyiseg fontossaga a tortenelmi mitologiaban: 6 all az uralkodo hatalom monarchikus es ritualis gyakorlasanak es a hatartalan fegyelem allando es hierarchikus gyakorlasanak az illeszkedesi pont jan. nem rontja el: az er6k es a testek taktikajaval folyik az egyenek gondos gyartasa. de akinek egyetlen reszlet sern kenili el a figyelmet. egyetlen egy biincselekmeny." Amikor mar nem a kozonsegbol es nem a nyilvanos eletbol tevodnek ossze a tarsadalom f6 elemei. az erintkezes csatornai a tudas felhalmozasat es kozpontositasat segitik elo. soha: "Megftelhetik.~ . Sokkal kevesbe vagyunk gorogok. amely ne volna feliigyelet alatt. a lcgkisebb es a lcgtavolabbi csernenyekig is eljusson . Tarsadalmunk nem a latvany. nem fojtja el az egyen szep teljesseget. a kepek mogott a test hatalommal val6 invesztalasa i~ .. aki egyetlen pillantassal felolel mindent. hogy j6val tobb holmi epiteszcti lclernenynel: fordul6pont . mint a napot. s mi magunk is rmikodtetjiik ezt a gepet. felvetodott a biztosftekok kibovftesenek es tokeletesitesenek a gondolata. a hasznos eroket." Julius olvasataban befejezett tortenelmi folyamat mindaz. a jelek mozgastere hatarozza meg. de panoptikus gepben vagyunk. a hatalom szuksegszerucn latvanyos megnyilvanulasai egymas utan kihunytak a feliigyelet mindennapos gyakorlataban. 26 A panoptikus alapelvrol szolva azt rnondta. az erzeki kozelseg.a hatalom eroitcl atitatva. hanem a feliigyelet tarsadalrna. a masik oldalon pedig az allarnbol. szabalysertes sem maradhat kovetelmeny nelkiil. szfnhazak es cirkuszok epfteszete egyetlen igenyre valaszolt: "Emberek sokasaga szarnara lehetove tenni kisszarmi targy megtekinteset. tarsadalmi rendiink nem csonkitja meg. 6 az. Latszolag csak egyetlen technikai problama megoldasa. akar csak egyetlen egynek nyiijtani a nagy sokasag pillanatnyi latvanyat. Ezekben a ritualekban. Bentham utan nehany evvel Julius fogaIrnazta meg e tarsadalom szulctesi bizonyftvanyat.i dern korban.:j egyidejiileg nagyszarmi ember felugyeletere szant epiiletek felepitesevel es elosztasaval igyekezven elerni e nagy celt. . a tarsadalom uj erore kapott es egyetlen nagy testte lett egy pillanatra. hanem az egyik oldalon a maganszemelyekbol. hoI Yeti meg a hatalom a labat.i ". mint hinn6k. a csere nagy absztrakcioja mogott pedig tovabb idornitjak . 294 i . hiszen mi vagyunk az egyik fogaskereke. Nem gradicsokon allunk.i 1 ~~ . . s a legparanyibb reszlet sem menekiilhet el eloIe. amit Bentham kivitelezesi tervkent Irt Ie. Ez a modozat a hatalorn viszonyainak rcndkiviil paninyi fclosztasat biztositja. amikor az allam befolyasa norton no es naprol napra melyebben athatja a tarsadalmi elet valamennyi reszletet es kapcsolatait." A latvannyal hangsulyt kapott a nyilvanos elet. utols6 porcikajaig. Az 6kori civilizacio a latvanyra epitett. zsenialis szem feloleli a roppant gep egeszet. egyetlen utolso . ahol az egymast keresztezo tekintetek ebersege hovatovabb foloslegesse teszi a csaszari sast csakugy.27 Kibontakozasa idejen a fegyelmezo tarsadalorn a csaszar szemelyevel meg a latvany regi aspektusat hordozza. a mindent bevilagfto. egyszersmind az iij allam szervez6je. szimbolikus alakzatban osszpontosftotta azt a lassu folyarnatot.saiban. hogv nines egyetlenegy olyan resze a csaszarsagnak. s nem is a szfnpadon. a kapcsolatok csak a latvany pontosan megforditott formajaval szabalyozhatok: "A mO-. A templomok.az emberi szellern torteneteben".. aprolekosan es konkretan. amelynek jovoltabol az uralkod6 hatalom hivalkodasa. Egyeduralkodokent a regi tron bitorloja.~ 295 . de egy tarsadalomtipus sejlik fel rnogotte.~ t ~ ~ \J . vetseg.~ :~ folyik.~ . egyolyan panoptikussagban. az iinnepek tobzodasa.

amelynek jovedclmezoseget is novelni kell. hanem a tudas es az alkalmassag termeleset az iskolaban. megkfvanta allando megerosfteset. Igaz. mert az ellenallas. s a tamasztott csekely ellenallassal). a csavargok bezarasaval vagy szamiizetesevel sarcolta az embereket es az idot). robottal vagy katonatoborzassal. gyakran konfliktusos rmikodesuk. Sem a feudal is hatalom fennmaradt formai. e hatekonysag novelesebe. szazad vegen tobb mint ketszazezer embert szam- lalt). a hadsereg bekeidoben a 18.sarc-eroszak" regi elvenek helyebe a fegyelmezo eljarasok a "nyajassag-termeles-nyereseg" elvet allftjak. sem az ellenorzes helyi mechanizmusai. de kivalt a benne gyakorolt hatalom . Arra val6k mint technikak.Jevonaskent" jelentkezik. hogy osszefuggeseiket egymashoz igazftsak. vagy jeIlegzetes: a hatalom valamennyi rendszere szembekeriil ugyanezzel a problemaval. amelyeken beliil gyakorl6dik (akar pedag6giai. Tobb ertelemben veve is koltseges: mert kozvetlenul keriilt sokba a kincstarnak. amit eloallft. amely egeszen mas gazdasagossagrol arulkodik: a hatalom mechanizmusa nem . es bizonyara mind koltsegesebb termeloapparatus felduzzadasa. es annak felhasznalasaba. hanem beepul az apparatusok gyiimolcsozo hatekonysagaba. viszonylagos Iathatatlansagaval.koltseges" jellege. szazad nagy demografiai hullama: az ide-oda hanyodo nepesseg megnovekedese (a fegyelmezes elsodleges celja a helyhez kotes. szazad elejetol a franeia forradalom eloestejeig megsokszoroz6dott az iskolaba jarok szama. sem bizonytaIan osszefonodasaik nem biztosithattak ezt a szerepet: gatjuk volt hianyos es rendszertelen halozatuk. 1. nomadellenes folyamat). Mindent egybevetve elmondhat6. akar katonai. politikailag diszkreciojaval. a rendszer valamennyi elemenek engedelmesseget es hasznossagat egyszerre kell novelni. hogy ebben nines semmi kulonos. E ket folyamatra valaszol a fegyelmez6 eljarasok fejlodese. s nem utolsosorban tudornanyos termeszetfiek. Egyik oldalon ott van a 18. az ellenorizendo vagy manipulalando csoportok mennyisegi viszonylatii valtozasa (a 17. hogy a sokasaggal szemben megkiserlik meghatarozni a hatalom egy taktikajat. egyhazi ad6rendszerrel. mint ahogy feltehetoen a korhazakban apoltake is. A fegyelmezes e harom celkinizese j61 ismert tortenelmi korulmenyek talalkozasanak koszonheto. alaesony foku targyiasitasaval. hogy a Iegyelmezo eljarasok valojaban m6dszerek az embersokasag rendjenek biztosltasara. sem a kozigazgatasi monarchia struknirai. A fegyelmezes fejlodese jelzi a hatalom elemi technikajanak felnineset.. hogy e tarsadalmi hatalom befolyasa maximalis intenzitasu legyen es kudare nelkul. De a fegyelmezeseknek az a sajatossaguk. illetve feltehetoen arra a szuksegszerusegre. amelyet kivaltott. de igen siilyo san nehezedett a lakossagra. foldesuri. es ezt a kialakulast elosegftik. mert lenyegeben sarcolt (a kiralyi. A hatalmat iranyit6 . roviden. hogy lehetove tegyek az emberek sokasaganak es a termeloapparatusok sokasaganak egymashoz igazitasat (s ezen nemcsak a sz6 szoros ertelmeben vett "termelest" kell erteni. mert a megvasarolhato hivatalok. A korulmcnyek talalkozasanak masik oldala a mind clterjedtebb es bonyolultabb. jogi es politikai. az egesz- 296 297 . vegul a hatalom "gazdasagos" novekedeset ossze kell kapcsolni azoknak az apparatusoknak a teljesitmenyevel. ipari vagy orvosi apparatusokr61 Iegyen sz6). amelyek gazdasagi. ugy kell eljarni.A fegyelmezo tarsadalom kialakulasa nehany olyan szeles sodrasu tortenelmi folyamatra utal. illetve az adoberlohivatal rendszere kozvetetten. csorbitatlanul a leheto legmeszszebb nyiiljek ki. melynek harom kriteriuma van: a leheto legolcsobba tenni a hatalom gyakorlasat (gazdasagilag keyes kiadassal.

redukalhatja mindazt. Vagyis a fegyelmezes olyan apr6 technikai lelemenyek egyiittese. a rnegszakftatlan nyilvantartas. az uralt sokasaggal azonos kiterjedesii eszkozei. mint egy egyseg. Egy sokasag. oly m6don. ri- 298 ··" •• 1 299 . az eszkozokhoz vagy a feladatokhoz viszonyitott elrendezesnek a taktikait hatarozzak meg. hogy a fegyelmezes clrekeszto es vertikalis eljarasokat hasznal. a gyakorlatok. amelyekkel szernben a hatalom regi rendszere nem volt elegge folfegyverkezve. s ezenkozben csokkenthetjuk ama hatalom kellemetlen oldalait. hogy hasznossa legyenek. egy oIyan hatalommal valtjak fel. akkor eri el a fegyelem kuszobet. amely feladata a sokasagok szabalyozasa. feloldja a zavart. mint amilyen az idobeosztas. de nem feliilrol. ami miatt a sokasag kevesbe kezelheto. A sokasag valamennyi elernenek egyedi hasznossagat is novelnie kell. Urra kelllennie a szervezett sokasag letrejottevel keletkezo erokon. hogy minden egyes alkotoelernet hasznosabba tegye annal. hogy a leggyorsabbak es a legolcs6bbak legyenek. nern utolso sorban. a pusztfto ero terrneleset a hadseregben) . Ha igaz. .hatranyokat": redukalhatja azt. A fegyelem. mintha egyszenlen csak osszcgezne az elemeit: a sokasag felhasznalhato hatasainak novelese erdckeben a fegyelmezo eljarasok a felbontasnak. egyszoval a sokasag belso es ellentetes erejevel szembeallitja a folytat6lagos es egyenekre bont6 piramiseljarast. ezert szamitja ki az elosztas merteket. hierarchikus halozatot hataroz meg. akikkel szemben alkalmazzak. amikor kapcsolatuk kedvezove valik. A fegyelmezesnek ezen feliil meg kell novelnie a sokasagok tulajdon hasz- . amelyek reven a sokasagok hasznos nagysagat novelhetjiik.egyszersmind aprolekos feliigyelet. s el kell ernie. hanem a sokasag sajat szoveteben. azaz e novekedes eszkozeul magat a sokasagot hasznalja fel: ezert facsarjak ki a testbol a maxima lis idot es eroket. mtikodesbe hozza a hatalom viszonyait. semlegesitenie kell mindent. redukalhatja azt. hogy az emberek felhamozodasat iranyrto m6dszerek politikai fellendulest eredmenyeztek a hatalom hagyomanyos. mozdulatok es ritmusok kolcsonos egyrnashoz illesztesenck. akar nemzetnyi. az atfogo. ezert kot helyhez a fegyelem. akar miihelynyi. ugyanannak a siknak a kulonbozo elemei koze a leheto legelszigetelobb elkulonfteseket allftja fel. ami a nagy szam elonyeinek megsemmisiteset fenyegeti benne. a kollektiv idomitas. hogy a nyugat gazdasagi fellendulese azokkal az eljarasokkal kezdodott. zart. ami horizontalis kapcsolatokat allithat fel. amelyek lehetove tettek a tokefelhalmozodast. mint peldaul a hierarchikus feliigyelet. amely gyakorloin keresztiil nyilvanul meg vilagosan. egyesiileseket -. pontosan azert. a kepessegek differencialasanak. ez az oka az olyan m6dszeregyiitteseknek.seg termeleset a korhazban. ami valamennyi elernenek es osszegezodesenek ellenall. megbenftja vagy szabalyozza a mozgast. ugyanakkor a legkevesbe koltsegesen ilIeszkedve: ezt biztosftjak a hatalom nevtelen. Osszegezve: azt a hatalmat. zendiilest. akkor kimondhatjuk talan. amely alattomosan targyiasitja azokat. Ez az oka annak. a leheto legdiszkretebben. spontan szervezodeseket.zavargast. az osszesiinisodest a bizonytalan csatornakban. a testek. hadseregnyi vagy iskolanyi. nanak a hatasat. Az egyrnashoz igazftas feladatanal a fegyelmezesnek meg kell oldani nehany problernat. az uralkodo hatalom pazar jeleinek kibontasa helyett letrehozzak a hatalom alavetettjeirol sz616 tudomanyt. az allando minosites es osztalyozas. Csokkentheti a tomegjelensegekkel jaro . melyek a szervezett sokasagon uralkodni akar6 hatalomnak ellenallnak. s a sokasag egyeb funkci6ihoz a lehet6 legjobban. semlegesitenie kell a belole szuleto ellenhatalom kovetkezmenyeit ..

forrnalisan egyenlosegre torekvo jogi keretek kialakulasa mogott huzodott meg tortenelmileg. technikai. amely fenntartani. S ha a kepviseleti rendszer formalisan lehetove is teszi.tualis. amelynek altalanos formulai. a katonai m6dszerek tomeges kivetftese az ipari termeIesre a munkamegosztas kialakitasanak peldaja lett a hatalom semaibol kiindulva.. az emberek felhalrnozasanak problernajat lehetetlen lett volna megoldani egy olyan termelesi apparatus megnovekedese nelkiil. 2. a panoptizmus a kenyszerftes technikai. az emberek felhalmozodasa es a tokefelhalmozodas valojaban nem valaszthato szet. amelyeket. De ennek fejeben a termelesi folyamat technikai elemzeset. A val6di testi fegyelmezes kepezi a formal is es torvenykezesi szabadsagok also szintjet. mindennapi es fizikai mechanizmusok tartottak alulrol. amely altal a test ereje a legkisebb koltseggel csokken mint "politikai" ero. Kevesbe altalanos szinten a termeloapparatus technol6giai mutacioi. Folyamatosan. ->. jogi-politikai strukniraitol. es az ido. s a termelesi folyarnat technikai elernzesenek es felbontasanak osszekapcsolasa e kivetftes hatasara valosul meg. kodifikalt. A hatalom panoptikus modozata . szazad folyaman politikailag uralkod6 osztaly lett. melyen hatott a tarsadalorn torvenykezesi strukniraiban. egyszoval a "politikai anatornia" beindithato a politikai rendszerek. mindenki akarata ervenyesiiljon. sotet arculatat is megmutatja. apro. egyszersmind hasznalni is kepes. az emberek halmoz6d6 sokasagat hasznossa tevo technika meggyorsitja a toke felhalmozodasanak mozgasat. amelyen belul megszabtak es hatekonnya tettek az elkulonitest. hogy a fegyelem olyan egysegesfto technikai eljaras. eroszakos forrnaihoz kepest. hogy kozvetve vagy kozvetleniiI. mindegyikiik a masik mintajaul szolgalt. szerenyen fizikai szintjen . lenyegiikben egyenlotlensegellenes es nem szimmetrikus mikrohatalmi rendszerek. A ket ~Ijaras. De a fegyelmezo berendezesek fejlodese es altalanossa valasa e folyamatok rnasik. az erok es testek alavetesenek eljarasai. amelynek soran a polgarsag a 18. s egy parlamentaris tipusii . es maximalisra no mint hasznos erd. A szerzodes a jog es a politikai hatalom idealis alapjakent is elkepzelheto volt. amelynek feladata a termelesi folyamat biztosftasa: letrejonnek a fegyelmezogepek. A kapitalista 300 ~. az erok. Az a folyamat. a feladatok osszehangolasat es ellenorzeset. "gepies" felbontasat visszavetitettek a munkaerore. hogy a hatalom tenyleges mechanizmusait miikodtesse azoknak a formalis keretek301 . '-.elemi. altalanosan elterjedt eljarasat jelentette. az erok es a testek alavetettsegenek a garanciajat a fegyelmezes adja meg. arnelyben osszeallnak es ezaltal megnovekednek az egyeni erok. azonban nem teljesen fiiggetlen toliik. a legkulonfclebb apparatusok es intezmenyek altai. rniutan hamarosan elavultak.. a rnozdulatok. hogy a csoportok konnyen athelyezhetok es a termeles I?as rnechanizmusainak alavethetok legyenek.: gazdasag megnovekcdese hfvta eletre a fegyelmez6 hatalom specifikus rnodozatait. koltseges. Ij ·:1 I :1.nem kozvetleniil fUgg a tarsadalom nagy. Egy lenyegeben egyenlosegre torekvo jogrendszert garantalo. Mondhatni. s nem is ezek nyiilvanya. altalanos torvenykezesi format a fegyelmezest aIkot6. valtassal vagy anelkul. jellegzetes rendszer megszervezesevel valt Iehetsegesse.28 Mindegyikiik lehetove es szuksegesse tette a masikat. A fegyelmezo piramis letrehozta a hatalorn apro cellajat. nyilvanvalo. fordftva. a testek elemzo behalozasa olyan operativ semat teremtett. az alavetettseg finom es kiszarnitott technologiaja valtotta fel. az uralkod6i hatalorn alapveto szerveinek alakitasaban. a munkamegosztas es a fegyeImezo eljarasok kidolgozasa igen szoros viszonyok egyutteset tartotta fenn.

Legycn barrnennyire szabalyos cl es mtczmenycs. ez az a pont. altalanos forrnakat. ahol a biintetesre jogosult hatalom a felugyelet fegyelmezo hatalmava torzul. amely alatarnasztja. Ugy tetszik. S bar a modern tarsadalorn egyetemes jogaszkodasa mintha hatart szabna a hatalom gyakorlasanak mindcniitt clterjedt panoptikussaga. de cz a fiiggoseg soha nem teljes. valamilyen viszonylatban elosztja. hogy minden osszeornlik. A fegyelrnezes latszolag nern tobb. ahol a jogalany buntetes 303 . megsokszorozza a hatalom aszimmetriajar es fittyet hany a szamara kijelolt hataroknak. ahol el302 'i . Am a fegyelrnezesben inkabb egyfajta ellenjogot kell latnunk. vagy pedig az egyen szamara. a kulonbozo "partnerek" egyenlotlen helyzete a kozos szabalyozashoz viszonyitva szembehelyezi a fegyelmezo koteleket a szerzodesszeni kotelezettseg szabalyozta kotelekevel. szerzodes alafrasaval is elfogadhat6 a fegyelem. Pontos feladata az. ~()l!aI~cm~()rli a jogot. a fegyelmezes jellemez. amelyek bevallhatova teszik. a mindennapok panoptikussaga joval a nagy apparatusok es nagy politikai harcok felbukkanasi szintje alatt helyezkedhet el. S a torvenyes bunhodesek problemajara visszaterve itt kell elhelyezniink a bortont s a vele jaro javft6 szandeku technologiat. apro talalekony ravaszkodasainak vagy azoknak a tudomanyoknak . Koztudomasu peldaul. diszkvalifikal es ervenytelenit. megerositi. a tarsadalom egyensulyat. hierarchiaba allitja az egyeneket. ebben gyokeredzik a felelern. ahol a torvenyek biztositotta egyetem~s ~iinhodest valogatva alkalmazzak nehany egyenre. arnennyiben fegyelmezo mechanizmust tartalmaz. amely kenyszerfto kapcsolat. a mozgasba lenditett mechanizmusok.'. a jog fonakjan e~ hatalmas. akkor . s ha szukseges. csak aranyai valtoznak meg. hogy legyozhetetlen aszimmetriakat vezessen be. de kezzelfoghato formajakent. hogy a tarsadalorn alapjat kepezi. ezert tuntetik fel makacsul az erkolcs szereny. ha nem allitanak valami mast a helyebe.amikor a torvenykezesi rendszerek az egyetemes normak alapjan minositik a jogalanyokat. norma kore rendezi.:- lcnorzesukct kitcrjesztik es hatalrnuk aszirnmetriair rnozgasba hozzak . A szabadsagjogokat felfcdezo . az altalanos elvarasokba va16 beilleszkedes megtanulasanak modjakent ninik eel. Mindenkeppen fuggoseget teremt a terben es az idoben. Az aprolekos fegyelmezes. mindig ugyanazokra: az a pont. holott olyan mechanizmusok sorozata. az egyedi letezesek rendkiviil alacsony szintjeig juttatta el a jog altal meghatarozott. mechanizrnusaban. Kezdetben azert. amelyek vegervenyesen es mindeniitt megbontjak a hatalom viszonyainak egyensiilyat. s ezaltal aprolekosabb es minden bizonnyal elnezobb is lenne. mint infrajog. rnegis paranyi gepezetet rmikodtet. Mintha ugyanaz a tfpusu jog folytatodna altaluk.felvilagosodas" a fcgyelmezest is feltalalta. "ellenjog". A modern tarsadalom geneatogiaiaban a tarsadalmat athato osztalyuralornmn] egyiitt a hatalmat tijra feloszto torvenykezesi normak politikai ellerrtetelezese Ketsegkiviil ezzel magyarazhato. es kizarja a kolcsonosseget. hogy mekkora fontossagor tulajdonitanak regtol fogva a fegyelem jelentektelen eljarasainak.. amelyeket megszcrvczett. nek az ellenebe. megszabasanak m6dja. a megfordfthatatlan alarendeltsegi viszony. kozelebbrol megjelol. azon a ponton. mert a fegyelem az egyenek kozott "magan"-koteleket teremt. Ezenkivul. hany es hany valodi eljaras gyengiti a munkaszerzodes jogaszi fikciojat: a rmihelyek fegyelme igencsak fontos. s annak bizonyitasa is. s meroben kiilonbozik a szerzodesszeni kotelezettsegtol. a "hatalomt6bblet". osztalyoz. s lehetoseget ad. a fcgyelem. amelyet mindig egyazon oldalon rogzitenek. jollehet fizikai-politikai technikanyalab. hogy rendszeresen megszegjek.

a gyermekpszichoI6gia. az egyenek technologiaja. A korhazban. a gozgeppel vagy Amici mikroszkopjaval vetni ossze a fegyelmezo eljarasokat. kozvetlen es fizikai hatalom. sa hatalom megnovekedese teret ad a lehetseges ismeretek felhalmozasanak. ahogy a kozepkor feltalalta a nyomozast. •I A fegyelmezo modszerek kiterjesztese szeles sodrasu tortenelmi folyamatba agyazodik: mas . hogy a vele kapcsoIatban megjelent tanulmanyok ritkan nyertek el a tudomany statusat. ipari. amely egy bizonyos szarmi. De igazsagtalan volna talalmanyokkal. a gonoszsag alrnanal . a pszichiatria. A nyomozas mint egy megallapitott vagy bizonyitott igazsag hatosagi kutatasa ezaltal szembekeriilt a regi eljarasokkal: az eskiivel. hanem a panoptikus eljarasok vegtelenul szoros szovevenye. az akademiai minositeseket nem szamitva. amelyet beindft. bizonyos tekintetben sokkal tobbet ernek. amely folyamat koriilbelul ugyanekkor zajlott Ie. akinek falansztere panoptikum formajii. meghatarozott rnodszerrel 305 304 .altali ujrarninositese a bUI1()z6haszonnal jaro idomitasa lesz. Mint tudjuk. De egeszen mas utakon indult el.mintha Bentham a rendorallam Fourier-ja lett volna. ekkor nyomult be az egyhazi birosagok joggyakorlataba es a vilagi torvenykezesi szervekbe. De el kell ismerniink. szazad feltalalta a fegyelmezes es a vizsgalat eljarasait. amelyekben a targyiasitas val amennyi mechanizmusa az alavetes eszkozekent ervenyesiilhet. majd az iskolaban. De megis ott talalhato benne egy igencsak realis technologia elvont formaja. s melynek felertekelodeset lehetove teszi. egy olyan szintet ernek eI. ciklikusan erositi egyrnast. arnely technoI6giai rendszerek sajatja. a legnyilvanvalobb ok az. hogy mikozben osszeallnak es altalanossa valnak . Ha egyenkent szemiigyre vessziik 6ket. sa hatalom hatasai megsokszorozodnak az uj ismeretek kialakulasanak es felhalmozodasanak koszonhetoen. az allami szamvitel modszerei. de legvalosziruibb oka ketsegtelenul megis az. De iijdonsaguk a 18. a munka racionalizalasa. ahol a jog visszajara fordul. es a 13. A 18. az a pont. ugy. Bajos bevallani ezt a kiindulasi pontot. a pszichopatologia. 3. Isten Iteletevel vagy a maganemberek kozotti egyezseggel. A nyomozas eljarasa. a parbaj formajaban torteno istenftelettel. Ekkor nem a minden egyes jogalanyban meglevo cgyctemes torvenytudat teszi altalanossa a buntetohatalmat.mezogazdasagi. ezek az eljarasok hosszu tortenelmi rnultra tekinthetnek vissza. annak is megvan a maga oka. kesobb a mfihelyben kezdetben nem egyszeriien a fegyelmezes "teremtett rendet". ez az osregi ad6iigyi es kozigazgatasi gyakorlat foleg az egyhaz ujjaszervezodesevel es a fejedelmi allamok megnovekedesevel alakult ki a 12. s az emberek egyrnason gyakoroljak. ahonnan kezdve a tudas kepzodcse es a hatalom felertekelese szabalyosan. ebbol a kapcsolatb61 kiindulva. Nem ernek fel veliik. onmagan kiviii hclyezodik CS az cllcnjog lcsz a torvcnykczcsi formak tenyleges es intczrncnycs tartalma. a dicstelen veg isrnereteben. hogy a hatalom. a fegyelemnek koszonhetoen ezek olyan apparatusokka valtoztak. a nagyolvaszt6k vagy a gozgepek mellett a panoptikussag nem tett szert hirnevreo Alig latnak benne egyebet holmi bizarr utopianal.technologiak kifejlodesebe. Ha tortenelmi rnegfeleleseket akarunk ta-· lalni vagy Iegalabbis osszehasonlitasi pontot. szazadban az. a probatetellel. kozgazdasagi . az "inkvizitori" technika tajan kellene keresniink. A fegyelmezes ekkor lepi at a "technoI6giai" kuszobot. S hogy nem ovezte dicshimnusz. hogy a banyaipar. alakulhatott ki a fegyelmezo kozegben a klinikai orvostudomany. szazadban. A nyomozas uralkod6i hatalom. Kettos folyamat zajlik Ie tehat: a hatalom viszonyainak kifinomodasaval iij utak nyilnak meg az ismeretelrneletben. a megszuleto kemia.

hogy enyhftse az iskola szigorat. Melyik f6feliigyel6 alkotja meg a vizsgalat modszertanat az emberrel foglalkozo tudomanyok szamara? De val6sziniileg ez nem is lehetseges. amelyrol j61 tudjuk. kozigazgatasi es bfinvadi.iij keleni szelidsegunk emlekezetunk melyere siillyesztette ezt az oriasi talalmanyt. vallasos es vilagi nyornozas jelentett a termeszettudornanyokban. amelyekt61 . szakvelernenyek forrnajaban szernlatomast kiigazitja a fegyelmezes mechanizrnusait. hogy a nyomozas levalt az inkvizitori eljarastol. hogy az empirikus tudornanyokban a nyornozas modszertanat alkalmazza. amely halot dobott a vilag dolgaira es egy olyan vegtelen ertekezes rendjebe irta at oket. a torvcny embere es allamferfi mcgkfserelte. hogy Gorogorszagban a maternatika a meres technikajabol szuletett meg. mas tudas. alattomosan. amikor a nyugati vilag ugyanennek a vilagnak gazdasagi es politikai meghodftasaba kezd). A nagy ernpirikus ismeret. scm arr61. ugyanaz volt a fegyelmezes elemzese az emberrel foglalkoz6 tudornanyok szamara. a termeszettudornanyok viszont. A klasszikus kor kuszoben Bacon. hogy a kozepkor vegen igen gyorsan kibontakozott. Talan igaz. mint amit a nyomozas szornyu tudomanya jelen- tett az allatok. Terrneszetesen latszolag gondolati megtisztulason ment keresztul. tesztek. a pszichiatrianak. mint arnilyen a pszichiatria. a biintet6 biraskodast.29 A terrneszettudornanyoknak helyet terernto nagy nyomozas levalt politikai-jogi modelljerol. A pszichologianak. amely a "tenyeket" megallapitja. Meg mindig a fegyelmezes bels6 rcsze. lefrja es megalapozza (s mindezt akkor. ne fclcdkezzunk cl scm politikai eredeterol. ennek az empirikus tapasztalatnak bizonyara megvan a rnaga rmikodesi modeUje az inkvizici6ban . Pedig amit a politikai-jogaszi. S jollehet a nyornozas (egeszen napjainkig) cttol az id6t61 fogva egy tcstet alkot a nyugati igazsagszolgaltatassal.maganak kovetcli az igazsag megallapitasanak a jogat. A modern buntetorendszerre jellemzo valamennyi nagy. Mas hatalom. beszelgetesek. amely lenyeget tekintve ekkor meg inkvizfcios. az iskolai pszichiatria feladata. hogy a munkafegyelern hatasait javitsa. a novenyek vagy a fold nyugalrnas tudomanyanak. ezzel szemben a vizsga meg mindig a fegyelmez6 technol6gia foglya. de felulrol jov6 folyamatkent.a biinozo szemelyenek 307 306 . Azok a tudornanyok. szarmazekos fejlodes . kihallgatasok. annak a kiserleti tudasnak a jogi-politikai mintaja.Jrumanitasunk" tobbmint egy evszazada allando elragadtatasba esik. es az is marad. olyan tudomanyokba beolvadva. a kriminologianak es annyi mas. a kozepkor vegen. de alapvet6 eleme volt. minden bizonnyal reszben a nyornozas gyakorlatab61 szulettek. a pedagogianak. A nyomozas valojaban az empirikus tudornanyok megalkotasanak minden bizonnyal kezdetleges. Mert habar igaz. es koncentralt vagy formalizalt formaban ujra megterernt6dik a minden fegyelrnezest jellernzo hatalorn-tudas serna. amelyben tortenelmileg meggyokeresedett. a vizsga rnaga az 6t kialakft6 fegyelmez6 neveles clvalaszthatatlan elemc. az allam es a monarchikus uralkod6i hatalorn megszuletesevel valo kapcsolatarol. A kozepkorban a nyomozasi eljaras a vadon alapulo regi torvenykezesre kenyszeritette ra magat. a fegyelmezes akadekoskodo es gonosz aprolekossagabol es vizsgalodasaib61 merftettek technikai mintajukat. a fegyelrnezo gyakorlat azonban alulrol arasztotta el. kulonos ismeretnek tal an ugyanazt jelentik. S vaI6ban. De ne hagyjuk megteveszteni magunkat: ez a technika az egyent az egyik neveJ6-fegyelmez6 szervtol a masikhoz iranyitja at. hogy kesobb a tudas kialakulasaba is bearamlott es ott szerepet kapott. a pszichol6gia. s eppiigy az orvosi vagy pszichiatriai beszelgetesre bizzak .

Bentham a horton peldajat csak azert helyezte eloterbe. 17. 14. s nem is egy idealis szerzodes jogi alanya. 104--107. es a Panopticon korkoros latvanyat megtekinto latogatok allando aradatat elkepzelve Bentham szeme elott alighanem Barker 309 tove. A buntetorendszer idealis pontja rna a vegtelen fegyelem volna: olyan kihallgatas.. amely hatartalanul nyulna el a tiizetes es mind elemzobb megfigyelesben. mint az or a foglyokat. Az ancien regime buntetobfraskodasanak szelsosege a kiralygyilkos testenek miszlikbe aprftasa volt: a Iegerosebb hatalom nyilvanult meg a legnagyobb bunt elkoveto testen. G. s hogy ezek egytol egyig a bortonre hasonlftanak? JEGYZETEK 1. hanern a fegyelrnezesnek kitett egyen.. 7. arnely a norma vegtelenben valo eleresere kenyszeritene. tablazat. amely soha nem erne veget. A Post-scriptben letett errol. hogy felmerik. elszigeteles. atalakftjak az egyeneket -. amelyekrol feltetelezik . meglehet. az itclet tobb forum kozotti megosztasa. automatikus ellenorzes.problernatikussa tetele a buncselekrneny mogott. Bentham: Panopticon. IV.) 5. A Postscript to the Panopticonozu (1791) Bentham a felugyelo torony kore sotet. terapia.. amely az elerhetetlen norrnatol szamftott eltevelyedes allando mercejeiil szoIgalna. Bentham a Panopticon elso valtozataban akusztikai felugyeletet is tervezett a cellakbol a kozponti toronyba vezeto csovek segitsegevel. amelynek teljes elpusztitasa teljes valosagaban villantja fel a biintettet. mert ennek tobb funkciot kell ellatnia (feliigyelet. A "megfigyeles" ala veves termeszetesen hosszabbitja meg a fegyelmezo m6dszerekkel es vizsgalati eljarasokkal elarasztott igazsagszolgaltatast. A kinvallatas logikusan er veget az inkvizfcio vezenyelte eljarasban. 17. hogy a modern buntetorendszer eszkoze a cellakra osztott borton lett.~ fa. arnely a javulas iitja. kotelezo munkavegzesevel. Ibid. 39. 60-64. tablazat. Vo. a norrnalitas uraival. Ibid. olyan Itelet. II. Archives militaires de Vincennes. hogy a borton a gyarakra hasonlit. 12. 2. J. ertekelik. Ibid. fekete festett galeriakat illeszt. Works. tablazat. olyan nyomozas. ugyanebbol a korbol vagy valamivel korabbrol szarmazo szabalyzatnak. . Egy foldalatti folyoson a kozponti toronyba erkezo. mert nem tudta aszimmetrikusan megoldani. 18. egyszersmind aszimptotikus mozgas volna. 8. IV. Loisel: Histoire des menageries.oktatas). diagnosztizaljak. mindez arrol arulkodik. 45. 10. 40. mindegyik galeria ket emeletnyi cella megfigyeleset teszi lehe- 4. olyan buntetes keresese. azert. Francia forditas: 1831. 1912. 11. meggyogyftjak. :.lulius megprobalt kialakitani egy aszirnmetrikus lehallgato rendszert. kaszarnyakra. ritmusos iddbeosztasaval. Ibid. 3. Works. feliigyeleti es feljegyzo szerveivel. Eza szabalyzat lenyegeben megfelel egy sereg mas. IV.. 1. 60-64. Bentham: Panopticon versus New South Wales. Works. amely egy adaz vizsgalat kivancsisagaval parosulna. 177. A buntetobiraskodas alkalrnazasi pontja. akik atveszik es meg is sokszorozzak a bfro funkci6it? Miert is csodal308 . koznank. Bentham: Panopticon. Mi csodalkozni valo van azon. normalizalas. 6. internalas. Al 51691 sc. kiszamitott nyajassaggal mondana ki a biintetest. hogy a fegyelmeze vizsgalat benyomult a bfrosagi inkvizfci6 gyakorlataba.. vs. sz. (Lecons sur les prisons. az iskolakkorhazakra.. mely egyszersmind egy soha le nem zart dossziet nyitna meg. olyan eljaras volna az idealis. 9. Vo. kenyszermunka. "hasznos" targya ezutan mar nem a kiraly teste ellen tamado bunos teste lesz. sz. 1. 65. s a foglyok ugyanolyan jol hallottak volna az ort..

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful