Contents

1.A kultúra fogalma a közvéleményben. A fogalom szűk és tág értelmezése. .............................................2 2. Mit értünk az emberi lét kettős tagoltságán? ...........................................................................................2 3. Hol találkozunk először a kultúra szóval? ..................................................................................................2 4. A modern kultúra felfogás kialakulása, mi kései megjelenésének oka? ...................................................3 5. Mikor válik szét a kultúra és a civilizáció fogalma és miért? .....................................................................3 6. Beszélhetünk-e kultúráról, pl. a brazíliai nyambikvarák csoportja életében? ..........................................4 7.Mi a mítosz, az ókori hitvilág kulturális szerepe? .......................................................................................6 8. Természet és kultúra. Hogyan példázza Rilke: Most ti barátaim, című verse a természet, a civilizáció, a kultúra sajátos fogalmát? ..............................................................................................................................6 9. Az emberi lét és a kultúra kapcsolata. Az ember természeti, történelmi, társadalmi meghatározottsága. A személyi fejlődés esélyei, feltételei. .........................................................................7 10. A mindennapi lét kultúrája: munka, közélet, szabadidő, játék. ..............................................................8 11. Hogyan értelmezzük a hagyomány és újítás kérdését? Mi a nyitott és a zárt gondolkodás? .................9 12. Hogyan értelmezzük a kultúra nemzeti és nemzetközi jellegét? ............................................................9 13. Mi a felvilágosodás kultúrafelfogása? Mit mond erről Kant? ...............................................................10 14. Miért nem sikerült a felvilágosítóknak a szellemi kultúra széleskörű elterjesztése? A neokantiánus szemlélet és az érték kérdése (Heinrich Rickert). ........................................................................................11 15. Az autonóm kultúra. A kultúra szimbolista értelmezése (Ludwig von Bertalanffy). .............................12 16. A tömegember kialakulása, az új barbárság teóriája (Oswald Spengler, Ortega y Gasset). .................13 17. A kultúrától való elidegenedés jelensége (Sigmund Freud, Alfred Weber). A racionalizmus és az irracionalizmus ellentéte. ............................................................................................................................14 18. A tömegkultúra. A tömegkultúra torzulása: a giccs.( Arnold Hauser). A tömegkultúra és a tömegkommunikáció. ..................................................................................................................................15 19. Műveltségeszmények: enciklopédikus, humán és reál, általános műveltség, szakmai műveltség, a műveltség és a tudás társadalma ( Németh László, Antonio Gramsci). A műveltség struktúrája. Műveltség és kreatívitás. ...............................................................................................................................................16 20. A modern kor bírálata és a posztmodern kultúrafelfogás. ....................................................................16

1

hogy ha szüksége lesz rá. tudatosan végzett tevékenységrendszert kell kialakítania. biztonsága. tevékenység/a gazdasági lét függvénye /majd ha lesz pénzem rá. A kultúra megadja a formáját az anyagnak. az ember megnevezi a tárgyakat azokat betudja azonosítani adott közösségen belül.Önálló törvényekkel rendelkező második világ amit az ember szubjektív belső világából és a külső objektív természetből közösségi együttműködés révén teremt . a gyakorlat közvetettségébe helyezi. gazdagodni . épületek . Köhler kísérletei ugyanakkor rávilágítottak az állati képességek határaira is. és a hozzáfűző viszonyokat szabályozni. ha ehhez az adott pillanatban minden szükséges feltétel adott. Megadja a formáját az anyagnak. Cicero szerint a szellem művelése . A kultúra az emberi lét különleges nem ösztönök útján öröklődő eszköz rendszere mindaz amivel az ember több mint csak biológiai lény . Természeti kultúra : Az embert az intelligens viselkedés különbözteti meg az állattól . A fogalom formailag hagyománnyá vált. hanem az ösztön. de csak akkor. De soha nem fog eltenni magának egy eszközt. létrehozza a társadalmat /teremtő erejével vissza is hat rá/ ./ Vitányi I. ápolni . a tudományok is szakosodnak. A kultúra szerepe: a fenti folyamatban létrejövő többletnek formát adni pl. Cicero szerint a szellem művelése . az utolsó lehetőséget az élet kényszere szülte kultúra jelentette számára. tisztelni a szó jelentése a fizikai dolgoktól a szellemi felé haladt = Agri cultura földművelés (a művelt lélek gyümölcsöt hoz) vagy a Cultura animi A lélek kultúrája ( filozófiai megközelítés ) . A rómaiak elsősorban a test és lélek műveléséhez a görögök a művészetekhez kapcsolták a kultúra szót . Ez a tudatosan végzett. alkalmazkodó és önállósodó ember társadalmi és társas környezetét. A kultúra átadásának túlélési értéke van. tevékenység formái.1. a művészetek is szét vállnak / . itt már kiválik az ember a természetből. módja/értékminőség /pozitív érték. kettős kötésű dolog : objektív és szubjektív . viselkedési formák . képzése. szellemi többlet. a léleknek /világmagyarázatok. beszéd. pl. Egységesíti a természetből kiemelkedő. pl. szüksége van arra. hegyezett szerszámok. eszközöket kell létrehoznia. ha nem. akkor elpusztul. melyben következetesen kimutatható az ember alakító ereje. Tehát az állat cselekedeteit nem a tudás irányítja. Kultúra : Céltudatos cselekvést és az erre épülő sajátos létet segítő objektivációk . a mamutvadászat kommunikációs gazdagsága. A megmaradás eszköze a minőség és a fejlesztés. magasabb rendű életmód. Objektív : Valamilyen anyagi valóság az emberi tudattól független dolog . A szellemi tevékenység alapja az előre látó gondolkodás . de tartalma folyamatosan változott: leszűkült /a szellemi javak létrehozása és továbbítása – külön társadalmi réteg feladata/kibővült / a mindennapi viselkedés. A fogalom szűk és tág értelmezése. Az objektiváció addig létezik ameddig van aki érti sajátos emberi jelentését . teremtett szavak . Az objektiváció mely egyedivé teszi a dolgokat . hogy ő egy egyéniség. az absztrakciós képesség elmélyítése /gondolkodás. gazdagodni . terjesztői között. 2. Érték : A benne foglalt társadalmilag szükséges munka és a szükségletek kielégítésének mértéke szerint rendezett objektiváció .Az ember a teremtő képességét és a kultúra formai közegét cselekvő életvitelébe. akkor kéznél legyen. erős fogazata/. A létezés megszervezésének öntudata. jelenléte. A rómaiak elsősorban a test és lélek műveléséhez a görögök a művészetekhez kapcsolták a kultúra szót . alkotások/. szívósan dolgozik. az anyagfajták változatosságát igénybevevő fegyverek. szerint / 3. A kifinomult tudással csiszolt. Ahhoz. képzése. Emberi lét = kultúra. Az állat találékonysággal rendelkezik. hogy a világot megmagyarázza: mítoszok. A kultúra a létezés állandója lesz. köcsögöt készített. nő a termelés/ – többlet kialakulása – differenciálódás /az ember már később érzi. megfigyelések. létezésének teljes formagazdagságában. nyelv . Mit értünk az emberi lét kettős tagoltságán? Az ember tárgyakat épületeket alkot az Ő általa alkotott ismereteket fogalmakat szabályokat objektivációknak nevezzük . Hol találkozunk először a kultúra szóval? Cultura : görög eredetű szóra épülő latin szó kifejezés amelynek jelentése : művelni . a félelmet feldolgozó hiedelemvilág rituális rendbe szervezése. Megszervezi a létezését. tudó és elérő ember e képesség birtokában lett a kultúra kizárólagos használója és éltetője. Szubjektív : Amit az ember használ és megnevez vagyis egyedben lévő szellemi tudati megnyilvánulás ( pl. az öltözködésben megnyilvánuló emberi lelemény teljesítménynöveléshez vezet /szerszámokat talál fel. Megadja a formáját a szellemnek. az ábrázolás és önkifejezés művészi megjelenítése. akkor költök a kultúrára/szabadidő eltöltése. az első báziskultúra emberi társadalmának maradandó eredménye. tisztelni a szó jelentése a fizikai dolgoktól a szellemi felé haladt = Agri cultura földművelés ( a művelt lélek gyümölcsöt hoz ) vagy a Cultura animi A lélek kultúrája ( filozófiai megközelítés ) . A kultúra a lét feltétele: meg kellett tanulnia már gyermekkorától az ősembernek vadászni. minden ami csak emberi tevékenység révén létezik / az ember által készített tárgy . élesített. Következmény: a környezet gazdagsága. Cultura : görög eredetű szóra épülő latin szó kifejezés amelynek jelentése : művelni . Ekkor még nem vált szét a kultúra. tudás/és ezek objektív formái. 2 . rítusok. A célt látó. érzi saját helyét a társadalomban/ – az egyes embernek az emberi nemről való leválása – rendszerezés /ismereteit rendszerezi/ – közvetítés /kialakul a közvetítés intézménye. ápolni . hogy megmaradjon ebben a rideg világban az ember. értékek által minősített és szerkezetbe foglalt rendszer . érzelmi ) Kettős kötésű dolog : Mindig mindkét világban létezik : az anyagi valóságban és a szubjektumban is . régen apáról fiúra szállt/ – szakosodás /a kultúra művelő is. környezetformáló tevékenységrendszer fejlesztődött az idők során. A természetbe kivetett ember védtelen a természeti erőkkel szemben /nincs szőrzete. a társadalmi kapcsolatok finomodása.A kultúra fogalma a közvéleményben. ábrázolások. igyekszik kiválni a közösségből.

mi kései megjelenésének oka? 5. Mikor válik szét a kultúra és a civilizáció fogalma és miért? 3 .4. A modern kultúra felfogás kialakulása.

Ügyelni kellett a párolgásukra. A száraz évszakban hidegek az éjszakák.. nyughatatlanság álcázza. A szexuális kapcsolatokra általában éjszaka kerül sor. hogy a növény friss belsejét egy görbe háncsdarabbal préselik. a kisfiúk meg tétlenkednek vagy halásznak a folyóparton.6... De ezt az érzést olykor idegesség. vagy annyira elcsigázza a megerőltetés.. sohasem vettem észre. o.” (417. Néhány maniókalepényt tesznek a fenekére. mintha meg akarnák ütni őket. Sohasem büntetik meg a gyerekeket. hajlamosak rá. akiknek a függőágy kitalálását köszönhetjük. A bennszülött vérmérséklet a felelős érte. amit kóbor életükben mindig a hátukon cipelnek. Beszélhetünk-e kultúráról.. ha nem ismerik a függőágyat és a pihenésre és alvásra való sok más eszközt. ha otthagyja az ember az úton. ami nem eszik kukoricát. aszott fűvel és levélzettel. o.). o.. (436. a nők egy méter ötven centi magasak. Manióka lepényt esznek.. Az úthoz élelmet és öszvéreket ill. hogy rájöjjek. mert ez a szín az indiánokat az általuk használt pálmadió héjából készített gyöngyökre emlékezteti. és azzal is beérik. (449. (421.. hát kinyomják a levét... Néha kis csoport férfi. de még csak olyan mozdulatot sem tesznek. A bőrük sötétebb..nem ritkák a gyerektelen házaspárok. az indiánokkal töltött háromhónapos meghitt együttlét alatt megismertem az igényeiket. ahol főként a manióka. hajuk olykor tiszta fekete és enyhén göndör. és mindent... Szerelmi enyelgés közben . Kicsit később a férfiak csoportosan vagy külön-külön vadászatra indulnak. Pedig az indiánok nagy szeretetet táplálnak és tanusítanak gyerekeik iránt... az idő fogalmának nincs sok helye ebben a világban. csak egy szórakozást ismernek. fiatalasszony és gyerek veti magát a pár után. .). A nők bizonyos pálmafák tüskéivel berakott deszkákon reszelik a maniókát. hogy fél év pihenő is kellene. néha bab. magvakat. míg a fehér a kagylók tejfehér gyöngyházából készítettekre.. olykor a tábortűz mellett.. o.” A szerelmi ügyek iránt a legnagyobb a bennszülöttek érdeklődése és kíváncsisága. Az esős évszakban. o. vagy a kölcsönös huncut tréfálkozást. amikor feljön a nap.). a kislányok néha olyan munkával foglalkoznak. A nyambikvarák kisnövésűek.. de gyakran száz méterre is eltávolodnak a párok a környező bozótosba..(444. mégpedig úgy.. s ezek meglepően hasonlóak szerte a délamerikai szárazföldön. ha kimerült. októbertől márciusig mindegyik csoport egy patak fölé nyúló kis emelkedőn tanyázik. lépked tovább. éles bambuszszilánkból. és levéllel betakarják. gyapot.. a birkózást. Az indiánok ágakból és pálmalevélből összeeszkábált kunyhókat építenek.az ökrök vezették. nem is Fulgencio. a brazíliai nyambikvarák csoportja életében? A nyambikvarák . nyílvesszőket és zeneszerszámokat készítenek. Az étel készítése követeli a legtöbb időt és figyelmet. egyszóval mindent. egyébként teljesen a felnőttek életét utánozzák. hogy valamelyik férfin látható nemi izgalom vesz erőt. Az ökör nem jelzi. nem elég erős. A forró égövi Amerika indiánjai közt.(446. ezért az indiánok egymáshoz bújva melegszenek. A nők a szálláson maradnak és az eleség elkészítéséhez látnak. A szálláson maradt férfiak fonásra fordítják az idejüket. A napi elfoglaltságuk nagyjából mindig ugyanaz. mint a kultúrájuk szegényessége. Feketéből és fehérből vásárolt a legtöbbet és egy kevés pirosat is vett hozzá. . o. vagy gyógynövényekhez folyamodni.(438. mint az idősebbek..) A gyerekek a nap nagy részében lustálkodnak. o.. „Jól tudtuk. ökröket is vásárolt. és amely gyakran olyan buja látvány -. Nem én vezettem az expedíciót. . földimogyoró és tök terem. o. Ezek a hordák hét hónapon át kószálnak a szavannán és keresik a vadat. ahová léptem. A nyambikvarák meztelenül alszanak a földön. Ezt az indulást azonnal észreveszik és ujjongva veszik tudomásul a jelenlevők. 4 . Irtással és égetéssel tisztásokat hasítanak ki a nedves lapályok galériaerdeiben. nem annyira fizikai.) Az expedícióra a szerző ajándékokat vásárolt. Egyik sem visel semmilyen öltözéket... amit napközben találtak Amikor leszáll az éj. (445. az asszonyok nem haboznak maguk is beavatkozni. mintegy bójával. A nyambikvarák még a maniókalepényt is tartósítják. hogy sikerünk. (395. néha ágkötegek segítségével. az meg hagyja. Ha a gyerekek bosszúsak. A száraz évszak kezdetén a falu elhagyatott. gyümölcsöket.) A nyambikvara felfogás a szerelem dolgaiban az ő megfogalmazásuk szerint így foglalható össze: „szeretkezni jó. mert ezeknek is tanujelét adják.) . dohány. o. amit találnak. A nyambikvaráknak nincs csónakjuk.. . aztán egyszer csak összerogy.. o. pl. és onnét félig elrothadva veszik ki néhány hét vagy hónap múlva.) A legnagyobb gondot az emberek kiválasztása igényelt. a külsejük is megkülönbözteti őket a szomszédos törzsektől. amelyet majd felfogadok..... Ha készítgetnek is néha csavart vagy fonott szalmatárgyakat.” (418.... amelyben a nyambikvarák élnek.. vagy az elalvó tábortüzekhez húzódnak.. hogy egyet is megvernének. ami csak megmenti őket az éhhaláltól. o.. hogy megszabaduljanak a gyermekáldástól... amíg el nem választották az újszülöttet. vagyis gyakran a gyerek hároméves koráig.. néhány kijelölt asszony – mindennap más – szedi össze a szomszédos bozótosban az éjszakára szükséges tűzrevalót. Három vagy négy óra felé megjön a többi férfi a vadászatból. elássák a földbe. biztonságunk és még az életünk is annak a csapatnak a hűségétől és hozzáértésétől függ. a táborban mohón lesik az erről szóló beszélgetéseket. a férfiak úgy egy méter hatvan centi. Az ültetvény elegendő táplálékot nyújt az otthon töltött időszak egy részére.. Azért volt fontos a fekete. aztán eszegetnek az előző napi ételmaradékokból.) A nyambikvarák a napkeltével ébrednek.. Az élelem szállításához ökrök kellenek. hogy talpra álljon.).) „A nyambikvara év két különálló részre oszlik.. A bororo paloták nagyszerűsége után csaknem hihetetlennek tűnik a csupasz környezet.(447.....) A kis nyambikvarák nem ismerik a játékot. felélesztik a tüzet.. akik viszonozzák is szüleik érzelmeit. Az öszvérek részére kukoricát is vittek magukkal. Napközben még több fürdőzésre is sor kerül. A nyambikvarák minden holmija könnyen belefér az asszonyok kosarába..... kimúlik. mert „az olyan öszvér. Ekkor az a legjobb. a szegényes környezet nagy óvatosságot kíván a bennszülöttektől. Az ökörhajcsárok hát állataik parancsát teljesítik. és éppúgy... . rá meg az ingóságot és szerszámokat: kobaktök edényeket. és ha mérges fajtára akadnak. azok szívósabbak. és sohasem láttam. és egyszeriben mindegyik csoport több kóbor hordára szakad szét. a tábor megélénkül... A nyambikvaráknál kevés a gyerek. az jelképezi a szegénységet.. még tréfálkoznak is. majd ültetvényeket létesítenek és művelnek. az ágak közül lesi a művelet részleteit. a jelek szerint.(440. Először akkor fürödnek. hogy megüssék az anyjukat.... Sok más csalódás is kellett.) .... A kóbor élet követelményei.. gyökereket vagy vadmézet. elsősorban kivarrni való gyöngyöket. durván faragott kövekből vagy vasdarabokból készített késeket (melyekhez csere útján jutottak). hanem inkább játékos és érzelmi természetű. Az öröm hajszolása.amelynek a párok oly szívesen és nagy nyilvánosság előtt adják át magukat. és nevetésüket visszafojtva susognak egymással... o. és csak kivételesen található háromgyereknél több egy családban. vagy ha túl nehéz a terhe.(436.. A szexuális kapcsolat tilos a szülők között. többfajta kukorica... úszva kelnek át a folyón. Ha szükséges. kedélyváltozásaikra és fáradt mozgásukra. o.

o. de közvélemény-kutatás előzi meg a végleges döntést. hogy vadászni mentek volna. A többnejűség gyakorlatilag csak a főnök és a varázsló kiváltsága. tétlenül szemlélik. o. amelyeket csoportja és szomszédai látogatnak. és úgy-ahogy fogalma kell. szerszám. hogy mikor jön el az érés ideje. 5 . Ha egy főnök megöregszik.) . Brazília indiánjainál. hogy továbbra is ellássa nehéz feladatait.(478... Ő viseli a gondját a gyerekeknek. Az első asszony tölti be a rendes házasságokban szokásos egyetlen feleség tisztét. ez a lelki és érzelmi jutalom a súlyos kötelezettségekért. Tökéletesen ismernie kell azokat a területeket. élelem. A nyambikvaráknál nem öröklődik a politikai hatalom. ahelyett... A bennszülöttek meg.. Nem volt nálunk elegendő élelem és eltévedtünk. A nyambikvara úgy fejezi ki az ellenszenvét. akár ellenséges hordák útjairól. Ha egy férfi egyedül marad a felségével a tábortűznél. Bár a főnök a jelek szerint anyagi szempontból nem élvez kiváltságos helyzetet.Azok a népek.. a főnökhöz fordul... hogy orvosolja a helyzetet. vagy az egész horda kíván valamit. hogy teremtse elő. akár barátságos. fegyver és ékesség dolgában mégis bizonyos többlettel kell rendelkeznie. meghallgatja panaszait. de ezek mégis más természetűek. mintsem vezetné őket. Ha az egyén.. s a főnökre.. A jó főnök kezdeményezésről és ügyességről tesz bizonyságot. akik tudatában vannak. megbetegszik.. hogy szórakoztassa a hordát. egy család. főz és szedegeti a vad terméseket. hogy a nők ne hallhassák. mint Melanézia egyes vidékein is. inkább szeretői. mintha inkább csapongana a hordája körül. ami meghökkentő ellentétben áll az első házasság hitvesi légkörével. én tudom. o. o. ez a határ mintha nem a test ilyen vagy olyan mérvű megmutatása. Ez a mozdulat egy támadás előjátéka a célbavett személy ellen. a nők nem tudják”... hogy a férfi. és kissé gunyoros megjegyzéssel fordulni feléjük. hanem inkább a nyugodt vagy izgatott állapot közt húzódna... . meg a feleségeire hagyták. amely bármilyen kevéske is. . A bőkezűség a hatalom lényeges sajátossága a primitív népek nagy részénél és különösképpen Amerikában. Folyton felderítő és kutatóútra indul.. és az ellenfelére irányítja. (456. hogy legyen a szomszédos. De ez csak társasági magatartás. állandóan járnia kell a vadászterületeket és a vad gyümölcsöt termő ligeteket. szintén ismerik azt.) .. és úgy tűnik. olykor a gyerekekkel játszanak. A másodfeleségek fiatalabb nemzedékhez tartoznak és a munka nemek szerinti megosztásának szabályai sem vonatkoznak rájuk (492. és sok munkában számít a feleségére. amelyek az ültetvényes időszak kezdetén bambuszfurulyák készítéséből áll és amelyeken a férfiak a kunyhóktól olyan messze játszanak.. számottevő értéket képvisel az általános szegénységben. aki valami pajtáskodó szerelemben él velük. ő maga választja ki az utódját. o.. (457.vagy a női munkában vesznek-e részt..... és megtörje a mindennapi élet egyhangúságát. ahol mindörökre szétszóródik. lefeküdtek. tudnia kell.) . vidám és gondtalan fickó. o. Ezek a lányok a csoport legcsinosabb és legegészségesebb lányai. A többnejűség tehát az egynejű házasságnak a kiegészítése és a vezetői tisztség velejárója. és már képtelennek érzi magát.. Ő állítja elő a nyersgumi golyót is.) és tőlük függ. A további egybekeléseket is házasságnak tekintik.) . Férfiak közt szánakozó jóindulattal illik beszélni a nőkről.. amelyek teljesen meztelenül élnek. A táborban végzett házimunkát lenézik. A halál után a férfiak lelke jaguárban ölt testet. Ő készíti a nyílmérget. amellyel alkalmanként játszanak. hogy milyen nagy értéket jelentenek ők egymásnak. (487. megjegyzi kéréseit.. A férfiak gyakran mondják: „A gyerekek nem tudják.. A hatalom első és legnagyobb eszköze a főnök bőkezűségében rejlik. o. amit mi szeméremnek hívunk: csak máshol szabják meg a határt. Jó énekes és jó táncos is legyen a főnök.....) Jól példázza a csoport magatartását a következő úti példa.). A férfiak kérkedése szertefoszlik két olyan társ együttműködésében. hogy a nőket kitiltják a legszentebb szertartásokról. mintsem feleségei a főnöknek. hogy két kézzel megragadja a hímvesszőjét. (491.. de az asszonyoké és gyerekeké felkerül a légkörbe. Ez a megkülönböztetés magyarázza.. aki mindig készen áll. (453.

így a miénk. az 1. a civilizáció. Évezredben kialakultak: a társadalmi együttélés szabályai gazdagon árnyalt rétegkultúrák a tevékenykedő ember teremtésének elismerése a tudatosan szervezett mindennapi élet „az ellenpontozó többszólamúság harmóniája” /nem nézték le egymást. ti barátaim. mai kifejezéssel humanizálja.ránkmaradtak e dalszerű parkok Birtok ez és feladat. hogy a földművelés. Mégis -utólszor. Természet és kultúra. társaim. ie. ne múljanak el soha tőlünk. Alapvető felismerése. tagoltbeszédű. a kézművesség. Szét ne szórja a szó azt. hívjon elénk ez az ünnepi este ünnepeket. amit belül érzünk. a kultúra sajátos fogalmát? Rainer Maria Rilke Most. Szórakozott szívvel lemondani mért is akartok Arról. ha nekünk nem jut is ünnepi lét. egyszóval a kultúra nemcsak kiemeli az embert a természetből. a törvényekkel rendezett emberi kapcsolatok. nemcsak megváltoztatja az ember természetét. Minden kép minekünk fénylik a múltból elő. És ha régen s másoknak sikerült csak az ünnep. 6 . a házépítés. Eddig feltárt források szerint a kultúra eszméjének és fogalmának első történeti rétege a görög mitológiában található meg.Mi a mítosz. Rólunk is . Homérosznak. az ókori hitvilág kulturális szerepe? A kultúrafogalom eredete egészen a görög ókorig vezethető vissza. ha nem is szökteti mind a vizét. című verse a természet. Már tőlünk is ered most ez a régi erő S nagy vezetékeken át éri el újra szívünket. ti barátaim Most. a hajózás. kenyérkereső.látjátok-e? -szólnak a Villa d'Este Kútjai mind.7. nincs eszmei – politikai egyeduralom/ A kultúrafogalom eredetét egészen a görög ókorig lehet és kell visszavezetni. Hogyan példázza Rilke: Most ti barátaim. tudatosítják a klasszikus ókor teljesítményeit. A rómaiak tulajdonképpen csak közvetítik. 8. hanem a külső természetet is emberszabásúvá alakítja. amit boldog istenek adtak elénk? Mindegyik isten kell. az Iliász és az Odüsszea költőjének érdeklődése és nézetei vannak az emberi kultúra általános feltételeiről és természetéről. Az emberre vonatkozó homéroszi jelzők: tevékeny.

heterogenitásra törekszik. Ez vezet át minket az ember társadalmi meghatározottságához. amely csak az övé.gyakorlati tevékenység során megváltozik a saját természetéhez való viszonya: a biológiai szükségletek kielégítésének módja /táplálkozás. Értelmezésében a kultúra funkcionális jellegű. közöttük konszenzus (egyetértés) uralkodik Társadalom: sok ember lazább együttélése. vele összefüggésben a gazdasági élet. A középút lehet a jó: a társadalmi szabályok kritikus /értelmi megítélés alapján történő / elfogadása és alkotó /az adott helyzetnek megfelelő / alkalmazása. ebben a kapcsolatban fejlődik ki az egyén szubjektuma megváltozik a dolgokhoz való viszonya : hasznosság. a hatóságok hatalommal való felruházása a politikai szervezetben. A kultúra lényege a emberek szervezettségében. minden élethelyzetben az ember csak kapcsolatainak sokoldalúsága ha nem puszta láncszem a társadalomban. összefogó. Hét alapszükségletet említ: szaporodás testi kényelem igénye biztonság mozgás igénye növekedés szükséglete egészség szükségessége anyagcsere ebben a kapcsolatrendszerben jelöli meg a kultúra alapjait. Formái: rokonság szomszédság. Megoldás: a sokoldalúság. tagjai kapcsolatait a csere határozza meg. az emberek közötti érintkezést szolgáló szimbólum. munkájának. mindenki saját előnyére törekszik. A kultúra minden megnyilvánulása három alkotóelemre épül: 1. az azt létrehozó és terjesztő szervezet /intézmény/ 3. hanem társadalmi egyéniség. Az ember természeti lényként jön a világra. intézményesült válasz. gondolkodás képessége. Az embereket csak arra lehet rábeszélni. társadalmi meghatározottsága. higiénia. a homogenitás csak diktatórikus úton valósulhat meg. érdeklődés. feltételei. 7 .ezeknek köszönhető a sajátosan emberi magatartás elsajátítása /tárgyakkal. meghatározottság. és minden emberben van olyan tudás. hogy minden egyén magatartása társadalmi minták szerint alakul. létezése csak társadalmi keretek között lehetséges. E normák változatai: a szokás. A személyi fejlődés esélyei. önálló és a közösséget is tekintetbe vevő alkotóképességét. A kultúra haszna: Hermann István: Kultúra és személyiség Bp. emberi kapcsolatainak összefüggéseit a szélesebb történelmi társadalmi viszonyokkal – hogy tudatosan történelem és társadalom formáló személyiséggé váljék. nyitottság.veszi és átalakítja a természetben talált dolgokat -munkájával átalakítja a természet anyagait. tevékenységük intézményesülésében van. érdekeken alapul. Az ember természeti. emberekkel való sikeres bánásmód megtanulása / Bronislaw Malinowski: a kultúra az alapvető biológiai szükségletekre adott szervezett. szertartások /. Az ember személyiségének fejlesztése: probléma-érzékenységének felkeltése megszerzett értékeit megtartó változtatni tudó tudás. meghatározó a szükségletek. a jog. emberi kapcsolatok és az egyéni magatartás szabályozása a szokás. Ilyen magasabbszintű szükségletek szerinte: eszközök és fogyasztási javak termelése.9. anyagi és szellemi függetlenség. történelmi. Az emberek társadalmi léte egyrészt azon kölcsönösségen alapszik. és csak a tanulás közben elsajátított emberi környezet segítségével válik teljes mértékben emberré. a körülményeknek megfelelő viselkedés. az intézményeket fenntartani és megújítani tudó emberek kiképzése a nevelés rendszerében. Minden ember képes befogadni a kultúra valamilyen szintjét. nyelv. Malinowski a kultúrát az emberek természeti szükségleteivel szoros összefüggésben lévő képződménynek tekinti. különbséget kell tennünk a közösség és a társadalom fogalmai között. homogenitásra törekszik. Az emberi történelem hosszú útja annak története is. normák. igények megléte. könyve alapján: Közösség: kisebb létszámú embercsoport. amit maguk is akarnak – ez az értékrend Korunk emberének drámai próbatétele: az értékválság. testkultúra / .emberek ebbe a környezetbe születnek bele. mit mire és hogyan használjon fel. 1982.birtoklás . hogyan alakította az ember a maga személyiségét. Az ember természeti meghatározottsága: A természet átalakítása . az erkölcs. barátság közös tevékenység. integráló szükségletek /hagyományok. értékek. jog révén. A kultúra célja: hogy az ember megértse saját jelenét. Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom c. Az emberi lét és a kultúra kapcsolata. vallás. élettevékenységének. erkölcs. s ezek kölcsönösen hatnak egymásra. gondolkodásmód Tagjai akaratuk szerint igenlik egymást. s amelynek be kell kerülnie a közösség szellemi vérkeringésébe. egészséges életmód. A ember és környezete kettős: természeti és társadalmi. a termék /objektum / 2. Minden emberi közösségben kialakulnak a viselkedést szabályozó normák. az egyénnek mindig vannak további perspektívái. megteremti létfeltételeit – mesterséges természeti környezetet hoz létre .

szemlélete. egymástól függetlenül elhangzó monológok. mit tart fontosnak benne. közélet. Theodore Schultz /Nobel-díjas amerikai közgazdász/ azt állítja. minél nagyobb az egyén önállósága.Jelenti a kezdeményező készséget. higéniája. tisztaságát.10. emberi kapcsolatokat. hanem kilépés abból. hogy ezek kapcsolódnának egymáshoz Szabadidő és kultúra Sokan úgy gondolják. 3. . hogy nem a közönséges. az energiával. világnézete. . Általában érdek nélküli. megszokott élet. Ilyen feszültség található minden ügyességi és találós játékban. kapcsolatok. a rendelkezésre álló időt tervszerűbben felhasználni. életfelfogása. hogy ezek milyen nagyságú részt és időt foglalnak el az egyén életében. milyen az egyén táplálkozása. pihenése. milyen szintű ismeretei vannak. A munka kultúrája A munka kultúrája jelenti a célok megértését és a belőlük következő feladatok megvalósításának a felfogását. akkor már előadásról volt szó. A szükségletek és azok fontossági rendjei a következő területeken nyilvánulnak meg: 1. s az együttműködés színvonalát másokkal. hozzászólások hangzanak el. Jánossy Ferenc feltevése: nem az anyagi eszközök és nem a technika határozzák meg az emberek tudását. milyen az egyén öltözködése. és a sportversenyeken éri el a legmagasabb fokát. hanem felvállaljuk egy közösség problémájának intézését. a jó időbeosztást. lakása. értékelését. hogy csak a szabadidő adja meg a szabad elhatározásokból származó cselekvés lehetőségét. milyen tisztítószereket. ha nem maradunk meg a személyes ügyeknél. ki hogyan gondolkodik az életéről. A játék képes feszültség teremtésére és feloldására. szomszédok között. hanem fordítva. ismereteket vesz igénybe. hogy a vitázó felek egymást ellenségnek tekintik. ami a vita tanácskozásán. a munkahely rendjét. a műveletek összekapcsolását. Játék A szórakozás sajátos módja.politikai tevékenységnek van egy fontos módszertani oldala is. pedig a vitakultúra elsajátítása és alkalmazása. a felhasználható módszerek alkalmazásának tudását. alvása. A közéleti. az emberek tudása határozza. A játék lényeges sajátossága. az idővel. beszéde.másrészt e szükségletek. erkölcsi felfogása. Schultz szerint a gazdasági növekedés kulcsa az emberi tőkébe való beruházás. és van-e igénye azok megújítására. de a felnőttek is szeretnek játszani. amelyen meghatározzák. tudása nagyobb hatékonysággal járul hozzá a gazdaság fejlesztéséhez. hogy a szabadidő a nem hasznos tevékenységek és a henyélés ideje.Jelenti a munkafolyamat ésszerű megszervezését. ismeretlen emberekkel. információk ezek fontossági sorát. szabadidő. játék. Ha ez mozgással párosult. az optimális megoldás kiválasztását.egyrészt azokat a szükségleteket. egy demokratikus társadalomban magától értetődő. 8 . tárgyak. A közéleti kultúra Rendszeres kapcsolat a közigazgatással csak akkor lehetséges. A játékos ábrázolása eredetileg egy természeti adottság megjelenítése volt. meg mit tesznek a rendelkezésükre álló eszközökkel. és ezekhez milyen tárgyakat. az újítást. szexuális magatartása. rokonok. világképe. hogy ki milyen tevékenységet végez. . A mindennapos lét kultúrája Az életmód kultúráltságának vizsgálatában 2 tényezőt kell tekintenünk: . hogy az ember termelő képessége. Az egyik szélsőség az. A szabadidő mindig olyan tartalommal telítődik meg. amelyek meghatározzák. Az idővel való gazdálkodás képessége a kultúra műveltség fontos része. milyen közlekedési eszközöket használ. továbbfejlesztésére. . amilyennel valaki megtölti azt. 2. s maga a játékos tevékenység ad kielégülést. gondolkodásmódjukat. Nemcsak a gyerekeknek. milyen az egyén gondolkodása. anélkül. mint az anyagi természetű vagyon összes formája. ez. eszközöket. milyen háztartási eszközöket. valamint az adódó lehetőségek összehasonlítását. A munka kultúrája annál magasabb szintű. milyenek az egyén kapcsolatai a közvetlen családi környezetben. milynek a használati tárgyai. A mindennapi lét kultúrája: munka. A szabadidő tartalma elárulja. . takarékosságot az anyaggal. intézményekkel. Érdemes a szabadidőt tudatosabban alakítani. A másik szélsőség esetében. életfelfogásukat.Jelent anyag és eszközismeretet. A mindennapi lét színvonalában a tevékenység a döntő. mások viszont arra jutottak.

mivel képtelenek ily módon részt venni ezekben a folyamatokban . Hogyan értelmezzük a kultúra nemzeti és nemzetközi jellegét? A kultúrák globalizácíója két szintről építkezik . . Ugyan akkor nagyon erősen koncentrálnak az újdonságokra amely az idősebb korosztály számára idegen . A fiataloknak is szükségük van azoknak a norma rendszereknek az ismeretére amelyek nem bírtak jelentőséggel az életükben másrészt az idősebbek is megbarátkoznak az új technológiával . ha az adott kultúra felveszi a kesztyűt és képes helytállni a multikultúrális környezetben és értékes alkotásokat képes létrehozni. hogy a globalizációs folyamat saját logikájából következő különbségek megmaradjanak annak amik : GENERÁCIÓS különbségek .Viszont elkerülhetetlen a kirekesztő . A társadalmi változások gyorsulása sok tekintetben látszólagos. illetve a már ott működő intézmények felöl . Egyetlen lehetőségként az kínálkozik . A kultúrák globalizációjának folyamatában nem kell félteni a pozitív értékeket mivel ha azok értelmezhetőek az újkörnyezetben akkor úgy is szükség lesz rájuk .: nemzeti valuta megszűnése ) . központi utasításokkal vagy tiltakozásokkal meg sem közelíthető .Nagyon fontos . nincsenek olyan alapvető értékeik melyek feladása nélkülözhetetlen a globális kapcsolatban való eredményes részvételéhez . Alulról azon kultúrákon keresztül zajlanak a globalizációs folyamatok melyek fogékonyak erre . Ez a cél csak a hazai alkotók támogatásán keresztül érhető el . technikával .negatív hozzáállásra . Hogyan értelmezzük a hagyomány és újítás kérdését? Mi a nyitott és a zárt gondolkodás? 12.11.másrészt alulról az egyének szintjéről érkeznek kezdeményezések születnek elvárások. Az alulról az egyénre építő folyamatok esetében ritkán sikerül elszakadni a többség saját kultúrájától . hogy nagyon sok mindennel nem talákozhattak még ami későbbiekben döntő fontosságúvá válhat.egyrészt felülről az eleve nemzetközi szinten létre jövő civil szervezetek . A viszonylag nyitott társadalom számára is megrázkódtatást jelenthet a megszokott dolgok radikális változása ( pld. ellenségekére építő értékrendszerek amortizációja . Alapvetők azok az értékek melyek érvényességének megkérdőjelezése esetén az adott kultúra teljesen ellehetetlenül és olyan belső konfliktusokkal kell szembe néznie amely szétzülleszti vagy hosszú időre megakadályozza a tovább lépést . Egyrészt a fiatalok gyakran hagyják figyelmen kívül . 9 .

A tudás nem önmagáért való. A boldogságát a túlvilágon kereste. és az ezekhez való alkalmazkodás. A személyes lelkiismeret és bűntudat vezérli elveihez való hűségre. Az emberiség közös eszméinek egysége Praktikus /gyakorlatias/ igényű. nincsenek véletlenek. a felvilágosodás. Az egyéni szabadság igénye is megjelent. Minden ember egyenlőnek születik. a gondolkodás logikáját kell elsajátítani. a hatalmát növelte. Század ipari forradalma előzte meg. A műveltség a személyiség kibontakozásának. tudatlanok fel világosítása ( bárki elsajátíthatja a tudást ez nem társadalmi . az Ész mindenhatóságát hirdette. Század filozófiája. nevelés és ismeretadás útján bárki elsajátíthatja. szerénység. A XVIII. az emberi élet megváltoztatásának lehet az eszköze. a gépesítés megjelenésével. a természettudományok segítségével a technika jól fejleszthető. személyessé teszi /megbízhatóság. A műveltség az élet fenntartásának és a társadalmi kiemelkedés eszköze. Elveket és célokat egyénileg alkot.Tudományos /objektív/ megismerés folyamat Mindenki elsajátíthatja Nevelés és megismerés fontossága. Az értékrend. a cselekedetek korlátlan lehetőségébe vetett hit jelent meg. A népművelés első korszakát a XVII. szemben az ésszerűtlen természetfelettivel. lényegét a tapasztalatot megelőző értelem adja Ha a világ lényege megismerhetetlen. Megkülönbözteti egymástól a civilizációt /társadalmi gyakorlat. Erkölcsi értékeit a nevelés bensővé. Samuel Pufendorf : ( filozófus . pontosság. az egyéni boldogulás eszköze. becsület. hanem a gyakorlati életben hasznosítható. Tudományos forradalom: nagykorúvá fejlődött a természettudomány. Század tudományos és a XVIII. – XVIII. azaz a vallást jelölték meg. hogy a polgárság felismerte. Mi a felvilágosodás kultúrafelfogása? Mit mond erről Kant? A kultúra fogalma a felvilágosodás és a romantika korában XVII. a tudás nem kiváltság. Az ember a közösség hatékony tagja volt. jogtudós . A felvilágosodás filozófiai nézetei: A világ megismerhető A világ tudással megváltoztatható Tudományközpontú /az ész az isten/ Társadalom fejlődés = a természet leigázása Feladat:a technika és tudomány terjesztése A polgári eszmék megvalósíthatóak A társadalmi problémák megoldására törekszik Az embert a természet részének tekinti Vallásellenes Tudomány-centrikus A felvilágosodás kultúrafelfogása .) Minden ember egyenlőnek születik a tudás nem kiváltság . magatartás. Nincsenek csodák. Feladat : A tudományok terjesztése . a felvilágosítás /ismeretadás/ felesleges. amelyben a szegénység és elmaradottság okaként az ésszerűtlenséget. nevelés és ismeret adás útján bárki elsajátíthatja.de csak annyira amennyire a polgárság érdekében állt.”Ész minden hatósága” (a tudás tovább adása . A munka a szükségletek kielégítésének az eszköze volt. A természetfeletti erők hatalmába vetett hit helyett az ember tökéletességébe. Tudományos igényű képzettséget akar 10 . Az ipari forradalom is annak köszönhető.13. A munka a szerzés eszköze. rang vagy pénz kérdése. iparkodás. Az egyetlen ésszerű cselekvés: a természeti törvények megismerése. amit gátol a társadalomban való együttélés szükségszerűsége – az egyén ellenáll. Megteremtik a tömeges terjesztést ( Könyv nyomtatás . életmód megváltozása: A tradicionális társadalomban: • A kialakult viselkedési szabályok elsajátítása.) – A világ megismerhető . és ez az ipari tekintetben. diplomata. hivatástudat/. Sz. tanár ) IMÁNUEL KANT 1724-1804 A megismerés szubjektív. A kultúra forrása: az egyén törekvése érdekei érvényesítésére. A felvilágosodás kultúra eszménye : A természet feletti erők hatalmába vetett hit helyett az ember tökéletességében a cselekedetek korlátlan lehetőségébe vetett hit az . és egyénileg alkalmazza. A természet rendjéhez igazodó ideális társadalommal a meglévő társadalmat állították szembe. folyó irat ) kultúra terjesztése . meg tanulható . a parancsok követése volt a fontos. A közösség megtorlásától való félelem a meghatározó. A tudomány gyakorlati felhasználása is megjelent: a polgárságnak anyagi érdeke fűződött a kereskedelem és az ipar fejlődéséhez. Az evilági kötelességek teljesítése vezet Isten tetszésének elnyerésére.Szellemi – társadalmi – anyagi javak összessége . A felvilágosodás kori polgári társadalomban: • A személyiséget képessé kell tenni az alkalmazkodásra. áruvá válás/ és a kultúrát /szellemi élet + morális magatartás/ . A felvilágosodás fontos eszméje: a tudás.

a hasznosság nem fér össze az igazsággal. valóságon túli eszmény . Értékek transzcendens világa = eszmények /feladatokat állítanak elénk. A lényeget az intuíció /ösztönös beleérzés. amelyeket az érték célok szerint cselekvő ember vagy közvetlenül hozott létre vagy ha már megvannak. Miért nem sikerült a felvilágosítóknak a szellemi kultúra széleskörű elterjesztése? A neokantiánus szemlélet és az érték kérdése (Heinrich Rickert). A kultúra az élet szabályozása=korlátozása.14.a műveltség: az ember belső. Rickert /1863-1936/ A természettudományokat kizárja a kultúrából. a szellem és a szorgalom. összefüggéseihez. szentség / tárgyiasult rendszere /a jogban.a kultúrát öncélúnak. kritikája /a tudományos és szakmai ágazatok elszakadnak a közösségi-vallási világképtől.olyan szakemberré kell válni. csak eszköze az értékek megvalósításának. szellemi tökéletesedése a humán kultúra értékeivel való találkozása révén . Wilhelm Dilthey /1833-1911/ A természettel szemben a sajátosan emberit a szellemi élményben. kiszakítva összefüggéseiből a művészeti és tudományos élet intézményeinek létrehozása a szakterületeken belül az élet szükségletein és szokásain túlmutató önérték megjelenése /elkülönült szaktudások saját mércéje. szakadatlanul munkálkodik fejlődésén. „Kulturális javak csak ott léteznek. művészetek képviselői értékelnek /elé mennek az igényeknek. a szabadság és törvény tisztelete. igazságosabb világot az ember értékének felismerése és az emberi tudásba vetett hit /felpezsdülő társasági élet /új életkeret: a nemzetállam – a tudás politikai erő lesz a történelmet kibontakozási folyamatként értelmezi és megteremti a haladás hitét. A kultúra önértékűvé válása: gondolkodás. Ha az alkotás igazodik a kor szellemiségéhez. eszmények formájában jelennek meg a tudatban.a szakszerűség térhódítása következtében új távlatok nyílnak meg az emberiség előtt .a műveltség elsajátításával a kulturális javak képzettséggé teljesednek – morális érzéket ad jog és igazság iránt . maguk határozzák meg céljaikat.valóság felettiek. Felszóló erejűek.csak a szellemi és állandó értékeket kell tanítani . elevenségével „. akinek hivatása leköti és kitölti az egész életét . annak kifejeződésében és megértésében találta meg. Az ember. esztétikában. Ricket: kétféle érték gyakorlati élethez szükséges vitális életérték és a gyakorlattól független önérték van: a. A kultúratudományok: az értékcélok szerint cselekvő ember alkotásai= kulturális javak. vagyis kultúrává válik. mint az ember eleve meglévő értékeinek /igazság. elsajátítását elszakítja a társadalom gazdasági-politikai területeitől /elvonatkoztatja a mindennapi élettől. etikában. A művelt ember értékválasztás és értékelés képességével rendelkezik. értékeiket /nem a használók. jóság. ihlet / képes felfogni. Célja: valamilyen érték magvalósítása (természet és érték egysége). hasznosságtól /.a művészet tárgya egyre inkább az ember /nem a vallás /a tudás segítségével egy eredendően új. jobb társadalmat akar teremteni. A mai szemléletben való továbbélése: a népművelés = kultúraátadás Az újkantianizmus szerint a kultúra nem más. művészet elszakad a közvetlen szükséglettől a dolgokat a maguk egyediségében vizsgálja. legalább a hozzá tapadó értékek kedvéért szándékosan ápol. /A kultúra lényege: az értékek felismerése /szellemi viszonyulás a valóságfölötti világ eszményeihez /. szépség. Az intuíciók szerkezetbe foglalása: az alkotás. és képes ezeket a kulturális javakban valóságossá tenni. Az értékek. akkor fennmarad. hanem a szakmák. ahol elletében állnak az élet pezsgésével. az eszményi világ üzeneteit közvetítik a dolgok jelentésében. tudatosan irányított. A lét nem cél. fogalmi értékében. maguk teremtik azokat . 11 . népe és az emberiség javára. az élet díszének tekinti. vallásban /. amelynek így morális értéke van. A művelődés: a fegyelem. Kultúra: azon dolgok összessége. Az újkantiánusok műveltségfelfogása: a kultúra transzcendens érték.a műveltségjavak eszményierkölcsi alapúak . a család. az állam tudatosan teremti önmagát.a művelődés tisztán szellemi síkon történik .

E mellérendelődés nyomán alakulnak ki a szimbolikus koncepciók. és tükröződik jellemzően a tartalomban. hogy kulturális jelentésekre utalnak. hogy olyan kontextusokra utal. Kialakulni látszik egyfajta egyetértés abban a tekintetben. s Buffon gondolatát idézi: „A stílus maga az ember”. Az autonóm kultúra. amennyiben az emberek egy adott csoportja meghatározott kontextusokban használja azokat. 12 . gondolkodási-. illetve ezen tapasztalat értelmezése. a társadalom csak a ténylegesen a szimbólumhoz kapcsolódó jelentésről fog tudomást venni. kulturális jelenségeknek annyiban van jelentése.teljesen függetlenül attól. melyek az emberek mindennapi életébe behatolva meghatározó jelentéssel bírnak a köznapi gondolkodás és a mindennapi praxis vonatkozásában. Az így felfogott kulturális jelentés nem tévesztendő össze a jelentést közvetítő szimbólumokkal. hogy kizárólag a művészetek sajátossága. azaz nem szorulnak további definiálásra. s úgy tűnhet. hogy a kulturális jelentés nem más. Meg kell különböztetni a szimbólumokat. hanem különböző tartalmú és kiterjedésű koncepciókra is. mint a jelentéseknek a mindennapi élet gyakorlatában szőtt hálójára. konstituálódása és reprodukálása egymástól elválaszthatatlan mozzanatai a mindennapi élet gyakorlatának. tapasztalatra. Ezeknek a fogalmaknak közös sajátossága. E fogalmak és kategóriák egy része azáltal mozgósít kulturális jelentéseket. A világ megtapasztalása és a mindennapi életnek ebből a megtapasztalásból fakadó gyakorlata különböző típusú fogalmak és kategóriák segítségével történik. de minden társadalomtörténeti és szociokulturális kontextusban van egy domináns jelentésük. A kulturális jelentés mindig valamilyen tapasztalat vagy tudás összefüggésében konstituálódik. különböző jelentésrendszerekhez kapcsolódó asszociációkat tartalmazhat. a kulturális jelentések feltöltődnek jelentésekkel. A használat során a szimbólumok. A köznyelvben azonban gyakran beszélünk viselkedési-. Ennek az utalásnak a hiányában az adott szociokulturális környezetben egyetlen szimbólumoknak sincs jelentése. Marx szerint a művészi egyediség kifejezésére szolgál. jelképekre kell gondolni. hogy a szimbólumnak egyébként milyen kiterjedt jelentéstartománya lehetséges. a jelenségeket és a jelentéseket. A szimbólumokról szólva nemcsak tárgyakra. hanem a megjelenítés aktusán keresztül létre is hozza a társadalmi/kulturális valóságot. Valamely szimbólumnak a társadalmi-kulturális térben való jelenléte szempontjából teljességgel mindegy. összekapcsolódásának módját értették a stíluson. van egy kiterjedt jelentéstartományuk. Az utóbbi években kialakult és megszilárdult kultúrafelfogás úgy tekint a kultúrára.15. minden egyes szimbólum. Ennek a kultúrafelfogásnak a magvát a kulturális jelentés kategóriája alkotja. A stílus-fogalom a példák szerint leginkább esztétikai kategóriaként ismeretes. Az életstílus-fogalomban az élet formai és tartalmi jegyei sajátos minőségben egyesülnek. Másként fogalmazva: a szimbólumok és a kulturális jelentések használata. A szimbólumok különböző jelentéseket hordozhatnak. Általános megközelítésben a stílus a tartalom szervezésének olyan formája. oktatói és más stílusokról. Ez a háló nemcsak megjeleníti. mint valamely „kulturális terület” összefüggésében konstituálódó tapasztalat. történeti helyzettel kapcsolatos tudásra. vagyis általánosabb értelemben használatos. illetve ugyanaz a szimbólum. emlékezetre utal. Az általános szociológia elméletében sem találjuk meg pontosan definiált terminológiaként. Egy szimbólumnak annyi jelentése van. Ez biztosítja a forma szervezésének automatizmusát. A kultúra szimbolista értelmezése (Ludwig von Bertalanffy). A szimbólumok többjelentésűek ugyan. amennyiben valamely megélt élethelyzettel. Arisztotelész nyomán évszázadokig a művészi elemek formáját. Az életstílus fogalmának meghatározására és rendszerezésére a mai napig nem került sor. melyek nem ténylegesen kapcsolódnak magukhoz a fogalmakhoz. hanem melléjük rendelődnek. amelyek aztán mintegy automatikus módon kerülnek mozgósításra. amelyet egy paradigma határoz meg. A szimbólumoknak. hogy milyen egyéb jelentések húzódhatnak meg mögötte.

feladatokat vállal. s ez. az európai kultúra pusztulása lesz /fasizmus. s a kultúra halálával új barbárság veszi kezdetét. s a folyamat újra kezdődjék. a tudat eleven alkotó ereje kimerül. hogy ennek a felfogásnak is vannak ellenzői. Spengler pesszimista jóslata szerint ez a hanyatlás megállíthatatlan. Tettével azonban leigázza a természetet. kultúraellenességét a tömegember testesíti meg. s ami nélkül nagyobb nyugalomba lehetne élni. De ezzel saját létfeltételeiket semmisítik meg. lemondva egy sor olyan szükségletről. E problémák arra figyelmeztetnek. irányító eszmék nélkül. A tömegember jellemzői: nem vár magától semmit. nincs köztük minőségi különbség. Oswald Spengler német filozófus „A nyugat alkonya” c. arab. Erősödik az a vélemény. hogy a dolgok veszik át az uralmat az emberek fölött. az élet élvezetére. túlzsúfoltság következtében az élet elembertelenedik. vásárlásra.új barbárság kezdődik. hanem az emberek nevelésére. Szakítani kell az Európa-központú kultúrafelfogással. látóköre szűk. mert az eltömegesedés általános magatartássá vált. Ortega y Gasset). eszméket. csak fogyasztó. 8 nagy kultúra: kínai. a problémákat elódázza. egyiptomi. mexikói.16. műveltségük fejlesztésére is gondot kell fordítani. Az autentikus /hiteles. a divatot követi. megveti a hagyományos normákat. hogy a XX. hogy helyébe mesterséges környezetet építsenek. könyvében fejti ki. indiai. bolsevizmus. közhelyeket. hogy azután valahol a Föld másik részén új kultúra születhessék meg. csak az átlagosat. A kultúra így civilizációvá alakul át. és a XX. állandó kötelezettségeket. sokat vár el önmagától. A tömegember kialakulása. a civilizáció fogalmának másféle értelmezését is: a civilizáció a történelmi fejlődésnek azt a szakaszát jelenti. s a letelepedett életmódot folytató földműves társadalmakkal kezdődött. könyvében írja le ezt a folyamatot: A történelmi haladás az ember feltaláló képességének köszönhető. a filozófia helyett a hasznosság fontossága a meghatározó. hogy nem elég az élet anyagi feltételeit javítani. a szerzésre. A tudósok is tömegemberek lettek: csak szűk kutatási eredményeiket ismerik. élete örökös munkálkodás eszmények szerint él. az erkölcs. anyagi jólétre koncentrál nincs önálló véleménye. végére teljessé válik. antik. elhivatott / ember jellemzői: /ez a típus kisebbségben van igényes. A történelem formái a kultúrák. amit a civilizáció teremtett meg. Ezzel képes átalakítani a természetet jobb ellátottsága és kényelme érdekében. hogy a civilizációs fejlődés fokozódó nehézségeit az emberek már nem tudják megoldani. Sz. de mindenbe beleszól. A természeti környezet elveszti eredeti értékét. a megértésért nem hajlandó küzdeni. Sz. A tudomány feladata: a történelemnek. A lelki élet helyett a testet részesítik előnybe. A hanyatlást a gépi technikán kívül a világvárosok kialakulása is sietteti. babiloni. a vallás. nyugati. kultúrák egyenrangú képződmények. az új barbárság teóriája (Oswald Spengler. elégedett önmagával. mint sajátos jelrendszernek tanulmányozása. az anyagi haszon reményében az emberek kiirtják az erdőket. amely a vadság és barbárság után alakult ki. a megszokottat fogadja el. nem akar változtatni. Következménye. nem önmaguk fejlesztésére törekednek. elveti a minőséget. előítéleteket hangoztat. eszményei személyesek. A civilizáció a tudományt és a technikát részesíti előnybe. és elpusztítja őt. José Ortega y Gasset /spanyol filozófus / A tömegek lázadása /1929/ c. a pénz és a nyereségvágy határozza meg. A civilizáció e felfogása szerint a kultúrának. tanulni. amerikai fogyasztó társadalom / . pusztítják a földet. A tömegemberek veszik át az irányítást a politikában. máról-holnapra él. Ortega szerint : Európa súlyos válságban van. amely előbb-vagy utóbb szembefordul vele. 13 .magasabb foka. ezért helyesebb visszatérni egy természetközelibb. A kritikus pont a gépi technika felfedezése. Tény. A természetvédelem igénye jogosnak látszik. természetbarát életmódhoz.

(beolvad az emberi nembe). a racionális és célszerű gyakorlat a kultúra általános szimbolikus jelentésével. A kultúrától való elidegenedés jelensége (Sigmund Freud. Megoldás: érzéseinket jelképekké kell alakítani. alárendelődik a dolgoknak) az emberekkel (elveszíti önállóságát.17. 14 . a szabadság tagadásának tűnik. azaz a kultúrával. Az emberben lévő természeti tényezők ellentétben állnak a magatartási szabályokkal. saját kifejezésmódú művészet. A racionalizmus és az irracionalizmus ellentéte. A kultúrától való elidegenedés Sigmund Freud: a kultúra az ösztönöket korlátozó erőként jelenik meg. Alfred Weber). konformista) önmagával (lehetőségek és igazságok keretébe) egyedi. Hidegger: az ember három féle kapcsolatba kerül életében: dolgokkal (maga is eldologiasodik. önkifejezés. Weber: a civilizáció áll szemben a kultúra individualizmusával. amelyekben az egyén „az örökkel” egyesül. az egyén tudatának az élet lényegével való kapcsolatával.

és ezt az idilli képet érzelgőséggel igyekszik alátámasztani. Az erőszak és bűnözés népszerűsítése segít veszélyek megfogalmazásában. Király Jenő több tanulmányában állt ki a tömegkultúra jogosultsága és értéke mellett. A cél mindig az érzelmi hatás felfokozása. helyzetei sematikusak. amelyekre életünk nem ad lehetőséget. a használati szükséglethez képest a díszítés indokolatlan előtérbe kerülése. a kultúra akkor értékes. közhelyekben beszélnek a szereplők – a felszínes információ is tájékoztat. ezek segítségével újra átélhetők az élet alapvető problémái. a lépet mindig a jó és a rossz harcára egyszerűsítik. Számára az üzlet. a tömegkultúra a tömeghatás érdekében az átlagízlést célozza meg.A tömegkultúra számára csak az az érték. 9.) 4. Innen ered a szórakoztató ipar elnevezés. A reklámozás eszköze a közreműködő művészek sztárolása. egyetlen kivételt tesz: a giccset ízlésrombolónak tekinti. A kultúra szórakoztató szerepét a tömegkultúrára szűkítik. a dolgok birtoklásának az érzetét kelti. előkészíti annak befogadását. sztálinizmus. Tömegember kialakulása: -nagyüzem. tömegkultúrát gyakran támadják színvonalatlansága miatt. tipikus történeteket. A tömegkultúra. A kultúra megközelítése szerinte: az avantgard /a kifejezésmódot megújító / művészet közérthető. írásában megfogalmazta a tömegkultúra elleni vádakat. A kikapcsolódás ígérete az élet lényeges. az erőszakot. és rögtön vele párhuzamosan nézzük meg a tömegkultúra védelmére a következőket is: 1. nacionalizmus. e műveknek nincs egyedi értékük.kialakul a fogyasztói társadalom . újszerűséget – ipari jellege természetes. szórakoztató kultúra. érzéseit. szép lassan tömegemberré válnak /névtelen sorsok/ Életideálja: a civilizáció javainak jóléti fogyasztója Életformája: az újkor dualizmusát megvalósító felhalmozó polgár. a profitszerzés a fontos. olyanokhoz is eljuttatja. hamis világot mutat be „bekapcsol” a fogyasztói világ életmód és magatartásmintáiba. A giccs kellően felhígítja az eredetiséget. a szorongásban. így elégíti ki a tömegigényeket 2. s akár a boldogságot. tele van boldogsággal. A tömegkultúra passzív befogadóvá formálja a közönséget. Az elit kultúra befogadásához előzetes tanultság kell. mert sokan kedvelik. városok jönnek létre . Király. silány kivitelezésű tárgyak. csak jók és rosszak a figurák. Umberto Eco: A tömegkultúra és a kultúra szintjei c. a szórakoztatási sorozatgyártásra rendezkedik be. -Az érzelem-köpontúság segít olyan élmények átélésében. keserveit ábrázolják. Lukács György szerint a giccset nem gyenge kifejezésmódja teszi azzá. rasszizmus. fordulatai ismétlődnek. Finomkodás. vágyakat ébreszt. A tömegkultúra termékeit sablonok alapján sorozatgyártással készítik. A tömegkultúra és a tömegkommunikáció. szórakoztatási funkciója is. a védők a kultúra tömeges terjesztését önmagában jónak tartják. a tőkeerős vállalkozások kiszorítják a piacról az értékes műveket (mindenhova eljuttatja az amerikai civilizáció értékeit. A tömegkultúra az élet felszínét mutatja. Umberto Eco szerint mindkét megközelítés helytelen: a támadók hibája az arisztokratizmus / a tömegkultúra azért rossz. hozzájárul a társadalmi különbségek eltüntetéséhez. 11. a kultúrában/képregény. a tömegkultúra már az alkotás folyamatában azonosul majdani közönségével. Tömegesítés a termelésben. megeleveníteni az emberek korábbi élményeit. felismerésében. A helyzetek és szereplők egyhangúsága. 15 . azt állítja. amit nagy mennyiségben el lehet adni. Célja az érzelmi hatás fokozása. ennek eszközévé válik a cselekmény és emberábrázolás népszerűsíti a bűnözést. -A magas kultúra alkotója nevelni akarja az embereket. -A magas kultúrában az alkotó nincs tekintettel a befogadóra. hanem a profitszerzés a cél. ha kevesen értik / . hogy mindenkivel elfogadtassa. akár az élet komor színeit. hanem az érzelmekre akar hatni. Homogenizálja /egyöntetűvé teszi / az igényeket és az ízlést. A giccset végletesség jellemzi. hanem a tartalma. 10. Az értelmes munka és fogyasztás nagyvonalú felszabadítása. küzdelmei. ismétlődése összhangban van a mindennapi élet monotóniájával.Az elitkultúra értékeit leegyszerűsítve terjeszti.18. tovább élnek /. A giccs jellemzői: hazug illúziókat terjeszt. akik ezen a szinten állnak. és a kultúrán kívül eső ipari tevékenységnek tekintik. Leegyszerűsített ábrázolásmód. a félelmen való uralkodásban. kész megoldásokat ad. A piacra termelik. a beilleszkedés problémákkal jár. figyeli a közönség reflexióit. A tömegkultúra elsődleges célja az eladhatóság. Gazdasági célja: a teljesítményekkel arányos fogyasztás növelése. erősíti azt az érzést.szokásaik megváltoznak.( Arnold Hauser). ami eltereli a figyelmet a művek fogyatékosságairól . a sematikus emberábrázolás mélyén különböző archetípusok ismerhetők fel /olyan magatartástípusok. falfirka A kultúrának van szórakozási. megoldásokat ad. az erkölcstelenséget – a bűn mindig elnyeri büntetését. Az I. a tömegkultúra visszatükrözni. amelyre tömegigény van. csak a felkészültek értik és élvezik. A legalacsonyabb igényeket is kiszolgálják – törődik azokkal. a giccs készítői a világot egysíkúan látják. a választás szabadságával azonosítják. nincs tekintettel azok rétegződésére – demokratizálja a kultúrát. a környezetet meghitté teszi. de nem késztet erőfeszítésre. -különbséget kell tenni a tartalmas és tartalmatlan szórakozás. eredetiségük. a demokratizmussal. meg nem felelése. 3. amelyek az emberiség kezdeti szakaszai óta jelen vannak. Felhígítja az eredetiséget Hamis komfortérzést kelt. Ez egy átmeneti szint /újító + szórakoztató történet /. Olcsó utánzatok. 5. 6. a fogyasztásban. 8. hogy az élet szép. de a szerepe ennél sokkal szélesebb körű. a szórakoztatás az értékes művekben is fontos feladat. valamint a pihentető kikapcsolódás között. világháború után Európában: fasizmus. nem a művészi érték megvalósítása. szükségszerűen nő az egyszerűbb igényű és nyelvezetű művek iránti igény. túldíszítettség az irodalomban és a zenében. ehhez csak eszköz a kultúra. változat érdeklődést kelt az eredeti mű iránt. A tömegkultúra torzulása: a giccs. A giccs jellemző vonása: a funkció és a dísz elkülönülése. A tömegkultúra nem az értelemre. ami hazug illúziókat terjeszt. A boldogság művészete: túlemel a mindennapiságon. döntő összefüggéseiből való kikapcsolódást jelenti. kerüli az eredetiséget. a reklám manipulálja az igényeket és új igényeket keres – az elitkultúra nem törődik azokkal. akik egyébként semmilyen kultúrát nem kapnak vagy nem tudták megérteni. akiket az elit kultúra figyelmen kívül hagy. hogy a problémák megoldásáért nem kell küzdeni 7. terrorizmus.

humán és reál. Hiányossága: műveltség tartalmak kapcsolódása az emberek közötti információ csere hiánya az emberi kapcsolatok közege Cultural hegemony is the philosophic and sociological theory. whilst benefiting only the ruling class Németh László (író) Hódmezővásárhelyen tanít. Enciklopédikus felfogás: minél több szellemi érték megismertetése. Műveltség és kreatívitás. döntési képesség. rugalmasság probléma felismerés és megoldás. 16 . Hibái: a kiválasztás szakfeladat (elsősorban az oktatásban) széteső.. egészségtan-biológia-természetismeret történelem-irodalomtörténet anyanyelv-idegen nyelvek matematika és alkalmazási területei 20. Az ismeretek csupán a jó teljesítmény eszközei. Műveltség=sikeres cselekvés. mint befogadó van jelen kizárólag a memóriát terheli. a személyes képességéket nem fejleszti szétválasztja a humán és a reál. perceptions. töredékes ismerethalmazt ad a gyakorlattól távol esik az ember. explanations. which then is perceived as a universally valid ideology and status quo beneficial to all of society.19. values) so that its ruling-class worldview (Weltanshauung) is imposed as the societal norm. A modern kor bírálata és a posztmodern kultúrafelfogás. Műveltségeszmények: enciklopédikus. szakmai műveltség.. helyzetfelismerés. a műveltség és a tudás társadalma ( Németh László. Kreativitást hangsúlyozó felfogás: készségekés képességek fejlesztése. which proposes that a culturally diverse society can be dominated (ruled) by one social class. by the Marxist philosopher Antonio Gramsci. általános műveltség. Antonio Gramsci). whose dominance is achieved by manipulating the societal culture (beliefs. csak. tantárgy helyett műveltségi tömböket tanítana. A műveltség struktúrája. az általános és szakműveltséget Prakcitista felfogás: csak a gyakorlati tudásnak van értéke.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful