P. 1
Selyem Zsuzsa 9 Kilo-Tortenet a 119. Zsoltarra

Selyem Zsuzsa 9 Kilo-Tortenet a 119. Zsoltarra

|Views: 19|Likes:
Published by Márton Szilárd

More info:

Published by: Márton Szilárd on May 30, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/30/2012

pdf

text

original

Sections

  • (sehol)
  • (a buszon)
  • (az elõcsarnokban)
  • (innen el)
  • (mielõtt)
  • (meztelen)
  • (a tó)
  • BÉT
  • (Judit)
  • (mese)
  • (ez az egész)
  • (pohár)
  • (ha nem nézek)
  • (mi legyen a kezekkel?)
  • (veszteni)
  • (a tea)
  • (a kalap)
  • GÍMEL
  • (magán)
  • (megérkezés)
  • (a párducmintás falevelek)
  • (nem hittem volna)
  • (férfihang)
  • (rózsa egyfelõl)
  • (egy almát)
  • DÁLET
  • (rózsa másfelõl)
  • (a vonaton)
  • (a kóser imádság)
  • (családi szálak)
  • (a legjobb)
  • (forgatókönyv)
  • (diákmeló)
  • (a karitászok)
  • (még)
  • (tövisbokrok)
  • (chérir)
  • (a kék szófa)
  • (péntek este)
  • (így kint)
  • (mit akarsz)
  • (a történeti múzeum)
  • VAU
  • (kivégzés)
  • (mindenki)
  • (filozófia)
  • (a híd)
  • (irgalom)
  • (kommunikáció)
  • (ne fázz)
  • (böjt)
  • (akinek nincs)
  • ZAJIN
  • (a pópa)
  • (világos)
  • (vacsora)
  • (vissza)
  • (rács)
  • (szombat)
  • (a törésen)
  • HÉT
  • (elmegy)
  • (a konyhában)
  • (a hiszékenységi állandó)
  • (az autóban)
  • (fekete pulóver)
  • (17 nap)
  • TÉT
  • (október)
  • (hézagok)
  • (az elsõ szombat)
  • (a büfében)
  • (p v q)
  • (Dani levele,fehér lap)
  • (síelni jó)
  • (ahogy az apja)
  • JÓD
  • (a hermelin)
  • (szcéna)
  • (Dani levele,kockás lap)
  • (anyám fekete szeme)
  • (Dani levele,spirálfüzetbõl kitépett három lap)
  • (ahogy a botot)
  • (kórus)
  • (ki a címzett)
  • (egy méter,másfél méter)
  • (hova)
  • KÁF
  • (sicut uter in fumo)
  • (nem volt ajtaja)
  • (a piacon)
  • (nadara dilló)
  • (még egy)
  • (a nagy evés)
  • LÁMED
  • (vége lesz egyszer)
  • (a Grand Hotel)
  • (számok)
  • (az ontológiai bizonyíték)
  • (zongora)
  • (a kozmológiai konstans)
  • (méter)
  • (utána)
  • MÉM
  • (a vörös óriás)
  • (filioque)
  • (a Nap hasa)
  • (a katakomba)
  • (les banlieues)
  • (chat)
  • (nagy boldogság)
  • (zakat)
  • (a kafeteriában)
  • NÚN
  • (az eszpresszó)
  • (végtelen jelentés)
  • (Merlin)
  • (Turul)
  • (így megy le)
  • (mikor fordul át)
  • (kilenc seb)
  • SZÁMEK
  • (macska)
  • (mûanyák)
  • (Szkandha mester)
  • (mindent én)
  • (siker)
  • (Dani szaga)
  • (dönteni)
  • (késõ)
  • AJIN
  • (gyönyörû fiú volt)
  • (egyre ritkábban)
  • (Tarzan)
  • (a személyiség rejtett struktúrája)
  • (Beck Gyuri)
  • (Origenész)
  • (rongyos)
  • (hé!)
  • (Dani levele,csupaszon a postaládában)
  • (zokni)
  • (egy perce sincsen)
  • (gyûjtés)
  • (két lépés)
  • (sokáig,távol)
  • CÁDÉ
  • (serpenyõ)
  • (idegek)
  • (komponált zajok)
  • (a szállodában)
  • (olvasni,illúzió)
  • (A titkos szeretõk)
  • (szoknya)
  • (barátnõ)
  • (apokatasztázis)
  • (olvasni,könyörület)
  • QÚF
  • (hallgass meg)
  • (Lux)
  • (smink)
  • (olvasni,idõ)
  • (eddig tartott)
  • (miért pont én)
  • RÉS
  • (az idõjárásról)
  • (körülnézhet)
  • (a pénzváltó-dzseki)
  • (sírni jó)
  • (esetem)
  • (hogy milyen az ember)
  • (–)
  • SIN
  • (tárgyak)
  • (lépések)
  • (szavak)
  • (papírok)
  • (érintések)
  • (3 mondat Laérciónak)
  • TAU
  • (napok)
  • (párbeszéd)
  • TARTALOM

Selyem Zsuzsa 9 kiló történet a 119.

zsoltárra

Selyem Zsuzsa

9 kiló
történet a 119. zsoltárra

Éneklõ Borz • Kolozsvár • 2006

ALEF (az utolsó kávé) – Szia. – Szia. Te vagy az? – Megváltoztam, ugye? – Megváltoztál.
© Selyem Zsuzsa, 2006 © Koinónia, 2006

– Szedtem magamra kilenc kilót. – Látom. Na és mi van veled, mit csinálsz? – Jól vagyok. Üzletvezetõ egy pizzériában. Itt élek. Egy haverommal tervezzük megnyitni a magunkét. – És anyád? – Õ is jól van. Átjött õ is, megvagyunk. – És apád? – Meghalt. –… – Még a tavaly. Szívroham. Állandóan ivott. –… – Nem volt mit tenni. Még a házat is elitta. Némi föld maradt volna utána, de a temetésen a rokonai úgy néztek rám, mintha ki akarnám õket fosztani. – El tudom képzelni. S te? Feladtad? – Mit? Hagyd már ezt, nézd, ha gondolod, fizetek neked egy kávét, nekem mindenképpen be kell dobnom egyet, alszom el a lábamon, egész éjjel fent voltam.

A könyv megjelenését az Illyés Közalapítvány támogatta.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naþionale a României SELYEM ZSUZSA, 9 kiló: történet a 119. zsoltárra / Selyem Zsuzsa. Cluj-Napoca: Koinónia, 2006 ISBN (10) 973-7605-21-7; ISBN (13) 973-7605-21-4 821.511.141(498)-31

– Persze, csak nyugodtan. – Biztos, hogy nem kérsz? – Nem, köszönöm. – Elmondok neked egy történetet. Volt egy ember, aki elment

5

ALEF

magyaráznátok tovább. hideg volt és hajnalodott. míg az elsõ kávézók kinyitnak. Dani nevetett. aszfalt volt. sínek között lépked. de könnyen meglehet. én viszont állítom. csakhogy õk egy pillanattal korábban még a városnak azon a pontján voltak. ez volt a seholsem. így. hogy rövid ideig. hát nézd. s bízd rám magad. Nem volt igazad. Verseny van. mondta Dani Anjának. kinyitotta a szemét. szemben pedig felüljárók autóknak. de nem. mondtad már. S ha te ezt nem veszed figyelembe. na jó.messze földre. – Jó. most mennem kell. igen. Nem úgy mennek a dolgok. De engem már nem. szia. ott van szemben. hogy persze. amely nincsen. azok ott ketten egészen konkrétan nem voltak sehol. abszolút logikus. de még bõven sötétben ugyanez a két ember megy valahová – az volna természetes. hogy ott voltak a Bajcsi-Zsilinszkyn. ne folytasd. Hunyd be a szemed. az utcákon senki. ti úgy mondanátok el ezt a dolgot. a földön vannak. egészen Dani nevetéséig. amelyet õ nem ismer. Ennek a két embernek egyszerûen nem volt hova mennie. a fekete lyukak. ha nem is éppen haza. a pszichikai realitás is realitás. hogy Anja úgy érzi. s még hozzátennétek: persze. – Szia. sínek között megy. de nem. Anja azt hitte. 6 ALEF 7 ALEF . Saját pizzériánk lesz egy haverommal. Azt hiszem. – Igen. a nap a hátuk mögött éppen felkelõben – na. Dani szándékosan olyan helyre vezette. de sehol egyetlen autó. aztán Anja hirtelen nagyon megijedt. hogy a szálláshelyükre menjenek. Bár tudom. így. ahol törzsekben éltek az emberek. nem lehetett több. s csak próbálták elütni az idõt. kicsit jobbra. egyszerûen kifosztanak. amikor úgy hajnal felé. és így is történt. hogy olyan volt. valójában mindannyian tudjuk. s elkezdte õket mindenfélére tanítani… – Kérlek. s tényleg ott volt. de hát a vak is látja. onnan. de nem voltak sínek. csak õk érezték magukat egy ilyen nem-létezõ ponton. akkor mondom. mint egy perc. de azok nem itt. pedig aszfalton. hát teljesen természetes. Nem tudok. Sokáig ott élt köztük. Eszembe jut az egyik jelenet. (sehol) Sivár tudott lenni a város is. hogy nem volt szálláshelyük. mert úgy érezte. mintha mindenen kívül kerültek volna. a Nyugati. – Este nem jössz el a pizzériába? – Kösz. nem létezõ pontok nincsenek. Tényleg mennem kell.

Anja megfogja a kezét. ha ez eszébe jut. Nemsokára megérti. a kutyás pedig az õ helyére. õsz hajú. egy vak férfi képében. évezredek idomította mosolyával. a harmadiknak. tiszta fehéren. és olykor. értelmi fogyatékos nõ. másik nyitva. vagy azért. egy középkorú. A nõ. Nem érzi. Így már a kutyát be lehet szuszakolni az egyik sor székei közé. festett. a kutya a sorok között. a harmadiknak pedig légyszakálla van. egyik szeme lehunyva. van itt ülõhely. nagyon ûzött lehet. és még találékonyabb a szolgálatban. Anja éppen egy buszon utazik. de a nõ nem reagál: így utaznak egy darabig. aki durcásan préseli magát a kísérõ melletti kapaszkodórúdhoz. hogy a kutyától elhúzódjon. a pihehajú leszáll. S már áll is fel. hogy hatékonyabban gondozzák magukat. de a nõ elfordul. Egyiknek fülbevaló van a fülében. a harmadik a nõvel szemben. gyûrött ruházatán. alacsony fiatalember a kísérõ. És a száj. a nõvel szembeni szék meg ott tátong üresen. gondolja Anja. csak hát látszik. nagyjából az õ korosztályából. Vajon milyen az élete? Hogy talált rá erre a két emberre? Hogy bírja? Nehezen. a társalgás meg folyik. A vak ember magas. Szép fogsora van. társalgást kezdeményez a kutyáról a hármójuk közül legközlékenyebb férfival. és róla senki nem gondoskodik. pedig jóval magasabb. A nõ kitartóan mosolyog. Anja mellé. erõs. sok ez – Anja lehajtott fejjel ül. amilyent idõs nõk szoktak viselni. Szemüveges. öreges cipõ. ahogy Anja elnézi. Anja latolgatja a lehetõségeket.(a buszon) Amikor ezt írom. mást nem is vár. akit már ellenkezést nem tûrõ hangon irányít volt helyéhez a közlékeny úr. de mégsem lett elegáns. hova is kell neki leülnie. a fenébe is! 8 ALEF 9 ALEF . szégyenkezik. Próbálja jókedvvel csinálni. amint kedvtelve nézegeti a tükörben hajának szõkeségét. ha jobban megnézzük õket. Fegyelmezett. Olykor súg valamit a kísérõ a vak ember fülébe. szövetkosztümben. ül is át társai mellé. Sok ez egy embernek. Elegánsan rázta le a nyanyát. amikor ágyba zuhanhat. mert az utas talált közelebb helyet. gondolja Anja. hogy jöjjön csak. és leültetik Anjával szemben. A kísérõ velem egyidõs lehet. kisvártatva még át is ül szembe vele. mindenesetre a nõ keresztbeveti lábát. ráadásul. a piros tréninges nõ meg végre leül Anja mellé. Ketten az Anja melletti szabad helyekre ülnek. Anja maga elé képzeli a nõt. a közlékeny férfi a másik sorból még egyszer-kétszer visszamosolyog rá. vele egy irányban idõs nõ ül. míg a közlékeny ember az egyik megállónál nem int valakinek. idõs férfi. az kedvesen elmosolyodik. ez jól látszik elgyötört arcán. azért-e. Egy farkaskutyával három férfi száll fel. Most újabb megálló következik. hogy az elõttük lévõ soron van még egy hely. mi van: még tartozik hozzá valaki. piros edzõruhában. A másik sor ülésen. aztán a következõ megállónál jön a fölmentés. A kísérõ felajánlja. A pihehajú nõ is megszólal. de egyre jobban várja az estét. kövér. de olyan bébis pihés lebegõ hajjal. de fennebb vitathatatlan nõi comb. hogy üljön le az õ helyére. látóterében a fiatalember széttaposott edzõcipõje –. alulról felfelé. másiknak a tetkó látszik ki rövid pólója alól. mert itt van három férfi. a kísérõje a karját.

szóval mozgatni jöttünk. az elsõ ajtó a férfimosdó. örülök. – Kint sincs senki. – És ne feledd: most még bármelyik. bent sincs senki. bár az utolsó pillanatban szólt nekem is Beck Gyuri. hogy minden rendben legyen. addig igyatok egy kávét. – És ki szokott ilyenkor eljönni? – Az egész város.(az elõcsarnokban) – Á. he-he. s hogy szóljak fiatal embereknek. he-he. ugye nem baj. bár Anja. iroda az emeleten. biztos meg is éheztetek. vagy tudjátok mit?. hogy el tudtatok jönni. fölmehettek az irodámba. provokálgatjuk. na de ez egy kisváros. anyuka. igen. á. szóval klotyó szemben. õ így mondta: mûvészeknek. Még várunk itt egy kicsit. én magam is. a következõ a nõi. nekem ne mondja senki. addig meg érjétek be némi rágcsálnivalóval. de hát azt a bizonyos határt nem lépi át az ember. mit kezdenék az én Icám nélkül. hogy hozzon ide nektek. szevasztok. szólok Icának. egy: klotyó. ugye?. hogy az úton nem éhezett meg. Az úton minden rendben volt? Nahát. de most rohanok. és megmondom Icának. Ica visz nektek. ott nyugodtabb a légkör. he-he. hogy itt van ez az évek óta megrendezett Szatmár-napok. ahogy ismerlek…. hiszen tudjátok. itt sem vagyok. alig történik valami. – Á-á. s ha összekeveritek. koccintsunk csak! Ami engem illet. apuka – s én is itt vagyok. csak este. megjöttetek! Szevasztok. s itt van nagymama. ha a mosdót keresitek. az lesz a legjobb. a magyar kormány behunyt szemmel utalja ki a zsozsót. – Szóval a plebsz… – Ne izguljatok. most még! 10 ALEF 11 ALEF . az elõadás szünetében ne keverjétek össze. nem is tudom. az se nagy baj ebben az üres épületben. nem dicsérni. ott van a ruhatár mögött. el kell rohannom kinyomtatni még valamit. ja igen. provokálgatjuk. lesz vacsora is majd. elindulok a kijelölt útvonalon. és bár mindenki itt van a városból. – Fölöltöznek szépen. hogy kicsit megmozgassák ezt az álmos társaságot. örülök. na de mit beszélek ennyit. – Nem mondod komolyan. tekintettel kell lennünk az emberek érzékenységére. este! – Jó. úgysem ért senki semmit. hogy vigyen oda nektek ezt-azt. kértek kávét?. Gábor megmutatja a szállásotokat.

a színház sem így nézett ki. hol az a szállás. a másikkal meg körbemutatott: itt minden lapos. szép. könnyû keze van. kicsit zsúfoltak vagyunk. innen el. elviszünk téged a hájlájfba. ne féljetek. vendéget hoztam. ezt nem én akarom. fehér kavicsos ösvény vezetett a házig. istenem. na. így mondták. na mindegy. a mosdóban sosincs papír. vagy nem táncolnak. s azzal jól hátba vágott. Anja. csak egy éjszaka. baba. melyik az a szabad ágy?. hogy mit ki nem talál az az ember. be tudnád tenni valamelyik hálóba?. mert ki bírná azt a hosszú feszültséget. 12 ALEF 13 ALEF . és itt sem vagyok. leteszem a dolgaimat. kösz. ezt már a taxiban mondogatom. sziasztok. bár kétségtelenül azok is. Beck Gyuri szervezte ide nekünk. ha már itt van. hogy legyen. és bemutatkozom neki. én éppen elfelé megyek. itt sehol egy domb. nem. a Gyurié. ezt kórusban gondolom a lányokkal. mert az anyjuk román. hatalmas ablakok. aztán rendesen viselkedjetek. ugye látod. hogy a fiúknak külön. az udvaron. Ollálá! Le kellene már hasítanom róla a tekintetem. milyen jó is lenne itt élni. most mi legyen?. nem bámulást. na. De mi történt idõközben kis társaságomban? Valaki még érkezett. mentem is. hogy nem én akarom. a Godot-t. csak innen el. mit az ember!. a neve Dani. még soha nem voltam akkora sebességben. a régi filmekben is már rég táncolnak ilyenkor. ugyanezek a bordó függönyök. és neked külön. bent. kisasszony. itt is vagyunk. és nézd. így mondták unokabátyáim. és kész. jó név. innen el. a bentlakó lányoknak itt van egész pereputtyuk. háj lá hájlájf. mert hát az utolsó pillanatban már csak az internátusban tudtunk néhány helyet elõkaparni. ott elalhat. látod. és ott láttam elõször Beckettet. és egyre inkább azt jelenti. amit akkoriban beszéltünk. két bohóc játszotta. csak ez hiányzott. jöjjön velem. és persze. Ez nem rossz jel. mondták a fiúk. nem fog az állomáson aludni. amelyiken jobban hangzott. csavargó Dani. igaz. vissza a színházhoz? vissza a színházhoz? mi lelte ezt a várost? mikor valaha régen itt vakációztam. nézd. innen el. s taxiba ülök. én biztosan túl erõsen megszorítottam. és száguldoztunk is. az embernél van papírzsebkendõ. tényleg volt benne valami mondén. de hát ezek a Szatmár-napok már csak ilyenek. bár ugyanez kellett. és ezt is élveztem. belefér. jó estét. mondom. írd le ide a címet. de valahogy elhomályosodtak. ja. mosdani nekem kellene. persze. jó hideg vízzel. és ezt most itt aligha tudom másképp feloldani. ilyet nem csinál az ember. ni. ez világos. kettõt kell maradnom. ezt a kevert nyelvet. nem számít. de akkor nincsen nézés sem. mert a hölgy Kolozsvárról jött. nagy házak voltak. Anja. azt hiszem. akkoriban kapta meg Andrei a jogosítványát. széles lépcsõk. istenem. az van. utána elvittek száguldozni. gyere. a tízesben talán van még egy szabad ágy. sajnos. ezután. nézést mondtam. unokafivéreim hordoztak ide-oda. az elõcsarnokban a tükrök. nem csak porosak lettek. Ladis a vállamra tette egyik kezét. menjél mosdani. kettõ éjszaka. csak tizenöt évvel ezelõtt ugyanez a vakolat. ilyet senki. menj az uszodába. mert minek. Margitka drága. nem mint nálatok. lányok. mint hogy odamegyek hozzá. mondom. mégse nevettünk. van olyan. nem a kerítés mellett. itt van ez az asszonyka Kolozsvárról. bõröd ronda. nem mindig. ugyanez volt minden. azon a nyelven mondtuk. a kapus értetlenül néz. nem. jó estét kívánok. ugye lányok. hogy a tükör egy idõ után elhomályosul? mindenesetre akkoriban hájlájf volt.(innen el) Nincsen vécépapír. száguldozni kell. ugyanez a bordó szõnyeg. Gáborhoz lépek. hogy Beck György úr meghívottja volnék. akármeddig elnézhetsz.

hogy nem kölcsönöznék-e neki egy hálózsákot. Danika! Hogyne ismerném. a múltkor este tizenegy körül beállít hozzám azzal. na tudod mit. kérdezem Gyurit. fekete hajú… – Á. vagy mondjuk: zöld. mi az hogy! Folyton jár hozzám könyvekért… Képzeld. Tavaly sikerült valahogy meggyõznöm Nagy Elizát. dolgozunk is. teljesen igazad van. várj csak egy kicsit… hogy nézett ki? – Hosszú. – Biztos. mindent elintézek. s hiába választottad ki oly gondosan a legjelentéktelenebb. hogyne. nem ismered véletlenül? – Dani. ne izgulj. amint téged néz. lesz rendes szállás satöbbi. Judit. És ez szinte éjfélkor jut eszébe… persze. hogy nincs semmi elintézve. ott álltam Elizával. gondoltam magamban. adtam neki hálózsákot. mert abban a tekintetben meztelen vagy. hogy éjszaka az erdõben aludjon. ha jól emlékszem. – Mindig ezt csinálja ez a Beck. leghétköznapibb ruhadarabokat. Daninak hívták. de szeretnélek valami másról megkérdezni. na. mielõtt elkezdõdne a mûsor: nemrég itt volt egy fiú. nemsokára újra megjelenik. barna félcipõ. Apropó. persze. ilyenkor mindenki itt van. De miért kérded? – Nem tudom. hogy eljöjjön. mint az állatok.(meztelen) Képzeld magad elé azt a sötét szempárt. mondjuk barna kordbársony nadrág. (mielõtt) – Minden rendben? Kibírod azt a két éjszakát a lányoknál? – Á. – Fantasztikus szervezõk vagytok… – Hát igen. teljesen mindegy. ezt azért mégsem teheti az ember… – Értelek. fekete pulóver. aztán én égek. illetve hogy van a leányszálló. Dani. mert ki akarja próbálni. március körül tervezek egy… 14 ALEF 15 ALEF .

megállnak. kaja. amilyen lehetett. nevetséges volnék. nemcsak a hang miatt. sör meg cigi. szinte semmit nem látni. ma este nem ihatok. de hallgatta azt a hangot. tedd le ezeket a poharakat ide. hogy mindent Beckre kenek. Bár. mint egy ökör. oda kell rohanni. Gyuri vállalta a dolgot. de persze leírhatatlan. de hát senki nem tiltotta meg. igen. Egyszerû mozdulat volt. tudom. Itt ez a sok ember. ez is valami. még ilyen hangot soha nem hallott. hiszen nem elõször történik meg. ahogy van. hogy milyen is volt az a hang. Dani elõbb a pohárra. hallgatta. a kedvencemet a városból. végül is olyan lett. milyen meséket mondott végedesvégig az úton. és Dani akkor hátulról átkarol- 16 ALEF 17 BÉT .BÉT (Judit) Mennyire utálom már. mint egy ökör. majd Anjára nézett. hanem mert ahogy kifutottak abból a kocsmából. duma. köszönöm. mintha a hasából hallaná. mégsem kérdezett vissza. táncolni?. És így mentek az utcákon is. de tudod mit?. bár azt talán mondhatjuk. na tessék. gyere csak – s azzal megfogta Anja kezét. Persze. Dani elengedi Anja kezét. de nem. hogy jót teszek. a tánc. ki az utcára. és december volt. közben Dani folyamatosan beszélt. és szervezek mindenféle fontos dolgot. aztán mégis. hanem csak hallgatta. Elmúlik. minden mozdulatomat elfelejtettem. ám legyen. hogy Anja nem értett semmit. ha így folytatom. hogy az utolsó pillanatban valaki megkeni õket. közben úgy szar az életem. na de már ott vannak a parkban. ha már azt nem mondom el. nahát. még ilyenkor. teljesen rám szárad a szerep. s megmutatok neked egy helyet. amelyekbõl Anja egy szót se értett. szavam se lehet. hozzátartozik ahhoz az éjszakához ez is. úgy. meséket mondott. éjszaka is. na jó. hogy beteg lett. füst. de hát én itt nem egy közelgõ influenzát kívánok fölvezetni. igen. hogy utánanézzek. hogy fölzaklat egy találkozás. lement az este. Igazán fölhívhattam volna a szállodát. Bár. szegény anyámé milyen volt. magam kreálta szolgálati szerep. és reszketett. mosolygott. (a tó) Anja két pohár sörrel tért vissza a bárpulttól. még ez is. egy tó. ha már belefogtam. Nem elõször történik meg velem. ébred rá Anja. nem vette magára a kabátját. és persze duma. most már csak a zene. de gyáva alak vagyok! Legalább átlátok magamon. elmondhatatlanul szép. ez a nyomorult. ha arra gondolok. Anja nem fázott meg azon az éjszakán. mély hang volt és vidám. kézen fogva és gyorsan. duma. a saját hasából. igazán megpróbálhatnám leírni. de táncolni. egészen közel Dani helyéhez. és húzta maga után. úgy érezte. akinek már semmi dolga. a legkevésbé sem. Istenem. De így legalább Gyuriról beszélhetek. tudom. érintések… én persze talpig a magamra rótt szerepemben. hogy elmúlik. megállt a táncparkett szélén álldogáló Dani elõtt. föl a lépcsõn. hogy mi van a foglalásunkkal. hogy reszketett. szerintetek. pia. és kiadják a lefoglalt szobákat. megcsillan valami a sötétben. erre az asztalra. és feléje nyújtotta az egyik poharat. ilyenkor a legszebb. igen. hát igen.

megütötte a térdét. és. és megfordul. édes. mi lesz ebbõl? Egyelõre semmi nem lesz. Leült és újra várt. egy tó. 18 BÉT 19 BÉT . az égvilágon semmit nem tudnak. sírt–rítt. és?. A pillanat: hogy vára. leesett. nézte a vérét amint folyt. Várt egy kicsit az isten. meg hát látta is. míg nem csak kicsi vára. mindenét érezni akarja. leült. és tengere is volt. (mese) Volt egyszer egy isten. édes. A vár is elég kicsi volt. édesem. és megint elindult. suttogja Anja fülébe. de egyébként is alig tudnak valamit. mert a világon senki sem volt. és vele a vár – maradt a tenger. és hogy érezze az ízét. a csípõcsontot. ül a partján a kicsi nincsen. és tovább nincsen. És lett pillanata is.ja. és aztán elindult. Majd újra elindult. Sírt a kicsi isten. ott ez a két ember. a mellet. ezt érti legalább. Megbotlott. Elfáradt. De hiába indult. várt. Épített egy várat. az illatot. mondja Anja. de kicsi tengere is volt. legfõképpen egymásról nem tudnak semmit. és hogy a nyakát simogassa. csak van. de a pillanat persze elszállt. Elég kicsi isten volt. és Dani szorosan vonja magához. igen. igen. hogy végre átölelje Danit.

– És elárulná esetleg. ha errõl van szó. s mondana egy órát… – Hogyne. hogy jobb ma egy veréb. mint holnap. s hozzál még két… még négy sört ide nekünk… szóval. nekem is kedvem van táncolni egyet. csak még Gyurival is kell egyeztetnem. mikor már biztosan lehet tudni. hogy már elõre frászom van a sortól. attól is függ. nem. mint máskor. gyerekek. szerintem is. szólj. – A március közepe általában foglalt szokott lenni. legalábbis ez az én tapasztalatom. de lehetne valamikor huszadika után. ahova az ember a seggét meg a mocskát rakja… * – Szépnek tetszik lenni ma este. csak a jövõ héten. ha hétfõn beszélek vele. naponta váltunk e-mailt… * – Encikém. Apropó. te be tudnál menni? * – S mikorra tervezed? – Március közepére-végére.(ez az egész) – S mikor utazol? – Á. – Jó. igen. gyere. vagy kiszáll az egészbõl. mire vársz… 20 BÉT 21 BÉT . – Nem. De addig még rengeteg elintéznivalóm van. Feri. valami más: a szeme csillogása volna?. ekkora röhejt nem látott még a világ: egy csikö patrióta nemzetiszínre festesse a padokat és a kukákat. – Kösz. hölgyem. olyan vagyok. és kérlek. akkor én ezt így följegyzem. – Persze. hogy mit válaszolnak az emberek. de nem értett a szép szóból. Hát itt tartunk most. hétfõn lesz a nagy nap. – Igen. – Ha kell. légy olyan jó. vagy ez a pompázatos sál tenné próbára érzékeimet? Ha megenged egy táncot. persze. na. hogy minek köszönhetõ? – Ne marhulj. de ha tudnál szólni neki. Péter már min- denrõl beszámolt az újságnak. mondom akkor Péternek. Igen-igen szépnek. Hogy õ most ezt vagy végigviszi cakompakk. hogy van Funár? – Mit mondhatnék? A padok… – Nahát. de tele van a töke ezzel az alkudozással. nekem van egy közjegyzõ ismerõsöm… – Tényleg? Az a helyzet. örömmel várok még a válasszal… – Ja. mikor szabad a tanácskozóterem… – Na és Sándor már tud róla? Eljön? – Igen.

mint Éva vigyora. és kér valakitõl egy cigit. ki vagy. amikor Anja a sörökkel odaállít hozzám. Most is valakivel van. Anja még csendesebb. hogy jelezze. érti ezt a kabát-ügyet. megmelegítelek. mi más volna az elsõ. hogy legyen vége. õ meg engem követ a tekintetével. viszek két pohár sört Anjához. Aranyos vagy a kabátomban. mégis iszol? Elmúlt éjfél. 22 BÉT 23 BÉT . Ne fázz. A pasas a vállán tartja a kezét. én még hátraszólok neki. A sötét utcák tele láthatatlan lényekkel. és beviszem a mosdóba. A tóhoz. van-e hangja egyáltalán. és megragadom a hajától. A nyakad. Nem lesz jó. csillogó fekete lényeimet a tavon. Csak a szádat értem. nem is tudom. Csodálkozva kérdi. Õk csillognak a sötét tavon. Õ a kagyló felé hajol. A bõröd. ahogy belépünk a kocsmába. mondom. nem. Csak egy perc. Maradt még annyi melegem. el innen. De ez neki nem elég. te fogsz leszopni. ez van. jól csinálja. csak másként. Hogy tud ennyire brutális lenni egy ilyen szép nõ? Anja odamegy a társaságához. hogy beszélj. nekidõlök az ajtónak. Talán túl hideg ez a tó tehozzád. az legalább tisztán érthetetlen. Hozok sört. Éva. de itt tovább nem maradhatunk. Mit akar. Õk is csillognak. Nem. és te eljöttél velem. Most meg visszamegyünk. Éva persze nem fogja kihagyni. érted?. középsõ ujját finoman a szája elõtt mozgatja. és látod õket. de ha már elhívtalak. hogy ne menjek el olyan hamar. és úgy adom oda a poharát. hogy neked is jusson belõle. nem zavarjuk õket. s azzal ki. hogyne fázna. Itt áll a tavam partján. az emberek közé. szavaidat úgysem érteném. hogy összeérjen a kezünk. ilyenkor mindig ezt játszsza. még vissza is tartom. mit csinálok. Talán fázik. Most. egy szál ingben. Tudom. nem Anja. te lány. mondom neki. ne beszélj. most mi a francot akar? Õ találta ki hirtelen. Kicsit megijed. és mindent megtesz. Nem tudom. hogy védtelen. és letérdeltetem.(pohár) Azt a gúnyos nézést. Anjáról megtiltom. Hát igen. nem ért semmit. már lehet. gyere. és elindulok Éva felé. Csendesek vagyunk. Ne. Nem bírom.

de akkor õ hova. nem tudom. mit csinálsz?. Ha nem nézek. egy pillanatig teljesen problémátlan helyzet. míg Gáborék házához értek. mondja Dani. Csak nézem. de miért?. aki csak addig vagyok. hogy dehogynem. mindenesetre ennek a résznek egy pillanatig sem lesz csók a címe. szárnyammal eltakarhatom szemem. Dani nézi az asztaltól. és két keze közé fogja az arcot. mint a másik. Hogy ne oldhassam meg a helyzeteket. de meg van kötve. Anja keze a kilincsen. míg ezt a történetet írom? Kezem. 24 BÉT 25 BÉT . értetlenül. Lehet. Dani áll és nézi. Anja nem mozdul. Te tényleg föl akarsz menni? Igen. dörzsölni kezdi. Dani az utcán éri utol. mert hülyén hangzik. mert ez egy ilyen helyzet volt. Anja meg veszi a saját kabátját. nem. a kapuban elég sokáig csókolták egymást. itt. de hiszen a te kezed is hideg. s én mondom is azonnal. kérdezhetitek méltán. ahogy mennek a kihalt utcákon. Dani zörgetett Gábor szobája ablakán. de álljunk csak meg. és valamiért Anja nem akart szeretkezni. Mert ezt szabad nekem: szárnyakat kitalálni. de miért ilyen hideg a kezed?. mondja is Anja. és Anja is Dani arcára teszi kezét. Dani mondja: hogy képzelted?. még hét lány van a szobában. hiába. elkísérlek. valamiért. akkor én ide. És ott állnak az internátus kapujában. mert tulajdonképpen nem is jellemzi ezt a részt. Igaz. a csók – akár ezt a címet is adhatnám ennek a kis résznek. hazamegyek. Szia. egyik hülyébben hangzik. álmos volt szegény Gábor. néztem is rendesen. az talán nem hangzik hülyén? Hát az. hiszen egyedül el sem találtál volna ide. most mit tudjak kitalálni ezzel a két pár hideg kézzel – (ha nem nézek) De hát mit tehetnék én. és aztán elég sokat kanyarogtak is. Anja. mások beszélnek bennem. fél órája feküdt le. és megy fölfelé. hogy „leszopni”. és kösz a tavat. hogy ott. Fölkísérhetlek? Nem lehet. õ is odamegy. nem. De nem adom.(mi legyen a kezekkel?) Dani Gáborral kezd el beszélgetni. akkor én hova állok. a kapusról nem is beszélve. Anja cigarettázik. ha te ide állsz. most. S az. elég volt. nem. aztán odamegy a táncolók közé. mondja Dani. mígnem elindultak újra. az õ keze is éppolyan hideg. hogy „piacképes”?. Akkor te se menj. S ha nézni nem bírom. idõnként a mellette ülõ Danira néz. na tessék. az a nõ egyszerre ügyetlen és szenvedélyes. nem kérdezett semmit. válaszolja Anja. hát akkor menjünk. bár gyerekkoromban voltam már itt. csak bevezette õket egy szobába. s ha te oda. ha nem is hideg. ezt látja. hogy szemem eltakarjam. azóta minden megváltozott. és újra kézen fogja.

de alig álltam a lábamon. örülök. hiába húszéves. – Érezze jól magát. még ha veszélyes is. hogy eltûri. kakukkfû. – Édesanya. vagy negyven napig nem eszik. hogy apja a kénye-kedve szerint él. nem mintha ez engem befolyásolna. mármint a szavakra. hogy eddig nem jöttem rá. mondtam ugyan már jó néhányszor neki: ha akar valamit ebben az életben. mert tény. rájuk ver. az anyja meg mindent eltûr. hogy tudott ez a két ember összeakadni. kicsi a világ. – Kezicsókolom. ha az ember anyja ilyen. talán éppen ezt akar: veszteni. gyermekkoromban voltam nagybátyáméknál. hogy ti. hogy hajnali négykor Dani bekopogott. hát maga az? Örvendek. nagyon örvendek. nem tudom. bazsalikom. – Gábornak fantasztikusak a teái. csengõfû. az elõírás szerint. rémes álmok kínozták gyerekkorában. és persze rám. akkor azt nehéz elfogadni. már régóta akartalak kérni. pedig láttam. Dani tulajdonképpen még gyerek. óriási elhatározások. akik úgy érzik jól magukat. hogy megismerhettem. ha legközelebb. de Anjának csak veszítenivalója van. én szedtem õket. kedves Anja. egy indulatos kamasz. és bár alig láttam valamit a sötétben. veled mennék. mégiscsak Anja. hogy megtanul szanszkritul. – S maga. persze enniük sokszor nem volt mit. túl olcsó. talán kinövi. nem? – Igen.(a tea) – Meglátod. Dani meg nem értette. borsmenta. imádja. ez a tea helyrehoz. pia. nahát. a kiabálást is. – Köszö… (veszteni) tettem valamit azzal. most Bukarestben lakik. miért ilyen az anyja. még ha nem is bírtam felfogni. bemutatom Anját… – Igen. a verést is. sokszor beszéltünk errõl. de három hétnél tovább soha. akkor nincsenek együtt? amit lát az ember. ha idõnként megtapossák õket. de hát az… – Hát persze. nem így kell veszteni. de hamar ráunt er- 26 BÉT 27 BÉT . ‘89 után oda költöztek. annyi bor után nem csoda. aztán reggel minden világos lett. elõször is önmagának kell tudnia parancsolni. hajnalban. jöjjön egy pillanatra. hogy vannak nõk. de hát gyerekkora óta azt látta. meddig marad? – Holnap reggel megyünk vissza. ahogy van. nõk. – Elõször van Szatmáron? – Szinte elõször. szólj nekem is. és minden úgy jó neki. Daninak a lehetõ legzavarosabb a családja is. Anja. hogy azt mondtam: te és te? ha nem ejtem ki a számon. azt látni kell. évente egyszer minden tanárt elkápráztatott intelligenciájával. Azt az erdei irtást. amit akkor egyszerûen nem vettem tudomásul. ahol élnek. Anja volt vele. hogy az ügyész úr. ha gyûjteni indulsz. mindig tele van nõügyekkel. mi az. igazat adott nekem. és fél év után sem olvasott belõlük egy sort sem. aztán elvisz tõlem hat kiló könyvet. és persze legalább egyszer évente iskolát váltott.

tõlem lehet zene. te jó ég!. hogy Anja ottfelejtette a kalapját. most jövök rá. valahol megéri nekik. úgyhogy nem is fogom kitalálni. nem elkülönített. legyen. felolvasások.GÍMEL re. 28 BÉT 29 GÍMEL . ilyenek jutnak az eszembe. Na jó. nem a cigarettáját. imádja a fiát. balett. évszázadok óta így megy ez. (a kalap) A színházban. mit produkáltak vasárnap este hattól azok a kolozsváriak. felolvasás. mint hogy szavalatok. az anyja ehhez sem szólt semmit. és a hiányzások miatt kicsapták. ráadásul ott a zenekari árok. tökéletesen mindegy. és annak az anyja is. de a tér mindenképpen ketté van osztva. nem az öngyújtóját. Addig viszont annyit mondok csupán. nem a sétabotját: a kalapját. kamarazene. másképp csak nem tûrnék. amit ugyan át lehet padlózni. nem a táskáját. nem érdekel. még valami: nem az esernyõjét. milyen nehéz egy afféle vidéki szimbólumszínházba jó délutáni programot kitalálni. Építsétek át a színházat. vita. hanem kettéosztott. míg ott az az (akár rejtett) árok. s akkor majd beszélünk. mert már az anyja is. az a nõ mindent az érzékiség felõl fog fel.

Anja elnyomta a cigarettát. ami kell. mit csináljon. Dani visszamegy Pestre dolgozni. mi történt. Tamás reakciója ugyan kiszámíthatatlan. aztán a másik kezét a nyakán. mondta Tamás. Miért nem telefonáltál? – Szia. most túl fáradt vagyok ehhez az egészhez. néhány mozdulat. hogy üvöltözni kezd. nem válaszolt. töltött magának egy pohár bort. most nincs erre idõm. itt van az asztalon minden. életben vagy-e még. Na de hagyjuk ezt. Csendesen levetkõzött. kérlek. ne. de Tamás mintha nem hallotta volna. hogy fáj már most. pedig kész. Anja utána. egy pillanat… – Siess. (magán) Nem tudott meg semmit. nincs mit ezen sokat tépelõdni. most itt vannak… – Igen?. hogy képzelted? Nem látod. megjöttél. hogy tudjam. kérlek. Tamás kezét érezte a vállán. Anja visszament a konyhába. utána meg készítsd el a szendvicseket. s bement Tamáshoz. és Anja hiába szólítgatta. Azt hiszem. sziasztok. De az is lehet. elmosogatott. ennyi volt. 30 GÍMEL 31 GÍMEL . és visszagördült a helyére. Kérlek. lehet.(megérkezés) – Á. Legjobb lenne elmondani. én meg itt vagyok. csak kezet mosok. Már sötét volt a szoba. tiszta ügy. Elmentek a vendégek. Tamás azonnal bevonult egy könyvvel a hálószobába. hogy vendégeim vannak? – Mi az. sírt. egyáltalán nem érdekli. s lehet. s fogalma sem volt. már benne is volt. hagyjál. ma már nem mondhatok semmit. – Én? Egyedül? – Miért. és bebújt az ágyba. rágyújtott egy cigarettára. Hát akkor kész. Miért kellett volna telefonálnom? – Miért? Talán azért. aztán az egész embert magán. majd beszélünk. hogy vendégeid? – Majd megtudod. most ne. kifelé fordult.

és a pulóver méretre teljesen rendben volt. köszönöm. Anja meg nézi a szóban forgó pulóvert. Legalábbis mondta. hanem õ. bemész az öltözõbe. De hát hogy képzeli? Mi lesz velünk. amit a közelség–távolság érzékelésének kulturális kódjairól olvasott valamikor régen. Ehhez én már öreg vagyok. Fel fogom próbálni. átfut az agyán. sem idegzetem. Mit tudhat az a másik. a bukaresti lány. de próbálja csak fel… Anjának szinte elakad a lélegzete. kinyílik a kapu. mondja gyorsan. nem tudja. a medence többi része meg nincs felosztva. De én bizonygattam. Anja mondja. hogy fogadhatna el tõle csak úgy egy pulóvert. akkor ne kívánjon még órák hosszat lelkizni is a dologról. amit én nem? Nem. mondja. visszakapod az érméd. vagy hogy nem is volt olyan jó. (a párducmintás falevelek) Amikor ezt írja. ezt. visszafelé ugyanígy. Ha megtörtént. Soha nem hittem volna róla. hogy arany október: a nap besüt a könyvtárszoba nyitott ablakán. mit fog mondani az embereknek? Hogy Tamás nem volt elég? Nem. és a nap is sütött. oda- 32 GÍMEL 33 GÍMEL . hogy kimenj a kapun. a ruháidat beteszed a szekrénybe: bedobod az érmét. szóval tökéletes. ez a világ a létezõ világok legjobbika. mert a számozásokon õ soha nem tudott kiigazodni. neked meg kigyúl a kis zöld lámpa. Anja olvas. és elmeséli. gondolja Anja. volt a nagy októberi vásáron. ugye. nemsokára bejön Andreea. eltalálta-e a méretet. a ráapplikált három párducmintás bundafalevelet. hogy fogunk ezentúl élni. hogy meglátod. képes volt megtenni. újra be kell dobnod az érmét. Pedig mondta anyám. amely már marad. ez aztán a meglepetés. és vett Anjának egy pulóvert. ettõl azért kíméljen meg. elõbb-utóbb beáll a hideg. tudomásul veszem. megkapod a szekrényed kulcsát. de ahogy úszom oda-vissza. de most jön a spontán rend: egy sáv fönn van tartva a sportolóknak. s akkor majd jól fog. ez van. igazán kedves. csak fordított sorrendben.(nem hittem volna) Igen. Tõlem mehet is. de ha marad. folytatja Andreea. nem vagyok kíváncsi erre az egész históriára. Gondoltam. mert ehhez sem idõm nincsen. hogy a jegy egy kék mûanyag érme. hogy ahhoz. azt bedobod a bejáratnál. és odateszek egy kávét. inkluzíve az. meséli. még õ fog téged elhagyni. felteszed a csuklódra. de ennyi legyen elég. Nem. mit mondana. nem érdekel. milyen az uszodában a szervezett renden kívüli spontán rend: úgy képzeld el. Anja moccanni sem tud nélkülem. maradhat is. erre mondják az emberek. köszönöm. Elhárítani sem nagyon lehet. õsz van. meghívhatlak egy kávéra? Hogyne. Hogy milyen finom volt azzal a másikkal. jóformán nem is ismeri ezt a lányt. És ezt nem én mondom. hogy nem. mint velem. de még erõsen süt a nap. én ezt egyszerûen képtelen volnék végighallgatni.

egy nõ egyszer csak megszólít. Igen. hogy nem jól csinálom. – Milyen azért. illetve most Budapestrõl. aha. kicsim? – Nem tudom. milyen azért? Azt hiszed. mert abszolút nyilvánvaló. – Baj. mert odafelé jobboldalt. – Vajon ki lehet? Megyek… Igen? – Szia. – Õ volt? – Dani volt. visszafelé baloldalt kell jönni. gyere. nem mutatkozott be. téged keresnek. – Hogy-hogy nem lehet? Nem te döntöd ezt el? – Nem. Vágyom rád. nem én döntöm el. 34 GÍMEL 35 GÍMEL . Miért jönne. – Hát végül is eljöhet ide. hogy felhívhat. (férfihang) – Anja. az a fiú Szatmárról.vissza. olyan egyszerû ez az egész? – Akkor miért nem hagyod a francba? – Mert nem lehet. – Miért jönne? – Ne játszd itt nekem a hülyét. – Találkoztok? – Hogyan? Ötszáz kilométerre van. – Igen? Ki az? – Egy férfihang. oda jobb. – Te vagy az? – Hogy vagy. kerülgetve az embereket. Hát azért. megkérdezni persze nem merem. hogy ez az. – Én is vágyom rád. tudod. hogy felhívtalak? – Igen. Szia. – Le kell tennem. Én mondtam neki. – És mit akart? – Semmit. de honnan számítva?. vissza bal. amit érezni kell.

hanem Kolozsvárról. van-e hol aludnia. ebbõl elég. ha Anja nem megy oda hamar? de hova? az ortodox katedrálishoz? egy koldus haldoklik? mit tehetek én? vigyek magammal valamit? csak siessek? mi lehet ez az egész? Mennem kell. Volt. Dani kezében. mondta Anja Tamásnak. Anja hazament. a Tamás autójába. választ nem várt. Anja rendelt egy palack bort. beült az autóba. ha teljesen föl akarod forgatni az életünket.– Hát ki a jó ég. 36 GÍMEL 37 GÍMEL . Elmentek egy étterembe. A rózsát a kocsi hátsó ülésén felejtette. Hosszú szövetkabátjában ott álldogált Dani egymaga. de sietek haza. értesíts. egy rózsa volt. aki miatt úgy sietett Anja. Az a lény. mintha beszélgettek volna. amit Dani a telefonba mondott. és meghal. Anja alig értett valamit abból. magas nekem ez az egész. de már nem Budapestrõl. (rózsa egyfelõl) Másnap újra felhívta. Csak arra kérlek. hogy valami lény van ott mellette?. ki? Na hagyjuk. A végén megkérdezte Danitól. és hajtott az ortodox katedrálishoz.

s majd estére fõzni finom vacsorát. újra túlbeszélte a helyzetet. hogy bénít. Ha rövid az idõ. mit lehet tenni. hogy nem érvényes. a hálózat olyan. Valamikor jó volt. nem annyira földrajzi értelemben. csupán azt. amit akarsz. a te idõd a tied. ahol õ él. mert ott. mondja az igazgatónak. mert az emberek tartották magukat bizonyos értékekhez. hogy ne menjenek el üres kézzel. hülyeségekkel. azt csinálsz vele.DÁLET (rózsa másfelõl) telefonon szóltál itt van és siessek ha hívnál tudom újra megremegnék mert ha kések elpusztul egy szót sem értettem ki pusztul el akkoriban bármit mondhattál volna ma már ez nincsen így õ volt veled az a rózsa én tehetetlen voltam õ vitathatatlan (egy almát) Azt kell valahogy kitalálni. és kész. inkább a közege olyan. hogy ha az embereknek legtöbb öt percük van. de ez ma már nincsen így. Valami százötven évvel ezelõtt elromlott. részint naivitás. lehet enni ebédre egy almát. 38 GÍMEL 39 DÁLET . részint meg saját korunk megértésének igényéhez hozzátartozik az is. Anja azonnal érzi. szóval ott az ítélet a jellemzõ. Amit bírsz. és az alatt sem eldöntött. Anjának még problémát jelent az ötpercnyi jelenlét esélyként való elfogadása. pontosabban: elfogadtatása. éppen mire figyelnek. Fölment saját korunk megértésének igénye alól. nem kell mindent akarni. hogy a posztkommunista társadalmak hagyományos értékek utáni sóvárgását megértsük. uramisten! Enfin. Húsz évvel ezelõtti közhelyekben beszélek. Csend. Anja nem azt állítja errõl a gondolatmenetrõl. na jó. lehet ezt pontosabban is: amit mondott.

részint Danival fogok találkozni. hogy ordítson. mindketten várjuk. a vonat mocskos. amit tudok. hogy hazudott. és nem hiszem el. és így szeretem a testem. hideg van. hogy kímélettel lehessen? Igen. mi lehet bennem ez az ujjongás. semmit nem tettem érte. hogy tudom. mindegyik imát meghatározott idõben kell elmondani – a kóser imádság viszont bármikor elmondható. egy kis rózsaszín folt marad a helyén. hogy tudja. ha kint vannak a bordák. Nincs joga Jóbnak. Tamásnak mindent elmondok. Ki van abban a helyzetben. Tudni ugyan tudja. De ha nem akar meghallgatni. és kész. Elõbb egy kis. hogy az ember minden kibaszott szívügyével Jóbnak képzelje magát. mert lesoványodtam. 40 DÁLET 41 DÁLET . hogy ordítson? De. részint félévi vizsgák vannak az egyetemen. hogy múljon el. Vagy Istennek. aztán az is elmúlik. hiszen nem én akartam. na és. jelentéktelen. (a vonaton) Hazudni. nincs az a szerencsétlenség. alig észrevehetõ hazugság. és tudja azt is. és amit õ hajlandó meghallgatni. folyton rá gondolok. ez van. hogy igaz lehet. na és. és ha józanul nézzük a dolgot. az ajkam folyamatosan ég. hó nincsen. amely fölmentene a kímélet gyakorlása alól. Jó. hogy fiatalabb nálam. hogy lohadjon le. ha el fog hagyni?. mintha daganat lenne. de igaz! de igaz! de igaz! legszívesebben mindenkivel róla beszélnék. Ami van: utazom Pestre. hazudni nem szabad. és nem érdekel. De ki mondja meg nekem. akkor belekényszerülök a hazugságba. Kímélet? Ugyan. mindig kímélettel kell lenni. alig megy le falat a torkomon. és nem csak bennem.(a kóser imádság) Nem mindegy. ha vége lesz? nem lesz vége és kész. hogy errõl az utóbbiról szó sem volt Tamás és köztem. Isten elismerte jogát. és el fog hagyni. Anna is és Emma is úgy veszett el. aztán már nem tudtak leállni. kint vannak a bordáim. mert az elhallgatás is hazugság. S az. ami jó. hogy vége lesz. mikor mondjuk el az imádságot. Ízléstelen volna. alig látni ki az ablakon. de azok más idõk más történetei. néhány nap.

de annyira unta. de még odasúgja a fiúnak. Ezt nem értem. extra fogyasztással. nézd. Aztán legyintenek. otthonosan mozog Pesten. és rohan is tovább az a Csilla valahová. vagy az egész helyzet visszásságával. este hétkor vár Dani a Gellért téren. cigarettafüst. és a festék a falakon. végül is teljesen érthetõ volna. azok után. és a málladozó zuhanyozósor. paszulykonzerv és ki tudja még minek az állott szaga. papucsok. átfut valami remegésszerû. ahol enni lehet. hogy majd. és a szobák. Anja. és elindulnak a Moszkva tér felé. hogy Anja tulajdonképpen nem nõ. és nem tudok erre semmit. hogy eljött. hogy azután a két nap után egyáltalán még fölhív. de az ki van zárva. tudod. és az étteremben a pincérnõ. A kapusnak kifizetik az 500 forintot. hogy ott ülök és borozgatok. hát ez van. ami jár neki. nem?. mit tegyek. hogy ez neki nem feladata. mert azt mondtad. mert a kocsma után metróval és autóbusszal a Márton Áron Kollégiumba mennek. Bár egy idõben a németeknél is divatnév volt az Anja. nem kéne mindkettõnk feladatainak megoldására törekednem. ha nem nõ?. rendes lányok. nahát. Igazán egyszerû. hát azért. miért. a fiú tud egy olcsó helyet. vagy akár most miket él át.nem is gondoltam arra. egy percig nem bírnák ki ezt az átható szagot. hát ez a kérdés. miután õ egy szavam miatt eljött Kolozsvárra. bár lehet. aztán mégis valamiért nem volt jó. Hogy fogok innen reggel eltalálni az egyetemhez?. megpróbáltam ugyan. meg sört inni. ez valami szláv név. a világ végére. a 62-es bevisz az Örs vezérre. közös két emeletnek. hogy te mindig híres nõket szedsz fel. egy plusz háztartási gép. kérdeztem. mondja a fiú. Persze. és ezen mindenki nevet. hogy Erdélybõl. Óvatosan érnek egymáshoz. mondja neki a fiú. alig tudják. kérdi a lány. persze errõl nem beszéltünk. (családi szálak) A fiú várta a Gellért téren. hogy németek ebbe a kollégiumba kerüljenek. igen. ha lett volna egy kis határozottság bennem. jól sejtettem. hogyan bántam vele. el kellett volna fújnom azt a gyertyát. ha megölöm magamban ezt az ujjongást. miközben otthon Tamás ki tudja miket él át. vágyódsz utánam. és miért nem én az övét?. hogy ennyi az élet. végül is igen. beleborzongok. mondtam már. hogy még csak el se nyomta ásításait. és mi vagyok neki?. Tamásnak sem lesz sok haszna belõlem. ha valakinek vendége van. de errõl sem lehet vele beszélni. csak azóta folyton belém hasít. és azt a döbbenetet. az is lehet. talán testvérek? Fivér és nõvér? Rég nem láthatták egymást. mit kérdezzenek. mert a nõi és a férfi zuhanyozók 42 DÁLET 43 DÁLET . a fölüljárónál van a buszmegálló. most meg hirtelen minden bizonytalanná vált. A lányon is. például amikor azt mondja nagy társaságban. ott ilyen erõsek a családi szálak. ehhez nekem nincs jogom. de nem tudom. hogy nem viccbõl mondta. nem. de miért nem õ tölti el ujjongással a szívemet?. nõvére meg teljesen rábízza magát. egyszerû. hogy másnap autóstoppal eljött Kolozsvárra. Itt laknak Csilláék. vagy a pincérnõ kétértelmû mosolyával. náluk fogsz aludni. miért mondja. onnan már tudod. hacsak meg nem gondolta magát. És jön is a Csilla papucsban. miért?. mutassam be Anját. akit Anjaként mutatott be az öccse. de mit törõdtem én avval. igen-igen. ahol négy-ötösével laknak egyetemre járó emberek. valamelyik vidéki városból jöhetett. miért?. Szóval akkor itt tanul. csak olyan erõltetett volt az a dolog a rózsával. s néha följár vizsgázni. miután kihozta a bort. a Kunigunda utcába. szia. és gyertyát gyújtott az asztalon. akkor inkább felvidékiek lehetnek. de akkor mi vagyok. én is. látszik. és fölmennek a harmadikra. sokatmondóan rám nézett. Állj le egy percre. ha elgondolom. csak jelenetek kísértenek folyton.

elnyomó konvencióknak nincs miért alávetnem magam. és engedik a vizet magukra folyni. ajaj. négy-öt éven át. Jól teszi Anja. Az alul hugyos-ondós matrac. akié nem. egyébként rozsdás fémkeretben. régen nagyon jól megvoltak nélküle. hogy egyformák legyünk. amíg az egyetemre járnak. Mert van. a privátszféra az alvóhelyre. Á. zár nélkül. Habár itt nem lehet eleget olvasni. Mindenesetre én nem tudom elképzelni. Az egyetemre 44 DÁLET 45 DÁLET . Még mindig. Néha az arcát is. mit csinálnak az én embereim. S mi van akkor. a szõrzetével és a melle alatti anyajeggyel együtt. nem tudom. Persze megremegni nem kellett. De az ilyen informális viszonyok nem voltak szükségszerûek. a második emeleti zuhanyozóban együtt tusolnak. Gondolhatsz bármit. Ha az alsón. húz. a felsõ szagát érzed. az alomra szûkül. nem lehet igaz. Fõként ilyen dolgokban: nem adhatok kérdõívet a férfiúnak. Most meg a lány egy emeletes ágy földszinti rekeszében alszik.emeletenként váltják egymást. és még mindig. A vécén megtanulod nyilvánosan végezni a szükségleteidet. mint aki volt. soha nem fogok kiigazodni közöttük. korábban tényleg nagyjából így ment a dolog. az alsó nyögését hallgatod. (a legjobb) Valahogy nem így képzeltem el. a házastárs tekintetétõl legalábbis. ez tulajdonképpen egy barakk. hogy belemegy. Bár a szerelmi házasság intézménye viszonylag új keletû. az olvasás révén legalább valamelyest más keretbe kerülnek az alig elviselhetõ körülmények. de leginkább a haját. nem úgy mozgott. Vagy mégis? Nagyon szeretheti ezt a Danit. Az nem érv. Ha a felsõ ágyon fekszel. virrad. hogy nagyanyáink is alávetették magukat. Ha testvérek. töltse ki. ha fiatalabb? Ugyanez fordítva a legkisebb megütközést sem váltaná ki senkibõl. hogy milyen erõs sugárban vizelsz. Nem igaz. vagy hogy volt-e már itt valaha. De miért kéne könnyûnek lennie? Az ember legyen következetes szenvedélyeihez. esetleg a forgandó szeretõ szemepárjától. túl sokat olvastam. akinek a nagyanyja alávetette magát. mit gondolhat magában az az Anja. hova tûntek? – különös. A szerelem is egy viszonylag új konvenció. és hogyan emésztesz. hogy eljött ide. Minden zuhanyozásnál áruba bocsátja magát az ember a zsírszöveteivel. hogyan élhetnek itt emberek. miért együtt? Ha nem testvérek. marhaság. Isten õrizzen attól. Mögötted ajtó. mindenki tudja. miért csak a víz folyik? Fura szokások vannak. Hol találhattak egymásra? Dani fiatalabb nála. mielõtt tekintetétõl megremegnék. s van. és hogy lehet így tanulni? gondolkodni? más emberi dolgokról nem is beszélve… Na de hadd lám. Elõtted ablak. Nem lehet könnyû. pontosabban csak állnak egymással szemben. öccse meg simogatja a haját. legyen oly kedves.

jól vagy? – Hagyjuk az ilyen kérdéseket Eszter. – Akkor én is citromos teát kérek. Mit kérsz. kérlek.járás alibi. Párizsban én is töltöttem négy szemesztert. hogy még csak indoklást sem kaptál. Napi sikertelen kísérlet a szökésre. Anjának doktori vizsgája volt. nekem máris hozzák a teámat. ne fáradj. és én rászavaztam. – Csakhogy. Tudod. nincs mirõl beszélni. amit csak ez a két ember tehet itt. rendeljetek magatoknak. (forgatókönyv) – Hát. meghívlak. engem teljesen hidegen hagy. te mit iszol? – Egyszerû citromos angol teát. S mondd. amit itt az egyetemen csinálnak. 46 DÁLET 47 DÁLET . Anja is éppen most vizsgázott etikából… – Igen? Kinél? Á. kedves Eszter. Esztertõl tudom. Tel Aviv… – Hát igen. Imre? – New York. benne voltam a kuratóriumban. mondd el. miért kellett nekünk találkozni – – Hát a forgatókönyved… – Mi van vele? – Mint tudod. kérlek. Eszter?. – Milyen igazad van! Megnéztem a forgatókönyvedet. ezért most megkérlek Anja. hát abban is olyan izgalmasan beszélsz arról. minek nincs. csak most szabadult. mint ahogy elõre mondtam is neked. Igazán nem akarok odanézni. õszintén sajnálom. késtetek. csak Anja arcát simogatja. jó? Imre. hogy ez lett az eredmény. A legjobb. Anja. Imre. minek van tétje. – Sziaszia. Imre. – Szia. hogy Dani semmi mást nem tesz. nem ezért vagyunk itt. Párizs. – Kösz. amit átküldtél nekem. És nekem rossz érzést okoz. akkor majd legközelebb én. sziasztok. – Te hol is tanultál. egyszerûen fantasztikus volt. meg vagyok fázva kissé. de mégiscsak látom. bocsáss meg. alig van valami idõm.

ugye. mutasd… Hát. 48 DÁLET 49 DÁLET . próbáltam megérteni. hogy legyen olyan kedves odabaszni a könyvedbe egy pecsétet. – Igen. Eszter. hogy a Szimkónál éjjeli mûszakot keresnek. elhoztam kinyomtatva a forgatókönyved. de… – Hát ebbõl elég. csak dobozolásról van szó. a lapszélen megtalálod a jegyzeteimet. Csak írni. te vagy az. mert ma úgysincsen semmi ajánlat. hadd hallom? – Anyám. mert éntõlem meló nem lesz. Dani. ide. – Rajzolni nem lehet. holnap akkor bejövök. – Köszönöm szépen. ez a tûz. ha erre jársz. mondta. vagy kitörölheted vele a valagodat. mi? – Ahogy szokott. mikor újra ezzel a szarral jöttél. újra benézel. most ki a beteg. mert ismerlek. mi lehetett a gond. ez fél éve le van járva. – Ne haragudj. Most szépen elmész a fõiskolára. mert nem fogom a végtelenségig tartani a hátam érted. megkéred azt az édes titkárnõt. mert hétvégére jelezték. teljes joggal. – Ne köszönj te semmit. megmondtam. – S az igazolványod rendben? Na. – Igen? Ennyi? Hát. hanem pecsételtesd le mihamarabb azt a papírt. mi? Hogy haza kellett menned beteg anyádhoz. Ennyivel mindenképpen tartozott volna a zsûri. S megmondtam. ebbe a füzetbe. Mi járatban? Meló kéne. – Igen? Mit? – Rajzold le kérlek. s holnap. hogy most még elnézem neked. mit is mondhatnék. megmondtam a legutóbb. Ti még maradtok? Mert nekem mennem kell. s így van az ég – szó szerint: tûzvíz. vagy tudom is én hova. két éjszaka két rongy. köszönöm. – Tessék: ez itt a víz. még szeretnék kérni tõled valamit. Ezt akkor elviszem. A döntés után újra elolvastam a munkádat. csak a magam nevében beszélhetek. az eget. – Jó. öcskös.hogy neked. ez rosszul esett. fõnök! – Á. ugye megmondtam. s nem is kell megszakadni. akkor írjad. de az történt… – S most jön a handabanda. hívjál fel valamikor. (diákmeló) – Tiszteletem. de legközelebb vagy lesz rajta rendes pöcsét. Ha téged érdekel. Sajnos. vagy beteg nagyanyádhoz. Imre. öcsi.

A karitászok kedvéért azon az éjszakán sem fagyott meg néhány ember. úgy mozognak. Ragyogtak? Azt éppen nem. lehetne így is mondani. Mindjárt jönnek a karitászok. Nagyvárosokban ritkán látni õket. ki tudja honnan. A többiek nem. 50 DÁLET 51 HÉ . a csillagok ragyognának. arrébb döcögtek vele. megkapták a teát. és forró teát osztogassanak azoknak a szerencsétleneknek. Azért egész rendes kis sort csinálnak a teástargonca elõtt.HÉ (még) Két dolog azon a napon még mindenképpen történt: valaki kék festékszóróval teleírta azzal a szóval. Az utcai lámpák világítottak. azok nem láttak semmit: kinyújtották kezüket. ha öntudatlanul is. Persze. Vajon adnak nekik teát? Igen. A fagyhalál. Nagyot nézhetett a karitász. a kirakatok világítottak. De mit keres ott az a párocska? Beállnak õk is a homelessek közé. szívesebben innának valami erõset. s van egy pillanat. elég sokan elõbújnak. de számított rájuk. vagy inkább nem látszottak. (a karitászok) Hideg volt az éjszaka. Hol lehettek eddig? Mint valami tárgyak. az elsuhanó autók világítottak. Eltûntek a város réseiben. Mégis mindig. és a 92-esen ült egy bõrdzsekis fiatalember baseballsapkában. kaptak õk is. azt mondják. amikor nevethetnékjük támad – aztán szép lassan ez is elmúlik. ötven-hatvan ember. gondolta a taxis. mi készteti arra õket. ha õket kérdeznék. A karitászok végigjárták a tereket. kellemes: észrevétlenül járja át az emberek testét. Minél nagyobb mennyiségben. hogy FEVER a Márton Áron Kollégium falait. megitták. mínusz tíz fok körül. Soha nem fogom megérteni. s hátul a sapkán az állt: NO FEAR. Fényt bocsátottak ki magukból. de azok ezen az éjszakán nem ragyogtak. eltûntek. hogy hideg téli éjszakákon hajnali négy órakor kijöjjenek a térre a targoncájukkal.

tu es un ange! – Je sais. 52 HÉ 53 HÉ . mert egyszer csak. bár ha azt kérded. hogy ha felhívom Gábort ma. a Deák-téren. van-e arra esély. Anja jól érezte magát benne. Azon a délutánon is meleg volt. csak te jobban ismered. tulajdonképpen Tamásnak. milyen. Anja mégis valamit egyértelmûvé akarhatott tenni. várj. hogy péntekre valaki visszamondta a fellépést. péntekre eljön? Az útiköltségét természetesen térítenénk. Miután Dani kicsit évõdött.(chérir) – Anja. te vagy az! Szia. Muszáj neked mindig hat körrel elõttem lenni?! Na mondjad. feladom. mert a Fellegvár oldalán mindenféle gaz nõ. ezek ketten képesek lesznek egyazon pillanatban ott lenni. egy pillanat… 061-417311. ma folle. se nem átlátható. hogy láttam. láttál valami jót szív szerinti fõvárosunkban? – Réka. akkor ez legyen az a hely. – Akkor igen. De hol? Az a domboldal se nem kicsi. a tövises bokrokon azon a délutánon volt némi fehérség. ha lehet ezt mondani… – Tökéletes… – Szóval az van. de Tamás nem szerette. Ha nyár lenne! De ebben a veszett hidegben! – szó sem lehetett egyesülésrõl. ma chérie. drágicám. az volt a tövises bokrokon. milyen félelmetes Anja ebben a bûûûrkabátban. így nem szívesen. na mit is. Persze. bemutatod pár szóban. S még valami: el tudnád vállalni a házigazda szerepét? Semmi különös. De mit szólsz ahhoz. mint a sárkány a mesében: ha szükséged van rám. neked. – Mérci. mint hajnali négykor Pesten. Megvan a telefonszám? – Neked megvan? – Igen. két teljesen különbözõ tövisbokor mellett. szerinte a fõtéri pénzváltók hordanak effélét. a zsíros kenyeret már én mondom. De ha eléggé kitartóan kérdezel. hogy ha bármikor Dani szeretné látni õt. azt mondta. (tövisbokrok) A Fellegvár ösvényein ezen a délutánon ugyanolyan hideg volt. – Meg lehet próbálni. A lépcsõk. õ vette volt. veled mi van? – A szokásos: futóbolondi mesterségemet ûzöm. gyújtsd meg ezt a szõrszálat. igen. a végén persze azt mondanám. s menten ott termek. Anja egy belül bundás mûbõr dzsekit viselt. Egy kevés hó. bedugta a kezét a zsebébe. hibernáló teknõsökként süllyedtek be a földbe. és meleg kabát volt. de csak neked: jó. az Anjáé mellé. mondjuk egy Pasolini-filmet. a „jó” utoljára jutna róla eszembe. Nahát. de a múlt héten program szerint is film volt. erõsnek. minden bevezetés nélkül. több-kevesebb sikerrel. ahova mindketten eljönnek. – Csak nem a Salót nézted meg? – Oké. s ugyan betehetnék egy filmet. csak ha végképp nincs más. én is ott leszek persze. – Kösz. szia. nincs mit veszítsél. Senki nem sétált arra rajtuk kívül.

mert két perc múlva indulnak. balra néz. mikor beintettem neki. most például egy nõt ölel át valaki és tesz föl a szófára. zselézett haj. rémesen hosszú idõ: egy õsz hajú férfi az arca mellé emelt könyvvel két percen át pózol a fotósoknak. teljesen le kellett fékeznem. Úgy látszik. festett.(a kék szófa) Nincs-e kedve velük tartani Frankfurtba. tudjátok. Anja látja egy plakáton. hogy itt valaki a szeme láttára csinál hülyét magából? Félóránként váltják egymást a kék szófán az attrakciók. hogy 300 eurót fizessen be az UNICEF-nek. 54 HÉ 55 HÉ . és gyorsan. kezében új könyvével. gyorsan. köldökig érõ felsõben. vagy miért nem inkább golfozik. így hoszszú ideig tartott. és miért nem inkább rockzenész. talán még lehetne rockzenész. mert cigarettázva szeret vezetni. mert engedelmesen válaszol: ha 18 éves lenne. megérte. csak future volt magában). lõttek neked. A könyvvásár káprázat. föltartja. pedig. hogy ha nem harcolod ki magadnak a dolgokat. egymással közlekedõ csarnokok. még õ küldött el az anyámba. mindenütt vakuk kattannak. hatalmas. hogy kimenjen a füst. hát az biztos. máskor kinyitja a tetõablakot. két óra. halálra voltam rémülve. mozgó lépcsõkkel. hogy belém jön. de már ez aligha lesz számára a jövõ zenéje (the music of the future?. és õ is vele. hogy ez semmi. jobbra néz. mozgó járdákkal. éppen 140-nel mentek. egy living cliché. Anja nem tudja megállapítani. mikor Anja odaül. Németül persze rímelt is. nem volt tanúm. nem. hogy miért ír. és tudom. közönség elõtt – lehetne akár jó is?. éppen arra a kérdésre válaszol. és sok ember van. hogy végül kötelezték a pasast. csípõnadrágban. végül is 20 perc alatt megváltoztathatja az ember a sorsát. ami valahogy úgy van. hogyne értették volna. vagy levágták végtagjait. és egy csomó idõm meg energiám ráment. hát. az a sportkocsis típus: 50 körüli pasas. értitek. mert estén- ként szívesen gitározik. mármint úgy. megéri neki. s kár kihagyni. na. de olyan meggyõzõ voltam. a nõ törpenövésû. ha lett volna mögöttem is valaki. télen sapkát tesz a fejére. de megérte. Karolyn vezet. nemsokára Ingo Schultze lesz A kék szófa nevezetû színpadnál. és sok 20 perc is van. és úgy. de teljesen. kezdi mesélni. bírósági ügyet csináltam a dologból. Egyelõre viszont egy amerikai bestseller-íróval folyik a beszélgetés. ezt nem mondhatta. aztán a beszélgetés végén még ott marad a kék szófán. kocsival mennek. és mondta is németül a közmondást. a könyvvásárba. amikor éppen egy ilyen helyzetet old meg. mint mondja. s közben ordít a zene. élvezettel. a programra néz. Egyszer a legszélsõ sávról vágott be elém hirtelen egy sportkocsi. miszerint õ az Egy optimista (nõ) életrajza címû könyv szerzõje. csinálja ezt olyan két percig. hogy ne szükségszerûen érezze azt az ember.

és beállt a táncolók közé. magas. Mindig van valaki. az elsõ. Anja. akik még soha. így egyszerûbb. mert úgy láttam. most bevág itt. Anja vele érkezett. amit mond. hogy miért éppen az írást választottam. Remélem. persze. Dani is odament. csupa jó arc. Azt ott. ez az. akkor egy gyerek. miért akar egy mondatban hármat egyszerre. nem tudom. gondolta. hogy köszönöm. bár már nem szoktam mondani neki. puhán. észrevehetetlenül. mi van velük? Félek. nem szeretek így kint ülni. nem. köszönöm. Dani. és akár a túllihegett tapintat. de ki lehet az a hosszú hajú fiú?. körülöttük senki. hogy a szálak csak megbénították õket. ezt látta Anja. akár a közvetlenkedés. gondolta Réka. vagy szeretek?. s elmennek. csak a szokásos kérdések lesznek. Igen. Anja arcán tényleg ott ült a rémület. az embereknek még sokat kell maturizálódniuk. mint egy majmot. aki úgy bámul. Anja megnyugszik. a padok kétoldalt hosszú sorban. így csak üldögéltek az emberek italuk mellett. Pókhálószerû szálakat látott sokszor. persze csak egyiket mondom. hogy elviselhetõ legyen a tekintetük. boltíves téglafalak. széles átjárókkal. mindent meg lehet szokni. ha nem más. ahogy felültetett ide.(így kint) Elég sokan fölállnak. az agresszivitás ilyenkor kis színt vitt az arcokra. az ostoba kérdéseket nem szeretem. Megint összehúzódott az ingem. a karomnál. Pincének szép lehetett. Az egyik padon egy lány és egy fiú ült szorosan egymás mellett. A lány fölemelte fejét. azok ott viszont egyenesen ide tartanak. jó esetben egyharmadát lehet érteni annak. Ezek a szálak nem fojtották volna meg soha azt a két embert. ha egyáltalán eljön az az idõ. többre meg úgysincsen idõ… (péntek este) Péntek este tele volt a klub. olyanok is. gyenge kérdéseket eredményez. de ezt nem. na de kezdõdik. látod. úgyis tudja. Most mire várunk?. Anja ma este megint hadart. és Gábor is annyira rendben van. majd megkérdem. hanem inkább felpattant az asztaltól. Anja 56 HÉ 57 HÉ . hideg. olyan lilimarleenesen lehetett volna ott szórakozni. Nem volt. Dani történetesen ismerte a lányt. Mit? Azt a párt. finoman. megigazította. ha odaköszön neki. látom. erre van legalább tíz válaszom. kihagy szavakat. csak összeragasztották õket. ez szokott lenni. hogy bármelyik pillanatban egyszer s mindenkorra megtiltja valaki neki. Jaj. látod? Mit lássak. De Anja nem nyugodott meg. mosolyogva köszönt Daninak. még intett is. minden fél percben meg csak nem mondhatom. mintha attól tartana. ha lett volna erre igény. nem szeretek improvizálni. rendben. hogy azontúl valaha is megszólaljon. istenem. A klub után néhányan a Pubban folytatták az estét. szórakozóhelynek viszont barátságtalan volt: a füst bent rekedt. néha vitatkoztak. nagyon sûrûn a pár körül tekeredni. tökéletesen követhetõ tiszta gondolatsor.

majd õ is hazament. – És apád? – Feltûnik úgy havonta egyszer. hogy hit the road. Eléggé ki van borulva. simogatta az arcát. apám azzal el. nem tudom. és ahogy véget ért a szám. tudod. nem azért mondta… – Nem csak mondta. – Ne tegye. Dani. hazavitte Danit. újra: hit the road. anyám odaadja neki az összes pénzt. kérlek. és vele õ is. Jack… (mit akarsz) – És Éva? – Mi lenne vele? – A hétvégén találkoztunk. mármint barátaihoz. õ nem dolgozhat. azt mondta. nem érti. Õ akarta. Tamáshoz. amit elõ tud kaparni. Sokat ivott azon az éjszakán Anja. Jack. anyámért is. – Miért? – Nem azért mondom. Dani nevetett. a kocsiban végig bömböltette a zenét. – Mit meséljek? 58 HÉ 59 HÉ . de lassan csak el kell döntened. hagyjál. ide bármikor jöhetsz. mi lelt téged. mit akarsz. – Dolgoznom kell kint. – S neked mindig Anja fizet? – Nem.úgy örült meg neki. mintha hosszú idõ után éppen most találkoznának. baj van a szívével. – És õ? – Beteg. aztán autóba ült. inge alá dugta a kezét. – Aggódik érted. inkább mesélj valamit magadról. and don´t you come back no more no more no more no more. – Ismered õt. – Én is aggódom. mindenét próbálta megérinteni. – Õ? Ezt nem értem. hogy legyen vége. a nyakába csimpaszkodott.

Azokat értette. Bele-beleolvasott a kiállított tárgyak mellé írt szövegekbe. hogy hallom õt. hogy ennyi ideig itt lehetett. de nyugtalanította. Nem járt arra rajtuk kívül látogató. így is jó. Bethlen Gábornak milyen szerepe volt ebben a sztoriban. szavai összefolytak. ez a baj. s bementek. igaz-e. Dani valamirõl mesélt. a boldog beteljesedésig. falra ragasztott. Anja semmit nem értett. jó hosszú szövegek voltak. a negyediken meghalt. mi a francért nem írják ki magyarul is. gondolta. hogy az elítéltnek négy napon át egyfolytában simogatták az arcát. Vajon milyen rendeltetése lehetett korábban ennek a háznak? A teremõr nem tudta. 1918. mindent érteni akarok. igaz. de nem akarta félbeszakítani. melyet a kiállításon egy kétdimenziós. ha már. Azért jó volna beszélgetni. A puszta ontológia.VAU (kivégzés) Olvastam. aki hûségesen követte õket a furcsa. Lassan haladtak. Anjáék meg sem kérdezték. Mondta volna Daninak is. és nagyon halkan is mondta. hogy a teremõr köhécselni kezdene. igaz. És átadta magát a létezésnek: a Kezdettõl. Mindig. sokáig lehetett elõttük álldogálni. az érthetetlenség színültig telt kelyhét egy hajtásra kiinni – az adott helyzetben ez lett Anja ambíciója. egymásból nyíló termek – inkább csak szobák – során át. porlepte türkizbunda-dinoszaurusz volt hivatott jelképezni. Hát most nem. gon- 60 HÉ 61 VAU . Az osszáriumba már nem mentek le. (a történeti múzeum) Éppen nyitva volt. Teremõr is egyetlenegy volt. december 1-ig. Hajdanán Sziámban volt egy olyan kivégzési mód. Anja vett két jegyet. most rohant. hol angolul. a hõmérsékletét. hol románul. nem tudom. Meg mit is válaszolhatna erre. Anja hálás volt már azért is. anélkül. hogy itt vagyunk. meg érzem a szagát. Átélni tetõtõl talpig az irracionalitást. a formáját. mert kötelessége. minden feliratnál megálltak. egészen a kiállítás utolsó eseményéig. és együtt vagyunk. A második napon megõrült.

éjfél körül végignézett a szobán. magán. – Pedig õ is semmi. hogy bárki lehet Jézus? – Bárki. mint valami totál más. – Az igazság nem tan. – Naná.dolta. nem egy mondat. velem tettétek. amit én teszek: olvasom az Írást. – Jézus azt mondta. hogy kívül a teren. – Igen. – Lehet. ha eggyel is jót cselekedtetek e kicsinyek közül. Tamáson. mi az. Testvérem. aki nem én. és kívül az idõn? Mi van kívül? – Nem kell mindent érteni. 62 VAU 63 VAU . Csak azt mondhatom. – Ha nem értem. hanem kijelentés által jutunk el az igazsághoz. hogy õ az igazság. hanem egy személy. de a másik embert nem gondolhatom semminek. és neked is igazad van. utána meg filmet néztek. Gyakorolni kell. és betölt semmisségem tudata. Ez azt jelenti. otthon nagy vacsora várta. (mindenki) – Nem emberi tanítás által. – És mindenki õ. – Nem értem. azt a gyarlóságot. vajon még mit csikarhatna ki ebbõl a napból. – Mindig õ az igazság. hogyan gyakorolom? – Egészében senki sem értheti. s azon kezdett töprengeni. – Az igazság téren és idõn kívülrõl tör be a tudatba.

nem. Balázs. – Könyveket kell szereznem a felvételihez. melyiket kérik? – A filozófiát és a logikát. nem tudod. szanszkritot tanulunk. Nekem még megvannak tavalyról. fél éve iratkoztam be. ki lehet bírni. emlékeztet a beszédstílusa a pesti buddhista kör mesterére. aha. meg vallástörténetet. oda tudom adni neked. bár azért szerintem vannak érintkezési pontok. a Tan Kapuja. mert közben melózok is. mit magyarázott az a szakállas fiatalember. 64 VAU 65 VAU . persze. Szatmáron anyámnál. nem.(a híd) A folyó felett vízbõl van a híd. többnyire hétvégén vagy éjszaka. a Márton Áronban. – Valóban? Hát az pompás. meg mostanában itt is. De hova? – Na várj csak. õ valamiféle szellemi vezetõtök?. a szállásért nem fizetek. – És milyen? – Végül is egészen tûrhetõ. ha gondolod. amit õk „a semmi megtapasztalása útjának” neveznek. na igen: kiüresítése – hasonlít ahhoz. az önmagad. hogyan is hívják?. nem. nem állandóan. hol én nem tudok órára menni. hogy is magyarázzam… Most sietsz valahova? – Nem. nagyon az elején vagyunk. (filozófia) – Nem nagyon lehetett érteni. van egy buddhista fõiskola. nyilván. persze sokat vagyok itthon. Igen. még nem igazán tudok róla beszélni. hogy is mondta?. mikor …? – El tudnál jönni értük mondjuk holnap este 6 után valamikor? – Bármikor. – Igen? Én oda járok. de hol a tanárok nem jönnek. igen. ki mit vár tõle. igen. be akarok iratkozni a filozófiára. Attól függ.

Mindennek megvan a kópiája. És ez elég.– Akkor az lenne a legegyszerûbb. fantasztikus vagy! (irgalom) „A titkot. Ha viszont azt tudom. vagy hogy én volnék az. Titok. megöl engem. ki szabadságunkat kinyilvánította! 66 VAU 67 VAU . ha velem jönnél. Nebukadnezár király…” A bölcsek nem tudják megfejteni a király álmát. Az a titok. hogy van irgalom. akkor ez áthatja egész életemet. amit a király kérdez. jósok és jövendõmondók nem tudják megmondani a királynak. – Ezer örömmel. és ahhoz. hogy megfejtse az álom jelentését. varázslók. (Egyébként nem is tudná elmondani. hogy a király álmát megálmodja. és õ tudtodra adta azt. szabadságomban áll nem imádni a király szobrát.) Dániel azzal tud többet a bölcseknél. hogy én vagyok az Isten. és van irgalmatlan titok. nem inni bort és nem enni húst. és hogy a király megtegye Dánielt Babilon valamennyi tartományának fejedelmévé. Áldott legyen Az. Õ csak azt tudja. Dániel ezt nem tudja. hogy megöljön engem. aki fel tudja tárni a titkokat. hogy Dániel ezt a megtiszteltetést elhárítsa magától… Van irgalmas titok. bölcsek. de van Isten az égben. hogy van irgalom. szabadabb vagyok a királynál. A király viszont semmiképpen nem mondja el. hogy annyira megrémült a király az álmától. akkor szabadságomban áll. és odaadom most. akinek csak hatalma van. hogy azonnal elfelejtette. de szabadnak nem szabad. Hatalma van arra is. Az irgalmas titok: van Isten az égben – az irgalmatlan: hogy nincsen. elég ahhoz. és elég ahhoz is. nem lakom messze. elég ahhoz is. elég ahhoz is. hogy õt magát és társait ne végezzék ki. még a király szolgájaként is. hiszen itt áll. hogy míg a bölcsek tudják. hogy a bölcseket ne végezzék ki. ha nem tudják az álmot. hogy az álom nélkül a megfejtést sem tudják.

amit kibocsát egy ilyen forgalmas utca. hogy ne csak unalmas legyen. de mintha mégsem Dani lett volna. hogy ezzel a szteloszkóppal üzenetet lehet küldeni egy tetszõlegesen kiválasztott csillagra. hová szeretné. lassítva. Megvan. teszi hozzá. Egy másik képernyõn semmi nem történik – ez is tudna ám hátborzongató lenni. mint mindenki. merre jár. hogy jól összemosódjanak. Elindult. aki fölötte áll. összesen harminc év múlva ezen a website-on meg fogod találni a választ. és attól függõen. és 15 év a visszaút is. Egyszerre több felöl kezdték ütni. Nézelõdött.(ne fázz) El kellett menniük táncolni. Sötét színû matrac egyik sarkában fallikus szörnyek üldögélnek. rúgni. A gép úgy mûködik. Mivel addig a csillagig 15 éven át megy az üzeneted. Ott tök mindegy. a falon vannak a csillagok. ide. Ezt is inkább csak tudta. és mi jár a fejében. Valaki hátulról belérúgott. Táncoltak õk is. Körülbelül tízen lehetnek. Arcokat nem lehetett látni. hiperbiztonságos kiállítási térben a szubverzió konvencionális. válassza csak ki. Anja próbálta minél szorosabban öszszehúzni magán a kabátot. hogy megkeresse a sok mozgó test között. de csupa idegen ember. Anja nehezen ismerte fel. minden. és 15 meg 15 az 30. Na gyere. Mert az egész a kommunikációról szól. laboratóriumi körülmények között. és amikor tiszta az ég. Csorgott róluk a veríték. írd be az üzenetet. vicsorogtak. Különös. Goran Marlenának magyarázza. várakoznak. ha valahogy meg volna oldva. Óriás nagy terem. A terem kiürült. Nem fájt. megmondja. hallotta Dani hangját valahonnan messzirõl. mennyire van messze a kiválasztott csillag. Ne fázz!. mekkora is a terem. mert semmit nem érzett. olyannyira lassítva. mikorra várható a válasz. Idegesen engedtek utat neki. ami kell. A képernyõn lassított felvételen a végsõ fegyveres leszámolás jelenete ismétlõdik újra meg újra. Sztroboszkóptól villogtak a fehér ruhadarabok. hogy ki kicsoda. valaki egyszer csak hasba vágta. amint megy rajta az a sok színes ember. Vacogtak a fogai. hogy a betûket fényjelekké alakítja. gondolta. Anja azt 68 VAU 69 VAU . mutatja a lány a térképen. hogy az az alak. Sötét volt és tömött. de nem érezte. És ment tovább. Jó. (kommunikáció) Ki itt a provokátor?. Az utcákon nem járt senki. hova akarod küldeni? Igen. Igazából nem lehetett tudni. elindítja ezeket a fényjeleket. Vagy nézzük csak a falra vetített utcát. közben meg hallható kissé fölhangosítva a moraj. Az igazi Anja egy oszlop mellett áll: verset olvas: Sybill elvesztette a testét: kapott helyette hangot: a versre Su-Mi és Hans betáncolja a teret. de hagyjuk ezt. hallotta. majd gépelje be ebbe a számítógépbe az üzenetet. bolygók. Dani. ott. Anja hirtelen úgy érezte: nincsen ott Dani. mintha a hely minden pontja ugyanaz a pont lett volna. Nem tudta.

amikor iszik? – Néha igen. hogy az õ csillaga az A szektorból hány évre van. kap egy jelvényt. – Kérem. – Testvére van? – Nincsen. Institut für Allgemeine Theorie. csak néha jön. és azt mondta: aki küldött üzenetet. És agresszív is az apja. pedig nem érthette a magyarul írt kérdést. hogy Goran majd neki is elmondja. – És az ön édesanyja? 70 VAU 71 VAU . És nem is lakik velünk. de késett. Ha értette volna. és akkor kicselezte az egész várakozási idõt. Odanyújtott két IAT jelvényt Anjának. Pedig nem értette. – Mondja el. – Köszönöm. Most már rájött. nagyanyám. (böjt) – Jó napot. ez az õ csoportjuk neve. – Hány éves ön? – Húsz. beszéljen kicsit hangosabban. és az üres kezét tartja oda. minél részletesebben. – Mióta van ez így? – Mindig így volt. Anja összezárja a tenyerét. – S még lakik magukkal valaki? – Igen. – Mióta? – Mindig így volt. Egy árva szót se szólt neki az idõrõl Goran. meg anyám nõvérei és nekik a lányai… – Értem. kap egy jelvényt. olyankor pénzt kell adni neki. – Az apámról van szó. a szívével van baj. és újra mondja: aki küld üzenetet. nem értem. – Sokat iszik az apja? – Állandóan iszik. miben kívánja. mondjuk gyorsan zsebre vágja az egyet. arra számítva. Elveszíti az önkontrollját. Az anyám beteg. Tönkreteszi az anyámat. teljesen kiszámíthatatlanná válik. visszakérdez: akkor miért kaptam kettõt? Goran hirtelen mozdulattal elkapja az egyiket. oké. – Tessék? – Nincs testvérem. most már értem. kezében a két jelvénnyel.írja a gépbe: mikor válaszolsz?. Anja. hogy segítségére legyek? – Az apámról van szó. de ez õt nem érdekli. foglaljon helyet.

Szereti az apámat. – Nem erre gondoltam. akik böjtölnek. ha beiratkozna hozzánk a szemináriumba. vízen kívül. Az apjának. (akinek nincs) És mindjárt itt a következõ. Azóta. kint a nõvérnél kell fizetni. Böjtölni az is tud. hogy érezzék: õk is csinálnak valamit. õ nem iszik soha. várják. mondja el kicsit bõvebben. Figyeljen ide: tizenhárom egymás utáni szombaton tartson szigorú böjtöt. mint az apja. Nem is magam miatt jöttem el. most már mindegy. annak az iszákos állatnak kellene böjtölnie. Miért is mondtam tizenhárom szombati böjtöt neki? Rossz szám ez a tizenhármas. a Gonoszé… Á. – Ezt maga honnan tudja? – Senkit sem szeret. Üldögélnek pakkjaikkal. Csak mert részeg volt. milyen nyomorúságos életek vannak – s nekem mindezt látnom kell! Szegény fiú. nem a rózsás bõrû gyereknek. Péntek napnyugtától szombat napnyugtáig ne egyen és ne igyon semmit. De vigyázzon. hogy megver. hozzám még többen jönnek. féltem tõle. – Ki keres a családban? – Anyám nem dolgozhat.ZAJIN – Nem. senki nem tudhat a dologról. de lám. milyen fiatal még. barátoknál. – Nehéz eset. Két napnál tovább soha nem marad. – Menjen csak. hanem hogy õ mit tesz ilyenkor? – Semmit. 72 VAU 73 ZAJIN . És próbáljon meg egy-két embert rávenni. én eltûnök. A hangjától. miért. legalább õ megmenekülne. Nem érdekli semmi. hogy tanácsát kérjem. – Értem. azt felelte. milyen halk szavú. az ember nem tehet semmit. hogy böjtöljön magával együtt. Fizetniük meg azért kell. én vállalok alkalmi munkákat külföldön. és õ kiabálni kezdett. mit kell csinálni. és mondott valamit. És az apja? – Nem szereti õt. addig valahogy kihúzom itt-ott. Mivel tartozom. Attól. hogy Isten útjai kiszámíthatatlanok. és ütni. hogy érezzék az áldozat súlyát. Olyan három évvel ezelõtt egyszer visszaütöttem. – Kérem. én nem tudtam. – Köszönöm. hogy Mãrioara beengedje õket hozzám. amit én nem értettem. mert más nincsen ki segítsen szegényeken. Sokszor megvert. Önmagán kívül. Egyre messzebbrõl jönnek el hozzám. csak várakozik. Több ezren jöttek ugyanilyen kéréssel hozzám – mit tehetnék? Irimie atya is böjtöt írt elõ ilyen esetekben. Megpróbálom. remélem. ahogy megérkezik hozzánk. – Maga milyen viszonyban van az apjával? – Rossz. valamelyikük hozott libát. Isten alázatos szolgájához. Jobban tenné. hanem anyám miatt. Sok ember kereste fel Irimie atyát. azoknak a szerencsétlen embereknek viszont szükségük van arra. Mikor kicsi voltam. azokon kívül. Akibõl elõbb-utóbb ugyanolyan iszákos állat lesz. Ó. akinek nincs mit ennie. mert ezek a családok teljesen reménytelenek. – Soha nem törõdött velem. Nem tud. beteg. Mikor azt kérdeztem tõle.

bár szigorúan tiltott volt gyerekeket a kolostorhoz venni. és õ volt a legkisebb. ahogy ez már lenni szokott. Az elvtársaknak bõséges lakomákat rendezett. akiket erre Irimie atya kitüntet.(a pópa) Falusi gyerek volt Ionuþ. Nem hiányoztak. meg is halt nem sokkal az után. kilenc gyerekkel a nyakán. Szép szál embernek számított Irimie atya. békés öregségben. hogy Ionuþ megszületett. amivé kis kolostora ´89 után fejlõdött. s még megadatott látnia a civilizáció minden vívmányával fölszerelt kolostorkomplexumot. Jóeszû gyerek volt. sokan voltak testvérek. Látta. nõvére mind tizenöt év fölött voltak. Ionuþnak sem volt hát nehéz megkedveltetnie magát. nem volt mit tennie. hogy ezekben a nehéz idõkben az Úristen sem várja tõle. azoknak. hogy virágozzék az Úr dicsõségére. félte és tisztelte. olyankor neki is hoztak egy kis batyuban otthoni pogácsát. krumplit hámoztak. hogy eltartja õket az Úristen szent temploma. mikor hétéves lett a fiú. Irimie atyához. de az év többi napján nem látta õket. Ionuþ leste Irimie atya minden mozdulatát. a Soros Alapítvány támogatásának hála. bátyjai. hogyan kell viselkednie. de erre várnia kellett. Õ is szeminarista akart lenni. 74 ZAJIN 75 ZAJIN . A lelkiismerete is nyugodt volt. Ivott is az apja. Ionuþ is itt nõtt fel. vizet hordtak. Szerette volna. Irimie tudta. hiszen az ellágyult elvtársak nem gyõzték áldani Szeplõtelen Szûzanyácskánkat. hogyne ivott volna szegény. És így. Irimie atyára úgy tekintett. amikor õ valahogy mégis megfogant. mintha az apja lenne. ez csak kevés gyereknek jut osztályrészéül. ha észreveszi õt. csak õ tudja. könnyen tanult. s azt is tudta. Azóta Irimiét az Úr magához szólította. elvitte a közeli kolostorba. hogy mindenrõl lemondjon: szerette a fiatal fiúkat. senki nem emelt szót Irimie ellen. Szegény anyja. amikor az egész ország jóformán éhezett. Takarítottak. anyja és testvérei nagy ünnepekkor ugyan eljöttek istentiszteletre. abban a nyomorult világban. honnan teremtette elõ a hozzávalókat. a három legidõsebbnek már családja volt. Így lett Ionuþból pópa. netán még azt is szeretné. megszolgálták a kis bitangok. míg tizenharmadik évét betölti. élettel betelten távozott. ha ezekben a nehéz idõkben a kolostorát fönn akarja tartani. Az apja már vénembernek számított a faluban.

Így volt elképzelve. Most múzeum lesz: többé már nem fognak benne emberek lakni. Balázs. – Most rohanok. – Hogyne. a második világháborúban lebombázták. a ház egy sávja ablakból van. Legalábbis megvilágítható. Ez a pillanat. Le Corbusier csónak-koncepciójának megfelelõen. Anja. A ház oszlopokon áll. Megint a franciák. valahogy minden világos volt. Balázs. – Szia. amit reggel elhúztak. örülök. hogy a Nap náluk hímnemû. A tetõrõl az ember részint messzire ellát. mivel az ifjú építész két centivel szélesebbre tervezte a párkányt. örülvén az életnek. – Az jó lenne. gondolta Anja. A múlt szerdán ott voltam. elbeszélgethetünk. A legtöbb házat késõbb újraépítették. nézz be hozzám valamikor. szól oda Carla a tárlatvezetõnek. hadd ne védekezzen hegyes tetõkkel az éggel szemben. Aki éppen a francia trehányságot kommentálja. Még mielõtt ez megtörténne. mert ez a lakótelep neve. amikor arról beszéltél. ugyanis az eredeti tervek szerint valóban nem lehetett kinyitni az egyik ajtót. Örültem a találkozásnak! (világos) A modern építészet legyen bátor. A Weissenhofsiedlungot. az érdeklõdõk számára bizonyos napok bizonyos óráiban kinyitják a házat. részint bizalommal üldögél. és ingyenes. ugye? – Persze. Hadd mutassam be neked Danit. A hálószoba nappalra eltûnt – tolóajtó választotta el éjszakára a nappalitól. hol talállak. Anja majd megmondja. máris elkéstem.(az utcán) – Szia. merre? – Szia. Amikor tervezték. Le Corbusier két család számára tervezett épületét most alakítják át múzeummá. hogy mindig a másik ember arca az igazság… lehet. ha hegyes tetõk meredeztek volna fölfelé. Persze az égbõl akkor is ráhulltak volna a bombák. megint a franciák. nem mondom pontosan… – Igen? Nem kell engem olyan komolyan venni… Persze. világos tér. Az ablakok nem kisebb vagy nagyobb lyukak a házon. és ott volt nekik egy viszonylag nagy. most már alighanem örökre hiányzik Kelet-Európa történetébõl. viszont kötelezõ tárlatvezetõvel körülnézhetnek benne. de azt bezzeg irigyli tõlük. 76 ZAJIN 77 ZAJIN . a duplaágyat betolták egy fiókba. ha van kedved. hanem az épület részei: mondhatni. A huszadik század elején néhány huszonéves építész Stuttgart egyik külsõ kerületébe új lakóházakat tervezett.

nem te döntöd el. Szerintem nem az kellene hogy legyen a kérdés. Szeretnék tisztában lenni a helyzettel. köszönöm a finom vacsorát. hányan vagyunk. volt úgynevezett muzsdéj: fokhagymás-boros szósz. majd egyre elégedettebben hallgatott. Beszélgetni evés után. ha meghívnánk valamelyik este vacsorára. Kis idõ elteltével Dani felõl egyenletes szuszogás hallatszott. olvasni. állok rendelkezésedre. poharaikkal átmentek a nappaliba. Majd áttértek a szõlõfajtákra. – Nem is így értettem. – Azt. (vacsora) Tamás sütötte a halat (pisztrángot). kérdezte. Tamás az évjáratokat is szóbahozta. talán ha eljönne hozzánk. segítene. Egyszeriben valami halk beszédre lett figyelmes. – Szerinted. – Tudom. Amikor végzett. Anja gombolyagkrumplit fõzött hozzá. és válaszra nem várva folytatta: most már mennem kell. hogy mik a tervei. aztán õ jött elõ a helyes táplálkozás teóriájával. részemrõl semmi akadálya. Hogy evés után az embernek meditálnia kell. Semmit nem tudott kivenni abból. amit Tamás elõbb kétkedve. Mivel a vacsora végére jártak. ha megismernéd. A tápláléknak egyenletesen kell eljutnia a test különbözõ pontjaira. kis híján beleütközött Anjába.(vissza) – Gondoltam. Egyikük sem szólt egy szót sem. és száraz fehérbor. Most szándékosan viszed félre a beszélgetést. Az éltetõ anyag pontosan kell hogy elválasztódjon a salaktól. Odalopózott. a konyhaajtóhoz. és kezet csókolt. Mindig sokan vagyunk. – Te tudod. Tamás arról faggatta Danit. megismerkednétek. Dani hümmögött. Tamás blazírt pofával elõvette az újságját. lábujjhegyen. Dani egy jó nagy fotelt választott. Egyértelmû volt. Tamás leült a másikba. nem így gondoltam. hogy nem én döntöm el. Anja kiment mosogatni. Fülelni kezdett. – Szeretném. de a rádiót mégsem zárhatta el. az lenne a legjobb. aludni vagy valamin gondolkodni nagy hiba volna. Végül is jöjjön el hozzánk. bekapcsolta a rádiót. 78 ZAJIN 79 ZAJIN . Anja velük szemben a díványra. Jobb is így. s rágyújtott egy cigarettára. Tamás. Hát te itt?. hogy mikor visszafordítható valami. vagy ne jöjjön el? – Jöjjön. Még semmi olyan nem történt. – Ó. ahonnan ne lehetne visszafordulni. amit bent azok ketten beszéltek. leült az egyik konyhaszékre. Amikor Dani megjelent az ajtóban. – Természetesen.

bútorok. szobrok. cipõk. Rend volt a raktárban. amiért érdemes? Amire nyugodtan válaszolhatta volna akár azt is: Dani. és persze ez volt a megoldás. közelrõl nézve elég hanyag munka. tele fölismerhetõ és föl nem ismerhetõ tárgyakkal: vásznak. ne készíts ki bõrt. ne fehéríts. mondta Lili. egyszer már szinte elmondta. és ne szállítsál tárgyat nyilvános helyen. kérdezte. ne írj két betût. nem nagy ügy. ajtók. emelõszerkezetek. ne üss kalapáccsal. engedte. de hirtelen eldönti. ne köss ki. ne vigyél tárgyat ki a személyesbõl a nyilvánosba.(szombat) Ne szánts. ne köss be. függönyök. szõnyegek. ne onts. ne olts tüzet. hogy fölhívja Lilit egyenesen azzal. ne köss kévét. és akkor eszébe jut. bilincsek. Sem elõadás nem volt. ne törölj ki két betût. ne sózz be. Dani az Aphrodité szobron töprengett: alig van arca. sem szünet. ne válogass. Anja arcát fürkészve kérdezgette: valami történt. pedig neki gyakran kellett ide jönnie. ott tartunk. valami izgalmas. ne fésülj. mert gyakran jut eszébe. de többet nem is szólt. ne gyúrj. ne tilolj. ne arass. részint mert arról a „Daniról” sem tudott jóformán semmit. falak ablakokkal. vasak. polisztirének. Itt volnánk. ne köss. ne taposs. csak a rend sûrûségének volt valami különös hatása. ne fõzz. ne vess. ne fonj össze két szálat. ne vágj fel. ne csinálj két hurkot. ne nyúzz. Különben is. még Lilire is. Végül elszánta magát. mert a történet most éppen Kolozsváron van. ne építs. részint mert csöppet sem volt nyugodt. Szóval ez az ég – gondolta Anja egy kékes vászon elõtt –. így. ne gyújts tüzet. és már vezette is õket egy vasajtó felé. Innen már nem lehetett visszavonulni. Ott üldögéltek hát a színház büféjében. hogy nézzék a hatalmas hombárt. hogy igen. Na. ne varrj. hogy szeretné. ne darabolj fel bõrt. A kolozsváriét. ne válassz külön két szálat. Lilinek megpróbálom elmondani. valami színes. (rács) Most elmesélem a színház hátsó felét. ne vágj le. Miért nem mutatod meg nekik a színházi raktárt? – kérdeztem Lilitõl. ne áztass. messzirõl 80 ZAJIN 81 ZAJIN . csak egy durván megformált nõi test. ne tépj. ha megismerne valakit. ne szõj. ne süss. gyertek velem. ne porolj. ne kavarj. láttatok már színházi raktárt?. valami. Mégsem válaszolta ezt. ne csépelj. hogy Anja már mindenképpen szeretne valakivel beszélni Daniról. és mikor lehetne. valami fontos.

A színésznek azt kellett begyakorolnia. látjátok. na. az a hangosító fiúk munkája. csináljon valamit. akkor tartsa a törésen a kezét a jelenet végéig. mert maga a rács. ott. hogy mikor két kezével rázza a rácsot. szét ne roppintsa valahogy szegénykét. ahol a fekete festék lepattogzott. Aztán mégis mondott nekik valamit: figyeljétek meg ezt a rácsot: elõadásokon iszonyatos dörrenéssel csukódik rá a szenvedõ hõsre. mert ez a hasadás már a repülõbõl nézve is látszik – gondolta Lili egy szék mellett. Szólnom kell a kárpitosnak. a végsõ elkeseredés indulatával. lépjetek csak közelebb. vékony falemezkékbõl. vagy ha mégis széttörik.HÉT talán gyönyörû. mibõl van? Hát igen. (a törésen) Tartsam a törésen a kezem a jelenet végéig? 82 ZAJIN 83 HÉT .

Judit meg fegyelmezetten vizsgázgatott technológiából. aki nemsokára a teát fõzte. de mintha kiabálna. letette az íróasztal szélére. Mondd el. miért. azóta megállíthatatlan a folyamat. mármint a barátai lakására. hogy elmész? Semmi. s becsöngethetnék akár ezen az ajtón is. és hogy van az. Az a lány nyitotta ki. amilyen naponta több billiárd is megesik minden emberrel. hogy az nagyon jó lesz. közben kivette Anja kezébõl a teáscsészét. Valami ilyesmire gondolt Anja is. Hát igen. egyelõre nem tudom. otthon tanulni fogok a felvételire. itt is van a tea. és Juditról mesélt. Az ízületei. ahhoz jöttem. és némi aprópénzt adott neki. Anja ott állt egy idegen szobácska közepén. végeredményben meg teljesen mindegy. Nézd. hol úgy. és beterelte Anját az egyik szobába. Nem. ülj csak le. mi van.(Judit) Anja vezetett. véletlen. Egy lány nyitott ajtót. és gyorsan el nem kapja a kezét: mit csinálsz? – suttogva kérdezte. Valami baj van?. s hogy fel tudna-e menni hozzá. majd megkérdezte: mi történt. gyere. Hívták a profi színházak. se névtábla. hazamegyek. két keze közé fogta Anja kezét. szia. kérdezte Anja Dani tekintetét keresve. az is ide tartozik. Egyetemi évei alatt játszott az amatõr diákszíntársulatban. és kész. Lili mellette ült. nem tudni. hogy egy életen át örömöt vagy kínt okoz neki. majd megkérdezte. Az van. Anja indított. Egy kolduló gyerek nézett be a kocsi ablakán. add csak ide. Sokáig keringett az autóval. mondta Dani. ha Anja észre nem veszi szándékát. ahova akarsz. nyújtotta a tenyerét. Vedd le elõbb a kabátod. Elmegy. amellyel éppen most égette meg Anja a nyelvét. mérnöki szakra iratkozott be. hogy lányának biztos munkája legyen. Lili annyit mondott: csak akkor adj. míg megtalálta a tömbházat. hogy most Judit a színháznál dolgozik. s azt akarta. Színésznõ szeretett volna lenni. akiket Anja ugyan nem ismer. se szám nincs rajta. persze hiába. Anja leengedte az ablakot. (elmegy) Dani felhívta Anját. amikor errefelé jövet bolyongott az egyforma utcák és tömbházak között. fölajánlott Juditnak egy titkári állást. kérdezte Danitól. meg anyám mellett leszek. kiderült. mondta Lili. hogy haza kell mennem anyámhoz. véletlen volt-e az egész. Valamikor lélegzetelállító szépség volt. mire õ. Anja az utolsó pillanatban fékezett le a stoplámpánál. mennyi idõre. és szájához vonta volna. Meg sem próbálta a színiakadémiát. hogy észre sem veszi. hol úgy. elmegy. ne szoruljon másokra. Olyan tíz éve vette észre magán Judit a betegség tüneteit. Nyelt. akár ebbe a tömbházba is bemehetnék. hogy anyja egyedül nevelte fel. ha a szívedet is adod. Beck Gyuri pedig. amikor kiderült az egész betegség meg nyugdíj. föltétlenül találkozniuk kell. aki hajdanán majd megõrült érte. de majd megismeri õket. mondta Anjának. kiviszem a fogasra. talán mert színésznek lenni Szatmáron még mindig kicsit olyan. mint újságírónak Kassán száz évvel ezelõtt. aki kinyitja. Zöldre váltott a lámpa. Hogy azt fogja mondani: elmegy. mondta Dani. néhány év múlva nem fog tudni járni. Dani el- 84 HÉT 85 HÉT . felfigyeltek rá. s én nem fogok tudni semmit. Lili nem tudta. miért. A gyárból betegnyugdíjazták. nagy tehetség. Kértek teát?.

mondta: az apja megint beállított az anyjához, részeg volt, pénzt kért, volt valamennyi, de az anyja nem akarta odaadni, az apja erre rájött, megverte az anyját, most alig tud lábra állni, hát ezért kell hazamennie. Nem lehet bírni, folytatta Dani, elmentem az ortodox paphoz, mondták, már több ilyen esetben tudott segíteni. Hát erre aztán nem számított Anja, ortodox paphoz?, de miért, de miért, mondta magában, Danitól nem kérdett semmit, csak nézte ezt az idegen fiút, s arra gondolt, az legalább egy tiszta ügy, hogy ne egyen az ember, mert Dani ott tartott, hogy a pópa böjtöt írt elõ, tizenhárom hétig minden szombaton böjtöljek, mondta Dani, és hogy jó lenne, ha még valaki velem együtt böjtölne, és az egésznek teljes titokban kell maradnia. Anja kikérdezte még, hogy ez pontosan mit is jelent, hogy péntek napnyugtától szombat napnyugtáig, és vízen kívül semmit, de okát semminek sem kérdezte, csak azt, hogy mit tegyen.

(a konyhában) – Tényleg õ az? – Igen, s mi van akkor? – Semmi, nem azért mondom, de hát… – Kérsz te is teát? – Igen, kösz. Szerinted ez oké? – Mi oké? Jaj, hogy Dani meg Anja… – Nekem mindenesetre fura. – Mi volna fura? Á, hagyjuk ezt, az õ dolguk, van ez így, aztán úgyis vége. – Hát igen, szerintem sem tarthat sokáig. – Mi? Jaj, én nem rájuk gondoltam, hanem úgy általában. – Azért ez mégiscsak más. – Kérlek, ne beszéljünk errõl, utálok más háta mögött… – Hát persze, én is, meg hát mi közöm hozzá, nem is érdekel, csak éppen csodálkozom Danin… – Nem mondom, mert én is próbáltam vele beszélni, miután Éva elmondta, mennyire ki van borulva… – És mit mondott? – Á, semmit. – Légy jó, Nóri, mondd el, kettõnk közt marad… – Nem errõl van szó, tényleg nem mondott semmit. – Most már valóban kíváncsivá tettél… – Aki kíváncsi, hamar megöregszik. – Jaj ne, ez fájt! – Szóval az van, hogy Éva összejött valakivel, persze nem volt komoly, na és akkor volt éppen Anja valamiért Szatmáron, és ezt már

86

HÉT

87

HÉT

Évától tudom, hogy felvitte Danit a szállodába, és másnap Dani már ment is Évához könyörögni, de Éva, azok után… – Aha. S elkezdõdött az agónia. Ismerõs… Na, kösz a teát, úgy látszik, még tart odabent a dolog, nekem viszont mennem kell, üdvözletem a fiataloknak…

(a hiszékenységi állandó) Persze a csészét is én mossam el… Miért nem tudtam befogni a számat. Most nyilván mindenkinek elmondja. Még hogy a nõk pletykásak… De ha nem is mondaná el, akkor is… Mert az a szállodás dolog lehet, hogy egyáltalán nem igaz, végül is Éva csak anynyit mondott, hogy elmentek együtt, s csak most jött ki ez a számon, hogy beszélni kezdtem a dologról. Anjából tulajdonképpen ki se nézem, istenem, ha jobban belegondolok, totál lehetetlen, s ahogy Szatmárt ismerem, még inkább lehetetlen, persze Krisztián ért hozzá, hogy azt is kiszedje belõlem, amit nem tudok, s hiába fogadtam meg magamban ezerszer, hogy többé egy szót se neki, mert hát nem elég, hogy továbbmondja, hanem jól ki is színezi, ja igen, mert õt „tudományosan” érdekli, hogyan reagálnak az emberek különféle hírekre, amelyek ismerõseikkel estek meg, és szándékosan vegyíti a valószerût a tiszta fantáziával, s azt figyeli, mikor kezdenek el kételkedni, mert az az õ hipotézise, hogy van egy hiszékenységi állandó, s ha ugyanabban a regiszterben mondja el a legnagyobb képtelenségeket, akkor a hallgatók kilencven százaléka nem akad fenn, de a legközönségesebb sztoriban is kételkedni kezdenek, ha az ember hirtelen betesz egy oda nem illõ szót. Hát, most én nyomtam neki a szöveget, sajnos a szálloda teljesen beleillett, így aligha fordul meg a fejében, hogy igaz-e vagy nem. Habár mikor törõdött õ avval, hogy ha hall valakirõl valamit, igaz-e vagy sem? Csak egy dolog érdekli, hogy alkalmas-e a sztori a tesztjeihez…

88

HÉT

89

HÉT

(fekete pulóver) Valóban megtennéd?, kérdezte Dani Anjától. Tudnod kell: nem könnyû. Tudom, hogy nem könnyû, vágott szavába Anja, és fölállt, hogy induljon, mielõtt meggondolná magát. Tessék, ezt neked adom, mondta Dani. Egy vastag, fekete, magas nyakú pulóver volt. Édesanyád kötötte?, kérdezte Anja. Igen. És te tudod nélkülözni? Persze, ha egyszer neked adom. Nagyon örülök neki, csak… Anja zavarban volt, arra gondolt, hogy jó, ám legyen az enyém, de akkor ez most mit jelent? Ott álltak az ajtóban, késõ volt már errõl beszélni. Anja elindult: megköszönni a teát a lánynak, és megkeresni az autót, ki tudja, hova parkolta. Viszonylag hamar megtalálta, beült, ledobta magáról a kabátját, s fölvette a pulóvert. Dani szagát érezte magán. Legszívesebben kiugrott volna a kocsiból, s úgy, ahogy van, pulóverestül-szagostul visszarohant volna hozzá.

(az autóban) Most ez mi volt?, most meg mi van?, és most mi lesz?, elmegy, ki tudja, visszajön-e még, itt hagyja nekem ezt a jó meleg pulóvert, hogy vesszek meg a hiányától, s ráadásul itt ez a böjt. Persze, mert én képtelen vagyok rendesen elválni az emberektõl. Ha el kell mennie, elmegy, ha böjt, böjt, ha pulóver, pulóver, s a rikító ellentmondásoknak magamban próbálok helyet keresni. Minél többet tudok meg róla, annál idegenebb, és egyre jobban hiányzik. Kívülrõl is kellene látni a dolgot. Inkább hagyd, fiam, elkárhozni. Oké, de engem nem a végeredmény érdekel. És lehet ugyan, hogy valamiért mondhatja ezt, de ilyen mondat, hogy „hagyom inkább elkárhozni”, ilyen mondat szerintem nincsen. Olyan van, hogy „menj a fenébe”, de az más, azt csak annak mondanám, aki nagyon közel áll hozzám, és alkalmasint vele mennék. Na és a másik verzió, a testi? Ahhoz ismerni kellene az emberi beszédet. Az emberi beszédet és az emberi hallgatást.

90

HÉT

91

HÉT

milyen gondolatok kínozzák. rémületet vagy iszonyatot okozott volna azoknak az embereknek. mert a falevelek olyan sárgásak-vörösesek. ha elmondja. amit Lilitõl lopott el. ölelkeznek – még csak azt kellene valahogy megtudnia. mert dolgozott éjjel-nappal. akik óráin érdeklõdéssel figyeltek és õszintén ragaszkodtak hozzá. hogy ma éjjel az órát elõre vitték. hogy mégis lehet ilyen színes. Fokozhatatlan negativitás vett erõt rajta. itt van. nem sikerült. egy idõ után viszont hiába próbált elaludni. és köd van. pár szál õsz haját zilálja a szél – mindeközben ráadásul Stinget hallgat. vérnyomás. amint teljes nyugalommal átveszi a díjat azért a munkáért. gyors vizsgálat. mert a nyugdíjuk nem elég. azonnal látja. most megállnak. mintha állandóan napfényben ragyognának. pedig csak esik az esõ. de attól tartott. (17 nap) Lili már tíz napja egyáltalán nem aludt. Hogy beszélhetett volna ezekkel az emberekkel? Talán igen. ez a nagy szürke valóság. túl nagy fájdalmat. de földbe gyökerezik a lába. amit a levelek kiszíneznek. és azokkal a szavakkal adja át: a kurvának küldték. Perfúzióban öntik bele a 92 HÉT 93 TÉT . akik fagynak meg télen.TÉT (október) Eddig azt hitte. akiket szeret. rémületet vagy iszonyatot okoz. szemfenék. jöjjön õ is. nagy baj van. s már írja is a beutalót az ideggyógyászatra. És most tessék. Valameddig azért nem. amint virágot hoz neki. vagy hátra. öreg szülei és öreg kutyájuk. õ meg menekülne. Anja valamiféle vigyorral obszcén jeleket mutat neki. az egyik diákja. hogyan halhatna meg. segít Lilinek átöltözni. az ösvényen két fiatal férfi megy kézen fogva. és úgy tûnt. A tizenegyedik napon viszont betoppan hozzá Edit. hát tényleg meg kell bolondulni. hogy az egész október egy nagy hazugság. a parton nyugdíjasok sütkéreznek. Fejében képek váltották egymást: fõnöke. fõnökének kétértelmû ajánlata. éppen azoknak. akiket Lili szeretett. egy nõ. és hívja. ebbõl nem lehet kimászni. Minden megoldás túl nagy fájdalmat. két barnás és egy színes tollú. Hajnali három és négy között kibírhatatlan volt. Azon gondolkodott. most valamiféle lebujban becsmérlik õt. és elviszi az egyetemi orvoshoz. hogy valaki a lépcsõn fölvigye. A tóban úszik három vadkacsa. a valamikor csodaszép Judit tolókocsiban várja a színház elõtt. hogy kifizessék a fûtés költségeit. kiderült. látja saját magát. amint macskákat etet egy elmeotthon udvarán. a diákok.

és nem szabadna bevennie ezt a sok erõs nyugtatót. hamis. A román orvos hiába olyan türelmes. 94 TÉT 95 TÉT . gyümölcsöt. kitakarítja Lili lakását. Édesanyja Szatmárról eljön hozzá. Lili románul nem tud pontosan válaszolni a kérdésekre. bármit mond. elintézi. hogy két nap múlva hazaengedjék Lilit a kórházból. süteményeket. úgy érzi. három-négy nap békés tudatvesztés után már kimehet a kórház udvarára. (hézagok) A valószínûség helyei hézagok. s otthonról járjon be hetente kétszer kezelésre. amit végül mindig fölír neki. virágokat vesz.nyugtatókat meg a glukózt.

ahol ezeknek a szavaknak van jelentésük. s amikor ott van: minél inkább marasztalni szeretné. hogy kiengedjék. – Volt egy évfolyamtársam. és péntekenként soha nem ettünk húst. nem cselekvés. És ott voltak még a boszorkányszombatok. amikor a zsidók. Az anyja valahogy elintézte. – De miért? Miért ment el ilyen hirtelen? – Valami ideggyengeséget állapítottak meg nála. olyan rossz. az ünnepet ne akkor tartsák. vagy valamelyik nagyokos tanácsadójáé. ha húst eszem. 96 TÉT 97 TÉT . hol hallottam még ilyesmirõl. rosszul vannak csendben. hogy vasárnap lett a pihenés napja. az. de ha megnézzük. és bent akarták tartani a klinikán. miért mondta Daninak. akik nem piacképesek a nemzetközi porondon. szivi. – Jó. már ha megint a régi történeteket nézzük. az üzletek be vannak zárva. semmijük sem volt. Nagy Konstantin ötlete volt. na de a péntek az legalább köthetõ a keresztrefeszítéshez. a pihenésé. mondani lehet ilyeneket. hogy éppen szombaton … Ez azért jó. azt is mondhatom neki. – Marhaságokat beszéltek. szombat a teremtés hetedik napja. de ez életforma volt. de hát ezt már anyámék sem tartották be.(a büfében) – Nem tudod. a vasárnapok ilyenek is. amilyen úriembernek nevelték. nem tudom elképzelni. ha egyszer nem volt türelme kivárni. miért mondhatott szombatot az a pópa. hogy egy pohár víztõl jóllakottnak érzi magát az ember… Persze. (az elsõ szombat) Nem is tudom. hogy valami célból böjtölni. hát igen. – De nem értem. de a szombat. akkor már sokkal inkább a vásárlók kiállhatatlan nyüzsgése. és pénteken azóta sem esik jól. te hogy élsz? – Csak azok maradnak itthon. mit mondok Tamásnak. aztán átiratkozott Pécsre. élnek. gyászosak. õket legalább fizetik ezért. ez elkerülhetetlen… hacsak meg nem tudom kerülni a kérdést… igaz. hogy ha már a zsidó Jézusból istent csináltak is. de hogyan? – Miért. az biztos. hogy nem mondhatom el. nahát. még nagymamáéknál sem. mi van Lilivel? – Pesten dolgozik. csak megy az ember a puszta utcákon. nálunk nem. fél évet bírt itt végigszenvedni. az ünnepé. néhány éven belül itt… – Hagyd ezt a dumát a politikusokra. igaz. tökéletesen alkalmatlanok egy város utcái a csendre. miért nem eszem … Hazugság lesz. ki kell találnom délig. itt is élnek emberek… – Élnek. pedig õk nagy katolikusok voltak. nem tudom. – Miért csodálkozol? Itt mindenki elõbb-utóbb megpattan. amihez tarthatták volna magukat. – S néhány élhetetlen alak. csak azért. egész héten azt várja az ember. mert egyébként mi van?. hogy ne szombat legyen. és mintha kicserélték volna. hát azok távolról sem böjtöt jelentenek. anyámék az egyik legvesztesebb generáció. jó. hogy elment… – Mi? Ki? Ja.

Minden betût rendesen kiír. a felületes gondolkodás ambiciózus logikája… Miért. honnan is tudta volna az én címemet? Gábor semmit nem mondott. Nem értem. Persze. Csupa érzelem ez a levél. S azt még kevésbé értem. jobb. Mikor én is pont olyan vagyok. Hát. nem fogja firtatni… csak az a baj. a nõk így szokták. Hogyan? Mikor mindent szétbaszott. mint a tanító néni. Elalszom tõle. Anjának válaszolnom kell. (p v q) Persze. mint amikor ünnepel az ember. akkor valakinek az élete rendbe jön?. 1. most meg azt kívánom. se bezárni. mire jó ez a p v q. igaz. Persze nincs meg a postaláda. hadd múljék el minél hamarabb ez az idõ… mintha nem akarnék élni… ha sokan nem akarunk élni egyszerre. miért. Milyen gyerekes írása van. amikor ideadta Anja levelét. akkor tartóztatná. mindegy. az öreg lerúgta. ez még szarabb. Hát azért. ha járok egyet. mint õ. Jó kis csaj. S még csak ezután jön a modális. logikus. Ezt a rohadt kaput se kinyitni nem lehet rendesen. miért pont rám önt ennyi érzelmet. Formális logika. 0. 98 TÉT 99 TÉT . Kijelentések. ne gyûlöljem. mert megkért rá. vissza a logikához. Na.vagy amilyen flegma. Anja azt mondaná. Hát igen. Hamis. hogy annyira várom a naplementét … pont fordítva.

Ahogy fogy ugy nõ hord. Fuss a gyilkos erdötöl. Ne halgas a szóra mely önmagát vakítja – fordulata örvény s önmagát emészti benned. Mert nem bûvölet mely ölel [?] ízlel [?] s teste – Testét kinája eledelül. Vagyok. hogy nem jó mert durva és könyörtelen. Te kiemeltél magadból engem és magamba zártál [a zártál áthúzva] emeltél Téged De nincs szám és kezem a kenyérhez orom s fülem a kö [?] nincs látásom. fehér lap) Mikor kergetnek a képek és érzem. arca. mint a viznek természete beszív a föld. a holbéli arc tekintete. Látod. majd az égen látlak újra. Mit látsz a szivtelen gyilkosba ki én vagyok Pengéje pálcája tekintetének s hangjában túlnan. Nem érdemlem meg közellétedet. hogy a lélegzetedet szeretem csak de tulságosan kötõdöm a földhöz. e délután a mozdulat betû korcába kapnak a szavak. mert mindig benned mosom meg arcomat frissé teszel és tisztává.(Dani levele. akkor – most: leveleid ívére hajlok. Látod az igazért szavak hajba kapnak szavak ha már bolondos a levél rajz kicsi hogyan mesél ázik-e fázik-e mamája neki szinû add 100 TÉT 101 TÉT . Huszonegy éve gyilkol. hogy nem addta áldozatnak jelét – áldozata lessz önmagának. szeretném mondani.

síelni valóban jó. hogy húsz éve ugyanabban a szerelésben jár. közben meg mások síléceit meg ancugjait nézi. már csak éppen ez hiányzott. és Anja válaszára csak megvonta a vállát. Akkor neked tényleg ne rendeljünk semmit?. Anja ugyan kissé unalmasnak találta az estéket. De hát Anja nagyon szeretett síelni. az egész egy hosszabb hétvége. hogy nem számít. síelni. Anja szíve szerint nem engedte volna meg magának. a könnyed társalgás. elõször valami új fogyókúrát sejtvén a dologban. és ez itt valahogy kétértelmûen számít. ahogy a liftbõl firolják az embert. Tamásnak egyszerûen örömöt okozott. minden rémisztõen drága. De hamar kedveskedve-aggódva hozzátette: víz helyett én inkább cukormentes gyümölcslevet innék. s amikor a többiek betértek egy capuccinóra vagy egy sörre. õ egyszerûen vizet ivott. s miért pont szombaton?. kimondottan élvezte. aznap õt is magába szippantotta a beszélgetés. a Tátrába. és azok is az övét. hogy nézik az õ tökéletes és merész technikáját. a jó italok. miért ne mennének. mert mindenki csak éppen bekapott valamit reggelire. kér- dezte Tamás péntek este. Kati viszont értetlenkedett. úgy számít. Anja is. Plusz az alkohol. És amikor lefelé jön. az esti étterem. az nem jó. és egyébként is. Péterrel és titkos új barátnõjével. fõleg az a kellemes zsibbadás az egész napi mozgás után. Elõbb azt gondolta. mondta. a hó. 102 TÉT 103 TÉT . például a sorban állás a liftnél. De az egész páváskodást elfeledtette néhány pillanatra a lesiklás gyönyöre. És ezek a dolgok nagyon jók tudnak lenni. Így gondolta. Így is lehet élni. de indokolni nem indokolta.(síelni jó) Tamás és Anja elmentek síelni. La jouissance. és Tamás is. a Tátrába meg profi pályák vannak. és a sapkák és napszemüvegek felhozatala. A szombati nap nem tûnt fel. ugye? Pedig megcsinálta rendesen. érezni. Mennyire nem illett ebbe a közegbe a böjtje. szombaton nem jó. de a síturizmus rossz érzést okozott neki. egész nap síeltek. a meleg ruha. miért ne volna jó. gondolta Anja. hogy az ember megengedheti magának. föltéve. elkezdte kérdezgetni: s hetente egyszer tényleg csak vizet iszol?. de inkább másnap. Tamás a sídivattal a legkevésbé sem törõdött. Egy pillanatra egészen furcsa volt a tekintete. síeléskor mindig este van a nagy vacsora. valami Katival.

Élettartama 10 év körül van. Nagyon sok állat kellett egy palásthoz. kedveli a vizek közelségét. mert Dani szinte olvashatatlanul írt. hajnalban és alkonyattájt vadászik. akkor is folyton elmegy. és bármilyen késõ van. És Anja nem szánt elég idõt arra. megnyugszanak. már be is vágta maga mögött az ajtót. hogy enni adjak neki. inkább hallgatok. most már jöjjön haza – 104 TÉT 105 JÓD . teljesen szétitta magát. csak a farka vége fekete. Mustela erminea. Éjszaka.09. aztán: a szekrénybõl veszem elõ mékámat. és a borítéknak ezt a felét (a hátát) telerajzolta kusza szavaival: én te vagyok s benned élek.01. a Gábor címére. csak én fekszem nyitott szemmel.12. Mindenem … Szakasztom. igaz. A férfiak a sok italtól mindig nagyon éhesek. hogy ha késõn is. Az egér nem védett állat. de akkor elbukik. bár az ilyesmi. földalatti járatokban lakik. Védett állat. May mert kacatjaim dobom. A hermelin 40 cm körüli hosszúságú kisragadozó. a bélyegeken rajz: barna-fehér hermelin szürke egéren tapos. Ha beszabadul a tyúkudvarba.97. hanem az egészet egybe adta oda. A heraldikában kedvelt motívum. hogy miért is ilyen ez az élet. jóval többét. azt mondják. de ha esznek. húszévesen az apja is finom volt… az a nõ ott Kolozsváron nem tesz jót neki. a szatmárié 03. tekintettel a hermelin kis méretére.98. madárfiókákkal és tojásokkal táplálkozik. abban a borítékban. A borítékon a kolozsvári postabélyegzõ dátuma 31. már csak ütni van ereje… csak Dani valahogy ne követné példáját. itt kell lennie mellettem. A szatmári pecsét köré Dani napsugarakat rajzolt. ha hajnaltájt is. Fõleg apró emlõsállatokkal. szeretném. Részint mert Dani el se küldte õket. Az egér neve nincs feltüntetve a bélyegen. Dani is azonnal elalszik. én fölkelek. Téli bundája fehér. ha itthon van. mint ahányat elfogyaszt. üres a ház nélküle. látnom kell. Még nem vagyok öreg. itt jön egy nyíl és utána: (közbe) ügyelek a szélekre. Jól úszik. Részint meg azért. kisebb madarakkal. de megérkezik. de ha csak egy szót szólok errõl. de most már eleget hallgattam. Persze. amelyben Anja küldött neki levelet. (ahogy az apja) Haza kell hívnom valahogy. öröklõdik… de hát olyan finom gyerek.12. de legalább tudom. A kolozsvári postabélyegzõ két egyforma bélyegre van pecsételve. átharapja a tyúkok torkát. ha egy erõs férfi… ahogy az apja… most már nem. aztán: A böj végsõ ideje 41 nap. Prémjébõl készítették a királyi palástokat. hogy azokból a vonalszerû ábrákból szavak rajzolódjanak ki.JÓD (a hermelin) Dani leveleit nem tudta elolvasni.

hallgatlak. ugye tudod?. ha mondom. hogy mit tud az a nõ. Álmod – legyen kimondhatatlanul hozzám kapcsolt. aki csak az életét áldozta a fiáért. majd rendezünk egy nagy mulatságot születésnapodon. hogy tanulok? – Egész nap tanulhatsz. 106 JÓD 107 JÓD . és mindenkit meghívunk. ha nem leszek többé… – Anya. anya. (Önzés / de Most örökké fogom a kezed) (szcéna) – Csak annyit mondjál legalább. Most székre esetten vagyok boldog magamban – ez is az a csupaszság de ragaszkodásban több – Több a húyához kozziával Most hívtalak – Most a nohszofa szólt – Elképzelhetetlenül fontos a lélegzeted. ha megismered Anját. egy senki. jó?. hogy meghallgass engem is. az én életem nem elég érdekes. mert én már nem mondhatok neked semmit. Kedvesem. mert én csak egy egyszerû nõ vagyok. nincs semmi baj. de mi az. egy ilyen élet. – Az elején mindig azt hisszük. én nem vagyok fontos. nyugodj meg. nem látod. az a nõ idõsebb. hogy így az ujja köré tekert. ugye?. – Persze. hiszen te vagy nekem a legfontosabb. senkinek nem fog hiányozni. kockás lap) Ha aszt a boldog csupaszságot tudnám adni akkor hivatkoznék a fehér lapra. meglátod. hogy jó lesz. hogy idegesít. ahogy akar… – Hányszor mondjam. egyáltalán nem hiányzott egy ilyen zavaros kapcsolat. de hát szembe kell nézni a tényekkel. jöhet is. mehet is. majd meglátod. – Hagyjál már ezzel.(Dani levele. hogy mit fogsz csinálni. ez most nem olyan. minden jó lesz. – Neked most magadra kell gondolnod. nyugodj már meg. aztán mégis mindig olyan. te is meg fogod szeretni… – Nem. nem. mint te. úgy táncoltat. – Jó. tessék. meglátod. ugye?. nincsen semmi baj. kérlek. nem akarom látni se… – Dehogynem. hiszen tudod. Tudom. most két percet kérek. – Hagyjuk ezeket a bölcsességeket. hogy nem olyan. fiam.

108 JÓD 109 JÓD . és akkor meglátod. ennél jobbak egymáshoz emberek nem is lehetnek. mondta. csak át kellett ölelnie az asszonyt. simogatta. hát elment hozzá. csak az anyám fekete szeme. és egyre inkább gyûlölte anyját. sokáig ugyanez ment anyám és apám között. De nem érzett semmit. és Dani rettegett. vagy az ágyra vetette. s mondta. és belément. aztán újra kezdõdött. mint ezeket a kitöréseket kezelni. Késõbb tudtam meg. csókolgatta. amit mondania kellett. és amikor már csak ritkán jött haza az apa. Tulajdonképpen szinte mindegy is volt. itt egy határt nem ismerõ önzés és egy védekezésben kiszáradt lélek tehetetlen egymásra utaltságát látom. kicsi anyám. Minden erejével azon volt. csak a pénz. és már nem volt képes a jeleneteket így megoldani. És Dani egyre inkább gyûlölte apját. hogy jaj. a böjt. egyebet sem tudott. Mikor kisfiú voltam. mert szegény már csak ütni volt képes. és már tudta kezelni. Aztán hallott a pópáról.és finomabbnál finomabbakat fõzünk. utána néhány napig béke volt. azt hittem. na igen. és duruzsolt a fülébe. Mondta. Jó lett volna nem látni õket. akkor az anyja Danival kezdte el. és nem értette anyját. mit mond ilyenkor. persze apám hamar lefogta. de láttam. csak a teste van ott. te meg én. ha kibírja egyáltalán. és Anja is el fog jönni. apám átölelte anyámat. hogy semmi nem számít neki. és sajnálta apját. mintha meghalt volna. csak mondta. és eljön mindenki. Amikor elõször láttam így õket. hogy ilyenkor ne legyen. hogy õ is egyszer belémegy. de nem sok értelme volt. az asztalnak vagy a falnak lökte. Az elején kicsit tiltakozott. aztán hisztérikusan ütni kezdte apámat. de anyám nem enyhült meg. a süket öreget semmi nem érdekelte. hogy nincs miért aggódnod. végül megadóan hüppögött Dani vállán. meg a szája beszél. ott rángatózott. nem. kicsit szabadkozott. Dani meg simogatta a hátát. kicsi anyám… (anyám fekete szeme) Dani jól ismerte anyja kitöréseit. két téma volt: a nõk és az ital. mi ketten.

Mind törhetetlen szívem akár a pillanat. Mert ugy adod hogy már. Minden sejtedet meg szeretném érinteni. Kimondhatatlan sikolyban Hullámok hullámaival ahogy Nekem csapódsz Ahogy morzsolódom érzed úgy nyerj új partokat – tartalak. Valami ellenkezik bennem hogy milyen az hogy engem meg kell védeni. spirálfüzetbõl kitépett három lap) Drága gyermek Tegnap sokat táncoltam – Gábor fektetett le. oly jó megcsókolni nyolcszor a szád – a betûkig csupaszítani – írás közbe veled botladozni – betûk közöt. Mindig te ölelsz pont ugy ahogy a botot tartja az a Vak nõ. Pontosabban. (Dani levele. Ugy védesz mint a partott a tenger.(ahogy a botot) Mindig te ölelsz pont ugy ahogy a botot tartja az a Vak nõ. A legfontosabb szavaimat írom le – de nem akarom hogy ez a levél olyan legyen mint egy bálterem. a szavakat sodrásba helyezõ harcmentes zenéje zene te vagy A tehetetlenség: a düh s kétség melegágya elárulva érzi magát ha adod. 110 JÓD 111 JÓD . a Nap ébresztett Te öleltél. Nagyon szeretnélek tartani Kedvesem. Tudom hogy ez a védelem más.

de mindhiába. nem. telik az idõ! – Telik az idõ. – Pont. veled mi lesz? – Veletek vagyok. Inkább megpróbálok benned élni. – Mint az apja. – Ki böjtölne érte. – Ha gondolod. igazi férfi. nem is egyszer. Nem épitek fel várat egy világot – belezuhannál. Dûhének az alapja a kétségbeesés és Hejtelenség. elárulja magát – s tehetetlen Ha egy ponttá zsugorodsz. segíthetünk. – Csak az apja. még ha nem teljesen úgy is adta. – Velünk vagy. igen. – Titokban marad. – Igen. – Titokban marad. – Döntened kell. 112 JÓD 113 JÓD . mint az apja. igazi férfi legyen õ. ki is böjtölhetne érte. Megértettem hogy mindent megmutathatok neked. Megpróbálok hozzád imádkozni – a beszéd legszemélyesebb és legcsupaszabb foka. erõs. – Csak ne böjtöljön senki érte. ne õt. – Segíthetünk. õt ne. olyan lesz. Szeretettel [és Dani aláírása] (kórus) – Miért nem mondod meg neki? – Igen. igen. A tehetetlensége arra kényszeríti. – Hogyan? Jaj. mint az apja. – Velünk vagy. de veled. hogy elárulva érezze magát csak így tud megmaradni a részleges – pontosabban hullámokban fellépõ emberi szeretett. az apja. én is félek. – Az apja. mégsem. igazi férfi legyen õ. ha gondolod. És ha megbántja életének legfontosabb emberét. segíthetünk. – Ha nem vigyázol. miért nem mondod meg neki? – Megmondtam már. hadd nõjön fel.A testvéri szeretet a legtisztábban várja. ha gondolod. hogy késõbb kitágulhas az értö követi a pontott. igazi férfi legyen õ. De csak úgy kérhetek hogy ha benned élek – Neked kérek. nem is egyszer. mit tehetnék. döntened kell. – Erõs. legyen erõs. nem. – Titokban marad. – Én is félek. de veled mi lesz? – Erõs.

(ki a címzett) Dani leveleit nem tudta elolvasni. megtudja-e abból valaki. Részint mert Dani szinte olvashatatlanul írt. hogy ki a címzett? 114 JÓD 115 JÓD . mert Dani el se küldte õket. aki el tudja olvasni a címzést? S ha el is olvassa. Most. hanem az egészet egybe adta oda. honnan is lett volna Daninak borítékja? S ha mégis lett volna. a Gábor címére. – IRNI.– Velünk vagy. – Veletek vagyok. van-e olyan postás. ebben a novemberben ébredt rá. abban a borítékban. IRNI. IRNI. És Anja nem szánt elég idõt arra. hogy azokból a vonalszerû ábrákból szavak rajzolódjanak ki. amelyben Anja küldött neki levelet. Részint meg azért.

de nem hallottam. az anya most a nõ felé fordul: Kérlek. Ha nem vár. nagy fekete felhõ. hogy ma jövök. ne nézd a rendetlenséget nálunk. vagy ha nem. leesne a kõ. köszönöm nem kérek. reggel kilencre érkezik Szatmárra. nem. Mintha fölismerne valakit. jobbján az anyja. sok ismeretlen ember közé. meg a történetek. ráadásul ma szombat. A nõ megköszöni. nem volt hideg a vona- 116 KÁF 117 KÁF . hát akkor rajta. mindig rosszul viseltem az ünnepi ebédeket. de hát most hova is utazom?. Kezicsókom. és elindulnak: középen a férfi. majd újra visszaszállnak a fehér-fekete földre. hé. várni. mutatja neki a férfi. kiabál nevetve a nõre a férfi a busz lépcsõjérõl. egyáltalán nem értem. bennebb szántás. Minden szóból átlagban tíz ellentétes másik szó következik. A nõ hallgatja anya és fia beszédét. és kilenckor vár. csak nem küldte el. kétoldalt alacsony házak. A buszon mindhárman állnak. mondtam neki. utána meg szépen megszakadna. pedig szeretnék. hogy válaszolt. másfél méter. Hát megjöttél? – kérdezi a férfi mosolyogva. és nem válaszolt leveleimre. Hadd mutassalak be az anyámnak. A nõ is leszáll. leszállunk. mi sem egyszerûbb: Hova tetszik utazni? (egy méter. Azt mondta. a férfi megáll. gyere csak. jaj. két hete együtt takarítunk. a nõ lemarad néhány lépéssel. a férfi és anyja tovább beszélnek. mikor lehetne vasárnap is. három hete nem láttam. és én nem tudtam visszahívni. hogy valakinek ne legyen telefonja?. mit is. mert valamit rosszul értettem. az ott a házunk. de nyugodtan tegezzél. hogy csak nem küldte el?. temérdek varjú szemelget benne. hátul. Szervusz. iszonyú hosszú idõ. mondja a férfi. akkor nem. miért éppen szombaton rendezi meg az anyja születésnapját. a nõ mosolyogva feléjük fordul. Dani már rég beszélgetne vele. úgy nyújtja az idõsebb nõ felé a kezét. Végül csak néz ki az ablakon: hosszú. jól utaztál?. mindenesetre abban megegyeztünk. Az idõsebb nõ rezzenéstelen arccal végigméri. illetve azt mondta a telefonban. az egész rokonsága ott lesz. Látod. hogy közvetlen szavai ellenére nem tesz egyetlen gesztust sem (például nem nyújtja a nõ felé a kezét). nem. pedig milyen jólesne a termoszból a forró tea. Mintha ott se lenne. másfél méter) A nõ körülnézett a peronon. Mi az. abban a régi házban nem gyõzök egyedül takarítani. Az anya valamit mond a férfinak.KÁF (hova) Öt óra vonatozás. hozzá tartoznak. várni fog az állomáson. A nõ is mosolyog. már ha nem késik. mondja. a szívek szoktak megszakadni. A távolság közöttük egy-. minden vackot kidobtunk. hát majd megtudom. biztos gondolatban írt nekem. akkor nem fogom megkeresni. de mégsem? Igen. Feltûnõ. Leszállunk. még három óra. És mondd. az elég durván rászól. Az anyja már lent áll. ebben a sorrendben. különben is. vagy õ már nem tartaná a böjtöt?. mert egymás felé indulnak: a nõ és egy férfi. az elsõ vonattal jönnék is vissza – nagy kõ esne le a szívemrõl. mellette meg egy idõsebb nõ. létezik. megfagyok addig. a kõ törik. de megszakadt a vonal. persze én képtelen vagyok barátságos lenni. egyenes út. kérdezi az anya a nõt. néha fölrebbennek. A férfi közbeszól: Egyáltalán nincs rendetlenség. balján a nõ. Azokat a leveleket megkaptam. nincsen semmi baj. Buszra várnak. kedves öregasszony. hát akkor menjünk. így valamilyen formában hozzám is.

meg kávéztam is. hát meg is harcoltál biztos érte. majd helyére löki a kaput. mondja az anya. mit innál. hozom máris a kávét… – Köszönöm. persze. õ akarta. mondta Dani. (sicut uter in fumo) – Nem értem Danit. te tudod. ezt a ruhát is tõle kaptam. a sarkokban tényleg ott azok a foltok. na hallod?. hogy neked milyen jól megy. – Ó. hogy be tudjanak menni. voltak szendvicseim. A férfi is belép. Dani mindig ilyen ragaszkodó gyerek volt. látod?. beszélek. milyen alaposan dolgozott! Még a falat is át akarta meszelni. hát. és a nõ követi. én betegnyugdíjban va- 118 KÁF 119 KÁF . de hát nem lehet mindent egyszerre… Na de beszélek. Most is két hete takarítjuk a házat. – Köszönöm. – Igen. szegény Daninak viszont még tanulnia is kell. igazán van mire költenie egy húszéves fiatalembernek. nem igaz?.ton? Dehogynem. de a vonaton ettem. de õ csak bolondozott. látni egy anyának. hogy ne az öreg anyjára költse a pénzét. És mondjad. Gyere. nagyon jól áll neked. nekem már igazán mindegy. s azt se kérdem. hogy a fia mindent megtesz érte. meg dolgozni is. pedig mondtam neki eleget. Most is elrohant valamit még vásárolni. és folytatná. de nem kérek. Látod. s ha láttad volna. attól függ. most nehéz munkát kapni. A férfi fölemeli a kaput. hogy hol látok én öreget. miért is kellett neki mindenáron ekkora felhajtást rendezni. mit ennél. Kolozsváron is olyan nehéz az élet? – Hát. akin pompásan fest ez a ruha – szerinted még járhat ilyenben egy korombeli nõ? – Hogyne. – Az jó érzés lehet. gyere. de már ott állnak a kapuban. – Jól van. válaszolja a nõ. persze mindenhol nehéz. – Semmit nem kérsz? – Köszönöm. mert õ csak egy szépséges anyát lát.

elég rossz állapotban van. nehéz lehetett. mesélt-e neked az apjáról… – Nem. virágos. A konyhában három lány volt.gyok. Végül elszánta magát. Ugyan. habár õ azért egészen más mint az apja. Hiába. hogy egy hónapon át semmi. A férfi hamarabb hagyta abba a vigyorgást. Kilépett az udvarra. van úgy. Amint valahogy elkezdett csörgedezni. és meglátja. merre menjen. itt van. nem?. szétvetett lábakkal. – Nehéz… Biztos nem kérsz kávét? – Biztos… de. csak annyit említett. persze amikor van megrendelés. még a villanyra sem elég. odament. csak hát még fiatal. nem mesélt. 120 KÁF 121 KÁF . csak kidüllesztették a hasukat. ne ijedj meg… (nem volt ajtaja) Anja a szobából a konyhán át jutott ki az udvarra. ilyenkor a vére is hajtja. vállalok itthon varrást. nem tudom. Azt mondta: nadara dilló. a másik kettõ az asztalnak támaszkodva cigarettázott. köténnyel. néhány lépés. csak másféle. virágos szoknya volt rajtuk. hát ezért muszáj Daninak is dolgoznia. s egyre jobban koncentrált. de míg kicsi volt… – Igen. Háta mögül az egyik lány utánakiáltott: menjen csak elõre. s csak állt. gondolta. a nõvéreim is ezt csinálják. Néhány lépésre Anjától megállt. Anja köszönt nekik: sziasztok. valahogy legyen túl rajta. el tudom képzelni. mint a szoknya. a vécét hol találom? – Ja. Anja egészen tanácstalan volt: a fabudinak nem volt ajtaja. – Már tíz éve. ki nézne. Most már könnyû. Hosszú. majd nyugodtan besétált a házba. egy férfi bukkant elõ vigyorogva a ház mellõl. pedig az volt az álmom. van kitõl örökölnie. nem fizetnek sokat. de hát mi az a nyugdíj?. És azóta egyedül kínlódom Danival. és olvasni is szeret. úgy érezte. ne haragudj. Nagyon szép lányok voltak. persze: kint van az udvaron. az is színes. az egyik a régi sparhertnél kavart valamit. nézd. felül színes blúz és mellény is. és nem válaszoltak. hogy az iskola után tovább tanuljon. nagyon jó feje van. A tekintetét persze nem vette le az ülõke fölött szerencsétlenkedõ nõrõl. nem ment. ugye. Próbálta Anja leállítani a pisilést. s lehúzta a nadrágját. Mintha ezer szempár lesné. Hát igen. hogy nem lakik veletek. valaki nézi. de legalább itthon dolgozhatom vele. kimész és meglátod. aranyosak. A lányok jól megnézték. de most már ez nem sikerült. Egészen komoly lett az arca. ilyen kis mütyüröket készítek egy káeftének. egy szavam se lehet. színes.

de õk zavartalanul nevetgéltek. Tamás soha életében nem viselt nyakkendõt. mert ebben a boltban nem kaptam ananászkonzervet. Végre itt vagy. Most már mennem kell. ilyen az én fiam. mi nõk. megkérdezte az árát. Már amennyire: egy méter. A szobában meglátta Danit. nézelõdjünk egy kicsit. A piacon zöldséget és gyümölcsöt jóformán nem is árultak. nincs messze. a nadara dilló nagyjából azt jelenti: ne félj. Dani hamar megtalálta. honnan tud Tamásról? Még mit mondhatott neki Dani? Közben meg hadarta a szokásost. Keringtek egy ideig a standok körül. aki megnézte õt. Háttal állt. mikor az anyjáék odaér- 122 KÁF 123 KÁF . Mesélt valamit a lányoknak. csokoládék. és természetes mozdulattal belekarolt Anjába. kesztyûk. Látod?. (a piacon) A konyhában a három lányon kívül ott volt az a férfi is. menjünk ki mind a hárman a piacra. Anjának muszáj volt elmennie mellettük. és arrafelé irányította lépteit. a konzervek ugyan már megvoltak. hogy igazán nem kellett volna. arra gondoltam. s mire Anja észbekapott volna. leginkább kínai áruk voltak: lakatok. ugye. Körülnéztek. Gyere. mondta Dani anyja. nem jön-e már Dani? Ugyanott állt. mintha észre sem vették volna. már egy kék-lila mintás szintetikus nyakkendõt nyújtott feléje: Tamásnak küldöm.(nadara dilló) Tudod. sapkák. zsebkendõk. másutt cigaretták. butus. de azért köszönöm szépen. törülközõk. mondta Anjának leplezetlen büszkeséggel. milyen jól néz ki? Borzalmas volt. amit keresett. hogy végre Dani mellett lehet. másfél méter. mondta Anjának. Egyáltalán. Dani anyja ezt-azt megfogott. lelkem. elemek. de õ volt. Anja megörült. ahol eddig. megint másutt pufajkák. de egészen belemerült az eladólánnyal a beszélgetésbe. mondta a lánynak Dani. neszkávék. és engedelmesen betette a nyakkendõt a táskájába.

akinek ilyen apja van… Ne töltsek mégis? … Nagyon összeszoktunk a fiammal miután az apja itthagyott minket. ez jólesett. jó?. meglátod. még egy utolsót. hogy fényképezze le õket. (még egy) – Most pedig itt az ideje. de hát ott tanul is. de majd megkereslek. de Budapest mégiscsak Budapest… na. mert szerintem nincsen. nem örülök ennek. nem értek hozzá. annyit hányódott egyik iskolából a másikba. oké. – Miért nem? – Nem szabad. még mindig egy ágyban alszunk… persze azért õ sokat van Pesten. jól neveltem-e fel. jól fõz a fiam. és a lány nevetett. õt ölelték kétfelõl Dani és Anja. hogy koccintsunk: likõrt vagy vodkát iszol? – Köszönöm. hogy Kolozsvárra járjon egyetemre?. Középen állt Dani anyja. nem tudom. ugye? 124 KÁF 125 KÁF .tek. meg pénzt is keres … szerinted van értelme. hányféle étel lesz. egyiket sem. amit õ csinált. köszönöm. Amikor hazaértek. na jó. egy egészen keveset… – Hát akkor szia! – Isten éltessen! – Huhh. hogy nem kérsz? Ez a Dani. és mondta. de hát nem csoda. Na még egyet… biztos. volt amit a húgom lányai. Dani. tényleg ne töltsél nekem. várlak. hármukat. Dani hívta az egyik unokahúgát. segítesz nekem. megtiltotta az … – Á. terítsük az asztalt. volt. aztán gyere. attól egy kortyot igazán… – Nem.

Ilona! A húslevest nem gyõzték dicsérni. és táncolj is. nyelvek. És újra falatok. szívembe tekints. ugye jó lesz?. aztán felhangzott magnóról a zene. föltétlenül táncolj – azzal anyja vállára tette kezét. Akkor gyorsabban adtuk és rágtuk a falatokat. és vigyázol magadra. hajnalig. de mindig csak kapott falatot rágtunk meg és nyeltünk le. 126 KÁF 127 LÁMED . annak szíve sincs. hogy éjfélkor beállítson. mindig volt benne valami furcsa. egy óra múlva indul a vonatunk. Már több mint negyven perce lement a nap. éreztük egymás éhségét. a paradicsomból kiharaptunk egy-egy darabot. és mulassatok jól. És éreztük egymás szomjúságát. Nem. A vonat nem volt zsúfolt. hát menjenek azzal az idegen nõvel. bár tõle kitelik. és jobbra-balra fordítgatta. tele szájjal? Még meleg volt a házikenyér. és most nekem is két hétig Kolozsváron kell lennem. de ne izgulj. krumplipüré és különféle mártások. a férfiak vállat vontak. és egymás szájába adogattuk. rápakoltuk a gondosan csomagolt útravalót. fogak. akkor másképpen csillogott. jól van. megfogtuk egymás kezét. és akkor. (a nagy evés) Mihelyt kiléptünk a kapun. és eltûnni. meg karajszeletek. És újra ujjak. Eddig mentünk el. õ aztán tud mulatni. az újabb húsfalat áfonyalekvárba mártva. ki érti ezt? A nõk összesúgtak. az ízeket egymás ínyén. legalább magunk közt leszünk. és kezdtek a vendégek az asztalhoz ülni. kár. akkor átöleltük egymást.LÁMED (vége lesz egyszer) Amikor már mindenki megérkezett. hogy kinek nótája nincsen. töltesz nekem is egy pohárkával étvágyhozónak? Mindenkinek van pohara? Hát akkor Isten éltesse a drága ünnepeltet. mindent beszerezni. közben bor. csak nem itt – megállás nélkül beszélt. Megrendezni egy születésnapi bulit. minden jóban az a rossz. ezt sose felejtsd el cákk-cákk cákk cákk-cákk cákk. beszélni egyáltalán nem beszéltünk. és volt. és hogy minden rosszban az a jó. és bort adtunk egymásnak inni. volt tánc is. hogy az anyjának ne legyen alkalma közbevágni –. hogy nincs itt Pista. Lenyaltuk egymás ujjait. volt mit enni-inni. egészségedre. ki mit kért. torkok. ha nem hiszel a nótában. Lassan kezdtük. hagyjál már. jól van. úgyhogy mi is veletek vacsorázunk. hogy vége lesz egyszer. muszáj Anjának még ma hazaérnie. sör. Csillogtunk a zsírtól. végre ehettünk: fehér kis abroszt terítettünk az ülésre. igen. gyomrok. találtunk üres kupét. kis falatokat törtünk. a ropogósra sült csirkecomb. nyelõcsövek. nem hagyják elrontani az estét egy ilyen kölyöktõl. mert Marikáék mindenbõl pakoltak nekünk. jobb is. volt szárnyashús is. eszem a szívedet. és hallgattunk az állomásig. És jött az újabb kenyérdarab. És újra kortyok. Magyar ember. az anyja meg kipirult arccal nevetett. Eddig. utána jöttek a sültek. aztán a lányok behozták a tortát. Marika. taps. Az uborkából le-. õ dúdolt. Dani odament az anyjához: nekünk sajnos most mennünk kell. Eddig még soha életünkben ilyen komolyan nem ettünk.

a lényeg: a Grand szállóban. Megvan? Azt is el kell még képzelni. melynek végtelen számú szobája van. a 3-as lakója költözik át a 6-osba. most nem mesélem el. hogyan. minden páratlan számú szoba ezzel kiürül. a paradicsomot mi is szeressük. és válaszolt is: jawohl. Így: az 1-esbõl megy a vendég a 2-esbe. hogy semmilyennek. csak egy szuperfeladatot kell végrehajtani (a szuperfeladat per def. végtelen számú (jóllehet megszámlálható végtelen számú) szabad szobát. a többi logika. az következik. a 3-asét a 4-esbe satöbbi satöbbi. Mi több. szóval csak egy szállodát kell elképzelni. mindig lesz hova költöztetni a sor végén levõ embert. mivel végtelen számú szoba van. Ennyi. végtelen számú lépés elvégzése véges idõ alatt): az 1-es szoba vendégét át kell költöztetni a 2-esbe. Végtelen. hogy mindegyik szoba foglalt. mormogta maga elé Hilbert. csak tessék! (A páratlan pozitív egész számok halmaza megszámlálhatóan véges. így az 1-es szoba szabaddá válik. a nevét nem kell elképzelni. Mert abból. kicsit változtatva a szuperfeladaton. maguk matematiku- sok javíthatatlanok. Herr Hilbert. 128 LÁMED 129 LÁMED . hanem. hogy Grandnak végtelen számú foglalt szobája van. azóta nincsen matematikai élet. végtelen számú üres szoba van. Hogyan? Hát egyszerû. Senki nem ûzhet ki bennünket a Cantor teremtette paradicsomból.) S még ennél is végtelenül több szabad szobát lehet létrehozni. amire David Hilbert azt válaszolta. ahol minden szoba foglalt volt.(a Grand Hotel) Képzeljetek el egy szállodát. a 2-esét a 3-asba. csak tessék. és a salátástál felé nyúlt. s igazán jól választott. hogy milyennek találja a göttingai egyetemen a matematikai életet. mióta a zsidó befolyástól megszabadították. a 2-eske hurcolkodik a 4-esbe. David Hilbert adta ezt a nevet. hogy mindig van egy szabad szoba. nincsen. hogy ez jó. nem csak egy szabad szobát lehet így létrehozni. satöbbi. És látá David Hilbert. satöbbi. Aztán 1940-ben megkérdezte tõle a birodalmi oktatásügyi miniszter. á. vonta meg kedélyesen a vállát Rust. Bernhard Rust. úgy hívják: Grand Hotel. Rust valamit hallott belõle.

akinek az anyja zsidó. – Hát jó. de ez utóbbiak eltûntek. több. pusztán egy szám keresése: hogy a részecskéknek vajon mennyi volna is a tömegük. Kevés. Szétment. de betér a zsidóságba. De nem definiáltad a Grand Hoteles példázatból azt. A sûrûsége (a nyomása és a hõmérséklete) végtelen volt.5 milliárd éve jelentek meg. és a csillagászati objektumok egyre távolabb kerültek egymástól. Ez hoszszadalmas folyamat. és kiderült. a téridõ görbülete is végtelen volt – vagyis semmi értelme nem volt mérni a távolságot és az idõt. Sok.5 milliárd éve. 1961-ben elõször hagyja el az ember a Földet. – Zsidó az. ami szimmetria egy extra dimenzió bevonásával: ha xy=yx-szel jelölünk egy közönséges szimmetriát. és az is kiderült. hiszen a zsidók szerint az Úr. számon is fog kérni rajta az Úr. Nem biztos. vagyis 13. – Jó. akkor a szuperszimmetria: xy=-yx. A Nap 5 milliárd éve keletkezett. hogy „zsidó”.(számok) – Kezdetben (t=0). A t=0-ban felrobbant ez a végtelenül sûrû és forró tûzgömb. de azért ez is egy szám: a világegyetem 95%-a sötét energia és sötét anyag. áldassék. létrehozva az elsõ atomokat. 12-10 ezer évre tehetõ. ûrhajóval. még kevesebb – ez a mínusz végtelen iránya. hogy a jelöltet lebeszélje. És amit most mondok. még csak nem is szám. – Vagy? – Nincs semmi vagy. Nagyjából 500 millió éve indult fejlõdésnek a többsejtû élet. Az elsõ homo sapiensek 2. hogy van szuperszimmetria. értem. mint az antianyag. kevesebb. Egyre többet tud. vagyis prozelita lesz. nem csak a zsidókat részesíti az eljövendõ boldogságban – akkor meg minek venne valaki magára még 613 törvényt. még több – ez a végtelen iránya. hogy kialakult a mezõgazdaság és az emberi civilizáció. s a rabbi mindent megtesz azért. hogy köthetõ ehhez a gondolatmenethez. 7 billió évvel ezelõtt (plusz–mínusz 200 millió év) a világegyetem gravitációs szingularitásként létezett. – Ne hallgasd el. amit ha egyszer betért.5-2 millió éve jelentek meg. ez volt a kérdés. A Földön az elsõ egysejtûek 3. de ez pusztán teoretikus lehetõség: ha valakinek az anyja nem zsidó. mert az anyag tízmilliomodnyi résszel több lett. a Föld 4. áldassék az õ szent neve. Az idõ múlásával (t>0) a hidrogénatommagok elektronokat fogtak be. Rá 600 millió évre máris meglettek a csillagok és a galaxisok. A tér tágult. A Big Bangben részecskék és antirészecskék egyszerre keletkeztek. hogy minden részecskének van egy árnyékrészecskéje. 130 LÁMED 131 LÁMED .

valamelyik világban (de nem a mienkben) illetve a mi világunkban érvényesek. Az elsõ idegösszeroppanása 1936. hogy az emberek e kétségbevonhatatlan gondolatmenet miatt higgyenek Isten létezésében. hogy Auschwitz. Ugye. gondolja Anja. mert ha becsavarnának is egy villanyégõt. 1987-ben. Valakit megkértek. és csak hallgatja ezt az éjfélkor felhangzó zongorát. beautózták vele Észak-Amerikát. ott élõ ismerõsei milyen természetesnek veszik. sem túl lassú tempóban. (az ontológiai bizonyíték) Isten létét 1970-ben a modális logika és öt axióma segítségével igazolta Kurt Gödel. hol gyorsan.-ben egy öreg Chevrolet-t. hogy létezik Isten. Míg az igazságok. lehetnek szükségszerû. hogy minden világban. Ha elolvasod. azt látod. Hogyan mondhatnám el. így csak elõveszik mobiltelefonjukat. a Bécsi Kör megalapítóját. könnyen fölismeri: vörös lángok vannak ráfestve. Majd lehajtja a fejét. jöjjön velük autóval. Azt. és az öreg Chevit otthagyták a sivatagban. Vagy nem fog magával gyertyát hordani. június 22-én. halála után jelent meg munkája. Nem. Iránban tevén közlekednek? Na igen. a Gödel-tétel alapján. pont úgy. az egy másik állatfaj. Hogy létezik minden valóságos és minden lehetséges világban egy és csakis egy Isten. hogy a high-tech mobilja ne okozzon disszonanciát. hogy mi a jó. Olykor Anja azt érezte itt. Gödel munkatársát. Valaki Anjának azt kezdte el magyarázni nagyon az elejérõl. mintha gyerekkel beszélne. aszerint. mi az. mit csinál? – mintha Isten létének bizonyításához kiindulópontként elfogadná. Ha valaki sötét lépcsõházban él. hogy teoretikusan megalapozott precizitás és pontatlan emberi vágyak elképesztõ keveréke: az egész az úgynevezett „pozitív” tulajdonságok létén múlik. modális logikája alapján. hacsak titokban nem reductio ad absurdummal dolgozik. a fehér falon vékony fekete kovácsoltvas-korlát. de nem publikálta. A. másnapra valaki ellopná. tanárt és filozófust. nem teveháton közlekedünk. Hagen néhány barátjával vett L. Ha valaki arra jár. Látod. hogy semmi. ahogy az egyik kéz mély hangok között fel-le mozog. délután kettõkor következett be.(zongora) Csigalépcsõ legfelsõ fokán ül. és azóta is ámuldozik. amikor egy nemzetiszocialista diák a bécsi egyetem lépcsõjén lelõtte Moritz Schlicket. ingyen sem kellett senkinek. sok hangot alig megérintve játszik. Nargestõl meg azt kérdezték. Gödel itt a pozitivitást állandónak tekinti. kitûnõ embert. hogy az axiómákból és definíciókból fölépített rendszere vagy ellentmondásos. de eladni már nem lehetett. Ez az elsõ axiómája. milyen? Elképzelem. s azzal világítanak. a másik meg a felsõ hangok között ide-oda ugrál. nem tud ezen naponta felháborodni. ugye. de pozitívnak valamiféle „morális-esztétikai” értelemben vett pozitivitást nevez. hol egy nagyot üt az egyik magas hangra. hogy kelet-európainak lenni. és utána egy ideig mozdulatlan. lehetséges és kontingens igazságok. amely mindenki számára. 132 LÁMED 133 LÁMED . ugyanabban a sem túl gyors. hogy a lépcsõházban teljes sötétség van. vagy nem teljes. hogy náluk otthon. minden valóságos és lehetséges világban: jó (pozitív tulajdonság). A berlini lány tíz napot töltött Chiºinãun. mint mondta: nem akarja. ez megint egy más állatfaj. gondolta. hogy legyen mivel majd visszamenni. Startból tudni róla. Érted? – hogy Gödel szerint van olyan jó (pozitív tulajdonság). Néhány barátjának megmutatta a bizonyítást. Nonszensz.

félelmében. Bertrand Russell azt állította. lehetséges. Egy egyedülálló bolygó egy üres univerzumban nem tartalmazna tehetetlenségi erõket – a tehetetlenségi erõt a többi kozmikus test okozza. a forgás is csak ezekhez képest értelmezhetõ. az általános relativitás elméletében a görbült téridõ tehetetlenségi mozgása. ezért egyenletébe belepasszírozott egy kozmológiai konstanst. Õ maga viszont.És ötödik axiómájában azt állítja Gödel – mely állítás annak idején Szent Anzelm kulcs-érve volt Isten létének bizonyításához –. Einstein részint felhasználta. részint bírálta Mach princípiumát. hogy mégiscsak Einstein kozmológiai konstansa érvényes. hogy az univerzum tágul. ez volt tudmányos karrierje legnagyobb baklövése. ebbõl pedig az élet megszûnése. november 21-én közölte egy 2008-ban véget érõ kutatás elsõ eredményeit: a 2-8 billió éve fölrobbant. utána viszont lassult. hogy a gravitációt nem erõnek tulajdonította. hogy a szükségszerû létezés pozitív tulajdonság. hogy a vallások két dologra építenek: a félelemre és az emberek biztonságvágyára. A szupernóvák megfigyelésével foglalkozó intézet (SNLS – Supernova Legacy Survey) 2005. Jó és szép. Milyen tulajdonság? Pozitív. többé egyáltalán nem evett. Einstein ezt elfogadhatatlannak tartotta. attól fogva. Az 1990-es években az univerzum tágulása felgyorsult. és éhen halt. de egyenletes fénykibocsátású hetvenegy szupernóva megfigyelésébõl arra következettek. azt mondván róla. A nagy paradigmaváltást az okozta. hogy megmérgezik. Hogy legyen ne- 134 LÁMED 135 LÁMED . hogy felesége beteg lett. miszerint minden rendszer tehetetlensége az adott rendszer és az univerzum többi részének az interakciójából származik. Kurt Gödel. 1929-ben Edwin Hubble megcáfolhatatlanul bebizonyította. mire Einstein visszavonta a konstansát. (a kozmológiai konstans) Volt Ernst Machnak egy princípiuma. Ebbõl egyenesen következik az univerzum tágulása. Vagyis az univerzum minden részecskéje hat az univerzum minden más részecskéjére. hanem a téridõ görbületének – ami a klasszikus mechanikában a tömegvonzással volt leírva.

Mivel késõbb fedezték fel. amit a fény vákuumban haladva megtesz 1/299. mint Hesperus (a Hajnalcsillag)” állítás. mindannyiunkat lenyûgözött tudásával. Kripke a neveket „merev jelölõknek” nevezi. hogy csak késõbb bizonyították. amikor senki nem gondolja. egy szombatista szomszédgyerek elmagyarázta. a korábbi logikát felszabadította egy szükségszerû következménytõl. amin azt kell értenünk. amikor a neveket leírások helyettesítõjeként gondolta el: például az a szó. hogy minden lehetséges világban. a korábbi logika szerint. hogy Arisztotelész. a választ sürgetve. aki gondol arra. 136 LÁMED 137 LÁMED . ha Arisztotelész kétéves korában meghalt volna. S azzal. hogy van a posteriori igazság. de mikor? – kérdeztük tõle. (ii) kicsit elszámolták a távolságot – a szatelit felvételek alapján Dunkerque nem tízmillió méterre van Barcelonától. például úgy. hogy boldogan éljem meg a holnapot”. Az a priori igazság mindenképpen szükségszerû igazság kellett hogy legyen. Pedig nem: ha Kripke „merev jelölõk”-definícióját alkalmazzuk a nevekre. mint az Egyenlítõ és az Északi Sark közötti távolság egy-tízmilliomodnyi részét. Ellenben: (i) a Föld kerülete 1790 óta változhatott. akkor szükségszerû igazság. A standard méter pedig fordítva: a priori és kontingens igazság. akit jelöl. Ami azt hivatott jelenteni. hogy holnap lehetne világvége. (iii) másképpen is lehet értelmezni a standard métert. függetlenül attól. van itt valaki. Megmérték a távolságot Dunkerque-tõl Barcelonáig (Párizson keresztül). Azon a napon lesz a világvége – könyörült meg rajtunk nagy nehezen –. ahol a dolog létezik. hanem tízmilliókétezerkétszázkilencven méterre. kontingens igazság. Ergo.458 másodperc alatt. Például a „Phosphorus (a Vacsoracsillag) ugyanaz. akkor is azt az embert jelölné. ahogyan 1983 óta értelmezik: az a távolság. az a posteriori pedig kontingens igazság. azt szeretnék. Elalvás elõtti imádságomhoz attól a naptól fogva a „vigyázz édesanyámra és édesapámra” után hozzátettem: „és add. a posteriori igazság. hogy hát akkor tessék. Többen hallgattuk õt. (méter) Saul Kripke szerint Russell tévedett. nem? Kripke kimutatta. hogy a neveknek ezt a különleges státuszt adta.792. mely szükségszerû igazság egyszersmind. Hervasztó. Mikor. 1790-ben határozták meg. hogy mindkettõ a Vénusz bolygó. hogy nemsokára itt a világvége. Amikor kicsi voltam.kik egy nagyobb testvérük. úgy. egy adott név ugyanarra a dologra vonatkozik.

És most mi lesz?. mint a fényessége. kérdezni viszont nem kérdezett semmit. A sugara erõsebben növekszik majd. megpaskolták egymás hasát. Késõ éjszaka volt. Dani megcsókolta Anja homlokát. ha Szatmáron kibírta. meg az ing. felfoghatatlan volt. talán Daninak is. tágulni kezd. A konyhaasztalon egy cetlin üzenet várta. A Nap felfúvódása közben majd el fogja nyelni a Naprendszer bolygóit (köztük a Földet is). most már csak Anjával a hátsó ülésen. elkezdi égetni a magot körülvevõ rétegben lévõ hidrogént. Dani aludt. míg szépen beszélünk. És Dani teljesen magára hagyta. Anja természetesen nem volt éhes. a rozzant kapu. hogy ha éhes. ott volt még a pulóver.MÉM (a vörös óriás) 5-6 milliárd év múlva a Nap kimeríti a magjában lévõ hidrogénkészletet. Ki tudja. Megmutatta magát úgy. Képek cikáztak fejében. az alig bebútorozott ház. az unokahúgai. egyre hidegebbekké és vörösebbekké válnak. utána az Anjáékét. Dani valahogy bedugta kezét Anja kabátja alá. csak szomjas és konfúz. Így van ez a most is létezõ „vörös óriásokkal”: csillagok. (utána) A vonat hosszan sípolt. Anja leutánozta. már nem jártak autóbuszok. hogy õ maga nem volt ott. s azzal a taxi továbbhajtott. Tûnj innét. Minek is kérdezett volna most. Az állomás elõtt várakozó taxik egyikébe beleültek. melyek felszínükön égetik a hidrogént. visszasimították a ruharétegeket. Az anyja. azok alá is. hajnal felé valahogy Anja is elaludt. mind ezt jelezték. talál a hûtõben töltött tojást. Ki lehetett az a bajuszos férfi a budinál? Tamás aludt. gondolta megint. és nem lévén más. 138 LÁMED 139 MÉM . növekednek. Ahogy közeledtek Dani szállásához. a piac. Mivel az energiaforrás így közelebb kerül a felszínhez. és Anja pocakját simogatta. Kolozsvár következett. Amit látott Daniéknál. Dani barátainak címét mondták elõbb.

amennyit kinyilatkoztat magáról. (filioque) – Ha az ember megtér. 140 MÉM 141 MÉM . csak annyit tudunk róla. a Fiú és a Szentlélek emlékezik. – Az ember nem képes annyira megtérni. – A test nem tud megszabadulni a bûntõl. Az emberi test romlandó anyag. És hogy a falak leromlanak. hogy értelme befogadja Istent. hanem betölti õt az isteni szeretet. akkor már nem az anyagi világ dolgaival foglalkozik. – Ezzel az elvvel az Istent is. aki Istent keresi. a megértés és az akarat. az embert is leegyszerûsítjük: az Istent az emberi értelemmel megragadhatóra. – És mi lesz a testtel? – Jézus azt mondta: templomok vagytok.(a Nap hasa) Ki fogja megvakarni a Nap hasát. csak egymáshoz való szeretetteli viszonyuk különbözteti meg õket egymástól. – A Szentháromság három személye ugyanazt a lényeget fejezi ki. Isten felfoghatatlan. ért és szeret. – Jézus azt mondta: templomok vagytok. akkor igen. az embert meg a saját értelmére. – Nem. az emlékezet. A három személy azonos. De õ testben jelent meg. miután az benyelte összes bolygóját. csak az emberi értelem tud megtisztulni azáltal. minden testi dologról le kell mondania. melynek tükre az emberi értelem hármas képessége. ha értelmében megtisztul. máshol. hogy lemond a testrõl. – Ha megtér. ellenkezõleg: az emberi értelem emelkedik fel Istenhez. hogy a falak leromlanak. azt is mondta. igaz. És igen. a liturgiában a testünk fogadja be az õ testét és vérét. – Ember nem tudhat errõl az azonosságról. mely az Atyától és a Fiútól származik. A megtisztult emberi értelemben tükrözõdik a Szentháromság lényege: benne az Atya.

utána balra kellett fordulni. ebben a földi életben valóban nem ismerhetjük meg teljesség szerint. – Félreértesz: nem azt állítom. hogy a megtért emberi értelem a végtelent felfoghatja. A székek koncentrikus körökben. hanem azt. – Ha az üdvözültek megismerhetnék. hol teljesen elvékonyodtak a körök. mint az emberi test. „csak tükör által. akkor nincs miért isteni misztériumról beszélni. csak elfogadni képes. – Mert az egyáltalán nem az emberi képességeken múlik. nem az embert. hogy egybecsúszott két körív. vagy három körív. a kétágú templomhoz tartozó pincehelyiségek egyikében. senki nem foghatja föl a Szentháromság titkát. A Lélek az edény mértéke szerint csordul. – Tudtommal ti is beszéltek effélérõl. akkor kiüresíted az üdvözülés fogalmát. – Itt. akkor az Isten nem végtelen volna. ahogy neki föltárja magát. hogy az üdvözültek sem ismerhetik meg. a faltól egyre bennebb. Isten az õ leereszkedésében az embert testestül-lelkestül áthatja. nem. volt. arra nem lehet törekedni. csak az értelmét isteni rangra emeled. – Ha ezt állítod. csak ti ezt „megistenülésnek” mondjátok. aszerint. hanem csak egy nagyon nagy szám.– Az emberi értelem éppolyan gyarló. szinte a terem közepéig. A lépcsõ egy ideig egyenesen vezetett lefelé. – Vagyis az embert. – Az isteni lényeg annyira fölfoghatatlan. mondhatnám úgy is. hogy Isten nem végtelen. 142 MÉM 143 MÉM . homályosan”. aztán újra vissza. – Nem tudhatod… – Nem tudhatom… (a katakomba) Mindketten ott voltak a katakombában. Mind tökéletlen edények vagyunk. de az üdvözültek majd megismerik az isteni lényeget. Igaz. Istent felfogni képtelen. az igazságot.

intézményekhez. A nacionalizmus viszont korántsem volt ártatlan. a feszültséget a szegénység és a munkanélküliség okozza. és inkább ráhagyta.(les banlieues) Mit ír az újság a párizsi ügyekrõl? – kérdezi Carla Anjától. gondolta Anja. hogy megszûnjön a társadalmi egyenlõtlenség. mert a baloldali eszmék tévképzetek formájában léteznek: az 1944-89 közötti idõszakban az egyetlen hivatalos (ami azt is jelentette: nem üldözött) ideológia névleg ugyan kommunista volt. ha eszünkbe jut. Nicholas Sarkozy azt nyilatkozta. lássuk így: azt képzeld el. ami tényleg nonszensz. kultúrához. a gyakorlatban viszont az állam hatalmát erõsítette minden eszközzel. A Romániában élõ nemzetiségektõl megvonták a jogot a saját nyelvhez. a rendõrök igazoltatni akarták õket. Anja szerint nagyon nehéz dolga van a baloldali politikának a volt szocialista országokban. de hol is lehetne ezt elkezdeni. körülötte nõtt a gaz és a bûnözési statisztika. mégis. semmivel sem volt takarékosabb megoldás. hogy még több. kérdezte kedvesen. az illegalitásban valami hasonlót akartak. milyen körülmények között épült cirka ötszáz évvel ezelõtt a közelében lévõ katolikus templom? Ha valaki elég messzirõl nézi. s arról. ´89 után egy ideig ott állt befejezetlenül a szörnyeteg. a Pentagon után a világ második legnagyobb épületét. hogy végül is igen. hogy az úgynevezett kommunisták az erdélyi városok központjába hirtelen ortodox templomokat húztak fel. Végül is kit érdekel ma. Ez a máig nagyrészt tisztázatlan történelmi tapasztalat kiválóan alkalmas a tájékozatlanság konzerválására. és mindkettõjüket annyiféle más célra használták fel. Carlának ez tetszett: a baloldaliság és a kereszténység végül is ugyanazt akarja. a harmadik is súlyos égési sebekkel került a kórházba. hogy a fiúk loptak. Végül is. ha benne Szatmár helyett Satu Mare szerepel. elfutottak. hogy elrendelték. azokat a meggyõzõdéses baloldali gondolkodókat. Például a Fuccsregény. l´art pour l´art. amikor ortodox istentiszteletre megy. Két arab fiú meghalt. hogy a „kommunista” pártnak kiterjedt besúgóhálózata volt. csak úgy jelenhetett meg. a diktátor 30 000 lakóházat bontatott le. hát. ráadásul Romániában a nacionalizmussal is társult a dolog. végül is. Hogy megépülhessen. hogy az embereket lehallgassa. hiszen az. nem?. nem voltak rendben a papírjaik. Bebizonyosodott. a gigantománia monstrumát is bájosnak találhatja. hogy a francia kormány megvonta a szociális juttatásokat ezektõl az „érzékenyeknek” nevezett külvárosi negyedektõl. A jobboldali lapok rendbontásról beszélnek. hogy miért is épült oda ez a templom? S ki mondja ma már meg. az õskeresztények. akik az illegalitásban szervezték a kommunista pártot. hárman fociztak az egyik párizsi külkerületben. a könyvekben szereplõ magyar vagy német helységneveket át kell javítani a román megfelelõjükre. a Nyugat ünnepelte ezért Ceauºescut. ahol Ziad Benn (17) és Banou Traoré (15) meghalt. azóta benne mûködik a 144 MÉM 145 MÉM . a baloldaliak arról. hogy nem. talán ott lehetne elkezdeni. nem lehet mindenrõl egyszerre beszélni. Carla kíváncsi arra. Carla ezt nem értette. A francia belügyminiszter. a felsõ vezetés rendre likvidálta. hát nem mindegy? Carla építész. de hát annyira másért akartak hasonlót. igen. jól felfegyverzett rendõrt kell a „banlieu”-kbe irányítani. gondolta Anja. milyen szerepet játszanak ma a baloldali pártok Romániában. és az ortodox egyház Romániában… Á. a bukaresti Népek Házát. egy trafóházba menekültek. két idegen név. Elég. ´91-ben adták át. mondván: országának autonómiát biztosít a Szovjetunióval szemben. És ez akkoriban nem pénzkérdés volt.

Es ezt meg kell vedeni. ahogy tizeneves fiatalok gyujtjak fel az autotokat. Senki nem mert meg odaallni gyulolet nelkul.Parlament. amiert keservesen megdolgoztatok. a belso ellensegeitol is. Europa csak maganak koszonheti a joletet. csak keményen meg kell érte dolgozni. es azt mondani. amikor már minderre nem kérdez rá senki. ahova a gyerekeitek jartak. Ha bizonyos nepeknek egy fikarcnyi eselyuk is lett volna a civilizalt nepek ellen a vilagtortenelem soran. es altalaban nincs elkepzelesed. es tehetetlenul vegignezitek. de ugy latszik. hogy „ha itt akarsz elni. hol tartana „Europa” a vilag tobbi resze nelkul. ahogy bizonyára eljön az az idõ is. Azonban Europa azert joleti allamok 146 MÉM 147 MÉM . de ha nem. mar nem csak a kulso. Es ezt meg kell vedeni…” Igazan keves dolgot tanitanak az iskolaban. Es ezt olyan emberek teszik. ami miatt itt tartunk. akkor menj!” Szuk politikai retegek gazdasagi erdekeirol van szo a betelepites kapcsan. felelj meg ennek a tarsadalomnak. de lassan az is megoldódik. csaladok le vannak szarva. (chat) – Csak egy percre gondoljatok bele. szetverik az ovodat. es mellesleg a ti adotokbol is epult. Tizenöt évre rá kortárs mûvészeti központot is tettek bele. mert ekkora faszsagokat irsz: „Europa csak maganak koszonheti a joletet. Ellenben olyan megerto vagy az amerikai hadsereggel. nem? Az iraki iskolak. – Ez az alszent megkozelites az. mert sajat orszagukban talan csak fenykepeken lathatnanak autokat vagy ovodat. ha nem hallottál a gyarmatositasrol. hogy ne hátulról. olvasta egy reklámcédulán Anja. Persze az allampolgarsaghoz nem jar azonnal egy Mercedes alanyi jogon. Es ne legyunk alszentek. kar veled vitatkozni. A mûvészet szép. a volt Szekuritáté jelenlegi szervezetével közös ajtón kelljen bemenni. most latom. mi? Jo. Egy kicsit dolgozni is kell. akik kaptak nemi eselyt egy normalisabb eletre. de te egesz taneveket hagyhattal ki. akkor dolgozz. hogy ti alltok rettegve az ablakban. gyerekek. Bejárata még ugyan alig van. Europa mar reg a fold szinen se lenne. – Sajnos a forradalom nem gyermekmatine.

Par tucatot lelonek kozuluk. hogy a „bevandorlok pusztitasa” hogyan viszonyul az olyan civilizalt cegek rombolasahoz kepest. aki nem. ott a tanar eleve vesztes poziciobol probalja folytatni a kisember mint szocialis leny kondicionalasat a jo oreg foldreszunkon felepult tarsadalmi rendbe. vigyazz a kis morzsaidra. es vigyaztak ra. Valami szellemi leepult irta nehannyal visszabb. hogy a nyarspolgaroknak nem tetszenek a zavargasok. az be tud illeszkedni. amikor tuzet akart oltani. – Kurva arabok. A bekes nappalidbol csak azt latod. hogy a szegeny muzulmanokat elnyomja a vilag. – Europa es Eszak-Amerika olyan. 148 MÉM 149 MÉM . egyszer valaki felgyujtja az otthonodat vagy a kocsidat. Csorikam. mint az Elf. amilyen. szepen haza kell deportalni az arabokat a sivatagba. – Annyit ertesz az egeszbol. kulonben ezek megesznek minket a sajat hazunkban. Aki nagyon akar. Maradj otthon. es megtanultak ertekelni. hogy milyen pusztitast vegez nap mint nap az ivovizben. Szerencsetlen. a tobbi visszahuzna a retkes anyjaba. hat remelem. Ezzel a ket szoval rengeteg eleme megragadhato a nagy parizsi autopukkantasi laznak. Meghalt az elso ember. de azt nem nezed meg. Ertekeket hoztak letre. – Neveletlen kamaszok. nezd mar meg a civilizalt francia atomlobbit. – Vered a nyaladat a vandalizmus meg a barbarizmus ellen. a levegoben… – Ha nem tudnak normalisan Europaban elni. az menjen haza. Ahol a szulok semmilyen vagy minimalis es inkabb a befogado orszag ellenes pedagogiai szerepet vallalnak. akkor nem lesz ekkora pofad. Szenvedtek is erte sokat. de itt a legjobb elni. mint hangya a Keleti palyaudvarbol. Kemeny intezkedesekre van szukseg. mert az emberek megdolgoznak erte. a Renault vagy a Total. – Akkor tenyleg ideje kozejuk loni.klubja. Vagy vigyek. Ezt a problemat nem lehet mar tul sokaig szentbeszedekkel es meg tobb segellyel elodazni. agyonvertek.

Azt mondja. és Anja visszakérdezett: voltál már a Házsongárdi temetõben? Dani azt mondta. mondjuk öt gyereket tuti. mint ahogy õ él. nem vág vissza. Mi lehet? Anja egyszer csak tíz éve halott nagymamáját látta. mi érdekli. mintha tenger volna. végig a Deák Ferenc utcán. hogy õ is böjtöl. Hiába húzódott közelebb. szürkésvörös. ha megsértik. apámat már rég nem érdekli. anyám boldog volna. hogy együtt érezzünk a nélkülözõkkel. mindenki ott van. s hogy a böjt nem csak önfegyelemre és türelemre tanít meg. Ültek. Mert e nélkül nincs zakat. Anja egy idõ után kicsit közelebb ült Danihoz. Az ég szürkesége minden pillanatban változott: kékesszürke. Dani úgy látszik. A levegõ megtelt különös alakokkal. ha a család együtt lenne. mert mesélt zavartalanul. gondolta Anja. aki megint valamit mesélt. a Petõfi utcában tenger. Igaz. semmit nem értett Dani szavaiból. a sírok. nem pletykál. de ha arra gondolok. narancsvörös. onnan a Farkas utcába. Aztán napnyugta után a közös vacsorák igazán jó bulik. nem tudom. de hát ez totál képtelenség. nyitva marad ugyan a fenti kapu. nem. és megígérték. gondolta Anja. hogy lehet ilyen naiv valaki. mintha várnának. A sírkert két nagy sétánya mentén égett az a néhány lámpa. bleumarin-szürke. ha nem. és nem tudom azt sem. hogy kötelezõ jótékonyság. hallgat egész életében. Nem tudom. hanem még csak nem is idegeskedik. a ramadán segít. sötétkékszürke. majd a Petõfire. és nem kíván meg senkitõl semmit. kibírom. egyébként mindenütt egyenletes alkonyati szürkeség. de minden mozdulata tiszta és önzetlen.(zakat) Anyámnak még fontosak ezek a dolgok. és különös morajlás szüremlett be Dani érthetetlen szavai mellé. nem csak nem eszik. szürkésnarancs. köszöntek õk is. hogy nem maradnak sokáig. de legfõbb ideje. csak amikor egyszer rákérdeztem. Akkor siessünk. anyám sem mondja soha. Merre? – kérdezte Dani. sötétszürke árnyalatok. ott lebegtek mind a tengermorajlásban. mert este nyolckor bezárják. hogy van-e értelme úgy élni. Anyámnak legalább van tartása. fák. kiröhög. az ég színe. egyszerre voltak kicsik meg nagyok. hogy nem fogok szülni. 150 MÉM 151 MÉM . a bábszínháznál át a Király utcába. állatok. Talán csak hallucináltam?. legalább ilyenkor. és sokat nevetünk. mondta Anja. Nem könnyû. Közvetlenül velük szemben a Varga családé. meg tágas hely. szerintem õ képes végigböjtölni a ramadánt a böjt harmadik fokán. Az egyik padra leültek. az is tisztára elképesztõ volt. Az égnek vöröses árnyalata lett. de az innen messze van. Dani is leállt: észrevette õket. A zakat azt jelenti. Olykor egy-egy repülõ fényei látszottak. maximum kettõt. nem iszik napkeltétõl napnyugtáig. nekem van-e esélyem úgy élni. Na és valamivel lennebb. hanem arra is. Aztán a moraj erõsödött. de hát hogy lenne itt. mitõl volna boldog. A kapus rájuk köszönt. emberek. Ott ment ez a két ember. egyszerre volt tolongás. hogy böjt a ramadánban. egérszürke. Bunã seara!. nem hallotta. fogalmam sincs. pusztán csinálja. nem beszél semmit. Ha ezt valakinek elmondom. Szólni nem szólt semmit. növények. de amit látott. ha böjtölt. akkor is úgy kellett kihúzni belõle. (nagy boldogság) A katakomba kijáratánál találkoztak.

kérdezte még tõle Anja. s mihelyt kigondolja. és Anja megölelné. most már te magad is rágyújthatsz. Kicsit olyan. és ujjongott: mindenki itt van! És õ? Te láttad már. késõn. hogy látlak!. az volt. mintha a nagymamájába suppanna.amint szokott nagyvilági mozdulatával átveti egymáson lábait. hogy fújja rá a cigarettafüstöt. Mami a homlokára csap. kiált neki Anja. Mintha valahova néznie kellene. kivesz egy szál Kentet. a nagymama lehunyt szemmel élvezi a dohányillatot. és tömegé. és mikor az a legtermészetesebb mozdulattal teljesíti kívánságát. számozsejmé!. vagy „késõ”. ott is van a kezében egy csomag arany-Kent. Anja nézi. mindenki kap. és azt mondja: De Mami. És ezzel fix egy idõben fordítva is megtörténik: Dani belebújik Anjába a szemén át. az ember teste a pupillánál a legnyitottabb. hogy igen. attól még teljesen függetlenek is maradtak egy- mástól. hanem Bence János volt az. Gyorsan visszább húzódik kicsit. szinte semmi sem fedi. aki éppen arra kér egy jóképû fiatalembert. Az egész csak méret kérdése. És kapnak a mártírok 70 hurit?. ezek szerint õ volt az – s én megint csak utána tudom. itt már nincs olyan. megvan: Dani szeme. Elõbb a cigarettára néz. hogy õ volt. csak szuszog mélyeket. És ha két ember így. csak annál sokkal könynyebb vagyok. és nevet. áthatotta egymást. Egyébként meg úgy lehet elképzelni. Belebújik Daniba a szemén át. Anja kedvtelve nézi. Mami. és a cigaretta magától szelíden fölparázslik. de ahogy a padról felállna. és – mi sem egyszerûbb – belemegy. kérdezte Balázstól? Balázs azt mondta csillogó komorsággal. Anja közelebb akar menni hozzá. s onnan bentrõl mondta: nehogy már sírva fakadj. sem tömege. de nagyanyja nem hall semmit. elõrehajol egy fotelben. kezdett Anja elszomorodni. mint mikor síelek. mit is. Mami!. Persze. Hoppá. beleugrasz. 152 MÉM 153 MÉM . mondja. Ezt már igenis észreveszi a nagymamája. ám egyszer csak valamit érez. mint csatornát. ezért is húzódik össze fény hatására. de nem tudná megmondani. Anja körülnézett. de ahogy kitárja karját. amivel bent is volt Anjában. aki válaszolt: olyan. És milyen? De már nem Balázs. Anja egészen közel megy hozzá. Aha. hogy „utána”. Anja. de itt nem volt sem mérete semminek. vagy másképp. persze. szívem. Nagy boldogság. de jó. parancsolj. egészen különös érzés. gondolja. ajkához illeszti. aki kér. Tudjátok. aztán Anjára: aranyom. Odaszlalomozik a nagymamájához. elveszíti teste megszokott érzékelését. amilyennek neked mutatja magát. és kész. látta. De Bence János hátba vágta.

– Ne hülyéskedj. Kérdezek mailen valamit. csak nem hiszed ezt el… a pszichoanalitikus kitalál néhány szép történetet. anyámnak csupán egy videokazettája van. – Mert megtanították õket. valaki más vagyok. megint – ilyenkor gyanút fog az ember: írok próbaképpen valami értelmetlenséget. ezek valójában nem betegek. s totál általános válasz érkezik. mi a probléma. hogy géppel leveleztem. igen. és az meg azzal milyen csodákat tesz… – Ismerem ezeket. De ennél is rosszabb. kiderült.? – Artificial Intelligence. – Akkor nekem ott volna a helyem: amikor nagyon felhúzódom. mennyire megváltoztatják azok a kémiai anyagok az ember személyiségét. – Már hogyne ártana? Megbeszélünk valamit. A legnehezebb. amíg nem árt senkinek. s mire találkoznánk.NÚN (a kafeteriában) – Egyre több szolgáltatást az A. a különféle identitások beazonosítása. hogy ez a szer erre milyen fantasztikus. akiknek többszörös identitásuk van. – Jó is lehet a többszörös identitás. mert sokkal intelligensebbek. újra kérdezek. – Hát igen. mint a gépek. – Igen. a beteg pedig tökéletes alattvalója. I. I. ha beállítják a megfelelõ gyógyszereket. tiszta. nagyon lassan kérdezik. õ szokott mesélni a pácienseirõl. Ha nem zökken ki.-kkal végeztetnek el Amerikában. anyám nõvére pszichoanalitikus. szerepeket játszunk… 154 NÚN 155 NÚN . aki felírta neki a gyógyszereket. de a mindennapokban is… – Persze. – Mi az az A. i-lyen las-san kez-dek be-szél-ni-hogy-mi-a-baj-mert-ha-nem-oldjuk-meg-ak-kor… – Anyám néhány éve antidepresszánsokat szed. – Ilyenkor elküldöm õket az anyjukba. amin egy pofa széles mozdulatokkal saját testén mutogatja. ha már ez a helyzet. A gyógyszerek igazán kemény helyzetekben segítenek. mutassa be nekem azt a pszichiátert. ne legyenek érzelmeik. hogy mondja el. amikor emberek beszélnek úgy. de erre õk bevetik az antipánik stratégiát: nagyon nyugodtan. Ezzel is együtt lehet élni. nem is hinnétek. Kértem tõle. hátha. mivel segíthetek. Például vannak. mondja nagynéném.

bonyolult kérdés. de ezt sem lehet. elektromos gitár. ragacsos ének. Amikor megrendelte a három teát. 156 NÚN 157 NÚN . Végül bementek egy étterembe. ilyen fokú önmegtartóztatás lehetséges?. Anja leginkább Bence Jánost sajnálta. fekete szemed mehegihigézett. különös. Szevasztok. karomba zárlak – Húsz percig tartott. mondta. a pincér nagyot nézett. igyunk meg valahol egy teát. rajta egy további nylon. van egy kis idõtök?. és akkor Bence János svungjával keresni kezdtek egy helyet. válaszolt Bence János. Most viszont nem volt a legkevésbé sem tele: vagy gyorsétkeztetõket találtak. kérdezte Dani Bence Jánostól. vagy templomban. Igaz. Vendég alig volt.(az eszpresszó) Elég sokat kellett várniuk Bence Jánosra. mondta. de nem volt olyan hely. ne hidd. aki a hermeneutikának egyik megalapozója. viszont zenekar igen: szintetizátor. gyertek. Dani azon tûnõdött. egy Szentírásbeli részletet szó szerint vett. neki tényleg nincs mit itt keresnie. hogy megbánta fiatal- korának ezt a visszavonhatatlan tettét. hogy Origenész kasztrálta magát?. A szocreál stílus azóta már bizonyára eltûnt maradványa volt: lakkozott asztalok. ahol teát lehet inni. de valahogy – loholva – megérkezett végre. mûszálas abrosz. válaszolt Bence János. amit csupán nedves ronggyal törölnek le két vendég között. mondogatta is Bence János: nem értem. a szívemet adom – szintetizátor. igaz. na és a rózsaszín fé-hé-hé-hények. régebb ez az utca tele volt eszpresszókkal. s te hogy gondolod. vagy játékautomatás sötét zugokat. vajon mikor is lehettek itt „eszpresszók”? A hatvanas években? Amikor Bence János még járt egyáltalán emberek közé? Mert most vagy könyvtárban van. Jobb lenne hagyni az egész teázást a francba. közben az énekes kitartóan rezegtette a hangját: fekete szemed megigézett – a szintetizátor itt egy futammal belépett. János. Origenész késõi írásaiban azt találjuk. éppen õ. ahol lábon kell állni. igenis. hogy nem várlak. azonnal hozom. székek zsírtól fénylõ huzattal.

hogy egy adott cselekedet törvény szerint való-e vagy nem. a hagyományt. hogy a haszidoknál a nõk ki se mondhatták. hogy a Szentírást az egyházatyák elõírásai szerint liturgikus használatra minden további segédlet nélkül. Az angyalok másképpen fejtik meg. törik. olyasmi. s amelyek jelentésbeli gazdagságát a magánhangzókkal kiegészített írásmód korlátozná. mikor Mózes fölment a hegyre. mire az volt a válasz: minden nemzedékben a bölcsek dolga eldönteni. Origenész. a szeráfok megint másképpen. 1933-tól a „nincs” van. Mózes megkérdezte Istent. mint a dobni. Hogy holnap is úgy éljen az ember. összhangban kora hittudósaival. Õ maga jelentés nélküli. hogy „Tóra”. ámde nincs rögzített jelentése. ahogyan ma élt. töröl. úgy a Szentírás mondatai sem egyértelmûek. A holnapról is mond valamit. hogy „ölni fogsz”. tisztaság. hanem ige: a kinyújtott kéz egy gesztusát jelenti. a múltat. Eltörölni az idõt. Egyik hagyomány szerint. 158 NÚN 159 NÚN . mégis õ az értelmezhetõség maga. A törvénnyel mindent meg lehet csinálni. ez a heideggeriánus homály történelmi tapasztalat.(végtelen jelentés) Hova tûnhettek azok a jó eszpresszók? Minden lépésre volt egy. Isten szava jelentésben végtelenül gazdag. törvény. A fõnévi forma adományt jelent. 1938. Ahhoz. hogy átvegye a Törvényt. a törvények eltörlése… A Tóra nem is fõnév. hogy akkor most már mi legyen. hogy ezt már Mózes is így kapta a Szinájon. átadni. hogy konzisztens legyen. csak mássalhangzós szöveggel szabad leírni – s ennek során bizonyos mássalhangzókat a hagyomány által rögzített ékecskékkel kell ellátni –. a legvadabb újításokról is be kell bizonyítani. Annyira szent. Ahogyan a lángnak nincs egyértelmû alakja és színe. Olyan nincs. a végtelen jelentésrétegre vonatkoztatja. minden egyes tételhez mutattak neki 49 tiltó és 49 megengedõ okot. hogy ne sodorjon el az idõ. és mindig volt egy-egy jó ismerõs is. amelyek ebben a mássalhangzó-állományban potenciálisan benne rejlenek. de megváltoztatni nem lehet. nem beszélve a föld különféle embereirõl. De van. zsidótörvények. Ajándék? Eltörött ajándék. vagy jó ismeretlen… Azt a tényt. helyette jiddisül mondták „Reinigkeit”. megmutatni. eltörtek a kõtáblák. Törvény.

Mert az a szatmári ház nem tûnt olyan helynek. mosolygott Dani. A Merlin fojtogató kezdett lenni. az Anna Dalaira jöttek. én miért képzelem különbnek magam? Hát. Anja. fölvették és kihozták a rendelést. és úgy tûnhet. nem. ismerõse meg is tette. A bulizós helyeken az ilyesminek nincs sok esélye. Persze senki nem érti egyenletesen halk beszédét. hogy neki megint semmi nem jó. Az anyjával mintha állandóan hadakoznának a kedveskedés leple alatt. Ismerõs. színpadképek mellett. ha a házak fölé nézett az ember. tessék csak énekelni. túl közel vannak a kötelességtudóan szemkontaktussal próbálkozó performõrhöz. A Merlin kávézójában az idegen nyugodtan üldögélhetett. Semmilyenek sem voltak. kérdezte Anja. rendkívül udvariasan. Az asztalok sem voltak összezsúfolva. s azonnal elszégyellte magát finnyásságáért. 160 NÚN 161 NÚN . hova is hívta Danit. szó nélkül. amilyeneket a popsztárok lejtenek több ezres tömeg elõtt. a legnagyobb egyetértésben beszélnek már órák óta. közben egyre többen lettek a kávézóban. úgyhogy a koncert végén még autogramot is kértek az Anna Dalaitól. Most ez van. nézett rá Anja. arról a púpról derítette ki. az valami ódivatú kifejezés. A Gerlóczy utcáról egy sötét kapualjon keresztül lehetett bejutni. egy buszjegyre írta a nõ. nem. ahogy kell. még menni egy kicsit festett plakátok. Dani idegen lehet a kemény bulizós helyeken is. Anna Dalai egy közepes hangú nõ volt gitárral. most megint mi a gond? Dani is tátog. pedig azt hiszem. és énekel is. Egyszer csak a pincér megszólította õket. Daninak ez tetszik?. mindent jelenthet. hogy kissé húzódjanak hátrébb. Persze. csupán kissé arrébb teszi az asztalt. egészen jól pengeti a gitárt. és megvárták. olvashatott. nem szólt a zene. A Körút túlsó oldaláról. ahol Dani fehér ingében és hosszú kabátjában otthon van. hogy a legtöbb harminc emberbõl álló közönség vele énekelje a refrénszerû részeket. Ha netán egy-egy szó mégis kiformálódik az áradatból. mert az Anna Dalai produkció következik. láthatta a Merlin görbe hátát. és beszélt hozzá. Anja úgy érezte. Nyájas hadakozás.D. másvalaki a mikrofont állította be. Ledér lepel. csupán a szünetek vannak tekintettel egymásra. maradjanak. A. aztán jobbra térni. Soha nem hívná ide a barátait. Míg Anjának effélék jártak a fejében. És a kis emelvényre valaki széket hozott. mindent megtesz azért. hogy szeretlek benneteket. ezt kell rendesen átélni. itt van ez a kedves nõ. De nem csak az állványok miatt nem látszott ki az épület. meg semmit. nem lévén más Dani zsebében. de hát két külön szöveg megy. nyilván. Pár barátja. és másokat is énekeltet. Nem mintha a pincérek barátságosak lettek volna. Úristen.(Merlin) A Merlint évek óta renoválták. Próbálta Anja elképzelni azt a helyet. ahol Dani minden mozdulata természetes volna. annál kínosabb volt az egész. Ráadásul ragaszkodott ahhoz. Mennyire furcsán hat Dani ebben a kávézóban. aki képtelen volt utcaneveket és helyüket megjegyezni. Megvárjuk?. Dani vele szemben ült. pszeudointellektuális szövegekkel és olyan gesztusokkal. hogy elfogadják. Bár elég sok elszállt alakkal összehozza ott az embert a sors.

még egy kicsit dolgozom a gitárral. A léghajót Turulnak keresztelték el. ajjaj. szevasztok! Örülök. és hogy az mibe kerül… Köszönöm. amely különösen közel áll a szívemhez. címe: A távolság… Hát ez most elkezdõdött. Ma este néhány olyan dalt énekelek nektek. engem nem is érdekel az olyan zene. szeretlek benneteket. szia-szia… miért mindig ugyanazok az arcok láthatók mindenütt. Az elsõ számot kedves barátom emlékének ajánlom. hány embernek ment meghívó… a szokásos. Akkor elkezdem… Jó estét mindenkinek!. Õ is itt van. legfönnebb matinéba. csak nem azzal… Á. nem számít. 162 NÚN 163 NÚN . aztán jön a hang. ez az. köszönöm. viszlát… (Turul) Valamikor a múlt század elején egy altruista részvénytársaság léghajót hozatott Pestre. hogy nem ezrek hallgatnak. tudom. hogy érezzem õket és õk is engem. köszönöm. nem ártott volna bemelegítenem… most már így megy le ez a szám… köszönöm. hogy nem engem hívnak a tévés föllépésekre. ez az igazi Anna Dalai… érzem. nem számít.(így megy le) Elég sokan eljöttek. az én zeném nem a tömegnek szól. hogy érzik õk is… együtt vagyunk. nekik nincsen más dolguk. köszönöm. engem a személyes kapcsolat érdekel a közönséggel. hogy eljöttetek. Bár ahhoz képest. persze. Na így már sokkal jobb… igen. kiket hívnak fõmûsoridõre. nyilván.

hogy az mindent megmagyaráz. Olvasott. s így is érzi. hiszen mindazok. többnyire élethosszig tartó feladatot jelentett. mert kitûnõen írt. született két gyerekük. utána megihat néhány sört. Andrással közben észrevétlenül megtörténtek a dolgok: megházasodott. Kalandjait továbbra is a mûvészetekben élte. majd lesz egy lány. Persze. talán többször. s ami ennél is több. Egyszer azonban beütött Andrásnál a krach. folyamatosan kellett nyugtatnia õt. 164 NÚN 165 NÚN .(mikor fordul át) András és Samuka gyerekkori jó barátok voltak. így mondta Samukának. alig eszik. hogy esténként nyugodtan vacsorázhat. lett is. így találkozásaik rendszerességéért nem kellett különösebben megdolgozniuk. András kövérkés gyerek volt. hogy õ mindig irigyelte Andrást. így is lehet az ember boldog. naponta tíz kilométert szalad. a családja. akinek mozdulnia sem kell a lányokért. hogy semmi baj nincsen. aki annyira más. Samukának. pocakot ereszthet kedvére. minden este hasizomgyakorlatokat végez. és fogalma sincs. És gyorsan témát váltott. csakhogy egy férfi volt. zenekritikái a legfontosabb lapokban jelentek meg. zenét hallgatott. adhat boldogságot másnak. filmeket nézett. Samuka sokáig hallgatott. akiket szeretett az ember. mint ha végigalakoskodná életét. Samukára viszont ragadtak a lányok: szépsége egyszerre volt férfias és kisfiúsan bájos. és olvasták is az emberek. egyre kevesebb az esélye a testek piacán. néha. Annyira meg nem érdekelte õt az ilyenkor duruzsoló szexualitás. mindenben komoly tekintélynek kezdett számítani az osztályukban. miért. Eléggé el volt veszve. serdülõként ugyan megnyúlt. gondolta. hogy erõfeszítéseket tegyen érte. hogy mikor fordul át a történet drámába. hogy beleszeretett egy lányba. Majd any- nyit mondott. mit tegyen. de azért csak nem lett belõle az a fiú. elég sokáig nem értette. Õt viszont valahogy taszította ez a hajsza. mint a körülötte levõk. Samuka meg zenész lett. õ viszont. Samuka. aki imádta anyját (apja régóta nem élt velük). A kilencvenes évek Budapestjén ez még mindig nem volt egyszerû kérdés. a barátai a legjobb indulattal sem szûntek meg gyanakodni.

és ugyanazzal a hangsúlylyal. 166 NÚN 167 SZÁMEK . ahogy Anját szokta köszönteni. mondta: hát. leguggolt. szia. (kilenc seb) A Bhagavad Gita az emberi testet kilenc nyílt sebnek nevezi.SZÁMEK (macska) Egy macska jött velük szemben a koncertféleség után a Merlin udvarán. Dani vette észre elõbb.

csak Anja nem jött rá az összefüggésre: hogy van egy csoporttársa. és leül egy asztalhoz. lecsap az emberre. Nagy termek szabad polcokkal. a könyvtárt értem. észrevettétek. Csak nehogy ti is elintézzétek a dolgot azzal. Anja egy másik olvasóteremben keresett helyet magának.(mûanyák) A metró nem lehet túl kellemes. Vannak olyanok is. a Széchenyi könyvtár meg tiszta öröm. Az emberek képesek a könyvekben is embereket keresni. vagy ha már ezt nem lehet. nem tudom. kikérdezi. Most is ott volt a lány a könyvtárban. s az elsõ emeleti elõcsarnokban óvatosan beleült az egyik mûanyába. mirõl beszél Anja. a polcokról évek óta keresett könyvet vehet csak úgy le az ember. kevesen. A Moszkva tértõl kisbusz visz fel a várig. Pedig igazán érthette volna. innen mindenesetre tisztán látszik a horpadt idõ. és ott fent már van tér. akár lefelé megy. Ildikó vajon tényleg nem fogja fel. annyi jó hely van itt. mert beszélt egy kicsit a dologról. azok bóbiskolnak. az emberek azt se tudják. na és ez a könyvtár… Hát persze. aki minden napját itt tölti a könyvtárban. válaszolt Anja. mint mindenki. könyvek és emberek. és menekült is tõle ugyan- úgy. Anja a katakombából ismerte. annyira. Parlamenttel. senkije nincsen. Még többen játszanak a telefonjukon. Akik nagyon fáradtak. kilátás Dunával. világosság. körülötte szintén olvasnak. mert el kell mennie valahová. észbontóan nagy fizetésért. Kemény volt és hideg. aki már egy éve Budapesten tanul. átmegy mínuszba. hová rejtsék tekintetüket. hogy egy céghez szerzõdött. az életidõ behorpad. akinek elmondhatja. A büfében egy kolozsvári lánnyal találkozott. s közben árad belõle a savanyú magány. és már búcsúzott is: szia-szia. hogy õ nála mennyivel többet ért már el. hogy a föld felett utazók nem hajtják le a fejüket? Na és aztán a lift! Akár fölfelé. olyan jó bennük! Mi mûanyáknak nevezzük õket. még ha õ akkor nem is ehet. 168 SZÁMEK 169 SZÁMEK . Anja fölment a széles lépcsõkön. Anja nem értette Esztert. de sokan olvasással ütik el az idõt. pénteken például pizzázni megyünk. amit ilyenkor szoktak mondani az emberek: valamit valamiért. A metró viszont hasznos: néhány perc alatt órákat lehet nyerni vele. Mondjuk abban a néhány percben totál out vannak. kirõl van szó. hogy most szeretne kicsit beszélgetni vele. mi lehet jobb ennél? Meleg van. így ha egyszerre mennek ki szünetre. Ildikóval. akik nézelõdnek. mennyire nem érti ezt a várost. és azon tûnõdött. Inkább visszament a könyvéhez és a lámpájához. és óhatatlanul elmondja. mosolyog. felkapcsolja a kis asztali lámpát. És az elõcsarnokban azok a nagy bõrfotelek. Ildikó azt nem értette. végre valaki. akkor miért nem hívja el õt is abba a drágalátos pizzázóba péntek este. vagy mit is. Anja tudta. macskaköves meredek utcákon. ecsetelte tovább Budapest szépségeit Ildikó. tette hozzá. miért rémült meg egyszeriben ettõl az életformától. megörült. az igaz. ezt el tudjátok-e képzelni.

Dani és Anja leültek a földre. arcán az értelem. – Akkor megveszem. súgta Dani Anja fülébe. pocakosan álldogált. A szoba semmivel sem utalt buddhista szertartásra. Vagy a mesterre szegezték várakozó tekintetüket a többiek. gyûrött sötétszínû szövetnadrágban. A Moszkva téren találkoztak. Szkandha mester szemmel láthatóan helybéli volt. a 170 SZÁMEK 171 SZÁMEK . Nehezen lehetett elképzelni róla: kék frottír zokniban. rombuszmintás pulóverben. más semmi – Nem nyitott ajtót senki. hogy meg akarod venni? – Persze. Ezek az emberek itt nem is ismerik egymást. Levetette hát cipõjét. jó? S ti egyébként is foglalkoztok vele a fõiskolán. mire kijött a könyvtárból. Szkandha mester már megjött. amin egy mandala-rajz van. és köszönöm. mellé tette a táskáját.(Moszkva tér. Majd autóbuszra várni. mellette is állt valaki. igen. meg kabátok. teljes szöveg. mármint a fordítás elfogadható? – Azt hiszem. Újra metró. a bútorzat otromba szekrénysorból állt. persze lényegesen elviselhetõbb ketten utazni. – Biztos. aki rejtélyes módon tangóharmonikát tartott a kezében. fölmenni a lépcsõkön a kivilágítatlan lépcsõházban. a földön mûperzsa. várván a lótuszban ülõ házigazda jelére. és ilyen olcsón sehol nem kapjátok meg. gondolta Anja. a híres Szkandha mester lesz ott. pár szál. Anja körülnézett. nem? – Hát… – Tessék. – Kösz. A többiek már elhelyezkedtek a földön. A kicsi elõszobában néhány cipõ. Járt Tibetben. hogy elkezdheti. szellem legkisebb sugara nélkül. vagy maguk elé néztek. bekopogni egy ajtón. mindenki más sima törökülésben. gondolta. az Örs vezérig. szevasztok! (Szkandha mester) Besötétedett. itt a cipõt természetesen le kell húzni. hosszúra növesztett zsíros haja keresztülfésülve kopasz feje búbján. nézzétek. szerinted ez rendben van. Dani buddhista estre hívta el Anját. a Bhagavad Gita. Mikor elhallgatott. és bementek a szobába. végig. van egy fél percetek? – Hát… – Talán érdekelne titeket. mint egyedül. csak egy ember ült lótuszban. aluljáró) – Sziasztok. – Dani. igaz. szükségem van pénzre… – Mennyiért adod? – Egy rongy az egész. kettõnknek. Aztán a tangóharmonikás rázendített. nyitva volt. aztán egy lakótelepen megtalálni egy címet. ott állt a tévétõl srégen balra. Dani lenyomta a kilincset. egymásra senki. az ablaknál televízió. hát igen.

Nem tudtam. vacsora és lefekvés. Sanyi. itt vannak megint vagy ezren. Anja fészkelõdni kezdett. plusz cipõ a gyereknek. már jártam itt egyszer. s mondta. a nõ alig észrevehetõen bólintott. egy egészen jó bõrtáska. na nyomás. akinek telik ilyesmire. mint egy fakutya. mondta Dani. hogy ilyen lesz. még mosolyog is a kis nõ. mert van. gázszámla oké. gyere. Patrícia. bizonyára a házigazda felesége. 172 SZÁMEK 173 SZÁMEK . a gyereket is én viszem-hozom. a nõ a fogasnál pakolt valamit. semmit nem veszek a legszükségesebbeken kívül. és egész szép összeg van benne. ez vajon benne van az õ vallásos magasrendûségükben?. õ meg csak ül a lótuszban. mennyire elegem van az egészbõl. Újra a tangóharmonika. s holnap az utolsó nap. Próbáltak nesztelenül fölállni. az elõszobában éppen akkor érkezhetett egy nõ és egy hét év körüli kislány. és akkor Szkandha mester olyan igazi volt. lám. hát csak menjenek. Ezek meg minek jönnek ki?. Biztosan nem õ volt. csak tudnám. ami átlelkesít. hát élet ez? Mások meg itt nyugodtan ülnek a nirvánában. mihelyt kint voltak az utcán. ez mibe kerül nekünk. Kint. hogy a gázszámlát kifizethetem. kilépkedni.mester kezdett felolvasni egy könyvbõl. Anjáék köszöntötték õket. mibõl. (mindent én) Persze. senki nem tudja rám bizonyítani. amióta belehabarodott ebbe a buddhistáskodásba. már rég ki kellett volna cserélni. hogy én voltam. válaszolt Anja. Most mintha nem is õ lett volna. menjünk. Dani ránézett. ráadásul az övé a táska. mindent én csináljak. már nem is keres munkát. senki nem kérdezi.

ahogy máskor szoktak. Biztosan nem adtál elõ Amerikában. mert a kép hihetetlenül trükkös. így a riporter.(siker) Anja most kortárs szimfonikus zenét hallgat a rádión. ahogy ez az elsõ kérdésbõl kiderül. gödzseeb. Ha például évente nem fotóztatja újra magát a legmenõbb fotóssal. hogy túl nagy szünetet hagyna. gödzseeb. s most nem számít. végigjátszott az ember egy Sztravinszkijt. néhány vonal. az emberek totál paffok lesznek. s akkor jönnek. mondanak-e valamit… a gödzseeb. 174 SZÁMEK 175 SZÁMEK . szóval a kottából indul az egész. Nevetés hallatszik. Életem mélypontja. mire emlékezteti szerzeménye az avantgárd öregasszonyokat. majd jön a következõ kérdés: foglalkoznak-e õk saját promójukkal. hogy elmondják. gödzseeb-tól kiráz a hideg. veszi vissza a szót a zeneszerzõ. mondja a fiatalember. hogy senki. folytatja: senki. Ez bezzeg tetszik neki. de átalakul egy fává. s õt tulajdonképpen érdekelné. Milyen érzés a gratulációkat hallgatni koncert után?. õneki ezt még nem mondták. mire emlékezteti õket szerzeményem. És az milyen érzés volt?. A website-ja is eléggé „crazy”. ez is az elsõ kérdésben van benne. Az interjúalanyok a húszas éveik végén járnak. az öregasszonyokon gondolkodik: hogy kerülnek oda egy ilyen koncertre?. de gyönyörû: ugyan a hangokat reklámozza. hogy nem funkcionális. A zongorista hangja: muszáj. nem is keveset. Hát. de már világszerte ismertek. de csak lát- vánnyal. válaszol egyikük. akkor kikerül a játékból. Velem megtörtént. de a hangot már meg kell rendelni. aki totál belelkesedett egy ötletétõl. kérdezi behízelgõ hangon a riporter. pedig dunsztja sincs hozzá. Aztán beszélgetés következik. kitûnõ web-dizájnerrel dolgozik. gödzseeb. a zeneszerzõ azt mondja. attól függ. de anélkül. A Korai siker címû mûsor megy. kik lehetnek?. hogy gödzseeb. egy zeneszerzõt meg egy zongoramûvészt interjúvol egy riporter. de senki. egyik nyolcvanéves öregasszony sem jött oda. szól közbe újra a zongorista. à 2000 euró/óra. gödzseeb. várossá… Anja már régóta nem figyel a rádióra. az égvilágon senki nem jött oda a koncert után gratulálni. Az (ezek szerint) zongorista nagy élvezettel ejti ki – afroamerikaiasan – a „good job”-ot. nõvé.

az este vettem észre. most már mindegy. nem kell százszor meggondolnom.(dönteni) – Mondd. közben meg nyilván szólni fog a Danubius Rádió. jogos. egyszerûen nem volt kedvem megkérni. kiáltanom kellene. legalább látnám még mielõtt hazamegyek. és Danival beszélget – nem is tudtam. ott vár az oszlopnak támaszkodva. nem kérhetem meg. Még vár egy utasra a busz. ennyi. hogy eltûnt minden pénzem. Csak el kellett jönnöm. – Nem gondoltam volna. vagy nehezebb. ennyire gyengének nem szabad lenni. megoldom. csak nem Kriszta az?. ez csak rám vonatkozik… Alig van ember. részint minden öszszejött. nekem egyértelmû volt: vagy eljövök. tudom: gyengeségbõl. és ezt most se bánom. hogy megvan az oda-vissza jegyem. az már jó kiindulópont. most könnyebb. még jó. kerületben. de ha ez ilyen tiszta. mert a többi utas meglincsel. és mondom. Nagyon szeretem: figyelted. hogy te is átjöjj? – Megfordult a fejemben. hát persze. hogy menjünk már. nem tudom. én meg beülök a kisbuszba. olyan messze is lakik. Persze. mi történt? – El kellett jönnöm Kolozsvárról. És anyám abszolút mellém állt. akik nem akarnak átverni. nem is gondolod. merev. és azon kívül is… – Azon kívül? – Ahogy szokott lenni: részint alkati kérdés. hogy ismerik 176 SZÁMEK 177 SZÁMEK . de nem gondoltál arra. túldolgoztam magam. de még csak azt se említettem. aki ép bír maradni ilyen zavaros. Nem érzem. Anja. de igen. õ az. Lili. hogy egyetlen fala sem merõleges a másikra? És végre olyan emberekkel dolgozom. Ki tudom számítani magam. legalább elmondhatnám neki… létezik?. a Pannónia utcában. Szerencsém is volt. nyolc óra utazás. vigyázz magadra. hát eléggé. Meghallottad a hangom?. csak ott tettem le. ennyi az egész. este kimenjek-e valahová. Dani megölel. de megfizetik. értem… (Dani szaga) Csak már lennék otthon. nem nagy vész. kicsim. hogy itt vagyok. – Igen. – De hogy kerültél kórházba? – Kimerülés. teszi be a hátizsákját a csomagtartóba. mikor indul a buszom. jöjjön el reggel elbúcsúzni. ezt a hangtalan hangot itt bennem talán meghallja. Eljött. nem kellett volna odamenni. de még úgy is állandó volt a feszültség… Persze. mondja. képzeld. Otthon szinte ingyen dolgoztam. mi van Danival. kinek nem. viszonylag olcsón kibérelhettem ezt a lakást. Most már menj. mi van velünk. mennyit számít. Kérdi. miért mondom el neki. miután nagynénémhez megérkeztem. nahát. egyáltalán nem érzem. várom. hogy nem Tamás pénze volt. akkor mi van Danival. hogy kikapcsolják. azon a buddhista szeánszon. ide rohan. s nem mondjuk a XXIII. kéthavi ösztöndíj… állítsd már le magad. hogy eljöjjön a buszmegállóba elbúcsúzni legalább. vagy összecsapnak fölöttem a hullámok. régóta nem láttam. – El kell dönteni. ghááááá. gondolom magamban. és nem tudom. de szeszélyes közegben… Nem szeretnélek befolyásolni. de igen. jó lesz vele utazni Kolozsvárig. sok pénz volt-e. válaszol mosolyogva. kemény a munka. mert a kéthavi ösztöndíjam eltûnt a táskából. két hétig egyáltalán nem tudtam aludni. Miért nem hívtál fel… – Most már oké. mit kerestem én ott. Valahogy sikerül is. És meg is fogom oldani. lelkesedésbõl.

178 SZÁMEK 179 AJIN . – Mikor volt vége? – Mielõtt megkérdezted volna.AJIN egymást. Nem lehet igaz. de jó. s kissé elõrehajol. Mindenfélérõl csevegtek. Szia. Anja Kriszta egyenletes lélegzését hallgatta. és a Danubius Rádiót. Mikor kezdõdött? – Mielõtt megkérdezted volna. míg Kriszta bocsánatot nem kért. ez Dani szaga. – S most mi legyen? – Talán próbáld meg újra. (késõ) – Valami plusz mormogást hallani. hogy levegye bõrdzsekijét. zûrös éjszakája volt. köszön Kriszta. – Miért nem vettem észre? – Mert lefoglaltad magad a szavak jelentésével. de muszáj aludnia. hogy te is ezzel jössz.

– De te tudtad. hogy az én lányom vagy. még jó hogy így intézte a dolgot. – Nem tudod. – Á. – És te miért szakítottál? – Hát a szülei. nehéz volt. Lesegítettem a kabátját. s összeházasodtunk. kész. – A testvéremet. Nagyon gyorsan ment az egész. Akár a munkahelyrõl is kirúghattak volna ezért. lehet. töltök még egy kis bort. Pedig elõre sejtettem. aki próbálta megnyugtatni. lehet veled beszélni felnõttként. hova várjak. Egy magzat volt. milyen nehéz élete volt. még fiatal a lány. hogy az a lány még mindig téged szeret? – Hát… lehet. Már felnõtt vagy. három hétig sem „udvaroltam”. végül is egész sokáig. tudom. mint ahogyan mi veled.(gyönyörû fiú volt) – Amikor megismerkedtünk anyáddal. más pasas gyerekét nevelni. családot szerettem volna. ha nem. ennyi. elmondhatom. – Jobb lett volna. miféle baja lehet. mit kell így túlreagálni a dolgot… Azt hittem. akkor is én voltam az. – A testvérem. 180 AJIN 181 AJIN . hogy szinte utcagyerekként nõtt fel… – Kinek nem volt nehéz abban az idõben. mit beszélsz. hogy nem próbáltam. de én már 28 voltam. hol a poharad. Alig tudott megszólalni. és õ is. Egyszer nagyon sápadtan jött haza. – Vagy ha már mégis együtt vagytok. Látod. aztán tovább csinálta. gyönyörû fiú volt. – A testvéred. nem tõlem volt. de hát mindig újrakezdte. míg lassan-lassan elmondja a felesége. jóformán beesett az ajtón. megpróbáltok egy kicsit jobbak lenni egymáshoz. én éppen egy szakítás után voltam. s miattad maradtunk együtt. tizennyolc éves volt. – És aztán? – Tudod. más férfi ilyen helyzetben nem kérdezget. hogy várjunk még. hogy öthónapos magzatát kapartatta ki. – Azért anyának mégiscsak más volt: szülõk nélkül… – Tudom. Aztán meglettél te. – De hát akkor miért nem váltatok el hamarabb? Még mielõtt megszülettem volna? – Más idõk voltak azok. – Ne hidd. leültettem. hogy így meg úgy. ezért is bocsátottam meg. Mindig fogadkozott. Hát akkor is én voltam a megértõ. Akkoriban a gyerekkel nem úgy bántak. – Apa. egyáltalán nem volna biztos. Végül csak annyit mondott: csúnya volt. ha nem hasonlítanál ennyire hozzám. De anyáddal nem lehetett. Már csak az hiányzott volna. anyádnak volt éjszakai mûszakja is. a testvéred.

Persze. 182 AJIN 183 AJIN . mert szegénynek nehéz gyerekkora volt. Pokollá teszi az életem. Persze mert neki nem voltam elég. hogy õ hozzám hasonlít. de egyre ritkábban tör ki. „szégyent hozott a családra”. mindenkit „meg kell érteni. egész nap mosott. Ma persze „meg kell érteni” a gyereket. sportban. Soha nem volt neki elég. Elõször is. s már el volt olvadva. nem anya. Egy búgó férfihang. kényeztetni. Ha valamelyikünk rossz jegyet kapott az iskolában. de nincs miért túlérzékenykedni a dolgokat. Mindenben elsõk kellett hogy legyünk: tanulásban. ha kérdeznek. hogy egynek legalább mindent megadhassak. És még csak nem is válogatott. még a szomszéddal is kikezdett. takarított. vagy anyuka. Mi. Alig mertük megszólítani õket. Azért sem akartam több gyereket. És igazán nem panaszkodhat. s ha ezt otthon nem tanulja meg. nem tegeztük sem anyánkat. Tiszta szerencse. hogy csak akkor beszélj. Ha elgon- dolom. Képtelen volt valamirõl is lemondani. most már sínen van. hogy félrebaszik. Ahol sok gyerek van. az élet kemény. késõbb sem fogja. Édesanyámnak nem sok ideje volt a gyerekekre. akinek olyan anyja van. nem is lehetett. Azt is. Mit is várjon az ember valakitõl. annyi gyerekkel. Édesapánkat jobb volt nem felbosszantani. de semmi baj. mert mindig õ volt az elsõ helyen. szeret olvasni. ott nem jut. hogy Anja akár örökölhette volna a természetét… de nem. vagy „mutter”.(egyre ritkábban) A mai fiataloknak fogalmuk sincs arról. sem apánkat. testvérek. ha búcsúztunk vagy valami versenyrõl hazamentem. Édesanyámnak. mint ma. Persze nem a majomszeretetre gondolok. Hamar megtanultuk. én igazán meg is értem. komoly lány. az anyja csak azt tudta. mert csak így szólítottuk mind: édesanyám. fõzött. néha ugyan hisztérikus. de olyankor a nadrágszíjával vert meg minket. még õt kell sajnálni. Ritkán történt meg. egymást kellett hogy neveljük. Engem akkor csókolt meg édesanyám. Kinek nem volt nehéz a gyerekkora. meg kell érteni”. fiam. Hol volt a gyerek helye. vasalt. Az embert a saját lánya sem érti meg. milyen volt régebb az élet.

mondjuk tíz-tizenkét éves. s feleségül ment hozzá. Persze. Fogalmam sincs. Nem fog szólni semmit. legalább lesz egy kis nyugalmam. szõke. És fáradhatatlan. és láttam. tiszta véletlen. Nehogy valaki ne vegye észre. Hogy lehet valaki ennyire elszállt? Még hogy meghallottam volna a város túlsó felében az õ nyöszörgését. de aztán kapott magának egy gazdag svájci hülyét. hogy ne látta volna. Mit csináljak. Nem mondana semmit. hogy mocskosnak érezzem magam. Kijöttem. Legalább tartja az alakját. mielõtt fölszállt a buszra. Sikerült elérnie. Anja nem az a szexbomba. hiába erõlködünk. Amilyen makacs. Éva is sokat tud. Valami hangról beszélt. döbbenetes. Nincs miért megjátszanom magam. hogy ugyanazzal a busszal utazik. azt mondta. Mankókkal járt. s nem péntekre. hogy én vettem el. Bori ilyen volt: magas (nálam. kellett. annyit azért nem ér meg. Nem értem. de Kriszta bámulatos. Apámat. aki adott végre egy rendes éjszakát. Nem tudom. Egy éjszaka. az õ baja. jó volt. lehetetlen. ha nem eszik. mit lát bennem. amikor elkezdtek viccelni azon. Õ is rám. a város legszebb lánya. Nem kell vele foglalkozni. Miután olyan hülyén viselkedett a buddhista esten. Akkor legalább volna valamiféle homályos feloldozás. Mint anyám. Tudhatta volna. Folyton rá gondoltam. Ilyet is csak egy nõ képes mondani. Anyámék is vele idegesítettek. hogy kezdhette el egyáltalán. õ nem akarta. Nahát. Nem tudom. ennyi volt. most mit tudjak csinálni. Ha kiabálna. azért ez nem. és nem is várt semmi választ tõlem. miért hívták Tarzannak. Vagy „megéreztem”. s azért jöttem ki az állomásra. s mennyire megveti azokat az embereket. hogy megcsókoljam a nõt. 184 AJIN 185 AJIN . Plusz apám lényeges szempontja: a mellméret. ha mondana. mert jó volt az ágyban. iszonyúan jó mellekkel. nem mondom. ha tapasztalt nõvel van az ember. Nem. (legalább volna) Honnan tudhattam volna. ha megütne. de attól tudja. hogy pont ezzel a busszal megy vissza. Nem érdekel. megfordult az agyában. Az osztály legszebb lánya. az iskola legszebb lánya. Biztos. amelyikkel Kriszta. Jobb lenne. õ mennyire fölötte áll az egésznek. õ is kívánt engem. Ezek ilyenek? Szóval nem érdemes komolyan venni õket. akkor menne. Alain Delon. Ennyi vagyok. Tarzan egy nyomorék cigányleányka volt. mennyit számít. Ha megláttam. miért kell ebbõl ügyet csinálni. miért csinálja. de nem is néz ki rosszul. Jesszus Mária. Ez az alaindelonos évekre rá is vissza-visszatért hozzám. Amikor nagyobb lettem. Soha nem adja oda magát teljesen. kívántam. ennyi. Hat vagy hétéves lehettem. Nem jó ez az egész. Egész éjszaka. Eltûnt a pénztárcája. ezt az egész szégyenteljes és frivol ügyet nem lehet megúszni. de ha Alain Delon jönne érte.(Tarzan) Tiszta szerencse. hogy Kriszta megcsókolt. De akkor minek a fenének hozta szóba egyáltalán. s ezért szálltak rám. lehet azért. ezt viszonylag hamar megtanultam. s gondoltam. Bár amilyen sápadt és szótlan mostanában… Biztos vége a lávsztorinak. egy ideig. Mindegy. amitõl a leginkább falramászok. Csak ez hiányzott. de ez az. hogy szombat estére hívta meg vacsorára az apját. magasabb). elfutottam. csak a legszebb lányok fognak érdekelni. hogy meghallottam. Megtörtént. azt találtam ki. Anja ezt úgysem értené. hogy Tarzan a szeretõm. Velem igyekezett udvarias lenni. õ nem csinált semmit. hogy egyszer szóba álltam vele. mert fel tudta húzni karból magát a fákra. egyáltalán nem nézett kutakodva. képes lett volna nem enni. Lehet. ennek lõttek. de most már elég régóta.

Tulajdonképpen. valami megmagyarázhatatlan a szemében. magamnak bevallhatom. melle állagáról. csak Tamásékhoz. És engem. A bõrérõl. bár nem magától értõdõ. tudom. ha kitátja száját társaságban.(a személyiség rejtett struktúrája) Homályos ügy. de hát leginkább fölzaklat. „csak”. uramisten. finoman szólva. hogy valamiképpen összetartozunk. és nem tovább. de hát ez elkerülhetetlen. de nincs miért áltassa magát az ember. 186 AJIN 187 AJIN . Hogy Kati valóban kíván engem. a testnek nehezebb hazudni. bátorságot. s ezt haladéktalanul tudomására is hozza minden jelenlévõnek. aztán hallgathatnám az egyre kurtább válaszait. Kati el van varázsolva. a hajára. Nagyon fiatal még. ezért el is árulja azt: saját magát. Mintha mindenkit túl akarna licitálni értelmességével és fölkészültségével. csakhogy nekem ehhez már nincs kedvem. Miért?. „csak”. állandóan rajtam csüngne. Mindenrõl van véleménye. Nagyon sokféleképpen alszanak az emberek. Nem akarom elveszíteni. De eddig. akkor legfönnebb együtt veszítenénk el azt a derût. mint amit le tudok vezetni a mostanáig óhatatlanul fölgyûlt emberismeretembõl. contradictio in adiecto. Nem akarom elveszíteni. ilyenkor a személyiségük rejtett struktúrájából látni meg valamit. ez. a hajlataira. S hogy én mennyire kívánom õt. amivel a legtöbb ember nincsen tisztában. a személyiség rejtett struktúrája. Tamásnak nem kell magyarázkodnom. Vagy amikor alszik. ezt nagyon bírják mondani. kínos nekem. Na ez az. van Kati személyiségében valami azon túl is. Most még nem ez van. pinája illatáról nem is beszélve. Nem is viszem sehová magammal. meleg. Kati. aki õt szeretem. állandóan: két hónapig. és elvenném õt. hogy ne a holtbiztos következzen be. nem a szerepjátékait. De hát senki nem tudja. amikor öntudatlanul elmereng. amit annyira szeretek benne. Persze. még akkor is elkerülhetetlen volna. ami. õt. olyan jó még csupán csak rágondolni is az illatára. Van némi esély talán. nedves hajlataira. Olykor még idegesít is. mégsem megjátszás. Síelni pedig jó. ha fölbontanám a házasságom. hogy ne így történjen.

nem olyan divatos érthetetlen szarok. persze. ez is valami a mai világban. valahogy szóba kell hoznom annak a hülye Veresnek az unokaöcsémet. beszél idegen nyelveket. mire hazaér az ember. remélem Lacika fotózik. hogy évszázadokon át csak elnyomtak minket. még nem kéne ilyen fenn hordja az orrát. hogy megtelt a színház. de már jó kis alakja van… és jól választotta a verset. ráadásul a hátam mögött sugdosnak. jó. remélem. na persze. egy ilyen nap után. csak hát nem bírok odafigyelni. persze most még nekem kell udvarolni. kell az anyag a pályázati beszámolóhoz. amilyet naponta százat tudnék írni. hogy legalább nem röhincsélnek. Wass Albert. mióta úgy rájuk néztem. a kicsinek magas láza van. mielõtt elkezdõdne az éjszakai akciófilm. ezek a gyerekek mindent megtesznek. már csak beesik a fotelbe. és örül. hogy szépen elmondják a verseket. nem sokat veszítek. mennyire unom azokat a beszámolókat. na jó. úristen. de egy csomó papírt nekem kell elõbogarásznom… no nézd csak mibõl lesz a cserebogár… szavalni ugyan nem tud. hát szép is. bár persze szépek ezek a szavalatok is. ki más volna. se hang… de mit röhögnek ezek itt a hátam mögött. de a gyerek tényleg jól felkészült. csak már lennék otthon a sörömmel. régi versek. tele van az agyam fölösleges információkkal. Judit persze megcsinálja a nagyját. persze utána még a fogadás. ha lekésem az elsõ tíz percet. amiért kicsivel mûveltebb a nagy átlagnál. nem mint ma. hogy szenátor lett. hogy segítsen. hogy lyuk van a fenekén. de ilyenkor. régebb az embereknek még voltak érzéseik. meg menynyire igaza van. benyomja a tévét. ettõl itt mindenki összepisili magát.(Beck Gyuri) Jó. jogot végzett. amióta úgy felvitte isten a dolgát. persze. s még hazafelé vásároljak is be. mert Manyi egész nap ki sem mozdulhatott. ne is mozduljon. ilyenkor miért nem tudja hívni az anyját. mindenre nekem kell odafigyelni. nézik az idióta sorozataikat. s nem cigizik valahol a takarítócsajokkal. csak hát én esem össze. máskor persze ott rohad nálunk egész nap. attól. ilyenkor már semmi máshoz nincs agyam. hazaérek. csak hát itt semmire nem mész ismeretség nélkül… 188 AJIN 189 AJIN . kurvára nehéz az élet így. se kép. mikor szükségünk volna rá.

értelmes tekintete. nem csak a teste. nehogy az utolsó pillanatokban az elbukásra mindig kész test. vagy bárcsak ugyanezt tehetném én Plutarkhosz ágya mellett. érzékenysége a végtelen szabadságot idézi bennem. hogy a legkisebb folt is eshetne szeretetünk tisztaságán. csöndesen ágyamhoz lépett. ki egyedül vagy. az ifjú Plutarkhosz látásakor testem az. Bárcsak újra gyermek lehetnék! „Hagyjátok a kisgyerekeket. akik önmagukat férfiatlanították a mennyek országáért.” (Máté 19. aztán vannak eunuchok. nincs fogalmuk a szabadságról. A Te Bölcsességed olykor azt rendeli el spirituális jelentésnek. a második a külsõ. anélkül. ne akadályozzátok õket. Az elsõ a születésbõl fakadó. ki a szeretetet tisztán adja és kapja! Apám minden este. te Megtestesült Láthatatlan Gondolat. és megcsókolta a mellem. egyetlen reménységet hagyván néki arra. így a gerjedelem is könnyen leküzdhetõ. akiket az emberek tettek ilyenné. mint a Szentlélek lakhelyét. te Egyetlen. Ó. Uram. milyen nehézzé tetted az ember létét a földön. milyen megpróbáltatásoknak vagyok kitéve testem tünékeny vágyai miatt. mint azt én fáradságos küzdelemmel valaha is ismerni fogom. valahányszor ifjú tanítványomat meglátom. felhajtotta takarómat. de soha el nem ért közelségedre: a mártíriumot! Áldott legyen Szent neved. Életüket szolgaságban töltik. ha csak a nõk látásával szemben kellene védekeznie a léleknek: hiszen azok alig valamiben is különböznek az állati lényektõl. a természetes állapot. a harmadik pedig a belsõ indíttatásból fakadó. Ó. Nem csak a teste vonz. akik anyjuk méhébõl így születtek. bárcsak újra gyerek volnék. De Plutarkhosz sötét. amin nem tudok úrrá lenni. és vannak olyan eunuchok is. hogy vértanúhalálával a Te szentségedet megtapasztalja. azt szeretem véghetetlen szerelemmel. hogy Apámat arra méltattad. az egyszerû hívõk belehalnának a jelentésbe – de itt Te magad mondod el az eunuch szó hármas értelmét. fizikai hatásból eredõ. Te látod. te látod hát Uram. A Szentírás hármas értelmét csak az elõrehaladottak érthetik. Nagyon fáj. mert ilyeneké a mennyek országa. amely egybeesik a betû szerintivel. Uram. Uram. 190 AJIN 191 AJIN . miután elaludtam. értse meg” – teszed hozzá. ki mindent a legkisebb részletekig ismersz. hanem a lelke!. melyek rám támadnak. bárcsak ugyanígy történhetne most is. és áldott legyél. okos figyelme. hogy „Vannak eunuchok.” Ezt mondtad. Õ bizonyára egyetlen szavával elcsitítaná bennem a tisztátalan gondolatokat. hogy hozzám jöjjenek. ugye Uram?. te Megismerhetetlen. Tudom. vagy rágondolok. És nincsen mellettem mesterem.(Origenész) Istenem. hogy vétkesek a gondolataim. és jobban ismered lelkemet. te Végtelen. Egyetlen Úr. Uram. Milyen könnyû volna. hogy méltóvá váljék az annyira áhított. hogy én. az én drága Apám. hogy támaszom legyen. önnön testi vágyaimmal való gyökeres leszámolás a mennyek országáért. tizenhét éves fiatalemberként bátoríthattam tettében. és közvetlen elõtte pedig. hiszen elõtted nem titkolhatom. a szolgaságba visszafordulni minduntalan hajlamos emberi lélek eltántorítsa õt.12) „Aki meg tudja érteni.

valami nívósabbal próbálj kétségbe ejteni. Anja érezte Dani szagát Krisztán (Dani persze ezt sem tudta). Semmiségek. sok minden történt a nagyvilágban. Hiába. sorsfordító események. mit meséljek. hogy történetünk valamiféle szimbolikus értelemben rongyos. amint egymás nyakába borulnak – Dani ezt nem tudta. hogy letiltotta magának. Na ugye. pulóver. (Késõbb megbánta. mialatt ti a hímmonológokat olvastátok. 192 PÉ 193 PÉ . mikor õ ezt megpróbálta titokban tartani!) Szóval a történetünk. miként terjedt el az egész korabeli keresztény egyházban. A történetünk. csak annyit látott. hiszen tudjátok: az egyik szereplõtõl a másikhoz vándorló rongyok – kabát. Konkrétan kell érteni. s õ úgy élt. Ha rátámadt a gondolat. milyen közönséges vagy. ennél a rongyos történetnél. de ez érzés volt. de hamarosan lesz még valami zokni is. ahogy az ifjú Origenész értette az eunuch szót a Máté 19. ruha. Egyébként nehogy azt higgyétek. nagyjából ennyi. Eltelt két hét. de nem bámészkodott hátrafelé addig. nyakkendõ –. elhessegette. Viszont. Persze: maradjunk történetünknél. mondta magának. Mit nem adnék. és Anja nem engedte át a jobb agyféltekéjébe vagy hova. az konkrétan rongyos. mondta még mindig magának. hogy Anja tudni nem tudott semmit. Amiben szó van a kilenc sebrõl. hogy kasztrálta magát.PÉ (hé!) Unom már ezt az apokalipszist! (rongyos) Mondanom sem kell. Dani mindenesetre nem nagyon tudta hova tenni magában azt a váratlan leleplezõdést a busznál. hogy Kriszta beteszi a cuccát a csomagtartóba. s beszél valamit Danival. hogy ilyen gondolatokkal jössz. emlékeztek. hogy konkrét.12-ben. pénzváltó dzseki. Plusz az egy rongyért vett Bhagavad Gita. ha tudhatnám. hogy tudja a kézenfekvõt. hogy lássa azt is. ez is igaz. nem is tudom hirtelenjében.

Anja. Daninak szerencséje volt. hogy Kolozsvárra utazzon. Ennyit Anjáról. Igen. amit ugyanúgy nem vettem észre. Na de akkor kész volt. felesleges. amikor apja elmondta neki azt az öthónapos gyönyörûcsúnya fiút. csupaszon a postaládában) Saját kapuja elõtt a látás. semmi. s újra. hogy mi szerencse. de semmi alapjuk nem volt. elfogy. még a végén mindent szép sorba teszek és megmagyarázok. Az emberek mindent akarnak. Ezért szép. Súlyos összefüggések kezdtek tátongani a fejében. s mi nem. és a filozofina elintézte neki. 24 óra munka. hogy ezalatt a két hét alatt végig volt munkája valamelyik gyárban. A fény és a sötét egy azon õre. ez csak normális. melyeknek. Nem tudom mi több Élni vagy Mumifikálódni. A sötétben egymás árnyékában élünk. embertelen. mert ha tovább írom. s aki odaadta neki a logika meg a filozófia könyvét. de romániai viszonylatokban jól megfizették (helyi viszonylatokban égbekiáltóan keveset adtak). Azt a csinos filozófus lányt hívta fel.A kétségbeesés csak akkor bírta levenni a lábáról. felesleges a jöttem. Nappal sejtette. semmit sem hagy meg a jövõ a csupaszon kívül. minden semmi kicsi sorsfordító eseményt. mint ti. pedig még a zokni minimum hátravan. És itt most átadom a szót. 194 PÉ 195 PÉ . mit tudom én. akiknek nem volt más szállásuk Kolozsváron. persze. Asztán azért. Megmagyarázhatatlanul felesleges. halványan talán sejtette õ maga is. hiszen ezt máskor is megengedték embereknek. akivel a katakombában beszélt. miért. mert szüksége van a menedékre – Most megkereslek. maradjunk annyiban. Miért? Miért. hogy a katakombában aludjon. utána 12 óra szünet. Az elmulásnak csupasznak kel Amit úgy mint egy villanyoszlop Nappal és élyszobor. (Dani levele. Azt hiszem. felvételi. nehéz kérdés. Nem akart újra Nóriékhoz menni. Kriszta. A két hét után az elsõ dolga az volt. mert ha nem. éjjel nem sejtette. bár.

(egy perce sincsen) Sejthetitek, mennyire hiányzott Anjának egy efféle levél. Ráadásul alig tudott belõle egy-egy szót kivenni. Nem erõlködött, nem volt mibõl, zsebre vágta a papírt, s rohant valami megbeszélésre. A szerkesztõség elõtt, a járdán, a kapuban Dani várta. Most elõször nem mosolygott. Anja kerülte, hogy szembenézzen vele, lehajtott fejjel köszönt neki, és mondta, egy perce sincsen, így is elkésett, de bármikor, szívesen, jöjjön el hozzájuk, hadarta fáradtan. Dani viszszarántotta a karjától, másik kezével az állát fogta meg, fölemelte a lehajtott fejet, s próbált a szemébe nézni. Anjának nem volt tekintete. Na jó, erre azt szokták mondani, hogy üres, üres tekintet, ez már ismerõs, naná, de nem „üres” volt, hanem kifelé nem volt semmi. Befelé nagyon is tele volt, be volt süllyedve az egész tekintet. Igaz, ez kívülrõl úgy néz ki, hogy „üres”. Azt hiszem, Dani akkor nagyon megijedt. Ott, helyben semmit nem volt mit tenni, Anja ráadásul már ki is rántotta karját a szorításából, de legalább nem futott be azonnal, volt idõ azt mondani neki, hogy most õ, Dani, elindul a tóhoz, a tóközi mesterséges tóhoz, leül egy padra, vagy állni fog, nem számít, és addig onnan el nem mozdul, ameddig Anja oda nem megy. Most nyugodtan rohanjon csak fel a szerkesztõségbe, de mikor végzett, jusson eszébe, hogy Dani ott áll a tóparton.

(zokni) Most megint én kell mondjam, mi történik, pedig már a múltkor sem értettem semmit, amikor a Márton Áron Kollégiumba ment az a lány meg az öccse. Na mindegy, essünk túl rajta. Ott áll a hosszú hajú fiú a tó partján, elég nagy szemét van, a szemetes kukák szétrugdosva – vajon ez az én specialitásom, a kelet-európai nyomor? A tó is szemetes, és hideg van, márciusi hideg szél fúj. A hideg szelet azért nem kenem Kelet-Európára. Bár azt is el tudnám képzelni, hogy egy forró argentin sztorit mesélek. Hajaj, de még mennyire hogy el tudnám képzelni! Ott is van nyomor, persze, de ott szenvedélyek is vannak!, életek!, halálok!, sûrûn! Na de nézzük, mibõl élünk. Megint ugyanaz az ábra: jön a csaj, a nõvér, egyenesen a hosszú hajú fiúhoz. Na, most még tartózkodóbbak, mint a múltkor. Habár, ha arra a tusolásra gondolok, amit persze késõn vettem észre, de hát el tudom képzelni, hajaj… De hagyjuk a kalandozást, megint kiesek az eseményekbõl, s akkor minek is vállalkoztam egyáltalán. Bár a fene akarta ezt, tudják, az argentin mese, az volna az én esetem… Ráadásul ezek nem szólnak semmit, csak állnak mint a kukák, ja, a kukák itt nem állnak, hiszen most mondtam, hogy föl vannak borítva. Na mindegy, ez csak amolyan mondás, hogy „állnak mint a kukák”, azt jelenti, hogy nem szólnak egy szót se. A lány még csak föl se néz. Nagyon izgalmas, mit mondjak. Most méltóztatott megmoccanni. Lehajol. Két ujjával (hüvelyk és mutató) óvatosan fölemeli az öccse nadrágja szárát… nahát, az a fiú mezítlábra húzta föl a vászon tornacipõjét. Ez azért túlzás, ebben a hidegben! Ennyire azért nem lehetnek szegények. A lány, megvan, eszembe jutott a neve, Anja, nekitámaszkodik annak a betonpárkánynak, és, mit csinál?, igen: kibogozza a bakancsát, leveszi, lehúzza a zokniját,

196

197

odaadja a fiúnak, õ meg visszaveszi mezítlábra a bakancsot. A szoros családi szálak, hiába, a szoros családi szálak. Argentínában is így megy ez. Igaz, ott nem kell gyapjúzoknikat adni egymásnak, de biztos van valami más helyette. A fiú meg felhúzta a zoknit, ennyi történt, úgy látszik, a szép dolgokat csak hülyék szájából bírják elviselni, nem baj, búcsúzom, hasta la vista!

(gyûjtés) – Szia, Anja. Nem tudom, megismersz-e, Krisztián vagyok. – Szia. Igen, igen, hol is találkoztunk? – Hát többnyire itt, a katakombában. – Ja, persze. – Szeretnélek megkérni arra, hogy mondd el nekem a megtérésed történetét. – A megtérésem történetét? Hogy érted ezt? Mondjam el neked? Hát az bonyolult kérdés… nem is tudom… – Á, nem kell olyan komolyan venni, tudod, én néprajzos vagyok, és egy dolgozatomhoz gyûjtök anyagot. Azt találtam ki, és a tanáromnak is nagyon tetszik az ötlet, hogy megtérés-történeteket gyûjtök, s ezt vizsgálom a populáris kultúra kontextusában, tudod, narratológia, populáris ismeretelmélet, hiedelemvilágok, ilyenek. Csak egyszerûen elmondod, hogy tértél meg, nekem enynyi bõven elég. – Értem, Krisztián. Nem, nem mondom el. – Már nagyon sokan innen megtették… Igazán, Anja, öt perc az egész. – Sajnálom, Krisztián, nekem ez nem megy. – Hát jó. Ha így gondolod…

198

199

(két lépés) Most Anja Janna Wagenbach-hal beszélget. Színésznõ, tizenöt éves korában (most cirka huszonkettõ) egy amerikai mûvésziskolában tanult, táncolt, énekelt, de valahogy nem érezte, hogy teljesen benne volna. Aztán orvosi egyetemre kezdett járni, abban meg másképpen nem volt benne egészen. Amíg csak táncoltam, az agyam nem volt ott eléggé, amikor tanultam, a testem, mondja Anjának. Két év után az orvosit otthagyta, és, bár a szülõk nem így képzelték el az életét, a színiakadémiára felvételizett. Igen, most együtt van az egész Janna. Egy szöveget próbálnak megérteni Anjával, a szövegben egy helyzetet, amikor a szereplõnek jóformán semmiféle mozgástere nincsen, semmiféle lehetõsége, be van zárva, nem konkrétan, hanem a nevelés szubtilis eszközeivel. A figura az anyjának a foglya, de az anyja is foglya valaminek, itt konkrétan egy diktatórikus rendszer hazugságon alapuló mûködésének. Senki nem hibás, és mindenki hibás. Na de ezt hogy adja elõ egy színész? Mert a szövegbéli lány nem haragszik, nem akar bosszút állni, semmi. És nem azért nem akar bosszút állni, mert ütõdött kissé, és nincs tisztában helyzetével. Tudja, hogy rab, mégsem haragszik fogvatartójára. Mi több, az egyik jelenetben szabad. Nem, ezt nem értem, mondja Janna, hogyan lehetne szabad valaki, aki ennyire korlátozva van. Anjának eszébe jut egy történet, Feri bácsi mesélte: amikor sötétzárkában volt, solitary confinement, with no light at all, can you imagine?, kérdi Jannát, hideg, sötét, szûk, egyedül, nem tudni, mikor van éjszaka és mikor van nappal, illetve lehet tudni: mindig éjszaka van. Ez is egy kínzási eszköz. Sokan megõrültek a sötétzárkában. Feri bácsi fel-alá járkált. Nem három lépés oda, három vissza, amennyi

kifért volna, hanem csak kettõ oda, kettõ vissza. Úgy mesélt errõl évekkel késõbb, mint a szabadság megtapasztalásáról. Ha leült volna a sötétzárkában, próbálja Anja megérteni most a helyzetet, és azon gondolkodott volna, milyen igazságtalan ez az egész, és milyen állatok a fogvatartói, és vajon mi lehet a családjával, és ha a bosszú formáin töprengett volna, akkor nem biztos, hogy túléli, vagy ép ésszel éli túl. Vagy ép lélekkel, hiszen nagyon sok ember a kínzások hatására a lelkét veszíti el. Ami nem ugyanaz, mint az ész, vagy az egész ember. Él, józanul gondolkodik, csak éppen nem tud már bízni senkiben. Vagyis nem enged meg többé senkinek semmit. Kibírta, de õ bezárult. Nem a börtönbe, hanem saját magába. Két lépés igazán semmiség, de e nélkül elveszhetett volna. A két lépés a józansághoz kell. Három lépés ugyanakkora semmiség. Viszont a harmadik lépés mint puszta lehetõség nem csak a túlélésre volt elég, hanem a szabadságra is. Valami olyasmit tett, ami kiszámíthatatlan. Helyet hagyott. Helyet hagyott akkor, amikor éppen azt az igazságtalan büntetését töltötte, hogy ne legyen helye. Valahogy így van itt is: a figurának ebben a szövegben az az esélye, semmi kicsi esély, persze, hogy totál zárt helyzetében ne azt tegye, amit elvárnak tõle, és ne is annak az ellenkezõjét (ami szintén be van kalkulálva), hanem fordítsa valósággá a dolgot. Erre az egyre van lehetõség az ezerféle behatároltság között. Konkrétan: ha arra idomítják, hogy mímelje a vonzódást, akkor õ tegyen két lépést az idomításon belül, kettõt és nem többet. Látod, milyen ott az a beszélgetés? Nem célratörõ, a legkevésbé sem célratörõ. Ha egyik is túllépi magát, vége. De ott, akkor mindketten úgy lépnek, hogy a másiknak legyen helye. Hogy legyen szabad.

200

201

Hogy mindig föllelkesedsz. mert vendégeket várnak. Nem hallottad? Megkérték. bazmeg. – Melyik erdõ. – Most végre belátod? – Mit. Mert Anja lóhalálában megszerkesztette elõre az anyagait. azt a lakást. – Persze. és elment. telefonon elérhetõ. Tamás? – Mit. melyik erdõ? – Ne légy cinikus. s megkérte fõnökét. leadta õket. mondta. „Talán jöhetsz hozzánk. Érdeklõdésére. hogy újabban eléggé közel lakik. míg õ elutazik Dálnokra. hogy keressen magának más szállást. Tamás. biztos eszedbe jut még néhány ócska közhely. vissza is jön. míg találsz valamit”. amelyet többedmagával bérelt. – Folytasd. „megkérdem Tamástól”. Mármint hogy Tamás meg Dani lakjon együtt. és mindent fölégetnél magad mögött. – Szia. ez csak természetes. távol) Ki gondolta volna. a fiatalember elmondta. mit? Hogy teljesen megbízhatatlan vagy. És Tamásnak ez ellen nem volt kifogása. ha bármi van. jó is ez. hogy nincs ítélõképességed. – Igen? Nem hallottam errõl. többek között. így mindannyiuknak hirtelen el kell költözniük. végtére is van elég hely a házban”. de most hadd mehessen el. Kissé összezavarni a dolgokat. amikor az úrinõk hónapokig Abbáziában kúráltathatták idegeiket. mondta Anja. Ezt mondta. – S adtál neki serpenyõt? – Persze. Daninak pedig újra nem volt hol laknia. „miért ne. hogy Anja ezek után megkéri Tamást. Csakhogy azok az idõk rég lejártak. Na de hogyan szerzett tudomást errõl Anja? Trés simplement. Szerette volna. míg Anja nem lesz otthon. – Lakott. abban a bizonyos katakombában találkozott vele is. hogy a katakombában lakik. nem kellett volna? – Dehogynem. Tamás. egy-két hétre tekintsen el jelenlététõl. De miért jött el érte idáig? – Azt is mondta. hogyne. máris feszülten hallgatom a tanulságokat. Hogy abszolút nem ismered az embereket. ha sokáig távol lehet. nagyjából ilyesmit lenne idõszerû végre belátnod. s vacsorát akar sütni. A nõ meg gyorsan összepakolt néhány könyvet. mert nõket vitt oda. „hogy vagy?”. hogy elkérje az egyik serpenyõt. – Igen? – Azért jött. hadd lakhasson Dani náluk. 202 PÉ 203 CÁDÉ .CÁDÉ (serpenyõ) – Szia. valami diákokkal. Miért. – Úgy tudtam. ebbõl tényleg elég. – Bocsánat. „ahogy parancsolod”. ilyenkor még te állsz az erdõ felõl. a tulajdonos eladja. – Na jó. csak folytasd. és eltûnni. (sokáig. megjöttél? Itt járt Dani.

ahogy fordul a kocka.) Vagy mesélhetnék a dálnoki borvirág orrú papról. semmire se jó. vagy valami amorf tárgy egy görbe térben. Ahhoz az ötéves kislányhoz utazott Anja. hogy csak morgással. de hogy merre. ha székely rovásírást találnánk a falon. mire jó az a sok könyv. akit egyszer meghallgatott az Isten – a kilencszázhatvanas években volt. elárulom: az a világ legrejtettebb kuglipályája. (Egy kígyó lakik benne. mikor újra méltóztatik fordulni a kocka. hogy a nagyságosasszony hónapokra Abbáziába utazott idegei kezeltetése végett. mit ér a sok okossággal. hiszen mondtam. nem tudni. leginkább ajtókat. de csitt! Tudtok titkot tartani? Akkor megsúgom: ott õrzik a bûzlõ bálnát. persze hogy sehova. de ott valahogy mégis templomrenovírozás van. és hogy kocka-e. nézzen magára. elõvette könyveit.(idegek) Dálnokról nem mesélhetek. berendezve. Errõl igazán lehetne mesélni. de a falu asszonyai arról sem tudtak. diktatúra. kik járnak oda kuglizni. és elégtételt is éreznek. Ideges anyja. és melyik kriptából. Mint egy olyan ötéves. de azt már végképp ne kérdezzétek. 204 CÁDÉ 205 CÁDÉ . és alig másfél méternyi magas. a már akkor bimbózó orrú felsóhajt: az volna isteni. tényleg ott volt a rovásírás –. idegeit a saját házukba. szõnyegeit. mint aki nem fél semmitõl. hogy így van rendjén. hogy egyáltalán volnának nekik idegeik. Odahúzott egy asztalt az egyik ablak elé. most. és olvasott. rövid ideig. és legalább húszméternyi hosszú. egy hajdani parasztvezér gyerekkorát. élte világát. Mint a könyvtárban. holott õ még csak ötéves kislány volt. és akkor ott van még a rádió. ugye. s elvisznek egy ismeretlen helyre. ha egyáltalán be lehet menni. mindent kimondott. Nem bírta elviselni a csendet. vagy kitalálhatnánk. és azt is el lehetne mondani. ötvenöt volt. hiszen ott voltak a világos. de félméternyi keskeny. amely hozzá van ragasztva a kocsmához. s aztán az is mesélnivaló volna. Anja. aztán a mosogatással is lehet csörömpölni. Persze nem volt ötéves. dáridó!. mint egy ötéves. hova jut a nagy eszével. ami átfutott az agyán. hogy köztünk marad. akit éjjel katonák ébresztenek. hogy amíg ott az a bûzlõ bálna. érthetetlen. Például azt a fura épületszerû dolgot. hogy minek a francnak kell annyit olvasni. például. Ha megesküsztök. Csapkodott. Pedig volna mit. a morgó félelem átmegy belé. Na igen. Igaz. igen. s mit ad isten. kötekedéssel tudja elûzni anyja a félelmét. vagy belevethetnénk magunkat a gazdag természetbe. hiába próbálkozik egyedül. hogy akkor. vagy a szegényekébe a krumpliföldeken. azt is lehet bõgetni. a falu fele kényszermunkán. persze hogy semmit. a kiláncszázkilencvenes évek elején a hajdani nagyságosasszony már idõs unokája milyen érzéssel ismeri fel ezeket a tárgyakat a faluban. miért. A valamikori kúriájuk egyik cselédszobájában élt. de máshonnan kell bemenni. de kicsit túl gyakran mondják magukban. amikor kilakoltatták õket. tágas szobák. Talán félt? Állandóan félt valamitõl. s amint ott kaparásszák a falat. vagy a kúriákban folyó életbe. Anja értette. és az asszonyok ugyan behurcolják a nagyságosasszony bútorait. mert ott is nagy ám a különbség. de azt is tudta. mert ugyan lehet. háztetõvel fedett folyosó. melegen. szóval az is érdekes volna. csak itt még anyja is volt. hogy negyvenvalahány év múlva. akkoriban már ötvenöt körül lehetett. dohogással. és senki nem lakott bennük.

majd odaül hozzá. Elmondja. lábdobogás. mi a koncepció: ha kiveszed a hangot. paskolja õket. dobognak. olyasformán. 206 CÁDÉ 207 CÁDÉ . taps. scapigliatura. gyorsan húzogatja tenyerét.(komponált zajok) Kicsi koromtól tudtam. és játszani kezd. a combjukon ütik a ritmust. marad a zaj. (Ezt balett-jelekkel komponálta meg. Négy irányzatot érvényesít a zenéjében. ahogy a testrõl leválasztva a húst maradnak a csontok. hanem rendesen eljátszik egy bonyolult zongoramûvet. zenekar játssza. az I funerali dell´anarchico Serantini. ke- zükkel pattintanak. Ugyanaz a technika az elején. A harmadik zenemû. amint a kéz érintkezik a billentyûkkel. akit 1972-ben egy tüntetésen a rendõrök elfogtak. arte povera. mint a haláltáncnál: hangszerekbõl zajok. hogy csikorogjon a fölhajtott fedél. benne a fogak. A billentyûket nem nyomja le. látszólag teljesen törvényesen. gyorsul a ritmus. és a testükkel játszanak. lent a lábai. hanem zajokat hívnak elõ. mutat Francesco a táblára írt négy szó egyikére mosolyogva. Majd egy haláltánc-kompozícióját teszi föl cd-n. A test viszont ugyanaz: Francesco nem összevissza játszik a zongorán. de a hangszerekbõl a zenészek nem hangokat. Az utolsó tételben a zenészek leteszik a hangszereket. végig a kotta szerint. feltartott kézzel. csak éppen nincs dorémifásatöbbi. halálra vertek. melodramma. hogy a hangokat megszólaltatná. vége. anélkül hogy hangot adnának ki. a zongora olyan. mint egy állat: nézzétek. mondja Francesco Filidei. Aztán mind fölállnak. a zongora oldalát is paskolja.) Nyelvükkel kattingatnak. ott a kitátott szája. és. az államhatalmat szolgálva. szintén cdrõl. Franco Serantini anarchista emlékére. Hát innen indultam. ahogy az elõbb mutatta. a pedálokból is kidobog valami csendes dübörgést. megint finoman ütögeti a billentyûket. ugyanazokkal a mozdulatokkal. mondja: futurismo. mint ha rendesen zongorázna. mert zenekar játssza. anélkül. csak annak a hangja. hanem finoman. Melodramma.

(a szállodában) – Hogy valami van. a matematikus. Van ugyanis egy végtelen szálloda. – De akkor mi történt? Mondd el. ezért volt jó. az ilyesmi magas nekem. akkor felejtsd el a tudást. – Akkor miért mondtad. hogyne használnám. Mit jelent az. és hogy kibe vagy szerelmes? – Azt érzi az ember. hogy veled nem lehet beszélni. S hogy rendes körülmények közt legyünk: szállodákba mentünk. mert legalább éltem. nyomtalanul. Ha tényleg tudni akarod. – Ez a baj veled. Tudom. az a szerelem? – Megint csúfondáros vagy. – Én soha nem tévedek el. Nem jöttél volna ide olyan hirtelen. – S ami a szállodában történik. komolyan kérdem. hogy ne legyen botrány. és elérem. – Látod. – Persze hogy használom. hol a határ? – Hát az a határ. nem különösebben. most te is használod az eszed. hogy tudni akarod. 208 CÁDÉ 209 CÁDÉ . és erre igenis büszke vagyok. Már felnõtt vagy. elmondhatom. David Hilbert találta ki… – Milyen Dávid? – Hilbert. hagyd ezt. – Nem. – Akkor az milyen szerelem. de honnan tudod. Tisztán. Összevesztetek Tamással? – Nem. folyton rágondol. de arra mindig vigyáztam. hogy szerelmesnek lenni? Nem. hogy mit akarok. hogy szerelmes vagy. – Ki mondja meg. Azon belül is sok mindent megcsinálhat az ember. izgatott. – S ki foglalta le a szállodát? – Én. hogy mindig szerelmes voltam. nem vagyok arrogáns. nekem nyugodtan elmondhatod. hogy van az. hogy ne hagyjak nyomokat. – De kire? Lehetsz egyszerre akár több emberbe szerelmes? – Na. – Jó. Amikor a harminc éves osztálytalálkozónk volt. Az ilyesmit nem bíztam a férfiakra. nagyon is sokmindent. hogy sok férfival volt dolgom. Hát úgy. hogy ne… – Vannak határok. tudtam. – Soha nem találom a helyem. – Hogy érzi? – Gyorsabban ver a szíve. Szerelmes lettél valaki másba? – Te sokkal többet tudsz ezekrõl a dolgokról. hogy én nem öregedtem meg. azt tudom. a helyet… Mindig eltévedek. tényleg szeretném tudni. azért nem kell túlzásba esni. hogy a konvenciókat vedd komolyan. – Á. A szerelem a legjobb dolog az életben. Persze apád ezt nem értette. kérdezték. Mindig betartottam õket. rendesen. amit kívülrõl rángatnak a konvenciók… – Nagyon ajánlom.

hogy megtöltse a (nem-)lét terét. mely úgy mûködik. a jelen-nem-lét mint a jelen jelentése. hogy a látszatot beveszi az igazság formális keletkezésének diskurzusába. mely nyilvánvalóan képtelen arra.” 210 CÁDÉ 211 CÁDÉ . illúzió) „…a pusztaság szerepe az. Egyfelõl a pusztaság ´tartalmában´ a világ csupán ´ûrként´. Ennek köszönhetjük a látszat rosszindulata észrevétlen eltüntetésének alantas játékát. Az illúzió megkettõzi (tehát de-realizálja) még önnön evidenciáját is. a halálra utalás mint az élõ jelen konkrét struktúrája). a tisztaság és a tudatos szubjektivitás istenének. a dialektikát. délibábként lehetséges. melynek apotropaikus funkcióját az ûr homlokszíjain a görög filozófia a fény nap-istenségének. hogy pusztítson. Apollónak megidézése alá helyezték… Paul Valéry szerint a fölvilágosító kígyó a nap szerepét fecsegte ki… hogy a mindenség csak hiba a Nemlét fénylõ tisztaságán. Adnak és vesznek. hogy a pusztítás lényege szerint az eredendõ távolság eltörlése (azaz: a különbség mint temporalizáció. nem tautologikus értelemben. Ugyanígy az eredendõ távolság eltörlésének köszönhetõ a metafora. Másfelõl pedig azt mondhatjuk. (olvasni.(A titkos szeretõk) értelmet adnak az életnek. vagyis illúzióként. hanem önmagától való de-realizációként.

(barátnõ) Tamás hívta telefonon. Jól vagy?, jól vagyok, aztán, mintegy mellékesen megjegyzi, hogy Dani már elment, ugyanis egyik este, mikor Tamás hazaért, Anja barátnõjét, Szilvit találta ott Danival, és persze az õ, Tamás borai, azok már nem voltak sehol, és õ, Tamás most nem megy bele a részletekbe, Danival megbeszélte a dolgot, és mindketten arra a döntésre jutottak, jobb, ha Dani elmegy, viszont Szilvi, ezt Tamás megmondta neki, tartozik annyival, hogy Anjának elmondja, mi is történt tulajdonképpen.

(szoknya) – Gyere, cicuskám, próbáld fel ezt a szoknyát. – Hagyjál most, kérlek, nagyon izgalmas résznél vagyok. – Csak egy perc, aztán visszaülhetsz. Gyere, na, kíváncsi vagyok, most vettem a papék túrkálójában, nézd, milyen jól néz ki, s szinte ingyen van. – Ez az? – Persze! Vedd csak fel. – Hát… – Nem mûszálas, tudom, hogy azt nem szereted, megtanultam már. – Itt el van szakadva… – Na és? Egy perc alatt meg lehet varrni. – Hát jó… – Látod? Egész jó… itt még beveszünk… talán kicsit rövid, de az nem számít… – Rémesen nézek ki benne, te is látod. Egyszerre kicsi is, és nagy is. – Nem igaz, egyáltalán nem igaz… na jó, magamnak ezt vettem, ha jobban tetszik, legyen a tiéd. – De hát ez tiszta mûszál. – Mondom, hogy magamnak vettem. – Próbáld fel… na látod, ez már igen! – Tetszik? Biztos nem kéred? – Nem, nem, dehogyis. Nézd meg te is magad a tükörben, hogy milyen jól nézel ki. – Az ablakon. – Ott is, anyuskám, mindenesetre, au revoir!, sürgõs olvasnivalóm van. – Jó, na, megyek.

212

CÁDÉ

213

CÁDÉ

QÚF (olvasni, könyörület) „A muzulmánok a sémita eredetû rahemet vitték a nyelv és az évszázadok vonulásán át. Rahmah a könyörület. A Fatihahban ez áll: »Bismi Llahi ´Rahmani ´Rahim« (»Isten, a Tûrõ, a Könyörülõ nevében«). Mit jelent a rahem? Méhet, a fogamzás, terhesség és szülés helyét. A Biblia Ó- és Újtestamentumának héber, arámi és szír szövegében a könyörületre »has« jelentésû szavakat találunk… Isten matrixi, méhi aspektusáról van szó. A könyörület kettõs, kölcsönös képessége annak, hogy befogadtassunk, amikor õt magunkba fogadjuk. Lényegét tekintve a könyörület az istenség képessége téged méhébe fogadni.” (apokatasztázis) A mátyásmadár kiáltása, miután egy fészket kifoszt.

214

QÚF

215

QÚF

(Lux) A kutyát Luxnak hívták. Ehhez képest tiszta fekete volt, egy fekete fény, gondolnátok így, ennyi olvasás után. Pedig még nincs is vége. De nem, nem a fényrõl volt elnevezve, hanem megszokásból, egy negyven évre felfüggesztett, aztán valami hallatlan ártatlansággal újra elõkerült családi hagyomány miatt lett az a fekete kutya Lux. Anja és Lux sétálni mentek, a Bolgárba, a gyümölcsösbe. Addig, és, látod, addig, meg addig – mind a miénk. Anja ezt nem értette. A szilvafákat medvék gyámbászták meg. A medvéket értette. A szilvafákat is. A szilva a miénk, mondaná az anyja. A kutya is a miénk. S a medve? A medve maradt a kollektívban? Mit lehet kezdeni a visszakapott tulajdonnal, ha még meg sem született, amikor elvették tõle? Nagyapja élete van benne. Abban is, hogy a tulajdon szépen jövedelmez, és abban is, hogy az egészet negyven évre elrekvirálták. Anja alig mert lépni. Ennyire idegennek sehol sem érezte még magát. Még a kutya neve is idegesítette. Lux bezzeg, változó szociális körülmények ide vagy oda, lógó nyelvvel (boldogan) rohangált.

(hallgass meg) Laércio Redondo Listen to me installációja. Megkérte néhány ismerõsét, barátját, hogy lefilmezhesse õket, miközben lehunyt szemmel kedvenc zenéjüket hallgatják. Az elsõ kiállítás Stockholmban volt: szimultán lehetett az arcokat nézni a tévéképernyõkön, a zenét hallgatni az odakészített fejhallgatókon. Nem látni más mozgást, csak a zenehallgatás önkéntelen mozdulatait. A nézõnek, ahhoz, hogy a zenét hallja, elõbb választania kell az arcok közül. Hogy kinek a kedvenc számát hallgatja meg. Természetesen, ha van rá idõ, mindenkiét meghallgathatja. Egyszerre semmiképpen nem tud annyi idõ lenni. Nem tud olyan lenni az idõ. Az elsõ választás a véletlené. Nincsenek véletlenek. Mindenkivel az a véletlen, amit megérdemel. Ha véletlen is volt, találd ki, miért volt szükségszerû számodra. Hadd legyen némi méltósága létezésednek. Ha azt hiszed, hogy választottál, leülsz a képernyõ elé, és fölteszed a fejhallgatót. Hallgatsz, nézel. Ne gondold, hogy az éppen hallgatott zenét nem elõzte meg habozás, sóhaj, választás, ne gondold, hogy nem követi kétely. Talán mégis inkább azt kellett volna választanom… Csak a lehunyt szemû jelen egyértelmû. Ha mindegyik fejhallgató szabad, kihallatszik kissé belõlük a zene. Laércio több városba elvitte az installációt, mindenütt új arcokat és kedvenc zenéket szerzett. Már százkilencvenkilencen vannak. Laércio szereti a fejhallgatókból kissé kihallatszó kedvencekbõl összeszûrõdõ halk morajlást.

216

QÚF

217

QÚF

amit érintett. Talán egy elhagyott gyár. mezítláb. Mielõtt lelakatolná. állandó anyagi gondokkal. a férfiak idõérzékelése – nem.(smink) Nekitámasztja a biciklit a falnak. milyen most. zenének. akkor ezt választom. miért? Évezredek töretlen tapasztalatával adja át magát a ritmusnak. és újra megtapasztalja. évek múltán. emlékezetkihagyás. agyagos parttal. hogy ne tapasztalná meg ez a bájos gyerek a törést. pokollá téve. ha meghallja zenéjét egy fiú. gondolja. mint most. Tanácstalanul a két fiúra néz: mi legyen? Talán le kellene lakatolni a biciklit. egy szoba falának. tele színes kockákkal. belép a vízbe. olyan. az képes lenne ugyanúgy átadni magát a mozgásnak. csak a domb van. ahogy mondani szokták. A fejhallgatón latinamerikai tánczene. és újra. Szoknyában van. és érintett. Megtapasztalja a törést. A két fiú is kijön. vagy õ maga bünteti meg magát. hiszen a nõi idõérzékelés nem folyamatos. Szemben agyagos domboldal. kreolszín bõre olajosan fénylik. tudni fogja. Bejön egy idegen. az nyilván aberráns. Meg fogja tapasztalni. térdig érõ vízzel. a „nõi”. specifikus. körülötte emberek napoznak. egy pillantást vet az udvarra: két kis öböl van odakint. egyszer mégis táncra perdítené az akkorra már bizony nem lánykát. különös. a nyelv szerint a férfi idõérzékelés maga az idõérzékelés. három gyerekkel. és mondott. aki éppen erre a számra hívta táncba. ezt a tizenhat körüli arcot. az leginkább szégyen. ilyet aligha lehet mondani. Föltekint. Vajon hány ember tudja. hogy milyen volt akkoriban õ. a házasságot. Ha férfi nem veszi figyelembe az ok-okozati láncot. Az események ok-okozati láncára felfûzött idõ. tudni fogja. és tudni fogja. A társadalom megbünteti érte. Innen nézve a nõinek mondott idõérzékelés nem más. Elolvassa az egyiken a feliratot: „farmec”. ezerféle megaláztatások elviselését alkohollal tompítani próbálva. 218 QÚF 219 QÚF . És ami eltér ettõl. és kicsi tégelyekben rúzs meg szemfesték maradékok. már egy dombon áll. Süt a nap? Mire visszanéz. Évek múltán. milliók közül az egyik. Egy fiú élete más. (1 arc) Oké. számára valamiért összetéveszthetetlen. s ha például az a férfi. hogy ok-okozati sorba rendezze az eseményeket. nincs abban az állandó hajszában. amit mondott. nincs. és mindig lesznek ilyen pillanatai. amikor bátran átadja magát. felugranak egy emelvényre. hogy valamikor ez volt a kedvence. mint amnézia. a fenébe. Ott fent kis tükrök vannak. így bármikor képes teljesen újrakezdeni.

A klipek totál ellentéte: ott minden mozog. In die Welt (und Zeit) geworfen sein. Hogy kerülhetett oda? Izzadság? Könny? Most már elkezdtek csorogni. gondolhattam volna. Nem engedi hátra a fejét. ugyanabban a fényben. elhasználódom. Redondo meg nem tesz semmit. itt egyetlen fej ugyanabból a kameraállásból. eszünk. megpróbálom végigülni. Meddig tarthat? Nyilván nem három perc. villog. a biológiai szubsztancia fogy el. A konkrét. a klasszikus ügyek hosszabbak szoktak lenni. felszívódom. a figurából csak annyit látni. hanem mint ami kivon az idõbeliség elemésztõ rendjébõl. mert esznek minket. világba dobott és az idõ által hordozott ember háromféleképpen szerezheti be ennivalóját: elõször is. a pusztítás istennõje az idõnek (kala) a nõi megtestesítõje. nem vagyok egy ász klasszikus zenében. a sejt. mintha ezt mondaná: hát ez van. melynek emblémája számunkra a kenyér. szilárd étel által. nem sok effekttel dolgozott az a Mozart vagy akárki. az idõ táplálékának lenni. Ha nem fogyasztom ezt a hármat.)” (1 arc) Vajon mit hallgat ez az õsz hajú férfi? Persze. mert még mindig tart a zene hozzá. mintha nem akarná engedni érzékszerveit ezerfelé szétszóródni. nem történik semmi. szüntelenül megesz az idõ. ´kozmológiai´ szempontból artikuláltabb lévén. valami klasszikus zene. feloldódom az idõben. ellenkezõleg. mint egy személyazonossági igazolvány-fotón. hogy odaszögezze a nézõjét a székhez. De az elõbb még nem volt ott az állán az a csepp. tehát halálban vagyok. Engedi. víz és folyadék által. harmadszor. majd megkérdem valakitõl. Ez jó. sorvad el. Jogos. A tartam. inkább leszegett állal bólogat enyhén. talán világosabban. a háttér semleges. A felvétel teljesen statikus. mi járhatott a fejében. A zene is eléggé minimál. gyors snittek. Egyre több csepp csordogál az arcon. képszerûbben fejezi ki ezt: Kali. Egész kíváncsi lettem. a száját is. Aztán magától fölszárad az arc. Az indiai tradíció. Hallgatja ezt a heroikus zenét. (Meg kell itt jegyeznünk a böjt hatását: elsõsorban nem aszkézisként teljesedik be. Soha nem fogom megtudni. belégzés és kilégzés által. Amikor kinyitja a szemét.(olvasni. Tartamban vagyok. talán Mozart. Minimál-mozdulatok: szemöldökét kissé összeráncolja. amelyben és amely által élek – amely a létezésbe helyez – el is emészt. hogy magától fölszáradjon. egyszerûen elpusztulok. hogy ellenállhassak az engem felfaló idõnek. 220 QÚF 221 QÚF . Ennem kell. idõ) „A világban lenni azt jelenti: az idõ zsákmányának. van idõ arra. És a homlokáról is. de onnan is. és én maradok. romlandó anyagként el is használ. másodszor. Nem csak a lehunyt szempillák mögül. s közben csorognak a könnyek és az izzadtságcseppek.

– Nem sokat mondtál. és akkor mi van?. – Igazán fölösleges. hogy nincs-e egy percem. jól esett. és aztán zenét hallgat. nemhogy még dumálni róla. Csak azt nem bírom felfogni. – Ezt most úgy veszem. – Tudom. elkerülhetetlen. és akkor Dani megsimogatta a mellem. s hogy mit beszéltek Danival. Mert egyszer csak hallottuk a kulcs recsegését a zárban. 222 RÉS 223 RÉS . hogy engedélyt kellene kérnem tõle. kissé kemény voltam. – Egyáltalán nem fölösleges. azon kívül. Én eljöttem. de hát jól éreztük magunkat. hogy Anja elutazott. bárhol. Na mindegy. és tovább borozgat. amit említettem a telefonban. de Tamás igazán úriemberként viselkedett. mielõtt lefekszem valakivel. Itthon mi újság? – Semmi különös. – Danival megbeszéltük a dolgot. – Mi történt? Szombat van. kösz. Miért pont én? Miért nem õ? Vagy Dani? És egyáltalán… végül is nekem nem sok közöm van az egészhez. Szilvinek bizonyára szüksége van rá. – És neked. – Mondtam. hogy most Anjáék lakásán vagyunk. tudtam. ebédelek. Tamás is. csak nem kellett volna rácsapnom a kezére? Nem az én esetem a fiú. Tamás kedvéért túléljük ezt is. hát most miért kellett volna erre nemet mondani. – Neki sem lehet könnyû. felnõttek vagyunk. Szilvi meg fel fog hívni téged a napokban. hogy én mondjam el Anjának. hát ebben sincs semmi. s rám gondolt. – Akkor neked jó. – Akkor is hagyjuk. bármikor. és igazán nem az járt a fejemben. készített valami finomat. és végül is miért ne. az más. – Ja. hát tévedtem. hogy nem mondtad. (eddig tartott) – Akkor te most ebédelsz vagy nem? – Igen. gondoltam. és közben az ember borozgat. hogy neked elmondja. nem tudom. tõle kérdezd. gyorsan el kéne felejteni. És tényleg nagyon finomat fõzött. Fölhív egy srác. s nem is érdekel. – És? Mi változott? – Semmi. de csak amennyire a helyzet megkövetelte. miért kell nekem Anjának beszámolni errõl? Nem az anyukám. bárkivel megtörténhetett volna. Tamás ragaszkodik hozzá. – S mi van az erdõkkel? – Nem tudom. én ezt mind elõre tudtam.RÉS (miért pont én) Rettenetesen kínos volt az a jelenet. – Veszekedtetek? – Keveset. Kínos volt. Istenem. – Hát jó… S hogy van anyád? – Jól. Eddig tartott. Sajnos. Tamás? – Á.

még egyet kipróbálok. és hogy ilyen a kortárs mûvészet. én ilyen zenét egy percig sem hallgatnék. már ha jól értem ebbõl a rekedt ordításból. sadistic war”. kérem. õ meg Proustot olvasott – most viszont tél van. belehallgatok a zenéjébe. hogy ez egy fontos koncepció meg minden. könyvvel a kezében üldögélt. az tulajdonképpen egy második nyár. Csak akkor más volt. akkor lehet. Na aztán. bólogat. aztán ha az is ilyen. mi mást is lehetne így üvölteni. ma hó ropog az idõ csizmája alatt. mert hogy ez nem éneklés. hogy némely eszement ember mire õrjöngi ki magát. sütött a nap. Most nem lehet: hó van. az egyszer biztos. mi ez? Hát. hogy „secret. De miért kéne ebbe beletörõdni? – A tél. 224 RÉS 225 RÉS . õ meg üres kézzel lépked a hóban. (az idõjárásról) – Hol hajdanán a nap felé tartott arccal. s még melléénekli õ is. de engem egyáltalán nem érdekel. – Valamire emlékeztette õt ez a hely.(1 arc) Kedves lány azzal a fekete tüsihajával. a kis ártatlanka. mint a szadista háborút… ebbõl nekem elég is. a füvön. s ez itt még mosolyog is hozzá. – Másfél hónapja még itt ült. Na persze. Mintha járt volna már itt.

akkor majd tudni fogja. válaszolta gondolkodás nélkül Anja. hol nagyon szétváltak. amelyet Anja elveszített. Mintha az a kalap himbálózott volna a fején. mielõtt megszületne. Ki olvasta meg az egri csillagokat? – például egy ilyen mondatot hallott. (körülnézhet) Azt álmodta. abban a kiváltságban részesül. míg az fölocsúdik. hogy körülnézhet a földön. 226 RÉS 227 RÉS . õ nem látta. Anja viselt. inkább semleges. amit valamikor régen. ha valóban elkezdõdik az élete. részint a kabát iránti õszinte szimpátiából. mit tegyen. A dolgok hol öszszefolytak. aki a kiváltságot adta neki. gyorsan visszaült az autóba. Nem volt kellemetlen álom. Anja mellette ült. Anja Tamásnak vásárolt. ítél és memorizál. Tamás ráterítette a kabátot a koldus hátára. kivette a dzsekit. és elhajtott. Az a pénzváltó-dzseki. vagy ha igen. hiába koncentrált. kiszállt. s a földön ülõ koldus felé intett.(a pénzváltó-dzseki) Tamás vezetett. körülbelül egy évvel korábban. de kép hozzá nem volt. valamiért most ott feküdt a kocsi hátsó ülésén. s amit. s amit Tamás soha föl nem vett magára. erre tisztán emlékszik. Csupán megfigyel. Csak ne lett volna olyan gyanús az alak. s majd. Anjához fordult: odaadhatom neki?. Tamás leparkolt egy áruház elõtt. de nem várta meg. részint revolúcióból. kinyitotta a hátsó ajtót. Hogyne. Nem látott rendesen.

milyen jelentõsége van a dolognak… – Én sem tudom. és hozom… Parancsolj… – Köszönöm. azt az emberek mindig könnyebben megmagyarázzák. meglátod. ki tudja … Tamás mindenképpen azt akarta. Próbálta visszafojtani. Anjának már fájt a rekeszizma. nekem igazán nem… – Nem tudom. s ahhoz mérten nyújtott papír zsebkendõt. – De hát akkor miért? Csak nem kényszerített? – Á. Anja. Nem volt fontos. igazán ne zavartasd magad. hátha sírásnak hangzik. Szilvi aggódó arckifejezéssel fogadta. egy perc. Szerencsére a könnyei is kiszöktek. most már minden rendben. Nagyon jól. de nem bírt leállni. minden rendben?. Egy kis élvezet. mire Szilvi mondta is: hát persze. Alig kapott levegõt. – Tea. jól vagy?. és boroztunk. dehogy. 228 RÉS 229 RÉS . ha el akarod mondani. Hát annyi. egyszer neked is el kell jönnöd. (sírni jó) Anjára rátört a nevetés. Szilvi.(esetem) – Szia. s hideg vizet fröcskölt az arcába. ettõl elmúlt. micsoda hely… – Hát igen… Tamás említette neked… – Valamit mondott telefonon. –… – Jelentett neked valamit az a srác? –… – Nem muszáj válaszolnod. És hogy telt neked… hol is voltál? – Dálnokon. Berohant a fürdõbe. simogatta Anja hátát. Reménykedett. én is kérek… teát? Kávét? – Akkor legyen tea. én mást nem mondhatok. Anja meg válaszolt szépen: igen. és… – Csak akkor mondd el. Te jól vagy?. mivel kínálhatlak? Tea? Kávé? – Szia. – Nálam semmi… – Semmi? – Dani nem az én esetem. igen. Én is akartam akkor. és Szilvi magában kinevezhette a jelenséget furcsa sírásnak. duruzsolt vigasztaló szavakat. Szilvi? – Szerintem semmi… bár. Sajnálom. – Semmi zavartatás. de nem nagyon ment neki. semmi több. hogy mondjam el neked. hogy Dani áthívott ide hozzátok. Mindenesetre. Mi történt. fordította vissza a kérdést. kérdezte.

el akarta engedni azt az embert. igen. hiszen tudta. és szenvedõ hangon beleegyezik. hogy érthetõek legyenek. orra. szeretne beszélni vele. Anja nem akart semmiféle gyónást hallani. akkor segítek. és errõl Anjának is tudomást kell vennie. és ha másképpen nem ment. Anja nem kérdezte.SIN (–) Gondolatai egyre mocskosabbak. Szóval nem akarta. hogy valahol találkozzanak. õ meg el fogja neki mondani. és ha vége. Az õ lakása ne legyen olyan hely Daninak. és mondta. bárt ezt sem így. csontja. akkor legyen vége. azóta nem tudna belépni a lakásukba. Akkor sem. szegény Szilvivel is milyen siralmas volt az a helyzet. ha nem tudsz eljönni hozzám. Dani ezt így gondolta: egyre távolabb volt. nemi szerve. oké. Talán annyit gondolt. hanem húsa. szája. 230 SIN 231 SIN . Dani élete ne legyen olyan. ahova többé ne tudjon belépni. õ szerette Anját. hát akkor az õ lakásukba hívott fel egy nõt. és másokat is rá akar venni arra. ilyen konkrétan. hogy hadd ne romoljon el jobban a történetük annál. (hogy milyen az ember) Anja nem akart gondolni semmit. mint amennyire elromlott. ahova õ többé nem mehet. hogy Anja végre fogja fel. és lassan már nem tudta. hogy van egy hely a világon. hogy öncsalás az. és együtt valahogy csak sikerülni fog. ki is Anja. Hívta. de ilyen nincs. hogy ne törõdjenek vágyaikkal. és ne kényszerítse õt képmutatásra. de egy idõ után Anja egyre távolabb volt tõle. és kívánta. kimegyek a buszmegállóba eléd. igen. milyen azóta. gyomra. amikor Dani fölhívta. Dani arra számított. jöjjön el Dani hozzájuk. hogy Anja szótlan lesz. bõre. amiben Anja él. és neki mi köze hozzá. és hagyjuk az üres beszédet. mert az embernek nem csak fenenagy lelke van. Így hát eléggé vidáman mondta. hogy Daninak kínos legyen. De nem tud. hogy milyen az ember.

(tárgyak) Stuttgart fõterén van egy kocka. könyvvel a kezében. Ha nem is mindent. hogy az üvegen belül van az ember. éppen. bárhol ki lehet nézni. és végtelen lesz. mintha az utcán lenne az ember. aki a belsõ kockába akar menni: ott bent van a tulajdonképpeni múzeum. szobrok. 232 SIN 233 SIN . mint a múzeum. összecsukta a könyvét. mint õ maga. Abba már csak az üvegajtókon át lehet benézni. a belsõ kocka és a külsõ kocka közötti újonnan nyert nyilvános térben. Anját látta a fûben üldögélni. mint kiállítási tárgyat. A legkülsõ rétege üveg. Bárhol be lehet nézni. de téglalapformájú makettek). Ha ezt nézzük. Anja fölnézett.Amikor leszállt a buszról. Az épület föld alatti része sokkal nagyobbnak hat. épületmakettek (ha nem is kocka. Odalépett hozzá. aranyozott Möbius-szalag fémszobrai. föltéve. Max Bill munkái vannak. A belsõ kockában. De benne van egy másik kocka. az épület kisebb. majd azt mondta. Mert nagyobb is. az már kõbõl van. fölállt. tett egy lépést. de jó sokat lehet látni. s persze a különféle. Négy emelet fölfelé. Csak meg kell csavarni a dolgot. Az épülete nagyobb. Itt lent nincs utca. A várost. na gyere. ingyen. plakátok. képek. az utca fölött. Jegyet annak kell váltania. és kézen fogta.

csinálj két hurkot. üss kalapáccsal. köss ki. nyúzz. vess. – Milyen bohóckodást? – Hogy megfogod a kezem. onts. Valamikor folyton arra vágytam. – Mit. – Mégsem… – Mit mégsem… A böjt a múlt héten járt le. ezt ne tedd. süss. fésülj. írj két betût. gyúrj. és úgy vezetsz. Hát itt volnánk. darabolj fel bõrt. tépj. porolj. kavarj.(szavak) Szánts. csépelj. – Ne hülyéskedj. (lépések) – Na gyere. köss. áztass. fehéríts. válogass. készíts ki bõrt. sózz be. vigyél tárgyat ki a személyesbõl a nyilvánosba. gyere. tedd át a lábad a küszöbön. hogy így megfogd a kezem. köss be. köss kévét. gyújts tüzet. fonj össze két szálat. taposs. varrj. olts tüzet. így. látod. Anja. Dani? – Hát ezt a bohóckodást. és szállítsál tárgyat nyilvános helyen. válassz külön két szálat. nem is olyan nagy dolog. törölj ki két betût. vágj fel. te is tudod. – Régebb akartam. – És mi változott? – Minden. tilolj. építs. fõzz. arass. – Én is. szõj. – Csak nem tartottad meg? – Hiszen megígértem. – Ha egyszer másképp nem akarsz jönni. vágj le. 234 SIN 235 SIN .

mit mond. és semmi nem jutott eszébe. annál sérthetetlenebb dologi létében. ez így nem elég nekem. Fölállt. hogy lemond az érintésekrõl. Anja annyira szerette volna érteni. hogy leüljön. volt valami a meg-szent-ség-telen-ít-és-rõl. Ide mit írtál?. belelapozott. elkezd gondolatban szeretkezni önmagával. A férfi forgatta egy kicsit a kezében a keményfedeles. de hát mi ez az egész?. rengeteg jegyzet. gondolta Anja. írja bele a füzetébe. sima lapú füzetet. mondta Anja. Dani. és akkor neki. s ha be is lép. és ide? – kérdezgette Danit Anja. S minél inkább kiszolgáltatja befejezetlenségét a perverziónak. Megnemengesztelhetetlenségeskedéseitekért. Megkáposztástalanítottátok. De mikor ott volt abban a nagy hideg épületben. meghallgatta. a dolgok kötött életét kezdi nem-élni. majd kiosztották a tételeket. Értem. és elment. 236 SIN 237 SIN . felszínre kerülnek elfojtott és be nem mozdulatai. Anja megint nem értette. csak nézte a papírokat. de miért nem ezt írtad le? Ezt írtam. Ez nem igaz. de ha gondolod. Dehogyis volt. beadta az üres lapokat. és ide?. azt mondtam. hogy ha az ember úgy akar élni. miféleképpen is érti Dani.(érintések) Danit arra is kérlelni kellett. míg végül valahogy elolvasta. hogy érthetõbb legyen. (papírok) Dani beiratkozott felvételi vizsgára a kolozsvári filozófia szakra. amit Dani mondott. amint öltönyös férfiak elmondják a felvételi vizsga szabályait és megszegésük következményeit. hogy megkérte. semmi kapcsolat nincs dobbanó lényével. az ismerõs tanító nénis betûk. Nem. gondolatai egyre mocskosabbakká válnak. hogy „megszentségtelenítettem”. Fõleg az nem jutott eszébe. Nem lehetett eldönteni. még hozzáírom: – annál inkább átlátható. mire Dani hosszan mesélni kezdett. hogy miért is csinálja õ ezt. így nem lehet beszélni. akkor érteni sem fogja õt senki. de mintha az a szó is elhangzott volna. kérdezte Anja. s õ maga írta be a füzete végére: megengesztelhetetlenségeskedéseitekért. a lépés lehetõsége önmagától erjedni kezd. aztán hogy elfogadjon egy csésze teát. De hát nem is ezt mondtad. Az utolsó lapra írta: mikor az ember elveszti az érintéseket.

és most olyan rossz érzés. bár. (3 mondat Laérciónak) Az emberek Isten nemi szervei. végig õ beszélt. mondta Eszter Anjának. kollégák. mint õ. nem volt hogyan megszólítanom. Kevesen voltak. Az egész annyira ijesztõ. Ott volt a temetésen. és napokkal késõbb találták meg. annyira félt attól. de hát mit tehettem volna. 238 SIN 239 TAU . karácsony táján akasztotta fel magát. hiszen csoporttársa volt. hogy annyira ki nem állhattam. Amikkel baszik ránk. Eszter mesélte jóval késõbb Anjának. Öngyilkos lett. mivel egyedül élt. emlékeztek. így muszáj volt tudnia róla. emlékeztek.TAU (napok) Az a lány a Széchenyi könyvtárból. hogy elvállalt inkább egy céges állást. hogy olyanná válik. Amikkel szeret. aki elõl Anja is menekült. néhány tanára. az a lány meghalt.

nem akarsz hatni senkire. mit akar. ami csak úgy árad a melodikus. még ha mozdulatlanul is. így még feltûnõbb zártsága. Így megjeleníteni kicsit olyan. göndör. Nekem persze tök monotonnak tûnik ez a zene. Na. önsajnálatnak. ellenállása ennek a zsongító szentimentalitásnak. erõs áll. Cohent hallgat. hogy a környezet hasson rád. erõs pofacsontok. Ezért is olyan nehéz elaludni idegen helyen. Folynak a könnyek. de átadja magát. ebben mi megy… (1 arc) Különös egy lehunyt szemû férfi. mint negyven. hadd lássam. Van identitása. még ha zártan is. na. Addig a festmények lakomáin csak ültek a gazdagon megterített asztalnál a félistenek. Egy másikat keresek. gördülékeny zenébõl. engeded. mint egy ufó azokkal a szögletes vállakkal. ez meg valami balkán népzenét hallgat. A lehunyt szem azt fejezi ki. sír. már õsz haj. bár arckifejezése mit sem változott. Most viszont. Ez a férfi. hogy átadod magad. hogy nem néz. Ez az ember nagyon messze van önmagától. mint amikor Bruegel elkezdett táplálkozó embereket ábrázolni. aki õt szereti. sûrû. õ is biztos balkán. de hát ott ilyen az élet. ha csak azáltal is. Én nem sírok. fehér bõre szinte kék. Nehéz lehet annak. Észre se vevõdik. Nem lehet több. de õ Odüsszeuszként ki van kötve az önfegyelem hajóoszlopához. Igen. Szerintem kék szeme lesz. csak nézem száraz szemmel. Nem nézel. Legalább tudja. hogy nincsen nyitva a szeme. 240 TAU 241 TAU . a szeme barna.(1 arc) Úgy néz ki.

ahonnan csak bír. nem jönne zavarba. mint saját mûvét. Csakhogy van jog is a világon.(1 arc) Jól sejtettem. Hatalmas összegeket szokott kérni a fellépéseiért. Sok ember között lehet egyedül. szája egyszerre érzéki és tartózkodó. és aztán megpróbálja eladni. hogy itt lejátsszák. És készenlét. Ha tud róluk. Bármikor véget érhetne a zene. trendi neveket aggat rá. csak a szaxi. Bizalom van ezen az arcon. Többnyire sikerül is. Hosszú. Az emberi test kilenc sebébõl hét az arcon van. finom. fizettek? Aligha. nem könnyû fölfedni õket. és a szellemi tulajdon is tulajdon. Vajon azért. ez a nõ valami exkluzívabbat szeret. sötét szempillák. (1 arc) Clayderman megy a fejhallgatóban. sötétbarna haj. Minden eladható. változó ritmusok… szaxofon… valaki mondta. Teljes felfordulás van. hogy a nyilvánosság elõtti reprodukálásért ki kell fizetni a copyrightot. ismerõs. A törvény tisztán kimondja. mindenki onnan másol. 242 TAU 243 TAU . hogy ez a hangszer hasonlít a leginkább az emberi hanghoz… és emberi hang nincs is más ebben a zenében.

létezik-e valóságos kilépés.(1 arc) Jó nõ. mint egy voyeur. A személytelen fogyasztás élvezete. Viszont meglehetõsen melankolikus. nem lehet több. nézem. nem. kicsit túl is mozogja. valóságos függetlenség. kicsit úgy érzem magam. amelyben neki semmiféle szerepe nincsen. puszta affektivitás. hadd libbenjenek azok a cseles fülbevalók. bárhogyan… 244 TAU 245 TAU . ez a nõ egy percig sem passzív. (1 arc) Két csíkot tetováltatott a nyakára. megdolgozik az élvezetért. mint 25. és élvezi ezt a passzivitást. hadd lobogjon az a hosszú. a kilépés illúziója. amint valaki aláveti magát a zene hatalmának. Forma nélküli eksztázis. hogy szép. So we can do just one more thing – hát. Nem tudom. Az önfeladás élvezete. Persze tudja is magáról. belátom. Vagy pusztán különféle színvonalú illúziók fogyasztói vagyunk. Lehunyt szemét mozgással ellensúlyozza. Átadja magát egy folyamatnak. Nem a legolcsóbb. Teljesen passzív. szabadon engedett haj. Természetesen valami kommersz zenét hallgat. A szabadság hamis ígérete. a folyamat nélküle is ugyanúgy menne.

246 TAU . sem végtelen tereken nem terjed szét? – Vagyok.(párbeszéd) – Akkor hát az igazság semmi. aki vagyok. hiszen sem véges.

. . . . . . . . . . . . . . . . . .10 (innen el) . . . . . . . . . . . . .54 (így kint) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 (Judit) . . .40 (a vonaton) . . . .56 (péntek este) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 (a buszon) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 (magán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 (férfihang) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29 (megérkezés) . . . . .53 (a kék szófa) . . . . . . . .57 (mit akarsz) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 (veszteni) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61 (mindenki) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47 (diákmeló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 (mese) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 (pohár) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .TARTALOM (a párducmintás falevelek) . . . . . . . . . .37 ALEF (az utolsó kávé) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51 (chérir) . . . . . . . . . . . . . . . . .24 (ha nem nézek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 BÉT (a tó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45 (forgatókönyv) . . . . .5 (sehol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 (ez az egész) . .27 GÍMEL (a kalap) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 (a tea) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 (rózsa egyfelõl) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 (a legjobb) . . . . . . . . .39 (a kóser imádság) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60 VAU (a történeti múzeum) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 (az elõcsarnokban) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32 (rózsa másfelõl) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 (mielõtt) . . . . . . .52 (tövisbokrok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38 DÁLET (egy almát) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 (mi legyen a kezekkel?) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59 (kivégzés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 (meztelen) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 (családi szálak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 (nem hittem volna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63 (a híd) . . . . . . . . . . . . . . . . .49 HÉ (a karitászok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .119 (nem volt ajtaja) . . . . . . . . . . . . . . . . . .74 (világos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77 (vissza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .78 (vacsora) . . .106 (szcéna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .126 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .104 JÓD (ahogy az apja) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .87 (a hiszékenységi állandó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .85 (a konyhában) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .91 (október) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89 (fekete pulóver) . . . . .100 (síelni jó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . spirálfüzetbõl kitépett három lap) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .121 (nadara dilló) . . . . . .117 (sicut uter in fumo) . . .95 (a büfében) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kockás lap) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .99 (Dani levele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84 (elmegy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .93 (hézagok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .73 (a pópa) . . . . .83 (Judit) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .123 (még egy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .116 (egy méter. . . . . . . . .125 (vége lesz egyszer) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69 (böjt) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71 ZAJIN (akinek nincs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .(filozófia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .115 KÁF (hova) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 TÉT (17 nap) . . . . . . . . . . . . . . .122 (a piacon) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90 (az autóban) . . . . . . . . . . . . . . . .81 HÉT (a törésen) . . . . . . . . . . . . . . . . . .102 (a hermelin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . másfél méter) . . . . . . . . . . . . . . . .67 (ne fázz) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111 (kórus) . . . . . . . . . . . . . . . . .80 (rács) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .113 (ki a címzett) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65 (irgalom) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .109 (ahogy a botot) . . . . . . . . . . . .107 (anyám fekete szeme) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .97 (p v q) . . . . . . . . . . . . . . . . .105 (Dani levele. . . . . . . . . . . . . . . . . . .79 (szombat) . . . fehér lap) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .96 (az elsõ szombat) .68 (kommunikáció) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110 (Dani levele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .193 (egy perce sincsen) . . . . . .197 (gyûjtés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .140 (filioque) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .188 (Origenész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .176 (Dani szaga) . . . . . . . . . . .186 (Beck Gyuri) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .144 (chat) . . . . . . . . . . .168 (Moszkva tér. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .137 (a vörös óriás) . . . . . . . . . . .167 (mûanyák) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .160 (így megy le) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .166 SZÁMEK (kilenc seb) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .128 (számok) . . . . . . . aluljáró) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .133 (a kozmológiai konstans) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .162 (Turul) . . . . . . . .139 (a Nap hasa) . .182 (Tarzan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .LÁMED (a nagy evés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .156 (végtelen jelentés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .199 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .158 (Merlin) . . . . . . . . . . . . . .177 AJIN (késõ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .185 (a személyiség rejtett struktúrája) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .127 (a Grand Hotel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .180 (egyre ritkábban) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .151 NÚN (a kafeteriában) . . . . . . . . . . . . . . . . .174 (dönteni) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .170 (Szkandha mester) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .173 (siker) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .184 (legalább volna) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .154 (az eszpresszó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .164 (macska) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .150 (nagy boldogság) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .143 (les banlieues) . . . . . .190 PÉ (hé!) . . . . . . . . . .138 MÉM (utána) . . . . . . . . . . . . . . . .171 (mindent én) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .196 (zokni) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .141 (a katakomba) . . . . . . . . . . . . . . .147 (zakat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .132 (az ontológiai bizonyíték) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .130 (zongora) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .163 (mikor fordul át) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .179 (gyönyörû fiú volt) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .135 (méter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .192 (rongyos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .217 (smink) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .227 (esetem) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .215 (Lux) . . . . . . . . . . . . . . . . .221 RÉS (miért pont én) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .204 (komponált zajok) . . . . . . . . .237 (napok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .203 (idegek) . . . . . . . . .225 (a pénzváltó-dzseki) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . idõ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .246 . . . . . . . .222 (eddig tartott) . . . . . . . . . . . . . illúzió) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .223 (1 arc) . . . .218 (1 arc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .245 (párbeszéd) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .212 (szoknya) . . .239 (1 arc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .226 (körülnézhet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .(két lépés) . . . . .208 (A titkos szeretõk) . . . . . . .206 (a szállodában) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .216 (hallgass meg) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200 (serpenyõ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .220 (1 arc) . . . . . . . . . . . . .219 (olvasni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . távol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .211 (barátnõ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .231 (tárgyak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .230 (hogy milyen az ember) . . . . . .238 TAU (3 mondat Laérciónak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .214 (apokatasztázis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .224 (az idõjárásról) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .235 (érintések) . . . . . . . . . . . . . . . . . .234 (lépések) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .229 SIN (–) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .244 (1 arc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .228 (sírni jó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .240 (1 arc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .202 CÁDÉ (sokáig. . . . . . . .242 (1 arc) . . . . . . . . . . .243 (1 arc) . . . . . . könyörület) . . . . . .213 QÚF (olvasni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .233 (szavak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .210 (olvasni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .241 (1 arc) . . . .236 (papírok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ro www.ro Magyarországi elérhetõség: Cardselect-Koinónia Kft. Felelõs vezetõ Nagy Péter ISBN 973-7605-21-7 . 2230 Gyömrõ. Str. Üllõi út 11. Tel/Fax: 00-40-264-450119 E-mail: office@koinonia. Str. 12. Felelõs kiadó VISKY ANDRÁS A kötet szerkesztõje LÁNG ZSOLT Borítóterv és tipográfia TIMOTEI NÃDêAN Mûszaki vezetõ SUCI ÉVA CE Koinónia Kiadó Kolozsvár Levél.és rendelési cím: RO-400161 Cluj.ro Nyomdai munkálatok: IDEA és Gloria RO-400117 Cluj.koinonia. Tel: 00-36-30-3976825 E-mail: koinonia-hungary@koinonia. Paris 15. Dorobanþilor Nr.A szerzõ a könyv írása idején a stuttgarti Akademie Schloss Solitude és a budapesti József Attila Kör csereprogramjának ösztöndíjasa volt.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->