A fegyverzetcsökkentés problémája 1945 és 1989 között

Vincze Tekla – ET1

1

mintsem megviselték volna anyagilag a terhek. A többi állammal szemben az USA inkább gyarapodott gazdaságilag a háború alatt.és csendes-óceáni térség jelentős részét ölelte fel. A világháború után Európa befolyási övezetekre bomlott. gazdasági és diplomáciai eszközökkel folytatott konfrontatív politikát képviseltek. az Egyesült Államok és a Szovjetúnió a tömbképzés bűvöletébe esett. A KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács) születése reakció volt a nyugati befolyási övezetben létrejött Marshall-terv programra. A két tömbben hatalmon levő kormányok a világháború után katonai. Az Amerikai Egyesült Államok kinőtte saját méreteit. A második világháború utáni korszakra jellemző volt egy kiélezett hangulat a két nagy tömb között. hogy egy új világrend következik.A fegyverzetcsökkentés problémája 1945 és 1989 között Már a második világháború alatt világos volt. A régi nagyhatalmak veszítettek szerepük jelentőségéből és most már az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió számított igazán a nemzetközi kapcsolatok színterén. Amerika biztosítani akarta a 2 . eljött a bipoláris világ ideje. A tömbök kialakulása a hidegháború létrejöttének volt fontos előfeltétele. A globális és kistérségi intézmények együttműködésének nem volt értéke. és az atlanti. Ez megengedte az általuk ellenőrzött három zóna egyesítését. így könnyűszerrel és készségesen belépett a vákuumba. A másik a Szovjetúnió vezetése alatt az eurázsiai kontinens jelentős részét foglalta magába. A háború utáni időszak nemzetközi kapcsolatait az a furcsaság jellemezte ebben a periódusban. az életszínvonal nagyon magas lett. Ami Németországot illeti az Amerikai Egyesült Államok. ami a korábbi nagyhatalmak háborúban való kifáradása és hanyatlása nyomán keletkezett. A civil társadalom is nagyot fejlődött ennek következtében. hogy a két legerősebb győztes hatalom. Ezt a világháború alatt mint egymás szövetségesei jó okkal elkerülték és leküzdték. ami modern fegyverzettel rendelkezett. Ezzel szemben a Szovjetúnió ragaszkodott a zónafelosztáshoz. Az egyik az Amerikai Egyesült Államok vezetése alatt állt. ami egész Európára kiterjedő újjáépítési kísérlet volt. az USA “felsőbbrendű szuperhatalomnak” tűnt ellenfelével szemben. A gazdasági erő a katonai erőben látszott meg nagyon. A háború alatt az USAnak atomfegyver-monopóliuma volt. Ennek gazdasági okai voltak. az Egyesült Királyság és Franciaország 1948-ig sikeresen összehangolták együttműködésüket.

A szovjetek így akarták meghúzni a határt Németországban a két világ között. erőltetett gazdasági fejlesztéssel próbált talpra állni. A Szovjetúnió és szatelitállamai és a nyugati kapitalista világ közé lassacskán ereszkedett le a „vasfüggöny”. így egyéb szektorok súlyos hiányban szenvedtek. de összességében fennállt a stratégiai egyensúly. Nem akart anyagi segítséget elfogadni az Amerikai Egyesült Államoktól az általuk megszabott politikai feltételek miatt. A kínai polgárháborúval egy időben konfliktus keletkezett az 1945-ben amerikai-szovjet felügyelet alá helyezett Korea szovjet 3 . ami egyik pillanatról a másikra történt. hogy az ellenséget elrettentse. A lakosságnak jelentős százaléka meghalt a háborúban. de más kontinensen úgynevezett “helyettesítő” háborúk robbantak ki. közöttük atomfegyverekkel. Foglyul ejtett német tudósokat és technikusokat használtak új rakéták kifejlesztésére. A “rettegés egyensúlya” azt eredményezte. Ezt a helyzetet “a rettegés egyensúlyának” nevezték. így saját erejéből. A Szovjetúnió az államok kommunista pártjainak támogatásával jelentősen kitolta az európai és ázsiai befolyási területeinek határait. A Szovjetúnió katonailag óriás volt. Az ötvenes években a tömbök egyre jobban körvonalazódtak. A második világháború után Sztálin lényegesen lecsökkentette a Vörös hadsereget. hogy Európában nem került sor nyílt konfrontációra. de gazdaságilag gyenge. bejelentés nélkül. A Szovjetúnió impozáns növekedése ellenére óriási gazdasági károkat szenvedett. oldalán Az komplex fegyverarzenállal. szerelkeztek erőviszonyok fegyvernemenként egyenlőtlenek voltak. a lakosság rovására. A fegyverkezés azt a célt szolgálta. Ennek egyik kulcsfontosságú mozzanata volt a Berlini fal megépítése. ami a hat évig tartó háború pusztításai után a nyugati segítség nélkül könnyű préda lett volna a szovjet terjeszkedésnek. A bipoláris világot az ideológia választotta ketté. A NATO létrejötte is továbbfokozta a határvonal mélységét a két tömb között. az európai tömbhatár az 1960-as évek közepéig egyre markánsabbá vált.“szabad világ” ujjáépülését. Ezzel párhuzamosan keményen dolgoztak a katonaság és a fegyverzet modernizálásán. hogy tömegpusztító fegyverek bevetését helyezték kilátásba az ellenség támadása esetén. A nagyhatalmi tömbök úgy védekeztek. A keleti blokk területein nőtt a fegyelem és az abszolút konformizmus. Az egymással szembenéző hatalmak a határ mindkét fel. de ez még mindig a világ legnagyobb hadserege maradt akkoriban. A keleti nagyhatalom a háború során minden erejét egyoldalúan a fegyverkezésbe fektetett.

amit bármelyik fél birtokolhatott. Ennek alapján az aláíró felek lemondtak az atmoszférában. köztük az atomtöltetű interkontinentális rakéták számának korlátozásáról. Az 1970-es évektől a nemzetközi kapcsolatok a tömbök felbomlásáról szóltak. A SALT I szerződést 1972-ben írta alá a két fél. A véres küzdelmek 1953-ban. A válság a szovjet rakéták visszavonásával oldódott meg. szélességi kör mentén húzódó demarkációs vonal kijelölésével értek véget. a víz alatt és a világűrben zajló nukleáris kísérletekről. Az első ilyen jellegű lépés az Atomcsend Egyezmény volt. a 38. a Szovjetúnió és Nagy-Britannia kormányainak képviselői írtak alá 1963ban. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió több megállapodást is aláírt a fegyverzetcsökkentéssel kapcsolatban. Ezt a helyzetet elnevezték MAD-nek (Mutually Assured Destruction). A két szuperhatalom több mint képes volt egymást elpusztítani. “jószomszédsági kapcsolatok”. Amint a neve is elmondja (Strategic Arms Limitation Treaty). de mindenképpen elpusztul. Ez az egyezmény megállította a szovjetek ballisztikus rakéta-ellenes rendszerüknek kiépítését. Csak a föld alatt. “hidegháború” kifejezést kezdte felváltani a “biztonsági partnerség”. A nyugati blokk hasonló erejű fenyegetésekkel válaszolt. amelyek az Amerikai Egyesült Államokra közvetlen veszélyt jelentettek. ez az egyezmény meghatározta az interkontinentális ballisztikus rakéták számának felső határát.ellenőrzés alatt álló északi. Aki támad másodikként pusztul el. Mára már több mint száz ország csatlakozott az egyezményhez. amit 1963-ban az Amerikai Egyesült Államok. Az 1959-es kubai forradalom ahhoz vezetett. 1960-as években oly gyakran előforduló. Az 1950-. John F. rakétabázist létesített a Dél-amerikai országban. A SALT I egyezmény nyomán jött létre az ABM (Anti-Ballistic Missile Treaty) egyezmény. 1976-ban aláírt szerződés alapján 150 kilotonnára korlátozták a földalatti békés célú nukleáris robbantásokban használt robbanóanyag mennyiségét. tettleges atomháborúhoz. szintén 1972-ben. de azt az 4 . A kivételek között Franciaország és Kína szerepel. Mindezt csak előre bejelentve szabad végrehajtani. és az amerikaiak ellenőrizte déli területek között. hogy ez a Latin-amerikai állam belépett a szovjet blokkba. A kubai válságnak nevezett konfliktushelyzet vitte az emberiséget a legközelebb a nyílt. A Szovjetúnió kihasználta ezt a földrajzi előnyét és atomfegyvereket telepített. Ebből az USA kiszállt 2002-ben. meghatározott mélységekben engedélyezett a nukleáris kísérletezés. A SALT II egyezményt 1979-ben írták alá. Kennedy elnök kifejezte tiltakozását a keleti blokk intézkedéseivel szemben. “változás a közeledés révén” új szójárat.

megszabadultak a szovjet csapatoktól és új. Amint nőtt a fegyverzet fejlettségi szintje úgy nőtt az előállításához szükséges idő. be kellett ismernie vereségét. más fegyvernemmel erősítsék magukat. hogy fegyverkezésükkel új területekre koncentráljanak. ami ennek a megszűnéséhez vezetett. A Szovjetúnió kormánya számára 1970-es években mind gazdaságilag. Erre a fenyegetésre való tekintettel Mihail Gorbacsov több javaslattal lépett a nemzetközi közvélemény elé. Ez az intézkedés válasz volt arra.Amerikai Egyesült Államok sosem ratifikálta. Az Amerikai Egyesült Államok titokban támogatta Afganisztán fegyverkezési törekvéseit. amit az állam már kezdett nem bírni. miszerint az Amerikai Egyesült Államok erős fegyverzeti arzenált bocsátott a világűrbe. A Szovjetúnió bukásának egyik fő oka épp a fegyverkezési verseny. 1989-től forradalmira váltott a hangulat a keleti tömbben. rakétabázisokat és egyéb soft power 5 . majd 1988-tól a leszerelés és a helsinki határozatok kibővítésének a lehetőségeiről tárgyaltak. Az USA újból “ballance of power” politikát folytatott. Ez a nyersanyagokban gazdag régió ebben az évtizedben mindinkább a muzulmán fundamentalista mozgalmak hatósugarába került. Mindkét félben azt a reakciót váltották ki. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió 1987-től csúcstalálkozókat tartottak. ami ugyanebben az évben történt. A háborúval a Szovjetúnió az Afganisztánban létrejött szovjetbarát kormányt óhajtotta támogatni. Ez volt a hidegháború másik rendkívül kiélezett helyzete. amint a kommunista rendszerű országok mind elnyerték függetlenségüket. 1986-ban az USA ki is szállt ebből az egyezményből. A háború folyamán a szovjet csapatok megszállták az országot. A Szovjetúnió kezdett görnyedezni a különböző köztársaságokban kibontakozó függetlenedési törekvések alatt. Erre a szovjet kormány háborúval válaszolt 1979-ben. Ez nagy megaláztatást jelentett a szovjet hatalomnak. Ezek a korlátozások azonban nem állították meg a fegyverkezési versenyt. technológia. mind politikailag lehetetlenné vált a belső-ázsiai államok feletti ellenőrzés fenntartása. pénz. A Csillagháború projekt egy nagy propaganda volt. amely a blokkok felszámolását és a nem csak atomfegyverekre vonatkozó leszerelést célozták. katonai erejének gyengülését. A szovjet csapatok kénytelenek voltak dolgavégezetlenül kivonulni 1987-ben. A muzulmánok ellen folytatott harcok nagyon elhúzódtak. Ez óriási gazdasági terhekkel járt. A muzulmán fundamentalizmus átterjedt Afganisztánra is. hogy a szovjetek megszállották Afganisztánt. nyugati mintán alapuló alkotmányra cserélte fel a régit. Reagan amerikai elnök idejében az Amerikai Egyesült Államok rá is játszott a Szovjetúnió anyagi csődjére.

A START I egyezmény lejárt 2009-ben. mely igen jó alapot szolgáltatott a még további igen jelentős mérséklést kimondó. értelmetlenségét.eszközöket. évi hatalomra kerülése s az általa képviselt új katonai gondolkodásmód jelentette. hogy születhetett meg a START–2 még a START–1 életbe lépését megelőzően. A korábbi konzervatív szovjet katonai vezetés már a START–1 előírásait. az atomfegyverek felszámolása. a felzárkózás céljából a gazdaságában újabb lendülettel első számú prioritást adott a hadászati ipar fejlesztésének és termelésének. s 1991. Okkal vetődik fel a kérdés. Ennek köszönhetően a Szovjetúnió végleg elvesztette a versenyt az Amerikai Egyesült Államokkal szemben gazdasági téren. 1993-ban az Amerikai Egyesült Államok immár Oroszországgal írta alá ezt a szerződést. Nem kétséges. A felső határ értékét hatezer robbanófejben határozza meg ez komplex egyezmény. a töltetek 40%-os és a hordozók 30%-os csökkentését sem támogatta. július végén pedig a szovjet és az amerikai hadászati támadófegyverek első igazi és jelentős csökkentését meghatározó START-megállapodást. Gorbacsov kétségbevonhatatlanul nagy érdeme. A két ország képviselője Obama elnök és Medvedev volt. Az új START egyezményt 2010-ben írták alá Prágában. 6 . hogy az új amerikai–orosz viszony s ezen belül a katonai szembenállás is minőségileg különbözik az egykori Szovjetunió s az Egyesült Államok kapcsolatától. A hatálybaléptetésének éve 2001 volt. s hogyan egyezett bele az orosz politikai vezetés a töltetek és a hordozók további 40–50%-os csökkentésébe. hogy felismerte az atomháború megvívhatatlanságát. 1991-ben az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió aláírták a START egyezményt. január 26-án lépett hatályba. és az egész emberiséget érintő jogi normák betartása alkotta. ami a nukleáris fegyverek mennyiségét illeti. A Szovjetúnió hitt a szemfényvesztésnek és védekezésképpen. s egyben az is. Ekkorra az atomfegyverek nyolcvan százalékos megsemmisítését tűzték ki célul. Az új egyezmény 2011. amelyeknek segítségével könnyűszerrel megsemmisítheti a keleti szuperhatalmat. mostani START–2 számára. 1988-ban aláírta a közepes és a rövidebb hatótávolságú atomfegyverek felszámolásáról intézkedő amerikai–szovjet szerződést (mely az óta már maradéktalanul megvalósult). A hadászati területen igazi áttörést Gorbacsov 1986. Az 1990-es évek problémaegyüttesét a természetes környezet megőrzése. ami a Strategic Arms Reduction Treaty rövidítése. A START egyezmény egy újabb korlátozási stratégiát léptetett hatályba. a fő okot a Szovjetunió megszűnése jelentette.

békésebb korszak kezdetét jelöli a nemzetközi kapcsolatok terén. Nem kétséges. a nagyhatalomként mégiscsak megmaradó Oroszország világpolitikai szerepének mérséklődése s az ideológiai alapú fenyegetettségérzés fokozatos csökkenése (s remélhetően minél gyorsabb eltűnése következtében) az orosz vezetés ráébredt. hogy fel kell számolni az amerikaiak által leginkább destabilizáló hatásúnak tartott szárazföldi rakétákhoz használt többtöltetű fejrészeket. Nem kétséges. valamint a START–1 szerződésben kialakított ellenőrzési mechanizmus adaptálásának. technológiai segítséggel oldható meg. hogy e fegyverek nagyarányú felszámolása közép. A START–2 megállapodás fontos előírása. ugyanakkor növeli a biztonságot.és hosszú távon jelentősen csökkenti az államköltséget. technikai. hogy a START–2 gyors kidolgozásában döntő szerepe volt a közepes és a rövidebb hatótávolságú atomfegyverek felszámolását előíró. Ilyenformán tehát az Egyesült Államok számára is egyértelmű a fenntartási és fejlesztési kiadások mérséklődése. valamint az oroszok összes RSZ–20 (SS–18) típusú nehézrakétáját. 7 . még annak tudatában is. s ez viszont kiegyensúlyozottabb. hogy az orosz atomfegyverrendszerek biztos és biztonságos felszámolása csakis amerikai anyagi.A katonai szembenállás megszűnése. hogy a Szovjetunió megszűnte óriási lehetőségeket teremt a tömegpusztító fegyverek radikális csökkentésére.

2. szám Eric J. Hobsbawm – A szélsőségek kora Romsics Ignác: A 20. század rövid története 8 . évfolyam.Bibliográfia:      Paul Kennedy – The Rise and Fall of Great Powers Harald Kleinschmidt – A nemzetközi kapcsolatok története Szentesi György – Fegyverzetcsökkentés – Beszélő online – 5.