You are on page 1of 132

Pszichopatológia

1

TARTALOM JEGYZÉK KOGNITÍV MODELL ......................................................................................................................6 HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL................................................................7 GESTALT---TERÁPIÁK ...................................................................................................................7 PSZICHODINAMIKUS MODELL..................................................................................................8 A NORMALITÁS FOGALMA ........................................................................................................10 ORGANIKUS ZAVAROK..................................................................................................................11 DELÍRIUM .........................................................................................................................................11 DEMENCIA.........................................................................................................................................12 ALHEIMER-KÓR...............................................................................................................................13 PICK-FÉLE BETEGSÉG...................................................................................................................13 CREUTZFELDT-JAKOB-BETEGSÉG.............................................................................................13 SZENILIS DEMENCIA......................................................................................................................13 EGYÉB OKÚ DEGENERATÍV BETEGSÉGEKHEZ TÁRSULÓ DEMENCIA............................14 AMNESZTIKUS SZINDRÓMA........................................................................................................14 ORGANIKUS HALLUCINÓZIS........................................................................................................14 ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA .....................................................................................14 ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS ......................................................................................14 ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR............................................................................................15 HISZTÉRIA ......................................................................................................................................15 KONVERZIÓS HISZTÉRIA...........................................................................................................15 DISSZCIATÍV HISZTÉRIA..............................................................................................................16

2

AMNÉZIA ...........................................................................................................................................18 AMNÉZIA- személyiség zavarban ....................................................................................................18 AMNÉZIA- pszichóziban....................................................................................................................18 DEPERSZONALIZÁCIÓ..................................................................................................................19 PSZICHÓZIS.......................................................................................................................................19 DEREALIZÁCIÓ................................................................................................................................19 IDENTITÁS ZAVAR..........................................................................................................................19 IDENTITÁSVÁLTOZÁS ...................................................................................................................20 DEPRESSZIÓ----- MÁNIA---- CIKLOTÍMIA..................................................................................22 PMD....................................................................................................................................................23 MÁNIA.................................................................................................................................................23 PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS...........................................................................................................24 PMD—cirkuláris típus .......................................................................................................................25 PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ...................................................................................25 NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ..........................................................................................................25 INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ, MELANKÓLIA.............................................................................27 KRÍZIS – koncepció............................................................................................................................27 PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK...........................................................................................29 LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK.....................................................................................................30 Asztma bronchiale................................................................................................................................30 Köhögés—öklendezés..........................................................................................................................31 Az ideges légzés szindróma..................................................................................................................31 Hiperventillációs szindróma.................................................................................................................31 Tüdőtuberkolózis..................................................................................................................................32 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI MEG BETEGEDÉSEK.......................................................................32 Koszorúér betegségek...........................................................................................................................32 Esszenciális hipertónia..........................................................................................................................33 Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás...........................................................33 GASZTROINTESTINÁLIS BETEGSÉGEK..................................................................................33 Gyomor—és nyombélfekélyek ............................................................................................................33 Székrekedés .........................................................................................................................................34 Irritábilis vastagbél szindróma..............................................................................................................34 Colitis ulcerosa. ...................................................................................................................................34 BŐRBETEGSÉGEK..........................................................................................................................35 Urtikaria –csalánkiütés.........................................................................................................................35 Viszketegség.........................................................................................................................................35 Lokalizált bőrviszketés.........................................................................................................................35 Rozacea. ...............................................................................................................................................35 Neurodermatitis....................................................................................................................................36 Pszoriázis—pikkelysömör....................................................................................................................36 FEJFÁJÁSOK....................................................................................................................................36 Migrén típusú keringési fájdalom.........................................................................................................36 Izom—összehúzódásos fejfájás. ..........................................................................................................36 TÁMASZTÓ ÉS MOZGATÓ SZERVRENDSZER ZAVARAI...................................................36 Gerincbántalmak. .................................................................................................................................36 PARANOID KÓRKÉPEK..................................................................................................................37 NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK ............................40 Fóbiák ..................................................................................................................................................40 ALVÁSZAVAROK...............................................................................................................................42

3

............80 4 ................................................. selypítés) .....................................................................61 Anorexia nervosa (súlyfóbia.........................................................................................49 Autizmus ...................................................................................... testképzavar) .........................64 Transszexualizmus.....................................................................68 Egyéb pszichoszexuális zavar............................................................................................................................59 Kleptománia (lopkodási kényszer) ..............................................................................................................................................................................................79 Hallucinogén anyagok....................................................................................64 Szexuális identitás zavar.................................................................................................61 Bulimia nervosa (falásrohamok..................................56 Pszichogén fájdalom-szindróma .....................................................................................................................................................frotteurizmus......................64 Pszichoszexuális zavarok.................................................................................................................................................................................................72 Opiátok........................................ Briquet-szindróma) ...........................................................................................................................60 Pirománia ( gyújtogatási kényszer) ..........................................................................................pedofilia...................................................51 DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK ...................................53 SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK ......................................................................................................................................52 Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség) ...............................................................57 Konverziós zavar..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................64 Parafiliák (fetisizmus....................49 Tic-betegség ......................................................70 Értelmi fogyatékosság .....................47 Ujjszopás..70 Figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma ....59 Hajtépegetés (trichotillománia) ...........................................................70 A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI ......................................................voyeurizmus...............................................................55 Test-dysmorphiás zavar..................47 Önringatás.................. súlycsökkentő mechanizmusok......................................... testképzavar...........................................................................................................................................................................................................................44 Beszédzavarok (dadogás............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................63 A SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI .........................................................................................................................ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK ...................... hebegés..............................................................................................exhibicionizmus.........................................................................................................72 Alkohol..............................52 Disszociatív fuga (poriomania) .....55 Szomatizáció (neurosis hysterica............................................................................ enkoprézis ..........................................62 Obesitas............................................................................................ ...........................................................................................58 IMPULZUSKONTROLL-ZAVAROK KLINIKAI FORMÁI ..................................................................................................................................................................................65 Pszichoszexuális diszfunkciók...............................................................44 GYERMEK.................................................................................................47 Beszédés kommunikációs zavarok....... súlyhiány.....................63 Pica.........................................................................................szado-mazochizmus)............79 Cannabis........56 Aggraváció (fakticiózus.............. Münchhausen szindróma) ..............................................................................50 Elektív Mutizmus...................................................................................47 Tanulás zavarai................................................................................................................................. hadarás ......................................................55 Hipochondriázis ...........................................................................................................59 Kóros játékszenvedély ........................................................................71 PSZICHOAKTÍV SZEREKKEL KAPCSOLATOS ZAVAROK................................................... amenorrea) ....................................................................................................................................................................................MENTÁLIS RETARDÁCIÓ .............................................................................................56 Szomatizációs zavar..............................................64 Gyerekkori szexuális identitás zavar.........................60 EVÉSZAVAROK ........................52 Disszociatív (pszichogén) amnézia .................49 Dadogás...........................................................................78 Kokain..............................................................71 Enurézis.......................59 Oniománia (kényszeres vásárlás) ...........................................................79 Amfetamin (vagy amfetaminszerű anyagok)..................................

................................................................................110 Passzív-agressziv személyiségzavar...........................................................Nyugtatók.. egyszeri epizód......................................................................................................................................................................................................................................96 Poszttraumás sressz-zavar............................................................................................................................................................................................... altatók............................................................................................................................................................................................................88 Bipoláris zavar.............................................................................................103 Borderline személyiségzavar.................................................................108 Szizoid személyiségzavar.....................................................................108 Szkizotip személyiségzavar...................................................................................................................................................................................................................123 5 ............................................................................................................................109 Nárcisztikus személyiségzavar.................................................................................................................................................................96 Akut sressz-zavar.........................................................................................................81 SZKIZOFRÉNIA ÉS EGYÉB PSZICHOTIKUS ZAVAROK....................................................................................................................................98 Gyász.............................104 Dependens személyiségzavar................112 Kényszeres személyiségzavar.............................................................................................104 Schizoid személyiségzavar........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................102 Személyes szándékos önsértés SZÖS....................................................111 Anankasztikus személyiségzavar...............................................88 Major depressziós zavar.............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................90 SZORONGÁSOS ZAVAROK................................................................................................................................116 PSZICHIÁTRIAI ZAVAROK.....................................................................................104 Hisztrionikus személyiségzavar.........88 Dysthymiás zavar....................................................................................104 Schizotyp személiségzavar.................................................................................................84 Sch Szimplex........96 Alkalmazkodási reakció..................................81 Egyéb oldószerek...................................................................................................98 Kényszerneurózis.......85 Rövid pszihotikus zavar.................................104 Paranoid személyiségzavar...........................................................................................................................................................86 A típusos pszichózis......118 A NŐI REPRODUKTÍV KOR ZAVARAI......................................................................95 Stressz......................................................................................................................88 Unipoláris zavar .............................................................................................................. szorongásoldók.................85 Szkizoaffektív zavar..........81 Szkizofrénia......................................................95 Dissztressz...................................................................................................................................................................86 HANGULATZAVAROK............................86 Sch gyermekkori típusa...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................85 Sch Latens....................................................................................................................................................................................................................................................................106 Paranoid személyiségzavar .................................................88 Bipolária affektív zavar..........85 Reziduális típus..................................................................................................................90 Generalizált szorongásos zavar......................................................................................................................................................................................................................................................................................81 Hebefrénia............104 Elkerülő személyiségzavar...................................................................................102 SZEMÉLYISÉGZAVAROK............................................................................................................113 ÉRZELMI ZAVAROK....................................................................................104 Antiszociális személyiségzavar....84 Paranoid típus.............................................................................................................................................................85 Nem differenciált típus.........................................................................................................................................................96 Napi élet stresszorai........................................................................................................................................................................................................104 Diszociális személyiségzavar...........................................................93 Pánik betegség................................................................................88 Cyclothymia................................................

.. 3..... Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX..127 KUNDALINI ENERGIA.. amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti......................... avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása........ franciországban PIERRE JANET... a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg... vagyis szerinte nem más.... „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról................... 2.. A diszciplina megteremtőinek az USAban WITMERT................... élettani és kórtani körülmények és élettörténet.......A SPIRITUÁLIS VÁLSÁG. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX.........124 FUNKCIONÁLIS ZAVAROK IDŐSKORBAN..........és a pszichiátria egészével azonosítják. hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján.......... „ Egyfajta metanyelv.................... amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége............. 6 ..... hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát. mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria.......... Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása....................... században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni....... Vannak szerzők .................... hogy a pszichopatológia....................... érettség foka........ vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” .....129 Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között? A legtöbb szerző egyet ért abban.. század végére nyúlnak vissza. 1................. öröklött vonások.... amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve................ Ezekből következik................... akik azt hangsúlyozzák. A patológiapszichológiáját............. Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti... vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését....

valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. a legfőbb három irányzat az. Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. akár normális. úgymint infekció következménye. Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása. a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe. lehet ún. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--. helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel. Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó . a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. alkohol. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható. és lehet traumatikus hátterű. mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik. tanult viselkedés. és a környezeti tényezőkkel összevetni. Ilyen pl. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan. Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között. vagyis akár helyénvaló. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez. pl.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. milyen körülmények között alakult ki. organogenetikus. parfüm illat.. pl. regisztrálni. illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. szerkezetének és kialakulásának feltérképezése. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni. vagy közlekedési eszközt. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja. ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője. amire pl. amely nem más. ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. elemezni. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. megtanulja másképp kezelni . hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult. új adaptív viselkedést elsajátítani. Alap kiindulásuk . akár patológiás. Több féle megközelítés létezik. a diabetes mellitus. hogyan tanulta meg. akár nem helyénvaló a magatartása. ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre. mindezek értelmének. az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek. Az operáns kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. szisztémás rendellenesség. az ezeket motiváló konfliktusok. és hogyan lehetne új tanulással. szociogenetikai. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe. hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani.egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. 7 . Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit. és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra. és a pszichogenetikai modell.

Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. ALBERT ELLIS. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak. Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg.gondolkodási. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. olykor azonban ellene fordulnak. pl. ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. kooperációra. pl.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben. konstruktivitásra termettek. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. pl. adekvát és eredményes. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését .Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. --. a gyerekek agresszív filmet néznek. Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. nagyon szerencsétlen vagyok. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. modellt nyújtva páciensének. szerintük az emberek barátságosak. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. személyes növekedésre való törekvés vezérli. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. --. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az 1950.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens. emlékezési. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk. 8 . hogy szembe mer-e néni létezésével. elővételezési. és csakis rajta múlik. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. itt depresszió alakulhat ki. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. ahogy azt szereténk. Két megalapítója AARON BECK. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket.A modellkövetés olyan tanulási forma. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. a jóságra. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. új értelmezésekre. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. intellektuális képességekkel. így minden problematikus helyzetben automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. autentikus életet kell élniük.

és a kongruenciát. megfelelő empátiát. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. Így önértékelésük sérül. Freudot tartják. ami az ego vezető iránya. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. manipulál másokat. 9 . más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. amely az id-en kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. az emberi viselkedést. érzéseit. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget. sőt a kéréseit. élvezetek szoptatásból. amelyet úgy ír le. az életük üres. szükségleteikkel. gondolkodását. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel.mivel aaz örömszerzés. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. szorongástól frusztrációtól. értékekkel teli autentikus életre. A terhek elől az emberek. orális. ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. mint „ az izgalom forrongó katlana”. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. annak a fel nem ismerését. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. Az ösztönös szükségletek. és lerázzák magukról a felelősséget. önmagukat nem képesek elfogadni. és érzelmi terheik. depressziótól átitatott lesz. Az irányzat megalapítójának S. hitelességet értik. személytelen. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja. akik értelmet adhatnának az életüknek. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. GESTALT---TERÁPIÁK Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. céljaikkal. értékeikkel. amely minden esetben kielégülést keres. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. Kiegyensúlyozottak. ismerjék fel. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. torzul. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését. tisztán. amit önmagával szemben eddig táplált. de ezt aláveti a valóságelvnek. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől. azaz miközben felismerik értékeiket. Az id irányító elve az örömelv. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. a drive-ok. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. A klies központú terápia lényege. Freud alkotta meg a libidó fogalmát.ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. Különböző játékok és gyakorlatok Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. Az egó. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális dimenziói vannak. hogy a terapeuta támogató. amelybe beépültek a környezetünkből. ami az id-ből alakul ki.csecsemő éhség anyamell. hogy a terapeutája elfogadja. pl. tudattalanul szintén kielégülést keres. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. hogy ők maguk azok. amin az őszinteséget. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. de ennek ára van. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetűek--. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. egyértelműnek látják önmagukat. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. és ezáltal képessé válhat arra. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre.

amikor szüleinktől megtanuljuk. készségek intellektus irányába fordul. tudattalanul magunkba fogadjuk. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. gondolat helyes. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. hogy nem rendelkeznek pénisszel--péniszirigység---. táplálékot adó anya elvesztése. Bizonyos hatásokra az id. apjukkal pedig rivalizálnak. Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz. tevékenység. azonos nemű barátokat keresnek. lányoknál a klitoriszra. de kiválthatja önmagunk elítélését. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. A szuprego az egoból keletkezik. A fallikus szakasz a 3. a libidinális energiák új területekre kerülnek. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. Év után kezdődik. túlkontrolláló felnőtté válhat. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. fukar. illetve nem működik elég hatékonyan. az anyamell. Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. itt veszik észre. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. azt a személyt állítja elénk.-4. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. Létre hozhat büszkeséget. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. szégyenkeznek a 10 . megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését. érzés. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. hogy valamely viselkedés. akivé lenni szeretnénk. Örömforrásainak helye a végbélnyílás. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális szükségleteiken. melyek követelményeket állitanak elé. Ezt nevezik Elektra --. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. erős önbecsülést. közben anyjukkal rivalizálnak. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. ellenmondásra hajlamos. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. A libidinális kielégülés a széklet. magáévá teszi annak erkölcsi elveit. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. önszeretet. alat. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. kóros elváltozások alakulhatnak ki. A második szakasz az anális szakasz. a biztonságot. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is.--. A latencia a 6. és amelyek segítségével elkerülhető. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. lassan kialakul a szuperego. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet. de ha az id. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul. anális karakter alakul ki : makacsság. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. büntetését. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. megreked.komplexusnak. Mind a lányok. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással konfliktusban. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket. mivel ez méri fel az új helyzeteket. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. ami mindig tudatja velünk. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. hogy sok impulzus elfogadhatatlan. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. vagy helytelen. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés.fiúknál a péniszre. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. szexuális fejlődésük sérülhet.Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. Az ilyen összeütközések az id. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki.komplexusnak. ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. gondolataink. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik.

amelyet a szakember értelmezni tud. ezzel magyarázható. Indulatátéttel--. A tünetek alakulása a különböző korokban. hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez.” A tünet ellenállása azt fejezi ki. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. és csökkenti a pszichés feszültséget. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. a tünet nyereséget jelent azáltal. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. a tünet ismeretén alapul. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. benne a megfejtésre váró üzenettel. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. stb. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. illetve egybeesés volt. vékony. A tünet. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. Az én működése áll az elfojtás hátterében.indulatátéttel Álom fejtés. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. A tünet jelként funciónál. Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe.szexualitás. A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt.a társadalmi kötelék hiánya. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele. A lényeg az . A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg. És több tényezős okság fogalomra épül. A tünet megfejtése annyit jelent. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. A NORMALITÁS FOGALMA 11 . hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. A tünet tehát két arcú . az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. eredeti jelentése véletlen. a másik oldalon pedig a közösségre utal. Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. hogy elkerüli a konfliktust. / maradj fiatal. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat./ pl. rámutatnak arra. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre. izmos szőrtelen. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. A tünet nem más. divat a pánik . és ez rádöbbenti. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. Manapság más fajta tünetek a „divatosak . Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit. mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé. A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik.viszont. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre. egy rejtély alakját ölti.szexuális megnyilvánulásaik miatt. mivel a test jelentősége megnőtt. vagyis mindig van társadalmi oldala is. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. bőrbetegségek. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. nem tud elérni valamilyen célt. valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent.

akire az jellemző. 6. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. fejlődési elakadástól. Szociális attitűdök önzetlenség. milyen rendben. 5. vagy valami. Intellektuális képességek: pontos észlelés. magabiztosan és lelkesen. deviánsnak. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. ellenségeskedés között dolgozik. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk.. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. hatékony gondolkodási képesség. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. örömet. Az emberek sokaságának viselkedése. szeretetet. milliőt. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. becsületesség. megfelelő énerő. Allport úgy véli. nem túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. 2. 3. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. viselkedés. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. erkölcsi érzék. a valóság érzékelés megtartott. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti. 4. képességeit kibontakoztatva. célokat vállalva éli az életét. fizikai adottságainakmegfelelően 2. önismereti funkciók. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. gondolkodik . megfelelő szintű tudatosság. szokásrendet.önállóan élni. boldogságot. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. tiszteli önmagát és bízik önmagában. szorongásokkal bánni tudás. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. játszik és éli családi életét. és mi az amit már kórosnak. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. hogy az egyén képes: 1. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. hogy normális. képes segíteni. törvényeket. örömképesség. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát. megfelelés a változó követelményeknek. megfelelő logikai funkciók. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. bátorság. a tapasztalatoknak a megértése. önuralom. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. képes szeretni másokat. normaszegőnek tart. a környezetből származó nehézségekkel való megbirkózás. él. lelkiismeret. azt jelenti. velük azonos emberi méltóságot. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel. a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. Élvezés. anélkül hogy mások terhére lenne. értékrendet. félelem. 4. minimális konfliktus. a társadalmi. mi az etalon. képes intím 12 . örül. bizalmasság. szexuális örömképesség. 3. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. képes felelőséget vállalni.Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt. munkatevékenységnek a kedvelése. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. más emberekkel együtt működve 3. nem vesztegeti idejét arra. probléma megoldó képesség. társadalmi közeget. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. 2. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. aggodás másokért. ítélőképesség. mihez képest normális valaki. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. stresszel szemben ellenálló képesség. alkotó módon 5. hagyományt. mi az amit az adott közeg még elbír. mint annak a hatékonysága. A normalitás definíciója több problémát vet fel. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. elfogadja a többi embert. közösségi gondolkodás.

4. 2. tétován válaszol.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. 3. becsmérlő megjegyzéseket tesz. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. vagy nap alatt. Lassan. jelentős hullámzást mutatnak . beleélés képessége. 10. A pszichomotoros aktivitás nö. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. vagy gyorsul. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. ennek oka az öregedés kitolódása. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. szarkasztikus. ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. 7. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában. 4. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. boldog. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű . önbizalom. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. musszitáló delírium. Energiáit és konfliktusait.---. egyensúlyi állapot. Általában korai tünet. míg a 13 . Percepció amely téves interpretáció. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb. a célképzetet könnyen elveszíti. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. szorongani kezd és dühössé válik. 9. meg tudja o9ldani azokat. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit.kapcsolatokra. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. 8. Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést. Diagnosztikus kritériumok. befolyásolhatatlan. a logikus gondolkodás felbomlik. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió. úgymint az alkohol. míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar. különösen súlyos az ún. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót. rögzíthető. kreativitás.A memória zavar mindig kimutatható. 1. a beteg a takaróját gyűrögeti. gondolkodása töredezetté válik. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik.--. hogy képes megbirkózni feladataival. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál. Kedvező énkép: tudja. A beszéd időszakosan inkoherens. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb. 5. nincs kisebbségi érzése. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. vagy illúzió. 3. a drogg. ugyanis a feledékenység sok kórképben előfordulhat. a figyelem nehezen felkelthető. régen a pontos kórokában megismerhetetlen. hallucináció jelentkezik. 2. bizonytalan. empátia. egységes életszemlélet. képes szembe nézni konfliktusaival. elfogadja önmagát. az álom valóság elhatárolása probléma. Többszőr megismétli a feltett kérdést. identitás. Integráltság: önmegvalósítás. amit a beteg még meg is élhet. tárgyilagosság. átélés. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. leggyakrabban vizuális. amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. néhány óra. vagy csökken. a tudat éberségi szintje csökken. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia. érthetetlenül mormol. környezetével kapcsolatot nem teremt. Autonómia: érzelmi függetlenség. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul.

----. a klinikai szindróma szerint. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. apraxia. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás. agnózia a leggyakoribbak. hibásakká válnak. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak. ----Absztrakt gondolkodás zavara.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. morális. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. Neurológiai góctünetek alakulnak ki. gyerekes konfabulációk. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el.Ítélő készség károsodása mutatható ki. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. hibás ----.Személyiség változás észlelhető. 1. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. 3.az új feladat végrehajtása lassan megy. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. depresszió gyakori lehet. általában ún. ----. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. de akár több is megjelenhet. ujjagnózia Doxazma képzés. kritikai készség csökkenése. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. a fő tünet a memória zavar. 4. Alzheimer-kór • 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el. 2. 14 . A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. depressziós tünetek. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások.Legalább két tünet az alábbiakból. a betegségbelátás hamar elvész. és a Pick. / normális nyomású hidrocefalus/. Pszichomotoros nyugtalanság. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken. ----apraxia ----számolási nehézség. szociális. Kezdetben memória zavar. ----jobb-bal tévesztés. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar.régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens. a tesztekben hullámzás tapasztalható. ----. gyakori a nem tudom válasz.féle betegség. etikai színvonala csökken. ami sokféle módon nyilvánulhat meg. illetve a mentális tevékenység meglassulása.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra.---. ---. A kezelhetőség alapján.--. Az intellektuális leépülés rohamos. zavartság. minőségi változás jelentkezik a premorbid személyiséghez képest. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak.

. Csökken a késztetés. EEG súlyos dezorganizációja.morális viselkedés csökken. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év. memória zavar az első tünet. agnózia. mint szorongás. enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral. 3. Vegetatív szintre süllyed a beteg. változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével. barbiturátok. az eltérés abból fakadhat. epilepsziás rohamok. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak. konstruktív apraxia. A személyiség magja ép szokott maradni. depresszió. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik.etikai. a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia.3. csak a késői stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . A hangulati fekvés euforiássá válik. hogy az Alzheimer.m téves felismerés. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. a Pick-betegségben főként a frontális. 15 . illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben . A szociális. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el. neurológiai tünetek a szótalálási nehézség. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak. hasonló szövettani képpel. Általában gyors lefolyású. Vizsgálati leletek. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. nagyon gyors lefolyású. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban.kórtól. átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog. szedatívumokstb. apraxia. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer-kórhoz. akár évtizedekig is eltarthat. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok. Alzheimer-kór 2. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. 1. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. globális jellegű. jellegzetes ballon szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. 4o-6o év között kezdődik. később konfabuláció. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. un. a személyiség súlyos dezintegrációja következik be.5 millió lakosra jut évente egy új beteg.kór diffúzan érinti az agyat. Gyorsan progrediál. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. A pszichés tünetek. Szenilis plakkok mutathatok ki. 4. a betegség belátás hiányzik. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia. Három fajta kórkép különíthető el. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban. inkontinens. gyógyszer. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1.

Társuló tünet a dezorientáció. középvonali struktúrák károsodása alapvető. ez minden érzékszervre kiterjedhet.----metabolikus és endokrin betegségek pl. betegség belátás hiánya. Fontos a delírium kizárása. különösen a nagyobb szexuális késztetéssel rendelkezők.hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma. az érzelmi labilitás mértéke. hypo/hyperthyreosis. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. vagy depressziós epizód. bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. hypo/hyperparathyreozis. mint a férfiak. 16 . és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. ----érzékszervi betegségek. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás. megváltozhat a viselkedés HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. vagy mániás. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. apátia. tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. A XIX. indítékhiány. idült alkoholizmus. azért hajlamosabbak a hisztériára. vagy visszatérően jelentkező hallucináció. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló. AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid. Több féle oka lehet. ----Alkohol megvonás. paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme. diabetes mellitus. kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi. Tudatzavar. Carter szerint a nők. vagy anyagcserezavar. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. mint a férfiak. a tünetet kiváltó traumás esemény és az. de az ok többnyire toxikus ártalom. konfabuláció. vagy jelentős demencia nincs. ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. min a hosszú távú. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. legalább két tünet megállapítható. társtünet enyhe fokú kognitív károsodás. alkoholos encephalopathiák. látás.

lehet egyoldali és kétoldali. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. a logika. ritmikus tremor a fejen. vagyis a hisztériás bénulás. a pontos részletek. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. hallás kisebb. vakság. női genitális. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. A páciens nem veszti el az eszméletét.Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet. gastrointestinális. a szenzoros információk szintézisének képessége csökken. A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. Így a hisztéria leírható. Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. keringési. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. ------. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. mint jobb féltekedominancia. amelyek el vannak különítve. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. a részletek pontosságának hiányossága. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat. 17 . bénulás. a lábakon. nem sérül meg.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak.nagyobb fokban. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. illetve bal félteke diszfunkció. choreiform tickek. szexuális fájdalmak. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg. hogy nem a stigmák a fontosak.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. hogy sokkal kevésbé meghatározottak. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak. A hisztériás kognició impresszionisztikus. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. szenzoros. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. szcénikus jellegűek. komplex jelenetek. nagyrohamok. érzékszervi és mozgászavarokat. vagy nem vesz róla tudomást. A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. ez ma is érvényes megállapítás. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. --------. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. az összemosásra törekszenek. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen. olyan gondolatokon alapulnak. Érzékszervi zavarok: látás. a linearitás a jellemző. érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. míg a bal félteke a verbális emlékezet. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. Perley és Guze 1962. Az én és a külvilág. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. a kézen. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. excentrikus. légzési zavarok. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat. a beteg elképzeléseit követi. kihívó. amik az egész testre kiterjedhetnek. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori. mint pl. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. vigyáz magára roham közben.től származik. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. erős nagy mozgások. álságos. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől.

Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----. Az érzelmi kapcsolatok devalválódnak. Éves. míg a jobb félteke befogadó. azt feltételezi. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. bár a viselkedését meghatározzák. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. A másodlagosak azok az ideák. jobb félteke – domináns lény volna. A hisztériás elsősorban érzékszervi. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján. elfojtás. érzelemteleníti az élményeit. 1. felszínesek. eseményekhez kapcsolódnak. melyek a traumákhoz. ezért a kortikális feed-back ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. de a szűrés generalizáltan működik.A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. kiszorul a saját élményeiből. a szociális kapcsolatai ziláltak. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. reaktív /ellenálláson alapuló. így az információ fokozott szűrése. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. hőfoktalanítja az érzelmeit. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ. miközben elsivárosódik. leggyakoribbak a hasi fájdalmak. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell. már több mint 1oo. elemző. műtétek történnek. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. átmenetiek. eseményt értette. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. ezért az alapos szomatikus. 18 . A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. elhidegül a valóságtól. intellektuális. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat. verbalizáló attitűdöt eredményez. vagyis fokozott generalizált gátlás. amelynek az egyén nincs tudatában. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. A bal félteke uralma aktív. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. elhárítás alakul ki. így a disszociatív hisztéria. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell. gyakran felesleges orvosi beavatkozások. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 2. visszaható/.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg. mozgásos szinten gondolkodó. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok. valódi traumás emléket. ugyan a fogalom.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. bal féltekei diszfunkciós zavar. intuitív. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ.

a környezetében levő tárgyak. érzések. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. vagy amnézia. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. vagy tárgyakról számol be. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak. hisztériás pszichózis esetén. idegen ismeretlen. és természetesen a disszociatív állapotokban. ezekből némely bekerül a tudatba . raboknál. a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. ismétlődő. szexuális erőszaknál. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. 6o% extrém elhanyagolásról. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. mintha nem is az övé lenne. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. szorongásos állapotban. A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori szexuális. 4. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. az emlékezet zavara. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. következő zavarokat különítik el. 1. ezáltal képes arra. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. mintha máshoz tartozna a keze. mint többszörös személyiség. a helyzet megváltozott.A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. 3. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. ha ---. mások pedig nem. 19 . vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. A disszociáció akut trauma. amin azt értette. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. kényszerbetegeknél. mint egy folyamatot. posszttraumás stressz zavarokban. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. 2. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. amely egy kontinumon foglal helyet. amelyek vásárlására nem emlékszik. főkén hosszan tartó abúzusnak. némely fóbiás. hogy tovább funkcionáljon. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. az un. különösen korai abúzusnak. border-line zavaroknál. szomatizációs zavarok. természeti katasztrófáknál. A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. a változás fenyegető. hogy az állapot. mindez rendkívül. amit környezete neki tulajdonít. 5. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. étkezési zavarok. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. patológiás a disszociáció. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. nem tud bizonyos tetteiről. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. vagy erős stressz esetén adaptív. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy tudatában. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. Flashback. elfelejt fontos személyes információkat. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában.lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn.

pszichóziban 1. vagy alkohol indítja be. gyakran spontán hoz fel példákat. anélkül. visszahúzódik. nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. AMNÉZIA. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. nincs fúga állapot. sem korábban. akkor enyhe.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. de úgy érezték. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. Nincsenek tiszta fuga állapotok. vagy zavaros leírások. 2. de azokat nem sajátjuknak élik meg. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. hogy került oda. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. pl. Nem kell rekonstruálni a múltat. hogy az valaki máshoz tartozik. pl. vagy tartja fenn. 5. 6. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre. ----. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik. 3. 4. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----. de bizonyos helyzetben. vagy tagadás. és megfelelő a realitás tesztelése. öncsonkításos viselkedésre. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. sem máskor nem említ amnéziát. öncsonkító viselkedésekre. Személyiség zavar. különösen gyerekkori trauma esetén. amikor az amnézia szóba jön. pl. Amnézia. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. pánikhoz kapcsolódnak. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. 6.Gyakran hallanak vitatkozó. megváltozik a realitással a kapcsolata. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére. nem jelenik meg ellenállás. amikkel nem tud elszámolni. amik pl. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. -------.testen kívüliség élményei. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. Ezek a hangok nem tűnnek el neuroleptikum hatására. hanem legtöbbször ijesztőnek. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a válaszadésban. . a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről számol be. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. Elfordul. 5.nem érez. Nem amnéziás szuicid kísérletekre. 5. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről. legfeljebb bizonytalan.2. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. amitől a kérdező jön zavarba. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. amnéziára. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. mintha valaki más lett volna belül. 2. Nem drog. bár jó raportot képes kialakítani. 7. racionalizálni kezd. --------mintha álomban lettem volna 20 . vagy fokozatosan. de nincsen idő elvesztése. ha megjelenik az amnézia. Interjú helyzetben. amik ismeretlen környezetben találja magát. 3. ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. ---. amelyek a következőek lehetnek: . kommentáló hangokat a fejükben. azt követően megszűnik. AMNÉZIA. vagy teljesen hiányoznak. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját. esetleg disszociálni kezd. hogy tudná. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést. alkoholhoz. 2.személyiség zavarban 1. más irányította volna a viselkedésüket. Interjú helyzetben. Nincsen időegység elvesztése. nem talál magánál dolgokat. haraggal társul. 4.mintha ködben lettem volna. Leír fuga állapotokat. rekonstruálni kell az élettörténetet. 1. szorongónak tűnik. ami dühvel. racionalizálás.

ha megjelenik deperszonalizációval társul. 3. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. legfeljebb pszichotikus epizódokban. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben. de az epizód után a hangok eltűntek.elmondják . különböző belső részek irányítják őket.gyakran átélnek korregresszió . A szerepek---. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. ki is ő valójában. A belső harc a self két része között zajlik. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik. ---. teljes emlékezet kiesést észlelnek.más a nevük. bizonytalanság. mintha nem lenne saját identitásuk. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról. 2. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. neme. nem ismernek fel hozzátartozókat. 21 .ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. Partnert úgy éli meg. pl. bizonytalan lesz. szociális kapcsolataik. átélhetik a testtudat megváltozását. PSZICHÓZIS Deperszonalizációt a pszichózis alatt.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. mikor más részük uralja a viselkedést. vagy mániás epizód után észleltek. vagy transzszerű állapotokat. fiatalabb alter személyiség esetén. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek. ---. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. öltözetük. mintha különböző szerepeket játszanának. de a részeket ego-szintonnak éli meg önmagához tartozónak.állandó belső harc. DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. képességeik. mintha távolban lenne. Ismerős. mindig máshoz alkalmazkodnának. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. úgy élik meg az identitás zavart. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben. Személyiség zavar. idegen dolgokat találnak maguk körül. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. különösnek tűnik. Derealizációt ritkán írnak le.--------mintha gépek robotok lettek volna. vagy röviddel utána írnak le. vagy családtag ismeretlennek. konstruktív és destruktív részek között. még akkor is ha. kontrollálják viselkedésüket. vagy röviddel a pszichotikus. koruk. Ha megjelenik akkor a következő formában: -----. mintha megszállta volna őket valaki. ---. mintha a korábbi elkövető lenne. amelyeknek más lehet a kora. ----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek. Nincsenek akusztikus hallucinációk. sokkal bizonytalanabbul írják le. Pszichózis. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. úgy élik meg.

inceszt jellege. amelyben mindhárom pszichés instancia.előfordul az életükben különböző neveket használnak. legfeljebb jó.kielégül. Az ösztön feszültség csökken. az egyént. ego. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek. Vágyik önmagát a férfinak. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó. de a pszichodinamika ugyanaz. A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. koruk.rossz részre hasadt self. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. de ez ütközik azzal a vággyal. ---agresszív rész lehasadásakor. A hisztériás személyiségnek. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok.---. hamis érzelmek. Személyiség zavar. dependencia. dramatizáló viselkedésű. hisz érdemessé válik fenntartani. az életre való rátermettség redukálódott. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --.id. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek.A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia. mivel megmarad annak tiltó. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. de csak éjjel 2 és –3 között. lelki okai vannak a szívbajomnak”. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. vagy falásrohamoknál. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. A hisztéria pszichoanalitikus modellje.szintonnak éli meg. de a szerepet ego. vagyis minden 22 . realitásában. több figyelmet.vagyis az apára--. Pl. a személyiségben levő ellentmondásos tendenciákról. egocentrikus. más folyamatok. alapvetően nagyobb a függőségi. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. együttérzést kaphat. sokszor a páciens így is jelentkezik be. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység.de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. az ödipális szinten történt elakadás. elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. omnipotensen vágyik rá. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. szexuális zavarai. mivel a tünetben autoerotikusan többé.. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. pánikos tüneteket hoz a páciens. ha eredményét a külső kapcsolatok. manapság. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben.odaadni. hasmenés. stb. segítséget. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus. de bizonyos kielégüléshez is juttatja. olyan kompromisszumot. dinamikák. --. dependencia igénye. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. így megerősödnek a hisztériás tünetek. vagyis nem a maga valóságában. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. szív szorítás. hanem a saját ideáljait. Nincse külön nevük. ha kívánja a férfit. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. zakatolás. öltözetük. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul.----. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. az élmény lehetőségek beszűkültek. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. jellemzik. a kapcsolatok tartósan zavartak. hasgörcs. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. akire az ödipális vágyak vetülnek---. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá. A tünet fenntartásában az ún. Nem jelenek meg alter személyiség részek. illetve a konverziós tünetek „light-os „ módon nyilvánulnak meg. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. A század elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. infantilis. szuperego. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. és nem amnéziás . szuggesztivitás.kevésbé kielégül.

nárcisztikus. a dramatizálás. Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. orális. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. pl. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. A kasztrációs szorongását. nem elég értékesnek ahhoz. 2. A konverziós tünet pl. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. Feladja a rivalizálást az apjával. 4. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. grandiózitást vár el tőle. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. 3.utóbb csalódik.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás 23 . mint a genitális— szexuális késztetés. A tudattalanul létrehozott szcénák. ilyen pl. orális. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. amit újra és újra meg kell erősíteni. Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. homoszexuális beállítódás. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. a fallikus. akkor kialakulhat az un. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. 1. amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja.narcisztikus szervezettség. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. mint amilyen valójában. dependens problémákat is fel lehet dolgozni. amíg a pénisz irigység fennmarad. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. a Don Juan típusú férfi. pénisz irigysége feladását jelentené. hogy szerethessék. hanem agresszív. 5. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. amit hisztériásként észlelünk. Különböző „geológiai” rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. a traumás neurózisoknál. depressziónál.tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. ennek eredménye a potencia zavar. Az a tény. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. Érthetően előbb. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. mert a felettes-énben erre tilalmak vannak. Arra irányulnak. bizonyítéka annak. Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. Fenichel szerint nemcsak genitális. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. Az ok. az odaadás azonos számára a kasztrációval. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. de főleg önmagát másnak élje meg. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. kényszerek. pánikszindrómánál. Ennek a félelemnek van még egy forrása. hogy a személy mások. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. a testi beszéd szimbolikája.

néha nyugtalanság és félelem. míg a depresszió idősebb korban. elutasítottságot. a motivációs. 4. éretlenebbnek. gyakran szorong. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. a viselkedési. Fajtái unipoláris depresszió. 24 . Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. élnek át. betegség. örökös fáradtság. passzivítás segítségével gyengébbnek. Semmiben nem találnak örömet. motoros és mentális lelassulás. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. 3. emésztési zavar. sebességben. vagy túl evés. székrekedés. hanem motivációs eredetű. zárt. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. elvesztik a humorérzéküket. Örökletesség valószínű. lelassulás.-----disszociáció. „sótlanok. sem passzív módon kipihenni. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. kapcsolatba kerülni. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé. alacsonyabb rendűnek . megszűnik a lendület a kezdeményező készség. érettséget. 2. kellemetlen mellkasi szorítás.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. az érzelmi. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. Ebből következik negatív jövőképe van. DEPRESSZIÓ----. szenvedés. a kognitív. a mánia viszonylag fiatalon indulhat. úgyse fog semmi sikerülni. minőségben. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. és a szomatikus funkcióknál. mindig a legrosszabbra készülnek. Szomatikus tünetek: fejfájás. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. szomorúságot. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. 5. PMD csak akkor diagnosztizálunk. általános energia hiányban szenvednek. olyan erőt. Romlanak az intellektuális képességeik. segítségre szorulónak mutattja magát . monoton. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg. csökken az emlékezete. szemkontaktust kerülik.”. ingerlékenység. felfokozott beszéd. Gyakori az étvágytalanság. színtelenek. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. ürességet. Külsőleg csúnyának. pszeudoprogresszív. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról.énnel szemben. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek.MÁNIA---. „faarc”. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. nem képes magát sem aktív. relative magasabb arányban a nőknél. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat. A mániás beteget fellazultság. aggódalmakodás jellemzi. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. ezért mindent halogatnak. időnként dühöngenek. merev. és ő sem képes senkit szerertni. de ez nem intellektuális deficit következménye. nem képes jól koncentrálni. 2. akikkel senki nem akar szóba állni. 1. visszataszítónak. nagyon mozdulatlan. nem szereti őt senki. 1. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. mint valójában.felhangoltság. kellemetlennek. inadekvátnak. legfontosabb területén jelentkezhetnek. alvás zavarok széles spektruma. szédülés. 35-60 év. gyakori sírásrohamokat élnek át. megnövekedett aktivítás jellemzi. Etiológia. egyáltalán alkalmatlan az életre. ha legalább egy mániás és egy depressziós fázist azonosítani tudtunk. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban. mimikájuk szegényes. undorítónak tartják magukat. érzelmi gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. A beszédük halk.

folyton humorizál. gyakran tartalmatlan. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. de szükségleteikkel sem. nem képes kooperálni. ebből fakadóan megszűnnek a határok. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. de nem fejez be semmit sem. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. . egzaltáltak. pénz költés. 6. de hirtelen is kialakulhat.megnövekedett motoros aktivítás.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. jókedv jellemzi őket. kötelességeikkel. Időtartama legalább egy hét. asszociatív leágazásokkal. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. túl intim. majd másik pillanatban nevet az egészen. hangulattal nem kongruens téveszmék. paranoia. gyakori az italozás. ingerlékennyé válik. beszéde fellazult. könnyen elsírja magát. bár felületessek. Zavartság. 25 . mulatozás. grandiozitás érzése. A hipomán könnyen beszél. kontrollálhatatlanná. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. téveszmék. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. vagy nyugtalanság. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. nincsenek tisztában jogaikkal. kritikátlan szexuális viselkedés. elfelejtett . Organikus zavarra nem vezethetők vissza. Bizarr viselkedés.. Remisszióban van a beteg. túl személyeskedő. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek. vakmerő autózás. esztelen üzleti szerződések. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. haverkodnak. E. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. Gyakoriak a hallucinációk. de a legextrémebb formában. beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van.Endokrin rendszer zavara. 2. de saját érdekeiket is semmibe veszik. 1. munka. gyakoriak a szleng kifejezések. általában semmi nem állíthatja meg őket. 4. minden helyzetben nonkonformak. D. figyelemzavar 7. váltogatja a gondolatokat.. A páciens teljesen kontaktus képtelen. társasági. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. növekvő aktivítás. de nem odaillően. szexuális. 1. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. felületes. inkoherens. túl tolakodóvá. C. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. bár összefolyhat depressziós hangulattal. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. élénkség. Egyik tevékenységből a másikba csap át. Gondolat rohanás. viccelödő. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. idétlenkednek. 3. hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. paranoid kórformák kizárhatók. Ha nem figyelnek rá. befejezetlen gondolatok. beszédkényszer.nek jelen kell lennie. SCH. SCH-id. vagy heves düh kitörése lesz. Szokásosnál több beszéd.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. aminek nem ismeri fel káros voltát. Diagnosztikai kritériumok: A. hallucinációk. vagy csak 2. Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen. nem kételkednek önmagukban. 5. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. B. Előfordulhat. Csökkent alvásigény. hatalmas erőfeszítésekre képesek. 2. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője. impulzívvá. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. Önértékelési infláció. öltözködésükben „ csupa fux. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. cselekvési kedv. ez fokozatosan is kifejlődhet. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek. esetleg téveszme. de jelenleg tünetmentes. jókedvűen humorosan és vég nélkül.

kárt tesz magában. bizarr viselkedés figyelhető meg. étvágytalanság—súlyveszteség. A páciens kedvtelennek látszik. 2 álmatlanság.óra --. sötét gondolatok. téveszmék. ksérletek.Pszichotikus jellegű állapot. csökkent érdeklődés. rossz hangulat. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved.de akár hónapokon keresztül is tarthat. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--. ha a múltban voltak ilyen tünetei. mint mikor lefeküdt. de jelenleg nem állnak fenn. örömtelenség. Sokféle szorongásról. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. diszforikus hangulat. örömtelenség az élet minden területén. nem váltogatják egymást. szomorúság. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 4. 26 . téveszmék. Értéktelenség érzése. 6. --. 1.depresszív hangulat. aluszékonyság 3. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. ---nehézségek a gondolkodásban. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--.. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. mintha fájna a beszéd. határozatlanság. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. hallucinációk. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. csökkent érdeklődés. hogy a családban más tagoknál is előfordult. letörtség. legalábbis fantáziában. a következő szimptómák közül legalább 4. székrekedés. D. nehezen beszél. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. azt is nagyon szúk szavúan.. depresszív stupor. bizarr viselkedés állapítható meg. önvádlás. Remisszióban van a beteg. koncentrációs nehézségek. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens. Reménytelennek éli meg az életet. A halál visszatérő képzete. de másokat is megtámadhat. csökkent szexuális vágy. 8. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság. erős őnvádlások alakulnak ki. meglassúbbodottan beszél. nem tud aludni. 7. Csupa rossznak érzi magát. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült. Nincsen étvágya. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. gyakori. halkan. Nyomott. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást. Az akut mánia --. hallucinációk. 5. hallucinációk. ha a realitásérzék láthatóan sérült. Rémálmai vannak. ingerlékenység. De nem tűnik dezorientáltnak. de ez valós veszély is. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. társul.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. gusztustalannak érzi magát. visszamenőleg is és a jelenben is. nincs intellektuális defektusa. utal is a szuicidumra. A. reménytelenség. Nincsen spontaneitás. Gondolkodási. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel. félelemről számolhat be. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. öngyilkossági gondolatok. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie. legalább két hétig tartó időszak. B. energiátlanság. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet. döntésképtelenség. komly szándék. elesettség. de anélkül is kialakulhat. közbülső tiszta periódusok nélkül. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. nem tudnak kikapcsolódni. csak a családja terhére van. árad belőle a kínlódás.pszichomotoros gátoltság. étvágytalanság. mozgása lassú. bizarr viselkedés. a munka végző képességük jelentősen csökken. csak kérdésekre válaszol. Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. Fáradtság. kedvtelenség. Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért.48. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el.

emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. az irreális felettesén. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. bűntudat érzés. depresszív hangulattal. fertőzések után. 4.intrakraniális lézióknál --.pszichomotoros epilepsziánál.toxikus delíriumnál. önleértékelést.s nem. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. csökkentértékűség érzése kialakuljon. ügyetlennek. rigiditás. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. de nem sérül a realitáskontroll. pl. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. A magára maradt. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus depresszió szintjét. a realitás kontroll elvesztésével. 3. frusztráló. annál nagyobb az esélye annak. --. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. míg az SCH. levertség. A depresszív szindróma--. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. bánat. bűnösségi érzésekről.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. az el nem fogadás. --. Önmagát elutasítottnak. Igen ritkán fordul elő. SCH is indulhat hangulat zavarral. 2. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMD. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. Diagnosztikus kritériumok 1. 1.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. 2. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. családi környezet nyomasztó. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. szemben az összes többivel. Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. bűnösség érzéssel. 3.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió. inadekvátság érzéséről. felnőttkori tárgyvesztés esetén. hogy az inadekvátság.Differenciáldiagnózis. vagyis nincs pszichotikus tünet Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. csúnyának. Az utóbbi két évben. alkalmatlanság. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. a korai fejlődés patológiás. szeretetre nem méltónak. excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. majd önleértékelés alakul ki.ben leírtakkal. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. reménytelenség érzése mellett 27 . NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. az SCH-s nem visszafogottabb. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. pl szeretett személy elvesztése.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény.

ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. estére jobban érzi magát. beilleszkedést tesz lehetővé. koncentráció zavar. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni. Gyerek elköltözése. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. ffi 60-65. érdektelenség. csak most erősebben. a hangulat romlása eredményezhet regressziót. önsajnálat. ingerlékenység. álmatlanság. ---6.örömszerzésre. de a realitáskontrollja nem szűnik meg.depresszió mélysége. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. Elvesztett hozzátartozó. krónikus fáradtság. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. ---11. önvád. csökkent érdeklődés. öngyilkosság visszatérő gondolata. szórakozás hiánya. 4. alvászavarral jellemző kórkép. könnyezés. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. halál. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. hárít. szorongással. alkalmatlanság érzése. ---1. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. Kezdetben kedvtelenség. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. visszamenőleges önelítélésbe. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. szexuális vágy csökkenése. Magány. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. szokásosnál kevésbé beszédes. 28 . Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. élvezőképesség. szorongásos feszültség. A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. csökkentértékűség. semmi sem sikerült. ---13. pesszimisztikus jővőkép. Tétlenség. örömtelenség. illetve a tünetek általában enyhébbek. passzív dependens és agresszív karakterek. produktivitás./ kezdődő aggódással.csökkent érdelkődés szinte minden iránt. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat. de korahajnalban. reggel a legrosszabb. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség. reménytelenség. reakcióidő csökkenése. intelligencia deficit mutatható ki. figyelem. 2-3. pszichotikus jegyek hiánya. álmatlanság. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. gyakori sírás. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. ---5. esetleg mindennel leszámolt. energiátlanság. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. Differenciál diagnózis. szuicid gondolatok merülnek fel. teljesítmény csökkenés. a depresszióját rejteni igyekszik. valóságkontrolljuk. amire oda kell figyelni: --. ---2. vagy hiányzik. megszűnése. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. ezért fokozott mértékben kompenzál. ---10. ---7. dührohamok ---8. vagy aluszékonyság. ---12. étvágytalanság. az életében ez mindig jelen volt. tevékeny. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ. ---9. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. Körül felébred és nem tud visszaaludni. ---3. ---4.

ez lehet az első reakció. mit csinált rosszul. 2. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. 9. akkor tapasztaljuk. keresi a hibát. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. 8. hogy elfogadjon más. arra a kockázatos szituációra utal. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. állandóan ezzel foglalkozik. az ellenséges. másoknál túlzó formában jelentkezik. 3. Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. hogy más halt meg és nem ő. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. acting out szintű cselekvés. új örömforrást. Érzelem nélküliség. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés. Bizonyos kockázati események. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. néhány esetben késleltetett. stb. segítség nélkül maradt. A szinróma lehet típusos és atípusos. amelyek depresszív jellegűek. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. általában rövid ideig tart. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. az átélt indulat. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. segítségnélküliség átélése. ambivalens érzés. szorongás gyakori jelenség. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. annak a képességnek az elvesztése. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. elfordulás azoktól a tevékenységektől. Normál gyászmunka jellegzetességei. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. szomatikus problémák. Dühös lehet a világra. Megkülönböztet: 1. hanem egy deliberált. amelyben az egyén találja magát. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoid. bűntudat 4. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. normális gyászreakciót. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. / kamasz. 3. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart. 2. tagadás. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. 29 . 6. 2. ellenséges reakció. Lindemann az akut gyászreakciót.-re nyúlik vissza. 3. mert itt hagyta. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. hanem gyerekkorban. A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. mert meghalt.nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. A neurózis nem az involúció időszakában indul. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. patológiás gyászreakciót. a krízis elmélet 1942. 2. Bűntudat jelenléte. amelyben mind a jobb. fájdalmas csüggedés vagy levertség. mindenkinek könnyebb. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív.apa konf / 4.paranoid / . nem minden érintettnél alakul ki krízis. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . KRÍZIS – koncepció. Ez még több bűntudatot mobilizál. 7. Ha voltak előtte halál kívánságai. fájdalmas állapotként határozta meg. A klinikai tapasztalat. regresszív reakció: komoly depresszíó. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. 1. A bűntudat legfontosabb forrása. erősítheti a bűntudat érzését. nagyon mély. az orvosokra és mindenkire. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . 5. öngyilkosság. amely az érintett.

vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni. 3. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történő szembesülést. még nem tudjuk miféle szervi prediszpozicíció miatt. akkor a személy szorongással válaszol.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. 1. Bizonyos konfliktus. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. A halál módja. Interakcionizmus--. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. 5. az ember temperamentumát négy váladék határozza meg. a szellem felfog és akar. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. Specifikus pszichés--. 6.5. ha a páciens képtelen szorongás. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. a személy kiemeli a tárgyat. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. amik befolyásolják a belső szerveket. az én állapota. az elvesztett objekt internalizációja megtörik. a test pedig olyan mint egy gép. PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van.a lélek befolyásolja a testet. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. átélésének elkerülésére. viselkedési minták elvesztése. egy specifikus pszichológiai ingert. 4. ha az elhunyt balesetben halt meg. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. depresszió. anyagtalan. az egyén adaptációs képessége. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. végül patológiához vezet. hogy a halott személy él. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik. vagy menekült. Descartes --. alacsony fájdalom tűrés 2. váratlan vagy hirtelen halál. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. 5. 2. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek.szomatikus összeköttetéseket feltételez. és a test befolyásolja a lelket. dühös vita zajlott. Általános tényezők hangsúlyozása.jelenik meg a személy számára. 30 . különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. ellenségesség ---. fájdalmas érzéseket elviselni. a halott túlidealizálása.

tünetei feszültség. vagy mint patológia. hiányosságot talál önmagában. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. a tartós változás patológiát eredményez. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. 31 . Pl. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. az orrnyálkahártya vérbősége. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. az abíciozus. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. koncentrálási képtelenség. 2. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt. a kialakított reakciómintától. múlhatatlan aggódás. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. és tartós és hosszan tartó. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. irritabilitás.A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. aki ezeket az érzéseket éli át. Rémület és zavarodottság. vagy artritiszhez vezethet. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. hajszolt ember. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. Diagnosztikus kritériumok: 1. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. nem próbál személyiség típusokat. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. szorongással. talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. nem tud megbírkózni. pl. nyugtalanság. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben. asztmát eredményezhet. ami gyomor fekélyhez vezethet. ami az orr bedugulásával járhat. aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. hanem inkább a betegtől. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. vagy patofiziológiai oka van. küszködés állandó érzése. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. mint hibás fiziológiai funkcionálás. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. keményen dolgozó. vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. magas vérnyomáshoz. nem tehet semmit. ami a működési hatékonyságot zavarja. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. ettől a válasz inadekvát. nem képes ezeket megváltoztatni. kolitist. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. és az egész élettörténetétől. Feladás—feladottság komplexum: az a személy.

hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. a roham a tüdő bömbölő jelenete.3. elfojtott ellenségességgel. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt.Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. feszültség. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. mivel megtorló visszavonástól.-. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. lefolyásában. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet elkülöníteni: 1. 32 . akiknek jellemzői a paranoid vonások. infantilisek. Az instrintic forma magában foglalja az ún. és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. olyan általános irányulságot képvisel. amely asztmás rohammá alakul. Minden életkorban jelentkezhet. Ez értelmezés mellett szól. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért.-. Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között.tartalom miatt váltódik ki.a kilégzés zavara. megerőltetéses és a reflexes aszmáka. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. A sírás elnyomásának magyarázatát. infekciózus. A beteg konfliktusát a befogadás. hogy a roham zokogás közben megszűnhet. Fuchs és Weizsacker . Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. konverziós szimptómák. „összeolvadni”. Szexuális csábítások. Légzőszervi betegségek.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. a születés után az első légvétellel indul.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között. dependensen kötődnek. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap.-. A pszichoszomatikus medicina. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják. és különösen azok kezelésében. 2. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. fantáziák emocionális feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. „ A szorongás. pszichoszomatózisokat.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. versengő érzések. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült. funkcionális szindrómát. 3. Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. Asztma bronchiale--. 2. ilyen esetben a roham csakis a beteg által a virágnak tulajdonított jelentés. A légzés az önkifejezés eszköze is. A légzés és az autonómia kapcsolata. 3. 4. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja.-. szerv. Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága.---védekezés egy túl korai. vagy pszichotikus tüneteket képezhet.neurózisok. a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás—intrinsic asztma bronchiale között. Pszichodinamika 1. Mások orális személyiséget írtak le. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. Leírtak respirátoros személyiséget.

érzékeny. főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban. másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. de frusztráló szülők miatt. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. viszonylag tudatközeli lehet. akkor funkcionális szívbántalmakról 33 . legtöbbször bizonyos emberekre irányul. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg. individuális ellenes nevelésben részesültek. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. mély légzési kényszer áll elő. így ördögi kör alakul ki. bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz. takaros. a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye. az életkor előre haladtával ritkul.Köhögés—öklendezés. mivel. erősen gátoltak. Rendkívül normatartók. viszont elnyomják. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt. Az ideges légzés szindróma. hosszú ideig tartó szenvedés. az egyénnek a stresszel való viszonyától. a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket. vagy azért mert szorong az őt szinte bénító. a szomorú. csalódás. ha nem organikus. Szív. erősen szabálytisztelő. de a gátoltságnak is kifejezője. amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. tartós félelem. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk. Főleg olyan családokból származnak.. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni. alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. idegesség kifejezőjeként tartják számon. A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg. kötelességtudó.és kiélni. agresszív késztetéseiket képtelenek meg. mély. légzési fűzőt.ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka. kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre.és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. a hiperventillációt és az ún. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. mint a sóhajtozó légzés. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb. mert létük fenyegetéseként élik meg. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő. állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. infekciós oka van a köhögésnek. Az a célja lehet. önmagát erősítő folyamat. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. Tüdőtuberkolózis. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze. ha nem eredményeznek szervi leleteket. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. . számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. és a személyiségétől. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a köhögése közötti összefüggésre. a mellkas beszűkültsége. Saját igényeiket rendszerint visszatartják. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. Szorongásos egyének. Személyiségkép: már 1826. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. így tiltakozó köhögésről beszélnek. akkor belső feszültségre utal. a tehetetlenség érzése miatt. A köhögés arra szolgál. légszomj. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától. Emellett a tiltakozás. ez függhet az immunrendszertől. amelyekben a gondoskodó.depresszív. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani. és ilyenkor tehermentesítést jelent.

szorongás. a passzivitás. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete. fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. csökken a teljesítő képességük. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. létre jön. A gyomor. a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. Esszenciális hipertónia. fájdalom. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el. gyengének érzik magukat. folyton orvosi segítséget keresnek. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. hogy szívbénulásban meghalnak. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája. hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat. Pszichodinamikailag: általános apátia. ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak. erősen hipochondriás. azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban.beszélünk. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. nagyon körülírt csoportot képeznek. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. Viselkedés szinten állandó készenlét. szinte a munkadüh megszállotjai. szívgörcs. erőteljes beszédstílus. de nem követi akció. . és pubertás korukban váltak visszafogottá. legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. akár fantáziált. rövid arritmia. akár valós. remegés. 2. vagy szorongása ellen. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős. B csoport. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. a szívneurózis fóbiás alanyai. ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1. a konfliktuskerülés. az engedékenység. becsvágyók. paresztéziák. 34 . feszült arcizomzat. a betegek hajlanak arra. Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. és mindig valamilyen típusú veszély. Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. Petzold ezt azzal magyaarázza. Gasztrointesztinális betegségek. szédülés. szívdobogás. elmerülnek a határidőkben. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. türelmetlenek. támogatásra szorulók. A. általában a félelem a fő komponens. Alexander írta le. attól félnek. légzészavarok. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. leizzadás. a teljesítmény orientáltság. A keringés előkészület az akcióra.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. nyugtalanok. hogy letagadják a konfliktusaikat. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. mint személyes—családi környezetben. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora. küzdésre. Tachicardia. fokozott pulzus szám. munkára törekszenek. sürgetettség. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. farkasétvágy. A betegek állandóan túl erőltetik magukat. agresszívek. Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. sokkal heterogénebb. azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. depresszív betegek alkotják ezt a csoportot. ritkán éreznek szorongást. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak.csoport. hogy semmi másra nem marad ideje. sokk. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. ennek körülményei változatosak. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai.

fájdalmak. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. lefogyás. 3. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. colitis. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". 4.depresszió vonásokkal rendelkeznek. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. Bálint szerint ezek a függő oknofilek. ami állandó feszültséget tart fenn. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók. hányinger. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. illetve a dac és lázadás konfliktusa. így folytonosan frusztrálják. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. motilitása. viharos fekély-tüneteket produkálnak.függő betegek extrém tárgy igényekkel.gyomor fájdalmak. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. visszautasít valamit--.evészavarok. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik. Előtérben áll az elhagyástól való félelem. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen. émelyeg. A szorongás. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. 5. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. fantáziaszegény.hányás. hogy táplálásban részesüljön. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. véráramlása. semmiféle rizikót nem vállalnak. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. túlterhelő. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. nyelési bántalmak. magáévá tesz--. A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. nem tud valamit lenyelni--. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál.somatitis. akkor következik be. alkoholisták. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. 4. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. Agresszív környezet. ánkorlátozottságot mutató. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt. akinél az ulkusz rosszabbodása. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés. depresszív gondolati folyamatok. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg. merev. fekély. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. 7. mechanisztikus életmódban és tárgykapcsolatban léteznek.idült hasmenés.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség. 3. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. 2. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. paranoid viselkedésre hajlamosít. környezeti konfliktusaikat. Életstratégiájuk lényege.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. nem tud valamit többé feláldozni--.idült székrekedés. függőség iránt meghiúsulnak. passzív. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban.vágy az elfogadás. 5. 2. míg a szorongás meglassítják. foghús tünetek.valamit elakar taszítani--. mégsem támaszkodik ezekre. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. másokban is csak saját magukat látják. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor—bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. megragadási nehézségek--. erősen konformista. a jutalmazás után. ez indulatkitörésekre. hogy védettek legyenek. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. 1. colon irritabile. 1. 6. 35 .étvágytalanság. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani.

mindenkinek csak adok. fontos a pszicodinamikában az adás—kapás. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. önérzetük gyenge. Emellett érzékszerv. túlérzékenyek a kudarcokra. nem tud kibújni a bőréből. segítem barátaimat. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. ég a pofám . valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. Colitis ulcerosa. ----elpirulás . haspuffadás. takaros. a tevékenység utáni sóvárgással. a haj érintettek lehetnek. véres hasmenés. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. mint a központi idegrendszer ektodermális része. rendszeretet. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. pulzus labilitás. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. pl. pedantériáról. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. Másoknál a székrekedés. érzelmekről keveset beszélnek. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás. önálló vagyok. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. ami az enyém”. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. de az egész gyomoremésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. a nárcizmust. viszketés. sorompó a saját és a külső világ között. alkotó. kapcsolatokban szegényes. lúdbőrözés. nem specifikus gyulladás. váltakozó hasmenés és székrekedés. és az agressziógátlást. A bőr határ szerv. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. mint a bőr. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. vastag bőr van a képén. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. az intoleranciáról. Képes arra. fekélyek. elsápadás. izzadás. erős. vállalom a vezetést. Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny. görcsök. és fukarságról. A Crohn betegségnél krónikus. Alexander azzal jellemzi magatarásukat. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. főleg a terminális ileumban. erős hasi fájdalmak. a depressziós reakciókészséget. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. magamra veszem a felelőséget. A bőr. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. Emellett fokozott izzadás. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. elpirulás. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. Bőrbetegségek. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa.receptív irányultságot. A betegek személyiség képe nem egységes. Freud az önfejűség. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást. mivel azok nem férnek össze a függetlenség. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. ugyanis minden észrevételezés alapszerve.Alexander szerint eltaszítják az orális. és perifériás érösszehúzódás. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. külsőleg ugyan nyugodt. de belsőleg feszült. de mindent együtt kell tartanom. 36 . amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze.

ambiciózus. fertőzések. hogy tolerálja elfojtott haragját. és a személyiség zavarok. a figyelem. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. bosszúállók. viszketek tőle. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. 4. fontosak az emocionális stresszek. befolyásolható. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. Általánosabb nőknél. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban. kényszeres tetszés igény. állandó félelem a figyeléstől. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. Lokalizált bőrviszketés. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. az arcpír és a mellek területén. fűszeres ételekre. ínség. biztonságának. a reális vagy képzelt tárgyvesztések. Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. 30-40 éves korban jelenik meg. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították.Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. vétkességérzés. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. csekély toleranciával. vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. a keringési típust. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. megnövekedett véreresség. amikor a beteg eléri a képességei határát. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. harcias megjelenést mutatnak. amelyek szégyenkezést keltenek. gátoltak az agresszív viselkedésükben. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. szorongó függőség mások jó véleményétől. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. nagy szorongási készség. . két típusát szokták elkülöníteni. vagy provokatív viselkedés mögött. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. 2. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. Néhány beteg esetében a szeretet. hidegség és emocionális stresszek. túl sok vagy túl kevés napfény. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja. Súlyosabb lelki feszültség. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. göbképződés. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. 3. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. csődök. a támogatás iránti igény egy alárendelő. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. Rozacea. csalódások és bonyolult. A másik részük panaszkodok. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. Szexuális nyugtalanság. Viszketegség. nyirkosság. ahogy mondani is szoktuk. ami általában 37 .

kveruláns. főleg azoknál. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. azok a téveseszme fókuszává válhatnak. módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. viselkedés különcségek. étvágy elvesztésével. reggeli merevség a végtagokban. a hozzátartozók csak gyanakvó. gyengeség hatására az ember magába roskad. jellemző rájuk a perfekcionizmus. Tiltott ellenséges. vagy agresszív érzések. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. vagy férfiassággal kapcsolatos. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet.. Bármelyik életkorban indulhat. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. gátolt. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. A fájdalom általában bilaterális. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét. 38 . Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. Gyász. A betegség kezdődhet lappangva. súlyos szorongást mutatnak. abnormálisan függővé válnak.szerveződés : éretlen.tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. a düh. sokszor infantilis dependencia alakul ki. az elfojtott harag. PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása. krónikus fáradtsággal. gyenge én-struktúrát mutatnak. étvágytalansággal. affektív torzulás jöhet létre. Gyakori kísérő tünet a sértettség. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. legyen hivatásbeli. jóval ritkábban kérnek segítséget. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. általában okosak. keringési tünetek. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek. különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja. vagy hirtelen. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. vagy féltékenységi téveseszmék. Előfordulás. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. konformista. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. ami nem fejezhető ki szavakban. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. Gerincbántalmak. kétség. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. nagyzásos gondolatok. ha valaki konok. rigiditás. Én. émelygéssel hányással. Migrén típusú keringési fájdalom. Izom—összehúzódásos fejfájás. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. a személyiség érintetlen marad. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. magányosság. a szociális elszigetelődés. az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék. vagy vonatkoztatásos téveseszmék. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak. összeférhetetlen. vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után.

kényszeres és fóbiás kórképekben. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. affektív pszichózisok. SCH. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek. perekkel fenyegetőzik. megfigyelik őket. közli az orvos nem ért semmihez. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. további jogi procedurákat 39 . hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg. vagy valakik üldözik. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. előfordulhat SCH-ban. ritkán hanyatlik. alkoholizmus. próféta témája. amit kivetítenek az ellenségre.a beteg rendszerint dühöng. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. ez arra ösztönzi. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével. az életére törnek. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki.Általános tünet a gyanakvás. fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. hogy abbahagyja a munkáját. süketség. eltávolodik barátaitól. és azt a saját testi énjén rögzíti. nyomoznak. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. nem élhet ki szerelmét. Általában híres. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik. hónapnál nem hosszabb. Komplikáció általában nincs. közismert személyek köré szövődik. Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak. de rövidesen fokozottan térnek vissza. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. Prediszponáló tényezők: bevándorlás. Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. megvetik. ami más kórképeknél is előfordul. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. feltaláló. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. ideje nagy részét betegségének szenteli. az omnipotencia és grandiózitás. Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. kivándorlás. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. ahol a beteggel valamilyen sérelem. amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. kielégítetlen jogi esemény történt. amely a megcsalatás körül forog. mint az üldözéses téveseszmék. intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. méd akkor is ha a betegség krónikus. pont olyan tájékozatlan. azonban rajta kívül álló okok. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. A betegség általában lappangva fejlődik ki. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki. organikus zavarok. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. miatt nem közölheti. mint akiknél előzőleg járt. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból . lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. Pontos előfordulás nem ismeretes. depressziónál.

Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. időnként katatoniás állapot lép fel. Ha túl éli a rohamot. vagy súlyos halláskárosodás. feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. A bizalom hiánya 40 . Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. és a nők aránya 7-szer gyakoribb. feltételezte . Leggyakoribb nővéreknél. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. de anya—gyerek relációban sem ritka. amíg együtt él vele.A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. vagy a SCH regresszió sajátos változata. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. kevés rokonnal. Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség. esetleg mindkettő bekövetkezik. rendszerint lappangva bontakozik ki. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet. amelyet szélsőséges izgatottság. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid téveseszme rendszer. hogy vagy embert öl. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák. működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. szörnyű rettegés. PUERTO RICO. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. és ezért meg kell halnia. . aki gyűlöli őt. baráttal tartanak kapcsolatot.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. Az egymással szoros kötelékben. affektív zavarral. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. vagy őt ölik meg. rögzült paranoid téveseszmékkel. Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós elhárítás abba a formába. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. hogy „nem én vagyok az. A dühroham eredménye rendszerint az. mint a férfiaké. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. ami annak eredményeként alakul ki. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik.kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. A betegek között gyakori az egyedül élők száma. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül. VOODOO halál Ausztráliában. aki érzése szerint gyűlöli őt. amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. hallucinációkkal. Zavart. elemezte a paranoid kórképeket. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. Aparanoid tartalmak részben közösek. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. pánik. 40%-ban kimutatható a közepes. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. teljesen amnéziás a támadásra.

szociális elszigetelődés. NEURÓTIKUS STRESSZHEZ TÁRSULÓ SZOMATOFORM ZAVAROK FÓBIÁK FÓBIA (PHOBIA) Az egyén olyan helyzetektől. 2. Ha csökken az önbecsülés. A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. Olyan helyzetekben voltak. magányosság. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. Ha a gyerek nem bízhat abban. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. azonban nem tudja megmagyarázni .Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát. helyzettől. Az anya gyakran túlszabáluozó. ahol súlyosan bántalmazták.A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. A tünetek lehetnek: ájulás. a tagadást. vagy vélt veszélyes élmény szorongását a saját vagy mások hasonló élményei felidézik A fóbiás élmények nem különböznek a mindennapi élményektől Klinikai kép Intenzív félelem (szorongás. 4. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. szadisztikus vagy gyenge. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. 5. hogy állandóan rágodhasson. csábító. melyekben a fenyegetettség irreális (a lehetőséget bizonyosnak tartja: hibás értelmezés) A szorongást kiváltó helyzetet igyekszik elkerülni A korábbi valódi. 6. elgyengülés. amely valójában nem veszélyes és ezzel a paciens is tisztában van. Egyéb mechanizmusok. palpitáció. diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. illetve erősen moralizáló. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. fokozott elvárások a gyerekkorban. 1. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket. ez tovább erősíti ezt a folyamatot. tárgyaktól retteg. olyan helyzetek amik fokozzák. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy tűrőképességét . miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. Nem tűti a kritikát. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél. élőlénytől. ha fokozógik az a helyzet. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik. 3. merev. bár maga könnyen bírál másokat. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. 7. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. észre veszi valami nem OK. Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. undorodás) valamely tárgytól. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. irtózás. túlérzékennyé válik. hogy másban lássa a saját hibáit. A paranoid elriasztja a többi embert.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. visszautasító. perfekcionista szüleik voltak. elszigetelődés. adaptációs nehézségek. az apa távolságtartó. kimerültség 41 . akkor olyan attitűdöt vesz fel. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. követelőző. szadisztikus bántalmazás. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. inkompetens. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust.

Mivel a félelemtől eltérően a szorongás forrása nem felismerhető. iskola. azt feltételezik. hogy a szexuális és agressziós törekvéseket szigorúan büntető szülői magatartás vezet a fóbiás szorongások kialakulásához. elvesztése miatt érzett félelem. Nem megválaszolt kérdés. (elválasztja férjétől) tudattalan oidipális impulzusoknak téve eleget.érzés. A kora gyermekkori szorongás kihat a későbbi kapcsolatokra is. Maga a fóbia kifejezés Westphaltól (1872) származik. stb. Megjelenési formák A már ismertetett tünetekre jellemző. Ez utóbbi sok esetben sikertelen (a véletlenszerű előfordulás miatt). pánikreakciókhoz vezethetnek. Mindezeket három fő csoportba szokás összefoglalni: agorafóbia. másik is magyarázat lehet. A pszichodinamikus elképzelést Freud (1909) fogalmazta meg. való heves irtózást). így elviselhetővé is válik és lehetősége nyílik a szorongás forrásának elkerülésére. A fóbiás tünetek előfordulási gyakorisága – enyhébb formákban – valószínűleg nagyobb. sőt egészséges személyek is észlelnek (pl. Előfordulhat. vagy túlzott mértékű depriváció lehet az ára. bizonytalanná válhat. a pszichoanalitikus szimbolizációs értelmezés pedig sok esetben hat erőltetett magyarázatnak. fokozott szívműködést („szívdobogás”). a szorongás oly mértékűvé fokozódik. Budapesti beteg esetén pedig gyakran fellelhető az utazási céllal (munkahely. Falusi környezetben élőknél pl. Mindenesetre a szabad asszociációk és álmok – fantáziák elemzése gyakran vezetnek arra az eredményre. A szorongás ősforrása a születési trauma. hogy a fóbiás milyen alapon „választ” tárgyat. mint az észleltek száma. más pszichiátriai kórformákba tartozó betegek. A pszichodinamikus modellben gondolkodók. szociofóbia és (egyszerű) fóbia. közlekedéstől. vagy szeretet elvesztéssel fenyegettek. kapcsolat – konfliktus) tovább súlyosbíthatja. A fóbiás személyt óvó környezet maga is gyakran erősíti a rossz kört: a beteg fokozott dependencia . szituációhoz) köti a személy. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálhatják a gondolkodást és a viselkedést. reménytelenné vált gyermeket nem segíti megértő – támogató nevelés. hogy a beteg pl. Ha a tanácstalanná. szinte zsarolja őt. való félelmek). de a betegséget már Hippokrates is leírta. Alábbi fóbia – formákat szokás elkülöníteni (latinosan írva): • • • • • • • • • • • Acrophobia Agoraphobia Ailurophobia Aquaphobia Claustrophobia Cynophobia Mysophobia Pyrophobia Xenophobia Zoophobia Sociophobia = = = = = = = = = = = félelem a mélységtől félelem a nyílt helyektől félelem a macskától félelem a víztől félelem a bezárt helyektől félelem a kutyától félelem a piszoktól. áttolással. hányást. kígyótól. Keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. stb. A nehéz helyzetet bármely praecipitáló tényező (pl.) szembeni ellenállás. esetleg pánik reakció. Gyakori. nincs metró – fóbia. későbbiek során pedig az anya szeretete. felbukkanhatnak az addig nem tudatos szex – vagy agressziós törekvések. Diagnosztikai kritériumok (DSM-III) Agorafóbia 42 . hogy a gyermek minden későbbi kapcsolatai is szorongásossá. Maga a szorongás szimpatikus hiperaktivitással járhat: remegést. hogy egyik is. diarét. hogy célra irányulóak és másodlagos haszonnal járnak. amelyek a korábbi (gyermeki) fejlődési szakaszban büntetéssel. Ez azonban nem tudatos és nem szándékos. A veszélyek elkerülése érdekében a személy szorongáselhárító mechanizmusokat működtet: elfojtással.és szeretet igénye úgy elégül ki. stb. ha félnek is tőle az első találkozáskor. póktól. mivel kisebb – nagyobb irracionális félelmeket. eredményezhet. gondoskodása. a gyermek fokozottan dependenssé és visszahúzódóvá válik attól való félelmében. aki eredetileg szorongásos hisztériának tekintette ezt a neurózisformát. anyját állandóan maga mellett akarja tudni. undort. hiperventilláció. hányinger. szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik. gyors légzést. ezért állapota számára érthetővé. ilyen esetben a fóbiás tünetek súlyosbodhatnak. baktériumoktól félelem a tűztől félelem az idegenektől félelem az állatoktól félelem a társaságtól (Ezenkívül előfordulnak még: repüléstől. hogy a fóbia valamely tudattalan tárgyról való indulatáttolás révén jött létre. A legegyszerűbbnek látszó tanuláselméleti elv (a kondicionálás) nem mindig alkalmazható. tehát a beteg ezért felelősségre nem vonható (nem munkakerülő és nem táppénzcsaló!). hogy vágyai teljesülése esetén elveszítheti a szeretett személyt. hogy környezete (jó anyaként) elfogadja betegségét. Az áttolás révén az ismeretlen eredetű szorongást (tudattalanul) ismert tárgyhoz (eseményhez.

DSM-III. vagy gyógyszerek révén) 2. vagy nincs nyilvánvaló közelségben segítő személy (utcán. félelem nyilvános helyeken. eltávolíthatók. de a fóbiás nem üldözöttnek érzi magát. paranoid kórformákra. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a tünet addig áll fenn. (pl. esetleg ártó szándékú viselkedése számára. ha sikerül a koragyermekkori szorongás körülményét feltárni. hanem káros is lehet. elkerülés. közlekedési eszközön. kényszeres. szkizoform kórképre Differenciál diagnózis Fóbiás neurózis. A tárgyak gyakran állatok.A. Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. A kezelés prognózisa (idült eseteket leszámítva) általában jó: viszonylag rövid időn belül gyógyulnak a betegek. hogy betegségével milyen másodlagos előnyökhöz jut. Azok a tünetek azonban. 43 . aki vagyok”. jellegzetes distressz élmény attól a felismeréstől. amíg ellátja elhárító funkcióját. nem szorong. a szisztematikus deszenzitizációs terápia. hipnózissal is jó eredmények érhetők el. a szorongást okozó inger hierarchikus rendezése. Szociofóbia A. ha deszenzitizációs kezelésben lévő betegek számára szerveződik. elkerülni. Elhárító mechanizmusok: elfojtás. a normál aktivitás egyre inkább beszűkül. Szuggesztióval. szkizofrénia). ha sikerül a beteg környezetével jól együttműködni. hanem puszta szokásként rögzültek. A csoportterápia különösen akkor jó hatású. Általában jó hatással van. A pszichoanalitikus kezelés célja a fóbiás tünet és a mögöttes (tudattalan) konfliktus összefüggésének feltárása a célból. mások (bárki) fürkésző. tudatosítani a relaxált beteggel. zártsággal kapcsolatosak B. moziban. helyzetekkel szemben. hogy nem fél tőle. A szimptomatikus kezelés. irracionálisak és szenved ettől. vagy („elkerülő”) személyiségzavarra Fóbia (szimplex. hanem betegnek. a leggyengébbtől a legerősebb felé haladva exponálni az ingert. hogy érzései irreálisak. áttolás. amelyek már nem szolgálnak elhárításként. Gyakran segít az is. Terápia: Szinte minden eljárást (és mindezek kombinációit) kipróbáltak és mindegyik esetében beszámoltak sikerről is.) B. Ennek legjobb módja. szkizoform kórképre. nem vezethető vissza depressziós. Eltávolítása ezért nemcsak felesleges (hisz az alapbaj megmarad). mert rendszerint „rosszabbak” (debilizáló. Fóbiánál a szorongás tárgyakkal – szituációkkal kapcsolatos. 3. Wolpe a következő három műveleti szakaszt különíti el: 1. Fóbia (mint szimptóma). szorongásos neurózis. Fóbiás áttolás és paranoid projekció: mindkét esetben belső szükségletek. kudarcról is. elkerülő viselkedés bizonyos (előbbiekbe nem tartozó) tárgyakkal. hídon. naivak és kritikátlanul hiszékenyek minden olyan módszerrel kapcsolatban. paranoiditás. konverziós hisztéria: a szorongásos neurózisban diffúz és nem specifikus szorongást él meg a beteg. szociofóbia) C. ha a beteg szembesül azzal. regresszív jellegűek) követik. mivel az irracionális félelem dominálja a beteg életét. amelynek lényege az inger és szorongás között kialakult kapcsolat megbontása. Gyógyszeres (minor tranquilláns!) kezeléssel elsősorban a szorongás csökkentése érhető el. fóbiás neurózis (. specifikus) A. impulzusok torzítják a valóságot. (szimbolizáció). hogy ezek az érzései túlméretezettek és ésszerűtlenek C. felismeri. attól való irracionális félelem. hipnózis. (ld. illetve magyarázni próbálja a helyzeteket. de a fóbiás megtartja „realitástesztelő” képességét. kényszer. ezért önmagukban nem elégséges kritériumai a diagnózisnak (ld. C. nem vezethető vissza kényszeres.mint szindróma). amelyek racionalitását nem látják át. környezeti tárgyaktól függetlenül. elkerülő viselkedéssel jár. hogy a beteg belássa: a szorongást keltő tárgy (szituáció) semmilyen veszélyt nem jelent. nyílt területen. helyzettől. de akut dezorganizáltság állapotában rövid major-tranquilláns kúra is indikálható. perzisztens és irracionális félelem. vagy olyan helyeken. ahonnan nehéz eltávozni. hogy: „külső okok miatt nem lehetek az. a szituációk gyakran mélységgel. paranoid. Fóbiás tünetek más megbetegedéseknél is előfordulnak. kritériumok). mivel egyes fóbiás betegek extrém mértékben szuggesztibilisek. B. stb. Az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás. Mindkét esetben eljut a beteg ahhoz a felismeréshez. Nem vezethető vissza depresszív. hogy kiszolgáltatottá válhat. relaxáció (autogén tréning.

A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. életmód. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki. rossz minőségú alvás. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg. mint mások. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik. vagyis a REM. szubjektív szenvedést okoznak. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. Egész nappali működésük szintje csökken. 2. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. a test rendkívül ellazult. életünk egyharmadát átalusszuk. fokozott esékenység. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. 3.szakaszban élünk át álmokat. a nappali álmosság. gyógyszerek.szakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. Elégtelen alvás. ciklusokra osztódik. emocionális problémák. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. teljesítmény zavar. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. hajnal 1-4-ig. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. szorongóbbak. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt. figyelem zavar. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. életvitelben nehézségeket hoz létre. Ezután középmély alvási. Az éjszakai alvás periódusokra. szemünk állandóan mozog.ALVÁSZAVAROK ALVÁS ZAVAROK Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. alkohol. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. nemcsak alvásvédelmező. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. A rákövetekző. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. 3. Ugyanakkor a REM. amelyek egymással nem cserélődnek fel. vagy az ébredés elhúzódása. amelyet mindig újra fel lehet tölteni. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. 44 . és deprimáltabbak. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. 4. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. vagy délután 13-16-ig. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. elalvási rohamok. Az életkor előre haladtával ez csökken. mint egyéb alváshoz hasonló. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás. ha a korábbi feszültsége már elhasználódott. Kísérletesen meg tudták állapítani. vagy lerövidül. miközben az alvás mélysége egyre csökken. ezekben változik az alvás mélysége. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár.szakaszban vagyunk. A REM. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. és a munkában. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. állandó panaszt okoz. az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje nyúlik meg. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. mind másoknak. kritériumai: 1. de óvja a lelki egészséget. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. 2. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól.

Elsősorban értelmi fogyatékosság és szociális inkompetencia jellemzi. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. járkál. mind a REMfázisban felléphetnek.. emiatt riadhatnak fel. tartós fennállása kognitív zavarokat okozhat.Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. de gyakrabban mechanikus. általában 5-30 percig tart. nehezen ébreszthető. Disszomnia olyan alvás zavar. a szokatlan élmények. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás. 1. A súlyossági fokozatok megállapítása az intelligenciaszint és a szociális adaptív funkció felmérésével történik. Ritka felnőtt korban. paraszomniák. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik. éjszaka alvás közben felkel. mely már a fejlődés időszakában észlelhető. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. A genetikai eredetű mentális retardáltak között el lehet különíteni a familiáris kóreredetű mentális szubnormálisok csoportját. munka túltrheltés. El kel különíteni az epilepsziától. a leküzdhetetlen konfliktusokon. Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. a szorongásos. az anamnézisben nincsenek specifikus kórfolyamatra utaló adatok. Az alvajáró nincs ébren. A beteg többnyire kövér.szindrómával jár együtt /obesitás. különböző súlyossági fokai vannak. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. az adaptív magatartás hiányosságaival társulva. antropológiai vizsgálattal nem találhatók. hánykolódnak. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Mentális retardáció: az összes típusos oligofréniák és az enyhébb átmeneti formák egésze. Mentális retardáció definició: szignifikánsan átlag alatti általános intellektuális működés. orvosi. időskorban néha előfordul. Szomatikus tünetek náluk komplex genetikai. erőteljes horkolással. vagy sorscsapások. majd hirtelen megnyitása. neurotikus talajon. A disszomniák. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. összrendezett cselekvéseket hajt végre. Poligenetikus multifaktoriális öröklődéssel magyarázható. Az oligofrénia típusos formái és az épelméjűség közötti folyamatos átmenetet jelentő közti formák. és a szülők. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. pszichiátriai alvászavarok. Az intelligenciaszintet poligén rendszer határozza meg a környezeti tényezők mellett. az egyén átlagos intelligenciaszintje az enyhén elmaradott vagy debil kategóriába sorolható. helyzetétől kezd szorongani a páciens. epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. testvérek között legalább egy mentálisan retardált egyén fellelhető. ami ágyszorongássá fokozódhat. 45 . hogy már magától az alvástól. arca kifejezéstelen. utólag nem emlékszik semmire. Éjjelente ébren tépelődnek. éjszaka izzadnak. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. EEG döntő. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. a felelősség. teljesítmény. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. A mentális retardáció létrejöttének okai három fő csoportba oszthatóak. előfordulhat. hipertóniás. Gyakori.

46 . mint a normál populációban. II. más kódot is használni kell. Az alkalmazkodó viselkedés mindig károsodott. Szex-kromoszóma anomáliák: Klinefelter szindróma.1 – jelentős magatartási rendellenesség. mentálisan retardált egyéneken az elmebetegségek prevalenciája három-négyszer nagyobb. agysérülés. Jellemzi a különböző készségek és az intelligencia minden területén megfigyelhető károsodás. Posztnatális környezeti ártalmak: virális vagy bakteriális fertőzések. Perinatális környezeti ártalmak: koraszülöttség. amely figyelmet vagy kezelést érdemel F7x8 – más magatartási rendellenesség F7x9 – meg nem határozott. Ha stimuláló környezetbe kerülnek. a táplálás elégtelensége. galactosaemia (recesszív).0 – nincs. Gén abnormalitások: tuberosus sclerosis. pl. Környezeti fizikai kórokok. status epilepticus. környezeti toxinok. hanem testi kórjelenségekkel társul. hatásukban összegződve vezetnek mentális retardációt előidéző agykárosodáshoz. a pszichoszociális depriváció. extrém alultápláltság. neurofibromatosis (domináns). fertőzések (rubeola. higany. Szociokulturális kórokok. vagy minimális a magatartási rendellenesség F7x. A genetikai kórok monogén ártalom vagy kromoszóma rendellenesség lehet. Antiszociális viselkedés és más viselkedészavar észlelhető. hypothyreosis. elégtelen prenatális gondozás. III. ezek az egyébként átlagos adottságú gyermekek gyorsan fejlődnek. Komoly mentális szubnormalitást idézhet elő a hiányos emocionális és intellektuális stimuláció.alkoholfogyasztás. szexuális transzmisszióval közvetített betegségek). Az autoszómák rendellenességei általában gyengeelméjűséggel járnak. fulladás. endokrin abnormalitások. Gyakori. a recesszív öröklésmenetet mutató különböző enzimopátiák. posztimmunizációs encephalopathia. A mentális retardáció felosztása A mentális retardáció a szellemi működés lelassulásából vagy inkomplett fejlődéséből kialakult állapot. Ha a mentális retardáció oka ismert. 2. (azaz negyedik) jelet használunk a mag. vízbesüllyedés. szülési sérülés. Elhanyagolt gyermekek általában szegényes intellektuális fejlettségűek. hogy a főbb etiológiai tényezők együtt. A BNO-10 felosztása: Alapján 4. amely a fejlődési időszak alatt manifesztálódik. phenylketonuria. Edwards szindróma.tart károsodás mértékének meghatározására. Kromoszóma rendellenességek esetén a gyengeelméjűség általában nem egyetlen tünete ezeknek a jól körülhatárolt szindrómáknak. herpesz és más infekciók. Prenatális környezeti ártalmak: anyai betegség (toxaemia – baktérium által okozott mérgezési állapot. 1. Turner szindróma. Jelentkezhet más elme. Autoszómális kromoszóma anomáliák: Down szindróma.vagy testi betegségekkel vagy anélkül. anoxia. 3. A monogén ártalmak az anyagcsere veleszületett rendellenességei. hypothyreoidismus – a pajzsmirigy alulműködése). drog. ólom. ha ez nem más betegség következménye: F7x.2.

íráshoz. amelyeket a helyi kulturális normákhoz adaptáltak. • Enyhe mentális retardáció (50-69 közötti IQ) – (F70) • • • • • Magatartási. Gyermekkori autizmus vagy más pervazív fejlődési zavar jelen lehet. Más pszichiátriai betegségeket a nehéz beszédkészség miatt nehéz diagnosztizálni. vannak. egyénileg alkalmazott intelligenciatesztekkel kell meghatározni. Szintén standardizált szociális érettségi és adaptációs skálákat is érdemes felvenni. Az iskolai munkában behatárolt az előrehaladásuk. érzelmi és szociális nehézségei és az állapotából következő kezelés és támogatás közelebb áll a normál intelligenciájú emberekéhez. mások ügyetlenek. a gyakorlati és háztartás körüli készségekben.• A különböző készségek fejlődésében nagy különbségek lehetnek. Önellátási és mozgáskészségük visszamaradott. mint a közepesen és súlyosan retardáltakéhoz. bár fejlődése sokkal lassúbb a normálisnál. de a többség képes segítség nélkül járni. és vannak. Ide tartozik a súlyos mentális szubnormalitás és a súlyos oligofrénia. A képességek profilja eltéréseket mutat. Egyesek jobb vizuális-térbeli és rosszabb nyelvi képességekkel rendelkeznek. nyilvánvalóvá válik. Az írás és az olvasás gondot okoz. Az intellektuális szint meghatározásának az összes elérhető információn kell alapulnia. akik nem tanulnak meg beszélni. a többség képességének megfelelő szintű szociális fejlődést mutat. vagy más deficitje is van. akik csak az alapvető szükségleteket fejezik ki. de ezeket külön kell kódolni. számoláshoz szükséges ismeretek elsajátítására. Az enyhén retardált személy késéssel kezd beszélni. epilepszia. ha a rendelkezésre áll szülő vagy gondozó. Ha a betegség észrevehető érzelmi és szociális éretlenséggel párosul. Felnőttként egyszerű. • Nagyon súlyos mentális retardáció (20 alatti IQ) – (F73) 47 . akik egyszerű társalgásra is képesek. Eléri a teljes függetlenséget az önellátásban. nem szabad mereven alkalmazni őket. az adaptív magatartást. általában mozgékonyak. • Organikus etiológiai tényező ritkán (bár növekvő arányban) diagnosztizálható. és az ezeken a területeken elérhető szintje behatárolt. A képzési programok náluk is fontosak. ha feladatuk pontosan meghatározott és irányítást kapnak. de eléri a mindennapi élethez szükséges beszédkészséget. A megadott IQ szintek útmutatók. aktívak. más fejlődési rendellenesség. Mérsékelt mentális retardáció (35-49 közötti IQ) – (F71) • • • • • • Súlyos mentális retardáció (20-34 közötti IQ) – (F72) • Nagyon hasonlít a mérsékelt mentális retardációhoz. és a pszichometriai tesztekben nyújtott teljesítményt. megkísérel kapcsolatot teremteni másokkal. Autizmus. ami jelentős központi idegrendszeri károsodásra vagy fejlődési rendellenességre utal. magatartászavar vagy hátrányos testi állapot gyakran társul. Gyakorlati munkát képes elvégezni. beleértve a klinikai eredményeket. bár néhányan képesek az olvasáshoz. Az IQ-t standardizált. A specifikusan a hiányosságok kompenzálására fejlesztett képzés sokat segíthet. de élvezik a szociális interakciót. A többségnél organikus etiológia kimutatható. szellemit kevésbé. Epilepszia. neurológiai és testi hátrányos állapot is gyakori. A betegek többsége motorosan károsodott. Teljesen önálló életvitelre nagyon ritkán képesek. A mérsékelten retardált személy nyelvi és értelmi fejlődése lassú. Vannak. sokan egész életükön át felügyeletre szorulnak. gyakorlati munkavégzésre képesek.

tehát ezt semmiképpen nem nevezném normálisnak. amikor a csecsemő számára a száj. a csecsemőnek eszébe sem jut az ujját szopni. A speciális kisegítő-iskolai oktatás 16 éves korig történik. A korai fejlesztő programok 3 éves kortól alkalmazhatóak. aki még 6 évesen is cumizik. A csecsemő néhány hetes korában megtalálja kezével a száját. A legegyszerűbb vizuális és térbeli készségeket elsajátíthatják. Az ujjszopás cumizással is kiváltható. Ez súlyos zavarra utal. De van. GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK Ujjszopás Az ujjszopás az élet első 18-20 hónapjában teljesen szokványos mindennapos jelenség.5 éves korig ez teljesen „normális” jelenség. ezért itt felmerül a kérdés. hogyha szorongásos állapotban van a gyermek. már csak a szégyen miatt is. (van egy ismerősöm. vagy egészségügyi gyermekotthonokban. Az élet első másfél éve a fejlődés orális periódusa. Gyógypedagógia és kreatív foglalkozásokat is biztosítanak számukra. illetve a szájjal végzett cselekvés az öröm és a kielégülés fő forrása. könnyen megtanulható munkát. de nincs elég információ ahhoz. aki 6 évesen iskolába kerül. hogy ennek a tevékenységnek a lényege a szopómozgás. az adaptációs készségek beszűkülésével. Az ujjszopásnak ez a módja semmiképpen sem akadályozza a gyereket az egészséges életvitelben. kevés utasítást ért meg. a nevelési problémák megoldásának segítése. képességeknek megfelelő munkavégzés.5 éves korig ez teljesen általános jelenség. 1. Amikor a szülő foglalkozik vele. elfogadó környezet biztosítása. kiválasztja a hüvelykujját. 1. Jó képességű értelmi fogyatékosok ipari tanuló iskolába járhatnak. A szellemi fogyatékosság prognózisa. hogy ez meddig normális. aki 30 éves és családapa és még esténként szopja az ujját. habilitációja és rehabilitációja A rehabilitáció során a károsodott kognitív funkciók miatt számolni kell az emocionális élet differenciálatlanságával. azok általában lefekvés után teszik ezt. egy kicsit részt tudnak venni a gyakorlati munkában. A habilitáció célja: közösségbe való integrálás. Középsúlyos szellemi fogyatékosok bentlakásos intézetekben végezhetnek egyénre szabott. állandó segítségre és felügyeletre szorulnak. Súlyos neurológiai vagy más testi fogyatékosságok. vagy éjszakára korlátozódik. de abbahagyja. vagy ha betegek. 48 . inkontinens. atípusos autizmus gyakoriak. és az ujjszopást rendszeres napi tevékenységformái közé sorolja. Igazából az ingerszegény állapotokban erőteljes az ujjszopás. lehetnek dísznövénytermesztők. A legtöbb gyerek. Ez bizonyítja. Akik 2 éves kor után – akár még 6 éves korban is . ez még normális. • A mentális retardáció fennáll. Alapvető szükségleteik kielégítésére alig vagy egyáltalán nem képesek. ekkor a legtöbb gyerek magától abbahagyja.• • • A beteg komolyan korlátozott értelmi készséggel bír. Az organikus etiológia a legtöbb esetben kimutatható. vagy ha erősen szoronganak. az önálló életvitel lehetőségének csökkenésével. A gyermek az ujjszopás segítségével igyekszik megteremteni az egyensúlyt önmaga és a külvilág ingerállapota” között. Legtöbbjük mozgásképtelen vagy mozgásában súlyosan korlátozott. hogy a fenti kategóriákba besoroljuk. biztonságos. Fontos a szülők nevelési attitűdjének alakítása. állattenyésztők. Súlyos szellemi fogyatékosok családban élnek. gazdasszonyok.szopják az ujjukat. és csak a nonverbális kommunikációs formák legalapvetőbb szintjére képes. ez egy orális fixáció) Tehát 6 évesen.

) A viselkedés 3 fő területén jelenik meg. így az ujjszopás már egyre többször az esti órákra korlátozódik. hogy amikor a gyerek elkezd 2 éves korától egyre többet játszani. A szülő nem bír megbirkózni a problémával. akkor lesz nagyon látványos ez a probléma. A gyereknek szüksége van segítségre. mert mindkettő a belső feszültséget csökkenti. hosszan. hogy a gyermek a két kezére és a térdére nehezedve. Amikor iskolába kerülnek. hogy sztereotip módon. mint lány. Ha gyerek elég intelligens. Még ilyen sztereotip mozgás a fejlengetés. ezek a következők: a) b) c) motorium impulzivitás figyelem Ahhoz. folyamatosan ringatja a testét. értelmi fogyatékosság). hogy mekkora az előfordulási gyakorisága. Motoros működési zavarok: hiperaktivitás. akkor kezdik figyelni a gyereket.) A tanulási zavarban szenvedő gyerekeknél az érzékszerveken keresztül beérkező információk értelmezése gyakran pontatlan. 3. a cumit azt le lehet tenni hamarabb. az ujjunk viszont ott van kéznél. Percepció zavarai: diszlexia. hogy mennyire függünk ettől. ugyanakkor örömforrás is. Az iskolai teljesítmény zavarai közül talán a leglátványosabb és a legtöbbet vizsgált probléma a hiperaktivitás. és a számolás elsajátításának folyamatában jelentenek problémát. a bútorokon „mászókázik” képtelen egy helyben ülni még ülőhelyzetben is izeg-mozog 49 . (Már az óvodában fel kell fedezni. akadályokat. hogy a gyerekkel van a baj és nem vele. (Ilyen még pl. tehát egyre többször szükségszerűen abbahagyja a cumizást. mint a többinek. írás. de nem feltétlenül az. A pontosabb definíciója ennek. nem tekinthetők rendellenesnek. hogy már a hüvelykujjtól is el tud deformálódni a fog. Nos. hogy mennyire más a viselkedése. Ez a viselkedési zavar olyan összetett és nehezen diagnosztizálható. hogy nem lehet megmondani biztonsággal. hibás. rendszeresen ismételt gyermeki mozgás. a tanuláshoz szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt. gyermek megállás nélkül futkározik. Egy bizonyos. a kár egyre súlyosabbá válik. ezért sokszor nem is veszik észre. 2. A játszótéri hinta is erről szól. akkor az intellektusával tudja is javítani. ez a diagnózis megnyugtatja.) Az ilyen mozgások az élet első évében nagyon gyakoriak.) A fejlesztő foglalkozások a percepciós és kognitív képességeknek a fejlesztésére épülnek. 2. kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetű gyermek. Az ujjszopásnak az az előnye. 1. hogy 4-5x több fiú hiperaktiv. A diszlexia a vizuális és/vagy akusztikus percepció zavara. A percepciónak ezek a zavarai az olvasás. Rendszerint 5-6 éves kortól diagnosztizálható. akkor egyre gyakrabban szüksége van a kezére. még belefér. de én azt gondolom. Önringatás Az önringatás és az ujjszopás funkcióját tekintve rokon jelenség. a fej lengetése vagy ütögetése. (Az. diszgráfia diszkalkulia. a karok szárnyszerű csapkodása. A mérték a lényeg. vagy ujjszopás? Fogászati hátrányra hivatkozva mondták. de amíg a szülő nem változtat. hogy a diagnózis felállítható legyen a motorium területén legalább 2 tünetnek kell regisztrálhatónak lennie az alábbiak közül: 1. bizonyos tantárgyból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelményeknek. ha az ép értelemmel és ép érzékszervekkel rendelkező. mert igazából ez az óvodában nem jön ki. Az önringatás úgy történik. A tanulás zavarai Tanulási zavarról abban az esetben beszélünk. bizonyos mentális zavarok tünetei lehetnek (autizmus. de szándékosan. hogy nem jó a cumi. addig hiába próbálunk a gyereknek segíteni. A felnőttek számára a hintaszék is ugyanúgy a feszültséget oldja. (A legelterjettebb a diszlexia. ezért a kedvenc játszószerük.Cumi. hogy tudjon manipulálni a kezével. hogy egy gyerek kicsit más. vagy ütögetése. Ha 1 éves kor után is megmarad. Ha nem segítünk időben.

van akinél kizárólag otthon. és túlzott mozgékonysága. van akinél kizárólag az iskolában jelentkezik. mint ahogy gondolkodnék feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésből a másikba feladatait képtelen megszervezni. amit elkezdett gyakran észrevehető. hogy a hiperaktivitás mögött veleszületett temperamentumproblémát kell keresnünk. a másiknál nem. Az a tapasztalat. de akinél agresszióval is társul. A beszéd és a kommunikáció zavarai 50 . aktivitását „betegesnek” minősíti. a másikat „valódi”. és ez a veszélyesebb is. 5. a következők közül: 1. alvás közben is sokat mozog olyan. 5. 5. vagy szülői intolerancia húzódik meg. illetve a szülés komplikációiból ered. A hiperaktivitás kezelésénél mindenekelőtt a gyógyszereket kell említeni. az öninstrukció. mert előbb-utóbb túl lesz rajta.) Kétféle hiperaktivitás van. a RITALIN) Ugyanakkor ezek a stimulánsok gyakran hangulatromlást is eredményeznek. az egyiket „szituatív”. Azonban számos vizsgálat bizonyította. hogy a közvetlen környezet toleranciája. vagy normális mértékű lesz. egy játékszerrel. (ezért szituatív). Ez a meg nem értettségtől alakulhat ki. Egy modell segítségével megtanítják a gyereket arra. Az a gyakoribb. 3. és valószínűleg ez váltja ki belőle az agresszivitást. (Ez arról szól. intoleranciája milyen szerepet játszik ennek a zavarnak a kialakulásában. csapong életkorához viszonyítottan túl sok ellenőrzést igényel játékokban. Szó volt már róla.4. Úgy is mondhatnánk: állandó ingeréhség. Ilyen terápia pl. akkor könnyebb az eset. hogy hogyan viselkedjen bizonyos helyzetekben. az agressziójuk által. Innentől kezdve megjósolhatatlan. Sok kutató azzal magyarázza a hiperaktivitást. Mi okozza a hiperaktív magatartást? Nagyon sok kutatást végeztek ez ügyben. hogy a háttérben agyi károsodás húzódik meg. mert ők lesznek azok. amikor igen. hogy mi lesz az ő jövője. hogy a szervezet általános izgalmi. vagy a terhesség. gyakran nem tudja befejezni. és fájdalmak érik a viselkedése miatt. a csoportban nehezen tudja kivárni. Az egyik kutató abból indult ki. az egyiknél társul agresszióval. amikor a gyerek saját viselkedését próbálja meg irányítani. Ugyanis számukra a stimuláló szereknek nyugtató hatásuk van. figyelemzavarai csak meghatározott helyzetben jelentkeznek. mintha „fel lenne húzva” Az impulzivitás regisztrálásához 3 tünet meglétére van szükség az alábbiakból: 1. hogy a hiperaktív gyerekek többségénél az idegrendszeri probléma veleszületett. és a hivatalos „hiperaktivitás” diagnózis gyakran megnyugtatja a türelmetlensége miatt bűntudatot érző szülőt. és eleve nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. A „szituatív” kategóriába tartozó gyermek a tüneteket jóval enyhébb fokon produkálja. ott veszélyes. 4. hogy a hiperaktív gyerekek a nyugtatóktól izgatottabbakká válnak. Eszerint a hiperaktivitás egyfajta ingerkereső magatartás. 3. vagy tulajdonságokból adódó hiperaktivitásnak nevezik. amíg sorra kerül A figyelem zavara legalább 3 tünetből állapítható meg. hogy a szülői intolerancia a gyermek természetes mozgékonyságát. Ez úgy történik. 2. és hosszú ideig feltételezték. 4. helyhez kötött. hogy „nem figyel oda” figyelme könnyen elterelhető képtelen koncentrálni folyamatos figyelmet igénylő feladatokra nem tud tartósan játszani egy játékot. Ha nincs agresszió. hogy általában kamaszkor után ez megszűnik. A másik típus esetén általában a háttérben nevelői. enyhe depressziót. 2. gyakran előbb cselekszik. A pszichológusok általában viselkedésterápiai módszerekkel próbálnak javítani ezen gyerekek állapotán. tehát vagy öröklött. Ennek oka pedig a dopamin hiányos működése. ill. készenléti szintje a szükségesnél alacsonyabb. Ez az elmélet meg tudja magyarázni a hiperaktív gyerekek paradox gyógyszerreakcióját. Két típusát tartják nyilván. ill. ezért antidepresszánsokat is adnak mellé. akik mindenféle deviáns társaságokhoz fognak csatlakozni. és a stimulánsok hatására nyugszanak meg. Feltételezik. A szakirodalom ellentmondásos annak megítélésében. tehát kicsi kortól folyamatosan nincs elfogadva. hogy agyi sérüléshez semmi köze sincs. (pl. Csak a „valódi” hiperaktivitás minősíthető klinikailag is hiperaktivitásnak.

mint nő. szorongásmentes helyzetben csökken. sem pedig expresszív szinten nem mutatja a beszéd jeleit. befogadóak. hogy a fiúk között 3-szor akkora eséllyel fordul elő. azok. mint beszélni. Ennek a hátterében mindig súlyos agyi károsodás mutatható ki. ill. hogy még nem tud beszélni. drámai visszaesés következik be. (Ezek az emberek fogékonyak. majd hirtelen leáll. „belső nyelv” alakulásával indul. hogy a tickelő személyt megkérik. melyek általában trágár. A beszédfejlődés befejező mozzanata az „expresszív nyelv” kibontakozása. három típusa írható le. egymást feltételező fejlődési fázisok. A harmadik típusba az ún. mint a lányoknál. Azt jelenti. Fontos. Mivel a nyelv a kapcsolat létesítésének legfőbb eszköze. A beszédfejlődés zavarának. hogy a szülő ne figyelmeztesse a gyereket. átmeneti tic . Krónikus tic . (Tehát. mint a fiúk. akkor ezt szándékosan csinálja. A beszéd fejlődése az ún. amit mondanak neki. súlyosságától függően. hogy naponta meghatározott ideig szándékosan tickeljen – azaz végezze azokat a mozgásokat. az enyhén vagy középszinten értelmi fogyatékosok és a tanulási zavarral küzdők is. de már érti. mely szerint a tic-et valamilyen idegrendszeri sérülés okozza. a beszéd.szindróma . Kb. Az viszont tény. cél és szándék nélküli mozgása. Az óvodáskorban még nagyon sok gyerek küszködik artikulációs zavarokkal. de ez napjainkra változott. melyekhez úgynevezett vokális tic társul. a vállát rángatja. amikor a dadogás abban nyilvánul meg. La Tourette. 3. Azok a feltételezések. 4 x annyi férfi dadog. hogy az illető egy-egy szótagot többször is megismétel 51 . a kommunikáció zavara annál súlyosabb. Ezek azonban logopédus segítségével általában gyorsan rendeződnek Tic A tic a vázizomzat. A gyermek rendelkezik bizonyos szintű nyelvi készséggel. amikor a gyerek bizonyos korig egészségesen fejlődik a beszédben. Ez azt jelenti. vállrángatás). Nem gyógyítható. minél korábban keletkezik a sérülés. szerzett beszédzavar tartozik. meghatározott izomcsoportjának gyors. Rendszertelenül jelentkezik. Az enyhe. és ezért erősödik az a felfogás. többször egymás után összerándul. A gyermek általában 1-2 éves kora között mondja ki az első szavakat. 3. ha pl. ahol a beszéd folyamatossága sérül. 1. obszcén kifejezések. ismétlődő. 2. akiket baleset következtében neurológiai károsodás ér.) Margaret Mahler szerint a tic oka az. sokáig tartották magukat. A beszéd késése 3 éves korig nem számít kórosnak. Általában a lányok valamivel előbb kezdenek el beszélni. mint kortársaié. melyek a ticjét jellemzik. magától elmúlik egyszer csak. de sokkal alacsonyabb szintű.) Evvel elég jó hatékonyságot érnek el. 2. Biztosat nem tudnak. az a megszűnését gátolja. A krónikus tic esetén leginkább a viselkedésterápiát alkalmazzák. hangsorok. Ezen a szinten már szavakká formálja gondolatait. mielőtt azt másokkal közölni tudná. Ez egy ritka betegség. hogy megértse saját tapasztalatait. miszerint a tic környezeti hatásokra fellépő rendellenesség következménye. Ez azt jelenti. hogy a szövegkörnyezethez nem tartozó. intelligensek. ill. negatív gyakorlás a legismertebb módszer. A dadogó ember valamilyen belső blokk következtében egy-egy szótag vagy hang megismétlésére kényszerül. hogy a szülő következetesen korlátozza a gyermeket motoros tevékenységeiben. Ha tudatosítjuk az ilyen tudattalan folyamatokat. feszült helyzetben nő. amikor az egyik vagy mindkét szemhéj hirtelen. ha a fent említett tünet 1 évnél hosszabb ideig fennmarad. Általában ide tartoznak a súlyos személyiségzavarban szenvedők.A gyermek jóval előbb tanul meg kommunikálni. Ide tartoznak a halláskárosodottak. Ez a hang rendszerint a szókezdő mássalhangzó. sem receptív. melynek segítségével a gyermek már képes arra.2-15 éves kor között jelentkezik először. Enyhe. Súlyossági foka alapján két típust különböztetünk meg a) tónusos dadogásról beszélünk akkor. ill. ezek között is az ún. Három típusa van: 1. Leggyakoribb formája a szemhéj ticje.Akkor nevezzük így. ezért a beszéd zavara a további fejlődésnek komoly akadálya lehet. önkéntelenül kiejtett szavak. A dadogás A dadogással kiemelten kell foglalkozni. A 3-4 éves gyermek sem belső. Ezt követi a „receptív nyelv” elsajátítása. Mivel ezek egymásra épülő. átmeneti tic általában spontán gyógyul.A motoros rándulások általában a felsőtesten vagy a fejen jelentkeznek (pl.

és 11 éves kor után jóformán soha. amely a múlandó élettani dadogást valódi problémává alakítja. figyelmeztetése olyan beszédszorongást vált ki a gyerekben. Van több olyan elmélet is. csak intim családi környezetben hajlandó beszélni. amikor görcsös erőfeszítéseket tesz egy-egy hang kimondása érdekében A dadogók általában átlagos vagy átlag feletti értelmi képességűek. más szituációban nem hajlandó megszólalni. Éppen ezért a terápiája elég hosszadalmas és összetett feladat. hogy a dadogó elővételezi (anticipálja) a kudarcot. helyreigazítja. hogy a dadogást egymástól független.) Két szituáció van (az analízis szerint). nem ennek a betegségnek az okát kell mindenek előtt földeríteni. Általában elérhető. (Úgy is gyógyítják. Mivel éneklés vagy suttogás esetén sohasem fordul elő. parancsoló személy. ezért a beszédtevékenységhez erős szorongás kapcsolódik. hogy a dadogásnak kétségtelenül van genetikai komponense. hogy talán nem is a gyermek gyors gyógyulása a cél. bátortalanok. de igazán nem tudják meghatározni. hogy kortárs kapcsolataiban bátrabb. a hisztizésre. amelyben a kommunikáció során az indulat különösen erős a partner iránt: az egyik az. Mivel eredete ismeretlen. hogy a gyerek a szeretett óvónővel. idegesek. A dadogás okára vonatkozóan jóformán se szeri. A felnőtt környezetnek sosem szabad elfelejtenie. ezért hivatalosan nem sorolják a neurózisok közé.vagy a pszichológussal . (Ugye nagyon sok gyereknél van az. hogy jobb. hogy a felnőtt környezet folytonosan javítja. Ezekből azt a következtetést vonhatjuk le. hogy a fizikailag teljesen egészséges. eltérő okok is létrehozhatják. Ez szintén a konfliktusokkal teli szülő-gyermek kapcsolatot tartja a legfontosabb kiváltó oknak. amely a legtöbb esetben rövid idő alatt elmúlik. Úgy vélik. (Előbb jönnek a gondolatok. melyek a dadogást alkati rendellenesség következményeinek tartják. tehát a háttérben elfojtott konfliktust feltételez. azaz a nyelv elakadása. rajzoláshoz. hiszen célja a szorongás elleni védekezés. hogy beszélni nehéz. Valószínűnek látszik. hanem a kommunikáció zavara. hogy mi okozza ezt a rendellenességet.egy intim. Ennek megfelelően a dadogás tulajdonképpen parapraxis. hanem önérzetének. amit „helyhez kötött hallónémaságnak” lehet nevezni. hogy a szülő jóindulatú beavatkozása. Ez azt jelenti. határozottabb fellépésű legyen. a másik. hogy a dadogás nem a beszéd. beszélőkedvének a megőrzése. Elektív mutizmus Ez az egyik legrejtélyesebb kommunikációs zavar. Otthon viszont hajlamosak az indulatkitörésre. hogy nem lehet eldönteni. de a lányoknál jóval gyakoribb. mert a beszélő visszariad a saját agressziójától. vagy balkezes. hogy direkt dadogtatják a pacienst. Akár oka a dadogásnak. Feltételezzük. amikor az álláspontom igazát mindenképpen bizonyítani akarom. de ott a blokk. (Ez Bloodstein álláspontja is. Oka pedig az. ezért feltételezik. A dadogásnak van viselkedés-lélektani magyarázata is. mert a beszélő attól fél. és a véletlennél jóval többször elsőszülöttek. hogy ezekben a helyzetekben a dadogás valóban felerősödik. Gyakorlatilag nem tudjuk. a gyerek azt tanulja meg. 2-3 éves kor táján nagyon sok gyereknél megjelenik a tónusos szótagismétlés – tehát dadogás -. hogy valamilyen közönséges kifejezés fog kicsúszni a száján. amikor a beszélgetőtársam autoriter. hanem abban kell segíteni.b) klónusos dadogás. akár következménye. hogy a magatartás irányításában az agykéreg jobb vagy bal féltekéje veszi át a vezető szerepet. akiknél az élet korai periódusában nem dől el egyértelműen. és a fokozatosan határozottabbá vált gyermeknek ezt a suttogó kommunikációt kell megzöngésítenie. Ez azt jelenti. a szorongás minden dadogó gyermek karakterisztikus jegye. Kétségtelen. ép értelmű elektív mutista gyermek. Általában 2-7 év közötti korban jelenik meg. Mivel a gyerek félénksége. . és az ebből eredő feszültség valóban megakaszthatja a beszédet. Tapasztalatok szerint azonban neurotikus viselkedésforma. A gyerekben ez stresszt okoz. 52 . Bloodstein szerint a dadogás anticipációs küzdelem. Ezek általában a féltekei dominanciák problémáiból indulnak ki. kritizálja a gyermek beszédét. Az ilyen gyerekek idegen környezetben félénkek. A nyelve azért akad el. hogy a dadogásra azok a gyerekek veszélyeztetettek. amit gyorsan akar kimondani. mindkettőt használja evéshez. se száma az elméleteknek. bátortalansága és hárítási módja között összefüggés van.) A terápia során a legfontosabb feladat a szorongás kezelése. ami meggátolja benne. tartózkodóak. Ugyanakkor meg kell indítani a verbális kommunikációt is. „fülbesúgó” kapcsolatba kerüljön. és akkor nem tud dadogni) A klasszikus pszichoanalizis a dadogást (mint szinte valamennyi mentális zavart) kóros védekezésként értelmezi.) Jóval inspiratívabbak a dadogás örökletességére vonatkozó kutatások eredményei. tömegesen.

DSM-IV ebben megtalálható az úgynevezett depreszonalizációs zavar. előfordul. Disszociatív amnézia 53 . Ennek a hátterében nem a memória károsodása áll. mintha kívülről figyelnék önmagukat.DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK A disszociatív zavarról akkor beszélünk. .disszociatív amnézia: vezető tünete a személy számára fontos események és információk előhívásának képtelensége. amikor az emlékezet bizonyos része disszociálódik. Azaz leválik az emlékezet többi részéről a páciens. elkóborlás (latin szó. Ebben a betegségben szenvedők úgy érzik.többszörös személyiség (disszociatív identitás): az ebben szenvedők 2 vagy több egymást váltó elkülönült identitással vagy személyiséggel rendelkeznek. melyben a személyek érzései egy disszociatív zavar során leválnak saját mentális folyamataikról és a testükről. vagy a kliens minden fizikai ok nélkül tapasztalja memóriájának jelentős mértékű módosulását. hogy televíziós műsorokban írtak ezekről. hogy új lakhelyükre költözve új identitást vesznek fel. melyek nem feltétlenül emlékeznek egymás gondolataira. Számos emlékezetes könyv íródott a disszociatív zavarokban szenvedő emberekről. ilyen pl.disszociatív fuga. arra hivatkozva. . hogy meglehetősen ritka. A tudományos társadalom véleménye megoszlik. A klinikai kórképek közül ki kell emelnünk a szomnambulizmust is. Többféle disszociatív zavart különböztetünk meg: .: Az Éva három arca és a Sybill. hogy ez egy igen gyakori betegség. A klinikai szakemberek véleménye szerint. érzéseire vagy cselekedeteire. inkább az. menekülés és szökés): ezek a személyek elfelejtik a múltjukat.

A legtöbb klinikai szakember ritka zavarnak tartja. A lokalizált vagy körülírt amnéziában szenvedő személy csak egy jól körülhatárolt időn belül történtekre nem emlékszik. Egyia kölcsönösen amnéziás kapcsolat. 3. A dissszociatív amnéziához hasonlóan. A disszociatív identitási zavar 3-szor olyan gyakran fordul elő nők. Sőt. esetleg céltalanul kószálnak. Új személyiségjegyeket vesznek fel. hanem gyakran otthonukat is elhagyják. esetleg új nevet fesznek fel és bonyolult szociális interakciókat folytatnak. Az esetek nagy részét a serdülőkor végén vagy fiatal felnőtt kor végén diagnosztizálják. 2. hogy felidézzék életük fontos. A disszociatív amnézia gyakran fordul elő háborúkat. vagy természeti katasztrófa után jelentkezik. Ilyen esetben az elkóborlás rövid ideig. sokan közülük elfelejtik elkóborlásuk időszakának emlékeit. A vizsgálatok arra engednek következtetni. ilyenkor az elkóborlók új. A folytonos amnéziában szenvedő személy. Ebben az időszakban az emberek néha zavarodottan és értelmetlenül viselkednek. Egyszerre csak egy alszemélyiség uralja az illető tudatát és ez az alszemélyiség folytat interakciót a környezettel. Szociális kapcsolataik szegényesek maradnak. mely tulajdonképpen a személyes élményekre és a magántermészetű intim részletekre vagy önéletrajzi emlékekre terjed ki. Más esetekben azonban meglehetősen szívós. néha egészen más munkát keresnek maguknak. Ezeket általában stresszesemények indítják be. és soha többé nem esik vissza állapotába.Ebben a betegségben szenvedő emberek egyik pillanatról a másikra képtelenek lesznek arra. az elkóborlás is valamilyen stressz esemény.: anyagi nehézségek vagy a törvénnyel való összeütközés vagy depressziós szakaszok is kiválthatják. 5 éves kor előtt is megjelenhetnek. 1. Disszociatív identitás (többszörös személyiség zavar) A többszörös személyiség zavarban szenvedő embereknek kettő vagy több különböző. 4 évszázaddal ezelőtt tettek először említést. Az elkóborlást átélt legtöbb személy szinte az összes emlékét visszanyeri. Gyakran új identitást teremtenek maguknak. a népesség 0. a szelektív amnézia. A fenti disszociatív amnéziák közös vonása. gyakran alszemélyiségnek nevezett személyiségük van. 54 . hogy az ilyen betegek csaknem 97%-át bántalmazták fizikailag ez első néhány életévük során. Mivel a legtöbb disszociális fuga rövid ideig tart a következményeik teljes mértékben helyreállíthatóak. jól integrált identitást választanak. hogy a szemantikus ismeretek épen maradása mellett kizárólag a múlt epizodikus emlékei károsodnak. Az emlékezetvesztés jóval kiterjedtebb. viselkedésmóddal. rendszerint traumatikus vagy stresszes élményeit. A létben vagy teljesen elfelejtett időszakot amnéziás epizódnak nevezzük. akik nem mennek el messzire. de személyes stressz pl. Az amnéziás epizód közvetlen kiváltó oka igen gyakran valamilyen felzaklató esemény. Disszociatív fuga Ebben a betegségben szenvedő személyek nemcsak a személyes identitásukat és a múltjuk egyes részleteit felejtik el. lexikális vagy kategorikus ismereteket tároló emlékezet érintetlen marad. A genralizált amnéziáról akkor beszélünk. hogy amint a személyek a múltjuk emlékeinek birtokába jutnak. mint férfiak esetében. a felejtési folyamat a mindenkori aktuális pillanatig fent áll és a beteg nem képes megtartani új vagy éppen zajló eseményeit és emlékeit sem. A disszociatív elkóborlás hasonlít a disszociatív amnéziához abban. Az elsődleges vagy gazda személyiségnek nevezett alszemélyiség a többinél általában gyakrabban szokott megjelenni. A disszociatív elkóborlás kb. A többszörös személyiségről kb. hogy az amnézia kizárólag az epizodikus emlékezetet érinti. A szemantikus emlékezet az absztrakt. A disszociatív amnéziának 4 típusa van. Behatárolt időtartalmon belüli eseményen csak néhányat felejtenek el. Érdekes. Vannak betegek. a generalizált. drámai módon megy végbe. mint egy egyszerű felejtés és nem tulajdonítható semmilyen organikus elváltozásnak. Az egyik alszemélyiségből a másikba való átmenet az átváltás általában hirtelen. gondolatokkal és érzelmekkel rendelkezik. néhány napig tart. Alapvetően azonban háromféle. akik hónapokat vagy éveket töltöttek távol és visszatérve megváltozott családi. ha a felejtés egyes esetekben a trauma előtti időszakra is kiterjed. A periódus kezdete rendszerint egy megrázó esemény. a folytonos. Az elkóborlás általában hirtelen ér véget és a múltbéli emlékek visszatérése spontán módon következik be. A részben vagy teljesen elfelejtett időszakot amnéziás epizódnak nevezzük. melyek mindegyike saját személyiségi rendszerrel. Egyes esetekben a többszörös személyiségű betegek szüleinél is megfigyelhető valamilyen disszociatív zavar. Gyakran szexuális visszaélés áldozatai voltak. új identitásuk nincsen kidolgozva. de az első tünetek már kisgyermekkorban. vagy természeti katasztrófákat követően. Azoknak a személyeknek lehetnek beilleszkedési nehézségei. Az alszemélyiségek egymáshoz való viszonya esetről esetre más. háborús esemény.2%-át érinti. melyek korábban nem voltak jellemzőek rájuk. A lokalizált vagy körülírt amnézia. A szelektív amnéziában a disszociatív amnéziák a második leggyakoribb típusában szenvedő emberek. baráti és munkahelyi környezetben találják magukat. Egyes serdülőkori elkóborlások hátterében is disszociatív elkóborlás gyanítható.

3. hogy a menekülés elkövetéseként disszociációt alkalmaz. hogy három viszonylag önálló idegrendszer alkotja az ember központi idegrendszerét. vagyis a bal félteke diszfunkciója valahol elakad a bal agyféltekéből a jobba haladó információ. Az egyirányú amnéziás kapcsolat a leggyakoribb. a projekciós és egyaránt a magrendszerből is kap ingerlést. Tehát a disszociatív zavar állapotában jellemző a fogalmi feldolgozás deficitje. átmeneti kapcsolatok keresése. A disszociatív zavar pszichodinamikus magyarázata Egy elsősorban az elfojtás mechanizmusán alapul. hogy az élmények nem tudatosulnak és nem integrálódnak. Az egymással kölcsönösen tudomással bíró alszemélyiségeket tudatos alszemélyiségtársnak nevezzük. Bizonyos esetekben szorongáscsökkentő az időleges felejtés. A magrendszer idegsejtjeit kevésbé permeábilisnek tartotta. A pszichodinamizmus és behabioristák által megmagyarázhatatlan kérdés. hogy a személy nincs tudatában annak. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. A disszociatív zavarok behabiorista magyarázata számos jellemzőében osztozik a pszichodinamizmus nézőponttal. Ennek következtében kiszorul a saját élményeiből. Freud úgy vélte. A fokozott elfojtás és érzelemtelenedés devalválja a társas kapcsolatokat. A betegség túlzott szorongás elkerülésének egyik módja. Alacsonyabb szinten prostitúció. Az állapot és a felidézés közötti összefüggést állapotfüggő tanulásnak nevezzük. felületes. elhidegül a valóságtól. akik követik a többi alszemélyiségek cselekedeteit. hőfoktalanítja az érzelmeit és érzelemteleníti az élményeit. amelyben az egyes alszemélyiségek tudatában vannak másoknak. Ők tulajdonképpen csendes megfigyelők. A másik az úgynevezett „magrendszer”. És mindketten úgy gondolják. Azzal érvelnek. 2 másik elmélet. A behabioristák ezzel szemben azon az állásponton vannak. Elsivárosodik. ami a legelterjedtebb. leválasztja a tudatosságról. A disszociáció mechanizmusa A disszociáció mechanizmusát azzal jellemezhetjük. hogy a disszociatív zavarokat traumatus élmények váltják ki. az állapotfüggő tanulás és az önhipnózis. hogy az információ feldolgozás a pszichofizológiai folyamatban valahol elakad. részben a belső forrásokból. ez azonban nem kölcsönös. ezért a tudatosság ellen elfojtással védekezik. hogy a disszociáció operáns kondicionálás útján elsajátított válasz. vagyis a személyiségét. miközben az energiagóc patogén hatásúvá válik. és a verbalizálás a bal agyféltekének volna a feladata. hanem elfojtja. és ahogy barátok között szokás megbeszélik a dolgaikat. Ennek az állapotnak a neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát illetően 1 gondolatmenetet ismertetnék. A disszociatív zavar esetében a gyakori a nem tartós. de nem lépnek kapcsolatba velük. közvetlenül az érzékszervekből hoz ingerlést. amelyek túlságosan szorongásfokozók. A pszichodinamizmus elméletalkotók úgy vélik. a többszörös személyiség és a disszociális fuga. így létre jön egy sajátos kettéhasadtság és az élményeket feldolgozó gyakorlati tartalmak között. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. az egyik ego számára az észlelendő anyag túl veszélyes. Egyesek jóban vannak. Érzelmi minőségükben és maradéktalan információ tartalmukban tapasztalattá alakítani. Behabiorista nézőpont A behabioristák úgy vélik. még beszélgetnek is egymással. hogy a disszociatív reakciók kialakulásának körülményei inkább véletlenszerűek. míg mások képtelenek szót érteni egymással. stresszel teli élethelyzeteket és ezekkel kapcsolatos asszociációkat. hogy a keményen dolgozó tudattalan helyett pszichomegerősítési folyamatok felelősek ezért. Ebben az esetben gyakori a frigiditás. Az egyik szerint a szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében érkeznek. Borzalmas élményeket átélt emberek átmeneti nyugvásra lelnek a figyelmük más dolgok felé irányul. Érzékszervi szinten még befogott információ az asszociációkkal való kiegészülése nem történik meg. És végül a harmadik „kortikális rendszer”. 2. Hallják egymás hangját. Természetesen valamiben különbözik. a szomnambulizmus. Disszociatív zavar klinikai kórképe A fokozott elhárítás következtében a páciens az energiagócot nem dolgozza fel. 55 . Az érzelmi konfliktusokat. részben a projekciós rendszerből. Ennek a sajátos megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei a következők: a disszociatív amnézia. Az egyik az úgynevezett „projekciós rendszer”. Az egymást kölcsönösen elismerő: ebben az esetben mindegyik az alszemélyiség ismeri a többit.Kölcsönösen amnéziás kapcsolat: a kapcsolatban az alszemlyiségnek nincs tudomása egymásról. és amelyekre megoldást az én nem tud. gondolatait. Ez azt jelenti. 1. hogy a zavar célja a felejtés és a személy tudattalanul kezdettől fogva erre törekszik.

ezt színesen dramatikusan adja elő. kettőslátás. Gyomor. fejfájás. exhibiciónista módon képesek viselkedni. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. süketség. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. de ilyen esetben is bizonyos fokú idegrendszeri éretlenségre vagy kimerültségre utal. És olyan hirtelen múlik el az álomszerű állapotból. ételekkel szembeni túlérzékenység. csak saját bajuk foglalkoztatja. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség. terhesség alatti hányás. fluktuáló. végtag. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. 5. vizelési zavar. hányinger. multiplex. hasmenés. vagyis transzban van. örömtelenség az érintésben. A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. hogy antiszociális életvezetéssel ötvöződik. ez alatt ingerlékenység. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. Teljes vagy részletes amnéziával. A felébredést követő bénultságszerű állapot. mint aki a teljes figyelmét valamilyen más belső történetre fordítja. Ez másodpercekig vagy percekig is eltarthat. Néha olyasmi. úgy érzi komoly baja van. 4. 56 . Ez óráktól akár napokig is tarthat. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. mint amilyen hirtelen kezdődött. nyelési nehézségek. homályos látás. hányás. A beteg mégis. járászavar. 2. ízület. mint igen intenzív és tartós figyelemkoncetráció után létrejött állapot az egészséges embereknél. 6. ájulás. Akik hosszú időn keresztül vezetnek az autópályán. magatartásuk énközpontú. Ezek álomszerű. SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. ha nem velük foglalkoznak. és stressz hatására indul be. korán kezdődő és tartós panaszok. Konverziós. nehezményezik. fájdalom az aktus közben. azok is ismerik ezt az állapotot. viszonylag hirtelen kezdődik. gyengeség. hangulati nyomottság. illetve pszichogén stupor szerű állapotok. Nagymértékben válaszképtelen ilyenkor a személy. mozdulatlan és olyannak látszik. vérzések erőssége. emlékezetkiesés. műtét fordulhat elő. vagy pszeudoneurológiai tünetek. Az álomban való sétálás (szomnambulizmus) és az álomban való beszéd normális körülményekben is előfordulhat ugyan. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. amikor a páciens már nagyjából ébren van. de képtelen a testét megmozdítani.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. ezeknek nincsen organikus háttere. Fájdalmak: medence. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. a hang elvesztése. A nagyon intenzív elfojtás következtében disszociatív transz állapotok jöhetnek létre. nemi szervek.Szinte törvényszerű a pszichopatolizálodó életvezetés. és nem ritka. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. 3. görcsroham. Ehhez a megbetegedésnél alvással kapcsolatos zavarok is tartoznak. kapcsolat zavar. ez az úgynevezett alvásparalízis. szabálytalan jelentkezés. 1. veszélyeztetett terhesség. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek.

PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. 3. 3. különösen.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. DSM 1. Mások inkább orális zavarnak tekintik. de ugyanakkor erősen kontrollálóak. környezeti terheléssel. amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. 2. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan .A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. de a személy aggodalma túlzott. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. illetve heves agressziót vált. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 4. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. a szomatoform zavar lényege a sok. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció . a hipochondriás tünet nem más. depressziós kórképekkel. TEST--. visszatérő. stigmatizáltnak érzi magát. A szexuális késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. Viszonylag ritka kórkép. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. tartós. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. Néha a testi tünet páncélja áttörhető. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. de ezt a beteg nem fogadja el. vagy ha van is szervi alapja. somatikus panaszok sokasága. munkahelyi romlást okozhat. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. amin persze a beteg sértődik meg. a fájdalom mértéke meghaladja azt. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan megszűnnek. az aktuálneurózisok közé sorolta. hónapja fennállnak. A tünetek sajátos interpretációja. multiplex. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja. enyhe fizikális anomália jelen lehet. 3.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. ám színes tünetekkel szemben. 2. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 2. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. azaz én-védő funkciója van. többnyire számos szomatikus vizsgálat. ezt a beteg nehezen fogadja el. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. éppen ezért nehéz elkülöníteni. anélkül. éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan. 4. A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia.Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos.tartja. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. 5. a libidó közvetlen transzformációja. vagy pszichológushoz. A tünetek legalább 6. sajnos a demonstratív. és előbb-utóbb szimulánsnak. Nem része más kórképnek. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez. agresszió tódul elő. ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. DSM 1. szociális. 57 . A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. Ezek a betegek. úgy jön létre.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó.DISMORFIÁS ZAVAR 1.

A betegek nehezen hozzáférhetőek. idült kórállapot. ahogygyermeke „betegségét tûri” Szomatizációs betegség A szomatizációs betegség súlyos. bizonyítani rendkívül nehéz. A szindróma szótár a tünetcsoportot a következôképpen határozza meg: A neurózisnak ritka formája. szexuális és neurológiai tünetek együttese. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. gyengédséget. A Münchausen szindróma (a továbbiakban MS) nagyon nehezen felismerhetô betegség. A KÓRKÉP A pszichiátriai irodalom szerint a színlelt. türelmével. amely a MS lehetôségét vetette fel (Jermendy. „más által elôidézett” MS-t 1977-ben írták le elôször. pl. 6. hogy ezúton is felhívják magukra a figyelmet. mert a betegségben szenvedô nô nagyon is gondos és féltô szülôként tûnik fel. A betegek életkora 19 és 62 év között mozog. amit számos testi tünet jellemez. aki lenyûgözôen szerencsés. beavatkozásokat végezzenek el a gyermeken. szeretetet. szimulált rendellenességeket • Münchausen szindrómát A szimulánsok és a MS-k között az a különbség. vagy tudatosan elôidézett fizikai. vagy kivetített MS ) kórkép eszközei gyakran a gyermekek. vagy a környezet nem tulajdonít nagy jelentôséget a tüneteknek. Súlyosabb formában a szülôk megdöbbentô kegyetlenséggel bántalmazzák gyermekeiket – pl. A „megcsalt anyai szeretet”-nek elnevezett (Münchausen by proxy – MBP. Magyarországon ismereteim szerint kevés bizonyított MS esetet fedeztek fel. valóságos csodálatot vált ki környezetébôl higgadtságával. amikor a betegek meghamisítjáksaját tüneteiket. illetve pszichológiai rendellenességek csoportján belül megkülönböztethetünk: Változatos. A „megcsalt anyai szeretet” sokszor elkerüli az egészségügyi ellátó szolgálat figyelmét. Elnevezése Rudolf Eric Raspe író mesehôsének nevébôl származik. hogy a szimulánsok valamilyen cél érdekében színlelik a betegséget. hogy felesleges gyógyszereket adjanak és szükségtelen vizsgálatokat. majd újraélesztik. de főleg a fájdalom. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. átlagosan 39 év. A betegséget észrevenni. 1967-ig csak 59 esetet regisztráltak. 58 . vagy színleli gyermekénél a betegséget. A gyermeke körül tölti egész napját. segíti amit egyébként elérni nem tudna. gondoskodást csikarjanak ki a többiektôl. ápolókat pedig ezáltal arra kényszeríti. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. bizonyos szereket beadva évekig megmagyarázhatatlan fájdalommal gyötrik. gyomorbélrendszeri panaszok. Betegségének bizonyítékát gyakran öncsonkítással hozza létre. nem ritka a szuicid veszély. agresszív és makacs.). 1996-ban már hazánkban is publikáltak olyan esetet. láthatók a kezelések. ezért lényeges. addig a MS-t kizárólag a figyelemfelkeltés motiválja. de a család. ahol az egyik szülô – többnyire az anya – okozza.. mûtétek nyomai. kórosan hazudozik.5. A felmérések nemek szerinti megoszlása 1: 3 arányban a férfiak többségét mutatja. hogy betegség szimptómákat produkáljon a gyermeknél. Amerikában végzett kutatások szerint a kórházban kezelt emberek mintegy 1%-a gyanúsítható színlelt rendellenességgel és ezen 1%-ba tartozó emberek csupán 10%-a szenved MS-ban. Nem ritka. hogy a Münchausen szindrómások másokat betegítenek meg. hogy legfontosabb jellemzôit ismerjük. megfojtják. de valótlan történeteket talált ki társai szórakoztatására. mert ezt más módon képtelenek megszerezni. az orvosokat. anyagi juttatást remélnek stb. Gy. Az orvosi terminológia 1951-ben említi elôször a betegséget. gyakran áll kórházi kezelés alatt. A színlelt rendellenességet a pszichiáter könnyen felismeri. Az ún. nem akarnak dolgozni. A fájdalom lehetővé teszi. amikor a beteg hosszú kórelôzményt ad elô vagy látványos betegségtünetet rodukál. Nelson Gyermekgyógyászati tankönyve MS-nak eredetileg azt a helyzetet írja le. A kivetített MS enyhébb formában arra készteti a szülôt.

amelyeket pszichés konfliktusok okoznak. és ha úgy érzik. hogy minden szempontból törődjenek vele. fájdalmas közösülés. fokozott érzelmi töltéssel adják elő. Kezelésük rendkívül nehéz. bármilyen hosszabb időre is. A legjobb kezelési mód rendszerint a nyugodt. de szorongás és depresszió szintén előfordulhat. és gyakran az "elviselhetetlen". de az egész élet során fennáll. Az öngyilkossági kockázat magas. A szomatizációs betegségben szenvedők hajlamosak a csalódottságra és indulatkitörésekre. hogy a testi tünetek produkálása a segítségkérés és figyelemfelkeltés közlési módja.A szomatizációs betegség okai nem ismertek. A diagnózist alátámasztja a panaszkodás drámaisága. még akkor is. a speciális pszichoterápiás technikák nem biztos. a test valamelyik részén érzéskiesésről 59 . és akadályozzák a beteget kellemes tevékenységek végzésében. Ezért az orvosok nem kezelhetik nyíltan pszichológiai problémaként az esetet. ritka. a beteg exhibicionista. "az elképzelhető legrosszabb" jelzőkkel. szexuális vágy elvesztése képezik a panaszokat. hogy nem kapják meg. Szélsőséges függési vágy mutatkozik meg a szomatizációs beteg emberi kapcsolataiban. függő. és a túlzott függés másoktól (függő személyiség). másrészt büntetésként hatnak. Tünetek A szomatizációs betegeknek számos bizonytalan panaszuk van. hogy betegsége alapvetően pszichológiai természetű. Úgy tűnik. Gyakran öröklődik a családokban. de leggyakrabban fejfájás. de bármelyik életkorban előfordulhat. Kórisme A szomatizációs betegségben szenvedő nem fogadja el. Mások manipulálása érdekében öngyilkossággal fenyegetőzhetnek vagy öngyilkossági kísérletet hajthatnak végre. Általában úgy vélik. ezért azt várja orvosától. A konverziós betegség tüneteit egyértelműen pszichés megterhelés vagy konfliktus okozza. hogy tényleg van-e szervi betegség a tünetek mögött. ha pedig a beteg beleegyezne a pszichiátriai konzultációba. Általában kényelmetlenek. A szomatizációs betegek tüneteiket drámaian. ami kisebbségi érzésre és bűntudatra utal. Elsősorban testi tünetek jelentkezhetnek. hogy orvosi vizsgálatokat és kezeléseket végezzen el rajta. Konverziós betegség A konverziós betegségben a testi tünetek. és utalásaik az öngyilkosságra egyre fenyegetőbbek. Tünetek és kórisme A meghatározás szerint a konverziós betegség tünetei olyan tünetekre korlátozódnak. hogy nőknél valamivel gyakoribb. hogy hatékonyak lennének. A tünetek így egyrészt megakadályozzák az örömszerzést. támogató orvos-beteg kapcsolat. fájdalmas menstruációs időszakok. ha tüneteik pszichológiai eredetére utalnak. Kórjóslat és kezelés A szomatizációs betegség súlyossága általában ingadozik. A tünetek teljes megszűnése. Gyakran szakorvosokat kell bevonni. Fokozottan igénylik a segítséget és érzelmi támogatást. hasi fájdalmak. illetik azokat. amelyek valamilyen idegrendszeri betegségre utalnak . kimerültség. hányinger vagy hányás. a szomatizációs betegség számos tünete és évekig tartó fennmaradása alapján elkülöníthető egyéb pszichiátriai betegségtől. hasmenés vagy székrekedés. A betegség serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a leggyakoribb. neurológiai vagy más szervi betegség tüneteihez hasonlítanak. melynek célja a tünetek enyhítése. A gyógyszerek nem sokat használnak. mint férfiaknál. és a beteg megóvása a nagyon költséges és esetleg veszélyes kezelésektől. kiegyensúlyozott. ha a beteg kapcsolata az orvossal kielégítő. amit a beteg öntudatlanul testi tünetekre fordít át. A tünetek ereje és tartóssága a betegnek azt az erős vágyát fejezi ki. A betegek egy részénél az évek során a depresszió egyre nyilvánvalóbbá válik. Gyakran elégedetlenek az egészségügyi ellátással és orvostól orvosig vándorolnak. például a felnőttkor felelősségének elkerülését. Ha az orvos megállapítja a betegség pszichológiai természetét. mint az énközpontúság (nárcisztikus személyiség). "leírhatatlan".l A tünetek serdülőkorban. ájulás. Az orvos számos fizikális és műszeres vizsgálatra kényszerül annak tisztázására. Gyakran exhibicionista (magamutogató) és szuggesztív emberekként jellemzik őket. vagy fiatal felnőttkorban jelentkeznek először. ha felismerték annak természetét. manipulatív magatartása és öngyilkossági hajlama. A test bármelyik része érintett lehet. még akkor sem. főként nőknél. könnyen dühbe gurulnak. Más célt is szolgálhatnak. A betegségben szenvedők hajlamosak olyan személyiségzavarokra.rendszerint a kar vagy láb bénulásáról. A beteg nő férfi rokonai között gyakori a szociális beilleszkedési zavar és az alkoholizmus.

C/ A cselekmény végrehajtás oldja a feszültséget. a pszichoterápia különösen hatékony lehet. A beszélgetés folytatódik a hipnózis után is. Trichotillománia Epidemológia: Általában 10-14 éves kor között indul. Különböző kezelési módokat próbáltak már ki (némelyik hatásos lehet). hogy a tünetek nem utalnak súlyos betegségre. kivéve. bizonyos esetekben szintén hatékonyak lehetnek. amelyek rendszerint rövid ideig állnak fenn. hogy a beteg félálmot előidéző nyugtatót kap. és akár krónikussá is válhatnak. kielégülést okoz. Egyes esetekben a konverziós tünetek gyakran kiújulnak. kóros játékszenvedély. átmenetileg örömöt. Amikor pszichológiailag megterhelő helyzet előzi meg a tünetek kialakulását. E visekedészavarok lényege a következő:A/ A beteg képtelen ellenállni olyan impulzusnak.Mértéke az alig észrevehető hajhiánytól a teljes kopaszságik vezethet. A viselkedést módosító terápiák. késztetésnek. mint például a relaxációs terápia. általában két héten belül gyógyulnak. majd megbeszélik azt. Ha a kivizsgálás a lehetséges testi betegséget kizárta. a felnőtt betegek négyötöde nő. D/ A cselekmény után megbánás. vagy néhány epizódja. Tünetek: A beteg ismétlődően képtelen ellenállni hajszálai kitépkedésének. és nem akar pszichiáterhez fordulni. Ha a konverziós betegek kórházba kerülnek. Egyik módszer a hipnoterápia. B/ Az aktus előtt fokozódó feszültésg és aktiválódás észlelhető. pirománia. hogy ez látható hajveszteséghez vezet. További tünetek lehetnek görcsrohamok utánzása vagy valamelyik érzékelés. látás vagy hallás kiesése. Nyugalmi 60 . A betegek iskolai végzettsége az átlagot meghaladja. azonosítják a tünetek pszichológiai gyökerét. ami hasonlít a hipnoterápiához.van szó. A betegnek lehet egy. A tünetek megjelenése általában valamilyen megterhelő szociális vagy pszichológiai eseményhez kapcsolódik. hogy a problémák szervi eredetűek. amelynek végrehajtás önmagára vagy másokra veszélyes. IMPULZUSKONTROLL ZAVAROK Trichotillománia. pl. Kezelés A orvos iránti bizalom igen fontos a kezelésben. és az orvos biztosította a beteget arról. A diagnózis felállítása kezdetben nehéz. de egyik sem egyértelműen hatásos. A beteget hipnotizálják. bűntudat jelentkezik. annak ellenére. Az orvosoknak különösen nagy gondot kell fordítaniuk annak tisztázására. mivel a beteg úgy véli. Másik módszer a narkoanalízis. kleptománia. A betegek 20-25% azonban egy éven belül többször is visszaesik. hogy vajon nem testi betegséggel kapcsolatosak-e a tünetek. amikor a beteg már teljesen éber. a páciens közérzete és állapota javulni kezd.

amelyet szégyenérzet követ. Tünetek: A betegség lényege a kockázatmegítélés zavara. a szeméremtájék szőrzetét is kitépik. opiát rendszer érintettségét egyaránt kimutatták. ha vesztésre állnak. Leggyakrabban depresszióhoz és kényszerbetegséghez társul. A késztetésnek nagyon nehezen tudnak ellenállni és több hónapos vagy éves absztinencia után is visszaeshetnek.helyzetben intenzívebben jelentkezhet. omnipotenciában való hit. vesznek. valamint affektív betegség társulása esetén litiummal vannak jó tapasztalatok. megrrágja vagy megeszi. amely a kényszerbetegségegl mutat rokonságot. Gyógyszeresen nagy potenciálú szerotonerg AD és carbamazepinnel. hogy az elsőfokú rokonok között nagyobb arányban fordul elő trichotillománia valamint ezzel analóg körömrágás. gyakran társul alkohol és drogdependenciával. családi kapcsolataik tönkremennek. Jellemző a szenvedély abbahagyásának többszöri kísérlete a családi és munkahelyi problémák szaporodása. A pszichológiai tényezők közül a diszharmonikus családi miliő és a patológiaás anya-gyerek kapcsolat emelendő ki. szorongás. a kognitív torzulás a játék kontrollálására vonatkozóan. mindegyik tisztában van erkölcsi és jogi megítélésével. Etiológia: Genetikai faktorok szerepére utal. Etiológia: A különböző pszichológiai elméletek más-más főmotívumot emelnek ki: tudattalan vesztési vágy. Terápia: Az alkoholbetegekéhez hasonlóan nagyon nehéz. Terápiásan szerotonerg AD-k és behavior-terápia eredményes lehet. Másrészt a szerotoninrendszer diszfunkciójára utaló adatok is vannak. stressz-csökkentés – Hangulatzavarral. a kényszeres vásárlás esetében a beteg ellenállhatatlan késztetést érez a vásárlásra. törekvés egy megváltozott identitásállapot elérésére. A lopást megelőzően fokozódó feszültséget éreznek. izgalmat. de önmagában is előfordul. Maga a lopás örömérzést okoz. Nyerés közben képtelenek abbahagyni a játékot. a játék alatt örömérzést. Pszichoterápiás kezelésük nagyon nagyon nehéz. a szerotonin. a legtöbb pozitív adat a kognitív viselkedésterápiával kapcsolatos. feltáételen hit a biztos szisztémában. Neurobiológiai kutatások a dopamin. adósságba verik magukat. Oniomania – kényszeres vásárlás – Önbecslés. képtelenség intim kapcsolatok kialakítására és fenntartására. A hajszálalkat a betegek több mint a fele megnyalja. transszerű állapotot. kazettákat. alapfeltétele a megfelelő compliance. A játékszenvedélyhez sok rituálé tartozik. önmaga ellen fordított agresszió.Pl. Szenvedélyük megnyilvánulásának jellegzetes fázisai vannak: a betegek a játék előtt fokozódó késztetést. végül a veszteség miatt erős bűntudat gyötri őket. cipőket. és családi halmozódás mutatható ki. számukra értéktelen dolgok eltulajdonítására. belátás orientált terápiák – Önsegít csoportok: Debtors Anonymus (Névtelen adósok) – Antidepresszánsok. depresszóval. A vásárolt áru egyharmadát sohasem használják fel. Férfiaknál jellegzetes formája a szakálltépkedés. veszteségüket mindenképpen visszaakarják szerezni. A hajszál kitépkedés ritualizált cselekvés. OCD-vel társulhat – Kezdet általában 18 év (20-30 év) – Vásárlás – eredményeként súlyos anyagi problémák – Hitelkártyák • Kezelés: – Szupportív pszichoterápia. akaratlagosan csak bizonyos mértékig kontrollálható. noradrenalin. Kóros játékszenvedély Epidemológia: Elsősorban a férfiak betegsége. szemöldököt. A hajszálakon kívül gyakrana a szempillákat. érzelmi prbléma. A betegek nem antiszociális személyiségek. Leggyakrabban ruhákat. ill. antimániás szerek. feszültséget éreznek. Kleptománia Ezek a betegek ismételten ellenállhatatlan készetetést éreznek apró. átmeneti feszültségoldással jár. anxiolitikumo Pirománia 61 . ugyanakkor sokban hasonlít az alkohol és drogdependenciához.

A kórkép lényege, hogy az illető szándékosan, céltudatosan, ismételten gyújtogat, amely számára élvezetet, örömet, kielégülést okoz. A gyújtogatás jelentős anyagi kárt okoz, de nem bosszúból, politikai okból, s nem a csökkent ítélőképesség következménye. A fázisos lefolyás jellegzetesen követhető. A közölt esetek alapján férfiaknál gyakoribb, már gyermekkorban kezdődik. Etiológiáját tekintve a szerotonin-, noradrenalin rendszer érintettségére utaló adatok vannak, valamint egyes teóriák szerint ez a kisebbrendűségi érzés kompenzálásaként értékelhető, ahol a beteg a saját erejét hatalom iránti vágyát éli ki patológiás módon. Az utóbbi időben elterjedt spektrumszemlélet szerint az impulzuskontrollzavarok sok hasonlóságot mutatnak a kényszerbetegséggel, ezért sokan a kényszerbetegség spektrumába sorolják, míg más szempontokat figyelembe véve az addikciókkal mutatnak rokonságot, ezért az addiktív spektrumba is besorolhatók.

EVÉSZAVAROK Táplálkozási zavarok Az egészségmegőrzés folyamatában a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás, a munka és a pihenés optimális aránya, a megfelelő fizikai aktivitás mellett fontos szerepe van a testi-lelki egyensúly megteremtésének is... Az egészségmegőrzés folyamatában a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás, a munka és a pihenés optimális aránya, a megfelelő fizikai aktivitás mellett fontos szerepe van a testi-lelki egyensúly megteremtésének is. Étkezési szokásainkat két mechanizmus irányítja: egyik tisztán élettani reflex, a másik lelki mechanizmus, amit a társadalmi-kulturális környezet befolyásol. Ezek játszanak szerepet az éhségérzet létrejöttekor, az étvágy felkeltésekor és a jóllakottság kialakulásakor. Élettani és lelki mozgatók A táplálkozásnak rövid és hosszú távú szabályozását különböztetjük meg. A rövid távú szabályozás a hipotalamuszban történik, ugyanis itt található a teltség- és az éhségérzet központja. A szabályozás egyéb ingerektől is függ, például a szagló- és ízlelő-, a keringési, a hőfokszabályozási ingerektől. A hosszú távú szabályozás a zsírszövet vastagságával és annak anyagcseréjével függ össze. A zsírszövet tájékoztatja az illetékes agyi központot, amely "bekapcsolja" a "testsúlyszabályozót", vagyis biztosítja a szervezet többé62

kevésbé állandó testtömegét, nagyjából azonos energiabevitel mellett. Táplálkozási zavarok gyakran jelentkeznek társadalmi körülmények függvényeként. Az ősi hagyományok, a társadalmi-kulturális környezet, a helyi szokások vagy a vallási előírások meghatározóak az étkezés szabályozásában (pl. a sertéshús vagy az alkoholfogyasztás tilalma stb.). A táplálkozás megválasztását bizonyos törekvések is irányítják, ilyen például a fejlődő országok tehetős lakossága körében a hízásra való törekvés, amihez egyfajta - rosszul értelmezett - tekintélyt társítanak. Ezzel szemben az ún. jóléti államokban a sportosan karcsú, inkább sovány alak számít ideálisnak, azt sugallva, hogy az illető egy "menő" társadalmi csoport tagja. Nem csak fiataloknál és felnőtteknél, hanem már kisbabáknál is jelentkezhetnek étkezési zavarok. Buknak, hánynak, sőt stressz hatására gyomorkapugörcs is kialakulhat náluk. A gyermekkori túlsúly összefügghet a család táplálkozási szokásaival is, ilyenkor az étrend alapvető megváltoztatása az egész család számára hasznos. A táplálkozási szokásokat befolyásolják a - néha kóros természetű - szülő-gyermek kapcsolatok is. Ha a kisgyermek etetése, elhalmozása édességekkel a szeretetteljes törődést igyekszik pótolni, és nem a valós tápanyagszükségletet elégíti ki, akkor ez a gyermekkori magatartás rögzülhet, és majd felnőttként is a lelkileg nehezen viselhető élethelyzetekben mindig étellel, nassolással fogja "kárpótolni" magát. A szorongó embereknél megfigyelhető rágcsálás, indokolatlan mennyiségű étel elfogyasztása a lelki kiegyensúlyozatlanság tünetei. Az ANOREXIA NERVOSA (AN) Definíció. Az AN jellegzetessége a beteges félelem a kövérségtől, a szándékos súlyvesztés (a testsúly legalább 15%-át), a torzult testséma és az amenorrhoea. A kapcsolódó klinikai jellegzetességek közé tartozik az étellel való állandó foglalkozás (diétázás, gyakran a szénhidrát különleges kerülésével, néha bonyolult ételek készítésével mások számára), a hiperaktivitás (kemény testgyakorlatok a súlyleadás érdekében), a székrekedés, a hidegintolerancia, a szociális izoláció, a saját test alábecsülése, félelem a szexualitástól, depresszív tünetek és kényszeres (gyakran perfekcionista) fenomén. Gyakran észlelhető feszélyezettség nyilvános helyen étkezésnél és még általánosabb a szociális izoláció. A betegek általában vagy a „restriktív” (minimális tápanyagbevitel és testmozgás) vagy a „bulimiás” (epizodikus falásroham hashajtóhasználattal és önhánytatással) alcsoportba tartoznak. Az extrém lesoványodást gyakran sminkkel és buggyos ruhákkal leplezik a betegek. A testi vizsgálat során a bőr általában száraz és sárga, a törzset és az arcot finom „lanugo” szőrzet boríthatja. A bradycardia, a hypotensio, az anaemia és az osteoporosis gyakori. Leukopeniát is gyakran lehet találni. A hypokalaemia, az alkalosis, a foltos zománchiány a fogakon, a parotisduzzanat és a sebhelyek a kézháton az ismétlődő önhánytatások következményei. Az AN férfiakban gyakran szövődik a szexuális orientáció konfliktusával és személyiségzavarral. Epidemiológia. A betegek közt a nők 95%-os túlsúlyban vannak, 85%-uknák a betegség 13 és 20 év között jelentkezik. Az AN férfiak esetében valamivel később kezdődik (tipikusan 17-24 év között). Iskolás és egyetemi hallgató lányok között végzett vizsgálat alapján a teljes prevalencia 1-2%. Magasabb arányt találtak a jobb szociális és anyagi helyzetben lévő rétegekben. Ez azonban az orvoshoz fordulásban fellelhető különbségeket is tükrözheti. Az etiológiai faktorok közé tartozik a szociokulturális és a kortárs csoportok nyomása a diétázásra. Ez magyarázza a magas előfordulási arányt balettnövendékek és modellek között. Genetikus összefüggést jelez az AN magasabb konkordanciája monozigóta (60%), mint dizigóta ikrek között. A betegség velejárója a vágy a szexuális érettség következményeinek elkerülésére. A családi nehézségek (különösen a családtagokat szorosan kötő családszerkezet és a gyenge konfliktusmegoldó képesség) fontos szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, noha inkább az AN okait befolyásolják. A differenciáldiagnózisnál a soványság organikus okai jönnek szóba (pl. diabetes mallitus, Addison-kór, malabsorptio). Ezekkel a betegségekkel általában nem jár együtt a súllyal és az étkezésekkel kapcsolatos kóros attitűd. Az alacsony súly pszichiátriai okai közé tartozik a depresszió (amely AN-val is együtt járhat) és a pszihotikus zavarok (beleértve a skizofréniát), amelyekben lehetnek a táplálék anyagát érintő téveszmék, ill. az alkoholabusus. Fontos átfedés van az AN és a bulimia nervosa között. A kezelés kezdetben az egyéb betegségek kizárását és az esetleges együtt járó kezelhető depresszió felismerését jelenti. Hospitalizáció (néha kényszerintézkedés) szükséges lehet, ha a súlyvesztés gyors, és/vagy 30%-nál nagyobb volt, vagy ha jelentős öngyilkossági veszély áll fent. A beteggel egy célsúlyban és egy súlygyarapodási ütemben kell megállapodni, kezdetben ágynyugalom és ellenőrzött magas kalóriaértékű táplálkozás mellett. A páciensek gyakran szabotálják az ilyen programokat az étel elrejtésével és/vagy titokban végzett hashajtással és önhánytatással. Viselkedésterápiás jutalmazó program és étvágyserkentő gyógyszerek használhatók esetenként 63

az eredményes súlygyarapodás elősegítésére. Ez utóbbiakhoz tartoznak a neurolepticumok, a cyproheptadin és a triciklikus antidepressivumok (amelyek az együttesen előforduló depresszió kezelésében is hatásosak lehetnek). A családterápia segíthet megoldani a behálózó és a konfliktusokat elleplező családi mintákat. A gyomor ürülését gyorsító gyógyszerek (metoclopramid, cisaprid) csökkentik a puffadást és serkentik az újabb táplálékfelvételt. BULIMIA NERVOSA (BN) Definíció. Legfontosabb jellemzője a BN-nak a falásroham (amely akár 20 000 kcal is lehet alkalmanként) a hozzá kapcsolódó kontrollvesztés-érzéssel és a kompenzáló önhánytatással és/vagy hashajtással. A testsúllyal és az alakkal való túlzott foglalkozás szintén alapvető, akárcsak AN-ban. A kapcsolódó klinikai jellegzetességek közé tartozik a normális vagy átlag feletti testsúly (gyakran nagy változásokkal), és a nagy mennyiségű hányásra utaló jelek, melyek általában kifejezettebbek, mint AN-ban. A betegek esetenként a falásroham alatt jelentkező transzszerű állapotról számolnak be. Amenorrhoea 50%-ban fordul elő (normál súly ellenére is). Akárcsak az AN-ban, gyakran fordul elő szigorú diétázás és testmozgás a testsúly kontrollálása céljából. A szervi komplikációk megegyeznek az AN-nál felsoroltakkal. A hypokalaemia arrhythmiához vagy vesekárosodáshoz vezethet, az erőltetett hányás során akut oesophagus repedések keletkezhetnek. A pszichiátriai tünetek közé tartozik az intenzív önmegvetés (különösen falásroham után) és az ehhez kapcsolódó depresszió. A szerfüggőség és a gyenge impulzuskontroll általános. Epidemiológia. A falásroham serdülők között nagyon gyakori. A valódi BN prevalenciája 1-3%, 50:1 arányban gyakoribb a nőknél. Megjelenése az AN-nál valamivel későbbre tehető (általában a tizenéves kor vége, húszas évek eleje) noha a kezdete gyakran a tizenéves kor közepén van. Az etiológiai faktorok közé tartozik az étkezési megszorítás (melyre a nők szociokultúrálisan hajlamosabbak), amely elindít egy falási-éhezési ciklust, mely visszahatva csökkenti a szerotonerg tónus (kifejezettebben a nőknél). A BN-ban szenvedők közvetlen családtagjai között jelentősen magasabb az alkohol és apszichotrop szer fogyasztása és a depresszió, csakúgy, mint maguknál a BN-soknál. A differenciáldiagnózisnak ki kell terjednie az AN-ra és a hangulatzavarokra (a cyclothymiát is beleértve), csakúgy mint az obesitasra. A túlevés specifikus neurológiai okai közé tartozik a Kleine-Levin- (hypersomniával társul) és a Kluver-Blucy- (kényszeres oralitás és hiperszexualitás) szindróma. A kezelés része a szomatikus stabilizáció és a pszichoterápia (általában kognitív viselkedés terápia), melynek célja egy rendszeres étkezési program megalapozása, az étkezési kontroll átalakítása és a háttérben húzódó negatív kogníciók módosítása. Az antidepressivumok hasznosak lehetnek, különösen, ha depresszió is jelen van. A prognózis rossz az AN-ból kifejlődött krónikus esetekben és ahol az impulzuskontroll más területeken is megjelenik, jobb normális súly esetén. A kezelés rövid távú eredményei azonban meglehetősen jól megalapozottak. OBESITAS Az obesitas kritériuma a 30-nál nagyobb testtömegindex [súly(kg)/magasság(m²)]. Prevalenciája kulturálisan változó (nagyon magas az USA-ban). Gyakoribb nőknél és idősebb korban. A fő etiológiai faktorok a családi és kulturális normák, a genetikus és metabolikus eredet aránylag ritka. A kezelés része a viselkedésterápia és edukációs program az ésszerű étkezés megalapozására. Emellett kognitív és/vagy szupportív pszichoterápia a másodlagosan alacsony önértékelés (ami egyébként fenntarthatja a túlevést) javítására. Az étvágycsökkentőknek (pl. fenfluramin) csak rövid távú előnyük van. A sebészeti kezelés (állkapocsdrótozás, gyomorrezekció vagy bypass) csak súlyos refrakter esetekben indikált. Egyre gyakrabban észlelik, hogy a falásroham súlyos restrikciók és önhánytatás nélkül obesitashoz vezet. Az ilyen pácienseknek a BN-sokéval megegyező kezelésre van szükségük. PICA A pica úgy definiálható, mint táplálkozásra nem alkalmas anyagok (mint a szén vagy a föld) folyamatos fogyasztása. Ez normális nagyon fiatal gyerekeknél, enyhe formái gyakran láthatók terhességben. Perzisztálása a

64

. A nemi identitás zavar ritka. hogy „férfi vagyok” illetve „nő vagyok”. A nemi identitás annak tudata. női mivoltát. és fordítva. A szexuális identitás zavarai Lényegük az anatómia szexuális jelleg és a nemi hova tartozás érzése közötti inkongruencia. bár egyértelműen férfinak ill. amit az egyén mond. hogy ezekben pszichológiai faktornak tulajdonítunk fő etiológiai szerepet. Organikus eredetű zavarok. Transzszexualizmus 65 . amelyben másoknak vagy magának tudomására hozza férfiúi ill. szexuálisan nem tud vonzó lenni). autizmusra vagy skizofréniára utalhat. SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI Pszichoszexuális zavarok A cím hangsúlyozza. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. és nem keverendő össze a gyakoribb nemi szerepelvárásokban érzett elégtelenség élményével (pl. ha valaki. de úgy érzi.háttérben húzódó alultápláltságra vagy pszichiátriai betegségre. itt nem szerepelnek. különösen tanulási nehézségre. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése. nőnek érzi magát. A kezelés a háttérben húzódó állapotok kezeléséből és viselkedésmódosító programból áll. Négy fő csoportra oszlanak. még ha van is pszichológiai következményük. vagy tesz. A nemi szerep mindaz.

Az ilyen lány fiúkkal barátkozik. hormonális átalakító beavatkozást. . Rendszerint kellemetlen a saját neműknek megfelelő ruházat viselése. genetikai szexuális abnormitások. fokozatosan feladja férfiúi törekvéseit. hogy felnőtt korára férfivá fog válni (nem csupán szerepében!). Gyermekkori szexuális identitás zavar Lényege az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzet. Lefolyásban aszexuális (szexuális vágyak. vagy annak állítása. nem megfelelőnek érzi. és ezért az apával való kompenzátoros azonosulás. 66 . Fiúk viszont női foglalatosságok iránt érdeklődnek. hogy ő fiú (nem csupán a kulturális szerepelőnyökre vágyik!) b) A női anatómia elutasítása (legalább egy). szuicidium. Társul: néha lidérces álom. Gyakori a depresszió. vagy hogy jobb lenne. ez nem csupán a sztereotíp nemi szerepek elutasítása („fiús” lány vagy „lányos” fiú). de a munkahely is zavart szenved. hiszen magukat „igazából” az ellenkező nemhez számítják) és heteroszexuális forma van. (pl. viszont van. kiközösítik őket (ami lányok között nem fordul elő). inadekváciaérzés. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra.állítja. Elkülönítés fizikális zavaroktól (vizsgálat). Csak ez utóbbi tényt tartják kellemetlennek. Kritérium: A) Lányoknál a) Erős és tartós vágy fiúnak lenni. amiért nem élhet a másik nem szerepében. mert akkor saját nemének ruháját kell hordania.) okozza és nincsenek fizikális ill.hogy nincs vaginája . Nemi szerveiket undorítónak tartják. de a teljes kép az ifjúkorban szokott kialakulni. Szívesebben játszanak lányokkal. sokszor az adott kultúrában a másik nemre jellemző foglalatosságot űznek. Ritkán: hajlamosít az anya különös fizikai. női ruhába öltöznek (ez nem okoz szexuális izgalmat). hogy nemi szerveik visszataszítóak és el fognak tűnni. nem játszik női szerepet. Társul: gyakran személyiségzavar.hogy biológiailag képtelen lesz teherbe esni . és a vágy a másik nem tagjának lenni (vagy az az állítás. a speciális segítséget kérők között a férfiak 2-8-szor gyakoribbak. nem változnak meg. ezek kezelése nélkül tartósak. lányoknál az anya távolléte. egyébként a transzszexuálisok anatómiai neme teljesen egyértelműen megállapítható. gesztusaik. Kritériumok: a) Saját anatómiai nemét kényelmetlennek. vagy lesz pénisze. Fiúknál az átöltözés 4 éves kor körül kezdődik. igen változó. transzvesztitizmustól (csak ruha). örömmel játszanak el női szerepeket. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. hormonális vagy sebészeti kezelés után az ilyen férfi megkülönbözhetetlen az egészséges nőktől. a másik nem tagjaként való életre. modoruk is az adott kultúra női stílusára jellemző. gyakran kérnek sebészeti. viszonylag tőlük. . hogy férfivá fog lenőni (nem csupán szerepében) . átöltözés. c) Legalább 2 éve folyamatos (nem csupán stresszre adott epizódokból áll). ritkábban azt hangoztatja. e) Nem szkizofrénia vagy más mentális zavar következménye. b) Szeretnek nemi szerveitől megszabadulni és a másik nem tagjaként élni. Az anatómiai nemi jellegeket szégyelli. társas kapcsolatok. emiatt fiú kortársaik gúnyolják.Lényege az anatómia szexuális jellege miatt diszkomfort-. kiközösítés az első iskolaévekben. Lányoknál a kezdet hasonló. néha transzszexualizmussá fejlődik. Sch.hogy van. Hajlamosít a zavart szülő-gyermek kapcsolat. A következményes szociális problémák gyakran súlyosak. hogy igazából soha nem lehet terhes. d) Nincs fizikális vagy genetikus nemi abnormitás. vagy mert gúnyolják. Mint egy egyharmaduk később homoszexuális irányba fejlődik. A károsodás a megzavart kortársi és egyéb szociális kapcsolatokból adódik. férfiak néha megcsonkítják nemi szervüket. Elkülöníteni szkizofréniától (más tünetek). a gyermekkori nemi identitás zavara. kisebb részükben megmarad. ha nem is volnának. és egyszerűen eltérő viselkedéstől kell. Az előfordulás ritka. Csak kétévi folyamatos fennállás esetén diagnosztikájuk. Sebészeti beavatkozás hosszú távú hatásai még nem ítélhetők meg. érzések teljes vagy majdnem teljes hiánya). organikus zavaroktól (vizsgálat!). babákkal. hogy nem lesz melle. hanem mélyre hatóbb zavar a nemi hovatartozás érzésében. ezek egy része homoszexuálissá. feminin homoszexualitástól (nem vágynak más nemre) kell. Az öltözködés. szorongás.hogy nem fejlődik a melle . emiatt gyakran öltöznek a másik nemnek megfelelően. hogy ő a másik nemhez tartozik). Néha az ilyen gyermek nem hajlandó iskolába menni. viselkedés és a kommunikációs stílus is rendszerint a másik nemre jellemző. Ritkán azt állítják. ill. szereti a sportot és a harcias játékokat. depresszió. a heteroszexuális forma még később. fóbia. de nagy részük később enyhül. nem érdeklik a babák. vagy lesz pénisze. gyakrabban azonban semmi. homoszexuális (melyet nem tartanak ennek. Kerülik a durva játékot és sportot. a szociális zavarok. ha nem más zavar.emocionális közelsége és az apa távolléte az élet kezdetén.

Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. Atípusos szexuális identitás zavar Reziduális kategória a fentiekbe nem sorolható nemi identitászavarokra. amely eltérő. erotikusan nem vesz részt. sőt bizonyos fokig inkább felesleges. gyakrabban a partner nem viszonozza. főleg ha felfedezik. vagy része lehet a humánpartnerrel folytatott cselekménynek. Néha a parafília az egész élet felett dominálhat (női ruhák gyűjtése. nem nélkülözhetetlen) kell. (2) valódi vagy szimulált szenvedéssel. pedofilia letartóztatás. egyet nem értő partnerrel való aktusra. hogy a szexuális izgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek vagy cselekmények kellenek. szimulált megkötözés). Kritériumok: a) Élettelen tárgy (fétis) használata ismétlődően. Súlyos esetekben káros. vagy (3) kényszerített. . depresszió amiatt.női foglalatosságok kedvelése. női küllemre törekvés. ha nem lennének férfi nemi szervei. Károsodnak a szexuális és szociális viszonyok (legtöbbjük házas ember!). kielégülés nem jön létre.hogy jobb lenne. Ezek következetesen. és kiterjedhetnek (1) a szexuális vágy nonhumán tárgyaira.). Társul: a mások megítélése miatti problémák sora. voyeur-alkalmak keresése. pl. vagy más mentális zavar (sch. hiányában erekcióképtelenség léphet fel. 67 . kényszerítő vágy lányokkal együtt lányjátékokat játszani c) Kezdet a pubertás előtt. ha ezek nélkülözhetetlenek mindenféle szexuális aktushoz. Ha a partner a szokatlan tevékenységben nem hajlandó együttműködni. 8 fő csoport és 1 reziduális kategória van. női alsóruházat vagy fizikai erőszak sok férfit szexuális izgalomba hoz. Mivel némelyikükben a partner iránti kényszer nyilvánul meg. szociális és jogi jelentőségük van. akárcsak személyiségzavarok. hibás („para”). és az sem. Valamennyi meglehetősen ritka. legtöbbjük csakis férfiakban ismeretes. és a nem erotikus feszültség nem enyhülhet. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. szégyen. Elkülöníteni a transzvesztitizmustól (női ruhába öltözés). ha a tárgy eredetileg is szexuális stimulálásra készült (vibrátor). általában nem tartják magukat betegnek. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. hogy olyan vonzódásról („philia”) van szó.c) Kezdet a pubertás előtt. B) Fiúknál a) Erős és tartós vágy lánynak lenni vagy annak állítása. kivéve a szadizmus és a mazochizmus néhány ritka esetét nőben. haj. néha bűntudat. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak. veszélyes is lehet másra (szadizmus) vagy önmagára (mazochizmus). amelyben felöltözik (transzvesztitizmus) és nem is eredetileg szexuális stimulálásra készült (vibrátor). A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra (maszturbálással). hogy ő leány b) Legalább az egyik: . exhibicionizmus. Máshol „szexuális perverziók”-nak. melyekben felöltözik (transzvesztitizmus). szexuális gátlás lép fel. női ruhába öltözés. a szexuális izgalom preferált vagy kizárólagos felkeltési módjaként. A besorolás nagyjából a hagyományokat követi. (nem csupán szerepében) .a férfi anatómia leutasítása. ezért koitális és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. Fetisizmus Lényege élettelen tárgy (fétis) használata. ezért más zavarok is gyakoriak. személyiségzavar) mellett is. Csak akkor beszélünk parafíliáról. Szövődmény: zoofília fizikális sérüléshez. és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. bebörtönzést vonhat maga után (az összes szexuális bűncselekmények jelentős része gyermekek sérelmére történik). Kezdet adoleszcens korban. ritkábban köröm. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. A parafíliás helyzet lehet játékos és ártalmatlan (pl. gyakran kisegítő kellékek és szereposztás is megtalálhatók. A fétis leginkább ruhadarab (női alsónemű). b) A tárgy nem női ruha. A voyeurizmus. „aberrációk”-nak nevezik. kölcsönös egyetértéssel. Ezek nélkül valódi szexuális élmény. mazochizmus ugyancsak súlyos bántalmakhoz vezethet. Parafíliák Lényegük. gyakran valamely gyermekkorban szeretett személyhez kötődik. és a nem patologikus szexuális manőverektől (nem állandó. krónikus szokott lenni. Nem fetisizmus. A parafíliás fantázia vagy kellék sokszor egyébként is szexuálisan stimuláló inger. előfordulhatnak többszörösen. a parafília név azt fejezi ki.hogy nemi szervei undorítóak és el fognak tűnni . gyakoriságuk változó. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalom felkeltésének. ilyenkor ehhez feltétlenül szükséges. A parafíliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. stb.

de adoleszcensek esetében ez a korhatár nem döntő. hogy a fiúgyermeket büntetésből lánynak öltöztetik(!) kisgyermekkorban. Kritériumok: a) Rekurrens és állandó nőnek öltözés. b) Felnőtt esetében a gyermek legalább 10 évvel fiatalabb. ha egyéb szexuális lehetőség is adva van. szexuális izgalom elérésére. mint az ismétlődő preferált vagy kizárólagos mód. ezek a még fiatalabb gyermekekhez vonzódnak. azaz a zavar transzszexualizmussá változik át. A kedvenc ruhadarab önmagában erotikus lehet. további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. Hajlamosít az a szokás. teljesen nőnek is öltözhet. eleinte csak titokban és részlegesen. Elkülöníteni retardációtól. alkalmi esetektől (hiányzó normális szexuális lehetőség. Jogi eljárás után a homoszexuálisok recidiválja 13-28%. stresszhatás. E személyek fizikailag nem veszélyesek az áldozatra. késő adoleszcensnél a korkülönbség és a gyermek érettsége alapján pontos évmeghatározás nélkül a klinikai ítélet döntő. vagy „kísérletezéstől” (nem ez az állandó preferált szexuális gyakorlat). nyalogatás. stressz hatására erősödik. nőimitátor (itt sem) tendenciáktól kell. a viselkedéstől is függ. a ruhák okozta szexuális izgalom később alábbhagy. heteroszexuális férfi részéről. Önkényesen a gyermek korát a pedofil személynél legalább 10 évvel kevesebben állapítjuk meg. a homoszexuális forma krónikus lefolyású. szkizofréniától. Exhibicionizmus Lényeges a nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. ha transzszexualizmus is fenn áll. Ennek megakadályozása súlyos frusztrációélményt okoz. Akkor is a preferált cél. Elkülönítendő a humán partner hiányában kialakuló cselekményektől. Leginkább a gyermek közeli környezetéből származnak. Ha nincs átöltözve. organikus személyiségtorzulás eseteitől (alkalmi. a nőies küllem mértéke az ügyességen kívül a habitustól. ha ebben megakadályozzák. c) Intenzív frusztrációélmény. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. izolált eset) kell. A homoszexuális orientációjú férfiak 10-12 éves fiúkkal keresnek kapcsolatot. vagy betanítják a humán partner szexuális izgatására dörgölőzés. és maga az aktus inkább csak nézegetésből. legalábbis eleinte. Általában egynél több ruhadarabot vesz fel. Általában idővel egyre gyakoribbá. eleinte maszturbációra. Alkalmi aktusokban transzvesztita szubkultúrákban való intenzív részvételig széles súlyossági skála található. ritkák a homoszexuális próbálkozások. b) Ennek célja: szexuális izgalom elérése. Néha. Pedofília Lényege a prepuberális gyermekekkel való szexuális aktus vagy fantázia. később az állat egyre inkább kizárólagos céllá válik. Leginkább a középső felnőttkorban kezdődik. Kritériumok: a) A prepuberális gyermekekkel való szexuális aktus vagy fantázia a szexuális izgalom elérésének ismételten preferált vagy kizárólagos módja. A preferált állat rendszerint olyan fajta. szexuális izgalom elérése céljából. homoszexuális (játékból.Transzvesztitizmus Lényege rekurrens és állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részéről női ruhába öltözni. Kritériumok: Az állatokkal való szexuális aktus vagy ennek elképzelése a szexuális izgalom elérésének ismétlődő preferált vagy kizárólagos formája. a heteroszexuálisoké ennek fele. Zoofilia Lényege állatok felhasználása. mint az szexuális izgalom elérésének preferált vagy kizárólagos módozata. d) Transzszexualizmus kritériumai nem teljesülnek. háziállatok. Az állat lehet közösülés tárgya. amellyel kora gyermekkorban kapcsolat alakult ki. alkoholos intoxikációtól. pl. felnőttkorra teljessé válik. exhibicionizmustól (nincs aktus). Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyermekek iránt. A heteroszexuálisok rendszerint házasok. 68 . megérintésből áll. A lefolyás krónikus. Előfordulnak nem differenciált szexuális érdeklődésű pedofiliás személyek.vagy kora serdülőkorban kezdődik. útján. Elkülönítés: transzszexuális (vágy a másik nemhez tartozni). később koitusz kapcsán is használhatja. állandóvá válik. mindazonáltal a nőkkel való szexuális kapcsolatok is gyérek. Eleinte még normális szexuális aktivitás (humán partnerrel) is van. stb. más tünetek is). és itt gyakoribb az alkalmi ismeretség. nem diagnosztikáljuk. amely legalábbis eleinte szexuális izgalom elérésére történik. de az átöltözés szorongás oldó hatása marad. Az alapvető orientált heteroszexuális. önmagában nem izgató). néhányuk permanensen nőként igyekszik élni. e heteroszexuális irányultságú férfiak 8-10 éves lányokhoz vonzódnak. Gyermek.

sérülések ismétlődnek. b) Ez a szexuális izgalom elérésének ismételten preferált. megkötöztetés. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett. Szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. Kritérium: A nemi szervek ismétlődő expozíciója gyanútlan idegenek előtt. Néha az expozíció közben maszturbáció történik.Bár a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. b) Szándékos részvétel életveszélyes. az önmagának okozott ártalmak. kell. Voyeurizmus Lényege meztelen. megalázottságának elgondolása. vetkőző.. vagy kizárólagos módja a megalázás kombinálása szimulált. a 40-es évektől a meglevő zavar is enyhül. egyéb szexuális szándék nincs. Lefolyása krónikus. (Egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elegendő!) A mazochisztikus fantáziák már gyermekkorban előfordulhatnak. Fizikailag károsító. szexuális izgalom elérése céljából. szexuális izgalom előidézése céljából. Kritériumok: (a/ vagy b/ teljesülése szükséges!) a) Megaláztatás. c) Az egyetértő partneren súlyos. vagy szexuális cselekvést folytató gyanútlan idegenek ismétlődő meglesése („peeping”). Elkülöníteni a normális szexuális aktivitásban szerepet játszó mazochisztikus fantáziáktól. stb. megveretés. Mazochizmus Lényege szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. kiszolgáltatottságának. Leginkább a 20 éves kor körül kezdődik. szexuális izgalom előidézése céljából. hogy milyen zavarban lennének. 69 . tényleges akciók a kora felnőttkorban kezdődnek. egyéb módon való szenvedés. a kilesett személlyel. vagy pszichikai szenvedés okozása szexuális izgalom előidézésére. kárt okozott tevékenységben szexuális izgalom előidézése céljából. alkalmi „kísérletektől” kell (nem ismétlődő. mint a szexuális izgalom előidézésének ismétlődően preferált vagy kizárólagos módja. Három formája lehetséges: a) Egyet nem értő partneren ismételt szándékos fizikai. A lényeg csakis a meglesés. néha korábban. vetkőzés. Elkülönítendő a normál szexuális aktivitás részét képező látvány élvezetétől (meztelenség. erőszakos formája rendszerint rendőri beavatkozásig újra ismétlődik. ha tudnák. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja. hogy meglesték őket. orgazmus léphet fel. Kritériumok: a) Meztelen. ahol ez csak előjáték és a partner tudatos résztvevő). főleg stressz hatására. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel. fizikai sérülést. az áldozatok nők. vagy fiatal lányok. de a partnerrel való mazochisztikus aktus csak kora felnőttkorban szoktak kezdődni. Sokszor ezek a bántalmazások nem fokozódnak. Szadizmus Lényege pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása másik személynek. Elkülöníteni a szexuális izgalom nélküli hasonló expozícióktól kell (más mentális zavar tünete). Súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. vagy csökkent gátlások miatt. megveretés. főleg stressz kapcsán – egyre súlyosabbak. vagy enyhén ténylegesen előidézett fizikai fájdalommal. akár halált is okozhatnak végül. nem kizárólagos) és a mazochisztikus személyiségzavartól (nem okoz szexuális izgalmat) kell. Sok esetben az aktivitás nem igényli az előidézett sérelmek és fájdalom fokozását. maradandó. néha pedofiliával társulhat. Közben rendszerint maszturbáció kapcsán. vagy potenciálisan végzetes testi sértés előidézése szexuális izgalom kiváltása céljából. vetkőző. Súlyos formája krónikus. Két formája van: A megaláztatás. vagy más módon való szenvedés. máskor. mint a szexuális izgalom elérésének ismétlődő preferált vagy kizárólagos módja. valamint a pornográfia élvezetétől (a szereplők tudatosan exponálják magukat). vagy kizárólagos módja. Rendszerint kora felnőttkorban alakul ki és krónikus. Gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlanságának. megkötöztetés. b) Egyetértő partnerrel a szexuális izgalom előidézésének ismételten preferált. máskor azonban – fokozódó igény. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. az idegennek való további szexuális szándék nélkül. vagy szexuális tevékenységet folytató gyanútlan személyek ismétlődő meglesése további velük való szexuális szándék nélkül.

Atipusos parafília Reziduális kategória a fentiekben nem sorolható parafíliákra. többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük. 4. Az appetenciagátlás más zavar következményeként is kialakulhat. Ilyen pl.ennek igénye nő. ha maga a szexuális szadizmus nem is gyakoribb. Kezdet leginkább kora felnőttkorban. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezet. szégyen. Nem alkalmazható. vagy pszichológiai szenvedés kiváltása szexuális izgalom előidézése céljából egyetértő partnerrel a szexuális izgalom elérésének ismételt preferált. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye (fizikális betegség. vagy potenciálisan végzetes testi sértés okozása szexuális izgalom elérése céljából. bizonyos partnerrel). a vagina külső harmadának szűkülete. izomrelaxáció. férfiakban kompulzív vonások. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. a labia minora megduzzadása. szorongás. Majdnem mindig kialakul a kudarc élmény és a „spectatormagatartás” (önmegfigyelés). Általában 70 . megerőszakolhatják. teljes vagy részleges. Lefolyás változó. ritka. eufória. Kritériumok: Legalább 1: egyet nem értő partneren ismételt szándékos fizikai.) vagy ha más mentális zavar része. megkínozhatják. Sokszor nincs más kóros jelenség. néha maszturbáció kapcsán is indokolt lehet figyelembe vételük. meg is ölhetik. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenységgel. frottrizmus stb. 3. Gyakori a generalizált izomkontrakció a törzs. relaxáció=teljes elernyedés. néha viszont depresszió. frusztráció. kiterjedt. Bár általában partnerkapcsolatban jelentkezhetnek. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. a pubococcygealis izmok megfeszülése=”orgasmicus plateau”). Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett (normál funkció után kialakuló). Cowpermirigy szekréció: nőkben kismedencei vérbőség. urofília. Hajlamosítanak bizonyos személyiségzavarok (legalábbis korreláció kimutatható) nőkben hisztrionikus. Pszichoszexuális diszfunkciók Lényege a szexuális magatartási ciklus appetitív és/vagy fiziológiás változóinak gátlása. Csak a legritkább esetben okoznak az életvezetésben zavart. Az ilyen személyek családjában a brutalitás mindig kimutatható. Szövődmény is ezek romlása. hanem (esetleg) fordítva. megszakadása lehet. korlátozódhat egyetlen rövid epizódra vagy jelentkezhetnek rekurrens epizódokban. a „normális” rosszul definiált kategóriájával való képzeletbeli összehasonlításból. de a klinikai kép domináns eleme. maradandó. ami a szexuális aktvitás kerüléséhez. sokszor a szenvedés látványa inkább csökkenti eredeti szexuális motivációjukat. gyógyszer stb. orgazmus=a szexuális kéjérzet csúcsa. vagy megfordítva. appetitív=vágy és fantáziák szexuális aktivitásra 2. vagy enyhe valódi testi szenvedés kombinálása egyetértő partneren súlyos. Maga a szexuális magatartás ciklus a következő fázisokból áll: 1. nőknél: a vagina külső harmadának nem mindig nyilvánvalóan érezhető kontrakciói. Erre utal a „rekurrens és perzisztens” tömör kifejezés. viszont a szexuális partnerkapcsolat károsodhat. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. ilyenkor az áldozatot súlyosan megsebesíthetik. Férfiaknál: ejakuláció.és medenceizmokban. Többnyire mind a szubjektív örömélmény. Gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. Szorongás elősegíti az „ejaculatio és praecox” létrejöttét. a koprofília. de a relaxációban ritka. vagy kizárólagos módja a megaláztatás és a szimulált. excitatív=szexuális izgalom szubjektív élménye és társuló fiziológiai jelenségek (erekció. lehet generalizált és szituatív (csak bizonyos helyzetekben. a belső kétharmad megnyúlása. vaginális lubrikáció. szubjektív panaszok és más területekre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. a tenzió oldódásával és a perinealis illetve medenceizmok ritmikus kontrakciójával. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis megállapításához. hogy ez utóbbi nélkül csak szubjektív panaszok legyenek. nekrofília. tartósság. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. önvád. ezzel szemben nőkben azonnali készség lehetséges az újabb stimuláció fogadására. a gátlások csökkennek. Férfiakban erektilis reflakter periódus. szomatikus panaszok jelentkeznek. Társul: Rendszerint homályos elégtelenség érzés. a prosztata (vesiculae seminales) kontrakciója. hogy ezek teljesen hiányozzanak objektív zavar mellől. mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved.

ha krónikus. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide. melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. Szuicid veszélye lehet. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni.a szexualitás iránti negatív attitűd (korábbi élmények belső konfliktusok. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. merev szubkulturális értékrendszer stb. Klinikai vélemény a kor. a kapcsolat jellegét. Elkülönítés fizikális betegségektől (pl. az elkülönítés időnként nehéz. eközben tartós homoszexuális orientáció. bűntudat. mind férfiaknál. azaz az orgazmus késése. nem. egyébként normális fiziológiai működés mellett. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. vaginizmus. szubjektív szenvedés forrásának él meg. ezek gyakran olyan erősek. ---. valamint az elégtelen szexuális stimuláció miatti kudarcoktól kell. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható zavar. Kezdet késő adoleszcens. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. amely kellő excitációt hozhat létre. Frigiditás / 1. bizonyos esetekben ez normál variáns. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. testi egészség. néha képesek klitorális orgazmusra. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak. --. Excitáció gátlás / impotencia. szégyen. Appetencia gátlás : 1. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. vagy fenntartása.nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. Don 71 . mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt. vagy más mentális zavar. ilyen kapcsolatok kialakítása. főleg az enyhébb formák. gyakran együtt jár más zavarokkal. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. figyelembe kell venni a gyakoriságot. néha erre nem is került sor. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. és depresszió. Az appetenciagátlás és az anorgazmus nőkben gyakoribb. a vaginizmus természetesen csak nőknél. vagy részleges képtelensége az aktus végéig. a kort. Előfordulások pontosan nem ismert. Társul: magányosság. az erotikus érzések hiánya. az ejakuláció praecox csak férfiaknál fordulhat elő. 2. de lehet kóros gátlás is. de gyakoriak. diabétesz. időben nem változik – vizsgálat!) más mentális zavartól (depresszió). pl. Személyiségzavarral együttjárhat. Gyakran társul excitáció gátlással. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. mind nőknél. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. de képtelenek erre az aktus kapcsán. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda . ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. Csak azokra vonatkozik.) elősegíti ezek létrejöttét. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. elégtelen lubrikáció. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. gyakran társul excitációs gátlással is. Nem kizárólag fizikai zavar. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. A kontroll kérdése fontos. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya.

A szülők gyakori lelki problémái éppen az autista gyermekkel való nehéz kapcsolat következményei. a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban pl: ragaszkodás az állandósághoz. szándékainak. Enyhe esetben is súlyosan terheli az egyén életét. gesztus. szokatlan hanghordozása. tévesnek bizonyult.a mozgás területén: pl. az agyat ért károsító hatások. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk. Az a régi nézet. egyoldalú interakció. A szakirodalmi források a szűken értelmezett autizmus gyakoriságát 0. vágyainak. folyamatos kompenzációt igényel. a tágabban értelmezett autizmus gyakoriságát ma 0. 25-30 jelentős fejlődést mutat. a beszéd szintjéhez képest gyenge beszédhasználat. SÚLYOS ZAVAR VAGY SPECIÁLIS NEHÉZSÉG. ártalmak okozzák. mely a szociális viselkedés. vagy egyéb fogyatékossággal. 72 . lábujjhegyen járás. átható). szokatlan. csökkent fájdalomérzés. ellenőrzést igényel. az autizmussal élő felnőttnek egész életen át támogató-védő családi és munkahelyi. alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat.a társas kapcsolatokban: pl. de támaszt. .az érzékelés-észlelés területén. 5 válik önálló felnőtté. Minden 100 típusosan autista gyermekből kb. tanításra. érzelmeinek felismerése és viselkedésének értelmezése. képzésre. nevelésre. ill. Fiúkban 4-5-ször gyakoribb. sztereotip. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi.15%-ra. vagy megfelelő színvonalú. aktivitás és játék területén: pl. A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 év között mutatják. Az autisztikus gyermekeknek korai. hobbik. A diagnosztizált személyek száma ismereteink. egész életen át tartó zavara. de az alapprobléma nem változik.Juanizmus. a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékosságában jelentkezik. repetitív tevékenységek. a kommunikáció. furcsa tartalma. nimfománia Stb. hogy az autizmust az anya-gyermek kapcsolat zavara okozza. pl. repkedő kézmozgás.25 %-ra becsülik. Az autisztikus emberek számára alapvető nehézséget jelent a saját és mások gondolatainak. vagy a nyelv szó szerinti értelmezése. kommunikáció. mimika): pl. .a gondolkodásban.az érdeklődés. a megszokotthoz.05-0. . . A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI Autizmus Az autizmus az agyi működés súlyos. Valószínűleg örökletes. diagnosztikus módszereink javulásával növekszik. Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak. társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés. FURCSASÁG JELLEMZŐ: .a kommunikációban (beszéd. . a beszéd hiánya. mint lányokban. Külföldi adatok alapján számolva 16-22 ezer autisztikus személy él Magyarországon. pervaziv (alapvető fejlődési területeket érintő. így reakcióikat sem képesek a másik ember igényeihez igazítani. egyénre szabott intézményes környezetre van szüksége. speciális fejlesztésre.

Enkoprézis A széklet rendszeres ürítése a ruhába vagy más nem arra szánt helyen négy év feletti személynél. égető ízű. színtelen. A panaszok általában 3-6. Nagy mennyiségű széklet jelenléte a kivizsgáláskor (rektális. 4. mégsem jut előbbre". de nem képes folyamatosan odafigyelni. nem tanul az állandóan hangoztatott hibákból. Esetenként nagy mennyiségű széklet ürítése. akkor bizonyos. A problémák özöne: A tünetek változatosak. bár ebbe a családba kémiailag számos. Fájdalmas székletürítések. 8. gyúlékony folyadék. Puha széklet az alsóneműn. Nem tud elhatározni és végrehajtani.5 ször gyakoribb. „Alkohol” alatt rendszerint csak az etil-alkoholt (etanolt) értjük. néha feltűnik. jellegzetes illatú. Képtelen sorrendiséget felállítani. hogy az enurézist lelki zavar okozza. Néha köldök tájéki fájdalom. vagy különleges dolgokra tud emlékezni. Rossz szag van a gyermek körül. 6. hogy kibújjon a feladat alól". A gyermek észlelése ugrándozó. hogy mi a fontosabb. abdominális). 7. de gyakoribb. életév között jelentkeznek. vagyis úgy tűnik. milyen ügyes valamiben. mégis jól körülírhatók. mint a lányoknál. Gyakran halljuk a szülőktől: "mindent megígér. Tünetek: 1. életév végére. más anyag is tartozik. 73 . A vizelés általában a 2. mégis leggyakrabban e problémák elmélyülésekor. Nem tudja viselkedésének következményeit a jövőre előrevetíteni. vagy belekap. idejét nem tudja beosztani. PSZICHOAKTÍV SZEREKKEL KAPCSOLATOS ZAVAROK AZ ALKOHOLRÓL BŐVEBBEN KÉMIA Az etil-alkohol (C2H5OH) szerves.Gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás A figyelemzavaros. Enurézis nokturna Akarattól független alvás közbeni vizelés. 2. a 3. az iskoláskorban kerülnek szakemberhez az ilyen gyermekek. Az összetett kezelésben a vezető szerepet a pszichoterápia kapja. túlmozgásos gyerek már korán problémát jelent a szülőnek és a közösségnek. a feladatokat nem érti meg. illékony. 3. életév első felére szabályozottá válik. Mindezek mellett a gyermek számos dologban a korának megfelelő érettséget mutat. Ha orvosi vizsgálat kizárja a szervi okokat (cukorbetegség). Szorulás. Csak az "itt és most"-ban létezik a világ számára. Így a szülő értetlenül áll a gyerek viselt dolgaival szemben. "mindig halogatja a leckét azért. de semmit nem tart be". 70% ban 5 év előtt kezdődik és a fiúknál 1. "órákig ül a könyv mellett. néhány gyermeknél visszatérő húgyúti gyulladások vannak. hogy ép idegrendszer mellett késik a vizeletürítés akaratlagosságának kialakulása. A zavar hátterében állhat a központi idegrendszer elváltozása. Ugyanígy a múltat sem tudja a jelenhez megfelelően kapcsolni. 5.

Önmagában használható külsőleg a bőr tisztítására. ALKOHOL ÚTJA A SZERVEZETBEN. pl. A testbe kerülő alkoholnak kb. 10 gramm etanolt képes lebontani. úgy lassul az erjedés is. A népi gyógyászat úgy tartja számon. amíg a máj képes lesz lebontani. akkor rosszul lesz. és terhes nőknél a méhlepényen át. a fehérjékkel együtt – mint például a tej és a sajt – képesek megvédeni az alkoholfogyasztót attól. Alacsonyabb dózisban enyhe fájdalomcsillapítóként használható. A megivott alkohol mennyisége és az adagok gyakorisága határozza meg a mérgezés mértékét. nem emésztjük meg a gyomorban és a vékonybélben. inzulin. A zsíros ételek. mint minden bajra egyformán alkalmazható orvosságot. hogy gyorsan berúgjon. A maradék 5 % változatlan formában ürül ki – más bomlástermékkel együtt – a vizeletben és a kilélegzett levegőben. az legfeljebb a beteg megnyugtatásában és hangulatának javításában merül ki. Az ennél töményebb italok készítéséhez desztillálni kell az elegyet. először Louis Pasteur dokumentálta a XIX.ELŐÁLLÍTÁS Az alkohol erjesztéssel történő előállítását tudományos alapossággal. A fennmaradó mennyiség addig kering a vérben. egysejtű élesztőgomba állítja elő. hogy az alkoholt egy mikroszkopikus méretű. hogy ha van is jótékony hatása. mint nyugtatóvagy altatószert. éhségérzetet keltve ezzel. mint egy kupica pálinka. Az alkohol hatással lehet a torkot és a gyomrot bélelő szövetekre. a magzatba is. így állítanak elő különféle tinktúrákat. mint gyors ivás esetén. Ahogy az erjesztett anyagban (szőlő. és acetaldehid-mérgezés lép fel (a szert alkoholelvonásnál is használják: ha a beteg ráiszik. mivel roncsolja a bőr alatti szöveteket. Egy alkoholhoz hozzá nem szokott. 74 . az lassítja az alkohol felszívódásának sebességét (a vérbe jutó alkohol mennyisége nem változik meg. átlagos felnőtt szervezete óránként kb. csak a felszívódás megy végbe lassabban). A felszívódást követően a drog viszonylag egyenletesen eloszlik a testfolyadékokban (a test vízterében). italként. könnyedén bejut az agyba. Ez azt jelenti. pedig 40 %-os alkoholtartalommal rendelkeznek. a pálinka és a röviditalok. A házilagosan előállított pálinkák ennél gyakran jóval erősebbek. az ételekkel ellentétben. Baktériumölő szerként külsőleg kb. ájulás kezelésére. akkor az erjedés leáll. csúcshatású vízhajtók. Még kis mennyiségben is gyomorsav kiválasztására ingerli a gyomrot. ezért a sovány (kisebb súlyú) emberek általában jobban megérzik az ital hatását. vagy az erjesztett anyag alkoholszintje elérte a 14 %ot. Iváskor a gyomorban levő étel mennyisége befolyásolja az alkohol hatását. A lassú és kis adagokban történő ivás időt enged a májnak. GYÓGYÁSZATI ALKALMAZÁS Az alkoholt gyakran használják tartósító. KIVÁLASZTÁS Az alkoholt általában szájon át fogyasztják (megisszák). amely bizonyos cukrokat szén-dioxiddá és etilalkohollá bont le.6 gramm alkohol) lebontásához kb. Az eredmény: kisebb mértékű mérgezés. disulfiram). 70 %-os koncentrációban a leghatékonyabb. két deciliter bor vagy egy korsó sör ugyanannyi alkoholt tartalmaz. Útja a szervezetben sematikusan így néz ki: száj – garat – nyelőcső – gyomor – vékonybél – véráram . malátázott gabonaőrlemény) csökken a cukor mennyisége. Mivel a vér alkoholszintje nemcsak a felszívódott mennyiségtől. mások gátolják a lebomlását (pl. 3 óra szükséges. Ma is használják meghűlések kúrálására annak ellenére. A máj egyszerre csak kevés alkoholt képes lebontani. a természetes borok 9-14 %-os. hanem a fogyasztó vízterének nagyságától is függ (nagyobb víztérben jobban eloszlik az alkohol). az izzadás csökkentésére (sok dezodorálószer is tartalmazza). Ezen kívül belélegezve fekvőbetegség. Furosemid). Ha a cukor elfogyott. egy része változatlan formában átmegy a gyomor sejtjein keresztül és bekerül a véráramba. A maradék a vékonybélbe kerül. de nyílt sebek ellátására nem alkalmas. agy. Egyes szerek meggyorsítják az etanol kiürülését (szőlőcukor.vagy oldószerként: más drogokat oldanak fel benne. A disulfiram hatására a bomlási folyamat megáll az acetaldehidnél. Század közepén (maga az eljárás már jóval előtte ismeretes volt). hogy egy deci 40 %-os pálinka (31.máj. Ha az alkoholfogyasztás előtt (vagy alatt) sokat eszünk. Az alkoholt. mielőtt elhagyhatná a testet. Kutatásai során kiderítette. 95 %-a a májban zajló oxidáció során bomlik le. pedig kis adagban az étvágy és az emésztés fokozására szolgál. Az alkoholt ezután le kell bontani a májnak szén-dioxidra és vízre. A sörök átlagosan 5 %-os. hogy sokkal hatékonyabban oxidálja az alkoholt. Mikor az alkohol eléri a gyomrot. fertőtlenítésére és kiszárítására. Az alkoholt egyes orvosok ma is használják. Bár a különböző italok eltérő erősségűek. és onnan a véráramba. láz esetén a test lehűtésére. azaz forralással ki kell vonni belőle az alkoholt. Ennek következtében erjesztéssel nem lehet 14 %-osnál magasabb alkoholtartalmú italt előállítani.

0. a negyedik a féktelenséget. permetezett növények közé kell mennie vagy maga permetez). általános érzéketlenséget és eszméletvesztést. a gyomorsav mennyiségét és vizelési kényszert okozhat. elégtelen mozgáskoordinációt eredményez. gyengül a látás. a második a jókedvet és a szerelmet. az idegműködés lelassulását idézi elő. a szaglást. Zineb). A gyomor falának állandó irritációja (ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt) krónikus gyulladást okozhat a gyomorban. Még nagyobb mennyiségek elfogyasztása légzési nehézségeket. Minél magasabb egy ital alkoholfoka. torzult látást. Dithane. de épp a gátoló mechanizmusok esetleges akadályozása miatt jelentős mértékű izgatottság is előfordulhat. Az alkohol hallucinációt és rohamokat idézhet elő. A véralkoholszinttel szokták meghatározni a mérgezés mértékét. elfolyó beszédet. Vagyis nincs megengedett véralkoholszint a gépjármű-közlekedésben.01 – 0. a ditiokarbamátoknak és rokonaiknak (Antracol. A levett vér alkoholszintje gázkromatográfiás mérésekkel igen pontosan megállapítható.legrosszabb esetben. a test minden részét eléri. AZ ALKOHOL HATÁSAI Az ókori Eubolosz szerint az első pohár bor az egészséget erősíti. de romlik szellemi és fizikai cselekvőképessége. ezzel növeli a reakcióidőt (több idő kell egy esemény lereagálására). Közepes mennyiségű alkohol (azaz néhány pohár ital) növelheti. rossz mozgáskoordináció és különféle fájdalmak.40 % kómát okoz. a harmadik az elalvást segíti elő. Fiziológiai hatások: Ahogy az alkohol a vérbe kerül. Befolyásolja az agy információtároló és – visszakereső képességét. a hallást. az ötödik a lármázást. Magas dózisokban – amikor az alkohol eléri az agyat – ittas állapotot (berúgás). és rontja a mozgáskoordinációs képességet.60 – 0. alatt és után egy ideig (kb. Az agyhullámok. pl. ezért nem ismeri fel a fenyegető veszélyt. a hetedik a verekedést. Mivel minden izmot az agy irányít. szédülést okozhat. 0. melynek leggyakoribb tünetei: rosszullét. az jól teszik. gyengeség. A romlás a koordináció elvesztésében és a reakcióidő megnövekedésében jelentkezik. ha a munka előtt.10 – 0.20 % kifejezett részegség: nehéz a beszéd és a járás. növeli az étvágyat. 0.03 – 0. szédülés. A vér alkoholszintje egyenesen arányos a kilélegzett levegő alkoholtartalmával: ezt mérik a rendőrök különféle szondák segítségével. Pszichikai hatások: Az alkohol legjelentősebb hatásait a központi idegrendszerben fejti ki. 0. az izommozgások még csekély mértékű alkohol fogyasztásánál is meggyengülhetnek. fokozódik a bátorsága. Könnyen ismerkedik. pedig meg is halhat!). de le is csökkentheti a szív ritmusát. A berúgást gyakran jelentős másnaposság követi. a tizedik az őrültséget vagy az eksztázist váltja ki az emberből. zavarodottságot. Az alábbi táblázat a különböző véralkoholszint-értékek hatásait mutatja be: 0.10 % könnyűségérzést.15 % zavart lesz a mozgás. A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon nem vezethet autót az. akinek bármilyen kis százalékban is van alkohol a vérében. Az „alkoholfok” az ital alkoholkoncentrációját jelzi. megronthatja a látást. örömöt. Ugyanez a hatása egyes gombaölő növényvédő szereknek. önfegyelme és lelkiismereti kontrollja elvész. Az alkoholos italok foka szintén befolyásolja a testre gyakorolt hatást. a nyolcadik a bizonyítás kényszerét. a nyálelválasztást. 75 . kitágítja a bőrben lévő vékony hajszálereket (ez melegségérzetet okoz). fél napig) tartózkodik az alkoholfogyasztástól. Az alkohol gátolja az idegrendszeri folyamatokat. A pontos hatásmechanizmusról csak keveset tudunk. nyilván annál nagyobb mérgező hatást fog kifejteni. ezekhez a tünetekhez gyakran rosszullét és hányinger társul. szélsőséges esetben légzésbénulásból vagy keringési zavarból eredően halált okoz. 0. ízlelést és a tapintást. csökkenti a testhőmérsékletet. Az ittas ember gátlásai oldódnak. Aki ilyen szerrel kerül kapcsolatba (pl.02 % nem okoz semmilyen hatást az emberre. a kilencedik a haragot. a hallás. boldogságot. Ezt az értéket ezrelékben adják meg.70 %-tól halált okozhat. A szervezetben lévő alkohol mennyiségét a véralkoholszint jellemzi. a hatodik az ingerkedést.

jó hangulatot. sőt hónapokig kizárólag alkohollal táplálkoznak. máskor (más körülmények között) növekvő aktivitáshoz és feldobódottsághoz vezethet. Nincs a drogfüggők között olyan. és jobban élvezhessen valamely társaságot. hiszen szervezetük hozzászokik a korábbi adaghoz. Ebben a fázisban a 76 . Az alkohol a májzsugor nevű betegség egyik fő oka. Tolerancia Rendszeres használat esetén az alkohol legtöbb hatásával szemben kiépül a tolerancia. barátságos viselkedést eredményez. hazamegy. J. mint egy-két pohár itallal. amelyek erősen csökkentik a szervezet védekezőképességét a betegségekkel és fertőzésekkel szemben. hogy lazíthasson. Ezt Te is megfigyelheted a kocsmákban. agresszív cselekedetek. A legtöbb alkalmi vagy mérsékelt fogyasztó nem szokta emelni az adagját. mint egy kezdő. komoly koordinációs zavarok és impotencia. Egyesek véleménye szerint az alkohol a világ legjobb szorongás-oldója: oldja a gátlásokat. helyettük csak zsír-. a kellemetlenségektől vagy az unalomtól. A hozzászokás mértéke és sebessége a fogyasztási szokásoktól függ: azok. Kialakulhat az emlékezetműködés tartós zavara. a vesék.” Hosszú távú hatások A legtöbb ember esetében a hosszú időn át folytatott. Az alkohol jelentős szerepet játszik az erőszakos bűncselekmények nagy részének (gyilkosságok. Ezek többségéhez az alkoholizmus fogalmát társítjuk. az ásványi anyagok és más fontos tápanyagok mennyisége. hogy a tolerancia idővel erősen lecsökken. agresszív viselkedés. jól érzi magát. Ezeknél a személyeknél már egy pohár ital is az önkontroll teljes elvesztéséhez vezethet. Gyakori az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok. a teljesítmény miatti aggódásból ered. hazamegy. Néhány alkoholistánál megfigyelhető. Főleg azt a fajta szorongást oldja. Az erős italozás azonban már különleges rendellenességekhez vezet. Egy-két pohár ital egyik alkalommal levertséget és letargiát okoz. kétszer-háromszor annyit is el tudnak fogyasztani. nem erőszak. erős italosok körében gyakoriak a veszekedések és más. amely a belső követelményekből. hogy az alkoholisták hetekig. Számos ember fordul rendszeresen az alkoholhoz. és a felesége veri meg őt. minél jobban „bírja az italt”. ahol mindenki beszél. hogy bizonyos szituációkban az alkohol segítsége nélkül nem teljesítenének olyan jól. Függőség Sokan kerülnek az alkohollal pszichikai (lelki) függőségbe. hogy tudjon aludni stb. de igazán senki nem figyel a másikra. annál nagyobbra tartják a többiek.Mint a legtöbb drognál. Richard igen találóan fejezi ezt ki: „Az alkoholista részeg lesz. vagy. A tolerancia mértékét gyakran a férfiassággal kapcsolják össze: minél később „dől ki” valaki. „átfordul”. mint például az ópiát típusú kábítószereknél (pl. de nem olyan gyorsan és nem is olyan mértékben. a tüdők. felléphetnek epilepsziás rohamok. kellemes közérzetet. Előfordul. és megveri a feleségét. hogy megszabaduljon a szorongástól. heroin). a lelkiismeret szavából. Az italtól várja. a vitaminok. hogy könnyítsen a terhein. Úgy érzik. akik rendszeresen alkoholizálnak. A rendszeresen alkoholizáló. gyakoriak náluk az alvási zavarok és a visszafordíthatatlan agykárosodás. hogy ezek a rendellenességek mind az alkohol közvetlen hatásának tudható be. így az alkoholnál is a konkrét hatás – különösen alacsony és közepes dózisok esetén – nagyrészt a fogyasztótól és a fogyasztás környezetétől függ. illetve kötőszövetek maradnak. Ezen kívül kifejezetten „beszédessé” teszi az embert. mérsékelt alkoholfogyasztás (ami a társasági ivókra jellemző) nem jár jelentős pszichikai vagy fiziológiai károsodással. személy és vagyon elleni bűncselekmények) elkövetésénél. erős italosok ezzel szemben folyamatosan emelik a dózist. Másrészről viszont az alkoholfogyasztókat gyakran jellemzi a kötözködő. Az adagokat folyamatosan növelve előbb-utóbb elérik a mérgezéssel fenyegető mennyiséget. így pedig a máj nem képes ellátni a funkcióit. aki a pszichikai és fiziológiai leépülés tekintetében elkeserítőbb képet mutatna az idült alkoholistánál. a keringési rendszer. hogy a vénák kitágulnak az emésztőrendszerben és a keringési rendszerben. és túlérzékenység alakul ki a drog egyes hatásaival szemben. A máj annyira meggyengülhet. A mai álláspont szerint azonban többségük másodlagos eredetű – gyakran a hiányos táplálkozás. ezért a szervezetükben veszélyesen alacsony szintre csökkenhet a fehérjék. A különböző drogok különböző hatásairól írt tanulmányban dr. D. Aki ópiumtartalmú kábítószert fogyaszt. Később a máj egészséges szövetei elhalnak. a nem elégséges tisztálkodás és általában az alkoholisták hanyag életvitelének a következménye. hogy erőt gyűjtsön valamilyen nehéz élethelyzetben való helytálláshoz. Ezeknél az embereknél megfigyelhetőek az emésztőrendszer. a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei. Régen azt gondolták.

Ebben az esetben ugyanis már kis adag gyógyszer is erősen fokozza az alkohol részegítő erejét. az orr és a felső ajak közti távolság széles. komoly nyugtalanságot. elbutulás. vádaskodik. és vékony a felső ajak). Legsúlyosabb a delírium tremens állapota. Mértéktelenül ivóknak. Érdekes módon. de az alkohol nélkül partnere. A hosszú távon rendszeresen italozó alkoholistáknál fizikai függőség is kialakulhat. idegességet. Különösen tragikus kimenetelű lehet ez a fajtatalálkozás. még nem alakulnak ki. Persze.függőség testi tünetei. hányás. A WHO álláspontja alapján ma betegségnek minősül. altatók. sír. vagy válságos helyzetben éppen ő maga veszi meg a drogot. mértéktelen. szemrehányásokat tesz. nyugtatók). Ezt a társas viszonyt megszakítani azért nehéz feladat. de akkor egy ideig nem tudja abbahagyni. akár egyedül is. az többnyire egy hét alatt felépül. Közben a kodependens ember is tönkremegy ebben a harcban. teljes emlékezetvesztés. hetekig is eltarthat. ha a gyógyszer – az alkoholhoz hasonlóan – maga is a központi idegrendszerre hat (pl. mert neki még éretlenek a májsejtjei. Mi az a kodependencia (társult függőség)? A szenvedélybeteggel együtt élő emberben (szülő. Hozzászokás esetében a kialakuló tünetek még a korábban vázolt állapotnál is riasztóbbak. időnként részegedik le valaki erősen. de ebben a fázisban már akkor is hallucinálhat valaki. ugyanakkor az alkohol is növeli a gyógyszer kábító hatását. házastárs. érzékcsalódások és hallucinációk követhetik. 10 %-ban halálos kimenetelű. Esetenként. már neki sincs saját élete. aki túl sokat foglalkozik a hozzátartozója drogról való leszokásával) alakulhat ki a kodependencia. Rendszeresen ivók azok. és kapcsolatai is általában sivárabbak. Ez az esetek kb. Csakhogy amíg az anya májában az alkohol felbomlik és semlegesítődik. hozzászokás-szerű fogyasztásából eredő testi és lelki károsodásokkal járó állapotot. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSRÓL …Hogyan isznak az emberek alkoholt? Az alkoholt fogyasztó embereket három csoportba sorolhatjuk. eldugja. A függőség végső stádiumában felléphet üldözési mánia. egyik megoldás sem vezet semmi jóra. Az alkohol magzatra gyakorolt hatásai Az anyag vérkeringéséből az alkohol könnyen jut át a magzatba. hanem alkohollal együtt veszik be. hogy e nélkül már nem képesek ellátni funkciójukat. remegést és izzadást görcsök. akkor elvonási tünetek jelentkeznek: a kezdeti rosszullétet. addig ez nem történik meg a magzatban. mert gyakran az alkoholista és társának kapcsolatát csak ezek a játszmák tartják életben. zavartságot. viszont aki túléli. egyfajta drogossá válik. társai között vagy épp a munkájában már bizonytalannak érzi magát az ember. Ők vannak a legtöbben. Ez napokig. veszekszik. A drogost szüntelenül figyeli. esetleg zugivókat nevezzük. csak az italnak él. MIT NEVEZÜNK ALKOHOLIZMUSNAK? Az alkohol rendszeres. Gyógyszerre ivás Ebben az esetben a gyógyszert nem önmagában.A központi idegrendszer fejlődésének ártalma (később az értelmi fejlődés visszamarad) o A testi fejlődés károsodása (a megszületett csecsemők kisebbek) o Az arc különlegessége (a megszületett csecsemőnek szűk és keskeny a szemrése. ha nem is ivott. Dipszomán ivás Így nevezik a szakemberek azt. A magzati károsodás tünetei: . hiányzik a függőleges bőrredő. Így az alkohol gátolja a magzati fejlődést. könyörög. pedig a valódi vagy a rejtett alkoholistákat. Ilyenkor a sejtekbe már olyan mértékben beépül az alkohol. mindennap vagy minden héten) fogyasztanak kis mennyiségű alkoholt. amely az alkoholfogyasztásról való leszokás képtelenségével társul. mikor visszatérően. kóros féltékenység. ami olyan tudatzavar. mert csak megerősíti a szenvedélyre jellemző viselkedést. fantáziálás (Korsakov-szindróma). s a testi-lelki leépülés vetekszik bármelyik kábítószer hasonló hatásával. melyet hallucinációk kísérnek és a keringés is összeomlik. vagy akár rendszeresen is. Ha pedig nem jutnak alkoholhoz. Ebben a helyzetben beszélünk az „alkoholista játszmákról”. A társasági ivók (nevezik még szociális ivóknak is őket) csak társasági összejövetelek alkalmával fogyasztanak több-kevesebb alkoholt. akik rendszeresen (pl. mert ő is a szenvedély körül forog. Többféle típusa van: alkoholizmusnak igazából az alkoholtól való függőség azon 77 .

sokszor vitázik az ivásról a családtagokkal. sokat rágózik. amivel oldja a szorongását (pl. hogy ismerősük. sokat eszik stb. tehát az alkoholnak a társadalmi veszélye is jelentős. Jó. hogy ne igyon többet. hogy nem igyon. A gyógyulás Ahhoz. meg kell próbálnod külső segítséget kérni. Nem tudja megállni. Rossz érzései vannak önmagával kapcsolatban. fedezd az ivását („hívd fel. Az alkoholistává válás figyelmeztető jelei: Figyelmeztető jelzés lehet számodra.). Milyen problémákat okozhat az alkoholizmus? A súlyos egészségügyi problémák (ezekről korábban már szóltunk) mellett még súlyosabb pénzügyi problémákat okoz. emiatt bűntudatot érezhetnek. mert azzal. még nem szabadult meg az alkohol rabságából: a lelki függés még fennáll. vagy dühösek lehetnek. lakodalmak. sajnos. hiszen szinte minden percben erre gondol. akkor elvonási tünetek jelentkeznek nála. vagy a családtagjait hibáztatja az ivásért („ha nem okoznál ennyi problémát. hogy megnöveljék tekintélyüket a kortársaik előtt (hasonló a 78 . ha saját elhatározásból folyamodik érte. Ki az alkoholista? Frappánsan fogalmazva: alkoholista az az ember. jó barátjuk iszik. ha valaki gyakran folyamodik alkoholhoz a mindennapi élet problémái miatt. hogy beteg vagyok!”). nem az illető akaratán múlik. amikor valaki arra kér. hogy most megismered az alkoholizmussal kapcsolatos tényeket. de gyakorlatilag felesleges arra is kérlelned. Egyesek számára az alkoholfogyasztás a férfiasságot tükrözi: a fiatalok gyakran azért kezdenek el inni. A kórházi kezelés pár hét alatt megszünteti a fizikai függőséget. környezete életét is tönkreteheti. hogy az illető alkohol helyett valamilyen más pótszert talál magának. amikor a hiánytünetek olyan erősek. Ezeket az érzéseiket az emberek általában elrejtik és még a legjobb barátaiknak sem mondják el. vagy éppen a pedagógusok soraiban alkoholistát. Hogyan lehet segíteni az alkoholistán? Ne találj mentséget az alkoholista számára. Vagyis szervezete úgy változik meg. aki az alkoholizmus nevű betegségben szenved. kérlek a főnököm. mint minden más. Az alkoholistának segítség kell. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A mai társadalmakban a népesség jelentős százaléka fogyaszt alkoholtartalmú italokat. amikor nem emlékszik arra. elhanyagolja az otthoni és a pénzkereső munkát. Figyelmeztető lehet az is. A végleges gyógyulás után a szenvedélytől való függés olyan formában ölt testet. Az alkoholizmus betegség. hogy már nem képes alkohol nélkül működni. Talán a menekülési vágy lehet a közös jellemzőjük: a problémák. teljes absztinencia kell (önmegtartóztatás). hogy valaki nem iszik. Családi összejövetelek. hogy milyen típusú emberek lesznek alkoholisták. A krónikus alkoholista nemcsak önmagát. A Névtelen Alkoholisták mozgalma gyógyult alkoholistát (aki nem iszik már egy kortyot sem) száraz alkoholistának hívja. ha előre eldöntötte. Tapasztalható „rövidzárlat”. Kiből lesz alkoholista? Annyi bizonyos.álláspontját tartják. mondd meg. Az alkoholista környezetében élők felelősnek tartják magukat a kialakult helyzetért. befutott értelmiségiek. bűntudata miatt eldugja az alkoholt. konfliktusok előli menekülés. esetleg szégyellik azt. hogy a személyiség éppen olyan fontos tényező az alkoholizmus kialakulásában. mi történt. és az is csak úgy ér valamit. az alkoholfogyasztást megoldásként alkalmazva az élet különféle helyzeteire. A fizikai függőség állapotában ugyanis már nem működik az akarat. de egyedül nem tudsz segíteni. Ennek megvalósítása. Ha pedig nem jut egy bizonyos ideig alkoholhoz. literszámra issza a kávét. temetések alkalmával gyakori az italozás. amikor ivott. hogy meggyógyuljon valaki. de a pszichikai függőség megszüntetése évekig is elhúzódhat. Nem lehet azonban általánosságban kijelenteni. hogy az alkohol hiányát a beteg kezelés nélkül nem bírja ki. hogy nem fog. nem kellene innom!”). de előbb-utóbb családja. ami kérésre nem fog meggyógyulni. még akkor sem. kóros szenvedélynél. Ugyanúgy találhatunk a sikeres művészek. mint az elkeserítő helyzetben élő emberek között.

kognitív percepciós. A PSZ beszerezhető mind illegálisan. de neurobiológiai mechanizmusok. etikai érzelmek csökkenése. importját.a tolerancia (ugyanannak a hatásnak az eléréséhez egyre növekvő dózisú PSz szükséges). nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás.ként jelöljuk. Az előbbihez tartozik a megvonási állapot. pszichoszociális lecsúszás. hogy fogyaszt-e alkoholt. és a Psz-nek az elrendeltnél nagyobb mennyiségben vagy hosszabb ideig való szedése. üldözéses téveszmék jöhetnek létre. a folyamatos Psz. A pszichológiai függőség jelenti: a Psz használata során jelentkező. Sokan nem szeretjük az alkoholizáló embereket. amely leromláshoz és szenvedéshez vezet) következménye lehet a munkahelyi/iskolai/otthoni elvárások teljesítésének képtelensége. előállítását. elmagányosodás. féltékenységi. a Psz használat kontrollálásának nehézségét. az érzelmek felszínesebbé válása. munkahelyi krízisek. BZD-k). Mind az Egyesült Királyságban. mind az USA-ban növekedett a kombinált heroin. a figyelemzavar egyéni esékenységet mutat a kokainhasználatra) . mint a heroin. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. methadon. A kezelés általános részből (támogatás. agresszivitás . amfetaminok. tűcsere). mind orvosoktól (látszólag kezelés céljára). kockázatos viselkedés (például autóvezetés) és különböző jogi problémák (pl. A kezelési stratégiák növekvő számban célozzák meg a fertőzési kockázat minimalizálását (pl. PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar. és fontos szociális. ellenben az absztinenseket furcsa csodabogárként tartjuk számon és gyanakvással szemléljük. a nikotin vagy az LSD. hangulati ingadozás. kokain. Az ártalmas PSz használata egészségkárosodást eredményez. birtoklását. morfium. drogkereskedőktől. vonatkoztatásos. ópium). affektív vagy viselkedészavarok. ETIOLOGIA ÉS KEZELÉS Szociális és környezeti faktorok (hozzáférhetőség. depriváció) a fő meghatározói a PSz használatának. bevételére vagy a tőle vagy a tőle való megszabadításra fordított megnövekedett időt. a Psz megszerzésére. barbiturátok és a lizergsav dietilamid /LSD/ ellenőrzése a Droggal Történő Visszaélés Törvény keretében történik. tkp. gyanakvás. Bizonyos PSz-ek használata büntethető (pl.használat hátrányos következményeinek figyelmen kívül hagyását. néhány óráig eltartó terminális alvás. korábban fennálló pszichopatológia (pl. A törvény szabályozza a szerek alkalmazását. 79 . a személyiségzavarok (meghatározatlan vagy antiszociális) iatrogén faktorok (pl. mikor és mennyit. Pedig mindenki a saját döntése. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. felírt benzodiazepinek. A fertőzést (HIV és hepatitis) tartjuk a szerfüggőséghez kapcsolódó legnagyobb kockázatnak. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. Az alkohol olyan mértékben részévé vált a mai kultúrának. de eredménytelen szándékot a Psz használatának elhagyására és/vagy csökkentésére. kondicionált tanulás és a PSz farmakológiai tulajdonságai is mind szerepet játszanak. alkohol és cigaretta használattal járó polytoxicomániák száma. alkoholista karrier. cannabis. foglalkozási vagy szabadidős tevékenységek esetében egy állandó. krónikus pszichés károsodás. Az abusus (indokolatlan és visszatérő Psz-használat. hogy megítélése is teljesen eltér az egyéb drogokétól. vagy exportját (amely illegális a megfelelő jogkör/engedély nélkül). beszűkülés. kokain. fokozatosan előrehaladó. Drog Kezelési Centrumok) és specifikus antidotumokból (túladagolás estére) vagy a megvonási tünetek kezeléséből áll. Családi krízisek. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. Bizonyos szerek megvásárolhatók legálisan a gyógyszerészektől (kodein) vagy a boltokban (oldószerek) is. rehabilitáció.helyzet a dohányzással). ítélőképesség gyengülése. amnézia/ járó . Az Egyesült Királyságban bizonyos pszichoaktív szerek (heroin. Sokan nem is tudják elfogadni azt a tényt. társaság hatása. néha ki is nevetjük őket. hogy az alkohol éppúgy a drogok közé tartozik. letartóztatások). A dependenciának filozófiai és/vagy pszichológiai részei vannak. a személyiségtől idegen magatartásmódok. a Psz bevételére kényszerítő érzést. Pszichoaktív szerek: Az akut mérgezés tünetei közé tartoznak a pszichoaktív szer (PSz) bevétele után jelentkező átmeneti tudatzavar.

rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. orrfolyás. néha orgazmus érzés . depresszív tünetegyüttes. hasmenés. 40 % 10 évig. szuicidium. és a hosszú felezési idejű. melyet a hisztaminszint emelkedése (viszketés. A tolerancia és a megvonás hamar kialakul. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. alkalmazhatók szájon át. lappangó kezdetű. énzavarok. révületi állapot kísér. az alultápláltság és a HIV vagy más fertőzés jelenléte krónikus függőséget jelez. Ópium és származékai.szituáció tájékozatlanság. vagy alkohol megvonásra alakul ki. helyidő. a gyengeség. A mennyiség és a haszon növelésére gyakran alkalmaznak szennyező anyagokat. intravénásan (leggyakoribb). ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. Az ópiátok szívhatók pipából (sárkánymintás pipa). üldöztetéses doxazmák. A korai megvonási tünetek (24-48 óra) közé tartozik a szer utáni erős vágyakozás. A tünetek uralhatók methadonnal (amely kevésbé euphorizáló. amely a KIR-i depressió eredménye. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. A használat során kezdetben kellemetlen érzések jelentkezhetnek (rossz közérzet. az impotencia. a Diconal (dipipanon/cyclizin keverék). Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. Otthello-szindróma gyakoribb. üldöztetéses. a nyugalom. az influenzaszerű tünetek (izomfálydalmak. hasi görcsök. hányinger). amelyet a beteg szorongással. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. izgatottság. kín. A halálozás évente 2-3 %. relative hosszú felezési idejű. ítélőképesség hiánya. akusztikus hallucinációk. könnyezés). . az izzadás és az ásítozás. az elesettség. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. A (gyakran véletlen) túladagolás tünetei a miosis és a légzésdepressio. felszippanthatók (szippantócsővel). Mydriasis. WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV—SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. aki valaha segítségért folyamodik. a kezeléshez szükséges lehet naloxonra ( opiát antagonista). valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. A miosis. Üldöztetéses. Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. legszélesebb körben használatok). a methadon (Physepton). a fentanyl. tartósan fennálló amnézia. piloerectio (libabőr). az apátia. önvádlásos. a buprenorfin (Temgesic) és a dextramoromid (Palfium). naltrexonnal vagy buprenorfinnal. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. nyugtalanság. a dextropropoxyphen. a pethidin. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. agitáció. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. eufória. 2. a morfin. OPIÁTOK Az ópiátok közé tartozik a heroin (diamorfin. intramuscularisan vagy subcutan (bőrbelövés). a tremor. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. Használatát követően a béke. a heroin. félelemmel pánikkal él meg. és a tachycardia később (7-10 nap) jelentkezik. Hirtelen jelentkezik. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el.ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert. morfium. jó néhány órás kellemes közérzet. a székrekedés. de csak ezeknek a 10%-a az. A fennmaradók közül 25% absztinens 5 évig. A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet. kettős látás és a szemmozgás zavarai. és a hosszú távú gondozásban is használható). tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. az eltávolodás érzése áll be. Az opioidot kipróbálók 10% válik függővé . szemek kivörösödése) kísér. clonodinnel. Egy rendkívül kellemes élmény jelentkezik. 80 . kirívó zavartság. kodein. hidegrázás. repülés. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. de később ez eltűnik. azonnali extatikus melegségérzés. az érdeklődés teljes hiánya.

a conjunctiva irritáció. beszédesek. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére használatos. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. hányás. szapora szívverés. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. hallucinációkat okoz.A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. euforiásak lesznek. kezdetben nyugtalanság. légzésük felgyorsul. fű hasis. Ritkán vezet függőséghez. a drog utáni gyötrő vágy. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. testkép elváltozást. Fizikai változás a szemek kivörösödnek.nem táplálékul szolgáló---. láz. szédülés. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt. hallucinációk ritkán. hányás és hasmenés. de a beszédességet is. vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. de rontja a teljesítményt. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. energikusak. melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. apátia. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. fokozza az energiát a tettrekészséget. Rohamszerű mámoros jólétet. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. átmeneti pszichózisok. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik. az endorfinok kapcsán. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. összefüggéstelen beszéd. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. gyanakvást. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. vagyis addikciót okozhat. cigarettában fogyasztják. hallucinációk). Az észlelés kifinomodhat. tabletta. jó közérzet. gyors lökés szerű hatás. csökkent testhőmérséklet) hatások. ingerlékenységet hoz létre. a vérnyomás emelkedését. A marihuána (pot. a motiváció hiánya. étvágytalanság. étvágytalanság. részben testi (megnövekedett étvágy. izzadás. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. szűnni nem akaró fájdalmak. Megvonásos tünetek. orrfolyás. izgatottak. illetve intravénásan vagy pipában. flashback-ek. hasmenés. ganja) aktív vegyülete a tetrahydrocannabiol. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. Cannabis. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. megfázásos tünetek jelentkeznek. néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. magabiztosságot teremt. jelentős pszichés függőség azonban igen. szorongás. Megvonási tünetek: höhullámok. orrba szippantva. szédüléssel. toleranciát és szenzitizációt. a csökkent spermatogenezis. Néhány hét után hozzá lehet szokni. kapszula. A drog kifejezés olytan---. De nyomott hangulatban szorongást. Hatásai – melyek pár perctől (elszívás) fél óráig (evés) jelentkezhetnek és 6-12 óráig tartanak – részben pszichológiai (eufória. súlyos izomrángások. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését. magas vérnyomás. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel. 81 . ellazultság. Rendszeres fogyasztása dependenciát. tüdőbetegség. álmosság. szívritmus. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. hasi és izom görcsök. Kellemetlen hatásai közé tartozik a köhögés. nyugtalanságot. Veszélye a túladagolás. omnipotencia. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. Testi függőség nem alakul ki . fokozza az elmélkedésre való hajlamot.anyagokra használatos. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását.

opiátok 2. Villanófény emlék. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles. nyugtató. homályos látás. 4. mozgáskoordináció elvesztése. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. rég elfelejtett érzések. meszkalin.---hallucinogének. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. a schizophreniform pszichózisok és (túladagolás esetén) az epilepsiás rohamok. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. amelyek akár egy évig is spontán jelentkeznek). depresszió. A mágikus gombáknak (Psylocybin) az LSD-hez hasonló. megnövekedett számú percepció) és testi hatásai vannak (pupillatágulat. Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez. de nem alakul ki a szerhez függőség. hideg-meleg érzés szalad végig.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. ez a szinesztézia. Egyes drogok képesek arra. szívdobogás. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak. és hallucinációkat hoznak létre. a vizuális észlelés kitágul. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket.központi idegrendszert serkentők--. LSD. a szertől való kényelmetlen megválás.cannabis származékok hallucinogén. Az idő észlelés drámaian lelassul. tisztán mindent hal. amelynek pszichológiai (pl. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. felfokozott percepciót. stb. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. Az Ecstasy-nak (MDMA) (egy szintetikus amphetamin analóg) kevert serkentő és hallucinogén hatása van. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. Viselkedési. eltorzulnak a tárgyak. a megerősítő hatásra sokkal lassabban. amfetamin.--. érzelmi.--. MDA. szorongás. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. Az addikció maga hozzászokást jelent. Olykor a hatása tartósan megmarad. illúziókat. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél. 3. eufória. Az addikció rendszerint toleranciával. A szereket négy kategóriába soroljuk. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. perifériás vasoconstrictio. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. nincsenek megvonásos tünetek. HALLUCINOGÉNEK A hallucinogének közé tartozik az LSD. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre. Erős érzelmi változásokat idézhet elő. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját. hiperaktivitást valamint potánciálisan életveszélyes dehidrációt és hyperpyrexiát válthat ki. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek.kokain. Farmakológiailag három féle toleranciát különítenek el. főként bíbor különböző árnyalatai. a hangok felerősödnek. Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. különböző gombák. erős bűntudattal depresszióval. 1. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. alakot váltanak. remegés. 82 . MDMA. hihetetlen színek. 3.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. izzadás. amik az érzékelést befolyásolják. szenzitizációval és dependenciával jár együtt.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. a végtagokon bizsergés. de kevésbé intenzív hatásuk van. olyan erős peceptuális. szorongásos zavarok is létre jöhetnek. de mégis nagyon veszélyes. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. ecstasy.Rövid távon kevés averzív hatása van. emelkedett hőmérséklet).--. életre kelnek. 2. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb. tkp. Kellemetlen hatásai közé tartoznak a „felshback”-ek (negatív vizuális élmény. 1.

hányást. izomrángással. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. A túladagolás légzésdepressiot okozhat. függőség. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. injekció formájában is alkalmazható. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. a testi ritka. csökkentéssel kialakított védekező magatartás. asszociációk széttöredeznek. „angyalpor”) általában elszívás (marihuánás cigarettába sodorva) útján fogyasztják. és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. amelynek kezeléséhez neurolepticumra (inkább haloperidolt. az aplasticus anaemia és a polyneuropathia. asszociációk. agondolatok. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. álmatlansággal. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. Az oldószereket (ragasztók. Olyan betegség csoport. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg. hallási hallucinációk. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . aktivitás zavarát. bronchospasmust és kognitív leépülést eredményez. A (néha végzetes) toxikus hatások közé tartozik a hepatorenalis vagy agyi károsodás. Egyebek. és megnyugvást eredményeznek. remegéssel. nyugtalansággal. a feszültség oldódását. regresszió. depressio. így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. és a stuport sorolta. Megjelenhetnek észlelési zavarok. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. az affektus megszűnik adekvátnak lenni. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust.) formájában használva ellazulást.. Gyakori a pszichológiai függőség. szájon át vagy injekció (iv. A BZD-k mindennapos utcai drogok is. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól. elveszítik jelentésüket. de felszippantással. már nagyon korai életszakaszban. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. mint chlorpromazint a hypotensio elkerülésére) lehet szükség. szájon át.Nyugtatók és altatók. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. A viselkedés elzárkozó. Használata eufóriát. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. A barbiturátok (KIR-depressansok). A kezdeti eufóriát álmosság követi. A megvonás kezelhető BZD-ekkel szájon át vagy iv. SZKIFOFRÉNIA ÉS EGYÉB PSZICHOTIKUS ZAVAROK SCHIZOFRÉNIA Az SCH. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. az elsődleges tünetek közé az affektus. a viselkedésben. 83 . téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség. aerosolok) általában kísérletezés céljából lélegzik be csoportosan (8-19 éves) fiúk. gátoltság) kezelhető desipraminnal. száraztisztító folyadékok. szomatikus hallucinációk. hányingert. A phencyclidint (PCP. alkalmazhatók. beszükült. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. a gondolkodás. benzin. Klinikai ismérvek. elvonáskor jelentkező szorongással. a negativizmust. A megvonás (anyagéhség. vagy bizzaréria jellemzi.valószínű a szenzoros. perifériás érzéstelenséget és (nagy adagban) csökkent tudatéberséget vagy pszichózist eredményez. im. irányítottság élményét foglalják magukban. a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. A krónikus használat súlyvesztést. mint amire a gyógyszert felírták) és tolerancia kialakulhat.. idegenség érezhető. másodlagos zavarokként a hallucinációkat. érzelmi távolság tartás. Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le. és görcsökkel. festékek. képzetszövésben és beszédében. megvonási tünetek ( amelyek gyakran ugyanabban a formában jelentkeznek. nyugtalanság—zavartság. rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. amely a kedély. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt. arrhythmiát. hasadt elmét jelent. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. vagy iv. Hozzászokás [(tolerancia) kereszttolerancia az alkohollal] és függőség (dependencia) alakulhat ki.

hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. apátiásnak. a beszéd érthetetlenné válik. neologizmák.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. Jellegzetes percepciós zavar. elnémulás a beszéd néhány óráig. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. vagy rettegés fogja el. téveseszmék. echolalia. vagy a nap meghatározott részében. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. az érzelmek ellaposodása. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. tárgyaknak. gyakori a test megváltozásának élménye. az asszociációk fellazulása. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. A beteg közönyösnek . míg az SCH-ban egyfolytában. hatalmas szervezetek irányítják. túl konkrét. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. 1. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. zörejeket. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. vagyis kulturális környezetének nem részei. düh. ez túlzott érzékenységet hoz létre. homályos. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. parancsot adhatnak utasíthatnak. a hang monotonná válik. úgy látja a világot percről percre változik a világ. több hang is egyszerre. Gondolatok nem a sajátjai--. abszurdak. Auditoros hallucinációk. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése. nincs semmiféle realitás alapjuk. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése. amikor a beteg különféle eseményenek. teljesen összefüggéstelenül beszél. gondolataival 84 . és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. Leggyakoribbak az üldöztetéses. bizarr megfogalmazásban. A másik jellegzetes érzelmi zavar. az arc mozdulatlan. befolyásolja a viselkedését. a beteg zavarttá válik. megszűnik az empátia. hogy a beszéd szegényessé válik. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. elsivárosodása. kívülről hangokat hallanak. az identitás vesztés deperszonalizációs élményeket idéz elő. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. sugarak. Taktilis hallucinációk. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. Jellemző az elvont összefüggések. szellemek. teljesen új kifejezéseket alkot 5. nincs összhangban beszédével. 4. közvetlenül a betegnek szólnak. kevés információ van benne. üldözik Szomatikus téveseszmék. Láthatltan erők. inkoherencia. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé—gondolatközvetítődés. az oda nem illő érzelmi reakció. túlzottan formális. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége. stb. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. vagy sztereotip. Nagyzási teveseszmék. kommentálják a viselkedésüket. bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik. Pl. vonatkoztatásos. túl abszrakt. 8 mesterkélt beszéd.Az én. bizarrak. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő. elsősorban éjszaka.A téveseszmék többfélék. előfordulhat. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. 2. sekélyesnek látszik. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. töredezettek. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. előfordul hirtelen nevetés.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk. nem pedig kommunikációs eszköz 3. A vizuális hallucinációk ritkábbak. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít.

az érzelem., kiszámíthatatlan, megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg, hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket, hangulatokat, amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki, pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok, mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése, vallási extázisok, a saját személyiségének széthullásának élménye, ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése, a beteg nem érzi azonosnak önmagát, létezés értelmében elbizonytalanodik. A szándék, az akarat rendellenességei: az önindította, célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van,ronthatja a munkát, a szociális szerepfunkciókat, képtelen, hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort, akár teljesen meg is szűnhet. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból, figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. , elmerül a saját világában. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek, csökken az energia szintje, spontaneitása, kezdeményező kedve, akut szakaszban nagy fokú izgatottság, ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált, kiszámíthatatlan, excentrikus, inadekvát, ügyetlen, merev. Magatartási tüntetek a követekezők: 1, modorosság 2, stupor állapotok, kataton típusban, katalepszia, viasz-hajlékonyság 3, Katatóniás izgatottság, látszólag értelmetlen és céltalan, sztereotíp mozgást végez, miközben rendkívül izgatott. 4, Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását, vagy gesztusait. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. 6, negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést, vagy pont az ellenkezőjét teszi. 7, sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető, mozgások, gesztusok, kérdések, kifejezések ismételgetése, 8, a megjelenés és a modor leromlása. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek, de gyakran panaszkodnak fej,- hát ,- váll,- fájdalmakról, gyengeségről, emésztési nehézségekről. Lefolyásának jellegzetességei. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg, hanyatlik a színvonal, szociális elzárkózás, szerep funkciók romlása, különös viselkedés, ápolatlanság, eltompulás, kommunikációs zavarok, inadekvát érzelmek, bizarr gondolatok, szokatlan perceptuális élmények. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja. A prodromális időszak rendkívül változó, nehéz a kezdetet datálni,, különösen rossz prognózis ha lassan, lappangva, több éven keresztül bontakozik ki. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak, a téveseszmék, hallucinációk, asszociációk fellazulása, inkoherencia, , illogikus gondolkodás, súlyos dezorganizáció, vagy katatóniás viselkedés. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi, ez hasonló a prodromális szakaszhoz, bár az affektív eltompulás, elsívárosodás, szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. Egyes pszichotikus tünetek, mint téveseszmék fennmaradhatnak, de már nem kísérik erős affektusok. A betegség rendszerint adoleszcens, vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. Premorbid személyiség: Általában csendes, passzív gyerek, kamasz korbanés felnőttként introvertált, zárkózott, álmodozó, ritkán gyanakvó, excentrikus.. Sokat olvas filozófia könyveket. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység, a munka teljesítmény, a társas kapcsolatok és az önmagával való törődés, a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. TÍPUSAI 85

Kraepelin írta le a SCH- három alaptípusát: katatoniás, hebephreniás és paranoid típust, Bleuler később hozzá tette a SCH, simplex típusát, de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara, amely állhat stuporból, negativizmusból, merevségből, izgatottságból. Kísérő tünetek a sztereotípiák, modorosság és viaszhajlékonyság, különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. Két altípusa van. 1, zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet, de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége, mozgáskezdeményezése. Megnémulás negativizmus, sztereotipia, echopraxia, automatikus engedelmesség. Mozdulatlanul áll, vagy ül hosszú ideig, majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. 2, izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző, megállás nélkül beszél, kiabál, ezek inkoherensek. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják, könnyen kárt tehet másokban, önmagában, a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. Diagnosztikai kritériumok 1, katatoniás stupor 2,Katatoniás negativizmus 3, katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5, katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. Hebefrénia. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi, a primitív, gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. Lényegi vonása az erős inkoherencia, az elsivárosodás, az oda nem illő, elbutult affektus. Gyenge a realitással a kapcsolat, általában aktív, de céltalan, nem konstruktív, A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak, gyakran minden ok nélkül nevetgél, grimaszol, viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk, de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. Kísérő tünetek: hipochondria, szélsőséges szociális elzárkózás, viselkedés furcsaságai, bizarrériái. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet, jelentős remisszió nélkül, krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése, nagyzásos hallucinációk jelenléte. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás, harag, vitatkozási készség és erőszakosság. A beteg kételkedhet nemi identitásában, vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják, megpróbálják elcsábítani őt. Rendszerint idősebb életkorban tör ki, 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet, identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben, énerejük is nagyobb. Tüneteik ugyan tartósak , de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás, kevésbé regrediálnak az értelmi képességek, és az affektív válasz készség is megtartott marad. A típikus paranoid beteg gyanakvó, óvatos, tartózkodó, kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. Szociális magatartása kompenzált maradhat, de a személyes interakciókban mesterkélt, formális, vagy szélsőségesen heves. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon, pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. A betegség alaptünete a késztetések, érdeklődés, ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. A beteg nem hallucinál, nincsenek téveseszméi, vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból, kerüli a családját, nem végzi a munkáját. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek, kimerültség, idegességnek, neurózisnak, 86

pszichoszomatikus zavarnak, vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. Általában közönyös, de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is, sokan csavargóvá válnak, megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben, emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t, mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek, ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják. NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte, amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba, vagy több kategóriának is megfelel. 1, jelen van tévesezme, hallucináció, inkoherencia, dezorganizált viselkedés. 2,vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták, akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik, pl. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet, ma ezeket a DSM leginkább border-line diagnózis közé sorolja. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk, ha már egy SCH-s epizód lezajlott, de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat, bár a betegség jelei fennállnak. Gyakori az érzelmi elsivárosodás, szociális elzárkózás, excentrikus viselkedés, illogikus gondolkodás, lehetnek téveseszmék, vagy hallucinációk, de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. SCH gyermekkori típusa. Akkor diagnosztizálunk, ha pubertás előtt kezdődik, gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul, mint autizmus. Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei, a 2-3. Évben fejlődésük megreked, az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya, általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni, nem játszik a kortársaival, nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira, vagy bármilyen gyöngédségre. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart. AZ SCH lefolyásának típusai. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező, több kategóriát ismertet a DSM. Ezek a következők: 1, Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--- beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--- kevesebb mint 2. Év, de több mint 6. Hónap 2, Krónikus: azonos a fentivel, de legalább 2,éve zajlik. 3, szubkrónikus, akut fellobbanással, kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél, ahol a beteg reziduális szakaszban volt. 4, Krónikus, akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása, krónikus lefolyással ,ahol a beteg reziduális szakaszban volt. 5, Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes, akár gyógyszeres kezelés mellett, akár anélkül. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket, amelyek nem osztályozhatóak sem organikus, sem SCH-ként, sem paranoid, vagy affektív kórképekként. A DSM. Három sajátos típust sorol ide, schizofreniform kórkép, a rövid reaktív pszichózis, schizoaffektív kórkép, illetve van egy további atípusos pszichózis, amiazon pszichotikus kórképek besorolása, amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCH-val azzal a különbséggel, hogy az időtartam --- beleértve a prodromális, aktív, reziduális szakaszokat---- két hétnél hosszabb, de nem haladja meg a hat hónapot. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége, jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás, de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes 87

2. kísérő funkció hanyatlás nélkül. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. hallucinációk. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. ha vannak pszichotikus tünetek—téveseszmék. Rövid reaktív pszichózis. nehezen alakul ki az identitásuk. vagy a felnőtt kor elején. kétpetéjűeknél 5-12%. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. agresszív viselkedés. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. katatoniás visekedés. Olyan betegség epizód . de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. zavartság. Egypetéjű ikreknél 6-43%. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen. különös pózok felvétele. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. Olyan affektív betegség epizód. de rövidebb. inkoherencia. az önértékelés összeomlása. enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. az öröjklésnek van némi szerepe. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. olyan pszichózisokat. átmeneti útóhatások. Gyakori típusai: 1. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. az én és a másik szétválasztása nehéz. A TÍPUSOS pszichózis. ami abban nyilvánul meg. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. mint 2 hétig tart. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. rendkívül sérülények. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. Ez a diagnózis akkor adható. Lényegi vonása legalább néhány óráig. postpartum pszichózisok 3. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . 2. illogikus viselkedés. ahol nem elég információ. hallucinációk uralják a képet. bizarr viselkedés. vagy háborús helyzet. édestestvérek között 7-15% esélye. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok. amiket másik osztályba lehetne besorolni. sikoltozás. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. asszociációk fellazulása. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. vagy zavart váltana ki. durván dezorganizált. 3. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. pl. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. de nem sikerült igazolni. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. stb. téveseszmék.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. szuicidum kísérlete. furcsa öltözködés. elnémulás. van . A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. és az újabb emlékek kiesése. Fellépése általában fiatal korban. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt.felépülésnek. dezorientáció. értelmetlen szótagok ismétlése. 88 . Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. ha a családban van SCH megbetegedés. átmeneti hallucinációk. olyan pszichózisok.

vagy minden ingerre fogékony. Azt feltételezik az anya. ide tartozik az értelem. Az apa szerepére alkalmatlan.tárgy megkülönböztetés. elutasítónak. és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. hogy megvédje magát a szorongástól. a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le. Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk. HANGULATI ZAVAROK Major depresszió Ez a betegség gyengíti az ember munkavégző képességét. figyelem. még akkor is ha irreveláns. emellett self fragmentáció jön létre. mások agresszívnek. attitűdje vele szemben túlzottan birtokló. a tárgykapcsolatok szerveződése. miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra.gyerek kapcsolat korai zavara. közönyös személynek. amelyek az alkalmazkodásért. az én. támadónak. Az emberek magukról és 89 . a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben. Az ember úgy működik. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát. Az ego. hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk. Hiányzik a stabil self. a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. gyakran ellenséges. redukálni ezeket. Kettős.fejlődés korai zavara. az elhárítások struktúrája . Mivel a self. de mások túlvédő. uralkodó hajlamúnak írták le. tehát self-tárgy konfuziója jön létre. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. passzív. megfélemlíti. mások az apát fenyegetőnek. felfigyel. és megakadályozzák. valóság-próba. Elmosódnak a self – tárgy határok. affektívitás. akarat. amik egyszer valaha élvezetesek voltak. ami a korai években sérült súlyosan. valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős. és csak később kezdi kizárni. Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka. Károsódnak az én-funkciók. emlékezet. az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása. a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi. én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése. míg az apa gyámoltalan szemlélő. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott.kötés elmélete. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák. A SCH-s beteg kezdetben számos. mint ahogyan normális helyzetben tenné. A major depresszió nem engedi. hogy az emberek élvezzék azokat a dolgokat. gondolkodás. hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék. és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra.másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. észlelés. gátolja a jó alvást és a rendes táplálkozást. és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani. brutálisnak találták. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit. túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani.Pszichoanalitikus elméletek. felbőszíti.

A betegek 2/3-a 6 hónapon belül meggyógyul. ellenállásait. A tünetek kiterjednek az 5 legfontosabb területre: érzelmi. melyek a depressziót kiváltották. A mánia alatt az ember viselkedése nemtörődöm. Dinamikus terápia javasolt: veszteségének megkeresése. de tovább tartó típusa a major depressziónak. A régi gyermekkori traumákat újraéleszteni. hogy másoktól való szélsőséges függéssel. Ezt az állapotot úgy írhatnánk le mint váltakozás a depresszió és az emelkedett hangulat. hangulatzavar Egy enyhébb. érzéktelen az örömteli események iránt. indulat áttételes reakcióit felszínre hozni és feldolgozni. megpróbálja feltárni a fájdalom forrását és segít abban. hogy az állapotával több éven keresztül is harcolnia kell. Antidepresszáns gyógyszerek A pszichodinamikus beállítottságú terapeuta feltételezi. Klinikai kórképe: a súlyos unipoláris depresszió bármely életkorban jelentkezhet. hogy a vesztességeit könnyebben tudja elviselni. a páciensek 10 %-ának van ilyen általában a kezelése terápiás lehetőségnek a kognitív. étvágytalanná válik és elviselhetetlen bűntudat gyötri. a szabadasszociáció nagyon sok esetben a páciens lehangoltsága miatt nehezen megy. Végül két dolog eredményes még.” Vannak még: Visszatérő depresszió: időszakos Szezonális depresszió: évszakok Kataton depresszió: mely lehet mozgásképtelenség és túlzott motoros aktivitás is.a világ dolgairól negatívan kezdenek gondolkodni. Könnyen előfordulhat. a depresszió lehet nagyon komoly. és a mánia szélsőségesen befolyásolhatja az ítélőképességet. vagy a pszichodinamikus terápiát használják. hogy valós) Nagyon fontos. Hajnalban felébred. motivációs. akik bipoláris zavarban szenvednek. Cyclothymia Egy gyengébb de maradandóbb típusú bipoláris zavar. Posztparton depresszió: szülés utáni. unipoláris depresszió egypólusú depresszió. Disztímia. A depressziósok egy része képes fenntartani korábbi életvitelét. A terápia nehéz. az alapvető dinamikus eljárások. elveszti valóságérzetét. A disztímiás zavarban szenvedő emberek könnyen lehetnek egész életen át enyhén depressziósak. Amikor egy beteg végre kezelteti magát. Sok esetben ezek felerősítik egymást. 90 . más néven mániás depresszió. majd az újraélésnél értelmezni. A depresszión átesett emberek nagyobb eséllyel betegszenek meg újra. álmait. enyhe fokú elmebaj(mánia) és a kevésbé súlyos depresszió között váltakozik. vagy vélt vesztességek felett érzett gyászreakció. néha kezelés nélkül is. ami nem biztos. Az egyén hangulata a kevésbé súlyos. biológiai kezelés 1. nem ritka. ha valaki reggel van rosszul az depressziós A beteg tudattalan folyamatait tudatosítani törekszik a terapeuta. A major depresszió mindig elgyengít és többször előfordulhat az ember élete során. A pszichodinamikus terápia feltétlen célja a függőség csökkentése a személyiség erősítése. olyannyira. kognitív szomatikus és viselkedési funkciókra. annak értelmezésével. Biploáris zavar A bipoláris zavar. a bűntudat feloldása. azaz a szabad asszociációval. Ilyen például a krónikus döntésképtelenség. és abban segíteni a pacienst. (aki depressziós. motoros zavaroktól szenved és ebben az esetben legsúlyosabb a depresszió reggel. része a személyiségüknek. A depresszió mindenkinél más formában jelentkezik. Eszköze. elektrokonvulzív kezelés 2. Vannak szociokultúrális megközelítések is. az énkép gyengülése. mely általában 4 hétig tart Melankóliás depresszió: teljes érzelemmentesség. 1. Unipoláris zavar klinikai kórképe. hogy ez úgy tűnjön. az gyakorlatilag gyászol. vagy robbanékony viselkedés (mánia) között. A depressziószorongáson kívül számos tünettel jár. örömét leli esetleg vad bulizásban vagy promiszkuitásban. ez formájában megegyezik a más betegek terápiájával. Rábukkanni a kora gyermekkori traumákra. súlyosított valós. Azoknál az embereknél. hogy ettől a fájdalomtól megszabaduljon a paciens. hogy nem érzi tetteinek súlyát.

Szomatikus tünetek: fejfájás. Az akarat bénultsága a jellemző. a szorongásos zavarokat és több pszichés zavar kitörését. hogy megöljék magukat ez általában 7-15 % Magyarországon több. kényszert éreznek arra. szexuálisélet is igen nagy erőfeszítéseket igényel. különös képzetek) Krónikus. A primér depresszió a lefolyás periodicitását illetően is heterogén jelenség: az esetek egy kisebb hányadában a betegség évszakhoz kötötten ismétlődik (téli. Az exogén depressziót konkrét kiváltó események előzik meg. A személy elveszítheti a valósággal való kapcsolatát. elveszíti humorérzékét. Halálvágy nagyon erős. Súlyos esetekben. generalizált fájdalmak. hallucinációk. Diagnosztizálása: Annak ellenére. Nem lel örömet semmiben. ezért fontos. stb. hogy különbséget tegyünk az exogén (reaktív) és az endogén (belső okok) depresszió között. evés. „Mind az unipoláris. Csúnya vagyok. Kutatások szerint a depressziósok ebben az esetben nem hajlandóak erőfeszítéseket tenni a hosszú távú memóriájuk és az ezzel kapcsolatos kognitív feladatok elvégzése érdekében. nagy fokú irrealitás jellemzi. Hogyha mindkét tünet jelentkezik. a disztimiás zavar diagnózis nevet kapta. vagy túl sokat (9%-uk). amely a depresszióban megjelenik. Jellemzői: általános nyomott hangulat. nyári depresszió). dühöng. lehajtják a fejüket és nagy %-uk ágyban marad. Megszűnik a spontán viselkedés pl. Eredménytelenségük sérülékennyé teszi őket. 5 olyan jele van. barátokhoz való járás. szédülés. Motivációs tünetek: a depressziósok általában elveszítik az érdeklődésüket a világ dolgaival kapcsolatosan. (téves eszmék. környezeti tényezők. emésztési zavarok. egyre több időt töltenek egyedül. székrekedés. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak magukról. Panaszaik között szerepelnek a mentális funkciók romlása. ellentétben az endogén depresszióval. inadekváltak. Mindezért önmagukat okolják. Az esetek 1/3-ában pszichotikus tünetek is megjelennek. Ezek következtében elveszítik a barátaikat. hogy a depresszió kórképe nagyon változatos DSM-ben pontosan le vannak írva a kritériumok. Kellemetlennek. kövér. de a normál működésben nem jelenne meg. Az élet tevékenységeitől és nyomásaitól szeretne megszabadulni és ennek következtében öngyilkosságba menekül. Magyarázatai: biológiai. a disztimiás zavar és a major depresszió akkor kettős depresszióról van szó. a tünetek nem felelnek meg a diagnosztikus kategóriáknak. munkába menetel. Az eredet és a lefolyás igen változatos. Legtöbb esetben az unipoláris depresszió. vagy idegeskedik. de a hétköznapi életet kevésbé bénító unipoláris zavar. Lelassulnak és energia hiányban szenvednek. visszataszító. de ennél hosszabb ideig is tarthat a cselekvőképtelenség. elfelejtenek különböző dolgokat. 91 . Az epizódok súlyossága általában különböző. mind a bipoláris depresszió lehet súlyos (major) vagy relatíve enyhe (minor) depresszió (ha ez utóbbi legalább két éve tart. Ez a zavar általában 2 évig tart. Klinikai jellemzők: a hangulat megváltozása. vagy nagyon keveset alszanak. ezek sírásokba torkollanak. gyakran szorong. Zavarodottak. Nem produktívak. étvágytalanság és alvászavarok gyötrik. vannak úgynevezett jobb napok is. gyenge lábakon vánszorognak.Érzelmi terület: a depressziósok nagy része intenzív bánatot és elutasítottságot él át. vélhetően külső okok nélkül alakulnak ki. Külső megjelenésükről is igen rossz véleménnyel vannak. dysthymiáról beszélünk). Viselkedési tünetek: A depressziós betegek tevékenységi szintje drámaian csökken. amely emelkedett expanzív. Szerencsétlennek és üresnek érzi magát. összegörnyedve járnak. ill. gyerekeknél és serdülőkorban 1 évig tart. a depresszió 2-3 tünete jellemző. alacsonyrendűnek vagy gonosznak tartják magukat. éjszaka felébrednek. Bipoláris zavar differenciál diagnózisa Bipoláris affektív (érzelmi) zavar (beleértve. szociális. ahol a belső okok. és ez megint az öngyilkosság irányába tolja őket. hogy az unipoláris epizódok stresszes élethelyzetekben váltódnak ki. pszichológiai. a mánia is) jellemzői a hangulatnak és aktivitásnak visszatérő hullámzása. és gyógyszerek hatása sincs a háttérben. Ugyanilyen események előzik meg a schizofréniát.” Az unipoláris depresszió magyarázatai: Megfigyelések igazolják. de vannak igen gyakori tünetek. Major depressziós zavar: a depressziós epizód legalább 2 hete tart. ahol a tünetek felszínre törnek stressz élethelyzetben van.

A legfontosabb differenciált diagnózis az organikus kórkép. elkerülése. tehát nagyon nehéz megállapítani. Amíg a hipomán fázis kevésbé súlyos. majd egy mérhetetlen depresszióba esik. A bipoláris zavarnak van egy előszele. vallási. inkább a mozgás.Tünetei: megnövekedett pszichomotoros aktivitás (felgyorsult gondolkodás. és az önértékelés tükröződhet egy grandiózus téveszmékben. A fájdalmas körülmények kívül hagyása (szexuális hiperaktivitás. Az üldöztetéses téveszmék mindkettőben gyakoriak. A terápiában mindenképpen a lelkiismereti probléma kezelésére kell törekedni. túlköltekezés. gyötrelmesek A tünetek szervi okokkal nem magyarázhatók A tünetek tartósan fennállnak vagy visszatérnek A tünetek nem korlátozódnak külső stresszekre A beteg realitás-tesztelése viszonylag megtartott A tünetek akarattal nem befolyásolhatók A tünetcsoport eredete a múltban rejtőzik A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a beteg vélekedése: A testi panaszok betegség jelei A betegségét külső tényezők idézték elő A betegsége miatt nem tud megfelelni A betegségét nem ismerik fel A betegségét nem tudják meggyógyítani A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a pszichológus értelmezése: Túlkompenzáló teljesítményközpontú magatartás Kielégítetlen függőség-igény Irracionális szeretet-szükséglet 92 . másodlagos mániát. Az erős családi hajlam egyértelmű. Nem alszik nem eszik. Amfetamin. hogy a bűntudatukat fel tudjuk oldani. Feltűnően emelkedett mániás állapotok előfordulhatnak a korai posztpartum hetekben. túlzott optimizmus. tehát a mániás és a depresszív állapotokat csökkentsük. SZORONGÁSOS ZAVAROK A SZORONGÁSOS TÜNETCSOPORTOK KÖZÖS JELLEMZŐI A tünetek az egyén számára ijesztőek. vagy politikai ötletekkel való foglalkozás. Fontos. Ezek közé tartoznak a pszichoaktív szerek használata. A bipoláris gyógyszerelésnél ezeket a nagyon kiugró le és fel. nagyon nehéz megállapítani. melyek között az a különbség. A csökkentésnél. Általában hospitalizációt tesz szükségessé. amely az ösztrogén és a progeszterol színt változásától lehetséges. hogy el kell különítenünk egy mániás és egy hipomán fázist. beszéd nyugtalanság és csökkent alvásigény) jellemző a szociális gátlások csökkenése. Összefüggésben lehet a dopamin receptor a szuperszenzitivitással. vagy halucinációkban) a jellegzetes beszéd abnormalitások közé tartozik a félbeszakíthatatlanság. ami a betegség előtt megjelenik ez a ciklotimia (hangulat változások) több endokrin abnormalitás is lehetséges. szójátékok és hangi asszociációk (pszichózis felé tartanak) a legtöbb esetben a betegség belátása hiányzik. ha már hipomán a beteg. szükségessé válhat a beleegyezés nélküli kezelés. Az endoktin rendszer zavarokhoz kapcsolódó kapcsolati abnormalitások. Bizonyos vizsgálatok arra utalnak. mint az értelem irányította beszéd. hogy a mániás állapot kialakulásának hátterében súlyos stressz szerepel. hogy mániás fázisban van. fokozott önértékelés. és a kokain. szaladgál. beismerése nincsen. kevesebb zavart okoz és kevesebb klinikai tünet megjelenésével jár.) Az akkut schizofrénia nagyon hasonlít a mániás fázisra. hogy a mánia súlyosabb. Beléphet a fóbia is ebben az állapotban. súlyos szomatikus betegség. Miután betegség megértése. Az emelkedett hangulat mindkét esetben ritka. vagy organikus hangulatzavart válthat ki. akár munkahelyi akár interperszonális (szociális) elszakadásokat okoz.. akkor már nem annyira van rosszul. (tehát nem mondom azt. Továbbá megemlítendő állapot a figyelem csökkenésével járó hiperaktivitás és az átmeneti extrém stressz indukált pszichózis. A különbség a gondolkodás alaki zavara. vagy a szuperego kontrolljának elvesztése (lelkiismeret) Kezelése: az akutt mániás csaknem mindig kórházi kezelést igényel. amikor egyébként szrtókja van. a gondolatok csapongása között. A mánia pszichodinamikai magyarázata: a vesztességhez kapcsolódó konfliktus tagadása.

illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak. a mélységtől való félelem. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. pánik zavar agorafóbiával. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket. szociális fóbia. HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. aquafóbia a víztől való félelem. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. agorafóbia. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. érzését jeleníti meg. racionalizáció. xenofóbia az idegenektől való félelem. A szorongás. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. stb. A szorongás jelzés. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. mely védekező. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne. stb. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. mysofóbia a piszoktól való félelem. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. regresszió. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. ahol a teljesítményt fokozni képes. fóbiás neurózisok. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. nő a vegetatív reakció. stb. ailurofóbia a macskától való félelem. akár úgy hogy elmenekül. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket. is képes létrehozni. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben. madár. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. mint eltolás. rák. vér. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást. mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. izgága. végtagjai rángatóznak. kígyó. mint kínos érzelmi állapot. esemény. az állat éberebbé válik. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. konverzió. rágja a száját. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba. a tehetetlenséghez. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. a testtartása merev. mint simplex fóbia. vagy egyáltalán nem tart. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. vírusok. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. megváltózik az arousál szint. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. Ha a védekezés sikeres. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. zoofóbia az állatoktól való félelem. pánik zavar agorafóbia nélkül. a feszültség eloszlik. erős nyomás alatt lenni. logikus gondolkodást is dezorientáltá 93 . váratlan ingerek stressz. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális jelenség. hanem a tudatos. A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. hangja megcsuklik. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. pl. cynpofóbia a kutyától való fóbia.(vész)reakciót váltanak ki Vészreakció: alkalmazkodó és felkészítő szimpatikus idegrendszeri izgalom a túlélés szolgálatában Stresszor: olyan inger. ha nem túl magas szinten van. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. A neurotikus szorongás az ösztön. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. riadtan tart szem kontaktust. erőteljesen verejtékezik. hangszíne. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. fojtottság. bacilusok.Szabályozatlan indulatkezelés Inadekvát segítségkérés és várás SZORONGÁS a biológus értelmezése: Erős. játszik az ujjaival. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. A szorongásos feszültség fokától. aminek konkrét. objektív oka van. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. pyrofóbia a tűztől való félelem. generalizált szorongás. pók. elhárító és megküzdő-feldolgozó idegrendszeri és magatartásbeli reakciókat vált ki Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. hanem a veszélyt okozó késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. illetve más érzelembe. ritmusa változik. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel.

előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét.válhat az egyén. pánik. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. mi fog történni. riadtság. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. Kellemetlen érzés. vagy túl elégíti. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. 6. megbolondul. csökkenésétől érzett félelem. ha ez túl erős. frusztrációi. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. A testi épség fenyegetettsége. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. Homoszexuális félelmek ébrednek fel. vagyis overprotektív módon viselkedik. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. 4. fejleszthetné az én fejlődését. 3. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. abból fakadhat. rettegés. Emocionális állapot. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. a pszichotikus depressziókban. a hamis self. a nehézség. a narcisztikusan sérült self. Általában elfojtott. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával.vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. dezintegrációt okozva . Ez fakadhat abból. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. a megkapaszkodástól a leválásig. A Freud—i neurózis elmélet röviden. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez.A fenyegeő árgy. igy a szeparációs. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. --. az anya—gyermek duál—unió függvénye. akut szorongás hullám kialakulásához. 2. Freud úgy tartotta. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. amely a szuperegoból származik. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. 1. 5. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. 1. ami módosíthatná. vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. 94 4. szubjektív tapasztalt félelemmel. Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. Kasztrációs szorongás. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. az aktuál neurózisokat. 2. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. A jövő felé mutat. ez könnyen vezethet kitöréshez. dezintegrációhoz. súlyos intrapszichés konfliktus. Szeparációs szorongás. amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. attól való félelem. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. valami szörnyűt fog csinálni. bizonytalanság. Ösztön-én szorongás. hogy az anya—gyerek kapcsolat nem kielégítő. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. illetve fixációs pontok alakulnak ki. hanem a jelenben kell keresni. megvonásai. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. identitását. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált morális parancsokból fakad. .

A női ödipusz másként alakul. Régebben azt feltételezték. gyengéd érzelmeinek is tárgya.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben. aktív beállítódás női befogadóvá alakul. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. izgulás. alvás zavarok. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. Az áttételes neurózisok. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. amelyben az apja utjában van. --. amelynek különböző variációi minden emberben élnek. Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. hasmenés. kényszerneurózis--. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. szájszárasság. szédülés. --. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. elpirulás. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. 1. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. vegetatív hiperaktivítás--. halál. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” . betegség. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. aktív és abban az értelemben is férfias. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van. hideg nyirkos kézfogás. vigilancia és figyelem zavar---. rángatózás főleg a végtagokban. A fallikus fok azt jelenti. elsápadás. zaklatottság. és a hipchondriát. gyengéd. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű. „ az izgalom forrása. A szexualitás fallikus abban az értelemben.Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű .---szemben az aktuál neurózisokkal. nyak. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa. félelem. gombóc érzése a torokban. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja.--. 2. mint a fiúk. a neuraszténiát. a zavart előidéző ok szomatikus területen van.izzadás. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. míg a passzív.ide tartozik a szorongásos hisztéria. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus.----aggódás. nem pedig pszichés eredetű. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel. szívdobogás. A nőket férfiasította az egyenjogúság.remegés. főleg hisztériás beteg. Másrészt ez a kórok szomatikus . hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. zsibbadás.mondja Freud--. hanem szeretetének és csodálatának. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya. ellenséges anyjával. jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. „ A fiú—írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával. ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. ellazulásra való képtelenség. 4. veszteség. amit Freud pszichózisoknak nevez.energikus elfojtás alá kerül. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. még a nőiesség kifejlődése előtt. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. maszturbáció. nyugtalanság. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák.áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. míg a fiúknál erre nincs szükség. szublimáltabb formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. homoszexuális beállítódás--. felesleges rivális közöttük.melegség érzése. gyakori vizelés. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. fáradság. nem pedig szimbolikus. pl.miután a kasztrációt feltételezi--. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. konverziós hisztéria. motoros feszültség--. fejfájás.az jellemzi. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak. szívritmus zavar. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. 95 . 3. koncentráció zavar. Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist.beszűkült gondolkodás. hát. hidegség. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. hogy azért több a női neurotikus. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. szapora pulzus és légzés. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. izomfájdalmak. összeszorult gyomor. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS.

Alvási zavarai vannak. vonás szorongásnak nevezzük. hogy az alvási zavarok minimum 6 hónapnál tovább tartanak. már eleve magas. vegetatív idegrendszer után az un. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. paraszimpatikus idegrendszernek nevezett működés. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. GENERALIZÁLT SZORONGÁS (Neurosis anxietica) Aggodalmaskodás (kudarc. A kórképében fóbiák is megjelenhetnek. nehezen koncentrál és izmait folyamatosan megfeszített állapotban tartja. amikor ösztönkésztetéseink vannak és ezért bántanak minket ezért elfolytjuk ezeket az ösztönkésztetéseinket. A morális. hogy verést kapott. Mindannyiunknak egyéni és általános szorongásos szintünk van. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. Ezért jut arra. szüleink. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. hogy az egyén szorongás szintje. a vérnyomást és az izzadásért is felelős. vagy óvodásként mutogatta a nemi szervét. A stresszorral való találkozáskor a vegetatív idegrendszer a veséken elhelyezkedő mellékveséket a kortizon nevű hormont is tartalmazó kortiko szteroidok kiválasztására készteti. szerencsétlenség. Pszichodinamikus megközelítése: Freud fogalmazta meg a generalizált szorongás magyarázatát. 1 reális szorongás. vagy pucolj rendszernek is hívják. a depressziós a világot elveszettnek. a tiltások miatt nem jön felszínre az ösztönkésztetés. ezért az 96 . Az egyéni szorongás szintjét. az ösztöntörekvések megnyilvánulásaira kapott sorozatos büntetések miatt. illetve mivel a veszély kivédésére készít fel minket a harcolj. nem létezőnek. a szívverést. szinte minden esemény. negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétől) A belső erő és a külső támasz vélt elégtelensége Pszichomotoros nyugtalanság Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot A szorongásos és félelmi reakciókért a vegetatív idegrendszer. ösztöntörekvésünk megnyilvánulásait 3 morális szorongás.Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. A neurotikusszorongás onnan indul ki. A vegetatív idegrendszer hangolja össze a légzést. fáradékony. akik valódi veszélyt hordozó társadalmi nyomásnak és helyzetnek vannak kitéve. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. A generalizálódott szorongás kialakulásának számtalan tényezői vannak: 1. hogy az ösztöntörekvések rendkívül veszélyesek. a központi idegrendszer (agy. A neurotikus és morálisszorongást én védő mechanizmusokkal próbáljuk féken tartani. 3 féle szorongási tipust különböztetünk meg. vagy környezetünk következetesen megakadályozza. Az is lehet. a jövő pedig tele van bizonytalansággal . Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel. Az ebben szenvedő beteg. vagy ösztönkésztetéseket érzünk. mert semmit nem tud megélni. önmagát inadequat személynek éli meg. a stressz hatására összeomlik az egyén elhárító mechanizmusa. A kortiko szteroidok valószínűleg az érzelmi emlékezésért is felelős. A vegetatív idegrendszer az aktiválódott idegpálya együttesen a szimpatikus idegrendszernek felel meg. A veszély elmúltával bekapcsolódik az un. hypocampuszra is hat és a szorongásos reakció leállításában segít. Ez visszaállítja a szívverést és a többi megváltozott működést is. oka az. és képtelen útját állni a neurotikus és morális szorongásoknak. maguk az ösztönök válnak szemünkben veszélyessé és rettegést érzünk ha valahányszor késztetéseket. baleset. valódi külső fenyegetettséggel állunk szemben 2 neurotikusszorongás. gerincvelő) a testünk egyéb szerveivel összekötött kiterjedt ideghálózata a felelős. el van fojtva. de a diagnosztizálásánál nagyon fontos. rombolja a személyiséget. vagy tevékenység nagyfokú szorongást és aggodalmat vált ki az állapotában és ezt szabadon lebegő szorongásnak hívjuk. szocio kulturális felfogás: elméletalkotók szerint a generalizált szorongás azoknál az embereknél fog megjelenni. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. amikor pl csecsemőként a tejért sírt. Ezek a szabályozó szervek akarattól függetlenül működnek. Állandó felfokozottságot és nyugtalanságot él át. A pszichodinamikus magyarázat: a generalizált szorongás megjelenését. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni.

fejfájás. ájulás. izzadás. A Selbst elméletek hívei(énkép): a szülő és a gyermek közötti bizalom ellazulása. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. fulladás. 2. ritkán néhány óráig eltarthat. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: • légzés zavar • szívdobogás • mellkasi nyomás érzés • csuklás fuldoklás • szédülés bizonytalanság • irrealitás érzése • pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás • hideg-meleg hullámok • izzadás • ájulás • reszketés. hideg. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. A pánik rohamok meghatározott . szédülés. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. nem tudnak kifejlődni az elhárító mechanizmusok. A roham általában percek alatt elmúlik. az egyik a követelést hordozó stresszor és ennek következtében a másik része az. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek. disteressz olyan mennyiségű stressz. ill. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. halál félelem. remegés • a meghalástól. A mai pszichodinamikus elméletalkotók nem minden esetben értenek egyet Freud eredeti állításával. hogy a személy válaszának összessége. Védtelenség. hogy nekünk van igényünk a változásra. irreális félelem jelenik meg. amíg nem tudják a flusztrációktól és a szorongástól megvédeni. Diagnosztikai kritériumok.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. zsibbadás. Légzési zavarok. szívdobogás. Minden olyan esetben hajlamosak vagyunk stresszt átélni. terror támadás. mellkasi fájdalmak. a túlféltő szülő pedig a jó tárgy elvesztésétől való félelem. vagy hogy nekünk kell változást átélnünk. deperszonalizáció. nem köthető szituációkhoz. ha abszolút nem veszik igénybe 97 . / katasztrófa. (Neo Freudisták) Tárgykapcsolati elméletek hívei: a túlságosan szigorú szülő. derealizáció. vagy. lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. reális életeseményből nem levezethető. hogy valami szörnyű fog történni. heves diszkomfort érzés kíséri. vagyis az úgynevezett stressz reakciója. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik A stressz: A stressz megküzdés és szorongásos és megküzdéses reakció.ösztönimpulzusok alatt bénító szorongást él át. hirtelen lép fel. 3. 1. hogy a generalizált szorongás visszavezethető a korai gyermek szülő kapcsolat elégtelenségére./ Tünetei. dezintegrációs (nem beépülendő) szorongás kialakulása.meleg hullámok. támogatás hiánya. helyzetek váltják ki. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. Egyéb szomatikus. a rossz tárgyak elvesztésétől való félelem. paresztéziák. Majd ezek a félelmek generalizált szorongásba torkollanak felnőttként. remegés. attól fél pillanatokon belül megőrül. a lehetőségekkel találkozunk. általában rövid ideig. tehetetlenség. A stressz okozhatja azt. de azt elismerik. A túlféltett gyerekek gyengék. amikor változási igényünkkel. hasi fájdalmak. vagy valami szörnyűt fog tenni. meghatározhatatlan életveszély. bizonytalanság. amelyet az egyén már nem képes elviselni. amely reálisan nem volt életveszélyes. Túlzott igénybe vételnél. Két tényezőből áll.

A kiértékelésnek két szakaszát különböztetjük meg: Elsődleges kiértékelés. A tünetek megegyezőek. ha a tünetek nem merítik ki a szorongásos zavar.”) pszichoterápia és tanácsadás a család részére. Az egyéni szorongás szintjét. A vegetatív idegrendszer hangolja össze a légzést. vagy válásra bekövetkező kóros pszichológiai válaszok foglalják magukba. (A nők kognitív reakcióban stressz helyzetben sírnak). heves vegetatív izgalmat élnek át. A depresszió biológiai jellemzői hiányoznak. amit rendszeresen fel kell ajánlani. amikor változási igényekkel. illetve mivel a veszély kivédésére készít fel minket. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. sőt a diagnózis csak akkor állítható fel. izzadás. émelygés. fájdalom kezelése. 98 . A stressz extremitása miatt napokig. amelyet harag. mint a munkahely elvesztése. a beteg erőforrásaira. sajátos alvás zavarok--. traumatikus események. kognitív reakciókat. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. szapora pulzus. vagy eltúlzott elesettség formájában. Szegénység. váratlan vendégek. izzadás. vagy pucolj rendszernek is hívják. Másodlagos kiértékelés: a lehetséges válaszok mérlegelésével ítéljük meg. Különleges veszélyben rémület és halálfélelem. őszinte felvilágosítás.az aktuális életnehézségek feltárására és megoldására összpontosít. a problémára való koncentrálás. Mindannyiunknak egyéni és általános szorongásos szintünk van. hypocampuszra is hat és a szorongásos reakció leállításában segít. A vegetatív idegrendszer az aktiválódott idegpálya együttesen a szimpatikus idegrendszernek felel meg. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. Pl. általában a súlyos esemény után 1 héten belül. sírhatnék. A veszély elmúltával bekapcsolódik az un. megfelelő kűzdési mechanizmusok kialakítása. A kortiko szteroidok valószínűleg az érzelmi emlékezésért is felelős. az érzések ventilálására való bíztatás. és valószínű. de kevésbé akutt. vagy társadalmi megküzdéshez szükséges erőforrással. vagy terminális (egy időről szóló ) betegséghez való alkalmazkodás megjelenhet szorongás. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. a reaktivitásban.A napi élet stresszorai: zaj. A fenyegető stresszorokra adott egyik kulcsreakció a félelem. azután a csodaorvos kezelése. libabőr. rossz lakáskörülmények. A tünetek lényege a trauma ismételt. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. a központi idegrendszer (agy. természeti katasztrófák fizikai erőszak. Ebben a helyzetben a világról alkotott képünk megváltozik. akkor konfliktusban fogunk reagálni a stresszorokra. szívdobogás. vagy pánik reakció léphet fel. A krónikus. A kezdetük. vonásszorongásnak nevezzük Alkalmazkodási reakció (AR) az élet olyan változásaira. forgalom. Minden olyan esetben hajlamosak vagyunk stressz átélésére. kínzó. aggódás tünetei keverednek egymással. Viselkedési késztetéseinket. A kezelés alapja megfelelő. A stresszre adott válaszunk nem kizárólag a stresszor jellegétől függ. vagy a depresszió kritériumait. vagy lehetőségekkel találkozunk. Ezek a szabályozó szervek akarattól függetlenül működnek. a supportív („A szupportív pszichoterápia .a traumát ismétlő--. hogy az erőforrásaink lehetővé teszik a helyzet megoldását. A kezeléshez tartozik. Ez visszaállítja a szívverést és a többi megváltozott működést is. a harcolj. stb. megfigyelhető a gyász reakciónál leírt hasonló tünetek egymásutánisága. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. A stresszorral való találkozáskor a vegetatív idegrendszer a veséken elhelyezkedő mellékveséket a kortizon nevű hormont is tartalmazó kortiko szteroidok kiválasztására készteti. konfliktusmegoldó készségére épít. és kognitív elemeket tartalmazó csomag. hanem visszatükrözi a múltbéli élményeinket. házasságok. a válaszkészség megbénulásában. mint az ASR. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól. Túlértékeljük a fenyegetettséget és akár még pontatlanul idézzük fel a történteket. amely egy fizikai érzelmi. események. az adott helyzetet vagy ártatlannak. költözés. dugó. majd az elutasítás. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. a szívverést. vagy veszélyesnek ítéljük meg. paraszimpatikus idegrendszernek nevezett működés.más néven pszichoterápiás vezetés . de nem kényszeres újraélése. alvászavar és a depressziónak szomorúság. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. légzés szaporaság. tüneti. Ha úgy érezzük. és a probléma megoldás stratégiai kialakítása. érettségi. a vérnyomást és az izzadásért is felelős. majd szomorúság és végül az elfogadás követ. én fogalmunkat. hogy kerülni fogjuk a negatív érzelmi viselkedést. remegés. depresszió. készségeinket. A sokk. A szorongásos és félelmi reakciókért a vegetatív idegrendszer.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. A stresszorokra adott válasz az esemény kiértékelése. vizsga. hogy rendelkezünk –e a megküzdéshez szükséges társas. a hatékony válaszra való képességét fogja meghatározni. szociális támogatottságunkat és biológiai felépítésünket. ajakremegés. gerincvelő) a testünk egyéb szerveivel összekötött kiterjedt ideghálózata a felelős. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. betegség. krónikus problémák. katonai támadások. vegetatív tónusfokozódás. jelentős életesemények. szorongás.

Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. visszaemlékezés képzetek. súlyos sérülés. ha a tünetek még négy hét után is fennállnak. veszélyeztetettségét élte meg. 2. Ha csoportosan érte őket a trauma. Nem tudnak örülni. a gyászolok. hallucináció. páni félelemmel járhat. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség.maradandó károsodásoktól. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. megszűnik a szexuális érdeklődésük. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk. vagy tanúja volt. vagy arra emlékeztető külső vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. intim életük értelmetlenné válik. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek.. gondolatok. nehezen alszanak el. beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk. ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. A traumát mintha újraélné illúzió. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. amelyben halál eset. olya eseményt élt át. vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. 5. Emiatt fóbiás. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket. 1. tompultság. tartós képességveszteségtől. tehetetlenséggel. megsemmisülést. rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. súlyos sérüléssel. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 3. éjszakai tájékozódási nehézségek. intenzív félelemmel. kontrollvesztést. 4. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1. ahol depressziós tünetek kapcsolódnak. akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek. hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki. 99 . testi épségét veszély fenyegette. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság. érzések. disszociatív epizódok csak ébredéskor. a segítségnélküliség érzését. erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól. perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. 2. vagy intoxikált állapotban. az esemény visszaidézése. Kezelése: a páciens kikérdezése. a halottak miatt. elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. A traumás élményt szimbolizáló. ha még fél év után is fennállnak. vagy mások testi épségét. Gondolatok. Ez akutan intenzív félelmet. antidepresszánsokra van szükség. ahol szembesült a halállal. tehetetlenséget vált ki. olyan eseményt élt át. és krónikusnak nevezzük akkor.

feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak. képzeleti. ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás folyamatokat fenntartani.vagy ifjú korban indul. félelmeit. megélhetők tudattartalmakként. emocionális válaszkészség hiánya. akkor csinálni amkor egyedül van. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult. 2. autó elé ugorjon. vagy rendkívül szimbolikus. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. bár a beteg próbálja leplezni. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. fokozott készenlét Jelentős szenvedés. Intenzív félelemmel. de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció. jelentkezik. Derealizáció 4. de nem szükségszerű. irritabilitását. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. illuziók. organikus eredetű mentális betegségektől. ha ezt meg tudja valósítani. Két típusa van : 1. elkerülő viselkedést alkalmaz. A zavar min 2napig max. elfojtás. káromkodjon nyilvánosság előtt. 100 .cselekvések.2. gondolatok.bár van kényszeres jellege---. Külön említésre méltó a holocaust szindróma. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. visszatérő képzetek. képek elűzhetetlen. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . emlékezeti. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. ami az egyensúlyt. így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál. Ez okozza a pácies súlyos szorongásait. Másodlagos nyereség. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának. figyelem. szubjektív bénultság érzése. anyagi előnyök. vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. Az esemény alatt. heves szorongást él át. 4 hétig tart . stb. elszakadás. munkahelyi és más funkciók romlása. Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli. szándékokat. álmok. alvás zavarait. ezzel jelentősen beszűkítheti életterét. miközben attól fél megteszi. a környezet a növekvő odafordulás. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul. tehetetlenséggel . Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus.szerű epizódok. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. Szorongás. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól. de sokszor irracionális. regresszió. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 3. flashback. így elhárítani sem tudja sokkolja. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. vagy impulzusként. és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. szociális. tagadás. tudatos jelenléte. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. amelyre nem volt felkészülve. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. képekben is megfogalmazódhat. amit nem mindig tesz meg. vég nélkül kérődzik. Ha ezeket nem teszi meg.de ez a normális fejlődés része. Deperszonalizáció 5. vagygondolatok. rémülettel reagált. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó. amely szavakban. vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás.

Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak, kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel, ilyenkor bonyolult rituálét, ceremóniát hoznak létre. Általában a kényszercselekvések, arra szolgálnak, hogy általuk megelőzhető, kontrollálható, módosítható legyen, valamely elsődleges impulzus, amitől a beteg fél, amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. Ezek lehetnek jóvátételi, jövőmegelőző, és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére. Mindkét esetben bonyolult , összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. Pl. Minden este, alvás előtt precíz megszámolása a pénznek, külön helyezve a fém, a papír pénzeket, megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat, lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni. Másik pl. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát, mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- csempék, kád mosógép--- egyszer a mosógépet üresen kimosni, majd a ruhákat bepakolva, 2x kimosni, meghatározott mosószerrel, öblítő nélkül, mert az rákot okozhat, a teregetéshez, meg kellet fürdenie, ruha nélkül kiteregetnie, meghatározott sorrendben és úgy, hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez, mert akkor mindent újra kellett kezdenie. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie, egyrészt szégyelte, a család előtt, másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat, hozzáértek a tiszta ruhákhoz, férje pedig „ direkt” ellene tett, pl pont akkor ment vc-re. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált, a heti munka végzését nagyon megnehezítette, a család működését érthető módon krízisbe sodorta. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől, attól való félelmétől, „hátha mégis maradt piszok, bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni, és ez a félelme nem alaptalan, mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok, olyat cselekszik, ami számára jelentéssel bír, vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek, pontosan tudják ezek nem normális gondolatok, cselekvések, én-idegennek élik meg, közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. Mentális képességük nem csökken, de teljesítményük jelentősen romolhat. Általában gondozottak, ápoltak, sőt túlzottan is, viselkedésük kimért, rigid, túlszabályozott, hiányzik a könnyedség, a spontaneitás, mozgásuk kontrollált, beszédük nagyon megfontolt, mondataik cirkalmasak, hosszadalmasak, sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak, körülményeskedők. Gyakori a beszédben az ismétlés, a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet, talán, meglehet, valószínűleg, stb. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel, racionális magyarázatokat adnak elő, előre eltervezik mi hogyan fog zajlani, mit kérdezhetnek, ettől nagyon nehéz őket eltéríteni, bele kérdezésre szorongással, indulattal reagálnak, gyakran pontos orvosi- pszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. Alaposan utána olvastak, szakszavakat használnak, érzelmek kifejezése általában hiányzik, ha utal is rá, műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről, akkor még a terápiában is titkolni szeretné, a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli, a terapeuta rá kérdezhet, vannak-e furcsa szokásai, amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok, babonásak, általában el szokták mondani. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége, de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről, akkor ez az érzelmi töltés tovább él, már jelentés nélkül, így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten, érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat, amely nem elfogadhatatlan. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat, ami érthetetlen érzelmi jelentésű kényszergondolattá válik. A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik, akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan , szorongás keltő jelentés. Ha az izoláció kevésbé hatékony, akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból, állandón, bizonytalan jelentéssel, fenyegetően tudatosulhat, mint irracionális vágy vagy késztetés. A beteg ez esetben azt érzi, hogy valamit el kellene követnie, de nem tudja mit és miért, ezért ellene szegül a késztetésnek, zavarodottá válik a gondolkodása, az énidegen érthetetlen késztetés miatt. 101

MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség, azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. Mivel gondolati úton , annulációval--- meg nem történtté tevéssel--- ez nem lehetséges, ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség, amelyek kivédik, megelőzik a rossz impulzusok hatását. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg, hogy azt ellentétbe fordítja----- nem gyűlöl, hanem szeret----Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás, a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény, kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. REGRESSZIÓ Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél, nem konverziós tüneteket képeznek. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit, így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival, de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti, hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok, frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával, de nagy árat fizet, hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai, új szorongásokat, konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél, a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző, az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában, az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban, fixációs tünetként értelmezhető. Mágikus gondolkodás. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat, a páciens megélheti azt is, hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni, pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal, vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna, de ilyet nem lehet mert még valóra válik. SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot, felfokozott önkritikát, kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk, ez létre hozza az infantilis, szadisztikus szuperego szintre való regrediálást, durva, túlkövetelő, büntető gondolkodást eredményez. Diagnosztikai kritériumok 1. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 2. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok, képek szándékok, amelyek énidegenek, nem akaratlagosan előidézettek, gyakran értelmetlenek. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 3. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések, amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el, nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 4. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek, és akadályozza a normális életvezetést. 5. Nem vezethető vissza más mentális zavarra, Tourette szindróma, SCH, depresszió, organikus károsodás.. A kényszer analitikus- pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte, a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában, ami a 2- 4 éves kor között található. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe, az anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a 102

legnagyobb hangsúly. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje, irányítsa, kontrollálja a testéből eredő jelzéseket, ipmulzusokat. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti, de ezen túlmenően, megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia. Ez egy elég bonyolult folyamat. Azáltal, hogy saját termékeit- végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni, más funkciókat is meg tanul, ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni- kapni, elengednibefogadni, oldás- kötés aspektusához jutunk el, ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot, az újraközeledés alfázisához jutunk. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon, a szimbiotikus szakaszon, belépett a szeparációindividució nagy folyamatába. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok, túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán, túl jutott a gyakorlási szakaszokon. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással, a beszéddel, és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”, kialakult az anyától elkülönült, autonóm személyiség, de ez az autonómia még rendkívül labilis, és viszonylagos. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel, a beszéd egyre gazdagabbá válik, és a játék egyre fontosabb szerepet tölt be. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt, a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában, vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni, távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. Ez egyrészt a közeledés- távolódás játékát is jelenti, de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni, tehát a reunió vágya, de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős, ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik, bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. A világ jóra és rosszra tagolódik, a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját, sokszor mond nemet, megjelenik az én használata, amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben, kielégíthetetlenségben, instabilitásban, hirtelen hangulat változásokban, dührohamokban jelentkezik. A gyerek „hisztizik”, a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben, megjelenik a dackorszak ahol, az agresszió, az autonómia, a kontroll kérdése zajlik. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg, a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg, vagyis az anya kompetenciáját sajátjának tekinti. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül, hogy az anya tőle független lény, aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. Szembe kell néznie azzal, hogy kicsi, gyenge, tehetetlen, egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. Ez egy igen nehéz időszak az anya- gyerek kapcsolatában, miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm, függetlenségi igényeit, de folyamatosan vágyik az anya figyelmére, ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni, az anya és a gyerek mát nem működik, olyan harmonikus egységben, mint a szimbiotikus szakaszban, és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad, és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének. Ez a feltétele annak, hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát, miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek, az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban, a felettes-én rigid, bűntető, szadisztikus jegyeket mutat, az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás, az ellentétbe fordítás, a reakció képzést, a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. A kényszercselekvés azért énidegen, mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik, hanem a tudat előtt 103

A szülőnek nem szabad megmutatni a gyerek előtt a gyászt. Az egoista öngyilkosság az egyénnek az egyébként összetartó szociális csoportból való elszeparálódásához vezet. és azt jelzi.szociális .A cselekvés ismétlése. A következő állapot a keresés. SZÖS – SZEMÉLYES. vagy közeli hozzátartozó elvesztése extrém stressz. hogy az elhunyt él. A fokozott kételkedésre való hajlamuk. és megvédeni az ént. bíztatva a beteget a kapcsolat struktúráslt áttekintésére és az érzelmek felszabadítására. amikor az elhunyttal a kapcsolat problémás. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. a kóros gyászreakció kognitív viselkedés terápiás megközelítése eredményes lehet. a változás tagadását. azokról az eredeti konfliktusoktól. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat. vagy kétségbeesés formájában jelentkeznek. amely a felettes-én szorongást indokolja. SZÁNDÉKOS ÖNSÉRTÉS Az öngyilkosságot. így a cselekvés ismétlésével. amikor a halál hirtelen következik be. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. Kóros gyászreakció kialakulása még valószínűbb olyankor. hogy fokozott biztonságra van szükségük. vagy túl szoros. Ez tarthat akár 2 évig is. A normális gyász. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét. Kifejezett szuicid gondolatok kórházi ápolást tesznek szükségessé. egoista típusok veszélyeztetettebbek. és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. ambivalens. büntetéssel. A belső normarendszer hiányos öngyilkosság tükrözi a társadalmi rendszer széthullását. Probléma az is. nem igényel külön támogatást. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének sikertelenségét. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni. hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. Sírás rohamok keletkeznek. Az öngyilkosságban szereplő faktorok lehetnek: . A SZÖS önbüntető sérülés okozása fatális kimenetel nélkül. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. ha elhúzódó depresszív tünetek vannak. amelyet általában pszichés félelem kísér. hogy nem tettünk többet érte. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. amelyekkel nem tud megküzdeni.pszichiátriai eredetűek. Majd a bűnösségérzés és az önvádlás. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő. melyet nem sikerült megszerezniük. A gyász állapota depressziót és öngyilkosságot is kiválthat „ a normális gyászreakció” gyakran meghatározott állapotok egymásutánján zajlik le. és pszichológiai összefüggésként jelenik meg az öngyilkossági arány és a munkanélküliség. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. Szeretne újra az elhunyttal lenni. mint szándékos önbüntető halált lehet definiálni. Általában az öngyilkosság esetében a belső normarendszer nélküli. Az évfordulók esetében a reakciók újra előjöhetnek. A sokk és a hitetlenkedés vegetatív tónusfokozódással jár. Alanyai gyakran megragadnak a gyászreakció valamelyik állapotában. éjszakai halucinációk is előfordulhatnak. Az öngyilkossági gondolatok burkoltak. vagy néhány hétig tart.elzárt tudattalanból. A gyász és a gyász reakció házastárs. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. és ezért sokszor elmarad a gyász munka. az általános értékek elvesztését. Kóros gyászreakció késői tünetek. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. amely élénk álmokkal jár arról. sőt örömforrássá is válhat. vagy a vágyakozás. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt. hogy az elhunyt nem jön vissza és az érdeklődés visszatér. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. ez általában a cserben hagyás érzésével párosul és ehhez kötődik a harag is.biológiai . A gyászra adott reakció napokig. nagyobb intenzitása a reakció elhúzódása jellemzi. fontos az érzések ventilálására való bíztatás. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. Antidepresszáns kezelésekre lehet szükség. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. 104 . arra utalhat. végül elfogadjuk. az eredeti helyzet visszaállítását.

mások és az események érzékelésének és interpretálásának módjai).. elváltak esetében. Öngyilkossági szempontból a poz. Personality Assessment Schedule (PAS)]. Kikérdezésnél: motiváció akut vagy krónikus-e Motiváció: milyen folyamat megszakítására / figyelemfelkeltés / esetleg halálvágy Magas rizikó: búcsúlevél. szomatikus betegségben szenvedőknél. A SzZ-k általában az egyén fejlődésének korai szakaszában keletkeznek. Kisebb hányad található meg a társas viszonyban élők között. SZEMÉLYISÉGZAVAROK Személyiségzavarok Definíció. Epidemiológia. készülés a halálra.Ennek tükröződése található a veszteségekkel. Minnesota Multiohasic Personality Inventory (MMPI). A SZÖS A leggyakoribb alacsony társadalmi rétegben. hogy az ismétlődő SZÖS ne fejeződjék be öngyilkossággal. és a pszichiátriai osztályos betegek 40%-ának van legalább enyhe fokú SzZ-a. Gyakran kapcsolódnak szubjekív. örömtelenség. Az öngyilkossághoz hasonlóan a SZÖS is társul pszichés betegséghez. az affektivitásnak (az érzelmi válasz nagysága. DSM-III-R). személyes szenvedéssel és/vagy negatív hatásuk van a társadalomra. A SzZ igazoltan gyakoribb férfiak és alacsonyabb szociális osztályhoz tartozók között. szociális és gazdasági helyzettől függetlenül magasabb kriminalitást mutatnak). A pszichodinamikus teóriák szerint az SzK-k a 105 . A depresszió és az öngyilkosság kapcsolata idős korban a legszorosabb. költözéssel vagy elvált. melynek következménye a személy jellegzetes. 16 Personality Faktor Quastionnaire (16PF). A személyiség vizsgálatához tartoznak a személyiség feltérképezésére szolgáló kérdőívek [pl.. és áthúzódnak a felnőttkorra. családi anamnézis magasabb szuicid veszteséggel jár. élethosszig tartó. Első lépésként a beteggel meg kell egyezni a probléma mibenlétét illetően: milyen azonnali változások fogadhatók el a számára. az impulzuskontrollnak. A feltételezett faktorok közé tartozik a genetikus befolyás (monozigóta/dizigóta konkordancia. mind a DSM-IV a személyiségzavarokat (SzZ-k). Legszorosabb az összefüggés az öngyilkosság és a pszichiátriai esetek között. az interperszonális kapcsolatnak. krónikus. a családorvoshoz (Cso) fordulók 20%-ának. Personality Diagnostic Questionnaire (PDQ)] és a személyiségzavarok diagnosztizálására szolgáló struktúrált interjúk [például Structured Clinical Interview for Personality Disorders (SCID. A szomatikus állapot stabilizálása Projektív tesztek elvégzése A terapeuta figyelje meg: pejoratív . intenzitása. a belső tapasztalatoknak és a viselkedésnek folyamatos. depresszió) Az ismétlődő SZÖS előfordulása az alacsony szociális rétegekben. Kezelés esetén a cél. Mind a BNO-10. különösen depresszióhoz és személyiségzavarhoz. A SzZ-k jellegzetességei a kogníciónak (önmaguk. egyedül álló emberek esetében. Fiatal férfiak: napjainkban egyre gyakrabban fordul elő az önkezűség / személyiségzavarok / abúzus / pszichoaktív szerek alkalmazásával összefügg. antiszociális személyek. Eysenck Personalaty Inventory (EPI). XYY kromoszómájú személyek IQ-tól. munkanélküliek. Az öngyilkosság magas arányban fordul elő: fájdalmas. Hospitalizáció / ambuláns szupportív terápia / ápolóintézmény. a kultúrkörének elvárasaitól határozottan eltérő életstílusa. helyénvalósága). mélyen bevésődött maladaptív mintájaként definiálja. A prevalencia a korral csökken és nem mutat összefüggést a különböző emberfajtákkal. bűncselekményt elkövetők. a munkahelyi és szociális teljesítménynek a problémái. egyedülállók. narkománok közt a legmagasabb. pszichés betegség (pl. Etiológia: Nincs kielégítő etiológiai modell a SzZ-ra. a pszichiátriai járóbetegek 30%-ának. A személyiség vizsgálata. A felnőtt populáció 10%-ának.

csökkent érdeklődés a szex iránt. félelem a szeparációtól. gyanakvás. a kapcsolatok ápolásának képtelensége. állandóan szoros kapcsolatokat igényel. 3. idegenkedés a másokban való megbízástól. Az eredményes kezelés a megfelelő terápiás kapcsolat biztosításán múlik. kétségbeesett erőfeszítések a valós vagy elképzelt cserbenhagyások elkerülésére. felszínes/labilis érzelem. fejezet) és a nem osztályozott SzZ. A disszociált SzZ-ral együtt jár a vegetatív idegrendszer hypofunkciója. vakmerő vezetés. A specifikus terápiás technikák közül az interpretatív pszichoterápia (egyéni. szex. messzire elmegy mások támogatásának megnyerésére. áthatoló bizalmatlanság. hajlam mások megsértésére. mint ahogy a rossz szülői nevelés és a kóros viselkedésminták szociális megerősítése is. krónikus anhedonia. Paranoid SzZ: hűvös érzelmek. Kórházi felvételre krízis esetén szükség lehet. vonatkoztatások. Schizotyp SzZ: durva szociális és interperszonális hiányosságok. durva felelőtlenség. mások óhajait indokolatlanul kiszolgáljam vonakodik más emberektől kérni valamit és fokozottan foglalkozik az egyedül maradástól való félelemmel. de frigiditás és éretlenség. céltalan szexuális csábítás. hogy bizonyos betegek (különösen a súlyos SZZ-ban szenvedők) több SzZ diagnózis kritériumait is kimeríthetik. A biológiai kezelésekről nincsenek pontos adatok. 2. depressio) kezelésében és az akut szubjektív szenvedés csökkentésében. ismétlődő öngyilkosságok vagy öncsonkítások. A további SzZ-k közé tartoznak a kényszeres (anancasticus. önkárosító impulzivitás (költekezés. Osztályozás és jellegzetességek. alacsony frusztrációs tolerancia és agresszivitásküszöb. terápiás közösség) és a KVT alkalmazható. pszichoaktív szer fogyasztása. A terápia hosszú távú és fáradtságos voltát a kezelés kezdetén kell a pácienssel megbeszélni. kirobbanó cselekedetek. visszahúzódó életvezetés a testi biztonság megóvása érdekében. 3. grandiozitás. A schizotyp és borderline SzZ-k 106 . A disszociális személyiségzavarnak fontos jogi vonatkozása is van. „A”csoport (magányos/különc) 1. impulzivitás. de hasznosak az együtt járó állapotok (pl. átmeneti paranoid gondolatok. A schizotyp SzZ-ok gyakoribbak a schizophrenek hozzátartozói között. az Egyesült Királyságban) az Elmetörvény kényszerintézkedést tesz lehetővé. figyelemigény. klinikai jellegzetességeiket az alábbiakban foglaltuk össze. szociális gátlás. 2. Disszociális SzZ (antiszociális. falásrohamok). Schizoid SzZ: szociális visszahúzódás. nehézség az egyet nem értés kifejezésében a jóváhagyás támogatásának elvesztésétől való félelem miatt. különösen ambuláns körülmények között. perinatalis vagy posztnatalis tényezők. szokatlan percepciók (például testi illúziók). pszichopátiás. hiányzó bizalom. identitászavar. igény másokra a felelősség megosztására. A DSM-IV-et követve a specifikus SzZ-okat három csoportba sorolva. valamint hangulat. amely alázatos és ragaszkodó viselkedéshez vezet. „C” csoport (aggodalmaskodó/szorongó) 1. nehézség programok elkezdésében (az önbizalom. szuggestibilitás. melyek az agy fejlődésének zavarához vezetnek. közömbösség és érzéketlenség a szociális normák iránt. néhány szeretett emberen kívül vonakodás más emberekkel kapcsolatba lépni. tangenciális gondolkodás. „B” csoport (feltűnő/dramatikus) 1. amelyben a páciens képes a terapeutával együtt dolgozni. csoport. Kedvezőtlen intrauterin. A mélyben nyúló bizalmatlanságot és ambivalenciát ezért szükséges már a kezelés elején felszínre hozni. nem megfelelő/beszűkült érzelmek. a megjegyzések negatív értelmezése. Meg kell jegyezni. haragtartás. képtelenség bűntudat érzésére vagy a tapasztalatokból tanulság levonására. mágikus gondolkodás. személyes biztonságának semmibevevése. hajlamosíthatnak SzZ-ra. lásd 10. A határok felállítása és a konfrontáció fontos kiegészítő elemei a terápiának. bizonyos országokban (pl. közömbösség a dicséretre vagy a kritikára. Borderline SzZ (impulsiv): labilis és intenzív interperszonális kapcsolatok és énkép. Gyakran van multidiszciplináris munkára szükség. gyanakvás másokra.megszakadt/megzavart pszichés fejlődés következtében alakulnak ki (például hibás és infantilis énfunkciók.hiánya miatt). nárcizmus. csökkent örömérzés. túlérzékenység az elutasításra és óriási érzékenység a személyiségjogokra. 2. Hisztrionikus SzZ (nárcisztikus): rendkívül felületes emocionalitás. Kezelés. homályos. nehézség a mindennapi döntések önálló meghozatalában. kétszínűség. körülményes. az érzelmek kifejezésének beszűkülése. amikor a háttérben húzódó konfliktusokat nem lehet azonnal feldolgozni. Elkerülő SzZ (szorongó): állandó feszültség és inadekváltáság érzés. irritabilitas. hibás tárgykapcsolatok). Dependens SzZ (aszténiás): Fokozott gondoskodásigény. a barát/feleség hűségére vagy megbízhatóságára vonatkozó kétségekkel való állandó foglalkozás. különcség és nagyfokú szociális szorongás. szociopátiás): mások jogainak vagy biztonságának folyamatos semmibevevése.

agresszív) és kriminális (hazug. megélésük „egoszinton”. különösen amikor gyermekkori hiperaktivitás van az anamnesisben. fanatikus. Etiológiailag a személyiség fejlődésének korai szakaszában kialakult. Nem tanul a tapasztalatokból (jóllehet nem felejti el azokat). Általában a pubertást követően jelentkeznek markánsabban a viselkedészavarok. vagy depressio kialakulására. bio-fizikusak (személyiség = amilyenné organikus determináltsága teszi). excentrikus. ami dependenciát eredményez. kevés olyan szakkifejezés van. A személyiségzavarok jelenségtanilag a környezettel kölcsönös hatásban megnyilvánuló sajátos és tipikus maladaptív viselkedésformák. A borderline SzZ-k relatív jó prognózissal járnak. kihívó. Mindig valamilyen beilleszkedési zavart értettek alatta. a schizoid és a schizotyp páciensek magányosak maradnak. bizonytalan. Monoamin. Nincs tehát megfelelés valamely standard személyiségelméletben leírt személyiségtipológia és a személyiségzavarok között. A kényszeres SzZ-oknál nagy a kockázat OCZ. Még tovább megy Partridge (1930). egocentrikus (perlekedő. A személyiségzavaroknak többnyire (nem mindig és főként nem minden szerző szerint) az a jellemzője. Nincs felelősségtudata (munka és családi feladatainak.) A személyiségzavarban „szenvedők” tehát általában nem szenvednek tüneteiktől (a környezetük inkább).) alapján írják le. Máskor valamilyen empirikus (rendszerint a társadalmi normák felől megfogalmazott) kritérium (pl. 50% feletti klinikai gyógyulást mutatnak 10-25 éves követés során. indokolatlan életvezetési. akik veszélyesek és erőszakosak (pl. A definíciók bio-szociálisak (személyiség = amilyennek látják). érzéketlen. 107 . amelyek autoplasztikusak. antiszociális. akkor diagnózisa „skizoid személyiségzavar” lesz. Prichard (1837) az erkölcsi fogyatékosságot („Insania moralis”) tekintette az egységes kórkép globális jellemzőjének. hazudozó. mivel őket ma a személyiségzavarhoz soroljuk – énidegen „egodiszton” módon élik meg tüneteiket. (a különféle elméleti irányzatok terminológiájában megfogalmazott) éngyengeség a kórforma lényege. Bizonyos SzZ-os személyek a szubjektív diszkomfortot csökkentik alkohol és pszichoaktív szer fogyasztásával. vagy különböző pszichopatológiai kategóriák gyűjtő elnevezéséről. Igaz. aki háromféle pszichopátia kategóriát ír le (zárójelben a patológiás személyiségjellemzők): „Inadequat” (bizonytalan.: antiszociális. noha eredményes interperszonális kapcsolatok kialakítására a képességük gyenge marad. explozív. mintha skizofrén lenne. Pinel (1801) a tudatzavar nélküli felhangoltságot („Maine sans delire”). labilis. A carbamazepin és a lithium segíthet bizonyos epizodikus viselkedési diszkontrollt és agressziót mutató személyeknél. Pl. 2. leír: ingerlékeny. csavargó. A SzZ-ban szenvedők általában az agresszív viselkedés csökkenését mutatják a kor előrehaladtával. míg a neurotikusok igen. csaló. Prognózis. amit ennyire sokféleképpen próbáltak volna meghatározni. bizonytalan. a paranoid és a schizotyp SzZ schizophreniává fejlődhet. aszténiás). Scheider (1934) ugyancsak kategóriaként különíti el az egyes pszichopátiaféleségeket és megkülönbözteti a : hipertóniás. hogy tüneteik aloplasztikusak.(csakúgy mint a depressiv tünetek a SzZ-ban) reagálhatnak neurolepticumra. akaratgyenge és aszténiás formákat. Személyiségzavarok A klinikumban használatos „személyiségzavar” fogalom leggyakrabban csak valamely „nagy” nozológiai kategória valamilyen redukált formáját fejezi ki. de lényegében a szociopátiát írja le alábbi tíz kritériumában: 1. Bizonyos SzZ-ok hajlamosítanak szervi megbetegedésre (pl. (Szemben a neurotikusokkal. depresszív. egységes személyiségelmélet sincs. Személyiség és betegség. vagy gyűjteményesek (empirikusan relevánsnak bizonyult jellemzők). amelyek az életkor előrehaladtával rögzülnek és nehezen(vagy egyáltalán nem) korrigálható tipikus életvezetési hibákat eredményeznek. perverz). paranoid. Broadmoor). hogy egységes kórképről van-e szó. az epilepsiás. egzisztenciális. kényszeres SzZ és a duodenalis ulcus). „quaerulans” pszichopátiás személyiségeket. a befejezett öngyilkosságok 30-60%-ában szerepel egyértelműen SzZ. Eltérőek voltak a vélemények a tekintetben. depresszív. affektív vagy organikus vonások hiányában is. AZ öngyilkosság kockázata magasabb a SzZ-os emberek között. magánéleti kudarcok. Cleckley (1950) ugyan még megtartja a pszichopátia fogalmat. A schizoid SzZ ezzel ellentétben nem hajlamosít schizophreniára. impulzív.: egy beteg többé-kevésbé olyan. stb. explozív. akik bűncselekményt követtek el). A gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés a SzZ-ban nem zárja ki egymást. A személyiségzavar régebbi elnevezése: pszichopátia. akik – kivéve a „karakterneurotikusokat”. de nem pszichotikus. agresszív. csaló.oxidáz gátlók (MAOI-k) hasznosak lehetnek a borderline SzZ-k egyes eseteiben . tartási kötelezettségeinek nem tesz eleget). akaratgyenge. Az Egyesült Királyságban az ET megengedi azoknak a SzZ-ban szenvedő személyeknek a kényszergyógykezelést speciális kórházakban (pl. ismétlődő. Kraepelin (1909) már különféle típusokról beszél. ingerlékeny.

8. hetero. narkomán. ismétlődő részegség vagy gyógyszerkábultság. kielégületlen. Valódi érzelmi kapcsolatra nem képes (nem tud szeretni. legalább kétszer – nem beleértve az utolsó iskolai évet). parazitizmusra hajló. kompulzív). ötször olyan gyakori.Excentrikusok (paranoid.3. C) A következő. enurézis. akiknek magatartása ismételten szabály. narcisztikus. borderline). 4. . csavargás (legalább évente öt nap. nem szorong (a prizonizáció nem javítja). a szerelem érzését stb. 18 éves kor után jellemző rendellenességek közül legalább négy: 108 . nem fél.vagy homoszexuális cselekmények. deviáns gyerekekkel való barátkozás. 10. vandalizmus. toleranciájuk alacsony. antiszociális viselkedéssel stb. 6. Morális érzéke fejletlen (hazudik. skizoid. sajnálatot nem érez. csal.Szorongó-agresszív (antiszociális. perverz. . Antiszociális személyiségzavar Tulajdonképpen ez az a személyiségzavar. éjszakai kimaradozás. kritikátlan szexuális és indulati viselkedés). ígéreteit nem tartja be. iskolakerülés. 3. és amelyet Cleckey szociopátiaként írt le. alkoholizálás. A klinikumban használatos kategóriák korántsem egyenlően kimunkáltak és nincsenek logikailag kifogástalan módon osztályozva sem (nem egy alapú a felosztás és nem diszkrét kritériumrendszerrel történt). 2. 4. gyógyszer-abúzus. stb. 10. verekedés. Impulzusait nem kontrollálja (beszabályozatlan. hogy a patológiás emóciókkal. dependens. szexuális örömszerzésben gátolt (infantilis. 12. Néha konverziós tünetnek imponáló szomatikus zavarok is előfordulnak. sem egyéni. 6. Kialakulásában a környezeti hatásnak és bizonyos biokémiai tényezőknek egyaránt kodetermináló szerepe van (önmagában egyik sem feltétlenül okozója). 9. averzív. 7. Egocentrikus és egoista. Büntetésre nem érzékeny. lopás. amelyet régebben leginkább neveztek pszichopátiának. alkoholista. ennek következtében egy személy egyszerre több féle személyiségzavar kategóriába sorolható. családi. normákhoz nem lojálisak. akik alapvetően szocializálatlanok. csavargás. 7. stb. befolyásolhatatlanság. felelőtlenek. bűntudat hiány patológiás hazudozás. Férfiaknál kb. Klinikum Gyermekkori szimptómák: 12-15 éves kor között jelentkező lopás. borderline). tartós hazudozás. I. bűntudatot.Dramatikusok (hiszteroid. 8. koldulás. 9. szexuális rendellenességek.Atipusos. passzív-agresszív. impulzívek stb. sem közösségi értékekhez. csavargás. Vezető tüneteik alapján a következő fő csoportokat különböztetjük meg. A pszichopátia klinikai tünettanát rendszerező törekvések vezettek oda. 5. lelkiismeret-furdalása nincs). nem ismeri a barátság. jellemzett egyes kórformákat személyiségzavarként értelmezzék. 5. bűntudat nélküliek. impotens. Diagnosztikai kritériumok A) Legalább 18 éves életkor B) A következő jellemzők közül legalább három már 15 éves kora előtt előfordult: 1. verekedés kezdeményezése. képességeihez mérten nagy fokban elmaradó iskolai teljesítmény (esetleg évismétlések). otthoni és iskolai szabályok krónikus megsértése (csavargásom kívül).vagy törvénysértő viselkedéshez vagy környezettel – társadalommal való egyéb konfliktushoz vezet. . 11. Tartós és rendszeres antiszociális életvezetés: kriminális cselekmények. legalább kétszer éjszaka elszökött hazulról (szülőktől vagy nevelőszülőktől). Érzelmileg fejletlen. ismétlődően alkalmi jellegű szexuális kapcsolat.). migráció. . mint nőknél. nyugtalanság. prostitúció. frigid). Felnőttkori szimptómák: ismétlődően törvénybe ütköző cselekmények. munkahelyi kudarcok. Olyan személyekről van szó. munkakerülő. rossz magaviselete miatt iskolából eltanácsolták. önzők. Empátiára nem képes. törvénybe ütköző cselekmények (fiatalkorúak bíróságán eljárás folyt ellene).

saját elfogadhatatlan érzéseinek projekciójáról ismerhető fel. 5. amit a következők közül bármelyik tanúsít: ismétlődő lopások. 1. hanem folyamatos jellegű és hiányzik a „mániás triász”. változatossága és súlyossága. amely magyarázhatná ezt a viselkedést. kölcsönöket nem ad meg. 8. 2.tartós munkavégzésre való képtelenség. vagy mások megvédése céljából történteket). nincs tekintettel a valóságra. stb. 6. akár ő hagyta el élettársát. rigid. amit egyrészt a hitelképtelenség. Az organikus szindróma részeként jelentkező antiszociális viselkedéstől az egyéb deficitjegyek (pl. D) Kb. c) gyakori és elfogadhatóan nem indokolható késés. akár nem. ötletszerű cselekvések. selyemfiúság. prostitúció. mint egocentrizmus. ittas vezetés. irritabilitás és agresszivitás. utazgatás egyik helyről a másikra minden különösebb úticél. memóriazavar. hogy a skizofrén antiszociális cselekménye beépül a pszichózisba (pl. Differenciáldiagnózis A diagnózist leginkább segítő jellemzők: 1. 3. 9. A viselkedésért felelős pszichológiai tulajdonságok. gyereket is!) bizonyítanak (ide nem értve az önvédelemből. Mániás állapottól.). d) a gyermekek táplálása. gondozás nélkül hagyása. Túlérzékeny. amely alatt szintén megfigyelhetők antiszociális szimptómák. lojalitáshiány. szexuális partnerrel való tartós kapcsolatra nem képes. 3. pénzügyi felelőtlenség. amit ismétlődő támadó jellegű verekedések (beleértve élettársat. demencia) hiánya különíti el. E) Az antiszociális viselkedés nem vezethető vissza értelmi fogyatékosságra. aki gyakran domináns. vagy pszichózisra. az azonos nemű szülő passzív. A tünetek megjelenési idejének állandósága (12-15 év). stb. hat éven aluli gyermek őrizetlenül. vagy a kései (esetleges „pszichopatizálódási”) szakaszban jelentkeznek antiszociális tünetek. személyisége. előre tervezés hiánya. II. d) otthagyja munkahelyét (kilép) anélkül. biztonsága szomszédoktól (nem közeli) rokon jóakaratától függ. 15 éves kora óta tartó folyamatos antiszociális viselkedés. Az antiszociális cselekmények krónikus ismétlődése. 7. kábítószerterjesztés. elérhető lakcím nélkül. b) a gyermek olyan megbetegedése. többszöri bűnvádi eljárás ítélettel. túlprotektív vagy ambivalens. vagy hallucináció hatására jön létre). hogy felelősségteljesen ellássa a szülői feladatokat. féltékeny. általános gyanakvásról. amelynek során mások jogait megsérti. része a téveszmének. amely az elvárható minimális higiéniai standardok hiányából következett be. amit a következők bármelyike tanúsít: a) a rosszul táplált gyermek.). szexuális rendellenességek. c) súlyosan beteg gyermeknél nem tartja be az orvosi előírásokat. másrészt fizetési kötelezettségeinek ismételt elmulasztása jelez (gyermektartási díjat nem fizet. 2. képtelenség arra. Neurotikus (főként hisztériás) betegeknél vagy a betegség fellépésekor. de nem folyamatosan. sértődékeny. törvények be nem tartása. Más olyan pszichiátriai kórkép hiánya. felelőtlenség. hiányzás a munkahelyről. amit a következők ármelyike tanúsít: a) gazdasági érdekkel vagy egyéb szükségszerűséggel nem indokolható túl gyakori munkahelyváltoztatás. amit pl. házastárssal való összeférhetetlenség. hogy másik kilátásban lenne. 5. nem a teljes életvezetésre jellemzően. stb. szubmisszív. mások becsapása tanúsít. A kóroktani tényezők között gyakran szerepel az ellenkező nemű szülő. 6. vakmerőség. az különíti el. háztartási kiadásokra szükséges pénz rendszeres elpazarlása. álnevek használata. Skizofréniától a pszichotikus jegyek hiánya és az különíti el. mint pl. hogy (ettől eltérően) nem epizodikus. impulzivitás. A tanúsított antiszociális viselkedésformák gyakorisága. szociális normák. tiltott tevékenységek (kerítés. amit ismételt. számláit nem rendezi. állandó hazudozása. Paranoid személyiségzavar Főként a világgal való szembenállásról. amit több válás vagy különélés (akár törvényes. A szimptómáktól érintett életterületek kiterjedtsége: törvénnyel. akár az őt) és/vagy promiszkuitás (tíz vagy több szexuális partner egy éven belül) tanúsít. meggondolatlanság. Védekező taktikája a másokkal (mint lehetséges ellenséggel) szembeni agressziót is magában foglalja. érzéketlenség. 4. pénzügyi zavarok. autós száguldozás tanúsít. 4. vagy (inadekvátsági 109 . b) huzamos ideig tartó munka(hely) nélküliség.

humorérzék hiánya. érzéketlen benyomást tesz. ellenséges magatartása. ha az jogos. Engedelmes. A skizoid személyiségzavartól a szociális izoláltság. 3. 7. autisztikus. B) C) D) Differenciáldiagnózis A paranoid pszichózisoktól az különíti el. agressziót nyilvánítani képtelen). közönyösség. mások hűségében. könnyen sértődik és támad. 2. félénk gyermekek. passzív. distresszélménnyel járnak együtt. B) Dicséret-kritika. Skizoid (skizotípusos) személyiségzavar a jellemző tünetek két fő csoportba tartoznak: szociális izoláció (zárkózott. meleg. 4. 5. intenzíven és beszűkülve keresi az előítéleteit és gyanakvásait megerősítő támpontokat. álmodozó. amit a következő jegyek közül legalább kettő jelez: 1. csendes. felelősségre vonást nem visel el. hipervigilancia: a környezet állandó fürkészése a célból. 3. könyvek). 3. Korlátozott érzelmi élet. meg van győződve arról. hogy az egész helyzetet áttekintené. 2. Életidegenségük következtében praktikus területen járatlanok. 2. „harci készültség” minden olyan esetre. gyengéd érzések hiánya. ha valamilyen veszélyt észlelne. hogy felfedezze a veszély árulkodó jeleit. mások érzései iránti közömbösség. hogy nem „érzelmes” természetű. akkor sem. hideg. A) Általános és intenzív gyanakvás. kerüli a közeli. „meg nem történtté tevést” feltételeznek. Hiperszenzitivitás. Az antiszociális személyiségzavartól az életvezetés-szerű („élethossziglan tartó”) szabálysértő viselkedés hiánya különíti el (de a két személyiségzavar együttesen is előfordul!). gyengéd. valami „speciális jelentés” a dolgok mögött. felnagyítja a nehézségeket („bolhából elefántot csinál”). de környezeti tényezők is jelentősek. csalást vagy veszélyt sejt mindenütt. Újszülötteknél is megfigyelhetők releváns különbségek. Ifjúkorukban a szexuális fejlődésük (túl idealizáló törekvéseik miatt) zavart. esetleg túl szigorú. amit az alábbiak közül legalább kettő jegy mutat: 1. Okok: valószínűleg genetikusan determinált. védekező – titkolódzó magatartás. hanem „objektív” és „racionális”. akiknek érdeklődése sajátosan „nonhumán” területekre koncentrálódik (tárgyak. distresszélményt okoznak: A) Érzelmi hidegség. 4. szemrehányást. vagy: szükségtelen (mert alaptalan) „óvintézkedések” tétele. elutasító. szentimentális érzések hiánya. 4. Skizofrénia és paranoia kizárhatók. 6. állhatatosságában kételkedik.érzések következtében) a gyermek azonosulási törekvései számára való hozzáférhetetlensége. életvezetési nehézségeket. zárkózottság hiánya különíti el (de a két személyiségzavar együttesen is előfordul!). visszahúzódó. Egyes szerzők sajátos szülői magatartást (visszautasítóhideg) tesznek ezért felelőssé. Mindezen esetekben a szülő iránti elfojtott agresszió projekciójaként értelmezhető a paranoiditás. bizalmatlanság. III. lágy. 8. tartós kapcsolatokat) és irrealitás (excentrikus. 110 . anélkül. Lefolyás: a tünetek eredetében egyesek sajátos elhárító mechanizmust. Diagnosztikai kritériumok A következő tulajdonságok huzamosan jellemzik a személyt és általában a szociabilitás zavarával. hogy hiányoznak a hallucinációk és téveszmék. A skizoid személyiségzavar diagnosztikai kritériumai A következő állandó jellemzők (nem epizódikus jelleggel) szociabilitás sérülést. relaxációra való képtelenség. patológiás féltékenység. amit az alábbiak közül legalább három tünet jelez: 1. büszke arra. hogy mindig van valami „rejtett motívum”.

bizalmas barátai. Tüneteiket ego-szinton módon élik meg. innen a bárminemű megállapodottság. 2. Heves. (Egyes feltevések szerint az ún. asszociációs fonal elvesztése. de pánik nélkül. deperszonalizációs. hogy halott anyám velem volt a szobában”). inkoherencia nélkül (pl. hiányzik a realitáshoz igazodó integráltság. A megismerő folyamatok helyébe a projekció lép. amely potenciálisan önveszélyeztető jellegű. B) Skizofrénia nem állapítható meg. bizarr fantáziák). kompromisszumkészség. stb. látnokság. Differenciáldiagnózis: a skizofrénia reziduális típusától az különíti el. 6. stressz) elviselésére. hogy e személyiségzavarban szenvedőket pszichés struktúrájuk alkalmatlanná teszi érzelmeik szabályozására. kiszámíthatatlanság. 111 . telepátia. bolti lopás. Egyszerre jelen levő hosztilis és dependens érzelmeik miatt azonban szociális viselkedésük zavart. Határeset (borderline személyiségzavar) Az elnevezés először a neurózis és a pszichózis közötti határesetre került alkalmazásra (Stern. szociális izoláció (nincsenek közeli. „mások érzik amit én érzek”. D) A skizotípusos személyiségzavarra jellemző excentrikus beszéd-. visszatérő illúziók. 4.) pszichésen dezorganizálódnak. „szeparációs fázisban” – vagyis 16-25 hónapos korban – elszenvedett traumák következtében. pl. kapcsolatok a mindennapi élethelyzetek miatt szükséges érintkezésre redukáltak). amely abban nyilvánul meg. feszültségekkel terhelt.) Mind pszichoszexuálisan. valamilyen erő. vagy állandó agresszivitás. 3. Impulzivitás. körülményeskedő. homályos. amely (pszichoanalitikus terminológiában) főként az elsődleges folyamatok (primer processzus) frusztrációján és a korai patológiás (ambivalens) tárgykapcsolatok („object relations”) internalizálásán. jóllehet az egyedüllétet nem képesek elviselni. 7. 1959). kontrollálatlan dühreakció. distressz élményt eredményeznek: A) Legalább öt jegy alábbiak közül: 1. hanem huzamosan jellemzik a beteget s szociális-egzisztenciális károsodást. legalább lét olyan területen. Második jelentése: sajátos karakter. vagy távollevő személy jelenlétének érzése (pl. mind egzisztenciálisan identitászavar jellemzi őket. 8. ezért kritikus élethelyzetekben (tárgyvesztés. mágikus gondolkodás (babonásság. majd elfojtásán alapul. 2. a szemtől szembeni helyzetekben inadekvát (közönyösség. szerencsejáték. családtagokat is beleértve). átmenetileg (és részlegesen) pszichotikus tüneteket manifesztálnak. döntés.: „úgy éreztem.: költekezés. 3. beszédmód. E „quasipsychotikus”-kép „hasadásos” (splitting) jellege a legszembetűnőbb. de bizonytalan társas kapcsolatok (pl. derealizációs érzések. Diagnosztikai kritériumok Alábbiak nem csak epizódikusan. gyanakvás vagy paranoid gondolatok. mindmáig ez egyik jelentése (általában skizofreniform kórképeket neveznek így). 5. és sajátosságok hiányoznak. lelki terhelések (szorongás. 1938). vonatkoztatási gondolatok. Helyzethez nem illő heves. E) Nincs skizofrén vagy paranoid pszichózisra utaló jegy. A „határeset” elnevezést ez esetben az indokolja. túlértékelés és lebecsülés váltják egymást). ezért extravagáns környezethez asszimilálódni tudnak. az adapciót oppozíció váltja fel. mozgás-. „hatodik érzék”.: csapongó. manipuláció (másokat saját céljaira használ). hidegség érzelmileg terhelt helyzetekben). IV. kielégültség hiánya és az egyedüllét kínzó ürességélménye következtében gyakran jelentkező szuicid gondolatok. metaforikus beszéd).C) Közeli kapcsolatok hiánya (esetleg 1-2 személy. erőfeszítést igénylő feladatok. indokolatlan szorongás vagy túlérzékenység reális vagy elképzelt kritikára.(személyiség)zavar (Schmideberg. kísérletek. A skizotípusos személyiségzavar diagnosztikai kritériumai gondolkodási A) Alábbiak közül legalább négy 1. mértéktelen evés – ivás – szex („nagy zabálás”) stb. hogy pszichotikus tünetek az élettörténetben nem szerepelnek. hogy a beteg a világot extrém módon polarizáltan vagy ambivalensen éli meg: mindent nagyon jónak és/vagy nagyon rossznak tart. F) (18 év alatt) : nem gyermekkori vagy serdülőkori skizoid rendellenesség.

Ezek szerint az elsődleges narcizmus az egyéni fejlődésnek normális átmeneti szakasza: a csecsemő libidójának tárgya az anyamell és saját teste. Ez csak akkor indokolt.empátiára képtelen. Freud maga. bár a libidófogalmat többféle jelentésben használta. felsőfokú). unalomérzés. üresség-. . hogy az aktuális klinikai képre (epizodikusan jelen levő) pszichotikus jegyek is jellemzőek. akár elégtelen szopásmozgás 112 4. mert az én és a külvilág még nem különült el. A későbbiek során a libidó fokozatosan leválik a saját testéről. nem tekinthető perverziónak. 6. ingerlékeny. amit ő. hogy a személyiségfejlődés orális szakaszában valamilyen frusztráció akasztotta meg a további normális fejlődést. Differenciáldiagnózis: ez a személyiségzavar igen gyakran ötvöződik más (skizoid. . Narcisztikus személyiségzavar A fogalom jelentése a mindennapi szóhasználatban: beképzeltség. „pregenitális” szakaszból heteroszexuális genitális szintre fejlődik. Alábbi interperszonális zavarok közül legalább kettő jellemzi: . V. Igény arra. . amelyben az egyén „megdicsőülve” szereti (vélt) önmagát (K.: a gyermekkorban szeretett szülővel való azonosulás révén a szülőszeretet önszeretetté válik. értékek. vagy szélsőségesen (pl. A szopás nem volt a csecsemő számára kielégítő (akár elégtelen tejmennyiség. Mindezektől a kórképektől a habituálisan („pra morbide”. Intenzív fantáziatevékenység. Önkárosító (öncsonkító) cselekmények. Önmaga fontosságának. külső „tárgyakra” irányul s az autoerotikus. A másodlagos nárcizmus libidóvisszavonás: a személy libidójának tárgya más helyett ismét önmaga lesz. önimádat. antiszociális. VI. ezért (az ugyancsak gyakori helytelen szóhasználat ellenére) az autoerotikus kifejezés nem szinonimája a nárcizmusnak. Az okokra vonatkozó elképzelések többnyire Freud személyiségelméletén alapuló dinamikus pszichológiai magyarázatokra hagyatkoznak.). Moll). A klinikumban olyan embert jelölnek így. narcisztikus) típusokkal. „egyetlenségének” túlzó (grandiózus) megélése (minden. életcélok. Passzív-agresszív személyiségzavarok Ebbe a csoportba három alcsoport tartozik: a) passzív dependens. aki éretlen személyiséggel. depresszívvé válik. 3. b) passzív-agresszív. „én-infláció”. 5. ha a libidót kizárólag szexuális energiaként értelmezzük (mint pl. . c) agresszív típus. öngyilkossági kísérletek. (Pl. különleges sikerektől (szinte bármire képes. hogy állandóan figyeljenek rá és csodálják. ami vele kapcsolatos. a nárcizmust sohasem azonosította az autoerotizmussal. visszatérő balesetek.érthetetlen és elfogadhatatlan számára.kihasznál másokat. Krónikus üresség-. 7. ha mások nem azt akarják. 8.: dühvel. a nemi azonosságtudat. Ismeretes minden szexuális vonatkozás nélküli jelentéssel is. 4. bizonytalanságaiban nyilvánul meg. Így – bár legtöbbnyire hangsúlyozottan saját testre irányuló önszeretetben nyilvánul meg. Horney). Gyakori az is. Rendellenes esetekben azonban rögzülhet a narcisztikus szinten (fixáció). életvezetésszerűen) jellemző tulajdonságok alapján lehet elkülöníteni. 2. Közös eredetükre vonatkozóan (pszichoanalitikus elképzelés alapján) annyit feltételezhetünk. vagy visszacsúszhat ide (regresszió).Identitászavar. hovatartozás stb. lojalitás. hiszteroid. A nárcisztikus önszeretet nem kapcsolatos szexuális kielégüléssel. irreális öntúlértékeléssel jellemezhető. Nem viseli el az egyedüllétet (heves igyekezettel szinte minden áron kerüli. megalázottságérzéssel. amely az énkép. énközpontúsággal. Kritikára oda nem illően: közömbösen. ha kis időre is magára marad). sokkal inkább „énösztönként” értelmezte. B) 18 éves kor alatt: „Identitászavar” diagnózissal azonos klinikai kép. ideális szerelemről stb. 5. szép stb. verekedések. veszteségélménnyel) reagál.) A nárcizmus és autoerotikus fogalmak megközelítően azonos jelentése gyakori a pszichoanalitikus szóhasználatban. hatalmas. Érzelmi labilitás: normális hangulati állapotok depresszív. mint az „idealizált énképpel való azonosulás”. szorongásos állapotokkal váltják egymást (néha óránként).intim kapcsolatában szélsőséges változások: túlidealizálja majd szélsőségesen lebecsüli. erős. A. Diagnosztikai kritériumok 1.

Agresszív típus A felnőtt duzzogása. Diagnosztikai kritériumok Egész életen át tartó életvezetési (funkció-) zavart. 3. Felelősséget nem vállalnak.).). ha lehetőség volna a hatékony és önálló munkavégzésre. . tartósan jelen van: 1. család. 4. olyan élettársat. improduktívvá). Nem egyéb (pl. antiszociális) személyiségzavar következménye. Az ilyen agresszív karakterű 113 . depresszióval. akár úgy. oly mértékben. „stupiditás” stb.húzó-halogató tevékenység. . még verést) is eltűri. a „rebellió-korszak” maradványa. passzív. szeretet csak fokozza. A frusztrált orális örömzóna helyett más (pl. elfogadó-megerősítő viszonyulás. hogy mindenben segítségre szorulnak. mogorvasága vagy dühbe gurulása frusztrációs helyzetben jellegzetesen „infantilis” viselkedés. stb. hogy saját lehetőségeikhez. tanulmányokban való lemaradás stb. 2. Kulturális hagyományok. fóbiás tünetekkel. még szükségleteik kielégítését is alárendelik környezetüknek. önértékelésük negatív. Hasonlóképpen oda nem illő a felnőtt részéről. 3. ha erre a körülmények rákényszerítik. hogy az anyja kényszerítette). parazitaként kihasználja az őt eltartó-támogató személyt. Mindent elfogadnak. Igényeit alárendeli annak a személynek. Passzív dependens típus Önállótlanok tanácstalanok. döntésképtelenek. 2. magukat értéktelennek. ha domináns férfipartnerrel kötnek kapcsolatot. ha elvállalta). ha állandóan kritizálja. hogy a csecsemő hevesen erőltette. Önbizalmuk nincs. szorongással. depresszív) tünetképződés. Az alulteljesítés akkor is jellemzi. passzívan másra hagyatkozik. Passzív-agresszív típus Életvezetésre jellemzően. önbizalomhiány. ha a körülmények önállóságra kényszerítik őket. túl szigorúan bírálja viselkedésüket. Szociális-egzisztenciális deficithelyzet (karrierelakadás. amelyben alárendelten ugyan. Mindkét nemnél gyakori. 5. Gyakran társul hiszteroid személyiségzavarral (nem ritkán annak következménye: a fokozott elfojtás. elfelejt fontos dolgokat. Így valójában végül is ők kontrollálják környezetüket azzal. vagy súlyos (pszichoszomatikus. Negatív énkép. hogy az ilyen személyiség idősebb korában (elveszítve szexuális vonzerejét és attraktivitását) gyakran magára marad. Egzisztenciális követelményeknek ellenáll. hogy az egyre fokozódó dependencia révén egyre korlátozottabbakká válnak életlehetőségeik és viszont. anális) areák válhattak a gyönyörszenzációk kizárólagos forrásává.következtében) vagy elmaradt (pl. E konstelláció igazi veszélye abban rejlik. vagy agressziót válthatott ki (pl. csakhogy elkerülje az önálló életvezetés terheit. akitől függ. a csecsemő harapni kezdett). az anya nem vállalta gyermeke szoptatását). elnéznek. gyámoltalanok. esetleg forszírozott szopás jöhetett létre (akár úgy. ezért életükön át keresnek „anyapótlékot”. rossz közérzetet okozva: 1. Férfiak ezzel a személyiségzavarral ritkán találnak társadalmi elfogadtatásra.) felelősséget kerüli. színvonalukhoz mérten alacsony szintű társadalmi státuszban élnek. korlátozott örömszerzési képesség („gyámoltalanság”. vagy a frusztráció leállíthatott minden örömkereső tevékenységet. teljes passzivitást is eredményezhetett. Környezetük igen könnyen manipulálttá válik: a (valóban) dependens-önállótlan személy minden ellenszolgáltatás nélkül. protektív magatartásával támogatja karrierjüket. tehetségtelennek (nem ritkán fogyatékosnak!) érzik. csak hogy ne kelljen kockáztatniuk a kapcsolatot. felelősségét. inkább minimálisra redukálják igényeiket. de mégiscsak eltartottak lehetnek.„piszmogás”. aki „rendben tartja” őket. . állandóan törődni kell velük. életvezetési kérdésekben (munka. hogy szükségletei kielégítésének korlátozását (sőt. lakás. lekicsinyli mások teljesítményét. hogy gyakori az öngyilkosságba menekülés. . vagy. szomatikus panaszokkal. Egzisztenciális. még akkor is. Diszkomfortérzésüket csak fokozza az a „circulus vitiosus”. szokások miatt különösen könnyen alakul ki ez a személyiségzavar attraktív fiatal nőknél.Makacsul nem végzi el a rábízott munkát (akkor sem.Elveszít. amikor is életképtelensége már oly nagy fokú. Az ellenállást közvetett módon kifejező alábbi jellemzők közül legalább kettő: . Szinte csecsemőként csüggenek hozzátartozóikon s ezt a függőséget minden figyelmesség. disszociáció teszi örömtelenné és így ambíciótlanná. önállótlan.„szabotázs”-szerű eredménytelenség.

Nem tűri a rendetlenséget. Általában jellemző a „gondos” tervkészítés. amely (pl. elképzelései szerint viselkedjék. Viselkedése provokatív. hogy a „kötelesség nevében” saját elképzelését erőlteti másokra. hogy mindenki az ő tervei. szigorúmilitáns viselkedés. véleménymódosításra. Anankasztikus személyiségzavar Az ilyen személyt mindig és mindenütt az a törekvés vezeti. E „szuperkötelességtudó”. (mint pl. A rohamszerűen jelentkező agressziótörekvésekre a személy amnéziás lehet. teljesítménydeficittel. örömszerzés és intimitás teljes kizárásával. Rendszerint szenzitív is. megfellebbezhetetlen. Ha olyan körülmények közé kerül. nyílt agresszív viselkedésbe mehet át. vagy a teendők „fontossági” sorrendjének körülményeskedő. túlkonformizmus. (Hacsak nem passzív-dependens személlyel.) mindenben eleget tegyen. ha extrém módon engedelmes s minden más (spontán) megnyilvánulást visszaszorít. eredeti szándékát. Túlkontrolláltság. meleg szeretetre nem képes személyek voltak. döntésképtelenség. alvás stb. szerencséjének.) Az érzelmi viszonylatokban való túlzott distancia. tudatosítja. így valódi intim kapcsolatai nem alakulnak ki. Nincs tekintettel mások reakcióira. Nem örül mások sikereinek. felszabadultság nélkül. Az állapot változó. vagyis az agresszió tulajdonképpen reakcióképződmény. fukarság (esetleg irigység). Érzelmeit állandóan kontrollálja. percre pontosan ragaszkodtak a biliztetés időpontjához) és minden más gondozási tevékenységben (fürdetés. 5. Excesszív módon konformista. hogy az ilyen személyiségűek szülei hasonló. a „kötelesség” nevében. majd interiorizálhatta ezt a viselkedést. másrészt pedig megtanulta. antiszociális. rosszabb periódusaiban epizodikusan destruktív. szokásoknak stb. A pszichoanalitikus magyarázat szerint e kórkép esetén dependenciaszükséglet fordult át omnipotenciaigénybe. aprólékos szempontok szerinti méricskélése miatt tényleges teljesítménye elmarad a várhatótól. Kapcsolatai kimerülnek a formaságokra való kínos ügyelésben. turistaút esetén) megfosztja a váratlan események élménylehetőségétől s lehetetlenné teszi „ad hoc” alkalmazkodását. merev formalizmus. túlzottan konvencionális viselkedés. kikapcsolódás. Szüleik a 9. 3. Dominanciára való törekvés. ragaszkodik ahhoz. csak akkor számíthat a „jó gyermeknek” kijáró jutalomra. elgondolását képtelen megváltoztatni. hónaptól 2 éves korig terjedő toalett-tréning korszakban is túl szigorúak. Kompromisszumra. mint aki ilyenkor saját csökkent értéktudata megerősítésére törekszik. kielégüléshiány következtében (is) hangulati élete nyomott (depresszív). Szükséglete a kötelességteljesítés. túlságosan beszabályozott magatartás gátoltsággal is társul. autoritatív törekvés. kontrollál.) is túl rigid menetrend. rendszerint nem köt házasságot sem. kirándulás. mások szemében agresszívnek tűnik fel. megkezdett munkáját törik-szakad befejezi. Perfekcionizmus. de az állandó oppozíció. nem szeret ajándékozni sem. (előírásoknak. önkritikára nem képes. nincsenek felszabadult. 2. gyakori az elidegenedettség. Diagnosztikai kritériumok Alábbiak közül legalább négy egész életen át tartósan (deficitet. sértődötté. érzelmek kifejezésének hiánya. távolságtartó. Perfekcionizmusa korántsem jár együtt többteljesítménnel. gyanakvóvá és ellenségessé. „törvényekhez” igazítja. Mások reakcióira érzéketlen. rigiditás.személyek fizikailag nem támadnak ugyan. aprólékos (nem lényeges) szempontokhoz. etetés. Különösen heves konfliktusba keveredhet ténylegesen domináns. frusztrációja 114 . akinek a számára ez a túldetermináltság jelenti a biztonságot. (főként erkölcsi) ítéletében túl szigorú. amely felett nem tud kontrollt gyakorolni (pl. 4. (Fontos a temporális lebeny – tünetek irányában történő kivizsgálás!) VII. vezető állásban levő) személyekkel. spontán élményei. támadó-ledorongoló érvelés a vitatkozásban. főként hatalmi személyekkel való állandó konfliktus. hogy körülötte (és amit ő csinál) minden tökéletes és rendezett legyen. A székelés szigorú kontrollja. illemszabályoknak. keményen dolgozó. Hibázástól („bűnelkövetéstől”) való félelem. antiszociális személyiségzavar esetén). a környezet állandó védekezésre kényszerítése stb. funkciózavart okozva) jellemzi: 1. fukar. körülményeskedés. inkább irigy. hogy kontrollálja a helyzetet. autoriter (hatalmi helyzetben. verbalizálásában kíméletlen. ezért szinte mindent kötelességszerűen él meg. sőt: a hibázástól („bűn”-elkövetéstől) való félelmében. (pl. túl „rendesek” voltak. makacsul ragaszkodik ahhoz. rituálé szerint jártak el a szülők. előzetes „tervekhez” való merev ragaszkodás. végül is dezorganizálttá válik. vendégségben)szorongani kezd. A kisgyermek így egyrészt modellálhatta. Gyakran kelt olyan látszatot. Excesszív „robotolás”. Etiológia Gyakran feljegyezték. vagy megromlanak attól. hogy érzelmi megnyilvánulásai irrelevánsak (esetleg frusztrálóak). döntését szinte kényszeresen keresztülviszi (más neve e személyiségzavarnak éppen ez: obszesszív-impulzív!). gyermekeire kevés időt-energiát fordító.

amelyek ezekre az impulzusokra adott reakciók.vagy ifjúkorban jelentkezik.következtében ún. depressziós tüneteket hangoztat. amelynek „saját erőből” történő kontrollálásában nem bízik. amelyek valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. megfogalmazatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekvésre (amit gyakran meg is tesz. 2 éves korban) is észlelhető. tudatos jelenlétek. perfekcionizmus mindvégig sajátjuk marad. Ha ezeket a kényszerítő gondolatokat nem valósítja. fukarság. hogy az infarktusos betegek között kiemelkedő gyakorisággal szerepelnek. jelentésük lehet a laikus számára is közvetlenül nyilvánvaló. hogy irracionális.és kontraérvek mechanikus ismétlődésével. hogy szociálisan adaptált. vagy bonyolult rituális gondolat. pszichoterápiára csak ritkán hozzáférhető. gondolati megmunkálás. tépelődő-töprengő módon foglalkozik. le fog ütni). ilyent pl. amelytől a beteg fél. Ezért rendszerint éppen ilyenkor jelentkezik kezelésre. Kényszercselekvések Míg a kényszer (és kényszerítő) gondolatok esetében a betegségről csak a beteg saját beszámolója révén értesülünk. kontrollálható. nem szűnő kétségekkel. „anális karakter” alakul ki. Ismétlődő alkalmak után előfordulhat. meg a beteg heves szorongást érez. amely szavakban. hogy bizonyos elképzelésekkel kényszerűen. Az impulzusok általában gondolati síkon maradnak. Az is gyakori. Kényszerneurózis (Obszesszív-kompulzív) Klinikai kép Főként serdülő. Kezelés Mivel az ilyen személy egyáltalán nem tartja magát betegnek (vagy deviánsnak). ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. a kényszercselekvések közvetlenül nyilvánvalóvá teszik a betegséget. kivéve. A tünetek lehetnek gondolati és cselekvéses jellegűek. miközben azonban fél attól. megsebesítsen. értelmezhetők tudattartalmakként vagy impulzusként. vagy másokat megtámadjon. előbbre jutás nélkül. amikor egyedül van. autó elé ugorjon. akaratosság. Az első típus ritka. szükség van a szomatikus kivizsgálásra!) Mivel a tekintélytisztelet. Szupportív pszichoterápia hatásos kiegészítője lehet kezelésüknek. templomban). hogy egy magas épület ablakából (v. „pozitív képességei” felmondják a szolgálatot: hipochondriás panaszokat. vagy kontrollálásukra irányuló törekvést tartalmaznak. melynek során (különösen csoportpszichoterápiás. aki kényszerítve érezte magát arra. de ez nem szükségszerű. vagyis irányulhatnak valamely megtörtént esemény kóros következményeinek a 115 . megfejthetetlen titok maradhat. hogy botrányosan viselkedjék. vég nélkül „kérődzik” valamin. hogy a „kiváltó” helyzetek elkerülése érdekében életterét jelentősen redukálja. Másik formája a kényszerítő gondolat. módosítható legyen valamely elsődleges impulzus. képzeleti (emlékezeti) képek elűzhetetlen. arra. reménytelenséggel. Azonban (és leggyakrabban) a kényszercselekvések (legalábbis kezdetben) éppen arra szolgálnak. hogy másokat akaratlanul meg fog sebesíteni. de lehet „jóvátételi” jellegük is. egy férfiban – kisebb véres műtéte nyomán – az a kényszergondolat alakult ki. Gyakori. vagy vonat. hogy általuk megelőzhető. a jellemző triásszal: 1. magas hegyről) a mélybe vesse magát. (Tekintettel arra. utalhatnak anticipált vagy már lezajlott eseményre. gratifikáló viselkedéselemeket. önfejűség. Az esetek több mint felében valamilyen környezeti tényező precipitálja (pl. hogy a pesszáriumot a hivatali íróasztalban levő bibliája tetején tartsa. „rágódik rajta”. amit gondol. obszcén káromkodásokat kiabáljon (pl. de gyakoribb. a pro. lehetnek egyszerű. szorongásos-depresszív állapotok esetén pedig adekvát farmakonterápiát kapnak. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat-szándékokat. 2. Ezek az „elhárító manőverek” vonatkozhatnak a „jövőmegelőzésre”. sőt elismert. A kényszercselekvéseknek két alapvető típusa van: 1. filozófiai jellegű). 3. jóllehet a beteg igyekszik azt leplezni és lehetőleg akkor manifesztálni. túlzott tisztálkodás. önkritikára tehetnek szert és megtanulhatnak szorongásoldó. az a nőbeteg produkált. Pszichés (gondolati) tünetek A kényszergondolatok legegyszerűbb esetben szavak. A beteg kényszert érezhet pl. Lehet ez valamilyen probléma (gyakran vallásos. lelökjön stb.és cselekvéssorok. de nem ritkán gyermekkorban (sőt! egészen kisgyermekkorban pl. hogy megteszi. Lehet kényszere arra. dramatikus technika esetén) szociális készségekre. viszonylag könnyen „gyógyulnak” placebo „hatására” is. vagy valamilyen rejtett gondolati munka végtermékeként. képekben is megfogalmazódhat. komplikált gondolatok-cselekvések. amikor „jól működő”.

Mozgásuk kontrollált. mechanizmusok Freud azt írja. hogy „hátha mégis…” . akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése totálisan kettéválik és elfojtódik az elfogadhatatlan. akinek az volt a kényszergondolata. amely (eredetileg) nem elfogadhatatlan. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz tárulhat. Ha az izoláció kevésbé hatékony. vagy mondatrész többszöri ismétlése. állandóan. amelyek kivédik (megelőzik. Félbeszakításra. precíz beszédüknek megfelelő. frazeológiával. azt mondogatta. A legegyszerűbb állításokat is kiegészíti „talán”. „konfliktusokat”. ki ellen. rákérezésre sem. A beteg ez esetben érzi. ágybafekvés mindig percre – centiméterre meghatározottan. a betegnek ez a félelme nem alaptalan. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak.: nem gyűlöli. sőt: szereti. jóllehet teljesítőképességük romolhat. hogy minden „óvintézkedés” ellenére manifesztálódnak az elsődleges impulzusok (vagy olyat cselekszik. késztetés. rigid koreográfiával zajlik). kitartóbban stb. „feszültséget” stb. A kényszerítő gondolat kényszercselekvés formájában történő végrehajtása sem szabadítja meg a beteget kételyeitől. ápoltak. az esti lefekvéskor a levetkőzés. „valószínűleg” kifejezésekkel. Mindkét esetben kialakulhatnak összetett rituális jellegű sztereotípiák (pl. a legapróbb részletekre is kiterjedően. hogy pl. Mondataik bonyolultak. erőszakos cselekményt) el kellene követnie. a pszichológiai interjút órákkal megelőzően gondos tervet és menetrendet készít közlendőiről. hosszadalmasak. vagy „hátha mégsem…”. Sajnos. Érzelmek kifejezése szinte teljesen hiányzik. szigorú sorrendben. így kénytelen tudomásul venni. ámde egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. vagy a tévedés lehetőségét. ha bármit is kihagy. hosszú időt töltve annak előre elgondolásával. attól való félelmétől. közbekérdezésre szorongással. Gyakori. Ha ez az elhárító mechanizmus „eredményesen” működik. Sohasem lehet biztos abban. Mivel gondolati úton (anullációval. említ. merev. hogy ha egy neurotikus diszpozíciójú személyből hiányzik a konverzió lehetősége. valamikor nem fogják-e olyasmire kényszeríteni. ezért nem fogadja el.„kivédésére” is. Viselkedésük kimét. legfeljebb. „Megsemmisítő” manőverek Az eredménytelen elfojtás és izoláció következményeképp további elhárítási műveletre van szükség annak érdekében. szorongáskeltő jelentés. Általában gondozottak. gyakrabban.) kell irracionális védekező manővereket produkálnia. Mentális potenciáljuk nem csökken. de nem tudja pontosan miért. híján van minden spontaneitásnak. az így „legyengített” gondolat pedig asszociációitól elkülönülten (érzelmi töltés nélküli jelentésként) tudatosul. indulattal reagál. A pszichoanalitikus elmélet szerint a következő pszichodinamikai faktorok játsszák a fő szerepet: Izoláció: Lényegében ezt írja le Freud fentebb ismertetett gondolatmenete. ágyhoz menet. Mindenképpen zavarodottá válik azonban gondolkodása az énidegen. ha pszichológiában-pszichiátriában járatos (és az ilyen betegek gyakran meglepően tájékozottak e téren!) akkor „problémákat”. hogy azt ellentétébe fordítva gondolja el.. inkább visszahúzódik. felismerik gondolataik patológiás voltát és személyiségüktől idegennek élik meg állapotukat. „libidót”. mint irracionális vágy. hogy valamit (pl. ezért megsemmisítő ellen-kényszercselekvésekre van szükség. láthatóan kerülni igyekezve a „dogmatikusság” látszatát. hogy ártani fog valakinek. hogy „hiába minden…” s új módon (esetleg erősebben. Hétköznapi dolgokat is szükségtelen mértékű (és színvonalú) racionális érveléssel ad elő. pl. amit pedig mindenáron el akar kerülni. „meglehet”. a beteg befolyásolhatatlanul kitart letervezett mondandójánál. ami számára ilyen jelentéssel bír). hogy impulzusai valahol. Reakcióképzés A szorongást keltő jelentéstől úgy szabadul. könnyedségnek. ceremóniális. (Pl. Ennek következtében a vizsgálat hosszú ideig tart. akkor a szorongáskeltő jelentés nem „szorul ki” a tudatból. akkurátus pontossággal. Etiológia. hogy nem lesz komplett a közlése. 116 . de örömöt-bánatot-haragot stb. – nem. hogy „Isten megvédi őt” – egyszer véletlenül azt mondta: „Isten nem védi őt”. meg nem történtté tevéssel) ez nem lehetséges. jól öltözöttek (néha túlságosan is). érthetetlen késztetések miatt. akkor ez az érzelmi töltés tovább él (immár jelentés nélkül) a pszichikus szférában. ellene szegül a késztetésnek. hogy mit fognak kérdezni tőle. ruhalehelyezés. hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. (Freud egyik betege pl. A „szabad” (téves) társulásnak köszönhetően azonban az új gondolat (érthetetlen érzelmi jelentésű) kényszergondolattá válik. de bizonytalan jelentéssel (bármivel társulhatóan) fenyegetően tudatosulhat.) A betegek teljes betegségbelátással bírnak. rigiden ragaszkodik saját stílusához. Gyakori a szó. szükséglet. mivel gyakori. szinte pánikosan attól félve. miért pont most stb. helyrehozzák) a „rossz” impulzusok hatását.) Az elhárító mechanizmus az „ellentétbe fordítás” a megfigyelő számára ezek túlzott és hiteltelen viselkedésnek tűnnek föl.

Tanuláselméleti megközelítés A kényszeres tünetek felfoghatók úgy is. amely csak akkor zavarja. Ambivalencia Az ambivalencia fontos sajátja a normálfejlődésű gyermeknek is az anál-szadisztikus fázisban: forró szeretetet és gyilkos indulatot érez ugyanazon tárgy (pl. anál-szadisztikus fázisába regrediál. büntető jellegű gondolkodási attitűdöt eredményezve. akkor ez egy korábbi funkcionális szintre való visszatérés. Az eredetileg semleges kényszergondolat egy szorongáskeltő ingerrel társulva maga is szorongáskeltővé válik. Ez létrehozhat korábbi. hogy kora gyermekkori fejlődésében előforduló zavarok. az átalakul a mások feletti győzelem vágyává. Regresszió A klasszikus analitikus elképzelés szerint a regresszió az a központi szerepet játszó mechanizmus. problémáival. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. Ez más megfigyelésekkel együtt arra utal. mint szorongáshoz kondicionálódott ingerek. problémákat eredményeznek és új elhárító műveleteket tesznek szükségessé. ami önmagában nem a szorongáskeltő. A hisztériás beteg ugyanis el tudja fojtani oedipális libidó-törekvéseit. megsemmisítés. infantilis jellegű szuperego szintre való regrediálást. 117 . A kényszerneurotikus személyiségben azonban mennyiségben és kiterjedtségben is megnövekedett a tabu-sértő gondolatok és az ilyen cselekvésre való késztetések száma. reakcióképzés – amelyek (fentebb már ismertetett módon) obszesszív-kompulzív tüneteket eredményeznek. fixációs tünetként értelmezhetők. hogy a beteg megtanulja: melyek a szorongáscsökkenéssel (véletlenül is) társuló cselekvések. helytelen toilett-tréning) következtében fixációs pontok alakultak ki ebben az időszakban. hogy a beteg kényszerneurotikus és nem konverziós (hisztériás) szimptómákat fejleszt ki. A fejlődés normális folyamatában az agresszió legnagyobb része neutralizálódik. hogy a kényszertünetek a normál fejlődés anál-szadisztikus fázisának zavaraival vannak kapcsolatban. ha olyan cselekményre késztetné.Pszichogenetikai tényezők A kényszerneurotikusokra jellemző vonások közül az egyik legfontosabb az agresszóhoz és a piszokhoz való viszonyuk – akár manifeszt. az anya) iránt. E mechanizmusok küzül a legfontosabbak: izoláció. akár kényszercselekvések jelenléte. A visszatérést ide az facilitálja. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. hisz reaktiválódott anális és agresszív impulzusai új szorongásokat. Változások a felettesénben Az érett személyiség normái és ideáljai általában a lehetőségek határain belül tartják a személyt. békében tudattalanjával. ám elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és pszichoszexuális fejlődésének korábbi. egy agresszív cselekmény gondolata. amely meghatározza. Akár kényszergondolatok. érthetetlennek látszó) cselekvésekkel csökkentse szorongását. durva. frusztrációk (pl. A beteg érezheti úgy. A kényszerneurotikus beteg ugyancsak konfliktusban van oedipális impulzusaival. kíméletlen túlkövetelő. konfliktusokat. s abban a döntésképtelenségben. vagyis megtanulja. Amikor az agresszió mégis megjelenik. A kényszerneurotikus betegeknél gyakran megfigyelhető az ambivalencia tudatos élménye. Az egymással ellentétes érzelmek konfliktusa nyilvánul meg abban a „csinálni – nem csinálni” dilemmában. hogy egy eseménytől való puszta gondolkodással bármilyen fizikai közbeavatkozás nélkül megváltoztathatja azt. hogy bizonyos (gyakran értelmetlennek. Genitális szükségleteinek feladásával a beteg ugyan nem konfrontálódik többé ezzel kapcsolatos konfliktusaival. vagyis a személy új viselkedésmódot tanult meg: megtanul szorongani attól. a szeretet-gyűlölet egyszerre jelen van valamely (libidó-) tárgy vonatkozásában. akár rejtett (háttér) formában. s ami megmarad. amely sérti az alapvető erkölcsi követelményeket. Diagnosztikai kritériumok (DSM-IV. felfokozott önkritikája (önelítélése) lehet. Ezeket a cselekvéssorokat fixálja s azt minden körülmények között megvalósítani törekszik. Ezért oly különösen fenyegető élmény a beteg számára pl. de csöbörből vödörbe kerül.) A. A kényszercselekvés pedig úgy alakul ki. ezért a betegnek súlyos bűntudata. amely oly gyakran paralizálja a kényszerneurotikus beteg viselkedését.

sztereotíp módon bonyolít le.Kényszergondolatok: visszatérő. perzisztáló gondolatok. amelyeket a beteg bizonyos szabályszerűséggel. szándékok. nem akaratlagosan előidézettek. amelyek énidegenek. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látott cselekvések. Fő jellemzői a szubjektivitás és a bipolaritas 118 . hogy megszabaduljanak tőlük. vagy ne vegyenek tudomást róluk. másfelől saját belső történéseihez. vagy szituáció létrehozására. képek. gyakran értelmetlennek. hanem valamely jövőbeni cselekmény. illetve előidézésére (esetleg a múltbeli események következményeként ) Érzelmi zavarok Érzelem (emotio) az „én” által szubjektívnek érzett viszonyulás egyfelől a külvilág történéseihez. visszatetszést keltőnek élik meg a betegek és kísérletet tesznek arra. A cselekedetei nem önmagukért valók.

bőrellenállás. szorítás a torokban és mellkasban. befolyásolható. a vágy tárgya az egyén jobb belátása ellenére kielégítést nyer. néha 119 sápadtság és izomtónus növekedés. incongruens). psychés Cselekvésekkel: akciós tendenciákon keresztül szoros kapcsolat késztetésekkel. függő.Érzékleti-sensorialis érzelmek: az ösztönös törekvéseket és észrevevéseket kísérik. pupillatágulat. kedv vagy kedvetlenség. testi tünetek: szívdobogás. Érzelmek tulajdonságai Erőssége a kiváltó ingertől függ. Regressiv viselkedésmódok jöhetnek létre (infantilis. szájszárazság. kedélyi színezet. „kisülésre”. motivációval – fontos a szerepe az funkciókhoz alkalmazkodásban (adaptációban). a pulsus. Szociális érzelmek meghatározott csoportokhoz kötődnek. légzés változása. kifejező mozgások és vegetativ tünetek kísérik. Kifejező mozgások kísérik (mimika stb. gyakori vizelés és székelés. . Függ a hangulattól. a fizikai és psychés tevékenységet kíséri. Érzelme k felosztás a Intellectualis érzelmek: képzetekhez. Céljainkkal összeegyeztethető-e vagy sem (congruens. befolyásolja az akaratlagos törekvéseket. Hyperactivitást is kiválthat (orvostól orvoshoz szaladgál. Nyomott hangulatot eredményezhet. Szenvedély: a vágy uralkodóvá válik. izzadás. Aktivitási érzelem. emlékezést Egyéb befolyásolják. vagy menekülésre késztet. Érzelmek Emotionalis aktiváció: lehetővé teszi az érzelmek létrejöttét. Vágy: tartós és irányult érzelem. – a tudatot beszűkíti. Önuralom: az indulatok fékezésének képessége. Gondolkodást beszűkíti. a tanulást motiválják. • Vegetativ. tartósságától. Fő tünetei: • • Szorongás (anxietas) • • • Izgalmat. ezt követően meg is speciális szűnik. Minősége pozitív vagy negatív (kellemes vagy kellemetlen). gyógyszereket próbál ki stb. a kiváltó inger minőségétől. a figyelmet. aláfesti. formái Hangulat: egyidejű érzelmek összegződése. erősségétől. kötekedő). Tartóssága intenzitásában fokozatosan csökken. bár korlátozható. Tárgy nélküli félelem valódi veszély nélkül (a valódi félelem jelző funkciójú a veszély elkerülésére). vérnyomás. következtetések).). Közérzet: a vitalis működésekhez társuló érzelem. a psychés történéseket huzamosabb ideig kíséri. sajátos értékeléshez vezethet (rossz sejtelmek. cselekvésre hajt. máskor agresszív.). aggodalmat vált ki – dermedtséget idézhet elő. fogalmakhoz társulnak. Interindividualis: az emberekhez való viszony kísérője. Érzelmek Indulat: hirtelen megnövekedett érzelem. kapcsolódása Cognitiv folyamatokhoz: az értékelés következtében az érzések minősége módosulhat.

a dekoncentráció . érzelmeink. Nélkülözhetetlen az optimális tudati tevékenységhez (diffúz agytörzsi aktiváló rendszer). értékelését. Készenléti állapot a környezet hatásainak befogadására (széles skálán mozog a mély alvástól az izgatottságig). gondolataink. indulatoknál (explosiv reakciók. és az elfogultság. illetve az én és a külvilág határozott elkülönítését. bizarrá válhatnak stb. Alapfogalmak: Tudatosság Éberség („eszmélet”) Aktiváció A külső és belső világgal állandó és produktív kapcsolatot jelent (folyamatos átélés és értékelés). rövidzárlati cselekmények). (elsősorban 120 A szórakozottság. a mérlegelést. Formái egészségeseknél: Szűk tudat • • a túlkoncentrált figyelem. Tudat Tartalmassá válása a thalamo-corticalis kapcsolatok épségéhez kötött. téveseszméknél. a múltbeli tapasztalatainknak és a jövőre vonatkozó tevékenységünknek aktív felhasználásával. Jelentősen csökkenti a gondolkodást. a kontaktust felveszi. Lehetővé teszi a beáramló ingerek feldolgozását. Formái egészségeseknél: • Kóros formái: • Kuszaság (confusio). az erre irányuló visszahatást. öntudatlan állapotban nincsenek élményeink. Integráció Fontos feltétele a „belső figyelem” (hiányában a psychés folyamatok logikai rendszere borul fel). differenciálódása Éntudat Az „én” és a „külvilág” elkülönítésének képessége. Szinte valamennyi psychés jelenség létrejöttének a tudat alapfeltétele. gondolatai elkalandoznak.Psychiatriai zavarok tudatzavarok: Tudatintegrálja a valóságnak sajátos tér-idő rendszerben és élményvilágban megjelenített folyamatait. a külvilág megismerését. Laza tudatállapot Előbbi ellentéte. Kóros formái: depressióknál. Integrációs zavarok A szűk tudattól az optimálisan működő tudaton át a desintegrációig és a „tudatszétesésig” terjedhetnek. de „nincs jelen” az adott szituációban. hiányzik a személyiségre jellemző helyes felismerés. A tudattartalmak összerendezettsége.

de erős fájdalomingerekkel még ébreszthető. a „célzásoknak” kóros jelentése van (összenéznek. Érzékszervek közvetítésével létrejött komplex érzékelés. Kóros vonatkoztatások: Illúzió: Bizonyos környezeti ingereket az egyén felhasznál. tér. ezért valóságként érzékeli és értékeli 121 . mint a teljes ébredés. Delirium A tudatborulás legmélyebb formája. de a cselekvések a szituációval nincsenek összhangban.és időbeli tájékozatlansággal. viselkedése nem feltűnő. ébreszthető. állapot Zavart állapot. a tudati szint csökkenése (hypnagog állapot). érzékcsalódások is jelentkezhetnek. az érzelmek szélsőségesek. utána emlékezéskiesés. de az észlelést helyesbíti és korrigálja. Kábultság Aluszékonyság (somnolentia) Sopor Megnehezült és lelassult psychés folyamatok. Nagyfokú aluszékonyság. de eltérő észrevevésként érzékeli (téves kapcsolás eredménye). Okai lehetnek: affectusok (pl. félelem).schizophreniánál lép fel). majd Coma areflexia és atonia. • Rendezetlen homályállapot: a külvilággal való kapcsolat nagymértékben csökken. kóros illúzió esetén nem képes korrigálni. elrohanással. de a félelem hiányzik. a tudat az érzelmek. de a tájékozódás megtartott. Narcolepsia Ismétlődő elalvások. A külvilág tudomásulvétele. A félreismerés az észrevevés egy részére vonatkozik. Hirtelen ébredéskor a motoros aktivitás előbb lép fel. • Rendezett homályállapot: tájékozott. a valóságos szituációval összhangban nem álló cselekvések jönnek létre. Az előbbi téves perceptiók énközpontú gondolkodással társulnak. és a téves-eszme képzés alapját képezik (A GONDOLKODÁS ZAVARAI). az álomképek Álomittasság hallucinációként jelentkeznek és védekező-hárító reakcióhoz vezethetnek. valamennyi reflexe kiváltható. összesúgnak mögötte stb. térhatás (geometriai illuzió) stb. beszűkült tudat: lehet rendezetlen és rendezett. tónusvesztés is kísérheti (catalepsia). hosszú cselekvéssor jöhet létre. intenzív hallucinációkkal. Pavor nocturnus Az alvás első harmadában fellépő erős félelem. A belső szervekből érkező ingerek integrációja (nem tudatosul). Megnehezült kontaktus. amnesia követi. fájdalomingerekre nem reagál kóros reflexek jelennek meg. elmosódott beszéd. viharos vegetativ tünetekkel (lásd organicus kórképeknél). Ködös vagy homályállapot észrevevés zavarai: Érzékelés Észrevevés (perceptio) Felismerés (apperceptio) Közérzet Az idegimpulsusok központi idegrendszerbe jutásának következménye. Oneiroid (álomszerű) A valóságot és a képzeletet nehezen tudja elkülöníteni. nagyfokú nyugtalansággal. csökkent aktivitás. de magára hagyva elalszik.). Somnambulismus Féléber állapotban jelentkező motoros tevékenység. Eszméletlen állapot. gondolati tartalmak meghatározott területére szűkül be. figyelmetlenség. Egészségeseknél is előfordulhat.

a külső objektív térbe vetül). a gondolkodás alaki zavarai: Kvantitatív A gondolkodás tempójának változásai zavarok: Felgyorsulás Fokozott beszédkésztetéssel (logorrhoea) jár együtt. egymással össze függő lelki tartalom jelenik meg minél rövidebb idő keresztmetszetében). Közérzet. ill. gyengeelméjűségnél. a gondolkodás zavarai: A gondolkodásaz információ-feldolgozás magasabb szintje. téveseszmékkel magyarázottak (a hús levált a csontjáról. Asszociáció A képzetek és fogalmak célszerű összekapcsolása. A belső események felé fordul. A figyelem terjedelme (minél több. részletekben szegény. a lehetőségek. állandó.és időbeli kiterjedése van. célképzetek gyorsan váltakoznak. nem vetül a külső térbe (a képeket „belső szemével” látja. Katathymia animisztikus gondolkodás).). mozdulatlan. az emlékképek segítségével történik. korrekciójára nem képes. Szimbólumok kialakítása. bármelyik összetevőjének változása megzavarhatja a gondolkodás folyamatát. Az ép gondolkodás összefüggő egész. és affectiv torzulást hoz létre. gyakori a hangzási asszociációk. az egyén korrekcióra nem képes. regressióban gyakori. következtetések mérlegelésével. Külső figyelem Belső figyelem Figyelem koncentrációja A külvilág felé fordul. érzékletes. színes. A személyiségközeli gondolkodás túlsúlyba jut. összefüggések. tőle függetlenül lép fel. és új összefüggések megállapítása. primitív társadalmakban túlsúlyba kerül (mágikus. színtelen. Kóros szervérzések (coenaesthesia): bizarrak. A feladatok megoldása a tanulással elsajátított ismeretek. kellemetlentől szabadulni igyekszünk). a gondolkodás veszít az értékéből. a 122 . Extracampin hallucinatio: az érzékelést az érzékszerv határán kívülre helyezi. érzelmi állapot (kellemeshez kötődünk. amelyek segítségével a különböző gondolkodási folyamatok Fogalomalkotás végrehajthatók. agyát fonalak tartják össze stb. Figyelmet befolyásoló tényezők Erős ingerek magukra vonják a figyelmet. Kétdimenziós. Valódi hallucinatio: az észrevevés minden tulajdonságával rendelkezik (részletgazdag. a hangokat a fejében hallja). és normális észrevevéseitől el is tudja különíteni. tér. Ítéletalkotás A fogalmak egymáshoz viszonyítása. néha képes a hallucinatiókat akaratlagosan is felidézni. testi funkciók is kísérik. Hiánya Érzékszervi fogyatékosságnál. Pseudohallucinatio: „Als ob” jellegű: a beteg bizonytalan a hallucinatiókban (mintha láttam vagy hallottam volna). Fáradás: bizonyos idő után csökken a koncentráció. Gyermekeknél. az ítéletalkotás pontatlanná válik. a képzetek és fogalmak szándékos (aktív) összekapcsolásával. • Gondolatrohanás: asszociációk igen gyors váltása (a „századikról az ezredikre ugrik”) • Secundaer incohaerentia: a felgyorsulás következtében a felületes összefüggések is elvesznek.Hallucinatio: Kóros inger nélkül létrejövő kóros észrevevés. egyhangú ingerek kifárasztanak.

ha irrealitásuk növekszik. Sajátos érzelmi állapot (tévelyhangulat. Elsődleges téveseszme Másodlagos téveseszme Az én és a külvilág viszonyának. rituálék alapján. Kényszer • Rögeszme: a tudatba kényszeresen viasszatérő és a gondolkodást befolyásoló képzet. melyek a magatartás zavarait eredményezik. tárgyhoz. oKényszergondolatok: tilalmasnak. de mégis állandóan visszatérnek. főként maniás epizódban és drogok hatására. meg akar tőlük szabadulni. a külvilág történéseit magára vonatkoztatja. mely kínzó érzéssel tölti el. A felgyorsulás gyakran társul kritikátlansággal. A környezeti behatások. Akarattól függetlenül fellépő. • Holothym téveseszmék: a megváltozott hangulat következményei (pl. a személyiséggel szoros kapcsolatban áll. elapadásának éli meg). oKényszerimpulsusok: késztetések valamilyen ártalmas cselekvés véghezvitelére – sohasem hajtja végre. suggestio szerepe jelentős. állathoz stb. korrigálhatóságuk csökken. megváltozottság érzése). és ebbe „robban be” a téveseszme. A betegség közvetlen következménye. Kóros forrásból származó túlértékelt ítélet. A gondolkodás tartalmi zavarai:állandó jellegű téves tudattartalmak. • Katathymiás téveseszmék: igényeket. énidegennek érzett gondolati tartalom vagy cselekvés. Körülírt psychés folyamatokból származik. a bizonyosság erejével hat. megalomaniás [nagyzásos] vagy micromaniás [bűnösségi-önvádlásos] téveseszmék. synthesisének a zavarából származik. – merev sémák. Kórossá akkor válnak. az én-re vonatkozik. melyek a mindennapi életben is gyakoriak: előítéletek. Zárlat A gondolkodás hirtelen elakadása (a beteg a gondolkodás elvonásának. Elkülönítendő a túlértékelt eszméktől. énidegenek. Phobia Helyhez.beszéd érthetetlenné válik. • Kényszercselekvések lehetnek tisztálkodási és ellenőrzési kényszerek – cselekvéssor. és melynek többnyire nem tud ellenállni. ezért elkerülő magatartást tanúsít (súlyos esetben egész életét a phobia tárgyának elkerülésére rendezi be). mégis retteg tőle és következményeitől. Szorongása kínzó. korrigálhatatlan (a tartalom helyessége vagy helytelensége nem mérvadó. Két csoportja: a kényszercselekvés (compulsio) és a rögeszme (obsessio): utóbbi alcsoportjai a kényszergondolatok és a kényszerimpulsusok. Oldódását követően a gondolkodás a zárlat előtti formájában folytatódik. specifikus phobiák. babonák. az én-re vonatkozás minősége és erőssége a döntő). szociális phobiák. sztereotip formában zajlik. mégis végrehajtja. próféciák stb. Fő csoportjai: agoraphobia. kapcsolódó szorongás. ártalmasnak tartott gondolatok. idea. mely ellen az egyén küzd. vágyakat 123 Téveseszme (doxasma) .

religiosus (vallási). • Nagyzásos-expansiv téveseszmék: a genealogiai (származási). hypochondriás. 124 . perlekedési (querulatoros) téveseszmék. elszegényedési. féltékenységi. Téveseszmék tematika szerinti felosztása • Micromaniás téveseszmék: a bűnösségi-önvádlásos.fejeznek ki. inventorius (feltalálási) téveseszmék. erotomaniás (szerelmi). nihilisztikus téveseszmék. befolyásoltatásos. • Üldöztetéses (persecutoros) téveseszmék: a sensitiv-vonatkoztatásos.

A post partum zavarok megjelenésének kockázata perinatalis halálozás után megegyezik a normál terhességnél észlelttel (abortusz után kisebb). különösen a post partum depressio szempontjából pozitív családi anamnesis gyakori). az antidepressivumokra és a neurolepticumokra vonatkozó adatok nem egyértelműek. de florid post partum pszichózisig tartanak. A fő tünetek érzelmi jellegűek. Kezdete a kihordás utáni első 6 hétre esik. A PMS-t nehéz pontosan felmérni. progeszteront és mefanémsavat. Kevés jel mutat arra. a mell érzékenysége.A női reproduktív kor zavarai PREMENSTRUÁLIS SZINDRÓMA A PMS hangulatzavar képében jelenik meg. melyhez gyakran társulnak egyéb pszichiátriai tünetek (alvászavar. A kezeletlen esetek mintegy 50%-a egy év után is depressiós marad. alvászavarral. hogy figyelmet érdemeljenek. Adott esetben a potenciális hasznot kell mérlegelni a kockázattal szemben. Bizonoys vizsgálatok a mentruációs ciklus végén a kriminális cselekmények növekedését mutatták. a post traum depressio általában nem átmeneti. irritabilitassal. kifejezett emocionális labilitással. Kezdete az ovuláció utánra esik. A gyógyszeres kezelés során a terhesség késői szakaszában is óvatosság szükséges: a neurolepticumok extrapyramidalis tüneteket. Pozitív pszichiátriai anamnesisű.és nátriumszint szintén szerepet játszhat. és tanácsadásra is szükség lehet. az anxilolythicumok „loppy baby szindrómát” okoznak gyerekeknél. A kedvetlenség néhány nap alatt magától elmúlik. a menstruáció jelentkezése után 24 órán belül rapidan javul. azonban az öngyilkossági gondolatok kevésbé gyakoriak. progesteron. gyenge koncentráció. pyridoxint. Az első 10 post partum nap bármelyikén kezdődhet. Állandósult zavarok jelentkezhetnek az anya-gyermek kapcsolatban. Nincs szükség (megnyugtatáson kívül) specifikus beavatkozásra. hogy PMS-e van. Etiológiai faktor lehet az ionok és a nemi hormonok szintjének váltakozása. puffadás). Az etiológia tisztázatlan. Az anamnesisben súlyos PMS-t (lásd feljebb) mutató nők kockázata nagyobb. külső ok nélküli sírással. ezért szükség lehet ventilálásra. de csak 20% tartja magáról. Ellentétben a kedvetlenséggel. vagy jelenleg tervezett megszakítás) mutató betegek kockázata magasabb. az öngyilkosság is ritka. Az észlelt tünetek ahhoz mégis elég súlyosak. Ezek hatékonyságának értékelése bizonytalan a placebóra is mutatkozó hatás miatt. Hasznos a szülés előtti megfelelő felvilágosítás. a gyermekkel kapcsolatos gondolatokkal való foglalkozás (bűntudat vagy alkalmatlanság érzése) általános. A korábban fennálló vagy akutan fellépő pszichiátriai állapotok kezelése terhesség alatt problémás. de gyakori a bűntudat. Terhesség előtti emelkedett progeszteronszintek. az egyéni (szupportív vagy kognitív) pszichoterápiás és/vagy antidepressivumok 125 . POST PARTUM ZAVAROK A szülést követő zavarok a gyakori enyhe átmeneti kedvetlenségtől a post partum depresszión keresztül a ritka. Jelentős depressio vagy szorongás a nők 10%-nál jelentkezik az első trimeszter alatt. a következményes neurotranszmitter változásokkal. valamint a szülés után bekövetkező gyors oestrogen-. azonban a tartósabb depressiót ki kell zárni. Nem világos a kapcsolat a vizsgált szülészeti és szociális vállalkozókkal. beletartozhat a párterápia. és a gyerek ellátására való képtelenség miatt érzett aránytalan félelemmel. gyenge impulzuskontroll és/vagy testi panaszok – fejfájás. nem tekinthető kórosnak. a becsült prevalenciák jelentősen különböznek. a házassági konfliktusok és a bizalmas kapcsolatok hiánya különösen hangsúlyos. Terhességmegszakítás után ritkán jelentkezik pszichiátriai betegség. Számos terápiát javasolnak: diureticumokat. A tüneti kezelés (beleértve az antidepressivumokat) szintén hasznos lehet. ami a következő terhesség alkalmával is megjelenhet. A post partum depressio a kismamák 10-25%-ánál jelentkezik. hogy a PMS a munkahelyi teljesítményt rontaná. A sok felderíthetetlen eset miatt fontos részre a hathetes ellenőrző vizsgálatnak a depressio irányába történő szűrés. illetve a terhességgel kapcsolatos negatív érzéseket (mint a korábbi. A reproduktív korú nők 95%-nak vannak valamilyen premenstruális tünetei. mint más életszakaszokban. A klinikai jellemzői megegyeznek az egyéb időpontokban jelentkező depressio tüneteivel. MENTÁLIS BETEGSÉG A TERHESSÉG ALATT Terhesség alatt ritkább a súlyos mentális betegség. A lithium és a benzodiazepinek valószínűleg terratogének. amely felhívja a nők és partnereik figyelmét a kedvetlenségre. Megfelelő lehetőséget kell biztosítani a gyászolásra. A post partum kedvetlenség a terhességek 50-70%-ban jelentkezik. de 3-5 nap a tipikus. A kezeléshez tartozik a szociális helyzet teljes felmérése (beleértve az újszülöttre nézve lehetséges kockázatot). és zavart keltőek. Ritkábban a kedvetlenség megjelenhet (általában 1-2 napig) felhangoltság és irritabilitas formájában is. Az etológiai faktorok túlnyomórészt szociális eredetűeknek tűnnek (noha a depressio.

hogy megszűnik a világ érzékelésének képessége. aki elhanyagolásnak. de ezt a szoptatást folytatni kívánó anyák esetében az antidepressív kezelés megkezdésénél figyelmbe kell venni. ami a szervi pszichózisnak hívunk. Ennek a következménye lehet egy félelem a megőrüléstől és félelem a haláltól. Problémássá válik a reagálás és gondolkodás. mivel a személyes növekedés és gyógyulás pozitív lehetőségeket hordoz. Az előbbi történéseken átesett emberekkel könnyen előfordulhat.. Fontos. mint a hőhullám és a verejtékezés gyakoriak). és a megfelelő kommunikálás is.és gyermekrészlegen történő elhelyezés az ideális. a kombinált szupportív és viselkedésterápia (modelladás). A terápiához (amelynek anya. Ez az előfordulás több annál. A schizophrenia post partum affektív pszichózis gyakran társul egy vagy több Schneider-féle elsőrangú tünetekkel. hogy a pszichózist és ezeket a mély lelkiállapotokat el lehessen különíteni. A post partum visszaesés esélye 1/5 egy post partum(vagy nem post partum) epizód után. gyakran mutat emocionális labilitást és szubjektív zavarodottságot. Az állapotra jellemző. a többség depressios.alkalmazása. a csecsemővel együtt. De a pszichózisok nagy részére nem sikerül orvosi magyarázatot találni. az esetekben lehetőség nyílik a terapeutának arra. szoptató anyáknál az antidepressivumok és a neurolepticumok csak óvatosan alkalmazhatók ( a lithium kontraindikált). Az ilyen élményeket tapasztaló emberek elmondásai és jógik szentek és misztikus sámánok életében is tapasztalhatunk ilyen történéseket. a gyermek iránt hostilitással társulhat. A kezelésnek ki kell terjednie az öngyilkossági kockázat és a csecsemő veszélyeztetettségének felmérésére. hogy istenekről. Ma már ezeken az eseményeken átesett embereket úgynevezett mély élményeken alapuló pszichiátriás módszerrel segítik. néha kényszerintézkedést igényel. Dopaminreceptor szuperszenzitivitásáról számoltak be olyan magas rizikójú betegeknél. Még akár az is előfordulhat. Általában a terhességgel kapcsolatos ambivalencia. megfelelően kezelje. általában hirtelen kezdettel. A gyógyszer szedése során az anyatejjel táplált csecsemők kockázata kicsi. noha a visszaesés kockázata megegyezik a nem post partum affektív zavaroknál észlelttel. mert nem tudjuk a betegség pontos fizikai alapját. Ez az úgynevezett funkcionális pszichózis az ismeretlen eredetű elmebetegség kategóriába sorolják. A betegség klinikailag általában affektív zavar képét mutatja. negatív életesemények és/vagy post partum depressio mellett jelentkezik. Amennyiben lehetséges. ezért nem feltétlenül fontos a betegséget kategóriában sorolni. de egyharmadot is elérhet a mánia aránya. mint a bipoláris pácienseknél. Ez az. félistenekről. és ez messzemenő gyakorlati következményekkel jár. A rövid távú prognózis kitűnő. Délnyugati országokban már régóta alaposan felülvizsgálják a miszticizmussal és a pszichózissal kapcsolatos gondolkodásukat. akiknél a későbbiekben post partum pszichózis fejlődött ki. A kapcsolati zavar a normális intenzív anya-gyermek kapcsolat kialakulásának zavarát jelenti. és ½-ig növekszik többszörös post partum epizódok után. hogy a történéseik miatt pszichotikusnak minősítik. démonokról vannak látomásai. biológiai és biokémiai változásokat találni az agyban vagy a szervezet más részeiben. szándékos sérülésokozásnak. Ezekben. Post partum pszichózis körülbelül minden ötszázadik szülés után jeletkezik. hogy újszerű megközelítéseket figyelembe véve közelítse meg 126 . hogy látomásai között távoli idők vagy helyszínek képei jelennek meg. A MENOPAUZÁLIS ZAVAR Kevés adat szól amellett. anatómiai. A rizikó magasabbnak látszik első terhesség és eszközös szülés után. Az „involúciós melankólia” koncepciója széles körben megkérdőjeleződött. Elmezavar vagy pszichózisként ismert betegség kihívást és rejtélyt jelent a nyugati pszichiátria és pszichológia számára. hogy a segítő felismerje a spirituális válságot. amikor egynek érezheti magát az egész univerzummal.és gyermekrészlegen kellene történnie) tartozik a háttérben húzódó konfliktusok kezelése. Az ECT-t diagnosztikai besorolástól függetlenül rendkívül hatékonynak találták. A tudomány álláspontja szerint a pszichózisok néhány típusánál. A két jelenséget világosan meg lehet különböztetni. Gyógyszeres kezelést a klinikai képnek megfelelően kell alkalmazni. egy speciális anya. Nagyon sok esetben nem sikerül a funkcionális pszichózisok kiváltó okairól megegyezni. A spirituális válság értelmezése A mai társadalomban élő ember bizonyos helyzetekben érezhet olyan állapotot. A legtöbb antidepressivum kiválasztódik az anyatejjel az anya plazmakoncentrációjának megfelelő arányban. A kezelés általában kórházi befekvést. Évek óta foglalkozik a pszichiátria ezekkel a problémákkal és nagyon sok vizsgálat kellett ahhoz. 2-4 nappal a szülés után. hogy egyszerűen a terhesség pszichózist „késleltető hatásával” magyarázható legyen. Ezzel az ismeretlen eredetű elmebetegséggel szeretnék foglalkozni. sőt még csecsemőgyilkosságnak is ki van téve. Akár még az is előfordulhat. hogy valamilyen specifikus pszichiátriai betegség kapcsolódna a menopauzához (noha testi tünetek. A családban előforduló affektív zavarok nagy aránya hasonló.

: egy gyermek. Az archetikusok. nemcsak az intenzitásukból. A pszichiátria fizikai és fiziológiai feltételekre vezeti vissza a pszichotikus állapotokat. Sokkal inkább az emberi lélek nem hozzáférhető mélységei nyilvánulnak meg. Jung munkássága a kollektív tudattalan fogalmának bevezetésével kibővítette az életrajzi modellt. antidepresszánsok segítségével. akár olyan egyéneknél is. és emellett sikeresen kontrollálja az ismeretlen eredetű pszichotikus állapotok tüneteit nyugtatók. akik élettörténetéből hiányzik bármiféle különböző kulturális és történelmi megnyilvánulás vagy az ezekkel való találkozás. baleset vagy műtét. A két irányzat kihívásokat jelent a modern pszichiátria számára.: fizikai bántalmazás. Ide tartozik a meditáció és spirituális gyakorlás. Istenségekről. misztikus hősökről ezek elég nehezen elfogadhatók a mai racionális világban. A spirituális válság megjelenthet intenzív érzelmek. hanem a természetükből eredően is. Fontos hangsúlyozni a spirituális válság megértése és hatékony kezelése megfelelő támogató rendszer kiépítéséhez a pszichológia és pszichiátria szemléletváltása szükséges. A 70-es és a 80-as években a terapeuták és a laikusok körében is emelkedett a pszichoterápiák száma és mindenféle spirituális technikák egészen a transzendentális meditációi. akik segítséget és támaszt tudnak nyújtani. Ez lehet egy fontos kapcsolat elvesztése. vagy műtéttel. a vitassana buddhista meditáció. Sok pszichózisnak létezik olyan vetülete. akár szélsőséges fizikai igénybevétel. a mély elmerülés is. ezek szélsőséges érzelmek. Jung felfedezte. szimbólumait és misztikus epizódjait. de hosszú ideig nem gyakoroltak jelentős hatást. hogy a munka elvesztésének következtében fordul elő ez az állapot. különösen egy úgynevezett mély lélektani kapcsolódáson belül. bár elképzelései jóval megelőzték a saját korát. A fontos gyermekkori élmények felbukkanása. vetélés vagy abortusz.ezt a problémát. hogy ebben az állapotban levő kliensek hozzáértő vezetőt kapjanak. Ilyen pl. közeli találkozás a halállal. Az életrajzinak nevezett kategória: az egyén élettörténetével szorosan összefüggő élmények tartoznak. vagy közeli rokon halála. Ez az. Természetesen Magyarországon is a pszichiátria orvosi tudományként szilárd alapokon nyugszik. kedvező személyiségváltozáshoz és magasabb tudatosságnak nevezett állapothoz vezethet. látszólag bizonyítékot szolgáltatnak az orvosi modell számára. ahol egy kivételesen intenzív szexuális élmény indítja el a folyamatot. A spirituális válságot előidéző helyzet lehet. Az ilyen tudattalan anyag felszínre bukkanása gyógyító vagy átalakító erejű lehet. hogy létezik egy személyes tudattalan. A pszichológia az elme minden tartalmát a kliens előtörténeteinek szempontjára szűkíti le. betegség. Léteznek másfajta élmények is. Traumatikus eseményeinek újraélése és gyógyítása tartozik ide. vagy 127 . Ezért automatikusan a patológia kategóriájába helyezik át. az élményeket három-három főbb kategóriába lehet sorolni: 1. Különböző spirituális irányzatok és misztikus hagyományok a sámánizmustól a zen buddhizmusig felbecsülhetetlen mértékű tudás gazdag tárházát kínálják az elme mélyebb tartományaiba. Következésképpen. és ezek vezetnek el bennünket a spirituális válság fogalmához és gyökereihez. A spirituális válság számos érzelmi és pszichoszomatikus rendellenesség spontán gyógyulásához vezethet. Ezek főleg olyan pszichológiai elméletek és pszichoterápiás stratégiák. A hagyományos tudomány materiális világában nem minősülnek elfogadottnak ezek a rendkívüli tudatállapotban tapasztalt élmények. Tehát a biológiai okokkal nem magyarázható pszichotikus állapotok újszerű felfogása szerint a mély lélektan és ősi spirituális hagyományok megvilágításain alapszik. pl. A pszichológia fejlődésének köszönhetően lehetőség van a rendhagyó élmények forrásainak felfedezésére. Nők esetében gyermekszülés. Ebben a tekintetben úttörő C. Fontos. Ebből Jung arra következtetett. démonokról. Ennek egyenes következménye. vagy szeretett személy elvesztése. kundalini jóga. amelyekre nem találhatók okok az életrajzi történetben. egy faji vagy kollektív tudattalan. melyeket nem könnyű megérteni a gyermekkori és későbbi történésekben. élmények. Egyes esetekben a spirituális válság első jelei. a remegő és fulladásos érzésig. Ezeket. amely az elmezavar a beteg élettörténetének eseményeire vezethető vissza. szufi gyakorlatok. Pszichederikus szerekkel kapcsolatos tapasztalat vagy élmény is katalizálhatja ezt az állapotot. fizikai érzeteket jelentenek. megdöbbentő rendszerességgel jelennek meg. A mai tudományos megközelítés a funkcionális pszichózisok értelmezésében orvosi megközelítésű.: a zen meditáció. melyen az egész emberiség osztozik. erőteljes érzelmi hatást követően jelentkeznek. keresztény ima élményei. amelynek nem érthető el pszichológiai módszerrel. Az is előfordulhat. Jung elméletei sok évtizede ismertek voltak. betegséggel. amit a pszichózis életrajzi modelljének neveznek. melyeket Freud munkássága inspirált. de olyan esetek is előfordulnak. akár kínok a személyiség szétesése vagy a világ pusztulása. pl. amelyek térben és időben mindenütt jelen vannak. látomásos és egyéb érzelmi változások szokatlan gondolkodási folyamatok. szerelmi kapcsolat megszakadása vagy válás. egy olyan pszichotikus viselkedés és elmeállapotok. melyek problémát jelentenek az életrajzi modell számára. szexuális bántalmazás. Ilyenek például a világmindenségről szóló látomások. Léteznek alternatívák. ahogy Jung nevezte. elhúzódó alvási hiány lehet a közvetlen kiváltó ok. Így többen tapasztalták meg Jung kollektív tudatalattijának képeit. Ha Ilyen tág értelemben gondolunk az agyra a rendkívüli tudatállapot során felmerülő élmények nem tekinthetők a károsult agyműködés véletlen termékének. G. akár fizikai tényező. hogy az emberi lélek képes hozzáférni olyan univerzáis képekhez és motívumokhoz. Bizonyos esetekben. hogy valamilyen betegség ismeretlen fizikai folyamatról szólnak. különböző fizikai tünetek. Megtalálta bizonyos pszichotikus állapotok szervi problémáit.

amely magában foglalja a születésünk emlékének újbóli átélését. Számos érzelmi és pszichológiai nehézségünket élettörténetünk traumatikus eseményei. hogy a tudatunk a testünktől elválva messze elkalandozik. hogy a tudat kizárólag a koponyában található szervben lakik. A spirituális válságok ezen csoportja a halál és az újjászületés témája köré összpontosul. Részt vehetünk egy olyan képsorokban. vagy embercsoportokkal. Ezt a területet a terapeuták már alaposan feltérképezték és feltárták. és a sebesült állatokkal és démonokkal való archetikus azonosulás jelensége. a kundalini ébredése 3. számos spirituálisnak. találkozhatunk istenekkel. A testen kívüli állapotokban tett megfigyelések alátámasztják annak a lehetőségét. 2. ezért nehezen tudjuk elképzelni. mitológiai alakokkal. hogy a születés élménye bármilyen formában hatást gyakorolna ránk. A születési emlékek újraélése gyakran eredményez halálfélelmet. Ezek az élmények nem magyarázhatók nem neurofiziológiai folyamatok termékeiként. hogy a születés nehéz és az életet fenyegető esemény. A pozitív felszabadító élmény méhen belüli boldog időszak felidézése. kultúrákból származó velünk családi kapcsolatban nem álló személyek szerepelhetnek. A spirituális válság formái: A belső fejlődés kríziseinek megnyilvánulásai nagyon egyéniek nincs két egyforma spirituális válság. 3. Előfordulhat. a sámáni krízis 2. vagy az emberiség egészével azonosulunk. A tapasztalások kiterjednek különböző állati őseinkkel történő azonosulás élményeire. Vagyis ebben az állapotban nagyon fontos valóságos azonosulási élményeket élhetünk át. A halál és az újjászületés kérdéseit érinti: a biológiai születés traumájához fűződő szoros kapcsolat alapján ezt a csoportot perinatálisnak is nevezhetjük. vagy az isteni minőséggel átélt egység élménye. A transzperszonális élményeket komolyan tanulmányozó kutatók arra a következtetésre jutottak. Ezeket nevezzük transzperszonális élményeknek. amelynek során átélhetjük. A spirituális válság terén az élmények következő szintje a perinatális (a születéssel együtt járó) kategóriába tartozik.egyéb események. A transzperszonális jelenségek hitelességének legmeggyőzőbb bizonyítéka a testen kívüli élményekből ered. állatelődeink más századokból. Úgy tűnik. A transzperszonális kifejezés a személyiség megszabott határainak meghaladására utal. egységtudat tapasztalása (csúcsélmények) 128 . halállal kapcsolatos fantáziákat. Ennek kapcsán a biológiai születés szakaszaihoz fűződő szoros mintáihoz tárul fel. misztikusnak. Éppen ezért nem várható. valamint egyben a létezés perinatális időszakának magzat által megtapasztalt egyetlen létformának halála is. mintha itt és most történne. hogy kiterjedt tudományokat végezzen a halál közeli élményeket kutatásában. hogy a rendkívüli tudatállapotokban az öt érzékszervi korlátok nem működnek és erre a transzperszonális szintre lépve történelmileg és földrajzilag távoli eseményeket éppoly élénken tapasztalhatunk meg. elfojtott és elfelejtett emlékei okozzák. vagy fává változunk. Olyan elemeket is foglalhat magába. vagy a természettel vagy más emberekkel. egyértelmű diagnosztikai skatulyába essenek. néha belső átalakulási krízisek fontos részét képezik. lehetőségeket és a belső átalakulás lehetőségét hordozzák magukban. Ez gyakran növényekre és élettani folyamatokra is elmondható. hogy más emberekkel. amelyekben őseink. így tükrözi azt. A hagyományos tudomány kereti között. Ezek olyan képeket és motívumokat tartalmaznak. A spirituális válság kapcsán felmerülő problémák helyes értékeléséhez rendkívül fontos a transzperszonális tartomány megértése. A transzperszonális állapotok figyelemre méltó terápiák. A harmadik kategória messze átmutat az emberi tapasztalásokon és kapcsolódik a Jungi kollektív tudattalanhoz. vallásosnak vagy paranormálisnak nevezett élményt foglal magába. Azt az érzést is elérhetjük. amelyeket a nyugati kultúra nem fogad el valósként. hogy más emberré vagy állattá. Ilyen a születésből és az előző életünkből származó traumatikus emlékek. hogy ezek a figyelemre méltó jelenségek alapjaiba kérdőjelezik meg a hagyományos nyugati világnézetet. Tudatos szinten nem emlékszünk a saját születésünkre. amely azt tartja fent. Tehát ebben a transzperszonális állapotban nem teszünk különbséget a megegyezésen alapuló valóság. démonokkal. Freud személyes tudattalanja nem válik el élesen a Jungi kollektív tudattalantól. Tehát az alábbi felsorolt spirituális válság legfontosabb fajtái: 1. amelyeknek a forrása az egyén személyes történetén esik. azaz a konvercionális mindennapi világ és az archetípusos formák mitikus birodalma között. hogy a spirituális válság különböző formái egymástól könnyen megkülönböztethető.

6. boszorkányok és vajákosok pályafutása spontán drámai látomásos epizóddal indul. és erőteljes belső élményeken keresztül utazást tesz az alvilágba. mint a fiatalab depressios betegeknél. Vannak olyan példák. Ez részben abból az indokolatlan állításból következik. 8. vagy depressioval járnak együtt (és ugyanazokra a terápiás megközelítésekre reagálnak. és a tünetek is paradox módon. Ilyen pszichospirituális krízis eredménye. A legtöbb vizsgálat nőknél túlsúlyt talált (körülbelül másfélszeres arányban). A fizikai kínok a halál és az újjászületés elemei mellett az élmények kapcsolódnak állatokhoz és növényekhez és a természet erőihez is. Ebben az időszakban a leendő sámán gyakran elveszíti a kapcsolatát a környezetével. Az idős emberek hajlamosak alkalmazkodási reakciókra (különösen gyászreakcióra) is.4. és gyógyító művészete. Azoknál a betegeknél. A legfontosabb ezek közül (depressio mánia. öngyilkossági szándékukat kisebb valószínűséggel fejezik ki (a befejezett öngyilkosság alapvetően magasabb kockázata ellenére). hihetetlen kínok és megpróbáltatások között. bár ezek egy relatíve enyhék. nagyobb részben mutatnak „endogén” mintát. Tehát az emberi lélek nagyon alapvető és ősi aspektusához kapcsolódik. démonok támadásait állja ki. a középpontba való visszatérésen keresztül. hogy az agyi képalkotó vizsgálatokkal mutatható ki 129 . akik időskorban válnak először depressiósság. valamint kevés összefüggést az idős korosztályon belül a növekvő korral. Az ilyen krízist átélők arra is hajlamosak lehetnek. a populáció vizsgálata során talált betegek többsége kezeletlen volt. Epidemiológiai vizsgálatok egybevágó eredményei alapján a prevalencia időskorban 15% körüli. Ezek miatt a tünetei mintában észlelhető különbségek miatt a konvencionális diagnosztikus kritériumok időskorban félrevezetőek. a genetikus befolyás alacsony. Szignifikáns genetikus összefüggés tapasztalható. mind a kezelés terén alapvető problémát jelent. Az egyetemes jelenség. de a klinikai megjelenésben mutatkozó fontos különbségek is szerepet játszanak. mind fóbia). szerteágazó testi panaszokra (melyeknek az oka nem mutatható ki) és gyakran mutatnak motoros zavarokat (gátoltság és/vagy agitáció ). depressios személyek nagyobb gyakorisággal panaszkodnak alvászavarra (el kell különíteni az alvás időtartamának fokozatos megrövidülésétől. mint a depressio). Etiológia. ezeknek az állapotoknak a megjelenése és kezelése alapvetően megegyezik a fiatalabb életkorban jelentkezőkével. amelyet gyakran megtalálunk a normális öregedés során). AZ IDŐSKORI DEPRESSIO Epidemiológiai és klinikai jellemzők. annak ellenére. szellem-vezetők üzeneti és „csatornázás” halál közeli élmények közvetlen ufo találkozások élményei a megszállottság állapotai A sámáni krízis: A sámánizmus az emberiség legősibb vallása. Egy ilyen krízis után az illetőből sámán lesz és a közösség teljes értékű tagja. Ezek események csúcspontján gyakran a halálról és megcsonkításról szóló élményeket követően az újjászületés és az égi tartományok elérése követi. Idős. 7. Ezek kívül kialakulnak szorongásos zavarok (mind generalizált szorongás. ázsiaiak tapasztaltak meg sámáni krízisekhez hasonló élményeket. és az időskori schizophreniaszerű zavarok. 10. 9. 5. hanem fizikai egészsége drámai mértékben javul. hogy betegségük súlyossága megegyezik a major depressiós betegség súlyosságával. vagy késői paraphreniák) alább kerülnek tárgyalásra. A diagnózis felállítása idős egyéneknél azonban gyakran elmarad. hogy a depressio az öregedés velejárója. hogy különböző kultúrák sámánjai által gyakorolt rituálékhoz hasonló szertartásokat végezzenek. noha a családi anamnesis ritkábban pozitív. a mediális képességek ébredését kísérő krízis előző életekkel kapcsolatos élmények. mint középkorúaknál. amelyet az antropológusok „sámánbetegségnek” neveznek. Különböző kultúrák sámánjai. FUNKCIONÁLIS ZAVAROK IDŐSKORBAN Az idősebb emberek funkcionális pszichiátriai betegségek sorától szenvednek. amely valószínűleg a paleolit korból ered és a legtöbb nem iparosodott kultúrában a mai napig jelen van. Ezekben az esetekben valószínűbb. Idős depressiós betegeknél a depressios hangulat kevésbé nyilvánvaló. európaiak. Az önkéntes beavatás betekintést adhat a természet erőibe és rávilágíthat a betegség mozgató rugóira. noha az általa okozott szenvedés és funkcióromlás mértéke csökken a kor előrehaladtával. lelki újjáéledés. hogy amikor amerikaiak. Amikor ezek az epizódok lezajlanak mély gyógyító hatásuk lehet. ami mind a felderítés. hogy a sámánnak nemcsak érzelmi. Végül időskorban is fennmaradhatnak a személyiségzavar tünetei. mivel a betegek többsége csak a „minor” depressio kritériumait meríti ki. A depressio körülbelül ugyanolyan gyakori idős-.

romló testi állapot vagy az anyagi bizonytalanság játszhat szerepet. A depressiós visszaesés kivédésére mind az antidepressivumok. A prognózis kezelés mellett jó. amelyhez a kívülről irányítottság élménye. Ez azt sugallja. A nyilvánvaló felhangoltság a fiatalabbkori mániánál kevésbé gyakran van jelen. ezért szoros monitorozás szükséges. rendkívüli értéket jelenthetnek az időseknél a contraindicatiók relatív hiánya. 130 . A mellékhatások közül főként a posturalis hípotensio és az ennek eredményeként bekövetkező elesések veszélyesek (különösen a korral járó osteoporosis jelenlétében. A kognitív és viselkedésterápiás megközelítések módosítására szorulhatnak az idős csoport szükségleteinek megfelelően . mind a pszichológiai kezelés hatékony. a megfelelő akut kezeléssel és az azt követő pofilaxissal jelentősen javul. Az időskori mániát ritkának gondolták. amelynek kockázata különösen magas idős depressios férfiaknál. ezért ettől a legfontosabb elkülöníteni. és/vagy a gondolkodás egyéb tartalmi zavara is társul. és akiknél ezáltal az irreversibilis testi károsodás veszélye nagy. de hatékonyak mind csoport. A kórkép egy megjelenési spektrumot ölel fel. Az ECT nagyon hatékony a súlyosabb időskori depressióknál. a megfelelő kontrollcsoportban észlelhetőhöz képest. Az időskori depressio kétszer akkora mortalitással jár. A késői paraphrenia (idős embernél jelentkező állandó persecutoros állapot) időskorban a pszichiátriai felvételek 10%-át teszi ki. ami nagyon hasonlít az akut zavartsági állapothoz. Az akut zavartsági állapotokat. labilis hangulat és zavartság uralja. Ezt kell mérlegelni hosszú távú használatuk esetén a tardiv dyskinesia kockázatával szemben. de valójában az összes affektív zavar miatt pszichiátriai felvételre kerülő idős beteg 20%-nál fordul elő. noha az idős betegek mintegy 25 %-ánál (különösen a Parkinson-betegségben vagy dementiában szenvedőknél) neurotoxicitás fejlődik ki. mivel a hatás kialakulásához hosszabb időre lehet szükség (akár 8 hétre is). A mániát körülbelül 20% akut testi betegség váltja ki (amelyen pl. A legtöbb beteg kórelőzményében depressió szerepel. mint fiatalabb betegeknél. A prognózis a korai felismeréssel. Kezelés. ha lehetséges. különösen a leépült és/vagy téveseszméket hangoztató pácienseknél és azoknál. Az etiológiai faktorok közé tartozik a genetikus hajlamon felül (kiemelkedően pozitív családi anamnesis pszichiátriai betegségekre. a hosszú távú használatukat azonban el kell kerülni. A visszaesés a major tranquillansok elhagyása esetén gyakori. akik visszautasítják a táplálkozást és/vagy a folyadékfogyasztást.eltérés. mind egyéni keretek között. mind a toxikus hatása időskorban alacsonyabb vérszinteknél megjelenhet. de nem elegendően használ idős betegeknél. Agyi képalkotó vizsgálatokkal kimutatott eltérésekről is beszámolnak vizsgálatok. Idősebb betegeknél nehezebb lehet az antidepressivumokkal való compliance elérése. Az újabb antidepressivumok. A lithiumnak mind a terápiás. de a major tranquillansok. amilyenek az SSRI-ok. A kezelés gyakran nehéz a betegségbelátás hiánya miatt. Megoldatlan a vita. Mind a biológiai. Az intézeti elhelyezés időskorban megkétszerezi a depressio kockázatát. hogy ezek az állapotok különböznek-e a schizophreniától. de különösen schizophreniára vonatkozóan) a szenzomotoros depriváció (különösen a süketség) és a hosszú távú szociális izoláció. A lithium használható mind akutan. noha a 10 éven belüli visszaesés 50%-os. A szociális izoláció csökkentése szintén fontos lehet. mind a lithium hatékony. amely az élesen körülírt persecutoros téveseszmétől tart a téveseszmék és hallucinációk jelenlétén keresztül egészen a teljesen kibomlott schizophreniaszerű képig. Az akut kezelésben a major tranquillansok hatékonyak. általában jó eredményt hoznak. a klinikai képet általában irritabilitas. A tricyclicus antidepressivumok ugyanolyan hatékonyak. A MAOI-k és a lithiumaugmentáció idős terápiarezisztens betegeknél eredményes lehet. Kialakulásában közvetlenül gyász. ami nőknél gyakoribb). a stroke). amelyhez kognitív károsodás és rossz terápiás válaszkészség társul. különösen a bizalmas kapcsolatok hiánya az idős embereket depressióra esékenyebbé teszi. A magasabb arány részben az öngyilkossághoz kapcsolódik. a tardiv dyskinesia korral növekvő kockázata miatt. a téveseszmés depressiot és a korai dementiát egyaránt számításba kell venni a differenciáldiagnózisnál. Magas a kronicitás (körülbelül 25%) és a visszaesés kockázata is. A betegek egy része a jó funkcionális javulás ellenére sem nyeri vissza soha többé betegségbelátását. kombinálva – ha lehetséges – szociális reintegrációval. mind a profilaxisban. azonban használatukat csökkenti a gyakorlatban a klinikailag lényeges mellékhatások nagyobb kockázata. a biztonságos és kedvező mellékhatás profil miatt. Prognózis. A szociális izoláció. hogy a késői kezdetű depressio bizonyos esetekben neurodegeneratív elváltozással lehet összefüggésben.

hogy ezek a jelenségek más kultúrában is ismertek. mely az egész pszichofiziológiai rendszerre kiterjedve levezeti a feszültségeket és eltávolítja a blokkokat. az élményeknek a szubjektív oldalát hangsúlyozza. A tapasztalatai a kundalini energiáról valójában egy pszichés és spirituális átalakulási folyamat. ahol eligazítással és tanácsadással segítik a klienseket. Sannellla munkássága viszont fontos szerepet játszott mind a laikus mind a szakmai közönség számára a kundalini jelenség felismerésében. Egy kundalini klinikát is alapított. hogy ez a terület „megnyílik”.A kundalini energia tradicionális és klinikai megközelítése A nyugati társadalomban élő ember számára Pandit Gopi Khrisna tette elérhetővé a kundalini energiáról szóló információkat. Emellett különleges spirituális rendszerekről széles körű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik. 2 darab kundalini modellel rendelkezünk: . A legjelentősebb pedig az. melyek csökkennek. Az úgynevezett újjászületési folyamatokhoz kapcsolódó spirituális hagyományok saját modellel rendelkeznek. majd lefelé halad a torkon át. Megjelennek a keleti kultúrákban. az energia újra összpontosul ezúttal a fejtetőn. Sannella Yale Egyetemen doktorált a holisztikus gyógyításban és a pszichiátriai munkában és ezen kívül még szemorvosként is figyelemre méltó kutatásokat végzett. mert a szervezet minden egyes részén áthalad. a törzsön. Meg kell említeni Itzhak Bentov munkásságát. A klinikai kép szerint azonban az energiaérzet. Ez alól egyetlen kivétel a kundalini jóga elmélete. fizio-kundalini kifejezést használják A kutatásokban léteznek fizio-kundalini folyamatok. Ennek következtében csak a legnyitottabb kutatókra gyakorolt hatást. A klinikai megfigyeléseket fizio-kundalini kategóriába helyezzük. eltávolítva a gátakat és felébresztette a tudatosságot ezeken a területeken. ezért Sannella munkássága nagyban hozzájárul a belső átalakulás kríziseinek megértéséhez. amely a megfigyelt kundalini jelenségek magyarázatával szolgálhat. lentről fölfelé 131 .Bentov fiziológiai modellje. Ennek a modellnek az ismertetése különbségeket mutat a hagyományos kundalini felfogás között. Amikor ez az energia felébred a gerinccsatornában. de kissé eltér Muktananda Khrisna és a klasszikus jóga iratok leírásaitól. Bentov modellje olyan fiziológiai változásokat ír le. elkezd saját akaratából működni. gerincoszlop tövében nyugszik. A spirituális hagyományok és beszámolók tárgyilagos összehasonlításra nem használhatók. Lee Sannella kaliforniai kutató orvos érdeme. A gerinccsatornában egyenesen halad felfelé. Khrisna könyve nem tudományos. akik ilyen jellegű pszichés folyamatban érintettek. vagy változik az ingerük. azt mondhatjuk. majd áthaladva feloldja a blokkokat. hogy az energia más helyen összpontosul. Ennek jellegzetes példája a torok megnyílása. Amikor a folyamat végére ér. A spirituális krízisek közül a kundalini ébredés az egyik leggyakoribb tapasztalt jelenség. és az objektív jeleket figyelmen kívül kell hagyni. Vagyis a jelenségekhez pszichológiai magyarázatok oldaláról szeretnénk megközelíteni ezek a modellek nem alkalmazhatók. emelkedni kezd a fejtető irányába. az útja végén eléri a fejtetőt. A kundalini emelkedésének hatására. egy önvezérelt.a kundalini jóga klasszikus leírása . vagyis az energiaérzet felébred. Meditáció közben a stressz pontok általában fájdalmat okoznak. a központi idegrendszer igyekszik megszabadulni a feszültségtől. mely pusztán fiziológiai történetekkel magyarázhatók. A kezdeti és a végső állapot közötti különbség nem csupán annyi. Ez a megvilágosodási folyamat kezdetét jelenti. melynek következtében több szinten is működhet. több különböző blokkot is oldhat párhuzamosan. Ezen a területen csakrák vagyis pszichés energiaközpontok találhatók. vagy testérzet pályájának haladása a testen. hogy az energia illetve annak érzete felfelé áramlik a talpaktól a lábakon. a gerincen a fejtetőig azonban innen lefelé folytatja az útját az arcon és a torkon keresztül a hasig. amikor ellenállással találkozik. Ez az energia az út során szétoszlik. amelyet olyan energiának tekintenek. Erre a jellegzetes folyamatra a fizio-kundalini ciklus kifejezést használjuk. érzetek és zaklatottság kíséri. vagyis a véletlennek tulajdonítani. fizio-kundalini működés és fizio-kundalini jelenség. amikor a hasban elérik a tetőpontját. Ezeknek. Tehát amint egy ilyen blokk feloldódott az energia szabadon áramlik át a ponton és folytatja a felfelé irányuló útját addig. Így a kundalini ébredés egy tisztító és kiegyensúlyozó folyamat. Sannella azt is kimutatta. Ezért a kundalini ébredéseinek fiziológiai és pszichológiai vonatkozásaira. az amerikai indián törzseknél és a Kalahari sivatag kung bennszülött közösségében. Ez az energia. amíg egy újabb stressz ponthoz nem ér. hogy felhívta az orvosi körök figyelmét a kundalini ébredésének folyamatára és kimutatatta jelentőségét a klinikai gyakorlatban. amely általában alvó állapotban van. A kundalininek át kell haladnia az útja során. Ez a modell teljes összhangban áll Krisztina és Stanislav Gróf modelljével. amely teljes mértékben a kundalini ébredés jellegzetességeire vezethető vissza. hogy elérje a fejtetőt. önszabályozó folyamat indul el. hanem keleti nézőpontot képvisel. fizio-kundalini ciklusok. a háton. Különböző megfigyelések szerint a Bentov modell fizio-kundalini folyamat néhány lényeges vonatkozásban eltér a klasszikus jógairatok leírásaitól. Munkája során végzett kutatásai kiterjedtek a gyógyítás a rendkívüli tudatállapotok és a test energiáinak területeire. A klasszikus leírások szerint a gerinc alján ébred fel az energia. Ezek közül a legjelentősebb a kundalini „energia”. aki 1923-ban született és 1979-ben halt meg. melyek természetfeletti erők feltételezése nélkül is magyarázhatók. mindezt különféle mozgások. aki egy olyan fiziológiai modell javaslatával állt elő. Amikor a kundalini ezekkel a feszültségpontokkal vagy blokkokkal találkozik. valamint a saját klinikai megfigyelései. és lassan felfelé kúszik a törzsön.

mert az energia nagyobb része még nem lépett be a gerinccsatornába. Gyakori szokatlan légzésritmus csakúgy. figyelmüket leköti. Ő azt tapasztalta.: fennhangolt állapotokban. Néhány esetben azt látjuk. hogyha nem érzi azt. ezeket a fájdalmakat inkább az ellenállás okozhatja. a torkon át. Diagnosztikai vizsgálatok A vizsgálatok eredményei azt mutatják. innen a gerinc tövéhez és csak ezután indul a gerinccsatorna felé. Az időtényező is különbözik a klasszikus és a klinikai képen. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják. Számos kritériumot találhatunk. holott a jóga iratok a legtapasztaltabb beavatottak esetében is legalább 3 évre teszik a kundalini ébredés tetőzését. A kezdeti szakaszban az élményből származó feszültség nyomasztóvá válhat. hogy önszántából lépjen transzba. és ugyanilyen hirtelen múlik el. gyakori forróságérzet. Ezt az állapotot éles fényjelenségek. hogy mi számít pszichotikusnak. könnyebben kezelik a feszültségeket. Nagyon fontos. akiknél néhány hónap leforgása alatt megtapasztalják a kundalini ciklust. Szintén jellemző a remegő reszketés. miszerint egy tisztító és harmonizáló folyamatról van szó. vagy pedig pozitívan pszichés erők árasztották el. hogy a jógik elképzelése ehhez hasonló. de ritkán hajlamosak agresszív viselkedésre. amely a kundalini energia vonalát követve halad át a testen. de a pszichózis esetében igen. de ez ritkán tolakodik be a tudatba negatív módon. mely segít a két állapotot elkülöníteni. belső érzékelése is kísérheti. Előfordulhatnak igen erős fejfájások.vagy közveszélyes-e. és nem keverednek össze a külvilág valóságával. vibrálás. mint a test spontán mozgásai. A nyugati tudósok állítása szerint az érzékelés a szenzoros kéregben lokalizálható. hogy mi zajlik bennük. amelyeket nem tudnak megosztani másokkal. A terapeuta abban támogatja. ha a saját maga és a környezete negatív visszajelzéseit tapasztalja. A fizio-kundalini jelenség minden jellemzője megtalálható a klasszikus leírásokban. meghatározatlan. akkor figyelembe kell vennünk. hogy fel kell ismerni a pszichotikus és pszichésen aktív állapotok közötti különbséget. Úgy vélik. blokkok. hogy skrizofénia állapot jöhet létre. hogy a test különböző részein érzékelt érzetek. A klinikusok általában kifinomult érzékkel képesek felismerni. Természetesen előfordulhatnak atípusos esetek is. hogy a kundalini ébredés kezdeti szakaszát átélő egyének dühösek vagy ellenségesek lehetnek. majd lefelé az arcon. A folyamat kritikus szakaszaiban hirtelen jelentkezik. A tapasztalatok azt mutatják. Megszűnhetnek a számára spontán transz állapotok. Az is nagyon fontos a klinikai vizsgálatoknál. Ezzel szemben a pszichotikusok homályosnak és tiltakozónak tűnnek. a kundalini folyamat betetőzése különleges képességek megjelenését eredményezheti. mint a periféria területein. A kellemetlen tünetek idővel spontán megszűnnek. Mégis találkozunk olyan átlagemberekkel. hogy a jóga leírások dogmatikusak. hogy a transz állapot irányítja őt. és kibillentheti az embert az egyensúlyából. Muktananda egyik tanítványa egy másik lehetőséget vázolt fel. amikor a kundalini tapasztalást átélő egyén negatív visszajelzést kap. ha tudatosítjuk a kundalini történések elméleti hátterét. Főleg az érzékünk segít eldönteni. hogy a fizio-kundalini folyamatot egyértelműen meg lehet különböztetni a pszichózistól. megnyílások valamilyen kifinomult formában a csakrában is megjelennek. majd tovább a mellkasa és a hasa irányába. bizsergés vagy viszkető érzés érzete. Sokan ciripelés vagy fütyülő hangokat hallanak. akár a saját korábbi kondicionáltsága miatt. annak ellenére. Akár a társadalmi nyomás formájában. és elmúlnak az ellenállásai is. amíg eléri a hasat. Ráadásul egyéni különbségek is bonyolítják a helyzetet. és meg kell erősíteni a páciensünket abban. A kundalini ébredés és a pszichózis közötti különbségek felismerésében a Bentov modell alapján még számos megkülönböztető jellemzőt lehet felsorolni. 132 . hogy a személy ön. A hangok belső érzékelés tudatosságával párosulnak. A dolgok azonban tisztábban láthatók. amely a pszichózisban igen ritka. Pl.mozog a lábakon. mert a tisztító és harmonizáló folyamat önmagát szabályozza. Előfordulhat fájdalomérés főleg a fejben. Lehetséges. hogy úgy érezzük a periférián történik. Ebben az esetben is fontos a transzperszonális terapeuta. a háton át a fejtető irányába. A klasszikus leírások szerint. olyanoknál. gyakran nagyon kifinomultak. Mindezt egybe vetve a kundalini egy pozitív és kreatív erő. A kundalini folyamat meghatározó. különösen a homlokától kezdve az arcán keresztül a torkáig. hogy a transz állapotok valóságosak és jelentőséggel bírnak. Talán azért. akiknek előre gyártott elképzelései vannak. de jelentőségteljes állapotuk. Ha kapcsolatot próbálunk keresni Bentov modell jóga leírások között. akkor sokkal élesebben látják önmagukat és szívesen osztják meg másokkal. aki megfelelő hozzáállással. hogy az energia az egész testében szétárad. A gerinccsatornában sokkal finomabbak és nehezebben érzékelhetőek az érzetek. hogy a kundalini erő hatására a kliensek sikeresebbé válnak az életükben. hogy hogyan kell az energiának áramolni. és a másokkal való kapcsolataikat kiterjedtebben élik meg. hogy a páciens pszichotikus módon billent-e ki az egyensúlyából. megértő és gyengéd támogatást nyújt.