



















1





































3









































5








































7











































9













































11













































13












































15









































17











































19










































21

/









































23



















Létigék és segédigék

,
, , s alapvetően az alany
Az első leckében néhány létigével ismerkedtünk meg. Ezek:

azonosságát, állapotát, funkcióját, tulajdonságát vagy lényegét fejezik ki.
Pl.












Amint a példákból is látható, kijelentő formában, egyes és többes szám első és második

25

 használatos, a harmadik személyben, mindkét számban a
.
személyében a



Az igék kérdő alakját úgy kapjuk meg, hogy a kijelentő alakhoz a
kérdő partikulát
illesztjük. Úgy is mondhatnók, hogy kérdést – kérdőszó nélkül – úgy szerkesztünk, hogy az ige
kijelentő alakját a
Pl

 partikulával egészítjük ki.






 Hogy vagy! (Kb.
Üdvözöllek!)
Ettől a formátók akkor térünk el, ha a mondatban kérdőszó, vagy kérdésre utaló szerkezet szerepel;
ekkor a szerkezet IGE +

 lesz.








Vagy a kérdő forma egyszerűen lerövidül a kijelentő alakra ill. pusztán a kérdésre utaló “szerkezet”
jelzi a kérdést.






Eldöntendő kérdés esetén ugyanez a helyzet:











tagadó morféma a létige elé kerül.
Némely esetben ebből a helyzetből adódóan azzal összevonjuk. A -ből
 lesz, a -ből
Tagadásban a szerkezet úgy áll össze, hogy a

27

 (<), melynek kiejtése ugyanaz, mintha
 lenne.





Eldöntendő kérdéssé alakítva [jelentése kb.”…igen-é vagy nem?]





Szórend
Általában elmondhatjuk, hogy a tibeti mondat szórendje:
1. alany vagy mutatószó (főnév vagy névmás)
2. tárgy
3. állítmány (mely rendszerint főigéből, partikulából és lét/segédigéből áll)
Az alany vagy a tárgy bővítményei rendszerint a következő rendben követik egymást:
1.
2.
3.
4.
5.

genitivus forma (rendszerint melléknév, s a követő főnévre vonatkozik)
a vonatkozó főnév vagy névmás
melléknév (az a normális helyzete; ha valamiért megelőzi a követő szót, genitivusba kerül)
számnév (mindig melléknévként viselkedik)
névelő vagy mutató névmás (melléknévként viselkedik)

A határozók általában megelőzik a főnevet; ezt a magyar nyelvben legtöbbször mellékmondattal
tudjuk kifejezni.

Pl.


 A kereskedők, akik ma
jöttek, ….
A közbevetett vagy magyarázó mondatok előfordulása esetén a közbevetett mondat melléknévként
viselkedik – még akkor is, ha mondatba foglaltatik a jelentése.
.


 Vedd meg (mind) az összes juhot, ami ott van.
A kérdőszó rendszerint az állítmány előtt áll:


 Ki az a fekete ruhát viselő
ember?



 (tf) Uram, hol van az ebédlő/étterem?

 Hol születtél?

 Mi az ára ennek?
 Hol tartózkodsz?

 Melyik teaüzletbe menjünk?
29

Személyes névmások

(
)
A lhászai nyelvben a következő személyes névmások fordulnak elő a leggyakrabban:


Ezek hangsúlyozás miatt kiegészülhetnek a  szócskával.
A többes számot a  többest mutató partikula hozzáadásával képezzük:


Előfordul még

 (=ő – hímnemben),  (=ő – nőnemben), 
(=te,ti),  (=te),  (=te)
A többes számú alak képzése ezek esetében is ugyanúgy történik, mint a szabályos alakok esetében.
A második és harmadik személyben előfordulhat a
Személyes névmás +

/ formula is.



A
(“maga”, “önmaga” jelentésű) szót ma már oly gyakran használják a beszélt
nyelvben, hogy önállóan is megállja helyét – főleg egyes számban – a második személyben.

A többes szám jelölése

. Némely esetben a
 vagy a  is használható.
A leggyakrabban használt partikula a

Emellett a többes számot ki tudjuk fejezni felsorolással, vagy néhány, önmagában is többes
jelentésű szóval, mint pl.

 - mind, mindenki
 - sok, számos
 - összes, mind, teljes
 vagy  - számos,
jónéhány

 - mind, az összes
 >  > 
 > 
 > /
Kérdőszavak

()
 - Mi? Mit?


- Ki? Kicsoda?

/ - Hány? Mennyi?




31


 - Hol? Hová?
()
 - Honnan? Hol?

 Hol kaphatok egy helyi
térképet?

() - Hogyan? Milyen?

 Hogy mondják ezt?
 - Mikor?



 - Kié?

/ - Miért?


Udvarias rövid válaszok formái
Általános szabály, hogy a rövid igenlő és tagadó válaszok esetében is mindig használjuk az

 szócskát megtoldjuk a kérdésben

udvariasabb formát. Ez abból áll, hogy a
szereplő segédige kijelentő vagy tagadó alakjával:
Egyetértésnél:

Tagadásnál:








Egyéb udvrias formák Losang Thonden könyvének 55-57 oldalain találhatóak.

Melléknevek

(
)
A tulajdonság leírására a lhászai nyelvjárásban is a melléknevet – amely legtöbbször képzett főnév
– használjuk. Ezek a szavak rendszerint a jelzett szó után állnak – ugyanúgy, mint a klasszikus
nyelvben. Amennyiben megelőzik azt, felveszik a genitivus partikuláját.





33

A mellékneveket általában két nagyobb csoportra osztjuk:
1. minőséget vagy tulajdonságot leíró melléknevek
2. mennyiséget leíró melléknevek (ezek olyan számnevek, amelyek melléknévként viselkednek)
Az első csoportba tartoznak a különféle színeket, állapotot, formát és jellemző tulajdonságokat
leíró melléknevek:

 – fehér,  – fekete,
 - kék,  – sárga
2.  - erős, gyenge,  - beteg,  – kicsi
3.  - kerek,
 - lapos,  hosszú(kás),  - egyen(let)es
4.  - jó,  – rossz,
/ - szent,  – gonosz
1.

A második csoportba tartózókra példák:

 – az összes,  – néhány,
 – sok,  – egy kevés,
 - több,  - kevesebb
Mint a fentiekből is látható, a melléknevek többsége vagy

, , ,

 végződést kap, vagy szókettőzéssel alakul ki. De előfordul más végződés is, mint
pl. a  esetében.
Egyéb képzési lehetőség:

, ,  partikulás hozzáadásával, mindhárom
“valamivel ellátottat” jelent, s lehet még a  vagy 
illesztésével “birtoklót” kifejezni.

Pl.

 - okos, intelligens
 - boldog, örömteli
 – a folyóval együtt
Birtoklás kifejezése
A birtokviszony kifejezésére a beszélt nyelv a klasszikus nyelvtől kölcsönzi a partikulákat, de
gyakran “lerövidítve, leegyszerűsítve”, egyetlen morfémára. Egyébként

 áll a  és az  után,
 áll a , ,  után
 áll a , , ,  után
 vagy  áll a nyílt szótag vagy -ra végződő szavak után, ez utóbbi
esetben az  közvetlenül kapcsolódik az előtte álló szóhoz, azt nyújtja és
palatalizál(hat)ja.
A beszélt nyelvben az említett leegyszerűsítés a GI.










35



Alakilag genitivust mutatnak azok a melléknevek, amelyek valamely oknál fogva nem a jelzett szó
után, hanem előtte állnak:

 = a
mai (friss) újság …

Mutató névmások

 és  alanyként
vagy annak kiegészítőjeként a  általában élő és látható dolgokra vonatkozik,
míg a  inkább nem látható dolgokra.
A két leggyakrabban használt mutató névmás:

Pl.



 

Nem alanyként, hanem mint kiegészítő, a mutató névmás melléknévként viselkedik

 - ez az ember
 - az a lány
Amennyiben a főnévhez melléknév is kapcsolódik, a szórend a következő:
Főnév + melléknév + mutató névmás




 –az, amaz (amit látunk),  - az
 – az ott lenn forma is. Ezek többesét a 

Előfordul még a

ott fenn,
partikulával képezzük.








- lecke, olvasmány
- első
- ez
Mi? Mit?
- tankönyv
- van (létige, segédige)
- Kié?
- az enyém
- Tibet
- tibeti (írású/nyomtatású)
37

- te, ön (tiszteleti forma –továbbiakban tf)
- ti, önök (tf)
- valamivel foglalkozó (főnév-képző partikula)
- valamit tanuló, tanulmányozó; az, aki
tanulással foglalkozik

- van (létige, segédige)
- mi (személyes névmás)
- mind, az összes
és
- tibeti nyelv/beszéd/nyelvű
- valamit megtanulva; miután valamit
megtanult

- igéből főnevet képző partikula, kb. vmit
csináló, végző

- azután, aztán, majd
- odaérkezésekor, miután megérkezik,
mikor odaér < V + vminek a csinálása idején, amikor vmit végzünk vagy
amikor vmit elvégeztünk, akkor...

idő; -kor, valaminek az idején
- faj, fajta, valamilyen népcsoporthoz tartozó
- tibeti (ember, fajta)
- hang, zaj, beszéd, nyelv
- beszéd, beszélt nyelv; párbeszéd
=

- beszél, beszélget, tárgyal
- tud, képes valamit megtenni
- miatt, végett, -ért (amiért, az mindig genitivusba
kerül)


- nyelvtani gyakorlatok
/- levél
- ez (gyakran élettelen dolgokra, vagy a beszéd tárgyára vonatkozik)
/
- (tf) töltőtoll
- újság, hírlap
- kolostor
- sapka, föveg, süveg
/- orvos, doktor
- Ki? Kicsoda?
- naptári év, (korszerinti) év
- Hány? Mennyi?
- Honnan (való)? Miből?
//- ő (személyes névmás)
- Lhászá, Tibet fővárosa
- az övé, az ő valamije
- Kína; kínai
39

- kínai (ember, fajta)
- a tiéd, a tied, a te valamid
/Magyarország; magyar, magyarországi

- déli, déli származású,
délről való; bhutáni

/- mongol, mongóliai
- is, szintén
m.- ír, leír
m.
/f.- néz,
lát, olvas
- új, friss
- tanár, tanító, tyútor
/- régi, ősi, orthodox
- amaz, amott lévő
/- ezek
- azok
/- azok ott, amazok
ott
- könyv (tibeti, kutyanyelv formátumú, rendszerint
vallási témájú, un. dharmakönyv)

- toll
- labda
/ruha, felsőruha
/
- tanuló, diák,; szerzetes növendék, novicius
- szakács
- vezető, főnök
- apát; a bölcs, tudós
- pönbó, pön-hívő, bönpó, bönhívő
- munkás, dolgozó
- (teljes jogú) szerzetes
- tanterem, osztályterem
- háló, hálóterem
- étterem, ebédlő, kantin, büfé
- könyvtár
- mai, friss, ma, a mai nap
- fiú, valakinek a fia
- leány, valakinek a lánya
- Gyance (város Cang tartományban)
- Líthang (Kelet-Tibetben lévő város neve)
/
41

- Sigace (Cang tartomány fővárosa)
- víz; folyó
- forralt víz, forró víz
- forró
- (tf) tanítás, útmutatás, rendelet; beszéd
- (tf) beszélgetés, társalgás

- társalgási/beszéd-gyakorlat
- Melyik?
- szék, ülőhely
- akkor, úgy, nos
- Nahát! Tényleg?! Ohó! Óh! Igen?!
- blúz, ing, felsőruha
///- mondják, mondja;
így szólt (egyenes beszédet jelző partikula)

- leginkább
- (ige után:) ha valami van/történik; feltételes szerkezetet jelölő partikula
- van (létige, segédige)
-(tf) szülőhely, születési hely,
szülőföld

- Khongpó (földrajzi név; egy tájegység neve)
- Dakpó (földrajzi név, egy tájegység neve9
- (mindig ige után áll) mivel

- szükséges, kell valamit megtenni
- valamit meg kellett tenni
- valahová megy
- idő, valaminek az ideje/idején
- amikor/amint/ahogy odaér
- hát, akkor hát
- Mikor?
- Mikori? Milyen dátumú?
//
- tegnap; a tegnapi

- memoriter, megtanulandó szöveg
- Decsíndzong (Lhászától
nem mesze fekvő helység)

/
- 40, kerek 40
- (számnevek után) -nyi
- van (létige, segédige)
- benn, belül, -ban/ben; otthon, valakinek az otthona
- több közül (mindig genitivus előzi meg); otthonról
/-idős, öreg
- leg- (melléknevek felsőfokának képzője)
43

- valamilyen féle, fajta (mindig genitivus előzi meg)
- tanítás, oktatás
- tapasztalat
- nagy, nagyon
- tanuló, diák
- (itt:) tanítási óra
- hallgat, figyel, odafigyel
- odafigyelés (az órára vagy előadásra)
- vidám, boldog; öröm
- valakit/valamit szeret, rajong
valakiért/valamiért

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful