Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

A pedagógia alapjai II.

Tehetségnevelés, tehetséggondozás az óvodában

Oktató: Vargáné Nagy Anikó

Diák: Braica Tünde Erika Óvodapedagógia szak 2011/12/1 évfolyam

Tartalomjegyzék
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek .................................................................................................3 A tehetséges gyereke és a tehetségnevelés......................................................................................................3 Tehetséggondozás az óvodában......................................................................................................................7 Felhasznált irodalom.......................................................................................................................................9

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek
A modern pedagógia szerint minden gyermek egyedi, egyéni nevelési és oktatási szükségletekkel rendelkezik. Léteznek viszont olyan gyermekek akiknek speciális nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezeket a gyermekeket nevezzük különleges bánásmódot igénylő gyerekeknek, akiknek mint óvodai, mind iskolai nevelésük során különleges bánásmódra van szükségük. A szakirodalom a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek négy csoportját különbözteti meg: 1. A speciális bánásmódot igénylő gyerekek vagy SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekek, ezek a gyerekek a gyógypedagógia hatásköre alá tartoznak. A speciális bánásmódot igénylő gyerekek lehetnek: „tanulásban akadályozottak ( enyhén értelmi fogyatékosak vagy nehezen tanulók), értelmileg akadályozottak ( mérsékelten és súlyos értelmi fogyatékossággal rendelkező gyerekek), mozgáskorlátozottak ( mozgás és testi fogyatékosak, sérültek), viselkedési és teljesítményzavarral küzdők ( nehezen nevelhetőek), beszédben akadályozottak ( beszédsérültek), látássérültek illetve hallássérültek.” 1 2. Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek ezeknek a gyerekeknek kognitív képességeik fejletlenek, koncentrálóképességük korukhoz képest alacsony, emocionális problémával rendelkeznek, lassan tanulnak vagy akár hosszú távú tanulási nehézségeik vannak mind pl. a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia. 3. Magatartászavarokkal rendelkező gyerekek, akik lehetnek visszahúzódó, depresszív, félénk gyerekek vagy agresszív, inkonzekvens viselkedésű gyerekek. 4. Kivételes képességű tanulók.

A tehetséges gyereke és a tehetségnevelés
Mielőtt közelebbről is megismernénk a tehetség kialakulásáról vallott nézeteket, tekintsük meg az alábbi fogalmakat és definícióikat: adottság, képesség és fejlesztés. Az adottság – „Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja, olyan lehetőség, mely a természetes fejlődés, a nevelő befolyások és a gyakorlás hatására válik képességgé. Lehet viszonylag általános és különleges.”2

1 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2000/ 436 old. 2 Báthory Zoltán, Falusi István : Pedagógiai lexikon, Kerban Könyvkiadó, Budapest , 1997/ I. kötet 28. old.

Képesség – „A pszichológiában és a pedagógiában egyaránt közismert fogalom, mindkét tudományágban különböző szakterületek többféle értelmezésében is előfordul. A képesség különböző értelmezései megegyeznek abban, hogy a képességet egyének pszichikus tulajdonságának tekintik, ami valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki, és a tevékenység végzésében nyilvánul meg. “3 Fejlesztés – „1. ált. a fejlődés segítését, serkentésér célzó, tudatosan szervezett segítő eljárások köre; 2. sokat vitatott fogalom a fejlődés és a nevelés folyamatának összefüggésrendszerein belül. Lényege, hogy a gyermek környezetében élő felnőttek megtalálják az optimális formáját, hogy milyen módon és milyen mértékben szükséges a gyermeket a saját aktivitásán keresztül indirekt vagy direkt eszközökkel irányítani. 3. A fejlesztés fogalma az óvodai nevelésben vált igazán meghatározóvá, mert az Óvodai nevelés országos alapprogramja, amelyhez a későbbiekben választható, illetve önállóan kidolgozandó programok társulnak, a fejlődésszempontú megközelítés integráns részének tartja az érés és a tanulás vagy a környezeti hatások integráció szemszögéből nézve.”4 Amint azt fentebb láthattuk a tehetséges gyerekek a kivételes bánásmódot igénylő gyerekek negyedik csoportját alkotják. A tehetségnek számos meghatározása ismert, a definíciónk többsége viszont egyetért abban, hogy a tehetség kialakulásában két fontos tényező játszik meghatározó szerepet: az öröklődés és a környezet. A két tényező köré számos elmélet társult, többek között két szélsőséges elmélet is a hereditárius és az environmentalista elmélet. A hereditárius elmélet szerint a tehetség kizárólagos determináló tényezője az öröklés, az environmentalista elméletek ennek ellentétét állítják. Szerintük a tehetség kibontakozásában kizárólag a környezet a meghatározó. Az ikerkutatások viszont arra az eredményre jutottak, hogy a tehetség kibontakozásában mind az öröklődés, mind a környezet meghatározó szerepet játszanak. „A kutatások abban térnek el egymástól, hogy ki melyik tényezőnek tulajdonít nagyobb szerepet. A megszületett csecsemőből azonban csak akkor válhat tehetség, ha megéri annak kibontakozását, megvannak a szükséges külső környezeti feltételek, és a személyiség többi összetevője (motiváció, szorgalom, kitartás, akarat) is megfelelő.”5 A Renzuli-modell szerint a tehetségnek három összetevője van: a kiemelkedő képesség, a feladat iránti elkötelezettség, és a kreativitás. Ahhoz, hogy a tehetség kibontakozhasson, az említett összetevőknek együttesen jelen kell lenniük. Tehát ha egy gyermek kivételes képességekkel rendelkezik, viszont sem kreativitása sem megfelelő motivációja nincs, illetve csak az egyik összetevő társul hozzá nagy valószínűséggel tehetsége nem lesz képes teljes mértékben kibontakozni.

3 Báthory Zoltán, Falusi István : Pedagógiai lexikon, Kerban Könyvkiadó, Budapest , 1997/ II. kötet - 196 old 4 Báthory Zoltán, Falusi István : Pedagógiai lexikon, Kerban Könyvkiadó, Budapest , 1997/ I. kötet – 450 old 5 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2000/ 446 old.

Renzuli tehetségháromszög modell

A képességeket Geffer Éva és Herskovits Mária a következő csoportokba osztja: intellektuális képességek, művészi képességek, pszichomotoros képességek és szociális képességek. 1. Intellektuális képességek „Ebbe a csoportba soroljuk mindazon képességeket amelyek intelligencia tesztel mérhetőek. Thurszone az értelmi szintnek hét faktorát különbözteti meg: térbeli tájékozódás, észlelési sebesség, matematikai készség, nyelvérzék, szótalálás gyorsasága, emlékezés és logikai készség.” 6 A kiemelkedő intellektuális képességekkel rendelkező gyermekek kiválóak teljesítményt nyújthatnak a matematikában, természettudományokban, illetve a nyelvek elsajátításában, viszont ahhoz, hogy egy gyermek kimagaslóan teljesítsen a művészetek vagy a sport terén nem szükséges szerfeletti intellektuális képességekkel rendelkeznie. 2. Művészi képességek A művészi képességgel rendelkező gyermekek a zene, tánc, képzőművészet, és az irodalom területén nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. Ez a képesség már kora gyermekkorban jelentkezik főleg a zene, tánc és a rajz területén. 3. Pszichomotoros képesség A pszichomotoros képességgel rendelkező gyermekeknek kiemelkedő a mozgás koordinációjuk, és állóképességük, az ilyen gyerekek nagy eséllyel érhetnek el kiváló eredményeket a sport, tánc, és más kézügyességet igénylő tevékenységben. A pszichomotoros képességhez gyakran társul művészi képesség
6 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2000/ 448 old.

is, gondoljunk csak a táncra vagy a különböző képzőművészeti ágakra. 4. Szociális képesség A szociális képességgel rendelkező embereknek jó a kommunikációs képességgel, rendszerint vezető egyéniséggel, jó szervező képességgel rendelkeznek. Az ilyen képességekkel rendelkezőekből lesznek a remek vezetők, tanárok, műsorvezetők, stb. Az említett képességterületek közül a legkorábban felismerhető speciális képességek a zene, a tánc, a matematika, és a sakk. A korai sakktehetségre remek példa a gyakorló óvoda Alma csoportjába járó Venter Ádám, 6 éves Óvodás, aki már számos sakk versenyen vett részt, és szerzett kiemelkedő eredményeket. Ugyanebben a csoportban egy kiemelkedő pszichomotoros képességekkel rendelkező kislány is található, a 6 éves Nagy Nikolett aki kick-boxban szerzett kiemelkedő eredményeket. A tehetségnevelés, tehetség kibontakoztatásának első lépése a tehetség felismerése. A pedagógusoknak, de a családnak is ismernie kell azokat a mutatókat amelyek halmozott előfordulása egy adott tehetséget sejtethet. Ilyen lehet például a tág ismeret a legkülönbözőbb dolgokról, nagyon gazdag szókincs, gyors felfogóképesség, gyors felismerése az ok-okozati viszonyoknak, elmélyülten foglalkoznak az őket érdeklő kérdésekkel, de a mechanikusan ismétlődők untatják őket, eredeti, frappáns ötleteik vannak, amiket meg tudnak valósítani, stb. A tehetség felismerése és gondozása már az ókorban is nagy hangsúlyt kapott, pl. az ókori Kínában, vagy az ókori görögöknél. A szervezett, módszertanos tehetséggondozás eszménye és igénye a 19 században alakult ki. Amikor megszületett az a gondolat, hogy nem csak a szellemileg elmaradott gyermekek számára, hanem a tehetséges gyermekek számára is szükség van olyan speciális oktatásra ami elősegíti tehetségük kibontakozását és fejlődését. Napjainkban már nem csak az iskolákban, hanem az óvodákban is jelentős szerepet kap a tehetségfelismerés és a tehetségfejlesztés. A tehetséges gyermekeknek az óvodák keretén belül, a hagyományos sokrétű fejlesztés mellett általában lehetőségük nyílik különböző szakkörökön is részt venni, ezek a szakkörök az adott képességekre koncentrálódnak, ilyenek pl. a nyelvi, tánc, sakk, kézműves vagy más szakkörök. Az óvodákban a tehetséggondozás napi szinten jelen van, a különböző tevékenységek, foglalkozások keretén belül, mint például az anyanyelvi nevelés, ami egyrészt a gyermek irodalom ismeretének bővítését másrészt szókincse fejlesztését célozza meg, a vizuális nevelés amely segít a kreativitás, kézügyesség és az egyéni gondolatok megvalósításához szükséges technikai tapasztalatok elsajátításában, a testnevelés órák amely a mozgáskoordináció fejlődését segíti.

Tehetséggondozás az óvodában
A huszadik század elején a pedagógia terén is nagy változások következtek be, az addigi gondolkodásmódot egy új váltotta fel, a pedagógia és pszichológia közös együttműködésbe „fogott”. A pszichológia ekkor kezdett a gyermek felé fordulni, és feltárni a gyerekekben rejlő különböző érdeklődési területeket és ezek lehetőségeit. A két világháború közötti időszakból több tehetségfejlesztő program ismeretes mind például a : 1. Gyorsítás, léptetés: ennek a programnak a keretén belül a tehetséges gyerekek egy év alatt több évnyi tananyagra tesznek szert ( ez iskolában alkalmazott, nem az óvodában) 2. Elkülönítés szegregáció: a tehetséges gyerekeket kiválogatják és különleges, egy adott tehetséget támogató profilú intézményben tanítják, ez mind óvodákra mind iskolákra jellemző. Ezekben az intézményekben az adott tehetség fejlesztésére esik a hangsúly pl. több a zene, a tánc, a rajz vagy nagyobb az idegen nyelvre fektetett hangsúly. 3. Gazdagítás, dúsítás: a gyerekek egy normális intézménybe járnak, de az idő bizonyos idejében differenciált tehetséggondozásban részesülnek az óvodában vagy azon kívüli tehetséggondozással foglalkozó intézményekben. A magyar tehetséggondozás kibontakozása Harsányi István és Zibolen Endre munkásságából követhető nyomon. Felméri Lajos az 1890-es „ A neveléstudomány kézikönyve” című munkájában kiemeli a gyermekek megismerésének és a hozzájuk alkalmazkodó nevelés fontosságát. Felméri Lajos tanulmánya teremtette meg a mai tehetségnevelés elméleti alapját, a gyakorlatban ez viszont csak az 1935-ös évek után valósult meg. A következőkben a győr-szabadhegyi Tárogató óvoda tehetségnevelési, tehetségfejlesztési programjának egyes részeit kívánom ismertetni: „Óvodapedagógiai munkánk során a kiválóan kreatív, tehetségígéretes gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek. A gyermekek fejlesztése két síkon történik: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében. Programunk egyik legfontosabb célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. A programban a gondozás módszere: kiscsoportos kreativitást fejlesztő "tehetséggondozó" foglalkozások kiemelten projekt módszer segítségével. Feladataink: Felismerni a kreatív gyermekeket, ösztönözni, motiválni kreativitásukat, kielégíteni

szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági, önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével, elkallódás elhárítása, harmonikus fejlesztés, segíteni őket a különböző helyzetekben, az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket . A kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozásokat kiemelten projekt módszer segítségével valósítjuk meg. A külön gondozásban a gyermekek fejlesztése gazdagító projektek segítségével történik. Csoportosítjuk a gyermekeket, a tehetségüket feltételező területek szerint,: 1. Kiváló rajzkészség, 2. Zenei hallás, ritmusérzék, hangterjedelem 3. Természetismereti témakör 4. Matematikai képesség 5. Anyanyelv-kommunikációs képesség 6. Testi ügyesség, tánc-harmonikus mozgás, versenysportra való alkalmasság, 7. Kiemelkedő szociális képesség, vezetői képesség.7” A fenti példához hasonlóan számos óvodában találkozhatunk hasonló, tehetséggondozó óvodai programmal, illetve tehetséggondozó profilú óvodai csoporttal, vagy olyan az óvodai programon kivüli, de az óvoda keretein belül megszervezett tehetséggondozó szakköröket. Ilyen szakkörök, foglalkozások lehetnek zene, tánc (néptánc vagy társasági tánc), rajz, matematikai, sakk, testnevelési szakkör (pl. különböző sportokra specializálódva) stb. A tehetség korai felismerése és gondozása igen fontos, ahhoz, hogy a gyermek a lehető legjobban kibontakoztathassa tehetségét.

7 http://www.tarogatoovoda.hu/index.php?lap=Tehetseggondozas.. letöltés ideje: 2012.04.04. - 19:56

Felhasznált irodalom
Ágoston György: Tézisek a tehetségnevelésről, Pedagógiai szemle ,1985 Balogh László - Herskovits Mária – Tóth László: A tehetségfélésztes pszichológiája, KLTE, Debrecen, 1994 Báthory Zoltán, Falusi István : Pedagógiai lexikon, Kerban Könyvkiadó, Budapest , 1997 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2000 Tárogató óvoda tehetséggondozásról szóló óvodai programja : http://www.tarogatoovoda.hu/index.php?lap=Tehetseggondozas. (letöltve 2012.04.04. -19:56)

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful