You are on page 1of 100

1. Holometabola: Neuropteroidea.

HOLOMETABOLA – FEJLETT SZÁRNYAS ROVAROK A rovarok legnagyobb fajszámú és legformagazdagabb csoprtja, az ismert rovarfojok több mint 80 %-a ide tartozik. Legfontosabb egyedfejlődési tuljadonságuk: ha van is szárnykezdemény, az mindig belső, és csak a lárvális kutikula levedlése után válik láthatóvá. Monofiletikussá továbbá a báb állapot megléte teszi. Szárnyak, ha vannak, védő funkcióval rendelkeznek, háztetőszerűen összehajtottak. NEUROPTEROIDEA (NEUROPTERA, MEGALOPTERA, RAPHIDIOPTERA) RENDCSOPORT? 2 pár hártyás szárny, sok szárnyér szabad bábok ragadozók, rágó szájszerv az alap, de módosulhat kokon, ha van, a Malphigi-edények váladéka O.: MEGALOPTERA – Vízi fátyolkák rendje Közepes vagy nagy termetű, erős testalkatú rovarok, széles fej prognath. Hosszú, sokízű csáp gyakori, fonal vagy gyöngyfüzérszerű lehet, hímeknél esetleg fésűs. Torszelvények szabadok, előtor zömök. Kifejlődésük ideje 1-4 év, lárva vízi életmódú, tracheakopoltyúk oldalt . A kifejlett állat nem táplálkozik. A legősibb holometabolikus rovarok, világszerte elterjedtek. O.: RAPHIDIOPTERA – Tevenyakú fátyolkák rendje Közepes nagyságú vagy kicsi rovarok. Előtor megnyúlt, felfelé áll, a fejjel szöget zár be. Csáp sok ízű, de csak mérsékelten hosszú. Nősténynek hosszú, hajlékony tojócsöve van. Fej prognath, kezd lefelé hajlani. Lárva szárazföldi, ragadozó életmód, ált. levéltetveket fogyaszt. O.: NEUROPTERA – Igazi recésszárnyúak rendje Különbőző nagyságú, változatos testfelépítésű állatok. Fej függőlegesen áll lefelé (orthognat) esteleg hypognat. Szárnyerezet itt a legsűrűbb, csápok változatosak, fontos családjellemző. Fam.: MYRMELEONIDAE – hangyalesők családja A renden belüli legnagyobb méretű fajok, imágó a szitakötőhöz hasonlítható, de sokkal gyengébben repül, valamint a csáp is sokkal rövidebb, bunkós végű. Lárva a földben tölcsért készít (de nem mind), itt ragadozik, a szőrök rajta előrefelé állnak, nem engedik kihúzni az állatot. Rágó: állkapocs és szájszerv megnyúlt, összetapad és csatornát alkot, szívásra alkalmas (csatornás rágó). pl.: Myrmeleon formicarius

Fam.: MANTISPIDAE – Fogólábú fátyolkák családja Zsákmányszerzésre módosult elülső láb (fogóláb). Csáp rövid, szárny hosszúkás. pl.: Mantispa styriaca Fam.: ASCALAPHIDAE – rablópillék családja Többség nagy termetű, feltűnően szőrös, fej nagy és rövid, csáp bunkós végű és hosszú. Szárny széles, kiszélesedő. Trópusi, szubtrópusi elterjedés, Mo.-on 2 faj. Lárvának kiszélesedő szájszerve van Fam.: CRYSOPIDAE – Zöldfátyolkák családja Közepes vagy nagy testű, keskeny szárnyú rovarok. Levéltetveket esznek. Zöld, fémfényű szem, legtöbb zöld szárnyerezettel rendelkezik. Petéket táplálékforrás közelébe rakja, hosszú nyélen csüngenek. Biológiai védekezésben használhatók, 1 lárva/ 40 tetű/nap. pl.: Crysopa perla

2.Coleoptera.

O.: COLEOPTERA – bogarak rendje Származás: Protocoleoptera (alsó perm), igazi coleoptera (triász), modern családok (jura) Ősök megaloptera szerűek voltak. Coleoptera jellegek: szárnyfedő fejlett előtor rágó szájszerv szemek, csápok lábak (tarsomerák) Kb 200 család, korai bogaraknak még 2 pár hártyás szárnyuk van. Imágó kitinburka megvastagszik, kompaktabb, ezáltal ellenállóbb lesz. Szárnyfedő kialakulása: első szárny fokozatosan megvastagszik, ezáltal elveszíti a repülő funkciót. A potroh hátlemeze vékonyabb (kevesebb védelemre van szükség a szárnyfedő miatt). Az előtor kivételével a test többi része merev. Imágó életszakasz megnövekszik, továbbá az imágó változatos élőhelyeken él, pl.: víz, gomba, trágya, ez a lárva élőhelyek kiaknázása). Hátlemezek vékonysága miatt a légzés könnyebben megoldható, szárnyfedő alatt üreg alakulhat ki, itt levegő tárolása, ide nyílnak a légzőnyílások, innen tud lélegezni pl. víz alatt. Rágó szájszerv az általános (ősi), inkább a helyzete változik. Lábfej ált. 5 ízű, de nagy változatosság, fontos határozóbélyeg, csakúgy, mint a szemek és csáp formája. Szem összetett, ált. jól fejeltt, pontszemek ritkán fordulnak elő. Fonalas csáp az ősi, 11 ízű, de változatosan átalakulhat. SubO.: ARCHOSTEMATA alrend Előtor oldallemeze (pleurit) még szabad, a hártyás szárnyak nyugalmi állapotban nem összehajtva, hanem spirálisan felcsavarodva. Csáp fonálszerű. Nagyon ősi csoport. pl.: Szűzbogár: leggyakrabban szűznemzéssel szaporodik, de változatos szaporodás, lehet amphitokia: hím és nőstény előállítása szűznemzéssel. SubO.: MYXOPHAGA alrend Pleurit szabad, szárny már összehajtogatott, csak a vége csavart. Kevés faj, kevés család. pl.: atkabogár, Mo-on ez az egyetlen faj, vízparton, nedves helyeken algával táplálkozik. SubO.: ADENOPHAGA alrend Szabad pleurit, szárny összehajtogatott. Fam.: GRYNIDAE – Keringőbogarak Vízfelszínen csapatosan élő ragadozók, 1 cm-nél kisebbek, körkörösen úsznak, a 2db összetett szem kettéosztott, a vizet és levegőt egyszerre figyelik.

Csápok picik, „fülecskék”. Potroh vége szabad, fényes, szőrös, itt viszik a levegőt, ha víz alá mennek. pl.: közönséges keringőbogár Fam.: DYTISCIDAE – Csíkbogarak Víziek, különleges az úszásukban, hogy a 3. lábpár 2 tagja együtt mozog. Nőstény szárnyfedője redős, itt kapaszkodik bele a hím. Levegőt a potroh végén lévő szipho-n szívják be. Fam.: CARABIDAE – Futóbogarak Szárazföldi, fürge ragadozók, néhány jól repül, vannak olyanok, ahol a szárnyfedő összenőtt. Futrinka fajok: melegkedvelők, napi aktivitás 1 csúcsú, évi aktivitás nyáron, meleg évövben eltrjedtek. Carabus fajok: hidegkedvelők, éjszaka aktívak, talajban, nedves avarban élenk. pl.: gabonafutrinka: növényevő, kártevő SubO.: POLYPHAGA alrend: 148 család Cryptopleuria teljes, szárny összehajtott. Lárváknál tibiotarsus. 1. SERIES: STAPHYLINIFORMIA Lárvák rövid, imágók hosszú életűek. Superfam.: HYDROPHILOIDEA Fam.: HYDROPHILIDAE – csíborok családja Úszólábaikkal tapossák a vizet, szárnyfedő teljes. Lárva ragadozó, imágó növényevő. pl.: Óriás csíbor: jól úszik, éjszaka repül Fam.: HISTERIDAE – sutabogarak családja Kemény, fényes kitinburok, kissé lapított, kompakt test. Szárnyfedő kicsit megrövidült, néhány utolsó szelvényt szabadon hagy. Legtöbbször légynyüvekkel táplálkoznak. pl.: közönséges sutabogár Superfam.: STAPHYLINOIDEA Fam.: STAPHYLINIDAE – holyvák családja Szabadon mozgó potroh, nedves helyeken fordulnak elő, avar, trágya. Többség ragadozó, de van gomba és algaevő is. Fam.: SILPHIDAE – dögbogarak családja Nagy termetűek, csáp bunkós, többség dögevő, de van növényevő és ragadozó is. pl.: temetőbogár: táplálékot eltemeti, nőstény a petéket a hullakamra oldalából nyíló járatokba rakja. 2. SERIES: SCARABEIFORMIA Superfam.: SCARABEOIDEA (lemezescsápúak) Csápbunkó ellaposodott lemezekből áll, növényevők, ásólábak a táplálék elásására Fam.: LUCANIDAE – szarvasbogarak családja

Nagy méret, csáp nyeles, utolsó ízek fésűszerű bunkót képeznek. Ivari dimorfizmus: hímek rágója megnagyobbodott, fogazott, szerepe a szexuális versengésben van. Lárva fában él: pajor pl.: nagy szarvasbogár Fam.: GEOTRUPIDAE – álganéjtúrók családja 3 ízű csápbunkó szőrős, első lábon karmok. Lárva bomló anyagokban fejlődik. pl.: tavaszi ganéjtúró Fam.: SCARABAEIDAE – ganéjtúrók családja Csápbunkó kopasz, csáplemezek szétnyithatók. Erős ivari dimorfizmus. pl.: holdszarvú ganéjtúró 3. SERIES: ELATERIFORMIA Áramvonalas, kompakt test, kémiai védekezés. Superfam.: BUPRESTOIDEA Fam.: BUPRESTIDAE – díszbogarak családja Hosszúkás test, kemény kitinpáncél, növényevők. Hasoldalon elő- és középtor között nyúvány. Imágó gyors röptű, fény- és melegkedvelő bogarak. pl.: fényes díszbogár Superfam.: ELATEOIDEA Fam.: ELATERIDAE – pattanóbogarak Megnyúlt, hátrafelé kihegyesedő testű bogarak. Az előtor nyúlványa a középtor mélyedésében: pattanó hang, felugrik a levegőbe. Fam.: CANTHARIDAE – lágybogarak családja Lazán tagolt, gyengén kitinizált bogarak. A kémiai védekezés dominál. Imágók legtöbbször növényevők, ritkán levéltetveket fogyasztanak. pl.: suszterbogár Fam.: LAMPYRIDAE – szentjánosbogarak családja Ivari dimorfizmus: hímek repülnek, nőstény lárvaszerű. Fénykibocsátás: luciferin --> oxi-luciferin átalakulás, funkciója a párok egymásra találálása. 4. SERIES: BOSTRICHIFORMIA Kivételesen nem teljes a cryptopleuria. Elhalt anyagokkal táplálkoznak. Fam.: DERMESTIDAE – porvafélék családja Hengeres, hosszúkás test, állati anyagokkal táplálkoznak. Pikkelyszerű szőrzet fedi, lehet színes is. pl.: kis múzeumbogár Fam.: ANOBIIDAE – álszúk családja Növényi anyagokkal táplálkoznak (szú). Hímek ütögetik a járat falát, kopogó hang. Nagy előtor, mintha csuklya lenne, nem látszik a fej + a hátoldalon ráncolt. pl.: nagy kopogóbogár 5. SERIES: CUCUJIFORMIA Superfam.: CLEROIDEA

Fam.: CLERIDAE – szúfarkasok családja 99 %-uk növényevő, kivételesen ragadozók. Színesek, legtöbbször sávok, széles fej, karcsú előtor. pl.: szalagos méhészbogár Superfam.: CUCUJOIDEA Fam.: COCCINELLIDAE – katicabogarak családja Félgömb alak, változatos színezet, foltok sárgás-vöröses alapszínen. Többség ragadozó. pl.: lucernaböde Superfam.: TENEBRIONOIDEA Fam.: TENEBRIONIDAE – gyászbogarak Többség sötét színű. Nagy fajszám száraz területeken, éjszakai állat, nappal beássák magukat, lábuk megnyúlt. Vastag kitin. Növényi anyagokkal táplálkoznak. pl.: nagy lisztbogár: háztartásban gyakori, lárva madarak táplálására alkalmas. Fam.: MORDELLIDAE – marókák családja Csepp alakúak, hasoldal érben ér össze. Növényevők, apró termetűek, virágokon láthatók. pl.: kúpbogár Fam.: MELOIDAE – hólyaghúzó bogarak Váladéka bőrre kerülve hólyagot okoz. Előtor korong alakú. pl.: nünüke: ivari dimorfizmus, nőstény rövidszárnyú Superfam.: CRYSOMELOIDEA Növényekkel táplálkoznak. Fam.: CERAMBYCIDAE – cincérek családja Karcsú test, előtor rücskös, csáp hosszú. Lárvái általában fában élnek, a kéreg alatt. Kifejletten rövid életidő, nem nagyon táplálkoznak. Jól repülnek, a levegőben ferdén állnak. pl.: gyalogcincér: nem repül Fam.: CRYSOMELIDAE – levélbogarak családja Domború, kicsit hosszúkás test, nagy fajszám. pl.: burgonyabogár Superfam.: CURCULIONOIDEA Fam.: CURCULIONIDAE – ormányosbogarak Ormány, a végén rágó. Sok kártevő, speciális tápnövény gyakori. pl.: acsalapu ormányos: legnagyobb hazai ormányos pl.: betűzőszú Fam.: ATTELABIDAE – eszelények családja Levél sodrása: nyelet megrágja,fonnyadás után összecsavarja, ide rakja a lárvát. pl.: tölgylevélsodró

3. tétel: Lepidopteroidea

A nőstények XY kromoszómákkal rendelkeznek. Szárnyukon szőrök, pikkelyek figyelhetők meg.

TRICHOPTERA – TEGZESEK (SZŐRÖSSZÁRNYÚAK) rendje
7000 faj. Triásztól ismert (200 millió év), tegez 100 millió éves (Kréta). Egyedüli Holometabola rovar rend, amely teljes egészében vízben él. Lárva: vízi, szabadon álló tracheakopoltyúi vannak. Tegez: a lárva maga köré tokot épít az alsó ajki váladékból és beépít mindent amit maga körül talál, a két végén nyitott (csak a fajok egy része csinálja). Ha nem rögzül, tudja magát húzni; a fej és tor kilóg  csak a potrohot védi. A fajok másik része szabadon él és legfeljebb a bábozódáshoz készít gubót. Fogóháló lehet. Ragadozók, szűrögetők, növényevők. Kifejlett állat: háztetőszerűen a 2 pár szárny, kitinszőrökkel sűrűn borítottak, a hátsó legyezőszerűen redőzhető. Csápjuk hosszú, fonalszerű; a fejen kétoldalt helyezkednek el az összetett szemek, pontszemük is lehet. A rágó visszafejlődött, az állkapocs jól fejlett. Rágó típusú szájszervük van, de legtöbbször szívnak vele (felsérti a növényt és utána nyal). Fejlődési ciklus: beleszórja a nőstény a vízbe a petéket, vagy a vízpartra teszi (eső belemossa a vízbe)  lesüllyed lárva  szabad báb. Bábozódáskor benne maradnak a tegezben, vagy csövet építenek. Phryganea grandis – nagy pozdorján

LEPIDOPTERA – LEPKÉK (PIKKELYESSZÁRNYÚAK) rendje

155 ezer leírt faj, összesen kb. 240 ezer azokkal együtt, ami még nincs leírva, de begyűjtötték. A legnagyobb lepkefesztáv több mint 30 cm. Imágó: Fej: csáp: alulról felfelé szélesedik kicsit, a végén kampó lehet, a hímeknél nagyobb felületű szem: 2 összetett- és max. 2 pontszem szájszerv: - ősieknél rágó  pollent ettek kialakulásukkor a lepkék kezdett visszafejlődni - kialakult a pödörnyelv: rágó (mandibula) visszafejlődött, a 2 galea (maxilla külső állkapcsi karéja) megnyúlt és létrehoz egy csatornát - érdekes izomzat: ki tudja nyújtani merevre, némelyik szúrni is képes  védekezés Tor: láb: 3 pár, 1. pár átalakulhat: hímeknél elcsökevényesedhet, vagy tisztogatólábbá alakulhat (csápot) szárny: - alakja családra jellemző - változatos - repülés közben összekapcsolódik  3 forma: • első és hátsó szárny az érintkezési vonal teljes hosszában kapcsolódik • jugum (kapcsolókaréj): az első szárnyon, tüskeszerű • frenulum (kapcsolóserte): a hátsó szárny első szegélyén tüskeszerű  hozzá retinaculum kapcsolódik - pikkelyek: makromorfológiája változatos egységek: alaplemez, azon tartók kitinből, ezen másik lemez lyukakkal  színét adja: kémiai és fizikai szín Lárva = hernyó (eruca): Fej: Erőteljes rágó: folyamatosan eszik: főleg élő növényeket, de van ragadozó is (pajzstetvekkel táplálkozik), a viaszmoly viaszt eszik melyet a szimbionták emésztenek, ritkán holt növényt esznek, és lehetnek készletkártevők. Apró csápjai vannak, a pontszemek (sok, 6-6) oldalt helyezkednek el. Tor: 3 pár normális láb. Potroh: állábak: többség a 3-6. szelvényen, a végén tolóláb. Ettől eltérés: araszoló hernyónál sok szünet, de előfordul hogy nincs láb (aknázó moly v. ami az ételében él), vízben élőknél szőr. Báb: szabad (ritkább) és múmia (leggyakoribb). Sokszor tok van a báb körül, ezt a lárva csinálja.

4 alrendből 3 ősi: működő rágójuk van, az állkapocs is állkapocsként funkcionál a molyoknál, egyformák az első és hátsó szárnyak. HETEROBATHMIINA alrend: 9 faj, D- Amerikában (Nothofagusban) AGLOSSATA alrend: 2 faj, Ausztráliában (Araucaria) ZEUGLOPTERA – állkapcsos molyok alredje: 150 faj, minden régióban (detritus- és mohaevők)

GLOSSATA alrend: pödörnyelv Ágazat: Exoporia (Jugatae): jugummal a kapcsolat Familia: Hepialidae – gyökérrágó őslepkék: 16 mm-nél nagyobbak, csápjuk rövid. Az első és hátsó szárny ízületei egymástól messze fekszenek, méretük és alakjuk hasonló. Hepialus humuli – nagy gyökérrágólepke

Ágazat: Monotrysia – egy ivarnyílásúak Familia: Adelidae – hosszúcsápú molyok Familia: Nepticulidae – törpe aknázómolyok Ágazat: Ditrysia – két ivarnyílásúak: külön párzó és peterakó nyílás Familia: Tineidae – valódi molyok: Bozontos fejszőrzetük van, szárnyuk keskeny és hegyes, széles szőrszegély. A hernyók szövedéket készítenek. Tineola bisselliella – ruhamoly

Familia: Tortricidae – sodrólepkék: Az első szárny közel téglalap alakú és gyakori rajta a tükörfolt. A hernyó sodor. Alma, szilva kártevők. Cydia pomonella - almamoly

Familia: Pyralidae – karcsú molyok (fényiloncák): Kétszínű szárny jellemző, az első keskeny, a hátsó igen széles. A csápostor első ízein pikkelypamacs van. Plodia interpunctella - aszalványmoly

Familia: Galleriidae – galériás molyok: viaszt eszik Familia: Crambidae – tűzmolyok: Az első szárny háromszögletű, a rajzolat keresztvonalas, rendszerint kör-, nyíl- és vesefolt is van. Kártevők. Ostrinia nubilalis – kukoricamoly

Familia: Sesiidae – üvegszárnyú lepkék: A szárnyak megnyúltak, egyes szárnyfelületek pikkelytelenek. Potrohukon színes gyűrűk vannak. Védekezés: hasonlóság más rovarokhoz. Fák belsejében él a lárva, a báb mozgékony. Sesia apiformis - darázslepke

Familia: Cossidae – farontólepkék: Testük zömök, nagyobb méretű. Potrohuk vaskos, hosszú. Apró foltsoros mintázat jellemző. Lárva a fák belsejében. Zeuzera pyrina – kis farontó lepke

Familia: Psychidae – zsákhordó lepkék: Fejük és toruk bolyhos, a pikkelyezettség gyenge. A csáp kétsorosan fésűs. Az alsó ajak mirigyváladékával készített szövedékből és növényi részekból hoznak létre csövet. Canephora unicolor – kormos zsákhordólepke

Familia: Zygaenidae – csüngőlepkék: Az első szárny megnyúlt, vörös-fehér foltos, egyszínű, fémfényű vagy szürkés, a hátsó szárny lekerekített. Potrohuk vastag és puha. A csáp orsószerű vagy fogazott. Nem repülnek jól, lassúak. Ellenállóak. Silvicola (Zygaena) scabiosae - ördögszem-csüngőlepke Zygaena carniolica - fehérgyűrűs csüngőlepke

Familia: Bombycidae – selyemlepkék: A fej gyapjasan pikkelyes, a csáp dúsan tollas. Jellegzetes szárny, az első hajlata sarlószerű. Nagy méretűek. Bombyx mori – selyemlepke Familia: Arctiidae – medvelepkék Subfamilia: Ctenuchinae – álcsüngőlepkék: A nőstények csápja fonalas, a hímeké fésűs. Az első szárnyon fehér pettyek vannak, a hátsó szárny is foltos. 2 faj. Syntomis phegea - sárgaöves álcsüngőlepke

Subfamilia: Arctiinae – valódi medvelepkék: Az első szárny élénk színű, nyújtott háromszög alakú, a hátsó szárny széles. Potrohuk színes, gyakran foltos. Sűrűn szőrözött a hernyó  név innen. Arctia caja - közönséges medvelepke Hyphantria cunea - fehér medvelepke

Familia: Lymantriidae – gyapjaslepkék: Fejük kicsi, a hátsó szárny szélesen lekerekített; szárnyukon hullámos harántvonalas rajzolat lehet. Nagyfokú ivari dimorfizmus jellemző. A nőstény teste vaskos, szőrökkel borítja be a lerakott petéket  név innen. Amerikába egy francia csillagász vitte át 1869-ben azzal a céllal, hogy keresztezze a selyemlepkével, a ketrec viharban eltört és a hernyók kiszabadultak, 6-ot nem találtak meg  elszaporodtak. Lymantria dispar - erdei gyapjaslepke Lymantria monacha - apácalepke

Familia: Notodontidae – púposszövők: hernyókról a név: dudorok, púpok Subfamilia: Notodontinae - tarajoshátú szövők: Az első szárny hátulsó peremén általában pikkelyfog található, a hátsó szárny belső zugában sötét folt van. Hernyóik különös alakúak. Phalera bucephala - sárgafoltos púposszövő

Subfamilia: Thaumetopoeinae - búcsújáró-lepkék: Nagy károkat okozó fajok tartoznak ide. Melegebb éghajlaton fordulnak elő (pl: Spanyolország). Szövedékben élnek a hernyók  együtt hagyják el  búcsújárás. Szőrük könnyen kitörik, elszáll  allergiát okoz. Thaumetopoea processiana - tölgyfa-búcsújárólepke

Familia: Noctuidae – bagolylepkék: Első szárnyuk hosszúkás, háromszög alakú, a rajta lévő bagyolyrajzról (5 keresztvonal és foltok) kapták a nevüket. Sok fajnál színesek a hátsó szárnyak. Toruk és potrohuk sűrűn szőrös. Vannak kártevők is. Catocala puerpera - nyárfa-övesbagoly Autographa gamma - gamma-bagolylepke

Familia: Geometridae – araszolók: Hernyójukról kapták az elnevezést: 2 pár láb (4 helyett)  hézag nagyobb  jellemző araszoló mozgás. Szárnyfelületük aránytalanul nagy a testhez képest, erősen kiszélesedők, háromszögletűek, gyakori rajta a „fröcskölt” rajzolat. Nyugalomban a szárnyakat a test mellé teszik kiterjesztve, azért lehet így, mert barnás színűk miatt nem feltűnők. Nagyfokú ivari dimorfizmus jellemző: a nőstények csökevényes szárnyúak. Erannis defoliaria - nagy téliaraszoló Abraxas grossulariata - köszméte-araszoló

Familia: Lasiocampidae – pohókok: Fejük és testük erősen szőrös, vaskos. Szájszervük visszafejlődött  nem táplálkozik  rövid élet. Mindkét szárnyon harántszalag fut, az első szárnyon gyakori a világos középfolt. Éjszakaiak. Malacosoma neustrium – gyűrűslepke

Familia: Saturniidae – éjjelipávaszemek: Nagy méretűek. Az első szárny nagy, háromszögletű, a hátső széles; mindegyik szárnyon van szemfolt. Potrohuk vaskos, gyapjas. Jellegzetes a hernyójuk: kinövések, dudorok és a végük kék színű. Saturnia pyri - nagy éjjelipávaszem

Familia: Sphingidae – szenderek: Jó repülők, nagy távolságot tudnak megtenni és egy helyben is tud repülni. Testük áramvonalas, orsó alakú, erős. Az első szárny megnyúlt, keskeny, hátsó szegélye homorú; a hátsó szárny kicsi. Frenulumuk van. Acherontia atropos - halálfejes lepke Hyles euphorbiae – kutyatejszender Macroglossum stellatarum - kacsafarkú lepke Smerinthus ocellata - esti pávaszem

Familia: Hesperidae – busalepkék: Fejük és testük erősen szőrös, vaskos. A csápbunkó csúcsa meggörbült, apró hegyben végződik (kampós). A csáp tövétől a szemek fölé szőrpamacs hajlik. Ochlodes venatus - erdei busalepke Pyrgus malvae - kis busalepke

Familia: Papilionidae – pillangók: Szárnyuk homorú a belső szegélynél (ívelten behúzódik), vagy a hátsó szárnyon nyúlvány van  ettől pillangó. Nagy fesztávú, erőteljes szárnyú lepkék. A mintázat fehér alapon fekete és vörös pettyek, vagy sárga alapon fekete csíkok és kék-vörös foltok. Papilio machaon - fecskefarkú lepke Iphiclides podalirius - kardos lepke Parnassius mnemosyne - kis apollólepke

Familia: Pieridae – fehérlepkék: Fejük kicsi, a fejtető és az arc szőrzete borzas, vékony csápjuk bunkóban végződik. Keskeny potrohuk általában nem hosszabb a hátsó szárnynál. Az imágók alapszíne fehér vagy sárga, a rajzolat többnyire fekete. Aporia crataegi – galagonyalepke Pieris brassicae – káposztalepke Artogeia rapae – répalepke Anthocharis cardamines – hajnalpírlepke Colias hyale – kéneslepke

Familia: Lycaenidae – boglárkalepkék: Kicsi vagy közepes nagyságú lepkék. Csápjuk fekete-fehér gyűrűs. Boglárka rajzolat a szárny fonákán: folt közepe sötét és körülötte világos gyűrű. Ivari dimorfizmus: a hímek többnyire vörösek vagy kékek, a nőstények rendszerint barnák, de nem mindig. A hernyók hangyafészekben élnek, mirigynyílásuk van, a váladék hatására a hangya gondozni fogja (meghatározott hangyafajjal kapcsolat). Polyommatus icarus - közönséges boglárka Lycaena dispar - nagy tűzlepke

Familia: Nymphalidae – tarkalepkék Subfamilia: Nymphalinae - valódi tarkalepkék: Színpompás, bonyolult mintázatú lepkék. Leggyakoribb a vörösbarna alapszín, amelyet kék, fehér, sárga és fekete rajzolati elemek tarkítanak. A hímek elülső lába elcsökevényesedett. Hernyóik díszesek. Inachis io - nappali pávaszem Nymphalis polychloros - nagy rókalepke Euvanessa antiopa – gyászlepke Vanessa atalanta - atalanta lepke Aglais urticae - kis rókalepke Argynnis paphia - nagy gyöngyházlepke Issoria lathonia - közönséges gyöngyházlepke

Subfamilia: Satyrinae – szemeslepkék: Az első szárny tövén 1-3 tőér orsó alakúan felfújt. Jellemzőek a szegélyek mentén, vagy az elülső szárny csúcsterében elhelyezkedő szemfoltok. Az elülső lábpárok elcsökevényesedtek. Melanargia galathea - sakktábla-lepke Coenonympha pamphilus - kis szénalepke

4. tétel: Diptera

DIPTERA – KÉTSZÁRNYÚAK rendje

Mecoptera-szerű (vagyis 4 szárnyú) ősöktől származnak. Szárnyukon sok hosszanti és kevés harántér látható. Házilégy jellemzői: Fej: 2 összetett szem (hímeké nagyobb, sokszor az egész fejet szinte elfoglalja) lehetnek pontszemek (3) csáp: 2 alaptípus fonalas (Fonalascsápúak alrendje): sok íz (7-65), a 3. íztől kezdve homonóm íz - 3 alapíz és a 3.-on csápsörte; sok variáció ősi típusúaknál prognath (előreálló), a többségnél orthognath (lefelé álló)

szájszerv: - szúnyog: szúró-szívó • ősi típusú • cső: nagyobb rész az alsó ajak  nyitott cső felülről a felső ajak (labrum)  cső • szúróserték (2 maxilla, 2 mandibula) • hypopharynx: nyálcsatorna  ebben halad a nyál • csak a belső igazi szúrósertéket szúrja be

- légy: nyaló-szívó • • • • csak a lényeget tartalmazza: labrum és hypopharynx külső burok: labium ajakpárna: nem nagyon kemény  ráborítja a táplálékra  ezt áttörő csöveken keresztül kibocsátja a nyálat labrum segítségével visszaszív

vérszívás: labrum, hypopharynx ajakpárna kisebb és fogazott (kitin)  áttöri vele a bőrt olyan helyen szívja az állatot amit nem ér el

Tor: 1 pár szárnyuk van (az 1. pár szárny maradt meg) a középtoron  középtor fejlett, az elő- és utótor kevéssé fejlett. A billér (a visszacsökevényesedett hátsó szárnypár maradványa) az egyensúlyozószerv. A szárnylemezhez kapcsolódhat kiegészítő pl: szárnypikkely. Az erezet határozóbélyeg. Lábuk szőrös, módosulhat fogólábbá, lábfejük 5 ízű (ősi). Potroh: Szelvényszáma kevés (4-5), végét tojócsőként használhatja a nőstény, amely visszahúzható és kitines. Lárva: fonalscsápúak: fejtor látszik, kitinezett váz álláb kinövések, kopoltyúk, szőrök lehetnek légyalkatúak: = nyű: lábatlan, fejtor nem látszik, nem feltűnő Báb: Mindhárom típus megtalálható, de a szabadbáb ritka, legtöbb: múmiabáb. Légzőcső a szúnyogbábon (vízfelszín közelében él, le tud süllyedni). Légyalkatúaknak tonnabáb. 2 lehetőség a kijutásra: - T alakban felhasad  egyenes bábrésűek: ORTHORRHAPHA - báb sapkája felhasad kör alakban és leesik  kerek bábrésűek: CYCLORRHAPHA (két módszer: fej megnő vagy a fejéből hólyag nő ki, ami a légy kijutása után visszaszívódik,de a homlokrés megmarad)

Subordo: Nematocera
Familia: Bibionidae – bársonylegyek: Csápjuk rövid, zömök ízekből áll. Testüket vastag szőrbunda fedi. Az első lábszáron apikális tüske található; szárnyukon sötét szárnyjegy. Ivari dimorfizmus jellemző: a hím fekete, feje nagy, hatalmas szemei vannak; a nőstény barna. Bibio marci - tavaszi bársonylégy Familia: Cecidomyidae – gubacsszúnyogok: Csápjuk gyöngysorszerű, szemeiket a homlokon szemhíd köti össze. Szárnyuk haránterei hiányoznak. Az általuk készített gubacs feltűnő a bükklevélen. Mikiola fagi – bükklevél-gubacsszúnyog Familia: Culicidae – igazi szúnyogok: Szájszervük hosszú, a szárnyereken pikkelysorok vannak. A hímek csápja tollas. A nőstény a vérszívó, a hím virágokat látogat. Jelentőségük: némelyik betegségokozó; lárvájuk a vízben él és a vízi életközösség része (víztisztítás is előfordul  eltüntetik a baktériumokat). Este akkora a nedvességtartalom, hogy tudnak repülni. Aedes vexans - gyötrő szúnyog Mansonia richiardii - mocsári szúnyog Anopheles maculipennis - foltos maláriaszúnyog Familia: Chironomidae – árvaszúnyogok: Csápjuk tollas, szájszervük rövid. Toruk elfedi a fejüket; kutikulájuk vékony, zöldessárga színű. Tömegesen fordulnak elő. Tisztább vizekben: lélegzetvétel a vízinövények légvezető csövéhez kapcsolódva történik. Chironomus plumosus - közönséges árvaszúnyog Familia: Simuliidae – cseszlék (púpos szúnyogok): Testük kis méretű, zömök. Tömött csápjuk sokízű; toruk erősen domború, szárnyuk széles. Vérszívók, betegséget terjesztenek, nyáluk mérgező. A lárva mozgó tiszta vízben él  légzőcsöveik vannak (bábnak is). Boophthora erythrocephala - vörösfejű cseszle Familia: Tipulidae: Hosszú végtagjaik vannak, melyek könnyen letörnek. A tor hátoldalán Valakú rajzolat látható. A lárva bomló növényi részeket fogyaszt vagy ragadozó. Tipula oleracea - közönséges lószúnyog

Familia: Psychodidae – lepkeszúnyogok: Van vérszívó is, ezek betegséget terjesztenek. WC-kben gyakoriak.

Subordo: Brachycera
Infraordo: Orthorrhapha – egyenes bábrésűek Familia: Tabanidae – bögölyök: Nagy termetűek. Fejük széles, hátul homorú (félgömbszerű); csápjuk ostorszerű. Szájszervük olyan, mint a szúnyogé, csak rövidebb és vaskosabb  érzékenyebben szúrnak. A nőstény vérszívó. Ivari dimorfizmus: a hím szeme olyan nagy, hogy összeér a fejen; a nőstény fején széles kitinléc van a két szem között  határozóbélyeg. Különböző színű foltok, sávok láthatók a szemben  határozóbélyeg. R4 és R5 zárja a szárnycsúcsot. A lárva ragadozó vagy nedves helyen bomló anyagokkal táplálkozik. A pőcsik kérődzőkön vagy embereken él. Tabanus bovinus – marhabögöly Haematopota pluvialis - esőthozó pőcsik Familia: Asilidae – rablólegyek: Arcuk erősen szőrös, a fejtető nyeregszerű. Toruk erős, jó repülők; a potroh viszonylag keskeny, hosszú. Lábaik sörtézettek, jól fejlett erős fogólábak  röptében elkapják a zsákmányt (ragadozók). Asilus crabroniformis - darázsalakú farkaslégy Familia: Bombyliidae – pöszörlegyek: Testük zömök, finoman, egyenletesen és puhán szőrözött. Hosszú, előreálló szájszervük van. Virágokat látogatnak és a nektárt szívják. Lárvájuk ragadozó: a hártyásszárnyúak fészkeiben petét, lárvát esznek. Petéiket ráragasztják valamilyen nehezebb dologra és bedobják a hártyásszárnyúak lakhelyének nyílásába. Bombylius medius - közép-pöszörlégy Infraordo: Cyclorrhapha – kerek bábrésűek Divisio: Aschiza – homlokrés nélküliek Familia: Syrphidae – zengőlegyek: Repülés közben (lehet egyhelyben is) zengő hangot adnak. Szárnyuk közepén álér húzódik. Legtöbbször fekete-sárga színezetűek. Kifejletten viráglátogató, fiatalon bomló szerves anyagokkal táplálkozik (ott ahol víz van vagy folyadék és beledöglött vmilyen állat)  oxigén mentes környezet  a lárva testvégén cső és ezen keresztül lélegzik (másik elnevezés innen: pocokféreg). Később a lárva ragadozó: levéltetveket fogyaszt (afidofág). Van olyan faj melynek lárvája fészekélősködő pl.: üvegpotrohú légy.

Eristalomya tenax - közönséges herelégy Volucella pellucens - üvegpotrohú légy Epistrophe balteata - ékfoltos zengőlégy Divisio: Schizophora – homlokrésesek Sectio: Acalyptratae – torpikkely nélküliek Familia: Drosophilidae – harmatlegyek: A csápsörte tollsugaras. A hím keskenyebb. Drosophila melanogaster - közönséges muslica Familia: Chloropidae – gabonalegyek: Háromszögletű homloklemezük van, melyen pontszemek találhatók. Lárvájuk kártevő: gabonafélék belsejében élnek. Familia: Tephritidae – fúrólegyek: Kis méretűek. Szárnyaik színesek, fekete-barna foltosak. A nőstény potrohvége kúpos, kitines; tojócsöve van, ezzel szúrni tud. Lárvájuk a növények belsejében táplálkozik. Rhagoletis cerasi - cseresznyelégy Familia: Braulidae – méhtetűlegyek: Szemük, csápjuk gyenge. Nincsen szárnyuk, a billér is visszafejlődött. Lábuk erős, mintha fésűben végződne  ezzel kapaszkodnak meg a méh szőrzetén és így szedik össze a pollent a méhről. Lárvaként méhfészekben táplálkoznak. Sectio: Calyptratae – torpikkelyes legyek Familia: Glossinidae – cecelegyek: Kis méretűek, szájszervük előre áll. A Szaharától délre élnek a fajok. Betegségeket terjesztenek: Trypanosoma átvivői. Familia: Muscidae – igazi legyek: Az A1 ér nem éri el a szárny szegélyét, az R4+5 és M1 párhuzamos oldalú, vagy M1 az R 4+5 végéhez hajlik. Nincs hypopleuralis sörtesor. Stomoxis calcitrans - szuronyos istállólégy: másodlagosan vérszívók Musca domestica - házi légy: toron 4 hosszanti fekete sáv Familia: Fanniidae Fannia canicularis - kis házilégy: 3 hosszanti sötét sáv a toron Familia: Gasterophilidae – gyomorbagócsok: Kifejletten a legyek nem táplálkoznak, szájszervük csökevényes, rövid ideig élnek. A ló elején lévő szőrre rakja a petét, ahonnan az lenyalja és így

bekerül az állatba. A lárva gerinces állatok belsejében él: ezek gyomrában. Trágyában bábozódnak. Familia: Hypodermatidae – bőrbagócsok: Majdnem mindegy hova rakják a petét, mert berágják magukat a bőr alá, bábozódás előtt pedig kirágják magukat. Familia: Oestridae – orrbagócsok: Petéiket közvetlenül az orrnyílásba rakják, a légutakban élnek, az orrüregbe és néha az agyba is feljuthatnak. Familia: Calliphoridae – dongólegyek: Fémeszöld, bronzos, kékes színűek. Hipopleurális sörtesor van (hosszú merev serte). A lárva bomló anyagokban fejlődik, innen a döglégy elnevezés. A döglegyek petéket raknak. Betegségeket okoznak. Lucilia sericata - selymes döglégy Familia: Sarcophagidae – húslegyek: Szürke színűek, a potrohon szögletes sakktáblaszerű minta látható. A propleura csupasz. Lárvákat raknak  gyorsabban nőnek. Sarcophaga carnaria - közönséges húslégy Familia: Tachinidae – fürkészlegyek: Nagy méretűek, erősen sörtézettek (nagyok, jól fejlettek). Életmódjuk miatt kapták a nevüket: rovarok lárváiban fejlődnek (némelyik gilisztában). A pajzsocska alatt párnaszerű postscutellum van. Tachina fera - közönséges fürkészlégy Familia: Nycteribiidae – denevérlegyek: Másodlagosan szárnyatlanok, karmaik vannak amik a kapaszkodás szolgálják. Élősködők, vérszívók. Familia: Hippoboscidea – kullancslegyek: Testük erősen lapított. Erős kapaszkodólábuk van. Van szárnyas és szárnyatlan (csökevényes) is. Nagytestű emlősökön élnek, emberre is rászáll.

5. Srepsiptera, Mecoptera, Siphonaptera. O.: STREPSIPTERA – legyezőszárnyúak Billér: redukált első szárny. Hím: hátsó szárny hosszanti irányban redőzhető, legyezőszerűen csukható. Csápja fejlett (~ lemezesszárnyú rovarok. Szem összetett, de különállónak tűnik, ezzel jól látnak. Szájszerv nincs, ivarszerv a potroh végén található. Nőstény: lárvaszerű, rovar testfalából a „fejtor” áll ki, csak légzőnyílás van rajta. Potroh vékony falú, itt veszi fel a táplálékot, gyakorlatilag egy zsák, lárvák és peték vannak benne. Szaporodás: hipodermális injekcióval juttatja be a hím a spermiumokat, lárvák a szabadba kerülnek, 3 karmúak, jól kapaszkodnak, növényen várakoznak majd felkapaszkodnak egy másik állatra (darázs, kabóca, egyenesszárnyú), potrohba rágják be magukat. 2. stádiumban a rágó iránya megváltozik, kifelé rágják magukat, majd elcsökevényesedik a szájszerv. O.: MECOPTERA – csőrös rovarok Kicsi, vagy közepes méretűek. Fej egy lefelé irányuló rostrumot visel, amelyet a megnyúlt fejpajzs, a pofák alapi része, és az állkapocs szára képeznek. Rágó típusú szájszerv, összetett szem nagy, oldalt, ált. van 3 pontszem is. Csáp serte vagy fonálszerű. Általában 2 pár jól fejlett hártyás szárny, de vannak fajok, ahol a szárny elcsökevényesedik. 5 lábfejíz. Lárva lehet hernyószerű, pajorszerű de campodedoid típusú is. 4 lárvastádium, szabad báb. Imágók nyirkos, növényzettel sűrűn borított terülteteken élnek, lárva többnyire talajban, de lehet vízi is. Fam.: BITTACIDAE – kapcsoslábú csőrösrovarok Lárva szaprofág, imágó ragadozó, kapaszkodásra módosult lábain 1-1 jól fejlett karom van és az 5. lábfejíz a 4.-hez kapocsszerűen visszahajlítható. Trópusi régiókban gyakoriak. Fam.: PANORPIDAE – skorpiólegyek Szárnyon gyakran jellegzetes sötétbarna vagy fekete mintázat van. A potrohvég a skorpókhoz hasonlóan felfelé és előre kanyarodik. Lárvái hernyószerűek. Imágó és lárva is elpusztult rovarokkal táplálkoznak. pl: közönséges skorpió légy: nyirkosabb erdőkben közönséges. Fam.: BOREIDAE – hótücskök Késő ősszel és télen aktív imágók 3-5 mm nagyok. Nőstények elülső szárnya pikkelyszerűen csökevényes, a hátsó pedig hiányzik. Hímeknél mindkét szárny rövid , párosodásnál fogókészülékként szolgál. Hosszú lábakkal ugrani is tudnak. Nősténynek erőteljes tojócsöve van. Pajorszerű lárvák és imágó is növényevő. pl: fekete hótücsök O.: SIPHONAPTERA – bolhák (3000) Test 1-8 mm hosszú, oldalirányból lapított, hátrafelé irányuló szőrök lehetővé teszik a szőrben, tollban való mozgást. Szárnyatlanok, világosbarna, fekete színűek. Szúró-szívó szájszerv a fej elején lefelé irányul. Szemek egyszerűek vagy nincsenek. Csápok rövidek, bunkószerűek. A 3. lábpár ugróláb, a többi lábnál hosszabb, fejlettebb. Potroh utolsó 2 szelvénye a hímek esetében módosult, itt helyezkednek el a bonyolult felépítésű párzószervek. Fejlődés holometamorphosis, az első stádiumú lárvák féregszerűek, testüket erős serték borítják, rágó

szájszervükkel szerves anyagokat vagy bolhaürüléket fogyasztanak. 2-4 hétig tartó fejlődésük alatt 2x vedlenek (kiv: homoki bolha). A 3. stádiumú lárva selyemszerű kokont szó, ebben bábozódik be. Vérszívás 2-10 perc, nőstények 2x annyit szívnak, mint a hímek. Világszerte előfordulnak, csak kifejletten paraziták, melegvérűek vérét szívják. pl: emberbolha, macskabolha, pestisbolha, homoki bolha

6. Hymenoptera. O.: HYMENOPTERA – hártyásszárnyúak (150 e) A két pár szárny, a hátsókat kitinkapcsok fogják össze. Fej: csáp alakja változatos, ízek 2-70 db –> ivari dimorfizmus, hímeknél 1-gyel több íz, de családfüggő. 2 összetett és 3 pontszem. Szájszerv ősi típusú (darazsaknál táplálék tépése, védekezésre is (rágóhangyák katonái) szabóméhnél levélrágás  üreg bélelése  ivadékbölcső, papírdarázs  papírgyártás mellett kialakul a nyelv (főleg méhalkatúaknál): alsó ajak megnyúlása, 2 belső karéj összeillik, csövet képez) Tor: 3 szelvényből áll, kivéve ahol 4 (darázsderék, áltorszelvény, potroh első szelvénye torhoz csatlakozik). A 2 pár szárny sokféle lehet, akár el is csökevényesedik (hangyák dolgozói). Ősi, 5 ízű lábfej, első láb fogóláb lehet vagy ásóláb, harmadik leginkább gyűjtőláb. Szárnyerezet növényevő darazsaknál dús, fürkészeknél nem nagyon jellemző. Potroh: tojócső ( növényevő darazsaknál fűrészes, parazitoid d.-nál fúrószerű, petébe, lárvába rakja a petéjét). Fullánk: átalakult tojócső, fullánkosokra jellemző képlet, célja a védekezés és a lárva számára táplálék biztosítás: mirigy csatlakozik hozzá, mely toxint termel, ez bénít, így frissen marad a táplálék. Peterakás a fullánk melletti nyíláson, petét a gazdára rakja, ezt eszi. Lárva: 1: hernyőszerű (álhernyó): növényevő darazsakra jellemző, 3 ízelt torláb után 1 torszelvényen nincs láb, szabadon él 2: lábatlan, nyűszerű lárva: táplálékdús helyen (pl: benne él a táplálékban) Báb: szabad báb, de gyakran kokonban vannak (pl: hangyatojás) SO.: SYMPHYTA – ülőpotrohúak Nincs befűződés a tor és potroh határán (= nincs áltorszelvény), tojócső fűrészes, sokféle csáptípus. Fam.: SIRICIDAE – fadarazsak Egyenes csápok, nagy testméret, hengeres potroh. Fa belsejében táplálkozó lárva. pl: sárgagyűrűs fadarázs Fam.: CIMBICIDAE – buzogányos levéldarazsak Bunkós csáp, vaskos test, felül domború, alul lapos potroh. Lárva szabadon él. pl.: fekete buzogányos Fam.: DIPRIONIDAE – fésűs fenyődarazsak Lárva fenyőtűket eszik pl: fésűs fenyődarázs Fam.: TENTHREDINIDAE – valódi levéldarazsak Előhát kimetszett, fej széles. Lárva szabadon él, levélszéleket rágcsál. pl: repcedarázs SO.: APOCRITA – nyeles potrohúak SuperFam.: TEREBRANTES – tojókészülékesek Szuperparazitodizmus – 1 gazda több pete Multiparazitoidizmus – 1 gazda több pete (több faj) Hiperparazitoidizmus – a gazda is parazitoid (parazita: nem öli meg a gazdát, parazitoid: megöli a gazdát)

Többség parazita Fam.: ICHNEUMONIDAE – valódi fürkészek 3-4 potrohszelvény mozgatható, közepes méretűek. pl: nagy sarlósfürkész Fam.: GASTERUPTIIDAE – dárdahordozó fürkészek Potroh a 3. csípő fölött ered, hátsó lább duzzadt, hosszú, tojócső hosszú, egy részeüknél hátrafelé hajlik (=hüvely) és ebből kihúzható a tojócső, ami előre áll. pl: közönséges dárdahordozó Fam.: BRACONIDAE – gyilkosfürkészek 3-4. potrohszelvény összeforrt, 1-10 mm-esek. pl: káposztalepke gyilkos Fam.: APHELINIDAE – tetűrontó fémfürkészek Nagyon aprók, petékbe rakják a petét. pl: vértetű fémfürkész Fam.: TRICHOGRAMMATIDAE – petefémfürkészek Vaskos test, rövid csáp, széles szőrös szárny. pl: pirosszemű petefürkész: biológiai védekezés, tenyésztik Fam.: CYNIPIDAE – gubacsdarazsak Fonalas csáp, lencseszerű potroh, nincs szárnyjegy. Sok a parazitoid, ami nem képez gubacsot. Gubacs: gyorsan osztódó szöveti részen, lárva által termelt hormon sejtburjánzást okoz. pl: közönséges rózsagubacs SuperFam.: ACULEATA – fullánkosok Fullánk védekezésre, ivadék számára friss táplálék biztosítása. Fam.: CHRYSIDIDAE – fémdarazsak Kevés potrohszelvény látszik, utolsó potrohszelvényen fogak, tüskék. Potroh alul homorú, összegömbölyödhetnek. Fullánk védekezésre szolgál, lárva hymenoptera fészekélősködője. Gazdától függ a kifejlett állat színe. pl: tűzvörös fémdarázs Fam.: SCOLIIDAE – tőrösdarazsak Erős, szőrös test, ásólábak. Fullánkot bénításra használják, ásólábak a gazda keresésére. Gyakori a fekete-sárga rajzolat. pl: óriás tőrösdarázs Fam.: MUTILLIDAE – pókhangyák Ivari dimorfizmus, prémszerű szőrzet, pontozott tor. Lárva hymenopterák fészkében élősködik. Szárnyatlan nőstény a hangyára hasonlít. pl: déli pókhangya Fam.: FORMICIDAE – hangyák 2-3. torszelvény között pikkely vagy bütyök. Kasztrendszer: királynő, hímek, dolgozók. Csáp térdes. pl: gyepi hangya Fam.: POMPILIDAE – útonálló darzsak Előtora oldalt a szárnypikkelyig ér. 8-as alakban repked, csáp bepöndörödik. pl: piroslábú útonálló Fam.: VESPIDAE – társas redősszárnyú darazsak Családokban élnek, lábkarmaik nem fogazottak. Szárny hosszában összehajtott  redőzött. Jellemző a papírfészek (nyál + fa). pl: padlásdarázs, lódarázs SubFam.: EUMENIDAE – magános redősszárnyú darazsak Lábkarmok fogazottak, magánosan élnek. Redős szárny megvan, papírfészket nem építenek. Gyakori, hogy a potroh többszörösen befűzött. Lösz- vagy homokfalba építkeznek, telehordják táplálékkal. SubFam.: POLISTINAE

Befűződés. Utódokat összerágott rovarokkal táplálják. pl: gyakori lopódarázs Fam.: SPHECIDAE – kaparódarazsak Ivadékbölcsőt kaparnak, leginkább laza talajba. Zsákmányban nagy változatosság. Testük kevésbé szőrözött. pl: gyakori lopódarázs SuperFam.: APOIDEA – méhalkatúak Pollen és nektárgyűjtés. Legősibbek még lenyelték, majd gyűjtőlepkék  elágazó szőrzet. Fam.: ANDRENIDAE – bányászméhek Lábbal gyűjtenek, ivadékbölcsőt talajban ássák. Fam.: HALICTIDAE – karcsúméhek Testük gyér szőrzetű, talajban fejlődnek. Az alapér befelé görbül. pl: hatsávos karcsúméh Fam.: MELITTIDAE – földiméhek Szőrzet hosszú, főleg a gyűjtőlábakon, lábkarmok hasítottak, karompárnásak. Gömbded fajok oldalán hosszú szőrcsomók. pl: lucrna földiméh Fam.: MEGACHILIDAE – művészméhek Haskefében gyűjtenek -> potroh alja dúsan szőrözött, különböző színű, csak a nőstényen. pl: iglice szabóméh: ivadékbölcső belsejét növényekkel tapétázza ki. Fam.: APIDAE – méhfélék pl: kék fadongó: bölcső fában, emeletenként különböző fejlettségű lárva. Bombus terrestris – földi poszméh: viasztartályokban táplálék, rajta a lárva.

7.Homalopterygia. Deuterostomia. Hemichordata. Ph.: HOMALOPTERYGIA – nyílférgek Új- és ősszájúak elágazásához közel, de semmiképp nem újszájú, de: radiális barázdálódás, enterocölómikus út (de testüregnek nincs mezoderma fala, tehát nem igazi testüreg, 3. testüregzacskó nem az ősbél falából jön létre, hanem a 2. zacskóből) Általános jellemzők: - szem: örvényféregszerű, de a szerk. a deuterostomiához hasonlít - 8-10 cm, háti-hasi lapított, ragadozó, többség szabadon él, néhány iszaplakó - fej: nyugalmi állapotban csuklya fedi, ha aktív, a csuklyát visszahúzza. Sertés állkapocs, kitines serték a táplálék megfogására, szájnyílás mellett apró fogak - törzs és farok: oldalúszók, kutikula pálcával merevített. Bőrizomtömlő 2 rétegű (hosszanti és körkörös) + kereszt átkötő izmok - Nincs se keringési, se légző, se kiválasztó szervrendszer Superphylum: DEUTEROSTOMIA – újszájúak Radiális barázdálódás, indeterminált fejlődés. Ősszáj bezárul, vele szemben létrejön az újszáj, a végbélnyílás pedig vhol máshol. Enterocoel testüreg. Monofiletikus csoport. 2 ág: 1: Xenambulacralia  Ambulacralia  Xenoturbellida 2: Chordata Ph.: XENOTURBELLIDA (2) Iszapfelszínen élnek Északi-tengerben. Kívülről csillósak. 2 hosszanti és egy kör alakú árok. Szájnyílás középen, végbélnyílás nincs. 2-3 cm nagyok, nincs keringési, kiválasztó, légzési szervrendszer. Molekuláris biológiai vizsgálatok alapján kerültek ide. AMBULACRALIA – rang nélküli taxon Kapcsolat a külvilággal: hydroporus régió. Ph.: HEMICHORDATA – félgerinchúrosok (90) Testfelépítés: 1: prosoma (makk (v. ormány) vagy fejkorong) 2: mesosoma (=gallér) 3: metasoma (=törzs) Táplálkozás mucociliáris: testfelületen csillók és karok, ezzel gyűjtik a táplálékot és továbbítják a szájhoz (makkférgeknél sok nyálka  ez az igazi mucociliaris). Keringési rendzs. van, szív körül pericardium. Kiválasztószerv glomerulus. Makkférgek ivartalanul is képesek szaporodni, kettéosztódással  telepképzés. Ivaros szaporodás: váltivarúak, megtermékenyítés külső (néha belső). Idegrenszer kp.-ja a gallér hátoldali ganglionja. Cl.: PTEROBRANCHIA – csövesek Monofiletikus. Kollagén cső, ebben élnek a zoidok. Aprók, néhány mm-esek. Zoidok testtagolódása:

-

előtest: fejkorong, ez készíti a házat, ki tud csúszni a fejkorong talpi részén: lophophort kinyújtja mesosoma: gallér, ezen cimpás tapogatók (lophophor). Száj a

tapogatókoszorú másik oldalán. Lophophorral lélegeznek is  kopoltyúként funkcionál. - törzs: hozzá csatlakozik egy nyél, innen bimbóznak az újabb egyedek. Kopolytúrés: felesleges vizet itt lökik ki. Cl.: ENTEROPNEUSTA – béllel lélegzők (=makkférgek) Nem mondofiletikus csoport. Béllel lélegzők: garat 2 részből áll, alsó részen táplálék, felső részén légzőgarat. Kopoltyúrés és kopoltyúnyílás. Egyedül élők, iszapfelszínen vagy iszapban élnek, szerves törmelékkel táplálkoznak, táplálékot csillók és nyálka gyűjti össze. Makk= prosoma, kemény, víz van benne  víznyílás van. Gallér soha nem visel kart, de ez is képes megkeményedni, itt is van nyílás. Max 2m, ált. 15-20 cm.

8. Echinodermata ált. jellemzése. Ph.: ECHINODERMATA – tüskésbőrűek (6000) Tüske nincs mindenhol. Endostkeleton: belső váz, legalább 2 féle lehet: 1: kötőszövet, idegi hatásra és Ca felhasználással (kereszthidak) változik a keménység 2: mész, elemekből áll, lemezek szorosan, ízületesen vagy sehogysem kapcsolódnak, ezek egy részéhez kívülről kapcsolódhatnak tüskék (védő vagy helyváltoztató funkció), ezek ált. mozgathatók. Testüregalakulás (enterocoel): ősbél falából 3x2 hólyag válik le. Protocoel = axocoel, jobb oldali axocoel és hydrocoel fokozatosan eltűnik, 1 dolog marad meg: háti hólyag mezocoel: vízedényrendszer metacoel: erősen fejlett (= somatocoel), sokszor követi a hydrocoel útját Vízedényrendszer: a külvilággal való kapcsolat a madreporalemez, ami a kőcsatornában folytatódik (ez az egész a jobb oldali axocoelben), ez a körcsatornához csatlakozik, innen sugáárcsatornák indulnak (ált. 5), ezekből leágazások, a végső egység az ambulakrális láb. Kiegészítő rendszerek a Poli-féle hólyag és az ampulla, melyek a felesleges folyadékot tárolják ideiglenesen. Az ivarmirigyek a metacoel körhöz kapcsolódnak. Keringési szervek: néhány vastagabb falú edény és nyitott keringési rendszer. Légzés: vízedényrendszer egy része is (ambulakrális lábak) + metacoel. Kiválasztás: metacoel, főleg ammónia, a többi salakanyagra nézve raktározó kiválasztás. Szaporodás: többféle, lárva 2 csoportba sorolható: 1: szikgazdag lárva, nem táplálkozik (Crinoidea) 2: táplálkozó lárva, több csillós felület (Asteroidea)

9. Echinodermata rendszere. SubPh.: CRINOZOA – tengeri liliomszerűek Cl.: CRINOIDEA – tengeri liliomok Kihaltak is tartoznak ide, helytülők, max időszakosan helyváltoztatóak. Szűrögetők. Belül korong alakú mészváz elemek, ízületesen kapcsolódnak, izmok mozgatják. Nyélhez gyökérszerű, kis láb csatlakozhat  rögzül. Kehely kicsi, néhány sor vázelem alkotja, középen felfelé található a szájnyílás. Karok változó számúak, 5ös szimmetria jellemző, de elágazhatnak, így akár 200 is lehet. Végső egységei a cimpák, ebben is van vázelem. Szűrögetés: a cimpákról kiinduló árokrendszer alján csillósáv, ez továbbít a szájnyílás felé. U alakú bélcsatorna. Vízedényrendszerben nincs madrepora lemez, kicsi főcsatornák (5) a gyűrűről nyílnak. Elágazó járatrendszer, áttételes kapcsolat a vízzel. Nyél eltűnhet (földközi tengeri liliom), akár úszni is képes. SubPh.: ASTEROZOA – tengeri csillag alakúak Nyél soha nincs, nem rögzül. Karokből elődlegesen 5 van, központi koronghoz kapcsolódnak. Cl.: ASTEROIDEA – tengeri csillagok Központ és karok között nincs hatát. Extraorális emésztés. SubCl.: AMBULOASTEROIDEA Kialakul az ambulakrális árok az ambulakrális lemez befordulásával, ez a karok alján található. Ampulla az ambulakrális láb belső oldalán, ezek tárolják a vízedényrendszer folyadékát. InfraCl.: NEOASTEROIDEA Fajok többsége ide tartozik. Tüskék a karokon bárhol lehetnek. Pedicelláriák (tüskékből alakultak ki): mozgékonyak, védekezést szolgálják, a végén fogókészülék, lehet nyeles vagy nyél nélküli. Hátoldalon papullák, km. gomba  légzést végeznek (metacoel részei, NEM a vízedényrendszeré). Ambulacrális láb ampullás. Gyűrűcsatornához Poli-féle szerv kapcsolódik (folyadékraktár) + Tiedemann-testek a kiválasztószervek, főleg baktériumokat  raktározó kiválasztás. pl: narancsszínű tengeri csillag InfraCl.: CONCENTRICYCLOIDEA (3) Nincsenek karok, korong alakúak, kívülről tüskekoszorú, hátoldalt egységesen fedik lemezek. Dupla gyűrűcsatorna, belső megtermékenyítés. Cl.: OPHIUROIDEA – kígyókarú csillagok Központi kör élesen elválik a karoktól, melyek sokkal mozgékonyabbak (karban csigolyák, ízületesen kapcsolódnak, ambulacralis lemezből jöttek létre). Sima felület.

Központi korong: szájnyílásban fogazott állkapcsok  zsákmány rágására. A madrepora lemez és az ivarnyílás alul van. Ivarnyílás nincsen, a nem emészthető anyagokat kiköpik. pl: szőrös kígyókarú csillag. SubPh.: ECHINOZOA – kar nélküliek Cl.: ECHINOIDEA – tengeri sünök 2 típusa van (nem taxon!) 1: szabályos tengeri sün: 5x2 ambulakrális és interambulakrális lemez, ezek nagyjából mozdulatlanok. Tagolt kopoltyú, ezzel lélegzik, sziklákon él, helyváltoztató. Szájszervnél található az Aristotelés lámpása nevű képlet, mely 5 db háromszögeltű egységből áll, közepén mészsáv található, vége foggá hegyesedik ki (kopik, de folyamatosan pótlódik), ezzel kaprja le a növényi bevonatot. 2: iszapban élnek SubCl.: CIDAROIDEA – dárdás sünök Látványos, erősen fejlett tüskék, ezt is használják a helyváltoztatás során. SubCl.: EUECHINOIDEA SuperO.: bőrsünök SuperO.: DIADEMATACIA Hosszú, üreges tüskék, könnyen törnek. SuperO.: ECHINACEA – szabályos sünök SuperO.: IRREGULARIA 2-es típusú sünök tartoznak ide, hasoldalon lyuksorokból álló mintázat = ambulakrális lábak = légzés. Iszapban élnek. Hasoldalon az ambulakrális lábak táplálkozást szolgálnak  szűrögetés. Cl.: HOLOTHUROIDEA – tengeri uborkák Oldalukon fekszenek, szájnyílás és végbélnyílás 2 ellentétes oldalon fekszik, elől és hátul. Vázelemek fokozatosan visszafejlődnek, mikroszkopikus vázdarabokká redukálódtak. Szájnyílásnál kemény mészgyűrű, ehhez kapcsolódnak a szájkörüli tapogatók, ezek a vízedényrendszer részei, ambulakrális lábakból jöttek létre. Többség iszapfelszínen él, iszapevők. Gyűrűcsatornához több főcsatorna kapcsolódik, végén záró rész (madrepora lemez), kivezetőnyílás a kloáka rés,

ezzel közvetett a kapcsolat. Légzést végi a vízitüdő, kloákához kapcsolódik, nagy felületű. Cuvier-mirigy: szálak kapcsolódnak hozzá, kloákán ezeket ki tudja lökni. Riasztóanyagot és nyálkát termel.

10. tétel: Prochordata, Cephalochordata

CHORDATA – GERINCHÚROSOK törzse
Megjelent a chorda dorsalis: merevítő váz, kezdetben izom tulajdonságokkal is rendelkezik, mikor felváltja a gerincoszlop csak maradványai lesznek meg. A chorda dosalis fölött központi idegrendszer: idegcső alakult ki. A farokban van a chorda dorsalis, amíg megvan a farkos életszakasz, később eltűnik. Kopoltyúnyílások vannak a garaton, ez a felesleges víz eltávolítására jött létre, később másodlagosan alakult légzőszervvé. Endostyl: nyálkatermelő mirigyes szerv, a garat alján halad végig, kezdetben a szűrögető táplálkozás egysége, másodlagos sokkal finomabb szűrőberendezés. Táplálékban gazdag nyálkafolyam jön létre és ez megy a gyomorba, bélbe.

Subphylum: Cephalochordata (Acrania) – fejgerinchúrosok (koponyátlanok)

Legősibb ága a Chordataknak, régi taxon és már csak 25 faj él. Nagy egyedszám jellemző, tengeri iszapban élnek, m2-enként több ezer faj. Oldalirányban lapított test, 3-as tagoltságú: fej, törzs, farok. 2 úszószegélyük van, a tetején és alján 

helyváltoztatás és be tudják vele ásni magukat az iszapba. Táplálkozás: szájon keresztül vizet áramoltat be, a szájnyílás előtt tapogatók vannak, csillós kerékszerv (ezek idézik elő a vízáramlatot). Velum irányítja a garat falára a vizet, vázelem merevíti (veláris vázelem). Külső „kopoltyúív”: nincs rajta légzőhám, garaterősítő. Szelvényezettség az izomban látható elsősorban (miomerek – számuk akár 75 is lehet, felületükön lévő idegcső szabályozza). Keringési rendszerük jól fejlett, szívük nincs. Az ereknek nincs epithél bélése (olyan mint a férgeknél). Branchiostoma lanceolatum – európai lándzsahal OLFACTORES: Olyan taxon, ami összefogja az előgerinchúrosokat a gerincesekkel. Fosszilis leleteknél szaglószervre utaló nyomok közösek. Vándorló dúclécsejt. Subphylum: Prochordata (Tunicata) – előgerinchúrosok (zsákállatok): Helytülők v. lebegők, szűrögetnek endostyllel. Testüket vastagabb burok burkolja, ez a tunica: élő egység (fehérje, poliszacharid, cellulóz legkívül lapocskák formájában), vannak benne vérerek, speciális sejtek, együtt növekszik az állattal. Keringési rendszerük jól fejlett, periodikusan változik az iránya (2-3 percenként), 4 féle sejttípus található a folyadékában (nehézfémeket raktározó sejtek  vándorolnak, részt vesznek a tunica szintézisében), erek vannak. Classis: Ascidiacea (Tethyoidea) – aszcídiák: Helytülők, egyesével élnek v. telepesek. 2 nagy nyílásuk van: bevezető és kivezető. Vízbeáramlással jut be a táplálék és kiszűrődik. Szaporodásuk során farkos lárva jön létre: központosult idegrendszere van és nem táplálkozik (sok a tartalék tápanyag + a visszaszívódó farkának anyagát használja). Ivartalan szaporodás is jellemző. Phallusia mammillata

Classis: Sorberacea: Mélytengerek üledékének felszínén élnek. Testnyílásaik a test két végén vannak, a bevezető nyílás körül 6 tapogató található. Ragadozók (nem szűrögetnek).

Classis: Thaliacea – szalpák: Életük egy szakaszában telepesek. Ivaros szaporodás mindenhol előfordul, ivartalan nem mindenhol. Testnyílásaik a test két végén vannak. Táplálkozás + légzés + mozgás a vízárammal történik. Endostyl a garat hasi oldalán van. Ordo: Pyrosomatidea – izzótestűek: Fénytermelő baktériumok vannak a garat két izzótestűek oldalán. Lárvastádium nélkül fejlődnek. Tengerekben élnek.
A: ivarérett kolónia: zsákszerű képlet, falában vannak egyedek (szájnyílás kifelé, végbélnyílás befelé), ivarosan szaporodik B: a kolónia kereszt- metszete D: ivarsejtek F: fiatal blaktozoid kolónia az

Pyrosoma atlanticum Ordo: Cyclomyaria (Doliolida) – abroncsizmúak (hordószalpák)

A: oozoid: blasztozoidok  nevelőindába vándorolnak, itt növekednek  trophozoidok (táplálkozik) vagy phorozoidok (mozgó) lesznek. C: a phorozoidok időnként leválnak a nevelőindáról és csatlakozik hozzá egy gonozoid: ivarosan fog szaporodni. Van lárvaalak. Izmok látszanak, teljesen körbeölelik az állat testét  test összehúzása. Doliolum sp. Ordo: Desmomyaria (Salpida) – szalagizmúak

Hasoldalon megszakítottak az izmok. Stolo = inda = lánc: ezen fejlődnek a blastozoid egyedek (ivaros alakok), időközönként leválnak róla csoportokban. Oozoid a blastozoidban  kijutva látrehozza az ivaros alakot ivartalan szaporodással. Cyclosalpa affinis Salpa maxima – óriás szalpa Ordo: Larvacea (Copelata) – farkos zsákállatok

7-7,5 cm-esek, testfelépítésük speciális. Külső házuk kocsonyás, zselatinszerű, cellulózmentes, 1 m átmérőjű lehet. Időközönként újraképzik lemez formájában  vízzel telnek meg. A ház belsejében van az egyed, az oldalához tapadhat.

A farki résszel hozza létre a vízáramot, az szűrőberendezésen megy keresztül. A szájnál további szűrőberendezés, utána endostyl  így szerzi a táplálékot. Van menekülő nyílás. Oikopleura dioica: csak ivaros szaporodás + testfelépítés  neoténiás eredet (mikor a lárvák ivarérett kori szervekkel rendelkeznek vagy mikor a kifejlett állat rendelkezik lárvakori szervvel

11. tétel: Gerincesek származása, Craniata, Myxinoidea, Vertebrata, Cephalaspidomorphi

Út a gerincesek felé:

Fejváz: KOPONYA KIALAKULÁSA – feltétele: dúclécsejtek kialakulása (ősökben már megvoltak, de nem alakult ki, mert a dúclécsejtek vándorlása kell!)  apomorf bélyegek

CRANIATA (KOPONYÁSOK)

Koponyatani bélyegek alapján különülnek el a csoportok.

Subphylum: Myxinoidea (Myxini) – nyálkahalak (orrjáratosok): Agytokuk van (rostos), a
chorda dorsalis (gerinchúr) megtalálható. Vázelemeik porcosak  fejváz. Feji végen: a hasoldalon belülről nyelv található szarufogakkal  táplálkozás nyitott orrüreg kopoltyúkamrák: kivezető rész csőben egyesül, oldalán a kivezető nyílások tapogatók nincsenek szemek

Egy félkörös ívjáratuk van. Nagy mennyiségű nyálkát termelnek, ha megijednek ezzel védekeznek. Csomót tudnak kötni a testükből, ennek a táplálkozáskor van szerepe: megfeszítik így a testüket és hozzá tudnak jutni az állat beltartalmához. Állati eredetű táplálékot esznek pl.: dögevők. Hímnősek, külső megtermékenyítéssel szaporodnak (petéiket rögzítőzsinórral rögzítik). Egyenes fejlődésűek. Myxine glutinosa – nyálkahal

Subphylum: VERTEBRATA – gerincesek: kialakul a gerincoszlop
Classis: Cephalaspidomorphi – ingolák (+ ősi „Ostracodermata”): • ősi forma: külső bőrcsontok fedik a testüket, külső kopoltyúíveik vannak  ezekkel kapcsolatban álltak a páros úszók Haikouichthys sp. • mai forma: Az agytok fejlettebb. Nincs külső bőrcsontból álló páncélzatuk, orrüregük zárt, van szemük és 2 félkörös ívjáratuk. Hátúszójuk és oldalvonal szervük van. Képesek ozmoregulációra. Szájukban szarufogak találhatók, a vízben élő gerincesek bőrét felsértik vele és vérükkel táplálkoznak. Testük oldalán nyílások  7 kopoltyúrés (nincs kopoltyúfedő) és kopoltyúkosaruk van. Védekező nyálkamirigyeikben veszély esetén nyálka termelődik. Édesvízben szaporodnak, de élhetnek tengervízben kifejletten. A lárva iszaplakó vagy törmelékevő, endostyllel rendelkeznek. Átalakuláson keresztül fejlődnek. Petromyzon marinus Eudontomyzon danfordi: test végén enyhén tagolt úszószegély

12. tétel: Gnathostomata: Chondrognathostomata

GNATHOSTOMATA – ÁLLKAPCSOS GERINCESEK

Állkapocs kialakulása: veláris vázból D1: külső kopoltyúívek alkotják a kopoltyúkosarat D2: később állkapocs kezd kialakulni: külső kopoltyúívek mérete lecsökken, belső nő D3: csak belső kopoltyúívek Agytokuk zárt, 3 félkörös ívjáratuk van. Később páros végtagok is kialakulnak. Koponya: agytokhoz az állkapocs kapcsolódása: mandibulare, palatoquadratum, hyomandibulare

1. Hyostylia 2. Amphistylia: palatoquadratum kapcsolódik az agytokhoz; hyomandibulare szerepe

lecsökkena mandibulare kapcsolódását biztosítja 3. Autostylia: hyomandibulare szerepe tovább csökken; palatoquadratum és mandibulare kapcsolata ÁGAZAT: CHONDROGNATHOSTOMATA – PORCOS VÁZÚAK

Classis: Chondrichthyes – porcoshalak: Vázuk porcos, fogazatuk állandóan cserélődik. Lehetnek pikkelyeik. Van oldalvonalszervük, úszósugaraik lágyak. Belső megtermékenyítéssel szaporodnak, kevés utódjuk van. Subclassis: Holocephali – tömörfejűek: Holostylia jellemző az állkapocs kapcsolatára. Gerinchúruk teljes, bőrük csupasz. Foglemezek vannak a szájban, ezzekkel őrölnek. A kopoltyúréseket bőrlebeny fedi. Chimaera monstrosa – tengeri macska Subclassis: Elasmobranchii – szalagkopoltyúsok: 800 faj tartozik ide. Az állkapocs kapcsolata lehet amphistyl vagy hyostyl. A gerincoszlop dominál a chorda dorsalis felett. Előfordulnak bordák; placoid pikkelyeik vannak, melyekből fogak lesznek. Kopoltyúréseik szabadon láthatók oldalt, a test alsó felén. Spiraculum (fecskendőnyílás) van a testük dorzális oldalán, ennek a víz áramoltatásában van szerepe. Superordo: Selachimorpha – cápák: Kopoltyúréseik oldalt állnak, hasítékokként látszódnak. Mellúszóik szabadon állnak. Fogak képződése: előrefelé haladnak és a külsők leválnak, a képződési sebesség fajonként eltér. Ordo: Hexanchiformes: 7,5 m-esek is lehetnek, 1 hátúszójuk van (ősi jelleg), Hexanchiformes ovoviviparok: tojást lerakja és az utódok azonnal kikelnek (fejlett állapotúak) Hexanchus griseus – hatkopoltyús szürkecápa Ordo: Heterodontiformes: 3 m-esek, 2 hátúszójuk van és tüskések, fogaik Heterodontiformes eltérnek egymástól az elhelyezkedésüktől függően Heterodontus sp. Ordo: Lamniformes: a 2 hátúszón nincs tüske, planktonikus szervezetekkel Lamniformes táplálkoznak Carcharodon carcharias – fehér cápa: 12 m, ragadozó Cetorhinus maximus – óriás cápa: 15 m Prionace glauca – kék cápa: 6m, ragadozó Sphyrna zygaena – pörölycápa: 4 m Superordo: Batidoidimorpha – ráják: Alul találhatók a hasi kopoltyúrések és a szájnyílás. Felül a feji végen, a szemekhez közel található a spiraculum, mely létrehozza a vízáramot. Mellúszóik nem szabadok. Farkuk hosszú, a végén lehet

méregmirigy. Elektromos szervük lehet: a test két oldalán izom eredetű képletek, 200 V-ot is képes létrehozni. Pristis spp. – fűrészes ráják: 7 m Manta birostris - ördögrája

13. tétel: Osteognathostomata, Actinopterygii

GNATHOSTOMATA – ÁLLKAPCSOS GERINCESEK
ÁGAZAT: OSTEOGNATHOSTOMATA – CSONTOS VÁZÚAK Elsődlegesen csontosak (másodlagosan porcos lehet), megjelenik az úszóhólyag, mezodermális pikkelyeik vannak. Classis: Actinopterygii – sugaras úszójúak: 21 ezer faj tartozik ide. Kopoltyúfedőjük csontos, ganoid pikkelyeik (apró csontlemezek, amit egy zománcszerű ganoid réteg borít) és ránőtt fogaik vannak. Subclassis: Brachiopteri – sokúszós halak (Polypteriformes): Hátúszójuk sok részre tagolódik (10-nél több), a mellúszók tövi része izmos, csontnyeles. Tüdőszerű úszóhólyagjuk hasi helyzetű. A fiatal egyedek külső kopoltyúval rendelkeznek. 11 faj. Polypterus spp. Subclassis: Actinopteri – valódi sugaras úszójúak: A páros úszók tőrésze nem izmos, úszóik sugarasak.

Infraclassis: Chondrostei – porcos ganoidok Ordo: Acipenseriformes – tokalakúak: Vázuk porcos (másodlagosan), tokalakúak heterocerk farokúszójuk van, szájuk a hasi oldalon található. Huso huso – viza: 8-9 m-es is lehet; a száj előtti tapogatók az érzékelésben, táplálkozásban játszanak szerepet; folyamokban él pl.: Volga (korábban Duna is) Polyodon spathula – lapátorrú tok: planktonikus szervezetekkel táplálkozik, a lapát a táplálkozást segíti Infraclassis: Neopterygii – új úszójúak: Elsődlegesen csontos vázuk van. Tulajdonságaik könnyítik az úszást: • • • elvékonyodó pikkelyek  a 3 réteg csökken fokozatosan kialakul a homocerk farok  gyorsabb reagálás az úszóhólyag fokozatosan hidrosztatikai szervvé alakul (légzőfunkciót elveszíti)  térfogatváltozásával „lifteznek” a halak TAGOZAT: GINGLYMODI Ordo: Lepisosteiformes – kajmánhal alakúak: Még vastagok a pikkelyek, alakúak tüdőszerű az úszóhólyag és heterocerk a farokúszó. Opisthocoel

csigolyáik vannak, a maxilla mozdulatlan (később előretolhatóvá válik). 6 faj. Lepisosteus osseus – hosszúorrú kajmánhal TAGOZAT: HALECOSTOMI: Már vékonyak a pikkelyek, homocerk a farokúszó. Mozgatható a maxilla. Altagozat: Halecomorphi Ordo: Amiiformes – iszaphal alakúak: az úszóhólyag még tüdőszerű. 1 alakúak faj. Amia calva - iszaphal

Altagozat: Teleostei – valódi csontoshalak: kiteljesedő Neopterygii tulajdonságok, előrenyújtható száj jellemző.

Ordo: Osteoglossiformes – csontosnyelvű halak: nyelv elcsontosodik és halak rajta fogak Arapaima gigas – arapaima

Ordo:

Anquilliformes

angolna

alakúak: alakúak

testük

hengeres,

mikroszkópikus pikkelyeik vannak (de van ahol eltűnik), nincsen hasúszó, a páros úszók közül csak mellúszóik vannak Murena spp.: se mellúszó, se pikkely nincs; sziklákban él csak a fej van kinnt, van foga Anguilla anguilla – európai angolna: levél alakú lárva, hozzánk telepítik Eurypharynx pelecanoides – pelikánangolna: világítani, planktonevő Ordo: Clupeiformes – hering alakúak: farokúszójuk bemetszett, nincs alakúak foguk, planktonfogyasztók, különbség a pikkelyméretben és szájállásban van Clupea harengus - hering Sardina pilchardus - szardínia mélytengeri, képes

Ordo: Cypriniformes – ponty alakúak: Weber készülék: csontsor ami az alakúak úszóhólyagot köti össze a belső füllel, az 1-4. csigolya alkatrészeiből áll össze; garatcsont: 5. kopoltyúívből, amin garatfogak vannak  fajmeghatározásban segít Cyprinus carpio – ponty: bajuszszálak Carassius carassius – kárász: nincs bajuszszál, aranyhal is kárász Rhodeus sericeus - szivárványos ökle: nősténynek tojócsöve fejlődik és kagylóba ikrázik a kopoltyúlemezei közé Pelecus cultratus – garda: Balatonban volt régen Aspius aspius – balin: egyetlen ragadozó pontyféle Alburnus alburnus - szélhajtó küsz Abramis brama – dévérkeszeg: lapos Familia: Cobitidae - Csíkfélék családja: kígyószerű hosszú test Ordo: Characiformes – pontylazacok: az állkapocs fogazott, sok pontylazacok növényevő van köztük; zsírúszó: úszószerű, a háton található, tartaléktápanyag van benne Serrasalmus natterei – vöröshasú piraya

Ordo: Siluriformes – harcsaalakúak: nincs pikkely, az 1-5. csigolya vesz harcsaalakúak részt a Weber-féle szerv alkotásában, gyakori a zsírúszó Silurus glanis - leső harcsa Ictalurus nebulosus – törpeharcsa Ordo: Salmoniformes – lazac alakúak: nincs Weber készülék, gyakori a alakúak zsírúszó, szaporodni kimennek az édesvízbe Salmo salar – lazac Coregonus lavaretus – vándor maréna Salmo trutta fario – sebes pisztráng: betelepített Esox lucius – közönséges csuka: ragadozó, okos, jó a memóriája, sok fog Umbra crameri – lápi póc Ordo: Gadiformes – tőkehal alakúak: a többség tengeri, a hátúszó alakúak általában tagolt, 1 bajusz Gadus morrhua – atlanti tőkehal Lota lota – menyhal: „lábként” használt hasúszók, „szakáll” Ordo: Lophiiformes – horgászhal alakúak: hátúszójuk tagolt, szinte alakúak minden úszósugár külön van, külön tudják ezeket mozgatni  egyik ezekből csali (megnyúlt), szájuk nagy Lophius piscatorius: hát-hasi irányban lapított, szájátkinyitja  víz beáramlik kishal be, rejtőzködő szín tapogatóshalak: Antennarius crispus, Histrio sp., Antennarius radiosus: gömböc forma lámpáscsápú halak: Ceratias uranoscopus: világít a „horgászbot” vége, mélytengeriek, ivari dimorfizmus: hímek picik, rákapaszkodnak a nőstény bőrére és a feje belenő Ordo: Cyprinodontiformes – fogasponty alakúak: alakúak sok belső

megtermékenyítéssel szaporodik  hímeknek párzószerv alakul ki (alsó úszó egy v. néhány sugarából), sok elevenszülő Exocoetus volitans – repülőhal: 300 m-t is tud repülni Belone belone – tűcsőrű csuka Anablebs anableps – négyszemű hal: kettéosztott szem Gambusia affinis – szúnyogirtó fogasponty Poecilia reticulata – guppi: akváriumhal, elevenszülő

Xiphophorus helleri – szifó: nemét megváltoztatja, a hímnek megnyúlt farokúszója van, akváriumhal, elevenszülő Ordo: Zeiformes – kakashal alakúak: laposak, a hátúszók sugarai alakúak hosszúak  kakastaréj Zeus faber – Szent Péter hala Ordo: Gasterosteiformes – pikóhal alakúak: sok tüske sok helyen alakúak Gasterosteus aculeatus – háromtüskés pikó Ordo: Syngnathiformes – tűhal alakúak: koponyájuk megnyúlt, szájuk alakúak csőszerű, planktondarabkákkal táplálkoznak Syngnathus acus Hippocampus hippocampus – csikóhal: pikelyek helyett bőrlemezek

Ordo: Scorpaeniformes – sárkányfejűhal alakúak: tüskeszerű nyúlványok alakúak a testen Pterois volitans – tűzhal Scorpaena scrofa – sziklahal: tüskék egy része méregmiriggyel van ellátva Cottus gobio – botos kölönte: tüskék vannak a szem alatt, nálunk is van, védett Ordo: Perciformes – sügér alakúak: Változatos, nagy rend, 7791 faj alakúak tartozik ide. A hátúszó többé-kevésbé tagolt  tüskék Epinephelidus armatus - fűrészes sügér Remorina albescens – fehér gályatartó hal: hátúszó tapadókészülékké alakul  halra tapad Lepomis gibbosus – naphal Naucrates ductor – kalauzhal: egyéb halakat követik Toxotes jaculatrix - jávai lövőhal: olyan helyen él, ahol a víz fölé ágak hajlanak, kilövi a vizet  a rovarok beleesnek a vízbe

Heniothus acuminatus – pillangóhal, Pomacanthus imperator – császárhal, Chelmon rostratus – csipeszhal: korallok környékén élnek, csipesszerű száj Sphyraena sphyraena – európai barrakuda: ragadozó, erős fogazat, csoportosan támadnak Uranoscopus scaber - közönséges csillagvizsgáló hal: feje tetején a szemek, nagy száj Scarus coeruleus – kék papagájhal: harcos hal Betta splendens – sziámi harcoshal Periophthalmus barbarus – iszapugró géb: mangrove mocsarakban él iszapban, a felszínen ugrál Thunnus thynnus – tonhal: a farok alatti és a hátúszó feltagolódik Scomber scombrus – makréla: a farok alatti és a hátúszó feltagolódik Xiphias gladius – kardoshal: jellegzetes a felső állkapocs rész Perca fluviatilis – sügér: a hátúszó két részre tagolódik, sötét folt Stizostedion lucioperca – fogassüllő: fogai vannak, szájzug és szem viszonya Acerina cernua – durbincs Ordo: Pleuronectiformes – lepényhal alakúak: életciklusuk során alakúak átváltoznak: fokozatosan elfordulnak az oldalukra, szemük átvándorol a felső oldalra és a koponya átformálódik Hippoglossus hippoglossus – óriás laposhal Solea solea – közönséges nyelvhal Ordo: Tetraodontiformes – gömbhal alakúak: a név 4 fogút jelent alakúak (foglemezek), nincs mindnek 4; gömbszerű test, a vizet beszívják  felfújják magukat (védekezés) Balistoides conspicillum - íjhal Tetraodon biocellatus - gömbhal Diodon hystrix - sünhal Mola mola – holdhal: 3 m is lehet, fiatalon hassal felfelé úszik, később lapján

14. Dipneusti, Crossopterygii. Tetrapoda, Anamnia. Amphibia kialakulása. Sarcopterygii – izmos úszójúak Páros úszók izma a testen kívül, ennek nyele van  ősi bélyeg Cozmoid pikkely: 4 réteg

Cl.: DIPNEUSTI – tüdőshalak (6) Páros úszók jól fejlettek, nyelesek, de a többségnél a nyél visszafejlődik. Édesvízben (időszakosan kiszáradó) fejlődnek, ha a víz kezd elfogyni, leásnak az iszapba, és a rájuk keményedő iszapburokban élik túl. Cl.: CROSSOPTERYGII – bojtosúszósok Csontlemezek azonosíthatók (páros úszó) a későbbi végtagok elemeivel. Kiszáradásnál élőhely elhagyása, a páros úszó nem fejlődik vissza. SubCl.: ACTINISTIA 1 faj, maradványhal, másodlagosan tengeri, 400 m mélyen él. SubCl.: RHIPIDISTIA – valódi choanás halak Kihalt ág, valódi choanás hal: 3 orrnyílás (orr, könny, szájbelsőben: szájüreg  orrüreg) TETRAPODA Tetrapoda bélyegek: hallócsontok kialakulása: első, a kengyel itt alakul ki, a többi csak jóval később. Koponyacsontok száma csökken, a súlycsökkentés miatt.

AMPHIBIA – nem monofiltikus taxon, de a ma élők monofiletikus taxonba rendeződnek  LISSAMPHIBIA

15. Lissamphibia jellemzése, Gymnophiona, Caudata. Cl.: LISSAMPHIBIA (5800) Változó testhő előnye: táplálékhiány, oxigénszegénység, szélsőséges időjárás miatt jó. Mirigyes bőr, nyálka méreg: mindig nedves kell hogy legyen: bőrlégzés miatt. Többféle légzés: kopoltyú, tüdő, bőr (pl: szájnyálkahártya fala). Ragadozók, átalakulásos fejlődés, külső- és belső megtermékenyítés is előfordul, lárva vízhez kötött. Csontos váz, külső váz hiányzik. Nyakszirtcsonton 2 ízületi bütyök. Első lábon 4, másodikon 5 ujj. Nagy száj, benne fogak. 3 rekeszes szív. Páros mesonephros, 10 koponyaideg pár. O.: GYMNOPHIONA – lábatlan kétéltűek (165) Víziek, ősibbek, gilisztaszerű életmód (másodlagosan). Sok amphicoel (mindkét vége homorú) csigolya, számuk változó. Összeforrt koponyacsontok  szilárd, merev koponya. Csökevényes szem és hallószerv, de kémiai érzékelés jó: szaglás + áll orrlyuk (tapogató kinyújtása). Szájpad is fogazott. Csak jobb tüdőfél (helyhiány miatt). Belső megtermékenyítés (vízieknél lehet külső, lárva szabadon úszik), szárazföldieknél gyakori az ivadékgondozás. O.: CAUDATA – farkos kétéltűek (420) Van farok, végtagok egyformák. Amphicoel csigolyák. Szívpitvarok nem különültek el teljesen (halbélyeg). 1 musculus protractor lentis: speciális kétéltű izom, csak farkosoknál, és farkatlanéknál 2-nél. Gyakori a neoténia (=ifjú marad), lárvakori bélyegek: külső kopoltyú (de a belső is, ami kívülről kopoltyúként látszik) fejletlen, fejletlen szemek (nem pislog), úszófarok (oldalirányú, lapított). Egyedfejlődés változatos: Vízi: külső kopoltyú, ez a szárazföldön eltűnik Ha vízi marad  neoténia Ha szárazföldi életciklus: lárva petén belül fejlődik ki Megtermékenyítés általában belső, békáknál külső (kivételesen belső  hím spermacsomót rak le, nőstény felveszi) Fam.: SIRENIDAE – sziréngőték (3) Ősi tulajdonságok vagy neoténiás alakok. Vízi és lárvakori vonások: kopoltyú külső vagy belső (bőrredő védi). Hátsó végtag hiányzik, amphicoel csigolyák, víziek, É-Amerikában élnek. pl: csíkos sziréngőte Fam.: CRYPTOBRANCHIDAE – óriásszalamandra-félék (3) Legnagyobb kétéltűek, pl: kínai óriásszalamandra Fam.: AMPHIUMIDAE – angolnagőte-félék (3) Lárvakori vonások: szem, kopoltyúrés, vízi életmód. Mindkét pár végtag egyformán fejlődik vissza. pl: kétujjú angolnagőte Fam.: PLETHODONTIDAE – tüdőtlen szalamandrák (244) Nincs tüdő  bőrlégzés (kis méret miatt lehet). Ophistocoel csigolyák, nagy fajszám (a többi családhoz képest). Amerikában Fam.: PROTEIDAE – kopoltyúsgőte-félék (6)

Víziek, neoténia, É-Amerika, kivéve 1 faj. Barlangi gőte: vak, fehér Fam.: SALAMANDRIDAE – szalamandrafélék (55) Fejlett végtagok, fogak a szájpadon V alakban, hosszanti sorban. Szárazföldi vagy vízi életmód: farok alakulásán látszik. A gőték is ide tartoznak. Méregmirigyek erősek lehetnek. Pl: foltos szalamandra (szf), alpesi gőte (víz) Fam.: AMBYSTOMATIDAE – harántfogú gőték (33) Fogak a szájpadláson haránt sorokban, amphicoel csigolyák, obligát vagy fakultatív neoténia, É-Amerikaiak.

16. Anura. O.: ANURA – békák (4100) SALIENTIA (farkatlan kétéltűek az ősiekkel együtt) = ANURA (mai békák, 9nél kevesebb csigolya) + TRIADOBATRACHUS (presacralis csigolyák  9nél több) Nincs farok, csontoknál összenövések: radio-ulna, tibia-fibula. Ragadozók, kiv: lárvaállapot eleje. Koponyacsontok száma csökken. Itt jelenik meg először a dobhártya  létrejön a középfülüreg, ide kapcsolódik a kengyel. Kettős hallórendszer frekvenciától függ: mély  első végtag csontja  koponyacsont belső fül, magas: dobhártyán keresztül. Fajra jellemző hang, valódi gégefő, hangszalagos hangadás, hangerősítés a hanghólyaggal. 2 szemmozgató izom (musculus protector lentis). Egyedfejlődés: legtöbb időt szárazföldön töltik, külső megtermékenyítés, de van kivétel. Fam.: LEIOPELMATIDAE – ősbékafélék (3) Ősi tulajdonság: farokmozgató izom (csökevényes). Amphicoel csigolyák (9), Új-Zélandon élnek. Fam.: ASCAPHIDAE – farkos békák (1) Kloákakitüremítés, belső megtermékenyítés. É-Amerika. Álfarkos béka Fam.: DISCOGLOSSIDAE – korongnyelvű békák (15) Nyelv lenőtt, nem kiölthető  vízi életmód. Ophistocoel csigolyák. pl: dajkabéka: hím a hátán hordja a megtermékenyített petéket. Sárgahasú unka: hazai, hegyvidékeken, szemölcsök, tetejükön szarutüskék. Fam.: PIPIDAE – nyelvetlen békák(27) Víziek, nincs nyelv. Háti-hasi lapítottság. Pipabéka: nőstény testébe belemélyednek a peték. Fam.: PELOBATIDAE – ásóbékák (81) Hátsó lábon ásógumó, hátrafelé ássa be magát löszös-homokos talajba. Függőleges pupilla. Fam.: MYOBATRACHIDAE (114) Ausztráliában, átlag 2-4 cm nagyok. pl: gyomorbanköltő béka Fam.: RHINODERMATIDAE – orrosbékák (2) Darwin békája: utódokat a hím a hanghólyagban költi ki. Dél-Amerika Fam.: BUFONIDAE – varangyok (356) Nagy elterjedési terület, fejlett fültőmirigy. Bidder-szerv: csökevényes petefészek a hímek heréjén. pl: afrikai elevenszülő varangy: petefészekben fejlődnek, kloákán jönnek ki az utódok. Barna varangy (Bufo bufo) Fam.: HYLIDAE – levelibékák (686) Jól másznak, kapaszkodnak, ujjak végén tapadókorong (nem mindenhol, de a többségnél) Amphignatodon: egyetlen igazi fogakkal rendelkező béka Fam.: DENDROBATIDAE – nyílméregbéka-félék (148)

Dél-Amerika, ujjak: kettős vég, de nem tapadókorong, hanem merev lapocskák. Kicsik, színesek. Fam.: RANIDAE – valódibéka-félék (669) Hosszában ovális pupilla. Mo-on: 1: barna békák: gyepi, mocsári erdei 2: zöld békák: kis tavi, nagy tavi A kecskebéka egy hibrid Fam.: RHACOPHORIDAE – evezőbéka-félék (197) pl: jávai repülőbéka: jáva környékén, 15-20 m-t képes berepülni, ujjak között lévő hártyával vitorlázik. Fam.: LEPTODACTYLIDAE – füttyentőbéka-félék (1100) Kevés É-Am, sok Közép, D-Am. Változatos életmód, leginkább az utódgondozásban különülnek el. pl: kubai törpebéka: max 15 mm, nedves avarban él, oda rakja a petét, abból a kifejlett béka kel ki  amnióta típusú fejlődés

17. Amniota: Reptilia evolúciója, általános jellemzése. Anapsida. AMNIOTA – magzatburkosok Nincs lárva, fejlett tüdő, 1 nyakszirti bütyök, 12 pár agyideg, elszarusodott bőr. Magzatburok: 3 rétegű burok. Koponya alakulása:

SYNAPSID
Alsó halántékablak (a halántékívhez képest)

DIAPSID
2 halántékablak, felső és alsó (ma élőknél ritka)

ANAPSID zárt koponya, nincs halántékablak

EURYAPSID Csak a felső halántékablak van meg

DIAPSI DA REPTILIA Amniot Korai reptilia: Mesosaurus: kontinensvándorlás bizonyítéka, anapsid koponya, szűrőfogazat REPTILIA Suborbitalis nyílás a szájpadon, nagy post-temporális ablak. Epidermiszben bétakarotin, kiszélesedő szabad idegvégződések, mirigymentes bőr, tojás, 3 v 4 üregű szív. Metanephros (kiv: teknősök), belső megtermékenyítés. Cl.: ANAPSIDA – teknősök (és őseik) Ősi típusú anapsid koponya. Ujj-bokacsont ízesülés, elkülönülő fülrégió. O.: CHELONIA – teknősök Elsődlegesen szárazföldiek: páncél (bordacsontok + szaruréteg)  Másodlagosan vízi: páncél visszafejlődött  Ismét szf-i: másodlagos páncél (bőrpáncél)  Ismét tengeriek: bőrpáncél is eltűnik (bőr + kétféle páncél maradványai) Fogak nincsenek, (ősieknek még volt) helyette szaruél Légzés: szivacsos tüdő, önmagában nem mindig elég (kloáka fala) 2 alrend elkülönítése: nyak visszahúzás, fej elrejtés alapján SubO.: CRYPTODIRA – nyakrejtő teknősök S alakban görbítik a nyakat, ehhez hátcsigolyákhoz kapcsolódnak spec. izmok SuperFam.: CHELONIOIDEA – tengeri teknősök (8) Lapos test, evező lábak Fam.: CHELONIIDAE – tengeriteknős-félék Főleg szarupáncél (csont kezd visszafejlődni), nagy méret, min. 60 cm. pl: ál-cserepesteknős: egyetlen faj, amely mérsékeltövi parton rak tojást. Fam.: DERMOCHELYIDAE – kérgesteknősök (1) Bőrben csontlemezek, szaru nincs. pl: kérgesteknős: tonnás felett, nem tudja behúzni a fejét SuperFam.: TESTUDIONOIDEA – kétéltű és szárazföldi teknősök Végtagok kevéssé módosultak, csontpáncél + szaru pajzsok Fam.: EMYDIDAE – mocsáriteknős-félék

Édesvíziek, főleg ragadozók (vagy vegyes táplálkozás) Fam.: TESTUDINIDAE – szárazföldi teknősök Domborúbbak, növényevők. pl: elefántteknős SuperFam.: TRYONICHOIDEA –ajakos teknősök A csontpáncélt bőr borítja  lágyhéjúak, orr megnyúlt, járulékos légzőszervek (kloákafal, száj nyálkahártyája) pl: afrikai lágyhéjú teknős SuperFam.: CHELIDROIDEA – alligátorteknősök Ragadozók: nyelven csali kinövés  halakat vonzza. Fej nem visszahúzható. pl: keselyűteknős SubO.: PLEURODINA – nyakfordító teknősök (70) Oldalra hajlítják a nyakat, ehhez a gerincen oldalirányú kinövésekhez kapcsolódnak izmok. Déli féltekén élnek. Fam.: CHELIDAE – kígyónyakúteknős-félék Nyak oldalán bőrlebenyek. pl: cafrangos teknős

18. Diapsida: Lepidosauria. Cl.: DIAPSIDA Alsó- és felső halántékablak is megvan 2 ág: - Lepidosauria – kígyók, gyíkok (ránőtt fogak) - Archosauria – krokodilok SubCl.: LEPIDOSAURIA Ránőtt fogak, domináns a nyelv elágazódása és a dupla penis (ha van), vedlés egészben. O.: RHYNCHOCEPHALIA – hidasgyíkok (1 v 2 faj) Megvan mindkét halántékablak, ezt ezt elválasztó csontozat a híd (csak itt van!). 3. szem csökevényes, fény-árnyék érzékelése, bőr borítja. Amphicoel csigolya, gerinchúr nagy arányban van meg (ősi bélyegek). ÚjZélandon, viharmadarak fészkében élnek. Lassú anyagcsere, 20 évesen lesz ivarérett, alacsony testhő (20 fok), ragadozó, nincs pikkely, pajzs, párzószerv. O.: SQUAMATA – pikkelyes hüllők Halántékablakok nem teljesek, alsó kinyílik, de a felső is összeszűkülhet (kígyók). Mozgatható quadratum: kígyóknál fontos. Szarupikkelyek vagy pajzsok, van párzószerv. SubO.: IGUANIA Fam.: AGAMIDAE – agámafélék (300) Óvilági fajok, acrodont, nem pótlódó fogak. Háti-hasi lapítottság. pl: lepkeagáma Fam.: IGUANIDAE – leguánok (900) Magas test, taraj, toroklebeny, inkább oldalirányú lapítottság. Pleurodont – pótlódó fogak. Sok színes faj, újvilágiak, növényevők (mikrobák segítségével). Homloklebeny (hím) feltűnő, ha van. pl: zöld leguán Fam.: CHAMAELEONIDAE – kaméleonok Egyéni specializációk: összenőtt ujjak (2 v 3), erős oldalirányú lapítottság, hát és has élben ér össze, mozgatható szemek, hosszú nyelv, fogófarok, színváltozás. Ragadozók. SubO.: GEKKOTA – gekkó alkatúak (700) Lapos, szarus nyelv, 2 tojásfog, jól másznak: talpon kis lemezek, amin pici szőrszerű kapaszkodó horgocskák. Hallás - hangadás Fam.: GEKKONIDAE – gekkófélék Utódgondozás: sok fajnál a tojás fára ragasztása. Szemhéj összenőtt  átlátszó. Ledobható farok. pl: fali gekkó SubO.: ANGUIMORPHA – lábatlangyík alakúak Nem mind lábatlan, nem ez köti össze őket, hanem fogszerkezet és nyelvizmok Fam.: ANGUIDAE – lábatlangyík-félék (60) Pikkelyek alatt csontlemezek. pl: páncélos seltopuzik Fam.: HELODERMATIDAE – viperagyík félék (2)

Sivatagban élnek  megvastagodott farok, benne zsír. Barázdás méregfog, erős méreg. pl: mexikói viperagyík Fam.: VARANIDAE – varánuszfélék (30) Keskeny fej, hosszú farok, hátrahajló fogak. Többség Ausztráliában él, ragadozók. pl: pusztai varánusz SubO.: SCINCOMORPHA – vakondgyík alakúak Lábredukció jellemző, de fokozatos (van, ahol teljes méretű láb), pleurodont fogak. Talajban élés nem kizárólagos. Fam.: LACERTIDAE – nyakörvösgyík-félék (200) Végtagok még erősek. Maximum 40 cm-esek. Fej keskeny, farok törékeny. pl: zöld gyík, fürge gyík Fam.: TEIIDAE – tejufélék (200) Amerikai elterjedés, nagyobb méret (1m). teju: tojást termeszfészekbe rakja. Fam.: SCINCIDAE – vakondgyík-félék (1000) Még van végtag, de már kezd gyengülni. Halszerű pikkelyek borítják. Ausztráliában a nyakörvös gyíkokat helyetteseítik. Mo-on: pannongyík, kevéssé fejlett végtagok SubO.: AMPHISBAENIA – ásógyík alakúak (100) Ásnak, talajban élnek  nincs végtag. Koponya egységes tok, szem csökevényes. 2 tüdőfél nem fér el, jobb visszafejlődik. pl: kétfejű kígyó SubO.: SERPENTES (OPHIDIA) – kígyók (2500) Egész zsákmány lenyelésére alkalmas koponyamódosulások: mozgatható, megnyúlt qudratum. Szabad bordák – haspajzsok közötti izmokkal sokrétű mozgás. Nem pislognak, alsó szemhéj hozzánőtt a csökevényes felső szemhéjhez. Süketek – nincs dobhártya. Nincs húgyhólyag. Jobb tüdőfél maradt meg. Jacobson-féle szerv: kémiai érzékszerv a szájpadláson. Ősi kígyók talajlakók voltak. 1. CSOPORT: SCOLECOPHIDIA (330) Ősi formák. Fam.: TYPHLOPIDAE – vakkígyók Talajlakók, csökevényes szem, sima pikkelyzet. Aprók. Hátsó végtag függesztőöve csökevényes. pl: sárga vakkígyó 2. CSOPORT: ALETHINOPHIDIA Talajfelszínen vagy növényzeten élők. SuperFam.: BOIDEA Még nem teljesek a kígyótulajdonságok, hátsó végtag comcsontjai vhol még láthatóak. Mindkét tüdőfél megvan. Köpetelés. Fam.: BOIDAE – óriáskígyófélék Nincs méregfog, fogatlan premaxilla. Amerikában (főleg) Elevenszülők. pl: óriáskígyó

Fam.: PYTHONIDAE – pitonok Tojásrakók, fogazott premaxilla, tojásokat sokszor őrzik. D-KÁzsia, Afrika. pl: tigrispiton SuperFam.: COLUBROIDEA Nincs függesztőöv, csak a jobb tüdőfél van meg. Fam.: ATRACTASPIDIDAE – ásóviperafélék (16) Ősi életmód  földben élnek. Hosszú méregfogaik elől vannak. Afrikában, Arab-félszigeten. Fam.: ELAPIDAE – mérgessikló-félék (200) Elől barázdás méregfog, egyenletesen vékonyodó test. pl: pápaszemes kobra Fam.: COLUBRIDAE – siklófélék (1800) Méregfog, (ha van) hátul. Fejen szimmetrikus pajzsok, pupilla kerek (legtöbbször). pl: korallsikló Fam.: VIPERIDAE – viperafélék (150) Csöves méregfog, fejen szabálytalan pajzsok SubFam.: CROTALINAE – csörgőkígyók Jó hőérzékelés: infravörös receptor. Vedlés során a csörgő szaporodik egy egységgel, de van, amelyiknek nincs csörgője. pl: borzasztó csörgőkígyó SubFam.: VIPERINAE – igazi viperák Széles előfordulási terület, elevenszülés miatt. pl: puffogó vipera

19. Archosauria. Aves származása. Cl.: DIAPSIDA SubCl.: ARCHOSAURIA – ívelt alsó halántékablakú hüllők Crocodilota Ornitosuch

Saurischia Dinosauria (rövid femur)

KROKODILO K

Ornithosuchia(bokaíz

MADARA K

ület)

((bokaízület

A: astragalus C: calcaneum Theolodont fogazat (fogmederben ülő). Könyebb koponya  több lyuk (antorbital ablak, alsó állkapocs ablak) 2 ág: egyik krokodilok felé, másik a dínók, madarak felé CROCODILOTARSI Krokodil-szerű lábalakulás: astragalus és calcaneum között a mozgástengely O.: CROCODYLIA – krokodilok (25) Vízi életmódhoz alkalmazkodtak: evezőfarok (gyors mozgás), hátsó végtag úszóhártyás, zárható orrlyukak, pislogóhártya. Másodlagos szájpad: orrüreg és szájüreg elválasztása. Itt is kialakul a rekeszizom. 4 üregű szív, de a vér még keveredik (a szíven kívül). Gyors emésztés a tagolt gyomor miatt. Neopallium = agykéreg kialakul. Tagolt tüdő. Hangkommunikáció. Fam.: GAVIALIDAE – gaviálok (1)

Halevő típus: keskeny orr, sok fog, megnyúlt állkapocs. Akár 4 m is lehet. pl: gangeszi gaviál Fam.: CROCODYLIDAE – krokodilfélék Alsó állkapocs 4. foga nagy, száj egyenesen záródik. pl: bordás krokodil: Ausztráliában, van sómirigye (félsós vízben is él), akár 10 m is lehet. Fam.: ALLIGATORIDAE – alligátorfélék (8) Erősebben lapított úszófarok. Alsó állkapocs fogai nem látszanak, száj ferdén záródik. Amerikaiak, kiv 1 faj: Kína pl: fekete kajmán ORNITOSUCHIA 5. ujj visszafejlődik 2ág: 1: Pteosaurya  kihalt Repülés szárny bőrvitorlás, melegvérűek, szőrösek. 2: Dinosauria Láb kezd átalakulni a 2lábon járás felé, ehhez: combrövidülés (a többihez képest) 1: ORNITISCHIA Madármedencéjű ág, inkább növényevők, toll itt alakulhatott ki. 2: SAURISCHIA Hüllőmedencéjűek, inkább ragadozók. DINOSAURIA – SAURISCHIA – THEROPODA (szörnylábúak) Kétlábon járás, csontok könnyítése miatt pneumatikus végtagcsontok (léghólyagos). Villacsont a kulcscsontból alakult ki. (THEROPODA – AVETHEROPODA – COELUROSAURIA)

AVETHEROPODA – madárszerű szörnylábúak Csontok tovább könnyebbülnek  légkamrás csigolyák, koponyán új ablak: maxilláris ablak. COELUROSAURIA – Nagy agy, ezen az ágon itt történik az első lépés: fonalas előtollak (COELUOSAURIA – EUMANIRAPTORA – AVIALE – ORNITHURAE – AVES (NEORNITHES)) AVIALE – madárszárnyúak Szárnymozgás végtagok maga elé csapása, repülés feltétele

(szembefordítható végtagok). Előtoll  toll. 25-nél kevesebb farokcsigolya. Van villacsont ORNITHURAE – madárfarkúak Farokcsigolyák számának további csökkenése (15-nél kevesebb). Pygostyl itt már megvan, de korábban kialakult. Csüd. (ORNITHURAE – CARINATAE – NEORNITHES) CARINATAE Tarajos szegycsont, carpo-metacarpus  csüd a mellső lábon.

20. Madarak ált. jellemzése, Palaeognathae. Cl.: NEORNITHES (AVES) – ma élő madarak (9700) Nincsenek fogak (itt nincs először az ágon) és hasi bordák. Nincs húgyhólyag  húgysav kiválasztás karbamid helyett. 4 üregű szív, jobb oldali aortaív (emlősöknél bal). Tüdő légzsákos, oda-vissza gázcsere. Syrinx. Metanephros, kloáka. Belső megtermékenyítés, külső inkubáció. SubCl.: PALAEOGNATHAE – futómadár szabásúak Szájpad 3 csontból ízesül (vomer – palatinum – pterygoideum) Másodlagos bélyeg: szegycsonti taraj részleges vagy teljes visszafejlődése O.: TINAMIFORMES – tinamu alakúak (47) Ősi típus, szegycsonti taraj még megvan  nehézkesen repül. Dél-Amerikában, rejtőszín, tyúkszerűek. pl: tinamu O.: STRUTHIONIFORMES – strucc alakúak Laza tollazat, redukált lábujjak (2 v 3). Röpképtelenek, szegycsonti taraj visszafejlődik. Fam.: STRUTIONIDAE – struccok (1) Laza tollazat egységesen beborítja  bőrszerű. Afrika, vannak csupasz felületek. 2 lábujj. Fam.: RHEIDAE – nandufélék (2) Nincsenek csupasz felületek, 3 lábujj, Amerika. Fam.: CASUARIDAE – kazuárfélék (4) 3 ujj, szőrszerű tollazat. Ausztrália, Új-Guinea. 2 típus 1. erdei (kazuár): fején kemény szarusisak, csökevényes szárnyon 3 kemény tollcséve 2. sztyeppi (emu): nyílt terepen él, kevésbé színes Fam.: APTERYGIDAE – kivifélék (3) 4 ujj, ívelt, hosszú csőr, Új-Zéland. Erdőlakó, csőr végén van az orrnyílás  szaglással tájékozódik. Éjszakai állat, kapirgál.

21. Neognathae: Galliformes, Craciformes, Anseriformes, Piciformes. Cl.: AVES SubCl.: NEOGNATHAE – újmadár szabásúak Pterygoideum nem éri el a vomert (a 2 csont között csak 1 ponton van érintkezés). Szegycsont tarajos. ! O.: GALLIFORMES – tyúk alakúak Hátsó ujj magasan ül, izmos zúzógyomor Fam.: PHASIANIDAE – fácánfélék (177) pl: pulyka, fogoly, fürj, páva, fácán: Ázsiában őshonos, vadászatra telepítették be Fam.: NUMIDIDAE – gyöngytyúkfélék (6) Csupasz fej. pl: gyöngytyúk O.: CRACIFORMES – hokkóalakúak Tyúkfélékre nagyon hasonlítanak, csak Déli elterjedésű terület. Ujjaik azonos szinten erednek. Fam.: CRACIDAE – hokkófélék (50) Lombkoronában rovar és gyümölcsevők. Fákon élnek. Pl: hokkó Fam.: MEGAPODIDAE – talegallatyúk-félék (19) Ausztráliában, hosszú ujjak és karmok. Inkubációt humuszhalomban végzi a hím. pl: talegallatyúk ! O.: ANSERIFORMES – lúdalakúak Vízközeli életmód, redukált másodcséve Fam.: ANATIDAE – récefélék (148) Lemezes csőr, a nagy többségnél lapos. Rövid láb, hátsó lábujj magasan Anas típus (récék): szűrögetőcsőr, lemezek egymást fedik, itt jön létre a szűrő. Ivari dimorfizmus nagyfokú, de szárnytükör színe u.olyan. Itt a legrövidebb a láb, csak a vízből szűri a táplálékot. Sok hibrid. pl: tőkés réce Anser típus (ludak): legel, mert a csőrben a lemezek, mint vágóélek vannak elhelyezkedve = tépőcsőr. pl: nyári lúd Hattyú: legmagasabb csőr, vízben táplálkozik, de legel, itt a leghosszabb a nyak. Fam.: ANHIMIDAE – tüskésszárnyú madárfélék (3) Dél-Amerikában, magas, kicsit hajlott csőr. Lábujjak szabadok, szárnyon 2 sarkantyú. O.: PICIFORMES – harkályalakúak (287) 2 lábujj előre, 2 hátra áll. Fam.: PICIDAE – harkályfélék Támasztó farok, vésőszerű cső, hosszú, hegyes nyelv. pl: zöld küllő, nagy fakopáncs Fam.: INDICATORIDAE – mézmutató madarak (17)

Nem mind jelez, vetélőujj. Fészekparaziták, viasz emésztésére szimbionta bacik. Fam.: RAMPHASTIDAE – tukánfélék (55) Nagy, üreges csőr, könnyű. Legtöbbször fekete színűek, gyümölcsevők. Dél-Amerika.

22. Bucerotiformes, Upupiformes, Coraciiformes, Cuculiformes, Psittaciformes. Cl.: NEORNITHES SubCl.: NEOGNATHAE O.: BUCEROTIFORMES – orrszarvúmadár alakúak Első 3 lábujj részben összenőtt, csőrön szarvszerű kinövés. Széles elterjedé: Afrikától DK-Ázsiáig. Fam.: BUCEROTIDAE – orrszarvúmadár-félék (54) Inkább fákon él, inkább gyümölcsevő Fam.: BUCORVIDAE – szarvasvarjúk (2) Inkább földön él, kb mindenevő, vannak rajta csupasz felületek (fej, nyak) O.: UPUPIFORMES – bankaalakúak Fam.: UPUPIDAE – bankafélék (2) Felmereszthető toll = bóbita. Rovarevők homokos talajban  csőr hosszú, hajlott. pl: búbos banka O.: TROGONIFORMES – trogon alakúak Fam.: TROGONIDAE – trogonfélék (39) Trópusi erdőkben, csőr felülről lapított, hosszú farok, kapaszkodó láb. Repülés: lekerekített szárny miatt fordulékony. Odulakók. O.: CORACIIFORMES – szalakóta alakúak Színesek, ragadozók Fam.: CORACIIDAE – szalakótafélék (12) Erőteljes testalkat, erős csőr, nagy fej. Óvilági elterjedés. Mo-on: szalakóta Fam.: MOTMOTIDAE – motmotfélék (9) Újvilágiak, rovaervők. !Fam.: ALCEDINIDAE – jégmadárfélék (94) Nagy elterjedési terület, nagy csőr, rövid farok. Vannak halevők: víz alatt kapja el a halat. Fam.: MEROPIDAE – gyurgyalagok (26) Rovarevők, hosszú, ívelt csőr, hegyes szárny, ék alakú farok. Óvilági. O.: CUCULIFORMES – kakukk alakúak 2 lábujj előre, 2 hátra áll. Farok hosszú. Fam.: CUCULIDAE – óvilági kakukkok (79) Láb rövid, csőr ívelt, vetélőujj, pici láb, repülnek. Nem mind fészekparazita. Fam.: NEOMORPHIDAE – földikakukk félék (11) Láb hosszú, szaladnak. Itt is lehet fészekparazitizmus. Fam.: OPHISTOCOMIDAE – hoacinfélék (1) Levélevő, begy bonyolult, több, nagy rekeszes, itt történik a növény emésztése, kicsit hasonlóan a kérődzőkhöz. O.: PSITTACIFORMES – papagájalakúak Erdőlakók, odúkban fészkel, jól mászik: kapaszkodóláb, kapaszkodócsőr (felső csőrkáva mozgékony) Fam.: PSITTACIDAE – papagájfélék (358) Viaszhártya, 2 lábujj előre, 2 hátra áll.

23. Apodiformes, Trochiliformes, Strigiformes, Columbiformes. O.: APODIFORMES – sarlósfecske alakúak Jól repülnek, eközben végzik az élettevékenységek nagy részét. Apró lábak, kicsi csőr, de nagy száj. Fam.: Apodidae – sarlósfecskefélék (99) Csökevényes lábak, járni nem tudnak, repülő rovarokkal táplálkoznak. Fam.: HEMIPROCNIDAE – erdei sarlósfecskék (4) Dél-Kelet-Ázsia, kis méretű fészek, fészket a fához nyállal ragasztja. O.: TROCHILIFORMES – kolibrialakúak Fam.: TROCHILIDAE – kolibrifélék (319) Gyenge láb, csőr változatos, nyelv hosszú, a vége csöves. Dél-Amerika, Kanada. O.: MUSOPHAGIFORMES – pizángevő alakúak Fam.: MUSOPHAGIDAE – pizángevőfélék (23) Rövid, kerek szárny, hosszú farok, külső lábujj forgatható, fejen bóbita, ténylegesen zöld színűek. Afrikai gyümölcsevők. O.: STRIGIFORMES – bagolyalakúak Éjszakai életmód, nagyrészt ragadozók (köpetelés jellemző). Fam.: TYTONIDAE – gyöngybagolyfélék (17) Elsősorban kisemlősökkel táplálkoznak. Szív alakú arcfátyol, gyenge láb. Fam.: STRIGIDAE – bagolyfélék (161) Csőr rövid, tőből lefelé hajlik. Farok rövid. Pl.: kuvik, inkább ízeltlábúakat eszik. Fam.: STEATORNITHIDAE – zsírfecskék (1) Barlangban fészkel, csőre horgas, minden lábujj előre áll, ultrahanggal tájékozódik. Fam.: CAPRIMULGIDAE – lappantyúk (76) Éjszakai életmód, szürkületkor vadászik, főleg ízeltlábúakra. Talajon fészkel. O.: COLUMBIFORMES – galambalakúak Csőr fölött viaszhártya van. Magevők, fejlett begy, utódokat begytejjel táplálják (begy falának egy része megduzzad, az itt lévő sejtek magas zsír- és fehérjetartalmú táplálékot készítenek) Fam.: COLUMBIDAE – galambfélék (310) A vizet szürcsölik.pl: örvösgalamb Fam.: RAPHIDAE – dodófélék Mauritius, kipusztulás oka: erdőirtások, ember által behurcolt kisállatok

24. Gruiformes, Charadriiformes. O.: GRUIFORMES – darualakúak Nincs begy, vegyes táplálkozás. Fam.: OTIDIDAE – túzokfélék (25) 3 ujj, megnyúlt láb és nyak. pl: túzok: nagy kiterjedésű füves pusztán, kakas akár 10 kg. Fam.: GRUIDAE – darufélék (15) Hosszú, szegycsonton áthataló légcső, hosszú láb és nyak. pl: daru: vonuló madár, Mo-on áthalad, vegyes táplálkozású. Fam.: CARAMIDAE – kígyászdarvak (2) Táplálékot a talajszinten gyűjtik. Hosszú farok, horgas csőr, Dél-Amerikai elterjedés. pl: kígyászdaru Fam.: RALLIDAE – guvatfélék (142) Igen hosszú ujjak, mocsaras élőhely. pl: szárcsa: lábon nincs úszóhártya, de minden ujjperc kiszélesedik. O.: CHARADRIIFORMES – lilealakúak Fam.: PTEROCLIDAE – pusztaityúk félék (16) Láb igen rövid, elől tollas. Fam.: SCOLOPACIDAE – szalonkafélék (88) Hosszú csőr és láb. Pl.: erdei szalonka: rendkívül érzékeny csőr, gyorsan és jól repül, fejlett látás szinte 360 fokban, de a térlátás gyenge.Nagy goda: alföldön, szikes tavaknál. Piroslábú cankó: időszakos vízborítású gyepeken. Fam.: JACANIDAE – levéljárófélék (8) Megnyúlt ujjak, úszónövényeken sétál. Afrikaiak. pl: jaszána Fam.: BURHINIDAE – ugartyúkok (9) Nagy fej és szem. Szárazabb élőhelyeken, rövid füvű pusztákon él, éjszakai életmód. Lába hosszú, ritkán repül. pl: ugartyúk Fam.: CHARADRIIDAE – lilefélék (89) Változatos megjelenés, általában hosszú láb, változatos csőr. 4. lábujj visszafejlődött (lilék). pl: bíbic: Mo-on elterjedt, időszakos vízborítottságú gyepeken, fészket a talajra rakják. Széki lile: kisebb, ritkább, kiskunsági szikes pusztán. Fam.: GLAREOLIDAE – székicsérek (18) Ívelt csőr, rovarevés. Hosszú, hegyes szárny, szikes, sós élőhelyeken. pl: székicsér Fam.: LARIDAE – sirályfélék (129) SubFam.: Halfarkasok Hosszú csőr, hosszú középső farktollak. Egészen nagytestűek. Európa partjainál, Mo-on ritka. pl: ékfarkú halfarkas. SubFam.: Ollóscsőrű madarak Trópusi édesvizek felszínén, alsó csőrkáva nagyobb, mint a felső. pl: fekete ollóscsőrű madár SubFam.: Sirályok Egyenlítőtől északra, hal- és dögevők. pl: dankasirály

SubFam.: Csérek Sirályokénál hosszabb, villás farok. SubFam.: Alkák Halakkal táplálkoznak, jól úsznak, jól repülnek. Északi tengereken.

25. Falconiformes, Ciconiiformes. O.: FALCONIFORMES – sólyomalakúak Ívelt karom és csőr. Csőrön viaszhártya. Ragadozók vagy dögevők. Fam.: ACCIPITRIDAE – vágómadárfélék (240) pl: fakókeselyű: Dél-Európai dögevő, nagytestű, sziklás élőhelyeken fészkel. Barna kánya: ritka állat, enyhén villás farok. Karvaly: madarakat eszik, kb galamb méretű, lekerekített szárny, hosszú farok (erdőben jól vadászik). Egerész ölyv: Mo-on leggyakoribb ragadozómadár, lekerekített farok, kisemlősökkel táplálkozik. Réti sas: Mo-on legnagyobb szárnyfesztávolságú madár (2m). Alföldön háborítatlan élőhelyeken halakkal táplálkozik, néha dögökkel. Lekerekített végű szárny, idős példányok farka fehér. Fam.: FALCONIDAE – sólyomfélék (63) Sólyomfog: csőrkáván kidomborodás. Karcsú test, szárny hegyes, térdes, farok hosszú. pl: Kerecsensólyom: gyorsröptű, hasoldal és fej világos. Kék vércse: kistestű, Alföldön, főleg ízeltlábúakkal táplálkozik. Ritkább. Vörös vércse: gyakoribb, füves puszták felett vadászik. Fam.: SAGGITARIIDAE – kígyászkeselyűk (1) Talajszinten zsákmányolnak, ritkán repülnek. Hosszú láb, farok és nyak. kígyászkeselyű O.: CICONIIFORMES – gólyaalakúak Víziek vagy másodlagosan szárazföldiek. Fam.: PODICIPEDIDAE – vöcsökfélék (21) Lábak hátul erednek, ez a víz alatti úszást segíti. Karéjozott ujjak. Fam.: SULIDAE – szulafélék (9) Tengerek közelében, víz felett repülve lesik ki a halat, a levegőből vadásznak. Szárny és farok hosszú, hegyes. 4 ujjukat köti össze úszóhártya. Fam.: ANHINGIDAE – kígyónyakú madárfélék (4) Újvilágiak, édesvizek környékén hallal táplálkoznak. Szigonyszerű csőr, 4 ujj összekötött. Fam.: PHALACROCORACIDAE – kárókatonafélék (38) Csőr erőteljes, vége kampós. Fejletlen farktőmirigy, toll elázik, jobban tudnak víz alatt úszni, de repülés előtt szárítkozniuk kell. Hallal táplálkoznak. 4 ujj összekötött. Fam.: ARDEIDAE – gémfélék (65) Gázlómadarak, nem úsznak, repülés közben a nyakukat behajlítják. Hosszú láb és nyak, szigonyszerű csőr. Fam.: PHOENICOPTERIDAE – flamingófélék (5) Ívelt, lemezes csőr, planktonevők. Fam.: THRESKIORNITHIDAE – íbiszfélék (34) Hosszú ívelt, vagy kanálszerű csőr. pl: kanalas gém: Mo-on is. Fam.: PELICANIDAE – pelikánfélék (9)

Nagytestűek (8-10 kg), tengerpartoknál, torkolatoknál. Nagy torokzacskó. 4 ujj úszóhártyával összekötött. Fam.: Papucscsőrűek (1) Afrikában, nagy lapos csőr, nincs torokzacskó. papucscsőrű gólya Fam.: CICONIIDAE – gólyafélék (26) Gólyák és újvilági keselyűk tartoznak ide. Gólyák nyújtott nyakkal repülnek. pl: fehér gólya, kondor Fam.: FREGATIDAE – fregattmadárfélék Nagytestű, elsősorban tengeri madarak, legtöbbször feketék. Tápláléka hal, melyek a vízfelszín közelében ejt el, vagy más madaraktól veszi el. Fam.: SPHENISCIDAE – pingvinfélék (17) Repülni nem tudnak, szárnyat evezésre használják. Merev farktollak a testet támasztják. Úszóhártyás lábak a testvégen erednek. Vastag zsírréteg. Fam.: GAVIIDAE – búvárfélék (5) Úszóhártyás lábak, csüd pengeszerű. Észak-Európa, Észak-Amerika. Fam.: PROCELLARIIDAE – viharmadár-félék (115) Csöves orrnyílások (orrnyílás csőben meghosszabbodott). Nagytestű, tengeri madarak.

26. Passeriformes. O.: PASSERIFORMES – veréb alakúak (énekesmadár alakúak) Hátsó lábujj nagy, élénk anyagcsere miatt magasabb testhő. SubO: TYRANNINA – királygébics alkatúak 1-3 pár syrinx izom, Európában ritkák, kevésbé változatos ének. Fam.: PITTIDAE – pittafélék (31) Óvilági trópusok talajszintjén, hosszú csüd, rövid farok. Fam.: TYRANNIDAE – királygébicsek (537) Alaszkától Tűzföldig. Fam.: FURNARIIDAE – fazekasmadarak (280) Zárt üregben lakik, fákban vagy maguk készítik el. SubO: PASSERINA – verébalakúak 5-7 pár syrinxmozgató izom, kifinomultabb ének. SupFam.: CORVIDA – varjúszerűek Ausztráliában alakultak ki. Fam.: MENURIDAE – lantmaradak (4) Ausztráliában, nagytestűek, erdő talajszintjén állati eredetű táplálékot fogyasztanak. Fam.: LANIIDAE – gébicsfélék (30) Hosszú farok, kampós csőr. Főleg rovarokkal táplálkoznak bokros, cserjés területeken. Fam.: CORVIDAE – varjúfélék (647) Nagytestűek. pl: holló SupFam.: PASSERIDA – verébszerűek Ausztrálián kívül alakultak ki. Fam.: BOMBYCILLIDAE – csonttolúak (8) É-Európában, Mo-on kemény télen 6-7 évente (csonttollú): kemény, szarulemezes tollak Fam.: CINCLIDAE – vízirigók (5) Orr- és fülnyílás zárható, víz alatt repülnek, ragadozók. Légzsákok visszafejlődtek, szárnnyal eveznek. Fam.: MUSCICAPIDAE – légykapófélék (449) Rigóformák: pl: feketerigó, talajszinten táplálkozik. Légykapóformák: talajszinttől feljebb is táplálkozik. Fam.: STURNIDAE – seregélyfélék (148) Ragadozók, néha növényi bogyós táplálékkiegészítés. Fam.: SITTIDAE – csuszkafélék (25) pl: csuszka: ligetekben, parkokba fák törzsén rohangálva táplálkozik, rövid farka miatt fejjel lefelé is. Fam.: CERTHIIDAE – fakuszfélék (97) Fakuszfélék: lefelé görbülő csőr, vékony lábak, fatörzsön rohangál. Ökörszemfélék: kistestű, faroktoll lefelé áll, cserjés helyeke, talajszinthez közel él. Fam.: PARIDAE – cinegefélék (65)

Rovarokkal táplálkoznak. Függőcinegeformák: cserjéken vagy alacsony fákon jellegzetes fészek. Cinegeformák: odúlakók Fam.: AEGITHALIDAE – őszapófélék (8) Őszapó: hosszú farok, csapatosan telel. Fam.: HIRUNDINIDAE – fecskefélék (89) Hegyes szárny, hosszú farok. Fő táplálék repülő rovarok. A fajok egy része fecskefészket épít, más odút készít. Fam.: REGULIDAE – királykafélék (6) Örökzöld növényeken élnek, Mo-on a legkisebb testű madarak. pl: sárgafejű királyka, tüzesfejű királyka Fam.: PYCNONOTHIDAE – bülbülfélék (137) Változatos ének. pl: vörösszemű bülbül Fam.: SYLVIIDAE – óvilági poszátafélék (552) pl: barátposzáta Fam.: ALAUDIDAE – pacsirtafélék (91) Nyílt füves élőhelyeken, talajszinten költenek. Fam.: NECTARINIIDAE – nektármadárfélék (169) „óvilági kolibrik” Fam.: PASSERIDAE – verébfélék (386) Magevők vagy rovarevők. Fam.: FRINGILLIDAE – pintyfélék (993)

27. Mammalia származás, általános jellemzés. Prototheria.

Emlősök kialakulása: Synapsidából indul (temporális ablak, differenciálatlan fogak), az emlős bélyegek nem egyszerre jelennek meg. THERAPSYDA – emlősszerű őshüllő Állkapocsizomzat temporális nyíláson kapcsolódik a koponyához, fogdifferenciálódás. Felemelkedett járás  változik az alátámasztás. Másodlagos szájpad: másképp alakul ki, mint a madaraknál, de az eredmény ugyanaz. Halántékablak megnő. CYNODONTA - kutyafogúak Másodlagos szájpad teljes, alsó állkapocs ízesülése: hüllőknél több csont, emlősöknél 1  ízesülési pont hátratolódik  fülben hallócsontok. Probainognathus: kettős állkapocsízesülés (a fenti folyamat 1. fokozata)

Szőrzet: kezdetben csak orrban tapintószőrök, majd az egész testen a hideg ellen (de: felmelegedés, nagytermetű ősi emlősök nem izzadnak  kihalás  átadják a helyet a dínóknak (csak a kistermetű emlősök élnek túl, rejett, erdei élőhelyeken). Dínók kihalásával (eocén, az emlősök hajnala) az emlősök tért nyernek  új emlősbélyegek: 4 rekeszes szív újból kialakul (madaraknál már kialakult), belső megtermékenyítés kizárólagosan jellemzi őket, bal aortaív, magvatlan vörösvértestek, rekeszizom, fejlett agy, 12 pár agyideg, izzadság és tejmirigyek, illatmirigyek. Cl.: MAMMALIA - emlősök SubCl.: PROTOTHERIA – ősemlősök (Ornithodelphia – tojásrakó emlősök) Coracoideum önálló csont, koponya oldalfala a petrosum alakul, aliszfenoid kicsi, hallócsontok összenőttek. O.: MONOTREMATA – kloákások Tojás pergamenhéjú (nincs mész), inkubáció külső vagy belső, állkapocs cső, vagy csőrszerű. Kifejletten nincs fog, mammalis mirigyek külön nyílnak. Fam.: TACHYGLOSSIDAE – hangyászsünök (2) Szőrök részben tüskékké módosultak. Nyelv hosszú és ragadós. Fog nincs, de nyelven szarududorok, szájpadlás tövi részéhez dörzsölik. Tojásokat ideiglenesen megjelenő zacskóba rakják (van erszénycsont is, de ez csak izomtapadási hely) itt kelnek ki. Tudnak ásni. Fam.: ORNITHORHYNCHIDAE –kacsacsőrű-félék (1) Vízi, víz melletti életmód, úszóhártyás láb, tömött szőrzet. Szűrögető életmódra módosult száj. Fogcsírák  tejfog  kihullik kifejletten nincs fog. Hímeknek üreges sarkantyú, méregmirigy csatlakozik hozzá.

28. Metatheria (Marsupialia). Cl.: MAMMALIA SubCl.: THERIA – tulajdonképpeni emlősök Coracoideum nem önálló. Koponya oldalfala: nagy része alisphenoid és squamosum. Nem raknak tojást. 2 superordo kialakulása és elterjedése is különböző - erszényesek: D-Amerika É-AmerikaAfrika (lelet) Ausztrália - méhlepényesek: Eurázsia  Afrika  É-Amerika  D-Amerika SuperO.: METATHERIA - erszényesek (270) Nem mindegyiknek van erszénye (sőt, van olyan is, aminek méhlepénye van). Van erszénycsont. Koponya szögletnyúlvány fontos az erszényesek és méhlepényesek elkülönítésében. 2 csoport, elterjedés szerint: Ausztrália és Afrika O.: Didelphimorphia O.: Paucituberculata O.: Dasyuromorphia O.: O.: O.: Diprotodontia O.: DIDELPHIMORPHIA – oposszumalakúak Fam.: DIDELPHIDAE – oposszumfélék (erszényes patkány) (63) Erdei életmód, általában mindenevők. Koponyán fontos a járomív. Kettős méh, kétágú pénisz, kapaszkodó farok. Amerikában. pl: északi oposszum O.: PAUCITUBERCULATA – cickányoposszum-alakúak Fam.: CAENOLESTIDAE – cickányoposszumok (5) Nincs erszény, utódok rajta csüngenek. Amerikában. pl: selymes cickányoposszum O.: DASYUROMORPHIA - erszényes ragadozók (63) Fam.: DASYURIDAE – erszényesnyest-félék Ragadozó fogazat, fejlett szemfog. Ausztrália, pl: erszényes nyest,tasmán ördög O.: THYLACINIDAE – erszényesfarkas-félék (1) erszényesfarkas, kihalt O.: NOTORYCTEMORPHIA – erszényesvakond-alakúak (2)

Fam.: NOTORYCTIDAE – erszényesvakond-félék Erszény ált. hátrafelé nyílik, szem visszafejlődik, szőr tömött. Ásás orral és ásókarmokkal 4. és 5. ujj. Nincs fülkagyló. Ausztrália O.: PERAMELEMORPHIA – ormányos erszényesek (21) Fam.: PERAMELIDAE – bandikutfélék (10) Föld alá ássák magukat, rovarevők a felszínen. Placenta van. Ausztrália. pl: hosszúorrú bandikut O.: DIPROTODONTIA – kevésfogú erszényesek (117) Fam.:PHASCOLARCTIDAE – koalafélék (1) Növényevők, másfél évig hurcolja a kölyköt. Kapaszkodó életmód. Fam.: VOMBATIDAE – vombatfélék (3) Föld alatti rágcsálók. Ausztrália Fam.: PHALANGERIDAE – kuszkuszfélék (18) Fogófarok, szembefordítható hüvelykujj. Fam.: MACROPODIDAE - kengurufélék (54) Támasztófarok, több rekeszből álló gyomor  növényevők. Fam.: PETAURIDAE – erszényesmókus-félék (10) Repülőhártya a hátsó lábak és testfal között. Növényevők (eukaliptusz) pl: törpe erszényesmókus Fam.: TARSIPEDIDAE – mézrabló erszényesek (1) Viráglátogatók, hosszú nyelv. Kapaszkodószerv a hosszú farok és karok. Nektáron kívül rovarokat is esznek. pl: mézrabló erszényes

29. Placentalia (Eutheria). Atlantogenata. Cl.: MAMMALIA SubCl.: THERIA SuperO.: PLACENTALIA – méhlepényes emlősök Méhlepény van, kloáka és erszény nincs. 1. CSOPORT ATLANTOGENATA: Afrika és néhány DAmerikai faj, legősibb méhlepényesek O.: XENARTHRA – vendégízületesek (29) Utolsó hát-és ágyéki csigolyákon kiegészítő nyúlványok. Ha vannak fogak, akkor gyökér- és zománcnélküliek  folyamatosan nőnek Fam.: BRADYPODIDAE – 3ujjú lajhárok Növényevők, nyakcsigolyák száma változó. Hatalmas karmok  kapaszkodás. Szőrzet a hasoldalról a hátoldal felé. pl: háromujjú lajhár Fam.: DASYPODIDAE –tatufélék Övszerűen elhelyezkedő védőpáncél, az irharétegben csontlemezek, kívül még szarulemezek. Össze tudnak gömbölyödni. É-Amerika D-i részén is. Lábat ásásra használják. pl: kilencöves tatu Fam.: MYRMECOPHAGIDAE – hangyászfélék (4) Nincsenek fogak, karmokkal kaparják ki a hangyákat. Hosszú, ragadós nyelv  hosszú koponya. Táplálékot a gyomorfal aprítja. pl: sörényes hangyász AFROTHERIA (afrikaiak, rovarevők)  O.: AFROSORICIDA – afrikai cickányok Fam.: TENRECIDAE – tenrekfélék (24) Többség Madagaszkáron él, néhány Afrikában. Változatos életmód. pl: kis süntanrek Fam.: CHRYSOCHLORIDAE – aranyvakondfélék Vakondszerű, föld alatt élnek, visszafejlődött szem. Ásókarmok. PSEUDOUNGULATA (ál patások v. előpatások) Pataszerű ásókarmok, semmi közük a tényleges patásokhoz. O.: MAKROSCELIDEA – elefántcickány alakúak (15) Hosszú orr, rajta tapintószőrök. Van vakbél! (cickányoknak nincs) pl: északi elefántcickány O.: TUBULIDENTATA – csövesfogúak (1) Földimalac, beássa magát a talajba. Fogakat 6szögletű prizmák alkotják, gyökér és zománc nincs. Termeszekkel, hangyákkal táplálkozik. Hosszú, ragadós nyelv, ásókarmok. PAENUNGULATA – félpatások, előpatások (öves méhlepény jellemző) O.: PROBOSCIDEA – ormányosok (2)

Ormány: felső ajak és orr egysége, a 2 fajnál a vége különbözik. Fogazat: felső állkapocsban van metszőfog, alsóban nincs. 1-2 működő zápfog, addig él, amíg enni tud. O.: SIRENIA – szirének (5) Vízi életmód, gyér szőrzet, mellső végtag fejlett, könyökben is hajlítható  úszás. Fő mozgásszerv a farok: lekerekített v. bevágott. Előretolódó zápfogak, mint az elefántoknál. Növényevők. O.: HYRACOIDEA – szirtiborz alakúak (6) Sziklás élőhelyeken, talpon izzad, ezzel tapad a kövekhez. Metszőfog gyökértelen  olyan, mintha agyara lenne. 3 vakbél  növényevők. Első lábon 4, hátsón 3 ujj, pataszerű körmökkel. pl: sziklai szirtiborz

30. tétel: Lagomorpha, Rodentia

AMNIOTA - MAGZATBURKOSOK MAMMALIA – EMLŐSÖK osztálya THERIA – TULAJDONKÉPPENI EMLŐSÖK alosztálya PLACENTALIA (EUTHERIA) – MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK főrendje

2. ÁG:

2 taxoncsoport: → rágcsáló típus → főemlős alakúak Ordo: LAGOMORPHA – nyúlalakúak: Kis termetű növényevők, farkuk rövid, hátsó nyúlalakúak lábaik erősebbek, mint a mellsők. A felső metszőfogak mögött egy pár kisebb metszőfog található, a nagy metszőfogak elülső felszínének közepén keskeny barázda húzódik. Vastagbélemésztők, az elsődleges székletet visszaeszik és az másodszor is végighalad az emésztőcsatornán. 80 faj. Familia: Ochotonidae – pocoknyúlfélék: Kis termetűek, az első és hátsó lábaik egyenlő hosszúak. Fülük rövid és lekerekített, farkuk kicsi. A felső metszőfog mögött még 2 metszőfog, melyek gyökértelenek  folyamatosan nőnek  koptatni kell őket.

Ochotona collaris – pocoknyúl Familia: Leporidae – nyúlfélék: Fülük nagy méretű. Lábaik különbözőek: a hátsók hosszabbak. Farkuk is hosszabb. Sylvilagus palustris - mocsári nyúl Lepus californicus – sivatagi nyúl Oryctolagus cuniculus – üregi nyúl Lepus europaeus – mezei nyúl Ordo: RODENTIA – rágcsálók: Az emlősök mind fajszámban, mind egyedszámban rágcsálók leggazdagabb rendje. Sikeres csoport, mindenféle típusú szárazföldi élőhelyen előfordulnak, csoportjaik részben vagy teljesen adaptálódhattak a föld alatti, vízi, fán lakó életmódhoz, élhetnek magányosan vagy milliós telepekben. Alapvetően növényevők, rovarevők és alkalmanként ragadozók is vannak közöttük. Egy pár alsó és felső metszőfoguk állandóan nő (gyökértelen), véső alakúak. Szemfoguk nincs. Talpon járnak. Vakbelük nagy. 2021 faj. Subordo: Sciuromorpha – mókusszerűek: A szögletnyúlvány egyenes (a mandibula alsó élének meghosszabbodásával alakul ki). A foramen infraorbitale általában szűk. Farkuk hosszú. Familia: Sciuridae – mókusfélék: Előzápfogaik száma általában 2/1, zápfogaik gyökeresek. 273 faj. Marmota marmota - mormota Pteromys volans – szibériai repülőmókus Sciurus vulgaris – mókus Citellus citellus – ürge Familia: Castoridae – hódfélék: Nagy termetűek. Széles farkuk erősen lapított, pikkelyes. Hátsó lábuk úszóhártyás. Főleg fák kérgével táplálkoznak, faágakból összehordott várat építenek. 2 faj. Castor fiber - hód Familia: Geomyidae tasakospatkány-félék: nagyságú északés A föld alatti életmódhoz rágcsálók.

alkalmazkodtak, Geomys pinetis

patkány

közép-amerikai

Pofazacskójuk van, mellső lábaikon erős ásókarmok alakultak ki. 35 faj.

Familia: Heteromyidae - tasakosegér-félék: Az észak-amerikai sivatagok, félsivatagok lakói. 59 faj. Lyomis sp. – mexikói tasakosegér Familia: Dipodidae – ugróegerek: A hátsó láb ugró, farkuk támaszkodó. Sicista subtilis – csíkos szöcskeegér Jaculus jaculus – egyiptomi ugróegér Familia: Muridae – egerek: 1326 faj. Subfamilia: Arvicolinae – pocokformák: Kis termetű, legtöbbször rövid farkú, lekerekített fülű rágcsálók. Zápfogaik rágófelszíne háromszögletű prizmákból épül fel. Ondatra zibethicus – pézsmapocok Microtus arvalis - mezei pocok Subfamilia: Cricetinae – hörcsögformák: Zápfogaik rágófelszíne két sorba rendeződött gumókból áll. Farkuk rövid. Európai és észak-ázsiai fajok. Cricetus cricetus - hörcsög Subfamilia: Gerbillinae – futóegér formák: Óvilági sztyepp- és sivataglakó rágcsálók. Farkuk hosszú, végig szőrözött. Zápfogaik felszíne harántirányú prizmákból áll. Meriones unguiculatus- mongol versenyegér Subfamilia: Murinae – egérformák: Felső zápfogaikon a gumók három sorba rendeződtek. Farkuk hosszú, gyakran pikkelyes. Mus musculus – házi egér Rattus rattus – házi patkány Familia: Myoxidae (Gliridae) – pelefélék: Nagy szemű, bozontos farkú éjszakai állatok. A zápfogakon keresztben futó zománcredők vannak. Glis glis – nagy pele Myomimus spp. - Egérpelék

Subfamilia: Spalacinae – földikutya-formák: Alkalmazkodtak a föld alatti életmódhoz: vakok, fülkagylójuk és farkuk csökevényes. Járataikat fogaikkal és fejük ásószerű elülső részével készítik. Spalax leucodon – földi kutya Subordo: Hystricognathi – sülakatúak: A szögletnyúlvány a mandibula oldaláról ered. A foramen infraorbitale tág. Erős a járomív. Familia: Bathyergidae – turkálófélék: A fajok afrikaiak. Föld alatti életmódúak, de szemük funkcionál. 273 faj. Georychus capensis – Fokföldi turkáló Familia: Hystricidae – gyalogsülfélék: Nagy termetű, erőteljes rágcsálók, testük hosszú tüskékkel borított. Zápfogaik gyökértelenek. A talajon mozognak, talpuk sima felszínű. Óvilági elterjedésűek. 11 faj. Hystrix cristata – Tarajos sül Familia: Erethizontidae – kúszósülfélék: Amerikai fajok, hoszabb-rövidebb tüskékkel fedettek. Zápfogaik gyökeresek. Fán élnek: talpuk apró gumókkal borított, sokuknál alakul ki fogófarok. 12 faj. Erethizon dorsatum - urzon Familia: Chinchillidae – csincsillafélék: A hátsó láb erős, hosszú ugrásokra képesek. Szőrük sűrű és puha, farkuk is dúsan szőrözött. 6 faj. Chinchilla lanigera – gyapjas csincsilla Familia: Caviidae – tengerimalac-félék: Kulcscsontjuk és farkuk csökevényes. Mellső végtagjukon 4, a hátulsón 3 ujj van. 14 faj. Cavia porcellus – házi tengerimalac Dolichotis patagonium - mara Familia: Dasyproctidae – agutifélék: Farkuk csökevényes. Mellső végtagjukon 4, hátul 3 ujj van. 13 faj. Familia: Myocastoridae – nutriafélék: Nagy termetű, lábai úszóhártyásak. Farka kerek keresztmetszetű. 1 faj. Myocastor coypus – nutria

Familia: Hydrochaeridae – kapibarafélék: A legnagyobb méretű rágcsáló. Félig vízi életmódot él: ujjaik félig úszóhártyásak, a szemek és az orrnyílások a fejtetőre tolódtak. 1 faj. Hydrochoerus hydrochaeris – vízidisznó v. kapibara

31. tétel: Laurasiatheria 1. (Lipotyphla, Chiroptera)

AMNIOTA - MAGZATBURKOSOK MAMMALIA – EMLŐSÖK osztálya THERIA – TULAJDONKÉPPENI EMLŐSÖK alosztálya PLACENTALIA (EUTHERIA) – MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK főrendje

3. ÁG:

LAURASIATHERIA: északi félgömbi eredet és elterjedés Ordo: EULIPOTYPHLA (INSECTIVORA) – északi rovarevők: Sok hegyes, csúcsokkal rovarevők ellátotoo foguk van. A lábakon mindig karmok találhatók. Nincsen vakbelük. Méhlepényük korongos. 375 faj. Familia: Erinaceidae – sünfélék: Járomívük erőteljes. Zápfogaik inkább a mindenevő, mint a rovarevő életmódhoz alkalmasak. A tüskés sünökra tüskékké módosult szőrök jellemzők, jól fejlett bőr alatti gyűrűs izomkötegeik segítségével össze tudnak gömbölyödni. Heterotermikus állatok, vagyik hőmérsékletüket csak bizonyos korlátok között képesek szabályozni. 21 faj. Echinosorex gymnurus –szőrös sün Erinaceus concolor - sün

Familia: Soricidae – cickányok: Kis termetű rovarevők. Az első felső metszőfog jól fejlett, előre és lefelé hajló mellékcsúcs figyelhető meg rajta. A felső fogsorban a további metszőfogak, a szemfog és több előzápfog igen hasonló alakulású, egyetlen csúccsal, számuk a genusok elkülönítésénél fontos bélyeg. A járomív hiányzik. Arcorri részük megnyúlt, ormányszerű. 312 faj. Sorex araneus – erdei cickány Neomys fodiens - vízicickány Sorex minutus – törpe cickány Crocidura leucodon – mezei cickány Familia: Talpidae – vakondokfélék: Kis- és közepes termetű rovarevők. Járomívük teljes, de igen vékony. Arcorri részük megnyúlt, szemeik aprók, gyakran a bőr alatt találhatók. Fülkagylójuk hiányzik. 42 faj. Talpa europaea - vakond Desmana sp. - pézsmacickány SCROTIFERA Ordo: CHIROPTERA – denevérek: Az egyedüli emlősök, melyek igazi repülésre képesek. denevérek Repülőhártyájuk (patagium) a farok ás a hátsó láb, valamint a hátsó láb és a megnyúlt kézközépcsontok-ujjpercek között feszül. Alkarjuk megnyúlt, a kéztőcsontok összenőttek. A hüvelykujj és a hátsó lábfej szabad. A sarokcsonton sarkantyú van. A hátsó lábon egy speciális ín csatlakozik a karmokhoz, mely a test súlyát viselve behajlítja a karmot, így a függeszkedés nem igényel izommunkát. A szegycsonton jól fejlett taraj található, a repülésben résztvevő hatalmas mellizmok tapadnak hosszá. Ultrahangos tájékozódás jellemző. 925 faj. Subordo: Megachiroptera – nagydenevérek: Kutyaszerű koponyájuk van. A mellső végtag második ujja is visel karmot. Fülükön sem fülfedő, sem füllebeny nincs. Szaglásuk kifinomult, szemeik nagyok. Gyümölcsökkel, virágporral táplálkoznak. Nincs ultrahangos tájékozódás. 166 faj. Familia: Pteropodidae – repülőkutya-félék: Az Óvilág trópusain élnek. Rousettus aegyptiacus – nílusi repülőkutya

Subordo: Microchiroptera – kisdenevérek: A mellső végtagon csak a hüvelykujjon van karom. Mindegyik faj ultrahanggal tájékozódik. Szemük kicsi. Zömük rovarevő, de emellett számos gyümölcs-, nektár-, hal- és békaevő, valamint vérszopó faj ismeretes. 759 faj. Familia: Craseonycteridae – dongódenevérfélék: Ide tartozik a jelenleg ismert legkisebb emlősfaj. Thaiföldön él. 1 faj. Craseonycteris thonglongyai - dongódenevér Familia: Megadermatidae – álvámpírok: Nagy termetű, erőteljes denevérek. Fülfedőjük kétcsúcsú, orrukon felálló bőrlebeny található. Rovarevők és ragadozók, a nagyobb fajok gyakran zsákmányolnak más emlősöket. 5 faj. Macroderma gigas - fakó álvámpír (szellemdenevér) Familia: Rhinolophidae – patkósdenevér-félék: Orruk körül igen bonyolult lebenyrendszer figyelhető meg, melynek fő részei a patkó, az összekötő nyúlvány és a lándzsa. Az ultrahangot ezen a szerven keresztül bocsátják ki. Fülfedőjük nincs. 130 faj. Rhinolophus ferrumequinum – nagy patkósdenevér Familia: Phyllostomidae – hártyásorrú denevérek: A denevérek legváltozatosabb családja. Orruk fölött kevéssé struktúrált, de esetenként igen nagy orrfüggelék van. Fülfedő megtalálható, szárnyuk széles. A fajok táplálkozásukban igen eltérők. 143 faj. Vampyrum spectrum - nagy vámpírdenevér: ragadozó Glossophaga spp. – nektárdenevérek: nektárfogyasztók Desmodus spp. – vérszopó denevérek: vérrel táplálkozik Familia: Vespertilionidae – símaorrú denevérek: Orrukon semmilyen függelék nincs, fülfedőjük egycsúcsú. Farkuk mindig van. Minden fajuk rovarevő. 318 faj. Pipistrellus pipistrellus - törpedenevér Eptesicus serotinus – kései denevér Familia: Molossidae – szelindekdenevér-félék: Vastag farkuk messze kilóg a farokvitorlából. Szárnyuk keskeny és hosszú. 80 faj. Tadarida brasiliensis – brazil szelindekdenevér

32. tétel: Laurasiatheria 2. (Cetartiodactyla)

AMNIOTA - MAGZATBURKOSOK MAMMALIA – EMLŐSÖK osztálya THERIA – TULAJDONKÉPPENI EMLŐSÖK alosztálya PLACENTALIA (EUTHERIA) – MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK főrendje

3. ÁG:

FERUUNGULATA Cetartiodactyla Ordo: CETACEA – cetek: A vízi életmódhoz tökéletesen alkalmazkodott emlősök: a cetek mellső végtagok és a farok (vízszintes helyzetű) az úszószerv, nincsen hátsó végtag és keresztcsont. A tüdők a test hátoldalán találhatók, ezzel is növelve az úszás közbeni stabilitást. Testük a rostrum néhány érzékelőszőrétől eltekintve szőrtelen. Szaglószervük csökevények, szemük kicsi, sok fajuk használ tájékozódáshoz ultrahangot. Intellektuális képességeik kiemelkedőek, kommunikációjuk igen fejlett. 78 faj. Subordo: Mysticeti – sziláscetek: Nincsenek fogaik, a táplálkozást a szájpadlás nyálkahártyaredőiből alakult szilák szűrőberendezésként segítik. Nyelvük nagy, légzőnyílásuk páros. Koponyájuk szimmetrikus. 11 faj.

Familia: Balaenidae – símabálnák: Nyakcsigolyáik összenőttek, hátúszójuk nincs. Torkuk és hasuk sima, nem barázdált. Hosszú szilák jellemzőek. Rostrumuk boltozatos (hely a víznek). 3 faj. Balaena mysticetus – grönlandi bálna Familia: Balaenopteridae – barázdásbálnák: Nyakcsigolyáik szabadok, kis hátúszójuk van (zsírúszó). Torkuk és hasuk barázdált. Rövid szilák jellemzőek. Rostrumuk közel vízszintes, a torokredők tágulnak rugalmasan. 6 faj. Balaenoptera musculus – óriásbálna Megaptera novaeangliae – hosszúszárnyú bálna Subordo: Odontoceti – fogascetek: Sziláik nincsenek, fogaik vannak. Egy légzőnyílásuk van. Koponyájuk aszimmetrikus. Van vakbelük. 67 faj. Familia: Delphinidae – igazi delfinek: Mindkét állkapocsban sok fog van. Zsírúszójuk nagy, rostrumuk kifejezett. 32 faj. Orcinus orca – kardszárnyú delfin Tursiops truncatus – palackorrú delfin Familia: Monodontidae - fehérdelfinek, narválok: Az arktikus vizek lakója. Nyakcsigolyáik szabadok, nincsen zsírúszójuk. A hím egyetlen foga (bal felső szemfog) hosszú, spirálisan csavart agyarrá módosult. A nőstények teljesen fogatlanok. 2 faj. Monodon monoceros - narvál Familia: Physeteridae – ámbráscetfélék: Fejük hatalmas, boltozatos. Fogak csak az alsó állkapocsban vannak. Tápláléka főleg tintahalakból és kalmárokból áll. 3 faj. Physeter catodon – nagy ámbráscet Familia: Platanistidae – folyami delfinfélék: Folyóvízi, illetve torkolatlakó fajok. Nyakcsigolyáik nem nőttek össze, rostrumuk hosszú, szemük csökevényes. A fogsorok párhuzamosak. Zsírúszójuk kicsi. 5 faj. Platanista gangetica – gangeszi folyami delfin Familia: Ziphiidae – csőröscetek: Rostrumuk keskeny és hosszú. 2-7 nyakcsigolya összenőtt, zsírúszójuk közepes méretű. 19 faj. Mesoplodon densirostris – állas csőröscet

Ordo: ARTIODACTYLA – párosujjú patások: Végtagjaik négyujjúak, közülük az patások egyformán fejlett 3. és 4. mindig érinti a talajt, a másik két ujj különböző mértékben visszafejlődött. Faggyú- és verejtékmirigyeik mindig vannak. A kulcscsont hiányzik. Vékonybelük hosszú, a vakbél egyszerű. 220 faj. Subordo: Suina – disznóalakúak: Fogaik gumósak, lábaik rövidek, a 2. és 5. ujjuk is viszonylag fejlett. Nem kérődznek. Szemfogaik erőteljesek, a hímeknél általában agyarrá alakultak. Vastag bőr alatti zsírrétegük van. 23 faj. Familia: Suidae – disznófélék: Fejük megnyúlt, nyakuk rövid. Rövid ormányuk van a végén ormánykorong. Mindenevők. A hímek szemfoga görbült agyarrá módosult, gyökértelenek. Phacochoreus aethiopicus - varacskos disznó Babyrousa babyrussa - babirussza Familia: Tayassuidae – pekarifélék: Általában kisebb termetűek, mint a disznófélék. Agyaraik egyenesek, növekedésük korlátozott. A hátulsó lábakon 3 ujj maradt meg. Hátukon nagy illatmirigy nyílik. 3 faj. Pecari tajacu – örvös pekari Familia: Hippopotamidae – viziló-félék: A fej arcorri része hosszú, a szemek, fülek és orrnyílások a fejtetőre tolódtak. Mind a 4 ujj közel egyforma fejlettségű, közöttük úszóhártya található. Növényevők, gyomruk nagy, rekeszekre osztott. Szemfogaik mellett a metszőfogak is agyarszerűek. Bőrük csaknem csupasz. 4 faj. Hippopotamus amphibius – Nílusi víziló Subordo: Ruminantia – kérődzők: Felső metszőfogaik általában hiányoznak, az alsó metszők, valamint a zápfogak között disztéma van. A lábak disztális része az előző alrendhez képest megnyúlt, a 2. és 5. ujj csökevényes. Gyomruk összetett, több különálló kamrából áll. Az előemésztett táplálékot még egyszer visszakérődzik és újrarágják, majd ezután halad végig a teljes bélcsatornán. 197 faj. Familia: Camelidae – tevefélék: Egy pár felső metszőfoguk még van. Nem patájuk érinti a talajt, hanem az alatta lévő rugalmas talppárnák. Ujjaik szeparáltak, a laza talajon szétterülve megtartják az állatot. Felső ajkuk hasított, nyakuk hosszú. Gyomruk 3 rekeszből áll. 6 faj. Camelus dromedarius – egypúpú teve

Vicugna vicugana - vikunya Familia: Tagulidae – kancsilfélék: Kis termetűek, agancsuk vagy szarvuk nincs, de a hímek felső szemfoga agyarszerű, kiálló. 4 faj. Hyemoschus aquaticus – vízi kancsil Familia: Giraffidae – zsiráffélék: Az oldalsó ujjak teljesen eltűntek, a koponyán bőrrel teljesen fedett 2-5 csontcsap (tülök) van. Nyakuk és lábaik megnyúltak. 2 faj. Giraffa camelopardalis - zsiráf Okapia johnstoni - okapi Familia: Moschidae – pézsmaszarvasok: Szarvatlan, kis termetű patások. A hímek szemfoga agyarrá alakult. Hátsó lábuk kicsit hosszabb, mint a mellső. Az ivarérett hímek ivartájéka előtt pézsmát termelő illatmirigy van. Territoriális, rejtőzködő életmódú, erdőlakó állatok. 4 faj. Moschus moschiferus - szibériai pézsmaszarvas Familia: Cervidae – szarvasfélék: Jellemzőjük a hímek homlokcsonti szarvcsapján kialakuló, rendszeresen elhullajtott agancs, mely fejlődésekor bőrrel borított, vérerekkel gazdagon ellátott csontképződmény. A teljes agancs kialakulása után ledörzsöli az állat a szőrös bőrt. A felső szemfogak általában kicsik. 43 faj. Muntiacus sp.- muntyákszarvas Cervus elaphus – gímszarvas Dama dama – dámszarvas Alces alces – jávorszarvas Capreolus capreolus – nyugati őz Familia: Bovidae – tülkösszarvúak: A homlokcsapon növő (rendszerint mindkét ivarnál megtalálható) üreges szarutülök nem elágazó, nem vetik le, általában hajlott vagy csavarodott. 137 faj. Connochaetes taurinus - gnu Gazella thomsoni - Thomsongazella Bos grunniens – jak Oryx sp. - nyársasantilop Bison bonasus – európai bölény

33. tétel: Laurasiatheria Pinnipedia)

3.

(Perissodactyla,

Pholidota,

Carnivora,

AMNIOTA - MAGZATBURKOSOK MAMMALIA – EMLŐSÖK osztálya THERIA – TULAJDONKÉPPENI EMLŐSÖK alosztálya PLACENTALIA (EUTHERIA) – MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK főrendje

4. ÁG:

ZOOAMATA Ordo: PERISSODACTYLA – páratlanujjú patások: Közepes vagy nagy termetű patások növényevők. Mellső végtagjukon 3 vagy 4, a hátsón 3 ujj van. Koponyájuk megnyúlt, a mandibula masszív, széles nyúlványaik a tömeges rágóizmok tapadását segítik. Kulcscsontjuk nincs. Ajkaik erősek, mozgékonyak. Gyomruk egyszerű, tagolatlan, belük hosszú, vakbelük jól fejlett. 18 faj. Familia: Equidae – lófélék: Végtagjaik hosszúak, végtagonként egyetlen ujj (a középső) érinti a talajt, a 2. és 4. ujj kívülről nem látható kapocscsonttá csökevényesedett. A szemfogak általában csak a hímeknél vannak meg, az előzápfogak előtt foghézag található. 9 faj.

Equus burchelli – alföldi zebra Equus asinus – arfrikai vadszamár Familia: Tapiridae – tapírok: Rövid lábú, zömök állatok. Mellső lábukon 4, a hátulsón 3 ujjuk van. Az orr és a felső ajak rövid ormányszerű képletté alakult. A nedves trópusi erdők lakói. 4 faj. Tapirus terrestris – közönséges tapír Familia: Rhinocerotidae – orrszarvúfélék: Robusztus testű, vastag bőrű, alig szőrös növényevők. Lábaik rövidek, mindegyiken 3 ujjal. Az összes ma élő fajnak van tülke, mely dermális eredetű (összetömörödött szőrszálakból levezethető), csontot nem tartalmaz, de alapját a nasale biztosítja. A metszőfogak és a szemfog hiányozhatnak. 5 faj. Diceros bicornis – keskenyszájú orrszarvú Ordo: PHOLIDOTA – tobzoskaalakúak (pikkelyesek): Az Óvilág trópusain élnek. (pikkelyesek) Testüket az epidermisz elszarusodásával kialakult pikkelyek fedik zsindelyszerűen elhelyezkedve. A pikkelyekkel nem fedett részek szőrösek. Fejük megnyúlt, farkuk hosszú, az erdőlakó fajoknál kapaszkodófarok. Járomívük és fogaik nincsenek, a koponya sima, rajta izomtapadási felszínek alig vannak. A messzire kiölthető, ragacsos nyelvük van. Ujjaikon karmok vannak. Hangyászszerű táplálkozás. 7 faj. Manis javanica – hátsó-indiai tobzoska Ordo: CARNIVORA – ragadozók: Szárazföldi ragadozók, fogaik élesek, jellemző az ragadozók utolsó felső előzápfogból és az alsó első utózápfogból alakult tépőfog. Metszőfogaik kicsik, szemfogaik nagyok, hajlottak. Ujjaikon karmok vannak. 271 faj.

Familia: Canidae – kutyafélék: Koponyájuk megnyúlt, szemfogaik nagyok, a tépőfogak jól fejlettek. Fogképletük: 3142/3143. Végtagjaik hosszúak, tompa karmaik nem visszahúzhatók. Csapatos vadászok, jól kommunikálnak. 34 faj. Canis lupus - farkas Speothos venaticus – erdei kutya Chrysocyon brachyurus – sörényes farkas Familia: Felidae – macskafélék: A rostrum rövid, fogképletük: 3131/3121. A szemfogak és a tépőfogak erősek. Kulcscsontjuk megvan. A karmok teljesen visszahúzhatók (kivétel a gepárdnál). Általában magányosan és lesből vadásznak (oroszlán kivételével). 36 faj. Panthera tigris – tigris Panthera leo – oroszlán Acinonyx jubatus – gepárd Familia: Herpestidae – mongúzfélék: Kis termetű , vegyes étrendű ragadozók. Füleik kicsinyek, lekerekítettek, karmaik sohasem visszahúzhatók. 37 faj. Suricata suricatta - szurikáta Galidia elegans – gyűrűsfarkú mongúz Mungos mungo - zebramungó Familia: Hyaenidae – hiénafélék: Erőteljes felépítésű állatok, gerincvonaluk hátrafelé lejt. Kisebb-nagyobb sörényük lehet. Lábaikon elöl és hátul 4-4 ujj van, karmaik nem visszahúzhatóak. 4 faj. Proteles cristatus – cibethiéna: rovarevő Hyaena hyaena – csíkos hiéna: húsevő Crocuta crocuta – foltos hiéna Hyaena hyaena - csíkos hiéna Familia: Mustelidae – menyétfélék: Megnyúlt testű, rövid lábú állatok, ujjon vagy félig talpon járnak. Utolsó felső zápfoguk négyszögletes vagy dobverő alakú. 65 faj. • Lutrinae – vidraformák: vízi életmód, áramvonalas test, erős farok, koponyájuk felülről lapított, ujjaik között úszóhártya van Lutra lutra- vidra • Melinae – borzok: zömök és nehézkes test, zápfogaik tompák (vegyes táplálkozásra utal) Meles meles – borz

• •

Mellivorinae – méhészborzok: mindenevők Mephitinae – bűzborzok: farkuk bozontos, színük jellegzetes fekete-

Mellivora capensis - méhészborz fehér Mephitis mephitis - szkunk Conepatus leuconotus - szurilló • Mustelinae – menyétek: karcsú test, prémjükért vadásszák Gulo gulo – rozsomák Familia: Procyonidae – mosómedvefélék: Tépőfoguk nem kifejezett, de az alkotásában résztvevő fogak hegyesek. Előzápfogaik fejlettek, zápfogaik szélesek. Farkuk hosszú és gyűrűzött. 18 faj. Procyon lotor - mosómedve Potos flavus - farksodró Familia: Ursidae – medvefélék: Előzápfogaik redukáltak, nincs tépőfoguk. A fogsorok közel párhuzamosak. Talpon járnak, karmaik tompák, nem visszahúzhatóak. 8 faj. Subfamilia: Ailurinae – pandafélék: 2 faj pandafélék Ailurus fulgens – kis panda: döntően növényevő Ailuropoda melanoleuca – óriáspanda: bambuszfogyasztó Subfamilia: Ursinae – medveformák: nagy testűek, rövid farkúak, ajkaik medveformák mozgékonyak, mindenevők (kivéve a húsevő jegesmedve) Ursus maritimus – jegesmedve Ursus arctos – barna medve Subfamilia: Viverridae – cibetmacskafélék: minden végtagjuk 5 ujjú, részben cibetmacskafélék vagy teljesen visszahúzható karmokkal, cibetmirigyük van, 34 faj Cryptoprocta ferox - fossza Fossa fossana – madagaszkári cibetmacska Genetta genetta – északi petymeg Arctictis binturong - binturong

Ordo: PINNIPEDIA – úszólábúak: Főleg a medvefélékkel és menyétfélékkel mutatnak úszólábúak szoros kapcsolatot. A koponya arcorri része megrövidült, a zápfogak egyformák, tépőfog nem alakult ki. A fiatalok már a végleges fogazattal születnek. Kulcscsontjuk hiányzik. Végtagjaik úszókká módosultak, farkuk csökevényes. Testük orsószerű, áramvonalas, szőrrel fedett, de a hőszigetelést a bőr alatti zsírszövet végzi. 34 faj. Familia: Odobenidae – rozmárfélék: Arktikus tengerekben él. Az alsó metszőfogak hiányoznak, a felső szemfog agyarrá alakult. Külső fülük nincs. A hátsó lábak oldalra kifordíthatók, a szárazföldön történő mozgásban aktív szerepet játszanak. 1 faj. Odobenus rosmarus – rozmár Familia: Otariidae – fülesfókák: A vízi életmódhoz való alkalmazkodás keveseb jelét mutatják. Fülkagylójuk megvan, hátsó lábuk jól mozgatható, ujjaikon fejlett karmok vannak. 14 faj. Zalophus californianus – kaliforniai oroszlánfóka Callorhynus ursinus – északi medvefóka Familia: Phocidae – igazi fókák: Külső fülük nincs, hátsó lábpárjuk hátrafelé irányul, nem fordítható oldalra  nem alkalmas járásra. A legtöbb faj bundája foltokkal, pettyekkel tarkított. 19 faj. Mirounga sp. - elefántfóka Phoca groenlandica – grönlandi fóka