A tervezés szerepe a vasutak működésében mindig fontos helyett foglalt el.

A vasúti közlekedé omplexitásából fakadóan szükség van az egyes szakterületek közötti együttműködés összhangjána azdasági társaságként az üzleti tervezés számára jelentkeznek rendszeresen újabb feladatok. A vasúti liberalizáció folytán az addig egy szervezetben végzett tevékenységek, a vasúti forg at meghatározó értéklánc elemei, önálló társaságokba szerveződtek. A működés összehangolása, dásban is önálló, eltérő érdekeltségű szervezetek közötti tevékenységé vált, ahol a megrendel jesítmény elvárások közlésének elfogadott formáját. Önállóan gazdálkodó társaságként felelőss sítéséért, a rájuk bízott erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásért, azok gazdaságos felhas lvárás az árufuvarozási tevékenység esetén, de egyre markánsabb elvárásként jelentkezik a köz zemélyszállítási tevékenység végzésében is. Ez utóbbi különösen fontossá válik, ha a belföldi alizációjára gondolunk, ahol az elnyerhető tevékenységek végzéséhez alátámasztott üzleti mode . A gazdasági vállalatok életében az üzleti modellek megalkotására alkalmas, jövőorientált te a TERVEZÉS, amely során - akár alternatívák készítésével – javul a döntési képesség, csökkent tos bizonytalanság.. A tervezési tevékenység meghatározott cél vagy célok elérése érdekében történik, kiterjedését i környezet és az ebben érintett szereplők száma határozza meg. Az eredményes tervezés számár s, hogy a célok mindenkor meghatározottak és egyértelműek legyenek, amire különösen figyelmet ll fordítani abban az esetben, ha a tervezésben közreműködő szereplők vagy szervezetek száma y és ezzel a félreértés/félre értelmezés kockázata is nagy. A vállalati tervezés ugyanakkor nem tekinthető egyetlen tevékenységnek, folyamatában hierar chikus szintek vannak, amelyek egymás számára döntési feltételeket jelentenek és az egyes szi tek részletezettsége és időhorizontja eltér egymástól. Jelenlegi magyar vasúti rendszerben nincs meg az a fajta vállalati tervezés, amely meg teremtené az értékláncban elkülönült szereplők közötti összhangot – mely az utas igényeinek f ya megfelelő minőségű biztosításán és a vonat megszervezésén át, annak célállomásra juttatásá yre megoldás az egységes személyszállítási értéklánc kialakítása lesz. A célok rendszerében é andóság van, a minőség fejlesztését kívánó társadalmi elvárások, és az ezzel némileg ellentét folyamatosan jelenlévő költségvetési nyomás. Ebben a kettőségben melyek, mint Szkülla és Kha elenik meg, kell megtalálni a helyes utat, mint tette azt Odüsszeusz. Külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az előfeltételek megfelelő biztosítása esetén, e ezettséggel, akár 2-3 éves előre tervezéssel elkészíthetők a jövőbeni közlekedés alapjául szo rvezetek és technológiák. A MÁV-TRAKCIÓ elődje 2007-ben, gazdaságossági megfontolásokból, az erőforrásokkal való jobb g dekében kezdte meg a központi tervezésen alapuló, integrált tervezési rendszerét kialakítani, elynek előnyeit európai viszonylatban is egyre több vasúttársaság felismerte. A rendszer ki alakításának alapgondolata volt, hogy a Társaság számára meghatározó erőforrásokkal való haté révén, azaz a vontatójárművek és mozdonyvezetők munkájának optimális megtervezésével eredmény lérhető, másrészről a tervezhetőbb működés javuló szolgáltatásminőséget, akár pontosabban köz ményezzen. A rendszer kiépítése folyamán kerültek felszínre azok a problémák, melyek a vasútv en jelentős mértékű operativitást és ezeken keresztül többletköltségeket okoznak, még az olya ek esetében is, mint a személyszállítás, amely meghatározott menetrend szerint közlekedik és tételezhető annak állandósága. 2011-ben a problémák megoldására a MÁV-START és a MÁV-TRAKCIÓ indított, amelynek keretében feltárásra került, hogy a menetrendtervezés, valamint az azt ki szolgáló technológia tevékenységének előtervezésében és összehangolásában jelentős mértékű h n. A jelenlegi 15/2010 KHEM rendeletben meghatározott folyamatok és határidők eredménye, hogy jelenleg a közszolgálati vasúti személyszállítási közlekedést meghatározó menetrend ideális pán annak életbelépése előtti harmadik hónapban áll rendelkezésre, viszont annak modellezésér asági alátámasztására nincs lehetőség, mivel a járműfordulók megtervezése a két társaság önál en elhúzódó egyeztetési iterációk sokasága ezt nem teszik lehetővé. Ennek megoldására került az a koncepció, amely célul tűzte ki a két társaság erőforrás tervezésének integrálását, amel elvárások, célok meghatározása után, lehetővé válna olyan gazdaságilag alátámasztott alternat felkínálhatja a választást és a döntést a közszolgáltatást megrendelő számára. A közös, szem tervezéssel egységes rendszerben, a különböző költségvetési szcenáriókat feltételezve, összek az utasok felől érkező közlekedési igény, mint kereslet és a két társaság eszközparkja és sze biztosítható kínálat. Az eszközök rendelkezésre állásának figyelembe vételével, integrált mód l, a fordulók menetrendi kínálatra vonatkozó hatásainak figyelembe vételével, úgy válik javít szközfelhasználás gazdaságossága, hogy közben az operativitás mérséklésével javul a szolgálta z utasok kiszolgálása, teljesülhet az, amit fentebb említett elvárások megkívánnak. Ezen célok eléréséhez a meglévő folyamatok közelítésén és összehangolásán túl, szükség van az

Egységes Kapacitás Tervezés Projekt . Kiss Sándor MÁV-TRAKCIÓ. A következő részben a Tervezés (üzleti tervezés + menetrend tervezés + technológiai tervezés) intjeit tekintjük át. a kollégák közlekedés minőségének javítására irányuló szándékának erősítésére. Nádasi Róbert.kapcsolására.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful