villanyeg6

argon gćz
-

^szappanbuborekok a VIZ felszmen

woifran) izzoszdi

tengeri s6 kristalya

a D3 vitamin szamitogepes model Ije

0 szappan csokkenti a viz feliileti feszultseget, ezert a vizcseppecskek szetfrdcskdinek

arany

KEMIA
KEPES SZĆTAR
az elem pozitiv polusat rezlemezre kapcsoljuk pozitiv polus rezlemez ajćrgyat, pl. kulcsot, j a negativ pdlusra kapcsoljuk (■

szenatom

folsav-kristal>

kemcso

rez(ll)szulfatoldatot tartalmazo edeny

egyszeru eirendezes, amellyei valamilyen femtargyra rezbevonat keszitheto
9V-0S elem

f

a szilard szen-dioxld szublimalasa

NOVUM

KEMIA
KEPES SZOTAR

Szoveg: Jane VVertheim, Chris Oxlade es Corinne Stockley Forditotta: Bihari Judit

M IV E L FOGLALKOZIK A KEM IA?
A kemia az elemeket tanulmanyozza, amelyek valamennyi letezo anyagot felepitenek. Foglalkozik a szerkezetukkel, azzal, hogy mikent kapcsolodnak ossze egymassal es hoznak letre mas anyagokat, s hogyan viselkednek kulonbozo k6 rulmenyek kozott. Ebben a konyvben a kemiat szmkoddal jelolt (lasd az oldalszamozas szmes mezoit) fejezetekre tagoltuk. Az egyes fejezetek az alabbi temakorokel olelik fel.

Fizikai kem ia
Az anyagok szerkezetet, tulajdonsagait es viselkedeset targyalja. Ez a fejezet ismerteti az alapveto kemia i torvenyeket is.

S z e rve s kem ia
A szerves kemia a szenlancot tartalmazo vegyuletekkel foglalkozik. Vizsgalja szerkezetiiket es csoportositasLikat.

S z e rv e tle n kem ia
Attekinti a periodusos rendszer elemcsoportjait, tulajdonsagaikat, alkalmazasukat es vegyuleteiket (kiveve a szenvegyijleteket).

K o rn y e z e ti kem ia
Megmagyarazza a termeszetben elofordulo kemiai anyagok kolcsonhatasat es a k6 rnyezetszennyezes hatasat.

A ita la n o s k em iai is m e re te k
Az anyagok tulajdonsagait, jeloleset, azonositasi modjait tartalmazo tablazatok es grafikonok talalhatok ebben a reszben. Ezenkfvul bemutatja a laboratoriumi eszkozoket, nehany anyag eloallftasi modjat, a vizsgalati modszereket es a kemiai analizis alapjait.

e

csoport elemei A IV. csoport: nemesgazok tulajdonsagai Az egyszeru szerves vegyuletGk elnevezese Hat gyakran elofordulo gaz eloal lita sa Laboratoriumi vizsgalatok Az anyagok vizsgalata Minosegi es mennyisegi analizis Eszkozok Az anyagok keplete es neve Fizikai mennyisegek es mertekegysegeik Nehany toga lom attekintese Targymutat6 r . keverekek Atomok es molekulak Az atomok szerkezete Radioaktivitcls Kemiai kotesek Kristalyok Az atomi jeliemzok merese A kemiai anyagok jelolese Gaztorvenyek Oldatok es oldhatosag Energia es kemiai reakciok Oxidacio es redukcio Savak es bazisok Sok Elektrolfzis Reakciokeszseg Reakciosebesseg Megfordfthato reakciok Szerves kemia 76 78 79 80 82 83 86 87 90 Szerves kemia Alkanok Alkenek Alkinek Tovabbi homolog sorok Alkoholok Koolaj Polimerek es muanyagok Feliiletaktfv anyagok (detergensek) Eleimiszerek. tapanyagok Kornvezeti kemia 92 94 96 A viz A levego es az eges Szennyezesek Altalanos kemiai ismeretek 97 98 100 102 104 106 108 109 112 114 A reaktivitasi sor Az elemek f * g f % r Szervetlen kennia 50 52 53 54 56 58 60 62 63 64 66 69 70 72 75 A periodusos rendszer Szervetlen kemia A hidrogen Az 1 csoport: alkalitemek .TARTALOMJEGVZEK Fizikai kennia 4 5 6 8 10 12 14 16 21 24 26 28 30 32 34 36 39 42 44 46 48 Fizikai kemia Tulajdonsagok es atalakulasok hHalmazaIlapotok Elemek. rez es cink A III. A II. csoport elemei A VI. csoport. vegyuletek. halogenek A VIII. csoport elemei A szen Az V. csoport: alkalifoldfemek Atmenetifemek A vas. csoport elemei A ken A VII.

oxidacio es redukcio 34-35. sok 39-41. A fizikai kemia tobbnyire valamilyen meresi modszert is magaba foglal.. es atlatszo oldatot kapunk. old.) 4. am itol a hal halvćnyan vilćgi'l. old. old.) Sosav A sosav es a natrium-hidroxid (lugos kemhatasu oldat) reakdojaban sć. elmek. halmazallapotok 6-7 old. .) indikatorral szi'neztek. lugos vagy semleges.. A kemiai viselkedes sajatos formai (Id. folyaclekok es gazok. elektrolizis 42-43. 2. A konyv fizi­ kai kemiaval foglalkozo fejezete az alabbi temakorokkel kapcsolatos ismereteket targyalja. old. old. kinetikus elmelet 9. Az anyagok atalakulasa egyik ailapotbol a masikba es az anyag szerkezetenek szcrcpe ezek!:)en az atalakulasokban (Id. H / Az etenmolekula rajza CoH 2^4 Az eten­ molekula keplete 6. Vilagi'to sejtek 5. Az atomok szerkezefe es ennek meghatarozo szerepe az anyagok szerkezeleben {Id. reakciokeszseg 44-45.. oldatok es oldhatćscig 30-31. kemiai reakciok es energia 32-33. Az elemek jelolese es a kćmiai reakciok i'rasmodja (Id.) Rez elektrolizise KiJ 5 . 1. old. es reakciokćszseg 44-45. reakciosebesseg 46-47. A kemiai reakciok tolyaman vegbemeno vallozasok (Id.old.old. old. old. vegyuletek es keverćkek ^ 8-9 old. Ez a viselkedes az anyagok kemiai es fizikai tulajdonsagaibol kovetkezik. old. old..'fi /'•■ ! / ii 10. old. Az oldatokat lak­ musz* (3 8 . Szđmos me!ytengeri hal sejtjeiben fenyjelenseggel jaro kemiai reakcio megy vegbe. 7. iV A * A A 4 A k . atomok šs molekulak 10-11. A kemiai anyagok jelolese 26-27. oki. (Id.) Az etenmolekula mindket leirćsi modja azt m utalja. Az anyagok kulon­ bozo reakciokeszsege es ennek okai (Id. 8.) Specialis reakciok (Id. old. a folyadekok es a gazok mcnnyisegei kozott tennallo kapcsolatok (Id.) A meszkdben levo kalciumkarbonat es az esovi'zben levo szensav kozotti lassu kemiai reakcio eredmenyekent kepzodnek fokozatosan a cseppkovek. old.. kepzddik. megfordithato reakcićk 48-49.) A gyufa fejen levo anyagok Ićngra lobbannak.F IZ IK A I K E M IA A fizikai kemia az anyagok kemiai viselkedeset vizsgalja a kulonbozo feltetelek kozott lejatszodć kemiai reakciokban. hogy az oldat savas. Az elektromos aram hatasa az anyagokra es elektromos aram eloaliftasa kemiai reakci(3kkal (Id. __ es kristalyok 21-23 old. old. Hogyan kevercdnek az anyagok (Id.. savak es bazisok 36-38. Az atomi jeliemzđk „merese" 24-25. amikor reakcićba lepnek a dobozon levo foszforral.) 56 A s6 oldhato oidodik a vizben.) A ken ket kulonbozo kristalyformđban kristalyosodik. es gazt6rv^nyek 28-29.). Nćtrium-kloridNatriumhidroxid 3. natrium-klond. am i megmutatja. * Lakmusz. old. a szilard anyagok. hogy ket szenatom es negy hidrogen atom van benne. Az anyag fizikai es kemiai felepi'lese .) A natriumatom felepitese A relativ atomtomeg merese 9. az atomok szerkezete es radioaktivitas 12-15. 38.az anyag reszecskei es a kozottuk kialakulo kotesek. Mennyisegek merese. Szilard testek.

A szilard ailapotbol folyadek ćllapotba valo fizikai atalakulast az anyagreszecskek energiajćnak megnovekedese okozza (Id. A kovetkezo abra nehany tovabbi peldat mutat. vezetokepesseg 116. old. A kemiai tulajdonsagok az elektronkonfigurćciotol*. ^ rozsda* ° reakcićtertvek.) a szerkezettol fugg. duktilitas 116. kinetikus elmelet 9. amelyek a kemiai reakcićkban mutatott viselkedeset meghatarozzak. Nehany minosegi jeliemzo. kiveve azokat. az iHat. Az anyag lefrđsara hasznšit nehany mennyisegi jelIemzS A kemiai reakcio meg ind u Iasa kor jelen Ievo anyagok. nem adhatok meg matematikai ibrmaban. a szm. a minSsćgi (kvalitatfv) es a mennyisegi (kvantitatfv) sajatsagok. a szerkezettol es az energiavaltozasoktol fijggeriek.TULAJDON5AGOK ES ATALAKULASOK Fizikai sajžtsagok Az anyag valamennyi tulajdonsaga. forraspont. - ^ Kemiai reakcić Minden olyan valtozas. A kemiai reakcio folyaman reakciotermekek kepzodnek a kiindulasi anyagokbćI. amelyek akkor lepnek fel.szamos sokkal gyorsabb reakcio vari. jellemzesere szolgalnak. alakfthatosžg 117. Makithat6sag*(hajUthat6sag) es duktilitđs* (nyujthatćsag). oldhatosag 31. Min6sšgi jeliemzok Az anyag lefrasara. oivadaspont.) Az az anyag. szaniszeru ertekkel. Ez az egyik kiindulasi anyag is. a viz es a levego oxigenje. Fizikai atalakulasok ()lyan valtozasok. A laboratoriumban gyakran hasznalt reagensek a sosav. Kiindulasi anyagok vagy reakciopartnerek Mennyisegi jeliemzđk Ezek merhetok es szamszeruen megadhatok: pl. tomeg 117.) A fagyialt sziiardbol foiyekonnya oivad a nap melegetol. suruseg 116. hogy eimozdulKemenyseg (A kotesektol* es nak-e a toltott reszecskek az anyagban.A reakcio meglehetdsen lassu . rozsda 60. A reakciopartnerek a vas. A vas rozsdasodćsa* kemiai reakcio. . tomeg* oldhatosag* es sOriJSĆg*. az iz. Ezek rendszerint konnyen visszatordi'thato valtozasok. rozsdasodas 95. a kotesektol*. elektronkonfiguracić 13. Ket to Ifpus van. amely megvaltoztatja az anyag kemiai tulajdonsagait. amelyek az anyagok sajatos viselkedeset eredmenyezik a kemiai reakcićkban. Ilyenek pl. amelyik megindit egy kemiai reakciot. a kensav es a natriumhidroxid. * Kotesek 16. oid. Kemiai tulajdonsagok Olyan jeliemzok. Reakciotermekek A kemiai reakcioban keletkezo anyagok. vagy amely Lij anyag kepzodesel eredmenyezi. Vas (majdnem valam ennyi acelfajta alapanyaga) Reagens Elektromos vezetokepesseg* (A ttćl fugg. melyeket az anyag lefrasara hasznalunk. mely a szerkezettol es a kotisektol* fugg. ha az anyag egy vagy tobb fizikai jeliemzdje megvaltozik.

hogy a homersekletel egy jeliemzo ertek ala csokkentjuk. * V.a ter­ fogat es az alak valtozik. Megszilardulas A szobahomersekleten es legkori nyomason szilard anyag atalakulasa folyekonybol szilard ailapotba. a 98-99. ugyanugy.. A jeg (a viz szilđrd form aja) 0 °C-on vagy 273 K-en oivad meg. Cđznemu ailapot . Gazhalmazailapot (vagy gaz nem u ailapot) Ebbe^i az ailapolban az anyagnak mind az alakja. amely a tobbilol elterd fizikai es kemiai tulajdonsagokkal rendolkezik.a viz mši (szokasosan ailapotnak roviditjuk). A homok es a vfz kevereke kel lazist tartalmaz. min! a vfz es az olaj kevereke. Fotyekony ailapot . az csokkentheti az oivadaspontjđt. oldalt is. Viz Homok Viz Homok - Fizikai atalakulas 5. narancslevet adunk a vizhez. mind a terfogala valtozik.. . fagyšs). rendszerint melegftes hatasara. szilard formaja A: Az anyagok atalakulhatnak egyik allapotbol a masikba.. de az alak valtozik. mind a l’olyekony ailapot jelen van. Fžzls Egy anyagkeverek elkulonult resze. kinetikus elm šlet 9. Szildrd ailapot . Ha valamilyen anyagot.) Ez azonos az anyag fagyaspontjšval (Id. A szilard viasz melegites hatasara oivadekka valik. folyekony vagy gaznemu lehet. Az olvadasponton mind a szilard.old.A ( i' ^ V ■A ’ f"' ■' HA LMAZ A LLA POTO K Az anyag szilard. amelyen a szilard anyag megolvad. kinetikus elmelet 9. pl. modon. Fluid ailapot Szilšrd halmazallapot Ebben az ailapotban az anyagnak meghatarozott alakja es terfogata van. Ez altalaban akkor kovetkezik be. Ezek a fizikai ailapotok (halmazailapotok) az anyag allapotforlegkristaly . Ekkor vagy gozr6l vagv gazrći beszeliink.az alak es terfogat nem valtozik.. A goz csupan nyomas alkalmazasaval lolyadekka alakithatc3 a gazi eloszor gozze keli alakitani oly . Egy adott anyag minden tiszta mintajanak azonos nyomason azonos az oivadaspontja. OIvadas Atalakulas szilard allapotbc3l folyćkony aila­ potba.). rendszerint melegftes vagy hutes hatasara. old . ^ ' V . azaz vagy gaznemu. illetve csokken a reszecskek energiaja (Id. Allapotvaltozasok Az šilapotvaltozšs az anyag fizi­ kai atalakulšsa* egyik ailapotbol a masikba. Ezt az erteket a gaz kritikus hSmersekletšnek ncvezziik..) Folyekony halmazallapot Ebben az ailapotban az anyag terfogala allancio. de az alakja valtozhal.a ter­ fogat allando. vagy folyekony ailapotu. * ■ i 1 Ekkor az anyag kepes aramlani. Azt a homerseklelet. amikor no. OIvadek Szobahomersekleten szilard anyag folyekony ailapotal jelenti. oki. oivadžspontnak nevezziik (Id. ha melegiles vagy hutes hatasara megvaltozik a reszecskek energiaja (Id.

parat kepeznek. Minel melegebb a levego. hogy a molekulak kilepnek a tolyadćk feluleterol. old. a 50 a tengervizben. oldalon levo kćpet. oivadšs). azaz forras. A folyadekban kialakulo buborekok formajaban megy vegbe. old. Meleg levego Szublimalas Szilard ailapotbol gšznemube (gšz vagy gđz) valo atalakulas melegftes hatasara. n 7. pl. A viz 0 X-on vagy 273 K-en fagy meg. Az a homerseklet. csokkenthetik a viz fagyćspontjćt. A megolvasztott es lehuteskor mas alakban megszilardulo anyagot szinlen oivasztottnak (bmlesztettnek) nevezziJk. N ehany gđzt cseppfoly6$i'tva szćllitanak Megolvasztott ken (folyekony) Kenpor Kondenzacio (lecsapodas) forma) Forršs A folyekony ailapotbol gaz (goz) ailapotba valo atalakulas. Kulvilđg Hideg levego. a 48. a fagyžspont. . annal tobb folyadek fog a legterbe parologni. szublimalas.). valamint gaznemđ ailapotbol kozvetlen megszilardulas hutes hatasara. parolgžs.FIZIKAI KEMIA Fagyšs Atalakulas a folyekony ailapolbol szilard ailapotba. A gyorsan parolgo folyadekot ill6konynak* nevezziik. es vizcseppek kepzodnek. a nyomas csokkentese pedig csokkenti a forraspontot. amelyen az anyag megfagy. es vizgozi. A nyomas novelese emeli. OIvasztcis Szobahomersekleten es legkori nyomason szilard anyag atalakulasa szilard ailapotbol folyekony ailapotba. Ld. A meleg esoerdokben az esocseppek gyorsan elpđrolognak. Ezt altalaban lehules okozza. hogy az anyag oivasztott (vagy oivadšk. Szobahomersekleten es legkori nyomason folyekony anyag atalakulasa gžznemubSI (gaz vagy goz) folyekony ailapotba. Ugyanannak a folyadeknak minden tiszta mintaja azonos nyomason azonos forraspontu. 100 °c A viz 100 °C-on vagy 373 K-en fon. amely gaznemu žilapotot hoz letre. Elg6zol6gtetes Barmilyen valtozas. Belso ter A vfzgoz kondenzal (lecsapodik) a hideg ablakon. a forraspontnak novezett homersekleten (Id. Kćn oivasztisa Cseppfoly6sftas Szobahomersekleten es legkori nyomason gšz halmazailapotu anyag (gaz) atalakitasa folyekony aila­ potba. Parolgas Atalakulas folyćkony ailapot­ bol (g6z) ailapotba annak kovetkezteben. Ez hutessel (gozze alaki'tassal) es megnovelt nyomassal erheto el. meg a 98-99. Azt mondjuk. * lll^kony. a folyadek hutesevel. mint az oivadšspont (Id. Kimarad a folyadekallapot. Idegen anyagok. omledek). Ez ugyanaz a homerseklet.

Pl.) Vegyjel Egyszeru mod az elemek jelolesere a kepletekben es a reakci6egyenietekben (Id. — i J-Keveres J \ Kemiai reakcio (ha feliep) ---------> Szintezis B elem Vegyulet . Elem Ezek az anyagok nem bonlhalok egyszerubb anyagokra kemiai reakcioval. a vegyuletek es a keverekek. A elem Keverek . Kenpor Vasreszelek Szintezis Az a folyamat. oldalon lalhato az elemek es vegyjeleik felsorolasa.szamu protont* tartalmaz (Id. es mindegyik megtartja eredeti tulajdonsagait.nem bonthatdk lovabb egyszeruhb anyagokra.) A vegyjel egyetlen atomot jelol. rendszšm 13. old. elektrolfzissel* lehetseges. pi. s ezeket a periodusos rendszer* osztalyozza. Egy adotl elem valamennyi atomja az atommagban* azonos . A szintezis idejen uralkodć nyomas es hdmerseklet hatćrozza meg a kepzodott asvany szerkezetet. pl. Ken Az iiveg kaldumot. s a l i 2-113. s rendszerint az elem nevćnek (alkalmankćnl gorog vagy latin nevenek) eiso egy vagy ket betujebol ali. A leglobb elem szobahomersekleten szilard vagy gaz halmazalla|X)tLi. az elemek. KEVEREKEK A kemiai anyagok harom to tipusa.a vas latinui ferrum. Keverek A keverek alkotoi lehetnek elemek es/vagy vegyuletek. A keverek retidszerint egyszeru fizikai modszerekkel alkotoira bonthato. amelyben elektromos arammal idezunk elo kemiai valtozast. old. ez csak kemiai reakciokkal. old. atommag 12. szilidumot. Q * Elektrolfzis 42. amely csak szenet es oxigent tartalmaz. A v'iz a hidrogen es az oxigen vegyulete. . kepletek 26.az atomok vagy molekulak valtozatlanok Vegyulet Kel vagy tobb elem atomjainak osszekapcsolodasabol jon letre.az atomok vagy molekulak uj kom binadćja (Id. periodusos rendszer 50. Ezt mutatja meg a vegyulet kemiai keplete* H 2O. Az elektroIfzis olyan tolyamat. lelenleg tobb mint 100 elemel ismeiiink.ELEMEK. Az alkotok aranya telszoleges. A vegyLilet fizikai es kemiai tulajdonsagai elternek az 6t felepfto elemek sajatsagaitol. oldalon levo tablazat is segft az elemek es vegyjeleik osszekapcsolasaban. hevftett vas tolott klorgazt atvezelve allftanak elo vas(lll)kloridot. A vegyulelben az egyes elemek mennyisegi aranya allando. old. oxigent es natriumot tartalm azo vegyulet. Ketalkotos (biner) vegyuletek Ezek a vegyCiletek csak ket elembol epiilnek fel. proton 12. pl. amelyben kemiai reakciok meghatarozott sorozataval elemekbol vagy egyszerubb vegyuletekb6l letrejon egy vegyijlet. Vegyjel: 5 Vegyjel: Fe . A 98-99. A legtobb termeszetes anyag tobb vegyuletbol ep ii I fel. a vfz mindig ket resz h id rogenbol es egy resz oxigćnbol kepzodik. A keverek komponensei kćmiailag nem kapcsolodnak egymashoz.) A vas es a ken elemek . A kvare szilkium es oxigen vegyulete. a szen-monoxid. A vegyCileteket nehez elemeikre bontani. V E G V O l ETEK. kotesek 16-20. 26-27.

Vegijl a ho elegendo energićt ad a reszecskeknek ahhoz. A lathato gazok. A folyamat alatamasztja a kinetikus elmeietet. Rezgomozgast vegeznek. pl. amely reven kćt fluid anyag* mechanikai behatas nelkiil keveredik egymassal. elegyedo. pl. 6. oldatok* (a fizikai es a kemiai tulajdonsagok minden iranyban azonosak). A ho (melegi'tes) elegendo energićt od a reszecskeknek ahhoz. 31. Heterogšn Olyan anyag. es a masik anyagot szennyezesnek nevezziik. akkor szennyezettnek mondjuk. oldat. de szabadon elmozduinak. amelyben valamennyi reszecske azonos fžzisban* van.Homogšn Olyan anyag. fluid. anndi nagyobb a gaz nyomćsa. — Minel nagyobb a gćzmolekulćk sebessege. . mivel ez a mozgaš nyilvanvaloan a vfz vagy levego molekulaival valo latbatatlan Litkozesek kovetkezmf?nye. eszrevehctoen gyorsabban diffundalnak. iIletve folyadek reszecske inek sajatsagai kulonbozoek). valamint az šilapotvžitozasokat* (Id. mine! gyakrabban iitkoznek a felijletbe (az edeny falaba) es egymćssal. 6. Tiszta Olyan anyagminta. hogy felszakitsak az oket osszetarto koteseket. mint a folyadekok. az alabbi abrat). Alatamasztja a kinetikus elmeletet. szuszpenziok* (a szilard anyag . Heterogen A tengerparti homok apro kvarcszemcsek. mivel a keveredeshez a reszecs­ keknek mozogniuk keli. A kinetikus elmelet szerint: A szilćrd anyagban a re­ szecskek szorosan iileszkednek. A vfz molekula! Jbkdosik" oket. old. hogy a pollenszemcsek a vi'z\ben veletknszeruen mozognak. 30. A reszecskek kulonbozo fćzisban* vannak Kinetikus elmelet A kinetikus eimčiet a reszecskelk mozgasa alapjan magyarazza a szilard anyagok. A gaz nagy sebesseggel mozgo. a bromgoz (lent). ffcis. A folyadekban a reszecs­ kek koze! vannak egymđshoz. es igy gćzt kepezzenek. Csak az egymassal elegyed5* folyadekok diffundalnak. J J ^ J ^ J J J ^ j J J ^ J J latjuk. 1la az anyag lartalmazza mas elem vagy vegyulet nyomait. de nem mozdulnak el. amely egyetlen elombol vagy vcgviiletbol ali. egymćst6l tćvoli reszecskekbol ali. hogy elhagyjak a folyadek feluletet. Brovvn-mozgas Az apro reszecs­ kek veletlenszeru mozgasa vizben vagy levegoben. a folyadekok es a gazok viselkedeset. szuszpenzić 31. tengeri kagyl6 es szerves anyag heterogen kevereke. mint pl. Valamennyi reszecske azonos fćzisban* van. amelyben a reszecskek tobb feizisban* vannak. Dlffuzlo Az a folyamat. Scmmilyen aranyban nem tartalmaz mas anyagot. Levego Hi'gabb oldat J J T6meny rez(ll)szulfat oldat Ket nappal kesobb ‘ AIlapotvaltozas.

(Ezt azota megca­ foltak .Id. nem semmisfthetok meg. A haromnal tobb atomot tartal­ mazć molekulat tobbatomos molekuićnak mondjuk. 1 7. Minden anyag atomoknak neve­ zett apro reszecskekbol ali. old. 3 hidrogenatom 10 * Szervetlen kemia.). 76. ionvegyulet. izotćpok. amelyek tobb ezer a to mot ta rta Im az na k. Helium A ket atomot tartalm azć molekulat ketatomosnak nevezzuk. es nincsenek molekulaik. A szen-tetra-klorid molekulaban egy szenatom es negy kloratom van. ion.ATOMOK ES M O LEKULAK Tobb mint 2000 evvel ezelott a gorogok ugy gondoltak. Vegyuletek ko|)zodesekor a kapcsolodo elemek atomjainak aranya egy. A Daltonv^^" fšle atomeimelet John Dalton 1808ban publikalt clmelete voli az eiso kfserlet az atomok viselkedesenek magyarazatara. amely meg megtartja az clem kemiai jeliemzoit. (Ma mar azonban ludjuk. A kovetkezoket aliftja: 1. . amelyek harem fo csoportba sorolhatok . 2. A molekulaban Iev6 atomok szama A vegyijlet molekulak6pleteb6l ailapfthato meg. Az atomok nem hozhatok letre. amely megorzi az illeto anyag tulajdonsagait.) Molekula Az clem vagy vegyulet legkisebb. s ezeket atomnak neveztek el. A neonmolekula egyetlen neonatombdl ali. Atom Az elem legkisebb resze. A kesobbi elmeletek kiterjesztettek ezt az elgondolast a m olekulakra . old. A kiilonbozo elemek atomjainak kulonbozoek a tulajdonsaga es a tomege. radioaktivitas.szeru egesz szamokkal adhato meg. A szervetlen* molekulak altalaban csak nehany atomot tartalmaznak.ezek osszekapcsolodott atomok. hogy a nagy szerves* molekulakra ez nem mindig igaz. es molekulanak nevezett reszecskeket kepeznek (Id. Az egyetlen atombol ĆII6 molekulđt egyatomos molekuićnak nevezzuk. 5. Az ionvegyuletek* ionokbol epulnek fel (az ionok elektromos toltesu reszecskek). 52. szerves kemia. 16. molekulakeplet. es tovabb nem oszthatoak. Az atomok is kisebb reszekbol epiilnek fel. old. 4. 1:J. Szanios elem atomjai csoporlokba kapcsolocinak. 'iy Hidrogen A harom atombol epiilo moleku­ la a haromatomos molekula. meg kovalens kotes a 18.: Az atom szerkezete a 12.de vannak molekulak. A molekulak altalaban ket vagy lobb osszekapcsoickiott atombol allnak . Egy adott elem valamennyi atomjanak a tulajdonsagai es a tomege azonos.). Lenyegeben ma is ervenyes. 3. hogy minden anyag apro reszecskekbol ali.Id. (Ezt azota megcafoltak Id. oldalon). de a szerves* molekulak az atomok szazaibol epuihetnek fel. oldalon. onmagaban is stabil resze. 26. 14.

egyszeru aranyszamokkal adhatok meg. A tomegmegmaradas torvenye Kimondja. Ez a Dalton-tele atonieimelet kiterjesztese. szazad elejen a tudosok harom kemiai torvenyt fogalmaztak meg. szazad vegen es a XIX. A es B egymassal tobbfele vegyuletet alkothat. N^O ? M Az egy nitrogenatomra vonatkoztatott oxigenatomok arćnya megfelelo sorrendben 2. Altalaban igen nagy relatfv molekulatomegu*. Makromolekula Ez a molekula nagyon sok atomol tartalmaz. monomer* molekula osszekapcsolodasaval keletkezik (a monomer viszonylag kis molekula). 11 . NaOCg) + N20(g) ^ N204 (g) Nitrogendioxid Nitrogendioxid Dinitrogentetraoxid A kemia aIaptorvenyei A XVIII. Az oxigenek egymashoz viszonyitotl tomegaranya 4 : 2 : 1 * Monomerek. es nem is semmisuihel meg. un. a harmadik pedlg (a tobbszoros t6megaršnyok torvenye) abbol fejlodott kl. NO 2 ii/ (V (V 0) 0) Valamely anyag minden tiszta mintajaban egesz szćmu molekula van (vagyis a vegyuletben nincsenek reszmolekuldk. Kemiai i Az šllando tomegaršnyok torvenye KImondja. relativ atomtomeg. szerves kemia.Id.FIZIKAI KEMIA DImer Olyan anyag. 1 es 112. 24. Pelda egy nitrogenatomra Nitrogendioxid. relatfv molekulatomeg. amelynek a molekulšja ket. Antoine Lavoisier ailapitotta meg 1774-ben. A szen es a hidrogen t6m egaranya 1 2 : 4 = 3: 1 Nitrogenmonoxid. hogy egy adott vegyulet minden tiszta mintajaban ugyanazok az alkotoelemek ugyanabban a lomegaranyban vannak jelen. Ket nitrogen-dioxidmolekula (monomer) kapcsolodćsaval dinitrogen-tetraoxid (dimer) kepzodik. akkor A azon kulonbozo tomegei. hogy a kemiai reakcioban anyag nem keletkezhel. NO Dinitrogenoxid. old. lent. Trimer Harom monomer* molekulabol kepzociott molekulakat tartalmazo anyag. hogy ha ket elem. 81. Ezeknek a torvenyeknek 'oriasi jelentoseguk volt az atomeimćlel fejlodeseben. Metćnmolekula Minden metćnmolekula (lasd jobbra) negy hidrogenatomot (a relativ atomtomeg*!) es egy szenatomot (relativ atomtomeg 12) tartalmaz . Ketto a Dalton-fšle atomelmćlethez kapcsolodik. Ezt a francia tudos. Reakdopartnerek Rakciotermekek A tobbszoros t6megaranyok torvenye Kimondja. 76. „molekula------darabok"). amelyek B-nek meghatarozott tomegevel egyesulnek. Ugyanugy minden metanminta a szenet es a hidrogent 3 : 1 tomegaranyban tartalmazza. szerves* molekula. Ezt a t6rvenyszeruseget a francia Joseph Proust Ismerte fel 1799-ben.

mint a protonnak. Az atommag Az atom kozeppontjaban helyezkedik el. A tapasztalatok azonban azt bizonyftjak. amelyben az elektronok mozognak az atommag koriil. .J reszecske (Id. am ely az atommag korui helyezkedik el. A harmadik hejban az elektronok maximćlis szama 18 lehet. hogy az atomban is vannak meg kisebb alkotoreszek. izotop a kovetkezo oldalon). valam int az elektron. azonos nagysagii. a pro­ ton tomegenek csupan 1/1836od resze. Az eiso harom elektronhej Az eho hejban egy vagy ■ ket elektron lehet. loilesenek nagysaga ellenkezo elojellel megegyezik az elektroneval. old. A masodik hejban ■ maximalisan nyolc elektron kaphat helyet.valojaban az elektronok pontos helyzete egy adott idoben nem hatarozhato meg. 10. s minden hejban meghatarozott maximalis szamu elektron lehet. s koriilotte mozognak az elektronok. Az elektronhejak Azl a terreszt. a bevezetest) a neutron. A tomege igen kicsi. az un.) szerint az atom a legkisebb anyagi reszecske. szubatomi (az atomnal kisebb) reszecskek. amely elektronhejakban mozog az atom­ mag koriil. Az atomban azonos szamu proton es elektron van. a bevezetest). 24. old. egymashoz szorosan iileszkedo protonokbol es neiilronokbol ali (ezek rendszerint azonos szamban vannak jelen). A negyedik hejban maximum 32 elektron lehet. Az elektron negativ loilesu. igy elektromosan semleges. a magtol tavolabb levo he­ jak sLigara nagyobb. am elyek az atommag epftokovei. A relativ atom tomege 1. elektronhejnak (hejnak) nevezzLik A hejak szama egy atom­ ban hetig nohet. A jobb oldalon egyszerusflell modeli lathato . 12 * Relatfv atomtomeg. . de nagyon kicsi az alom teljes meretehez viszonyftva. Egy adott elem atomjaiban eltero J lehet a neutronok szama (Id.AZ ATOM 5ZERKEZETE A Dalton-fšle atom eim elet (Id. j Az atommag1 ban levo maK lo i i f T n n sik szubatomi . A harom legfontosabb ilyen reszecske a proton es a neutron. Elektron J Elektron Szubatomi reszecske (Id. r J J J Atommag 1 J J J Proton ^ ^ ' Neutron Proton Az atom magjaban levo szubatomi ršszecske (lasd a bevezetest). Relatfv atomtomege 1. A mag kepezi az atom majd nem egesz lomegćt. es minden elektronhej elektronpšlyžkb6l ali. pozitiv elektromos toltesu. Az atomban azonos szamu proton es elektron van. J elektromos toltese nincs. de ellenkezo elojelu 16kese van.

FIZIKAI KEMIA Elektronpšlya Az a tartomany. tekintet nelkiil a neutronok es az elektro­ nok szamara. bogy egy adotl elem kLilonbozo atomjaiban a neutronok szama eltćro. hogy a perlodusos rendszer melyik csoportjžban helyezkedik el. Rendszdm Tomegszdm Rend­ szam C H A protonok szđma = rendszam = 6 Az elektronok szama = 6 (a protonok szamanak kiegyenlitesere) A neutronok szćma = tomegszđm . az szenatom. A rendszam meghatarozza az elem anyagi minoseget. 13 . Az Izotopokat ugy kulonboztetjuk meg. amelyeknek a kulsđ hćjcin elektronoktett van. Ekkor izotopokrol beszelUnk. amelyeknek a rendszšma azonos. (Id. lonos kotes 7. Kiilsđ elektronhej Az atommagtol kifele haladva. old. A tovabbi hejakon nincsenek elektronok. a legbelso hejtol induiva. kovalens kotes 18. Mincien elektronhćj egy vagy tobb kiilonbozo alaku elektronpalyabol ali. A tomegszam koriilbekil ketszeresc a rendszžmnak. A szen harom izotopja Szen-12 12. A nštriumatom-elektronkonfiguracio: 2. amelyben egy vagy ket elekt­ ron mozoghat. A kiilso hejon levo elektronok szama hatarozza meg az elem kemiai viselkedeset. Egy adott elem tomegszama valtozbat. Azok az atomok. Mas atomok is elerhetik a stabll oktett-konfiguraciot (s igy a legkozelebbi nemesgazhoz hasonio elektronkontiguracićjuk lesz) pl. izotop). az utoiso elektronhej. vagyis barmely atom. mivci a neutronok szama kijlonbozo lebet (Id. Izotopok J J A harmadik hejon (kulsd hej) egy elektron van. old. 6 neutron iiii 7 neutron * Nemesgazok 75. hogy felvesznek vagy leadnak elektronokat (Id. de a tomegszama kulonbozo.rendszđm = 6 A protonok es az elektro­ nok szama egyforman 1. A hidrogen atommagja egyetlen protonbćl čil.). A rendszćmot es a tomegszćmot gyakran feltuntetik az elem vegyjelevel egyutt. ami egy szamcsoporttal adhato meg.). 1 12 Az etso hej 'ket elektront-------tartalmaz. hogy bizonyos elektronokat megosztanak mas atomokkal (Id. lent. A szamok. amelyben elektronok vannak. A masodik hejon nyolc elektron van. Oktett Egy elektronhšjon levo nyolc elektronbćl allo csoport. bogy a tomegszamot odai'rjiik az elem neve vagy vegyjelc melie. Tomegszam Egy elem atomjaban levo protonok es neutronok egyuttes szama. amelylk bat protont tartalmaz. s azt. megadjak az egyes hejakban levo elektronok szamat. vagy oly modon. Rendszam Az atommagban levo protonok szama. 8. A tomegszam es a rend­ szam azonos. Valamennyi nemesgciznak* (kiveve a heliumot) elektron­ oktett van a kCilso elektronhejan. nagyon stabilak. A neutronok szama 0. old. Az izotopok olyan atomok. igen kicsi a reakciokeszsegiik.). periodusos rendszer 50-51. Tomegszđm Elektronszerkezet Az elektronok eirendezese az atomban. azzal. old. Elofordulbat.

egy lij elem atomja jon Ićtre. akkor nem lep fel tovabbi bomlas. a relatfv atomtomege 4. 13. es mas elemek atommagjaiva alakulnak. Uj atommag. Az Uran-238 bomlasa T6rium-234-ig -92 U Mas irdsmod lehet: U-238 vagy Urćn-238 Alfa-sugarzas (a-reszecskek) A radioaktfv atommag altal kibocsatott reszecskek egyik tfpusa az alfa-reszecske. 2 4. es kicsi a behatolasi melysege.RADIOAKTIVITA5 A radioaktivitas akkor lep fel. es nagy sugarak — a behatolasi melysegLik. Ha instabil. tomegszam. melynek soran a radioaktfv elem atommagja* bomlasok sorozatan (bomižsi sor) megy keresztCil.i'gy az uj elem torium A radioaktfv atommagbol* kile|)d. elektron. es a folyamat. Bomlas Egy instabil atommag* szetesese ket reszre. mint bomišsi sor. Szamos radioizotop elotordul a termeszctbcn. relatfv atomtomeg. A 146 neutroni tartalmazo uran jelolese: Tomegszam*-------R e n d sz đ m * -------238 Gamma-sugarakat kibocsatd atommag a gamma-sugar igen nagy energičju elektromagneses* sugarzas. atommag. Ezek elektronok* vagy pozitronok* (olyan. Gamma-sugarak (y-sugarak) A radioaktfv magbćl altalaban p-reszecsaz alfa. mint pl. Ezek elektromagneses huliamok (a a tenyhez es a Rontgen-sugaGammarakhoz hasonloan). Radioaktfv bomišs Az a folyamal. mert nem stabilak. hla ez stabil atom. akkor elbomlik. es ket pozitfv toltese van. mindaddig folytatodik. A plut6nium-242 bomlasi sora uran-234-ig Kibocsatott alfa-reszecske Kibocsatott beta-reszecske 2421 941 i „ Uran238 Torium234 234 91 Plutonium242 Protaktinium234 Uran234 14 ' Rendszam. mint az elektron. gyorsan mozgo reszccskćkbol ali. old. Megegyezik a helium atommagjaval. Bomlšsi sorok vagy radioaktfv sorozatok A radioaktfv elemek bomlasi sorozataiban kulonbozo elemek jonnek letre. mfg vegiil stabil atom keletkezik. amfg stabil atom jon letre. a 14-es tomegszamu szen es a 238-as tomegszamu uran. 13. rendszerint egy masik atommag ćs egy alfavagy bšta-reszecske keletkezik. Lassan mozog.). mikozben sugarakat vagy reszecskeket bocsatanak ki (sugarzas). rendszam 2) kilepese Papir A bomlas lei'rhato egyenlettel is. s athave2He) — ladnak az alacsony SLirusegCi vagy kis vastagsagu anyagokon.vagy bšta-reszecskek kibocsatasa utan lepnek ki. . tomegszam* = 238-4 = 234 Beta-sugarzas (P-sugarak) su o rro g r^ s a-reszecske (tomegszam* 4. az alumfniumlemezen athatolnak. papfron. mfg belole egy masik elem stabil atommagja jon Ićtre. elnyelesukre. izotop. A radioaktiv elemek atommagjai ilyen modon fokozatosan szetesnek. proton. Ui rendszam* = 92-2 = 90 . old. Vastag olomtomb alkalmas a „megaliftasukra". neutron. mfg masok mestersćges uton keletkeznek. 12. A folyamatot radioaktfv bomlasnak nevezzuk. Megvaltozik a rendszam. Radioizotop vagy radioaktfv izotop Ez a radioaktiV anyagok altalanos niegjelolese. pl. de pozitfv a-reszecskek (jelola toltese) lehetnek. mivel valamennyi ilyen anyag izotop. ha bizonyos elemek atommagjai szetbomlanak. ket protonbol* es ket neutronbol* ali. 12. 84-85. Ennek oka vagy a nagyon magas tomegszam* vagy a protonok* es neutronok* kozotti egyensuly hianya (Id.

Magfuzio megy vegbe a fCizios atonibombakban (a hidrogenbombakban). Az Uran-235 maghasadasa Magfuzio Ket atommag osszekapcsolodasa egy nagyobb magga. pl. amelynek mennyisćge a halal utan tokozatosan csokken. A felezesi ido tag hatarok kozott vallozik. mfg a Radium-221-e csak 30 masodperc. Radioaktfv nyomjelzes Az eljaras az anyagba juttatott radioizot(3p sugarzasanak erzekelesevel tudja nyomon kovetni az anyag mozgasat. Az alkalmazott radioizotopot nyomjelzđnek nevezik. valamint barom neutron. hogy „cfmkezett". ami ertelcniszeruen tovabbi neutronokat termei Išncreakcić alakul ki. A gorbe soha nern eri e! a nuliat. atommag. amely egy elo szervezet elpusztulasa ota eltelt. Azt az elemet. . A kibf)csatott sugarzas intenzitasa is felere csokken. tomegszam. amely alatt a radioaktfv elem adoll mintajaban az atomok fele elbomlik. A rakos sejtek erzekenyek a sugarzasra. A harom neut­ ron iovabbi harom Uran235 m aggal ulkozik. kiilonos tekintettel az orvosi alkalmazasra (radioterapia).7 x 10'"becquerel. A maradvany altal kibocsatott sugarzast merik. az atombombakban. s az anyagra azt mondjak. es ket masik elem. Szenizotopos kormeghatarozžs (Radiokarbon-modszer) Annak az idotartamnak a becslesere alkal­ mazzak. Neutron * Uran-235 Atommagok* Amikor egy neutron* utkozik az atommagba. rendszam* 0) Kezeletlen foldieper - Rendszam. hasad6anyagnak nevezziik. a mag szethasad. old. amelyben a maghasadas vegbemegy. Radioaktfv bomlasi gorbe Felezšsi \Ć6 Az az ido. stroncium es xenon keletkezik. fgy a rak kis sugarmennyisegekkel kezeiheto. a nem ellenorzott hasadas azonban. ez adja a mcklszer alapjat. es nagy mennyisegu energia szabadul fel. Az atommag neutronok es mas elemek magjainak kelelkezese kozben szetesik. Igy hosszabb ideig frissen tarthatok. Minden el6leny tartalmaz kis mennyisegu szen-14 radioizotopot. Besugarzott foldieper ket _ het elteltevel. 13. A folyamat csak rendkfvCil niagas homersekleten megy vegbe. es hatalmas encrgiamennyiseg szabadul fel. (vagyis az id6 tengelyt) Ido Felezesi iddk A radioaktivitas alkalmazasa Maghasadšs Az atommag* szethasftasa neutron*-bonibazassal. Acurie=3. rendkfvLil heves robbanashoz vezet. 12. pl. Egy becquercl egy atombomlast jeleni masodperc enkćnl. gyumolcsok kezelese gammasugarakkal. A kilepo neutronok tovabbi atomok hasadasat okozzak. pl. Radiologia A radioaktivitas jelensegeit tanulnianyozza. > + in Neutron* (tomegszam* 1. neutron. Besugarzas Eleimiszerek. az Uran-238 felezesi ideje 4500 miliio ćv. es igy a folyamat Iđncreakdoban folytatćdik.FIZIKAI KEMIA Becquerel A radioaktfv bomlas egysege. A szabalyozott hasadast alkalmazzak az atomreaktorokban.

kovalens vegyuletek. savmaradekok*. amely kemiai rcakciokban az atombol elektronfelvetellel jon letre (az atomban fgy tobb elektron van. A nemfemes elemek hajlamosak anionkepzesre. Kiilso elektronhejukon* egy. meg a molekulak kozotti erokrol sz6l(3 reszt (20. 4 natrium. 12. proton. .ilet ionokra bomlik.) es a femes kotes (Id.KEMIAI KOTE5EK A kemiai reakciokban reszt vevo anyagok atomjai mindig arra torekednek. 18.— ' Atommag* (protonok* es neutronok*) Elektronok Elektronok J lonizacio Az ionkepzodes folyamata. mint legalabb ot tovabbi elekt­ ront felvenniuk. a kovalens kotesben az atom megosztja (kozosen „hasznalja") mas atomokkal. amcly kćmiai reakciok­ ban.es kloridionok elrendezodese kocka alaku sokristđlyokat eredmenyez. Atommag* (protonok* es neutronok*) Kation Pozitiv toltesCI ion. old. lonok Az ion eleklromosan loltoU rćszecske. femes kotes. Az ionokat ionos kotes larlja ossze. ha az atom lead vagy felvesz egy vagy tobb elektront azert. hidrogen. A fluoratom kulso hejan* het elektron van. kiilso elektronhej. elektron. A vizes oldat jele: aq (a viz latinui: aqua). old. A magneziumion iroll formaja: Mg^* ---. 12. 12. a kulso elektronhejon* stabil (telitett) elektronkonfiguracićt hozzanak letre. 13. hogy slabi! kiilso eleklronhćja alakuljon ki. pl. 20 . s a stabil elektronkonfiguracio kialakftasahoz energetikailag konnyebb ezeket leadniuk (s megmarad az alatluk levo stabil hej). az atombol elektronok leadasaval jon letre (az atomban ekkor tobb proton* van. leadassal vagy az elektronok* megosztasaval. Egy elektron felvetelevel -1 toltesu iont (aniont) kepez A fluoridion (anion): irott alakja F'. Az atomok elektronjanak leadasakor vagy felvetelekor jatszodik le. neutron. Eze­ ket leadva ket pozitiv toltesu iont (kationt) kepez. hogy elektrontelvetellel. HCI(g) ^ H^(aq) + Cr(cxi) A hidrogenklorid Az oldatban kuldnallć kovalens vegyiilet* ionok keletkeznek. Atomjaikban a kulso hejon* 6t. mint proton*). Az ionok kationok vagy anionok lehetnek.es kloridionok kepzodesevel. s ilyen esetben kisebb energia sziikseges elektronok felvetelehez (stabil hej letrehozasahoz). mint elektron). atommag. valamint ha egy vegyi. 20. Pfc^ldaul. Anion Negativ toltesu ion. a hidrogenklorid vfzben valo oldodasakor (elektrolitos disszociacic)). A kotesek harom fo tfpusa: az ionos kotes.). ket vagy harom elektron van. kovalens kotes. a kovalens kotes (Id. mint legalabb ot elektron leadasahoz. A hidrogenklorid oldodđsa vizben. Ennek erdekeben az atomok sajatos kotest hoznak letre egymas kozott (az atomokat kotesek tartjak ossze). old. pl. A magneziumatom kulso elektronhejan* ket elektron van. amely akkor kepzodik. amely reszt vesz a kotesek kialaki'tasaban.) Ld. A hidrogen es a femek kat­ ionok kepzesere hajlamosak. Neh<1ny anion atomcsoportok elektronfelvćtelevel jon Ićtre. old. 39. 18-19. Vegyertek-elektron Mindig az atom kulso elektronhšjaban* elhelyezkecl6 egy vagy tobb elektron. hat vagy het elektron van. * Savmaradek.

A natrium es a kidr reakdojaban ionvegyulet. oivadelc.es a kloridionok szama megegyezik (aranyuk 1: 1). hogy a vegyulet kifele semleges legyen (a toltesek osszege nulia legyen). es oriasi ionracsot kepeznek. Az ionok olyan aranyban kapcsolodnak. ellentetes toltesu kationok es anionok vonzzak egymast. 23. ehelyett a kationok es az anionok vonzzak egymast. mert szabadon mozg() loltott reszecskeket (ionokat) tartalrnaznak. es ezert nagy energia szukseges a felszakftasukhoz). Ebben az esetben a N aCI keplet azt mutatja. Nincs molekulaja. oriasi ionracs. kiilso elektronhej.a keplet a kulonbozo ionok relativ szamat adja meg az oriasi ionracsban. A periodusos rendszerben egymastol tavol elhelyezkedo elemek hajlamosak ilyen tfpusu kotesek kialakitasara. natrium-klorid keletkezik. magukal az elektrosztatikus koteseket ionkoteseknek nevezzuk. lonjaik toltese + i vagy -3. Az elektrosztatikus vonzas ionkotest ad. hogy a racsban a natrium. Az ionok kepesek arra. lonjaik toltese +1 vagy-1. es ionos vegyuleteket (vagy ionvegyuletekct) alkotnak. a natrium es a klor natriumkloridot.FIZIKAI KEMIA lo n o s k o t e s Ha ket elem ionok kepzodese kozben reagal egymassal. 6. jegyezzuk meg. ' Vizes oldat. A koteseknek ez a tfpusa az ionos kotes. 17 . A vonzas kovetkezteben egyutt maradnak. amelynek az alkotoit ionos kotesek tartjak ossze. Teiftett kulso hej jdn ietre. Az ionvegyuletek oivadaspontja es forraspontja magas (a kotesek erosek. 1 3. A masodik es a hatodik csoport elmei ketertekuek (ket ionos vegyertekiik van). pl. A periodusos rendszer eho es hetedik csoportjanak elemei egyertekuek (egy ionos vegyertekuek). A natrioumkiorid hatalmas ionracsanak reszletet mutato modeli Kloridion 1 elektron a kulso hejon* 7 elektron a kiilso hejon JJ Telitett kulso hej maradt. lonjaik + 2 vagy -2 toltesCiek. hogy nincsenek molekulak . a magnezium es az oxigen magnezium-oxidot kepez. periodusos rendszer 50. old. OIvadekban es vizes oldatban* vezelik az eiektromos aramol. hogy ellentetes toltesu ionokkal ionos kotessel osszekapcsolodjanak. Natriumatom Elektronatadds Kloratom lonvegyiilet Olyan vegyulet. a keletkezo. A harmadik es az otodik csoport elemei haromertekuek (harom ionos vegyertekuk van). 30. A nćtrium-klorid keplete NaCI vagy Na~*^cr Az ionvegyšrtšk Megegyezik az ion tolteseinek szamaval.

Minden kloratomnak a kulso hejan* het elektron van. 16. Ammćniumion (nh. Nem vezelik az aramot.). oktett. Datfv kotes vagy koordinatfv kotes Olyan kovalens kotes.). Maganyos elektronpar Hidrogenion (H*) A kettos kotest a kepletben dupla vonas jelzi 0 = 0 18 * lonok. Kett5s kotes Ket atomot ket megosztott (kozos) elektron­ par kot ossze. Harmas kotes Ebben az esetben ket atomot harom kozos elektronpar kot ossze. i'gy a legtobb niolekulavegyulet oivadaspontja es forraspontja alacsony. igy mindegyik atom kCilso hejćn* nyolcelektronos stabil konfiguracio jon letre (Id. ekkor a kolo elektronpar minciket atommagot korCilvevo kozos palyan mozog). Az oxigenmolekulaban kettos kotes van. old.). Az elektronmegosztas elektronparokra vonatkozik (egy elektronpar hozza letre a kovalens kotest. Ezek szobahomersekleten rendszerint tolyadekok vagy gazok. 13. Ez az atom a kulso hejcln levo maganyos elektronpart adja a kotes kialakftasahoz. Ezek a gyenge erohatasok kis energiaval legy6zhetok. Egyszeres kotes Ha ket atom kozott egyellen kozos (megoszlott ) elektronpar van. nyolc elektront tartalm azo kulso heja* van (Id. A hdrmas kotest a kepletek­ ben hćrom vonal jeloli N =N Kepletekben az egyszeres kotest szimpla vonal jelzi: a-Cl Harom megosztott elektronpar (mindegyik atom harom-harom elektronja). 13. Mindegyik oxigenatom f kulso hejćn* hat elektron / van.mindket elektront a nitrogenatom adja. old. mert a molekulak kozotl csak van der Waals-f6le erok* mukodnek. Most mar mindegyik elektronnak stabil. A kovalens vegyuletek vagy molGkulavegyuletek (amelyeknek molekulaiban kovalens kotesek vannak) molekulai kozotl altalaban nem olyan eros az osszetarto ero. (*) ) Ket kozos (megosztott) elektronpar van (mindegyik atombol ket elektron).) Ammoniamolekula X j ’) j (NH^ D ativ kovalens kotes .K o v a le n s ko te s A kovalens kotes a molekulaban levo atomok kozolli eiektronniegosztas rćven jon Ićlre ugyhogy minden atom a kuls6 hšjon* eleri a stabil eleklronkontiguraciot. 13. Mindegyik nitrogenatom kulsd elektronhejđn* 6 t elektron van Kozos (megosztott) elektronpar (mindegyik atom tćl egy elektron). . van der Waals erok 20. oktett. 13. A nitrogenmolekulaban hđrmas kotes van. A klormolekulćban egyszeres kotes van. amelyhez mindket elektront ugyanaz az atom adja. nyolc elektront tartalmazo kiilso heja van (Id. igy mindegyik atomnak stabil. A kovalens kotesek crosek. oktett. mert nem tartalmaznak ionokat*. egyszeres kovalens kotesroI beszelunk. old. kulso hej. old.

toltes ‘ \ molekula) " ^ ' k ■ i /[Po/orasJ m e a ru ć fiIzomeria 0 . mint a masik koriil. nitrogen. mint a masik. 17.old. vagy het elektron van. Metan (CH . Az oxigen (m agas) es a hidro­ gen (alacsony) eltero elektronegativitćsa a vizmolekulat poldros molekuldvd teszi. atommag. 19 . Mindegyik hidrogenen kicsi pozitiv toltes jelenik meg. Hidrogen-klorid (HCI) Viz (H 2O) Polaros kotes Olyan kovalens kotes. . igy jon letre a molekula alakja. amelyben az elektronok hosszabb ido( tollenek az egyik atommag korCil. Alakja tetraeder. polaros oldoszer. vagy 6t elektron van. žtmeneti femek. 30. * lonos vegyiilet. 12. pl. az egyik atom erosebben vonzza az elektronokat. s igy tu d n ak --legnagyobb tdvoisdgban u I elhelyezkedni. vagy hat elektron van. A ne­ gativ tokesu rud vonzza a vizmolekulak pozitiv reszet. az atmeneti femeke* azonban valtozo. ’ Nitrogenatom A hćrom erteku elemek kulso hejđn* vagy hćrnm. pl. 58. Az apolaros (nem polaros) molekulaban nincs kiilonbseg a molekula-„vegek" toltese kozott. izomerek. szen.Kis pozitiv tdites ---. A polaros molekulajii tolyadekok poišros oldoszerek* lehetnek. oxigen. A molekulakšpietuk azonos. polciros kotes jon Ićtre. ćs oldhatjak az ionvegyuleteket*. Ha ket kulonbozo elektronegativitasii atom kapcsolodik. molekulakeplet. de a szerkezeti kepletiik eltero (Id. Polaros molekula A molekula ket „vćgen" kulonbozo eleklromos toltes alakul ki. Adott szamu es minosegu atombol kiilonbozo szerkezetu molekulak johetnek Ićtre. 77. igy a vizsugdr elhajlik a rud fele.). Az egyes szerkezetek az izomerek*. A bćr-triklorid-molekula (apolaros) trigo^ nđlis vagy 'sik trigonalls. Ezt a jelenseget polarizšcionak nevezzCik. 13. kiilso hej. mert a kotesek elektronpdrjai taszitjdk egymdst. Egyszeru polaros es apolaros molekulak alakja = egyszeres kotes = kettds kotes Hidrcgenatom Az egyvegyerteku elemek kiilso hejdn* vagy egy. Vi'zmolekula (poldros -Szenatom Mindegyik kotes hidrogen feloli vegen kis pozitiv toltes van. amelyekkcl az illclo atom kapcsolodni kepes.' Viz A rud vonzza a vizsugarakat. A kisebb elektronegativitasii atomokal elektropozitfvnak is szoktak nevezni (pl. Megegyezik a hidrogenatomok szamaval. de a tetraederes forma eredmenyekent a molekuidnak kifele nincs pozitiv vagy negativ toltese. hidrogen. a natrtium). amellyel egy atom a molckulaban levo elektronokat magahoz vonzza. Polaros kotesek Magšnyos elektronpar (nemkoto) Az atom kulso hejan levo elektronpar. mivel igen konnyen kepeznek poziti'v ionokat. Ez az atomok kulonbozo elektronegativitasabćl adodik. Szen-dioxid-molekula (apolaros) szerkezete linedris (az atomkozeppontok egy egyenesre esnek). amit a polaros kotšsek nem szimmetrikus eloszlasa es nćha maganyos elektronpar okoz. pl. * --.elektronjai taszitjdk a pold— ros kotes elektronjait. A metanmolekula apola­ ros (nem poldros).) (NH^ & A gula alaku ammoniamolekula (polaros molekula). 6+ -Hidrogenatom Elektronegativitas Az az ero. 26. 6' ~ K is negativ . 26. az ammonia kepet az elozo oldalon). Ammonia A ketvegyerteku elemek kulso hejdn* vagy ket. vagyis apolaros. old. A negyvegyerteku elemek kulso hejdn* negy elektron van. A leglobb elem kovalens vegyerteke allando. amely nem resze kovalens koteseknek (Id. mert a kotesek elektronpdrjai taszitjdk egymdst.nZIKAl KEMIA Kovalens vegy6rtel< Az atom lehetseges maximalis kovalens koteseinek a szama. pl. . A magdnyos elektronpar ji.

a temek vezelik a hot es az elekiromos aramot. 18. polaros kotes. ezert a femek vezetik a hot es az elektromos iiramol. kovalens kotes. 16. 19. maganyos eiektronpar. oldal targyalja. mint egy ionos kotesben*. Ezert a temek oivadaspontja es forraspontja altalaban magas. A racs a fem pozitiv ionjaibol ali. pl. a jod es a szilard szen-dioxid racsat. es igy a maganyos elektronok vonzzak oket. A kotesek tovabbi ti'pusait a 16-19. 19. s a vegyertekelektronok* szabadon mozognak a racsban. Vizmolekula (polaros molekula*) 20 ' Kation.F e m e s ko te s A femes kotes az ćrišsi femes racs*. polaros molekula. H id roge nkotes Hidrogent tartalmazo polaros molekula* es egy maganyos elektronpart tartalmazo masik molekula kozott feliepo vonzoero. amelyek a molekula atomjaiban kialakult aszimmetrikus elektroneloszlas es eleklronmozgas kovetkezmenyei. A molekulak szetvalasztasahoz mind a hidrogenkoteseket. Molekulak kozotti erčk van der Waals-fele erok A molekulak kozotti gyenge vonzoerok (intermolekularis vagy molekulak kozotti er6k). Az elektronok es az ionok kozott nagy erok hatnak. (azaz a femek) reszecskei kozott feliepo vonzoero. ionos kotes. . mert viszonylag nagy energia sziikseges a kotoerok Iegy6zesehez. A delokalizalt elektronok a racs barmelyik atomjahoz tartozhatnak. 23. de apolaros molekuišju* anyagokehoz viszonyftva. s mivel szabadon mozoghatnak. A polaros kotes azl jelenti. szinten kismeretu. 19. 17. ii letve forraspontjat mas. hogy minden hidrogenatom kicsit pozitiv toltesu. A hidrogenkotesek magyarazzak a vi'z magas olvadas-. Ez az ero ta rtja ossze a molekularacsokat*. femes racs. 23. ion. 16. old. s szabadon mozoghatnak a racsban. 16. apolaros molekula. vegyertekelektron. mind a van der VVaals-fele eroket le keli gyozni. A feliepo vonzoero kozelitoleg husszor kisebb. Ezek a szabad vagy delokalizšit elektronok kepezik a kotest az ionok kozott. Delokalizacio A vegyertekelektronok* megosztasa a femes racs* atom ja i kozott. molekularšcs.

oldoszer. Az utobbi mckiszer a leggyakoribb. 6. 16. mind a beparlas azt eredmenyezi. Hagyjuk az oldoszert* elpcirologni A dragakovek a hasadasi sikjaik* menten metszett kristđlyok. kepletek. 31.szabalyos geometriai alaku szilard testek. A szabalyos format nem mutatć szilard anyagokat (vagyis amelyek nem kepeznek kristalyokat) amorf anyagoknak nevezzuk. 7. s a reszecskek kivalnak az oldatba helyezett kristalymagra. sok.reszecskeik szabalyos eirendezodese kovetkezteben . majd ismet szilard ailapot). 31. oldalon. es gyakran a s6 kćmiai kepletebe* is bcirjak. oldott anyag. kristalyos anyagoknak nevezziik. hogy az oldatban tarthato anyagmennyiseg csokken. Kristalymag behelyezese a telitett* oldatba A rez(ll)szulfat minden ionparjđhoz* 5 vizmolekula tartozik. Ez szolgal a krislalyepules alapjaul a kristcilyosodšs soran. Kristšlyosftisi mćdszerek 1.KRISTALVOK A kristalyok . tulteiftett* oldatba kis kristeilyt (magot) helyezLink. vagy azok keverekei lehetnek. Kristalymag Valamely anyag apro kristalya. Kristšlyosodas A kristalykepz6des folyamata. pl. old. tulteiftett. Szamos mcklja lehet. es az oldalot lehutjuk vagy. 22. telitett. Az egyes ionparokhoz* kapcsol6d(3 vizmolckulak szama rendszerint allando. A kristalyok siklapokkal hatarolt terbeli alakzatok. amelyek kristalyokat kepeznek. 26. A kristalyvfz melegftessel eltavoifthato. nagy kristalyok jonnek letre. Reszecskeik atomok. Anyalug Az oldatbćl vegzett kristalyosftas utan visszamarado oldat. Az oldott anyag* kivdiik az oldatbćl. oivadek. vagy telitett oldalba tesziink kristalymagot. es rćepui a kristđlymagra. A kristalyosftas alkalmazhato az anyagok tisztitasara . ion. Mind a hutes. szublimšlžs* (szilardbol gaz. 30. Kristđlymag CUS0 4 5 H20 Telitett oldat Az oldoszert* eipćrologtatjuk. 40. --Anyalug NQ2S04 ' 10H20 ‘ Hasadasi sik.beparoljuk. o Krlstalyvfz Bizonyos s6k* kristalyaiba bećpulo vfz. szilard anyagok oivadškanak* hutese. 22. ionok* vagy molekulak. A novekvo kristaly alakja megegyezik a krislalymageval. 21 . a 107. I Nćtrium-szulfat kristđlyhidrćt* A nćtrium-szulfat minden ionpđrjćhoz* tiz molekula viz tartozik. A kristalyvizet tartalmazo kristalyokat krlstžiyhidrštoknak* vagy kristalyos soknak nevezzuk. Igy szabalyos. Azokat az anyagokat. s a reszecskek kozotti kotesek barmelyik kotestipushoz tartozhatnak.Id. amelyet Ligyanazon anyag teiftelt oldataba helyeznck. szublimalas. kristalyhidrat. Rez-szulfćt kristdlyhidrćt* vagy kristalyos rez(ll)szulfat OutSO/L Telitett* oldat Az oldott anyag* szabalytalan kristćlyai __________ 2.

štalakulšsi homersekieten citalakulhatnak egymasba. amelyb6l a szerkezet nieghatarozhato (Id. amely menten a kristaly szethasfthato ugy. 21. akkor osszetoredezik. old. ionok*) kiilonbozo eirendezodesebol es kiilonbozo kotesmckijaibol adodik. Az elcmek eseten elotordulo polimorfiat allotropianak nevezziik. oki. a masik alatta fordul elo. . roviden aiiotropoknak nevezziik. 70. 16. lent az abrat).Tovabbi ismeretek a kristaIyokr6I . Monotropia A polimorfia specižlis esete . Az elhajlitott rontgensugarak diffraktios kepet hoznak Ićtre. Rontgendiffrakcios analfzis Rontgensugar Kristćly Diffrakdos kep a fotopapiron 22 * Ionok. Hasadasi sik A kristalyt alkoto reszecskek olyan sfkja. polimorfia). elemi cellak). Rontgendiffrakcios analfzis A kristalyszerkezet vizsgalatara alkalmazott mckiszer. rombos ken. hogy sima hasadasi feliilet kepzodik. amelyben az anyagnak ket stabil formaja van: az egyik az atalakulasi homerseklet folott. A reszecskek terbcli olrendezodese es kiilonbozo osszekapcsolodasa adja a kristalyršcsot. A fobb krislcilyformak joljbra lathatok. F6 kristilyformak TetragonćHs J Hexagonćlis Polimorfia Polimortiarol beszeliink. jeliemzo homersekleten . Atalakulasi homerseklet Az a homerseklet. molekulak.az anyagnak csak egyetlen stabil formaja van. kiilonbozo kristalyos formaban tordul elo.formak es szerkezetek A kristalyok (Icl. Az allotropiat az atomoknak a kristalyon beliili kiikinbozo elrendezodese okozza. Allotropia Ebben az esetben egy adott elemnek egynel tobb laistalyos megjeienesi formaja van. amelyekbol hataimas kristalyok epCilnek fel. amclyen az enantiotropišt mutato anyag modosulatai egymasba atalakulnak. Az ilyen anyagoKat izomorf anyagoknak vagy izomorfoknak nevezziik. Ha a kristalyt nem a hasadasi sik menten hasftjak. izomorficirol beszeliink. ha ugyanaz az anyag ket vagy tobb. ezek az alapveto formak (az un.az un. A kiilonbozo kristalyformaju elofordulasokat allotrop modosulatoknak. es nincs atalakulasi homersškiet. Ez reszecskeik (atomok. Hasadas a sik menten Nem a sik m menten feliepo A hasadas ▼ Enantiotropia A polimorfianak az az esete.) sokfele alakKobos ban es meretben forrlulnak elo. hanem tobb kristcilyformaja Is lehet (Id. Az eltero megjeienesi format a kiiionbozo szerkezeti eirendezodćsek okozzak. A kovetkezo oldalon lobb kiilonbozo kristalyracs rajza lathalo. Az egyeb formak instabilak. Izomorfia Ha ket vagy tobb kiilonbozo anyag azonos kristalyszerkezelben es forniaban fordul elo. Egy adott anyagnak nem csak egy. Ez a polimorfia specialis esete. Egy adott kristaly formaja a kristalyracslol es annak lehetseges hasftasi sfkjaitol fiigg. Az egycs tfpusok egy adott. monoklin ken.

20. femes kotes. pl. 18. A legjobban megmunkalbato femek a lapcentralt racsban kristalyosodnak (pl. delokalizacio.) kapcsoiodo molekulakbol allo kristalyracs. natrium-klorid. s ez a femet kalapšibatova* es nyujtbatćvl (duktilissš)* teszi. ionos vegyulet.es forraspontja magas. ion. arany. es konnyen torik. pl. Az lonkotes eros. A molekulakon belCili kovalens kotesek* erosebbek. Az osszetarto erok gyengek. hogy az anyag oivadas. 116. A szabadon mozgo delokalizdit* elektronok a femel jo ho-. ebbol kovetkezik. meg a 64. oldalt) Molekularacs Intermolekularis (molekulak kozotti) erokkel (Id. a gyemantracs. 11 7. 23 . pl. 19. kalapalhato. cink. es elektromos vezetove leszik. A nđtrium-klorid ionracsa Ićdmolekula A femes racs leggyakoribb elemi ceilait mutatja az alabbi abra. alummium). pl. nyujthatć (duktilis). rez. A gyćmant atomracsa (td.es forraspontjuk. 16. a jod racsa.FIZIKAI KEMIA KristaIyracsok Atomršcs Kovalens kotšssel* kapcsoiodo atomokbol špulo kristcilyržcs. 17.es forraspontja. 20. 20. old. ezćrt a krislalynak az ionvegyuletekhez* viszonyi'tva alacsony az oivadas. 16. tetraeder. Az atomokbol kialakult kristalysikok elcsuszhatnak egymason. ionos kotes. Ndtriumion Kloridion Fšmes rdcs F6mes kotšssel* kapcsoiodo tematomokbol allo kristšlyršcs. A cink femes racsa Cink kationok* Dehkalizćit* elektronok — * Kation. Az ilyen oriasi atomracsszerkezetlel epCilo anyagok rendkfvul kemenyek. es nehezebben szakilbatok fel. old. A szilard jod molekularacsa Szenatomok — lonršcs bnos kotšssel* kapcsoiodo ionoklx3l allo kristdlyrcics. kovalens kotes. magas az oivadas.

Egy elem vagy vegyiilet molekulajanak a to­ mege osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevel (Id. old. izotćp. izotop 13. Ezert a tomegu ket egy egyezmenyesen elfogadott tomeghez viszonyitva hatarozzLik meg. tomegszam. c i. Mivel igen kis anyagmintaban is tobb mi I lio atom van. A relatfv izotoptomeggel egyutt az elem relatfv atomtomegšnek kiszamftasara hasznaljak. Kalcium (relativ atomtomeg 40) Klor (relatfv . oldalon levo tablazatban talalhatok meg.5 24 * lonvegyiilet.) A relatfv atomtomeget egyezmenyes atomt6megegysegben (u) fejezik ki. hogy kozvetlen meresuk rendkivul nehez. a reszecskek menynyisegenek meghatarozasara a molt (6-1023 db reszecsket tartalmazo anyagmennyiseg) alkalmazzak. Relatfv atomtomeg vagy atomsuly Adott anyag egy atomjanak atiagos tomege (figyelembc veve a relativ izotoptomeget es az izotoparanyl) osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevel (kl. A termeszetes klćrban mintegy haromszor annyi CI-35 alom van.^ CU37) Az izotoparđny megkozeikoen 7 5% CI-35 es 2 5 % CI-37.5) Kaldum-klohd cn Relatfv izotoptomeg Adott izotop egy atomjanak tomege osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevei. Igy a klor relatfv atomtomege = atlagos relatfv izotoptomeg = ( 3 x 3 5 + ( l X 37) : 4 = 35. A relativ molekulatomeg megkozelitdieg 40 + (2 X 35. A hidrogen relativ atomtomege kćzelitoleg 1. . old. A relatfv atomtomegek a 98-99. A vfz relativ molekulatomege Hidrogenatom — |-| Oxigenatom H. hogy nincsenek molekulaik. Majdnem pontosan megegyezik az izo­ top tomegszšmavah.5) = 111 Relatfv molekulatomeg Relatfv molekulasulynak is nevezik. A vi'zmolekula egy oxigenatomot es ket hidrogenatomot lartalmaz. atomtomeg 35. 17. izotop. !zot6parany Hidrogenatom Az elem adott mennyisegeben az izotopok* atomjainak szamaranya.0 A realtiv molekulatomeg kćzelftoleg 1 6 +1 + 1 = 18 A relativ molekulatomeg az ionvegyuletekre* is vonatkozik annak ellenere. Igy konnyebben kezeiheto ertekeket kapunk.) A relatfv molekulatomeg a molekulaban levo atomok relativ atomtomegeinek osszege. 13.AZ ATOMI JELLEM ZO K MERE5E A kb 1 0 ''mm atmeroju es kb 10'22g tomegu atomok olyan kicsik. mint Cl-3 7 atom. 13. old. Az atomok es a molekulak tomegenek kozvetlen meresere a tomegspektrometernek nevezett berendezest hasznaljak.

meg a 114. pl. 1 3. amelynek minden kobdecimetere az oldott anyag cgy moljat tartalmazza (1 mol oldott anyag/1 dm* oldat. ' Izotop. Egy molban ugyanolyan szamu reszecske van. Az Avogadro-fele szam Amolnyi mennyisegben 6. A szilard anyag es a folyadek molaris terfogatai kiilonbozoek. 4 mol (oldandć) anyag* 2 dm^ oldoszer* A koncentrćdo 2 mol/ldm^ oldoszer Molšrls tomeg Adott anyag egy moljanak a tomege. Ez az anyag relativ atonntonnege vagy molekula^omege grammban kifejezve. A terfogatos analfzisben* alkalmazzak. A natrium-klorid egy moljdban 1 mol natriumion es 1 mol kloridion van. Reszecs­ keik kozott nincsenek kotesek. g/dm*. oldoszer. Valamennyi gaz molaris terfo­ gata (azonos homersekleten es nyomćson) megegyezlk. szokasosan mol/dm^-ben kifejezve.FIZIKA! KEMIA Mol Az anyagmennyiseg SI egysege* (Id. 25 . 30. Az oxigen minden molnyi mennyisegeben 6.01 -105 Pa) pedig 24. SI egysegek. A tomegkoncentracio az oldat egysegnyi terfogataban levo oldott anyag tomeget adja meg. oldalt). <1 dm ^ viz (1 dm^ . Relativ atomtomeg = 23 Relativ molekulatomeg = 23 + 3S. 1 mol rezll)szulfat A szildrd anyagok es a folyadekok molaris ter­ fogata reszecskeik meretetol es eirendezddesetol fiigg.a CUSO4 terfogata) 1 dm^ 1 molos rez(ll)szulfat-oldat Standard oldat Ismert koncentracioju oldat. oldott anyag.023 X lO^^db reszecske van. Koncentracio Az oldoszerben* oldott anyag* mennyisegenek megadasara szolgal. mint ahany atom van aszen-12 izotop 12 grammjaban.4 dmS standard aHapolban (25 °C. A molos oldat (vagy 1 M oldat) eseten. pascal.5 g Minden tdikćban 1-/ mol CuS04 van 1 dm^ viz Az oldat m olalitasa: 2 Molšris terfogat (molterfogat) Barmely anyag egy moljanak terfogata dm’-ben kifejezve. 114. Oiaei j ’ 'OJ A rez minden moljćban az Avogadroszamnak megfelelo db atom van. az oldat minden dm^-eben 1 mol rez(ll)szulfćt van. normšl ailapot. de valamennyi gaz molaris terfogata azonos k6rulmenyek kozott azonos. 1 mol ndtrium (Na) J 1 mol natriumklorid (N a d ) Moldris tomeg 23 g Molaris tomeg 58. Molos oldat (molaritas) ()lyan oldat. 1. A koncentrćdo az oldott anyag* rnoljainak szam al adja meg 1 dm^ oldatban vagy 1 dm^ oldoszerre* vonatkoztatva. 111. 2 M molalis koncentracio eseten 2 mol rez(ll) szulfat van az oldoszer minden kobdecimetereben. jelolesere: M-et hasznalnak). Barmely gaz molaris terfogata normal šilapotban* (0 °C . terfogatos analfzis. 29. az 1 dnV* oldoszerben oldott anyag moljainak szamat adja meg.S Molalitas Ritkabban alkalmazott koncentracio-megadasi m(3d.01-105 Pascal*) 22.023 x 10 ^ db ^ molekula van. 1. 108 old.5 dm^.

26 * Kotesek. hogy a reakcio hogyan megy vegbe. 16-20. Relativ atomtomeg = 2 x 16 = 32 A vegyulet relatfv molekulatomege = 12 + (2x16) =44 Az oxigen szazalekos mennyisege = (32 ^ 44) x 100 = 73% A szen szazalekos mennyisege = (12 . A molekulaban levo valamennyi kotćst feltiinteti. 73% oxigen. 18. s megmutatja. vegyjel. old. 16. A vegyulet osszetetelerol es szerkezeterol a keplet ad tajekoztatast. 16-20. Egyszerusftett szerkezeti keplet vagy konstitucios keplet Megmutatja az atomcsoportok (pl. amelyben az elemek vegyjelei (kemiai szimbolumai) szerepelnek. 18.A KEMIAI ANVAGOK JELOLE5E A legtobb kemiai anyagot fo alkotoresze (tulsulyban levo elem) alapjan neveztek el. amely a molekulan beluli kotesek tfpusait is mutatja.) a csoportok atomjai kozott. s nem tunteti fel a kolesckel sem (Id. de nem jeloli a moleku­ laban levo koteseket (Id. . Megm utatja. kovalens vegyiiletek. Sztereokemlal keplet vagy haromdimenzios szerkezeti keplet A keplet szimbolumok alkalmazasaval mutatja meg az atomok es a kotesek* elhelyezkedeset a molekulaban.). Megmutatja. Kepletek Tapasztalati keplet A vegyLiletben elofordulo eiemek atomjainak legegyszerubb arany<it mutatja meg. s feltiinteti az egyszeres es kettos koteseket*. FeltLintetl a mo­ lekulaban levo elemeket es atomjaik szamat a moleku­ laban. old. \ hogy melyik atomok kapcsolodnak egymassal.44) x 100 = 2 7 % iigy a szen-dioxid szazalekos osszetetele = 2 7 % szen. Szazalekos osszetetel A vegyulet osszetetelet az alkotoelemek molekulan beluli szazalekos tomegaranyaval adja meg. a kettos koteseket dupla vonal jcloli s fgy tovabb. Molekulakeplet (Osszegkeplet) A vegyuletek vagy elemek egyetlen molekulajat jeloli. amelyek kettos kdtessel* kapcsolćdnak. Az egyszeres koteseket szimpla vonal. hogy az egyes elemekbol osszesen hany clarab atom van a molekulaban. — Megmutatja. 24. A szen-dioxid (CO^) szđzalekos osszetetele Egy szenatom. ahol a metan szerkezeti keplete lathato. hogy ket hidrogenatom tartozik minden szenatomhoz. 8. 16-20. old. relatfv atomtomeg. A kemiai egyenletben a reakciopartnerek es a reakciotermekek szerepelnek. egyszeres kotes. A koteseket egy vonal jelzi. Teljes szerkezeti keplet Megmutatja az atomok egymashoz viszonyftott eirendezodeset a molekulan belCil. nem mutatja meg. Ld. karboxil-csoport) sorrendjet a moleku­ laban es a koteseket (Id.). kettos kotes. old. Relativ atomtomeg* = 12 Ket oxigenatom. sztereokemia a 77. relatfv molekulatomeg. oldalon. Az etenmolekula szerkezeti rajza. hogy a mole­ kulaban ket atomcsoport van. es mindegyikben egy szenatom es ket hidrogen­ atom van. Egy kovalens vegyiilet eseteben pl.

oldalon).). s nem utal a molekula szerkezetere. amelyek a kemiai reakcio utan is valtozatlanok maradnak. 11. A Na* es a C r az egyenle( mindket oldalan megjelenik. ndtrlum + viz -> nćirium-hidroxicl + hidrogdn A nevek helyettesfthetok az anyagok kepletevel (Id. a peldat a lap aljan). Ezeket kihagyhatjuk az ionegyenletekbol. 27 . fizikai ailapot.h F -----. Az alćbbi reakcioban a Na^.F ----------- N aO H(aq) + HCI(q) -> N a C I(a q ) + H20(f) 2Na + 2 H2 O ^ 2NaOH + H2 Az ionegyenlet: O H-(aq) + H +(aq) -> HjOCf) * Vizes oldat (jele: aq. . 30. Nćhany esetben a rendszertani nevel egyszerusitik.I — F------. Reakci6egyenletek Szavakkal kifejezett egyenletek A reakcioban reszt vevo anyagokat nevCikkel jelolik az egyenletben.FIZIKAI KEMIA A kemiai anyagok elnevezese Trivi^lis nšv Avegyijlet mindennapi nyelvhasznalatban kapott neve. Nehany tradicionalis nev rendszertani nev.i . kreta (kalciuni-karbonat). oxidacl6s ailapot. a szemkozti oldalt).: Azok az ionok. old. Szisztematikus (tudomanyos) nev Megmutatja. a H ' es a Cl mind ionok. Az ailapotformat mutato jelolesek Az anyag keplete utan frt betuk. ---------- Ezt a nevet szokćsosan vas(tl)szulfatra egyszerusitik. Trivićlis nev: zoldgćlic Tradidonćlis niv: ferro-szulfat Vas-szulfat (FeSO^) Szisztematikus nev: vas(ll)tetraoxo-szulfćt(VI) A vas oxidaads szama* azaz Fe‘ * ^ I A ken oxidđdćs szama* +6 Tradicionalis nev Etil-alkohol Szisztematikus nev Etanol (Id. s6 (natriumklorid). hogy a vcgyulel milyen elemeket tartalmaz. mindegyik elem atomjainak szcimat a molekulaban es a kukinbozo oxldaci6s šilapotu* dernek oxidžcl6s szamšt*.) szinItMi kovetkezik a nevbol. az egyszeru szerves vegyuletek elnevezese c. oldalon. 16-20. oxid^ci6s szam. tomegmegmaradas torvenye. old. ezen az alapon ezek „k ivu lćllo " ionok. 6. Minden reszt vevo anyag mennyisegćt a kšpiete ele frt szam mutatja. old. meg: 16. amelyek megmutatjak az anyag fizikai ailapotat* a reakcioban. a OH '. A kotestipus (Id. de nem feltetlenui adja meg azok mennyiseget. Ld.: lonegyenlet Csak az ionokat erinto valtozasokat tunteti fel (Id. egyszeru szerves vegyuletek elnevezeset a 100 . pl. pl. Trivićlis nev Alkohol Tradicionšiis nev Megadja az anyag fo alkoloelemeit. reszt a 100. 35. Rendszerint nem ad telvilagosftast a vegyulet osszetetelerol pl. Nehany rendszertani nev megegyezik a tradicionalis nevvel. Id. 2Na(sz) + 2H20(f) -> 2N aO H(aq) + H2 (g) 'c : ^ i __ Vizes oldat* Gaz Na + H2 O -> NaOH + H2 Szilćrd Folyadek A „kfvulallo" ionok Egyenl5segkent felfrt reakcioegyenletek Az ilyen egyenletben a reakcioban reszt vevo mindegyik elem atomjainak szama azonos az egyenlet ket oldalan (azaz eleget tesz a tomegmegmaradas torvenyenek*).

GAZTORVENVEK
A gazok molekulai viszonylag nagy tavolsagban vannak egymastol, s gyors, rendezetlen mozgast vegeznek (Id. kinetikus elm elet*). A gazmolekulak osszesitett sajat terfogata sokkal kisebb, mint a gaz altal eltoglalt terfogat. A molekulak kozott csak gyenge vonzoerok mukodnek. Ez valamennyi gazra igaz, ezert hasonioan viselkednek. Ezt a kozos viselkedest tobb gaztorveny irja le (Id. lent).
A gđztdrv&ryekben alkalmazott jeldiesek P = nyomđs T = homerseklet (K) V = terfogat k = ćtlancić* -P2 (a megnovekedett nyomas) V2 (a terfogat -aranyosan csokken) A betso nyomćs a kulso nyomas ' kiegyenh'tesere azonos mertekben no.

A gaz allando homersekleten, nyomason es terfogaton

-Homero (a homerseklet

-r,)
■ Nyornas = P,
!j '

i'

u...

V
7 1

•Nyomćsszabćlyozas

■ Nyomas = P,

■Caz (a terfogat = V ,)

A Boyle-Mariottetorveny
Allando homersekleten a gaz lerfogata fordflva aranyos a nyomassal (a terfogat csokken, ha a nyomas no).

n

Gay-Lussac II. torvenye
Allando nyomason a gaz terfogata egyenescn aranyos a K-ben mert abszolut h6merseklettel (a gaz kiterjed, ha a homerseklet emelkedik.)

¥

T2 (a megnovekedett homerseklet) P, (ćllandćan tartott kulso nyomds) ■ 2 {az arćnyoV san megnovekedett terfogat)

P,XV,=P2XV2
vagy PV = k T2 (a megnovekedett homerseklet) P2 (a nyomas 'aranyosan no)

Gay-Lussac II. torvenye
AHando tertogaton a nyomas egyenes aranyban ali az abszoliit (K-ben mert) homerseklettel (a nyomas no a homerseklet emclkcdesevol). - liv

Altalanos gaztorveny
Megmutalja az osszefCiggesl az adott tomegu gaz homerseklete, nyomasa es terfogata kozott.

Vj (ahhoz, hogy a terfogat allandć marad'jo n , a belsd nyomasnak megfeleloen novekednie keli)

A gaz 1 nnl*-jđra: PV = RT R a gdzćtkmdć*. Erteke minden gazra azonos.

Idealis gaz
Idealisan viselkedo, elmeletben letezo gaz. Molekulainak nincs terfogata, a molekulak kozott nincs vonzoero, egyenes vonalban gyorsan mozognak, s utkozeskor nem vesztenek energiat. Szamos realis gaz viselkedese megkozeliti az idealis gazet, ha molekulai kicsik es tavol vannak egymast6l.

Kismeretu, nagy tavol­ sagban levo molekulak

Egymashoz kozel levo nagy molekulak-

Ideđlis gćzkent viselkedik.

Nem viselkedik idealis gćzkent.

28

Allando, 116; kinetikus elmelet, 9; mol, 25. old.

FIZIKAI KEMIA

Parcicilis nyomžs
Gazelegyekben az alkoto gazok nyomasa (parcialis nyomas) megegyezik azzal a nyomassai, ami feliepne, ha az ilieto gaz egymaga toltene ki a gazelegy altal eltoglal terfogatot.

A Gay-Lussac-fele torveny
Allando homersekleten es nyomason lejatszodo gazreakciokban a kiindulasi anyagok (reakciopartnerek) es a reakciotermekek terfogatai ugy aranylanak egymashoz, mini az egyszeru egesz szamok. r
400 dm szenmonoxia

Dalton-t6rvšny
Agazelegy nyomasa (ha nincs kemiai reakcio) megegyezik az alkoto gazok parcialis nyomdsšnak osszegevel.
A, B h C kevereke (elegye)

2 C 0 2 < g t- ^ 6
200 dm
oxigen 400 dm szendioxid

Nyomđs = pA + pB + pC (a pardđls nyomdsok osszege,

Az Avogadro-t6n/eny (Id. lent) erteimeben az ćbrćn az A es a C edeny azonos szamu molekulat tartalmaz.

T
A gaz, nyomasa pA B gaz, nyomasa i

Avogadro-tetel
Kulonbozo gazok azonos terfogataiban, azonos homersekleten es nyomason, azonos szamu molekula van.

A diffuzio Graham-fele torvenye
Allando homersekleten es nyomason a gaz diffuzićsebessege forciftva aranyos surusegenek a negyzetgyokevel. A gaz surusege nagy, ha molekulai nehezek, es kicsi, ha konnyuek. A konnyu molekulak gyorsabban mozognak, mint a nehezek, igy a nagy surusegu gaz j(3val lassabban diffundal, mint az alacsony surusegu.
Ammćniaoldattal atitatott vatta T6meny sosavval atitatott vatta

Normal ailapot
Ez nemzetkozileg eltbgadott korulmenyeket jelent. A gazok jeliemzoit, pl. terfogat, surijseg, rendszerint ilyen korulmenyek kozott hatarozzak meg.
Normđ đkipot = homerseklet: 0 °C vagy 273 K (keMn) nyomas: 1,01 ■10^ Pa (pascal)
Celsiusfokok KeMnfokok 373 K

-

1

Abszolut h6mersekleti skala
Nemzetkozileg elfogadott standard homersekleti skala, egysege a Kelvinfok (K) nagysaga azonos a Celsius*fokeval, de a skala legalacsonyabb pontja a 0 K vagy abszolut nulia = -273 °C . Ezen az elmeleti ponton az idešlis gžzok terfogata nulIa lenne.
A Celsius-fokot 273 hozzđadasćval lehet KeMn fokka atszamolni, a Keivin fokbol pedig 273 levonasdval kapunk Celsius-fokot. Abszolut nulia —

Ammdnia ga^r

1 Feher ammćniumklorid-gyuru kepzoidik.

1 Sćsavgaz

X.

100 X
goz

A k6nnyu am moniamolekuldk gyorsabba\n diffundalnak*, mint a sosavrnolekuićk. A ket gaz a cso jiobb oldali vegehez kozelebb tala Ikozik. DUfuaćsebesseg
o c

0 °C

273 K

ieg

(aranyos)

gaz surusege

1

Relativ gaz- (goz-) suruseg
A gaz surusege a hidrogen surusegehez viszonyitva. Kiszamitasahoz a gaz suruseget osztjuk a hidrogen surusegevel. A relatfv goz- (gaz-) surCIseg aranyszam, ezert nincs mertekegysege.
a gaz surusege Rdatf>fgdzsCu&šg = a hidrogen surusege

-273 "C

0K

' Celsius-skala, 116; diffuzio, 9; l<everek (eiegy), 8; pascal, 115. old.

29

OLDATOK ES OLDHATOSAG
Ha tolyaclekhoz valamilyen anyagot adunk, tobbfele dolog tortenhet. Ha az anyag (1 nm-nel kisebb) atomjai, molekulai vagy ionjai egyenletesen szetoszkinak (oldodnak) a folyadekban, a kapott kevereket* valodi oldatnak nevezzuk. Ha nem oszlanak szet, akkor a kapolt keverek nem valodi oldat. Az, hogy egy anyag mennyire oldodik, fugg az anyag es a folyadek tulajdonsagaitol es egyeb tenyez 6 ktol, pl. a homerseklettol es a nyomastol. Oldoszer
Az az anyag, amelyben az oldott anyag szetoszlik es oiclatot kopcz.
Oldott anyag

Apolaros oldoszer
Apolaros molekuišju* tolyadek. A szinten apolaros kovalens vegyuleteket* oidja. Az oldoszer molekulai mintegy „kilazftjak" az oldott anyag molekulait a molekularacsbol*, s a molekulak diffuzićval* mozognak az oldoszerben. Szamos szerves folyadek apolaros oldoszer.
A jod szolvatacioja

Oldoszer

Oldott anyag
Az az anyag, amely tcloldodik az oldoszerben, es oldatot kepez.
Az oldoszer es az oldott anyag reszecskei egyenletesen oszlanak el.

Apoldros* tetraklor-metanmolekula

Az oldatban a molekulak gyenge van der Waalserokkel* kapcsolodnak.

Szolvatacio
Az a folyamat, amelyben az oldc3das soran az oldoszer molekulai osszekapcsolodnak az oldott anyag molekulaival. I la az oldoszer vfz, a folyamalol hidratacionak nevezzuk. Az, hogy a szolvatacio bekovelkezik-e, allol fiigg, hogy mekkora a vonzoero az oldoszer es az oldolt anyag molekulai kozott, s milyen erosek a kotesek* az oldott anyagban.

Az oldoszer molekulćk kilazitjak a jćdm olekulakat a racsbol.

Vizes oldoszer
Vizet is tartalmazo oldoszer. A vizmolekulak polarosak*, igy a vizes oldoszerek poišros oldoszerek.

Polaros oldoszer
Polaros molekuišju* folyadek. A polaros oldoszerek altalaban az ion- es a polaros kovalens vegyuleteket* oidjak. Feliep a szolvatacio, mert az oldoszer-molekulak toltessel bfro „vege" vonzodik az ionracs* ionjaihoz. A legkozismertebb polaros oldoszer a vfz.
A natriumkiorid szolvatacioja (hidratacioja) vfzben ^

Vizes oldat
Vizes oldćszerbol keletkezo oldat. A vizes oldoszerek polaros oldćszerek, es vizes oldatokat kepeznek. Az apolaros oldoszerek nem vizes oldćszerek, es nem vizes oldatokat kepeznek.

/ *

^

Az anionok* vonzodnak a polaros molekulak pozitiv vegehez.

a::-*
Az ionokat az oldatban vfzmolekulak veszik korul.

Hig
Olyan oldat, amelyben az oldott anyag koncentracioja* alacsony.
Hig rez(ll)szulfatoldat —

T6meny
-j A kationok a vizmolekulak negativ vegehez vonzodnak.

:j .

- i

()lyan oldat, amelyben az oldott anyag koncentracioja* magas.

T6meny rez(ll)szulfđtoldat

30

* Anion, kotes, kation, 16; koncentracić, 25; kovalens vegyulet, 18; diffuzić, 9; ionracs, 23; ionvegyulet, 17; keverek, 8 ; molekularacs, 23; apolaros molekula, 19; van der Waals-fele erok, 20. jld.

Olyan esetben jon letre. pl. Csapadek A kemial reakcićban keletkezo oldhatat­ lan szilard anyag kivalasa az oldatban. diffuzio. feher ezust-kloridcsapadek keletkezik. amelyben tobb oldott anyag adott homersekleten . Szuszpenzić Szilard anyag. * Kristilyoscxias. a gazok old­ hatosaga azonban csokken. amely folyadekban szetoszlatott aprć ~ gazbuborekokbćl ali.A reszecskek ćtmennek a szuropapiron. . uditditalban tobb a buborek. Adott anyag oldhatosćga meghatarozott homersMeten: ___ Az az anyagmennyiseg grammban. amelyben egy folyadek reszecskeit oszlatjuk szet egy masik folyadekban. amelyet 100 g oldoszerhez adva. Olyan koiloid. amelyre az oldott anyag ra tudna kristeilvosodni*. Olyan koiloid. amfg az oldat ismet telitette valik. tovabbi anyagmennyiseg oldodbat. . fgy a felesleges oldott anyag oldatban marad. egymassal keveredo (egymasba diffundšlo) folyadek. Hab. amely egy adott oldoszerben konnyen oldodik. majonez. Koiloid Egy anyag rendkfvul aprć. 9. amely az adott homersekleten tobb oldott anyagot tartalmaz. mint a hidegben. szilard szemcseket tartalm azo koiloid. Homok es fold szuszpenzioja vizben ---A reszecskek leulepednek az edeny aljćra. amelyen telftette valna. ^ “. 500 nm-nel nagyobb reszecskeit (atomok. vagy A reszecskek----kiszurbetok. ha egy oldatot az ala a bomerseklet ala hutunk. A csapadekokat megjelenesi formajuk alapjan nevezik el. amelyben a szilard anyag nem oldćdik. Kod Cazban szetoszla­ tott aprć folyadekszemcsekbol allo koiloid. amely adott homersekleten.mar nem olclodik (atovabbi hozzaadott anyag kristalyos formaban marad). Tiszta Oldhatćsag Az oldott anyagnak az a mennyisege. vagy por keriil bele.Jte S Oldhatćsđgi gorbe Homerseklet °C Fust. A cukor jobban oldodik forrć tećban. Az oldhatćsag valtozasat a homersćkiettel az oldhatosagi gorbe mutatja. Ha a bomerseklet emelkedik. 8 . meghatarozott mennyisegu oldoszerben oldhatć. telitett oldatot kapunk. keverek. Kremszeru Cyorsan ulepedo Suru ezust-kloridcsapadek AgN 0 3 (CKi) + N a C I(a q ) ->AgCI(>l) + NaN 0 3 (o q ) Ezustnitrat Natriumklorid a jel csapadekot jelent. Cćzban szetoszlatott aprć. A szilard anyagok oldhatosaga rendszerint no a bomerseklet emelkedesevel. A tej koiloid. A bomerseklet emelkedesevel egyre tobb oldott anyag szukseges telitett oldat eloćilitasahoz. de 500 nm-nel kisebb szemcseinek a kevereke* eloszlatva egy masik anyagban.FIZIKAI KEMIA Telitett Olyan oiclat. 21. Tejszeru Tultelitett Olyan oldat. old. mint hideg vizben. Oldhatć OiVan anyag. Emulzio. molekulak vagy ionok csoportjait) tartalmazza egyenletesen szetoszlatva olyan tolyadekban. Pelyhes Az alabbi reakcićban suru. Az ellentete a nem elegyed6. Az ilyen oldat nem stabll: ha egy kristalyszemcset adnak bozza. az anyagfelesleg klkrlstalyosodik. es nem iilepednek le. Az oidbato ellentete az oldhatatlan. es nincs benne olyan szilard reszecske. Elegyed5 Ket vagy tobb. mint a telitett oldat.

ENERGIA E5 KEMIAI REAKCIOK
A legtobb kemiai reakcio energiavaltozassal jar. Majdnem minden reakciot kiser hoenergiavaltozas, nehanyat pedig feny- vagy elektromos energiavaltozas (is) kiser. Az energiavaltozas a kepzodott es a felszakitott kemiai kotesek eltero energiatartalmabol adodik A kemiai reakciokat kfsero hoenergia-valtozasokkal a termokemia toglalkozik. Entalpia (H)
Egy adott anyag energiatartalma kozvetlenui nem merheto, de merheto a valtozasa a kemiai reakcio soran.

A reakcio standard entalpiavaltozasa (AH°)
A reakcio 25 °C es legkori nyomason mert entalpia-valtozasa. Ha oldatokat vizsgalunk, a koncentrdcićjuk IM * .

A reakcić entalpia-valtozšsa vagy reakcioho ( AH)
Az a homennyiseg, amely egy reakcioban kepzodik, vagy elnyel6dik. (Ha a reakcio ailapotvaltozas*, a kfsero h6mennyiseg szinten ismert, kCilonosen a fizikaban, mint Ištens ho.) A reakcioho a reakciotermekek es a reakciopartnerek (kiindulasi anyagok) osszes ental-pišjanak a kulonbsege, s a reakcioegyenlet utan szoktak feltiintetni. Meresere a kalorimetrišt* alkalmazzak. Abbol adodik, hogy a reakcioban kotesek bomlanak fel, es uj kotesek jonnek letre (Id. kotesi energia).
Entalpiavditozđs
A termekek osszege
A hidrogen es az oxigen reakciojanak entalpia-valtozasa

Exoterm reakcio
A kemiai reakcio hofejlodessel jar (hot ad at a kornyezetnek).
Reakciopartnerek AH Reakciotermekek

Az exoterm reakcio hot ad at a kdrnyezetnek, es AH negativ.

Endoterm reakcio
A kemiai reakcio hot von el a k6rnyezetbol.

A kiindulasi anyagok

Reakciotermekek

entalpiđjđnak ~ erttalpidjđnak osszege

1 -5S 2S

.^ 2 Reakcićoartnerek

AH

Az endoterm reakcio hot vesz fel a kornyezetb6l, es AH pozitiv.

2H2(g) + 02(g) ^ 2H20(g) AH = -488kJ
H6 keletkezik, ezert ez exoterm reakcić. A AH erteke csak az anyagoknak az egyenletben feltuntetett fizikai dllapotđra* es molszamćra* ervenyes. I a joule energiaegyseg jele; kj a kilojoule jele (1000 joule).

Kotesi energia
Ket atom kozoUi kovalens kotes* erossegenek merteke. A kotesek felszakitasahoz energiat keli befektetni, s a kotesek kialakulasakor energia szabadul fel. Ezeknek az energiaknak a kulonbsege eredmenyezi a reakciok soran feliepo energiavaltozast.

Energiaszlnt-dlagram
Az adott reakcioban feliepo entalpiavaltozast szemlelteti.
A hidrogen es az oxigen fenti reakciojanak energiaszint-diagramja

.2

A H2 es O 2 mo■V lekulak koteseinek 2 C I(g ) 2 H (g ) §. felszakitasahoz S energia szukseges.

~ H es Cl atomokbol HCI molekula kepzddesekor felszabadulo energia

I - V >

--------------■J - '
2 H C I(g )

2H2(g) + 02(g) S.
2 c

I ■ reakciopartnerek entalpiaja A

2 C I(g ) H 2 (g )

^

0

H2 (g) + C l(g ) -> 2H CI(g)

■AH = -488kj Ebben a reakcioban AH negativ (ho kepzodik). Ez exoterm reakcio. — A reakciotermekek entalpiaja.

Az energia megmaradasanak torvenye
Kemiai reakcio soran energia nem keletkezhet es nem tunhet el. Zšrt rendszerben* az energia mennyisege allando.

1
2H20(g)

32

* Kalorimetria, 116; ailapotvaltozas, 6; zart rendszer, 48; koncentracić, 25; kovalens kotes, 18; joule, 114; M-ertek, 25; molaritas, mol, 25; fizikai ailapot, 6;

FIZIKAI KEMIA

Hess-tštel
Kimondja, hogy adott kemiai reakcić reakcićh6je mindig allando, fuggetlenui attol, hogy a reakciopartnerektol milyen reakciouton jutunk el a reakciotermekekhez. A tetelt szemlelteti a jobb oldali abra. Hess tetele alkalmazhato kozvetlenui nem merheto reakciohok meghatarozasara, pl. a metan kćpz6dšsh6j4nek kiszamftasara.

Energiaciklus

AH, A +B 1. Reakcićul R€QkcidpQttn€r6l ^

^
C +D Reakciotermeke

Hess tetele ertelmeben:
AH; (az A i- B-> E + F reakciora)

AH 2 (az C +D + f + reakciora)

s

AH 3 (az A + C +D reakciora)

Nehany fontos entalpia-valtozas
^gćsh6 Adott anyag egy moljanak* oxigenben valo teljes elegesekor felszabadulo h6mennyiseg. Meresehez kalorimeter-bombal hasznalnak.
Kalonmeter-bomba

Oldasho
Az a homennyiseg, amely akkor keletkezik vagy nyelodik el, ha egy mol* anyagot olyan nagy mennyisegu oldćszerben oldunk, hogy a tovabbi hfgftas mar nem okoz homersekletvakožast.

Molaris olvadasho
Az a homennyiseg, amely 1 mol, olvadaspontjan levo szilard anyag azonos homersekletu folyadekka alakftasahoz szukseges. A befektetett energia a szilard anyag kristalyracsaban* levo kotesek felszaki'tasara fordftodik.

Oxigen bevezetese

A gyujtasra szo lg a ld elektromos aram

A viz bomersekle tenek emelkedesebol szam itjćk a z ego anyag altal leodott hot. AceI tartćedeny

Az egesi folyamatban leadott ho Vizsgalt anyag 0 °C-05 jeg

a h

= + 6 .0 k l m o h ’

0 °C-os wz A mol-’ jeientese: minden molra*.

Parolgash6 Semlegesitesi h5
Az a h6mennyiseg, amely felszabadul, ha egy mol* hidrogeniont (H+) cgy mol* hidroxidion (OH ) semlegesit*. Ha a sav esa bazis is teljes mertekben disszocial*, a semlegesitesi ho mindig -57 kj. A semlegesftes ionegyenlete*: Az a homennyiseg, amely a forrasponton 1 mol* tolyadek gozze alakftasahoz szukseges.
AH = +41 kl mol ’

100 °C-os goz 100 °C-os vfz A mol ’ jelenthe: minden molra*.

H+(aq) + OH’(aq)
HidrogenH id ro xid -

H20(f)
Vizmolekula

AH

= -5 7 -t L
mol

Kepzodesho
A vegyulet 1 moljanak* kepzodesekor leadoU vagy felvett homennyiseg. Pl: •i a

Ha gyenge sav* vagy gyenge bazis* vesz reszt a folyamatban, kisebb ho termelodik. Az energia egy resze a gyenge komponens (sav vagy bazis) teljes disszociaciojara forditodik.

C(graflt) + OaCg) ^ COaCg)
Szen Oxigen Szendioxid

A = .349 mol H y_

•Kristalyraa, 22; ionegyenlet, 27; disszocižcić, 16; mol, 25; semlegesitfe, 37; oldoszer, 30; gyenge sav, gyenge bazis, 38. old.

33

o x id

Ac i6

es r e d u k c i o

Az oxidaci6 es redukcio kifejezes eredetileg az anyagok oxigenfelvetelere es oxigenleadasasra utalt. M a mar tagabban erteimezik, es hidrogen, illetve elektronok felvetelet es leadasat is magaban foglalja. Az oxidacioval es redukcioval jaro kemiai folyamatokban mindig van elektronatadas, vagyis minden esetben egy vagy tobb elemnek valtozik az oxidaci6s ailapota. Oxidaci6
Kemiai reakcio, amelyben az alabbi folyamatoi< mehetnek vegbe:
1. Elem vagy vegyulet oxigent vesz fel

Redukcić
Kemiai reakcio, ameiyben az alabbi folyamatok egyike megy vegbe:
1. A vegyulet oxigent ad le

2 C u O ( s z ) + C (S Z ) - > C 0 2 ( g ) + 2 C u ( s z )
Oxidđl6szer Oxidđl6d6 elem A szen oxigent vesz fel

2 C u O (sz ) + C (sz ) Redukalodo Redukćlovegyijlet_______ szer

C 0 2 ( g ) + 2 C u (sz)
A rez(ll)oxid _______________ oxigent veszit

2. A vegyulet hidrogent veszit

2. Az elem vagy vegyuiet hidrogent vesz fel

Cl2(9)
Oxidćl6szer

^2^(9)
Oxiddl6d6 vegyulet

2 H C I( g ) + S(sz)
A hidrogen-szulfid hidrogent veszit

C l 2( g ) + H 2S ( g ) - > 2 H C I( g ) + S(sz)
Redukalodo elem Redukđioszer A klor hidrogent vesz fel

3. Az atom vagy ion elektroni ad le

3. Az atom vagy ion elektront vesz fel

C l 2( g ) + 2 N a ( s z ) - > 2 N a + C I- ( s z )
Oxiddl6szer Oxidal6d6 atom A natrium elektront veszft

C l 2( g ) + 2 N a ( s z )
Redukalodo atom Redukdloszer

2 N a + C I- ( s z )
A klor elektront vesz fel

Az az anyag, amely oxidacion megy keresztui, oxidcil6dik, es oxidžci6s žilapota magasabb iesz. Az oxidaci6 a redukcić ellentete.

Az az anyag, amely redukcion megy keresztui, redukžlćdik, s oxiddci6s žilapota alacsonyabb Iesz. A redukcio az oxidaci6 ellentete.

Oxidžl6szer
Az az anyag, amely felvesz elektronokat, fgy a masik anyag oxldšcl6jžt okozza. Az oxidcil6szer a reakcioban mindig redukalodik.

Redukđioszer
Olyan anyag, amely elektronokat ad at, s igy a masik anyag redukcićjšt okozza. A folyamatban a redukaloszer mindig oxidšl6dik.

Redoxi-reakci6
Oxidšci6t es redukciot egyaranl magaba toglalo kemiai reakcio. A kćt folyamat mindig egyutt jelen ik meg, mert az oxidžl6szer az oxidaci6 soran mindig redukakklik, s a redukaloszer a redukcio folyaman mindig oxidal6dik. A jobb oldal peldaban a magnezium es a klor redoxireakcioban kepez magneziumkioridot.
M g ( s z ) + C l 2( g ) M g2+ + 2 C I-(s z )

Magnezium es klor redoxi-reakdoja 1 I

12 elektron M n ^ “ semleges

17 elektron mindegyikben _ s e m le g e s

cj.
A magneziumatom lead ket elektront, es magneziumionnć alakul. Oxidćl6dik.

C j.
Mindegyik kloratom felvesz egy elektront, es kloridiont kepez. Redukalodnak. Tiz elektron. A to lte s +2 Mindegyikben 18 elektron. A toltes ■ I

Adott elem egyideju oxidšcl6jžt es redukciojžt a kemiai reakcioban diszproporcionžiodžsnak nevezzuk.

ep

34

A legnagyobb elektmegativitćsu* atom (amely iegkozelebb van a fluorhozaperićdusos rendszerben*) venne fel elektronokat. de a peroxidokban -1. Az elem oxidćdos szćma ionvegyuletben megegyezik ionjćnak toltesszđmćval. A vegyulet neveben csak akkor szerepel.\ IN doljuk. A redoxpotencial elektrćdpotenciši*. amely konnyen ad le elektronokat (amelyeket masik anyagnak adhat at). Hidrogenperoxid Fluor Ereiyesebb hatas. Nem adott le es nem vett fel elektronokat. kiveve a femhidrideket. hogy milyen to/tese lenne az ionoknak.FIZIKAI KEMIA Oxidcici6s szdm Azoknak az elektronoknak a szama. 5. Oxidaci6s ailapot Az a szam.2 ) = 0 jod Erelyesebb hatas. melyeket vegyuletkepzeskor az atom lead vagy felvesz. ionržcs. amely megmutatja egy elem oxidaci6s šilapotat a vegyuletben. hogy ionos* vegyuletkent kep. A redoxpotencial sor a feszultsegi sor kiterjesztšse*. annal konnyebben oxidaljak vagy redukaljak egymast. s magas pozitfv redoxpotencialja van. Adott vegyuletben az atomok oxidđd6s szdmainak osszege nulia. ha redukšićdik. Zink Otom + (4 x . perićdusos rendszer. 23. Adott anyag rendszerint oxldcilja a sorban elotte allokat. dektronegativitžs. Vas Hidrogen Rez Eziist 4. 35 . Az elem neve utan zarojeibe tett romai szamokkal jeloljuk. Az oxigen oxidad6s szama vegyijietekben ćitalćban -2./ » • zeljuk e[ s dtgon. Vas(ll)szulfćt Az oxidćd6s szđmok osszege = (+2) (+ 6 ) 2 Az ammonia kovalens vegyuiet* Redukćidszerek Oxidal6szerek Utium Kalium Kaldum Nđtrium Magnezium Alummium. amelyekben -1. Az erđs oxidšl6szer elekt­ ronfelveteire hajlamos. ha az atom oxidđl6dik. Az atom oxidaci6s ailapota magasabb lesz. ha valamelyik elemnek tobb oxidaci6s ailapota is lehet. Az alabbi szabalyok segitenek egy elemek oxidaci6s ailapotanak meghatarozasaban: IfA szabad elem (nincs vegyuletben) oxidđd6s szđma nulio. s fgy magas negatfv redoxpotencialja alakul ki. ionvegyulet. * Kovalens vegyiiletek. fesziilts^i sor. es redukšija az utana kćivetkezoket. A redoxpotendđl egyre negativabb. 50. a hidrogen-peroxidban. A hidrogen oxidad6s szama rendszerint + 1. Az Qxidćd6s szćm +2 (2 elektron eltćvozott) Az oxidćdds szćm -1 (I elektront felvett ) Redoxpotenclal-sor Az anyagok felsorolasa redoxpotencižljaik sorrendjeben (a legnegativabb potencialu van a sor elejen). 45. Az oxigen oxidad6s szama 0. 3. * A kovalens vegyuletben levo elemek oxidćd6s szđmđt ugy ailapithatjuk meg. Eros redukciićszer az az anyag. Egyszeru ionoknal az oxidaci6s szam rendszerint megegyezik ionjaik toltesevel. pl. Minel tavolabb ali egymastol ket anyag a sorban. 44. 2. A Brom Bikromation Klor Manganation. 18. 17. 19. es alacsonyabb lesz. hajlamos oldatban elektronfelveteire. redoxpotend ćl egyre pozitfvabb. elektrodpotencial. old.

es humuszsavnak nevezett szerves sav keletkezik. pl. Szerves sav Oxćlsav Hangyasav Ecetsav Keplet (C 0 0 H)2 HCOOH CH. amelyeket vizben oldva hidrogenion (I. a sosaval nalriumkloridbol. Savak Olyan vegyuletek. asvanybol eloaliitott sav. 16. Ezek az ionok csak oldatban leteznek.. 45. a savak jeliemzoit mu tato vegyLilel.SO . HNO] H . s a tartđlyukon erre figyelmeztet6 ctmke lehet.vagy hidroxidionok keletkeznek. ezert a viz semleges. elektrolltos disszociacio (lonizacić).5AVAK E5 BAZI50K A kemiai anyagok vizes oldatai savas.. Nehany sav ► H . Ezek a vegyuletek vagy savak vagy bazisok (lugok). a pH*-juk 7-nel kisebb. Asvanyi sav Sćsav Kensav Kenessav Saletromsav Saletromossav Foszforsav Keplet HCI H . Hidroxoniumion (H 3O+) kialakulasa I Sćsav i ion (aq) .COOH Kensav van a saCitromsav es aszkorbinsav vas olomakkua dtromfeiekben fordul eto. fesziiitsegi sor.. sav). 3 6 * Karbonsavak. Sćsav (vegyulet) Oldodik vizben A kek lakmusz* savban megvorosodik Savas Barmely. 38. 76. 81. Kloridion (aq) ▼ V'izmolekulaval kapcsolodva hidroxoniumiont kepez. hanem vfzmolekulakkal kapcsolodva hidrox6niumionokat kepeznek. savas olomakkumulžtor. 19.es hidroxidionok szama megegyezik.proton*) keletkezik az olH datban. sok. A leggyakoribbak a karbonsavak*. mulatorban*. es lugokkal semlegesit6dnek. A fesziiitsegi sorban* a hidrogen elolt levo (negatfvabb) temeket hidrogenfejlodes kozben oidjak. A lehuliott ievelek elbomlanak. eros sav. Nehany vegyuletbol vizben oldva vagy vizzel reagalva hidrogen. A hidrogen. ami felboritja az eredeti egyensulyt. . szerves vegyuletek.PO .. A meh fullankjdban levo mereg sav.0 idroKoniumion (aq) Vi'zmolekula (polaros molekula*) Negativ veg HI Pozitiv veg A negativ molekulareszhez kdtodolt hidrogenion. a kensaval kenbol aliftjak eld.. old. ha hidrogenion vfznnolekulšhoz kapcsoićdik (Id. 45.. Er6s savak* hfg oldatai karbonatokkal vagy hidrogenkarbonatokkal szen-dioxid tejlodese kozben reagalnak. H 2S0 4 ( a q ) + M g (sz ) Sav Fem MgS0 4 (oq) + H2(oq) S6 * Hidrogen Szerves sav Savas jeliegu szerves vegyulet*. A hig savak savanykas i'zuek. 38. lakmusz. 39.. hidrogenion (pro­ ton*) es hidroxilion keletkezik. es a kek lakmuszt* megvorositik. Hangyasav. lugos (bazikus) vagy semleges kemhatasuak. polaros molekula. Ezert a hidroxoniumiont altalaban hidrogenionnak tekinthetjuk.. A hidrogenionok onmagukban nem stabilak. N ehćny sav korroziv. A tiszta vizben a molekulak igen kis hanyada elektrolitosan disszocial*. igy a savas jelieg csak old(3das utan mutatkozik meg. pH. 38.+ .. a hangyak es a csalan csipos anyaga ‘a Asvanyi sav Kemiai eljarassal. H2SO 3 HNO. proton. A hidrox6niumionl tartalmazo oldatban lejatszodo kemiai reakciokban csak a hidrogen­ ion vesz reszt. Hidrox6 niumion (H 3O+) vagy ox6 niumion Akkor jon letre.

mert reagalnak a borrel. A hidroKoniumion lead protont* . amely semlegesfti a felesleges gyomorsavat. es fgy semlegesftik asavakat. A lugos oldatok pH*-ja int 7-nel nagyobb. 116. SO2 O) + H20(f) ^ [gyes hđztartđsi tisztitoszerek alkdlićt tartalmaznak. A darćzs fullankja aikćiiđt tortolmaz. Amfoter A nev olyan anyagot jelol. Ahiminium Ndtriumhidroxid Viz Natriumaluminat Hidrogen * Savmaradek. 16. Az alkalikus oldatok er6s bžzisokbol* keletkeznek. cinkhidroxid. eros bazis (lug) 38.\ Oldćdik l^idroxidmegkekui. hidrogenfejlodes kozben reagalnak. A semleges oldatban a hidrogenes hidroxidionok szama megegyezik A pH*-ja = 7. 2NaAI(GH)4(aq) + 3H2(g) 2A + 2NaOH(aq) + ćHjOCf) . pH. amelyek vfzben oldhatoak. CH 3C O O H (a q ) + HzOCf) H3 0 +(aq) + C H jC O O t a g ) Ez a jel megfordfthatć reakciot* jelent. A fogkrem is bazikus. Semlegeshis: & SAV + BAZIS (aq) SO* + VIZ Br6nsted-Lowry-elmelet Alkalikus (lugos) oldat Olyan oldat. 48. anie\yek nehany femmei. es semleges oldat jon letre.es hidroxiliont tartalmaz. 37 . kation. de az ammonia is bazis. Ezeket lugos vagy alkalikus oldatoknak nevezziik. pl. es nem valtoztatja meg a lakmusz* szmet. me^ordithato reakcio. lakmusz. Semlegesi'ti a szajban levo savakal. Azonos szamu hidrogen. sem bdzikus lulajdonsagokat. cink es alummium. amely lugok vizben oldasakor keletkezik. old. csoportjabatartozo elemek hidroxidjai. Az ilyen anyagok altalaban oxidok. sok. vagy II. ami oldja 0 szennyezest. a voros lakmuszt* megkćki'tik. amely bizonyos reakciokban savkent. 38.■ I(sz) A savak es bcizisok lefrasanak masik modja. Az emesztesi zavarokra javasolt tableućk aikćiiđkat pl. amely protont* ad le. A liigok tulajdonsagait m utato anyagot lugosnak (bazikus) mondjuk. 50. 39. H+ J OH- Kozombosftes Sav es b ^ is kozotti kemiai reakcio. Ken-dioxid (anhidrid) Viz HjSOjCog) Kenessav Semleges Olyan anyag. A sav savmaradćka* es a lug kationja* sot kepez. ecettel semlegeiitheto. a bazis pedig olyan anyag. proton. m hidrogeniont. hidrolfzis a 40. Anhidrid Az anyag vfzzel savas vagy lugos oldatot kepez (Id. A savat olyan anyagkent hatarozza meg. mas reakciokban pedig bcLziskent viselkedik.nZIKAl KEMIA Bazisok (lugok) Megkotik a hidrogeniont. Az acetat ion protont* vesz fel . pl. 38. A savak kemiai „ellenletei". 39. pl. magnezium-oxidot tartolm6znak. es savval. periodusos rendszer. Az ecetsav protont* ad le . Avfzben oldodo lugokal alkšliaknak (alkali lugoknak) is nevezik. A voros lakmusz* Notriumhidroxid /Mnouk alicđli lug. Alkšii lugok Aperlćdusos rendszer* I.tehat bćzis. es az oldatban bidroxidionok (0H‘) keletkeznek. savmegkoto. A semleges oldat azonos szamu hidro­ gen. es csuszosnak (szappanszerunek) erezziik.es hidroxidion reagal egymassal. A vfz felvesz protont* . amelyben s6* es vfz keletkezik. A lugok altalaban fem-hidroxiciok. amely a protont felveszi.tehat sav. Amm(3niums6t* luggal hevitve ammonia alifthato elo.tehat sav. amely nem mutat sem savas. 12. es tobb bidroxidiont tartalmaz. oldalon).tehat bćzis.

amelynek szfne az oldat pHjatol fiigg. Natrium-hidroxid (eros bđzis). Gyenge sav 4 Erds sav 6 Semleges* Cyengen lugos 7 8 I H* — Gyenge sav — Savmaradek (C l') 9 10 A lugos oldatban tobb a hidroxidion. a lugos oldatokban pedig a piros lakmusz megkekLil. Kek lakmuszpapir Egyik reszet bemartottćk savas oldatba Voros lakmuszpapir Egyik reszet lugos oldatba martottćk H Eros bazis Vfzben oldva teljes mertekben disszociši*. hidroxonium*-. amely megmutatja.5 alatt sarga 7. M-ertek. Az eros sav pirosra. Csak nehany molekula bomlik hidroxidionra. fgy gyengen lugos oldatot kapunk. Az eross€?g viszont attol tugg.A hidrogenionkoncentraao* mint a hidrogen­ oldat 13 l O ’^M*.Valamennyi molekula szetbomlik. hogy az oldat savas vagy lugos. 36. amelyhez szfnskala tartozik. L D Az oldat hidrogenion-koncentraciojšnak merteke. s az oldat erosen lugos lesz. illetve hidroxidiont* juttatva az oldalba.5 felett kek Ez a jel megfordfthato reakciot* jelent. Csak nehany molekula bomlik el. 37. mint a lomeny gyenge sav. igy az oldatban a hidroxidion-koncentracio alacsony lesz: Papfr vagy oldat formajaban kaphato indika­ tor. 38 Koncentracio. Esetsav (gyenge sav). Univerzalls indikator Gyenge bazis Vfzben oldva csak reszlegesen disszociši*. 14 ion. hogy hany moljuk* van jelen az adolt oldatban. A savak a kek lakmuszt megpirosftjak.5 folott voros < 6.01M.Savak es bazisok (folvtatas) . a hidroKtdion. A kulonbozo pH-tartomanyokat eltero szfnnel jelzi. hogy molekulaik hanyad resze disszocial. [ --. pH Bros sav Az a sav. Erosen lugos 72 .es savmaradekionra. mol. Az univerzćlis indikćtorral atitatott papircsikok alkalmasak a savak erdssegenek vizsgalatara. amely vfzben oldva teljesen disszocial*.5 fdlott sarga 8. Az indikator lehet szilard vagy folyadek. az eros lug lilćra szmezi a papirokat. 48. A hi'g. Sosav (eros sav). Nehany gyakori indikatori mutat az abra a lap aljan.Savmaradek (CH^COO ') Indikator C)lyan anyag.5 alatt szintelen 9. 25. Lakmusz Az egyik indikator. erđs sav tobb iont tartalmazhat.erosseg es koncentracio A savak es bazisok (kl. fgy az oldatban sok hidrogenion keletkezik. 25. Savasabb Univerzal indikator Semleges ^ Lugosabb 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Nehany mas indikator M etilnarancs Fenoiftalein Brdmtimolkek N H 3( o q ) + H 2 0 (f) a N H 4+(cx|) + O H -(cjq) 3 alatt piros 4. hidroxoniumion. megfordfthato reakcio.. disszocišcio. 1 1 A gyenge savak vfzben csak reszlegesen disszocišinak*. 16. Egy pH-egyseg csokkenes a hidrogenion-koncentrado tizszeres novekedeset jelenti. . A pH skala A savakban tobb a hidrogenion. Minden molekula disszocial*. A hidrogenion7 2 Jh ~ koncentracio* lO'^M * vagy 3 0. azaz molekulaiknak csak kis hanyada bomlik hidrogen. old. . Az am m ćnia vizes oldata kevesse disszocial. Sok hidroxidion keletkezik. mini . A semleges* oldat­ ban a hidrogenes hidroxidionok szama azonos. 25. semleges. az eiozo ket oldalt) koncentrdcićja* azt aclja meg.

C)lyan sok. lent) vagy ammoniumion. hogy a savnak nem mindegyik hidrogenionjat helyettesftik femionok (vagy ammoniumionok). de nehany lugos kemhalasu. amelyek helyettesitesevel s6 kćpzodik. amelyek legalabb egy kationt* es egy aniont* (savmaradekot) tartal maznak. Savanyu s6 NH. ha asavbol eltavolitjuk a hidrogenionokat. amely visszamarad. ami vizben oldhatatlan sd. vakimint hidro­ genionok is kapcsolodnak. 1 7.CI A sot a savmaradek neve azonositja Rez(ll)szulfćt Natrium-klorid O S 04»i* Kation* Sav­ maradek N a^ C l Kation* Sav­ maradek ^rtćkusšg A savmolekulaban levo hidrogenionok szama. A meszkdszirtek kalciumkarbonćtbol vannak. A sokat sok helyen alkalmazzak az iparban es a haztartasban. A legtobb savanyu s6 vizes oldatban savas. pl. amelyek csak femionokat (vagy ammoniumionokat) es savmaradekot tartaimaznak. 16. Fćm Hidrogen (kation*) Savmaradek (anion*) Fem (kation*) Sd Savmaradek (anion*) Hidrogen Sav Savmaradek Az az anion*. Re2(ll)szulfat es amnnoniumkiorid (szabalyos sok) Savmaradik a- A savmaradik neve Klorid Szulfat Szulfit Nitrat N itrit Karbonđt Acetat Foszfat so/50/- Femion Savmaradek Ammoniumion Savmaradek NOf NOi COj^- CHjCOOP 04 ^' CuSO. hogy a savak egy vagy tobb hidrogenionjat egy vagy tobb kation helyettesiti. l H Az ecetsav egyerteku. old. H 2 S O4 A kensav keterteku. Nem feltetleniil minden hidrogenion helyettesit6dik. Ld. amelyekbcn a savmaradćkhoz fem­ ionok vagy ammoniumionok. ionvegyulet. Elmeletileg ugy szarmaztathatok. NaHSO. a kovetkezo tablazatot. s ugy kepzodtek. hogy a sav valamennyi hidrogenionjat fćmionok vagy animoniumionok helyetlesi'tettek. kation.Savmaradek i H C H3 O O C C A sosav egyerteku. ■Anion. femionok (Id. . H 3 P O4 A foszforsav haromerteku.nZIKAl KEMIA SOK Asćk ionvegyiiletek*. Nalrium-hidrogenszulfat (savanytj sđ) Hidrogenion Femion Na S O A . Sav Sosav Kensov Kenessav Soletromsav Saletromossav Szensav Ecetsav Foszforsav Szabalyos s6 Azok a sok. Ugy jonnek lelre. Csak a legalabb ketšrtšku savak kepezhelnek savanyu sokat.

48. vagy egy femiont es egy ammoniLimiont) es egy vagy tobb savmaradekot* (aniont) tartalmaz. Az eros savbćl* ćs gyenge bšzisbol* keletkezett sok vizes oldatai savasak. Ez telborftja a hidrogen. szabalyos s6. A vizet hozzaadhatjuk (m int az đhrćn). kek szfnu kristalyos rez(ll)szulfatta alakul (felveszi az 5 molekula kristdlyvizet). CUSO4 + 5H4O Vizmentes rez(ll)szulfat Vfzleadćs hevftis hatasara CUSO4 .vagy hidroxiclion. femionok es savmaradek* ion van. vagy hidrcitokbol vfzelvonassal. Ha a vizmentes rez(ll)szulfđt. Ha a vizet eltavoiftjuk belole. kettos s6 kepzodik. ha a bazist* a sav nem semlegesfti^ lokeletesen. a s6 ionjai lepnek koicsonhatasba a vfzmolekulakkal. (ez feher por) vizet vesz fel. 19. old. polaros molekula. anhidrštta (vfzmentesse) alakul.1 2 vfzmolekulaval (kettos s6) 2 K '* ‘^ Femionok Az anyag viztartalmanak eltavolitasa. eros bazis. kation. anhidržtok). 30H- A vasionok es a hidroxidionok oldhatatlan vas(ill)hidroxidot kepeznek. 16. de a vizmentes rez(ll)szulfćt higroszkopos* is (azaz vizet vesz fel a levegobol). es savassa vagy lugossa teszi az oldatot. ami anhidratot eredmenyez. bazis. Kemiai reakcio. amelyben az adott anyag es VIZ kolcsonhatascibol mas vegyulet kepzodik. Fe(OH)3 4 0 * Savmaradek. 37. 5H2O Kristalyos rez(ll) szulfćt (kristalyhidrćt) Dehidratalas Kalium-alummiumsz u lfđ l. Hidrolfzis Savmaradek* K2S04. Vas(lli)klorid (so) Termekek FeCIa + 3 H2 O Viz Fe3+ \ Ez a megfordithato reakcio* jele + 3CI+ 3H+ I Az oldatban visszamarado hidrogenionok savas kemhatast adnak. Vi'zfelvetellel a s6 kristalyhidrcittž alakul. Ha so reagal vi'zzel. kristalyvfz. megfordithato reakcio. 18. 37. 38. . 39. eros sav. 39.Al2(S04)3 Savmaradek* Komplex sok Ezekben a sokban az egyik ion komplex ion Ez kozponti kationbol* s hozza kapcsolodo (gyakran datfv kovalens kotessel) tobb kis molekulabol (ezek rendszerint poišros molekulak) vagy ionokbol ali. higroszkopos. Ez tortenhet a vfznek megfelelo aranyu hidrogen es oxigen eltavolftasaval. 92. Anhidrat Kristšlyvizet nem tartalmazo sok (vizmentesek. 21. datfv kovalens kotes. A gyenge savbol* es er6s bazisbol* kepzodott sok vizes oldata lugos kemhatasLi. A levegobol abszorbeđii viz Kettđs sok Ha ket szabalyos s6* oldata lep reakcioba. Akkor kepzodik.es hidroxidionok egyensulyat. gyenge bazis. Ez ket kiilonbozo kationt* (vagy kel kulonbozo temiont.Sok (foIytatas) Bazisos sok Az ilyen sokban oxid. gyenge sav. semlegesftes. 38. Kristalyhidrat Kristšlyvizet* tartalmazo so.

37. Ezt a modszert olyan sok eloallftasclra hasznaljak. A csapadekot szurik es tisztara mossak. es hagyjak a sot kikristalyosodni*. natrium. hatasa. 16. Oldhato s6 Minden ammonium-. hogy a reakcio exoterm* . . mas elemek. alabb). valam int kalcium (ez enyhen oldhato) Kćlium-jodidoidal I I Kalium— nitraloldat < Kicserelt anionok* 2 Szulfatok KivivE- Pb(Nb 3 )2 (oq) + 2KJ(oq) -> Pbl2 (i) + ' ------------------<. rćszben vagy egeszen. kation. bazls. amelyek reakcioba lepnek a vi'zzel.FIZIKAI KEMIA Sok eloallitasa Sokat sokfele mocion lehet eloailflani. annak ellenere. Vasreszelek es kenpor kevereke Melegi'tes inditja meg a reakciot. rendszerint femek helyettesitik. ---H2S0 4 (a q ) . ionvegyulet. •Olom(ll)jodidcsapadek Kloridok K i VŠVE -► Eziist es otom Barium es ćlom. . 16.vagy kaliumsok kivetelevel. az oldhatatlanok pedig csapadek^ formajaban allithatok elo. amelyben a sav hidrogenjeit. OLDHATATLAN bAzis + SAV ^ s6 + vfz Az oldatot reszlegesen beparoljak es hagyjak kikristđlyosodni*. oldhatosag. A modszert oldhato sok eloaliftasara hasznaljak a natrium. 32. 21. ezert nem lehet oket oldatb()l eloaliitani. exoterm reakcio. MgCOjCsz) + 2HCi(aq) -> M g C l 2(a q ) + H20(f) + COzCg) Magneziumkarbonat Sosav Magneziumklorid Viz Szendioxid \ — Cinkfelesleg Cink 3 Oldhatatlan bšzis* es sav reakcioja. csapadek. kozombosites. OIDHATATIAN KARBONAT + SAV -> S6 + Vl'Z + SZENDIOXID pl. hogy a s6 oldodik vfzben vagy nem (Id. 1 Kozombosftšs*: lugot savval semlcgesitiink. old. Az oldhato sokat kristalyosftjak* a s6 oldatabol (ez kiilonbozo modon nycrheto Id. A sok oldhatosaga* Cserebomlas Kćt vagy tobb ionvegyulet* oldatai kozott lejatszodo kemiai reakcio. hogy a tavabbiakban fenntartsa onmagat Vas(ll)szulfid (s6) Fe(sz) + S(sz) -> FeS(sz) Az oldhato sok az alabbi modszerckkel allithatok elo. mert ezek a femek tu! hevesen reagalnak savakkal. amelyben az ionok kicserelodnek. kristalyosodas. —T p/. 31. LUG + SAV S6 + VIZ p/. A legtobb oldhatatlan sot es hidroxidot ezzel a modszerrel alh'tjak elo.2NaOH(aq) + NjSO^Cap) Natriumhidroxid Kensav Na2S04(cx:i) + 2H20(f) Natriumszulfat Viz Helyettesftes Kemiai reakcio.Kicserelt kationok* - KN0 3 (oq) Ammonium fjatrium ■KiViVE— A legtdbb karbonat Kalium Kozvetlen szintezis A sot elemeibol aliftjak elo kemiai reakcioval. amely csapadekot* kepez.eleg hot termel. Mindegylk sooldatot hasznal. 37.es kćiiumsć Valamennyi nitrćt Oldhatatlan s6 A vegyuletek „kicserelik" az ionokat. amelyet reszlegesen beparolnak. 41 . a kovetkezo tdblazalot). Az egylk reakciotcrmek oldhatatlan s6. attol fiiggoen. 17.CuO(sz) Rez(ll)oxid + H2S04(aq) -> Kensav CuS04(aq) + H20(f) Viz Szijro a felesleges cink eltavolitasćra Rez(ll)szulfat Zn(sz) + ZnS04 (oq) + HjCg) ‘ Anion. Hfg kensav Hidrogengćz Cinkszulfat- 2 Oldhatatlan karbonat es sav egyniasra.

Ket elektrod van.teljesen (minden molekula) disszocial*. ahol elektronokat vesznek fel. Elektrolit vf) ^ <t) Eros elektrolit . . amelyek az elektrolizalo ceilaban bekovetkeznek. Nehany semleges elektrc)d reagal a felszabadulc) anyagokkal. Az elektronok az anodtol az aramfor­ ras fele es az aramforrastol a katod fele aramlanak. Elektrolizalo cella Nem-elektroiit . ahol leadjak elektronjaikat.ELEKTROLIZI5 Az elektrolfzis kifejezes azokat a kemiai valtozasokat foglalja ossze. 6. N a+ + e" Na Fem natrium valik le. kristalyracs. Semleges (indifferens) elektrod Az ilyen elektrod az elektrolfzis soran nem valtozik. merl oivadekban vagy vizes oldatban az ionjaik szabadon mozognak. 30. Natrium ion felvesz egy elektront. platina. kation. valtozason megy keresztiil az elektrolfzis folyaman. Azok az ionok. hogy az elektrolit mennyire jol vezeti az elektromossagot (milyen a vezetokepessege). + Az aramforras ■ negativ polusa Itt lepnek be az elektronok a ceilaba A negativ toltesu elektrod a katod*. Az aramforras pozitiv pćiusa Cyenge elektrolit . oivadek. rendszerint fem. es az elektrolfzis soran atalakulnak. Az ionvegyuletek*oldatai es oivadekai azonban az ionok mozgasa reven vezetik az aramot. 22. 16. azaz semlegesftđdnek. Aktfv elektrod Az ilyen elektrod. ionvegyulet. amcly az Aram* ki. Az alabbi reakcić ko­ vetkezik be. 42 * Anion. Valamennyi ionvegyulet* elektrolit. A femek es a grafit elektromos vezeteset a kristalyracsban* szabadon mozgo elektronok okozzak.old. Elektrolit Azok a vegyLiletek. anod es katod. Az elektrolitban levo ionok szama hatarozza meg.csak reszlegesen disszocial*. A kationok* pozitiv tolteseket. vizes oldat. disszociacić. ameiyik nem disszocial*. elveszftik toltesuket. Elektrolizalo cella VfzSzulfat molekula anion* Az a kad. amelyek kolcsonhatasba lepnek az elektrodokkal. hogy az elektrolitban levo anionok* a vonzas kovetkezteben az anodhoz vandorolnak. Itt lepnek ki az elektronok a cellćbol A pozitiv toltesu elektrod az anod. Vezetik az aramot.vagy grafitrild (vagy lemez). 45. Azt aliftja. A natrium-klorid-olvadek* eiektrolfzise Elektronaram Klćrgazbuborekok A kloridionok az anodhoz vandorolnak. Nćtrium-klorid-olvadek* Rez(ll)szulfćt vizes oldata* Elektrod Az elektrolitba helyezett tem. az anionok* pedig negati'v tolteseket hordoznak. A kloridion lead egy elektront. A kationok* a katod fele mozognak. amelyek az ionokat tartalmazo folyadekon athalado elektromos aram* hatasara kovetkeznek be. Az elektrolfzis ion-eimšlete Ez az elmelet frja le azokat a folyamatokat. 16.olyan vegyulet. ha osszekapcsoljak az aramforrassal.es bevezetesere szolgal. ClCl + eKlorgaz keletkezik Cl + Cl C I2 A levalt fem nćtrium A natriumionok a katodhoz vandorol­ nak. amely az elektrolitot (oivadek* vagy vizes oldat*) es az elektrodokat tartalmazza. 17. amelyek oivadekban* es vizes oldatban* vezetik az elektromos ara­ mot. aram. pl. 16. Az alabbi reakcić kovetkezik be.

Erteke 96 500 coulomb. Egy coulomb toltes balad at egy adott ponton. amelyek oldatba kerulnek. oivadek. old.-> Cu Fšmek eloaliftasa Ercek oivadekanak* elektrolfzisevel is lehet femeket eloaliftani. ezert egyerteku ionokbol egy mol atomot valaszt ki. IF 1/3 mol* alumfniumot vćlaszt le ionjaibol (Al^*). A keletkezo oxigen oxidalja a femet. amelyre kivalnak az elektrolitban levo femionok. Szennyezett rez anćd A rezatomok elektronieaddssal pozitiv rezionokkd alakulnak. Tovabbi peldak: I F 1 moi* nđtriumatomot vćlaszt le nćtriumionokbćl (N a*). oxidšcio. 114. old. T6ltesmennyiseg = aram x ido Elektrolizis az iparban Elektrolitos finomftšs A femek tisztftasa elektrolfzissel. hogy eli otmma alakuljon. Galvanizalas Femtc1rgyat. mol. 114. az egyes elemek elektrćdokon levalt moljainak* szama tordftott aranyban ali ionjaik toltesenek nagysagaval. old. a fem anodon bidroxidionok oxidal6 dnak*. m/nden egyes rezion atomma alakitasahoz k elektron et sziiksiges. bevonnak egy masik tem vekony retegevel. O j 2+ + 2e. Az elektrodfolyamatban csak a femionok vesznek reszt. A gitar fem elolapja t elektrolitikus uton kromreteggel vontdk be. oxigen es vfz keletkezik. alummlum. a szennyezesek visszamaradnak az oldatban. 62. Voltamšter vagy coulometer Az elektrolfzis tolyaman kivalo anyag mennyisegenek meresere hasznalt elektrolizšić cella. Hfg kensavoldatot elektrolizalva. 54. korrozio. 6. SI egysegek. hogy megvedjek a korrćziotol.FIZIKAI KEMIA Faraday els6 torvenye Az elektrolizis soran az elektrćd-reakcioban keletkezo anyag tomege aranyos az elektroliton athaladt toltesmennyiseggel. A reaktivitasi sor elejen allo femeket nyerik ki ezzel a modszerrel (Id. 25. 95. Ketszeres tomeg Q Ketszeres ido Ketszeres tomeg Faraday masodik torvenye Ha kulonbozo elektrolitokon azonos toltesmennyiseg halad at. ’ 2 forditott / arđnyban čil 2-vel. ‘ amper. katodosvedelem 45. Ezert 7 faraday '/2 mol rezion levalđsćt eredmenyezi a katodon. Egy mol* elektron tolteset jelenti. Q tdo Tomeg Q Ido Rez(ll)szulfćtoldat A szennyezesek iszap formajćban leOlepednek. A femtargy a katod. Ha I faraday (1 mol’ elektron) ' halad dt rez(ll)szulfat-oldaton. Coulomb (C) Az elektromos toltes SI egysćge*. a rezion toltesevel. ha egy amper* aram folyik 1 masodpercig. Ezt az acelszoget a korrozić* megakadalyozasara dnkreteggel vontdk be (Id. es a vonzćs hatasćra a negativ katdd fele mozognak. 44. Eloxžlds Femtargy feluleten a sajat oxidjabol epulo vekony reteg eloaliftasa.).) Faraday (F) Az elektromos toltes egyik egysege. reaktivitasi sor. Ezeket a kulacsokat eloxalas5al aluminium-oxid-reteggel vontdk be. . elektrolizist alkalmazva. Arezionnak 2 elektroni k felvennie. oki. es nštrium. 34.

Natrium Helyettesftes Az ilyen tipusu kemiai reakcioban egy adott vegyLilet egyik eleme egy masikra cserelodik ki. 25. Gazelektrodkent* mukodik. nek fel vagy adnak le elektronokat a A sor kialakftasahoz osszehasoniftottak kotesek kialakitasahoz (Id. minel konnyebben kapcsolodik ossze mas elemek atomjaival. 16-20.01 10^ pascai* nyomasu hidrogen bevezetese. A feluleton levo atomok kationokka* alakulnak. 16. Hidrogenelektrod az elektrodpotenddl meresehez hasznait vonatkoztatć (referencia) elektrod. 34. elektrod. Kaldum Magnezium Alumi'nium Cink Vas Olom Rez Ezust Novekvo kepesseg mđs fem helyettesftesere Novekvo hajlam ionkepzhre elektronleadassai Egyre erelyesebb redukćloszer* CuS04(oq) + Zn(sz) -> ZnS04(aq) + Cu(sz) Elektrod Az elem (cisosorban fem) vizzel vagy sajat vegyiiletenek vizes oldataval* erintkezik.). masoknak igen kicsi a reakciokeszsege. 1 A ket elektrod kozotti potencialkulonbseget feszultsegmerovel n^ierjuk.REAKCIOKESZSEG Reaktivitasi sor Az elemek reakciokeszsege attol fugg. Nehany elemnek igen nagy. M-ertek. old. tovabba a feszultsegi sor osszoa 1ftasara haszna Ijak. Adott elem csak olyan elem helyere lephet. s potencialkiilonbseg jon letre kozottiik. az abrat). es levalva a femrol oldatba kerillnek. oldalon). . amelyik a reaktivitasi sorban utana helyezkedik el (Id. Platinaelektrod platina lemezke. a 97. Az elektrodpotencialok mutatjak az ionna alakulasi hajlamot vizes oldatokban*. Femek elektrodpotencialjanak merese Elektrodpotencial (E) Az elektrodban a fem es az oldat kozott fellepo potencišikiilonbseg. A cink kiszoritja a rezet a rez(ll)szulfćt-oldatb6l. pl. gyobb. altalaban hidrogenelektrodhoz viszonyftva merik (id. A fem sojanak lM*-os oldata Femionok az oldatban 44 ' Vizes oldat. IM * tomenysegu sćsavoidat. pascai. i amelyen gazbuborekok alakulnak ki. 95. savakkal es oxigennel (a reakcićk osszefoglalasat Id. A 1. az egyes femek reakcićit mas kemiai Az elem reakciokeszsege annal naanyagokkal. Ez a kulonbseg kihasznalhato elektromossag eloKalium Novekvo reakciokeszseg allitasara es a femek korroziovedeimere*. 115. Kozvetlenul nem merheto. 30. redukaloszer. old. korrćzio. ezerl egy masik elektrodhoz. Eleklronjaikat hatrahagyjak a femen. jobbra az abrat). Platinahuzal Fem---- A femen hatrahagyott elektronok lehetove teszi az ionok mozgasat. Az elemek (rendszerint a femek) felsorolasa hogy atomjaik mennyire konnyen veszcsokkeno reakciokeszseg sorrendjeben. kation. fgy az oldatnak pozitfv. a feninek negativ toltese lesz. 42.

30. vizes oldat. a potencialkiilonbseggel aranyos clektromos aram folyik kozottuk. SI egys^ek. ha potenciji kiiionbseg van kozottuk. IM* rez(ll)szulfatoldal A vas hajćtorzsek cinkcsikok raerosi tesevel vedhetok meg. bogy negatfvabb elektrodpotencialu femmei bozzak erintkezesbe. amelyet voltban (V) nierunk a voltmeronek vagy fesziiltsegmeronek nevezett muszerrel. Elektromotoros er6 (EME) Galvšnelem Ket kiilonbozo elem elektrodjat tartalmazo berendezes. elektromosan vezeto anyaggal osszekdtijnk. Egy hurokban vagy aramkorben ket pont kozott aram folyik. I i .FIZIKAI KEMIA Elektrokšmiai fesziiltsegi sor Az elemek sorrendje elektrćdpotenciciljaik szerint. žram folyik kozottuk. Katodos vedelem A modszert elektromos vedelemnek is nevezik. A vas korroziojat (rozsdasodđscit)* elozik meg ezen az uton azzal. melyek kozott potencialkulonbseg van. M-ertek. 25.1 V •Amper. A galvanelemeknek ket tipusa van: a primer elemek. Elektronaramlas (az elektronok negativ toltesu rćszecskfc^k) az anyagon keresztiil. A sor elen a legnegatfvabb elektrodpotencialu elem ali. savas olomakkumulator hat osszekapcsolt — Rezlemez szekunder elembol ćll. . s ez tog korrodalodni a vas helyett. vJ EME = a cink es a rez elektrddpotenciđija kdzotti kiiionbseg = 1. es a masik alkotja a pozitfv pćlust. amelyek nem tolthetok ujra. amelyek ujratolthetoek. Arom folyik. Potencialkiilonbseg vagy fesziiltseg Ket poni kozoU az elektromos toltćs kCilonbsege. Ha osszekotjuk oket.3 6 V Az aram nagysagat (erosseget) arammerovel merjuk. es a szekunder elemek. A telep tobb osszekapcsolt elembol ali. Az elemek helye a sorban tajekoztat az elem ionkepzesi hajlamarol vizes oldatban*. mert a cink elobb van a fesziiltsegi sorban. | Onkrud — IM ’ cink. old. 1 I---.A potencialkulonbseget (feszultseg) feszultsegmerovel ^ I m&juk.0 5 V Egyre negatfvabb elektrodpotencial. meresere arammerot hasznalnak. 114. Ha ket kiilonbozo potencialu pontot osszekapcsolnak. 95. 114. A fem fokozodo hajlam a pozitiv ion kepzesere. A negatfvabb elektrćdpotencišlu elektrod lesz a negativ p6 lus. Porćzus edeny ( (čtengedi a folyadekot). A nemfemek fokozodo hajlam a negativ ionok kepzesere.+ 1 .. mint a vas. ha ket ponlol. Elektromos aram -----.szulfćt-oldat a \ Az autćkban hasznait un. rozKiasodas. I --------. A Daniell-elem (primer elem) A galvšnelem ket polusa kozotti potenciđlkiilonbsćg elnevezese (azaz a ket elektrod elektrćdpotencialjanak kulonbsege).A drotban efekt­ o m ronok ćram lanak a negativ ponttćl a pozitiv feie. es igy az elem varhato reakcićkeszsegere is utal. OV Egyre pozitivabb elektrodpotencial.3 . A cink csikok sokkal kdnnyebben adnak le elektronokat. Az elektromos aram Si egysege* az amper (A).

A reakcio­ sebesseg attol tijgg. magas homerseklet es nyomas. s az is. pillanatnyi sebesseg. hogy a reakcio bekovetkezzek (Id. A reakcio elorehaladasaval sebessege valtozik. hogy a reakcio korulmenyeinek valtozasa mierl hal a sebessegre. . ^ Otkozesi elmelet Megmagyarazza. pl. fizikai ailapot. hogy a reszecskek elerjek az aktivalasi energiat. utkozniuk keli. vagy katalizator alkalm azasaval. no a reakcićsebesseg. Ido Aktivalasi energia (E) Az a minimalis energia. A reakciosebesseg meresere alkalmazott modszer a reakcic3partnerek es a termekek fizikai ailapotštol* fiigg. pl. hogy hany reszecskenek van meg ez az ener­ giaja. utkozćsi elmelet). Az adatokbol szamftjak a reakciosebessegel. mert nem minden reszecske energiaja elegendo a kolcsonhatashoz (Id.'' A kemiai reakciok sebessege A reakciosebesseg meghatarozasahoz merik a reakciopartnerek felhasznaIckJasanak es a termekek keietkezesenek gyorsasagat. Sebessegi gorbe . ahol feny eri a filmet. Termekek Pillanatnyi sebesseg — — A reakcio vegen a gorbe vizszintesse valik n 2AgBr(sz) 2A g (sz ) + Br2(g) A kezdeti sebesseg a legnagyobb (a gorbe itt a kgmeredekebb). es igy noveli a reakciosebesseget. old. fgy a reakcio gyorsan vegbemegy. Mas esetekben energiat keli befektetni. amelyeknek a sebessćget befolyasolja a feny intenzitasa. amelyben a novenyek a tćpanyagaikat eloallitjak . A reak­ cio tolvaman barmely idoben mert sebesseg az un. amellyel a reszecskeknek Litkozeskor rendelkezniCik kelI ahhoz. A reakciopart­ nerek vagy a keletkezett termekek mennyisegenek valtozasat elosztva a reakcio befejezodesehez szukseges idovel. Ahhoz. sot evekig valtozik. 25. Szamos ipari folyamat hatekonysagat javitottak a reakciosebesseg novelesevel. Azokon a teriileteken. A fotoszintezis' . jobbra aktivžlasi energia). hogy ket reszecske reakcioba lepjen egymassal. mert a reakcidpartnerek koncentracioja* indulaskor a legnagyobb. fotoszintezis*. i'gy alakul ki a kep. Ha tobb utkozes fordul elo. fotoszintezis.a reakciotermekek tomegenek valtozasa az idovel Fotokemiai reakciok Olyan reakciok. mikent lehet a korulmenyek valtoztatasaval gyorsftani vagy lassftani. Fotokemiai reakciok fordulnak elo a fotografiđban is. ezustkristalyok keletkeznek. A feny megnoveli a reagalo reszecskek energiajat. Adott reakcio idotartama megjosolhato. Azonban csak nehany utkozes indft reakciot. szamfthato az atlagos reakciosebesseg. 6 . s ez adja az aktivđlasi energićt a gyufafej reszecskeinek. 46 * Koncentracio.fotokem iai reakcio.REAKCI05EBE55EG A kemiai reakciok lefutasahoz szukseges ido a masodperc miliiomodreszetol hetekig.a z a folyamat. s a kapott adatokat a sebessegi gorben abrazoljak. Szamos reakcioban eleve megvan a szukseges energiajuk. 95. A surlodas hot fejleszt.

Rh) kopcsolodnak. ■ ^'Reakcio katalizćtora --. csak a szilard anyag feiuletćn mehetnek vegbe. Keveibe veszelyes gazkibocsatas Fem katalizator Enzim Az elo szervezetekben talalhato katalizator. s szendioxid es viz kepzodese kozben reogalnak egymassal. A hoenergia tobb reszecskenek ad az aktivžicisi energišt meghaladc3 energiat. Cazreakciokban a reakcićsebessćg no a nyomas novelesevel. Inhibitor (gatlo) A reakciot lassfto anyag. katalizatorkent m Okodo femet. anielyekben az egyik reakciopartner szilard.m angan(IV)oxid — Promoter (gyorsfto) A katalizator hatekonysagat fokozo anyag. Azok a reakciok. A reakciosebesseg no.Id. ha egy vagy tobb reakciopartner koncentršcioja no. 25. A katalizatorok a reakcio aktivalasi energiajanak csokkentese reven hatnak. A reakcioban alkalmazott katalizatort az egyenletben a nyi1 fole irjak (Id. old. 6. es csokkenti aterfogatot (vagyis noveli a koncentracićt* . de onmaga a reakcio vegen is vallozallan. Az enzimek felgyorsitjak a taplalekot lebonto kemiai reakciokat. Sok kLilonb o 'o tipusa ismert. j Alacsony koncentracio* Nagy koncentrđcio* Ha egy nagy tombot nyok kisebbre darabolunk. gšzt6 rvenyek. A hidrogen-peroxid bomlasa Feltiletl katalizator Ez a katalizator megkoti a telCileten a reakciopartnereket. . old. fgy gyorsi'tja a reakcic)t. Azonos terreszben tobb molekula tobb utkozest jeleni. \gy tobb lep reakcioba. Heterogen katalizator A katalizator es a reakciopartnerek eltćro halmazailapotuak*.). es megkonnyfti a reakciojukat. A pokok taplalkozdsuk kdnnyitesere kulonieges enzimeket valasztanak ki es juttatnak az aldozatukra. Ezzel kozel hozza oket egymashoz. Az egyik reakcio sebesseget megnovelo katalizator hatastalan lehetegy masik reakcioban. 28. Homogen katalizator A katalizator es a reakciopartnerek azonos halmazžilapotuak*. amely a termeszetes kemiai folyamatok sebesseget noveli. A reakciosebesseg no. Nehany inhibitor a katalizator hatasanak csokkentese reven bat. amely gyorsftja a kemiai reakciot. platindt es rodiumot tartalmaz. Autokatalfzis Azegyik reakciotermek mukodik katalizator­ kent a reakcioban. old. A gaz nyomasanak novelese emeli a homersekletet. 6 8 . Ezt a folyamatot katalfzisnek nevezzuk. ha no a szilard reakcio­ partner felLiiete.) A reszecskek gyakrabban es nagyobb energiaval utkoznek. Mejegjtes^^^ A melegebb reszecskek nagyobb energićval Litkoznek. Katalizator Olyan anyag. k mergezo szen-mom id es szenhidrogenek a femekhez (Pt. 0 N Katalizator r^elkuli reakcio Ido Katalizatort alkalm azva a reakcio felgyorsul. Az autćk kipufogojaban alkalmazott katalitikus ćtalaki'to kit. 0' 1 i A hidrogen-peroxid vizre es oxigenre bomlik. •Koncentracio.FIZIKAI KEMIA A reakciosebessseg vžitozasa A homerseklet emelesevel no a reakciosebessćg. halmazailapot. az dsszfelulet megno.

es a reakciotermekek nem lepnek egymassal kolcsonhatasba. amclyben a reakciotermćkek is reagalnak egymassal. A visszafeie haladć vagy ellentetes iranyu reakcio A megfordfthato reakcioban az a reakcio. A homerseklet emelkedik .MEGFORDITHATO REAKCIOK Szamos kemiai reakcio a kiindulasi anyagok felhasznalodasaig folytatodik. Ha a megfordfthato reakcić termeke eltavozik.ez az elorehalado reakcio. Megfordfthato reakcio ()lyan kemiai reakcio. es nem is Ićphet be. amelybol kćmiai anyag nem tavozhat. old. es a folyamal zart rendszerben soha nem fejezodik be. amilyen sebesseggel a mozg(3lćpcsd letele mozog. amelynek a termekei az eredeti reakciopartnerekbdl kćpzodnek. amelybol a kemiai anyagok eltavozhatnak. az az ellentetes iranyu reakcio. Az ammćniumklorid szublimat es elbomlik sosavgazra es ammoniagazra . akkor az illeto egycnsLilyban van. hogy befejezodik. 2 N 0 2 (g ) ^ NH4CKSZ) ^ N H 3(g) + H C I(g ) 2N O ( g ) + 0 2 (g ) A megfordithatć reakcić jelolese Visszafeie haladć reakcio Zart rendszer Olyan rendszer*. Ezeket megfordfthato reakciokent ismerjuk. a reakcio mar nem fordulhat vissza. a piros csapat a termekek kepviseloje. Az egyenletben ez halad jobbrol balra. 11 7. ha a kekek gyoznek. k l ammćnium-klorid termikus disszociđcioja megfordithatć reakcio. A kek csapat a reakcićpartnerek. Amikor a reak­ cio eleri ezt a szakaszt. * Szublimacić. . Egyensuly Ket azonos sebessegu.e z a visszafeie haladć (fordilott) reakcio. de makroszkopikusan hatastalanftjak egymast. nyitott rendszernek nevezziik. es fgy tovabb. de ellentetes iranyu mozgaš hatastalanftja egymast. Ez a koteihuzas szemlelteti a kemiai reakciot. Ha a piros csapat gyoz. Azt a rendszert. A nitrogen-dioxid termikusan disszocići nitrogen-monoxidra es oxigenre. az az eldrehaladć reakcio. ha az elorehalado reakcio es az ellentetes ircinyij reakcio is lejatszodik. rendszer. letrehozva a termekeket. Csokkend ho­ merseklet. A nitrogenmonoxid es az oxiger) szintelen. Az elorehalado reakcio A megfordfthato reakcioban az a reakcio. amelyben a vcgyiilet vćglegesen esik szet. 7. A termikus disszocižcio ho hatasara kovetkezik be (a termekek lehulve visszaalakulnak). A kemiai egyensuly az egyensuly egyik peldaja . Ha peldaul valaki a mozgolepcson olyan sebesseggel gyalogol felfele. pl. amelyben az eredeti reakciopartnerek keletkeznek sajat reakci(3termekeikbol. a g a­ zok rekombinalćdnak. Mas reakciok azonban soha nem erik el ezt az ailapotot. gazok lehulnek es am m ć­ nium-klorid gozt kepezve rekombindlodnak . A disszoc:iaci6 t nem szabad osszeteveszleni az elbomidssal. Melegi'tes Eiorehaladd reakcić Az am m ć­ nium-klorid lecsapćdik. vegbement. Sziiard am m ć­ nium-klorid Disszociacio A megfordfthato reakciok egyik tfpusa. A megfordfthato reakcio egy meghatarozott szakaszaban kemiai egyensuly jon letre. azt mondjuk.a szin eltunik Melegites Hutes Barna nitrogen dioxidgaz. Ezek ismet reakcioba lepnek. amelyben egy vegyiilet mas vegyuletre vagy elemekre bomlik. a levegobe.akkor alakul ki. A ket reakcio egyidejuleg megy vegbe. az eredeti reakciopartnerek kepzodese kozben. Az egyenletben ez halad balrc31 jobbra.

endoterm* reakcio sebessege no. f/so egyertsulyi heiyzet Az elorehalado reakcionak kedvezoen vđitoznok a k6rulmenyek oztmondjuk. A reakcićpartnerek koncentEmelkedik a termekek konrćcićja csokken . i AzNig) + 3.az egyensuly jobbra tolodik. amelyben az el6 rehalad6 esaz ellentetes iranyu (forditott reakcio) azonos sebesseggel megy vćgbe.VACY centradoja . Reakciopartnerek Termekek Termekek Az egyensulyi helyzet A megforclfthato reakcio korulmenyeinek (homerseklet. hogy az egyensulyi helyzet balra tolodik. 25. hogy oz egyensulyi helyzet jobbra tolodik.vagyis a moiekuiak szama csokken. ^ csokken. tozik a nyomas. Tobb am m ćnia kepzodik . ami ismet nagyobb nyomdst eredmenyez. amely ellensLilyozni igyekszik a valtozas hatasat. No a reakcićpartnerek konA termekek koncentrdcićja centradoja* . hogy a reakcio exoterm* vagy endoterm*. A nyomasi csokkentve . Exoterm* N 2( g ) + 3 H 2 (g ) Nitrogen Hidrogen ^ 2 N H 3( g ) Ammćnia Endoterm* > . 11 7. r B(g) ■j AB(g) reakdoban: A moiekuiai B moiekuiai AB m oiekuiak' ------. s ezzel megszi'jnik a kemiai egyensuly. A halasuk kiegyenliti egymast.az egyensuly balra tolodik. hogy ha egy egyensulyban levo rendszer* korulmenycll megvaltoztatjak. 1 Ha megfordithatć gazreakcićban megval. Kevesebb am m ćnia keletkezik .FIZIKAI KEMIA Kšm egyensuly iai A zšrt rendszerben vegbemeno.*j Az egyensulyi helyzet jobbra tolodik. megvaltozhat az egyensulyi helyzet.csokken a fordihaladć reakcio sebessege. Cyors elorehalado reakcio Reakcićpartnerek Lassu forditott reakcio A kemiai egyensuly eleresekor a termekek es a reakcio­ partnerek azonos sebesseggel keietkeznek.no a fordftott haladć reakcić sebessege reakcić sebessege.no az elore.a forditott. 32. A Le Chatelier-elv Aszabaly kimondja. A forditott reakcionak kedveznek a megvćltozott korulmenyek azt mor)djuk. de mas lesz a lermekek es a reakciopartnerek aranya az lij egynesulyban. es a reakciopartnerek es a reakciotermekek koncentracioja tovabb mar nem valtozik. mint a kiinduiasi anyagoke. Az a megfordfthato reakcio. Ha a megfordfthato reakcićban a kiindu­ iasi anyagok (reakcic3partnerek) vagy a reak­ ciotermekek koncentracićja* valtozik.az elore. 66. ^ N2 Termekek Reakciopartnerek H2 N2 H2 Tobb termek keletkezett. A reakcio kezdelen a termekek koncentracioja* gyorsabban no. aniely az egyik iranyban cxolerm. hogy ho nyel6djek el. tott reakcić sebessege. Ha a megfordithatć reakcić homerseklele megvaltozik. k Az egyensulyi helyzet balra tolćdik. Ez vegiil heiyreall. A homerseklet csokken .________ ' ' Koncentracio. hogy megvaltozott az egyensulyi helyzet. old. A kemiai egynsuly azegyensuly egyik formaja. a masik iranyban endorterm. 2. koncentracio* vagy nyomas) barmilyen megvaltozasa megvaltozlalja az elfirehaladć vagy a forditott reakcio sebess^gšt. Haber-szintezis.az elorehalado exoterm* reakcio sebessege no. rendszer. vagyis no a moiekuiak szama. ami ismel alacsonyabb nyomćst ad. endoterm reakcio. A homerseklet emelkedik . Tobb reakcićpartner kepzodott. —J A nyomašt noveive .VACY csokken . Ez attol fCigg. megfordithatć folyamatokban elerl ailapot. 49 It . meg­ valtozik az egyensLilyi helyzet is. valtozik az egyensulyi helyzet is. Ammćnia eloaliitasa Haber-szintezissel*.az egyensuly balra tolodik tobb A es B keletkezik.tobb AB keletkezik . tobb ho szabadul fel.az egyensuly jobbra tolodik .^ i_. Ezl ugy mondjak. exoterm reakcio. a rendszerben olyan valtozas kovetkezik be.

Osszesen het periodus van. Periodusos rendszer / .. es a novekvo rendszamok sorrendjeben halad balrol jobbra minden periodusban (kl. a jobb oldali kepel). 1 3. A periodusos rendszer Az elemek eirendezese rendszđmuk* novekvo rendjeben.Petk Rb 85 55 Sr 1 Y 88 1 89 57 1 58 59 60 61 62 63 6. mind a kemiai lulajdonscigai szoros kapcsolatban vannak az elemnek a periodusos rendszerben elfoglalt helyevel. oxldal6 szer. kulso hej.. az 52. redukcio.PerićdL Be 1 1 12 Periodus A periodusos rendszerben az elemek vfzszintes sora.P e ri6 (^ K 39 37 Ca| Sc 40 1 45 38 1 39 S. elemrol elemre eggyel no a rendszam*. * Rendszam. periodus bal szelen. es a 3. elektronszerkezet. Adott elemnek ćs vegyCileteinek mind a fizikai.P e ri^ Fr 223 Ac| Th 227 ' ____ 4 Pa 231 U 238 Np Pu Am 237 242 243 232 A lulajdonsagok ilyen fokozatos vallozasara mutal pćldat a lenti abra. A 4. de balrol jobbra haladva. ez a szabalyszeruseg mutatkozik az elemek redukalo*-. es az elektronok szamanak szabalyszeru valtozasa elemrol elemre. es 7. perioduson. 8 . 13. Vegyjel’ _ Megkozelito relatfv atom tdm eg*----- Ž. 6 .. a hidrogennel kezdddik.nem reakciokepes (nemesgaz). A periodusban balrol jobbra haladva. Mindegyik elemnek ugyanaz a kulso heja*. s mind a mai napig ez a modem periodusos rendszer alapja. A neon kivetel . oxidaci6. vegyjel. Az egymast koveto elemek atomjainak kCilso elektronhejan* mindig eggyel no az elektronok szama. illetve oxidćl6kepessegenek* valtozasćban (Id. A rendszer csoportokra es periodusokra tagolodik. 34. valamint a tulajdonsagaikban es viselkedesukben mutatkoz6 . Pak Cs 133 La] Ce 139 • 140 89 1 90 Pr 141 91 Nd Pm Sm Eu 144 92 147 93 150 94 152 »5 7 . old. Az azonos periodusba lartozo valamennyi elemnek azonos szamu eleklronheja van. rendszeresen visszatero hasoniosag alapjan. perickius mindegyike 18 es 32 kozott tartalmaz elemekel. 5. Az elemek elhelyezese az 1 . az egymast koveto elemeknek mindig eggyel tobb elektror)ja van ezen a hejon. oldall is). Eros redukaičszerek* ~ ^ C yen g e redukaičszerek* -► fros oxidđl6szerek* Vegighaladva a 2. periodusban levo elemek elektronszerkezete* Na Mg 19 20 1 21 4 . A 2. Az eiso periodusban csak ket elem. pericklusban nyolc elem helyezkedik el. a hidrogen es a helium van. redukaloszer. 24. Ezeket hosszu periodusoknak nevezik. ezeket rovid periodusoknak nevezik.A PERIODUSOS REND5ZER A 19. A legsikeresebb valtozatot az orosz Dimitrij Mengyelejev publikalta 1869-ben. A 2. 0 0 R p c s II. c s 0 p 0 R Rendszam * 1 Perić^ . relatfv atomtomeg. az elemek kemiai tulajdonScigaiban is szabalyszeru valtozasokat eredmenyez a perioduson vegighaladva. . szazadban tobb kemikus megprobalta az elemeket rendszerbe foglalni atomjaik merete.

old. Csoport VIII.) Halogenek (Id 72-74 old. alakfthatosag.Mt261 262 266 264 269 268 Femek es nemfemek Femek Jeliegzetes fizikai tulajdonsagokkal rendelkez6 elemek. V.) 24 25 26 27 29 31 32 34 35. Db (Dubnium). VIII C o p o R S c s o p o R 0 p R c s o c s o p o R c s o p o R s 0 o R p Femek Felfemek (metalioidok) Nemfervek \ f^ \y \ y \ r \ y He 10 Ne 20 16 Cl Atmenetifemek (Id 58-61.5 36 Cr Mn Fe Co 52 41 42 55 43 56 44 59 45 46 Cu 48 Ga Ge 73 50 51 Se 79 Kr 84 54 Nb Mo Tc Lantanoidćk es aktmoidđk 69 70 71 I 72 93 73 96 99 75 Ru 101 76 Rh Pd 103 106 79 Cd 112 Sn 119 82 Sb 122 Xe 131 86 Tm Yb 169 100 101 173 Lu 1 Hf I Ta 181 105 106 Re Os 186 107 190 108 109 Au Hg 197 201 Pb 207 Rn 222 175 103 178. hanem vegyes tulajdonsagokkal rendelkeznek.5 104 12 0 Fm Md No 253 256 253 Lj 257 Rf. Tulajdonsžg Femek Nemfemek Halmazdilapot* Megjelenes Szilard (kiveve higany) Femes feny Szikjrd. Alacsony (kiveve grafit) Qyenge Gyenge Altalaban alacsony (kiveve: szen) Altalaban alacsony Vezetčkepesseg* Alakfthatćsđg* Duktmtas* OIvadaspont Forrdspont / o 1 6 lo Altalaban magas Altalaban magas •Vezetčkepesseg. A periodusok bal oldalan levo elemek femes tulajdonsaguak. atmenetifemek. Az azonos csoportban levo elemek kuls6 hejan* azonos szanu'i elektron van.SZERVETLEN KEMIA A k ć tfćle n ć v v e l je lo lt cso p o rto k Csoport A perićdusos rendszer fuggoleges oszlopai. Azokat az elemeket. 116. VII. 75. Jobbra haladva. ezek a tulajdonsagok kiilonboztetik meg oket a nemfšmektol. duktilitas.Hs. 54-55 old. A csoport szama I. • Rf (Rutherfordium). amelyek nem hatarozottan femek vagv nem femek. C A perićdusos tablaban az alkalmazott szmkodok IV.) Alkalifoldfemek (Id 56-57 old. M t (Meitnerium ) . kiilsohej. Sg (Seaborgium). foly^ony vagy gđz (a brćm az egyetkr) fol/škonyjl. halmazailapot. 58.Db' sg. A melailoidoklol jobbra elhelyezkedo elemek a nemfemek. Bh (Bohrium). 13. de nehanynak neve is van. Csoport (vagy 0 Csoport) A csoport neve Alkalifemek (Id.Bh. Hs (Hassium).) III. ezert hasonioak a kemiai tulajdonsagaik. Acsoportokat romai szamokkal jelolik. Csoport II. 6. az elemek fokozalosan egyre kevesbe femes jelieguek. 11 7. felfemeknek vagy metalioidoknak nevezzuk. Csoport VII. old.) Nemesgazok (Id. 116. VI. Tobbnyire nincs fenyuk (a jod az egyik kivetel). old.

a kalium pedig nagyon hevesen reagal. 54-55. Az elemek kationkepzokbol* anionkepzokki* valnak. reakciokeszseg. A tobbi elemre vonatkozo adatok gyakran kikovetkeztethetok a reakciokeszsšg* alakulasabol a csoportban lefele haladva.). amely bevezetessel es a csoport* elemeinek tulajdonsagait osszefogialo tablazattal kezdodik. kiveve a szenlancot tartalmazo vegyuleteket (Id. 1 Az I. 2. A tablazatok alatti kek mezoben roviden ravilagftunk azokra a tendenciakra.a litium enyhebben.). 7. m ajd savas jeliegig valtozik. 3. Sl. Az elemek es szervetlen vegyuletek tulajdons^igai a periodusos rendszerben* rejlo szabalyszerusegeAz elemek tulajket. 51. oxidok. 34. donsćgaik es reakA csoportokban* felfele vagy lefele es a periodu. A cezium az I. . csoport elejen Ovo tdbiđzat azt mutatja. oki. Az elemek atom jainak merete csokken. 69. haladva novekvo hevesseggel reagal vfzzel . mivel a csoportban lefele haladva a kalium utan kovetkezik. Varhato reakciok Ennek a konyvnek a szervetlen kemiaval foglalkozo reszeben minden elemcsoportrćl* van egy fejezet. a hidrogen konnyen reakcioi megjosolhatoak. lugos. periodus.o ld. 37. hogy mikent lehet niegjosolni a cezium hideg vfzzel szemben mutatott reakciokćszsćgćt*. csoport eleme (Id.5ZERVETLEN KEMIA A szervetlen kemia az elemekkel es vegyuleteikkel foglalkozik.old. elemek reakciokeszsege no a csoportban lefele haladva. A csoportokban* lefele novekvo reakdokiszseg* csokkenove vćlik. 16. 34. majd a nem femek fele valtozik (Id. natrium es kalium lei'rasabol Iđthato. kation. 13. T I . ezert raketak hajtdanyagakent hasznaljđk.). F6 trendek a periodusos rendszerben eg. 44. @ * Amfoter. valtozasi iranyokat (trendeket) kovetnek. 50. Az alabbi lepesek szemleltetik. A gaz halm azailapotu elemek olvadaspontja es forraspontja csokken. szerves kemia. oxidal6 szer. redukaloszer. hogy az . A bevezetest kovetoen ismertetjuk a csoport gyakran elofordulo elemeit. rendkfvul hevesen fog vfzzel reagalni.cioik alapjćn kulonbozo teriileteken sokban* balrol jobbra haladva. 16. Az varhato. 37. ho^y a harom elem a csoportban lefele. oki. az elemek alkalrnazhatok. hogy a cezium. Az elemek jeliege a femektol a metalioidok. anion. Pl. Az elemek redukal6szerekb6t* oxidćl6szerekke* vdinak. pedriodusos rendszer. A szitćrd halm azailapotu elemek olvadaspontja es forraspontja emelkedik. im r C a lS c Si i y 2 « Co{ NI ZnjGa _ S 7_ 4 _(_ 0 t i. A litium. a natrium hevesen. 76-91. kulso hej. amelyek a csoportban lefele haladva ervenyesijlnek. csoport. a. I 7 2 |H1 Rhj Pd 6 I» 0 1 Hg.J ^ i^ R Ia llh a c ___ I Az elemek oxidjainak* jeliege a lugostdl* az amfoter*.

66 . Hidrogenatom ■ -0 A vfzmolekula (polaros molekula*) rajza. hidrogenezes. beta reszecske. A tulsulyban levo hidrox6niumionok az oldatokat savassć teszik.HIDROGEN Azegyes rendszamu* hidrogen (^H) az eiso es alegkonnyebb elem a periodusos rendszerben*. meg a 103. A legjobb ismert oldoszer. Ld.).) es az ammoniagyartasban az edessegekben taldihalo cukor.es feheritoszerkent alkalmazzak. Akkor jon letre.old. katalizatort* alkalmazva. 14. 19. levegon kek langgal eg. de kepzodik azo az atomreaktorokban. oldalt. 16. s az egyik leggyakoribb vegyulet a Foldon. A hidrogenionok vizmolekuldkkal kapcsolodva Ndrox6niumionokat* kepeznek. Oldataikban tobb a O F i‘ ion. katalizator. Haber-szintezis. @ . vagy vizgaz* es vizgoz reakciojaval nyerheto. ha a hidrogenatom leadja elekironjat*. ezert liigosak. 47. tovabba raketa-uzemanyaga szen. 13. ha hidrogen oxigenben eg cl. a margarinok eloaliftasaban (CuHj. 20.0156%-at kepezi. Hidrogenion (H*). korlatilag csak vegyuleteiben fordul elo. Ld. csoport elemeinek es nehany mas elemnek a hidroxidjai azonban vizoldhatoak. Egyetlen protonbol* ćll (nincs elektron). proton. Szmtelen. a hidrogen es az oxigen vegyulete. vfzgaz 65. es 104. A nehezvizet az atomreaktorokban hasznaljak a gyors neulronok lassitasara. Hidroxidok Katlont* es hidroxidiont (OH") tartalmazo vegyLiletek. oxidal6 szer. Hidrogenatom Hidrogenmolekula Hidrogen-peroxid (H2O2) Elektron - U w y Suru folyadek. Oldatat fertotlenito. 10. redukaloszer. A triciummal jelzett viz tartalm nehany olyan molekulat. A Icrmeszcles hidrogen 0. a 92. hogy m ennyi tolyadek halad at a beteg szervezeten. kent. kovalens kotes.. s a leggyakoribb elem a vilagegyetemben. •Rendszam. 36. polaros molekula. Ketatomos (H2 szagtalan. hidrox6 nlumion. legnagyobb suruseget (Ig/cm) 4 °C-on eri el. az 6 lom(ll)hidroxid (Pb(O H ) 2) Az I. amclyben az a hidrogent triciumatonn helyettesfti. 12. es akkor keletkezik. annak kovetesere. amely a Foldon gya). V iz (H 2 O ) Ket. 2Na(sz) Ndtrlum + H2(g) Hidrogen ^ 2N aH (sz) Natrium-hicirid A hklrogen redukćićszer* C u O ( s z ) + H 2 ( g )C u (sz) Rez(ll)oxid Hidrogen Rez + H2 0 (f) Viz Deuterium (D vagy iH) A hidrogen egy protont* es egy neutront* tartalmazo izotopja*. old. ketatomos. amely 0 °C-on fagy meg. 79. gyulekony gaz. eros oxidšl6 szer*. A deuleriumot tartalma­ zo vizmoleku lakat deuterium-oxidnak (D jO ) vagy nehezvfznek tievezik. natriummal natrium-hidridet kepez (a hidrogen vegyuletei mas elemekkel a hidridek). A hidrogen oxidja. periodiusos rendszer. 34. A repacukor Hidrogent alkalmaznak pl. Az orvosi gyakorlatban hasznaljak.) (Id. pl. 34. neutron. A hidrogen nćtiium-hidrid kipzodese kozben reagal a nđtriummal. mint a H+ ion. Hidrogen kotesekkel* osszekapcsolt polaros molekuiabol* ali. katlon. oldalt is. Ritkan fordul elo. Magas homersekleten a foldgaz es vizgoz reakciojaval allithat(3 elo. 12. 18. szagtalan folyadek. pl. kovalens kotessel* kapcsolodć hidrogenatombol ćll. izotop. hidrogenkotes. 14.O. es 100 °C-on forr. 50. (Id. melegitve szamos anyaggal reagal. Hidrogenatom — Oxigenatom Tricium (T vagy ?H) A hidrogen egy protont* es ket neutront* tartal­ m izotopja*. betarfezecskeket* bocsat ki. Sok hidroxid nem oldhato vizben. 13. A hidogen oxidja. es 104. old. A hidrogen redukaloszer*. Radioaktfv*. radioaktivitas.

Az eiso harom elem levegon fenyei vesztl. Olyan lagyak. Natrium (Na) A periodusos rendszer I. a Li Na-mal helyettesitheto az egyenletben). fotocella. oktett. Ezek tipikus elemei az I. natrium-klorid oivadek eiektrolizisevel*) Lftium (Li) A legkevesbe reakciokćpes elem a periodusos rendszer I. Natrium(goz)-lampakban es az atomeromuvek hutoanyagakćnt hasznaljak. old. natriumot. es ionvegyuleteket* kepez. 17. A csoport ban lefele haladva az elemek vizzel egyre hevesebben reagdinak lugos oldatok es hidrogen gaz keletkezese kozben.1 2 . hogy kessel konnyen vaghatok. amelyet kemiai reakcićban konnyen leadnak. Levegon karmazsinvoros langgal eg. a rubidi­ um es a cezium levegon meggyullad.Id. 13. elektrolit. ionvegyulet. izotop.47 1 3 2 . ) elektronszerkezet. ezert erelyes redukđioszerek*. natrium-klorid oivadek elektrolizisćvel* allitjak elo. 13. realtfv atomtomeg. Az I. Nehany jeliemzojuket az alabbi tablazat tartalmazza. A keletkezo ionok +7 toUesuek es stabilak. 42. 1 K Ezustfetier fem L6gy. katod. 117. csoport elemeinek nehany jeliemzoje Az elem neve litium Ncitrium Kalium Rubidium Cezium Francium Rb Cs Na Vegyjel Relatfv atomtomeg* 6 . A Dovvns-ceilaban. mert vizzel reagalva lugos (alkalikus) oldatokat adnak. Ezekbol allitjak elo eiektrolfzissei*. A kovctkezokben a Iftiumot. 42. szclmos vegyLiletben megtalalhalo.9 0 Nem ismert stabil izotop* Bonyolult felepites. old. nemfemekkel es vi'zzel hevosen reagal (Id. csoportnak. old. 8.AZ I. csak nehany vegyuletben talalhato meg. a litium + vfz reakcioegyenletet. periodusos rendszer.1 0 Elektronszerkezet* Reakdćkšszsćg Megjelenes Felhasznalas 2. Nćtrium-klorid Az elektrolit* natrium-klorid oivadek (600 X ) Az anodot* koriilvevd acei katod* (itt keletkezik az oivadt natrium). mert uj kulso hejuk teiftett (Id.A L K A l IFEMEK A periodusos rendszer* I. 13.1 2.8. melyet hegeszteshez folyaszl6 szerkent. 1 katalizator. csoport elemeinek kulso elektronhejan*egy elektron van. es legkondicinaiokban hasznalnak.9 4 2 2 . meg kalium). az oldat erosen lugos. csoportjanak tagja. C/1 . 24. az enyhen sisteregve uszkal a viz felszmen. a litium-hidroxid kepzodese miatt.8. csoporljaban. Klorral hevesen reagal Iftium-klorid (LiCI) keletkezese kozben. redukaloszer. de itt is csak egy kulso elektron van. 34. csoportjanak elemeit alkalifemeknek nevezik. Grafit anćd* (itt klor keletkezik). Az I. C50P0RT . A natrium levegon sarga langgal eg. Ha litiumdarabkat vi'zbe dobnak. Kemiai es fizikai sajatsagaik hasonioak. . Specidlis uvegek keszttese Fotocelldkbon’ es katalizatorkent* Az I. kulso hej. 50. 47. A csoport valamennyi elemet nagy reakcidkeszseguk m iatt petroleum alatt tćroljćk. 2U(sz) Litium + 2 H 2 0 (f) ^ Viz 2LiO H (a q ) Litium-hidroxid + HgCg) Hidrogen Hengeres acelhćio A reakcio vegen. Legfontosabb asvanya a koso (amely natriumkioridot tartalmaz . es a legkonnyebb szilard elem.). elektrolfzis. Dovvns-cella (a natrium kinyeresere.9 9 3 9 . ezustfeher tem Lagv ezustfeher fem Ldgy ezustfeher fem Aranyfenyu ldgy fem Lasd lent Lasd lent Lasd 55.1 N 0 V E K SZ 85. csoport minden eleme reakcićkban igy viselkedik. Rilkan lord u I elo. kaliumot es vegyuleteiket ismertetjuk.

feher anyag. vfzoldhato szilard anyag. 38. ^ Er6 s lug’ amely savakkal kaliumsok es viz ' kcletkezese kozben reagal gyartasra hasznaljak (Id.). feher anyag amely a tengervizben es a kđsoban (Id natrium) fordul elo. sok. meg 93. elfolyosodć. Kristžlyhidrit*. a Li-ra vonatkozo egyenletet. savakkal natriumsćkat* es vizet kepez. csoportjanak lagja. A kaliumvegyLiletek a lengervfzben es a kosoban (amely kalium-kloridot tartalmaz . viz. Uveg. fehćr.0 --— Ndtrium-karbonat (N a 2C 03 ) Szilard. Fontos mutragya. Mutragyakban. vl^dgyi't6kent* es furdosokban hosinćljćk. Sisteregve mozog a vi'zen. natrium-klorid) allitanak elo. Kalium-szulfat (K2SO 4) Szilard. eroslug.Id. meg nštrium) fordul cio. mosćszodanak is nevezik (Na2C0 3 . Andtrium-kloridot eleimiszerek tartdiitoszerekent es ueiit6anyagakent hasznaljak.SZERVETLEN KEMIA Ntitrium-hidroxid (N a O H ) vagy lugko Feher. vfzben oldcklva lugos kemhatasu oldatot acl. 2N q H C 0 3 ( s z ) N O zC O aC sz) + H 2O (0 + C O jC g ) Kalium-klorid (KCI) kaliso Feher. Kalium (K) A periodusos rendszer I. A szappan.Id. hogy a keietkezo hidrogen langra lobban. 37. 93. aSolvay-fele eljaršssal. Bros lug*. Nštrium-nitržt (N a N 03 ) vagv chilei saletrom Szilard feher anyag. A kđlium reakcioja vfzzel. Csipesszel egy pici darab kaliumot helyeztek ide. A femet kevesse alkalmaz­ zak. Vizes oldata semleges’ ' kćmhatasu. es semleges* oldatot ad. 42. semleges. robbanoanyagokban es hiisok tartosftasara hasznaljak. es annyi hot fejleszt. feher anyag. old. es K-t frva Li hclyett). old. 8 8 . lugos oldatot kepezve. Melegiteskor a beldie felszabadulo szen-dioxid gaz lazćva. magassa leszi a tesztdt. igen jol oldodik vi'zben. 116. festćkek es szappan eloaliitasaban hasznaljak. elfoly6 sodo* szilard anyag.). szetmalić. . O Szappan O ® Szilard. amelv oldodik vfzben. Nagy mennyisegben talalhato a tengervfzben es a kosćban (Id. old.10 H 2 0 . Ams6sz6dćt az uveggyartasban. vi'zlagyit6 k. Kalium-nitrat (KNO3) vagy kalisaletrom Szilard. nalriumhidroxid ćs natrium-karbonat eloaliitasara hasznaljak. Szštmđllć feher krlstalyokat kepez. kristalyhidrat. Vizzel enyhen liigos oldatot kepez. A puskapor es a dinamit nehćny tipusa kalium-nitrđtot tartalmaz. 55 . amm(3nia es szen-dioxid reakciojaval alliljak eld . Ncitrium-klorid. klorral es vfzzel hevesen reagal (Id.es a papi'rgyartasban hasznaljak. Kalium-hidroxid (KOH. © Kalium-karbonat (K2CO 3) Szilard. 39. feher anyag. Oldodik vizben. A nćtrium-hidrogenkarbondtot suteshez hasznaljak. * Savmegkoto. feher anyag. de van nehany fontos vegyulete. elfolyosodcV anyag. 1ta Natriumhidrogen-karbonat Nćtriumkarbonat Viz Szendioxid Ncitrium-klorid (NaCI) vagy s6 Szilard. Nagy reakciokeszsegu. elektrolfzis. 40. Emesztesi zavarok kezeleseben savmegkotokent* is alkalmazzak. kšlium) Mutragyakban es kalium-hidroxid e i6 a 1 1 sa ra hasz na Ij a k. natrium-karbonat) eloalii'tott szilard. A kaliumot a kaliumklorid oivadek elektroifzisevel* aliftjak elo. A kalium a langot lila ra --. 92. amelyel tengerviz elektrolizisevel* (Id. Hidrogenhuhnrpknk Viz ---------- L Nžtrium-hidrogen-karbonat (N a H C 03 ) Ncitrium-bikarbonatnak vagy szodabikarbonanak is nevezik. mulragyakent ćs husok tartositascira hasznaljak. A Solvay-eljarassal (Id. feher anyag.

). es a beriliium kivetelevel. elektrolfzis. 116. . C50P0RT .6 2 1 3 7 .MgO(sz) + H2 (g) > Magnezium Vizgoz Magneziumoxid Hidrogen r . 117. 14. 17.8.k lo r id o iv a d e k a g n e z iu m a g n e z iu m e lo .r \ * Otvozet.8. A kovetkezo tablazat foglalja ossze nehany jeliemzojuket. periodusos rendszer. 18. 42. kovaiens vegyuletek.0 1 E le ktro n szerkezet* Reakdćkeszseg Megjeienes Felhasznalas 2. relativ atomtomeg. 24.2 2. hogy Petroleum alatt taroljćk. bar kevesbe. A kovetkezo ket oldalon a magneziumrol. es ionvegyuleteket* kepez. de gyorsan reagal vi'zgdzzel (Id. 50. A II. 13. csoport valam ennyi eleme reakciok­ ban igy viselkedik. mind oxigennel (Id. es megkoti a fenyenergiat). csoportjanak elemeit alkalifoldfemeknek nevezik. elektronszerkezet. 1 3. A II. radioaktivitas. old. csoport tipikus elemei. fotoszintezis.k a r b o n đ t b o l .3 1 8 7 . Kemeny feher fem Ezustfetier fem Lagy ezustfeher fem Lagy ezustfeher fem Ldgy ezustfeher fem L6gy ezustfeher fem K6nnyu korrćzićalio otvozetekben* Lasd lent. Levegon mindegyik elhomćlyosodik. Lasd jobbra. lent): Mg(sz) + H20(g) . csoport minden elemenek kulso hejđn* ket elektron van. pl. kulso hej. 34. redukaloszer. 95. Mg(sz) + 2HCI(aq) Magnezium Sćsav MgCl2 (oq) + HjCg) Magneziumklorid Hidrogen c illit ja k I. lassan reagal hideg vizzel. amely a levelek festekanyaga. Mindegyik keletkezd ion tćitese +2. Mg(sz) + Cl2 (g) Magnezium Klor MgCl2(sz) Magneziumklorid A magnezium hevesen eg kićrgćzban (Id. mert elektronjaikat kemi­ ai reakciokban konnyen leadjak. c s o p o r t ja n a k e le m e . A magnezium es a kalcium a II. mert az uj kulso hejuk telitett (Id. a kalciumrol es vegyuieteikrol talalhatok tovabbi ismeretek.3 4 Ra Ritka radioakHv* fem Bonvolult felepites. fent). Ezek az elemek jo redukđloszerek*.2 2. magnezium es kalcium).3 1 Ca Sr Ba 4 0 . A II. mind oxigennel olyan hevesen reagdi. repiilogepek epiteseben. .M g C 03 2 ) - a g n e z iu m v a g y a . t e n g e r v f z b e n .e v e g o n v a k f t o magneziumot otvozetek* keszi'tesere hasznaljak. e le k t r o lf z is e v e l* f e h e r f e n n y e l e g . izotop.8. A csoportban lefele haladva az elemek egyre keszsegesebben reagalnak mind vizzel. ć s z e t b e n d o lo m e s m v e g y C ile le ib e n ( C a C t o r d u l 2Mg(sz) + 02(g) Magnezium Oxigen 2MgO(sz) Magneziumoxid e lo . mint az I. bar nehđny berillium-vegyulet kovaiens* tulajdonsagokat mutat. Magnezium (Mg) A A p e r io d u s o s t e r m r c n d s z e r c s a k it b a n k a lc iu m a g n e z iu m II. A II. elhomalyosodik (fenyet veszti).2 2 4 . jO ] ionvegyiilet.A 1 . Tuzijatekokban Tuzijatekokban es gyćgyszerekben Az egvik izotćpot* olkatmazzdk a rakkezeleslDen. old. oktett 13. m f o le g 03 .ALKALIFOLDFEM EK 1 A periodusos rendszer* II.k lo r id A m ( M a 11 6 fo r o t A magnezium gyorsan reagđl hig savakkal: k o z e t ) m m g C l a ja b a n . de a barium mind vizzel. es stabilak. csoport elemei. csoport elemeinek nehany jeltemzSje A zdem neve Beriliium Magnezium Kalcium Stroncium Bžrium Rždium Vegyjel Be Mg Relatfv atomtomeg* 9 . csoport elemeinek fizikai tulajdonsagai bizonyos szabalyossagot mutatnak. de meg mindig ket elektron van a kulso hejon. ezenkivul a novenyek fotoszintezisehez* is fontos (m egtalćihato a klorofillban. Igen reaktivak. kemiai sajatsagaik is hasonlc3ak.

. 6. h a s z n a ln a k . a n y a g . f e h e r csa k k e v e s s e a a n y a g .e% emesztesi bantalmk eseten. v a k o la t o k b a n a a lk a lm m a z z a k . k a ic iu m a s z ila r d a n y a g . g y o r s a n (a z r e a g a l e g y e n le t e t n a l. le t e le r e a b o rg y a rta s b a n h a s z n a ln a k . h a s z n a lja k h id r o x id o t s z e n . s k 39. 116. bazis. e s a m e ly c l h a s h a jt o k b a n .k a r b o n a lo t e n t a z z a k . e s z e s v f z a m e ly v f z b e n g y e n g e n E z e n y h ć n k c ic t k e z ik . f e h e r a n y a g . semlegesftes. o x id e lo a lif t a s a r a . 116. m in d C a S g ip s z . o ld . 92. s a v a k - s e m le g e s f t i* a g n ć z iu m s o k a t * ig c n m k ć p o z . a M g A m a g n š z iu m C a a Kaicium-karbonat (CaC03) F e h e r . k e s z it e s e r e g y a rta sa b a n a lk a lm Kaldumvegyuletek talalhatćk a csontokban es a fogakban. C a C 0 3 (sz) + HjOCf) + C 0 2 (g ) C a (H C 0 3 ) 2(CKi) kalcium-szulfđt (CaS 0 4 ). szarftoszer. fe h e r e s m e s (Id . v f z m e n t e s Az egetett gipsz alkalmazasaval lehet ailati labnyomokrćl m intćt venni. B a z is * . a es a t e jb e n .) A k in u it a t a s a r a k a lc iu m - A meszkoszikidk korrodeđlodnak (erodealćdnak) mert az esoviz oldott szen-dioxid-tartalma reakcioba lep a meszkovei. e z e r l A magnezium-hidroxidot savmegkotdkent* haszndijak. o t v e g y u le t e ib 6 l a llilja k e lo .d io x id 1 0 4 . k r e t a . e s e p f t o a n y a g k e n t h a s z n a lja k . II. A meszko oldodđsćbol szarmazo kaldum-hidrogenkarbonđt okozza a viz vđitozo kemenyseget*. a n y a g . a llf t a n a k s z a n io s e g t a la lh a t o . valtozć kemenyseg. 37. la r g y a k t u z a llo v a M g O (s z ) + Magneziumoxid 2H C I(a q ) Sćsav M gCl 2(oq) + H2 0 (f) Magneziumklorid Viz Kalcium (Ca) A p e r io d u s o s r e n d s z e r e le m e . 42. lu g o s o ld a t . Magnezium-oxid (MgO) S z ila r d . megfordfthato reakcio. a g a s . k iv a lo m in o s e g u e s k a lc it a ja b a n A f o r d u l k a lc iu m o t & a c e lo k b a n a z u r a n iu m b a n o ld ( 3 d ik . •Savmegkoto. n io s z e g e t o v e g y u le t b e n p l. elfoly 6 sodo. a n y a g . c s o p o r t j a n a k A te rm e s z e tb e n m a Kalcium-oxid (CaO) vagy egetett mesz F c h ć r . h ig s a v a k k a l Id . e s f a la jo k b a n h a s z n a lja k . o ld o d ik .SZERVETLEN KEMIA Magnezium-hidroxid (M g(O H ) 2) S z ila r d . Kalcium-hidroxid (C a {O H ) 2 ) vagy oltott mesz S z ila r d . A k a lc iu m Megfordfthato Kaldumreakdo* oxid e le k t r o liz is s e l* O x ig e n b e n la n g g a l k 6 n n y e n e s ig e n e g . a m e ly v iz b e n e z e r t B a z is * .k a r b o n a t k e m h e v f le s ć v e l c n c e b e n . c s o n lo k b a n C a C 0 3 (sz ) Kaldumkarbonat ^ C a O (s z ) + C 0 2 (g ) Szendioxid f o ld k e r e g b e n . s z ila r d e lf o ly 6 s o d 6 * . es kaldumhidrogenkarbonat keletkezik (am ely enyhen oldodik vizben). H ( k r is t a ly o s ) fo r m a b a n h a t a s a - Kaldumkarbondt Viz Szendioxid Kaldumhidrogenkarbonat 04 2 20 Kaiclum-klorld (CaCl2) F e h e r . old. Magnezium-szulfat (MgS 04 ) vagy keseruso S z ila r d . ra e g e t e t t H e v it š s g ip s z k e le t k e z ik . 93. 37. e lo . B a z is * . 48. kaldumkarbonatot es kalciumhidroxidot hasznalnak savas talajok kezelesere. elektrolizis. r e a k c io b a Kaldum-oxidot. s a v a k a t . k a lc iu m c e m . o ld h a t a t la n e s z e t b e n f o r m m s z ila r d e s z k o . lv a d a s ( ) o n t ja e n c ć k k e m b e le le s e r e h a s z n a lja k . a m e ly v f z b c n o ld o d ik . s a v f e le s le g e g s z u n lc t e s e r e Kalcium-szulfat S z ila r d a m e ly fe h e r m in d a n y a g . a m v f z b e n jo l o ld ( ) d 6 c ly e t s z a n t o s z e r k e n t * e l6 f o r d u l. t e g la v o r o s h id e g v f z z e l le |3 . o ld o c iik . gyomor. a m e ly c l e lo . m a m e ly a t e r m a r v a n y H ig s a v a k k a lc iu m - h e ly e r e frh a U )). k e v e s s ć k a l O m f e h e r a n y a g .

oldalon. vezetokepesseg. komplex ion. torekeny. a kerekpćrkormanyokon es az evoeszkozokdn Cr Nikkel Mćgneses fem. pl. feher fem. 104. mćgneses fem. pl. golfutok es ekszerek keszftese. T\ Kobalt Kemeny. pacemakerek. 116. vorosesfeher fenyu fem. 40. nyujthato (duktilis). katalizator. amelyet a szerszamacei otvozetek* szilardsaganak es kemenysegenek novelesere hasznalnak. k6nnyu. galvanbevonas. A kobalt(ll)kloridot (CoCI^) a vfz kim utatćsćra hasznćljćk (Id.5 Hf Tantal w Volfram 184 74 Renium 186 Re Ozmium 190 Os Iridium 192 Platina 195 Au Arany 197 Hlgany 201 Hg Sc Szkandium Igen ritka. Legfontosabb ćsvanya a barnako vagy piroluzit (M n02) Szćmos otvozetben*. rezrol es cinkrol bovebb ismertetes talalhato a 60-61. alakfthatoak* es nyujthat6ak*. acelokban es bronzokban hasznaljćk. 47. Ace!targyak korroziććllo bevonataikent. 14. 51. mert nagyon ritkak. A vanadium-pentaoxid (V^O^) a kontakt kensavgyćrtđs* katalizatora*. Co \ Vanđdium Ritka. vassal* egyutt magnesek keszttesere. 116. ezustfeher.kemenyek. 116. old. szivosak. magas az oivadas. Nikkelotvozetet hasznalnak a penzermekben es a rozsdamentes aceiban. oldal. Titdn A femet eros. 71. nehany felhasznćićst ismertet a 60. ujratoltheto elemekben* es galvćnbevonatok* keszitesere hasznćljćk. radioizotop.) itt nem ismertetjuk. es a rozsdamentes acelokban alkalmazzćk. Ni Cu Rez Szćmos alkalm azćsa van. alakfthatć. Vezetik* a hot es az elektromos aramot. oldalon. nehany m egtalćihatć a 61. amely nikkelszulfid (N iS) form ćjćban lalalhato a termeszetben. Radioaktfv izotopjćt* a rak kezeleseben alkalmazzćk. Mangan Kemeny. Otvozetekben* hasznaljćk. oldalon. 21 Szkandium 45 39 Sc Y 89 57 Titćn 48 40 TI 22 Vonddium 51 41 V 23 Krom 52 42 Cr 24 Mangan 55 43 Mn Tc 99 75 25 26 27 Fe Vas 56 44 Co 59 45 Kobalt Nikkel 59 46 Ni 28 29 Cu Rez 64 47 Zn Cink 65 48 30 Vttrium Cirkonium 91 72 Zr Niobium 93 73 Nb Ta 181 Molibden 96 Mo Technecium Rutenium 101 76 Ru Rodlum 103 77 Rh Ir Pallddium 106 78 Pd R Ag Ezust 108 79 Kodmium 112 80 Cd Lantan 139 La Hafnium 178. csi'pdprotezisek.es forraspontjuk. * Otvozet. Fe2+ es Fe*+. Katalizćtorkent*. es gyakran instabilak. peldćk talćihatok a 61. Valtozo vegyertekuek. nagy a suruseguk. Mn Zn Cink SzSes korben alkalmazzćk. pl. nehany megtalalhato a kovetkezo ket oldalon. amely a kromvasercben fordul elo. Az cltmenetifemek hajlamosak komplex ionok* kepzesere. Krćmbevonat lehet az autoalkatreszeken. otvozetekben*. konnyu ezustfeher fem. kontakt eljaras. reput6gepszdmyak. Fe Vas Szeles korben alkalmazzak. szep fenyuk van. pl. old. old. magas olvadćspontu es korroziććllo otvozetek* eloallitasćra hasznaljak. (A vasrol. Krom ^ Kemeny. 43.) A kobalt az uveget es a kerćm ićt kekre szfnezi. . amely kennel es arzennal egyutt fordul elo. kemeny feher fem.) A lantanoidakat es aktinoidakat (Id. Szamos alkalmazasuk van.ATM ENETIFEM EK Az atmenetifemeknek vannak kozos tulajdonsagaik . melyek vizes oldatban szinesek. 117.

M egtaldihatć a toltotollak tollhegyeinek keszitesere haszndit oti/ozetben* is. amelyet villanyeg6k izzdszdIdban es otvozetekben* haszndinak. szerszdmkeszitesben es Idmpdk izzćszdiakent alkalmazzdk. Ozmium Rodium Rh Kemeny. Technedum TC Ez a fem csak az uran bomlđsa* sordn keletkezo — instabil izotopkent* fordul elo. rendszam. szabalyoz6 rudak. otvozetekben* es vekony releget kivald minosegu tukrok keszitesere haszndijdk. Hafnium Atomreaktorokban a neutronok* elnyelesere szoigdić szabalyoz6rudakban* es vdgoszerszdmok keszitesere alkalmas otvozetekben hasznaljdk.kemiailag kozombos. es vele egyutt fordul elo. otvdzetekben* hasznaljdk. szUrke. Ta Molibden Mo Kemeny. koplat6anyagokban. festekek es kerdmidk elddllitdsdban. Ezust Lćgy. 116. A palIddiumboles platinćbol keszitett katalizatorok* csokkentik 0 szen-monoxid es a szenhidrogenek* mennyiseget az autćk kipufogogdzaiban. Homerokben. — Katalizdtorkent*. A kadmiumvegyuleteket sdrga. ezenktvu! aluminium vezetdkepessegenek* novelesere hosznaljćk a nagyfeszultsegu tćvvezetekek anyagćban. Gyakran otvozik ezOsttel es rezzel. A ritkafoldfemek csoportjdba (lantanoiddk) tartozik. kenhez kotodve fordul elo. nehez fem. klor) es bizonyos savkeverekekkel reagdi. amalgam.'' naljćk. elektromos erintkezokben. A fenykepezogep-lencsek tartalm aznak lantan-oxidot (Lo20j). (bomlas). koponyalemezek es az idegvegzodesek csatlakoztatdsdhoz szukseges huzalok. korrozićdllo fem. a platindval egyult fordul elo. maghasadas. legnagyobb surusegu az ismert elemek kozott. Otvozetekben*. sziirke fem. A gyogydszatban da­ ganatok ellenorzesere szoigdid beiiltetett radioaktiv* mintdkban es pacemakerekben (platindval egyUtt) haszndijdk. feher fem. kemeny nemesfem. kemenysegenek fokozdsdra. sziirke. haloidok. Hg * Koptat6anyag. 116.SZERVETLEN KEMIA Ittrium A lezerkristaly egyik anyaga. — specialis acelokban. Alacsony oivaddspontu otvozetek* elodliftdsdra hasz. Goly6scsapćgyok eloaliitasćra es Idmpdk izzoszalainak keszitesere is alkalmazzak. vezetokepesseg. amelyet termoelemekben es katalizatorokban* haszndinak. folyekony fem. 116. ezOstfeher. ezustfeher fem. feher fem. Atomreaktorokban a szabdffozontdakban*. feher fem. A sebeszetben kulonbozo protezisek keszitesere haszndijdk. 42. Az ezusthaloidokat* a fenykepeszetben alkalmazzdk. lelefonrelekben es igenyes sebeszeti eszkozokben alkalmaznak. Ir Pallćdium Pd Ezustfeher fem. dtvozetekben*. torekeny fem. 14. 72.Tdrgyakat sok esetben galvar)ikus ezustreteggel vonnak be. amely leggyakrabban a cinnabarit vagy cinober (H gS) nevu dsvdnyban fordul elo. lemezek es pdntok keszitesere haszndinak. elektrćd. Lantan Sajdtsdgai az alumi'niumehoz hasonldak. Otvdzetekben* es katalizđtoru kent* hasznaljdk. Ezeket az otvozeteket* ekszerekben. pl. katalizator. ezustfeher fem. ezek rendszdma* 57-71. Idmpdkban es amalgdmokban* a fogdszatban haszndijdk. amelyet katalizdtorkent*. ekszerek es az emberi csontok rogzitesere alkalm azott kOlonbozo tuk. Cyakran haszndijdk otvozetekben". R Arany Au Ldgy. benzin. Os Kemeny. La Grkonium Ritka fm . old. 12. Platina Kemeny. z" 59 X . ezert a termeszetben rendszerint elemi dilapotban fordul elo. szenhidrogenek. neutron. 15. Az otvozeteit" a lokhajldsos repulogepmotorokban es raketakban alkalmazzak. Platindval egyijtl fordul elo. 13. Cd Lagy. Kadmium Higany Mergezo. izotop. 47. valamint az ujratoltheto nikkel-kadmium elemekben alkal­ mazzak. A tiszta aranyat (24 kardtos arany) is haszndijdk ekszerek keszitesere. pl. 43. W Volfram Kemeny. 76. radioaktivitas. Ezenkiviil (iridiummal egyutt) a pacemakerek elektrodjaiban* is alkalmazzdk. pl. Renium-volfram otvozet* van a villan6fenykortekben. vildgosszurke fem. es platindvai es iridiummal egyijtt otvozetekben* haszndijdk. pl. hoĆII6 vegyuletekben es atomreaktorokban neutronok* elnyeletesere hasznćljak. 34. 85. barometerekben. amelyet otvozetekben*. A magas oktdnszdmu* dlomszegeny vagy olommentes benzin elodllitdsdban is alkalmazzdk. Hf Nb Ritka. —^ narancssdrga es voros szmezokent hasz~ naljak muanyagok. Az ozmium-tetraoxidot a heveny izLileti gyulladds kezelesere alkalmazzdk. D-Afrikdban es Oroszorszdgban vannak a legfontosabb aranylel6helyek. megjeleneseben a platindra hasoniit. 85. Niobium Tantdl Ritka. Iridium Ritka. sdrga fenyu fem . Re Rutenium R Kemeny. ermekben es a fogdszatban haszndijdk. neha mds elemekhez. galvanizalas. ezustfeher fem. oxidaloszer. oktanszam. 1 3. Kis mennyisegben 0 rozsdamentes acelok magas homersekleti korroziććllćsćgćnak javitasćra hasznćljak. ekszerekben es penzveresben. cinkkel egyutt fordul elo. otvozet. Renium Kemeny. Az arany csak nagyon er&yes oxiddl6szerekkel* (pl. elektromos erintkezok. A gyćgyđszatban 0 daganatok helyenek megaliapitasara hasznaljdk.

5"/)-nal kevesebb szenet tartalmaz. s a vas hi'g savakkal is reakci(3ba lep. 58. Az acx4t gyakran gyartjak Aceibol sok bazikus oxidaci6 val mindent (Martin-kemencekben).vekony cinkreteggel vonjuk be (Id. feher. vaserc (Fe^O^). mind kovalens vegyuleteket* kepez. . oki. a nedves levegovel rozsdakepzodes kozben reagal. keszi'teriek. amely a termeszelben csak vegyulethen fordul elo. Ebbol allftjak elo a nagyolvaszt6 ban. A kohoban eloaliitott vas a nyersvas. A vasat es az acćit galvanizalassal vedhetjiik meg a rozsdatol . szilard termek (Id.08% ćs a befuvatott oxigen szenet tortalmaznak. Egyik legfontosabb erce a hematit vagy vorosvaserc (FCjOj). oki. A nagyolvasztć mukodese AceI Az acei vas es szen otvozete*. vfz es levego k6 lcs6 nhatasab()l keletkezo barna. vas(lll)klorid (FeCl3). Zomebol acelt gyartanak. a rozsdamentes acelok korrozioalloscigat 11-14"/) kromtartalom adja. 68 . Fe-^ iont tartalmazo vasvegyu+ letek. Meghatclrozotl mcnnyisegben gyakran adagolnak az aceihoz mas (egy vagy tobb) atmenetifemet* kCilonleges tulajdonsagok eleresere. hogy a vizmolekulak szama valtozo. ionvegyulet.Vas van a hemoglobinban.). magneses lem. A finom vasreszelek levegon meggyullad. kb 0. megfordithatć reakcio. 48. old. de csokkenli a kovacsolhatosšgat* es a nyujthatosagat (duktilitasat*). mert szukseges a voros vertestek mukckiesehez.A VAS.xH20 ) vagy vas(lll)oxiclhidrat A vas. Kovacsoitvasbol keszulnek a daruk akasztćhorgai es a horgonylancok. peri od usa ban lovo atmenetifem*. A motor reszeit kenoanyaggal vedjiik a rozsdasodastol. es megakadalyozza a cink es a vas tovabbi oxidciciojat. pl. 17. atmeneti femek. foszforsav. A hidrogen ciott van a fesziiltsšgi sorban*. A kohoban lejćtszćdo reakcićk: A felhevftett meszko kakium-oxidra es szen-dioKidra bomlik. de egy rćszet (a szennyezesek oxidalasaval*) kovacsoitvassa alaki'tjak. Vas(ll) vagy ferro-vegyuletek Kćlertćku. A szen-dioxid es a koksz reakciojaban szen-monoxid kepzodik. . es i'gy ontottvasat nyernek. A vas eletfontossagu asvany az emberi tapIcilkozasban. A galvanreteggel bcvont aiitok tovabb rozsdamentesek maradnak. mint a galvanizalt. korrozio 95. A vas mind ionos. 5 % szenet. feszultsegi sor. Kb. kovalens vegyulet. A forro levego oxigenje reagal a koksszal. Ontottvas utcai csalornaracsok. Oldataik sargak vagy narancsszfnuek. es sokkal gyorsabban rozsdasodik. m int a bevonat nelkuliek. F©203 + 3CO 2F© + 3 C O 2 Megfordithatć reakdo* Az oivadt vas lecsapolasa. 34. kovacsolhatosag. Oldataik vilagoszoldek. A nyersanyagok. 18. katćdos vedelem. vas(ll)klorid (FeCl2). Az X a kepletben azt jelenti. 34. oxidacl6 . Meglehelosen lagy. A galvanreteg nelkuli autot csak a festekreteg vedi. amely rendszerint l. 50. pl. Fe-+ iont lartalmaz(3 vasvegyuleTek. 117. 4 % egyeb szennyez 6 dest. 116. Rozsda (Fe203. bar foszforsavval* kezelve megakadalyozhat6 a rozsda terjedese. oxiddlja* a szennyezeseket. 45. redukcić. duktilitas. pl. a vorosvertestekben. kemiailag vas(lll)oxid. Forro levego betćplalasa A salak (szennyeze%ek es kalcium-oxid) eltćvolitćsa. A szćn kemćnnye es szfvossa teszi az otvozetet. 116. pl.) A cinkfelulet levegon oxidšlodik*. koksz (C ) ~ es meszko (C aC O j) bevitele. Vashuliadekot es meszet Ezek a gem kapcsok adnak a vasomledekhez. 45. kent tarlalmaz. Vas(lll) vagy ferri-vegyuletek Haromertćku. es szinten szen-dioxid keletkezik. C O 2 + C ^ 2CO A szen-monoxid a vasercet vassa redukalja*. s valamennyit acei huliadekkal egyutt ismet mcgomlesztenek. A REZ E5 A CINK Vas (Fe) A periodusos rendszer* 4. „ DU J A * Otvozet. periodusos rendszer.

annal ek. pl. / rt 10 Cink (Zn) A perlćdusos rendszer* 4. es sokkal gyakoribbak. p a kalkopirit ((CuFe)S 2) es malachit l. Ezustos.SZERVETLEN KEMIA Ršz (Cu) Aperiodusos rendszer* 4. 50. Vegyulelei szamos ćrcben megtalalhatoak. old. kiilonosen a sžrgarezben (rez es cink otvozete). meg 105. (Ld. * Otvozet. 116. 58. Rez es arany otvozetebol* ekszereket keszften Minel tobb a rez az otvozetben. A legtontosabb ercei a szfalerit (ZnS) a cinkpšt (ZnC0 3 ) es a cinkit (ZnO) A kinyeresehez az erceket hevi'tessel cink-oxidda (ZnO) alakitjak. kozponti futesek csoveit kesziUk ^ ' rbbol. meg 60. Igen reakciokepes. A cink-oxidot b6rnyugtatć es vedo kremekben hasznaljdk. Barnasvoros. A rez(ll) klorid a tuzijatekokban zoId SZ in i a d . ezert a termeszetben csak erceiben tordul elo. textilfestesben es galvanbevonatok* keszftesere. pl. a rez es nikkel otvozetebol „ ezust ermeket keszitenek. vagyis kevesebb. A rez(i)oxidot az uveggydrtasban es a festekgyartdsban hasznaljdk. A cinket az elemekben is alkalmazzdk. es salakot kepez. 34. 45. de szfvos fem a termeszetben elemi ailapolban is elofor. Az ercet felaprftjak. abcsonyabb az arany karatszama. A gyum 6 lcs6 k es zoldsegek permetezesere hasznalt „bordoi le"-ben (gombaolo szer) is van rez(ll)szLilfat. . (Ld. štmenetifemek. savakkal. . koolaj. es katćdosvšdelem 45. ezekbol jez"-ermeket csinćinak. lagy. rez(l)oxid (C U 2O) es r6 z(l)klorid (CuCI). a bronz (rez es on) otvozete. A rez(ll) vegyuletek halvany kek szmnel oldodnak vizben. A rez a feszultsegi sorban* l ahidrogen utan van. Azonban tomeny saletromsavval vagy tomeny kć'nsavval reakcioba lep. old.) A rez(ll)kloridot (CUCI2) a koolaj* kentartalmanak ellavolftclsara ^ hasznaljak. a sćrgarez (rez es cink).ium-dioxiddal hevi'tik keves levego jelenleteben. feszultsegi sor. elektrolitos finomftas. (CuC0 3 . periodusaban lovo itmenetifšm*. A kont egetessel tavolitjak el. ezert huialokat keszitenek belole elektromos aramko— i rdkhoz. a meddo kozetet eltavolitjak. I vizvezetekek.) Areznagyon jo elektromos vezeto (bar az ezust jobb). Nem reagal vfzzel.) Otvozetekben* is alkalmazzak. voros izzason a vfzgozzel. Rez(l) vagy kupro-vegyuletek Cu+ iont tartalmazc3 vegyuletek.3 Cu(OH)2) allo vekony zoid reteg alaku ki a feluleten. old. Reakcioba lep az oxigennel. Kevesse reakciokepes fem. ievegon lassan homalyosodik el a fenye. dul. periodusaban lalalhato elem. rez(ll)szulfat es rez(ll)klorid. Rez(II) vagy kupri-vegyuletek C li 2+ iont tartalmazo vegyuletek pl. Akinyert rezet elektrolitos tinomftassal tisztftjak. 84. mint 24 karat (ez a tiszta arany karotszoma). gaivanizaias. majd koksszal hevftve redukaljak*. 11 7. old. sem higsavakkal vagy lugokkal. elhomalyosodas. A vas reagal a szilfcium-dioxiddal. ken-dioxid kepzodik belole. 43. mint a rez(l) vegyuletek. meg vizkimulatasa 104. Otv6zet*et is keszitenek belole. majd szilk. de ugyanakkor szi'vos is. old. A rez(ll)szulfatot (CUSO 4) szeles korben hasznaljcik. lagy amely levegon fenyet veszti*. Mivel lagy. A cink a feszultsegi sorban* a hidrogen elott van. redukcio. a rozet a kalkopiritbol nyerik ki. bazisos rez-szulfatbol (CuS0 4 .Cu(OH)2).ld. A rozsdasodas megelozesere vastargyak bevonasara hasz­ naljak (gaivanizaias . pl. perićdusos rendszer. A rez(l) vegyLiletek nem oldodnak vfzben.

3 R eakd ćkeszseg Megjelenes Felhasznalas S zab d ivo zćru d ak * . csokolade cso. majd elektrolfzissel* alummiumot alli'lanak elo. 116 . anćd. ■ AceI kad J Kriolit (N A a^ lFi) om ledekben oldott timfold Alunnmlum-hldroxid (AI(OH)3) Feher. vfzben oldodo szilard anyag.3 2. Levegon allva felCileten vekony alummium-oxid-reteg kepzodik. Konnyu. 13. ^ D Z * Otvozet. ionvegyulet. kulonbdzo ti'pusu vegyuleteket kepeznek. A bor vegyuletei es nehany alumfniumvegyulet kovalens* molekulaju. 11 7. mert jobb az elektroA vekony aluminlum-foliakat eleimiszerek. 42. a tcrmeszetben szamos vegyuletbon megtalalhato. amely vfzben majdnem oldlialatlan. savmegkoto 116. amfoter* szilard anyag. A csoport tobbi tagja foleg ionvegyuleteket* kepez. 17. pl. felvezeto. Klorral. csoportjanak elemei altalaban kevesbe reaktivak.A III. Az alummiumot es vegyuleteit reszletesebben ismerteti a tablazat alatti fejezet. Azoktol az elemektol elteroen. periodusos rendsz jr. amfoter. elektronszer1<ezet. Alummlum-oxid (AI2O 3) vagy timfold Szilard. old. Az alumfnium eloaliftasa timfold (AI2O 3) elektrolfzisevel* Alummlum (Al) A periodusos rendszer III. kristalyos. bauxit (Id. Konnyusege szamos teruletre idealissa teszi.82 204. 37. 18 . meg alummlum) es korund (AI 2O 3) fordul elo. kristalyos anyag Az aluminiumoxidot tnehany cementtipusban es kemencek belelćsere hasznaljak. A III. pl. csoport minden elemenek hćrom kulso elektronja van. keramiak gyartasara. 11 7. duktilis.98 69. hfg savakkal ćs lugokkal is reakcioba lep. hogy a III. mely megakadalyozza a tovabbi korroziot. Ennek a csoportnak az aluminium a legszelesebb korben alkalmazott lagja. 42. vfzben gyengen oidckio. A korund rendkiviil kemeny.mos vezetokepessege.Id. Alumfnium-szulfat (Al2(S04 )3) Feher.81 26. ćs savmegkotokent* hasznalnak. ezustfehšr fem uvegek. amelybol timfoldet. amelyet textilfeslesre. jo ho. feher. mint az I. 50. csoport elemeinek nehany jelIemzSje A z etem neve Bor Alumfnium Galiium Indium Taliium Al Ga Vegyjel R e la tiv a to m tomeg* 10.2 H 2O . 42. 116. Az alumfnium es otvozeteinek A magas feszultsegu vezetekek aluminium nehany felhasznalasa bol keszOlnek. katod. amfoter* anyag. es II. a repulogepek gydrtćsđtol a letrak es kerekparok kesziteseig. 116.mint az < azonos savas italok konzervdobozait. alummium-oxld). relatfv atomtomeg. kovalens vegyulet. csoportjanak lagja. nem mutatnak szabalyszeruseget a reakciokeszseg valtozasaban. A lenti tablazat foglalja ossze a jeliemzoikel.8. Bonyolult felepites. csoport elemei. + + + + + + A kad szm belese 520Igal katodkent*. szabalyoz6 rud. elektrolfzis. N I N CS SZ A B A LY Borna por. Szen anod* + Az oivadt alumini­ um lecsapolćsa. Vekony terrtezeibo! keszitik a szen.72 114. sulyu rezkabele. de mindig harom elektron van a kulso hejon. nyujthato (duktilis*) es kalapalhato*.37 E le ktro n szerkezet* 2. kalapaihatć. Az egyik leggyakrabban clofordiilo elem a Foldon.es eleklromos vezeto. A termeszetben mint bauxit (AI 2O 3 . 24. vagy sorga kristalyok Feher fenn Ezustfeher fenn Logy ezustfeher fem Lagy. magolasara hasznaljak. C50P0RT ELEMEI A periodusos rendszer* III. dtlotszo elektrćdok Potkonymereg Annak ellenere. es a csoport eiso eleme nem fem. kemenyacelolc Losd ient Felvezetokben* Szab alyo z6 ruđ ak* . amelyet vfztisztitasra es a papfrgy a rta sba n ha sz na Ina k. ) .

amclyck egy masik femet esoxigent is tartalmaznak. relatfv atomtomeg. 17. fživezetok. A szilfciumrol es az olomrol ezen az oldalon. Lagy. mkroelektronikai ćramkorok doćllitasara hasznaljćk. Autćakkumulator — Oiom es 6lom(IV)oxid elektrodok* Szillkštok Szilfciumvegyuletek. elektronszerkezet. 50. magns oivaciaspontu e. old. ezustfeher fem Bonyolult felepttes. ezusfszurte fem Szilfcium (SI) Aperiodusos rendszer IV. amelyek szilfcium. megtalalhato ahomokban es a kozetekben sziIicium-dioxid esszilikatok tormajaban. 6 lom(IV)oxid (Pb 0 2 ). Feher. metalioidok. Valamennyien alkotnak kovaiens vegyuleteket*. pl. kristalyos. d e mindig negy kulso elektron. Uvegek es kcramiak keszftesere hasznaljak oket. ionvegyulet.eK)port elemeinek nehšny jeliemzoje Azdon neve Vegyjel R elathr a to m tomeg* E le ktro n szerkezet* 2.8. mint pl. old. elhomalyosodik. old. csoportjanak egyik elem Kemeny. periodusos rendszer. kvare eskovakđ. Ahom szennyezett ok ic o . . a lagy vfzzel* alig reagal. ' Kovaiens vegyiilet.09 Ge Sn Pb 72. kalcium-metaszilikšt (CaSi0 3 ). elektrod. szurke.4 Reakdćkeszseg Megjelenes Szilard nem fem (Id. pl. 6lom Ltig/. merl vizlaszitdak. mesterseges vegyuletek. A sziiikonokat kivalć minosegu olajok es kendanyagok. fenyes. Sokfele alakban tordul elo.59 118. 64.) Felhasznalas Lasd 64. m etaliold Szlkbrd. pl.es oxigćnalomok igen hosszu lancaibol epulnek fel. csoportjaban levo elemek kevesse reakciokepese . pl. 51. 24. Porra orolve reagal nehany luggal. tomeny lugokkal reakcioba lep. 117. A kovetkezo k tablazat toglalja ossze az elemek tulajdonsagait. A foldkereg tulnyom 6 reszet alkotjak. szurkdsTeher m etalioid* Lagy. 117. szurke metalioid*. poh'rozćes fenyez6 anyagokban is alkalmazzak oket. Savanhidrid. 42. a szenrol a 64-65. Szllicium-dioxid (5102/ Szilfcium(IV)oxidnak es szilikžnak is nevezik.^ Olom (Pb) A periodusos rendszer IV. CSOPORT ELEMEI Aperiodusos rendszer* IV. kevesse reakciokepes. Viaszokban. 18. AIV. csoport mindegyik elemenek negy kulso elektronja van. alaklthatć. klorral es saletromsavval is csak lassan Ićp reakcioba. 93. ettol eltekintvealtalaban kevesse reakciokepes. szilicium chipek. 11 7. amelyet galenitbol (6 lom(ll)szulfid) alli'tanak elo.4 2. Sok terulcten ^ hasznaljak. 13.01 20. lagy vfz. A korhazakban az eml)erek rontgensugarzas elleni vedeimere alkalmazzak. Aszilicium felvezeto* tulajdonsagu.69 207. fenyes. oldhalatlan szilard anyag. kulonbozo Upusu vegyuleteket kepeznek. oldalon talalhato reszletesebb leiras. Bor 0 IV. Szillkonok Osszetett. valamint nem tapado feluletek eloćilitasćra hasznaljak. eleimiszeres edenyek Lasd lent Sz^ Szil!cium Cerminium On 12. Szeles korben hasznaljak. Bar levegon elhomžlyosodik*. alakfthatć* fem. 6 lom(ll)oxld (PbO). de az on es az otom ionvegyuleteket* is kepez. p az uvegekben es a keramiakban. csoportjanak egyik eleme. es olom(IV) kovaiens vegyuleteket* is alkot. A foldkereg masodik leggyakrabban elofordulo eleme. Kvarckristalyokat v rc homdtnak azorakban. Lasd lent Tronzisztorokban Onbevonatok. illelve elemmei. Č)lom(ll)-k^nt jelolt ionvegyuleteket* kepez.SZERVETLEN KEMIA A IV. autoakkumulatorok^ ban es boril6 /fed6 anyagkent. l.19 N CS Szilard. s a csoportban letele haladva no az elemek temes jeliege.

de az eijaras nagyon koltseges. Nemfemes elem. az elektroniotorokban erintkezokent. * Koptat6anyag.tudnak kotest kialakitani. amorf. old. van der Waals-fele erok. 116. ami a grafitot laggya os kenhetove teszi. Mestersćges gyemantot magas homersekleten es nyomason grafitbol lehet keszfteni. Kovalens kotes* Grafit 2 H 2O Viz 4HNO3 ^ Saletrom­ sav C O 2 + 4N O 2 + Nitrogendioxid Szen Szendioxid A szin levegon hevftve szen-dioxiddd eg el. de csiliogo dragakovek keszithetok belole. C (sz) Szen + 0 2 (9 ) Oxigen C 02 (g ) Szendioxid Ha a szen egesekor keves oxigen van jelen. ezenkivul amorf* (rendezett szerkezet nelkuli) formaja is van. A szenatomokal eros kovalens kotesek* kapcsoljak ossze . 42. kristalyos modosulata. mind a grafitnak m a­ gas az oivadćspontja. szenciklus. Mindazoknak a femeknek az oxidjaiV redukćlja. Az elo szovet is szenvegyuletekb 6 l ali. mint a grafit. oldalon). delokalizacio. 30. A grafit kristalyszerkezete ^ A szen redukaloszer*. szen-monoxid keletkezik. 42. 20. Kovalens kotes* ------- 2P b O O lom (ll) oxid C O 2 + 2Pb Ćlom Szen Szendioxid A femek ipari eloaliitasara az oxidos erceket szennel redukćijak. a lenti egyenleteket). a grafit es a fullerenek. meg a tablazatot a 63. semleges elektrod. 2C (sz) Szen + 0 2 (9 ) Oxigen 2C O ( g ) Szenmonoxid A szćn szLirke. Ken 6 anyagkent. old. 76. 22. 95. 21. ekszerekben es furohegyekben hasznaljak. A szenatomok negy atommal . Ennek kovetkezteben nagyon sok szenvegyulet van (szerves vegyuletek . old. elektrolizisben* mint semleges elektrodot*.). vas. valamint ceruzabelkent hasznaljak. de a retegeket csak gyenge van der Waals-fele erok* (delokalizalt* elektronok) tartjak ossze. periodusos rendszer. t6meny. 60. feszultsegi sor. hogy energicit nyerjenek (Id. Az elolenyek lebontjak ezeket a vegyuleteket. L A szćn atlcitszcj.) Egy retegen belul minden szenatom harom masik szenatomhoz kapcsolodik kovalens kotessel*. 34. A grafit az egyetlen nemtemes elem. 23. . kristalyos modosulata. ilyen a faszen. 50.lehetnek koztuk masik szenatomok is . (Ld. A nyers gyemđnt nem fenylik. amely jol vezeti a hot es az elektromossagot. kovalens kotes. 18. atomracs. A szen es a saletromsav reakciojćnak egyenlele: c + A gyemant a kimberlit nevu kozetben fordul elo. old.ezek okozzak a kemenyseget es ma­ gas oivaciaspontjat (3750 °C). Hatalmas atomracs* A gyem ant kemenyebb es nagyobb surusegu. hidrogen es nitrogen vegyulelei. A szen kemiailag kevesse aktiv.Id. oxidok. 44.). tetraeden alkotva. redukaloszer. Az atomok minden retegben eros kovalens kotesekkel* kapc:sol{)dnak. oxigen. A legkemenyebb ternioszetes anyag. 69. (retegek) A retegek kozolt van der Waals-fele erok* mukodnek. lobb allotrop* modosulata van: a gyemant. allotrop. elektrolfzis. tomeny kensavval vagy saletromsavval (Id. A gyemant kristalyszerkezete Gyemant i Minden szenatom kovalens — kotessel* negy masik szenatomhoz kapcsolodik. csoportjaban talalhato (Id. amelyek a cink utan vannak a feszultsegi sorban* c + Atomsikok. hogy a retegek elcsusszanak egymason. uvegvagokent. Mind a gyemantnak. Ez lehetovć teszi.> A 5ZEN A szen (C) a periodusos rendszer* IV. csak magas homersekleten reagal vizgozzel es forro. A gyemantot koptat6 anyagkent*. Az ailati es nčvenyi feherjek szen. 20.

szentartalma 8 0 % feletti. 60. A szenet futoanyagkent hasznaljak az eromuvekben. a grafit gozenek kondenzalasaval allfthatoelo.SZERVETLEN KEMIA Buckminsterfulleren Aszen kCilonleges modosulata. 95. Ha zart garazsban jaratjak az auto motorjat. 18. metant es mas gazokat tartalmazo szengazban. kation. az iparban es a lakasokban. A koksz porozus es torekeny. es elzćrja a tuzet a ievegdtol. . A szen-dioxid surubb a levegonel. szigetelo. csoport karbonatjainak kivetelevel. szagtalan gaz(ld. Minden molekulaja s 6 . Az I. A fullerenek csaladjaba tartozo. a szen masik. szensavas Oditoitalok keszitesere. ^ 2H + (a q ) + COgZ-Cog) Viz Megfordithato reakdć* Szensav Aszen-dioxid kemiailag kevesse aktfv. nilrogćnt ćs kćnt is tartalmaz. 34. gomb alaku kristalyrćk:sot kepezo szenmodosulat. Redukšioszer* (femek kinyeresere hasznaljak femćrcekbol . old. bar m natrium-. Mas gazokkal alkotott keverekeit is hasznaljak tuzel6 anyagokban. Hatszog alaku gyuru Szćn-dloxid (C O 2 ) Alegkorben elofordulo. ELsdsorban szenet. kalcium-karbonšt (CaC 0 3 ). . kovalens kotes. az antracit es a bitumenes (vagy zsiros) szen. anion. azonos sulyu anyagnal.Id. levegon kek langgal eg. Erosebbek es merevebbek mas. 84. es az 50 % hidrogent. old. Tuzoltokeszulekekben is hasznaljak. •Am 21. nitrogennel a generatorgazban. es 0 nYomas megszunik. s ha a szenet (tLizel6 anyagot) keves levegoben egetik el. es x a magneziumszalag szendioxidban is eg. 104. ha a szćn-dioxid forro szenen halad at. old. ^ Aszen-dioxid eliilan. valamint ammonia. ha a dobozt kinyitjak. Vfzben nem oldodik. Ez a szenmodosulat a termeszetben iselofordul nehany szenben gazdag kozctben e a csiliagkozi porban. pl. A hatszogeket kettos kovalens kotćsek* kapcsoljak ossze. Harom ti'pusa fordul elo: a lignit. oxigent. megfordithato reakcio.) 0 A buckminsterfulleren szigetel6 . fgy lardreteget kepez a Ićngok fdlott.laboratorium eloaliftas). pl. pl. kcitršny es koksz.). old. benzol es ken keletkezik. old. de hidrogent. koolaj. Fust nelkuli tuzeloanyagnak hasznaljak (amilyen a novenyi szen is. otszog es hatszog alakban rendezodott 0 alom -boi ali. (Mas fullerenek 3 es 960 kozotti atomot tartalmaznak. felhalmozodik a szen-monoxid. 116.). kl onyog minden molekulaja ikozaajeres formćban. 20 hatszogbol es 1 otszogbol ćll. fekele. mergezo gaz. selymes szalak. orf. meg 1 0 2 . Vfzben oldva szšnsavat i (H2CO3) kepez. es hevfteskor elbomlanak. szilard anyag. az uzemanyagok elegesekor keletkezo szen-monoxid nem alakul szendioxiddd. Akkor keletkezik. Ha a szenet levego kizarasaval hevitik (szšraz leparlds) vilagitogšz. hidrogennel keverve a vfzgšzban. 16. Karbonatok ® Kationbol* es karbonat anlonbol* (C O 32) allo vegyUletek. A buckminsterfulleren kristilyszerkezete Koszen N 6 venyi anyagok megkovesedett maradvanyaibol evmiliiok alati kialakull. szagtalan. vas. redukaloszer. 48. Ha keves az oxigen. amelyeket szerves textilrostokbol keszi'tenek. 2 O tszog alaku gyuru Egyszeres kovalens kotes* Szenszalak Fekete. szennyezetl formaja). Helium-atmoszferaban. C02(oq) + H20(f) Szen-dmid Szen-monoxid (CO) Szmtelen.: a szšn korforgasa. ezćrt konnyu csonakok eloaliftasara hasznaljak. Regebben sok kemiai anyagot is eloalii'tottak szenbol (ma mar ezeket foleg koolajbćl* keszftik). szmtelen. Iparilag meszegetokben kalcium-karbonalbol allitjak elo (Id. kemeny. nem oidckinak vfzben.). / szen-dioxidot sok tenileten l hasznaljak. 65 . amelynek nincs elektromos ellenailasa). mind kalcium-hidroxiddal ind reagal (Id. Minden karbonat szen-dioxid fejlodese kozben reagal savakkal.* de nehany vegyulete szupravezeto (olyan anyag.

A reakcio exoterm* es megfordfthatć*. exoterm reakcić. oxidaci6 s szam. szaglalan. 35. eleimiszerek tagyasztasara. ionvegyulet. d e minđig ot elektron a kulso hejon. Reakcićikban kovalens vegyuleteket* kepeznek. R e a k cićkeszseg Megjelenes Szintelen gaz Szilard.5 Bonyolult felepites. hogy a burgonyaszeletkek tovabb frissek m aradjanak (ha levego m arad a csomagban. Vas katalizator* + N 2(g) Nitrogen 2Ll3N(sz) Utiumnitrid N 2( g ) + 3 H 2 (g ) ^ 2 N H 3( g ) Nitrogen Hidrogen Ammonia 400 °C 250 atmoszfera A nitrogen minden elo szervezet szamara nćlkiilozhetetlen. Haber-szintezis) . 18. Felvezetbkben* es otvozetekben* TIszta fem es olvdzetek formajaban 30. nem fem (lasd 68 . megfordfthatć reakcio. meg a 10-5. 22. oldalt).i aranyu elegyebol. Nehany nagy reakciokeszsegu anyaggal nitrideket kepez. oldal.-ao«v6zetek es gvćgvszerek.). pl. 95.7 5 208. 47. csoportjaba lartozik. Az ammonia . old. * Allotropok. old. A Haber-folyamat (llyen korulmenyek kozott a kiindulćsi anyagok 15%-a alakul ammonićvd. pl. V A nitrogent. oktett. ketatomos. Vegyuleteiben az oxidcici6 s szama* -3 es +5 kozoll valtozik. periodusos rendszer. a cseppfolyćs levegS szakaszos leparlasa.). a foszfort es vegyuleteiket reszletesebben ismerteti a 67-68.92 1 2 1 . meg. CSOPORT ELEMEI A periodusos rendszer* V. ketatomos* gaz. 24.98 AiacscxTyo. gćzok. A zacskot nitrogen gćzzal toltik meg. a legkor 78%-at alkotja. voroses ćrnvalattal Felhasznalas Lasd lent Lasd 68 .8. relatfv atomtomeg. Az otodik csoport minden elemenek kulso hejan* 6t elektron van. Szfntelen. katalizator.p. Cseppfoly 6 s levegS szakaszos leparlžsšval* allithato elo (Id. 6LI(sz) Utium A Haber-fele szintezis Az eljarassal ammoništ aliftanak elo. 69. Megteleioen valasztott homerseklet. Ezek az elemek a csoport legnagyobb mennvisegl^n cioforciulo tagjai. » A cseppfoly6s ammdnia elvezetese Lehutott N H .) 1 1 Hidrogen --- Tisztitott gazok Osszenyomott * gazok J . csoport elemeinek nehany jeliemzoje A z eiem neve Nitrogen Foszfor Arzen Antimon Bizmut As Sb Vegyjel R d a tfv a to m tomeg* 1 4 .97 74. 117. old) Hdrom allotrop* (az egvik fennes) Ezustfeher fenn Feher fenn.0 0 Elektronszerkezet* 2. old. 10. nitrogen es hidrogen 1 :. old. Az antimon. 50.(Id. nyomas es katalizator* alkalmazasaval erik el a megvalosilhato leggyorsabb es gazdasagos ammoniatermelest (Id.es a saletromsav gyartasban is hasznaljak. jobbra. az alabbi tablazatot).5 2. 13. a bizmut es a nitrogen ionvegyuleteket* is alkot Nitrogen (Nj) A perickiusos rendszer V. 1 A valtozatlanui maradt nitrogent es hidrogent visszavezetik a reakddterbe. ameiyekben 3 eiektronjukat „hasznćljak kozosen" a masik atom vagy atomok hdrom elektronjdval (Id. 13. kiilso hej. felvezeto. A katalizđtort* es tartalmazo cseppfolyćsitott reakdćter. 48. 17. A -196 °C alatt letezo cseppfoly 6 s nitrogent szamos teri^ileten hasznaljak. alabb). 32. elektronszerkezet. otvozet. . 13. csoportjaban lefele haladva az elemek egyre femesebb jelieget mutatnak (kl. 116. kovalens vegyuletek. A gaz „kiparnazza" a csomagot es fgy megvedi a szeletkeket szallitaskor az osszetoredezestol.AZ V. mert a sejtek molekulainak alkotoresze. a szelelek megromlanak). Az V. a nitrogćn korforgasa. feherjek (Id.

Mutragyakent hasznaljak. lo Ammonium-nitrat (NH4NO3) Fe e kristalyos. szublimacio. mutrag k robbanoanyagok. Melegites hatasara szublimal* ćs disszocidi* (ki az alabbi egyenletet es a 48. es dinitrogen-tetraoxidot (N 2O 4). enyhen edeskes szagu. oxidal6szer. szuros szagu gaz. Kovalens vegyulet*. H e vites hatasara d in itrogen oxidot ad le. Mitoszerek es muanyagok dSallitasćro hasznaljak. 7. A mmćnium-nitratot z wbban6anyagokban esmOtragyakban (petisć) hasinaljak. ha rczet 50*/o-os tomenysegu salelromsavban oldunk. (iium -hidroxid es hfg sosavoldat reakciojaban keletkezik. Erzestelenftoszerkenl hasznaljak. Regebben kšjgaznak is hivtak. A dinitrogen-oxid tćplđlja nehany nagy reakciokeszsegu anyag egeset. Nitrogen-oxidnak is nevezik. A nitrogen-dioxid rez es tomeny salćtromsav egymasra hatasakor.5 X alatt rekombinaiodik ________ ^ Megfordithato reakcio* Nitrogen-dioxid 21. / cserepes viragok 4 tipioiban is megtalalhato. Oxigćnnel nitrogen-dioxidda alakul.SZERVETLEN KEMIA Am onia (NH3) m Szm telen. Kovalens vegyulet*. a Haber-fele szintšzissel aliftjak elo. n itrštok. Ammćnium-klorid (NH4CI) vagy szalmiakso Feh kristalyos.5 °C felett disszociđi* Dinitrogen-tetraoxid 'K ovalens vegyulet. hđztartasi ya . fojtc3 szagu gaz. ammonium-nitrat c3vatos hevi'tesevel allithato elo. Dinitrogen-oxid (N2O) Szmtelen. C u -h 4HN O3 NH3(g) + H C I(g ) Sćsav Rez Tomeny saletromsav C u (N03)2 + 2H2O -h 2NO 2 Rez(ii)nitrćt Viz Nitrogendioxid NH4CI(g) ^ Ammćnium. 34. . m egfordithato reakcio. zb fummoniat saletromsav. vfzben h r.5 X alatt dimerizćiodik (ket molekulaja dsszekapcsolodik). Redukaloszer* sazegyetlen gyakran elofordulo gaz. Iyetamm6nia es kensav reakciojaval allitanak e . Kovalens vegyulet*. A nltrogen-dloxid 21. szm­ telen gazt kepez.Hutes Ammonia klorid Ammonium-szulfat ((N H 4 2 04 ) )S Fe e kristalyos. 18. 68. vizben oldodo anyag. valamint nehany nitršt* hevftesekor keletkezik. Melegites Nitrogen-dioxid (NO2) Sotetbarna. od Amm6nium-hidroxid es hi'g saletrom sav reakciojaban keletkezik. Ezl az en o atot amm6 nium-hidroxid (N H 4O H ) vagy ld szalm ižkszesz neven ismerjiik. vizben oldodo anyag. ameh r. Taplalja az egćst. redukaloszer. amely akkor kepzodik. old o anyag. saletromsav es saletromossav (H N O 2) keletkezese kozben. es a parazslć paicat langra lobbantja. 48. Nitrogen-monoxicl (NO) Szmtelen. Ammoer. amely nem oldo­ dik vfzben. Kovalens vegyulet*. szagtalan gaz. amely vizb lugos kemhatassal oldodik. Az ammonia tisz oxigenben nitrogenne es ta vi'zzeegel. konnyel3b a levegonel. 21. vfzben oldodo gaz. oldodik vfzben. Oxidal 6 szerkćnt* hasznaljak. A szarazelemekben hasznaljak. melyek ld sokelekfromos keszLilekben mukodnek. disszociacio. 48. old. Szinten taplalja a nagy reak­ ciokeszsegu elemek egeset. hidrogen-kloriddal y ammonium-klorid keletkezese ko en reagal. o alt).

Difoszfor-pentaoxid (P2O 5) Szilard. Vfzzel hevesen reagal foszforsav (H 3PO 4) keletkezese kozben. 18. 16. a nilrogćn oxidšci6 s szama* a molekulaban +5. 16. es lovabbi oxigennel nitrogen-dioxidda oxidaljak. Platina-rodium katalizator* Nitratok Nitrat aniont (N 0 3 ‘ ) es fem kationt* ta rta Imazo szilard ionvegyuletek* (a iiitrat kimutatasat Id. A termeszetben csak vegyuleteiben fordul elo. Igen eros. 3. nem mergezo. redukaloszer.es az ammonium-nitrat). 4N 02 Nitrogendioxid + 2 H 2O Viz + O2 Oxigen —^ 4HNO3 Saletromsav A tOQieny saletromsav 6 8 % saletromsavat ćs 32 % vizet tartalmaz. feher. 116. A fosztorasvanyok tartalnak ket modosulata van. Valamennyi nitrat oidodik vfzben.). sargasfeher. a kalium. 37. A nitratokban a nitrogen A natrium-nitrđtot oxidck. amelyct iparilag a haromlepcsos Ostwald-eljarassal allftanak elo (Id. soi*. lepcso: A nitrogen-monoxidol lehutik. (N aN O j) puskapor A nitratok a saletromsav keszitesere hasznđljćk. rozsda. 60. A sarga foszfor nagyon reakciokepes. csoport (folytatas) Saletromsav (HNO3) Vilcigossarga. Foszfor levegoben valo elegetesevel ailithat(3 elo. oxidal6 szer. olajszeru. korroziv sav. viaszosan lagy. a kovetkezokben). es kevesse gyulekony. oxidacl6 s szam.V. hidroxidok vagy karbonatok ćs hi'g sa Ietromsa v rea kc ioj ava I allfthatc3k elo. kation. mergezo. 35. katalizator. pl. 17. 4 NH3 Ammonia + 5O 2 Oxigen 900 °C 4N O + 6 H2O Viz Nitrogenmonoxid 2. Legl’onfosabb erce az apatit Az apatit (baloldalt) es a turkiz (jobbra) (Ca 5(P 0 4 )3F). 37. kovalens vegyiilet. . Amikor a gyufa meggyullad. 6 6 . lug. amelyek elosegilik az eghzseges novekedest. vfzben oldodo t()lyaflek. A hig saletromsav a kb. femoxidok. sok. * Anion. a 104. Erelyes oxidal6 szer*. Nitritek Nitrit aniont* (N 0 2 ‘) es tem kationt* tartalmazć szilard ionvegyuletek. Az elo szervezetek. szilard anyag. es a legtobbjuk hevi'tes halasara nitrogen-dioxidra es oxigenre bomlik (kivetel a natrium-. 4N O + 2O 2 Oxigen 4 NO 2 Nitrogendioxid Nitrogenmonoxid A natrium-nitrđtot es az ammoniumnitrđtot mutragyakent hasznaljak. oldalon). csoportban (Id. Kovalens vegyulet*. ionvegyijlet. 34. old. amelyet rozsda* elleni vedelemre is hasznalnak. a tablazatot. vfzelvono anyag*. vizelvono anyag. a gyufafejben levo voros foszfor es a dobozon levo vegyi anyagok reagdinak a dorzsoles hatasdra. Altaiaban redukaloszerek*. lepcso: A nitrogen-dioxid vfzben oldva saletrom savat od. A voros foszfor sotetvoros por. Mutragyak es robbanoszerek gyartasaban hasznaljak. 1 lepcso: Ammonia reakcioja oxigennel. 10% saletromsavat tartalmazć vizes oldat. Foszfor (P) Nemfemes elem az V.ios szama +5. ndvenyek olyan foszforvegyijleteket tartalm aznak. amely levegon meggyullad. Lugokkal* nitratsok* es vi'z keletkezese kozben reagal. maznak foszforl. 47. old.

A foldkeregbcn alegnagyobb mennyisegl)C'n elofordulo elem es az elet elengedhetellen feltetele . a ken e vegyuleteik tulajrlonscigail s (70-71. kalcium-oxid (CaO).) kialakitćsahoz ket elektront keli felvenniuk. 34. mert ezek torekednek leginkabb a ket elektron felvetelere. metalioidok. A nemesgđzokat* ezekbol ćllitidk elo tovabbi tisztitćssal. A csoport legkisebb atomatmeroju elemeinek a reakciokeszsege a legnagyobb. A levegot engedik Utagulni. A novenyek a fotoszintezis* soran aliftanak elo oxlgent. •Savas. A levegot a nagyon hideg. oxigen. pl. aIuminium-oxid (AI 2O 3).96 127.SZERVETLEN KEMIA AVI. szilard m etalioid* Ldsd lent Ldsd 70. argon) valasztjćk szet. kovalens vegyulet. Sok helyen alkalmazzak. perićdusos rendszer.). allotrćp. Nebany fem es metalioid* oxidja amfoter*. 11 7. korhazakban esa szennyviztlsztftasban. A levego a lepdrlo oszlopba keriil. 13. oktett. a 10. old. Oxigen (O2) Szi'ntelen. a legkor felso rćtcgeiben fordul elo. kćtatomos* gaz. iparilag a cseppfoly 6 s levegS szakaszos lepšrižsaval alli'tjak elo. csoportjaban lefele haladva. pl. elektronszerkezet. old. A VI.3-104. 13. Az oxigen allotrop* modosulala. felvezetok. oldalon. es sok alkalmazasuk van.). relatfv atomtomeg. 18. K K E N (lasd alabb) Sorga. 14. pl.6 6 78. otvozet. fotoszintezis. Levegoben klalakiilo elektromos kisiiles batasara keletkezik. old. fennes es nennfemes nnodosulat Ezustfeher. Az oxigen eloallftasat es vizsgalatat Id. radioaktlvitas. . Sok helyen elofordulnak.) Tobb. kiilso hej. 8. villarnlaskor. nemesgazok. forraspontjaik alapjan. neba viz tertotlenilesere b a s z n a ljc ik . pl. 13. Taplalja az ćgost. nemfennes qnyog (lasd. lonvegyuleteket* es kovalens vegyuleteket* egyaranl kepeznek. C50P0RT ELEMEI Aperiodusos rendszer* VI. 70. kemiai reakciokeszsege viszont csokken. vfzben semleges* kemhalassal okkklik. de meg mindig hat elektron van a kulso hejon. old. abol clnyeli a nap karos ultraibolya sugarzasat (Id. 96. Telitett elektronhej (Id. old. aoport elemeinek Azelem jeilemzoje Relatfv atomtomeg* Eiektronszerkezet* R e a kc ić - n ve e Oxigen Kžn Szelen Vegyjel keszsćg CS Megjelenes Szi'ntelen g ća Felhasznal^s 15. Molekuiaja barom oxigenatomb 6 l ali. bazis. 37. es cseppfolyoscdik. szagtalan. eltćvozo gazokkal hutik Nitrogen Argon Oxigen Oxidok Az oxlgćnnek rnas elemekkel alkotott vegyulelci. old. 75. 36. Fotocelldkban* Oivozetek*. amfoter. a vasat vas(lll)oxldda oxidalja. 6 zonfogyas. oki. pl. 50. oxidal6 szer. ezzel tcmbb hutik. 116. 24. 22. old.).) Čzon (O3) Mergezo.99 32. pl. semleges. ionvegyulet. 17. az elemek femes jeliege erosodik. felvezetok*_______ Fem Akovetkezokben reszletesebbeti ism ertetjuk az oxigšn. erosoxidšl6 szer*. A nemfemek oxidjai kovalens* kotesuck es gyakran savanhidridek*. alegkor 21%-at alkotja. ketatomos.6 2. 95. M . Itt a levego hćrom fo alkotoreszet (nitrogen. (Id belsS legzćs. 51. csoport minden elemenek kulso elektronhejćn* hat elektron van. 10. 117. szen-dioxld (C O 2). fotocella. . Nehany jellemzojiiket foglalja ossze a kovetkezo tablazat. meg 106. A temoxldok tobbnyire ionvegyuletek* es b^zisok*.06 Se Te 2. kćkcs gaz.60 Radloatđfv* elem T r ellu Poićnium Po Bonyolult felepites. 37. sa'nes uvegek. Erelyes oxidal6 szer*. Ac$eppfoly6s levego szakaszos leparlasa (Id. 95. le A levegot 6sszenyomjđk Portalonitas A viz es szen-dioxid eltavolitćsa.

periodusos rendszer. nemfemes szilard anyag. ha kengoz gyorsan hul le. ez zel segitik felfele h a ladasćt a kutban. meg 22. Frasch-eljaras). a rombos es a monoklln ken. amelyet forro kenomlecleket hideg vi'zbe ontve kapunk. csoportjaba tartozik (Id. elobb). 50. es sok temmei szulfidkepzodes kozben reagal. A rombos ken surusege nagyobb. Kozetreteg 2. kensavgyartasra. nagy nyomćsu viz ćram lik ki. old.AcsokulsooldaIćniahevrtett vizgoz' halad lefele. kristalyos allotrop* mcklosulata. Nem stabil. vagy beta-ken (p-ken) A ken sarga. vulkanizalas. gombaoloszer. Anagy-nyomdsii levego buborekai kdnnyebbeteszi( a kenomledeket. A Frasch-eljaras Ezzel az eljarassal nyerik ki a kent a fold alatti retegekbol. Kenreteg 4. szobahomćrsekleten a ken legslabilabb tormaja. 116. megkemenyedik. A ken levegon. A molekula i nyolcatomos gyuruk.j . is megolvasztja a kint. molekularacs. a ken megolvasztaScival. pl. kessel vaghato. old. Fold alatti retegekben elemi ailapotban is megtalalhato (Id. 18. kooiaj. vizben oldhatatlan. Omlesztett ken (amorf ken) A ken egyik formaja. 84. Sarga. Rombos ken Alfa-kennek (a-ken) is nevezik. mint a rombos kenben.) A kengyuruk moiekuiarđcsa* (a monoklin kenben kicsit mćs az eirendezodes). ahogy szerkezeteben a nyolcas gyuruk ujra kialakulnak (Id. A ken halvanysarga. tablazatat). A f(^yekony ken (nehezebb a vizneO melyedesben gyulik ossze.5%-os tisztasagu ken alifthato elo. .Kenkut Ken. A cs6 kis furatain forro. 96 °C homersekiet folott ez a stabilabb modosulat. vfz es levego Vastag kulso burkolat I. 96 °C alatt * Allotrop. gy6 gyszerek es gombaoloszerek* eloaliftasara hasznaljak. a 69. hosszu szalakba huzhato anyag.j A KEN j j A ken (S) a periodusos rendszer* VI. nyolcatomos gyurukb6l čil. Akkor kepzodik. 11 7. kekes langgal ken-dioxidda eg. A monoklin ken kristalya (hosszu. mint a monoklin kene. sarga por. Polimorf*. Ezenkivul koolajbol es szulfidokbol (ken es masik elem vegyuletei) allitjak elo. old. Ku eatom Kovalens kotes* ^ M ind a rombos. homok es agyag ’oncentrikus csovek Talajszint 5. Lagy. Kozetreteg A ken allotrop* modosulatai 96 °C folott 3. tulhevftett vfzgoz. polimorfia. A Frasch-fele eljaras Monoklin ken. 23. A kengyuruk molekularacsba* rendezodnek. kristalyos allotrop* m6 ck)sukita. Iszap. Ezzel a modszerrel 99. ket allotrop* mćdosLilata van. mind a monoklin ken specialis alaku (koronahoz hasonlo). mert a kengyuruk szorosabban iileszkednek. 22. vekony es szogletes) N agy nyomasu levego p. A rombos ken kristalya (Id. kovalens kotes. 22. A gumi vulkanizalasara*.AviznY0mćsacsoben felfele kenyszeriti a kendm iedeket. de eltero mćdon. Kenvirag Finom. vas(II)szulfidb6l (FeS).

szaraz ken-dioxidot es levegol 450 °C-on vanćdium-pentaoxid katalizđtoron* vezetnek keresztiil. fehentoszernek* e gyumolcs6 k tartosftasara hasznaljak. Kontakt eljaras Tiszta. hogy a mćsolatok teljesen megfeketedjenek. A tomšny kensav kb. e kćnsav kelelkezik. Szerves atiyagok rothadasakor. A fustolgo kensav higi'tčsaval kensavat ćllitanak elo. az un. muszaiakat. + O2 Oxigen 2 S 0 3 (g ) Ken-trioxid A ken-trioxidot elnyeletik tomeny kensavban. es nem forditva! Kontakt kensavgyartas Szulfatok Szulfžtiont (SO 42. pl. a sav higitasakor mindlg a savat adjuk lassan a vizhez. 116. nštrium-szulfit (Na 2S0 3 ). A kensav ipari eloaliftasara alkalmazott eljaras. Ha a szultatcsoport egyik oxigenjet kenatom helyettesfti. 39. sok. illekony. 18. 39. higroszkopos. erelyes oxidal6 szer* es vfzelvono (dehidratalo*) anyag. mergezo gaz. marirtoszernek ishosznćljdk. 11 7. vizelvono anyag 116. Altalaban a redukaloszerkšnt* mukoclik. A kensav s6 i*. rnaro halasu tolyadek. kation. kb. Sok szulfat elofordul atermeszetben. Szulfitok Szuifitlont (SO 32. zaptojasszagu. ionvegyiilet. fertotlenftes. amely vfzbcn oldva kenessavat kepez. ha napfenyre kerCilnek. redukaloszer. tojto szagu gaz. pl. lent). ketbizisu. old. Akćnessav s6 i*. 38. A balesetek elkerulesere. 9 0 % vizet tartalmaz. A tdmeny kinsav vizzel rendkivul hevesen reagal. A hfg kensav er6 s sav. 38. s Akenđmidot Kensav (H 2SO 4) vagy ken(VI)sav Szintelen. amelyet azun. gyenge sav. kontakt eljžrassal (Id. ken-dioxid vfzben valo oldodasakor keletkezik. Kovalens vegyulet* ken levegon valo egesekor keletkezik. katalizator. 116. 16. ekkor fustolgo kensav vagy ćleum keletkezik. Vizesoldata gyenge sav*. kontakt eljarassal aliftjak elo (Id. A tomeny kensav oxidal6szer*. higroszkopos*. pl. tioszulfatrol (S2O32. 34. s C u + 2H2SO4 Rez Tomeny kensav C U SO 4 + SO 2 + 2H 2O Rez(ll)szulfat Kendioxid Viz Hig kensav es b azis' reakcićjaban szulfat keletkezik. A feszultsćgi sorban* a hidrogen elott allo temeket szulfatok es hidrogćn keletkezese kozben oidja. oxidalos2er. feherftoszer. kovalens vegyulet. fertotlenftesre*. hig kensav es lugok leakciojavalallithatok elo. . Vfzzel nagyon hevesen reagal.es kationt* tartalmazo ) ionvegyuletek*. eros savak* hatasara kendioxidot adnak le. gyenge sav*. a kepek . m utrćgyćkat. Kensavbćl sok mindeni keszitenek. szikird anyag. kalcium-szulfat (CaS 0 4 ). fesziiltsegi sor.SZERVETLEN KEMIA Kšn-dioxid (SO 2) vagy ken(IV)oxid Mergezo. ) Anatriumtioszulfatot a lenykepeszetben. •Bazis. tovabba femszulfidokbol hig savak hatasara kelelkezik. jobbra lenl) allitanak ek). detergenseket es festekeket. 37.rogzi'tesere" hasznaljak. Ketbšzisu* sav.es kationt* tartalmazo ) lonvegyuletek*. 2 % vizet tartalmaz. 92. Kćn-trioxid (SO3) vagy ken(VI)oxid Feher. CuO (sz) + H2S04(aq) Rez(ll)oxid Hi'g kensav -> C u S 0 4 (c q ) Rez(ll)szulfat + HjOCf) Viz ^ K^nessav (H 2SO 3) vagy ken(IV)sav Szmtelen. K^nhidrogen (H 2S) Szmtelen. 45. 17. 2 S 0 2 (g ) Ken-dioxid Ken-trioxid kepzodik. Ez a folyamat megakadđlyozza.beszelunk. illškony*. eros sav. 47. olajszeru. vagy h szulfitokhoz hi'g savat adunk. Kensav eloallitasara.

A fluornak sok helyen hasznalt stabil szerves vegyuletei* vannak.8. 74. CSOPORT . A klćr.45 79. 74. oxidal6 szer. amikor a bromid anion * beiep a helyere.18.A VII.8. A csoport elejen levo elemek inkabb hajlamosak ionvegyuletek kialakitasara. A brom csak a jodid anionokat szoritja ki. A brom kiszontja a jodid aniont* a kalium-jodidbćl. vegyuleteiket es ionjaikat altalaban halogenidek (haloidok) neven ismerik. fluoritbćl (Cap 2) es kriolitbol (N a 3Alp 6) allitjak elo. lonvegyuleteket* es kovalens vegyuleteket* is alkotnak. / Ji. Minden jodid anion veszit egy elei<tront (oxidđlddii<*). elektronszerkezet. oxidaci6 . szerves vegyiiietek. old.91 126. Edenyekre is keszitenek teflonbevonatot. es m egtamadja az Liveget.8. csoport minden elemenek kiilso elektronhejđn* het elektron van. A sileceket a surićdđs csokkentesere teflonreteggel vonjak be. csoport elemeinek nehany jeliemzoje Az elem neve Fluor Klćr Brom jćd Aszticium Vegyjel F Cl Br Relativ atom­ tomeg* 18. A kepek mutatjak nehc1 ny alkalmazasat. Fluor (F2) A periodusos rc'ndszer VII.7 2. ) Bromid anion. 76. 24.18. Mindegyik elem kepes oxidalni a csoportban alatta allo elemek ionjait. mert megakadalyozza. 1 3. 50. A VII. A fluort soha nem hasznaljak iskolai laboratoriumokban. erelyes oxidal6 szer*.7 O xidil 6 kepesseg’ CS Reakcićkeszseg CS o « K E N Megjelenes Halvdny sdrgaszoid gaz Halvany zoldessćrga gaz Sotetvoros fustolgSfolyadek Sdtetszurke. 18.99 35.HALOGENEK A periodusos rendszer* VII.18. 1 3. .7 2. mind a jodid anionokat* kiszoritja oldataikbol. ketatomos. 13. a poli(tetrafluor-etilen) vagy teflon (Id. Az alabbi tablazat tartalmazza nehany jeliemzojuket. A csoport elemeirol reszletesebb leiras a kovetkezokben es a 73-74. bromma. oldal is).90 Nincs stabil izotćp* □ektronszerkezet* 2. A legnagyobb reakcićkeszsegu gaz a csoportban. 34. Kštatomos* gaz. Peldaul. a klor mind a bromid. pl. 2Kl(aq) + BfsCO -> 2KBr(aq) + IsCsz) A VII. mert nagyon mergezo. A fogkremekbe es nehany orszagban az ivćvizbe adagolnak keves fluoridot (szervetlen fluoridokat). . relativ atomtomeg. nemfem es szildrd anyag o K K E N 1 At 1r A VII. Majdnem minden elemmei reakcioba lep. kovalens vegyuletek. a brom es a jod nem lep reakcioba az uveggel. csoportjanak elemeit halogeneknek nevezik. 10. oldalon talalhato. hogy az elel letapadjon. izotop. es a jod egyik halogenid aniont sem kepes kiszorftani. perićdusos rendszer. ionvegyulet. A klorgaz es a masik ket elem gozei is nagyon mergezoek.7 2. jodid anion. mint a tobbi elem a csoportban lefele haladva. A csoport elemei nemfemek. a 81. csoporljaba tartozo elem. kiilso hej. hogy a fogszuvasodćst csokkentsek. reakciokeszseguk csokken a csoportban lefele haladva. 17. illetve jodda oxidalva oket. csoportban lefele haladva az elemek oxidal6kepessege^ csokken.

Szam elem reakcioba lep a klorral. Eloaliitasara hideg. kovalens* gaz.3% vizel tartalmazo hfg sosav szfntelen oldat. kovalens vegyuletek. 37. 42. Ammoniaval reakcioba lep. A natriumklorid apro reszecskeibol 6116 ■ fust. amikor natrium-kloridda kapcsolodnak. Legfontosabb vegyuletG a natrium-klorid (NaCI). Dovvns-fšle ceilaban (Id. kation. Ncitrium-hipoklorit (NaOCI) Kristalyos.SZERVETLEN KEMIA Klor (Cl 2 ) Aperiodusos rendszer VII. kristalyos. 1 7. es a lermeszetely ben csak vegyuleteiben tbrdul eio. A klort atengervfz elektrolfzisevel* aliftjak eio. . nštrium-klorid (NaCI). 45. 7 % bidrogćn-kloridol es 9.kMnseges s6 keletkezik. valamint nđtriumFeheritett irćpapir _ ” hipoklorit hevftesekor. A . valam int usz6s m edertcek fertotlenitesere* hasznaljak. Sosav (Id. ketatomos. hidrogen-klorid) kovalens vegyuletek*. 10. Ivćvfz tisztitćsara isfeđotlem'toszerkent is alkalmazzak. szfntelen oldat. rendszerint folyadekok vagy gazok. A nemfemek kloridjai (Id. @ . fertotlenfto (germicid). es klorios dok keletkeznek (Id. 60.55% hidrogenkloridot es 6 5 % vizet tartalmazo tomeny sosav fustolgo. 54. 116. galvanizalas. doniagaik eltunnek. -I. Kloridok Kl6 r es egy masik elem osszekapcsolodasaval keletkeznek. •Anion. 18. Igen eros oxidšl6 szer*. amely akosoban es a tengervfzben talalhato. Akkor keletkezik. Kepnyomtatashoz ezt a vajatot feltoltik festekkel. A tdmeny sosavat femek m aratasara hasznćlj6k. amely reakcioba lep lugokkal* es a feszUltsegi sorban a bidrogćn elott allo tcmekkel. 116. vizes oldatban (hypo) larthatoel. pl. old. Ld. fojto szagii. Tomeny sosavfurdo — A femet borit6 gyanta* A sav hatćs6nak kitett femrajzolat A sav hatasanak kitett fem Iemar6dik. a 104. oldalt is. old. 38. Natrlum-kiorat (NaCI03) Feher. vfzben oldodo ionvegyuletek*. elektrolfzis. hidrogen-klorid) e rKhćny szerves oldoszer el6allitas6ra. Haztartasi feheritoszerkent hasznaljak. 34. tomeny natrium-hidroxidba klort vezetnek. 2Na(s) Natrium + C l 2 (9 ) Klor -> 2NaCI(sz) Natriumklorid Aklort sok teriileten alkalmazz6k. maro batasu. Aiaboratoriumban ez a reakcić csak vegyifulkeben valosithatč m . er6 s sav* keletkezik. feheritoszer. es egy v6jat keletke­ zik a feluletben. 16. A femek kloridjai. Tomeny sosavval tavoiftjak cl aceilemezrol a rozsdat a lemezek galvanizžlasa* elott. feher anyag. Sara klorgaz mergezo es a natrium rendkivul reakdćkep ezek a veszelyes tulajes. oxidal6szer. eros sav. 30. Hidrogent klorban elegetve alli'thato eio. es a papirpćp feheritesere is alkalmazzak a feher iropapfr gyartasaban. ketatomos* gaz. am nagyon reakciokepes. szilard anyag. 16. vfzben oldva sosav. csoportjaba tartozo elem Mergezo. A kb. Anđtrium-klorat elpusztitja a gyomnovenyeket. amelyek klorid anionbćl* (Cl ) es fem kationbol* ćillnak. es klćra 102 . oldalon is). altalaban szilard. Aklorgaz es natrium reakdojaban ndtrium-klorid . Klorgaz Hidrogen-klorid (HCI) Szmtelen. natrium. ionvegyulet. amely polaros oldoszerben* oldva ionokra bomlik. fesziiltsegi sor. hig natrium-hidroxid-oldatba klort vezetnek. az alabbl egyenletet). igy a veszelyes gaz nem eg keriilhet a levegobe. polaros oldoszer. gyanta. lug. ha meleg. 11 7.

. * Sav. az ezust-bromid valtozatlan marad. oldata narancsszmu. a gyumolcses zoidsegfelek. 17. Megvilđgitđs utćn Ahol a film nem kapott fenyt. a fenykepeszelben es fertotlenitoszerkent alkalmazzclk. fem ezust keletkezik. vfzben oldhaloak. ketatomos. mert megakadalyozza az olom felhalmozodasat a molorban. 18. Nžtrium-jodatbol (Nal 0 3 ) es tengeri lllekony*. Hidrogen es jod reakciojaban keletkezo kovalens vegyulet*. 34. es ezust vćlik ki. Gozei tojto n6 venyekbol aliftjak elo. Oxidal6 szer*. elemmei reagal jodidok keletkezese kozben. illekony. A jćdhiany golyvat okoz. szuros szagu gaz.Id. Feny hatdsćra elbomlik. anyag. A nemtemek jodidjai kovalens vegyuletek* (Id. az ezust-jodid (Agi) kivetelevel. anion. oldalon). aliftjak elo. 11 7. sok szaguak es mergezoek. Bros oxidal6 szer*. 104. de jol oldodik kšlium-jodid (Kl) natrium-bromiđbol (NaBr) klor hozzaadasaval oldatban es nehany szerves oldoszerben is. a tablazatot a 72. 7. Ld. csoportjšba tartozik (halogenek . hidrogen-bromid). 10. kovalens vegyulet. Hidrogen-jodid (Hl) vagy jodhidrogen Szuros szagu. oldodnak vfzben. kation. ben. Vegyuleteit gyc3gyszerek. Hcvi'tes hatasara lila gozze alakulva pl. rakok. anyagcserejenek szabalyozasahoz szukseges. Ezenkfviil 1 . ionvegyulet. Ld. 50. old. az Cm bromos vfz. A fenykepeszeti filmeken ezust-bromid reteg van. old. Az ionos jodidok. a termeszetben csak vegyuleteibcn fordul elo. hidrogen-jodid).2 -dibr6 m-etcin (C H 2BrC H 2 Br) eloallitasara is hasznaljak. Nehđny asztali sćban van jodadalek. MegvUćgitas elott A filmben levo ezust-bromid a megvilagitott teruleten elbomlik. A tengervi'zben levo oldodik. Hidrogen-bromid (HBr) vagy bromhidrogen Brom es hidrogen reakciojaban keletkezo. j6dhianyos etkezes hatasara Bromidok A brom es egy masik elem vegyuletei. szfntelen gaz.) csoportjšban van (halogšnek Reakciokepes. A bromidok. Kemiai tulajdonsagai a sosavehoz hasonioak. kristalyos szilard Id. ■ fekete. A legtobb elcmmel reakcioba lep. szublimacić. ketatomos*. kštatomos* lolyadek. a tablazatot a 72. A nemtemek bromidjai kovalens vegyuletek* (Id. Jod ( IJ A periodusos rendszer* VII. Vizes oldata eros sav* (kemiai tulajdonsagai a sosavehoz hasonioak). A jodtinkturat (jod etil-alkoholos oldata) sebek fertotlenitesere hasznđljak.Halogenek (foIytatas) Brom (Brj) A periodusos rendszer* VII. Tiszta vfzben csak kevesse vfzben es nehany toban. oldalt is. A tem brom idok rendszerint bromid anionbol (Br-) es fem kationbol* allo ionvegyuletek*. 16. amelyben feny hatćsara negativ kep alakul ki. ~ Ezust-bromid kristđly Film Lencse A tengeri novenyek 0. old. oxidalos2er.5 tom eg% jodot tartalmaznak. 104. periodusos rendszer. es Jodidok Jodnak masik elemmei alkotott vegyulctei. szfntelen. 36. A legtobb jodot tartalm azo eleimiszerek a tengeri halak. amelyet benzinhez adalekolnak. es bromidok kclelkeznek. kagyl6k. Vizbcn gyengen oldodik. A femjodidok jodid an­ ionbol* (I") es fem kationboh allo ionvegyuletek. az ezList-bromid (AgBr) kivetelevel. a csukamajolaj. tengeri nioszatokban. a tengerszublimal*. Nagyon reakciokepes. Az ezustbromidot a fenykepeszeti filmekben hasznaljak. kozetekben.

Nehany vilagft6torony fenyforrćsđban xenont haszndtnak. A cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasaval* allftbato elo. csoport eiso eleme. csoportjaban levo elem. 13. csoport legnagyobb m e n ny isegbe n e Iofo rd u 1 6 eleme. mert elektronszerkezetuk* nagyon slabi I (ktilso hejuk* telitett). a Ićgkorben fordul elo (1/670 000 aranyban).NEME5GAZOK Aperiodusos rendszer* VIII. Foldgazbol aliftjak elo. 50. Xenon (Xe) A peric)dusos rendszer VIII. Szfntelen. nincs ismert vegyulete. 10. old. Egyatomos* gazok. Szmtelen. 14. Szmtelon. Kemiailag inaktfv. szagtalan. csoportj^t(0 . a tobbi nemesgaz meg kisebb mennyisegben fordul elo. mert nyolcszor konynyebb a levegonel. csoportjaban levo elem. 69. Villanykorte Krlpton (Kr) A periodusos rendszer VIII.9%-at alkotja. szagtalan. radićaktivitas. Neon (Ne) Aperiodusos rendszer VIII. A konnyebb nemesgazoknak nincsenek izokalhato vegyijleteik. EzenkiV l a melytengeri buvarok is hasznaijak u a keszonbetegseg elkeriilesere. a cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasa. egyatomos.A VIII. Kemiailag nem reakciokepesek. . Kemiailag teljesen inaktiv. A csepp/5 foly6 s levegS szakaszos lepšrIcisžval* allitjak elo. CSOPORT . szagtalan. egyatomos* gaz. A legkorben fordul elo (0. a radium radioaktfv bomlasakor* keletkezik. pl. csoportnak is nevezik) a nemesgazok alkotjak. Fenyreklamokban (neoncsovek) es fenycsovekben hasznaijak. kiiisShej. A cseppfoly6 s levego szakaszos leparišsšvah aliftjak elo. Radon (Rn) A VIII. Az argon a levego 0. csLipan nehany vegyiiletet kepez. c:sak keves vegyulete ismert. Kozombos (inert) gazoknak is nevezik oket. (1 5 000 aranyban). 13.006 miliiomod rćsz). A cseppfoly 6 s levegS szakaszos lepšrlasšval* aliftjak elo. a levego 0. egyatomos* gaz.9%-at alkotja. egyatomos* gaz. Villanykortek es fenycsovek tollesere hasznaijak. egyatomos* gaz. a kripton-fluorid (KrF2 > . Villanyk 6 rtekben es fe nycsovekbe n hasznaijak. pl. es nem gyulekony. Neonreklam ' Elektronszerkezet. Radioaktfv*. radioaktfv bomlas. xenon-tetrafluorid (XeF 4 ). egy reszCik a cseppfoly6s Ieveg5 szakaszos leparlasaval* allithato elo. Nebany lezerben es vilianolampakban (vaku) hasznaijak. Hćlium (He) A VIII. Kemiailag inaktfv. egyatomos* g a legkorben fordul elo az. nincs ismerl vegyulele. csoportjanak eleme. Ezenkfviil fenycsovekben es repuloteri kifut6 palyakat szegelyez6 stroboszkopos fenyforrasokban alkalmazzak. csoport utoiso eleme. periodusos rendszer. nincs ismert vegyulete. mert alacsony nyomasu gazkisulesekben narancsvoros fenyt bocsat ki. a nehezebbeknek van nehany. Teljesen inaktiv. Szfntelen. szagtalan. A levegoben (1 rosz helium 200 0 0 0 resz levegoben) es nćhany foldgazban fordul elo. Argon (Ar) A VIII. Szinlelen. Kćmlailag leljesen inaktiv. Lćghajokban es legballonokban alkalmazzak. Heliumlarolo ceilak Heliummal toltdtt leghajo. szagtalan.

ha nem a ket tfpus kozoltiek. . Az 1-butanol molekula egyenes szenianca. Alifas vegyuletek Azok a szerves vegyulelek. Ma mar azonban valamennyi szenet tartalmazo vegyulettel foglalkozik. amelyeknek molekulai szenatomokbol allo lancot (szenlanc) lartalmaznak. mind hosszusag. Az un. old. s fgy a szenlancok es gyuruk rendkfvCil nagy valtozatossagat hozzak letre. egy szenatom kettone! tobb masik szenatomhoz kapcsolodhat. Etenmolekula Ket. harmas kotes.a ieghosszabb osszefijggo szenlanc a molekulaban. ^ U . ioianc . N ehćny szerves vegyuletb6l feslekeket keszi'tenek. mm Funkcios csoport A ciklohexđn molekulaja. kettos. A szengyurut tartalm azo molekulak egyik peldaja. Etanolmolekula Az alkoholok* funkcios csoportja.5ZERVE5 KEMIA A szerves kemia eredetileg az elo szervezetekben elofordulo kemiai anyagokat tanulmanyozta. mint az osszes tobbi kemiai vegyulet egyuttveve. A l)enzolgyuru hat szenatomot tartalmaz. 18. A benzolgyuru ket kulonbdzo mćdon jelolheto. mind reakciokeszseg tekinteteben. A 3-metil-pentan molekula elagazo szenlanca. Egyetlen szenatom sem kapcsolodik kettdnel tobb masik szenatomhoz. A szerves vegyuletek azert alakulhattak ki ilyen hatalmas szamban.* vagy harmas kotessei* kapcsoićdo szen­ atom szinten funkcios csopođ. Szer­ ves molekulakban tobb ilyen csoport lehet. vagy A szenatomok kozotti kotesek jeliege az egyszeres es a kettos koteseke* kozott van. Peldakent ket szenhidrogen molekula. Aromas vegyuletek Benzolgyurut tarlalmazo szerves vegyCiletek. hidroxil csoportnak (-0H ) nevezik. mert a szenalomok kozolti kolesek nem egyszeres es nem is kettos kotesek*. A nyflt lane egyenes vagy elagazo lehet. 76 * Alkoholok.Id. aromas vegyuletek) a zart szenlancLi vegyuletek. A legtćbb funkcios csoport legalđbb egy atomot tartalmaz. mert hat elektron delokalizalhatć. Szenhldrogenek Csak szen. 82. Oldallđnc .a folćncbćl indulo rovidebb szenlanc. kettos kotes. mert a szenatomok egymassal is kapcsolodhatnak. 69. 18. A gyuru alakiiak (de soha neni benzolgyuru . kovalens vegyuletek. kiveve a karbonatokat* es a szen oxidjait*. oxidok. Eten Metm A molekula fontosabb kemiai tulajdonsagait meghatarozo atom vagy atomcsoport. 65. egyszeres kotes. Ketmillional joval tobb ilyen szenvegyulet (szerves vegyulet*) van: tobb. amelyik nem szen vagy hidrogen. karbonatok.es hidrogenalomokat tartalmazo szerves vegyuletek. de kulonbozik az alifšs gyurukt6 l.

Izomerek Etanol (konstitudos keplete* CH^CH2 0 H) Az uj. A metan szerkezeti keplete* j. de ku Ion bozo konstitucios kepletu* vegyijletek. alkanok. 18. Ket szerkezeti izomer Sztereoizomerek Azonos osszegkepletu*. A homolog sorok vegyiileteinek osszetetcie az un. Ennek eredmenyekent kulonbozoek a tulajdonsagaik. Cisz-2-buten Ket sztereoizomer Transz-2-buten --------T Kettos kotes* 'Alkoholok. azalkoholokban* a hidroxilcsoport (-O H). pl. konstitucićs keplet. CH. ^ ^ ^ ) ^ ^ ^ . A nagyon hasonio szerves molekulak. azonos atomcsoportokat tartalmazo molekulak. a szerkezeti izomerek es a sztereoizomerek. 82. amelyekben az egyniast koveto tagok molekulai egy-CH2.2 ^ osszegkepiethez ket kulonbozo sztereo. amelyeknek a moleblajaban legalabb egy kettos vagy hšrmas \Ms* van.. 'A vajban talalhato \ ^egyik molekula reszlete s Ket vagy tobb vegyCiletnek az osszegkćplete* azonos. tartozik. sztereokemiai keplettel* frjak le . a lagy margarinok molekulai. Tobbszorosen teiftetlen vegyuletek Amegnevezes olyan vegyUleteket jelol. ✓* A vaj teliteU vegyiilet. 78. Minden sorozatban (az alkanok* kivetelevel) valamilyenjellemzQ funkcios csoport is van. A metan sztereokemiai keplete A lap sikjaban ievo kotes jelolese A lap moge hatolć kotes jelolese A alkoholok* homolog soranak eiso ket tagja z M etanol (konstitucićs keplete* CH f iH ) Hidroxilcsoport a funkcios csoport A molekuičnak ez az egyszerusitett rajza. osszegkeplet (molekulakeplet). Uj Sj ______ ^c Csak egyszeres kotesek* vannak. Etanol. t .ez az atomok tćrbeli eirendezodeset megmutalo rajz.-4 kemiai keplet* . /iialkoholok* ćitalćnos osszegkeplete: (o o n a szenatomok szđma). a sztereoizomerek terszerkezetenek osszehasonlftasa segi't a megkCilonboztetesukben.OCH.csoport. jeliem zoik valtoznak.csoporllal novekednek. A molekula terbeli szerkezetet gyakran az un. hozzćadodott -CH^. hl . vagyis atomjalk eirendezodese kulonbozo. 26. sztereokem keplet. kettos kotes. 18. iai 77 . CHjCH^OH Dimetil-eter. A CpH^O osszegkeplethez* ket kulonbozo szerkezeti keplet* tartozik. harmas kotes. Hi H H . Szerkezeti (konstitucićs) izomerek Azonos osszegkepletu*. amelye molekulaiban sok kettSs vagy harmas k kotes*van. 18. I_____ I T ifte vegyijletek e tt Ezeknek a szerves vegyuleteknck a molekulaib az atomok kozotl csak egyszeres an kotesek* vannak. egyszeres kotes. altalžnos osszegkeplettel frhato le. Az Izomereknek ket fo ti'pusa van. ^ ■A m argarinban talal\ hato egyik molekula \ reszlete :3 . nem m utatja meg az atomok 3-D eirendezodeset. de az atomok eirendezodese a molekulciikban eltero.0 H Sztereokemia A molekulak haromdimenzios (3-D) szerkezetenek vizsgalataval foglalkozik. 26.''/efe/cetrarta/m a7. Asorozat tagjainak kemiai sajatsagai hason(o k dea molekukik novekedesćvel a fizikai a. a/ A lapbol kiemelkedd kotes jele A szen-hidrogen kotesek tetraeder alakban helyezkednek el. T eiftetlen vegyuletek O lyan szerves vegyijletek. old.margarin tobbszo4 ' ' rosen telitetlen vegyu- u.SZERVES KEMIA Homolog sorok Aszerves vegyu!etek olyan sorozatai. de kulonbozo a 3-D elrendezesLik. pl.

ALKANOK Az alkanok vagy paraffinok teiftett szenhidrogenek es alifas vegyuletek*. Homolog sort* alkolnak. hogy alkan molekularol van szć. altalanos osszegkeplet. osszegkeplet. pl. Az alkanokat tuzeloanyagkent es mas b iio o to a n k to I I I I I /i I ^ I ^I •^I anyagakent szerves vegyuletek. metšn). old. Etan (C2H5) Az alkanok koze tartozik. de elsosorban kđolajbol* aliftjak elo. 19. Palackozva aruljak futo. A foldgžz 9 9 % metant lartalmaz. de kulonben nem reakciokeszek. A metant kiveve. Az olvadćspont es a sOrCiseg is ugyanilyen szabćlyszeruseget mutat. Helyettesitesi (szubsztitucios) reakcić Az a reakcić.2 -0.a i Hidrogenklorid Klćrmetan * Alifas vegyuletek. koolajbol* allitjak elo oket. A molekula novekedesevel az aikćnok fo rrdspontja szabdlyosan emelkedik. az alabbi tablazatot). jobbra). . Tulajdonsagai a metanehoz hasonioak. am ely halogšnekkel* reakcit)ba lep (az egyenletet Id. A prof3angazt altalaban koolajbol* nyerik ki. Metan (CH4) A lGgogyszerubb alkan. CsH. (Ld. Kis mennyisegben elofordul a foldgšzban (Id. amelyeknek szenatomjai gyurube kapcsolodnak. Cikloalkanok Olyan alkanok. 76. CH4 CH 3CH 3 C H 3CH 2CH 3 Gaz Gaz Gaz Gaz Folyadek Fotyod6k 88. apolaros molekula. Cl ^ Cl i+ H>. 76. funkcićs csoport. C3H 8 C4H . muanyagok eloaliitasara hasznaljak. 77. Az -dn vegzodes jelenti. A hidrogenatomot kloratom helyettesiti. pl. vagyis magasabb lesz a molekulameret novekedesevel.5 36. kz alkanok es a halogenek* szubsztitucios reakcioban reagdinak egymassal. hidrogenforras is lehet.^ sorozat2 ban a molekulak merete no. alkanok. Szmtelen. 26. a kepet a 76. tulajdonsagai hasonioak az etanehoz. ciklohexžn (Id.es haztartasi gazkent.0 -42. Mas szerves vegyuletek eloaliitasara hasznaljak. 72. de addfcićs reakcioban neni (Id. szenhidrogenek. A halm azailapot fokozatosan vdltozik a molekula novekedesevel. h s n ija . amelyben egy molekula egyik atomjat vagy funkcićs csoportjšt* masik atom vagy funkcićs csoport helyettesi'ti. 92. jobbra lent).) A sorozat egymast koveto molekuldi mindig -CH 2csoporttal hosszabbak. A teiftett vegyuletek* molekulai. halogenek.H 2n+ . 100.5 - CH. pl. Levegon vizze es szenclioxidda egnek. altalanos osszegkepletuk* Cr. 26. 77. ezert a vegyuletek fizikai tulajdonsagai valtoznak (Icl. Tulajdonsagai a tobbi alkanćhoz hasonioak. Az alkanok apolaros molekulak*. teiftett veg’ uletek. r(?szt vehetnek helyetlesitćsi reakcićban. halogenekkel* reakcioba lepnek. old.0 CH3CH2CH2CH3 CH3CH2CH2CH2CH3 CH3CH2CH2CH2CH2CH3 A nev eho fele a molekulaban levo szenatomok szam ćra utal. Hj + Az alkanokat a fold melyeben levo koolajbol* es foldgazboi allitjak elo. gyulekony gaz. konstitucićs keplet. szaglalan. koolaj. oldalon). az a k Az aikćnok tulajdonsagai A vegyulet neve Metćn Etdn Propdn Butćn Pentdn Hexdn Ćsszegk6plet* Konstituclćs kšpief* Halmozdllapot 25 °C-on Forrdspont rc) -161.0 69. Pelddul: ^ Propan (C3H8) Alkan.

86 . A alkanok tulajdonsagai z Avegyulet neve Osszegkšpiet* Konstmicićs kuplet* H a lm o z d lla p o t F o rrć sp o n t 25 °C-on Gaz Gaz Gaz F o ly a d 6 k rc) -104.) Teiftetlen Teiftett •Addfcios polimerizacio. isniert neven polipropilen eloaliftasara hasznalnak. 26. 79 . Kemiailag reakciokepesebbek. es polipropen. 77. Az alkenek molekulai a szenatomok kozott egy vagy tobb kettos kotest* tartalmaznak. 77. Az alkenek eg elnevezese az alkđnokehoz hasonio. s nehany alken polimereket* kepez.SZERVES KEMIA ALKENEK Az alkenek vagy olefinek teiftetlen* szenhidrogenek* es alifas vegyuletek*. oxigenfeleslegben teljesen szen-dioxidda esvizze oxidal6dnak*. edeskes szagii gaz.2 -dibr6m-etan Aszinvaltozćst teiftetlen vegyuletek* (pl. Az alkeneket az alkanok krakkolasaval* allitjak elo. Addicios reakcio Az ilyen reakcioban ket molekula egy nagyobb molekulava kapcsolodik ossze. old. Azok. alifas vegyuletek. lent). polimerek. beleertve az addfcićs polimerizšciot* is. devegzodesuk nem -ćn. p.H . l. es szamos termek. konstitucios keplet.). Eten A bromatomok az etenmolekulahoz i HJ Etdn Teiftetlen vegyulet Telitett -Brćm szentetrakloridos oldata 1. Propen (C3H5) vagy propilen Alken.csoporttal hosszabb. mint az alkanok.). old. teiftett vegyuletek. 77. 100.szilard sorrendben.Id. es polietćnt.H. amelyet propanon (ismertebb neven aceton . 26. 86 .folyadek .0 CsH. 34. 86. 76.0 Aszćm a kettčs kotšs* helyet adja m a molekulat>an. lent a tablazatot). Ugyanigy valtozik az oivadaspont es az anyagok surdsege is. mert kettos kotesuk addfcios reakciora hajlamos.j (Ezek az olajok teiftetlen vegyuletek*. oxidaci6 . alkenek) kimutatasćra hosznćljak. 19. 18. -30. Szfnlelen gaz. amelyekben csak egy kettos kotes van. A molekuh hosszusćgćnak novekedese­ vel szabalyszeruen emelkedik a forrćs­ pont. Az alkenek apolaros molekulak*. szenhidrogenek. teiftetlen vegyuletek. old. kett6 s kotes. ketonok. 77. etilalkohol es szamos szerves anyag eloaliitasara hasznaljak. p muanyagok es fagyasgatl6 k gyartasaban hasznaljak.0 - Et^ Prop6n CH2=CH2 C. amelyben hidrogenatomok kotodnek a teiftetlen vegyulet* molekiilajahoz. Hajlamos addfcios reakcićkra. altalanos osszegkepletuk* C n H 2 n. osszegkeplet. A halnmzđlbpot a mo lekubm iret novekedisevel fokozatosan valtozik gćz . A propen polimerjebol'. CH3CH=CH2 CH3CH2CH=CH2 CH3CH2CH2CH=CH2 1 t6 -Bu n 1 -P6nt6n 6. Muanyagok. a polipropilenbol konyhai eszkozoket keszitenek. Azegyik molekulanak teiftetlennek* keli lennie (kettđs vagy hžrmas kotest* tartalmaz).) Minden molekula egy -CH2. 80. apolaros molekula. homopolimer.0 -47. kozismert neven polietilent alkot (Id. A kettos kotesek* helyzete is lathatć. Kormozo langgal egnek. altalanos osszegkeplet. krakkolas. Etšn (C2H4) vagy etilen A legegyszerubb alken (Id. C .A molekula meretenek novekedesevel fizikai tulajdonsagaik tokozatosan valtoznak (Id. Ilyen tfpusu reakdot alkalmaznak a margarinok gyartasaban az ailati p j es novenyi olajok kemenyftesere. 84. J de nem alkenek. hanem ■ en(kl. old. Addfcios reakcio Hidrogenezes Addfcićs reakcio. homolog sort* alkotnak. Szmtelen.

funkcios csoport. 86 . 101. Szenhidrogenek*. 77. alifas vegyuletek. csak nem -an. Akrilfestek o O * Addicios reakcio. redukšloszerek*. pl. old.uci6 s keplet. szenhidrogenek. Elnevezesiik az alkanokehoz* hasonio. 83. . 79. Mindegyik sorra egy-egy funkcios csoport* jeliemzo. alkenek. 100. Oldoszerek es muanyagok eloaliitasara hasznaljak oket. 26. oldal). Az acetileni oxigen-acetilen hegesztopisztolyokban hasznaljak. Az etint krakkoišssal* aliftjak cio. altalšnos osszegkepletuk* bonyolult. melynek žitalanos osszegkšpiete* CnH 2n+iCHO.C 0 . eros szagu. 19. Karboni! csoport (. hanem -on-ra vegzodik. konst''. pl.Az alkinek elnevezese az alkanokehoz* hasonloan tortenik. hšrmas kotes. Szintelen. apolžros molekula. 79. polimerizacio. hanem -al a nevek vegzodese (Id.) A propanon (aceton) szintelen folyadek. Poli(vinil-klorid) (PVC) es mas vinilvegyulelek eloaliftasara hasznaljak. Akrilvegyuletek eloaliitasara es szerves oldoszerkent hasznđijak. 78. es honnolog sorokat* alkotnak. mert nagyon magas homersekletu langgal eg. Az alkineket krakkolassal* aliftjak elo. 76. Homolog sort* alkotnak. 76. Kemiai sajatsagaik hasonioak az aldehidekehez. Ketonok Karbonll csoportot (. 34. Szintelen. N6hćny alkin szerkezeti kuplete A vegvulet neve Etin Propin 1-Bulin Konstltuclćs kdplet* CH=CH CH3C=CH CHaCHjCsCH Tovabbi homolog sorok A szerves vegyuletek alabbi csoportjai szinten alifas vegyuletek*. csak nem -an. A ketonok is homolog sort* alkotnak. a levegonel konnyel:)b gaz. elegyedik vizzei. . 76. Az egyetlen gyakran elofordulo aikin. 84. Legtobbjuk szmte­ len folyadek. hanem -in vegzodest kapnak (Id. A formaldehidet ezen kivul hasznaljak polimerek* es ragasztok eloaliitasara is. redukaloszer. Elnevezesiik az alkžnokehoz* hasonio. Vizes oldata a formalin. oldal). amelyet biologiai m inlak tartositasara hasznalnak. csak sokkal hevesebbek. -CHO funkcios csoport* A metanal. enyhen edeskes szagCi. klorral robbanasszeruen reagal. Karbonsavva oxidal6 dnak. kemiai tulajdonsagaik az alkenekehez* hasonlc3ak. Szmtelen folyadekok (a metanal kivetelevel). de nem redukaloszerek*. s a sorok tagjainak kemiai sajatsagai hasonioak. csak nevCik nem -an-ra. es addfcios*. kondenzžcićs* valamint polimerizšcios reakciokban* vesznek reszt. 18.ALKINEK Az alkinek vagy acetilenek teiftetlen* alifas vegyuletek* (minden molekulaban van egy szen-szen harmas kotes*). mergezo gaz. es oxigennel nagyon magas homersekletu langot adnak. Apolaros molekulak*. Levegon kormozo langgal egnek. kondenzacios reakcio. melynek altalanos osszegkeplete* CnH2n_2. alkanok. A propanon vagy aceton molekulaja (CH 3COCH 3) a legegyszerubb keton. polimerek.vagy formaldehidmolekula a legegyszerubb aldehid. altalanos osszegkeplet. Aldehidek A formi I (-C H O funkcićs csoportot*) tartalmazo vegyuletek.C G . es homolog sort* alkotnak. teiftetlen vegyuletek. oxidaci6 . kdromlakkiemoso. Az etin kemiai reakcic3i rnegegyeznek a tobbi alkineval.funkcios csopor­ tot) tartalmazo vegyuletek. 77. krakkolas.4-1 Etin (C2H 2) vagy acetilen A legegyszerubb alkin. 34.

Fluor „csoportok" (. gyenge lug. an old.C O O . old. 83. halszaguak. karbonsavak). kondenzacios reakcić.I/ ^ ' I I i Dikarbonsavak A molekulcijukban ket karboxilcsoportot tartalmazo vegyuletek (Id. ozon. a reely barboro leveleiben taldihato. Szuros szagCi.a legegyszerubb karbonsav .N H j funkcićs csoportot*) tartalmazo vegyijletek. Szubsztitucićs (helyettesftesi) reakcićkban* vesznek reszt.). 81 . szubsztitucićs (helyettesftesi) reakcić. is) A teflont konyhai sut6 edenyek tapadasgatić bevonatakent hasznaljak.SZERVES KEMIA Karbonsavak Karboxilcsoportot (. Parfiimokben es fuszerekben. csoport* ‘ Alkoholok. Karboxilcsoport (. A poli(tetrafluor-etilen) (PTFE vagy teflon) mole­ kulaja (Id. Hut6szekrenyek hutdanyagakent hasznđljak (Id. Gyenge lugok*. klor-fluormetan molekulaja (klor. izesftoszerekben hasznaljak oket. 117. halogenezett aikćn molekulaja. 77. alkoholial* reagalva esztereket kepeznek (Id. Az alkanokbol levezetheto (telitett) karbonsavak neve alkansav (pl. 38. Az etil-etanoćt (CH 3COOCH 2CH 3) vagy etil-acetat eszter molekulaja. 1 0 1 . Kevesse reakciokepes.Cl funkcios csoport*) Ket karboxilcsoport. fluor es szen vegyulete).mergezo ) dikarbonsav. ecetsavat lartalmaz. am pl.C O O H funkcios csoporto tartalmazo vegyuletek.COOH) Az etćnsav vagy ecetsav (CHjCOOH) molekulaja N e h c 1 n y fontos szerves vegyulet molekulaja­ ban egynel tobb halogćnatom* van.). HJ H A metilamin (CH 3NH 2) primer amin. 83. ezert ma m ćr mćs hajtoanyagot hasznalnak az aeroszolokban. amelyek homolog t) sort* alkotnak. old. illekony.a hangyakban es a csalan- Halogenezett alkanok vagy alkil-nalogenidek Molekulcijukban egy vagy ket halogenatomot* tartalmazo szenhidrogenek homoićg sora*. 77. H Aminocsoport (C lis O Diaminok Molekulcijukban ket aminocsoportot tartalmazo vegyijletek. A legnagyobb reakcićkeszsegilek jćdot. . 101. amelyek karbonsavak es alkoholok* reakc:i(3jab keletkeznek (Id. A fold legkorerdi keszftett muholdfelvelelen a narancsszi'nO folt m utatja a lyukat az 6zon*retegben. 96. szfntelen folyadekok. halogenek.). funkcios csoport. F F F F Primer aminok Egy aminocsoportot (. hutoanyagok. altalanos osszegkeplet. melyeknek molekulajaban . szfntelen. old. a szarakban amnban nincs. Feltetelezik. ____ F F F F Eszterek Homoićg sort* alkoto vegyuletek. A metansav vagy hangyasav (HCOO H) molekulđja . 71-. 78.funkcićs csoport* van. metansav-ld. a legkevesbe reakcićkeszek fluort tartalmaznak. vfzzel nem elegyednek. 82.) A kloratom a halogen* funkcios csoport* (-C I) (Id. a 72. az žitalšnos osszegkeplet*: CnH2n+iCOOH. l-egtobbjijk szfntelen. Karboxilcsoport L I F ' ____ l_ I . old. A szolobol keszult ecet.F funkcios csoportok*) A freon (C d 2F2). kondenzacios reakcić). SS. ' Cl /I' I I J I Klor „csoportok" (. illekony* folyadek. Nehany gyumolcsillatu esztert edessegekben haszndinak. old. s az eszterek adjak a gyumolcsok es viragok fzet es iilatat. gyenge savak*.4 klćr-etđn (CH 3CH20 ). old. A etan-disav vagy z oxatsav molekulaja ((COOH)2 . gyenge sav. Megtalalhatok a novćnyi olajokban es az ailati zsfrokban. hogy a freon is hozzajdrull ehhez a seruleshez. Regebben ez volt az aeroszolok hajtoanyaga. 117.

gyakran C 2H 5OH formaDan irjak) Etil-alkoholnak vagy egyszeruen alkoholnak is nevezik.). s ezert a molekula kevesbe polaros.6 78. old. konstitucios keplet. altalanos osszegkepletuk C r . ahogy a molekulalanc egyre hosszabb lesz. szfntcien langgal ćg. H 2 n + i O H . A hldroxilcsoport az alkoholmolekulat polarossa* teszi. 76. 80. oldalt). karbonsavak. * Aldehidek. A sor kovetkezo tagja (lefele haladva) mindig egy -CH 2. 78. 34. old. es 81. 37. relatfv molekulatomeg. de a hosszabb szenlancot tartalmazćk mar nem. 20. Savas kalium-permanganćt katalizator* CH 3CH O H CH 3 2. 80. vizze es szen-dioxidda egnek el. Az alkoholok reakcioba lepnek natriummal: 2 C H 3 C H 2 OH + 2N a Etanol Natrium 2 CH 3CH 2 0 Na Natriumetilat + Hj Hidrogen Etanol (CH3CH2OH. old. 77. majd karbonsavakka* oxidal6 dnak*. Savas kalium-permariganat katalizator* 2CH3CH2CH2O H ^ 1-Propanol C H 3C H 2C H O -> C H 3C H 2C O O H Propanal Propćnsav A szekunder alkoholok ketonna* oxida!6 dnak* (Id.5 97.C H 2. polaros molekula. A molekula hosszđnak novekedisevel emelkedik az alkoholok forraspontja. Enyhen edeskes szagCi. alkanok. a kovet kezo es a 100 . elektrolitos disszociacio. Alkoholos erjesztessel is keszftik. 76.Propanol ^ C H 3C O C H 3 Propanon Q _ o2. parfumok. 16. Az alkoholok tulajdonsdgai A vegyulet neve Metonol Etanol 1.5 Az alkoholok n e vit az alapszenhidrogen (alkdn)* nevehez kapcsolt -oi veg zodessel kepezzuk.csoport tal hosszabb Ićncot tartalm az.ALKOHOLOK Az alkoholok olyan szerves vegyuletek. Az alkoholt oldoszerkent es a denaturalt szeszben hasznaljak.101 . festekek. alifas vegyiiletek. Szamos egyeb felhasznćlasa is van. i Folyadek Folyadek Folyadek Folyađek . 117. hidrogenkotes. A lenti tablazatban szereplo alkoholok az alifas* alkoholok homolog soranak* tagjai. A sorban a molekulak meretenek novekedesevel parhuzamosan valtoznak a fizikai jelleFiizoik is.O H funkcios csoport*). mert tobb . 19. es semleges* kemhatasuak. altalanos osszegkeplet. Majdnem ^ . . Az alkoholok nem disszocialnak* elektrolitosan vfzben. hogy a hidroxilcsoport melyik szenatomhoz kapcsolddik (Id. vfzben oldodo folyadek.csoport van a molekulajukban. amelyek molekulaiban egy vagy tobb hidroxilcsoport van (. Az alkoholok toszforhaloidokkal halogenezett alkanokat acinak (Id. Nehany peldat mutat erre a lenti tablazat. katalizator. szinezekek. funkcios csoport. karbonsavakkal* pedig esztereket kepeznek (Id. Meggyulladnak. old.). lakkok es alkoholos italok keszitese. 47. Konstituclćs kšpiet* CH3OH CH3CH2OH CH3CH2CH2OH CH3CH2CH2CH2OH Halmazdilapot 25 °C-on ■ y. 26. 24. A primer alkoholok eloszor aldehidekke*.).2 . A nev eldtti szćm jeizi. 81. J f // Eten es vfzgoz reakciojaval aliftjak elo. 81. oxidaci6 . kondenzacios reakcio. es hidrogenkotesek* alakulnak ki. pl. A hidrogenkotesek* m iatt reiativ molekulatomegukhoz * viszonyi'tva magas a forraspontjuk.Propanol 1-Butanol . a forraspontja vis/onylag magas. A sor tagjai fbkoza tosan szilđrdak Ies2 ■ nek. A rovid szenlancu alkoholok jol elegyednek vizzel. semleges. Forrćspont rc ) 65.

oldalt. valamilyen kis molekula. Ha az alkohol koncentracioja nagyon megno. es a tomenyebb alkoholi hasznaljak az erosebb szeszes ilalok eloćllkasara. mert az etil-acetat eszter*. Pelda kondenzđcios reakciora. amelyhez a hidroxilcsoport kotodik. azaz keterteku alkohol (ket hidroxi!csoportot tartalm az). Az alkoholos erjeszteshez elesztot hasznalnak. 47. A hidroxilcsoport olyan szenatom­ hoz kapcsolodik. 8 6 . . Erjesztes a laboratćriumban Tobberteku alkoholok ()lyan alkoholok. A gyum6 lcsokben vagv gabonakban levo glukoz* enzimek* hatasara etanolla alakul (az enzimek az ćlo sejtekbcn lezajlo reakciok katalizštorai*).3-propan-triol vagy glicerin haromerteku alkohol (thol . mert tartalmazza a zimaz nevu enzimcl. pl. old. az eleszto elpusztul. 83 . Tdmenyebb alkoholos italokat az alkohololdat desztillđciojaval* lehet kesziteni (pl. 106. a T00-101. Az 1. am ely csak egy masik szenatomhoz kotodik. dioi. enzim. A 2-butanol molekulđja szekunder alkohol. Enzim* CH 3C H 2O H + C H 3C X 0H C H 3C O O C H 2C H 3 +H 2O Etanol Ecetsav Etil-etanoat (etil-acetat) Vfz C 6H12O 6 ^ 2 CH 3CH 2OH + 2C O 2 Szen-dioxid Gyijm6lcsb6l vagy Etanol arpabol keszult glukoz-oldat. 90.SZERVES KEMIA Alkoholos erjesztes Az etil-alkohol (etanol) eloallitasara s^olgalo eljaras. a bevezetest). eszterek. kondenzacios polimerizacio. oki. amely harom masik szenatomhoz kotodik. amcly katalizalja a glukoz atalakulasat etanolla. Fagyall6 kent hasznaljak.harom hidroxilcsoportot tartalm az). (Reszletesebben Id.2.az oxigent Kondenzacios reakcio \ A glukoz elbomlik.2-etđndiol vagy etilenglikol. nem kapcsolodik hozza hidrogen. 34. A hidroxilcsoport olyan szen­ atomhoz kapcsolodik. viz lehasadasaval keletkezik uj molekula (Id. A kondenzacios reakcioban ket molekulabol. a gabonafelekbol keszi'tett whisky). desztiilacio. Az 1.) ' Katalizator. 47. glukoz. A dugo kizarja : savva oxida na*) ' Akiindulasi (erjesztesi)ke' verek: glukoz. oxidaci6. Robban6anyagok gyćnćsara hasznaljak. Gyumolcs6 kb6 l vagy gabotaldihatd nabol indul ki (az elil-alkohol glOkoz* erjesztesevel aszeszes italok fontos kompobort nyeriink nense). viz es eleszto (az idealis homeneklet 37 . ' ----. Az alkoholok neve elott ćllo szam annak a szenatomnak a helyere utal. 81. amelyeknek moleknjajaban egynel tobb hidroxilcsoport van (kl. Az alkoholok es a szerves savak mindig esztereket kepeznek. A 2-metil-2-propanol molekulaja tercier alkohol. A desztiilacio elkuloni'ti az alkoholt a vi'ztol. amely ket szen­ atomhoz kotodik. szekunder es tercier alkoholok Az 1-butanol molekulaja primer alkohol. Primer. es etanol keletkezik.). A fenti reakcio egyben eszterezesi reakcio is. A hidroxilcsoport olyan szenatomhoz kapcsolodik.

76. Amikor a gozben egy frakcio olyan talcat er el. mikozben fokozatosan hul. 106. A koolaj az elpusztult ailatok es novenyek bomlasabol a nagy nyonnas hatasara keletkezett. oldalt is). vagy katalizator* hatasara (katalitikus hSbontšs) jon letre. Nyersolaj A forralć kemence a nyersolajat 350 °C-ra melegi'ti A nehez frakcićkat (legnagyobb viszko­ zitasuak) a torony aljan gyujtik ossze. A koolajat forraljak. es gazallapotban halad felfele a toronyban. konnyu trakciok alacsony forraspontuak. evmilliok alatt. 47. katalizator. szenhidrogenek. amely foleg metant* tartalmaz. egyenes szenišnc. Finomftasaval sok hasznos termek alifthato elo. eten 79. ezzel jobb szetvalasztast ernek el. C9H20 Alkan (N onan) Alkan (Heptan) + C 2H 4 Alken (Eten*) Reformžlas Az a folyamat. A nehez frakciok hosszabb szenlancu. A finomi'tas harom fo folyamata a szakaszos lepšrids. amelynek a homerseklete eppen a forraspontja alatt van. Frakdonćlć oszlop Frakcio A szakaszos leparlassal kapott kozeli forraspontu folyadekok elegye. forraspontjalk alapjan. hogy az egyenes szšnidncu* alkžnok molekulai telszakadnak. A frakcićkat ismet desztillclljak. A lecsapodott anyagot csoveken elvezetik. A konnyu frakciokat (legkisebb ^__ viszkozitasuak) _ vezetik el az oszlop tetejen. A kisebb molekulaju alkanokat motorbenzink^nt hasznaljak. 78. 79. az abrat) aljan nagyon magas homersekletet tartanak. viszkozus foIyadek. 76. amely rendszerint melyen a foldfelszm vagy a tengerfenek alatt talalhato. Buboreksapkak. de ez az oszlop teteje tele haladva csokken. lecsapodik a talcara. Az eljaras lenyege. kulonbozo vegyuletcsoportokat. foldgaz. Olajfinomftas Folyamatok soraval a koolajbol meg hasznosabb termekeket keszftenek. amelyek a felfele aram lo olajgozt a tdicakon levo folyadekba vezetik. Az un. magasabb torraspontu vegyuletekb 6 l allnak. A frakcionžić oszlop (kl. amellyel a konnyebb frakciokbol motorbenzint aliftanak elo. A krakkolas magas homersekleten kovetkezik be.KOOLAJ A koolaj vagy nyersolaj sotet. frakcićkat kulonftenek el (Id. 84 * Alkanok. 76. . Gyakran foldgazzal* egyutt fordul elo. Szakaszos leparlas Szakaszos lepžrlas (frakcionalt desztiilacio) Ebben a tolyamatban a koolajbol. Krakkolas vagy hđbontžs A nagy molekulaju alkanokat* kisebb alkanokra es alk^nekre* „tordelik". rovid szenlancu szehidrogeneket tartalmaznak. alkenek. es elšgazć szćnišncu'' molekulak jonnek letre. a krakkolšs es a reformalšs. 78. old. A folyam at hatekonysagat ndvelik. Kis kupakok. elagazo szenlanc. A nyersolaj kulonbozo szerkezetu es molekulameretu szenhidrogenek kevereke.

A cseppfoly6 sitott leparidsi gđzt paiackozott gazkent hasznaljak. Dizelolaj (gćzolaj) Lepdrlasl maradek Aszakaszos leparlšs utan vlsszamarado olaj. s Motorbenzin Oktinszdm A motorbenzin minoseget jeliemzo ertek. propcin es butan van (mindketto alkšn*). elagazo szenlac. ha un. meg: krakkolas e reforma Ias. 94. 78. relatfv molekulatomeg. Fekete. Motorbenzin Aszakaszos lep^rlžs egyik folyekony frakcićja. ami a motorbenzin-frakcio resze. 78. A kerozin 9-15 szenatomot tartalmazo alkeinokbol* ali. Az oktanszam javfthato. amelyeket a ko. old. AUnomftćbdl tavozo gaz Kemlal adalekanyagok Azok a koolajfrakcićk. Kerozin A kerozint a sugarhajtasu repulogepek motorjainak uzemanyagakent* es hćztartasi melegftdkben hasznaljak. Forraspontja 350 °C-nal magasabb. Ezeket a gazokat nagy nyomason palackozzak (PB-gdz). Kerozin Aszakaszos leparicis egylk folyekony frakcićja. szenhidrogenek. 0 ). 12-25 vagy tobb szenatomot tartalmazo alkžnok* alkotjak. A szemelygepkocsikban haszndit rmtorbenzin 90 feletti oktćnszćmu. metin. uzemanyag. illekony. A masik reszet ismetelt desztillacl(3val dolgozzak fel. . 76. szobahomersekleten felszilard anyag. pl. 76. O-tol 100-ig terjedo skalan merik. amelyeket a szerveskćmiai iparban hasznalnak. sa jobb oldalon lathato anyagokat allitjak elo. 117. Ezek elsosorban a finomi'tobol tavozo gazok es a konnyubenzin.SZERVES KEMIA A finomitćbol tavozć gšz Ez a gaz foleg metant* ta rta Im M cis konnyu frakcićkban az. Dizelolaj vagy gazolaj Aszakaszos leparlas egyik folyekony frakcićja. rčieg eićgazo szenićncu aikanokat* tartalmaz.CKerfy'd/c es fenyez6anyagok Bitumen vagy aszfalt A leparlasi maradek vakuumdesztilUilasa utan visszamarado folyadek. Magas relatfv molekulatomegu* szšnhidrogšnekbol* ali. Forrasponttartomanya 150-250 °C. Kemiai adalekanyagokat hasznalnak a festekek gyarlćsaban. ezek molekulaiban akar 40 szenatom is lehet. Forrasponttartomanya: 250 °C es folotte. szilard anyagok. 5-12 szenatomot ta rta I mazo alkdnokbćl* ali. metll-tercbutil-etert (C 5H . Szenhldrogen-vlasz vagy paraffin l. olaj leparlasi maradekanak desztillacioja utan elkiilonflenek a kendolajoklol. 24. valamint elektromos aram eloaliftasara hasznaljak. nem ii!ekony* folyadekok elegye. kopogasgatlo adalekot adnak a benzlnbez. katranyos. Ld. Kenoolajok A koolaj leparlasi maradekanak vakuLimdesztiIlaciojaval kapott. . a forrasponttartomanya 40-1 50 °C. haztartasok es kozepuletek futesere. Utburkolatok es tetotedes anyaga •Alkinok. Egy reszet ffitSolajkent.agy.

i'gy uzemanyagot lehel megtakaritat)i. A polieten homopolimer kepzodesenek reakcioja H> H/ H> Ij^ tu +. Poli-vinil-klorid (PVC) polimer (homopolimer) Kopolimer Ket vagy tobb monomerbSI kialakulo polimer. pL feherjek Sok a mesterseges polimer is. old.POLIMEREK E5 M U A N V A G O K A polimerek sok monomer (kis molekulak) osszekapcsok)dasaval kiak^kuk) oriasmolekukikat tartalmazo anyagok.6-diamino-hexan (monomer) . Ld. 26. relatfv molekulatomeg. 79. Addicios polimerizacio Olyan polinierizck. old. . es a polimer tapasztalati keplete* azonos a monomerevel.( c h 2)4-c Hexan-disav (monomer) +: H-N-(CH2)6-NhH m -C -stb . I.ic)s reakcio. amelyben a monomerek osszekapcsolodasakor kis molekulak. A motorversenyz6k bukosisakja muszallai erosftett.i^ - H . Monomerek Viszonylag kis molekulak.a reakcioban a monomerek osszekapcsoićdnak. hore kemenyedo muanyagb6l keszul. Cl Vinil-klorid monomer H> Cl Vinil-klorid monomer r ti/ Cl 1 / Cl 1 Valamennyi monomer eten*molelula. ismetlodo sorrendl^en kapcsolodnak ossze. nagy relatfv molekulatomegu* molekuklk jonnek letre. a kondenzacios polimerizacio l e n li p e ld c lj a l. 87. 83. 79. Kondenzacios polimerizacio C)lyan polimerizaci(3s reakcio. Ld. muanyagok. Polim e­ rek elofordulnak a termeszetben is. kondenzacios reakcio. A polimer az egyetlen reakciolermćk. Peklaul az etenmolekulak* osszekapcsolociasaval polieten (polietilen) jon letre (Id. pl. es polimert hoznak letre.c . A muanyag karosszeria kdnnyebb. a homopolimerekre vonatkozo egyenletet lent. eten. jobbra). Ez az addicios polimerizacio reakcioja. addfcios reakcio. pl. hasadnak le (van melleklermek). vf/. A polieten molekula reszlete.►sfb-N-C-(CH2)4-C-N-(CH2)6-N-C Hexćndisav Nejlon-66-polimer (kopolimer) ^11 O H O I II O H II I H 0 I * Tapasztalati keplet.d. old. 24. A monomert jelolo abra A polimert jelolo rajz A szintetikus polimereket. feherjek. Depolimerizacio A polimer elbomlasa az eredeti monomerekre. -A reakcioban vizmolekulak keletkeznek. old) sok leruleten hasznćljak. 91. --. anielyek polimermolekulava kapcsolodnak ossze. m uanyagokat (Id. A polimerizacios reakcio egyszerusftett rajza . Pelda addicios polimerizaciora Homopolimer Egyetlen monomer vegyuletb 6 l epCilo polimer. A monomerek meghatarozott. O O oh H 1. az akrilpolimerek hevftesekor kovelkezik be. pl. anielyben a monomerek mellektermek keletkezese nelkul kapcsolodnak ossze. pl. Nagyon hosszu.

A kemenyft6 monomere agliikoz* (szolocLikor). k6 nnyu. polietilen). Gyakran hasznaljak (. Metil-metakrilat.SZERVES KEMIA Term eszetes polimerek vagy biopolimerek Atermeszetben elofordulo polimerek. es nem lagyulnak meg /i ujra(pl. nejlon. gumicsćvekben stb. amelyek elektrom es hoszigetelok. mint az eszterek*. es nem korhadnak el. pl. A monomerek . l. homopolimer. kuldntele targyakat keszftcnck beldie. A muanyagokk n ket tipusa van . p nejlon. amelyek hd hatasara kemenyedtek meg. 47.iveg helyettesitesere. C = C COOCH. tar­ to polimerek. A kemenyfto molekuIžjat mutato abra a 90. dikarbonsavak. olclalon lathalo. Poilsztlroi vagy poli-fenil-eten Sztirol (fenil-eten) addicios polimerizaciojaval eloalii'tott homopolimer.a hore iagyul6 muanyaak g k. 84. es a hore kemenyed6 m(3anyagok. a latexbol* đllitjak elo. meg az addfcios ^ polimerizšcio > abra jat a 8 6 . ege. Polleszterek Keterteku alkohol (diol*) es dikarbonsav* monomerek kondenzđcios polimerizaciojaval keletkczd kopolim erek. old. Akrliat Poli-metil-metakrilžtnak (plexi) is nevezik. a kondenzacićs polimerizžcio egyenletet. Kiilonbozd texti'liakban hasznaljak dket. eszterek. gyakran mas szalakkal egyutt. koolaj. 79. i'gy kapjak a gumit. pl. A nejlon -66 eldalli'tasahoz Id. Akaucsuk-polimer reszlete Poliamiclok Dikarbonsav* monomerbol es diamin* monomerbdi kondenzacićs polimerizacioval eldšliftott kopolimerek pl. Ketfele polietilent gyartanak (a gyartasi mod kulonbozo). amelyek rugalmasak. hasznainak. 96. latex. oldalon). vulkanizalas. az akrilat monomer Az akrilatot gyakran hasznaljćk kulteri jelzotabićk keszi'tesere. A polisztirol habbol keszult lemezekel csomagoloes szigetel6anyagkent hasznaljak. Alotexet vulkanizaljak*. 24. nem veszs nekfel vizet. Polisztirolbol kesziilnek az eldobhato poharak es evoeszkozok. 8 6 . omelyeket ruhaanyagokban es butoronyagokban hasznđinak. karboxilcsoport. f Poll-vinll-klorld (PVC) vagy poli-klor-eten Igen tartos homopolimer. lagy polietilent. 83.). funkcios csoport. relatfv molekulatomeg. Altalaban 6 tartos. A polietilen relatfv molekulatomege* 10 000-40 000 kozott van. mosogatotalakat (a kemenyebb tipiisbćl). szilard anyagok. es a kemeny. Nehany polieszterbol rostokot. A PVC burkolat vizallova teszi ezt a viz alatti videokamerat. munkahelyek veddtetdinek kialakitasara hasznalt muanyagok). es sok mindent keszftenek beldie. Addfcićs polimerizacioval keletkezd homopolimer. palackokat es veddkesztyuket (Id. szalakat keszftenek. am it kerekgumikton. eten. Eros. M uanyagok K nnyen formalhato szintetikus polimerek. gliikoz. yachtok vitorlai polieszterbol kesziilnek. 81. * Biologiailag lebonthato. merevebb. kemšnyft6 es gumi. 81. keterteku alkoholok (diolok). 11 7. diaminok. az alacsony surusegu. 76.C O O funkcios csoportokkal* kapcsolodnak. 90. Ugumit a kaucsukfa lecsapoll nedvebol. Polieten vagy polietilen Eten* (etilen) addfcios polimerizaciojaval keletkezd homopolimer (Id. Szintetikus vagy mesterseges polimerek Iparilag vagy laboratoriumban eloalii'tott polimerek (nem termšszetes poliemek). 6 K olajszarmazekokb6 l* kesziilnek. polietilen zacskokat (a lagy ti'pusbol). old .skor mergezd gaan zo szabadulnak fel beloluk. amelyek melegflćs hatasara meglagyulnak o vagy megolvadnak (pl. Biologiai uton altala­ os b nem bonthatok le*. 81. nagy surCisegtj tfpust. 81. pl. N ejlon Apoloamidok egy csoporljanak neve.

propantriot (glicerin) keletkezik. Ekkor micella (Id. a lane egyik vegen funkcios csoport* van (ez polžrossš* teszi a lancveget). A szappan kemšny vizben* lebego csapadćkot ad. ezzel kulonitik el a szappant. apolaros molekula. 91. A szappan a detergensek egyik tipusa. . funkcios csoport.vagy kalium-hidroxid-oldat reakciojaval allfljak elo (a kalium-hidroxiddal keszftett szappan lagyabb). feliileti fesziiltseg. a polaros veg pedig hidrofil (kotodik a vfzhez). pl.vege kinyulik a zsirretegbol. szenhidrogenek. kemeny vfz. Ailati zsi'rok vagy novenyi olajok (eszterek*) es natrium. 93. ureges. A szappan hosszu szenlancu karbonsav*. A folyam at befejezo resze a kicsapatćs (kisćzas). semlegesites. . 3. hanem egyenletesen szetterul a feluleten. 81. Ezek a molekulak vizben csoportosulnak. es un. Az apolaros* Ic in c hidrofob (vi'ztaszito). A szappanosftas egyenlete C . Csokkentik a vfz feluleti feszultseget*. nem engedik visszarakodni a feluletre. 11 7.2. 1. A szappanmolekulak vizben micellakat alkot nak. oktadekansav natrium. 76. 39. igy a viz nem alkot cseppeket.DETERGEN5EK Vizes oldataik eltavolitjak a szennyezeseket. A szappankeszites tolyamatat elszappanositasnak nevezik. Harom tenyez 6 eredmenyezi ezt a hatast. 7H 35C 0 0 C H c ^ 3NaOH Natrium-hidroxid . 2.7 H 3 5 C C X > 'N a " Szappanosftas CHjOH ih O H iH jO H Natrium-oktadekanđt (natrium -sztearat) . V W v V W V \ » ^ Hidrofob szenlanc* (a molei<ula „fa rk a ")Hidrofil funkcios csoport* (a molekula „fe je ") --- Szappan es 1. Detergens molekula H osszli szenhidrogen*lancb6l allo molekula. Ebben a pSdaban a szappan az oktadekćnsav s6ja. majd a kevereket sos vizben oidjak. eszterek. zsfrok. Micella Vizes oldatban a detergensmolekulak gomb alakii csoportokal (micellakat) alkotnak. Ez es a mosogatassal jaro mozgaš „leszakitja" a feluletrol a detergenst egy zsi'rcseppel egyutt. 19. 3. A detergensmolekulak hidrofil csoportjai vonzodnak a vizmolekulđkhoz. Detergensmolekula sematikus rajza Szappan A detergensek egyik tfpusa. 37. szappant nem tartalmazo detergens is van.szappan 1. miceliškat alkotnak.vagy kaiium-hidroxid mert mennyisegeit foiyam atosan tapićijak be a nagy. 3 C . hogy a mosogatoszer micellai hogyan tavolftjak el a zsiradekot. oszlopszeru szerkezetbe. H 35C 0 0 C H 2 C . Az olajok es a zsfrok a micella hidrofćb kozepso reszeben oldodnak. amely oldatban tartja a zsiradekot. 2. Zsiros tanyer A detergensmolekulak hidrofil -----. Az eltavolitott szennyezeseket szetoszlatva tartjak a vizben. QQ * Karbonsavak. Lehetove teszik a zsfrmolekulak oldodasat a vizben. A kevereket ezulan centrifugćljćk. A reakcio utan valtozatlanui maradt hosszu szenlancu karbonsavakat* luggal semlegesitik*.7H35COO c!:h 2 Eszter* (birkahajbol)_________________ Detergens­ molekulak Micella A detergensmolekulak hidrofćb vege beagyaz6dik a zsiradekba. Az alabbi kep szemlelteti.vagy kaliumsoja*. mfg a mas tfpusu detergensek nem. de sok. 76. sok.vagy kaliumsoja* (az egyenletet lasd a lap aljan). balra) alakul ki. old. Az oszlopban magas homersekleten es nagy nyomason jćtszodik le a folyamat. Elszappanositas (szappangyartas) Szappangyar Zsfrok* es natrium. es bealh'tjak a sooldat tomenyseget a szukseges ertekre. 3-propan-triol (glicerin) Minden szappan hosszu lancu kartmnsavak* natrium.

megfosztva az oxigen oldćdćsat az elovilagot az oxigent6 i. a vizben*. es apoljak a textiliakat. 47. Benzolgyuru* Feluletaktfv anyagok Ezek az anyagok csokkentik a vfz feluleti fesziiltsegćt*. ameiyeket egyszeruen c:sak detergensnek nevcznek. A molekula apoiaros* resze CH2 CHj CH2 CH2 _ ( 0 (C H 2) 2) . saniponokat. 19. biolćgiai uton lebont­ A biologiai uton hato. mert sem l. akkor biomosoporokrol vagy enzimdetergensekrSI beszelunk. Az enzimek elosegi'tik a feherjek* lebontascit es a szennyez 6 des feliazitasat. Az arcpuder ezert fed egyenletesen es jol. 76. A festekekben alkalmazott feluletaktiv anyagok eidsegitik a festekszemcsek egyenletes eloszlasat.a mosćszappanban alkalmazzćk. 0 H Biologiai uton lebonthato detergensek Oiyan szintetikus detergensek. Ezekbol sok kulontele termekel keszi'tenek. es igy kfmelik atexti'liat. feluleti fesziiltseg. amelyeket ruhamosasra hasznalnak. jobbra). A szappant nem lartalmazo detergensek kemeny vizben* nem kepeznek csapadekot.a mosogat6szerel<ben hasznaljak. 91. es jobban habzanak. A mosoporoknak ket fo csoportja van . beboritja megakadalyozzćk a vizeket. q CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 C // Na CH3CH2CH2 CH2 CH2 CHj CH2 CH2 O Ionos* Ićncveg (a molekula polaros* resze)- /\/\/\/\/\/\/\/\ / Mosoporok Szappan vagy szintetikus detergensek. mert megkonnyftik int a szennyezesek eltavoli'tasat. * Benzolgyuru.Szappant nem tartalmazo detergensek vagy szintetikus detergensek A detergenseknek czt a tfpusat a nyersolaj finomitasžnak* mellektermekeibol allitjak elo.sek eltavolftasan ki'viji szanios mas teruleten is hasznaljak (Id. CH2 A molekula polaros* resze PMa szintetikus. amelyek csokkentik a habkepzodest. Ha nem bomlanak le biologiai uton (Id. amelyeket bakteriumok lebontanak (Id. kemeny vfz. Hosszu szenhidrogen* lane (a molekula apoiaros* resze) A kendzsirok allaganak javitasara feluletaktiv anyagokat hasznalnak. hogy a festek sima feluletet ad. . mosćporokat. 93. feherjek. Ha enzimet* is tartalmaznak. oldal). A bio­ nem lebonthato logiai uton nem lebont­ detergensek elhato detergensek habja pusztitjak a vizi elovilćgot. enzim. a masik ti'pust mosogćpekben hasznaljak. 17. Ugyancsak ezek az anyagok biztositjak. az alabbi peldakat). amelyben nincs ionos* resz . 84. 96. apoiaros molekula. 11 7. m a vi'z onmagaban. mint aszappanok. finomftas. szenhidrogenek. hajapolo szereket. Ez utohbiak tobbnyire szintetikus detergensek. 76. old.az egyiket a ruhak kezi mosasara hasz­ naljak (ezek rendszerint szappanporok). ionos* detergens molekulajćra . A kozmetikumokhoz is adnak feluletaktiv anyagokat. kl obra egy szintetikus detergens molekulćjat mutatja peldai(ent. valam int azt. es nem csopog.)onlhat6 le. hogy a kozmetikai kremek jol keverednek vizzel es megfelelo suruseguek. ionvegyuletek. esolyan anyagokat tartalmaznak. Ezek jobbak. akkor szennyezik a folyokal. Ezert ezeket a detergenseket a szennyeze.

87. mert ez segfti a taplalek vegighaladasat a belrendszeren. 8 6 . A glikogenhez (Id. Az ailalaban ervenyes altalanos osszegkeplet* Cx(H 2 0 )y. old. polimer. szenhidratok). Osszegkćplete* C i 2 H 2 2 0 n . a poliszacharidok (pl. amely a novenyekben a szolocukor tarolasi formaja. szenhidratok). az osszetett szenhidralokat lebontjak szolocukorra. a vfz es az asvanyi anyamegorzesehez.TAPANVAGOK Az eletben maradashoz es a noveke■J deshez az elo szervezetnek szamos kulonbozo anyagra van szuksege. monomerek.ali. 77. A legj 3onyolultabbak. s kemenyit6 t'ormajaban raktarozzak. Ezek az eleimiszerek tartalrnaznak szenhidratokat. 26. A kulonbozo allatok az egeszseges taplalkozashoz kiilonbozo mennyisegeket igenyelnek ezekbol az anyagokbol (valamelyik anyag helytelen mennyisege betegseget okozhat). kondenzacios polimerizacio. feherjeket es zsfrokat (Id. szenhidratok) lebomlasa ad energlat a novenyeknek es az ailatoknak. gok. Fontosak a kiegeszfto egeszsege taplalekok is. amely ket monoszacharidbol . Szacharoz Diszacharid vagyis szenhidrat. a mindennapi eletben cukorkent ismerjLik. a legegyszerubbek peciig az ogyetlen cgyseget tartalmazo monoszachariclok. Az allatok lobbfele szenhidratot fogyasztanak. Egyszerusftett egyenlet. fotoszintezis. old). gliikćz) hasonioan a termeszetes polimerek* egyik peldaja .Hi 2 0 6 osszegkepletu* monoszacharid (Id. osszegkeplet. valamint a vitaminok. Edes fzu. amelyekre a novenyeknek es az ailatoknak egyarant szukseguk van. s a glikogen nevu poliszacharid lormajaban raktarozzak (Id. hogy a szoldcukor-molekulak osszekapcsolodasakor vi'zmolekulak keletkeznek (Id.olyan szerves vegyuleteket*. A kemenyft6 molekula reszlete Chips Gltikoz v a g y szolocukor Cf. Kemenyfto Poliszacharid (Id. kemenyft6 ). ami'g nincs ra szukseguk.ebben az esetben a monomer* a monoszacharid szolocukor. 95. H2O keletkezett es eltavozott a ndvenyi szovetekbe. Szenhidratok Eltero bonyolultsagii szerves vegyijletel<*. amelyek sok kiilonallo egysegbol allnak. lipidek) .szenhidratokat. amely feltiinteti a szolocukor lebontasakor a szervezetben felszabadulć energiat 6CO2 Sz6l6cukoregyseg _________ ^________ _ QH20H Sz6l6cukoregyseg _________ ^_______ _ C H 2OH c H H C H O H OH H/ C \0H c c— H \/ ^A/ c 0 OH H + 6 H2O + ENERGIA Vi'z (kj-ban merve) OH H Szolocukor Belelegzett Szenoxigen dioxid Az dsszekapcsolodas elott itt mindegyik molekulan OH. 86 . amelyek csak az ailatoknak szuksegesek. A novenyek fotoszintezissel* keszitenek glukozi. Sok ailatnak a durva vagy rostos taplalek is fontos. 86 . 76. . Ezek tartalmazzak a taplalekokat . Jegyezzuk meg. cukorrepabol ćs cukornadbol nyerik ki. gyakran hasznaljak eleimiszerek edesftesere. termeszetes polimerek. * Altalanos osszegkeplet.volt. amelyeket a novenyek fotoAz emberi szerveszintezissel* keszitenek.sz5l6cukorb6l es gy(jm 6 icscukorb 6 ! . es az allatok zet valtozatos taplalekot igenyel elfogyasztanak. szerves vegyuletek. A glCikoz (szolocukor) nevu monoszacharid majdnem minden elo szervezet energiaforrasa.

s k o rb u to t k a p n a k .A g y o m o rb a n e g y e n z im * fehzokitja a fe h e rje m o le k u ld k a t (a hosszu Id n c o k a t p o lip e p t id e k n e k n e v e z ik ). Lipidek Ide tarloznak az elo szovetekben talaihato zsfrok es viaszok. •J 1. karboxilcsoport. k e n z im e k * k a ta iiz a to ro k * . 2. monomerek. Minden allat etrendjenck lenyeges reszei. tejtermćkckben. a z iz m o k b a n ta la ih a to .A m in o c s o p o r t COOH H Afeherjek lebontasa a szervezetben A f6ldimogyoro so k f^irjet ta rta lm a z. Mindegyikben va n karboxilaoport* ć aminocsoport*. Az aminosavak a feherjek epilokovei. de szerves oidoszerekben* oldodnak. a z o la jsa v es a lenolajsav. a k ik n e m fo g y a s z ta n a k e leg C -v ita m in t. amit aszkorbinsavnak is neveznek. 4. A szervezetben m e g h a t a ro z o t t e n z im e k a z aminosavak o s s z e k a p c s o la s d v a l u j fe h e rje k e t keszitenek. az olajok. V a la m e n n y i kulonbozo fe h e rje n e k m e g von a sajdt a m in o s a v m endje. CHOH + aCi^HsjCOOH C H 2O H O k ta d e k ć n s a v (v a g y szte arin sav). az egyik 2. teiftetlen vegyuletek. 77. old. Azert szLiksGgcsck. — E lte ro s z m u n e g y z e t e k je lo lik a k u lo n b o z o a m in o s a v a k a t . hasznoini (beepi'ti). Egy kisebb csoport azonban. 24. 47. eszterek. gabonafelekben. mgy kijionallć a m in o s a v a k ra b o n tja . tolyadekok. rlioban. Peldakent a zsfrkepzodes egyik reakcioja C H 2O H ' C 17H 35 i. 81.SZERVES KEMIA Aminosavak Ezekben a molekulakban van egy olyan szenatom. 3 -p ro p ćn -trio l (g licerin) A z oliva b o g y6 o la jčn a k je ie ntos h a n y a d a t telitetlen* zsfrsavak alkotjak. K a rb o x ilc s o p o rt . Vi'zben nem. 1. termeszetes polimerek. A c itro m fe le k es a z o id s e g e k a fo fo rrć s a i e n n e k a v ita m in n a k . ^ C-vitamin. h o g y p o lip e p t id n e k nevezziik). tojasban es babban talalhatoak. 47. tobbnyire szilard. szerves oldoszer. A z o k a z e m b e re k . s . 117. Az allatoknak a novekcdćshez es a seriilt szovetek gy6 gyiilasahoz van szuksegiik tehćrjćkre. e/ert nagyon taplalo. 81. pl. a k tin es m io z in fe h e rje re v a n szu kseg e. A g y o m o r es 0 v^on yb elek e m e s z t ik m e g a mogyoro fe h e rje ta rta lm ć t. tartalmaznak. 87. h o sszu sze n la n cu k a rb o n sa v + 3 H 2O V iz 7. midebb la n co k k e le t k e z n e k (d e m e g e z e k is eleg h o sszu a k a h h o z . . amelyek az eszterek’^ egyik csoportjat alkotjak (a zsirok kepezik a szervezet energiatartalekat). A z olfvaolajat fo ze sh e z h a szn a ija k ‘ Aminocsoport. amelyhcz karboxilcsoport* (-COOH) es aminocsoport* (. Mintegy 2 0 kijlonbozo termeszetes aminosav van. a m e iy e k g^rsitjak a r e a k c io k a t a s z e rv e z e t b e n . N y e lo c s 6 _ Gyom or Vekonybei A laplalekban kis m G ny-vitam in. relatfv molekulatomeg. E nnek a ta n co sn a k so k. vagy telszilard anyagok. . es toleg telftetlen* karbonsavakat. V ita m in o k . A tchćrjćk relatfv molekulatomege* 20 OOO-tol tobb miliioig vallozik. 0 polipeptideket 5 Az a m in o sa v -m o le k u la k a t a s z e rv e z e t m ć r fel tu d ja . A z a m in o s a v a k s o rre n d je a z u j fe h e r je ić n c b a n m e g h a la r o z z a a fe h e rje tip u s ć t. enzim. A m egragott fd ld im o g y o r 6 le fe le holad a n ye lo cso b e n . Ez a lane \ sieml&teti a rno gyoroban ta la ih a to leherjM en a z a m in o savak (m o n o m ere k*) je lle m - 10 sorrendjet. amelyek teiftett karbonsavakboi* allnak. mert segitik az enzimek* katalitikus* hatasat a szervezet­ ben lejatszodo kemiai reakciokra. 6. Elsosorban husban. Ghan ^ (aminosav) Feherjek Sok aminosav monomerbSI* epillo termeszetes poliemerek*. A vekon ybelekben le v o e n z im ----------------k e l a m in o s a v ----------------bćićllo egysegekre (d ip e p tid e k ). teiftett vegyuletek. latalizis. NH. 86 . nyisegben talaihato szerves vegyuletek*. 8 .N H 2) is kapcsok)dik.

hidrogenkotes. ha a kristalyos anyag levegon allva kristilyvizenek* egy reszet leadja. es felhoket kepez. Az ilyen anyag nedvesse valik. amely vizparat kot mog a levegobol. 23. az 53. szennyezes. mint a vi'zben. polaros oldoszer. es tomeny* oldat keletkezik. es t6meny* oldat jon letre.) A vizmolekulaban egy oxigenatom es ket hidrogenatom van. es visszafolyik A vizpara lecsapodlk*. a folyokon es a tengereken at. jegkocka a viz szilard formaja. s jelen van az ailatokban es a novenyekben. paratartalom A levegoben levo vizgoz mennyisege. ha megtagy. Ezert a VIZ kitagul. szen-dioxidot es ken-dioxidot (am ely a savas esof* okozza). pl. eges. A megkotott vfz tomege elerheti az anyag tomegćnek 70%-at. Viztarolo 92 * Savas eso. oldodnak a megkotott vizben. A Fold felszinenek tobb mint 70%-at viz boritja. ezert a viz jć polaros otdoszer*. 20.A VIZ A vfz (H 2O) a legfontosabb vegyulet a Foldon. meleg levegoben magasabb (a levego 4%-a is lehet). a natrium-klorid. de konnyen kiszarad Pl. . lecsapodas. 21. Higroszkopos Az anyag. Fugg a homerseklettol. kristalyvfz. Ezt a hidrogenkotćsek* okozzak. 7. 116. Elfoly6sodas Olyan higroszkopos anyagokra jellemzo. mint a vi'ze. mint hideg levegoben. Megtalalhato a foldfelszfnen es a legkorben. A haztartasokban es az iparban hatalmas vizmennyiseget hasznalnak fel naponta. amelyben a molckulak tavolabb vannak egymastol. s ennek kovetkezteben a jeg surusege kisebb. V iz a legkorben Legnedvesseg. sok. pl. 30. amelyek megkotik a levego pa rata rta Imat. A feluleten porszeru reteg ma rad. 96. Az esoviz leszalad folyokba. de kis mennyisegben tartalm az oldott gazokat. 96. 39. amelybol nehezen tavoifthato el a nedvesseg. 7. 19. Jeg A VIZ szilard alakja. hutoanyag. A vfz korforgasa A vfz allando vandorlasa a levegon. Az esoviz viszonylag tiszta. polaros molekula. A viz kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat. parolgas. (Ld. 94. molekularacs. a gyartasi folyamatokban es hutoanyagkent* a vegyi uzemekben. Kristalyvfzvesztes Vfzvesztesrol akkor beszelLink. A nđtrium-karbonćtkristalyokon feher por alakul ki. 30. A viz molekulaja poiđros molekula*. oldalt is. old. A kalcium-klorid levegon allva vizet kot meg a levegobol. A jegben a VIZ molekularžcsot* alkot. t 6 meny. sokat* es szennyezeseket*.

feher. vizmuvekben. Az a vfz. Nehany szerves polimert* is hasznalnak ioncserelo anyagkent. amelyek a szappannal nem lepnek reakcioba. ^ mososzoda kristalyai‘ Kalcium. desztiilacio.es magneziumionok (a kemeny vizben) Szappan + (natrium szteardt) Csapodek (kalciumNatriumes mognezium. ezzel eltavolitjčk az iszapot es az eg/efc szilard szennyezest.). az 55. žllando kemćnysšg). amelyik ncm tartalmaz 7 ilyen sokat a lšgy vfz.es magneziumsćkkal* olyan vegyuleteket kepeznek. Kemeny vfz Kalcium. majd eitdvoh'tiak ezeket az anyagokat. hogy elpusztitsak a bakteriumokat. hogy jo minosegu ivovizet nyerjenek. a vfzt6roz6k- Allando kemenyseg A vfzkemenyseg keliemetlenebb lormaja. peldaul zeoliton (natrium-aluminium-szilikat). Vizko kepzddik azokban az edenyekben. de kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat. polimerek.es magnćziumsokat* tartalmazo viz. amelyeken a vfz kcresztLilfolyt (kl.Vizeilatas Desztillalt vfz Aviz sćtartalmat* desztiilacioval* eltavolftjak. Forralassal nem tavoifthato el. amelyet a vfzben oldott egyeb kalciumes magneziumsok* (szultatok es kloridok) okoznak. A bdl szarmazo vfz kavics. kristaiyhidrat. vagy aktiv szenen szivarog kereiztui. Forralassal eltavoifthato. A kalcium. 86 . Všitozo kemenyseg A vfzkemenyseg egyik tfpusa. old. ^. kalcium. szilard anyag keletkezik (kalcium-karbonat vagy „vfzko"). ' . Tisztitas A bakteriumokat es mas karos anyagokat tavoh'tjak el a vizbol. 106. sok.^anyok fajtait escsapadekot kepez. Ivoviz loncserelt viz (a mar csak nćtriumionokat tartalm azo vizet elvezetik). de eltavoifthato desztiilacioval* (es desztillžit vizet kapunk) vagy vfzlagyftšssal (ioncseršvel vagy vfzlšgyft6 k hasznalataval). Sćtalanitas Az oldott sćkat* tavoh'tjak el a tengervfzbol. Acsapadekkepzodes egyenlete Kemeny viz Ioncserelo anyag A kalcium. 39. 21.es magneziumionok natriumionokra cserelddnek Vfzlagyft6 anyagok Az allandć kemenyseg eltavoiftasara hasznalt anyagok. a vfzben oldott kalcium-hidrogen-karbonat s6 * okozza. halad keresztui. A kemeny . amelyekben sokszor forralunk kemeny vizet.ionok sztearćt) *Kristalyok. Mososzoda A kristalyos* natriumkarbonat (natriumkarbonat-kristalyhidršt) kozonseges neve (Id. A haztartasokban hasznaljak v fz la g y ftŽ S ra . . old. Nagyon tiszta. oldhatatlan. A sok azokbol a kozetekbol oldodtak kl. Desztiilacioval* vagy ioncserćs lisztftassal vegzik. amely a kalcium. Szur6agy loncsere A vfzlžgyftšs egyik modszere (Id. A vfzkemenysćgnek ket tfpusa van: a vžitozć kemenyseg (amely forralassal eltavoIfthato) es az žllando kemćnysšg (amelyet nehezebb eltavoiftani). milyen kozeteken h iy t keresztui.es homokćgyon.es magneziumionokat natriumionokra csereli. 40.1 1 I • I ^ vizben levo vizben a szappan nem habzik. oldalt is). A vfz olyan anyagon. Ioncserelo tartaly A klćrozo uzemben ćzont es kl6rvegyuleteket oldanak a vi'zben. 5 . A lagy vfz az hatam zza ići habzik es nem kepez a viz aszappannal csapadekot.

es fenyenergia egyiiltese. 78% nitrog en ---. pl. a loid melyebol hozzdk a felszinre.az el6lenyek lelegzesehez* elengedhetetlen 0. Nincsenek Ižngok. a cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasa. old. 69. --- CH^Cg) Meton + 0 2 ^ C02(g) + 2H20(g) + ENERGIA SzendioKid Viz­ goz a fdzeshez A levego OKigenje Gyors eges Olyan egšs. exoterm reakcio. 75. Az ćsvđnyi tuzeloanyagokat. 65. es az elet minden tormaja szamara nelkiilozhetetlen. amelyben nagy mennyisegu ho es fenyenergia szabadul fel. A levego oKigenje eletfontossagu. T Sd g Sž' -K SSžSr Fa 94 ' Antracit. szennyezesek. a foldgazt* es a koolajat*. A kovelkezo tablazat mutatja a szokasos tuzel6 anyagok osszehasonli'tasat. Ha elegendd oxigen van az anyag teljes elegesehez. Lassu eges Alacsony homersekleten vegbemeno ćgesi folyamat. Nyitott levegoadagolo nyilćs El nem A— egett gaz Az el nem egett szen izzo reszecskei. Ez mbbanast okoz. 85. . s lehetnek szennyezesek* is bizonyos teruleteken A szaraz levego osszetetele A buvarok a viz alatt a magukkal vitt. koolaj. motorbenzin. 84. A gyors egesben nagy mennyisegu (nagy teiiogatii) gaz is kepzodhet a hon kivul. 32. ha nincs elegen­ dd oKigen a tokeletes egeshez. Melegitessel keli meginditani (kl. amelyek az osregi ailatok ćs novenyek maradvanyaib 6 l kepzodtek.). s az ego anyag oxigennel egyesi. Hoenergia kilojoule */gramm-ban. oki. Futoertek Adott fut6 anyag nieghatarozott mennyisege alta I termelt ho. Ipari nyersanyagkent hasznaljak oket. pl. foidgaz. A levegoben kis mennyisegben vizgoz is van. 95.97% nemesgćz* . Jelenleg legtobbszor asvanyi futoanyagokat hasznalunk. klorban is eghetnek. koksz. Az eges altalaban nem onmagatol inciul meg. Anyagok mas gazban. szen-dioxidol es nitrogent tartalmazo gazkeverek.a novenyek novekedesehez fontos Az eges Vnlamilyen anvag es egy gaz kozotti exoterm reakcio*. amelynek elegetese hoenergial ad. 21 % oxigen .) a lassu eges egyik formaja. surilett levegot tartalmazo palacktmi lelegeznek. un. amely korulveszi a Foldet. 96. A gazfozokben a foldgaz* (foleg metan) egeae szolgaltatja a fdzeshez szukseges hot. A legregibh i%mert tuzeloanyag a fa. \ Vilagftć langot akkor kapunk.il. 78.03% szen-dioxid Lang A gyors egesben keletkezo ho. Zart levego. 46.A LEVEGO E5 AZ EGE5 A levego oxigent.kulonbozo ipari celokra hasznaljćk ■ 0. aktivžižsi ener| gia. A levegoben levo gazok a cseppfolyos levego szakaszos leparlasaval* valaszthatok szet. nem vilđgito langot kapunk. olcl. nemesgazok. kilojoule. Az ćges tobbnyire levegon kovetkezik be. A belso eges (Id. 32.— adagolo nyilds Tuzel6 anyag Az az anyag.

A szolocukor (gliikoz*) es oxigen „reakciojaval" termei energiat. Afem oxidšl6 dik*. fotokemiai rekcio. ha a temet eizarjuk az oxigentol. 84. A vas korroziojat rozsdasodas. 90. 90. Megelozhcto a korrozio. A naptćny energiajanak telhasznalascival szen-dioxidb6 l es vizbol szolo­ cukor* termelodik. oxidaci6 . 46. ameiy megakadalyozza a tovabbi korroziot. 65. 66 . A fotoszintezis a belso legzessel ellentetes folyamat. 60. 34. feherjek. amely rendszerinl karositja a femet. 95 . Tapićlek * Szenhidratok. oldal). Fotoszintezis A zoid novenyekben lejatszodo (rćszben) fotokemiai reakcio*. es minden elethez lelfontossagu. Haber-fele folyamat. Kemiailag a fotoszintezissel ellentćles folyamat. rozsda. hogy elektronokat adjon le (Id. Szen-dioxid / Oxlgen Bels6 legzes (biologiai oxidaci6 ) Allatokban es novenyekben a lassu eges egyik formaja. koszen. es a felLileten ()xidretcg kepzodik. koolaj. vagy megakadalyozzuk. old.).KORNYEZETI KEMIA Korrozio A levegoben levo gazok es fem reakcioja. katodos vedelem 45. nak nevezzuk (Id. A tevegobe kibocsatott szen-dioxid / A napfeny energiaja Oxigen a levegobol A taplalekban levo szolocukor* oxidćl6dik. Van azonban olyan eset. szolocukor (glukćz). 91. 39. old. amikor vedorćleg aiakul ki. sok.

Napfeny hatćsara a nitrogendioxid reakcićba lep az oxigennel. A novenyek felszivjak a savas esobol a talajba ivodott karos kemiai anyagokat. pl. 89. "Z a vizin6venyek tulzott novekedese. katalizator. s a halak es mas vfzi ćl 6 lenyek pusztulasat okozza. a savas eso fo okozoja. detergensek. A szennyezes fontosabb tipusait es forrasait mutatjuk be az alabbiakban. 85. . Ezeket az anyagokat szennyez6 anyagoknak nevezziik. A klor a klor-fluormetan* (freon) bomlasabol kerui a legkorbe. Az esoviz pH*-ja normal korulmenyek kozolt 5 es 6 kozott van. a folyokba es az oceanokba engeciett nemkivanatos anyagokat jelenti. Termikus szennyezes A gyarak es eromuvek altal a folyokba es tavakba engedett meleg viz hatasa. mert katalizalja* az ozon atalakulasat oxigennć. ozon. 96 * Adalek. az uzemekbol a folyokba es tengerekbe szivđrgo higany. Č)zonfogyas A legkor teiso lartomanyaban levo ozonršteg* vćkonyodcisa. A tuzeloanyagok* elegetesekor keletkezo ken-dioxid es nitrogen-oxidok. A fut6 anyagok* egese egyre tobb szen-dioxidot termei. klor-fluormetan. Ez a reteg vedi meg a toldfelszmt a Nap karos ultraibolya sugarzasatol. es mergezo 6zon* gaz keletkezik. a levegoben levo vfzzel (para) reagalnak. s a Fold hosuA „csapdaba garzascit a levego szćn-dioxidejtett" naptartalma elnyeli („csapdaba ejli' energia Ezzel homersekletemelkedest okoz a Fold teiszinen. 38. a legkorbe. mćg.). A szmog es a savas eso karos az emberekre es az ailatokra. 87. A vizi elovilćgot a savas eso. hutoszekrenyek hutSkozegekent* es a polisztirol* gyartasaban hasznaljak. old. amelyet baktoriumok egyszerubb vegyuletekke tudnak alaki'tani. Savas. s ezzel rontja a helyzetet. old. 81. hogy ezt a folyamatot a klor felgyorsitja. Mergezo 6lomvegyuletek az olmozott benzint hasznalo autćkbćl (ćlom-tetraetil adalek*). Az erosen mergezo szen-monoxid a tuzeldanyagok* tokeletlen egesekor keletkezik az eromuvekben es az autokban. mert szensav keletkezik az oldott szen-dioxidb6 l. Feltetelezik. Nemzetkozi megaliapodasokat kezdemenyeztek a freon gyartasanak es felhasznalasanak csokkentćsere. tuzel6 anyag. Ez oxigenhic1nyt eredmenyez a vi'zben.KORNYEZET5ZENNYEZES A szennyezes a foldbe. A freonokat aeroszolok hajtoanyagakent. amelyek megzavarjak a termeszetes folyamatokat. mert az ipari varosokban az elegetett tuzel6 anyagokb 6 l* ken-dioxid keletkezik. Ez csokkenti a vfzben oldott oxigen mennyiseget. Szmog (fCistkod) Fusttel es korommal keveredo kod. koolaj. hutoanyag. amely a tuzel6anyagok* szennyezeseibdl keletkezik. A tuzel6anyagok* elegesebol szćrmazć szen-dioxid mennyisege fokozatosan no a legkorben (Id. 116. 47. 3-as pH-ju kensav es saletromsav keletkezik. 94. a melegedes (termikus szennyezes) es a mergezo nehezfemek pusztitjćk. polisztirol. hogy ennel tobbet keliene tenni. Uveghazhatas A legkorbe hatolo napenergia felmelegi'ti a toldfelszi'nt. A savas eso roncsolja az epuleteket. A ken-dioxid. de szamos tudos Ligy veli. 69. Szamos muanyag nem bonthato le biologiai­ lag (Id. ćs kb. uveghdzhatćs). pH. Biologiailag lebonthato Olyan anyagol jelol. A tuzel6anyagok* elegesekor keletkezo nitrogen-oxidok kozrejatszanak a savas eso kialakulasaban. Savas eso A szokasosnal savasabb esovfz. K A savas eso elpusztitja a novenyeket. Eutrofizaićdas A mutragyakbol a folyokba kerulo nagy mennyisegu nitrat. nitrit es fosztat a vizinovenyek tulzott novekedeset valtja ki. es ezaltal hat a vizi elovilagra.

« ■o ^ 5 ^ .5 '5 I 3 <J 5 '6 'S -S i c ^ ' ~ N o D o a Q J5 ^ č ' S S ^ Si 0 .N 'O s 5 •S o a.g s g f :o tj i •S o 2 & i *0 ) 1 ili Z n U f E 3 sS 5 < c N 0. -sc ž § : s § S 2 *'0 > ^ u j« ^ O : S ^ s2P H -C l n —■ ■ a 3 2 '5 'O ■S o 1 o: 1C . eros sav. 38.o . '^ 'S S .£ D -ol oO c: o "o 1 e S 1 3: -§^>3 f 1 :i 1 < '< ij s '. rneg 44 . old.2 50 •S IO ® -Sf cy)'<b * o p T3 -v: 'ci. c i c š i l i 2 1 I ti 'O >r^ o « . S:L 'i '5^ ^ g-aj C T i c S o Si | :S :K ■ž c > H < ) _aj io:2 -JI 'i^jTS-sc -i£ .o c 5 •S o 2 5f 1 ^ ^ G nJ • % U O — t 0 ^ 1 "O §2. ^ 1 1 S e Sc c o -Q s ° S 'O ''O i 1 5 o . O J 1 0 3 £ uj 5 'ttj ^ nj C Z ■i= C '.2>‘C: g :§ *1^ O O^'-O ^ r? > •'^ *2 ^ < •t -S. '<i. ^ 8 -A’ c "6 o § 1 1 ^ ^ Si 5 ° ° '-S? ^ o 2 q >S.S! "Č ^ 5 S O E -O C . 44.o c . 5 ^ 'S ^ 'O -i« '<lj T3 < lJ 2 5 E'£ -& l l ' š I ■a L 2 •9 ■ ii a.O N ^ -c 1.2 E D 1 U . old. ■s '"S § |-'-| 1 2 2 ° c -g g . N u f < N £ . redukcio. 0^'<L» C: 'O E ° : g : s O. n O & !-5'o'O . 97 . -C cu -i. 2 i. sok. =: 5 O C T3 ^ "Č £ i£ u T3 n ^ -2 -Q 2 j«. ^ -8 is :2 C o §. « 1 . M z E □ ‘u m C DO E .^ C5i O -se §■§ >0 ' s | l l | l i t i 1 ' | l | ' š | l ? i S | H B s l l s l i i i l B H « M > 's g. i * ‘O ^ ^ § g ’ i ''S ^ C ^ ^ :s ° N ^ '3 'S . a E .0 k. 1 £ 3 U ^ 0 0 3 | t ^^ A o § £ 5 ' -g ^ o i i T jzc S "S -2 ^ c c 2 .Id. C. a ? * --i. 1 .Ol O N g ■?! '"IJ 'J "I N “ S 'S :s 1 s i J '> V« n O J I j : nj c nj .A REAKTIVITA5I 50R (Atablazat tiz fem tula donsagait mutatja be . 'J ^ . 39.2 c.£ c 2 i>'-<0 0 A ^ 0 N 3 I ^ m . '.s ^ ^ 1 > -c C s iC') i< g -T3 « T i.E ’c £ 3 < u c 1 E o O N UJ :3 * Helyettesites (kiszontas). i : c S ^ ' . 34. * .

hogy nincs ismert adat.147 t 8.85 9. kiveve a gazokra vonatkozo adatokat (+ jeliel jeloltuk).89 8.07 f 7.4 7.54 2.12 8. es a masodperc tortreszeig leteznek.34 3.16 f 6.) elemeinek fizikai tulajdonsagait.3 0. Ezekrol nagyon keveset tudunk.8 765 690 1 487 4 830 7. 64.56 t 7. Az elem neve Vegyjel Rendszam* Megkozelitđ relativ atomtomeg* Surusćg (g/cm^) Olvadžspont (°C) Forršspont (°C) (a zđrojel kozelitćJ i (rtćket jelol) Aktinium Alummium Ameridum Antimon Argon Arzen Asztadum Bdrium Berillium Bizmut Bor Brom Kadmium Cezium Kaldum Szen Ac Al Am Sb Ar As At Ba Be Bi B Br Cd Cs Ca C 89 13 95 51 18 33 85 56 4 83 5 35 48 55 20 6 227 27 243 122 40 75 210 137 9 209 11 80 112 133 40 12 10.62 14 t 5.3 13.AZ ELEMEK TULAJDONSAGAI Az alabbi tablazat osszefoglalja a perićdusos rendszer* (Id.51 1. szublimšlas.53 9.7 2 482 2 900 2 595 2 600 2 900 1 440 -188 3 000 2 400 2 830 2 970 5 400 -269 2 600 -252 2 000 184 5 300 3 000 -152 3 470 1 744 1 330 3 330 98 * Rendszam. old.750 795 -101 1 890 1 492 1 083 1 410 1 500 826 -220 (27) 1 310 29. A tablazatban szereplo surusegertekek szobahomersekletre vonatkoznak. oldalon). es 112-11 3.19 11.56 9. relativ atomtomeg.93 22.93 5.19 8. amelyeket a forrasponton mertek. A vfzszintes vonal (-) barhol a tablazatban azt jelenti. nevuket es vegyjeluket Id.8 0.51 (gyim dnt*) 6. kulonieges laboratoriumi korulmenyek kozott lehet oket eloaliftani.7 11.2 321 28.3 0.65 h9 Cerium Klor Krom Kobalt Rez Diszpozium Erbium Europium Fluor Frandum Gadolinium Galiium Germćnium Arany Hafnium Helium Holmium Hidrogen Indium lod Iridium Vas Kripton Lantan Olom Utium Lutedum a Ce Cr Co Cu Dy Er Eu F Fr Gd Ga Ce Au Hf He Ho H In 1 Ir Fe Kr La Pb U Lu 58 17 24 27 29 66 68 63 9 87 64 31 32 79 72 2 67 1 49 53 77 26 36 57 82 3 71 140 35.3 4.4 19.85 2.5 4 165 1 115 127 192 56 84 139 207 7 175 1.25 (grafit*) 3.7 6.16 5.5 52 59 64 162 167 152 19 223 157 70 73 197 178. 50-51.84 3 470 -34.1 2. Az utoiso tizennegy elem nem szerepel a tablazatban (96-109-es rendszamu elemek. 24. old.73 - 1 050 660 (1 200) 630 -189 - 3. gyemšnt. . grafit. az 51.7 850 3 730 (szublim al*) 3.95 5.78 1. 7.7 8.24 m t - (302) 714 1 280 271 2 300 ■7.78 2. 13.8 937 1 063 2 220 -270 1 460 -259 157 114 2 440 1 535 -157 920 327 180 1 650 3 200 2 470 (2 600) 1 380 -186 613 (szublimal') 1 640 2 477 1 560 3 930 58.

8 6.54 2.0 20.5 0.8 9.5 19.34 7.3 7.86 6. 24. 70.27 11. rombos kćn.9 2 500 1 070 1 540 217 1 410 961 97. 70.7 935 1 030 1 230 700 -71 3 180 1 970 38.2 (sarg a') 590 (voros *) 1 769 640 254 63.3 4. sarga foszfor. voros foszfor.2 13.7 9.8 5 630 4 500 688 75 45 37 44 62 186 103 85 101 21 34 14 47 A g Na Sr S 1 1 38 16 150 45 79 28 108 23 88 4 900 1 900 2 730 685 2 360 2 210 32 890 1 380 444 444 5 420 3 500 990 2 800 1 460 3 850 1 730 2 270 3 260 5 930 3 820 3 000 -108 1 430 2 930 907 3 580 1.4 t 20.2 -210 3 000 -218 1 550 44.99 4.79 2.82 2.52 t 6.808 t 22. old.3 19.96 (monoldin) Tantćl Technecium Tellur Terbium Toliium Torium Tulium On Titđn Volfram Ta Tc Te Tb Ta Th Trn Sb Ti 73 43 52 65 81 90 69 50 22 74 92 23 54 70 39 30 40 W U Urdn Vanadium Kenon Itterbium Ittrium Cink Cirkćnium 181 99 128 159 204 232 169 119 48 184 238 5 1 16.6 11.5 h lS t 12.9 2 610 1 100 2 100 7.5 12.4 8.33 7.4 0.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Az elem neve Vegyjel Rendszžm" Megkozeiftfi relatfv atomtomeg* SurOsćg (g/cm’) Olvadaspont (°C) Forržspont (°C) (a zžrćjel kozeIftS ćrt^ket jelol) Magnezium Mangan Higany Molibden Neodimium Neon Neptunium Mg Mn Hg Mo Nd Ne Np Ni Nb N Os 12 25 80 42 60 24 55 201 1 0 93 28 41 7 76 96 144 20 1. 13.07 (rombos*) 4 530 3 240 960 774 3 130 2 730 1 140 -61.4 5 4.57 0.98 4.6 10.2 \ / Xe Yb Y Zn Zr 131 173 89 65 91 11. relatfv atomtomeg.1 5.49 -112 824 1 500 420 1 850 * Rendszam. monoklin ken.1 6. 99 .53 12.74 7.1 650 1 240 -38.8 768 113 (rombos*) 119 (monoklin) 3 000 2 200 450 1 360 304 1 750 1 540 232 1 675 3 410 1 130 1 900 1. 68 .97 2.5 8.8 12 t 1 020 -249 640 1 453 2 470 Nikkel Nićbium Nitrogen Ozmium Oxigen Palićdium foszfor O Pd P 8 46 15 237 59 93 14 190 16 106 31 357 5 560 3 030 -246 2 730 3 300 -196 5 000 -183 3 980 280 (sđrga*) 8.62 2.78 15.35 10.96 3.34 (sdrga*) (voros*) Platina Plutćnium Polonium Kdlium Prazeodimium Prometium Protaktinium Rćdium Radon Renium Rćdium Rubidium Rutenium Szamćrium Szkandium Szeien Szilicium Ezust Nćtrium Stroncium Ken Pt Pu Po 78 94 84 19 59 61 91 195 242 210 K Pr Pm Pa Ra Rn Re Rh Rb Ru Sm Sc Se Si 39 141 147 231 226 222 21.4 1.54 19.

4. 79. 1 A le g fo n to sa b b a to m o k J Szenatom Hidrogenatom Mđs atomok a neviik szerint Masodik lepes 1.AZ EGVSZERU 5ZERVES v e g v Oletek ELNEVEZE5E Az egyszeru szerves vegyuletek* (amelyekben nincs. A kovetkezo ta b i^ a t tartalmazza azokat az elčtagokat. valam int a Idncban kćt szinatom kozott egy karbonllcsoport (. 2. es an-ra vegzodik. harmas kotes. es en-re vegzodik. J J j L6sd S. vagy csak egy funkcićs csoport* van) neve az alabbi ket lepesben alakfthato ki. a szenatomok szamđra utalć elotaggal kezdodik. Ezutan keressiik meg a jelzett szamot a masodik lepes alpontjai kozott. Peldaul: Els6 Išpšs Valasszuk ki az alabbi a) .) van. Peldaul: i M etanol j . alkenek. amelyek a szenišncban levo szenatomok szđmžra utalnak. van egy hidroxilcsopođ* (-OH) is. Lasd 6. 76. valamint egyszeres kotisek* vannak. h) A molekulaban csak szen es hidrogen van. Ldsd 7. Oxigenatom J j Oxigenatom Ldsd 9.es hidrogenatomokat. 18. es in-re vegzodik. a szenatomok szamat jelzo elotaggal kezdodik.es hidrogenatomokat. e) A molekukiban szćnatomok es hkJrogenatomok vannak es a lane egyik vegen -CHO csoport van. 3. funkcićs csoport 76.es hidrogenatomokat. A csak szen.C 0 . g) A molekulaban szen. amelyik raillik a meghatarozando molekulara. valam int egy harmas kotest* tartalm azo molekulćk neve a bal oldali tablazatban lathatć. oldallanc.es hidrogenatomok vannak. > > J Etanol Lasd 8.es hidrogenatomok vannak.a Azoknak a molekulaknak a neve. amelyek csak szen. a bal oldali tćbidzatot) kezdodik. szerves vegyuletek. valam int egyszeres koteseket* tarlalm azo molekulak neve a bal oldali tablazatban lathatć. s tartalmaz egy kettos kotest*. A csak szen. hidrogen es egy karboxHcsoport (-CO OH) van. > > > > > Lasd 3. b) A molekulaban csak szen. s van benne egy hdnrns kotes* is. valam int (a lane vegen) egy hidroxilcsoportot (-O H ) tartalm aznak. L d sd l. 80. old.es hldrogenatomokan kivCil. 18. hidrogen es egy vagy tobb halogenatom* van. c) A molekulaban csak szen. Peldaul: M etan J J Propđn A szenatomok szdma a lancban Egy Ketto Harom Negy Ot Hat Het Nyolc Az alkalm azott elotag -> -> metet- -► prop-► but-► pent-► hex-► hept-► okt- J ^ J J Ezek a molekulak mind alkanok*. Peldćul: Etin Propin J Lasd 4. 78. a szenatomok szam ćra utalć elotaggal (Id.es hidrogenatomokat. A csak szen. es ol-ra vegzodik. > 1 Q Q * Alkđnok. egyszeres kotes. halogenek. d) A molekulćban a szen. de van egy oldalićnc*. kettos kotes.es hidrogenatomok. a szenatomok szamdt jelzo elotaggal kezdodik. .i) aliftasok kozul azt. 72. i) A molekulaban szen. valam int egy kettos kotest* tartalm azo molekulak neve a bal oldali tablazatban lathatć. alkinek. a) A molekulaban csak szen. i) A molekulćban szin is hidrogin. Ezek a molekulak alkinek*. U Eten J Ezek a molekulak alkenek* Lćsd2.

karbonsavak.es hidrogenatomok vannak. hogy a halogen melyik szenatomhoz kapcsolodik. akkor a molekula neve ele irt szammal jelzik annak a szenalomnak a helyet. aldehidek. Peldaul: Az oldallancban* csak egy szenatom van. a szenatomok szam ćt mutato elotaggal kezdodik es -an savra vegzodik (az alapszenhidrogen nevehez kapcsoljak a sav vegzčdest). amelyek a szen. Azoknak a molekulaknak a neve. amelyikhez kotodik. oldalon) kezdčdik. pont) A hćrom vagy ennel tobb szenatomot tartalmaz6 molekulćk neveben az a szćm is szerepel. akkor a neve a szenalom szam ara utalo elotaggal (Id.es hidrogenatomot tartalm azć csoport alkilcsoport. halogenezett alkšnok. Az elagazo szenlancu molekulak neve az oldallanc* nevevel kezdodik. 81. csak szen.) Klor-metan Brom-etan Kloratom j —' Oxigenatom J . Azoknak a molekuićknak a neve.es . A szen­ atomok szćmozćsa mindig a halogenhez kozelebbi Ićncvegen kezdodik. 76. ^Ital^nos osszegkeplet. Propanal 9. valam int egy karboxilcsoportot (-CO OH) tartalmaznak. Pelddul: 8. oldalon) kezdodik. es al-ra vegzodik. A szenatomok szamozđsa a hidroxilcioporthoz kdzelebb eso Ićncvegen kezdodik.J [zek a molekulak aldehidek*. 80. a szenatomok szamćt jelzd elotaggal (Id. Peldćul: Metćnsav Etđnsav 2-br6m-1-klor-pentan i I Oxigenatomok Oxigenatomok Bromatom Ezek a molekulak karbonsavak* A 9. valam int egy karbonilcsoport (-C 0 -) van alancban. a 100. P M ću l: 3-j6d-hexan Oxigenalom Oxigenatom Ezek a molekulak ketonok* 7 Azoknak a molekulaknak a neve. oldallanc. amelyekben csak szen. 7. 80. oldal tćbiđzatat) kezdodik. pontban bemutatott molekulćk halogenezett alkđnok*. amelyek szen. amelyekben csak szen.es hidrogenatomokon kivul halogenatomokat* is tartalmaznak. Ez pelda alkilcsoportra Barmelyik. a tablazat a 100. 72. 101 . ABC sorrendben soroljuk fel oket.es hidrogenatomokat tartalmaz. 1. amely megadja.es . hidrogenatomok. Ha ez csak szen. a tablazat a 100. ketonok. 81. A folancot ezutan a szokasos modon (Id. a szenatomok szamara utalo elotaggal (Id. (H a egynel tobb halogen van. Ha az -OH csoport nem lancvegi szenatomhoz kapcsolodik. pont) nevezik el. đltalanos osszegkepletuk*: 2-metil-butćn A4a es a 4b pontokban szereplo mindegyik molekula alkohol*. Peldaul: Etanal A nev elejen allć szam annak a szenatomnak a szamćt adja meg. amelyikhez az oldalićnc csatlakozik. hidrogenatomokat. 82. * Alkoholok. old. es az egyik lancveghez -CHO csoport kapcsolodik. ezert a neve metilcsoport. 5. I Oxigenatom -O 6 Azoknak a molekulaknak a neve. halogenek.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK 4b. 77. a halogen nevevel kezdodik. es ii-re vegzodik. A szenatomok szamozćsa mindig az elćgazćshoz kdzelebb eso Ićncvegen kezdodik. es on-ra vegzodik. Peldaul: Propanon Butanon j Brćmatom ~ J A nev tovabbi resze megegyezik az alapszenhidrogen nevevel (Id.

) eloaliitasahoz tomćny sosa va t m a nga n (I V)ox id d a I (m a nga n-d iox id dal) oxidalnak*. es tokozatosan kiszoritja a vizet a teltogo edenyb 6 l. Vi'zzel toltott gazfeltogo cdenyt aliflunk a kis allvanyra a gazatvezeto cso vege fole. Ezt a reakciot rnindig vegyi fulkeben* vegzik. vegyi fulke. 65. Csapos tolcser — T6meny kensav Etanol Melegites Pufferpalack Tomeny kensav Kis đllvany C H 3C H 2 0 H (f) C 2H4(g) + H 2 0 (f) Etanol Eten Vfz 102 * Vfzelvonćszer. hogy natrium-hidroxid keruljon vissza a lugos lombikbol.a szen-dioxid. A gazban levo savgozoket a natrium-hidroxidoldat koti meg. A reakcioban fejlodo gaz athalad a csovon. oxidćicio. ćs keverodjek a savval. A szen-dioxid eloaliftasa Hosszu szaru — gombtolcser CaCOjCsz) + 2HCI(c ki) Kaldumkarbonat Sosav C a C l 2(o q ) + H jO + C 0 2 (g ) Kalciumklorid Vi'z Szendioxid Marvdnydarabkak Egyulas csap Kis ćllvany A klćr (Id. . A vi'zelvonoszer t6 meny kensav. a klor. 116. Az etent vfz folott (Id. 79. 73. igy kiszoritja a levegot a gyujt6 edenybol.HAT GVAKORI GAZ LABORATORIUMI e l o a l l it A sa Az alabbiakban hat gaz . a vizet pedig tomeny kensavon valo atbuborekoltalassal tavoiftjak el.) sosav es ka Ic iu m -karbonat (m a rva ny d a ra b ka k) reakciojcival allflhatjuk elo. A sosav eltavoiftasara a gazt vfzen buborekoltaljak at. habzast a Iu m fn i uni-szulfat hozzaadasaval csokkentik. old. old. old) etil-alkoholbol (etanol) vfzelvonassal lehet eloallftani. A modszert a gaz levegSkiszoritasos osszegyujtesšnek nevezik (levego kiszorftasa felfele). A gaz osszegyujtesenek czt a mckljat a gaz vfz folotti felfogasanak nevezzCik. A pufferpalack akadalyozza meg. a nitrogen es az oxigen . A keletkezo gaz kcves sosavat es vizel is tartalmaz. Klor eloaliftasa Csapostolcser Melegites Mangan(IV)oxid T6meny kensav (vizelvono szer*) MnOjCsz) + 4HCI(aq) Mangdn(IV)oxid Sosav M nCl2(oq) + Cl2(g) + H20(f) M angan(ll)klorid Klor V '\z Az etent (etilen) (Id.eloallftasi modjat irjuk le. az eten. old. 110. Az eros pezsgest. 34. fent szen-dioxid) gyujtik ossze. a hidrogen. Nehezebb a levegonel. A szen-dioxidot (Id. Vegii! a klort gazfelfogo edenyben gyujtik ossze.

es rez(ll)oxid keletkezik.) s(3sav es c ink reakciojaval allljak elo.) gyujtik ossze. old. akkor a gazt tomeny kensavon buborekoltatjak at. 47. 53.). Nitrogen -CazgyO'jt6 edeny Allvđnyka C02(g) + 2NaOH(oq) Szendioxid Nđtriumhidroxid Na2C03(oq) Natriumkarbonat + HjOCg) Viz 02(g) + 2Cu(sz) Oxigen Rez 2CuO(sz) Rez(ll)oxid Oxigen (Id.). mert konnyebb a levegonel). nemesgazok. 6 6 . es levegokiszorftasos modszerrel (Id. Oxigen eloaliftasa Csapos tdicser — Hidrogen_ peroxid Oxigen Talpas gomblornbik 2H202(aq) M angdn(IV)oxid ^ 2H20(f) + OzCg) Viz Oxigen M angan(IV)oxid Uvegkad Kis allvdny Hidrogen-peroxid Katalizator. hogy a levegot hevitett rez folott vezetik el. Rcndszerint kevćs rez*(ll)szulfat hozzaaadasaval gyorsi'tjak a reakciot. 69. old. es levegSkiszorftasos modszerrel gyujtik ossze (a hidrogen lefele szon'tja a levegol a gyujtoedenyben. old. szen-dioxid 102.) a hidrogen-peroxid elbontasaval fejlesztheto A reakcio gyorsitasara mangan(iV)oxid kataiizatort* hasznalnak. akkor a gazt tomeny kensavon vezelik at. 1 0 2 . Nitrogen eloaliftasa A rez reakcioba lep a levego oxigenjevel. Hidrogen eloaliftasa Hosszuszaru Zn(sz) + 2HCI(aq) Cink Sćsav Z n C l 2( a q ) + H jC g ) Cink-klorid Hidrogen A nltrogen (Id. old.) Ha szaraz hidrogenre van szukseg. Az oxigent ugy tavolitjak el.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK i A hidrogent (Id. szen-dioxid. Ha szaraz oxigenre van sziikseg. old. A gazt vfz folott logjak fel (Id.) eloaliftasahoz a lev^gobol eltavoh'tjak az oxigent es a szen-dioxidot. old. A hidrogent vfz felett gyujtik ossze (Id. A visszamarado nemesgazok* a nitrogenben maradnak. a szendioxid megkotodik. Ha a levegot natriumhidroxid-oldaton buborekoltatjak at. old. 1 0 2 . 102. 75. klor. szen-dioxid. A nitrogent vfz folott fogjak fel (Id. 103 . old.

16. s csak az eredmenyek meghatarozott egyuttese bizonyfthatja az ion jelenletet (hasoniftsuk ossze az olom. . Ez a ket oldal a \j\z. Adjunk tdmeny kensavat. am ely hfg sćsavban nem oldodik. old. Feher csapadek. oldalon talalhato. 38. a ) Szen-dioxid fejlodik. Feher csapadek. Fekete csapadek. Nehany modszer fejlett berendezeseket igenyel. Adjunk olom(ll)acetat-oldatot a vizsgalandć oldathoz. vegyuletekben talalhato anion* azonosftasara hasznaljak. Ha nincs semmi tampont. Halvđnysđrga csapadek. m ajd vas(ll)szulfćtoldatot a vizsgćlando oldathoz. Helyezzunk parazslo palcat a gdzmintaba. Adjunk ezusl-nitrat-oldatot az anyag hig saletromsavas oldatahoz. a ) Szen-dioxid gaz fejlodik.) A viz (H 2O) kimutatasa Vizsgđiat / vizsgalando anyagot vfzmentes* rez(ll)szulfćthoz adjuk. a ) Adjunk az anyaghoz hig sćsavat b) Prćbaljuk meg oldani az anyagot univerzaiis indikćtort* tartalm azo vizben. ha a langfestesi vizsgalattal indulunk). valamint nehany fem azonosftasara alkalmas egyszeru laboratoriumi vizsgalatokat foglal ossze. kation. 40. Az eljarasokat osszefoglalva minčsšgi analfzisnek nevezzuk. szaga gyakran tampontot ad az azonosftasahoz . Egy ion (anion vagy kation) azonosftasahoz gyakran egynel tobb vizsgalat szukseges. az indikator megkekul (hasoniitsuk ossze a hidrogenkarbonat vizsgćlatćval). Anion Kšpiet Vizsgšlat Eredmenyek Bromid Br- Adjunk ezust-nitrat-oldatol az anyag hig saletrornsavas oldatahoz. Nehany fejlettebb vizsgalati modszer bemutatasa a 108. Adjunk barium-klorid-oldatot az mintahoz. Adjunk ezust-nitrdt-oldatot az anyag hig saletromsavas oldalahoz. Az anyagok kulso megjelenese. A ket folyadek hataran barna gyuru kepzodik. Helyezzunk ego palcat a gazm intćba. Suru. „Pukkano" hanggal eg. feher csapadek (am ely ammonium-hidroxidban oldćdik). akkor vegig keli csinalni a vizsgalatokat. nehany kivalasztott anion* es kation* (azaz a vegyuletek komponensei). b) Ha oldodik. Karbonat cot cr HCOf Klorid Hidrogen-karbonđt jodid Nitrat Szulfđt Szulfit Szulfid r NOjso/sof s^- 104 ' Vfzmentes (anhidrid). amely ammonium-hidroxidban nem oldćdik. am ely oldodik hig sćsavban. a cink es a magnezium vizsgalatait es az eredmenyeket. Hz Oz Anionok* kimutatasa Ezeket a mc3dszereket nehany. a) Adjunk a mintahoz hig sosaval. fokozatosan szukitve a lehetosegek koret (gyakran jol bevalik. masok egyszeru laboratoriumi vizsgalatok. Gazok azonositasi reakcioi Kšpiet Vizsgšlat Eredm6nyek Szen-dioxid Hidrogen Oxigen CO.LABORATORIUMI VIZ5GALATOK Az anyagok azonosftasara kulonbozo vizsgalatokat alkalmaznak. Adjunk barium-korid-oldatot a vizsgćlando oldathoz. anion. A kek kobatt(ll)klorid rozsaszi'nu les/. amely ammćniurn-hidroxidban kevesse oldodik. 4 Eredmćnvek A feher rez(ll)szulfćt por megkekul. Sarga csapadek. univerzaiis indil<ćitor. A palca Ićngra lobban. A meszes viz megzavarosodik. b) Oldodik. b) Prćbaljuk meg az anyagot univerzaiis indikatort" tartalm azo vizben oldani.ezt erosfthetik meg a vizsgalatok. A gazt meszes vfzbe vezetjuk (kaldum-hidroxid-oldat). Az anyagot vfzmentes* kotxilt(ll)kloridhoz adjuk. s forralasra az indikator megkekul.

b) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidot az anyag oldaldthoz. mert sok fem nem oldodik vizben. amely oldćdik ammćnium-hidroxid feleslegeben.dsd langfestes. a) Vorosesbarna csapadek valik le. Ezek a reakcićk tiszta femek azonosftasara nem alkalmasak.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Kationok* kimutatasa A vegyuletekben levo legtobb kation* azonosithato azzal a langfestšsi vizsgalattal. b) Feher csapadek. fgy nem kepez oldatot. c) Csinćljuk meg a Ićngfestest. Vas(ll) a) Adjunk hig natrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. a) l. b) Adjunk hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. b) Feher csapadek. lent). amely tomeny nćtrium-hidroxidban oldćdik. amely nćtrium-hidroxid feleslegeben nem oldodik. b) Vilćgoszoid csapadek keletkezik.) b) Feher csapadek valik le. amely nćtrium-hidroxid feleslegeben oldodik. b) Vorosesbarna csapadek kepzodik. Kalcium Ca^^ Rez(ll) a) Lasd langfestes. a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. c )- Ammonium jellegzetes szurćs szagu am mćniagćz keletkezik. amely nćtrium-hidroxid feleslegeben oldćdik. amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem oldćdik. Kation Kćplet Vizsgšlat Langfestes Fćm Kćplet A lang szfne Bdrium Kalcium Rez Ćlom Litium Kđlium Nđtrium Ba Ca Cu Pb U K Na Sdrgaszdid Teglavorčs Kekes/oid Kek Karmazsinvords Lila Sdrga Eredmenyek Alumfnium a ) Adjunk keves hfg nćtrium-hidroxidot az anyag oldatahoz. b) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.) Magnezium Mg^* a) Feher csapadek. NH/ Adjunk az oldathoz nalrium-hidroxidot. amelyet tiszta temek azonosftasara alkalmaznak (a langfestes kivitelezeset Id. 16. a) Adjunk hig nćtnum-hidroxidot az anyag oldatćhoz. b) Adjunk keves hig ammćnium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. amely nćtrium-hidroxic feleslegeben oldodik. c) Hasoniftsuk dssze az ćlom reakcidivai (Id. a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. old. es enyhen melegitsuk meg. A kationok jeliemzo reakcioik alapjcin is kimutathatok. Cink * Kation. c) (Lćsd a fenti tćblćzatot. c) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidol az anyag oldatahoz. hogy megkulonboztessijk az anyagot az aluminiumtol. b) Adjunk natrium-hidroxidot az anyag oldatahoz. a ) Feher csapadek. a) Vilćgoszoid csapadek vćlik le. c) Vilćgoskek csapadek. a) (Lćsd a fenti tćblazatot. A jobb oldali tablazat tartalmazza a langfestes eredmenyet a modszerrel leggyakrabban vizsgalt kationokra. Ilyen reakciokat mutat be a lenti tablazat. b) Feher csapadek. a 108. Vas(lll) 6lom (ll) a) Feher csapadek. amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem oldodik. 105 . a) Feher csapadek. b) Adjunk keves hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. b) Feher csapadek. b) Adjunk hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. b) Adjunk hig kensavat az anyag oldatahoz. a) b) Vilagoskek csapadek. amely ammćnium-hidroxid feleslegeben melykek szinnel oldćdik. a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem oldodik. oldalon).

— Homero Frakdonaio oszlop Centrifugalas Folyadekban szetoszlatoll kijlonbozd anyagok szetvalaszta­ sara szolgalć eljaras. --. az anyagok szetvalasztasara es tisztftasara alkalmazott eljarast. Mas oszlopok (pl. Fozopohar Folyadek Leulepedett szilard anyag. es 108. Szuropapir I -Szurotdkser Folyadek es szilard Gyorsabb eljaras a BCichner-tolcserrei valć szures. ismet folyodekkć alakul (Id.Comblombik Liebig-huto (Ićsd fent) Centrifugalas utćn M inta megforgatas elott Szilard anyag Folyadek. Az uledekrol ćvatosan leontjuk a tiszta folyadekot. lent a kepet). 69. Ket szuresi modszer . oldalon. hogy eloaliitsuk az anyag tiszta mintajat (a szennyezesek befolyasoijak a vizsgalatok eredmenyet). hogy az egyik anyagot tisztan el tudjuk kijloniteni a forraspontban utćna kovetkezotoi. Mindig keli . . ezzel lehet oket szetvalasztani. A min6segi elemzes (analfzis) az anyag osszetetelet. A szita (rendszerint szuropaptr) csak a folyadekot engedi at. Ezutan az anyag kemiai osszetetelenek. A laboratćriumokban rovid oszlopokat hasznćinak (Id. Folyadekelegyek elvćlasztasara vagy a folyadek es a benne levo szennyez6des elvćlasztasara szolgalć. es a Liebig-hutoben lecsapodva. az iparban) sokkal hosszabbak.ANYAGVIZ5GALAT A kemiai anyagok vizsgalatara szamos kulonbozo modszer szolgal. melegitest alkalmazo eljaras. A folyadekot tartalm azo kemcsdvet nagy fordulatszćrnmal megporgetik a centrifugaban (Id. azonos mennyisegu anyag van. a mennyisegi elemzes (analfzis) az egyes alkotoreszek mennyiseget hatarozza meg. Az eltero tomegu reszecskekek a kemcsoben kulon­ bozo helyeken gyulnek ossze. oldalt). Dekantalćssal kiilom'tjuk el a szi­ lard uledektol. kemiai es fizikai tulajdonsagainak meghatarozasara a modszerek nagy valaszteka ali rendelkezesre. es sok olyan szintjuk van.kiegyensulyozo" kemcso is. frakdonaio osztop segitsegevel.. amely ket vagy tobb. Hutoviz ki Liebig-huto Szures Folyadek es szilard anyag kevereket suru szitara ontjuk. es gyorsan atszivja a folyadekot a szurdpapfron. A legalacsonyabb forrasponlu folyadek goze eri el eloszor az oszlop tetejet. Homerovel merjuk a hom ersAletet. amelyben kb. kozeli forraspontu folyadek elvalasztćsara alkalmas. Igy az egymast koveto forraspontokon a homerseklet allandoan tarthatć. Az eiso lepes gyakran az. un. Dekantalas Desztiilalas A folyadek es a leulepedo szilard anyag elvalasztćsara szolgal. es 84. A lombikban csokkentett nyomas van. A legalacsonyabb forrasponlu folyadek goze tavozik eidszor. az abrat). Kozeli forraspontu folyadekok elegye Az eIso lecsepego folyadek forrćspontja a legalacsonyabb. 106 . amelyeken a kulonbozo for­ raspontu gozok lecsapćdnak es osszegyulnek (Id. az abrat). a legnehezebb anyag gyOlik ossze a kemcso aljan. Reszletesebb ismeretek talalhatok meg a 104-105. Melegites Szuropapir Buchner-tolcser Desztillćtum ---(a desztillćlassal eltđvolitott folyadek) Frakcionalt desztiilacio (szakaszos leparlas) — Buchner-lombik Olyan desztiiladćs (lepćridsi) eljaras. A kovetkezo ket oldalon ismertetunk nehany. Centrifuga Fedel (centrifugdlđs alatt mindig lehajtva!) ^ Hutoviz ki ■Ti Az ijveggy6ngyokon be-" kovetkezo folyamatos lecsapodćs es ujra elpćrolgas teszi lehetove.

A szennyezesek megvditoztatjdk ezeket az ertekeket. Az eivdiasztas alapja az. bar a gćzkromatografićban ezl elparologtatjak. A szilard anyagokat gyakran vizmegkoto anyagokat*. Az eljćrashoz meleg. oldćszer. pelda a modszer alkalm azasara. apolaros molekula. * Vizmentes. telitett. Melegites A keverek foltja. Az eter (nagyon illekony*) szobahomersekleten elparolog.-■ *1 A keverek eredeti foltja A keverek szetvalasztott komponensei Szantas Az oivadaspont es a forraspont vizsgalata A minta viztartalm anak vagy az anyag kristćiyvizenek* eltavolitasa. 31. oldott anyag. -A tisztitando anyag oldatat enyhen melegi'tjiik. Feljegyzik a homersekletet. Exszikkator A vizsgalat a minta tisztasaganak ellenorzesere szolgal. A kromatografianak tobb valtozata van. pl. kristđlyok valnak ki.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Oldoszeres kivonas (kirazas) Az oldathoz eteri (apoOldatban levo anyagok kinyeresi laros oldoszer*) adunk. Vizmegkoto anyag*. I. Papirkromatografia Az anyagok tisztitasanak egyik mćdja. 117. az oszlopkromatorgrđfia (a keverek alkotoit oldoszert es a komponenseket megkoto anyagot tartalmazo oszlopban valasztjćk szet) es a gazkromatografia (a szetvđlasztdshoz a keverek gozei gćzaramban egy futott csoben haladnak vegig). 30. amig az feloldodik. hogy az anyagok egy adott hordozoban vagy hordozo menten eltero sebesseggel mozognak. A tiszta anyagnak meghatarozott oivadđs. Most m ar az oldott anyag az eterben van (a viz poldros molekulai* vonzzak egymast. oldalt is. illekony. A hordozćt allo fazisnak nevezzuk. A szennyezesek nem kristdlyosodnak. pl. Ez megkoti a nedvesseget a levegobol es ezzel segfti a viz elparolgasdt a szilard anyagbćl. teh'tett* oldatot hasznalnak. vfzmegk6 t 6 (szarft6 ) szer. es keveressel erik el az egyenletes homersekletet a teijes furdoteriogatban.Oldćszerduldsi tćvolsaga front A telitett oldat lehul. novenyi levelkivonat. ilyen pl. es foiyadekok eseteben szuressel eltdvolithato). amelyen az anyag megolvad. Ld. old. igy az anyag tiszta kristalyai kepzodnek. poišros oldoszer. — Uvegkad — Az oidćszerbe* beleero felfOggesztett szurdpapi'rcstk Az anyagokal Rf ertek alapjan tablazatok segitsegevel lehet azonositani . az apolaros molekulćk az apolaros eterben m aradnak). U ------------. mert eltero az oldhatosđguk* es kotodesuk az đllo fazishoz. Apolđros molekulaju* pl. A fozopohćr tartalm đt megszurve a kristćlyok elvalaszthatćk az oldattćl. s az oldott anyag nagyon tisztan m arad vissza. 107 . s amelya retegeket. kristđlyvfz. ennek lehutesekor az anyag tiszta kristdlyai valnak ki. az. Az oldott anyagot* es erosen osszerazzuk. modszere. p l vizmentes* kalcium-klorid. apoišros oldoszer. hogy polaros* vagy apolaanyag vizes (poiđros ros* olddszer. ha az oldott anyag nem hevitheto. s az oldoszerek kulonleges tulajdonsćga hasznalhato ki. a 21. Az anyagok kiiIdnbozo sebesseggel mozognak. szilikagelt tartalm azo Uveg exszikkćtorokban szćritjdk. 40. Az oivadaspont meghatarozasa Kevero Vekonyfalu uveg olvadđspontvizsgalo cso Szilard minta Homero Clicerinfurdo Nedvesseget tartalm azć gaz A szarkandć anyag A szilard minta nem erintkezik a viz­ megkoto anyaggal*. 19. 30. bol kdnnyen kinyerheto. A modszert gyakran alkalmazzak olyan esetekben. oldhatosag.es forraspontja van. A legtobb kromatografias eljarasban az anyagkevereket oldoszerben* (mozgo fazis) oidjak. Kristalyokat vćlasztanak ki az anyag oldatabol. pl. Hagyjuk szetvalni omelyben jobban oldodik. 2 1 . Kromatografia Kristalyosftas Az anyagokat kis mennyisegben tartalm azo keverekek szetvalasztasara szolgal. Ahogy az oldat lehul. (i'gy az oldat telitette* valik). A fdzopoharat lassan melegitik. atviszik egy masik oldoszerbe*. Az eteres kirazas oldoszer*) oldata*. az itatospapir. vizmentes* kalciurn-kloriddal (ez megkoti a vizet. amelyek leszurhetok. — A vizet leeresztjiik a razotolcserbol. pl. A kadbol valo kiemeles utan Az oldoszer* elmoz. es mindaddig adagolunk hozzd anyagot. 116. A folyadekokat es gazokat tdbbnyire kozvetlen erint-kezesbe hozzak a vi'zelvonć anyaggal.az Rj er­ tek az anyag elmozdulđsi tavolsagđnak es az oldoszer* front elmozdulasi tćvolsaganak aranya.

Izotćp. elsosorban a benne levo izotopoknak * a vizsgđiatđra alkalmas mćdszer. oldalt is). a lombikban levo oldat terfogatabćl es az egyik oldat ismert t6menysegebdl kiszamithato a mćsik oldat tomenysege.— segenek m eghatćrozćsćra. 16. 38. ^ * a Ićng zoldre szinezodik. Az egyik oldat tomenysege ismert.A -CH j csoporttot jelzd csucs tot jelzo csucsok ra jeilemzo csucsok 4— 4— 1 Q g * Buretta. ez a magneses rezonancia (N M R) spektrum. Az alabbiakban mindket tfpusra mutatunk nehany peldat. molekulatomegebol es az ćlom relativ atomtomegebol* szćm itjćk ki. Az alkalmazott berendezest tomegspektrometernek nevezik. Az elnyeles (abszorbcio) merteke ad felvilćgositdst az atomok molekuldn beluli helyzeterol. A tut langba tartjćk. ________________^ [_______________i V. ■ Buretta' -A oldat Csap Az anyag osszetetelenek. A berendezes az adatokat grafikus formaban rogziti. az ćlom-kromćt tomegebol. 109. es a mennyisegi elemzšs. Tomegspektrometer A titralćshoz hasznalt berendezes Suly szerinti elemzes (gravimetrias analizis) Erlenmeyer-lombik. 31. Az otom mennyiseget a vi'zmintćban a viz terfogatćbol. etanol. hogy a minta milyen szmure fešti a langot (Id. A mćgneses mezo az eltero tomegu ionokat kulonbdzo mertekben teriti el. Ebbol. Ezt leszurik*. oldalon bemutatotl vizsgalatokal elscisorban az iskolakban hasznaljak. tomeg-spektroszkopia. — Ahol a rez bekerui a langba. szures. A csapadekot ezutćn mossćk. A mćgnes sarkai kozott tartott vizsgćlandć anyagon radiohuliamok hatolnak at. A vizsgalatok kozott a tut tomeny sćsavval es kiizzitćssal tisztftjak meg. 106. A langfestest es a 104-1 OS. N Si t Az -OH csopor. csapadek. A tiszta platinatu hegyen rezet tartalm a/ć m inta van T omegspektroszkopia A mćdszer titraiđst alkalm azva hatarozza meg a vizsgćit oldat ldmenyseget. amely az anyagot alkoto komponensek mennyisegi aranyait hatarozza meg. amelyben mert terfogatu B oldat es indikćtor* Az anyagm inta goze F.A -CH 2 csopor. es megfigyelik.) adunk A modszerrel meg lehet hatarozni az atomok elhelyezkedeset a molekulaban. am ely konnyen tisztithato es lemerheto. (A vegpontot indikćtor* jelzi). mert az izotćpok vagy az anyagban levo molekulak egymdshoz viszonyitott mennyiseget is merik. Mennyisegi elemzesre is hasznaljak.M INO SEG I ES M EN N V ISEG I ELEMZES Az anyagok vizsgalatara a modszerek ket fo csoportja alakult ki: a minos^gi elemzes. Az egyik oldatot a burettabol a vegpontig . ionizđcić. . londetektor Ismert terfogatu vizhez kalium-dikromćtot Magneses rezonancia (N M R ) spektroszkopia (K^Cr. A vizsgdli anyagbćl kevesel tiszla platina vagy krom-nikkel tu hegyere tesznek. Langfestes Mennyisegi elemzes A kovetkezokben a mennyisegi elemze. Minosegi elemzes Az alal)biakban latunk nehany peldat a minosćgi osszetetel mcghatarozasara. old. 13.O. amelynek korebe a kemia osszetetel vizsgalatara alkalmas modsze­ rek tartoznak. relatfv atomtomeg. A kovetkezokben roviden ismertetunk nehany fejletlebb mckiszcrl is. Terfogatos elemzes Femek azonositasara hasznaljak.s nehany peldajat mutatjuk be. Adott anyag mennyisegenek m eghatćrozćsćra ez a mćdszer az anyagot ismert kemiai osszetetelu anyaggć alakitja. A pozitiv ionokat elektromos terben felgyorsitjak. szćn'tjćk es porUosan lemerik. A burettćbćl a vegpont elereseig adagolt oldat terfogatat fogydsnak nevezzuk. l.lektronagyu Mćgnes A nagy energiaju eiektronok ionizđljćk* a vizsgalando anyagot. Suly szerinti elemzes hasznćihatć peldaul az olomsot tartalm azć vi'zmintćban levo otom mennyi.adagoljak.amig a mćsik oldatban elfogy a reakcićpartner . 82.asd mćg. Az etanol* (C H 3C H 2O H) N M R spektruma Sćrga csapadek* vćlik le. Burettabol* oldatot adagolnak a mćsik oldathoz. indikžtor. a 105. -Magas homersekletu Bunsen-Ićng. 24.

Szokćsos meretek: 25-50 cm Visszafolyćs Szokćsos hosszusćg: 5-17 cm r Kis i\ M in y _J hiJto Liebighuto A kulso — csoben (kopeny) viz aramlik. a szilćrd reszecskeket nem. kek szinu lang. Rost -----------Durva szuropapir szerkezete.5-5. * Biichner-tolcser. oldott anyag. a Kepet a 94.) a leggyakrabban hasznalt eszkozoket (berendezeseket) mutatjuk be.0 cm A goz a belsd csoben csapćdik le . Egyszeru. 110. samottbol. B un se n -ćg fi B e p ^ rić tš l Olyan oldatok tarolćsćra hasznćljćk. F 6 z 6 p o h lr Folyadekot tartanak benne. Porcelanbol. Ha a nyilas zart. old. kemenceben vagy Bunsen-lang folott. csak a folyadekot engedi ćt. sziUciumdioxidbol. terfogatos elemezes. Alkalm azćsi peldćit lasđ a 102-103.0 a r A gazgyujt6 edeny alatam asztasara hasznaljak. Ld. Szokćsos terfogatuk: 100-2000 ml A rostok kčzolti nyilćsokon a nagyon pici reszecskek ćtmennek. oldalon. 107. ezek tartjćk. Szokđsos merete. amikor a foiyadek ćtfolyik. Kdzelitoleg a terfogatot is megmutatja. oldoszer. old. 110. szćritćs. Atmero: 22. 116. a pđrolgasi veszteseg kikOszobolesere. 106. minositik. 108. es a szilćrd reszecskek rćrakodnak a papirra. C žz štv e z e tS cs6 Gazok szćih'tasara alkalmasak. 12. ---Visszafoly6 s hOto A goz folyadekba valo visszajuttatćsđra hasznćljđk. 106. oldalon. 109 . A goz a kozepso csovon halad keresztul. Izzft6 tegely Kis mennyiseg(j szilard anyagokat izzttanak benniik. gazgyujtd edeny. Szuropapir „Szitaken t" mukodo papir. desztiilalas. Finom szijropapafr szčvedeke. mint a nyitott leve^nyOćssal kapott. Szokćsos terfogat: 50-500 ml A kemiai reakciohoz szukseges hot bizto sitjdk vele. Atmero 7. A szGropapirokat az ćtengedett reszecskek merete szerint osztćlyozzak. A papiri szurotolcserbe vagy Buchner-tolcserbe* teszik.ALTALANOS KEMIAI ISMERETEK LABORATORIUMI ESZKOZOK A kovetkezo oldalakon (109-111. Ld. szur6t 6 lcser. ketdimenzios rajzukat es tajekoztato mereteiket is feltuntetjuk. amikor a gazt vi'zkiszontasos modszerrel fogjak fel. a ian^ sđrgas es alacsonyabb homersekletu.5 cm Exszikkator Anyagok szćritćsara szolgćio uvegedeny. amelyekbol az oldoszer* elpćrologtatćsćval kulonitik el az oldott anyagot’ (gyakran melegitest is alkalmaznak). szures. nikkelbol.5 cn ■ »A i Szokćsos atmerok: 2. sokszoros nagyitćshan. old.) Szokćsos terfogat: 10-100 ml Az anyagok kristćlyositćsakor az oldatok beparlasćra hasznaljćk. es a kopenyben aramlo hideg viz hilti le. old. 30. Sima aljuk megkdnnyfti az egyenletes kristćlyreteg kialakulasat. oldal. vfzelvono anyag. A szabalyozhato levegonyilas lehetove teszi a lang homersekleteriek bizonyos merteku szabalyozasat. old. Ld. Ld. S-SOOO ml Vizhutok Liebig-huto Gozok lecsapatasara hasznaljak. sokszoros nagyitćsban. Hosz- szusdg: 15. Az aljćn rendszerint vfzelvono anyag* van.5 cm Kristalyosi'tć csesze Buretta A titralo folyadek pontos terfoga­ tu adagoićsara hasznđljak (Id. aceibol vagy platinđbćl keszuihetnek.

A henger uvegfedellel lezćrhato. A szuropapatrt* a tolcserbe helyezik. old. Vegyi fulke Femvćzas uveg fa!iszekreny. M Szokćsos magasi _ sćga: 15-36 cm 1 n. Szokćsos terfogatok: 10-2000 ml M agassćg: 30 cm Razotolcser p Egymdssal nem elegyed6* folyadekok eivaiasztđsđra alkalmas. Szokasos magassćg: 15-30 cm Erlenmeyer-lombik Folyadekokban iejatszćdć kemiai reakcićkhoz es ismert t6menysegu oldatok keszitesehez hasznaljak. utđna a kisebb surGsigut. — ---- Szokasos terfogatok: 100-2000 ml Csapos tolcser Akkor hasznćljćk. Terfogat: 100 ml Talpas lombik Melegi'test nem igenylo. 106. o MćrShenger Folyadekok terfogata­ nak nem nagyon pontos meresere szolgđi. Szurotolcser Gomblombik Folyadektćrolasra hasznćljćk. Ld. Szivesebben hasznćljćk. nem elegyedo. acei. Ld. mind a gćzoknak a reakcić terbe valć bejuttatasćra alkalmazzćk. a forrćspontok alapjćn. s dugo is tartozik hozzć. oldoszeres kivonđs. old. Ld. Nagy feluletet ado uveggy6ngy6k vagy uveggyunjk vannak benne. Szokćsos terfogatok: 50-500 ml % Azbesztbetćtes drćthšić Egyenletesen elosztja meleget a hevitendo A halo (rćcs) anyaga rez vagy kerćmia. kiszivćsara. 107. A szuropapafrt* a tolcser sik. 31. oldal. Jajekoztato terfogatjeizes lehet rajtuk. szOropapfr 109. Szokćsos terfogat: 5-2000 ml Pontos koncentracioju oldatok keszi­ tesehez hasznćljćk. Veszelyes vizsgćlatokat. Cćzok terfogatanak meresere hasznćljćk. folyadekokban vegbemeno reakcićkhoz hasznaljak (a lombik megđil a munkaasztalon). Ld. Mind gćzok felfogćsćra. 102-103. Szokćsos terfogat: 50-500 ml 110 * Biiretta. . a Bunsen-Ićng tćrgy alatt. oldal. amelynek a peremet vekonyan bekenik csapzsirral. ha a reakdćkeverekhez egy folyadekot cseppenkent kelI adagolni. oldalt. Gazpipetta Szokasos terfogatok: 25-2000 ml Tčicserek Buchner-tolcser Vakuumszivatćsos szuresekhez hasz­ nćljćk. oldalt. 106. hogy az oldatot ossze lehessen rćzni.ll vegezni. old. Hosszusag: 12. pekorćit lapjćra keli helyezni. Ld. Ld. mint a fozopoharokat. 106.5 cm Merolombik Hosszu szaru gombtolcser A reakcićelegyhez szuk­ seges folyadek hozzćadćsćra hasznćljćk. szures. szures. am i elosegiti a lecsapdddst es az ujrapćrolgćst. de ez nem olyan pontos. mint a pipettan* vagy a burettan*. EI6szdi a nagyobb surijsegO folyadekot lehet leereszteni.Lombikok Buchner-lombik Frakcionalć oszlop Gazfelfogo henger Folyadekok vakuumszivasos szurhehez hasznaljak. melyben munkalap es levegoelszivćs van. ha melegites is szukseges. ha dugoval lezarhato tartćedenyre van szukseg. frakcionalt desztilIćcio. Minden lombik nyakćn nagyon pontos terfogatjeizes van. Szokasos terfogatok: 250-1000 ml Folyadekelegyek szetvćlasztćsćra szolgćl. Szokćsos terfogatok: 100-2000 ml Folyadekok es szilard anyagok szuressel vegzett szetvćlasztćsahoz hasznćl­ jćk. a 102-103. Lehet rajtuk terfogatjeloles. kfserleteket vegyi fulkeben ke. lehet vas. (U Cćzok osszegyujtesere (felfogćsćra) es tćroićsara hasznćljćk. Lombikfogćval lehet melegiteskor a Ićng fole tartani. kulonosen.

Pl. kalium reakcićja vfzzel. old. eszkozok tadasara. amelyeket eroteljesen melegfteni keli. Szokasos hosszusag: 10-20 cm Orauveg Kis anyagmennyisegek elpćrologtatasara hasznćljćk. Kulonbozo meretben.lombik tartasara. ha gdzokat vfz folott fognak fel (Id. 111 . az anyagok olvadćses forrđspontjđnak meghatćrozasahoz hasznćljćk Szokdsos hosszusđg: 5 cm Kesziilekek. Pipettak Pipetta K6mcsčmivšny Sok kemcso fuggoleges helyzetben tartasara szolgal. ameiyek nem igenyelnek eros melegitest. pl. Nem alkalmas pontos meresre. lombikok stb. ha kemiai reakciot vegeznek benne. Szokasos magassćg 50-100 cm Kijeizos merleg Gyors. szinten kadat hasznalnak. Szokćsos meret: 7. az abrćt az 55. Szokćsos atmero: 5-15 cm ' lzzi't6tegely. oldal). Folyadekok ponlos adagolasdra hasznaljak. Szuk homerseklettartom đny:-l0-tol 50 °C-ig Szeles homerseklettartom ćny: -1 0-tol 400 °C-ig Kemcsovek Forralocso 0 Altvšnyok es fogćk Fogćk Vastag falu cso. Az alkalam zasi homerseklet-tartom anytćl fuggden alkoholial vagy higannyal mukodnek. 102. oldalon. Bizonyos reakcićkhoz. Kemcso befogasćra es tartasara hasz­ naljak. pontos meresre hasznaljak. Szokasos terfogat: 1-100 ml g H6 m 6f« H šro m l^ b Kerćmia hdromszoggel vagy azbesztbetetes hđioval tegelyek*. Szokasos terfogat: 1-2 ml Homerseklet meresere hasznaljak. I Cseppento pipetta Magassćg: 21 cm Folyadek csepegletesere vagy kis terfogat adagolćsara hasznaljak. Meleg targyak mozgatćsara hasznaljak. Spatula Keves szilard anyag (por. A folyadekot a felsd jeltol az aiso jelig engedve kapjuk a pipettara frt pontos folyadekterfogatot. melegttesehez hasznaljak.5-18 cm Melegftocso Kis anyagmennyiseg befogadćsćra alkalmas. 109. pl.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Keršmia hšromszog K6mcs 6 fog 6 Izzitćskor a vas hđromlabra helyezett kerćmia haromszogre teszik az izzitotegelyt*.5-25 cm Kemcso Az egyszeru ke­ m iai reakcićk anyagait iehet beletenni. vagy atviszik egyik helyrol a masikra. A kadban lefele fordkva allo gazgyujto edenyben levo vizet a gaz kiszon'tja a kadba. Szokćsos magassćg: 12. pl. granulatum ) felvetelere hasznaljak. Szokasos atmero: 20-30 cm. \ Uvegkadak Akkor hasznaljak peldaul. szen-dioxid.vagy krom-nikkel drotra huzott keramiacsdvekbol kesziil. kulonbozo terfogattal kaphatok. rogzitesere hasznaljđk. gomb. (Id. olyan anyagokat tesznek bele. Vas. a kemcso melegitesekor.

2 -dibrom-etćn CH2CHCI Vinil-klorid Metilcsoport CHjCCH Propin CH3CH2CCH 1-butin ' 1-butanol CH3CH2CH2OH 1-propanol CH3CH2CHO Propanal C H iG i20 KIdr-etdn CHiCH 2<0 0 H ^ Propansav CH3CH2OH Etanol CHjCH 20 Na Natrium-etilat Oi^CHO Etanal CHjCHOHCHj 2 -propanol CHjCI Klor-metan CHjCOCH 2CHi Butanon CH^COCHi Propanon CHjCOOCH^CH^ Etil-acetćt CHjCOOH Etdnsav Metilamin CH3NH 2 CHjOCHi Dimetil-eter C H fiH Metanol CH.F Ac Ag AgBr Aga Agi AgNOj Al A I(O H )j A lf i.2^220].). Fe2 0 i. a tžrgymutatot tudjuk hasznžini (118-127.0 C jH jO H C.2 H 2O Az anyag neve Cas(PO . A keplet melietti oszlopban talaljuk az illeto anyag nevet*. Cu(N 0 s)2 CuO CuSO.H3 s C00H Oktadekansav CCI4 Tetraklor-metćn CH2BrCH2Br 1.)2 CaQ 2 C0CO3 CaCOi.o 112 * Ha az anyag nevet ismerjuk. es a kepletet nem. C .. pl.o C3H8 Q H . old.C u (0H )2 (CuFe)S 2 (Cu(N H 3).)3 Am At As At Au B BCI3 Ba BaCI^ Be Bi Bk Br/Br. C^H^Br C^HsCHO C2H5CI C2HSCOOH C2HiOH QH6 C3H. -Br C C2H2 C2H.2 Pentan Aszkorbinsav Glukoz (szolocukor) Hexćn QWh Heptđn C7H . Oktđn Nonan ^ 91^20 Szacharoz €. C.H. Ebben a rendszerben minden elem vegyuletei egy csoportba kerulnek. Kšpiet Az anyag neve Apatit Aktinium Ezust Ezilst-bromid Ezust-klorid Ezust-jodid Ezust-nitrćt Alumtnium Alummium-hidroxid Alumfnium-oxid Bauxit Aluminium-szulfđt Americium Argon Arzen Asztacium Arany Bor B6r-trioxid Bor-triklorid Bđrium Bćrium-klorid Beriliium Bizmut Berkelium Brom Brćm-csoport Szen Etin Eten Brom-etan Propanol Klor-etan Propansav Etanol Etan Propin Propen Propanon 1-propanol Propan 1 -butin 1 -buten 1-butanol Butan 1-penten Kćplet Az anyag neve Kšpiet C0 SO 4 C0 SO 4. Cu S04.)- . illetve kepleteik szerint ABC-sorrendben.2 H 2O Al2(SO .xH 20 FeCl2 FeO i Fe(0 H)3 FeS FeSO^ Fm Fr Ga C4 6 H C4H 9OH Q H .)S O .MgCOj CaF2 Ca(HC0^2 CaO Ca(0 H)2 CaSiOj Kalcium Kaldum-foszfat Kalcium-klorid Kaldum-karbonđt Dolomit Kalcium-fluorid (fluorit) Kalciumhidrogenkarbonat Kalcium-oxid Kalcium-hidroxid Kalcium-metaszilikđt Kalcium-szulfćt Cipsz Kadmium Cerium Kalifornium Klor Klćr-csoport Kurium Kobalt Kobalt(ll)klorid Krom Cezium Rez Rez(l)oxid Rez(l)klorid Rez(ll)klorid M alachit Kalkopirit Rez(ll)tetraamminszulfat Rez(ll)nitrat Rez(ll)oxid Rez(ll)szulfat Bazisos rez-szulfćt Deuterium Deuterium-oxid Diszprozium Erbium Einsteinium Europium Fluor Fluoraoport Vas Hematit Rozsda Vas(ll)klorid Vas(lll)klorid Vas(lll)hidroxid Vas(ll)szulfid Vas(ll)szulfđt Fermium Francium Galiium Cd Ce a a/ci2 -a Cm Co C0 CI2 Cr a Cu CU2O CuCI CUCI2 Cu C 0 }.(P 0.3C u (0H )2 D D 2O Dy Er Es Eu F Fe FezO.H .AZ ANVAGOK KEPLETE ES NEVE Az alabbi tablazatban a konyvben elofordulo elemek es vegyuletek szerepelnek vegyjeleik. AI2O 3.. Metdn CHCH Etin CO Szen-monoxid ~C0~ Karbonilcsoport Szen-dioxid CO2 -COOH Karboxilcsoport (C 0 0 H)2 Etandisav ) C0 0 H(CH2 ‘i(^0 0 H Hexćndisav Ca Ca. a metanol (CH 3O H ) a szenvegyuletek kozott talalhato..

N H ^ a N H 4O H Pb(C2Hs)4 Pb(0H)2 PbS Pd Pm Po Pr Pt Pu Ra Rb Re Rh Rn Ru 5 50 . SO 3 6 lom(ll)hidroxid Olom-szulfid (galenit) Paliadium Prometium Polonium Prazeodim Platina Plutćnium Rćdium Rubidium Renium Rodium Radon Rutenium Ken Ken-dioxid Ken-trioxid Antimon Szkandium Szelen Szilicium Szilicium-dioxid Szamarium On Strondum Tridum Tantđl Terbium Technedum Tellur Torium Titćn Taliium Tulium Uran Vanadium Vanadium-pentoxid Volfram Kenon Kenon-tetrafuorid Ittrium Itterbium Cink Cink-klorid Cink-karbonđt(dnkpat) Cink-oxid Cink-hidroxid Bćzisos dnk-klorid Cink-szulfid Cink-szulfđt Cirkonium HBr HCI HCHO HCOOH Hl HNO2 HNO3 He Hf Hg HgS Ho In Ir IH2 K K . Mn M nCl2 M n 02 Mo N/N 2 N 2O N 2O .ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Keplet Az anyag neve Gadolinium Germanium Hidrogen Szensav Vfz Hidrogen-peroxid Hidrogen-szulfid Fustolgd kensav Kenessav Kensav Foszforsav Hidrogen-bromid Hidrogen-klorid/ sosav M etanal M etćnsav Hidrogen-jodid Saletromossav Saletmmsav Helium Hafnium Higany Higany-szutfid (dnnabark) Holmium Indium Iridium lod K n l 11 i\ U IiIiUj f n Kćpiet Az anyag neve M angan Mangđn(IV)klorid M angan(IV)oxid Molibden Nitrogen Dinitrogen-oxid Dinitrogen-tetraoxid Aminocsoport 1.0 . NaAKOH)^ N aBr NaCI N a O O i Sb Sc Se Si SiO^ Sm Sn Sr T Ta Tb Tc Te Th Ti TI Tm U V N aH CO j NaHSO^ N alO j N aN 02 N a N O i K2SO. H^O H2O2 H.C O s K .N O j NO NO 2 Na N a 2 C 0 j N 0 2 C O 3 . HcSO.)2 S 0 .CO. K2SO 4 N H .Al2(S O . H 3PO .C r./ O H 2 O N o^SO j N 02S 04 NojAlff. 6 -diamino-hexćn Ammonia Ammonium-szulfat Ammonium-klorid Ammoniaoldat Ammonium-nitrđt Nitrogen-monoxid Nitrogen-dioxid Nćtrium Nđtrium-karbonđt Mososzoda Natrium-szulfit Natrium-szulfđt Kriolit Ndtrium-aluminđt Ndtrium-bromid Nćtrium-klorid Natrium-klorit Nđtriumhidrogenkarbonćt Ndtriumhidrogenszulfćt Natrium-jodat Nđtrium-nitrit Nđtrium-nitrđt Natrium-hipoklorit Natrium-hidroxid Niobiun) Neodim Neon Nikkel Nikkelszulfid Nobelium Neptunium Oxigen Ćzon Hidroxilcsoport Ozmium Ozn)ium-tetroxid Foszfor Foszfor-pentoxid Protaktinium Oiom dlom (ll)jodid d lom (li)n itrćt Ćlom (ll)oxid Ćlom (IV)oxid Kšpiet Az anyag neve Ćlom-tetraetil Gd Ge H/H2 H..S H2S2O . H.SO . -N H 2 NH 2(CH 2h N H 2 NHj (N H .)i KBr KCI Kl KMnO^ KN O 3 KOH Kr Krf2 La La2 0j Kđlium-karbonćt Kdlium-dikromđt Kalium-szulfat Kalium-alummiumszulfđt X 12 -vfz Kćlium-bromid Kalium-klorid KćUum-jodid Kaliumperm anganđt Kalium-nitrat Kđlium-hidroxid Kripton Kripton-fluorid Lantan Lantan-oxid Litium Litium-nitrid Litium-lorid Litium-hidroxid Laurencium Lutedum Mendelevium NaOCI NaOH Nb Nd Ne Ni NiS No Np O/O 2 VzOs W U U3N UO UOH Lr vagy Lw Im Md Mg MgCl2 MgCOi MgO Mg(0 H)2 MgSO^ O i -OH Os O SO 4 Xe KeFe^ Y Yb Zn ZnCl2 ZnCO j ZnO Zn(O H )2 Zn(O H )CI ZnS ZnSO^ Zr P PzOs Pa Magnezium Magnezium-klorid Magnezium-karbonđt Magnezium-oxid Magnezium-hidroxid Magnezium-szulfat Pb Pb}2 Pb(N 0 j )2 PbO Pb 02 113 .

Meter (m) A hosszusag SI mertekegysege Az a tavolsag. pl. kozottuk meterenkent 2 x 10^ N erot hoz letre. mertez az anyag reszecskeinek a szama). vakuumban egymast6 l 1 m tavolsagra levo vezetoben folyva. a jeg es a goz egyidejuleg letezik.FIZIKAI M EN N V ISEG EK ES MERTEKEGVSEGEIK Az alapveto fizikai mennyisegeket. ezert megvannak a mertekegysegelk. a lenti tablazatot). 10’ 10* 10' 10’ 10' 10' 10’ 10' 10^ w nanomikromillicentidecidekahektokilomegagiga- n IJ m c d dk h k M C Kandela (cd) A tenyerosseg SI mertekegysege. oldal . meg 60. Az az anyagmennyiseg. Ezert az SI egysegek allandonak elfogadott tortreszelt vagy tobbszoroseit hasznaljak. amelyb 6 l a tobbi mennyiseg levezetheto (Id. amely ket parhuzamos. amelyet a feny vakuumban 72997924'. aramerosseg*.8 masod­ perc alatt tesz meg. Masodperc (szekundum) (s) Alapmennyiseg Jeloles Rovidftes Tomeg Ido Hosszusag Aramerosseg Homerseklet m f / / kilogramm sekundurt) meter amper kelvin mol kg s m A K mol Az ido SI mertekegysege A 133-as tomegszamu ceziumalom altal kibocsatott meghatarozott sugarzas perićdusidejenek* 9 192 631 770-szorosa. mint tomeg*. Pl. a millimeter (mm) a meter ezredresze. Az alkalmazott tortr&zek es tobbbszorosok Tortresz vagy tobbszoros Elotag Jeloles Kelvin (K) A homerseklet SI mertekegysege A viz hdrmaspontja* abszolut homersekletenek 'A^ijb-szorosa. 101 325 N / m ’ nyomason. amelyen a vfz.) Mol (mol) Az anyagmennyiseg SI mertekegysege (ne felejtSLik el. Alap SI mćrtćkegyseg Alap 5 mertekegysegek 1 Kilogramm (kg) A tomeg SI mertekegysege. Mindegyiket merni keli valamilyen modszerrel. (A vfz harmaspontja az a homerseklet. es nemzetkozi vagy SI mertekegysegeknek nevezik . 11 7.023 x 10’' db reszecske (atom vagy molekula) van (ez az Avogadro-fele szđm). oldal). a tobbi SI mertekegyseg ebben kifejezve adhato meg. a papfriap vastagsaganak megadasa meterben nehezkes. Ezeket nemzetkozi megallapodassal valasztottak ki. szarmaz­ tatott mennyisćgek). mincJen tudomanyag hasznalja. vegtelen hosszusagu es elhanyagolhat6 an kicsi keresztmetszetu. T Anyagmennyiseg Fenyer6sseg - kandela cd Amper (A) Az elektromos aramerosseg SI mertekegysege (Id. s ezert alkalmaza-sa kenyelmetlen. A mennyisegeket alapmennyisegekre es szarmaztatott mennyisegekre osztottak tel. amelyben 6. 114 * Abszolut homersžkleti skdla. Alapmennyisćgek A mennyisegeknek az a csoportja. periodus. egyenes. A Parizs melietti Sevres-ben orzott nemzetkozi prototi'pus platina-iridium henger tomegevel egyenl6 . s ezt a mertekegyseg elotagjaval jelzik (Id. harmaspont. hogy ez kulonbozik a tomegtol.a francia nev {System e International d 'U n ites) roviditesekent. Az az aramnerosseg. 45. aramerosseg. Elotagok Egy adott SI mertekegyseg bizonyos esetben tul nagy vagy tCil kicsi lehet. 29. Az '/bmm negyzetmeter fclijietu abszolut fekete lest tenyerossege a platina fagyaspontjan. Mindegyik alapmennyisegnek van alapmćrtćkegysege. tomeg.

amelyeket az alap SI mertekegysegekben fejeznek ki. Szarmaztatott mennyisegek leloles Meghatarozo egyenlet Szarmaztatott SI mertekegyseg A mertekegyseg neve A nev rovidftese Sebesseg ut ido sebessegvaltozas ido F = tomeg x gyorsulas kg m s Cyorsulćs Ero Munka W W = ero X ut N m joule Energia Munkavegzo kepesseg Teljesitmeny p a vegzett munka ido h ' watt W felszi'n Az alaktol fijgg Terfogat Az alaktol fugg SurO'seg tomeg terfogat ero feiaiel kg m ' Nyomas P = N m‘ pascal Pa Periodus (ido) Egy ciklus ideje Frekvencia A dklusok szćma masodpercenkent Moiok szćma kobmeter hertz Hz Koncentracio M M = mol m Impuizus I = tomeg x sebesseg kg m s Elektromos to lth Q = aramerosseg x ido As coulomb Feszultseg ^ _ energia toltes C= IC ' volt Kapadtas Ellenailas 1 1tes 6 feszultseg feszultseg aramerosseg farad O ohm 115 . s lehet kulon neviik. A szarmaztatott mertekegysegek a mennyiseget definlalo egyenlet alapjan hatarozhatok meg. amelyeket az alapmennyis 6 gekben vagy mar szarmaztatott mennyisegekben kifejezve hataroznak meg. de ezeket a mertćkegysegeket ritkan hasznaljak.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Szarmaztatott mennyisegek Tovabbi mennyisegek. A szarmaztatott mennyisegeknek szšrmaztatott SI mertćkegys6 gei vannak.

. megakadalyozza a gyomorsavtultengest. mert kiiidnbozo ertekeket vehetnek fel. A haztartdsban leggyakrabban hasznalt fehentoszer a nćtrium-hipoklorit (hypo). kalorimeterbomba abrćja. hutoszekreny) huthre hasznalt folyadek. vagy a vi'zmolekulćk eltćvolitasaval.). pl. Ez az eredetitol kulonbozd anyagot es vizet eredmenyez (Id. Az atomeromuvekben p M a u l a hutoanyag a m agreakcićban keletkezo hot a gozfejlesztobe szćllitja. A folyadek rendszerint elvonja a hot az egyik helyrol. 37. meg szigetelok es felvezetok. ionvegyulet. pl. Az alabbi sematikus egyenlet szemlelteti a nćtrium-hipoklorit es egy szfnes anyag kdzotti reakciot. old. de a Celsius-skćia nuliapontja (0 °C ) a viz fagyćspontjćnak felei meg. A rideg anyagok ilyen modon nem alakithatok. semlegesftes. N aO C I + Nćtriumhipoklorit anyag Elszmtelenitett. vagy fembol es nem fembol jon letre. es a szćzfokos ertek (100 a viz forrćspontjćnak megfelelo homerseklet. kadmiumot vagy mćs. az ionokat tartalm azo oldatok es az ionvegyuletek* omledekei elektromos vezetok. neutron. Mertekegysege: kilogramm/kćbmeter (kg/m '). 34. old. A femek. meg szarft6anyag). redukaloszer.es oxigenatomokat is a masik anyag molekulćjabćl. 33. Peldaul alkalmazzak klćrgaz szćritćsćra. amelyen athalad az elektromos ćram vagy a ho (vezetokepessege van). old. ha nem lep reakcićba a szćritandć anyaggal. SOruseg Az anyag egysegnyi terfogatćban levo tomeg merteke. Savmegkoto anyag Ellensulyozza. oxidaci6 . 12. meg folyekony is lehel. a hovezeto ćtengedi a hot. Aceibol vagy bort. Germicid (fertotlenfto) Bakteriumok. elvonja a hidrogen. Kiszamithatć. es egy mćsikra szallitja at. Ilyen anyagok peldaul az alumfniumhidroxid es a magnezium-hidroxld. Szaritoszer Mćsik anyag nedvessegtartalmanak megkotesere hasznaljćk. 1 16 * 40.5 H 2 0 (s z ) -> C u S 0 4 (sz) + 5 H 2 0 (f) Krlstćlyos * rez(ll)szulfćt Vizmentes * rez(ll)szulfćt Viz Duktilis (nyujthato) Altalćban olyan anyagokat jelol. melyeknek a fel-le m ozgatćsćval szabćlyozzćk a reaktorban lejćtszodć reakdć sebesseget. amely hatasos fertotlenftoszer is. HiJt6 anyag Az iparban vagy a hćztartćsban (Id. Vezeto Olyan anyag. old. amelyek vekony drotta huzhatoak. ugyanakkor a femek nagyon jo hovezetok is. Az elektromos vezeto ćtengedi az elekt­ romos ćram ot. a ndvenyeken vagy gabonakon kifejlodo peneszgombćk elpusztitćsa.es oxigenatomokat. Az anyag maga nem vćitozik meg. + oxidalt* anyag Nćtriumklorid Kalorimetria A hoćtadćssal jaro folyamatokban vagy kemiai reakcićk sorćn feliepo. 17. Kifustoles (fertotlenites) Rovarok. 40. Ragaszto Egy vagy tobb masik anyaghoz jćl tapadć termek.). Szabalyoz6 rudak Az atomreaktorok szabćlyoz6rendszerenek reszei. abszolut homersekleti skala. Altalaban ldgy anyag. meg 29. a PV = RT egyen= letben (Id. Otvozet Az otvozet ket vagy tobb fembol.). Ilyen vizelvonć anyag peldaul a tomeny kensav. Peldaul. A gćzćllando erteke 8. ha az anyag tomeget eloszljuk a terfogataval. hoenergia-vćitozasok meresere szolgćio modszer. mert eltćvolitja a kdrnyezeteben levo vizmolekuiakat. Ld. Feheritoszerek Elroncsoljak az anyagok vagy oldatok szinet. 51.N E H A N Y FOGALOM ATTEKINTE5E Koptatoanyag A targy feluletet lekoptato anyag. Vfzelvono anyag Elvonja mas anyagokbćl a nedvesseget. vagy am i lenyeges. de a molekuićkbćl nem vonja el a hidrogen. Amalgam Higanynak mm femekkel alkotott otvozete. elsosorban a fertozo betegsegeket okozd bakteriumok elpusztitćsćra hasznalt anyag. ken-dioxiddal. a rez. A gozzel pedig ćramfejleszto turbinakat hajtanak. T6meny kensav ^ 6 ^ i2 ^ ć (^ ) Szolocukor — ^ 6C (sz) + 6 H 20(f) Szen Viz A tomeny kensav szćrit6anyagkent is hasznćihatć. ha vannak. fergek elpusztitćsa mergezo gćzzal. A legtdbb eros oxidđl6szer* es redukćlćszer* jo feherito. Foszforpentaoxid C u S 0 4 .314 jK 'm ol '. oxidal6 szer. es csak az otvćzetre jeliemzoek (az otvozetek femes tulajdonsaguak). Gombaolo szer A kćrtekony gombćk elpusztitćsćra szolgal. Szćrit6anyag peldaul a foszfor-pentaoxid (P 20 i). vagy fusttel. oldal. Tulajdonsagai elteroek az alkotok tulajdonsagaitol. 29. pl.). Egy Celsius-fok nagysćga azonos egy Kevin-fokkal (Id. kristžlyos (hidratalt). ahol goz eldallitasćra forditjćk. P es V vđitozok. 107. Allando (konstans) Nem vćitozo szćmszerd mennyiseg. meg: szaritćs. old. (Ld. Csak a vizmolekuiakat vonja el a mćsik anyagbol vagy a k6rnyezetebdl. mert semlegesiti* a savat. R erteke (a gćzćllando) allando. neutronokat* hatekonyan elnyel6 anyagot tartalm azo aluminiumbol keszulnek. es vfzelvono anyag). Celsius-fele homersekleti skala Szabvćr)yos (standard) homersekleti skala. A kiiidnbozo anyagok eltero mertekben nyujthatoak (Id. Peldćul adott tomegu viz homersekletenek emelkedesebol kiszćmfthato az elegetett futoar)yag ćital termelt energia (Id. Rudak vagy csovek.

A kenatomok keresztkoteseket hoznak letre a kaucsuk molekulaićncai kozott. 7.KEMIAI FOGALMAK Skala Egyenl6 tavolsđgokban levd jelek. fold fele hato ero (tomeg x gravitados gyorsulđs). 54. Nyersanyag Az iparban felhasznalt. A viszkozitds a folyadekretegeknek a kulonbozo surlodas m iatt eltero sebessegu mozgasćbol adodik. ' Kemiai egyensuly. meghatćrozott tipusu hutoanyag. parolgas. Cyantak Ragasztokent hasznalt. koksz es meszko a vasgyćrtas nyersanyagai (Id. A nemfemes elemek es vegyuleleik rendszerint szigetelok. koso*. Viszkozus SurOn folyć folyadek. . pl. mint pl. amelyeknek az elektromos ellenćllćsa a homerseklet emelkedesevel csokken (a femes vezetoke emetkedik). A mesterseges gyantćkat polim erizćcidval* ćllitjćk elo. Tomeg Az anyag mennyisegenek merteke egy testben. Igy neveznek nehdny hason1 . pl. Perićdusido Valamilyen mozgaš egy teljes ciklusanak megtetelehez szukseges ido. amelyet valamelyik elem (rendszerint fem) eloaliitćsćra hasznalnak. ezust-szulfid kialakulasa az ezust feluleten. vagyis olyat. a kemiai egyensuly* ailapotđban. oldalon). pl. amelyek bćr igen kis mennyisegben. benzin. Asvany A termeszetben elofordulo szervetlen anyagok. Rendszer Egymassal kapcsolatban es kolcsonhatćsban čilo. lllekony Konnyen pćrolgo* folyadekok. 86 . Alacsony homersekleten pđrolgo* (olyadeknak keli lennie. amely nem lep konnyen kemiai reakaoba. vagy h'tium-oxide a h'tiumon. a vaserc. szublimalas. Tulhevftett vfzgoz /00 °C feletti hom ersM etu goz. elsosorban a kaucsukfđbol kinyert. amelyen egy adott anyag gćz. M agaba foglalja mind az osszetett anyagoknak az energialermeleshez szukseges lebontćsat. pl. ken es gumi. Rendszerint metalioidok*. rez. pl. A termeszetes gyantak meghatćrozott novenyek vagy rovarok altal kivalasztott szerves vegyuletek. -i -r 1 1 / koso. elfenytelenedes A feluleti fenyesseg teljes vagy reszleges elvesztese. Ere A termeszetben elofordulo olyan asvany. A szabalytalan testek terfogatćt rendszerint az ćitaluk kiszon'tott viz terfogatćnak meresevel hatćrozzak meg. egyseget kepezo reszek csoportja. mint a nyerskaucsuk. mesterseges polimerek. Peldak a nemesgazok (vagy sem­ leges gazok*). 114. 51. Olyan anyagokra hasznćijak. pl. jod). A teđogat SI mertekegysege* a kobmeter (rn ‘). Anyagcsere Az elo szervezetekben vegbemeno. pl. Feluleti feszultseg A folyadekoknak az a tulajdonsćga. pl. metalioidok. SI mertekegysegek. 95. folyadek es szilćrd halm azćilapotu* formaja egyszerre letezik. Felvezetok Elektromos vezetok. meg ere). a germanium vagy a szUkium. es nevvtonban merik. Latex Novenyekb6l. nyomđs.gy kerek teljes korbeforduldsa. Szigetelo Rosszul vezeti a hot es az elektromos aramot. 7. nemesgazok. a bauxit. szfvosabb es kevesbe homerseklet-erzekeny. Terfogat A test ćital elfoglalt ter merteke. 6. a merohengereken* vagy a gazpipettan*. Vulkanizalas A termeszetes kaucsukot (am it latexbdl nyernek) kennel hevfUk. gazpipetta. A meroskdldk ezt a lefele hato erot a tomeg mertekeve alakitjak at. az ćbrat a 87. Vizet nagyobb nyomason melegitve ćllitjćk elo. ez okozza a tulajdonsćgok m egvćitozasat (Id. merohenger. vagy e. mCianyagok stb. Hutokozeg A hutoszekrenyekben hasznćll. amelybdl aluminium keszuL Szerves oldoszer Szerves folyadek. amelyek nem ćilatokbol vagy novenyekb6l szarmaznak. A szabćlyos alaku testek eseten egyszer(j meressel m eghatćrozhatć. Harmaspont Kituntetett homersMet-. enzimekkel* szabalyozott kemiai folyamatok. 51. pl. de nem azonos a sullyal. . pl. A folyadekcsepp a feluleti feszult­ seg kovetkezteben mindig a leheto legkisebb terfogatu formćt veszi fel (ez altalđban gomb). az dbrat a 60. de letfontossćguak az elo szervezetek szćmćra. amely a targy đltal kifejtett. gyakran vi'zben oldhatatlan anyagok. Cyakran az enzimek* vagy vitaminok* reszet kepezik. 47. halmazailapotok. kilogrammban merik. amelybol a temieszetes nyersgumit keszitik (s am ely nehany ragasztonak is alapanyaga).). pl. Ezeket oldhatatlan por form ajćban festekek. ami a feluleti molekulak kozott feliepo vonzoeronek tulajdonithatć. bar regebben az ammoniat alkalm aztak elterjedten. mesterseges polimert* is. old. m alt feluleti reteg kialakulćsa kovetkezteben.es teđogatertek. old. Fotocella Feny erzekelesere es meresere alkalmas eszkdz. Elhomalyosodas. lejszeru folyadek. polimerizacio. A kulon­ bozo dsvanyoknak eltero a kemiai osszetetele es a tulajdonsagai (Id. A kulon­ bozo anyagok eltero mertekben alakithatoak (Id. korrozlć. klor-fluor-metan. huliammozgas. Semleges Nem reakciokepes anyagot jelol. old. 110. Nyomelemek Azok az elemek (pl. motorolaj. hogy a felszi'nuk vekony borretegkent viselkedik. mind az osszetett anyagok felepiteset egyszeruekb6l a szovetek epitesehez es az energia tdrolasahoz. 91. szinezesere hasznćijak. 81. vitaminok. Elsosorban a femek es az otvozelek ilyenek. A vulkanizćit gumi kemenyebb. amelyek vekony lemezekke kovacsolhatćak. 6 Kalapalhatć (kovacsolhatć) A kulonbozo formakra alakithatd anyagok megjelolese.. 49. Jelenleg tdbbnyire freonokat (klor-fluor-metdn*) hasz­ nalnak. 87. Kulonhozo szennyezo anyagokkal a tulajdonsagaik m egvćltoztathatoak. Pigmentek Az ailatok es nover}yek szinet ado anyagok. a reakcioban resztvevo anyagok. termeszetes forrćsbćl szarmazć anyag. Az elfenytelenedes a korrćzio* egyik formaja. enzim. 75.Sulymeressel".). vagy kdnnyen szublimđio* szilćrd anyag. amelyeket meresre hasznalnak. jod jelzoje. amelyekben mas anyagok feloldčdnak.

48. vegyjelek. II. Id. 67 ammćnium-nitrat (N H 4N O 3). 38. 102 (eten) amalgam. 18. Ha az oldalszam utan (B) ali. alfa-ken p-reszecskek. 105 (kationok) ammoniaoldat (N H 4OH). 81 aminosavak. 62. S i 1 . Id. 66-68 VI. 98. 43 antimon (Sb). 62 IV. 98 amfoter. Id. rombos ken alfa-reszecskek (a-reszecskek). 62. csoport (eiemei). zarćjeiben szerepelnek az adott szo utan a targymutat6ban. 39. ammonia­ oldat ammonium-klorid (N H 4CI). 66 (Haberszintezis). csoport 1 csoport (eiemei). 79 1-propanol (C 3H 7OH). 22 allvany (berendezes). alkinek aceton. 45 (aram). 50. Id.3-propantriol. 91 ammonia (N H 3).2 -dibrom-etan (C H 2BrCH 2Br). 82-83. 78. Id. 6 szilard. kepletek csak lenyeges esetben. csoport (eiemei). 100 (2) alkilcsoport. 117 A. 51. 91 1 . 51. sztereokemiai keplet 3-j6d-hexan. 67. 46 aktivitasi sor. Id. 86 1-butanol (C 4HgOH). 29. 83 primer. 62. 79 1 . 50. 37 anionok. 29 abszolut nulia. 51. 76. Id. 76 alkali. 82 (etanol). 83 2 -metil-butan 101 ( 8 ) 2-propanol (C H 3-CHOH-CH 5). csoport (eiemei). 68. vagy terde vonal (/). 83. Id. Id. 6-7 gazailapotu. 60 rozsdamentes. 100 0 ) alkenek. 28. 36. 100 (4a es b) etil. 104 (anionok). propanon adalekanyag. 80. 91 aktinium (Ac). 29 (abszolut homersekleti skala) acei. 101 (4b) 2-metil-2-propanol. 80. 116 (allando) ailapot. Id. 114 aldehidek. 101 (9) 3-metil-pentan. 67 (ammonia). 105 (kationok) alummium-hidroxid (A I(O H ) 3). 80. 114 alapmennyisegek. csoport (eiemei). csoport (eiemei). 45 akril (sav). Id. primer. 98 aktfv elektrod. A normal szedesu szamok a kiegeszito ismeretek helyere utalnak. oxidaci6 s. 69 (oxidok) alumfnium-szulfat (Al2(S 04 ) 3). 86 addfcićs reakcić. 83 alkoholos erjedes. 3 7 (lug). 91 (aminosavak) aminok. 72-74 VIII. 51. 39. 27 ailapotvaltozas. 76 3-oktanol. (Ic is d szo roviditese) jelzi. 16. 51. Id.N H 2). 39 (B). 83. 54-55 alkalifoldfemek. 94 anyagcsere. A abszolut homersekleti skala. 101 ( 8 ) alkilhatoidok. 700(3) alkohol(ok). csoport (eiemei). A rokon erteimu szavakat (szinoniniakat) a kl. 19. 105 (kationok) amm 6 nium-hidroxid. ahol az adott szo (vagy szavak) reszletes erteimezese talalhalo. 42 (elektrod) anodos oxidalžs. 116 gaz-. beta-ken y-sugarak. A vastagon szedett szamok (pl. 92) minden esetben azt a helyet jelzik. Id. 6 folyekony. 65 (koszen). 111 altalanos gaztorveny (egyenlet). 62. Ha az adott fogalom ili. szo egy masik szo meghatarozasa-ban szerepel. etanol tobberteku. 98 antracit. 82. hogy az adott oldalon a bevezeto szovegben talalhato meg a keresett szo. 51. 69-71 VII. A tobbes szam jele. idealis gaz altalanos osszegkeplet 77 (homolog sorok) alumina. etin . hatogenezett szenhkdrogenek alkinek. 87 aktin. 74 (brom). 79. amelyeken az adott fogalom az abrakban levo szovegekben fordul elo.2. 83 1-buten (C 4H 8). csoport (eiemei). reaktivitasi sor alap SI mertekegysegek. 104 anćd. 29. fizikai. 101 (5) alfa-ken (a-ken). 85 (oktanszam) addfcios polimerizacio. 50.TARGVMUTATO A targymutatoban az oldalszamokat harom eltero modon tiinteUOk fel. csoport (eiemei). 6-diamlno-hexan (N H 2(C H 2) 6 N H 2). 21 (B) amper (A). 22 (allotropia) allotropia. 95. 68 (nitratok) ammonium-szulfat ((N H 4) 2S04 ). 82. alfa-reszecskek a-ken. 101 (4b) acetilenek. 83 šllando osszetetel torvenye. 97. 82 2-br6m-1-klor-pentan. 63-65 V. 88. 116 (savmegkoto) alumfnium-oxid (AijOs). 107 (kromatografia) allotrop. 48. 49. 37 alkalifemek. 6-7 allo fazis. alumfnium-oxid alumfnium (Al). diaminok). VIII. 6 ailapot. savas olom-. 6-7 valtozasa. 116 ameridum (Am). 37 aminocsoport (. 66. 67 amorf. 81 (primer aminok. 51. 75 1. 51. ha az alfabetikus sorrendben egymas utan kovetkeznek. 101 (9) 2-butanol. 42 aktivalasi energia (E). 56-57 III. 50. 35 ailapotjeizok. 79 akkumulator. Id. 11 allando/konstans. gamma-sugarak 0. 60 (acei) acetilen. 82 3-dimenzios szerkezeti keplet. 56-57 alkanok. 51. A dolt szamok azokat az oldalakal adjak meg. 54-55 . 51. 67. 80 1-penten (C 5H 10). akkor ezl a szot az adott szo utan zarćjeiben tuntetjCik fel. 83 terder. 114 anhidrid. 37. Id. 2 -etandiol. 14 alifas vegyuletek. a-reszecskek. ez azt jelenti. 79 1 -butin (C 4H6). Id.

15 beta-ken (p-ken). 48 (B) belso legzes. 45. 106 cerium (Ce). 95 depolimerizacio. 25 bitumenes koszen. 51. 19 (polaros molekula) apolaros oldoszer. relatfv. 36 aszfalt. 109 beriliium (Be). 10 egyenes Iđnc (atom). 45 datfv kovalens kotes. 14 kettos. 11 7 (ere) bazikus (lugos). 114 ( 8 ) aramkor(ok). 11 dimerizacio. JP Boyle-fele torveny. 51. Id. 84 desztillalt vfz. 62. 37 (amfoter) cinkit (ZnO). 98 bordoi le. 101 {9 ) bromidok. 56. 41 bor (B). 105 (langfestes) barlum-klorid (BaCl 2). 59. 61 (rez) bazisos s6 . egyezmenyes (u). 9 Graham-t6 rveny. radioadtfv. 707 ( 8 ) dinitrogen-oxid (N 2O).M gCo 3). egesho. 51. 94 (B) cseppfoly6 s nitrogen. 75 (B). 34 (redox) diszprozium (Dy).o). 11. 85 diffrakcios kep. 75 (B). 85 Celsius-skala. etansav eges. 98 aromas vegyuletek. 72. 86 desztiilalas. 59. 77 Coulomb (C ) 43. 98 bomlas. 85 (finomitobol tavozo gaz) butanon (C H 3C O C H 2C H 3). 51 besugarzas. 110 Buchner-tolcser. 56. 65 (koszen) bizmut (Bi). 106 szaraz leparlas. 61 (cink) cink-klorid (ZnCl 2). 109 • butan (C 4H. 47 Avogadro-fele feltetelezes/torveny. 61. 10 atommag. 37 (bazis) bazikus oxidaci6 . 109 85 (finomftobol tavozo gaz) cserebomlas. 91 asztacium (At). Id. 4 7. motorbenzin benzolgyuru. 38 bronz. 68 (foszfor) apolaros molekula. 15 (Becguerel) C-vitamin. 96 biologiailag nem lebonthato detergensek. 91 diszacharidok. 50. 15 cink (Zn). 38 gyenge. 10. 81 dikarbonsavak. 54 duktilis (nyujthato).t koolaj-gaz. 51. 58 (B) atom(ok). 40 Becquerel (Bq). 53 deuterium-oxid (D 2O). 98. 29 Avogadro-fele szam. 106. 101 (9) brom-etan (C 2H 5Br). 89 (mosoporok) biopolimerek. 116 (duktilis) E. 15 befejezodes (kemiai reakcio). termeszetes polimerek bitumen. Id. 59. 98 atalakulasi homerseklet. 550. 51. 40 bazisos rez-szulfat (CuS 0 4 . 98 disszociacio. 36 (B).TARCYMUTATO anyalug. 3 C u( 0 H) 2). mag atomracs. 98 cezium (Cs). 54. 12-13 atomtomeg egyseg. 104 (anionok) bromos viz. 94 (futoanyag) asvanyi sav. 48 (disszociacio) bomlas. 23-25 atomeimelet. 29 (abszolut homerseklet! skala). 95 benzin. 62 (alumfnium-oxld). 90 (repacukor) diszproporcionalodas. 88 . 14 bomlasi gorbe. 88-89 biologiailag lebonthato. 53 (deuterium) dfzelolaj. 48 dolomit (CaC 0 3 . 98 berkelium (Bk). 33 egetett mesz. 89 szappant nem tartalmazo/szintetikus. 66. natrium-nitrat ciklohexan. 67 dinitrogen-tetraoxid (N 2O 4). 84 Buckminsterfulleren. 97. 23 atomsuly. 116 centrifuga. 48 termikus.2 H 2O). 60 (acei) bazis (lug). Id. 106. 89 detergens(ek). 98. 56 (magnezium) Down-f^le cella. 94 lassu. 106 delokalizacić. 61 (cink) cink-hidroxid (Z n (O H ) 2). 27 B barium (Ba). 21 apatit ( 3 Ca 3(P 0 4 ) 2. 72 (B). 9 Bronsted-Lowry elmelet. 32 gyors. 40 cink-oxid (ZnO ). 69. 51. 67 Brovvn-mozgas. 99 cis-2-buten. 61 (cink) cinkpat (Z n C O s i 61 (cink) cink-szulfat (ZnS 04 ). 38 bazisos cink-klorid (Zn(O H )C I). 66 (nitrogen). 74. Id. 65 (koszen) szakaszos (frakcionalt). 110 biiretta. 110 cseppentos pipetta. 44. 94 (B) szakaszos (koolaje). 98-99 autokatalizis. bitumen aszkorbinsav (CgHsOg). 61. 14-15 atommag. 22 atlagos sebesseg (reakcioe). 43 cinnabarit (HgS). 11-20. 75.CaF 2). 78 (gyijrus alkanok) cfmkezes. 66 (nitrogen) cseppfoly6 sftas. 69 (oxigen). 51. 99. 7 cseppfoly6 sftoi. 75 bomlasi sorok. 50. 69 (oxigen). 36. Id. 46 atmeneti femek. 67 dipeptidek. 111 cseppfoly6 s levego szakaszos leparlasa. 51. Id. 76. E ecetsav. 116 duktilitas (nyujthatosag). 51. 104 (anionok) bauxit (AI2O 3. 98 argon (Ar). 23 (femes racs) denitrifikalo bakteriumok. 89 biologiailag lebonthato. 106 detergensmolekula. 28 brom (Br/Br 2). 94 entalpiavaltozas. Id. belso. 18 dekantalas. 67 (nitrogen-dioxid) dimetil-eter (C H 3O C H 3). 22 (rontgendiffrakcios vizsgalat) diffuzio. 26 (B). 89 enzimes. monoklin ken beta-reszecskek (P-reszecskek). 103 bazisos (Zn(O H )C I). 52. 58-61 atmeneti sorozatok. 29 diaminok. 97 Cs csapadek. 93 desztiilatum. 12 . 24 (relativ atomtom eg) atomtomeg. 14 biologiailag lebonthato detergensek. 67 (nitrogen). . 81 dimer. 51. 76 egyenlet(ek). 66 . 50. relatfv atomtomeg atomszerkezet. 51. 45. 79. 37 eros. radioaktfv. 50. 50-51. 72. 7 7. 105 (kationok) cinkfeher (ZnS). 45 (aram) arany (Au). 41. kalcium-oxld egyatomos. 1 3 (rendszam). 29 Daniell-elem. 23. 76 (aromas vegyuletek) beparlo tal. 103 (hidrogen). 106 szakaszos (levegoe). 115 Curie (mertekegyseg). 65 Bunsen-ego. 78. 10 Dalton-fele parcialis nyomastorveny. 20. 74 (brom) bromtimolkek. 98 chilei saletrom. 59 (higany) cirkonium (Zr). Id. 89 deuterium (D). 94 egesho. 88 (b»l 6 giailag lebonthato detergensek) bio-mosoporok. 106 centrifugalas. 98 asvany (117) asvanyi futoanyagok. 30 aram (elektromos) ( 8 ). 41 D Dalton-fele atomeimelet. 24. 74. 76 arzen (As). 51. Id. 31 csapos tolcser. Dalton-fele. 37 buboreksapkak. biomosoporok biologiailag nem lebonthato. 61 (rez(ll) vegyijletek) bćr-triklorid (BC I 3). 101 ( 6 ) Biichner-lombik.

altalanos gaz/idealis gaz, 28 ion-, 27 nuklearis-, M szobeli, 27 egyensuly, 48 kemiai, 49 egyensulyi helyzet, 49 egyerteku (ion), 77 egyerteku, egybazisu, 39 egyszeres kotes, 18, 100 (a es 1 ) egyszerij kobos (reszecske elrendezodes), 23 egyszerusftett szerkezeti keplet, 26 egyvegyerteku (kovalens vegyertek), 19 Einsteinium (Es), 51 elagazć lane (alomok), 76 elbomlas, 14 elegyedo, 31 elektrod (fel-cella), 44 elektrod, 42 aktiv, 42 hidrogen, 44 semleges, 42 platina, 44 elektrodpotencial (E), 44 elektrokemiai finomitas/tisztitas, 43 elektrolit, 42 elektrolizalo cella, 42 elektrolizaić, Id. kesobb elektrolfzis, 42-43 elektromos aram (I), 45 elektromos toltes (Q), 115 elektronnos vedelem, Id. katodos vedelenn elektromos vezeto, 116 (vezeto) elektromotoros ero (EM E), 45 elektron (ok), 12, 14 (beta-reszecskek) ionvegyertek, 16 elektronegativitas, 19 elektronhej, 12 elektron-konfiguracio, 13 elektronpalya, 13 elektronpar, 18 (B) elektropozitiv, 19 (elektronegativitas) elem(ek) (elektrokemia), 45 Daniell-, 45 Down-fele, 54 primer, 45 szekunder, 45 tarolo, Id. szekunder elem elem(ek), 8 , 50-51, 98-99 elem, 45 (Cella) eleszto, 83 (alkoholos erjedes) elfoly 6 sod6 , 92 elhomalyosodas (elfenytelenedes), 11 7 elmalio, 92 elmelet Bronsted-Lowry, 37 Dalton-atom, 10 kinetikus, 9 elektrolizis, ionos-, 42 elorehalado reakcić, 48 elotag (szam), 114 elszappanosftas, 88 (szappan) emulzio, 31 enantiotropia, 22 energia (E), 32-33, 94-95, 115 aktivalasi, 46 kotesi, 32 megmaradasi torvenye, 32 energiaciklus, 33 (Hess-torveny)

energia-megmaradas torvenye, 32 energiaszint diagram, 32 entalpia (H), 32 enzim(ek), 47, 91, 117 (anyagcsere) enzim-detergensek, Id. biomosoporok erbium (Er), 51, 98 ere, 1 17 krćmvas-, 58 (krom) erjedes, alkoholos, 83 Erlenmeyer-lombik, 110 ero (k)(F), 115 elektromotoros (EM E), 45 molekulak kozotti, 20 Van der Waals-fele, 20 eros bazis (lug), 38 eros elektrolit, 42 eros sav, 38 ertekCiseg, 39 eszkozok (kemiai), 109-111 eszterek, 81, 83 (kondenzacios reakcić) eszterezesi reakcić, 83 (kondenzacićs reakcić) etan (CiH^), 78, 79, /00 (1 ) etanal (CH^CHO), 707 (5) etandisav ((C O O H ) 2), 36, 81 etanol (C 2H 5OH), 27, 77, 82, 83, 100 (a), 102 (eten), 108 etansav (C H 3CO O H ), 36, 37, 81, 83, 101 (7) eten (C 2H4), 26, 76, 79, 84, 86, 87 (polieten), 100 (2 ), 102 eteres kivonas, 107 (oldćszeres kivonas) etil-acetat, Id. etil-etanoat etil-alkohol, Id. etanol etilen, Id. eten etilen-glikol, Id. 1,2-etandiol etil-etanoat (C H 3C O O H 2C H 3), 81, 83 etin (C 2H 2), 80, 100 (3) eurćpium (Eu), 50, 98 eutrofizaićdas, 96 exoterm reakcić, 32 exszikkator, 107 (szarftas), 109 eziist (Ag), 46, 51, 59, 97,99 eziist-bromid (AgB 2), 74 (bromidok) eziist-jodid (Agi), 74 (jodidok) eziist-klorid (AgCI), 31, 46 eziist-nitrat (AgNO j), 31, 104 (anionok)

fa, 94 fagyas, 7 fagyaspont, 7 (fagyas) farad (F), 115 faraday (F), 43 Faraday torvenyei (eiso, masodik), 43 faszen, 65 (koszen) fazis (anyagok), 6 allć fazis, 107 (kromatografia) feherfto, 116 feherjek, 90 (B), 91, 95 felezesi ido (TVi), 15 felszfn (A), 115 feliiletaktfv anyagok, 89 feliileti feszultseg, 117 feluleti katalizator, 47 felvezetok, 62, 66, 69, 117

fem(ek), 51 alkali, 51, 54-55 alkalifold-, 51, 56-57 atmeneti, 51, 58-61 femek eloailftasa, 43 femes kotes, 20 femes racs, 23 fenil-eten, Id. sztirol fenoiftalein, 38 fermium (Fm), 51 ferri-vegyuletek, Id. vas(lll) vegyuletek ferroszulfat, Id. vas(ll)szulfat ferro-vegyijletek, Id. vas(ll) vegyijletek feszultseg (V), 45 (potencialkiilonbseg), 115 fesziiltsegi sor, 45 Faraday torvenyei (eiso, masodik) 43 ionos elmelete, 42 feszults^mero, 44, 45 (potencialkulonbseg) finomitas, tisztftas, 84 finomitobćl eltavozć gazok, 85 fizikai ailapotok, 6-7 fizikai kemia, 4, 5-49 fizikai mennyisegek, 114 fizikai sajatsagok, 6 fizikai valtozas, 5 fluor (F/F2), 76, 51, 72, 98 fluorcsoport (-F), 81, 101 (9) fluoridok, 72 fluorit (CaF 2), 72 fluorozott szenhidrogenek, 72 fogćk, 111 fogyas, 108 (terfogatos elemzes) folyadekallapot, 6 folyekony, 6 fordftott (visszafele haladć) reakcić, 48 formaldehid, Id. metanal formalin, 80 forraićcso, 111 forras, 7 forraspont meghatarozas, 107 forraspont, 7 (forras), 98-99 foszfatok, 96 (eutrofizalas) foszfor (P), 51, 66 , 68 , 99 voros, 68 (foszfor), 99 sarga, 68 (foszfor), 99 foszfor-pentaoxid (P 2O 5), 68, 116 (szarftćanyag) foszforsav (H 3PO 4), 68 (foszfor-pentaoxid) fotocella (fenyelem), 54, 69, 117 fotokemiai reakcić, 46 fotoszintezis, 90 (B), 95 folanc (alom lanc), 76 foldgaz, 78 (metan, etan), 84 (B), 94 fozopohar, 109 frakcićk (koolaj ieparlasa), 84 nehez, 84 (frakcić) konnyu (frakcić) frakcionaić oszlop, 69, 84 (primer desztiilacić), 106 (frakcionalt desztiilacić), 110 frakcionalt desztiilacić (szakaszos leparlas), 106 cseppfolyćs levegoe, 66 (nitrogen), 69 (oxigen), 75 (B), 94 (B)

TARGYMUTATO
koolaje, Id. primer (elsodleges desztiilacio) francium (Fr), 50, 54, 98 Frasch-eljaras, 70 frekvencia (f), 115 freon (C C I 2F2), 87 fruktoz (gyiim 6 lcscukor), 90 (szacharćz) fullerenek, 65 (buckminsterfulleren) funkcios csoport, 76 fuzio, mag-, 15 fiist, 31 fustkod (szmog), 96 fiistolgo kensav (H 2S 2O 7), 71 (kontakt eljaras) futoanyag(ok), 94 asvanyi, 94 (fut6 anyag) futoolaj, 85 (maradek) gumi, 87 (termeszetes polimerek) hidrogenezes, 79 hidrogen-jodid (Hl), 74 hidrogen-karbonatok, 36 (sav), 104 (anionok) hidrogen-klorid (HCI), 6, 19, 29, 32, 34, 36, 48, 67, 73, 78, 102 (klor) hidrogenkotes, 20 hidrogen-peroxid (H 2O 2), 53, 103 (oxigen) hidrogen-szulfid (H 2S), 34, 71 hidrohzis, 40 hidroxidok, 37, 38, 41, 53, 97 hidroxilcsoport (-O H), 77 (homoićg sorok), 82, 100 (d es 4) hidrox6 niumion (H 3O+), 36, 38 hfg, 30 higany (Hg), 51, 59, 96, 99 higroszkopos, 92 holmium (Ho), 51, 98 homogen katalfzis/katalizator, 47 homogen, 9 homok, 9, 63 homoićg sorok, 77, 80-81 homopolimer, 86 hosszu periodusok (elemcsoportok), 50 (periodus) hosszu szaru gombtolcser, 110 ho, latens, 32 (reakcićk entalpiavaltozasa) hoertek, 94 homero, 111 homerseklet, 28-29 kritikus, 6 (gaz halmazailapot) szobahomerseklet, 25 standard, 29 atalakulasi, 22 homersekleti skala, abszolut, 29 Celsius- 29 hore kemenyedo muanyagok, 86, 87 (muanyagok) hore lagyul6 muanyagok, 87 hovezeto, 116 (vezeto) huto(k), 109 Liebig, 106, 109 visszafoly6 s, 109 hutoanyag, 116 hutokozeg, hutoanyag, 11 7

Cy
gyanta (termeszetes, szintetikus), 117 gyemant, 23, 64, 98 mesterseges, 64 (gyemant) gyenge bazis, 38 gyenge elektrolit, 42 gyenge sav, 38 gyors eges, 94 gyorsan ulepedo (csapadek), 37 gyorsulas (a), 115 gyuru (atomok), 70, 76 (B) benzol-, 76 (aromas vegyuletek) gyur(js alkanok, 78

H
gadoifnium (Gd), 51, 98 galenit (PbS), 63 (olom) galiium (Ga), 51, 62, 98 galvanizalas, 43 galvanizalas, 45, 60 gamma-surgarak (y-sugarak), 14 Gay-Lussac-fele torveny, 29 gaz(ok), 6 (gazailapot), 84-85 szen-, 65 (szen-monoxid, koszen) idealis, 28 semleges/nemes, 51, 75, 94, 103 (nitrogen) kejgaz, Id. dinitrogen-oxid cseppfolyositott koolaj, 85 (a finomitobol tavozo gaz) foldgaz, 78 (metan, etan), 84 (B), 94 finomitobol tavozo, 85 vfz-, 65 (szen-monoxid) gazallando, 28, 116 (allando) gazailapot, 6 gazatvezeto cso, 109 gazgyujt 6 /felfogć edeny 110 gazkromatografia, 107 (kromatografia) gazok allapotegyenlete, gaztorveny (altalanos, idealis) 28 gazolaj, Id. dfzelolaj gazpipetta, 110 gaztorvenyek, 28-29 germanium (Ce), 51, 63, 98 germicid (fertotlenfto), 116 gipsz (CaS 0 4 .2 H 2 0 ), 57 (kalcium-szulfat) glicerin, Id. 1,2,3-propantriol glicin, 97 glikogen, 90 (glukćz) gliikćz (szolocukor) (C 6H , 206 ), 83 (alkoholos erjedes), 90, 95, 7 7 5 < gombaoloszer, 116 gomblombik, 110 goz, 6 (gaz halmazailapot) goz, tulhevftett, 11 7 gozsuruseg, relatfv, 29 grafit, 64, 98 Graham-fele diffuzi6 -torveny, 29 gravimetrias (sulyszerinli) elemzes, 108 gula alaku (molekula), 79 hab, 31 Haber-szintezis, 66 hafnium (Hf), 51, 59, 98 haić, 110 halogenek, 51, 72-74, 100 (B) 101 (9) halogenezett szenhidrogenek, 81, 101 (9) haloidok, 72 (B) alki!-, Id. halogenezett szenhidrogenek hangyasav, Id. metansav harmas kotes, 18, 100 (c es 3) harmaspont, 117 harom vegyerteku (kovalens), 79 haromatomos, 10 haromerteku (ion), 17 haromerteku, 39 haromlab (laboratoriumi), 111 hasadas, (nukiearis), 15 hasadasi sik, 22 hasadoanyag, 15 (maghasadas) helium (He), 14 (alfa-reszecske), 51, 75, 98 helyettesftes, 41 helyettesftesi reakcio, 78 hematit (Fe 203 ), 60 (vas) heptan (C 7H 16), 84 Hertz (Hz), 115 Hess-torveny, 33 heterogen katalfzis (katalizator), 47 heterogen, 9 hexagonalis (alapveto kristalyformak), 22 hexagonalis (reszecske eirendezodes), 23 hexandisav (C00H(CH2>4C00H), 86 hexan (C^Hi^), 78 hidrat, 40 hidratacio, 30 (szolvatacio) hidratalt, 40 (hidrat) hidridek, 35 (5. szabaly), 53 (B) hidrofil, 88 (detergensmolekula) hidrofob, 88 (detergensmolekula) hidrogen (H/H 2), 18, 19, 20 (hidrogenkotes), 36, 37, 38, 39, 40, 41, 50, 53, 56, 66 (Haber-szintezis), 97, 98, 100-101, 103, 104 (gazok) hidrogen-bromid (HBr), 74

U
idealis gaz, 28 idealis gazok allapotegyenlete, 28 illekony, 117 indikator, 38 univerzalis, 38 indium (In), 51, 62, 98 inhibftor, 47 intemiolekularis (molekulak kozotti) erok, 20 ion(ok), 16 komplex, 40 (komplex s6 ) hidrox6 nium/ox 6 nium (H 3O+), 36 „kivulallo", 27 ioncsere, 93 ioncserelt (viz), 93 ionegyenlet, 27 ioneimelet (elektrolfzise), 42 ionizacio, 16

ionos kotes, 17 (B), 17 ionracs, 1 7, 23 ionvegyertek, 17 ionvegyijlet, 17 indium (Ir), 51, 59, 98 iszap, 93 (kemeny vfz) itterbium (Yb), 51, 99 ittrium (Y), 50, 59, 99 izomerek, 19 (izomeria), 76 szerkezeti, 77 izomeria, 19 izomorfia, 22 izotćp(ok), 13, 108 (tomegspektroszkopia) radioaktiv, Id. radioizotopok izotoparany, 24 izotoptomeg, relatfv, 24

jeg, 6, 33, 92 jod (I/I2), 23, 51, 72, 74, 98, 101 (9) tinktura, 74 jodidok, 72 (B), 74, 104 (anionok) jćdtinktura, 74 joule 0), 115

65, 97, 104 (anionok) karbonilcsoport (- C O - ), 80 (ketonok), 100 (f), 101 ( 6) karbonsavak, 81, 88 (szappan), 91 (lipidek), 101 (7) karboxilcsoport (-C O O H ), 81 (karbonsavak), 91 (aminosavak), 100 (g), 101 (7) katalitikus krakkolas, 84 (krakkolas) katalizator, 47 heterogen, 47 homogen, 47 feluleti, 47 katalfzis, 47 (katalizator) kationok, 16, 105 katćd, 42 (elektrćd) katćdos vedelem, 45 kejgaz, Id. dinitrogen-oxid Kelvin (fokok) (K), 29 (abszolut homersekleti skala), 114 kemcso, 111 kemcs6 allvany, 111 kemcsofogo, 111 kemeny vfz, 93 kemenyfto, 87 (termeszetes polimerek), 90 kemiai adalekanyagok, 85 kemiai egyensuly, 49 kemiai jelolesek, 8 , 98 -99, 112-113 kemiai reakciok, 5, 32-35, 42-19, 52 kemiai tulajdonsagok, 5 ken (S), 7, 22, 54, 47, 51, 69, 70, 99 alfa- (a-ken), Id. rombos ken beta- (p-ken), Id. monoklin ken -virag, 70 monoklin, 22, 70, 99 ortorombos, Id. rombos ken omlesztett, 70 rombos, 22, 70, 99 ken(IV)oxid, Id. ken-dioxid ken(IV)sav, Id. kenessav ken(VI)oxid, Id. ken-trioxid ken(VI)sav, Id. kensav ken-dioxid (SO 2), 37, 71, 96 (szmog, savas eso) kenessav, (H 2S O 3), 36, 71 kenoolaj, 85 kensav (H 2SO 4), 36, 41, 7^, 96 (savas eso), 102, 103, 104 (nitrat anion), 105 (kalcium kation), 116 (vfzelvono anyag) fiistolgo (H 2S 2O 7), 71 (kontakt eljaras) ken-trioxid (S O 3), 71 kenvirag (kenpor), 70 keplet, 26, 112-113 3-dimenzi6s szerkezeti, Id. sztereokemiai keplet szerkezeti, 26 tapasztalati, 26 altalanos, 77 (homolog sorok) osszeg-, 26 egyszerusitett szerkezeti, 26 sztereokemiai, 26, 77 (sztereokemia) kepletsuly - relatfv, Id. relatfv molekulatomeg

kepzodesho, 33 kepzodesi entalpia/ ho, 33 keramia/agyagharomszog, 111 kerozin, 85 ketatomos, 10 keterteku alkohol (diol), 83 keterteku, 39 ketkomponensu (vegyulet), 8 ketonok, 80, 101 ( 6 ) kettos kotes, 18, 100 (b es 2 ) kettos s6, 40 ket vegyerteku (kovalens), 19 keverek, 8 kezdeti sebesseg (reakcioe), 46 kicsapatas, 88 (elszappanosftas) kiegeszfto tapanyagok, 90 (B) kifustoles, 116 kijeizos laboratćriumi merleg, 111 kilogramm (kg), 114 kilojoule (kj), 32 kinetikus elmelet, 9 kioldoszer, 107 (kromatografia) kis allvany, 109 kiszorftas, 44 „kfviilallć" ion, 27 klor (CI/CI2), 17, 18, 24, 32, 34, 35, 46, 51, 56, 7Z, 78, 93, 98, 101, (9), 102, 104 (anionok) klćr-csoport (-C1), 81, 101 (9) klćretan (C 2H 5CI), 81 klor-fluorozott-szenhidrogenek, 81, 96 ( 6 zon-fogyas), 11 7 (hutogepek) kloridok, 16, 17, 41, 73, 104 (anionok) klormetan (C H jC I), 78, 101 (9) klorofili, 56 kobalt (Co), 51, 58, 98 kobalt(ll)klorid (C 0 CI 2), 58 (kobalt), 104 (vfz) koksz, 60, 65 (koszen), 94 koiloid, 31 komplex ion, 40 (komplex s6 ) komplex s6 , 40 koncentracić (M ), 25, 115 tomeg, 25 (koncentracić) koncentralt/tomeny, 30 kondenzacios polimerizacio, 86 kondenzacios reakcio, 83 kondenzalas/lecsapodas, 7 kontakt eljaras, 71 koordinatfv kotes, Id. datfv kovalens kotes kopolimer, 86 koptatćanyag, 116 kormeghatarozas szennel, Id. szenizotopos kormeghatarozas korrozio, 43, 95 korund (AI 2O 3), 62 (alumfnium-oxid) kovacsolhatosag, 117 (alakfthato) kovacsolt vas, 60 (vas) kovalens kotes, 18 (B) datfv, 18-19 kovalens vegyertek, 19 kovalens vegyuletek, 18 (B) kobos (alapveto krislalyformak), 22 tercentralt, 23 lapcentralt, 23 egyszeru, 23 kobos szoros iileszkedes, 23

K
kadmium (Cd), 51, 59, 98, 114 kalcit, 57 (kalcium karbonat) kalcium (Ca), 50, 56, 57, 93, 97, 98, 105 (langfestes, kationok) kalcium-hidrogenkarbonat (C a(H C 0 3 ) 2), 57, 93 (valtozo kemenyseg) kalcium-hidroxid (C a(O H ) 2), 57 kalcium-karbonat (CaC 0 3 ), 27 (trivialis nev), 39, 57, 65 (karbonatok) 93 (valtozo kemenyseg), 102 (szen-dioxid) kaicium-klorid (CaCl 2), 24, 35, 57, 92, W 2, 107 (szarftas) kalcium-metaszilikat (CaSi0 3 ), 63 (szilikatok) kalcium-oxid (CaO), 57, 60, 69 (oxidok) kaicium-sztearat, 93 kalcium-szulfat (CaS 0 4 ), 57, 71 (szulfatok) vfzmentes, 57 (kalcium-szulfat) kalifornium (Cf), 51 kalium (K), 50, 54, 55, 97, 99, 105 (langfestes) kalium-alumfnium-szulfat x 12 vfz (K2S04.Al2(S04)3), 40 kalium-bromid (KBr), 72 kalium-dikromat (K 2Cr 207 ), 108 (suly szerinti elemzes) kalium-hidroxid (KOH), 55 kalium-jodid (Kl), 4/, 72, 74 (jod) kalium-karbonat (K 2C O 3), 55 kalium-klorid (KCI), 55 kalium-nitrat (K N O 3), 39, 41, 55 kalium-permanganat (KM n 0 4 > 82 , kalium-szulfat (K 2SO 4), 55 kalkopirit ((CuFe)S 2), 61 (rez) kalorimeter, bomba, 33 kalorimeter-bomba, 33 kalorimetria, 116 kapacitas (C), 115 karbonatok, 36 (Sav), 41 (2. modszer).

25 molaris fagyasho. primer desztillacio korforgas(ok). 27 (trivialis nev). 25 molterfogat. 57 (kalcium-karbonat). Id. 76 fo-. 57 magnezium-oxid (M g O ). 77. 15 (maghasadas) lang. 102 mangan(IV)oxid (M n 0 2 ). 33 molekula(k). 93 magnezum-szulfat (M g S 04 ). 18-20. lev. 23 kristalyvfz. 13 kurium (Cm ). 98 kromatografia. 15 maghasadas. 107 oszlop. 21. 41 krakkolas (hobontas). 105 (langfestes) lftium-hidroxid (LiOH). 94. 87 mesterseges gyemant.Cu( 0 H) 2). 108 lantan (La). 51 (fem) metan (C H 4). 50-51. 57 (kalcium-hidroxid). karos. 85 (oktanszam) micella. 97 kiszorftasa lefele. 54 Iftium-klorid (LiCl). relatfv. 106. 32 (reakciok entalpiavaltozasa). Id. 77. 22 (B). 25 M-ertek. 103 (hidrogen) frakcionalt desztiilacioja (cseppf. 57 (kalciumkarbonat) krlolit (NajAlFfi). Id. 48-49 megszilardulas. 93 (kemeny vfz) lagyitas. 110 merolombik. 19 molekulakeplet. 51. 17 (B) polaros. 51. 20 kotesi energia. 65 (koszen) szaraz leparlasa. 84 (frakcio) koolaj. 25 molekulatomeg. 65. 49 legzes. vfze. 11 malachit (CuC 0 3 . 50. 110 lugos. 101 ( 8 ) egyenes. 95 bitumenes. szarmaztatott). 11. 21 (B) kristalyosfto csesze. 59. 95 nitrogene. 76 lancreakcio. 21 kritikus homerseklet. 102 (klor). rez(ll) vegyiiletek kupro vegyijletek. 81. 89 apolaros. 76. 31 konnyu frakciok (koolaj). 66 lombik(ok). 41 magnezium-klorid (M g C l 2). 102 (klor). 21 kristalyracsok. 109 kristalyosodas. 17 femes. 91 molalitas. 37 kreta. 23 molekulatomeg. 8. 62 kripton (Kr). 19 egyszeres. 38 . 18. 75 (kripton) kristaly(ok). 19. 94 nem vilagfto. 61 (rez) mangan (M n). 37. 80 metanol (C H 3OH). 41. 75. 107 kromvaserc. 102 (szen-dioxid) megfordfthato (reverzibilis) reakciok. SI (alap. 38 metii-tercier-butileter. 64 (gyemant) mesterseges polimerek. szene. 69. 88 . 26. 107 papfr-. 16. 70. Id. 50. 59 (lantan) lantan-oxid (LajOj)/ 59 (lantan) lapcentralt-kobos (reszecske eirendezodes). 15 makromolekula. 84 (B). 6 metalioidok. 76 oldal-. 116 (savmegkoto) magnezium-karbonat (M g C 0 3 ). maradvany. rez(l) vegyijletek kiilso hej. 110 mero-. 58 (B) lantanoidak. 10. 65 (koszen) koszen. 54 (natrium). 51. 16 (B) koordinatfv. 51 kvare. 25 (molaritas) mertekegyseg(ek). 103 (oxigen) maradek. 1. 66. 110 merooldat. 63 (szilfcium-dioxid) lane (atomlanc).). 54. (Mg(OH> 2). 100 (a es 1 ) harmas. 107 (kromatografia) gaz. 103 (hidrogen) felfele. szintetikus polimerek meszesvfz. 84-85. 96 merohenger. 22 monoklin ken. 69 (oxigen). 32 (reakciok entalpiavaltozasa). 56 (magnezium). 93 (allando kemenyseg) lagyftok. 28 detergens. 99 molos oldat. 92 levego kiszorftasa lefele. 51. 51. 92-96 koso. 103 (oxigen) levego. 65 (koszen) koszenkatrany. 76. relatfv molekulatomeg molibden (M o). 6 (gazailapot) krom (Cr). 57 lagy vfz. 57. 19 magfuzio. 110 talpas-. 22. 56. 85 marvany. 57 (kalcium-karbonat). 106. 19 (polaros molekula) polaros. 51 Le Chatelier-elv.14 (B) nemzetkozi. 93. 32 kozbmbosftes. 11. 59. 24 (relatfv molekulatomeg). 114 mergezo. 18 kettos-. 87 metilnarancs. 97. 65 (koszen) linearis (molekula). 19 lipidek. 105. 18 (B) dativ kovalens. 111 mendelevium (M d). 107 kristalyviz. 98 lantanoidak es aktinoidak. 84 katalitikus. 88 miozin. 23 lassu eges. 94 (B) kiszorftasa felfele. 58. 117 laurencium (Lv vagy Lw). 100 (h). 94. 35. 75 (B). 92 k6 rnyezeti kemia. 110 gomb-. 18. 36. 117 (gyantak) mesterseges (szintetikus) polimerek. datfv kovalens kotes kovalens. 115 monoklin (alapvelo krlslalyformak). 95 frakcionalt desztiilacioja. 700 (4a) metansav (H CO O H). 84 kremszeru (csapadek). 37 kozvetlen szintezis. 108 magnezium (M g). 105 (kationok) magnezium-hidroxid. 15 magmagneses rezonancia (N M R ) spektroszkopia. 98 magnezium-sztearat. 55 (kalium) koszen szaraz leparlasa. 18. 34. 65 (koszen) kotes(ek).TARCVMUTATO kod. 57 magreakciok. 17-20 kovalens. 78. 94 langfestes. 21-23 mag. 108 magmagneses rezonancia (N M R ) spektrum. 98. 98 kripton-fluorid (Krp2). 93 lakmusz. Id. vize. 25 momentum (impuizus). fizikai. 36. para. 94 (B). 99 mangan(IV)klorid (M n C Ij). 82. 24 (relatfv atomtomeg) mesterseges (szintetikus) gyantak. 6 melegftocso. 18-19 Ionos. 99 M maganyos elektronpar (elektronok). 102 (klćr). 100(1) metanal (HCHO). 21 kristalymag. 104 (gazok) meszko. 102 (klor). 110 Biichner-. 58. 26 molekularacs. 114 metil-metakrilat. 114-115 egyezmenyes atomtomeg (u). 56. 66 (nitrogen). 103 (oxigen) levegokiszorftas felfele. 21 kristilyos. 94 vilagfto. 58 (krom) kupri vegyijletek. 110 Erlenmeyer-. 91 Iftium (U). 101 (7) meter (m). 100 (b es 2 ) hidrogen. 54 (Iftium) Iftium-nitrid (LisN). 94. 100 (c es 3) kotes. 50. 32 (reakciok entalpiavaltozasa) latex. 20 ionos. 16. 37 lutecium (Lu). 33 molaris parolgasho. Id. 95 vize. 35. 51 mennyisegek. 109 lignit. 103 (oxigen) Liebig-huto. 94 latens ho. 99. 76 (B) elagazo.

103 (nitrogen) nemfem. glukćz. 87 hore kemenyedo. 31 (oldhatćsag) oldodas. Id. 69. 18. 93. 107 oivadek. 75. 48. 90. 93 (mososzoda). 69. 104 (anionok). 99 ćrauveg. 82 natrium-hidrogenkarbonat (N aH C O j). 41 natrium-szulfit (N a 2SO j). 99. 115 Dalton-t 6 rveny (parcialis nyomas). 64. alkenek oleum. 98. 51. 107 oxalsav. 86 . Brown-fele. 79 nehez frakciok. 41. 63. 95. 94. Id. 97 oxigen (O /O j). 96. 93 natrium-szulfat (N a 2S0 4 ). 30 (B) ammonia (NH4OH). 13. 71 (szulfitok) negativ polus. 96. Id.10 H 2 0 ). molaris. 30 (vizes oldat) apolaros. 51. Ny nyersanyag. 29 legkori. 87 (muanyagok) mutragyak. 41 2 6 lom(ll)oxid (PbO).99 oivadaspont-vizsgalat. 25 nem-vizes. 60 natrium (Na). Id. 41. 107 oldott anyag. 97. 34-35 oxidacićs ailapot. 82. 84 (frakcić) nehezvfz. Id. 31 oldhatosagi gorbe. 99 nikkel-szulfid (NiS). 94. 99 neutron(ok). szacharoz. 34. 91 (lipidek) oldallanc (atomok). 51 (fem) nem-vilagftć lang. 102 (eten). kloridok). Id. 29 nuklearis (mag-) egyenlet. 68. 101. 30 (vizes oldat) nemzetkozi mertekegysegek. 29 parcialis. 58. 56. 64. 60 (vas) nyitott rendszer. Id. 90 (kemenyito). 42. SI mertekegysegek neodimium (N d). 97. 11. 25 (mćlterfogat) standard. 6 oivadasho. 22 mosoporok. 98. 58 (nikkel) niobium (N b). 28-29. deuterium-oxid nem elegyedo. 117 polaros. 55. 32 (reakcićko). 13 olajok (eleimiszerek). 67. 6 lom(ll)nitrat (Pb (N 0 3 > ). 96. v. 51. 96 (savas eso). natrium-oktadekanoat. 17. 99 papfrkromatografia. 37 natrium-aluminium-szilikat. (eutrofizalas). 94 mozgaš. Id. 94. Id. 31 (oldhato) oldhatć. 51. Id. 91 monoszacharidok. 39 natrium-hidroxid (N aO H). 96 (eutrofizalas) 104 (anionok) nitridek. 30 nem-vizes. 67. 51. 87 (nylon) N nagyolvasztć. molaris. 95 (nitrogen kbfforgasa). 74 (brćm ) natrium-etilat (CH^CHjONa). 107 paraffinviaszok. Id. 29 parolgas. 100 (h). 27 (trivialis nev). 37. 104 (szulfid anion) 6 lom(ll)hidroxid (Pb (O H ) 2). 33 oldat. 94 nem-vizes oldat. 55 (natrium-karbonat). 33 oivadaspont. 51. 66 (nitrogen) nitrogen korforgasa. 35 oxidacios szam. kalcium-hidroxid oivadas (ailapotvaltozas) 7 molaris fagyasho. 7 parolgasho. 45 (elemek) negyvegyerteku (kovalens). 18. 115 muanyagok. 96 (eutrofizalas). 88 natrium-aluminat (N aA I(O H ) 4). 93 motorbenzin. 100. 88. 69. 97. 84 normal ailapot (gazok). 31 oldhatćsag. 31. 30 olefinek. 63 (olom) ćlom(IV)oxid (Pb O j). 39. koolaj nyersvas. 75. 103. 116 paliadium (Pd). 115 nikkel (Ni). 76. 25 oldhatatlan. rombos ken Ostvvald-eljaras. 59 (ozmium) ćzon (O 3). 42 nem linearis (molekula). 15 nyomjelz6 . 103 natrium-klorat (N aCI 0 3 ). 88 (szappan). 51 nonan (CgH 2o). 60 (vas) otvozet. nitrogen-monoxid nitrozo-vas(ll)-komplex. 99. Id. 68 .monomerek.alaku nemesgazok. 67 (ammonia). Id. 55. 70 ontottvas. 89 biologiai. 50. 6 on (Sn). 105 (kationok) natrium-hipoklorit (N aO CI). Id. 35 oxidalćszer. 33 molos. 92. 85 oktett. 55. 105 (kationok) 6lom(ll)etanoat (acetat). 69. 30 (vizes oldat) mero-. 103 cseppfoly 6 s. alkanok paratartalom. . 111 ortorombos ken. 59. 90 (szenhidratok. 14 nejlon. kerozin paraffinok Id. hidroxćniumion ozmium (Os). fiistolgo kensav ćlom (Pb). 59. 51. 88. 32 (reakcićk entalpiavaltozasa). 99 neptunium (N p). 63 (olom) 6 lom(ll)szulfid. 96 (ćzonfogyas) 0 . 33 parolgasho. 29 Da!tontorvenye. 30 szerves. 95 (korrćzio). 50. 101 ( 8 ) oldasho. 9 munka (w ) (mennyiseg). Id. zeolit natrium-bromid (NaBr). 33 oivadas. 68 natrium-sztearat. 32 (a reakcić entalpiavaltozasa). 116 (feherfto) natrium-jodat (N alO j). 68. 117 nyomjelzes. 15 (radioaktfv nyomjelzes) 0 . 31. 95. 68 . 97 nitrogen (N/N^). 99. kationok) 108 (gravimetrias analfzis vagy suly szerinti elemzes) 6 lom(ll) vegyijletek. 34 oxidok. 63 (olom). 116 natrium-nitrat (N a N O j). 30 oldasho. 48 (zart rendszer) nyomas (p). 53 (hidroxid) 6 lom(ll)jodid (Pbl 2> 41 . 99 ozmium-tetraoxid (OSO 4). 48. 55. 66 (nitrogen) nitritek. 103. 73 (klor. vas(ll)szulfat nobelium (No). 14 (B) Nevvton (N ). 105 (kationok) vizes. 95 nitrogen-dioxid (N O 2A ? h 48. 97 nitrogenmegkoto bakteriumok. 66 . 21. kemenyft 6 ) monotropia. 12. radioaktfv. 68. :55 natrium-hidrogenszulfat (N aHS 0 4 ). 64. 104 (gazok) oxćniumion. 74 (jod) natrium-karbonat (N a 2C O j). etandisav oxidacić. 6 (oivadas). 30 (vizes oldat) nem-vizes oldćszerek. 73 natrium-klorid (NaCI). 31 (elegyedo) nem elektrolitok. 63. 54. 7H 35C OOH ). 115 oktadekansav (C . 91 oktanszam. 99 nitratok. 30 oldoszeres kivonas. U . 93. 87 nejlon 66. 0 omlesztett (oivasztott) ken. 105 (langfestes) 97. 51. 30 (B) oldoszer. galenit olom(IV) vegyijletek. 29 nyomelemek. 117 nyersolaj. 63 (ćlom ) ćlom-tetraetil (Pb (C 2H 5) 4) oltott mesz. 30 vizes. 73. 59. 51. 89 (mosoporok) mososzoda (N a 2C 0 3 . 0 ohm (fl). 50. szenhidrogen-viaszok paraffin. 68 nitrogen-oxid. 99 neon (Ne). 86. 85. 105 (langfestes. 68 (saletromsav) oszlop-kromatografia. 35. 51. Id. 95 nitrogen-monoxid (N O ). 92 parcialis nyomas.

67 rez(ll)oxid (CuO). 5 reakcio standard entalpia valtozasa (AH°). 43. 80 (etin). 47 propan (CjHg). 71. 99 radon (Rn). 86 polimerizacio. 44. redox. 32 reakciokeszseg (reaktivitas). Id. 99 salak. Id. 80.xH20 ) 60 rozsdamentes acei. 81 primer cella (elem). 59. 23 radioaktfv bomlas. polisztirol polikloreten. 99. 84 relatfv atomtomeg. 91 aszkorbin. 78 periodus (elemcsoporl). 36-38 ecet-. 40. 59. 96 ( 6 zonfogyas) polonium (Po). 115 pozitiv polus. kristaly. 5 reakciosebesseg. 86. 23 molekula-. 104 (B). 15 (maghasadas) kondenzacios. 115. 50. 51. 61 sav(ak). 50-51. 75. 117 periodusos rendszer. 46 reaktivitasi sor. bomlasi sorok radioaktivitas. 99 rez (Cu). 96 (savas eso) pigmentek. 61 Rf-ertek. 12. 50. 15 radioaktfv sorozatok. 44— 45 reakcićpartnerek. 44 plumbi vegyijletek. 22 rovid periodus (elemcsoporl). 46 pillanatnyi. 72. 87 polieten (polietilen). 70. 115 pelyhes (csapadek). 79 (propen). 14-15 radioizotop. 91 (feherjek) szintetikus. 61 (rez(lll) vegyiiletek). 83 (kondenzacios reakcio) exoterm. szabaly) pH. 48-49 szabadentalpia valtozasa (AH“). 22 (B). elektrode (E) 44 potencial. 3 Cu( 0 H) 2) 61 (rez) rez-nikkel otvozet. 23 atom-. 32 standard (A H °). 45. 29 relatfv izotoptomeg. 46 sebessege. 60. 61 (rez(l) vegyuletek) rez(ll) tetraamin-szulfat (C u (N H 3) 4804 ). 87 poliamidok. 32-35. poli(tetrafluor-eten) PVC Id. 86 . 24 relatfv molekulatomeg. 32 helyettesftesi. 98. 51. lantanoidak rćdium. 51. 34. 17. 51. 111 cseppentos. natrium-nitrat saletromossav (H N O 2). 84 prometium (Pm ). 51. 45 (elem) primer desztiilacić. 108 (langfestes) platina elektrod. 56. 30 poli(tetrafluor-eten) (PTFE-teflon). 59.rARCVMUTATO molaris. 15 radiologia. 78 reakcioho (AH). 99 ragaszto. 80. 24. 95 (korrćzio) rontgendiffrakcios vizsgalat. poli(vinil-klorid) kvalitatfv (minosegi) sajatsžgok. 13. 36. 48 -ho. 69. 45 (elem) prazeodimium (Pr). 45 potencial. 34 redox-potencial. 32 eszterezesi. 51. 90 (B) rozsda (Fe 205 . 99 polarizacio. 42-^9. 82. 23 ion-. 61. 54. 81 poli(vinil-klorid) (PVC). 22 polipeptidek. 58. 67 (nitrogendioxid). 100 propilen. 83 endoterm. 5. 64. 35 potencialkulonbseg (V). 50. 61 (rez) saletrom. 68 . ćiom (IV) vegyijletek plumbo vegyijletek. 51. addfcios. 51. 99 protonok. 35 (4. kalium-nitrat chilei. 58 (mangan) platina (Pt). kondenzacios. 32 elorehalado. 68 . 86-87 mesterseges. Id. 101 propansav (C 2H jC O O H ). 117 nyitott. glukoz. 105 (langfestes. 27 renium (Re). 82. 101 propanon (C 3H 6O). 86 polimetilmetakrilat. 50 hosszu. Id. 97. 15 radioaktfv izotop. 79. 91 polipropen (polipropilen). Id. akrilpolimorfia. 23 femes. 78. 67 (nitrogendioxid) saletromsav (H N O 3).(CgHgOs). 32 (reakcioho). 99 sargarez. 15 (felezesi ido). (Rh). 15 radioterapia. 15 fotokemiai. 87. 79 (propen) poliszacharidok. 98-99 relatfv gozsuruseg. 79. 14 (B) PTFE Id. 19 polaros molekula. 99 polus. 106 (B). 46-47 megfordfthato (reverzibilis). 82 propen (CjHg). szintetikus polimerek termeszetes. Id. 71. Id. 48 lane-. 21. 39. 4 redukcio. 104 (anionok) sarga foszfor. 48 rendszertani nev. 32 reakcio(k). 99 rutenium (Ru). 5 kvalitatfv analfzis (minosegi elemzes). 103 (hidrogen). 91 . 99 rost (durva taplalek). 61. 68 . kiindulasi anyagok. kemenyft 6 ) polisztirol. 50-51. 74. 103 (nitrogen). Id. 61 (rez(l) vegyuletek) rez(l)oxid (C u jO ). 108 R racs(ok). 99 promotor (gyorsfto). 48 (zart rendszer) zart. 22. Id. a reakcio entalpia­ valtozasa (mag). 60 (rozsda). 45 (elem) porozus. 103 rez(ll)szulfat (CUSO4).(CuS 0 4 . polivinilkicrid polimerek. 105 (kationok) rez(ll)klorid (CuCI^). 99 rombos ken. 117 pillanatnyi sebesseg (reakciće). 50. 14 radioaktfv bomlasi gorbe. 34-35 reforma las. Id. 59. etansav amino-. 5 kvantitatfv analizis (mennyisegi elemzes). 100 propanal (O 2H 5CHO). 68 (foszfor). 46. 33 Pascal (Pa). 14. 35 redox-sor. 40 rez(ll) vegyuletek. 87. 46 pipetta(k). 90 (kemenyito). 87 poiimerizacio. 15 (radiologia) radium (Ra). 104 (vfz) 116 bazisos. 47 atlagos. 44. 86. 35 redukaioszer. 90. 34 redukaloszer. 50-51 peroxidok. Id. nemesgazok ritka foldfemek. Id. propen propin (C3H4). 38. 31 pentan (C 5H . Id. 52 addfcios. 61 (rez(ll) vegyijletek rez(ll)nitrat (C u (N 0 3 ) 2). 97 redoxi. 107 (kromatografia) ritka gazok. 79 fordftott iranyu. 98-99 rendszer. radioizotop radioaktfv nyomjelzes. 111 piroluzit (M n 0 2 ). 68. 50 (periodus) mbfdium (Rb). Id. 61 rez(l)klorid (CuCI). 50 (periodus) periodusido (T) (mennyiseg). 51. 19 polaros oldoszer. 71. 83 primer aminok. 99 primer alkoholok. 82. 50 (periodus) rovid. kationok) rez(l) vegyiiletek. 2). 32 entalpiavaltozasa (AH). 87 polifenileten. 24 rendszam (Z). 100 protaktfnium (Pa). 106 (B). 87 polieszterek. 19 (polaros kotes) polaros kotes. 60 (acei) rozsdasodas. 108 kvantitatfv (mennyisegi) sajatsagok. 116 reagens. 41. 46 kezdeti. 96 (savas eso). 34. 41. (szenhidratok. Id. 6 lom(ll) vegyuletek plutonium (Pu).

101 (7) saletrom. tomeg. 104 (anionok) 108 (langfestes) sotalanftas. 59. 51. 65 teljesftmeny (P).(C2H5COOH). 77-91 szerves oldćszer. 65. 116 (vfzelvono anyag) ken(IV)-. 96 (savas eso) dikarbon-. 96 tercentrait kobos (reszecske szennyezett. 56.(H CO O H). taliium (TI). 12-13 szerkezeti izomerek. 117 szilard halmazailapot. 37 semleges elektrod. 36 szerves vegyuletek. 10 sosav. Id. kensav kenes-. klor). 99 szennyezes. 102 (eten). Id. 56. sztereokemiai keplet egyszerusftett. 104 (anionok) szulfidok. 71. 115. 99 szobeli egyenlet. 67 (nitrogen-dioxid) oktadekan. 108 (langfestes) jodhidrogen. 95 (szen-ciklus). 26 szerves kemia. 105 (kalcium kation). 55 (natrium-karbonat) sztearinsav.(CO O H (CH 2) 4COOH). 45 (elem) szuszpenzio. 39 ko-. 99 szenhidrogenek. 56. 69. 108 (tomeg-spektroszkćpia) spektroszkopia tomeg 108 magmagneses rezonancia (N M R ). 93 spatula. 117 s6 (k). 68 . 42 semleges gazok. 77 szenszal/rost. 106 szelen (Se). 57. natriumhidrogenkarbonat szolvatacio. 55 (natrium-klorid) savanyu. 87 (polisztiroi) szubatomi (atomnal kisebb) reszecskek. 7Hjs COOH). 85 technecium (Tc). 81. 52. 104 (anionok) szupravezeto. 26. 95 tapasztalati keplet. 50. 100-101 szervetlen kemia. 40. 99 69 (oxidok). Id. relatfv molekulatomeg suruseg (r). Id. 65 (szenteiftett (oldat).( 7 -sugarak). (HCI). 31 szen-monoxid (CO). 71 gyenge. 88 (szappan). szilfcium-dioxid szilfcium-dioxid (Si0 2 ). 50. 116 sebesseg (v). 36 (sav). 83 szekunder elem. 54 (natrium). 63 szilikonok. 3-dimenzios. Id. 76. 51. 104 (anionok) saletromos. 51. 64. 97. 36. 36 oxal-. 70 (B). 24 (B). 51. 60 (acei). 44 sokatomos. 6 szilfcium (Si). 107 (szarftas). Id. 57. oktadekansav sztereoizomerek. 40.(H 3PO 4). 104 (gazok. etandisav foszfor. Id. 99 szappan. 98-99. 36. 117 (tomeg) atom-. 9 (tiszta) tellur (Te). 116 szarftćszer. 39--41. 40 kettos-. 103 (hidrogen). 27 szodabikarbona. 91 szerves. Id. 29 Celsius-.karbon-. 64. 63 szintetikus detergensek. 59 (hafnium). 68 (foszforpentoxid) propan. 116 szacharoz (C . 19. 15. 9 (tiszta) elrendezodes). 99 sugarak. 114-115 skala(k) (homersekleti) abszolut homersekleti. 96 savas ćlomakkumulator. Id. 55 (kalium) sohid. metansav fustolgo ken. 37. nemesgazok semleges.101 . 36. 102 (szen-dioxid)kl6 r). szuropapfr.(C H 3C O O H ). 73 (hidrogen-kkDrid). 104 (anionok). oktadekansav eros. 31 dioxid). 77 szensav (H 2C O 3). koszen) tapanyagok.7 ^. ammonium-klorid szamarium (Sm). tantal (Ta). 65 (buckminsterfulleren) . 116 Sz szabalyos (normalis) s6 . 64. 77 sztereokemia. 96 (savas eso). 42 (az elektrolfzis ionos elmelete) SI mertekegysegek (alap. kenessav ken(VI)-. 114 (B). Id. Id. 86 sosav (HCI). 62. 65 (szendioxid). 96 (B) tercier alkoholok. 82 sztearin-. magmagneses rezonancia. 34. Id. 39 savas eso. 23 szennyez6 k.(H 2S2O 7). 45 savas. 14 sugarzas.(C . 30 Szolvay-eljaras. Id. 58. anionok)tapanyag(ok). 88 . 65 (szen-monoxid. 41 szkandium (Sc). 102. 81. 71 (kontakt eljaras) hexandi. 53-75 szigetelo. 98 szurotolcser. 96 terbium (Tb). 39 bazisos. 77 (sztereokemia) sztirol. 117 semlegesitesi ho. 38 savanyu s6. szappant nem tartalmazo detergensek szintezis. 26 szenhidrogen viaszok/gyantak. 101(7) hangya-. 91 (lipidek). 29. 63 szilika. 77 tegely. 83. 109 szenizotćpos kormeghatarozas. 51. 37. 8 direkt (kozvetlen). 41. 99 sziifcium(IV)oxid. 39 savmegkoto anyag. 82. 77 sztereokemiai keplet. 4 1 .(H2SO4). 51. 92. relatfv atomtomeg keplet/molekulatomeg. 83. 31 szekundum (s) (masodperc). 107 szarft6 anyag. 115 szennyezes. Id. 7 szulfatok. 95 szen-dioxid (C O 2). 13. 90. 81 etan. 12 (B) szubiimalas. 99 szijriet. 101 (7) szen. 62. 29 (abszolut homersekleti skala) skalabeosztas. 107 (szarftas). 39 szabalyoz6 rudak. 54. 90 szal (szen). 99 termikus. 73 (hidrogen-klorid). 90-91 kiegeszfto. 103 (nitrogen). szarmaztatott). 69. 36 savmaradek. 59. 115 szazalekos osszetetel. 64. 46 (reakcićsebesseg) semleges (anyag). 97. 108 stroncium (Sr). 81. 24. 117 szerves sav. 96 teiftetlen vegyuletek. 15 tejszeru (csapadek). 104 (anionok) szulfitok. 90 (B) szenhidratok. 60. 38 ken. 110 100 . gamma. szilfciumdioxid szilikagel. 63. 114 szures. 40 szabalyos. 26. 77 szerkezeti keplet. 50. 65 szaimiakso. 51. 65. 96 (savas eso) teiftett vegyiiletek. 76 (B). 103 (hidrogen). gS (elszappanositas). 40 komplex. 26 szerkezeti keplet. 74 (hidrogen-jodid) metan. 55. 116 szen korforgasa (szenciklus). 96. 111 spektrometer. 109 63. 81 etandisav ((C O O H ) 2). 90. 2H 220 n ). 108 spektrum. 90 (B) szengaz. 93 szappant nem tartalmazo detergensek.(HNO3). 107 (szarftas) szilikatok. 89 szarftas.(H N O 2). 14 (B) suly.(H 2C O 3). 33 semlegesftodes. 103 (hidrogen). 116 szarmaztatott mennyisegek. 102 (szen-dioxid. 26 szekunder alkoholok. 83 szerkezet (atom). 115 szarmaztatott SI mertekegysegek. 28. 99 95 (fotoszintezis). 67 (nitrogen-dioxid). 104 (nitrat anion). 60. 115 sebessegi gorbe. 106 szen (C). Id. 71. 51. 96 (savas eso). 94. 57.

elektronpalya trfciummal jelzett. Id. 58. 48 (disszociacio) termikus szennyezes. 61. 102 (szen-dioxid. 74 (brom) desztillalt. 5 termeszetes gyantak. 58. 11 diffuzić. 111 95. 28-29 elektrolfzis. 109 vitaminok. 71 (kontakt eljžras)vfz korforgasa. 24 relatfv molekula-. 11 teiftetlen. 60 (vas) vizes oldoszer. 90 (B). 60 (vas) vfzgaz. 24 (B). vas(lll) vegyuletet ferro-. langfestes. 41. Id. 108 tomegszam (A). U w X rez(ll). 51. 93 vas(ll)szulfat (FeS 04 ). 102-103. 24. iranyzat. 105. 91 (feherjek) termikus disszociacio. 110 nehez-. 58 (vanadium). Id. kalium-alumfniumszulfat X 12 vfz tiroxin. Id. 30 kovacsolt. Dalton. 40. kovalens/ion vegyertek vegyertekelektron. 50-51. vas(ll)szulfat Zs zsfrok. 87. 77 zart rendszer. 50. 13. 60. 108 (terfogatos elemzes) torium (Th). 68. 16 W a tt(W ). 14 (B) torveny(ek) Avogadro. 22 tetraklor-metan (CCI4). 91 (lipidek) szenhidrogen/paraffin. 105 (kationok) ćlom(ll)-. 60. Id. 108 (terfogatos elemzes) vegyertek. Graham. 29 Boyle. 116 ontott. 60. 93 vas (Fe). 37. Id.. 25 (koncentracio) tomegmegmaradas torvenye. 77 trend. Faraday. 96 termokemia. 27 tulhevftett vfzgoz. 6 xenontetrafluorid (XeF 4). 71. 83 tobbszoros sulyvlszonyok torvenye. 103 (nitrogen) vanadium-pentaoxid (V 2O 5). 87. 6 xenon (Xe). 40 vas(lll) vegyijletek. 53 (trfcium) trigonalis/sfk trigonalis (molekula). 27 trans-2-buten. 63 (szilfcium-dioxid) U. 99 aromas. 99 tobberteku alkoholok. 70 (B) vfzmentes. 30. 53. 51. 43 gaz. 108 40. 51. 117 vas(lll)oxid-hidrat. 105 (kationok) kovalens. 11 allando osszetetel. Id. 74 tiszta. 117 tulium (Tm). 98.). 43 tradicionalls nev. 30 (szolvatacio). 53 trfciummal jelzett. 68 (foszfor). 60 (vas(ll) vfzlagyftas. 15. 31 tuzko (kovako). 35. 110 tomeg (m ). 18 (B) kupri-. 105 (kationok) olom(IV)-. vas(ll) vegyuletet ion-. 85 vilagfto lang. deuterium-oxid lagy. 28-29. 24. 22 trimer. Id. 65 (szen-monoxid) vas(ll) vegyijletek. 29 tobbszoros sulyviszonyok. 29 Gay-Lussac I. 51. 63 (olom). 79 timsć. 30 nyers. 52 (B) trfclum (T).TARCYMUTATO terfogat (V). 98-99. 61 triol. 11 7 0 . 115. 116 elektromos. 32 tomegmegmaradas. 98-99 relatfv keplet-. 105 (kationok) vfzelvono anyag. 24 tomegkoncentracio. 97. 32 (B) tetraederes (molekula). 20 vfz folott. 112-113 vegyiilet(ek). 83 (alkoholos erjedes) zoldgalic. rez(l) vegyuletet ferri-. 107 vas(lll)klorid (FeCI. 51.0 visszafoly6 s huto. 117 megmaradas torvenye. 19 triklin (alapveto kristalyformak). 99 titralas. uveghazhatas. 110 gomb-. 110 szuro-. 33 nyomas. 20. 8 (szintezis). 117 (gyantak) termeszetes polimerek. 29 Hess. 104 legkorben. 105 (kationok) vas(lll)-. 93 vfz a legkorben. 19 tetragonalis (alapveto kristalyforma). 93 (ioncsere) zimaz. 99 vulkanizalas. 58. 60 (vas) vizes oldat. relatfv molekulatomeg relatfv izotop-. 25 relativ atom-. 41. 14. 11 tobbszorosen teiftetlen vegyuletek. 46 vfz (H 2O). 93 valasztotolcser. 110 Biichner-. 6 lom(ll) vegyiiletet tobbszorosen teiftetlen. 8 . 25 termekek. Id. 92 van der Waals-fele erok. 40 forraspont. 27. 60. 96 36. 106. 79 kemeny. 60 (vas(IH) vegyiiletek) oivadaspont. 11 tomegspektrometer. 75. 29 Gay-Lussac. 63 (olom) szerves. Id. hematit volfram (W ). 77 tolcser(ek). 28. 77 teiftett. Id. 93 V-alaku (molekula). 99 viszkozitas. uvegkad (eszkoz). 48 zeolit. 99 eten). 92 vfzeilatas. 93 titan (Ti). 86 uran (U). 93 (kemeny) valoszfnusegi eloszlas. 35. 28 Gay-Lussac II. 117 (viszkozus) viszkozus. 59. 116 (vezeto) ho. energiamegmaradas. 105 (kationok) vizsgalat(ok). 90 (B). 105 (kationok) vfzko (vfz). 51. 75 (xenon) rez(l). 90 (kemenyft6 ). 117 mol-. rozsda voros foszfor. 29 Graham. 76 (B). 116 (vezeto) vezetokepesseg. 28 Faraday (elektrolfzis). 11 molaris. 28 Dalton. 10. rez(ll) vegyuletet kupro-. rozsda vegpont. 75. 93 (valtozo kemenyseg) vas(ll)klorld (FeCIi). Id. vanadium (V). 104-105 vas(lll)hidroxid (Fe(O H ) 3). 94 univerzalls indikator. 110 valaszto-. 11 palcialis nyomasok. 17 vas(ll)-. 9 tisztftas. 14. 60. 93 (allando kemenyseg) vegyiiletek) vfzlagyft6 k. 50. 92-93. 116 (vezeto) viaszok. Id. 19. Id. 107 vas(lll)oxid. 38 vinil-klorid (CH 2CHCI). 91 iitkozesi elmelet. Id. 108 (tomegspektroszkopia) tomeg-spektroszkopia. 99 tultelftett (oldat). 114 (B). 115 vegyi fiilke. vfzmentes kalcium-szulfat (CaS 0 4 ) 104 (nitrat anion) 57 (kalcium-szulfat) vas(ll)szulfid (FeS). olom(IV) vegyiiletet plumbo-. 77 vezeto. 8 alifas. 91 (lipidek) . 100-101 plumbi-. 110 vegyjel. 83 trivialis nev. 97. 99 hidratalt. 53 (tricium) valtozo kemenyseg (vfz). 92 bromos. 110 csapos-.

Sue Mims. Dr. A konyv eiso kiadasa 2000-ben jelent meg az Usborn Publishing Ltd. A kiado elozetes engedelye nelkCil e kiadvany egyetlen resze nem masolhato. Mindent megtettunk a szerzoi jogok elismerese es vedeime erdekeben. mechanikai. Winlers/Tudomanyos Fenykeptar. Szeged Felelos vezeto: Budincsevich Jozsef ISBN 963 9334 27 8 Minden jog fenntartva. Usborn House. Charles D. Michael W .K6sz6netnyilvanitas A borftćlapok tervezoi: Michele Busby es Zoe Wray A tovabbi tervezes Anne Sharples. 1986. Erich Schrempp/Tudomanyos Fenykeptar. A kiadoknak oromere szolgal. A 92. oldal (fent jobbra). Magyar kiadas: © Novum Klado. jeremy Burgess/Tudomanyos Fenykeptar. vagy atadhato valamilyen formaban. Mehan Kulyk es Victor de Schwanberg/Tudomanyos Fenykeptar. Roger Berry es Simon Cooch munkaja. 2000.usborn-com. )eremy Burgess/Tudomanyos Fenykeptar. M alt Meadows/Tudomanyos Fenykeptar. kiadonal. Keszijit a Novum Nyomdaban. akikkel nem tudtak kapcsolalol lalalni. digitalis fantaziakep. fototechnikai vagy barmilyen mas eljarassal. Az Usborn nev es a szimbolum az Usborn Publishing Ltd. 83-85 Saffron HIK. ha megfelelo rnegegyezes jon lelre azokkal a szerzoijog-tulajdonosokkal is. I® . Alfred Pasieka/Tudomanyos Fenykeptar. London E C IN 8 RT. amelyb 6 l visszanyerhet6. az oramutato jarasaval megegyez 6 en): Dr. vagy valamilyen modon elektronikus. hogy a fenykepeket rendelkezesiinkre bocsatottak. 2003 Felelos klado: Jankovics Laszlo Forditotta: BIharI Judit Szaknnailag ellenorizle: KIss Klara Kiadovezeto: Tćth-Kasa Ottilla OIvasoszerkeszto: Geiler TIbor Muszakl szerkeszto es bon'toterv: Meseldzija Zoran Tordeloszerkeszto. markajele. Borftolap (fent balrol. nem tarolhatć olyan rendszerben.www. Anglia. Az illusztraciok keszfteseben reszt vettek: Koszonettel tartozunk. Marlas Csllla Nyomdai elokeszftes: Novum Kft. A kiadoi jog luiajdonosa az © Usborn Publishing Ltd. Davidson/Tudomanyos Fenykeptar.Alfred Pasieka/Tudomanyos Fenykeptar.

A relatfv izotćp'im tOmeggel egviill az elem relatfv atomtdmegćnek krszamitasara hasznaljak.5 • kjjvtgjnjl«. 1 • Vilagos meghatarozasokat ad ertheto megfogalmazasban az alapveto fogalmakra es kifejezesekre. izotćp 1.'g a niolekulSban Ićvo alomok relatfv atorntOm^ geinek O sszege. A vilagos stflus es a vonzo kivitelezes megkonnyfti a targy temakoreinek teljes megerteset. A (ernm ietf^ klorban n}intfgy haromi£or onnyi CI-3S atcm mmfCi-i/ atom. • Att'ouo hivatkozasi rendszer segiti az anyag kulonbozo reszei kozott meglevo kapcsolatok megismereset. okJalon 1^6 libiđzatban lalilhatok nieg Adott anyag egy . Relatfv atomtfimeg vagy atomsuly (figyelembev^'ve a relailv i7otoplomeget fc az izotoparinyt).S . • Elengedhetetlen tanulasi vezerfonal a vizsgara keszuloknek. osziva a 12 atom tom Snpk tizeneg< kette< reszevel (kl. K i ti)aqh\ n»totV otom rćm ^ 16. • Reszletes taruvmutato teszi lehetove barmelyik kifejezes k6nnyu megtalalasat.lljak. lgy a kht rekjtiv otomiomege s dtfcjpoi rehttv Uotćptćmeg ^ ( i x 35 * 0 x 37) 4 ^ 35.) A realtiv molekulatonK.KEMIA KEPES SZOTAR Idealis kezikonyv a kemiat tanulok reszere. a tfimegspektronfišternek nevezett berendezest haszn. a reszecsk^k menynyisegenek meghatarozasara a mol-t (6-10'’’db reszec:sket tartalmazo anyagmennyiseg) alkalmazzak. Ragvogo illusztraciok./^vol. osztva a szen-12 atotn t6mfg^wk ti/pnketted rMz^el (Id.3 old. Majdnem (Kjntosan mi‘gegyezik az izol6p tOmegszSmžval". A yiimolekijk} tgy OK}gfnalomot kei h ro frH o td g U mot tartaima/. C A 'j ' Kakiom (nkitiv atomitimeg 40) Cgp V c a c i^ ^ Klw lH (iH v Relatfv lzot6pt6meg Adott izot6p fsy atontjAnak loniege.) A relati'v atom 1 . . izot(')(). Ezerf a lomeguket egy egyezmenyesen elfogadott tomeghez viszonyitva hatarozzuk meg. Igy konnyebben kezelheto ertekeket kapunk. Ičmegul (. Egy elem vagy ^ vegyijlH niolekuiiljanak a to mt'ge. Az atomok es a molekulak tomegenek kozvetlen meresćre. I i . 9 789639 I 334274 ISBN 963 -9334-27-8 '■ .itomjinak atlasos A hkkogin rtkitiv atomtdmtgt k6/eUt6ieg 1 Relatfv molekulatomeg Kelaliv molekulasulynak is fievezik.'gyezit«?nyes at(xnl6nieg < ?gysegl)en (u) lejt’zik ki. lzot6paržny Az elcm adott nicnnyisegeben a/ izotćpok’ atomjainak sz< arAnya. M ivel igen kis anyagniintaban is lobb m iliio atom van. old. attekintheto abrak egeszftik ki a lefrasokat es magyarazatokat. osztva a szćn-12 atom tonieg^'nek tizenkfttfd re?. A rulaliv alomtOniegek a 9S-99. AZ A T O M I JE L L E M Z O K M ERESE A kb lO ’ mm atmeroju ćs kb IO ‘ ’g tomegu alomok olydti kicsik. hogy kozvetlen meresiik rendki'viil nehez.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful