Magyar

SÖRLEXIKON

Aréna 2000 – Budapest, 2004

Magyar

SÖRLEXIKON
A magyarországi sörkultúra bemutatása

SOPRONI ÁSZOK DREHER LAGER BORSODI VILÁGOS ´ ˇ ZLATY BAZANT ARANY ÁSZOK BORSODI BIVALY KAISER KÔBÁNYAI SÖR BOROSTYÁN PÉCSI SZALON PILSNER URQUELLE DREHER CLASSIC .

AMSTEL ILZER BÚZASÖR STELLA ARTOIS WIESELBURGER ILZER SUPERIOR STAROPRAMEN PAULANER ROGGEN ˇ KRUS OVICE ROLING ROCK PAULANER HEFE ERDINGER WEISSBIER BECK’S .

Utánnyomás. Mosselen Belga Sörözô... 2004 1590 Budapest.: (06-1) 467-0360. fotomechanikus módszerrel. Runner Beer Kft.A kötet fô támogatója: a Borsodi Sörgyár Rt. Over-Team Kft. Pater Marcus Apátsági Sörözô és Étterem. az Over-Team Kft. akár csak kivonatként. valamint a Magyarországi Sörcikkgyûjtô Klub minden tagjának Munkatárs: Vétek György Fotó: Bakai Gusztáv © Kovács Gábor © Aréna 2000 Kiadó. Henri Belga Sörôzô. Gyula ISBN 963 7046 18 6 Minden jog fenntartva. együttmûködésért: Szemere Istvánnak. . fax: (06-1) 467-0362 E-mail: arena2000@arena2000..hu A kiadásért felel: dr. Tel.. a Söröskorsó és Pohárgyûjtô Egyesület elnökének.. rádióban. Ládonyi László Marketingvezetô: Haulitus Anikó Mûvészeti vezetô: Lukács Gábor Layout és tördelés: Vida Éva Képfeldolgozás: Nemesszeghy Árpád Nyelvi lektor: Sas László Nyomás: Winston and Partners Kötés: Dürer Nyomda Kft.arena2000. Paulaner Brauhaus Látványsörfôzde. Ilzer Sörgyárak Rt. Liquid Gold Kft.. Pécsi Sörfôzde Rt. ügyvezetôjének.hu Honlap: www. Postafiók 179. hanghordozón és adatfeldolgozó rendszereken bármely módon kizárólag a kiadó írásbeli engedélyével lehetséges. Külön köszönet a segítségért. tévében. Támogatók: Dreher Sörgyárak Rt. valamint terjesztése filmen.

102–111 Pécsi Sörfôzde Rt.TARTALOM t Elôszó 8–9 SÖRTÖRTÉNET 10–29 SÖRGYÁRTÁS 30–37 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON Borsodi Sörgyár Rt. 116–121 NÍVÓSABB SÖRÖZÔK 38–121 122–131 SÖRCIKKGYÛJTÔK 132–163 SÖRLEXIKON 164–192 . 80–101 Ilzer Sörgyár Rt. 38–63 Dreher Sörgyárak Rt. 112–115 Liquid Gold Kft. 64–79 Brau Union Hungária Sörgyárak Rt.

FRISSEN HABZÓ. csalfa mivolta. s valahogy fölsejlik belôle a dolgok mulandó. Nem ihat sört. hogy ínyencségekkel traktálják ôket. és gyakorta indul magányos utakra a mellékhelyiség felé. az épp a sör maga. valami nincsen itt a helyén. Rókabarna szoknyás. a sör schwechati sör. az üresség örvénye. tünékeny. a sörivó folyton böfög. tehetetlen. közelebbrôl az Ôszi versenyek. ami megintcsak a szabadságvágyát izmosítja. független és autonóm férfiúi létformához tartozik. ami holnap majd mindent lenyel. érzéki bokájú úrinôktôl sört ne fogadjunk el soha. amelyben mindezt olvassuk. valami abszurd dolog történik. az ugyanis kocsmai ital. Normális körülmények között Rizili nem kínálhatná sörrel Bent. szenvedô és érzékeny asszony. akik a világot sörivókra és borivókra osztják. ekkor kerül elô a sör. ki tudja. valami nincs rendben. Másfelôl viszont ne vegyük komolyan azokat a férfiakat. és ennek rossz vége lesz. tehát bort fogyaszt. A finom úriasszonyok. éhezô zsokékat visznek haza Andrássy úti palotájukba. zavaró érzés lesz rajtunk úrrá. Ben tudvalévôleg elcsapott zsoké. természetesen Krúdy. ettôl még valószínûtlenebbé válik a szituáció. Az elcsapott zsoké ez esetben a csábítás tárgya. akik idônként elcsapott. sört az étkezés mellé sohasem kínálnak. mint amikor kigombolt sliccû esperest látunk az operabálon. legalábbis ô ezt állítja. ha tehát most mégis ezt teszi. a végén még meg is szökik. a szöveg pedig. MÉLYEN RAGYOGÓ SÖRREL TELT KANCSÓT TETT BEN ELÉ. a fogolypástétomon és a fôtt marhán. az úrnô gyenge. Ami pedig nincs a helyén.8 ELÔSZÓ ELÔSZÓ AZ ÚRNÔ AZ ITALOKKAL KÍNÁLGATTA BENT. és ettôl olyasfajta kényelmetlen. esetleges. sôt önmagukat is V ÁNCSA I STVÁN . aki általában fel akarja kötni magát. Már túl vagyunk a levesen. és ekként a szabadon kóborló.

semmi flanc. mint a borokról. iránymutató jellegû megállapításokat tesz. Viszont még lehet. utóbbiak éppoly gazdagok. ahol a férfiú családfôként van jelen. Ezzel a problémával már a sumérek is találkoztak. nyugodt. hogy nyugodalmas körülmények között. 9 ELÔSZÓ . de nem szokás. hanem nagy sörök is. ergo éppoly sokat lehetne beszélni róluk. hogy egyszerûen csak meginna valamit. bár az is lehet. aki nem issza a bort. jövôbe vetett bizalom. de az ember a kocsmába azért megy. meg bor is. terroirjellegrôl és még a jó ég tudja. de ennek fejében igazi borkultúrája sincs. A kocsma. és közben még sört is kapunk. Noha nemcsak nagy borok vannak ezen a földön. hanem beszél róla. csak a párálló üvegedény. borsznobok például már vannak. hogy sörsznobok nincsenek. hosszú kortyok. Az univerzum egyik legvonzóbb tulajdonsága épp az. a bortermelô délen viszont kocsma nincs. Vacsoránál dettó. zavartalanul tûnôdhessünk a világ dolgai felôl. részint pedig abból a körülménybôl. amely arra szolgál. sörözô. csöndre. komisz kölkeit homlokráncolással fegyelmezi. a borfogyasztás jellemzô helye az ebédlôasztal. mindkettô. ilyen emberfajta egyszerûen nem létezik. azaz nincs valódi kocsmakultúrája. elmélyedésre van szüksége.besorolják valahová. Persze léteznek borozók is. a teremtô végiggondolta ezen italok funkcióját. Magyarország ugyanis valahol félúton van a sör és a bor világa között. Ugyan bort is adnak benne. rumot és bármi mást. Bort általában étkezés mellé iszunk. Semmi presztízsfogyasztás. viszont a világegyetem általunk ismert részében rendkívül kevés van belôlük. animalitásról. A sör egyszerû. nyílt. nyájasan beszélget szeretteivel. ôszinte vágyak célobjektuma. extraktédességrôl. A borsznob az az ember. hogy van benne sör is. és erre találták fel a kocsmát. különféle tanninokról. kijelölte helyüket a világegyetemben. a sörösök vagy a borosok közé. legjobb férj és atya. továbbá whiskyt. semmi verbális ködgomoly. Vegyük viszont észre. Közben persze a férfiúnak töltôdnie kell. hogy a fejlett kocsmakultúrájú északi országokban nemigen van bor. dugót húz. A jövô méhében pedig egy újabb sör ígérete. hogy sört igyék. a legôsibb közintézményt. nyugalomra. a bor a társasági léthez. komplexek és kifinomultak lehetnek. A borozó éppen ezért jellemzôen magyar kultúrintézmény. szögezzük le egyértelmûen. a sör a magányos kontemplációhoz tartozik. ez következik részint a fizikai valóság aszimmetrikus természetébôl. vagy inkább egyik se. mirôl hablatyol. mint akármelyik bor.

ÁRPÁBÓL. KÖLESBÔL VAGY EZEK KEVERÉKÉBÔL FÔZÖTT SÖRSZERÛ ITAL. A SÖR PEDIG A BETOLAKODÓ LABANCOKÉ. A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN LETELEPEDETT MAGYARSÁG AZONBAN HAMAR ELSAJÁTÍTOTTA AZ EURÓPAI SÖRFÔZÉS TUDOMÁNYÁT. AZ ELÔBBI BÚZÁBÓL. PEDIG A HONI SÖRFÔZÉS TÖRTÉNETE MÉG VALAHOL ÁZSIÁBÓL ERED. LÓHÁTON NYARGALÁSZÓ ÔSEINK ITALA A BÓZA ÉS A KUMISZ VOLT. A NOMÁD MAGYAROK EGYIK LEGFONTOSABB TÁPLÁLÉKA. A . MINT KANCATEJBÔL ERJESZTETT SAVANYKÁS ITAL.10 SÖRTÖRTÉNET NEM CSAK A LABANCOK ITALA VOLT A magyar sörfôzés története a kezdetektôl 1914-ig MAI NAPIG TARTJA MAGÁT AZ A VÉLEKEDÉS. A KUMISZ PEDIG NEM VOLT MÁS. MISZERINT A MAGYARSÁG ITALA A BOR.

Hasonló rend szerint mûködtek az uradalmi és a kincstári sernevelôk is. A kolostori sörfôzés ebben különbözött is a nyugateurópaitól. Az egyházi birtokokon termett árpából a sernevelôk sört fôztek. Ez volt a „serjog”. azaz továbbra is fôzte a bózát. A másik lényeges különbség az volt. hogy Árpád-házi uralkodóink egy-egy kolostor alapításakor külön gondot fordítottak arra. 11 SÖRTÖRTÉNET . s ennek egy meghatározott hányadát kötelesek voltak beszolgáltatni. hanem kenyérkovásszal erjesztették. vagyis a „serlajtolás” joga 1840-ig létezett. mint az. A sörkimérés. Szent László királyunk például az általa alapított Bihar megyei Szentjobb kolostorának 1090 körül három serfôzô családot is adományozott. hiszen Magyarországon nem fôztek sört a kolostorok falain belül.vagy az árpalét már nem emberi nyállal. A sernevelés fontosságát pedig mi sem bizonyítja jobban.A sernevelôk kora Magyarországon a honfoglalástól kezdve egészen a XIX. de a búza. századig jellemzôen egyszerû háziipari keretek között – a városokban céhekbe tömörülve – folyt a sörfôzés. ugyanis az Árpádoktól kezdve mindenkinek volt serfôzési joga. és elterjedt a komlónak mint a sör egyedüli fûszerének használata is. hogy a magyar sörfôzés még sokáig megôrizte ázsiai jellegét. a maradékot szabadon értékesíthették. hogy saját házában a saját maga fôzte sört bárki kimérhette. Ez azt jelentette. hogy az egyháznak adományozott jobbágycsaládok között egyaránt legyen szakács és serfôzô is. A sörfôzési jog eleinte a földtulajdonhoz kötôdött. akinek volt földtulajdona.

vagy vályogépületek voltak. udvarház. . mint a Magyarországra beszállásolt német katonaság. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt. században nemigen akadt olyan uradalom. A birtokuktól megfosztott. hogy egy-egy sernevelô ház termelôkapacitása össze sem volt hasonlítható a mai sörgyárakéval. A királyi birtokok ugyanis mindenkor elegendô gabonát szolgáltattak be. hogy rövidesen maga a kincstár is beszállt az üzletbe. hogy például a nem túl nagy Besztercebányán 1652-ben hetven sörfôzde mûködött. bebörtönzött. a kuruc mozgalmak feléledésével egy csapásra vége szakadt. A trencséni urasági sernevelôben például 1588-ban heti 136 akó. Sôt! A sörfôzés olyan jövedelmezô iparágnak bizonyult. ami megmaradt volna. A XVII. századra a sernevelôk annyira elszaporodtak – különösen a Felvidéken –. kivégzett magyar urak elárvult serfôzô házai pár évtized alatt összedôltek. de a hegyaljai borvidék kereskedelmi központjában. A virágzó magyar sernevelésnek a törökök kiûzésével. ahol ne fôztek volna sört. amelynek a drágább bor helyett sört adtak. azt pedig a császári katonák rombolták le.12 SÖRTÖRTÉNET A XV–XVI. Tokajban is tucatnyi volt a számuk. amely nem volt más. Maguk a serfôzdék is három-négy helyiségbôl álló. egyszerû fa. és hamarosan egy stabil felvevôpiac is jelentkezett. vagyis mintegy 6800 liter sört fôztek.

13 SÖRTÖRTÉNET II. Esetenként az illetô város külön könyvelési tételre ajándékozta az ispotálynak a sört. Mindenütt. ugyanakkor feltételezhetô. hogy az intézmény lakói is jócskán fogyasztottak a sörbôl. hogy azt a szegények asztalán osszák szét. II. Kolozsvárott 1595 elôtt csak az ispotály fôzhetett sört. akik kötelesek voltak az ô parancsainak engedelmeskedni. nem tudjuk. hogy Rákóczi egy egész jobbágyfalut rendelt a hatalmas fôzôházba munkásnak. magyar nevén Ôraljafalván volt. A sörfôzés egyrészt biztosította a kórház költségeit. az Ungvár váruradalomhoz tartozó Podheringen. vagy a szabadságharc alatt jövedelmeit akarta növelni. esetleg magának a kórháznak volt saját serfôzô háza.Az ispotályos sör A középkorban a sört az aggok. A török hódoltság után Pest és Buda 1713-ban nyert városi szabadságlevelében külön pont emlékezik meg arról. Fejedelmi kedvtelés volt-e a sörfôzéssel való foglalatosság. szegények segítô italának tekintették. Buda városa 1711-tôl kezdve minden évben nagy mennyiségû sert ajándékozott a ferences rendi barátoknak azzal. az azonban tény. hogy e városok serházuk jövedelmébôl tartoznak fenntartani ispotályokat. így Magyarországon is. az ispotályokat fenntartó kegyes szerzetesrendeknek. amely már sörgyárnak nevezhetô. a Szentföldre tartó zarándokok szállóját fenntartó Jánoslovagoknak. és Podhering parasztjait a sörfôzômester keze alá adta. sôt városoknak is külön ispotályos serfôzése volt. Pesten Nagy Lajos korában serfôzô házuk volt az Európából keletre. vagy látta el saját italával azt. Budán és Pesten ez a szokás egészen 1848-ig tartott. A szabadságharc . nyomorékok. Rákóczi Ferenc fejedelem birtokán. betegek. Rákóczi Ferenc sörgyára Hazánkban az elsô nagyüzemû serfôzô ház. a bajor Johann Conrad Heydolffot is maga választotta ki. A sörfôzômestert.

Topolcsányban és Nagyszombaton – a sörgyárak. vagy a felvidék sörei. de maga a város is fôzte a sajátját. század második felében sorra épültek itt – Nyitrán. mint a Vág folyón leúsztatott sziléziai és felvidéki árpa.14 SÖRTÖRTÉNET bukása után a serfôzô házat a fejedelem millió holdnál is nagyobb birtokaival elkobozták. Nem véletlen. a telkes jobbágyok. de megkóstolhatta a polgár maga fôzte böjtös sörét is. vékony fehér sert. de tovább mûködtették. de az olcsó szállítási útvonalak miatt is a söripar a vizek partján alakult ki. könnyû. Igaz. ahol egyaránt kamatoztatták a nyugati – azaz a bajor és a flandriai –. század magyar sörkereskedelmének központja ennek is köszönhetôen a Duna és a Vág találkozásánál fekvô Komárom lett. hogy a nagyipari sörfôzés kialakulásakor. a „tót ser”. csempészett lengyel mézsört. a nemes urak. . A Dunán Pozsony érintésével éppúgy ide érkezett a cseh komló. a robottal való gazdálkodásról az 1830-as években a bérmunka alkalmazására tértek át. A Felvidék itala mindig is a sör volt. a XIX. vagy a mézízesítésû „Mét” is. és ekkor épült az új sörgyár is. A sörfôzés hagyománya tehát adott volt ezen a vidéken. az ôsi eljárás tapasztalatait. nehezebb édes fekete sört. Felvidéki sörfôzés Nemcsak a sörfôzéshez elengedhetetlenül szükséges jó minôségû víz okán. Az utazó rövid felvidéki barangolás során ihatott savanykás márcot. A XVII–XVIII. tót árpasert. nehéz méhsert. Fôztek sört itt a céhekbe tömörült mesterek. valamint a keleti.

sört fog fôzni. Óbudára és a környezô településekre is. a Budát a töröktôl visszafoglaló keresztény seregekkel érkezett Magyarországra. így Pozsonyban. Besztercebányán.A pesti serfôzés Miközben a német a vidéki és uradalmi sernevelôk többségét feldúlta. az elhagyott kôfejtôk üregeiben ren- . a Magyar Serfôzô Céh alcéhmestere 1844-ben itt. már korábban is mûködtek serfôzôcéhek az országban. elege van a tábori életbôl. A város visszavétele után azonban úgy döntött. a városi tanács is belátta a helyzet tarthatatlanságát. a Petz-féle a mai Kinizsi utcában – a zálogház helyén – épült fel. letelepszik Pesten és megvalósítja régi álmát. a Mayerffy-féle. Különösen kedvelt volt a Felvidékrôl a Dunán érkezô. A söripar szabadversenyes fejlôdését végül az 1843-ban kiadott „Pesti Serrendtartás” biztosította. Ezt követôen rövid idôn belül három újabb sörfôzde kezdte meg mûködését. s jutott már sör nemcsak Pestre. 15 SÖRTÖRTÉNET Sörváros Kôbányán Kôérfölde (Kôbánya) köveit a XIII. Az egyik. XIX. Schmidt Péter. valahol a mai József nádor tértôl kissé északra. a másik. Miután a tót ser után adót nem fizettek. üzletté vált a csempészet. A XVIII. Kolozsváron és Budán is. úgynevezett „tót ser”. század végén. s 1813-ban engedélyt adott két új serfôzde alapítására. Proberger Jakab tábori felcser volt. századtól kezdve használták a pesti városfal építésére. a városokban – különösen Pesten – egyre erôsödött a sörfôzés. század elején rohamos fejlôdésnek induló Pesten és Budán azonban a céhes sörfôzés már nem tudta kielégíteni az igényeket. Az elsô pesti serfôzdét a bajor származású Proberger Jakab alapította Elsô Pesti Serfôzô Ház néven 1687-ben. de Budára. Bár a Pesti Magyar Serfôzô Céh alapítólevele csupán 1696-ban keletkezett. sörhiány keletkezett.

mivel azok ideális serespincéknek bizonyultak: hûvösek voltak. Barber és Klusemann. 1894.16 SÖRTÖRTÉNET dezte be „sertárosházát”.. azaz részvényes alapon mûködô vállalkozás tulajdonosai már nem a szakma avatott mesterei. világháborút megelôzô pár évben Magyarország évi 3. Az 1864-es adatok szerint a két sörfôzde termelése négy-. illetve ötezer hektoliter volt. A virágzó üzletmenetet bizonyítja az is. Dreher Antal – ebben az évben vásárolta meg a Kôbányai Serház Társaság üzemét. 1892. Haggenmacher Rt. 1912. a haszonban reménykedô tôkebefektetôk voltak.. vagy Sopron. és a külsô hômérséklet-ingadozások kevésbé befolyásolták klímájukat. Nagyvárad és Temesvár is.és malátagyárat 1892-ben alapították . A részes. hanem a sörüzletben fantáziát látó. 1850-ben alapították. Fôvárosi Sörfôzô Rt. Kôbányai Király Serfôzô Rt. Nagykanizsán a sör. Pécs és Nagykanizsa. 1912. az 1911-es esztendôben viszont már hatvanezer hektolitert fôztek. Kassa. a Scholz és a Hirschfeld sörfôzde már az 1800-as évek derekán üzemelt. Nyitra. technológiailag túlhaladott céhes sörfôzés végét is jelentette. Egyesülésük után.2 millió hektoliteres sörtermelésének már 75%-át a budapesti gyárak állították elô. és öt évvel késôbb kezdte meg mûködését a Kôbányai Serház Társaság sörfôzô háza. jelentôs sörfôzéssel bírt Pozsony. ami egyben a technikailag. Az I. A Pannónia Sörgyár két elôdje.). hogy pár évtizeden belül újabb sörgyárak kezdték meg mûködésüket Kôbányán (1854. amikor már külföldi befektetô is megjelent a magyar sörgyártásban: az osztrák Anton Dreher – vagy ahogy mi szeretjük nevezni. 1862 az az év. Ez utóbbiak közül a pécsi a régebbi. Vidéki sörgyárak Sörfôzés természetesen nemcsak Budapesten folyt. Kôbányai Polgári Serfôzô Rt..

A megváltozott viszonyok miatt kevés iparág szenvedett annyira. április elsején hagyta el a gyárat. mint a söripar. A magyarországi nagyüzemi sörgyártás ígéretes fejlôdésének azonban az I. A lakosság száma kevesebb mint a felére csökkent. Az új sörfôzde elsô szállítmánya 1896. vagy kapacitásának csupán töredékét használta ki. némelyiküknek pedig egyáltalán a sorsa vált bizonytalanná. a sopronit. Ez természetesen a sörfogyasztás zuhanásszerû visszaesését is eredményezte. a városi Kereskedelmi és Iparbank elnökének javaslatára. A MAGYARORSZÁGI SÖRFÔZÉS 1914–2004-IG Nehéz idôk Az I. ugyanakkor a szôlôtermô terület nagy része megmaradt. A gyárak egy része nyersanyag híján állt. hogy hatalmas borkészletek maradtak az országban – tehát nagyon olcsón lehetett borhoz jutni. világháború egy csapásra véget vetett. 1895-ben alapította Lenck Gyula és a Brünni Serfôzde Részvénytársaság. világháború és az azt követô idôszak. „Legfiatalabb” régi sörgyárunkat. az ország feldarabolása nem kedvezett a magyarországi sörgyártásnak. A borexport csökkenésével együtt ez azt jelentette. Magyarország Európa .17 SÖRTÖRTÉNET nagykanizsai üzletemberek és vállalkozók Guttmann Vilmosnak. Az 1910-es évek elejére a soproni gyár már húszezer hektoliter sört fôzött egy esztendôben.

mûjeget. szûkös helyzetben viszont csökken. Dreher Jenô túlélési taktikájának része volt azonban a terjeszkedés is. 1923-ban megvette a nagyváradi sörgyárat. malátakávét és csokoládét is. 1933-ban a három gyár formailag is egyesült Dreher– Haggenmacher Elsô Magyar Részvényserfôzde néven. Azonban még az így megerôsödött vállalatnak is szüksége volt arra. Az emberek sörfogyasztásában a mindenkori idôk gazdasági viszonyai is tetten érhetôek: fellendülés idején a sörfogyasztás emelkedik. és közösen léptek fel a konkurencia ellen.18 SÖRTÖRTÉNET egyik legtöbb bort fogyasztó állama lett. így sikerült . Így készített az egyesült üzem például likôröket. szénsavat. hogy a sörfôzés mellett más tevékenységet is végezzen. szikvizet. Közösen intézték nyersanyagbeszerzéseiket. a Haggenmacher és a Részvényserfôzde – Dreher Jenô javaslatára szoros együttmûködésbe kezdett. Ebben a helyzetben a három legnagyobb kôbányai sörfôzde – a Dreher.

1948ban – az államosítás során – a kôbányai Dreher Sörgyárat és a szintén kôbányai Polgári Serfôzdét összevonták a nagykanizsai Király Serfôzdével. 19 SÖRTÖRTÉNET . Az így létrejött Dreher Sörgyárak Rt. Következô bevásárlása 1928-ban a nagykanizsai sörfôzde volt. amely a Söripari Vállalatok Országos Trösztjébe tömörültek. A három önálló nemzeti vállalat – a Kôbányai. évi 414 ezer hektoliteres termelésével. 1 9 5 9-tôl a magyarországi sörgyárakat egyetlen cégbe – a Magyar Országos Söripari Vállalatba – vonták össze. hazánk legnagyobb sörüzeme. megszûnt a Magyar Országos Söripari Vállalat. A második világháború okozta károk helyreállítása után. sem termékei nem tarthatták meg a Dreher márkanevet. Kôbányára jutott a terület 90 százaléka. s az Kôbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat néven mûködött tovább.és Malátagyár – között ellátási körzetekre osztották az országot. Miután 1992-ben a Kôbányai Sörgyár részvénytársasággá alakult. majd a sörgyárak teljes önállóságot kaptak. 77 éves korában hunyt el. a sörfôzô-dinasztia utolsó tagja. néven mûködött. ennek 76%-át Kôbányán gyártották.a Romániához csatolt területen a régi vevôkörét megtartania. és sem a gyár. 1993 novemberében a South African Breweries (SAB) csoport megvásárolta részvényeinek többségét. Az új tulajdonos 1997 júliusában egyesítette a Kôbányai és a Kanizsai Sörgyárat. december 31-ig mûködött. és a magyar piac vezetôje lett. a Pécsi Pannónia és a Soproni Sör. s négy viszonylag önálló sörgyár jött létre. 1 9 7 1-ben ismét változott a felállás. A tröszt egészen 1981. Ettôl kezdve a Dreherek sorsa és a sörgyártás végleg elvált egymástól: a leszármazottak közül senki sem vitte tovább apái mesterségét. amely 1911-tôl Király Serfôzde Rt. Dreher Jenô 1949-ben. hiszen hasonló volt a részesedése az ország sörfôzésébôl az 1949. A család tagjai az államosítást követôen külföldre távoztak. nyaranta tartósan sörhiányos helyzet alakult ki az egész országban. Az éves magyarországi sörtermelés ekkor 3 millió hektoliter volt. Ez a mennyiség persze jóval alatta maradt a keresletnek.

végleg megszûnik a sörfôzés Nagykanizsán. A palackfejtôt húsüzemmé alakították át. Ezt az üzem nem is élte túl. azt elvégezték a németek: 1945. A termelési csúcsot Nagykanizsán 1990-ben állították fel 1. de ami nem sikerült a szövetségeseknek. s az 1948-as államosítást követôen sokáig úgy tûnt. a SAB Miller Plc. tíz évvel késôbb pedig már több mint félmillió hektolitert. amelyben a nagykanizsai sörés malátagyár újjáépítésérôl határozott. így 1942-ben már 70 ezer hektoliter sört fôztek és értékesítettek. 1954-ben azonban hozott a Minisztertanács egy rendeletet. 1941-ben újraindították a gyárat. A világháborút megelôzô gazdasági fellendülésben. az ászokpincéket pedig a Borforgalmi Vállalat használta. Még ugyanebben az esztendôben elkezdôdtek a munkálatok.20 SÖRTÖRTÉNET A SAB 2 0 0 2-ben egyesült az amerikai Miller Brewing Companyvel. március 31-én felrobbantották a sörgyár kazánházát. a magas infláció azonban nem kedvezett a magyarországi sörgyártásnak és fogyasztásnak. a vásárlóerô csökkenése. és abban az évben már 50 ezer hektoliter sört fôztek Metzger István igazgató irányítása alatt. 85 ezer hektoliter sört fôztek Nagykanizsán ebben a fél esztendôben. amit már nem tudott kiheverni. A világháborús bombázások során a gyárat szerencsére nem érte találat. olyan kedvezô volt a Muraköz visszacsatolása. anyavállalata.2 millió hektoliterrel. ezért 1933-ban leállították a gyártást. a világ egyik legnagyobb söripari cége. Háromszor zárták be A trianoni békeszerzôdés akkora piacvesztést okozott a kanizsai sörfôzdének. és így ma a Dreher Rt. A kilencvenes évek gazdasági helyzete. Ahogy a békeszerzôdés nem kedvezett a kanizsai sörgyárnak. és 1956 nyarának közepén elhagyhatta a gyárat az elsô szállítmány. A nagyjából harmincszázalékos .

visszaesés sörgyáraink közül a kanizsait viselte meg a legjobban. a városi tanács mindig újabb és újabb ötletekkel próbálta meg különadók fizetésére bírni. 1 9 1 8 novemberében szerb csapatok szállták meg a várost. hogy ezt a békekötés alkalmával a Magyarországra kivetendô hadisarcba fogják beszámítani. s a nagyobb üzemeket. így a sörgyárat is ellenôrzésük alá vonták. s Pécsnek immáron ismét csak egy sörgyára volt. de az üzemköltségeken felüli hasznot lefoglalták a Szerb–horvát–szlovén Királyság kincstára számára azzal az indoklással. a legnagyobb nehézséget a szénellátás jelentette. s lett Pannónia Serfôzô Részvénytársaság. világháború Pécsen – hasonlóan a többi sörgyárhoz – fellendülést hozott. Alig távoztak el a szerbek. A katonaság jó fogyasztónak bizonyult. A sörgyárat. termelése az évtized végére a korábbinak negyven százalékára esett vissza. A szerbek 33 hónapos megszállás után. A gyakorlatban ez azt jelentette. tárgyalások kezdôdtek a Pannónia sörfôzde és a város másik sörgyára. a gyár folyamatosan növelte termelését. mint a város harmadik legnagyobb adófizetôjét. . között az egyesülésrôl – amelynek eredményképpen a Pannónia magába olvasztotta a kis sörfôzdét. s csak a malátagyárat üzemelteti tovább. Valószínûleg ennek is betudható. 1 9 2 1 augusztusában hagyták el a várost és a sörgyárat. hogy a gyárak tovább mûködhettek. 21 SÖRTÖRTÉNET A Mecsek tövében Az I. Érdekes harcot folytatott ez az egyetlen üzem a városi vezetéssel az 1920-as években. A háború végén. hogy tulajdonosa – a kôbányai Dreher Sörgyárat is birtokló SAB – 1999-ben a sörfôzés beszüntetése mellett döntött. az alig tízéves Mezôgazdasági Sörgyár és Gôzmalom Rt. Ilyen körülmények között változtatta meg a nevét a részvénytársaság 1 9 1 7-ben.

s mind az egyre bôvülô élelmiszeripar. ekkor már csupán 6 ezer hektolitert fôztek a nagy múltú pécsi sörfôzdében. különösen a forró nyarakon. mind a sörtermelés folyamatosan csökkent. Hiába határozta el a városi tanács. hogy övék volt a város egyetlen jéggyára. A gazdasági világválság Pécsen is éreztette hatását. a háború a többi nagyvárossal szemben Pécsen nem igazán hozott fellendülést a sörfogyasztásban. Veszteségei csökkentésére a Pécsi Serfôzde Rt. A háborúra való felkészülés. a sörgyár egészen 1928-ig megakadályozta annak megépítését. Persze a sörgyáriak sem „mentek a szomszédba” egy kis turpisságért. mind a vendéglátás egyre több és több jeget igényelt. a bor ára – s ezzel együtt a termelt sörhektoliterek száma – ismét növekedni kezdett. hogy a Városi Villamostelep a legmagasabb árat számolta fel a sörgyárnak az elfogyasztott elektromos energiáért.22 SÖRTÖRTÉNET A szerbek kivonulása után például külön söradót vetettek ki. hadtestet csak az utolsók között helyezték harckészültségbe. 1 9 3 6-ban szikvízüzemet állított fel a sörpalackozó mellékszárnyában. hogy saját jéggyárat építenek. amikor a sörgyár termelése alig haladta meg az 1915. Az alapanyag-ellátás is egyre inkább akadozott. évi egynegyedét. egész szép hasznot húztak abból. 1929-tôl 1933-ig mind a munkáslétszám. Ugyanakkor ebben az évben már mutatkoztak a kilábalás jelei. Mindezt azokban az években. s emiatt a gyár tulajdonosai 1 9 4 2-ben úgy határoztak. A sörgyár 1931. ugyanis az itt állomásozó IV. de az országos termelés is ekkor érte el mélypontját: mindöszszesen 160-170 ezer hektó sört fôztek Magyarországon. szeptember 22-i adata szerint a nyári munkáslétszám már csak 54 fô volt! A termelés minimuma két évvel késôbb érkezett el. hogy . de egyfajta adónak számított az is.

majd tizenöt év elteltével. így 1 9 4 5-ben 33 ezer hektoliter sört értékesített. A következô években viszont – hasonlóan a többi sörfôzdéhez – Pécsen is csökkent a termelés. 23 SÖRTÖRTÉNET . hogy a sörgyárat minden körülmények között ellátják szénnel. A szocialista tervgazdálkodás idôszakában Pécsen is központi utasítások alapján dolgoztak. Cserébe minden bányász fizetési borítékjában a bére mellett ott lapult egy utalvány is. bôvítéseknek köszönhetôen 1 9 5 5-ben már 197 ezer hektoliter sört fôztek. mivel pár hónappal késôbb a Minisztertanács rendelete alapján államosították a pécsi sörfôzdét is. hogy a malátát részben bizonyos pótanyagokkal – kölessel. ami abban az évben a legtöbb volt a magyarországi sörgyárak eladásaiból. és mondhatni ezt is csak a bányászoknak köszönhetôen. amelynek neve ettôl kezdve Pannónia Sörgyár lett. A tulajdonosok azonban nem sokáig ünnepelhettek. melynek ellenértékeként heti egy liter sört vehetett át a bányászélelemtárban. cirokmaggal. Emellett a sörfôzde engedélyt kapott arra is. 1948. 1 9 7 0-ben átlépték a félmillió hl/éves határt is. Az új sör 8% eredeti extrakttartalommal készült. világos és sötét típusban. neve Komlólelke volt. 1982-ben.ezentúl csupán egyféle sört hoznak forgalomba. amely 1 9 9 3-ban a nevét Pécsi Sörfôzde Rt. akik vállalták. majd 1 9 9 2-ben a privatizáció során az osztrák Ottakringer csoport szerzett többségi tulajdont a cégben. csillagfürtmaggal és szárított cukorrépával – helyettesíthesse. márciusban már fennállásának századik esztendejét ünnepelhette a pécsi sörgyár az erre az alkalomra fôzött Pannónia világos sörrel. a jugoszláv partizánok portyázásait a sörfôzde viszonylag nagyobb veszteségek nélkül átvészelte. 1 9 4 6-ban csupán öt és fél ezer hektolitert fôztek. 1 9 4 4-ben a német és szovjet csapatok átvonulását. A folyamatos kisebb-nagyobb felújításoknak.-re változtatta. a Söripari Vállalatok Országos Trösztjének megszûnésével a Pannónia Sörgyár is visszanyerte függetlenségét.

Szent Imre idénysör. Így a sörgyárat csak 1923-ban jegyezhették be a cégjegyzékbe.24 SÖRTÖRTÉNET Sopron Érdekesen alakult az I. csupán egyetlen céljuk lehetett a tulajdonosoknak: túlélés és az osztrák konkurencia kiszorítása a városból. Ilyen körülmények között a sörgyár sorsa is igen bizonytalan volt. ráadásul 1932-ben meghalt Madarász Gyula igazgató. 1 9 2 9-ben a Magyarországra is elérkezô gazdasági világválság hatására ismét drasztikusan csökkent a sörgyárak – beleértve a sopronit is – termelése. ha nem Magyarországon lennénk. a Kôbányai Polgári Serfôzô és Szent István Tápszermûvek Részvénytársaság volt. Soproni Porter – sajnos már csak néhány régi söröscímke emlékeztet. A sörfôzde elsô igazgatója Madarász Gyula soproni lakos lett. de a gazda- . Szent Mihály. amely esztendôben Sopronban mintegy 11 ezer hektoliter sört fôztek. december 14–16-án. akinek helyét Streit Lajos vette át. Eddig a történet akár szokványos is lehetne. a velencei egyezmény értelmében megtartott népszavazás bebiztosította Magyarország felségjogát Sopron és környéke felett. Az itt élôk viszont 1920-ban nagy tüntetésekkel. 1 9 1 7-ben a részvénytársaság évi rendes közgyûlésén ugyanis a tulajdonosok a sörgyár eladása mellett döntöttek. amely Nyugat-Magyarországi Serfôzde és Malátagyár néven jegyeztette be a társaságot – budapesti központtal. A vevô az örök konkurens. Végül az 1921. Ettôl kezdve egészen 1928-ig a gyár termelése évrôl évre növekedett. egy évvel késôbb pedig már másfél hónapos felkeléssel jelezték: nem akarnak Ausztriához tartozni. világháború során. majd az azt követô pár évben a soproni sörgyár sorsa. és nem a világháborút követô években. A trianoni békeszerzôdés azonban Nyugat-Magyarország és Sopron elcsatolásának rémével fenyegetett. Viktória. Az akkoriban fôzött sörökre – Export.

sôt. helyét az addigi fôkönyvelô. Sopronban például kapacitásbôvítô beruházásokba kezdtek. A problémát már . addig a Dreher 62 pengôért is szállított. új fôzôházat építettek. hogy a soproni sörgyárnak is csökkentenie kellett árait. És ez nemcsak Sopronban volt így. de ezt már nem tudták kielégíteni. hogy nem tudtak volna többet gyártani. Mindezek azt eredményezték. 44 ezer hektolitert fôztek. 83%-kal több sört fôztek. Kummert Jenô vette át. hogy amíg a soproniak saját vendéglôseiknek 66 pengô 10 fillérért adták a sör hektoliterjét. de 1939-ben a soproni sörgyár még mindig jóval kevesebb sört fôzött. és ugyanazokat a kedvezményeket nyújtotta a kocsmárosoknak. 1 9 4 0 az általános gazdasági fellendüléssel együtt jelentôs termelésnövekedést hozott a soproni sörgyárban is. mire a termelés újra növekedni kezdett. mint 1928-ban. Nem volt elhanyagolható ez a tény. A soproni sörgyárnak saját ellátási területén is meg kellett küzdenie az egyre agresszívabban terjeszkedô Dreherrel. az ország egész területén sörhiány mutatkozott. vagy a sörgyártás ne lett volna nyereséges. 1942-ben tovább nôtt a sör iránti kereslet. amit a soproniak. Persze ez nem amiatt volt. A termelés ismét a háborús válságidôszak kritikus értékét közelítette. hiszen azokban az években a sörforgalom 90-91%-át még a vendéglôi. hogy a vele szerzôdött üzletekben megvizsgálja és karbantartja a sörcsapoló berendezéseket. mint az elôzô esztendôben. korlátozniuk kellett a szállítást: a soproni vendéglôsök csak a hét meghatározott napjain juthattak sörhöz. El kellett telnie ismét pár évnek. Az év végén Streit Lajos nyugdíjba vonult. vagyis a csapolt sör forgalma tette ki. felvállalta azt is. 1 9 4 1 csúcstermelést hozott a soproni sörgyárban. És ez már a kíméletlen konkurenciaharc ideje is volt.25 SÖRTÖRTÉNET sági válsággal ô sem tudott mit kezdeni. Jó példa volt erre. mintegy elôrevetítve az elkövetkezendô évtizedek állapotát.

1952-ben például a komló. Ami megmaradt. A front elvonulása után – bár kaotikus állapotok uralkodtak a sörgyárban – újraindították a termelést. az üzem fertôtlenítését. Az államosított gyár. ami alig több. azt a kanálisba kellett önteni. de már hiánycikk volt a szén. Ekkor viszont a történelem újabb szeszélye okán államosították a száz fônél többet foglalkoztató gyárakat. A tulajdonosok ekkor drasztikus intézkedéseket foganatosítottak. Ezzel együtt az ötvenes évek eleje sem volt kizárólag diadalmenet. mint a megelôzô évinek a fele. Ennek köszönhetôen a soproni sör ismét jó minôségû lett. boróka. Ebben persze jelentôs szerepe volt annak. Emiatt Sopronban 1943-ban már csak 23 ezer hektoliter sört fôztek. A helyzet odáig romlott. A folyamatos bôvítések és az 1955–56-os teljes rekonstrukciónak eredményeként 1 9 5 7-ben már 130 ezer hektoliter sört fôztek. ezerjófû – . de erre szükség is volt. s 1 9 4 8-ban már közel 12 ezer hektoliter sört fôztek. a szén-dioxid és a jég is. így a soproni sörfôzdét is. a németek. mivel a Dreher kôbányai üzemét súlyos bombatámadás érte. s ezért az ô soproni vevôkörüket is a helybéli sörgyár szolgálta ki. nem voltak megfelelô higiéniás körülmények. hogy 1 9 4 4-ben ismét növelni tudták termelésüket. másik részét a bevonuló szovjet csapatok tekintették szabad prédának. Ezt részben hazai fûszernövényekkel – tölgyfakéreg. Mivel azonban a szakemberek egy része elesett.és energiaellátás. fogságba került vagy elmenekült. akadozott az anyag. A bombatámadások szaporodásával és a front közeledése miatt a sörgyár termelése decemberben leállt.26 SÖRTÖRTÉNET a háborús idôszak egyre inkább akadozó alapanyag-ellátása okozta. pemetefû. a gyártott sör egy része nem volt fogyasztható. hogy elkészült a közel tíz éve épülgetô új fôzôház. elrendelték a gyár teljes technikai-technológiai rendbetételét. mindig hiányzott valami. a Soproni Sörgyár Nemzeti Vállalat a népi demokrácia nagyobb dicsôségére – 55 ezer hektoliter sör fôzésével – 1950-re megdöntött minden addigi termelési rekordot. Ezek után kisebbfajta csodának számított. hogy 1946-ban már csupán alig több mint 3 ezer hektoliter sört értékesítettek.

27 SÖRTÖRTÉNET Sörhiányos évek szülöttei A II. ezt viszont úgy próbálták megoldani.próbálták helyettesíteni. kiegyengették és újra felhasználták. azután 1 9 9 7-ben a Soproni Sörgyár Rt. a privatizáció idejére a sörgyár termelése elérte a 800 ezer hektoliter/éves értéket. Nagykanizsa és Pécs) már képtelen volt kielégíteni . hogy begyûjtötték a már használt kupakokat. 1992-ben a gyár újra részvénytársaság lett. ez azonban kevésnek bizonyult. így 1967-ben már 339 ezer hektoliter sört fôztek. Ezzel együtt az éves hazai sörtermelés jóval alatta maradt a keresletnek. Sopron. nyaranta sörhiányos helyzet alakult ki. majd 1998. Részben emiatt is további fejlesztések folytak a soproni gyáregységben. Ekkor már saját termelésük is megközelítette az évi félmillió hektolitert. hiszen 1988-tól már nemcsak palackozták. január 1-jén nevüket a konszernhez tartozás jegyében Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatták. bôvítgetésével próbálkoztak segíteni. hanem Sopronban fôzték a Stefflt. Az osztrákokkal való együttmûködés gyümölcsözônek bizonyult. világháború után jelentkezô sörhiányon elôször a történelmi sörgyárak rekonstrukciójával. 1 9 8 2-ben. 1 9 5 9-ben a magyarországi sörgyárakat egyetlen cégbe vonták össze. majd az osztrák Brau Union GössReininghaus Österreichische Brau AG megszerezte részvénytöbbségét. aminek – jelezve a fogyasztási szokások változását – már kétharmada volt a palackozott sör. A folyamatos kisebb-nagyobb felújítások és bôvítések eredményeképp a rendszerváltás. fúzióra lépett az Elsô Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársasággal. és megkezdte az osztrák Steffl és Gold Fassl sör magyarországi palackozását. Koronazárból is hiány volt. Az 1970-es évek elejére a Söripari Vállalatok Országos Trösztjének négy gyára (Kôbánya. az önállóság visszaszerzése után a soproni sörgyár felvette a kapcsolatot az osztrák Brau AG-val.

A kijelölt helyszín a sörgyárral amúgy is gyengén ellátott keleti országrészben fekvô Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bôcs lett. Az egy fôre jutó sörfogyasztás 1970 és 1980 között harminc (!) literrel növekedett. 1990–98 között 33 literrel esett a fejenkénti sörfogyasztás – bár ez inkább a drasztikus áremelkedésnek tudható be. és a sörpiacon uralkodó hiányt megoldandó sörgyárat alapítottak. és megközelítette a 90 liter/évet. melynek eredményeképpen 28 kelet-magyarországi termelôszövetkezet és állami gazdaság mert nagyot álmodni. Az igazsághoz tartozik azonban az is. hogy elváltak Szlovákiától. Az egymillió hektoliter éves kapacitásúnak épített Borsodi Sörgyár 1973-ben kezdte meg a termelését. majd döntött: kell egy új sörgyár. A martfûi üzem létrehozásának gondolata 1981-ben fogalmazódott meg. majd az idô- . de nekik ezt csak úgy sikerült elérniük. Az 1980-as évek elején azonban még „dúlt a söripari konjunktúra”.28 SÖRTÖRTÉNET az egyre növekvô igényeket. de az év többi idôszakában is kritikussá vált a sörhelyzet. (Ennél gyorsabb fejlôdést csak a csehek produkáltak a világtörténelem során. hogy a legmeredekebb fogyasztáscsökkenéssel is mi büszkélkedhetünk. és az ország második legnagyobb sörgyára lett. a belga Interbrew csoportnak a tulajdonába került. s két újabb sörgyár építésébe is belevágtak. és már nemcsak nyaranta. Rövid idô alatt azonban a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen az üzem megháromszorozta teljesítményét. majd egy évvel késôbb. Magyarország lakossága azonban – látszólag – továbbra is szomjazott. a privatizáció során a világ egyik legnagyobb sörgyártó vállalkozásának. így tehát már a központi bizottság is foglalkozott a kérdéssel. A martfûi sörfôzde 1985-ben kezdte meg a termelést.) A Borsodi Sörgyár 1990-ben alakult részvénytársasággá. mint a sör iránti szeretet csökkenésének. A puhának is nevezett kádári diktatúrának pedig egyik alapköve volt a vasárnapi rántott hús és korsó sör.

2 0 0 3 tavaszán ugyanis a Heineken megvásárolta a Közép-Európában regionális sörnagyhatalomnak számító Brau Uniont. Innét pedig már ugye. így annak termelése 2 0 0 4 májusában leállt. 1991-ben pedig a Brau AG megszerezte a társaság papírjainak többségét. majd a részvények száz százaléka – több lépcsôben. Ennek már egyenes következménye volt. 29 SÖRTÖRTÉNET . bankok és olajipari vállalatok „dobták össze” a beruházáshoz szükséges 835 millió forintot.közben részvénytársasággá alakult gyár részvényeit 1 9 9 0-ben bevezették a Budapesti Értéktôzsdén. ismerôs a történet… Szintén az 1980-as évek szabadabb gazdasági légkörének szülötte a Komáromi Sörgyár. amelynek kapacitása legalább évi 250 ezer hektoliter. hogy a martfûi gyár 1997-ben egyesült a tulajdonos másik magyarországi üzemével.-re változott. október elsején alakult részvénytársasággá. biztosítók. A legfiatalabb sörgyár sorsát azonban megpecsételni látszik a Heineken és a Brau Union frigye. Komárom pályázott – és nyert. A sörgyár 1988. ezért a komáromi bezárása mellett döntöttek. s ezzel együtt neve is Amstel Sörgyár Magyarország Rt. a sopronival. a háttérben még itt is tetten érhetô a sörellátás javításának központi szándéka: 1983-ban az Országos Tervhivatal pályázatot írt ki egy olyan sörgyár építésére. 1991–92 során – a világ egyik legnagyobb söripari cége. Igaz. a Heineken kezébe került. Mezôgazdasági szövetkezetek. és 1988-ban már Komáromban is fôztek sört Magyarországon. Az egyesült cégnek pedig nincs szüksége Magyarországon három sörgyárra.

annak egy elengedhetetlen elôkészítô folyamata. A régebbi idôkben minden sörfôzdéhez tartozott saját malátázó is. ÉS NAGYON SOK ISMERT ÉS KÖZKEDVELT SÖRMÁRKÁNAK KELLENE BÚCSÚT INTENÜNK. A malátázás. amely során a gabonaszemek (malátázásra a legalkalmasabb gabonafajta az árpa) keményítôtartalma nagyrészt cukorrá alakul át. A SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY AZ ÉLESZTÔT MÉG NEM EMLÍTETTE. MALÁTA A maláta A sörgyártáshoz használt maláta tulajdonképpen csíráztatott és aszalt árpa.30 SÖRGYÁRTÁS RÖVIDEN A A A SÖRFÔZÉSRÔL SÖRFÔZÉS ALAPANYAGAI VILÁG TALÁN LEGELSÔ ÉLELMISZERSZABVÁNYA. AKKOR BIZONY A VILÁG SÖRGYÁRAINAK NAGY RÉSZÉT BE KELLENE ZÁRNI. ma azonban már nagyon sok gyár készen vásárolja a sörfôzéshez szükséges malátát. HOGY EZEN ALAPANYAGOK EGYIKE SEM HIÁNYOZHAT A SÖRBÔL. TEHÁT SZELÍDÍTSÜK A TÖRVÉNYNEK E SZABÁLYAIT ARRA. HA SZIGORÚAN VENNÉNK A SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY KITÉTELEIT. ILLETVE NEM TUDATOSAN HASZNÁLTÁK. Azt. KOMLÓRA ÉS VÍZRE. ha nem is tartozik a szigorúan vett sörfôzés folyamatába. A DOLOG AZONBAN – MINT A LEGTÖBB ESETBEN – KÖZEL SEM ILYEN EGYSZERÛ. HISZEN AZT AKKOR MÉG NEM ISMERTÉK. A BAJOR SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY – A SOKAT EMLEGETETT REINHEITSGEBOT – SZERINT A SÖRKÉSZÍTÉSHEZ HÁROM ANYAGRA VAN SZÜKSÉG: MALÁTÁRA. hogy a malátázás és a malátázó szerepe milyen fontos és meghatározó volt egykor .

magas páratartalmú. akkor a csírakezdeményeket eltávolítják és a gabonaszemeket kiszárítják. A malátázás folyamata – elvileg – nagyon egyszerû. században terjedt el Európában. csíráztatják. ezalatt a gabonaszemekben levô enzimek a keményítôt nagy molekulájú cukrokká alakítják át. aszalják. meleg helyiségben szétterítik. majd hatalmas. Amikor az enzimek elvégezték munkájukat. Az így elkészített maláta azután hosszabb ideig is tárolható. illetve nehogy befülledjen. A komló adja a sör jellegzetes keserû ízét. A komlót magát már régóta ismeri az emberiség. bizonyítja az a tény. ez az anyag nyugtató hatású. berohadjon a rakás. hogy nagyon sok gyár címerében ott díszeleg a malátázó magas gôzkéménye. nagy mennyiségben sörfôzéshez azonban csak a 800–900-as években kezdte el használni. A komló A komló ma a sör legfontosabb és legáltalánosabban elterjedt fûszere. vagy müncheni típusúnak is szokták nevezni. A friss és egészséges gabonaszemeket a szükséges idôre (50–90 óra) beáztatják. vagy a jellegzetes formájú malátázólapát. hôt és nedvességet kapjon. a 75-85 °C-on szárított malátát bécsi.a sörgyárak szempontjából. A szárítás idôtartamától és hômérsékletétôl függôen különféle malátákat kapunk. Közben a malátarakást többször át kell forgatni. 31 SÖRGYÁRTÁS KOMLÓ . általánosan pedig csak a XII–XIII. hogy minden egyes gabonaszem kellô mennyiségû levegôt. Szerepe azonban nem csak ebbôl áll. a komlóban található alfa-savak csíraölô és konzerváló hatása jelentôsen megnöveli a pasztörizálatlan sörök eltarthatósági idejét. a 100-110 °C-on szárítottat sötét. A csírázás folyamata néhány nap alatt végbemegy. És ne feledkezzünk meg a komlóban található lupulin hatásáról sem. ez okozza az egy-két pohár sör elfogyasztása utáni kellemes bágyadtságot.

amelyek a komlót a sörfôzés nélkülözhetetlen alapanyagává teszik. szagmentesnek és lehetôleg minél lágyabbnak kell lennie. sörfôzéshez. ugyanis a megtermékenyített virág magjai gátolják az alsóerjedésû sörök tisztulását. Másik általánosan ismert és használt formája a feldolgozott komlónak a komlókivonat. mit lehet várni egy olyan sörtôl. . ahol a hagyományos felsôerjesztésû ale-ek készítésénél ez egyáltalán nem volt zavaró. mondván. talán legfontosabb eleme. hanem bizonyos „elôfeldolgozott” állapotban használja. Emiatt a legalkalmasabbak a források és mélyfúrású kutak vizei. Az angolok persze rögtön ideológiát is gyártottak a dologhoz. sûrû massza. Ilyen elôfeldolgozás a komló pelletezése. Jó néhány sörgyár azonban kifejezetten büszke természetes forrásból származó vizére – és ezt természetesen meg is fizetteti a fogyasztóval. Természetesen ma már különféle eljárásokkal olyan vizet lehet csinálni.32 SÖRGYÁRTÁS A komló kétlaki növény. ugyanis a sarkvidék jegét olvasztja fel. amikor a komlót apró. pontosabban az alsóerjedésû sörök fôzéséhez csak a meg nem termékenyített nôivarú egyedek virágát használják. mindez csak költség kérdése. amelyet „szomorú. Napjaink nagyipari sörgyártása a komlót általában már nem természetes formájában. A víz A víz a sörgyártás harmadik. Nem így történt ez Angliában. egyedülálló és magányos” komlóval készítettek. s amely tartalmazza a növény keserûanyagait és mindazokat az alkotóelemeket. kemény golyócskákká sajtolják össze. Éppen ezért a hímivarú egyedeket Európában csaknem teljesen kiirtották. amilyet csak akarunk. Az egyik finn sörgyár például egyenesen húszezer éves „abszolút szennyezésmentes” vízbôl fôzi sörét. amely egy zöldesfekete színû. így szûkítve a szállítási és tárolási költségeket. Ezáltal a térfogatát csökkentik. A sörgyártásra alkalmas. jó víznek abszolút tisztának.

33 SÖRGYÁRTÁS LOUIS PASTEUR A sörfôzés folyamata Az ôrlés A tulajdonképpeni sörfôzés elsô fázisa az ôrlés.Élesztô Az erjedés mechanizmusa. hogy a híres francia vegyész. . amelyek az ital erjedését károsan befolyásolják. amely során a cukor alkohollá és szén-dioxiddá alakul. másszor ecetté válik. sokáig rejtélyes folyamat volt a sörfôzôk elôtt. Louis Pasteur szabadalmaztatta eljárását a „nem romló sör elôállításáról és tárolásáról”. vagyis a különféle vadélesztôk. hogy a szôlô leve egyszer borrá. Mielôtt megismerték volna „az élesztôt”. és mitôl válik egy másik alkalommal ihatatlanná? Pasteur kutatásai alapozták meg a ma elfogadott „sörfôzési higiéniát”. egyes Amazonas menti törzseknél még ma is úgy indítják be az erjedést sörszerû italuk készítése során. az Eddában. Az állati nyál éppúgy megindítja az erjedést. (Csak zárójelben megjegyezve. lisztté ôrlése. baktériumok. penészgombák és mindazon tényezôk kikapcsolását a sörfôzési folyamatból. de elôfordultak még ennél is meghökkentôbb módszerek: a germánok ôsi eposzában. mint ahogyan az emberi nyál is megindítja az emésztés folyamatát. vagy a sör romlását okozzák. mitôl lesz a sör egyszer kitûnô. A tudóst ekkor már több éve foglalkoztatta az alkoholos erjedés folyamata. Mi okozza. A megfelelô finomság elérése nagyon fontos. de annak okát nem tudták. az erjedést különféle penészgombákkal. ugyanis ha az ôrlemény durva marad.) Közel egy és negyed százada annak. mert nem akarjuk senkinek sem a kedvét elvenni. vagy a finnek Kalevalájában az állati nyálat említik. Magát a jelenséget természetesen már ôsidôk óta ismerték. hogy a törzs asszonyai egyszerûen beleköpnek a „fôzôüstbe”. Szerepe a maláta belsejének „feltárása”. vadélesztôkkel idézték elô.

a sörcefrét megszûrik. A fôzésnek ez az a szakasza. hogy az ôrölt malátában levô hasznos anyagokat. akkor nehezen veszi fel a vizet. A cefrézés 65-75 Celsius-fok hômérsékleten történik. ez a színsörlé. amikor beállítják a készítendô sör alkoholtartalmát is. Miután az oldható részeket kioldották. A szûrés után visszamaradt szilárd alkotóelemek . még oldható keményítôt minél nagyobb mennyiségben kioldják. A folyamat célja.34 SÖRGYÁRTÁS akkor a víz nem hatol kellô mélységben a malátaszemcsék belsejébe. csomók képzôdhetnek. és az aktív enzimek segítségével cukorrá alakítsák. Cefrézés A cefrézés során a malátaôrleményt lassú felmelegítés mellett vízzel keverik össze. fehérjéket. ha pedig túl finom lesz.

általában másfél-két óra.még oldható részét egy kevés forró vízzel kioldják. A fôerjedés során a sörlébôl az élesztô hatására kiválik a felesleges anyag: a söprûmaradék. A fôzés ideje változó. A visszamaradt törköly kiváló állati takarmány. Rendkívül fontos az erjesztôpince és a sörrel érintkezô edények. Komlózás A szûrt sörlevet a fôzôházban felforralják és komlót adnak hozzá. mert bármilyen kis fertôzés vagy tisztátalanság tönkreteheti a sörfôzô egész munkáját. Erjesztés Az erjesztôpincékben a sörlevet élesztô hozzáadása után erjesztôkádakban. és a lehetô legrövidebb idô alatt lehûtik az erjesztés hôfokára. A sörlevet a komlózás után különbözô technikai megoldású szûrôkön leszûrik. Az erjesztés alapvetôen két – a folyamat lényegét tekintve nem élesen elkülöníthetô – részre osztható: fôerjedésre és utóerjedésre. és az eredetileg kissé édeskés sörlevet keserûvé változtatják. vagy újabban rozsdamentes erjesztôtankokban erjesztik. Az erjesztés során a sörléhez adott élesztô alkohollá és szén-dioxiddá bontja a sörlében található malátacukrot. berendezések higiéniája. az elhalt élesztô- 35 SÖRGYÁRTÁS . ez – a borászatban is használatos szakzsargon szerint – a máslás. Fôzés közben a komló keserûanyagai kioldódnak.

pasztôrözés Az érlelés után már gyakorlatilag kész sörrôl beszélhetünk.36 SÖRGYÁRTÁS sejtek az erjesztôkád aljára ülepednek. esetenként több hónapig zárt tartályokban vagy hordókban történik az utó. Ezt az úgynevezett szépítôszûréssel lehet eltávolítani. de egyben lényegesen energiaigényesebb is. Az ászokolás ideális hômérséklete az 1-2 Celsius-fok. ha a már palackozott vagy dobozolt sört pasztôrözik. és ezáltal csillogó-tükrössé tenni a sört. Ha a sörlé tetején lévô fodros hab barna színû lesz és összeesik. Ászokolás A fickósört tehát ezek után csôvezetéken az ászokpincébe vezetik. Szépítô szûrés. ez a „fickósör”. Bevett és biztosabb módszer még. hogy az ínyencek kifejezetten szeretik a szûretlen. mint tudjuk. a sört pasztôrözik. ahol az elvárt minôségtôl függôen két-három hétig.) Amennyiben szükséges – a mai „tömegsöröknél” ez gyakorlat –. ami. úgynevezett „ászoksört”. . Persze ez az ital még nem az. Minél alacsonyabb a hômérséklet. nem harmonikus „kerek”. Íze még nyers. mint a szûrt sör. nem mellékes a szép és tartós habképzés szempontjából. meg kell jegyeznünk. „kész” a sör. (Persze. akkor a fô rjedési szakasz befejezôdött. a benne maradt mikroorganizmusok elpusztítása érdekében. Szerintük ez sokkal gazdagabb ízekben és zamatokban. zamatai még nem értek össze. de annál harmonikusabbá is válik a sör.vagy másodlagos erjedés és az érlelés. hogy az italt a fejtés elôtt egy-két percre 70 Celsius-fokra melegítik fel. amit a sörivók többsége a poharában szeretne látni. Az alacsony hômérséklet nagymértékben elôsegíti a szén-dioxid oldódását is a sörben. Ez a gyakorlatban azt jelenti. bár a tapasztalt sörivók még kismértékû zavarosságot állapíthatnak meg az italban. annál lassabban zajlik le az utóerjedés.

ami azt jelenti. palackozás A sört habmentesen kell az alaposan kitisztított. kengyelzárral (csatos üveg) vagy egyszerû csavaros kupakkal – és címkézése. A palackozás végsô fázisa a palackok lezárása – ami történhet koronazárral. palackokba fejteni. hogy a hordóból vagy palackból kiszippantják a levegôt.Sörfejtés. 37 SÖRGYÁRTÁS . A fejtést – ha igazán biztosra akarnak menni – túlnyomás alatt kell végezni. kimosott hordókba. széndioxiddal töltik meg és úgy töltik tele.

a Borsodi Pólót. Rákóczi u. Kezdetben a vállalat termékei között két márka szerepelt. ÉS A KÓLA MELLETT EGYRE TÖBB SÖRREL OLTOTTÁK IGÉNYT AZONBAN A HAZAI SÖRGYÁRAK 1973-BAN 46/528-238. Így például a müncheni Spaten sörgyár kizárólagos magyarországi termelôjévé és forgalmazójává választotta a Borsodi Sörgyáratt. EZÉRT Tulajdonos: INBEV SZOMJUKAT. AZ 1960-AS ÉVEK VÉGÉN HONFITÁRSAINK A BAMBI 3574 Bôcs.38 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON BORSODI SÖRGYÁR RT. A 80-as évek Elôtérben a kiváló minôség. Az ekkorra már önálló vállalattá alakult Borsodi Sörgyár termékeire a minôségfejlesztés révén a határainkon túl is felfigyeltek. A fogyasztói igények növekedésével együtt szükségessé vált a fokozatos termékfejlesztés. valamint az 50 literes hordós kiszerelésû sört. 1987-ben Magyarországon elsôként a Borsodi dobta piacra az újdonságnak számító alkoholmentes sört. egy évvel késôbb pedig piacra került a Rákóczi sör. 1974-tôl az üdítôitalok gyártásával szélesedett a termékpaletta. a Borsodi Világos és a Kinizsi. ELINDULT HÓDÍTÓ ÚTJÁRA A BORSODI… Vevôszolgálat: MÁR NEM VOLTAK KÉPESEK KIELÉGÍTENI. AZ A 70-es évek A Borsodi országos népszerûsége megállíthatatlanul terjedt! Néhány évvel a termelés megkezdése után már jelentôsen növelni kellett a termelôkapacitást. 30/267-7634 BÔCS KÖZSÉG (BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE) Fax: 46/528-255 HATÁRÁBAN MEGKEZDTE MÛKÖDÉSÉT EGY SÖRGYÁR. BORSODI MINDEN A MÚLT SZÁZADBAN KEZDÔDÖTT… SÖRGYÁR RT. 85. .

majd a Holsten gyártása és forgalmazása kezdôdött meg. A vállalat 1990-ben részvénytársasággá alakult. 1993–1994 között a német Spaten Premium Lager.39 SÖRGYÁRTÁS A 90-es évek A „legek kora”. és 1995-ben belföldön reformerként Borsodi Világos sörét fémdobozos kiszerelésben is árusítani kezdte. 1996-ban a népszerû amerikai Rolling Rock- . így Európa egyik vezetô söripari vállalkozása. Ezzel a Borsodi magyarországi termékpalettája rengeteg új produktummal bôvült. A Borsodi elkezdett barna sört is forgalmazni. a belga Interbrew tagja lett. majd egy évvel késôbb privatizálták. A piacváltozás jelentôs változásokat hozott a cég életében.

A 2000-es évek A legszebb korban. a következô évben pedig a Stella Artois-val bôvült a kínálat. újabb és újabb termékekkel örvendeztetve meg a hazai sörfogyasztókat – elég csak a 2002-es újdonságokra. A Borsodi Sörgyár a „nullás” években is folytatta fejlesztéseit. illetve témaorientált sörözési koncepciókkal gazdagította. az 1 literes Nagy Testvérre vagy az alkoholmentes Stella Artois-ra gondolnunk. A gyár az ISO . 2002 januárjában megkezdi mûködését az egységes vállalatirányítási rendszer. az SAP.40 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON kal. Még ebben az évben a Borsodi Sörgyár Rt. és a magyar sörkultúrát az itthon eddig ismeretlen márka-. a magyar söripari vállalatok közül elsôként megszerezte az ISO 9001 nemzetközi minôségbiztosítási tanúsítványt.

. ami a második legjobb évnek számít a sörgyár történetében. Kapacitásnövelô beruházások révén a sörgyár termelôkapacitása 190 millió literrel nô. A 2003-as. 1976.és Malátagyár megkezdi sör.3 millió hektolitert. Kormányrendelet egy új sörgyár létrehozásáról. 41 SÖRGYÁRTÁS Jelentôs évszámok 1968. 1981. piacra kerül a Borsodi és a Kinizsi sör.és malátagyártó tevékenységét. 1982. Mindezek mellett a 2002-es év értékesítési szempontból is emlékezetes lett a cég életében. 1973. a brémai eredetû Beck’s. A Magyar Országos Söripari Vállalat (MOSV) tagjaként a Borsodi Sör. jubileumi év is számos meglepetéssel szolgált: a könnyen fogyasztható Borostyán sörkülönlegesség.9001 nemzetközi minôségbiztosítási tanúsítvány mellé megszerzi az ISO 14001 nemzetközi környezetvédelmi tanúsítványt is. 1974. Üzembe helyezik a kibôvített malátagyárat. az Interbrew új nemzetközi márkája. hiszen a gyár által eladott sörmennyiség megközelítette a 2. Piacra kerül a Rákóczi sör. 1983. születésnapját ünneplô Borsodi „limitált szériája” tette emlékezetessé az évfordulót. Tízéves a Borsodi Sörgyár. A Borsodi Sörgyár független vállalattá alakul. A Borsodi Sörgyár kiegészítô tevékenységként üdítôital gyártásba kezd (Pepsi Cola). 1977–1980. a szokásosnál magasabb alkoholtartalmú Borsodi Bivaly mellett a sörgyárral együtt 30. és létrejön a Söripari Vállatok Trösztje. Feloszlik a MOSV.

Megrendezik az elsô Borsodi Sörfesztivált Miskolcon.42 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON 1985. 1988. Piacra kerül a Borsodi Sörgyár elsô licencterméke. valamint elsô alkalommal jelenik meg a piacon hordós kiszerelésû Borsodi. Megjelenik a Borsodi Póló. Licencmegállapodás jön létre a müncheni Spaten Sörgyár és a Borsodi Sörgyár között. 1987. 1986-1989. 1986. a Spaten sör. Újabb beruházások révén a sörgyár kapacitása . az elsô alkoholmentes sör Magyarországon.

Tôkeberuházás a minôség javítására.2. A Borsodi Sörgyár részvénytársasággá alakul. 1992. 1995. 1994. Licencmegállapodást köt a Borsodi Sörgyár és a Holsten Brauerei AG. A Spaten sört Spaten Prémium Lager névre keresztelik. 1993. A szupermarketek polcain felbukkan a Borsodi Barna. A belga Interbrew többségi tulajdont szerez a Borsodi Sörgyárban.7 millió hektoliterre nô. A magyar sörök közül elsôként a Borsodi Sör kerül dobozos kiszerelésben forgalomba. 1996. Licencmegállapodás alapján elkezdôdik az elsô A GYÁRTÓSOR 43 BORSODI SÖRGYÁR RT . 1990. . 1991.

44 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON .

Megnyílik a világ és Magyarország elsô márkaorientált sörözôje. A világszerte 70 000 embert foglalkoztató cég három világ- 45 BORSODI SÖRGYÁR RT . Az ISO 9001 minôségi tanúsítvány megszerzése elsôként a magyar söriparban. 2002. a Rolling Rock gyártása. 1 l) ún. néven mûködik. A Stella Artois alkoholmentes változatával bôvül a Borsodi Sörgyár választéka. „A siker 10 éve”. a Belgian Beer Café Miskolcon. . az 1 literes üvegpalack. „Strapa”-.amerikai sörmárka. visszaváltható üvegeket. A 30 éves Borsodi Sörgyár limitált mennyiségben Jubileumi Borsodi Sört bocsát ki. és bevezetik az NRW megnevezésû. azaz tíz évvel ezelôtt került sor a sörgyár privatizációjára. A sörgyár anyavállalata. az Interbrew a brazil Ambev céggel történô egyesülése révén a világ legnagyobb sörgyártója lesz. Új rekeszt kap a Borsodi Sör. ezenkívül két új termékkel. a Borostyánnal és a Borsodi Bivallyal lép ki a magyarországi sörpiacra. A gyár megszerzi az ISO 14001 minôségi tanúsítványt is. Magyarországon is elkezdôdik az elsô belga licencsör.66 literes palackban. évfordulóján megnyílik az elsô témaorientált sörözô. 1997. A Borsodi Sörgyár Rt.66 l. 2003. fennállásának 25. Bevezetésre kerül a Borsodi Sör új kiszerelése. a Beck’s gyártása Bôcsön. 0. 2004. A világméretû nagyvállalat felveszi az InBev nevet. ún. a Café Rolling Rock Budapesten. QPack technológiával elôállított speciális palackokban forgalmazásra: a Borsodi Sör három különbözô méretû (0. Megkezdôdik egy újabb licenctermék. Borsodi Sörkereskedelmi Kft. Magyarországon elsôként kerülnek söripari termékek mûanyag. a Stella Artois gyártása. 1996–1998. valamint a Stella Artois 0. Eladásra kerül a malátagyár. 1998.75 l. 2001. A Borsodi Sörgyár értékesítési és marketingigazgatósága önálló cégként.

46 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON .

47 BORSODI SÖRGYÁR RT . A GYÁR TERMÉKEI .

legkedveltebb sörmárkája. habja dús. A komló keserûsége a korty végén válik hangsúlyossá. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Kiváló minôségû. Színe csillogó aranysárga. Hosszú ideig csak a gyár „hazai régiójában”. Egy minden tekintetben arányos. sok tekintetben a magyar sörpiac úttörôje. Értékesítése 1973-ban kezdôdött meg. rövid megnevezése.48 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON BORSODI SÖR E TÖRTÉNET. tükrös. egyben az ország legnagyobb sörmárkája. Aranysárga szín. Népszerûsége. elismertsége Budapesten és a nyugati országrészeken is folyamatosan nô. ma már országos disztribúcióval bír. pils típusú világos sör. EREDET A „Borsodi” márka egy egész „sörcsalád” átfogó. kiegyensúlyozott ital.75 literes Q-pack palackban (STRAPA palack) A Borsodi Sör ma a hazai sörpiac vitathatatlanul legismertebb. tartós. Tiszta. kellemesen kesernyés ízû. Nevéhez a következô újítások fûzôdnek: • az elsô hazai sör KEG hordóban • az elsô hazai sör dobozban • az elsô hazai reklámfilm • az 1 literes sörkiszerelés új generációja • az elsô hazai sörmárka 0. finom pórusú. Ezen a területen vezetô szerepét megtartva. A Borsodi Sör a Borsodi Sörgyár legnagyobb volumenben értékesített terméke. visszahúzódó illat jellemzi. Északkelet-Magyarországon játszott domináns szerepet. A „család” fô tagja a Borsodi Sör. .

Fogyasztói vaktesztek a külföldi licenc sörökéhez hasonló tetszést és minôséget bizonyítottak. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Hosszas fejlesztési és kísérleti munka eredményeként egy „igazi” sört ihatnak azok is.BORSODI PÓLÓ TÖRTÉNET. hogy az alkoholmentes sörök csak jól lehûtve adják az igazi sör élményét. tökéletesítették. Habja dús. Vitathatatlanul a legjelentôsebb magyar alkoholmentes sör azóta is. tömör. A Borsodi Póló receptúráját 1995 tavaszán megváltoztatták. 49 BORSODI SÖRGYÁR RT . mindezt jóval kedvezôbb áron. EREDET A Borsodi Pólót 1987 óta gyártja a Borsodi Sörgyár. A terméket kellemes maláta-. Fontos tudni. komlóíz. valamint -illat jellemzi. Hûtve fogyasztva kellemesen frissítô sör. Az addig is folyamatos növekedést produkáló termék fejlesztése egy – a magyar piacon egyedülálló – növekedést hozott magával. . akik valamely okból alkoholtartalmú sört nem fogyaszthatnak.

A Borsodi Bivaly az íz és az erô tökéletes harmóniája. a megszokottnál magasabb alkoholtartalommal. amely ezzel eddig nem létezô szegmenst teremtett a hazai világos sörök piacán. . színe enyhén sötétebb. mégis jól illeszkedik a népszerû Borsodiízvilághoz.5%-os alkoholtartalmú világos sör. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Íze karakteres. EREDET A Borsodi Bivaly a Borsodi termékcsalád legfiatalabb tagja.50 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON BORSODI BIVALY E TÖRTÉNET. 6. szénsavtartalma változatlan. A Borsodi Bivaly hazai fejlesztés. Illata.

kizárólag természetes alapanyagokból. hiszen a Borostyánnal különleges.BOROSTYÁN E TÖRTÉNET. borostyánszínû sör született. EREDET A Borostyán a hazai prémium sörkategória új képviselôje. . új szegmenst teremtve ezzel a hazai sörpiacon. A pörkölt malátának köszönheti sajátos borostyánsárga színét és teltebb ízét. 51 BORSODI SÖRGYÁR RT . Nevében a színe. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Hagyományos fôzési eljárással készül.

A „Den Horen” fogadó Leuven városában már 1366ban adót fizetett az ott fôzött sör után. Neve és külsô megjelenése nemzetközi védjegyoltalom alatt áll. Nemzetközileg egységes megjelenése. hogy hamarosan egész évben fôzött sörré és Belgium egyik vezetô márkájává vált. amelyet késôbb fia és unokája örökölt tôle. a karcsú. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ A Stella Artois íze a legkifinomultabb sörivók számára is megfelel – jellegzetesen karakteres. A Stella Artois sikerének köszönhetôen Leuvent ma a sör városaként ismerik. . A termék külsô megjelenése tökéletes harmóniában van egyedi nevével és ízével. Fogadtatása annyira sikeres volt. 1708-ban Sebastian Artois szerezte meg a „Den Horen” fogadó sörfôzômesteri címet. Különleges neve is megkülönbözteti a hagyományos típusú söröktôl. amelyet „Stella” (csillag) névre kereszteltek. friss és kellemesen kesernyés íze egyedivé teszi a sörök között.52 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON STELLA ARTOIS E TÖRTÉNET. Az Artois sörfôzde 1926ban egy különleges karácsonyi sört fôzött az ünnepekre. EREDET Belgiumban a sörfôzés hagyománya hosszú évszázadokra nyúlik vissza. zöld üveg. 1717-ben a sörfôzde felvette az Artois nevet. elegáns nyakfólia és címke mind a minôséget hivatott kifejezni.

optimális hôfokra hûtve kiváló szomjoltó. amelyet az Interbrew licence alapján 2002 márciusától gyárt a Borsodi Sörgyár Rt. Krémszerû fehér habja tömör.STELLA ARTOIS N. . enyhén malátaízû. Könnyed. RT . dús és finom pórusú. Kellemesen kesernyés. EREDET Belga prémium alkoholmentes sör. 53 BORSODI SÖRGYÁR ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Színe szép szalmasárga. Illatában a finom komló mellett a maláta illatát is észreveheti a fogyasztó.A E TÖRTÉNET. elegáns sör. tükrösen fénylô.

1987-ben a kanadai Labatt cég megvásárolta a pennsylvaniai társaságot. akik nem szeretik a sör kesernyés ízét. több üveggel meg lehet inni. Az ezt követô fejlesztések eredményeként a Rolling Rock sör amerikai forgalma rohamosan nôni kezdett. Latrobe városában. EREDET A Rolling Rock sör gyártását 1939-ben kezdte meg a Latrobe Brewing Company. lágyabb. Könnyû. Jelenleg importtermékként szerepel a magyar sörpiacon. könnyebb íze új. A Borsodi Sörgyár 1996. Pennsylvaniában. 1995-ben az Interbrew megvásárolta a Labatt céget. május végétôl forgalmazza az italt. s ezzel a Latrobe Brewing Companyt. ami sokáig kellemetlen szagot okozna. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Friss. Azoknak is ajánlható.54 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON ROLLING ROCK E TÖRTÉNET. így a Rolling Rock sör gyártása és forgalmazása az Interbrew vállalatainál is megkezdôdhetett. nincs erôs söraromája. . A Rolling Rock az elsô amerikai lincecsör volt Magyarországon. a hagyományostól eltérô sörfogyasztást alapoz meg.

Csehország kiemelkedô hírnévvel és a 10. A Smichov sörgyárban a Staroprament a mai napig a hagyományos technikával fôzik. 55 BORSODI SÖRGYÁR RT . 1869 óta gyártják a Smichov sörgyárban – ami jelenleg a második legnagyobb sörgyár az országban –. EREDET Az ínyenc sörivók tudják. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ A Staropramen egy tradicionális „lager” sör. krémes ízét. s 2001 júliusától a Borsodi Sörgyár forgalmazza Magyarországon. A Staropramen sörnek 130 éves múltja van Csehországban. ami a sörnek növényi aromákban gazdag és szomjoltó kesernyés utóízt kölcsönöz. századig visszanyúló gazdag hagyományokkal bír a sörgyártásban. . 2000-tôl az Interbrew tulajdona lett. és a mai napig Prága legkedveltebb söre.STAROPRAMEN E TÖRTÉNET. A Staroprament már a 80-as években importálták hazánkba. gazdag. amelynek egy speciális öregedési eljárás adja a különleges.

majd 1876-ban az Egyesült Államok díját kapta meg. vagy csak létezel.56 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON BECK’S E TÖRTÉNET. a német tisztasági törvény (Reinheitsgebot) szigorú betartásával. Ezért kizárólag négyféle természetes összetevôt tartalmaz: kiváló minôségû maláta. amelyek Bréma város kulcsának szimbólumával együtt a csomagoláson megtalálhatóak. A kulcs a szabad választás jelképe egyúttal: élsz. EREDET 1873 óta fôzik Németországban. frissítô ízének és különlegesen tiszta. mely karakteresen egyedi. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Világszerte kedvelt. kompromisszumot nem tûrô magas minôségének köszönhetô. és elmondhatja magáról. A Beck’s mára már a világ szinte minden részébe eljutott. Bréma városában. A Beck’s 1874-ben Frederick herceg. . német prémium sör. sörélesztô és víz. hogy a világ elsô számú német söre. komló. Ez az üzenet jelenik meg a márka erôteljes nemzetközi reklámtámogatásában is.

mint jelkép. üdítô jelleg erényét egyaránt birtokolja.2%-os alkoholtartalmú ital íze bármilyen fogyasztási alkalomhoz jól illik. A sörfôzde eredetét egészen 1383-ig vezetik vissza. 57 BORSODI SÖRGYÁR RT . . amely több mint egymillió hektolitert termel évente.LÖWENBRÄU E TÖRTÉNET. Az 5. Az oroszlán. EREDET A Löwenbräu sikertörténete még a középkorban kezdôdött. 1928-ban pedig már az elsô müncheni sörfôzde. Ma a Löwenbräut a világ több mint 50 országában forgalmazzák. ƒ TERMÉKJELLEMZÔ A Löwenbräu a müncheni sörök között is egyedülálló módon a teltség és a szomjoltó. a legelsô német védjegyek egyike: 1886-ban regisztrálták. Löwengrube (az oroszlán árka) néven. A Löwenbräu a bajor tisztasági törvény betartásával készült.

58 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

LEFFE DARK
E TÖRTÉNET,
EREDET Nincs másik olyan ország, amely annyi sörfajtával büszkélkedhetne, mint Belgium. 800 különbözô márkával, 100 sörgyárral, 35 000 sörözôvel. Belgium mindig meglepi az idelátogatókat sör iránti szenvedélyével és ezen ital nemzeti kultúrában betöltött fontos szerepével. Belgiumnak a sör azt jelenti, mint Franciaországnak a bor, vagy Skóciának a whisky.
Annak idején vendégszeretô szellem és vallásos eltökéltség érlelte tökéletesre a Leffe sör receptjét, már a XIII. században. Belga vidéken, a Dianant lábainál zöldellô völgy nyugalmas derûjében szorgoskodó norbertinus szerzetesek ápolták e nemes hagyományt hosszú évtizedeken át, tudásukat és idejüket az egyedülálló, és ismerôi által méltán mestermûként számon tartott sörnek szentelve. A Leffe apátság tradíciója ma is él.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Belgiumban, a Leffe apátság szerzeteseinek eredeti receptje alapján készül, hagyományos eljárással, 1240 óta. A Leffe Dark a pörkölt malátának köszönheti enyhén gyümölcsös, pompás, telt ízét és jellegzetes mélybarna színét.

LEFFE BLONDE
E TÖRTÉNET,
EREDET A Leffe Blonde és a Leffe Dark Belgiumban, a Leffe apátság szerzeteseinek eredeti receptje alapján készül, hagyományos eljárással, 1240 óta. A Leffe Blonde a lager típusú sörök frissítô jellegét ötvözi az apátsági sörök kifinomultságával.

59 BORSODI SÖRGYÁR
RT .

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ
Száraz, enyhén fûszeres, gyümölcsös, karakteres és krémes sörfajta, mely igen sajátosan ötvözi a testességet az eleganciával. A Leffe apátság szerzeteseinek eredeti receptje alapján készül válogatott, különleges maláta felhasználásával, melynek kiváló minôségû, ízletes, telt zamatát köszönheti.

60 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

HOEGAARDEN WHITE
ƒ TERMÉKJELLEMZÔ
Különleges, ún. fehér sör. A palackban történô utóerjesztésnek (ill. az ezt kiváltó Hoegaarden sörélesztônek) köszönheti jellegzetes fehéres-sárgás, opálos színét. Harmonikusan elegyednek benne a gyümölcsös és kesernyés aromák. Ízesítéséhez curaçao narancs héját, koriandert és egy harmadik, „titkos” fûszert használnak. Színe: opálos fehéres-sárga Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 4 °C.

Opálos színét a palackban található élesztô okozza. Színe: opálos aranysárga. Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 5 °C.FRANZISKANER E TÖRTÉNET. századra visszavezethetô. EREDET A Franziskaner búzasör eredete már a XIV. . ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Palackos erjesztésû müncheni búzasör. melynek jellegzetes frissítô zamatát is köszönheti. 61 BORSODI SÖRGYÁR RT . 1363-ban Seidel Vaterstetter volt az elsô tulajdonosa a Franziskaner sörfôzdének Münchenben. Napjaink Franziskaner búzasörét a világ egyik legmodernebb sörgyárában fôzik és palackozzák.

Hagyományos eljárással. A Framboise málnás. speciális alapanyagok. Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 2-3 °C. frissítô ízével nagyszerûen illik az étkezésekhez aperitif és desszert italként is. a Lambic (spontán erjedésû sör) és friss málna hozzáadásával érlelt. Színe: rózsaszín.62 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON BELLE-VUE FRAMBOISE ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Belga gyümölcssör. . Nyári nagy melegben kitûnô szomjoltó.

a Lambic (spontán erjedésû sör) és friss meggy hozzáadásával érlelt. 63 BORSODI SÖRGYÁR RT . Hagyományos eljárással. A Kriek jellegzetes rubinvörös színével. kellemesen édeskéssavanykás. „óriási meggy” alakú pohárban mutat a legjobban. .BELLE-VUE KRIEK ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Belga gyümölcssör. Színe: rubinvörös. speciális alapanyagok. frissítô ízével nagyszerûen illik az étkezésekhez aperitifként és „desszertként” is. a hozzá való öblös. Nyári nagy melegben kitûnô szomjoltó. Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 2-3 °C. A Kriek meggyes.

S RÖGVEST BELEKEZD A NAGYÜZEMI SÖRFÔZÉS MAGYARORSZÁGI MEGHONOSÍTÁSÁBA. hogy a példátlan siker. öccse. AZ EGYRE NÖVEKVÔ PEST ÉS BUDA MINÔSÉGI SÖRKISZOLGÁLÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN AZ EKKORIBAN A MONARCHIA MAGYARLAKTA TERÜLETÉRE LÁTOGATÓ DREHER ANTAL ÚGY DÖNTÖTT. a mischelobi és a budapesti érdekeltségeket szétszervezték egy-egy önálló vállalattá. valamint a Dreherérdekeltségek mérete megkívánta az önállósulást. és érezte. Jászberényi út 7–11. A SÖRKIRÁLY . míg a vezérigazgató. s egy olyan társaságot vezetett.com Tulajdonos: SABMiller 1854. Ekkorra már Kôbánya beépített területének 10%-át foglalta el a köznyelv által csak „Sörváros”ként emlegetett sörfôzô üzemek telephelyei. nem várt halála után hûséges barátai és munkatársai folytatták az éppen megkezdett munkát. melynek sörei a Balkánon. ELSÔ FONTOS DÁTUMA 1106 Budapest. s azonnal nekilátott egy mintaszerû sörfôzôüzem létrehozásának. FÖLVÁSÁROLJA A KÔBÁNYAI SERHÁZAT. Dreher Antal. és a messzi Havasalföldön is ismertté lettek. A DREHER SÖRGYÁRAK RT. Ügyfélszolgálat: Tel. az igazgatótanács elnöke ifj. a trieszti. Korai. az 1914-es piacvezetô pozíció feltételei meg- DREHER ANTAL. majd átadták a stafétabotot ifj. milyen technológiai újítások kellenek ahhoz. Az új budapesti részvénytársaság az össztôke 40%-át vonta magához. ezért 1907ben a scwechati. Dreher Antalnak.64 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON DREHER SÖRGYÁRAK RT. Elképzeléseit tettek követték. Ifj. A szárnyra kapó kapitalista gazdálkodás.sabmiller. aki megvalósította apja álmait. DREHER HAGYOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓ SÖRGYÁRAK RT. Dreher Jenô lett. EKKOR KÉSZÜLT AZ ELSÔ FÔZET KÔBÁNYAI SER (STEINBRUCHER) A BARBER ÉS KLUSEMANN-FÉLE SERFÔZÔHÁZ ÜZEMÉBEN. Dreher Antal rendkívül felkészült üzletember volt: tudta.: 80/373-437 e-mail: ugyfelszolgalat@dreher.

ezért a sörgyártással foglalkozó családok nem egymás riválisaiként. . föltárja az angliai fôzômesterek titkait. teremtôdjenek. Majd a gazdasági helyzet lassú konszolidálódásával a kiváló üzletember Dreher Jenô határozott lépésre szánt el DREHER ANTAL S ERFÔZDÉI RT. hanem együttmûködô partnerekként dolgoztak tovább: egymás részvényeinek kicserélésével megalkották a „Concentratio”-t. hogy otthon továbbelemezve azokat. Az I.65 DREHER SÖRGYÁRAK RT . miszerint angliai tanulóévei alatt üreges sétapálcájában csempészte ki a sörmintákat. Ezt bizonyítja az a legenda is. világháború a söripart is elsodorta.

Az államosítást követôen a kor döntéshozóinak fejében nem élt elképzelés a sörgyárak jövôjével kapcsolatban. A II. A telephelyet körülölelô Kôbánya lakossága a Dreher Rt. az államosításig. letisztult BauHaus-stílusban épült irodaépületek kiégtek. mely ezen a néven mûködött egészen 1948-ig. s fölvásárolta az összes nagyobb kôbányai érdekeltséget. a hordófejtô-üzem bombatalálatot kapott. pincéiben talált menedéket. ennek következtében megalakult a Dreher-Haggenmacher Elsô Magyar Részvény Serfôzde Rt. így tízévenként rendre átszervezések. világháború értelmetlen pusztítása nem kerülte el az egyesített üzemeket sem: a pár éve..66 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON magát. és szétszervezések történtek. .

késôbb pedig a Söripari Vállalatok Trösztje volt felelôs a kôbányai sörgyártásért. majd a Magyar Söripari Vállalat. meghaladja az egy évet is. . 1981. restaurálásához. az épületek modernizációjához. A sörgyár „alapsörének” szavatossági ideje ekkor 8 nap volt.Elôbb a Kôbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalat. Az 1980-as évek igazi sikersztori a maga nemében. de a piacgazdaság beköszönte új fejezetet nyitott a cég életében: 1993-ban multinacionális szakmai befektetô vásárolt többségi tulajdont (a South African Breweries). 67 DREHER SÖRGYÁRAK RT . január 1-jén újabb döntés értelmében megalakult az önálló Kôbányai Sörgyár. míg ma már – köszönhetôen a modern alagútpasztôrnek –. mint a Dreher. A nyolcvanas évek végén olyan nagy múltú és jól ismert sörmárkákat élesztett újjá a sörgyár. s közel 25 milliárd forintos beruházás keretében hozzálátott a technológia fejlesztéséhez. és az Arany Ászok.

amit vásárlói elvárnak és szeretnek. mely garantálja. A Vállalat 1997-ben vette föl újra a patinás Dreher Sörgyárak Rt. nevet. s a patinás épületek ismét régi pompájukban tündökölnek. FÔZÔHÁZ RÉZÜSTÖKKEL ÉS Z SOLNAY CSEMPÉKKEL . Az azóta eltelt idôszakban a modernizáció nem állt meg.68 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON Az eredmény példaértékû és igen látványos: az üzemi terület megszépült. hogy sörei abban a minôségben és olyan receptúrák szerint készülnek.

TÖLTÔSOR .69 DREHER SÖRGYÁRAK DOBOZTÖLTÔ ÉPÜLET RT . márkáinak megbízhatóságát. illetve a hazai sörgyárak ISO 14001 környezet irányítási rendszerét. A fejlett technológia. 2002-tôl újépítésû Astron-csarnokban történik a raktározás és ez az épület ad helyet a dobozfejtô gépsornak is. valamint az integráltan mûködô minôségirányítási és élelmiszerbiztonsági HACCP-elemzésen alapuló termelést. a hazai élelmiszerpari vállalatokat messze megelôzve elsôként vezette be az ISO 9001 minôségbiztosítási rendszert. a folyamatos innováció és az állandó magas minôség biztosítja a fogyasztók számára a Dreher Rt. A Dreher Rt.

70 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON A GYÁR TERMÉKEI .

ez az igazi. ZÁSZLÓSHAJÓJA A DREHER MÁRKA. A Dreher márka négy változatban érhetô el. HISZEN MINÔSÉGÉT A MAGYAR FOGYASZTÓKON KÍVÜL. Dreher Classic: Ez a variáns adja a márka volumenének közel 80%-át. karakteres íz élményét. AKIK VÁSÁRLÁSAIKKAL „SZAVAZNAK”. tükrös tisztaságú. 71 DREHER SÖRGYÁRAK RT . pompás hab a fô jellemzôi ennek a kiváló barna sörnek. karakteres söríz. NEMZETKÖZI GRÉMIUMOK SORA ISMERTE MÁR EL KÜLÖNBÖZÔ RANGOS ÉRMEK FORMÁJÁBAN. aranysárga. sötétbarna szín. kellemes komlós jellege mellett finom kesernyésség és arany szín jellemzi ezt a kiváló sört. . Dreher Alkoholmentes: Kellemesen malátás ízû. Tiszta. Hosszan tartó. Dreher Bak: Karakteres.DREHER – MAGYARORSZÁG VEZETÔ PRÉMIUMMÁRKÁJA A DREHER SÖRGYÁRAK RT. MELY ÉVEK ÓTA TÖRETLENÜL ÔRZI VEZETÔ HELYÉT A MAGYARORSZÁGI PRÉMIUM SÖRÖK PIACÁN. amikor valamilyen okból tartózkodnunk kell az alkoholfogyasztástól. Dreher Lager: A komló és a maláta harmonikus elegye. krémszínû. A Dreher akkor is minôséget tud nyújtani. kellemesen kesernyés „kerekség” az ízben. melyet a fogyasztók a Dreher-ízzel azonosítanak. így fogyasztóinak a legkülönbözôbb fogyasztási alkalmakkor nyújtja az igazi. könnyen iható alkoholmentes sör. méz-sárga szín a legfontosabb tulajdonságai. NEM VÉLETLENÜL. szép hab jellemzi. masszívan testes malátás jelleg.

Belgium és Anglia nagy sörgyárait. Anton Dreher 1862-ben megvásárolta a Kôbányai Serház Társaság sörfôzdéjét. . A híres Dreher sör egészen az 1948-as államosításig készült Kôbányán. Itt kísérletezte ki az alsóerjesztési sörfôzési mód modern technológiáját.72 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON DREHER CLASSIC ✥ TÖRTÉNET. ekkor jelent meg újra a Lager. átvette apjától a schwehati sörgyárat. ekkor a régi márkaneveket újak váltották fel. A Dreher sörök visszatérésére a nyolcvanas évekig kellett várni. itt is megkezdte a lagersör fôzését. EREDET Anton Dreher. Tiszta kellemes komlós jelleg. amely a pils típusú sörök fôzésének hagyományos megközelítésével kategóriájában vezetô pozíciót szerzett. miután az 1830-as években végigjárta Németország. a Pils (késôbb Classic) és a Bak. finom kesernyésség és aranyszín jellemzi ezt a sört. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Az egyetlen magyarországi prémium sör. 1841-ben megszületett a Lagerbier.

íze jó. kellemes. EREDET A Classic mellett a lágyabb Lager változat is számtalan magyar fogyasztó szívét hódította meg.DREHER LAGER ✥ TÖRTÉNET. 73 DREHER SÖRGYÁRAK RT . Illata erôs. kellemesen harmonikus. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Színe szép a borostyán világos árnyalatába hajló. könnyed ízprofiljával. . karakteres. a markánsabb kesernyés kezdet után hosszantartó malátás utóíz marad.

Tartalmasságának. testességének köszönhetôen elterjedt téli ital. A Dreher Bak sör az egyik legigényesebb hazai sör. a Burton Upon Trent-i Milleniumi sörverseny dobogósa. hiszen a típus elnevezése erejére azaz magas alkohol és extrakttartalmára utal. a legjellegzetesebb képviselôjét a Dreher Bak sört már a Világháború elôtt is gyártottak. illata kellemesen édes. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Dreher Bak erejét már-már fekete színe is sejteti. Habja kávés. EREDET A baksör Einbeck városáról – ahol elôször fôztek ilyen típusú sört – kapta nevét. . magas alkoholtartalmú. cukros.74 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON DREHER BAK ✥ TÖRTÉNET. árpamalátából készített alsóerjedésû sör Németországban a mai napig igen népszerû. Zamatában megjelenik az alkohol ereje és a komló visszafogott keserûsége is. Ez az erôsre fôzött. hosszantartó utóízében azonban már a malátásság veszi át az uralkodó szerepet. Színe nem feltétlen sötét. világosbarna. Az elsô baksört az 1850-es években fôzték Magyarországon. ami a világ egyik legrangosabb sörversenyének. Újbóli megjelenésére a Dreher név piaci visszatéréséig a nyolcvanas évekig kellett várni.

hogy ízharmóniája az egyik legjobb a kategóriájában. hogy külsôleg olyan. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Dreher alkoholmentes sörérôl is csak azt állíthatjuk. Fogyasztás elôtt feltétlen hûtsük le legalább hat-hét fokosra. mint egy igazi sör: szép a színe és magas a habja. . szerencsére a malátás édesség nem uralkodik el teljesen rajta. EREDET A Dreher tradícióinak tiszteletben tartásával készülô alkoholmentes változat egyedülálló ízével és minôségével 2003-ban került bevezetésre és gyorsan az alkoholmentes söröket kedvelô fogyasztók egyik kedvencévé vált.DREHER ALKOHOLMENTES ✥ TÖRTÉNET. Dicséretére legyen mondva. 75 DREHER SÖRGYÁRAK RT .

EREDET Európa szerte szokás volt. Érdekeségek: A ’70-es években a Kôbányai Világos szavatossági ideje csupán 8 nap volt. hogy a gyárak városukról nevezik el alapsörüket. üdítô jellegû. A Dreher Sörgyárak Rt. Így kapta a nevét 1948-ban a Kôbányai Világos is. dobozban 6 hónapig ôrzi meg a minôségét. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Kôbányai Sör tiszta. mivel akkoriban még nem minden sörfajtát pasztörizáltak. enyhén kesernyés ízû. elsôsorban az ország keleti területein kedvelt. . amely több mint fél évszázada az egyik legnépszerûbb sör hazánkban. hordóban 2. A mostani Kôbányai Sör palackban 3. tükrös tisztaságú világos sör. modernizációjának köszönhetôen a termék egyenletes.76 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON KÔBÁNYAI SÖR ✥ TÖRTÉNET. alig érezhetô komló és maláta illatú. kellemesen csípôs. jó minôségét nemzetközi gyártási elôírások garantálják. Ma a Kôbányai Sör Magyarország negyedik legjobban fogyó söre.

mindenütt kapható – keressük akár keleten vagy nyugaton. 2001-ben. Az Arany Ászok országszerte. Grand Trophy díjat is. lágy komlóillat. 1989-ben az ô nyomdokain járva vezette be a gyár az Arany Ászok márkát. élesztôbôl és saját kitermelésû. s így Magyarországon is meghonosított. és 2002-ben is elnyerte a brüsszeli székhelyû Monde Selection nemzetközi szakemberekbôl álló zsûrijének aranyérmét. és így. hanem nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét: 1998 után 2000-ben. 77 DREHER SÖRGYÁRAK RT . . ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Jellegzetes sajátosságai a tiszta. az enyhén kesernyés íz és az összetéveszthetetlen aranysárga szín. válogatott komlóból. EREDET Dreher Antal 1850 körül kezdett az ászokolt sör gyártásába. kristálytiszta forrásvízbôl készül.ARANY ÁSZOK ✥ TÖRTÉNET. Az Arany Ászok az átlagos sörnél alapanyagokban lényegesen gazdagabb: kiváló minôségû pilzeni malátából. kiérdemelte az ún. északon vagy délen. amelyet Kôbányán. Ezt követôen a „piros ászok” rövid idôn belül az ország második. boltban vagy sörözôben. kukoricagrízbôl. Az Arany Ászok nemcsak hazai. illetve Budapest legnagyobb mennyiségben eladott sörmárkája lett. mivel három egymás utáni évben is aranyérmes lett.

A Miller Brewing olyan egyedi komlófôzési technológiát is alkalmaz. mely lehetôvé teszi. így egy hagyományos amerikai sörnek mondható. A Millernél tökéletesen összhangban van az alkoholtartalom. enyhe malátaíz jellemzi. lágy íze van.78 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON MILLER GENUINE DRAFT ✥ TÖRTÉNET. Íze enyhén édes. . portfóliójába. A csapolt söröknek egyedi. lágy ízét. EREDET A Miller a vállalat egyik legfiatalabb márkája. alig keserû. Az MGD kifejlesztésekor a fô cél az volt. hogy megteremtsék a csapolt sör üveges változatát. A márka története ugyanakkor tekintélyt parancsoló: a XIX. század végén fejlesztették ki Amerikában. mindezek összhangja adja a Miller kellemes. közepesen testes. lágy. hogy átlátszó üvegbe lehessen tölteni a sört. mivel eltérô módon tartósítják ôket. az eredeti extrakt és a komlótartalom. annak minôségi károsodása nélkül. 2003 óta tartozik a Dreher Rt. A legtisztább malátából tradicionális technológiával készül. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Enyhén gyümölcsös. és alig van utóíze.

a Pilsner Urquell aranyló színe és kellemesen keserû íze mind a mai napig egyedülálló. mára szinte minden jelentôsebb üzletben megtalálható. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Friss komlós aromával rendelkezik. amikor Josef Groll. EREDET 2001 óta tartozik a vállalat portfóliójába ez a szuperprémium kategóriás sör. mégis tiszta. és sok vendéglátóhelyen is csapolják. Pompás arany színét és hosszan tartó. a mára széles körben ismert és kedvelt „pilzeni típusú” söröket. Bár sok más sör nevezi magát ilyen „pilzeni sörnek”. friss ízét a pilzeni típusú sörök eredeti minôségi összetevôi adják. a Pilzeni Sörgyár sörfôzô mestere megalkotta a világ elsô aranyszínû sörét. Ez elsôsorban a kiváló minôségû alapanyagoknak és az eredeti receptnek illetve fôzési eljárásnak köszönhetô: a Pilsner Urquell már modern technológiával. 79 DREHER SÖRGYÁRAK RT . amely mind megjelenésében. hogy egy egész kategóriát teremtett meg ezzel. A márka története 1842-ben kezdôdött. de ugyanazon eljárással készül mint amikor megalkották. Még ô maga sem sejtette akkor. . mind termékjellemzôkben a legmagasabb minôséget képviseli. 2001 óta a márka folyamatosan fejlôdik. a Pilsner Urquellt. amely jól kiegyensúlyozott kesernyésséggel és lágy malátás ízzel párosul.PILSNER URQUELL ✥ TÖRTÉNET.

MELY Vándor Sándor u. A társcéget 1873-ban jegyezték be. egyedülálló volt akkoriban. majd 1994-ben 100 %25-át. A Heineken’s Bierbrouwerij Maatschappij N. SÖRGYÁRAK RT. A saját laboratórium.. Dr. melyet a lehetô legmagasabb minôségi színvonalú sör gyártása érdekében alapítottak. SORÁN EGYEDÜLÁLLÓ TERMÉKPORTFOLIÓ JÖTT LÉTRE A KÉT CÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBÔL. ÉS AZ AMSTEL SÖRGYÁR RT. 2004-BEN GYÁRTÁSI 9400 Sopron. Ugyanezen hónapban született döntés egy rotterdami sörgyár építésérôl. így 1867-re újabb sörgyár építése vált szükségessé. 1. Telefon: 06-99-516-100 Fax: 06-99-516-111 A Heineken története A mai Heineken világvállalat alapítója Gerard Adriaan Heineken. BRAU UNION A BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.. majd unokája Alfred Henry Heineken követte a cég vezetésének élén. V.3 %25-át. . Henry Pierre Heineken. ÉS FORGALMAZÁSI SZERZÔDÉST KÖTÖTT.80 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. mai nevén Heineken N. néven mûködött tovább. Gerard Adriaan Heinekent fia. melynek az évi 2100 hordós (kb. 22 éves korában megvásárolt egy „Hooiberg” azaz szénakazal nevû sörgyárat. aki 1863-ban. január 11-én tették le.V. amely mûködését egy évvel késôbb kezdte meg. 1000 hl-es) kapacitása az Amszterdam környéki 69 gyár közül a régió akkori legnagyobb gyárává tette. Az európai terjeszkedés keretében a Heineken 1991-ben megvásárolta a Komáromi Sörgyár részvényeinek 50. Gerard Adriaan vezetése alatt az értékesítés néhány év alatt megsokszorozódott. alapítókövét 1873. amely így Amstel Sörgyár Rt.

1994-tôl a Buckler. 2003-ban a Heineken N. Matróz és Aranytallér. és ezen országok közül 7-ben piacvezetô.-ben. 81 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. néven. Kapsreiter Aranybarna. 1988-ban hagyta el az elsô saját márka a sörgyárat. A két csoport integrációjával mára a közép-európai térség piacvezetô söripari csoportjává vált.A komáromi gyárat 167 részvényes alapította 1983-ban Komáromi Megyei Sörgyár Rt. leányvállalatai révén felvásárolta a BBAG-csoportot. 250 ezer hektoliteres éves kapacitással tervezve. ahol bérpalackozó tevékenység folyt. így a magyarországi piacon többségi részesedést szerzett a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. majd 1999-tôl a Zlaty Bazant és a Heineken márka fôzése is elindult. Elsôként a palackozóüzem készült el. A holland felvásárlás eredményeként 1991-tôl az Amstel. amely 24 ezer félliteres palack megtöltésére volt képes óránként. Fregatt.V. termékskáláját pilzeni típusú sörök alkották: Kapsreiter Pils. . mely 9 országban 27 sörgyárral rendelkezik. A Komáromi Sörgyár Rt. Talléros.

Majd 1971-ben a gyár csatlakozott az összes magyar sörgyárat magába foglaló Magyar Országos Söripari Tröszthöz. A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. két sörgyára eltérô múlttal rendelkezik. és Elsô Soproni Serfôzde és Malátagyár néven megalapították a soproni gyárat. 1895 márciusában brünni serfôzdetulajdonosok és városi nagykereskedôk elérkezettnek látták a pillanatot. két sörgyárában: Sopronban és Martfûn honosította meg a sörfôzési hagyományokat. 1949-ben a gyárat államosították.82 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON A Brau Union Hungária története A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. 1982-ben a gyár újra teljesen önálló lett. november végétôl a Soproni Sörgyár a kereskedelmi társaságok jegyzékében már a Nyugat-Magyarországi Serfôzde és Malátagyár soproni gyártelepeként található. 1917. A sörfôzés Sopronban nagy hagyományokra tekint vissza. .

1992 elsô napján a Soproni Sörgyár részvénytársasággá alakult át. . másik gyára Martfûn.és márkaportfolió jött létre. a fiatal sörgyárak közé tartozik. és 1994-ben a Schwechater-licencszerzôdés megkötésére.2 millió. melynek eredményeképpen Magyarországon egyedülálló termék. 1993-ban sor került a Kaiser-. a konszernhez tartozás jegyében nevét Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatta. 1997-ben a Soproni Sörgyár egyesült a martfûi Elsô Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. A beruházások eredményeképpen 2001-ben a soproni gyár éves termelési kapacitása elérte az 1. Azóta jelentôs modernizáción esett át mindkét gyár. 1995-ben a Gösser sörre vonatkozó megállapodás követte. 1998. 1994 májusától a társaság elsôbbségi részvényeit bevezették a Budapesti Értéktôzsdére.-vel. október 14-én a gyár vezetôi licencszerzôdést írtak alá az Österreichische Brau AG-val: a Soproni Sörgyár az eredeti eljárás alapján gyárthatja és forgalmazhatja a Steffl sört. Az idôközben részvénytársasággá alakult gyár részvényeit 1990-ben vezették be a Budapesti Értéktôzsdén. akkor Magyarországon egyedülállóan korszerû körülmények között és technológiával.1988. és a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. január 1-jén a Soproni Sörgyár Rt. A Szolnokhoz közeli sörgyár 1985-ben kezdte meg a termelést. melynek eredményeképpen 28 kelet-magyarországi termelôszövetkezet és állami gazdaság a sörpiacon uralkodó hiány pótlására alapította a sörgyárat. A gyár létrehozásának gondolata 1981-ben fogalmazódott meg. gyártási és forgalmazási szerzôdést kötöttek. Ezt a licencszerzôdést 1994-ben a Zipfer. A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. a Brau AG 1991-ben szerezte meg a társaság részvénytöbbségét. 83 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. melyben az új többségi tulajdonos a BBAG lett. Mind a soproni. 2004-tôl az Amstel Sörgyárak Rt. a martfûi gyáré pedig a 600 ezer hektolitert. mind a martfûi gyár 7000 négyzetméteres készáruraktára 14 millió palack tárolására alkalmas.

84 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON A GYÁR TERMÉKEI .

élesztô négyeséhez. Talán a kukoricadara. Magyarországon a nyolcvanas évek óta ismerik. A sör karakterét is inkább a maláta uralja. édeskés. EREDET A Kaiser hosszú évtizedek óta Ausztria vezetô sörmárkája és immár a Brau Union meghatározó liszensz söre. üdítô sör melynek utóízében már a komlós keserûség is felfedezhetô. izgalmasabb tónusú ízharmóniára vágyók elvárásainak is tökéletesen megfelel. A német és osztrák sörgyártók évszázados vitája. hogy a világos sárga színû Kaiser illata szúrós. . testessége a viszonylag magas alkoholtartalom ellenére vékony. hogy melyek a sörfôzés alapanyagai. 85 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. a rizs és a citromsav is hozzájárul.KAISER ✥ TÖRTÉNET. és a baráti sörözésekhez és kikapcsolódáshoz is a Kaiser kínálja a lehetô legjobb megoldást. víz. melyekrôl igen csak megoszlanak a vélemények. komló. míg az osztrákok bátran használnak egyéb anyagokat is. A németek szilárdan tartják magukat a maláta. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Kaiser a lágyabb. A Kaiser jól lehûtve könnyen iható.

86 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON KAISER DARK ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Különösen a hideg évszak beköszöntével mi más melenget annyira szívet-lelket. avagy a német területen dunkel és schwarz. melynek köszönhetôen a hab is kap egy sötét árnyalatot. A Kaiser Dark mélybarna színe mutatja.vagy búzasörre –. sörök édesek. mely a karakteres sörök kedvelôit csábítja újabb és újabb Kaiser Dark megivására. Ezzel együtt erôs az a hiedelem is. hogy ezek a sörök feltétlenül és tolakodóan édesek. a sör fôzéséhez felhasznált sötét. . zamatos barna sör. És ha a hab alá kortyintunk az enyhe édes íz mellett felfedezhetjük kellemesen kesernyés aromáját is. mint egy sûrû. hogy a barna. úgynevezett müncheni malátát. de kis hazánkban mégis alapvetô különbségtétel sör és sör között. ez a sör élô cáfolata annak a téveszmének. Igaz a barna sör fogalma nem kategória – gondoljunk csak egy sötét színû kolostori. Nos.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A prémium kategóriába sorolt alkoholmentes sör a magyar piacot kellemes komló-aromájával és malátaízével hódította meg. Az optimális hômérséklet garantálása érdekében mindegyik palackon termo-címkét helyeztünk el. ezért alkoholmentes italnak minôsül.SCHLOSSGOLD ✥ TÖRTÉNET. Olyan csúcsminôségû termék. Fogyasztása emiatt elsôsorban a gépjármûvezetéssel fonódott össze. melyet svájci licensz alapján a schwechati sörgyárban világszínvonalú technikával állítanak elô. EREDET A Schlossgold Magyarországon az alkoholmentes kategória piacvezetô söre. 87 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.4%-ot. . de teljes és tökéletes – alkoholos hatástól mentes – sörélvezetet nyújt az üzleti tárgyalások idején. de 6 °C-ra hûtve kék színben jól láthatóan megjelenik a márka nevét adó kastély képe és a „Most jó” felirat. A Schlossgold alkoholtartalma nem éri el a 0. vagy elmélyült munka közben is. mely 6 °C-ra hûtve érvényesül igazán. Szobahômérsékleten láthatatlanul.

enyhén kesernyésen komlóízû és komló aromájú sör. melyet 1917 óta gyártanak. melyet bárki szívesen fogyaszt. EREDET A Soproni Ászok Magyarország egyik legrégebbi söre. tréfát kedvelôk körében különösen népszerû. aranysárga színe diszkrét komlóillattal és kellemesen kesernyés ízzel párosul. . 2001-ben és 2002-ben nyerte el az Európai Unió Monde Sélection Minôségvizsgáló Intézetének aranyérmét. oldott hangulatot.88 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON SOPRONI ÁSZOK ✥ TÖRTÉNET. 2000-ben. a Soproni Ászok öt alkalommal. A privatizáció után 1991 óta. Üdítô. 2004-ben pedig az ezüstérmet hozta el. 1998-ban. Mai nevét 1946-ban kapta. a kiemelkedô minôséget képviseli a világos sörök között. A vidámságot. 1986 óta pasztôrözött formában élvezhetjük. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Soproni Ászok friss és szomjoltó sör. Már az Elsô Soproni Serfôzde és Malátagyár idején is fôzték. A Soproni Ászok ma a gyár legrégebbi saját fejlesztésû márkája. melynek sörfôzési tradíciói évszázadosak. Tükrösen csillogó. Az Ászok márka elválaszthatatlan Sopron városától. akkor csak Ászok volt a neve. 1999-ben.

kellemes komlóillatú és komlóaromájú harmonikus ízû sör. íze harmonikus. a kellemes illat és harmonikus könnyedség.STEFFL ✥ TÖRTÉNET. az aranyérmet. 89 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. Jellemzôje a gyöngyözô aranysárga szín. kiegyensúlyozott. . Ellenállhatatlan zamata maga a csábítás. sem a komló nem domináns. melyen elnyerte a legmagasabb minôségû termék díját. kellôen kesernyés. 2000-ben elôször a Steffl is indult az International Institution for Quality Selections (Nemzetközi Minôsítô Intézet) Monde Sélection élelmiszer minôsítô világversenyén. EREDET A közel százéves múlttal rendelkezô sörmárka a magyar fogyasztók körében a legismertebbek közé tartozik. sem a maláta. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Üdítôen friss.

EREDET 1858-ban egy bécsi bankár.66 literes egyedi palack már méretével is valódi kihívás.33 literes palack egyedi formájával. 1993-tól az osztrák Brau AG a Brau Union leányvállalatává válik. melyet 1967-tôl Zipfer „ôstípusként” (Urtyp) neveznek. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Egyéni forma. A 0. 1997-ben piacra dobták a Zipfer Urtyp Medium-ot. egyéni méret. amit kellemes megosztani barátainkkal.90 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON ZIPFER ✥ TÖRTÉNET. Ez a sör összehasonlíthatatlan komlóízével „sörtörténelmet” írt. világos sörfajtát. így az 1971-es sörkitermelés már meghaladta az 500 000 hektolitert. kesernyés íze csapolt formában is élvezhetô. A nagy tradícióval rendelkezô márkát 1992-ben vezették be Magyarországon. Franz Schaup megvásárolta a zipfi malmot és sörfôzdét. . a 0. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen 1892 és 1914 között a sörtermelés 142 335 hektoliterre nôtt. Az 1960-as évek elején fejlesztették ki azt az új. A Zipfer egyedülállóan harmonikus. 1970-ben a sörfôzde egyesült az osztrák Brau AG-val. egyéni íz. pedig olyan öröm. amely akkor 1542 hektoliter sört termelt egy év alatt. majd a Zipfer Sparkling bemutatásával új korszak kezdôdött.

hogy a sör. azonban tiszta. nekünk tetszô kifinomult aromája. a Tátra folyóinak kristálytiszta vizét és a cseh komlót azért. hogy üstjeikben olyan nedû születhessen. EREDET A Zlaty Bazant. Nem volt ez másképp a Felvidéken sem. kiegyensúlyozott világos sör. melynek a keserûje jellemzô. itt Európa szívében nekünk.ZLATY BAZANT ✥ TÖRTÉNET. magyaroknak szinte történelem.. hiszen évszázadok óta kóstolgatjuk együtt északi szomszédainkkal. Nem kimondottan észteres. melyet elsôsorban a karakteres pilzeniízvilág kedvelôinek szánnak. . amely Hrabalt és Haseket halhatatlan mûveik megírására. és persze ittak is sört az emberek. arany. vagy Menczelt a felejthetetlen Sörgyári capriccio forgatására ihlette. mint csupán egy korsó sör. Nem véletlen. kellemes és fûszeres. mással össze nem téveszthetô íze van. tiszta fehér és tartós. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Tradicionális szlovák sör. ahol évszázadok tradíciói és a sörfôzô céhek mestereinek tudása alapján elegyítették a Vágon leúsztatott sziléziai árpát. Színre szép. kellemes ízû és illatú. habja kifejezetten kellemes. 91 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. amelynek igazi zamata. itt a Kárpát medencében sokkal többet jelent.. kerek. bár illata nem túl kellemes. erôs. A világ szinte minden részén fôztek.

Az eltelt évszázadok alatt a felhalmozódott tapasztalatok nemzedékeken át a sör élvezetének. Josef Schauer 1770-ben jutott a kis sörfôzdéhez. Volt idô. és 1811-ben már elsô alkalommal kibôvítette a „gyárat”. ahol 380 négyzetméteren több mint 200 régi berendezést állítottak ki. Kremsi. . EREDET Ausztria egyik kiemelt természetvédelmi területe mentén fekszik Wieselburg. Pottenbrunni sörfôzdéket. A Wieselburgi Sörgyár egy kis sörfôzdébôl alakult Ausztria legnagyobb sörgyárává. Néhány vélemény szerint „amilyen jók a külsô jegyek. majd 1925-ben megalakították a BRAU UNION ÖSTERREICH AG elsô üzemét. melyek a nyugalomban kiválóan megértek. s ugyanakkor harmóniája minden ízében feledhetetlenné teszi fogyasztását. Klasszikus csatos üvegben is megtalálható. és 1770 óta a Wieselburger Bier védett márka.92 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON WIESELBURGER ✥ TÖRTÉNET. innen kapja a kristálytiszta vizet a sörfôzéshez a Wieselburgi Sörgyár. mely egyszerre lágy és simogató. magas minôségi kategóriát képviselô sörkülönlegesség. Elsôsorban olyan sörtípusokat készítettek. És ezért hálás is volt minden sörkedvelô. A sörkészítés hagyományai itt az 1500-as évekig nyúlnak vissza. olyan jó maga a beltartalom is”. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Wieselburger aranysárga színû. Ekkortájt Wieselburg környékén már mûvészi szinten mûvelték a sörfôzést. tükrösen csillogó. utánozhatatlan ízhatásának készítésére tanították a sörfôzô mesterek generációit. 1994-ben pedig megnyitotta kapuit a Wieselburgi Sörfôzde Sörmúzeuma is. Melki. 1971 és 1973 között Wieselburg városától keletre berendezték az akkori Európa legmodernebb sörfôzdéjét. amikor az embereknek még volt idejük mindenre. Több tulajdonos vezetése alatt sorozatosan felvásárolták a Kröllendorfi.

1886-ra az Amstel lett a város legnagyobb világossör-termelôje. hogy barátaikkal egy jót beszélgessenek. a sör exportálását 1883-ban kezdte meg. Az amszterdami gyár az elsô években szinte kizárólag a helyi piacra termelt. . amelyek között megtalálható a brüsszeli Diplome de Honour (1888). Az Amstel sör kitûnô hírnevét pályafutásának elsô 25 évében kapott számtalan díj alapozta meg. Társasági. de az Amstel 1946-ban nem kevesebb mint 31 000 hektoliter sört exportált. A II. a milánói Fôdíj és Grand Diplome (1905). ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Könnyû és harmonikus – mely kissé komlós és élesztôs – kellemes frissítô hatású. baráti családi összejövetelek állandó résztvevôje a világ minden táján. Jellegzetes komlóvirág illata. a Cross of Honour és a Queen’s Medal of Honour (1895). 93 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.AMSTEL ✥ TÖRTÉNET. világháború visszaesést eredményezett. biliárdozzanak. Természetes anyagokból. akik szívesen ülnek be egy kellemes otthonos hangulatú helyre. EREDET Amsterdam híres folyójának nevét viselô sör 1870 óta Európa egyik legkedveltebbje. pótanyagok felhasználása nélkül készül. Olyanoknak ajánljuk. 1926-ban pedig az Amstel sör tette ki a teljes holland sörexport egyharmadát. enyhén édeskés utóíze tette igen népszerûvé.

minden sörkedvelôt arra csábít. hogy megkóstolja ezt a karakteres ízû. itthon is árpából fôzik. s így egész évben megtalálható a polcokon. . a testes maláta és komlóíz. mely az Amstel Bock-ot jellemzi. A holland hagyományoknak megfelelôen. igazi bak sört.94 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON AMSTEL BOCK ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A fenséges rubinvörös szín. Az Amstel Bock a hagyományos testes barna sörökkel szemben könnyen iható sör.

kiváló minôségû speciális sör íze leginkább a kesernyés cseh sörök ízére emlékeztet. Az Amstel Special pils típusú.AMSTEL SPECIAL ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A tradicionális recept alapján készült. aranysárga színû sör. karakteres maláta és komló íz a különleges komlófajták keveredésének köszönhetô. 95 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. . Ez az egyedi.

így nyújtva felfrissülést fogyasztójának a nap bármely pillanatában. A Buckler egy igazi sör alkohol nélkül.96 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON BUCKLER ✥ TÖRTÉNET. amelyben a maláta és komlóíz harmonikusan egészítik ki egymást. mely Magyarországon 1994 óta nyújt teljes sörélvezetet. EREDET A Heineken által kifejlesztett alkoholmentes sörmárka. . ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Kellemes illatú és üdítô hatású sör.

mindkettô elsôsorban a szénsav kihajtását szolgálja. felsôerjesztéssel. fanyar íz! A búzasör kitûnô aperetif. . a hagyományos kesernyéstôl teljességgel eltérô savanykás. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Aranysárga színû. de figyelem! A búzasör tálalásánál a citrom karikát és a rizsszemeket külön szervírozzuk. ínycsiklandóan gyümölcsös aromájú sör. Népszerûségének is ez az egyik titka: a különleges pohár. többnyire árpamaláta hozzáadásával. A szûretlen búzasör kitöltése külön tudomány. sôt sikerült a búzamaláta túlzott habzását is annyira lecsökkenteni. hogy két-három évtizede hordós kiszerelésû búzasört is fôznek. A technika és a technológia fejlôdésével egyre magasabb a búzamaláta tartalma. melynek másodlagos erjedése a palackban zajlik. 97 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. de a bajorok szerint ilyet csak a halfejû észak-németek isznak. tükrösen tiszta Kristallklar csillogóan aranyszínû. EREDET. Gyártanak szûrt búzasört is. a palackba fejtett élesztôs avagy szûretlen változat.EDELWEISS KRISTALLER ✥ TÖRTÉNET. TERMÉKJELLEMZÔ Többféle változatban kerül a fogyasztó elé. komoly odafigyelést igényel. A tökéletesen megszûrt. de nem feltétlen tartozéka az italnak. Az igazi azonban. a figyelmes töltögetés és persze a különleges. A búzasör legalább 50 százalékban búzamalátából készül.

Hugo Baumgartner sörfôzômester 1986-ban keltette új életre a nevet a Brau AG búzasöre számára. azaz a szûréssel után sem lesz áttetszôen tiszta. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Az Edelweiss Hefetrüb a szûretlen változatot képviseli. de ez a „zavarosság” adja az Edelweiss finom ízeit.98 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON EDELWEISS HEFETRUB ✥ TÖRTÉNET. bársonyosan telt ízt kölcsönöz ennek a pompás italnak. Az óbajor recept alapján készülô különlegesség készítése során a cefrébe fele-fele arányban keverik a búza és az árpamalátát. Mondhatjuk az igazi ínyencek a szûretlen Hefetrüb hívei. A felhasznált értékes gabona és az erjesztésnél alkalmazott különleges élesztôfajta páratlanul finom. Pohárba kitöltve az Edelweiss erôsen habzik. melynek valódi zamatát a sörben levô élesztô adja. EREDET Az Edelweiss eredetileg a kaltenhauseni sörgyár export kategóriájú azaz minôségi és szállítható söre volt. ezért óvatosan kell vele bánni. A habkorona kialakulása után a sör a jellegzetes élesztôs homályosságot mutatja. karakteres aromáját. .

EREDET A stájerországi Göss kolostorában már a XV. Ez volt a sörgyártás forradalmasításának az ideje. mint Ausztrália. században fôztek sört. 99 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. de a Gösser név világszerte ismert a sörbarátok körében. Így lett a monarchia idôszakában a Gösser Ausztria egyik legfontosabb exportcikke.GÖSSER ✥ TÖRTÉNET. Hála a sörmesterek – a nagy tiszteletben álló „Braumeisterek” – lelkiismeretességének a sörgyártás évszázadokon át fejlôdött és a végtermék is egyre finomabb lett. A Monarchia ma már a múlté. A tartósítás és a hûtés problémáinak megoldása illetve azok alkalmazása lehetôvé tette. És az sem véletlen. 1860-at írtak ekkor. A gössi kolostor sörgyártói is tapasztalataikat és receptjeiket gondosan örökítették át generációról generációra. hogy egész évben fôzhessenek alsó erjedésû söröket és azok szavatossága ne csak néhány nap. Ahhoz azonban. édes-kesernyés utóízzel. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Enyhén komlózott máltasör. hiszen olyan országokba is eljut. majd világszerte. Azok a gyárak melyek a leggyorsabban vezették be a technikai vívmányokat tudtak csak kilépni az addigi háziipari keretekbôl és növelni eladásaikat elôbb ország. hogy a gössi sör híre a városon túl is ismertté váljon szükség volt. egy-két hét legyen. az Egyesült Államok és Kína. . hogy Arnold Schwarzenegger los-angelesi vendéglôjében is Gösser sört mérnek. hogy a gyár egy haladó szellemû sörmester Max Kober kezébe kerüljön.

mert annak túlságosan karakteresek voltak az ízei. ha túlhûtik. Az eljárás eredménye egy tükrösen fényes. hogy a sörbôl fagypont körüli hômérsékleten minden baktérium és szennyezôanyag tökéletesen eltávolítható. Innét kezdve már csak ezt a kezelhetôvé tett zavarosságot kell eltávolítani egy finom szûrô segítségével. . Ebben a tisztaságban rejlik a Gösser Ice ereje: a letisztul ízek elsôsorban azoknak a fiatal fogyasztóknak a körében tette népszerûvé akik eddig pont azért utasították vissza a sört. Azaz kihasználják azt a jelenséget. A módszer a régi eljárás olyan újragondolása. melynek ízei is a megszokottnál jóval kevésbé szignifikánsak. megzavarosodik. Alig több mint egy évtizede kifejlesztettek egy új eljárást a „jégsör” készítésére. A gyártás során olyan hômérsékletet. jól kiegyensúlyozott sör.100 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON GÖSSER ICE ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A fiatal sör. mely lehetôvé teszi. Igaz ennek eredménye egy „vegytiszta” sör. amikor ez a zavarosság egységes módon jelenik meg. hogy a jégsört nagyipari módszerekkel állítsák elô.

101 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Heineken valójában egy hybrid. Nincsenek nagy aromái. átmenet a valódi Pilsener és a lágytestû nemzetközi sörmárkák között.1 millió hektoliter sört jelent. Ez évi 22. a cég a világ legtöbb országában mûködô söripari vállalkozása. s mára globálisan ismert. Azóta a magyarországi fogyasztók is élvezhetik a hazai gyártású Heineken sört. mint a világ bármely pontján. azonban a sörpiaci trendek. A Heineken márka. Tiszta ízû. mely a magas minôségi és technikai felkészültségnek és a szigorú nemzetközi elôírások betartásának köszönhetôen ugyanolyan magas színvonalú termék. 110 üzemben folyik. Import változatban az 1980-as évek közepétôl kapható Magyarországon. de határozott semlegessége a legihatóbb sörök közé emelik. amely egykor kis családi vállalkozásként indult. meghatározó szerepet tölt be a minôségi sörök piacán Magyarországon is. a sörfogyasztási szokások és a világcég magyarországi leányvállalatának sikerei lehetôvé tették a helyi gyártás beindítását 1999-tôl. lágy komló és maláta aromájú frissítô utóízû sör. s több millió fogyasztót.HEINEKEN ✥ TÖRTÉNET. EREDET Percenként mintegy tizenkét és fél ezer palack Heinekent fogyasztanak el világszerte. Napjainkban a Heineken cég több mint 170 országban aktív szereplôje a sörpiacnak. A termelés a világ több mint 50 országában. nemzetközi márkává vált. .

102 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

ILZER SÖRGYÁR RT.
ILZER AZ ILZER SÖRGYÁR RT. TÖRTÉNETE A NÉMETSÖRGYÁR RT. ORSZÁGI PASSAU VÁROSÁBAN 1318 ÓTA MÛKÖDÔ
2200 Monor, Gép u. 1. Telefon: titkárság: 29/611-600 Fax: 29/611-610 email: sales.ilzer@axelero.hu www.ilzer.hu

INNSTADT BRAUEREI FÔ TERMÉKÉNEK AZ INNSTADT SÖRNEK AZ IMPORTJÁVAL KEZDÔDÖTT 1991-BEN. EGY ÉVVEL EZUTÁN A GASZTRONÓMIÁBAN IS MEGJELENT AZ INNSTADT NÉV A BUDAPESTI SPARTACUS SÖRÖZÔ MEGNYITÁSÁVAL. 1993-BAN A MAGYAR NAGYDÍJON ÁLLT FEL AZ ELSÔ INNSTADT SÖRSÁTOR ÉS MÉG EBBEN AZ ÉVBEN ELKEZDÔDÖTT A SÖRGYÁR ÉPÍTÉSE MONORON. A KÖVETKEZÔ ÉVBEN AZ INNSTADT MÁRKÁT MÁR A MAGYARORSZÁGI GYÁRBAN IS ELÔÁLLÍTOTTÁK SZIGORÚAN BETARTVA A NAGY HAGYOMÁNYOKKAL RENDELKEZÔ NÉMET GYÁR ELÔÍRÁSAIT. MEGKEZDÔDÖTT AZ ELSÔ SAJÁT MÁRKA, AZ ILZER SÖR PALACKOZÁSA IS.

103 ILZER SÖRGYÁR RT.

Az Ilzer Sörgyár Rt. Magyarországon egyedüliként 1997-ben állított elô búzasört, aminek bajor földön nagy hagyományai vannak. Ugyanebben az évben, elsôként a hazai piacon már a modern NRW üvegekbe töltötték az Ilzer Sörgyár összes termékét. A töretlen fejlôdés eredményeképpen 1998-ban új töltôsor építése kezdôdött és 2000-ben már 90 ezer hektoliteres kapacitással mûködött a sörgyártás. Ezt követôen újabb fejlesztésre szánta el magát az Ilzer Sörgyár Rt. és 2003-ra elérte a 200 ezer hektoliteres éves teljesítményt. Termékskálájuk igen széles, söreik kizárólag a Bajor Tisztasági Törvény betartásával készülnek, így kizárólag vizet, malátát, komlót és sörélesztôt használnak a gyártás során, kerülve egyéb összetevôk, mint a rizs, kukoricadara vagy más étkezési savak alkalmazását.

104 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

A gyár kiemelt terméke az Ilzer sörcsaldád, amelyben megtalálható a különleges prémium sör, az Ilzer Superior, a szûretlen, szûrt és barna búzasör és az Ilzer Alkoholfrei. Az Ilzer Sörgyár Rt. Európában másodikként kapta meg a jogot, hogy kóser sört állítson elô. Sörpalettáján megtalálhatóak még más pils típusú termékek, mint az Innstadt vagy a Batavia és az Alt Bayerischer Dunkel különleges barna sör. A St. Floriant pedig minden évben a sörfôzôk védôszentjének tiszteletére fôzik, különleges malátázási és érlelési eljárással. A 2003-as év újdonságai a kuriózumnak számító Roggen rozssör és a Diet névre keresztelt csökkentett kalória- és cukortartalmú sörkülönlegesség. Az Ilzer Sörgyár tulajdonában van az Ecker Likôrgyár is, amelynek története 1992-re nyúlik vissza. Ekkor kezdôdött meg a németországi Behn likôrök importja. Ezt követôen alakult meg az Ecker Likôrgyár, amely 1994-ben kezdte meg a mûködést. Még ebben az évben az Ecker Likôrgyár átvette az izsáki Zwack szeszfôzdét, amely egy évvel késôbb, felújítás után kezdte meg a gyártást. 1998-ban elkezdôdött a kóser szeszfôzés is. Ezt követôen két évvel Monoron átadták az új szeszpalackozót, amely likôrök, pálinkák, párlatok, vodkák és brandyk széles skáláját állítja elô. Ezen felül importálják a Behn GmbH különlegességeit is.

A GYÁR TERMÉKEI 105 ILZER SÖRGYÁR RT. .

Ekkor kezdte meg a sörgyár a palackozás mellett a sörfôzést. változó hômérsékleten utóerjesztik. majd élesztôzött friss sörlével bekeverik. . Erjesztés után a sört leszûrik. végül palackozzák. három bar nyomás alatt utóélesztik. 20–24 Celsius fokos hômérsékleten történik. valamint a szûretlen búzasör gyártása. amit kitöltéskor szoktunk felrázni. A harmincéves háború után a franciák is megismerték a fehér búzasört.106 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON ILZER WEISSBIER ✥ TÖRTÉNET. Az igazi szûretlen fehér sört bekeverés után palackozzák. és Észak pezsgôjének nevezték el. EREDET Az Ilzer Sörgyár egyik legismertebb terméke nem más. A középkorban a búzasör fôzése a bajor hercegek féltve ôrzött privilégiuma volt. Magyarországon elôször Ilzer márkanév alatt gyártottak ilyen italt 1997-ben. majd filmréteget alkot az üveg alján. és két hétig palackban. Eközben a bekeveréssel palackba került élesztô leülepszik. illetve ászokolják. tönkölybúzából készítették. A szûrt sert három hétig. Az alsóerjesztésû világos és pils típusú söröktôl eltérôen felsôerjesztésû sör. Itt válik el a szûrt. A búzasör ôse már Babilonban kedvelt ital volt. mint a búzasör. Három hét után éri el az elôírt szénsavmennyiséget. majd érlelik. Erjesztése viszonylag magas. Nem kis tisztesség! ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A búzasör minimum 51% búzamalátából és maximum 49% árpamalátából készül. majd szûrik.

Az is hozzájárul ehhez. Némelyikük keserûbb. A színt egyébként az úgynevezett müncheni maláta. A barnasör csak magyarul egyértelmû. mások édeskés ízzel bírnak. vagyis feketesörnek nevezik. Ez utóbbit a csehek már Cerné Pivónak. Érdemes kipróbálni! 107 ILZER SÖRGYÁR RT. A barnasörök íze testesebb a világosaknál. és a kitöltés is odafigyelést igényel. . A búzasört speciális pohárból kell fogyasztani. esetleg a pótlólag adagolt karamellmaláta adja. és az élesztôvel együtt a már egyenesen álló pohárba öntjük. A búzasörök magasabb szénsavtartalmúak a többi típusnál. szénsavban szegény Braunbiert (barnasör) és Dunkels Biert (sötét sör). a hozzáfôzött 1%-os festômaláta. A poharat teljesen megdöntve tartjuk. Eztán felrázzuk az üvegben maradt sört. A barna sör színe ugyanis a világosbarnától a feketébe hajlóig többféle lehet. és peremig töltjük. kevéssé komlózott. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Nevének eredete egyértelmûen a színére utal. felsôerjesztésû. Valójában a németek megkülönböztetnek alacsony alkoholtartalmú. hogy a zöldmaláta aszalását 100 ˚C feletti hômérsékleten végzik.ALT-BAYERISCHER DUNKEL A szûretlen búzasör lehet fehér (Hefe weissbier) vagy félbarna (Dunkel weissbier). és kevesebb komlót tartalmaznak.

mert szénsavtartalma olyan magas.8 térfogatszázalék. A helyes töltésre vigyázzunk. Magyarországon azonban most jelenik meg elôször. EREDET A rozssör Németországban ismert típus. de azután feledésbe merült. A tengerentúlon is fôznek rozst. szûretlenül. (A nôi fogyasztók szépülnek tôle. Németországban is csak a múlt század végén fedezték fel újra. mivel alkoholtartalma a söröknél megszokott 4. de ott igazából csak az árpamaláta aromájának a fokozása érdekében. Mértékkel fogyasztva tehát bátran ajánlhatjuk a sörbarátok figyelmébe ezt az „ôsi újdonságot”. Az elsô fázisban 60 százalék rozsmaláta és 40 százalék árpamaláta keverékével dolgoznak. A középkorban volt igazán elterjedt. Persze kóstolásával ugyanúgy óvatosan kell bánni. élesztôtartalmával kerül a fogyasztó poharával. Apropó pohár: a búzasörhöz hasonlóan lefelé szûkülô pohárba töltsük. a palack hátcímkéjén lévô útmutató alapján. Szûrés után pils típusú sört kevernek hozzá. . majd leszûrik. mint más alkoholos nedûével. mint az igazi francia pezsgôké. Ezt a fôzetet kierjesztik.) ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A rozssör különleges ízvilágot tár a fogyasztója elé. Gyártástechnológiája némiképp a búzasöréhez hasonló. A Roggenbier a felsôerjesztésû sörök családjába tartozik. Az utóerjesztése palackban történik.108 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON ROGGEN ✥ TÖRTÉNET. Ebben a fázisban a rozs aránya már „csak” 51 százalék.

A sör ugyanis szénhidrátokat és cukrot is tartalmaz. Az energiatartalom maximum 200 kcal fél literenként. EREDET A cukorbetegek ugyanúgy bajban vannak a sörrel. Általában négy-öt palack ilyen ital kalóriatartalma egyezik meg egy szelet kenyérével. és erôs erjesztéssel készülnek. Az ô segítségükre készülnek a diétás sörök. Tehát lényegesen kevesebb kalóriát és kevesebb feldolgozható szénhidrátot tartalmaz. A diétás sör szegény nátriumban. 100 Celsius fok körüli erjesztést jelent. mint sok más itallal vagy étellel. különben éppen a lényeg nem érvényesül. Erôs. a diétás sör alkoholtartalma magasabb a normál sörökénél. mert a hosszú erjesztés szinte minden cukrot eltávolít belôle. A cukorbetegek azért fogyaszthatják. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A diétás sör nem csupán diabéteszesek számára ajánlott. mint az egyéb sörfélék. száraz sör a diétás pils. de alaptalanul. SÖR 109 ILZER SÖRGYÁR RT.75 gramm 1 deciliterben. még ha természetes formában is. Étvágygerjesztô hatása azonban ugyanúgy van. mint nem diétás társainak. Ez a sörfajta tehát kevésbé tekinthetô „folyékony kenyérnek”. Egy lényeges különbség viszont van. Valóban létezik ez a kategória: ezek alsóerjesztésû italok. Fogyókúrázók is bátran (bátrabban) fogyaszthatják. Ez magas. kalciumban is. Ennek ellen kell állni. A szacharid határértéke 0.DIÉTÁS ✥ TÖRTÉNET. Azért nem árt vigyázni… . Ízre hasonló a hagyományos sörökhöz. Sokan hitetlenkedhetnek most. a megszokottnak megfelelô (5 térfogatszázalék) alkoholtartalommal. proteinben.

Ezt a módszert nevezik reverz-ozmózisos eljárásnak. végén egy legfeljebb 0. hogy az agysejtek és a máj épségét is óvják ezek az italok.110 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON ILZER ALKOHOLFREI ✥ TÖRTÉNET. Megjegyzendô.05 térfogatszázalék alkoholtartalmú sör marad. a rendôrök. ha a kész sört újrafôzik. A józan tudat megôrzése a példás közlekedés szempontjából ugyanis lényeges. Egy speciális berendezésen vezetik át a sört. Az alkoholmentes söröket többféle eljárással készítik. . amelyben több membránon át kering az ital. EREDET Az alkoholmentes sörök az autóvezetôk. A legegyszerûbb az. és a józan élethû sörivók kedvencei. ezért szinte ugyanazt az ízt adja a sör szerelmeseinek. A barna. és eközben az alkohol távozik belôle. illetve pils típusú sörökbôl állítják elô (ma már ritkán búzasörbôl). így eleve nem alakul ki benne alkohol. Az új Ilzer Alkoholfrei íze – a speciális eljárás miatt – nem módosul jelentôs mértékben. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Az Ilzer Alkoholfrei ellenben másképp készül. A forró sörbôl az alacsony forráspontú alkohol kipárolog. Más módszer az. ha egyszerûen megállítják a sör erjedését. vagy némileg magyarosabban fordított ozmózisnak. Az alkoholmentes sört mindig világos hell.és feketesörök erre nem alkalmasak.

ILZER SUPERIOR
✥ TÖRTÉNET,
EREDET Az Ilzer Superior, mint neve is mutatja, egy nem mindennapi sör. Az 1516-os bajor tisztasági törvényt betartva, sörfôzômesterünk különleges receptje alapján készül. Az Ilzer Superior még egy dologban egyedülálló a magyar sörgyártásban, hiszen félliteres csatos üvegben kerül a polcokra. Az igényes megjelenésen kívül fontos szerepe a csatos üvegnek, mégpedig azért, mert visszazárható, így kibontás után is sokáig megôrizhetô a sör frissessége, aromája.

111 ILZER SÖRGYÁR RT.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Alapanyaga ivóvíz, árpamaláta, komlókészítmény és sörélesztô. Malátázottsága miatt íze még teltebb. A finomabb komlózás hatása az egyedien finom harmonikus aroma. Az ászokolás körülményein változtattak, hogy ezzel tegyék még kellemesebbé, finomabbá a cég különleges termékét. Szavatossága annak ellenére 6 hónap, hogy pasztôrözés nélkül hozzák forgalomba.

112 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

PÉCSI SÖRFÔZDE RT.
PÉCSI A PÉCSI SÖRFÔZÉS HAGYOMÁNYAI HOSSZÚ ÉVSZÁSÖRFÔZDE RT. ZADOKRA NYÚLNAK VISSZA. MÁR AZ ÓKORBAN KÉ7624 Pécs, SZÍTETTEK A KITÛNÔ MECSEKI KARSZTVÍZBÔL SÖRT, Alkotmány u. 94. BÁR A SÖRFÔZÉS ELSÔ DOKUMENTÁLHATÓ EMLÉKEI

A KÖZÉPKORBÓL MARADTAK RÁNK.

AZ

ISPOTÁLYOS

Levélcím: 7624 Pécs, HÁZ SZOMSZÉDSÁGÁBAN DOMONKOS RENDI SZERZEPostafiók: 125. TESEK FÔZTEK SÖRT, MELYET RÉSZBEN ÉLVEZETI,

RÉSZBEN GYÓGYÁSZATI CÉLOKRA SZÁNTAK.
email: rt@pecsisor.hu www.pecsisor.hu

A domonkosok sörfôzdéjének helyén 1848-ban egy pécsi polgár, Hirschfeld Lipót megalapította sörfôzô üzemét, a Pécsi Sörfôzde elôdjét, mely hamarosan a régió legjelentôsebb sörgyárává nôtte ki magát. 1911-ben a vállalat részvénytársasággá alakult. A sörfôzdének sikerült talpon maradnia a két háború, és a 20-as, 30-as évek nagy gazdasági válsága közepette is. A sörfôzde centenáriumán, 1948-ban államosították a gyárat, de a dinamikus fejlôdést ez sem törte meg. A 70-es, 80-as évekre befejezôdtek a nagyszabású átalakítások; a gyár ekkor nyerte el mai arculatát. A rendszerváltás után, 1992-ben ismét

113 PÉCSI SÖRFÔZDE RT.

részvénytársasággá alakul, majd 1993-ban, sikeres privatizáció során az osztrák Ottakringer tulajdonába kerül. Az üzem ekkor szemlélet- és arculatváltáson megy keresztül. Meghonosodnak a fejlett technológiák, eljárások, új ízek és új márkák jelennek meg a piacon, köztük a népszerû Gold Fassl. A kilencvenes évek a dinamikus változások korszakát jelentik a gyár életében, melyek a hagyomány és az újítás jegyében telnek. A sörgyár neve Pécsi Sörfôzde Rt.-re változik, megszületik a Szalon Barna, majd a Gold Fassl pilseni típusú változata, a Gold Fassl Pils, a gyümölcsös Radler, valamit az idényjelleggel árusított Három Királyok.

aromás Szalon Sör egész évben egyenletes minôségben kerül a fogyasztó asztalára. SÖR EREDET A Pécsi Sörfôzde zászlóshajója a népszerû Szalon Sör. A válogatott minôségû alapanyagok és a sörkészítés során alkalmazott csúcstechnológia garantálja. a Szalon Sör azóta töretlen népszerûségnek örvend. A Pécsi Sörfôzdében jól tudják. 160 méter mély kútjaiból nyeri a kristálytiszta mecseki karsztvizet. Magyarországon termesztett sörárpából készült malátából és elsô osztályú feldolgozott komlóból fôzik. hogy az egyedi ízvilágú. mely világos és barna változatban egyaránt kapható. A világos Szalon komoly múltra tekint vissza: a Pécsi Sörfôzde elôdje 1907-ben jegyeztette be az Iparkamaránál a Szalon nevet. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Szalon Sört speciális.114 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON SZALON ✥ TÖRTÉNET. A Sörfôzde ezért nem városi vizet használ. hanem saját. hogy különleges minôségû sör csakis különleges minôségû alapanyagokból készülhet. .

mely egy csapásra meghódította a fogyasztókat. 115 PÉCSI SÖRFÔZDE RT. de a szakma elismerése is bizonyítja: a 2004-es amszterdami Monde Selection minôségi versenyén a Szalon Sörök aranyérmet szereztek. EREDET 1994-ben különleges recept alapján fôzött. A Szalon és a Szalon Barna minôségét nemcsak a fogyasztási mutatók.SZALON BARNA ✥ TÖRTÉNET. egyedi ízvilágú minôségi barna sör jelent meg a hazai sörpiacon: a Szalon Barna. .

.116 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON A CÉG TERMÉKEI .

ezért a DAB. akinek volt saját háza és telke. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A sör aranyszínû. A DAB Original ôrzi a dortmundi sörfôzés hagyományait. a kétmilliót 1971-ben. a hárommilliót pedig 1991-ben haladta meg. Ezt a lager sört malátás karakter. Az 1868-ban alapított Dortmunder Actien-Brauerei. melynek komlókeserûsége erôs. A hagyományok ápolása nagyon fontos.DAB (Német lager sör) 117 LIQUID GOLD KFT. Csak 1843-ban – mikor elkezdték készíteni a ma ivott sört.” Alkoholtartalom: 4.. Malátaaromás sör. ✥ TÖRTÉNET. mint egész Magyarországon. kissé világosabb szín és német viszonylatban komlósabb íz jellemzi.8% .. az egyik legnagyobb és legismertebb sörgyár Németországban és a világon. A Hanza-város már 1293-ban megkapta a sörfôzési jogot.. Cervisia traditio humana. a sör az ember munkájának a gyümölcse. magáévá tette Luther Márton gondolatait: „Vinum est donutiv Dei. vagyis „gruitot”. fôzhetett fûszeres sört. Termelése az évi egymillió hektolitert 1959-ben. annyit. szárazsága a legfinomabb pezsgôket idézi. hogy Dortmundban évente több mint 7 millió hektoliter sört fôznek. EREDET Kevesen tudják. tisztelegve a nagy elôdök elôtt. testességét a maláta adja. avagy ahogy mi ismerjük: DAB. a „dortmundi export”-ot – vált Dortmundban a sörfôzés gazdasági tényezôvé.. hogy minden szabad polgár.” Azaz: „Míg a bor Isten ajándéka. ami azt jelentette.

a „Bitte ein Bit”. A bitburgi sörgyár az akkoriban szokatlanul intenzív marketingnek és reklámnak is köszönhetôen néhány év alatt megtízszerezte termelését.118 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON BITBURGER (Német lager sör) ✥ TÖRTÉNET. és a német sörpiac egyik vezetô márkájává vált. Szén-dioxidban gazdag. tartós. a Bitburger nem az izgalmas zamataival. EREDET Az 1817-ben alapított bitburgi sörgyár igazi karrierjét az 1970-es években futotta be. Ízei a maláta édességével köszöntenek. hanem ihatóságával válhatott a világ egyik legismertebb márkájává. és rövid idôn belül igazolta. melyet finom komlókeserûség követ. Alkoholtartalom: 4. illata friss. habja magas. mely megmarad a sima. melynek gyártását 1883-ban kezdték meg. nyugodtan mondhatjuk. Mindehhez természetesen szükség volt a kiváló minôségû sörre. világhírû jelmondata. nem tapadós utóízben is. a híres premium pilsre. hogy a jó sörnek is kell a reklám.8% . Ekkoriban született a sör. Mint látható. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A sör szalmasárga színû.

és a márka csak a rendszerváltozás után. hogy nem az alkoholtartalom a legfontosabb jelzôszám egy sör esetében.ˇ KRUSOVICE CERNÉ (Cseh barna lager sör) ✥ TÖRTÉNET. világháború után a sörgyárat államosították. azonban ˇ az akkor alapított sörfôzde a harmincéves háború során megsemmisült. A II.8% . ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Ez a klasszikus cseh barna lager sör bizonyíték arra. amely kellemesen hosszan cseng le az utóízben. az igazi gyöngyszem azonban a Cerné. Alkoholtartalom: 3. A viszonylag könnyû barna sör ízeiben már az elsô pillanatban határozottan érzôdik a magasabb hômérsékleten szárított maláta kellemesen pörkölt. Az eredetileg II. 1685-ben került új tulajdonos kezébe. a privatizációt követô modernizációnak köszönhetôen került a legismertebbek közé. Rudolf császár tulajdonában levô sörgyár 1640-es újjáépítése után. ezért nagyobb mennyiségben is bátran fogyasztható. Természetesen a gyárban fôznek tízes és tizenkettes világos sört is. A gazdag Valdstejn család fellendítette a termelést és megalapozta a sörgyár jövôjét. 119 LIQUID GOLD KFT. EREDET A Krusovice sörök címkéjén az 1581-es évszám díszeleg. igazán finomat. Viszonylag alacsony szén-dioxid-tartalmánál fogva kevéssé okoz „telt érzést”. „kávés” íze.

miközben végig érezhetô az aromakomló visszafogott keserûsége is. ízekben gazdag sörkülönlegesség is. A sörfôzdében a kezdetek – 1886 – óta csak és kizárólag búzasörök készülnek. testes félbarna búzasör. egyik ámulatból a másikba esik: hol a karamellizált árpamaláta édessége. EREDET Vannak sörök. modern technológiával fôzött Erdinger Weißbier Dunkel nemcsak egy erôsre fôzött. Alkoholtartalom: 5.6% . Ilyen frenetikus ital a Nürnberg melletti Erding városának félbarna búzasöre. ha szóba kerülnek. hanem a palackban zajló másodlagos erjedésnek köszönhetôen harmonikus. mint az eladási statisztikákat vezetô lager sörök.120 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON ERDINGER WEISSBIER DUNKEL (Bajor félbarna szûretlen búzasör) ✥ TÖRTÉNET. hol a búzamaláta üdesége bukkan elô. a sörivók a legnagyobb tisztelet és áhítat hangján emlegetik ôket. mégis. melyek bár nem tesznek szert olyan népszerûségre. Aki megkóstolja. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A régi bajor recept útmutatása alapján.

azaz az élesztôs búzasör hozza mindazt a finomságot. Az ô ízvilágától szinte biztos. hogy elôbbutóbb a többségnek sikerül. bár ízében kevesebb a savanykásság. hogy a Schöfferhofer ma negyedik Németországban a búzasörök piacán. Alkoholtartalom: 5% . EREDET Aki régóta issza a pils típusú sört és megszokta annak ízeit. de a kesernyés utóíz már hibátlan. 121 LIQUID GOLD KFT. Manapság már Németország egyéb területein és az ország határait is átlépve – fôleg a fiatalok körében – gyorsan hódít a búzasör. amiért a búzasört szeretjük. savanykás. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A frankfurti Bindig sörgyár is fantáziát láthatott a búzasörben. hogy el fog ütni a búzasör szénsavas. valószínûleg nem fogja az elsô kóstoláskor az egekig dicsérni a búzasört. És mondhatjuk – méltán. Igazolja ezt. bizonyítja. A Schöfferhofer Hefeweizen. Mindenesetre úgy néz ki. mert 1978-ban maga is piacra dobta búzasörét Schöfferhofer néven. ez az ezredfordulón már meghaladta a 40 százalékot. és valamivel több az édesség a megszokottnál. Hogy sikerült hozni a minôséget. hogy míg az 1960-as évek elején Bajorországban a fogyasztás mindössze 2 százaléka volt búzasör. Idôre lesz szüksége. erôsen telt íze. hogy elfogadja ezt az új terméket.SCHÖFFERHOFER HEFEWEIZEN (Bajor szûretlen búzasör) ✥ TÖRTÉNET.

ÖTSZÁZ FÉRÔHELLYEL RENDELKEZÔ PAULANER SÖRHÁZ. . KERÜLETÉNEK SZÍVÉBEN.122 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON PAULANER SÖRHÁZ Budapest. A MOM PARK BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN TALÁLHATÓ A NÉGY ÉVE ÁTADOTT. • Asztalfoglalás: 224-2020. A BAJOR-MAGYAR ÉTTEREM A FÔVÁROS LEGNAGYOBB LÁTVÁNYSÖRFÔZDÉJÉVEL BÜSZKÉLKEDHET. Fax: 225-3723 MOM Park bevásárlóközpont galéria e-mail: paulanbu@axelero.hu • www. Alkotás u. 53.hu A FÔVÁROS XII.paulaneretterem. IMPOZÁNS.

. század közepére tehetô: a németalföldi pálos fráterek 1634-ben kezdték fôzni e nemes italt az árpalébôl. hogy az elsô sört egy második is kövesse. sonkába ágyazott kecskesajt s vaníliaszósszal nyakon öntött almás rétes garantálja itt a gasztronómiai élvezetet és azt. viselte – s ôrzi mindmáig.. Az egyszerû parkolást az ôrzött mélygarázs teszi lehetôvé. 123 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON .és palackozott Paulaner sörökkel is várják a vendégeket. Az étterem sem csak söreiben idézi és kelti a müncheni polgári ízlést és hangulatot.. a tulajdonképpeni brauhaus itt a vendégtérben áll.. magyaros és grillételek. Az erjesztô és ászokoló tartályok üvegfal mögé kerültek. Sörük a Paulaner vagyis a pálos nevet kapta. Mindenki megtalálja a maga ízlésének megfelelôt… A sörházban élôzene szól és hamisítatlan a müncheni polgári hangulat. valamint a napi ajánlatok mellett természetesen az egészséges táplálkozás is fontos szerepet kap. A különtermek 50 és 70 fô befogadására alkalmasak. E sör eredete a 17.Az eredeti Paulaner recept alapján készülô. ropogós csülök káposztával – kétféle gombóccal. itt is figyelemmel lehet kísérni a sörmester munkáját. helyben fôzött sörök (szûretlen búza és pils) mellett import csapolt. és az itthon megszokott. frissen sült bajor lúgos perec. Bajor krumplileves. fôzetükhöz 240 méter mélyrôl feltörô pompás forrásvizet használva. de nem csak látványnak érdekesek. Maga a fôzôház. No. a sört a vendégek elôtt fôzik. a bajor konyha mindennapos étkei és különlegességei kihagyhatatlanok. Rendezvények szervezését vállalják.

Ezt a sört a hálás szerzetesek elôbb a „Szent-Atya” névre keresztelték és csak késôbb kapta nevét: „Salvator”. A sör zamatát mégsem az alkohol karaktere teszi jellegzetessé. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Paulaner nevet is ez a klasszikus duplabak sör tette világszerte ismertté.5% Ideális fogyasztási hômérséklet: 10–11 ˚C . Fortunator. A kolostorban 1634 óta fôztek sört és 1651-ben kaptak a barátok engedélyt Ferdinand választófejedelmtôl egy erôs böjti sör fôzésére.5% alkoholtartalmával több mint négyszáz éve varázsolja el a sör barátait. Maximator – az -ator végzôdéssel ismeri el a Paulaner duplabak sörének elsôbbségét. Az Au városrész és az Isaar fölé magasodó hegyen tartják az új Salvator sör erôpróbáját a háromezerötszáz személyes Salvatorkellerben.124 PAULANER SALVATOR (Német duplabak sör) ✥ TÖRTÉNET. Ez az extra ital sötét borostyán-színû csillogásával és 7. hanem a sör testességét is meghatározó malátaíz. A Salvator mintájára több bajor sörfôzde is készít Doppelbock azaz duplabak sört. Alkoholtartalma: 7. ezek elnevezése – Animator. EREDET A pálosok neudecki kolostora minden év tavaszán vándorlásra készteti a münchenieket. Kulminator.

PAULANER ROGGEN
(Német rozssör)
✥ TÖRTÉNET,
EREDET A Paulaner elnevezés arra az idôre utal, amikor a pálosok neudecki kolostorában még valóban a barátok fôzték a sört. A kolostor és az itteni serfôzés is áldozatául esett a szekularizációnak – az egyházi vagyon és jövedelem szerzô jog elvilágiasításának. A kifosztott kolostori serfôzde 1806-tól Franz Xaver Pacherl bérletébe került. A bérlô mindig elsôk között alkalmazta a különféle technikai újdonságokat, így a gôzgépet és pincehûtést is. A sikeresen mûködô gyárat 1866-ban részvénytársasággá alakítják. A sörfôzde 1928-ban egyesül a híres Thomasbrau-jal. Komoly veszteségek árán vészelik át a háborút, de utána tudatos gyártmányfejlesztéssel a Paulaner-Salvator-Thomasbrau Részvénytársaságot Bajorország vezetô sörgyárává teszik. A gyár különlegessége a Paulaner Roggen, amely azoknak a régi idôknek a söre, amikor a termés mennyiségének függvényében fôztek a különféle gabonákból sört.

125

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A rozssör szoros rokonságban áll a búzasörökkel, csak esetében a búzamalátát rozsmalátával helyettesítették. A Paulaner Roggen palackos kiszerelésû, sötétbarna színû sör egyfajta átmenetet képez a búzasörök és a „klasszikus” lágersörök között. Ízeiben már megjelennek a gyümölcsös aromák, de a búzasörre jellemzô savasság nélkül.
Alkoholtartalom: 5,5% Ideális fogyasztási hômérséklet: 10–11 ˚C

126 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

PAULANER HEFE-WEIZEN
(Német szûretlen búzasör)
✥ TÖRTÉNET,
EREDET A világhírû müncheni Paulaner sörfôzde különösen lagersöreirôl híres, köztük is Salvator nevû dupla bakja a legismertebb. Az utóbbi években azonban a fiatalabbak körében népszerû búzasöröket is gyártanak. A legtöbb mennyiségi eladásra törekvô sörüzem meglehetôsen lágy fôzeteket készít. A méretes Paulaner azonban ebben az esetben is egy zamatos fajtával rukkolt elô.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Hefe-Weizen illata szûretlen búzasörhöz méltóan szegfûszeges, de némi méz- és gyümölcsaromát is érezni benne. Ízjegyei közt barackot, banánt, talán egy kis epret és természetesen vaníliát találunk; a vége meglehetôsen malátás.
Alkoholtartalma: 5,5% v/v Ideális fogyasztási hômérséklet: 9–12 °C

PAULANER ORIGINAL MUNICH
(Müncheni világos lágersör)
✥ TÖRTÉNET,
EREDET München elsô sörei, a sötét, barna lagerek az 1830-as évekre fejlôdtek tökéletessé. Ezt a típust azóta is a város nevéhez kapcsolják. München másik jellegzetessége egy világos sör, amely malátás karakterérôl ismert, ellentétben a komlósabb pilsenivel és a szárazabb dortmundival. Ezt a fajtát Münchener Hellesnek (müncheni világosnak) is nevezik. Némi vita alakult ki akörül, melyik müncheni sörfôzde érdeme a stílusjegyek kidolgozása, annyi azonban biztos, hogy 1920–30 körül szerzett népszerûségét a Paulaner sörgyárnak köszönheti. Az itt bemutatott sört szülôhazájában Münchener Urtypnek (eredeti müncheninek) nevezik.

127 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A sör aromája kamillás, fûszeres, virágos; íze finom, harsányan malátás; vége pedig meglepô mértékben száraz, komlós zamatú.
Alkoholtartalma: 5,5% v/v Ideális fogyasztási hômérséklet: 9 °C

1.128 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON PATER MARCUS BELGA APÁTSÁGI SÖRÖZÔ Budapest. A közismert apátsági önellátóság keretében. csak nekünk készített apátsági sörrel. Látványkonyha. Visszajáró vendégeinknek törzskártyával kedveskedünk. (A Lánchíd budai hídfôjénél) Telefon: 212-16-12 „Ahol a sör nevét imába foglalod” 45 FÉLE ÜVEGES SÖR ÉS 10 FAJTA CSAPOLT SÖR VÁRJA KEDVES VENDÉGEINKET. faszénen sült ételek. saját ásványvízzel. Apor Péter u. és helyben sütött meleg cipóval várjuk vendégeinket. könyvtárszoba áll a finom ízek és különleges sörök kedvelôinek a rendelkezésére. saját borral. különterem. .

Bem rakpart 12.BELGIAN BRASSERIE HENRI 129 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON Budapest. akkor Belgiumba kell menni” Michael Carlier. de ha jó francia ételeket akarunk enni. a Belga Királyság volt magyarországi nagykövete Magyarország elsô belga sörözôje. Telefon: 201-50-82 „A belga konyha francia. Óriási sörkínálattal várja minden régi és új vendégét. a Lánchíd mellett a budai Dunaparton. .

Az egyetlen hely. Egyéb információ: mosselen@chello.hu.hu A sörkóstoló házunk specialitása A „MOSSELEN” FLAMAND SZÓ. HOGY ÉTTERMÜNK EGY BELGA IHLETÉSÛ INTÉZMÉNY.130 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON MOSSELEN BELGIAN BEER CAFÉ Budapest. ahol az összes trappista sör megtalálható. • Asztalfoglalás: a 452-0535. ahol több mint 30 féle belga sört élvezhet a belga konyha specialitásai mellett. ÉS AMI AZT IS HIVATOTT JELEZNI. JELENTÉSE KAGYLÓ. 14. 0630/4520535 telefonszámon. www. Autentikus belga sörözô. Pannónia u. .mosselen. Az egyedülálló sörválaszték és a jó konyha alapján 2004-ben a „Legjobb sörválaszték” és a „Legjobb pub” kategóriában Best of Budapest díjat nyertünk.

továbbá Belgium fô sörgyáraival. amelyeket a belga sörös tradícióknak megfelelôen. Éttermünkben egyszerre 120 vendég foglalhat helyet. salátákon.és sertésfogásokon. ezek történetével és hagyományaival. Konyhánk francia/belga ihletésû. A kóstoló során megismertetjük vendégeinket a sörgyártással. bárány. a különbözô sörtípusokkal. a különterem kapacitása 25-30 fô. . A teljes étterem légkondícionált. szigorúan az elôírt hômérsékleten.131 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON Itallapunkon nyolcféle csapolt és további harmincöt palackozott sört tartunk. a hideg és meleg elôételeken. leveseken. halételeken és kagylókon át a finom desszertekig számtalan étel közül válogathatnak. marha-. Vendégeink a sörökhöz illô falatkáktól. szárnyas ételeken. Vegetáriánus vendégeinknek külön részt szentelünk étlapunkban. saját poharában és saját söralátéttel szolgálunk fel. két teremben.

hogy keretet biztosítsanak a korsó és pohárgyûjtôk számára egymás gyûjteményének megismerésére.132 GYÛJTÔK SÖRÖSKORSÓ SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET www. Mindezt hivatalos formába öntötte az a tizenkét férfi és egy nô. GYÛJTENI MUSZÁJ. Alapítási éve: 1999 Tagok száma: 44 . van aki csak búzasörös poharakat és van aki csak történelmi korsókat gyûjt. de a gyûjtemény már nyilvánosságot.hu ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET GYÛJTENI JÓ. HOGY A TÁRGY JELENTÔS ÉRTÉKET KÉPVISEL. Néhányan a hazai gyártmányokat favorizálják. van aki viszont igyekszik minél több országból gyarapítani a korsók számát. katalógusokat böngész. hanem az érdeklôdôknek a kollekciók féltve ôrzött darabjait. VAGY CSAK A GYÛJTÔJE SZÁMÁRA ÉRTÉKES. a gyûjtemények nagysága is változó. A SZENVEDÉLY SZEMPONTJÁBÓL TELJESEN MINDEGY.hu/ egyesulet e-mail: mail@over-team. Az igazi gyûjtô folyamatosan tanul. Az egyesület tagjai sokfélék.over-team. és baráti sörözgetés közben cserél eszmét gyûjtôtársaival. A HANGSÚLY A GYÛJTÉSEN VAN. Gyûjteni lehet magányosan. barátságteremtésre. van aki csak a vitorlás motívumú cserépkorsókat. tudásfejlesztésre. A söröskorsók és a söröspoharak között van ilyen is. A cél az volt. Van aki mindent. de legalábbis cseretársat kíván. Egy dologban azonban mindenképp hasonlóak: büszkék a gyûjteményükre és boldogan mutatják meg nemcsak egymásnak. olyan is – de változatosságuk és szépségük sokakat csábít gyûjtésre. akik 1999-ben megalakították a Söröskorsó és Pohárgyûjtôk Egyesületét.

133 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

Szerencsém volt. ezért 1999-ben kezdeményezésemre megalakítottuk a Söröskorsó. mert külföldi utazásaim során gyarapíthattam gyûjteményemet. és a feleségemnek egy életre megoldottam ajándékvásárlási gondjait. a gyûjteményem gyarapodásával áttértem a „minôségi” gyûjtésre. Természetesen elôször csak új korsókat vásároltam. . amelyet a feleségemtôl kaptam egyszer karácsonyra. rendszeres látogatója vagyok a magyar és külföldi antikvitás üzleteknek.134 GYÛJTÔK SZEMERE ISTVÁN (Igazolványszám: 001) A A GYÛJTÉS KEZDETE: 1976 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 1160 DB KORSÓ Magamról: Az elsô korsómat 1976-ban szereztem. A gyûjtés is „társasjáték”. A hobbim és a munkám találkozott. Az egyik a Millennium kori Vajdahunyad várát ábrázoló metszett üvegkorsó. amelynek elnöke vagyok. a Gerz cég által gyárilag nekem dedikált 50 cm magas korsó. másik az atlantai olimpiai játékokra készített. A kedvenc darab: Szinte lehetetlen ennyi korsóból egy igazi kedvencet találni. Kettô talán mégis közelebb áll a szívemhez a többinél. amelyhez még abban az évben kaptam pár darabot.és Pohárgyûjtô Egyesületet. Ekkor határoztam el. hogy a korsókat gyûjteni fogom. mert évek óta márkás söröskorsókat forgalmazok.

135 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

füles egyen-korsókban szolgálták fel a sört. amelyiken négyzetcentiméternyi . hanem szinte minden kocsmában hengerformájú.136 GYÛJTÔK KOVÁCS GÁBOR (Igazolványszám: 002) A GYÛJTÉS KEZDETE: 1987 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 360 DB ÜVEGPOHÁR Magamról: A gyûjtést 1987-ben kezdtem el Prágában. különféle formájú söröspoharak voltak forgalomban. Szerencsémre az újság révén több sörgyárban – itthon és külföldön egyaránt – megfordultam és ennek köszönhetôen szaporodtak poharaim. hogy minden sörhöz saját. amikor 1993-tól a Maláta címû sörirodalmi és korcsmakulturális folyóirat szerkesztôje lettem. ahonnét nem ritkán távoztam egy-egy ajándék söröspohárral. címkézett poharat adjanak. Akkoriban az ottani kocsmákban még nem a mai divat szerinti matricázott. A gyûjtemény néhány évig csak nagyon lassan gyarapodott: akkoriban itthon még nem terjedt el. Már csak munkám okán is nap mint nap megfordultam a különféle sörözôkben. volt. Egy idô után azonban helyszûke miatt áttértem a 2-3 decis poharak gyûjtésére és manapság már csak különleges formájú poharakkal bôvítem a gyûjteményt. A gyûjtésnek lendületet adott. A kedvenc darab: 1987-ben jártam elôször Prágában. Ennek volt három típusa: az egyik fajta oldalán egyenes bordák húzódtak.

amelyeken körök. amelyeket – szégyengyalázat – önkezemmel emeltem el a prágai kocsmákból… . Ezek lettek gyûjteményem elsô darabjai.137 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET rombuszok díszelegtek és voltak „pettyesek”.

150 éves lehet – ezt ôszinte örömömre nekem sikerült megvennem.138 GYÛJTÔK POLONKAI SÁNDOR (Igazolványszám: 006) A A GYÛJTÉS KEZDETE: 1978 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 1600 DB KORSÓ Magamról: A gyûjtést 1978-ban kezdtem el. szívesen gyönyörködöm bennük. ami kb. . Késôbb. és a legszebbeket igyekszem megvásárolni. Jelenleg körülbelül 1600 darab söröskorsóm van. Tulajdonképpen „mindenevô” vagyok e téren: mindenféle anyagú és számtalan témakörbôl való korsók alkotják a gyûjteményemet. miután egy országos sportversenyen elnyertem az elsô korsómat. utazásaim során komoly gyûjtési szenvedély alakult ki bennem a korsók iránt. Volt kiállításom kultúrházban és néhány különleges darabot bemutattam a Fábri Show címû tévémûsorban. A kedvenc darab: Egy öreg vályogház bontása alkalmával a padláson találtak Kasban egy régi patinás Kossuth-üvegkorsót. szinte a világ minden tájáról.

139 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

amely szakértôk becslése szerint is több mint kétszáz éves. A kedvenc darab: 1995-ben egy régi kedves barátom családi örökségébôl hozzám került egy üvegkorsó. hogy hozok neki egy-két szép darabot az utamról. aki már akkor is gyûjtötte a söröskorsókat. Hoztam is tizenöt darabot. Azt hiszem. és tejesüvegeket gyûjtöttem. Magamról: A söröskorsó és -pohár gyûjtést 1985ben kezdtem el. ebbôl egyet a barátomnak adtam.140 GYÛJTÔK FARKAS JÓZSEF (Igazolványszám: 015) A GYÛJTÉS KEZDETE: 1985 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 900 900 DB KORSÓ DB POHÁR. szódás-. . a többit megtartottam és magam is elkezdtem gyûjteni. Egyetlen söröskorsóm volt. és megígértem barátomnak. hogy ez hogyan készült. amit még a nagyapámtól örököltem. érdemes volt. Addig sörös-. Abban az évben Párizsba utaztam. Arra még nem sikerült választ kapnom. A korsó különleges technikával készült: az üvegben spirális csíkok vannak. amelyre magam is nagyon büszke vagyok. de ez a korsó gyûjteményem egyik irigyelt darabja.

141 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

akik látják gyûjteményemet. hiszen szinte mindegyik köthetô valamilyen számomra kedves eseményhez vagy személyhez. alátétet. Szerencsére egyik barátomat sikerült a szenvedéllyel megfertôznöm. dobozt. sörnyitót fogok gyûjteni. így régóta cseretársam is van. kollegák is. A kedvenc darab: Nagyon sok kedves darab van a gyûjteményemben. innét jött az ötlet. A legkedvesebb mégis az a korsó. hogy sörrel kapcsolatos tárgyakat – címkét. de barátaim is állandóan gondoskodnak újabb darabokról. hogy az állandóan bôvülô gyûjteményemnek helye legyen. . mert nemcsak a a családom. 250 DB KORSÓ Magamról: Gyerekkorom óta mindig gyûjtöttem valami – bélyeget. amelybôl egyetlen darab létezik: a gyerekeim az ötvenedik születésnapomra csináltatták. szívesen adják nekem a tulajdonukban levô darabokat.142 GYÛJTÔK ÜRMÖS LÁSZLÓ (Igazolványszám: 016) A A GYÛJTÉS KEZDETE: 1985 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 1250 DB ÜVEGPOHÁR ÉS -KORSÓ. 1975-ben költöztünk Kôbányára a Sörgyár utcába. Szükség is van a helyre. gyufacímkét és így tovább. ekkor már a gyûjtemény 80 darabja alig fért a könyvespolcon. A söröskorsó és a pohár csak mintegy tíz év múlva lett kiemelt terület. képeslapot. Barátok. Feleségem egyetértô segítségével ezért az egész szobát bepolcoztuk.

143 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

amellyel a kocsma tulajdonosa megajándékozott. A kedvenc darab: Legjobban a magyar korsókat kedvelem. Teli sörrel emelgetni nem kis erôpróbát jelenthetett a sörivónak ez az üresen is 2. amikor az ismerôsök. Ennek oka az egyszerûségük mellett a rendkívüli formai változatosságuk és „használati” múltjuk. . Ettôl kezdve már mindenféle utazás alkalom lett.4 kg-os korsó. A nagy ugrás 1996-ban következett be. Ezek közül is 1900-as évek elejérôl származó 2 literes korsó a kedvencem. ma már leginkább az üvegkorsók. Eleinte „mindengyûjtô” voltam. búzasörös – pohár. amelyeknek érdekessége a hitelesítés az éppen aktuális címerrel és évszámmal. Az 1800-as évek végétôl 1980-ig szinte minden idôszakban gyártott megtalálható a gyûjteményben a 4 decistôl az 1 literesig.144 GYÛJTÔK NAGY JÓZSEF (Igazolványszám: 034) A GYÛJTÉS KEZDETE: 1994 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 480 480 DB KORSÓ DB POHÁR Magamról: 1994-ben egy németországi baráti látogatásnál megtetszett egy különlegesen szép – mint késôbb kiderült. valamint a családtagok is beszálltak a gyûjtemény gyarapításába és magam is egyre gyakrabban látogattam a bolhapiacokat. hogy gyarapítsam a korsók és a poharak számát. azon belül is az általam „kocsmai”-nak nevezett korsók kerültek elôtérbe.

145 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

146 GYÛJTÔK KÖVES L. Korsóim jelentôs része fedeles. Ezután kedvtelésbôl vásároltam még néhány darabot. századból származik. csak úgy. Áttanulmányoztam a könyv anyagát. évfordulójára kiadott. 1986-ban viszont kezembe került Brestyánszky Ilona Ismerjük meg a kerámiát címû könyve.és fúvottüveg darabok is díszítik lakásom vitrinjeit és polcait. A gyûjtéshez hozzásegít múzeumlátogató természetem. tetszés szerint. és más szakkönyveket is vásároltam – azóta szakszerûen gyûjtök kedvtelésem kielégítésére. Fürtös György keramikusmûvész által készített Zsolnay-korsó volt. akkor a 18. A gyûjteményem kétharmada 1945 elôtti példány. A kedvenc darab: Több kedvencem is van. a kerámiafajtákon kívül fém-. IMRE (Igazolványszám: 036) A A GYÛJTÉS KEZDETE: 1973 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 950 DB KORSÓ Magamról: A gyûjtést 1973-ban kezdtem el: elsô darabom a pécsi iparszerû sörgyártás 125. századi Zsolnay-korsót szeretem a legjobban. öntött. a legrégebbi a 18. ha mégis választanom kell. századi bécsi (Alt Wien) valamint a Tiger vagy zsugormázas 19. . mert a honi és külföldi intézményekben látható mûkincsek sokasága segíti a gyakorlati megismerést. Ezt mint a minták kiválasztásánál közremûködô reklámszakember kaptam a Pannónia Sörgyár vezetôségétôl.

147 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

148 GYÛJTÔK FOLLINUS ANDRÁS A GYÛJTÉS KEZDETE: 1987 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 4950 180 DB KORSÓ DB POHÁR. Magamról: A nyolcvanas évek végén Németországban voltak üzleti partnereim és a tárgyalások után sörözôkben pihentük ki a fáradalmakat. hiszen ilyen múzeum nincs még Magyarországon. Kizárólag olyan poharakat gyûjtök. hogy állandó kiállítás keretében be tudjam mutatni az érdeklôdôk számára. A gyûjteményem 18 országból származik. A gyûjteménnyel egyébként is az a célom. Ez adta az indíttatást a gyûjtéshez. amelyekben a sört felszolgálták. Németországból és Ausztriából származik. hanem azok a szebbnél szebb búzasörös poharak. . Argentínától Namíbián keresztül sok helyrôl vannak poharaim. tehát nem dísz-. amit valóban a söriváshoz hoztak forgalomba. limitált példányai. Nekem legnagyobb élményt nem a sör ivása adta. Kedvenc darab: Minthogy a búzasörös poharak voltak azok. amelyek a gyûjtéshez kedvet csináltak. olyan. hanem használati tárgy. amelyeket használnak. A legtöbb Belgiumból. Kisebb számban vannak korsóim is. Az igazi kedvenc mindig változik. ezek a legkedvesebbek számomra. ezek régi német korsók utángyártott.

149 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

melyek között a legrégebbi darab 250-300 éves lehet. nem emelnék ki egyet sem közülük. Aki látta ezeket a kiállításokat. akik között politikusok. bányász. Szilágyi Ferenctôl kaptam az elsô poharat és korsót. 1961-tôl a vendéglátásban helyezkedtem el és ez nagy lendületet adott a gyûjtésnek. a gyûjtemény sokrétû: díszes német fedeles korsó. sörös butélia. ismerôseimnek köszönhetem. texasi farmer-korsó. . A jelenleg is folyamatosan gyarapodó gyûjteményemet barátaimnak. mûvészek és sportolók is találhatók. tudhatja. A kollekció a világ 30 országában készült korsókból áll. Elmondanám azonban. hogy a magángyûjteményemet többször is kiállítottam.és olimpia emlékkorsó egyaránt található benne. A kedvenc darab: Miután minden darab kedves számomra.150 GYÛJTÔK KISS TIBOR (Igazolványszám: 005) A A GYÛJTÉS KEZDETE: 1950 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 460 DB KORSÓ Magamról: A gyûjtést 1950-ben kezdtem el: a Soproni Sörgyár akkori igazgatójától.

151 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET .

Annál is inkább. januárjában már második alkalommal készült el klubunk gyûjteményeket összesítô listája. szlovák barátainkkal sikerült 2002-ben Kassán. Az akkori gyûjtôk közül sokan már felhagytak szenvedélyükkel. JÓVOLTÁBÓL KERÜLT HIVATALOSAN IS BEJEGYZÉSRE. Telefon: 70/369-4061 Korábban volt már egy sikertelen próbálkozás: akkor sajnos nem sikerült együtt tartani a társaságot. Természetesen folyamatosan várjuk újabb társak jelentkezését is. Elsô lépésként. bôvítve adjuk ki.152 GYÛJTÔK MAGYARORSZÁGI SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB MAGYARORSZÁGI 2001. 14. a már említett idôpontban. 2004. 9730 Kôszeg. Egyik találkozónk most már hagyományosan ôsszel a BKV Elôre pálya éttermében kerül megrendezésre. István lelkesedésének köszönhetôen azonban elindult egy új történet. Az alakuló ülés Kôszegen volt. illetve Miskolcon közös szervezésû gyûjtôtalálkozót összehozni. mert külföldön ennek már nagy hagyományai vannak. KLUBUNK A KÔSZEGI KERÉKPÁROS EGYESÜLET Chernel u. Terveink szerint ezt a listát ezután is minden évben pontosítva. „Sajnos” tagjaink az ország különbözô pontjain élnek. Céljaink között szerepel külföldi társszervezetekkel való kapcsolatok kiépítése. hogy egy komoly gyûjtôklub induljon Magyarországon. Ezenkívül többen rendszeresen járunk külföldre – elsôsorban Szlovákiába – börzékre. találkozókra. Mindannyian fontosnak éreztük. szerény 11 fôvel. így csak évente egy-két alkalommal tudunk összejönni. Ebben mindenki pontos adatokkal szolgál gyûjteményérôl. Jelenleg 26 gyûjtôt tömörít szervezetünk. Budapesten. Bízunk ab- . JÚNIUS 30-ÁN KÔSZEGEN HOSSZÚ HÓNAPOK SÖRCIKKGYÛJTÔ ELÔZETES MUNKÁLATAIT KÖVETÔEN EGY LELKES KLUB KÔSZEG GYÛJTÔNEK – HORVÁTH ISTVÁNAK – KÖSZÖNHETÔEN ALAKULT MEG AZ ELSÔ MAGYAROSZÁGI SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB.

számolócédula PUTNOKI ZOLTÁN Martfû – címke RÉVÉSZ LÁSZLÓ Algyô – címke TÖRÖK ISTVÁN (ALELNÖK) Budapest – címke. és ezzel együtt a magyar gyûjtôket támogatók sorába bevonjuk a hazai sörgyárakat is. üveg. számolócédula SZARKA GYULA Budapest – címke. üveg TÓTH RÓBERT (ALELNÖK) Gyöngyös – címke. és vele együtt gyûjtôink kollekciója is növekszik. kupak. részvény. üveg KOVÁCS LAJOS Nagykanizsa – címke LAZA JÓZSEF Szigetvár – alátét. pohár. sörösüveg karton KELSCH RÓBERT Szeged – címke. alátét. Nagy célunk. söröskamion makett . Kérdéseivel forduljon bizalommal Horváth István klubelnökhöz. alátét. alátét BENKÓ JÓZSEF Tiszakürt – címke ERDÉLYI TAMÁS Szombathely – alátét FARKAS KÁROLY Budapest – címke. fejlôdik. számolócédula KORCSMÁROS LEVENTE Kunmadaras – címke. címke LÁBOS SZABOLCS Budapest – alátét. hogy ez a kis brossúra évrôl évre szebb és tartalmasabb lesz. 153 SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB A KLUB BARNA ZOLTÁN Budapest – kupak BÁLINT ELEMÉR Budapest – címke. amelyektôl már eddig is kaptunk kisebb-nagyobb segítséget. alátét. alátét OBRECZÁN GYÖRGY Csömör – címke. pohár. Reméljük e rövid kis ismertetô felkeltette a kedves olvasó érdeklôdését. kupak. számolócédula SZEGEDI PÉTER Vác – kupak SZOBOL SZILÁRD Veszprém – címke. pohár. pohár GOMBÁS MIKLÓS Szombathely – címke HANKÓ JÁNOS Salgótarján – címke HORVÁTH ISTVÁN (ELNÖK) Kôszeg – címke HORVÁTH JÁNOS Sárvár – alátét HORVÁTH RÓBERT Sopron – címke JELENLEGI TAGJAI ROSZA PÉTER Budapest – címke. illetve támogatóink között tudhatjuk. pohár ZALA PÉTER Bakonyszentlászló – címke. üveg NAGY SÁNDOR Algyô – doboz. üveg. és hamarosan tagjaink. hogy a klub.ban.

154 GYÛJTÔK BÁLINT ELEMÉR címkegyûjteményébôl való válogatás .

és alátétgyûjteményébôl való válogatás SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB .155 ERDÉLYI TAMÁS címke.

156 GYÛJTÔK ERDÉLYI TAMÁS számolócédula-gyûjteményébôl való válogatás .

157 FARKAS KÁROLY címkegyûjteményébôl való válogatás SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB .

158 GYÛJTÔK OBRECZÁN GYÖRGY címke.és részvénygyûjteményébôl való válogatás .

159 SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB .

160 GYÛJTÔK ROSZA PÉTER címkegyûjteményébôl való válogatás .

161 SZARKA GYULA SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB címke.és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás .

162 GYÛJTÔK SZOBOL SZILÁRD címke.és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás .

és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás .163 TÓTH RÓBERT SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB címke.

) A természetben az illóolajok tartalmaznak nagyobb mennyiségben szabad alkoholt. aki hozzászokott az 5 százaléknál magasabb alkoholtartalmú sörökhöz. mutatják a tények. Célja a sör szavatossági idejének meghosszabbítása. képtelen a sörszerûséget az alkoholmentes ital ízében és zamatában felfedezni. eleve elutasítja annak alkoholmentes változatát. éppen azok az aromaanyagok nem fejlôdnek ki. vajsavas. Az erjedési folyamatok során a specifikus élesztôgombák által termelt enzimek határozzák meg. Az elsô esetben az élesztôt az erjedô keverékbôl el lehet távolítani aránylag korán. (A kémiai nevük -ol-ra végzôdik. Hasonlóan az alkoholmentes sörhöz. alacsonynak tûnhet. A középkori Angliában nevezték így a sörmérô helyeket. Miért isznak emberek egy a normál sörtôl látszólag megkülönböztethetetlen italt. Amennyiben egy normális sörbôl vonjuk ki az alkoholt. Innen származik pl. Az alkoholos erjedés alatt az élesztôgombák melléktermékként szén-dioxidot szabadítanak fel. vagy pedig úgy. mely körülbelül 4 százalék. a pezsgô természetes széndioxid tartalma. mert elhiszik. vagy alkoholmentes sörrôl beszélhetünk. míg a malátából származó nemkívánatos komponenseket nem lehet eltávolítani.5 és 13. 6% felett már magas alkoholtartalmú sörökrôl beszélünk. Hogy ez mennyire ostobaság. alkohol: Az alkohol közvetlenül a szénatomhoz kapcsolódó -OH csoportot tartalmazó szerves vegyület. illetve némi oxigén jelenlétében ecetsavas lesz-e. hogy közben nem okoz mámort. Vagy talán azért. a pub elôdje. hogy ivás után szabályszerûen vezethessenek autót. vagy a sörlé cukortartalmának kell sokkal kevésbé erjeszthetônek lennie. ale house: Sörház. Ha mindehhez hozzávesszük.6% között változik. ennek révén a kívánatos ízanyagok is elvesznek az italból. Ha a sör alkoholtartalma ennél kevesebb. hogy kompletten végbemenjen. ezeknek az italoknak sincs izgalmas ízük. alkoholos. a nitrogénmentes szerves vegyületek – fôleg szénhidrátok – oxigénmentes (anaerob) lebomlása során. hogy ez a termék úgy tartalmazza a sör értékeit. A természetben keletkezhet alkohol erjedés útján is. alumíniumhordók: A különbözô kivitelû fémhordókat – alumíniumból és rozsdamentes acélból . Ha az erjedést nem engedik. nyilvánvalóvá válik. A 8% felettiek készítéséhez már speciális élesztôkre van szükség. hogy kihajtják az alkoholt egy normális sörbôl. a sör. aki pedig szereti. Az alkoholmentes sör elôállítható úgy. az angol ale átlagos alkoholtartalma.164 LEXIKON LEXIKON alacsony alkoholtartalmú sör: Azokat a söröket sorolják ide. fogyasztásuk épp ezért jelentéktelen. alkoholtartalom: A normális átlagos sörök alkoholtartalma 2. hogy az erjedés tejsavas. alkoholmentes sör: Az ilyen sörök kifejlesztése mögötti gondolkodás elsôsorban az egészséges életmód és a motorizált világ hatásait tükrözi. akkor alacsony alkoholtartalmú. Egy bajor sörivó számára. hogy miért nincs igazán jó alkoholmentes sör. hogy az alkohol – jellegzetes íze mellett – is hatással van a sör más komponenseinek ízére. aminek az alkoholtartalma legfeljebb fél százalék? Talán mert ez lehetôvé teszi. hogy korlátozzák az erjesztésben az alkoholképzôdést. alagútpasztôrözés: A kiscsomagolásban (palack és doboz) levô sör átküldése egy hevített rendszeren (alagúton). Azonban az alkoholmentes sörök is tartalmaznak valamennyi (legfeljebb fél százalék) alkoholt. amelyek alkoholtartalma nem haladja meg a két százalékot. Aki nem szereti a sört. amelyek a sör kellemes ízét adnák.

a nem szakmabeliek általában csak a világos. A söripar részére az elsô cukorfoktáblázatot Balling készítette. illetve a barna felosztást ismerik. trógert (a szó eredeti értelmében!) jelent. vagy nem volt export minôségû. magas alkoholtartalmú. bak sör: Árpamalátából készült. Vagy ne menjünk túl messzire. Az ászokolás ideális hômérséklete a 0-1 °C. hogy a barna sörök magasabb eredeti extrakt. Ha ugyanis a sör nem volt pasztôrözve. de fôleg az elterjedése mégis lassú folyamat volt. Barber és Klusemann Serfôzôház: A kôbányai sörváros elsô sörfôzô házát 1854-ben alapították a névadók. Az alacsony hômérséklet nagymértékben elôsegíti a szén-dioxid oldódását is a sörben. hogy 100 kg sörlében hány kg cukor van. a malátával együtt cefréznek be. Balling-fok: Az erjedés elôtti. Az angolszász területeken például jól meghatározhatóan elkülönítik a portert. Ezért a régi sörivó hagyományokkal rendelkezô országokban a barna sör elsôsorban a téli idôszak itala. elcsirizesedett anyagot. árpa: A sörgyártás szempontjából legfontosabb gabonafajta. ászoksör: Szûretlen. A meghatáro- zott cukorfoksúly azt fejezi ki. erôsre fôzött. világos vagy barna sör. tehát a ki nem erjedt sörlé cukorfokát ~-ban szokás megadni. édes barna sört. mint világos testvéreik. Példa gyanánt megemlíthetjük az angol portert. világháború utáni gazdasági fellendülés idején az alumíniumhordók mégis kiszorították a fahordókat. melyet kifejezetten ajánlottak szoptatós anyák számára. jól tisztán tarthatók. ami már a nevével is árulkodik. Általánosságban annyit elmondhatunk. Egyes országokban – így Németországban is – az árpából elôször árpapelyhet készítenek. alsóerjesztésû. de annál harmonikusabbá is válik a sör. amelynek az aszalási hômérséklete kb. ahol az elvárt minôségtôl függôen kéthárom hétig. Minél alacsonyabb a hômérséklet. Bevezetése. alacsony karbantartási költségük és tökéletes záródásuk elônyt jelentett. 20-30 °C-kal magasabb 165 LEXIKON . a stoutot vagy a brown ale-t. amelyet azután mint feltárt. A barna söröket kizárólag sötét színû.és alacsony alkoholtartalmú. Malátázás nélkül is felhasználható az árpamaláta részbeni pótlására.vagy másodlagos erjedés és az érlelés.és alkoholtartalmúak. mert kisebb súlyúak. a szûrt sörnél ízgazdagabb sör. 15-20 évvel ezelôtt még Magyarországon is lehetett kapni Nektár néven magas energia.– az amerikai sörgyárak már az 1930-as években sikerrel alkalmazták. vagy pedig a nehéz fizikai munkát végzôké. ezért róla is nevezték el. esetenként több hónapig zárt tartályokban vagy hordókban történik az utó. A söripari szakemberek szilárdsága és jó hôszigetelése miatt ragaszkodtak a fahordóhoz. úgynevezett müncheni típusú malátából készítik. A II. holott nem igazán ez lenne a csoportba sorolás igazi alapja. ugyanis teherhordót. barna sör: Hazánkban igen leegyszerûsödött a sörök csoportosítása. annál lassabban zajlik le az utóerjedés. ami nem mellékes a szép és tartós habképzôdés szempontjából. ászokolás: A fickósört csôvezetéken az ászokpincébe vezetik. a szállítás közbeni melegedés nagyon rontotta a minôségét.

valamint a Kinizsi és Rákóczi. Borsodi Sörgyár: A gyárat a 70-es évekre állandósuló sörhiány hívta életre. Azonban bármilyen sötét malátát használunk is. hanem fejtéskor tesznek a szállítóhordóba kimért mennyiségû festôanyagot (kulôrt). köleskásából. Ausztrián kívül Csehországban. Ezek az adottságok komoly problémákhoz vezethetnek a sörgyártás folyamán. bécsi maláta: Átmeneti típus a világos és a sötét maláta között. mint a világos típusé. s rátöltik a világos sört. A söróriás Magyarországon a martfûi és a soproni sörgyár tulajdonosa. árpából. búzamaláta: A búzasör és egyéb felsôerjesztésû sörfajták – mint például a kölsch – elôállításához használt maláta. Zabmalátából készült. Lengyelországban és Magyarországon is vannak üzemei. A Borsodi Sörgyár sörei: Borsodi Vi- lágos és Barna. hogy habja fehér. megfigyelhetô. kancatejjel vagy tejsavval erjesztett savanykás sörtípus a középkorból. például Ukrajnában. ott nem fôznek külön barna sört. búza: A középkorban a gallok a Cerevisia sör készítéséhez használták. bóza: Búzából. mézzel. és rosszabb lesz a habképzôdés is. Ahol kevés barna sör fogy. vagy ezek keverékébôl fôzött. búzasör: A búzasör legalább 50 százalékban búzamalátából készül. Természetesen a búzasörök alapanyagaként ma is használatos. sôt sikerült Budweiser: Ezen a néven az Egyesült Államokban és Csehországban is fôznek sört. mert a barna színû. A festett italt a barna sör jellegzetes ízének hiányán kívül arról is fel lehet ismerni. hogy a búzamalátához mind a mai napig árpamalátát kevernek. A privatizáció során a bôcsi sörgyár a belga Interbrew tulajdonába ment át. . Aranyszínû sörök készítésére szolgál a 90 °C-on aszalt maláta. Igaz. árpa viszont nem.166 LEXIKON (100-110 °C). míg az igazi barna söré kissé barnás. borostyánszínû. Az árpától eltérôen egyelôre nem alakult ki kifejezetten sörbúzafajta. A technika és a technológia fejlôdésével egyre magasabb a búzamaláta-tartalom. valamint az amerikai Rolling Rock és a belga Stella Artois sört. ahol bôven volt. sötétebb elnyomja a bécsi maláta eredeti aromáját. Malátagyártás szempontjából a legnagyobb különbség az árpa és a búza között az utóbbinak az árpához képest szinte hiányzó héjszerkezete. A névvita miatt az amerikaiak sörüket az utóbbi években American Budra keresztelték át. exportfelfutását egykor elsôsorban a bécsi maláta minôsége és sikere hozta meg. Budejovicky Budvar: 1895-ben ˇ Ceské Budejovicében (néˇ met nevén Budweiss) alapított sörgyár. Az osztrák söripar fellendülését. illetve karamellmaláta használata nélkül. licenc alapján gyártják a Holsten Pils és Export. Magyarország második legnagyobb sörgyára épült fel a Miskolc melletti Bôcsön. Késôbb ott használtak búzát. amely a kanadai Labatt csoport felvásárlásával a világ legnagyobb sörgyártó csoportjai közé került. Nem állítható elô a világos és a sötét maláta bizonyos arányú keverésével. a barna sörök szokásos sötétbarna színét nem érhetjük el festô-. Ez indokolja. Romániában. Brau Union: Ausztria legnagyobb sörgyártója. valamint a búza igen magas fehérjetartalma. többnyire árpamaláta hozzáadásával. felsôerjesztéssel. hogy a gyárak a búzasörgyártás terén szerzett tapasztalataikat hasznosítva fokozatosan csökkentik az árpamaláta részarányát a sittungban.

A régi kalendáriumok. Gyártanak szûrt búzasört is. A cefrézés 65-75 Celsius-fok hômérsékleten történik. felfelé öblösödô alak – is csak az 1950-es években lett általános. hogy kéthárom évtizede hordós kiszerelésû búzasört is fôznek. Minthogy a serfôzés népi mívesség volt. A cukrot a sörgyártásban az extrakt növelésére használják. században kezdték el üvegpohárba tölteni – elôtte korsóból fogyasztották –. de fontos. vagy más szóhasználattal sûrûségmérôvel (aerométer) határozzák meg. ezért a sör színét sötétíti. A karamellezett malátasörök édesítésére is használják. cukorrépa: A söripar aszalt szeletek formájában használja fel. Felhasználás elôtt hántolómalomban a mag héjától és a vörös maghártyától meg kell tisztítani. sötétbarna folyadék. fôleg a középkorban használt pótanyag. a kalendáriumok telis-tele 167 LEXIKON . búzasöröspohár: Németországban 1100 sörfôzde foglalkozott és sok száz foglalkozik ma is búzasörfôzéssel. a hagyományos kesernyéstôl teljességgel eltérô savanykás. A cukormérô olyan fajsúlymérô. Az igazi azonban a palackba fejtett élesztôs. melynek másodlagos erjedése a palackban zajlik. s nem is használják mindenütt. A folyamat célja. cukor: Teljes mértékben oldódik. kevés vízzel hígítva. vagyis 65 g cukrot 35 l vízben oldanak fel. és a fôzôházban adagolják a sörlébe. cukorszirup: A cukor koncentrált oldata a szirup. a Biblia mellett az egyszerû emberek legfontosabb olvasmánya. magas színezôképessége és a sörrel való jó keverhetôsége miatt elsôsorban a barna sörök színezésére használják. de figyelem! A búzasör tálalásánál a citromkarikát és a rizsszemeket külön szervírozzuk. Erre a célra csak szigorúan egészséges és fertôzésmentes cukorrépa alkalmazható. mert ezek kellemetlen mellékízt adnának a sörnek. de a bajorok szerint ilyet csak a halfejû észak-németek isznak. Szirupszerû. még oldható keményítôt minél nagyobb mennyiségben kioldják. Az aszalt répaszeleteket egészben vagy aprítva használják fel. jellegzetes ízt és szép fehér habot is ad a sörnek. de nem feltétlen tartozéka az italnak. amelyet általában 65%-osra készítenek. Népszerûségének is ez az egyik titka: a különleges pohár. csellek: Egy darab fából faragott. de pl. csak egyes vidékeken. ismereteinek lexikona volt. a figyelmes töltögetés és persze a különleges. hajlamosak a „Weissbiert” mindenféle szirupokkal színezni. cukorfesték (cukorkulôr): Maximális tisztaságú keményítôbôl vagy nádcukorból állítják elô. fanyar íz! A búzasör kitûnô aperitif.a búzamaláta túlzott habzását is annyira lecsökkenteni. fehérjéket. amikor beállítják a készítendô sör alkoholtartalmát is. hogy a német fôvárosban. komoly odafigyelést igényel. amelynek szárán a fajsúly helyett a megfelelô cukorfok olvasható le. amely során a malátaôrleményt lassú felmelegítés mellett vízzel keverik össze. Használata sörgyáranként és sörfajtánként eltérô lehet. levegô jelenlétében karamellizálódik. cefrézés: A sörfôzés elsô fázisa. hogy az ôrölt malátában levô hasznos anyagokat. magas hômérsékleten. és a jellegzetes pohárforma – ez a jellemzôen félliteres. cirok: A sörgyártásban csak ritkán. A répaszelet viszonylag sok karamellcukrot tartalmaz. A búzasört mégis csak a XX. csízió: A eredeti jelentése verses kalendáriumféle. A berliniek búzasöre elsôsorban alacsonyabb alkoholtartalmával üt el a bajortól. A szûretlen búzasör kitöltése külön tudomány. Adagolásának feltételeit szabvány rögzíti. füles vagy fületlen sörivó készség. tehát 100%-os extraktot ad. mindkettô elsôsorban a szénsav kihajtását szolgálja. a Doppelkaramell Malzbier (dupla malátasör) készítéséhez feltétlenül. cukorfokmérô: A sörlé cukorfokát cukorfokmérôvel (szacharométer). avagy szûretlen változat. és az aktív enzimek segítségével cukorrá alakítsák. A fôzésnek ez az a szakasza.

D. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épült a helyére. szarvasagancsfôzetet) vagy vizahólyagot alkalmaztak. S: Dreher–Haggenmacher – Elsô Magyar Részvényserfôzde Részvénytársaság rövidítését rejtô mozaikszó. 1933-ban a konszernbôl egyesülés lett. A gyár legmagasabb termelését 1914-ben érte el. borjúlábfôzetet. Dreher–Haggenmacher – Elsô Magyar Részvényserfôzde Részvénytársaság néven. Ekkor nyitották meg a Diana sörcsarnokot. A híres házat e sörcsarnokkal együtt 1906-ban lebontották. a sörfôzés számtalan praktikájáról szóltak. mely 1632 óta állt fenn. Anton (1810– 1863): A serfôzést a gimnázium elvégzése után a Bécs melletti Simmeringben tanulta. Elvégezték a padozat. . Budapest-Kôbánya: Az 1907-ben önállósuló kôbányai sörgyárat üzemeltetô részvénytársaság. A külsô fôfalak téglából készültek. a belsô teret kilenc burkolt acélpillér tagolja 16 négyzetes területre. a weihenstephani sörakadémia tanárának tervei szerint. A fiatal serfôzô elôször csaposként dolgozott.168 LEXIKON vannak seres vonatkozásokkal. berendezéseket. Az elôkelô világ törzshelye lett. Dreher sörfôzô ház: A fôzôház épülete 1912-ben épült dr. id. A megsemmisült mûkorlátot a régi fotók alapján rekonstruálták. a Haggenmacher és az Elsô Magyar Részvényserfôzde. A pályázat szerint a sörgyári fôzôház tervezôinek erénye. Hütl Dezsô mûegyetemi tanár és Ganzenmüller professzor. majd különbözô serfôzdéket vett bérletbe. melynek helyén épült fel Hild József tervei szerint a Diana fürdô. hogy a sörgyárak hagyományos német kialakítását átértékelve a funkcionalista építészet ötvözôdik az eklektikus és klasszicista formai jegyekkel. R. és a sajátjaként mûködtette tovább. A legutolsó felújításkor a belsô térben az oldalfalakat és a pilléreket – az eredetivel megegyezô – Zsolnay pirogránit törtfehér csempékkel burkolták. s ezzel egy egyedülállóan szép ipari épületegyüttest hoztak létre Kôbányán. de a Jászberényi úton mûködô Elsô Magyar Részvényserfôzde Rt. A fôzôházhoz háromszintes nyaktaggal kapcsolódik egy négyzetes alaprajzú torony. a Haggenmacher-telepen textilüzemet rendeztek be. amikor 667 330 hl-es termelésével megelôzte nemcsak a schwechati „anyavállalatát”. Késôbb. amelynek tetôterében a sörfôzôvíz-tartályokat helyezték el. és e porcelánjairól ismert gyár világhírû eozinmázas díszeit is pótolták. köztük a klein-schwechati városi serházat is. Dreher. melynek tagja lett a három legnagyobb serfôzde: a Dreher. Diana sörház: A Belügyminisztérium mai Roosevelt téri székháza helyén állt valamikor a régi sóház. H. s a teljes homlokzatot sárga és törtfehér színekkel festették át. mely a fôváros legnépszerûbb „délelôtti üdülôhelyéül” szolgált. A hatszintes épület négy különálló sörfôzô egység befogadását teszi lehetôvé. a sátortetôbôl toronyszerûen kiugró részen manzárdtetôt alakítottak ki.-t is. a díszkorlátok és a lépcsôk újjáépítését is. majd Londonban és Gabriel Sedlmayrnél derítés: A középkorban a zavaros sör javítására enyves holmit (tojásfehérjét. Franz Anton (1735– 1820): A Bodensee melletti Pfüllendorfból 1760 körül került a Bécs melletti Klein-Schwechat mezôvárosba. A sörfôzést közösen végezték a Részvény sörgyárban. új nyílászárókat építettek be. 1796-ban megvásárolta a várostól a serházat. Dreher Jenô kezdeményezésére 1923-ban létrehozták a Dreher konszernt. melyet különös szépsége miatt Pest csillagának becéztek. amelynek közepén állnak a fôzôberendezések. különösen a múlt század második felében. Dreher Antal Serfôzdéi Rt. a külsô homlokzaton elbontották a felesleges gépészeti csöveket. A felsô négy szintet magába foglaló tetôszerkezetet fából készítették. Dreher.

s a Münchenbôl hozott legújabb technológiát honosította meg. mint 120 ml tejben vagy 60 g kenyérben. így Dreher Antal Európa egyik legnagyobb sörgyárosának számított. Csírázás közben ugyanis a zöldmalátában nemcsak sok új enzim keletkezik. hanem az árpában már meglévô. EBC: lásd: European Brewery Convention. Perlmutter Jakab budapesti serfôzômester 1862-ben serfôzdéjét felajánlotta megvételre Dreher Antalnak. A maláta minôségét az enzimtartalom és az árpa belsejében lejátszódó kémiai folyamatok döntik el. Trieszt és Michelob –. Kôbánya. Megújította és kibôvítette a gyárat. 53 éves korában váratlanul meghalt. 1870-ben vehette át a gyárak vezetését. 44 kcal) energiát tartalmaz. 1905-ben családi részvénytársaságot alapított. erjesztés: Az erjesztés alapvetôen két – a folyamat lényegét tekintve nem élesen elkülöníthetô – részre osztható: fôerjedésre és utóerjedésre. Barna sörök esetében ez az érték 275 kJ (kb. Így került a kôbányai serház 1862-ben Dreher Antalnak. Mielôtt megismerték volna a fajélesztôt. energiatartalom: A világos sörök 100 grammja átlagosan 185 kJ (kb. erjedés: Folyamat. már négy nagy sörgyárral rendelkezett – Schwechat. élesztôcsípôsség: A sör élesztôs íze a rossz vagy sietôs dekantálás következtében. amely a kulturált sörfogyasztás mellett a sörfôzés tradicionális hagyományainak megôrzését tûzte ki céljául. akkor a fôerjedési szakasz befejezôdött. A sör tápértékére jellemzô. schwechati központtal. Ha a sörlé tetején lévô fodros hab barna színû lesz és összeesik. vagy a finnek Kalevalájában az állati nyálat vagy a színmézet említik. az elhalt élesztôsejtek az erjesztôkád aljára ülepednek. enzimek: A csírázó árpában. Külföldi útjáról 1836-ban tért haza. édes sörlé: A komlóforralás elôtti sörlé.: 1867-ben a Barber és Klusemann-féle serfôzdébôl alakult részvénytársaság. 169 LEXIKON . egy pohár édes bor 585 kJ-t tartalmaz. A sörfôzôk elôtt magát a folyamatot ôsidôk óta ismerték. majd Münchenben tanulta ki a sörfôzés mesterségét.2 millió hektolitert. s ezek együttes termelése meghaladta az 1. a holland. Bevezette az alsóerjesztésû technológiát. de az okát nem tudták. A malátázás célja az enzimek felszabadítása és a magbelsô feltárása. Dreher. Az íz szorosan összefügg a sörélesztôszaggal. és átvette az apjától megörökölt immár kétszáz éves. aki azonban nem tudta valóra váltani terveit. hogy egy pohár sörben ugyanannyi fehérje van. 66 kcal) körül van. penészgombákkal idézték elô. és megalkotta a vienna sörtípust. a klein-schwechati sörgyárosnak a tulajdonába. amely során a cukor alkohollá és szén-dioxiddá alakul. A belga. Jenô és Tivadar – a szakmát kitanulta és felnôtté vált. EBCU: European Beer Consumers Union – Európai Sörfogyasztók Szövetsége. mert 1863 karácsonyán. de fôleg a kész malátában igen sok enzim van. Az ifjabb Dreher Antal is több ízben bôvítette sörbirodalmát. sovány túró 502.Münchenben praktizált. aki kapva kapott az alkalmon. a német és az angol sörbarátok egyesületei által 1990-ben alapított szervezet. az erjedést különféle vadélesztôkkel. Anton (1849– 1921): Az apja végrendelete szerint Londonban. Ezen átalakulások eredményét oldottságnak nevezik. amikor túl sok élesztô marad a sörben. így a századfordulóra. Elsô Magyar Részvényserfôzde Rt. A fôerjedés során a sörlébôl az élesztô hatására kiválik a felesleges anyag: a söprûmaradék. „kész” a sör. mikorra három fia – Antal. vagy 25 g húsban. s csak ezután. de lekötöttségük miatt hatástalan enzimek is felszabadulnak és mûködôképessé válnak. A germánok ôsi eposzában. feloldása. ifj. Csak az összehasonlítás kedvéért ugyanennyi tej 272 kJ-t. az Eddában. Az Angliából hozott legújabb technikát. rossz állapotú klein-schwechati serfôzdét.

aranyszínû. jellegzetesen száraz. század végén kialakított jellegzetes. Ha a cefre megerjedt. nehezebb édes fekete sört. de igazán tartalmas ital. Topolcsányban és Nagyszombaton – a sörgyárak. festômaláta: A barna sörök megkívánt színe a magas hômérsékleten aszalt és pörkölt (150-200 °C-os) müncheni malátával sem érhetô el. ez annyi. a telkes jobbágyok. melyet elsôsorban hûvösebb évszakokban fogyasztanak. . A Dunán Pozsony érintésével éppúgy ide érkezett a cseh komló. Az erôs sörök legismertebbike az elsôsorban Bajorországban elterjedt bak (Bock). fekete sör: Babilóniában készítették. avagy vékony ser. A finomabb 1/5 csírázott kétsoros búza és 4/5 pirított kenyér cefréjébôl készült. hanem szárazanyag-tartalomról beszél. Elôállítására pörkölôdobot használnak. az ôsi eljárás tapasztalatait. könnyû. A sörfôzés hagyománya tehát adott volt ezen a vidéken. amennyi extraktot fûszerben az erjesztés elôtt tartalmazott. mely nemcsak Németországban. tót árpasert. oldható malátadextrin. kétféle minôségben. század magyar sörkereskedelmének központja ennek is köszönhetôen a Duna és a Vág találkozásánál fekvô Komárom lett. hogy ezzel az erôsen túloldott malátát kompenzálják. azaz a sörlének az alapanyagokból. a nemes urak. de az olcsó szállítási útvonalak miatt is a vizek partján alakult ki. Dortmundban fôzött sörfajta receptúrája Fritz Brinkhoff nevéhez fûzôdik. Felvidéki sörfôzés: Nemcsak a sörfôzéshez elengedhetetlenül szükséges jó minôségû víz okán. A 12%-os szárazanyag-tartalmú sört abból a sörlébôl nyerik. század második felében sorra épültek itt – Nyitrán. nem harmonikus „kerek”. extrakttartalom: Az extrakt az összes nem illó alkotórész. vagy a felvidék sörei. nyomelemek. valamint komlókeserû és aromaanyagai. Íze még nyers. ez a „fickósör”. a szaknyelv már nem extraktról. feles ser: Egyszer felhasznált malátából. de Hollandiában és Belgiumban is hamar népszerû lett. hogy a nagyipari sörfôzés kialakulásakor. amely az erjesztés elôtt 12% extraktot tartalmazott. a 19. ahol egyaránt kamatoztatták a nyugati – azaz a bajor és a flandriai –. csempészett lengyel mézsört. A világ egyik legerôsebb söre a kulmbachi jeges bak (Eisbock).170 LEXIKON Persze ez az ital még nem az. A 17–18. vékony fehér sert. Legjobban a búzamaláta fest. nehéz méhsert. A Felvidék itala mindig is a sör volt. Az olcsóbb a kétsoros búzával kevert fekete sör volt. de nem túl keserû sört készítettek. fôleg malátacukor. fehérje. hogy a sötét malátához bizonyos mennyiségû festômalátát vagy cukorkulôrt kevernek. vagy a sör habját javítsák. mint a Vág folyón leúszta- tott sziléziai és felvidéki árpa. erôs sörök: Az átlagosnál magasabb alkohol. Fôztek sört itt a céhekbe tömörült mesterek. A festômaláta nyersanyaga 3 napos zöldmaláta vagy nedvesített kész maláta.és szárazanyagtartalmú sörök elnevezése. a „tót ser” vagy a mézízesítésû „Mét” is. Nem véletlen. fehérmaláta: A nap melegével levegôn aszalt maláta. csak úgy. melyet többnyire meghatározott ünnepekre fôznek. valamint a keleti. fakadómaláta: 10-15%-os arányban adagolják a fôzési anyaghoz. komlóból és a sörfôzési vízbôl származó összes alkotórésze. a szegényebbek számára fôzött gyenge. de maga a város is fôzte saját sörét. A dortmundi sör nevében az export a minôségre és eltarthatóságra utal: a sör egyik világvárosában különleges. export: A XIX. amit a sörivók többsége a poharában szeretne látni. zamatai még nem értek össze. Az utazó rövid felvidéki barangolás során ihatott savanykás márcot. A dupla bak (Doppelbock) ugyan nem kétszer olyan erôs. alsóerjedésû. de megkóstolhatta a polgár maga fôzte böjtös italát is.

amikor egy lovagi tornán életét vesztette. Ha nem volt böjt. amelyet fôleg télen fogyasztottak. Tacitus latin történetíró Germániáról írt forrásértékû mûvében. füstölt maláta: Bükkfaparázson pörkölt maláta. Jan Primus brabanti herceg. gabonaser: Ôseink fontos tápláléka. Ebben az idôben Brabantot a szomszédos hatalmak fenyegették. Az ôsi keleti népek kedvelt itala volt. 15 évesen került a brabanti hercegség trónjára. maláta eredetû hiba. amiben a név „Gambrinius” volt. a testet sok böjt is gyengítette.A festômalátától a sör többékevésbé erôs. A füllentôbicska arra való volt. hogyha valakit nagyotmondáson. Brabant hercege országról országra járt. amikor a palackot kinyitva a sör hirtelen kihabzik. Nehéz élet volt. A jelképet és a hozzá kapcsolódó szokást a pallosjogból lehet levezetni. folyékony kenyér: A középkorban a kereszténység elterjedésével sok kolostort alapítottak Európában. 2. vagy „hazugbicska” volt. füstízû sör: Lásd Rauchbier. hogy gyakorolja a fegyverforgatás mûvészetét. gushing: Ismert sörhiba a gushing jelenség. kis harangok voltak felerôsítve. esetenként vízzel hígították vagy pálinkával erôsítették. Készítése: a kölest vagy árpát megôrölték. Johann hírneve hamar túljutott hercegségének határain. általában „hígabb” sör. A bajvívást követôen gazdagon megjutalmazta a résztvevôket és óriási lakomákat rendezett. Worringeni gyôztesként ô tette le Brabant növekedésének és virágzásának. Nem így 1294-ben Barban – ez a város ma Franciaország északi részén található –. hogy minden lovag az ô pártjára álljon. Így a lovagok legtöbbjét megnyerte. Így a sör. hogy lovagi tornákon gyôzedelmeskedjen. Gambrinus: 1. A középkorban a pallosjoggal rendelkezô városokban lefejezték azt. A szerkezet neve „füllentôbicska”. Ennek oka lehet: a túlzott mennyiségû szén-dioxid. Szerencsére a szigorú elôírások szerint: „folyadék ivása nem töri meg a böjtöt”. enyhén égett színt kap. hogy a márciust követô hónapok melege kevésbé volt alkalmas a sör fôzésére és tárolására. amikor elegendô takarmány hiányában már kevés volt a kumisz erjesztéséhez felhasználható kancatej. üstben elegendô vízzel feleresztették. fôleg nôk használták. füllentésen értek. felfôzték. penészszennyezés és a nem megfelelô tárolás. Az 1574-ben elôször Németalföldön felbukkanó „Gambrinus” név egy korábbi költemény névjegyzékében elôforduló nyomtatási hibára vezethetô vissza. a Historiae címû munkájában a germán törzsek között megemlíti a „gambrivii”-t. a „folyékony kenyér” ideális itala volt a keményen dolgozó szerzeteseknek. 171 LEXIKON . u. aki valamilyen bûnt követett el. valamint az egész németalföldi terület fejlôdésének az alapkövét. aki 1267-ben. akkor meghúzták a „halál- harangot”. füttypohár (Pfiff): Két dl-es söröspohár. leszûrték. Ennek értelmét valószínûleg az adta. füllentôbicska: A régi fogadókban a serivó társaság asztala felett lógott egy nagy fabicska. akkor sem volt gazdagon megrakva a barátok asztala. utána vashordókba töltötték. melyet a füstölt sörtípus készítésére használnak. és nem csak a böjt idején. és a háborúkban is a leg- többször gyôzedelmeskedett. 800-ban császár lett. és az államkassza is üres volt. ez volt a mottója a jámbor szerzeteseknek. amelyre csengôk. fickósör: Lásd erjesztés. egyedül Bajorországban 300 kolostor volt – ezek közül néhányban már 150 éve fôztek sört! Ora et labora – „imádkozz és dolgozz”. Gergely-napi serfôzés: A régebbi kalendáriumok tanúsága szerint a Gergely-napot követôen ôszig már nem fôztek sört. A „Gambrivius”-t megéneklô Bukhard Waldis – az uralkodó kérésére – egyik költeményében már „Gambruius”-ról ír. Amikor Nagy Károly Kr. gyenge sör: Gyengébb ízû. és közös beivásra bírságot fizettettek vele.

Henrik: 1850ben érkezett Budára. A szervezet háztartásához szükséges anyagok legnagyobb részét más élelmiszerek fogyasztása révén kell biztosítani. Hamarosan azonban Barber és Klusemann gôzmalmának fômolnára lett. A habán korsókat a XVI. A nagyobb mennyiségben fogyasztott sör magas energiatartalma révén (különösen. Kilencvenéves korában. a lecitin kiváló erôsítôszer is. habán korsó: Ónmázas. megvásárolta a nemrégiben felújított Frohner-féle sörfôzdét Promontoron. amely a Barber és Klusemann Serfôzôházat vásárolta fel. 1855-ben önállósította magát. A sör mint elsôrangú tápszer fontos szerephez jut akkor is. Statisztikák bizonyítják. de Amerikában és Brazíliában is. mint az absztinenseknél. a sör azonban könnyen feldolgozható hatóanyagai révén értékesen kiegészíti és gazdagítja táplálkozásunkat. A sör gyógyhatását lényegesen emeli foszfortartalma. Ekkor a cég már mint Haggenmacher Kôbányai és Budafoki Sörgyár Rt. és a pesti Rákos-patak duzzasztóján álló Ördögmalom bérlôje lett. és mint tanult molnár. A szokás ôsrégi idôkbe nyúlik vissza. Nyitra és Pozsony vármegyében – készültek. Franciaországban. nem sokkal ezután még tovább lépett. terséges altatószerekhez fordulni. Étvágygerjesztô hatásánál fogva a lábadozás legfontosabb segítôje lehet. majd 1912-ben Kôbányán. barátok. hizlalókúráknál. Érdeklôdése elôször 1867-ben fordult a söripar felé. században bevándorolt anabaptista fazekasok honosították meg Magyarországon. részvénytársasági alapon mûködô nagy malmokkal. élete utolsó 40 évében Svájc magyarországi konzulja volt. a sörre is igaz. ami a gondtalan megélhetésen kívül anyagi gyarapodást is biztosított számára. században is alkalmazták mint gyógyszert. 1917-ben halt meg. fôleg pedig az a testület. mint mindenre. hogy jóból is megárt a sok. mivel csak így tudta felvenni a versenyt a frissen alakuló. a finom fajanszokra emlékeztetô cserépedény. tizenhat házával Budapest egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa is lett a századfordulóra. A foszforsavas vegyületek fontos szerepet töltenek be a csontképzésben. azt bizonyítja. mely lecitin és fitin alakjában van jelen. Természetesen. Az üzleti siker zálogának a termelékenységet tartotta. és a város legtöbbet adózó polgárai közé küzdötte fel magát. Dreher-gyár szomszédságában építtetett új sörgyárat. Haggenmacher. A tengeren hetekig kóborló vitorláshajókon a friss élelmiszert nélkülözô legénységet megóvta a skorbuttól. halottas ser: A régi idôkben a temetések után a gyászoló közönség. Ennek oklevelesen kimutathatóan mindig ser volt az itala. A legrégebbi darabok a sörfôzésérôl is híres Felvidéken – Trencsén. részt vett az Elsô Magyar Részvényserfôzde megalapításában. Svájci állampolgárságát élete végéig megôrizte. egy dunai hajómalmon helyezkedett el. Sôt. míg e nélkül kénytelen lenne a különbözô mes- . Ennek és a túlzott alkoholfogyasztásnak káros következményei közismertek. hogy ez milyen jól sikerült. mûködött. temetés után összeült halotti torra. ha ezt bôséges táplálkozás kíséri) elhízáshoz vezethet. Haggenmacher Henrik amellett. Minden nemzet életében megvan Közismert aforizma szerint: „A sör az öregeknek tej!” A komló lupulintartalmának köszönhetôen italunk idegcsillapító (szedatív) hatású. amelyhez az illetô halott tartozott. hogy mértékletes sörfogyasztóknál késôbb következik be az arteriosclerosis. hogy a legnagyobb önálló malomtulajdonos. a Maglódi úton. Sok embernél a vacsorához elfogyasztott sör biztosítja a nyugodt és üdítô alvást.172 LEXIKON gyógyító sör: A sört már a IX. midôn a beteg ember egészségének helyreállítására kerül sor. hogy az 1870-es években már kiépített exportpiacai voltak Angliában. Az.

Enyhíti a panaszokat. hanzli: A német Bierhansel szóból származó kifejezés. Így nevezik azt. ami szintén a testvéres serezések ôsrégi emléke. vízhajtóként is. így Magyarországon is. Honigbier (mézsör): Cukortartalmú anyagokból. és azt a sermaradékot is. Itt készülnek az Innstadt licencsörei. Sok esetben persze magunknak kell a pulthozjárulnunk. vagyis a legfrissebb szüretelésû elnevezésébôl származik. nagyzolt. Innen származik a „hólyag” gúnyszó. melyet fahordóból szolgálnak fel. sértô szavakat használt. hólyagtársaságok: Ôsrégi serivó szokás volt az úgynevezett seres hólyag felakasztása a serivófülkében. amit a csapos a hableszedôjével lecsapott és egy tálban felfogott. az asztal felett. Ilzer Sörgyár: Magyarország legkisebb sörgyárában 1996-ban indult meg a próbafôzés. Szerinte a gabonából készült táplálékok közül a sör sok betegségre gyógyír. az „igazi sörre” utalnak. Egyes sörivók azt bizonygatják. erjesztett. Sört ajánlott álmatlanság és láz ellen. de leginkább ott van az ázsiai törököknél és a régi magyar életben. mézbôl elôállított. „torolják” meg emlékezetét. Mindenütt. vagyis toros volt. az emlékezet fenntartását. Mások hangsúlyozzák. bár a múlt században a rendeletek értelmében a vendéglôs mást.a nyoma. salátát az asztalunkhoz vinni. Ennek ellenére sok kiskocsma kínálata felér egy kisebb csemegeüzletével. könnyíti az emésztést. az ispotályokat fenntartó kegyes szerzetesrendek- 173 LEXIKON . vagy a pincékben felállított hosszú asztalok mellé ismerôsök és idegenek egyaránt letelepedhetnek. A kiskocsma ismertetôjele a rúdra kiakasztott „ausgesteckt” – lombkoszorú vagy fenyôág. tojással. Ez az úgynevezett „hólyagtársaságok” gyökere. Ez az ilyen végrendeletek százai szerint azt jelenti. sajtot. Aki vitatkozás közben a csengô zsinórját megérintette. az újkor kezdetén még Magyarországon is fôzték. Ez lett az üresfejû. mint kenyeret és vöröshagymát. grammra kimért grillcsirkét. hogy valamelyik nemes úr végrendeletében két-három jobbágyát felszabadította. annak a fejével meg kellett löknie a hólyagot. kaláccsal és ennyi meg enynyi serrel – amit az illetô jobbágycsaládoknak kellett fôzni – tartsanak az elköltözött úr emlékezetére lakomát. hogy csak azt a sört érdemes inni. nem is árusíthatott. nyomorékok. csillapítja a szomjúságot. füllentett. szalámit. azaz „lakoltassák” meg. Errôl is csengôk lógtak le. A belsô termekben. szénsavképzôdéssel készített sör. betegek. poharakban hagytak. amit a vendégek a korsókban. A szokás alapja az úgynevezett turus. tyúkkal. A borozók elnevezése az idei. hogy maradékaik örök idôkre. és az olyan italra utal. lúddal. és Magyarország sörgyárai közül egyedüliként itt fôznek Ilzer néven búzasört. hanem éppen az ellenkezôjét. amikor a legtöbb sört hordóban tartották. hordós sör: A kifejezés abból az idôbôl származik. a tatárjárást követô évtizedekig. aki nagyot mondott. ezeknek tekintélyes birtokot rendelt azzal. halála napján lakomával „torolják” meg neve emlékezetét. hogy bizonyos számú tinóval. mint a hordóból csapolt és a hordóban tárolt sör. Az olyan kifejezések. szegények segítô italának tekintették. de a legtöbb helyen kapunk harapnivalót is. heuriger: Jellegzetes bécsi kiskocsma. azaz „heuriger”. A középkor tipikus söre. melyet egyenesen a hordóból csapolnak. Ezekben a kiskocsmákban nem kötelezô ennünk. melyet nem palackoztak. Ez a szó tehát nem bosszút jelent. melyet egy jól felkészült és figyelmes pince kezelt próbálják ki. Hippokratész: A tudományos gyógyítás megalapítója is megemlítette a sör gyógyhatását. hogy az ily módon felszolgált sör gyorsan megsavanyodik és ihatatlanná válik. fôzött. melynek lényege. ispotályos sör: A középkorban a sört az aggok. kellemes bevenni. kolbászt. sokféle fûszerrel ízesített. és a csengô megszólalt. vagyis torost rendezve. Mit tanácsolhatunk? Én egy frissen csapra vert hordós sört ajánlok. vagyis „hólyagfejû”.

ürítésre és mosásra szolgáló szelepcsô. Pesten Nagy Lajos korában serfôzô háza volt az Európából keletre. izoszörp: Folyékony cukor. amelynek egyik aljába állandó jelleggel be van építve a töltésre. alkalmasint néger eredetû neve a jazz. Igaz. Innét kezdve már csak ezt a kezelhetôvé tett zavarosságot kell eltávolítani egy finom szûrô segítségével. jégsörkészítés: A fiatal sör. KEG-rendszer: A KEG angol kifejezés. Van világos és sötét változata. 80 °C-os hômérsékleten. és ma a KEG söröshordópark Angliában 85%-os. hogy e városok serházuk jövedelmébôl tartozik fenntartani ispotályokat. tisztítására kialakított technikai. melynek amerikai angolsággal ejtett. Németországban csak a 60-as években kezdték bevezetni. A módszer a régi eljárás olyan újragondolása.és mosógépet. és az 50-es években ott honosodott meg. mely lehetôvé teszi. A KEG története az 1920-as évek közepére nyúlik vissza. hogy azt a szegények asztalán oszszák szét. javítja a sör habtartósságát és teltízûségét is. ezzel növelik a fôzôházi berendezések kapacitását. A Labatt cég új eljárása a jégsör készítésére a gyártás során megteremti azt a hômérsékletet. 170 °C-on pörkölik. vagy látta el saját italával azt. technológiai. amit közvetlenül a sörfôzô üstbe adagolnak. szervezési rendszer a KEGrendszer. Az 1970-es években megkezdôdött Európában a KEGrendszerre való áttérés. a fitting. jazz: A Latin-Amerikába eladott négerek mai utódai is fôznek ku- . karamellmaláta: Zöldmalátából vagy beáztatott aszalt malátából 60-70 °C-on cukrosított. enzimaktivitás nélküli maláta. amikor a német Kruppmûveknél hengeres alakú fémhordókat kezdtek kifejleszteni. és 1969-ben helyezték üzembe az elsô KEG fejtô. Az eljárás eredménye egy tükrösen fényes. Ez a hordótípus Angliába került. A török hódoltság után Pest és Buda 1713ban nyert városi szabadságlevelében külön pont emlékezik meg arról. megzavarosodik. Azaz kihasználják azt a jelenséget. mert annak túlságosan jellemzôek voltak az ízei. amikor ez a zavarosság egységes módon jelenik meg. esetleg magának a kórháznak volt saját serfôzô háza. hogy a sörbôl fagypont körüli hômérsékleten minden baktérium és szennyezôanyag tökéletesen eltávolítható. koricasört. majd 90-150 °C-on pörkölt. Esetenként az illetô város külön könyvelési tételre ajándékozta az ispotálynak a sert. a sötét karamellmalátát max.174 LEXIKON nek. a maláta pótanyaga. Ez a tisztaság azonban könnyen népszerûvé teheti azoknak a fiatal fogyasztóknak a körében. eredetileg 5-10 gallonos kishordót jelent. hogy a jégsört nagyipari módszerekkel állítsák elô. Az ilyen hordók alkalmazására. karamellizálódott. Németországban 50%-os részarányú. melynek ízei is a megszokottnál jóval kevésbé szignifikánsak. a Szentföldre tartó zarándokok szállóját fenntartó János-lovagoknak. akik eddig pont azért utasították vissza a sört. Egyes vélekedések szerint a jazztôl – azaz sörtôl – mámoros négerek énekének és táncának neve ment át a jazznak nevezett zenei irányzatra. A világos karamellmalátát max. Erôsen színezô hatású. Buda városa 1711-tôl kezdve minden évben nagy menynyiségû sert ajándékozott a ferences rendi barátoknak azzal. Olyan hengeres fogantyúperemmel ellátott fémhordó. sôt az ispotályokat fenntartó városoknak is külön ispotályos serfôzése volt. Budán és Pesten ez a szokás egészen 1848-ig tartott. ennek eredménye egy „vegytiszta” sör. ha túlhûtik. kármentô: A csapoláskor a pohárról vagy a korsóról lecsepegô sör és a leszedett hab felfogására szolgáló gyûjtôtál. A magyar söriparban széleskörûen használják. A pörkölés hômérsékletétôl függ a karamellmaláta színe. jól kiegyensúlyozott sör.

a magyar írók megszokott találkozóhelye. pontosabban az alsóerjedésû sörök fôzéséhez csak a meg nem termékenyített nôivarú egyedek virágát használják. mondván mit lehet várni egy olyan sörtôl. egészen kis része a malátahéjból kerül az italba. keserûérték: Ezt a komlóra és a kész sörre egyaránt meghatározzák. hogy a szoptató anyákat a komaasszonyok tápláló méhserrel. A keserûanyag-tartalom sörtípusonként változó.és söriváshoz egyformán használt. gyakran aranyból. A vármegyeházával szemben állt a széles kapujú. emeletén pedig az írótársadalom kedvelt kávéháza. amelyet „szomorú. általánosan pedig csak a XII–XIII. a világ egyik legnagyobb sörgyártó csoportja. ez okozza az egy-két pohár sör elfogyasztása utáni kellemes bágyadtságot.kehely: Díszes. a komlóbeli cigánybanda 175 LEXIKON . a maradékot az izo-alfa-savak alkotják. A komlókeserûsav nagyrészt már a sörlé fôzésénél megjelenik. 1–3 mg/l hulupon. bor. mint Rómer Flóris. Amstel Pils és Amstel Gold söröket gyártotta. Komáromi Sörgyár: Az 1988ban átadott sörgyár részvényeinek többségét 1991-ben megvásárolta a Heineken Brewery. ha Isten gyermekáldással örvendeztette meg meg a házat. majd Mária Terézia idejében a gránátos ezrednek a kaszárnyája lett – innen az elnevezés. A Gránátos utca és Vármegye utca sarkán állt a Hauer-féle ház. amely 15–50 mg/l között mozog. Az ország legolvasottabb képeslapja. és formálják jellegét. hogy az ablak feletti dísz valóban a magyar királyi koronát ábrázolja-e. A komlót magát már régóta ismeri az emberiség. A komló kétlaki növény. keserûanyagok: A sör keserûanyagainak nagy része a komlóból. ahol a fôvárosi önkormányzat hatalmas épülettömbje áll. A szokásnak keresztelôs ser volt a neve. Késôbb a Heineken 100%-os tulajdonosa lett az ekkor Amstel Sörgyár Rt. ebbôl 1–4 mg/l izomerizálatlan alfa-sav. a keserû ízt. komló: A sör legfontosabb és legáltalánosabban elterjedt fûszere. keresztelôs ser: Ôsrégi szokás volt. Pest városának egyik elsô leírója sejtette. ahol a hagyományos felsôerjesztésû ale-ek készítésénél ez egyáltalán nem zavaró. Az azonban tény.-re keresztelt sörfôzdének. A pilseni típusú sör keserûanyag-tartalma akár 40 mg/liter is lehet. vagy mézes árpaserrel ajándékozták meg. nagy mennyiségben sörfôzéshez azonban csak a 800– 900-as években kezdte el használni. egyedülálló és magányos” komlóval készítettek. Nem így történt ez Angli- ában. az „Aranyökör”. ez az anyag nyugtató hatású. A sör keserûanyag-tartalmát EBC egységben határozzák meg. talpas. A komló keserûanyagai adják a sörnek az aromát. Az angolok persze rögtön ideológiát is gyártottak a dologhoz. Éppen ezért a hímivarú egyedeket Európában csaknem teljesen kiirtották. a lóvasút kocsisa. A gyár megszûnéséig a kommersz Talléros mellett az Amstel Lager. A komlónál ez az alfa-. melynek földszintjén volt a „Zenélô Órához” címzett sörház. egyemeletes ház. béta-savak és a lágy gyanták mértékétôl függ. hogy a régi pestiek magyar szigetnek tartották a helyet a jobbára német városban. melyet még III. ez adja jellegzetes keserû ízét. Amstel Bock. Károly király idejében építettek a török háborúk rokkantjai számára. a Vasárnapi Újság 1871-ben így ír: „Három néposztálya Pestnek még tökéletesen magyar. ugyanis a megtermékenyített virág magjai gátolják az alsóerjedésû sörök tisztulását. És ne feledkezzünk meg a komlóban található lupulin hatásáról sem. Szerepe azonban nem csak ebbôl áll. Ennek közelében volt a nevezetes Komlókert. sörfôzéshez. nem látszik jól. században terjedt el Európában. Komlókert: A mai Városház utca volt az egykori Gránátos utca. Az 1700-as években a szepesi városokban is mindenütt külön városi határozat engedte meg az adómentes serfôzést az egyes polgároknak. a komlóban található alfa-savak csíraölô és konzerváló hatása jelentôsen megnövelte a pasztörizálatlan sörök eltarthatósági idejét. míg az exportsöröké alig haladja meg a 18 mg/litert. melyrôl mindössze egy halvány fotográfia maradt fenn. ezüstbôl készített ivóedény.

Nagy eseménye volt a Komlókertnek.” Akiknek pedig nem akárki muzsikált. A fôzés ideje változó. hogy ott serfôzdét építsen. amely tartalmazza a komló keserûanyagait és mindazokat az alkotóelemeket. hogy nemcsak a télen-nyáron egyenletes hômérsékletû. és az eredetileg kissé édeskés sörlevet keserûvé változtatják. Rexa Dezsô alaposan kikutatta a Gránátos utca múltját. különbözô anyagból készült. amelyek nem árpavagy búzatermô területek. sûrû massza. tôle tudjuk. A serfôzde engedélyeztetési eljárása elhúzódott. amelyek a komlót a sörfôzés nélkülözhetetlen alapanyagává teszik. csökkentve a térfogatát. a Halom utca 42. Lisznyai Kálmán. A sörlevet a komlózás után különbözô technikai megoldású szûrôkön leszûrik és a lehetô legrövidebb idô alatt lehûtik az erjesztés hôfokára. hogy Petôfi is hosszú délutánokat töltött cigányzenét hallgatva a Komlókertben. Patikárius Ferkó és bandája. hûvös sziklapincék ideálisak a malátagyártáshoz. az ország zenei életének legnépszerûbb egyénisége hangversenyt adott itt. melyet a Horvát kertben játszott el elôször. költôk. – akit Szabadi Náci néven ismer a magyar nótatörténet – írta a „Befordultam a konyhára” zenéjét. Ilyen elôfeldolgozás a komló pelletezése. írók. Fôleg a korai középkorban használták. jól malátázható alapanyaga. köles: Általában azokon a helyeken termelik. és így létrehozták a Kôbányai Sörgyár Nemzeti Vállalatot. komlópellet: Napjaink nagyipari sörgyártása a komlót általában már nem természetes formájában. A sörfôzés fontos. komlókivonat: Zöldesfekete színû. az írók asztalának fôkolomposa a Komlókerti cimboradalokban énekelte meg a helyet. általában másfél-két óra. Kôbányai Serház Társaság: Egy vállalkozó szellemû társaság a Schmidt sör sikerén felbuzdulva 1850-ben megalapította a Kôbányai Serház Társaságot. Halbe): Félliteres ûrmértékû. ezért a serház csak 1855-ben tudott megindulni. mikor a világszerte ismert virtuóz. A cigánybanda pedig magyarrá teszi hallgatóit – így hát ez áll a Komlókert látogatóira is. a sör erjesztéséhez és érleléséhez. A sörkertet az 1890es években bontották le. a két sógor. színészek és vidám lumpok látogatták a Komlókertet. melyekbôl kitûnô és bôséges mennyiségû nyerhetô a serfôzéshez. így természetesen csökkennek a szállítási és tárolási költségek is. Frank Ignác. Idôközben kiderült ugyanis. hogy mikor Johann Strauss 1846 nyarán Pesten játszott zenekarával. komlózás: A szûrt sörlevet a fôzôházban felforralják és komlót adnak hozzá. akik már 1854-ben fôzték a sört a Külsô Jászberényi úti serfôzdéjükben. hanem a sziklák alatt olyan vízerek húzódnak meg. kemény golyócskákká sajtolják össze. különösen kedvelt ivóedény. hanem a kor egyik leghíresebb prímása. esetleg árpával vagy búzával keverten. Fôzés közben a komló keserûanyagai kioldódnak. és a Komló egyik vendéglôse. A korabeli lapok megemlékeztek róla. hanem bizonyos „elôfeldolgozott” formában használja. Arisztokraták és polgárok.. Speciális sörökhöz a sörgyár emblémájával vagy nevével ellátott kerámiakorsókat készítenek. és az itteni cigányzene ihlette a Pesther csárdás megalkotására.176 LEXIKON és a Városház téri kofa. Ma Afrika egyes tájain – kevésbé igényes termesztése miatt – sokféle formában felhasznált élelmiszer..-ben. elsô estéjét a Komlókertben töltötte. . Kôbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat: Az 1948-as államosítás után az elôd Dreher–Haggenmacher – Elsô Magyar Részvényserfôzde Részvénytársaságba beolvasztották a Polgári Serfôzdét és a Király Serfôzde helyén mûködô malátagyárat. s így megelôzte ôket Barber és Klusemann. amikor apró. Reményi Ede. ördögriasztó népszokás. koppantás: A sereskorsó asztalhoz ütése ôsi keleti. korsó (Krügel.

Mindegyik üvegbe 2-3 szem mazsolát teszünk. magyarok és szkíták kedvenc itala volt. A sok esôt követô meleg nyári napokon. a gyakorlatban ezt számtalan további társa követi. amelyik a körmöt éppen ellepte. sok esetben tartálykocsikból árusított sörszerû kvasz. alul csapos. A lepény külsô felületét csak annyira sütötték meg. A kukorica adagolási arányát gazdaságossági szempontok. Még a XIII– XV. átlátszó. Elkészítése roppant egyszerû: 1 kg fekete rozskenyeret felszeletelünk és sütôben kiszárítunk. mint az a csepp. Szokás volt az is. valamint a gyártandó sör fajtája és minôsége határozza meg. savanykás italt kapunk. században is kedvelt sörszerû ital volt. Ott enyhén szeszes. Ha több maradt benne. Kellemesen üdítô. savanykás. ebbôl lepényeket formáztak. mert a kukoricaolaj igen értékes. kedvezô körülmények között tárolt és jól elôkészített kukorica használható fel. pasztôrözéssel. amikor kövér volt a legelô. Kellemesen savanykás. Ebbôl itták a közös pénzen vásárolt Testvéres sört. Ez az „ex!”. A kukorica sörgyári felhasználásának formái: durva kukoricadara. egyetlen hátránya a magas olajtartalma. kölest. kukorica: A leggyakrabban használt és kedvelt malátapótanyag. pehely és keményítô. lager sörök: Tiszta. Leszûrés után fogyasztották. de már fejlett technológiával. mert az rontaná a sör ízét. a lisztbôl tésztát készítettek. kupa: Francia eredetû szó (cuve). majd hideg helyre tesszük. Ennek ellentéte a feles ser. hanem felforrósított. alsóerjedésû. illatát és habtartósságát. tartozott azt „egy cseppig” kiüríteni. Sörfôzéshez csak kifogástalan minôségû. az elsô 24 órán át meleg helyen tartjuk. és hozzáöntjük az alapléhez. amelyet már egyszer felhasznált malátából fôztek a szegényebbek számára. 6-8 óra múlva leszûrjük. A kukorica nagy keményítôtartalmú anyag. A gabonamagvakat (búzát. a társas összejövetelek alkalmával használták. és ezeket kelesztették. Elvileg egy küszöbsör még nagyon is megengedhetô. Utána darabolták. feldolgozása nem nehéz. késôbb kukoricát is) megôrölték. világos sörök. finom derce. s 177 LEXIKON . kövér ser: XVII–XVIII. Egyébként is megéri a kivonás. Ezt összetörjük. Ezért a kukoricából a söripari felhasználás elôtt az olajat kivonják. technológiai lehetôségek. kunser: A kunok kenyérsernek is nevezett keleti stílusú. 25 °C-on savanyított. vagyis „fenékig!” szólás eredete. és csak utána ke- verik össze a malátacefrével. A sütést nem kemencében végezték. csekély alkoholtartalommal. kunok. mert rossz a csírázóképessége. hogy a belseje nyers maradjon. 1 liter vízben feloldunk 20 dkg cukrot és 5 dkg élesztôt. Ám. Az üvegeket ledugaszoljuk. világos színû itallá változott. cukorral. más célokra kiválóan használható. akkor készítették és fogyasztották. A leírások szerint a kumisz a tatárok. és 12 óra múlva a folyadékot üvegekbe töltjük. 10-15 literes fedeles sörivóedény. küszöbsör: Az a sör. Magyarországon fôleg a céhrendszer idején. Malátázni nem szokták. Az erjedés kevéssel fagypont felett zajlik. savós tehéntejbôl. az illetô bírságot fizetett. tejsavbaktériummal és cukorbontó élesztôvel. és hol van még az utolsó?! kvasz: Oroszország mai napig egyik legnépszerûbb üdítôitala a minden utcasarkon. négy karmos lábon álló. meleg vízzel telt dézsába vagy nagy cserépedénybe rakták. és 5 liter forrásban lévô vízzel leöntjük. akire felköszöntötték a korsó sert. Ma is gyártják. hogy a felköszöntött a korsót a hüvelykujj körme felett megfordította. Az edényt lefedjük. századi elnevezése a bôséges malátatartalomnak köszönhetôen sûrû sereknek. Sörlé készítésekor a kukoricakészítményt külön cefrézik. amelynek segítségével az ember túljut a végleges kocsmában ragadás küszöbén. árpát. és a lovak bôven tejeltek. lapos köveken. kumisz (tejser): A keleti nomád népek – fôleg nyáron készített – alkoholos itala. minthogy ez nagyon is fedi a valóságot. részegítô itala. nagy.körömpróba: Régi seres szokás szerint az.

a kezdô inasok dolga volt. majd hosszabb-rövidebb ideig. vagy fordítva. hogy a gyártása során költségtakarékosan jártak el. mint hogy nyáron felsôerjedésû söröket fôzzenek. század negyvenes éveitôl a századfordulóig talán több lényeges változás történt a sörgyártásban. ahol a licencadó bevezetett márkáját az ô védjegyével és márkanevével gyártják. mint az azt megelô- zô évszázadokban összesen. A középkorban így azután nem maradt más választás. Ez pedig költségtényezô. Az MSSZ 1993. rendesen tojás alakú léhûtôkád körül.és zöldmalátákat. Körbejártak a hosszúkás. könnyen szállítható. hogy a pontos ionöszszetételt reprodukálják – feltéve. alacsony serléhûtô kádakban hûtötték. Amíg a megfelelô keménységi fok általában elérhetô lágyítással vagy ionadagolással. Ami közös bennük. és marketingköltségeik szempontjából sokkal kedvezôbb. a komló szállítása – akár pellet. ha az idôjárás azt megengedte. mint a sör gyártásakor használt alsóerjedésû élesztô. Neve az erjedést követô tárolás szóból ered. az „aranyháromszögnek” is nevezett területrôl. legfeljebb a speciális festô-. hogy a söróriások egyre nagyobb részét uralják a sörpiacnak. Magyar Sörgyártók Szövetsége: A legnagyobb hazai sörgyárak szervezete. Innen ered a rosszalló léhûtô elnevezés. melyet 1992-ben jegyzett be a cégbíróság. úgynevezett kavarómankókkal kavarták. Bécs. január 1. így a keletkezô metabolikus melléktermékek minôségében. melyek mind a mai napig a legnépszerûbbek Európában. A kémiai technológiával ma már az is elérhetô. Hogy a licencsör mennyire hasonlít az eredeti termékre. A maláta a sör tömegének tizenöt százaléka. a pontos ionösszetétel utánzásának többnyire nem adottak a feltételei. mint a felsôerjesztésû sörök esetében. ha alapmárkáikat gyártják mindenütt. hogy kemény vízbôl lágy vizet csináljanak. az élesztômûködésben. melyekbôl úgyis csak kisebb mennyiség kell. akkor hajlamosak voltak a lustálkodásra. nem érdemes ezer kilométerekre elszállítani az anyaországból. Így tehát mindaddig. léhûtô: A serlét a középkorban óriási. ezek mennyiségi arányában. sötét és világos. ennek kizárólagos magyarázata. nem okoz gondot. Ennek magyarázata. akkor a sör – hacsak idô elôtt meg nem itták – eláll akár szeptember végéig is. amíg Linde meg nem alkotta ipari hûtôgépét. karamell. májusi sör: A középkori Németországban a hosszú téli idôszak után a különbözô céhek fiatal legényei pünkösd elsô hétfôjén lo- . ha az utolsó tavaszi fôzetet a szokásosnál erôsebbre fôzik. éspedig kézi erôvel. ezért ha van helyi gyártás. akár sûrítmény formájában – már meggondolandó. Az élesztô kis mennyiségû. csak akkor. az tulajdonképpen nem más. A huszonegyedik század elején a világ sörfogyasztásának tekintélyes részét – közel kilenctizedét – az úgynevezett lager sörök teszik ki. Az alsóerjedésû sörök ekkor lettek egyeduralkodók. Ez a legképzetlenebb munkaerô. Eredetileg Közép-Európa szívébôl származik. müncheni és bécsi –. vagyis végsô soron a sör ízében. A 19. és az. A világmárkák elterjedésével elszaporodtak a licencsörök. ha viszont nem ügyeltek rájuk. hogy viszonylag alacsony hômérsékleten (5-6 °C) zajlik le az erjesztés. Márpedig ennek óriási jelentôsége van a cefrézés és az erjesztés lefolyásában. licencsörök: Olyan sörök. Prága. és ezekben az évtizedekben fejlesztették ki azokat a típusokat – pilseni. az a felhasznált nyersanyagok minôségének a függvénye. Lager sörök persze sokfélék lehetnek: van keserû és édeskés. Innét már csak a fejlett technika kérdése marad: ez azonban többnyire adott. hogy a vízforrások állandó minôségûek. de minimum 6-8 napig érlelik 0-1 °C-os hômérsékleten. Ha tehát a licencsör minôsége nem azonos az eredetivel. Nem kellett azonban a sörivókat és a sörfôzôket félteni! A bajor sörmesterek már annak idején rájöttek. óta tagja az Európai Sörgyártók Szövetségének. sörfôzô eleink nem készíthettek alsóerjedésû söröket. A fejlett vízkezelési technológiával elérhetô.178 LEXIKON ezért hosszabb ideig is tart. erôs és gyenge. A háromszög csúcsain a következô városok helyezkednek el: München.

vagy kerámiakorsóra és annak tartalmára. a Brau AG vásárolta meg. jelentése seprô. annak malt liquort kell a boltok polcain keresnie. meleg helyiségben szétterítik. hogy minden egyes gabonaszem kellô mennyiségû levegôt. Régebben és ma is számos országban használnak pótanyagokat az árpamaláta pótlására. sörszerû ital. A szárítás idôtartamától és hômérsékletétôl függôen különféle malátákat kapunk. Csak nem jogilag! Aki tehát Amerikában európaira emlékeztetô. az Amerikai Egyesült Államokban így is nevezik azokat a söröket. Nem váltak be a gyártást nehezítô. ha az megfelelô fôzôházi technológiával párosul ezen anyagok tökéletes lebontására. A sörfôzde 1988 óta részvénytársaságként üzemel. körmenetet tartottak. hanem úgynevezett „malátaital”. az Old English-. májusi sört ittak és a részvevôk közül májusi grófnôt választottak. Az etiketten ez áll: „malt liquor”. maláta: 1. hôt és nedvességet kapjon. amitôl persze a palack. a doboz vagy a hordó tartalma jóféle sör. Palacsintát ettek. augusztus 20-án került sor. Magalapítója 28 – elsôsorban a mezôgazdaságban érdekelt – gazdasági egység volt.9%). ezekben az országokban a felhasználandó pótanyag fajtáját a hagyományokon kívül gyakorlati szempontok (helyileg termô vagy található anyagok) határozzák meg. csíráztatott gabona. Ezért lehetséges tehát. a 75-85 °C-on szárítottat bécsi. Martfûi Sörgyár: A keleti országrész egyik sörgyára eredetileg Elsô Magyar Szövetkezeti Gazdasági Társulás néven kezdte meg mûködését. drága vagy a sör ízét rontó anyagok. csíráztatják. A csírázás folyamata néhány nap alatt végbemegy.von vagy gyalog. máslás: A sörcefre szûrése után visszamaradt szilárd alkotóelemek még oldható részét egy kevés forró vízzel kioldják. A söriparban használatos pótanyagok elsôsorban magas keményítôtartalmuk vagy cukortartalmuk miatt tûnnek ki. magas páratartalmú. vizes mézlével erjesztett. Általában árpából. savanykás ízû. üledék. majd hatalmas. de mindenképpen muzsikával. Sörirodalmi és korcsmakulturális folyóirat Magyarországon. Sok lelkes követôje. a kellô arányban és tudatosan megválasztott pótanyag nem feltétlen rontja a minôséget. de sok ellenzôje is volt ennek a XVII. ezalatt a gabonaszemekben levô enzimek a keményítôt nagy molekulájú cukrokká alakítják át. vagy müncheni típusú malátának is szokták nevezni. márc (márcos): Óflandriai szó. vagy búzából készül. a 100-110 °C-on szárítottat sötét. licenc alapján a Kaiser sört gyártja. 1991 végén a soproni sörgyár tulajdonosa. A gyár hivatalos avatására 1985. ez a borászatban is használatos szakzsargon szerint a máslás. Amikor az enzimek elvégezték munkájukat. malátalikôr: Nem igazán sörtípust jelöl. Maß: Tipikus bajor szó az 1 literes üveg. A friss és egészséges gabonaszemeket beáztatják. 2. A gyár saját fejlesztésû terméke az Arany Hordó. század végéig tartó céhes szokásnak. amely jelentôs mértékben tartalmaz keményítôt. Az így elkészített maláta azután hosszabb ideig is tárolható. malátázás: A sörfôzés elengedhetetlen elôkészítô folyamata. a Colt 45. szôlôtörkölyre öntött. a gall marga szóból származik. Közben a malátarakást többször át kell forgatni. Szárított. amely során a gabonaszemek (malátázásra a legalkalmasabb gabonafajta az árpa) keményítôtartalma nagyrészt cukorrá alakul át. A malátázás folyamata – elvileg – nagyon egyszerû. malátapótló anyagok: A sörgyártásban a maláta részleges pótlására elvben minden olyan anyag felhasználható. nem habzó. a Blue Thunder vagy a Mickey’s (mind 5% fölötti) nem „sör”. alj. jó sört akar inni. akkor a csírakezdeményeket eltávolítják és a gabonaszemeket kiszárít- ják. Bár a sör karakterét elsôsorban a maláta határozza meg. hogy a Heileman Brewing Company által forgalmazott Power Master (alkoholtartalma 5. melyek alkoholtartalma 5% felett van. A márcos hideg úton. A szó német je- 179 LEXIKON . nem szénsavas erjedésû.

a sörnek erôteljes maláta. A nagykanizsai gyár privatizációs története is egyedülálló: néhány gyors tulajdonosváltás után a Kôbányai Sörgyárat is bir- . a Hofbräu. s ezzel budai polgárjogot nyert. A müncheni sörtípus és a barna sörök készítéséhez használják.és malátagyárat a városi Kereskedelmi és Iparbank elnökének. Vagyona gyorsan gyarapodott.és borkereskedésbôl származó bevételeit is a sörfôzésbe forgatta viszsza. de az államosítást követôen úgy tûnt. megvette a Király Serfôzde R. Az Augustiner. (Melanodin: valamely termék megbarnulását. 1800-ban bérbe vette a pesti Leopold utcai sörfôzdét is. mely valamivel több mint fél liter. melanodinmaláta: Elállítására gyenge minôségû. Ezek közül a legkisebb. A gyár – 1911-tôl Király Serfôzde Rt. de a sör mindennapos fogyasztását javasolja. illetve a típust teremtô Münchner Hell és a Münchner Dunkel. Mayerffy Ferenc (1751–1805): A bajor Landsberg an der Lech birodalmi szabad városban született Franz Mayer a sörfôzômesterséget kitanulva. és csak 1941-ben indították újra. Münchenbôl olyan sörféleségek származnak. Benjamin Rush. enzimekben gazdag világosbarna árpamaláta. amellyel egy bajor ember a sörivást elkezdheti. 1789-ben. A Vác melletti Csörögi-pusztát bérelte. ma 0. George Washington háziorvosa készítette táblázat. a Duna mentén vándorolva jutott el Óbudára. végleg megszûnik a sörgyártás Nagykanizsán.180 LEXIKON lentése: mérték. vagyis az a sörmennyiség. München: A bajor fôvárosból. Hamarosan a Tabáni Serfôzôház árendása lett.és komlótermelésbe fogott. akik közül hárman folytatták az atya mesterségét. a Hofbräu van még állami tulajdonban.-t.8 liter.és tiszta telt ízt ad. az utolsó török háború idején kilencgályányi élelmiszert adományozott a délvidéken harcoló seregeknek. müncheni maláta: Malátaaromában. Hamarosan azonban a Mayerffy család bérleménye lett a gyôri és a temesvári kamarai serfôzô ház is. majd a Pesti Serfôzô Céh tagja. amelyre 1956-ban került sor. a Löwenbräu.) mértékletességi táblázat: Dr. A vállalkozás neve Kanizsa Serfôzde Részvénytársaság lett. Érdemei elismeréseként 1796-ban Ferenc császár és király magyar nemesi címet adományozott Franz Mayernek. Jellemzôje a nagy melanodintartalom. Gelsei Guttman Vilmosnak az indítványára nagykanizsai üzletemberek és vállalkozók alapították 1892-ben. még apjuk életében. hatalmas szôlôbirtokot vásárolt a Sas-hegyen. a Märzenbier. mérce. a Paulaner és a Spaten. mely a tömény szeszes italok gyengítô hatásainak kerülését. de a trianoni békeszerzôdés miatt olyan piacveszteség érte. hogy a szôlô. A dolgozó nép sör iránti növekvô igénye azonban szükségessé tette a termelés újbóli beindítását. Nagykanizsai Sörgyár: A nagykanizsai sör. 1933-ban a gyár termelését leállították. Érdekes azonban. a Hacker-Pschorr. aki nevét Mayerffy Ferencre magyarosította. a Doppelbock. sötétedését okozó vegyület.069 liter volt. néven – az elsô világháborúig kiválóan prosperált. ketten pedig katonatisztnek álltak. amelyet nem tudott kiheverni. messzely: Ûrmérték. Régebben 1 bajor Maß 1. mint a híres Bock. A kisebb serfôzdéket nem számítva ma a vá- rosban hat sörgyár üzemel. Az immár magyar nemes Mayerffy Ferencnek öt fiúgyermeke született. 1928-ban a Dreher–Haggenmacher Elsô Magyar Részvényserfôzde Rt. ahol árpa. Színe igen erôs. A három serfôzômester fiú. rendszerint fehérjében gazdag árpát használnak fel.

A park azóta is minden ôsszel megtelik emberekkel. vagyis a különféle vadélesztôk. A két legnagyobb sörfôzde a Hirschfeld és a Scholcz család tulajdonában volt. A lakodalmat az akkor még München belvárosához tartozó Theresien Wiesének nevezett hatalmas parkban tartották. és a felhasznált víz is csak természetes lehet. A Pannónia Sörgyár végeredményben Hirschfeld Sámuel serfôzdéjébôl nôtt ki igazán sörgyárrá. mely eredetileg a lovassport ünnepe volt. év végén megszûnt a gyárban. 1810-ben kötött házasságot Ludwig trónörökös és Therese von Sachsen-Hildburghausen. Oktoberfest: A világ leghíresebb. A tudóst ekkor már több éve foglalkoztatta az alkoholos erjedés folyamata. Elônye. Pannónia Sörgyár: A pécsi sörgyártás története két család nevével forrott össze.tokló South African Breweries tulajdonába került. A sörgyár kapacitása az 1970-es évekre megközelítette az egymillió hektolitert. Az I. partihordók: A legtöbb sörgyár készít ma már 5 l-es fémdobozokba töltött sört. megôrzi a csapolt sör kedvezô tulajdonságait. amelyet a hozzá tartozó csapolóberendezéssel együtt kínálnak. akik söröskorsóemelgetéssel múlatják az idôt. Ô szabadalmaztatta eljárását a „nem romló sör elôállításáról és tárolásáról”. hogy a szôlô leve egyszer borrá. hogy könnyen hazavihetô. penészgombák és mindazon tényezôk kikapcsolását a sörfôzési folya- 181 LEXIKON sört. Sörsátrat elôször Michael Scottenhammer állított fel a réten 1896-ban. Ugyancsak a múlt század végérôl származik a fesztivált bevezetô söröskocsi-felvonulás München utcáin. akik mintegy kétszáznegyvenezer „Massbiert” döntöttek le a torkukon. Louis: Híres francia vegyész. Papazian. gyártásához nem használnak olyan alapanyagokat. mitôl lesz a sör egyszer kitûnô és mitôl válik egy másik alkalommal ihatatlanná? Pasteur kutatásai alapozták meg a ma elfogadott „sörfôzési higiéniát”. . minden év szeptemberében tartott sörfesztiválja. A sörtermelés 2000. doboza dekoratív. A rendezvény rövid idôn belül a város elsô számú látványossága lett. 1864-es adatok szerint a két serfôzde éves teljesítménye négy-. Igazi fejlôdésére a II. Pasteur. A réti vendéglôsök feldíszített lovak húzta kocsikkal vonulnak végig a városon. hûtôben tárolható. baráti összejöveteleken hangulatkeltô. Az ünnepség minden évben pompás felvonulással veszi kezdetét. melynek teljesítménye 1911- ben már elérte a hatvanezer hektolitert. másszor ecetté válik. hogy délre a rétre érjenek. csak a szomszédos sörözôk teltek meg vendégekkel ezeken az ôszi napokon. Itt a város polgármestere egy kéthektós sör csapra verésével szabad folyást enged a sörnek és az általános jókedvnek. A négyszáz személyes sátor mellett ekkor már mintegy hatszáz pavilon és bódé üzemelt. kezelése egyszerû. Charlie: Az American Homebrewer Association alapítója. baktériumok. ökosör: Az ökosör elôállításánál nem károsítják a környezetet. melyeket vegyszerrel kezeltek. Kezdetben a Terézia réten nem is mértek Már 1835-ben is százezer látogatója volt. Mi okozza. illetve ötezer hektoliter volt. világháború után a három pécsi sörgyár közül a Pannónia élte túl a gazdasági válságot. és ez idôben jelent meg a mutatványosok mellett az elsô cirkuszi sátor is. világháború után került sor. a Zymurgy címû sörfôzési szaklap szerkesztôje.

így kívánva megkülönböztetni magát a többi „pilsenitôl”. pisztoly: Alul keskeny. és innét elterjedve lett a németek. valamint a két új sörgyár Kôbányán. amelyek a sör erjedését károsan befolyásolják. amely az aszalásnál a melanodin (színanyag) képzôdését elôsegíti. kik. Pilsner): A legszélesebb körben ismert és utánzott lager. más néven vágott pohár. Ez a gyakorlatban azt jelenti. Tény az. Legrégibb azon- ban Pesten a Petz-Rumbach-féle serfôzô. majd Európa legkedveltebb söre. és hogy hangsúlyozza a városhoz való kötôdését. ami kb. a Szalon Light és a licenc Gold Fassl és Gilde sört gyártja. Itt ˇ készül ugyanis a Plzensky Prazdroj. Az elnevezés a német rövid csövû lôfegyver a vágott puska (Stuzen) formájára utal. de egyben lényegesen energiaigényesebb is. Perlmutter Jakab: A Kôbányai Serház Társaság serfôzdéjének vezetôje. hogy utána kétszer-háromszor öblítsük el. mely már sörgyárnak nevezhetô. vagy a sör romlását okozzák. mai nevén Ôraljafalva volt. az amerikai pint 0.45 liter. melybôl szivattyúk és nyomógépek által óránként 10 akó átszûrt vizet nyernek. Pécsi Sörfôzde: Az 1990-es évekbeli privatizáció során az osztrák Ottakringer vásárolta meg a pécsi Pannónia Sörgyárat. valamint a sörfôzés tradícióit. II. A pils csak 1872-ben lett divatos sör Berlinben. Pilsenernek is. A fejedelem egy egész jobbágyfalut rendelt a hatalmas sergyárba munkásnak. hogy ezt a sörtípust a csehországi Plzen ˇben fôzték elôször. PIWEX: Minden év tavaszán a csehországi Brnóban megrendezésre kerülô söripari kiállítás és vásár. Rákóczi Ferenc fejedelem birtokán. mert a mosogatószer- . annyit tesz. Készítésekor minden olyan tényezôt kiiktatnak. mely jellegzetesen friss. felfelé öblösödô fületlen söröspohár. tartós habkoronáját bôséges komlótartalmának köszönheti. A sert a Rákóczi-szabadságharc kuruc vitézei kapták. fanyar ízét. a Szalon Barna. ha mosogatószerrel mostuk el a poharat. Pilsener. Érdekes módon az erôsen komlózott pilseni nem egykönynyen nyerte meg a gyengébb és lágyabb sörökhöz szokott németek tetszését. az Ungvár váruradalomhoz tartozó Podheringen. Elôször 1842-ben fôzték ezt a sörtípust. Az ilyen jellegû söröket nevezik pilsnek. pohármosás: Szintén fontos. melybôl fôzik. ha a már palackozott vagy dobozolt sört pasztôrözik. május 12-én ezt írta: „Egymás után létesülnek Pesten és Budán a serfôzdék. mint tanult serfôzôk. pilseni maláta: Malátaaromás. Petz-Rumbach serfôzde: A Vasárnapi Újság 1861. A múlt hónapban történt. mint „pilseni az (ôs)eredeti forrásból”. avagy stucni.568. Podhering: Hazánkban az elsô nagyüzemû serfôzô ház. A jobbak közé tartoznak a fôváros vidékén a promontori és angyalföldi. amit a világ Pilsner Urquell néven ismer. hogy a sörnél fô dolog a jó víz. A pilseni típusú sörök készítésére szolgál.” pilseni (pils.182 LEXIKON matból. pasztôrözés: A kész sörben levô mikroorganizmusok elpusztítása. több javítást hoztak be mesterségükbe. majd 1859-tôl tulajdonosa. Pécsi Sörfôzdére változtatta a nevet. A Pécsi Sörfôzde jelenleg a Pécsi Szalon. Bevett és biztosabb módszer még. Nevét a csehországi Plzen városáról kapta. hogy a Rumbach testvérek magában a Dunában állítottak fel kutat. pint: Az angol pint 0. A németek szerint igaz. de ebben az ott tevékenykedô bajor sörmestereké a döntô szerep: az ô tapasztalatuk tette a Pilsner Urquellt etalon sörré. ez okból történt. mely 1805 óta mûködik és örvend a sörivó közönségben jó hírnévnek. enzimben gazdag világos árpamaláta. hogy e vállalat a Rumbach testvérek birtokába ment át. hogy az italt a fejtés elôtt egy-két percre 70 Celsius-fokra melegítik fel.

csengôjét rázva jelezte. Ezzel lehûtjük a poharat. valamivel világosabb. a társasági élet egyik színtere. a világos pörkölt malátát 45–47 °C-os meleg vízben áztatják. A sokak által Anglia legegészségesebb. Ezután még nedvesen lefelé kell fordítani a poharat és hagyni lecsöpögni. Ezzel elkerülik. kefés lemosást és hideg vizes öblítést. és addig tartják ott. mint meleg vizes. A törölgetés felesleges. másik kezükkel egy söröskorsóba kapaszkodva ácsorognak az utcán. fehérjetartalma viszont alacsony – annak is nagy része oldhatatlan –. Ennek készítéséhez olyan malátát használnak. midôn a papoknak a „kocsmában valló étkezés és ivászat megtiltatik”. pub: A public house. vagy a 16. Utána a folyadékot leöntik. savanyú maláta: Eredetileg azért fejlesztették ki. amely ôrlés után azonnal használható. századból ittmaradt Mayflower Inn. A brit szigeteken a sörözô elnevezése. bár Magyarországon már elôtte is alkalmazták maláta pótlására. rozs: Az ókorban és a középkorban ritkán és csak helyenként használt alapanyag. 183 LEXIKON .7–1%-os koncentrációt alkotnak. ha a már hosszabb ideje használaton kívüli poharakat ismét elmossuk. Ilyen belsô udvaros. A pubok délben és munkaidô után zsúfolásig megtelnek. A legrégebbi pubok postakocsi-állomásokból. Így a sör – akárcsak a hasonló eljárással. A pubok nagy része azonban Anglia fénykorából – a Viktória királynô után viktoriánus kornak nevezett idôszakból való. hogy az emberek az utcára is kifolynak. ahol nincsenek társadalmi különbségek. hogy a világos és a pilseni típusú sörök cefrézésénél a karbonátkemény víz negatív hatását kiegyenlítsék. legemberibb. A hagyományos söröspohár-mosogatás nem igényel egyebet. amivel jót teszünk a sörnek is. tanár és milliomos üzletember. Jellemzô a fehér inges. azaz a közösségi ház rövidítése. Egymás mellett támasztja a pultot piaci rakodómunkás. A kocsmák annyira dugig vannak.és vitamintartalma indokol. Sörfô- zéshez a rizs hántolásakor keletkezett törmeléket használták fel. és a malátát 60 °C-on megszárítják. amit a rozs élettani szempontból kitûnô tulajdonságai. ha nem használják poharaikat tejivásra. hogy szavazás következik a tisztelt házban. A rizs hozzáadásával készült sör világosabb színû. A sörivók sok bosszúságtól kímélhetik meg magukat. és növeli a zavarosodással szembeni stabilitást. szárított malátából készülô skót whisky – intenzív füstízt kap. Szakmai újdonság sörkészítési alapanyagként való újbóli felhasználása. mint a kukoricadara. nyakkendôs urak látványa. miután létrejöttek az elsô zártkörû klubok. nem tartják nyílt helyen a konyhában. a kész sörnél lágy. világháború idején vált jelentôssé. Az sem árt. magas ásványianyag. bár elnevezése csak a múlt századból való: azután ragadt rá. a szénsavtartalmat jól visszatartja és jól szállítható. A londoni parlament környéki kocsmákban pedig még pár évvel ezelôtt is egy parlamenti szolga rohant körbe. útszéli fogadókból alakultak ki. legjellemzôbb intézményének tartott pubokról elsôként a yorki érsek 745-ben kelt körlevelében esik szó. világos sörök pótanyaga. tornácos kocsma Londonban az egykori postaállomás. Elsôsorban az alsóerjesztésû. Néha pehelyformában is alkalmazzák. Rauchbier: Alsóerjedésû különlegesség a bambergi füstízû sör (Bamberger Rauchbier). Hivatalnokok és banktisztviselôk serege költi el itt ebédjét. míg a malátára rakódó tejsavbaktériumok 0. kiegyensúlyozottabb íz érhetô el. megszáradni. kellemes ízû. vagyis a pub sok évszázados intézmény. a George Inn. tisztább. amint egyik karjukon gondosan összehajtott zakójukat tartva. Elôállítása egyszerû. A pub abszolút demokratikus intézmény. amit nedves bükkfából rakott tûzön szárítottak. és még csak nem is higiénikus. A public house. rizs: A rizs pótanyagként való felhasználása elsôsorban a II. hogy zsírmaradványok és lecsapódó ételgôzök rakódjanak rá a poharakra. erôsen habzik. Pótanyagként való alkalmazása elônyös.maradványok tönkretehetik sörünk habját és szépségét. A cefrézésnél jobb enzimhatás. mert keményítôtartalma igen magas. szárazabb sört ad.

hogy elég édes legyen. és sermérést is nyitott. a ma- . megfizette mindenkinek minden tartozását. valamint a sermérô kocsmárost. de a fogadókban is mindenütt kitettek egy kupa sert az éjszaka a pincét látogató seresszamárnak. azt megitta. eredetileg Lengyelországban alakult ki. rosszindulatú inas vagy legény. Ha ez a jóindulatú serissza kísértet ott találta porcióját. habard-el együtt. amelyben az egyik budai vendégfogadós kijelentette. mint azt a fogadósok mondták. Tartalmát tekintve hármas szerepet játszott: elsôként a jórészt írástudatlanok számára azonnal felismerhetôvé kellett tenni a borbélymûhelyt. remekivás. A szabadságharc utáni nehéz idôket átvészelve Schmidt Péter bôvítette sörfôzô házát. mint azt németbôl átvett.184 LEXIKON Schmidt Péter: A serfôzôszakmát Münchenben tanulta ki. hogy a seresszamár nem más lehetett. harmadrészt pedig egyben jogot is jelentett. serescsizma: Régi sörméréseket ábrázoló metszeteken. kiváltságát. amit természetesen sörben kellett leróni. az úgynevezett serescsizmát. Ugyanis a serfôzô házakban. Ez azt jelentette. adóját. sermérô helyek cégérei: A régi városok utcáinak elmaradhatatlan kellékei voltak a cégérek. akit gyakran szamárfejûnek is neveznek. tört-zúzott. elfolyatta a sert. közte az Üllôi úti serfôzô házat és serkimérést is. adóssága kerekedett. kinyitotta a sereshordók csapját. hogy semmivel sem tartozik a neki sert szállító serfôzô háznak. A serescégér legôsibb formája a római katonai manipulus. serjog: Magyarországon a serfôzési jog a honfoglalástól kezdve a földtulajdonhoz kötôdött: ez volt a „serjog”. az bírságot fizetett. minden maradék vagyonát. s utódja nem lévén. A szokás a közös céhi testvéres sörözések emléke. Ekkor azonban már rosszul álltak a derék alcéhmester anyagi ügyei. és tálald ki hosszán metszett pirított zsemlyére. körben ittak az asztaltársak. mint valamelyik bosszúálló. a pénzváltó bankost. a sermérés királyi jogát.” sermérôcégér: Serjel. – újra még egyszer habard-fel. másodsorban már messzirôl fel kellett hívnia magára a figyelmet. A mendemonda persze a seresszamárra fogta a kópéságokat. – üss 8 tojás-sárgáját egy fazékba. csizma alakú sörivó készséget. Aki sörét kiloccsantotta. A seresszamár legendája megtalálható finn atyafiainknál is. hogy a házban sörkimérés üzemel. serlajtolás: A sörkimérés. ahol a sört egy Fekete Tamás nevû ördög rontja el. Szabadulása és hazatérte után az Üllôi úton létesít serfôzô házat. vagy azt megsavanyította. Nagy ötlete azonban az elhagyott kôbányai kôfejtôk üregeinek kihasználása: az állandó hômérsékletû pincék kiválóan megfeleltek a lager sör érlelésére. lassan lassan. szétosztotta a rokonai között. Feltehetô. „megveszejtette”. serleves: Ôseink pompás reggeli ételének receptje Zelena Ferenc 1846-ban megjelent Nemzeti szakácskönyve alapján: „Fôzz-meg három messzely sert fahéjjal. sergarasát. 1867-ben végrendelkezett. onnan hozták magukkal a vándorló legények. rontottbontott a pincében. legényivás. ami jelezte. mivel különös alakjából adódóan tartalma könnyen kiloccsanhatott. rajzokon láthatunk egy hatalmas. vagyis a „serlajtolás” joga 1840-ig létezett. önts hozzá egy fél messzely jól fövô tejfelt. hogy saját házában a saját maga fôzte sört bárki kimérhette. Óvatosan kellett inni ebbôl a többliteres ivókészségbôl. Ezt bizonyítja az a peres irat is. A serescsizmából egymás után. czitrom-héjjal és czukorral. de még a seresszamárnak járó porciót is. vagyis jelvény volt a középkorban: heraldikus. Ennek legôsibb jele a láncon lógó golyó volt. Ha zsugoriskodtak vele szemben. a seres testvérek. seresszamár: A seresszamár mondája már élt a török hódoltság idején is a budai serfôzôk és fogadósok körében. serfôzdéje nem állta a versenyt az idôközben megalakult nagy sörgyárakkal. A cégér jogot jelzô jel. Erre nézve külön fogások voltak: mesterivás. azután öntsd reá a sert. artisztikusan megoldott mutató (Zaiger. Ô rendes ember. magyaros nevének származása is mutatja. Zeiger).

melyet a behozott ser után is fizetni kellett mint vámot és behozatali adót. illetve másmás napokon mérhettek sört. mely az úgynevezett seres golyóbis formahatása. Ennek hivatása elsôsorban az volt. a sopronit 1895-ben alapította Lenck Gyula és a Brünni Serfôzde Részvénytársaság. de az ôsi tekejáték bábuja nyomán tekebábuvá is stilizálódik. sermérési jog: A sermérés jogát többen is megkaphatták. kötelessége volt házára a serjelet azaz a sermérôcégért kitûznie. század közepétôl elterjedô Gambrinus-kép. Klasszikus flandriai eredetû. A római seregek táborhelyein ez jelképezte a zsoldfizetô. majd a Brau Union GössReininghaus Österreichische Brau AG megszerezte a részvénytöbbséget. tetején csimbókba kötött gyaluforgács már némi klaszszikus formát ad a cégérnek. kolbászkákkal. a bak sör nevére utaló bakkecske. E rendôrség ügyelt továbbá a sermérô házakra. szénsavval telített. Sopronban a fô terméknek nevezhetô Soproni Ászokot és mellette elsôsorban osztrák licenc – Steffl. A cégér rúdja lefelé lógatása is a sermérés szüneteltetését jelentette. vagy harangforma. valamint a 19. melyrôl gömbös fejûre kötözött gyaluforgács lóg le. Ez a régi céhi mívlátók. sör: Árpa-. A serfôzôk céhmestere tagja volt a serlátók társaságának. fúzióra lépett az Elsô Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársasággal. Ez azonos értelmû szokás a gyászt jelentô félárbocra eresztett lobogóéval. században megjelenô söröskorsót markoló kéz. a belôlük kilógó bábuval. Az összekötözött. hogy ellenôrizze: fôz-e a serfôzôjogos elegendô sert annak a területnek kielégítésére. Soproni Sörgyár: „Legfiatalabb” régi sörgyárunkat. földbe szúrt lándzsa végén. A serescégér leegyszerûsödését mutatja a 18.vagy rozsmalátából komlóval fôzött.rokra fogott szalmacsomó. a királyôr haszonélvezetét. majd 1997-ben a Soproni Sörgyár Rt. A serjogosnak aznap. serrendészet: A serfogyasztásnak óriási elterjedése bajor földön rendszeresített serrendészetet eredményezett. Eredetileg gömbölyû. Az 1992-es privatizáció során a gyár újra részvénytársaság lett. A sermérleget már a 19. A „serlátók” (Biervisierer) hirtelen rajtaütésekkel rendeztek serlátást (Bierschau). messze látszó gyaluforgács. a hamisításokra és egyéb manipulációkra.és abrakosztó helyet. söröskorsóval. de egész Európában elterjedt serescégér a golyó. a konszernhez tartozás jegyében nevét Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatta. búza. január 1-jén a Soproni Sörgyár Rt. alkoholtartalmú ital. sósperecekkel. Magyarországon serbírák – így Trencsénben a serficzérek – látták el ezt a tisztet. illetve bevonása is jelentéssel bírt: még egyórányi idôre is bevonták a cégért. A „klasszikus” jelképeken kívül gyakori még címerként a seresc- sizma. Fejlett változata egy fagolyó. vagy a rúdra akasztott koszorú. Ez volt a német Bierpfennig. A cégér kitûzése. 1994-ben megtörtént az elsôbbségi részvények tôzsdei bevezetése. és nevét megtartva folytatta mûködését. Zipfer és Gösser – söröket készítenek. szélén komlótobozt utánzó fenyôtobozzal. kenyér. rúdra kötött vesszônyaláb. degesz erszény. illetve a söröskorsó címerpajzsban való megjelenése is. A manipulusnak a középkorban népiessé szelídült formája a padláslyukon kidugott. vagy a földe szúrt vesszôseprû. melyre jogosult. a „sergaras”. mely késôbb golyóbissá merevedik. ôk különbözô utcákban. század elsô felében rendszeresen használták a serpróbákon. így Pesten is. A plasztikus cégér mindinkább síkban ábrázolt kép lesz. 1998. Ennek további fejlôdése a forgács. a mértékek hites voltára. húslátók (Fleischschauer) seres analógiája volt. amikor sert mért. ha mise alatt tilos volt a mérés. azaz jus regaléjét jelképezi. Ezeknek továbbfejlôdött változata a lobogó. A sergarast.és szalmaeredetét megôrzô fonott gömb. Ugyancsak ez a serrendôrség ügyelt fel a rendes adózásra is: a seradók jelentékeny állami jövedelmeket jelentettek. söralátét: A poháralátétek elôdei azok a porcelánból vagy fajanszból 185 LEXIKON .

hanem az ecetes erjedés indult meg. plexibôl. annak ellenére. nem javítottak a munkakörülményeken. hogy elvarázsolta és megrontotta Joachim Mellermann sörét.186 LEXIKON készített aljak voltak. fényes kartonlapból. Persze még mindig többre van szükség ahhoz. Kivitelük és anyaguk egyszerû. Akkoriban sok nô hitt a sör és a kenyér gyógyító varázserejében. hogy látta. és a sör fûszereként mindenféle növényt és gyökeret felhasználtak – köztük nemritkán olyan mérgezôket is. hogy sûrû fekete sörétôl lettek hallucinációi mostohalányának. 1565-ben Briesemann asszonyt fogták perbe azzal a váddal. gyakran boszorkányságot gyanítottak. vagy nem az alkoholos. ÚjZélandon és Észak-Amerikában „coaster”-nek. 1581-ben Katharina Janekent már gyilkossággal vádolták. sörbélyeg: A sörbélyeget a fiatal szovjet kormány bocsátotta ki a forradalmi és polgárháborús felfordulásban hirtelenjében eltûnt fém (nem csak ezüst) aprópénz pótlására. A vádlottak a vallatás során beismerték tettüket. és meglepô – csekély – méretei miatt el is keresztelték „sörbélyegnek”. Az alátéteket Magyarországon „sörkeksz”-nek. Miután kopejkás címletekben bocsátották ki. sörbojkott: A XIX. Könnyû alkalmazási módja miatt sok helyen a mai napig használatban maradtak. fából. Éppúgy. mint például a berkenye. aki ellen – talán szerelemféltésbôl – egy másik eskü alatt azt vallotta. papírból. akit azzal gyanúsítottak. 1945 elôtt többnyire bronz. és ha a sör megromlott. parafából. így tulajdonképpen állami kibocsátású szükségpénzrôl beszélhetünk. bôrbôl. sörbárca: Ezek funkciója többnyire a munkások természetbeni – azaz sörbéli – járandóságának elszámolása volt. amelyeket régen a forralt sörtôl átmelegedett korsók alá tettek. A szovjet sörbélyeg óriási mennyiségben került forgalomba – összesen 50 000 000 (!) rubel értékben. hogy az veszély esetén a segítségére legyen. Az alátétek legelterjedtebb alapanyaga a papírpép. Ma már úgy gondoljuk. filcbôl. mint az az asszony. Az elsô söralátétek Amerikában 1900 körül. lenvászonból. hogy azok ne égessék ki a sörözôk terítôit. gyapjúhulladék bevonatú papírból és selyempapírból is. század nyolcvanas éveiben a munkások bojkottálták azokat a kocsmákat és vendéglôket. aki mindennap kenyeret és sört vitt egy denevérnek. nem történt boszorkányság. ezenkívül mûanyagból. Hasonlóan járt Garmar asszony is. ez legalább 5000 millió darabot jelentett! Ebbôl a szédületes mennyiségû „sörbélyegbôl” azonban aránylag kevés élte túl az idôk viharát. aki a vád szerint mérget kevert Berndt Schneider söröshordójába. amelyek munkásokat bocsátottak el. Angliában pedig az 1920-as években tûntek fel. de készült már habszivacsból. a németek pedig „Bierdeckel”-nek nevezik. Nem kerülte el a tortúrát a schlawei polgármesternô sem. Nem mindenütt tartották be a törvényt. vagy viszszautasították bérköveteléseiket. Az elsô papírpépbôl készült alátétet 1892-ben szabadalmaztatta egy bizonyos Robert Sputh Drezdában. gumiból. mert mérgezett sörrel megölte Hans Ebelst és feleségét. hogy egy korsó sörre cseréljük be ôket. Már a kortársak sem tartották igazán pénznek. amint a sör megrontására repülô szellemeket parancsolt egy sörfôzdébe. linóleumból. 1583-ban egy olyan asszonyt tartóztattak le. A babona szerint a sör nôket segí- . ahol nem engedélyezték a politikai gyûléseik megtartását. sörboszorkányok: A középkorban nem ismerték pontosan az erjedés folyamatát. hogy minden bizonnyal ártatlanok voltak. Ausztráliában. az azt követô idôszakban mûanyag és alumínium. a franciák „sousbocks”-nak. Ettôl kezdve terjedtek el Európában a papírból készült „korsó alá valók”. a túlélô példányoknak ma már van értékük. Bojkottáltak olyan sörfôzdéket is. és evégett nem egy esetben született bírósági ítélet a „sörboszorkányok” ellen a sör megrontása miatt.

melynek éles hangja a régi idôkben a vendégfogadók és korcsmák záróráját jelez- 187 LEXIKON . jókedvûen adomáztak. ami azt jelenti. A söröspalack címkéjén feltüntetett szám. akik munkájuk tisztességes végzését hivatali eskü letételével is megerôsítették. és dohányozniuk sem volt szabad. Wilhelm és VII. De ennél még súlyosabb következménnyel is járhatott a sörpancsolás. hogy ha egy asszony sört fôzött. palackokba töltése. sörfejtés: A sör hordókba. Ekkor még léteztek a német vidékeken olyan kocsmák. hogy a hordóból vagy palackból kiszippantják a levegôt. nyáron háromszor szemlét tartottak a sörfôzdékben. s velük együtt az is felemelkedett. sonkát. A sörkoszorú minden bizonnyal kitûnô lehetôség volt arra. A nem megfelelô minôségû sört csökkentett áron kellett kimérni. halat. hogy egyes északnémet vidékeken a sörfôzô üst még a századfordulón is a hozományhoz tartozott. s egy városi szolga mindaddig ott maradt a sörkimérésben. sôt esetleg még a városból is kiutasították. hogy hány százalék oldott anyag van a sörlében. hanem a sörfôzdéjét is azonnal bezárták. Nem véletlen. Az is szokás volt. hogy a menyasszony nemsokára terhes lesz. században sörbizottságot hoztak létre. Ôk voltak a „bierkieser”-ek. A sörkoszorú eredete is a középkorban keresendô. szén-dioxiddal töltik meg és úgy töltik tele. sörmérföld: A középkorban annak a távolságnak az elnevezése. Aztán egy adott jelre mindhárman felálltak. és ha a nadrágjuk odaragadt a padhoz. magyarul sörkiválasztók. Elôfordult. ittak. hogy a népharag a saját sörébe fullasztotta a hamisítót.tett a terhességükhöz: ha az esküvôn kiloccsant a sör. sörkoszorú: A germánoknál a sörfôzés. A hamisító sörfôzôket szigorúan büntették. ezért erôsségüket. és egy vödör sört locsolt egy nyers. A középkori ellenôrzést nem éppen laboratóriumban végezték: három ellenôr szûk szarvasbôr nadrágban megjelent a sörfôzdében. Arról azonban nem szól a fáma. amíg a leszállított árú ital el nem fogyott. a sörfôzô vagy sörkimérô ellen szigorú szankciókat alkalmaztak. sörellenôrök: A sör minôségi követelményeinek megfogalmazása új szakasz kezdetét jelentette a sörminôsítés területén. volt eset. A próbára kivitt sörök ízlelése közben csupán pirított kenyérdarabkákat rágcsálhattak. sörök erôssége: A sörök erôsségét sem alkoholtartalmuk. az annak a jele volt. amikor nemcsak a sörét kobozták el. A fejtést túlnyomás alatt kell végezni. akárcsak a sütés-fôzés és a többi háztartási munka. például 12 B. az asszonyok dolga volt. A Ballingfok megközelítô pontossággal mutatja. Ludwig bajor hercegek a XIV. meghívta a szomszédasszonyokat egy kis kóstolóra. A korai középkorban a sörfôzdékben is csak asszonyok sürgölôdtek. minôségüket az erjedés elôtti. Közben ettek. Az ilyen asszonyi sörözéseket nevezték sörkoszorúnak. a sör megfelelt a minôségi követelményeknek. ahova csak nôk léphettek be. vagyis az eredeti cukorfokkal határozzák meg. de ha nem is történt meg ez a végzetes lépés. hogy a sörkoszorúból hazatérô asszonyokat mivel várta otthon hites uruk. hogy a hölgyek elengedhessék magukat. sörösharang: A középkori városokban a plébániatemplomokban volt egy kis harang. édességet nem fogyaszthattak. a szégyen a sörhamisítót akkor is elkísérte egészen a sírig. a vizsgálat idején sajtot. melyen belül valamely sörfôzônek (vagy sörfôzô városnak) kizárólagos joga volt sörfôzésre és a sör kimérésére. melynek tagjai télen hetente kétszer. Szigorították a sörellenôrökkel szembeni követelményeket: tilos volt a vizsgálat elôtti estén becsípniük. köménymagos kenyeret. festetlen padra. sörkoptatás: III. és ki lehetett mérni. sem szárazanyag-tartalmuk alapján nem lehet pontosan jellemezni. melyre mindhárman leültek és három órán át helyben maradtak. az erjedés elôtti sörlé cukorfokát jelöli Balling-fokban kifejezve. és ha a sör minôsége nem felelt meg a követelményeknek.

századtól használták. Ahogy a sörfajták száma nôtt. megjelent a címke az üveg nyakán. Ezzel egyidôben mindennapossá vált a ma is használatos harmadés félliteres kiszerelés. A kisebb kiszerelés magával hozta a címkék változatosságát. 0. Exportbier megjelöléssel.188 LEXIKON te. Ahogy az iparban megindult a versengés. Ma már 0. Nem véletlen. hogy ivásnál az egész doboztetô könynyen eltávolítható. Persze biztos. könnyû és biztonságos a szállítása. A dobozos sör elônyei: a klimatikus hatásoknak – legyen az hideg vagy meleg – hosszabb ideig ellenáll. Egy új mûvészeti forma született. hogyha a sör készül üveges és dobozos kiszerelésben is. 1971-ben megjelent a doboz szegélyes megoldása. században találták fel a sör számára a korsót. apró részletességgel festett ábrákkal. Hogy ez a hatás még erôsödjön. Az angliai pubokban sok helyen még ma is egy kis harang megkondításával jelzik az utolsó rendelés leadásának idejét. A dobozos sör rövid idôn belül sikeres lett az amerikai piacon. a habképzôdés erôsödik. ha ezt egy kissé megmozgatják. Nehéz belôle inni. Alapanyagául szolgálhat az ón. a stabilizálás és a pasztôrözés révén növeli az eltarthatóságot.33. Ezek a nagy. valamint egy címke jelezte a kupakon az üveg tartalmát. söröscímke: A XIX. söröscsizma: Magas szárú. csizma mintára formált sörivóedény 2 literes ûrtartalomig. olykor sokszögletû edények sokszor tetôvel is bírtak. hogy nem ez a sörfogyasztási szokások jövôje. Németországban 1937-ben kezdték meg a gyártását.5. az ezüst és a kerámia is. hogy üvegbôl issza a sört. így is megkülönböztetve a söröket. sôt 1 literes ûrtartalommal is gyártják. a doboztöltô gép alkalmazásával. és a fogyasztó úgy érzi. úgy váltotta fel a domborított üveget a sima üveg az egyszerû címkével. világháború után indult meg jelentôsebben a fejlesztés. A századfordulóra Európában és Amerikában egyaránt tömegcikké vált a sör. század közepére az üveges sör megjelent a piacon: az ital szállítható. 1933-ban történt meg az áttörés. elôbukkan a sörrel telt pohár. A papírdugót felváltotta a csatos kupak. allegorikus és bibliai jelenetekkel díszítve. esetenként pedig a hátoldalán. a sörivás már a szemnek is élvezettel szolgált. század kezdetén az üveges sörfajták számának emelkedésével és népszerûségük növekedésével a címkék egyre színesebbek és változatosabbak lettek. amely fémzárral van kialakítva. sörösdoboz: 1929-ben az Anheuser-Busch és a Pabst Sörgyár kezdte meg a kísérletet az elsô bádogdoboz kialakítására. 1964-ben a Dortmundban rendezett Interbrau kiállításon mutatták be a tépôzáras dobozt. könnyen tárolható áruvá vált. hogy magukhoz csalogassák a potenciális vásárlókat. Ha ezt a polietilén védôburkot eltávolítják. domborítva. a doboz aljára plasztikgyûrût helyeztek el. A másik szakmai újdonság. mintha pohárból inná a sört. így is vonzóbbá téve az árut. A XVI. illetve biztosította a vásárlót. A XX. Az elôkelôségek korsói valóságos kézmûipari remekmûvek voltak: ezüstbôl öntve. A XVII. amelyeket rendszerint gyönyörûen befestettek és zománcábrákkal ékesítettek. Legjellemzôbb darabjaik a „fichtel- . A kezdeti idôkben az üvegre domborították a sörfôzô és a palackozó nevét. címerekkel. A japán sörgyárak két szakmai újdonsággal is meglepték a dobozos sörök piacát. kerek. században jelentek meg az üvegkorsók. A sörösharang a késôbbi idôkben beköltözött magába a kocsmába. budai és a gyôri sörösharang intézményérôl is. Oklevelek emlékeznek meg a pozsonyi. Röviden. a dobozon található felirat is megtartja a címke stílusát az azonos sörfajtákon belül. a címke a marketing egyik alapjává vált. Sörfôzôk és palackozók próbálták egymást túlszárnyalni minél szembetûnôbb címkékkel. söröskorsó: A XV. bevezették a doboz polietilénterephtalat nevû anyagból való készítését. de csak a II. az üveg. történelmi. Hogy a vendégnek meglegyen az az érzése. hogy az hamisítatlan.

sósperecek. Ez kimondja. gyakran kis porcelánlemezeket használtak. A sörkorcsolyák egyrészt csökkentik. melyeken festett ökörfej. ott a felszolgálók krétával írták fel egy táblára. sajtos. ezek a frankföldi söröskorsók. sörrel fôzés: A sör szerepe kettôs a gasztronómiában. A kritika érthetô. A sokadik fél tucat után a pincérnek már végleg nincs helye. sôt nem is szabad a sülô húsnak sörben tocsognia. ha az ivászat nem adott lehetôséget a kulturált együttlétre. és tovább kell innunk. A sült húsok sörrel való locsolgatása már régóta ismert. Ilyen szokások mellett nem csoda. század között élte. és a XVIII. fôként télvíz idején. az alátétet ráhelyezi a korsó tetejére. A különféle sültek szép piros színt és ropogós külsôt kapnak. kinek mennyi van a „rovásán”. Ebben az idôben a jobb háztartásokban már szokás volt a sör pohárból történô fogyasztása is. velôs-pirítós). vissza kell térni az asztaltársasághoz. ahol nem voltak ilyen alátétek. hogy jelezze: nem kér többet. ha egy régi sörszabályzatot tanulmányozunk. A kettô között az a lényegi különbség. gyakran szépen kifestve vagy beolvasztott zománccal díszítve. Az egyszerûbb helyeken. Ezeknek az ételeknek a legegyszerûbb és legismertebb formái a sörkorcsolyák. Meg kell különböztetnünk „sörrel való fôzést” és a „sörhöz való fôzést”. hogy öt függôleges vonal után egy vízszintessel áthúzzák az egészet. A söriváshoz használatos üvegpoharak általában vékonyak és magasak voltak. sörszámlálás: Vannak helyek. ünnepibbé tételéhez készítünk ételeket. sörszeminárium: Bamberg városának idegenforgalmi hivatala által a sör szerelmeseinek tartott kurzusok azok számára. még állva. tepertôk lilahagymával. A legklasszikusabb sörkorcsolyák a különféle sóskiflik. kezdenek visszalopózkodni – sörkorcsolya gyanánt – a klasszikus parasztreggelik ételei. A sörrel való sütés-fôzés mindenképpen önmérsékletet igényel. hiszen mindenki láthatta. Aki nem részegedik le teljesen. a vendég. Némely hazai sörözôbe. virslik. dacolva az egyház és az állam fellépésével. Erre a legalkalmasabbak az egyszerû lager sörök. hogy ha a készítendô ételünkben a vizet sörrel helyettesítjük. akkor kiváló vagy egyáltalán elfogadható ételt sikerül öszszehoznunk. német nyelvterületen a sült kolbászok. akikben olthatatlan 189 LEXIKON . ahol a fogyasztást a söralátéten jegyzik. büntetést fizet. a hideg sült hurkák. korsóból a vendéget érkezésekor. A meleg sörkorcsolyák klasszikus esetei a különféle melegszendvicsek (húsos. mégpedig úgy.bergi poharak”. Ezt akár sörivási versenynek is tekinthetjük. Némi fáradság és idô ráfordításával azonban magunk is készíthetünk hideg vagy meleg sörkorcsolyákat. hogy újabb vonást húzzon. pogácsák. gombás. Virágkorát a XVI. így csökkentve a túlzott „nekividámodás” lehetôségét. Amikor még nem volt alátét. Ha távozáskor nekiesünk az ajtófélfának. ha a sütés utolsó fél-egy órájában szorgalmasan locsolgatjuk azokat sörrel. hogy a vendég mennyit fogyasztott. Persze van amikor kifejezetten a sörben kell az ételt megfôzni. vagy éppen levest fôzünk a sörbôl. a fasírt és a csirkemájas zsíros kenyér. amíg lerészegedünk. Egyáltalán nem biztos. sörszabályzat: A sörszabályzat az ivási szokások gyûjteménye. hogy míg a sörrel való fôzés esetében az italt ténylegesen felhasználjuk az ételkészítés során. valamint a Fichtel-hegység egyik csúcsa látható. A szokások alapjait a diákok és katonák sörös társaságai rakták le. másrészt felszívják a gyomorban az alkohol egy részét. addig a sörhöz való fôzés esetében a sörözés alkalmához. egy üdvözlô korttyal kínálták. hogy az ünnepi körben addig illik inni. A megivott sörök számát így könnyen meg lehetett állapítani az egymásra tett porcelántányérocskák számából. amelyeket leginkább készen vásárolhatunk. chipsek. „elverik” a sörözgetés közben óhatatlanul jelentkezô éhségérzetet. Azonban ebben az esetben sem kell. de mire ez a pillanat elérkezik. ha van még ereje.

megvásárolta azt . így a 15 különbözô csapolt és a 4-féle üveges sör ára. melyek leülepedtek az edény aljára. az üveges sör kezdô ára 5 márka. amely biztosítja a környék polgárainak szükségletét. dupla sert. sörtank: A nagyobb forgalmú vendéglôket csapolt sörrel ellátó rendszer. Ezt követôen lesz a sör csillogó-tükrös. szeszkazán: A korhely régi neve. 1921-ben ismét tulajdonost váltott a sörözô.40-nél nem lehet kevesebb. szépítô szûrés: Az érlelés után megmaradt kismértékû zavarosság eltávolítása. A sörtôzsde látogatói. hogy míg egyes élesztôfajták felemelkedtek a sörcefre felszínére. színsörlé: Megszûrt sörcefre. A csapolt mindennap 4 márkával indul. hogy az elôbbi élesztôk hasznos tevékenységüket 10 Celsius-fok felett. hogy a Broker’s Bier Börse vendégei minden elfogyasztott sörrel a sörfôzde jótékony célú alapítványát is támogatják: az elôre meghatározott összeg független a tôzsdei árfolyamoktól. ahol mindennap 17 órától a sörés az italárak a tôzsde szabályai szerint ingadoznak. A sörfôzôk azt már igen korán megfigyelték. sötét sört.és árvasör” nyitáskor 3.190 LEXIKON tudásszomj él a sör iránt. mivel határidôs ügyletek nem köthetôk. Az általános tudnivalókat a „Bamberg és folyékony kenyere” kurzusán sajátíthatjuk el. A 15-féle csapolt sör között különlegességnek számít az ún. melyekbe a szállító jármûvekbôl közvetlenül fejtik le a 20-30 hordónyi sört. a már akkor is öregnek számító Kremencova utcai házat Vit Skremenec 1499ben vásárolta meg. azokat a söröket hívják így. A tôzsdei résztvevôk megélhetnek hosszokat és besszeket. Manapság ismét divatba jött. Nem akart ô többet. pezsgôk valamint a pálinkák árai. Az ~-ban 1843ban fôzték elôször az azóta világhíressé lett bajor típusú erôs. legismertebb sörözôje. sörtípusok: A söröket a felhasznált élesztô jellege szerint két nagy csoportba – alsóerjesztésû és felsôerjesztésû sörök – sorolják. Amint a tôzsdejáték beindul. de a teljes összeomlás úgyszólván teljesen kizárható. de a minimumajánlat 2. A vendéglô raktárában vagy pincéjében nagyméretû tartályokat helyeznek el. A számítógépes program minden eladást rögzít. A Priegnitzer sörfôzde sörének különlegessége. U Fleku: Prága talán leghíresebb. „özvegy. szimpla sert és feles sert. már nem kevés pénzért vásárolta meg a Skremenec családtól 1762ben a sörfôzô házat és a hozzá tartozó vendéglôt. vagyis. míg az „özvegy. Jakob Flekovsky. továbbá a borok. sörtôzsde: A Broker’s Bier Börse több mint hétszáz vendég befogadására alkalmas berlini sörözô.80. triplaser: A XVII–XVIII. az alkoholtartalmát illetôen megkülönböztettek tripla sert. mint ma mondanánk. Azt is tapasztalták. akinek családjáról késôbb a sörözôt elnevezték. melyekben aránylag alacsony mennyiségû a maradék cukor. száraz ser: A középkorban a befejezett erjedés miatt csak kevés malátát tartalmazó sereket nevezték így. az utóbbiak 5-6 Celsius-fokon hajtják végre. Az eddigi legerôsebb hossz egy háromdecis sör árát 16 márkáig vitte fel. de az átlagos tôzsdei napokon az üzletmenet árai a tényleges kereslethez igazodnak. örülnek az árzuhanásnak. A tartályokat hôszigetelt vezeték köti össze a csapolóberendezéssel. csupán egy kis sörfôzdét felállítani.és árvasör”. minden megváltozik. de külön szakkal bír a „csodálatos esték a bambergi sörrel” és a „sör és konyha tudománya” is. addig voltak olyanok. és az árfolyamváltozások azonnal megjelennek a képernyôkön. Az információk több monitoron is megjelennek. Az ~ épületét. században a serek erejét.

a legjobb cseh sörökkel együtt importra került. századig (pl. amint az ütemes jelzések felhangzottak. Kolbász. Ennek jeléül az erre hivatott ember krétával keresztet húzott a hordó csapjára. azaz amikor a templomban kilenc órára harangoznak. Szerzetes sör). vagy ahogy mifelénk hívják: az Aranyfácán. a sörivók legnagyobb örömére. zab: Sörkészítési alapanyagként egyes vidékeken volt ismeretes. Václav-terem. Minden sörfôzô kötelezve volt arra.. ott van minden pohár sörben. a záróra jelét követôen is tovább csapolták a sört. Zlaty Bazant: A Felvidék és Szlovákia legmodernebb és legnagyobb sörgyára 1978-ban. A Magyarországon Fácánként becézett sör 10 évig örvendeztette a magyar sörivókat. Jó néhány sörgyár azonban kifejezetten büszke természetes forrásból származó vizére. A középkorban a hatósági ellenôrzés részét képezte. Az igazi jellegzetes pohár formája alul keskeny. és hogy ebbôl származó járandóságát rendezze. berendezések. több mint ezer éve termesztik Csehország Zatec régiójában. egykori malátázóházban megnyílt az ~ házi múzeuma is. de csak a XII. Lovagterem. Zatec: A remek aromájú komlót.és az egyéb kupákat. használaton kívüli régi szerszámok. záróra: Elôször 1310-ben rögzítették. a cserép. akiktôl azután 1949-ben az államosítás során. Az egyik finn sörgyár például egyenesen húszezer éves „abszolút szennyezésmentes” vízbôl fôzi sörét. hogy mindig „teljes mértékkel mérjen”. csupán néhány nagyobb jégkockát kell felolvasztani. de a rendszerváltozás után eltûnt a hazai sörkínálatból. Az innen származó komló titkát sem botanikusok. Nagyterem. Az ~ egyébként Európa legnagyobb sörözôi közé tartozik. Könnyû nekik. ahol megtekinthetôk a fôzdébôl már kikerült. Komlóskert. és ekkor persze ezt fizetteti meg a fogyasztóval. még a szocialista Csehszlovákia élüzemeként kezdte meg mûködését. szagmentesnek és lehetôleg minél lágyabbnak kell lennie. A tizenhetedik században a sörmérésre vonatkozólag rendelkezés írta elô Berlinben: „esténként. Ócseh terem) egy idôben nyolcszázan élvezhetik a kiváló sört. A történelem mintha ismételné önmagát. hogy aztán 1999-ben annál diadalmasabban térjen vissza. ha az utolsó harangozást. Emiatt a legalkalmasabbak a források és mélyfúrású kutak vizei. víz: A sörgyártás legfontosabb eleme. 191 LEXIKON . A sörgyártásra alkalmas. melyet a hagyomány szerint fiatal lányok szednek gyönge ujjaikkal. és sok európai sörivónak lett kedves söre. Az ógyallai Zlaty Bazant nemcsak a hazai fogyasztóknak szolgált. miként a német Becher is. a csapolás befejeztetik”. a „nép nevében” elvette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Ám amióta a Zlaty Bazant licenc alapján a Komáromi Sörgyárban készül. Ógyallát és Komáromot eddig a Zsitva patak kötötte össze. sem vegyészek nem tudták megfejteni. Bár természetesen vannak különleges formájú és díszítésû poharak. jó víznek abszolút tisztának. ismét megerôsödött a sörbarátság a magyarországi és a szlovákiai sörivók között: mindannyiuk egyik kedvence a Zlaty Bazant. század második felére teljesen visszaszorítja az ón-.. üvegpohár: Az üveg általános használata a XIX. Az 1990-es évek elején a legendás sörözôt a Brtník família a reprivatizáció keretében visszakapta. Bírsággal járt. felül széles és fületlen. a bizonyíték azonban. a díszítés a cserépen és az üvegen festett. nyolc termében (Akadémia. az ónon karcolt ábrák. Koffer. A fél évezredes születésnap alkalmából a sörfôzdéhez közeli. az üveg megjelenésével eltûnnek a pompás dombormûvek. A pohár szó az olasz–francia bicchiere leszármazottja. A sörfôzde-sörözô büszkesége azonban mindenképpen maga a fôzôház.a Brtník család. és akkor még nem beszéltünk a négyszáz férôhelyes kerthelyiségrôl. kifejezetten müncheni használatra. A Zapfenstreich megfelelôje a katonai nyelvezetben a takarodó. mihelyst a dobszó figyelmeztet. amelynek egyes berendezéseit a középkor óta használják.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful