Bemutatkozik Érmelléki Református Egyházmegye címere

Tartalom
Igei rovat Követvén az úton……………..…………………….4 Könyvtár A református presbiter……………………………..3 II. Helvét Hitvallás………………………………….4 Amikor erősen fújt a Lélek…………………………6 Egyházmegyénk életéből Egyházmegyei címere……………………………...1 Interjú Rákosi Jenő esperessel……………………..1 Meghívó Ifjúsági táborba………………………….8 Egyháztörténeti vetélkedő Erdődön……..…….…8 Gyülekezeti őrjárat Berettyószéplak históriájából…………………..…9 Gyülekezeti hírek Érszőlősi diakónia…………………………………11 Egyházzene Egyházmegyei kórustalálkozó……………………14 A szalacsi kórus története……………………...….12 Egyházi anekdoták A papi pálya……………………………..………….13

A címert készítette: Szekeres Attila István erdélyi heraldikus. Leírása: Kerektalpú, kék mezejű tárcsapajzs, melyben hullámos ezüstpólya pajzsfőt választ el. A pajzs mezejében jobbra fordult, felemelt jobb lábával ezüstgolyót tartó, arannyal fegyverzett (csőre és lábai) ezüstdaru látható. A pajzsfőben három előre (jobbra) úszó ezüsthal. A pajzson ékköves, nyílt aranykorona nyugszik. A pajzstalphoz igazodva köríves aranyszalagon a következő jelmondat olvasható: VIGYÁZZATOK, ÁLLJATOK MEG A HITBEN! (1 Kor. 16,13) Református egyházi címer, melyben a pajzsfő az egyházmegyei rangra utal. A fő címerkép, az őrdaru – mely felemelt jobb lábában kavicsot tart, vigyáz, mint az őrzők, s ha veszély közeledik, elengedi a kavicsot, mely leesve zajt csap, s figyelmezteti a társakat a bajra – azt jelképezi, hogy az egyház, esetünkben az Érmelléki Református Egyházmegye vigyáz a híveire. A hullámos pólya a névadó Ér folyót jelképezi, a három hal az érmelléki vizes térséget szimbolizálja, egyben keresztyén szimbólum, ugyanakkor az egyházmegye területére eső történelmi kisrégiókat – Érmellék, Berettyómente és a Hegyköz egy darabja – jelképezi. A pajzsot heraldikai korona fedi. A jelmondat a fő címerképpel együtt az egyházmegye hitvallását érzékelteti.

Interjú Rákosi Jenő esperessel
RÉ: - Esperes úr! Megkérném, hogy tekintsük át az elmúlt másfél, szűk két esztendőt az egyházmegye életében. Rákosi Jenő: - Először azt mondanám el eddigi tapasztalatom alapján, hogy több idő kell ahhoz, hogy valaki az esperesi teendőkbe „belerázódjon”, mint amennyit én is gondoltam, amikor felvettem ezt a tisztséget. A 2010-es esztendőben, megválasztásom után az volt az elképzelésem, hogy az év hátralevő három-négy hónapja erre elegendő lesz. De még így közel két év távlatából is érzem azt, hogy még vannak olyan területek, ahol változtatnom kell, hogy egyházmegyénkben a gyülekezeti és lelki élet még jobban működjön. Nem könnyű dolog váltani, és 1 gyülekezet helyett (vagy mellett), 37 gyülekezet gondját felvállalni, mert valahol minden gyülekezet, és annak tagjai elvárják, hogy kellő figyelmet fordítsak

2
rájuk. Ezt az elmúlt év sűrű programjai között is igyekeztem megtenni, hiszen lelkésztársaimmal együtt 9 gyülekezetben vizitáltam, 8 gyülekezetben pedig kétszer volt minden helyen átadás- átvétel, lelkészek nyugdíjba vonulása, vagy lelkészcsere okán. Ezek az alkalmak jók arra is, hogy a gyülekezetek presbitériumaival, gondnokokkal, általában a gyülekezet tagjaival elbeszélgessünk, lássuk a gyülekezeteknek a gondjait, bár nem mindent tudunk megoldani, de amit lehet, arra törekszünk, hogy azok meglegyenek. Szükség van a kapcsolattartásra, akár azon a szinten is, hogy az esperes minden gyülekezetbe eljut egy esztendő alatt. Volt egy nagy pályázatunk is az elmúlt esztendőben, ami rengeteg időt és energiát igényelt, de aminek az áldása megmutatkozott. Úgy gondolom, hogy a lelkipásztorok közötti jó kapcsolat ápolásáért sokkal többet kell tegyek. Jó kezdeményezés volt az elmúlt években a lelkészcsaládok éves találkozója, ez sajnos, a tavalyi évben elmaradt. Folytatni szeretném ezt, akár úgy is, hogy egy évben két alkalom is legyen. Kötetlenebb körülmények között át tudjuk beszélni a gondjainkat, bajainkat, és örömeinket is. RÉ: - Úgy tűnik, a gyülekezetekkel való törődés az elmúlt esztendőben szép eredményeket mutat, hiszen a 9 vizitáció és a 8 átadás összesen 17 gyülekezet (akár többszöri) meglátogatását is jelentette. Ez az egyházmegye fele, egyetlen év alatt. Mivel fordulnak a gyülekezetek, vagy a gyülekezeti tagok az espereshez, mik azok a konkrét dolgok, amelyekkel eddig találkozott? Rákosi Jenő: - Két területre tudom csoportosítani azokat a dolgokat, amikkel megkeresnek. Az egyik anyagi. Elsősorban az építkező, vagy felújítási munkálatokban lévő gyülekezetek azzal keresnek meg, hogy segédkezzen az Esperesi Hivatal az anyagi források előteremtésében, akár úgy, hogy maga a Hivatal biztosítson támogatást, vagy úgy, hogy közvetítő szerepet vállaljon a külföldi egyházi szervezetek, vagy a belföldi politikum irányába. A másik kényesebb. A gyülekezetekben felmerülő gondokkal keresnek meg. Lelkész és gyülekezeti tagok közötti egyet nem értés miatt két gyülekezetben is van feszültség. Vannak olyanok, akik más református gyülekezetbe szeretnének átiratkozni, bár a Kánon azt írja elő, hogy mindenki a saját lakóhelyén kell nyilvántartva legyen, de meg sem lehet tiltani ezt, ha valaki kifejezetten kéri. Még mindig jobb, mintha ezek a csalódott emberek valamelyik divatos szekta karjaiba rohannának, vagy oda menekülnének, mert gyakran az ilyenek a legkönnyebb célpontok a szekták számára. Ilyen esetekben, ha megkeresnek, nemcsak gyülekezeti tagok, hanem a lelkipásztorok is, az elbeszélgetés mellett fontosnak tartom, hogy igét olvassak velük, és imádságban vigyük közösen az Úr elé azokat a dolgokat, amiket súlyként és teherként magukban hordoznak. Ez tapasztalatom szerint megnyugtatást

Református Érmellék
jelent a számukra. De ezek inkább elszigetelt esetek, nem az egész egyházmegyére jellemző. RÉ: - Érzékelhető volt, hogy a tavalyi év pályázata komoly kihívást jelentett az Egyházmegye számára. Rákosi Jenő: - Valóban, úgy voltunk ezzel a pályázattal, hogy senki nem kényszerített bennünket a felvállalására, hanem mi magunkat inkább, abban az értelemben, hogy szerettük volna kipróbálni, mire vagyunk képesek. Megoszlottak a vélemények arról, hogy vágjuk-e bele, vagy sem, voltak konzultációk szakemberekkel, a felsőbb egyházi vezetőséggel ebben az ügyben, és végül úgy döntöttünk, hogy belevágunk. Nem kimondottan egyházi jellegű pályázat volt ez. A „csatára” irányult, de voltak különféle események, amelyekben mindenféle korosztályok részt vehettek. Miután megnyertük a pályázatot, még inkább azon voltunk, hogy sikeresen lebonyolítsuk. Mostanra meg már úgy belejöttünk, hogy folyamatosan figyeljük az újabb pályázati kiírásokat. Azt azonban szeretném, hogy még több evangéliumot vigyünk a későbbi rendezvényeinkbe. RÉ: - Hál’ Istennek sikeresnek mondhatjuk ezt a pályázatot! Rákosi Jenő: - Ez a pályázat a maga egyediségével, különlegességével nyerte el a támogatást. Végül még abban a megtiszteltetésben is részünk volt, hogy 80 pályázat közül a legsikeresebb 12 közé választották az elért eredmények és a megvalósítás tekintetében. Amit megírtunk a pályázatban, a szó szerint betartottuk. RÉ: - Kiket emelne ki név szerint, akik ennek a pályázatnak a lebonyolításában kivették a részüket a munkából? Rákosi Jenő: - Az irodavezetőnket, Perecsenyi Juditot, mert az adminisztrációval ő kellett foglalkozzon egy egész éven át, Gellért Gyulát, bihardiószegi lelkipásztort, esperes-elődömet, aki egyben az egész Nyúzóvölgyi csata-imitációnak a megálmodója is volt, ő főleg a csata lebonyolítása körüli rengeteg teendőt vitte, ahogy mindig is. Bízom benne, hogy Úr ad még neki türelmet és energiát, hogy tovább folytassa. Rajtuk kívül Jakó Sándor Zsigmondnak, jankafalvi lelkipásztornak köszönhetünk nagyon sokat. A kollegák közül is sokan különféle fázisokban segítséget nyújtottak. RÉ: - Az Érmelléki Egyházmegye emblematikus eseményévé vált a Nyúzóvölgyi megemlékezés, vagyis nemcsak helyben, de az egész Partiumban, és határon túl is, ezzel az eseménnyel kötik össze az egyházmegyét. Már a legelső alkalom is a Reformátusok Világtalálkozójának kiemelt rendezvénye volt.

3
Rákosi Jenő: - Igen. Ez az Érmellék unikuma. Több ezer ember gyűl össze évről évre, minden gyülekezetből jönnek, hozzák a bográcsosokat, van ünneplés, egyházi éneklés, és olyanok is hallanak igehirdetést, akik egyébként nem rendszeres templomba járók. RÉ: - Van tehát egy „burkolt” missziós jellege is ennek a rendezvénynek. Rákosi Jenő: - Igen. Több ezer ember gyűl össze minden évben, ezt ki kell használni, hogy az evangéliummal is megszólítsuk őket. Úgy érzem, hogy jó úton járunk a misszió területén az egyházmegye lapjának beindításával is, ez egy jó ötlet volt. Bár többen is olvashatnák a lapot, de még így is, kb. 10%hoz eljutunk az érmelléki református családoknak. Ezt fejleszteni kellene. Itt lenne a szerepe nemcsak a lelkipásztoroknak, hanem a presbitereknek is, vagy akár egyes gyülekezetek irat-missziójának, különösen azokon a helyeken, ahol gyülekezeti lap sincs, hogy minél nagyobb példányszámban terjesszék. Ugyanakkor az internetes megjelenése az egyházmegyének is nagyon hasznosnak bizonyult, sok a pozitív visszajelzés, nemcsak az egyházmegyéből, hanem más egyházmegyékből, illetve a határokon túlról is. A holland testvérek is figyelik a blogot, bár nem értik, hogy mit írunk ott, de a képeket megnézik. RÉ: - Befejezésképpen annyit szeretnék megfogalmazni, hogy ez az időszak az egyházmegye életében nagyon mozgalmas volt. Gratulálok az elért eredményekhez. Köszönöm az interjút. Lejegyezte: Kulcsár Árpád.

2012 július
kötelességük, hogy a népeket házanként is intsék. Az 1562-63-i tarcal-tordai zsinat a presbiterek tisztének mondja az egyházi törvénytételt, az eklézsia igazgatását és a fenyítést. A presbitereket vagy „voksolással”, vagy legalább is az egész gyülekezet javaslatára választják. A század végéről való borsodgömör-kishonti cikkek szerint az esperes kötelessége, hogy az egyház építésére és erkölcsüknél fogva alkalmas presbitereket rendeljen. A reformáció századában azonban mégsem terjedt el a presbiteri szervezet. Mi volt ennek az oka? Egyebek között bizonyára az is, hogy a reformáció tanainak elterjedésében, az új egyházak védelmezésében, anyagi életük biztosításában nagy részük volt a földesuraknak, mint patrónusoknak s a városi tanácsnak (magisztrátusnak), vagy a nemesi vármegyének. Az egyházat fenntartó és védelmező kötelességek vállalói csakhamar jogot formáltak arra is, hogy az egyházi élet igazgatásába beleszóljanak. Így a presbitériumok, mivel az egyházak tagjai nagyobbrészt jobbágyak voltak, a földesúrral szemben nem alakulhattak meg. Ahol meg az egész város vagy közösség bevette a reformációt, mint pl. Debrecen és nem volt főúri patrónus, ott az egyház ügyét a világi elöljáróság intézte jó békességben a lelkészekkel együtt. A világiak befolyása főleg a lelkészválasztásoknál érvényesült; az egyházi élet egyéb kérdéseiben a lelkészeknek önálló hatáskörük volt. A magyar presbiteri szervezet kialakulásának ideje nem a XVI., hanem a XVII. század. Nagy Maróczi Balázs kiskomáromi lelkésznek Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyhoz írt levele szerint Kanizsai Pálffi János Pápán 1612-ben (más adatok szerint 1617-ben) megszervezte az első pápai presbitériumot. Az 1630-i pápai zsinat a presbitériumok felállítását már kötelezővé tette, s 1650-re egész Dunántúlon elterjedt. Az idevonatkozó egykori okmányok szerint azért választanak presbitereket, hogy „az ecclesiában gonoszul élőknek és botránkoztatóknak intői és büntetői lennének s minden teher és gondviselés az Isten anyaszentegyházában egyedül a lelkészek vállára ne szállana”. A Dunántúli presbitériumok a fegyelmezés gyakorlásában és az egyház igazgatásában erőteljesen részt is vettek. [Domján János: A református presbiter]


Az idei esztendőben presbiteri tisztújításokra fog sor kerülni az Érmelléki Egyházmegyében (is). Ennek kapcsán, illetve a presbiter-képzés időszerűsége okán folytatjuk az alábbi sorozatot, (nem csak) jelenlegi vagy leendő presbiterekre gondolva. A Szerkesztőség.


A Presbiteri tisztség kialakulása
- Magyarországon – A genfi minta a kálvini reformációt befogadó országok között Magyarországon is meghonosodott. Igaz, hogy a reformáció első évtizedeiben inkább hittani, mint szervezeti kérdések foglalkoztatták a lelkeket és egyelőre presbiterek nélkül a püspöki, illetve Tiszáninnen az esperesi szervezet volt általános. De a második erdődi zsinat 1555-ben már megemlíti a presbitereket, akiknek a lelkészeké mellett szintén

(Következő lapszámunkban folytatjuk)

 

A legnehezebb kereszt: magamat megtagadni. Vigyázz, az ördög még soha nem ment el szabadságra! Sok hívő az Igét csak fogasnak tarja, hogy saját mondanivalóját ráakassza. A tehetség, ha nem párosul alázatossággal, inkább árt, mint használ [Mézcseppek]

4

Református Érmellék

Követvén az úton
„És előhívják a vakot, mondván néki: Bízzál, kelj fel, hív téged. Az pedig felső ruháját ledobván és felkelvén, Jézushoz ment. És felkelvén Jézus monda néki: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig monda néki: Mester, hogy lássak. Jézus pedig monda néki: Eredj el, a te hited megtartott téged. És azonnal megjött a szeme világa, és követi vala Jézust az úton.” Mk 10, 49b-52 Krisztusban szeretett Testvéreim! Isten kegyelméből újra az ünneptelen félévbe ért az életünk. A tanévben elfáradt diák örvend a jól megérdemelt vakációnak, a munkában megfáradt dolgozó várja a pihenőszabadság önfeledt perceit, a földeket művelő hálaadással tekint az ég Urára, amikor az aratásra érett gabonamezőkön szertetekint. Ezekben a napsütéses nyári időkben is szerető Atyánk igéje tanít és erősít. A vak Bartimeus történetéből hangzik felénk a bátorítás szava: „Bízzál!” Jézustól mindig ezt hallhatjuk a legkétségbeejtőbb földi helyzetben is: bízzál! Igénk szereplőjének esetében különös ereje van: a lehetetlen lehetséges, a világtalan látni fog, a bűnös lélek bűnbocsánatot nyer s a kéregető koldusból Isten gyermeke lesz. Üdvösségünk Isten ajándéka, ezért semmit nem tehetünk, de el kell indulni érte. Ő hív! Téged Hív! Már ószövetségi népének életébe is belerejtette ezt a bizonyosságot, mely szerint ismer bennünket és igényt formál mireánk: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!” (Ézs. 43,1). Később ott áll Jézus előtt, már nem kell kiáltani, Gyógyítója előtt van néma csendben. Ezt a csendet Jézus szava töri meg: „Mit akarsz, hogy cselekedjem veled?” Felriaszt Jézus kérdése bennünket, úgy ahogy Bartimeust is. Tud – e mást kérni az ember, aki eddigi életében a sötétség béklyóiban leledzett? „... hogy lássak!” Annyi homály fedi az élet minden kérdését, Jézus nélkül csupa rejtély, titok minden. Szívem nem hagy nyugton, látnom kell az élet célját, értelmét s mindenekelőtt azt, Akiben minden megoldódik. Az életünk mélységeiben az áldott Orvoshoz való hitünk segített s mindig is segít, mert nem azért jött, hogy elveszítsen, hanem hogy megtartson. Sok embert meggyógyított Jézus, sokan meglátták az Ő orcáját és a világét is és nem mindig a szabadítót választották. Amíg szenvedés volt, addig Jézus orcája volt a legszebb, meggyógyulva azonban visszamenve a világba megfeledkeztek erről a Jóságról és Szeretetről. Bartimeus igazán meggyógyult és igazán látott. Jézust választotta és csak Vele tudott tovább menni. „Követte őt az úton” - ne feledkezzünk meg soha, az ünneptelen félév idejében, nyári kikapcsolódásaink színhelyein, legyünk akár völgyben, akár hegyen, életünk minden területén kövessük ŐT. Ámen. Kovács Gyula Margitta

A II. Helvét Hitvallás
XVIII. fejezet Az anyaszentegyház szolgái, azok rendeltetése és kötelességei (1 rész.)
(Isten szolgákat használ fel az egyház szervezésében.) Isten avégre, hogy magának egyházat gyűjtsön vagy szervezzen, s azt kormányozza és megtartsa, mindig felhasznált szolgákat, ma is felhasználja és a jövőben is fel fogja használni őket, amíg csak egyház lesz a földön. Tehát az egyházi szolgák eredete, felhatalmazása és tiszte igen régi és isteni, nem pedig új és emberi rendelés. (Az egyházi szolgák rendelése és eredete.) Tudna ugyan az Isten közvetlenül a maga hatalmával egyházat gyűjteni maga köré az emberek közül, de jobban tetszett neki az emberek között az emberek szolgálata által munkálkodni. Ezért az egyházi szolgákra nem úgy kell néznünk, mint akik csak maguk által szolgák, hanem mint az Isten szolgáira, mint akik által Isten munkálja az emberek üdvösségét. (Az egyházi szolgálatot nem szabad lebecsülni.) Ezért intünk mindenkit: vigyázzunk, hogy ami a mi megtérésünkre és taníttatásunkra vonatkozik, azt ne úgy tulajdonítsuk a Szent Lélek titkos erejének, hogy az által az egyházi szolgálatot megfosszuk jelentőségétől. Mert jó, ha mindig visszaemlékezünk az apostol szavaira. Mimódon hisznek abban, aki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül? Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által (Róm 10, 14.17). Meg arra is, amit az Úr mondott az evangéliumban: Bizony, bizony mondom néktek: Aki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött (Jn 13, 20). – És arra, amit az a macedón férfiú kötött a szívére a Kis-Ázsiában munkálkodó Pál apostolnak, látomásban megjelenvén előtte: Jer átal Macedóniába, és légy segítségül nékünk! (ApCsel 16, 9). – Másutt ugyanis ugyanez az apostol így szólt: Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok (1Kor 3, 9). – Viszont arra is vigyáznunk kell, hogy az egyházi szolgáknak és szolgálatnak ne tulajdonítsunk kelleténél nagyobb fontosságot, megemlékezvén itt is arról, amit az Úr az evangéliumban mond: Senki sem jöhet énhozzám, hanemha az Atya vonja azt (Jn 6, 44). És az apostol szavairól: Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek, éspedig amint kinek-kinek az Úr adta. Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést. Azért sem aki plántál, nem valami, sem aki öntöz, hanem a növekedést adó Isten (1Kor 3, 5 skk). (Az Isten indítja meg a szíveket.) Higgyük tehát, hogy Isten az Ő igéjével kívülről az Ő szolgái által tanít bennünket, belülről pedig a Szent Lélek által indítja hitre az Ő választottainak a szívét és ezért az egész jótéteményért

5
a dicsőséget Istennek kell tulajdonítani. De erről a dologról már e mű első fejezetében is szóltunk. (Milyen egyházi szolgákat adott Isten e világnak.) És már a világ kezdetétől fogva felhasználta Isten a világon levő legjelesebb embereket (akiknek többsége ugyan együgyű volt a világi bölcsességben vagy filozófiában, de nagyon kiváló az igaz teológiában), tudniillik a pátriárkákat [atyákat], akikkel gyakran angyalok által beszélt. A pátriárkák voltak ugyanis a maguk korának prófétái vagy tanítói; ezeket Isten azért éltette több száz esztendeig, hogy legyenek a nép atyái és a világ világosságai. Követte ezeket Mózes a világszerte ismert prófétákkal. (Krisztus, a tanítómester.) Sőt ezek után elküldte a mennyei Atya az Ő egyszülött Fiát, a világ tökéletes tanítóját, akiben van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve, amely azután a legszentebb, legegyszerűbb és mindennél tökéletesebb tanítás által reánk is szállt. Választott ugyanis maga mellé tanítványokat, akiket apostolokká tett. Azok pedig elmenvén széles e világra, mindenütt gyülekezeteket alapítottak az evangélium hirdetése által, azután pedig Krisztus parancsolata szerint a világ minden gyülekezetébe rendeltek pásztorokat és tanítókat, akiknek utódai által tanította és kormányozta mindezidáig az egyházat. Tehát ahogy Isten az Ószövetség népének pátriárkákat adott Mózessel és a prófétákkal egyetemben, úgy küldte el asz Újszövetség népének az Ő egyszülött Fiát az apostolokkal és az egyház tanítóival. (Az újszövetségi szolgák.) Továbbá az Újszövetség népének szolgáit különböző néven nevezik; mondják ugyanis őket apostoloknak, prófétáknak, evangélistáknak, püspököknek, presbitereknek, pásztoroknak és tanítóknak (1Kor 12, 28, Ef 4, 11). (Apostolok.) Az apostolok egy helyen sem telepedtek le, hanem szerte a világon különböző gyülekezeteket alapítottak. Mihelyt ezek megalakultak, lejárt az apostolok ideje és az ő helyükre állottak a pásztorok, mindegyik a maga gyülekezetében. (Próféták.) A próféták egykor a jövő ismerői, jövendőmondók voltak, de a Szentírást is magyarázták. Ma is vannak még ilyenek. (Evangélisták.) Evangélistáknak hívták a szent történet íróit, de a Krisztus evangéliumának a hirdetőit is, mint ahogy Pál apostol is felszólítja Timótheust, hogy töltse be az evangélista tisztét. (Püspökök.) A püspökök pedig az egyház felügyelői és őrei, akik a gyülekezet élelmével és más szükséges dolgaival sáfárkodnak. (Presbiterek.) A presbiterek idősebb emberek és mintegy szenátorai [idősei] és atyjai a gyülekezetnek és azt üdvös tanácsaikkal igazgatják. (Pásztorok.) A pásztorok az Úr nyáját őrzik, és annak szükségleteiről gondoskodnak. (Tanítók.) A tanítók oktatnak és az igaz hitre és kegyességre tanítanak. Szabad tehát most az egyház szolgáit püspököknek, presbitereknek, pásztoroknak és tanítóknak hívni. […] (Az egyházi szolgákat el kell hívni és meg kell választani.) Senki sem bitorolhatja azonban az egyházi szolgálat tisztét, azaz vesztegetéssel vagy valamely

2012 július
mesterkedéssel vagy önkényesen nem ragadhatja magához. Az egyházi szolgákat meg kell hívni és törvényes egyházi választással meg kell választani, azaz válassza ki őket lelkiismeretesen az egyház vagy azok, akiket erre az egyház kiküldött, szép rendben, zavargás, pártoskodás és marakodás nélkül. De ne akárkit válasszanak, hanem alkalmas embereket, akik szent és igaz tudománnyal, kegyes ékesszólással, természetes bölcsességgel, mértékletességgel és életük tisztességével tűnnek ki az apostoli előírás szerint, amelyet az apostol a Timótheushoz írt első levél harmadik részében és a Titushoz írt levél első részében fogalmazott meg. (A felszentelés.) Akiket pedig megválasztottak, azokat a vének közös imádsággal és kézrátétellel szenteljék fel. Elítéljük ezzel kapcsolatban mindazokat, akik a saját elhatározásukból „futnak”, jóllehet nem választották meg, nem küldötték ki vagy nem szentelték fel őket (Jer 23, 10). Elítéljük az alkalmatlan egyházi szolgákat, akik nincsenek a lelkipásztorsághoz szükséges ajándékokkal felruházva. Ugyanakkor elismerjük, hogy a régi egyházban egyes lelkipásztorok ártatlan együgyűsége némelykor többet használt az egyháznak, mint másoknak sokoldalú, kiváló, csiszolt, de felfuvalkodott tudománya. Ezért még ma sem vetjük el egyeseknek becsületes, de azért nem teljesen tapasztalatlan együgyűségét. (Minden hívő ember pap.) Krisztus apostolai ugyan minden Krisztusban hívő embert papnak hívnak, de nem az egyházi szolgálat szempontjából, hanem azért, mert Krisztus által mindnyájan királyokká és papokká lévén, lelki áldozatokat mutathatunk be Istennek (2Móz 19, 6, 1Pt 2, 9, Jel 1, 6). Más tehát a papság és más az egyházi szolgálat. Amaz ugyanis, mint az imént láttuk, közös minden keresztyénnel, ez azonban nem. Nem is töröltük el az egyházban a lelkipásztori szolgálatot, amikor kivetettük a Krisztus egyházából a római katolikus papi tisztet. (A papok és a papság.) Az Újszövetségben bizonyára nincs többé Krisztusnak olyan papsága, amilyen volt az Ószövetség népénél; azt a papságot külső kenet, szent öltözetek és sok-sok szertartás jellemezte, melyek mind Krisztusra utaltak. Ő azonban amikor eljött, mindezt betöltvén el is törölte. Ő ellenben megmarad egyedül papnak mindörökké (Zsid 7, 3.8). Hogy pedig az Ő méltóságából semmit le ne vonjunk, azért az egyházi szolgák közül senkinek sem adjuk meg a papi nevet. Mert maga a mi Urunk nem rendelt az Újszövetség egyházában semmiféle olyan papot sem, aki a felszentelő püspöktől hatalmat nyervén naponta megáldozza az ostyát, mint az Úr testét és vérét élőkért és holtakért, hanem csak olyanokat, akik tanítsanak és szolgáltassák ki a sákramentumokat. (Milyenek az újszövetségi egyházi szolgák.) Pál apostol ugyanis egyszerűen és röviden kifejti, mit gondoljunk az újszövetségbeli vagy a keresztyén egyház szolgáiról és milyen jelentőséget tulajdonítsunk nekik, ezt mondván: Úgy tekintsen

6
minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait (1Kor 4, 1). Ezért azt akarja az apostol, hogy az egyházi szolgákról úgy gondolkozzunk, mint szolgákról; evezősöknek nevezte őket az apostol, akik egyedül a kapitányra néznek, vagy olyan embereknek, akik nem maguknak és nem a saját kényük és kedvük szerint, hanem másoknak, azaz uraiknak élnek és azok parancsaitól függnek teljesen. Mert az egyházi szolga azt a parancsot kapta, hogy egészen és minden tisztében ne a maga akaratának kedvezzen, hanem csak azt hajtsa végre, amit utasításul kapott az ő Urától. Azt is mindjárt megmondja ezen a helyen az apostol, hogy kicsoda ez az Úr: a Krisztus, akinek az egyházi szolgálat minden foglalatosságában személyes tulajdonai az egyházi szolgák. (Az egyházi szolgák Isten titkainak sáfárai.) Hozzáteszi azután, hogy az egyházi szolgálatot még világosabban megmagyarázza, hogy az egyházi szolgák tiszttartók vagy Isten titkainak sáfárai. Isten titkainak pedig sok helyen, elsősorban az Efézusi levél 3. részében a Krisztus evangéliumát nevezte az apostol. Titkoknak hívták a régiek Krisztus sákramentumait is. Azért tehát arra hívattak az egyházi szolgák, hogy a Krisztus evangéliumát hirdessék a híveknek és a sákramentumokat kiszolgáltassák. Másutt ugyanis azt olvassuk az evangéliumban a hű és bölcs szolgáról, hogy őt az Úr gondviselővé tette az ő háza népén, hogy adja ki nekik élelmüket a maga idejében (Lk 12, 42). Ismét másutt az evangéliumban egy ember idegen országba utazik, hátrahagyva házát és abban átadva szolgáinak hatalmát, illetve vagyonát, kinek-kinek megszabja a dolgát.

Református Érmellék
– akármilyen kemény rendszere is volt. . a római jog révén relatív szabadságot biztosított az állampolgároknak. A kényurak zsarnokoskodásának a római légiók határt szabtak. Most ez a relatív biztonságérzet megszűnt. Egy keleti despota kényekedvére van kiszolgáltatva Jeruzsálem lakossága, a zsidó nép, és ezen belül a keresztyének is. Vége a békességnek! Ahogy a Cselekedetek könyve mondja: „Abban az időben Heródes király kegyetlenkedni kezdett a gyülekezet egyes tagjaival”. A zsidók eleinte azt hitték, hogy a keresztyének valami különös zsidó szekta tagjai, akik szentebbül élik a maguk életét. Ám amikor kiderül, hogy szó sincs zsidó szektáról, hanem ők egészen mások: irtózatos haragra lobbannak. Ráadásul az a hír is eljut Jeruzsálembe, hogy már Antiochiában is vannak követőik – méghozzá a pogányok közül! Most már egész biztos, hogy ez nem zsidó szekta! A zsidókat irritálja ez az „egészen más”, és minden bizonnyal ők tüzelik Heródest, csináljon valamit velük. Rendkívül kiélezett a hangulat. Heródes egymás után fogatja el a jeruzsálemi gyülekezet papjait, közöttük Jakabot. Ő volt János evangélista testvére; együtt halásztak, amikor megszólította őket az Úr: - Tedd le a hálót, jer és kövess engem! – Zebedeus két fia leteszi a hálót és követi Jézust. Jakab jelen lehetett Jairus lánykájának szobájában, amikor Jézus életre keltette a kis halottat. Jelen volt a megdicsőülés hegyén és s Gecsemanékertben is, míg Jézus verejtékezett és imádkozott. – Tehát nagyon kedves tanítvány ez a Jakab. Egész döbbenetes, hogy az első mártír-tanítvány életének végétől csak egyetlen sor áll a Bibliában: (Heródes) „Jakabot, János testvérét pedig karddal kivégeztette”. Ennyi az egész. Nincs megrázó vagy érdekes leírás. Mintha Lukács a mártír-legendáktól vagy dicsfénytől akarná védeni a gyülekezetet, hogy ne egy-egy tanítvány körül alakuljon ki valami különös legenda vagy monda. Heródes azonban nem érte be ennyivel. Mivel akkor már tudvalevő volt, hogy a gyülekezet feje Simon Péter, őt is elfogatta, és rendkívül szigorúan őriztette: „átadta négy, egyenként négy tagból álló katonai őrségnek”. – Tehát tizenhat marcona katona őrzi az öreg halászmestert! Heródes húsvét után látványos pert és kivégzést akart rendezni Péter főszereplésével. Így akarta az első gyülekezetet megfélemlíteni. No és mit csinál a gyülekezet ilyen izgalmas, elfogatós, letartóztatós, kivégzős időben? Buzgón imádkozik. A görög nyelvben ez a „buzgó” többet is jelent: feszülten és kitartóan. Azaz egyfolytában, éjjel-nappal, nagy feszültségben könyörög a gyülekezet. Isten hallatlan erőt, nagy pajzsot ad a gyülekezetnek szüntelen. – Élünk mi ezzel? Vagy túl jól megy a dolgunk, akár az egyéneknek, akár a világ keresztyénségének, s ezért nincs szükségünk erőre, pajzsra? – Az ősgyülekezet még nagyon komolyan ismerte az imádság hatalmát. Péter a börtönben két katonához volt láncolva. Római szokás szerint a halálra ítéltet egy őrhöz szokták láncolni – ők kettőre bízták, biztos, ami biztos,

(Következő lapszámunkban folytatjuk)

Gyökössy Endre

Amikor erősen fújt a Lélek
Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv magyarázata

Az Isten szívében gyökerező egyház
ApCsel 12 Az a békesség, amit az ősgyülekezet élvezett – a Cselekedetek könyvének 9. Részében olvastuk – nem bizonyult tartósnak, inkább csak két üldözés közti szusszanásnyi idő volt. 41-ben Claudius császár elismerte Heródes Agrippát Jeruzsálem királyának, s nem rendelt ki fölé helytartót. – Nagy Heródes volt az, aki Jézus születése után legyilkoltatta Betlehemben a gyermekeket. Az ő unokája I. Heródes Agrippa. Bizonyos politikai érdemei vannak: kibékítette a lázadó légiókat a császárral, ezért kapta meg a teljes hatalmat. Ez rendkívül rontotta a keresztyének helyzetét Jeruzsálemben. A Római Birodalom ugyanis

7
hiszen már néhányszor megmenekült. És Péter alszik, mint egy gyermek az anyja ölében. Lehetetlen, hogy ne gondoljunk a zsoltárversre: „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (4,9). – Nem vett be altatót, nem törődik vele, hogy mi lesz holnap. – Mi lesz? Biztos tudja, hogy kivégzik. Tegnap Jakabot, a tanítványtársát végezték ki – semmi kétsége, hogy egy látványos per után leütik az ő fejét is. És ő mélyen alszik. Az eredeti szövegben itt szereplő alvás szó nem szendergést jelent, hanem valódi, mély alvást. Ha valaki azt kérné, mondjam el röviden: mi a hit – azt válaszolnám, hogy ez. Megláncolva és börtönben, de Isten előtt, békében lenni. – Mi történhet vele? Legfeljebb lefejezik! Jézus erről mondta: „Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva” (Mt 10, 30). Valami ilyesmire gondolhatott Péter: Engem megölhetnek, fejemet vehetik, de számon vagyok tartva. – Nyugodtan alszik, mert őrá vigyáz a világmindenség Atyja és a mi Urunk Jézus Krisztus. „És íme, az Úr angyala odalépett hozzá, és világosság támadt a cellában; oldalát meglökve felébresztette Pétert, és így szólt hozzá: - Kelj fel gyorsan! Erre lehulltak a bilincsek Péter kezéről. Ezt mondta neki az angyal: - Övezd fel magadat, és kösd fel sarudat! Péter megtette. Az angyal pedig ezt mondta neki: - Vedd fel a felsőruhádat, és kövess engem!” Ez az angyal nagyon „emberül” viselkedik! Angelos azt jelenti: küldött! De feltétlenül szükséges, hogy az angyalnak szárnyai legyenek? Akit az Úr küld, az angyal – akkor is, ha nincsenek szárnyai. Lehet, hogy Péter angyala mennyei jelenség, ám az is lehet, hogy kard van az oldalán, és úgy angyal. Egy a katonák közül, mert tudjuk, hogy a császár udvarában és seregében is voltak keresztyének. – Nem szándékozom a csodát „lefokozni”, nem akarom azt mondani, hogy nincsenek angyalok; de Isten szabadítása akkor is csoda, ha nem embereket használ eszközül! Pétert felkeltik mély álmából, minden út megnyílik előtte; jóval maga mögött hagyta a börtönt, már szabad, amikor igazán magához tér és felkiált: „Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből, és mindabból, amit a zsidó nép várt”. Péter tudja, hol találja meg övéit: a Márknak is nevezett János anyjának, Máriának házában szoktak összegyűlni, bizonyára most is ott imádkoznak. Miért imádkozott a gyülekezet? - Péterért! És amikor Péter megjelenik, nem akarják elhinni. Milyen reális leírás! Elnézést, de nekem egy anekdota jut róla eszembe: A hívő ember látja és hallja, hogy egy sofőr nem tudja beindítani a teherautóját, és emiatt csúnyán káromkodik. Csendesen odaszól neki: - Kedves testvérem, a jó Isten nem szereti, ha káromkodik; inkább imádkozzék! Meglátja, akkor megsegíti az Úr. Rettenetes mérges lesz a sofőr. Megragadja a hívő embert, beemeli az autóba, rácsukja az ajtót és ezt mondja: - Ide figyeljen maga szent ember! Adok magának öt percet, hogy az imádságára elinduljon az autó, különben! … A hívő ember valóban buzgón

2012 július
imádkozik. A sofőr nézi az óráját, letelik az öt perc, indít – és az autó beindul. A hívő ember összecsapja a kezét: - Hát ezt magam se hitem volna! … Egy kicsit így jártak az első gyülekezetben. Imádkoznak Péterért, hogy szabadítsa ki Isten a börtönből. Péter megjelenik és zörget. Az a szegény Ródé – magyarul: Rózsika – ide-oda cikázik, mint egy kis riadt veréb, s ahelyett, hogy kinyitná az ajtót, szaladgál és erősítgeti a kételkedő imádkozónak, hogy Péter érkezett meg. Ismerjük ezt ugye; amikor izgatottak vagyunk, pont a fordítottját csináljuk annak, amit szeretnénk?! Aztán végre beengedik, és Péter elmondja, hogyan hozta ki őt az Úr a tömlöcből. – Az Úr és nem más! Mindig ez a lényeg. Aztán Péternek tovább kell mennie, hiszen feltehető, hogy rövidesen halálra keresik. Távozása előtt átadja a gyülekezet vezetését az Úr unokatestvérének, Justus Jakabnak (justus=igazságos). Talán azért, mert ő a legtekintélyesebb. De az is lehet, éppen azért lett a legtekintélyesebb, mert Péter rábízza a gyülekezetet; vagy azért, mert Péter rábízza a gyülekezetet, vagy azért, mert Jézushoz vér szerint legközelebb állt ez a Jakab. Azt is tudjuk, ő őrizte a zsidó hagyományokat legjobban, s őbenne aránylag még bíznak a zsidók, hogy tán visszavezeti a zsidó közösségbe a gyülekezetet. – Persze, erről szó sincs. Később őt is kivégzik, állítólag letaszítják a Nagytemplom tetejéről és úgy zúzódik halálra. Itt egy érdekes, mély misztérium küszöbén állunk: Jakab megy – Jakab jön! Az egyik Jakabot kivégzik – íme, itt a másik Jakab. Péter, úgymond, kisétál a Cselekedetek könyvének lapjairól – és íme, jön Pál! „Barnabás és Saul, miután elvégezték szolgálatukat, visszatértek Jeruzsálemből, és magukkal vitték Jánost, akit Márknak is hívtak”. Ez az élő egyház titka, Isten Szentlelkének a csodája: ez a csodálatos folytonosság. Hogyan kezdődött a második keresztyénüldözés? Heródes kivégezteti Jakabot, és kis híján Péter is. És mégis: „Az Úr igéje pedig növekedett és terjedt”. – Közben Heródes csúfos halált hal, férgek emésztik meg. Amikor úgy látszik, hogy a rengeteg üldözés, szenvedés összenyomja, akadályozza az egyház életét – akkor mégis azt olvassuk, hogy az Úr Igéje pedig növekszik és terjed. – És ma elmondhatjuk: kétezer év elmúlt – de Isten egyháza él! Mit gondoltok miért? Mert a gyökérhez nem lehet hozzányúlni! És ez a „gyökér” nem lent van, hanem fent! Az ágait alulról ugyan meg lehet metszeni, el lehet fűrészelgetni, le lehet törni – de a gyökeréhez nem lehet hozzányúlni! Isten Egyháza Isten szívében gyökeredzik. Egyszer Sundar Singhtól, a nagy indiai keresztyén misszionáriustól megkérdezték, milyen az az egyház, amiben ő hisz. Sundar Singh rámutatott egy léggyökeres fára: - Olyan, mint ez a fa! Amikor korhadni kezd a törzse, akkor néhány ága léggyökereket bocsát a földbe, azok megvastagodnak, s mire a törzse teljesen elszárad, az egyik léggyökérből új törzs lesz. – Gyakorlat szerint örökké élő és halhatatlan fa! Mi már láthatjuk, kétezer év után:

8
keleten egy törzs kihal, jön nyugatra, Bizáncból Rómába, Rómából emide, amoda… Vannak korhadó törzsek, de vannak léggyökerek, amelyek már ereszkednek le. Mindegyik Krisztus egyházát alkotja, és mindig akkor éled újra, amikor az Ige leereszkedik. Az Ige, a tiszta Ige! Az Evangélium! Krisztus beszéde! Az a kérdés, mi hogyan élünk, hogyan növekszünk ebből a különös Igéből, amely az élő Isten szívverése emberi hangon?!

Református Érmellék
További információkért Jakó Sándor Zsigmondnál lehet érdeklődni a 0740-215802-es telefonszámon vagy e-mailen: jako_sandor@yahoo.com címen. Szeretettel várjuk az ifjakat! Bihardiószeg, 2012. június 6. A Tábor Vezetőségének nevében: Rákosi Jenő esperes Jakó Sándor Zsigmond emei ifjúsági előadó

(Következő lapszámunkban folytatjuk)

Meghívó

Érmelléki diadal Erdődön
Örömmel tudatjuk minden érmelléki református gyülekezettel, hogy ez évben is megrendezésre kerül az Érmelléki Református Ifjúsági Tábor (ÉRIT) immár ötödik alkalommal. A tábor időpontja 2012. augusztus 13-18. Helyszíne: Hegyközszentmiklósi termálstrand. Témája: Hitünk sarokkövei. Jelentkezni lehet mindazon ifjaknak, akik a gyülekezetük és annak ifjúságának aktív tagjai, s megfelelnek a 12-18 közötti korosztálynak, azaz legalább a kiskonfirmációt elvégezték. Részvételi díj: 120 Ron. Ezen kívül minden adományt szeretettel fogadunk. A résztvevőknek a következőkre lesz szükségük: Biblia Sátor Hálózsák, pléd, párna Tányér, evőeszköz, pohár Fürdőruha Törölköző, tisztálkodási szerek Elemlámpa Alapvető gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, gyomorra, égésre való gyógyszerek) Orvosi igazolás!! Egy hosszú és kalandos út során érkeztünk meg május 12-én Erdődre, ahol a Királyhágómelléki Egyházkerületi Egyháztörténeti Vetélkedőre került sor. A vetélkedő külön nevet is kapott, ugyanis arról a Kopácsi Istvánról nevezték el, aki az I. Erdődi Zsinat idején (1545) helyi lelkész volt, majd 2 évre rá megalapította a Scola Rivulinát Nagybányán. Jómagam, mint megyei ifjúsági lelkész, és útitársaim, a jankai fiatalok, mint kíváncsi kalandvágyók, vettünk részt az eseményen, persze csak a közönség sorában, de így is volt kikért izgulni, hiszen Érmelléket Érsemjén és Értarcsa gyülekezeteinek csapata képviselte. Kánya Zsolt-Attila igei táplálékkal szolgált a jelenlevőknek, majd egy sor neves ember (megyei tanácsos, román polgármester, magyar alpolgármester, erdődi gondnok) köszöntötte az egybegyűlteket. Érződött, hogy az erdődiek valamennyien nagy büszkeséggel tekintettek a náluk megrendezett vetélkedőre, ahogy el is hangzott „az egyháztörténelem ismét kapcsolódik Erdőd városához”. A vetélkedő két részből állt. Az első fele egy teszt kitöltése volt, mely után szünet következett, s egyben a zsűri elvonulása is a javításra. A második játékrész már látványosabb és játékosabb volt. A játék neve „Maradj színpadon”, a neves tévés játék (Maradj talpon) mintájára, persze itt senki alatt nem nyílt meg a padló, s nem tűnt el a rosszul válaszoló csapat a süllyesztőbe. Az is változás volt, hogy a kihívó itt egy személy volt, Rácz Ervin, erdődi lelkész. Nagyon látszott, hogy erre a szintre valóban a legjobbak jutottak el, mert sokszor már a kérdés felolvasására sem adtak időt a versenyzők, azonnal adták a választ. A finom pizzás és fánkos ebéd után közkívánatra meglátogattuk az erdődi várat, amely élményt kár lett volna kihagyni. A két órakor kezdődő istentisztelettel, melyet Farkas Zsolt egyházkerületi előadó-tanácsos tartott, a rendezvény átváltott ifjúsági találkozóba. Istentisztelet után jött a várva várt eredményhirdetés, ahol nagy örömünkre a következők hangzottak el: Első helyen 41 maximális ponttal Érsemjén és Mikola, a második helyen 40,5 ponttal

Ha valaki valamilyen krónikus betegségben szenved, köteles jelezni már a küldő lelkipásztornak, s megérkezéskor a tábor vezetőségének. Ha valaki tud valamilyen hangszeren játszani, az hozza a hangszerét is, jól fog jönni az énekléseknél. A táborba jövő fiataloknak fontos tisztában lenni azzal, hogy a táborban az alkohol fogyasztás és dohányzás szigorúan tilos, a tábori vezetőségnek mindenben engedelmességgel tartoznak. A tábor szabályzatával vagy vezetőségével történő szembeszegülés azonnali hazautazással jár. A jelentkezési határidő július 30. Amennyiben a jelentkezők létszáma eléri a 80 főt, lezárjuk a jelentkezést.

9
Értarcsa és Kraszna, míg a harmadik helyen a házigazda Erdőd 40 ponttal végzett. Elmondhattuk: jöttünk, láttunk és győztünk.

2012 július
határolja. Tóth Lajos egykori berettyószéplaki lelkipásztor a következőket írja a falu történetéről: „Berettyószéplak keletkezési ideje ismeretlen. Kialakulási körülményei a múlt homályába vesznek.” Ásatások során az i. e. II-III. Századból kelta eredetű cseréptöredékek kerültek elő a széplakiak által Köreszéplaknak nevezett határrészen. Első írott adata 1291-94-ből származik, amikor „villa Zeplak”-nak nevezik. 1828 és 1851 között Széplak, 1913-tól pedig Berettyószéplak a neve. Első írásos adataink arról szólnak, hogy Simon bán tulajdona a helység. A hagyomány szerint hajdan királyi vadászok lakhelye volt. Az 1241-42 közötti tatár betörés teljesen elpusztította a többi Berettyó-völgyi településsel együtt. A falu I. Károly idejében újra felépül. A török időben a település elnéptelenedik, újból telepítik. A XVI. században kezdődik el a falu reformálása. Berettyószéplak mint határhelység az 17OO- 18OO-as években vagy még azelőtt is nagy kereskedői megállóhely volt. A balkáni kereskedők itt pihentek meg, útban nyugat felé. Így a hagyományos őstermelés helyett különösen a vendéglátóipar fejlődött ki. Az 17OO-as évek közepén Berettyószéplakot mezővárossá tették. Sajnos fejlődési menete megállott, mert a tőkefelhalmozódás a községi célok helyett az önzés szűk korlátaira tekintett csupán. 1944 hozta meg az új fejlődés tervét. Ebben az évben a község határában olajat találtak és az óta a szondák sokasága népesíti be a határt. Berettyószéplakból iparközpont lett. 1967- 69 között olajfinomító épült, ahol a kitermelt olajat feldolgozták. Sajnos azonban 2OO5-ben a finomítót leállították több száz munkahelyet megszüntetve. 2OO2-ben vízgyűjtőgát építéséhez fogtak a falu határában. 2OO7-ben pedig a község határában autópályát kezdtek el építeni. Az berettyószéplaki Református Egyházközség története A XVI. században kezdődik el a falu reformálása. A református egyház az 1550–1560-as években létesülhetett Tóth Lajos monográfiája szerint. A falut Czeglédi György esperes és Thuri Pál bihari lelkipásztor reformálta. Széplak 1770 előtt többségében református magyar falu. 1773-ban körülbelül 1000 református élhetett a faluban. 1803-1804 között a reformátusok száma a felekezeti összeírások szerint 960 fő, míg a szomszédos Bályoké ebben az időben 727 fő. A gyülekezet lélekszáma az 1891. évi népszámlálás szerint 1103 fő. A Millennium évében (1896) írta Takács József a következőket, amely most a XXI. század elején sajnos nemigen mondható el: „Jelenleg három keresztyén felekezet van Széplakon, amely felekezet lelkészei, tanítói egymással keresztyéni jó békességben élnek, mint szinte a felekezetek tagjai is. Van Széplaknak virágzó kereskedése, jó búzatermő földje. Népét a békés együttlakozáson kívül, szorgalom, értelmesség, józan élet, takarékosság, vallásosság és jó erkölcs ékesítik.” 1926. december 20-

Az érsemjéniek ismét remekeltek

Ez úttal is másodikak: Értarcsa A nap további részében is az érmellékiekre összpontosult a figyelem, hiszen Mike Pál vezette Élő Kövek koncertjét hallgathattuk meg. Záróakkordként néptáncházban és íjászkodásban lelhették kedvüket a fiatalok. Egy nagyon szép nap volt, főleg így, a győzelmi pálmákkal megrakottan. Köszönjük a két csapatnak és felkészítőiknek, hogy dicsőséget szereztek egyházmegyénknek. Jakó Sándor Zsigmond

Berettyószéplak históriájából
1 rész. Berettyószéplak általános története Berettyószéplak a Réz-hegység lábánál, a Berettyó bal partján terül el, Bihar megye északkeleti részén, Bihar és Szilágy megye határában, ott, ahol a Berettyó felső síkságával találkoznak a dombbá szelídült hegyek. A község Nagyváradtól 72 km-re, Margittától 18 km-re, Zilahtól 52 km-re található. Szilágy megyében Márka, Porc, Lecsmér, Sommály, Bihar megyében Bályok, Dólya, Foglás, valamint Cserpatak

10
án 368 családban összesen 1256-an vallották magukat reformátusnak. Az 1992-ben tartott népszámlálási adatok 1201 reformátust említenek. Sajnos napjainkra ez a szám 860-ra apadt. A berettyószéplaki református templom

Református Érmellék
pozitívnak van álcázva, három síptükrös homlokzatában néma díszsípok találhatóak. A középső síptükör helyén az adományozóról található egy felirat, mely szerint az orgona özv. Péterfi Józsefné Nagy Mária asszony adománya: „Ezen orgonát Isten dicsőségére készíttette özv. Péterfi Józsefné született Nagy Mária asszony a maga költségén”. Az orgona 1999-2010 között nem működik. 2011-ben lett teljesen felújítva, 2011. december 26-án pedig újraszentelve. Az úrasztalát Salánki Mihály és neje Dombi Zsuzsánna készíttették, a szószéket Bányai Mihály, Lengyel Dániel, Kacsa Péter, koronáját Végh János és Juhász István adományozták 1868-ban. A mellékelt fényképek is bizonyítják, hogy a Berettyószéplaki Református Egyházközség tulajdonában két olyan kőkorsó is van, amiket 1861ben készítettek. Nagy felelősség és megtiszteltetés volt az egyházfiknak elmenni az úrvacsorához felajánlott borért ezekkel az edényekkel. A két korsón a következő feliratot találjuk: - A nagyobbikon: A SZÉPLAKI REF. SZ. E. SZ. KÉSZÍTTETTE NÉHAI SZÁSZ PÁL ÖZVEGYE MOLNÁR ERZSÉBET”. Alatta egy szív formába írva: K.sz.1861. - A kisebbiken: „SZ. SJO. 1861. BESZÉPLAK.-RA. KÉSZÍTTETTE KÁSA MIHÁLYNÉ SZEKRINY BORBÁRA”. Egy 1935-ben készült feljegyzés szerint a nagyobbiknak 300 lej, a kisebbiknek 200 lej volt az akkori értéke. Természetesen nem a külső forma a legfontosabb, hanem a belső tartalom, amire utal az ige is: „Hasonlóképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentum az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.”

A templom a falu legmagasabb pontján épült, mely egyben a helység központja is volt évszázadokon keresztül. Alatta kanyarog a Nagy-patak, mely a középkorban mocsáros árterével alkalmas volt a falu védelmére. A templom régebbi része a reformáció korában épült. Jellemzője a kelet-nyugati tájolás. „A toronysugarát 1726-ban 35 forintért csináltatták”. „1745-ben az Isten ítélete szállott a toronyra és megütötte az Isten nyila pünkösd utolsó napján”. „1751-ben a tornyot három kőlábbal erősíteni kellett. Csinálta Bartolomeides Josefus”. 1858-ban a templom leégett. A leégés után 6 öllel hosszabbították meg a keleti oldalon. Takács József lelkész “1912-ben 2000 korona ajándékából a rossz karban levő templomot kívül-belül és a tornyot teljesen renováltatta”. 1970-ben fedik be a tornyot horgonyozott lemezzel. 2002 nyarán a tornyot kívül renoválják, a főépületen pedig (ablak csere, külső vakolás, kőlábak alátámasztása, megerősítése) felújításokat hajtanak végre. 2007-ben pedig új toronydíszt (gömb és csillag) kap a templom. A templom tornyában két harang van: a kisebbik az u.n. soproni harang, 1864-ből való, súlya 528 kg. A nagyobbik, az u.n. aradi harang, 1931-ből való, súlya 938 kg. 1931-ben látták el mind a két harangot vaskoronával. A harangok villamosítására pedig 2010ben került sor. A templom orgonakarzatán egy mechanikus csúszkáló-ládás, egymanuálos-pedálos orgona áll. A hangszer építője Jónás István nagyváradi orgonaépítő mester. Az orgona pontos építési dátuma 1874. október 25. Magáról az építőről és az építés évéről sem a játszóasztalon, sem az orgonaszekrényen nem szerepel semmilyen felirat, ezek az adatok a szelepszekrény belsejében található ceruzabeírásokból derültek ki. Az orgona klasszicista stílusban épült, neogótikus díszítésekkel. Öt síptükrös homlokzatán összesen 24 síp található. A játszóasztal az orgonaszekrény elé van beépítve a karzat mellvédjébe. Kivitelezése szerint

Úrasztali pohár

11
Az egyházközség legrégebbi úrasztali pohara 1770-ből való. T. Szemes József özvegyének Terjeni Rebekának az adománya. Ezüst ötvös munka, oldalán a 12 apostol feje kimunkálva. A legelső anyakönyvet 1751-ben készítették. A parókiális: könyvtár legrégebbi darabja egy énekeskönyv az 1736-ik évből. E könyvben találhatóak Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításai.

2012 július

Szeretetszolgálat az érszőllősi gyülekezetben
„Szegények mindenkor vannak (lesznek) veletek”(Jn 12,8). Jézus ezt megkenetése alkalmával mondta a tanítványoknak és ezzel tulajdonképpen a későbbi egyház egyik fontos feladatára is felhívta a figyelmet: nevezetesen a szegények, nélkülözők, özvegyek és árvák gondozására, az érettük végzett szeretetszolgálatra. Az első gyülekezetben a felismert szükségből adódóan választják meg az első hét diakónust, akiknek feladata az asztalok körüli szolgálat volt. Az egyház az idők folyamán hol buzgón gyakorolta, hol elhanyagolta a diakóniai szolgálatot, pedig hasonlóképen fontos része az egyház küldetésének, mint az igehirdetés. Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy a diakónia az igehirdetés meghosszabbított keze. A diakóniai szolgálatban megkülönböztetünk: egyéni, gyülekezeti és intézményes szeretetszolgálatot. Az egyéni diakónia lényege az, amikor a hívő keresztyén meglátja maga körül a szükséghelyzetet és lehetőségei szerint valamint képességei alapján segítséget nyújt. Az irgalmas szamaritánus lelkületéről van szó, aki krisztusi lelkülettel lehajol a bajban levőkhöz és mindezért nem vár elismerést, köszönetet vagy dicséretet. Örül, ha szolgálhat, továbbadhat valamit abból a lelki gazdagságból, amit Megváltójától kapott. A gyülekezeti és intézményes szeretetszolgálat, amikor közösségi szinten vagy intézményes keretek között történik a diakóniai munka.

Úrvacsorai korsók Lelkészek. 1569-ből ismert Széplak első református lelkipásztora: Michael Szegedinus, azaz Szegedi Mihály. 1597-től Táncos Debreceni János, 1598-tól Ilosvai János, 1630-1631 Ciedreghi István, 1634-től Petlendi Márton, 1638-tól Kisvárdai Pál, 1639-től Csengeri János, 1652-től Szini István, 1655-től Tokaji Márton, 1678-tól Makfalvi István, 1724-től Málnási Bálint, 1733-tól Molnár Dénes László, 1739-ben Szilágy Gábor szolgálja a széplaki református népet. További lelkészek: Békési Gergely (1739-1750), Szathmári Orbán Sámuel (1751-1758), Kállai Sámuel (1758-1763), Pap András (1763-1769), Földesi István (1769-1770), Lévai Ötvös Pál (1771-1772), Komáromy Pál (1772-1773), Molnár Ferenc (1774-1775), Marosi József (1776), Szentmiklósi János (1776-1786), Báthori Márton (1787-1790), Kassai Sámuel (1791-1811), Rózsa István (1811-1820), Bartha István (1820-1821), Szőke István (1835-1857), Kassay Ignác (1857-1859), Takács József (1859-1919), aki 60 éven át volt a gyülekezet lelkipásztora. (1848-49-ben huszárőrmester volt, Koronás Arany Érdemkereszttel tüntették ki). Thamássy Géza (1919-1933), Dónáth László (19331950), Osváth Ernő (1950-1955), Tóth Lajos (1955-1960), Czapfalvy József (1960-1968), Bódizs Béla (1969-1995), Uszkay Huba (1995-2006), Bede Ferenc (2006napjainkig).
(Következő lapszámunkban folytatjuk)

Egyszerű, kétkezi munkával szolgálni Érszőllősön az egyéni és gyülekezeti szeretetszolgálat gyakorlására van lehetőség. Bibliakörös asszonyaink közül többen látogatnak rendszeresen betegeket, egyedül élőket, erősítve, vigasztalva őket Isten Igéjével és buzgó imádsággal. Emellett szükség szerint gyógyszerek beszerzése, megvásárlása és egyéb felmerülő problémák megoldása is részét képezi ennek a szolgálatnak.

Mutasd meg a világnak a keresztyénség gyümölcseit és megtapsolja azokat, de mutasd meg neki a keresztyénséget, annak erőteljesen ellenszegül. [Mézcseppek]

12
Nemrégiben nagy mennyiségű kazettát kaptunk Magyarországról a Tatabánya-bánhidai testvérgyülekezeten keresztül, melyek Cseri Kálmán egykori Budapest Pasaréti gyülekezet lelkipásztorának igehirdetéseit tartalmazzák. Ennek kapcsán szeretnénk elindítani a kazetta missziót, amikor önkéntesek együtt hallgatnak meg egy-egy igehirdetést az egyedülálló testvéreinkkel. Hisszük ennek a szolgálatnak is meg lesznek az áldásai az érintettek életében. A gyülekezeti szeretetszolgálat egyik része, hogy karácsony nagyhetében egységes élelmiszer csomagokat jutattunk el presbiterek által minden 70. életévét betöltött gyülekezeti tag számára. Emellett a gyülekezet minden évben hozzájárul alapélelmiszerekkel a gyermekek egyhetes táboroztatásához a Lesi tónál. A konyhai szolgálatot önkéntesek végzik, a gyülekezet kántorának vezetésével. Gyülekezetünkben 2007-ben kezdte meg működését a diakóniai konyha. A régi parókia épületében holland támogatással konyha, ebédlő és vizes-blokk lett kialakítva. A konyha felszerelése szintén holland közreműködéssel történt, nemcsak a berendezéseket biztosították, hanem azok beszerelését is ők végezték. 5 esztendő alatt több mint 40 személy számára készült el hetente meleg étel önkéntes asszonyok szolgálata által. Voltak, akik eljöttek és az ebédlőben fogyasztották el az ennivalót, és voltak, akiknek házhoz kellett szállítani. Az állandó rászorulók mellett adódnak alkalmiak is: betegágyas kismamák, kórházból hazakerülők számára is eljuttatunk igény szerint heti egy alkalommal főtt ételt. A kezdeti nehézségek és ellenkezések után, mára már elfogadottá vált a diakóniai konyha létjogosultsága és szolgálata. Vannak, akik a meleg étel mellett közösségre, beszélgetésre is vágynak, tehát egyfajta lelkigondozást is végeznek önkénteseink. A szeretetkonyha céladományokból és a diakóniai kertben termesztett alapanyagokból tartja fenn magát. Az elmúlt esztendőben sikerült egy fagyasztószekrényt is vásárolni, mely lehetővé teszi nagyobb mennyiségű alapanyagok tárolását. Hálával az Úrnak tartozunk minden elvégzett szolgálatért, amellyel őt dicsőítettük, köszönettel pedig a holland támogatóink mellett azoknak az asszonyoknak, akik 5 éve kitartóan és lelkesen végzik önkéntes szolgálatukat, mely által ők maguk is növekednek hitben és kegyelemben. Illyés Tamás Zoltán, Lelkipásztor

Református Érmellék

A Szalacsi Református Egyházközség kórusának története
Joggal feltételezhetjük, hogy egyházunkban már Keresztesi József (szolgálati idő: 1787–1812) és Lengyel József (sz. i. 1813–1821) lelkészsége idején gyakorolták a templomi kóruséneklést, hiszen mindkét lelkipásztor énekszöveg írásával is foglalkozott. Az általuk szerzett dicséreteket ma is énekeljük és megtalálhatók a ma is használt énekeskönyvben. Szalacson már az 1717-től kezdődő időszakban működött református fiú- és lányiskola. Az egyház az iskola irányítását a rektorokra bízta. A rektor nemcsak tanított, hanem kántori szolgálatot is végzett.

A hitéletben az első lefelé vezető lépcső: feladni a lényeget, az igazságot, és megmaradni a külső formák mellett. [Mézcseppek]

1907-ben Tóth Miklós vezetésével megalakult a polgári dalárda. Tárgyi emlékünk ebből az időből egy úrasztali terítő, melyen ez a felirat olvasható: „Isten kegyelméből ajándékozták az 1907-ik évben alakult Ev. Ref. Polgári Dalárda tagjai 1911-ben.” Rövidebb megszakításokkal a dalárda ifj. Tóth Miklós, majd pedig Benke Pál kántortanítók vezetésével tovább működik. Benke Pál 1941-ben lemond tanítói állásáról, helyét Knopp Lenke foglalja el, aki megszervezi azt a kórust, melynek tagjai csak lányokból tevődnek össze. Ezt a kórust 1949-ben felváltja a férfikórus. A templomi szolgálatokon kívül temetéseken is énekelnek több szólamban. 1956-ban a kórus-vezető nélkül marad, de a temetéseken 1960-ig rendszeresen, szervezett formában részt vesznek. Az állami iskola egyik tanítója világi célokra akarta felhasználni a kórust, ennek az eredménye a teljes feloszlás lett. Balázs Lajos lelkipásztor ösztönzésére vegyes kórus alakul szinte a férfikórus megszűnésével egyidőben. Vezetőjük a lelkipásztor. Ennek a vegyes kórusnak a vezetését rövid megszakítást követően Dénes Erzsébet, a gyülekezet kántora veszi át. A vegyes kórus 1996-tól Botos Magda kántor vezetésével működik tovább napjainkig. Az énekkar eddig minden egyházmegyei kórustalálkozón részt vett. Az érmelléki gyülekezetek kórustalálkozóját 1998-ban Szalacson

13
került megszervezésre, több mint résztvevővel (hét kórus vett részt). kétszázötven

2012 július
tartottak. Erre az alkalomra vendégül láttuk az érszőlősi református kórust is. 2007 tavaszán Szalacson került megrendezésre az egyházmegyei nőszövetség tavaszi konferenciája, az egyházmegyei kórustalálkozó, majd az egyházmegyei presbiteri konferencia. A Szalacson megtartott XVI. Egyházmegyei Kórustalálkozón (2007. június 10.) ünnepelték a helyi kórus századik születésnapját, mely ekkor vette fel a Tóth Miklós nevet. Tóth Miklós rektor, kántortanító 1907-ben alapította meg a Református Polgári Dalárdát. Az ünnepség keretén belül elhangzott két idézet az Egyházközség Aranykönyvéből: „ A dalárda orgonaalapra adományozott 200 koronát” (1908); „ A református dalárda …iskolai bútorzatra 180 koronát adományozott, melyből egyebeken kívül három darab iskolai szekrény készíttetett, minő eddig nem volt” (1920).

A kórus-zászló felavatására a 2000. esztendőben került sor. A zászló díszítésén az 1907-ben megalakult dalárda által készített úrasztali terítő motívumai fedezhetők fel. A kórus minden ünnepnapon szolgál a templomban, de részt vettek már katolikus búcsún is. Rendszeresen énekelnek az egyetemes imaheteken, a szalacsi Lármafánál 1997-től, a község központjában található háborús emlékműnél a Szalacsi Napok alkalmával, valamint az első és második világháborúban elesettek emlékére állított emlékműnél, március 15-én.

Fontos megemlíteni azt, hogy a kórustagok a legszorgalmasabb látogatói az istentiszteleteknek, bibliaóráknak. Ők azok, akik az egyház nemesebb ügyeire idejükből is a legtöbbet áldoznak. Élen járnak az adakozásban és a fizikai munkától sem riadnak vissza, szeretetvendégségek megtartásában nélkülözhetetlenek. Általános jelenség, hogy új tagok toborzása egyre nehezebb feladat, de bízunk benne, hogy Isten segítségével sem Szalacson, sem máshol nem némul el a református egyház kórusainak éneke.
[Forrás: Orosz Otília Valéria: Téged, óh Isten, dicsérünk. Kórusok az Érmelléki Református Egyházmegyében, Nagyvárad 2009]

Egyházi anekdoták
A papi pálya
Egy jól szituált, tekintélyes iparos kihallgatást kért – meséli Vásárhelyi János [egykori erdélyi püspök]. – S miután alaposan végigbeszéltük a világpolitika kérdéseit, előadta, hogy egyetlen fia ügyében keresett fel. - Főtiszteletű Püspök úr, a mi családunk vallásos család. Szorgalmason látogatjuk a templomot. Pontosan megfizetjük a járulékokat. Egyetlen fiam van.

2003-ban kiemelkedő eseménye volt gyülekezetnek az egyházmegyei kórustalálkozó, valamint az a hálaadó istentisztelet, melyet az orgona felújítása és a harangok villamosítása alkalmából

14
Az idén érettségizik. Szeretne pap lenni! Szeretne az emberek sokasága előtt szónokolni. Én, mint minden apa, aggódom a gyermeken jövőjéért. Kérem szépen, tessék megmondani nekem, hogy milyen ez a papi pálya, jó-e ez a papi ipar? - Mélyen elgondolkodtam e komoly apa felelősségteljes szavain – fűzi láncba régi emlékeinek gyöngyszemeit az idős püspök. – Kerestem a megfelelő, tárgyilagos, de udvarias választ. A világért sem akartam volna megsérteni vagy kiábrándítani a gyermeke sorsáért aggódó édesapa szívét. Körülbelül ezeket mondtam: - Nekem is vannak gyermekeim. Én is aggódtam és aggódom sorsukért. Bizonyára szép dolog emberek sokaságának szónokolni. Én is szerettem és mai is szeretek szónokolni. De őszintén meg kell mondanom, hogy ez a papi pálya, mint ipar nagyon gyenge ipar. Ez szép, tekintélyes pálya, de ebből nem lehet meggazdagodni. Azonban a papi pálya, mint hivatás gyönyörű, a legszebb hivatás az összes pályák közül. A vendégem megköszönte a beszélgetést, de a fia nem jött ősszel felvételizni a teológiára. Megértették: a papi pálya gyenge ipar.
[Nagy László: És vidámítsd meg az én szívemet. Anekdoták –életképek. Kolozsvár 1996.]

Református Érmellék
Elsőként az érkörtvélyesi kórus szolgálatát hallhattuk Szűcs Levente kántor vezetésével, akik rendszeres résztvevői kórustalálkozóinknak.

Az érbogyoszlói vallástanár készített alakultak, de ez az összekovácsolódva énekeljenek.

kórust Mészáros Csilla kántorfel, mindössze néhány éve idő elég volt arra, hogy jól három szólamra szépen

Felnőtt kórustalálkozó Székelyhídon
Idén XXI. alkalommal került megrendezésre az Érmelléki Felnőtt Kórustalálkozó, amelynek Szentháromság vasárnapján az Érmellék „központjában”, Székelyhídi Református Egyházközség adott helyet. A kórustalálkozó Istentisztelettel kezdődött, ahol Szabó Zsolt szalacsi lelkipásztor tolmácsolta felénk Isten üzenetét a Zsoltárok 103, 2 verse alapján, kifejtve Isten hozzánk való jóságát és megtartó kegyelmét. A tartalmas igei szolgálatot, a házigazda Rákosi Jenő esperes úr köszöntése követte. A találkozón Kiss Huba-Ernő Nagyvárad Olaszi Református Egyházközség kántorát is köszönthettük, aki szakértő füllel követte végig a kórusok szolgálatait. A köszöntések után a szolgálati sorrend eldöntése következett, amely sorshúzás alapján történt a 12 résztvevő kórus között.

Nagy örömünkre új kórust köszönthettünk körünkben, ugyanis az idén alakult érsemjéni kórus is bemutatkozott, Csáki Károly kántor vezetésével, akik újult lendülettel indultak, ígéretes és színvonalas zenei jövő előtt állnak.

15
Az albisi kórust Herman Csaba kántor vezényelte, akik igyekeznek évről évre legjobb tudásuk szerint értékes zenei darabokkal dicsérni az Urat.

2012 július
kórus, aki népdalzsoltár feldolgozást is bevett az énekrepertoárjába.

A székelyhídiak A gálospetriek kórusát Sass Gáspár kántor vezette, akik szintén rendszeres résztvevői a találkozóknak és az áldozatos munka meghozza gyümölcsét, hiszen egyre szebben énekelnek.

A margittaiak

A gálospetriek szolgálatát a nagyon jól összekovácsolt érszőllősi kórus szolgálata követte Dolhai Benjámin vezetésével, akik az idén is tiszta, magabiztos és színvonalas énekléssel örvendeztették meg az egybegyűlteket. A házigazda Székelyhíd kórusa a nemrégiben újjáalakult formájában mutatkozott be, amely egyben a nagy létszámú kórusok egyike volt a találkozón, amelynek vezetője Bozsóky Sára kántornő. A házigazdák énekszolgálata azt sugallta, hogy a szervezés mellett a felkészülésre is fordítottak elég időt, hiszen nagyon szép énekhangzást hallhattunk tőlük. A Lőcsei László kántor által vezetett margittai kórus az idén is színvonalas énekekkel és komoly felkészüléssel vett részt a kórustalálkozón, az egyedüli

A berettyószéplaki kórust Bede Erzsébet kántornő vezette. A kórus szolgálatán észre vehető volt a kóruson belüli összhang és a kifinomult hangzás.

16

Református Érmellék
Végül, de nem utolsó sorban öröm volt számunkra, hogy a szalacsi kórus egy év kihagyás után ismét együtt volt velünk ezen az áldott alkalmon Botos Magda kántornő vezetésével, akik szívvel lélekkel és nem megtört reménnyel, hanem újult lendülettel készültek és szolgáltak.

Az érkeserűi kórus egyedi felállásban a többi kórustól eltérően egynemű és szólóénekessel rendelkező kórusként szerepelt Nyéki Enikő kántornő vezetésével. Bizonyították, hogy kisebb létszámmal és kevesebb szólammal is lehet tisztán és szépen énekelni.
A kórusok szolgálatát egy meglepetés követte, hiszen a kórusvezetők is készültek egy közös énekszámmal (Mindig velem, Uram), megköszönve ezzel a kórustagok munkáját és kitartását. A kórusokat néhány mondatban Kiss Huba-Ernő értékelte szakmai szempontból, kiemelve a pozitívumokat és buzdítva az énekkarokat a további zenei szolgálatokra.

A bihardiószegi „Asók István” énekkar Ghitea Angéla kántornő vezetésével évek óta felemelő színvonalas zenei szolgálattal képviselteti magát a kórustalálkozókon. A kórus kitartása és szolgálatkészsége dicséretre méltó, hiszen ők is a kezdetektől résztvevői a kórustalálkozóknak.

A XXI. kórustalálkozó záró momentumaként két közös ének eléneklése következett, a 42. zsoltár feldolgozása és az Ősi ír áldás, amelyek négy szólamra csendültek fel a több mint 250 kórustag ajkáról. Méltó és ünnepélyes befejezése volt ez a 2012-es kórustalálkozónak. Emlékképpen Rákosi Jenő érmelléki esperes emléklapot adott át a kórusvezetőknek és egy csokor virággal köszönte meg munkáikat, Isten áldását kívánva további szolgálataikra. Az ünneplés a gyülekezeti teremben folytatódott, ugyanis a házigazdák gazdag szeretetvendégséggel készültek. Köszönet és hála érte, hogy megszervezték és áldozatos munkával támogatták ezt a találkozót. Isten gazdag áldása kísérje életüket.
Herman Csaba, egyházmegyei zenei előadó

ISSN 2068-5130 http://ermellek.ref.hu

Az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapja Megjelenik havonta. Főszerkesztő: Kulcsár Árpád lelkipásztor. Szerkesztő bizottsági tagok: Illyés Tamás, Jakó Sándor Zsigmond, Mike Pál, Oroszi Kálmán, Rákosi Jenő lelkipásztorok. A szerkesztőség elérhetőségei: Postacím: 417570 Értarcsa nr. 251. Bihar megye. Tel: 0788-736190, E-mail: rujsag@yahoo.com. Nyomtatás: Europrint, Nagyvárad. Felelős vezető: Derzsi Ákos.