BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR

Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Kihelyezett tagozat Székelyudvarhely

EGÉSZSÉGRE NEVELÉS – tanulmányi útmutató – – 3. félév –

dr. Péter Lilla adjunktus

2008

1

UNIVERSITATEA „BABEŞ-BOLYAI”, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI CATEDRA DE PSIHOLOGIE APLICATĂ ÎN EDUCAŢIE PEDAGOGIA INVATAMANTULUI PRIMAR SI PRESCOLAR EXTENSIA ODORHEIU-SECUIESC ANUL UNIVERSITAR 2008/2009 SEMESTRUL I „BABEŞ-BOLYAI”TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA TANSZÉK ISKOLA- ÉS ÓVODAPEDAGÓGIA SZAK SZÉKELYUDVARHELY 2008-2009 EGYETEMI TANÉV I. FÉLÉV I. Általános információk Az előadótanárra vonatkozó adatok Név: dr. Péter Lilla Iroda: Márton Áron tér 2. sz. . Telefon: 0266-212666 Fax: 0266-218282 E-mail: peter.lilla@gmail.com Fogadóóra: kedd 14,00-16,00 óra II. A tantárgyra vonatkozó adatok Tantárgy neve: Egészségre nevelés (választható tárgy) Kód: PED 2322 Kredit szám: 4 Helyszín: Főiskolai terem (Márton Áron tér, 2. sz.) Az órarendben jelölt tevékenységek: Előadás (2 óra) + Szeminárium (1 óra) A tutorokra vonatkozó adatok Tutor1: dr. Péter Lilla (peter.lilla@gmail.com) Tutor2: dr. Barabási Tünde (tunde.barabasi@gmail.com) III. A tantárgy leírása Az előadás sorozat főbb célkitűzései: A kurzus tanulmányozásával alakul és tudatosodik a jelöltek egészségképe. A testi és lelki egészség fogalmának kialakítása, ill. a szenvedélybetegségek fogalmak elhatárolása. A választható tárgy tanulmányozásával az egészségre, egészségvédelemre, egészséges életmódra és egészségfejlesztésre vonatkozó 2

tudományos kép alakul ki a hallgatókban. Megismerkednek a testi-lelki egészség kialakulását és megőrzését biztosító alapvető tényezőkkel, ugyanakkor majd pedagógusként az iskolai/óvodai gyakorlatban képessé válnak képessé válnak a gyerekek egészségtudatos magatartásának a kialakítására, és nem utolsósorban saját testi-lelki egészségük védelmére. Fontos az egészség értékrendszerként való értelmezése, a gyakorló és leendő pedagógusok egészségképe és –magatartása. Az előadások tartalma/tematikája Az előadássorozat egy bevezető jellegű fejezettel kezdődik, amely az egészség fogalmának több szempontú meghatározásával vezeti be a hallgatókat a tárgy tanulmányozásába. Fontos, hogy különválasszuk a fizikai és lelki egészség fogalmát. Az egészségnek értékként kell beépülnie az egyének tudatába, mivel csak így fogja irányítani, meghatározni a mindennapi életvitelt. Az egészség értékként való beépülése megakadályozza/megakadályozhatja bizonyos szenvedélybetegségek kialakulását. Az önértékelésnek nagyon fontos szerepe a lelki egészség megőrzésében. Az óvodai és iskolai egészségre nevelés feladatainak megvalósulása a pedagógusok egészségképe és egészségfejlesztő magatartása által meghatározott. Az iskolai egészségfejlesztés alapvető feladatait, a családi egészségfejlesztésnek kell kiegészítenie. A kurzust munkahely és az egészségvédelem, ill. a pedagógusok egészségvédelme témakör zárja. A tantárgy elsajátítása során szerzett készségek • • • Az egészség fogalmának kialakítása, az egészséges egyéni életvitelhez szükséges alapvető fogalmak, képességek és kompetenciák kialakítása. Az egyéni egészséges életvitelhez, ill. a tanítványok egészségmegőrzéséhez szükséges tájékozottság kialakítása. Egészségmegőrző és egészségtudatos magatartás kialakítása.

Az előadások során alkalmazott eljárások, módszerek • • • Az előadás módszere a kapcsolódó tudományos fogalmak kialakítását alapozza meg. Ez a szemléltetés és magyarázat módszerével is összekapcsolható. A beszélgetés módszere részben a hallgatók kérdéseire való válaszadást, részben a hallgatók aktivitásának a kiváltását szolgálja. A magyarázat módszere az ok-okozati összefüggésekre való rávilágításnál, fogalmak alakításánál használatos.

A szemináriumok során alkalmazott eljárások, módszerek • Az egyéni és csoportmunka a szemináriumok során használatos. • A beszélgetés, szemináriumi bemutatás (kiselőadás) és vita a hallgatók pedagógiai kompetenciájának és tudatosságának a fejlesztéséhez járul hozzá.

3

-Urbán. Aszmann Iskoláskorú gyermekek Anna (2oo3) egészségmagatartása.L’Harmattan Kiadó. Budapest. 11-29. Osiris. Kökönyei.. 13-70. pp. Budapest. sz. R. ) Sorszám Szerző Cím 1 Dr. Budapest 2 Demetrovics. Nemzeti Centrala Tankönyvkiadó. Iskolai egészségpszichológia.IV Kötelező könyvészet (megtalálható Az Oktatásban Alkalmazott Pszichológia Tanszék. 2oo2/1. Universitara 5 4 . Gy. Universitara Általános és iskolai pedagógia. Biblioteca Stúdium Könyvkiadó. (2oo7) 3 Meleg Csilla Iskolai egészségnevelés: a (2oo2) feladat újrafogalmazása. pp. Zs. Centrala Kolozsvár. Magyar Pedagógia. Szakkönyvtárában. 4 Buda Béla (2oo3) Fodor László (2005) Hozzáférhetőség Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara Az iskolai nevelés – a lélek Biblioteca védelmében.

testi-lelki egészség. eszközök: Írásvetítő. az csoportok. az egészség Tankönyvkiadó. 6-11. Buda Béla (2oo3): Az iskolai nevelés – a Szakirodalmi áttekintés személyi lélek védelmében. Budapest. Andorka Rudolf (2oo6): Bevezetés a szociológiába. pp. hogy mit jelent a lelki mint érték. VI. holisztikus szemléletmód. Nemzeti Foglalja össze röviden.hét Tematika Az egészséges életmódra nevelés szükségessége napjainkban. hét A lelki egészség lelki egészség. Az egészség egészség. 5 .. reprodukció. Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása Az egyetemi félév során megtartandó előadások és szemináriumok időpontja és helyszíne az órarendben van feltüntetve Az előadások tematikája Dátum 1. Budapest. érzelmi. egészséges életvitel. Power Point bemutató. szemelvények nemzetközi kutatási eredményekből. Az egészség mentális. Foglalja össze röviden. Forrásmunkák Meleg Csilla (2oo2): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. 2oo2/1. frontális megbeszélés). egészségfejlesztés. sz. Az egészség fogalmának meghatározása Alapfogalmak/kulcsszavak egészség. A hallgatók részvétele Az alapvető szakirodalom és szemináriumi tematika áttekintése. Magyar Pedagógia. fogalma. halandóság. pozitív és negatív egészségdefiníció. 2. 11-29. „egészség-virágmodell”. Osiris Kiadó. szemináriumok során felhasznált specifikus anyagok. egészségmegőrzés. pp. hogy mit jelent a lelki egészség az egyének. Az előadások. morbiditás. pp. intézmények és a társadalom szempontjából (egyéni referátumok.V.

bűnözés. szerk. Életünk enciklopédiája. alkohol. Budapest. a mentális értékrendszerben egészség szintjei. Osiris Kiadó. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. serdülőkori rizikófaktorok. a mentális egészséget védő és arra ártalmas faktorok.): Pszichológia pedagógusoknak. csoportos és frontális megbeszélés). Kollár Katalin – Szabó Éva (2004. epidemiológiai vizsgálatok. minél több szempont 6 . pp. az csoportok. szerk. Meleg Csilla (2oo5): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei.és drogfogyasztás) Deviáns veszélyeztetettség. Dúll Andrea – Urbán Róbert – Demetrovics Zsolt (2004): Szenvedélybetegségek. 169264. függőség. 598-639. nemzetközi kitekintés (statisztikai adatok). egészség az egyének. egészségmagatartás kutatás. hét A szenvedélybetegségek (dohányzás. lelki betegségek. viktimológiai felvételek. Osiris Kiadó. L’Harmattan Kiadó. Lehetséges megelőzés. kábítószerfogyasztás. Budapest. 4 hét Egészség és Egészségügyi Világszervezet (WHO). frontális megbeszélés).): Iskolai egészségpszichológia. Budapest. In: N. alkoholfogyasztás és droghasználat serdülőkorban.érték. intézmények és a társadalom szempontjából (egyéni referátumok. szenvedélybetegségek. Szakirodalmi áttekintés Dohányzás. 169264. 142-148. kisiskolás. L’Harmattan Kiadó. pp. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. Kézirat. szerk.és kollaboratív serdülőkorú fiatalok serdülőkorban önminősített egészségi Szakirodalmi áttekintés Az én egészségképem (minél összetettebb egészségkép kidolgozása. pp. Magyar Testnevelési Egyetem. egyéni helye az egyéni mint értékrendszer. Élet és egészég. pp. alkoholizmus. óvodás-. (egyéni házi dolgozatok. Grezsa Ferenc (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe. Budapest. Mentálhigiénés Osztály. Budapest Andorka Rudolf (2oo6): Bevezetés a szociológiába. öngyilkosság. 3.): Iskolai egészségpszichológia. Kossuth Kiadó.

családi.és serdülőkorban. pp. szubjektív jóllét. pp. szubjektív egészség. szerk. L’Harmattan Kiadó. belső. egészségmagatartás. szorongásos betegségek. Budapest. 23-30. önértékelés. kisiskolás. Életünk enciklopédiája. sz. szerk. Élet és egészég. 74/8. Kossuth Kiadó. frontális megbeszélés. pp. Gácser Magdolna (2003): Pedagógiai pszichiátria. gyermekkori dr. táplálkozás. 7 . majd egészségmagatartása. pszichés némaság.állapot. közérzet. élettel való elégedettség. Szeged.és a pszichés zavarok okai. Budapest. külső rizikófaktorok. testvérféltékenység. Országos frontális megbeszélés.): figyelembe vételével) – Iskoláskorú gyermekek csoportmunka. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. megítélésének serdülőkorban szempontjai előforduló zavarok gyermekkorban. Gyermekegészségügyi Intézet. 45-59. pszichoszomatikus panaszok. fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok. 7390. APC-Stúdió Kiadó. depressziós hangulat. Szakirodalmi áttekintés Testvérféltékenység és magatartászavar gyermekkorban (egyéni házi dolgozatok. 81-89. 3-17. gyermekkori neurózis. szeparációs szorongás. Budapest. 5 hét Óvodás-.): Iskolai egészségpszichológia. rizikómagatartás. kényszerbetegség. iskolafóbia. Aszmann Anna (2oo3. depresszió gyermek. testkép. mozgás.

a lelki egészség funkciók. L’Harmattan Kiadó.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. szerk. önbecsülés. szerk. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. szociális kompetencia és egészségmagatartás. Szabó Mónika: Társas kapcsolatok: család. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. Aszmann Anna (2oo3. 8-9 hét Az iskolai egészségnevelés. Budapest. szerk.): 1. Budapest. szerk. önértékelés és rizikómagatartás. In: dr. társas intelligencia. Budapest. az önértékelés klasszikus megőrzésében személyiségelméletei. pp. Szakirodalmi áttekintés A pedagógus sajátos feladatai a tanulók egészséges önértékelésének alakításában (egyéni referátumok. L’Harmattan Kiadó. Kökönyei Gyöngyi (2003): Szubjektív jóllét. In: dr. barátok. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Aszmann Anna (2oo3.): Iskolai egészségpszichológia. 110-124. 93-108. egészségnevelés Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Szakirodalmi áttekintés Kökönyei Gyöngyi (2007.): Iskolai egészségpszichológia. Szociális kapcsolatok és társas kompetenciák az iskoláskorúak lelki egészségének megőrzésében szociális kompetencia. Budapest.öngyilkosság. 6 hét Az önértékelés szerepe önértékelés. pp. csoportos és frontális megbeszélés). Országos Gyermekegészségügyi Intézet. iskola. 90118. explicit önértékelés. implicit önértékelés. jóllét. szerk. A gyermekek 8 . az önértékelés hajszolása. 119135.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. frontális megbeszélés). pp. 7 hét Szakirodalmi áttekintés A pedagógus szerepe a gyermekek szociális kompetenciájának fejlesztésében és társas kapcsolatainak alakításában (egyéni referátumok. egészségfejlesztés. érzelmi intelligencia. törékeny önértékelés és biztonságos önértékelés. pp.

pp. az egészség egyéni értékrendszerbe való beágyazottsága. Katalin – Szabó Éva (2004. egészség. egészségfejlesztő pedagógus-szerepek. a csecsemő 9 . egészségfejlesztési modell. az iskola külső környezete. stressz.): Iskolai egészségpszichológia. L’Harmattan Kiadó. 2.feladatai napjainkban. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004. Aktiváció. Az egészség megőrzését és fejlesztését elősegítő. Budapest. az iskola belső környezete. L’Harmattan Kiadó. pp. sz. és elhárítása (projektfeladat). 11 hét Solymosi Katalin (2004): A családi Szakirodalmi áttekintés szocializáció jellemzői. 11. egészségtámogató iskolai program 10 hét pedagógus mint Meleg Csilla (2006): Az iskolai A pedagógus a egészségfejlesztő. In: N. egészségkárosító és – családban támogató családi hatások. Iskolai egészségpszichológia. a család szociokulturális háttere. In: N. szerk. túlhajszoltság és az iskola egészségtámogató iskolai környezet. a In: Bárdossy Ildikó – Forray R. egészség mint érték. szerk. Osiris Kiadó.): Pszichológia pedagógusoknak. Meleg Csilla (2005): Egészségtámogató iskolai környezet.): Tananyagok a továbbképzése. 162-168 egészségét károsító iskolai rizikófaktorok feltérképezése. 169196. Budapest. Budapest. Az iskolai egészségfejlesztés lehetőségei. Szakirodalmi áttekintés A pedagógus meghatározó szerepe a tanulók egészségmagatartásának alakításában (egyéni esszék frontális megbeszélése). Pécs. Dúll Andrea – Urbán Róbert – Demetrovics Zsolt (2004): Aktiváció és stressz. Új Pedagógiai Szemle. 2173. szerk. pp. az iskola kultúrája. PTE BTK Neveléstudományi Intézet. pedagógia szakos alapképzéshez. Katalin – szerepe pedagógusok Kéri Katalin (szerk.): terhesség. Egészségre nevelés a család. fáradtság. Kollár Gyermekvállalás. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. egészségnevelés koncepcionális keretei.

In: N. referátumok. Budapest. Nemzeti tankönyvkiadó. Komlósi Piroska (1997): A család megbeszélés). pp. Budapest. (1997. 74-94. pp. frontális megbeszélés). 74/8. sz. Osiris gondozása Kiadó. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004. munkahelyi megterhelés. Budapest. Munkahely és egészségvédelem munkahelyi mentálhigiéné. (egyéni frontális Szakirodalmi áttekintés A televízió és az agresszió (egyéni referátumok. szerk. 13 hét Buda Béla (2003): A lélek egészsége. Életünk enciklopédiája. In: Gerevich J. pp. a média megértése és a média kapcsolata gyermekés serdülőkorban. Buda Béla (1997): Munkahely és mentálhigiéné. Budapest. Animula Kiadó. táplálkozási zavar. . Élet és egészég. stressz. monotónia). Osiris Kiadó.): Közösségi mentálhigiéné. Kósa Éva (2004): A média szocializációs hatásai. 572-951. In: Gerevich J. szerk. szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Szakirodalmi áttekintés Ideális munkahely és egészségvédelem (egyéni referátumok. agresszió. 10 . A mentálhigiéné alapkérdései. frontális megbeszélés). rizikófaktorok (zaj. (1997. Budapest. Kossuth Kiadó. inaktív életmód.Pszichológia pedagógusoknak. 51-62. szerepkonfliktus. 12 hét Az egészségre nevelés egészség és média.): Pszichológia pedagógusoknak. Animula Kiadó. Budapest. munkahelyi légkör. lelki egészség. támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére.

127-140. 11 . megelőzés. kiégés. Akadémiai Kiadó. esszék. pszichés és testi tünetek. pp. Budapest. In: Vajda Zsuzsanna (szerk. foglalkozási stressz. frontális megbeszélés).14 hét A pedagógusok egészségvédelme a pedagógusok lelki egészsége. Szakirodalmi áttekintés Mit tehetünk lelki egészségünk megőrzéséért? (egyéni referátumok.): Pszichológia és nevelés. Petróczi Erzsébet (1999): A kiégés jelensége pedagógusoknál.

): Pszichológia és nevelés.VII A felmérés módja Az egyetemisták tudásának felmérése a következő képen történik A tantárgy feldolgozása során kialakult fogalmak. kompetenciák folyamatos felmérése a szemináriumi tevékenységek és aktivitás által történik. Akadémiai Kiadó. Parciális vizsga (%) Félévi írásbeli/szóbeli vizsga (%) A végső jegy 75%-át a vizsgai teljesítmény képezi. a téma elméleti vagy gyakorlati megközelítését. A másik része zárt. A szemináriumi tevékenységekhez kapcsolódnak a kijelölt témákra készített házi dolgozatok. Vajda Zsuzsanna (1999) (szerk. Az alapvető fogalmak kialakulásán túlmenően bizonyos szintű tájékozottságot igényel. A szemináriumi hiányzások nem haladhatják meg az összóraszám 33%-át. Magyar Testnevelési Egyetem. amely több feladatból áll. az előadásokról való hiányzás pedig az 50%-ot. Ezek egy része kidolgozandó. Tudományos dolgozat. Budapest. A vizsgán ezen túlmenően a tárgyhoz kapcsolódó elméleti ismeretek számonkérése is várható. vagy esszé típusú választ igényel. A házi dolgozat megírása hiányában nem vehetnek részt a vizsgán. Animula Kiadó. Grezsa Ferenc (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe. Ajánlott irodalom • • • Buda Béla (2oo2): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. kialakult kompetenciát. referátum megírása (%) A házi dolgozatoknak tükrözniük kell. kreativitást célozza. Kézirat. 9o pont az esszé típusú és kiválasztandó típusú feladatok között oszlik meg. A vizsgadolgozatban elérhető összpontszám 1oo pont. kiválasztandó választ igénylő kérdéseket tartalmaz. hogy a hallgatókban kialakult tudásrendszert és szakmai kompetenciát. A dolgozat kb. VIII Szervezési részletek Az előadásokon. szemináriumokon való aktív részvétel (%) A vizsgán való részvétel előfeltétele bizonyos óraszámon való részvétel. A házi dolgozatokat az utolsó kontakt órán adják le a hallgatók. A plagizálás (másolás) és a vizsgán való csalás a vizsgáról való kizárást vonja maga után. amelyeken belül a felhalmozott tudásrendszert. A vizsga írásbeli jellegű. Mentálhigiénés Osztály. Budapest. amelyből 1o pont a megjelenés. következtetéseket és bibliográfiát kell tartalmaznia. amíg a házi dolgozat 25%-os aránnyal jelenik meg a vizsgajegyben. 1o-15 oldalt tartalmaz. amelynek bevezetőt. IX. 12 . A házi dolgozatok témája – egy bizonyos kereten belül – egyéni választások alapján történik. A jelölt a következő vizsgaszesszióban jelentkezhet ismét vizsgára.

Budapest.): Közösségi mentálhigiéné. Szamosközi István Kolozsvár 2008 október 13 . Dékánhelyettes Prof. Budapest. Dr. Életünk enciklopédiája. Animula Kiadó. Kossuth Kiadó.• • Gerevich József (1997) (szerk. Élet és egészég.

..........................15 CÉLKITŰZÉSEK ................................................1........................... Aszmann Anna: Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása .........................1.................................................31 1.........69 HÁZI DOLGOZATOK ........ Pál Katalin – Császár Judit – Huszár Anikó – Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában I......................................................................71 3......................................................................40 HÁZI DOLGOZATOK ................................ ....3...........................42 CÉLKITŰZÉSEK ......................95 Ajánlott szakirodalom ......................71 CÉLKITŰZÉSEK ............................... MODUL: AZ EGÉSZSÉG FOGALMA ............................... 2.......................... MODUL: EMPIRIKUS KUTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSRŐL ÉS -FEJLESZTÉSRŐL .....................25 Ajánlott szakirodalom ........................101 14 ................................42 2............................................................... 4............42 TANULÁSI ÚTMUTATÓ ..........................27 2......................................38 Ajánlott szakirodalom .......99 HÁZI DOLGOZATOK ...............15 1....................................... Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei II......................15 TANULÁSI ÚTMUTATÓ ................................................................................................................................................................................................................................ Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet......................................................... TÉMA: A lelki egészség ...................41 II.....................................................................................78 3.................................... .................................................28 1.42 2.......... Pál Katalin – Császár Judit – Huszár Anikó – Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában II...........................................71 TANULÁSI ÚTMUTATÓ ...................16 1................21 Kérdések és feladatok ..................................................... 2.............. Egy szervezetfejlesztési program körvonalai .................................. MODUL: EGÉSZSÉGRE NEVELÉS AZ ISKOLÁBAN .................................. 3........................................................................28 1....................TARTALOMJEGYZÉK I............................................................................................ ..................59 Kérdések és feladatok.................................................... 1...65 Ajánlott szakirodalom ............................100 Fakultatív szakirodalom .............................. 5.................................................... Fiatalok egészsége: néhány alapvető eredmény az „Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása” című kutatásból ...................... 2............................................................. .......................................... Tomcsányi Teodóra: A lelki egészség fogalma .........................................71 3.....................89 Kérdések és feladatok ............................................. ................................................................................................................................................16 1.......................... Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei I.......................................................................................................................................................................................................................................................... Grezsa Ferenc: Egészség és mentális egészség .................................................................................................................................35 Kérdések és feladatok .... TÉMA: Az egészség fogalma .....................70 III.................................................. Meleg Csilla: „Egész-ség”....................................................................................................................................................

I.

MODUL: AZ EGÉSZSÉG FOGALMA

Bevezetés Az egészségre nevelés választható tárgy, ezért a tanulmányi útmutató rendeltetése és felépítése is eltér az eddigiektől. Mindhárom modul az elején megjelenő célkitűzések és tanulási útmutató mellett eredeti szakszövegeket, vagyis az egészségfejlesztés témakörében különböző szerzők által megírt tanulmányokat/tanulmányrészleteket tartalmaz. Ennek nemcsak az a funkciója, hogy az olvasók eredeti tanulmányokkal ismerkedhetnek meg, hanem az is, hogy így nyílik lehetőség arra is, hogy bepillantást nyerhessenek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koordinált nagyszabású nemzetközi kutatások eredményeibe. A kutatási jelentéseket tartalmazó harmadik modul részben interdiszciplináris indíttatással is született, mivel a megközelítésmód kutatásmódszertani ismeretekhez és kompetenciákhoz kapcsolódik. Az olvasó nemcsak a kutatási jelentések érdekes tényszerű eredményeivel ismerkedhet meg, hanem képet alkothat nagyszabású reprezentatív kutatások megtervezésének és lebonyolításának feltételeiről. A tanulmányi útmutató felépítése nem tér el az eddigiektől, csupán a különböző tanulmányok elejére illesztettük be az adott tanulmány kiemelt kulcsszavait, a hallgatók tájékozódásának és egyéni tanulásának megkönnyítése céljából. Az egyes modulok végén kiemelt kérdések és feladatok a házi dolgozatok választható témáit tartalmazzák. Kívánok kellemes időtöltést és sikeres tájékozódást! dr. Péter Lilla CÉLKITŰZÉSEK Az első modul alapvető célja a hallgatóknak az egészségre nevelés témakörébe tartozó alapfogalmakkal való megismertetése. Fontos, hogy az egészség fogalmának hagyományos meghatározását elhatároljuk a korszerűbb, összetettebb meghatározásoktól, és felismerjük az egészség holisziktus megközelítésének a fontosságát. A lelki egészség az egészség egyik alapvető alkotóelemét képezi, és napjaink rohanó, túlterhelt, stresszes életmódja mellett fontossá válik, hogy az eddigieknél nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a megőrzésének. Az első modul áttanulmányozásával az alapfogalmak ismeretén túlmenően, egyfajta szemléletmódnak kell kialakulnia a hallgatókban. TANULÁSI ÚTMUTATÓ A második modul első átolvasása után javallott a kapcsolódó fogalmak részletes tanulmányozása. A témában való tájékozódáshoz ajánlom a választott tanulmányok többszöri átolvasását, az alapvető fogalmakról egyéni jegyzet elkészítését. A szakirodalmi tanulmányok esetén semmiképpen nem a szó szerinti memorizálás a cél, hanem az alapvető fogalmak ismerete, az adott témákról való ismeretek kifejtése. Tehát pl. az egészség fogalmának különböző megközelítései, vagy a lelki egészség egészségen belüli helyének elhatárolása alapvető feladat.

15

1. TÉMA: Az egészség fogalma 1.1. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei
- részletek – Kulcsfogalmak: egészség, egészség mint érték, az egészség mint árucikk, az egészség holisztikus felfogása, az egészség egyenlőtlensége, testi-lelki betegség hiánya, egészséges életmód.

Ilyen

evidenciának

tekinthető,

hogy

az

egészség

érték,

ugyanakkor

azonban

a

társadalomstatisztikai adatok egészségtelen életmódjellemzők sokaságát tárják fel. Az egészségszociológiai kutatások tovább árnyalják a képet az egészség társadalmi csoportok szerinti egyenlőtlen elosztásának a bemutatásával. (Józan, 1994, 2005) Ezért feltételezhetjük, hogy az egészség is azon fogalmaink közé tartozik, melynek értelmezési tartománya jelentős eltéréseket mutathat, többféle tartalom és hangsúly sűrűsödik e fogalom tartalmában. Az egészségfogalom tartalmi összetevőinek a feltárásakor kimutathatók azok a jellegzetességek, melyek területi, településbeli (pl. Európa és Afrika, Nyugat- és Kelet-Európa, város és falu), társadalmi (magas és alacsony státusúak) és demográfiai (fiatalok-idősek, férfiak-nők) dimenziók mentén jelenítenek meg más-más hangsúlyokat. Az egészségfogalom pedagógiai értelmezéséhez e tartalmi összetevők feltárásán keresztül juthatunk el. 1. Az egészségfogalom tartalma Az egészségfogalom tartalma gazdag, sokrétű és heterogén, mely mást és mást hangsúlyozó tudományos és köznapi gondolkodásmódokban érhető tetten. (Fitzpatrick, 1984) Ezért az iskolai egészségnevelés alapját képező egészségfogalom pontos leírásához számba kell vennünk a már ismert tartalmi elemeket és mindazokat a körülményeket, melyek e tartalmak kialakulását meghatározzák. A tudományos egészségdefiníciók rendkívül sokfélék. (Aggleton, 1994) Vannak, amelyek a testi-lelki betegségek hiányait rögzítik. Az iskolai egészségnevelés újragondolásához azonban azok a megközelítések visznek közelebb bennünket, melyekben valaminek vagy valamiknek a megléte utal az egészségre. Ezekben az egészség felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként (WHO, 1946) vagy olyan fizikai és mentális egyensúlyként, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes társadalmi szerepeinek a

16

megvalósítására. (Parsons, 1972) Az egészség megint más felfogásban árucikké válik, üzleti tartalmat kap, amely nemcsak elveszíthető, hanem meg is vásárolható. Magas befektetésekkel megvehető a luxusszintű egészségügyi ellátás (pl. magán gyógyintézetek igénybevételével), eladható egészséges ételeken, testedzéseken, valamiről leszoktató vagy rászoktató programokon keresztül, visszavásárolható a sürgősségi ellátás igénybevételével és a gyógyszerek ártámogatásában, de el is veszíthető balesetek, betegségek következtében. (Seedhouse, 1986) Lehet azonban az egészség egyfajta attitűd is, az egyén törekvése és készsége az állandóan változó körülményekhez való adaptálódásra, vagy éppenséggel azoknak a faktoroknak az összessége, melyek az egyént személyes ereje maximális kifejtésében segítik. (Dubos, 1959) Rövid körképünk az egészség különböző megközelítéseit és az azokhoz kapcsolódó tartalmi elemeket mutatta be. E megközelítések nem zárják ki egymást, mindegyik az egészség egy vagy több lényegi jellemzőjét találja meg. Ebből adódik, hogy nincs egyetlen igazi, egyetlen helyes definíció, ezért az egészség neveléstudományi értelmezéséhez több szempont együttes figyelembevétele vezethet. Az egészségfogalom tartalma tovább bővíthető, ha kulturális kontextusba helyezzük az egészségről vallott felfogásokat. Hiszen hogy mikor, milyen esetekben lép át valaki szimbolikusan és/vagy konkrétan az egészség mezsgyéjéről a betegségére, az tág és szerteágazó forráskészleten alapul. Nem hagyható figyelmen kívül még az ezredforduló után sem, hogy milyen hagyományok, tradíciók, kulturális tartalmak jelölik ki különböző társadalmi csoportok és egyének esetében a házi gyógymódok érvényességi és alkalmazási körét, határait vagy az elkerülhetetlen orvoshoz fordulást. Társadalmi és kulturális jelentést hordoz tehát az egészség fogalma abban a vonatkozásban, hogy az egészség és a betegség megítélésében hol és milyen választóvonal található, mi és hogyan szabályozza a beavatkozás vagy be-nem-avatkozás, a házi és/vagy professzionális orvoslás igénybevételét. A társadalmi-kulturális jelentést hordozó egészségtartalmak szemléletmódbeli változásai végső soron a társadalmi-történeti idő lenyomatai, ezért a temporalitást is a fogalom szerves részének tekintjük. Az általunk ismert legősibb egészségfelfogások fő jellemzője a holisztikus szemléletmód volt, mely a hangsúlyt az egyénen belüli, az emberek közötti és a környezettel kapcsolatos egyensúlyi állapotra helyezte. Az 1800-as évek tudományos mentalitása az egészségfelfogást sem hagyta érintetlenül. „Szétszedtük az univerzumot, és fogalmunk sincs, hogy rakjuk össze. Az előző évszázadban dollárbilliókat költöttünk a kutatásban a természet szétszedésére, csak most ismerjük be, hogy fogalmunk sincs arról, hogyan tovább – kivéve, 17

hogy az egészséget mint értéket önmagában elfogadjuk. mely a kutatások irányát az egészség (és nem a betegség) forrásai felé fordította. Az egyenként interiorizálódó értékek ereje és magatartásban is megnyilvánuló hatása attól függ. A mai modern egészségfelfogások közös sajátossága viszont az. 2003. (Losonczi.hogy még apróbb darabokra szedjük. melyekre a szakirodalomban a bio-pszicho-szociális egészség megnevezés utal. A nemzetközi összehasonlító értékkutatásokból arról tájékozódhatunk.) E tendencia az egészségfogalom tartalmát is módosította. Ezáltal válik életvezetésünk egészségessé vagy egészségtelenné. választunk alternatívák között.(Antonovsky. melyek kisebb súlyúaknak. hogy az egyén domináns értékrendjében milyen más értékekkel együtt erősítik vagy gyengítik egymást. Az egészséges életvitel azon az (egészséget is 18 . Ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal. 1987) 2. 1989. Az egészség esetében ez úgy értelmezhető. hogy az egészség az alapértékek között található. magatartásbeli sajátosságokat és különbségeket mutatnak egy adott társadalmon belül és társadalmak között is. A holisztikus látásmód. és így az egészség biológiai majd társadalmi faktorai kerültek a figyelem középpontjába. 17. Mindehhez szervesen kapcsolódik az az orvostudományban megfigyelhető gyökeres tartalmi fordulat.” (Barabási. hogy bár rangsorbeli helye alapján előkelő helyet foglal el más értékekhez viszonyítva. hogy megfigyelhetők bennük a már bemutatott jellemzők. az egységes gondolatkörbe tartozó fogalom a természettudományok és az orvostudomány fejlődése következtében elemeire bomlott. A különböző egészségfelfogások ebben az időszakban aszerint differenciálódtak. 2004) Ugyanakkor ennek ellentmondanak az egészséges életvitel hiányára is utaló megbetegedési és halálozási statisztikák. (Meleg. Az egészség az értékrendszerek hálózatában Az egyes emberben szocializációja során számos érték alakul ki. hogy mekkora egymáshoz viszonyított súlyt adtak magyarázatukban a biológiai és a társadalmi tényezőknek. hogy a vizsgált nemzetek értékrendjében mely értékek vagy mely értékcsoportok tekinthetők dominánsnak. ugyanakkor különböző értékrendszeri beágyazódása következtében az egyéni magatartásban megnyilvánuló hatása más és más lesz. Varga. 1988) E látszólagos ellentmondás magyarázatát abban kereshetjük. hogy az értékek különféle módon és más-más értékek összekapcsolódásával kialakuló értékrendszerekbe ágyazódnak be. ugyanis az értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg az életvitelünkre vonatkozó tudatos és/vagy nem tudatos döntéseket. E kutatások eredményeinek tükrében bizton állíthatjuk. Az egyes értékek rangsorolása alapján kialakuló preferenciák mentalitásbeli. 1979.

magában foglaló) értékrendszeren alapul. Ezekben az esetekben beszélhetünk veszélyeztetett csoportokról. ahol átlag alatti a születéskor várható élettartam és ezzel egyidejűleg átlag felettiek a megbetegedések. 1983) Mivel az értékképződési folyamatban a szocializációs csatornák kiemelt szerepet játszanak. A biológiai vagyonnal való sáfárkodásról árulkodnak az iskolázottság és a szociokulturális háttér szerint elkülönülő megbetegedési és halálozási adatok. Belátható ugyanis. A család ugyanis mint elsődleges szocializációs közeg kitüntetett szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szerveződésében. formálásában meglévő lehetőségeiket és feladataikat. Az egészségfogalom tartalmának társadalmi. a biológiai vagyont magas szinten továbbörökíteni azok a családok képesek. hogy sem az egészségfogalom tartalmában. ahhoz elengedhetetlen az a tudás. Hogy a család és az iskola – mint az egyén legfőbb szocializációs csatornái – egymást erősítsék az egészség értékének közvetítésében. ahol a megbetegedések súlya és gyakorisága átlag alatti. hogy az egészségérték olyan más értékek közé ágyazódott be. Azokban a társadalmi csoportokban viszont. hogy „az egészség érték” alapigazságát értékrendszerhez kapcsolódó viszonyként értelmezzük. érdemes újból átgondolnunk az egészségérték kiépítésében. Ezért az intézményes egészségnevelés újragondolásakor nem elégséges csupán az egészség érték mivoltára 19 . melynek segítségével az egészségnek az értékrendszerbe való beágyazottságáról alkothatunk képet. ott azt feltételezhetjük. Egészséges nemzedékeket nevelni. ott az önmagában esetleg értéknek vallott egészség támogató értékek hiányában (vagy az egészséggel ellentétes értékek között) nem volt képes az életvezetés során dominanciára szert tenni. kulturális és időkontextusba helyezésével „az egészség érték” kijelentést tehát különböző jelentéseket és viszonyulásokat hordozó alapigazságként kezelhetjük. melyek értékrendszerükkel mint mintával gyermekeik nevelésén keresztül segítik az egyes értékek megfelelő rendszerbe szerveződésének folyamatát. A mélyebb mechanizmusok feltárására irányuló tudományos megközelítéssel azonban megengedhető. mégpedig nemcsak a felnövekvő. (Meleg. Azokban a társadalmi csoportokban. Kutatási eredmények segítik az eligazodást. mellyel a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világhoz viszonyulunk. hanem a még meg sem született gyermekek vonatkozásában is. sem az egészség értékként megragadásában nem teremthető egységes jelentést eredményező konszenzus. hatása háttérbe szorult. 1986). ahol az átlagnál magasabb a születéskor várható élettartam. (Kapitány és Kapitány. melyekkel együtt egészséget támogató értékrendszer és életvezetési gyakorlat szerveződött.

Ezért válik kiemelkedően fontossá a lelki egészségvédelemmel kapcsolatos értékrendszer megismerése és fejlesztése. az élet értelméről. Az egészségszociológiai kutatások is megerősítik. az interperszonális kapcsolatok minőségével. A társadalommal foglalkozó szakemberek számára egyre nyilvánvalóbbá vált. Az anyagi javak birtoklását tartalmazó életszínvonal mellett ugyanis figyelemre méltóak azok a különbségek. ugyanis kedvező életmódváltoztatás csak akkor remélhető. amely egy hosszú távú egészségnevelési (prevenciós. 2000.koncentrálnunk. fizikai-szellemi aktivitásuk és testi-lelki kimerültség-érzésük gyakorisága határozza meg. ha az egészségérték a fenti támogató értékrendszerbe egymást erősítő módon épül be. egészségmegőrzési és -fejlesztési) stratégia alfája és ómegája. hasznosságáról való meggyőződésekben. döntéseinket. Témánk szempontjából különös figyelmet érdemelnek a pszichoszomatikus megbetegedések arányváltozásai. a konfliktuskezelés flexibilitásával összefüggő értékrendszer az. melyeket az életminőség fogalma fog össze. Az életminőség romlásához vezető korai jelenségek felismerésében és a beavatkozás kontrollálhatóságában kitüntetett szerepe van a 20 . mely az egészségérték beágyazódásával társadalmi csoportonként elkülöníthető egészségmagatartásokat eredményez. (Tahin – Jeges – Lampek. 322. alkoholfogyasztás vagy dohányzás). Kutatási eredmények szerint a mentálhigiénével. céljáról. Az egészséghez való viszony így válhat mindennapi életünkben választásainkat. mint a szokványos rizikófaktorok (pl. életvezetésünket befolyásoló értékviszonnyá. a problémamegoldással. karban tartása és fejlesztésének elősegítése az egészségügyi és a köznevelési intézményrendszer közös és felelősségteljes feladata.) Ezen kutatások is egyértelműen bizonyítják. Ezek fejeződnek ki az emberi kapcsolatok-kapcsolatrendszerek minőségében. hogy az egyes országok fejlettségének mérésére és összehasonlítására nem elegendő csupán mennyiségeket kifejező mérőszámokat alkalmazni. hogy a testi-lelki egészség az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők között található. hogy az egyes országok (és azokon belül a különböző társadalmi csoportok) egészségi állapotát mindent összevetve sokkal inkább életminőségük megítélése. A mindenkori felnövekvő generációk egészségmagatartásának minősége az. (Allardt. 1997) Magyarországon a megbetegedési és a halálozási adatok az életminőséggel kapcsolatos problémákra utalnak. Az egészség értékviszonyként felfogása az 1960-as évektől megfigyelhető kutatásmetodikai szemléletváltásban is tükröződik. melyekkel együtt várható csak el az életmódban is tükröződő hatás. az önmegvalósításba vetett hitekben. E támogató értékrendszer jelentőségének megfelelő kezelése. hanem meg kell keresnünk azokat a támogató értékeket is.

Pál Katalin – Császár Judit – Huszár Anikó – Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában I. pozitív egészségdefiníció. hanem azt az iskola oktatásinevelési rendszerét átfogó feladatként és koordináló szemléletmódként értelmezzük 1. statikus és dinamikus nézőpont. Ezért az egészségnevelésre nem tekinthetünk úgy. minden szempontból edzettebb. Manapság sokak számára evidencia. hogy az egészség is azon fogalmak közé tartozik. A szerzők konklúziója. összetevőinek koronkénti változásáról. Sebestyén 2003). célszerű először a fogalom tartalmi összetevőit megvizsgálnunk. valamint jövőbeni feladatairól nyújt átfogó képet. jelenlegi átalakulásáról.tanköteles korosztályokat befogadó iskolarendszernek. egészség pszicho-szociális szemlélete. a jövő kihívásaira válaszolni tudó ifjúságot. Bevezető A fiatalok egészségmagatartásával kapcsolatos kutatások eredményei évről évre aggasztóbbak. és egyre szélesebb kört érint az élvezeti szerek használata és a rendszeres szexuális élet (Csizmadia–Várnai 2003. – részlet – Kulcsfogalmak: holisztikus szemléletmód. Vajon mi állhat e jelenség mögött? Feltételezzük. hogy az egészség érték. 2. a lakosság körében végzett vizsgálatok (Aszmann 2003) mégis az egészségtelen életmód meglétét tárják fel több helyütt. 21 . hogy az egészségtantanárok és a testnevelők csak együttműködve nevelhetnek egészségesebb. Németh 2003. A téma szakirodalmának bemutatásával rávilágít az egészségnevelők tevékenységének különböző aspektusaira és az iskolában folyó egészséges életmódra nevelés jellemzőire. amelyeket tapasztalataink és értékeink alapján különbözőképpen értelmezhetünk. A fiatalok körében kirívóan magas a pszichoszomatikus tünetek előfordulási aránya is (Susánszky–Szántó 2002). Épp ezért. amikor az egészségről gondolkodunk. negatív egészségdefiníció. Egyre fiatalabb korban kezdődik. mint az iskola egyik megoldandó feladatára. egészség-virágmodell A tanulmány az iskolában folyó egészségnevelés szemléletének.

) Ezt a meghatározást több kritika is érte. A pozitív egészségdefiníciók közé sorolható még a WHO 1948-as megfogalmazása: „Az egészség a teljes fizikális. Ez a megközelítés az úgynevezett negatív egészségdefiníciók közé sorolható. hogy magában hordozza az egészség holisztikus 22 . Másrészt túlzottan ideális állapotot ír le. Egyrészt amiatt. 7. hiszen nem mindig érezzük magunkat igazán a teljes jólét. amelyek meglétekor egészségről már nem beszélhetünk. miközben az életet és az életjelenségeket a folyamatos változás jellemzi.1. A természettudományok és az orvostudomány fejlődésének következtében a holisztikus szemléletmód helyett a figyelem az egészség biológiai. amelyeket szűk és tág környezete elvár tőle. A WHO 1948-as definíciójának pozitívuma azonban. Az egészség fogalmának értelmezéséről. amely a hangsúlyt az egyénen belüli. Ez az álláspont tükröződik többek között a hindu.” (Ewles–Simnett 1999. aki valamilyen testi abnormalitással él. illetve jóllét állapotában. amelyek segítik az egyént személyes ereje maximális kifejtésében és kihasználásában. Másrészt azon faktorok összességének is tekinthető. Ezzel szemben a pozitív egészségfelfogások sorát gazdagítja Parsons (1972) egészségre vonatkozó megfogalmazása. mint az ahhoz szükséges minőségek. Az 1800-as években az egészségfelfogásban fordulat következett be. Ebben a megközelítésben azok a tartalmi jegyek kapnak elsődleges szerepet. ami „van”. az emberek közötti és a környezettel kapcsolatos egyensúlyi állapotokra helyezi. amelynek birtokában az egyén hatékonyan képes megfelelni azoknak a társadalmi szerepeknek. nem pedig pusztán a betegségek és bántalmak hiánya. és az egyén azon törekvéseit és készségeit foglalja magában. amelyek a változó körülményekhez való folyamatos alkalmazkodásban segítenek. Eszerint az egészség egyrészt egyfajta attitűdként értelmezhető. Ennek eredményeképp egyes kutatók az egészséget úgy határozzák meg. illetve testi-lelki betegségek hiányát (Blayter–Paterson 1982). hiszen az egészséget olyan fogalomként határozza meg. mintsem az. társadalmi alkotóelemeire irányult. a görög és a kínai egészségelméletekben. Elképzelésük szerint nem tekinthető egészségesnek az. változásáról A legősibb egészségfelfogások fő jellemzője a holisztikus szemléletmód. Így végeredményben a fogalom tényleges jellemzőiről keveset tudunk meg. amelyet inkább a „nincs” jellemez. mentális és szociális jólét állapota. hogy statikus nézőpontból mutatja be az egészséget. mely szerint valaminek vagy valamiknek a megléte utal az egészségre. Az egészség pozitív megközelítése egyfajta fizikális és mentális egyensúlyi állapotot határoz meg.

12. 1. mindezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással (McLain 1997). társadalmi (társas. illetve fokozhatók (Buda 1991. melyben fontos kiemelni az egyén felelősségét.” (Tringer 2002.megfogalmazásának csíráját. feltételezve. „Az egészség olyan állapot. hogy az egészség megőrzése érdekében folyamatos aktvitást kell kifejtenünk (Ewles–Simnett 1999). így egészségének bio-pszichoszociális szemlélete (Meleg 2002). érzelmi. illetve azt. amelyet az anatómiai integritás. biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége. a betegség és a korai halál rizikóitól való mentesség jellemez. a fizikai. megőrzendő állapotnak. hanem fejleszthető értéknek tekinti. A WHO Ottawai Egészségmegőrzési Nyilatkozata (1986) az egészséget nemcsak passzív. hogy vannak olyan összetevői – mint például teljesítmény. a testrészek egészségéhez kapcsolódik. valamint spirituális dimenziói vannak. ugyanis a biológiai mellett elismeri a szociális és lelki faktorok szerepét is. fittség –. ábrán látható virágmodell is mutatja. a családi. kihívásoknak való megfelelés. a teljesítményre való képesség. A fizikai egészség az emberi test működéséhez. A mai egészségfelfogások közös jellemzője az embernek. Mai álláspont szerint az egészségnek fizikai. mentális. szociális). a jólét érzése. a személyes értékek. amelyek növelhetők.) Ennek megfelelően az egészség megőrzése is folyamatos küzdelem. személyiséggel kapcsolatos. munka. ábra: Egészség-virágmodell 23 .és közösségi szerep. Tényi–Sümegi 1997). ismeretek. Ahogy az 1.

magatartásunkat. közösségi szemlélet. függetlenül fejtik ki hatásukat. a korszerű. illetve valósítjuk meg önmagunkat. hogy az egyén domináns értékrendjében hol helyezkednek el. milyen más értékekkel együtt erősítik vagy gyengítik egymást. mik a céljaink. valamint a megváltozott tevékenység. Itt elsősorban a mentálhigiénével. és hogy milyenek emberi kapcsolataink. Amikor cselekedeteinket. gondolkodásunkat és érzelmeinket értékeink befolyásolják. így a beépülő értékek megnyilvánulása attól függ. Az egészség vonatkozásában ez úgy értelmezhető. mit szeretnénk elérni. és hogyan viszonyulunk a dolgokhoz. Az ezt követő szocializációs színtér az óvoda és az iskola. Kedvező életmód-változtatás is csak akkor remélhető az egyéntől. Egészségünk fejlesztéséhez. Az érzelmi egészség azzal kapcsolatos. hogy milyen forrásokból szerezzük információinkat. azok nem egymástól elszigetelten. A társadalmi egészség körébe tartozik. a konfliktuskezelés rugalmasságával összefüggő értékrendszerekre gondolunk. és hogyan képzeljük el. hogyan használjuk fel azokat az egészségünket érintő tevékenységünkben és döntéseinkben. milyen az értékrendünk. interdiszciplinaritás. viszonyaink. A személyiséggel kapcsolatos egészség arra vonatkozik. ahogyan a társadalom tagjaival együttműködünk. hogy mi érdekel bennünket mélyen. Az iskolai egészségnevelés során sem elég az egészségérték mivoltára koncentrálni. mert integrálja az egészség többi dimenzióját. amelyekkel együtt várható el az életmódban is tükröződő hatás. Az egészségérték szerepe az ember egészség-magatartásában Az értékek jelentős része a szocializáció során alakul ki az emberben. mennyire értjük meg saját érzéseinket és másokéit. ha az egészségérték ezen támogató értékrendszerbe egymást kölcsönösen erősítő módon épül be (Meleg 2002). Az értékek ugyanis az emberben komplex értékrendszerré formálódnak. ugyanakkor különböző értékrendszeri beágyazódása következtében az egyén magatartásában más és más módon valósul 24 . hogy bár az egészség előkelő helyen áll a rangsorban. szubszidiaritás. Lényege abban fejeződik ki. A spirituális egészség létfontosságú az általános egészség szempontjából. hanem meg kell keresni azokat az érdemi személyiségkomponenseket is. Így a család mint elsődleges szocializációs közeg jelentős szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szerveződésében. hogy milyen embernek látjuk magunkat. ahogyan magunkat mint egyéneket látjuk. egyéni és közösségi öntevékenység és helyi kezdeményezések integrációja (Tringer 2002). hogy milyen mértékben vagyunk képesek kifejezni érzelmeinket.A mentális egészség fogalomkörébe tartozik. az interperszonális kapcsolatok minőségével. dinamikus egészségfogalomhoz az alábbi értékek köthetők: egyéni felelősség. civil szervezetek.

amellyel a bennünket körülvevő világhoz viszonyulunk. Az egészséges életvitel sokkal inkább azon az értékrendszeren alapul.) negatív egészség definíció: ____________________________________________________ _____________________________________________________________________________ c.) pozitív egészség definíció:_____________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 3. Miért tekinthetjük a pozitív egészségdefiníciókat jobbnak a negatívaknál? Mi a véleménye erről? 25 . hogy az egészséget mint értéket önmagában elfogadjuk.meg. Mire vonatkoznak az egészség fogalmának a különböző megközelítései? a.) holisztikus egészség definíció: _________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b. Az értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg életvitelünkre vonatkozó döntéseinket. Ennek következtében válik életmódunk egészségessé vagy egészségtelenné. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1. Ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal. hogy mit jelent az Ön számára az egészség! _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 2. Határozza meg az egészség fogalmát a saját szavaival! Próbálja megfogalmazni.

Miért tekinthető összetett megközelítésnek az „egészség-virágmodell” (McLain. 1997)? 26 .) egyéni: ____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b. érveljen az egyik helyessége mellett! 5. Határoljon el egymástól legalább hármat az egészség fogalmának különböző megközelítései közül.4.) társadalmi:_________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 6. Mire vonatkozhat az egészség fogalmának egyéni és társadalmi szempontú megközelítése? a.

2005/június. 1-3. Meleg Csilla (2005): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei 2. Magyar Pedagógia 2002/1. Meleg Csilla (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. 3. 11-15.(2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában.7. Miért fontos. pp. 27 . hogy az egészség értékként épüljön be a felnövekvő generációk tudatába? Javasolt szakirodalom: 1. Pál Katalin et al. pp. Új Pedagógiai Szemle.

a különböző közösségi támogatásokban való részesülés lehetősége. Ugyanakkor mentesnek kell lenni a szenvedéstől. egyben olyan erőforrás. A mentálisan egészséges ember én-tudata. mentális egészségre ártalmas faktorok. Maslow szerint alapvető pszichoszociális szükségletek kielégítése. az emberi kapcsolatok kialakításának és fenntartásának. A mentális egészség és betegség élesen nem különíthető el egymástól. lelki teherbíróképesség. helyesen ismeri fel a valóságot. mentális egészség. A mentális egészség egyfajta érzelmi.2. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. megtapasztalásának és kifejezésének. a szükségtelen stresszektől. a sikeres életvezetéshez szükséges. mentális és szociális jólét. TÉMA: A lelki egészség 1. az érzelmek felismerésének. valamint a problémák megoldásának képességét is. a lelki egészség individuális. Biztosítandó például a megfelelő lakhatás és élelmezés. fizikai. mely jelzi. A mentális egészség az általános egészségi állapot egyik összetevője. a mások általi elfogadottságot. a környezeti ártalmaktól. Felöleli továbbá a változó körülményekhez való alkalmazkodásnak. másrészt bizonyos megterhelő körülmények kiküszöbölése egyaránt feltételei a mentális egészségnek. a szabadságot és a személyes teljesítmény és hatékonyság érzetét is magába foglalja. amely a mindennapi élethez. 3. hogy az individuumok miként reagálnak környezetükre és a hétköznapi életükben jelentkező problémák megoldására milyen eszközökkel rendelkeznek.részletKulcsfogalmak: egészség. önazonossága fejlett. az önbizalmat. mentális és szociális jólét állapotát jelenti. közösségi és intézményi szintje. emberi kapcsolatai számára örömforrásul szolgálnak. az anyagi és egzisztenciális biztonság. mentális egészséget védő. illetve a kizsákmányolás valamennyi formájától. Grezsa Ferenc: Egészség és mentális egészség . hanem egy kontinuumon elfoglalt helyzet alapján értelmezhető állapot. a különböző közösségekhez való tartozást. Ezeken túlmenően a mentális egészség az érzelemgazdag kapcsolatok igényét. megerősítést és hitelesítést. hanem a teljes fizikai. amely hozzásegít az élet pozitív 28 .

a mentálhigiéné lényege ezek azonosítása. illetve "mágikus" feltételek és körülmények kölcsönhatásának függvénye. intellektuális és lelki fejlődésre való képességet. A "jól-levés" pozitív tudata. A következő ábrák a különböző szinteken jelentkező védő és ártó faktorok példáit mutatják. milyen mértékben vállalnak azért felelősséget. a teljesítmény és a humor érzetének kifejeződéseként. a gondolkodásról. melyek együttesen az emberek érzelmi teherbíró képességét határozzák meg. az életvezetésről és a kockázatvállalásról. Más megközelítésben a mentális egészség elsősorban különböző képességek meglétét jelenti. hanem a közösséghez történő tartozás jellegére utal. A mentális egészség ötféle érzéssel is jellemezhető. A pszichológiai. Az egészség és azon belül a mentális egészség fogalmainak ismeretes definíciói rendkívül változatosak. kiküszöbölése. vagy hiánya biológiai.megéléséhez. illetve a pszichés stresszhelyzetek fejlődési lehetőségként való felhasználásának képességét. E sokféle meghatározó három fő csoportba rendezhető.és individuálpszichológiai. fel tudják-e azokat ismerni. a védő hatások fölerősítése.A Quality Framework. HEA. elviseléséhez. Az individuumokat egészségük mindhárom dimenziójában védő és gátló hatások érik. vagy annak hiánya attól függ. hatékony struktúrákhoz. a bizalom. illetve az ártó hatások mérséklése. 1997) 29 . problémák. hogy kapcsolódnak ahhoz. hogy az egyes személyek miként kapcsolódnak különböző egészséges. de valamennyi jelzi. A polgári mivolt ehelyütt nem osztály-kategóriára. fejlesztésének és egyenrangú fenntartásának képességét. gazdasági és környezeti. tehát nem kis mértékben szubjektív kategória. Közösségi szinten a mentális egészség. társadalom. a kielégítő személyes kapcsolatok kezdeményezésének. London. (A vonatkozó angol nyelvű szakirodalom a „citizenship” kifejezést használja. pszichoszociális.) Az intézmények szintjén pedig arról van szó. a mások iránti empátia képességét. az érzelmekről. a kihívás. csalódások és szomorúság leküzdéséhez. (Forrás: Mental Health Promotion . hanem annak megéléséből adódik. nem pusztán az aktuális létállapotból. a fájdalmak. E képességük polgári mivoltukban ölt testet. hogy a mentális egészség megléte. Individuális szinten a saját belső valósággal való foglalkozni tudás képességéről van szó. hogy a személyek mennyire képesek figyelembe venni az őket körülvevő társas környezetet. képesek-e azok szervezetét és működését kedvező irányba alakítani. érzelmi. a kompetencia.

Érzelmi teherbíró képesség 1. Érzelmi teherbíró képesség fizikai egészség pozitív önkép problémamegoldó képesség tanulási képesség 2. akik (amelyek) a fenti ábrákban jelölt körülmények alakításával. disszonanciára • az autonómia hiánya utaló tapasztalatok • munkanélküliség • csoportnyomás 3. Polgári mivolt szegényes kapcsolatok • kulturális konfliktus. ruházat. hajléktalanság. illetve intézmények tevékenysége és munkája tehát mentálhigiénés összefüggésben is értelmezhető. Egészséges struktúrák jó iskolai tapasztalatok biztonságos lakókörnyezet demokratikus politikai viszonyok béke • • • • • • • • • A MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS FAKTOROK Belső faktorok Külső faktorok 1. vagy egyéb módon foglalkoznak. konfliktusokra. Polgári mivolt jó neveltetés jó kapcsolatok kapcsolatok kialakításának. Egészséges struktúrák • az értékrendszer zavara • negatív fizikai környezet • a szegénység hatásai Mindazon személyek. 30 . fogyatékosság • veszteség érzése tehetetlenség érzése • magányosság érzése gátolt önmegvalósítás és előmenetel • erőszak elszenvedése szexuális problémák • visszaélés élvezeti szerekkel • pszichiátriai betegség • családi problémák 2. stb. • • • • 2. éhezés. például lakhatás. fenntartásának és megszakításának képessége kommunikációs jártasság az elfogadottság érzete • Külső faktorok 1. élelem. Érzelmi teherbíró képesség veleszületett betegség. fűtés. befolyásolásával hivatásszerűen. rendellenesség • kielégítetlen létszükségletek. pl. elidegenedettség intézményesedés érzése • diszkrimináció izoláltság érzése • stigmatizáltság elidegenedettségre.A MENTÁLIS EGÉSZSÉGET VÉDŐ FAKTOROK Belső faktorok • • • • • • • • • 1. csoportok. Polgári mivolt társadalmi és közösségi hitelesítés közösségi támogató háló pozitív szerep-modellek munkaviszony • • • • 3. Érzelmi teherbíró képesség kielégített létszükségletek. Polgári mivolt 2.

terhelése. belső egyensúly és integráció. mely azonban nem azonos a konfliktusmentességgel. 31 . materiális..) Eszerint három komponens kiemelkedő jelentőségű a lelki egészség elérésében: • az énerő. Tomcsányi Teodóra: A lelki egészség fogalma . a lelki egészség a csoportok. szociális. tünetmentesség. a lelki egészség az egyén szemszögéből. személyiségfejlődés. intézmények szemszögéből.. kognitív. szublimálása vagy megfelelő frusztrációs tolerancia kialakítása • • által.4. A lelki egészség az egyén szemszögéből A lelki egészség pozitív életérzéssel járó belső folyamategyensúly és abból következő viselkedés.1. mellyel az egyén biztosítja belső stabilitását és a társadalomban elfoglalt megfelelő helyét szüntelen változások – nehézségek. személyiségfaktorok. Mégis megfogalmazható egy olyan keretmeghatározás. A tünetmentesség (lelki). kontextusba ágyazott. transzcendens) tényezőkből tevődnek össze. hátrányos helyzet. szociokulturális és politikai-gazdasági területekkel. Fogalma összekapcsolódik a pszichoszociális. teljesítőképesség (munkaképesség). környezeti és az érzékelhető környezeten túli (pl. emocionális és szociális tartalmak). sőt olykor szomatikus betegségek és fenyegetettség – közepette is. melyet a korai személyiségfejlődési stádiumokon való sikeres túljutás. A megfelelő személyiségfejlődés. A lelki egészséget működtető és fenntartó elemek személyiségfaktorokból (pl. környezeti tényezők. zavarok. (. így velük együtt változik.részlet – Kulcsfogalmak: belső folyamategyensúly. céljuk eltolása. amely alkalmas a mindenkori változások integrációjára. a nárcizmus meghaladása és szeretőképessé válás jellemez. Képesség a megfelelő örömszerzésre. a lelki egészség társadalmi feltételei. kulturális. A lelki egészség társadalmi feltételrendszerbe. belső stabilitás. az ösztönkésztetések kézben tartása (ösztönkontroll). amelyben fontos szerepet kapa megfelelő realitáskapcsolat. énerő. a belátásra való képesség. és a felmerülő új kérdésekre választ igényel. és/vagy az azokról való lemondás.

Az intézményen belüli (fölülről lefelé és alulról felfelé).Freud bizonyos szempontokat. és védettséget tapasztalnak benne. melyek egy intézmény lelkileg egészséges működésének ismérvei Eva Renate Schmidt nyomán. közösséghez tartozónak magukat. Az intézményben olyan légkör van. 6.. A hatalom eloszlása olyan. s közösen tudnak dolgozni valamely közös cél. 8. Ismertetőjegy 1. Schafer. jobboldali és baloldali pártállásúak. Képes azonban arra. különböző társadalmi és etnikai rétegből származók) érzik a csoporthoz. hogy a problémákról kommunikáljon. Itt elfogadják őket különböző lehetőségeikkel és meggyőződésükkel együtt. Az intézmény alkalmazkodóképes. Az intézmény autonóm. 3. azaz tárgyszerűen reagál a környezet változásaira. Az alrendszerek kommunikációjának célja nem a szembenállás. valamint a környezettel folytatott kommunikáció effektív. ha az intézmény vagy csoport krízis felé tart. feladat érdekében. Jelen van a változtatás. Rapaport. Az intézmény működési zavara akkor válik igazán szembe tűnővé. hanem saját célja és motivációja szerint cselekszik. megközelítési lehetőségeket még nem figyelembevevő. ha módosulnak a prioritások. csoportoknak és közösségeknek identitást alakító és fejlesztő hatásuk van. csoportok és közösségek szemszögéből Az egészségesen működő intézményeknek. (. Tekintsük át. 4. az egyéni érdek elsődleges képviselete. 2. et a legtöbbszőr akkor figyelhető meg. Klein. a fejlesztés szándéka. a konfliktusokat kihordja és tanuljon belőlük. Minden rendszeren belül természetes a feszültség. öregek és fiatalok. Céljai világosak és megvalósíthatóak. A csoportot összetartó energiát nem az előítéletes gondolkodás – egy külső ellenségkép – adja. nagy különböző személyes identitású emberek (férfiak és nők. és ma már változatosnak tekinthető témakifejtését Erikson. 32 .) Ha egy közösség vagy intézmény működése egészséges. Hermann. Kohut. az újítás. melyben helyet kap az öröm és elismerés is. 5. A munkatársak teljesítőképességének az igénybevételénél az egyén és az intézmény érdekeit mérlegelik. 7. Lichtenberg és mások mélyítették el és egészítették ki. és ezekkel a tagok azonosulhatnak. hogy mindenki felelősségének megfelelőn vesz részt a döntésben és a problémamegoldásban.. A lelki egészség az intézmények. azaz nem kényszernek engedelmeskedik. 9. Elias. szempontjait továbbfejlesztve.

politika. csökken. sajátos programja és stratégiája szerint szolgálja az „egész” javát. kultúra) mindegyike saját kódja. 1996. és így ad valamit hozzá a társadalom mentális. ha polarizálódnak a meggyőződések. azaz nem épít be zsákutcát a rendszer újrateremtődésébe” (Ferge. 33 . Nincs jelen a fenyegetettség érzése. Nézzük meg. „lelki” egészségének állapotához. Egy átfogó társadalmi rendszerben a társadalom mér nem egymást kizáró rétegekre. Az ilyen társadalom polgárainak nem kell elfojtaniuk.nem statikus módon működik. Átfogó. ha a tagok túl gyorsan cserélődnek. vagy máshová tevődik át a résztvevők érdeklődése. osztályokra. • • „Teret ad minden téren a pluralizmusnak. rokonsági. konkretizálható a társadalom lelkileg egészséges működése: • A társadalmi alrendszerek (gazdaság. ahol nincs helye a kizárásnak. Inkább valamiféle folyamatról. affelé való törekvésről van szó. hogy a társadalom tagjai esélyt kaphassanak a lelkileg egészséges élet kibontakoztatásához. általános szociális rendszer. hogy ők munkálkodhassanak önmagukért és a társadalomért. melyben a kommunikáció révén mindenki elérhető. A szociológiai rendszerelmélet jelentős képviselője. ha a keretek között sokféleség. hogy a fent vázolt luhmanni társadalomképben hogyan harmonizálható. és lehetőséget arra. Niklas Luhmann olyan társadalomelméletet alkotott. Megállapításai: A világtársadalom olyan globális rendszer. A lelki egészség társadalmi feltételei Az egészséges identitásmodellt felkínáló és létrehozó társadalom – a személyiséghez hasonlóan. s nem más népekhez mért torzult önértékeléssel alkotják meg nemzeti azonosságtudatukat. azonossághátteret. vallás. véleménykülönbség észlelhető. 416). melynek holisztikus szemlélete a mentálhigiéné és annak tartalmi vonatkozásai számára elméleti inspirációkkal szolgálhat. A hátrányos szociális helyzet a lelki „betegség” melegágya. funkcionálisan differenciált alrendszerekre oszlik. mely szükségszerűen az emberi szolidaritásra alapozódik.ha vezetőváltozás van. eltitkolniuk a családi. ha megszűnik. hanem egymást szolgáló.

és a valóban értékes közös célok megjelenése. hanem módot talál arra. hogy az előrejutást egyéni teljesítménnyel legitimálja a közvélemény. Így érvényesül a szubszidiaritás elve (Csáky-Pallavicini. tud hozzájuk alkalmazkodni. • Egy egészséges identitású társadalom abban különbözik egy jól szervezett rablóbandától. hogyan lehetne ezeket a nagyobb közösség számára megoldani. az autonómia felé vezető úton. képes arra. Az alacsony végzettségűek az átlagosnál is nehezebben birkóztak meg a rendszerváltozás nehézségeivel. hanem kisebb csoportoknak segítenek abban. pragmatikus megfontolások vannak 34 . erőszakos vagy értékre orientált. Egy ilyen szellemiségű társadalomban tehát nem diktálnak mindent felülről. • Esélyegyenlőséget teremt tagjai számára a testi-lelki egyensúly megszerzésében és megőrzésében is. • Csak olyan vagyoni vagy esélyegyenlőtlenségek vannak jelen. kevésbé lehet arra számítani. A vizsgálatok azt igazolják. Ennek kifejeződése az egymás emberi méltóságának tisztelete. hanem élő szövet. mely a kölcsönös megbecsülésen alapszik. egymás kölcsönös segítése. az események tendenciózus vagy célzatos csoportosítását. hogy minden tagja törekedhessen olyan értékrend kialakítására. Nem engedi meg magának a hamisítás semmilyen formáját sem. a segíteni akarás. és nem is adják készen azokat a javakat. ahol az egyének többsége egyik napról a másikra él. • Képes a megújulásra. az összetartozás tudata. 1997). hogy a változó idők követelményeit felismerje.• Az a társadalom. • Nem csupán a lemérhető munkateljesítményt honorálja. amelyekre szükség van. Képes az újszerű kockázatok és lehetőségek felismerésére is. amely feladatának tekinti tagjainak az igazságnak megfelelő tájékoztatását. • • Az emberek érintkezési tónusa nem eleve rideg. hogy önállóan megtalálják saját feladatukat és kigondolják. Azokban a társadalmakban. a valós tények valótlan tálalását. hogy ez a képesség összefügg az iskolázottsággal. melyeket a társadalom tagjai elfogadhatónak tartanak. így a „nem létező tények” becsempészését. Lehetővé teszi. Az egészséges működésű társadalom nem egy statikus állapot. Itt nagy szerepet játszik az egyének önértékelése. hogy jelen van az egymásért való felelősségtudat. hanem emberséges. mely összhangban áll egyéni törekvéseivel és a társadalom elvárásaival. fontos tények elhallgatását. ellenséges. hogy anyagiakkal nem kifejezhető jutalmazási formákat is találjon. melynek mozgató elvei között nemcsak racionális.

ábra) 35 .jelen. élvezeti szerek. analízis helyett szintetizálást kíván. 1998). mozgás. szokásrendszer. 1. az egészségfogalom dimenziói.5. a teljes személyiséget és életvitelét befolyásoló szerepe az iskolai egészségnevelés újrafogalmazásához visz közelebb bennünket. táplálkozás. mely kutatásaink szerint az egészségfogalom valamennyi résztartalmához több szálon kapcsolódik. Módszertanilag ez már más megközelítést igényel. hanem az érzelmekre és értékekre alapozott ethosz is. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei – részlet – Kulcsfogalmak: lelki egészség. Ezért az eddig külön-külön tárgyalt kérdésköröket is integráljuk a lelki egészség tartalmának a felfejtéséhez. hiszen a társadalom tagjainak életére kiható minden tettnek erkölcsi következménye is van (Losonczi. Az eddig bemutatott résztartalmaktól lényegileg különbözik az egészségfogalom lelki tartalmakat összefogó dimenziója. lelki egészség sokrétűsége. (2. A lelki egészség A lelki egészség integráló.

önértékelés. változási képesség. megbirkózási készségek. hogy más szinten ugyan. melyekből témánk vonatkozásában külön is kiemelendőnek tartjuk a tapasztalatból tanulás képességét. társas folyamatok erőterében való egyéni és kölcsönös felelősség alkotja. meglétének 36 . de végül is összekapcsolódhatnak az egyébként egymástól független pályákon futó résztartalmak. autonómia.2. míg a lelki egészség megbomlása a többi dimenzióban is az egészség szempontjából kedvezőtlen tüneteket vagy tünetegyütteseket eredményez. önmegvalósítás. Ahogy az előzőekben már bemutattuk. ábra Az egészségfogalom dimenziói Az ábra azt mutatja. hogy a lelki egészség tartalmát több más mellett harmónia. közösségi védőháló. megfelelő énkép és önazonossági érzés. önfejlesztés és a fejlődés képessége. Tudor (1996) leírásában a következő tartalmi elemek jelennek meg: megküzdési képesség. kiegyensúlyozottság. A kutatásokból leszűrhető tanulságok mindennapi életünk olyan értelmezését engedik meg. A felsorolt jellemzők alapján azt mondhatjuk. azonban ehhez a lelki egészségtartalmakon keresztüli közvetítés szükséges. Doku (1997) lelki egészség-modelljében a társas viszonyoknak és az ezekkel kapcsolatos egyéni képességeknek ad nagyobb hangsúlyt. a társas támogatások igénybevételének képessége. A lelki egészség tartalma rendkívül sokrétű. a feszültségek és a stressz uralásának képessége. hogy a lelki egészség kedvező folyamatai valamennyi dimenzió esetében az egészségesség irányába mutató törekvéseket hívnak elő.

De melyek és hányfajták azok a „receptek”. melyek ellensúlyozni képesek a lelki függőségre csábító ajánlattömeget? A fizikai fájdalmak erősségének különbözőségeiről is közel hasonló mértékben gondolkodunk (pl. De hol vannak a léleképítés olyan erős alternatívái. mint az egészségfogalom eddig tárgyalt résztartalmai. hogy az optimális testsúlyhoz képest mi minősül soknak vagy kevésnek. kiegyensúlyozottságra törekvésünkben. A teljesség igénye nélkül néhány példával illusztráljuk az elmondottakat. Ezért amikor az iskola e tartalom közvetítésében szerepet kíván vállalni. de ki is égetheti a lelket. hogy a személyi és a tárgyi környezet erősítheti. lelki egészségünkben.vagy hiányának az egész személyiséget érintő következményei vannak. és az emberi szervezetet különböző mértékben károsító élvezeti szereket is jól ismerjük. Maga a probléma és a lelki egészségnek az előző dimenziók mindegyikéhez való többszálú kapcsolódása a nyelvi kifejezés által közvetített tartalmakon keresztül is érzékelhető. azaz azokról az élvezeti szerként funkcionáló hatásokról és mértékükről. és mely tényezők együttes hiányakor beszélhetünk annak elvesztéséről. Azt sem tudjuk. fogyasztásra felhívó reklámokról. Az egészséges táplálkozás jegyében az étrendek sokrétű kínálatával találkozhatunk és egy közmegegyezésen alapuló mérték birtokában beszélhetünk túl sok vagy túl kevés egészséges táplálékról. Még arról is vannak elképzeléseink. Kellő magabiztossággal nyilatkozhatunk arról. A lelki egészség vonatkozásában azonban még hallgatólagos közmegegyezés sem létezik. életvezetési tévutakról. melyek a lélek táplálásának egészségességét és mértékét legalább az előzőekhez hasonló módon garantálják? Tudjuk. melynek szerepe kétségtelen harmóniára. hol van és mindenkire érvényes-e egy határ. A testi erő mérhető paraméterekhez viszonyítható. a küszöbbe botlás. melyet különböző irányba átlépve a lelki egészség birodalmában járunk vagy éppen kiléptünk belőle. Nem tudjuk. melyek a lelket rombolják? Az élvezeti szerek fogyasztása helyett is kínálhatunk más tevékenységeket. Azonban mihez képest határozhatjuk meg a lelki erő nagyságát. több vonatkozásban is alapvető szemléletváltásra van szükség. De mit tudunk mondani a médiumokon keresztül bennünket elárasztó információkról. A lelki egészség definícióiban megjelelő tartalmak nem kínálnak olyan objektív adatokkal kicövekelt viszonyítási pontokat. hogy pontosan milyen tényezők együttes megléte esetén tarthatjuk magunkat lelkileg egészségesnek. és ezért egy tapasztalati bázisra épülő közmegállapodás alapján minősítjük a környezetünkben lévőket túl aktívnak vagy túl passzívnak. hogy mennyi mozgás tekinthető optimálisnak bizonyos életkorban. a csonttörés és a vesegörcs okozta fájdalmak nagyság szerinti sorrendbe állítása egy képzeletbeli 37 .

ellenségesség) kínálható-e olyan orvosság. hiedelmek (önminősítés és/vagy egymás minősítése) különböző. hogy az iskola tisztázza saját kompetenciáját és ebből adódó feladatait a lelki egészség vonatkozásában. de a lelki fájdalmakra. Miért mondhatjuk. hogy a lelki egészség meglétével vagy hiányával kapcsolatos vélekedések. Ugyanakkor nem létezik közmegegyezés arról. inkább egy folyamat? Véleményét indokolja is! 38 . Hogyan értelmezi a lelki egészség helyét az egészség fogalmának rendszerében? Hogyan egészítik ki egymást az egészség fizikai és pszichikai vonatkozásai? 2. bizalmatlanság. a lelket mérgező érzelmekre (pl. Úgy gondoljuk. standardizált határokkal nem rendelkező viszonyítási rendszerekben történnek (természetesen a patológiás esetek kivételével). hogy az elmondottak alapján indokolt. hogy a lelki egészség nem egy statikus állapot. függetlenül attól. amely meg tudja akadályozni az élvezeti szerek által kínált „fájdalomcsillapítást” és az önsorsrontó viselkedésekbe menekülést? Arra a következtetésre juthatunk tehát. hogy a lelki egyensúly fenntartása mekkora erejű és milyen időtartamú fájdalmakat visel még el. hogy valaha is átélte-e az illető bármelyiket). A különféle testi fájdalmak gyógyszerekkel csillapíthatók. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1.„fájdalomerősség-skálán” nem ütközik különösebb nehézségbe.

Mit értünk a lelki egészség társadalmi feltételei alatt? Válaszát konkrét példákkal is támassza alá! 39 .3. akiknél a lelki egészség fellelhető. és akiknél nem! _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ 6.) közösségi szint: _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ c. A lelki egészséget meghatározó tényezőket milyen szempont szerint csoportosíthatjuk? Melyek a lelki egészség meghatározó tényezői individuális. Mit jelent a lelki egészség az egyénnek a környezetével való kapcsolatrendszere vonatkozásában? 4. Fejtse ki.) intézményi szint: ____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 5.) individuális szint: ___________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b. hogy mit jelent a lelki egészség az egyén szemszögéből! Hozzon egy-egy fiktív példát olyan személyekre. közösségi és intézményi szinten? a.

Kézirat.Javasolt szakirodalom: • • • Grezsa Ferenc (1998): Egészség és mentális egészség. In: Bevezetés a mentálhigiénébe. 40 . In: Bárdossy Ildikó – Forray R. Katalin – Kéri Katalin (szerk. Mentálhigiénés Osztály. pp. Pécs. Meleg Csilla (2005): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. Tomcsányi Teodóra (2000): A lelki egészség fogalma.): Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. 6-9. 2006. PTE BTK Neveléstudományi Intézet. Magyar Testnevelési Egyetem. In: A mentálhigiéné jelenségvilága. Budapest.

csoportok szemszögéből. majd saját egyéni életútja és tapasztalatai alapján magyarázza. Hozzon fiktív példát olyan intézményre. hogy mit jelent a lelki egészség az intézmények. Foglalja össze röviden. hogy saját egészségfogalmának kialakulásában milyen tényezők játszhattak szerepet! 2. 1. amely negatív mintaként szolgálhat számunkra! 41 . amely pozitív mintaként.HÁZI DOLGOZATOK: Az alábbi feladatok közül egyet kötelezően választania kell. A beküldés időpontja kontaktórán kerül megbeszélésre. Elméleti ismeretekre alapozva építse fel saját egészségképét! Részletesen fejtse ki. és egyet olyanra. hogy mi mindent jelent Ön számára az egészség.

hogy mi mindent tartozik/tartozhat az egészségfejlesztés iskolai feltételeinek kialakításához. egészségfejlesztés. az iskola külső környezete. egészség mint érték. hogy az iskola belső világa. Az iskolai egészségnevelés. egészségtámogató iskola környezet). a nevelési. az iskola belső környezete. Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet Kulcsfogalmak: egészségnevelés. egészségfejlesztés hatékonysága. tanulási környezet mennyire válik egészségtámogatóvá. hogy ismerjék az egészségmegőrzés alapvető feltételeit. fontos. MODUL: EGÉSZSÉGRE NEVELÉS AZ ISKOLÁBAN CÉLKITŰZÉSEK A második modul az egészséges életmódra nevelés. a család szociokulturális háttere. ugyanakkor ismerjék az egészségre nevelés megvalósításának iskolai lehetőségeit és feladatait. a kiegyensúlyozott kapcsolatrendszereket és a szerepelsajátítások sikerességét. A kiválasztott tanulmányrészleteket a modul végén található kérdésekkel és feladatokkal összefüggésben vizsgálják. és tudják elkülöníteni az egészségnevelés hagyományos és korszerű feladatait. Érveljenek az egészségtámogató iskolai környezet többszempontú megközelítésének szükségessége mellett. hogy a hallgatók meg tudják határozni a témához kapcsolódó alapvető fogalmakat (pl. hogy összességében próbálják értelmezni. ugyanakkor a kiemelt kulcsfogalmak meghatározásáról se feledkezzenek meg.1. Az iskolai egészségnevelés eredményességének fontos feltétele. és indokolni is tudják ezek szükségességét (pl. sikeressége szempontjából meghatározó jelentősége van annak.II. 42 . A szerző egészségtámogató környezeti feltételnek minősíti a kedvező iskolai légkört. hogy az szervesen épüljön be az iskola pedagógiai programjába. egészségfejlesztési modell. hogy miért fontos az egészségtámogató iskolai környezet kialakítása). az egészségmegőrzés és -fejlesztés iskolai feladatait és lehetőségeit járja körül. A tanulmány kísérletet tesz az egészségtámogató iskolai környezet fogalmának értelmezésére. Fontos. Az ehhez kapcsolódó alapvető fogalmak ismeretén túlmenően. TANULÁSI ÚTMUTATÓ Az egészségre nevelés iskolai lehetőségeit és feladatait foglalja össze az alábbi modul. az iskola kultúrája. Fontos. egészségtámogató iskolai környezet. 2. Ismerjék fel a különbséget az egészségre nevelés múltbeli és napjainkbeli szemléletmódja között. az egészség egyéni értékrendszerbe való beágyazottsága.

hogy az egészséget mint értéket önmagában elfogadjuk. Nemcsak egyes értékek vállalásával és hangsúlyával jellemezhetők emberek. Az egészséges életvitel azon az (egészséget is magában foglaló) értékrendszeren alapul. ahol átlag alatti a születéskor várható élettartam. amellyel a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világhoz viszonyulunk.Az egészség beágyazottsága az értékrendszerbe Amikor az értékek cselekedeteinket. a biológiai vagyont magas szinten 43 . Ezekben az esetekben beszélhetünk veszélyeztetett csoportokról. A család ugyanis mint elsődleges szocializációs közeg kitüntetett szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szerveződésében. Azokban a társadalmi csoportokban viszont. ott az önmagában talán értékként elfogadott egészségtámogató értékek hiányában. függetlenül fejtik ki hatásukat. egymástól elszigetelten. Egészséges nemzedékeket nevelni. magatartásunkat. hogy bár különálló érték. Azokban a társadalmi csoportokban. ahogyan ezen értékek elrendeződnek. Az egészség vonatkozásában ezt úgy értelmezhetjük. gondolkodásmódunkat befolyásolják. ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal. ahol a megbetegedések súlya és gyakorisága átlag alatti. ahol az átlagnál magasabb a születéskor várható élettartam. ezáltal életvezetési gyakorlattá. hogy az egészségérték más értékekkel együtt egymást erősítve szerveződik értékrendszerré. esetleg ellentétes értékek mentén szerveződő értékrendszerek mellett nem fejtheti ki hatását. rangsorbeli helye alapján előkelő helyet foglal el más értékekhez viszonyítva. Ezek a különféle módon és más-más értékek összekapcsolódásával. hogy az egyén domináns értékrendjében milyen más értékekkel együtt erősítik vagy gyengítik egymást. nem egyenként. hanem a még meg sem született gyermekek vonatkozásában is. Az egyenként interiorizálódó értékek ereje és a magatartásban is megnyilvánuló hatása attól függ. választunk alternatívák között. azaz amilyen értékrendszerré formálódnak bennük. együtt járásával kialakuló értékrendszerek azok. mégpedig nemcsak a felnövekvő. ugyanakkor különböző értékrendszeri beágyazódása következtében az egyéni magatartásban megnyilvánuló hatása egészséges és egészségtelen életmódot egyaránt kiválthat. amelyekbe az egészség értékként beágyazódik. és ezzel egyidejűleg átlag felettiek a megbetegedések. Értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg ugyanis életvitelünkre vonatkozó döntéseinket. embercsoportok. hanem azzal is. A szociokulturális háttér szerint elkülönülő megbetegedési és halálozási adatok egy-egy társadalmi csoport biológiai vagyonnal való sáfárkodásáról árulkodnak. ott joggal feltételezhetjük.

döntéseinket. milyen látható és rejtett folyamatok támogatják vagy akadályozzák az egészségtámogató iskolai belső környezet kialakulását. Kutatási eredmények szerint a mentálhigiénével. a pedagógusokon. amely az egészségérték beágyazódásával társadalmi csoportonként elkülöníthető egészség-magatartásokat alakít ki. tanárok. orvosok és védőnők hogyan alakítják az iskola belső környezetét. a problémamegoldással. ha az intézményes egészségnevelésben csak az egészség érték mivoltára koncentrálunk. amelyekkel együtt várható csak el az életmódban is tükröződő hatás. egészségmegőrzési és -fejlesztési stratégia alfája és ómegája. amiből egyenesen következik az eltérő egészségkultúra is. 44 . A mindenkori felnövekvő generációk egészség-magatartásának minősége a hosszú távú prevenciós. életvezetésünket befolyásoló értékviszonnyá. az iskolázottságé (alacsonyan és magasan iskolázottak). melyet az iskola készen kap a beiskolázott tanulókkal. Ezért válik kiemelkedően fontossá a lelki egészségvédelemmel kapcsolatos értékrendszer megismerése és fejlesztése. Témánk szempontjából alapvető kérdés. melyek az egészségkultúra milyensége szempontjából is értékelhető sajátosságokat mutatnak. A különbözőségek egyegy dimenzió mentén mederbe terelhetők. a nembeliségé (fiúk és lányok). az egészségügyi szakszolgálaton keresztül a külső környezetet leképező különböző kultúráknak és értékrendszereknek a gyűjtőhelye. Ezért nem elég. ha az egészségérték az említett támogató értékrendszerbe egymást erősítő módon épül be. hogy a külső környezetből érkező. Egészségtámogató iskolai környezet: több szempontú megközelítés Az iskola nyitott rendszer. Ugyanakkor az iskolának van egy belső környezete is. Ilyen például a település dimenziója (kistelepüléseken és nagyvárosokban lakók).továbbörökíteni azok a családok képesek. hanem meg kell keresnünk azokat a támogató értékeket is. amelyek értékrendszerükkel mint mintával segítik gyermekeik nevelésén keresztül az egyes értékek megfelelő rendszerbe szerveződésének folyamatát. az ott tanító tanárokkal együtt. a konfliktuskezelés flexibilitásával összefüggő értékrendszer az. Az egészséghez való viszony így válhat mindennapi életünkben választásainkat. a tanulókon. Ezt makroszociológiai hatásrendszernek nevezzük. ugyanis kedvező életmód-változtatás az egyéntől csak akkor remélhető. melyet szociálpszichológiai hatásrendszerként tartunk számon. különböző egészségkultúrájú tanulók. az interperszonális kapcsolatok minőségével. karbantartása és fejlesztésének elősegítése az egészségügyi és a köznevelési intézményrendszer közös és felelősségteljes feladata. E támogató értékrendszer jelentőségének megfelelő kezelése.

akkor ezt egészségtámogató környezeti feltételként értékelhetjük. izoláltság. ha tehát mindent összevetve az iskolát olyan helynek tartják. Egy másik egészségtámogató környezeti feltétel az iskolai légkör mellett az osztálytermekben megfigyelhető légkör. Ha a tanulók alacsony tudásmotivációja és a pedagógus magas teljesítményelvárása találkozik. Az egymással szembeni elvárások nyílttá tétele. a másik csak az órai anyagot. hogy ők maguk a szabályok alkotói és alakítói. a harmadik a tankönyvi leckét kéri. A stressz. meg nem értettség érzése (tanulónál és tanárnál egyaránt) arra utal. melyek kezelése szoros kapcsolatban van a tanár engedelmességet vagy kooperációt preferáló vezetési stílusával. kiszámíthatóbbá válik a befektetett energia és annak értékelése. az ennek megfelelő alkalmazkodási stratégiák elsajátítása vagy mások által segített elsajátíttatása és differenciált felhasználása sorolható ide. hogy mit vár el a diákjaitól ahhoz. hatása pedig kifejeződik a tanulók és a tanárok kedvező interperszonális kapcsolataiban. az osztálynak a pedagógushoz (és fordítva) fűződő kedvező viszonyában. Egészségtámogató belső környezeti feltételként értelmezzük tehát az okkutatásra irányuló attitűdöt. Ez különböző lehet. a kiegyensúlyozott kapcsolatrendszereket és a szerepelsajátítások sikerességét emeltük ki. melynek eredménye a problémamegoldás. (Egy tanár pontosan megfogalmazhatja. Az iskolai légkörmutató másik komponensét az iskolai szabályrendszerekhez való alkalmazkodásban találjuk meg. akkor a tanulók és a tanár közötti légkörmutatót a kölcsönös konfliktusok fogják jellemezni. Ha ezt a szabályrendszert nem külső kényszerítő erőnek élik meg az érintettek. A „nem tudom. mi kell ahhoz. lehessek” bizonytalanságai így csökkenthetők. ahol jól érzik magukat tanulók és tanárok egyaránt.) Egészségtámogató környezeti feltételként az iskolai kedvező légkört. hanem úgy vélik.A különböző értékrendszerek közötti hidak megléte vagy hiánya az iskolában kutatásokkal feltárható mind a tanulók. hogy az iskola belső környezete nem egészségtámogató rendszerként funkcionál. kirekesztettség. hogy ötös stb. hogy a teljesítményüket értékelni tudja. konfliktus. Egészségtámogató környezeti feltételként értelmezhető az iskolai szerepek elsajátítása tanulónál és tanárnál egyaránt. mert az egyik a külön munkát. A kiegyensúlyozott kapcsolatok egészségtámogatásban betöltött szerepe vitathatatlan. 45 . Mindezek biztosításáért az iskolához kívülről és belülről kapcsolódók egyaránt felelősek. mind a pedagógusok körében.

Így tesz eleget az iskola annak a kívánalomnak.és mellékhelyiségek. rugalmas határait. értékek és normák iskolai környezetben való megjelenítésében válnak hangsúlyossá. a lakosság szociokulturális jellemzői. irodák. a tanári szobák. melynek eredményeképpen nyitott rendszerként működhet. A külső és belső követelmények egyensúlyban tartása hozza létre az iskola flexibilis. hogy az iskola mint szervezet nyitott rendszerként működik. hogy melyik irányból fogalmazódnak meg az elvárások. hogy a társadalomban jelen lévő és újonnan megjelenő problémák egy részének intézményes megoldáskeresésében szerepet játsszon. Attól függően tehát. hogy a felnövekvő generáció egészség-magatartásának formálásában az iskola az elsődleges prevenció színtere. közvetlenül megjelenhessenek a szervezetben. rendkívül fontos. az orvosi rendelő. Ez azt jelenti. Meghatározó külső környezeti tényezők a település. amelyek az osztálytermek. a szabadidős terek elrendezésében és díszítésében öltenek testet. feladatrendszerében a társadalom – mint külső környezet – elvárásai az iskola belső követelményeivel együtt jelennek meg. a kiszolgáló. hogy az iskola céljában. hogy folyamatos interakció legyen az iskola és külső környezete között. Nem von maga köré merev határokat a belső követelmények túlzott és kizárólagos hangsúlyozásával. Ezen túlmenően 46 . E kettős elvárásrendszernek való megfelelni akarás teszi lehetővé. a lakókörnyezet. Ebben az értelemben beszélhetünk arról. ugyanakkor azt is megakadályozza. Az iskola belső környezetét egyrészt azok az építészeti sajátosságok jelentik. külső és belső iskolai környezetről beszélhetünk. melyek az iskolához való viszonyban. Mivel minden iskola kénytelen szembenézni a környezetében lévő változásokkal. hogy a külső követelmények ellenállás nélkül. Az iskola belső környezetét alakító hatások A külső környezet belső képpé formálódása az iskola és azon belül a tanárok és a tanulók formális és informális szerveződésén keresztül történik.Az iskolai egészségfejlesztés hatékonyságának és eredményességének tényezői Az iskola külső környezete Az iskola mint intézmény az adott ország történelmi-társadalmi fejlődésének hordozója.

így az egészségfejlesztés is szorosan összefonódik a családi neveléssel és a legkülönbözőbb környezeti hatásokkal. Ezért az egészségfejlesztést legtágabb értelemben szociális tanulásként értelmezzük. szociális értékeket vesz át. A gyermek önfeledt játékban azonosul szüleivel. A tanulás tehát nem csupán ismeretszerzést jelent.megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az e színtereken belül és a közöttük játszódó interakciók. hogy megtapasztalja a családi környezet szabályozási mechanizmusait. hogy az arc. Az utánzás és az empátia révén a gyermek újabb magatartásmódokat tanul meg. a mimika és a testtartás biztatást vagy éppen tiltást jelez. E tevékenység akkor vezethet eredményre. tanár-szülő-orvos-védőnő stb. Így formálódik az a tudatos magatartás.) kölcsönhatásában formálódik. orvos-védőnő-diák. Az iskolai klíma tehát a tárgyi környezet és az interperszonális viszonyok (tanár-tanár. orvosi rendelő stb. normák közvetítésében. rokonság) pozitív érzelmi háttérben megnyilvánuló tekintély döntő jelentőségű a társadalmi értékek. az orvos és a védőnő a teljes hatásrendszer folyamataiban eligazodik. A családi környezetben fejlődő kisgyermek nemcsak a szülők. Hamar felismeri a személyi környezet metakommunikációs jelzéseit. amelyek az iskola pszichoszociális klímáját alakítják. amely majd a serdülőkor viharos időszakában értéktartóvá. Az iskolában folyó bármilyen nevelőmunka. folyosó. Megtanulja. miközben beleélő (empátiás) képessége is fejlődik. E klímával egyrészt maga az iskola jellemezhető. csak arra a terepre jellemző atmoszféra az informális szerveződések következtében. A család szociokulturális háttere A szociális tanulás alapvető mechanizmusa az utánzás és a mintakövetés. melyhez a szocializáció intézményei más-más módon járulnak hozzá. ha a pedagógus. hanem más családtagok viselkedését is mintázza. orvosvédőnő-tanár. 47 . Az iskola tervszerű. akkor később maga sem lesz képes tekintettel lenni környezetére. másrészt szinte valamennyi részegységben (osztályterem. A felnőttek által képviselt (szülők. amely (spontánul vagy tudatosan) a személyiségben változást idéz elő. hanem magában foglal minden (tervezett és nem tervezett) szocializáló hatást. Ebben a szituációban a család már teljes értékközvetítő rendszerként fogható fel.) kialakul egy sajátos. diák-diák. a negatív hatásokkal szemben ellenállóvá teszi a gyermeket. szervezett beavatkozások színtere. tanár-diák. Fontos a gyermek későbbi fejlődésében. könyvtár. Ha erre nem kap megfelelő mintát.

orvos. így az egészséghez való viszonyra is szignifikáns hatást gyakorol a településszerkezetben és azon belül elfoglalt hely (kis. Ennek értelmében a szociális tanulásra. A családi környezet a maga sajátos minőségében alakítja az utódokat. mind a normaszegő és személyiségromboló. A gyermek a megfelelő nemi szerepeket is a családban figyelheti meg. az egészség-magatartás mozgatórugói. A domináns szerepet 48 . hogy a család épsége. „felvilágosítanak”. amit a tanulók tekintélytiszteletből vagy ragaszkodásból teljesítenek. életvezetési gyakorlatuk és az annak megfelelő nevelési alapelvek. Ha ebben negatív minták (antiszociális értékek) tanulhatók meg.Az identifikáció spontán történéseiből kiemelendő az önkontroll megalapozódása. esetleg kigúnyolják.) követelményeket szabnak. s azon keresztül beépülhet a személyiségbe a társadalom szabályrendszere. A felnőttek az iskolában (tanár. bel. beveszik-e maguk közé vagy elhúzódnak tőle. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem. A saját korosztály az a társadalmi közeg. megfogadnak. Talán ezért is oly fontos számára (különösen a serdülést megelőző időszakban). sőt néha „meg kell játszani”. kiközösítik. A fiatalabbak idősebb társaikban közvetlen követésre alkalmas mintát keresnek. egyik vagy másik kerület. amelyben a gyermek leginkább természetes lehet. védőnő stb. Fokozatosan az „én” részévé válik a „másik”. hogyan értékelik őt. feladatokat adnak. hogy „mit szólnak hozzá a többiek”. tudatosan kell képviselni az elvárásnak megfelelően a nagyobbat. a szülők iskolázottsága és a munkamegosztásban elfoglalt helye. dohányzó. hogy a bemutatott szocializációs folyamatok szoros összefüggést mutatnak a családnak a társadalom egyenlőtlenségi rendszerében elfoglalt helyével. figyelmeztetnek. Ez a kortárscsoport-hatás szippantja be a tanulókat mind a normakövető és személyiségfejlesztő. óvnak. Előttük sem lehet egészen természetesen viselkedni. az otthon érzelmi biztonsága és a szülők egymáshoz való pozitív viszonyulása adhat jó alapot az identifikációs folyamatok számára. akkor ezek lesznek a magatartás. formálhatja önmagát. lakótelep stb.). meghallgatnak vagy éppen elutasítanak. alkoholfogyasztó és drogozó csoportokba. Belátható.és nagytelepülés.és külterület. akikre kissé felnézhetnek. A társak közössége Az általános iskola felsőbb osztályaiban a tanulók számára már a társak közössége az önmegvalósítás legkedvezőbb terepe. kipróbálhatja. Ez a nemi viselkedéstanulás fontos előzménye a valamikori nemi szerepvállalásnak.

hanem úgy is. személyi feltételeitől.) A kérdés az. másképp is reagál. Mindezeken belül mégis igen jelentős a nevelők személyisége. Jellemző. de másképp hat rá. A kutatások és a tapasztalatok azt igazolják. a referenciacsoport is. mint „mi”. védőnők A tanárok maguk is benne élnek az iskola közösségében. Rajta keresztül minden esetben megtalálható a mértékadó társ. hogy a gyerek sohasem csak mint „én” értékel. A nevelő hatások érvényesülése természetesen erősen függ a település és a lakókörzet sajátosságaitól. Ebből az átélt egyéni pozícióból nézve a nevelési követelmény. referenciát. más esetben egyes gyerekeket ki is taszíthatnak. azaz hitelessége. más korosztályokra is kiterjedően). A társak közötti sikertelenség. törekvéseivel. Az osztálytársak lehetnek távolságtartók vagy közömbösek. amelyek végső soron determinálják az adott iskola tanulóinak spontán világát is. a családok szociokulturális hátterétől és a nevelés-oktatás tárgyi. (Ezért a továbbiakban nevelőkön értjük a pedagógiai és az egészségügyi szakszemélyzetet is. sajátos társadalmi gyökereivel. A gyermek maga is áttekinti (vagy inkább átéli) a kötődések eme hálózatát. mekkora a közömbösök tábora. a 49 . hogy az iskolai osztályok az egyes tagok számára nem minden esetben jelentenek pozitív kötődést. hogy a nevelő szervezetekben rendkívül fontosak az emberi kötődések. melynek hatékonnyá formálása a konkrét iskolához kapcsolódó pedagógiai és egészségügyi együttműködést feltételez.játszó kortárscsoportok feltérképezése és az ezeken keresztüli életmód. akár nem. vannak-e jelentősebb ellenpólusok (akár az iskolában. mennyire különülnek el a szervezett és spontán hatások. A tanárok mellett az iskolában fizikailag is jelen lévő orvosok és védőnők is a felnőttektől elsajátítható minták követésének alanyai – akár tudják. akár azon túl. orvosok.és tevékenységrendszerre láthatóvá válik a kettő közötti sajátos kapcsolat. A tudatos nevelés eszközeivel meghatározó alapviszonyokat hoznak létre. akár akarják. mennyire átütő a nevelő hatás. a tartalmak közvetítésére képes személyközi kapcsolatok.és életminőség-minták közvetítése az iskolai egészségfejlesztés kiemelt terepe. felkészültsége és életvitele. abban pedig a jól rögzített és szakadozó szálak egyaránt. Ezek szövevényében a maga teljességében (nem csak tanulói szerepében) van jelen a tanuló alakuló értékeivel. Tanárok. mint a felnőtt. akár nem. Élethelyzetek elemzése bizonyítja. milyen mértékben azonosulnak vele a tanulók.

az orvos és a védőnő kölcsönösen egymás segítőtársai. milyen a tanulók és a tanárok társadalmi összetétele. hanem az egymástól függetlenül folyó megoldáskeresések ki is olthatják egymás hatását. depresszió. Az e típusokhoz tartozó gyerekek gyakran eddig is rossz társas-közösségi helyzetben voltak. a szexuális identitás zavara. bizonytalan viselkedésük teljesítményromláshoz. A felsorolt rendellenességek kialakulását preventív (megelőző) beavatkozással kerülhetjük el. Az iskola és a nevelők által kialakított interperszonális kapcsolatok. Ez feltételezi az egészségügy és az iskola együttműködését. valamint a tanulók saját szabályai az iskola és az interakciós terek belső világának rendezettségét szolgálják. értékelésében. E belső eligazodásra vonatkozó rendszabályok nem részei a hivatalos tantervnek. de a serdülés időszakában még inkább peremre szorulhatnak. az iskolával és a tanulókkal szembeni beállítódások (pedagógus-orvos-védőnő-tanulók közötti interperszonális kapcsolatok) szintén befolyásolják az iskola. akik már ezt a korszakot megelőzően érzelmi vagy viselkedési problémákkal küszködtek. a nemi érés.). esetleg öngyilkossági kísérlet).vagy külterületi iskoláról van szó. alkohol. hogy a nehézségek mielőbb kiszűrhetők és kezelhetők legyenek. fokozott agresszivitáshoz vezetnek (például fiatalkorú bűnözés. A nevelők attitűdjei. szociokulturális 50 . A pszichés zavarok más esetekben normasértő magatartáshoz.kívülmaradás vagy kitaszítottság olyan tényezők. sőt esetenként iskolafóbiához vezethet. a megfelelő beavatkozási vagy be nem avatkozási stratégia kialakításában a pedagógus. Szerencsére ezek csupán átmeneti nehézségek. A magatartási zavarok és vázolt következményeik sokakat veszélyhelyzetbe sodorhatnak (pszichiátriai betegségek.és drogfogyasztás stb. az osztály atmoszféráját. saját megfigyeléseikre. melyeknek feltárásában. Ellenkező esetben a problémák nemcsak halmozódhatnak. Azok a gyerekek. melynek következtében ugyancsak nehezen teljesíthetők az iskolai követelmények. Kitüntetett életkor: érzelmi és pszichés zavarok a serdülőkorban A biológiai változások (a növekedés. a megváltozott testkép) nagy terhet rónak a serdülőkre. az iskolán kívüli események értékelésére. a serdüléssel járó pszichés kísérőjelenségeket nehezebben vészelik át. Hasonló probléma a hiperaktivitás is. (Ilyen sajátosság például az. hogy városi vagy falusi. A diákoknak az iskolával kapcsolatos érzései ugyanis hatással vannak az osztály atmoszférájára. bel. milyen iskolafokozat. A szorongók gyakran vélt panaszokkal fordulnak az orvoshoz. ugyanis ezek szoros összefüggésben vannak egy konkrét iskola sajátosságaival.

Az iskola kultúrája Értékvilág Az iskola belső világával összefüggő kérdéseknek.és feladatrendszer a prizmaként működő társas viszonyokon keresztül törik meg. és vajon ugyanazon kritériumok mentén válik eredményessé valamennyi iskola? Nagyobb-e a kortárscsoportok hatása a tanulókra.és normarendszerrel való azonosulásra vagy annak elutasítására? Miért és mitől hatékonyabb e feladat teljesítésében az egyik iskola. azaz van-e az iskolában orvosi rendelő. Az iskola tanulói különböző családi környezetből érkeznek az iskolába. mint a másik. mint a tanároké. Mi motiválja a tanulókat az iskola által közvetíteni akart érték.) A rejtett tanterv szoros kapcsolatot mutat az iskola hagyományaival. Az iskola 51 . az orvosoké. Családjuk társadalmi. mind a nevelők szempontjából az iskolához való adaptálódást könnyíti meg. mennyire sikerül életvezetésük részévé tenni. nem verbális üzenetek. A rejtett tanterv az iskolában megfigyelhető interperszonális kapcsolatrendszereken. hogy az iskolához fűződő cél. az iskola-egészségügy az orvoson és a védőnőn keresztül természetes részét képezi-e a nevelői hatásrendszernek. Ezért nem hagyható figyelmen kívül. hogy az iskola szereplői. (E szankcionálási rendszer integráns részét képezik a verbálisan megfogalmazott tartalmak melletti interperszonális kapcsolatokat jellemző metakommunikációs. természetes közeget jelent-e számukra az iskola. berendezése üzeni-e a belépőknek a bizalmat. a jutalmazási és büntetési szokásokon keresztül ismerhető meg. Alapigazság.) Az adott iskolában működő belső szabályrendszer. hiszen a kérdések és a válaszok egy mélyebb összefüggésrendszer megjelenései: ez pedig az értékek világa. a tanulók és a nevelők milyen érzésekkel élnek együtt e szabályrendszerrel. azaz magától értetődő. nevelési kultúrájával. így az egészségfejlesztésnek is értékvonzata van. szociokulturális státusától függően más és más értékrendszerrel jellemezhetők. a rejtett tanterv felismerése mind a tanulók.háttere. a segítségadást. A társas viszonyok feltérképezése ezért alapkövetelmény az iskolával foglalkozó szakemberek számára. rendszeres időpontokban számítani lehet-e az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétére stb. a védőnőké és a szülőké? E kérdésekre nem adható egy és kizárólagos válasz.

hanem konfliktuskezelési. akkor az iskolai hatások eredménytelenek maradnak.értékvilága e különböző háttérrel rendelkező diákok értékvilágából formálódik. a tanulók önmagukat is annak megfelelően értékelik. és harmonizálásuk nem történik meg. az iskolai értékrendet. metakommunikációs kultúrája az iskolában és azon kívül is tudatosan vagy tudattalanul követendő vagy elvetendő mintát jelent a tanulók számára. hogy a családi szocializáció során kikristályosodó és az iskolában közvetített értékek egymást erősítik. hogy milyen a tanulmányi eredményük. A jó kommunikációs képességekkel rendelkező nevelő mintát. verbális és nem verbális kifejezésmódja. Mivel az iskolai értékrendszerben az érdemjegyeknek kitüntetett jelentőségük van. akiknek az értékrendszerében az egészség meghatározó szerepet játszik. problémamegoldó és együttműködési stratégiáik kialakításában és működtetésében. kapcsolatrendszeri kultúrája. modellt jelent a személyközi kapcsolatokban. A tanulmányi teljesítményt preferáló értékrendet tehát nem gyengíti. Ha a család és az iskola értékpreferenciája között lényeges eltérések vannak. döntéshozatali. mind a tanárok. védőnők vonatkozásában jelentős szerepet játszanak nemcsak az iskolai értékrendszer súlypontjainak kialakításában. Az iskola értékrendszere a tanulók önértékelését is befolyásolja. az orvosok. akkor ezek együttes hatása a tanulmányi eredmények növekedésével is együtt jár. azaz egészséges életvitelük alakításában is. 52 . A rejtett tanterv eszközei mind a kortárscsoport. Ha a tanulók jobb teljesítményre törekvését támogatja az iskola társas szerkezete. és ezen keresztül közvetve hatnak a tanulók teljesítményére is. empátiára való hajlandósága. cselekedeteik mozgatórugóivá. védőnők személyes kvalitásai is alakítják az interperszonális kapcsolatokat. Az iskolában a tanárok. önértékelése és önbecsülése. amely az iskolai értékrendben a társas kapcsolatok minőségének fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ez a jelenség a tanuló szocializációs folyamatában meghatározó jelentőségű. hanem a tanulók önértékelésére való visszahatásban is. Azon tanulóknál. hanem éppenséggel erősíti az a törekvés. orvosok. az iskola ez irányú tevékenysége azáltal válik életmódformálóvá. a védőnők által közvetített egészségtartalmak e különböző értékrendszerek függvényében épülnek be a tanulók tudatába és válnak gondolkodásmódjuk részévé. melyet megfigyelésen alapuló modelltanulásnak nevezünk. orvosok. A tanárok. Az iskolai légkör domináns faktor nemcsak a tanulók által nyújtott teljesítményben. konfliktushelyzetekben való eligazodása. formálásában. Különböző iskolai szituációkban tanúsított viselkedése a szociális tanulás folyamán a tanulók magatartásának is integráns részévé válik. valamint a tanulók és a nevelők által észlelt harmonikus iskolai légkör. Problémamegoldási képessége.

mind a diák a szabályalkotás folyamatának aktív résztvevője. Az iskolában lejátszódó folyamatok közül a legfontosabbak egyikének az interakciókat tartjuk. a közös értékeken keresztüli átjárhatóság az iskola kultúrájának részévé válik. normákat. amely többek között azon is alapul. Az iskola légköre annál kedvezőbb. Megnyilvánulási formájuk sokféle lehet. ott a követelményeket hangsúlyozó és a teljesítménymotiváltságot feltételező tanári magatartás előbb-utóbb konfliktus kirobbanásához vezethet. a nevelők és a tanulók szociokulturális sajátosságait. Az osztályterem légkörét a napi tanár-diák interakciók határozzák meg elsősorban. ha az értékrendszerek nem találkoznak. diák. Ez az iskola kultúrája. hogyan viszonyul tanár és diák az iskolai rendszabályokhoz. orvos. folyosó stb. A belső terek légköre Az osztályterem légkörét mindenekelőtt az határozza meg. a védőnő a felnőtt világot. Az iskola belső kultúrája visszatükrözi a közvetlen lakókörnyezetet. hogy a hasonló iskolai elrendeződések (tanári szoba. Ha a különbözőségek kiélezése helyett a rejtett tanterv eszközrendszerének felhasználásával az értékrendszerek kapcsolata. védőnő stb. hogy a tanárok kíváncsiak a véleményükre.) és a „szereplők” (tanár. de jelentősen hozzájárulnak a tanulók iskolával való megelégedettségérzéséhez. hanem belső meggyőződésből fakad. Ezek megbízhatóan utalnak az interperszonális kapcsolatok minőségére is. A két kultúra elkülönülten hat. 53 . és azzal az érzéssel párosul. Az iskola légkörének emellett jó indikátora az is.) szinte mindenütt megtalálhatók. odafigyelnek rájuk mint személyiségekre. akkor ez kifejeződik a szereplők iskolához való identitásában. Közvetve ugyan. A tanulók kultúrája egyéni szokások. Ahol alacsony a tanulók motivációs szintje. akkor e tény komfortos iskolai légkörre utal. az orvos. amely mindennapi megjelenésében értékeket. Ha a szabályrendszer nem külső kényszerítő erőként működik.Az iskola légköre Minden iskolának megvan a saját légköre annak ellenére. hogy milyen a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos attitűdje. szokásokat jelent. osztálytermek. viselkedési módok komplexitásában jelenik meg. Verbális és nem verbális üzenetek ezrei figyelhetők meg akár egy nap alatt is. hogy mind a tanár. minél több híd. A tanárok. hogy a diákok mennyire érzik úgy. a követendő kultúrát reprezentálják. a tanulás és a tudás periferikus helyet foglal el az értékrendszerben. kapcsolat létezik a kétfajta értékrendszer között.

ezáltal mind a tanár. a csoportmunka. kiszámítható jelenlét és a bizalmasabb. problémafeltáró beszélgetésekre is invitáló iskolai orvosi szoba. Az orvosi rendelő iskolán belüli elhelyezése. kooperáló csoportok interakciói töltik be a teret. irányítottá teszi. 54 . Az interakciós telítettség az osztály létszámától is függ. A tanárok befolyásolhatják. Az osztályterem berendezése komoly kommunikációs üzenet hordozója. megközelíthetősége. Az interakciók szempontjából fontos az osztályterem mérete. A berendezés kevés lehetőséget biztosít a tanulók egymás közötti kommunikációjára. A tanári asztal és a tanulók padjainak elrendezése. védőnő kapcsolat. mind a tanuló újfajta interperszonális kapcsolat kialakításával és megtanulásával gazdagodik. közvetve irányíthatják az osztályteremben folyó interakciókat. a belső tér funkcionális megtörése (például térelválasztók alkalmazása) is kommunikációs üzeneteket közvetít. A kisebb iskolaépületek alkalmasabbak a társas interakciók minél gazdagabb megnyilvánulására. Ehhez azonban alapvető feltétel az iskolai rendszeres. csakis akkor számolhatunk mindazokkal a nevelő hatásokkal. az osztálytársak egymás közötti viszonyában is vizsgálható. melyek a tanulók szociális tanulásában életminőség-alakítóvá válhatnak. a székek másfajta elrendezésére. az iskola építészeti megjelenési formája. berendezése. Ha az iskola integráns szereplőjévé válik az egészségügyi szakszemélyzet. Az interakció egysíkú: a tanártól a tanulókig terjed és vissza.Az interakciók megjelenési formája tanuló-tanuló relációban. Néhány iskolában azonban már megfigyelhető. Ezekben az esetekben az interakciók az új térbeli viszonyoknak megfelelően alakulnak. rögzítettsége a magyar osztálytermek légkörét feszélyezetté. hogy az osztályterem merevségének oldására a tanárok bizonyos órákon (elsősorban osztályfőnöki óra) és szakköri tevékenységeknél lehetőséget biztosítanak a padok. együttműködő. Ennek eszköze a berendezés átalakítása. melyek hatására interakciós színtérré vagy éppen elkerülendő hellyé válik ez a helyiség. Az interakciós folyamatokban megkülönböztetett jelentőségű a tanuló-orvos. a feladatmegoldás érdekében kialakuló kooperáció megtanulására. Az iskolában fellelhető intim terek fontos szerepet töltenek be az iskolához való viszony alakulásában. az ülésrend megváltoztatása lehet. Jó légkörű osztályban elvétve fordul elő marginalizálódás vagy izoláció. az iskolai légkörre is hatással vannak.

Ebből a szempontból tanulmányozva a tanulók viselkedését azt látjuk. Minél többfajta alkalmazkodási stratégiával rendelkezik a tanuló. látványosan háttérbe szorítva az otthoni értékrendszert. súlyosabb esetben bántalmazás lesz a sorsa. kiközösítés. ahol a tagozatos osztályok egyben a képességek szerinti szelekció eszközei is. a befogadással jutalmaznak.Szerepek az iskolában Az iskolai élet jellegzetes szerepei a tanulói és a tanárszerep. Olyan iskolákban. a felnőttekhez. és egészen mást a nem tagozatos osztályokéi. hozott értékrendszere befolyásolja az iskolai történéseket is. Öltözködés. Emellett 55 . tanuló-tanár.és védőnőszerepet is hozzátesszük. annál inkább birtokolja az iskola rejtett tantervét. ítéletek. Abban az esetben. Az ezekkel kapcsolatos elvárások az interakciókban jelennek meg. Nem mindegy azonban. elszigetelődés. beszédstílus. különböző szankciók alkalmazása). A serdülők kialakítják az iskolában saját szubkultúrájukat mint közvetítő értékvilágot. a tekintélyhez való viszony mind a kortárscsoport szubkultúrája által determinált. A kortárscsoport elvárásaival való szembenállás súlyos interperszonális kapcsolatrendszeri zavarokhoz vezethet. Mint már említettük. elvárásokat harmonizálják otthonról hozott értékrendszerükkel. a kortárscsoportok az elfogadással. az iskolai normák betartásának kontrollja (ellenőrzőbe beírás. nyelvhasználat. orvosi. rangsorolás az élet dolgai között. mellyel az iskolai követelményeket. Ha egy bizonyos viselkedés jutalmazást vagy büntetést vált ki a környezetben. hogy milyen relációban érvényesülnek (tanuló-tanuló. A tanulók családi környezete. Nyilvánvaló. hogy a diákok milyen stratégiát tanulnak meg az iskolai követelményekhez. Ezek a stratégiák különbözőek lehetnek aszerint. és meg is tanulja differenciált. hogy a két esetben más-más kortárscsoporthatással számolhatunk. más szubkultúrát alakítanak ki a tagozatos osztályok tanulói. ha valaki nem kívánja a kortárscsoport szubkultúrájának alávetni magát. A kapcsolatrendszeri problémák közvetett módon a tanulmányi teljesítményt is befolyásolják. védőnői követelmények és elvárások megértésén és a tanulói érdekek összeegyeztetésén alapulnak. A társak. az adott szituációnak megfelelő felhasználásukat. akkor azokat a viselkedésmódokat fogja preferálni. tanuló-orvos-védőnő). a rejtett tanterv egyik aspektusa az iskola belső szabályrendszerének felismerése és megtanulása. amelyek előnyökkel járnak. melyekhez az egészségfejlesztési feladathoz kapcsolódóan az orvos. az iskola kultúrájához való alkalmazkodás során. A kortárscsoportok egyértelmű referenciacsoportként működnek ebben az életkorban. viselkedésmód. A tanárok jutalmazási és büntetési eszköztárának legnyilvánvalóbb része az érdemjegyek általi minősítés. gúnyolódás. és kizárással büntetnek. hogy az alkalmazkodási stratégiák a tanári.

mely konform magatartásban nyilvánul meg. mellyel mind a saját. amelyhez eszközként felhasználhat egy távolságtartásra. azonban a környezet visszajelzéseinek hatására tartóssá is válhatnak. A tanulók körében kialakuló szerepek rendkívül sokfélék lehetnek. a tanulóktól tartó tanár stratégiája azon alapul. mégpedig a tanulókhoz való viszonyban formálódhatnak. Az elutasító. nem verbális üzeneteket. és ez viselkedésbeli konzekvenciákat is maga után von. önértékelésében harmonikus tanár megbeszélésre. kezdeményező szerep a tanároké. orvosoké. kétértelmű vagy közömbös tanulói viselkedésmódok az iskola által preferált értékekhez és az annak megfelelő szabályrendszerekhez való ellentmondásos viszony különböző megjelenési formáiként értelmezhetők. értékeket egyéni érdekeik érvényesítésével összehangolják. hogy megerősítsen vagy gyengítsen tanulói viselkedéseket. „önmagukat beteljesítő jóslatként” irányítják a viselkedést. hogy a tanári stratégiák mint a rejtett tanterv részei a diákok számára 56 . gyakran változhatnak. Az orvos. A tanárszerepnek is lényeges összetevője az a törekvés. a modellszerepből adódó metakommunikációs eszköz áll a tanár rendelkezésére ahhoz.számos. visszahúzódó. Mindez a tanárok alkalmazkodási stratégiáiban és technikáiban jól megfigyelhető. a védőnő bizalmi társsá válhat az iskola többdimenziós terében. A tanárok. A diákok szemében az a tanár modellértékű. védőnőké és az általuk képviselt nevelési stílusé. az aláfölérendeltségi viszony fenntartására szolgáló kommunikációs stílust vagy egyéb. A tanárok stratégiái is változnak. A diákoktól nem tartó. Ezzel a magatartással próbálja közvetíteni saját dominanciáját a tanulók felé. A tanárok egyes osztályok kezelésére kialakított stratégiáiban a diákokhoz fűződő saját viszonyuk is tetten érhető. A szakmájában és a tanulókkal való kapcsolataiban biztos. hogy megőrizzen. gondolkodtatásra orientált stratégia kidolgozásában érdekelt. fenntartson egy távolságot önmaga és a diákok között. akinél a tanuló háttérkultúrája és a tanár által közvetített valóság megfelel egymásnak. a velük folytatott interakciókban a tanuló megtanulja új módon látni önmagát. a védőnő és a társak elvárásainak tükrében. az orvos. és ezzel magatartás-formáló szerepet töltenek be. kevéssé szorongó tanár megpróbál bensőséges. Egy adott iskola harmonikus működése szempontjából a legkedvezőbb tanulói szerepmegvalósítás az iskola célés feladatrendszerének elfogadása. mellyel a pedagógusok az iskolai célokat. A szorongó. és ennek megőrzése az általa kialakított stratégia alapelve. Ez a hasonlóság az alapja annak. melyben a domináns. Ilyen esetekben az együttműködő attitűd dominál. Ezért a tanulók az iskolai évek alatt az iskolai felnőtt környezet elvárásainak megfelelően formálódnak interperszonális kapcsolataik megerősítésével. mind a diákok hatékonyságát képes emelni. Így alakul a tanulószerep és az a szerepháló. meleg viszonyt kialakítani tanítványaival.

Mindezen stratégiák és alkalmazásuk az osztály. Az iskola belső környezete azonban azt a közvetítő közeget biztosíthatja. a meghatározó interperszonális viszonyok felismerése. és érdemjegyek fejezik ki az elsajátítás mértékét. amelyen keresztül a megszerzett ismeretek életvezetési gyakorlattá transzformálhatók. Az iskola oktat. viselkedésmódokat alakítsanak ki. mintha az érdemjegyek különbségei életvezetési konzekvenciákat is hordoznának (például a természettudományos tantárgyak magas szintű ismerete környezetvédelmi szemléletet is magában foglalna. hogy a tanár is készen áll a diákok rejtett szabályrendszerének és alkalmazkodási stratégiáinak a felismerésére. hogy új magatartásformákat. az egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai ismeretközvetítés korlátaira. a kortárscsoport 57 . magatartás. tanít. azaz a konform magatartást segíthetik. Az ismeretek szükségesek. az alkalmazkodási stratégiák és ezek mozgatórugóinak feltárása.és a védőnőszerep iskolai tartalommal megtöltése az egészségfejlesztés folyamatához kapcsolódó feladatokban. az iskola légkörének meghatározó dimenziói. tevékenységekben. magyaráz. tanulónál egyaránt.és viselkedésváltozást. Az egészségtámogató iskolai környezet vázlatos bemutatása azzal a céllal íródott. értékképződést és értékváltást eredményezhetnek tanárnál. szervezni és kezelni. Az iskoláról való tudásunk nem lehet teljes anélkül. Ez olyan illúziót teremt. válaszol. együttműködési stratégiák kialakításában és gyakorlatában történik. Ebben a vonatkozásban mintaértékű lehet az egyes iskolákban megalakuló egészségfejlesztési teamekben való részvétel. Összegzés: az iskolai egészségfejlesztés lehetséges modelljei Az európai kultúrában szoros kapcsolat van az ismeretközvetítő oktatási tevékenység és a nyelvi kifejezésmód között. Az iskolában meglévő erőterek. amelyek szereptanulást. kinyilatkoztat.felismerhetőkké és így akceptálhatóvá válnak. így ezek figyelembevételével tudja a tanulókkal való interperszonális kapcsolatait irányítani. Más oldalról viszont azt is jelenti. tömörít.). így közvetetten az életminőségben hangsúlyos szerepet játszó kapcsolati kultúrán keresztül hozzájárulnak az egészségfejlesztéshez. Tehát a tudás ismereteken keresztül közvetítődik. vagy a drogok káros hatásainak jeles elsajátítása egyenlő lenne a drogok kipróbálásának vagy fogyasztásának a visszautasításával. vagy már meglévő szokásrendszereket strukturáljanak át. azonban nem elégségesek ahhoz. hogy nyomatékosan felhívja a figyelmet az egészséggel. Az orvos. kérdez. összegez. ahol a pedagógiai és az egészségügyi látásmód és szempontrendszer állandó kölcsönhatása az egészségtámogató iskolai környezet megerősítéséhez és folyamatos fejlesztéséhez járulhat hozzá. hogy felfejtenénk azokat a rejtett hatásmechanizmusokat.

hiszen az újonnan belépő korosztályok folyamatosan igénylik a mindenkori aktualitást. Az iskolai kapcsolatok erősítésére és újjáépítésére kidolgozott iskolai szervezetfejlesztési Egész-ség (’teljesség’) program folyamatelemzése és hatásvizsgálata meggyőzően támasztja alá. a figyelem felkeltésére irányult. hanem annak a párbeszédnek a kialakításán. orvoson és védőnőn egyaránt múlik. addig a jövőt szem előtt tartó egészségfejlesztés más perspektívában. védőnők számára. Kidolgozása és működtetése tehát stratégiai szempontból is létfontosságú. Úgy látjuk. A jövőre irányuló és stratégiai célokat szolgáló egészségnevelés komplexitása más szempontból közelít a feladathoz. Míg a jelen problémáira való reagálás korrekcióban és ismeretadásban valósul meg. A tartalmilag jóval gazdagabb egészségnevelési programok (például életvitel-programok) sem különböztek irányultságukat tekintve lényegesen az előzőektől. hogy az iskola belső világának az alakítása és benne az egészségfejlesztés pedagóguson. Úgy is fogalmazhatnánk. gyereken. Egyrészt a jövőre irányuló és ezért szükségképpen az iskoláztatás éveitől időben jóval távolabb eső eredményben bízva stratégiai feladatként kell kezelnie az egészségfejlesztést. Az egészségfejlesztés hosszú távon érvényes feladatot ad az iskolának. hiszen egyidejűleg két feladatnak kell egyszerre megfelelnie. a szerephálózatokba való betekintés mind olyan lehetőségek pedagógusok. másrészt a jelen rizikófaktorainak ismeretében a napi problémákra azonnal reagálva kellene eredménnyel kecsegtető választ adnia. szülőn. a személyiséget gazdagító hatások és dolgok közötti választás 58 . érvényességi tartományuk is e korlátok közé szorult. hogy az utóbbi időben e jelenre beállítódás jellemezte az iskolai egészségnevelést. Az egészségfejlesztés iskolai rendszerének ilyetén felépítése és működtetése az értelmes. hanem az iskolai beavatkozás mikéntjében is.jelentőségének megfelelő figyelembevétele. Az iskolai egészségfejlesztés kiemelt feladata a külön szálakon futó tapasztalatok párbeszéddé alakítása.). Más tantárgy és más tanár kívül esett ezen a körön. melyeken keresztül az egészségfejlesztésre épülő életmód valóban formálhatóvá válik. dohányzásleszoktató stb. a felnövekvő korosztályok életminőségében gondolkodik. illetőleg ismeretadással a bajok megelőzésére. Nem külön-külön bármelyiken. orvosok. E programok segítségével az iskolai beavatkozás a már meglévő bajok korrigálására. melynek közös nyelve az iskolás korosztályok felnőttkori egészsége. Az iskola nehéz helyzetben van. hogy az iskola nevelési rendszerét nem járták át a programok. mely jól nyomon követhető az alkalmazott programok elnevezésén keresztül (drogprevenció. Nemcsak tartalmában és a nevelési rendszer egészébe való beágyazottságában különbözik az előzőektől. Mivel mindegyik program meghatározott tantárgyhoz és ebből adódóan meghatározott tanárhoz kötődött.

Úgy véljük. Természetesen nem. pótolni vagy jobb esetben csak csiszolni. hanem a nevelés szerepét tekintve is túlmutat az iskola falain. önmagamért érzést. – részlet – Kulcsfogalmak: egészségmegőrzés. hanem különböző irányokba vivő. összetett pedagógiai tevékenység. helyes önértékelésük és identitásuk kialakítása (Goleman 1997). hogy bizonyos utak választása eltévedéshez vezet. egészségérték. „A nevelés európaisága nem egyszerűen ismeretbővítésből áll. pedagógiai programba illesztése nemcsak az életminőséget. Pál Katalin – Császár Judit – Huszár Anikó – Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában II. Mindezek után helyénvaló a kérdés. ám bármelyiken biztosan célba érő utakat kínál. Emellett az érzelmi nevelés során a gyerekek átélik a „képes vagyok”. az egészséges életmód 12 pontját érdemes alaposan átgondolni. magabiztosságuk. Nem arra int. egészségnevelés múltbeli és napjainkbeli megközelítése. Az iskola e másfajta út kikövezésének megkezdésével a további haladás irányait jelöli ki. „értékes vagyok” önmagamban. 59 . A 12 pontot azonban. arra menni tilos. hogy e kétféle feladat. A jelen problémáival való szembenézés is az életminőséget szem előtt tartó egészség-magatartás formálásának része. Az intézményen belüli és kívüli egészségneveléshez kapcsolódva. fontos kiegészíteni az érzelmi neveléssel. melynek célja a fiatalok lelki kondícióinak. hanem a teljes személyiséget alakító. a jelen és a jövő szolgálata az egyik vagy a másik melletti választási kényszert jelenti-e az iskola számára. Az egészségfejlesztés komplex értelmezése tartalmazza a szintézis lehetőségét. finomítani.” (Rókusfalvy 1997) 2. Így a teljes személyiség formálására irányuló egészségnevelés hosszú távon a korrekcióra szorulók arányát csökkentheti. Az iskolai egészségfejlesztés újragondolása.alternatíváinak felkínálásával és súlypontozásával indirekt módon a hamis alternatívák húzóerejét gyengíti. 2. a gyermekek egészségnevelését a családi nevelésre építve elsősorban az iskolán belül lehet és kell megalapozni. A szülőkkel közösen az általános iskola alsó tagozatán még nagy eséllyel lehetne egészségtudatos magatartást javítani. egészség-magatartás.

s segíteni kell azoknak. El kell hitetni a gyermekekkel. az egészségüggyel Gondolkozz globálisan. sokszor nem tudnak nemet mondani. Meg kell őket alkoholfogyasztás tanítani ésszerűen nemet mondani. Meg kell őket tanítani ésszerűen 8. Környezettisztelet Leginkább a serdülőkre kell figyelni. Különösen veszélyeztetettek a serdülők. és ott nézi.1. kirándul. A mai gyermekek több mint 40%-a elhízott 2. A fiatalokat vigyük ki a szabadba. 60 . s tegyük kívánatossá számukra a különböző programokat! Meg kell tanulni alkalmazkodni a stresszhez. Lehetőleg el kell kerülni. értékes szervezetünk számára. hogy nem az alkohol hatására lesznek felnőttek. a felelőtlenség s az ezekből következő lelki sérülések. egészségügyi dolgozónak vagy esetleg a szülőnek. táblázat • Az egészségmegőrzés 12 pontja Forrás: Simon 2002 Az energiabevitelnek és az energiafelhasználásnak egyensúlyban kell lennie. Mérsékelt a serdülőkkel. ők azok. cselekedj lokálisan! A Földet nem a szüleinktől. olyan módszer létezik. Fontos. Számos veszélyt szexualitás jelentenek a szexuális úton terjedő betegségek. Ők azt hiszik. hogy a fiatal tanulja meg a nemiség nyílt felvállalását. a kivárás. A gyermekek jobban hisznek a hasonló korú gyermeknek. 9. Itt lelhetők fel leginkább a tabuk. amit szeretünk. fontos tudni. 11. hanem azt is. könnyebb a segítség és gyorsabb a gyógyulás. kezelhetjük stresszkezelés őket. vagy 12. ezzel akarnak kitűnni az átlagemberek köréből. Emellett főként a lányoknál kamaszkorban éppen az elhízástól való félelem miatt kóros soványságot okozó magatartásforma jelenhet meg. fordulás 10. ami 1. 4. amellyel a káros stresszhatásokat kiszűrhetjük életünkből (pl. Szintén lényeges szempont a táplálkozás rendszeresség. lázadásuknak „hangot adni”. Fontos. unokáinktól kaptuk kölcsön. de számos 3. hogy nemcsak azt kell megenni. hogy ettől lesznek felnőttesek. az iskolás beül a képernyő elé. autogén tréning. s a meg nem értés káros hatásai. Nem dohányzás módszernek. agykontroll vagy más relaxációs eljárások). Fontos a mérték. A drog életet ront és rövidít. Személyi higiénia önállóságuknak. A balesetek többnyire elkerülhetők. A kortársoktatást tekinthetjük a legjobb 6. mint a tanárnak. Stressztűrés. A kisgyermek szaladgál. Ebben is jelentős szerepe van a példamutatásnak. Az egyik legkönnyebb területe a tagadás kifejezésének. és felelősségérzetük kialakulatlan. nincs félelemérzetük. a szex és a szerelem együtt 5. mások hogyan sportolnak. Kiegyensúlyozott járását. hanem a gyermekeinktől. a hűség és a felelősségvállalás prioritását. akik az igénytelenséggel akarnak mások lenni. Balesetmegelőzés mert keresik a veszélyt. Stressz nélküli élet nincs. hogy a dohányzás életet rövidít. El kell hitetni 7. Egészséges hasznos. hiszen a legfontosabb gyógytényező saját maga. akik a leszokás nehézségeivel küszködnek. ha a bajt időben felismerik. Együttműködés Az egyén együttműködése nélkül az érte dolgozó egészségügy nem lehet hatásos. hogy mikor és hogyan kell megállni. Időben orvoshoz Azt kell tudatosítani. Több mozgás vagy túlsúlyos. a kisiskolás fut. nagyszüleinktől örököltük. unatkoznak. s hogy nem ettől lesznek felnőttek. Különösen a serdülő fiúk veszélyeztetettek. Drogtagadás nemet mondani.

Ebből következik. A második világháborút követően létrejött az Egészségnevelés Országos Központja. az egymást követő történelmi korokban részeire bomlott. s adott órákon megtanítandó tananyaggá vált. mindig is része volt az intézményes nevelésnek. Az egészséges életmódra nevelés a harmonikus teljességet megélő emberképhez kapcsolódóan az I. és a testi-lelki harmóniára helyezte a hangsúlyt. amelynek korszakonként más és más tartalma volt. aktuális információra várnak. harmonikus lelkű egészséges ember eszménye adta. században Apáczai Csere János hasonlóan gondolkodott. Az egészségnevelés kikerült a nevelési-oktatási rendszer egészét érintő feladatok közül. században a protestáns neveléshez kapcsolódó egészségnevelés tartalmát az ép testű. eszközeit és módszereit illetően egységes volt mindenkire nézve (Meleg 2002). hogy a diákok személyre szabott. A 19. század második felében az egészségnevelés elsősorban a testneveléssel és a közegészségüggyel kapcsolatos problémává szűkült. Mindez természetesen befolyásolja az iskolai egészségnevelést is. az Egészségnevelők Magyarországi Tudományos Egyesülete. A komplex egészségfelfogás helyett az egészségi állapot fenntartására vonatkozó szabályokat emelték ki. hogy az egyénre szabott egészségnevelés sokkal vonzóbb és hatékonyabb. Ebben az időben az egészségnevelés tartalmát. A 16. hogy a lelki nevelésről sajnos alig esett szó. Éppen ezért az előadás jellegű 61 . Az iskolai egészségnevelés átalakulása Az idő előrehaladtával kiderült. tárgyát. Ratio Educationis nyomán került be az iskolai tananyagba.Iskolai egészségnevelés a múltban Az egészség mint érték a jövő generációjának vonatkozásában kiemelt helyet foglalt el a különböző korok intézményes oktatásában. mint a mindenkire érvényes gyakorlat. A 17. Értékeléséhez hozzátartozik annak vizsgálata. hogy az egyes korokban milyen célok és tartalmak határozzák meg az egészség fogalmát. hogy az iskolai egészségnevelés nem új keletű feladat. A tapasztalat azt mutatta. Így elmondható. mára pedig ismét egységes. Az egészség holisztikus szemlélete tekintetében.

milyen céllal kíván átadni. az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakítását. másrészt. Ebből következően az új szemléletben a nevelő és a nevelendő személyisége. hogyan. ha megoldhatatlannak tűnő problémával találja szemben magát? 62 . hogy az egészségnevelő szerepe átalakuljon. Mindez szükségessé tette. kinek. ne pedig külső „kényszer” hatására cselekedjen egészsége érdekében. hogyan éli meg a konfliktusokat. hogy ki. ismeri-e önmagát. A hangsúly azon van.ismeretterjesztésről a kiscsoportos és az egyéni interakciókra terelődött a figyelem (Tényi– Sümegi 1997). hogy az egészségüket érintő kérdésekben képesek legyenek jól választani. mit tud saját testi-lelki egészségéről. a régi tradicionális vezető pedagógiai funkciót segítő-támogató szemlélet váltsa fel. mit. az általa közvetített példa. a tanulók részvételére és aktivitására építő egészségnevelési folyamatban képzeljük el (Tényi–Sümegi 1997). a bizalom és a nyíltság. Az egészségnevelőnek ma facilitátorszerepet kell ellátnia. hogy a tanuló személyiségét belülről vezérelve erősítsük meg. Milyen tényezőknek tulajdonít szerepet életminősége alakításában. az interperszonális kapcsolatait? Mit tesz. Az 1970-es években ismerték fel az egészségnevelők – a szociológia. Mindezek alapján az egészségnevelő célja. értékrendszere jelentős szerepet kap. Ennek megvalósulását dinamikus. követelmények. a környezet ismerete. Azaz nagyon fontos az egészségnevelő személyisége. az. Az egészségnevelés olyan komplex tevékenység. megtartását. a pszichológia és a pedagógia eredményeit vizsgálva –. a betegségek megelőzését. hogy korábbi felfogásuk nem vette figyelembe az egészséget befolyásoló tényezők közül az egészséghiedelem. hogy a tanulók segíteni tudjanak önmagukon. hogy kiterjed a szocializáció minden szintjére. feladatok. interaktív. szokásai. hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon. A célok. Ennek teljesítéséhez alapvető fontosságúnak gondoljuk az ítéletektől mentes. hogy a tanulók megtanulják kontrollálni saját egészségüket. partneri viszony kialakítását. jellemzője. valamint a környezeti hatások szerepét sem. aki segítséget és támogatást nyújt abban. hogy ő miként éli mindennapjait. hogy az egészségkulturális szint emelésével. módszerek és eszközök kiválasztását meghatározza. az attitűd. Célja. amely indirekt és direkt módszereket alkalmaz. melynek alapja a kölcsönösség.

hogy a diákok értékrendszerébe az egészséget támogató olyan értékek. Ekkor épül ki a prioritások hierarchikus rendszere. a diákokkal való kapcsolatuknak. hiszen hiteles ebben a témában. 63 . Az iskolai egészségnevelés jövőbeni feladatai Az iskolában folyó egészségnevelés jelentőségét alátámasztja az a tény. Ugyanígy lényeges. Erre szolgálhatnak példaként a közös élményeket megalapozó s tovább építő kirándulások. hogy belássák. mint a megfelelő konfliktuskezelés. melyben helyet kell kapnia az imént felsoroltak mellett diákorientáltságának. megtervezhető. mindennapi életük saját maguk által alakítható. mert az egészségnevelőnek képesnek kell lennie saját egészségének értelmezésére és az ennek megfelelő egészségtudatos magatartásra. amely a majdani életmódot. Ennek megléte alapvető fontosságú abban. Az egészségnevelés fontos jövőbeni feladata a támogató értékrendszerek kialakítása. Fontos a tanulókban tudatosítani. karbantartása és fejlesztése (Meleg 2002). tapasztalatai e téren. amely a feladatoknak és a hozzájuk kapcsolható idő mennyiségének az összeegyeztethetőségén alapul. Ha a nevelőnek vannak saját élményei. Németh 2004). hogy a tanulókban ekkor formálódik meg az a beállítódás. Úgy véljük. Tehát a hatékony iskolai egészségnevelés elengedhetetlen feltétele a pedagógus egészséges szemlélete. az interperszonális kapcsolatok. életvitelt és életminőséget fogja jellemezni. a hatékony egészségneveléshez elengedhetetlen a nevelők közötti szoros együttműködés szaktól. Úgy gondoljuk. saját egészsége iránti felelősségvállalásának. Mindezek alapján az iskolai egészségnevelés fő feladatát úgy fogalmazhatnánk meg. hogy a diákok megtapasztalják. képesítéstől függetlenül. melyben felelősségük van.Az említett tényezőket azért tartjuk kulcsfontosságúnak. együttműködési mintát nyújtó szakkörök. hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában (Meleg 2002. Ebben. ahogy említettük. hogy a felnövekvő nemzedéket egészség-magatartásuk formálásával intézményesen készítsük elő arra. valamint a mentálhigiéné. beépüljenek s ellássák funkciójukat. akkor mintaadóként hozzájárulhat a tanulók egészség-magatartásának eredményes formálásához. Az egészségnevelés céljainak mind teljesebb elérése érdekében lényegesnek tartjuk az egészségtudatos magatartás kialakítását. hogy az iskola miként járul hozzá az egészség alakításához. jelentős szerepe van a pedagógusok példamutató életvitelének. éppen ezért fontos. miként tudják az emberek megvalósítani az egészségtudatos magatartást.

küzdeni tudását. fedezze fel a benne rejlő lehetőségeket. hogy egészségmegőrző és -fejlesztő funkcióval rendelkezik. Az Európai Sport Chartája szerint: olyan sportélményekhez kell hozzásegíteni a gyermekeket. önbizalmát. „Testnevelő Tanárok az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja Sikeréért” elnevezéssel Országos Szakmai-módszertan konferenciát tartottak Gyulán. egészségmegőrzési és fejlesztési stratégia alfája és ómegája. A Johan Béla Népegészségügyi Program és az MTTOE együttműködési megállapodást kötött. Az Egészség Évtizede Népegészségügyi Programjának Aktív testmozgás elterjesztése című fejezete lehetőséget teremt arra. melyek egész életre szóló elkötelezettséget eredményeznek a fizikai aktivitás iránt. és hozzájárul a siker és kudarcélmény feldolgozásához (Insel és munkatársai 1997). hogy minden magyar állampolgárnak joga van a lehető legegészségesebb élethez. A tanulók erőnlétével kapcsolatos ismételt felmérések az erőnlét életkorral való csökkenését mutatják (Eiben és munkatársai 1991. Minden sporttevékenység kiválóan fejlesztheti a gyermekek önfegyelmét. hogy a testnevelő tanárok hatékonyan járuljanak hozzá a program sikerességéhez. hogy a testmozgás amellett. hogy a tanulót testének megismerésére és elfogadására neveljük: érezze jól magát saját testében. ez által kialakul az egészséges énkép. Fehérné Mérey 1996). A testtartási és lábstatikai problémák az életkor előrehaladtával szintén nőnek (Somhegyi és munkatársai 1998).csoportépítésre alkalmas sporttevékenységek. Az alapot az adja. segíti a reális önértékelés kialakulását. Az MTTOE szakmai programajánlata is hatékony segítséget kínál ehhez. A testnevelés szerepe az egészségnevelésben Az Angol Egészségnevelési Hatóság (HEA) táplálkozási munkacsoportjának megállapítása szerint a testmozgás döntő jelentőségű a testsúlyszabályozásnak és az elhízás megelőzésének a szempontjából (Due és munkatársai 2001). dinamikusan hozzájárul a személyiség formálásához és alakításához. 64 . Tudvalevő. Mándoki 1988). A szomorú tendenciákat látva 2003. és elősegíti a gyermekben rejlő képességek kibontakozását (Biróné 2004). az egészséget támogató értékrend. Ugyanakkor a tanulóknak mindössze a fele végez megfelelő gyakoriságú és időtartamú mozgást (Fábri 2002. kitartását. augusztus 28–29-én a Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) és a Békés Megyei Testnevelő Tanárok Egyesülete közös rendezésében. Az együttműködő felek egyetértettek abban. Elgondolásunk szerint is a mindenkori felnövekvő generáció egészség-magatartásának minősége a hosszú távú prevenciós.

Mit jelent az egészségtámogató iskolai környezet? Milyen területei vannak? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 2. Miért kell az egészségnek más értékekkel erősítve beépülnie az egyéni és társadalmi értékrendszerbe? 3. Miért tekinthető a serdülőkor kitüntetett életkornak az egészségmagatartás alakulása szempontjából? 65 . Az egészségtámogató iskolai környezet miért igényel több szempontú megközelítést? Érveljen a többszempontú megközelítés mellett! 4.KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 1.

5. védőnői) az egészségtámogató iskolai környezet kialakulásában? 66 . orvosi. a légkörnek. Milyen szerepe van az értékeknek. az iskolai egészségre nevelés milyen alapelveit fogalmazná meg? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 6. tanári. Az iskola kultúrája mitől lehet sajátos az egészségre nevelés szempontjából? Ha Öntől függne. a belső tereknek és sajátos szerepeknek (tanulói.

7. Tanulmányozza az egészségmegőrzés 12 pontját. majd adjon ötleteket arra. hogy ezek közül melyik hogyan vehető figyelembe a konkrét iskolai életben! Érveljen mindegyik szükségessége mellett! 67 .

) egészségtámogató tényezők: ___________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b.8. hogy egészségileg veszélyeztetett helyzetet alakít ki! a. amelyek együttes megléte valószínű.) az egészséget károsító tényezők: ________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 68 . Gyűjtse össze és alkossa meg az egészséget támogató és gyengítő értékek rendszerét! Ugyanakkor soroljon fel olyan tényezőket. Miért szükséges az iskolai egészségnevelés feladatának újrafogalmazása? Hasonlítsa össze az egészségnevelés hagyományos és korszerű felfogását! Miért összetettebb az újszerű felfogás? Érvelés: ______________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Hagyományos felfogás Korszerű felfogás 9.

(2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Új Pedagógiai Szemle. sz. 69 . • Pál Katalin et al. 2005/június. Katalin – Kéri Katalin (szerk. Pécs. Új Pedagógiai Szemle. PTE BTK Neveléstudományi Intézet.Javasolt szakirodalom: • • Meleg Csilla (2005): Egészségtámogató iskolai környezet. In: Bárdossy Ildikó – Forray R. 4-10. Meleg Csilla (2006): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. pp. 11.): Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez.

1. Gyűjtse össze a pszichoszomatikus megbetegedésekhez vezető iskolai ártalmakat. majd adjon ötleteket arra. és a feldolgozáshoz használt eszközöket (esetlegesen a tankönyvet). esetleg mivel egészíteni ki! (Az adott tantárgy programja a minisztérium honlapjáról tölthető le). 3. Elemzésében a továbbiakban arra is térjen ki. A beküldés időpontja kontaktórán kerül megbeszélésre. hogy gyermekük számára válasszák az adott intézményt. Vizsgálja meg és elemezze az I-IV. hogyan lehetne ezeket az ártalmakat megelőzni. Dolgozza ki egy fiktív egészségtámogató iskola helyi tantervét! Majd egy szülőkhöz írt beszédben (bemutatásban) a helyi tanterv minden pontján indokolja meggyőzően álláspontját. ellensúlyozni? 70 . 2. Ugyanez a feladat óvodára vonatkoztatva is megoldható. milyen súllyal találhatók meg benne. osztályban választható tantárgyként tanított egészségügyi nevelés tantárgyi programját.HÁZI DOLGOZATOK Az alábbi feladatok közül egyet kötelezően választania kell. (A helyi tanterv kidolgozásához felhasználhatja curriculumelméletből szerzett ismereteit). hogy ennek a programnak Ön milyen pozitívumait és hiányosságait látja. Elemzésében először azt vázolja. mintha intézményvezetőként szülőket próbálna meggyőzni arról. hogy az egészségfogalom mely tartalmi elemei.

Az első tanulmány egy konkrét témába vágó szervezetfejlesztési program. 3. egészségfejlesztés mint életminőség. szervezetfejlesztési modell. A tanulmány részletesen megismertet azokkal a konkrét lépésekkel. terápia. kutatási beszámolók esetén nem a konkrét adatok megjegyzése. hogy a témához kötődő egyfajta kutatási beállítottságot kell kialakítaniuk. amellyel az a célunk.1. az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behavior in School-aged Children) című nemzetközi kutatáshoz kapcsolódik. Abból a szempontból viszont hasznosnak tartom. hogy a hallgató egy konkrét kutatás alapján tájékozódjon az egészségre nevelés iskolai alkalmazásának korszerű és újszerű lehetőségeiről. A szervezetfejlesztési program esetén fontos lehet azt megjegyezni. orvosokat. hogy egy ilyen programnak milyen területekre kell kiterjednie. TANULÁSI ÚTMUTATÓ A harmadik modulhoz tartozó tanulmányok. tehát semmiképpen nem a konkrét adatok megjegyzése a fontos. hogy bevonja az iskolai élet minden szereplőjét. Az adatokhoz kapcsolódó egyéni észrevételek hozzáfűzése. tanulmányokat tartalmaz. memorizálása a fontos. sőt a szülőket is. egészségtámogató környezeti feltétel.III. ha a kutatási beszámolók többszöri átolvasása után a hallgató kedvet kap a témában való további tájékozódásra. ugyanakkor másodlagos célt és mintegy interdiszciplináris megközelítést szolgál a hallgatók adott területhez kötődő kutatásmódszertani tájékozottságának és kompetenciájának a bővítése. MODUL: EMPIRIKUS KUTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSRŐL ÉS FEJLESZTÉSRŐL CÉKITŰZÉSEK A harmadik modul kimondottan az egészségmegőrzés és -fejlesztés témaköréhez kötődő kutatási beszámolókat. A szerző egy mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés modelljét mutatja be. Itt alapvető célunk a hallgatók ezirányú tájékozottságának a bővítése. pszichológusokat. akkor ez a modul elérte céljait. A másik két kutatási beszámoló az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kezdeményezett. A nemzetközi felmérések kutatási beszámolóit csupán átolvasásra ajánlom. hanem a többszöri átolvasásnak egyfajta tájékozottságot kell kialakítania. az olvasottak kommentálása viszont alapvető elvárás. Meleg Csilla: Egész-ség Egy szervezetfejlesztési program körvonalai – részlet – Kulcsfogalmak: mentálhigiéné. amelynek lényege. 71 . mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés. amelyeket egy adott intézményben tettek meg a mentálhigiénében érdekelt szereplők az egészlegességet megcélzó nevelési modell megvalósításáért. egészségprogram értékelése. Tehát. vagy esetleg saját kutatás megtervezésére (nyilván jóval kisebb volumenű). stresszor tényező. védőnőket. egészségfogalom szűkülése és fragmentálódása. diagnózis.

egyáltalán nem biztos azonban. társadalmi összetétel. amelyek szerint az életminőség nem annyira objektív helyzet. Önmagában egyik program sem garantálhatja az iskolából kikerülő korosztályok egészséges életmódját. mások semmit sem érőnek tartják. hanem sokkal inkább szubjektív megelégedettség kérdése. Éppen ezért tanulságos lesz azokat a tartópilléreket. Akkor tudunk egy több felületen megcsiszolt gyémánt formájáról megközelítő pontosságú képet alkotni. Kidolgozott programcsomagok állnak az iskolák rendelkezésére. és ha eredményt észlelünk (pl. A példa témánk vonatkozásában azt az értelmezést hordozza magában. akkor a terméket tartjuk jónak. Az Egész-ség programban az előzőektől eltérő utat választottunk. rejtett tanterv.Amikor az Egész-ség programról elkezdtünk gondolkodni. azonban mindegyik bizonyos hozzájárulást kínál ahhoz. ha minél több oldalról vesszük szemügyre. ahol semmi más feladat nem vár ránk. csökkennek a panaszok és a kilók). Esetünkben ezek a programok képviselik a kívülről. valamint az egészséggel kapcsolatos ismeret. Szorosan kapcsolódnak az előzőekhez azok a kutatások is. A kínálat. akkor a közvetlenül látottakról – és csakis arról – esetleg megbízható képet formálhatunk. akiknek objektív életkörülményei a legkedvezőbbek. mások által kidolgozott kész termékeket. annál nagyobb a hasonlóság valószínűsége. hogy az iskola sajátos arculatát kölcsönző jellemzők (település. hajhullás. hogy az eddigi egészségnevelési programoktól eltérő úton közelít az egészséges életmód formálásához az iskolai évek alatt. hogy önmagában a program nem garantálhatja az eredményességet. A mentálhigiénés szervezetfejlesztési program alapvető sajátossága.) és a program mennyire illeszkednek egymáshoz. Minél több különböző nézőpont meglátásait használjuk fel a forma megalkotásához. a folyamatban betöltött saját szerepünk és hozzájárulásunk nem képezi az értékelés tárgyát. A hatékonyságban többek között az is szerepet játszik. hogy ugyanazt a terméket egyesek kiválónak. a vitaminadagoló programok csupa készen kapott csodaszert ígérnek. és a gondolkodásmód mindenki számára saját építkezési lehetőséget is kínál. ízületi bántalmak elleni. hogy – észlelve a problémákat – tehessenek valamit a jövő generációjának egészségéért. A kutatási eredmények közös tanulságát és egyben a diagnózist is az 72 . Ha csak egy látószögből vizsgálódunk. Diagnózis és terápia Életünket sokféle program szabályozza. A termék hatásától várjuk az eredményt. Célunk szempontjából tehát magát a terméket minősítjük hatásosnak vagy hatástalannak. a választék igazán bőséges. másikkal próbálkozunk. ugyanakkor magunk nem járulunk hozzá tevőlegesen. életminőségét. és rájuk is érvényes. hogy az egészségesebb generációk neveléséért tenni akaró iskolák előtt a különböző egészségnevelési programok különböző utakat nyitnak meg. hanem belső fejlesztés és fejlődés eredményeképpen formálódott és formálódik. gyomorégés. klíma stb. Hasonló a helyzet az egészségnevelési programokkal is. a köznevelés és az egészségügy együttműködésének hiányosságaira irányultak. A csontritkulás. Így áll elő az a paradox helyzet.és tevékenységrendszer szétválására. rendezőelveket bemutatni. Az Egész-ség program ebben a kontextusban úgy értelmezendő. a fogyókúrás. Kísérletet tehetünk az egész megkonstruálására is. mint a termék megvásárlása. A kettő között nincs túl szoros kapcsolat. hogy nem készen és kívülről érkezett az iskolába. ha nem történik változás. Egészségünk karbantartására tudatosan is kezdünk odafigyelni. melyek az egészségfogalom tartalmának a szűkülését és fragmentálódását tárták fel. melyeken keresztül valamennyien részesei lehetünk egy folyamatnak. hogy a látottak extrapolálása és a gyémánt tényleges formája hasonló lesz egymáshoz. Az előzményekhez szorosan hozzátartoznak azok a kutatási eredmények. a következő tapasztalatból indultunk ki. atmoszféra. azaz nem azok a leginkább megelégedettek és boldogok. Végrehajtjuk az előírt kúrát.

Másfajta megközelítés az. egyensúlytalansága. Öröm. hogy a serdülőket körülvevő társas kapcsolatrendszer minősége (zavara. melyek segítségével a legégetőbb problémákra koncentrálva (dohányzás. Az iskola hasonló szerepet tölt be a tanulók életében. az egyéni kontrollon kívül eső okok keresését és az azokra történő ráhatást. a megoldatlan kapcsolatrendszeri zavarokat. feszültsége) kapcsolódott össze a jól ismert tüneti jelenségekkel (alkoholfogyasztás. addig a másik az okok feltárásával és kezelésével új utakat épít. mégpedig a lelki egészség vonatkozásában. A kutatások ugyanis azt mutatták. és a szervezet adta magatartásirányítási lehetőségek felhasználásával az egészséges életmódot veszélyeztető okokra koncentrálva közelíti meg az egészségneveléssel összefüggő feladatokat. esetünkben az iskolának mint szervezetnek az egészségre gyakorolt hatását. ezért a beavatkozás módja is szükségképpen különbözik az előzőtől. melynek várható eredményeképpen az iskolás korosztályok elkerülhetik a pótcselekvések csapdáit. melynek hatásaival iskolai teljesítményükben és önértékelt egészségükben is számolni lehet.) A hatékony prevenció az intézményes befolyásolás új útjának a megtalálása.és drogfogyasztásban. az adott szervezetben feltérképezhető emberi kapcsolatrendszerek nemcsak a munkateljesítményhez járulnak hozzá pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt. (Például a stressz vagy az izoláltság mint kiváltó ok a dohányzásban.). Egy lehetséges modell: iskolai szervezetfejlesztés A legtöbb egészségnevelési szakirodalom azzal. alkohol. hogy a felnőttkori egészségességben a lelki harmónián alapuló önértékelt egészség jelenti a döntő faktort az életminőség szempontjából. a konfliktuskezelési problémákat. az alkohol. figyelmen kívül hagyja a közvetlen környezetnek. hanem az okok kezelésére szerveződik a program. A kutatások alapján közös oknak tekinthetjük a lelki élet kiegyensúlyozatlanságát. Az egyik út a kész programok alkalmazása vagy önálló tantárgy kidolgozása.adta. Ezzel egyidejűleg a kutatások azt is kimutatták. drog stb. hogy az egyén személyes választása eredményének tekinti az egészségességet. hogy mind az egészségfogalomban. A kétféle terápia tehát kiindulópontjában gyökeresen különbözik egymástól: míg az egyik a problematikus tünetek megszüntetésére irányul.és bánatforrás egyaránt lehet számukra. dohányzás. mind az egészségérték szervezetek általi közvetítésében a testi-lelki egészség valamikori teljessége sérült meg. amikor a tüneti kezelés helyett a problémák kialakulásában szerepet játszó okokra összpontosítjuk figyelmünket. Ebben az esetben nem a már meglévő problémákra. táplálkozási problémák.) felvilágosító tevékenységet lehet végezni. A szervezetszociológiai kutatások világosan kimutatták. életmódbeli zavarok stb. hogy a program eredményeképpen minél kevesebben kerüljenek a pótcselekvések csapdájába. mint a felnőttekében a munkahely. A tünetek kezelésére irányuló szemléletmód nem ösztönzi a mélyebb. Felfogásunk szerint ezen okok miatt sodródnak az iskolások az említett pótcselekvések felé. A pécsi Köztársaság Téri Általános Iskola pedagógiai programjának elnevezése: Egész-ség (teljesség) arra utal. illetőleg a betegséget. A fenti diagnózis alapján a terápia két módon is kidolgozható. hogy a munkahelyi légkör. Az Egész-ség program – nevével is jelezve – (egész-ség=teljesség) az utóbbi megközelítésmód alapján szerveződött. 73 . hogy a megvalósítás során az elsődleges cél a ráhatás a teljes személyiségre. hanem szoros kapcsolatban állnak az életminőségben oly döntő szerepet játszó önértékelt egészséggel is. Az iskolai szervezetfejlesztés a mentálhigiénés szempontoknak prioritást adó szemléletmódjával túllép a szimptomatikus megközelítésen.

közösségi. az önfejlesztés stratégiája. kommunikációs stratégia. Ezek szerint a különböző válsághelyzetből kilábalókkal készített interjúk azt mutatták. Így jól kifejezhető volt vele az a programrendszer. 74 . az önfejlesztésre irányultak. készségszintűvé fejlesztésére. hogy az iskola valamennyi résztvevőjét: pedagógust. Ezért a mentálhigiénére épülő szervezetfejlesztés során az iskolában sem a hagyományosan megszokott ismeretátadásra helyeztük a hangsúlyt. melyek ehhez a szervezetfejlesztési alapelvhez illeszkedtek. • válaszadás arra. érzelmi stratégia. A felsorolásból jól látható. magasabb szervezettségűvé tevő folyamatok és tevékenységek. az ismeretek tudása. hogy azután tervezhető legyen egy differenciált fejlesztési folyamat. Az ismeretek tudása szükséges. A mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés alapelve. amelyben benne foglaltatnak az egyént és a közösségi kapcsolatokat erősebbé. Munkánk megkezdésekor szükségesnek láttuk megismerni a lelki egészségvédelem különböző területeinek a fejlettségét. hogy a mentálhigiénés szempontokat kiemelten kezelő szervezetfejlesztés modellértékű lehet-e az iskolai egészségnevelést tekintve rövid távon és az egészségmegőrzésben hosszú távon. pszichológus). A megbirkózási stratégiák fejlesztését iskolai körülmények között a következő területeken tartottuk elképzelhetőnek. A mentálhigiénét mint lelki egészségvédelmet értelmeztük. Ezzel együtt járt a kooperáció. A kommunikáció vonatkozásában egymás meghallgatására és a nonverbális kommunikációra való érzékenység fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. önbecsülés. vonzódások kifejlesztésének és kifejezésének a képességét. melyek az autonómia. mely ennek javítását tűzte ki célul. hogy stratégiáik a következő sorrendben segítették őket: a lélek kezelésének stratégiája.A mentálhigiénés szempontokat kiemelten kezelő iskolai szervezetfejlesztés a következő célokat tűzte ki: • szervezetfejlesztés és magatartás-formálás összekapcsolásával a stresszvonatkozású tényezőkkel szemben megbirkózási stratégiák eszköztárának tudatos kialakítása és gyarapítása tanárok és tanulók körében egyaránt (más programok célcsoportjai csak a tanulók). átszője az iskola valamennyi viszonyrendszerét és nyitott legyen. Ehhez szorosan hozzátartozott a mások érzelmi szükségletei iránti érzékenység is. kapcsolati. a folyamat különböző fázisairól. mely szerint a felvilágosítás. változásának. hogy viszonylag megbízható jelzéseket lehessen kapni az eredményességről. A kapcsolatok vonatkozásában az összetartozási erő növelése kapott kiemelt jelentőséget. hogy a szakirodalomban tapasztalt sorrend megerősítette az iskolai mentálhigiénés szervezetfejlesztés során kitűzött célokat. az önbecsülés megerősítésére. érzések. autonómia. melyhez kapcsolódhattak azok az egyéni utak. A sorrend megerősítette azt a kutatási tapasztalatunkat. a kognitív stratégia önmagában kevéssé hat egy konkrét szituációban való adekvát viselkedésre. a tolerancia képességének fejlesztése. fejlettebbé. védőnő. tanulót és szülőt egyaránt érintse. kognitív stratégia. hanem a legsegítőkészebbnek talált stratégiák gyakoroltatására. ám korántsem elégséges feltétele a magatartás befolyásolásának. • a hatékony korrekció érdekében módszertani eszközök keresése ahhoz. bármikor készen álljon újabb résztvevők bevonására és a velük való együttműködésre (orvos. Érzelmi téren alapvetőnek tekintettük az érzelmek. Az Egész-ség program megtervezésekor a különböző egészségmegőrzésre irányuló programokból azokat az elemeket használtuk fel.

szülőkkel. fejlesztésére. Ezzel kívántuk elérni azt a célt. Fontosnak tartottuk. mellyel a mindennapokban általuk is kezelhetővé válnak ezek a viszonyok. konfliktuskezelési. Hatására előnyösen alakult át az igazgató és a tanárok közötti kapcsolatrendszer. Szemléletet kínáltunk számukra. mássá teheti egymás közötti és a tanulókkal való interperszonális kapcsolataikat. hiszen nyilvánvaló volt. Ugyancsak a kapcsolatok javulását észlelték a pedagógusok a tanulókkal. Mivel a program minden tanárt megszólított. A koncepció tehát nem készen. hogy az ilyen módon értelmezett egészségnevelésben szaktárgyától függetlenül lehetősége és felelőssége van minden pedagógusnak tanórán. mivel senki sem tarthatta magát e feladat szakértőjének. hanem tantestületi megbeszélés és döntés következtében az iskola belső igényéből fakadó szerves programmá vált. szülőnek egyaránt szóló komplexitását. hogy a pedagógusokat érdekeltté tegyük a közös munkában. pedagógusokkal is. függetlenül a szakjától és attól. hogy a lelki egészségvédelem pedagógiai kompetencia. a konfliktusok természete és a kommunikáció köré csoportosult. Tanárok és tanulók A program megalapozása a tantestületnél kezdődött. Így senki sem érezhette mellőzöttnek magát. A program elfogadása után két évvel a tantestület tagjai pozitív attitűddel viszonyultak az Egész-ség programhoz. hogy ők maguk felfedezzék lelki egészségvédelmük szükségletét. döntéshozatali. mely átstrukturálhatja.Az Egész-ség program tartópillérei A tantestület A konkrét iskolai program kialakítása során a legfőbb törekvésünk az volt. nem pedig valamely tantárgy ismeretanyagának a része. hogy valamennyien egy közös tanulási folyamat részeseivé váljanak. és több szempontból is figyelemre méltó szerveződési és csoportdinamikai folyamatokat indított el. A program célkitűzéseihez igazodó közös tanártréning azt is világossá tette minden résztvevő számára. szakkörön és egyéb rendezvényen. hogy alsó vagy felső tagozaton tanított vagy éppen napközis volt-e. napköziben. A pszichológiai. A következő lépésben a tanárok a saját élményű tréningeken megtapasztalt önismereti. kooperációs 75 . Ezt követte a kooperációra épülő megerősítő tréning. A minden tanárnak szóló belső továbbképzés és tréning az önismeret. A tréningeken tanultakat adaptálhatja és beépítheti mindennapi pedagógiai tevékenységébe. az igazgató és a tantestület valamennyi tagja egy kommunikációs kört alkotott. nagyra értékelték a tanárnak. diáknak. A megismert és közösen elfogadott koncepció alapján a tantestületre várt a konkrét pedagógiai program kialakításának a feladata. Senki sem vonhatta ki magát a programtervezésből. A feladat újdonsága azt is megengedte. szociológiai és kommunikációelméleti előadások mellett négy napon keresztül szakképzett pszichológusok vezetésével önismereti tréningen vettek részt a tanárok. hogy azután igényük legyen ennek karbantartására. Ebben az alkotó folyamatban valamennyi pedagógus szerepet kapott. Az Egész-ség iskolai program így valamennyi tanár közös ügye lett. kívülről és szervetlenül került az iskolába. hogy a pedagógusok szemléletében természetes hangsúlyt kapjon az egészség-magatartás formálásának lehetősége és igénye. A program megalapozása a tantestületben kezdődött. és kínáltuk az eszközrendszert.

Az ismerkedést szolgáló Név-tár játékot átalakítottam. ugyanis a tanévnyitó és -záró igazgatói értékelésekben. hogy alapos előkészítés után elindult. Sajnos. Nagyon fontosnak tartom a folytatást. mint magatartási rendellenességről és osztályzatokról. és így a pozitív tulajdonságokat megerősítő variációt alkalmaztuk. megoldandó feladatokat. Ezért nyitott az együttműködésre az Egész-ség program más intézményekkel is (pl. gyerekek és gyerekek között. saját osztályában igyekezzen a program feladatait megoldani. a gyakorlat megszerzésének legkézenfekvőbb terepei az osztályfőnöki órák voltak. néha azt tapasztalom. pihentetés céllal iktattuk be a szituációs játékokat. változásokat. kivirult az osztály minden tanulója attól. amikor a videóra felvett osztályfőnöki órákat szülői értekezleten visszanézve a szülők bepillanthattak saját gyermekük számukra addig ismeretlen iskolai világába. tanáraikhoz. Nagyon jó hatással voltak ezek a játékok az egész osztályra. hogy mindenki a saját munkaterületén. Az új módszerek és eszközök alkalmazásának. Ennek eldöntése nem könnyű feladat. hogy az Egész-ség program szellemében 76 . Szinte megszépült.játékokat a tanulókkal együtt végezték. hogy még kevés volt az idő arra. Kellő irányítást és útmutatást kaptunk ahhoz. hiszen pénz nélkül is tudunk valami nagyon értékeset adni a gyerekeknek. osztálytársaikhoz való viszonyát. gyermek-ideggondozó). az iskolához. a kölcsönös tapasztalatcserének az igénye. az alkalmazott módszerekkel kapcsolatos problémáknak a megbeszélésével tovább bővült. Az Azt szeretem benned c. A pedagógus kompetenciája abban áll. Az igazi áttörést azonban az hozta. nevelési tanácsadó. hogy a tréningeken és a továbbképzéseken tanultak csak elméletként vannak jelen. A kezdeti bizonytalanságok után kialakult az új típusú osztályfőnöki órák megbeszélésének. hogy más kompetenciakörök felismerésében minél nagyobb jártasságra tegyen szert. Az Egész-ség program a tanár-szülő kapcsolat kiegyensúlyozottságát a nevelési kérdésekben laikus szülő és az ezekben szakértő pedagógus találkozására építi. örülnek a társak sikereinek. A tantestületi tréningen kezdődő közös élményalapú nyelvhasználat a tanulók reakcióinak. A tanárhoz. közvetlenebb kapcsolatot teremteni a pedagógusok és a gyerekek. Az alábbi beszámolórészletek a közös gondolkodást is illusztrálják. testi-lelki egészségét mutatták be. játék szintén a pozitív tulajdonságok megerősítését szolgálta. Nagy figyelmet fordítok a problémák megoldására. melyek gyermekeik közérzetét. A program megvalósításának a folyamata. mely problémák kezelése történhet az iskolán belül és melyeké igényel másfajta szakértelmet. A szituációs játékok egész sorát játszottuk az év folyamán. úgy gondolom. Az összehasonlító mérések adatai alapján elmondható. mely tanár és szülő között másról is folyhatott. Az Egész-ség program értékelésének első állomása A mentálhigiénés szempontokat kiemelten kezelő iskolai szervezetfejlesztés legfontosabb célkitűzése az volt. a szülő a saját nevelési problémáival is fordulhat. hogy csak jót súgtunk egymás fülébe (tulajdonságokra vonatkoztatva). hogy meg tudja ítélni. A gyerekek segítik egymást. aki a programhoz kapcsolódó szituáció hátterének megadásával és a látottak pedagógiai értelmezésével a nevelési folyamat szakembereként volt jelen. Hallhattak azokról a vizsgálati eredményekről is. hogy mi magunk változtassunk. hogy az iskola ne stresszorként jelenjék meg a tanulók életében. Az együttműködés egyik eredménye a gyermek-ideggondozó intézet nyitott alkalmain az esetmegbeszélés módszerének iskolai adaptálása. Lehet. A szülők ismerték a program célkitűzéseit. így egyes tanórákon lazítás.” „Mivel 1.” • Tanárok és szülők Az Egész-ség program következő lépcsőfoka a szülőkkel való kapcsolatrendszer átgondolása és más alapokra helyezése volt. A program hatására tudatosabban végzem az ilyen jellegű feladatokat. értékelik egymás eredményeit. osztályról van szó. • „Nagyon jól lehet a program segítségével emberibb. Ez volt a kezdete annak a kommunikációnak. szülői értekezleteken évről évre figyelemmel kísérhették a programhoz kapcsolható eseményeket.

8 73.7 71.3 79. odafigyelnek rájuk mint személyiségekre.6 88.1 65.4 62.3 51.8 58. Ezek szerint a tanulók úgy látják tanáraikat. mint akik kíváncsiak a diákok véleményére.5 73.1 vesznek a szabályok 22. táblázat) az iskolához. hogy a hasonló életkorú serdülők véleménye a különböző dimenziókban meglehetősen eltérő.7 68.működő iskola mentálhigiénés mutatói kedvezőbbek. A nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tévő adatsor (1.8 71.9 48. hogy a tanulók iskolához való viszonyát általános komfortérzés.8 véleményét A tanárok jól bánnak a diákokkal A tanárok segítenek.8 64. a tanárokhoz és az osztálytársakhoz fűződő kapcsolatokról.2 60.5 47. A rejtett tantervet feltáró vizsgálatok az interperszonális kapcsolatok minőségéről is visszajelzést adnak. Megfigyelhetjük. ha szükséges A tanárokat érdekli a személyiségem Kortárs kapcsolatok A lenni tanulók szeretnek együtt 69. táblázat Erősen egyetért+egyetért Az Egész-ség Német Belgium Magyarország iskolája ország Az iskolához való viszony* A diákok részt kialakításában Az iskola jó hely Az iskolához tartozom A tanárokhoz való viszony A tanárok figyelembe veszik a diákok önálló 59.5 74. társas elfogadottság jellemzi.8 51. Az osztálytársakkal való kapcsolatrendszer mutatói is rendkívül kedvezőek. A modell tartópillérei a következők: • A szakirodalom és számos empirikus kutatás eredménye biztos szemléleti és elméleti háttér.7 70.1 program A szabályok megfelelőek A tanulók kedvesek és segítőkészek A tanulók elfogadnak engem Az adatok a HSBC vizsgálatból (országos reprezentatív minta) és saját kutatásból valók Hogyan hasznosítható az Egész-ség program más iskolák számára? Nem kínál kész megoldásokat.6 57.1 65.5 70.5 72. mely szerint tanáraik igazságossága nem kérdőjeleződik meg.0 62. melyből az iskolák saját programjaikat felépíthetik.6 71.5 60. melynek alapján az adott iskola a sajátosságainak megfelelő egészségnevelési prioritások kijelölésével és rendszerbe foglalásával felépítheti a saját programját.0 36. 1. 77 .5 77.9 72. a rejtett tantervről ad számot.9 62.8 59.2 70. mint az országos átlag.6 66.7 60.4 53. kiegyensúlyozottságot tapasztalunk.4 65.3 49. Mindehhez társul az a lényeges meglátás. valamennyi pedagógusnak a nevelési kompetenciáján alapul. ellenben ad egy modellt. Ez fejeződik ki abban. míg az Egész-ség program szerint tevékenykedő iskolában mindhárom dimenziót együttesen vizsgálva egyenletességet.5 74.6 36.9 72.1 57.0 58. • Az iskola egész tantestületének.

amely 1984-től az európai iroda egyik kiemelt programjaként működik. 2. A program nem kész és nem lezárt. A kutatást hazánkban az Országos Gyermekegészségügyi Intézet a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel együttműködve végzi. serdülőkorú fiatalok önminősített egészségi állapot. hogy a program modellként működjék. jelentősége. Ahhoz. önértékelés. depressziós hangulat. anonim módon végzett kérdőíves adatfelvételekből áll. mozgás. fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok. pszichoszomatikus panaszok. A szervezetfejlesztési alapelvek figyelembevételével az iskolák külső és belső sajátosságaik alapján új módon és hatékonyan integrálhatják az egészségnevelést az iskolai munkába. 1997-ben és 2002-ben. melyet az 1980-as évek elején négy ország (Norvégia. négy évenként megismételt. pedagógus-gyerek. Ausztria és Anglia) kutatói indítottak el informális együttműködésként. Azóta hazánkban 5 országosan reprezentatív adatfelvétel történt: 1985ben. 1990-ben. de már a jelenlegi eredmények tükrében is mutatja. Az EVSZ/EURO hamarosan adoptálta a kutatást. elkötelezettsége. közérzet. kollaboratív kutatás. ÉVI MAGYARORSZÁGI ADATFELVÉTELÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Kulcsfogalmak: Egészségügyi Világszervezet (WHO). rizikómagatartás. gyereknek és szülőnek egyaránt. 1993-ban. Finnország. szubjektív jóllét. táplálkozás. egészségmagatartás. Aszmann Anna: "ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA" EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (EVSZ) KOLLABORATÍV KUTATÁS 2002. pedagógus-szülő) formálódik. • Az iskola sajátosságai szerint alakítható. élettel való elégedettség. A kutatás. 3. A kutatás története.• folyamatosan kontrollált kölcsönhatásokban (pedagógus-pedagógus. hogy átjárhatóvá lehet tenni az iskola valamennyi viszonyrendszerét. célkitűzései Magyarország az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának (EVSZ/EURO) kérésére 1985-ben csatlakozott ahhoz az európai ifjúságkutatáshoz. szubjektív egészség. a leglényegesebb kritérium a tantestület motiváltsága. amelyet ma 35 európai és észak-amerikai országban végeznek. A jövő generációja iránti felelősséggel jár. testkép. szexuális aktivitás. 78 . építkezést kínál pedagógusnak.

A két középső kategóriába mind az apa mind az anya adatai alapján a családok fele került.6%). a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körben való feltárása. A kutatás eredményeinek hasznosítása az egészségnevelés. A beszámoló a gyermekek önminősített egészségi állapotára. A kutatás nagy nemzetközi kiterjedése módot ad a különböző fejlettségű. ha az adott fejezet témája ezt határozottan igényli. közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása.8%. 20%-a nem él együtt édesapjával. A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése a nemzetközi kollaboráció segítségével. nemek és iskolai osztályok szerinti bontásban. hogy az apa vagy az anya adatait vettük figyelembe. Az adatfelvételben 246 iskola 252 osztályának 5958 tanulója vett részt. nevelőszülő pedig minden harmadik édes szülő nélküli családban van. különböző társadalmi és kulturális viszonyokkal bíró országokban élő fiatalok önminősített egészségi állapotának. hazánkban a 17 évesek is) fiatalok önminősített egészségi állapotának. egészségmegőrzés és egészségfejlesztés gyakorlatában. A családok társadalmi-gazdasági helyzete (Szocio-ökonómiai státusza.4% (ebből csak apjával él 2. csak anyjával él 14.A kutatás célkitűzései: • • • • A serdülőkorú (11-15 éves. valamint egészségmagatartását. A kutatásba bevont tanulók 76%-a teljes családban él. Az olvasó kezében lévő "Jelentés" a 2002. A legfelső SES kategóriába a családok 3-6%-a . SES) A családok társadalmi-gazdasági helyzetét (SES) a szülők foglalkozása és iskolai végzettsége segítségével (amennyiben a gyermekek megbízható információkat adtak) 5 fokozatú skálán mértük. testi és lelki egészségét. Az egészséggel. közérzetének és életmódjának összehasonlítására. képviselve a főváros és az ország minden megyéjének különböző típusú iskoláit. közérzetére és egészségmagatartására vonatkozó alapadatokat mutatja be. Az egyszülős családok aránya 17. 4 %-a pedig édesanyjával. és ennek segítségével a különbségek és azonosságok meghatározására. Egyéb szempontok szerinti bontás csak abban az esetben szerepel az összefoglalóban. 79 . a két alsó kategóriába a családok 1415% -a került attól függően. Az adatfelvételben résztvevő gyermekek családi háttere A kutatásba bevont tanulók családjainak összetétele A családok szerkezete és társadalmi-gazdasági helyzete jelentős mértékben befolyásolja a családban felnövekvő gyermekek közérzetét. év áprilisában és májusában végzett magyarországi adatfelvétel legfontosabb adatait tartalmazza. Nem volt besorolható megbízhatatlan vagy hiányzó válaszok miatt a családok 1/4-e.

hogy a gyermekek könnyebben tudják megbeszélni problémáikat édesanyjukkal (88% válaszolta). mint édesapjukkal (72%). a gyorséttermek (17%). A 9. A fiúk gyakrabban látogatják a sportrendezvényeket. hogy az otthontól távol eltöltött esték számának növekedésével együtt nő a fiatalok dohányzásának és alkoholfogyasztásának esélye. számítógép és együttnyaralás a szülőkkel) egy nemzetközi összehasonlításra alkalmas négy fokozatú családi jómódúság skála került kialakításra. 46% átlagos módúnak és csupán 6% ítélte úgy. hogy az élettel való elégedettség szempontjából a szubjektív minősítés a meghatározóbb. a diszkó (15%). Feltétlenül meg kell jegyezni. alapvető meghatározói a gyermek fejlődésének. A tanulók kevesebb mint 1%-a válaszolta. Az erre vonatkozóan feltett számos kérdés közül a beszámolóban a családtagok közötti probléma megbeszélésre vonatkozó válaszok kerültek elemzésre. a sportlétesítmények (27%). mint az objektív jellemzőkkel mért: a tanulók közel 48%-a tartotta családját jómódúnak. 38% a felső középső. Az életkorral előrehaladva csökken a szüleikkel (elsősorban az apával) "problémáikat könnyen" megbeszélők aránya. az iskolai kapcsolatrendszer módosulása. A társas kapcsolatok színterei A barátokkal eltöltött idő színhelyei gyakorisági sorrendben. és 11. A család mint elsődleges szocializációs terep A család mint elsődleges szocializációs terep . hogy egy délutánt sem tölt el barátaival iskola után. az utcák és parkok (44%). Általában jellemző. a kapcsolat melegsége. Az életkorral növekszik a szabadidejüket és estéiket mind gyakrabban barátaikkal töltő fiatalok aránya. A "plázázás" fővárosi és nagyvárosi jelenség. így a szülőkkel való kapcsolat megváltozása. Érdemes megemlíteni. melynek alapján a családok 10 %-a sorolható a legalsó. a bevásárlóközpontok (14%) és a mozi (11%). A fiatalok társas kapcsolatai A serdülőkor a társas támogatórendszerek újraalakulásának időszaka.A családok jómódúságának meghatározására szolgáló objektív jellemzők alapján (autótulajdon. a lányok a bevásárló központokat. a családtagok közötti kommunikáció. Ezt követik közel azonos gyakorisággal az iskolai rendezvények (16%). és csupán 8%-a. és a nemek tekintetében ebben a vonatkozásban nincs szignifikáns különbség. hogy családja nem jómódú. 80 . és növekszik a testvéreikkel és barátaikkal könnyen kommunikálók aránya. a hetente vagy gyakrabban válaszlehetőséget figyelembe véve: a gyermekek otthona (52%). a gyermek rendelkezésére álló saját szoba. A tanulók szubjektív megítélése családjuk jómódúságáról kedvezőbb képet mutatott. hogy egy barátja sincs. Előzetes vizsgálatainkból ismert. a barátaival. osztályos tanulók 1/4-e hetente több mint három estét tölt otthonától távol. a gyermekek feletti kontroll. 47% az alsó középső kategóriákba. a vallási programok (15%). a barátok szerepének és befolyásoló hatásának növekedése. a falusi fiatalok körében inkább a diszkó kedvelt. jól-létének és egészségmagatartásának.a szülők nevelési stílusa. hogy a szülőkkel való jó kommunikáció pozitív és szignifikáns összefüggést mutat a gyermekek élettel való elégedettségével és önminősített egészségével. 5%-a a legfelső.

a gyakrabban bántalmazott gyermekek körében szignifikánsan magasabb a szorongó. alkoholfogyasztás) is. A serdülőkorú számára nagyon fontos. hogy nyomasztják őt az iskolai feladatok. és az életkorral ez az arány növekszik. Az osztályközösség Az életkor előrehaladásával az osztályközösségről és a társakról alkotott vélemény szignifikánsan kedvezőtlenebbé válik. Összességében az iskoláról kialakított kép az életkorral kedvezőtlenebbé válik. a gyermek munkahelye Felnőttkorban végzett vizsgálatokból ismert. vagy maga is gyakran bántalmaz. a mellett. Az egymás bántalmazására vonatkozó válaszok szerint a tanulók 4/5-ét sohasem bántalmazták. pszichoszomatikus és depresszív tünetekkel rendelkezők aránya. ért egyet. de az egészséget is pozitív módon befolyásolja. A bántalmazás ismételt elszenvedése. az a tény. hogy elfogadják őt társai. a dolgozók számára biztosított önállóság) nemcsak a munkahelyi teljesítményt (adott esetben a tanulmányi eredményt). Néhányszor előfordult ez a tanulók közel ötödével és 5% körül van azok aránya. Az idősebb tanulók alacsonyabb arányban. pozitív összefüggést mutat a serdülő jóllétével és preventív tényezője a rizikómagatartásnak (dohányzás.az iskolától való elfordulás A válaszoló tanulók közel 1/3-a tartja élvezetesnek az iskolai feladatokat. míg a fiatalabbak és a fiúk magasabb arányban számolnak be egymás bántalmazásáról.Az iskola. Az "Iskolánkban a tanulók részt vesznek a rendszabályok kialakításában" állítással a tanulók 44%-a. hogy az iskolai kortárscsoport általi elfogadottság. hogy az életükkel is kevésbé elégedettek és számos pszichoszomatikus tünetet panaszolnak. Az iskolához való kötődés . hogy a munkahely kedvező légköre (a végzett munkával való elégedettség. demokratikus vezetési módszerek. hogy azok a gyermekek. Az osztályközösségbe való beilleszkedés sikeressége mellett a tanárokkal való jó kapcsolat is fontos tényezője a tanulók jó iskolai közérzetének. akik elégedetlenebbek az iskolával és ott nem érzik jól magukat. Vizsgálati adataink bizonyították. Előzetes vizsgálataink elemzései arra utalnak. hogy a tanuló jól érzi magát az adott közösségben. akiket gyakran bántalmaznak. akár az iskolában akár az iskolán kívül. azonban ez az arány az életkorral csökken. alacsonyabb arányban az idősebbek. a lányok a segítségnyújtás szempontjából festenek valamivel kedvezőbb képet. A jó osztályközösségben ritkábban fordul elő a kiközösítés és egymás bántalmazása. 81 . A fiúk az együttlét és egymás elfogadása. A tanulók közel 1/3-a érzi úgy. 3/4-e saját bevallása szerint soha nem bántalmazott másokat. nagyobb valószínűséggel dohányoznak és fogyasztanak több alkoholt. a társak általi kirekesztettség komoly egészségveszélyeztető tényezők.

A kutatásba bevont fiatalok véleménye saját testalkatukról és testalkatukkal kapcsolatos elégedettségükről híven tükrözi a kultúra által közvetített ideál iránti vágyat. amely összességében a válaszolók 1/10-e. és minden vizsgált életkorban alacsonyabb arányban fogyasztják ezeket az ételféleségeket a fiúk.amely lányok esetében nem ritkán az irreálisan sovány. osztályban a tanulók 1/5-e. önértékelésüket és közérzetüket jelentősen befolyásolja a saját külsejükről alkotott kép. Ez az életkor ugyanakkor nagyon fontos a későbbi táplálkozási szokások kialakulása szempontjából. Ezek az arányok azonban az életkor emelkedésével kedvezőtlenebbé válnak.gyakran szélsőséges és veszélyes étrendi megszorításokhoz. a zöldségféleségeket fogyasztók aránya 14%. A gyermek és serdülőkori fejlődéshez elengedhetetlen a rendszeres és megfelelő minőségű táplálkozás. Testkép A gyors testi és hormonális változások. hogy fogyniuk kellene. a lányok 15%-a. Valamilyen módon fogyókúrázik a tanulók 26%-a. a tejtermékeket fogyasztók aránya 49%. és amíg a reggelit kihagyók aránya az 5.A fiatalok egészségmagatartása Táplálkozás Csecsemő és kisgyermekkorban a táplálkozás rendjét és minőségét elsősorban a család. melyben biztosan szerepet játszik a fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok térhódítása. különösen a lányok között növekszik a tanítási napokon rendszertelenül étkezők aránya. magasabb arányban a lányok. de nem fogyókúráznak. az édességet a lányok. A különféle rágcsálnivalók napi rendszerességgel történő fogyasztása átlagosan 15%. Valós és egyre növekvő egészségügyi probléma gyermek és serdülőkorban az elhízás is. a fiúk aránya csökken. és 15% azok aránya. a lányok között gyakorlatilag változatlan marad. hogy a serdülők egyre nagyobb figyelemmel fordulnak saját testük és testi változásaik felé. Soványnak tartja magát a fiúk 23%-a. akik úgy ítélik meg. és mindkét nemnél jelentősen csökken az életkorral. A magukat kövérnek tartó lányok aránya az életkorral növekszik. 15-17 éves életkorban már a tanulók 1/3-a (fiúk) és 40%-a (lányok). Ugyancsak jelentős emelkedést mutat az életkorral a tanítási napokon ebédet sem fogyasztók aránya. A táplálkozás minőségére vonatkozó adatok szerint a napi rendszerességgel gyümölcsöt fogyasztók aránya összességében 29%. A szénsavas üdítőitalok és édességek napi fogyasztása a serdülők mintegy harmadára jellemző. A válaszolók fele tartja megfelelőnek testalkatát. A válaszoló fiatalok 1/3-a nem reggelizik rendesen. vagy testépítő hatású kiegészítőkhöz folyamodnak. 1/3-a kövérnek tartja magát. A kívánt testalkat elérése érdekében . Az életkor emelkedésével. a gondozói környezet határozza meg. fiúk között csökken a fogyni vágyók aránya. 82 . fiúk esetében a mesterségesen kigyúrt . Az életkor előrehaladásával a lányok között növekszik. az üdítőitalokat a fiúk fogyasztják napi gyakorisággal magasabb arányban. Ez az arány a fiúk között az életkorral növekszik. a külső jelentőségét közvetítő kulturális hatások mind közrejátszanak abban.

lányok esetében már az 5. addig hét végén a válaszadók felét is meghaladja (57%) azok aránya. osztályok között. és a 9. Tanítási napokon a fiúk valamivel több mint 1/3-a. a lányok 49%-a nem használja napi szinten a számítógépet. 32%-a 1-2 napon mozog ennyit. rendszeres és játékos testedzés). valamint időtartamára kérdeztünk rá (hány olyan nap van a héten. Szabadidejüknek valamivel kevesebb részét fordítják tévézésre/videózásra a lányok. 13% iskolai. osztályos tanulók. A tanulók szabadidő eltöltésének néhány jellemzője Mozgás Kértük a tanulókat. és 7. ez a csökken és azonban elsősorban az iskolai keretben történő sportolást érinti. osztályok között. őket soroltuk a keveset mozgók közé. a lányok valamivel több mint 1/10-e számítógépezik kettő vagy több órát. A fiúk 30%-a. Legtöbbet tévéznek a 7.A fiúk szubjektív testképe és alkatukkal való elégedettsége megfelelt egymásnak. akik 4 vagy még több órát töltenek naponta televízió vagy videó előtt. mint a fiúk. amikor a tanuló legalább egy órát kiadósan mozog). mint 1/5-e ennél is gyakrabban mozog. A válaszolók 1/3-a elfogadható gyakorisággal mozog (hetente 3-4 napon mozog legalább egy órát). Az elfogadható gyakorisággal mozgó tanulók közül a lányok aránya az életkorral csökken. és ezek gyakoriságára. A saját állóképesség minősítése a mozgás életkori trendjét tükrözi. míg a lányok között jóval többen szeretnének fogyni. Fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok Televízió. fiúk esetében a 7. A rendszeres és kellő intenzitású mozgást leginkább az egyesületi keretben történő sportolás biztosítja. Minden vizsgált életkorban a lányok mozognak sokkal kevesebbet. a fiúk aránya azonban közel azonos marad. sokkal jobbnak tartják állóképességüket a fiúk és a fiatalabb tanulók. A tanulók 7%-a mindkét formában sportol. ez utóbbiakat soroltuk a sokat mozgók közé. Csökken viszont az életkorral mind a fiúk. Míg tanítási napokon mindkét nemű tanulók között a napi 2-3 órát (megítélésünk szerint ez is sok) nézők aránya magasabb (43%). mint ahányan kövérnek tartják magukat. Az állóképesség megbecsülése szignifikáns pozitív összefüggést mutat a mozgás gyakoriságával. A tanulók 60%-a nem sportol egyesületi keretben. hogy gondolják végig és adják össze napi mozgásos tevékenységeiket (iskolai testnevelés. osztályos. mind hétvégeken jelentős. Ugyancsak csökken az életkor növekedésével az egyesületben sportolók aránya. Számítógép A számítógép használatát illetően még jelentősebbek a nemi különbségek. videó A televíziózásra és videózásra fordított időtartam mind tanítási napokon. legkevesebbet 9. Hét 83 . mind a lányok között a sokat mozgók aránya. 21% iskolán kívüli egyesületben sportol. Válaszaik alapján a gyermekek 5%-a egyetlen napon sem. és valamivel több.

hogy a rendszeresen dohányzó tanulók száma több mint háromszorosára emelkedik. míg ugyanebben a korosztályban a lányok 35%-a dohányzik rendszeresen. A legnagyobb változás a 7. A másnapi felkészülésre fordított időt összevetve a tanórák számával elmondható. Dohányzás A fiatalok döntő többsége kipróbálja a dohányzást. A túl hosszú idejű. osztályos fiúk 40%-a. A tanulásra fordított idő. hanem inkább csökken. különösen a középiskolás korosztályban. a lányok valamivel több. különösen a fiatalabb gyermekek esetében számos testi és lelki panasznak és problémának lehet forrása. hiszen a tanulók nagyon sok információhoz juthatnak általuk. A naponta dohányzó szülők gyermekei majdnem kétszer annyian a dohányoznak naponta. . Iskolai felkészülésre fordított idő A tanulók 18%-a (a fiúk megközelítően 1/5-e. míg a legidősebb vizsgált korcsoportban már a tanulók több mint 80%-a gyújtott rá életében legalább egyszer. hogy szignifikáns különbség mutathat ó ki a tanulók dohányzási gyakoriságában aszerint. hogy a tanulók felének munkaideje. eléri. a képernyős munkahely nem megfelelő kialakítása azonban. a rendszeres vagy időnkét nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás és a túl korai életkorban elkezdett szexuális élet. Azok a tanulók. és 9. mint a nemdohányzó szülők gyermekei. 1/5-e 3 órát. A tanulásra fordított idő jelentős nemi különbségeket mutat. osztályosok között 18.melyet zömmel ülő helyzetben töltenek. azonban sokkal kevesebben válnak rendszeres dohányzóvá. A képernyős elfoglaltságokra fordított idő a nézett műsorok tartalmától. A rendszeres dohányzók (ebben az életkorban a hetente és a naponta dohányzókat soroljuk ide) aránya az életkor előrehaladásával folyamatosan emelkedik. a négy óránál is többet tanulók között 2-3-szoros a lányok aránya. hogy a számukra fontos Modellértékű személyek (szülők. különösen. 1/3-nak munkaideje meghaladja a napi nyolc órát. ha ez a védekezés elmulasztásával párosul.végén mindkét nembeliek magasabb arányban (fiúk több mint fele. A tanulók fele 1-2 órát. Az életkor emelkedésével a számítógépezésre fordított idő. vagy sem. lányok 20-30%-a) számítógépeznek ennyit. elsősorban a lányok esetében nem növekszik. A 11. 84 . 1/10-e 3 óránál többet fordít naponta tanulásra. a használat céljától és a használt eszköz megfelelő beállításától (ergonómia) függően lehet hasznos és egészséges. A korábbi kutatások adatai is bizonyítják. a lányok 27%-a dohányzik naponta. osztály között tapasztalható: mindkét nemre igaz. E tekintetben a fiúk és a lányok között nincs számottevő különbség. erős szignifikáns összefüggést mutat a tanulmányi eredménnyel. Hét végén mind a fiúk mind a lányok a hét közbeni időnél is többet fordítanak tanulásra. ebből a fiúk 33%-a. mint 1/10-e) kevés időt (semmit vagy 1 órát) fordít a másnapra való felkészülésre. A kipróbálás gyakorisága az életkorral meredeken emelkedik: az 5. barátok) dohányoznak-e.8%. válogatás és kontroll nélküli használat. A legfiatalabb korosztályban jelentős a nemi különbség. míg az életkor emelkedésével a fiúk és a lányok közötti különbségek egyre jelentéktelenebbé válnak. Rizikómagatartás Következményeit tekintve ide sorolható a dohányzás.

akiknek a legjobb barátja dohányzik, maguk is 56%-ban válaszolták, hogy naponta dohányoznak, míg azok között, akik nemdohányzó barátról számoltak be, ez az arány 4%. Alkoholfogyasztás Az alkohol kipróbálását jelző tanulók aránya az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik, és a legidősebb korcsoportban meghaladja a megkérdezettek 92%-át. Fiúk között minden vizsgált korosztályban a sör a legnépszerűbb alkoholféleség, a lányok - bár minden életkorban alacsonyabb napi és heti fogyasztásról számolnak be, mint a fiúk - az alkoholféleségek közül inkább a bort és a pezsgőt, 15 és 17 éves életkorban pedig elsősorban a röviditalokat fogyasztják. Az alkoholfogyasztás módját jól jellemzi a részegségek száma. Az alkoholfogyasztás kipróbálásához hasonlóan az életkor előrehaladásával meredeken emelkedik azon tanulók aránya, akik már voltak részegek (a 11. osztályos fiúk 64%-a, míg a lányok 41%-a volt már többször részeg életében). A serdülőkorúakra nem elsősorban a napi fogyasztás, hanem a hetente/kéthetente vagy havonta előforduló "bulizós nagyivás" jellemző. A válaszolók közel 1/3-a az utóbbi 30 napban legalább egyszer megivott nagyobb mennyiséget (5 vagy ennél is több pohár alkoholt); a tanulók 1/10-ével ez többször is előfordult. A dohányzás és az alkoholfogyasztás serdülőkorban elsősorban társas összejövetelekhez kötött tevékenységek, a 15-17 évesek 80%-a gyakran a barátai társas ágában fogyaszt alkoholt. Drogfogyasztás AHBSC vizsgálat hazai adatfelvételei keretében először szerepeltek a 9. és 11. osztályosok droghasználatra vonatkozó kérdések, melyek az összehasonlíthatóság végett azonosak voltak az ESPAD 1 vizsgálat azonos témájú kérdéseivel. A 9. és 11. osztályos diákok 9%-a fogyasztott életében legalább egyszer valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen, "azért, hogy feldobja" vagy gyógyszert és alkoholt együttesen ugyanilyen célzattal. A tanulók több mint az egyötöde, 22%-a pedig már valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst is fogyasztott. Szertípusonként vizsgálva a fiatalok drogfogyasztását, elmondható, hogy a marihuána és a hasis a leggyakrabban alkalmazott szerek a drogot fogyasztók körében. A válaszadók közül ezt minden ötödik tanuló kipróbálta már életében. A tanulók 16%-a az adatfelvételt megelőző évben is fogyasztott marihuánát vagy hasist. A visszaélésszerű gyógyszert vagy gyógyszert alkohollal együtt fogyasztók közel 1/3-a tiltott drogot és/vagy inhalánst is használt életében. A marihuána után az ecstasy valamint az amfetaminok következnek, 4% körüli fogyasztási arányokkal. Az oldószerek, ragasztók, az LSD és egyéb hallucinogének, az opiátok és a kokain valamint a crack viszonylag alacsony, 1-2%-os aránnyal követik az előzőeket. A fiatalok 6080%-a a drogot ténylegesen csak kipróbálta, mivel csak 1-2-szer használta életében, tehát még nem nevezhető problematikus fogyasztónak. Vonatkozik ez a legtöbbek által kipróbált szerre, a marihuánára is. Mindössze 2,3% az, aki 40-szer vagy annál többször használta e szert élete során. Az elmúlt évi fogyasztás gyakoriságát tekintve a tanulók 1,5%-a válaszolta, hogy 40-szer vagy többször is fogyasztott marihuánát vagy hasist, és ez már megfelelhet akár a heti

1

„European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs” – „Európai vizsgálat a középiskolások alkohol- és drgofogyasztásáról valamint dohányzásáról”

85

rendszerességnek is. Az egyéb drogok esetében, a hatszori vagy annál többszöri fogyasztás életés évi prevalencia értékei elenyészőek. A szipuzást leszámítva nagyon kevés fiatal fogyasztott legális vagy tiltott drogot 13 éves életkora előtt, a drogfogyasztók 40-60%-a 16 éves kora körül vagy utána találkozik először a droggal. Minden szerfajta esetében szignifikáns különbséget találunk a szakmunkástanuló és szakiskolás valamint a gimnáziumi és szakközépiskolás tanulók szerfogyasztása között, a szakmunkástanulók /szakiskolások hátrányára. A nemek közötti különbségek, kivéve a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztást, minden szerfajta esetében szignifikánsak, a fiúk fogyasztanak többet. A fővárosban élő fiatalok között sokkal elterjedtebb a drogfogyasztás, mint a vidéken élők körében, kivéve a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztást. Budapesten minden negyedik, vidéken minden ötödik tanuló használt már valamilyen tiltott drogot és/vagy inhalánst. Szexuális aktivitás A korai életkorban, testileg-lelkileg felkészületlenül és gyakran felelőtlenül, védekezés nélkül elkezdett szexuális élet számos kedvezőtlen egészségügyi és egzisztenciális következménnyel járhat. A "Volt-e vagy van-e szexuális kapcsolatod?" kérdésre a 9. osztályos fiúk 28%-a, lányok 19%-a, a 11. osztályos fiúk 49%-a, lányok 53%-a felelt igennel. A nemi különbségek csak a 9. osztályosok esetében szignifikánsak. Azok közül, akiknek már volt szexuális kapcsolata, átlagosan 26% vallotta, hogy 14 éves vagy fiatalabb volt, 27%, hogy 15 éves volt az első kapcsolat létesítésekor, a többieknél az első aktus a 16. életév után következett be. A fiúk és lányok között ebben a tekintetben nem szignifikáns a különbség.

A tanulók válaszai szerint meglepően magas a védekezők aránya, a szexuálisan aktív tanulóknak átlagosan 85%-a jelölte, hogy a legutóbbi szexuális aktus alkalmával valamilyen formában védekeztek a teherbeesés ellen. Ebben a nemek és a korcsoportok között sincs jelentős eltérés. A védekezők 60%-a kondomot, közel 1/3-a tablettát (ebből 6% esemény utáni tablettát) használt. A fiatalok 18%-a élt a megszakított közösülés módszerével (is). Az alkohol vagy drogfogyasztás veszélyezteti a szexuális élet biztonságát. Az erre vonatkozó válaszok szerint a fiatalok 24%-a a legutóbbi közösüléskor ivott alkoholt, hozzávetőlegesen 2%-a használt drogot és valamivel kevesebb mint 2%-a drogot is és alkoholt is fogyasztott. A lányokra a rizikómagatartásnak ez a formája kevésbé jellemző.

86

A serdülőkorúak szubjektív jólléte A szubjektív jóllét vizsgálatának kérdése az utóbbi évtizedekben kitüntetett helyet foglal el, és azt a trendet tükrözi, amely az egyén szubjektív nézőpontját hangsúlyozza az élet értékelésében. Ez egyben arra is utal, hogy az objektívnek tartott indikátorok nem tükrözik önmagukban az élet minőségét.

A szubjektív jóllét mérésére többféle módszert alkalmaztunk Az egészségi állapot önminősítésére vonatkozó válaszok szerint a tanulók 82%-a tartotta egészségi állapotát kitűnőnek és jónak, 16% megfelelőnek és 2% tartotta azt rossznak. Minden vizsgált életkorban a lányok tartották rosszabbnak egészségüket, ugyanakkor az életkor emelkedésével mindkét nemben növekszik a kedvezőtlenebb válaszok aránya. • Az élettel való elégedettséget egy 11 fokú skálával (Cantrill létra, Cantrill, 1965) mértük. Az egész minta élettel való elégedettségének átlagértéke 7,34, a tanulók többsége a létrán az átlagos tartományba (6-9 pont), illetve a fölé esik. Az életkorral előrehaladva általánosan csökkenő tendenciát mutat az élettel való elégedettség, amely a serdülőkori emocionális változások mellett az egyén és környezete kapcsolatrendszerének változásaival magyarázható. • A tanulók önértékelését Rosenberg (1965) 10 itemes skálájával mértük (a skála elérhető pontszáma: 10-40). Az egész minta átlag pontszáma 27,79 pont, a fiúk szignifikánsan magasabb átlagpontszámot értek el, és ez minden vizsgált évfolyamon jellemző. Lányok esetében a 7. és 9. osztályok között csökkenés, fiúk esetében a 9. és 11. osztályok között skálapontszám emelkedés tapasztalható. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy előzetes adatfelvételeink elemzései szerint a serdülőkorúak szubjektív jóllétének legerősebb prediktora a magas önértékelés volt. • Pszichoszomatikus panaszok: a szomatikus (testi) panaszok gyakori előfordulása általánosnak mondható serdülőkorban, ezt részben a normál serdülőkori fejlődéssel együtt járó, a testi változások felé forduló figyelemből származó introspekció magyarázhatja. A tünetek ritkábban szervi eredetűek, általában a stresszel hozhatók összefüggésbe, amely ebben az életkorban gyakran származik a fiatal és környezete átalakuló és feszültség teljes kapcsolatából. A szomatikus tünetek előfordulása mellett serdülőkorban az érzelmi problémák, s így a depressziós hangulat, súlyosabb esetben a depresszió előfordulása is ugrásszerűen növekszik. Vizsgálatunk keretében tizenkét szubjektív egészségi panasz (pszichés és szomatikus tünetek) előfordulásának gyakoriságát mértük fel az elmúlt félévre vonatkozóan. - Az összes tünet előfordulásának gyakorisága alapján képzett tünetskála átlaga szignifikánsan magasabbnak bizonyult a lányok vonatkozásában, tehát a lányok minden vizsgált osztályban magasabb pontértékeket értek el. Mind a lányok, mind a fiúk között magas azoknak az aránya, akik a kedvetlenség, idegesség, fáradtság és ingerlékenység gyakori (szinte naponta vagy hetente többször) előfordulásáról számolnak be. Gyakori kedvetlenségről, fáradtságról és idegességről számol be pl. a 9. és 11. osztályos fiúk 1/3a és a lányoknak közel fele. A lányoknál a kedvetlenség előfordulása sokkal kifejezettebb, mint a fiúknál. - A szomatikus tünetek közül magasabb arányban számoltak be a tanulók fej, gyomor- és has-, valamint hátfájásról, alacsonyabb arányban a hányinger és szédülés előfordulásáról. Ezeket a tüneteket is szignifikánsan magasabb arányban panaszolják a lányok. 87

Ez alátámasztani látszik azt a megfigyelést. 11. hogy a lányok érzékenyebbek az egyes szomatikus és emocionális zavarokra. A tanulók kb.5%-a) ért el 2 vagy 3 pontot. tapasztalatok és kutatási eredmények is bizonyítják. Általánosságban tehát a fiúk jobb egészségi állapotról.1999) rövidített változatát használtuk. a lányok 28. gyakori felébredés) számolnak be a lányok. 88 . szocializációjukból eredően is inkább hajlamosak a panaszok "vállalására" és kommunikálására. Rózsa és mtsai. általa rejtett panaszokra és stresszt okozó környezeti és alkati tényezőkre derülhet fény. 9. hogy az életstílus egyes összetevői (pl. A 7.. mint a lányok. mint a lányok. de gyermek.30. osztályos tanulók. míg a fiúk között az életkor emelkedésével inkább csökken az erről panaszkodók aránya. 25%-a (a fiúk 22. ami depresszív hangulatot jelezhet. 1985. osztályosok mintájában a skála átlag pontszáma 2. Az összefüggés vizsgálatok eredményeit és a gyakorlat számára levonható következtetéseket szándékunk szerint egy következő tanulmányban jelentetjük meg.• .A tanulók jelentős aránya (fiúk 30-36%-a. lányok 37-59%-a) számol be két vagy több tünet jelenlétéről a vizsgált féléves periódusban..6%-a. E mellett. közülük is legmagasabb arányban a 9. magasabb önértékelésről. az élettel való nagyobb elégedettségről.és serdülőkorban is fontos. Ugyancsak összefüggés mutatható ki már ebben a fiatal életkorban is a jóllét és az életmód között. . A szubjektív egészség mutatóinak monitorozása nemcsak felnőtt-. magyarul ld. a dohányzás és alkoholfogyasztás) összefüggést mutatnak egymással. míg a lányok közel 30 %a és a fiúk 18 %-a négy vagy több pontot kapott. ritkább tünet-előfordulásról számolnak be. ami zavart hangulatot jelölhet. A fiúk szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el.A fiúknál gyakoribb alvásproblémákról (nehéz elalvás. Bár a fiatalok életmódját az egyes magatartásformákra bontva vizsgáltuk és tárgyaltuk. A Depressziós hangulat mérésére a Gyermek Depresszió Kérdőív (Kovacs.

11. A 15 évesek között a fiúk 8-32%-a és a lányok 13-63%-a tartja egészségét csak kielégítőnek vagy rossznak és a lányok az összes országban nagyobb valószínűséggel tartják egészségüket rosszabbnak. A WHO Európai Regionális Irodája most publikálta az eredményeket (htpp://www. 2 Ausztria. étkezési szokások fogyókúra. bántalmazás. Kanada. június 3. 3. Izrael. Magyarország. Litvániában. az Osztrák Federáció. hogy magatartásuk és életkörülményeik hogyan befolyásolják egészségüket. Észtország. Amerikai Egyesült Államok. A 15 éves lányok között a legtöbb a magát rossz egészségi állapotúnak tartó tanuló Lettországban. testsúlyszabályozás. szájhigiénia. Finnország. Szlovénia. Litvánia. Belgium (flamand és francia nyelvű területek). Franciaország. Grönland (Dánia). Skócia (Egyesült Királyság). Fiatalok egészsége: néhány alapvető eredmény az „Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása” című kutatásból Kulcsfogalmak: egészség és életkörülmények. 13 és 15 éves fiatal részvételével 35 országban illetve régióban 2 . az Orosz Federációban és Ukrajnában van. és az egészségi állapot megítélése a serdülőkor előrehaladásával romlik. nemzetközi kollaborációban folyó kutatás legutóbbi felmérése 2001/2002-ben zajlott le több mint 162000. hogy feltárja a fiatalok egészsége és életkörülményei közötti összefüggéseket és ezáltal jobban megértsük a jól-létüket befolyásoló tényezőket. Svájc. Cseh Köztársaság. A magyar fiatalok mindhárom korcsoportban középen helyezkednek el az országok rangsorában. Az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” elnevezésű.int/eprise/main/WHO/InformationSources/Publications /Catalogue/20040601_1). Anglia (Egyesült Királyság). 89 . Svédország. Németország. 2004. Horvátország. marihuána-fogyasztás. A kutatás célja. Lettország. Görögország. Írország. A 15 évesek között a fiúk 12%-a.Tájékoztató EURO/04/04 Koppenhága. Olaszország. míg a lányok 24%-a számolt be éppen megfelelő vagy rossz egészségi állapotról. Macedónia a volt Jugoszláviából.euro. egészség és jól-lét. mint a fiúk.3. dohányzás. alkoholfogyasztás. Dánia. Spanyolország. Wales (Egyesült Királyság). Saját egészségi állapotukat minden vizsgált országban és életkorban a lányok tartják rosszabbnak.who. E nemzetközi jelentésben maguktól a fiataloktól származó adatokból megtudhatjuk. Lengyelország. Málta. szexuális magatartás. Norvégia. Hollandia. Egészség és jól-lét A gyermekek saját egészségének megítélése nagy különbségeket mutat országok és régiók között. Portugália. Ukrajna.

8 országban több mint egyötöd 15 éves korban. A 15 évesek rendszeres marihuána fogyasztása (3-39 alkalommal az elmúlt 12 hónapban) a legmagasabb arányú Kanadában. Általában ezek az arányok magasabbak Észak. lányoknál 6-65%. Kanada és az észak-európai országok (Dánia. helyet foglaljuk el az országok rangsorában. mint a lányok: az elmúlt 12 hónapban a fiúk 22%-a. Dániában. Nagy-Britannia. 15 évesek marihuána-fogyasztása A 15 évesek körében a marihuána-fogyasztás aránya nagy különbségeket mutat: 3% és 46% között mozog azoknak az aránya. Általában a fiúk nagyobb valószínűsséggel fogyasztanak marihuánát. A magyar 15 évesek közül a fiúk 28%-a. a dohányzó fiúké pedig Kelet-Európában. Hollandiában és Nagy-Britanniában. Az egész nemzetközi minta átlagát tekintve a 15 éves fiúk 35%-a. Spanyolországban és Svájcban. helyet „szerezte meg”. balti államok) fiataljaival fordult elő leggyakrabban. helyen állnak az országok sorában. 6 országban több mint egytized 13 éves korban. a balti államokban és Dél-Európa egyes részein. A nemek közötti különbségek sajátos földrajzi mintázatot mutatnak: a dohányzó lányok aránya magasabb a nyugat-európai országokban. 19 országban több mint egyharmad. Máltán. Magyarországon ez az arány a fiúk esetében 47%. Hollandiában és Nagy-Britanniában a 15 éves fiúk mintegy fele iszik heti rendszerességgel. A felmérésben résztvevő 35 ország és régió között nagy eltérések mutatkoznak a kétszeri vagy többszöri részegségek arányában 15 éves korban: fiúknál 17-68%. mint a lányokra. A 15 éves lányok körében a heti rendszerességű alkoholfogyasztás aránya különösen magas Dániában. s ez a déleurópai országokra jellemző a legkevésbé. mint például Norvégia és Nagy-Britannia. míg a lányok nem sokkal kisebb hányada (26%) legalább heti rendszerességgel dohányzik és ezzel fiataljaink a 9. így a 16. akik már valaha kipróbálták.Dohányzás Mindhárom korcsoportban nagyok az országok közötti különbségek a heti rendszerességű dohányzást illetően: 15 éves korban a fiúk 11-57%-a és a lányok 12-67%-a dohányzik legalább hetente (legtöbbjük naponta). 90 . Például a hetente dohányzó lányok aránya a legalacsonyabb (15% alatt) Kanadában. Finnország. míg a lányoknál 26%. E tekintetben a magyar fiatalok kevéssé térnek el az átlagtól: a fiúk mintegy 34%-os és a lányok 19%-os arányával hazánk a 19. Lengyelországban. Alkoholfogyasztás A heti rendszerességű ivás jellemzőbb a fiúkra.és Közép-Európában. Az életkorral nő a hetente alkoholt fogyasztó fiúk aránya: 11 éves korban. ahol 15 éves korban ezek az arányok nagyon hasonlóak. kivéve néhány országot. lányok 24%-a fogyaszt hetente alkoholt. a lányok 16%-a fogyasztotta. Svédországban. az USA-ban. hogy legalább kétszer voltak már részegek.

21. Lányok között a fogamzásgátlási módszerek használatának aránya a legalacsonyabb Horvátországban. Németországban és Walesben. a javasolt szintet több mint 36%-uk éri el. így a jelentés 27-30 ország adatairól számol be. hogy volt már szexuális kapcsolata (22. ez az arány tág határok között ingadozik az egyes országok és régiók között: lányoknál 4%-tól 79%-ig. hogy a fiatalok heti öt vagy több alkalommal vegyenek részt legalább egy órán át tartó és legalább közepes intenzitású testmozgásban. mint a felmérésben részt vevő országok többségében: a fiúk 17%-a. mint a fiúk. és magasabbak Grönlandon. Általában a szexuálisan aktívak között a lányok 70%-a és a fiúk 80%-a számol be óvszerhasználatról a legutolsó aktus alkalmával. Az arányok széles határok között változnak: 58-89% a lányoknál. hogy az utolsó szexuális aktus alkalmával legalább egyfajta fogamzásgátló módszert alkalmaztak. az arány 10%kal vagy még többel magasabb a lányok között. A szexuális aktivitás nemek szerint változó mintázatot mutat. 69-91% a fiúknál. hely). A legtöbb országban és régióban a fiúk között magasabb az arány. A fiúk legnagyobb arányban (több mint 40%) a következő országokban érik el a javasolt szintet: Kanada. fiúknál 18%-tól 71%-ig. Lengyelországban. Grönland. csak a fiatalok kevesebb. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban nagyon keveset mozognak: míg a 11 éveseknek átlagosan 38%-a mozog elegendőt (21. Litvánia és az Amerikai Egyesült Államok.A marihuána-fogyasztás a magyar 15 éves fiatalok körében szerencsére nem annyira elterjedt. Skócia – kis különbségeket mutatnak nemi tekintetben. míg a lányok 11%-a próbálta már ki a marihuánát (24. míg a lányok 17%-a vallotta. Átlagosan 3%-uk tekinthető rendszeres használónak (23. Ezek az arányok általában alacsonyabbak Kelet. a legmagasabbak néhány dél-európai országban. hely). Kanada. Mozgás Javasolt. Több országban azonban. Írország. addig a 15 évesek között már csak 21% ez az 3 Több ország és régió kérdőívében nem szerepeltek a szexuális egészségmagatartásra vonatkozó kérdések. míg a lányok 72%-a jelezte az óvszerhasználatot a legutóbbi szexuális aktus alkalmával. helyen áll az országok rangsorában: a fiúk 85%-a. és ez a különbség az életkorral nő. és legmagasabb Hollandiában (97%) és Svájcban (95%). Anglia. A magyar fiúk e tekintetben az átlaghoz közeli 85%-os arányt mutatják. A 15 évesek szexuális magatartása 3 Bár átlagosan a fiúk 28%-ának és a lányok 20%-ának volt már szexuális kapcsolata. Minden országban és minden korosztályban a lányok kevésbé aktívak. Németországban. A magyar 15 éves fiúk 26%-a. Átlagosan a lányok 85%-a és a fiúk 86%-a számol be arról. Ukrajnában és Nagy-Britanniában. míg az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan ezek az arányok 15% és 10% (24.és Közép-Európában és Spanyolországban. hely). Mások – ide tartozik Ausztria. Svédországban és Nagy-Britanniában. mint például Finnországban. Ez azonban szinte minden országban. Skóciában és Ukrajnában (75% alatt). Anglia. Hollandiában és az Amerikai Egyesült Államokban mozognak a legtöbbet. hely). Cseh Köztársaság. Belgium (flamand területek). Hollandia. A 15 éves lányok Kanadában. hely). hely). mint felére jellemző. Magyarországon (73%. 91 . Hazánk e tekintetben a 10. és legalacsonyabbak Finnországban.

Málta. Ugyanakkor a tévénézéssel eltöltött idő alapján is hasonló helyekre kerülnek fiataljaink: átlagosan mintegy ötödük néz naponta legalább 4 órán át tévét (tanítási napokon) és ez a korcsoportokban felfelé haladva a 20. Litvánia. és 31. hely). A fogyókúrázó lányok aránya országonként nagymértékben különbözik (s kisebb mértékben a diétázó fiúké is). Olaszország. míg ez az arány a 15 éves korosztályban már 40%-nál magasabb. Túlsúly A túlsúlyosságra és elhízásra vonatkozó adatokhoz az önbevallásos testsúly. míg zöldségfogyasztásban az utolsók között szerepelnek nemzetközi viszonylatban. Átlagosan a 11 éves lányok negyede tartja magát túl kövérnek. hely). Belgiumban. s ez a különbség az életkorral nő. testsúlyszabályozás A testmérettel való elégedetlenség (a fiatal kövérnek érzi magát) mértéke országonként változik. ezért ezeket az eredményeket bizonyos óvatossággal kell kezelnünk. mint a fiúkra. Az édességek napi fogyasztása szintén változó. Svédország) terjed. A 15 évesek között ez az arány 40-50%-tól (Belgium francia része. Macedónia) 20%-ig vagy még alacsonyabb arányig (Ausztria. nem pedig konkrét mérések alapján. míg az USA-ban a fiúk 20%-a számol be fogyókúráról ellentétben az összes többi ország 11%-nál alacsonyabb arányával.. Írország. de Dániában és Finnországban kevesebb mint 15%. A fogyókúrázók és testsúlyszabályozók aránya minden életkorban magasabb a lányok körében. A magyar fiataloknak átlagosan 32%-a fogyaszt gyümölcsöt és csak 15%-a fogyaszt zöldséget naponta. Finnország. A két szélsőértéket tekintve.arány (31. mint kétötöde eszik naponta gyümölcsöt. Így a gyümölcsfogyasztásban a középmezőnyben. Skócia. fogyókúra. Étkezési szokások A fiatalok kevesebb. Görögország. Macedónia és Ukrajna 26%-os vagy annál alacsonyabb arányával. A 15 éves lányok között legtöbben (majdnem 30% vagy e fölött) Kanadában. míg a 15 éveseknek 41%-a (19. Elégedetlenség a testalkattal. A 11-15 éves fiatalok napi rendszerességű üdítőital-fogyasztása hasonló szélsőségeket mutat: például Izraelben és Skóciában több mint 40%. s ez a nemek közötti különbség az életkorral egyre nő. mint a fiúknál. hogy túl kövér. Izrael. Magyarországon (36%. A magyar serdülők közül minden harmadik fogyaszt naponta édességet és ezzel az országok sorrendjében az első harmad végén foglalnak helyet. hely). Dániában. helyekre sorolja őket. de nagyok az országok és régiók közötti különbségek. összehasonlítva az Orosz Federáció. Magyarországon a serdülőknek mintegy harmada fogyaszt naponta üdítőitalt. 1.és testtömegadatok alapján számoltunk testtömeg-indexet (BMI). Németországban és Szlovéniában a 15 éves lányok több mint 50%-a gondolja. A fiúknál ezek az arányok 26% (legfiatalabbak) illetve 21% (legidősebbek). s csak mintegy harmaduk fogyaszt zöldséget minden nap. 25. de mindig jellemzőbb a lányokra. az USA-ban és Walesben fogyókúráznak. hely) tartja magát túl kövérnek. ami a nemzetközi középmezőnynek felel meg. Dánia. Néhány országban a fiatalok 92 . Norvégia. Magyarországon a 11 éves lányoknak 34%-a (5.

A 11 évesek között Magyarország vezet a fiúk 40%-os és a lányok 13%-os arányával. akiket elhízottnak tartunk. Az áldozatok arányai hasonló mintázatot mutatnak. A 11 évesek a 26. 12% (15 éves fiúk Máltán) és 91% (13 éves lányok Svájcban) között mozog. Máltán. Grönlandon. azaz az utolsó előtti helyen állnak. Sérülések A 11-15 évesek több mint 40%-a szenvedett orvosi ellátást igénylő sérülést legalább egyszer az elmúlt 12 hónap alatt. mint a fiúk. Magyarország a középmezőnyben található: a lányoknak több mint kétharmada. míg Ausztriában. A legmagasabb fogmosási arányokkal Dániában. de a lányok.nagy része nem adta meg ezeket a testméreteket. Az az általános kifejezés. de még nem elhízottnak tekintünk. hogy „túlsúlyos” két csoportra vonatkozik: azokra. korcsoportokban és a nemek között. a korral általában nem változik ez a magatartás. A verekedés gyakorisága szintén mutat országonként eltéréseket. 93 . s erőteljes nemek szerinti különbséget is. Szájhigiénia A rendszeres (naponta többszöri) fogmosás nem számít általánosnak minden országban. Svájcban és Svédországban találkozhatunk. hiszen a lányok között a verekedés meglehetősen ritka. míg a 15 évesek már csak 34. Németországban és Macedóniában. bár a nemek szerinti különbség kisebb. úgy tűnik. A három korcsoportban az arány. mint fele mos fogat naponta legalább kétszer. A felmérés átlagai azt mutatják. Például Csehországban. Litvániában magas. A verekedések legmagasabb szintjét 13 és 15 éves korban Észtországból és Litvániából jelentik. Norvégiában. hogy a bántalmazás gyakoribb fiúknál. Néhány országban a bántalmazás gyakorisága az életkorral nem változik. A túlsúlyos fiatalok aránya a 13-15 éves fiúk és lányok körében 3%-tól 35%-ig terjed a különböző országokban és régiókban. s gyakorisága enyhén növekszik 11 és 15 év között.-ek. az USA-ban és Walesben találkozhatunk. mint lányoknál. fiúkat és lányokat külön tekintve. de a másik két korcsoportban is az első 5 között találhatók a magyar fiatalok a fiúknál 20-30%-os és a lányoknál 10% körüli aránnyal. Walesben a bántalmazás szintje minden korosztályban alacsony. míg a fiúknak valamivel több. Szlovéniában. helyet foglalják el. Magyarországon a fiatalokra nem jellemző túlzottan a bántalmazó viselkedés és a bántalmazók aránya inkább csökken az életkor emelkedésével. Grönlandon. Bántalmazás és verekedés A bántalmazás (legalább havonta kétszer) szintje 1% és 50% között változik a különböző országokban. Máltán. mint növekszik. Skóciában. A legmagasabb arányokkal Kanadában. s akiket túlsúlyosnak. Magyarországon átlagosan 13% ez az arány és ezzel a mezőny közepén helyezkednek el serdülőink. gyakrabban mosnak fogat. Az arányok korcsoporttól függetlenül 10% alatt vannak a fiúknál és 5% alatt a lányoknál. a beszámoló természetesen csak a válaszadók adatain alapul. Írországban. Svédországban. míg minden életkorban nagyon alacsony szintről számolnak be Finnországban.

A fiatalok életkörülményei : család. a viszonylag szegény családban élők aránya különböző.vagy nevelőanyjukkal. iskola. A magyar fiatalok és szüleik közötti kommunikáció nemzetközi viszonylatban igen jónak mondható: hazánk mindkét szülő és mindhárom korosztály esetében az első 7 ország között szerepel. Orosz Federáció 58%. de a kevésbé jómódú országokban 50-75% tartozik ebbe a kategóriába : Ukrajna 73%. hogy a fiatalok milyen könnyen beszélnek szüleikkel az őket igazán érintő problémákról.az átlaghoz hasonlóan – a közepesen jómódú családban élőkhöz. A gazdagabb országokban. ez a szám 15% alatt van. Legalacsonyabb a beszélgetési arány a 15 éves lányok és apjuk között (61%) és legmagasabb a 11 éves lányok és anyjuk között (93%). amivel az utolsó 5–6 hely valamelyikén szerepelnek az országok rangsorában. Magyarország e tekintetben átlagosnak tekinthető. Máltát és Macedóniát. az egyszülős és a nevelőszülős családok a leggyakoribbak. mint például Kanada. Svédország és az USA. Nagy-Britanniában. A szülőkkel való kommunikáció könnyű volta jobb egészséggel és alacsonyabb dohányzási rátákkal függ össze. a 18. A gazdagabb családokból származók nagyobb valószínűséggel számolnak be rendszeres testmozgásról. 40%-a él közepesen jómódú családban. szemben Dél. mint a fiúk. ugyanakkor a lányok nehezebbnek találják.illetve Nyugat-Európa számos országában és régiójában a fiatalok 60-75%-a él mindkét szülővel és 16-20% egy szülővel . Olaszországot. A fiatalok számára a támogatás kulcsfontosságú szereplői a barátok. hogy a fiatalok milyen könnyen beszélnek édes. Minden országra jellemző. hogy apjukkal beszéljenek. A nevelőszülős családok 7%-ban képviseltetik magukat. A gyerekeknek mintegy ötöde él kifejezetten jó anyagi körülmények között. helyet szerezték meg az országok rangsorában. míg az egyszülős családok aránya 13%. Nemek közötti különbség nem figyelhető meg abban. ahol több mint 90% él mindkét szülővel. A kevésbé jómódú családokból származó gyerekek rosszabb egészségről számolnak be. illetve azokon belül is. A fiataloknak több mint háromnegyede él együtt mindkét vér szerinti szülőjével. hogy a gyerekek könnyebben beszélgetnek problémáikról édesvagy nevelőanyjukkal.helyen áll. habár még mindig megvan az igényük a szülői támogatásra.Magyarországon ennél kicsit jobb a helyzet: a fiataloknak átlagosan mintegy harmada szenvedett sérülést az elmúlt 1 év folyamán. Norvégia.vagy nevelőanyjával. Például a 15 évesek körében az USA-ban 67%. A magyar fiatalok 42%-a sorolható . az Egyesült Államokban. hogy a 15 évesek kevésbé könnyen beszélnek szüleikkel. mint a 11 vagy 13 évesek. Országonként változik. mint a kedvezőbb anyagi háttérrel rendelkezők. barátok A családok jómódúsága változik országok és régiók között. az egyéb családtípusok elterjedtsége országonként változik. A társas kapcsolatokra fordított idő az 94 . bár a barátokkal töltött túl sok idő gyakoribb rizikómagatartással is összefügg. Ugyanakkor csaknem ugyanennyien (39%) élnek nem jómódú családokban. míg Macedóniában 90% beszél könnyen az édes.és Kelet-Európa országaival. Észak. Kanadában. Ezzel az eloszlással a 24.vagy nevelőapjukkal. beleértve Görögországot. Míg a legtöbb fiatal mindkét szülőjével együtt él. Litvánia 53%. Nálunk is jellemző. s ez a különbség az életkorral nő. mint édes. Míg az összes országban a fiatalok kb.

és országonként illetve régiónként változik. Magyarország inkább a dél-európai országokhoz hasonló. helyet „szereztek” 30%-os aránnyal. mint a szórakozni járás. s a fiúk több időt töltenek barátaikkal. 15 éveseink pedig dobogós. s az ilyenfajta kommunikáció legmagasabb szintjéről azokban az országokban számolnak be. 3. Úgy tűnik. a rangsorban a 30. Az azonban. nem sokkal alacsonyabb. A fiatalabb gyerekek nagyobb valószínűséggel számolnak be arról. nemenként. kevesebb egészségügyi problémával és a dohányzás kisebb veszélyével függ össze. Ön szerint milyen szerepe van a táplálkozásnak és az étkezési szokásoknak az egészséges életmód kialakulásában? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 95 . hogy a fiataloknak mennyire vannak kedvező tapasztalataik az iskoláról. Észak-Európában a fiatalok több estét töltenek a barátaik társaságában. épp ellenkező nemek szerinti mintázatot mutat. helyet foglalják el. mint a fiúk. vagy még hátrább lévő helyeket foglalják el a fiatalok a barátokkal együtt töltött esték számát illetően: a 11 éveseknek mintegy 5%-a. de nagyok az országok közötti különbségek.életkorral növekszik. Magyarországon e tekintetben érdekes tendencia figyelhető meg: a 11 évesek csak a 27. mint Dél-Európában. ahol legkevésbé gyakoriak a barátokkal együtt töltött esték : úgy mint Horvátországban és Görögországban. Az elektronikus módon naponta kommunikálók aránya 10% (11 éves lányok) és 27% (15 éves lányok) között változik. Magyarországon e tekintetben nincs nagy különbség a két nem között. küldenek e-mailt vagy írnak barátaiknak. míg a 15 éveseknek 12-15%-a tölt el hetente 4 vagy több estét barátaival. Ezekkel az eredményekkel hazánk minden korosztályban a rangsor utolsó harmadában foglal helyet. A lányok nagyobb valószínűséggel telefonálnak. hogy nagyon szeretik az iskolát. Az iskoláról alkotott pozitív kép az élettel való nagyobb elégedettséggel. mint a lányok. életkoronként. Ezzel szemben a 13 évesek már a 9. mint az idősebbek (a 11 évesek több mint 30%-a szemben a 15 évesek kevesebb mint 18%-ával). Az elektronikus kommunikáció. helyen állnak 26%-os aránnyal. 23%-os aránnyal. mely az életkor emelkedésével egyre gyakoribb. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1.

A nemzetközi és magyarországi adatok tükrében próbáljon néhány következtetést megfogalmazni a fiatalok táplálkozási szokásaira vonatkozóan. Lát-e összefüggést az étkezési szokások és testkép kialakulása között? Véleményét konkrét példával is támassza alá! 4. Mi a véleménye a vizsgált korosztály dohányzásáról.2. majd a helyzet tükrében reflektáljon arra. hogy mit tehet annak javításáért a család és az iskola? A fiatalok táplálkozási szokásai: __________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet/tehetne a család? _______________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet/tehetne az iskola? ______________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 3. alkohol. Milyen tényezők sorolhatók a tanulók rizikómagatartásához? Miért ezek? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 5.és drogfogyasztásáról? Dohányzás: ___________________________________________________________________ 96 .

Ön szerint milyen méretű társadalmi problémával állunk szemben? A helyzet javításáért mit tehet a család. A kutatás adatai alapján. és mit tehet az iskola? Milyen méretű probléma? ________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet a család? _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet az iskola? _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 7. Határozza meg a szubjektív jóllét fogalmát! Milyen összetevői vannak a tanulók szubjektív jóllétének? Ennek megőrzéséért mit tehet az iskola? Szubjektív jóllét: _______________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Összetevők: ___________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet az iskola? _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 97 ._____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Alkoholfogyasztás: _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Drogfogyasztás: _______________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 6.

8. Mi a véleménye a tanulók szabadidejének az eltöltéséről? Ön szerint mit tehet az iskola azért. amelynek eredményei leginkább meglepetést okoztak Önnek? Véleményét indokolja! _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 10. és köztük levő összefüggésekre rávilágítani! Az összefüggéseket ábra formájában is megjelenítheti! 98 . hogy az egészségfejlesztéshez járuljon hozzá? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 9. hogy a tanulók szabadidejének eltöltését olyan irányba befolyásolja. A bemutatott felmérések eredményei közül melyik az a terület. Milyen tényezők befolyásolják az iskoláskorúak egészségmagatartását? Az egészségmagatartást áttekintő kutatási eredmények ismereteinek függvényében próbáljon minél több tényezőt felvázolni.

Koppenhaga. Új Pedagógiai Szemle 12. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet.Javasolt szakirodalom: • • • Meleg Csilla (2000): Egész-ség. dr. Budapest. szerk.org) Fiatalok egészsége: néhány alapvető eredmény az „Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása” Word Health Organization. (www.org) 99 . (www. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Aszmann Anna (2003.hbsc. Egy szervezetfejlesztési program körvonalai. 2004.): Iskoláskorú gyermekeke egészségmagatartása.hbsc. sz.

1. tervezzen meg egy hazánkban. A beküldés időpontja kontaktórán kerül megbeszélésre. kisebb régiónkban is alkalmazható pedagógiai kutatást! Az Ön által tervezett kutatás kimondottan az egészségmegőrzés és fejlesztés kérdéskörét célozza meg! 2. amelyeket esetleg Ön másképp lát. majd olyan területeket is megjelölhet. Mi a véleménye Meleg Csilla: „Egész-ség” szervezetfejlesztési programjáról? Érveljen szakszerűen a program Ön is jónak tartott pozitív elemei mellett. vagy egyébbel is kiegészítene! Az érvelésében használja a tantárgy által megismert alapfogalmak egy részét. ugyanakkor egyéni véleményét is juttassa érvényre! 100 .HÁZI DOLGOZATOK: Az alábbi feladatok közül egyet kötelezően választania kell. A fent bemutatott nemzetközi vizsgálat eredményei alapján és kutatásmódszertani ismeretei felhasználásával.

2003.): Iskolai mentálhigiéné. Új Pedagógiai Szemle. Eötvös Kiadó. 1997. Budapest–Pécs. 6. Meleg Csilla: Életminőség: egészségmegőrzés és egészségfejlesztés – Egy lehetséges iskolai modell.): Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása. 1998. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. HBSC Országos Gyermek-egészségügyi Intézet.): Iskola és társadalom. Pécsi Tudományegyetem. (Szerk. Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Pécs. Budapest. Gyermek-egészségügyi Intézet.: Szekszárdi Júlia. Budapest. Meleg Csilla (szerk. Pécs.): Iskola-egészségügy. Budapest. Dialóg–Campus Kiadó. 1997. 2005. ELTE. 2003. Pannónia Könyvek. Budapest. 2003. 1998. Kézdi Balázs (szerk. Aszmann Anna (szerk. Aszmann Anna (szerk. 2001. 54–60.) OKI Kiadó– Dinasztia Tankönyvkiadó. Meleg Csilla: Egész-ség (Lelki egészségvédelem és iskolafejlesztés). Budapest. sz. Anonymus.Fakultatív szakirodalom: • • • • • • • • • • Aszmann Anna (szerk. 101 . Buda Béla: A lélek egészsége.): Az iskola-egészségügy kézikönyve. 2001.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful