Aradi Lajos A MáGia uRainak nyomai

avagy mit tesz az, aki a nyomkövet k nyomában morzsát keres... Még 1999-ben (4 évvel ezel tt), az akkor indult, általam szerkesztett Táltos Ménhír hasábjain elindult egy cikksorozatom, amely a A MáGia uRainak nyomai a világban és Kárpátmedencében hosszú címet viselte. A Ménhírben ez a sorozat 5 számot élt meg. Nem idetartozó okok miatt nem folytattam. A sorozat vezérfonala egy - akkor kezdeti stádiumban lév - 1998-as felismerés és annak kutatása volt. Nevezetesen a Pilis és az egyiptomi Gizai piramisok közötti összefüggés. Ez akkor, a piliskutatásban teljesen új téma volt. Röviden összefoglalva a Pilisben is található három olyan (gúla v. piramis-alakú) hegy, amelyek a Gizai piramisok elrendezése szerint helyezkednek el. Ezek pedig az Orion (Nimród) csillagkép úgynevezett övcsillagainak mintáját követik pontosan. Ennek b vebb kifejtése a sorozat második részében (Piramisok Egyiptomban és Magyarországon alcímmel) került kifejtésre. Szerencsére akkoriban és azóta is sokan olvasták a cikket, nem nevezném tanulmánynak, pedig akkor még a MáGia uRainak nyomaiban csak az els lépéseket tettem meg. Az azóta eltelt id alatt már sikerült jócskán el re jutni, a kezdetekhez képest már egy egészen kerek elmélet körvonalazódott ki a múltat homályban tartó ködfelleg alól. Ez az elmélet - bár a Ménhírben nem folytattam - nem bújt el az érdekl d k el l, hiszen az elmúlt években hál\' istennek számtalan el adást tarthattam a legkülönböz bb helyeken széles e hazában, A Pilis rejtély címmel, s t készül ben van ennek a könyvváltozata is. Ezért nem is kellene aggódnom, hogy az "elméletem" más szerz k tollából is id r l-id re felbukkan, persze forrásmegjelölés nélkül. Békés ember vagyok, nem szoktam haragudni ezért, csak somolygok rajta. De mégis kell kicsit aggódnom, ugyanis újabban, már saját maguk gondolataként is felt ntetik. Ez pedig már - mivel nem jelölik meg forrásukat - plágium. S t, már néhányan odáig merészkedtek a morzsaszedegetésben, hogy az említett írásom elemeit gyaníthatóan a témában való teljes járatlanság miatt - súlyos hibákkal t zdelik tele. Így fordulhat az el , hogy mára a Pilisben már nem is egy Nimród csillagkép bukkan fel, hanem kett , s t több is. A miért lenne kett Nimród? kérdésre értelmes válasz nem, csak valami kesze-kuszaság hallatszik. Mások - amint az a szerz is, aki most írásra késztetett - pedig összehord sok mindent t lem is, másoktól is, és hatalmas zavart okoz az olvasóban, hiszen, ahogy már írtam, súlyos hibákat ejt az eredeti szöveg átírása során. Nem szeretném megbántani azt a neves (sokak által ismert) szerz -el adót, akit l legutóbb olvastam vissza elméletemet, hiszen bizonyára jó szándék vezérelte amikor átírta az írásomat. A cél nyílván az, hogy lapján keresztül sokan ismerkedjenek meg múltunk titkaival. Csak... Ha szerette volna, szívesen elmondom neki az új részleteket, hogy ne írjon annyi zavarosat, ha már egyszer földik vagyunk (Aradi-Váradi). De nem szerette volna. Ha szerette volna, beülhetett volna bármelyik el adásomra az elmúlt 3-4 évben, hogy megértse a Pilis rejtélyének egy darabkáját. De ezt sem akarta, pedig többször is adtunk el egy rendezvényen. Ha már megírta, szívesen elolvastam volna, hogy legalább a legsúlyosabb hibákat kijavítsam az írásban. De ezt sem... S t arra sem vette a fáradtságot, hogy az általam az írásban hagyott igen komoly tévedésnek utánanézzen. Nem, szolgai módon lemásolta és ezzel igazolta, hogy minden egyes mondatát t lem vette át. Pedig ez olyan hiba volt - lényegen nem változtatott - de akkor magamat

komolytalanná tehettem volna vele. Máshol ez a mondat nem olvasható, csak ebben az általam írt cikkben. Most viszont még több olvasóhoz jutott el, és aki tudja, hogy ez butaság, az egész elméletnek hátat fordít, ami pedig baj lenne. Sajnos a kolléga úr itt belesétált a "fogalmamnincsmitollózokösszedebiztossiker" csapdájába. Ugyanis még nem tudja, pedig néhány éve (a Táltos Ménhírrel egy id ben jelent meg az lapja is, ami akkor küls re meglep en hasonlított a miénkre) szerkeszti és írja a lapját, hogy ami nyomtatásban megjelenik nem "szentírás" és nem szabad fenntartás nélkül átvenni. Mert el bb-utóbb kiderül... De nézzük kicsit részletesebben miért is háborgok. A kifogásolt írás a Mani-fesztum cím lap 2003. januári számában jelent meg, "Isten áldd meg a magyart..." 5. részeként. A korábbi részeket nem olvastam, ezt is másoktól kaptam meg, akiknek felt nt az, aminek fel kellett t nnie. El bb néhány gondolat a cikkb l, ami a rossz megfogalmazás miatt kiigazítható (d ltbet s részek a Mani-fesztumból valók Váradi Tibor cikkéb l): "Meglep lehet, hogy egykét híres és közismert piramis - mint például a gízai piramisok, amik (sic!) talán a legismertebbek - megépítésében igencsak benne volt az smagyarok keze. Az Egyiptomban él magyar törzsek az Orion iránti tiszteletb l építették - azt most ne boncolgassuk, hogy mi módon és milyen módszerekkel." Meglep valóban, mert erre bizonyítékunk nincs, csak gyanítható, hogy az egyiptomi kultúránál id sebb szkíta kultúrkörben él knek lehetett köze a gízai piramisokhoz. Az pedig, hogy az Orion iránti tiszteletb l építették, teljes melléfogás. Az Orion elnevezés a sokkal kés bbi görögkorból származik. Ha k Oriont tisztelték volna, elég nagy bajban lennénk. Az egyiptomiak természetesen Ozíriszt tisztelték ebben a csillagképben és a fáraók haláluk után, ahogy ezt a piramisszövegeknek említett halotti, mágikus rigmusok is írják, Ozírisszé váltak és az égbe szálltak, hogy ott elfoglalják méltó helyüket. Ha szkíta népek voltak az épít k, akkor sem Oriont, sem a nála korábbi Ozíriszt, hanem az els szkítát, Nimródot vagy ahogy a görögök említik Szküthészt tisztelték ebben a csillagképben. "Ha szellemi segítséggel megnézzük, hogy a Szfinxet mihez hangolták, akkor a Szíriuszhoz vezetnek a szálak. Egymás mellett van két fontos alkotás: az egyiptomi nagy piramisok, mellette pedig a Szfinx, s az egyiket az Orionra, a másikat a Szíriuszra hangolták, pont két olyan csillagképre, ami a magyarság vallásában, hitében nagyon meghatározó volt." A szellemi segítséget nincs jogom kétségbe vonni a Szfinx kapcsán, de semmi jel nem utal arra, hogy neki a Szíriuszhoz lenne bárminem köze is. A kutató, aki az egész piramis ügyet elindította (Robert Bouval), évekig tartó kutatásai során sem jutott erre a következtetésre. Ellenben arra talált bizonyítékot, számítógépes csillagászati programok segítségével, hogy a feltételezett építés id pontjában (Kr.e. 10.500) a Szfinx hajnalban a felkel Oroszlán csillagképre nézett. Ez a vizsgálat igazolta, hogy a kamrák folyosói ebben az id ben a (most) Orion csillagkép egyik övcsillagára ill. a Szíriuszra mutattak. A másik komoly elírás, hogy a Szíriusz csillagkép lenne. "Sajnos" csak egy csillag, méghozzá az északi félteke legfényesebb csillaga. Téli éjszakákon Magyarországról is gyönyör en látható kékes sziporkázása. A Szíriusz a Nagy Kutya csillagkép egyik csillaga, ami Nimród-Orion kutyájaként is megjelenik mindkét mitológiában. Ez a csillagkép (a teljes) Egyiptomban Íziszként jelenik meg, aki Ozírisz testvére és felesége is volt. Ezután több bekezdés - nem idézem ket, elolvasható mindkét lapban - is a kett s koronázás lehet ségével foglalkozik, hasonló mondatokkal, mondatszerkezetekkel, kifejezésekkel. Az idézett írás felépítése rendkívüli módon hasonlít az általam sokkal korábban megfogalmazottakra. De most nézzünk konkrét részleteket:

Aradi 1999: A "pilisi csillagkép" három f hegyre épül: Árpádvár, Rám-hegy, Magas (Mágus) hegy. Ezek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése pontosan megegyezik a 3 gízai piramiséval és természetesen az Orion övével. Váradi 2003: Ez a három képz dmény a Rám-hegy, az Árpád vár és a Magas-hegy. Ennek a három pilisi képz dménynek az egymáshoz való viszonya, helyzete aránya pontosan megegyezik a három gizai piramiséval, és természetesen az Orion övvel. Megjegyzésem: Ha valaki elolvassa azonnal szembeötlik az azonosság (ez már nem nevezhet hasonlóságnak sem). Ha Váradi Tibor vette volna az er t és a térképen megnézi a hegyeket, nem keverte volna a sorrendjüket, mert az bizony fontos. De folytassuk! Aradi 1999: Miután a három piramishegy együtt volt, meg kellett találni a többi azonosságot is. Szfinx! Hol van a Pilisben szfinx? Váradi 2003: Felmerülhet a kérdés, hogy mi az a hely, ami megfelel a Szfinxnek. Vagyis, mi hozza le a szíriuszi er ket? Hol van a pilisi Szfinx? Megjegyzésem: Nos, itt sincs túl nagy különbség. A szíriuszi Szfinxr l már beszéltem, azt most újra nem említem. Illetve mégis! Az égen a Szíriuszt úgy lehet a legkönnyebben megtalálni (ha nem vennénk észre a fényességét), hogy az Orion övének meghosszabbított vonalát kell figyelnünk, kb. 7x-es távolságát rámérni a képzeletbeli egyenesre és máris a Szíriuszhoz jutunk. Ez a távolság pedig Egyiptomban nem a Szfinx és a Pilisben pedig nem Dobogók . Mindkett túl közel lenne és az irányuk sem stimmel. Hamár a teljes csillagképet itt is és ott is mérnöki pontossággal leképezték, ekkora hibát nem követtek volna el. Sajnos Váradi Tibor nem tud(hat)ja, hogy a Pilisben megtaláltuk ezt a helyet és nem árulok el titkot vele, ha elmondom, hogy ezen a helyen si kultuszhely maradványai vannak feltárva jó néhány évtizede. És ez - ismétlem - nem Dobogók . De nézzük tovább, mert a "pilisi Szfinx" valóban Dobogók nél van, de nem olyanformában, ahogy Váradi úr írja, ill. nem írja, hiszen a valóság nem illik a szíriuszi képletbe. De a kezdet megint csak kínosan hasonló. Aradi 1999: Újra a térkép került el és ekkor döbbenetes látvány tárult a szemem elé... A Pilis-térkép kinagyított részén lehet látni, Dobogók körül. Ez pedig egy hatalmas, kiterjesztett szárnyú Turul madár, mint turistaút... És vajon hogyan lehetséges, hogy a madár szívében, tehát szerves részét képez , Dobogók -szikla elhelyezkedése, távolsági aránya pontosan megegyezik az egyiptomi Szfinx és a piramisok arányaival. Váradi 2003: Ha az ember kezébe vesz egy felnagyított pilisi térképet meg egy egyiptomi ábrát, ami pontosan jelzi a piramisok és a Szfinx helyzetét, s el kezd kutatni, észreveszi, hogy a Szfinx éppen Dobogók re esik. Ez azt jelenti, hogy Anyahita er it Dobogók jeleníti meg. Különféle számításokat is végeztek azok (!), akik ebbe még jobban belemélyedtek, és kiderült, hogyha a különféle adatokat az ember összeveti, megfelelteti egymásnak, és e távolságokat, arányokat, megvizsgálja, szorozza, összeadja és kivonja, az a megdöbbent eredmény jön ki, hogy a pilisi három hegy számadatai, és ezeknek a különféle variációi 90%ban megfelelnek az Egyiptomban található három nagy piramisénak. Megjegyzésem: Elég világos, nem? Nálam hosszasan következnek a számadatok, a precessziótól, a távolsági arányokig. Ezt Váradi úr nem közölte, inkább egy elég összevissza mondatban utalt rá, hogy ezeket nem számolta ki, hanem, akik jobban belemélyedtek, mint . De csak ezt a részt adta ki a kezéb l. Ez talán túl sok volt már. A számadatok végén a következ megállapítást tettem, amit nála is olvashatunk: Aradi 1999: Ez csak néhány, de fontos egyezés az adatok sorában, és amikor ennek az adathalmaznak a 90%-a megfelel egy több ezer kilométerre lév épületkomplexum adataival, arra lehet, hogy véletlen, csak nem hiszi el senki. Megjegyzésem: Csak a szerénység és az esetleges tévedés mondatta velem a 90%-ot, ugyanis ha valaki kiszámolja ugyanezt, magasabb arány jön ki, szinte 100%. De persze, megmondta, hogy nem mélyedt bele. Rendben... De még mindig nincs vége (sajnos) az átvételeknek.

Aradi 1999: Egyedül a Magas- (Mágus) hegy lóg ki a sorból. A kúpja meglehet sen sérült, az egykori piramisszer sége kevésbé látványos. Váradi 2003: Sajnos ezeket a beavatási központokat próbálták tönkretenni, például a Magashegynek, vagy ahogyan régen hívták, a Mágus-hegynek a kúpja már er sen sérült, de ez szándékos rongálás eredménye. Aradi 1999: Sokan azt feltételezik, hogy a három piramis a föld alatt összeköttetésben áll. Azt hogy a pilisi hegyeinknél ez így van, mindenki megmérheti, aki megtanult földalatti üreget illetve alagutat mérni. Ha itt így, akkor ott is így. Váradi 2003: Érdekes, hogy az egyiptomi három nagy piramis alatt mesterséges folyosókat hoztak létre, ami a három piramist összeköti egymással. Talán nem meglep , hogy a Pilisnek ezt a három hegyét szintén földalatti üregek kötik össze, a különbség annyi, hogy csak ezek természetes üregek. (Pontos idézet a magyartalanság miatt. Aradi) Megjegyzésem: Persze, hogy nem meglep , mivel 4 éve leírtam. De miel tt leírnám a legnagyobb bakit, amit elkövettem és Váradi úr is vakon átvett, még néhány azonosság. Aradi 1999: Szántai Lajos (Jéé, én megadtam a forrást!) egyik el adásából tudhatjuk, hogy annak idején - feljegyzések szerint - a Rám-szakadék fedett volt, és fontos szakrális szerepet játszott a térség életében és I. Béla királyunkéban is. Minden jel arra mutat, hogy ez is egy mesterséges építmény. Váradi 2003: A Rám-szakadékról érdekességként megemlítném, hogy régebben fedett volt és fontos szerepet játszott a magyarság életében. Megjegyzésem: Nincs megjegyzésem! És most jöjjön a gyöngyszem, ami, ha Tibor odaírja, hogy a forrás Aradi Lajos cikke, mentesítette volna ugyanattól, amit én kaptam ezért súlyos hibáért, a hozzáért kt l. Aradi 1999: De most jön a legfontosabb bizonyíték (hangsúlyozom ezt akkor gondoltam és balga módon összekevertem két csillagképet). Az égre (az Orion-övre) pillantva ugyanis azonnal fel kellene, hogy t njön, hogy a középs csillag a legfényesebb. És ha az elfogadott, hogy Egyiptomban ezt mintázták meg, akkor ennek a fényességnek is jelentkezni kell a középs piramis estén is, ahogy ez jelentkezik a Rám-hegy energetikai csomópontjában... Csak segítségül, hogy a Szfinx is a középs höz kapcsolódik. Váradi 2003: Van itt még egy fontos jelenség. Az Orion csillagképnek a legfényesebb csillaga a középs csillag. Viszont a három piramis közül mégis a Kheopsz-piramist emelik ki, az pedig nem a középs , hanem az egyik széls . A beavatás a középs , a Kefrén-piramisban történt meg, s ennek a pilisi megfelel je a Rám-hegy. A Szfinx is a középs piramishoz kapcsolódik, tehát Dobogók a Rám-heggyel van egyfajta szellemi összeköttetésben. Megjegyzésem: Ez nevezik végzetes tévedésnek. Persze nem számomra végzetes, hiszen én ezt id ben, bár a cikk megjelenése után korrigáltam és végül is ez a tévedés vezetett az elmélet kiteljesítéséhez, hanem Váradi Tibor számára nevezhet végzetesnek, aki sajnálatos módon lemásolta és ebb l kifolyólag hibás következtetésre jutott, miszerint a Kefrén piramis lenne a f beavató hely. Ha egy el adásomat is végig hallgatta volna, tudhatná, hogy mi az egész beavatási ceremóniának a lényege Egyiptomban és mi az a többlet amivel a Pilis rendelkezik legalább Atilla királyunk óta. A titok pedig a Sas (Aquila) csillagképben rejlik, aminek van 3, a Nimród-Orion csillagképével megegyez hármas csillagcsoportosulása, amit én annak idején tévedésb l(?) összekevertem a másikkal. De ezután én felnéztem az égre... És hogy mi mutatkozott meg? Azt majd Váradi Tibor is elolvashatja A Pilis rejtély cím könyvemb l. (2003) Váradi Tibor kérésére nyomtatott formában nem jelent a Dobogó folyóirat hasábjain, amit én teljesítettem. Az által szerkesztett folyóiratban, az ominózus cikket követ en, egy

interjú készült velem, amiben - többszöri átírás után - végül is tisztázódott a helyzet. A téma érdekessége viszont megköveteli, hogy az új olvasók ill. a téma iránt érdekl d k tisztánlátása érdekében, ez az írás itt, az én saját honlapomon elérhet legyen. A „mágia urainak” nyomai a világban és a Kárpát-medencében Azt mindenki tudja, hogy a világ számtalan részén – minden kontinensen – csodálatosnak és érthetetlennek tartott, srégi kultúrák nyomai találhatók. Ezek lehetnek apróbb, a „megcsinált történelem” menetébe be nem ill kulturális nyomok vagy hatalmas építmények, amelyek megépítése még a legmodernebb technikákkal is komoly fejtörést okozna illetve, mint azt többek között a „Nagy Piramisról” építészek nyilatkozták: „… felépíthetetlen…”. Pedig ezek ott vannak a sivatagban, hegyek tetején, mocsarak közepén, vagy éppen csöppnyi óceáni szigeteken. Több száz éve borzongással, csodálattal nézik, vizsgálják tudósok, laikusok, önjelölt szakért k, ezoterikusok, ufó-kutatók. Számtalan elképzelés született építésükkel kapcsolatban a komoly tudományostól kezdve, a földönkívüliekig bezárólag. Mindenki számára elfogadható elmélettel senki nem tudott eddig el állni. Ezt persze t lünk sem kell várni. Hiszen, ha a tudós állít fel egy elméletet – maradjunk a „Nagy Piramis”-féle rámpa elméletnél, amit a világ összes iskolájában tanítanak – az ellentábor, a piramidológusok, ezoterikusok, azonnal ellenáll (csak megjegyzésképpen, a józan paraszti ész alapján, teljes joggal), hogy a segéd rámpa megépítése kétszer akkora munka lenne, mint maga piramis. Mégis amit egy tudós állít, rövid id alatt elfogadottá válik, még ha „házon belül” bevallják annak lehetetlenségét. Ezt mégis jobbnak látják és ártatlanabbnak, mint belátni azt, hogy az sök olyan tudás birtokában lehettek ill. voltak, ami a tudomány szerint nincs és nem is létezhet. Ez a tudás nem más, mint a mágia, amivel hegyeket mozdíthatunk, vizet fakaszthatunk, tengereket választhatunk ketté, az id járást befolyásolhatjuk. És gigantikus építményeket is emelhetünk. Ezt a tudást viszont, amit egykor a magasok, mágusok, magurok, magarok, magyarok tudtak, el kellett felejtetni, hogy ne legyenek már jobbak, többek azoknál, akik ezt nem tudták, nem m velték. Azt hogy miért hagytuk, hogy elfejtessék velünk, más lapra tartozik, de szerencsére nyomaiban megmaradt. Keveseknek megadatik manapság is ennek gyakorlata, és szerencsére néhányan át is adják ezt a tudást az arra érdemeseknek. (lásd: Wass A.: Hagyaték) Hermész Triszmegisztosz (az egyiptomiak Thot istene, aki az írást, a földm velést, tudományokat hozta Egyiptomba, Atlantiszról) szerint: ami lent, az fent, ami kint, az bent. Ez a mi esetünkben annyit jelent – ha már az el bb tisztáztuk kik a MáGia uRai – hogy amennyiben a nagyvilágban nyomokat hagytak, találunk-e itthon is, hiszen az utóbbi néhány évszázad idegen érdekeltségének „nagy érdeme”, hogy ami kint van az mindig jobb, érdekesebb, izgalmasabb. El kell keserítenem néhányukat. Találunk, és többet is, mint gondolnánk. Ebben a sorozatunkban ezeket az összefüggéseket próbáljuk feltárni, de csak továbbgondolásra ösztönözve mindenkit és nem kijelenteni, dogmatizálni. Mindenki saját hite, tudása szerint fogadja be vagy meg a sorozat részeit. Az el bb azt mondtuk, hogy itthon – ez alatt mindig a Kárpát-medencét kell érteni – is találunk a világcsodáknak megfelel építményeket. De hiszen nem ismerünk egyet sem! Pont ez az! Sikerült elérni, utóbbi id ben, hogy az itthoni csodára oda sem figyelünk, észre sem vesszük, de f leg el sem hisszük, hogy létezhetnek. Az alábbiakban néhány világcsodát és hazai megfelel jét mutatjuk be. Elöljáróban csak annyin kellene elgondolkodni, hogy minden csodának van megfelel je nálunk, a világban szétszórtan létez piramisoknak, ménhíreknek, k köröknek, rejtélyes vonalaknak és még sok minden egyébnek. Ez pedig csak egyet jelenthet, hogy a Kárpát-

medence kultúrája mindig is központi szerepet játszott, amióta világ a világ. Tehát ez a kultúra egy központból áradt szét, jeleit, nyomait mindenhol letéve, meghagyva az utókornak. A nagy meglepetés akkor következik be, amikor ezt egyre többen felismerik és beismerik. Talán már nem kell rá sokat várni! Bemelegítésként csak két régészeti lelet, igaz hogy az els nem kapcsolódik szorosan a mágiához, de arra jó adalék, hogy a történészek állításai korántsem csalhatatlanok és még mindig kevéssé ismertek. A második példa már köthet a mágia m veléséhez több okból is. El ször is magyar nyelv , másodszor a rajta lév szöveg feltételezi azt. Az egyik alapján a tudósoknak egy történelmi tényt négyszer korábbi korba kellett datálniuk, a másik, bár teljesen alátámasztott és bizonyított, mind a mai napig el nem ismert lelet, az írásbeliség kialakulásának eddigi elméletét torpedózza meg. A Bükk-hegységben végzett ásatások során az egyik barlangban néhány apróságot találtak az egyik feltárásban. Kicsi, néhány centiméteres kövecskék voltak ezek. Ha hozzá nem ért találja ket, biztos, hogy nem kerülnek nyilvánosságra. Nos ezek a kövek, pattintott, csiszolt nyílhegyek voltak. Semmi mágia. A bökken a kövecskékkel, hogy olyan korból kerültek el , ahonnan nem lett volna szabad, ugyanis a régészet állítása szerint az emberiség kb. 8000 évvel ezel tt készített ilyen típusú nyílhegyeket. Ezek viszont több mint 30. 000 évvel ezel tti rétegekb l bukkantak fel. Ez annyit jelent, hogy az itt élt népek négyszer korábban már olyan eszközöket használtak, mint a világ bármely más részén csak több tízezer évvel kés bb. A második példánkat e lap olvasóinak szerencsére nem nagyon kell bemutatni, hisz aki foglalkozott magyar störténettel, el bb-utóbb találkozik vele. Ez pedig az ú.n. Tatárlakai agyagkorong, ami el kerülésének helyér l kapta a nevét. A korong és a rajtalév szöveg az emberi m veltség eddig megtalált legrégebbi írásos emléke, ami mintegy 1500 évvel el zi meg a tudomány által legrégebbinek tartott mezopotámiai leletet. A korong c-14-es vizsgálata szerint kora min. 7200 év, vagyis Kr.e. 5200 körül keletkezett. Hogy mégsem ezt tanuljuk az iskolában annak tudható be, hogy hiába bizonyított a kora, nem illik be a történelem furcsán kitalált menetébe. Inkább a háttérbe teszik, megfeledkeznek róla, „nem is írás” mondják rá. Pedig aki olvasta a fordításokat, egyértelm en kijelentheti, hogy olyan csodálatos vallási szöveget tartalmaz, amit csak egy magas szinten álló, a természet, az univerzum teljes rendjét ismer mágus nép alkothatott. Tökéletesen tisztában kellett lennie az alkotónak a csillagászati precesszió elvével, a Föld tengelyének hajlásával, a korszakok változásával. A korong képjelei mind-mind utalnak ezekre és a szöveg útmutatást ad a kés bbi korok magyarjainak. Badinyi Jós Ferenc, Baráth Tibor professzorok könyveiben is olvashatók a korong szövegének megfejtései: „Oltalmazónk! Minden titok dics Nagyasszonya! Vigyázó két szemed óvjon, Napatyánk fényében!” És egy másik, a Szathmáry-féle: „Egyetlen, magasztos Teljességünk leáldozóban, de Fény atyánk arca felemelkedik, ismét felragyog, s betölti dics ségét!” A „MáGia uRainak” nyomai… 2. rész Piramisok Egyiptomban és Magyarországon… A Spektrum televízióban bemutatott, a múlt titkait vizsgáló sorozat egyik epizódjában szóba kerültek az egyiptomi, mexikói piramisok. A narrátor azon év dött, hogy milyen érdekes, hogy a világ több részén is találhatók piramisok ill. gúlaszer építmények. Ezzel kapcsolatban egy neves brit tudóst kérdeztek meg. Az alábbi néhány sor, szószerinti idézet: Kérdés: Hogy épülhettek piramisok a világ két ilyen nagyon távoli pontján (Mexikó, Egyiptom) összeköttetés nélkül?

Tudós: Azért, fordul el az egész világon, mert logikus emlékm építkezési forma, hogy szélesebb az alapja és keskenyebb a tetején. Ez egyszer en egy nagyon stabil k vagy tégla építmény és nem kell meglep dni azon, ha több helyen is el fordul. Ha a világon máshol is megtalálnánk az egyiptomi piramisok pontos mását, ravatalozó templommal, töltésúttal vagy völgytemplomot, ami az egyiptomi templomok mintájára épült, az már egy kicsit érdekesebb lenne… Ez természetesen a világ egyik csodájaként is számon tartott gizai piramisokra vonatkozik. Itt találhatóak ugyanis a tudós által máshonnan hiányolt „kiegészít k” is (Völgytemplom, töltésút stb.). Abban persze igaza van, hogy valószín leg tökéletesen ugyanolyan építményeket, ugyanabban az elrendezésben és kinézetben nehéz találni. Viszont hasonló elv alapján épített és ugyanazt a célt szolgáló, de a helyhez, környezethez, kultúrához igazítva, egyet biztosan tudunk, de több is valószín . Az egyiknél ráadásul annyira döbbenetes a hasonlóság, hogy az idézet tudósunk is meglep dne, ill. érdekesnek találná. Ez persze feltételezné, hogy a két kultúra, amelyik ilyen hasonló komplexumokat hoz létre, valamilyen szinten rokon. Akár fizikai rokonság, akár szellemi rokonság vagy mindkett is elképzelhet . A gízai piramisokról tudjuk, hogy építésüknél a földrajzi és csillagászati ismeretek legmagasabb szintjét alkalmazták. Nemcsak találomra építették ket a sivatag egy pontjára, hanem tudatosan kiválasztott területre kerültek. Most nem az a feladatunk, hogy ezeket elismételjük. Ezeknek bárki utána tud nézni, számtalan helyen publikálták ket. A legújabb kutatások viszont azt mutatták ki, hogy a piramisok elrendezése, egymáshoz való viszonya, a Szfinx elhelyezkedése is a csillagokhoz igazodik. Pontosabban egy bizonyos csillagkép mintájára készültek. Ez a csillagkép az Orion – Nimród és a Szíriusz csillag. Az ókori Egyiptomban a Nimród Ozirisznek, a Szíriusz pedig Ízisznek felelt meg. A mitológiában Ozirisz a jó szimbóluma, a termékenység képvisel je. felügyeli a Nílus áradásait, honosította meg a t z használatát, földm velést. Ízisz a felesége és testvére Ozirisznek. az ég istenn je, minden él lény szül anyja. Kett jük gyermeke Hórusz, a sólyom, aki a fáraó véd je is. A sólyom, kés bb többször is vissza fog térni ebben a cikksorozatban, mint fontos szimbólum. Ebb l is látszik, hogy k ketten alapvet en fontos, teremt er vel rendelkez f istenek, akiknek csillagképi megfelel it is kell tisztelet övezte. De a tiszteleten kívül, az általuk képviselt energiáikat is folyamatosan kellett m ködtetni, és minden uralkodó megjelenésekor újra lehozni a Földre. Ez a fáraó beavatásakor és koronázásakor történt meg. Itt megjelenik a koronázás, mint beavatás és energiamozgósítás. Ugyan ezt fogjuk látni kés bb a magyar királyok koronázásakor is. (Fényfelszabadítás!) De ez hol és hogyan történt meg? Már itt is kett s koronázás történik, mint Dél-Amerikában a majáknál, kés bb a szkítáknál és a magyar királyoknál is. Az egyik, amit a nép is láthat, amikor az ország legtávolabbi pontjából is érkeznek az alattvalók. Hatalmas pompával, felvonulással zajlik a koronázási szertartás az egész ország szemeláttára. Fontos, hogy a nép láthassa a megkoronázott uralkodót, láthassa, érezhesse a bel le áradó er t, mivel ezzel évekre, jó esetben évtizedekre d l el a nép és az ország sorsa. Ezt viszont megel zte egy valós beavatási szertartás, amin csak azok vehettek részt, akiknek ebben a folyamatban aktív szerepük volt. Ez mindig a legnagyobb titokban történt, olyan helyen, helyeken, ahová rendes esetben csak a beavatandónak és a beavatóknak lehetett belépni. Amikor pedig nem történt beavató koronázás, ezt hermetikusan elzárták, és a legszigorúbban rizték az avatatlanok el l. Ezek a pontok, helyek a világ nagy részén – ahol ebben a rendszerben történt a koronázás – megtalálhatóak. Így Egyiptomban is, és Magyarországon is.

Egyiptomban ez a hely sokáig – f leg az ó-birodalom idején, Kr.e. 2000-ig – biztosan a gízai piramisok környéke volt. Itt kell tisztázni azt a régóta fenn álló tévedést, miszerint ezek temetkez helyek lennének. Ennél a három piramisnál, semmi, de szó szerint véve, semmi nyoma sincs annak, hogy bárkit is temettek volna beléjük. Ezt azért kell tudni, mert így könnyen lehet egy si, szakrális kultúrának a legnagyobb titkát, m ködésének alapját elfeledtetni, és így ráer szakolni a vizsgálódó számára el nyös történelmet. Ha a legf bb vezet t, uralkodót megfosztjuk isteni mivoltától (ez történt az összes ilyen típusú királyságnál) egész lényét, személyiségét át lehet mosni, értékelni, negatív értelemben. Anyagi min séggé változtatni azt, ami szellemi, isteni eredet . Így eltüntethet k azok az összeköt kapcsok is, amelyek a szellemiség folytonosságát bizonyítják, és az si írásos emlékek a múltról, mesékké, ködös képzelgésekké min síthet k. (Mú, Atlantisz, stb.) Visszatérve a piramisokra, kutatók rájöttek arra, hogy a három nagy, az Orion csillagkép övét alkotja, az éginek pontos földi másaként. Rájöttek arra is, hogy a Királykamrából induló kb. 20x20 cm-es járaton, az év egy napján, az Orion – Ozirisz övének egyik csillagára látni. Ebben a pillanatban ennek a csillagnak az energiája betölti a kamrát és benn lév személy kapcsolatba lép ezzel a világgal. Az ún. Királyn kamrából (ezek az elnevezések utólagosak, mai régészek adták nekik) pedig magára a Szíriuszra lehetett látni és itt ezzel a min séggel találkozott a fáraó. Vagyis az s teremt er vel telít dhetett. Neki az uralkodása idején ezt kellett hasznosítania, ez biztosította az egész birodalom jólétét, biztonságát. A Szíriusszal való kapcsolatfelvétel adta meg neki azt a min ségi többletet, amin keresztül folyamatosan hat az sök szellemisége és biztosította a mindenség m ködését lüktetését is. Ezért voltak az egyiptomi fáraók a Nap fiai, Ré vagy Rá fiai, istenkirályok, és nem holmi hatalomvágyból, ahogy azt manapság szokás róluk mondani. Ez addig tartott, amíg ezt az si rendszert tisztán m ködtették (kb. Kr.e. 2000-ig), és nem tudott rá hatni, olyan kívülr l jöv energia és idegen szellemiség, ami más céllal került erre a területre. Ennek a m ködésnek volt alapfeltétele az a beavató komplexum, ami magában foglalta a három nagy piramist, a szfinxet, a völgytemplomot, a hatalmas monolitokat, ménhíreket, szobrokat. Ez egy több négyzetkilométernyi körbezárt, szent terület volt, amelynek határain álló falakat most kezdik feltárni. Az eredeti funkció megsz nése után, persze történt temetkezés a piramisok közelébe, de ezek már a közép- és újbirodalom idejére tehet k. Ahhoz, hogy párhuzamot vonhassunk más területtel, keresni és találni kell ugyanilyen funkciójú, kinézet építményeket. Az elején írtam, hogy több is van ilyen. Az egyik Mexikóban Teotihuacan, a Nap és Hold piramissal, halottak útjával. Ezek persze utólagos nevek, eredetijüket senki sem tudja. Velük részletesen most nem foglalkozunk, csak említés szintjén, hogy van máshol is hasonló funkciójú, rejtélyes terület. Ami minket jobban érdekel, az természetesen Magyarországon van, a Pilisben. Azért kell ezzel kezdeni a mágia urai nyomainak bemutatását, mert a piramisok azok, amire mindenki odafigyel, mindenki tudja építésük gigászi voltát. Ezért ha máshol is találni ilyet vagy ehhez hasonlót, arra oda kell(ene) figyelni. Tehát a Pilisben vagyunk. Itt találunk hegyeket, völgyeket, szakadékokat, forrásokat és számtalan egyéb földrajzi képz dményt. De piramisokat? Igen! Méghozzá az egyiptomiakhoz hasonló elrendezésben, a helyi viszonyoknak megfelel en, és természetesen az Orion-Nimród csillagkép szerint. Arról már ejtettünk szót, hogy Egyiptomban az Orion, Ozirisznek felelt meg. A magyar mitológiában Nimród vagy Ménrót, Kus fia volt, a hatalmas, az égi vadász. A legenda szerint építette Bábel tornyát is a vízözön el tt. Az fiai Hunor és Magor. Szerepe a mitológiánkban, nagyban hasonlít Oziriszéhoz. A csillagkép csillagaiból hatalmas teremt er árad (asztrológusok is úgy jellemzik, hogy a legtöbb új csillag, ezen a csillagképen keresztül születik) és ezt az er t képezték le a Kárpát-medence slakói a Pilisben.

A „pilisi csillagkép” három f hegyre épül: Árpádvár, Rám-hegy, Magas (Mágus) hegy. Ezek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése pontosan megegyezik a 3 gízai piramiséval és természetesen az Orion övével. Erre egy tavaly augusztusi kirándulás után figyeltem fel, a térképet böngészgetve. Ezután jött a hosszas számolgatás, térképek egybevetése, könyvtárnyi irodalom átnézése. Nézzünk néhány számadatot! Els körben a magasságokat vegyük szemügyre! KHEOPSZ (Nagy) PIRAMIS Magasság: 146,6 m (eredeti) 138,75m (jelenleg) MAGAS(Mágus)-hegy 566 m KHEPHRÉN PIRAMIS Magasság: 143,5 m (eredeti) 136,4 m (most) RÁM-HEGY 486 m MÜKERINOSZ PIRAMIS Magasság: 66 m (eredeti) 65,5 m (most) ÁRPÁD-VÁR 484 m ...................................................................................................................... Eredeti magasságok összege: 3 5 6, 1 m ill. 1 5 3 6 m !!!!!!! Ugyanazok a számok, csak más sorrendben!!! Véletlen!? Számmisztikailag összeadva: 15 = 6 A hegyeknél természetesen a tengerszint feletti magassággal számoltam, a piramisok esetében a földfelszínt l számítják a magasságot. A hegyek magassága, elosztva a piramisok eredeti magasságával (1536/356,1) 4,313395113732-t kapunk, ami kis jóindulattal 4,320 (ennyi korrekciót még a legkomolyabb tudományos fejtegetések is engedélyezni szoktak), pláne ha számolunk a hegyeknél némi kopással. Ugyanezt a számot kapjuk, ha elvégzünk egy másik matematikai sorozatot, az ókori mértékegységgel, egyiptomi könyökben számolva. Ez pedig megfelel 4320 évnek, ami az ekliptikán 60 fok vagyis két állatövi elmozdulást jelent oda vagy vissza. Na most kérdés, hogy honnan számoljunk. Ha a piramisok építésének korától, amit a hivatalos tudomány kb. i.e. 2500 körülinek tart, akkor mostanáig eltelt kb. 4500 év (4320). Tehát kb. a mai id pontot kapjuk. El lehet gondolkodni azon, hogy vajon mit jelent ez? Ha a Szfinx becsült életkorát vesszük alapul (kb. 10500 év) akkor az i.e. 4000-4500 körüli id pont jön ki, ami nagyjából megfelel a sumér kultúra - vélt - kezdetének. Ezzel a precessziós számítással még lehet játszani. Próbálja ki mindenki, mert egy tudás annál értékesebb, minél inkább bel lünk jön, és csak az indításhoz és az ellen rzéshez kapunk segítséget. Ha már azt mondják meg, hogy mit kell látnunk és éreznünk, amikor esetleg mi mást érzékelünk – és nem fantáziálunk (fontos különbség) -, ott már baj van. A két legtávolabbi piramis csúcsának egymástól való távolsága 950 m (+ - 20m). A két legtávolabbi hegy (Árpád-vár, Mágus-hegy) csúcsának térképen mért távolsága 1925 m (+25m). Ez a piramisoknál kapott szám kétszerese, véletlenül. Miután a három piramishegy együtt volt, meg kellett találni a többi azonosságot is. Szfinx! Hol van a Pilisben szfinx? Újra a térkép került el és ekkor döbbenetes látvány tárult a szemem elé. Annyira, hogy amikor megmutattam Kovács Andrásnak és Pap Gábornak,

el ször azt hitték, hogy én rajzoltam bele. De amikor az térképükön is ugyanaz az volt, elámultak. A Pilis-térkép kinagyított részén lehet látni, Dobogók körül. Ez pedig egy hatalmas, kiterjesztett szárnyú Turul madár, mint turistaút. Ez bolond! – gondolhatják, hiszen ez utólagosan kitaposott, tervezett útvonal. Persze, de miért terveztették oda, ahova? A szellem útja kifürkészhetetlen. És vajon hogyan lehetséges, hogy a madár szívében lév , tehát szerves részét képez , Dobogók -szikla elhelyezkedése, távolsági aránya pontosan megegyezik az egyiptomi Szfinx és a piramisok arányaival. Az egykor, talán, oroszlánfejet visel Szfinx nagyjából a középs (Khephrén) piramis el tt fekszik, kissé balra. A piramis csúcsa és a Szfinx hátsója közötti távolság légvonalban 620 m (+- 15m). A Rám-hegy és Dobogók (ami nagyjából a heggyel szemben, de kissé jobbra van) közötti távolság légvonalban 1250 m (+- 20 m). Ez megint csak a duplája az egyiptomi adatnak. Ez csak néhány, de fontos egyezés az adatok sorában, és amikor ennek az adathalmaznak 90%-a megfelel egy több ezer kilométerre lév épületkomplexum adataival, arra rá lehet mondani, hogy véletlen, csak nem hiszi el senki. Túlságosan légb l kapottnak t nik az elképzelés? Lehetséges, de rá kell nézni a Pilis térképére, a piramisok térképére, látszik, hogy a piramisok és a hegyek (az Árpád-várról is látszott a helyszínen, hogy a fels 100-150 méter vagy talán az egész, utólag megemelt, megmagasított hegy) ugyanazon elv alapján „épültek” és kerültek oda, ahova. Az elrendezés mindkét esetben (Egyiptomban és itt is), azóta már világszerte, tudós körökben is elfogadott nézet szerint, az Orion-övet mintázza. Ha elfogadjuk, hogy a három hegy az Orion-övnek felel meg, miképp az egyiptomi piramisok, akkor a teljes csillagképnek meg kellene lennie. Meg is van, természetesen, de ebben nem segítek már, azt keresse meg mindenki! Érdekesség, hogy a csillagkép pilisi megfelel jének szívében található a Mexikó nev kicsike település. (Mexikóban éltek a mayák!) Ellenvetés lehet a hegyek alakja. Nézzük meg jobban! Az Árpádvár már messzir l is gúlaszer . A Rám-hegy közelr l jól adja a formát. A figyelmes szemlél nek fel kell t njön az a hasonlóság, amit a Magashegy csúcsa és az Alföld „piramisai”, a kunhalmok mutatnak. A Magashegy teteje ugyanis egy mesterséges kurgán ill. kunhalom. Ilyenr l nem tudunk máshol. A hegyre építettek az sök egy „hegyet” ill. dombot. Vajon mi célból? Fontos újra a mexikói piramisokat segítségül hívni, mert ezen a helyen szerencsére jól dokumentált a piramisok feltárása. Ugyanis amikor felfedezték ket, az egész terület föld alatt volt, a piramisokat is term föld borította és fák, bokrok n ttek rajtuk. Az egykori metszeteken úgy néztek ki, mintha hegyek és dombok lennének. Az ásatások viszont a világ egyik csodáját bontották ki a föld alól. A még fel nem tárt területen a mai napig ilyen halmokat találunk, de k tudják, hogy nem természetes hegyek, hanem piramisok lapulnak alatta. És nálunk? Nézzük a további hasonlóságokat! Egyiptomban a piramisok közelében találjuk a Völgytemplomot. Ezt hatalmas k tömbökb l épített templomot tartják a legrégibb építménynek a területen, és nem ismerik a funkcióját (nagyban hasonlít a perui, mexikói épületekre). A Pilisben, mivel itt még szerencsére a természet az úr, és nem történt feltárás csak találgatni tudunk. Figyelemfelkelt , hogy szemben a Börzsönyben, Nagymarosnál, találunk egy völgyet - amire egy barátom figyelmeztetett - aminek a neve Templomvölgy. A szó két tagjának megfordítása jelentésbeli különbséget okoz, de mindenképpen érdekes. A Börzsöny és Egyiptom kapcsolatáról egy következ részben esik szó, mert ennek is van azonossága. A valódi völgytemplomot viszont itt kell keresnünk, a három hegy közelében. Úgy t nik, hogy könnyen rá bukkanhatunk (sokan már talán rá is jöttek), ha már ezzel a szemlélettel vizsgálódunk, és kicsit beleássuk magunkat a valós múlt kutatásába.

Itt kell hozzáf zni, hogy nagyon fontos, hogy ha kutatásokat végzünk, legyen olyan háttér felkészültségünk, hogy ne eshessünk könnyen a fantáziánk csapdájába, amikor egy történelmi tényr l kijelentéseket teszünk. Ez a hely pedig nagy valószín séggel a Rám-szakadék, és annak is egy bizonyos szakasza, ami szoros kapcsolatban áll a Rám-heggyel, nem csak a nevében. (A Rám-hegy a középs hegy, míg Egyiptomban a Khephrén piramis a középs , és természetesen a Völgytemplom ennél található) Szántai Lajos egyik el adásából tudhatjuk, hogy annak idején – feljegyzések szerint – a Rámszakadék fedett volt, és fontos szakrális szerepet játszott a térség életében és I. Béla királyunkéban is. Minden jel arra mutat, hogy ez is egy mesterséges építmény. Ha valaki már végig járta, sok olyan jelet láthatott, ami ezt bizonyítja. Ennek a kutatása és rendszerbe illesztése még a további munkánkhoz tartozik, de mindenképpen érdemes ezt így kezelni. A piramisoknál említettük, hogy a szent területet hatalmas k fal vette körül. Talán fel sem kell tenni a kérdést, annyira magától értet dik: a Pilisben találunk-e ilyen k fal rendszert, ami körül öleli a térséget? Válasz is ugyanilyen egyértelm : Igen! Ez már annyira szemet szúró, hogy csak az nem látja, aki nem akarja. Vegyük sorra: a Dobogók nél induló körívet leíró hatalmas falrendszer maradványait már láthattuk, tovább haladva jutunk el a Szerkövekhez, ami ennek a rendszernek egy része, talán zsilipekkel, több méter széles falakkal, nyiladékokkal, amelyek levezetnek a szentély belsejébe. Tovább haladva a Jász-hegy üstökének nevezett sáncrendszer, ami feltárásra vár, majd a másik oldalon az Üstök-hegy, aminek részei a Vadállókövek. Ezek szemben állnak a Dobogók alatti Szerkövekkel, és mutatják a falrendszer másik oldalát. Ha ezt térképen körbekerítjük, máris láthatóvá válik a szent központ, ami felt n hasonlatosságot mutat a világcsodaként is emlegetett egyiptomi beavató centrummal. Ez a csodálatos hely mindenkié. Akinek kell, meg fogja látogatni, eleinte még nem is sejtve, hogy hová is érkezett. Nekünk az az egyik feladatunk, hogy segítsük ket is, megismertessük, kell felkészülés alapján, velük e szent hely lényegét. Ha valaki megpróbál bárkit is kizárni ebb l, a hely szelleme, mely hatalmasabb, mint hinnénk, t fogja megfosztani valós titkaitól.

A „MáGia uRainak” nyomai… 3. rész Pilis és a Föld egyéb szakrális helyei Az el z részben a „Pilisi hármas” (Árpádvár, Rám-hegy, Magas-hegy) és gízai piramisok közvetlen hasonlóságát, kapcsolatát boncolgattuk. Az mindkét esetben látszott, hogy égi minta – Nimród-Orion-Ozirisz csillagkép – adta az alapot. Ennek szakrális, beavató szerepe volt Egyiptomban és itthon is. De miért kell a kapcsolatot keresni, és hol érhetjük nyomon, e két különböz kultúra között? Id ben is, térben is messze van egymástól. De mégis úgy t nik, hogy volt (van?) egy továbbél vonulat a két kultúra között. Az egyiptomi hagyomány úgy tartotta, hogy Thot isten nyugatról, egy hatalmas földrészr l érkezett (Atlantisz), ahol hercegként élt. Minden tudást t le kaptak az emberek a Nílus mentén. Aki már kicsit is hallott a magyar störténetr l, tudhatja, hogy komoly bizonyítékok szólnak a mi egykori, atlantiszi múltunkról. Amit szintén tudunk, hogy az egyiptomi papságnak volt egy úgynevezett titkos nyelve, amit csak a beavatott papok, és a F úR-FáRaó ismert. Ez annyit jelentett, hogy a leírt szöveget ill. hieroglifákat (képírás) kétféleképpen lehetett olvasni. Egyszer volt egy hétköznapi olvasata, amin azt értjük, hogy amit a kép mutat, azt is jelenti. A másik olvasata, és itt ez a templomok, sírok felirataira vonatkozik els sorban, az egyszer jelentés mellett, mindegyik komoly

kozmikus üzeneteket hordoz. Tudjuk, hogy a papok a szertartások alkalmával olyan nyelven beszéltek, ami különbözött a hétköznapi nyelvt l, de bizonyos részei érthet k voltak. Olyan ez mintha, ma valaki ómagyarul beszélne. Erre jött rá többek között Baráth Tibor professzor is, akinek a „Magyar népek störténete” cím könyvében olvashatunk err l is. Amennyiben ennyire szoros a hasonlóság e két helyen, felmerülhet a kérdés ill. gondolat, hogy valós fizikai, közvetlen kapcsolatnak, összeköttetésnek is kellene lennie. De hogyan bizonyíthatjuk? Keressünk összeköt alagutat a két hely között? Elég reménytelennek t n vállalkozás, f leg az országhatáron kívüli területeken. Az alább megemlítend magyar területeken viszont érdemes lenne kutakodni, pontosabban az ebbe a vonalba es területen. Ebben a részben a földrajzi érdekességeket vizsgáljuk. Ez legalább annyi furcsa érdekességet, egyez séget, lehet séget mutat. A földrajzi mérések alapjául a National Geographic Magazin 1975-ben kiadott, hatalmas világatlaszát használtam. Itt megint jöhet egy ellenvetés: Badarság! Ókori azonosságokat, rendszereket keresni modern térképeken, hiszen akkoriban nem ismerték ezeket a fokbeosztásokat, s t a világ nagy részét sem! Nem lehetett olyan zseniális valaki, hogy ezek hiányában létrehozzon egy világrendszert! Újra el kell szomorítanom a hitetleneket. Csak egyetlen példát említek az úgynevezett Piri Reis térképeket. Ez a Piri, az 1500-as években élt török hajós, és állítólag kalóz is volt. Az volt az mániája, hogy gy jtötte a térképeket. Amit nem tudott megszerezni, azt lemásolta. Térképeit mai is lehet látni Isztambulban, az egykori Bizáncban, a Topkapi Múzeum gy jteményében. Ezzel nem is lenne gond, ha nem lenne ezek között egy olyan, ami megint borzolja a tudományos köröket, és legszívesebben elt ntetnék, ha – szerencsére – nem kapott volna már hatalmas nyilvánosságot az id k folyamán. Nos, ezen a térképen, ami 1513-ból!!! való, olyan földrajzi helyek láthatóak, amelyeknek az akkori tudás szerint nem lett volna szabad, mert „nem voltak felfedezve”. Amerika teljes keleti partvonala egészen az Antarktiszig. De a lényeg most jön! Jégtakaró nélkül van ábrázolva az Antarktisz, pontosan úgy, ahogy azt az 1949-es expedíció szeizmológiai mérései mutatták. Addig soha senki nem tudhatta, hogy hol van a föld a jégtakaró alatt. Vagy mégis tudta ezt valaki, jó 10-12 ezer évvel ezel tt? S t az USA légiereje elkészítette azt a projekciós vetítést, ami azt mutatta be, hogy mi lehetett az a forrástérkép, ami alapján másolták a Piri Reis-félét. Ezen pedig az látszik, hogy aki az eredetit készítette, több tízezer km magasságban, pontosan Egyiptom és a Nagy piramis fölött kellet lennie. (Ajánlott irodalom: G. Hancock: Istenek kézjegyei) De most már folytassuk a mi ügyünket. A kezd ötlet, hogy mi lenne, ha a mexikói piramisokkal (Teotihuacan) összekötnénk a Pilist ill. a piramisokat. Mexikóban szintén egy hasonló rendszert találunk, már ami a három piramis építését illeti. El z számunkban is említettük ezt. Els ként a két f szerepl t (Pilis-Giza) kötöttem össze: kb. 2500 km a távolságuk egymástól. (Megfigyelend az érintett helyek elnevezése és helye, mert már ez is elgondolkodtató!) Az összeköt vonal majdnem pontosan az északi mágneses pólus felé mutat, ami nem összetévesztend az Északi-sarkkal, hanem attól délre található. A mexikói piramisokkal összekötve egy hegyesszög , fekv háromszöget ad ki a rajz. Érdekesség, hogy a pilisi vonal áthalad Lyon (oroszlán), Bordeaux (Bordó), La Coruna (A Korona) városokon, az Azori (Az úri) szigeteken (Atlantisz része volt), a Bermudaháromszöget nagyjából felezi, majd Miamin keresztül ér el Mexikóba. Mellesleg a Pilisben is van Mexikó nev hely! A piramisoktól induló vonal Líbián, Algérián keresztül halad. Majd a marokkói Tarfaya (Tar fája, Atya Ré fája, életfa) mellett lép ki Afrikából és a Kanári szigeteken (szintén Atlantisz

része volt) át belép a Sargasso (szar gázos vagy szar gazos-hínáros, bocs!) tenger alsó részére. Ez tenger arról hírhedt, (Bermuda-háromszög része) hogy rendkívül hínáros, nehezen hajózható és az óceán ezen felszíni része mélyebben van a többit l és a mélyb l id nként gázbuborékok (szar gázok) törnek fel. A vonal belép Kubába, majd a Yucatán-félsziget (mayák egyik f területe) északi részén Mexikóba. Ez után vettem egy másik jelent s és nagyon si helyet Dél-Amerikában. Ez pedig a Titicacató melletti Tiahuanaco. Ezt a helyet néhány tudós több tízezer évesnek becsüli. si preinka város, ahol Nap szentélyeket, hatalmas város maradványait lehet látni. Felt n hasonlóságot mutat az egyiptomi Ozirisz halotti templomával, amit Abydos-ban tártak fel, ami stílusából becsülve jóval korábbi (becslések szerint kb. 12500 éves), mint bármilyen egyéb építmény a környéken. (eredeti funkcióját ma sem ismerjük) Összekötve a két helyet (Pilis, piramisok) ezzel (Tiahuanaco), azonnal szembet nik, hogy egy majdnem szabályos egyenl szárú háromszöget kapunk, ami abból adódik, hogy a két alap hely majdnem azonos távolságra, nagyjából 12000 km-re (1-200 km eltérés) van Tiahuanacotól. A két háromszög (a mexikói és a tiahuanacoi) a Kanári szigeteknél - Las Palmasnál - metszi egymást. Ha Tiahuanacot és Teotihuacant összekötjük egymással a kapott egyenes majdnem tökéletesen párhuzamos a pilisi és egyiptomi meghosszabbított egyenessel. A hozzátett „majdnemek” az esetleges térképi pontatlanságok miatt vannak, de a rajz szerint párhuzamosak. Hogy ennek mi a jelent sége én nem tudhatom, de majd csak rá jön valaki. Visszatérve a Pilis-Piramisok tengelyhez, ami nyilvánvalóan kiemelt és biztosan ismert fontossággal bírt az sid kben. Az els , ami szembet nik, azok a városok, amelyeken a vonal áthalad: 1. Rosetta (itt találták a Rosetti-követ, ami alapján a hieroglifákat megfejtették) Egyiptom 2. Kattavia (Rodosz szigetén, itt állt a Kolosszus, Kett fia) Görögország 3. Carpathia-Carpathos szigete (ezen ugyan nem megy át a tengely, csak elhúz mellette néhány kilométerrel, de érdekes, hogy itt van és nem 100 km-rel arrébb) 4. Khalki (Kel Ki (er -élet) szigete) 5. Kos sziget (ez elég egyértelm ) 6. Samos sziget (számos – Szamos - szemes - szem s) 7. Khios sziget (ki-csi – er – s) 8. Lemnos sziget (L-R hasonulás miatt, akár Ra-mú- s is lehet) 9. Thasos sziget (Tas) 10. Philippi (csatájáról híres) 11. Dráma városa 12. Görögországban több Óros (hegy) nev helyet érint. 13. Átmegy néhány Bulgár és Jugoszláv városon, de ezekhez nem tudok f zni semmit 14. Magyarországra Szegednél jön be, át Algy n, PUSZTASZEREN, Kecskeméten, Dabason, Vecsésen, át a Pilisen Szlovákiába 15. Berlin központja, amin szintén átmegy egészen Izlandig 16. A Piramisoktól Afrika felé folytatva az egyenest átmegy Szudánon, Etiópián, Szomálián Ha az Egyenlít ig meghosszabbítjuk a vonalat, pontosan a Nagy piramis d lésszögét kapjuk a találkozási pontnál. Vajon miért? Érdekes, de ez még így önmagában még mindig kevés lenne, ezért folytattam tovább. Az egyenesre egy felez mer legest állítottam, ami Lesbos szigete mellett metszi a tengelyt. Ez a felez mer leges szintén több nevezetes helyen halad keresztül: (figyeljünk a nevekre megint) Megalopolis, Tripolis, Mégara (Görögországban), Edremit, Cataltepe, Mudanya stb.

(Törökország) Szocsi, Cserkeszk (Oroszország). Algérián, Tunézián, Mauritánián át, majd Brazília, Bolívia, és Chile Taltal városánál az Óceánba. (Taltal-nak hívják a maya indiánok a varázslójukat, táltosukat!) Az érdekessége most jön. E tengely mentén végig 25-30 km távolságban si kultikus helyeket találhatunk. Gondolom nem véletlenül. Valamint a tengely Dél-Amerika szárazföldi területét majdnem pontosan felezi. Megpróbáltam megkeresni egy esetleges 3. helyet a kett mellé, ha már hármas-csillag az Orion-öve. Ezt a piramisok és a hegyek szerinti távolság arányában és d lésszögben, északra és délre is. Most csak az egyiket nézzük meg. Az északi (európai) Skócia legészakibb részén a Lewis szigetnél található. Ez addig nem t nt érdekesnek, míg el nem olvastam Práczki István: Minek nevezzelek? cím nagyszer könyvét, amib l egyértelm en kiderül, hogy igen is lehet köze a dolgunkhoz, hiszen a Lewis (angol Lajos - ez sem véletlen) jelentése Lói- s vagyis maga Fehérlófia. Ez pedig tökéletes vég ill. kezd pontja a történetnek. A skótokról is tudjuk, hogy magyari nép, ennek több jelét is viselik magukon. A legjelent sebb, hogy a skót népviselet rangjelz és törzsjelz jelvénye a Tarsoly, amit k el l viselnek. De a zenéjükben, nyelvükben is rengeteg magyari elemet riznek. A skót végpont mellett fekszik Stornoway városa, amit lehet némi szabadsággal törölt útnak (az emlékezetb l kitörölt si útnak) is fordítani ill. Storno - iSTer-N , Istenn – útja (Ister a Duna si neve, Istergam-Esztergom). Az összeköt vonal áthalad az Északi-tengerben található Ördög-lyuknak nevezett helyen is a skót partok mellett. De van-e valami a Lewis-szigeten, ami segítségünkre lehet. A legnagyobb gond ezzel adódott, hiszen egy ilyen ismeretlen helyr l nemigen lehet anyagot találni. Így az írásnak e része sokáig csak feltételes módban szólt, egészen mostanáig. Az Interneten találtam nagy sokára egy, a sziget kultikus helyeit bemutató oldalt. Az ámulat ekkor jött: a sziget f nevezetességei a hatalmas faragott kövekb l álló ménhír sor, egy si kelta naptemplom és egy olyan hegy, aminek belsejében mesterséges barlang, sírhely található. Most már talán teljes joggal felvehetjük ezt a helyet is a sorba! Ezek után teljesen magától értet d volt, hogy a leghíresebb, bár nem a legjelent sebb, si szakrális központot (Stonehenge) is bekapcsoljuk a Pilis-Giza vizsgálódásba. A nevekre hívom fel újra a figyelmet és arra a tényre, hogy ez vonal az egyik leger sebb pozitív zóna, ami körbefut a Földön. A Pilis-Stonhenge vonalon az alábbi városok fekszenek: Bailleul (Bál-ül), Mouscron (Mú- Si-KoRONa), Ath (ATyA), Namur (N M-ÚR - ÚR-NáM MéN-ÚR) Tohogne (ToHoNya-TóHoNa), Daun (DUNA), Mainz (MéN-ÉsZ, Ménész volt Egyiptom egyik fáraója), Amberg, Esztergom-Istergam, Pilis. És újabb szenzáció: ismét a legújabb kutatásokat idézve, Kisompoly Erdélyben - ahol Stonehengehez hasonlatos si k kör maradványait találták– is ezen a vonalon fekszik. Ezek után merje bárki azt állítani, hogy ez teljesen hülyeség! A Giza-Stonehenge vonalon, ami a háromszög alapját adja számtalan, magyarul is olvasható városnév van, de a legérdekesebb a francia POGNY! A többit böngészgessétek magatoknak. Ezek után állítottam egy piramist ill. háromszöget a térképre, pontosan a Nagy Piramis d lésszögének megfelel en, oldalhosszúságnak a Giza-Pilis távolságot ill. összeköt vonalat véve alapul. Hátha mutat valamit. A háromszög harmadik pontja az Észak-afrikai Algériában van. A legfontosabb érdekesség, hogy az új háromszög, pontosan két derékszög háromszögre osztja a Pilis-Stonehenge-Giza háromszöget, és pontosan ott metszi, mint ahol a Pilis-Giza egyenes felez pontjából húzott az egész vonalat átmér nek véve - körvonal metszi.

A sor még folytatható lenne, gondolok itt, például Danikent l is ismert (bár szemérmesen elhallgatja a pilisi összefüggéseket), a görög Delphit és az si dán viking várakat összeköt er vonalra, ami természetesen a Pilisen keresztül húzódik, de ízelít nek ennyi is elég. Lehetnek véletlenek (bár az ezoterika nem ismeri ezt a fogalmat), de mégis olyan az egész, mintha szépen megtervezték volna valamikor, és az id k folyamán, az embereket vezérl szellemek irányításával, meg rz dtek a jelek, hátha szükség lesz még rájuk. A használatukat még nem ismerjük, pláne nem a világméret használatát. De ez is azt mutatja, hogy többnek kell itt lenni, mint egyszer hagyomány rzésnek. Funkciója van akár földi, akár kozmikus értelemben. Ezért is kell, hogy minél többen legyünk az új évezredben, akik felismerik és tudják ezeket az si, számunkra rejtjelezett tudást, amelynek m ködtetése 500 évvel ezel tt még hivatalosan létezett (Pálosok), és most újraélesztésért kiált. Ebben kell segíteni, mert magától nem tud új életre kelni csak Mag(á)tól! http://apilis.fw.hu/aradi/aradi.html

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful