L

*5-J

l--;
nilJ

tF,j -:_J
m
$lI

-:-J ---.,a

ilft[ .{g
,il_-.4

]-

Ja-..-

l {-

{=-.,J

L L
<rJ

|a_-_J

r-J

L" {--é

NoVUM

L{-.É

U l-j &

ELőszó

(Voruort)

,

..1.

_.

Je mehr Sprachen Ílu kannst, desto reicher bist du. A nyelv a kommunikáció es)köÁ. Otyan jelek összessége, amelyek
_r,.,,',
,

A nyelvtan meghatározza a szabályait. Ezekkel összhangban deffiniálja ez

meghatározott szabályok alapján egyesülnek egy nagy nyelvi egységbe.

általános és középiskolák tananyagához. A nyelvtankönyvet úgy képzeltem el, hogy valódi, alkalmazható nyelvtanát, leegyszerúsített magyarázatait és deffínícióit számos példa kísérje.A német nyelv sajátossága miatt az adott tanulókat azokon az

a nyelüankönyv a német nyelv szabályait és egyben alkalmazkodik az

szerkezetek mellett megfelelő íordítások állnak, amelyek átsegítik a - esetleges - nehézségeken, hogy mikor és milyen
szövegkörnyezetben használják a tanultakat,
A

szerző

§

1

szÓFAJoK

(Woftarten)

........................

..............................7

1.2. Nem elváló igekötős igék Merben mit uttrennbaren 1.3. Elváló ill. nem elváló igekötős igék

PrdJlxen) ..................

...,...... 10 .............................. 10 ...,,..,,...................

2.Egyszerű (elbeszélo') múlt idő

MerbenmittrennbarenunduntrennbarenPrafixen)

(Prdtefthlm)

rr

3,1" Módbeli segédigékösszetett múlt időben (PerJekt der Modaluerben) ,,,,,..,,,.,,,.,,...................,.:.. ..,,..... 12

lll V

lgeidő használat (Gebranrch der

Tempora)

.,,,.,,,14

Módbeli segédigék (Modaluerben) .................... 15 1.Módbeli segédigékmásodlagosjelentése(ModaluerbenmíteíneranderenBedeutung)...........,......,.....'l6

Vlll

Személytelen igealakok (unpersönlíche/ínfrnite

VerbJormen) ,,..........,,,...,. ,,,.,,,..,.........

........................ 19

2.1, Jelen idejű melléknéviigenév (PartízípD 2,2. Múll idejű melléknéviigenév (Partizíp U

............................ 20 .............,............... 20 ..............................21

§

3
l ll

Cselekvést kiíejező szenvedő szerkezet (Vorgangspassiu) .,.............. Á|apotot kiíejező szenvedő szerkeze| (ZL-staruJspas.síuJ .................

SZENVEDŐ szERKEzET

íPasstu)

.,........,...21 ,,.,,,,,.,,,..,,,21

F E
E tr
H

lll lV

Szenvedő igealakok és a módbeli segédigék (Vorgangspa,ssiu mít Modriluerben) ....-......,...,,..................... 22 Szenvedő szerkezet helyettesítése (Passil:-Paraphrasen) ,,......-................,,,,,22

§4
l

ll lll
tV

V

§5 § 6
l

FELszÓLÍTÓtuóo

(Imperattu)
.

,.,,,,,.,...28

PőnÉv (Substanttue)
Főnevek neme (Geruls/Geschhtecht) 1. Főnevek természetes neme í]VatúrlíctesGeschlecht) 2. Főnevek nyelüani neme (Grammartsches Geruls) 3.Azonos hangzás (Homonymia)
..,,,,,,,..,..2g
...,........,........,3O

lll lV V Vl

Főnevek ingadozása többes számban (Scltu)ankungen im Plural) Tulajdonnevek ragozása (Deklinatían der Eígennamen) .............,.... Névelők használata (Gebranrch des Artíkels)

FŐnevek ragozása egyes számban (Dektínation der Substantíue im Singutar,l .,..,...........,........,..,..........,.... 31 FŐnevek ragozása többes számban (Dek1inatían der Substantiue im ,.....,...........,... 31

Ptural)

.,...,.......,.. 33 .,............ 33

§
§

l
l

7 NÉVELŐ (erttrceu
,.............. 34

8 NÉVMÁS (pronomen)
ll

lll

lV V Vl Vll

Személyes névmás (Personalpronomen) Visszaható névmás (Refleiupronomen), Birtokos névmás (Possessíupronomen) Mutató névmás (Demonstratíupronomen) Kérdő névmás (Interrogatíupronomen) Határozatlan névmás (lndefinítpronom,en) Vonatkozó névmás (Rekltíupronomen)

37

37
37 38
,...,....,..... 39 ............ 40 .,........,......,.,. 40 ........ 41

§

9 AZ ,,ES" NÉVMÁS HASZNÁLATA (Gebrauch des pronomens

(AQjektiue) § 10 MELLÉKNÉV
I

,,.Es../

........41

ll íll §
11

........,,,,.,,........" 42 Melléknevek ragozása (AQjektiudeklínatücn) ,..,..,....................,42 1. Erős (névelőpótló) ragozás (Starke Adjektíudektírtation) ......,........,.,,,........ 42 2. Gyenge (névelőpótló) ragozás (Schtuache AdjektilldektinatíanJ ,...,...,,........ ,....,,,..............42 3, Vegyes (névelőkiegészítő) ragozás (Gemischte AQjektiudeklination) .........,,,,,,.,. ,,.....,......43 Melléknévfokozás (Komparation der AQektiue) ,,.......,........,... 43 1. Rendhagyó fokozás ({Jnregelmöl3ige Komparation der Adjelctíue) ...............,.,, ...,,,,........." 44 Főnéwé vált melléknevek ragozása

(Deklínatün der substantiuierten AQjektíue und- Partizípíen)..".............

.,..,,..,,,..................- 44

l

SZÁMNEVEK

(htúen)

Tőszámnevek és sorszámnevek (Grund- urtd-

Ordnungsza}úen)

....,,,.........,.............45
..,...............,. 45

lV

lllSorszámhatározószók(h}úaduerbien).......''''''.,....
Főnéwé vált tőszámnév (Sttbstantíuíerte ?lhten)
......,,,,.,,,.,,... 47

§ 12 HATÁRozÓszÓ

(Aduerbien)
(Modataduerbíen)

,...,.,...,.....48

lll Vl
§ 13

Módhatározószók

Határozószók szabálytalan ragozása (Jnregelmöl3ige

Komparation der Aduerbíen) ..................................,. 50
.,..,.......,..5o
,.,.......,... 51 ....,,.,....-...,... ..,............ . ..,...,.................... 52

l ll

ELÖLJÁnÓszó

(praposíttonen), .
(Temporale

ldőt kifelező elöljárószók

Helyet kitejező elöljárószók

(Inkale

Praposhíonen) Prdpositíonen)

.. . .

§ 14 PART|KULÁK

@artikeln)

.....,..................53 ......................,54 ...............:..54
.-----------

§ 15 |NDULATSZÓ [nterjektionen) § 16 KOTOSZO

l

Mellérendelő mondatok és kötőszavaik (Koordinierende Ko4junktionenJ
1. Alárendelő mondatok kötőszavainak

,.,,,,,,,.,,,,. (Koüunktionen)

..................
.]

54

llAlárendelőmondatokéskötőszavaik(Subordiníereru7eKo4junktionen)

listája abc sorrendben (Atphabetische ljste der subordíníerenden Kotljunktinnen) .,........,,,..,,

...,...........-.-...-..... 56 .,..,,,..,.. 61 ,..........-... 61

§ 17 szÓREND (WortJolge im

l

Ki,ielentő mondat szórendje (WortJotge ím AtLssagesatz)

Satz)

....-...,....,...,,

3. A,,sich" visszaható névmás helye a

4.Halározószók helye

a mondatban

mondatban

,,...,........

.....................,........ 61 ........-.......,. 61

6. Áttítmány helye a független

mondatban

..-....-..62

il

xfifr#fiftTt**Hffií,ffiffi:......li.......-li...i..........................ii
2. Alárendelő mondat a íőmondat

előtt

,,..,.....,...

..............,......... 63

§ 18 |GEVONZATOK (Rektíon der

Verben)

.....,...,...,........63

§ 19 MELLÉKNEVEK ÉSFONEVEK VONZATA (Rektíon der Adjektiue urtd Substantíue) ..aa
§ 20

ELVÁLó Ésneu ELVÁLó lGEKöTős lGÉK (Verben mtt trennbaren und untrennbaren PrQfixen)

............., 69

HELYESÍRÁS íRechl.sch reíbung)......

,,,,,,,,,,,,,.77

f
iJ

:-a

}-

tr
-a

llll,d

§

í szÓFAJoK

Wortarten)

A modern német nyelv tíz szófajból áll, ezek lehetnek ragozottak Vagy ragozatlanok. Ez jelenthet igeragozást, néVszÓragozást és fokozást,

.

o Névszóragozásl a főnevek, melléknevek, névmások és számok változása nemben, számban és esetben. o Fokozás: a melléknevek és egyes határozószók változása három fokban (alaP-, közéP- és felSŐfok),

lgeragozás: az igealak Változása Személyben, számban, időben, állapotban és módban.

r tL-J
J-

Alany, tárgy, határozó,,ielző,

áll

ítmány ré§ze

f u l'. f r r-é
l.d
!J

Jelző; módhatározó

,

!"{

H

r l= Ird
Id

§
. ragozás,
e SOBféPl

2 lGÉK(verben)
Erós igék (starke Verben) Vegyes igék
(unr e g elmal3íg e
Ve rb e n)

Az lgék cseiekvést. történést vagy létezéstkife|ező ragozható szavak osztályozás

lH

r alanyhoz való yiszony,

. táígyhoz való yiszony,
r lreleütezés,

. ielentés! . aspektus saerint. ó . § & a * 3, a a 8 § 8 a a § * § §i § & § Főigék
(VoLLuerben\

Gyenge igék (schuache Verben)

§

§§

§ § § § § § § s § § § § § § § § § *
§
&

§§ *§

§ § § § § § § § §

: Módbelisegédigék (Modaluerben)
§
§
§§

Ragozott igék Qlersönliche Verben)

Funkciós igék
|Fun}ctinnsuerben\1

Segédigék
(HíLJsuerben)

§ §
§§

&8 &§&§r*á§
Tárgyas igék

**s *

{}

§ § § s

§ § § § s § § § § § § § § § §

§ §

s
§&

Ragozatlan igék Ve rb e n'1 e r s önlirtle § § § § § & § & § § §} § § § Alapigék
(unp

(transítrtr Verben)

(einJache Verben)

VALÓYISZONY
Tárgyatlan igék (intransítíue Verben)

TÁRGYHoz

Visszaható

(reflextueVerben) ;
&

igék

§

lgekötős igék (zusammengesetzte
Verben)

származtatoti igék
(abgeleítete Verben)

ffiia::iffiffi,

Történést
I-.ffi :-',
.''"§í(yorgangsuerben)
kiíejező

igék

* ;

§

Létezéstkiíejezó

igék
&&§ §

- - - -?;'1"3'J'J?'?§

l

: §
§§

lN (perJektiueVerben) 'l |l-:e-*nw-_*:p.n-.§ ll
lsmétlődő lollltrlvqu

[,§' -

l]}§§*§§§jffi igék
lgtÁ

Beíejezetlen

igék

_J

s

§§

§

§§

§,u * *

§

§§

§

-(*'§§Y"P-"?*

**§ §

§§

§ § d6s §

§

lJ

J

= :J -J l.J = :J L_.
l-J

_J

5 T :i

J J L4 l =

tL{

J J

J = ll..{

l.-_r

!.--

1
=

=

l

]ifr-=

]m'=

]lll F'l]J

-

Beíejézett']igékl]l e rJelcttu e Verbei):',: Ql
,

abí,ahien.i., ,ía|lgan,, : ,'@kúltniíleú,,:elqíhőrery,:'
,,
.

,éín§eh! .;íel;,, erblícíeei,, feíern, Jragen, gehen, kochen, loben, sítzen, tanzen, iiben"
tu.;,rrrten,

.] Meghatározzák a cselekvés iOOOeti korlátozottságát vagy egyik állapotból a l',.,,,.., másikba törtérlóátaiakulá§ái..,,.,,],',,:,],,,

'

!ffi: ]ryj
]lB i,lJ

Befejezetlen igék (tmpedekttrc / duratiue Verben) lsmétlődó igék

arbeíten, bítten. blülvn,

zuhijren

-

|ííeraíbEVerben}

flattela

plőtschern, streícheln

ggckera;,hüEíetn;

Kiíéiézik,:a?:olVán]§§él§kvé§t;,

ánteV:iOgt<rirtator , nákül, me§y]lvégbé;,dé]:időhkáitllme§s2ákad;,:

lM*jlJ
-ffi
]:lJ :j5d

l

loenLcxor MerbJormen)
meg.

íI[
I|[

Az igeknél ragozott és ragozatlan igalakot különböztetünk

A ragozott igealakra (persönliclte /finite VerbJormen) jellemző osztályok: . egyes és többes szám r első. második és harmadik személy

lt-

E
]EJ

. jelen idő. elbeszélő múlt, összetett, régmúlt,jövő idő, befejezett jövő idő r cselekvő és szenvedő ragozás . kiielentő. íelszólító és kótőmód

B_{
m É
il

r r
i[._J

2. melléknéviigenevek.

Ragozatlan igealakok (unpersönlícLe / ínfiníteVerbJormen): 1. íőnéü- és

lI lceloöx

(Tempora) z akövetkező
ragokat adjuk:

!.J

1. Jelen idő (F\tl,sens) A jelen idő egyszerű igeidő, a jelen és a jövő kiíejezésére. főnévi igenévből kapott szótőhö A

kommen

studíeren

sammeln

efinnetn

főnévi igenév töve

2. és 3. személyben és többes szám 2. személyben a tő és a toldalék közé be kell iktatni az -e magánhangzót.

Egyes gyenge igéknél,amelyeknek atőnévi igenév töve dentális -dl-t-re és nazális -m/-n-revégződik, egyes szám
igék szótövében lévő a és o magánhangzó ill. au kettős magánhangzó egyes szám2. és 3. személyben Umlautot (") kap (lásd az erős és rendhagyó igéket a 71 . oldalon).

'EgYes erős

'

Azoknál az erős igéknél, amelyek szótövében e magánhangzó áll, egyes szám 2. és 3 személyében az e átalakulhat Vle,re.Ezt a változást ey'i cserének nevezzük. (lásderős és rendhagyó igéka71. oldalon).

J J
l_
Azok az igék, amelyeknek szótöve -s, -§s, -J}, -x vagy -z mássalhangzót Iallalmaznak, egyes szám 2. személyben -t toldalékot kapnak. mixen - dumix sítzen - du sitz t stoí3en - du sófi t ln-ssen - du Lass lesen - du Lies

-l

D_ -J = l_

--J

t

t

t

o

Az -eln-re végződő igék -e magánh angzója eltűnik egyes szám 1, személyben. klíngeln - ich klíngle töcheln - ich láchle sammeln- ích sammle

FahrstdumítdemBus zur Schule?

- Ja, ichJahre mit demBus zur Schule. (lgen, autóbusszal utazom az iskotába.) - lVein, íchJahre nicht mít dem Bus zur Schule. (Nem autóbusszal utazom az iskolába,)
1

(Autóbusszal ulazol az iskolába?)

t_ -J =
= r{

,1. Elváló igekötős

igék Merben mit trennbaren Prrlfi.xen)

Hangsúlyos és elváló igekötők:

ab-, an-, aqf-, aus-, beí-, eín-, her-, hín-, mít-, nach-, uor-, ureg-, zu-, zurück-, zuso,mm.en-slb.

Egyszerű igeidőkné| a mondat végénállnak,

Der Bu.sJiihrt um 7.3O Uhr ab. (Az autóbusz 7. 30-kor indul,) Sie zíeht sích ímmer u)arm olíl. (Ő mindig melegen öltözik.) Ich stehe um 6 űlr au1f,, (Hatkor kelek föl.)
1.2. Nem elváló igekötős

_lr.{

J J
lJ

= a_

J

igék (Verben mit untrennbaren Prafixen)
be-, emp-, ent-, er-, ge-, mís+ *, uer-, zer-

Hangsúlytalan és nem elváló igekötők:

J J -J =
tr_-

"

Az ige míss- igekötővel ellenkező jelentést kap,

a ts{ -J
=

1.3. Elváló és nem elváló igekötős igék Merben mít trennbaren und untrennbaren Prafixen) Az ige jelentésétől függően durch-, hínter-, über-, um-, unter-, uoll-, tlsiden és wíeder igekötők lehetnek elválók és nem elválók. Az ige konkrét jelentése esetében elváló, elvont jelentésnél nem elváló, A durch-, um-, és usíeder- igekötők a legtöbb igénélelválók, míg az iiiber-, unter- és tllríd,er nem elválók (lásd az elváló és nem elváló igekötőket a 69. oldalon).

Konkrét:
Elvont: Konkrét:

Der TopJ ist zu kleín. Dte Milctt kocht über, (A fazék túl kicsi. Kifut a tej,)

a
= =

Herr Lang übernímmt bald die Fírma.
(Lang úr rövidesen átveszi a vállalatot.)

Díe Insel geltt ins Meer unten
(A sziget a tengerbe süllyed.) Der Klossenlehrer unterschreíbt das kugnis. (Az osztályfőnök aláírja a bizonyítványokat.)

Elvont:

--= 2. Egyszerű múlt idő (Pröteritum) -l--J
Az elbeszélő múlt egyszerű igeidő, a múlt kifejezésére. . Az egyszerű múlt képzésegyenge igékből a főnévi igenév szótövéhezhozzáadiuk a következő
toldalékokat:

E

,Azokná| az igéknél,amelyeknél a szótő dentális -d,/-t-re és nazális -m/-n-re végződik, a szótő és a toldalék közé -e

-:!a

magánhangzó kerül. . Az erős igék egyszerű múltiukat alőhangzó megváltoztatásával képezik, ehhez a tőhöz kapcsolódnak a következő
ragok (iásderős és rendhagyó

4
1|-|I

igéka71, oldalon):

-J

:=i
I

|,.,á |I

3. Összetett múlt idő (Períekt) A Perfekt összetett igeidő, a múlt kifejezésére Jelen időben álló habenvagy sein segédigék ragozott alakjával és az állandó beíejezett melléknévi igenéwel (Partizip Per,|ekt) képezzűk.

,haben/sein" jelen időben
gegeben gegeben gegeben gegeDen gegeben gegeben

+

Partizip períekt = Períekt gemacht
gemcrchí gemncht

il]|ll

^*_a

,3l]
d.-

S9.

n,
;

du

ich

hafu

r
l
r-

,4J

Pl-

er sie es

hast hat
n(uren

hilD€:,::,]l]:
h,q§t',],,],,:l:

,:9!§] l19is1
lí§1,1:l
l]:]l::]]::a]

geLanüeft

::llltt]i

gektuJen

l:Ér§§
i:a:]:]]]l]:i::]

gereist gereist gereist gereíst gereíst gereist

gelauJen

.lí§ü,.l:
:§iatl:::,]].]:]i:
,§€i§]i]:]:].a:::]

íhr sle

LDIí

hrrbt

]rlc&e,fl]

gemrrcht

h.aben.

'lt@itl:l::l

gemacht Éiúéii:l gemacht

9l!!§
§Pid.

gelrttlen
getauJen gektuJen

§ia,d

:.siita]]:,]ll:]].

A Partizip Perfekt képzése:

iJ

L_

Gyenge igék

ge-+sz6lŐ+-(e)t

ge-arbeX-et
+ -ú*

ge - mach- t

lf--l

Erős igék
Vegyes igék Elváló igekötős igékll]
ge- + szólő tőhangváltozás§al

V --1

ge

!r_.4

- brach- t

igeköt6

+

ge- + szólő + {e}tl-qt

,].:]i:],]]:di,§Í:Í'.gair]]|í!4c&]-.:]Í]]]

::::.::i:::::irnl.:§e::i:l8$i.€n:l::l

- Lásd erős és rendhagyó igék a 71. oldalon
Nincs -ge a következő esetekben: nem e|Váló igék (pl. besuch t, erzahl, t, geuonn - en, uerstand - en) . idegen eredetű igék -ieren toldalékkal (pl. probíer - t, studíer - t, telejoníer
o

-

t)

a=
l
l
I I

1---,

*r*o

xirerezo

isex
lgeK UeX

IreíseíL,íDanflern
I

l

*fu

kommen,

tauJen.

I

|g€{/ú'ng€n.
I

rmu

nreOer

íst au{ den

AllaPOlVanOZaSt Kllelezo

rŰ.".

sterben,

tg}es szemetYtelen

|-. KlveteleK

[9escnenen,
I

-oőhr"n FassÉrm .
u'erd.n

eingeschlaJen.

Marla l ..!= l l :"
| ts!
I

T

J

blel'en' seln'

lr.**,u."''nl""**n*.*,,nunl|ffiffi*Hffl
Tartós cselekvést kifejező

igék

I

lregen. sílzen.

stehen

W1 1ffi",flffiffi.TÍ**
|

l t,tas íst, grx,ehelten?

l

rcn ui.. gesreín tmkrno geuegen,

-J l!=

l

oma hat ím Sessel

gesessen.

|

I J

J
--1 =

I Szqmáytel€n
I

jelenségek

kjíejeeésére

igélt e§ilhgás;ati

.| Wttzen fuffiem- regnen,
l

schrreren

hct es gerqgrnet. l em naonmg hat es geschneít.
I C,estern

I H l I -

tárgyatlan: Következő igéknélmindkét segédige használható, attól függően, hogy tárgyas vagy tárgyatlan, tárgyas

|oi"n"n lü:j,:m::I,:ű,?:r:"7::,T"" lfrlíffii::?fi:íígebogen,l
Jahren
Ich bín nach Deutschlani7 gefahren. (Németországba utaztam.)

E4

J

lchhabe das Auto selbst geJahren.
(En Vezettem az autót.)

.&{:§§§l!§§.@l§§§§§{g;!

= = = = = =

Jfieren
reíten

'§:ll§'ffiffi§ffi§
(A víz megfagyott.)

Das Wasser lst gqfroren.

li:::l:lll:i:§:l::

(A pilöta kányitotta a repü6t.)

Heute Nacht hat es ge.Jroren.
(Ejszaka fagyott.)

W.ir §nd durch denWcLW (Atlovagoltunk az erdőn.)

geíitten.

Das Kínd hat eínen Eseí gedtten.
(A gyerek szamáron lovagolt,)

lí§]liO:$fi

iiúif;grr:iii.r, jl

*i i$a§§til!i€iii!.li!€!!i]'
iۤi]}i]]::i]]]]]]i]]li]]]]liiiiili:.]]i]]i]]]:,:],

stqJkn
::::ia:§:::::r::::,:a:::]ar:::::aa:]::

Wír sínd an4f Probleme gesto$en.
(Problémákba ütköztünk.)
§§§§§§§t§§§':.i:i:::.]]:':,iiia:,:
j:]::.i.r]:::.'

Er hat

mtch (Fellökött.)

g*to$en,

:iíi€l*i§::::::::a.:]llni]

a házbe_}

l§&r§ii&§§i!í§lueg€i!
i§§iíá&i§:}}'i::a:];]iir:la]a'i::'].:a:a::

T
=
T =

zíehen

Síe sínd nach.KöLn gezogen,
1Átkoltoztex Kölnbe.)

Ich habe den Geu:inrver gezo.gen.
(Kihúztam a főnyereményt.)

3.1. Módbeli segédidők összetett múlt időben (Períekt der

Modaluerben)
segédige befejezett

Módbeli segédigéknél következő módon képezzük az összetett múlt időt: a
o

A módbeli segédige mint íőige

erős és rendhagyó

igéka71.oldalon).

a habensegédigével és a módbeli

E melléknéviigenevével (/ásd J :I

haben

+

Partizip Períekt

á1 a

tlil]

a::.,J ,§ill

mn3
-- --l

J ilil ^"--1 -":-4
ill|li,

Ich tuollte dich besuchen, aber ich habe
o

es nícht gekonnú. (Meg akarlalak meglátogatni, de nem

ment.)

A módbeli segédige a íói§e mellett szerepel, annak jelentésétmódosítja. Képzéseminden esetben a haben segédige ragozott alakjával és két íőnévi igenéwel történik. (lásd a íőnévi igenevek láblázatáI a 15. oldalon). Ebben az esetben a módbeli segédige főnévi igeneve a mondat Végénáll, előtte
főige főnévi igeneve.

ffi--a É
illP
nilr

ha}rlr+ íőige lníinitiv alakja

+

módbeli segédige lníinitiv alakja

iln-

Du ha.st nícltt litt}<sJahren dürJen. (Nem mehettél volna balra.)
Alárendelt mondatban viszont a ragozott hcben segédige nem áll a mondat végén,hanem a két főnévi igenév eIé kerül:

:7
illlfl

-

-

Es isr schnde. dass du nícltt línks ha.stJahren dürJen. (Kár, hogy nem mehettél balra.) l A hórerr" sehen és helJen igék az összetett múlt időt azonos módon képezik, mint a módbeli segédigék.

^,4
']l-.1

Kindueínen hören. (Hallotta, hogy sír a gyermek.) haác ilut kommerr sehen. (Láttam, hogy érkezik.) Er /nat eíner Alíen aussteígen helJen. (Segített kiszállni egy idős nőnek.) Ich u"eŰ. dass er einer Alten hat aussteígen he|fen. (Tudom, hogy segített kiszállni egy idős nőnek.)
Sie hat das
Ich

fflB-

ah.ry-!

4. Regmúlt idő (PlusquamperJekt) A regmúlt idő összetett igeidő, a múlt kife|ezésére. A, ll.aben vagy seín segédigék egyszerű múltjával és beíejezett melléknéviigenéwel képezzük.

ífrfr. m-:lJ

A -habenlseín" segédigék práterituma

+

partizip períekt

=

plusquamperíekt

u m--4

59.

ich
d1l

er

trát
]

lncfb,,],,,:
.:]::] '' tl(iiié]]]:.

gegeben gegeben gegeben gegeben gegeben

]&cű8é]:i.::ja:]]

:fiii§i§§§ll:
:fiií§t§il]l..]'li alllrj*i€i'r:::i]
,:}iiiitti.ü:ia.:,]] ]]haiiíúaiti,::]];]

gemacht gemacht
gemrrcht gemcrcítt

getatden gekluJen getaufen
gelanlfen

.§i§§.§::
ilil§§ii}:i.iii:l]
]]lll]l§lgll:i::::::.
.:iiiiiiiiri..:,::::..:i:

gereíst §ereist gereist gereíst
gereí.st

a
n-

E
I.{

sre

Pl.

es

r ll!_.rJ

űlí
sle

LDiI

hatt!.ti:.::. lia*tái|:,:,'

hattén:' gegeben

gemacht gemacht

gelaqfen
gelrruJqíL

'url&rlgrt']:i]]:l]

gereist

jelen idejű íőnéviigenevével képezzük

5. Jövő idő (Futur I) A jÖvő idő összetett igeidő a jövő kifejezésére. Jelen időben ragozott user,d.en segédigével és a

íőige mondat végén álló

A -userden" segédige jelen idejű alakja

+

lníinitiv = Futur

l.

6. Beíejezett jövó idő (Futur II) A befejezett jÖvő időt a jelen időben á|ló werden segédigévelés a főige múlt idejű főnévi igenevével (befejezett melléknévi igenév + haben / seín) képezzük,

;tserden" segédige jelen időben

+

lníinitiv Períekt ( Partizip Peííekt + haben/seín)

=

Futur ll.

E
lll Az tceloóx nnszruÁtnrn (Gebrauch der Tempora)
Jelen
l-

(Prc.sens)

Jelen idő

Y

I

Egyszerű múlt Összetett múlt Régmúlt idő idő (Prateritum) idő (PerJekt) (HusquamperJekt)

m

Múlt

----------------

Jövő

(F\Ltur

vidő
I)

_______]__
idő (trutur

,

Jövő

Befejezett iövő

T---l
II)

F
L-_

(Prasens)

Jelen idő

A jelen időt leggyakrabban a jelenben történő esemé- Was macítst du? Ich seheJern. nyek leírására és az abszolút igazság kifejezésére Die Erde íst rund.
használjuk.

Jövőre vonatko zó időhatár ozószóval je len dőbe n is, kif ejezhetünk jövő időt, az ún. történelmi je|en idővel, pedig a múltban történteket. Törlénelmi jelen idó használata
i

]Vöchste WocheJahren usír nach Bern. Eín junger Mann kommt spőt am Abend nach Hcltse. Wé immerJiihrt er mit dem L!ft. Da er den Hausschlússel nícht finde[ klingelt er dreíma| aber niemand.

E-

=

F F F

eIsősorban stílus jellegű.

őlfnet.

F_

É

}-_
Az ös§zetett múlt (beíejezett ielen) idő (Períekt)hasz- Gegen 8 L]ltr bín ich ins Büro gekommen. lch taar** nálatos beszélgetésben, rólunk szóló írásbeli beszá- schlecht gelaunt und ho'be mír zuerst einen Kqffee molóban és a magánlevelezésben. Azok az esemé- gemacht. Dann h.abe ich mich an den Computer nyek, amelyek összetett múlt időben állnak, már elmúltak, gesetzt und die ersten BfieJe geschrteben. de.a következményeik jelen vannak a beszélgetés pi|laIn der Zuku4ft íst díe WeIt ein Paradíes getaorden. natában. (befejezett jelennek is nevezik!) Megfelelő időhatározóval az összetett múlt idő kiíejezi (Jövőben a világ Édennéváltozik.) azt a cselekvést, amely a jövőben egy adott pillanatban
befejeződik.

l,-.
l

}-i

tlLJL

íll

ttdt

:]§:ɧ$§§:§l!§
]§§9l9!§é§!::,9mi:

:]lla§ó§§an]:ír:á§bé!il]g|§e§iétéorel]:§m!§ál;]
]né§t§(§a!!]:a2

§&§d]a]beIei9€§iélenlldőhtiz

]Állé]:(?á§iir]]lirdienl§óhólt lüa@i5419;;'.n,1lin4,.rch
l

n:kón n, :kiióiéz! 11áá a ]lggaaq§]iltle§]la!t&éf{il&r.].Lüell ieb :úícht,§ch&íé ,,,,,.],],..],.,.]]. .' :é|b§§eélő: jnúft ]e.§étéliíné - :]tiá;]a:§élrtfrli8h]úiih]]Úói]iraiia§biii§éÍ.iiri:]]]::::,,:.:,:]
iénlq!a!;::!i9si]§é!,
]p§.e:
]

:htitte

}-.
LJt

]ll

fl

:§Y9§|§S::P.e,§4ég,tr§:§!{i§b§aval
l§|k€lirlaiá§_ál:köré|

l1lér.yés]!1!§!í.t]19§yjd§§eli]iöitéiit]]]:.:]::]]:l]:]]:]:.l.]]i:]]:]::i]::]::]].:]l,::]l:::::i]:::]:l

éáöleákbán:ár:: idöhaiáibró§,lrlóndaj§k§a!i:§&§ly§§1!!iióliií,é'lii;:]a&:é§lüaijbikmó§ráúákat .t§l!?lma{!e!,]l€pwe|litei
utóideiűséget.
gri& ]§i::§l§§qjű§ég§ :i!!§vé, az

ltte(i|ldéinlls]é,:!c{ti§é.lr9qpeii:, haiiéni:,lciiafu á"§Ú's ích eln HalLs]]Ü/rr]ür.aie1r:]g.e.ied9]]nadh

]

regnen a4ftng.

Jínii§e:gckómnién;llals.lés,zu

ll o i§tllrdéál]ün]Zll .:gQ§á§§éú,,,,,,,,.] l:.:i.:,, :,..,.,l,,::,::,, ,,,, , ,,, A jövőben történő eseményről a német nyelvben leg- In den nöclsten Jahren usírd es ímmer u.seniger gesungyakrabban jelen időben beszélnek. Jövő idő fFrrtur r.) de Lebensmíttel geben. leginkább az írotl, szövegekben, tervek, elórejelzések és ígéretek kifejezésére szolgál, Futur l igeidővel kifejez- Ichuserde eine Totte machen, hető még parancs vagy jelenre vonatkozó íeltételezés Ichuerd.e immer an dích denken. Du uírst gleich den Tísch abriiumen. is.
:aiág|:ll§,úá:]ia..ryp.4ki§ti:éIr_kait!ié_á;',hiittéyi]:§é,.jíiu§i
'

ll...{

-I -I -l }--r -l -)
t_l
l._..r
}J

iE!:]!pli,d:]4ilndi§i&§illureít:óad:§titiié,ii,i!ál§,éíii;,ll::l:l:::

.§l:á§k§i:.mái

mil*i§:P§l

l§ú:]$§§íld&h]ܧiirll]}iiiirerti::::ili::lll:::l:i::.::l,':::ll]:],::ll]]:::l..::l:ll::ll:i

](§§y:itíak;]ióréei§i;ia:l::::.:].]::]]

KÜlÖnbÖző használattól függetlenül, jelentésben nincs különbség az egyszerű és az összeiett múlt idő között. Segédigéket és módbeli segédigéketgyakrabban használják egyszerű múlt Ídőben, mint összetett múlt időben,

J 7l
f-.r

-l

-) 7-a

H,

t

r" -_-.,
_<{

.--{

lV

E
SecÉolcÉ (HílJsuerben) r
:i

4 4
--_! --I

§9_

l,ch , dt!

bin bist

u)Qr

LDaíst u)ar

bín get-oe5en bíst geuesen
íst, geuesen

urar geluesen rr,a"stgewesqn urar geluesen,
u)anen,.ge7Deseft

roírst sein
", ,l,',

uaerde,seín

Ier ]_ ] sle
{

PL

!es

ísf sind
seid

ulíid,sein:
w_qrdenseift urerdet,.seín

,Ln

-4 -1
--J
,-J

űlí sie
ícr.

sínd

uart

u)aíen

sínd getuesen
seíd geusesen

u)críen

sínd getuesen

want gewesen wfrreíl gewesen

Oeithén sein, userde.ttabei

§s.

&r

er síe es

hak rnst
tlat
haben hqbt haben

hgíte Lnttest hníte hatten tvlttet
ttatten

habe giehabt hrrst gehabt

hattestgehabt
holtr.r gehabt,

hatte gehgpt

wíréthlaben

hat gehrtbt
habengehab{.

usír.d,haben

PL

lDlí

sle

íIv

hab.t gelalbt h.aben gehabt

íiatten.,gehabt. ho;ttet gehabt
h,atten; gel'takit.

tuérdéntwbpii uletáet,Mbén
wer.denhabert
'.:1pg7.dé tuerde.n

.= = -1 -1

§9.

du
er

ich

uerde
uJfrst

unrde
u:urdest usurde

bín getuorden bíst geusorden íst geworden sínd geworderi

luar geu:ordgn q:arst gpltuorden
usar geworden urírrén geluórdeíL

uírétaerden

sie
P,.§

usird

usírduerden
uBrdeí|úrerden u:*.det u;erden
tuérd,en ulerden

i=
]

Pl-

u)t
i}ú ste

uerdert
u:erdet u:erdert

uurden
ulurdet

uurden

seíd geu,:orden sínd geworden

gelDordan: usareit getllorden
llrloirt

.

-1
,J l|l
í
]

V

(Modaluerben) MóoeeLt secÉotcÉx

''.Á
klil r í|lfi .J-

],

.,{J

§9.

ííh
d1!-

darJ]iegen

er sie es

darJstflíegen darJJliegen diirJenflíegen

durJteJlíegen durJtest Jlíegen

d,li&a§§iii§&§§il&i§§§§la§]il'.:.r::,:§§i§§,§:a habeJlíegen dürJen
(módbeli segédige)

hattefllegen dürJen
(módbeli segédige)

durJtefliegen durJtenflíegen
durJtetJlíegen durJten.flíegen

Icln habe es gedurít,
(íőige)

Icln hatte e9 gedurJt.
(főige)

PL

rrrír

í}tí

sie

diirfiJlíegen

dűrJenflíegen

köriiiei!§!!é§é§§§§'!§§a

§9.

ich
dI!

er sie es

kannlesen kannstlesen
kantnlesen kőnnenlesen
Ieőnnt lesen

konnte lesen konntest lesen konnte Lesen
kon:nten l-esen

habe lesen kőnnen
(módb9|i s€gédige)

h,o'tte lesen.können
(módbeli

segédige)

,

Ieh habe es gut

gekonnt.

Ich lio;tte es gut gekoflnt,

PL

(főige)

flT

uJü

sie

könnenlesen

konntetlesen
konntenlesen

E.:l:].]]:].:]:::.]::..i]]:]:]:]]]]]:l:]:]:]:l]rnÖgtsn

Sg.

du

ich

-

szeíetni,

kedvelni

l,;:,l:::l

Fffi
(módbeli segédige)
(főige)

ma!, esseíL
m@g esserl

er sle es

mo.gst essen

mochte essen mochtest essen
rllocÍrte essezn

(módbeli segédige) IcIn habe Obst (íőige)

habe essen mögen

hrrtte essen mőgen

b-m.
ldL
m

gemocht. IcÍa hatte Obst gemocht-

Pl.

ihr sle

uír

mögen essen mögt esSen mogen essen muss
Ler'nen

mochtea essen mochtet essen mochten essén
,,]::i:::.i::a:]:::::íl|llt§ilii§rt§
§|!]1i1l!§§iaj}ii:i:a]]:i:]a::]]]:]]i:a:]a:].:]::::i]
::.

"n:

ich du er
ste

'inu§st lérnen

musste lernen mtlsstest Lernen musste lernen
ítl'ussterr Lerften filt.rsstet lernen tnussten lernen
]::i::::r::,r§i§l

(módbeÍi segédige)

habe lernen míi,ssen Ich habe ín díe schule gemusst.

(módbeli segédige)

hatte lernen müssen
Ich hatte ín díe sch:ule gemusst.

f ^_J
tdE 1.4 LJ

:ffi L_d

--m

es

muss Lernen
míi.ssen lernen müsst Lerrvn.

(főige)

(fői9e)

Pl.

úir
sie

íhr

müssenlernen

- kell, itllk
/nabe koch,en sollen (módbeli segédige) (módbeli segédige) (íőige)

§g.

ích du
er sie es

soII koclrcn

sollst koctrcn soll kochen
sollen kochen

sollte kochen sollte kochen

solltest kochen

hatte kochen sollen

:fr .f,
F{i
d!!_

-t .J
J

Ich habe es gesollt.
(főige)

Ich hatte es gesollt.

l_fl

Pt.

uír
íhr
sie

sollt kachen sollen kocíten

sollten kochen solltet kochen sollten kochen
:a:a:a:::a:::..::.::]ia],']:i]]::.:]aitárüi'rr§:ákiajiairi:l]a:]::]:aia,,:]:.l,:::::]:,]i:.]la:]]:li:]:ii]ii:i]

§9.

er sle
es

du

ich

uíllJrqgen
u:íll_fraqen

ulíllstJragen

uollteJragen uolltestJragen
uollte.fragen usolltenJragen

(módbeli segédige)

habeJragen wollen

(módbeli segédige)

hatteJragen usollen
Ich |r.atte
geusollt.

Ich habe §chuhe geu:ollt.
(főige)

schlhe

(főige)

Pl.

usir

sie
1.

íhr

tuoll nJragen ulollttragen uollenJragen

uolltetJragen

uollten_fragen

J J -J -J é
|_C l-fl l_

=d J
r.d

Egyes szerkezetekben megváltozik a módbeli segédigék alapvető jelentése. Képzése: a segédige (általában) jelen idejű kiielentó vagy feltételes módú alakja + a főige jelen vagy múlt idejű főnévi igeneve

A módbeli segédige másodlagos jelentése (Modaluerben mít eíner anderen Bedeutung)

-Á L._ ,)
A

Er muss zu HanLse setn. - Bizonyára otthon van, (egyidejűség) Er muss (gestern) zuHause geuesen.seín 5,Bizonyára otthon volt (tegnap). (előidelűség)

-J }--) ") A
t

Valószínűleg mé9 külföldön

tartózkodik.

Feltélelezés ,.
lehetsége§;, hogy.

Dumrrgst Rechthoben.

-J
-) =

Er mag sctnn gekommen seín.

Lehel§éges, hogy igazad van. Lehelséges, hogy már megérkezett.

i

azt állítja, hogy

Beszéló ál|ítása

Er usíIl dauon níchts geuusst haben.

AzI állílja, semmit nem tudott róla.

t

- --l

Vl ,,LASSEN"

lGE (Das Verb ,,lassen")

---/
4

Attól függően, hogy főigeként vagy segédigekénthasználjuk, a la§§en igének tÖbb jelentése van:

<
1

_.á
J _-J

á
o

Főigeként a la§sen ige a habensegédigével és beíeiezett melléknéviigenéwel (/ásd erős és rendhagYÓ igék a
71 , oldalon)

=

4
--J_
21

képezi összetett múlt idejét.
+

haben

Partizip Períekt

Sie hat úlre Kinder allein gelassen. Wo hast du den Schlilssel gela.ssen?
o

=_á
-J ,_.J
l

Segédigeként a módbeli segédigékhez hasonlóan a haben segédigével és két ÍŐnévi igenéwel. Ebben az esetben a lassen a mondat végénáll főige főnévi igeneve mögött. ln.afuí. + főige íőnéviigenév + lossen

*lbine hat sich scheíden lassen. LetztenWinter tlratten uír die Heizung ínstalíerenlassen.

_--{
l

1

-< ,-1
l
ll

!.-

l ]lltsrorctLn,ntr"r M 69o te"
l
iköqyvtár

I

l

nlil""tii-

ffim#
_dli4lil
ililE

-Ja

"4=
s||l1

_{
-|a
-2 1

Vl ,,LASSEN"

lGE (Das Verb ,,Lassen")
,

Attól függően, hogy főigeként vagy segédigeként használjuk

a lassenigének több jelentése van:

á
-J ,J

-l
-J -4

=

. Fóigeként a taqsen ige a haben segédigével és beíejezett melléknéviigenéwel (lásd eós és rendhagyó igék a
71. oldalon) képezi összetett múlt ideiét.

-1
_--.{
J
o

hair'n+ Partizip Períekt
Si-e

Wo h.ast du den

hat ilte Kinder alleín gelassen. Schlíissel gelassen?

Segédigeként a módbe|i segédigékhez hasonlóan a haben segédigével és két főnévi igenéwel. Ebben az esetben a lossen a mondat végénáll főige főnévi igeneve mögött.

-J , -J J .J _J

haúrn+ fóige íőnéviigenév + lassen

klbine hct srch scheíden lassen.

LetztenWinter h.atten uír díe Heizung Ítstalíeren lossen.

*-n
J _-1

-

--J

_f

_-J
--_.a

1 -_1
*-{

§r*
Vll
Fururctós lGÉK(Funktíonsuerben)
A funkciós igék a főnéwel együtt olyan szemantikai (jelentéstani) egységet alkotnak, amelyben elvesztik az alapvető a főnevet a mondatba.

r-

E--_

zumAusdnlck bfaqen
zu Ende brtngen ín GeJa}-tr brirEen
anLs de m

zumAbschltlss brirEen

befejezni kifejezni VéghezVinni veszélybe sodorni
kibillenteni az egyensú|yból

zumHaltenbdngen
zum Inchen
/

Gleichg

e

w

icht brtng en

in Ordnung bringen zur Vemtnjt bnngen zur Ver ztu e iJlung b ing en
Anerkenrutng Jinden

Weínen bing en

megállítani nevettetni/ííkatni rendbe hozni észre téríteni

zur kenntnis nehmen Rúcksrcht nehmen (auJ + tat e.) ín schtlíz nehmen ein sonnenbad nehtnen Stellung nehmen (zu + rész. e.)
zu Bestrch sein

einBadnehmen inKauJnehmen

megfürdeni megbékélni valamivel tudomásul venni belátással lenni

L--

E=
E--}-_ |!--

védelmezni napozni állást foglalni

elkeseríteni

amEnde seín zuEnde sein
auJ

ín Beúegung sein

látogalóban lenni mozgásban lenni
fogytán Van aZ ereje befejeződni veszélyben lenni tájékozottnak lenni (meg) mozdulni

AnueruJung frltden GeJaILenftnden lnteressejnden (an + részes eset)
Unterstützung

elismertnek lenni

in GeJcthr seín

E-_

alkalmazni
tetszeni érdeklődni támogatásra találni

demlauJenden sein

E-t-_

jnden

eine Anhlort geben

die Erlaubnis geben síchMülrc geben (mit + r. e.) eiren Raí geben das Versprechengeben denVorzug geben (uor + r. e.)
in GeJaltr geraten ín Paník geraten in Schtu íe rigkeíten g eraten ín Verg e s s e ntteít g e r aten in Verzu eiJlung geraten ínWut geraten
(eine)
(die) Gelegenheit geben {zu + r. e.)

választ adni engedélyezni lehetőséget nyújtani igyekezni tanácsolni megígéíni előnyben részesíteni Veszélybe kerülni
pánikolni
nehéZségekbe kerülni

(sich) ín Bewegung setzen in B etrieb setzen / nehmen in Brand setzen

üzembe helyezni tudomására hozni
üzembe/üzemen kívül helyezni

auJs Spiel setzen sich in Verbíndurg setzen
in Árrssícht stehen unter Beobachtung stehen unter Dnrck

in ker.r.tnís setzen ín/ ctuJ3er Krajt setzen

begyújtani

r-lr-tr-*
,li,]]

kockáztatni

kapcsolatot létesíteni kilátásban lenni megfigyelés alatt állni
Vita tárgya


l-J|

zur Disktlssian stehen
auJ3er

feledésbe meíülni elkeseredni dühösnek lenni
gyanítani félni igénye van rá köVetkezmónye

unter dem verdacht stehert zur VerJügung stehen inWidersprtLch (zu + r. e.) stehen im Zus amííenhang steLrcn

Flage stehen

stetvn

gyanútól mentes gyanúban állni rendelkezésre állni
ellentmondásba keíülni

nyomás alatt lenni

kapcsolatban állni

Angst haben (uor

Ahnung haben
+

Ansptuchhaben {auJ zur Folge haben

r

e.)

+

targg. e.)

Muthaben

'

íelbáiorodni

Van

zur Disktls sion stellen
in Flag e / í4frag e stetten zttr VerJilgung stellen
eírte Ftage stellen

unter Beu.;eis stetlen

Anspirche stellen

feltételeket szabni

bebizonyítani

Vita tárgyáVá tenni

kérdést föltenni kérdésessétenni
rendelkezésre bocsátani

zur Auffűltrung kommen zum AtLsdnrck kommen zumDntschlttss kommen ín FYage / ínJrag e kommen

színíe/bemutatásra kerülni

zumHaltenkommen zuHiIJe kommen ums Lebenkommen

kifejezésre Iutni eldönteni számításba jön megállni

an-dInteresse sto/3en

auJAbl-ehnung stoJ3en auf Kfitík stoJ3en

elutasíiásía találni érdeklődésre lelni
kritikát kapni

segíteni életétveszti

DxamenmrrcLten síchGedanken machen

eíne Ents cheidung treffen Mq§ncLhmen treffen
Vorb
(díe /
e

döntést hozni

(díe / e ine) Ve r ab r e dung tr effe
r eitung

Hoffiung

(die / eíne) Mttteüung .machen

mac_hen

eíne) Wahl trelfen

en trelfen

n

intézkedésekethozni megbeszélni előkészíteni kiválasztani kapcsolatba lépni erőre lépni
megbeszéléseket kezdeni

f -J -J -J -J >-J -J -) r -J
tdu
tJ

ffi|

l__ J-t_

t!-_

Abschied nehmei (uon inAngri|f nehmen tn Ansprurh nehmen

+ r. e.)

elbúcsúzni hozzáíogni igénybe venni

in Bezíehung treten (zu + r. e.) in Krajt treten ín Verhandlung en treten

-) =

-{
-J

r (unp e r s önltche / infiníte Verbfor men) 1, Fónévi igenév (der Infinitiu) Főnévi igenév (der InJinitíu)
V
l l

l

Rnc

o

znr LA N

l

G EA LA K o

.4
-J

{]e!en idejű főnévi igenév, lnfinitiv

Főnévi igenév l

v

(der In'Jíinítíuí)

Prásens)

(befejezett múlt idejű főnéviigenév, partizip per{ekt)

Főnévi igenév

-1 ^-J -a
-J

cse|ekvó szerkezet

V_-l
Y

(der InJEníúa a

ídcs Á}nr' lescrr
rei-sc.n

szenvedő szerkezet ídas passíu)

cselekvő szerkezet gelesen
(das Aktíu)

gereist

haben seín

szenvedő szerkezet (das Passíu)
I

l

qelenuserden

Cselekvést kileiező $brgangspassiu)

Cselekvést kiíejező

gelesen seín

gelesen uorden seín

(Vorgangspassíu)

Állapotol kiíejező

gel*en geuesen seín

(Zt

Lstandspassiu)

Á -1
--J -J

AÍŐnévi igenév l. (elen idejű főnévi igenév) azíge szótári alakja. Leggyakoribb végződése az -en(ternen, uerstelrcn, singen), de vannak -eln, -ern, -Íeren-re (klingeln, erínnern, teleJoníern)végződő igék is. Két ige végződése -n: seín

és rr-rn.

A íőnévi igenév lehet: 1, elöljáró (zu) nélküli (Infinitíu ohne zu), 2. Zuelöljárószóval álló (Injnitil_; mít zu).

Hil/ist,dumir das Auto urrrscileí?
lch

bleiben (maradni)

l

,Á _a
, --l -J

nélküli íőnéviigenév (Infinítíu ohne zu)
használata:

Elöljárószó

Júhlen(érezni)
gehen (1árni)
he||en (segíteni) hören (hallani) lassen (engedni, hagyni) lehren (Ianítani) lernen (tanulni)

hiire

meínen Nachbarn síngen.

(Hallom. hogy a szomszédom énekel.)

Er lehrt das Kind, schreíben.
(Tanítja írni a gyereket,)

sehen (látni}

(Látom a gyerekeket, ahogy játszanak a strandon.)

lch sehe die Kinder am Sirand spíelen.

-1
-4
J

,.-1 "J

"-

a__l

,4 -1

::.,J
i

_-=-4

i5-|

ffi-

F
Zu +.lníinitiv szerkezet a ha}rlnés sein segédigék mellett r-Ji!
||

t-JL
1-4. }-J

-$
-]

q

-

Korábban történt cselekmény esetén bizonyos igéknéla zu + lnfinitiv alak befejezett (múlt idejű) főnévi igeneve áll. llyen igék pl,: bed.auern, behaupten, bereuen, sich efinnern, erkliiren, gestehen, leugnens1b, ** A zu + lníinitiv szerkezetben megváltozik a brauchen (szükséges), pílegen (szokott) és scheínen (úgy tűnik) igék eredeti jelentése.
2. Melléknéviigenév (Partizip)

Melléknéviigenév
(Partizip)

Jelen idejű melléknéviigenév (Partizip Prösens) lesend

Múlt idejű melléknéviigenév (Parti2,íp PerJekt)

gereíst gelesen

l
]

2.1. Folyamatos, ielen idejű melléknéviigenevet a íőnévi igenévhez tetl -d toldalék hozzáadásával Kivételek a §eín > seíend és tun .> tuend.igék, Jelzőként ós határozóként használjuk. 2.2. Beíejezett múlt idejű melléknéviigenév (/ásd befejezett múlt idő a 10. oldalon).

képezzűk.

t

jubelnde Zuschauer => Zuschauer. diejubeln
(szurkoló nézők)

J F.{ = J
l._r = t{
l_J

-I }-{ -I ]-.{ -l _l l-_r r.{ -I J
14

l_{

t{

der beuorstehende sommer => der sommer. der beuorslehl
(a közeledő nyár)

Cselekvő jelentés

á:§aríí:§rő§€r:tifr::]:::.ii,:.]::,]:,.
.ii§:§:S§§ry|§§']a:::::::]i]lii]i::]ia::

die wette, die uerloren uurde

díe uerlorene Wetle

-t -l }{ -l -l :l l.._
b{

=>

-J
Szenvedő tartalmú jelentés*

Parlizip Peíekt

díe geschmilnkten Augen => díe Augen, die gescttmirkt u;urden
(a kisminkelt szem)

(az elvesztett fogadás)

-

A = =

A tárgyatlan igék beíejezett múlt idejű melléknéviigenevének cselekvő jelentése van. Jelen idejű melléknéviigenévtől csak a cselekvés idejében különbözik.

der gerade ankommende Zug -> der Zug, der gerade ankommt az éppen érkező Vonat =+ a Vonat, ami éppen éíkezik der gerar7e rrngekommen.e Zug + der Zug, der gerade angekommen íst az éppen megérkezett vonat = a vonat, ami éppen megérkezett

T

:I

-_.l

-a
--|

§

3 szENvEDŐ SZERKEZÉT (Passiu)

J J -1 J J
_-l ,J _.J

A magyar nyelviől eltérően a németben minden olyan igének, amelynek jelentése ezt lehetővé teszi, a cselekvő ragozáson kívül van szenvedő ragozása is. Olyan esetben használjuk, amikor nem akarjuk megnevezni a cselekvés végzőjét, illetve

amikor az ismeíetlen vagy lényegtelen. Azigazi cselekvő elöljárószós alakban áll (uonvagy durchelöljárószóval), vagy nem szerepel a mondatban, A német nyelvben sokkal gyakrabban használják a szenvedő szerkezetet, mint a magyarban, ezért a SZenvedő szerkezetű mondatokat leggyakrabban cselekVő szerkezetben fordítjuk magyarra. szenVedő szerkezete| alkothatnak tárgyas igék, néhány kivétellel (bekomtnen, ertuten, empJangen. lnbensíb.) Tárgyatlan igék is alkothatnak

személytelen szenvedő szerkezet /es névmás hozzáadásával (Laclen, tarlzen, síngen stb), míg a visszaható és a módbeli segédigékből szabály szeíint nem képezhető szenvedő szerkezet. Megkülönböztetünk két szenvedő szerkezet: cselekvést (folyamatot) kiíejező és állapolot kiíejező szenvedő ragozást.

l A cselexvÉsr rcpelező
urrden

a tror;l.delnige Pzítizíp Perfekt

szENvEDő sZERKEZETET (VorgangspassiD) a megíelelő igeidőben ragozott segédigével és a főige befejezett melléknéviigenevével (Partízip PeríeW) képezzük, Szenvedő szerkezetben
alal<1a

usordenlesz.

ll Az Át-upoToT KIFEJEZő SZENVEDő szERKEzET (ZustandsPassil') kifejezi a szenvedő szerkezet következményét.Megfelelő igeidőben ragozott seín segédigével és befejezett melléknéviigenéwel képezzük.
.rueyden"
+

Parlizip PerfeK

=

cselekvést kiíejező szenvedő szerkezet

,seín" + Partizip Períekt

=

állapotol kife|ezó szenvedő szerkezet

--1
J

-1
J

r Amikor cselekvő (aktív) mondatot átalakítunk szenvedő (passzív) szerkezetté, a cselekvő mondat tárgya lesz a szenvedő mondal
alanya, a cselekvő mondat alanya pedig elöljórószós szerkezetben kerül a szenvedő mondatba (uon vagy

durch szócskákkal).

Cselekvő: Díe t'raufúttert den Hund. Szenvedő: Der Hund u:írd ,uon der Ftau, geJüttert.

,rr
\\\-

,_ alany
6|6ny
ale

,_tárgy
\-

--!

-4
-_J

CselelnrŐ: Szenvedő:

7Alftoabgase uerschmutzen die LuJt. Díe Luít tuird lurch Autoabga.sq uerschmutzt.

/

rnY

e|ö|járószós

szerkezet lárgy

durch: logikai alany

\\:-

={ -1 .J

-tárgy Cselekvő: Díe Feínde zerstörten díe Stadt durch Bomben. .> Szenvedő: Díe Strrd.t utrde pon Feínden durch Bombe4zerstört.

,rr

6|6ny alany

\-

g|§|j{l§g2ós szerkezet

aon + durch

\\ '\-

alany

'\-

e|ö|járószós

szerkezet

---a -

. Amennyiben a cselekvő mondat alanya a manhalározatlan névmás, semmilyen íormában nem kerül át a szenvedő mondatba, el kell hagyni.

=J , 1 1
t

Cseiehd: Szenvedő:
o Ha a

Mo:n

Vagy

Heute uerden sehr useníge BfieJe geschrieben. Sehr ueníge BfieJe uerdenheute geschfleben.

,_ alany zrrsctweibt heute sehr useníge BfieJe.
_

tárgy

cselekvő mondatban nincs tárgy (sem), a szenvedő mondatba az ,,es" nyelvtani alany kerül. Az állítmány ebben az esetben mindig egyes szám 3. személyben áll. Ki is emelhetünk egy mondatrészt, ekkor az ,,es" elmarad,

1

Cse|ekvŐ: Szenvedő:

--a

vagy

Es uurd.e rnir zum Geburtstag gratuliert. Mir uurde zum Geburtstag grahtliert.

Sie grahllierten (Man graíulíerte) mií zum Geburtstag.

-

nincs tárgy

@
. cselekVő mondatban szereptő részes esetben álló vagy elöljárószós
szerkezetek változatlanul kerülnek át a passzív mondatba Cse|ekvő: Ein Notarzt half dem = Szenvedő: Dem Verunglückten wurde von einem Notarzt geholíen.

}.-

}*

,_ Dalivobjel<t / Verunglückten.

}L-.

\ \-

Dativobjekt

}**
szerkezet
+

Cse|ekvő: Experten diskutieíen über Szenvedő: Es wird von Experten über Finanzpolitik diskutiert.
.----\-J

,_ elöljárószós l Finanzpolilik. ',-

!-:_ !-l--

elöljárószós

szerkezet

Ill Cselexvó-szeruveoó

szERKEzET ÉsMóoeell sEGÉDIGÉK(Vorgangspassíu mít Modaluerben)

É*-

Módbeli segédigék főigeként nem képezhetnek szenvedő szerkezetet, de segédigeként átkerülnek a passzív mondatba is

módbeli segédige + cselekvést kifejezó szenvedő szerkezet ( a íőige íőnévi igenév alakba kerül)

Prásens: Práteritum: Perfekt: (ritkán) Plusquamperfekt: (ritkán)

Der Der Der Der

Patient muss sojort opefiert u:erden. Patieni mu§§úe soJort operiert uerd,en. Patíent hat soJort operiert uterden müssen. Patient h'atte soJort operiert ulerden müssen.

t:l_E*}-}-t-L

lV

Szeruveoő szrnxezer HELyETTEsíTÉse (Passiu,Paraphrasen)

A német nyelv egyes szerkezeteinek cselekvő alakja és szenvedő jelentése van.

J -J -J
}.-1E

iil

)__
l_

-J
L-I

É{ -l = -l
F-Jll ]r-á]J F.4!

-J
-J
-j
Da;

:fr
].á -)

ffi

"=.
-= B
§

4

KÖTŐMŐD (Koniunkuu)

A {Ötőrnód olYan nyelvtani kategória, amelyet egy bizonytalan vagy irreális feltevés, lehetőség, cselekvés vagy esemény

1 -,
-=
_1

cf"qezásére használunk. Kötőmódban idézzük más szavait és kifejezzük gyanúnkat vagy kívánságunkat. Ket a;akla van: íüggó beszéd és feltételes mód.

l

{crl,nlcv

Koruunrnv l (Ko4junktiu Prösens)
[ {fu99Ő

ll
rA

beszéd) olyan igealak, amelyben a ragozott ige jelen időben áll (Prásens, Perfekt, Futur l., Futur ll.)

Korr.lurrrrrv

{:r'uLmrrcÍv ll (Íemételesmód) olyan igealak, amelyben

l

(Ko4junktiu Pratefitum)

3 _so_ramperíeldt.

a fő- vagy a mellékige elbeszélő múlt időben áll (Práteritum,

= -a

konftrrttiv l- ftonjunktíu prüsens) képzésea jelen idejű tövekhez a következő ragokkal történik:

-=

-1 -4
A tó}angváttós
o

igék ez esetben megtartják az eredeti tőhangzójukat.

Konjunlrtiv ll. (K'onjunktía Priitedtum) képzésea gyenge igéknélmegegyezik kijelentő mód elbeszélő múlttal:

o

Erős igéknél a kijelentő mód Práteritum tőhöz (iásderős és rendhagyó igéka71- oldalon) adjuk a Konjunktiv ragjait,

]:€]aa]]]:]]:::,:::l:]:a::

:€§í:]:aaai::]::]::]

]g:r:i]]a]al]]].]::i::

!,.

Egyes erős igéknek másmilyen szótövük van kötőmód elbeszélő múlt időben. Ezeket az alakokat nagyon ritkán
használjuk. Helyette a uűrde
+

brennen, kennen, nennen és renftenrendhagyó igéknek nem változik a szótövük, mint a kijelentő mód elbeszélő múlt időben (lásd az erős és rendhagyó igéket a 71 , oldalon), senden és uenden mindig gyenge alakot használunk (/ásd gyenge és rendhagyó igék a 71 . oldalon). brauchen igének két alakja van íüggő beszéd elbeszélő múlt időben: brauchte/brauchte, összetett múlt idejű alakot a haben vagy sein segédige Konjunktiv |. és a íőige Partízip PerJekt alakjával képezzük. t Kötőmód régmúlt idejű alakot a habenvagy sein segédige Konjunktiv ll. és a főige Partizíp PerJekt alakjával képezzük. o Kötőmód jövő idejű alakot a ulerden segédige Konjunktiv l. és a főige folyamatos főnévi igenevével (In/Ínítíu Prttsens) képezzük. . Kötőmód befejezeti jövó idől a uerden ige Konjunktiv l. és a főige befejezett főnévi igenevével képezzük. (InJínítíu oKötőmód

íőnéviigenév szerkezetet alka|mazzuk.

ü
L" &-

L bÉ_
[!ll!l!

Períekt).

}ÉF= É É

t-l--,
o

olyan gyenge igéknél használjuk, amelyeknek azonos a kötőmód és elbeszélő múlt idő kijelentő alakja. Mivel a kötőmód alakja ma már elavult, a legtöbb más ige esetén is ezt használjuk. Csak a segéd- és módbeli segédigéket használ.juk kötőmódban.

Feltételes módot a werden segédige Konjunktiu Priitedtum és a íóige Infinítíu alakjábó| képezünk. Elsősorban

t:_
l--_

usürde
ritkán

+

főnévi igenév = feltételes mód
gyakran

E*,
l-.=

ích tuctrtete ich ltülJe
ích mctchte ich a13e

ichusürde u)orterr íchuürde helJen

íchuűrde machen íchuürde essen

lll

KöTőMóDJA SecÉolcÉK

(Konjunktíu der HilJsuerben)

3 --a
$r

-{

e
-{
J4

I

-_-{s.

--a
--4
_!il

-!l[ j

íV Móoeeu

secÉolcÉxröróuóoln

(Konjurtkttu der Modaluerben)

§9.

ich
dl,L

dűrJeJliegen

--{ .í -{ --{
-1

PL

§i9 es

er

ditrJestfliegen dűrJefliegen
dűrJenJliegen dűrJenJliegen lcónne l-esen
kőtute lesen

dürJteJlíegen

dürJt*tfliegen

(módbeli segédige)
(főige)

habefliegen díirkn

,

li(ötteflíégen ilűrJen
',

(módbé|il:segédige)
(főige),l

dürJtefliegen ilűrJtenfliegen dűrftetflíegen
dürJtenfliege.n
]]::!.§i

|chhabe es gedurft;

Ich.hiitté es gedurJt. ,, "

iíw síe

u-l!í

díirJetJlíegen

§g.

ích
d],L

;§§i§i]§ii§]§h§t:.ai.::::::::a.:i.]

_-_ ---1, _,a -1 _ < _--í
3 -1

-a

PL

er síe es
LliIr íIt.í

kőnnestlesen

könnte l-esen könntest lesen
könnte lesen
kön,nte/rtesen könntet lesen

hqbe lesrinkönnen
(módbeli segédige)

hötte lesen können
(módbeli segédige)

Ichhabe es gutgekoint.
(íőige)

(főge)

Ichhiitte es gut gekonnt.

kőttrrenlesen

sre

kőnnetLesen kőnnenlesen

kőnnten lesen.
:lll::l:.:iiliiliir§§§l :eret, kédüél

§9.

du er es

úch

mqe

esseft mög€sú essen

mocftte esseft mőchtest essen möchte essen
möcínten essen miichtet essen miic/r.;ten essen

habe essea nűgen
(módbeli segédige)

(módbeli segódige)

hőtte essen írtögen Ichhőtte Obst gemocht.

ste

mőge essen mogen essen möget essen tnögen essen
míi.sse Lernen míissest lernen

Ichhabe Obst gemocht.
(fóge1
,'

PL

sie §9.

ihí
ích

urlr

-1
1
r-=!
i

:::l:lli::].l:]:1::l]]:::.rin§§§ai.i]§]!ié!1;:]iii:ú§ralli:]:]::]:::rl]l]l]::::l:lir]:]]::::]]

du
er
es

miisste Lernen míissest l,ernen miisste Lernen

habe lernen müssen
(módbeli segédige)

(módbeli

hiitte lernen müssen segédige)
,

súe

míisse ternen

Ich ll.abe.ín díe Schute gemussú. (főige)

gemu§sL (íőige)

Ichhötte in die Schu|e

lll

r

Pl.

ihr sie

uír

műssenlernen
miisset lernen müssen lernen solle kochen

míisstenlernen
míisstet Lernen miissten lernen

F F
ts-=
habe kochen sollen
(módbeli segédige)

]:]:::a]::::]'j:lar]:air]::aaa:::::§öIlén:§]li§L:il{ik:a:::]]:]]]]]]]aa]::]]]::aa]ll:]]

§g.

du
er es

ictl

sollest kochen
solle koclrcn sollen kochen

sollte kochen solltest kochen sollte kochen sollten kochen solltet kochen
sollten kochen uollte Jragen usolltestJragen

hiitte kochen sollen
(módbeli segédige)

l-_t

ste

Ich habe es gesollt.
(főige)

Ichhiitte es gesollt.
(főige)

t-E-:.]]
]

Pl.

lu.'ír

síe

íhr

sollet kochen

sollen kochen uolle Jragen

Sg.

du
es.

ich

er sie

urollestíragen
wolleJragen usollenJragen

habeJragen uollen
(módbeli segédige)

híitteJragen uolten
(módbeli segédige)

uollte Jragen uolltenJragen uolltet _fragen

Ichhabe schuhe geuotlt. (tőtge)

Icíthötte schuhe geuollt. (íőige)

Pl.

u)Lr

síe

íhr

uolletJragen uollenJragen
HAsZNÁLATA

usolltenJragen

V

Körőuóo

(Gebrauch des Koryjunktíus)

jelentkezik még: . receptekben (ín Kochrezepten),. o használati utasításokban (ín Gebrauchsantueisungen),, . olyan kifejezésekben, mint pl. íin Wendungen|.

1. Konjunktiv l. (Függő beszéd) leggyakrabban függő beszédben használjuk (lásd aláblázatot a 27 . oldalon), amikor valakinek a szavait nem ,,szó szerint" idézzük és egyben azt is jelezzük, hogy nem a saját véleményünket közöljük. Emellett

A jelen idejú kötőmódot

Man nehme eínen liffel Zucker und zu.leí Eier! Maft drücke zuerst auJ den roten KnopJ.
Gott seí Dank! Es lebe der König!

beíeiezett jövő időt ritkán használjuk.

Beíejezetl múli- és iövő idejű kötőmódot

csak a függő beszédben használjuk (lásd atáblázalol a27, oldalon), a

2. Konjunktiv ll. (Feltételes mód) Függő beszéd mellett a feltételes mód kifejezésérehasználjuk:

ffi lHrt J lr-ül =# l lr._ J tr-e J t_ -J = \_

s ffi
}-]

E-:5
.il],

f -) -_ -J -J -) -f
l_

l._
ll.|

l_

-) =

r-a
--B
-1
= -=
}meálb
l'im^

köd<eáetíí

líí"Ntrddoróan

Dte Suppe ist zuheífi, als.,.dass

Ei.íɧ€tclt
.;fost/bárctLc

iű*de &ű*

ina,bt l{rnsr;kutia s dt zen)

mnn si,e essenkönnte.

Díe 1qpe u)ar zutviJ3,: als dass man síe hütte essen kőnnen.

&§:ixisriti!§§ail{§]í§i:

:é§&@§§§§,&iii
:§€&aailirai,&§§,:ll§

-_4 -_1
-_-4

a

m,@relen

Er wii*J.-iastalry, . . r enkrad eíng9*ltlo{ett,
,:
,

ffiettrfu

rrlut*ip§blte
.éezffi (]ea.lak

etv
ári:idériiíi*:&élú§}iiiii&iiaüáir*ia&}ij{.§:,
-^L_ ^-^. !:aa,á9.&l§!,r!§r*a,r,,:aaa:::aa,:aa:r,,:]a:::::§::r: : "'"--

Ich

h&tís béitta}ie,,:r4i1
Sch|.dnge

getreten.

an desryr $epe p#ú!oh.?pm,

a mondat elején áll, ha kihagyjuk a u)enn kötőszót.

--a
--a
--{
-_-1

3. l(ffimód íü996 beszedben (Ko4junktü: in der indirekten Rede)

={

7
--.l

,-{
]

li

]{ ,]'
.ü.=,-

il],

1-jelen időben Koryjunlctíu Prcisens, Prateritum alakot vagy íeltételesmódot használunk. Mások szavainak idézésére Mindhárom igealak azonos jelentésű. Jelen időt íőleg egyes szám 3, személyre, elbeszélő múlt időt gyakori erős igékre lkáme. girEe. gdbe, sahe stb,) használunk, összes többi esetben a Konjunktiv ll.t. Fúggő beszédben a dass kölőszót használluk, de a kötőszól ki is hagyhatjuk. Ebben az esetben a ragozott igealak a mondat második helyén áll. Síe sogt, es gebe immer ette

ililxl

riLl;ifi=
lln

1,ü,g q--í

,{:-

ffi
lt-r

-- Függő beszédben a kéréseketmögen módbeli segédigével,a parancsokat pedig solten igével íejezzük

lisung.

ki.

lil,é_
'

"[-_í

. Függő beszédben az eldöntendő kérdéseketob kötőszóval kezdjük, a kérdőszós kérdéseket azzal akérdőszóval,
amivel feltettük a kérdést.

lÁ-_ j!l-l pL->-l

SieJragt:

-Haben Sie gut geschlaJen?" .Ero giílt es eín gutes Hotel?"

.+

-

Síe Jragt, ob tch gtft geschlafen hatte. SíeJragt, u)o es eín gutes Hotel gebe/gtlbe/geben uűrde.

EL,
§
Következő módon képezzük:

F

5 FELszólíró

MŐD \mperattu)

A íelszólító mód parancsot fejez ki. Felszólító módot használunk egyes- és többes szám 2, személyben és Önözésnél.t

Ji }.z,

-# f
\_J

LJ

J.} f f F-r
l_

Egyes szám 3. személy és többes szám 1. személy íelszólító módját kifejezhetjük kötőmód jelen idő alakjaival. Es lebe die Líebe! Seíen tuirJroh, dass tuír endlictt zu Hause sind!

"" Az e tőhangot ílíe-re vállozLató
pedig nagyon ritkán alkalmazzuk. Wasch(e) dír díe Hande!

erős igék (e/i csere) megtanják ezt a változást íelszólító módban is.

-** Régebben más igéket is használtak -e módjellel. Manapság a beszédben már egyáltalán nem használatos, írásban

Schreíb(e) bald tui-eder!

Rufle) michan!
nem említett esetben.

Felszólítás (kérés, parancs) kifejezhető

Soll ich einkaqfen

gehen?

a sollensegédigével is a többi

Er soll/ síe sollen auch mitmachen.

§

6 FŐNEVEK r

(Substantíue)

Német nyelvben a főnévre jellemző három kategóíia:

,

N e

m (das G enus / das,Ges

chlechtK*

hímnem (das Maskulinum)

:il"ü jÍT" trár TI]r,.^l

.szám(derNumeruslauano{i::::"".:x:?:::I:::r;lÍ'.;##i'
. Eset íder Kas
tts /

der trall)

alanyeset (der N ominatíu) tárgyeset (der Akkusatíu) bitlokos eset (der Genitíu) részes eset (der Datíu) Wer ist das? Wen Liebst.du?
dn^s?

A

urerés aulqskérdőszók ragozása:
N.

A.

ki kit
kinék,,a valamije

:.!§g§.,]]].]l]:

mi mit

Was ist das?

G
D:

WessenHau.s ist kinek a részére Wemhilfst du?

i*§§:§:]
::iii:,ii,ii{w

was

minek a valamije

Wessen Dachist dns?

tíest du?

--a

-= _{

-

I

FóxEver NEME íGenus /Geschlecht)
i9entést]k (natúrlictes Geschtecht) és yqFődésük (grantnatisches Genrrs/ szerint.
Ge schlecht)

A íőnevek nemének fontosabb szabályai
1.

-a
1 _1

2.

l. Jelenlé§úk szeíinl (nr;.tűílil:íe s

-1 --4
,--4

=

* lcvÉEl:die

lGvÉile|: do.s Wetb (a nő - költői) Ameise (hangYa); die Maus (egér); das PJerd.(ló); lVtesel (menyél), der F\rchs (róka) stb.

das Sch4t(birka); d,as Scluueín(sertés); das

2. Vegzódesük szerint (grammrúisches Genrrs]

-4
-=

Hímnemű fónevek: 1. toldalék nélküli igéből képzett íőnevek: der AnJarg, der Besuch, der't]nterrichí Kivételek: die Arbeit, die Anttoort 2. legtöbb el, - eln, -er utótagos íőnév: der ApJeL, der Ktrchen, der Kolfer Kivételek: das Fen^ster, da-s Míttel, das Messe| das Kíssen, ate riJet, díe Gabet, die Semmel, die Brezelslb. 3, -Íg, -líng, mássalhangzó + -s végződésű tőnév: der Honig, der Köfig, der lrhrting, der Zu:iILíng, der p1tctts

-4
-4
- --1 J
J
J

4.régiszármazású(főlegélőlényekjelöléséreszolgáló)toldalékosfőnév:

-eur/-ör

-clnt -iií -at -ent -et

--a

^1
-_a
-J

5. a napszakok, hét napjai, hónapok és évszakok neve: der vormíttag, der sonntag, der Jantuan, der sommer der Herbst, der wínter Kivételek: die Nacht, die Woche, das Jafu 6, csapadékok és szelek neve: der Regen, der Schnee, der Nebet, der Ftost, der Monsun Kívétel:die Bora 7. égtájak der Osten, der Westen, der Norden, der Süden 8. alkoholos italok: der Schnaps, der Sekt, der Weín, der Wodka Kivétel: das Bier 9. autók és vonatok neve,. der BNIW, der Skoda, der Volksuagen, der Intercíta 10. ásványok és ércek: der Quarz, d.er Granít, der Basalt, der Marmar kivétel: díe kreide Nónemű íőnevek: 1. -t-re végződő képzett főnevek: díe Fahrt, die Tat, die Anku4ft 2, -ei, -heit, 'keít, , scF.aJt, -ung utótaggal ellátott főnevek: die Bdckereí, díe Fyeiírcít, die Mögtichkeit, díe Fteundschafi., die Wohnung 3. a legtöbb két szótagú, -e-re végződő: díe Líebe, die Decke, díe Inmpe Kivételek: da,s Auge, das Ende, der Köse sIb. 4. idegen eredetű főnevek a következő végződésekkel: -ade díe Límanade -ík die Musík -age die Garage -tíon die InJormatíon -aílz díe Toleranz -ose díe Díagnose -enz die KonJerenz -tat díe Qualitat díe Lekűre 5. virág- és fanevek: díe Rose, die Tulpe, díe Nelke, die Fichte, díe Eiche

Kivételek: das Geruls,

der stttdent der Athlet der Ffiseur/FYisör
d,a-s

der Fabrtkant der Funl<tíonar der Bűrokrat

Tempus

-ísmus -ísú -loge -or . -os -us

der Optímísmu.s der Optimist
Biolage der Kompressor der kosmos der Modtls
d.er

|--4
I

,-.-_d

l,-J
l

-+'
-ta
-g

lltl

l]l

í]ir=
lil ::-j ,di r ,

-ette -íe

die Tablette die Kopie

-ur

-űre

díe Temperahtr

ltt ,(,:o n-=

Kivétel: der Achorn 6. hajÓ- és repÜlőnevek (die Linie tőnév nemével megegyezően): díe Titaník, die Jumbo-Jet

F7. cigarettanevek (díe Zigarette iőnév nemével megegyezően),, die Marlboro, díe Winston, díe Datuídoff B. főnévkénthasznált számnevek: díe Eíns, díe Zusei, die FűnJ, die Millíon

E=
E-_

Kivételek: das Hundert, dasTausend, das Dutzend 9. legtöbb németországi és külföldi folyó neve: die Oder die Spree, die Hauel, díe Isar, dé Donau, die Wolgcl" die Themse Kivételek: der Rheín, der Maín, der Neckar der Ganges, der NiL Semleges némű íőnevek: 1. Főnéwé vált főnévi igenevek: dtls Lesen, das Essen, das Scfulímmen 2. -chen, -leín kicsinyítő képzősvégződésesetén: das Madchen, das Bíjchlein 3. ge- szólaggal kezdődő gyű,itőnevek: das Gebírge, das Gemtise 4. -nís, -srrl, -turn utótagos főnevek: das kugnis, das Schícksal, das Eigentum kivételek: der lrrtum, der Reichtum 5. íőnéwévált törtek: das DrítteL das Viertel Kivétel: díe Halrte 6. számnevek: dtlsHundert, dasTausenr7, das Dutzend 7. idegen származású főnevek a következő toldalékokkal: -mtl das Drama -rrr dasVokabular -lmernt das lnstrument -at das pktkaí -o -ett das Radio das kabinett -ulnn das Datum -íl das ventít -íng das Marketing kivétel: der konsum 8. szálloda-, étteíem- és mozinevek: das HíLton, das Miteníum, das Rex 9. a legtöbb kémiai elem neve: das Chlor das Eisen, das KupJer dcls Radium Kivételek: der Ptnsphor der SchuseJel 10. mér,tékegységek,betűk, hangok, színek és nyelvek neve: dos Watt, das Á, das FYs, das Rot, das Englisch 11. mosóporok és tisztítószerek neve: das Áftet, das Níuea, das Pfill 12. földrészek, városok és a legtöbb országnév: das schusarze AJfika, das romantiscllr* Venedig, das ehemalige

t-_
}--

E=
}_D-_lii

+
ffi ffi l-l&
Fr[.
mI

Jugoslauien

Kivételek: névelős országnevek (/ásd névelőhasználat a földrajzi íogalmaknál a 35. oldalon)

=#
lr._

3.

Azonos hangzás (Homonamia)
nemű és jelenlésű szavakat.
§ZalaS,,,
lilias.
lkötétill:l.:]l,::.:::,:ll:',:
,,.l':ll:l:':,:

Azonos hangzásúaknak nevezzük az azonos alakú, de különböző

§zlivet§Ó9
€rta|óim].]]]:]',,.l,]]

l§úadl,f:

:köte.,g::],]]:,::,.]l,:,],.:]"]

:,,

]

l]al.g{ilBib.e,l:

örOK§e§, .íii§!é§'..

ilér.,:§!Pft|,|,:

:]étlIKápcic§]]a::':

a:a.]],]],::]ll,]],,l,:,,,Ia,]]:ll,]

.íénVő:]

;.dia;Idte}]].s
]rnerlo]::.l:]l]
]l]:::]:]]]:'::]

J J r.4 J t_ ] l_ -J L_

,,létra,, ::ké§

f
t_

lh€d§9re§
tó],

l,diq;,§ea,rlil:
ilas.Taú:::é:'.:

]]tengéí]

lr-{ -) t_

,ádó
:dirr:lliú];,:]]',l.l]:.]]:]]
]:hairliat,,::]ll,:ll:],,]]l::,:l..:,,,.l::l
:lll:l:l:l:,:,:l

,,kotrnánll,
,]Kötól,

]bó|one|:.

ll:,:,,],:. :,.,,:,,]]'l.]]]il.],]]],.'.:

,:l€Ft]l,:9ól
]]áide.m

-J
számuk

.-J t_

iIéí...l&idíérí§r|.,|é.:

,,keie|§el

!l Főruevex szÁMA (Numerus/h,hl)

A legtöbb főnév egyes vagy többes számban áll. (Síngular PIuraL),
(Síngulariatantum) vagy csak többes számuk (Pluraliotantum) van.

főneveknek csak

:J H,

-) b_

ilss Brot, das.HoIZ, derWein, das Salz, das Papíer d,as Glo.s

díéAlpen,' díe,B. ermudas, die Níedertande. die USA

_J ,J 4

_A :J,
_-,,Á

Többes számban ezek a főnevek íajtát vagy darabot ieleznek: díe Hölzer - fafajták, die Weíne - borfajták. Többes számot képezhetünk a -sorten és -arten utótag hozzáadásával,. Weinsoften- bortafák. Amennyiben a gyűjtőfőneveken belül szeretnénk különbséget tenni, a többes számot képezhetünk -§orten, és gr-uppen utótag hozzáadásával: Gemüsesorteft- zöldségfélék, BeuöLkerungsgruppen- népességcsopodok. Egyes elvont főnevek összetételekben is állhatnak és így többes számot is képezhetnek,, das Unglűck - der
UrELűcksJaLt

-4 -4
= _-J *-.,,.1

Többes számot

- díe UnglücksJalle.
kif

ejezh etú n k összetett szavakkal

:

Re genJalle, SchneeJatle.

lll

FőHever RAGozÁsA EGyEs

szÁMB

lu (Deklínatían der Substantíue ím Stngular)
der Modlts**
Légtöbb hímnemű é9, qz] ö§9a,::e§ sernleges némű lfőné_v. bltíokqsl,, esetben -sles toldalékot kap.

Megkülönbözteiünk Alanyeset (N) Tárgyeset (A) Birtokos (G)

három ragozás típust:

,4,

das Kínd
aa.s

des ^Lfta kíndes
dernKinr1
.

déiModw
de§'.Módtls

Részes (D)
Alanyeset (N) Tárgyeset (A) Birtokos (G)

detnModlls Egles számbán a]nőnemű főneveknék ninos'tóklaléka,

4 -1
-J
_J -J|

Részes (D)
Alanyeset (N) Tárgyeset (A) Birtokos (G)

;*4

-

Részes (D) an diesernTage.

má§salhangzóra y.égződő hímnemű főnevek tárgyl, birtokos: és részes esetben -n/en v égződést kapnak.---

Egyes régies kifejezésben néhány főnév részes esetben -etoldalékot kap, pl.: nachHause, zuHause, ímJatve,

-"

_1 tl
ll

-us végződésű hímnemű főnevek birtokos esetben nem kapnak toldalékot. --- Ugyanúgy változnak: Bar Bauer Christ, Hekl, Nachbar Narr, Prittz, GraJ, Astronom, Demokrat, Emigrant, KathoLk. Optímíst, Pödagoge, Patrtot, Pílot, PhíLosoph, Student stb . Egyes elvont jelentés ű -e-re végződő hímnem íőnévhezbirtokos esetben -n toldalék mellett -s toldalék is kapcsolódik. Pl,. der Name, der Btrclstabe, der Gedanke, der Glaube, der WíIle slb,

,.,--.-,
i-

F
^1
ll

-

Asemleges nemű főnevek a ragokat csak birtokos és részes esetben kapják meg. Alany és tárgyesetük megegyezik.

--=
flrl

lV

Töeses szÁMú FóNEvEK RAGozÁsA (Deklínation d.er SubslantíDe im Ptural)

4<
ilri

-|

Megkülönböztetünk öt többes számú főnév típust. Többes szám alany esetben a következő toldalékokat kaphatják: -e/--e, -nl-en, -L"", -er/:'", U" -r.

}-l-4L*

I

LÉ-

+
-1

lÉ -lÉ--

_!-!-}c_
1.

típus szeíint (-el-"e) változnak a következő íónevek: a) egyszótagú hímnemű íónevek - Umlauttal (-"-e|: Arzt, BatI, Baum, Fall, Fluss, Ga-st, Grund, Hafut, Hctls, HoJ, Kamm, KopJ, platz, PLan, Raum, Rock, Satz, Soítn, Schrank, Schtuamm, TopJ, Zug sIb. - Umlaut nélkül (-e): Hund, Mond, Mord, Punkt, RuJ, Scítuh, Stoff, Taa, Wal stb. b) többszótagú hímnemű íőnevek - Umlauttal(-"-e): AbJaLI, AnJang, Anlass, Ausdruck, Ausflug, Betrag, Enhl:urJstb, - Umlaut nélkül (-e): Besuch, Ben{, ErJolg, Inhal| Monat, t]rklub, Verlag, Versuch stb. c) egyszótagú semleges nemű íőnevek (mindig -e): Beín, Fest, Gas, G!ft, Haar Hejt, Jahr Meet Satz,, Sch!ff, Schuseín, SchaJ, Sűck, Werk, Zett, Zielstb. Kivétel: Floss - Flösse

lé4!r-

d) Ge- szótaggal kezdódő semleges nemű íőnevek: Gebíet. GeJűhL, Gehirn, Gelenk, Gerdt, Gerausch, Geficht, GeschQft, Gesctrcnk, Gesetz, Getrank, Getuürz sIb. e) egyszótagú nőnemű íónevek (mindig-"-g;, Bank, Hand, Haut, KraJt, Kull", Kunst, LtL,ft, Ltlst, Macht, MatLs, jVacht, ]Vuss, Stadt, Sucht, Wand, WurstsIb. í) -líng végződésű hímnemű íőnevek: Feigling, Irhrlíng, Saugtilrtg, Ztuiltíng stb. g) -nís végződésű semleges nemű íőnevek -se utótagot kapnak:

BedűrJnis * Bedüffiisse, Erzeugnis - Erzeugnisse, GeJangnis - Ge;[ctngnússe stb.

2,

iípus (-n/-en) szerint változnak a következő íónevek: a) legtÖbb nőnemű íőnév: Arbett, FahrL Frau, Schule, Schtuester, Stette, Stunde, Einheít, Freund,schaJt, Kondítoreí,Möglíchkeít, Werbung, Wohnung, Aktiuítat stb. Kivétel: -Ínvégződésűfőnevek -nen toldalékot kapnak: Arbeítertn - Arbeitertnnen, Lehrein - Lehrefinnen, Sttdentín - Shldentinnen slb. b) gyenge ragozású hímnemű íőneveki Abíturtent, EIeJant, Fotogrqf, Journalist, Konkurrent, Kandidat, Prösident
stb.

c) a kÖvetkező hímnemű íőnevek: Dorn, Fleck, Mast, Muskel, Neru, Pantoffel, Schmerz, See, Staat, Stachet, Tap, Vetter slb. d) egyes semleges nemű íőnevek: Auge, Bett, Hemd, slb.
3.

-J r.d -J rd -J "J rJ :J r< -J rd -J -J
rd
4

_ -l-

ill

rrJ

ld

típus (-/-') szerint változnak a következő íőnevek: a\ -el, -en, -ervégződésű hímnernú íónevek: OJen, - Umlauttal: ApJeI, Mangel, Mantet, Nagel, Vogel, Boden, Faden, Garten, Graben, Hammer, Vater Bruder sIb. - Umlaut nélkül: Tadel, Strudel, Tunnel, Braten, Schatten, Wagen, Kuchen, AdIe1 DampJer, Donner Kolfet Sommerstb, b\ -el, ,en, ,er, -chen, -leín végződésű semleges nemű főnevek (nincs Umlaut): Kabel, Mittel, Eísen, Kissen, Wesen, Fenster, Hauschen, Búirchlein stb. Kivétel: KLoster - Klöster c) csak két nőnemű íőnév:Mutter - Műtter, Tochter - Töchter

-) rd

D{

_-_J

,--{

4. típus (-er/-"er) szerint változnak a következő íőnevek: a) egyszótagú semleges nemű főnevek (c, o, u tőhang mindig Umlautot kap): Ámt, Bad", Band, Bíld", Blatt, Brett, Btrch, Dcrch, DorJ, Eí, Fach, FeLd, Glíed, Haus, Huhn, KaIb, Kind, KLeíd, Inmm, I-tlnd, Líed, Rad, Ta\ VoIk
stb.

--J
--J

b) egyes egyszótagú hímnemű
5.

Mund, Rand, Reíchtum, Wald stb.

íőnevek (a, o, u tőhang mindig Umlautot kap): Geúst, Gott, Irrtum, Icib, Main,

,_l J

angol és francia): das Auto, die Bar das Bistro, dtls Bt4ffet, das C${ das Debűt, das Geníe, das Hotel, das Kabarett, das KIíma, das Menű, das Motel, das ParJűm, die Shotll, rler Star der Te.sí stb. b) magánhangzóval végződő főnevek (kivéve -e): das SoJa, die Mutti, der Vatí, díe Oma. der Opastb. cl rövidítések: der Akku, das Irtbor der lkus, die Lok, der Pktu, der PuLLisIb. a) számos idegen eredetű tőnév (különösen

típus (-s) szerint változnak a következő íőnevek:

. A többes számú főnevek ragozására jellemző a részesesetben kapott -n toldalék. Ez a toldalék nem kapcsolódik
azokhoz a íőnevekhez, amelyek a többes számol -n/-en és -s toldalékkal képezik.
N
, :]l,]':a]l::']]:]::::a:] BLúí.í|é. §_..|:|.::,:,

*1
-1

A G
D

díe Baile die BaIk
der

die

,--,

denBdllen

Balk

dú" Biúrrr'énll.:::::]: .i.Ííá::-ll,{fr§ó}ieii:

,:d€:]§lgli§€t€lll

der Bl@,a:',,|,,a, :i*éiIMBii§Chéd

a'"B!*§::.:l: len]Mar§§Íibá

-4
---_!

V

Főltevex lNGADozÁsA TöBBEs szÁMBAN (Schtuankungen im PLuraL)

Az egyes számban azonos alakú és azonos nemű, de más jelentésű főnevek eltérő alakú többes számot képeznek

-J

die Bank
der Black

díe Baílke

padok

díe Banken
dliii]6i9§iiifi&:

bankok blokkolíblokádok

,
..--,1 --.l

das cesícht
die Mutíer

,aí§§!1::.

]l]l:].:::,i]]:ll::.]:l]:l:::::]l::::ll.::]a:lll.:]

]§i§i,nɧóK:j::::].].]]:l::.:]:::]i.]]'i].l]::]l,.l::],

,]öé]{s*&rll
die Saue koca

die Sau
der StrauB

die Sauen

vaddisznók
e]
].t tiliróC§li]:::]ii]a:l:]]

-l
--a

das Ttrch
drls Wort

l:da:§{
díe Ttjcher
zsebkendők ,:eltae&§É§]]4*l§ii!i.§a§..
]lya§{§!i§aó!áí:§&V§i}::..].:].:i]

dít: Ttlchtz

szöveVposztó

1 *4 _-1
1 *.J

Vl

SzeuÉlyNEvEK RAGozÁsn (Deklinatíon der Eigennamen)
Robet,ts Hqus

A szemé|ynevek általában névelő nélkül állnak, toldalékot csak biriokos esetben kapnak.

Hím- és nőnem*
(élőlények)

---a
]

J

Gabrielas Típp toldalék nélkül
Névelővel vagy névmással:

---| :,-4
l l
]
]

das SpíebetE des kleínen Domíník das Spíelzeug d,er kleinen JuIía der Geburtstag meines Peter der Geburtstag meíner §ímone

Lukas'Wohnung

1

Ifis'Puppe

die Wohnung von Lukas die Puppe von Iris die Idee des ProJessors Belke die Entscírcir7trq der FYau Richter

-s, -fi, -z, -x után aposztróf (írásban) uon (beszédben)) Titulusnál a névelővel együtt csak a titulust

-1
i

ragozzuk.

l

Fl-

-+--


E=
F.--

É
-D-=
-

Amennyiben a vezetéknéva családot jelzi, -s toldalékot adunk hozzá. Birgmans haben die Wohnung nebenan gemíetet.

+
}d4_ }.d;i

§
Német nyelvben a névelő lehet: o határozott (der bestímmte Artíkel), o határozatlan (der uttbestimmte Arttkel).

7 NÉVELŐ (ertttcet)

lrdt

,4-

il|,

l NÉvelór HASZNÁLATA (Gebrauclt des Artikeb)
A főnév melletl akkor áll eín, eíne, eínhaIározaIlan névelő, amikor először említjük vagy valami ismeretlent jelöl, Valamint húen, bekommen, suchen, sich rrrünschen és más igék mellett. Mivel a határozatlan névelőnek nincs tÖbbes számú alakja, többes számban névelő nélkül használjuk a főneveket. A már korábban említett főnév mellett
határozott névelő áll,

J J trd J Ird J -J *J
!,.d'l

il|

r.<

l_ lJ

DakommíeinKind. Dakommenkíndet
erztlhlt uns Geséíúcltten.

Es u)ff einnilc';t ein Mal,n, Ich habe eín Hatts.
'Er

Das Kínd trögt eínen BaLL.
Der Mann arbeitete nicltt gerne undhieJ3 FauLL

Das Haus liegt ím Starltzentntm, Die Kínd.er sínd sehr laut. Die Geschichten sind meistens erdacht.

miről van szó.

Hatáíozott névelőt használunk akkor is, ha valami általános dolgot ismerletünk illetve, ha az adott szituációból kiderül,

-J :l t{ -J E
l_ H

l_-

_l

-H

)

Díe Sonne geht im Osten atpf. Die Erde drehl sirh um die eigene Achse.

Der Merusch uirdJrei geboren, Hast du auch die Mona Lisa gesehen? Das neue Kanzleramt ín Berlin tocl<t uíele Bestrcher cln.

Er legte sich íns Bett. Der Zug kommt batd an, Mach das Fenster zu! Da-s Haus brennt, Wír usollen in den ho.

. ____l

Megszámlálhatatlan íőnevek névelóhasználata

Megszámlálhatatlan íőnevek előtt nem áll névelő, ha általában beszélünk róluk. Melléknéwel egyÜtt használt megszámlálhatatlan főnevek előtt határozatlan néveiő áll. Ha határozott dologról van szÓ, akkor határozott néVelőt használunk. J

.-,

--J

Elvont íőnevekkel használt névelők Elvont főnevek előtt sem áll névelő, ha általában beszélünk ró|uk.Melléknéwel együtt használt elvont főnevek előtt
.".

_l

határozat|an névelő áll. Ha határozott dologról van szó, akkor határozott néVelő áll előtte.

*4
---.J

fubeít íst dié,, Gfuildtaq,g Síe haí Geiluld'

Liebe

Lst nur

eín Wort.

déél :Eí,&lq§;

-4 -4
---{

Földrajzi íogalmakkal használt névelők Az 5 íöldrész, a legtöbb ország- és városnevet névelő nélkül használjuk. Amennyiben az említett megnevezések előtt
melléknév áll, semleges nemben is kitesszük határozoit névelőt.

,--J

Aírika, Amerika, Asien, Australien, Europa, Griechenland, Belgrad d.as schtuarze AJfikct, das entu)íckelte Amertka, das beuöLkerungsreíche Asien, das grűne Australien, das ertueíterte Europa, das alte Griechenland, das moderne Belgrad Kivétel: díe Arktis, díe Antarktis, der Hang

-4
__.J.

Az a!ábbi földrajzi fogalmakat határozott névelővel használjuk.

1

,1 -q |'.
I

oA

Határozott névelót használunk még:

|,J ,J ll- ll_ J _{ il-4 J ,= a
I

--J

Deutschklnd,/ díe BRD, díe Veretnígten Staaten uon Amertka/ die USA, das KÖnígretch Schuseden, . díe Schuseiz, der Sur]cln, der lrak, d,er lran, der Líbanon

Republík, (Jníon... szavakat tartalmazó országnevek és azok rövidítései előtt:

díe BundesrepublÍk

Tulajdonnevekkel használt névelők

ll

Tulajdonnevek mellett rendszerint elhagyjuk a névelőt. Ez nem Vonatkozik a jelzővel használt tulajdonnevekre, valaminl a többes számban álló dinasztiákra. Határozott néVelőt használunk gyakran a kÖznyelvben is.

ill

{l

lI

_ .-1 -a ll, , ,= :,, J l|'lll

,-l ,-1

J

:|] 4
lil

Névelóhasználat a foglalkozás, nemzeti hovatartozás és vallás kiíejezéseiben
Ste íst Schrusp íelerírt:,

ll_ 1
lI

- Amennyiben a íoglalkozást,ielzőlőnév mellett jelző áll, hatá-

l[.

l|, -a ll'1

-" J -"1

Er

színésznő.)
ist
Íst Amefikaner

rozatlan névelőt használunk.

.,

Er

Atzt.

,

',
.

'1,1]:l.
. ,,1.,,,1,.,,'

Éi

Er ist I+otestaíú;. : :.::.

::

F
Napok, hónapok és évszakok megnevezésével használt névelők Névelőt nem használunk az es ístlulírd szerkezettel kifejezett határozószók esetén és a Mítte/Aníang/Ende szavak
előti. Részes esetben álló határozószók, évszakok, hónapok, napok, valamint az étkezésekmegnevezéseih ezhaiározot1 névelőt használunk.

tsE__

tsFaj, íajta (élőlény/tárgy) kiíejezésekkel használt névelők

l--

E--_

E=
ii

?I"J, *r, ,ta a§fi

d]ni § ilre li,i 7f€;:
.l.! lir!1

Péi:§l9,.ííii1]l{l§t]]éii!]]§,d§sél6éi

§ü0.: &g§gt1;qiá:§el4:.
]?ii!:l g0 iíl:§j;itei;::
::,.:
:::

p.e§]é*@:]{§{:§íll1a4ll§§aÉlrli*eli
íra? r^fr^,,tDf mnnht mir á;o Arhal

]::Í |q§i:ibi

:,',

ÚlsagoX és íolyóiratok nevével használt névelők

ffi

%i

T t{
}C

:ffi
,
fl]

,,crls" és ,,ulíe" ulán használt névelők

=! ,l
lntézet-, utca- és épületnevekke| használt névelők
- Amennyiben névelőt használunk az intézet neve előtt.

Még néhány jellegzetesség a névelók használatával kapcsolatban

= L= É

-f
:^1 Lr

f

f F{

}_<

-_! l_ -,J
}{ -I r

§

8 NÉVMÁSOK (pronomen)

A névmások ragozható szavak, névszók helyett vagy jelzőként azok mellett használjuk őket, Utalnak a főnév nemére,
esetére, számála. A német nyelvben előforduló névmások:

;
J

_J ._J _l
-J J --J

-I -J

----,-{
.J

4
-l

_-Á

l

SzelaÉlyes NÉvMÁsoK (Personalpronomen)

A selbst, selber (magam...) a személyes és a visszaható névmás nyomatékosító alakja.

1 *J ,1 _1

Az Onözés kiíejezése a németben többes szám 3. személyben,történik, a névmást nagy kezdőbetűvel írjuk. Wie

--a Wie geht es lhnen? -1 ll Vlsszannró nÉvuÁs(Reflexíupronomen) é Visszaható névmás a vonatkozik, arra Részes- és 1 álhat, ami egyes számmondat alanyára és többes szám 3.hat vissza, egyben aacselekvés tárgya is.azonos a|akútárgyesetben 3. szémélyben személyben sích, többi személyben a személyes
l

leiJknSÍe?

--J
l l

névmással.

!4
l

-1

F
Ich mtrss mích beeíLen.

Hast du dích etua uerlíebt? In unserer Stadt befindet sích ein grol3es Schuímmbad. Wir haben un§ im WaId uerlanlfen. worűber habt íhr euch unterhalten? Kínder Jreuen sich immer auJ die Ferien.

E= FE-E__-

Visszaható szerkezetben a visszaható névmás vagy tárgyesetben áll, vagy ha más tárgy szerepel a mondatban,
részesesetbe kerül.

Ichuasche ních, Ichuasclrc mír die Hande.

Rasier§t du dlch jeden Morgen? Hast,du dir schon uieder díe Beíne rasíert?

F,--

Ill Blnroros

NÉvMÁsoK (Possessiupronomen)

tsi

E-

Birtokos névmások megjelölik a bidokos személyétés számát. Szerepük szerint jelzők, merl az azonos nemű, számú és esetű főnév mellett állnak, A birtokos névmások alakjai:

+
lI

E-r-

du
er es

ích

sre

deín seín ihr seín

meín

meíne

deine seíne

iíve

deín sein

meín

írv

seíne

seín

meíne deíne seíne ihre seíne

ffi
*

ffi Eü J

Az Önözés többes szám harmadik személyben zallik, a névmást nagy kezdőbetűvel írjuk.

Wíe ístlhr Name?
A birtokos névmás alakiai főnevekkel:

= }-_ = t_
meine Tochter

a]]:]l:::]]]]]::]l:]]ll:]híi:iiiréin]]]]:]::::.]]:la:,].l

meínBntder

deinBruder
N

sein Bnu7er íhr Bntder seín Bnlder unser Bntder euer Bnlder íltr Brur7er
a]iíli*héd.Briidéii]:i:l lirldfiilpl,fli{!l{6ill:l]il
]]§i*íi.fr.]Bitj|aíéi:::]: :::
.:]lhíéri]]Ekliidéi]]]]]ll]]1]:

deíne Tochter seine Tochter
ihre Tochter

deinBuch

meinBuch

seíne Tochter unsere Tochter eure Tochter
ihre Tochter
iíieirié::1bcfiűd,.,

sein Buclt ihr Btrch sein Buch unser Btrch euer Btrch ihr Btrch

deíne BíMer seine Bilrler seíne Bílrler
íhre Bitder unsere Bilder eure Bílder ihre BíIder
.:,fué:ííjri:Biljaeí

meine Bilder

-J J tJ

J
l.{
!{

) !{ -) lr_ -)

]]]::l::]]:::::a]]

iléíié..T&ktrli|:
§e,iii:ié: ]Tó'chűdi:
:]

d€*ür:Búch:]'.],,:l,]::l]],]]]

:::] :: l

:,l7élne::Bílder
',|,:Sétré:aBilder

::]]::]:]:]:::::a]

:§éii1::Riiihjl,]l]::]::],,:::],,l,],:].
]

ll]

ílrí.i:,Tóihfé,f

]l:l:

l ]

ihiiBLaóhi:laa]],]:],:,:.,l]',ll:,,l]::;].]llll

::l:,:a:::]]l

,.]iíéíi.iéíí Bi.ii]i{éi:]
]

].:]

|:. ]],
::

ll§éiiiij::11riC}iúi:i.:]:

]

§éú.l]§úr]h,]]l.,]l:

.]:] :]:l]l.]ll:]l::'::

l]íítá.Biíde}.:.,'. llsati:ielgítd;i,,
':airséiéaiaer
:]gÚrc,Biatá,.,,1,,,
:

,

..tif

uiiriéri§i|iiiíéf
:] i] ]]

.'.ür§é|el,?oChtéi
'l,&trc:llbCfuíerl::l:,,l
,,

:tűi§iri:8iiah]]

-J
) É{
l_

,,] ..]l ]: :::]] :,.l

::éúi€irt::Br__-tidiijr.]
l

a

éilét,.BüÉ}Ji]]:a,: :,:,]'l]]]l]]lllll':]:l]l. ll
]:

]ilriiái'§li.íiiléiil:]:

:.].:::]

]:iryrelr§}§r..],]],],

].il:.ii::Fli]i;ah']:]]:,,]:::]].]]]i.]:]]:]:::::],]:
]
l
: ] :

i

.

io

deínes Bruders

meínes Bruders

metrcr Tochíer deíner Tochter

metrcs Btrclus deínes Buches

:.

i

: : :

] ,

i

: : :

:

] ]

l

a ]

:

] ] :

]
] ] :

l ]

: :

: l

,

] ]

]

] :

]

: :

i

]

]:

j
:

:]

]

: l

: ]

i]

:

:l*ryl"§9,.,,,,
meiner BíLder deíner Bílder

= -=
-1

eures Bnlders
i}wes

ur§eres Bruders

íJwes Bntders seines Bnlrlezrs

seínes Bruders

Bnlders

seiner Tachter ihrer Tochter seíner Tochter uftserer Tochter el]rer Tachter íhrer Tochter

seínes Btrctes

ítves.Bttches seine§.Brrches

unsereé Btlches
.

sebter Bílder íhrer BíMér, seiner Btlde.r eurer

'

eLrres_.B1,1('he§.:

íhres'Btibhei.

.''.

BíIder tireí Bilr7eí

utserer Bitdel
:'.

-4

._,
--!

^4

-1
.J

A bir'tokos névmás tehet önálló is, ekkor íelveszi a hiányzó főnév ragjait.

I|ém gehört der Bademantel? - Das íst meíner. (Alanyeset) Du hast keinen Bademantel? - Ich gebe dir meínen. (Tárgyeset)
||'em gehórt díe Tasche?
DLL

-4
=
=-J :-J

llílst keine Tasche? -

- Das

úst meíne. (Alanyeset) Ich gebe dír meíne. (Tárgyeset)

\\'em gehórt das Wörterbuch? - Das ist mein(e)s. (Alanyeset) Du hast keín Wörterbuch? - Ich gebe dír meín(e)s, (Tárgyeset)

lV

MurnróHÉvuÁsor (Demonstratiupronomen)

.-.,-I _ -,,-!

-1
-

A der, díe, das mutató névmások hangsúlyosabbak a határozott névelőknél.Személyes névmás helyett használjuk a korábban említett személyre vagy tárgyra.

4 _J

-1 -, -, =1 _1 1 -1
]

du díe Jarke da? - Díe íst zu lang. Nehmen Sie den roten Teppich? - Neín, der íst zu teuer. GeJaIlt dír das Kleid ím SchauJenster? - Ja, das finde ích schön. wei§t du ettuas uon Herrn Breítner? - Ja, er ist mít seinem Bruder und dessen Flau und kíndern nach Amerka gezogen.
Wíe findest
o

jener és solcher

mutató névmások azonos módon változnak. mint a

dieser,

o o

A derjeníge mutató névmás azonos módon változik, mint a derselbe. selber és §elbst mutatónévmások nem változnak, azonos a használatuk és a jelentésük, A jelölt íőnévvagy a névmás
mögött állnak. Das

üF

Der Priisídent selbst hat die Gaste empJangen. (Az elnök személyesen

glaube íehja selber nrcht. (Ezt magam sem hiszem.)

-*,.

fogadta a vendégeket.)

@
V KÉnoő N ÉvMÁsoK(lnterrog atíDpronomen)

Effi
.
llős§m]

uasfir
rilcs,;Eir.

eirue

A uselchen;uselche, ulelches kérdő névmások úgy változnak, mint a díesen díese, díeses mutató névmások. ulasJürkérdő névmásnál csakaz eín, eíne, eín vállozik, határozatlan néve|őként.

f; f;
J L._ = _l L{ :l
Dr{
r-

WasJür Schuhe passen zu díesemKleíd? - Schtuarze. fiir eín;em Bleistíft schreibst du gern? - Mít eínem blauen. o A uas ftir ein, eíne, ein névmás önállóan is állhat, ilyenkoí íelveszi a hiányzó főnév ragjait. Im Kino lilqft eín Fttm. - Was jir eíner? Ich braűclrc ein Kíssen. - Was Jür eínleb?
Mít uas

Jür eínen Bikínírnöctttest du? - Einen bunten. Was Jür eíne Stelle strchen Sie? - Eíne gut bezahtte. Was Jiir ein Kleid, hast du dír gekaujt? - Eín grünes.
Was

Vl

HnrÁnozATLAN NÉvMÁsor (Indefinttpronomen)
:lN
:t1]|p:||1,

LJ = =

],aIIe§],:_]

':QV},€(::,.::,:

:e.§le

.,l]A:]

,'G,:

:erk.l.]. :eiltے::

l1éiirf411,,,,:

]D,,
*

Ialíéi,

ll3t*n,,.':
,lritlém:::
:€tíg|l.1,,:::.

)evle

éln@s,,1
a,|.|.:,,,|::|.a,.,

éírlí9)§,'
:etren1.1:,

,eIíEr

5
thl
uon q.llerrrelöljárószós
szeíkezetet.

-i

Az alleshatározatlan névmásnak nincs birtokos esete, ezért használjuk helyette

a

c Akeíner, keíne, keínlebhatározatlan névmás azonos módon változik, mint az eíner, eíne, ein(e)s. Eítrc Zigarette, bitte? - Ja, ích nehme gern eíne./Danke, ích möchte keíne. Hast du einen Regenschírm? - Ja, ích habe eínen./Neín, ích ttttbe keínen. Hast du ein Abendkleid? - Natűrlích ha,be ich eínIe)s, / Icíder habe ich keín(eb. BranrcÍrst du Sandrtlen? - Ja, ich branrche uelche. / Neín ích brauche keine, l A uselcher, uselche, uselches határozatlan névmás azonos
néVmás. módon változik, mint

J J
J :í :l t{ lJ -l :l :l r{
l{
l{

J l.{

}_|

a díesen diese, díeses mutató

Hást du Kleingetd? Kanrrst d.u mir tpelches leihen? . A uros az etlDa.s rövidített alakja, általában a köznyelvben használjuk. Ichmöchte dír uas sagen. . Az írgendeíner,ír'igendjemand és írgendusas határozatlan névmások azonos módon változnak, mint az eíner,

jem.andés rrras. alle

c

Az andere, eínige, etlíche, mehrere, sőmtliche, uíele, uenígehatározatlan névmások úgy változnak, mint az
határ ozallan névmás.
,morl]]
]

,:N'

,A, l:D,
o'

:€LIEí\,
,-]:]].]',l]r]],

jede:,, j,sde,,

je§Qs

.§:

,:]

|jédes

jerrwnd ,;

,;

irgé.ndlreí
íig9ndulen
irgéry§tuem,

,]]''

:::éíj{iéft1

,jg(kr,,

jédÉ.Á"

.iemaiuJ{en)' '1eág443|s, ;',
Jerrianrl(ei:rl)

A mc;nhalározaIlan névmáshoz egyes szám 3. személyű igealak járul.

Beí uns trinkt man uiel Bier (Nálunk sok sört isznak.) Was mo;n gern hlt, das Jilllt eínem nicht schtuer (Amit az ember szívesen tesz, nem esik nehezére.) c A jeder, jede, jedes határozatlan névmás állhat főnéwel és anélkül. Amikor főnéwel áll, határozott névelőként
változik.

Das kann jedem pas sieren.
o Aníemand.határozatlan névmás úgy változik, mint ajemcnd.

Möchte mir jemand helfen? Sie hot niemandlen) auJ der Wett.

.-J
-J 1

Vll

Vorunrxozó ttÉvtuÁso r (Relatíupronomen)

--

- Er '-

4

-J

--1
-!

A, der. db das vonatkozó névmást egyeztetjük (nemben és számban) a főmondatban rá vonatkozó főnéwel, míg az esetéi az alárendell mondatban betöltötl szerepe alapján határozzuk meg. Dí-e Frant díe ín unserer Nacítbarsch{t tlsohnt, ist lehrefin. Díe Frau. deren Wohnung auJ díe Stra!3e geltt, ist Lehrertn. Dí-e Frau der der neue Renault gehört, ist lchrerin.

mondatra vonatkozik) Ilem iíh fticht gL,:tube, (dem) erzahle ich nichts.

hnr mir Blumen gebracht, worűber ích mtch sehr geJreut habe. (Annak örültem, hogy hozta * az egész

Die Frau. díe tch gerade begrűJ3t habe, ist Lehrein.

Díe Fral- mít der ích gesprochen Lwbe, ist Lehrefin. Das. ruas mir auJ die Neruen geht, ist deíne Schlrlmpigkeít.

, --l

-+
-{ 4

Aun, uie, uohín, usomít, uorauJs\b,
|| ír gehen

vonatkozó névmások átvehetik a vonatkozó mondatban a kötőszó morgeft ins Schuimmbad, uorauJ sich meíne Kínder sehr Jreuen. Ilein Geburtsort líegt dort, uo ímmer FnJthlíng ist.

szerepét.

§
- semleges nemű - egéSz mondatra
- állítmányra

9

,,ES" NÉVMÁS HASZNÁLATA (Gebrauchdes pronomerrs ,,ES.J
Wo ist meín HeJt? - Daliegt es doch. Wo i.st meín Heít? - Ich tuei,B es ntchl. AIIe uaren müde, er uar es niíht, Er í.st pílot und sein sohn roírd es auch. Da kommt eín Student. - Es íst ein Auslander.
Nem hagyható el.

valódi névmásként:
főnévre

--+
-4 J

-

seín ige mellett

hím/nőnemű íőnévre

Fo*rnalis alanyként (a kiíeiezés részeként):

?.c§§§l§§!§:'irr§::::;

-{
-l

Formális tárgyként

(soha nem á|l a mondat elején): €aétli

llb}ószékárt elfoglalia az ige
eFó
h€i!|€fi.

lnbe es lrcute eílig. Meinst dues ernst? qi]&aeni€§liil{§§clii&
Ich *,.l,:I§e]:§§.li,!rbbi'ií§!
li:ii:l:ili:::;'a:i:i]§'r;:]la:'.l:lall
,iii..íig*:a.aalaaa:a:ia:aa]raia::,:i]a]]]:iiaai:::]::]:

Ném hagyható el,

_4
J

-,

4

§§].irái.ü§aa]ir{ák .i6ilt§a 9' ]]:.:Vltjl€]§&§i§::aii&d

i!§§&C*§l§l§§l§üi§§g§:]] ffi6§y$,ü&§§r§1§1.i:::..:

;iriiiűéü:'ii:ii]:aiai'a:a'i'i::::aaa]]]a'aa]:l.:::.::,.i:il,,]

Szeméyre vonatkozó Akkusativ- és Dativ-vonzatok esetén

-1
3

an + $vtítb §zeíkezenel kiEiez3fi dany eselén:
Tárgyi ínelékmondattal vagy zu + Infuútí:: szerkezettel titeiezett alany esetén (soha
n€rn

-1

Es ist mir kctlt. - Mír íst (es) kalt. Elhagyható, írmenriyiben Es tlurde íhm schl,echt. - Ihm uurd.e (es) schlecltt. a. ]iondat eleién má§milyen íngndatíészáll. Es íriert míclt - MíchJriert (es). Es geftUt rhir riüfu. dcss du soJoul bist, E§taliynali,. I EsJrea rrnch besondi:rs,"mil dir alsanranenanrb:éttén" i BesondérsJreut íed müc}r. rntl dir zrlsaminetlzurlrbeÉiit lchjnde es foll, dass duheute staubsaugst. Elhagyható. Ich bedauere (es) sehx dass rch dich nírht Jrüher
.
I

1 _1 |' _ ,Z
I

áll a mondat elején):

í1Iormipr1 habe. Ich bedauere (es), dich ílicht Jruher inJormieft zu ltaben.

Alanyi és tárgyi mondat névmását akkor hagyjuk el, amikor a főmondat előtt áll és előtte áll a dcs névmás" Dass du soJaul bist, (das) ge.faltt mir nicht. Dass du heute staubsaugst, (d.as).firuJe icrl toll.

Es vagy dos?

Adas

előző szövegösszefüggésre

vonatkozik,

az espedig utólagos magyarázaIravagy

kijelentésre"

1

Kanrrst du die Koffer allein in den 4. Stock hochtragen?

;H

- Neín, das íst unmöglích. - Es íst unmőglich, dass ich díe Kotfer alleín ín den 4. Stock hochtrage.

§

ío MEl.l.Éxrrevex (Adjektíue)
ragozzuk nem ragozzuk
nem ragozzuk

-J
}dat |i._ \J

|il

A melléknevek ragozható szavak, álítmányi, jelzői vagy határozói szerepben. Jelzőként ragozzuk őket, állítmányként és határozóként viszont nem v áltoznak,
o

Jelző

Eínjunger Mann machte sich auJ den Weg.

. Állítmány

Er uar rnűde.

.Határozósző

(melléknév + seín/ tuerden)

vorsíchtíg stieg er aus.

Helységnévből -er toldalékkal képzett melléknevek, egyes idegen származású melléknevek ragozatlanok jelző szerepben is:

der Hamburger HaJen, ein rosa Hemd, eín lílrr KLeid, eín beíge Hut

Az -er és -el utótagú melléknevek jelzői sze(kezehben elvesztik az -e-t: teu.er eiftteures Kleid, dunkel das dunkle Bier Kivétel: bítter eín bítteres Getrdnk, finster eínfinsterer Raum

-

-

-J = J -J Lá -J -J \_
*J
= L_ = }{
Ld

l
1

M

e

llÉrn

evE

K CAGozÁs a (AQj ektíu dektínation)
ra

. Mel

léknevek erős (névelőpótló)

gozás a (starke Adj ektiudeklínation)

Erősen ragozzuk a melléknevet, ha a főnév előtt nem áll sem névelő, sem névmás. Birtokos eset egyes szám hímnem és sernleges nem kivételével a melléknéva főnévragokhoz hasonló toldalékokat kapja:

A melléknevet többes számban erősen

-J

Gíbt es noch grúnen Saklt? Das isú eíne CremeJíir trockene Haut. Ich tuclsche mich imtner mií kaltem wassen AIíen Leuten und kleínen Kíndern rnuss mrln helJen. Das ísúeín Restaurant mít groí3er Ausua}tl. Manclrc bekannte Schauspieler klmmen aus unserer Starlt. In unserer Stadt gíbt es uiele gute Parkmöglichkeíten.
*

andere, eíníge,eín paa1 eínzelne, etlíche, geusísse, lauter, manche*, mehrere, uerschíedene, uíele, ueníge.

ragozzuk a következő szavak után is:

J J
-J -J r-) -J
I{ l_

J t{

IWancln után

-

a melléknevet egyes számban gyengén ragozzuk.

2. Melléknevek gyenge (névelőkísérő)ragozása (schtuache AQjektíudeklínatíon) Gyengén ragozzuk a melléknevet a következő esetekben:

. határozott névelő (den díe, das, díe) o a derjeníge, d,erselbe, díeser, jeder, jener, solcher, mancher, uselcher névmások után

= L_ "J = t_ -J l4 :l -J
l{

Többes számban a melléknevet gyengén

Mir geJaltt der rothclrlfige PauL siimtlíche szavak után is. In der groJ3en Pause sind atle auJ dem SchulhoJ. Dreses nette Madclrcn habe ich am Meer kennen gelernt. Beí solchem schlechten Wetter kann man nicht baden gehen. Nur mancher gute SchüIer entsctrcidet sích nícht Jür das Sfudium. Welches deutsche Wörterbtrch möchtest du dír kaqfen? Alte guten Platze uaren schon besetzt.

ragoztuk

az alle, beíde, Jolgende,

l{

Főnév előtt használva, megszemélyesíiett melléknévnélvagy egyes számú melléknévi igenévnél az all- és sömtlíchátveszi a határozott névelő szerepét. aller graue Beton, alles Gute, mít samttichem schu;eren Gepöck'

3.

A melléknevek vegyes (névelőkiegészílő) ragozása (gemischte Aüektíudeklination)

Vegyesen ragozzuk a melléknevet a: . határozatlan névelő (eín, eíne, eín), . bidokos névmás (meín, deín, seín stb,),
c

keín, keíne, keínután.

J
J-

. --J

[Jnser Trairter ist eín ehematiger Basketbctllspíeler. Síe i.st eíne íntellígente,aber sensible Person. Wtr suchen eín geműtliches Restaurant. Wegen einer schtueren KopJuerletzung mtrsste er íns Krankenhaus. klarrs ist metn bester Freund. Holfentlich bekomme ícF. keine schlechte Note.

-4
_J

Összeíoglaló táblázat:

Nőnemben, semleges nemben és többes számban az alany és tárgyeset alak|ai megegyeznek:

:-J

einheifier Sommer

derheiJ3e Sommer

heí,Ber Sommer

der sommer

denleika einen teikn
-_a

heíkn Sommer

den somtner

Liebe Liebe eíne groJk Liebe
groJ3e díe groJ3e

die Liebe

das SoJa neues SoJa das neue SoJa etnneues SoJa

keine grünenBanke

díe grúnenBanke

díe Banke grúne Banke

-+
--I 4 -J
l

des hetíen Sommers eines het$en Sommers

íLeíknSomrners

sommer Sommer des sommers
grol3er Líebe

der Liebe

einemheí§en Sommer

demheífien Sommer

rwíkm Sornmer

demsommer

eífter groJ3en Líebe

der groJ3enLiebe

des neuen des neuen eines neuen

So3[as

Sqfas
SoJas

neuetn SoJa deti neuen SoJa eínem neuen SoJa

.

SoJas

der grűnenBanke keíner grúnenBdnke grúnen Banken den grünen Banken keínen grűnen Btinken

grűner Banke

der Banke

demSoJa

denBanken

l

M

pllÉxr.rÉvFoKozÁs(Komparatíon der AQj ektiue)

-=

A nérn"' rn"l|éknéu hár

1
J

g ... uíel ebn§ ... uie
Alapíok

Er ist ebenso Jleíl3ig u:íe seín Valen
+

Anna ist so schón uíe ihre Mutter

-, -|

1 ,1
4
i

juls

sch.ón schóner

+

erl- er als

alany eset

jűnger

Anna íst schöner ols íhre Mutteí Er istjűnger als seíne Scfulester.

4

1

Alapíok + (e)ste/ : (e)ste am schönsten/der schönste schón - amfleí$ígsten/ der flei!3ígste Jlei$tg

. Alapfokban a melléknévelőtl áll a so/ebenso összehasonlító szó, utána, pedig rpie. . középíokban a melléknévután áll az cls összehasonlító szó.

-

Das schönste Madchenleil3t Anna. (jelző) Anrnist am schönsten (állítmány) Anna síngt am schönstea. (határozó)

E
'

oFelsŐÍokban az-estetoldalékazokhozamelléknevekhezkapcsolódik,amelyekvégződése:

d.,h,t,s,J),sch,x,z.

Felsőfokot használhatunk jelzőként, állítmányként és határozóként, Felsőfokban jelzőként használt melléknév előtt derldíeld.as határozott névelŐ áll. Állítmányként vagy határozóként használt felsőfok előtt am áll és _sten/_esten végződést kap. Az

. -er és -el utótagú melléknevek fokozása: dunkel dunkler

_ == -_í l-L
r-i.
|,

teuer

+

teurer

. umlautot kaphatnak az a, o, u tőhanggal rendelkező melléknevek középés felsőfokban:
schtuarz
grob

am dunkekten / der dunkelste am teuersten / der teuerste

. Gyakran e|őforduló felsőfokban álló kifejezések: in höcLrcter Eile, mít denJreundlichsten GrűJ3en, herzlíchsten Gttrcktuunsch o AlaPfokhoz hasonlóan a melléknév közép- és felsőfokban is megkapja a melléknévragokat: mít meinern besten Freund, eíne jűngere F-rau.
1.

A melléknevek rendhagyó íokozása (unregelmaJ3íge Komparation der Adjektíue)
grÖJ3er
l]liá-§§átlia]:]ilii]il]]ral::ll:l::::::l:::l::l::::]..i::].:,'a,::]ll:l:i]]::

grofi (nagy'1
9u1 0ó) hoch (magas)

am gröJ3ten / der gröJ3te
.:§ii.iairy§§üii!ií:a§d€f
::tüii§'&.::]a

r.{

J
= lJ = F{
lJ

J

-! -I _J }-{ :J J tJ
L_J
}_J

f
\-l

-fl

Ld

tbJ

ncn

(8l&csony) -

höher
iariiriéia:]::]a:]i]a:.::il]]],a]]:]a]:i::]l::]]]:::ia]la]]]a::l

amhöchsten

/ der höchste

urel (sok)

mehr
legközelebbi)

- der Nachste (következő,

:alitij:iiödi§ffi ?l§eri:iii§§fi §íé§..:]lli.:a ]]:i::a]]]:]::l]..]:i]] am neisten / das meíste, díe meísten

lll

FőttÉvvÉ vÁLT MELLÉKNEvEK Ésuts1-1ÉrruÉvlIGENEvEK BAGozÁsA (D ekltnation der sub stantiuierten Adj ektíu e und_ Partiztpien)
eín Bekannter/eíne

A főnévként használt mellékneveket és melléknéviigeneveket melléknévkéntragozzuk: (ismerős/ismerős

Bekannte
nő)

uiele
(sok

Bekannte ismerős)

alle Bekannten
(minden ismerős)

An der KonJerenz nehmen anrch eínígeJugendtíche teíL. Ich bitte all,e Anwesenden umAuJmerksamkett.
Meín Vater íst Angestellten Wír Jahren zu utls ereft Venls andterl.

der/díe Deutsche der/die FYentde

der/di.e Bekannte

der/die Alte

der/dle Kranke der/die verusandte

der/díe Jugendliche

der/díe Arulsésende der/díe Auszubidencle der/die Reisettde der/die Vorsítzende

der/dí.e Abuesende

der/díe Angestellte

'derldie Vorgesetzte

der/die Behínderte der/dte Betrunkene der/die Verlelzte der/ die Verslorbene

der Bearnte / díe Beatntín

:l -{ :i :r J -J r{ :I +
l_
H

-l :l

l_

--T
__1

a
§
Agárrrevek
fogahfn kröaött

--e
= 7

í1 szÁMNEvEK

(híúen)

nem Önálló határozószók; meghatározzák, mennyi van abból, amire vonatkozik a főnév vagy hol áll a többi A német nyelvben léteznek:
€N(

-

-5í!r {baanen) - §-nE!-dk [hlúafulerbien)

§aira

(Miralzah]en/ Ordnungszahten)

]-a
-_1

I

Tószinevex Wnaúznh]en)
0
1

(Ordnungszahlem.)

SonszÁnltHever

2 3 6 7 8 9

eins

mnl

______

____(der die, das) erste ____(der die, dtl-s) driíte ____(der die, das) uíerte
____(der, die, das) sectste
*__

=a = --e

-a
-1

,a
-=1
-{ { { -=
]

_____ séfun ____ adü _____ ílei.m _____ 1o zcfut _____ íí e{_______ 12 zlldí _______ 13 úeizbrn 14 uíerzetn í5 finPEIn 16 wltzchn ,l7 siebzeín l8 achtzeín .l9 neutzcín 20 aDa]uig 21 etundzlanzls ,_____
sedrs

M ______ üb ______ 5 -Fní
i+

(der die, das) Jiinjte

____(derdie,dcls)siebte
(derdíe,das)arhte

___,(derdíe,das)neunte

____(der díe, das,) zeltnte ____(der die, das) elíte

2.

73 24 25 27 28

xi

die, dns) neunzehnte die, das) zwanzigste die, da-s) eínuruJztl:anzigste die, das) zu:eiundzusanzígste die, das) dreiund,zuanzígste uíenndzuatu@ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (der, díe, das) uíerurtdzu:anzíg ste trtnfimdauanz§ _ _ _ _ _ * _ _ _ _ _ (der die, das) filnJundzuanzigste sechstutdzuanz@ _ _ _ _ _ _ * _ _ _ (der die, da-s) sectsundzuanlzig ste

(der (der (der (der (det (der (der (der aDeünldzlDaruts _ _ _ _, _ _ _ _ _ (der dreíuúzuanz@ _ _, _ _ _ _ _ _ _ _ (der

__(derdie,dzs)ztuölfte @er dU, dtls) dreizehnte

die, das) uierzehnte die, das) Jűryfzehnte díe, das) seclvelmte díe, das) síebzehnte die, das) rrchtzehnte

síefuntrulztlsanzlg ____

l-- _=1 .-={
I

n 30 n
50 60
7o 80 90 100

_a
-_t

lii,

-"iJ il]i -

í01
102 2o0 300 0o0 0o0 000 000 000 000 000

fuelSU üieúu ____ _funJzE sechzig siabzig achízig neutzig (ein)hundert

achtuldaDanzls neuundzuanzls

__

(derdíe,da-s)siebenundzuanzígste
@er díe, das) achtundztuanzigste

_ _ _ _ _ _ * _ _ _ (der díe, das) neunundzuanzigste @er die, dns) dreíJ3igste

_*__(deídíe,das)Díerzígste

afl*
:,u-l
-,il-

_l

1

2
10

lil,

1-J_
nilfi dld]IlF

-,!-.l

20 100 1 000 1 0o0 000

aueilulldert dreiíundert _:______ (ein)tausend ztueítanLsend" zelntausend_
eine MíIlion eíne Mitlklrde

(ein)htndertztueí _ _ _ _ _ _,, _ _

(ein)hunderteins _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

zlDarw@ta usend _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (ein) hunderttausend _ _, _ _ _ _ _ ___*

@er die, das)JúnJzigste (der die, da-s) secluigste (der díe, das) siebzigste (der die, das) achtzigste (der díe, das) neunzigste (det die, dns) (eín)hundertste (der die, dfl-s) hunderterste (der die, da-s) hurtdertzueíte (der die, dtts) zu-:eíhundertste (der díe, das) dreíhundertste (der die, dos) (eín)tausendste (der die, das) ztueitausend-ste (der die, das) zehntausendste (der díe, das) zua nzigtanLsendste (der die, das) hunderítansendste (der díe, das) miltiarste (der die, das) míllíardste

H
. A tőszámneveket nem ragozzuk. kivétel: az eins határozott névelő után, és a zueíIdreí birtokos és részes esetben. Ich habe zueí Söhne, Der eíne ist Arzt, der andere Pílot. Sie hat uiete Vertuandte, aber nur mít zueíenldreíen hat sie standíg Kontakt. . A sorszámnevek majdnem mindig határozott névelővel Vagy megíelelő névmássa| állnak, melléknévkéntragozzuk őket:

il
lI

Heute i.st der erste Flthlírqstag. Das Schuljahr beginnt am ersten September

WírJahren immer zuteíter Kksse.

J
Ld

:J
lrJl

fi

lL{

c

A zu elöljárószós
(négyesben) stb,

sorszámok a személyek számáI jelölik:

zu zuleíú(kettesben), zu ddút (hármasban), zu víert

1, Római számok (römische Ordnungsza}tlen)

KarL l. (= KarI der Erste) unter Kart L (= unter KarI dem Ersten) A magyar nyelvhez hasonlóan, a római számok után pontot teszünk. 2, Óra és idő (Ltvzeií)

3. A keltezés (Datum)

Ich bín am sechsundzusanvígsten uíerten neunzehnhundertdreíundJiinJzíg geboren. Heute íst der ztueíte Julí ztpeítausenduíen Heute ist der 2. JuIí 2OO4. den sechsundzuanzígsten síebten neunzehnhundertachtundMtjnchen, den 26. 7. 1998 (levelek fejlécén) neunzíg (eín)ta usendJünJundachtzíg uorlno.ch Chi:lstí Geburt. 1OB5 u. Ctun/n. Chr Er ist 2OO2 Weltmeíster getuorden, = Er íst im Jah'r{e) 2OO2 Weltmeister geu_:orden. -Anémet nyelvben az év nem sorszám. Adátum kifejezésekor azezer (tausend) helyett 1100-tól 1999-ig a
lch bín am 26. 4. 1953* geboren
neunzehnhund.ert kiíqezés|használ|uk.
7,50 -,40 10,30 -,60

4, Apénz (GeLd)

Euro Euro SF SF

sieben EuroJűnJzig uierzig Cent zehn FYanken dreiJ3ig sechzig Rappen

5. Számtani műveletek (mathematische Aqfgaben) 4+9= uier plus neunist dreizehn

13 15-5 = 10 4 x 4 = 16
8:2=4
33=9
=7

Jü4fzehnmírusJűryf istzehn

lE

uíer mal Díer ist secLvehn acht durch zueí ist uier/ acht geteitt durch zu:eí ist uier drei Lach dreí íst reun Wurzet anls neurtundDierzig ist síeben

6. Mértékegységek mennyiségek (MaJ3e) és 10 mm zehn Miltímeter 15 cm JünJzehn Zentímeter

:l :l _l \{ :l t-a J }._ J J J J t{ :l l{ :l :l }{ :l :l }_ :l >._ :l h_
LJ ti_
!l{ }J

-I _I LJ
= LJ

LJ

H

-_

50m

1,90 m

JűnJzíg Meter eín Meter neurlzig
ztu

250 km
B0 km/h

-11,

eihundertJűnJzíg Kilometer achtzig Kílameter in der Stunde / achtzig Stundenkílameter miruls etJ Grad/eIJ GrarL unter NulL

r
+30"

--a
--1 -1 _1

18" c 90%

2Y2

10g

L

phs dreil3ig Grad/dreí,Big Grad űber NuLl achtzehn Grad ceb;rs í7eurw@ Prozent ztoeíeinhalb Liter
zehnGramm ein PJund = ein halbes Kilo
ztueí kilo

2kg

1 Pfd.

Mértékegység mennyiség után tárgyesetet használunk és Der Jurlge ist schon eínen Meter gro$.

-.{ ll
=
J

Tzeoeser Ésrönrex (Bnrchzahlen)
0,0 0,5
nuLI

Kommanichts

4

2,342

nuLLKommaJűnJ zuseí komma drei uíer zu:eí

z
5
1 3 1 t

l

l l

eintnlb
ein Drií7el ein Viertel

<
=

díáViertel
eín Achlel eúeinhalb / andertítctlb dreieinltalb jtt4filttduietzig durch neun
=

6

1
-J

1+

+ § 9

fúnJurtduierzig geteilt durch neun

i--

lll

SonszÁmHATÁRozó

szóK (hhladuerbíen)
einmal

,l.l
I

]J
I

t. 2. 3. 4) = 4.
í) =
2) = 3) =

erstens zu)eiíens drittens
uiertens

zueimal
dreimal

einJach
zu.ledach dredcrch
Vierfach
=

doppett

i:,^

illi :] _J
!|i

i' M1

ff:

ii=

rV

FórrÉwÉvÁLT sáMNEVEK ísubstanttuierte

hhten)

lilM
:

ilfr: [_a

. Adatok autóbuszok, villamos száma és az osztályzalok nőneműek. Dűe 7 istmeine Glúckszaht ílt eírvrVta fahre ichzur UnL Idl hab in Deutsch eíne FiinJ bekommen. . az

a

ryl_

ffi

E t
ilé §
*LJ

utóta(xlal főnevesített tőszámnevek hímneműek. der Achtziger (a nyolcvanéves) ín denllttJzigern (az öfuenes években)

14

=

die Eurer

(egyesek)

1ffif#m#;::Eázasok) [ ,tioo"" lfiXF2OOO die Tausender (ezresek)
=

)

szám

(plural)

,|

r A rrrennyisé9et jelölő főnevek semleges neműek:

das HunderL das TanLsend, das Dutzend".

. Atöítek semleges neműek: das Ddttel, das Viertetstb. Kivétel: díe Hillfte.

f;
§

;

í2 HATÁRozószÓK

(Abuerbíen)

FT
.'-jlL

A határozószókatnem rugozzuk, bár némelyikük fokozható.

I oőxnrÁnozószóK (TemporaladDerbíen)
l

Múlt (Vergangenheit)
-eínst, einmal (va|amikor, régen, egyszer)

Jövő (Zukuryft)

damals (ákkor, akkoiiban,,lábban az,idóben),,
elrcmals (hajdan, egyko|
;

J = :I
}d }J

-il É
lrd

lJ

da (akkor) jemals (valamikor)
l;ll:l::::l:::jt!ilt§ii{X§iáb&i!$;]:l:::l:ll::.
r-rorh.er
]]:

(elótle, előzőeg), a4ftulgs (kezdétben), seüher (azóta)

ffi
ffi
(szüntelenül)

rc ffi re
ffi ffi

:i
lJ

_l

-

= l_

= tr.-

l::l:::.lil:94a4l{n9P§9§i$il:::l:::ll:1
]:].,':il:];]l]§l@h]l(!]!1lllqiqlq],:::.l]:]]]:::]

Jelen (Gegentuan,t)
- Egyes időhalározószókból morgen-morgig sIb,

alakíthalunk melléknevekeI: bald-baldíg, heute-heutíg, gestern-gestfig, jetzt-jetzíg,

éjszakán-

mittags
(delente)

usíed.er
(újból)

Zuerst
(először)

immer
(mindig)

morgens
(reggelente)

haufig/oít /ojtmab
mehrmals
(többször)

zuletzt
(utoljára)

J J :l -l :l :l r{ :i :l :l r_ :l H
}.{ }-b{ l{ lJ l,_. H l{

J J
}_-

:l
J

stets
(állandóan)

nie/niemals
(délelőttön-

J J
H

4 -:J
=
,:-1
l

4
=

:

daÍer/danlmldeshalb/desu:egen(ezérl), also(tehát), anderJalls(ellenkezőesetben),bestenJalls(legjobbesetben), (mégis, ennek ellenére), dessenungerchtet(aftól fÜggetlenÜl), gegebenJalls demnoth/íolglich(ezén,EháI), dennoch (adottesetben),g"noug.no^*n(szószerint), hierjir(ezérl),lúerzu(emelletl\,inJolgedessen(ennekkÖvetkeztében), (mégis. mindazonáltal), schlímmsteryfalts (legrosszabb esetben), so (Úgy), somít
nömlich(ugyanis), nrchtdesto useniger gár-nurnn (szigorúan véve\, trotzdem(mégis, ennek ellenére), u,leslnlb/usesu,;egen (ezzel), sorrst (egyébként), ,t "ng (mi okból), tuozu (miérl)

t OrxlrÁno zószór (Kans aladuerbíen)

4
,4 -4 -1
-=

lll MóoxlrÁRozószóK

(Modaladuerbten)

Das Kínd ist gut erzogen. Die Wohnung íst 6O m2 groS.*

bestímmt(bizlos, bizonyos), eintgerma:3en(bizonyos mértékben),Jrolgend,errnaJ3en Lesonders(különösen), nem), geulíss (kétségtelenül), kaum (éppen módon), gatu(egészen, teljesen), gar nícht/űberhaup|nícht(egyáltalán (Ialán), semmiképpón) , mögtictrcruseúse (|ehetséges), uielleicht csak), kerrres;taLls/ketesu.legs (semmi esetre sem,

(rendkÍVÜl|), beínahe/Íast (majdnem), absíchtích(szándékosan\, allerdíngs (mindenesetre), auJ3erorderttlích (kÖVetkező

tatsöchlích (valóban, tényleg), unbedíngt naflJíLích(természetesen), echt (elég), sehr (nagyon), sicher (biztos), (elég gé) (f eltétlenül, biáos), umsons t / tl; ohl (valósz ín űleg), zíemlictt - Majdnem minden melléknév szerepelhet határozóként, ilyenkor nem ragozzuk, csak fokozzuk őket,

-a
-1 --1

lV

HelvnnrÁRozószóK (I-okaladuerbíen)

--a
-_1 ^1
-_1
Egyes hetyhatározószókból .Etltívagy
o

uorder- slb, képezhetünk mellékneveket: dortíg, lúesig, du:3er-, Ínrter,, unter-, hínter-,

.ún és her

,*1
]

l-,=
I

1

Mehe Ctiqe gehí heute ürs Schrr,rimmb ad, Ich gelrc auch hín, Eute. Icgnmlvraus. - lchhabe keine Lust, hínauszukommen, Kurmvn Síe bítte hereín. - Danke, íchkomme gl-eichhíneín, . fríúnés rrpher kérdőszóknak nem változik a jelentése akkor sem, ha e|választjuk a hín és her szótagot és a
morrdd vQf re helyezzü k.
lú'otrirr gehsí d:l? -- Wo getst du hín? lüotrer kommst dLO -, Wo kommst du her? használj
u

vonatkozik, heryhatáro zószók az irány kifejezéséreszolgálnak. HÍn a beszélő mozgására irányul. beszáő íelé

EER?

her pedig a

. kömyehóen gyakran

k rövid ítéseiket:

É4
l|

ffi a
ll
l|

,,,_1

herar!' hmls

hínauJ \ hinaus l

rauJ
,t

.crtls
runier

GehranLs!

he:n:úEr hinúIrcr | halntet hintnrcr )

a",

"-a
illl
üi|
,

V

NÉvuÁsl HATÁRozósz

ór (Pronomínaladu erbien)
mássalhangzóval kezdődik) vagy

képezzük a da- és ulo- határozószókkal (ha az elöliárószó A megifelelő elöljárószóból d,ar_ és ulor_határozószókkal (ha az elöliárószó magánhangzóval kezdődik).

$i|1,1,]

§-r
nll
5,

,;iiiá ű_

dalr)lalo(r)

+

elöliárószó

=

névmási

és vonatkozó névmásokat, A névmási határozószók az élettelen dolgok esetében helyettesítik a személyes, mutató

F
Élóényeknéla határozószó a megfelelő esetű rDer kérdőszó előtt áll. (Iásd a kérdő névmásokat a 40. oldalon). Síe traumt dauon. - Wouon? - Von Amertka. (Arról álmodozik. - Miről? - Amerikáról.) Sie trauírlt uon íhm. - Von tuem? * Von Lukas. (Őróla álmodozik. - Kiről? - LUkaSról.)

ts,
E* b]l

i

Woran denkst du? - An meinen BeruJ. - lch denke níe doran.

An usen denkst du? - An uíLsere Kollegen. (Kire gondolsz?

(Mire gondolsz?

-

A munkámía.

- Arra -

soha nem gondolok.)
IcF.

-

Munkatársainkra.

Soha nem gondolok rájuk.)

denke nie an síe.

ti-,Jr-

Effi
iill]

Woran?

Worciúí? Daíquj Dabei Wobei? ,
Worin?. .,... D'aflft

Wómit?
WoDor?...

, Woúon? ' ..
Wor,íjber?
Wozu?

.

.'

.Dd]nit,.,..

...

,D,dúan

.Dalilber
Dauor.

:..

Anuen?.. Andich AuJ.tuen? : Auíihry Beíu:em? Beímíí In sié.... In tuen? . ' Mít.úeift? . Mítúrls , 'Űber tuen?. tÜber euch Vona.em? Vandír, Yor tuém?:. : Vo:r ilt Zuwem? , Zlüliéív,
.

}_il

-ffi

}_s-

:-n

f
Komparatian der AdDerbten)
}J

ltJm

r A táblázatban nem soroltuk föl az összes névmási határozószót.

Vl A nnrÁnozószóK

SZABÁLvTALAN FoKozÁsA (unregelmal3íge

f f :J E_
}..{
}_5

J }._
L_ = l{
lrJ
lJ

§ 13 ELÖL.IÁnóSZÓX
Főnév vagy névmás mellett állnak és meghatározzák esetüket.

(praposítíonen)

J J
l{

Részesesette| álló
elöljárószók_ (iTap o s ittorlen mií D aííu)

ab (-tó|), arrs (-ból, -tól), at$er (kívül, kint), beí(mellett), dank(hála, köszönhetően), entgegen (ellen, felé), gegeníiber (ellenkezőleg, szemben), mit (-val, -vel), ncrch (-ért, -hoz, után), samt (-val, -vel), sert (-óta), uon (-tól, ,től), zu(,hoz, ,hez, -höz)

:J f -J

Birtokós'esetiel álló elöliárószók
{Pröpo sítiorlett mít Genít7u)

(helyett), au!3erhglb (kívü l), cliesseits (valamin innen), íulber** (miatt), írytolge (következtében), innerhalb (határidőn betül), jenseíts (valamin lúl), oberbqlb (íölött) seítens /uon setten (részéről, oldaláról), um-..tuitlen(miatI), ungeachtet (ellenére), unlDeít (nem messze) trotz (ennek ellenére\, uahrend (közben), usegen8** (miaIl)

anlösslich

(a l ka l m

ából

), anstatt / statt

-

Az elöljárószók
válaszolnak.

me|lett részes- vagy táígyeset áll aitól íúggően, hogy

auo?

:r :r f -_ f -)
l_

l{

(hol?) vagy a u.rohín? (hová?) kérdésre

H

Wo? (nyugalmi helyzet)

*

Részes eset íD)

Wohín? (mozgás)

---

Tárgyeset

í,{

Das BíId hangt an der Wand. Ich tuar auJ der Post. wír usaren ín der Tűrkei.
Wten Líegt an der Donctu.
Da-s Kind

sitzt unter dem Tisch.

Ichhange das Bíld an díe Wand. Ich gehe auJ díe Post. Wir Jahren ín díe Türkei, Das Kind. setz sich unter den Tí,sch. WírJahren an díe Donau.

'J J .J

Er seate sich unter dte ZtLschauen (Leült anézőkközé,) Er setzte sích ztuischen die beiden Damen. (Két hölgy közé
it,|

Untervagy ztDischen?

ült.)

"1,n a íőnév után áll.

-"

Rstlen reist seiner GeschiiJte h.alber oft íns AuslcLnd,

1 <:zn1.,glvben egyre gyakrabban használják részese§ettel. Tl drrs usegea mír!
l

l

oőxarÁnozó elöuÁnó szoK (Temporale Praposítíonen)
Ab dem ersten Julí bin ích auJ
IJrIaub.

-{

llí}íl... aln a'i*

ob=

An

Von heute an

h,öre ich

a4f zu rauchen.

Múltban kezdődött -tól kézdve A hét egyik napja

-

_-!
--4

-l

Montag gíng es mír nirht gut. Martín uurde am 27. 7. 1985 geboren.

Keltezés
Napszak**

cüs


lrl

bis (zu)

--{

Am Naclnmíttog geheí7 usír in die Sauttt Díese Stahle ist ous dem 74. Jahrhundert. lch lerne Deutsch beím Fernsehen. Jurltth hat Ferien bís zum niichsteft Mon'trrg. In díeser Woche ist SommerschltLssuerkanlf.
Es u:ar an eíftem Sonnklg ím Mail Im Wínter gehen toir SkiJahren, In den 9Oer Jahren usurden die Grúnen zu einer
politischen Par7ei.

származás
Egyidejűség Végső időponl
Hét

Hónap Evszak
EVtized

]

_a

--4
é
-,|
-l

-l

noch
rron ... bis

78. Jahrhundert. Du mrrsst das Buch ín zueí Y{lochen zurückbüngen. Nach kutzer Zeít kam sie zuri|ick. Der Filrn dauert uon 20 bi.s 22 íIhr.
Moz,artLebte
Ich halrc uor drei Woctlren den neuen BMW gekaujt, Tinahaí seít eíner Stunde KopJschmerzen.

in

Evszázad
Valamennyi idő múlva
Után Két időpont közötti időtartam

lEr

Valamennyivel ezelőtt Múltban kezdődöft és a jelenbén
tart

seit
z7l

Zu díeser Zeít u.:ar
Sr:nne Liegen,

-

óta

ich zehn Jahre alt.
nicF.t ín der

Egy pillanat lidőszak a múltban-*

-=
-i

apl*hen
bís inévelő
Élk1-1l]

Zapixhen 72 und 77 Uhr sollte man
Der Unterricltt dauert

-

akkor

cselekvés behatárolása kéi
időpont közé

bís 133a Uhr.
irrs

Végső időpont -ig
Meghatározott időszakra

-4!

_ftí
gegen

Er

geítfiir eín Jahr

Ausland.

-:a

-1

Ichkomme gegen 9 Uhn |Ilír kommen gegen MÍttag.
l{.as machst du íiber das wochenende? Der Zug kommt um 7.58 Uhr an,

Hozzávető|eges idő

íjöer
lün

ldűadam
pontos idő
Hozzáv eIőleges év f eltü ntetése

3
] ]

1 1
-,

am 784O kames zuUnrulrcn,

wahrcld

wiihrend, des sommers kommen meine Enkelkinder. ínaerÍlalh sre müssen innerhalb eíner woche zaltlen. sie mússen ínnerhalb uon eíner woche zahlen.

közben, alatt
ldőn belül

auffiulb

(uon + Részletes eset: köznyelvben)

§

Aqforh,alb iléi,óíínungszeíten,kotwenSé díe
F ahrkarten crt Autómaten
.

ei.

ldőn kívül
+

:;3
li
i,

Az an, beí, ín, uon, zu elöljárószók egybeolvadhatnak a részes esetben álló határozott névelővel: an beí+ dem> betm, in+ dem+ ím, Don+ dem.> Dom, zu+ dem> zum, zu+ der.> zur, Tárgyesetben is létezik hasonló tendencia: an + das + ans, auí + das + auís, ín + das = íns.

dem.> am,

--

F
L--

Kivétel: ín der Nacht --- Mindig egy szerkezetben a zu díeser Zeít/ zu diesem kitpunkt ----Cselekvés időtartamának jelölésére elöljárószó nélküli tárgyesetet is használhatunk. Síeben Tage lang;feíel,te mcLft eín AbschiedsJest.
l

---_
lL_--

l

H

elynnrÁRozó ELöLJÁRósZó K (tokale Prapo sítíoruen)
Der Zug Jahrt ab Betlín ab. Krrlhí holte das Fahrrad aus der Garage,
Kiindulópont

ab
.1rls'

E_tL

Mozgás egy térből

Ahmet kommt anrs der Türket.

származás
Közelben lévő helység Lakóhely
Munkahely, vállalat lrány

bei

Polsdam liegt beí Berlín. lsabell uar beí íhrer Tante.
Marlan

}_-

s arbeitet beí Merzede s.

entgegen**

Das KíndIieJ seiner Mutter entgegen.
Die Arztpraxí.s Líegt gegenÜber demRathaus. Díe Arztpraxis Liegt dem Rathaus gegeníiber. Mír gegenüber sa.B eín komisches Paar.
Ich Jahre no.ch Prag. Jeden JuLi.fahren u.sir nach Griechenland. Ich gehe nach Holuse.

E-L.-

gegenübef*-

válamivel szembén

naclt***
(névelő nélkül)
u/oft

lrány valami felé

-t
L-:
}-4.

]ii

lchkomme gerade aom Zahnarzt. Er íst uon der l*Íter gestürzt. Von híer rrus síeht man die ganze Stadt Von

lrány valahonnan lnnen lnnen

-il,

E_lt

Uon... (lus

Pafis

aus_fuhren síe um die WeLt.

-

kilátás kiindulópont

zu
bús (névelő nélkül)

lch mrrss zum unterficht. Er brachte seine TochLer zum Arzt.
Der Ztq Jahrt nur bís München.

cél
Erkezési hely -ig

bís ... an bís .,. uor
(névelővel)

Wír u:andernbís an die Grenze.

J J J
}-J L{

t_f
lr.C

J

Köintest du mích bís uors líínobegteíten?

durch
entlantg*a

Dreí Manner gingen durch

díe §.tadt.

keresztül, át
Mentén, végig

Síe spazíerteft díe LDethnaxhtlích geschműckten Stra§en

entlang.

gegen um a4fierhalb"-díesseíús
ínnerhalb-**"*
jetr.s,eíÍsl

Er sóhltlg mit der Faust gegen den Tísch, Er bog mit dem Faítrrad um díe Eeke.
Víele Jahre tebte er

Közvetlen érintkezés, neki.,
Körül. -nál, -nél

auJ3erhalb von Deutschland.

aq|krhalb Deutschlands/
Lueftíger.

valamin kívül Ezen az oldalán valamin belül
A túloldalán

-l :l }_-l :l
= }.J
LJ

Diesseits des flusses regnet es geuísser Grenzen.

Das Gesprdch beu:egte sich ímmer innerhqlb

-J

r._a

Siedlung.

Jenseíts der E;isenbahnlíníe entsteht eíne neue

oberhalb unterhalb

Das Schloss liegt oberhalb des DorJes.

valami íölött valami alatt

--

paar Obstbaume,

tlnterltalb unseres

.Éfcruses am Berg befindet sich ein

:l -l :l
H
LJ

IL.}J

A köveikező kiíejezésekben is előíordu|: aus GoLd (aranyból), aus Liebe (szerelemből). Mindig a főnév vagy névmás mögött áll. Mindig a főnév előtt vagy mögött és mindig a névmás mögött áll. -""" Városnevek és névelő nélküli országok mellett áll. ----- Társalgásban, város-, és országnevek mel|ett használhatjuk a uon elöljárószót + részes esetet.

J J
H

:='

-T -B

I -l:r*rla: erzelrni hangulatát befolyásolÓ,
-laSI-61]rLJí{L

§ 14 PART|KULÁK Partikeln)
a beszélő álláspontját kifejező, ragozhatatlan szavak. Különösen

Nem álhatnak a mondat eleién.

a köznyelvben

-q
--T
-_a

--{ .-

-T

--a
-_{ --{

---{

_--T
_rt d

---á --{
_f,

4
__

--1 -4 -1
l

J-

<

1

]

' A schlíeSlích partikula

állhat a mondat elején.

I
L

§
Ragozatlan sZavak, Kifejezhetnek csodálkozást, félelmet, fájdalmat,
meglepetést, örömet, helyeslést,

í5 INDULATSZÓK
Achja!
O, igen!

ffníerjektiorrcn) Hurra!
Hurrá!
ólát,:]]l.],


La-

elégedettségetés viszolygást. Gyakran használjuk a társalgásban

§C§ill!!€a{lti:i§Jlil,qi:§i*§li:i]:i:.í]]:ii{§],§!& Ach so! Vagy ú9y! ]VaJ
i§liiill.i:iiaii:::.:a::a::.:1::§§a:i:liliii'l:ia:tll:!!l§]§§a:i]:::ai:}:ri::a:ii:ll::

Na!

}--

Aha!

Aha!

Papperlapctpp!

Csak szöveg!

E-*
r

.§§&::::'::.:a:].§i:iit§i§:ii':::i§ri§[!&§§!&l§§§§§§i]:ii:§:l§a&?§§§§j§::]aa:l]:]::::::, Ha! Ha! Aha! Weh! Jaj! :íl.i ií]a:i ]]laa::]iaai:lr::l §i/khiiiiriir,::.,,:]:i:i:]:],a] jiia: taii§ércm§i ii]i]la:i]:]i:.l:]

Huh!

Uh!.

|| Verdcmmt!

Az ördögbe!

E+}-]
]l

§ 16 KÖTŐSZÓK

(Koryjunktíonen)

}-r-.
és mondatokat,

li

A kötőszók ragozatlan szavak. Feladatuk, hogy összekapcsolják egymással a szavakat, mondatrészeket Attól függően, hogy mellérendelő vagy alárendelő mondatot köt össze, két csoportra osztjuk:

}Jr

l[

. mellérendelő mondat kötőszavai (koordinierende koryjunktíonen) o alárendelő mondat kötőszavai (subordiníerende koryjunktünen),

-J
}JL
bd.

_!L

l

M

ellÉnenDELő MoNDAT KöTőszAvAl

(koordtnterende Konjunktianen)

A mellérendelő mondatban a ragozott igealak a második helyen áll, az alany vagy más mondatrész után, A legtöbb alárendelő összetett mondat kötőszója után mellékmondati (KATI) szórendet használunk.

J J
L{

:J r_{
J
l_

a :r E
-) }{
F_

-J t_
I{

a -J a -J
-_ = g
lJ
F{

J

) t_ -)

ííi

.-1
l

l

AlÁneruoelő

moru

onr xörőszlvnt

(subordirúerende Ko4junktionen)

-4
1 -4 ái

=,

+
-<
4L

-+
-d{

dl

-=
Jt .4

= Á €
4

1

--{

E=1.

Alárendeló mellékmondat kötőszólistája ábécésorrendben (alphabetische Líste der subordínierertden Koryjunl<tianen)
vagy beékelődve. Mindig

F
É
áll. ,
.

A kötőszók

az alárendelt mondat eleién állnak. Alárendelt mondal állhat a főmondat előtt, mögött, vesszővel választjuk el a főmondattól.

r-_

Alsidőhalározói
Használat:

mellékmondat elbeszélő vagy régmúltidőben

2. Előidejűséget íejez ki, múlt időben, Áts sie do-s Haus uerlassen hatte. kam der AnruJ. 3. Középfokú hasonlítás kötőszava
=

1. Kiíejezi azt a cselekvést, ami egyszer a múltban töriént, Áú§ lfh zum ersten MaI zum tJnLericht kam. hatte ich ein merktuürdí.ges GeJíthl. Nachdem síe das Haus uerlcssen hane. kam der Anraf.

EE

D--+

q
ba

1i!li

Die Ktassenarbeít usar eínJtrcher, o'ls tuír enllartet lultten,

cts vagy usenn? Á[s rámutat arra a cselekvésre, ami csak egyszer

ffi

történt megismétlődik a jelenben vagy megismétlődött a múltban.

a múltban, roenn pedig arra, ami

Ál,s ích uortges Ja]t in Deutschlaru7 war usohnte ich in eíner Jugendherberge. Wenn ich nach DeuLschland _[ahre..fahre ich ersler Klasse. (Immer/jedes Mal) uenn r'ch nach DeutschlandJufu fuhr irh erster Klasse.

5 :fi
:J
ti_

Jelen: Konjunktiv Píáteíitum
Múlt; Koniunkiv P|usquampérfekt

Használat:

Er isí zu müde. ak dass er einschlaJen könnte. Er usar zu müd,e. ab doss er hötLe eínschlalen können. Er ist zu müde. um einschlaJen zu können. Az als dass kötőszót fölcserélhetjük az um + zu + I4JiníÍr:szerkezettel,
íő- és azalárendelő

Kifejezi valami túl gyakorilnagy jeIenlétének következményét a főmondatban.

J J
l_
amikor azonos a

J

J
t_

mondat alanya.

:i
-J -J r_ -J -J r{ -) -J
JL. I_

E_

Jelen:Konjunktiv Práteritum / feltéte|es mód (ritkán Konjunktiv Prásens) Múlt: Konjunktiv Plusquamperfekt (ritkán Konjunktiv Perfekt) Használat:
lrreális összehasonlítást fejez ki a fokozolt mondatokban. Er htt so, o'ls ob er mich nicht sahe/ sehen usűrde. .Es schren íhm, als ob er eine Beu:egung auJ demHoJ gesehenhatte.

J -J
-I_
g

Azonos,jelentése van az ob nélküli mondatnak is, ahol a ragozott igealak a második helyen áll.

Er tut so, als sale er mixh nícht/qls u:űrde er mich nícht sehen,

Nem meghatározott, Kiíejezi azI a cse|ekvést, amely a mellérendelt mondat cselekvését követi. Wasch dír die Hande, ehe du isst. Beuor síe zum Schulímmen ging, hatte síe eín Butterbrot gegessen.

Nem meghaiározott,

Kiíqezi azI a cselekvést, amely a mellérendelt mondat cselekvését követi, Ich usarte hier bis du ztuúck bist. (Várok, míg visszaérsz.)
A

bis kötőszóval kezdődő mellémondatban nem állhat tagadás.

) =

hlem mryhatározott.

tlasmátr

A da kötőszós okhatározós .meltékmondat mindig

l(íejezi a mellérendelt mondat eselekvé§ének]]okó!;.átalában írásban használiuk. Ih die Wanderung anstrengend LDan lDaren sie ann nórhsten Tag alle müde.

íomondél'élőtt'áll;,

l. ,

,,

,:l

,, ,,

.., :

,

ilem meghatározott

f

eltétel.

Flaszrtrffi

A cé|határozói mellékmondatban ,a,mag}lartól lettérő9n nem felszólító, hanem kiielentő:,módot,
használunk.

Az utn

+ zu + Infiníúiuszerkezet azonos jelentésű; .mint a dcrmít kötős_zós használhatjuk, amikor azonos a főmondat és az alárendelő mondat alanya.

ErschlllgsichauJdíeBcrcken,datniteruachbteíbt,,, Er schlllg sich auJ díe Barken. um tuach zu bleiben.

.

'.

'

,,',

::,

,

mondat. Akkor

Nem meghatározott.

Es is| unglaublrbh. dass du den ganzen Tag uerschlden hnst. Tárgyas mondatokban lch hofie. dass du mich uersleltsl. Vonatkozó jellegű mondatokban Ichlntte so eíne Ahnung, dass es híer um ettuas Ernstés geht.
,

@
)KI
hc.L. zi.ehl

.

_ |- -_l F_*._ }--_
rns

D--.

,i

l Fi; .-.-1 begab ey sícll zu{n Léhre,l,.zímmer. l
íelévette az

"lm-lsíe

Áusland.

i
I

mikor

a nachdem-mel álló mondatban

irányt.)

i -lfri l
# | =$

1

er

sthzumlehrerzinmen

.Nerri meghatározott. Has2itálat:

É

Es

1. Alanyi ,mohdatokban úsl ungeuJúss, ob er überleben u:írd.

2. Tárgyas mondatokban

lch möchle Dússen. ob du an Wund.er glaubst.

:J rr_
E
É

Nem meghatározott.
A íőmondat tartalma megvá|ósul annak ellenére, amit a mellékmondatban íejeztünk ki.

Obuohl/obgleich/obschon ich nichl uiel esse. u:erde ich immer dicker,

Nem méghatározott. Használat:

4
=
E

1. Kifejezi a íőmondat az ige c§elekvésének módját.

2,

Ste

úchdrhtigansah. beannDorlele meane Fíage. ohne dass sre mich rírhrig ansah.

trr'hat sehr kalt gebadet. ohne dass I Er tnt sehr kalt gebadel. ohne sirh erkalel zu haben. initiuszerkezettel. és ohne dass kötőszót íölcserélhetjük ohne + zu + Infinitíu szerkezettel, ha azonos a fő- és l

Várt Mutatja, hogy a főmondat cselekvésének nemtönéntlI meg a Van köVetkezménye,

KÖVeTKezmenyá .aLLeIrulL. er sich erkáLtet hat.

--J

l

az alárendelt mondat alanya,
I I I

.4 . ] r_ ] -) I-)

i.= J

Nem meghatározott. Kitejezí azl a cselekvést, ami a múltban keződött és a jelen időben is tart. selien. Seít/Seítdem lsabell umgezogen ist. seheftLDir sre nur noch selien.

-:i

I

l

l

Nem. meghatározott

Megmutatja, hogy a főmondat
következik.

r -J nül mellékmondat ,rtérn c§e|ékménye közvetlenül a mel|ékmondut cselekménye után l
Bescheid,.

5

fubald d,u seine Adresse erJöhrst. sag mir bitte

Bescherd.

i

) = t_ -,

ri

= q -=
Nem meghatározott.
Mutatja, hogy a főmondat és az álárendelő mondái Ó'selekménye aaono§ ídg!g,luX. *lange du bei deinen Eltern u:ohn-st. mussl du im Hausha]t tel[en.

-4
-:!
-4

Nem meghatározott.
Mutatja a főmondatban feltüntetett ok következményét. Es LDaI dunkel, so dass er nrchls sehenkonnle. Es rlarso dunkel, dass er nichis sehen konnLe. So dass/dass kötőszós alárendelt mondat mindig a főmondat mögött áll. §o dass kötőszót felcserélhetjük dass kötőszóval. ha a főmondatban so partikula áll.

-+
--:Ü

-_4

-4
-_-_--r

Nem meghatározott. KorláIozza a főmondat kijelentésé|

_{

§rluíet/soueít mir bekann! lsí. sind

sie umgezogen.

--{

--l

Nem meghatározott. szembeáll ít két cselekvést.

--{ ={ ---á

Statt/ anstatt zu sparen. geben si.e alles aus. Statt dasslansto:tt dass kötőszót fölcserélhetjük statt
+

Statt d.ass/anstatt dass síe spaíen. geben

síe alles aus.
+

Infinítía szerkezettel,

zu

ha a főmondat és az alárendelő mondat a|anya azonos.

+ Infinítiu l ansto;tt + zu

--4 -1 --4
4

Wőhtend időhatározós mondat állhat minden igeidőben.
Ktejezi azI a cselekményt, amely a mellékmondat c§e|ekményével párhuzamosan történik. WöÍnrend. der Valer den Rasen möhi. Jührt der Soful den Hund spa,ziereí1.

,{

. --, --4

Nem meghatározott. Kiíejezi a főmondat cselekményének okát. Ich kar:ln im lJnterrichl níchts hören. uteíl aIIe laut reden. A rrríl kötőszós okhatározó alárendelt mondat állhat a íőmondat előtt és mögött

-a
4 --1
1

is.

1
ll

1

Wenn időhalározós alárendelt mondat ál|hat minden igeidőben.
Hasznáat:

1. Kiíejezi az egyidejűséget jelen időben.

|il

2. Kiíejezi az egyidejűséget múlt időben,

VIenn ich Hunger habe. nehme tch geu.:öhnltch etnen Apfel.

-_,-,
lí]i

ha a cselekmény ismétlődik. Az ismétlődés hangsúlyozása érdekébenhasználhatjuk az Ímm*ljedes !|l!qL..,.h4t4rozószókat, (lmmer/jedes Mal) uenn ich ihn lraJ, erzöhlte er die gleiclrc Geschíchte.

:,
ll|[,

- Lásd az

als

kötőszót

az 56. oldalon.

@
Réális fellétele§ atáréndelt mondatok: jelen idő kiielentő módban. 2. Pqtenciáli§ felléieles alárendelt mondatok: kötőmód e|beszélő],múltidőben,.3. lrreális feltételes alárendelt mondatok: kötőmód régmúlt időben.
,!

F-_

I

F;,,

+
]

Hasziiálat:

1,,,Areálisfeltétéles,alárendeltmondatokazt,a:tartalmalfeje7ik.ki,ami megvaló§ítható. Wenn du keíne Milch magst. (so / darul) karulst du a urh Tee Lrinká.-' Magst d,u keíne Mitch. (so/dann) kannst du aurhTee trinken.--2,, A potenciá|is feltételes:aláíéndélt. mondatox kfféjezik azt a féltételt,ámi]megvalósítható, de kisebb a valószínüsége, ',Wen:;ru,du etne aeftliígurlgstantette n"nm.n Úaaest, ko/dann) warest du nrcht so
neruös.**

}cU,
lll

Würdest du eine Berutúgungstnb|ette nehmen. (so/darm) tuárest du núcht so

3. Az i.reálii feltéte|es alárendelt mondátokban a máí megva|ósílhatátlan csélekmény

neruös.***

f -il
.4-

=T L-§L
Lá,

szerepel. Wenn er keine halbe F-lr;rsche Weín getrunken hnfte. (so/dann) háHe er Auto geJahren.*' HatLe er keine halbe Flcsche Wein getrlnken. (so/dann) hrttk er Au1o geJahren."*4. Óhajtó alárendelt mondatokban. 'lfiIenn meine SchúIer dnch/bloJ3/nur mehr lernen u:ürden!*--" Würd,en meín-e Schűler dnch/bln$/nur mehr lernen!*** - Amikor atő- azés alárendelt mondat állítmánya gyenge ige, a mellékmondatban gyakrabban használunk feltételes módot. -- Amikor az alárendelt mondat a főmondat előtt áll, a mellékmondat kezdődhet (de nem feltétlenül) soldannpartikulával. *** Aulenn kötőszó elhagyható, ekkor a helyére a ragozott igealak kerül. *-*1 ,Az óhajtó mondat kívánsága hangsúlyozására doch, bloJ| vagy irurviszonyszókat
használjuk.

:n t_
la:

-j
l_

-l }_ J l_

Nem, meghatározott.

Használat:

, , ,,.,,,

,,.

A mellérendelt mondat helyzete megvalósul, a főmondat jelentése ellenére. wenn es auch Sonntag isl, gehl sie aíbeiLen. ,lsl es auch Sonntag. gehl sie arbeiíen. Az alany roenn és az auch között áll. Ausennkihagyható, amikor az alárendelt mondat a főmondat előtt áll, ekkor a helyére ragozott igealak kerül,

Nem meghatározott.

Összehasonlító mondatokban a íőmondattal azonos tartalmat fejez ki. Das Kínd, machle alles so. uríe e_s -sích seine Mul-Ler u:űn^schle.

Nem meghatározott, Használat:

1.,A|anyi alárendelt mondatokban .Wos ích nicht u:eíJ3, mrrcllt mich nícht heifr. 2. Tárgyas alárendelt mondatokban Er Úoltte u;ússen. u)as an d.iesem Tag los u,:ar. 3. Helyhatározós alárendelt mondatokban

J t_ -J = rJ J r f{ r J r{ -J -J
l_ !_

J J

:r r_

4. vonatko4ó alárendelt

:

-)

t_

Du.kannst gehen, uoh:ín du utllsL
mondatokban

Ich u.lar zusei Monate ín Paris. ltlo meíne Schtuester uohnt.

l

I

Lásda vonatkozó névmásokat a 41.

oldalon.

i

4
-)

f

F_

frü

r_

--_{

§
llondatfaiták {ktzaríen)

í7 A MONDAT SZORENDJE

(|Vortfolge im Satz)
Ja-Neín-Fyage)

=
__J .}

Kijelentő mondat (Aussage satz) Eldöntendő kérdő mondatok (SatzJrage Kérdőszós kérdő mondat ok NV-F'raqe) Felszólító mondat (AuJforderunqssatz) Alex uűttscht sich einen

/

. kiielentó rrrondat . kérüószós kérdó mondat

. Eldöntendó kérdó mondat . Felszolíto ínondat
A.

welches Auto usüttschst a, atrz i Wüttschst du dir ein Auio? l

Ferari. l i

a ragozott igealak a második helyen
.

,. ..

wasch

selbst dein

Auto!

a ragozoti igealak az első helyen
,

_4

--4
-=_4

nérnet nyehóen a mondatban lenni kell alanynak és állítmánynak. Mellettük állhatnak egyéb mondatrészek (tárgy, jelzok). A német mondatban kötött az állítmány helye, Fontos szabály, hogy a ragozott igealak mindig a rrondai nnásodik (eldöntendő kérdéseknél első) helyén áll, a ragozatlan pedig a végén.Az a|any a mondaiban az első az lagy harrnadik helyén áll, az állítmány előtl vagy mögött. (eldöntendő kérdésekbena második helyen),
natározÓ{<_

l

Krrpl-rnrrő MoNDAT sZóRENDJE (VVortJolge ím Aussagesatz)

A ragozott igealak mindig a második helyen áll.
1. Egyenes

-j]
--__-,]

szórend: alany ---

állítmány

*

többi mondatrész

-+
-=+ --=J

kiemelt szórend: kiemelt szó

..-

állítmány

--

alany

"*

többi mondatrész

z =

!$"úínások sorrendje:

--J
=
a rl

Ha rnindkét mondatrészt (a tárgyat is és a részeshaIáíozól is) főnéwel íejezzük ki, első a Dativ, második az Akkusativ lesz, ha mindkettőt személyes névmással, fordított a sorrend, Ha csak az egyiket helyettesítjük névmással, a másik főnév, akkor rnindig a névmás kerül előbb a mondatba és csak azt követően a főnév.
3.

= 3

A -sích'visszaható névmás helye:

sích --*

főnéwel kifejezett alany, névmással kifejezett alany

+

súch

1 3 1
1
4. Határozószók

szórendje: idő -- ok _ mód ..*

hely

Ia
4 4
1

.a

I

5. Osszetett állítmány:

A ragozott igealak mindig a második helyen áll, a ragozatlan az utolsón.

}-gegebqn.

hat uotlte

lanr uersucht

séiner Freundin eínen kuss ihr anrchBlumen síe zum KaJfee íhn

schenken, zu uerstehen.
ein.

!-* t-*
l--

6. Állítmány helye a mellérendelt mondatban (iásd kötőszók LegtÖbb mellérendelt mondat kötőszója

mellérendelt mondatokban az 54. oldalon)

után fordított szórendet használunk, a ragozott igealak az első helyen áll.

!-| r,_ I -

Ttnmas möchte sein neues Fahtradfinaruíeren,

er seín altes KínderJahrrad,

7. Osszeíog laló táblázal:,

an-lLr stuaen.

J l--{-

\--]
ll

lJL-c l
-

l

}.-t

fr,

I r.{
ll
Szóneruo Az ELDöNTENDő KÉRDóMoNDAToKBAN (WortfuIg e íru S atzJrag en)

A ragozott igealak mindig az első helyen áll
fordított szórend"

Hast
Liest
GeJaltt

dir meín Zímmer?*
du keine Geschtuister?*

Haben

du gern? ,kommen? Sie me in T ele g r amm b ekomme n?

-I Nl _l §N\§§§l l__ i+1-1 l_r l
L.J
*

IJ l-r

l

Eldöntendő kérdő mondatokra a válasz mindig JalAIeín partikulákkal kezdődik, Ja, dein Zimmer geJatlt mír. Neín, dein Zimmer,ge_fallt mír nicht. -- Negatív eldÖntendő kérdőmondatokra a válasz mindig Doch/Neín partikulákkal kezdődik, Doch, ích habe Geschtl:ister. Neín, tch habe keírrc Geschtuíster,

-

l l

l

Szónen o KÉRDószós KÉRDőMoN DAToKBAN (WortJolg e

ín WortJrag en)

-l :i :i :r
t{
I_ l_ I{

'.-l l_r

l.

kérdőszó ---- ll. ragozott igealak lll., lV...többi mondatrész
Wie

Warum
Wo

geJíillt
uro'rst

pírssen

dir metn zimmer?
du

Sie nicht aufr g e s ter n N rcLtmíttiig ?

*-J=
w-| :i

) F_

lJ

5
-)

l_

-=

-3
-4
_4l

-=

lV
1.
}.

SzÓneNo Az ALÁRENDELT MoNDATBAN

-

MELLÉKMoNDATIszóREND (Wor[folge

imNebensatz)

@

xötötszó

Az alárendelt mondat a íőmondat után áll:
ll-.a|any lll. többi mondatrész lV. állítmány/ige (KATl-szórend)

-=;

Wr-túfu nidlt ryhórL Itt|íwfu n*htgehhtic*rlnbees nfuhtgehór| Z Az a!árendcl6 mondat
a íőmondat elótt áll: E!s6 lE,|yen áll a mellékmondat KATl-szórendben, utána a íőmondat íordítottszórendben.

-a
_n

-4
--=ll
--!{

V

T*GADÁs (Negatíon)
nyelvben nem létezik kettős tagadás,

A r€fíl€t

soha nem tettem másnak semmi rosszat. Ifre holy tchjemaruJem etuas Böses getan.
1.

nicht

---|

-1
-{

a
2-

nichtvagy kán?

Határozothévelő előtt
esetén

*-1 -_4
-4
4
]

-4

|-ldározaüan névelő vagy hiányzó névelő

- níchú

lüímmst du das Kleid?

-

Ich nehme dc's Klbíd. nícht.

- kein

Hclst du eine Pistole? - Ich.Luzbe keíne PíStoIeHast du Handschuhe? - lchlube keine Hand-schuhe.

Atlfríftárry tagd{ása Alany {v4y más mondatrész) tagadása

Ichhabe melne Uhr nicht gefunden. Álles isú anders geworden.,: l\Iichús ist anders giiu:ord.en-

3
-l

§ 18 Az lGÉKvoNzATA (RektíonderVerben)
A vo,nzat az igéknek az a képessége,hogy a mondat állítmányi részébenegy tőlük függő főnevei vagy névmást meghatáíozott esetb€n. meg határozott elöljárószóva l kíván nak meg.

-1 ,*=

§e

+

árgyeset

Legtöbb ige a német nyelvben: bauen, essen, íragen, tesen, Líeben,

Az es gíbt és a hrrbeft kifejezés A legtöbb nem elváló
főigeként:

illl!l

*€
fll|l

schreiben, setten,
trelfen, ftnken

lch lw.be eínen alLeren Bruder

Es gíbi keín Bier.

tz
fillll ulll,_

stb..

igekötős ige, a be-, er-, uer-, zer- igekötővel*: be anttu or1 en, e rke nne n, uers Lehen. zerbrectlen stb.

illl_ -:-1

lge + birtokoseset

bedürJgn, gich erJreuen, sích'efinnern, sich schömen stb.--

#a

Kivétel: begegnen+ Részes határozó Számos be- igekötős ige rendelkezik tárgyatlan szinonímával. das zímmer betreten- írls zimmer treten
eíne Flage beantu.lorten - auJ eíne FYage antuorten

E
A leggyakrabban használt igevonzatok

t

anpassen an (alkalmazkodni) lch kann mich an unser l{ltma nicht anpassen. denken an (gondolni) Ich denke oJt anmeine Schubeit. sích efinnern an (emlékezni) Einnerst du dích aft seineft Namen? sich getuöhnen an (hozzászokni) Hast du dich an das íi'tíma hier geu:öhnt? glaubery an(hinni) GklubstduanHoroskope? schicken an (elküldeni) Schicken Sie Blumen an meine Frau! schreiben an (kni) Wir schreiben an den Clrcfl senden an (küldeni) Wir senden Formuktre an die Dírektíon. sich wenden an (valakihez/valamihez íordulni) Wenden Sie sich anl Herrn Meier!
sich

l_E-}-lr-=

arbeíten

andern
sich beteitigen erkennen leiden
Líegen

nehmen sterben teílnehmen ztueifetn

an an an an an an on an an an

(doí9ozni) (váitozni) (részvenni) (íelismerni)

An unserer Inge lösst sich nbhts andern.
ALle beteiligten srch

Er arbeiíet an eínemwörterbuch,

(szenvedni valamitől)
(múlik valamin) (megfogni) (meghalni) (résztvenni) (kételkedni)

an seínem schrttt. Mein Mann leidet an SchlaJlosigkeit. Es tiegt mír sehr an deiner Meínurlg. sie nahm das kind anl der Hand. Heute sterben uiele l-eute an Krebs. wer nimmt an dieser Aktíon teíl?
Mctn erkennt ihn
Ich

an der Diskttssion.

T
tl

\_
LíI

L..4
lhl

zueífle an seiner Ehrlíchkeít.

J }.{
J
lJ

= -J J
}.._I

achten ankommen anh)Jorten anlfpassen sich beziehen sichJreuen híntueisen tnffen reagieren schimpJen sich uerlassen uerzichten

figyelni) a4f (függni valamitő|) ar4t(válaszolni) auJ(vigyázni, figyelni) arg|(vonatkozn|)
auJ(ügyelni, auJ @lőre örülni

Achten Sk auJ díe Spielregeln!

Es kommt auJ den Preis an,

auJ(rámutatni) orgi(remélni) auJ(reagálni)
auJ

valaminek)

lch kann atlf deine Ftaae nichJ anttoorten. Jeder muss an4f seín Gepöck aulpassen, Meíne Krítik bezieht sích nrcht auJ atte. IchJreue mích auJ die Feften.
Ich mtjchte
ALLe

argt(támaszkodni) argl(lemondani valamiről) stch uorbereíten auJ(készűlni) tDarten aq|(várni)

@orgálnilkáromkodni)

Er reagiert nícht auf meírrc BfieJe. Síe schímpfi. mit Recht auJ dích. Er hat auf seín Erbe uerzichtet. Er bereítet sich auJ die klc.ssenarbeít uor lch wante sclan 70 Minuten auJ den Bus.

laffen.auJbessere kíten.

auí unseren neuen Plan hintueisen.

Dukannst dích auf

AnncL ueríassen.

basíeren bestehen

auJ(alapozni

valamire)

argl(ragaszkodni)

Unsere Zusammenarbeít basiert auJ gegenseítígem Vertrauen. tJnser CheJbestehtaufder Pünkttíchkeit.

:r :r
I__

J -l -l :l :l :r :l
lr-r = }J
l_J
Fr{

l_

14

l-_

bestehen übersetzen

arrs (valamiből aus + D in + (leíordítanivalamirőlvalamire)

állni) A

FrauRíchter übersetzt eínen Roman aus demDeutsclvn ínsSerbísche.

Das Buch besteht aus 250 Seüen,

l_ -) =

ői

J

--=

arbeíten:. :.'

'::'

beí (dolgozni)

sithbedanken

bei+ DJür'+ A
(megköszönni
,

:= -= ,: -:
_5

sichbektagen

.,,.,' : ,. l.,,,:,. ,i valakinek valamit) ' ]l , \gia:.Q ;:Lbé7 +'A. , (panaszkodni valakiryek' valánrkgi,'..
,

,,.

:::

, ].

sích bescluueren
sich entscfutldigen

bei+Düber+A
(panaszkodni valakinek valamire)

bei+DJür+ A
(bocsánalot kérni valakitől valám!ért)

heVen

beí

(segíteni)

..,

,

-= _4 --+
-4 ---l --|
_-I

anqeben dgrll@l

3fur (pénzt kiadni) .;Eir (megköszönni)

sűú entxheidert tp.ltert

3ür

(eldönteni)

']'

leryJat ggen
tmfun

si'rinterasieten

3fur (tartani)

3fiir (érdek|ődni valami iránt)

.ltrr (harcolni) .;fur (gondoskodni) .Fr (hirdetni)

P::gíbt seíiiTqschengeldíüi Q !§ otrs Ich danke dirJiir das Geschenk. Er enrschíed sirhíűr díe Antusort ,C'. Ich hielt dích Jűr eínen.kl4gen Mamy Wií interessieren uns ntchtJür Politik. AIle kampJenJür den Frieden. Síe sorgtJür ihre FamíLie. Wir werbenJűr eine neue Automarke.

líalnpfen
ptotestieren

tvstofp.n

gegen (harco|ni) gegen (tilIakozni) gegen (megszegni)

Ich karnpJe geggn Geulqlt Wií prote§tíeren:gegén' dcs neue.Gesetz: Sie haben gegen.dib Hctus.ófdnlng üér§tófieft.
:

íg;tdten

-4
4,

sidlrcftieíren

rn+ D (áll valamiben) in + A (beleszeretni)

Der Iebenssínn bestéfut ín'deíItébe.,,,, Sie .hgt srch ín eínen Sportlér.uér]iébL'.,:
.

a{angeft
aShórert

sirhfuxhöfiiqen
rccfuvn
íede:íl

mit (kezdeni) mit

mit(foglalkozni)',,
mít (számoini),

(abbahagyni} .:,
.

,

,, ffire mít dewi Rauchen:aúf,,:; Er beschítfr,tgt sích:mítcor_tqr4tein;l,i,'.,...

Fangen wír,mtt demErpenrlentan|.:, ]],,,.]',,, , ,,,,, , , ": ,; ,, ,
Ictt
,

,,

. -'],. ,,

--|
J

.

l.

Wir

techienmit

einém,ibhóneí1.:Udgírb; .

,

lch réde tíLítdem.Ar2t.,über meíinq Tt|er,qpie.

,

',
,

-1
4

(beszélni valakivel valamiiől)

sprechen

mít+ D

íini.+ A

-___1
l

4

stíeííen
teleJonieren

<
q

]i
I

sichtreffen
umgetten

-!.--1
Nlll

sich utterhrtlten

lI

"':_4,
líill

-'

,,4|

m[|[

1

uergleichen

sich oerabreden
.

sich uersteh?ri'

mif (megérteni egymásl)

Mít íhm. uer stebe íxh míctv nífh|,fuhr,so,gut:

@
oLI]l'serl,-n

}---

il

é _
ncch nach nach nach nach nach nach
(kinézni)

siíh erkundigen Jragen
rtechen

schmecken síth séfuten suchen

(kérdezősködni) (kérdezni, kérdezősködni) Alle Jragen nach dir. (valamilyen illata/szaga van) In der Kírche riecht es noch Ftsch. (valamilyen íze,van) Die Suppe schmeckt nach Zuiebeln. (vágyódni) lch sehne mír nach meinem ceburtsort. (kutatni) Die Polízeísuchl nach dem DIeb,

Es súeht Lteute garu nach Regen aus. Wir erkundigen uns nach eínem guten Hotel.

ld-

F+
p-r;
}-]L

sich örgern sich aqfr.egen

diskutieren
sich eínigen

erschrécken erzahlen

síchJreuen herrschea
sixh ínJormieren lclagen

Wír drgerten uns űber den IÁrm. Síe regt stch űber íhre Kínder firchterlích auJ. úber (vitatkozni) Seíl S/unden diskurieren síe über unwichtíge Dínge. Wir konnten uns níchl über den Preís eínígen. iiber (megegyezni) úber (megijedni) lch erschrack über sein schlechles Arrssehen, iiber (mesélni) Sie erzáhlt gern űber thr l-eben, íiber (örülni valami meglévőnek) lchJreue mich über detn Geschenk. Er herrsch{ iiber ein tnnd in SüdaJrika. úber (uralkodni) úber (értesülni) Síe können sich hier űber a]le Details informieren.
über (haragudni)

É "_ }-]r
ldL

]

]l

íiber (felizgatja magát)

-.ü_

f
lJ

]ffi

]ffir

lljllr -1,,

taclrcn nachdenken reden schímpJen siegen
sprec|ten uerJitgen

úber (panaszkodni) riber (nevetni) úber (gondolkodni) iiber (beszélni) úber (káromkodni/szidni) űber (győzni| iiber (beszélni) úber (rendelkezni)

Sie kIagt stöndig über ihr Schrrksal
AIIe lachten

űber denWia.

lch denke űber deinen Vorschlag nrrch.
AIIe reden über das Wetter Jeden Tag schimpj er über das Wetler.

lá -J = r._

uerhandeln
LUlssen

íiber (tárgyalni)
über (tudni) Liber (csodálkozni)

síclttlundern

Sie siegten űber das bessere Team. spríchL nte über setne Ángste. Díe Fírma uerJügt über grolk MiIteI. hlleí staaten ueihandeln űber díe Grenze. Ich uei!3 níchrs über seine Geschi.fte.

Er

Der AIte wunderle sirh iiber die Technik.

sich drtgstigen srcn bemunen beneíden

um (félni) um (igyekezni) um (irigyelni)

Sie arqstigt sich um íhren Sohn. Er bemüht sich um seíne kunden.
Ich

sichbeuerben

um(pályázni\
um um um um um um um
(kérni)

bítten es geht es handelt sich

(szó van valamiről) (szó van va|aki/miről)
(gondoskodni) (aggódni) (játszáni valamiben) (íogadni)

sichkűmmern
sích sorgen

spíelen uetten

beneirle dich um deinen Erlolg. Er bewarb srch um ein Stipendium. Ich bitte dirh um Entschull1igung. Es geht um deíne Zukuftí. Es handett srch um eíne alte FYanL_. kümmere dich um das Essenj Sorge dích nícht um mích, Muttí! Sie sptelten um eine Flasche Weín. lch tuette mít dir um 7O Euro. dass rch schneller bín,

J r_ -J = -J
I_

J J
r_
H

J

a -J
-J
I_

r<

-)
!{

I_

letden uerstehen

unter
rrnter

(szenvedni) (ér'teni alatta)

Kleíne Kinder leiden sehr unter der Luífuerschmutzung. Was uerstehst du unter Freundschaft?

-) t_

:l
l_ -) = -|

fr

J

-<

kiindulni) benachriclttigen Don (értesíteni) sích erholen uon (íelépülni valamiből) erzt7hLen uon (mesélni) halten uon (gondolni, tartani) hand.eln uon (szólni) h.ören uon (hallani) reden uon (beszélni) f;aumen uon (álmodni) sích trennen uon (elválni) sich überzeugen Don (meggyőződni) trersteíen rr,úss€n
sich uerabschieden uon

abhángen ausgehen

uon (függni valakitől/mitől) uon (indulni,

srch irníerschei.den uon + D durch + A (valakilől különbözni valamiben)

Wouon höngt deine Entscheidung ab?lch gehe davon aus. dass Sre dű Spielregeln kennen.* Ich benachrichtíge Sie bald, uom Htfurgsergebnis. Sie erhalte srch langsam uon ihrer Krankheit, Er erzáhll sland.ing Don seínen Enkelkindern. Was hatLst du uon seinem neuen Roman? Der Fílmhandelt uon Flíkhllingen. lch habe lange nichts uon ihm gehört. Er red.et nur uom CíeId. Ich tröLxne uon eíner groBen Karripre. Síe haí sích uon íhrem Mann getrennt. Ich habe mich uon seinem guten Willen überzeugt. Síe unlerscheid.et sích oon ihrem Brutder durch ihren FkíB.
uerctbschiedete sichuon seínen Gastgebern. lch uerstehe nrhts Uon Computern. Von seinen Pli.nen wei\ ich gar nichts.

(elbúcsúzni) valamihez) uon (tudni)
oon (éfteni

Er

erschrecken sich júrchten sích schúízen urornen
3

uor uor uor (megvédeni önmagamat) uor

(megijedni) (félni)

Das Kínd erschrak uor dem Auto. Mon muss stch uor AIDS schützen. Man warnle uns vor der Gqfahr.
lch .furchle mich uor mír selbsl.

(figyelmeztetni)

-l -J

fuiíragen zu(hozzáiárulni} eín]aden zu (meghívni) sich entxlúiekn zu (elhatározni) eúíelen zu (nevelni) geítuen at(tartozni Valaki/mihez) gíanniefen zu (gratulálni) Icornntcn zu(hozzéyutni) passen ggen úfurralen tlfrlúen ,]Erden zuingen
zu(illikhozzá}
zu(mondani) zu(rábeszélni) zu (kiválasztani) zu(válik valamivé) zu

Er hal

Sie gehört zur Familie, Ich grahlllere dir lrcrzlichzum Geburtstag.

zu unserem Síeg beigetragen. zum Mittagessen ein. sie hat sích zu eínem studium ím Ausland entschlossen; Síe hat íhre Kinder zu tűchtígen Menschen erzogen.
DieI

Ich lade c]tch

Wie sínd Sie dazu gekommen, Jür das Rote Rreuz zu arbeiten? Zu diesem Rock passl eín blaues Hemd,. Man tuah]te íhn zum Prö,sidenten,
íst zum Ch,efarzt get-uorden.

-.l

-, _-|

+

Was sagL dein Vater zu delnen Noten? Ich űberredete ihn kaum dazu, dcls Stud.íumJortzusetzen.

Er

(rákényszeríteni)

Man zahlt itvt zu den besten schűlern Das hat itm zum Nat:hdenken gezwungen,

-,1 --4
J
l

- Lásdnévmási határozószók a 49. oldalon.

'.-1
I

1

a4 |,i
$ill

--:4

-"1
!1
|l]ll

il D-E

§19 MELLÉKNEVEK ÉsFŐNEVEK voNzATA
aqftnerksam,(fíEyelme§); böse'(mérges), e ifersücht:íg ffé l!é kény) ;, neüCkch ri g y), stolz (büszke), LDűtend (dühös)
( i

(Rektíon der AQjektíue und, Substantíue)

Anttuort (vá|asz), Appétit (étVá ),

F+ §il
l
l l :

ru

|

Ei fe rsucht (íéltékenység), Hoffiung (remény). SíoIz (büszkeség)

l rJL -_l --L l-{,

|+
I DJl

fiir+ A

bekcnnt (ismerl), dank.bar (hálás}, geeigrrct
(alkalmas), i,nleressant (érdekes), nöírg (szü ksé g es). schödlich káros), ty p ís ch
(

KampJ (harc), N utqgn (haszon),

Schirllirhkeit

(ártalom),

(j

el

lemző),

W

ueranlu:ortlirh (felelős), tuichtig (fontos), Zustöndig (illetékes)
:i*§§iti§§§iiidl§&§§§}:.eúii{&i§ry,§§:&€§§§.§i§ii'li
::.iiia]: ]r:,:i.:ii

ichtigkeiL (fontosság), ZtLstöndígkeit (illetékesSég)

,i,iii§i,§:íi§§iáiráll§§,,]]i!ir;!i§i§a},ir§á§r§irál*§ll§§:,,:]]

{iü€{§&s§a§§l§§§§í:l§§§l§§§§lxt}; (h.arc), Sctgrrer; (íájdalom},

Mis

{r]::..ali;]:l:ill:l ?iüaa:,]]]:::]i:,

(bizalmatlamág), Protest (tiltakc

i:,:::]rl]]:].:]:

um+ A

besorgt (aggódó)

Bifte (kérés),KampJ (harc), Sorge (aggódás), Trauer (bánat)

iffiéi]§,ii&:]::] ,:§§iiii§tiilri&i§:{iliir,§irlai§ali§§:
::,l.'l:::l:::ll:il.lill:.:

]§iti§k§i!§i§
iü§i..ii§::.i].]:.]]:a:l]a::

íálii§liili§i§t§;.§ii§§ir§](§
:liiiii§itiiiiiít:{&é§]lii§ií]§§e

l-J lf r..| l -] -r l= l-J lrJ -lJ
Il_

]{t Éh

,iriii};:

jirylóhi:(Vil*.

,,lx:ll:
cn+
D

arm (szegény), intere s siert (érdekelt), reich {gazdag), schutd (hibás)
,b€ll{fiid|r:(§§§t!ő§S€};:::&{i@:{kqd!§|!}::]::]all]]]]]:::l:li:.il,l]l::::l:l

Árbeit (munka), Armut (szegénysóg), Fleude (öröm). Interesse (érdek), Knnk
(kritika), Spatr (öröm),

hlelfet(kétség)

]§ei:]*ia§,]]j:]:i]]]:]

§§ti§&i|l!éí{ff §§§§!!§é§};:&§§!!§lillái§§átá§J

l= JJ l= -J
I Fi{

§l{l?]§§§í!§é0)

]::liliii]iil]]]li]:]i]i]i:]il]

ill lI_
illr4

gegenüber

+D
]iíii§i§.::ai:'ii:a:::]:

auJg

es

chlo s s en

(

ny ílt),

uerstöndnissuoll (megértő)
{ü§yli§§:§ils{j§}iia:ai]:i,]:]

Atdgeschlos senheit (nyíltsá g), Dankbarkeit
(hála)

,] -J lrJ

l

r.J

mit+

D

beJreunr7et {barátságban van), bekannt (ismert), einueistanden (egyetérlő), Jerhg (kész), uertvíratet (házas), uerlobt (jegyes), uenlsandt (rokon), zuJrieden (elégedett)

Beg egnung (talál kozás),

Freunds cltlJt
(j

(

ba rátsá

g

Verlaburtg e gyessé g ), Veru.: andts chqft. ( roko n sá
(
l

),

g

Zus ammenhang kapcso ai)
:ii}aiíí:iiaa]R:::]]:i::
]]]]:]::]::ia::::]]]i]:]:i:]:]:::]]
]
]
:

),

-]J l-J l-J Ir_ l]-) l r_
t{

.,i,4t

:

]

,

] :

:

] ]

.

: :

.

,
]

l

:

:

:

l

: : :

:

a

] l

a

:

]

i

l

:§!gɧeirrÍ']iiák§§áff
blass (sápadt), grűn (zöld), rot (piros), stcher (biztos), starr (merev), sfumm (néma)

r§i!lfil&éit.'(|ü§§§.,§é§}i
§)i]:]l],,l,:,.]]ll]]:l,:l,]:,l

-_] 1|< |-)

]::]:l]].]]::,::i.:.]::]l.]:]l]]l

uor+D
lrir:í]']§l]:.]]]:]]]l]]

Achtung (figyelem), Angst/ Furcht (íéle|em),Scheu (félénkség) iFfi üii*§ű|éi!§ii§É§)i.:
:]]]

-]
-]

:i

:::]:]

i§§éund§cíip.#{§eré!_Eé§};lkbei{iraeretet;, Lusf (akarat), Treue (hűség), Verlmtrcn (bizalom)

J-,ll_ =

lJ

?|

!,

"-3

=J
-a

§

20 ELYÁLÓ ÉSXeU ELVÁLÓ IGEKÖTŐS lGÉK (Verbenmittrennbareftund,untreftnbarenprajxen)

-_=_{

-a
J[

@kr ffirr
&lllrr-

&nrrrrrr;r
**bg
e§elamzu:ettéiMá

ffil*ufu

öúrcnrÉr"

Ib Ldver stríchdbi.

sctilkídiéiía

l:r-las őas ByVh in 21ui.i

-3

dryclhHhan duttry.íln
úuttschocn

-a
-_4
-- =4 ---{

4

úrcfrscruÉnmen Er durclsctulamrn

Der Lelver durchschaute meine AusredeDer pouzist durchsuchte den Einbrecher

Die hruv durehbficht díe wolken. l]1 aljei Wocrlen d.urchquerte er díe Wűste,
den Kanal.

ffigrdta

A nap átsüt a felhőkön, Két hét alati átszelte á §ivatagot, A tanár átlátott a kiíogásomon. Atúszta a csatornát. A rendőr megmotozta a betörőt.

flil-

-ldfua r*f,É-,l -araqEr -ra-Pa ilcrürlb ila&r*cEl ffií,
frfurgehal űW@rlen

DerFafumalut

fur

uíJ§.

:

nie Suppe krrclt

Er üeJ alm Feiru7 íiber. Er sed-e uns mít seinern Bo htmerófurtrittryaí_'t e
üóerl]a]]]::]:l:]]::

,.rlF

úWichren

--T

-?

-{ '-=l

űM*n sichűMqen úfurasr'hen abr-Czn űfueíbn übtwi*n
üEzagen

Ztueí Jungen iiherJallen ílve Mitschűler Nur usenige űberlebten den Bombenanscltlag. Ufurlege es dir noeh einma1! Serrre Eníscheídung überrascht e m ich.
Ge schichten und G e díchte. Du iiibertreibst schon wíedet |Uír iibertueísen lhnen das GeId in 2 Wochen. sie iiberzoq dte Betten. Er iiberzeugte mích uon seíner l]nschuld.

Er iikrgeht mich schon

Der BusJahrer űberfuhr eine Katze.
tagek:lng.

A buszvezető él§ázolt egy maaskát. Figyelembe se.m VesZ már.napok óta, Két fiú megtámadja az iskolatársajl,, csak kevesen éltéktúl a bombatámadást. Gondold át ezt még egyszer!

ln der DeutscFtstunde ilberseLzen uir

Meglepett a döntése. Meiétet és verseket íordítunk német órán.
Megint túlzol.

afuzíehen

a

Átutallut a pénzt két héten belül. AIhúzta az ágyakat. Meggyőzött az ártatlanságáról.

-{ 1 4 ,-_4
4 --_1
]

,a
1

--=5

@a {'ahrznl @Wl

tdlnndea

Sie bíndet

sía}i::

un&eíagr

Wegen:d$.,;

trrrbtwlen tlnSáIen twfen wuíelen
um@rmen Die Mutter umarmte do,s Kinr1. der Autobohn um!öhrt man d,te stadt

]

umfahren
ungeben
umkreí.sen

Au_[

Az anya átölelte a gyermeket.
Autópá!án nenanv"Óerc
,,

1

:1 iil
1i]i fillI

untíngen

Satelliten umkretsen díe Erde. Die Ktltdpr umringten die Oma.

in uentqen Minuten, IJnser Haus umgibt ein groJkr Ganen.

aratt megkerülhgtő

a város,

Alházunkat köi]jlveszi. egy nagy kert. szatelitek köröznek a Föld körül. A gyerekek körril,v,ették a nagymafnát,

,_'::-1
.!a ,Á1

Fllll!

Da


i

únterbrechei

tmtetha:lten(sích)

ulteídiúcken

unterrichten uftterscheídei uftterstelleft
unterstützen
ufttefsuch'erl

unternehmen

getan habe? Ich unterstiitze detvn Vorschlag. Der Arzl untersucht einen patienten.
]':irlii..,§:í.*ai§;'i§iii;i;;iri:;;:;;;]t],

Warum unterbiinttst du mirh standig? Er únterdrüclrte: ja}trelang sein Volk. Er vnterhdlt éíchgem űber Fu_BbalL Wir unterhalten uns imíner gut beíToíL Er unterhalt alleín die ganze Familie. Wa nlm unternimmst du nírht s drqegen? Metn sohn unterrichl e t Matlematik. Er unterscheidel sich kaum Don seinem vater warum unterstelbt du mtr das, wcts ich nícht

Miérl szakítasz félbe állaridóan? ' Evekig sanyargatta a népét. Orömmel beszét a labdarúgásró!. ,, T_omná| mindig jól érezzük magunkat. Ő tartja el az egész családot. Miért nem teszel Va|amit ellene? A íiam matematikát tanít. Alig külónbözik az apjától. Miért íogsz rám olyant, amit nem követtem el?
,

k
-a t_{

il

l-Ji

Támogatom a javaslatodat. Az orvos megvizsgál egy beteget.

fuí fu{l uolkndeL síe thren
uídercpiegeln*

ejl §l€id:§d{iiiiiú,]],]]:l:i]i,:]:a:]: ',§iai,iiii§&rel§]]':]:]]]ll::l::la:
.
:

Die Biíume spiegeln sichimWasser wíden

A íák visszatükröződnek

a vízben.

.§i:§titöKl!§Zav$lla.á:]§iélirtilé§éti.::,::::,::::::,:,::l:,,:,]1,1l:,,l :§||§(§€é§üt!l§:§a§éi!§§lllr!á§nriK.lll::l]l::]]i:l.]]::::]:::.::,:],.,,

.&§y§i1.!€§:í§l}{ni!§i§an.§lléi,lmd§ir:§:§iüéi§§&i]

usíedergeben

usiederholen wíederkommen
usíedersehen

Geben Sie den Inhalt dieses Ábschnifts wíedeí. Das Kínd holt den Balluríeden Er kam nach ztlseí JoJven uí.eder. Wann sehen u:ir uns u.íeder?

Mondjátok el újra ennek a bekezdésnek a tartalmát. A gyermek visszaadja a labdát. két év után tért vjssza. Mikor látjuk újra egymást?

t liiitÍáihóí€ii:a]]::]:l]:]:

,]:l§§iétléirr:t i§i§váká[]:]:]]:a.]i]:::::]]]

-

A usíder- igekötő csak a uríderspíegeln igénélhangsúlyos, illetve elváló.

J J --{ J J rJ -l =
l.lJ lJ

1-1 -i -J -J rJ -J lJ tJ -J -J
l.{

l-a

_!

-{ -J aJ -J r{

-)

:l
l_ F_

-) r{

-J t_

:i
= :Í

J

!"

-3
-a
---{ -=!
._-

-T

ffiiv lfu{ igEfi*)
bnr:*ffi& 5enefirPx.t

§

2í ERÓS
ffisens
idd,

tóhangváítás) (egyszerű

ÉSnexoxncvó lGÉKístarlce und.unregelmdJ3igeVerben) (jelen- Práteíitum Períekt lmpeíativ

múlt)

(összeteti

múlt)

(régmúlt)

Bedeutung (Jelentés)

bryfoman gq.&en 9Ejr!ffii

fuck/ffickt úfr.lrl,

s€rser,
brnr.egeín'

-=l
---.|l
_-_5r

riryerd
biÉ{€]!t

Ps:ygg
Ppg,

m-dú8l üffi€:ll
bü@s€rt

bot

--=l M ifurrl
-|
--a

bdL í;íiéé

6iÁa"

6iűn

hfrá#'

T!

funker1

Wen

F
I

qW
!1:den

d"rí

F
I

--| ,-='

e*iesen

?rY_rí9!!97
erslr;hrl.]]en

qyYr|
e§sen
_ráÁ;'err .}-c.lilá

,=

_{anryá _nrüdá

,r.F

_f@hiá

ffi -q ffi ffi
ililr

_fleien
.na"*l

_frfugeé _lliehen
_;í,essen

l

fulryen(erős): Was hot
fulryen{gyenge): D@§.I
Er hal eine Slange g

#a
íffi

2 na|ístgéWén:Das Al

!n
*l

.d",r
m

3 lnalilist gebrrchen: Das Er tut síchdas a dtngen: ma már csak az 5 istlhatged]ungen:Da
5 alövhen(erős):,D{4
'dsclen erdlrecken erxhrecken

kr

Cherhat aL{ h1

(gyenge): Der Wind (erős): Das l(ur
(gyen ge) :

íst/lto;t ge.fallIen: Ich bin

Der t

n

ígr

,"."""" """."".

"l,:!1"_!

g_rí,_yr9"*.."".".

""_"_.""",tp:!,4i" "".","""""._ .]_qt]t

a stadion kiürítését.)

F
|, É L{

_l

reiLlen
r€ue-rl

rerki''
-

-,

ríeb -:" -",-"-"""
rrss
-

.,
:

rPrur€n
],L"cne,r1 :TrEI,grl i__"'e-:

t.. .-:
l]lt_ -| i-l]| J
|,

:-

iéitet

dtt

hat gerteben ltaii Gi, ra.isse1.,_.

_.'
_--'.

i9ól,,, ,,,,,,, r?ftg .,.
,írej ..
99Jf

|annű
rann

r|lngt

íst gerannt

g"_:rytte?

,]]_a

sá4É
s,a,ze!':

,.,.__,_

scl4qÉ]i scnqií€"T

:!yg,t

-|

-§c,jlg!6f,i -§c:i€,nPíx

,

,

";a

sclqF
sctteirlet

:iglliió:g
99111

sabte

scltíed

no! g r : pg g r l 2?!p.\ "g hgt gqc|9.!!Pt.." ....
"e"

ho't/íst qeschieden

-|

sct:l:.ii

scfu,e&:rr

-4 -4
-l

scrue§€rl

-

schor schob

scrrra,tá

".tF99E sctrlelchgl
sálteiSen'l scri&r€€n
schmetBe;n

:9!}W: -

gch]aj

., , .

.q|{F/ ."t!ry, ..,,,."."....,,"l*lgg:qhL9qen
schlúch

ltat geschoren hái géschotlen ltat gescttossen hcll geschtáJeÁ hat geschlicLten nai gééirhiiIIei

scher(e)!

sóiieUtéjt

schlf

qchlag(e)! schleich(e)!

schlang

hatgeschlungen

,

§iruilíí"1.i,,,,.,,,

i9fli"99{

-{ -=l -'-4 --{
'_l

sctinetzer?o

schmeíJ3(e)!

núinden

iúeilpi
icrrrertán

schneid(e)!

scúeiei
sir*;eigen

...-_..

1irvéit9j ._§a!-il,t.._
:97tDin49! éieni

sénűeUe*i
s'r.ii,:í;,,Áb,r2 scnu,rrráán

llll.---{

scii;nié_i

schur5ren

l--l
]

sehe; ':
setn

sená"é
sűaen
Sln]Qen sfuJLerr

Gr seiáéi

sah
u)ar

sűűt

óóii

saiaté ,

. íst gewesen
.._.hal,

_4
'_
]

gesandt hal gesonen hnl gesungen

sied(e)!
sínk(e)!

smn€Íl
1a

:91.r sann

ÍsI oe911len hat gesonrten

ii;ó(ől

;iánál

----,U

-{ 4 ;"1
li,ili frllI

I

hat/íst gefisseru Die Ketíe ist gefissen. (A lánc elszakadt.) Ikr Huú, hal an der Kette geri_ssen. (A kutya eltépte a láncot.) " í§.lhat gerttlert Wir srnd durch den Wa]d geilten. (Átlovagoltunk az erdőn.) h.s Kind ltat einen Esel gertlten. (A gyermek lovagolt egy szamáron.) '5 saugen (erős): Der Sir;hu,amm rnt sich uoll Wasser gesaugt/gesogen. (A szivacs
snl:rgen (gyenge): Sie

dilj-a

-,it-{
mli
4!r,]

^1

<

Fl|l

,,,a

í,J

ffil,,':!,gl
mlll

2 Íst/hat geschusommen: Er
Er hat
7O

scfqffen (gyenge): lch schalfe es nicht. (Nem tudom megcsinálni.) tLaL die Ehe geschieden. (A bíró kihirdette a válást.) Er ist gruúIos geschieden. (Köszönés nélkül ment el,) 'g schleiíen(erős): Er hat das Messer geschl4fen. (Megélesítettea kést.) x}tleíJen (gyenge): Er hat den Sack über del Boden geschleft (Fö|dö4, húzta a zsákot.) A haí./ íst geschnalzen: Der Schnee rst schnell geschmolzen. (A hó gyorsan elolvadt.) Si.e haben GoId gesclmutzen. (Aranyalt olvasztottak.) 21 *hluelk:n(erős): Mein Betn ist geschtoollen. (Megdagadt a lábam.) sr;fulel]en (gyenge): Der Wind hrrt die Segel geschwellt. (A szél dagasztotta a vitorlákat.)
'a

saugle das Wohnzimmen (Felporszívózta a nappalit.) :: sr:hnfren(erős): Dreses Jahr schqf man neue Arbellsptize. (ldén új munkahelyeket teremtettek.)

teleszívta magátvízzel.)

haí/ístgeschieden: Der Richter

:4!_,!_

ífr

..re_4

Minuten ímMeer geschtllommen. (10 percet úszott a tengerbénJ n senden (erős): Wrr haben lhnen ein Schreiben gesandt. (Elküldtük Önnek a levelet.)

ist an das and,ere IJJer geschtaorlllTLaív. (Átúszolt a mási.k paftra.)
.

u* zo

u"-ra

h,"ú"(gy*g"'

"i""

::,*",""*,:]::]:::::::-:-*.:

----I

}
b. L-t -[

:J
L-r5 \.J

:J L.J

_fi }.d

-fi

hátőőűőbón""" ;öh"-"" """" "Gí őóűőnéi ""'"" ü éicnér^"' -hátrál, kitér- \-l ueisen uies hat géuáséi = űéG(ó)f " inutaí """"" """""';a;Jái "-i;aultuaáxir.,eri -J u,ő;űn"""""--" őé/.éléi uandtá .....,,, ütőöűőű| "" "-' űií;i -"""-i.bi-' űórbői '"" "" u:arb-' """-'ndi{=óa;;;;a; "" - ""-"""óa.aö] ieiibm;z,nboiói -G;;öűőáőn--"""--"""valik űö;dén lJ üi;a usurde vaiamivé '-"" iiá{óa;;,t"; "" '"'" ""'"'üitl"" '-' ooo ,-ia€t,,,,,,,""..''''-"í".,..,, .,,,,,,,,, -".i "" - "".,.,,,,,"_.,.,.,l",,.r.,,.,_.,,,,..".,,,_.,_.&í ó{űőóén t"ása;i ;érlaööt, nyom 1sútyti 1{ "igr.."É1,,,.,,,__,. űÁaéÁ ,l,,tnaá tuand nai gá-"naen utiá.l '"űéí$ "- hai]ááűű;i"" "-' ö6sei ""- i"k"r, ..uuái üú§sen tud " Lousste l{ ű"iián u:itl ' tuollle iat getuollt
,:,--, ",
"""

uerzeíhen -"""""'--'"-"'"'"" -áahs;n"'-'- űáórüt ,,,óöhen '"- ;ds;ht '-"'-""-"' űébön-'-- ""-"-"""-"'-"" űöői;ó,2§'

óű;h őotl

"""" '" úi';őróűÁ"""'- """"'" úé;;őit,l'""' megbocsát u,rcrts ., iígé;d;hs;;""-""' --'-och.öi liij, óúalapooix '-""
;é;;űn

"-' liátgöőá;éűn

öa"héji""""'rrl;bői'''""""'"-"'-'éző ""'-''i,ó"
'

J J
J :l -r :l t_ -l :l -J -J
l_

:l
F.J

_l LJ

_J },.--

J L.J

ákar

]l :,,],.l

',

,],.iillfuilfut'lgetireaen;,,§relfiat:44§:'trrrh,,aff1

,',,

:óei*e:béa;l](Á.ió§2áót..kihqiloúiai];iegéi6re;l,,l,.,-l,,,,

,

l{

n hcÍ/ íst uerdorberu Die

Mt]ch ist uerdorben, (A tej megromlott.)

:i
!_ l_ *) = -_-l

J

{
..-{
-.n

(Das Atphabet) ÁeÉCÉ
A nérnet árleré 26 betűből áll.

lÁ-c[ál

1
_/l

:{

B-Dlbel C-c[ce|

E - e{él

'_scfiaífes'e§z
A fe{soro!]tak ínellett a magánhangzók következő hangsúlyos jelölését használják: ö, ö és ü, valamint az állandók, ametye,ket b€üjcsopoíttal jelölnek: ch [céhá], sch [eszcéhá], t§ch ltéeszcéh], ph [péhá] és th [téhá].

,, - dHél

r-Jtef} G-s[sé] E_ h[há]

KEJTÉS [Díe Ausspractr.)
A kóvetkező ráhÉzatban van összeíoglalva a magánhangzók, mássalhangzók, kettős betűk és a többi betűcsopori
k}eltese a

-= -| --{ _-{ _-{ --:á : -:| --|
l

nánet nyelvben. A láblázatból kimaradt betűket azonos módon ejtjük, mint a magyaí nyelvben.
Fmeffioiel
l::,,

}á!*t
@

.[{axiü§§iad].i.:]]]:]::::i.l:.]:::i:l:]]:l]]

.]]l

Példák
:í§li§§i:&i*&*
:l.í!&:];:lli]:a:]:]:ii

üá§é§§á§§i§k]:l!!&ld§&lill

::::::l::ll:il:::i:
.]]]:a:.]i:]i]]::]a:l]::a:

a.

a
a

eaÍl

[a]

Rövid

á

a}L

[a:] Ie:] [e]

Hosszú á
Nyílt é§ hó§§.§:§
Jtlt!ib;.!!r,öii*;-g,ih:ii§]il].::::].]:|:].].]].i]'1i]:.]]i..]i]i:
:§é§&é!!::!§ilpí:]]a]l]i]]:]lilla]]]]l]]a]]l]]]]il]]l]ji::i]]l]]i]l]]]l

a+ arr,

q,
el,

Nyílt és rövid e
Ki^itÁeÁ|::Áei.

et-

eu

[ae]

::§di§€t]:§§gp§§i;§

jqq§.:€!§;:]§4!?l§r

e

tó/
Is1

Kiejtése,:,oJ:

Nyíll e : :a]:hárlis§ú&9&§:b§§§z§]§É&ai!j§§ni:]:' Zárt e

l*ry,§§i§*jil§::{§§
:al§e$e&.1{&§'
'fi]:

l§!§§§*:ll:llll
ll] 1l

i;:]i.,§§§§t:a:]]::]ll:ii:::la]:ll:l]l]i:l]ii:l]i]]]:]]i

[el
tóI

-

á,hátt g§tíry§aQ§lfJ9§§i!i::§rót-a§p§§]i].:i::

:§@ii:]:lji::]::ja.].i::]i]li:]:.i].i,:,il:il

e, eh
l

Nem tagoltan é§l]öVid§ni:::a::n§ml:tla§§§!ri§öq?! szótagokbart ;::l駧yaka§§anl]§1déi;]ff .;1::e_i*;1,]:: igekötőkben és:.€1;]:en;]€i,l§ótsg§k§á§.]:l]:]:::]:] Zárt éS hOSSZú e.',l::,l::,l:,:ll:ll:::::lll Nyílt és rövid í Zárt és hosszú,í-,l,::1,1:,:::]:l:l Nyílt és rövid o Zárt és hosszú ó
.,'.::,
,:|: :,::|::::::|:|:::,:]l]i]::l]::]:::::]l:]::]]::]]]]:a,:::]].]

::l§9§@§§,ra]g!ta@§'i:!o§e{i]]

finden, Mutter Nase

[el
[1

-=-={
l

|"Íe.ih o

[{
lol
IoJ
[oe]

irlí]ú&(]i§liiéii,rriiil..]:
,:i]p,1űi9iir{:,iióIl]:M&rclib::::]lll::l, ]{rbéjiL'§óO§]]§óhn]:]i::i],i]lll].]]:] ]ÍÖni€nilrii&Cnúa,::..:]]]i]]:::.il::lll:ll:li:l:]l:]::i:]
:a,,]:]':l

l:::li]l

o-m-dt
o
d,

t]
l

--q
g5
1tll,

-.|
-

Rövid ö, zárt és hosszú ó
Nyílt és rövid

óh

ís:l
[u]

schiin, Sóhne, Ól
':§iitie*:§ú'id;:]§ij!li§:i]:]
::§tií;::'§.,]!6;1]§e&lili

u tt tllt

u

2{
fin

-1

ú-g
b
ctr

[el ts]

zárt és hosszú ú
Má§!ial|!an§iɧ,:í.§Qrl§ónQntéit}:l

Jűtld. grün.'ILlp
A szótag végén,;:]a]]ry§íiiíqi§lí§g9!§an9,zló]l§|§§1
:r4iQ&i!,:::db.ae-hr_leryl:l.;ll::..:l

í"i _J
mI

-

tp]

[x]

'§bCh;.:§.U§íienj:]Iiii?cr]en
::l6fu'aóniki::Cfuií]]§llríióktiaii].]::
].i]:l]

tk]
;li J
tó1

;l]'=_
-q_-,l
lIl

lvaal!{é; :.P.é!itú]j!d{]:§íi.h€j:]§tái
t§]

eucít- Mtkfu Mödchen

tll]

il D-b

-fi'
:C.h§,]:',]:],]:

ll

lh§1,,

lrl |" l

"k a_l J Is
|
:d:',::

ck

I ,[k}

tk] l
végéna néma mássalhangzó

l

Jarke. Socke.

Rock

lIt::.

l [t] l l tk] | Sótag
::{ll]:::::]:::

]][tI,a,a]]:,]]:']

Ikl.:.]].

előtt.

ft:lil:ll:lIi:,:::il,::::::l::,l:ll

l
|

l l
l

ueru-,andr rag. xtug. tugt I
I Stadt.

l

lNemmondjukki,haaszóvé9én,vagyaközepénál. l ^_, seLen.zehn.uohnhafi |^,uur",, -ha,ft és -irett x?pzos'iő;;;;k.-Á-'| |scrrun

|§':,,,:,,.:,':.'

,

u,
I,1t
IkirJll,,l

lmeghosszabbítjaazelőttefi';;#;"Ö^"lGetlloítnhett l I J l-l
I

| -ü -! I j l - r| l H

H

ffXl?;.t1;,fifad*s
::A
l

elülső részénképzett ún,|r",tw.

btlltg,

eu:tg

I lll

ph l ,j2|!l, qu l ,qu::|: l l l | l l
I

,w w

I ai{l.11,..,1.,..

A §ió:lúégén;:iiliagá§nán§rói é§l ma§§áih§tt_g2ó,:é§itl szó véoén.magánhangzó és mássalhangzó előtt,
l

s s]]

| s§ | .§

.' fi
seh',,,,

tíü] l tz] l I l Pl], | ts] l l tsl I Is]l ts] ]|§] l
l
:r:Iz\] :{Íl:,l]::,ll::

ttt l lltl

phrase l ] QueILe. Quiz. quer ,§oniié;,:.§órnméi: | A szó ele|én, magánhangzó előtt. I Sonne. Sommer I A szó közepén, két magánhangzó között. l Blrrse, Nase, Rose person l. m. n. rmássalhangzókésamagánhangzókközött. l I Else, unsen -scl. -sam. -sel utólagokban. Schtcksol, tuirksam, Rdísel | I §Cft ift§,qri,,rríi,_l§§qni;laőt§á.l Mássalhangzó után a képzett és összetetl szavak ulas. Hdrischen. ctashalrs. ]lM᧧athsn§?ó:: útáiill:1,1(ilp7gti,]é§:]ö§§_rététll§áúák | I végén,kivéve -l. -m. n, -r és egyes idegen eredetű | erbse, optrmrsmrrs I .yé§én]i.].kivpll9i]]:lr].:a;.,:ni,....,::é§l.egr§s,.idégénl'éii}defű szavakban, különösen -m előtt. I :l§ZéVákban;]:|!ili|önó§én::lrnletOlt:ll:]lli]]l,::]:,:,]:]]]::]:]]:]]" l I ss betűt megelőző magánhangzó mindig rövid. I dass. Kuss. Wasser _8 betűt megelőző magánhangzó mindig hosszú. I rsl! Jtteíen 7íeJ3en
I ldegen eredetű

szavakban.

I
l

juns. Anost.

llnoe

l
l 1 l | I l l I l I l

I r'hUsophie,

l d

=3
l

,]]::],]]l, ]]::,,,l,]

|

l }_J H _J lr{ l < lE I

}.r

lll
| |

.o sp .,
§ú:

lliltP]l l

ttpj

1

Szo es szo.ag eleJen sp-Kenl

eJtluK. ejtjük.

I

I

spielen.

Sporl Innensladt

F*
t{

rr'r
it{;111:' ].tí]

|

.ru Szó

u" és szótag e|ején sí-kéntejtjük. st-ként

l
l

"**n,

l J l J
l I I l

ften ll]|t€il]
lt&ili,]]]l |ton tsch I :ósah:::: lU

];th:l:]

ltcDnJ l &i§n}

Iu .
:u:

ttt] l ::l§]:: ltsl
I .[tt]:l:

|[cion] ]IQlqnl

ejtjük. c-nek eitiük, l clilaK]eiiÜüli]:..]l.:::]
cs-nek | §Sn§r.§j§ü§::

l
l

..:::..:.::.]::llill]l:]...:.:

KroaLien |Dekltnatlon..Narlon l Deutsch, Tschecfuen l Rlirz plalz srz &tttá::'P.lal ji:::§ííb:":':,,,":|a::

f
l l

r.{
H

tu {:] |x
I
:]dl) ?:':::

I

Egyes idegen eredetű szókban. [v] | E§yti§]:i§é§§§::§iegétü:§izómra§il:,; tv] l I Iv] |tksl l

l ltl

]I{:::

l ]M.

:

{K§}l:.]i::
§].'l

yttnne I wan wetl wrrr^stv lExplosion.Boxen
l Yase.

l

DLer, DQn,

valer

| =J I Ef l ,_l .-| +

-

^":"-#il:;]:".:;,"""""'
A magánhangzó hosszú,

amikor

,

- mögötte néma h vagy e áll: mehr díe, -zárt hangsúlyos szótagban. A szótag akkor
magánhangző áll: klg, Ia-gen, Ieg-te,

le-gen

zárt, ha mássalhangzóravégződik

vagy mögötte

csak

A magánhangzó rövid,

Rúsche), _)2x!{;,Ií;;:,,:tÁffi::"í:^:::n:két azonos mássalhangzó előtt áll (kettőzött

amikor

mássalhangzó),

E= egy .-l E= _J Et

)

-

-

a következő utótagokkal:-ícht, -íscht, -lích, -tíng, -nís, -hqft, -schqft, er-, Der-, zer-, her- igekötőkkel (ha nem hangsúlyosak)

-ung,

El
l

H

_! fr|
É

-J
--_1

H

ELYESI

RAS (Rechtschreíbung)

Az új német helyesírást hivatalosan 1998-ban vezették be, de a régi is hatályban voll 2005-ig. Aváltozások elsősorban a,By'ss. nagy és kisbetűk, a szók együtt- vagy külön írására és a vessző használatára vonatkoznak.

_--{
:.l

!

ili ss

;B-hosszú magánhangzókés,kottős hangzók után:, , ]. , .l]. Fuí, grof , Strafie, tltúSern, drauj3en, Jliel3en; Iiel3 ; tueú_

Z7

ssNagy yagv kfit

rövid magánhangzók
rlo

ss, mlss, Fluss, ússt, eín, brsscheru.Schlrrss,,rrlj9gen, .rr-rirsste

u!án:

,

,

,

*! --1
-.a

kealőbetii {Cía$- igld K/gnsritrei-

Nagy

kezdé
betűvel

minden íőnevet és más,szóíajt, ami.a monq,alban íőnév:szeíepe! tölt, be: - Recht tvtbei, rna tun. Pleite gehen. Ernst mrrchei;,,Sctut1d'rru4lp;n, im Atlgemeínen, dtlbs Mö§liche;'íit Bezug a$, hg;ute'Ab94d." ],
,

bnq}

írunk

geslern MitLag. a]s Erster

,' .

,

Az Önözésnél a síe személyes: és th| blftokos névmást; Wíe lgi!3ei1 Sie?/Wíe ist lhi Narye? .. ', , ,.. ..

],

.

földrajzi íogalmak., intézetek-l Vailási]ünnepék. történélmi,,eseményeK.lé§ korok elnevezésében éq a címenb4'61§, pellékóáú,eket']stb;':'. ,',, , das Rate NIeér; de Dnlte W:elt, das Rote Kreuz,|der,.Héiltgé.'Abénd,;

,,

:

'

-,a

der Erste Maí, deTZwéíteWexldeg', díb Gbtdénensiebziaél,', ,'
Ihre Königlirhe Hoheil. der Technische Direktor
FrankJurt er FlughaJen. Schu.:eíze r Riise
ál ló
]

,

-{ -{ --1 -{
.-l

íö|drajzi f ogalmakból képzett, :er utólággal

méllékneVeke!:

párók: ,,.l ,, ,: .1,;, '. embefekré Vonatkozól me|léknéú -- GroS und Kteiru'Jufu :u:nd Att; Arm uld; Reích

Kiss
kezdőbetűvel

minden más szóíajt:, ich;: gut, j|í;lh. ,gehen, eíiis. 9 , {.,'abét uenft., LlafirÍn következő kilejezések melléknevél; dta 9rg.te,Iltlfe, die gOldene,Hachzeü:,'dié ge|be)Kaíte
.

Egybe vagy ktllön íriuk
aJgEűlElü
{qetTeruú

írunk Külön írjuk

személynevekból -íüsch utótaggal,képrétt mg|léknevé(et,d!égiírynba..I1]Ql}Mtií:críen

-rl

úer

íőnév + ige: Rcid.Jahren; §kíLa|{el,,l , ,, . ,;.,::.',,,_l:. íőnévi igenév + ige: kennen Lerrien,,Lilzge;n tq§sen
-einand,er + ige: fleb,eneiílar7der.gehén. -usőrts + ige: rúckruciÉsJahren',,. ,

,

,-*-{
_!

hrer + ige: hier bteiben. hrpr lassen határozőszó + seííLdabei seíft, dq,geúe§en, da(r) + elöljárószó + ige: da},únler siecken

,

',,

.

l- ,;
, ,

.

.. l,,:.

':,.l

,

,.: -l-'

,

-E
-,-l
l

*4

ige,. sauber mrrclrcn. ernst nehmen , melléknéviigenév + ige.:. uertórén.:giélléi . . .:',,'.:.:. ., ,, melléknéviigenév + melléknév: blendend u:et7 határozószó/névmás + melléknéviigenév: so genannl, sélbst,gebacken

'-" melléknév+

',

uíe .uíet;. só
Wie uiel Uhr

uiel,:

zu.uiel

:,,
l1lllli

-4
€l

úsúes?

_,,
lrllil

:,^,.4

Külön íriuld Egybe írjuk

számos.ügyintézósi,kifeiezési:,

-"--a 4

qtl Handlarúlancl; im Stande/ímstande. in Frage:stelten/,t4fiagg"5telí.en, zuGinsterl/zuguú,stén, zuLtlsten/zulasten. rrritl;tilíé'/:míthi(fe;".' ,, '' zuGrurtdelzttgnlnde, zuTage/zutage, anSteüe/anbtelík: :' .' :,,
: ,:

,

Fllli

-, ;, -l -A

illl,l!_)a
ll|l

Egytie írjuld Az angol eredetű, melléknévből :és íőnévbői álló,§zóöszetélejékét, , , l , l$lön irjQk ,.: leogVakiabban.ésybeíduk. Amikot kü!ötl,,itju!<',',á.mel|éKnév.,oágy.,béúvel,] kezdődik Hepp,9end/H.rppú Eftd, sm{ütlíelkl§úi,iil1,1t!,lk,,,:,,,,,,, :":]],]::].,],]',:,'',
Három azono§,

]]

4_1

belű (drei glét ctrc Buchstaben)
,

,.

Azokba4 á,qeóö§szé!élelél(ben, amikben háromlazorios bétű.kerüllle§ylnéglmetl§;,,xi|luxlplnol.,, a három betűt:

Flttssschlflfahrt. Balletttartzen BrennnesseI, Kaffeeexport. Rotlladen. Sires§situahon

D-_
l

A kötóie!
há§ználata] (Si:hreíbtltw.; ,, ,. nnt Bíndestric}t)

Kötőiellel

számjegy + szó,. 5-Eck, 3ja@, B-Jdhrige, 1?-prozentig betű + szó: x-mal. x-Achse. T-Shrrt rövidítés + szó: Lktl,-Falver W-Strah]en " röVidítéslirövidítés: Tel.-Nn, DípLJng,,:
Has2ná|hatunk kotőjelet az összetett szavakban,.ha §zeretnénk kihangsúlyozni valamelyik.iészét vagy azokban a szavakban, ahol háíóm ázono§:áássai- vagy magánhan§zó kapcsolódik egymáshoz: Hau:aííinsel /.Hau:aíi:Inse1,,' Musíkerleben/ Musíker-kben / Mqsik- Erleben, lmbrsss tilnd.l Imbís s-Stolnd Angol,efédetű §zavak: Sciencefrctian / ScIence-Ficrion. Arldírektor/ Ar1 -Director Airconditioning / AirCondiLioning

-[
l-:

ab*

1J..

KotolellBl/ Kötóiel
nélküt

A:onos
tóhangzású
§záVar,Írá§a

a

ftumfl?.er1ereft

stoppen, platzi.eren

-

mint a ]Vumniér, Rohheit mint a Platz

-

-

mint 'a

roh,.Tipp,'.nlint a trplren, Stopp

-

mint

(Stanm,

Ztnrdnu1g) ldeEen eredetű §zavak írá§a FYemdwörter)

-[ J -J -J _l -J
rd
-d

lJ

ld

(Setveíbung der
.

Számog idegen e|edetű szó.írá§a alkalmazkodott a német nyelvtan szabályihoz vagy.a következő két alakkal használható: ria,I / tiell zíal / ziell : PoLenr io:l / PotelwiaL, pot entiett / pole nzietl
-

lJ

-gs a többes - szám angol eredetű szavakban: Parlgs. Hobbgs ,l Felsorolásnál a köVolkező szavak után.:jcl rteín,,doch biíte,ésdanke, amlkor Vessz6t használata .: hasinálunk eldöntendő]kérdésre válszolunk; bitte előt a kiielenlé§ Végén;a,moldat elején (Kommctsetzulg) álló felkiáltás utá1; két vqgy több jélző után, amikor a jelölt szó mögöti állnak;

----- ph/gh/rh/tn p/g/r/t: Detphin/Deljn. Joghur1 /Jogurt/Yogurt. Panther/Panrer au/ai/eu o/d/ö: Sauce/Sofre. FYiseur/Ftisör

Avessző

hátravetett je|ző előtt és mö§ött

-J l_{ J

l.{ ,-| l{
l{

_I

,

mél]léiendelté§ alárendelt mondat közöü íőnéViigeneve§ sze,rkezet ,előtt, amelyie utal a,da(r),névmási, határozószó vagy az es névmás

J
Ia
IJ

a köZbeiktatottíőnévi igeneves §zeikézet élőttés után
Ha§Znál,ha;,

tuílk ves!.§zól; de n§m

l

Peter spielte dtlJ,detri K\aaier() und Anna santg dazu.
főnévi igeneves szerkezet e|Őtt;, , Er ging uorbei(.) ohne mich zu begrü§en.
.

kötélezó ,
Nem
k

]

használun

a,következő szavak előtt: beziehtutgsu.leise, tuedet-nocLl. éntreder-odel

vesszőt

Vessző áz, egyenes tieszédben §toelvala§ztá§
f, §Or

ldézőjel után használj

u

k.

J -J r4 -J r._ -J rJ
-J -{
r_

J
I_

VP§e[

A szavakat, kiejtés a|apján, szótagok€
l

Választjuk.

Pa-§*go:gtk

ainkílerwnde)

{Worltreinung.

Mássalhan§zó,Q§opoít -. uto-|sóként ker:ü l a2 .új, sorba:'§chrlritlt mén Egfes_ tóhang - a kóvetkéző lrnódon,választi..uk.el: ,a-ber A.t<rm st-,íg.y válasájuk e|i Wes.ten, Kü§.te,, irreis.,ferrs
ck,= nem.lvála§ZtjUklsét:l lba:cken, tro:'cken,'Zú:cker
ldggén §zavakban,:L, n, í1.'rWzÖtti hángköZt éfuálászthatjuk, de ném §zabály: nürb-Líert/mö-bliert,

-i __l

*

Sig-nal/ Si-grull

sein, bleíben és tuerden ige mellett álló recht, leíd, pleite, ernst és schuld mellékneveket kisbetűvel írjuk, ahogy az ernst nehmen kifejezést is. Az összes többi melléknévpárt kisbetűvel írjuk: alt und neu, gut und bíItig, igétől elválasztva írjuk az ,lg utótagos melléknevet és a fokozható melléknevet: übrig bleíben, tetchtJalten. ---" Kötőszó szerepben ezeket a kifejezéseket egybe írjuk: Souielichu:eíJ3, sínd ste Derreíst. ----- Tudományos fogalmakat és egyes más szavakat csak ph/tfuval írjuk: Phítosophíe, Physik, Theatet, Apotheke

I

RO DA LO M (Líteraturuerzeichnis)

Arsenijevió, S. Nada: Gramatíka saDremeftog nemaikog jeziko. Beograd: NauÖna knjiga 1 995 Bachmaier, lrene: Díe neue deuísche Rechísclveilrurq. Erprobungsfassung 5/98. Goethe-lnstitut Dreyer/Schmitt: Leív-tuld Űbungsbuch der deutschen Grammrttk. lsmaning: Verlag für Deutsch 1998 Dukanoüó, Jovan: MorJologlja saDremenog nemaíkog jezika. Beograd: NauÖna knjiga 1992 Dukanoüó, Jovan/Zletió, Zoran: Gramrtüka rrcmaíkog jezika za srednje §koüe. Beograd: Zavod za udZbenike

i

ll,

nastavna sredstva 2002 GrubaÖó, Emiliia: Nemaika gramatíka ffonetika i morJologlja). Sarajevo 1968 Helb§. Gertrard/Buscfia, Joachim,, Deutsche Grammatik. Ein HandbuchJür Ausldnden Leipzig: Verlag En4ldopádie 1987 Hering, AxeUMaiussek, Magdalena/Perlmann-Balme, Michaela,. EM, Übungsgrammatik. lsmaning: Max Hueber Kars. Júrg€írFláussermann, Ulrich: Grundgrammrlük Deutsctt- Frankfurt am Main: Moritz DiesterwegMien: Österreichischer Bundesverlag l Aar au,, Saue rlánder 1 989 Kloü, Klaus/Koettgen, Maria/Tomaszewski, Andreas: Ortograpítie neu. Schnellkurs jir Deutsch ak Fremdspractte. lsmaning: Max Hueber 1997 Maróetb, Tamara: Pregted, gramatíke nemaókog jezíka. Zagreb. §kolska knjiga 1994

N2

1

ffi
--+{ l!-

ili*{

ffir

i, '

ffi
_-j!-_ a,__

ili , ----

__ l!||-

íifrre

ilil,
ffi
"JL-{ :e1

.,_-!

n

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful