Egelg Egtirgg BOROTVAELEN

r95.
,r -7ibv"aE a-^.

IN

Eur6pa ... iiitt

... Kinament

Borotva6len
3. vdltozatlankiadds2004

Knls6 bo.it6: Cdsp6rTamds BelsSborit6: Kam Cydigy Nyelvi lektor: Milich Yvette Tamds Belsd grafik6k G6sp6r Kalalin Tipog#fiar M6sz6ros Cdbor grafika, szerkesztds: M€szdros Sz6mit6gepes I6SZULT' PATiRB6L KORNYE4'IBARAT A KONWSAVMENTES,

ISBN:963202683? Copyight: dr. Egely Cyijrgy, Budapest,2002 Kiadjar Esely Kutat6-Fejleszt6 Kft. keret6ben k6sznh Ez a kdnyv az Anti-Manhattan-terv

TARTALOM
I. r€sz:Tlslrl HULL|M.AI Qesl^^v16jenktitk^) - 1
- 1l Aszimmetria-t6rkdp Afelejtds llrjtusza19 - 21 Nemlinearitis -23 Heavtside Rezgdlig - 28 Alileg nem linerris 33 Aszolilonkell6s szigori rabdlyai-35 Anagfit6 transzfornilor 42 - 49 Hullimok hitrn - t4 A rabl6brr6kriliga - 58 Carnegie Morgan 60 -62 Eksztizh - 64 Alelefoncsala Ekziizis ag6nia68 ds H ^ . . ( t )- 1 4 . fh'e eltemewe79 - 82 Azorosz mdar Es6 kiipiinleg 84 ,,alalt" Fizi6egy bdriindben86 - 94 Borotva€len Amrilridrdje- 97

(A II. r6sz:KINA tud:is6sa tudatlansrg birodalma) 99
ftdis €slersadalom103 AKnaimenralilis 109 - lil Knal€chnildia A KnaitAnadalomI 16 Konfuciusz 6stanai 117 mester - 120 Szun-Ce mesler lapasztalatai - 122 Itud orszag - 125 flet aMennlei Birodalomban Akbar lndia legjobb uralkod6ja €s - 128 Timur Lenk-av6reskeai

(2) H^... - ro7

Birodalmak6lele - 13l €shaleh ,laantikithdrai 6raszerlezel134 AKnaiak eldn)€ 139 Aporcelin l4l KnailalilmdnJok 143 Avas ac6l ds orszrga144 - 145 Papironzig ' Trnkkds lal{menyok 148 - 1t3 oflositapasztalarok - l)) { Da'ozrs

lszesalataal6k.ostoba csds!6rok 161 lz elsdr6ilutols6 a2 cs^zdrig163 R6ma a kinaiak 165 €s Aztireg cs^zir szerelme170 - 172 Anongol h6dilis AMingek tiirr6nele 174 - 178 Zenir nadir 6s A mandzsu uralom 182 - 187 Borotva€len Aiapinok han'"lliia - 196 dstilndiild6se - 199 Az alimeriil6s Mire a mdl?- 199 tanit

III. r6szr i,tricNlsnf, vottzisimn- zoi
- 206 .\ Gar,v"molor Aszimmelria l€nrege2l0 Alerm€szel talinyai 217

van Milyenbizonyit€k at ener tdlelek Amegmaredisi - 227

hatirai I kis6rletezas - 229

6s Elektrodinamika szimfietri^- 232 impulzusmegmaradAs A2 240 eljirdsacary szellemes - 265 -247 megsan6se ll,. . . $) Semmit tanullunk sem migneses trn. szizad 267 - 250 scm semmit felejteltijnhk6sziil6kei - 271 Visszatekinr6s IV. r6sz: A IENf,Tf, ARANY-279 ,\ \'iligolaia-281 Azolajlildga286 (4) Ha... - 288 olai Az mintfe$\'er 291 H^.. 6) -291

gra kistrletek speciilis trici6s ek 299 dseredma relatiriliisok .\ spcciilis alapjai-305 alapiai 304 Ceometriik geomerrirFirikrds 307 FIJGGELfK_ 333

t l a . .( 6 ) 3 l j . trinca Po.szemcsak - 315 alakja 319 ru rlonrmqok encr$ijinak Aliikuum - 325 megcsapoliisa - j27 hibiiinkb(il? Tanultunk'e

- 347 AIANLOTT IRODAI,OM

nehezebb, A > laljelijlt oldalak szakmailag de fontos infbrmrci6kat tanalmaznak.

I. nnsz

TnsmHUrI"iMAr
(Teda xut6jinak tirki)

1'"t'i,'

""'o'];.1.*,.-.,",,,,'"""u'"' .:,,'.. .,-"1,.,1,,,o1;'')'''l.l',

;1-r,,,,, ", , ,, ,

,,r I ris\ r srt' is

.r r 6,_,,r. r,,ir.ii)"r:nq.r, ,

',1"8''I"\"1,f:1

J r - , 1 r \ . ' r i r", , , 1 " , 3'r,,t,r,l"t"t' 47')

:'\

. r'-'j/'

','"'/ r*'

).,,., N.dffi+^Ni,{, t:' )1,
"liL. I t

;' \i".'".',.,..,,,1.'

EcELY GYoRGY:BoR(tr!AaLEN

29-6negy hulldi dobtakaz Angli6batart6 komp1912.szeptember Karl Dieviz6be RudolfChristian a hai6feddlzet6r6l csatornajeges dizelmotorfeltal6l6jaezen a naponttint el sel. a r6la elnevezett k6tsise Senkinek legyenek fed6lzet6r6l. nyontalanulaz 6tkel6haj6 nyelvti6let senkisem A n€me1 lettdk,ieszdllni gei: felsziilinisokan munkavanleg,hogya hosszlj csakannyitemlilenek rajzi forrAsok hl 6s 6ngyilkoslett, a csatorna l6szinileg fel6rijlteidegrendszer6t m6rt6ktart6bb, irodalom deg viz6be vetettemagii. Az angolszdsz valakiN€metorszegb5l t6nytkdzlik.val6banelutazna csaka szaraz m:isdolgotkell Egdszen tilje csakaz6rt.hogy a csatorndba mag6t? a keresni hdtt6rben. taliilmfny6nak m6mijk,ekkorm6rbizonyitotta Dieselmint sikeres jobb, olcs6bb. nagyobb eddigindl hiszen minden egy l6tiogosultsiiget. p6lddul taliilt fdl. Enneksegits6g€vel hatdsfokfbe]s66gdsiimotort nand8yszer hat6sugaret, meg iehetettduplini a tengeraiattjiir6k egy-egyhaj6, minthakdzdnsdges gyobb tertletettudolt ellen6rizni volna. A dizeimotor moloft hasznrltak 6g6sLi benzinijzemii bels<i nyilv6nval6viv6h, szemben Otto-motorral el6nyea hagyom6nyos molorja hogytdrgyaljanak Dieselt, ez6rthivtamega brit Admiralites ds nem titkosszolgdlat hagyhatta' akciEzt megveserlds6r6l. a n6met a a €letedr6nis megkellettakaddlyozni brit ter6ba l6ptek: feltalSl6 volt veket.6s igy is tijrtdnt.Dieselmeggyilkolesa az clso,olyanis_ fellal6l6jit.tehetsdges nleggyilkoltatta meneset. amikoregy hatalom el polg6rSt azdn,hogyne tededhessenegytaldlmeny. tengeralattjer6k neszpersze a hatotta l6p6s; n6met Ideiglenesen 6s szejobbak lettek.mint a kortdrsAnglia Iengeralattidr6i, hosszi Egy ideig igen komoly fejf5j6stokozlakaz angol Admiralit:isnak. mAr a id6re tehdtc€]t 6ft a gyilkossdg, dizelmotorelv6t azonban kiizdtt meglartani. Miir tilsdkizdr6lag n6metkeretek nem lehetett gosansok mozdony haj6 futon dizelmotorral, m6r nem lehetett 6s a a fogkr6met tubusba. ..visszanyomni

a litkosszolgd Diesel meggyilkoltat6s6val semdjcsekszik n6met ma vele,hiszennyilviinval6, hogy az 6 lat. Az angoloksem kerkednek szinte 6s meghivasuk okoztaa feltalil6 hal6l6!, ez6rta nagykcjz.ins6g halrl jutott Dieselnek. teljesen tudatlan ar6l, hogy milyen dicstelen utazunk, vagydizelmozdony hizza a vonaAkkor,amikoraut6buszon nem sem sem tunkkocsij6t, iiltaleban gondolunk a dizelmotoffa, megsem gondolunk. hogy a Diesel6ltal i6mjelzett alkotoj6ta. Igaz,ara js fel6 korszak, viszonylag a olcs6olajkorszaka a vdge kijzeledik. vagyunk. AmikorDieselt meggyilkolj6k. I. vil6gh6bori az el6est€j6n kontinenser, 6tmehetett birki b6rmely Pdlddtlan honolt eur6pai b6ke az p6nzforgaimat nyithatott, orszigba,ott letelepedhetett, bankszrmlit Oly volt egymiis mellett 616s, globali a bonyolithatott. m6rt€kii a b6k€s is M6gis,a hdborf5rzici6, ami az6ta p6ldandlkiilia tajrt€nelemben. az rivaliziiliis. Eleinte m6g nydket r6g6ta mir el6revetitette angolndmet vagy csat kifiityiilt6k egymSs sponol6it kiilcjnbcjz6 a rendezvenyeken, arra, a politikusok tettekhom6lyos cdlz6sokat hogynincseldgnyershogymelyiknagyhatalom lesz anyag,6s hogyel kellene rniirddnteni. flott6kfogj6k Eur6pa vezetd ereje. Ugy Sondolt6k, ezta k6rdest hogy a vagy majdelddnteni.6s n6pszavazas a ludom6ny. nem p6lddtlanul dinamikusan fejl6d6 korszakot Rendkivijloplimista, p6lda n6lkijli fejl6d6st. ztrt le az L vildghiibori kitdrdse.Ilyen sem sem mint az 1890esdvektdl l9l0-es€vekkdzepdig, el6tte, az tiint. az6tanem liitott az emberis€g. fejl6d€sszintekorlitlanDak A csakaz egyikfigurija voll a kor fellal6l6iA meggyilkolt Diesel nak. hiszenekkor volt a csicson az elektrotechnika 6riiisara kdt All.mok z.enije. monarchia szii16lre. Nrkola Te"ld.d. dz Egyeiiilr Thomas AlvaEdisonAz 1890-€s 6vekt6lkezdveminden6vbentaibbolyan taldlmdny val6sultmeg,melyekmeig is befolydsolj6k 6letiinket. Csakn6hany pdldatemlitek: 1890-ben kaptameg JamesDewar6s R. Redwood szolgdl6 szabadalmdt. a Ez amerikaik6mikusaz olaj kracholisdra megaz utate modemneh6zolaj-iparhoz,tette ez szabadalom nyitotta gazdasdgossi neh6zolaj-szermaz6kok kinyer6s6t feldolgozisit. 6s a De ugyanekkor tdkeletesitette GeorgeEastman f6nyk6pez6g€pet. a tdmegesen kezdetr terjednia tekercsfilmmel mrikdd6olcs6kamera. Elkdsziiltaz els6 mozg6film, Holerithgdpekkel lehets6gessd vdlt 6s az elsci nagytdmegiiadatelefrz6s. 1892-ben Es Ruszabadalmaztatta gyLij dolf Dieseln6met mdrndk a motort,melyben azt nincssziiksdg t6sra.hiszena leveg<i dsszenyomlseval olyan magashcjm6rs6klet hozhat6l6tre, hogy a bespriccelt magSt6l olaj meggyullad. ,,Minvolt ditssze'tiz6vi kutat{imuDkira sziiksdg. hogy a 34 6vesn€met

ECDLYCYdRcY: BoRorvA6LEN

mdmijk elgondol6sa,a gyakorlatbanis hasznilhat6. cingyullad6sos' nagy hatisfoki g6p elk6sztilhessen. Az 1890-es6v Nikota Tesla 6letdbenis fordul6pont volt. Addig transzveEdlishull6mokkal kis6rletezett:1890-benvette eszre.hogy hasont6elektromoshulldno' anSlultdmokhoz longitudin6lis.azaz a ,ll kat is lehet kelteni. Ez a hull6m sokkxljobbatl haszndlhat6,mint a 6s ndmetHertz rittal felfedezett. a mai napig is hasznalttranszverz6lis hullim. Hertz ugyan hamar meghalt.de a munkdt. az dtletet a fiatal olasz fehal5l6.Marconi vette 6t.6s Tesla el6t! n6h6nyh6nappalnyilIgaz. el6tte az orosz Popov mir miikdd6 viinossigrahozta rendszerdt. rendsze mutatott be, iim 6 segitsdghijdn bukdacsoh.tal6lmdny6t nem tudta igaz6n tovebbfejleszleni.hi6nyzot( az a kozeg Oroszorvolna az rij dtletek elterjed6s6t. mely segitette szdgban, amikor W. Judsonfeltaliilta a zipzdrat.ds Marconi ld Ugyanakkor, di6jeleket adott le, az er6g6pekijabb vdltozata ielent meg. 189'l ben els6 S6.turbina haitesi h^az angol Sir CharlesParsonsmegdpitette hosszrilraj6 k6tszerolyan a Turbiniet. Ez a 42 tonnds.30 m61er i6jit. 6t kikis6rlelezettdugattydsg6zhag!ors volt. mint a t6bb 6vtizeden .i6k. A dugattynsg6zhajdkcsak r6vid ideig birtdk a nagy sebess6get. miatt csapdgyaikgyakran t6nkremenaz illand6an vdltoz6 erohatr:is ideig ijzemk6pes,nem fogyaszt tck. A turbiDa viszont igen hosszLi 6s tiibbel. mint a g6zg6pek. rdaddsulsokkal gyorsabbis. a koszdnhette figyelmet: egy Parsonsis csak a szemtelens6g6nek enged6lyndlkijl elhizott az admiralisokorra flotta-demonstr6ci6n brit torpekiilddtt g6zgepmeghajtdsf el6tt fj haj6jnval.6s az ijlddzds6re messzelemandtak mdgdtte.Az Admira ddrombol6k sz6gyenszemre csak igy. nem tudta m6sk6ntkikiisz6bailni. litiis r nyilvdnosszdgyent hogy rendelt az [j haj6b6l. Esy korszak6rt igy v6gel. a dohog6. dugattyfs g6zg6pek korszaka. a hlisz 6v sok-sokkorszakotz6rt le, de Ez az m6g tdbbet nyitott meg. A radioaktivit6s. elektronok,a gizkisiil6s. meg6rt6se ene az idciis de akiir a mikrofizika, az atom fel6pit6s€nek Hogy jiihetett 16!re a szdmos6tlet? Hogy lehet. hogy ilyen sok ez Volt il gondolal val6sulhatott meg a tudominyban ds a technikdban? !rlamiiyen..t6rk6pe" a kor tud6s6nakvagy feltalil6jrinak. hogy mit kell keresni.hol, mit lehet megtal6lni?Nem. semmi ilyesmijijk nem segitette m6sikat-Szinte a voh. Egyszerrien egyik megnyil6 lehet6sdg jdttek l6tre a taldlmdnyok.ezek elorel6p€st, lerij lincrcakci6szeriien het6s€geket nyitouak a fizikdban is, 6s ez rijabb fontos talilmanyokat Ez folyamat M segiteat megval6suliishoz. a lavinaszeriiijngerjeszt6 a tartott.amikor is szinteegyik napr6la mdsika I. vildghiibordkezdet6ig

i0

Az6taa fejlod6s 6lma. atsszeomlott a koriiitlan zaboliatlanfejl6d6s 6s korlrv6lt. terijletekre lelasslrlt, egyrevontatottabbd 6s egyreszijkebb megem megpr6biilom ndhinyesercl ioz6dik. elkdvetkezendokben Az korhtait,6s hogymilyen hogymik jelenlika fejl6d6s litvebemutatni, vannak el6ttiink. m6g rechnikai, tudomdnyos lehet6s6gek 2009t6jena k6Ha mindenigaz.kijrijlbeliil2005,de legkds6bb (geofizikusok 6vtizemer olajtermel6s mindenid6k maximumdt el6ri ezut6n fomegi6solt6k az id6pontot), termei6s ezt a dekkelez el6tt pillanatt6l kezdve energia az most lyamatosan csdkkenni Ett6l a fog. 6ra emelkedni kezdrnajd.Az igaz.hogy semalacsony drasztikusan enefm6gsokiligeltartk6sz6n, nukleiiris energiak6szletiink r€sze egy gia vagysz6lenergia formijdban, a k6olajtermdkek kiilts6ge. dm 6ra, tovdbbra meghatriroz6 is t6nyezo leszaz 6s a k6rnyezet szennyez6se eg6sz emberis€g sziimilra. energiatermel6s lehetdsdge 6vtizedek A kbrnyezetKm€16. ingyenes volt mirdig 6!a sok-sok esetben mdra keziinkben, m6gisvalahogy 6s elveszett. megsemmisijlt a lehet6s6g. ez Most miir nincstitbb id6nk a nekiinkmagunknak kell hrtra.Nem vdrhaljLrk ,.felu116l" segits6get, k6zbe vennia sorsunkat. kivinja a fejl6dds. kdmyezetvddelem Ezt a 6s - nem utols6sorban a nemzetbiztonsdg is. Ahhoz.hogy i.igye van sziiks€giiDk. lisztak6petkapjunklehet6s€geinkr6l. t6rk€pre egy Egy t€rk6pre. mely megmutatj.t. hogy milyen lehet6sdgeket tartogat szimunkra term€szel6stechnika, a azaz lehetne mit m6gfijlfedezni. a j6 Pontos, tdrk6pijnk van, melyr6l a term6szet magagondoskodott, nemkell hozzd mdslismerniink, csaka szimmetria eg6szen sz616g, lesfogalmiit. A SZIMMETR[\-TERIGP Evsziizadokon nagy titoknak szimitotiaka megbizhat6 dt haj6z,isi j6 t6rk6p tdrk6pek. Egy-egy kincset hiszen 6n, megmutatta utataz az 6rt€kesfiiszerszigeteklrez, arany-6s eziistbiinyiikhoz,.nyers az a anyagokhoz. Eppenezdrt.azokata t6rk6peket, melyeken szdl 6s a iengeraramldsi viszonyokat feltiinterrdk, is mindig a Iegnagyobb ti tokban tartottdk. csakma term6szetes 6s szimunkra, hogyaz Uzletekben r6szletes t€rk6peket vdsdrolhatunk. Ugyanilyen 6rt6k lenneazl tudnunk, hogya lermdszetben fellelhel6 cisszes effektus rejt6zik, hol hiszen mdr ismerjiikaz dsszes ha fizikai hat6s!, akkorezekfelhaszn6lisdval gep (Lisd t. tibiiizat) sz6mtalan hasznos is k6szithetd. Ezt a t6rk6petmagaa term6sz€t adja a szimmetriik s€gits6g6vel. Az els6t6bl6zatbanmechanika az elektromignesessdg a €s kdzti ll

EGELYGYdRcY: BoRoTVAELDN

9

z

€ g

iE
F

5i-.

v I

6 Y

E lE ; . 2 , "

c€'r

i ; 6 i; n n
E

5c
Megmaradtsok: energis (folyanaros dnzk;r is hal.dva egyre kevesebb efiektus Felleli

li
6 5
9

ai

T t
9

-:€

:-^.9 !€g
i E

! 6 6

g!€
9Ei

Ee! FEi

a , r

i

6 €

gu E E;*gu
< 9 9

L tdbl6zat

12

6l,n ! E n ; €

<

\

i5
i q

s ss

-st-r : i

.b.D Ei

,E_-c
i E i b

c€!Eg
inpulzus. impulzusnyonalCk. L.nz1d(iny. batds, €llcnhads nldlonk, ePk,,bevan.aklFa'.

sE6€i t"
9 F

€F ;g* ; E '

€ * ,dE E FF- 9

* ll # t d
E9
* I G F

{j i
T

+E f I E € : ;E H ! ;* t =! " . 3 ; E J 6 lE E *

: EA * E ;;39i"

"iEEE

\

!

e E

EEgEE Fl-*

B. F= E
a

fl€*
l"

ar5

:fiEg}E F :s3 E " :€ 5S !t
. 9: iii r.i

E; < F

:s1$: ,{{;€.5
-iu
i

9!q€ 5i3;

I

z-t i

3y, .E S.E €
5 r ! z

E i i8 5 i

:F6:i

L rdbldzar folytatdsa

1J

E(;rLr CloRc\ : BoRor\1ELE\

szimmeni6k.rt. Litszik. .rn.]l,igr:k rLinrelliik az otl mellaliilhat6 tel. vanstatikus folyamatok h,rgl az elsei lorbanez id6benviltozatlan. 6lland6 folyamalok.6s csakez nak.majd alanuka stacioner. id6ben folyamatok. Ahogy alatt talilhat6akaz id6benvdltoz6.dinamikus vdltozhatnak id6bena folyamatok. egyretdbb 6s tiibbjelensdg buk6lland6. statikanel6. Nemsok vizsgdlnival6 effekus vanaz id6ben kuseseteknel, csaka k6t tdmegkdzti gravitici6seni 6s elektrosz itt tatikus jbn szdmitSsba. erd A rnechanik6t vizsgalva, feltrjnik, hogya gravitdci6val kapazonnal csolatosan igencsak szer6nyek ismereteink. egyegy tbmegpon az Ha tot, ldmegdarabot tekintiink, fgy mint az elekromos tdh6smeg1ele16j6t. akkoraztvdrninkel, hogyegymozg6 tdmeg kiiriil kialakul valami mdgnesess6ghez hason16 mez6. ugyandgy. mint a mozg6 tatlt6s koriil. gyorsul6sri S6t.az id6ben vdltoz6 t6lt6sek kdriil elektromos is indut6r kdl6dik. gravitlci6n6l illenelennihasonl6 A is hat6snak, kellene azaz js. lennie,,gravom6gneses indukci6nak" Ez a jelens6g hasonl6 lenne az elektrcmdgneses indukci6hoz, akiira Lenz-titrv6ny igy anal6gi6jdt is megkellene talilnunk.Ez aztjelenten6, hogygravit6ci6s taszit6s nakis kellene lennie, egyfajta ami anrigravitrici6 volna. Jelenlegi tankijnyveinkben taldlkozunk nem ilyen leirdssal, ez a dm hatiism€gisl€tezik6s kim6rheto. R6g6takerest6k m6r a kutat6ka gravit6ci6 dinamjkus megnyilvSnuliisait, hiszeneddig csak az ell6 tdnegekkcjztier6t tudtdkkim6rni.Ez! is eldgnagybizonytalansdggal. 6s nagysiigrendileg elt6r6tdmegek kdzdtt.Egy magyar6pir€szjutott esz6be, nmerndknek, Bodon\ilis.ldndi hogyaz eddigi,starikus m6r6sek helyettmozg6fizikai ingit haszndljon. minregy 6ves €5 riz kis6rletez6ssel sikeriiltkimutamia, hogyval6ban ldtezika mozg6tdmegkiiriil kialakul6 gravomiigneses mdrha eleklromos t6r anal6giiibangondolkodunk. A fizikai ing6valtiift6n6gravit6ci6kutatdsl Sdrladl De:so fizikus folytatta. jelent6sen 6s toviibbl6pett: sikeriiltkimutatnia gravidci6s a j indukci6elens6g6t, sikeriil! kimdmie gravir6ci6s a Lenz-tdrv6nyt. azaz a gravitrci5s taszitiist Ezeka kis6rletek jelenthetnek is. mdrf6ldkdver a gra\ritdciS egyiiltal6n mechanika 6s a megdflds6ben. megedsitik €s jelens6geit szimmetridk azt.hogya termdszet a segits6g6vel tudjuka Iegiobban meg6rteni. Mi€rt? Az6ri,mena szimmetria term6sz€t a ezen nyelven a le,,nyelve", heta legegyszeriibb leg€rrelmesebb 6s kdrd6seket f6ltenni, v6laszo6s katis igy kapunk leggyorsabban. a Term€szetesen is felfedezriink iddig j6r€sztcsaka rze,,ercse szdmos fizikai hatrsr, ezekazonban segirs6g6vel tiirt6ntek meg,minthaelinduln6nk tengeren, v6l€tleniil a 6s buk-

14

TESLA HULt,iNhl

kann6nk egy-egy szigetre, egy-egy kontinensre. viszont Ha t6rk€p van a keziinkben, pontosan tudjuk,hogy milyenirdnyba 6rdemes menni. Azt azonban terk6pek a semmondj6k meg.hogyan leheteljurniegyegy szigetre; a lehet6s6geink ezt hat6rozzik meg. Mehetiinkiszva, cs6nakkal. hajdval vagyrepiil6g6ppel. ,r m6dszer rajtunk milik. A gravitrici6 kutat6s6nil a helyesm6dszer is megrali{lilsa a volt d6nt6 l6p6s:BodonyiLiszl6 6tlere,hogy fizikai ingdr haszniljon. alapvet6 megiiit6snak bizonyult.Leheleltmdr ugyanhallani an6l, hogyszolenoid alaki cs6vezet6kben keringerefi higanyk6riil is taliltak gyenge gravomrgneses mez6ket. erre megalapozott 6m kisdrleri bizonyitdkot eddigsenkinemmutarott A Bodon\ikisal1 6s Sar fel. kadi De.si iLlral vdgzett kis6rlerek viszonrszildrderedm6nyeket adtak.Azt mutattiik, hogya gravit6ci6 nemcsak statikus, 6lland6, hanem akir idcjben viiltoz6is lehet.ugyanligy. mint az elektromigneses me z6k. Fontossdga miattez6rterrem6gr6szletesebben visszal6riink az V- 16szben. Az anal6gia szimnetriSkndl a biztositmuta16. is isnelt teny. Az hogya mechanik6ban fontosszerepe a forgiisnak. is fijlfedezvan ltr hel6ka forg66s egyenesen mozg6lesr ktizdrlianal6gi6k, p6ld6ula lbmeg J teheterlensegr e\ rugl nlomatek ..screben. a/ enefEjJ. \Jg) impulzus impulzusnyomar6k 6s sziimildsdndl. Tudjuk.hogya mechanikdbana forgiisegy nagyonfontoshatds. szr:imos dpithet6 g6p 6s forgdalkatreszek segils6g6vel. olyancivilizrci6 rdbbis akadr Igaz. AfrikiibanvagyAmerik6ban. aholnemhaszniilrak forg6alkarrdsze ket a berendez6sekben. rermdszelesen Ez nagyban korliitozta 6lef szinvonalukal, haladesukat. Iehe16s6geiket. nenzetbiztonsiguemiaft kat:ezeka birodalmak els6komolykihiviisra az cjsszeomlottak. Ahagya Tibott taldlndnl,ok cimii kcjnyvben leiruk. ugyanezr is taldljukaz elektrodinamikdn6l a forg6 rijlr6svjzsgetata mai unis: a kdnyvfizikdb6l teljesm6rt6kben hirnyzik Pedig kiredeszthet6k az elekrodinamika egyenletei [gy, hogyott legyena forgdsis; a fbrg6 tdlt6sek me&jelenese 6sijabb hardsokat ijabb murata fizika.a term6szetgazdag tdrhdziib6l. M6ly meggycizcid6sem. az 6lcivildgban, hogy aholcsavaft molekuldk feliilet6n mozosnak tcjhdsek, a ezeka mez6k megjelennek. taldnaz6let.,iizemanyag6r" €s adjdk. Jelens6g szinten persze rdg6aa ismerjiikezeketaz energiairadiisi folyamatokat, haszn6lj6k sziimos is 6gtdjon, sok,sok n6pn6l, tudomii nyosfelt6rilsuk azonban mai napigv6ratmagrira, a els6sorban fizia kai alapok hidnyossdga mialt. Igaz, rechnikailag egyeltaldn nem kajnnyri forg6 tcjlt6seket el66llitani, csak nagy vdkuumban, ez er6s m6gneses terek mellettlennelehets6ges. Kijzbnsdges dr6tokkal, te

f,cELY GYdRGY:BoRorta,LrN

forgdstel6mi, az6rtnem tudunkjelenl6sszdgsebess6gti kercsekkel igen haladiisi sebess6ge alacsony. mer!a tdlt6sek a Litjuk pdld6ul.hogy a mechanikeban, hidraulikushiil6zatok, anal6gm6don drarnl6sa teljesen srirl6diisos cs6vezetdk-rendszerek a hil6zatoklGl,az Ohm-16rvdnnyel.Kirc_ irhar6le az egyeniirami eraml6sok van az 6rv6nyes Ugyancsak anal68ia hoff-titrv€nyekkel. miigneses az Amt6r, valamint i4lland6 az kiizti er6k,6rv6nycstjvek. gerjeszt6si 6ny kozdtt. Ha egy l6p6ssel lejjebb mepAre-f6le t6 el gyiink,6sijabb szimmetridt vesziink - azaznemhagyjukilland6-, anal6gi6t nak az id6beliparam6tereket akkormegintcsaksz6mos taliilunk. - amelyetF = tn 4 -kdnlismeriink, Newtonmozgiistdrv6nydnek 6s ar6nyos anal6giazaza testre hat6er6 a t6meggel a gyorsuldssal A Faraday-f6le indukci6tttrv6ny ija a Faraday-f€le indukci6tdrv6ny. er6 fluxusid6beli aztmondjaki, hogyaz elekromotoros a migneses mint a Newton-torv6nyn6l imaz viltozrisiival ariinyos, ugyanaz, umi puizusiddbeliv6ltozisa. miir nem Ilyen sok egyez6s egyieltaien v€hogy a term6szel vagy a Teremt6 lellen.biztosaklehetrink abbarr, fogva"vezet minket. mintegy ,,k6zen form6ja. fjabb bizonyir6k anal6ei6ka hulldrnmozgiis az a sok-sok A mechanikdban hdromf6ie hull6mmozgiist tal6lunk. is Ezeka transzr,erzillis vagylongitudindlis 6s mozgiis. hosszanti a hullrmok, a forgdtranszsi vagytorzi6s hull6mok. tavak, A tengerek feliilet6n kialakul6 j6l rerziilis hull5mmozg6s hanghulnagyon ismert.a longitudinelis ldmokis teljesen ismer6sek mindennapi 6letiinkben. Torzi6shulliimjelentos6ge a van mal alig-aligtal6lkozunk, bdr nemsokgyakorlati s mechanikrban: l6tezik. Joggalvet6dikfdl a k6rdds: a mechanikeban ha h6romf6le hulli(6s egyenleteik mot is ismeriink alakjai megegyeznek). akkor az elektrodinamikiiban nemtal6lunkhiroml€lehull6mot? mi€rt Mrirpedig ijsszes tankdnyv0nk szerint csaktranszver6lis hullimok l6teznek, 6s hailgatnak an6l a k6rdesrol, hogy lehet-e egyiiltaldn elektrodiaz namikiiban miis tipusi hulldml M6rpedigha van, akkor gyakorlati jelent6s6g6t gazdasiigilag aligha lehetne ttlbecsiilni. rendkivij, fontos. eg6szen lehet6sdgeket dj megnyit6, iparigakat f.j teremr6 l6p6s lehetneegyijabb elekromdgneses hullimtipus fdlfedezdse. Ma m6rlehettudni.hogyval6jdban k6r hulldmforma m6g l6rezhet: a longitudindlis elektromiigneses hulldmot NikolaTeslafedezte az fel lB90-cs ivekben.a torzi6selektromdgneses pedigorosz huliimokat (Gyakorlati jelentos6guk kalonri kutat6kaz 1970-es dvekben. miett ere a k6t k€rddsre k6s6bb m6gsokkal visszat6riink.) rdszletesebben 16

A termdszet mutatja, azt hogyl6tezikelektromos tcj1t6s, a gravi6s t6l6 tctmeg l6nyeg6ben is tdlt6skent viselkedik. v6riuktehit, hogy Azt l€tezzen miigneses tdlt6sis. Egy osztrdkfizikus. Felix Ehrcnhafl a XX. szilzad elej6n. 1920-as az dvekben is bukkant. r, Egyszerri a volt migneses tdlt6sel66llft6sa. Apr6 vascsoppecskdket kellett leheroleg intenzivf6nnyelbesugiirozni: 6szakids d6li t6ll6sek egyardnt kialakultak a lebeg6cs6ppecsk6kben. mivel a kis6rletileg Am megtalilt j6soll 6rr6kkel, fizikusok tijlt6s6rt6kenemegyezett elm6letileg az a '_iie.m tor6dtek eredm6nyekkelaz Eziiltalmeginlcsakhatalnras lehet6s6gekt6l esttnkel. Az eddigiekben csaknz okaraz eseteket emlitetfaik, ahol n16g maradt a rcndszerben valamilyen folylonosszimmekia. L6tszikerrdl a szimmetria-tdrk6pr6l, ahogyegyrecsdkken.jiik folyamatok hogy a id6beliszimmetri6it, azazegyrekevesebb t6nyez6 rnaradhat iilland6. tgy jelenik megegyretdbb 6s tcjbb.jelensdg. hullemmozg6sokn6l A mrir megjelenik p6ldiul a rezonancia, diszperzi6. inrerferencia. a az , jelens6ge ds ezekrek az elhajl6s, abszorpci6, csoportsebess6g az a jemind szamos gyakorlati alkalmaz dsukvan.Amig csaka statikus - amikorid6benminden6lland6. lens6geket vizsgdltuk semminem -, j vdhozik akkoralig egy,k6i eiens€ggel ral6lkozhaftunk. Mi vanakkor.ha az cisszes t6rbeli6s id6beliszimmetria elllinik.ha semmisemmarad6lland6? Ekkordrkeziink a term6szet el leggazdagabbjelens€gtenger6hez, ez eselben nemsziiks6gszerijen hiszen m6r teljesiilaz energia 6s impulzusmegmaradds. jelens6gek Ddbbenetes tanii lehetiink: t6r €s id6, azaza t4tid6 homogenitdsa a megszrinik, gdrbithet6. alakjthat6 lesz a t6r, emiatra gcirbiilr rdrben igynevezert jelens6gek hipertdri mut^tkoznak, y'llozhataz idd sebess6ge. azaz az id6 milrsa,6s iitugorharunkrdregyikponrjiib6l m6sikba. a a Szimosfeltal6l6 rdbukkanr ezeke a hatdsokra, r6szijker miir egy a ,,Tiltotttaldlmdnt-okc. kajnyvben ismertettem de a kds6bbiekben is, els6sorbanm6Bneses a motorokat fogjuk majdm6dszeresen megvizsgrlni (a III. r6szben), hiszen ezekmegval6sitasalegegyszertbb. a Az els6ilyen mdgneses tereket felhaszn6l6, demonstriilt ijrtjkmozg6t egy kanadai lelk6sz mutatta az 1870-es fia be 6vekben. Az6tataibb tucat kutatri fedezte ezra hatdst. fel ezekbr rdszletesen is ismertetiiik maid. Ha a szrmmerria5zemldler elveljuk. erde\e.. mdgj;r sok mindez ideig ismeretlen gyiimdicsdt szakithatunk a fizika eddig szriken le term6frj6161. Nemcsak makoszkopikus a fizik6ban hasznos szin a melria,ahogy be is mutattuk, azt hanem mikrom€retek a viligiban is. A kistiilyok kutat6s6nel bukkant felel6szdra szimmetrja ielenr6s6ce. i n n e nn d u flti x ze g e . / u l a t d rA , , r b n d1 9 2 0 - r t q l O a s e r e l b e n , i l . z .,

l7

EGELY G}ORCY: BOROTTA6LEN

is fel6pit6se leiis tele van szimhogyaz elektronh6j r6jdttek. kutat6k fontos wigner Jen6nek a Ennekfelismer6s6benmagyar metri6val. kideriilt, pedjgegydrteLmiien kezdve €vekt6l szerepj tott.Az 1950-es szimmelri'lal irhat6aklei a is hogy az elemi r6szecsk6k sok-sok elem;6pit6kdvei_ fontosaz anyag alapvet6en haszn6lata szi-mmetri6k is. nekmegismerEs6hez az szintj6nlMa nemtudunktdbbet az atommagok De mit taldlunk mint ak az 1950es €vekszerkezet6rol' fel6pit6sdr6l, atommagok sot teli ben;nrais sokblzonytalanseggal ez a teriiletgyakorla{i. katosegithogya szimmetria Taliinnemvdletlen' ellen6re. nai fontossiiga 'rir.li kutat6'Si?dclr" k€l magyar annakm6ly meg6rt6s6vel s6g6vel, azt Ddniel 'pitettefel az atommagokra a k6pet,melyet es fid. Sin(feLta 6szrevette kemiaielemek Mengyelejev Mengyelejeva k6mi:iban szimmetri6azaz ism6tl6d6seket' egyfajta kdzti szab:ilyszeriis6geket. hogyha az atomk6t Si?d"A'is. Felfedezt6k. tettea kat. s ugyanezl formikb6l 6pitjijk fel' akkormindenrugeometriai magotszab6lyos a a lajdonsrgitmeglehet€neni. (Tanulm6nyuk ,Bevea(tls tlrtedl' olvashat6.) 3. ,?.)/d8i.r/rd' kdtet6ben geometriai form,kb6l dpithelofel hogy szabdlyos Hr elfogadjuk. kiv6teln6lkiil meganomdlia furcsasiig. akkoraz osszes az alommirg. ilyen sz6leskdrlien Talin nem vdletlen.hogy a term6szet 6rthet6. q- 37.srnvdletler. nemerthogymennlire hrszr,lj- u.rrmmetriut. el vdgezhet fels6kurzust igy jiik ezt a nyelvet. birki, brirmilyen Ma 6s l6nyeg6t hogy nem ismerimeg a szimmetria foki lanintdzetben. miik6d6s6t mega term6szet pedig n6lkiil nem6rthetjiik e fogalm6t. sokkalnavagyfiloz6fiaiokfejt6s: eszt6tikai egyfajta Ez nemcsak nemludunkj6 miatt nem gyobbprobl6ma. hogya szimmetria ismerete primi hat€konys6gi. civilizici6nkalacsony g6peket technikai 6piteni. csak kis rcsze6l elfogadhat6 A tiv 6s veszdlyes. F6ld lakossag6nak vesz6lye €s a 6s 6letszinvonaion,6ketis fenyegeti kiimyezetszennyez6s igazin v€gess6ge. a szimmetriaszeml6let elter Ha az energiafondsok \4a minde,, jedherne tondolkodd'unkbdn. megszunne " \ege'enefgia' pedigelegend6 6letiinket, fbrriisok fdltini e and6acsarkodds iellemzi kinyijtani,6segykicsitgondolkozni csaka kezijnket lenne a betiltdsa' hogya gondolkodiis soramutatja. T6rt€nelmi trag6di6k jeft. milyenkatasztr6fdkkal K€t tdrt€eltiprdsa meglev6 eredm6nyek Nikola El6sz6rkedvencem, ezt nelmip6ld6nszeretn6m 6rzdkeltetni. hulliimokfelfedez6elektromdgneses a Tesla6let6b6l longitudin6lis r6szletesen tdrtdner6t szeretn6m 6ltalibetiltiisdnak s6t,6sJ. P. Morgan (a pdldak6nt kdvetketdrl6nelmi nagyobb elmondani; majdm6sodik, hogy a Fiild egykor legnaszeretn6m megmutatni, 26 fejezetben) 18

T6sr,A H0LL,|MAI

gyobb, leggazdagabb civilizdci6ja a kinai hogyan bukottmega sorozatos tiltiisok. orszrgot az vezet6 mandarinok kdzcjnye miatt.

Aflr.EJTEs KUr.TUsz{
A Tiltott taldlndnlok cimrikijnyvbenvdzlatosan ismertettem Tesla 6let€t.6s mdsodikalkot6i korszakdb6l olvas6m6g val6szinrileS az eml6kszik, hogy egy eg6szen furcsarildi6ad6t taliilt fel. Pontosabban,Tesla6letev6g6igaztillitotta, hogyaz 6 redi6ad6ja nemolyan elvenmrikbdik.mint a Marconi-f6le. hanen sokkalmesszebbre hajobbanmegfelel6 t6. a c6lnaksokkal riidi6ad6t alkotott. Mivel munkdssdgdnak ebb6la r6sz6b6l megrnaradtak szabadalmai. r€szles6l, tes6s hosszfel6addsokat tartotta t6rndr6l, mosttiibb mint egy igy 6vsz6zad milt6n. jelenlegiludiilsunkkal igazolnilehet.hogyTesla is val6banegy eg6szen miis tipusf, sokkaljobb szerkezeter 6pitetr. mint amelyetkortdrsai k6szitettek, melyeka mai gyakorlati6let s benelterjedtek. Tipikusp6lddja annak esetnek, ez az amikorvalakimessze-messze megelozi koriit(mondjukinkdbbazt.hogya kor maradle mdgdtte). A mostkovetkez6 tdrt6net remekpdldaarra.hogyhiiba van egy.j6 tal6lmdny, m6ga legjobbszdnd6kok az mellettis kcjnnyen feled6s a homiilyibaveszhct. L6tnifogjuk.hogyaz intdzm6nyes rudomdny. sdt az ipar sem,,vev6"mindiga lehet6legjobbm6dszereke, 6vszizadoka is be6rikkijz6pszerij vagygyenge megoldisokkal: ritkin vatt ts perij ralelt Atel"a tudomdnyban. ,, A Tesla elvdnmriktjd6 r6di6ad6 is meg6pithet6 ma lenne, hiszen az (a Orffyreus-f6le lcjrt6nefrdszleresen Tittott taldlndnyok c(mij a kdnyvben olvashat6), m6shasonl6 6s drdkmozg6kkal szemben a in tervekmegmaradtak. az elvekis tiszt6z6dtak 6s miira.Annakellen6re. hogymindnemzetbiztonsigi, gazdasdgi mind szempontb6l sokkal rddi6ad6, mint a ma hasznijlt iobb lennea Tesla-fdle Hertz-hulldmokat kibocs6t6 ad6k,sehol nemtalelkozharunk a riidi6ad6k vele irodalmiiban. sema fizikusok,sema mdrndkaik ismerikaz 6terben 6s nem lerjed6 elektromos szolitonok fogalmit. Mai tudisunkalapjdn ugyanis igener6saz a gyanri. hogya Tesla ' f6le rridi6ad6b6l ,.kijzdnsigesHenz-hull6mok, nem hanemtongiru din6lishull6mok form6jdban elektromos szolitonok terjedtek tova.6s jobb az <i megoldiisa, ett6l mds 6s ett6L minr amik urina valahais sziilettek. Teslatdd€nere arra is j6 p6lda,hogy egyestudomdnyos eredmdnyek megvdsirolhat6k elsiillyeszther6k;technikairjtke6s s resaez6d6sekhez a rossz 6rve iriinyba mehet fejl6d6s. is a

r9

EGELYGYdRcYr BoRorvA6LEN

6vekig hiz6dik Ekkorra az 6veki6l 1920-as Ez a t6(6netaz 1890-es (azels6jelentds b€kiiltaldlmdny) a az elekromossdg,villanyvil6gitds tdzdtt a hitart6sokba. A Tesla-f6levdlt6rram p6ld6ul lehetdv€tett€ lemagasabbak igy liftek meg6pit6s6t,6s a h6zakj6val villanymotoros k6pe megvdltozottnagyv6rosok a s hettek, amitdlegyszer mindenkorra a villamosok vdlhatott tdmegkdzleked€s a olcs6vd tisztdv6, Csdndess6. (A g6zmozdometr6kmeg6pit6s6vel. beliili fitldalaftik, €s a v6roson vesz6lyesek lettek volna a mozdony nyosfdldalattikmindenkdpp€n miatt.) 6ssz6nmonoxid sz6ndioxid dttal kdm6nye kifiijt m6rgez6 bejutotta a vrlt6Sram segits6g€vel villamosenergia A Tesla-fdle inditottel. fonadalmat egy is. hdztartiisokba 6skets6gteleniil 6letviteli Iell !ag) e\eten elerhetetlen \oln.r'igy ez miga pneumarita a gdzgep gramofonok, elek[omosvarporsziv6k. vasal6k, mos6g6pek, viszont jelentekmeg, s terjedtek a fejletl vildgban Az 1890-es el r6g6pek is, egy mdr elkezd6d6tt m6sikforradalom melyetaz ir6g6p €vekben f6rfiak misoltdkaz iratokat' ki. Addig dltal6ban vdltott megjelendse a munkaer6pime&ielen6s6t de ez a g6plehet6vitettea n6k t6meges miatt embervesztes6gei aztan acon.ami az t. vil6gh6borfhatalmas vdlt. visszafordilhatatlannd fut6 kommunikiiA Mi hidnyzott m6gebb6la vil6gb5l? sokszelon m6r telehivunk-IEaz,l6tezett ci6. amit ma tdmegkommunik6ci6nak kelleat, volt kdtve.Valamiolyantal6lm6ny iim fonhirmond6, dr6thoz vagy akft haj6k segitseg6vei otthonvagymunkakdzben. amelynek lekiildeni,vagyfogni. Hatalmas iizeneteket fed€lzet6r6l leheteti is volt ami piac het6s6g, kinilkozottegyolyang6pnek, k6Pes arra,hoBy p6ldiul zen€tkijzvetitsen. Akkor is (6s egyszene emberszdmdra sok f6lanalfab6ta akik vagy nem tudtak,vagy 6lt, most is) nagy szemd vaserl6piacdn is jelen 6k nem szerettek olvasni.6m az informSci6k a voltak.Ez az ij talrlmAny ridi6 lett. m6ghozzd elektromos mfu ismertvolt: hullemokkal, A m6dszer ^z a hirt hiszen mdrj6l bev6ltel6szdr hull6mokkal lehettov6bbitani, majd a telefonn6l. tdvir6 rendkiviil egyszei szerkezet A t6vir6n6l, viszont a volt, s a telefonsem sokkalbonyolultabb; rddi6hirkozldst J6l mft nem lehetett egyszeriien megoldani. kellettismemia hullamindencsinj6t-binj6t, s mok term6szet6!, hullernokterjedds6nek a mir nemvolt el6g. ehhez v€letlen, a felfedez6ket a ami sokszor segiti, hogya mechaHa hulldmok6lesiksz6,azonnal mondjuk leck€t, a nikiban milyenhulldmokat ismertink. R6szben lehetnek transzverzdhullilmok, mint p61d6ul taa lisak:azaza tededds ir6ny6ra mer6leges vak vagy a tengerfeliilet€nlethat6hullimok; vagy hosszanti. azaz longitudindlis hulldmok: mint p6lddula hang;vagytorzi6scsavar6si

20

p€ldrtmondani gyakorlatb6l, iim hullamok; ezekenehezen tudn6nk a ugyan nincs.Ha az elektrodinamikdr6l el6 lehettiketdllitani,hasznuk ismeriink. tank6nyA esik sz6,akkorcsaktranszveE6lis hull6mokat igy vek sze 6i csak err6l sz6lnak, igaz nagyonhosszan, m6sf6le hullemldtez€s6t semtudjukkdpzelni. el A szimmetria-tdrk6pen azonbanldthattuk, hogy ami el<ifordul a annakillik megjelennie elekrodinamik6ban az is, mechanikdban, ezerL vtuhat6, hogy ldtezikaz elekrodinamikiiban longitudiniilis 6s Van azonban mdgegy iitfog6,minden torzids, azazcsavadsi hull6m. fajtdnril megjelen<i hullimtipus,amelyrdl^z igenj6 6s r6szletes tankdnyvek semszemoltak eg€szen 1970-es, be az 1980-as evekig: ezek M igynevezEtt nem iinedrishulldmokvagy szolitonok. Ezeknek a vannak: furcsahull6moknak alapvet6en terjed6si m6s tulajdonsdgaik jutnak,szintetorzul6smentesen, az dltalunk sokkalmesszebbre mint megszokott hullemok. szolitonok A megjelenhet 6sj6l ismertlinedris nektranszverdlis, longitudindlis torzia hulldmok 6s formdjdban is. lehetlineiiis vagynemlineiris hulldmokat Hogyan kelteni? szoA kesos, egyszerli linefuishull6mokat nagyonkdnnyrikelteni,el€9,ha egyt6 nyugodt felszin6re csepp egy vizetejtiink:rovid,egy-k6t centim6teres hull6mok terjednek tova.(Ezeker feliiletifesziilts6g a vdltoz6sa kelti.)De akkoris kijnnyiihulliimokat kelteni, egynagyk6vet ha j6val nagyobb dobunkbe: akkormar hullemokkeletkeznek, mdg 6s j utnakel. akft t6bbszA m6teneis. (Ezekgravinagyobb t6volsdgra tdci6shullemok.) term6szet A azonban enn6lsokkaltriiktdsebbhull6mokat ismer, is amelyek akdrkilom6teres tevolsagra te4ednek, is de ezeket m6donkell kelteni. mi{s Hull6m 6s hullamkitzdtttehetnagyon nagyleheta kiilijnbs6g, az egyik kor6nelhal,nemjut messze, az fgynevezett mig nem lineiiris m6donkeltetthull6mszinrealig gyengiil. kellerta hirkiizleshez. Ez A termdszet persze t6lcdn kinilta a megold6st. Teslamegtaldlta, apr6 reszletekig kidolgozta raldlmdnyit, kipr6b6lra, eladra, ma semisde mediik, ma semhaszn6ljuk.Mi6rt? Az ok a kapzsisdg a sztikldt66s kijr6s6g,de el6sziir sz6ljunkaz eklzm6nyekrril. NrMtrN[ARrr,b jelens€ggel Lineiiris, fdlegnemlineiiris de sokszor raliilkozunk. Linejelenseg, egy hat6ssal drise$/ ha mindigar6nyosan az okozatis. n<i P6ld5ul, egy rug6t valamilyen ha er6velmeghfzunk,tudjuk, hogy mennyire nyrilik meg:ha k6tszer aktora er6velhizzuk meg,k6tszer akkor6ra nyilik. Ha a megnyilas a nyfjr6erdhi4nyados6nak €s 6n6ke

2l

EcsLYCYoRcY:

BoRorvAdlEN

a Tudiuk azonban gyakorlaF akkor a hateslineSris. mindig5ltand6, el6tt. annak 6s a szakad6s a csakelszakad rug6, b6l, hogy egyszer mer ktjmy6k6n az arSnyossig nem6llldnn. ez valahatds&a h6mennyis6g melegitjiika vizet,egy bizonyos Ha akkorah6mennyis6g K6tszer a mennyitemelkedik viz h6m6rs6klete. Ez nemmegya v6gtelenha,dsdra k6tszer annyitemelkedik. azonban 6s kdmy6k€re 6rkezunk. itt mdl csaka forriispont s6gig. mertegyszer a kezdel viselkedni viz. de ugyantgyigazez a.fa' teliesen mesk6nt gyasponra rs. repednek. tdrgyaitdmek. szakadnak, TLrdjuk. hogy kdmyezetiink jelenlinedris megfagynak. lelis-telivagyunknem azaz megolvadnak. 6s leir6sasokkalnehezebb a matematikai s6gekkel. M6gis ezeknek j6val kev6sb6 vil6ga.Ez a teriilet elegdns, mint a linedris ielens6gek ' maradt.a fizikusok ink6bb a iavardszt m6mdkdk,,vadSszteriilete a kezdtek6rdekl6dni nemlinearitiisok csak az ut6bbi dvtizedekben gazdag ir6nt. t6rh6za jelentenek hiszenm6g ma is komolyproblemdt Ez nem v6letlen. leirdsa csakritkiin sikeazokmatematikai a nemIineitri j elens6gek, s rem6nytelennek tuntekezeka 6vvelezel6ttpedigteljesen res. S262 jelensdgek Ilyen matemalikai. elm6lelileirasszempontjdb6l. tipikus, jelensdg az rezgdsi okoztap6ld6ul Egyesiilt nemlineilris, cjngerjeszt6 foly6 fiigg6hidj6nak er6sszdl mia$i beaz Allamokban Tacoma a jelens6gek Hasonl6 okozt6k rezg6sdt. beleng6s6t, majdleszakad6srt. s szdrnyv6gein megfigyeltrezg6seket. n6ha az els6 repijl6g6pek (A tanultak.) mindiga saj6tk6rukon azokletor6s6t. m6rndkdk hulli' az 6j Amikor Tesladetektdlta eg6szen tipusi elektromos mok terjed6s€t, kiserleti6s elm6letifizikusokakkor m6g6pphogy a elektromdgneses hullicsak ko onalaznitudtdk a legegyszeriibb kutat6,JamesC. mok keltes6r. fiatalon meghaltzseniiilisangol A ami Maxwell I873-bankijzdlteazt az egyenletrendszert, egyesitette jelensegel. az addig ismert dsszes elektrom6gneses Egyenletrendszereezenfeliil tartalmazott pusztdn szimmetria okokb6l mdg egy trgot, ami megj6solta elektromigneses az hullimok keletkez6sdt6sterjed6s6t. Ez az egyenletrendszer elmdletifizika legnagyobb az eredm€nye volt a XIX. szdzadban, Maxwe'lnemcsak mert aztj6solta meg.hogy elektrom6gneses rezgdsek keletkezhetnek. hanemazt is, hogy ezeknek a sebessdgef€nnyelazonos. elm6lete a igy egyesitette elektaz romossrigtant az optik6t.A baj csakaz. hogyerre senkinem volt 6s igazen kivdncsi, Maxwelligy halt meg,hogyegyenletrendszer6t s saj6t kor6nak kijzv6lem6nye fogadta nem el.

22

TESLA HUIL,{MAr

N6meloAz{gbankUltin elektrodinamikrtdolgoztakki, s csak mintegy hisz €wel k€s6bb, 80-as6vek v6g6nkezdre vizsgdlni a el az elekrom6gneses sugdrzAst fiatal, n6metkutat6,HeinrichHerrz. egy Hertza felt6rekv6, frissen egyesiilt iparilag 6s ddbbenetes m6rt6kben fe.jl6d6 N6metorszdg tipikuspolgtua,a ktiin6 n6met egyeremek re, hets6ges diakjavolt.Epit6szm6rndknek tanult,de hama a fizika ir6nt kezdett 6rdekl6dni. Ebbenaz id6benAnglia m6r a hanyatlisels6 fazisdba drkezert; mdgmindignemszervezt€k az ipari iskol6kat, nemvolt int6z meg €s m6nyesitett miiszaki kuutes.Am akadt kutat6, egy OlivierHeaviside, aki semmif6le f6iskol6t nemvdgzett ugyan, cjner6b6l, de puszran drjelent6set dekl6d6se folyt6nmdgis alkotott: tetrekiiz6rthet6v6 6 merndkdk6s kutat6kszimdraaz elekrrodinamikdr. Addig ugyanis Maxwell igenbonyolult, nehezkes. tigynevezett az kvaternionokat haszn6, 16egyenleteit senkisem6rtette igaz6n, men ezen nehezkes a matematikai nyelven nemlehetett €gyszerLien 6s megliirni elektrodileimi az namikaegyenleteinek egyszenis6g6t, sz6psdg6t, szimmetri6j6t. a Ez feladat egy6rtelmrien a kiildnleges erre kdpess6gekkel megdldott, de kiildnckdnt viselkedci angolfiatalembene harult. H[AusIDE OlivierHeaviside nevemdraszinte teljesfeled6s a homilydba merijlt, pedigaz amerikai Gibbs6s az eltalamegalkotott vektomnalizis a ma m6rn6kijk a m6rctez6sek egyik legfonro,,anyanyelve". sz6miti{sok, sabbeszkdze; m6dszer a haszna felbecsulhetetlen. Miel6tt Heaviside 6rd€meit mdltatn6nk, bekezd€s egy ercj6igismertetni kell, hol is rarloll ekloraz ipdr. rechnika a rudomdny. a is Az emberisdg tdrt6netEben vegyiparvolt az els6.tudomdnyos a alapokon nyugv6 ipar6g.itt mir legalebb oszt6st a szorzist az 6s haszneldk. G6zg6peket villanymotorokat 6s eklor m6g csakpr6ba szerencse alapon epitettek, ezekh€z nem sokmatematika kellefi.Abbana korban m6gnemmerultfel az ig€nya mdm6kitkben, hogypdlddulg<izg6pekndl a b6dtadest sz6mit6ssal lehetne is kdvetni, a Kde s6rleti hdtt6r semvolt m6gigazAn megalapozott. Az els6,igynevezett ipari forradalom igy zajlott le, g6zg6pek is ezrei_iilltak munkdba an6lkiil,hogyigazitudomany volnamdgcjtlert tiik. Igy k6sziilta t6vir66s a relefon 6s mindaddig is, nemis volt kiigond,amigcsakpir kilom6tene lilnilsebb kelletrdtvinnia hangot, a jelet.A hosszabb telefonvonalakon azonban jelent6s mdr volt a hang torzuliisa, csakrigy vaktdban, pr6baszerencse 6s alapon nemlehetett

IGELY GYoRcY: BoRorvA'dLEN

javitani.Ez a gyakorlati ki probl6ma veltotta az els6,igaziipari ezen k6s6bb elektronika az teriilet6n, ami forradalmat elektromossdgtan az itsszekaP_ €s a mechanika elektrodinamika 6s a term6szettudomdny, ercdmenyezte. csol6disdt Ekkor6s ezjelentetteaz ipari forradalmat,ezekaz ercdm6nyek 6s jutottakel gyo$anaz emberekhez, pedigNervton Eulererednem voltak igen vagya g6zgipek. Newtoneredm6nyei hasznosak m6nyei, ktizvetle' nem p6ld6ula csillagdszatban, a gyakorlathoz kdt6dtek de sem sem sziiks6g a g6zg6pek, a lonem niil; szimitSsaira voll igazSn els6, ig^zi Az tiirt6net6nek vas kocsik m6retez6s6hez. emberisdg telefonvoh. Ehhezviszontaz elektro_ technikai kihivdsa \6'tols6gi a dinamik6t m6rj6l megkellett6rteni. erre.hiszen az viszontnemvoltakalkalmasak Maxwellegyenletei jelensdgeket hdszegyenlet €s id6benv6ltoz6elektromos mrgreses azaz matematika, A irta le hriszveltoz6val. Maxwelldltal felhaszn6lt (a hiperkomplex szdmok egyikformdja)alkalmatlannak a kvaterni6k Valamimestkellet kitalilni. bizonyultak a feladatra. erre hogy az elektromos6s miigneses Maxwell 6s Faradaydszrevette, hanem a fogalom. nema kjkiiszdbdl6siike, €s mezrj itnmagdban Llj egy gondolattal korszakot ij Ezzela zsenidlis megi(dsiike kell ldrekedni. az nyitottak fizikdban. a Maxwellm6sikigen fontoseredmdnye voh, kicsit hogy- pusztinszimmefria okokb6l,azefihogy az egyenletek - fiilt6tejobban hasonlitsanak n6zzenek ki, egymSsm szabalyosabban t6r okozhatelektrolezte.hogy nemcsak megneses id6beli vdltoz6sa a (ahogyezt a Faraday-f6le indukcidndt tapasztaltdk), mos 6rv6nyeket valtozSsa Igendm, csakhogy is. ezt hanem elekfomost6r id6beli az nem tudtdk Ks€rletilegkimutatni (hiszenolyan gyengeaz effekus az indukci6hoz k6pest), errecsak6vtizedekkel kds6bbleszbizonyit6k. Most t6diinkvissza Heaviside munk6sseg6ra. Heaviside ameriaz igy viszonylag kai Gibbs-szel egyiitt kidolgoztaa vekoranalizist, egyszeriimriveletekkellehetettleimi az er6tereket. Ahogy Newton le tudtai"ni egy tdmegpontra er6k kdvetkezmdnyeit hatd a mozg6sban, ahogyEuleregy kitededttestmozgiis6t tudtaleimi Newtonmunk6it felhaszn6lva; Heavisidea mez6ke oly jellemz6 er6tereket tudta vektoraival megragadni, eleg6nsan leimi. Igy Maxwellid{iben v6ltoz6 egyenletei hfsz helyettmind6ssze a kett6re zsugorodtak, azokban 6s is csakn6hinytag volt, igy egy matematikailag kicsit is k6pzett ember m6r 6szrevehette elektromoss6g m6gnesess6g finom az 6s kdzti kapcsolatot, eleganci6jAt. ezek Heaviside liitta megel6sz6r, hoByaz elektrodinamika egyenleteijelenik rnega term6szet, azt sajnos ben hogyan de nem vette6sae,

24

TESLA HULLT|MAI

hogy mi az, ami m6gezekb6l hirnyzik.P€ldiul nemtfnt fiil neki a brges hiiinya,de ez m6g csak a kisebbikbaj. A nagyobbik, hogy az6tasemn6zikaz ut6dokilyen szemmel milli6szamra Maxa leirt well-egyenleteket. a fontoshjdnyossdgra k6s6bb Erfe m6g visszat6rijnk,de mostmaradjunk Heaviside felin egyenletekn6l. a 6ltal Tulajdonk6ppen drthetetlen, hogy olyan sok kiv6l6 angol,francia ju6s nimet matematihrs, akik az absztrakt gondolkodiis csricsaira tottakel, nemtal6lt6k hamarabb a m6dszert. ki ezt aholer6terek dr(gradiens6t) v€nyl6s6t, forriisait v6ltoz6sait 6s lehetett leimi. Newton (az 6s Leibnizmunkissilga analizis) 6ta, Heaviside munkdja, veka toranalizis kidolgoz6sa a kdvetkezd lett m6rfdldk6a term6szettudomAnyban, matematikai a fizikiban. Mig Newton6s Leibniznev€ta legnagyobb elismerdssel emlitik, Heaviside neve teljesen m6ltatlanul feled6s a hom6ly6ba meriilt,a term6szettudom6nym jellernz6, 6rthetetlen oly de m6don.A tankdnyvekben Maxwell6ltalsoha nemirt egyenleteketmelyeket a fel Hea viside6sHertz6llitottfel - Maxwellnev6vel illetik. Igaz,ezeknek ^z jelens6geknek l€nyegdt elektrodinamikai a Maxwell mutattameg. azonban formdjdt, hasznelhat6sagft k6ts6g kiviilHeaviside adtameg. Az 1850-ben nyomorisegos kdriilm6nyek kdzdttsziiletett gyefi{, rekkoreban f6lig megsiiketiilt betegs6g egy miatt. Eft6l kezdve emberkeriil6 6sinkdbba tanuldssal lett, foglalkozott. matematikai J6 k6pess€gei az iskoldban mii. megmutatkoztak. 6veskodbanD6nidba 18 ment,hogy egy tevirdeban dolgozzon. is, mint kor6naksok sziiz O miisfeltal6l6ja, iizletembere tivirddbankoracsicstechnol6gi6ji6s a val taliilkozott, ez iiriike megviiltoztatta 6s 6let6t.Heaviside a igy gyakorlatban ismertemeg az elekfomoss6got, elektrodinamik6t, az kdzvetlentapaszralatai voltak 6rarnk6riilo6l,rczg6kitr6k6l, ami elengedhetetlemek piilyaful6sa bizonyultk6s6bbi sordn.l87l-ben viszszat€rt Anglidba, Newcasde 6s viosban a tevirdaegyik Upon-Tyne miiszaki fdfeliigyeldje lett. Eklor kezdtetovabbfejleszreni ruddsdt matemarikdban a fizia 6s k6ban.^z6rthogy m6gjobbanmegismerje elektrodinamik6taz Az 1873-ban kdzijlt mdsodik cikk6ben m6r integrdlsz6mitrst hasznelt, is 6s Maxwell m6r hivatkozott errea munk6ra. Ett6l kezdve otthagyta tllasiit, 6s csak az elekrodinamika hnulmdnyozSsiival foglalkozott. jiivedelemn6lkijli maBinkirtat6 egyf6le Gtt. Huszonn6gy 6vesvolt ekkor.Soha tdbb6nemvolt 6lldsa, mindiga bizonytalanjdv6 a ke€s v€sp€nzszoritdsdban Az elektrom6gnesess6g izgalmas 6lt. fj 6s viliiga azonban teljesen magdval sodona, 6jjel-nappal ezendolgozott sohasem n6siiltmeg.

25

BoRorvAiLEN EcErY GYORGY:

egyenlete elekrodinamikai az megpr6bSlta egyszertisitett Heaviside (Boceedings ofthe foly6irat6ban Akad6mia ketaz AngolTudomdnyos lekora. William Bumsrde kitzitlni.ilm a lap szakmai RoyalSociety) nem mondvin,hogy matematikailag el6gg6 a cikk6t. visszautasitorta mil mam6rndkok ami formalizmust. Azt megalapozott. a matematikai jelentia klasszikus fizika legiontosabb tizezreinek li6inak€s fizikusok . egyikkapu6re nem el alapjait. fogadta a brit iudomi4ny teriedazenerviilt. hogyhogyan 6fthetdvd vektorok segits6gevel A hogyvatisztezni' igy dramkdrdkben. lehetett gia !z elekromigneses terekhanem dr6t kcjriilielektromiigneses a nemis a dr6tban. l6ieban eredm6gma is meglep6 ami mozogaz energia. sokaksz6m6ra ben le hulldmok. elektrom?igneses m6ny.A dr6tb6lakir ki is repiilhetnek lehetij technikai €s is szakadhatnak a dr6tr5l. ez egy sor igenfontos, mutathat. tds6get nevii nijszaki lap nemis, az Electrician foly6irata Ha M akad6mia 6s ismertt6 elfogadotti kijzijltecikkeit,igy lassan-lassan rendszeresen I8y elektromossdgtan. vektoranalizisen alapul6 viilt az dltalabevezetett (Ez a fiatalkutat6t. tagjaikijz6vielasztotta l89l-benaz angolakad€mia kizrr! lenne Heavolt. m6g lehetsdges ma mir teljesen akkoriban ) az 6fiek v6gel.Nemcsak elkoriinlsem visidecsatii ezzelazonban is gyakorlati szakemberekkelkem6ny. m6le(i.hanem rigynevezett az kapcsolalban. a diihcjdt vitdkba keveredettlelefoniiramkdrdkkel aki nevii m6mcik, az angolposta Addz ellensdge egy Preece lett a 6vekben m€gmaguk ,,szakdrt6k" volt. egyikf6szak6ndje Az 1880-as mtikitd6s6t. szintea telies 6s semismendk elekfomos6ramkdrdk az jellemezte munkijukat. Amikor dz eis6t6v homi y 6s zavarodolts6g ut6n6lhizt6kaz Atlanti6cedn munka kudarcok €s ir6k6belt d\,tizedes V6grerejdttek, hogy a hosszf bizonyult. alattraz haszndlhatatlannak okozza hibiit,6seztsia k6pess6ge. kapacit6sa azaz kibel tdlt6stdro16 kompenziilni. semlegesiteni. keriilttekercsekkel, indukiivit6sokkal azaz gy6zelem elektrodinaaz Tali4n volt az els6igazi.nagygyakorlati ez probl€m6k frekvenci6ji mikdban. hasonl6 de fiilldptekmdra nagyobb rijvidebb tivolsrgokeset€n is. telefonvonalakndl sokkal viiltozdsok eset6n dr6tokina A t6vir6kndl megszokott lassLi igen (m6gneses m6g duktivitdsa energia!Arol6-k6pess6ge)elhanyagolhat6 jelenteltfontoshatdst. volt, 6s csaka sziviirg6 eram6s a tdltds!6rolds Ez6r1 Thomson a dhalm6r az 1850-es evekben tivir6kra kimunkrlt a megoldds annyirabeiv6dotta szakemberek tudatdba, hogy el sem frekvencidknil mdr nem haszniltudt6kkdpzelni azt, hogynagyobb hat6ez az dsszefijgg6s. a vezetdkek Itt mdgneses energiattrol6 kdpess6g€t m5r nem Iehetelhanyagolni. a Thomson-kdpletet Am dogma-

26

TESL{ HULL,|MAT

kent kezelt6k,6s k6ptelenek voltak gondolkod6sukba beepitenia gyors (Ez vdltoziisokndlmrgneses hat6s k6pess6g6t. teljesen a energiatdrol6 hihetedennek tiinik, pedigma sincsmdskdpp szimmetiacsbkkenda sekvagymdsszimmefi6k hatds6nak vil6g6ban.) - Preece pozici6jindl,kapcsolataiHeaviside halelosellenfele ndl fogva hatalmas, legy6zhetetlen 6s ellenf6lnek bizonyult, igy legaldbbhfsz 6we megb6nitotta brit telekommunik6ci6s fejlSa ipar d6set. Azt bizonygatta, hogyaz induktivit6s k6ros€s ez6rtkikiiszobdlend6. EgyszerUen 6rtette nem meg,hogyaz induktivitSs nem I6te izl6s dolga,hanem- tetszik,nem tetszik- l6tez6jelens6g,amit kompen26lni kell. Heaviside vektoranalizist a felhasznalva 6ppen anajait 16.hogya torzit6smentes hang6tvitelnek a feltdtele, az hogyaz induktivitSs az 6s ellenalliis hdnyadosa dr6t ment6n a azonos legyena dr6t kapacilrsdnak6ssziv6rg6si ellen{lldsdnak hdnyadosdval. Heaviside tehdtarraaz jutoft, hogy a torzit6smentes eredm6nyre k6rokhdz indukci6t6paz pen hogyndvelnikell €s nem cs6kkentenii kifejezetten dllitotta, azt javul az atvit€l hogy az iiramkdrbe helyezett induktiv tekercsekt6l min6s6ge. Heaviside terv6nek, eredm6nydnek kivitelez6s6r azonban (1. ellenfele, Preece minden eszkiizzel megakad6lyozta. ebra)

Rr R :

L C R

Rr :

L C

l.6bn.a. URt = C/R"

A Heaiside-krit'ritm

a tot.itdsnentes jeltitvitelrc li

Evtizedekkel k6s6bbaz EgyesijltAllamokban Michael Pupin,a Columbia professzora CampBell, a Bell Ttusasdg Egyetem 6s m6rncjkeszabadalmaztatta az dtletet,6s kiv6l6 eredm6nnyel is ezt meg val6sitott6k. Heavisideazonban beleferadt sok csataroz6sba a 6s 1908-ban. m6g viszonylagfiaralon vid6ke kcjlr6zdrr, ahol teljes magdnyban tov6bb.Tulajdonk6ppen 6lt bele6riilra sok,sokkiizdelembe:a britoraitfurcsam6donk6britorokacserdlte, egyre kevesebb gondot forditott rllagera, kiilleme elhanyagolt volt, egyediil csak k6rmeivelrcjr6dijtr, pirosialakkozra.1925febrDrrjiig, ezeker hetveniit 6veskor6ig6lt: egy szerencs6tlen kiivetkezt€ben es6s megfitiittemagdt s6riil€seibe 6s belehalt. , 2j

EGDLY GritRcY: BoRorvaELEN

kdtfdleemberl6tezik:az szerint G. B. Shawegyik hiresmondesa vele,megismeri megalkuszik a 6s egyikracion5lis belesimul vildgba, azt nem hajlithat6' aka{a' a a szabiilyait; m6sikemberinacion6lis' a a Ezdrtmondj Shaw: hala'lisaz hozz6. hogya vifdgalkalmazkodjon m6ltatlade nilik. Ilyen inaciondlis. teljesen irrucionA\sembereken akit Heaviside' Maxwellmeltettjogvolt Oliv6r ember nul elfelejtett els6 az galn€vezhetiink elektrodinamika teoretikus,nak nl"{c REZGO kondenz6torrezg6ktiriikben' hogyelektromos Maxwell megsejtette, €s mez6kis keletkezhetnek, ezek 6rv6nyes lemezek kdzdttmdgneses. a lemezekk6ziil. azaz igymond eltSvolodhatnak, ,,kirepiilhetnek" j negyvennyolc l6tre.Am 1879-ig. hulldrnokiihetnek eGktromdgneses nem erre kis6rletibizonyit€kot halaldig, bekiivetkezett 6veskordban Sir J6valk6s6bb, el igy tudottfelmutatni, nemis fogadt6k elm€let6t de l6tez6s6t' ez sem a vezetdkben hulldmok Olivdr Lodgekimutatta Henz 6pit6sz, egy kavartnagyvihart.Az igazi v6ltozdst fiatal n6met hozta meg. munkdja Az 6s 6v 1887kiil6nleg€s volt a technikeban a tudomdnyban. eg€sz jellemeztel886pezsg6s 6s technikai tudomdnyos hallatlan 6vtizedet 6s be ban mutatta DaimlerMaybach Kail Benzaz els6 benzinaut6t' indult 6s nyitottmega kijzleked6sben. 1887-ben amiegyfj korszakot tdami azels6k6nyelmes luxusvonata, Pullman hil6kocsis el Georse jelentetteEbbenaz 6vben'1887-ben kezdetet vols,gi vasritiutazds forga6s utciin az elsii villamos, ez €vbenhoztek indultel Budapest alahj hanglemezeke.. lombaazelc6.korong villanyebbenaz 6vbentalilta fttl Teslaa titbbfdzisri Ugyancsak tdbb6vi el6zeteskis6rletez6s6s gondolkod6s motofi, temdszetesen 6s E ut6n.Ebben^z 6vbensziiletettB€csben in Schroedinger' ekkor az halt megAlfred Krupp, az esseniKrupp Miivek megalkot6ja, eur6pai ac€lgy6fiesnagy alakja. A k6vetkez6 6vben sziiletett Heinrich atyja, repiil6g6pgy6rtas 6s az oroszrepiililg€pgyr4rHeinkel,a n6met HeinrichHenz Ksdrletek1887-ben t6s atyja,Tupoljevis. Es ekkor, l6trehomtt elektromdgnehogy a mesters6gesen kel bebizonyitotta, a l€veg6benis terjednek s€shullimok ez Termdszetesen sem el6zm6nyekn6lkiil ttifi€nl Azt m6r sejtetde sug6rz6s, ezt mindigvalamifdle t6k, hogya f6nyelekromdgneses hogy 6rtdk vagymelegit6ssel el. Az voit a kdrd6s, kemiaifolyamattal, jelens6gek*el el6dllithat6elektromos m6gneses 6s kdzvetleniil vajon hulldmlosszdvid, de hosszabb ha e ilyen sugerz6s, nemis ennyire

28

TESL{ HULLIMAI

okkal. Faraday ^zt javasolta, hogy rezgessiinkmeg mdgnestvagy elektromosan feltdltdtttdrgyakat. Igen 6m, csakhogy ilyen mechani, Lls oszcilldtor legfeljebb n€hiiny kilohenznyi frekvencirval tudottrezegni- legaldbbis kor technikai a szintjdn az pedig30-40kilometer hulldrnhosszli, s ez6rtigengyenge elekhomdgneses rezg6seket keltett volna,amelyeket szinte lehetetlen detekdlni. volt A kiutat megintcsakegy szerencs6s v6letlenmutatta.Joseph Henry amerikailjs6rleti fizikus 1842-ben r.1j6tt,hogy amikor kondenzdtorokat si.itki, azoknemlassan egyenletesen €s egyenlit6dnek az elekt6, ki dok kitzittt, hanemrezgdsszeriien. ugyanigy, ahogyegy U-alakri cs6 egyik szarritmegtijltjiik folyad6kkal,majd hagyjuk, hogy a folyad6k leng€dezzen sz6rban. Henryis csategymisik, m& kiraposotr a k6t De nyomotkiivetett. Ugyanis egy Savarinevii kutar6,1826-ban, leideni palackok,azazkondenzAtorck kisiit6s6n6l €szrevette, hogy ha a kondenz6tork6t elekr6dja kitze egy hengeres, spirdl alaki tek€rcset tesz. akkora belehelyezett ftilmdgnesez6dik. dm,csakhogy tli Igen vSltako26 eldjellel: ndhaaz 6szaki, n6haa ddli p6lusvolt a kondenz6ror egy adottfegyverzet6n6l. Azaz a Ks6rletv6letlenszeriien ism€tl6ddtt. Henry azonban a4 delta, hogy az osszesmiignestrfi ugyanigy mdgnesez6ddtt Azt6negyrekisebb ftjl. gombosrii tiikkel,szinre nagysegfakkal Ks6rletezett, kisebb 6s tekercsekkelEkkormir 6szrevette, hogyan veltozika fdlmrgnesezds irdnya. Ennek 6rtelmez6se az egy6l tal6nnem volt egyszefl.l. Henry azonban dtaldh a megolddsra: kia jelens6g, siildssosem egyen6ramli hanem oszcill6l6. Ezdrtmindiga legutols6, m6gnagyerdssdgri oszcill6ci6 eml6k6t, irenydr6zi a piciny m6gnesti.i. az6n att6l fiigg6en, hogy milyen er6sentijltiitt6k Igy fel a kondenzdton, k6tf6lem6donis ftilm6gnesezhette trit. a A folyaddkmechanikebanismertvolt ajelensdg, r€g hogykuliinbdz5 szintrfi ed€nyeket cs6veldsszekijtve kegyentit6d6s ellendlldsa az t6l fiigg. Ha nagyvolt a hidraulikus ellenrllds, alikora magasabban fekv6ed6nyb6l sz6plassan csorgott a folyad6k; pedignagyobb al6 ha itm6r6jil,ez€rtkisebbhidraulikus ellen6ll6scs6kittiirteiisszea k6r ed€nyt,akkor oszcillil6, rczg6 mozgessal egyenlildddttki a k6t ed6ny kiizti kiiliinbs6g.Most ennekaz elekrromosanal6gidjettalilrik meg: lehet6s6g kin6lkozott teh6t arra,hogy elektromdgneses rezg6seket 6llitsanak el6. Ez csat ma €s ut6lagttnik ilyen egyszerrlnek, nem de v6letlen, hogysemMaxwell,€s haldlautdnm6gegyj6 darabig ml4s sem tudta elkdpzelni, hogy hogyanlehetnemesters6gesen elektrom6gneses rezg6seket el66llitani. gombam6d A szaporod6, igen magasszinvonalf ndmetegyetemek egyik6n,a heidelbergin, fiaral 6pir€szhallgat6 egy Heinrich Hertz, a]<i-

F6ELy CYoRci: BoRorvaf[EN

nek lelke eglre inkdbba fizika fel6 hizott, rataldlt a technikaimegolEls6 elvi ldtszik kis6rlet6nek elrendez6se pillantdsra ddim.A 2. dbr6n ttinik. Nem latunkrajta se kondenziiez az dbrateliesen6rthetetlennek pediS ott mjnden van tekercset, induklivitistjelz6 tort,sea szokdsos
szkrak0z

\

duklvlas

A ndgftekwncids rc.86kbr. ktndendbr Asa. i,lduktirittis 2. e*a. Heft.f61e 6segl tiirid dr6t. csak lap eey l6nyeg6m6ly meglatisival Hertzezzelaz elrendezdssel, technikai param6teru" rendszereke taldlt16,me' benaz igynevezett ,,elosztotf fognakfiilhaszcsak milva, a rrdaroknal lyekettdmegesen dvtizedek alak( cinklapok az nilni. A kondenzAtorok Sbdn ldthat6n6gyszijg g6mbben v6gz6d6 rdvid dl6t. Amivoltak,6s az indukivids egy-egy tijftijttefdl az egyik lekor Hertz egy indukorral nagyfesziilts6$e polariz6ci6 feszijlls6gt, ellenkezd de mezt.6s a mSsikat ugyanolyan kdzti potenci mikor a kdt alkatr6sz val,akkorel6rkezett a pillanat, az egy 6s elkiilcjnbs6g meghaladt kitikus m6rt6ket, ekkor szika ugrott nagyI;nyegebenteh6t egyigengyors, ez dt egyikhelyr6la m6sikra. helyettesite melyetsemmimassal nemlehetett fesziilts6gii kapcsol6, ni az adottkor technikai szintjdn. az megindult rni{a Amikor az eleklronok iiramlesa egyiklemezr6l elektromos teretelsik fel6, akkorHertz a k6t lemezkitzt tal6lhat6 gyorsan 6tfoly66rama kezdte nagyon cscjkkenteni, a szikrakiizttn igy rbvid dr6tvezet6kekben mdgneses teretis indukdlt.Ha el6gkicsiny jelent6volt a szikak6z,€s igy a vesztes6gek voltaktflsdgosan nem sek.akkora t6lt6s6tszaladt mdsiklemezre, a ahonnan azt6n hasonl6 m6donvisszajutott az els6lemezre, arra ahonnan egdsz az elindula, 6s igy egyteljesperi6dus 6s zajlottle. Ekdzben lemezek a dr6tokkdriil a fel\ah\a elektromos magneses kepzddlek. mLikcidik terek mrnes igy den oszcill6tor. Legaldbbkdtfajta,kiilitnbitz6tipusi energiatdrol6

30

TESLA HILLiNTAI

eszkdznek meglennie gdpben, kell a melyekenergiai atalakulhatnak egymrsba. Ekkormegindulhat p6lddul fdf kdztiikaz oszcill6ci6, egy le r6ngatott rug66s a rajta16g6 tdmegkdzijtt.A tdm€gpont mozgiisi energidja a rugdban €s ttuolthelyzeti energia kdlcsdnijsen atetalakul egym6sba, ez a folyamatmindaddig s tart, amig a srirl6dSs az er energidt nemem6szti. el A Hertz-f6le egyszerri oszcill6torban ugyanez is zajlik le, de a helyzeti energia a nagyfesziilts6gen tdlt€sben itt tdrolt mutatkozik meg,a mozgrisi pediga dr6tokban energi6t 6rarn16, 6ppen mozg6, kisiil€ssel a dvidre 26ftszikakdzkijriil fell€p6m6gneses adja. a rez#s er6, t6r Ez sencsillapitott, rdszb€n kisug6rzott a elektromdgneses hulldmok, rdszben a sziloakciz 6s hangvesztes6gei A berendez6s li{th6miatt. csak sz6lagilyen egyszerii. Ahhoz,hogy ldtreji;jjcin oszcitldci6, az egy Rumkorff-induktonal impulzusszerrien kellettttjltenia lemezeket fdl -, s ezta feltdh€st elt6r6el6jelLi, potenci6lon nagyfesziilts6grl minden egyes kis6rletn6l 6sfjra el kellett tjra v6gezm. A 3. iibrenl6tszik val6sKs6rlet, a melyszemldlteti telepeket a a 6s Rumkorffinduktortis. Ahhoz,hogyne az induktonamenjen vissza a ttilt6s, fojl6tekercseket kelletttenniaz induktor6s a lemezek kdz6. igy azokegyfajtaegyenirenyit6kdnt miik6dtek; elekrromos az rohds csaka k6t lemezkcjzdtt rezeghetett.forriisba fojt6tekercsek a a miatr nemmentvissza elektmmossrig. az Ennekaz €lrendez6sneksegita sdgdvel Hertz mintegy 40-50 centim6ter hulliirnhoszszi elektromiignesessugiirz6st tudott el66llitani,s6t egy parabolatiik6rrel ezt visszavemi, terelniis k€pes volt. Ugy bizonyosodott meg arr6l, hogy a suglirzes el is hagyja a kezezt dedeges, nagyon de szellemes bercndezdst, hogy egy ,.eaondnsw"'6t is helyezetta tiikitr el6. 3. abra.A Henz.fiLeos.ci titor elektrcn'gneses Ez nem volt mAs,

31

EGELYGYdRcY: BoRorv^ELEN

(melyet egyikpontjdn fcjlhasitott), k6t. 6s mint egy k& alakrjvezet6k gdmbijcske, tajlt6stii(mikom6terreldllithat6) ami tevolsag, ismert huiviselkedefi. kisugerzott A elektrom6gneses 1016 kondenzitorkdnt t6lt6smegosztist hoztakl6lre l6mokindukci6segits6gdvel dinamikus p6r nagyat6 segita ebben hurokban.6s miterreaz el6bbiein ad6t6l. gdmbiicsvolt, ugrottak a i4t sdgivelmegfigyelhet6 hogyapr6szikrdk energia hull6mok formajdban kik kdzdtt.Tehetaz elektrom6gneses indukci6miatt. iltjutotta ..vev6hdz". biztosan 6s nema Faraday-f6le nem volna.A 3. ebren l6thahiszen abb6lilyeneredm6ny ad6dhatott hogy t6, igenegyszei elrendez6s segitsdg€vel Henz azl is kimutatta, polariz6lhat6ak, visztranszverzilisak. az elektromdgneses hull6mok szaverhet6ek, tehit miDden olyan tulajdonsdgol mutattak. amelyek voltak. egy6bkdn! f6nyre a ismertek 1888-ban He(z rdszletesen ismertette is eredmenyeit. a sikerez ds esefben maradt munk6jdt nem el. elismert6k. Ldnyeg6ben megvetette a vezet6k elm6len6lkiilir6dicihirk6zl6s alapjait. Maxwell6s Heaviside rileg.Hertzpedigkis6rletileg alapozra megennek^z L'ijcsfcstechnol6gidnak lehet6s€g6t, Hertzigy v6lte. a hogygyakorlati szempontbii b6l ez az elrendez6s haszndlhat6 tdvolsdgra. intbrmdci6 nem nagy az nem vihet66t ezekkel elektrom6gneses az hull6mokkalVal6ban. a Hertz-fdle egyszerii berendez6s alkalmatlan eleklromdgneses volt hulldmok naSy t6vols6gf dtvitel6re, ehhezm6g tdbb dvtizednyifejleszt6munka kellett. els6l6p6seket 1896-ban majdtiz 6vvel Az csak - az oroszAlekszander Hertzfelfedezdse utdn Popovlettemeg:fej lettebbgdpdvelm6r kiiriilbeliil 250 m6tenetudta dtvinni az elektromigneses hull6mokat, azels6k6tsz6,amitMorse-jelekkel,,leirt". €s Heinrich Hertzneve volt. Azt gondolndnk, hogy Hertz eredm6nyei gomutdn hamarosan bam6dszaporod6 nidi6ad6klept6kel a vildgot,a helyzetazonban m6g ebbena dinamikus korbanis mds volt. Hatalmas elvi 6s gyakorlati neh6zs6gek 6lltak m6g a fejl6d6sitj6ban. Ahogy Heaviside p6ldejen ldttuk.m6ga szakemberek drtett6k is sem mdgaz elektro miigneses sugdrzismibenl6tdt, egy6ltalln.a nagyfrekvenciiis elekF romignesessdg teljesen m6g szokatlan, idegen volt. A m6rfogalom ndkiik. de m6g a kutat6kis dpphogy csak kezdtekhozzi4szokni az egyeneram l6tdhez. igen-igen 6s gondoltak kevesen arra,hogyjele ket, esetlegbesz6det lehessen valahogytovi4bbitani dr6t n6lkn1. Ezenkevesek kdz(jtta legterm6kenyebb a legeredetibb 6s kis*lete, 26. gondolkod6 fiatal Nikola Teslavoh. A kcjyerkez6kben a azonbanm6g fitltdtleniilsz6lnikell afr6l a markdns elt6r6sr6l, Tesla ami 6s Hertzmunkdssdga kdzajtt volt.

TESLAHULL,fuuAr

A I{LAG LINEARIS NEM K6tfajtakrini l6tezik:az egyikolyan,mint az 6let.aholnemtudiuk elore.hogyki a tetles.A mdsodik inrellekrudlisabb. az amikoreldre ludjuk,hogyki a gyilkos,6s csakazrn6zziik moziban, a hogymenynyire iigyesa detektiv.Nagyj6b6l ilyen a rudomenytiftenet Az is. egdsz rerm6szettudomeny m6s,mint el6it6letek, nem r6ves felt€rele_ z6sek folytonos legy6z€se. pszicholdgia A fix6ci6nak nevezi aje_ ezt Iens6get, rdg6taisme k 6s kurarjik. Fixdci6akkor ill el6, ha eev problema megolda\dban rudunk nem etdreldpn'.rnerr uaturni meggll tol minket, erldl a valamir6i gondoljuk. 6s azr hogyegyadon,szigori fek6tel. aminnemleherdtl6pni. holortezrsenkisem6llitja,egysze(ien csakez a hallgar6lagos feltev6s. tudomdnyban t6ves A ezt el6it6_ letneknevezik, mely a legalamuszibb, leggyakoribb a aknaazona mez6n, ahola kurat6k k6szdlnak, keresnek. 6bra) f4_

l----------r----------?

i----------i---------+
t----------i----_____j

H09yan egy" tlen yanalos lehel lo li vonallal 0ssrek6lni 9 darab a E 9 y e h e l s d g ee g o l d i s . l ms

d ab: P.tla a .a-! viligr!. Asy wplu* nes a nesotda ha tin?eviink A kladarncead.isakt uevan rontok,ternl?ftnil. ez nihc: trhva, nigi sokan
ugy ven^- taey ?zr nen szabd n?etpnnL ?s negoldhahttannak taftjdl jeta adatot. A negoldds titko: ttit kel lepni a pontok ! tat behatdrch E;teten:

N6havisszafogottan, eufemisztikusan azt mondjuk, csak hogy valaki ..elmegy problema a mellen . ig1 menrel pdldiiul Ampirelz rn. jelensege dukci<i melle[. ragy Edison rdlaelnevezefl a efflhus mel_ left, nem tsmerve annakjelent6s6g6t. az effektusa nagy vdku_ fdl (Ez umban akkorl6p fel, ha egyizz6sz6l kar6d; a ekkorelektronJl6pnek

33

BoRorvArcLEN EGELY GYoRGY:

egyeniraA csap6dnak jelens€g az ki, 6segy m6siklemezbe, an6dba rendKviil fontosnakbizofel, nyit6sri haszn6lhat6 6s a gyakorlatban elekronika, a modemnagyiparalapefnyult.) Ez az effekus az eg6sz de magit ajelens6Set, azt nem' hogy fektusa.Edisonugyandszrevette rejt Evtizedekkelk6s6bb,egy Lie lehetiis€geket milyen fantasztiL:us de Forest nevf amerikai kutat6 jdtt rd arra, hogy ez a jelens€gegy is erdsit6sre fiilhaszn6lhat6.(A mai napig is ezt az rdcs segits6g6vel riidi6ban.) effekust haszndljukaz bsszes ezerszimsiitdgett6kki rntu 6\'tizedek6ta, mrrc A kondenzdtorokat ahkellettek Ujabb6vtizedek oszcilldl6jellegil. rejitttek, hogya kisnlds ezekel az oszcill6ci6kat' hoz, hogy Hertz elkezdje tanulmrnyozni eBy Teslais. R6bukkant Nagyjdb6lebben^z id6benvizsgeltaugyanezt vette furcsaeffekusra,6s ezlittal 6 nemmentel ajelens6gmellett.Azt 6szre,hogy amikoregy nagyonnagyfesziilts6giiiiramkiirt lez6rt,a za6rz6s fogta el' r6s pillanadban valami 6les, tiisztir6sraernl6keztet6 mintha valamilyen hulim meglitkte volrla. Ezzel a meSfigyel6ssel m€legyik fontos, 6m k6s6bba gyakorlatban indult el a XD<. szAzad Ez megismer6se. az effektus ahogy tatlanul elfelejtett effektusr4nak ma visszatudunkkdvetkeztetni egy nemlinedris'elektomos szoliton a ebbena mondatban nernlinearihs. Kulcssz6 kelt6se lehetett. egy Ehhezkapcsol6dik fix6ci6,amiheza fizikusok6s m6m6kijk je_ hogy a term6szeti az ragaszkodnak: ugyanis, akarva-akaratlanul csak nem lens6gek lin€irisak. Ez egy6ltal6n igaz.Egyszeriien igyeklinearism6dongondolkeresni, sztinkmindig linedrisjelensdgeket a megoldhat6kprobl6m6k. mertigy kdnnyebben azert, kodni,puszt6n valamilyenm6rt6kii azonbansosemigaz6n linei'Iis, A term6szet Ezt elhanyagolunk. arnit legfeljebb mindig fti1-fitll6p, nemlinearitds ^zt 6zetet kelF tankiinyvek, a tdves teszikaz egyetemi el6szeretettel jelens6gek Peviliga lenne. a val6jeban line6ris ve, mint ha vil6gunk izgalmasabb, sok6s €dekesebb, vildgasokkat dig a nemtinearit,sok vil6g,mint amitel tudunkk6pzelni. kal bizanabb
(pl. r'ram) eredmdnyelniozdulas ineiiris elhklus nem inedris elleklus

habs mdi6ke sla.6l][^

halds mdddke e16,leszillh60 {pl.

5ib. dbra

TESLA HULL{MAT

A linetuis6s nemline6ris jelens6gek kijzijtti alapvet6 elt6r6st 5. az 6bramutatja. 5/a.6brdn Az htszik,hogyegy gerjesztd hares utidn li_ a nedris folyamaiokndl gedeszt6 a folyamarokkal arenyos eredm6ny, az mrga nemlineariliisnel el egydftaliin igy van.A nemlinearilris nem igent6g fogalom, egyjelens6g nagyon sold6lek€ppen nemlinelehet aris,mig lineiriscsakegyf6le m6don.

A sz0LIT0,\'x sztcoRi TEs su{B,fuyAr
1834auguszrusiiban sk6rviz6pit6 egy m6mdk, JohnScottRussel esy keskeny hajozdsi csaroma panjdn lovagolraerdekes jelenseget vJir 6szre. 16hizotr egyberk6t K6t el6gnagysebessdggel. Amikor a bfuka akad6iyba [rkitzdtr€s megfltt, aktor az on6n addiqfeltolulrhull6_ mok hiflelenelsrakadlak bdrkdrdl. iindlki eleLre a ds kelveeldremdultak.A jelens6gben volt szokatlan, az hogyez a magdnyos hulldm hosszri id6n keresztiil azonos alakban, azonos sebess6ggel, viiltozaF lanulterjedttova.Ahelyett,hogyelhaltvolna(mint a szokasos hul_ liimok), m6gkilom6rereken haladr,bi4rmagassega id6 mril6s6val 6t az lassank6nt csdkkent. Ndhiny m6rfitldes Uldcjz6s aztiinRussel ut6n elvesztene szem el6l_ de ajelensdg nemhagyra nyugodni. Kjqdrlelekbe kezdefl: hosszu, kes. keny, vizzel teli csatom6t 6pitett,6s sikeriilt mesfers6qesen el6id6z_ is nie a magrnyos hulldmol, alig-atig jetens;gdr. csdtlend Amit er d vizdplt6 mim.tikdszrevert. valdszinijleg azr eldrre miir sol ezrenmeg_ frglelhetel {hiszen pdlddul kinajaksokkalhosszabb a c"atomarenJ_ szereket 6pitettek).Fnnciaorszdgban l6teztekhosszf csatomak,hi_ is szena gtizg6pmegielendse nagyriimegridru olcs66s biztonsdgos el6tt tovibbit{sara j6szer6velcsak a csarom6kvoltak alkalmasal. Rus;ell teheteszrevene lefta a lined s Asnemlinedris hull(jnok kbzti egyik 6s linreg?selkkn. Hogy ezr milys€Beiben igazrin is meg6nhessiii es Eadkeljiik. el6szdr nehiiny egyszerri i4brdr meqndznij;k. kell A 6/a.dbriinldrszik olyaneser. egy amikoregl bemen6jelel lined_ risaner6sitiink. Amikor az er6sit6 linee s (6/a.6bra), azi a bement5 jeinekp6ldeul kdtszeres6t a er6siri, akkora kimen6jetis duplaakkora iesz.de semmifdle torzuliisr nemlrlunk rajla.Ha viszont nemlinedris erdsr't6nk taz tisszes van erdsird hatfhelyzelben m6r tor./it).akkora 6/b. 6b'rdn bemuratotr jel bemenb liekvenci6ja dla],jais meg\i'llo es zrk, azazmindenf6letorzit6sfitil€p. K€tszeres er6sit6seset6n aLmen6jel miir nem-az eredeti k6tszerese ilyenkor, lesz hanem esetleg 1,g_ szercs vagy 2,2-szercs.A nemlinearir6steh6t mindenfdle ro;ul6st Jelent,€zzelsz€mben lirFiiris jelek iisszeadhat6ak, az eredmdny a €s a

35

EGELYGYdRGY:BoRorlAiLEN

ez lesz A nemlinearitdsndl nem igy van, nem bementijelek dsszege adhatjukiissze a jeleket egyszertien'az eredm6nymindig miis lesz, vdmdnk jellegiigondolkodasunk alapjen mint amitlinedris

HULLAMOK
k6zelil6s val6sitg

f firra'b_-l

NE]'LINEARIS

6/a. ab.a

6b. ebr^

loRula ulEni h

6vid Nek szupeeondlhal' id6alatl6ssze' niatl, onlik nenlineaids a

'1 n4lkiili iffed la. atna.CsinaP{tds

6bt^.A nenlineantuisiisszesze di, gyiijti a.avar^ enersinjfu.A se' az bess.R anpliuldi fiiq.',anYe(hal r mon sok I ened]dsa n ian) iku

-lk.

8l^ 6bt^. Diszpe,'.itj ha ^dra a hu\(inalak e aposodilqlassanel'

A 8k Abra. nenlinearildsZsdiszPer' ili egyiittestultdsdn a hulLinalak narad, csakaz amplii&ija csokken inds A nemlineat koncentnil6haristit kt mpenrilj a a dis..pe ai/i. nemlineArishull6rnegyenlet du l:u - = u +Lu I : -,+d - i l o - u l dt \dx dy' )

linerris hulldmegyenlet

a'Y ,ra'Y d'Y -:--i = c- -i--i+=;+.. dYdt' I dr-

1 )

)

a N6zziink konla6t peldata vizhull6mokeset6nHa elhanyagolhat6 akkora ?/a. dbrdnl6that6mfton ezeka sfrl6dds,azaznincscsillapitds, a vizhull6mokcsillapitdsn6lhil tedednek.Val6j6banazonban hull6m 6s a hullrm sebess6ge, a vafiigg amplitid6jdt6l, teh6ta magass6g6t6l
JO

TEsl,A HULr,(MAI

l6s6gos vizhull6mok sold6le hullamered6jekdnt 6llnakel6, vagyis kiiliinb6z6 magass6gri, ennekkiivetkeztdben s kiil6nbitz6 sebess6gri hullarnr6szek talrlkoznak. 7/b.dbrdn A l6tszik, hogyezeka nemt6k€lete(a gyakorlatban sen szinuszalakf hulldmok csak ezekfordulnak el6) eltorzulnak, 6ppen az6rr,meft titbbf6lehulldmereddjek€nr dllnakel6. A nen inearitiis abbanjelenik meg, hogy a nagyobbamplitrid6jf (magassegr.i) r6szeknagyobb sebess6ggel haladnat,mint a kisebbek, 6s ez azt eredm6nyezi, hogy a hull6m tetejesiet az alj6hozk6pest(hisz€n nagyobba sebess6ge). Ezirl az ercdetilegtiikitrszimmetrikushulliim lassan elkezdtorzulni, az egyik oldalaeg]'remeredekebb. a misik mig oldalaegyrelaposabb lesz.Ekkor figyelhetjiik megazta hatiirhelyzer€r, amikora hulliimegyikoldalateljesen fiigg6leges, kicsirk6s6bb hula I6mteteje m6gtovdbb megy, majdleomlik, mint a vizes6s. Sz6mos sz€pk6pet htunk an6l, amikor b6tor sportol6k szdrfdeszk6nsiklanak leoml6hull6mok a alatt. a l€legzetel6llit6 a hulldEz k6p mok nemlinearitdsenak p6lddja. sz6p Ezeka hullamok 6ppen nema linearit6s miatt - nem lehetnek stabilal.A val6s6gban azonban lia ne6ris hulldmok semstabilak, hiszen csillapitds n6lkiili,azazsrjrl6d6s ndlkiili esetet val6siigban lehetl6trehozni. (Tal6ncsaka szua nem perfoly6kony, cseppfoly6sitott Hdlium3-ban leherne ilyen hullemokar elilid€zni, ez a gyakorlat de szempontj6b6l l6nyegrelen.) A kis amplitdd6jihulldmok esetdn nemlinearites a elhanyagolhat6 ugyan, a sfrl6d6sivesztes6gek de semmiesenesem,amelyek 8/a_ a dbldnl6that6 m6don eny6sznek Egy halad6 el. hulldmitja sodn egyrc inkebblaposodik, sz6lesedik, v6giil elhal. Ezt a folyamatot mig diszperzi6nak nevezziik. nemlinefuis, A nagyamplitrid6jri hulldmokniil azonban, a nemlinearitashar6s6hoz ha hozzli^djuk a diszperzi6t, akkora k6t hatds szerencs€s ese(ben tetesenkompenzdlhatja, kiegyensilyozhatja egym6st. Azaza nemlinearit6s hatds4amelysiettetn€ hull6mtetE6t,ami a az 6sszeonlest okozza, sirl6d6smiatt nemjelenik meg,6s a 8/b. a dbrenlethat6 m6don ugyanegyre kisebb amplitfd6val, de nagyj6b6l vdltozatlanalakkal megmarad. k6t hatds,ami in a nemlineaitds 6s A a sfrl6d.{s(azazdiszperzi6),egym6st kiegyensilyozza,kiegyenliti. l83z[-ben, mikor Russel nemcsillapod6 a hull6rnzdsr megfigyelte, a hulli4molarak a furcsa viselked6se ez m6g teljesen6flhetetlenvolt, elmdletileg megalapozatlan indokolatlan. 6s Olyasmitmutatott tera mdszet,amineka fizika akkor ismert szabdlyaiszerintszigonjantilos lett volnaeldfordulnia. Altaldbana hullemteded6sr6t 1845-t6l csak kezdve tudott az angol csillagAsz,Airy valamit mondani, 6 drtette meg a hulldmok nemlinearit6sanak emiatt tisszeomldsanak 6s okdt.

37

EGELYGYdRGv: BoRorvAiLEN

a szerintazonban sekelyvizbenterjed6nemline,ris hull6Elm6lete egy Kdt dsszeomlanak. 6vvelk6s6bb. miisikanmok sziiksegszeriien alade amplitrld6jf' 6lland6 hogyv6ges rimutatott, gol kutat6, Stokes m6ly lehets6gesek vizbenis, de azoknempe odikusak' kj hullamok aml1876-ig' eg6szen A vita - ha volt is egyehal6n abbamaradt ellentmondest kor is Lord Rayleighfeloldottaezt a ldtsz6lagos meg, hogy a nemlinearitiismiatti hu1l6m_ Rayleigh iittete magyardzta 6s ellensljlyozza, igy illand6 marada hula csfcs-siet6st diszperzi6 m6gnemfoglaltamagiazonban Ez liim alakja. a modella sirl6dest - Henzhaldla ut6negy 6vvel-' mikor Teslamiir ba.Aaen 1895-ben k6t javebandolgozottaz egy dr6tos6s dr6t n6lkiili energiatovebbit6n; 6s de Vriesvizhullimoka felirtaen_ Korteweg matematikus, holland nyelEzzel a nek a jelens€gnek differcnciiilegyenletdt. a matematika magihullSmok, azaza periodikus meg v6nfogalm^ztak a mag5nyos meg ezt Igen 6m,csakhogy az egyenletet nyoshull6mokviselked€s€t. feleigy aztAn sz6pcsdndesen 6t 6vtizedeken nemtudtiikme8oldani, meriilt. d6sbe a A m6mijkiik pedig tov6bb szembesiiltek nem linedrisjelensdgek a a dsszeomlottak hidak, szakadtak repijl6g6p_ kiivetkezm€nyeivel: meg turbulencia nem 6(6selassi a torzitottak er6sit6k; az szdmyak, tovdbhais a mindezek ellendrc A tottaa gdpekfejl6des6t. fizik-usok jelens6gek mivelegyszeien nemvolt foglalkoztak, vildg6val lineeris jelensiSeklel kinlddni ,divatos nemlinedris sokkalinA kivnldll6k nem tudjdk,hogy a term6szettudomeny hogy k6bb divatfiigg6,mint a n6i ruhek mint6i. Azt gondolnank, valakit ahol er6sa ,,falkaszellem", len6znek n6i ruh6keset6n csaka A az6rt, mert nem kdveti a divatos i4ramlatokat. niii divatn6l a c€l_ A k6rd6s. fizikdbanis ez tdrt6nt mdsodrendii a szeriis6g, fontossdg lett, hiszena 16k6rd€s mesodrendii gyakorlatifontossdg sajnos. A a fizikdban'pedig vagy a kozmol6gia szecskefizika ,divatos" ma fizika szemos a Ugyanakkor klasszikus haszontalanokezekteljesen vAr,lim ezek,vagy elhanyagolt' tertiletema is kutat6sra felt6ratlan vagy tiltott tertiletek. A nem linedrishulldmjetens6gek ,divatja" a fizikdbancsak az 6vek kdzep6nkezd6diittel, amikor a szemelyiszemit6g6pek 1970-es kezdtek.Eklor vett6k 6sde, ho$/ bizonyosnem lineelis difterjedni melyekr6laz eldbbsz6ltunk megoldhat6ak. fercnci6legyenletek 6ta,6sez a k6sleked6s felfedez€se Majd szdz tett el Lord Rayleigh 6v bizony komoly hdtr6nyokatokozott. De most t6rjiink vissza a gyakorlathoz,n€?ziikmeg, mi a radik6lis elt6r6sa lineiris hullamok 6s a kdzdlt. nemlinedlisszolitonok

38

TESLA HULTAMAI

KELETKEZES
enzaloranaldgja

gla. e&a

96. dbra

dhzpeaiijs eirishul. li lamcs0nag

"=,@+a

lqla. 6bn'a. EBy t6tty fehnzdsdval wgJ periodikus no.Bat.isdyal pe nodikus (gruri icitjs rag kapi Aris) hulunotu inditunk el nindegyikfoq db.petgdlni, a e?rjesztZs ydlto.ti ininyi (Jel-le nozo? a ri. lbhzine).

l0lb. abnra. EEJ tzildrd test lenyomdsdval, raqy eBy zsilip kinritlisdt'al elindul a s-a!!g!!. A hulldn a k?izegegyidny gerjeszt^Avel in, d I (a vizfelszinecsakemelkedik).

A 9/a.5br6n ldtszik, hogyan p6lddul felszin6n lehet viz hullamokat kelteni. Iegegyszeriibb A m6dszer 6brabal oldal6n az l6rhar6 fadug6t mozgatni. l6nyeg, A hogy gyorsitsuk dug6t.Periodikus a mozgatas sal, vagy a dug6 hinelenktu6n6s6val bizros,hogy hullimokat keltiink.A Ks€rletelronrhatatlan, legyiinkbiirmennyire iigyetlenek liis, nedris, diszperziv hullemokar fogunkkelreni. felel megnagyj6b6l Ez a Henz-f6le eleLlrom6gneses sugdrzds kelt€sdnek,ez az elvilegegys szeriim6dszer ma a ridi6z6salapelv6r. adja Szolitonokat kelteni^zonban sokkalnehezebb. Ennekaz elv€t a 9/b. 5br6nl6tjuk.Eml€ksziink Russel a 6ltal megfigyelt vizhull6rnra, amit egy bdrkatolt magael6tt?Ezt a jelensdget egyszeni is szerkezettelel6 lehet6llitani:helyezziink vizbeegyolyanvizzelteli ed6nyr, amelyben viz szintjemagasabb, a mint a kijmyez6viz szintje. a Ha zsilipetel6ggyorsan riintjukki, akkorszerencs6s esetben szoliton indulhatel. A 10/a.6brdnl6tjuk a line6ris, diszperziv hulldmok rovaterjed6set, miktizbenkir6ntunk,vagy periodikusan mozgatunk egy tdmbiita viz felszin6n vary a yiz alatt. 10/b.6br6n A viszont mdrazt l6tjuk,hogyhogyan halada szolitonhullam, ezzelaz egyetlen, ha speciiilism6dslerrel szolitonr a itjiira indirolluk. Szolitontel66llitaninagyonneh€z,a szolitonk6pzesnek szigorf szabilyai vannak. Nem mindegy,hogy mekkoraa 9/b. db6n hthat6

39

EGELY GYdRcY: BoRorva,LEN

a Ha 6s kis zsilip vizszintje, az ott tftolt viz mennyis6ge. alacsony a zsilip mdgdtti kis tiiroazaznemtbltjiik magasra vizszintkiildnbs6S, diszpeEivhull6mokfognakelindulni Van z6t, akkorcsaklineeris, kitikus 6rt6k,ami fiilittt kialakula szoliton' egy minimrilis, ugyanis akkormeemeljiika vizszintet, magasabbra Am ha enn6laz 6n€kn6l de dologtdrt6nik ElindDlugyanegy szoliton, nyo_ gint mds,6rdekes is linedrishulldmcsomag halad.mely azt6nszep m6bandiszperziv, el6renn6lis tovebbn6vetiik a vizszintet' Ha azonban elhal. lassan indulion el, 6si8y bvebb' ut6 k6t szoliton hetjiik,hogyegymds ilszintet magas ha Aklor semalakulki szoliton, ugyanelegendti igenkicsiny Nagyj6b6l tdrfogata de litunkbe a kis tiroz6nkba, ennek a amekkora szoliton a tfuoz6ban' akkorat6rfogatfvizet kell tdrolni terviznekaz anyaga a nem de hullamt€rfogata, term6szetesen ennek mint mindenhullemjelenseg_ jed tova,hanem csakmag a z var6s, akkornem ez a teslev6 ben.Ha tehdta tdroz6ban vizetbefesten6nk, hanem (az egy helybenmaradna)' tovrbb t€kesvizhulem szaladna csaka zavadsteljedne. a EddiB nem besz6ltiink arr6l, hogy termdszetesen vizhulldmok teded;ez a kdzegmaa kdzeg, amiben hu1l6m eset6n valamif€le kell hogy milyen tipusria hullam 6s itt most ga a viz. Att6l fiigg6en, -' sebess€ge hullrmok6l besz6liink a terjed6si csak transzverzdlis hulldmis terjedhrromfdle amiben Egy vasfl.idban, mis €s m6slehet. vdltoa hulldmsebess6ge 6s ketesztirrnyti csavardsi), het (hosszanti, A a hogymilyenmaga hull6m. hull6mok az26lehet,att6lfiigg6en, a nemcsak hullimlosszt6l fiigg sebess6ge, M a zavar- tovaterjedesi hanema terjed6sjm6dt6l is Szil6rd anyagokban (ez a diszpefli6), nagyobb,mint a transzp6lddul a longitudindlis hulhmok sebess6ge m€g sebessege fiigg p6ld6ula rid A verzdlisoke. hulliimokterjed6si is. 6s a bennelev6 fesziilts€gekt6l Rendkiviil vagy kdzegatakjdt6l, vil6ga gazdag,6rdekes a hull6mteded6s vil6g jelens6g, amit eddignem emlitetvan m6g egy nagyondrdekes igy, foglalkoztunk hogy hulldmoklal mindiga sekdlyvizi tunk.ktdig t6teleztiinkfel A valdsdgban m6lys6get 6lland6 hallgat6lagosan jelent6sen lehet,6s ez a bullimok alakjet v6ltoz6 a azonban m6lys6g hogy a hulld6saevehette, Aki befolyesoija. mdrj6rt tengerpatton, part fel6 kijzeledve kiemelkednek,6s egyre mercdekebbek mok a emiattlassf,linedris a 6bramutatja kis amplitLid6jf, lesznek. 11/a. A hullimok alal(ozul6s6t egyre sek6lyebbvizben, mig a l l,b dbra a torzuldsdt mutatja. amplitrid6jihu1l6mok nagyobb kija itt szolitonok is, de €ppen tededdsi Elvilegkialakulhatndnak hullSmok kimagaslaez€rt miatterrenincslehetds6S, a zegelfogyesa

40

Tasr^ xur-LAMAI

Am a m6lysdg csiikkendse nak, elv6konyodnak6s dsszeornlanak. jelleggelbir, a hull6mok energiaddigipotenci6lis egyfajta ,,er6sit6" part egtre laposoa 6ja teljes m6rt6kbenitalakul mozg6sienergi6vd d6, keskenyedijresz(.n.E^ az effekust v€lhet6enTesla is felhaszmegvizsg6lunk. amit niiltag6p6ben, nemsok6ra

..ER6sirEs"

llla.6bt^. (nag nen rezondns)

^. litonoknd ) I 1| k. 6bt (szo

? L
r e

tr1

-s_i
impulrus lzla. ebtu.T.anszte e,jlis (rezonens elem) hdreleznike ll bngitudinilis szoliton l2lb. 66ra. se kebes k eEyik eLrcnde.a 6trc

a k6pnemlinearis hull6mok, szolitonok L6tuk, hogya magrnyos, m6retez6siik el6gg6 sziiks€gesek. Kelt€siik, z6s6hez szigorffelt6telek eset6n kiiriilm€nyes, mivel csat igen szrik pamm6ter-tartomiinyok igen k6nnyii kelteni,szinteelhialakulnak Linei4ris ki. hull6mokat bdzhatatlan kisdrlet: el6g vizbe dobni b6rmit, el6g megiitni egy t6ra gyat, mindenk6ppen keletkezik linetuis hullam. Szolitonokatterm6lehetkelteni, nem m6don6s vizfeliileten szetesen csaktranszvezdlis puszten lehets6ges kijziil. ez egy m6dszer el6fordul6s sok 6s a vezettjkdzegben tededhetnek is elekromoshulliimok,6s Dr6tokban, hanemlineftis, indukiv 6skapacitivtagokvaffnk ebbena hiil6zatban, ilyenkor is kialakulhatnak. Optikai szolitonok szolitonokterm6szetesen p6ld6ulv6kony iivegszilakb6l kesziilt k6beleken En5t. tededhetnek. erdsitdstig€nyel,6s igy a gyanek az a nagy el{inye,hogy kevesebb
ql

EGELYGYoRcY: BoRorvaf LEN

keszithekorlat sz6mdra megbizhat6bb, olcs6bbtdvkttzl6sircndszerek p6ld6ul a ha t6k. De tozi6s szolitonok l6tezhemek mechanikaban, is olyan zavar6sinegy hosszdzongorairirt rnegfelel6en megtekeriink, torzi6 fomiijeban szolitonkEntteded tova. dulhat el, mely csavar6si hanemken6, s6t h6romterSzolitonoknemcsak egy t6rdimenzi6baa, dimenzi6baris el66llithat6k,€s n6hdnyelm6leti fizikus tigy gondoija, hogyezekajelens6gek elemir6szecsk6k leir^iim is alkalmasak. csak Nem szabad teh6tazt hinniink, hogya szolitonok kifejezetten hiszena jetranszverz6lisak lehetnek, kiz6r6lag 6s vizbenterjednek, lens6g mdgdtt nemlineaitas a linearit6s a 6s egymds kiizti kapcsolatat kell 6szrevenni, hogyegy zavar6s azt, hogyan terjedrugalmas kdzegben. Erdekes,hogy antiszolitont nem lehet l€trehozni eddigi tapasztalataink pr6balkozszeint. Ha p6lddul 9/b. dbraellentettj6vel a n6nk,azazegy ,,lyukat"k6sziten6nk vizben, a akkorez a m€lyed6s a zsilip fdlr6nlisautdnnem szolitonk6nt, hanemszok6sos diszperzi6s hulliimcsomagk6nt terjedne tova. A term6szet t6g lehet6s6geket nagyon igen KnAl soK6lehull6mterjed6sre,azazpertu${ci6 zavar6sterjed6$e. Ezek kdziil kijl6nitsenfon' tos a szoliton,egyszeriien az€rt,mert kev6sb6csillapodik, mint a szokdsoslinedrisdiszperzivhullamok:a kommunik6ci6ban ennek alapvet6 j€lent6s6gevan. M6gis,most mi4rszriz6wel a Henz-f6leeredeti kjsdrletuten, szintesemmivdltozrs,el6rel6p6s nem tOrtenta dr6t n6lkiili kommunik5ci6 alapelv6ben. hogya technikai Igaz, r6szletek finomodtak, csiszol6dtak, ma is csaktranszverz6lis, de lineiiris elekrom6gneses hull6mokkal td(6nik a kommunikidci6. nem haszndlDnk €s mds (6nelmes tipusi elveket. Pdld6ul SETl-program a fdlditnkiviili civilizajelek formdjdban ci6k kutatdsa) transzverziilis elekromdgneses keresia trvoli technikai civilizdci6k iizenet6t. mi6rt gondoljukazr, hogy De mdsoksem l6ptek tljl a Henz{ipusri, igen egyszerri effekuson?Mi6rt hissziik,hogykizir6lag ezzela m6dszenel leheriizenereket vdltani? NikolaTeslamutatott ana a gyakorlati re m6dszerre, lehet6v6 ami teszi nem lineiis hulliimokszolitonszerli keltds€t eleklrom6cneses hullamrerjedes eselen. eges,, Az kirde\kdrUszkizisa c(ak al ldTOes evekben kezd6ddtt 6mekkorra el. Tesliir mdrraldlmrnv6val esviitr16ges-169 elfelejtettdk. A NAcYiTd TRcNSzFoRMiToR Ahhoz, hogy meg€rtsiik Tesla ral6lmieny6nak ldnyeg6t, kiivetniink kell gondolkodi4s6nak mener6t. v6tr6dramjg6pek6s eloszt6hdl6zaA tok bevezett6k Tesldta harmonikus, szinuszos rezg6sek vildgdba. Mi-

42

TEsr-A HULT"AMAI

(50-60Hz) alkalv6lt6dram rczg€sszamd 6s utiinezeket, az alacsony is Ks6rleteiben egyreemelked6 megismerte, a m^zds6t gyakorlatban igenegyszerii elrendez6slethat6 A frekvenci6t haszndlt. 12la.6br6n szezkilohertzes taibbtiz, esetleg magas frekvencidn sel viszonylag hozottl6tludottel6miigy, hogyigennagyfeszults6geket rezgeseket re. Altaliban ezt nevezikma Tesla-lranszform6tomak m6r segits6g6vel az elEz egy igen egyszeriiehendez6s antenn6k is igy miikddtek.Hangolhat6ftekvencia segits6g€vel s6 szikatdvir6k kapcsolatba l6Pni,6s a nagy tudtakegymdssal kiilitnbijz66llomdsok tette, kiitve lehet6v6 tekercs egy antenniihoz ldgmagos menetszami azoneljussanak ajelek Ez az elrendezes messzire hogyviszonylag lecseng6, harmonikushulldmokatadott. csakszdpen ban alakja, de elviekEz a Hertz-f6leKs6rletnekegy tov6bbfejlesztett kapl6that6 elt6rett6la 12lb.dbr6n tdl. benneml6p azon Alapvetjen na$rit6 oszcill'tora, azaz igynevezett rezonAns csol5s,ami Tesla hogy ez a Igaz,6letev€g6igrigy gondolta, szolitonkelt6 szetkezete. mrsoka tulajkelt, az6rtannyira hulliimokat szerkezet longitDdindlis khet, hogy hultamok kelthet6ek. mint amivelharmonikus donsdgai, - mjta Kviil az6ta megsenkiaz igy kelsemvizsg6lta ez igazis volt fizikai tulajdonsdgait. tett hull6mok arra, Ma hirom fon6sb6lkdvetkeztethetiink hogyTeslaszerkezete Kis6rkelthetetttongitudin6lis hulldmokat vagyesetleg szolitonokat, eliisziir tartott 1893-ban, el6ad6sokat meglrizdelt nyilvenos letekket Vildgitiisi Elektromos majd Philadelphi6ban, St. Luisbana Nernzeti Egyesiilet iil6s6n.Itt olyan effektusoksordt l6thatta a kdz6ns6g,mehulhmokkal nemlehet magyatranszverzdlis lyet mai ismereleinkkel, a hozottl€tre,vagyf€nylenikezdett tef6nyg<imbdket rdzni.(P6ld6ul remlev€gtije.) Nagyjiib6l ezeket az el6adfsokat mutatta be a tudomdnyosvilSg 6s is. k6s6bb Londonban Pftizsban Tovdbbiinktizepette iinnepl6se fija csak€rint6legesen le 6m formici6kat adnakszabadalmai, ezekben az m6gissokatmond6 ateny,hogysz6onmagdban a hullrdmk6pz6st. is mos kapcsol6-szabadalmat beadott,amit csak ftamktir-szabelyoz6az legb6vebb informdci6sanyagot 1900-ban A nak nevezett. harmadik, v6gzett Colomdo Springs-i kiserleteinekjegyz6konyve adja, melyet szdnt. Ebb6lletjuk,hogy nrtg dz evvela ie' nema nyilvinossrdglak hulldmalakok a felfedez6se is sokatbajl6dott megfelel6 ut6n lens6g m6tetez6s6vel. kialaKt5s6val,a megfeleltibercndezesek ha Ahogy mrr emlitettiik,a Hefiz-f€lehull6mokat, nem is kiinyn6lkiil el6 lehet6llitani,6s ma is ez a neh6zs6gek nyen,de nagyobb dr6t n6lkiili telekommunikdci6 alapvet6 m6dszere. A vezet6kes

43

ECELYGYdRcY: BoRorvAErEN

Elevizi6skebelek6s kommunikdci6ban, p6lddula nagyfrekvencies ezek hullamokathasznelunk; elektromdgneses ben is l6nyeg6ben megiegyz6s6b6l ranszvezSlishulldmok Teslan6h6ny harmonikus, egy kideriil, hogy kutatAsaiban mds tipusf, egy6rtelmiien azonban el66llithat6hulldmforemiattj6val nehezebben egy bonyolultabb, (a szolitonok felel6dllit6sdnak van m6zAsr61 sz6.Ezek a feltdtelek Ma tiszt6zottak. is inkebbelm6leti t6telei)m6g ma semtdkeletesen a oldalr6lkitzelitikmega probldm6t, kiildnbiiz6nemlinedrisegyenker€sik,6s nem sokattdr6dneka megoldesait letek szolitonszerii felt€teleivel kialakulds6nak szoliton

L

iezl

t'
2.
tl , r

,t

W

kes0bb

ft

I

kds6bb

l3l... atua TranszvetailishulLimok terjedesevi<fekleten. A 2. tibntn j6l ldtszik a hullinftunt eqaposoddsaa terjed6t sonin.

l3/b. 6t'a. S.oliton moqdsa vi.,f,e Lttdn.2. Ter Iiileten. L Kelxtkezdr jedAs sotdr. A szoLiton atie gren' a trcnszveztlishulumokso' Ctil, katBJenqnltuL

kijnyv6ben taldlunkn6hdnykis6rletieredrndnyt M. Remoisenet p6ld6uligy hoztik l6tre,hogy seoszcilleci6t A 13/a.dbr6nldthat6 volna k6ly vizbe nyomtakegy fatiimbiit.Elvileg ez l€trehozhatott nem sebess6ggel, a megfe5m mag6nyos hul|dmot, nema megfelel6 linearis ki, vizet szoritottdk ezdrtcsakszab6lyszerii, lel6 terfogatnyi (a l3la. dh6n lethat6m6don) hulldmokindultaket, melyekkdsttbb m6r er6sencsillapodtak,sz6tteriiltek,emiatt diszperziv formebanje_ m6dszer tehdtnem vezetminlentekmeg.A 9/a. ibrdn bemutatott sokkalinkibb szab6lyos, dig sziiksdgszenien szolitonkdpz6d6shez, line6rishulli4mokhoz. melyea az ldthatjuk azoknak hulldmoknak alakj6t, A 13.6.dbrdn ket (a 9/b. vagy a l0A. 6brdnbemutatottm6don)a gyorsanfelhdzott zsilippel keitiink. Ldthatjuk, hogy ekkor sem kizft6lag szolitonokat itt hullimokcsomagja is megsiet6linedris keltiink,a szolitonokeldft

TESLA HULLAMAI

jelenik,6m egy idii mflva mfu csaka szoliton magasodik a lineeki, el a t6k€letes elhalnak. Ekkor semtalalt6k ris hullimok sz6plassan param6tedt: k6tf6le a lehets€ges sziiks6ges ds dsszes szolitonkdpz€s jtitt hulldmegyiitt 16tre. azzal, hogyan a eddiS nem BizonyegyAltalAn foglalkoztak kutat6k a magassAg6t, kikell mdreteznia kiengedettviztdmegmennyisdget, kapjunk, ne K6s ahhoz, hogycsakszolitonokat id6tartamdt enged6s a is. Ugyanezek gondokterm6szetesen s6deezeketline6rishullim szoliton ei6iillitdsakor' az m6gink6bbmegjelennek elektromSgn€ses Tesla mintegy h6romdvi munkiival alkotta meg azokata berendezdseket, melyeket PhiladelphiSban, St. Luisban, New Yorkban. Londonban 6s P6rizsbanmutatott be az imul6 ktiziins6gnek.N6h6ny m€ter tdvols6gb6l tSrgyakat kisebb-nagyobb tudott elektrosztatiL:usan feltttlteni, dr6t nelkiili enorgiartvitellel motorokat tudott meghajtani,de a giza legldtvdnyosabbak jelens€gek volkisiil6ses tak. A levegdfitlf6nyl6s6t, viszonylagegyenletes kisiil6st tudott el6id6zni k6t nagy meretii lapelekr& kctziitt. Ezeket a hullemokat koncentrdlni is lehetett, fgy viszonylag kis t6rfogatf fdnyl' giinbdkzt is l6lIe tudott hozni. Kiildndsen kell ezt az hangsflyozni jelens6get. ut6bbi Azt is gyakan bemu- 14. 6Wa.Naluiny vdzlat az inpul. s (s.olitatta, hogy egtetlen dr6t- ton) keltis4rc alkalnas tekercselrendezistal enereidt tud dtvinni, fiL, Tesla titkos, CoLorudoSptingsben ir1 6sj6slata szednthamaro- jegyz6kdntry6b6l.

EcrLY GYdRGY: BoRorvAf LEN

v6l50'60henzes az a sanel6rkezik id6, amikorelfelejtjiik k€tdr6tos, vagya dr6t Szerinte jitv6 az egydt6tos, a t6irami energiatovdbbitest. is n6lkiili energiatovibbitds K6s6bbiszabadalmaibanegydrtellesz6s miientiikdz6dottez a gondolat, majdl6tnifogjuk,hogyval6szintilehet6s6ge) okoztaM eEesz rcchnoleg ez (az olcs6ene.giatov6bbitrs (€s l6giagazdasdgi nemtudomdnyos) buk6sdt. annak, ho9yez az ij Meglehet6sen vildgosan leirta,mi a felt6tele tipusdelekuomdgneses sug6rz6s vagy elektromosseg el6illjon. A kap6ha), fijl kell t6lteniegy kondenziicsolasi elrendezds nt (12yb. sze igen majd tort lehet6leg nagyfesziilts6gre. (gy kell kisiitni,hogycsak it egy ir6nyban folyjon 6rama primertekercsen a kisilt6ssor6n,6s nagyoniigyelni kell arra rs,nehoSy oszcilLicilj alakuljon ki. Ez Lelies a hidrodinamikai m6rt6kben megfelel a9lb. va.gy 10,6.6brdnl6that6 szolitonkeltdsnek;anal6gia az szembetiinii. Termdszetesen Tesla hull6msorozat, nem egyetlenhullam kelt66s s6bengondolkodott. Rdjdtt fia, hogy ezeka hulldmok a fesziiltsdgiik nagysrdgit6l ffigg6en m6s 6s m6s tulajdonsrglak. Nem is ftekvenciiijuk, haneminkdbb a hulldm ,,felfutdsi meredeks€ge" hat6'rozz meg jellegzetess6geiket. elektromiigneses sugirzdst nemcsakampliojAz viselk€dik ldthat6 is azazm6sk6nt a d6ja,hanem frekvenciiija jellernzi, vagy h6sugdrz6s. Teslapedigazt f6ny, a rdntgensugrrzes, az inftav6rcjs vette6szre,hogy hulldmaia fcjlfutdsimeredeksdgt6l fiigg6en kilijnbitel, m6sk6nt ionizeljrka lezd m6rt6kben nyel6dnek veijdnek vissza, is. veg6t,6sterm6szetesen hat6suk az emberiszervezetre mrs van Nagyon gyahan hangsilyozta, hogy enn6l a hulldm+l6ellitesndl harmonikusrczg6seket, iramimpulzuaz nem szabadmegengedni soknak egyirdnyriaknak kel lenniiik, igy alaKtjuk 6t a nagyfeszlltrij s s6gii egyenfuamot, igy jiihet l6tre valamif6leegdszen hat6s.Ez a vagy amit az m6dszer azonban neh6zkesebb, amit Hertz haszn6lt, mint transzform6torral a szikakdzzel 6s el6z6ekben magaTeslaa l6gmagos 6m el6rt.A szikakiiz ma is ide6liskapcsol6eszkdz, Teslaa vesztesegej6 szabadalmainak ket mindig tlil soknaktaldlta.Ezdn munkAssegrnak, kapcsol6ka iler6szemindenf6le triikkiis, higanyos, olajos, mdgneses nyult, melyekkelszolitonjaitF6bilta formizni, ritjtua inditani. folyad€kmechanikai Tesla a vizhull6mok kelt6sdvel kapcsolatos volt, mint helyzetben anal6gi6ra umaszkodott. Sokkal nehezebb linedris hullrmok kelt€s6velkapcsolatos KserleteiHertz a szokasos levelezett6s egyitt nel, hiszen Hertz a mfu emlitett Heaviside-dal gondolkodhatott; segitseget kapottHeaviside Maxwell mate6s sok madkejeb6l.Hetu egy helyiitt azt ftja, hogy az embemekolyan €26saj& l6uel €s sajdt se van, mintha a Maxwell-Heaviside-egyenletek

TtsL

fluLLiMAr

lenn6nek,mint mi - az alkalmaokosabbak intelligenci6valbimr4nak, - vagyunk, min6ltiibhogyigyekezziink csup6n a szerepiink, az z6ik P6lya bet meg6rteniiizenetiikb6l.A magyarsz6rmazasimatematikus tanitott meg a gondolkod6smesters€g6re, Gydrgy, aki generdci6kat javasolja anal6gi6kon, hasonl6s6gon alaa az szint6n hangsrilyozza, m6dszer6t. egyikbiztos pul6gondolkod6st, a heurisztika mint folyaddkhult6manal6giidkban, Az a t6ny,hogyTeslamechanikai (6s m6dszer6nek gondolkozott ez lett a szolitonkelt6s kelt6sekben a jelensdg fifoglalkoztatta hogy mennyire 6l6nken alapja), mutatja, Nemcsak l6tta,hogy ez nem kdzons€ges azt eredete. zikai gy6kere, valamifdle elektrohanemazt is, hogy termdszetesen Hertz-hul16m, jelens6g. hogyaz 6ter ma Rajong6i, k6vet6i ligy gondoljdk, m6gneses 6ltal a lrtszik ezekben Tesla-oszcill6tor el66legyikmegnyilv6nuldsa jelens6gekben. azonban Ez inkdbb5rt, mint haszniil. litott szokatlan vennr,es alaposan szemiigyre meglev6 lehet6s€geket C6lszeriibb a hivni azismeretlent. csakazutrnsegit6siil eset6n nem minoszcill6cirjk hogy megszakitott Tesladszrevette, akkor nem, ha longitudinelis hulldmok,kiiliindsen dig keletkeznek jobban,hogy fel. folrasthaszndlunk Mi sembizonyitja egyeniirami el6rllitdsa, milyen rendKviit neh6zfeladatvolt a szolitonhull6mok m6a is Springsben 6lland6an rezg6kdrdk mint hogy mdgColorado r6szbenkiszdmoldssal, f,radozott, azokatpr6b6ltar€szben retez€s6n s6rlerekkel ttik6letesiteni. ebben, nem Az 1880-as €vekfizikija term6szetesen sokatsegitett azok valamita hull6nkelt6sekhez, a nem dn biszen akk igaz 6nettek mint a kortiirugyanigynem voliaktisztdban, lineiris jelens6gekkel kor6t.OlyanKTeslamessze megel6zte E sakdltal5ban. tekintetben amelyeket tulajtaldlkozott, v6gzett, olyanjelens6gekkel s6rleteket mi6rt Ahhoz,hogymegvildgitsuk. ma sem6rtiinkigazdn. donk6ppen ezzela t6mdval, effektus az ennyircr6szletesen drdemes foglalkozni jelent6s6g€vel, 6s kell n€hdny megjegyz6st tennijnkgazdasdgi nemt6tj6vel kapcsolatosan. zetbiztons6gi k€ts6gtelennd az kommentirok A sz6mos bemutat6, elragadtatott 6s megismerte el6 is tudtadllitaniezt az teszik,hogyTeslaval6ban segits6S6vel messze hulldmjelensdget.m6dszer A alig-alig csillapod6 fesziiltsdgimpulzusokat eldmi. mint Hertz.Nemcsak tudott nagyobb halett ez fiudi telekommunik6ci6m volna alkalmas az elgondolds, valamilyen m6rt6kil energiafejleszt6s val6sziniileg utdn nemtovabbi hogy egy tov6bbetvitelre is - dr6t n6lkiil. Az ma m6gelddnthetetlen, m6dszerrel meg leheFehajtanipdlddulrepilltifejlesztett, kicsiszolt g6peketvagy aut6kat.

BoRoTVAELEN EGELYGYORGY:

fejlettkulNemkiz5n,hogy6voli bolyg6kcivilizdlt,technikailag 6s ezt tfr6iban alkalmazz6k a m6dszert, nem a sokkal gycjng€bb, vSltozna meg alapjaiban haszndljdk. MArpedig Hertz-f6le hulldmokat alkotottk€piink.ha ftjl az univerzumr6l, 6tetr6l€s a techniktu6l az civilizeci6kkalEhhez ndlunkfejlettebb tudndnkvennia kapcsolatot telekommunikdaz persze nekiinkkell megtaldlnunk 6ltalukhasznalt volnamegegy nyilv6nval6_ ci6s mddszert. Hiszenmi6rtis maradtak is? gyenge ha rendszem6l. l6tezikjobb anfejletlen, t€chnikailag kuegy nem 6rdekess6g, technikai Teslatal6lm6nya egy idej€tmdlt K6ma is kihasznilatlanlehet6s6g. ri6zum,hanemegy hatalmas, jegyzeteiben tett Tesla ColoradoSprings-i s6bb mdg visszaleriink hogy kidolgoztavolna az els<jmobihelefonhatdrozott dllit6s6ra, m6g ren.lszert. Val6szintleg a mobiltelefon nemlett volnaannyira ez amitma haszndlunk, elv€ittekinf de zsebben hordhat6, mint elegdns, kicsiszoltunk. mai A vefejlettebb voh, mint zmit szii 6vesmunkdval novekea mffk6d6s6t azonban 6ppen tiivolsdg mobiltelefon-rcndszer jeler6ssdg gybngiil6 miatt- csaksz6mos 6tjetsz6 rohamosan d6sdvel mobiltelefontudjuk megoldani. Tesla-f€le A ad6val6s er6si!6vel dllirolla !ald rendszemel nemlettvolna erre \z!kseg. lbbb.a-lt Mi -, ad6valle leer6strilz6ssal hogyaz eg6sz vil6gotndhdny szinlileg gazdasdgilag Tehit a Tesla-f6le tiull6mkelt6s technikiija herne fedni. javithatn6 mobil,vagymis tipusf ma is id6szerii, is jelent6sen ma a telekommunikdci6s rendszerek hat€konysdgiit. Jelent6s nemzetbiztonsrgi szempontok kapcsoldhatnenak is ehhez a taldlmdnyhoz, hiszenval6szin(leg sokkalnagyobbhat6t6volsdgri radarokat lehetne €piteniezzelaz elwel. Jelent6s technikai fdl6nyre lehetneszerttenni a kiizel vagy tiivol mozg6 tiirgyak felderit6s6ben, ami alapvet6 nemzetbiztons6gi el6nytjelentheme. II. vilSghdbori A jellegii kiizdelem l6nyegdben els6technikai ^z volt (mer keveset sz6guldoztak l6val 6s szably6val, m6gene is akadtp6lda). szdvetbir A gy6zelme s€gesek nemkis r6szben radarfeltal6l6s6nak k6szdna volt het6.(K6s6bb a t6m6ra ene m6gvisszat6riink.) Teslam6siknagykutatdsi terillete g6zkisiildses a k€szijldkek tervezds€volt. Gyakan mutatott demonstreci6in be eg6szen kiil6nleges, igennagyfdnyerejii l6mpdkat. Ezeklegalabb sziz 6vvelel6zt€k meg korukat,taliin a mai energiatakarikos kompaklempekhoz hasonlithat6k.Az semkizen azonban, gazkisiihogym6ga mai gazdasdgos, j l6ses cs6vek pamm6tereit tovdbb avithatniez a m6dszer, piacot is ij nyitvaazenergiatakardkos ldmpdk ter6n. Ennek ellen6re szolitonok, a kal foglalkoz6 irodalom megsememlitiTeslanevdt6sezt a lehet6s€get.A szolitonok els6sorban elm6leti az fizikusok ink6bba r€szecsds 48

TosLA HULL.(MAI

gyakorlat kefizikusok cikkeiben szerepelnek,mai technikai a semmit nem hasznosit szolitonok a drdekes tulajdons6gainak mintegyhar, minc6vvelezeliitti fdlfedez6s6b6l. T6vedisazt gondolni, hogy a tudomdny eredm€nyeit ipar 6heaz v6rja,mindenfjdons6gra gyakorlatban, sen lecsap, megvaldsitja 6s a kilbnbsen. nagygardasdgr ha haJzonnal kecsegtet. a,' is te\ede\. L( hogya nemzeteket katonai, nemzetbiztonsegi 6rdekeik belek6nyszeritik a technikai fejl6d6sbe. N6melo$zrga IL vildghdbonj idej6ntechnikailag igenfejlettvolt, fizikusaik6pesek lettekvolnaTeslatal6lmdnydtkifejleszteni, hasznositani, igy a sz6vets6gesek 6s radaff6l6ny6t semmiv€ t€nni.Am annakellen6re, hogy mindenn6metszabadalmi hivatalban porosodtak ott Teslaszabadalmai, senkinemfoglalkozott ezekkel. tiibb Teslaelgondoldsai teriileren - a mobilkommunikdci6, is a tdvkiizl€stechnika,viidgiustechnika a tdbb millii4rd doll6rospiaci jelenthetn6nek, a nagycdgek,keszegmensein versenyel6nyt dm ziikbena finanszirozes lehet6s6g6vel, tijr6dnek nem ezzel. lehet6A s€gsz6z kiakn6zatlan. 6ve

Hr,xliMox H,iT.4,\
T6rjiink most visszaazokhoza szakmaileir6sokhoz, amelyekben Tesla a hull6n*elt6smechanikai anal6gi6jdr6l besz€k. Hogyan is gondolta Teslaa hulldmokkelt6s6t? el Kdpzeljiinkel egy tan6lyt, melynekaz alj6n szdles nyilds van. Ezr egy rug6nyomdssal rartjuk zarvafgy, hogy hirtelenkinyiljon akkor,amikorebben rankban a a folyad€kszint egy megfelel6 el6rt hatdr6n6ket. tankba folyad6kor A a juttatjuk be, amelybril el6remeghardrozotr egy olyancs6vel egy 6lland66rt6kkel, 6lland6anjcin viz. Amikor a lart6lyban a el6rjiika klitikusszin@t, rug6hinelen a kienged, tarrdly kinyilik,6shinelen a alja ki6mlika folyad6k. Amint a folyaddk sz€les a nyiliison kidramlik, 6r a rug6hirtelen ijra bezerja rankaljiit.Ekkora rankfjra tdlt6dnikezd, a 6sbizonyos m(iva ez azeljir6smegism6tethet6. id6 Nyilviin nem mindig alakul ki vibrdci6,periodikusfolyamar. Azonbanha a bemen6 csdviinkeresztiil nem tttlt6dikfel azonnal a tarrrilyfolyad6kkal, akkor mindigvibrdci6dll el6. (Azazperiodikus lesza feltitlt€s kienged6s 6s folyamara.) Ilyen esetben rartdlyalja a felnyilik vagy bezdr6dik, eklcor rug6.a folyadekoszlop,rug6 6s a a er6ss6ge a mozg6alkatr6szek 6s tehetetlens6ge befolyesolja folyaa matot: vibrdci6, rezg6s indulhat meg. Ebbenaz anal6gi6banfolyad6k €lekromosseghoz elekta az vagy romosenergidhoz hasonlithat6;tanka kondenzdtorhoz, a a rus6 a di-

49

EcELY GYdRcY: BoRoTvAELEN

6t amelyen elektromoss6a 6s elektrikumhoz a cs6 ahhoz vezet6h6z. m6g tdkelete Hogy ezt az anal6gi6t got visziinka kondenz6torhoz. hogy a kinyil6 zsilip, hinelenegy legyijk,fontosfeltennilnk, sebb6 dlljon p6cdkhdz iitkbzz6k.6s emiatt energiavesztes6g rugalmatlan is. s(rl6disi vesztes€g leszvaiamilyen e16. Ezenkiviil term6szetesen nyom6s ilatt k6pzeljijk dlland6 a az Ebben anal6gi6banfolyad6kot ekkorezt vdlt6rfuamk6nt vdltozik, nyom6sa ritmikusan Hn a folyad6k ha akkorleszgazdasigos' a vagyrezg6s fel. foghatjuk Ez a vibrdci6 dl minimumra vesztes6geket iitkoz6si 6s srirl6disi a zsilipkicsap6dasi, veszies6Sek iram az az 6ramkcircjkndl dramlesi litjuk be.Elekromos j6l meretez6sdvel beillithat6k.p6ldiiulv6konyvekijrajkmegfelel6 ds A zet6szalagok alkalmazdsival. zsiliphinelenkinyilasdb6l a zsilip ener iitkdz6s6b6l sz6rmaz6 (energiaelnyel6 tatit6n6 p6cdknek blokk) gondot kel1 okoz. eztreduk6lni €s gia\,eszteseg sokkaltdbb azonban hasonlit szolilonkeltdshez. a mennyire Liitjuk,hogyez az anal6gia de fijl igazmi oldalr6lrilntottunk egyzsilipet(9/a.ribra); lal6nakkor 6ramlik l6kdsszeruen ha is igaza jelens€g, egy tart6lyalj6nkereszliil hogykell-eviltozni nagyon fontoskdrd6s. ki a fblyrd6k.Az azonban kdzben ah a kisiil6s, ki6raml6s azaz feszilltsdgszintnek a a fblyad6k-. Tesldnak sok fejior6stoko is kialakuljanak. hoz.hogy a szolitonok a zoll ez r problima.amirea mai napignemad rilbaigazitdsttudom6nvosirodalom.

(egyendram) beliiplilds

(Jeszi lsdg) !izszinl

y tarid(kapac lds)

(ivIisr] kapcso o) lep eses ak(disszip,ci6)
tz 15.A&L Teslar.olnonhulLdnotBetrcftLti s.erke.e neklo |ra.l.knechanikai anal.j&ja.Ha a vi.s.itx el* eBJkritikut attdket,a ru86 kietryedeg, adagfo

50

Tesla val6di csricstechnol6giai kutatdst v6gzettn6hdnyalkalmazo$jeval. csdcstechnol6gia A akkor azt jelentette, hogy n6h6ny f6s kutat6laborat6rium foglalkozott valamiradikalisan tenn€kkifejnj lesz!6s6vel- vok mindenid6k els6ipari kutat6labomldriuma. Ilyen az Edison-f€le Menloparkiv6llalkoz6s kisebb 6s m6rl6kben Tesla-f6le a New York-i laborat6rium is. Tdbbszintes nagylaborat6riumiiban els<jsorban a gyorskapcsolgat6sk6rdds6t kellettmegoldania. Nagyfesziiltsdg nagydrameset6n 6s a legjobb kapcsol6-megoldiist eleinte csakaz ivkisiil6s hiielenthette. gyorsan szen viszonylag igy lehetett nagyfesziilts€get nagyriramot es be- 6s kikapcsolni. ez6rtlaborat6riumiiban mdgneses mez6kkel kiol tott ivkisiil6st alkalmazott. gyorskapcsolgatiis A egyetlen szak6ncije a val6sziniileg fcildcin Teslavolt.Hasonl6 berendez6sek liithat6k 20-as. a j6 30-as 6vek Frankenstein-filrnjeiben, n€henykdpreg6ny-sorozal .,6 ilt tud6s"h6s€tis Teslaihlette. A k6vetkezdfeladat,a mitremlitetthulGyorskap. liimformdlds oszcil6s ii cso l1lortekercs-m6rete26s volt. Ezt a fejleszt6munkrit a Colorado Springs jegyzetekben i rdszletesen, napr(il-napvdgigkdvethetjiikra A kutalds soiin tal6lkozott Teslaazzala jelensdggel, szokatlan miszerint a szekunha der kdrbeegy v6ltoz6 g6rbiiletii spirdltekercselIetr,akkora spir6l feliilet€n a feszults6g nehal6tv6nyosan megn6tt, akern6hdny centim6tereshossz utAn is. Bzt a Faraday-indukci6raalkalmazott szok5sos trarszformitor-egyenlelekb6l nem 16.a*a. EeJbe nemado, niditjtelefon,s.aba leheteft volnakikdvec dalo,n rZszLete 1899-bdl

51

EcnLY GvdRcY: BoRoTvAit.EN

ij hogy Teslaarragyanakodott, egy teljesen jelens6gre keztetni, ez6rt a 6s Val6szinUbb azonban, hogypusztiin rn6lyvizi sek6lyvizi bDkkant. mdr,hogya m6lyvan hDll6mok anal6g effeLlusdr6l sz6.(Emlitettiik a parlhoz €rnek,energidjukat vizi hullSmok, amint egyresek6lyebb keltette forditj6k.Ilyen a fdldreng€sek hull6mamplitrid6-n6vel6s6ie j (tsunami)elens6ge is.) szdk6iir kijrbe-k6rszolitonhull6mai TeslaKs6rleteiben, ahogyelektromos g6rbtiletii, szekundertespirdlalakli az be sz6guldottak egyrekisebb akdrtcjbb milli6 voltra potenciiiljuk hihetetlen magas drt6kre, kercsen, el6dlli' dinamikus m6don Ekkora fesziilts€get is neh6z ma is n6hetett. jelensdgkort az eg6sz Tesla tani 6s megm€mi. Taldnez6rtnevezte Morayis. Az is meg6s energiiinak", eztvette6t t6leazt?in ,,sugdrzdsi szabadalmaib6l deriil ki -. hogy ez fordult a fei6ben- legal6bbis velik. Az 1897es m6r ilyen nagyfesztilts6gen a leveg6is vezet6v6 hogy azt sz6mt szabadalrndban Sllitolta, 6vbenbenyijlott650343-as eneryiit dt tud vinni bdnnil\enmenn!-islgii dr6t nelkiilirendszer6vel bdn ilyenJbldi ttuokd?ra.
slarly $iubi! ro. lg&pllqj! 4r!4!!q !j!!!! I L n.Bdy ro .IG{ .ddIor oa r p.wdrul epplnrus by fdbl. idpukd snchas rhw

(
\L--

-l
I\

I
J

l7 . 6bft. Tesla nididtelefonjdwk elsd vltbo.ata I 899 b'51.

viszontalapvet6en megvaltoaatta n6lki.ili energia6tvitel A vezet6k 6 az a amit annak ipamak perspektivdit, 6ppen hozottl6trev6lt6iramd €s Ebben szabadalmiiban az energiaad6 az enera leina rendszerdvel. j ellemz6il, k6s6bb Colorado giavev6 6s a Springsben leg6ltaliinosabb egy ki enteka rendszemek kimegipitett laborat6riumbanis pr6bdlta m6retez6seA leirta sebbv6ltozat6t. szabadalomban a legfontosabb kilohertzes miiis. ket, sotn6hiny konkdt adatot M6g csak230-250 telt 20 50 milli6 voltr6lis. k6d€si tiekvenciekr6l deemlit6st irt.

52

Viliigosan elkiildnitette eltalaielfedezett az rezg6seket, Heinrich €s Hertzlinedris, harmoniklrs rezg6seit mondv6n, hogyaz ut6bbiak nem j elent6s alkalnasak val5 mennyisdgii energia nagyobb ldvolsdgra eljut tatisria. Ez igazis, a mairiidi6ad6k 6ltaldban 'ny tO, ndhlnyszAz, n6h ki lowattenergidval mrikcidnek; alkalmasak nem energiaritvitelre.nem de is ez a c6ijuk.A szazadfordui6 kdmy6k6n ny[jlottab€6s kapta mega legt6bb szabadalmat ebben tdmriban. igy tiinik. hogy a tucatnyi a ds idev6gd szabadalomban minden addigikis6rleri eredmdny6t leirta. L6trejdtttehdtegy miikdd6kepes, haszniilhatd rendszer. a kor ber tudominyam6g nem tudramagyaflizni a jelens6get. csodilezr Ne kozzunk. hogy a kortfis tudomiDy nemtudotterrea jelens6gre nagyarilzatot adni,hiszen Maxwell Heaviside fizika is gyerekci a f6le jdn poben m6g,ndh6ny szdzember drtefte fdldon-Val6szinii. a hogy a villamossdggal foglalkoz6 nagy szakernberek r€szenem €rtett az elektromdgneses hullemokhoz, p6lddul^z egy6bkintrcndkivijl igy keativ 6s zseni?ilis Edisonsem.Ok m6ga vezetekes hiradi4stcchnika vildgiiban 6ltek, hiszen m6gazonis rengeteg fejleszteni val6akadt. A kor fizikusai p6ld6ul Ndmetorsziigban azon mdet vilatkoztak, hogy szabad e mechanikai anal6gidkat felhaszndlni Maxwella egyenletek leszrirmaztat6srin6l,vagy forditva kell gondolkozni?Vajon az elektromdgnesess6g mindenneka fundamentuma, 6s abb6lkellene levezehri a klasszikus mechanikiit? A slatisztikus termodinamikaazt mutatta, hogy a mechanika fontosabb, a de Max Planckszerintaz elektrodinamikdb6l kiindulva kellenea h6sugiirzdst,6s igy a termodinamik6t is leimi. Minden 18. ebra.tgr naqvt k(iny 1921-ben k€pl€keny volt, de l6t- foqlalko.otteL'szit a nobibeLefor rrcB szott, hogy nagy lehet6- t a16 h.isi leheIds6g6veL s

A radiotelefon

53

BoRorv^ELEN EGELYGYORGY:

Most n6zziik meg, hogyan alakult s6gekel6t1,ll az emberis6g. bukesi4hoz mi sorsa, vezetett Tesla6lete6stalalmdny5nak uL{cA A R{BrdBiR6( kialakuldsenak a el6rti A szdzadfordul6 dvtized nagyipari vagyonok az Allamokban dtkora volt. Az Egyesiilt a id6szaka. .rabl5b6r6k" kijziitt. 6lt. vid6ken, tanyekon olyank6riilm€nyek kis ekkor lagember 6s a melyeketMark Twain in le reS6nyeiben. Tom Sawyerben a eml6ke Az 6lt Finnben. M6g elevenen a polgdrhiboni Hucklebeny v68et formdlisan 6s Eu6p6bana rabszolgaseg Allamokban Egyesiilt kdriil gyermekek iszonyatos dolgoztak €rt, de p6lddula bdnydkban litlatttilland6anfiist 6s ac6imiivek A m€nyekkcjzdtt. sz6nb6nydk, sovagy Ezekben v6rosokban, a Ruhr-vid€ken a porfelh6 tomyosultaz hasem siitdttki a nap.A nagyipari vagyonok, igazinagyiizlel, a feh6telei kialakuluk m6r l6trejdtt6nek ,,bigbusiness" (1794-1877) vasVanderbih Cornelius ijzlelember, Az els6gazdag az tett iizemeltetds6vel szert6ri6si vagyonra Egyesillt itt6rsas6gok haszmdsok taliilmdnyainak hanem Allamokban nemfeltalel6k6nt, Watt. vagy Slephenson. gazdagodott meg. Nem James nosit6sdb6l a lagyont.hanem tal6lm6hatalmas Morse.vagyBell szerzett esetleg 6pil rendszerek kialakultvasiti 6s tiivkdzl6si hasznositiisiib6l nyaik felhaszn616i. tet6i.iizemeltet6i, csak akkor lehet hogy p6ld6ulegy vasfti rendszer NyilvSnval6, rendszjrnyvonalat lehetegys6ges gazdasdgos. nagymennyis€gti ha 6s enneka felt6teleiaz EgyesiiltAllamokban izerbenuzemeltetni, miatt az Eur6pa orszegai orszdghaterok vivoltaka legkedvez6bbek. jelentetek,6s itt nehezen ki alakuihattak nagy, szonylag kicsi piacot Allamokban nemvolt ilyen korlet. Az Egyesiilt egys6ges rendszerek. volt. Vanderbilt szdzotmil_ egys6ges Cornelius a kontinensnyi orszdg ezt megk6tszerezte a vagyont, li6 doll6nhagyott fi6ra,aki nemsokara embere lett. 6sa fdld leggazdagabb a ad p6ksdgek vagyszabAszati iizemek, esetleg bllzatermelds Nem 6s hanem vasiti rendszer a haj6a lehet6s6g6r, ta a meggazdagodes A ipari 6s kell6kei. halalmas zds,vagyisa nagyipar a kereskedelem p6nzre volt addig rendszerek miikddtet6s6hez nemliitott mennyis6gii finansziroz6 banaz sziiks6g, meFjelentek elso,csilcstechnol6gidt 6s koraa vagya kev6sb6 ismertElihu Thomson kdrokis. Edison, Tesla, hiszen iizletemberek feltalel6knak adottlehet6s6get, is ezeka gazdag ha N6n6ha kinyitottdkp6nzlirciijukat, iant6zidtl6ttak valamiben. finankiv6tel6vel seholseml6tezett kdzpontilag metorsz6g Jap;in 6s 54

szirozott tudom6ny, iparfejlesztds az mindeniitt mag6np6nzekb6l val6sultmeg(meraholegydltaldn fejlesztert€K/. Ne felejtstik hogyebben korbanm6gilral6nosvolt az ir6stuel, a datlansiig, a gydii munkiisok 6s mai szemmel n6zveborzalmas kcjrijlmdnyek kdzdtt6ltek.Azonban megjelent igengazdag az ipa.b6r6k egy v6konyr6tege. j6rakik sajrtjachtral, sajiitvonatszerelv€nyeken tak, penzecsakott, ahol m6r volt vasfti sin. A mai embersz6mdra igen lassri, csiindes, kisv6rosi 6lettemp6 lenne,amit ez a kor dikelt, ahogya mi mostani 6letijnkis valdsziniileg nyugodrnak boligen 6s dognak tilnik majdszdz milva. dv Ekkor,n6hiiny 6vtizeddel rdmeges a aut6gyarrids kialakul6sa el6tr, utakjobbdracsak a mez6n,a kocsikdltal kiraposott ker€knyomok formejiiban l6teztek. Gyorsan haladnia vdrosokkdz6tt csak vastiti kocsivallehetett, verosokban pedigvillamossal a vagyg6zvontatisri kisvonatokkal. a vasutak Es faltiik az ac6lt.Az ac6lb6l semennyi sem volt el6g, ez6rtlehetetr hatalmas vagyonokat dsszegyrijreni a m6sodik ipari forradalomban, val6jibanaz els6 volt, hiszena grizgdpek ami koriit,azoklassi terjedds6t semmik6ppen nevezhetjiik sem forradalminak.A ,,technikai rendszerviiltes" kulcsfigurrja, k6r AndrewCarnegie J. Pierpont 6s Morganvolt. K6zijliikazul6bbinak fontosszerep jutottTesladlerdben. A tal6lmdnyok sohasem ldgtires terben sztiletnek meg.mindigva, laki valamilyen sztiks6glet kiel6git6s6re ki egy ij dolgor;azonral6l j6 banbiirmilyen leheregy tali4lmdny, nemsikeriilelhiterni korha a tdrsakkal, hogyhaszn6lhat6 akkorhal6lra ir6lve. marematiis, van A kusfiilirhat egyegyenietet, neveesetleg 6s akkor is megmarad, nem ha tudjamegoldani. feltal6l6ra A legfeljebb akkoremldkeziink, raliil_ ha m6nyit megval6sitja, el is tudja terjeszteni. 6s Ehhezazonban m6r mindenk€ppen iizletemberek segits€ge sziiksdges. Teslakoriiban sen_ ki nemvolt ene alkalmasabb, pierpont mint Morgan, bankir. a Az Egyesiilt Allamok arculatanagyn6rt6kben etalakulra polslirhd_ boruuldn.MarkTwain panaszkodon anril. hogyaz emberek migvdltoztak,m6r csak a p6nz szemit.igy foglalra6sszea korszellemldlnyeget: ,,Szereupinzt. Gyorsan sokat.Ha lehetcsaLissal, nemlehet. ds ha tis.tessAgesen." polgirhdboni ugyana fegyveresharcnakv6get ve_ A lett. de ujabbharcLdverkezen. Vasdltdrsdsligok. acelgydrak. b-zLnkok, eleknomos t6$asdgokharca,s egyszersmjnd grtliistalan,,szocieldara vinizmus" kota,melyre er6sek az kdnyiinelens€ge voltjellernz6. Ekkormegrendszere\ek vohal,a lifuszjdrvrnyok gyorsan ren. a 6s dezerlenijl fejl6ddamedkai\iirosokban {pelddul Chicag6ban phi_ d( ladelphidban). hisTen risztilds ndjkiilit;I a vizel,es a szennvrz

55

E6ELY GYdRCY: BOROTVAELEN

itt Val6jdban zajlott le az elso qyakan keriilt az iv6vizfon6sokba. fordulalvolt' nemolyan robbaniisszerii arnely ieazi ipari fonadalom, mint az angol iparosildsA nagyvhrosok lissri. vontatottveltoziis, kdzle(tSrsaskocsi) viltttk, hogymdraz omnibuszos zsffolttS annyira ft16 az el6ggyors 1867-ben utcaszintek 6llvanyoked;ssemlehetett 6s New Yorkban, a 70-es6veke kilieu 6piteni kon nyugv6vasutat persze A ez is mrlsvdrJsokban elterjedt a m6dszer. l6vasdttirsas6gok a panaszkodtak 6s ellene, ajdr6kel6kis gyakan kiizddttek kem€nyen fejiikr; hull6 korom€s szikrekmiatt' a 962 ds fiist pedigfojtogaua lak6itis. h6zak m6ga magasabb kitaliltdk' hogy kibellel is lehetne isrs-tun sun Francisc6ban a az kocsikat,6m ig^zi megolddst JulianSprague hfzni a kis m6retii persze fiigt6le jelentette. Eur6pdban vill amoshajt6s iltal kifejlesztert ki kis6rletezte a megegyediil de ugyanezt, Sprague getleniil kital6ltek 6s dr6tokat j irmiiszek€nyeket' Sramszed6ket, ielel6motorckat, meret6t' arculat6t' a megv6ltoztattavdrosok A villamoskiizleked6s el kiinnyen lehetettjuthiszen fejl6d6st, tettea nagyvftoss6 Lehet6vd sem kiildn mo/donyra lavolsigrais Nem lolt szirksdg ni nagyobb igy a vagy is eg6siszerelv6nyek kdzlekedhettek csakegyeskocsik, pedig A a forgalom. nagyv6rosokban egyetefi'ld alii is lekeriilhetett a ide koncentr'l6dott szakerdsszpontosultak, m€k,bankok,Sydrak lehet6s6gek 6s a telem. tud5s, itt voltaka legvonz6bb . a Allamokba trilaz vdndorolt Egyesiilt 6s tdbb ember Egyretijbb 6vekig m6g csak Az 1880-as Europ6b6l. zsrifoit 6s trilndpesedett az nagyt6rs€geib6l' OszlEur6pa 6vente 6rkezett ember nyolc{izezer vagy Oroszorszdgb6l .ik-Mugyut Monarchidb6l, Olaszorszr4gb6l n6tt, hetven-nyolcvanezer.e majd a szdzadfordul6 ez 1880ut.dn 6vi ut6n m6g egy ideig €venteszi^ezren etke^ek ezekb6laz orsz6goktdbb mint 3 milli6 vezeti, Monarchia b6l. A listataz Osztr&-Magyar 3 kdvetkezik milli6val6sOroszorszdS Olaszorszdg mdg6tte embelrel, szaz4v alatt 6rkez2.5 milli6val. A brit birodalomb6l6s irorszdgb6], tiz az mint ezekb6l orszdgokb6l 6v alatt A bevendorl6k tek annyian, is enneka k6tszeres6t a i-1,5 dolleftkerestek, szakk6pzettek naponta 6s gazdasdgi fellendtil6sektel 6riisi v6lsiA szrejkokkal, el6;hett6k. 6s keletkeztek nagy villalatbirodalmak gokkal tarKtott id6szakban fdl iissze emelkedtek 6s buktakel. olvadtak A pedigvasvagyac€I. vasit a sinekkellertek, sinekhez A vasdthoz k6sztiltek' dntiittvasb6l sz6ntartalmf a h6skordban sinekm6gmagas Az k6pess€giik ac6ltugyan vott igenalacsony a tehetbir6 de ezeknek ideig hosszLi olcs6gy6rt6sa de 6ta mdrdvszezadok ismertdk, titmeges. Az bizonyult. ac6lideelisEur6pdban megoldatlannak legaldbbis

56

TESLA HlLr"(MAr

6s mert alacsony sz6ntaflalma nak bizonyultvasritisin gyiinrishoz, nagyobb tefiet bin el, miatttizszervagytizendtszdr 6tvdz6anyagai n6lkiil, mint az 6ntdtt 6s hiszszorannyiideigbirta titr6s,kif6rad6s vaslitvonalak teherbiresri vas.Az acil sz6les nyomtevf,igy nagyobb lehetett vasiti szemelya ez'ltalj6val oLcs6bb 6pit6s6t tettelehet6v6, 6steherszillit6s. gyors,hatalmas m€szdguld6 teherbirdsf ac6lsineken A nagyobb jelentett€k els6 val6di ipari fonadalom kez_ az retri g6zmozdonyok fu16vasdtisineknek detdt.Az 1880-as 6vekelej6naz Amerikdban kesziiltac6lb6l, i890-reez m6r 80 szizal6kan6tt, de csakharmada veltak a rdgi dntdttvas sinek.A forgalom 6s 1900-ra feleslegesse mellet!kett6,n6han68y sinpdris fulotl. a megndvekedett; egymSs 1865-ben harmincdtezer mar l6tvany6hoz hasonl6an. rnai aut6pily6k nagyvdlsdg idejdre ez az m6rfiildnyi futottaz orszdgban, 1873-as sin mindEzt m6retii,a tdrt6nelemben a szdmmegdupliz6dott. a hatalmas hanem terjeszked6st a kormdnysegits6g6vel. nem eddig pdlddtlan val6sitottek meg.A Vanderkiilf6ldi t6k6vel magSnerdb6l, r6szben 6ket bilt-csaldd e korszak volt els6 haszon6lvez6je, kdvetteaz ac€lgydros Camegie-csal6d. sziveterdnjai €pitettek, valamint Az ij ac6lsineketpolgdrhdbori a olcs6teherhord6, azazkuli. Az 6pit6sifolyamos Kindb6l6rkezett, a bocsdtottak 6s ezekb6lfinansziroztdk ki, mat elej6nkittv6nyeket 6s m6ra szem6ly- tevasit6pit6st, hamarosan az id6, amikor 6m eljdtt jdv€delme tartotta fdnn a tedeszkeddst.polgirhdborlj A hefuvaroz6s tudtakel6ellitani, azonel6tt csak20-30kilogrammos ac6ltdmb6ket taldlmdnyenak segitsdg6vel HenryBessemer banegy angolfeltal6l6, vilt. Biir a Bessemer 6s az ac6lgyifias egyszeriibbd sokkalolcs6bbd m5r kitaldlt egy f6le acdlgy6rtrishoz hasonl6m6dszert184?-ben william Kelly, 6s t6le fiiggetleniil EuKentucky dllambeli feltal6l6, r6p6banm6r ismert6kezt az eljirdst: most6rkezettel az ac€l ideje. pittsburgh-i vasgydros az els6,aki hosszas volt AndrewCamegie, acdl$/6n6sn. Eleinte6vatosvolt, azt habozds utenftdllt a tiimeges mondta, megkell vrmi, amigkideriil,mit 6r az ij eljir6s. 1873-ban Anglidba, hazat6rve, 6s kijlcsiin6k segits€g6azonban magais elment vel a fdld legnagyobb ac€lgyiirft €pitettefel Pittsburghkitmy6k6n,a j6 meglevij szdlftesi lehet6s6geke, az ott tal6lhat6 6s sz€n- vasbr€s c6g 6vi ny6kraalapozva. 1879-r€ Camegie mar majdnem I milli6 a tonnaac6ltdllitottel6,ennek 3/4-evolt vasiti sin.Tiz 6v mflva pedig gydrtottak mrirenneka n6gyszeres6t, 6vi n6gymilli6 azaz tonndt sinpedighamarosan legnagyobb b6l, a megindul6 aut6gy6rt6s a ac6lfelhaszn6l6vd ldpett el6.

57

EGELYGYORGY: BoRoTVAELEN

6lland6nyeres€gdtc6g6be, a Carnegie 6s ijra visszaforgatta ijra emberte_ mikdzben munk6sai a folyamatdt, an modemizdlta gydrtds a kdzdtt dolgoztak. Gy5raiban munkaid612 6rds len kdriilm6nyek Tal6n6 volt az els6iparm6gnds, volt, 6s vasiirnap volt pihen6s. sem laborat6riumot kutat6kb6l k€pzett dolgoz6kb6l, aki tudomdnyosan 6s a sorAn ellen6rizze, hogy az ac6lmin6sdg€t gy6rtes hozottl6tr€, javitsa.Mig Eur6pdban magataldltaki hilszdvlcupp folyamatosan ink6bbcsak Carnegie nyi munkdval, hogyan lehetj6 ac6ltgydrtani, iizletember volt. vdlt.A nyim6dszer elaurlttd is Aztdna Bessemer-f6le ac6lgy6rt6si Mig 160 tettea termeldst. 1875-ben tott triztenieljires m6golcs6bb6 csaktizede, dolldrbakeriilt egy tonnaac6l, I900-raaz tj eljrrdssal tizszeresdre Hisz 6v alatta sin szil6rds6ga azaz1'7dollitrlett az 6,ra. Ez fuapediga tized6re esett. a term€16n6u.6lettartama hisszorosra, pedigmindig motorja kenys6g-jayulis hajtotta a gazdasigot, ennek Enneka lehet6s6gnek a felismer6az innor,dci6, ahasznos azaz tudds. nagyvagyonok. s6b6l tdrtdnelem a soren el6sz6r sziilettek CARNgcI[ (1835-1919) sk6t lak6csfia volt. Apja a szeegy AndrewCamegie g6nys6g emigrdlt, el6l mikor munkajer etvett€k automatizdlt az szdv6sz6kek. Andrewtizenk6t 6vesvolt, amikormeg6rkeztek Pittsburgha Edibe.6s miir fiatalonkem6ny fizikai rnunkivalkereste kenyer6t. vegyott, a tdvirddszatban 6s meg sonhoz hasonl6an is valamijobbra 6 is taldlta 6lete nagy6lm6t. kereteben mijkddittt, igy a hid6pit6s,a A trvirda egy vasftt6rsaseg vasit6pitds Camegie lett vaddszteriilete. Harminch6rom kordban 6ves mrr aztirta magidr6l, hogyvisszavonhatatlanul €s gy6gyithatatlanul a j6 p6nzrabjrvdvilt. Kiilttnlegesen mem6riijais segitette ijzletben; az m6g tSvird6sz kor6ban egyediilell6 m6don- hall6suten is meg tudta6rtenia Morse-k6dot, igenj6 mem6ria amihez kellett.Vaskoh6k dpittet6s6be kezdett,majd acdlgyrrtasba; raebrcdt,hogy az innovdcitj hosszi tth)onkiJizet6d6. Camegie mindigmagAnak tanofiafenn az ac6lgy6rtds fiilittti hatalmat6s iigyesen €rtettkapcsolatainak kihaszndlesiihoz. Folyamatos v6sftldsokkal, c6gek dsszeolvasztesaval, min6s6gii, igen rossz de (hazafiseg volt a dreg6n megsz6mitott hadianyag leszdllitdsdval sem sz6tdrdban) folyamatosan ndvelte bev6t€leit, hitelkdpess6ge 6s mindig j6 maradt. vasrjttftsasdgokttoz A fiiz6d6r6gi kapcsolatai segits6g6vel mindig a legjobb iion tudta 6rt6kesitenia sineket;egyiitt volt benne

58

TESLA HILL,(MAI

gazdasdgi 6s szakember az inncvativgyiros. igy az az 6lesletas[ a 6vek fordul6i6ra fcjld legldbbac6liirujitaz 6 gyiraiban 1900-as az Angli 6s N6metorszigol megel6zte gydrtott6k. Egymaga messze igy megtartotta, a promindv6gig Reszvdnytdbbs6gdt ac6lgyrrtisban. segitette, sohanem fi_ terjeszked6s6t fitb6l mindigcdgbirodalmiinak kialaku16 trdsztdkAz az osztal€kol. ebben id6szakban zetettielenl6s rdsztvenni' sosem akar't letdr6drkartellekben versenyt ben,a szabad nembizottaz ilyenszijvetsdgekbenmdr Allamokac6lipara sokkalt6bb 6veke az Egyesiilt Az 1890-es a mint amennyit h^zaipiacfijlvett,de az 6rakat ac€htudotttermelni, jelent6s Pierpont szemdlyis6ge. tartani. kor mdsik A magasan akartdk iillitottfel, melyekvigyazlak kanelleket olyanszdvets6geket, Morgan hogy csatlakozCarnegie-re, nehezedett 5rra.Er6snyom5s a magas de az zonehhez 6rkartellhez, 6 ellenallt. 6s nem tanoilavisszaaz els6kudarc, ajenlatot Morgan!azonban w Meghivta Charles megv6s6rl6sriratetl a Carnegie-ac6lbirodalom Schwabot.a c6g elnijk6t, hogy besz6lj€kmeg az ad6svetelt egy nap a 6s Carnegie ekkorramdr belef6radt huzavoniiba, csup6n papirszeletre fcjl a 480 irta gondolkozSsi k€rt. M6snapegy kis id6t ezt dsszeget. Schwab a papirt6tvitteMorganmilli6 dolleros eladdsi eat adott:,,Elfoqadom aa n6zverovid vdlasz! nek, aki a szeletk6re az volt a legnagyobb iisszegrivdsdrlds Arar" Adcjg a napig ez Egyesiilr Allamoktitrt6net6ben. hogy nyugdijbaakar Camegieazzal magyariztac6ge eladesat, szeretn€ szen6s menni,6s 6let6taz oktatiisnak a i6t6konykoddsnak milli6 doliert p6nzdnek szizal6k6t. kciriilbeliil 324 telni.Val6ban, 90 irlic6lokra. Iett Morganaz ac6lbirodalom Igy osztott sz6tkiilonbdz6 is hogy hatalmas vasfti €s banki 6rdekeits€gei nyit6ia is amellett, Morgan voltak.Persze ettolaz ac€lgydnds nemlettjobb. hiszen mdg sze vagyonrit c6gek adiisv6tel6b6l bankir volt 6s nemgy6ros. J6kora fejlesztds6b6l. rezte. nema c6gek 6s miiszaki p6nzb6l nyilviimintegy kdtezer-iitsz6z Carnegie ebb6la hatalmas parkokat. hozoftl6tre.valamint k6rhiizakat, nos,ingyenes konyvtilrat Camegie sosem ragaszkoncefttermeket. uszod6kat templomokat. 6s minden kereszt6ny egy kodottmereven egyfajta vall6si felekezelhez, p6lddul t6bb mint 6 milli6 dolldr6rt adom6nyozott h6znak adakozott. kdzelnyolcezer orgondtm6gdinoszaurusz csontvSzakat Az 6ltalafinanszirozott expedici6k neveztek Vitathatatlan drdeme a 125 volt is ki6stak voh amit16la elmilli6 dollerost6k6vel,191]-benl6trehozott CarneSie Alapitveny, 6s 6iet melyben celulrrizte az amerikai ki kultur6lis tudomdnyos szin-

59

EGELYGYdRGY:BoRorvA[LEN

nyugdijalapjilt professzorok egyetemi Eredetileg emelds6t. vonal6nak szintetilllitott fel, ami a Ehhezolyanmagas kivinta megteremteni. Mig eredm6nyezte admin6s6giavulesdt eg6sz6nek fels6foki oktat6s j6 szinvonaliegyetem volt, s azokis f6leg a keleti dig csakn6hdny felsiioktatis vir6g_ az hat6s6ra €g6sz alapitvenya parton,Carnegie indult. zdsnak sikerngy.ahogyaz korondzott adomenyker€st nemminden Persze jogi 6s elndkep6ld6ul Egyetem k€r6 vdrta.A Princetoni adomanyt 6pitp6nz6bol volnaCarnegie szeretett fakuhdst termdszetludomanyi hogy szerinte megmondta, azonban ut6n tetni.A l6togatAs Camegie hog)'eve.hessenek vdns.iiks6Siik' ,,T6ra nri kell az oftanidiSkokn^k: igy Egyetemmel. a 6syefienye.:enek Hdn'ard,a YaleZsa CoLumbia (Camegie nem ki arrc az ostoba lesal.ibbnen gondolnak focira." helyett iakult6sok a 6lihatta {ocil.) igy kapotta hincetoni Egyetem Iavat, meslers6ges is banenAngliriban szimosv6az Nemcsak EgyesthAllamokban, let vdrosnak a diszpolgera igy ezt-azt, dtvenk€t adomdnyozott rosnak I9II ig volt vdrosban diszpolg6r) (a brit miniszterelndk tizenh6t csak csak a minddssze ez vagyon6nak 180milli6 dolldrtosztoftsz6t.6s Osszesen kamatozott 5 pedig6vente szdzal6kot fele volt. A marad6k (az Rockefeller ordk ve332 millid dollertk6ltdttel, mig az olajb6r6 175 minddssze milli6t tdlytdrs) Az leveletkapott. egyik ilyen kiildek€reimez6 Napi n6gy-dtsziz hanem Szent mdnytMark Twain irta,aki nemAndrewCamegie_nek' m6s Minddssze Camegie_hez level6t k6relmez6 cimezte Andrasnak azt k6rte,hogyne magit a konyvet. de fel dolldrtk6rt egy biblidra. p6la hanema p6nztkiildjdk,mert o akarjakivelasztani megfelel6 dsszegetkapta megezta ..komoly" Am sosem d6nyt. MORG,{r\ Morgant PierponlMorgana mds f6b6l faragtik Pierpont Teljesen orrar6l volt. vtirdsbibircs6kos embere leggazdagabb sz6zadfordul6 jnchtjdnmiilirgyakat jefi 6t sai6t v6Gyakan megismerte. mindenki Val6jakedvelte tek kebliihitlgyeket a igencsak Eur6p6ba,6s sdrolni Bankok mrr az igaziszerep6t iparikorbanki" ban6 ,.taldlta a bankok Morgan csak is de Mezopot6mi6ban l6teztek. ^z iparfejleszt6sben az r6sztvenni.O tette az ipai szolgdl6ldnyaib6l ipar ut6n kezdtek az6ta semvaltozotl. 6s mestereivdbankokat, szerepiik a gazdag New sziltetett, elismen, apja Morganigenj6m6dicsaliidba u|6n iskolek elv6gz€se 6s volt, s amikora sviejci n6met York-i bank6r

60

TEsrA HorL,iNr^r

I85?-ben, huszonn6gy kordban Wall Streeffe 6ves a 6rkezett. azonnal p6nzv6lt6 saj6t c6get alapitott. polgirhibori ad6ss6gainak Az amerikai rendezds6ben is r6sztvett. de igazi vaddszterijlete akkorrobbaniisszerrlen az fejl6d6vasutak finaDsziroziisa Sok sziz vasrinarsasrgnak lett. ki bocsetotta kdtv6nyeit per 6s riszvinyeit,sz6mos tdnkremenl vasdttfusas6gnak p6nzt, adoft szeigy szervezte cjket, 6I hogykiizben saj6ttulajdonrba keriiltek: ezt J folydmalot nevertel..morgan,zdla.ndk"z l8g0e. e\ekJe . ig) mar az amerikaivasrjtirendszer 1/6-6tellen6rizte. Gyrildltea vcrseny!. mondvdn, hogy az csakvesztesdgeket ahol tehette hoz; hoidingokat 6s rirkanelleket. trdsztiiket hozottl6tre. 1901-ben drkezett hatalma csdcs6ra, amikor megvette Carnegie c6g6t,6s l6trehozta U. S. a Sleelt, melya vildglegnagyobb konglomerdtuma lett. acelgyart6 gydrt6lnternatioEzI az 6rirsi c6geta mez6gazdas6gi felszerelest nal Harvester megvisirl6sa kdvette. majdegy haj6zdsi kartelll€trehozdsa Allanr;6cedn€szaki16sz6n. lnternational az az Mercantile Marine.K6s6bbaz 6 kdzremiikdd6s6vel alakultakmeg dz Internalional Nickel.a General c6Electric6s a Western Union t6vkdzl6si gek.Szintefelm6rhetetlen p6nz6s igazgat6silgi mennyis6gii tagsAg fdldtl rendelkezelt: nagycdgben I12 741 igazSat6 hely6t6s nev6t6 dbntdtteel. Morgan nem volt spekuldtor. minr Carnegie vagy az (mellesleg gyiiliilte),violajmiignas JohnD. Rockefeller mindkett6t j6 szont emberismer6 6s tudta,hogykell megbizhat6 volt. szervezeteketl6trehozni. Nem volt a szabadversenyes kapitalizmushive. a szabad piac gondolattua kiriita a hidegis mindiga verseny Szdnddka kikeriil6s€,a kdzijsiirak kialakitdsa. diktdl6sa volt. P6nze, hatalma, befoly6sa segits6B6vel 6 ellen6dzte Egyesiilt az Allamokteljesiparittkcjzvetleniil vagy kdzvetve. Ilyen nagy hatalma el6tte,se utina senkinek se nemvolt az iparteriiler6n. Morgan a? 6ppen kialaku]6, kezd6ddtuddstdrsadalomlegfonto.abbbabdja lermdsretesen ds h"s/ondl\e,/dje Allandorn le|| hx'coh az Egyesiilt Allamokkormeny6val, az dllammegpr6brlta mert konglomerdtumait tdbb-kevesebb, inkdbbkevesebb de sikerrel sz6ttdrni. Ugy tanotta. hogyaz iizleii 6letben nema p6nz.hanem karakter. a jellem szemit. a Amikor az Egyestilt Allamokkongresszusrnak vizsgiil6bizottsdga a bizotts6g el6tt egyikiigyv€dje megk6rdezte, a hogy kereskedelmi hitelt vajonpdnzvagyjelzdlogalapj6n nyrijtja-e, rnegjellem. Mert ha ln lep6 viilaszt adottt ,,Nem uram. Aa elsd dolog a valakiben embizomtneg,akkar ln annaknemadokpin1, mig ha a keresatiryyildg bsszes risayinle is ndLavan." Hetvenhat 6vesen.

61

EcELv GYdRGY:BoRoTvaiLEN

hogyegyszerr6la el lehetmondani, halt 1913-ban meg.Ha valakirdl, im6d6s Mammont az Istent.Amig birt, mindend€lben rc szolg6lta utirnaviszont kcizelitemplomba. kozni ment egy Wall Streethez folytonosana Mammontim6dta. A J. P. Morgan & Companyma is a wall Streetmeghat6roz6 p6nziigyiint6zm6nye. l9az9at6ia keleti part patin6segyetemeir6l n6gy6ra hatmincperckorelkeriilnekki. A c6gvezet6imindennap 6s hogy tedznimenjenek. dt 6ritraa teniszhagyjdkaz irod6jukat, els6 klubba6rjenek. Jelszavrkszerint ,,els6oszttibi emberek. osz' kdtnek".Az 6 tulajdonukban tdlti m(idon,elsd osztdlli iialeteket tulajdonr6szijk van ma az EgyesiiltAllamok legtdbbr6szv6nye. ezekp6lAllamok legldbbnagyc6g6ben, meghatdroz6 Egyesi.ilt az American Exand Sears, ddulaz International Telephone Telegraph, press, Bank of America6s a Citycorp.A MorganBank az Egyesiilt pdnzet kezeli, is h6tezer magiinszemdly6nek Allamok leggazdagabb 6s valamintnagy int6zm6nyek. egyeiemek c€gekbetdteitis. Mrs bankokkalszemben Morgan6kfgy v6gzik ezt, hogy a bet6tesnek A nincsjoga beleszdlni, hogymibefektetika p6nz6t. c6gma is a c6ga egyiklegnagyobb szak6rt6je, Wall egyesij16sek a cdgvesiirl6sok 6s Street hangad6ja. penzmennyis6g dbntcjtt. fdliitt Ezt korldtlan Pierpont Morganszinte Tesla.Kettejijktijn€netearr6l sz6l, az embertkereste meg Nikola a 6s hogyhogyan bukottel Teslaenergia- rddi6ad6j a ptnztgyi €szj6midll. rd(d) feltaldldi kultrira liildnbcjldsege

Exszr,lzts
mds 6szj6rds radikelisan volt mdrakkoris. A feltaldl6i ijzletemberi 6s ha es ez az6ta sem viiltozott. Akkor sziiletneknagy eredm6nyek, a Edison ebben tekintetben a torotykett6valamilyen m6don talelkozik. 6rtette p6nza magasan kiemelkedik feltaldl6k a kdziil.Sokkaljobban tudott6teni iigyi vil6g mentalitesft, mint Tesla,€s kdnnyebb€n sz6t is Morgannel. ezena nyelven. Edisonnak megvolta magakalandja hiszen Morgant semmib6l lehetett sem kihagym. 6s munEdisonsokmesfeltaliil6tapasztalatainaksaj6tszorgalmas kitszdnhet6en haszndlhatd izz6lSmp6kat tudottkikis6rletezni, kejdnak T6r6s 1878-ban titmeggydrta$ elinditota.Az EdisonVildgitdsi a is (Edison sasdgot Electrics Light Company) hamarosan felvdserolta az Morganaz Edison-cdget mdsik veregy egyik Morgan6rdekelts6g. senytissal,a Thomson Houstonnal 6sszeolvasztotta 1892-ben: 6j az cdg neveGeneralElectric lett.

62

gat6taniicsba nehogy nagyon nehezm6nyezte, csakaz igaz Edison els66s egyben utols6 vezt6kki, de nem 6 lett az elndk.igy Edison nem ment iil6s6rc i892 augusztuseban el: amintmondta, igazgat6s6gi tartozni, aholnem6 irdnyit igazgat6tandcsdba fog egyolyant6rsasdg General Electricrdszv€nydt. K6t mindent. 6v mflva eladtaaz dsszes gyiijt6tte szabaa 6s dolgozott tovdbb, szorgalmasan Konzultinsk6nt szSrmaz6 royalti-dijakat. dalmaib6l ipari A General Electricalapitotta els6nagyszabSsf kutat6intd az Teslaegykoi 1900-ban. Ennekvezet6je zetetNew York dllamban, pfpos Steinmetz, ndmet szdrmazdsd, bardtja. majdellensdge Charles neveztek. Taliin varezsl6jrnak hdti zsenivolt, akit az elekromossdg is voltakazok,akik matematikat haszn6ltak csakTesla6s Steinmetz fejleszt6se ter6n.a tijbbi feltaldl6csaka az elektromoss6g kutaIdsa, pr6ba szercncse m6dsz€n alkalmazta. 6s Morganjavaslatiira westinghouse a GenemlEiectrickozds a egyezm6nyt hozott16tle 1896-ban, mely szerintTesla szabadalmi val6j6ban szabadalmait addigiriv6lisis hasznelhatta. kezdve az Ett6l v6lt66ramt szabaMorganlet az egyik haszon6lvez6je a Tesla-f6le dalmaknak. 1903-ban GeneralElectricbeolvasztotta transzfora a mitorokatgy6rt6Stanley Electrictersas6got. az elektromos igy dram teljesgy6rtdsi elosztdsi 6s rendszere Morgankez6be keriilt.Ezutdn a Cener.l Eleclric er6mii\eket riisiirolt dpirteretl. miir is rs (Morganszelleme m6gj6 ideigott lebegett General a Electricfelettr 1971-ben Igazs6giigyi az Minisztdrium a meri a beperelte c6get, General Electrichuszonkilenc elekromosszolgSltat6val m6s 6rkartellt hozott l6tre, melynekkdvetkezt6ben ,rak egyik napr6l a me^z sika 50 szdTalik-kal emell,edlek. Egyesiill Ar Allamol kormdn)a a pert megnyerte, a Genaral €s Electrictdbb mint ittvenmilli6doll6r krn6rit6stfizetett,ndhdnyalkalmazottat r6vid bd(dnbiintet6sre is it6ltek.Aztin 1976-ban tdbb,mint k6tmilli6rd dollft6n megvett6k ^z UtahIntemational c€get, amellyel 162sz6n-, 6s ureniumbdnyek, valamint gdz-6s olajmez6kjutottaka CeneralElectlic tulajdoniba.Ez voll ^z Egyestilt Allamoktiit6net€nek legnagyobb ipari v6s6rl6sa. kiA viildll6k6s a versenytftsak szedntis ma a General Electricaz Egyesiilt Allamoklegjobban vezetett cege, tiibb mint sz6zezer dolgoz6val, 6shatalmas kiilfdldi 6rdekelts6gekkel. ) Nemcsakaz energiatermel6s, hanema hirkiizlds is Morgan kez6be keriilt. Tesla6ppena mobiltelefon-rendszenel, 6s energiatorddi6vebbitSsirendszenelkis6rlerezert, ez6rt a tift€net meg6rt€sdhez ismernijnkkell a hirkitzldsfejlens6gifok6t Teslakor6ban.

63

EGELY GYdRcY: BoRorv^f

LEN

amikor m6r iizlet volt. A szizadfordul6n, A hirk6zl6shatalmas egy magdntelefon-k6sziildk ketel6ggdelterjedt telefon,egyetlen a p6nz,ha arra sziznegyven dolldrbakeriilt egy 6vben,ami hatalmas gondolunk, annyit 6vve!ezel6tta dolliirlegal6bb hriszszor hogyszi{z volt, de a frisstal6lm6ny €ft. mint ma. 1900-ban telefonm€gel6gg6 Allamokban. a feltal6l6 6s Bell m6r 1 350ezerm(kitditttaz Egyesiilt A dolldrost6k6velrendelkezeti. tevir6hoz c€gekdtszAdtvenmilli5 hogy az els6 hasonl6an telefonis gyorsan a terjedt,annakellen6re. lett bejelentve,6s szdmos technikai hiba szabadalom 1876-ban csak 1884telefonbesz6lget€sek nyolc6wel k6scjbb, csak miatta t6volsiigi keben indultakel. Term6szetesen nemsokara is Morgankez6be ez riilt. de addigm6ghosszri vezetett. rit A TELETONCSATA Allamokszabadalmi hivatalieba k6t 1876.februft 14-6n Egyesiilt az - n6h6ny6rds kiilcjnbs6ggel. egyik telefon-szabadalom 6rkezett Az egy huszonkilenc 6vesamatdrfeltaldl66s n6mabesz6d okat6 tal6lmiinya,akineka nev6tma mindenki ismeri,Alexander Graham Bell. N6h6ny6rdvalk6s6bb, negyvenegy a 6vesElisha Gray, hivatiisos feltalSl6 be hasonl6 vitt szabadalmat. Famday m6gtudhatott err6l a szabadalonu6l. mely l€nyeg6ben 6 alapvet6 az felfedez6s6n, inaz dukci6nalapult. Tehdl 1876'ban Faraday hal6lael<itt egy €wel indult el hodit6 ritjdraa telefon.Tulajdonk6ppen csoddlkozhatunk azon,hogynemhamarabb, hiszen addigis minden technikai felt6tel adva volt fiiltaldl6sdhoz. L6nyeg6ben telefon a tevir6nak egy sokkal ravaszabb a verzi6ja, k6t l€nyegesen elt6r6funkci6thaszn6l: amikorbeszddet vesz, akkora hang er6ss6ge valamilyen tiirgy, pdldrul szdnpor ellen6llasft megviltoztatja,modulelja; amikorez a viltoz6 frekvenciijf, viltoz6 6s amplitid6jrielekromoshull6mmegdrkezik elektrom6gneses egy tekercsbe, vdltoz6elektromos a hull6mokhat6s6ra, vdltoz6mrgneses t6r€rdss€g keletkezik, ez egy vdkonyf6mmembrdnt mozgat, 6s igy hogya membr6n hanghullimokat keit. A Faraday-f6le indukci6ban rejtdzdttez a talalmdnyis ugyanigy, ott mint akir a videomagn6. telefonsorsan l6tszik,hogy az ernberek A is milyen nehezen tudnakliit6sm6dot, gondolkodiism6dot viiltoztatni,6s mennyire sziiks6gesftiss.rugalmas a szeml€let, elszakadds a i6gi szok6sok6l.Az ig6nyugyanm6rmegvolt tdvolsigibesz6lget6seke, a de ezl m6r az arck6pfestd Morsetalrlmi4nya, r6vir6,f6lig-meddigkiel6a gitette (err6lm6ra,,Tiltott tal6lm6nyok"-ban is sz6lrunk).

64

TESLA HULL,{MAI

Az EgyesiiltAilamok ideelishely volt a ti4vir6elterjed6sdre, de terjed! Afiika kiv6tel6vel mindeniitt, Eur6p6ban A polBdrhdboigy isri v€gdre dtvenez€r mdr m6rfiildnyi r6vir6hiil6zar 6pulrki, 6s n6hdny 6vvelk6r6bbm6r k6tsziiitvenezer m6dcild6n hiz6dorta hdl6zat. iir Csakhogyl8?2-ig Dindcjssze jelsorozator egy lehetenritkijldenia kiilts6gesen megdpitett dr6tokon, nagyszenziici6kdnr 6s hatort, hogy a Westem Unionc6g,mely szintemonopoliz6lta t6vir6szolgdlatot, a egy olyan rendszerrel el6 - Joseph Steans 6llt B. bostonifeltal6l6 -, munkdja nyomdn mely ugyanazt dr6totegyszene jelsorozar a kdt kiild€s€re felhasznrlhatta. .nindenkinek is Ez megmozgaftafantdzia rijiit.Az volt a k6rd€s, hogyezt iehet-e mdgfelijlmrilni,lehet,e ugyanazon dr6tonm€gtcjbbcsatornet a nyitni.Ez ugyanis nagym6rt6kben megndvelte 6tvihet6 az inform6ci6 mennyis6g6t igy sokkal 6s olcs6bbdteftea tiiviratoziist. ElishaGray,akinek nev6tmdraszinre teljesen pediga elfelejre$6k, kor jelent6sfeltalel6ja volt (blir nem akkora, mint Tesla).1874-ben teljesen vdletleniil rebuklGnt arraaz alapijtletre. telefonjdt ami megalapozta. Kijldnbdz6 frekvencirjfrezg6kiir6kkel kisdrletezetl, 6sz6s revette, hogy az egyik rezg6kiirvdltoztatisa moduliilia mdsikreza g6kdrfrekvenciijet. maparametrikus Ezt rezg€skelt6snek nevezik, de akior m€gneve semvolt ajelensdgnek. Val6jiiban ezenalapula teleion:az ellen6ilisparamdlereinek megvditoztatrsi4val befolyasolunk m6sikelektromos egy iiramkdrr. igy 6s alaKtjuk:it a beszdder elekt.omoss6ggA,az elektromossrigot ds aztrin fjm hanghull6mokkd. cray, aki magais tdvird6sz volt. 6s frvir6k6 sziildkek ldkdleresir6s6b6l (egy ilyen gydrban 6lr dolgozoft), drier6r bemutatta iizletembemek, fanrdziat egy aki l6tottbenne. ieher6v€ €s tette, hogyGrayteljesmunkaid6ben foglalkozzon taliilm6nydval. A telefondtleteeglilralin nemvolr ij, hiszen n6met egy trn6r 6s tellal116 Philip Reismdr l86l-ben meg6pitett relefonkesziiliket. egy 6s be is mutatta Frankfurti a Tudomiinyos Eg-v-esiiletben. m6g Akkor Ndmelorszdg Jprcicsla allamo(ra t"gol(. szom.zed"rhoz altgtejlddb. k€pest elmaradott ofszitg volt; senkisemfedezte irz 6ridsilehet6, fel seget ebben taliilmdnyban. alig van a civilizdlrvildgban a Ma ember. akj ne haszn6lnd naponta teiefonvalamelyik a tipusrit, szolgiiltatiisi{t, r6sz6\,6 mindennapi vrlt €hunknek. Onmag6bantelefon a elterjed6se kihizhatta volnaN6merorsziigot a gazdasagi stagnilldsb6l, senkinemfigyelt fel ii. s6t- szokiis de szerint - az Annales Physikcimrjfoly6irara tal6lm6nyr6l der sz6l6cikk kiizl6s6!i5 me$agadra. A,.rekinr6lyes"foly6irarokiiltaliban igy tesznek: ij. gycjkeresen let6sm6dot az mi4s ig6nvl6tanulmenvokar
o)

EGELYGT6RGY:BoRorvaELEN

sokszora fejl6d6sakanemkiizlik, s igy eredetic6ljukkal ellent€tben, drlyai,6snemsegit6i. fettalil6 hidba irt ropimtokat,hiSbatartott Reis, a megsz6llott iitkdzdtt. zirt ajt6kba mindeniitt bemutat6kat, mrikijd6k6szi.il6k6vel megf6kuzdelemt6l (1874-ben) a szeg6nyen, kordban Negyvendves halt radva,tiid6bajban megakkor,amikoraz USA-banmfi Bell 6s m6r azt' hogy kifejlesszdk ami Reisnek dolgoztak, Gray is l5zasan 16gmiikddtitt. azt A kor szakmaifoly6irata, a Tevirddsz(The Telegrapher) irta, kuri6zum csaktudom6nyos nincsszilks6g, telefonra hogya Reis-f6le amely€t ismemint ma a videotelefont' tartott6k, Valamiolyasminek r6la: terjesztettek kipr6vicceket de rijnk ugyan, nemterjedtel. S6t, mert 6s b6ltrk mdrPhiladelphia New York kdz6tt,de abbahagytak. a A a is lehelet6t 6tvitte rendszer' m6r kellemetlen philadelphiai tdvirddsz az tali4n els6 t6vir66s a m6g alig fejletttelefonElalkozdsa eltededt felekdsszecsapamikoraz ellen6rdekii tdrt6net6ben, eseta technika jobb megold6s elterjeddaz f6kezte ijabb, tak: a merbev6ltrendszer a petrdleumldmpa-gyi4rt6k nemvolnasziiks6gszerrii; Ez az ellent6t s6t. a poslakocsi' dssze villanykdnetet. a nem vdgy gyertlaiinlbk tbrlek d s a vitorleshaj6ksemzdft6k ki soknemsiklatt6k a g6zmozdonyokat, el6tt. a le a kikcit6ket g6zhaj6k fogadta 6tletet, az ellens6gesen meglehet6sen A tivirdaszszakma a Ekkonaugyanis Morse6t vigyenek a vezet6keken hogyhangokat elleneztdk el, egy digit6lisk6d terjedt 6s a tevird6szok f6tek6d, azaz jel maga_ ellens€8es A ^ hang,azazaz anal6g 6tviteldt. tevirddszok hogy elkeseredett, Grayolyannyira f6ltett6k. elldsukat ta(dsa6rthet6: te_ zenetov6bbit6 kidolgozdsShoz' a visszat6rt multiplexrcndszerek hogya multiplext6vir6 gondolkozni. gondolta, Ugy kezdett legr6fon nagyobbiizletetjelenthet,mint a hang6tvitel potencialisan sokkal is tttbb 1875-ben ilyenszabadalmatbejelentett. Ks6rle_ tevirdval multiplex a Az angolemigrens, fiatalBell szint6n 1872-ben alapijtlet6re. rd hib6zott a telefon v6letleniil teze$. szinte es a szerzett amikortudomest foglalkozni, ezzela rendszerrel kezdett vagondolta' hogyhatalmas Ugy Unionduplexrendszer66l. Westem Mig GrayhivatSsos gyontlehetne keresni mdgjobbtalahdnnyal. egy alkalmazotta k6sziil6k €pit6s€re,Bell magabiitykijlte a mestereket voltak, hogy csak Els6 g6pei olyan megbizhatatlanok szerkezeteket. miikddtek. n6h6ny masodpercig dol 1874 tavasz6n tudtamegBell, hogyGmy is vibrdl66ramokon 6s gozik, azaza telefonon.Ekkor felgyorsitottamunkatemp6jdt' egy terveihez segits6getis kapott. dvirdesz, G. Hubbard szem6ly6ben

66

Hubbard ldnyaugyanis skarldt miattn6ma mamdt Bell tanitotta 6s besz€lni. Hubbard ugyannemszivelte Westem a Uniont,mertigy gondolta,hogymonop6liumuk h6tr6ltatja tdvifiszarfejl6d6s6t. a tea de lefon 6tlet6tnagyonizgalmasnak tal6lta.Ez6rtanyaBilag tdmogatta Bell munkiij6t, az ekkorm6gcsakegy multiplexrendszer volde lett jiliusdra Bell 6szrevette, na. Lassanlassan azonban, 1875 hogy hangot is lehet tovebbitani. Gray6sBell ett6lkezdve figyelleegym6st, 6s paranoi6san kissd mindegyik gondolta, azt hogya m6sikcsakk6mkedik utiina,6s nemigazdn alkotfjatGray magasem 6rezte6t a hangdtvitel fonrossdgat, akata nem p6nz6t idej€tolyan hangdtviteli 6s rendszerre pazarolni, amelynem hozel6ghasznot, muitiplex a rcndszer viszontszerinte biztosjitv6el6 n6zett. t6vir6k szak6n6i A pedig tovdbbra [gy gondoltdk, is hogy semmi6rtelme hangStvitelnek, a hiszen inform6ci66tvitel az k6rd6se 16gmegvan oldva.A nagysiets6gben m6r akkorszabadalmazBell tatta tal6lm6nydt, amikor m€gnemvoltj6l mijkddrj peldiinya, a son de meghozta szerencs6jet. a 1876. februdrl4-6n adtabe a szabadalm6t, csakaz 6v jriniusiide ban mutatta a miik6d6k6sziil6ker amit Gray is litotr - a philabe delphiaisz5zadfordul6s kiillit6son-Az volt a hivar6sos kurat6, Gray v6lem6nye, hogya Bell,f6lebesz6l6 relefon csakrudom6nyos kiiriikjelent€ktelen. peben lehet€rdekes. kereskedelmi €r€ke igaz6n Bell dig - az amatdr k6t h6ttela szabadalom beaddsa uriin,de k6t h6ttel azels6sikeres kis6rlet el6tt ^zt irta 6desapjrnak egZsz enJAn, az ,,Aa dsbiztos vagyok hirnlvben, |agyonban a sikefuen." a a As Erdekes. hogya szabadalom az els<i 6s mrikiid6kdpes szerkezer kifejlesztdse bemutatdsa Bell nem vett r6sztt6bb6a talalm6ny 6s ut6n tiik6letesit6s€ben. Miutan rigy-ahogy hasznSlhar6 k6sziil6ker alkotott, feles6giilvette egyik siikertanirviny6t, 6s reljeseneltrint a telefonfejleszt6sb6l. 1922-ben b€kiivetkezett hal6l6ig siiketek a okar6jamaradt. 1877-ben alakult meg a Bell Telefonrftsasdg, villdmgyorsan 6s terjeszkednikezdetr.Bostonibank6rokadtekhozzi a penzr, aklk Det .7e dr\,enek riirsasiig a fdldfti ellendrzesr. Sldmosdgyesiizlete;ber vezettea Bell Tdrsasdgot, 1899-ben mig megalakult Amedcan az Telephone Telegraph, and mely f6leg a hosszri r6vdbesz€iget6seke specializdl6dott.sz6zadfodul6 A ut6nkeriilt a tii$asdg p. Morgan J. kez€be, 1907-ben €s sajdtemberdt, Theodore Vailr iilretteaz elnajki sz6kbe. Tizenk6t elniik6skdd6se az AT&T-I az EsvesiiltAl6vi alatt lamoklegnagyobb ldrsasdga A/ AT&T s,/dp let. la:sanfljvdsiirotta az ellenfeleket, vagy |ilharcban tdnloetette 6ket. vagy nem engedte meg,hogy sajiith6l6zarera kapcsol6djanak, a t6vols6gi igy besz6tge-

EGELYGIORGY: BoRorv^ELEN

mdg a westem Union r6szv6tette. 1899_ben lehetetlenn6 tdseket is nyeinek hdJmada( me8\zerezrdk. mely Epite$ekegy kutat6laborat6riumot, az EgyesiiltAllamok a ezzelmegalapozt6k c€9.6s kdz6tartozott, tegjobblaborat6riumai volt szerepiik a Jelent6s fejl6d6s6t az elekronikak6s6bbi egydltaliin 1927-ben: addsokban, az 1926-ban; els6televizi6s mozihangositrdsdban, 1938-banl-egf6bb is 6s a digit6lis sz6mit6g6pekn6l bdbdskodtak volt. Lethatjuk 1947-es kifejleszt6se tal6n a tranzisztor ercdm6nyiik talSlm6nyok egymdshoz hogykapcsol6dnak fiiz6dnek, teh6t,hogyan sorsok. 6semberi Morgan Val6j6ban Morgan kezenyom6tott talSljukmindeniitt. is' tiiltijtte be a kdzpontibank szerep6t hiszenekkor az bankh6za j6vedelemad6, mdgkijzponti bank de neln}logy Egyesiilt Altamokban t6zsdeigy Kvdnt6k.manipul6ci6ival semvolt. Morgan,ha 6rdekei vels6gokat inditott ezzelgazdas6gi penikotvdltottki a Wall Streeten. ezeket. megis allitotta el, vagyhaakarta, p6ld6ul azzalh6' o$zdgot6rint6viilsegot Egy ilyen nagy,az egesz kiitv€nytbo6s New York bank6rait annyi ritott el, hogyosszehivta te$e, finanszirozhat6ve 6s ki, az csatott amennyi ellamiad6ss6gokat mentette meg Az akkori m6ly hosszr.i, v6ls6gt6l orsz6got igy azegdsz Isten6s Morgan mi a viccben foltettdk k6rd6st. a kiil6nbs6g szakellas gondolja hogy6 Morgan.. mag6r6l. lstennem A kdzdtt. velasz: gazdas5g fejl6d6az Most,hogyk6petkaptunk ipar6s a tuddsalapi mi6rt bukottmeg itt az idii, hogy megn6zzlk, s6r6lTeslakordban, Tesla tal6lmenya.

is Ac6Nr{ Exr,4zrs
mint a tuneh6zkes. ugyanolyan kozdttikommunikici6 Az emberck vagy ielt6telezdsekkel' ki az domany maga, elhallgatott, nemmondott miatt Tipikus gondolkoz6si kultdmm6skilldnbiiz6s6gei egyszeriien a amikorTeslaBuda t892-ben. p6lda erreHertz€sTeslandzetelt6r6se. pestredrkezett.hogy a Ganzc6ggelt6rgyaljon.fdlkerestea fiatal, de 6vesfiatalembemek a m5r haldokl6Hertzet.1892-ben harmincn6gy a Hertzval6sziniilegkor szomoni6let6b6l; mir csakk6t6vevolt hetra halt tbc-ben meg.Teslamint a nemlinetuis anjellenu6betegs6g6ben, nem sz6t hullimokfelfedez6je. tudtak szolitonok, Henzmint a linedris ragaszkodott magaigaz6hoz. a mindkett6 6rtenieglmdssal, hulliimok6l.igaz az Mindaz,amitHertzpublikdlt elektromdgneses gazdag lehetdsdgei hogy a term6szet voll, csakazt nem vette€szre, bukkantre. Teslapedig a kdziil csupan els6re, legegyszeriibbre az

68

TESLA HULLIN|AI

hulldmokt6l el6g abban hib6zott, hogynem hatiirolta a Hertz-f6le el jelens6get. 6lesen magailtal felfedezett a Teslanem tudta bele6lni Hertz szim6ra mageta haldokl6, megbecsiilt 6s Hertz lelkivildgiiba, pedig fgy jel€nhetett meg a fiatal Tesla,mint aki el aka4avitatni gyakan el6fordulnak k6eredm6nyeit. Hasonl6 helyzetek mliveszek mertmindegyik ^zt z6!t is. Verdi6s Wagner semkedveltek egym6st, gondolta, mindk6t zendnek mind6s hogyaz6 zen6je aj6. Val6j5ban k6t hull6mnak megvan maga a helye. Teslaugyanigy nemtudtamegdrtetni maget kort6rsai titbbs6g6vel, azzala key€ssziimrj villamosm6rndkkel akikkelegyiittdolgozsem, hatottvolna.Charles Steinmetz. kds6bb General aki a Electricvezet6 velt6iramr6l, kutat6ja lett, rigy irt konyveta hogyTeslanevdtmeg sememlitette benne: ipar,a kutat6s, tudomdny az a vil6ga6pp olyan emberivil6g,mint ak6ra miiv6szet, politikavagya katon6k a vil6ga. A tudomdny emberek is miive,6s a tudom6ny terulet6n dolgoz6k is gyarl6k, ugyanolyan f6lt6kenyek egymrsra, mint az 6letbdrmely mds pikirt megteriiletein.Nem csaka szin6szn6k primadonndk 6s tesznek jegyz6seket pilyatftsaikkorera, tehets6g6re; a tudom6nyban, lehet ha mondani, m6g dlesebb f6lt6kenyked6s a gyanakves. kutatas a 6s A pldneamikorszabadalmakr6l, p6nzr6l him6vnilvansz6,az vilSga, 6s emberckb6l egyszerre hozza a le&jobbat a legrosszabbat ki 6s is. Teslaeg6sz 6let6rejellemz6 a harckollegiival6siizletfeleivel, volt 6s nemmindigkeriiltkj gy6ztesen ktizdelmekb6l. a K6rsdgtelenijl hibdsvolt abban, hogy egyeden 6n6 sziivetsdgest tudott a maga egy sem oldal6radllitani.Hertzcelval6 taldlkozidsa eldaddkdnitba ut6n kezjutalmazdett,tdbbezeremberliittakis6rleteit, hatalmas tapsviharral tak;a felkin6lkoz6 segit6 kezek€t azonban rcndre visszautasitotta. Kort6rsai nehezen tudt6kelhinnip6ldiulazt,hogya Teslaiiltalkeltett hull6mok nema tdvolsdg n6gyzet6vel csdkkentek, hanem csakmagdvala tdvolsdggal. Bzalatt kell6rteni, azt hogyaz ad6t6l tizszer akkora tivolsigra is csaktizeddre csitkkent sugdrzds a intenziti4sa, a mig szok6sos Hertz-fdle hulliimokeset6n intenzitds sziizadiira az a €sett vissza. is ellitotta Azt Tesla,hogybjzonyos fiekvenci6kon az 6ter rdl mdrmdsk6nt viselkedik, hogya nernlinearitds egymilli6 6s miart V/cmest6rer6ss6gekn6l fj tipusi giksiil6sesjelens6gek fordultak Hidel6. baletta Columbia a YaleEgyetem 6s diszdokora, ral6n titokzatoss6ga. tal:indsszef6rhetedens6ge a,,szakma" miatt sosem fogadta be. Teslahatalmas lzleti lehet6s6geket hagyoft kifolyni a" ujjai kdztl saj6thibdjeb6l: amikora Westinghouse bajbakerult6s szabadalc6g mi dijait nemtudtdktovdbbfizerni,Teslael6llrkajverel6seir6l. Megtehette volna,hogy halaszt6st enged, ez a k6s<ibbiek 6s sor6nmeg-

69

ECELY GY6RGY: BoRorvAraLEN

esett azzal el haszont6l volnadt a biztosbukas6l.Jelentds mentette g6zkisuleses kifejlesztett m,r szinletdmeggyertesig is, hogyaz dltala meg a tode haszndlta, nem szervezte csakbemutatdsoloa csdveket volt. messze tehets6gesebb Tesla Teslandl Edison ebben meggy6rt6st. kiszol_ m6soknak mega sajiitbiztosanyagihdtter6t, nemte.emtette Mindezek is tehetsdg megbukhat g6ltatva 6s igy a legnagyobb 6lt. hogy k6ts6gtelen, Tesldtelaz persze ut6lagos okoskoddsok, azonban kijt6tkerd6sek tudom6nyos kdrlli technikai, a s6sorban fejleszt6sek t6k le, 6s alig titr6diitt az iizlettel. talalkozottMorgannel 19006sz6nMorgan Tesla a szdzadfordul6n ott f6s LDisa k6tezer-6tsz5z esktiv6j6n volt a tdrsasegi id6sebbik l6nya, 6s volt Tesla hivatalos A dalids.j6k6pii is 6letk6mje,6sazesemenyre sziv6tis megdobogtatpiperkitc dltdz6Teslaa hatlgyek m6don mindig is. €v€s a m6sikliinyd6t, huszonnyolc Annddt Ez a kapta,igy Morgan csak Teslaszem6ra iizletiiigy volt, bir dletiikv6gdigj6bar6tok csolat Az maradtak. eskiiv6 ut6nTesldtmeghivt6ka kiivetkez6napi vacsoraMorgan. szem6lyesen beszdlt €s ra is, alol a feltal5l6 a bankftel6sz6r hanemaz iizleti vil6gbanis mindent a aki nemcsak miiveszetben, voltTeslrm. is gyrijt6tt szabadalmakat 6sfeltal6l6kat - kiv6ncsi SpringsTeslaColorado hogy min dolgozott Morgantdrdekelte, a szikrdkkdzt k6sziiltfelv6teleket feltal6l6 ben. hiszena hatalmas Teslaf gy mutatta batetainak. ismer(iseinek. rendszeresen osztogatta lev6 g6pek- tdvir6,megtavolban hogy az alkalmas be rendszerdt, is s6t 6lik miikddtetds6rc, f6nykdpeket lehet szaKt6,telefonok, Mindezt dr6t n6lkill, 6s €z az, ami miatt rendszerdvel tovebbitani. is sajdthaj6jdn fel 6rdekelte, hiszen aklor haj6kon, Morgantnagyon alr6l, hogyrend_ ezt Teslabiztositotta Iehetne haszndlni a rcndszert. Morganiizleti az bizalmasan tovi4bbitani informdci6kat, szerek€pes verle rendelkez6 nem beszelget6seit hallgathatjek vevrik6sztl6klel k6t rendszerrel. Minddssze senytdrsak, ellent6tben Marconi-f6le a az Atlanti-6cedn, mesika Csendesa ad6tomny hozz6, egyik kell az patjdn,6sezzela fdl vil6glefedhet6. 6cedn 6pit6siid6t adoftmeg,s6t ^zt is 6lKiss6tflz6an harnyolc h6napos litotta. hogya rendszere nemdriigdbb,mint a Marconi-f6lerddi6.A rddi6zds elej6n Marconi m6g szikat6vir6k6nt mrikddtetterendszer6t, mer tudotttov6bbitani. Teslarendszere foazazcsakMorse-jeleket jelsorozatot lyamatos tudotttovabbitani, z el\ileg k6pesvolt beaz sz6d6tvitel6re A hosszrira is. nyrilt eszmecsere a vacsor6n ut6n, csak abban Sllapodtak meg,hogyfolytatj6k besz6lget6sta egyesiil6s6t,U. S. a Morganekkoriban keszitette az ac6lgydiak el6 Steel acdlkonglomer6tum l6trehoz6s6t,de kiizben nem feledkezett 70

TEsr^ HULL,iMAT

(jra, 6s a meg6llapod6s megTeslAr6l. Kardcsony el6tt tali{lkoztak is kiirvonalaz6dnikezdett.Morgan kifejtette,hogy csakcsendesters szeretne lenni, de fenntartdsai vannak,meft til sok az ellentmondds, nagya felhajdsTeslakitriil, 6s a Wesringhouse-zal iizleren kdtdtt kiviil mdstalflmenya m6gnemhozottp6nzt. Mesr6szt viszont elismerte tehets6g6t, mtu ekkorlesztigezte de legfontosabbfelt6tel6t: ,,Bdrmilym ijsszegben egyeziinkme8,aa vlgis " pZnzeket Ieges ksz. Nem fogoktoydbbi JizetuL Tesladgy v6lte,hogy szSzezer dollet elegend6 lenneegy 90 ldb (kb. 30 m6ter)magas transz-adanti elk6szit6s6hez. ad6 Morganerreazt mondta: ,,Le$,iink ebbenbiztosak.Iag)en, mo Ajuk, s4Advenezerdolldr, 6s 50-50 szlcsekk-kdnyvet leretre fekal6l6el6 az .auk a cigben." El6vette €s a els6frdszletet. TeslaelTeigy v6laszolt. Oni ,,Legyen a tiibbsigirtsT vlny Morgan ir, IegyenOnl 51 szdzaldk, az enylm 49. An ya, is libanfurcsa ember,rendbenvan, Iegyenigy. Miutbr aldirtuk a szera zddZst, teljesdsszeget megkapja." janu6rjdban bizonyos Teslaen6l az iizletrdlel6szdr 1901 irt, Astor ezredesnek, egyik gazdag aki volt. Az eaedesaz oszcilbefektet6je ldlorok6s neoncstivek kutatdstra fektetett p6nzl em Teslaezt a be Colorado Springs-i kutatAsra kajltiine alelyett,hogyelindirotta volna az fj tipusriviligit6testek titmeggy6n6sdr. 6lland6an Tesla bocsdnatker66s p6nzk6r6 leveleket azezredesnek, ezekutensz6pcs6nirt aki desenkivonult az dler6b6l. Astor ezredes ndhiiny6vvel k6s6bba Titanicutasak6nt,haj6val a egyiitr elsiillyedr. A hivatalos szerz6dds Tesla6sMorgankdziitt I 901. mdrciusI -j€nj6n l€rr€.TeslaNew York belvrrosdt6lkifiilbeliil 100 km-rc elkezdhefie a torony6pitds€t. Mo€ar k6rnapmilvajelentetrebehivatalosan a U. S. is Steelac6lkonglomeretum megalakulds6t, egy sz6tsemsz6lt a Tesliide val kiizcisc6gr6l.Egyediila New York melleniInng Islandf6lszigeren te4eszrett, Long Island Democrat cimii lap irt p6r sorr an6l, hogy NikolaTesiadr6rn6lkiili r6vir6ellornA$ l6resitVardencliffhelys6gben. Tesla nemcsak egyszeni nelkiilir6vi6Allomiisr6l, egy dr6t hanem laborat6riumr6l,egeszcsicstechnol6giaikiizpontr6l iilmodon_Morgan szdziitvenezer dollija nemvolt kis p6nzabbanaz id6ben,bArn6h6ny multimilliomosennekaz (isszegnek k6tszeres6t elkcjlttitteegyetlen a is este- bizonyoskiirdkbenaz volt a szokis,hogy sz6zdolliiros bank6kba csavafiiika szivarokar, vagy a feltalalt osztrig6ba 6rt6kesfeketeigaz_ gyiingydtrejtettek.A szi{ziitvenezer dolliir val6sziniilegel6g lett volna a toronymeg6pit6s6hez, nemvitrt dolgoktift6ntek. 6m Amig Morgan P6rizsban mlilatta ^z idiit, pdnziigyi ellenfeleifelv6s6roit6kegyik vasljttiisasdgdnalr6szv6nyeit.Morgan arra utasitotta

71

EGELYCYoRcY: BoRorvAELtrN

munkatirsait, hogy bdrmi ifon szerczz6kvissza az drt6llpapirokat' 6ra r6szv6nyek napokalattezerdollirta u8dolleros ez6rta szAzijtven siillyedt'igy 6rt6ke tdbbi€szv6ny6nek Morgan emiatt rott fel. Persze nyolc mindijssze dolldn6l is Morganrlj ac6lr6szv6nyei negyvenhat ment'sokankdteliescs6db€ kisbefeket6 doll6naestekle. Szdmos vettek dngyilkossdgot. el hogyellenfevissza c€g6t, szerint igy szerezte Morgana pletyk6k naPon zsihogyszombati Tudta. ijgyndkit kitigyehene. ldzsdel lenek viisdrolta a vasfti fel nemdolgozikigy szombaton megy,6s nag6g6ba a panaszkodott Morgannek magasabb Teslakeserijen r6szv6nyeket. folyamodott, Ujabbr€szlet6tt kiiltsdgeke. 6rakmiatt megemelkedett kjdobta. egyszeriien de a feldiihijdi'(bankdr d6lut6naz EgyesiiltAllamok egy p6ntek 6-ien, 1901.szeptember Az utazott. liton vrssza_ elndkeWilliam McKinley Buffaloba akkori bekezet riizottn6hdny szerint amikorszokis fel6,a vasit6llomdson, v6rzett, hasbal6tte. Az elnok er6sen egy m6szkod6val, anarchista orvos,dr. MatthewMann az azonnalioper6ci6 ez€n az iigyeletes mirea vrms k6rh6mertf6lt, hogyaz elnitkelv6rzik, mellettd6ntott, m6dszere. a z6hoz6rnek.Ekkoram6r elterjedt magyarSemmelweis kezetmostak. fert6tlenit6szenel rendesen, igy az orvosoklegaldbb hiztak. viseltek, valamint tisztakesztyiit sapkdt maszkot. mir Delutendt 6ra harmincperckoraz operiil6szob6ban f6lhom6ly de givildgithsdthaszneltak; az altatishoz esetb€n uralkodott. Rendes ez6rtaz orvos gyLll6kony miattez kocki{zatos volna, lett dter haszndlt pr6biiltamegvildgitani elnitk has6t. Ugyanptu szi meterre az ti-ikdkkel vdlt66ramil6mpdkezrei ontott6ka f6nyt - Teslaftndszer6n6s Edison m6g nem6n el a miitdbe.Nem izz6in keresztiil-, de a villanyvezet6k is rendelkez6sre az cdg messze Edison 6ltalgyirtottrdntgenk6szill6kek de ,lltak, amivela goly6tkdnnyiilett volnamegtal6lni, dr. Mannsze(M6g egy 6vtized nincs16szijks6g. csak rint a rdntgeng6p kuri6zum, Allamokk6rh6zaiban.) az kellett, mireeza g€pelteriedt Egyesiilt goly6tnemtalilt6k meg,€s igy csakkimostdk sebet a melegs6s A Az egyreromlott,pedig oldattal, maid6sszevafi6k. elndkeg6szs6ge adni mindent bevetettek, a kor orvostudomdnya tudott:szappanos amit vr'hiskyt 6sv6giilaz aduaszokat: 6s bednt6st, sztrichnin-adagokat. nagy ellendre elndkv6rm6rgezdsben az meghalt. kemforos olajal. Ennek volnaaz Igen,mindenott volt karnyfjtesnyira, megmenthette ami elndk6letdt:a villanyvil6gitds.ritntgeng6p; lehet,hogycsakn€a de abba ahol hdnyh61 mrilvah{ztiikodaa villanyvezet6ket a helyis6gbe, (Ez a p6ldakiv6l6an az elndktjtmijtittt6k. mutatja technika a tua ds jelent6sdg6t.) domdny nemzetbiztonsdgi

12

TESL{ HIJI-r,fuar

idll6 szemben Theodor McKinleyhal6laut6na ,,bigbusiness"-szel terveit hatalomra, Morganterjeszked6si aki eln6k keriilt Roosevelt v6lt €s f€kezni igyekezeft, emiatt Morgan nagyoningerl6kenny6 egy durva hibdt Morgannel haragitotta, elkdvetett Tesla is magara eremint amiben tornyotakart6piteni. El6szdris nagyobb szemben. Arra gondoli. hogy Morgan helybenhagyja detileg megegyeztek. rem6nyeben, haszon iornyot a nagyobb hat6sugari majd a nagyobb makacssagera. nemsz6mitott bankfu a tdrtdnt tragikus esem6ny Teslaszemdra December 6-6nazonban jelet _ egy ,,S" betiit morzeel6sziirkiilddtt 6t A Marconi-csapat Ez keresztiil. a hdromsipsz6a (nagytli_ k6dban Atlan(i-6ce5non az jelentette, egybena s kezdet6t volsdgra hat6) tdmegkommunik6ci6 persze r€szben Tesla Ez rendszer diadalrt. az eredm6ny Marconi-f61e peresked6s utrin alapult, mintegyhrirom6vtizednyi 6s szabadalmain Tesldnakit6lte meg a 16Allamoklegfels6bb bir6siiga az Egyesiilt di6 feltel6l6ijog6t, 6mekkormarMarconiis. Teslais halottvolt. sajdt vagyon6t €lte fel, csak hidnyi4bdn TeslaMorganp6nzdnek kijzepette haladt torony a terv€t. Oriiisineh6zs6gek hogybeiejezhesse csaka befejez6s fizetteki a teljesszdzutdn 6pit6s6vel, Morgan mert is rniattegy6bk6nt dollrrt,6sakloftm'r az &ak ^z infl,Aci6 iitvenezer a Tesla elad6sodott.WestinghourendKviilmegemelkedrek. teljesen p€ldeulharmincezer de m6ga dolliirraltartozott. tartozott se c6gnek egysz6a telefontdrsas6gnak a vonalbedllitdsi6rt, fdldrerulet 6riival, leveleitMoF val fiinek-frinak. Teslaegym6s ut6n kiildte k6relmezii ad6 gannek, leirta,hogykidolgozta tatbbf6le a frekvencids melyekben k6douset, azt is megems6t m6dszer6t, megoldotta ezektitkosit6s6t, tenneakft l0 milli6 LE t€ljesitrn6ny rtlite$e,hogytornyalehet6v6 vitel6t. s26tsu96126s6t is. jnliu6r6n befejezte munket6s 1903 a Nagynehezs€gek valahogy je Ejszakink6nt furcsaf6nyek s6ban mrikddnikezdelt ad6torony. az (a tcjbb milli6 voltos fesztiltlenrek mega toronykupoldja fitlijtt mint I s6gmiafi),aztAn driike elhallgatott berendezds: a megjelentekWesa visszavigyek tinghouse lovasszekerei. c6g hogya tartoz6s fej6ben berendezeseiker. maBdba Tesla roskadvd tdvozo( a hellszrnrdl. Ujabb penzk6r6 v6laszolt: leveleket amircMorganegy k6tsoros irt, lev6lben ,,Tis.telt Urum! I2|el6t megkaptatn.Wilnszom:nen tudok tovdbbi p4nzeket J. foly.isitani Onnek.Tisztclettel: PierpontMore.tn." val6sziniileg feltaldl6ellen hangoltdk MorgantTeslaellensegei a azzai, hogyTeslaegy6rijlt, aki ingyenenergiiit juttatniaz embeakar jobbanfelb6szireknek. Semmimessal nemlehetett volnaa bankiirt teni.mint ezzel. Akkor merielent6s a Teslaszabadalmiit volt felhasz-

73

EGEI,Y GYoRGY:BOROTV^ELEN

befoly6 vagyona, Electricc6gekb6l 6s n6l6 Westinghouse General szftmaz6haszon Joggal azazJ6reszt vdlt6ftamfelhaszndlaseb6l a f61t att6l, hogy Tesla ij dahrnya titnkJetehetiaz er6mliveket,6s Az nemrdg vesi{rolt melyeket ajijvedelmeit, azoknak r6zb6ny5knak a technol6gia v6lhet6€naz alig egy 6vtizeddel azel6tt megalkotott fj technol6gidt m€sstr trilhaladta volna,6s igy nem hozott volna el€' gend6hasznotMorgan szdmera. kezdett, hogytoman6verekbe Teslarijabb6s djabbk6ts6gbeesett 6rdeaz p6nzhezjussontoronyds egyiltaldn elv megment6se a vebbi voll a75l slalamerlMorgand megbulolt. Minden sriindekd kdben. az nemegyezett semmif6le dj szerz6d€sbe. bele l6k,6sMorgan H A .,, ( 1 ) jdnius6ban t€lepedett a a 1914. ism6telkezd6dtitt nyar,reklen6h6s6g kontinensie. Mindenki nyaralnivegyott.A brit Henry Asqith miniszterhogy lazacrahorgasszatagtai elindultakSk6cidba, elnajkkabinetj6nek kijmy6k6n,az nak.Sir EdwardGrey kiiliigyminiszterpedigWinchester A Itchen foly6ndl horgiiszottcsikos pisztr6ngra. fiancia elnijk. Ray_ in_ a mondPoincar6 Ren6Vividni minisztereln6k Francecsatahaj6n es II- Ferenc J6zsef ctu B6csben dultakIL Mikl6sorosz megldtogat6sdra. csdszft mdr vdrakozott fia, hogy bardtndj6vel,Schraft Katalinnal el megint kellemes egy nya$t tdltsenek BaadIschliijdiil6helyiikdn. Hohhenzola norv6g fjordokfel6haj6zott II. Vilmosn6met csdsz6r Hollwegkancelldr Odera az foly6 menti ler neviijachtj6n. Bethmann a birtokdnpihent,mig Jagowkiiliigyminiszter luzemit6hozk6sztilt Tirpilz admifilis pediga Fekete fiatal feles€g6vel Svejcba, ndszdtra. pihent.Mikl6s cer csaledjeval tebomokaival a ed6 hegyeikiizijtt 6s Livddiahaj6fed€lzet€n, Balti-tengeren a id6z6tt,a ldnyaitrincoltak, l6badozott. Gr6f Tisztalstvtn fia, a kis Mikl6s pedigbetegs6g6b{il vid€kibirtok6n pihent. Hosszrihdbo js peri6dust,nyugtalansdggal id6szakottudtak a teli hiituk mdgdtt,elegiik volt az 1905-6s oroszfonadalomb6l,a marokk6i kizisb6l, az 1912 1913 6s kiizti kdt balkini haborfb6l, az angol-n66s metflottaversenybdl. Szercncs€re mindenlecsillapodott: mdr lnndon 6s Berlin miir an6l bes#lt, hogy az egykoriponug6lgyarmatokat hogyan osszi{kmeg,6s mi legyena Berlin-Bagdad vasritvonal sorsa.M6r bdntdkDiesel m6mdk,,kiikat6s5t" Csend 6snyugalom is. volt Eur6pdban. A fels6bb kijrbkben mindenki egy ij technikaijdt6kszemekcjriilt, az amerikai Morgan-Teslac€g ,ltal forgalmazott hordozhat6r6di6telefonoknak. ezt a szolgdltat6st csal a leggazdagabb Bdr m6g em11r

TESLA HUILiMAI

tdrzsmdr egyes 6llamf6 vez&kari 6s minden berek tudtik megfizetni, hogyAmerikdban S6t, k6t 6vehaszn6lta ij taldlm6nyt. igy tDdtdk, az zen6t r6di6j66s Nemcsak kdzdttis kezdteriedni. mdra k6zemberek de hallgatni ezzela k6szul6kkel. az ij, tdkokat,s6t hircketlehetett El!ezis tudlak beslilgelnr. verriojaval egymas mdr ldldrt feilettebb minhiszen szinte mindenki uralkod6i ij jet6kszert, az t6k is Eur6pa volt a brit. a dan, csdszer rokona rokonsdgban A n6met volt. denkivel a csal6d napkdzben f€rfiak dllam is, a bolgdr6s az oroszuralkod6 kdzt pediga feles6gek cser6lt6k egymds ijgyekr6l besz6ltek, est6nk6nt a szokdsos udvaripletykidkat. Minde_ T6rv6ny6srenduralkodott. Arany nyir kdsziintiittEurdpdra. jelent6sen j6l6!.A gyermekhaland6sdg hiszen csdkkent, nntt fejl6d6s, javult. 18906ta 50 szAzal6kkal tAplilkozesa ugr6sszertlen az emberek j6lijltdztttis, emberek fizet6se senkinemdhezett, ndtt a legszeg6nyebb ^z eg6szs6gbiztosit6s, elterjedt tek voltakaz emberek. N6metolszdgban a balesetbiztosft6s,mindenkinyugdijatkapott.Biztosaklehettek 6s hdrom-n6gy b6k6sfejl6d6smdlva Eur6pa dv benne, hogyNdmetorszdg a fialaloegyetemek onlottdk j6l k6pzett vezet6 hatalma lesz,a n6met el. indultak ilzletiv6llalkoz6sok kat,egyre fjabb 6srijabb egy mozgol6dott kiss6,de ez n€m volt jelen_ CsakFranciaorsziig ott Monarchia m6ggyeng€lkedett, kiss6last6s.Az OsztrAk-Magyar igy k6Pest is nagyon de sibb volt a fei16d6s, az elmilt 6vtizedekiez j6l6ltek. Nemkdltiitteksokat hadseregre. 1800-ban mondh azt Mig a egy hogya Habsburgok mindigegy hadsereggel, 6vvel6s Nap6leon, lemaraddsuk le sz6"6vvelk6s6bb egy brcsfravalmaradtak mdg6tte, polgiirai Ausztria-Magyarcrszdg hiszen m6gtitbb lett. Nem vdletlen, 6s ugyanannyitkijltcjttek dohiinyra,mint hadseregre, m6g tiibbet sitrA 6s re, kijl6n6sen csehek; bona,f6k€ppa magyarok. tiln6pesed6s a ,t. probl6m6j6t meg:engedt6k, hogyaz emberek egyszeriien oldott6k fdlda az haj6zzanak Amerikeba, igeretfitldj6re.Amerikafejl6ddtt, pedigalabbhagyott 6hs6g Eur6p6ban. kaliberii 6gyfi m68j6hadsereg ds 15cm-es 10 Az osztrak-magyar modellekvoltak, nem volt r6szt bronzb6lk6sziiltek, hLisz6ves 6s A visszal6k6sg6tl6juk, az rij, modemKrupp-6gyfknak. tiiz6rs6gmint gyakorlatoz6sra haszdarab nekmind6ssze ldvegenkdnt kdtszriziitven mindeniltt. volt. dehdtnemis kelletttiibb,bekeuralkodott ndlt toltete Egyedul az ostobaFerencFerdinendnem birt nyugodni.Rudolf iin(?) gyilkoss6ga utln sajnos letta tr6niirijkds. Mindenkiszivbiilgyii6 a utilta. Ha 6t kellett mennie ldlte, 6 pedigkiildndsen magyarokat a kiildnvonatdnak ablakain behizatta fiiggdnydket, ezenaz orszdgon, az Arr6l 6lmohogym6gcsakne is kelljenlatniaezeket embereket.

7'

EctrLY GYdRcY: BoRoTvAELEN

dozott.bogy ha 6 kerijl a tr6nra,majd ugyanfgyleszminden,mint mindeniitt. uralkodtak 1848utin, amikorcsakoszffekok jinius 28-6nSzarajev6ban. h6s6gben, Es ekkor,a nyiri rekkenci 6s egy szemleitsordnmegolte tr6niirdkdst felesdget a egy boszniai tartoz6di6k, Gavrilo Princip.Ha Ferenc szerbtitkos szervezethez volnaz6tt kocsi, nemran&jAn ncisiil. alut akkormegillette Ferdin6nd miattnyiDe 6s igy a goly6kbiztosan t€vesztenek. a m€salliance c6lt volt. c6lpont utaz6 tr6n6rdkiis felesdge kdnnyri 6s igy tott kocsin mertrangon hizaso alul Ferenc J6zsefcsiszer utelta tr6n6rijk6st, a h6zanemszokds. hogyszerelemb6l dott.6s el6ke16 udvai kijr6kben Pcikhendinek rendkiviiibutinaktarlottik, ut6daiegy€b6s sodjanak. sze\\t.Ez k€\t se\\ \i\hettek\ o((r a \\6rNA.De {\{t az 6rok(€si{e(d a7megoldorta probl6m6t. a Gr6f'tiszalsta Gavr'rlo Principkap6rajdtt, v6n magyar is et161 miniszterelndk driili, mertmegszabadult a veszegyilltjlkajd6 delmesen embert6l. cs6szifu 6 valami6rt nem, szerette egy Mindenkidriilt,csaka nemet Valamittennikell. egyuralkod6 megkicsitezta Ferenc Ferdiniindot. A utdnh6 6l6s6t egyikuralkod6 semn€zhette h6z t6tleniil. mer6nylet gr6fTiszaIstv5nfekerjeszt€st k6szitetl Ferenc J6zsefnek. rom nappal helyzet, er6viszonyok a az 6s amelyben kifejtette, hogya nemzetkdzi vanemalkalnras Szerbidval a hadsereg rossz elliitiisa miattaz orszeg l6 katonai lesziimol6sra. iil6sen TiszaIstvdn[jEgy h€ttelk€s6bb. kiiz6srninisztertandcsi a el6g.ha Magyarorszdg ra a hiiborLi ellenfoglaltdllist. Ugy gondolta. 6s litonrendezi ezt kemdny ultim6tumot a szerbeknek. diplomdciai ad feszijlts6gek. n6metcsdszdr A az ijgyet.De term6szetesen ad6dtak Monarchia mellelr dgy 6rezte. hogyszdvets6gese.Osarek-Magyar az kell maradnia, miir ilyen fels6gsdrt6 ha konfliktustijn6nt. Meg is lesz. ig6rtea csiiszdrnak. hogy rnindenben segits6g6.e De meg volt gy6z<idve Vilmos n6met IL cs6sziir an6l is, hogy az oroszcdr nem foFja tdmogatni szerbeket. kirilyi v6r gyilkosait. a a Mindenesetre az6rt megkellettbeszelni a dolgot. ezr Igaz,hogy a ndmetcs6sz6r tdbornokai illand6ancsakhdbornzni p6ncdlszekr6nyeikben 6ta ott lapultaka Flanciaorszdg akartak, 6vek elleni ijabb invdzids ek, de hdt a katondk te mfu csakarra val6k, gyirtsanak. hogy hosszri hosszLi bdke€vekben haditerveket is TudIa 6s6rezte, hogyaz dregFerenc J6zsefis, akinekmiir minden ismer6se, rokona,bar6tja meghalt, nyugalmat b6k6takardregnapjaira. 6s Egy dolgo!el kelleuin!6znie. Rokoninak. Mikl6snaka kiiiiigyrniniszIl. lere,Szergej Szazonov hadiigyminisztere. ds VlagyimirSzukomilov a kardjdt csdrgette, mindenk6ppen akartak v6deni szerbeket. meg a

akartlenni,de nem eredetileg szerzeles kiiliigyminiszter Szazonov bdjtbl6st, ez6rtinkibb diplo6s birtavolnaa koraifdlkeldst a sok-sok pedigmir hatlanas 6vel hadiigyminiszter ellt. Szukomilov malenak j6n, de harminck6t is felesdgit€s bar6tnSit 6vvelfiatalabb ktjzep6n lgy nagyharciassdSot inkdbbcsakel6ttiikmutatott nagyon szerette, kuzinjit.Mikl6s cirl. r6di6telefonon kedv66rt felhivta heta biztonsdg megfbg tenarr6l,hogya b6keoldaliin6ll, 6s mind€nt €sbiztositotta el hogydiplomdciai iton int4zz€k ezt a konflikni M oszffdkoknal, jussanak oroszc6rralis. A h6bonjsemmik6p az tust,6s meg6rt6sre tele van ugyanligy pen se lenn€j6 egyik f€ln€k sem.A monarchia bels6 fesziiltsegekkel. gondokkal,ahogy Oroszorszdg nemzetis6gi j6, nem Semmik6ppen lenne istenne adja.hogybiirmelyikuralkod6Van ennek konfljktusnak. el6gbaj igy is. Ked6lyes a hiizis k6r6tldssa mindketten megnyugodtak ment a beszElget6sbe 6t azt6n diskurzus, generdlisok rendel@k Ez mindkdt el. mozg6sitest Am az ostoba keltett,s tal6n emiatttijrtdntegy fatitlis hiba: oldalonidegess6get a a dnhatalmilag elinditotta vonatkonvojokatfranMoltke tiibornok parancsban cia hatiirra.A konvojokel is indultak a mozg6sitiisi Vilmos csliszerint. Ekdzben menetrend dveklel ezel6ttlefektelett hogy mit tenneegy orosz-n6met sz6r felhivta brit uralkod6t6rs6t, volt: a brit birodalom A konfliktuseset6n. viilasznyalt6s egyenes hanem konfliktuseset6n, egy nem maradna semleges n€met-orosz oldaldnhadbal6pn6 €s szdvetsegesiik Oroszorszdg Franciaorszdg a megnyomia sziiknek.Ez mrr nem vott jdtdk.II. Vilmos azonnal le6llittatta csapatmoz a gombokal, r6di6telefonon 6s azonnal sdges gdst. Szerencs6re m6g id6ben,mert a katonai vonatszerelv6nyek m6gnem6rkeztek megLuxemburgba. este a €s Moltk6tazonnal nyugdijaztattacsisz6r, mdgaznap beszdlt ma is, kuzinjdval a franciaminiszterelndkkel 6s exkuzrlta 6s Srndor is g6taz incidens egy ultimritum miatt.Ugyansziiletett osztrik-magyar elrendezni. szerA fel6, diplomiiciai fton sikertih a szerbek demindezt az az a bek megengedtdk monarchi6nak iigy kivizsgdliis6t, dsszeesziftik. Grdf TiszaIstaz bdrttinbe kiiv€stfelg6ngydlt6k, elkdvet6ket 6s v6n felhivtaNikola Pasics szerbkiili.igyminisztert, megbeszdlt6k nindkdt otdalon felfiiggesztetvele az [igy r6szleteit, mobilizeci6t a mentek vissza kaszifnydba. r tdk.a katon6k a tette Gr6f TiszaIstv6nel6gedetien le a redi6telefont besz6lgel6s - kdrdezte lakdj6t6l . ki tal6lta ezt az 6ra fel ut6n...Mondja, Piene ddgi eszkdzt?" ,,Na, ,,ValamiNikola Tesla nevii szerbemigriins." van mikdzben miiraelegem a szerbekb6l a Nicol6kbdl." mondta, 6s k6rtyapartit. dtsietett szalonba, a hogyfolytassa megkezdett a

77

EGELYGYdRcY: BoRorvAriLEN

1

;t

9\'
'"'-\€

$€
-\_\
g\\

1

7:,:\
\ \ \

t,,,,,,

A vil6g technik6ja vagtatva fejl6ddttm6g 6vekig.Egyrerdbb 6s jobb.6rz6kenyebbek rddi6k6sziil6k sziilere$. nagyvdltozds A 1925-ben jiitt el, amikoregy rendKviil6rz6keny, Tesla-ripusi rAdi6vev6vel az jelsorozatot Alfa Centaurir6l hatdrozottan kivehet6 fogtak.Egyirtel-

az egyediil. elkdvetkezend6 Az 6vtizedekben mii volt, nemvagyunk helyrijlfedeztek longitudifel egyrcjavul6 kdsziil6keken sziimos m€g hogy a vildgegyetem van tele n6lis, majd torzidsjeleket.L6tszott, gondolkod6 informdci6 b6k6s, 6l6l6nyekkel. sok-sok A m6s, hasonl6, €s felsegitsdg6vel, ily m6donkaptunk amit b6ke,bardts6g hallatlan lendi-il6s kezd6diitt mindeniitt... el 1914-ben ugyaniskommunikdcijs Nemlgy t()rtint... A vahisdgban, telefottiiaenete kds6n drkezetta luzavar miatt II. Vilmos vezetAkes xemburgihatlirra, szdndikaellenlre netntudra meg,illitani a kab ai ki el'6renyomuldsr.elkezdddail L r iltightibori.igy enelkedhererr es az - a garantdh szlirkesigb6l- egyEitler neti kdpldr, egy Szdlin ne|ii kiugronpapndvendik, egt Leninnevi liptstihrizifitodfus. Er etes kezddddtt XX. szlizad... a

fllr rrrEurlvr
Ezut6n m6r csakTeslaag6niSjdnak lehetiink tanfi. A sok k6relmez6 janutu13-6n: lev6lreigy vdlaszolt Morgan1904. U/am!Le,,Tisztelt wl6re vdlasaolvasajruilkoava kell kdadlnitm,hogy tovdbbi pAna gyi ttimogattist em tudok adni, ahogt mdr emlitettem.TemAszetesen si" EEy nap mflva Tesla megirta kert kivdnoktovdbbi vdllalkozdsaihoz. ^ v'lasztt,,Tisztelt MorganUr! Otu kiwi ekemsikeft2 Hisze sikeyan. rem lehetdsigeaz On kezAben Amikor elkezdtiik,An mindent,fu mindentkisTimoltamaz utolstj centig.Ezutdnaz An spekuldci6imiatt ttz hinapotLellc vdmon a gipekre.Ezek utdnOn egyrlzsdeptinikor kebett.Mikor elmentemOnhijz, hogy megmutassam eredmlnyeimet, kidobott, mint egy hivatalnokJhiLAsegt fi Aft sem adort. On a becsiiletenbegdzolt,ellenfeleimneyetnek rejtam. TizennAgy httuapjadll az lpitkezis, ds ha ndg fuirom h6napigfolttathattam yolna a munkdt, akkor mdra nopi tizezerdolhirt jivedelnexne. Teslajavaslata, k6r6se volt, hogy huszonijtezer az dolldr fej6ben jdmegkezdhesse a f6nycsdvek gydft6sat, men az azokb6l szfimaz6 vedelem lehet6v€ tenn6a toronybefejez6s6t Morganpersze is is. ezt elutasitotta. Teslacikkeket k6z6lt a ScientificAmeican 6s az Electical WorldandEngineer cimd lapokban. Leirtaa vildgtelegrdffal kapcsolatos terveit6s a rendszer el6nyeit: olcs66segyszer(, egy zsebm6retii eszkdzzel b6rho1, tengeren fiild6n lehetne 6s fogni a viliig hireit. Tesla ekkor mdr teljesen k6ts6gbeesen leveleket irt Morgannek: ,,Egy 6ve alig milik el 4jszakaMorgan ir, hogy a pdmdm ne lenne kiihnles, de ne gondoljo, hogy gyengetagyok. Biztos vagyokabban, hogy be tudomfejezni a feladatohnt, bdmi i ttitAnj&. Miunin az

79

EGDLY GYdRcYr BoRorvAiLEN

Zs probMmdt meSoldottam. ob'an tiin6 lehetetlennek technikai bsszes szert, amit mosl csak dn tudok. Asamit ha kiildnleles tuildsftt tettem j6l haszruilunk, e86szvildSot e|y 'rsxtizaddal iszi el6re. azt kell az hogy ked' mig nindig halasztddikRetndlem, hogj a munl&im hissam, 'Ene rdvid vSlasz Nikola Tesla. Andl, tisztelettel, vez,ihireketkctpok Morganir vdlaszolva l5'i levelZre jdtt Morgantitkdr6t6l: ,,Okt6ber infontdlom Ont, hogyse,nnifAletovdbbi l4p6stne tehetaz kArdsAre levelet' 6rdemivelto de ugyann€hdny M€g vAltottak An i.igylben." z6snemtdrt6nt. gazhogyha valakielegend6en lanulsiga, A t6(6netlegfontosabb fizikai elfektusokatvdsrrolhat meg' vagy siilydag 6s hatalmas, kife.ileszmelyeknek olyantaldlmdnyok, €l itrdkre.Vannak ly€szthet vele 6s haa feltalil6 elpusztul. egyiitt ember k€pes, csakkev6s t6s6re is. a 6rdkreelvdsz taldlmdny Ilyen volt a ,,TihotttaliltruinJak"'b^n sok-sok esei is: O.fiyreus,Hubbardvrgy Coler taldlmriismenetett ny6tsenkisemtudtamegism6telni. meglehetmdrni,mint a h€gyek nagysagiit ugyanugy A gondolatok gondolat tizb6l hasznos Ert6kes, vagy magassdg6t a foty6k hosszdt. Szdmos ilyenkis.apr6 6lete soriin. esz6be eg6sz csak kutat6nakjut egy amikoregy v€mint p€ldiul a wiedemann-f6le, efiektusismeretes. parhuzamosan elek_ kony vasb6lk6sziiltsziil elfordul.ha egyszene. 6tlet ds t6r tromos migneses is hat16.Komoly.elgondolkodtat6 sz6zfelfedez6se agylbanszijletik.ilyen pdldiul Becquerel b6l egy ember er6 vagya Lorentz-f€le fijlfedez6se. tal6n ezerb6legy kutat6nakvannak, rij Meglepcien gondolatai vagyMayerdtleteaz energrameg ilyenrelehelp6ldaa Voha-oszlop. vagyHelmboltz munkdss6gakis6rletei. maraddsr6l, Joule vannak. egy taldntizezerb6l embernek Fonadalmian gondolatai [j munkari. p6lddul DiracvagySchroedinger Oersted munkiija, Ilyenek iiyen gondolatok szSzezerb6l egynek adatnak. talln Korszakalkot6 wigner Jen6vagyEinstein Faraday. Ampere, tal6nEmmy Noethef, munk6ja. megv6lnj melyekeg6szszemldletlinket Alapvet6en elk6pzel6se, van.Ide sorolhategymilli6ember kdziil csakegynek toztatjak. taliin Newlon6rdemeit. a matematikiit aki nrnk Planck kvantumszeml6iet6t: aki beveijsszekdt6tie fizik6val;Maxwell szeml6let6t, a mez6ket a tefte (persze Faraday-jel egyijtt):6s Pierre zefte 6s elfogadhal6vd is. A kdziil. Curieaz6ta sem6rt€ke1t szimmetriaszeml6let6t feltal6l6k hogyTesla6sMorayis ebbe kateg6ri6ba a tartozik. igy gondolom, szerves fejl6d6s Vannak 6snagytalilm6nyok. kis talillmdnyok kis A is megval6sitjdk id6ben, egy ezek,,benne r6sz6t alkotj6k. akertijbben 80

TESLA H(jLL(MA|

vannak leveg6ben". nagytalrlmdnyok, a A nagyfelfedezdsek egydlral6n nemsziiks6gszeniek, azokhoz eg6szen ftiss. rijszerriletiism6dsziiks6ges. g6zg6p A cjtletelehet,hogya fedel6rledob6forr6 vizesfaz6kb6l indultel. A Watt-f6le tdk6letesitetr g6zg6p hoztaazten g6zmoror a dtlet6t, ebb6lalaloltki a benzinmoror, a g62- g6zurbina. ebb6l 6s Mindegyik korszakalkot6. fontostalilmany volr, de nem kelletr iozzA yalaml alapvet6en 6jal kitaldlni. Az indukci6jelens6g6b6l egyenesen kcivetkezetttdvir6,abb6la telefon, a majda Hertz,fdie rddi6. €s onnana televizi6felralrldsa. Mindegyiknagyon fonrosraldlmanyvolt. denemkelletthozz6 fizikdtkiral6lni. lij Orffyreus, Moray,Teslavagya kes6bb ismertetett mdgneses tdbbletenergia-termel6 kitalalesiihoz gdpek idrvdnyosan megkdzelir6s mes kellett. Ilyen ijszerii l6t6sm6dja ndh6nytiz vagy neh'ny sz',zezet felulel6b6lcsakegynek van,s haelbukik,a gondolar 6vszitzadoka is vagyak6rijr6ke sirbaszdllhat. A kis tal6lmdnyoknak kevesebb ellensdge. az kevesebben irigyek16. A nagytal6lmdnyoknak riibb ellenfeliik van, irr j5val er6sebb irigyaz s6g, ellen6rdek, biztosabb buk{s, titbbsziir, az ezi( a 6s tdbbembemek tcibb alkalommal rij.a elindulnia semmib6l, kell a mireaz 6ffdr6s sikeriil- haegydlralin valaha sikeriil. tiirt6nelem is A ugyanis mutarja, azt hogy6!fen a legfontosabb tahilndnyokruilsire semmiesAI,nincsaz dftdrAsre, ellen6ll6s ijdonsdgn€gyzerdvel az az ariinyos. A tal6lmanyokat, felfedez6seket hdromszempon! szerinrvizsg6lhaquk.Ezek a zsenialit6s, iizleti 6s az emberit6nyez6k_ az K6rdezhetjiikegy feltalel6 kapcs6n, hogyhogyan lehetvalakiennyire zsenidlis,de aztis, hogyan lehetilyenrossz iizletember, vagyhogyan lehet valakiemberileg ennyiregyal6. Orffi,reus eseten egyszerre taldlkozunk a zsenidlis feltal6l6val, rossztzletemberel6s a zsusodiela lemmel. Te.ladz ur6torra gepdr. nemuotrannyira hagyra o riikol<izo. mint Orffyreus, ennek ellenere g6pei nemtudtak elterjedni. A kal6zkodiis, a tengeren az iparbanegyarintismert,itt ami 6s nem segitett, m6gellenfelei semtudtdklemdsolni Tesla-rendszert, a annyiranem 6rtetr6k. Abszoltr naivitiisaz elk6pzel6s, hogy ha egy ittletj6, akkorel6bbvagyur6bbmindenkdppen megval6sulhat. Tesla t6n€nete azt mutatja, is hogyhaegy zsenidlis citlet nemtud elindulni, lehet, hogyiirijkk€a semmibe v6sz.Biztos, hogyennek technol6gia 6naka hi6nya egy sor mi4s, fontosteriiletet gatoltmegelinduldsiiban, kifejl6d€s€benerremig ldtunkp6lddr. A tiizgyfjtAsvezerett rdrtdnetesen ac6lsyi{rtdrhoz a ker6k el az is. fehaldldsa ezer miis raldlmiinyhor adon alapoi.Bizto\ak lehettnk benne, hogya Tesla-f6le impulzustechnol6gia hi6nyamiattm6sterii-

8l

EGELYGY6RGY:BoRorvaliLEN

estiink Tudjuk'hogyp6ldiul a digiel. lehet6s6gektdl leten hatalmas is a kumuldiv hatisavolt pdlddul mamilyen tiilis szimit,stechnikenak ei sem k6pzelhet6 de a tematikdra, gyaft5stechnol6giira, tirhaj6z6s n6lkiil. szamit6g6pek is hulliimokat e16lehetdllitaniaz elektroAz iitlet, hogymdsfajta hulldmok' transzverzalis megszokott mint az egyediili. dinamikaban. p6ldeul ijfajta hanem a volna fofiadalmasithatta nemcsak tdvkdzt6st, \ragy vil6git6testek' berendez6sek, mikohullemrisiit6k,gdzkisiil6ses volna. s6t - mint sziilethettek g6pek,elj6rrisok anyagmegmunkdl6 is. er6miivek fLizi6s majdl6tnifogjuk miniatLlr alapul6radaroka hogy ezena technik6n Nem neh€zelk6pzelni, gyengilln6nek' haaz^z jobbaklehetndnek. kev€sb6 hiszen maiakndl el6nyt ez lenne. haditechnikdban alapvel6 A nagyobb t6sugarukj6val ak6rmer^zl. vilig' Allamoknak az volna,p6ld6ul Egyesiih adhatott taliilhanem hatalmas egy ulalmdnyr6l, is. hiibonlban Nem egyetlen semvetteat a statehit. Es az6ta beszdlheiiink hal6lir6l mdnycsoport senki. Tesi6t6l fdtabotot RADAR AZOROSZ mer A szimmetria-t6rk6pb6l kitiint, hogya mai tankiinyvielektrodihi6nyzika forg6 tdlt6s6s az 6ltalakifejtettsoKdlehat6s namikdb6l jelent6s ami a Szovjetuni6 is, kulai6si ali Ezt temaszlja az a n6h6ny egy L6tezik a Szovjetuni6ban utin dsszeomlSsa keriilt napvil6gra. Kutat6 Technol6gi6k a olyan kutat6int6zet, ,,Nem Konvenciondlis sorin l6fejirtt, de ott k6zvetlenul Int6zete", amely a hadikutatdsok a eredm€nyeket nem hasznosithatd Pr6b6lja Polgrri c6gekszrmdra iltal kelfoglalkozik forg6tdlt6sek a Ez drtekesiteni. a kutat6int6zet sugarzassal. tettfurcsa Magyaro$26_ az ismerem intizet n€henykutat6jet. Szemdlyesen Int6zetben Allit6Kutat6 gon tdbb ei6ad6st tartottak Tevkdzl6si a is (a kdzel6ben magnetroradarok magnetronjenak a sukszerint katonai kdr nagyjdb6t alaklip6lyantutnak,6sigy hoznak nokbana tdltdsek kiskatodolgoz6 sugirzdst) elektromdgneses l6trerijvid hulldmlosszd j6val l6bben sejttettek furcsaanomdlidt statisztikdi nek hal6loz5si kateriilet6n dolgozd egy6b megkijzijltk, mint a radartechnika haltak elektrokutat6i, hogya szok6sos Arrajitltek rd az int6zet toniikkijziil. k6r kiviil a magnetronokban alakf piilyin sz6_ mdgneses hull{mokon guld6tdlt6sm6gvalamim6stis kibocsdt,6s a valamitnemlehet ezt uidn m6don. Hosszfkis6rletez6s ldtrehoztak ledmydkolni szokdsos a neveztek; amit egy berendezdst, spin-,vagy toEi6s t6rgenerdtornak

n

HULL,(MAr TEsr,A

enneknemcsak ad6jiit,hanem vevdjdt el tudtiikk€sziteni, az a is hasonl6anahhoz.ahogyTesla annakidej6n specidlis oszcill6tordhoz speciSlis vev6tis k6szitett. Az oroszkutat6kszerintenneka torzi6ssugrrz6snak furcsa igen gyorsabban tulajdonsiigai vannak. Egyr6szt sokkal terjed, mint a f6ny, misr6sz! sokkalnehezebben nyelikel a drgyak. mint az elektromdgj6val neses sugdrzdst. Enneka sugiirz6snak a gamma tehdt sugaraknll nagyobb dthatot{i k6pess6ge 6ppen jelentette egyikkomoly van, ez az lechnrklr nehezsegel - \'e\oberendeTer kralakrrd.rin,l. trde,(e\ elme letiiket alapos matemat,k6valal6tdmasztottak. is Az orosz kutat6k szeint mindentest kibocsit ilyen sug6rzdst. mdg a mozg6 tdlt6seket nem tartalmaz6 testekis. p6ldrul gilik vagykiipok.azaza piramishoz hason16 teslek(bir ezeknek sugrra p6lddz6sagyenge). 5llitj6k.hogyilyen gril6k,kdpokkijzel6ben Azt ul a kist6lyosoddsi folyamatok oldatokban mdsk6nt. lassabban vagy gyorsabban mennek v6gbe,minr a kontrolleserekben. Forg6tblt€sekjelenldt€ben tapasztalataik szerint- m€g intenzivebb a suez gerz5s, amit perszev6hoztatni, moduldlniis lehet,6s igy egdszen lijlcjnleges i,do-vevo kesrdlekekhez jutni. lehet Meglehet6sen furcsa ulajdonsega ennek sugirzasnak. a mig a hogy neskipokvegep6ldiuljobbra-vagybalraforgat6 sug6rzesokat bocsdt ki. A vizsgrlatok igener6sa biol6giai szerint hatSsa magyardn, is. az \i.elked..r' befoly;\olh"tri mdd^nAllrl^lag emben ilyen ke\,,irelrek kicsi.b6ratndnyi nagysegi berendez€seker a hadsereg az ellammeg6s (cz rendelds€re, melyekkel nagytomegeket lehetett lenyugtatni j6l.jijn. (ha haa kujbisevi biiny6szok sztriijkolnak), vagyfdlherSelni p€lddul - a a katondk nemakarnitk civileke l6ni).Ezeka kis berendez€sek a - akdrcjthatkilomdter kutat6k beszdmol6ja szerint is tiivolsiigb6l kifejtherik ha!6sukat.6s komolyfriidalmakat el6 lehet is iddzni veliik. A konrmunikdci6n kbzveden kiviil gazdas6gi haszna vanennek is a peldeul sugdrzdsnak, gyenge min6s6gri. olvadtnyersvasat besug6rozjobbaklesznek, va a negszildrdult tulajdons6gai f6m sokkal szinte az jelent6(driga 6tvdz6anyagok acdlhoz hasonl6ak n6lkiil).A kutatasi sekben sziimos berendez6s rosszmin6s6gij igen f6nyk€pe ldthatij. is de a kis6rleteket r6szletezik nem annyira, hogyr€produkiilni lehessen. Ez az oroszkatonaital6lminyokat koriilleng6 szokasos balladai hom6ly mindenesetre 6vatoss6gra k6sztet, egyiltaliin nem kiziirt. rm hogyamit mondanak. annak legalibba fele igaz.Kdtelyeimer tdpaz l6lja, hogy egy mi1k6d6, tipusi radarrendszer ij kidolgoz6srihoz hatalmas naSy tudds, technol6giai szint6s kutat6ib6zissziiks6ges. Ene igenj6 p6lda IL vil6gh6bonis a radarverseny tdrtdnete.

83

EGELYGvORGY:BoRoTVAELEN

KdPdN,YEC DS6 ,,IIATT'' hdborrivolt, m€g m6r Az I. vileghibonil6nyeg6ben f€lig technikai m6r de ,gyi 6s szek6r, a hdbori .,hajt6erej6t" a sokvolt a l6vontatta vittdk a kavagonszdm eljutottak' jelentette. vonatok g62 Ameddiga Meg is haladni. midrcsakgyalog,l6hdtonlehetett onnant6l aonakat. a hosszi-hosszli volt dlltaka frontok;nemveletlenul az L vili4ghrboni motortdmeges a A dll6hdboflija. patthelyzetetbels66g€sii fut6erkok voltakaz aut6A fel, tankformejdban. n6metek oldotta megielen6se 6s nemk6szitettek' a panc6lozott agyikat de gytrt6srittitr6i, mozg6, is hetul repiil6g6pgySrtAsban kulloglak harcigdz g6ppuska' aknavetti' a er6ss6ge j6 min6s6gii A n€metek hatalmasdadalmat keltett, amikor 6s a tengeralattj6r6volt, ez€rt eliiszbr' tiirt6net6ben 15-6n,a fdld hdboniinak 1916. szeptember el6tt.Az adfdl somkozott a n6metdllesok harckocsi negyvenkilenc akaa katonasSgminden n6met 6s dig rendkiviilfegyelmezett elszdnt jermiivekr6l r6miilt' haldlra okdd6 zijrg6,tiizet csdrg6, ddlyondttdr6, p6nikba esett' hrfuomszaz harckocsi Pdld6ul Flersfalu el6tt egyetlen a kergetett gyalogsigkarjaiba n6metkatondt is fegyvereit eldobdt6 a bevonult harctdrlea harcigaz6n a esem6nnyel technika Ezzelaz az jelentettek Antanthatalmaknak dll6az kocsikkomolysegits6get jelent6kiizdelmei nem de vesztes6get, eldrehaladdst hiibori sok-sok a hogy a II. vildghdboriiban radar allithatjuk, Meggyiiz6d6ssel ben. fordulatot. a ugyanezt min6s€gi hozta Franciaoregyszeien lerohantdk a A IL vildghiborfban n6metek harckocsijaikkal b6r szigot a jobbanszervezett, nemjobb min6s6gij radarokat hogyrddi6hulldmokkal is is, A ndmetek az angolok tudtdk, repiil6g6pek melyekkel azM olyan berendezdseket. lehet kesziteni, Ks6rni'el6rejelezlehetfigyelemmel mozg6sit vagyrepiit6g6prajok hibonija volt' a bevet6s6nek mdr a l6gier6tijmeges ni. Ez a hdborri vagy megnyer6s6t a habord vagy l6gi fitl6nymegszerzdse elveszt6se kutandh6ny jelentette. angolok6ri6si szerencs6j6re Az elveszt6s6t h6ez6rtmindigndhdny bizonyult, el6relet6nak t6juk 6s politikusuk szemben. radarfejleszt6ssel voltaka n6rnet napel6nyben elgazdas6gi ipa potenci6lja €s Az EgyesiiltAllamok,hatalmas a legal6bbis radarkutatisban. lenercsem vett r6szt a nagyszabdsli Allamoknak m68nem.Csakaz Bgyesiilt kitiir6sekor eur6pai heboni prob_ ereje,hogy a megoldand6 voh ekkor olyanipari, el€ktronikai idejealattmegbeliil, m6g a h6borf l6m6kmilli6it zircs hatdriddn a ki. fejlesszenek Azonban hdboeszkdzdket oldjdk,s6thaszndlhat6 fel nemismefte sem ri el6est6j6n a politikai,sema katonaivezetds szereP6t. a radarl6tfontoss6gf 84

Ez is j6l mutatja, hogy a politikusok, vezet6 katonai szakemberek j6r6sztcsaka mriltban. mrr rdg6ta a gondolkodnak ismertdolgokban jelent6iigyekben 6s nehez€n m6g6let-haldl k6rd6st is, l6rj6kmegaz ellenf€llegy6z6s6nek lehet6s6gdt radikdlisan technikaieszegy rij kitzben. l6gi harcban A pedignincsmdsodik helyezds. Eytiz,akl Az gyorsabb, eliisziir aki ldtjamega mrsikat,6s id6ben t6mad. Amikor a n6metek lerohantak Franciaorsz6got, hadvezet6sa brit nek harmincn6l kevesebb vaddszgdpe maradt,egy hajszrlonmflt csaka szigetorszdg ldgteftnek bi(okl6sa.Radarn6lkul eg6szen biztos,hogyelbukottvolnaa b t l6gierd, brit hadsereg a flotta is. a 6s j6val kevesebbre Ezt a t€nytkevesen ismerik, dltaliiban 6s 6rt€kelik a radarfejlesztdk drdemeit, minrp6lddul pil6tek6t. a A radarmiszaki,technikai tudomiinyos 6s ijdonsegis volt egyben, k6shegyig men6harcfolyt a26ft, hogymin6lr6videbb hulldn osszakat ellithassanak a jobb 6s emiattponrosabb el6 felbonr6k6pess6g 6rdek6ben. magnetron egybrit tal6lm6ny kulcsfontossrigf ebA lett ben a kiizdelemben, amedkai de t6ke.szervezetts6g akarat 6s kellett ahhoz, hogyezt az €szkijzt szijksdges a m6rr6kben kifejlessz€k. mA darhdboni tiirt6net6t csakmostanra dolgozrdk kel16 fel pontossiiggal (Usd p6ldrul RobbenBuderykdnyv6t),igy dertilherett hogy az ki, eur6pai h6bonjkezdetekor Egyesiilr az Allamokban JohnD. RockefellerJr.f6l milli6 doll5rtfizetettaz MIT-nak(Massalhusetts lnstiture of Technology), hogya kutatesi prog€m megne 6lljon.A technikai h6bonisok mindenben jdtszmdira: hasonlitaz amat6rsakkoz6k az nyer,aki kevesebbszer hibdzik, mindenki de hibazik. Nagy-Britannidnak h6boniba l6p6sekor mdgnemvolrakolyan rada{ai, melyeka tengeralanj6r6k periszk6pj6r 6szlelni ruftekvolna,hiszenezek a kis tiirglak csak a rdvid hull6rnhosszfsugarakat vert6k vrssza. amerikairadarkutatasban az el6rel6r6s Az nem hoztames a fordularor. hanem Pearl a Harbour-i nagedia. brilekeredmFnyeit A ielhaszn6lvaegy kezdetleges, mozgathat6 radar6llomAst ellilottak Opara fel Oahu Kavaiola 6s sziget6n. a radarckjelezt6ka ri{mad6kat... Es is Azon a tragikusdecemberi reggelen CeorgeE. Elliot 6s Joseph Lockhard kiizleg€nyek verrek 6szre, hogy a radark6pernydje elsd!€tiilt. Azonnal teiefon6ltak inform6ci6s az kdzpontba, ott egy k€zle, de gyintdssel elint6zt6k hirt. Ugyanaz a rtirt6nt, mint McKinleyelntikkel; a dntgenbercndez6svillanyviltgit6s 6s megmenthette volnaaz 6let6t; PearlHarbourban voh radar,haszndltdk - csak6ppenaz ered, is is m€nnyel nemtdrddtek. perA japdnrimadest kiivet6en alapvet6en megvdltozotrhelyzer. a szenemhoztak nyilv6nossagra, a radarhasznalar6val hogy kiv6dher6

85

BOROTVA6LEN ECtrLYGTIJRCY:

!olna visszaverhettdk a hatdsosan a lett volnaa traB6dia; repiil6g6pek valamivel ellenihebo|Iival6szintileg japdntrimaddsl, ezzela Jap6n 6s idej66s a De megtanult6kleckdt, m6g6ppen volna. leheten rdvidebb az (id6ben kinyitottiik emyota kezdtek akci6ba fejleszt6si benp6ldds zdporban). kihaszA kis6bbieksorenaz EgyesiiltAllamok messzemen6en tov,bbrasemvolt sem mig a japiinoknak el6ny€t, ndltamegszerzelt el egyremiisraszenvedtdk vere_ s mif€le radaduk, ennekhianyeban akkor Teslaszabadalmait. volna el6vett6k (Ha sdg€iket. az USA-ban ha volnael a radartechnikiban: pedig 6rheftek fejl6d6st m6gnagyobb nemlell volnaPearlHarborban 16, fogvahallgatnak akkor kezdett6l meglepet6s.) v6res kristdlydetek a kikdnyszeritettehozz6szijks6ges A radarfejlesztds el s ez vezetett a 40-es6vek v6g6np6iddula tran torok kutatasdt, kutadsaa senkinemfoglalkozott krist6lyok Addigszinte zisztorhoz. mdr meglevo a V6gijl a lranzisztor,6s Allamokban. val az EgyesiiLt ki a verseny6b6lkistilyok keriiltek gy6ztesen kdszijl6kek csdves Fizt(iEGYBOR0NDBEN volt fejleszt6se kiemelked6 feltaldlS 6let6nek a NikolaTesla. zseniSlis amit senki n6lkijl miikdd6aut6ja. PierceAnow lipusf. iizemanyag a nek sernsikerijl!reprodukilnieddig Miel6tt megkisdreln€nkreja t6lyr6lfellebbentenifitylat. rovid kit6r6tkell tenniink. jut minden6vtizedre egyjelentos' val6szinijleg A Xx. szizadban minden bizonnyal els6 talilm6ny.A sz6zad 6vtized6ben de elfeledett energetikdaz egy voh TeslatalSlmdnya iiyen.Most azonban szint6n be mutatndm Mindenkihallottm6r hoz tanoz6taliiln6nytdn6netel u16n robbantiisa a kis€rletekr6l: hidrogdnbomba fi1zi6s nzigynevezett gondolti{k az igy Jogosan mega kontrollil!frizi6skis6rletek. indultak utiin felrobbantesa egy 50-es6vek kutat6i,hogy ha az alombomba akkora dpiiltek. ad6 energi6t atolneaktorok mdr 6vtizeddel miik6d6, tiz 6vbenaz! is megfogi6ktudri ut6ni felrobbandsa hidrog6nbomba koriilm6nyek ellen6rzdtt is oldani,hogya frizi6sreakci6k lassabban' lgy robbandsszertien gondolt6k' 6s tiifi;nienek, ne egyszerre. kdzcjtt ha magegyesiil6s6t. vagy hogya neh6zhidrogdn triciumfizi6j{t. lassLi de nemis kdnnyen. meglehetoldani. ldkni a rekell hogyigennagysebess6ggel egym6snak Azt tudtak, hogy csakakkorrem6lhet6, hiszen r6sztvev6atommagokat. akci6ban a k6zelrekeriilnekegym6shoz magok' miatt olyan a nagy sebessdg tamdr legy6zikaz elektrosztatikus mager6k hog) az dgynevezett

86

TnsLA HUr-LiMAr

szitiist. NagyonsoK6leelk6pzel6s sziileten arra.hogynagyplaznasiiriisdget 6rjenek 6sebben siirii plazmdban el, a megteremrs6k ijF az kdzdsek kritikussebess6g6t is. Igen nagy h6m&s6kletre fiildi anyagsegitsdgdvel rerm6szetesen nemlehetfelhevitenj plazm6t, a mertm6ga legmagasabb h6m6rs6kletii ed6ny n€hriny is ezerfokonmegolvad, pedigrijbbmilli6 fokos i$ h6m6rs6kletet kellett volna el6mi. Ez6rt miir kezdettdl fogva arra gondoltak. hogy elektromos, vagy m6g inkdbber6sm6gneses terek segits6g6vel tartjAktezrrvaa reakcidban r6sztvev6pozitiv ionokat. Orosz,amerikai, angol6sjapenkutat6kis nekildttak enneka technikailagigenneh6z feladatnak, imm6ron de tdbb6vtizede dolliirmiilierdokatkbltvea feladatra, maigsemjutottak 6rtekelhetci eredmdnyre. Az 1960-as dvekben EgyesiiltAllamokban egy sziilerert feltallil6, Philo T. Famsworth sikerrel megoldotta a feladatot. ezt Akkor mi6rt nemhaszniiljuk mi6ri folyik a kutat6s vil6g szdmos m4 a kutat6int6zet6ben tovdbb,6ri6saanyagidldozarok melle$?Nos, az6rr mert anyagi rimogat6ja, ma is ismertvjl6gc6g, egy hatftozotr figyelmeztet€stkapott...Farnsworth tdrt6nete sokban sem kUldnbitzik t6bbifela tal566tdl. L6ssuk, is volt 6, mik6pp.jurotr a megoldiisig,hogyan ki el s k6nyszeriilt munk6ja feladiisiira. Amikor t6v6tn6ziink,biztosan nemjut esziinkbe elektronikus az televizi6 feltaldl6ja: PhiloT. Farnsworrh. Farnsworth Tesliihoz hasonl5anhihetetleniil keativ felraldl6 fejleszr6 6s gimna, volt. 1927-ben, jiitt zistakor6ban rd az elekronikustelevizi6elv6re, a kis raizot 6s odaadta kijz6piskolai tan6r6nak, hogyegyii$megbesz6lj6k. a pa(Ez pirdarab szerencsds vdletlen folytdn megmamdt, a k6s6bbi 6s peres elj6r6skor taniirtudtatanisitani, a hogyFarnsworth dndll6anjiitt az 16 elektronikus televizi6 elv6r€.) gimnazisra A Fansworth 6tieteaz volt, hogya k6petsoronk6nr fel6piteni. kell Persze els6Kserlerek az mdr r6gebben megtitrt6 ek Eul6p6ban. Karl FerdinandBraun n6met fizikus(aki Marconival €gytrt kapo{Nobel-dijar) szinr6n r.ijijtr,hogy elektronsugarakat elekr6dokkal, mdgneses mez6kkel lehetmozgatni, 6s igy p6ldiiul lehet6v6 vdlik a gyors fesztlrs6gm6r6s. a mai Ez oszcilloszk6pok alapelve is. Famsworth nemnyugodott pdnztszerzett 6s televizi6ja kifejleszt6sehez. taldlmdnyhoz A sziiks6ges dsszes alkatr€szt magafejleszt€tte ki, hihetetlen intuitiv,keativ k€pess€gei segirs€B6vel. magak€Saj6r szitette oszcilldtorait, vev6it,6tviv6it,s6t a t6v6kamer6hoz sziiks6qes c(dvel Termeszetesen is. miisokar foglalkozratotr idea. igen i! ez az es sokan, tdbbek kiizdttegyZvorikinnevriismedseis gyakan megldto_ gattalabont6dum6ban. tehers6ges A Zvorikin,aki az RCA c6g (Ra6l

EcELY GY6RGY:BoRorvAlil-EN

a lemrisolta volt' sz6pen of dio Corporation America)alkalmazottja a televizi6rendszert' nevealattszabadalmaztatta 6s latottakat, saj6t a hanem teljes vev6k6sziil6ket' a nem Farnsworth pusztdn televizi6 a 6s rendszetis kifejlesztette' ezek kdzott a felvev6cs6' ad6-vev6 Ez tal6lmiiny' az 6 jelerdsit6 cs6 volt a legfontosabb hidegkat6dos lett vdltozala Ennekegy tovdbbfejlesztet! term6ke. szellemi alapvet6 mtikdd66jsugarakkal infravdrds alatt a Ii. vildghrdboni kidolgozott foaz l6nyegdben elekfonoptikai Zsenialitdsa kalonail6tcs6. szakai. tefakadt,kev6silyen sziiletetl mdly, intuitiv ismeret6b6l lyamatok (az^zmultipaktor Ezeka kdper6sit6 ezena teri.ileten. mozgott hets6g tiikritk voltak Ahogya elektrosztatikus konkl6velekr6dok, cs6vek) ugyanigy f6kuszelt6k a f6nyt koncentrdljdk, tiikrdk vagy lencs6k 1890benmfi Sir (Ezt a folyamatot t6lt6seket. ezekis az elekromos vele nem de dszrevette, 6rdemben fbglalkozott ) William Crookes jelens€ge_ furcsa Fansworth kdzben csiivekk6szit6se A f6kuszill6 hogy €szrevette. n6ha dolgozott, Amikorhidrog6ngazzal kettapasztalt. a meg,igymondszinte figyelhet6k kirobban6sok 6lesenergial6ketek, piciny' vil6git6'k6kes kdz6ppontjdban A semmib6l. cs6 geometriai Ahogyndvelte tdrt6nt). pontokat figyeltmeg(ez m6g 1935-ben szimi pont megjeten6 f6nyess€ge' a fSkuszban igy a feszults€get, n6r a utdn A hosszi kis6rletez6s rejdtt,hogy ezekbe kis, csillagszeru polen6s lehet6sszesiiriteni' vdltoz6 pontokba fon6, ionizilt g6zokat nagyfrekstabilan lehettartani6ket.Etedetileg ott ci6l segits6g6vel aholigennagy haszndlni. ajelens6get akarta venciis6tviv6csdvekben a Ezt van teljesiimdnysiirijsdgre sziiksdg. a munkit megszakitottaII dolgozottsikeresen. ldl6k6sziil6ken hiszenaz 6jszakai vileghdbonj, kdzpontjdba az amikora hidrog6niizi6 6rdekl6d€s 6vekben, Az 50-es teriilet6hez r6gi hogyvisszatdr 6rdekl6d6si keriilt,elhatftozta, melyekalapjiin talilmdnyileir6sis fennmaradt, K6t igenr6szletes val6j6 Iaborat6riumban sz6zmilli6 forintosk6lts6ggel n'hlny egy forr6fiizi6s hordozhat6. a lehetne kis m6retti, reprodukalni szinrileg 6vekeleidnkezdettfoglalkoznia technikai Az k6sziil6ket. dtvenes 1966.jinius 28-dradat6l6szabadatma els6 megolddssal, megadott K€l 6v mlilvaenneka szabadalomnak 3258402. sz6ma dik, melynek meg' szinte,,kiforditott"verzi6j5tval6sitotta egy m6sik viiltozarfu, pedig3386883. 1968.jinius4, szdma id6pontja megadisi ennek elt6r. f6zi6sberendez€st6l A k6sziil€k mindenm6shagyom6nyos. bezd,,inercidlis de vanegy igentdvolirokonvonisaaz igynevezett fi.izi6igy miikitdik,hogydeut€riu Ez rdsi" m6dszerrel. az inercidlis Ha k6szitenek- ezt kicsiny gdmbbket mol 6s triciumottanalmaz6, akkora feliiletr6l besugerozz6k. ldzerekkel oldalr6lhatalmas minden 88

gyorsan, nagyon rak6taszerrien elperolg6 anyagolyaner6sen nyomja cissze goly6csk6t. mdrelegend6 a ami ahhoz. hogya k6zben felhevult anyagioni2616do!t rdszecsdi megfelel6 sebessdggel utkiizzenek. 6s l6trejcjjjdn frizi6. Taldn t6volr6l ugyanez alapelve Farnsworth a az szabadalmainakcsak6 hamarabb, is. eSyszerrjbben, szellemesebben id6benviiitozd,ltktet6 6s gcjmbiszimmelriiival rendelkez6 elektromostdrrel- val6sitona nagyjAb6l meg ugyanezt effektust. az

Uaited States PatentOfrce
I
rblr
}dhr'Fl|!!id'P-l',&'|d'dBbbtr s4d3$!46,60btrd4i!b!aod

3,258AX2
2 eu rbd @cur.! iq nmd
or rdd,r

s edar

9!&!i@mdlL'ooli,tnddddddEr ^ 6der djd ! ,o Fdj& r 'c'!d

r llt4

&, d{

d,

4i atrq6

$ni

Nq h

vd .d6q did n b Fqie I ndb idc oi[tdoq 6rc46 i Fi1.tu enq 6d4tndqdd@dq{ododdrc'furq'd!dq

d Pd!d4 ! 4c by

!dl|yfurldsbtodulehe
Eh'o{ilde!!!ltdd&!id!

mdD eld

desj

N.!x

cnilt

L

dlrdrr

o'er o!,4 {n &oE 4tsrcd ! rb dAc rr6i

19. tba. Fat,s||ofth

tls,t fn.i,.js s..abadabna.

K€t dbramutatjaa gdmb alaki Fansworth f6le frjzidsreaktort. A 21. ebren litszik a f(ziris szerkezet alapelrendez6se: l6nyeg6ben k€t g6mbelektr6ddb6l Ezt meglehet6sen azonos koz6ppontd 6tl. alacsony (kdriilbeliill0 3torr) nyomiison vdkuumban tartani; technikai kell ez lag mamerkdnnyen megvaldsithat6. A 20.ebrAn gcjmbben liitszikebben k€t koncentrikus a el6dll6elektromos t6rerdssdg-eloszlds fiiggv6ny6ben. eljiii4salapajtlea sug6r Az fe az,hogya k6t elektr6d kdzdtt,kb. 100 megahertzes frekvenci6val. id6benviltoz6 tererossdget €rnekel, €s a pozitiv ionok, valaminta negativ elekaronok elvdlnak egymdst6l, szeparilddnak rezgdsek a sordn, 6s hol a pozitiv,hol a negativ tdlt€sek giimb heiyezkednek a el kdz6ppontjdban. id6benegymrssal villtakozva. a pamm6tereket Ha jdl v6laszidkmeg,akkoregy rezon6ns hatiissegitsdg6vel lehet6r el ni, hogya pozitivttjlt6sek rezgdsek a soriin 6ssze-dsszehrjz6djanak,6s olyan nagy sebess€ggel mozogjanak, zuhanjanak kdz6ppont a fel6. hogyj6 f6kuszdli{s esetdn igen nagyenergieval iitkajzni tudjanak, 6s igy l6trejijjjdn dhajtott az tuzi6

89

EGELYCYORCY:BOROTVAiIEN

poh azeqylk rezgds ldzhban ncii

/

(\b$!b)

-i'
I

.1
I I
I I

I

I
1..,
, / / gy! Polenciel minimum. nel0ssze lde a lizid tll6d0nik azahmmagok

20. t\bft. Famsr)orth fiizi6s rcaktonhak el')e: |o,nb alaki eLektfidokk1zdtt rc.o anci(twl ke elemi a pozitfr anlagok 'ssssiitiisdd4s4i

tbltik be. A 21.6brla.Afn.i6s berendezas metszete. rdcsokakt id szercP4t

90

a szok6sos. rendki 6s Ez a rendszer az6negyszertibb szellemesebb men viil drdgafrizi6smddszerekndl, a ffzi6 id6ben|dltozti B(inbi megoldhat6. €s elektromos irben keletkezik. ez sokkal olcs6bban gyiirii alakdm6gneses terek plmint az igen nagyenergiasiirtis6gfi. ugyanis Tokamak-tipusi ffzi6s reaktorokban l6trehoziisa. szokiisos A peri6dusonk6nt, hanem tekercsek segits6a mdgneses nemcsak teret sok energiiltfog6vel 6lland6an fenn kell tartani,6s ez igencsak gyaszt. (Elvilegszupravezet6kkel is meglehetne oldani,de a technika hutenikellene. a hiltdsenergiasziiksdglete 6s mai rilLisa szerint azokat jelent6s.) hasonl6an gaimbelektr6d6k eset6n sem_ kitz6pponlf A Farnswofih-fdle kcjzds egy mi ilyesmire nincsszilks6g: kiils6 an6d(pozitiveldjeli) 6s egy A kat6dvesz r6szta reakci6kban. nagyfebelso. r6csszerii. lyukacsos tdrre iilland6elektromos sziilts6gri. k6riilbeliil100kilovolt nagysrigi viiltakoz6elektromos terel adunk-min|egy egy kisebbfesztiltsegij. ahhoz. hogya pozili! frekvenciilval. ez elegend6 s 100megahertzes felgyorsitsa iitkoz_ €s igennagysebess6gre ionokat rczondns m6don rezo t6r ingaszerien L6nyeg6ben elektromos segits6gdvel az lesse. Az a egyikfSzisi_ nanci6ba hozzuk mozg6ionokat. energia rezgds a pedig tdrol6dik, mAskor tdmegek kinetikus energidjdban bana mozg6 megdllnak a kdzdppont szinte teljesen amikora mozg6tdmegek t6r banelektromos formdiiiban. a ak-kor reakci6a Ha sikeriila kdz6ppontban l6trehozni magfrizi6t. jutnakki, 6s a kulso p6lddul protonok igennagysebess6ggel term6kek. nagy potencidlja dllitja meg oket. A nagy energi6jfrean6dfeliilet potenci6lj6n, 6s lef6kezodnek kiils6 elektr6dmagas a akci6terodkek eleknagy annakenergitit adnakdt. igy tulajdonkdppen fesziilts6gti tromos energiaformej'ban kii.vetlen L lehet kivenni a ri.itjs reakcitj k6szii' tehdtalapvetrjen elektronoptikai egy eredminyit. az eszkiiz Ez pontos f6kusziildsiira a nagyon ldk. amelyalkalmas tdltdltr6szecsk6k potenci?ilt adnak: berjgy.hogya belsijgdmbdn levdkat6dra viltakoz6 pozitiv 6s fiizisonk6nt vSltakoznak elekhonok. a az liil g6mbaiakban 6s ionoknagycsopo(jai. pozitivionokdeut6rium- ficiummagokb6l A (22. alkalmas magokat. ilbra) dllnak. ezekadjiika frizi6ra koncentril6dnak. akkorazoka kdAmikor beliil 6ppen elektronok a fel€,ezzel,vala riilajttiiklev6 pozitiv ionoka!vonzzak k6z6ppont gyorsitva hihetetlen nagyenergiSrais mint a kat6dfesziiltsdgevel tesznek szert. Amikora bels6 kcjzpontban elektronok levo ionsrirusegre fizisbana t6r mindenirdnyba egyenietesen szeDgranak, a kdvelkezd dssze, a megfelel6 6s energi6ra akkorbelijl a pozitivionok gyrilnek glor.rr\l lerrejdhel c ig1 " magok !(kozdse emiarr fdrro. ldnlegeben es

91

ECELY GYoRcY: BoRorvAtLEN

fogva €s a pozitiv atommagokattehetetlens6giikn6l sebess€giikn6l segits6gdvel egy rezonancia 6s ,,bebdrtdnOzztik", egy oszcilleci6, jelent a szokasos Ez mindig dssze-ijsszenyomjuk. radikdliselt6r€st de tdvoli alapkoncepci6ban fuzi6s reakorok6l, Tokamak-tipusri fijzi6 alapelvdvel. megegyeziklezeres a

o

o

o o^o o \.-Y--./

al0mmag

\:_:_j/
mdsodikfttzh: az elektronok tannak kiriil, a pozitiv nagok jdn beLiiL ekkot l6trcafn.i6

vannak be' elr6ii.is: a. elektrcnok kiviil, i8\ liil, a po.itiv atomnogok alakulki. bent egyfinudlis kat6d

ft.onlins t'ffel litrcho.hat6 12. 6btt". g(,nbs.inmedAji elektromos A fnz,t petligegls. bi.to' Tesla ho.tu Ietu el6s.iir,Famsworth eb,e.Vahjszinijleg

valapersze neutronok keletkeznek, is A reakci6eredm6nyekdnt a kdzvetleniil kills6 an6melyekenergiaiukat mint h6, 6s prctonok, A hasznositani.neutroenergiak€nt donadj6kle, 6seztlehetvillamos anyaghogyvalamiszerves r6szben igy, nokatis fel lehethasznalni lassites h6 el66llites6ra. udn iitnekki, r6szben b6l protonokat A rczondnsliiziti j61)al egyszerlibb,elegdnsabbmegol&is, mint sziegy K6pzeljiink p6lddul magas' el amit na a fzikusokerdherte&. mondja. azt A amit sz6tkell tttmunk. fizikusiszemldlet l&d oszlopot, el6szif megkell 6llaszerint fel. robbantsuk A m6m6kigondolkodds a rezomajd pitanisajrit frekvenci6j6t, ezzelperiodikusan,,ldkddsve", kell az Ugyanezt tennia pozi_ sz6tszakad oszlop. nancia segits6g6vel rezoniins el6mi: tdbb l6pcs6ben. tiv ionokkalis, ha fiizi6t akarunk kdziilni,6s egy gdmbszimmetrikus energidt m6donkell a sziiks6ges megg6tolni. mezrinek az ionokszokdsdt kell mint egy teniszlabda, Az els6.,reakor"nemvolt sokkalnagyobb, tehit az a szelde mierez is mutattaaz effekust. Enneka k6sziileknek

92

TESLAHULdMAI

lemes hasznSl, igy alapelve, hogygiimbiszimmetrirjielekronoptikdt igen pontosan lehetdsszesiiriteni, f6kusz5lni tdltiitt r6szecsk6ket. a A hat6spersze statikusm6donnemtanhatdfenn, 6m itt pozitiv 6s negativ r6szecsk6k dinamikus egyensilydt hasznositjuk, igy a rezo6s nanciaelv€t kitzvetetten felhasznelva nagyenergidkatehettek igen sTerr pozitiv gyaa ionok. Magd" folydmat elvileS ennlire egyszerri. korlatiban azonban sz6mos r6szk6rd6st kelletta feltaldl6nak csapa€s (23. t6nak megoldani. ebra)

Elelroszlalkus mez6kkel l6 dn616tuszdlds

16kus?iiliis Egyoplikai elfendez6se encsdkkel

ko.tianaliqia. 23.a*a. Az elektrcnoptika lencslk tiikritkoptikdja es.l is hozta alapelvet, 1959-ben ^z 6s Famsworth 1953-ban nyilv6rossiigla tevhivdsi c6g6nek, ITT-nekegyik az meghit6k a Bell nemzetkdzi igazgatds6gi iil6s6re. hogybesz6ljen elk6pzel6seirdl. els6vizsgdlaAz (akkorm6gkdnnyen vdgezte lehetett deutdriutokatm6gsajetlakdsdban mot szerezni), el6adds az ut6n azonban ITT egyik laborat6riumdban az folytat6dhatotta munka, inuniir jobb kiiriilm6nyek k6zdtt. Matemaazaz fesziiltsigek, tikailag is kidolgozta, hogy milyen param6terek, hekvencidk, nyomasok plazmasiinis€gek 6s mellett lehetmiikiidtetni a k6sziil6ket. 1960. ok6ber 8-6nlegels6 k6sziil6ke elhnd6neutronm6r fon6skdntmiktjd6tt, vagyisbeindulta fi12i6 Ekkorez m6gnemvolt dnfenntafi6, a sziiks6ges de energiaszintet j6l mituel6rteahhoz, hogya fijzi6 beinduljon. ki&aml6neuironok A mutattdk. hogya frizi6mekkora m6rt6kii. El6szii csakm6sodpercenmajdn6hdny h6nap mflva 1,3 k6nt50 milli6 neutront tudotttermelni, milli6rdneutront termelta szerkezet. Amikoi 1965.december 28-iin m6rtriciumotis tett a k6sziil6k6be, akkor2.6 millifid neutron keletpedig kezettmdsodpercenk6nt, a tricium 6s deut6rium kever6kdvel 1965 mdr megh6romszorozta a neufon mennyisdgdt. v€g6re kdriilbeezzel liil i5 millierd neutront termeltek mesodpercenk6nt a kis egy-

93

EGELYGYORGYT BoRoTVAELEN

dt, a katddon hogy k6gyakan l6tt6k hel6szeril a Munkat&sai s6ggel. 6rtdk viliiSit. 1965-rc el a feher f6nnyel kdz€ppontja er6s igen sziil6k hozz6adrsdval nukle6ris fijzi6ttricium dnfenntar!6 szabiilyozott, BoRorvAlir,[N
hogy s a Az ITT egyretdbbpdnztktjltcttt kutat6sra,felt6telezhetn€nk. Azonmeginditas6t terveztdk is azeredm6nyek l6ttdna tijmeggy6rlids €s kapott,leveleket tele Az banvalamimis tdrt€nt. ITT ldtogat6kat p6nzembercit6l,ezekb6l s fbnokata Wall Streetkiiliinbdz6vezet6 rendkivlilnagy nyilt. Valdszinlileg hogydardzsf6szekbe meg6rtette. hogykinehezedea cegre, nemkell hozziinagyfantdzia. €s nyom6s l6pett az elo versenytdrss, melyikoldalr6l.Ezzelegy id6ben tatdljuk, is, 6s az Atomindult atomenergia-ipar 6ppenakkor fejl6d6d6snek j6 hogyvalamimas Bizotts6g egyiiltalinnemn6zte szemmel. energia mint is energiatermel6 m6dszer kialakulhat, a reaktorok. (Tesla gytik6ssze ITT az lakhely€n) egykori A WaldorfSzdlloddban de egyreig6retesebb, poli_ a vezet6se. hogymegvitass6ktechnikailag projeket.Famswonh az gondokkal knszkdd6 tikailagegyrenagyobb Benem infarktust kapott, ez szerencsdre voh hal6los. de idegess€g161 a al6l. val6 felmentetGk projektvezet€se 6s az tegs6g€re hivatkozdssal j6 iiriigyvolt ana,hogyhamarosan a kutat6csoportot is fdloszlassak bejeientette, hogy a projekt nem vezetett Az ITT nyilviinosan menet repiia hazaf-el6 elinditrisa hibavolt- Farnsworth eredmEnyfe, l696penolvastaa hirt. €s irjabb infarktustkapott. A gy6gyul6s hosszi ideje alat! a teltal6l66gy 6rezte,hogy a kutatestm6gsem Megkis6szabad abbahagynia, magrnitonpt6bdltp€nztszerezni. 6s de a az relte visszav6sdrolni szabadalmaka! ITT-161. a c6g semmi szabadalmakaz pdnz6rt nemakartmegviilni egy€bkdnt 6ktelen" .,6 vele. kapcsolatot megszakitott biir Fans16l.1966-ban ITT minden az jajvedelme szirmazott. komoly worthm6sszabadalmaib6l a c6gnek labort6pitett utdn 1969-ben. 6vig tart6labadozds egy kis fLizi6s sok Am folyYoungEgyetem egyikpadl6sszobajiban. a L-utat6s a Brigham 6s nem v6lt. tatdsa egyre nehezebb6 merldeutdriumhoz triciumiozmrfu jurhatott is nyomasztotlilk. hozz6 magdnszem6ly, a hitelez6k 6lland6an j6 vele, Am Ekkor kapofta sony-t6legy nagyon aj6nlatot. elk6stek hogy annyira megvis€ltek egdszs6g6t, mertaz ut6bbi6vekktizdelmei tdbb6 nem6lesztett6k kutat6int€zetben fel ezt l97l-benmeghalt. Soha kis6rletezik ezzela a kutat6si ir6nyt(rigytudon.n6h6ny magdnember igy k6sziil6kkel). 1982-ben lejdfiak szabadalmak, b6rkimegkezdheta c6gek foglalkoznak sem vele. n6a tdmeggy6nAst,a nagy de

94

TESLA HULLiMAI

tettemTeslatdrt€nete utinFamswothtbn6net6t nem v6letlenul ^zt, ugyanerre megold6sra a Sokjel mutatjaugyanis hogykor6bban j6tt rATeslais, de azttvemagennZlisfrappdnsobb, cAlszerilbb lehetett. de mezdket haszndlt Mig Farnsworrh nagyfrekvencids, transzverz6lis fel, Teslaterm6szetesen efie a c€lra sokkaljobb iongitudindlis az j6val nagyobb hiszen amelyek ideelisak errea feladatra, szolitonjait, potencii{lokar transzvezriilis Iehetett megval6sitani, mint a szokdsos pedigelengedhetetlen ionok gyorsit6sdhoz, a az 6s hullSmokkal. Ez plazmasilriis6g eldr6s6hez. fiizi6hoz sziiksdges magas igen A Tesla-f6le longitudindlis elektromos hulldmokkal miikijd6ftzi6s 6llithatott el6. hogynem ber€ndez€s olyannagyhelyi t6rer6ss6gekei vagyaz akkorm6g nem l6{ezd radioakliv volt sziiksdg deutdriumra, - k6zdns6ges Igy kitriciumra hidrog6nnel miikijdhetett. val6ban is merithetetlen energiafoniisra bukkant,hiszencsak vizbental6lhatd hidrog6n kellettaz i.izemeltetes6hez. jtttt Volt-e el6zm6nye ennek Hogyan rd Teslaerrea megoldiisra? tartott? a tal6lm6nynak, melyet 6lete legfontosabb taleimiinyiinak Ndzziik.hogy6 magamit mondott err6l 80. Sziiletdsnapj6n: eg) ,,E ijfajta cs6 ds a hozzdtartozi apparitus. Mdr 1896-banhaszndbam olra csijret, ani 4 millitj |oltos fesziihslgen mliki;diix. KAsdbb aztdn18 milli6 vobotis sikeriihelArni,a:onbanekkorLegy'zhetetlennek t nd ak uidlyokba iitkdzteln.MeggJ'zi;dtem andL hogy teljesen m^ tipusi csdvetkell kifejlesztenem. feladat a vdrtnal j6val A nehezebbnek bizonyub, de nen elsdsorban a csd elkisz.itlsivel, hanem mikLidteftsAlel kapcsolatban.Evekenkereszttil csak lassan haladta elSrc. Aztdn munkdmatsiker korondzta. Olyan csbvet taldhan fel, amt nehAz toydbb javitani. Ideilisan egJszerii, nem gtetug[il az id6'el, ls bdrmilyen nagy potencidlon,fesziiLtsiqe ml;kndrched. EBAszen nagy dramok is dtfolyhatnak rujta, 6s redlis szinten beliil haszruilhat6energia.italakitdsra.KdnnyenszabdlyoThat6, e.Aft naqJon nagy eredmtqtekte s?.titithatok. Tdbbekk(;zi;tt Iehetdvlteszi,hogyolcs6,sugdrxrj anyagokat dllitsunkel6 bdnni[yen menntis4gben,6s sokkal hatikonyabb lesl, mint az anyag dt g alakitdsa me ter sA es suI drzds al. " s s A nagy fesziihsdgr6l, anyagromboldsr6l energiatermeldsr6l az 6s raismerhetiinkFarnsworth-tipusf a cs5re. Teslapontosan ilyengitmbszimmetrikus csdvelkisErletezett 6\,tizedeken ez \olt az az6ta 6t, szint6n m6ltatlanul elfeledett fejri" (carbonbufton)limpeja. ,,karbon L6nyeg6ben is €gy gdmbszimmetrikus volr,csakrd kelletrtenez cs6 ni a bels6feliiletre gdmbsiiveg k6t alakt an6dot s mdrisk6sza kis fizi6s reaktor. fl6sd 24.dbra)

95

EGELYGYdRcY: BoRolaAiLEN

gyorsan ki6g,igen panaszkodott hogylempdja ana, Teslagyaloan vizsgd_ alii fel. szabadul Talenemialtvetette tijzetesebb nagyenergia homorlielekaz dolgozott cs6viin, optim6lis a Evtizedeken 6t latnak. nagytapasztaf6mgciz6l6ssel k6szitette ebben val6sziniileg tr6dokat hiszena sikenelata leheteft, sorrn mint nem len Ksdrletek kivdnt effekus, ez sokszor ' fordultel6. tdlA homoai elektr6dok j6l hatds6t ismerhette tdsgyijjl6 baritakad6mikus egyikangol jiit6l, Crookest6l, minden igy ismeret birtokdban lehets6ges voh,amiazene€iatermel6 efbizofektushoz sziiks6gesnek nyttlt. Alapos a glani, hogt" Teslaalkotta meqaz els6 szabdlyozox fiki6t hasudl6 kis reaktort, s ez hajtotta hires 24. 6bt^. Tesla kafionJej:t ldnpdiruk a njjdt. Szf\esebben ifiam raj..a. Ebb'51 fejlddhercn ki a fnzi'js volna,hogy valamilyen szimcsd- s.inftnTesla ta1dln6trya. elj6metriamegsemmisit6ses rdsr6l van sz6, de az dsszes kijzvetett inform6ci6 azt mutatja, hogy (mai fogalmaink szerint) miniatiir fiizi6s edmiivet kdszitetta 30-as€vekben,nagyjdb6lalkor. ugyanene alapeffekusra. az amikorFamsworth r6bukkant is Val6sziniileg Vajonmi6rtnemszabadalmaztattaa talelmdny6t? ezt sejtette, hogyelutasitjdk, hiszen szab6lyozott a frlzi6ebben korban a jdval egyszerribb volr. hislenmig a maghasadairtil ismererlen eljdrds is azt tanottapl. Einstein, hogy a gyakorlatban kivihetetlen. a Igy szabadalmi hivatalvizsg6l6i el6tt,az amjgy is fantaszta hir6ben dll6 Tesldnak semmi es6lye semlettvolna. Vajon tudott-e Teslaa magreakci6k soriink€pz(dd6s sz6.6d6 neitronola6l? I€het, hogyigen,hiszen Chadwick 1936-bar Nobel-d(at mdr kapottez6rta felfedez6s66rt. Mindenesefe Tesldnak komolyfejfAjdst jelens6gmeg6fl€se, okozhatotta inkdbbgondolhatott t6rbenmindea nutt rejl6 energiamegcsapoldsdra, s annakanyagroncsol6 hat6siira, mintsem fijzi6ra, mertajelens€get akkorm6gnemismert€k. Vajon a mai fiizi6s kutat6sokkal foglalkoz6 fizikusokmi6rr n€m haszndlj6kFamsworth a szabadalmdban eredm6nyeket? kiiziilt Lehet, hogynemis tudnak r6la?

96

TESLA HULL?|MA|

AMrirTJovdJE
A kihaltnciv6nyek elettandval kriptobotanikusok a foglalkoznak,ki a halt illatokdvala kiprozool6gusok. kihalrtaldlmSnyok A milkitd€s€vel,pediga ,,kiptotechnikusok". az a teriilet, Ez ahola miltnak vana j 6v6je. . legnagyobb . Famsworth szabadalmainak segits6g6vel 70-80szdzaldkos biztonsaggal reprodukdlhat6 fizi6s reakrora, kb.egynagyobb Tesla ami vil, lanykdrte m6ret6nek felelhetett meg.S mivel a szerkezet bonyo, nem lult, a sorozatgydrt6srmegleherne is val6sitani, az 6ra semlenne s t6bbegy kompaktizz6 6r6nrl.Uzemanyagiir,hidrog€nr olcs6tia pl. fr4nhidritben lehetne elnyeletni, ennekmelegitds6vel s p6tolnileherne a frizi6sorin elalakulr hidrog6nt. lezdrtcs6veket igy leherne haszniilni, ez tenn6 olcs6vid a megolddst. ezt A kutat6si kdlts6gviszonrlegal6bb felmillitudforintorem6szene fel, mertnemcsak csoben a lev6 konkev blt6soptikiit kellene ijra ki fejleszteni, hanem a ,,nagyit6rezon6ns" Tesla-f6lenem line6ds ranszformdtorokat, szolitongeneriirorokat is. Hrranya a rendszernek. hogyradioaktiv anyagokat rermel, ez6ftalighakapharna har6s6gi enged6lyt hiiztarrdsban, aur6ban vagy r6rrin6haszndlatra. a tdbbi, Ez6rr a szrmmetnamegsemmisitisen t6nechnol6giai alapu16 megolddst elonyijsebbnek tanom.,{ m6dszer azonban ndmiitalaKt6stt6n haszn6l_ hat6lenne igendrdga, rirkaanyagok e166llitdsdra. arommagok ,,iitsza b6sia". (R6szletesen V. rdszben.) az Tesla6s Famsworth munkdilbetiltottik,er€dm6nyeiket sem ma haszn6ljuk a hivatalos fel, tudomiiny int6zm6nyrendszere fordal hiilat ezeknek pi{radan a lehet6sdgeknek. Befejez6sk6nt dlljonift egyp6ida az umlkod6 hozzd6lliisrdl,egy hozzAsz6li,s Tiltott ral6lntin\,ok ciml katnyvernhez. A cikk 2002iiprilisibanj etentmegr.Kaszin.jcimij tapban;a tdbbitaz Olvas6ra bizom... kdnltt6l ne?kdrdezti)k Caldntai 'Znhdn ,,4 dr. ad.junktust, a aki Budapesti Miis:aki Egyetemen technikat(;rtenerct . tun VaLjbanbteznektibott taLihn iq,ok? - Termlszetesen liteznek. Klassaikus nem pilda erre a lefutdsmenA. eherjedls ek, ueJe,nindig kiitsli akaddt.ya wtt, s.iiktntuik()rii"eg. hatalo (elt,:.,r.5. iatih.t, galjai. Ltg\ tuniA, pi ninth {o, iul6giailag j6l megalapo.ol 6n'eket hathnAnk, e..el a.otlban tdbb gond wm. El6s.iit is: Egely Gy\rgy abb6t i ut ki, hogya Ji;ika egy saaktudomdry, \,iszonta tudomdnytdrtlnetnem aa. Besitril a kljn )rhu;y ni i5 tat nt t.tltojdb,t . Tesli6l niket olvasox, tle ez

rti.r ba. let-cd par k;letLl ?t nLSirjo. Konkrltan tutlon, hogy Egely pdLliul

91

EGELY GYdRcYi BoRorvA6LEN

kevis. En sem{mlk fizikai cikkeket,bdr tanuhamfizikdt A mfuodik: Valakik,igmond, titkos okokb4la j6 dolSok az dsszeeskiiv^s-elmllet. tovtibbi kizsAkruintolthavdgett A tudomdny ellen tbmek,az emberek pontosana nyiltsdgr6l sz6l.A publilcticlnak vannakls vohakszabd' 'Uai, hanSulatt6l neft eSyAni figg a dolog. Ha nem tudja klsAtletileg mepismitelni, pl4num el6tt bizonyitani, akkot nem hisznekneki Ha fel' nliis sikeriilne a kisdrlet,New yorkt6l TokioiS,akkor 4 tudtisok egynist As iisszesiSndnak'hogJ: "Fiik' err6l e8y sz6t se' hlwdk Erre perszekhet a'' hert ez egl nagt tifok.< ez, ugyekiptelensdS. e nek oz dsszeeskiivdsnek' trin ozt iind*"i, hoIy 6n is t1szelehetek ket. azi rt mondokilyene arra hivatkozni' hogy egy nag! 4ut68va 6 ebitkolrui Nem logikus fogyna. Ha lenneis ilJen, az olcsrivlzhaitdsi modejAt, ha ebbdlta)bb alakiani' atnipcfize m?8int at az ohhoz egiszinfrastruk!irat L?llene j6 iizleti tehebsAS, nem mennemdr6l holnapra De mondoke8! cle -mdsik pll&it a a,ho1! a taldlmdnyokbeletudnak fagJni aa id6be ltt elkezdte I Sydrtaniaz van el1ttemez a klaviatira: Remington 876'ban ert kideiilt' klaviatinijdt' inigipekt. Akkor titteneztett'k a SApek hogy gyorsancsapkodjuka billent liket Asijss.eakadna' n"ibtni. 18g0-re me|volt a megfetel' technoltjgia ahhoz, host 4e akadjon de dssze, addigra mrir sok ezer 8APir6n6kezeheezt a kiosztdsi es dsszeeskiiv's' senkisemakart az ira dt'mi. Nem|alami nemzetkbzi 16I, vagy tihott taldlmdnJr6l volt tehdt sli, hanen csupdna re dsze" 6 rek dnmozgdsanlnJe siilt. TiszteltOlvastik! Tesh Gs Mora!) i)sszesanSol nyelvii munkdjdt elolwshatjdk a wwr,Ieslahu internetclmen,mely VarsdnyiPaer munkija

98

II. nnsz KfNl
(atudrs a tudatlansig is birodalma)

.-@#
Taoistas.er.eteseksdrkd\-repiilesei a hegJekben.

e

EGILY GYdRcY: BoRor\AdLrN

hadjtuatoksorena panindult keresztes A szentfijld felszabaditdsSra tal6ikoztak Athatolhatatmeglepetdssel c€los lovagok n€hav6gzetes lannak hiti pinc6ljukat kdnnyiiszenel vdgta et n6hany arab harcos 6lii Ezek kardja,balt6javagyl6ndzsahegye. a kdnnyti'hal6los harci beszaKtottiik'p6nc6ljukat' karj6t, vigtak le a lovagok t6u<il eszk-ozok turcsa feliiletdnegdszen zsakminyulejtett fegyverek A nagyritken hason6rv6nyeire a mintikat l6ttak,melyekleginkabb hegyipatakok dllit6lagDaac6lfegyvert mint6zati litottak.Mivel ezt a kiildnleges pe lovagok da aszkuszi ginek kdszitettdk,a keresztes maszkuszban k6a el. neveztek A keletivil6g miisiknagycsod6j6t, Knai selyemb6l r6piilvev6gtael a kenddket leveg6ben sziilt,kdzzelelszaKthatatlan bi4rmenymegtenni. nemlehetett kardokkal Ilyet eur6pai ez a penge. voll penge egyszere voltakkijszdriilveA damaszkuszi nyireis 6lesre volt' 6s benniis tuAknek ilyen fegyvere 6s rusalmas borotva6les. tudtik a fegyverk6igen kevesen lett doit vele,legy6zhetetlen Am ac6lb6l €bb6la csoddlatos k€sziilt titk6t,6sigenkev6s szit6s6nek ilyen fegyveIndi6igtijbb helyenis k6sziiltek B& Damaszkuszt6l maradt kezeben mtroknyiko\acsmester csuPdn rek. a titok mdgis egyiitt sirba peng6ktitka ^zonbana mesterekkel A damaszkuszi pdldany egyetlen tdbb6nemk6sziilt kezdve 6vekt6l szdllt.az 1800-as el meg' sztlnhetnek veszhetnek technol6gidk sem.L6m.l6tfontoss6g{i (Eur6pdban voltakilyen titis tal6n ^z id6 homSlyeban, mindijrdke. titka kovdcsolesinak is drdhe elveszeita kok,p6ld6ul vikingkardok sokiig titkosmriv€szefenna kardk6szit6s maradt EgyediilJap6nban a t6j6nsikeriiltmegfejteni legkorszete.) Csakmost.az ezredfordul6 is hogymi m6don segitsdg€vel' m6dszerek flibb kutatisi,rnetallurgiai pengek a kesziilhettekdamaszkuszi kellett ah egyarent talelekonyseg szorgalom, kitartiis, Szerencse, Azok a val6felbukkanjanak tulajdonsiigok hoz,hogy a kiildnleges akik meg harcosok' gazdag muzulm6n el6kel6szirmazis]i. szinrileg hogyel6g' peng6k ir6t, igy gondolkoztak, rudldkfizetnie csoddlatos 100

KiNA

hacsaknekikvanilyenszablydjuk, el6g,hacsak6k legy6zhetetlenek. Ha minden szanc6nnak, arabnak volnailyen fegyvere, halSlos lett az csap6s lehetett volna Eur6pienak. arnennyire Es meg6llirhatatlannak trint a muzulmiin tedeszkedds, ^z eg6sz tal6n eur6zsiai kontinensnek is. A muzulm6n gondolhattak hercegek volnaarra,hogymegszervezz6k a tdmeggy6nest, igy legy6zhetetlenn6 €s tegydka muzulmdn viliig hadsereg€t. Ehhezazonban gdpesiteni kellettvolnaa gy6rr6sr, 6s ez a kor technikaiszintj6ntali4n megoldhatatlannak bizonyult,hiszena technol6giaiparam€terek betaniisa, min6sdgbiztosit^ma is a gy6ra t6sok legnehezebb fiizis6hoz taftozik. A muzulmiin vil6gnak egyszeriien szerencs6je mertn€hiany volt, kov6cs rajiitt arra, hogy az indiai vasb6ny5kb6l szftmaz6, vanridium, szennyez6st tartalmaz6 nyeNvasb6l lehetilyen csod6latos igy tulajdonsAgokkal kardotk6sziteni,ha sokszor, bir6 r6tegesen Stkovdcsotak, €s p6ldduliiveget,vagybizonyosn6v6nyi leveleketadnakhozz6megleleld. ponrosan nagyon eldirthdmersikleten. keriilhele stilicium. ig), 6s p€ld6ulfoszfor az acdl anyag6ba, egyszeneadtameg a penge ami hihetetlen kem6nysdg6t meglep6 6s rugalmass6gdr A rirok abban is. rejlett, hoS/ kdt kiilitnbdz6 tulajdonsdgri vasdtviizerer egymAs mellen iev6kis z6ndl6akellettmegmunkelni, ez a kdrdsszer€vd. elr6rd 6s k€r kristdlyszerkezet adhattaa kever6k acdlt. Ha csak a rugalmasac6ldtviizeaet k€szitett6k volna, akkor ugyanbajldkonymarada penge,de nem el6g61es, nem vii&ja6t az ellenf6lpAncdljdq pedigigen keha m6ny,er6saz ac€I,akkor a pinc€lr iitiiri. de el is t6rik a penge.A k6r tulajdonsdg egyszerre, egyiitt azonbanvddhetellen fegyvert koviicsolt ebb6lazac6lbdl. kis mennyis6gben Egy vanddiumor tarraimaz6 vas6rc, dtvitzet a m6sutt volt nemtalSlhat6 alapanyag, sok-sok 6s szerencs6vel. sok-sok selejt kudarc 6s erdn aztdn kialakult gyiirtdsi a technika is. Egyediil Japdnban tudrdk megkdzelireni a min6s€get, ezr rirudlis c€loka m6gma is gy6rtanal ilyen peng6ket. japrnok m6sk6nt A hasznilt6k fegyvereiketmint mi, 6k gyakan azzala mozdulattalvdgtiik Ie az ellenfelet,ahoBykirdnto$6ka kardora rokjrib6l:alcia gyorsabb, az volt a gy6ztes. Eur6p6ban Az szokiisos kardpdrbajok ismeretlenek maradtak,a jobb japen ac6l miisfajravivisi technikit rert lehet6v6,s ez misfdleharcimordlr stilusr 6s alakiro$ Am a kardk6szir€s. miki. a i6 n<isegu elkeszrresenek acel tudom:in) olt \em pdro\ukpeld.iul var. r. j; r6g6pek vagykitrin6ek6kk6szir6s6nek 6haj6val, tudomdnydval. Tal6n alantas dolognak tartott6k, nemvolt fontos. tudes6s a ludatlansiig A ezekben felig-meddig a rechnikai rdrsadalm.kban is egyijtllereTer(. A kovecsmesterek legjobb.jai rudtdk, hogyan a peng6ker kell elk€szi teni,de aztm6rnem.hogymir6l,mi6rrlesza penge olyankivel6,hi_ 101

EGELYGvitRcY: BoRorvariLEN

is mikoanalizisre alkalmas sem volt elekfonsuSaras szensenkinek keSernrnit semtudtaka cementitr6l'a dentrites elektronmikoszk6pja. kiste6s lapcentrikus hogykijbds nem kiv6ldsr6l, tudtdk, m6nyed6ses l6lre. hozhatnak fizikaitulajdonsdgokat egyme$ kieg6szit6 lyok elt6rd, minr kovac$itigydolgoTtak. a .7akardkes/ird csodi;lilros A kdzepkor 6s a de ismeria receptet, nemismeri biok6midt a biokecsok: szak6cs a Az folyamdn. ilyen 6s a fiziket:nemtudja.hogymi tdrt6nik fdz6s siit6s Ha folyamatokpedig nagyons6riil6kenyek- valami egy kicsit is megakkor dsszet€tele, nyersanyag p6td6ul elt&6 leszvaiamelyik vdltozik, az S6riil6keny empieredmdnyt. az mernemlehetreprodukdlni eredeti tud6sra 6piil6 gyfttdsi folyamat a rikus tapasztalatra"hi6nyos jobb a he\zet, mht a kbzAPkorNeho$' azthiggriik. ho| ma sokkal az volt. Anikot peldelul EgyesnltAllamok bel6petla II vildgh6ban kistliiydea bonis radarfejleszt€sbe, radarjelekv6tel6hezsztiks6ges a v€letlenen m6gigazi ,,feketem6gienak"sz6mitott' tektorokk€szitdse mikornemsikeriilegykistdlyt megndveszmrilt,hogymikor sikerijl, szimosolyangydn6sielj6r6s a teni,6srilyenek lesznek tulajdonsdgai. ismemek, ha a technol6gia €s l6tezikma is, melyetcsakigenkevesen akkorez a tudastaldndrdkreelv6szOlyansok elpusztulnak, ismer6i vagy mrianyag. p6lddul specidlis egy-egy szilks6ges, apr6r6szfolyamat ami tttvitzetelk6szit6s6hez. sokoldahigyakorlatitapas4alatot specielis pontosfeltfudsadragalenne,€s a piac rdszfolyamat ig6nyel,az cjsszes ennek 6r5t. az megfizetni nemis hajland6 gener6ci6 itsszegytijtuddsa sok-sok A kijz6pkorikovdcsmesterek hogymilyenh6mdrs6k6pnlt. t6t(.6tadott tapasztalat6m Azt p6lddul. meg, dllapitottdk az iisszekov6csolni. alapjrin letenkell a r6tegeket De l6ngra. hogymelyikfdsztuaz falev6lmikor lobban hogyegy-egy ahhoz kellettszfuitani, 6s nak a levelevolt errealkalmas, azt hogyan kellett.56 il6kenyez a tudrs, 6let taldnegyemberi teljestapasztalata gyakorlati gyrijtem6nye iratlanszab6lyok mert az apft6l fifra szell6, rangotad kevesen ismerik-Hatalmat. adhat6at, csak szem6lyesen fontostuddst, emberismerennyire de birtokl6jdnak, ha csakn6hdny m6ggyengemarad. att6l az eg€sz t6rsadalom megbecsijlte, ez igy tuddsdt minden tarsadalom A fegyverkoviicsok viszont tudasdt az 6pit6inek a udes sokeigfennmaradt; iirdkmozg6k Amikor a XVIII. igy mindentitsadalommegvetette, az elpusztult. ahol szdzadban kimeriiltek azokaz indiai vasdrcbrdny6k, a vanadiumkovdcsmester. aki nyersanyag el6fordult, a n€heny az mal szennyezett peng6l k6sziteni, meglepve tapasztalta, hogy m6gtudottdamaszkuszi folyamatet, nem sibtuhog pr6b6lta ijra 6s fjra a pengekovdcsol6s Nem tudtdk, el6dllitesa. keriilt a kiildnbiiziiszinii,mintazatfpeng6k 102

hogy a mdsfon6sb6l szdrmaz6 nyersvas lehetaz ok, igy tapasztalatukat m6r dt semtudtdkadni.V€g6rv6nyesen kiveszett damaszkuszi a pengekov6csol6s mliv6szete. M6g a kdz6pkor elej6n csod6jidraj6ftak is Mezopotimia killijnleges ijntijz6rendszer6nek, amelytdl az 6si kultira fdldj€n vir6gzott a gazjittt dasag. Amikor a Kijzdp-Azsirb6l h6dir6,Timur Lenk elpuszritottaa?6ntiiz6mestereket, egyiittez a tudds sirbaszellt.Soha veliik is liibb6nemmlikiidtek iintbz6csatomdk, az a ndv6nyek elpusztultak, a sz6lelhordta term6talajt, a kop6rsivatagg, valtozott t6j. a TuD,ls TiRSADAToM 6s Ha a tarsadalomban felhalmozofl hasznos tudesftadhard, gyaras6t pithat6,Ks6rletektel, elm6lefiel gyakorlatral aldramasztott, 6s is akkor a tdrsadalom s6riil6keny. nem Amig csakTeslatud nemlinedris hulldmokatekj6llitani, amig csak Moray, vagy Orffyreus k6pes cirtjkmozg6 meg6pit€sdre, addiga tuddsinkdbbcsakcsoda, nema de ti4rsadalom (Orffyreus tulajdona. tdrt6net6t r€szletesen ,,Tiltoftta^ ldlmdnyok"c. k'nyvben olvashatj6k.) LeheFe b6rkib6lkov6csvagy karedr6list 6pit6mesrer? Mi6rr tdrt6nhereff meg,hogyaz eg6sz muzulmdnkultiridban csakegyetlen 6pit6sz tudott(az oszmiinSzin6n) 6drisikupoldkat dpitenia nagymecsetekre? A tiirsadalomegyik alapptll're, a tudds mindig ir3o8.A rudiis alarl ma a hasznosithat6 inform6cidkar 6rtjiik, pedig a tudhat6, megisa merhet6 dolgoknak csakegy kis r6szeilyen.Egy rtusadalom mentalitdsdt,gazdasdgi igy karonai, 6s politikai leher6s6geit alapver6en a tudesijsszegyiijt6s6nek, kirerjeszr6s6nektovibbad6s6nak 6s k6pess6ge hatarozLa meg.Azr. hog\rc8J tarsadalom vagy teil6ct6kipes-e. pcdiq a. bsszeomlds indul el, a tu&ishoz val6 viszonyahatdrozza fev m€8.A t6rsadalom nincsannak tudat6ban, hogymennyire s6rijl€keny, millen haralmas kudarcokar mes.haegy,egy 6lhel fontos technikai, technol6giai informAci6t6l elesik,vagyha a miir meglev6, megszerzetttud6s?/rls.. Az a megalapozatldn jdrja 6t tajrt6nelem m6s hit 6s tdrgyLi tankiinyveinker, a rudiismindigcsakgyiilik, mindigcsak hogy gyarapszik, sosem de vdszel. Elveszett tihott talelminyok 6s sorabi_ zonyitja a durva t6ved€st. ezt Ma egyetlen tudomiinyos foly6iratsemkdziilnedrdkmozs6val. an, trgravitdcid\al. hipeneri ugrds.al, anlagdralaktldssal. parajeiensegekkel kapcsolatos cikkeker, pediga rfusadalom sz6mfua hasznos tud6s nagy res/e ezeken lihotrterijleteken d rrldlhard. Eppen eR ncmne vezh?tjiik tarsadalnunkat tuddr tLirsadalt-i;;l. ink,ibba..felnai a

103

EGELY GYbRcY: DoRorvArLEN

ltrdls", vagyt datlansdgtdrsadah a tllikr' De azt is naivitis lenne elhinni,hogy legal bb az iizleti vilagbanmindig a legjobb'legoltele el terjednek Tdll6nelmiink megold6sok leggazdasigosabb cs6bb, csak fontos'dj technol6gia amikorvalamilyen uun otyunp6taAtkut. err6l tudott megval6sulnil vagy egydltalinnem rendkivulnehezen a lesz m6ssokszor sz6ebben kdnyvben. a ha haszna. tanulunk miir elkiivelegf6bb ismeret6nek ,I tdrt6nelem mai minden Szinte i6p6sekb6l) helyes (s tett hibSkb6l a n6hamegtett ;z pfuhuzamol elmrjlt id6kbdl'van mib<jl taldlunk gondra, feladatra hirdet6 kicsitis halad6nak van i6loeatni. mibijl tanulniMa a magukat hogytuddsonalapuli tdrsa(lalnat kell a orszigokban6ltaldnos Jelsz6, vedelme no\e[:r a knrnle/et J .trPni. ahol lermeldken)'egjavulasa dll _lapj'rn .l hiilleren lrrdrs a/ \o eler\zinvonalinlen/r\Informalikai 6r6keny az innovrici6ra hogya tudist ig6nyl6. Altalinosa v6lemeny. piacr6rhogyegy term6k k6zhely, Szinte a versenykdpes. drsadalom szerenemzet meg's egy-egy 6rt6kszabja t6k6ta hozziadottszellemi milyen mdftekben vil6gbrnatt6l fiigg' hogy pe a ,,globaliziil6dott" ltt t6kekdnt 6s trtusadalmi gazdas6gi 6s az irasznrilja innov6ci6t a tuddst vagy sok tudissal szolgak6nl ddl el. hogyolcs6fizikai munkaer6vel kdztiversenyben' ds a nemzetek vdllalatok r€sa vesziink-e mesterk€nt mi ugyanis: szdmit k6rddse a k6rd6s. k6rd6sek Am a legkdnyesebb tudiis?Ki diinti el' mi tuddsnakt Mi a hasznos.6s a haszontalan ismegyarapitiisra 6rdemes tovibbaddsra. hogymi lesza megorz6sre. szemedd6h6ny6jera s mi ret.mi az.amitananyagba, az-amj a lud6s jogon d6nte milyen keriil?Kik, milyenelvekalapjdn' m6tdombjera ilyenddnt6s? egy-egy elvi mennyire k6rd6s Me;nyirehatalmi, nek? vagy a ismerete. szociaiizmus a sziimit-e tudomrnyos Tudiisnak megszerzett gy6gyniiv6nyekr6l l6rzsjavasasszonydnak dzsungellak6 rmnt a dve mdgmesvolt ezeke a k6rd6sekte v6lasz' N6h6ny tud6sa? kihi legnagyobb tdrsadalom minden hogy tapaszlalat, ma.T6ft6nelmi vafelbukkannak' maguk6l s ha vdsa: e keresi a tehets€geket. esetleg a vagykiinja?Vajonrugalmas-etdrjon segitie, hagyja-e alkotni, 6ket titjdnel lehete a t:irsa teli zsikutcdkkal kanyarg6s a tudr4s s sadalom. rohana veszt6be? vagynyilegyenesen tj, dalmat jobb utaka t6riteni, mit a kell Hogyan gondolkodnituddsr6l, mondene a tdl€nelmitapaszvagy td(6nelmip,rhuzam, is Van-emai korunkra alkalmazhat6 lalat? Hol ldthatjuk? kereshalmaziit ostobasdgok tijmkeleg6!, csak zs6kutcrik (az orszdgok els6 vil6g) sorsanak a siinkparhuzamokatmai elenjar6 is Ezeh6la k6rd6sekr6l sz6leza Il rdsz. megj6sol6siihoz? tudoaholnem l6tezett az tanulnip6lddul 6kori Sp6fiet5l, l-ehet-e viszont kor rettea is iparis kereskedelemalig-alig' m6ny,mr.iv6szet, 104

KiNA

6letea kaszimy6ban gettkatonai volt?A sp6rtai f6rfiakegesz hatalma juthattak. s kijdtszva, szdkv€ zajlott, feles6giikhi;z csal ^z 6rs6get a is tudni az Amit a hadvisel€sr6l lehetett, haetkaptAk j6tt a biintet6s. 6ket, Mott6jukszerint: ha volt, semmim6shoz nem€rtettek. a kjsujjukban pdr Azt6n I<r. e. 371-ben, Leuktrdndl valamibev6lt ne veltozlass! percalattmindenv6getdrt. th€baihatartott hatezres A tizezresspiftai sereg6ppaz elpuhultnak szerint, th6baiaknak a felmorzsolni- kor dsszes A stratdg6ja datk6sziilt (maga puhdny, gerinctelen is es6lyiik nemvolt. A th6baivez6r sernmi - tal6nfdlelemb6l vagyt6ved6sb6l. vagymert megintr6szeg ember) gyalogosait, ne szembe, hanem ferd€n haladjanak volt- ulasitotta hogy (falanxa) gyalogosok fel6.Etl6l a spirtaiakteljesen a sp6rtai sorfala tudSsuk hirtelen megzavarodtak, s tilerejiik,6vsziiados tapasztalatuk, nemtudtSk haszndlhatatlannd feivesztve v6lt, menekiiltek. Sohatcjbb6 Tudesuk aminf6lelmetes hirijk alapult egy osszeszedni magukal. iitlethatiisia6rt6kelenn6 v6lt. hirtelen tudisdtmindigviszonylagosnak tekinthetjiik, ez A katonai hatalmak tdrt6nelmi prrhuzamokat keresni. tudds A ellenfealapj6n nemszabad m6rt6ke mindigcsakegy misik tudds. m6sikisegy ie. akad6lyoz6ja, meret leheti err6lis sz6leza ll. r6sz. A k6zgazd6szok mdr tudj6k.hogy nemcsak hadvisel6s, ma a haversengdsen, nemlinedris folyamatonema gazdas6g harcon. is azaz Ha nagy,6s term6ke bevrilt. akkor kon nyugszik. egy c6gelegend6en jobb, olcs6bb nen inleke. hogyijabb, esetleg technol6giijil term6k jelenjenmeg a piacon.Szokasos p6ldaerre az aut6gyirtes, ahol rz gyir50-es 6vekben tudtakvolnaa maihoz m6r hasonl6 kocsikat kis rani,de kifejezetten nagyfogyasztdsii, a nagym6rerri, acelt,sok sok nyersanyagot ig€nyloaut6kat ontottilk gy5rak, a me azokon lehetett tcjbbpdnztkeresni. Ugy tiinik. hogya legkevdsbd 6rdekliaz ausem r6gy6rt6k rdbbs6g6tfenntarthat6 a fejl6d6s, kdrnyezetv6delem. a vagy profitaz.ami szemit. a szeg6nys6g k6rd6se, kiz6r6lag negyed6vi a gyenge A kitzepkorban olcs6n, az nagytomegben el66llilhat6, m; n6s6gr.i eudpai kardokis elegend<lnek bizonyultak szent a fdld megh6ditrsdhoz; is le tudt6kgydznia muzulmiinokal igy (liitsz6lag nem mindig6rdemes fejleszt€ssel a foglalkozni). sz€ntftjld elvesztdse A mrr a kereszt6ny hadvez6rek kozti civakodrisnak,hosszfhadtrpvoa nalaknak.6s hosszflrvon Eur6pa kdz6ny6nek kbszdnhelo. volt A k6zgazd6szok,,pozitiv visszacsatoldsos",,.befagydsi" folyamatnak nevezik azokat eseteket, az amikorvalamilyen korai,nagyelony miattmegrekedtechnol6giaj a fejl6d6s. Ilyenkor c6g,vagyegyteregy m6kelveszi versenytersak a ..leveg6t", nyeres6ger, verseny a ekil a sa

105

EGELY GrdRcY: BoRorvAtLEN

marad. 50-€s6vekAz a ki semalakulhat, helyzet,,befagy",vdltozatlan ami ben m6r elteiedt pdldAulaz amerikaiNTSC televizi6 szabvdnya, gyenge. a szabEz tartalmaz, ezefta k6pmin6s€g csak425 k€psoft felbontdsrl nagyobb vrny lehetetlenne k6s6bb jobb min6s6gii, tette a jtihet majd€l a taldn m6dszerek elteded6s6t,6s csakaz fj 6vezredben gyenge televizi6k ideje.A rosszabb, tijk€letesebb felbonrasd digjrielis es min6s6gii korai t6v6khamarelterjedtek, elzdrfik a piacot a jobb nyeres6g6t fjel6l. min6s6gii, fjabb t€v6kmegielen6se A t6vdgyirtes gyart6sdba gyengdbb min6s6gu t6vdk6sziil6kek m 6s djra a szok6sos, a minden fektettdk vissza. teljesen igy elfoglaltdk piacot,kiszoritva (t6bb versenyttusatEs6lye volt egyjobbmin6s6gii sem m5slehets6ges ehhez rossz. a kokesziilt) t6v6megjelends6nek, mindenkinek tuddssal rai, gyenge szabvdnyhoz kellettalkalmazkodni. esetdben ahol az els6 atomtenis, Ugyanez tdrtdntaz atomer6mrivek kis geralattjdr6k miatt gyonan meg kellett alkotni a viszonylag teljesittipusail,6s ez tdrtenetesen m€nyri,olcs6ngy6rthat6 nukleiiis er6mrivek reakor left. A gfuhrit6sli, nagy a vizhrit6ses, nagynyom6si,kdnnyiivizes golyocskiikalakjibant6rol6reakorck. meh6m6rs6kletfi, ur6niumot az jobbak, biztonsdgosabbak, gazdasAgosabbak, lyek minden tekintetb€n el. mint a nyomottvizes reakorok, nem terjedhetiek A jobb megold6s szoftverek ferdnis hasonl6 egyszeriien kiszorulta piacr6l.Szdmit6g6pes tdn6nt:p6lddula FonranIV-es hosszj ideig uraltaa piacot,nagyonsok tudominyosalgoritmus k€sziiltezena nyelven,ez6rtez lett a szabv6ny, jobb prograrnnyelvek keletkeztek k6s6bb. holottenn6l is is A n6gyiitemii dugattyisbels66g6sri motorokt6rh6ditasa olyan wankel-motorok mdrt6kii lett,hogymiattukpdld6ul forg6dugattyis a kisebbmom6r nemtededhettek pedigezeknek kisebbtdmege el, a torsrilyt,nagyobb fajlagosteljesitm6nyt eredm6nyezett volna, s igy el6nyiiktehtit term6szetesen kisebbfogyasztist.Riirid tdvi gazdasdgi javua nagyonkeminyenakaddlJozhatjdk fejl6d6e, 6letmin6sdgiink - s err6lm6gcsaknemis tudunk. l6s6t A tud6s,.befaBydsdnak", megmereveddsdnek vannakj6lismerttipusai,s n6haez nem is krros. Az 6pit6szeti stilusok,a n6pviselet, egy nyelv elterjed6se kialakuldsa, 6s 6lland6sdga, vagy lassi veltoziesa nem k6ros,s6t hasznos. vajon vesz6lytelen De folyamaCe az ismeretek megmereved6se. vSltozatlansrga dltalSban? term6szetA tudom6nyban j6l jitn a kipr6b6lt,megbizhat6 is tijrvdny,amirealapozhatunk. az ig6ny viszontkomoly vesz6lyeket mert a toEz rejt, v:ibblepest. a melyebb megismerds( Sarotz Ennektal6n legr6gebbi, ismen pdldi4ja inacion6lisszdmokkal az (Az esettmeg a matematikSban. iraciondlis szemokazok,melyek 106

KiNA

Amikor kideriilt, szemh6nyadosak€nt.) el6 nemdllitbat6k k6t egesz a tartottak felfedea hogypdld5ul rA inaciondlis, gijrijgijktitokban a val6 a z6st.Att6l hnottak,hogymegrendtil viliig rendj6ben bizalom' tdmekki Ne mosolyog6s ha ez a hir kitud6dik, rabszolgalrzadiisok tdrvdnyejunk ezen ugyanilyen f6lelem iivezi mosta megmaraddsi ha l6zad6sdt6l: kidedil,hogymdr ket is! Fdlneka mai bdnabszolgik 6vszdzadok tudjuk,hogynemmindigigazaz energiamegmaradas 6ta g6 keriil,hogyaz,,tj" elvenalaPul6 akkoraz is napf6nyre tdrv6nye, jobb' embeegy megakaddlyoz5sa pek megsziilet6s6nek sziind6kos 6ta. fojtja ribb 6letlehet6s6g6t el €vszizadok elterjedni' szinti tuddsnem szokottmaget6l Az ijabb, magasabb csata,mrnr a a kiizdenike Arte,s ebben haraban itjval tdbb a vesztett valamilyen #gebbit,s az ahhoz Mindendj tud6sfenyeget megnyert. sz6l ez ennekkijvetkezm6nyeirdl kdt6d6ardekeksz6w\6ny€L F6leg k6nyvis. az a Il. rdsz, l6nyeg6ben eg€sz 6s jelens6g politikia alapvet6 a A ,,beztu6d6s", mozdithatatlansdg is. a €s ban.a gazdasdgban ugyanLigy technol6giAban A termdszettutu_ 6s egy igazez.Ha elfogadnak tdrv6nyt, annak domdnyban szinten az hadrczottbizonyit6kok ellenkez6jdre, disa elterjed, hidbavannak Ezefi annyiralassf 6s siriillkeny ^ tendk]ul nehiz megvtiLoatatni. Hatalmas, teied6se, terjeszthet6s6ge inform6ci6k tud6s a hasznos 6s beleannakaz roppantak omlottakdssze. er6snek l6tsz6birodalmak csak Lkkor hogy a kirsadalom felismer6snek hidnydba. a alapvet6 adunk a folytonos valtuzdsta,a tu&is szo' ha lehedsAget Ale&6pes, bad,dllandli gyarapitdsdra. leg6s legtanulsdgosabbegyben a Enneka kiizdelenrnek legtobb, p6lddj6t Kina t6f6nelme mutatja. szomorribb HA...(2) jelentekmegLonkinai hadihaj6k egy 1452nyaren, kdditshajnalon a a Temzepartjiin,6s dgyizni kezdtdk h6zadon koszos kikiittjiben, a meg,d6ltek6ssze, A utanrcpedtek kat, az er6diiket. falakegym6s gyfjt6rak66ksorarcpiilt. Az tiivolabbihdzakapedigt6bbfokozatrj tizezernyi kinai katondigenhamarmegt6ft, partraszdll6 a ellendllds magukat. Ezzel megadt6k nak mrr nemsok dolgaakadt,az angolok Az az kontinens megh6ditdsa. ellen_ az akci6val befejez6dijtt eur6pai kivetett s6gesked€st formalisan tea-.selyem-6s porceliinimportra a ekkor m6r kinai eur6paikontinens angolad6 inditottael. Az eg6sz ftukat vrs&olt, kinai tedt ivott, de a britek furcsam6donm6gelle6s n6lltak. Ekkorjelentek mega kinai 6gyrinasziidok, rdvid,egy 6r5s

107

EGELYGYORCT:BOROTVA6LEN

.

i

q
(t-

. -^' ,{ '1
, i

\' ./

$S*i
ill lll

,(,".Q t r

A,&','.ffi
t l.i -'

.',1k"4 -\#Y
-ec-

KiNA

v6g6re. Anglia addigiforpontottetteka vitdsk6rd6sek agyizassal ezutenkinai helytart6 is mdlis ktl6n6ll6sa,szabads6ga megsztinr, r6sz6n. csakjgy,mint Eur6patdbbi dikdlta a felt6teleket Anglia szerteis kinai iskoldkbakezdtejd_ hamarosan A nemess6g el6kel6 nemesmtilvam6rminden 6s mtni gyermekeit, egy genereci6 6s szerint6tkezett ruhezkodott. Knai szok6s emberKnaiul besz6lt, 6k m6gkereszt6ny, haszndltdk n6pemaradt Csaka falvaktanulatlan mert az De m6gegyideiga r6gi nyelvet, angolt. ez semtartottsokdig, el_ 6s mdr az eur6pai kontinensen a kijzn6pis kinaiulbesz6h. teljesen Az 6veke mera falusielijljiikinai telepesekkel. 1600-as keveredett a pdlcikdval ettek,tetesen6tvett€k a r6k is megtanultik Knai nyelvet, Fdl-fttlbukkant m€g ndhaegy-egymaaz egykori h6dit6k szokdsait. estek,6s a nagy Knai fede roknyi ldzad6, azok hamarcsapd6ba ne_ Grdnlandnak gyencgyarmatra iltek. amit r6gena normannok ke l€ger6sebb imm6ra Fijld legnagyobb, veztek. MennyeiBirodalom A Ot6rbocos kontinens fitldtt uralkodott. hatalma lett, a teljeseurdzsiai gyarmatokon kitermeltnemesfdmenagydzsunk6k vitt6k az eur6pai porcel6nt hoztak 6rte. 6s ket a f6v6rosba, selymet, Nem, nem igy tdrti t. MdskAfi aajlott le a tiirtlnelem, dm hajwil hija annak,hogynemigy, s hogy mostEur'pa nema kinai birodalom nen kinaiul besziliink.Ha hisziinka tdr6nelrisze, Zsa kontinensen akkor a tni tapssztalatok AmAnyessigaben,tdrtdnele tanulsdgaiban, maifejladAsiinkkildtdsait, s vdrhat6gondjainkatleginlaibbKina nit egyediil,ilLi nlidon ez a dne4ben tuMlhatjuk meg.A tdrtdnelemben szellemiteljesituAnyreApftett birodalom ugyanisa tuddsra,a. egyAni kiemelked6,iri' t6bb mi kArczeret'en dt. s kiimyezetlb|l messze gfeh, fejlett technikdji kuh nit hozofi btre. Van mi ta ulni felemelkeddsdbdl, buluisdb6lis. S ha nemis mindig hangsilyozom,nindig s lesz a tud^rdL a tuddsgazddlkodrisnjl sz6. A KiNAr MENTAltT,4s egzotikumok Ha Kin6r6l esik sz6,akkor ma ,ltaliban furcsasegok, jutnak esziinkbe. Tudjuk p6ldriul,hogy a kinaiak szinte mindent a a m€gesznekrpiritott selyemherny6t,dinnyeinddjrt. kigy6piirkitltet. sz6iababb6l k6sztilttir6t. hizlalt kukacokb6l kdszitett omlett€t, vagy a a siilt vizi cs6tiinyt. Eur6p6ban megnem enn€ka libaheret siilt galambaSyveldt. Kin{ban ez csemeg€nek szlimft.(Milyen szev6ltozatot rencse, hogymi a .,magyarositott" kapjuka kinai gyors6ttermekben.) Ebben orszigban az neml6tezikaz a kdsz6nt6s, hogy,j6 napoC', helyette k6rdezik: azt m6r?"Kinriban nemillik nyilvii,,ett6l

t09

EcELY GYoRcY: BoRorvaf LEN

rczzen€stelen s6t nosancs6kol6zni, a bar6tokvagy a csaledEgok egymest mdgakkoris, ha6vek6tanemtal6lkoztak arccal kdsziintik a A miltr6l megtaliincsakannyittudunk,hogyr6gen kinai n6k ldbez zsugoritotti{k. volt a hires_hirhedt fej6t 17-18 centim6teresre A l6tusz16b". ferfiak ezt tal6lt6ksz6pnek. n6k€t6lland6A .,arany miattn€gydtdrte, a rosszv6rkering6s 6s an,6letiikv6g6igf6jdalom l6bukat kellettv6gni. le haeliiszkiisdd6u csBkkb. az.ftede tudolt (mi, olvdssi,hisze( Kin6bai a \akossd$\ak (m6gnekikis) megtanulni a kiilonleges irdst. Kina az ezt annyim neh6z fogyatkozik, a hogya tudds egyre egyetlen orszeg, rigygondoljSk, ahol sosem adj6k6t tudirsuk lesz, vilegegyretudatlanabb merta mesterek maguktak. Kinria nem igaz, valamit mindig megtartanak teljess6g6t, n6htrr1y szaz hogy a tijrt6nelemnem ism6tli dnmag6t,rendszeresen, taliiljukmindi8,ez a a 6vesperi6dusokban ugyanazokatFobl6m6kat Amint megbuvil6gosan ism6tl6dik. ciklikussdg Knd tdrt6nelemben a fdldetoszta parasztoknak, 6s kik egy dinasztia, jijn az fjabb, el6szdr kdvetkezneka reformok. Azt6n hatalonuajutnak, vagy az iflistud6 Aztin az vagy emberei, her€lt a eunuchok. mandarinok, az udvarbels6 a a szeg6nyedn€k, megjelenik fitldkon urak gazdagodnak,parasztok vagyoni alakulnak 6s ki. centr6ci6. Emiatthatalmas egyenl6tlens6gek ut6n6hins6gkiivetkeegy-egyszdrazabb. vagy iirviz sLijtotta iddszak parasztfelkeldsek 6s bels6 harcok. Amint kititr a polgirzik, nyomaban jiinneka kiils<5 elnyomjak teljesn6pess6a hdboni, h6dit6k, akik azt6n get.EkkorLljabb parasztfelkeles ki, ehizik^z elnyom6kat, t& majdjdn kezd6dik eliilr6l. azij dinasztia, ij fdldosztds,minden az s Kin6ban,igy tunik, semmit semtanuhaka tnih hibdib6l sema A r6tegmindigautomatikusan cs6sz6rok, az irestud6k. parazita sem kialakul ilyen, vagy olyan cimen,n€ven.Pediga kinaiak szorgaltali4l6konys6gukkal a fiild legnagyobb, legmukkal,tehetsdgiikkel, gazdagabb 6s a elej€ig otszig1thozt6k16trc, eg6szen XX. sz5zad egybena fdld legr6gebbi, tdretlenciviliz6ci6jetis. Itt alakuhki az els6,igazi,6tfog6tudSson alapul6..f6ltechnikai" civiliziici6,amely Avszdzadokkal megeldzte euftipai technika Astudoruiny kialakuaz ldsdt.Ez az a hely,ahol6vsziizadokon kemdnyen kiizdotta tudds iit 6s a tudatlansdg, ennek az orszSgrak td 6nelm6ben a taldljuk a legiobbp6ldekat arra,hogya tudas, technikai a civiliziici6mekkora hatalomlehet,€s a vezet6ktudatlansrga, ostobasaga milyen iszonyatoskiirokatokozhat. Mieldtt elemezn6nk, hogymik6ntis alakult a tudessorsa Kiniaban a nagyfelvirdgzdsok hatalmas 6s dsszeom-, l6sokhogy kapcsol6dtak technikaicivilizdci6hoz 6demeslea gal6bb ritvidendttekinteni legfontosabb technikai eredm€nyeiket. 110

IiiNt TECHNIXAJA hAromfontostaBacon,az angolterm6szetfiloz6fus Az ijkor hajnal6n a 6letetfonadalmasitofta: papft' meg,mely ^z egdsz l6lm6n)'tnevezett nemtudta,hogy mind a h6rom Azt az irAnytiitds a puskaport. azonban nemismert,hogy a kiizdpkor6s az fjKineb6l szrmazik 6s eltali{ban kor technikaifonadalmaa Knai alelm6nyok iitv6tel6b6l,lem6sol6siNagyonbiiszk6kszokunk lenni a gcjr6gtub6l indult el Eur6pdban. es a domitnyeredmenyeire,gijrdSmatemarikdra fialara. Am azl Is sot€tsdg utdn Birodalom 6sszeoml6sa evezredes tudjuk,hogya R6mai esett erdeifalvacskdka tdvoles6,kicsiny, Eur6p6ra. Egymest6l zuhant Kdvekapcsolatban. voltakegymrssal amelyek alig-alig sz6tEur6pa, ze$ utak titbb6 nem l6teztek,az ftepit6s n6dj6t is elfelejtett6k,s az l5z katedrelis6pit6 siipdft v€1200-as 6vekig- amikorNyugat-EuropAn primitivverakat tudtak emelni. gig-csak kis visk6kat,6s volt. kem6ny 6s ekkoraz €letrdvid, mocskos hihetetleniil Eur6p6ban magas elkdpzelhetetleniil eur6pai ember sziemdia Ezekben id6kben az jelk6gazdagsdg pompa,kdpdzatos f6nyrizds, dtlagos dletszinvonal, a varos utan pezteKina 6s India nagyvarosait. R6ma6sszeomliisa utgaz, szem6t, tdrmel6k boritotta nemsokara elndptelenedett, piszok, a egyediilKonstantin6poly,6s m6rok lakta Andalizia maradl cAit, Eur6pa egyko pozici6j6t lakhely egdsz az kontinensen. valamireval6 primitiv szintre vilSgbeii, ekkor,harmadik egydrtelmiien elvesztette j kolostor elentette civilizdci6 a egy-kdt siillyedt hossziid6re.Csupdn tudott irni, olvasni,rdgi giirijg utols6szigeteit,itt m6gndhanyszerzetes lelendsoltak kutyab6ne, vagy nagyon ritkin, a nehezen szdvegeket papiruszra. tud6s megtirz6s6A beszerezhet6, Egyiptomb6lszdrmaz6 elemi,technikai felt6telei elvesztek. nek.etadesenak caj-Lun feltalilta a papft, 6sez6rt Kin6banpedigrnrr Kr. u. 105-ben jutalmatis kapott.(A szerencs6den feltal6l6t^zonbanirimagas cs6szrri gyei pletykiikban iisszehozt6k cs6sziim€val, ezdrtiingyilkossrgba 6s a Kin6tjelente$e; ezt menektilt.) els6vil6g ekkorteljesen Az egydrtelmlien a magas fokri civilizdci6tcsat tdvolr6lkdvettea muzuhan 6rsdg,s csak va kdverkezenmelyen leszakad - Eur6pa. eTDrAn A tdrt6n6szek a vil6g tift6net€t mindig Eur6pakdzpontiantiir ma forgyaljdk, T6volKelet,Azsialegfeljebb csakmell6kmondataikban a dul ekj, pedigAzsiacivilizdci6i igenhosszrl ideigsokkalfejlettebbek D6ikelet-Azsia voltak 6s nemcsak Knai 6s indiaiciviliz6ci6, a hanem Burma 6szakirdsz6n, is, azazBurma,Thaifdld vagy Kambodzsa. Mrauk U vfuosam6gaz 1700-as 6vekben sokkalnagyobbvolt, mint is (Ma m6rdzsungel London. veszikiiriil.)Tucatjrval taliilunkilyen hatalmas telepiil6slomokatAzsiriban, amelyek az eur6pai kdpzeletet
l1l

EcELY GYoRcY: BoRoT!aiLEN

messze feliilmil6an vidgz6ak voltak egykor.Hogyantdrt6nhetett ez? Csakigy, hogyEur6p6t toronymagasan feliilmtil6technikai civilizrci6k liteztek ekkor Azsi6ban. Els6sorban Kinabanegys6ges, nagy birodalomalakultki. Ez az egys6ges, nagyorszag mindenf€le hlelm6nyt befogadott, lavinaszerfen €s eltedesztett. v6gign6zziikazonkev6s Ha munkit. melyeka kinai technika6s civilizdci6 tijn6net6velfoglalkoznak,egyikiimulatb6l m6sikba a esiink. Osszegzdsk€nt elmondhatjuk, hogy kdriilbeltil 6tsz6E-eze( evve:l el6ztek megminket, csakaz6rt €s nemh6ditottek megeg€sz Azsidt6s Eur6p6t, mert n€m volt mi6rt: a kinaiakhoz k6pest olyanalacsonyan jelentett 6llt a tdbbiciviliz6ci6, hogycsakneh6zs6get volnaegy ilyen gyarmatbirodalom hatalmas fenntart6sa. Tal6ngeogdfiai okokatkell kercsniink kinai fejl6d6smijgattt. a Kina siksiigaii hatalmas foly6k szelikeL ezeklehet6v6 teszikaz dntdz6ses gazd6lkoddst, amihez viszont g6takat. csatomdkat kell6piteni. nagyEz foki szervezetts6get, 1l kiizponti ir6nyitrst 6s Jll egy minimelis szintri m6mdkj tudast ig6nyel. & pedig megjelenAhol ftt nek a nagy szervezetts6get igenyl6 csatomais vios6pit6sek, o$ illand6 a iechnikai ig6ny 6s lehet6s6g az egyrejobb, egyrema' gasabbszintii tem6kek el66llitds6ra. kiA nai birodalomban m& Kr.e. 600-ban vasek6vel sz6ntottak (k6tezerk6tsz6z 6vvelmegel6zve Eur6p6t), ebb6l 6s a technol6gi6b6l ad6d6ar a ndv6nyeket sorba iiltettdk,d6len peKinai ekit'e I ko"tb ittdh wtS7ip kb. dig legal6bb k6tszer anttak,

r12

KiNA

JethroTul!( 1674.174t ) wtligipe. A kinaiak utdtr kb.kZte.e| 6|wI Anglitiban rijru inegsznletik vettiBip. u Atldiq kZ,:el vetelek,s (e) o ntagokruk aJeletnrcget kb. tZka nwdarak.

Vaseke. angolJa,nes A. Stnallk;szieae a. els6kisdrteteftsen, potldotkoAton dhruh ekd n"lt a ldldkiJubrist ortin.it;s negrtd,Ja;a nMu kiscbb szhg von6?/6tigdnyel| s a jobb takjnunka na|robb temist hozott.Anfift,asb't kdsaih,s a fotuija el''nrbrebb volt, a taime7gdft.isniatt alcs6ntehetexho..tiittti. Ez hieyban ho.aijdtult a. thtnsigek ,ne+sziintet6s6he.; jobban a ttipldlt emberek pedi| hosszabb ideig ithexek. E. a. ekeruir meRhatadtu ki. a tni w'ekil s.inrjar a XlX. su:od t?gpighavnlfu)AEu,oralan. 4.. ,Sa:i raq el'6rel6pAst Ransone(1753-1830) R. ed.ex Atii ekzijetentetdk, ezekvArk4ppkiszotitottdkafaekit a.ul, hog! nan voltaktatrZkenJek, knt)es igj tulajon is has.uilhandk 6ket. 1803. s.eptenfier24-6na.tttik neg An?ti.ibana wsan tdfomdt haszruiltj, htuessel iC,ed.lrcrdacAkk" s-<pbadnbtit.

Kinai \0seke 880-b61.

Anglidban csakaz 1700-as is (milshol 6vekben teriedtel a vaseke md8kesbbb). addrg primiLiv faekeklelkarcolrdla fold felsd5 cenrimdreret. Kiniiban e. 400-ban. Kr. nagyjribdJ Na$ Sdndor idejeben maJ d lo \zijgydre nema nlak;irarjmaslkod6 es hjmor hasznalLak a {iev

1t3

ECELY GYdRCY: BOROTVAELEN

ncitt ezzelhdromszorosdra az illat az hdmnem fojtogatta igavon6t), tudtak terheket soklGlnagyobb igy hfiz6ereje. ^ztena kinai szekerek is harcost szilllith6rom_dt Harci szekereik vinni. sokial messzebbre. volt. er6sebb A me is hadseregiik soklGlmozg€konyabb. hattak. ez6rt igi verogepekel hJ\/ndlndl. d mlgokndg) r^bbc.o\e. zogrzd"sdgbrn csipenem m6lys6gbe keriilt6s kicsardzott: a madarak megfele16 r6sze k6t-h6rom az A gett6k 6ssze, mint Eur6p6ban. termesetlag eur6painak Igy kelletta fdldekmegmiivel6s6hez. ember volt. szorosa 6s kevesebb t6bb gii6pit6.vagy katona, tijbb kdzmiives. lakosra tijbb ugyanannyi jutott. gondolkod6 ember ir6stud6. ismerltechnol6 m;ir k6szit6se Kr. e. 400-ban tdrgyak Az .jntdttvas 6\'velk6s6bb ez mig gia volt Kiniiban. Eur6pdban csakezerh6tsziz icszivattliklal nyomtik d elldloltdugattylis szeleppel lenrmeg.K6tutas Ezzel ludtakeL6rni hdm6rs6klelet igy a koh6kaLd levegdt. igenmagas val6 a a bronzkorb6l vaskorba gyors6s megval6sulhatott a technikdval pedig nyersv.rsb6l rideg,nagyszdntafialmli teljesdtillds.A tdr6keny, Eur66vvelmegel6zve kdtezer kdtszdz milva nir ac€ltk6szitettek. 6v terneltek gdzkulakkal fijldg6zt pet.Idoszdmites mdrmilyflifrisos el6tt lechnikrtASiemegaz eur6pai 6vvelel6zldk ki. ezzelezetkllencsziz Kr' eljiiriist u. 500_ban ac6lgyr:irtdsi tulaidonitott XD{. szdzadi mensnek csapol6sdra. ezerhdromszdz ac6l hatalmas mennyisdgii m6rhaszniltdk vasb6l mennyisdgii Ebb6la hatalmas mint 6wel kor6bban. Eur6pSban. lftIek valamint hadsereget el. a dpitettek, ldnchidakat elo 300 mdr A kinaiaka porceldnt kcjriilbeliil kdrny6k6n tudtdk]tlldtt6kel, mig Eur6mr.iv6szi szint( dekordci6val Iitani.6s nemsokiira ne pa m6gfa- 6s 6ntiiny6rokb6l evett.Hogya lermdst tegy6kt6nke a bioldgjaiv6dekez6st 6vvel megel6zve Eur6piitezerhatszdz bogarak. permetez6ssel. t6r1€n6 p6ld6ul csal6nl€vdl-oldattal alkalmaztak, ki. k6nyszerirett fejiett dkogazdSlkodAst ell6t6sa A nagy n6pess6g tLil tartani,men a legel6k lorat, tehenet nem 6rdemes Tudtdk,hogy kiirilra.Ez6rtink6bb el nagy terijletfoglalndnak a ndvdnytermeszt6s ve sem Az 6s sertdst, csirk6t tyrikottaltottak. illatok tr6gy6jdl hagytdk gyora hordi6k. planktonok tr6gyaidn A menni: hala-stavakba szend6be tdpl6l6k. haA halaknak b6venjutott igy a n6venyer6 sanszaporodtak. kacsahdskent trrgya estemiir halhisk6nt, lastavakba reggelbesz6rt hogy mindigakkora volt a n6pess6g, semmisem dszolt t6ban. a Szinte luxus veszend6be, a pazarles megengedhetetlen lettvolna. mehetett a Kr. e. 400-ban m5r hasznaltek haj6z6sban. Az els6 irdnytiiket pedigvalamikor1000kdrny6k6n. Gyerekt6j6koz6drisra sziirazfdldi jitt6kk6nt helikopter is miir a forg6r6sze a propeller megjelent a IV. 6s A viz_ csak 6vvei szdzadban, Eur6p6ban ezer6tszidz k6s6bb. csatom6k 114

KiNA

szintszabi4lyziisiit 984-ben pontosan mdr leirt6k, val6sziniileg 6s eur6pai keresked6k hoztrkel az cjtletet itregkonrinensre az ndgysziz 6v mflva. A kinaihadseregndl e. a IV. sz6zadban rendszeresitetKr. miir git; a mustiirgdzt a kdnnygiizr. t6k a mdrges 6s Ugyanekkor terjedr el a nyilpuska, ami gyakorlatilag megakad6lyozta ac€lb6lkdsziilr a" pinc6lza! elterjed6s6t, a nyilpuskik50 m6ren6l6tiitdtr€k v€rmerr a tezetet ennekkdvetkezt6ben is alakultki er6s. nem feud6lis katonai r6teg, mint Eur6pdban.

A.eLs6 kitrcinbtrii,

Val6szittiLeg a k[pen kt hat.j Csu herceg Nolt a., a ki.felta ld lta a. n.int t{il Kr. e. Il05-ben.

A kinai alkimistrka IX. szdzadban, Eur6pa el6trhiiromszdz 6vvel miir leirt6ka puskapor dsszer6tel6t,6sX. sziizadban lilngsz6r6k a a is megjelentek, Eur6p6ban mig csakaz I. vili{ghribonj idej6n.Bambusznrdb6l k6sziiltrakdtdk6s r6ppenryiik kdszitltek is ekkor,fdlig katonai,f6lig civil, sz6rakozratesi c6lokra.A riibbl6pcs6s rakdraa jelent meg.Eur6p6ban XIV. sziizadban csakhatszi^z 6vvel k€s6bb. Az els6igazidgydta kinaiak1280banveret6kbe a t6mad6 moncoIoLellenl a raliilmany ez rerJedl leggyorsabban. c;l\en m-rila mdr ev va megjeient Eur6pdban. a r6gtdnz6tr Ez felsorolds csakizelit6tad Kina technikajdnak impon6l6 fejletts6g6r6l, azorbanfonrosmegjegyezni.hogye fejletts6g miigiitrnincsiisszefoglal6. rendszerez<i tudom6ny, ennektalenaz ig6nye s semalakuhki.

ll5

EcELv GYdRcY: BoRorvAtLtN

TARSADAIOI!{ A IIINAI megmavagdigdrintetleniil a A kinai civilizdci6szjnte XD(. sz6zad rdszleteK6s6bb tdrt6net6ben. ideig radt,a leghosszabb az emberis6g a kinai talSlmdnyr6l,spelegnagyobb a sz6lunk legfontosabb, sebben tetle ami lehet6v6 haj6kr6l, ell6toft.titbb 6rbocos ci6lis virorl6kkal hogynem is megszerz€s6t Annakok61. a volnaKin6nak vilaguralom kell mentalitdsaban keres igy tdrt6nt,a kinaiakgondolkod6sriban, teftenerhet6a technika l6pten-nyomon Enn6la cjviliz6ci6nel niink. j6l Kina sorsinakcjsszefon6desa tiirt6nete mutatJa' 6s a t6rsadalom egy egy fcjllendithetik orszSg. btmennyire hogyfontostal6lm6nyok ha elnyom6sa' a 6s 6letszinvonalet. az invenci6, gondolkod6s rodalom probl6mekhoz, n6hany 6vtizedmflva garantaltan de nemis azonnal. vezet. 6sszeoml6shoz a a egy Egy tirsadalom, civiliziicitidinamikdjdt korszellem' 8onhatdtozza meg,ezekn6lkul mentalitiis a dolkoddsm6d.konajellemz6 a kinai feltalil6katilyen teljesitm6nem6rthetjiikmeg.mi k6sztette volnaa Sohanemlehetetl 6s nyekre. hogymi6ft neml6prektovdbb. dszegyetlen birodalomban civilizrici6jet legr6gebbi fdld legnagyobb, 6s a technika a segits6ge n6lkiil.Am atnmagaban a szetartani technika A nem 6s min6s6ge sokatjelent. kinai tirsadalom sziima taliilmdnyok kihtudsok miaxfejttiddlt llyenkora tiirsada #szbena kiils66s belso a a gondolkodiisra,cselekv6srek6nyszefi-ilnek lom 6s annakvezet6i vezetvagydsszeomldshoz A ki re, ds ez a kihivesvagyfejl6d6shez, a bels6 borotva6Len egyenstilyoznil vezet6i megtanullak naitirsadaiom sztuaz 6hinsdgek, a kiils6 tdmad6sok, intriklk. a parasztlazaddsok, jelentettek. kihivAsok A ki vagyn€hafrvizekfolyamatos hivest sdgok ltinuhtltdkalijl6dist. pedig egyideig,6segyszintig kifejezetten annyimmds,lurcsaI Kindl6l.hiszen idegenkediink Mi. eur6paiak tijrl€TorI6nelmiik, menralit6suk, kultlirdjukaz iriisuk,a beszddiik. p6lddul eg6szen az mis alakult, is teljesen miisk6nt nelemszeml6letijk erIj. alkotottk6ptk. Mig R6marendkivi-il ide6lisdllamfel€pit€s€r6l j6het6szomsz6dot, de leigizott mindensz6ba teljesen terjeszkedett. dola As me?t)etette gondolkoddst a ka*e.i mnlklr, rabszolg6kkal ad eveztetett haj6iban; goztatott 6s manufaktiriiban, rabszolg6kkal elvei dig a kinaiak szlmlft egy Konf[ciusznevli r6gi gondolkod6 ^ki voltak m6rvad6ak, a tdNadalmibakit lartottalegfontosabbnak. Idnyaikat. feleugyanel-eladt6k A nagy6hinsdgek idejdna csal6df6k a rabszolgAnak. soha de semalakultki tdmegesen s6gejket szolgdnak, rabszolgatart6 tdrsadalom, az 6kori vildga vagyaz arabvildgra ami oszt6ly fiiggel €s volt. De Kin6ban nem alakultki feud6lis iellemz6 volt az egyetlen leg6s gondolkod6 A csiisz6r leniil €rtelmis6g sem116

KiNA

nagyobbtr. mindenkineki engedelmeskedett.kinai tirsadalom A kdzigMgatasi n€ma cs6szAr elitje leszirmazonaib6l nemis a gaz6llt, dagkereskeddk irdnyitott6k fuggetlen a vrirosAllamokat, pelddul mint Itdlieban, hanem- t6bb ezer 6ven kercsztiil kem6ny vizsgdkon vilasztottik ki a legrdtermettebbeket. az a tudiis. Am amit 6k fonlosnaktano$ak.Konfdciusz tanaivoltak;ezeken vizsgiikon a nemigentettekfciltechnikai, kdzgazdas6gi, t6rt6nelmi k6rd6seket. Cs6sz6r term6szetesen lehetett nem akdrkib6l, a hivatalnok de ftteg b6rmelyposztja tuddssal. tehets6ggel szorgalommal 6s elvilegellrl,etovolt,6sez Iettminden kinaidlma.Ez adta mega tekint€lyt, tisza teletet, legnagyobb a t6rsadalmi megbecsiildst. n6k mind ilyen hiA vatalnokokhoz szercttek volnafelesdgiil mennj,6s mindenifji, aki n6mi tehetseget 6rzettmag6ban, szorgalmasan tanult a hivatalnok(feltal6l6nak), vizsgdka.M6m6knek keresked6nek nem volr a lenni felemelked6s A hivatalnokok [tja. mind Konfijciusz kdvetoivoltak, ezeftKina technikdj6t, gondolkod6s6t, tudominydr, mentalit6sdt nem lehetmeg6rteni Konfiiciusz n6lkul-Az, hogy New York mosrnem New Peking, hogyHollywoodban Knaiakforgatnak nem filmet.vagy Pdrizsutciiinnem kinaiakborozgarnak. vdgiil is Konfijciusznak kdszdnhet6. a kinaiakkdvetend6 Ha p6ldakdnt m6m6k6t. a vagya rermdszettud6st velasztjiik, akkorsemminemiillithatta volnameg6ket. Konfiiciusz feltiinese azonban magiival hoztaa lassf felemelked€st. 6sa v€gzetes bukSst is.

FoNFfcusz MISTIRrNAr tis
A kinaiakmilli6inak gondolkod6sdt befolyrsol6 Konfrjciusz vendorranit6 volt, €s elsdsorban korm6nyzds a erkdlcsdvel, filoz6fii4j6val. napi gyakorlataval foglalkozott raniresaiban. politol6gusnak Ma vagy szabadfsz6 vezet6si konzultiinsnak mondaniink, nevezhetndnk de 6letm6d tanAcsad6nak K€rs6gtelen, az emberis6g is. hogy egyik legb€folyesosabb gondolkod6ja Kr. e.551-ben volr. sziiletett nagyj6b6l id<iegy b€n Buddhdval Sanrung rartomAny kirdlysrig6ban, Lu vdroskdCr_rfu ban.Apja hetven6ves amikorsziileretr, Konfi;ciusz volt, 6s m6s csal hdLromeve( amikorapja meghalr. fit ugy pr<ibJtr \oh. A rnag.inyos anyjan segiteni, hogya tdbbigyermeket ranirotra, liazni6s zendlni s6r is tanuk.mert arrais akadiak tanitviinyok. Tizenkilenc 6veskoriiban nosiilrmeg. h&assag6b6l fia sziiletett. a lijrrenelem (Ez egy legna, gyobb,m6ig is nyilvdntartott csalidja,hiszen enneka firinakm€g a mrjhsziizadban tizenegyezer is egyenes leszrdrma_zottja csak dgi 6lt,ds a kultudlis forradalom id€j6nkellettrejtegetniijk szdrmazdsukat.) Hu-

|7

BoRorvAiLEN EcE,Y GYoRcY:

is saiethiz6t haszndlta el6szijr kezdett taniiani, szonk6t 6veskor6ban 6s tdrt6nelmet a tulajdonliis Kitltdszetet, dijaz6s6rt. kolinak szer6ny adtato_ N€m irdsban erkiilcsinormdkat. egyfajta tanitotta, szabdlyait fbgkellett,csakk€s6bb didkjainak memorizdlniuk vdbbtudom6nySt, gondolatait. 6t laltaossze nagy,,kdnyvbe" tinkdsziih bels6 Ezeka,.kijnyvek'bambuszn6dak fel6rekoromb6l bambusz k6nyv n6haszek6myi voltak,€s egy-egy t6vatir1 kiitegek 6s sosem timad m6sokat, nem veszlegeti dllt. darabk6kb6l irrisaiban akik nemnlito, megazokutk aaiSazsdgot' idejit vitiikra. Azt mondta. azon,ctki en akarja elnondaniiSazdt. rd, nemkivdncsiak nemsegitek az i|azsdg egyiksarkdt,ls ebb6l en tudja Ha egr-embemek.felfedem kikitvetkeztehi a mtjsik hdrnnl annaknemism4tkm nEg a leckit- Ugy gondolta.hogy 6s csak a legokosabbak legnem ludnaktanulni but6bbak filoz6fiat tdle,6s az emberies javul a tanulvamindenkinek jelleme6s gondolkod6sa. Ugy nem lehet olyan v6lte. hogy emberttal6lni, aki ha hdrom 6vig tanulndla,ett6inejavut name8, lanitvricsakkeves Eloszor jdrnya voit, azt6nm6rezrek vele is tak hozz6.N6h6nyan 6ltek. 6s v6ndoritjain mindenhovekdvett6k. Ana hivatkozott. hogy 6 nem k6szit (j szab6lyokat, 6Iadja az csak raIgen er6sen 6s.ik tuddsat. gaszkodottr hagyomSnyok Kontic iusznester egrik dbrd.oldsa. a tisztelet6hez,rend,a folytoytl udvari ruhA hi.tos n?n riseLt, j6 modor 6lland6 noss6g,a e. a. abazik t sakkasdbbterjedt el. Nem tiirekefenntartdsihoz. pozici6t, szerezni, inkiibb hatalmat dettmindeniiron valamilyen 6ll5st, az igy pdld6ulmeglitogatta miis gondolkod6k tdrsasdgiit kereste, voh. megalapoz6ja id6s,m6rhaldokl6 Lao-C€t, a taoizmus akj igyekezetl, egy mikor enol az ftr6l hazafelE A legendiik szerint, odakijldte, hogy sir6 Tanitv6ny6t kietlenerd6ben n6relett figyelmes. hogy ap6s6t f6rj6t is tigiis 6s megtudja, tijrt6nt.A n6 elmondta, mi 118

KiNA

jutott. A k€rd6sre. ettemeg.Nemsok6ra fia is hasonl6 a sorsra hog! mi6rt nemmegyel innen.azt v6laszoltai nhcs eluotn.j konnd\,. it Lrtjetok fiaim. mondtadiekjainakKonfrjciusz, effe eml6kezzetekl Az elnyom6kormdny rosszabb, mint a tigris. Kr. u. 400 kdriil kinevezt€k Chung Tu viros beli.igyminiszrerdv6, rend6rfcjncjk6v6. A jiirvdny" siipcjrr hagyom6nyok szerintekkor.,becsijletess6gi v€gig a vdroson; emberek az tbbb6nem loptak.az elveszett tdrgyakat otthagytrik vagyvisszaadtiik tulajdonosuknak. H(s€gds i6 szdnd6k uralkodottaz emberekben- ekkora szomsz€d Am dllamegyikminisztere ravasz tefveteszelt hogyLu hercegsdg ki. fejedelm6t elt6rirse !itaj6 16l. Att6l f€ll ugyanis. hogy a nemes erdnyek miatt Lu hercegsige dgy megerciscidik, aztiinmegh6dirharjiik Ezdrra szomsz€d hogy oker. herceg uralkod6nak ez szdmos sz6p..6nekes l6nyf' (kurlizdn0.6s mdgszebb lovakat kijldcjtt. hercege Lu ezuliln csaka lovagliissal a ds llinyoki(al foglalkozotr, or'sz?ig6pit6 teend6il elhanyagolta. Konfiiciusz 6lesen szembekeriilt uralkod6jdval, v6lem6Dye mert szerint j6 urala koddnaklegliibbleladataa p6ldamutatds. Konirjciusz tanitvzinyaival egyiittelhagyra iillamor. Lu Tizenhii|om €vnyi vandorles k6vetkezett, gyakran€hezdssel. remdnytelens6ggel Iarkitva. Miir hatvankilenc voh a mester. 6ves amikorLu 6llamtr6n jdra Lijunlkod6 kerijlt.aki az id6sfiloz6fusr hazahivafta. Aktiv feladatotmilr nem v6llalt.de tanacsaival segitetre uralkod6r. az Ahogy mondta, rizerdt6veskor6ban kezdert tanulni.harminc el dvesen mdr sziliirdan a l6brn,negyven 6llt 6veskor6ramegszabadultk€ts6geka bol. Ofven6vesen meg6rteite 6g tcjrvdnyeir, az hatvan 6vesen fiile a engedelmes szolgak6nt hallotta megaz igazsdgot, hetven 6s 6veskorira szivem6rkdts6gteleniil a megfelel6 kdvetre. csak utat Hetvenk6r 6veskoriiban meg.Di6kjainagypomp6val halt remett6k el,6s a sirj6ra emeltkis 6pulerben h6rom m6g 6vigsira(ik. A kdvetkez6 k6tezer 6vben a mester haldsara kinaiak milli6inak gondolkod6sta kdvetkez6 a gondolarmenet ulrn a legjellernz6bb: \'olt Oseink,akik a legnagyobb erinyeketakatdk tttutatniaz egAs.birodalomban,el4sziirsajdtdllanaikat teftk rendbe. Ahhoz,hog a: illatnok rendbenlegt'enek, el6szdrsajdt csalddjukat tettik t"n lbe Ahho., hog| a csalddjukat rendbeteg.ftk,el6s.iir sajlit magukat ho.tttu rendbe.Ahhoz,Itog! dnma|uk rendben legyenek, el6sz(tr s.iviiket tisztitotttikneg. Al1l1o.,ho|y tis.ta s.lviEk le$tenek. el6szijr Sondolataikatkellptl tjszintdyltenni.Ahhoz,hogt 1s.ifiAk leglenekgondolatuikban, el'szijr ami j6t csaklehetett,megtanuhak. tuddsnakez a kitedeszjisemiflA den dolog dlapja. Ha a tlolgokattisztessigesen tneg|i.sedljuk,akkor a tutLis teljes le& Ha teljes a tud.isunk,akkor Rondolstaink6sint6k

119

EGELYGY6RCY:BoRorvAtLEN

akkor a s.lriink kitisztul A tiszta Iesuek. Ha 6szintik a Sondolataink, enber a csalddjtitis A t sziviiekrentlesen iselkednek. lrcl,tesviselkedls'ti j6l csaLidokat lehetkorndnyo-.niA i6l neg tudja nevelni.A megneveh pedigmi enkiboLlogan61. dllamokban komttinyozott rendtiemberaz.aki iill.ind6gondA mester szerintteh6ta magasabb j6akara! b6iorsrig, gondolatait. Inrelligencia, tisztitja 6nmag6t, dalneveti. a el6r€sdhez. tuAisntegsaabadit szi6rdk ,,A a mindfontosak magasabb As a a. eftny a szenvedAn. a. ethqtdroTis filelemt6l TanuLni kiteb,t6l, i! hidbavallfriratlstig; gorulolkodni neln tanulnipe' netngondotkodni, tudni,hogl tuljuk: a nem A Mi rligves.edetnrcs. az igaztudds? tudottflSl " tudattrdlpe.lig tudni.hog! nen tudjuk:e. az i7a.i tudAs gon dolgok6l.A kor ember6nek sosem beszil!tendkiviili A mester be. ndpesitelt6k a 6s tiind6rek siirkenyok szellemek, dolataitgonosz nyil_ gondolkod6sa tivol 6llt.De tdvoldllt a masz6munka ett6l mester ekkorm6ga gondolkoddst6l hiszen is. v6nval6 term6szettudomenyos egy kisv6ros egyik esete hajnala semjdtt el. Ezt p6ldAzza technika hogyvajonmikor van t6le Megk6rdezt€k a gyerekek. utcakdlykeivei. vagyd6lben. amikor olyannagy, hajnalban, a kdzelebb Napa Fdldhcjz: erre a k6rd6src. nem tudottvalaszolni amikorolyanforr6?A mester vagya csillaS6_ kellettvolnaaz optik6r6l mertakkorvalamitsejtenie amikora technikai de szatr6l, semmisemdllt t6le tivolabb.K6s6bb, Konfiiciaz megjelentek elterjedtek elsdtal6lm6nyok. 6s kor hajnal6n nemtaliltak;ez semmi fog6dz6I gondolataiban emberek az uszmester j tanitviK€s6bbi szdmrir.a. a alapvet6 korldtotelentett kinaildrsadalom 6s nem titrddteka technik6val, a rigyszinten nyai. kommentdtorai misodrendli, alantas €zeket nyominjelenakezd udomdnnyal. technika Valahol ,r dolgokm6ly6n esyiitt. tanotdka kereskeddssel dolognak 6n6nelmitanulsrg: ez ista meg a kinai birodalomsirjit. Alapvet6 a lirsaajobbradhes. rugalmas befogad6, Lijra, az csaka viltozdsokat v6lbekcivetkez6 a dalomtud fejl6dni,alkalm^zkodni sziiksegszertien ij amigtudottvdltozni, tal6lm6nyoiozdsokboz. addigfejl6d6tt. Kina elkezdodtekbajoka katbefogadni. Amjntmegmerevedett, MESTIR TAPASZTALATAI SZUN-CE aki kortftsavolt a hadvezdr Szun-Ce. a fdld legl6gebbi Konfliciusz hadtudomiinyi munkejft irta meg. Kr. e- 514-benkeriilt a kis Vu neki sz6lt a hadvisel6s mtiv6szet6t illam tr6njdra Ho-Lu fejedelem, 6vekben lettartalmaz6 kdnyvecske. Szun-Ce miiveicsakaz 1970-es viszont gyakran ezoterikus mri rekkdzismertek. az6ta iddzik;egyfajta viliig iizletemberei szim6ra.R6viden6s n6pszeriien a irt a nyugati 120

hosszf tivi strat6giir6], inform6ci6szerz6sr6l.emberiterm6az az szeir6l, dezinformici6b6l a cselekr6l. a nagynyugatistratd a 6s Mig gdkezeket alantas m6dszemek iafloitiik,az iizletivildgban napiharci eszkdzaikk6 viltak, ez€rtlettektanaiennyire n6pszerriek. Gondolatait nemcsak csatatereken. a hanem 6rt6kpapirok a vdllalaffelv6sdr az 6s l6sok, vrllalatiterjeszked6sek terijlet6n fel lehethalziiilni. Mindenis 6ron gy6ze Lentretatrckedni,leliilkerekedni ^z ellenf6len ugyanLlgy fbntos iizletiviligban,min! a hadvisel6sben. az Am Szun-Ce unaib6l is hiiinyzik egy nagyonfontos gondolat: semmilsemsz6lta fegy\erckmin6sd fi)ly'ntl,ip,tsz0ks6gess6g€r61. gi lr a tdmadiisok tervez6s6r6l, hadvisel6sr6l.taktikaifelrlliisr6l,a a a man6verez6sr6l, hogyan an6l, kell a Ierepet kivalasztani, milyen ott helyzetek vi{rhatnak rilnk. mi a k6mekszerepe, melyekaz er6s 6s gyenge pontok,mekkora hadsereg milyen utiinpdtl6st kiivelel,hogy lehelgyorsan, ddnt6gydzelrneker €i6mi.Er6nye. hogyleirja: a gy6zelemmodellezhet6, teryezhet6: el6re oki ,,TehAaz a tdbomok, megnrer egt csatdt,el6tte sok szLimitatst rigea. Az a tdbornokpedig, aki elvesziteqy csatuit, csak kevAs s4imitdst vAg..ett el6tte. Ez az a pont, anire Jigyelye negi'solhatom, hogy ki fog gy6ti vagy vesziteni." (Ugyanez 6rvdnyes kutat6sban Ha nincskis6rle! nincsk6rdds a is. sem.Ha nincsk6rd6s, nincsfeleler. nincsfelelet,akkormeg€rt6s Ha sincs.) Taniicsai mind-mind hasznosak iizletiElerben de tal6na az is. legfontosabb mamdt a min6s€gi ki: f6l6nyei6r6se. El6re meg tudtaj6solni a gy6zelmet vagy veres6get alapjdn, irz hogya k6i szemben uralkod6 6116 kdziil melyiknek Dagyobb erkdl^z jobbaka k6pess6gei, van strar6csrtartdsa. melyikhadvez6mek kin6l giai el6ny,hol fegyelmezeuebb a hadsereg, kinekvannak.jobb risztjej 6s jobbankik6pze[ iegenysdge, melyik hadseregben nagyobb kija vetkezetess6g a jutalmak6s a bijnfet6sek tekinter6ben. 6 kordban Az azonban m€g elk6pzelheteflen a techikdnak a szinrje.ami volt az komolyel6nyhiizjuttathatjahadseregeket, a sziimiira rudom6nyon, a a Iechnikiin alapul6 fejlefthadvisel6s reljesen m6g ismeretlen volt. Altaldnos ranecsai ^zonban nagyonhasznosak. Hangsilyozza, hogy a hadsereg erej6tnem szabad elp^zarolni. csakakkor6s ott szabad 6s lelhaszndlni, hat6sa ahol (Vaionmit sz6ltvo! elddntheti iitkrjzetet. az na,halarj". hogy I esa IL \ rl:ighabordbsn ezers,, kiildrel, a,, .,,-z imrr gdppuskatrlzbe Eur6pa fiajnakszine-jav:it?) a tani4csot Ezt viszontmi is megszivlelhetjijktechnika, rudomiinyos a a fejleszr6s optim6lis c€lkr\al,5ztasa soran. li mondja De Jainak meg. hogyreges. korl"rozotr er6forriisainka! milyent6makutatasira forditsuk? nema tudomi Ez nyos, hanem ,r,rrlra?l1 a rdsze kdrd6snek. a 121

EGEIY GYdRcv: BoRorvAiLEN

A TUDNS ORSZACA A ir6nyitottika Knai 6llamg6pezet6t/ kinaiakebben Kik 6s hogyan j6rtak.Eur6pdban Azsiatdbbiorszigibana 6s egyediutat is teljesen felel6ssdgtelaz alapjiinv6logattik6ssze irdnyit6. nemesi szdrmazds sem jes posztok legkev6sb6 sz6mitottKin6betatlt6it. a tehets€g azaz leg a int6zmdnye,legrr4termettebb. a ban, amintkialakult csdsz&sdg megtal6lni vezet6posztoka a igyekeztek embereket lehetsdgesebb komplexg6pe a Az 69 fiinak, a cseszirnak korminyameglehet6sen 6llt. a zett6velt az id6k folyamin.A tr6nhozlegkdzelebb nagytanics vdrb6lszirma alkotott. m6gaz uralkod6i 6k n6gyminiszter amelyet lisztafejjel taldlkora hajnalban. 6lltak.Mindennap 26 hercegekb6l hat Az megvitassiik. ellamg€pezetet koztak.hogy az 6ilamugyeket (a felkeldsek felderiirinyitotta:a beliigyminiszt6rium minisztdrium hivataaz az tdseds leverisevoh a f€ladata), ad6hivatal. iinneps6gek miniszt6ium6s a munkami biintet6stigyi la, a hadi.igyminiszt6rium. is, hivalaluk ez a tdvolimegh6ditott Volt nisztdrium. egygyarmatiigyi peld6ul Mongdlia, Tibet.Vietndm ir6nyitotta, reriiletek fdldtti uralmat nem Igazi kulugyminiszt6rium l6tevagy Szin Kiang iigyeitint€zte. nem tekintettmaS6val mds nemzetet zett. hiszenKina semmilyen (ennek [gyaz6rtvoft oka is).6s kiilfdldiekm6sii8yben egyenlonek jel6iil 6s hdldjdnak nagyrabecsiil6sdnek sem idhettek, csakorsz6guk itjiin. hozhattak k6veteik ajrind6kokat pdnzhi6nnyal kiiszkdddtt. kevesen mindenkormdny dlland6 Szinte viliigazdrt,betlerjes viliig volt, voltaktakar6kosak.kinaikormdnyzat A nagykiEz vett a alig-alig tudomSstkiils6,val6svi15g16l. a fennh6jdz6, pri elzdrk6z6s, lassan alddsta a hatalmas azt el6nyt.amit a Knai sz6p megszeleztek.kor_ A k€pest emberek szo€almukkal tdbbiorszdghoz a iivd a fdldeket. keresked6ket, volt a vas-6s s6ela manymegad6ztatta bAntak, de A mindig sziikmarhjan adiismonop6liuma. hadsereggel glalran liihdl|ek drirqi dssze8ekel palotdlraes diridtiloa.Am az a 6vig nagyjdb6l folyamatosan mintegy k6tezer t6ny,hogyez a rendszer is h6dit6sok €llendre -, valamimrikiid6tt m6ga kiilfdldibehatolisok, teljesen ismeretf6le szokatlan bels6 er6t.folytonoss6got mutat, amely -sok hibija ellen6re m6gis. Ez IenEur6pa tdrt6net6ben. a rendsz€r csak egfajta teheb6gkutatison, tudison alapult (csakilyen volt) nyugodtak, Alapjai a mag6niskoldkon melynek legals6 fokaa falusiiskolavolt. Nemvolt ez t6bb,mint egykis szoba - ahogyKonfrjciusz kezdte. egy gyeng6n is ltt fizeteft tanir6a legelemibboktatdsban r6szesitettegyermekeket, haa falukdzdsseg a 6s 6szgyermek revette, hogy valamelyik tehetsdgesebb atlagaz okosabb, nel, akkor6k magukadt6kdssze penzta tanittatrsera. a N6haak6r

r22

hr'isz-harminc kereszttil hozzidsegitettdk 6ven is a tehets6ges di6kot, hogy min6l tdbbettanuljon, esetleg 6s min€l magasabb ,llami pozi juthasson, ci6ba ahonnan azlin b6venk6rp6tolta lemogal6il. Egyfajta volt tuddson dsszefogison €s alapul6 rdszvenyltrsasdg ez,ami dtsz6tte szinte eg6sz Kindi.Ezeknek iskoldknak az semmikdzijknemvolt a kiildnbdz6 valldsokhoz felekezetekhez, az iillam semtiimogatta 6s de van, 6ket.(A kinai di6k ma is korareggelt6l k6stiestigaz iskoliiban vasilrnap szombaton gyakran 6s is.) A gyerekek keveset irtak,nemis volt k6nnyrimegtanulni irest. az helyefteKonficiusz 6s a Tang-korszak kdlt6inekmunkdit kelle[ bifldzniuk.Konfrjciusz abbanbiztak.hogy ha ezeketa morelis 6ta elveketmegtanulj6k, is akkora parasztgyerek filoz6fussii iriem' ds ben6vdlhat.Furcsa volt ez,mert aki itt !6gze!t.annaka vaoktat6s l6s vil6gr6l nem sok informiici6javolt, de meDtelisan sokatiejl6ddit. A rendszer Han-korszakban a kezd6d6tt. mi id6szdmit6sunk a szerinri id6kben. Ogy gondoltdk kinaiak(6snemis rosszul), a hogy az embereknek azel6ttrnegkell tanulniukaz uralkodiist, vem6g a jutnak. Ma raliin fgy mondanink,hogy zet6st,miel6tt pozici6ba menedzserk6pz6s dm az oktatis csak moreiisalapokat folyt, adott. (A marmenedzserk6pzdsbol ez hidnyzik legjobban.) tal6n a A kormiiDyziist nemarisztokratikus. teh6t hanem tuddsalaponval6sitottik meg,de p6lddul szin6szek szolgiknen indulhattak pr6ds a jutds is csakfdrliak szimrra bdkon. a vizsgrizris 6s utrni pozici6hoz voh nyitott.A vizsg6kon eleinte mdgmatematika szerepeh is n6ha-D6ha,6mez azezredfordul6ra teljesen miir kihalt. E1t6l korszak6l a kezdve iillt mega technikai halades taliinnemv6lellen egybees6s. is; az A legals6bb fokf vizsga eredm6nyes let€tele utilna boldogvizsgriz6 elnyerte a.,szuicaj", azaza..viftigz6 tehetsdg" fokozatot, taldn ami az 6rettseginek meg.Ezzelaz irodalmer felel oszdly bi.iszke ragidvii viilhatott ajeldlt. de ez m6gnemjelentetr auromatikusan kormdnyzati pozici61. Volt olyan eset.hogy valaki nyolcvan6vnyi ranulrsutin 6s haltakmeg a vizsgdk iutot! tfl az els6 fokozaton, nem kevesen izgalmai miatt.A kiivetkez6 szinta,,csiizsen", amit tal6nma f6iskolai. egyelerni szintnek nevezhetn6nk. Efajldxmdr csak egy fokozat volt,a .,csinsi", a,doktor" cim, ami m6rgaranliltan 6llamihivatalhoz juttathatra elnyer6i6t. Az alapfoki vizsgiikar vid6ken teftdk le. a legmagasabb fokfakat viszontmir a fdv6rosban. jutottak el ide, de Eventedt-hatezren jutott dt ezena pr6bdn. mind6ssze k6t-hiiromszdz e.nber Aki megbu, kott.azhdrom mrjlvadjrapr6belkozharoft. 6v A vizsg6kjellegzetes kis cell6kban. mindenfdle k6nyelem nilkijl berendeze(. purir6n odrjcskdk

ECELYGroRGr: BoRoTVAELEN

gondoskodtak 6lelmez6stk6l, 6gymaguk ilyenkor banzailottak. Sajet nemcsak sz6ba.Tehetsdgiiket nemriji.ik6l, 6s senkivel nem 6llhattak p6lddul hanem kellettbizonyitaniuk, tanainak elemzds6b6l Konfiiciusz dolgozatokat irtal arr6l, hogymilyen az evez6khangja,a viz szine6s a igy el a hegyek zijldje. Ahogy,,fejl6ddtt" vizsgar€ndszer, tdvolodott a 6lethez. a napi61ettril, semmik6zenemvolt a tudom6nyhoz,miiszaki s a az ipathoz vagy az izlethez. Egyre kevdsbe jeltjlt tud6s6ra, egyre jellem6re voltak kiv6ncsiak. inkabb nem konumpal6dott, kis bak_ Id6velez a rendszer fokozatosan is v6s6rolni, ez halalbiinteldsb6' sis6rta k6rddseket el6remeglehetett jobbanelszakadtak egym6st6l, 6s egyre seljrrt. A val6s6g a vizsgrik formaliz6ldsdhoz, sematizmus6hoz a ez term6szetesengondolkoziis j6 tudtak. volt a imi. olvasnibiztosan vezetett. jeldltek azonban A megmaradt moralitds szik6ja csak-csak mem6ridjuk, valamifdle 6s A mig EDr6p6ra el6bbiek az egyikesemvolt jellemz6. vizsbenniik, is garendszer gyenges6ge id6velmaguknak kinaiaknak feltlint.Jan a a Juan (1635-1704) birdlta el6sziireredm6nyesen vizsgarendszert. k6rosnak tartofthamisnak kdvetkezmdnyeiben 6s amit alapeiveiben alapjin igy vdlte,hogyaz 6kori kinai kultllraalapvet6en Kutatati4sai gyakorlatias lellegii volt. beletartozottaz ij{szat. ^ szdmoktudom66s is. hogya k6ziigyess6g a fizikai nya6s a kocsihajt6s Ugy gondolta. er6kifejt€s fontosazember is fejl6d6s6ben. vezetdje letl helyi akaddmia Jan Juan egy Hebei tafiomanybeli gyakorlali a 1696-ban, ahol fonadalmim6donfelvettea tanrendbe az az katonai kikdpzdst, sratdgi6t, lovagl6st, ij6szarot, 6k6lviv6st, a a 6s is. a mechanikiit, matematikdt, tijrtenelmet a csillag6szatot Jan a a miivelts6ger. az egydbk€nt mert helyes Juanaz6rtbiriiltaa klasszikus komment64ainak a 6s n6zetek eltiintek komment6rok a kommentArok Birrl6inak azt szegezte szem6be, ethatolhatatlan szajvevdnydben. 6s hiszen azonttil hogy mi lehettijbb,mint a cselekv6s a gyakorlat. neml€tezhet val6ditud5s. A beteges tekint6lytisztelet. amivelKonficiuszttdbb mint k6tezer a alapi tdrsadalom egyikgyeng66veniit tiszt€ltdk kdvettdk, tud6s 6s j6remurat16.Egydltaldn nem mind€gy,hogymit tekintiink tudesnak, mit tekintiink hasznos ismeretnek. Eur6p6ban, kiildndsen P. Snowdolgozat6nak C. megjelen6se utin kezdtek besz6lni k6tf€le el a tuddsr6l, amelyben szembedllitj6k iroaz dalmi,miiv6szeti ismereteketgyakorlati, a rerlis ismeretekl(el. huA mdn 6s reel szf&a szembe6llitdsa azonban bizonyosszempontb6l mesters6ges, hiszen nem kel!6,hanemlegal6bb ndgyfele alapvet6en ett6r6 tuddstipus l6tezik. 124

KiNA

A humiinszfdriin beliil term6szetesen l6teznek irodalmi€s miiv6gyakorlati szetiismerctek. ezenbeliil teljesen de m6sok a vclzF.riis,nerePkes fog'sok. A rcdl szf6rasem egys6ges, hiszena mtiszaki gondolkodi4s gyakorlatias, nagyon kiz6r6lag val6sagra, a vagyannak egyszenlsitett verzidjiravonatkozik; az utdbbiszdz term6ke mig 6v a term6szettudomiinybanotyan,egyredogmatikusabb, egy a val6s6gtdl elszakadt ehn4tet, Konfiiciusz ami tanaihoz hasonl6an elidegenedett a val6siigt6l. term6szet a megdrtds6t segiti,hanemgilolja. Ez ^z nem elmltetiJi.ika, amellyel6lesen szemben a mdmatkiik, 6ll feltal6l6k gyakorlatiassdga.feltaldl6kkonfliktusaiaz el term6szetismerete, A m6leti emberekkel, Newlon vagy Orffyreusszembendll6sa. Tesla vagya fizikusokkonfliktusai teljesen a eh6r6gondolkOdiism6d miarr jdttekl6tre- er6viszonyoka ajellemz6, Az az hogymindigaz elm6lefi emberek vannak tcjbben, 6k vannak pozici6kban.hatalomban. 6s a a

tLmlMwrYuBrnot,nomel
Kinat6rt6nete taliina legjobb p6lda fennarthat6 a tlnn nemtartha a 6s t6 fejl6d6si szakaszok v6lIoz6 peri6dusaira. fdld leggazdagabb, A les, hosszabb l6tez6 ideig birodalma pdlddt szemos mutatott mindk6t esetr€. Mivel a r6giidokt<il kezdve nagyjdb6l egysdges illamban €lrek, melyet kdzpontilag irdnyitottak. ez6r!a legr6gebbj n6pszdmtil;isi adatokis Kiidb6l maradtak fdnn.A birodalom lakoss:1ga e. 280-ban Krcsak14 milli6. nyolcvan mdva miir 28 milli6, a iin egy hosszihdboriis 6v ped6dus utdn,721-ben 4l milli6, majdezer6v mtlva, 1644-ben miir 89 milli6. A kijvetkez6 sziz 6vben robbandsszerli n6pess6gndveked€s kcivetkezik, men 1743ban m6r 150 millirianvannak.1919-ben 330 milli6an. pedigmdr1,2milli5rdlakosa ennek orsz6gnak. most van az Kezdetben nyugodtanlehetettterjeszkedni. b6ven irthattiik az erddket. helyiikctn 6s rizsfdldeker alakithatrak A korl6tlan ki. erd6irl6s miatf azonban, es6vizbehordta talajt foly6kba,Es a meredck az a hegyoldalon gyakran csakkopir szikldkmaradtak. term6talaj a eltrint. Ddlenviszonr meredek a hegyoldalakon hatalmas munkeval teraszos rizslijldeket alakitoftah melyeker ki, vagyk6zze1, vagyegy kistermerli bivalyiajtdval tudtakcsak szentani. N6h6ny csdszdr atafiraktdrozrak rizst 6hins6gek idej6re. ez a rendszer de ritkrn miikdddtr orszis Az \rinlemrndig bornr\relen ldncoh. elelmr.zenarr.lekok a mrzo: nelk;1, gazdas6gi teljesir6k6pess6g hat6rdn. El6gvolt egydrlagosn6l szdrazabb vagyes6sebb (s ilyen valahol 6v mindigel6fordulr).6s miirisins6ees rdok ihrlel a/ adolr\ideken. hinelen A esoze.ek nagl ,iradi:o-^aL okoztak, emberis6g az tdn6net6ben okozot! itt legtcibb emberdlel kiin

12i

EGELYGYdRcr: BoRoTVAELEN

foly6egy6bk6nt furcsiin is A S6rga benis a vizekvadfiamldsa. lajszds folyamatosan lerak6dott,6s hjiibamagasi viselkedert. foly6iiled6ke A is emelkedett. EI6g tottik minden 6vben gii|aka!. foly6feneke egyre a a nem tcjrodtek. egy na6s volr ndhiiny h6boris6v. mikor a g6lakkal gyobbdradds tatlt6st: foly6 m6rjs a 6tszakitotta egyremagasabb az folyt, mint el6t!e. n6ha tcibbszdz kilom6tenel od6bb ir6nytvrhoztatott. 6ridsikahsztr6fakat okozva. Kiutatmindigcsakaz ipar6sa kereskedejelentett. Knaiakigazij616tdt biz a sok-sok tal6lmdnyuk lemfejl6dese tositotla amikor tdrddtek ezekkel. evett(ez is kinai taliilm6ny). Az Stlagparaszt rizst 6s makar6nit eh6sorban a valamintzdlds6geket egy kis halat.A gazdagabbak €s ment.Minden uiaz6 kacsdr szerettdk. tej 6s toj6sritkas6gsz6mba a nak az emberek sokasega a leg6rdekesebb volt l6tvdny ma is azt mindenteh6nhez kiil6n pdszegy l6tjuk,hogya picinykelegel6kdn a ror taftozik.Az el6ke16 hivatalnokok, furcsam6don,megvetett6k iparosoknak. katondknak nakeresked6ket. mig a parasztoknak. gyobbbecsiiletiik volt. Mrr Kr. e. 500-ban fdmpinzthaszniiltak. 6s mikorelfbgyotta p6nzk6nt haszn6lhat6 akkorSzieng 162, Cungcs6szi:irbevezette papirp6nzt. a Ezt fdlee!infl6ci6s id6kben Iehetett haszn6lni 6ltalinosan az elterjedteziistpdnz helyett,ezertaz 6tlag papirp6nz kiiai a megjeien6s6t mindigaz insdges id6knek ludtabe. A kinaitrirsadalomvalliis.a moiil 6sa tiloz6fiafurcsakever6kdn a gydkeret. alapult,a tudom6ny m6g kev6sbd eresztett mint az 6kori giirijgdknil.Hitteka szellemekben. osi sirokatnemengedt6k az megbolygatni. ez6finagyneh6zsdgekbe ijtkitzduel6bbaz utak.a csator n-k. majLl sokkal kesobb..rdsulak dpilesc. "/ osdkIi./tclelc Am nagyban hozz6jiirulr t6rsadalom a stabilitds6hoz. Kodifikelt6rv6nyek nem l6teztek, mint p6lddul AsszifBirodaiomban az vagya gitrdgdkn6l 6s kiildnosen r6maiakn6l: a minden!a d8lo,?rd,?r' szok6sjog 6s vezeletl. KonfLiciusz mester moralizril,sa biir id6szakonk6nt tiltott - el6kel6helyetfoglaltel gondolkod6sukban. volt Mindeniskol6ban volt egy kis szentdly, mindenvdrosk6ban templom. egy aholmegemlEkeztek 16la. csiiszir6s a hivatalnokok A fiistdl6ke! dgettek eml6k6 re. 6s6ldozatokat mutatlak istenkdnt be, tiszteltdk. Ez a vallds elismeft egy.a fdld 6sa birodalom sors6t mozgat6 legfel s6 vezet{ier6t, a csisz6rt.A cs6sz6r lg .fia tolt. aki lsten akaratdb6l az iriinyitott. Ezdrtaztiin bdrmifurcsasig rdrt6nt 6gben, mindiglejeaz azt gyezt6k, hiszen 6rinrhette uralkod6t, igy a birodalom az 6s sors6t. Feng Sbui mesterek irdnyitottdk telepiil6sek lakisok elrendez6s€t, a 6s 6s csillagdszok. asztroldgusokj6soltiik a bircdalom, azaz meg egyes tartojdvoj6t. Borotva6len mdnyok€s egyesemberek tiincoltaz egy6nek

r25

KiNA

is: sorsa a ,,rossz" napokon szijlete( csecsem6ket egyszeriien kidobtdk. vagyhidegnaponhalalra fagyasztottdk. F6lega fifkat kedveltdk, hiszenazoktdbbettudtakdolgozni. katondk lehe$ek. nem veszett a el felre\ele.ir\re./anr. mindig slirkeben o penz. le\ A kinaiakszinte szenrk6nt tisztelt6k Lao-Ce mestert a taoista is. hit elindit6jet. taoistSk A n6h6ny csdszirt is illitoftak a maguk 5t oldalira, 6s hosszan intrikiltak a konfucionisrik ellen.akik mindig kdzelebbvoltaka hatalomhoz. F6lteka halottak szellemdt6l, ugyanakkor. gyakan a ha a sztiks6g hozta.a nem kivdnt lednycsecsem6ket fgy szemdtbe dob16k. 20 asdvekben A tdbbmagyar utaz6is leirtaa sz6rnyli l6tvdnyt. hogym6gmozg6r-r.jsziilcjtteket szemdtkupacokon. liitott A ldnygyermekeket a fiikt6l elkiiliinilve nevelt6k, elmilr dlsziiz az dv soriin fbntos volt a Iiinyok €rintetlens6ge. Marco Polo leir'6saib6l ugyanakkor tudjukmeg,hosy Kublajklin idej6ben azt v6rosszdmos banaz volt a szokds, hogya hrzigazda felesdgdt lednyait €s felajrin lotta a megbecsiilt vend6g sz6rakoztatiislira.legszebb A ldnyokat az rillama kiilfiildi kbvetek rendelke26s6re bocsftotta. (mint egdsz semmikdzenernvolt a szerelemhez . A hiizassrignak Azsiiban).inkdbbgazdasrgi iigylet volt, minr ernberidrz€sdolga. Kiilainhivatalnok iigyell mindenvirosban, hogya f€rfiakharminc. a n6k hdsz6ves koruk el6tt h6zasok legyenek. szeg6ny A embereknek csakegy f-eles6gjutotl. akinek mig egy feles6gre rellert, miir a gazaz jele daBs6g volt. Nagytisztess6g egy csalddban, a liny a csiivol! ha j uthatott. hdremeknek szdrihdrembe A mindenhol eunuchok vohakaz jelent6s jdtszottak kinai csrszerok a 6rei.Az eunuchok szerepet a €s birodalom bels6hatalmiintrik6iban. kaszrdliis a kircirds A lert lehe, lo\ege le8lt'bb..zegen) \orornfelnd\d a fdriis/"mira.Ok li\erek a cs6sz6ri agyasokat, feles6geket, a gazdag de emberek herem€re 6k is feliigyeltek. csdszdrok A bizalmas tigyeitis 6k int6zhettdk,{z eunuchok kiv6telezelt helyzet6nek egyszerli okai voltak:nem kellettatt6l f6lni, hogysaj6tdinaszlidt akarnak elindirani, vagyp6nzr lopnakaz6rt,hogy szeret6jiik legyen, elcsibatani sem leherefi 6ket. Jobbpolitikusnak vagy kdzszolgSnak bizonyultak, mint az iflistud6 mandarinok, mindenekel6tt az6t, mert kev6sb6 voltakkonumpdlhat6ak.hiszen semcsal6djuk. szer€tdjiik volt.Az eunuchok sem nem int€zmdnye nemcsak Kinabanvolt dvezredeken keresztiil tdmeges 6s teljesen 6ltal6nos, hanemaz 6kori birodalmakban szintemindeniitt. A R6maiBirodalom sziimos is eunuchor alkalmazott, kiiliin6sen Bia z6nci(Keletr6mai) Birodalom. is ezr6vel Irr kaszraltatt6k masukat a fialalemberek. .r birodalom hog) rgazgarrisinak kijlcjnfele,;iniein tiszts6svisel6k lehessenek.

t27

EGELYGYdRcY: BoRoTYAELTN

vok ijsszefog6 egya Az eg6sz birodalombancsal6d a legtart6sabb. tiibbi csalidtagtett6s6g. MindenkifelelSss€ggel tartozott osszes az volt a felerend is 6rt,6s a tdrsadalmi megtaftesd6rtnindig a csaled illemszab6lyt na16s. id6sekdl mindiggondoskodtak, szdmos Az 6s gyon szigorfan Magasrendiiciviliz6ltsiig. szocializrici6s betano(akjellemezte a birodalmat. Altal6ban b6fok, j6 egyiiu6l€si k6szs€g ezr j6indulatd, a hiboris emberek voltaka kinaiak. 6s k6s6s becsiiletes ndp ez 6s szeret6 minden id6ketleszimitva. a mijvdszetet sz6ps6get csicsefa kdrs6get kiziir6an fdldi civiliz6cidakkorilegmagasabb a JU volt a I800-as 6vekelej6igaz o €letszinvonaluk messze legtott; az periddLlo^at le\7dmrtv". Erdemes leg. m;gl.abbc ioldbn. haboru. " a r6gi 6s rldbb villandsszeriien osszehasonlitani Kindl a r6gi Indidval, uralkod6j6val. Akbarral.valamintegy annaktal6nlegkiemelked6bb v6reskezij uralkod6ral. Timur Lenkkel, hogyl6ssuk. milsiknevezetes, inmi az elt6rds k6tf6l€6zsiaicivilizrci5kdzdn,6shogya le&jobb a volt, Knai csdszer. diai uralkod6 gyeng€bb mint egyatlagos is liKB.\RI\Dt\ LECJOBB l:RlLKODOli tSTnIUR Lf:,rh AVtR[sKEZti volt. a hindu indiai szubkontinenst meg Akbar muzulm6n uralkod6 Kiniinkiviil ddnt6en mu h6dit6muzulm6nok Iesziirmaz Azsiiiban ottja. iiheka kisebb nagyobb birodalmak r6njain,a hindu zulmlin uralkod6k Akbar^z6rtemelkedett a muzulmiin ki D6l-lndia kivelelnek szdnilott. uralkod6k kdziil, mefi kedvelte ijdonsdgokat.6s az valldsitilrelmet hirdetett. Miel6tt rdszletesebben im6nk r6la. 6rdemes pillantdst egy jellegzetes vetnia tdbbi uralkod6ra. gaztettek elk6peszt6 AlialAbana muzulmdnokat sz6ls6seg€s es jellemezte brutalitds ebben id6ben. 1369-ben az Az Szamarkandban tr6nrakerijlt Timur Lenk m6g Azsidban kifejezetten is brut6lisnak sziimitort, k6ts6gtelen, b6r hogy a tdrtdnelem legnagyobb, legvdresebb tdmegmdszi4rli4sait szdzadi a XX. Eur6p6ban kijvet.,kultur6lt" tdk el, azonban el6dnekbizonyuhez a v6reskezrj muzul ,,m61t6" m6n. 1386ban a hadifoglyokat 6tve ledobatta magas egy sziklnr6l, hetvenezer embertlegyilkoltatott Iszfahinban, rnajdfejiikb6l nagy hegyet rakarott Ehhezk6pest ki. kisebbbijnt6ny, hogySivaser6dj6ben az 1400-as 6vbenn6gyezer kereszrdny katon6l6lve eltemeF tetett,miutrn megadtiik magukat.A levigort hadifoglyokfejeb6l hfsz tornyotdpittetett Sziri6ban. 1401-ben pedigszinte Bagdadban mindenkitkiirtalott,6sa virdgz6kalil'ius fdvdrosrit fdlddeltefte a egyenl6vd. Mezopotdmia sivataggil viill, mert az eg6sz 6ntdz6rendszert elpusztitottiik Timur Lenkcsapatai. '1.28

KINA

Hason16 so$rajutottDdl-India urols6hindukindlys6g6nak f6v6rosa is. Viyayanagart l336,banalapirottdk, az 1420-ban 6s odaletogar6 NicoloContibesz6mol6ja szerint vdrosfalainak a kernlete katrijlbetiil 100kilom€ter voh-Az utaz6k mindelragadtatSssal beszdltek halala masbirodalornr6l gyiinydfl.i 6s fdverosdr6l, amelyakkoravolt, mint R6mafdnykoraban. Abdul Razzag muzulmdn utaa6. li43-baa lAaki togatta mega varost, irta le, hogyilyet m6gemberiszem tigy nem16tott,embedfiil nemhallott,6s azeg6sz f6ld6nilyen szdpv6rcsnincs. Persze nem tudta,hogy ez a f€lmilli6s v6roskicsi azokhoz k6pesr. dmelyet Kin;ban eklor virigo4ak. miir Amitor Delhr szutrdnja iele s6giilvetteViyayanagar kirAly ldnyrit, utar 10 kilom6ter az hosszan birsonnyal, szat6nnel, arannyal 6tsz(itt dr6gasziivetekl(el boritottdk. Palodiban falakarannyal f6ldrdgak6vel a €s volrakborirva. mindeniitr a gazdagsegjelei l6rszottak. Szigoi ttirv€nyek uralkodtak elefenr ift, iiltali agyontaposrist6l, kar6bahizidsr6l kezdvevdlogarolt Knz6sok j6rtak er6szak6rt, lopes6rr. Amikor a kitzelg6muzulminh6dirdkegyesiten6k hadaikar, akkor Icisna Riedzsa kiriily er6i mernemvoltakelegend6ek. Hidbagyiijtcitte dssze a h€tszdzezer gyalogost.harmincezer lovast ds cjtszdz elefentot sz6rnlil6 hadsereg6t. mindez semmit sem6n. Egy b6to!muzulmdn tdmad6 csata a elej6n elfogtaa kiriilyt,6s hivei szeme littdra lefejezt6k. h6dit6katon6k gazdag A a l6vdrosr gyorsan beven6k, 6s m€gkezd6d6ttrablas. legutols6 a A katonAnak jutott arany, is €kszer, fegyver, 6s rabszolga. h6napig ld Ot maradtak, amigszinre mindenkir lemdszlircltak, minden €s bolrorkilabohak, minden palordt fijlgyfjrorlak, minden festm6nyt szobrot 6s megsemmisitettek. ami 6ghe_ ut6na t6 maradt. felgyjjtortdk.Ez a viselked6s a rend Azsi6ban. azt volt Kina kiv6tel6vel,s Akbar uralmdtlesz6mirva_ Miutdn a muzulmdnok kialakitott6k sajdrumtmirendszeriiket, 6lvezt6k fjonnanmegszerzett gazdagsiigukat.szult6n A kez6ben a voh tdrv6nyhoz6s, a v6grehajtes a bi6sdgis. Megtiltottdk hindugyer6s a mekhiizassdgot a feles€gek 6s kiirelez6 dngyiikoss6git fdrjiik hal6lakor, megengedr6k ozye1yek az ijrahezasoddsat, eltijr6lr6k mb_ 6s a szolgasdgot. Mindenvall6snak szabadsiigot adtak, fajra,hitre val6 €s tekintet n6lkiilb6rkikdzszolgiilari karrierr turharort be. Akbar,aki a Delhirr6ntdraikdlre, szinte ds eg6sz Indiiituralta, talin a legjobb atl6ta. iegjobbtovas, a igenj6 viv6 6s nagy6pit6sz volt is egyszerre. Egyszertien dltiizdtt€s egyszeriien j&6szt veget6, 6tkezett, ridnusvolt. N6zetei szeint az embergyonra nem lehetdllatoksirhantja.Uralkoddsdnak kezdet6n szem6lyi probl6m6jt eltaldban m6g vitapartnerei meggyilkoldsival rendezte, k6s6bb azonban mir ezt is

t29

EGELYGY6nGY: BoRoTVAELEN

is mellettmdggyakan h6zasodott politikai Hatalmas h6reme feladta. igy l6nyaitvettefeles6giil, hercegek okokb6l,helyi hindu,radzsput dj ereiben m6r hinduv6r is folyt. Alland6an 6s {j talilmdnyout6dai De taldltjavitanival6t. csak n€ki mindenben konjrrtak a gondolatai, volt erre joga. ezt s€nki misl6l nem tiirle el. Es e7 az a ponl.aml ahol csakaz megemlitjiik nev6t.Egy birodalom, a miatt egydltaldn id6n 61, az 6s talalhat valarnit. kdlcsdnzd(t fel uralkod6 rijithatmeg mindigcsakid6 k6rd6se. bukasa kcjaz emberek Akbar gyakan jArt-kelt 6jszakadlruheban egyszeru Igy Harunal Rasid. isme e megalattvaminta bagdadi zitttugyanigy, elhelyzetiikcjn. Akbarel6deit6l €s l6i v6lemdny€t, igy pr6b6ltjavitani j6l6t66rt, nempusztinad6alanynak alattval6i ter6en felel6ss6get 6rzett is p6nzb6l valamit vissza juttakisajtolt 6ket:^z alattvaldkb6l tekintette tijbb mint dtszdzSyajnyitilipalodt rctt. 6ri6si kdnyvt6mtgyiijtittt ijssze, terveze$6s dpittetett,melyekkttziil mdram6r csak kevdsmaradtmeg 6rdekelt6ka valldsok:lefordittattaperzsiira,az udvar Szenved6lyesen p6lddula Mahdbhar6t6t, indiaiakszentkdnyv6t Amikor az nyelv6re jutott,hogyvanegy kereszt6nys6g dj vall6s, nevti aminek tudom6siira p6los szerzeteseket hoztdkel Go5ba,akkor hir€t portugdlszerzetesek (azegyetlen rend)hivatottmegudvar6ba. magyaralapiti4sri 6s hogyt6ritsenek, ttjbbszii fia kdziil a Megengedtejezsuitiknak, fel. valldsban neveltette Akkor, amikorFranciaaz egyiketkatolikus gyilkoltak, akkor protestrnsokat 6jszakdj6n Szent Bertalan orszigban dletettmeg,ds az inkvizici6 amikorAngliai Ezs6betkatolikusokat gyilkoltamind a katolikusokat. mind a zsid6katSpam6dszercsen Brunoalatt6getta m6glya, Jordano nyolorszdgban, amikorlt6lidban kdzoskonfercnci6ra akkor ez az Akbar mindenvallis k6pviseldjdt fel. ezt sz6litolt O maga igy gyab6kessdgra hivtameg,6s mindenkit vett.Ahogydregedett, hogymindenf6le vallisrin6t feles6giil korolta, 6s id6t egyrekevesebb tcjltijttnagyhirem6ben, egyreink6bbfiloz6mohameelt6volodott foglalkoztattek. lassan Sz6p fiai, vallasi k6rd6sek mdr vallds6t6l, Xavi6riSzent Ferenc igy irt .rola, a. ember d6n s6t ,,8. Mohaned hanis szektdjdtleronboha As rcIjesenhiteltelenni tette. vdrosaibanegyetlene8)' mecsetsincs,setnegy Kordn - ez aa 6 tiir' be." istdll6t fi$) ruktdrt rendeztetett v.wiik-,ls a ecseteikben fogadottel. csak azt, kinyilatkoztatdst nem A szult6n semmif6le bizonyitanilehetett. vagy logikai 6rvel6ssel amit a tudomdnnyal Az a Gyakan 6jszak6ba nydl6 vitikat rendezett vallasokr6l. egyik pr6bdt:egy muzulm6n pap aztjavasolta, hogy tegyenek muzulm6n mig a keresztdny biblitt,6s egy mullahfogjona kez6be korSnt, egy Akbtu ielke kijiin. az€az igazsdg. menienek tiizbe.Aki s6rtetlenill a

r30

KiNA

sentdmogatta ajavaslatot ezt Ligy, hogykezdjen mullah. jezsuira a A azonban istenkdromliisnakvesz€lyes ezt 6s dolognak tanona, nem igy kertiltsor a Ksdrletre. Aztiin egy id6 mlilva belefdradt kildtastalan a vitdkba, tisszehivta nagytaniicsot, kijelentette, 6s a majd hogy6 alapit vall6st, 6 leszegyhdzdnak €s (Bz volt az, amit a t6vedhetetlen feje. keresztdny vall6sb6l megdrtett 6tvett.) 6s Termdszetesen voltakhindu. zoroasztri6nus dzsainelemekis ebbena vegyesvallesban, 6s de megtiltotta,hogy alattval6imecseteket 6pitsenek, hogy ramadiin idej€n bitjtciljenek, ellrtogassanak vagy Mekkeba. a zar6ndoklaror Aki m6gis akarta el v6gezni, azokat szdmiizte orsz6gdb6l. Fia fdll6zadt ellene, ebben de hlen annak szerepe is volt. hogyAkbar miir negyven uralkodott, 6ve eg6szsdges igy a fif, Dzsahanvolt, gir herceg tr6n megdriiklds6nek a semmirem6ny6t nem liitta. Harmincezer lovas6l6nl6zad6st szitott ellene, az iir€guralkod6 lede ezt verIe, fi6nakpedigmegbocsdjtott.rossz A nyelvek szerint Dzsahangir k6s6bbm€gmdrgezretre apj6t.A mullahokhal6losdgyend vissza akaruk t6riteniaz iszhm hitre, de kis6rleriik nem sikeriilr.isv halt meghdrar az uralkodcj. egdsT aki Tndra riindnerdben a tlgigazratan s6gosabb legbtilcsebb 6s volr. A le&iobbnak sziimit6muzulmdn uralkod6ktdmogan6k zen€r, a 6pit6szetet, k6lt6szetet, a technika, de vagya csillagdszat,igy a mas tematikamfu nem drdekelte 6ket. (A kinai bimdalomellenben - temoga$a technikai legaldbb halvdnyan a fejl6d6sr.) kinaiakdllaA mi vas-, ac6l-6sfegyvergydrt6, 6sfcjldgezkirermel6 s6c6geket alapi, tottak,de ezena szinten megrekedtek. EgyediilAkbar t6r6dijttvalaj6l6t6vel, mir ad6fizet6 parasztjai, keresked6i biztons6gdvalel6dei, - Konfrjciusz ut6daialig-alig.Kin6ban revdkenysdge nyomdn, figyeltekaz alattval6ka. nagy6hins6gek idej6nlegaldbb ad6telenaz gedt6k.Rend6rs6g, orvosi ell6t6s. kcizoktat6s viszontnem l6tezett, ezeka ,,szokatlan" gondolatok csakndhameriiltekfel egy-egy idstud6mandarin fej6ben. BIR0DATI4M fs HAL(A 6rETE Ha iisszehasonlitjuk India.a mediren6n 6kori Eu6pa 6s Kina r6rt6nelm6t, l6tjuk,hogyugyanazzal kihiv6ssal, nomdd, azt a a v6ndorl6, l6h6tr6l nyilaz6hadseregek folytonos t6mad6siival kellettszemben6zniiik. A R6maiBirodalom nem birta hosszabb ideig ezr a nyom6sr, cisszeroppantdarabokahullottsz6r. indiaihindukir6lvs6eok 6s Az is egymdq omlolral uldn iissze hddird a murulmdnok rerje,zkederJ n1omdn.Kina csoddlarosan hosszfideigtartorta pediga legkdzemag6r,

131

f, GELYGYdRcY: BoRorvAiLEN

(fiivespuszta), mindennoahonnan l€bb volt Mong6liasteppeihez gondolnenk, hogyviszonyiag persze fgy Mai 6sszel mddn6pelindult. fijl€nnyel vissza katonai rnin6s68i ellenl6pdsekkel, egyszert technikai gondolata. egyilAm nomSdokat. a fejl6dds volnaszoritani a lehetett rnl6n a tecturikai fejlddds mint kiugrdsi lehedsAS,mi te:sadalml nemtudottdlv6nyrejutniEgyremdsra soha modell,a XIX. szezadig Az Eurisia 6ri6sitdrsdgeiben dssze 6sszea civiliz6ci6k roppantak valamif6lebels6 erjed€s' megtal6lhat6 oml6sok okak6nt mindig \ a$ slagnrlds polgrrhaboru. is persze technikaivdllalkoz6sok az 6korban folyNagy€pitkezesek, Ma Eur6zsiaban. rigy tudjuk. hogy birodalmal(ban, tak a mediterrin 1869_ben, 6s be Ferdin6nd 6pittette fejezte a Szuezi-csatomdt Lesseps Val6jdbanez m6r a minr az eur6paimliszakitud6sf€nyesbizonyit6k6t. feljegyz6sek_ volt. a harmadik sikeres 6pitkez6s Amennyire hom6lyos nevii, egy Kr. hinnilehet, el6szitr e. 1740-ben, Szeszosztrisz legennek a mai nyomvonallal nagyjdb6l ki d6sh6dit6dsatta a szueszi-csatomdt, pdrhuzamosan. Hatsepszut faa6n6 mir a kelet_afrikaipartoka kijldmeg is 6t a hettekeresked6flott6j6t csatomdn (ez a thdbaitemplomban akkor m6gnemismeft6k,a homoklassan van ijrdkitve). Mivel a betont f6ra6 Kr. e. 1250kdriil ijra ki6sata II. betemette csatom6t. Ramszesz ta, kitisztittatta,majd az utols6 egyiptomj sziilet€stluralkod6, Neh6 szerint sziizfeljegyzdsei (Kr. e. 610-595) ki6satta. Herodotosz megint amit azt6n a perzsauralkod6, hfuzezrenhaltak bele az 6pitkez-6sbe, be Drriusz feieztetett kijriilbeliil Kr. e. 500-ban. a eur6pai birodalma r6mai hogy az 6kor leger6sebb K6ts6gtelen, kiterjedtEszak-Afrikfa 6s a Kdzel-Keletre volt, mely f6nykor6ban lehetett ekkora R6maiBirodais. Nemtudjuk,hogyh6nyalattval6ja mint val6sziniileg csakegy kicsit kevesebb, az akkoriKinSlomnak. hiszen hogyKina volt a fejlettebb, Nemk6ts6ges, nak vagyIndidnakfogadott 6s selymet R6m6nak, csaknemesf6met mft ekkorexport6lt ahhoz, hogya R6maiBirodalom Taldnez is hozzejdrult el cser6be. m6g Term6szetesen miatt - meggyengiilt. az 6lland6p6nzki6raml6s Az hozzaa bukSshoz. egyik legfu6bb talrn a sok apr6sdg i1rlJlt r6main6k a narancssirga !olt: minium-m6rgez6s az el6kel6 tdmeges hogy 6s arcukat, sziijukat, termdszetes, szinii miniummal diszitett6k Igy m6rgez6 6lomvegyiilelet. azt6naz el6kel6n6k le-lenyaltak a ezt is a vezetett, amihez vizvezet6kek hiisdgaheveny 6lomm6rgez6shez igy a dlombdl ketziilrek. eppen hi\zen azoki\ jdrd.Tl hozzdjdruhrk. gyakran gyermektelecsalddok maradtak legel6kel6bb, leggazdagabb szok6sa voll annyira nem tartesiinak niil, tekintve, hogyitt az dgyasok elterjedt, mint a Tdvol-Keleten.

r32

KiNA

A r6maiater6ss€ge el6szdr szdrazfitldi hadseregiik de k6s6bb volr, erdsflox6r is 6pitettek. a florta eljutottArdbidba Indi6bais. Ez 6s Enn6i hosszabb h6dit6 vagy kereskedelmi utakat azonbana rdmaiak nemtettek.Ez a fejletlennavigici6s haj66pitdsi 6s m6dszerek miatt tdrtdnt, hiszen evezos haj6k csak a paft menti haj6zdsravoltak haszndlhat6ak, hosszri utaka nemviillalkozharrak 6cednokon. az Ugy jdnak valahogy trinik,hogyaz egyiptomiak viszont D6l-Amerik6ban. 1979'ben ugyanis franciakutat6kmegvizsgalt6k Ramszesz tetem6t. gyomr6ban 6smiisdvol-keleti A mfmia bors ffszerckmelleft finoman felv6gott dohenybveleket taldltak, is amiksegirerrekmdmia6ps6g6r a megdizni 6vszezadokon Mdrpediga doh6nylev6l dt. bizros,hogy ismeretlen volt a r6gi Egyiptomban, kiztu6lagD6l-Amerikdban ez volt honos.Az utazies technikailag nem lehetetlen, Thor Heyerdhal ezt norvdgkutat6bizonyitottabe,aki 1970-ben papiruszned haj6ndrkelraz Atlanti-6cernon(Rd II-es expedici6),s6t ugyanezzel m6dszerrela a mezopot6miai Tigris €s Eufrdtesz torkolardr6l Indus delrrj6ig, majd az az aftikai Dzsibutiig haj6zott.Az 6kori Eur6pdban kontinensek a kiizijtti haj6zis (expedici6k),6s a t6rk6pk6szir€s nem vdlr rendszeress6, gyakorlatta, a kevesebb mert ruddsr igdnyl6 partmenti haj6zSs minvolt dennapos. expedici6k Az tapasztalatait rdgzitettCk, nem akezzelrajzoll t6rkepeket nemlehetettpontosan sokszorositani, iiltaldbanigyekezsdt tek titokbantaftani a t6rkdpdszeti eredm6nyeket- a tud6s6taddsdnak Ez hi6nyossdgat mutatja,mdrpedigmegbizhat6 ir6sbelis6gen alapul6 tud6s6tadds ndlkiilnincsfejl6d6s, a halad6s ez sarokktive. Az 6kori vil6g le$agyobbhaj6sai m6gisa r6maiakiiltal elpuszritott karthdg6iak voltak,akik Kr. e. 500 t6jin Hannoparancsnoksdga alatthaivan6riiisievez6s haj6val indultak Afiika felt6rk6pez6s6re. el MintegyharminceTer embpr!ell reszr ebben e\pedrci6ban. a/ Arkeltek a Gibraltdri-szoroson, a partment6n majd haj6zva fel6 haladd6l tak, eg6szen egyenlit6ig. volt taliin az 6kori vileg legnagyobb az Ez felf€dez6 haj6sexpedici6ja. gyarmati 6s Ot keresked6verosr alapiroF tak,ezekazonban ndheny szdz 6venbeliil elsorvadtak, hiszen minden er6fonds birodalom a megszilerdirisrhoz kellert. Az 6kor nagy miiszakiteljesitm6nydnek min6siteni lehet Xerx6sz hidjdtis a Helldszpontoszon,az 6kori Gdrdgorsz6gban de l6tezett egy speciiilis,,vasit" is Korinthoszn6l, amelyneksegitsdgevel haj6kar vontattak egy rdvid fdldszoroson, a hosszti iit igy haj6utat tudt6k le riividiteni.Mindezek fut6 technikai kalandnak bizonyultak, nemmaradlak tart6sak. Ezzel szemben Kina ekkor l6pett hatirozoltana technikai fejl6d6s ritjera, a rechnika s segits6gdvel messze-messze kiemelkedett tcjbbi a birodalom kdziil.Mig mdsok csaka ,,torta,' ijrafel-

133

EGELY GYoRGYTBoRorvAELtrN

akartdkkicsikami (tijbbnyire h6bonlval),a kinaiak a ,.torta' osztSs6t kital6lt6k,de terKindbannemcsak ndveltek6vr6l-6vre. nagysdgit sora jesztett6k az ijdons6gokat; ipardgak. rij manufaktrirak alakult is Okos fejl6dds6hez. a hozzdjerultak birodalom ki, melyekjelent6sen a taldlm6nyaik nem szolg6ltdk napi is Eur6pidban 6ltek.de emberek 6r6j Ilyenvolt a gdrdg6k a is. gyakorlatot, ez6nnemis terjedtek. 6RASZIRIGZIT AZNTtIfl HERAI hogyaz 6kori mediteriinvitdgtaldnlegnagobbszelleK6ts6gtelen, m6g volt. egy mi teljesitm6nye draszerkezet (Lesdibm.) Valamikor. haj6tdr6st 6szaknyugatra id6kbenKr6ta sziget6t6l a Krisztusel6tti egy gilya, melyszenvedett taleltak nek rakomeny6ban preciz6koezta csodalatosan 1901-ben. ri 6raszerkezetet Antikil A kis gdrbgsziget, gdr6gszivacsh6rapartjainel mahal6szok 6kori haj6roncs taldltdk m€9.A b[mdvdnyait szobortdre_ v6rok cserepeket, dekekethoztak ltil, 6s h6rom szdtmar6dott felismerhetetleniil is talaltak.Miubronzdarabkit a tin megszeradtak t6reddkek, nyomai kideriilt,hogyszdmok Taldn ldthat6ka roncsokon. milszer valamif6le haj6z6si keriilt el6? Tovibbi szdrad6s ut6n a darabk6ksz6weltak6s csncsa: A.6kori Bdtugnechanika ldtszott,hogy egy fa tokocska az Antikith6niban taLilI csiIlaI ds.! ti dsszea mdllad€katapasztotta 6ra rckonstrukc ija. Meg fdm alkatr6szeket. leheL'r. idej6t a elsullyed6s€nek is, kiiri.ilbeliil e. 65tett dllapitani roncsok el. teh6t a haj6 ezut6nsiillyedhetett A iela ben keletkeztek ti4rgyak, Kr' nevti gitrdgcsillagasz e. iratokb6laz deriilt ki, hogyegy Geminosz alapj6nkdsziiltez a bonyolultfogas77-beniisszedllitottnaptdriadatai g6p. utdn kerekes A leletmegtal6l5sa majddtven6vigsemmisemtdrDerek de Solla Price ijra t6nt, amikor is a Yale Egyetemprofesszora, re6sszerakta, a 6s el6vette darabokat mintegyhdsz6vesmunkdval g6pet;kezenyom6negyr6gi 6ra kelt 6letre konstru6lta eredeti az

134

KiNA

Ez a rcndkivulravasz, kifinomult6ramiiegyszerre alkalmas volt naptiirsziimitiisoka, valamint Nap€s a Hold mozgdsdnak a szimuldl6jellemezre, a kis6ra. bels6k6zponti A kerdkegynap6vforg6s6r mig sebb,hozzrikapcsol6d6 kerekek legfontosabb a csillagok a Hold 6s jegyeit,a Nap mozgesat modellezte. k6sztil6k A sziimlapja 6llatijv az l6tszdlagos fitozg',setaz ismertebb 6vi csillagokkelr6r6s nyugrdr mutatta. Igenpontos k€sziil6k ez,az egyikivdarabon kis volt p€ld6ul 45 foknyi osztds l6lszott, csak1 fok negyedr6sz6nek 6s megfelel6 hiba taliilhat6 rujta dsszesen. 6ra dllagdb6l. Az be6llitdsdb6l kikdver kez.ethet6. hogyutolji4ra e. 80-ban Kr. rillithau6k be,6s ezuriin mdg legaldbb harminc 6vighaszn6lt6k. A r6mai 6korb6lliinnmaradtak i.iistcired6kek, melyekmegemlitenek g6peket. hiresr6maiUgyv6d hasonl6 A Cicero(Kr. e. 10643)bardtj616l,a filoz6fus tandrPoszeido€s niuszr6lirta, hogy olyan gijmbijt k6szitett,ameiy forg6sakdzben megnutatta Nap6sa bolyg6k a 6jjeli 6snappali moz86siit ugyandgy, jelentek mint ahogyazokaz 6gen meg. Azt is leirta, hogy a nagy Archim6desz olyan g€petk€egy szitett, amelyaz €gitestek mozg6siitimit6lta. Kdts6gtelen, ez a hogy szerkezet az eg€sz volt 6ko vildg legmagasabb technikai rendii alkotiisakeleten nyugaton 6s egyariint. Az antikith6rai lelet pontosan A kinai mechanitu csticsa: eg\ diffe lyne megmutata 6kori gdrcjg az csrics- rencidhnii, Dte k seI ftseI 6w I s0titben Lslehets4qes ininytneSha az rcchnol6gi6nakkorl6tait K6t- ttiro.tis - a nidru a is. s.erch kat nbdig s6gtelen, hogy bonyolult fogaske- a.onos iftiu"bd nutatota bdnnete rekekkel miikdd6, tal6n rug6s, ta- is tunfalgott a kocsi. Csapatok jer6 csillagdszati le- Ajs.akai Inoe tisakoI hQs ujltti lL lin srilyra &a z, hetett. Egy kis, szrikcsoponteh6t viszonylag magas foki matematikai, csillageszati ismeretek alapj6n fElett gdpet tudottel6rllitari.Enneka taliilm6nynak azonban semmijobbitottaz lyen hatasa nemiett a tdrsadalorDa, semmit nemjavitort, 6tlagemberek 6let6n. Hidbavolt a meglev6 tudds technol6gia, az €s ha nem terjedtel, '?eri vdlt kdakinccsAa eftektelen maradt.Szerszdmgdpeket val6sziniileg tudtakkdsziteni, lehet6v6 nem ami tenevolnaa riimeggy6rt6s1. kivelasztott A szellemi ritkos,mindenk6ppen elit sziik kdrbenismeitszerkezete ez, nem is gondoltak hogy 6tadj6k voh re,

t35

EGDLY GY6RGY:BoRorvAriLEN

Hdt sz6les r€tegeinek. kiknek adtek a ercket az ismercteket t6rsadalom vagy vagy volna? fcjldmilveseknek, abel6liiklettkatoneknak? a rabA szerkezetekFdl semmedilt,hogya fogaskerekes szolgak tdmegeinek? vagytdmegtemeker6kp6rl var6g6pet, esetleg kel,vagyl6nchajtSssal lehetne mar6kat, szerszAmg6peket k6sziteni l6sre alkalmas eszterg6ka!, t6rsadalmi megalapozottsihanem szinvonal6val. Nem a gondolkodds Nen l4tezetta gival, minds6gdvel a baj az 6kori rftsndalmakban. volt tuddslita&istinak tetjes.tisAnekiS4n|e. sugallja, hogyaz 6kori Eur6piiban k6pzeiet A lelettal6nazta t6ves civiliz6ci6alakultkj. Ez abszolfrt6veselk6pze' egy iejlett lechnikai vesz6lyes le. l6s.A technjkai civilizici6t fgy irhamenk hogya neh6z, a csakfeltiByelik ezekel, civi v6gzik,az emberek munk6t mft g6pek elsz6miira kimerill6forrasoka6piil,6s mindenki lizeci6nemv6ges, csak ez 6mszerkezet a ki drhet6k vivminyai.Ezekalapjen a csodi{s a mutatj hagyott lehetds€geket a.

nent AGa ilibanfel^llitottftnai vl.imtlomni.a. A. ittiLiai fdkziSeten hasz ott dalqo?nlr liltak ibensapeket, nbszolgdk sz€les kdrben elterjedtek 6s Mig az 6kori KinAban a Kdzel-Keleten messze nem 6s addig^z 6koi R6mi4ban a sz€ler6g€pek a vizkerekek, fel s haszndltdk a term6szet ki eriiforr6sait, igy alig szabadult emberi osszeomlasa hasznosabb c6lra.Csaka BizdnciBirodalom munkaer6 pl. el6tt, s akkor is csakltelian kiviil alkalmaztdk, a vizimalmokat €piiltfel dombjainak oldal6n a Barbegal Gallidban, mai Arles rnelletti p6rosan vizker6k segitmiikijd6 6rliiiizem, nyolcdarab a legnagyobb kb. s6g6vel, melynek6sszteljesitm6nye 30 l6er6lehetett egy Trag6pi teljesitm6ny Ma bantteljesitm€nye. egy kis tany6nis nagyobb birodalm6ban. mint az akkodEur6pa legragyobb akad,

136

A birodalom osszeomlesa azt6nm6gezer6vig nem 6rt€kel utin gyakan taldlkoztak utaz6k sz6lKindban viszont az ezta szintet sem, er6gipekkel kez 6s vizkerekekkel. Valaholitt, a: dramldstechnikai alapfeltdtel ..6llatisoraz dddika technikai kulti,'a,ezekelterjed6se a Csak dletkdpes, amely Ieb6l" val6kiemelked6shez. a.a ci\)ilizdci6 het6 legolcs6bban, kirnyeaet legkisebbmirtlkii ronboldsd\)al tltd a korl6taiegy6rtelenergititel'dllttani. Az energia em, el66llitdsdnak jijv6beli kililtdsait. er?rmiienjelzik egy-egy kultrirafejletts6g€t. A: gia olcs6 el6dlli isa taldn a legfontosabb tdrsadalom tudAs,amil egy viliigosan lehetkategorizdlni fejlettsigszebinokolhat, ezekalapjan s is meg rint az egyes tiirsadalmakat. ebben tekintetben messze Kina a el6zteEur6pdt, szdmunka szokatlan fiiggdleges tengelyri sz€l-€s virnindeniitt orszdgban. zimalmok dolgoztak az

Ez is fAkx ilis, fehlcsapott keftk, ldnco*dobozot tint,adsoft hajt tneI dereks.dgl fogaskeftk-d ekl

Jelle|.etes kinai,'izinalom !6laridlis, feliilcsapou kerikkel Nem kellet hozzti 'jnAeL a lapdtkeftk kb. vetleniil hajtotta meqa nalonknver Az egts.eiibb s.e*e.et olcs6bbti tette a tneqipftAs\ i$' az iizeneltetds is egfszel'iibb Zs olcsttbb rolt. 1313-bankds.iilt rak.

t37

EGELYGYORGY: BoRoTVAELEN

Hoorcr JagB,Sle te,lgellii s.6lnnlnn. A. 1789-ben ges Stephen s.abarlaltnd.tatox szAlnalombdlcsak ttihin! pAldhlr kas.iiLt. sosen teie.h el Eun;pd ban. A.jidbatt n6t 6's.d.ad.k 6ta csak i|,"entipust has.ndltaka kicsit;l az eg4s. na , nArctiiekig. El6nye enneka negoLdisnak,hog'" nen tr.6kent a s.6l ininldru, Asa maLonkercket knpfoqarkerikfelhas.nnLtsa nllkiil tudja neghajtani. Ennek e1len6leEur6pdban ideSenkedtek t.;Le,a ma is is,neft s.i hnalomndl,, befaq\ott"az eurdpai technika.

K|nai gabo a- ls liivig.t es.kd..

A s.il,nalt ok a tonatikus fo rdula\..itn s.abdl,".6ja.Thonas Mead 1783-ass.abadal nttu lns.ruiltaJel Janteswdu (1736.1819) a g d.gdpek telj esh m6 ttr.s.abd4 a.d sdra. Eza palda is tnutatja,hog egr allot teriileten negler.i taLdlndv e$ jabb taMlntin,\ nlegs.iiletlsln4l isfantos lehet.A Ed.gapek ki.fejl.jdls. nllknl rosen kAs.iiltekvlna eL x belsd 68lsii rlototok.

138

KiNA

Vhorldstalicska:a leg,lhaLdnosabban elktjedt ktni tehefionl4 sze&ezet. A kiskereskadelen\ zdwsig- ls ileLmia volt. Rossa s.erellitds alapwtd esakdze utaka is lehetet has.ruilni.

Fuggdleges tengelii tomdd.i tipusi eurdpais.Zlnmlomtene. Csaka xx. a sadaadban nos!.kvaiKurcsatot,Int6.erbenkls..itettdkel; ieenj6 hatdsfoki.

ELONm A rdNAr,{ Fel€lte tartal6Az 6kori gbritB, r6mai,egyiptomi civilizici6 elbukotl. kait, kimeriilt, cjsszeroskadt iiltaluk barbiimaktanot n6pekkatonai az csap6sai nyom6n. Csak dinamikusan fejl6d6,egyretermeldkenyebb technikai civiliz6ci6 k6pes folyamatos a fejl<id6sre.stagn6l5 A tdrsadalmak,aholnemterjedhetnek a taldlminyok, el6bb-trt6bb el feldli temifejl6d6k6pes, techszeti, emberi elpusztul. ilyen Egy fondsait,lemeriil, nikaiciviliz6ci6 csak hum6nus. tirsadalomban val6sulhat demokatikus meg, ahol a term6szet, 6let v6delmea legfontosabb az 6ft6kekkitziitt van.Ha emberhez hasonlitandnk tftsadalmat,aklor a momlit6sl6baa in kelleneiillnia, a kezea technika, feje pediga tudes6s annaketadiia sa lenne. 6kori nyugat Az ti4rsadalmai pedigalapvetiien immordlisak voltak, brutelisanember6s termdszetpusztit6 m6don6ltek, tdrt€nelmi l6pt6kben gyols6sv6gleges m6rt dsszeonlesuk elkertlhetetlen volt. Nehogy higgyijk, azt hogyezekb6l durvahibdkbdl mdr169 a mi tanultunk.6s egy elland6an fejl6d6 trrsdalomban, mindenkisziim6ra el6rhet6, mind k€nyelmesebb technikaicivilizSci6fel6 tartunk.Ez ugyanolyan durvat6ved6s, polgarainak mint az 6kori birodalmak el6gedetts6ge, amikorR6ma,vagyHangcsou, esetleg Konstantin6poly szdppalotasorait v6gign6zt6k, nyugtritSka fejl5dest. s Mitos. az,

r39

EGELYGYdRcY: BoRorvA6LEN

hogy napjainkbana fennt rthat6 technikai civilizdci6feld haladunk, i9az: ,Abiztosaneljutar?lodd. Nem. €ppenaz ellenkez6Je ls egyszer alapul a mi rls.k4es technikd civiees,E orsa kimeriil4 kdszleteken lechnikai legalebb kezdetleges Iizdci'nk is. Aihoz, hogyegy sikeres, tudiis6tad6sra, civilizdci6ldtrejijjjcjn, sz€les k6rii munkamegosztdsra, van Szerencse valamif6le elemigondolkoddsi szabadsagm szi.iks6g. megfehogyaz adott6llamteruletdn term6szet a is kell hozzi4 abban, lel6en hagyjon drceket, erd6ket, foly6kat, tavakat. b6kezrien A gdrdgdkpdlddul nem ismert6ka vasat,nem voltat vasbdnyriik. k6iegyvereik j6r6sztbronzb6l is csakrezet6s 6nt tudtakb5ny6szni, kih6m6rs6kleten sziiltek.A r6maiakismert6kmtu a sokkalmagasabb jegygyririiik vasb6l vasat nagyra becsijlt6k eleinte is is nyerhet6 €s taldlt vas6rctelepeke k6sziiltek.A r6maiakhadiiparaaz Elba sziget6n f6b6l k6szult 6s ^z ottanikoh6ka tdmaszkodott. r6maite€hnol6gia A szener. faszenet haszndlt koh6sit6sra. a Amint azonban letaroltikElba mert a nagytdmegt erd<iit, kellett hagyniukaz ottani vasgyirt6ssal, fel lett vas6rcsz6razf<ildre sz6llitdsa rendkiviil drSga volna.Fdl semmeriilt benniik,hogy a fa rijra telepithetd(Elba szigetema is kopdr),inkdbb mentalit6ssal m6sbdnydkat otihagyt6kaz eg6szteriiletet.6s - sAska meg kerestek birodalom a terillet6n. Hatalmas t6rs6gek semmisiiltek igy az 6korban,az eg6szdalmdttengerpartot, Eszak-Afrikiitkop6r sivatagg6v6ltoztatt6k,pedig az ut6bbi hosszi ideig R6ma gabonaterterm6szeti mel6€l6st6n volt.Az 6korn6pei moh6siigukkal rn6rhetetlen a krrokat okoztak.Fel6lt6kterm6szeti tartal6kaikat, ltild kimeriilt, egyn6pess6get csakeltartani, viszont tudott akik miir nemndtrk re kisebb magukat lovas a nomdd nemzetek t6mad6sait6l. megv6deni Tdrt6nelmitapasztalat, hogya technikafejl6d6set mituamikoregy- vagy luxusig6nyek, vagy a hadvisel€s segiti.Nem 6ltal6n fejl6dik igaz, hogy ha valamire fizet6kdpeskeresletvan, akkor azt nagyon gyorsan p6ld6ul ismert6k r6maiak, mdr a feltalfljiik. goly6scsapdgyat A hiszen Nemi r6b6l kiemelriidiil6haj6k a egyik6n ilyen gi;rdiil6talpcsapagyon forogtak azok a szobrok,melyek caligula g6ly6it diszitett6k.Ezena gdlydn taldltdk a vedres, azt l6ncos vizkjemel6 berendezdst, ami a besziv6rgott elt6volitotta, az itt alkalmazott dtlete vizet de l6nc semterjedtel, nemadtik iit, nemterjesztett6k ezt a tudiist. el A kinaiakabbanvohakjobbak az 6kori mediteir6n kultLirrdkndl, hogy a taldlmdryokat elterjesztetAk,igy kevdsbdvoltak s6 il6kenyek,elpusztithat6ak. az€rt Kina emeikedett, emelkedhetett merta ki, tdbbihasonl6 adottsdgli ijntdz6ses kultriraval ellent6tben, n6mitudrs gazddlkod6st,tudds6taddsdnak a int6zmdnyes lehet6sdgeit kijnyvek 6saz okatdsformdjdban ki6pitett6k. 140

KiNA

J6l ismen, hogy az emberi kuitfra termeket kozil tal6n o taldlmd", a dtlet idenyoknil a legmagasabb ,,csecsem6halnnd6sdg legtajbb a jekordnelpusztul. K6ts6gtelen, hogy eltrinteksz6pversek, dr6mdk, festm6nyek zenemrivek, van helyettiik 6s de miis,talrn azzalegyena t6rt6nete 6rt6kri. Tal6lm6nyokn6l ez a helyzet. nem Peldl4ul porceldn is j6l p6ldrizza, hogy egy viszonylagegyszeriidolgot is milyen nehAz sziiks6ges udest ij ra fehaLiLni,lemdsolni.Egy terftGk el66llitdsShoz Agyaged6nyeigenneh6z megszerczni, nagyon ds kiinnyf elveszteni. j6l ket mindentitt tudtakkesziteni, az6koregyikegyszertl, elrerjedt ez v6taldlmdnya volt. Am a porceldn finomsdga, sz6ps€ge, 6ttetsz6 konysdga ktil6nlegesvolt, s ez megddbbentette arab6seur6paiemaz rijb6li berekelem masf€lezer 6ven;t hiebakisdrleteztek porcel6n a pedigmindennyersanyag vagyaz kitalilds6val, megvoltEur6pdban, arab t6rs6gben csi* a udas hidnyzott. is, A PORCELAN Az els6 kinai porcel6n Kr. u. 300-b6lmaradtmeg.A porceldn kb. titka nem pusztdn anyaga, hanem elkisaitAsi az eUdrds 6sszef6tele, is a titok rasze. Mig a szok6sos cser6ped6nyeket 6s 1100Celsi500 us-fokkiizott 6getikki, a porceldnhoz 1200-1300 Celsius-fok sziiks6ges, teh6tnem mindegy.hogy milyen kemenc6ben, milyen tilzel6anyagot hasznrlunk. tiizel6shez A faszen kokszkell, 6s valami6s j6 szell6ztet6, (kinai f6le esetleg befrivatd rendszer. kaolin nevrfi A elnevez6s) iisvanyon kiviil m6gfcjldpat homok,azazkvarc sziik6s s6ges. Tiibbszdriis viztelenit6s moses, derit6s, udn kapjukmegazt a p6pet, amit nagyon pontosan porcel6n eldirt h6m€rs6kleten ki6getve leszaz eredm6ny. rdfestett A miiv6szimint6kat mrr egy m6sikh6mersikleten. mdsrechnol<5gidral lell krdgetni. Val6sziniileg ezer Ksdrletut6n.l6p6sr6l-l6pdsre sok fejlesztett6k titk6lyrea kinaiaka porceldngydrt6s miiv6sze!6t Szungdinasztia a alatt (960-1279) mongol h6ditdsig. a Porceldngydrt6 telepeksorer hoztek l6tre.Kiilajncsoportok, specializel6dott szakemberek vdgeztdk az alapanyagok mosdsdt el6k€sziteset, 6s mesokaz 6get6kemencdk 6pit6s6t iizemeltet6s6t, 6s ijabb csoportok fasz€n kokszk6szit6a 6s s6t,6stermeszetesen k6pzett, igen nagyon tapasztalt technoldgus sziik csopo( vdgezte mag6taz 6get6st. Tudtrlq hogy a porcelidnt rdszben oxid6l6, r6szben redukiil6 kiizegben elkdsziteni, i4llag[,mes kell mi{s sziniifestdket m5seljaressal lehetel6rni.Csakcsoddlni tudjuk,hogy minderealaDvet6 k€miaiismeretek n6lkiil iiiuek16.

r4l

EcELY GroRcY: BoRorvairEN

A ponug6lok ugyan1520kcjriilm6r megszereztek ndh6ny kaolin darabot, ez az ,,iparihirszerz6s' de sem segitett, mert hiienyzott az igenfontostechnol6giai eljenis. Eur6peban ekkorkezdett terjedniaz alkimia,;z aranycsin6les melynek soriin, sz6plassan leg,,kutatAsa". aliibbaz alapvet6 kdmiaifogalmakat. folyamatokat megismefi6k. Ebb6l indult ki k6s6bbaz els6 tudomdnyos alapokon nyugv6,.ipar". dmirEuropd el6szctr tudoft ftjl muratni:!egyipar. a Eur6piiban fdlig szelh6mos a n€met JohannFriedrichBo€dger (1682-1719) taldlta mega porcel6n viszonylag egyszerri el66llitds6nak m6dj6t. a Boedger Leszkalisz Ez egy nevrigijrdgt6l. egy miisiksz6lhdmost6l,igynevezett ,,bitlcsekkilv6f' v6s6rolt,6s hire futott. hogy porosz aranyat velek6sziteni. Frigyes tud I. kirdly.aki azthangoztatta, hogya megv6lt6s Istendolga, minden de m6s16tartozik, akafta el fogatniBoedgert. hogya hebordskoddsai kiiiriilt dllamkincst6rt miatt az aranycsin6l6s m6dsze6nek segitsdg6vel fttltdltse.Boedger Wittenbergbe menekiilt, itt mega sziszkirily fogana 6ser6s6rizeltel de el, Drezddba vitette.Sikertelen aranycsinilesi kis6rletei sordnnegyvenezer tall6n kdltdlt el a szeszkiriily udvar6ban. Ekkor az umlkod6egyik n]egbizha6 fizikusdt, Tschimhausent mell6,6s munk6juk adta sordn teljesen v6letlenijl rdjduek porcel6ngyartds a titk6ra, melyk6s6bb legal6bb anynyi p6nzt hozott, mintha aranyk6szit6s az m6djdt volnameg. taleltek

D rhnaj 86p. K4pesek lettek vo lna Ia kks I ete1 sii ft d r6to t i zi is g\drtani, de nne Motse a ri.tu't segi\Agiwl kifejlesztete a tti|ir6t, addigra nd n egd ILt a fej l6dd snk.

KhM i cilisztii fe gt veryt dtujl k€s.ii Lt ne tszet. F e Eyv *o e rdcsok es harci s.ekl *As.itdk

KiNA

Meissen v6rosanal kastdlyeban rendeztdk miihelyiiket,6s 1707-t6l be kezdveKs6rleteksodt v6gezt6k soK6leanyaghevit€s6n, el; ki€get€sdn v6rhasban keresztiil eljutottak kaolinhoz. a Tschimhausen 1708-ban, alapjait.A pormeghalt, ekkorramdrmegvetettdk porceldngy6rtis de a celdngy6rtds titk6t termdszetesen szigorfan 6rizt€k, ennekellenerea ez francidk m6r hrjsz 6v mrllva elloptik a titkot, az angoloknak m6g tjabb tiz 6vberelt,6s a dAnoknak ismetdjabbhrisz6vbe.onnantdl kezdvem6rnemszimitott nagyijdons6gnak.Imm6rEu6p6banis tudtak porcelrnt k6sziteni,b6r sohanem 6ndk el azt a szinvonalat, amit Kindban ezerdvvelazel6tt. porceldngydnAs mdr A tdrt€nete mDtat arra 16,hogymilyenlassan, milyenKnl6dvakdvette Eur6pa kinai nagyia pan. Most n6zziikmeg, hogyansziilettekKinfban a taldlmdnyok, hogyankijtddtek a Knai tdrt6nelemhez, kinai ga"dasdghoz, hogyanbea folyiisoltek ennek kontinensnyi a n6pnek sorsdt, a boldogul6s6t. KNAI TAr,1r[4(MoK jellemzd, hogy sokkal tiibbf€le tal6lmiiny. sokkal Kindra alapvet6en jobban elterjedt, Eur6piban, eg6szeng6zg6p mint s a megjelen6s6ig ez a helyzet nemis vrltozott. Kin6ban nagyallami6s mag6n manufakir6k ontottdkaz ac6lt,a selymet,a porceliint,a latktdrgyakar,de dllarni monop6lium a haj66pit6s,s6lep6rlSs, eziisF rezbdnyaszat volt a s az 6s is. A kdzmiives r6tegszintekasztta tdmdriilt, tuddsukat nemcsak sz6 gyermekeiknek. ban,hanem nyomtatott kdnyvekben tovdbbadtrk is Ez vezetett, nemcsak specializel6diishoz hanem m6rt6kben modem kis a jellemz6 nagyipan szabv6nyositdshoz, min6s6gbiztosit6shoz az is. Mig vil6gcsakaz rjgynevezett peng6ben arab, muzulm6n damaszkuszi mutatofi kimagasl6 teljesitm6nyt, kinai iparosok a nagy mennyis6gben tudtik gyrrtani^z dntduvasat, k6s6bb soklaljobb min6s6gii majd a aitjelentds vdzdtt acelokat, igy szdmban tudtak vasek6ket, 6sk6megf6mmunk6l6 szersziimokat, ldncmeghajt5sokat k€sziteni. peld6ul Az ipar,6s a miiv6szet tdbbponton dsszekapcsol6do[ is a papirgy6nds megjelen6se sz6pkdnyveket,gmfik6katnyomtattak; ut6n a selyemgy6rtds megjelendse sz6p uten sziDezett ruhrkatvaritak, pora cel6ngy6n6sr6l is beszdlve. nem Eur6peban technika a mrlv6szet a 6s csakj6val k6s6bb kapcsol6dott cissze. Nyilvdnval{i, hogy sz6pzen6t csakj6 hangszerekkel el6adni. hegedii, lehet J6 szdpen sz6l6orgona vagyzongora kell ahhoz. hogy Bach.Hiindel,Vivaldi vagyMozarI alkothasson. Mindaddig, amig ezek a j6 min6sdgii zenesze$zimok nemjelentek meg.sziez6val halhatiak zenei meg tehets6gek, leheakik t6s6gek, megfelel6 zeneszersziimok sohasem hiiin bontakozhattak ki.

r43

EGELYGYdicY: BoRorvAriLEN

6vek ut6n bukTalen nem v6letlen,hogy Eur6piibal csak az 1700-as zen6szek, hiszenekkorraalakult ki kantakfel nagyszimbanteh€ts€ges elk6szit6s6hez technikai szint,ami a j6 zeneieszkdzdk az a minim6lis hegedrik6szit6si is elvesztek, titkai de kellett. Persze Stradivari mester tovebb$dt6k adnia szakma fogiirait.(Visznat,megfest6mrs mesterek meg ket hamarabb tudtakkdsziteni, a fest6szetben igy el6bbjetenhettek a Eur6pdban.) P6ld6ula n€metorgonal€szites korabeiiEua tehets6gek Am m6reteit6s fejlettsdg€t tekintve r6pa csicsrechnik6janak szemitott. ^z iltaldnos mechanikai rudidsszint Kinibanm6geztis meghaladta. A vAs Acft oRszAGA fs hogy Kr. Alami Akkoraiizletvolta vasiint6s, a Handinasztia e. 1ig-ben volt Negyveniatdlami vaskoh6 a bimonop6liumm6 a vasgyilrtii-st. tette vas v6rodalomteriilet€n, ezekontottiika vased6nyekei. szersz6mokat, s j6l ismert6k vasdnt6s gyalukat, fiir6szeket, fegyvereket. Olyan a s6ket, technik6jdt, hogyKr. u. 1000-ben Santung taftomenyban 20 m6ter kb. pagodet vasoszlopot 6pitet k6szitettek. hatalmas Egy is magas dntdttvas ditek695-ben Vu-Tse cs6szrim6 k6rdsdre, amely nagyCsudinasztia a oszlop". m6 A4 cs6en{6k6t hivatva volt megdrizni, egy.,mennyei mint n6gybronz ier ,tm6r6jri,kb. 30 m6termagas, I325 tonniisoszloptetej6n kb. voltak. sdrkny ellt, melyekegyenk6nt 4 m6termagasak - az eur6paitechnol6gidt messze megA Knaiak igazi er6ss6ge j6val kevesebb elterjed6se Az ac6lban lett. a el6zve- i\z acdlgy6rtiis tcjr6keny. nagyobb hfz6a sz€n, mint az dntdttvasban, kev6sb6 ez6rt A kinaiakhamarabb taldltek a tdmeges ki vas6s csavar6szil6rdsSga. tudtik ezekeredm6nyeit fdlhaszn6lni. €s ac6lgyiirt6st, hamarabb igy hasm6lt6k 6ntdttvas az k6szitds technikdjet, Mi6rIG. e-a IV. sz6zadban j6 min6s6griagyagotbinyeszhk, amib6l h6dll6 kemenc6ket mert sok k6szitheftek. is tudtek, hogy van olyan 6sviiny- 6k feketefdldnek Azt nevezt6k , ami vasfoszfidt tartalmamiatt lecsdkkentia vas olvad6si h{imdrs6klet6t, mintegy ezer 6vig haszndlt6k az 6svdn}.ta vas6s ezt gydrt6sban. vasekek6sziilt, €s az dllatokat nem fojtogat6 Sok-sok j6val lehetett fdlszdntani sziigyhdm segits€gEvel, nagobb teruleteket kevesebb Ez el6nytjelentett Eur6pdhoz k€pest. embenel. hatalmas A nyenvas a kovdcsoltvas 6s kever6s6vel el6 tudtakallitaniac6lt. is d€ hosszabb ig6nyl6diffizi6s eljrirdsokkal ki tudtakvonni az id6t is dntdttvasb6l szenet. a hogy ac6ltnyerhessenek. Mindezcsak magas vihet6 vdgbe,s az ehhezsziiksdges h6m6rsdkleten szell6ztet(i, fijj6 96peket is fZiltaleltdk,haszndtfk a kinaiak. A XL szSzadra 6vente m6r 125000 tonnavolt a vastermel6s. I milli6 f6b6l dll6 hadseree. Az a

r44

KiNA

nl€zitgazd€sAg, 'pitkez€sek,azaza k6fejt6sharalmas az ac6ligdnye 6lland6an munkdt adotta vas-ds ac6lgydrt6snak. pont 1736-ban, alkor, amikor a m6gfejletlen 6s meglehet6sen szegdny Angli6banegy Abraham Darby nevii v6llalkoz6 coalbrookdale-ivaskoh6ielkezdtekdotgozni, a Knaiak ledllitotdk a termel6st.Honan 6s Hopej tanomdny nagyolvaszt6inak bezdr6sa v6g kezdete a volr Kiniban,b6r 6k en6l al'kor m6g nem vettek tudomdst. Ennek okait azonban egy kicsit k6s6bb isrnenetjnk. Kev6solyan alapvetiitalelmrinyvan, minr pl. a kerdk.a riizgyfjtrs, vagy a vaskohdszat. dsszes Az tiibbi ak*or fejti ki igaziina hat6s6t. ha mdrsok-sok hasznos tal6lm6ny ^z emberek van kez€ben. Olyanez, mint a telefon:akkoriga dnhasznos, sokember ha rcndelkezik vonallal.A taldlmenyoknak van egy dsszegzj,L:umulativ is hat6suk, egyik talrls6t m6ry elv€zethet misikhoz.Ha a taLilnuinyokfonala egy megszakad, ez ijabb, tatdnmAB dtletekererlma\iekelhaldstihoz ve?pt. fontosabb A kinaiaknak h6rommiisiknagytalrlmanycsoporrjuk m6g:az volt egyik a mft emlitettpapirgy6nds kdnyvnyomrarSs, 6s amellyelegyfajta ,,informatikai nagyhatalomm6" lettekEur6pdt messze megeldzve. A miisik az aramldstechnikai g6pekcsoportja volt: a szemunkra teljesen szokatlan, fiigg6leges rengelyijkis sz6lmalmok, melyekaz dntdzdshez felhaszndlhar6 kanalas vizkiemel6ker miikddtett€k, vagy €ppen .izs, vagya gabona a 6rl6s6hez sziikseges matomkdveket hajtottiik.Harmadik, tal6nlegielenr6sebb tal6lmdnyuk a faniaszrikuvolr sanj6minos6gii haj6kelk6sziGse, err6lkicsirkes6bb sz6. de lesz

PMiRoRsz{c
Nehdzlennemai 6letiinket papirndlkijl elk6pzelni, hogy inform6s ci6katkaphatunk r6di6n,televizi6n, vagyaz Intemeten keresztiil is, nemjelentiazt,hogy sokkalkevesebb papiiraiennesz0ks6g_ paA pir az emberis6g legolcs6bb informiici66tviteli anyagavolt 6vsz6zadokon feltalSldsa, dt, hasznSlara ugyanolyan atapver6, mint a tiiz, vagy az ac6lismerete. egyiptomiak papiruszses Az a egyik oldal6t haszndltdk ir6feliiletk€nr, ez messze de nemvoh olyanj6 min6s€gii, mint a kinaiak6ltal kiral6ltpapir,ami n6v6nyiszdlakmegsz6ritotr znzdekeb6l kdsziilt,szarit6si ragaszriisi 6s eljrrasur6n.A ragaszt6anyaghozz6ad6sa a papirtirdsraalkalmass6. legr6gebbi tette A papirdarab Kin6b6lmatadrmeg,Kr. e. 140-87 is kcjz6t keletkezherert. (A papir,titrtenete sorennem mindig nijvenyizizalikb6l k6sziiit, p6lddulEDr6peban pdpp6 zizotr rongyokat hasznelrak, ez is igen 6s j6 rnin6s6gii, tart6sanyagnak bizonyulr.)

EGELYGYdRcY: BoRorvA6LEN

a A kinaiak hosszi ideig rrtuizkoddsrais haszntihdk kenderrostokvolt, mint a selyemrupapirt. olcs6bb Ez er6sebb a b6l kesztil!, mainal tart6sis. Turfani sirokban meleg,6s szokatlanul hdza!,ugyanakkor taldl papirdvet papircip6t 6s papirsapkit. KJ. u.418 kdriil keletkezett pav6konyabb s6t fiiggonytjket. a bel6letakar6kat. tak.de k6szitettek ntell6t4" gyanrnt. S6t' a goh'tidll4 is pirfajt6kb6l ablakot szrinyoghdl6 eros titbbvastag. papindteget k6sziilt. ugyanis koraiel6djeis papirb6l . is rakvaigenj6. az 6lesacelnyilhegyeknekellendll6 p6negymdsra k6sziillpikkelyes 6s Az tudtakkdsziteni. ac6lb6l bronzb6l c6lingeket" nem edzett ac6lnyilhegyeknek rilltak pinc6lingek ugyanis kem6nyre a az papirazonban elnyefte A vagyfdlhasadtak. sokr6tegii el16rtek. ellen, (Elk6pzelhetjiik. hogy nyilvessz6 bennuk a igy energiijukat. megakadt egy utin ) A XII szlzadban. nyilzdpor heves egy feslctt kinaiharcos is k€sziilt.'p6nc6linget' itelfogisasotln szez(zpapirb6l kal6zhaj6 tcjbb kdsziilt ds A a hat6sdgoknak.papirb6l selyembcil a adtak kal6zok kdnynemrozsdisodott. volt. hogy elcinye tovdbbi r6tegii ,.piinc6ling" hossajideigkelleftmetercpeken. amikorneh6z nyil volt a visel6se. puspapirmell6ny a japiinkal6zok m6g goly6dl16 Ez netelni. a vastag. nyfjtoil. is v6delmet ellen kagoly6i el6re el6szijr. is x papirtapdtiit a kinailk haszn6ltdk Term6szetesen S6t. mint6zattal. Wc-papirtis gydrtottakA feljegyz6sek nyomtatott dah6tsz6zhdszezer udvarellat6hivatala 1393-ban cs6szari a szerin! kb. egyenk6nt 60 ceDgy6rtatott. melyek toalettpapirt rab nagym6retii puhi csalid kijl6nlegesen voltak.A cs6szdri tim6tefszer m6teresek I rizsszalma kapott. Wc-papirt6ltali'iban A vdltozatot tott 6s illatositott €s nye(6k. ez olcs6bb egysze pdpb6liilepit6ssel sz6laib6l k6szitett papirt mennyis6gii Hatalmas ir6papirndl. volt a szokisos rijbb eljdres m6grendkiviil gyerlouak kinaiak,amikora kiiz6pkoriEur6p5ban a ismereden dtka anyagvolt ez, a wc-papir pedigteljesen driiga6s R6ma,sema kcjz6psem teriile!6n az 6kori volt. (A szemdlyi higi6nia kukori. rongyokat' Wc-papirhidnydban nemjeleskedetr. kori Eur6pa biizdsv6rosokban vagysemmitsem:a koszos, haszn6ltak, cacsutk6l melyjirvdnnydnijvekedve betegs6g, felijtaitte fej6tegy-egy kitnnyen meg.) tizedelte lakossiigdt eg6sz orsz6gok Indi6t az eljdtitokban, sem technoldgiSja maradt A papirk6szitds 6rte 6v milva, a VllL szdzadban el ez a ut6n resfeltaldldsa kb. ezer keresztiil keriilt,akik ot 6vsz6zadon Ezut6n arabokhoz az ral6lm6ny. eljririst.6s csaka k6sz m6gmindigtitokbantudtdklartania gy6rt6si Nemtudjuk,hogyaz eupapirtadtiikel Eur6piinak, nagyhaszonnal. de is a megmaguk el66tlitani Papirt, a XIII rdpaiak hogyan tanultilk volt a k6dexm6It5li5ban. Hi6ba a szdzadt6t megindult papirgy6nis 146

KiNA

sol6szezetesek a papirsokszdz el6fi 6ven6t, ezerdlszaz kellett dvig vdr'ni, ez a kulcsfontoss6gi mig ipar6g meghonosodott. A papir.nemcsak mi)n szerkezeti anyag, hanemmint informiici6hordoz6 fontosvolt. Termdszetesen is a kinaiaktaliltrik fel a tust is. Korom6sragaszt6anyag, vagyviz hozziiadiisiival alkohol, keszitettdk el ezt a fest6kanyagot. tussal a sziimunkama is rendkivijlideA 6s gen 6s nehezen megtanulhat6 k6piriissal sziiletelt megaz elsciinlbrmrici6robban6s. Knai betiik furcsastga bonyolultsdga A 6s azonban nem siettette dltalunkj6l ismertcser6iherij az szabvdnyos beliike! papirohaszndl6 nyomtat6s kialakul:isdt. Termeszetesen nyomaarott k:rt,kdnyveket ijs6gokatis a kinaiakkdszitettek 6s el6szdr, taime 6s gesm6relekben gyiirtoltdk Ennekegyik vadhajlrisa a p6nzhais. let! misilis,6sa kirtyajdt6kkal szerencsej6t6k a feh,irlgzisa. A m6soldsi technikdk kifejleszt6s6ben, elterjesa6s6ben a buddhistdk jr:iftak mert szentsz6vegeiket 6len. min6l nagyobb szdmban sze retdk volna sokszorositani, ahhozkevesen 6s voltak.hogy hosszadalmas munkdval, k6zzel mi{soljiik. nyomtat6s A alapdtletdt kemdny a jelek. kdpekpuha papirraval6 iitsatiroziisa k6be v6sett adta.Szent szijvegeiket sokszorositott6k. a kdveke papirlapot igy hogy nyomtak. majd valamilyen fdmdarabkrval, 6lommalvagycinkkelsatirozj6 dk. igy e169 min6s6gii. n€haf€nyk€pszenj lenyomatot kaptak. Eb b6l a rechnikrb6l feil6ddttki lassan-lassan a fametszetek6l t6rt6nd nyomtatds. Abr6kkal6s szcjvegekkel egyiitt magas mLiv6szi szinvo nalf lapokat, majd tekercseket tudtakk6sziteni igy, igen nagy pdldiinyszimban. Koreeban maradtak fdnn az els6ilyen dsnyomratvinyok. ezekvalamikorKr. u. 700-ban kdsziilhettek. VIIL sz6zadban A m6,r sz',zezer szimrakdsziiltek a fametszetek, ezek pdlddnyuk sziimos ma is megvan. els6teljesen Az €penmegmaradt kdnyvetvagypapil tekercset a 868-ban k6sznlt buddhista szutrAt" 1907-ben ,,gy6mdnt talalta megSteinAur€i,magyar sziirmaz6sd orientalistaA X. szrzadban parancsifa konfucioFeng-Tau miniszterelnbk a nistatanokat taftalmaz6 tizenegy kiasszikus ( 130kdterben) mii nyom!at6s6t fejezt6k s m6gk6t kommentiirokat be, tanalmaz6 kbnyvetadtak hozz6. Huszonk6t 6vesmunkaut6n953-ban fejezt6k a nyombe tatist. Ez a vilrg els6hivatalosan nyomtatott kdnyve, amit az akkori kinai nemzeti akaddmia adottki. Ekkorraa kdnyvnyomtat:is ilm6r talinosanelterjedtlechnikdv6vzift, a X. szezadban kinyomratott buddhista szijveggyiijtem6nyb6l napigis nlg,tid2e-erpiltl'6 a mai van meg.Ugyanebb6l idcib6l az egy selyemre nyom[atotr buddhisra istennd k6pehriszezer p6ld6nyban maradt meg.Tal6nel tudjuk k6p zelni azta kuhurelis kiildnbsdget. a korabeli ami Kina 6s Eur6pa kit-

EcELr GYoRcr: BoRorvraLeN

mai ziitt fenn6llt.Ekkor m6r teUesen for Sjti kdnyvek szemozott - terjedtek 6s szerte birodalomban, ha m6r mega kttnyvoldalakkal 6stdbbkijlt6 6sir6 bukkant egyretdbb a volt 6selterjedt technol6gia, papirra'vagy a el6. Mig ekkor Eur6pdban nagyondregenbehozott a kezzel irI6,k a szerzetesek kev€s k6sziilt pergamenre kecskeb6rb6l egyetlenegy 6vekben mdr az 1200-as addigKinaban kdnyvet, szemri titbb Del-Koie6ban mint nyolcvanezer templomban, helyen, Haein-sa a nyomda da' a dveloe csesziiri Az klisevel dolgoztak. 1600_as nyomtat6 ki nyonte,tott Ezekb6ltttbb' teljes ezerl,itetes birodalmi enciklopadidt is a Eflelemszerilen tdbbszinijnyomtat6st sorozata mai napig megvan. Ezek nagyon haszn6lva kinaiak tal6lt6k fdl. vizzel oldhatdfest€keket r6nk. maradtak min6sdgben szinekben,j6 sz6p ka_ hiszenszdmos tuddstkivdnt a kinai nyomd6szat, Kiilbnleges ismertekA 990 6s 1051 csakk€vesen raktertcsakritk6nhaszneltak, €s karaktereket, ha k6szitett el6szdrcsel6lhet6 kdzijtt 6lt Pi-Sheng k6sziilt fdb6l vagybronzb6l 6ppen nem volt k6zn6laz eldrekiv6sett egyet Egyeselk6pcsedpb6l6getett akkorgyorsan lenyom6 minta. is Eur6p6ba kinai papirdarabk6k szdvegli szerint nyomtatott a zel6sek hiszenLengyelorszdgban p6ld6ula mongolh6dit6kkal, etuthattak, jelentek mega mongolok. 1283-ban Magyarorszdgon 1259-ben. A elteljeddset Ming lehet6v6 a papirp6nz tette nyomdatechnika Aj6 nem de az emberek nyomtattak, cimletei idej€n csakegyf€le dinasztia miatt hiszen fdmlartalma az csak biztaka papirp6nzben az eziistben, is. papirydnzt kitnnytivolt hamisitani mintegytiz A tartoua6l16k6t. sosetudtakmegEzzela gonddal nap alattelkdszilta nyom6blokk. Kiniiban. ki ez€naztan is hak a papirp6nz birk6zni, TALAI"Td{\YOK TRUKdS haszndltak kinaiak. a v6lt talSlm6nyt Sz6mos 6ltalunkEurdpainak 6s a l6ncker6k-meghajtdst, kard6ntitbbekkbziitta bijtykits-tengelyt, botot 6s bambusznrd is. tengelyes felfiiggeszt6st R€g6tahaszniltak kdsztlt Ok ors6t is a horgdszisndl. €ldltik ki a pdrkdkgabondb6l pilinkdkatis. whisky{ 6smdsfajta val6szimileg ruaz Amint meremlitettiik. els6igazij6 min6s6gii. 6r5t g6s6rdta giirijgiikk6szitettdk e. 100kiiriil. Mechanikus a KK'r. A mdsokb6l,mint a g6tdg6k. kinaiak naiakis kitalSltak, teljesen de az6rtvolt fontosaz 6s is m61yen hittekaz asztrol6gidban, sz6mukra pontosan meg hercegek6l sor6n sz6bajdhet6 6ra,hogya tr6nut6dles foganhattak. Rosszid6ponF mondani, hogy melyik 6rdban lehessen ugyanis elevekizfthattaaz ut6d6fibantcirt6n6 fogantatds ban,rossz 148

KiNA

liist,biirmennyire tehets6gesnek, is alkalmasnak Iiitszotf ajeldlt. A kinai kdzgondolkodds szerint cs6szrlr az €g fia -, mpgavolt a f6rfia ass:ig megtestesitdje. a jang tipusi energia. elsoszdmti azaz Az feles6g.a csaszrm6 pedigmagavolt a megtesresiilt n6iess6g, azaza jin er6.Teliholdkor, amikor n6iess6g leger6sebb. a cs6szrm6 a a csak hilhatotta csiisz6rral, volt a feladata, az hogyjin energiiivalriiplilja a csAsziirjang gy€rmekekt6l erej6t. ekkormegfogant Az pozi(iv nagyon dolgokat vdrtak. Mris id6szakokban, amikora holdfogyotr, vagyn6rr. alacso]lyabb rangdhdremh6lgyek, 6gyasok l6ttdke1ezt a szolg6la tot, bel6iiik egyszerre kilenc kellett,hogy a cs6szdrn6r p6tolni tud, j6k. A cs6szeri rendtarti{s dvszdzados hagyom6nya szerintaz uralkod6nakminden6jjel kilencn6velkellettegyiitthelnia,lerm6szeresen ebb6lis szdmos ut6dsziirmazott.

Az 6rak€szit6s tehdtabb6l az ig6nyb6lindulr ki, hogy pontosan ludni leher\en c.dszari . urodok foganrald\i idejel. Eppen ezFrt ar 5rdbiilegyetlen pdlddny e16g az eg6sz voh birodalomnak. id6 m6Az politikaiokokb6lvolt sziiksdg, nem iizleri vagynavigici6s rds6re 6s cdlb6l,rnintEur6piban. tudits A megvolta mechanikus elk€szit6 6ra sdhez. a tarsadalmi de ig6nyez esetben hidnyzott. A kinai6raegyvizzelhajtott, tdbbemelet magas szerkezet Ez volt. az els6 vizhajt6si, mechanikus azonban 6ra hajtdanyaga miattgyorsan tcjnkrement, hiszenmegrozsdrsodtak 6s bronz alkatr6szei. vas Ekkoregyjobb 6ri{tk6szitettek 976-ban Csang-Su mesrer segits6g6vel. Ezt tcjk6letesitette tov6bbSu-Sung mesrer, 6 6r6jdnak az leiriisa maradt fennKnai sziivegekben. Kaifengben, birodalom a egykorif6veros6ban 1092-t6l 1126-ig m{ikdd6rt a g6p.ekkormongolh6dir6k ez szerezt€k meg. A zsSkmenyolr Pekingbe 6riir vitt6k, ahol n6h6ny uralkod6vdltes megsemmisitett6k. ut6n Ezut6n 6ragy6rt6s M tetjesen

r49

BoRorvAELeN EGELYGYORGY:

tufel t6madt ijta Az id6 megm6r6s6nek Eur6p6ban mdsalapokon, Kiniiban. is tal6nig€nye elveszett d6sa,6s

John Harrison (1693 t776) Da tos, hordo.ha j 6rdja A spinilruS6s kro' a tengercn lt i8\' a j6 noiiztet ktte lehetbz a pontos helfit|hatdro.dst tZtkdryk k1sz[tisit is. E. a tulAhntiry lelbedalhetetletl eLqtnt jelentett a. t.eDt atryoloknaka te|?eri naviSd.i6ban Dtiden eur6Pai versenrtdrssat s.iiletett, tanulatlan Hoffisott ko inak leqtehetslsesebb be;. Az acs fiak6,1t nechanikuta volt (Orfltre s ne ex) Ha vonakod,a is, de his.ezer Jbntot adott tatdLtndnyi'n a. Admirantus. A kinaiak e ek a taLdlmdryMk setn isnefltk fet az irtelnit, 4ftAkA. A s.erke.et dntttaqdba eg! eqas. ipar' tigat l6rcgdfttis) itlditott eL,anel\ben a bftek a.rit1lenarcdtak

egyecsdsziir, el6sziir aki Si el6ttiid6kben Huang+i Az id6szimit6s tizenpalotiban lakott, sz6ml6l6 szobat m6r a sitette birodalmat, tizezer volt csakegy r6sze eByiitt, akiknek igyaseval heromezer-sziiznegyven gyermek k6tezer-nyolcsziz Ezekb6la kapcsolalokb6l igazi feieseg. f6nyesbizonyitdka f6dass6g5nak erej6nek, ami a csSsz6r sziiletett, a Ugyanez men_ volna j6 uralkod6nak el is ismen6k vok.e ndlkiilnem 6s az iszl6mbirodalomban, a hindu Azsidban, eg6sz talitds uralkodott lett elk6pzelhetetlen voLna is. maharadzs6knal Sziimukaegyszertien aki f6rfiereje, nem tud egyszerre akineknincsmegfelel6 egy vezet6, ut6dja. ktuaikiild6ttA elegend6 aknek nincs tdbbn6t is kel6giteni, jdrl. bizonyjrazavanan d6bbenten ta6s seg,aki az 6kori R6m6ban van'6s legcsak pasztalta, hogya r6maicsdszdroknak egy feles6giik rabndjiikEz az6 szemiik6gyasuk. nemhivatalos feljebb csak egy-k6t jele embiztos volt,nemis tekintett6k az bena gydnges6g, impotencia f6rfiass5g6t nem bizonyitani aki ^zt bemek a vezetot, naponta tudta t50

Kin6ban kiilttn irodalma kultliriijavolt a szexualitiisnak, 6s r6szletestechnikdk alakultak arra,hogyanleheregy 6jszaka ki alan min€l tdbb n6t dgi iirijmijkbenr6szesiteni. Egy izben Huang-Ticsriszi4r megk6rdezte Nijt, egyik n6i randcsad6j6t.. Szu ds ,,Fdrudtvagyok, nen ralLilona heben. Szomorit)ag),ok nyugtalan. rehetek?" is Mit SzuNU igy felelt: ,,AfAfr minden g\engesJge annaknlajdonithar6. hogy rosslul s2eret. ntii szervezet A erdsebb, nint a flfil, er6sebba s.eretke.lsben nikint a viz er6sebb ti.nAL.A.ok, akik isnerik k, a a s.eretkeztskto-jtit, dss.hangtur tudjdk ho.ni a ji 6s janeot. aktk pedig cn, id6nap el.;tt fognak neghaLni anltkiiL, iogr eg,r.s;er ls igaadi abeahettlk volnaa saerctke.As Netn !J'-ain,-ijtit. eaa., anirel Fe ns!,qetlne Lalkoli kltu?" F.zek ]f,a:nk a szererkezds k Jog ^z lao-ja is fennmaradtak. sajnos (Ez is egyfajta biir csaktiireddkesen. rudiis, ami a kereszt6ny az iszl6m 6s vjliigban nemterjedt el.) A kinaiakszdnrrra ddbbenetes leheletr r6mai,v6rszomias a kultLim, aholgladiatorok gyilkoltik egymi4srritmeg a e1otr, ahola f6ldeken. 6s 6s a binyilkban gyakran rabszolgdk nemszabad 6s emberek g6pek 6s dolgoztak. Knaiak,6s iiltaldban izsiaiakszem6ben brutiilis A az ez €s b:rbiir gondolkod6s 6k az 6let szeretetdre. ijrcjmdk voh, az fokoziisrra, maximali26lisrfua tdrekedtekminden helyzetben.

E$ ndsik gterckjdtak, a scirk,jn!.Jdl ldthat' a.
lreh Asne rcrlte tt fe Liilet.

A kinai nra tistech ikajdt,kJonnd. ban,,negk)viilt' ere.lnlwe: eg]] kis hetikopter. I7A0-at Zvekyi?ln Az kesziiltrcj..

A kinaiakt6l indultel a s6rkdnyereget6sKijnnyribambuszniidra is. erSsitett papirdarabokkal, j6 v6konymadzagokl(al, sz6lben 6rikig is lehetett sokf6le, 6rdekes. szines papirsrrkdnyt r6prerni. dszaki Az Csi birodalom csrsziira, (550-559) Kao-Jang legy6z6tr ellenfeleit rendszeresen siirkdnyrepiil6ssel v6geztette Felcip€kette ki. 6ket egy 30

1ir

EGELYCYoRcY: BoRorvAtiLEN

k6sziilt aholhiituka papirb6lvagyselyemb6l toronyba, m6termagas szdmyet6ket.A szerencs6tlenek majd sarkinyter6sittetett, ledobatta roppantul6lveztea lrtvenyt sorrn, s a cs6sz6r haltaka kis6rletek tov6bbgydnyijrszenved6seiben hogydldozatai A f6l6riilt uralkod6, uralkod5s5nak Igy 559-ben. a serkinyokat. titk6letesittette kddhessdk, hogy az egyik tudottk6szittetni, m6r olyan sdrkrdnyt utols66v6ben ut6nlegalibbkdt val6 ledobdsa toronyb6l Vej herceg, aranyf6nix az tttfejlesztett6k taoistdk m6rfitldet repiilt,6s 6lve 6rt fdldet.Kds6bb nagy orm6r6l titkosszertart6saikon hegyek k6lyrea sdrkSnyrepiil6st, megk6tiinij Ez magukis repiiltek. a ma gyerekesnek jdt6k alapozta pAr tuddsdt. s6rk6nyrcpil6st 6\'1jA s6bba kinaiak6ramlesrcchnikai fcil elevenitett€k Eur6p6ban. zede A gyufa is Knai talelminy,amit egy ostromalattdll6 palot6ban €telttudjonk6szi hogy segits6givel taldltfel k6t 6hez6udvarhiitgy, csakazt tudjuk,hogy fdnn az esetr6l, nemmaradtak teni. R6szletek utiin 6s kentek, kis mozgatiis vdg6re k6nes anyagokat feny6fap6lcik6k szolg6"-nak Az .,f6nyhoz6 a pdlcikekrneggyullad6k. udvarhdlgyek prlcik6K'-nakhivt6k,6s az o$z6gban nevezt6k K6s6bb.,tiizes el. fedezt6k dvekben csakaz 1830-as mindeniitt iusitott6k. Eur6piban ftszbenMagyarorszaSon. gyufit, r6szben N6metorsziigban, fdl djra a k6sziilt bevonat a k6nb6l netrium-kloretb6l 6s Bkkorfoszforb6l. is A lakk-k6szitds kinai talilm6ny,itt egy olyanel6nythaszndltak 1000m6terfijnyijtott a term6szet: sosem ki, amit az eur6paiaknak lakkfa.Ennekk€rg€t ^z teremKinaban 6shonos lajttimagassigokban megkeanyagbukkanel6, mely hamarcsan megvigva.gyantaszerii nagyon fdlhordva t6bbr€tegben szinezve, Ezt mdnyedik. az anyagot 200 kapunk. amelysav-6s lfgAll6 6s legal6bb Celszdpbevonatokat meglehetett f6t ei6szdr a h6dll6is. Tizendt6veskoreban sius-fokig kellett,6scsakutina lemajd utanadt-hal6vig pihentetni csapotni, kb Egy-egyfdb6l mindiissze 5,dkg lakkot hetettijra megcsapolni. Eszrevett6k, fdl nyemi,6s azt is gyorsan kellett hasznrlni. lehetett a hogy ha rdk oll6jdnakdarabkdjitbeteszik m6gfoly6konylakkba' nem ideig meg6zi foly6konys6g6t, szdtadbe akkor a lakk hosszri felvaByv6letlen (HogyszSnddkos volt-eez a keres6s, egyk6nnyen. tal6Knaiak de nem fedezds eredmdnye, tudjDk, ez az esetis mutatja a Ezeket frkat egyid6 utin mir tervszerLien I6konys6gat, szorgalm6t.) nyerjenek bel6hk. Kiildnbithogyijabb 6s (jabb csdppeket iilteu6k. feliiletetadott,n6haaranylakk gycjnydrii a 26 szinez6sselszintelen t6rgyakat az porralvagygyijngyhezbet6tlel6kesitett6k igy k6szult is voltak,6s piackedveltluxuscikkei Az apr6lakktirgyakis az eur6pai t€nyezdjdt adtdk egyik,bir nema legfontosabb a kinai exportfuadat 152

KiNA

ORVOSI TAPASZTAIAT0( A Knaiak 6vszdzadokkal eur6paiak az eldtt felismert6k, hogy a v6r eramlikaz emberitestben a sziv enneka motorja. 6s Mdig semtud mit kezdeni eur6pai az owostudome,ny igyneveze$ az er6s" .,bels6 Knai harcisporttal, csi'kunggyakorlatokkal a vu-shuval. hosza 6s A szf id6n 6t kolostorokban tanult vu-shumesterek ugyanistestiik egyes r6szeit annyira megtudj6kkem6nyiteni, hogynemhatol6t rajtuk a penge. 6vek alatt elsajdtitott Az vu-shutechnika segits6g6vel p6lddul magasr6l a fttldobott t6gladsszetitrik mester a fej6n,mig ez egy iitlagembernek azonnalikoponyatddst hal6lt hozna.Ma is ds nyilvdnosan bemutatj6k, hogy6leskardpengdken tudnak vagy s6telni, hanyatt fekiidni.€s vastag botokat lehetiisszet6mi karjukon, liibukon an6lkiil,hogy me8s6riiln6nek. Eul6pibanilyen tipusriharcmiiv6szet egyi{ltalen nem alakultki. Ok ezt a jang 6s jin energidk dramlrsira vezetikvissza, aztdllitjdk,hogyminden 6s emberben igynevezett az meridienokment€nmozognak. keringenek ezek az energiek.Ha megbillen energidk az eg6szs6ges ardnya, betegs6g alakulki. Hogyez pszich6s nem pusztiin hatds, is bizonyitja, az hogy egyszerri, elemi formrbanndv6nyeken ellatokon megfigyelhet6. mai term6€s is A szettudomdny nem€rti ajelens6g m6g fizikej6L fiziol6girj6t6s biol6giSjdt, pusztdn ez6rt tagad6s6ra rendezkedett be. a*t

n

*6n

t\ u

I

Ltvak akupunkt tlontjaitdbrdzoL6 rcj.. nis klnai A Knaiakj6l ismert6k 6l6l€nyek az biol6giai ritmusait, Holdhoz a kapcsol6d6 ciklusr €s az ember napi ciklusi{l azaz,hogy mikor, ndi melybels6elviilaszt6srj mirigyek miikiidnek,6s a gy6gyszeradagolast is

153

ECEL'Y Df bRC'Y: }OROT'VAELIN

p6lddul hidnybetegs€geket a is, v6gezt6kel. ismertdk J6l ehhez igazodva haj6kon vitaminhienyl 6rteni. kell Mig az eur6pai ezalatt nyomelem6s hii a 6vszriadokon ezr6vel it haltak mega matr6zok liiss gyilmblcsijk miall,ez a sokkal nagyobb kinai nya,azaz C-vitamin-hiiiny, a a skorbut m6djft. fordultel6,mertismert6k megel6zds a haj6kon sosem kapcsoaz Talin leglbntosabb orvosieredm6nyiik immunol6gi6hoz R6is Gdrdgorszdgban. l6dik.A fekeiehiml6 miir az 6korban rcrjedt. is silyos jiivinyoka(. A kinaiak miban6s Egyiptomban fdljegyeztek aki a hogy embemek, meggy6gyult 6szrevet16k, ha annaka n6h6ny beddr6s tett betegs6gb6l, kell6 immunitisra szert.a himl6h6lyagjdt orr6ba, akkor6k is ellenellzsdlika m6gmegnembetegedett emberek El6szdrVanglan (957 1017) miniszlerkezdte nak a betegs6gnek. eljirast.Gyermekei ugyarissonabelegedlek haltak 6s haszndlni az ezt (ereste gyoe) e\ I modolAllitrilagee) meghimlbben. ./en\eoellesen lanulta megezt. 6regtaoistaremete, elmondiisa aki szerint szellemeki6l el ez beavafia miniszten titokba, el16l a a 6s kezdve terjedt Kindban az mirc sz6z elj6 s. Eur6pdt tdbbszcjr vegigpuszttuona is a betegsdg, 16bb 6v milva - tdrdkkozvetit6ssel meg€rkezett a megoldds. hogyvirusokozza a betess6get ana ezt de Persze nemtudtdk, azt ki, az i6rclni. mdr m6dsze(dolgoztak hogyanlehetne eilenanyagol gydngiilne. m6dszereket ta an€lkijl,hogyhat6ereje Olyanh6kezel6si liluk ki. amia virusok szdzal6kdi elpusztitottakezel6s a sori4n, ez6rt 80 nemvoltakvesz€lyesek a peciensre. az immunreakci6t kjviihotde m6r tik. Annakel1en6re, Kindban pusztitott himlo,mintegy hogy is a dlsziiz 6vetkellettvr4mi, hogya v6d€kez6s sz6les kdrben eherjedjen. 1500-rs Az 6vekv6g6re dzonban - Jii Tien-csileir6saiszerint az eg6sz m6r orsz6gbanalkalmaz{rk. XVII. szizadban A teriedt6t a muzulmin6s tdrdk teriiletekre, innen vett6k 6t az eur6paiak. 6s Lady Wortley Montague (1689-1762), isztambuli nagykiivet az felesdge bril figyeltemegezt a m6dszerr 1718-ban eg6sz 6s m6r csaliidjit,,beoltatta". l72l-ben miir sz6les kd$en kezdett terjedni Eur6pdban ez azelj6r6s. is Az irdnytiitis kinaiakkezdt6k el6sziir tijmeg€sen haszndlni, ele dc inte csak6piiletek t6jol6s6ra haszndltdkfeng-shui a mesterek. elso Az primitivir6nytri vizenisz6 apr6magnetit tdrgyakb6l ezutiin rillt alakult ki a finom tiire fdlfiiggesztettmiignesdarab,azaza mai ir6nytli 6se. Igaz,hogya gijrdgdk ismertdk miegneses is a 6rceket, 6k nemhaszde nrhitk semmire, pediga part menlihaj6ziis helyettaz iri4nytlivel val6 t6jdkoz6d6s szdmukais igen hasznos lehetett volna.Az emberis6g tdrt6net6ben ir6nytijeset6ben az hasznrltdk el6sziir mSgneses a mez6t, s egy6ltal;1n erdteret. erdtdr, mez6alapver6en tulaidonsiaz Az a m6s gokat mutatott, jelentkez6 mint a testekiisszekapcsoliisakor kontak

KiNA

a s erd.A kinaiakmeg6rtettdk.fel tudt6khaszn6lni Fdld kdriil lev6 je_ hasznel gyenge. mez6 felismert6k dlLand6m6gneses tulajdonsagait, A gdrdgdknek, a r6maiaknak sikeriilt. mevagy nem lentds6g6t, a ami belef6(a nindentfeldlel6 elosztott er6t6r fogalma zo.a folyamatosan jjn-jangvil6gn6zetbe, Eur6p6ban vertgy6keret. nem ami csakhosszd vajidasut6nnyertpolgiirA mez6.az er6t6rfogalma jogot a XIX. szl'zad annakellen6re. v€g6n eur6pai az tudomiinyban, ismert6k. is Ez vagyelektromos mezotm6rr6g6ta hogya gravidci6s elp6ldaarfa,hogyegyijszertl koncepci6t, ldrism6dot milyenneh6z m6r ldteznek fbgadni. megem€szteni aklor is. ha ezenaz elven m6g 6s A nemkeletkezik. lev6 miikiid6.kdzhaszndlatban eszkozdk- tudds garanhanem Knl6dva,lassan; sosincs 6s nemIerjedautomatikusan, a Az cia a tud6smegmaradiisara- irdnytlitugyanelterjeszlett6kkinai Eur6p6ba is. haj6sai elhozlek az ak, s k6s6bb itdliai Amalfi vdroska alkalmas els6 Volta-oszlopok termel6s6re de p€ldiiulaz egyendram s homdlyibameriiltek, csak nernr6giben k6szitdsi fbgdsaia feledds sirokban. bukkantak r6jukKr. e-600k6riili mezopot6miai A RAJdZAS hiszen az. is 6rdemes ismertetni, technik6j6t r€szletesebben A haj6z6s n6pek egym6ssal kercshogydrukegyik helyrdla m6sikajussanak. lett n€lktilmegoldhatatlan adjanak haj6zns 6t, kedjenek ismerercket 6s lett volna.A haj66pit6s 6s maradt hosszi ideig acs cstechnohigidja a minden n6pnek, mertebben felmesters6g adatban szinte 6sszes az meg:a t6rismerete egyiittjelenik 6ramkdpeszet.inin)'tiihaszndlat, listechnika, 6s f6mmegmunfavalamint tijdkoz6dds. Az kel6s, a egtsz gazdas6g miiktjd6s6hez a €s alapvet6 j6 haj6k6pit6se, ez amibena Knaiak messze feaz, liilmrilt6k az eur6paiakat, ez €s az, aholbukdtuk is eLke.ddddtt. mrr h6dit6s A kinajak a mongoL belvizihaj6zdsi csael6tthatalmas 6pitettek,6s ezeken tomarendszert szdllitottdk ad6k6ntbeszedett Kis d.sunka. JdL Ldts.ik a. egjaz gaboni{t, €ppen vagy vas6rszenet,

ti5

EGELv GYarRcY: BoRor\AarEN

de is ceL teet. selymetfuvaroztak, tdmegkiizlekeddsre hasznAltdk. ezer6vendt dst6k a kilerjedt ezt csatomarendszen, olyan ami Mintegy volt, hogy k6t nagyobb haj6 is elf6rt e8ym5s mellett.Kr. e. sz6les 2000-ben a kinai vizim6mdkiik m6r tdbbszintesfolv6-keresztez6desekel tudraL epileni. rllencsaromarendsrerrel mega kalonaoldorrdl gdlya,mert a sdgszellitds6t utdnp6tl6sdt. 6s Ritka volt a tdbbevezbs pedig belvizicsatom6kon 6llatok hiztdka haj6kat, tengereken a igenj{i vitorliikkal kdzlekedtek. Araml6stechnikai ismereteik olyanj6k voltak, hogyhamar r.4jiiftek hitul alkalmazott a kormanylapdt el6nyeire. kiA pedigSramlSsnai nagy, tengeri teherhord6 a dzsunka haj6, virorlfuata technikailag volt, nindszint€n messze kedvez6bb mint az Eur6paban v68ighasznilt kereszt- or.vitorldzat. 6s

Otdrboos dzsu,ka rajza. A vita ikat nen e$ vo aLbe hebe:tlk el, hog\ jobb kg\en a ritorldkkd.ijttaz drcD .is.Betiltdsukig sota.othan g,-drtun.ik a naI lna ret:iihaj'ikat. A kinaiak lapatk€reket haszndltak is haj6ikon,ezt kizzel vagy 61latokkal hajtottiik.Mig az eudpai haj6konk6t nagyobbacska evez6szolgrtlthetul a komdnyzdsra- el6g rosszhat6konysiggal , addig a kinaiak a nagyobb,6ijuggatotth6ts6 korm6nylapinala haj6k sokkal jobb forduldkonysegft 6k el. A kinai dzsunkdkvirorliata sokkaljobban € hasonlitottegy val6di. ivelt s.dnypro|ilhoz, mint az eur6pai vitorla. A bambuszndd merevit6ksegils6g6vel. valaminta bambusznSdszdlakbdl, vagy gy6k6nyb6lfont hdl6b6l k6sziiltvitorldvat igenj6 aerodina, mikai tulajdonsiigokkal bir6 vitorliikat k€szirettek. Eur6p6banelAz l)o

terjedthareff vitorlrknak az voit a hatalmas hiitriinyuk.hogy nem tudtak el6gnagyegysdges sz6rnyfelijletet kialakilani. keresztvitorlSzat a durvin rontottaaz drarnl ^ parazitaliamldsok kialakul6sa 6st miatt.

i+ffi Ale-{;?ry@
Enfteri wgy d ali entrcl hajtott kinai lapdtkerckei hddihaj6, f,'leg a lb lytj kotr hasznAbtik.

Nelsonadmndlis hadihajbjltnakftszlete: ral.istigosis.6 vdros.Hegrot, dalnti e dt ke e kiwtgni eE! iben haj6 me\dpit1s4he..
157

EGELY GvdRcY: BoRorvattLEN

A jellegzeteseuntpai vno d.at. Egseees s.'rnlfeliilet hebet sok,,l\"ukat" taftabna.tj, pan.ita dramldsokktl teli, kis tohjedt adi fitorldzat, meb,ni n a&isul nehe.e kezelheId.

yilorldval A kinai liinnyrl I0rdu n, havalamilkell ki kedn vagy ldnylkellviilozlalni.

Az eu16pai vtordva igen nehdzkes irdnyvdllds, az nem n6ha is ehelsdges.

....i2'
k i n a,ir o i ds z i m y v i la o

r' '+' \
szeldny \/lorizal

/t

x.

A..e 6pai is khai I ibtlik dss..ehasonlitdsa nvnifierekesetin. A szdmyfeliilet akLor miikddik j6l, ha elt6rd nyomiis alakul ki a p6ld6ula keresztvidombonj6s a homonjr€szeikijzdtt. Ha megbontjuk kiegyentorl'.:'attalezt az elys€Ees feliiletet, akkora nyomdskiiliinbs6g rcmldsdhoa wzet. A bamlit6dhel es ez a szdmyhatlislinakdraszrikus 158

KiNA

buszmerevitdses vitorldzat m6siknagy€l6nyeaz volt. hogyj6val kevesebb egyszeriibb kdtdlzet kelletthozzd. kdnnyen igy lehetett fdfle 6s j6val tol6mozgahi.Kevesebb matr6z, kisebb er6feszit6ssel, nagyobb virorl6r mintaz eur6pai haj6kmatr6zai. Ez6 a kierejij tudotr kezelni, nai haj6kaL nagyobb a tol6er6 miattsokkal nagyobbra 'ehetett 6pileni, igy tcjbb embert tudtak befogadni, lehetetl utasvagya katonattbb ^z merevitett dzsunkaviA gy6kdnyb6l kdszllt jellegzetes, bord6san lehetett csukni, kbnnyen igy le torlikat erossz6lben gyorsan is ossze Ha net6nkilyukasztol hetettszabiilyozni ideiilistol6er6t- harcban az vitik. akkors6rtetlenijl maradt r6szeivei j6l mrlkitddtt egdsz m€g az torldzat; eur6pai az vitorlikn6l egy komolyabb szakadris teljesvi a torliit haszniilbalatlanni4 A kinai dzsunkakon tette. egymasmdgdtt tcjbb vitorldthaszndltak, hilrom-n€gy. n6ha vagydt iirbocot akkor, is. vagycsakk6t drboc amikorEur6p6ban egy volt szokds. kinai t6bbA Arbocos dzsunkavitorlizt|lal ellenibenis tudtakhaladni.ezlltnl s:il minlegykitezer6vvelel6zt6k megaz eurdpai haj6sok ruddsdt. Mdg a XVIL szizadban amikor Eur6pibanmii riltalinosan is, eherjedta haj6zils, komoly gondotokozonsz6l ellendben haladni. csak cikl( co\kbrn. iu.sumancir erezdssel tudt"k mozognr.

*:;"^:,;:,:;::;::.',;i;::'i:"i'":,::
eunipai ruorklkoti. C - bs.it,t.si8a aJe.lil Behn. .eten. H a ritorlaf6 berond k1teLe. .isdwl lehet?tta s.ilitdn\ s.eti,tforqatni a r ib tu|. I - a vitotld.at Jelh . (i kdtele. Er6s sztlbe,r s.akas.olketu, eg\szet{ienfellehetunhn.ni a rhorldt, igr aanehi sdriilt nteg. J - a ritorla.feszit,i kijte Ie. L-df,iyitorla iig.itt: k1teLe. c

M drboctatg.itd koftL o - feLsdnerevi6 'tuL P - aLsd metet,ft6firL Q wntjcsisdk.

AjelLeg.etesen ,,szimJkere ivelt, s.m?ts.etii', fujl's.erienno.gathakjkirui d.s nkaritorla a tbrftnelmi iddk lesjobb vitorldja wlt. Az i8]-k's.iltt haj6k betihdsakd.vetle a kikai biadalotn Osszeroppandsdt okozta.

r59

EGELY GYdRcY: BoRorvAir-EN

Eu.6pa sors6t, egyesorszi4gok fitlemelkedeset vagy hanyatleset gyakan dttntitttdk tengericsatdk. haj6z6sban, a haj6zessal el A 6s szorosan dsszefiigg6 kereskedelemben eredm6nyek el6n emelr6k a fiil kis 6s szeg6ny Anglidt,N€metailiildet, vagya Hanza-vrrosokat.tdA rdk birodalom lepant6i a tengeri iitk6zet utdnkezdett sijllyedni, gaza pecs€tel6ddtt dag spanyol sorsa Armadaelvesztds6vel birodalom az meg,6s Nap6leon szerencsecsillaga trafalgari is a vesztes tengeriiitktizetutin kezdett hanyatlani. Mindegyikesetben csakapr6sdgokon milott a csata sorsa, elvileg b6rmelyik gy6zhetett f€l volna.Ha az eur6pai hatalmak kdziil akdrjobb dzsunkavitorlSzatot, melyik lemesolja sokkal a biztos.hogy felulkerekedik ellenfel6n. liitszott p6ldrdul trafalgari az J6l ez a ijtkdzetben,ahola sziimbelileg min6s6gileg 6s nagyj6bdl azonos k6pvier6t sel6 egyesitett spanyol-ftancia, valamintaz angol haj6had iitkdziitt meg, igen gyengesz6lmozg6s kcjzepette. angolhaj6hadaz egy Az sorba fiilfejl6ddtt egyesitett ftancia-spanyol flottdta gyenge miatr szdl kett6ssorban, csigalassiseggal csak megkiizeliteni. ,,T" de tudta A alakban felfejl6ddufranciahaj6k kdziil az volt kedvez6bb helyz€tben,amelyikoldaldtmutatta ellensdgnek, az hiszen 6gyik rdbbs6az ge itt volt, nema haj6on6ban. Ahhoz,hogyaz eg6sz flottateljestrizer6veldlljon szemben angolokkal, az fordulni,man6verezni kellett volna.A francia haj6ka kedvez6tlen sz6lben, rol6erejii kis vitorlekkal nemtudt6kezt megterni, csakaz orukon elhelyezett n6h6ny igyrlt tudtdk haszndlni.Ha a franciiik leruisoljdk a kinai yitorldkat, akkor ilyen kis szdlsebess6g mellettis j6l tudtakvolnaman6v€rezni, viigy szont csak6lltak,amikora brit flottakcjzelitett fel6jiik. Ez az esetis j6 p6ldaarra,hogyhidbavan az emberek ofia el6tf egyhasznos taldlmrny, nembiztos, hogya l6tez6, miikijd6dolgokban 6szreis veszika hatalmas lebet6s€set.

rr

ols

I
I angoLhaid haid 0 lnfc aspanyo

tol

I

I

A trafal|ori ittkd.?r ti' ete.LuropaJovdJe el n. A lrantia bukts ?Ev d6h oka els4sorban rcsszvitorldaatwli a

160

KiNA

Bir tilzd leegyszedisit6snek riinher, azdrra kinai vitorld.atle,nrisotcisa esetben sok dtirhatta rolna a tdrt;nelem nenet.t.6s egydi:€.lin nem v6le1len, hogy a haj6zils rechnikdjdr, lechnol6gi6jdt.j6l ismer6 nemzetek emelkedtek akik ebb6lkimaradtak, i6l; egy6rtelmrien lema_ radtaka t66biekhez k6pest. Mind gazdasdgilag, az ezzelegyenmind dn6ki hadi Ierjeszkedds soriln,a j6 6s gyorshaj6k6pitdse kulcsfontoss6gf volt minden nemzetnek. Daibbenetes, hogy az eur6paiak mennyrre nen1 voltaktiszt6ban vitorlakonsarukci6k a mes6Dit6s6hez 'zLik.ege\ Jlap!ero dramli.technikai rqmereleJel eui,_rpai viror. Az liik alig hasonliaottaksz6myprofilhoz. m6ga XlX. sz6zadban a s is ugyanaz a rossz okat vitorlekat gyiirtott6k, csakjobbhaj6tesrtel. Az a tdny,hogyaz eur6paiak sokkalgyengdbb a haj6z6si techni_ kijuktal v6giil is megtudtr{k h6ditani Azsiiir.nemaz 6 er6ss6gijker, hanem Azsiabels6. tdrsadalmi gyenges6get, megosztottsdgdt mutatja. Hogyanlehetett a tifusadalom ez gyenge, anikor technikailag ilyen lejlett volt? A technikaihdftdriitekinr€seutiin ismerkecliiink mes v:iziirrnsan ij tinai tcjflenelemmel fogjuk. Lirr hogypu.zrcn raeg1 ldlrnSDy kiraliildsa nemel6g,annakhasznosit6sa a tSrsadaiom mrikcj_ d6s6n, a vezet6s s min6s6g6n mrilik. f,szesalattval6k,ostobacsiszdrok Amikor 1644.februiir25-6nreggelCsong-Zen, utols6kinai szir_ az mazasf csisziir felakasztotta magita Szdn dombon. nemcsak sai6t. ha_ nem eloder \/i' e\ veta/elofl lt,bb elkd\erehibiienlakoh. ehrrse_ ,lz gek nyomitn sziiks6gszenien kialakult, addigelszigetelt paraszrldzad6sok kis, helyicsopodjai nagyseregg€ n6ttekekkorra,6s egym6s utin (emmisirerrek a csd./iiri meg cs"pdrok A bel\dtiaddi kd\ellea . kijls6 h6dit6sl amintmeggydngult a nagyorsz6g, ez azoDnal be6zdn_ ldttek6szakr6l nomdd a h6dit6k. Csong-Zen l:itvaorsziiga pusztuldsit, ongyilkossiigba meneknli Kinai soha rdbb6 Dem iilheterr Ki;a tr6nj6m. Az rij dinrsztia mandzsu-dzsiirdzsj egy dinasztia leqdszen L vilctt az laghdbordig uralkodlakr. Annak.hogl Kinrbrn idriig-romolhatorr ij hel)ret. Mrngkorszdk a lekrnrelyel\usege. rrgolmrrlon..rga., para.zr s6gininti durva€rzdketlens6ge, konupci6 6sa elharaprizdsa a kciz_ voli \erlen oka.Kolvel\ea_zonbcn.o mellebb. ,.rl las,rtban d\/rcvehelo. clemindennii fbntosabb hljz6drak okok mes. A tcifi€nelem olvasiis6nak, tanuli4sdnak a darumok uralko_ nem €s d6k neveinek me&jegyz6se a legfonrosabb (ahogy ma iskolii rdsze ez inkbaD Idrl€nik), hanem tendencitik a megdn6se.tanulsdqok a levoni s.. A nregfelelo kbvelkezrclesl aklor tudtuk c,"k ler^nni. ir ielszrn na 161

EGELYGYdRcYr BoRorvArdLEN

is hat6tendencidka figyede l6tviinyos, er6sen kev6sb€ alatthriz6d6, Ming uralkod6'dinaszhogyazeg6sz tal6n, fontosabb liink.Mindenndl Az sem sziiletett. utols6 taldlmany rij egyetlen tia alatt(1368-1644) fontos Knai tal6lmdny a puskaporvolt, amit mdg a mongol h6dit6s €s dgyfkban Primi rak6t6kban, fedeztek 6s hamarosan fdl, el6est6i€n h6dit6k- mdraz 1100-as Am a mongol is tiv pusi6kban atkalmaztak. korruptormegtcift, ellamg6pezet6ben is 6vekben - egy fejl6d6s6ben Amikor az utols6 Knai Ming szaszirfdlakasztotta szegottal6ttak. nagyhatalom mageta sz6n dombon,Kina m6g mindig potencidlis vezet6si hibik, 6saz a nagyfokitudatlans6g' volt,de a primitivbels6 hieny6ban alkalmazasinak mely a mir eldrt techoikaieredm6nyek sors6t.A mongol h6dit,s el6tt kb mutatkozottmeg, megpecs6telte meEtijrtKindbana technikai ketsz6a evvel feil6dis' a tud6sgyarapit6 kialakl)lt fijleny az elkitvetkez6 sinak addigi lendiilete, s az ezeltal miatt. a eleny6szett vezet6r'tegek alkfulmatlLnsdSa szdzadban is tingyilkoslett, a vileg m6so$z6gaiban fontos Mikor a cs6sz6r kikiit6it a vildg eliitt. Japen bezefla v'boztisokinduhakeL 1639-ben az Egy 6vvel k6s6bbmegkezdijddtt angolpolg6riforadalom' ami j elentette. anAz egy Eur6pa szamara Lijkor kezdet6t tulaidonkdppen ez kialakulSsdnak az els6 lendiilete, gol parlamentidemokrecia hozott ercjii v6ltozasokat sodr6bb hat6,de mindenn6l ugyanlassan jelent6ktelen Syarmaton' kis Egy fejl6d6s€ben. l6tre a tirsadalmak megalanevij vrrosk6ban egy valami Eszak'Amerikdn, Cambridge fontosabb' €s gyarmatels6 nyomd6jdt, talin mindenn6l pitottek a megirtaaz els6valamennyire hogyegy GalileineviiemberItali6ban fi modern zikatankonyvet. cimet,s ezzel az lgl-ben az angolkir6lyfelvette korszig kindlya ir nernzetifelkel6saz angoluralom ela megkezd6diitt hosszli-hosszi veami Richelieu biboros, egy korszak meghalt len.FranciaorszSgban jelzi- 1642-ben az kirobbant els6polgdrh6bonj g6t 6s egy tj kezdetet Torricelli,it6liai fizikus ltiltalSllaa levegd Angli6ban. Evangelista Egy 6v milva barom6len. rniiszerdt. higanyos a nyomds m6r6s€nek €s anat6mia konyvet. a megirta els6cjsszehasonlit6 az AurclioS€verini birodalomtengerihatalmimegkezdte oszm6n az velenceikoztirrsasdg a kontinensen, k6s6bb eur6pai az megtdr6s6t. Pdr6vvel nakszdtver6s6t, hdboni. Magyarorszdvestf.4liai v6ge1 a harminc6ves 6 bdkekijt6ssel napjaiis igy gon meg6lenkiiltek v6gv6ri a harcok, a tijrdk birodalom a haj6z?isi 1651-ben Cromwellmegszavaztatta megvoltaksz6rrrl6lva. csak tbrv€nyt, melynek 6ftelm6ben angolkikatt6kbe olyanhaj6kfutaz Ez sz6tlitott6k. a hollandkeresked6k hattakbe. melyeksaji{t6rujukat ekkoralapivezet6 els65llom6sak6nt it ellenir6nyult, akik az Indi6ba 162

KiNA

tott6kmegd6l-afrikai gyarmatukat, ebb6lfejl6dijttki a mai Fokvdros (Capetown). addigtespedt Az Eur6pa, ekko ijr kezdeu feldl€nkiilni a kinai taldlndnyok segltslgavel, 6ppenakkor, amikor a kinai Ming dinasztia hib6thibi+a halmozva iisszeomlott. dn6ll6kinaidllammegAz sziindse €gybeesett Eur6pa lassfgazdasfgi, szellemi 6bred6s6vel, mely r6szben kinaitaliilmrnyoknak kdszcjnlet6. a volt Amikor teheta cs6szrr Sz6n a dombon fcjlakasztotta maget, hosszi peri6dus stagn6l6si utiinKina mint dniil16 hatalom 6sszeomlott, uralkod6i idegenek lesznek, teljeshanyatl6sa kds6bb de csak kdvetkezik be.Tdrt€nelme sor6n v6gigkdvethetti umlkod6inak hat6sa, tehetsege, vagy tehets6gtelensdge. Vil6gosan ldtszik,hogy a birodalom legf6nyesebbnapjai, a felle diilds itl4szakamindig oz innovdcirjhoz kapcsol6dott, orsziig gazdasdgilag az mindigak-kor fejl6ddtt, amikortajelentekmeg6s teijedtek Innov6ci6 lrlmdnyok el. nemcsak technikai hlalm6nylehet, hanem gazdasdgi itszt6nzd int6zked6sek p6ld6ul sora, ad6reformok Onmagdban innov6ci6, attlet is. az az 6rt6ktelen, nem ha haszniiljiik taldlmdnyokat, akdraz dj, igazs6gosabb a vagy 6llamigaz gatSsi, ad6beszed6si eljiir6sokat. titrt6nelemben A gyakorih6dir6 hadjAratokkal egyiittj6r6 orszegegyesit6sek is furcsam6doninnovdci6naktekinthet6k, mertegyegyesitett orszdg aholkiiliinbiiz6 rarromri- mindigjobbleher6s6get nyoknemheboniznak egymdssal teremr lakosaisziimiira, r6szben nagyobb a piac,r6szben b6kemiatt.Igaz,a a tatrt6n6szek szerintbizonyos mennyis€g( kihiv6s segiti a fejl6d6sr. Igy p6ld6ula szdttagolt Eur6pa, mely nyelvekben. valldsokban igen amyaltvolt, a k6s{ibbiek sordnoszt6nz6en hatotta fejl6d6sre, mert volt egyfajta verseng€s orszegok, az tartom6nyok kdz6tt.De a versengdshez, fejl6d6shez a mindenekel6tt kell, s a b6keKineban bdke gyakoribbvolt, mint k6myezet€ben. AZETSdTdI, UTOLS6 AZ cs,lszlR]G Kina els6 nagycsdsziim, az agyagkatoniik aki hadsereg6t remettette el sajdt mag6val (Kr. e.221-210) egyiitt,Sih Huang-ti korldrlan hatalmar szecetta birodalom egyesit6se Mindenfeud6lis ut6n. int6zmdnyt megsztintetett, egyediili az f6ldbinokos fiaradt,Maz a csdsz6r. 6 Minden eddigikiil6nill6 kir6lys6gb6l tarrom6nyt hozonl6rre, metyek 6l6resa, j6t embereit iillitotta.Kiitelez6v6 tettea katonaiszolgdlatot, egyes 6s tanomdnyokb6l tijmegesbe- 6s kiv6ndorldsra kenyszeritette embeaz reket.Az 6nelmis6get m6lyengyfltilte, olyannyira,hogy Konfrjciusz, Mo{i 6ssokmdsfiloz6fus munk6ir iisszegyrijrefieel6gefterte. a 6s Csak csdszdrikitnyvtiirbanmaradhattak meg tiltott kdnyvek lakat alaft, de

163

ECELYGYdRcY: DoRorv^ttLEN

6s tudomiinyra.orvosldsra j6sldsravonatkoz6 m6g a mez6gazdasrigTa, is bezfiatta saj6tkdnytdreba Ezeketaz aklor m6g bamkdnyveket ifi buszn6ddaraboka 6s iisszefiizijttnagykdnyveketnemvoll konyny0 a vftt elreiteni,haldlbtintet6s arra,aki megszegte tilalmai hosszmer_ a alkotottaz orsz6gban' srilyokat' tcjrv6nyeket Egys6ges ism6g a kocsiktengelym6ret6t p6nzeket sdt egys€gesitette, t6keket, gyorsan leigy tette Ezzelcsereszabatossd a kerckeket, kerdk6rEskor a Ez p6tolnia hib6s alkatrdszt. volt az els6szabvinyositds vild' hetett az 6s az gon. Egyszenisitelte 6llami cerem6niakat egys6gesitette ir6st fel6l gyakanbetiird is. A 6szak hun seregekellen meg6Pittette az els6 falat. nem kizirt, hogy €pp a NagyFal ldte tereltea hunokatnyugatfel6, a R6maiBiirdnydba. a hatalmas Ez rodalom legnagyobb fal az 6kod 6pit6szet tekintve volt, tdmeg6t munk6ja mint ^z egytpsokkalnagyobb, Titbbmint 2000 tomi piramisok. kilomdterhossz6,10-15m€ter magas,n6hrny helyen k6b6l, kdsziilt t6gl6b6lvagy agyagb6l 6s 6rtomyokkal kapukkal.Kb. egymilU6 emberhalt meg a tiz ahola bii6ves6pitkez6s sor6n, kendz6ket. a biindz6kk€nt 6s tizezreitis hal6lzeit kereskedok Shi Huattgai tsdsdt a Nag Falal ra dolgoztatt6k.Szimos iflistura tene.i. ALlamtrtkd a nieg, p itendd parancsolt cs6a d61is munkiira fal nyonwnaldba !z6tja a hohtokot. 6lve szdr', tiibb mint szAzat 6s entberveszsordn. fal 6pit6se A rendkiviili az eltemettetett 6pitkez6sek j6rt, volnavalakitaz aholne gy6szoltak tes6gekkel nem volt csaldd, megdlni, 6ltdbbszdr megpr6belt6k is miart. Ez6fia cs6szirt 6pitkez6s mdgh6rem6ben is. karddal kez6benjdrt aludt, a 6s land6an a(zezet szobavolt. de Ahogy m6r emlitetliik,6ri6si palot4,j6ban 6s feles6g6nek k6tezer_ kellettis a hely tizenh6romezer-sz6znegyven hogy biroGyakan utazottaz orsz6gban, nyolcszi gyermek6nek. kitzvetleniil szemmel is tartsa. Id6skor6raaz dalmdnak tartomiinyait nagyvagyonokat kdltdtt ilyen kerestetni, 6raik6let elixirj6tpr6bdlta utazisa sordn meg.Hogyhaldlaki ne halt kutatisra. Egyik orsziigjar6 6jszaka haladta tetemmel, egy szek6rnyi 6s tud6djdk.udvartandsa 164

KiNA

d6gldtthalaris virtekmagukkal, hogyannakbrizeelnyomja uralaz kod6test6b6l 6rad6 szagor. Haralmas sireml€kben remett6k dllird el, lag ktizvetlen csal6dj6t. rokonair n6hdny 6s szAz dgyaser remefidk 6lve mell6.A mond6kszerint,a vele eltemetett lratalmas kincsekmiatt nzokat munkdsokat megdlt6k, a sireml6ken a is akik dolgoztak.

Kinai sirol.bantalih harci kocsi. Soroutban Eydxon, sub'dnyoshot Inn/"':ii

----€-o- rffi v/
u
Golrtjs6ap4\, - Philip Voughan. B.t a got\,;scsaptigrathas.ndtttik a nj. Dtaiakn (fiibjlfaragtdk ki), 6sLeonardoruj.ain isfettiinik, a po,ttossdgikit. wtelniilek nia 6ak sokkat kdsdbb teiedt et. t79t,ber kapotts.aiadat. nnt Voughai a koIikerckekre atkaLna.ou gotr6scsap.jglra.de csak a. l860.as iyekbenArcftmeg technotdgiai s.i a. aLkatmalistira, amikor t.tnegesen tudttik has.tdlni keftkfurokba , is a omeeernr is olcs6bbn tette. Kinai sirokba is taldltak enr|.jket d.,fogaskerckeket, e..eka.onban ki..eL kAsztiltek, nercIik netntehet?ttpontos, nem rottak hasan1lhat6k i$, a

E ] w g

N€hdny 6vtizedeszavarosperi6dusuti4n,n6gysz6z6vre a Han di_ nasztiakdvetkezett.Az dj dinasztiaerkdlcse mer Konftjciusz tanajn alapult, kev6sbdtilrotta az ijniil16gondolkoddst; szabadbesz6det a 6s irest megengedt€k. sokatfejl6ddn a gazdasdg A Han dinaszria is. alarr indultak az els6 nagy tevekaravenok selyemmelmegrakvaRrirna vd, rosaba.Kr. e.36-ban drkezettmeg az els6 nagy karav6n,selymet,te

EGELYGYdRGT:BoRoTVAELEN

6s it, papirt,porceldnt kd{yekathozottR6mdba egy-egyrit kdtludottcserebe h6r;m 6vig tartott.Az 6kori R6manemsokiparcikket fizettek arannyal ez6neziisttel, pontosabban semmit, fitlajdnlani, R6Nr{ AKiNATAX Es el6sziira balsikerii szerinta r6maiaka selyemmel A tdrt6n6szek aki LiciniusCnssus' C€zdr Marcus taldtkoztak idej6n p6rthus hadjrirat tilra volt, h6t l6gi6valinduk az Euft6teszen uralkod6tr{rsa is Pompeius el6jeleksora Ksertei balszerencs€s ellen. A hadjdratot a p6rthusok a kil6ptek az 6s elesett, r6zuhant apjais' amikor fia Cmssus megbotlott, mutattal be a harcoksiker66rt' hierapolisziiemplomb6l,aholdldozatot - nemkdzelharcban' ha_ - a perzs6k k6seitesz6rmazottai A pjrthusok ftil morzsohek a r6mai fokozatosan nagyerejtinyilakkal, nemtdvolr6l, kardjukkal, s l6gi6kat, azok semmircsem mentekrdvid gyaiogsdgi bizonyult' haszontalannak hadi hosszilindzsSikkal: tudom6nyuk a r6g6ratartott,amikord6lt6jban m6r kiizdelem Az egyenl6tlen es a monda rPl,)en?ds?l.jikot rag)ogo Ubontolrdk pdnhusok hirtelen szerint ezzel igy elvakitottdk a r6mai katondkat' hogy a friradt. mened6_ 6s a r6mail6gi6kcjsszeroppantak, futisbankerestek szomjas ejtettdk csapdiiba vdget Crassust 6rt. 6r6nbeliil nehdny ket.A hadjdrat kerijljiinaz nehogy 6lve mag6t' Fia 6s meg6lt6k. m6rel6bbmegdlette fogtizezer le, r6maitnyilaztak 6s tov6bbi kez6be. Hriszezer ellensdg 16egy csata, melyben f6lelmetes a igy esett. vdgz6ddtt carrhai sdgba pafthus kafdl, igy mai hadsereg morzsol6dott hogyszinteegyeden ton6tsemtudtakmegolni. 6s k6szittet6, szerintaz agyaghadsereget Mageta selymeta legend6k tal6lta elsii csesziir egyasa Huang-Ti kiinyv6get6 a NagyFalat6pittetd. a 6 fdl, ponlosabban tatdltamegannaka m6djdt,hogya selyemgub6r6l lehethozza(a selyemgub6 hogyan lefon6zdsAval) biib elpusztitasaval 6vsz6zadokon Bdr iutni a hosszi6ser6sselyemsz6lhoz. a technol6gi6t 6s 6t fejlesztett6k, nagyonsokanismert6k,hosszliideig Knai titok mateny6szt6s6t kellett tdmeges radt a gy5ft6s.Nemcsaka selyernhemy6 gua haneml/djta glpeket is keLlet kAsziter?i selyemsz6l megoldani, a selyemszelak osszefon6valamint b6r6l tijrt6n6legombolyitiisiltoz, A megszttvds6hezselyemselyemszdvei 6s s6hoz, a fondlb6lk6sziil6 adva iparr6fejl6dittt n6lq gyerekeksz6zezreinek mun_ szdv6s hatalmas Ism6tegy helyi bel6le. is kdt, 6s igen sok keresked6 meggazdagodott nomiAz ki el6nythaszn6ltak a Knaiak(mint a lakkeseteben). 6szaki vagy ad6kkaltartott6kf6ken hosszriideig; dokat is ilyen aj6nd6kokkal selynemldmadtak. Nemcsak hadisarcot, amig kaptdkaz 6vi hatalmas

i66

KiNA

met,banem bronz,6s vastirgyakat adta.k nomddoknak, teherbir6 j6 is a gyors lovak6fi cser6be. kinai birodalomnakmidrakkor kdpess6gii, A sem volt el6g helyea ldteny6szt€sreminden fold a n6venyrerj6 meszt€shez, a mez6gazdas6gnak kellett. A kinaiakmindv6gig meg tudr6kraflaniezt a tud6s6s technikai fdl6nyijket r6maiakkal a szemben. K6s6bb Augustus ut6n,Trajanus csiszdralatta r6maiaklegy6zt6k ugyana p6rthusokat elfogtaltek 6s fdvdrosukat Ktszeszifont, m6gekkor is csaka pafihusok is 6m ktizjutottakselyemhez keletifiiszerekiez. selyem, tea, vetit6s6vel 6s A a ^ porcel'n egyfajtamegljrld expornermdk maradt.A fimaiak pedig csakylSesk€szletekkel bdny6kb6l bir6 nyerrnemesf6mekkel tudtak fizetni,aminek birodalomban htiin voltak.A r6maiak a is igyekeztek kikiiszdbdlni kiizvetit6ket, a ezdrtMarcusAur6lius. fdlee pann6nia i{bdn szikelb.szinledllandoan barbdroklel a harcol<i filoz6ius csiszi{r k€r€sdrc k6vets6g indulta Mennyei Birodalomba, csakrinoc6roszde szarvat, tekn6sb6kah6jat faragottelefiintagyarakat 6s tudtak vinni, ami a Knaiakat nemigazdn 6rdekelte. A Kr. u. 69-79kdzijttumlkod6 Vespasianus csdszdr alattm6rfof, togauaR<ima gazdasdgaL indraifirszerel krnailuxuscikkelbi"z es hozatala miatti 6lland6 pAnzkidranlds. 6venre Ez huszondtmilli6 dd, n6rtjelentett, ma kb. 6vi negyvenmilti6 ami dollerlenne. Ennyivolt a R6maiBirodalom egdsz ad6bev€tele. r6maiak 6vi A csaka sDanvolorszigi es d/qiai tTcjrcjkorsldg) aranybdny;jk viges rermel€#rehagyatkozhattak, melyek6vente csak6tvenmilli6 d6n6rt adtak,azazaz Azsiiba kidraml6nemesf6mforgalom k6tszeres€t. Ugyanakkor VanMangcsiiszdmak 000kg-nyiaranya 156 gyiilr cjssze ebben id<iben. az A selyem R6miiban szSzszorosa annak, iira kb. volt mint amennyien Kin6ban hajdka keriik: ez mutatiaa kereskedelmi haszon m€rt6k€t. Nema szdllitds kdlrs6ge a f6 6rfelhajr6 volr t€nyez6, hanem hogy az, sok-sokves26ly!keileft lekiizdeni. mig a selyemR6mriigeljutotr. (A szrllitdsriraronnam6rfdldenk€nr ugyanannyi mint Angli6ban voh, a gdzvas[r megje]enesekor a szfllit6skiilrsdge: k6pzerlen egy munka_ erdegynapib6re.) A selyem- porceldnmanufaktljrdk r6sze 6s egy csiisz6ri monop6li_ um lett, mert mrnt 611and6an el6i{llfthar6. megrijithar6 lerm6k_ a selyem. porcelrn.a lea- az 6kori 6s k6z6pkori a vi169 tegjobban eladhar6 term6ke voli. 6s dllanddan hozzdtjirdr kinaj dllamkincstiir a bev€teleihez. Ahogy mdr emlitertiik,elk6pzelhet6, hogy a R6mai Birodalom osszeomldsinak egyikoka a kinai imDortvolt. merl ez a t o l l a m alra s s a n . { ^ i } " m - r ^ s d n . z i v a L t ya 2 1r3 d a l o p e n T d r . de x Bi o m e/7el fekelre fejlodesere^ e.eyebkenl r. lassu lempdjdl. Mikora Rdmar
In/

EGELYGYoRcY: BoRorlAELf, N

g6tok. a Bircdalommer dsszeomlott nomddok(hunok,germdnok' is alatt,Kineban nagybajokkezd6dtek' csapAsai gepid6k, vandrilok) 6s idej6nt6nkementa gazdasag' Han csdszir N€h6nygyengekezii azon_ Term6szetesen az sora parasztfelkel6sek gyengitette orsz6got. €s 6szak6la tat6rok m6sn€pek. nal megjelentek tedednia buddhizmus. kezdett id6kben kaotikus a Ezekben sdt6t. a terjeszkedett kereszv€gnapjaiban ahogyR6ma ahhoz, hasonl6an viger drt sordtkorszal Kindbanhamar linysig. A rdvid. dlmeneli. mely ijra egyesi kiivetkezett, egy ritvid dtetiiSui dinaszlia 589-ben tobbek a nagy csatoma6pit6sek, tette az orsz6got-Ekkor kezd6dtek 6pit6se csatorna hatalmas 6sszekiit6 kijzittta Slrgafoly6t a Jangc6val kdteleztek be. fejeztek Tdbb milli6 embert a is, amit aztAn mongolok 6s haltakmegaz 6hs€g betegs6gek 6s sz6zezr6vel k6nyszermunkdra, haj6kr6l f6nyriz6 teljesudvartartiisdval ugyanakkor miatt.A csdszSr szolg5kA megaz 6pitkez6st. 160km hosszihaj6karav6n szemldlte haj6k soretvonultatta rnegrakott dgyasokkal kal, udvarhiilgyekkel, igy embereket fiilb6szipartj6n robotol6 dolgoz6, fdl. Ez a csatorna is. Ezudn' 618-ban a tiirt tette,hogyfelkelds ki, €s megiilt€k csdszfut uralma. a Kina igazif6nykora, Tangcs6sz6rok kezdrjd6tt a csdsziir m6sodikTang volt, Thai-Tsung'aki 627{61 A legnagyobb 6s tedeszkedni a leetdbbtaekkor kezdett A uralkodott. birodalom rr,eg Elterjedt az ac6lgy6rI'Iruiny is ebbenaz idiszakban sziiletett a t6s, ekkor k6szitett6k vasb6lkisziilt linchidakat,6sivelt, szdpen \iregzott az orsz6g.Az 6llami hik6hidak sordt e1ysz6val m6retezett , ilt vatalokat ekkort6l kezdve kijtijtt6k teljeser.^ vizsgarendszerhea' k6pessdgeket essz6ir6si pedigels6so$an irodalmi,miiv€szeti. az Juis drgyli essz6ket technikai M6g sok sz6z6vig n€ha-n6ha talmaztdk. k6zittt- ilyenp6ldrulaz egyetlen lehetett talalnia vizsgafeladvanyok .tiz6r'r6l irt nehany knulm6ny -, bft nemez volt a jellemz6. csaszeri 6vekben el<ittaz 1100-as A tal6lminyoksoram6r a mongolh6ditds tanaitegyehogya Konfliciusz nemvdletlen, bizonydra megszakadt, meg. is szilfudult tart6vizsgarendszelekkorra diil iidv6zittjnek hogy csakKonficiusztanainak tiin6 Az a l€nyegtelennek drint6s, azaza szelve' kereskedelmi tud6s, a ismerete fontos.6sa technikai, jelent6s, de tisztelefem6lt6:lassan. biztosan nem z6k6pess6g nem iil6 nlregkint hatott. Ezzel az 6rtelmisdgetkiz6r6lag a ,.hunin voa ledllitotta fejl6t6vonegy6rtelmiien ami hosszabb nalra"dllitott6k, n6lkiil sosem ndpess6gnek dj talilmdnyok az d6st,a ndvekv6sz6mf nagy lehet6s6ge. t6rsadalom A munkija.kibontakozesi volt elegend6 6lland6sult nyomor.A hataloma a a szdm6ra tiibbs6ge, parasztok pedig az mesteremberek tudasrt le6rt6kelte, iristud6 filoz6fusok6t

168

KiNA

6rma (A 6s trilbecsiilte. tudds tudis k6ztikiilitnbs6get is cink6nyesen deriilA hatalom el6joga. hib6kcsaklassan mindenkori tdkelik,ez a a Ett6l addiga mfu helyrehozhatatlanok.) kezdve nek ki, de sokszor csak drtelmis6g A ,oro\aelen tdncolt. kisszdmd iilland6an birodalom technikai tudes!6s a szervez6st trrgyaka figyelt,a katonai, a humdn pedig ig6nyl6 kereskedelmet bnAzte. ad6jdt csdka Igaz,hogya Tangkormllyz t iSyekezett parasztok fizeezekrosszul 6llitot fdl, azonban 6s hadsereget kenteni, dlland6 lelkesed6 katonik.A cs6szar voltak,s nemhazSjuk6rt tett zsoldosok 6ltal kjvi,logato$ AftelmisiSnekvoh a leSnaSlobbte' utan a vizsgidk kintdlte,s ha a sikeresvizsganem is mindigpirosult korm6nyzati Kin6ban tirsadalmirangotadott.Ettdl kezdve vitathatatlan elldssal, fel_ 6s a technika szervez6k6pess6g nyomonk6vethet6 folytonosan etment keresked6k, a vizsg6kon 6s meggazdagodott haszniil6sdval (mandarinok) harszegdnyebb, j6val tekint6lyesebb,,irodalm6rok" de viselnie a sora hogy ca.Rendeletek szabdlyozta, milyenruhdtszabad el6it6k. 6s azt is apr6l6kosan vizsgdzott iillami hivatalnokoknak, milyenszinii, szintiivizsgdkon eUubttmandarinok hogya kiiliinbdz6 ruh6kat hordhattak. Ezekajogok nem 6s milyenhosszrisdgri diszit6sii A a illett6k megp6lddula kereskedtiket. cs5szirv6rosban f6it ktjzepe 6s a mindig a cs6szdr kitzvetlenKs6rct6nek, mandarinoknak az eu6s volt nuchoknak fdnntanva, piros vagyfeketesoromp6val elvolt 6s kiiajtt6l. kul6nitve kiizn€p a dltalhasznAlhat6 a 6s kdzti A hivatalnokok a kereskeddrdteg iilland6vet6lked€s, te6s harca esll^^16ezt a hatalmas gazdagbirokin6b- Zsa gazdaqsdg odafigyeltek volna ana, hogy a technikai, dalmat.Ha az uralkod6k tudom6nyos halad6s mennyire fontos,ha az okat6s6s a vizsgiikt6rgya, legaldbbrAszben lehetett tolna technikaijellegii, akkor a birovolnameg,s ma Kina lennea dalmatsenki6s semminemdllithatta vil6g vezet(i hatalma. Szintemindigtiibb sziiz,nehaldbb ezer6vnyi kdpesta Kinai birodalormak, mifu akkor s el6nyevolt Eur6pdhoz megnyenek volna a versenyt, ha csak hagyjdk, hogy a technika dlland6 sponuinm6don,magrit6lfejl6djt;n. A. cslsz'li tdvar azonban szinhelye az eunuchok ir6stud6 volt 6s mandarinok kiizti folyamatos intrikdknak,eskdl6desoknak, egyasokdrulkod6sdnak, vet6lkeaz j6val tdbbetfoglalkoztaklakom6k.ijnneps€gek. d6s6nek; dldoza tok szervez€s6vel, mint a gazdas6g egyenget6s6vel. Ezek a tijrt6nelmit6vlatb6l n6zve sdlyos is hib6ka mai napigism6tl6dnekn6pek a vatdrtdnelm6ben, mert ha nem tanulunka hib6kb6l,k6nytelenek gyunkmegism6telni azokat.

169

EGELYGYoRcY: BoRorvAiLEN

AZdREG CS,{SZ{R SZERETME A VIII. sz6zadban fjabb polgdrh6borf robbantki egy oper6ba ill6 titrt6net nyom6n. Ming-Huang cs6sz6r, hadvez6rk6nt aki eg6sz 6let6benaz orsz6g megnagyobbitdsdn feradozott, minde mellettismert 6s p&tfog6javolt, hatvan6ves k6lt6, zen6sz a miiv6szetek 6s koreban lett. Aki addig magais purit6n6ltet 6h. 6s elre biztatta szerelmes alattval6it fia 6gy^s4b^ is, JangHuaj-fejbe olthatatlanul lett szerelmes,s ez annyiralekijtiitte figyelm6t, hogytelj€sen felhagyott dlaz lamUgyek int6z6s6vel. Ezeket fj bar6tn6 az n6pes rokonsdqdra h^Byta,akik m&hetetleniil dnteltek konuptak 6s voltak,6sa vizsgakat sem tettdkle. Ez6rtgyiildlt6k 6keta mandadnok, kapzsiseguk de miatt a kepazarldsuk resked6k hatalmuk is, miatt az eunuchok, miatt pedig a katonik fgyszint6n. fijlig szerelmes, orrendlfogva vezerett A 6s 69 fia egyrejobban iitadta magdta szerelernnek. tijrtdnet ezena ponA ton veft oper6ba fordulatot: ill6 egyik f6vezdre, tater An Lus6n. a szinrinszerelmes a hires6s nagyon lefi szepdgyasba. Eszakon felkel6strobbantott ki,6s csriszdre kieltotta mag6t, ki hogya hatalmat 6s az ezzelJ6,r6 hfuenet fiegszerezze. cs6sz6rhoz katondkis fitll6A hii zadtak,letart6ztattdk, lefejezt6ka csrszfui szeret6rokons6g6t, 6s aztdn az ualkod6 el6ttv6gs6 diihiikben lefejezt6k szeret6j6t A megis. tiirt sziviicsdszdr lemondott tr6njii6l, ezzelkezdet€t vetteegy ijabb polgfthdboni, amelyism6t t6bbmilli6 ember haldliit kdvetelte. Csak762-ben helyrea rend,ekkor az 6regcseszirvisszatdrt 6llt trdnjdra. n6han)honapmulla meghalt. a Tangcsdszrirok de Am sohasem nyert6k vissza taibb6 birodalom f€ny6t6s haralmdr. a r6gi Kina megintpolg6rh6borfs peri6dusba zuhant, tobb r6szre €s szakadt. Az ij dinasztia, Szung(960-1279), a 6llit6lagngy indult, hogy r6szeg jelk6pez6 katonikmegszerczt6kcsesziiri a hatalmat palSsrot serga 6s jelent6stechnikairalilr6dobtdk egyik ti4bornokukra. egyerlen Az miny a?6 korszakukban csaka puskapor a l6fegyverek mAr 6s felfedez6se volt. de ezt semtudtik j6l kihaszn6lni. Szungok A idej6rea teljesen megmerevedett vizsgarendszer nemhozo$intellektuaiis miir fidons,got,a Szungok ez6rtnem is tudtdkmegv6deni orszagukat a betdr6 mongolok, tatdrok ellen. A letelepiih, fejlettkereskedelemmeivalamilyen 6s iparral rendelkez6 t6rsadalmak mindig egyfajtacivilizdci6shefiinybanvolrak a gyorsan tdmad6, eg6sz 6letiikben katon6skod6 nom6dokkal szemben. A non6d n6pekakkor viiltak igazenveszdlyess6, amikorakadtegy vez6r, az egymrssal torzsalkod6 aki is tbrzseker kizzel egyesireer6s nj tudta.mint pdld6ul Dzsingisz kdn.Az 6 rettenetes uraimaalatt6rlek el a mongolok MagyarorszSg, N6metorsz6g Lenglelorsz6g 6s ha170

lassri, biztosfiilmor de is,6s 6k kezdt6k a Knai birodalom el t1raira megszdlldsiit, bekebe_ lassf zsolds6t. Szungok A orszigukfokozatos it6lve, pedignemvoltakeleveveres6gre hagyldk, lez6s6t tehetetleniil volna. 6s h6torszSgra szdmithattak a hatalmas gazdag el6tt, u{alkod6sa idejdn,m6ga mongolh6ditds A Szung dinasztia rizsfaidt hoztak be, igy D6lVietnamb6lkoraj 6r6sii 1012-ben a rizstaratni. l6nyeg6benfdldteriilet Ez k6tszer tudtak Kiniban6vente jelentette. l€ Egymris udn csapoltdk a tavakat6s megkett6z6d€s6t teriiletet. a Ez mocsarakat, ezzelis tovebbndvelvea felhasznelhat6 p6lddtlan is eredfejl6d€s€t 6s fordulata k6zmiiipar a kercskedelem a ajtvenl6tszdm6n liitszott: VIIL sz6zadi is m6nyezte, a lakossag ami ami az mitli6r6l kdzel szdzmilli6ra emelkedett orsziiglakossdga, a a csdszdr lenne. Mdr nemcsak is maiEur6pSban rendKviilinagyszdm hanem hivatalnokr6teg a 6lhetett f6nyiiz6m6don, 6s sziikkdmyezete is. k6zmiives-, keresked6r€teg Ekkor mft a Knai por6s egy szdles vitt6k Kelet-Azsia Afrika orszi6s cel6ntoiyannagymennyis6gben p6ld6ny gaiba, fennmaradt seJapdnba Bome6ra, ds hogya sok-sok gits6g6vel fejl6d6s€1. nyomonlehetkdvetnia Knai keremiatechnika Ez volt az utols6 peri6dus Kina tdfidnelm6ben, amikor az alkot6 kivencsisig m6g jellemz6 volt, 6s m€g fejl6a ddtt a matematika, term6p6lddul a szettudomiinyok, miignesesseg kutatasa. Egyre jobb t6rkdpek tudk6szultek, patt6l t6vol is navigSltak a ni. s ha kissdlassan de a is, fejl6d6s a mongol h6ditds megjelen6s6ig megmaradt. E16sz6r tdrt6nelemben a a kinaiakismert6k meg a puskaport, 1044-ben irtik Ie a sz6nb6l, sal6tromb6l k6n6s pontos b6l dll6 robban6szer cisszet6tel6t. A Tang-kori taoistacsoportok titkos alkimiai kiserleteinek eredm6nye lett a puskapor. Hamarosan tiibbf6le trizfegyvert, a ,,repiil6 Kinai dgyn.M4ryeseti. lirvedAkeket 6s is tiiznek"nevezert gydjr6bomtll

ECEL\ GYoRcr: BoRorvaiLEN

l6trobban6 bombdkat b6t is kifejlesztett€k.l6l-ben katapultoklGl I nom6gmegtudt6kdllitaniaz ugyancsak tek az ellensegre, ezekkel A eltanultAk t6liik ezt az miiddzsiirdzsi hadsereget. nomrdmongolok fgy hogy az eljarest: vaskdpenybe burkoltrobbandIdltetel nevezt€k, villamcsapas". 1132-ben mozsdr6gyft mft haszneltak, megriizri ,.eget melynek csijvefeb6lk6sziilt m6g,k6s6bb t6rtekdt a vas-,majda 162puskapotral alapelv€t: 6gydla.A kinaiakfedezt€k a rak6tahajtds fdl k6szijlt kivet6csdvek sorStiiltiitt nyilvessz6ket helyeztek bambuszb6l jelentekmega kinaiak6s mongolok kiizti ba.A vas6gyik1280kcjriil 6s h6borri idej6n.Ezeketa mongolok hamarmegismerldk a megis gyiirtatt6k A ha le. h6ditottteriileteken kinai mesteremberekkel €16 gyomdny tlizfegyszerinta mongolok muhi csatiiban bevetettek a is volt, vereket124i-ben,6m ennekinkabbcsakpszichol6giai hat6sa nemtudtakm6gpontosan c6lozni. A MO\COT IIODITAS Dzsingisz seregei kdn a 6vr6l-6vre egyrebeljebbnyomultak biroda lomba. A mongolokel6szdr szomsz6daikat. hasonl6an a nom6d dzsijrdzsiket, aztin a tengerparti Mandzsnridt igdztdk 6s 1215-ben le, drtek Pekin8be. elsdrdmadas husTonhdrom Eszak-Krna Az ur;n evvel a mongolok uralmaali keriilt.A kiss6d6lebbiSzecsuiin tartomenyt rijabbtizenh6rom alatth6ditottdk €v meg,6s Iovdbbi negyven alatt 6v foglaltiikel a Jangce vijlgy6t6s a d6li vid6keket. Vietnamba Bur'6s miibais be-betajrtek k€s6bb, ott a terepneh6zs6gei de miatt uralmuk nem maradttar16s. gyors betijr6sekkel Dzsingiszkdn csapatai az Eszak-Kauk6zusba, a Krim-f6lszigetre Ddl-I-engyelorsz6gba 6s is ei6rtek1221-1224 k6zdtt.Az eurdzsiai kontinens nyugati reszeire, azaz Oroszorsz6g, Kazany6s Moszkvakdmy6k6re kdnnyebben sikertilt benyomulniuk, Kindba. kinaiaktaldniigyesebben mint v6dekeztek, A de nemvoltakel6gg6 pediga technikai invenci6zusak. f6l6nyaz 6v6k6 volt. A kinaiakn€h6ny ijtkdzetben vaslemezekkel bevontmozgri edddkkel- r kor iankjaival sikeresen v6dekezteknomddok a ellen, ezeka ,.tankok" sokkalhatiisosabbak \roltak, mint a nagykblts6ggel emelt6ridsifalak,vagyvdriirok-rendszerek. A mongoloklSttik, hogy egy ekkorabirodalmat csakfElett ad minisztrAci6val lehetmegtartani. ehhezazonban nemvolt e169 sajdt e'nberlk.\4i\el - kinera"b:rn br/rdl.Az.i;bcjl, nem Pcr,/.j-bol. s6r a megb6dftott oroszokt6l toborozlak is hivaralnokokat. mongolok A m6gbe semfejezt€kaz orsziigmegh6dit6sdt, 1237-ben mir hivatalnoki vizsgdkat rendeztek, a kijvetkez6 €s 6vben megnyitottiik Pekingben

r72

KiA

szintii Pekingben a k6nyvlirat. (1321-ben legmagasabb a csdszeri vizsgaels6. hfsz 6vvel k6s6bb 6s egy oroszlett a tartottvizsg6kon magasposztranevezt6kki ezt az,,importdlt" hivatalnokotKina Marco Polo is ekkor keriilt a mongolbiroegyik tartomdny6ban.) dalomba, mely ez id6 tejt mdr egyreink6bbkezdteetvennia helyi szokSsokat. miatt,mert voltakiriistudatlansiguk kinoshelyzetben A mongolok viszontig^zgatni az sosem tudtakmegfelelni, orsz6got a vizsgdkon kivezettek a hdromsz6z be: 6j kellett.Ez6rt1315-t6l vizsgarendszert - vizsga-kiitelezetts6g maguk szdmin6lktil a nevezds egynegyed6t szemti", azazkijlfcjldi adtaka ,,szines ra tartottdk meg,egynegyedet tiilrhettek kinaiak. be 6s idegeneknek, csaka tdbbiposztot ez6n a Marco az fokoz^6t tafiottakfontosnak, Minddssze ad6pr6s - Kubildjkdnuralkodesa a biroutdn lefest€tt Polo6ltaltehets6gesnek ins6g6s Sradiisok bekcjvetkez6 a dalomgazdas6ga, sziiks6gszeriien k6tszer arutni. n6pess6g a Hidbalehetett nyomdn kezdett dsszeomlani. k6pess6ge, elszeg6ami ehart6 mindiggyorsabban mint azorsz6g n6tt, vezetett. mongolok A sziz 6v alatth6ditotek nyed6shez. lSzad6sokhoz walmon. egyrcsze e az 6vig maradtak megaz orszdgot, csakszdz 6s megtartani. paraszttblkel6sek nemtudtik azorsz6got miatt zetrebb udvarban is a mongolcsiiszari az A belvisz6lyok. 6sszeeskiiv6sek 6s miatt n€haegy-kdt egymist 6n6k, a gyilkossrigok tr6nfoszt6sok dtkost6rsasdgok Az ut6nalakul6 6vente vdlto ak a csdszrrck. egymds az fgynevezett az igy fut6tiizkent terjedtek orsz6Bban, aztdn 1351'es sor6na S6tjavitesi turb6nos" felkel6k,akik egy nagy dradiis ..vdrds motorjavii v€giil is a felkel6s munkSkndl talalkoztak fogtakdssze, 6s gy6zteseiv6 veltak. €s nyitdsvolt a kiilfdld fel6,dsEuA mongolok kiilpolitikija egyfajla terjedtek a r6pdban hamdgnemis ismert6k nyomtatdst kdziratban Eur6pa a Kinai birodalom 6s N{arco PoloLitibeszimoldi. Ettol kezdve bfi mdg tcjbb6 nem vesztette egymilst el szeme1c;1. kapcsolataik sok6igigenesetlegesek, maradtak. lazdk kev6sb6 szenErdekes m6dona tudom6nyok az ipar fejl6d6se 6s gyakTan a vedtemega mongolmegsziilldst. nomddok A meghagytiik is kdzmiivesek, ntesteremberek 6letdt, a papokat tilztelt6k.Kubildj 6s csiilagrsz m6m6kCuo Suo€s kiin l27l-ben p6ld6ul matematikus. a jinget (1231-1316) biz{amegaz orszrig foly6szab6lyziisrval, dntijz6si feladataival. mongolok konyv A uralmaalattm6gkinai matemalikai Az is megielenhetett. itleirisok 6s t6rk6pek kdsziilhettek. dllamg€is pezetirenyiteseval. a rendszeres 6t16s munkiivalviszonthadil6bon tak,s alattval6ik veliikszellemi fdldnyijket. €reztett6k is

113

ECELYGY6RGY:BoRorvAtlEN

A mongolokkisiiprdse, felkel6k gy6zelmeaz egyik felkel6vez6r a csriszrimd avanzs6l6s6val v6get,ekkor kezd6ddft viszonylag 6rt a hosszi Ming dinasaiauralma.Ez az 1368-:tr.1 1644-igtart6 korszak,amelynek v€g6nazulols6Ming csaszdr ftilakasztotta mag.{t Sz6n a dombon, htrom elt€rdszakaszb6l El{iszdra leromboltorszdggazdasagi dllt. rijj66pitds6nek peri&usa kezddddtt. diplom6ciai6s katonaiterjeszked6st jeez is lentett. Egyszers mindenkorra meg akafidk tijmi a nomddokerej6t, azonban XV. szdzad a kdzepdn veres6geket m6r szenvedtek kinai hada seregek. 1520-t6l kezdveugyanmegintelindultegy gazdas6gi szelle6s mi megrljul6s, az€lvhajh6sz de utols6Mingek is gyakan azthitt€k.hogy mi denkitadlhntti ki yanmir taldlva,csakhaszn'lnikell azta technil(4t. ami m6r l6tezik.A Mingek idejenesettmegaz a hatalmas sz€gyen. 6s durvahiba, hogy a kijzepkorlegfontosabb csicstechnol6giajiit, kinai a vitorlrsok,a tdbb6rbocos dzsrnkik 'pftesetbetihoxlik. A MrNGE( TdRTENETE 1365-ben TimurLenk keriiltSzamarkand tr6niara nemsokifua €s meskezdle Bel.d-47sidban i;mokfuliis;t. a krn;iaknemrs rudtaL Ha rol-a. ez lett Kina legnagyobb szerencs6je, Timur Lenk els6 dolga me volt, hogyKina itrdk ellenfeleit, nomddlovastijzseketpacifikdlra. a azazvagysajitturalma hajtotta, al5 vagykainydrteleniii megsemmisitette6ket,igy Kina l6legzethezjutott. 1368-ban foglaltael Pekinget Jiian-csang Csu buddhista szerzetes, az 6 seregei vetettekv6geta mongoluralonnak,6s CsuJiian{sang retm6szetesen cs6szSr A volt szezetes, lett. miutiinmegszereztehaa talmat,hatalmas h6remet tartott(fogadalmeval ellentdtben), ut66s dok sokaseget nemzette. a dinasztiaazonban Ez mdr despotikus volt, a csiszrfu korlddanhatalmat6pirertki. (A nomedokb6k6n hagytdka kinaiakat, mert Timur Lenk sereg6vel val6 kiizdelemmel voltakelfoglalva.) Eur6pdban 6v mdlva,1369-ben (B6lcs)Kiroly franciakiegy V. r6ly felijitotta a hAboniraz angolok ellen, ezzel elkezd6d6tta sz6z6veshiibonjmr4sodik szakasza. Kijz6p-Eur6peban a n6metlova$end a litv6nokkal harcolt,6sNagyLa.jos magyar kirdly megkapra lena gyel koroni4t eziiltal a MagyarKirdlysig Kiiz6p-Eur6pa is, legnagyobb hatalmalett. Eur6piiban (Niimbergben) ekkor kdsziretrek el6szijrt6megesm6retekben szersz6mokat ac6lb6l,6s Hanza a Szijvets6g, k6F mely szi4zviirost titm6riten, fdnykorer 6lte. de ^z ezen kivtili Eur6p6ra szellemi hom6lyborult.A Velencei Zsinatekkorengedte megaz orvosoknak, hogy6vente egyszer boncolhassanak. Eur6pa m6gnemin-

r74

KiNA

a techaz ott dulhatott fejl6d6snek, arabok voltakSpanyolorsz6gban, pedigmdgmindignemdrteel az ezer6vvelezel6tti nikaszintje 9616a Eur6pdban is gdk 6s r6maiakszintj6t, rij veszedelem kitzeledett. de titr6kcsapatok el6sz6r 6s egyrcer6siidijtt, 1371-ben tdrdkfenyeget6s hatdn. l6pt6ket a magyar felszaba_ a Kina azonban v6res6s koftupt mongoluralomaldl 6ppen miatt elpusztul6sa l6'zdban 6gett.Az itntdztigdtak d'rlvaaz otsz{gepites vSltak. l37l-benKina fjra parlagon hever6 fdldteriiletek miivelhetdv6 teriilettel rendelkezett, m6g csak f6lmiili6 hekrir rijra megmrivelhet6 mintegy dtvenhekdrvolt.Ehhez nyolc6v milva ez m6rm6sf6lmilli5 A lakatezerviztiiroz6tes csatomdtkellett rendbehozni vagy 6piteni. ismdt lakoss6gcser€vel ben6pesitett6k. lanndvdlt vid€keket vissza€leterej6nek 6s fijldt€riiletek ndveked6s6vel, a lakossdg A ndtt t6rt6veln6h6ny6v alatt mintegyhSromszorosi$ a beszedhet6 te egy A ad6gabona mennyis6ge. Iegmerdszebb azonban hatalmas term6volt, mellyel Kina djra eljuttathatnA tengei flotta meg6pit6se fcil6hatalmas technikai 6s igy a m6gmindigmeglev6 keit kiilfttldre, (A sz6razf<tld miatt Timur Irnk hadserege ny6tp6nzre tudneviiltani. jarhatatlann, A azonvdlt, csaka tengerift maradt.) flotta6piteshez Ez6rt addi$aj&6sztkiirtottak. bansokfa kellettvolna,de az erddket volt k6tszdz epermindenki kiiteles az illamt6l kapottftildbirtokokon a fer 6s ketsz'z jujubaf6t iiltetni. Az eperfa a selyemk6szit6shez, jujuba pedig a hajepit6shez sziiks6ges. €ls6 Ming cs5sz6r, volt Az ^z facsemet6k sz6mameghaladta egymillidrd Hongu alatt eltiltetett - tal6na tort6nelemben az6taseminditottakilyen m6rt6kii darabot kampdnyt. erd6telepit6si Az els6 Ming cs6sz6rhal6la utAn ut6dai! detroniziltlk. A cs{szer ki, egyik nagybdtyja, Di-jan herceg Zu felkeldst robbantott s eunuvoll choksegits6gdvel elfoglalta f6v6rost. 6 uralkod6sa a legdi a Az cs6s6gesebb eg6sz az dinasztia soren(i403-1424), Kina lov6bbterjeszkedett dt csatdban legydzte ijra 6bredez6 s is az mongolokat. Az - Kina nagy vdreskezri addigmegiillithatatlannak tijn6, Timur Lenk szerencs6j6re1405-ben meghalt. EppenKina ellenihadjaratra k6szilf. Ha nincsez a v6l€tlen, m6gnemeg6szen Kina. vagybea er6s lerendijl Timur Lenk csapdsaiba, teljesen vagy megis semmisiil. Mivel a m6sodik Ming csdszdrt eunuchok az segiteit6k hataiona, ebben az id<jszakban az eunuchoknak mir legaliibbakkoraszerepiik volt, mint az irAstud6 Dandarinoknak. MinS korszakot A ez6rtv6giga mandarinok jellemezt€k. eunuchok €seunuchok intrik6i, kiizdelmei bels6 Az ir6nyi tiisaalattmiikdd6tt bels6kdmszolgAlat, az lrul,sok, llzadiisok a mely meSakad6lyo26s6ra szol96lt.

f,cELY GYdRcY: BoRorvArtLEN

Azt gondolniink, hogy a Kina lelk6t,hagyom6nyait 6pol6mrivelt mandarinok tanultatazeddigihibikb6l.Nos,nem.Tovribbra hosszri is kdrm6t ndvesztettek, fizikai munka,a technika,a kereskedelem a m6lyen len6zett,megtli( Iev6kenys6g maradta szemiikben. Ene az idcisza-kra a kdz6pkorlegnagyobb esett tengerifelfedez6 itja, mely minden tekintetben meghaladta kombeli Eur6pateljesitm6ny6t, a lehet6s6geir. Egyv6llalkoz6 kedviimuzulmien eunuch, Cseng-Ho admir6lis hatalmas haj6haddnal Eur6p6ban 616n, atkor m6gelk€pzelhetetlen tdvolsiigrj 6s m6re(ii expedici6katinditott. Kina - tdrtdnetesoran- ekkor tehette volnameg,hogy(Timurhal6ia miatt)mint a vilrg egyedijli katonai 6s mriszaki nagyhatalm4 Europ6t elfoglalja. legal6bb kereskeakft is de a delemsegits6gevel kiszivattyjzhatta volnateljesnemesf6m-k6szletet. De a Knai gondolkodds volt,megel6gedtek hogya kitmyez6 m6s azzal. orsz6gokba erdfitogtatdsk6nt meg6rkezzenek 6riesi flottdjukkal, €s az jelkipesaj6nd6kokat ottaniuralkod6kt6l fogadjanak akikezzelelisel, mert6k Mennyei a Birodalom fens6bbs6g6t, nagysdgdt. p6lyafutdsft hercegi Cseng-Ho admir6lis, a tehets6ges ez eunuch, a agyasok lakosztdlydnak feliigyel6jek6nt kezdte, majd n6hiinyfontos posztot katonai tiiltdtt be. Sikeres katonai kiildet6sei utdnbiztdkmeg j6 az expedici6k vezetesdvel. Politikailag ldp6svolt, hogy a muzulm6nCseng-Ho vezette ezeket expedici6kat, az hiszen meglatogatott a j6 terijletek r6sz6n ekkorterjedt az iszldmvall6s, bar6tifogadel igy tat6sra talrhak.Kds6bb admirelis az tisztelet6re iemplomokar emelis tek,n€hinyhelyen m6gmais szentk6nt tisztelik6t. Leghosszabb tengeridtj6t 1417 1419kdzcjtt 6s tettemeg,ekkor a jutott el. A flottan6h6ny Perzsa-dbdl r€sz6n Hormuzig d6li lev6 haj6ja pedig Mekkiig haj6zott,rn6gAfrika keleti partjait is bejirtdk. Technjkailagminden lehet6s6guk megvolt, hogyAfrik5t megkeriilve Eur6p6bajussanak, hiszen it nagyobb az r6szet m6rmegtettdk. Technikailag 6s ldtszirnb6lilegaz aktori Eudpa 1iil6 tomyosulrak, kereskedelmi 6s fdl€nyiiket katonailag megtudtiikvolnariimogalni. valamely is Ha eur6pai hatalomnak nem tetszettvolna a kinai expo(diimping, akkor a flotta,gyii puhfthatt6k volnamega makacskod6 fejedelems6geker. Az expedici6keljutottakaz amerikaifdldr6szre igy ha annyiraagresszi is, veklettekvolna,mint az eur6paiak. megh6dithattdk Ddl-Amerivolna kdt,megnyithattdk eziist- aranybdnydir. a kinaiak volna €s De rigygondoltek,hogy a MennyeiBirodalmonkiviil csakprimiriv barbirok l6teznek. akikneknincs m6s dolguk,csak hogy h6dolarukat kifejezzdk, egy6bkent p€dig komolyabb vesz6lyt nemjelentenek. mlil jrin, Tengel4i5 ben, amikor Cseng Ho admiralisHormuzban r6sz Henrik portug6lhercegSagresben tengerdsz iskoldt alapitott. Eur6palegiobbhaj6sai nevelkedrek 6s Henrik herceg itt, felfedezcj 1'76

expedici6kat szervezeft. is Ekkor,6s csakekkork6sziiltel az ij eur6paihaj6tipus, kism6retff a karavella, mdr alkalmas ami volt hoszszabb utaka, de a kinai dzsunk6k min6s6g6t €vsziizadok m6g mflva sem 6rte el. Kina gazdasegi tuddsbeli 6s ftildnyeekto. m6g nyomaszt6 vitathatatlan 6s volt.

Cseng-Ho adnirdlistengeri tjainaktirkdpe.A fobanatost)onatak bizro. a sa megtett utaka\ a szaggatotvonalak felfttelezettutakat jel6lik. K6t a embeftiltdvel Kolombusz a portugtilokel6tt hatalmas 6s tivolsdgokat tett nee. Utinapl6it el.eettika nandai oL Cseng-Hoadmir6lishaj6flondjdnak megielen6se val6sziniilegmeglepetdst pdnikotkeltett volnaa korabeliEur6piiban. flotta mintegy 6s A h6romszizhaj6b6ldllt, s ebb6lharvanketr6 t6bb,minr 100m6rerhoszsai 6s 60 m6ter sz€les,nagy vizkiszodtisli, kilenc 6rbocos,tizenk6t vitorlejn 6dds haj6 voli. A sok-sokluxuskabinnal,tiszta iv6viztaniilyokkal dsmosdrsi,fiirddsi leher6s6gekkel felszerelthaj6k m6ghrdromszrz 6vig sokkaljobbak voltak, minr eur6pair6rsaik.Ar expedici6k r6sztvev6ikiizdtt - a tolmdcsokon, katondkon, kereskedijkitn matr66s zokonkiviil orvosok6scsillag6szok helyetfoglaltak,az ugyancsak is r€sztvevd mandarinok pedigaz expedici6eredminyeitiirijKtett6k meg. Szdmos ritleirdssziileref, p'ld{Dl ,,A nyugati 6cednkiitfitttli orszdgai, nak leirdsa", vagy a ,,Csillagt6l wz4rcb haj6kbtjl t(jfiAn6 g,nfijrii ldtoru^ok", melyek ugyanolyan kelend6ek voltak Kin6ban,mint 1298-ban MarcoPolo utazrsair6lsz6l6k€ziratos a kdnyvek.

t71

EctrLY GYdRcY: BoRorvAtLEN

is ZENIT NAD'R a szerzett korsoren Kinanagylekint€lyt hogy K6tsdgtelen, azexpedici6 v6ge, veszedelemek 6s mongol hogy Nyugtdztdk, a orszigokban. nyez6 jelentcis6ge is Kereskedelmi az Kina maradt fr a t6rs6gben. elismert6k: Iidon6zia min6s6gii kardokat. utaknak. Japdnb6lj6 mert voltezeknek az a7'onban hoztak. Aiapvet6en fiiszert pedignaSy nrennyis6gi szigeteirdl jellegr.i volt. sziimolievd kabnai diplomiiciai. m6giscsak az expedici6 az nem haszon kdzvetleniil sziirmazor uukb6l. anyagi lijabbdtjet. es Cseng-Ho mar 1433-ban azonban nemenged6ly€zt6k 6s kezdve kinaihaj6z6s ez a rneg hamarosan is halt.E1t6l az admirrilis lehetunk fblyamatos hanyatldsdnak cslicstechnol6gia zel egyiitra kinai kdztidllan6s esosorban eLrnuchok a mandarinok az A laDlii. lecsisz6s Ming ul.alkod6 alakultki. A legelso kdvetkezm6nyekdnt d6 kiizdelem ds hogy megtiltotta eunuchoknak. olvasnilanuljanak a politikiban az ifirz legiobban udvaripletykdkat.6k rdszt vegyenek. ok ismendk de a k6mhill6szervezeteket. bels6titkosszolSdlali nyitotrika kiilitnbcjz6 fel villalkozdsaikban is haszndll6k. sai6t zatot.6s 6rtesijl6seiket iizleti a 6s Az eunuchok minil tdbbr6szlakartak gazdasaigipolilikaihatalompedigigyekeztek eunuchok az ki\'6las ott irdstud6k b6l. a vizsgdkon m6g megakad5lyozni. akkoris. ha azokj6k sz:ind6kait minden m6don haj6kat, haldlautiin a sokirbocos voltak.Ez6rttiltottdkbe Cseng-Ho volt 6pitcni. m6rGkii az irdstud6k Oly leheteft m1rcsakk6Iirbocosoka! a dhaluk az ds bizalmatlans?ig:leunuchok 6ltaldban meggazdagodo(. szemben. hogyCseng-Ho admilen€zett iparosokkal kereskedokkel 6s is n1e i rdlisnapl6jet felgy(rjtottlk. I semtnt it(ttek. ij is Ugyanakkor birodalomnak kihivdsokkal meg kellett knza kezdtek. Fordenie:az 6szaki lovas,nomddn6peklijra mozgol6dni mert fontosabbnak mSlisan az6ntiltottiik be a nagy haj6k 6pit6s6t, kitlteni.a felfedez6 utak igy lSxdk csak tanotdk a hadseregre vitt6k,6s nem hoztik a p6nzt.A t6rt6nelmi tapasztalat figyelmen vall ez a ldp6s.A nomedok kivijl hagydsdra. tragikusrijvidldtesra ellen egy technikailag fejlettebb hadseregre volna sziiks6g. lett ehhezpedigippen a kereskedelem,igy a haj6zds s ludta volna biztop6nzt.Ene a tdrsadalni kihtvdsra sitani a megfelel6mennyis6gii technikairdlasztlehetett volnaadni.egy mozg6.a nomddok fijlcjtt messzemen6 technikaifdl6nyben lev6 hadsereget kellett volna feljobb szerelni. Ehhezazonban segitenikellett volna a min6s6gileg fegyverek fejleszt6s6t. amihez krcativ,itnill6 mriszaki dnelmis6gre lett volnasziiks€g. azonban hatalomban Ezt a l6v6kegyikcsoportja semkiviinta:semaz eunuchok, sema csdsz6rok, az irdstud6k. sem 178

KiNa

Legfeljebb gazdag, v€konykereskedor6teg a de drdekelett volna. 6ketazoDban fegyverfejlesztds a egyr4ltaliin 6rdekelte, nem hiszen az illami feladat volt. Kina, a ba$fi fenyeget6st csdkkentend6 megtiltotta, hogyoda vasat. Iegyvert.vagy blrmilyen strat6giaj cikket adjanak Az6rt is el. korldtozt6k kiilkereskedelme!, a keresked6r€teg a hogy hatalmitmeg t6rjdk.A helyzet ellentmondiisossli mertKina gazdagsdga viilt. els6sorban kiilkereskedelm6b6l szdrmazott. kinai luxuscikkekdrt A Eur{iprban.a Fijldp-szigeleken. Indiiibannemesfdmet vagy adtak.is igy Kina elkeriilhetetlenijl vitdggazdasrg a r6szelett. A d6l amerikai jutott a Birodaezijstbiiny6k termelds6nek fele Japdnon a keresztiil lomba. mdsikfeleviszont a Eur6pdn 6rteel Kinilt.A selyem, por6t a cel6n6s a teairentiiilland6 drdekl6d6s tartolra €letben a folyamaezt tot. (A csemp6szet viiigzott. az 6llamiad6ztat6s is kikerijldse olyan profitotjelentett. hatalmas hogya kis kinai magiindzsunkdk a legnagyobbviharban elindultak.) 61lam is pedig ahelyeu. Az hogy felisjelent6s6g6t, mertevolia enneka folyamarnak gazdasiigi a ink:ibb korldtozni6s tiLtaniigyekezett killvileggalval6 kereskedesr. a Az azonban. hogykoridtoztdk haj6zesr a haj66pit6st p€ldiul meg a 6s tiltortik a haj6keladdsdt kiilfdldieknek . hosszabb lrvon behozhatatlan hiltrdny!jelentettek a Mennyei Birodalom sziimdra. jezsuiratud6sszerzetes. A Kindbanekkor 616 MatteoRicci elig pontos k6petfesrcna korabeliviszonyokr6l. Leirtaaz eunuchok rl'ilkap6sait. bemutatta. hogya kiterjedtcsdsziricsalildnagyszimti hercege mekkora rerhetjelentett dllamnak, az kcjltekez6 6letm6djuk. sajdt kis udvartanesaik. magenhadseregeik nagy fenntart6sa miait.Az ad6k r6sze tehdtilyen luxusszolg6ltatdsokra el, 6s nema getfolyt Jelent6s 6pit6seke, okat6sra. iparfejleszt6sre. Egyszerribb I kercsked6ket volt 6s a parasztokat megad6zrarni, mint reformokon. lehet(;sAgeke ij gondolkodni. Jangce a nagycsatorna A is mentdn Idtesitett vdmhiva talokban beszedett p6nzeltiinr.6sa helyi eziisrbiny6k 6l6n dll6 eunuchokis szemdrmetleniil loptak.Az ad6terheket tdbb6nembirtdka keresked6k, szdmosbecsiletesen heiyt6u6,nagy mdlli c6g menl tijnkre.A parasztok birt6kaz ad6pr6sr, sem elszdktek fcjldieikr6l, rab l6banddkba szervez6dtek. ziill6s feltarr6ztathatarlannd de az A vilt, inrikekbanelmerult mandarinok 6rz6kelt€k vesz6lyt. nem a 16216.s1644ktjzdrtegyreer6sddrek. dlland6sultak felkel6sek. a Ezektipikus6hs6gl6zadiisok vohak,melyekaz ipar,a kereskedelem, a haldszat, mez6gazdasdg a tovr4bbi feileszt6s6vel elkeriilher6k letek volna,csakb6k6nkellettvolnahagynia kereskeddket az iparoso6s kat.De a kev6lypreszrizs rdbber az alafival6k 6|t 6ler6n6l. Amikor az-

EcELY GYdRcY: BoRo'f vAtilEN

magiit(a Sz6ndombon), felakasztotta trn 1644-ben utols6cs6szier az A kellett hanyagsrigd6rt fizetnie. tdlkap6sai6rt dvszdzadok ds dvtizedek A ezzelm6gnem6rt v6get. sotozalos n6phdnyattatiisa azonban kinai az parasztfelkel6sek meggydngilett6k orsz6got. Ligy ihs€gl,zaddsok, 6s mos!a dzsiirdzsik a a ijra hogyterm6szetesen t6madtak nom6dok, Kina 6vig maradtak mandzsuk. akik ezutin ldbb mint hdromszdz r6njen. €s Az utols6Ming csiisziridejdn.a technikahanyatlisa a nagy 6rdekes m6dona kinai irodalommegfjulesa felforduliiskiizepette. 1619-ben. els6nagyreg6nye megEkkorjelentmega vi16g figyelhet6 egy SaApasszonyok gadag hdzbancimrnel.A tort6netegy gazdag sz6l sok dtalakules6r6l 6letdr6l,a tdrsadalmi szokdsok keresked6 olvasmdny. 16236s 1632kdzdt!mdgnagy humorral, is €rdekes ma adtak rdrt6netgyiijtem6nyeket ki, ilyen volt p6lddul,,A tdrtlnetek. az melyakelklpesztika hallgat6tls megrtizzdk asztalt', tagy a ". ,,Tbrftnetekhdrom gyiijteminye Ezek miir nyomtatotlkctnyvek jelentekmeg.Ekkor mdrEupdldenysziimban formrijrban, hatalmas taldn a rdp6ban ismertdk kdnyvnyomlatdst, 6ppen kinai befoly6s is a (minterremrr utaltunk), eg6szen c6ljavolt a kdnyvde mds hat6si{ra eur6nyomtatrsnak; reform:ici6 a tanaiter.iedtek sz6pirodalmat igy, pai nyomdek csakrtjbbsz6z milva nyomtattak 6v ki. luxuscikkekkel l6ttael. 6s A Mingek uralmaalattKina nemcsak 16nemest'6mjeit6l kijnnyebbitette Eur6pft.hanem kereskedok meg a v6n - 6s ez a legfontosabb szdmos tov6bbitechnikai talilmdnyuk keriilti4tEur6peba. Nemcsak j6l ismerti,zin)rl, vagya ldnchid6G a lete,hanem arabkcizvetitisselpuskapor amit azt6naz eur6paiak a is, fejlesztettek tovdbb. Az 6rdekess6g kedv66rt 6rdemes dsszehasonlitani 6s Cseng-Ho az olaszKolumbusz v6llalkozesdt, mentalit6s6t. ldnaiexpedici6k A egy addig sohanem litott m6rt6kben er6s6s j6 flottiivalielderitett6k a vildgot,de nemvettdk6szre hatalmas gudasrgi, sziimukra drdekes a 6s fejl6ddsi pedigmindenanyagi6s emberierejnkmeglehet6s6get. volt ahhoz,hogy a Mennyei Birodalmatm6rereiben gazdasr8i 6s erejdben lov6bbndveljdk. mandarinok is A azonban f6ltekaz eunuchok tovilbbihatalomnyer6s6t6l. lesz.ha az dj gyarmatokon, Mj kereskedelmik€pviseleteken eunuchok is iilnek a vezet6pozici6kba? Mi lesz.ha a szemtelen keresked6k megtollasodnakkereskedelmi a urakon? Mi lesz, hi a katondktekint€lye megn6a csiiszll|el6rt egy gydztes glarmarszerz6 hdbonjutdn?Mi leszakkoraz 6 pozici6jukkal. rnngjukkal. befolyasukkd? Inkrbb minden pusztuljon 6s pusz tult is. Ha nemis azonnal. de.,afeliratmegielent falon". a 180

Gad||itr Knisht (1713-1772) dlland6 ruignest gJdr j n6.lszere. Ajobb rnh6sigii d mdn ndgne sekeydtuisa ahrlvetde az n ndn,.,riii)art s.olgdtua, de segi' tefie FarnLIa\, kisZrleteit b. Knight onoskent dolgozott, mdgneseskntatdsaiArt p a z AkadZnia C'J I ev i rcDt nrcl tilntetteki 1717-ben. A brit navigtidlis irdn,-tiik is i kes:iiltek.

Kinai i irytnkis.it1 n1anufaknba tna d.ru a

Mintegy hatvan€vvel k6stjbbegy Kolombuszncvri 6henk6riisz genovaifantaszta aki udvarr6ludvarrajdrlnyugatihaj6sexpedici6jdnak dtlet€vel- a spanyolkir?ily udvariban v€gre kedvez6 meghallgatdsra A muzulm6n talilt. m6rokkal vivotthibor6ban leszegdnyedett. ki6hezett orszdg hdromkicsi haj6r(kevesebb minr szdz emberrel) adotr bizonytalan Ez azonban a irra. elegend6 !,olt ahhoz.hogy Eur6paszercncsecsillaga felragyogjon. Cseng,Ho egyetlen itiagos hajr5jrln halmincszorannyian uraztak, mjnr a Sanla Mariin. De nemmindiga puszla szi{mok fontosak. hanem sokszor inkdbba vezel6s sziind6kat merremenjiink? Kina nagyot ldpetthiitra.a rongyoskis Eur6panagyotldpertel6re.

t8l

EGELYGYORcY:BoRoTvAELEN

UR{IOT{ A N{,Ir\DZSU 6vekben. A mongoloknakmajd sziiz 6vre volt sziiks€giikaz 1200-as lovas nom6dokhogy egdszKin6t elfoglaljiik. A mandzsu-dzsiirdzsi nak csak kcjriilbeliil harminc 6v keliett. hogy teljesen bekebelez26k az akkor m6r nem mennyei Birodalmat. A gazdagkereskedovdrost JanSCsaut p6iddul h6t napos ostrom utdn vet!6k be. A beioro csapatokrt a lakoss6g utcai harcokban pr6belta visszaszoritani.tiibb alatt. Ugyanez szdzezer ember halt meg a tiznaposidmegm€sz;irlds is. !or!6n1CsiangJin keresked6virossal itt ryolcvanegy nlpig tartott dntdtt €s csak a jezsuita misszioniiusok segits6g6vel a v6dekez6s, falait. Az rigyikkal tudtek a h6dit6 mandzsuk:itt6rni az er6ditm6ny orsz6gd6li r6sz6nm6g egy pft 6!tizedig tartotta magdt a rdgi Ming dinasztia ut6daib6l 6s hiveibdl ill6 hadsereg,6m ezeket is lassan-

A tnand.su uto Lotl1iLlejin s..oledl6 khni natdaih tuha.atu. A. nodabri ess.iken trcNelked6, 8! a k ran koru pt h i t a taI tnka k thitl d i g e ln\ onlt dk a kerc skedijke t is a nesterenbePket, i$ tefik ft,tkrc a Ea.daq birodalnat.

Ez lassan felmorzsoltdk. a ndh6ny m6rt6k harc hihetetlen 6vlizedes a aa benelpus:tltotla orsadgot, lal6tsz6ma dtvenegymilli6koss6g csdkkent, 16l tizenkilencmilli6ra rEszben az r6szben m6sz6rlrsok, a nyorn6n.Ez€rt egy€r6hinsdgek 6s telmriena Ming cs6szlirokat, az term6szetesen oket kiszolg6l6 6s eunuchokat ma dainokat terheli a fetel6ssAg. Ujabb kiilfdldi h6dit6 telepedett meg teh6t Kin6ban,aki egyvilt v68hez. fajta kormrinyvAltist A de nem rendszervdltist. gondolkodis, a korszellemtov6bbra sem viltozott. A nomddokiigyemeg 6s sen alkalmaztikaz .,oszd uralkodj" elv6t: a kinai t6borno kokat meg lehetettvdsiirolnirangokkal, cimekkel 6s pdnzzel.ha pedig ez nem ment. eriit alkal maztak.Azt6n lassana tdbbsdg beolvasztotta kisebbs6get: a Kina fokozatosan magdhoz idomitotta a lovas,nom6dh6dit6kat, azokfelvetl6k szokdsaikat, nyelviikei, kutttrdjukai. N6hdny 6vtized mLil-

182

KiNA

va a mandzsu uralkod6k merolyansz6pen irtak kinaiul.hogya legjobb iraistud{i megirigyelhette is kalligrdfiajukat. A mandzsuk Lijrabevezettek vizsgarendszert, igy tgymond a 6s jogaibaaz irodalm6r#teget, akik ugyanigy folyvisszahelyezt6k Iattrik,ahogyaddig: keresked6 lechnikaellenes 6s gondolkoddsuk csirijiban fojto$ el minden[jit6, jobbit6 szend6kor. fe]lendiilisr A csakannak kdszdnhettdk. a rend.6s az elnyom6k hogy dltaldiktdh b6keurnlkodott Kiniiban,6s 16lekszimiban a megfoglatkozo( orszaigbafjra volt el6gterm6fijld.a mez6gazdasig el tudralar irjra rani a parusztsiigot, [Jra enged6lyezlEk Eur6p6\,a1 6s az tdrtdn6ke, reskedelmer. Ekkorazonban tbbbnint dtsatia netnteriedtel Dkir i\e j tala nA\-. s ketsdges, hogyegyiiltalensziilenek dj eredm6nyek, e higeneriici6jdnak az emldke eleny6szetr.harcok s7,en fbltal6l6k a mrir is A sorin sok porcel6n-nanufaktfra is megsemmisiift.r dolgoz6kkal s tuddsukkal egyiitt. mandzsuk A l_elvetrdk a Csingncver. [jra vi ds szonylag peri6dus b6k6s kezd6ddaz orszdg 6letiben. €rtelmiAz s6getigy vdsdroltiik meg,hogy nagy dlhmi megbizdsokkal encik lop6di6kat. t6ft€nelemkcjnyveker irniuk. igy mindennagy kelletr is ki meg volt el6gedve. b6ke 6veibengazdasigifejl6d6sinduh A meg.n6hiiny €vtized alalt Kina visszanyene termel6kdpess6g6!. f6gi 6s l6tszrim:it. Az 1662-ben. nyolcdves kofiban rrdnraldpe mandzsu KangSzi csriszifmir tizenhdrom 6vesen kez6be veltea kormiinyz.isr. cjtven6s cjt6vendt irdnyitotta Mennyei a Birodalmar. orsziig hddit6hadAz a riirrtok nlom;n rerllelilep ndrekederr: i. Kozep-Azsi" Mongnlta e. egy leszeis az orsz6ghoz tartozott. b6k6nek A kdszcjnhet6en is 1700 1770kdzijfta lakossdg szimarijra megk6rszerezoddtr, 1840-ig majd ism6t.igy tehit a mandzsuk alatrdjra megjelent rdgi probl6ma: a d ndr nemtudtdkettartani a lakossAg(]|. fdkhertiletek Ekdzben Eur6pa sz6plassan is vditoznikezdefi. d6nt6vallozdst A a reformeci6 elterjed6se okozta, enneknyomen protest6ns 6s a munkaerkiilcs. Atlanti-6ceen Az pa keskeny i s6vjibanlev6 protesrins orszigokban (Anglia,Sv6dorszdg, Ndmeralf6ld, N6merorszrig, Franciaorsziig egyes r6szei) rigygondoltdk. mdr hogya munka nemsz6gyen. s6t dics6s6ges dolog.Purit6n. becsiileres 6lertel, mindigij dolgokon gondolkodva. tj ir6ntinyitottsdggal. az 6rdekl6d6ssel jalassanlassan vulni kezdeat protestdns a orsz6gok 6letszinvonala. mindignem M€g 6rt6kel azt,ami b6keid6ben iitlagkinai €lerszinvonala keresaz volt, ked6ik m€g mindig szeg6nyebbek vohak,mjnt a kinaiak,ds Kina m6gmindigj6val rdbbnemesf6met impolt61r, minr Eur6pa orszigai, de a tendencia kezde{ne.fordulni. mdr

183

EGELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

polgerok belesz6lhata Angliaban j6 ideje,legalebbis tehet6s rn6r volt. csakkdteless6g az tak sonuk irinyi6s6ba,mig Kin6ban ad6z6s joggal nemjirt.'fal n ez is az egyikiontosmomen^mi semmifAb Kftft les llyedisAtokozes kdzverye tJm. amiE\JJr6pafelcmelked4sAt, fel, nemismert6k hogymilyen soha hatta. MennyeiBirodalomban A gondolatnak. az enbetekmagukv6 hogy erejevanannak a hatalmas aiatt 6vszdzadok ugyan,de meg laszthasstik irdnfit6ikat.Eur6p6ban (persze tudomdny int6zm6nya eheriedt ez a gondolat lassanlassan de Kinaban a vildg m6s166s rendszer6ben a mai napigismereilen). szein semiellemz6. ma jelens6g terjedtEur6peban, Kin6ban ami is Egy ijabb, szokatlan Galilei,Leibterm6szettudomdny. csirij6ban m6rl6tezett az egzakt 6s elinditotta kis6rl€t€ken a munk6ssriga nitz. Newlon6s tfusainak Ennekdvsziizadmatematikin nyug\'6egzakttermdszettudomenyt. jelent6s6ge vegyipar kiv6tel€gyakorlati a okjg nem volt semmilyen m6g nemhaszndlt6k igytigoly6kr6ppevel. Newtontcjrv6nyeit soha sok torzitotta ly6j6nak sziimitiistasem.mcrt a gyakorlatban minden megismerhet6. ki_ Am az ercdm6nyl. magaaz elv. hogya term6szet az szimolhat6. racitrnilis6s nem csak a jin 6s jang kuzdclmEnek gmdolbdAs satbtldate. ru.; az eur6paiakat eredm6nye. dinasztia me8szil6rdult. elsoprinitiv g62g6 az Anikor a mandzsu pek m miikddlek Anglidban.Evsziizados hftr6nrtyalugyan,de kezdtekhaszndini vasolvasztdshoza 1709-ben Angli,ban kokszo! garantdlasa megjelent szerz6i a tulajdodog utiin S6t,a szabadalmijog - r loplflghr- fogalma Ezek Kin:ib-n A7.ra e. m-' i'. "z.pro.agnk lettekvolna.biszen ezeka f6szein elk6pzelhetetlenek 6s drthetedenek jogok segitikaz (j gondolatok terjeszt6sdt. bdtoritjiikannakszerz6it. v6delmet. egyfajta biztonsiigot adnak. Ebben korban a mar a szappa is kezdett terjedni Eurdpiban. m6dosabb a elr'berek mosakodni kezdtek. 6s mdr ennekaz elemi higi6nidnak az lett a kdvetkezm6nye. is hogyn6tt az 6dagdletkor. fontostaldlm6ny segitette innovdEgy is az ci6t Eurdp6ban: iivegcsiszolds az litk6letesat6s6vel eltededtek szema iivegek. az eur6pai6rtelmis6g Igy hosszabb ideigtudottalkotni(ol vasni), mint a kinai,6sez a kis6rletez6 kedvvel egyiittegyrencjvekv6 fdldnyt adottEur6penak. lianciaorvos. Ely DenisPapin elk6szilefte az els6 kis6rletig6zg6pet. MennyeiBirodalomban mindenfelt6tel A is megvolta g6zgepek elkdszflds6hez. m6gsem sziiletett itt meg-A rabszolga-kereskedelemb6l. gyapjitermel6sb6l sz6nb:inyitszatb6l gaz6s daelod6. egyel6re szrikangolprotestans kereskedo iparos 6s r6tegka, rolta fel ezt a taldlminyt,amellyel munkiiskezek ezreittudia olcs6n, megbizhat6an helyettesiteni184

KiNA

'i.ryfr1 &17 "

$ti,.t"-t,.rz
A ni)li?t g/j.B!t. A ninrct Jatob L?opald l1671.1727)ihal ki1ondoh,de !o. ha ntg rert apitei g6.git1 rdj:!t. A ketsiqteLe nl !.elknes, bti \as.itatt\ri, .tisrd t.titlr gti.8!p kgfonrcsabb dLkot s.t a lbls.i surokban 1.6 euotunhak; s.eLep. Eat a kot rech ikai s..it jlr Dtag,en leh?tet elt;tiLlitani.ne Icnl tudtak neql'eLe16 t)nftlleket kis.ite i eLege.l.;ei feci. niftes.ka.ijk !! s.ers:tinqipek hiiin, .le eLiEi6 nintisigii h(tl Ln adl is rjak Kiv:1ban l[, tc.ett- Kitdhan mABIe txdnik wl a gtddaiti u. o.il alkatrls.eket, de d neg nunkiLtis ott sen sikeriiLhetett wlna. Hatanki sorsra j a a. ons. pol.u, tror gti.gipe 6. Keserre! nunlaiwl nvgipitette BiFt, ktiiliiddtt is, .le haLik! uILinsenki nett tudLt f.htatni munk ijlil

Ekkor Kiniibana felszinen minthamindenrendben lennemdgi a mandzsu csesziirok hat6lyon kiviil helyeztdk a rendelkez6sr, azt mely a textilmanufaktir6kban korl6tozta sziiv6szdkek a szdm6t. majd a mandzsuk nemsokdra ieloldott6k tengeri a zirlatot. ,jra engedElyez t6k a kereskedelmet. hogyekkorcsaka nevets€gesen 30 Igaz, kicsi, tonnarirtaftalom alatti haj6katengedt6k kereskedni. r6gen6piilt, a Cseng-Ho admir6lisr expedici6ir 6s szdllir66ri6shaj6k 6pir6s6nek rudomeny^i;rdkrefeledlsbe ncriib. A MennyeiBirodalom azonban rovdbbra 6ntelt,p6khendi is volt,6s vezer6i nemfigyelrek a bafbiir fel vildgban megmutatkozd, iassf vi4lfozdsoka. igen N6h6nykinai matematikusnak csillagesznak 6s feltiint ugyan. hogyaz eur6paiak sz6p

t8i

I i c E L YG r o R c \ : B o R o r v A a L E N

tovdbbra r6tegek de 6r6kattudnakk6szireni. az uralkod6 6s €rdekes 6ra A n6piiktehets6g6ben pontos Eurd semlattiikmega lehet6s6get csak Kindban hajt6ereje cikk pdban kdzsziiks6gleti lett. az iparegyik feljesyz6se. az volt hiil6szobAban sziiksdges ut6dlesok a cs6szriri igetudom?inyos ijabb technikai. miatl. A haj6zds pontosr6gzit6se 6s az gerjesztelt, kiiliinitsen {jratdk6letesit6s€vel.a hosszri_ 6s nyeket egyrepontosabban kidolgozrisdval meghatirozdsdnak s:igifok pontos m6gmindiga miltb6l 6lt' Birodalom A tudtaktij6koz6dni. Mennyei j6l. het6sen de m6gmegle amikora kinai irta A 20- s 6vek\,€g6n megBacha M6!6 passi6t. 5pl l6tez6 betiho(aaz akkorm;ir sz6rv6ryosan csiiszirbirodalm6ban be fejezoddlt ekkor,l?2S-ban szegeden Magyarorszigon, umszivist. 6r! is belso r6sz6n v6get az 'nEzzel boszorkiinyper. Eur6pa az u1ols6 ki m6l csakritkin v6geztek valakitboszork6nykvizicidkora.ezutiin 16 hittekdddgdk 6s tunddrek sig6n.mig Kiniibanm6g6vszdzadokig moEur6plbanekkor mdr a haj6zisvdlt a technol6gia tezds6ben. nemlehetett 6s azerd6ket. t6bb6 kiirtott6k Az. torjdvrl. hogyAnglidban k€a k6sz6nb6l kik6nyszeritette az mrikajdtetni acdlkoh6kat. lasz6nnel legddbb nyom6n fqlesztds 6vtizedes felfedez6s6t. a sziiitanyag, koksz is. Eur6piiban mint Kiniban. acih 6s olyanrnin6s6gti gyrrtottak annyi nem hisT'en volt hovafelhasz ac6l egyrekevesebb kellett. aholviszont sem hadserege! kellelt mdr nflni, €pitkezdsek nem voltak.a mandzsu igy alig gyirtds6hoz kellettac6l. a A tejleszteni. porcelin, tea,a selyem tartd s utrn zenik be a koh6kat. e hosszan egymes hiinyaban ig€nyek az ?lvesaeat acil$'dfttis tud.isats folyamatsor6rr (csaka p6nziikkellettnekik), a tartotrak kiilfdldiekt6l A mandzsuk a kereskedhettekbirodaKantonban kikdt6ben, egyetlen mindijssze ellen6rizni6ket Az angolokri' lehelet! lommal,igy kdnnyebben fenyegette ami ugyanrigy 6s szoktaka kinai selyemre a teaiviisra, mint 6s emiattgazdasdgukat. annakidejdna R6mai eziistkeszletiiket hogy a inditoitak cs6sz6rhoz, a kiildittts6get Ez6rtn6pes Birodalom6t. 6vekv€ az Ebbei az id6ben. 1700-as t6rgyaijanak. kereskedelenu6l n6zett vdlsiiggal tliln6pesed6si tijra a szok6sos g6na kinai birodalom sem m6dszerek voltakelegenMdr a fejlettmezogazdasrigi szembe. a eltansek' selyemszinvonal'Jn d6k.hogya sziimilli6s lakossigotj6 pedigDemtudtafelszivni acelipar vagy ipar,a porcelienipar a hal6d6 S munkaer6t. amikora keativit6stilos, vagylegal6bbis a fdlosleges 6s gyan(s,nem sziiletnek taldlm6nyok. emia( nem k6thet6Ie a ij az piac,nememelkedhet 6letlii nem munkaer6-fdlttsleg, teremthet6 nyomd_ az fel6l€se, elszegdnyed€s' a k€szlelek szijks€gszerti szinvonal; pediga lizad6s. ban 186

KiNA

BoRonAEL[\ Mikor a brit knlddtts6g 1793-ban Mccanneyvezctdsdvel Kiniiba6rt, mft rijabbfetkel€sek kezd6dtek 6s tobb€sohanemvolt olyanid6 szak,hogy valaholne ddlt volnapolgiirhilbori. 1795ds 1840kdzcjtl tizenotnagyfelkel6s ki. Egyednl Fehdr tdr a L6tuszneviititkosszervezetmozgalmanak lever6se tdbb p6nzbekeriilt, mint a kdzponti kormiinyteljes6vi ad6bev6tele. Ezekt6laz 6vekt6lkezdve elfoglnuk Kina bels6tartallkai.l6tszik. hogya maidzsuk nemtanultak Min a gek,a mongolok. sema Tangokhibdib6l. Aki pedignemtanula hi bakbol. elldveri. meg.ren\edi Lijra es azokal Eur6pa mozgat6ereje. motorja ekkorm6rj6r6szt protestdns a munkaetikrtb6l fejl6d6svolt, a haj6z6s. mez6gazdas6g. szrrmaz6 a a bdnyijszat(de besegitett mindenf6leetikiit n6lkiiliizcirabszolgaa kereskedelem ber a hivatalos is. iillamikal6zkod6st befejezt€k milr az angolok). a fejl6d6s Ez m6gmessze nema tudomiinyon alapuh. tu a domdnyos akad6midk ink6bbcsakn6hdny okos6s 6 elmes ember be sz6lge!6 helyei. az ipar k6sz6ni, de nemk6r a tudomdny eredmdnyei b6l. Az akkori hivaralos tudomrnyegyetlen Orffyreus ,,eredm6nye g6p6nek elulasitdsa volt.

+
I
4.'

ft:

Kanli tengel\ Jefugees.tefl re init$tl, a.imutdlis inin\ n4ftsereb alkaLnas. 187

E6ELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

,,*.***"-=*&*#.

Godvnt K"ight jarhDo ifttn\\iije. Bnt nnegesen g!.irtottik a. iftn)'trikct, 1751J)er niris g\akrur nss.rl vhak fehrAsnese.velnis\, P'Lusuk NoLt). d. angalAb iralitis sikercte kiidbtilkt, 6s K,ieht irdnr il portosttubnak takilrd eli;dem61. kittui irnnniik|is.o t nen fejl6dtek tortibb. A

munELrr6pa mozgat6ereje, motorja ekkor miir j6r6szt a prolestlins kaetikiib6l sziirmaz6fejl6d6s volt. .r haj6zrs, a mez6gazdasrig. bii a nyeszat (de besegiteit a mindenf6le elikit n6lkij162()rabszolga kereskedelem b6r il hivatalosillami kal6zkod6sr is, mdr befejeztik az engolok).Ez a fejl6d€s m6g messze nem a tudomiinyonalapult. a tu' dominlos akaddmiik inkdbb csak ndhdnyokos 6s artelmesember be' szdlget6helyei, dc az ipar kijszcjni,nem kir a tudominy crcdm6nyei bdl. Az akkori hivalalos tudomeny egyetlen.,eredmenye Orffyreus g€p6nek elutasitrisrvolt. Amikor a McCartney kijldbtts6ga fdvdros, Peking fel€ haj62()tl,a mandzsu uralkod6k m6g mindig igy gondoltik.hogy egy veszdlytelen. primiti\', tivoli, szegdn)iillamocska kcj!etcitkcll fogadniuk. akik szegdn_v"es port6kiijukkul f6nies csisziri udvarmagasabbren a diisig;l Jdttekelismerni. A nagy csatorniinfclfcld haj6z6 bLirkrijukra azl N lcliratot iftik a ntnandarinok: r,r3olrrl c,r!.Agnb.jltrkc..ti. h(ia: ,JolIti udi itrytijt6i Az akkorhiromsziiznilli6s kinai birodalom. a feicakkora ds lakos siigi Eur6pa k6zdtt m€g nlindis hatalmasvolt a kiildnbsdg.Az ango188

KiNA

lok el6lt gyakan jrtak a pekingicsrszfuiudvarba oroszok, hollandok 6s portug6lok, n6havatik6nikiivets6g de kereskedelmi s6t is, c6lja, 6lland6kapcsolatfelvdteli ig6nyecsak az angol kovetsdgnek lett volna. Az angol kiildittts6gegy gondosan megmunkiilt, igen planeteriumot vitt magavalteleszk6magas technol68iai szintli is pokkal€s miis optikaieszkdziikkel, mert igy gondoltiik. hogy a kinaiakat nagyon ez fo&iadrdekelni.

BenjaminMdniti 1750utdn klt.all Ass.etettntikros.k,jpja. E.en a kis.iili kcn nldr ldts.ikd gon.lostnesnuo*dbs a.fetadatnak tn gliete|d sokfdte rdsiunk ci6t el tudott l.itni. l\en optikai s.erke.etet is vitt aza Bol kiildottsig a na,L d.M csAs?dri udra,ba, de a khtaiaknenl [ftetftk hatalnas g\akoiati je Lentt;s6gZ t. A nikros.k6p Gt a ircs,i) alapwtd es.. kdz lex a. aLilgld nislb. is a bioljgia fejl6d6fthe. is t1iLkiila.hek nen Lex.

Meg akandk mutatni brit tudomiiny lechnika a 6s eredm6nyeitbrit vitorl6shadihaj6 modelleket, legjobb a textileket, l6fegyvereket 6s . aztviniik. hogya csdszrtui udvar6rdekl6d6s6t felkeltikezeka cikkek. A mandzsu uralkod6(Quianlong) azonban egyszeriien nem 6rtette, hogyaz aj6ndikokegy r6sze mirevalci. Ugyanakkor betegesked5 nagykcjver. a brit Mccartneypedig az jogar- I b6ke, uralkod6 6ltaliitadott arany barersiig prosperir6sjel €s kepe-jelent6s6g6t nem€ne[e meg,igy gondolta. hogyenneksenrmi drtelme drt6ke 6s nincs.Kdt teljesen erlro gandolkoddsm6di ku]|tira taliilkozotl. a le&jobb 6s szdnd6k mellettseln6nett6k egymiisr. A bit nagykdvet ncm vol! hajland6 t6rderhajtania kinai csriszrir elcjtt. fgy goidolta,hogyaz Eur6p6ban szokisos egyenlo elb6nds el ve szcrinlkell a diplomiiciai kiildetdst \rdgrehajrani;kinaiakpedig a sajiitnagysiiguk hatalmuk 6s tudataban legteljesebb a h6dolatot vilrrdk voinael. A MennyeiBirodalom vEgiilis Demengedflyezte c-<dszdra pekinginagykcjvels6g az dliend6 l6rehozds6r, vdlrdk.hogycsak igy

i89

BoRorvnE'-EN Ecu-! GYORcYT

gondjuklenneebb6l,szemos ijabb titkosrend6r kellene. hogya pefigyelj6k. csdszSr. GydrgyangolkifdlyA III. kingi brit diplomaliika! el hozkiildcilt- az6ta sokar id6ze[- lev6llelbocsitotta a kovets6geti messze lako:ol,soktengeren ls nigis att6l u:.ald' til, ,,6 uralkotl<;, jlitltenAtDeiben gt6l os..atos ktudnsd v.cttetve. hog| civili.tici6nk ge.le sn elj utta a ho..dnk Ltne to.has kijvetslgetktildlll,,ne l| en s,
ii.etrct"det. Atni azt a ktrehnedetilleti, hDg| e$ olat^,al6datneNDei urlvaronhoz. kiiLdhesd, hag' ellen6ri..e t)rc.dgod kereskcdelntlrKi' 6s ntiwl, rigl, ez a kdrls ellenntontt din's.titi minden .s:okdsdnak, senuniL,-en n6don nentfogadhat6 el. Ha igl r?ildelkeaten,hog) aa dLtakL.lkiilddtt hidolati ajdndikot, 6 uralkodt:;, efoe1djuk. e. ki.dt6lag aaAi lijttitlt, nefi fig\elembe vdtiik azt a:. lrzist, ttnel," arra inditort. hogt etknldd 6ket. Dinasztirinkllatalmasg,"6..elteinek hh? al hatolt a. Ag alaii inden orszaghd, is a s.dra:ft)ldek ds rengerek va ' la len li e EetdnekutaLkod6i elkiiltuAk Atfikes djdnLlikaikat... A le l! v6l v6g6reezt a figyelmeztet6st irtar ,.Reszkess, engedelmeskedj, ne " kdvessel tisateletlenslRet. A l€nyeg azonbana kovetkez6mondatb^n tan: ,,Amint kiivetedmaga is megg,\'6..;dhetett xila, nekiink ntittdeniink negvatl S.A,nomranincs Afitke furc:dn va$ runs.ul kis.i' tett tlirqlsknak, 6s nincs s.iikslgem orc.tiqod kis./tuAn!-eire.

\y

VI l il I

r
John Dollanll ( 17%. l 76l ) dkrcmatik s tdrctdNa. A.. elsa;t,ivcsdwk nti,1d s.ithibdwl kis.iibek. e.t csak hoss.i kk1rlete.Zs utLii htd' t.i k kikijs.o b ii Lni.Do Lla Iaki sebens.dr6 nLu ldsklnl ke.dte) kiiLbnba,:a; ilwEti I usokb6L ki tanI ! dss.e t ett lencsik seeits/girel oldotta nrcg a toftftli s.htllibik kik s:d bd1 s6nek p ro bI i nkij dt. a E.ekbdl a dr.s.trekbdl is

i90

KiN.{

fogalmasem volt r6la, hogy a mikroszk6pok. A kinili csriszdmak egy alapvet6en fontosak orszi8ipari felt:lvcsdvek vagyszemiivegek k6z6nyemogiitt ^z6n A emelked6sdhez-kin^i uralkod6ldtsz6lagos ki missziondriusokat k6rdezi6k de aiezsuita voh6rdekl6d6s, els6sorban k6rdds0k volt (ami a kinai filoaz A Eur6pa dolgair6l. legfontosabb a r6g6ta izgatla). hogymi volt elciszdr:tyik, vagya tojis? z6fusokat leveldb6l az k6z6nye azonban cs6szdr a A hatalom tudatlansega. m6g Ez magatart'ls j6indulatmellett ur6kora maradt. a fennh6j6z6 Csak sorsin& megforditiisiihoz. milr orszdg seme169 a tiln6pesedelt volnakituat. az ipaf. a tudondny.e turlAs ielenthetett felhas.,fildsu a folyanrin.De cz az Lit a dekadens mint rndrannyiszor tolt6nelem miaftmdrnemvoltjrrhal6. korszellem
A wan'Flc Jotgtj.lugat^is Ed:s!p. A. olkrntiLt ,n.gnsi drganri .il ktI ok .ott fti.kttdtis kikiis.ibL'llsl' r( \vt111kiJajles.tete a fotstthlat,||tl! lo.glpct 11771),,tl| nakisebb sti vL r\abb ftdrLtts.tiMr. ,t;iki)tlirt, Dti a s.okdsosglpek. Nas\obb Jajtaqos tetj.rirttinre ntid! jtt lett whte g1;:atu6kba is de a tortitisl s.;.nto..lo\rokba, .sak higarrvl tudta nleqoldani, a, i dtnqa lls vs.ibes) wlt, ig) JeLhag\ott a tok'letesit[s\e1. Mire a techloktgia rlegirctt a j6 b,nit! sek kis.itdsd rc. tntu negje lenl a belsL; dgisij nntor. U$aia. a heb.et hnitlddott nEB, rtitt a wa keLtele habs,tlusatr"tis ,toturnL nel)- s..rltdttnenttetje.hel.

JAMES WATT . I7A2

Kinai toL'tnei; Kr. u. 9'bd1.A naga koniba pontosn.fies.kdz rolt.

'191

EGELYGYdRcY: BoRorvanLEN

i793-ban lal6ltafel az Egyesiilt AllamokA kijvetldtogates 6v6ben, alkatr6szek, tdmeggyrifiris a ban Elli whitney (aki a csereszabatos g6peL k6ziegyikapostola volt) a gyapotmagtisztit6 Az addiglassri is vdlt, honos. rdvidsziiri,de munka gdpesithet6v6 6sazAmerikdban igy is feldolgozhat6k iettek. Ezzelnagyon ol er6sgyapotsz6lak kdnnyen v6h r gyaposzalak az abb6lk6sziilt textilekel66liitdsa. ami cs6vd ds j6val olcs6bb letr val6srgos textilipari fbnadalmat inditott A gyapot. el. piacamiatt 6s c6lszeriibb viselet. hata]mas a gyapj[nnl. miutiinsokkal komolyvetdlytirsa. csdsz6rck A kdzszijks6gleti Iert.a selyemnek cikk vdltozrisok m6lysdgeit. Ekkor azonban neml6ttiikmega bekijvetkezci mir k6tsz6z f0rk6sz6 kultdlditart6zkodott K(n6,ban. eg:-klnai .ten1 1\ Eunh.iban. l8l6-banitnak indirottmdsodik Az angoldelegici6 szint6n kudarcot vallott.merta brit kdvet.Robert Monisonnemvolr hajland6 t6rdet hajtani uralkod6nak. az

(t7t0-1771)JotoskttlIDt?ts:dgipe. H?"t\ HittdLe\ tl\entrcci. s.crs.Angti. a.6ra8\'titltis ak,!! a s.ets..n Br'pipat|Mk. lqit)ek Ie!\inisa elijkhltele Lert ku: t)llda ant, hoi| khtti.r.eti eft;i)rr.isokba, s.eg! \, kiLsinjo.!.tigok, hog\ etnc d,t !kedh.rekfel 1 A britek azonbanm6dot lririlrnk arra. hogy silyos kefeskedelni mdrlcghidnyukat kiegycnlits6k.Milr nenl csicstechnol6giivalpribiilkoztak.hanemegy misik, kelend6bb cikkel, rz 6piumrnrl.A Bfit KeleFindiai Ttirsas/Lg vezetrii, Watson3s Wheeler1773ban szabrlyos piackuhtiis utiin elhatdroztiik.hogy olcs6 dpiunrmal fizelnek tq?

KiN^

majd a kinai luxuscikkekdn rc66rt. 6s Mdr 6vtizedek tiltort voh 6ta Kin6banaz 6piumfogyasztiisa, angolokazonban Kantonkdraz a ny6k6n kikdtdtthaj6ik6l addig-addig csempdszr6k 6piumot, az mig a kinaiakkcjziilsokan r6szoktak,6s keresr€k. ezijst6s drdga Az nemesl6mekeramliisi irinya igy sz6plassan megfordult. 1729-ben Mig csak kdtszii l6drinyit sziillitottak, 1823-ban kilencezer miir l6ddnyir adrak el. 1873ra mir kilencvenhatezer ldd6nyi 6piumotvettek mega kinai, ak; gondolhaiuk, hogyhenycsaldd 6sszeomldsit. ember hilny trag6 diiijdtokozlaez.Csak 1917benszrinr megaz 6piumbehozarai, emikor a kinaiakmaSukkezdt6k termelni.Az 5piumszivris! csrk Mao kommLrnistii iiltjdk be haliilbiinlet6s rerhemellefi.A rea. selyem6s porcelinexport nem birta az 6pium-behozatalt ellens[lyozni,Kina egyre tdbb6st6bbeziistdt veszitett ezzela kereskedelemmel.

.f
I
.tohttWilkinwL (1728'1808);t'nniglpe a gat nelr .ig|tik is g.j.xirk E. dugdnnnnk Jiitdstiltefteletut'r!, eS\. o\ng IeleDklkedt;sinlek .ilogd, s tdbb ipaftir megtercntZsinek olateblkle ntt. A. tig\nknegbi.hatatlau! ,Liikadtek,niq a bels6.furatls a golriniret en rob po tos. Kintiba tetjes ndnikbe hi.iq:ox a hataltnon ler6k i|lnre afta, ho|\ tdnngasftik .lia rAjdban Drtul!te..; s.ers.nnrylp4,at kiJejtLtdistt petig trlk eg\.kiss.gn\i€

A MennyeiBirodalomezutlmzuhaniisszerrien hanyatlani kezdert, ett6l kezdvemegdllithaEtlanul csiszorl a lejt6n.Az udvar egy Lin nevii mandarinlnevezel ki az 6pium elleni harc vezetdjdv€. ak 1839-ben 6rkezeltKantonba.6s hdszezer lrda 6pium itadiisria k6nyszeriterte a kiilfdldi c6geker.tsz a l€p6s vezerefiaz elsij kinai-angol 6piumhiiborLihozMegjelenr a bri! flotta,6s rigyizni kezdte Kanton talai!. de azok olyan j6l birt6k az osrromor.hogy ezzel tblhagyrak.Egyszerrjbb megoldiisf viilasztoruk, 6s ezulln vidtele vdrosokat fosztogattt a nigre.er nis brit Jlofta. A brir igyik ekkor m6r rnegletr6k hatdsukat. aki dlve maradt. mindent hdtrahagyvamenekijlt. Innent6l kezdve a britek diktdltak, egyn6s uren erolretldkrd Kindra - .jobb fegyvereik

193

BoRorv^[LDN EGELYGYORGY:

l1ddisdtcol, 6s szerz6ddseket,hatalmas limogal6sdval az el6nytelen el6szor brit, Az 6vszdzad r6ttakki a birodalonua. eg6sz biintel6seket zaj6l6lvolt hangosKina legyverck 6s maid fiancia,n6met amerikai 6s siillyedt, egyretaibb tdbbkikdsorba fdlgyarmati elkeriilhetetteni.il be t6be egyrizt6k magukataz eur6paiakA kinaiakegyre ink,bb gazdas6g. azt,hogyaz enjsebb ds hogymi az a globrilis megtanult5k, minden hatal^me rendelke/b tegy!errel iog az felhi4borcdna amerikaivagy az eur6paikdzv€leMa biztosan hadihaj6iLos Angelestvagy m6ny,ha a kolumbiaikokainmaffia a be hogy engedjdk term6kiiket piacra.Pedig Londontdgyrizniik, ezel6ttKiniban; nem a mord szA6wel tdrt€ntszdz6tven ugyanez egyedul erri,nemis volt ez m6s,mint nyilt rabl6s. az mitott.hanem 6ta tehett€k mega britek,mertaz €vsz6zadok stagn6l6 Mindeztazdrt a Ide gazdasiigilag kiv6rzett. vezetett hosszftechniKinai birodalom polilikdja.Legalibbmi mostlevonhatjuk elnyom6s kai, tudomiinyos netn egy h&szonta a tanulsegot:a talilmdniok seqiftse, tdmoqatdsa segit6,be alapvet6en lan, (tncAli dolo!. ha em a nemzetbiatonsdSol yez6. folldsob ft

( nl.tkik re. Pieie Ttesaquet 1716 I78O? nkis.hesi nltj.lsze A franc ia hadtne ) tudtak eldszt utat kAs.itenia r6nlaiak 6ta EurjPdban a.. atgolokcl neg," gvrcabb D\'r.gAst rctt Ie hadsetegeiltek vi ir|cl neCel6.re. E Nap6Leon hetl ,;. a kereskcddknekrctlig aLcsdbbs.dllifist. A kinaiak nerl iPitetek i6 L r a L r ! .t ; \ . a ' t t n d E \ s ' . n t \ r r 1 . ' n n h a l a : o t r 1 , , t t 1 A vesztes 6piumhiiborikal kijvet6 biintet6sek, 6s a csokkeno eziist k6szlet mialt megemelkedett az eziist dra. amiben az ad6l kellett 1i zetni. s ezt a drdgdbb f6met a parasztok kdptelenek voliak eloteremte-

parasztfelkel6sek meg,melyek riztilk 6s ni. Kinet sorozatos kegyetlen Nxgy Egycnl6sdg az kijziil talSna iegnagyobb l85l-ben megindult (Taj Ping) megalapiliis66rt folyd harc volt. MennyeiBirodalrniinak nyLlgvd sac6lja egyfajtacgyenl6s€gen A mozgalom ,,parasztkoztiir \'olt. A eliiz€se birodatomb6i. mint' a seg megalapite$ 6sa mandzsuk 6s d6li, nyugatir6szein egy hnsz6ven6t !art6 felkel6s a birodalom etnikai,vallisi za\argdsok soraszabri szinte ezzelegyijtrmegirrdul! sorin minteg-v hlisz lvosankiv6rezlerte birodrlma!. a Csake felkel6s

t94

KiN^

milli6anhaltakmeg,k6tszer annyian, mint az L vil6ghAborf lcjv€szerkaiban. sok evszilzados A ide semmif6le kiit stagniiles vezetett, nem liitszoit. Pedigvolt egy megoldds, amirea kinaiakk6ptelennek bizonyultak,jap6nok a azonban megval6sitott6k.

EtlwardNaime (1726.1806) glpe. Le\nleni palackokse. d1rysekktronos ghsigdtel kb. 30 centimiteres szik ikat keltett, 6s vasdrlitokatJotasatotl dss.e. IlJenEdpet vitteka kinaiaknak, a khai udwfian e.csakjdtikis de

( HenD'S(htupnel 1761-1812) rob. ban6 dgJnqolttjja. Hitiba takhdk Iel a l6poa 6saz dgyit elsdkAnt a khwiak, a tovdbbfejleszty'st euaz r6paiak vlge4Ak Az ekd igazi tdn egp uszt le Eyv r a Schnpte I it6 e dltal kZszhettrobbanddqtigoly6 vah. A csatatAren has.ndlhat6 is gj vert S panyolo I sztiqbqn 6s fe Wate ootldlretetik be ?l6tzdra. anqolok, kinai 6piumhdbotiban a is haszndltdkezt a feglvet. Wellington lefilben kds.bntemegafebaldl6nak a hasz os tuhhndry|

195

ECELYGYtiRcY: AoRorv^aLEN

A C n Satk neri rito ds hajd ls nets.ete- A XlX. szdzad leq$,orsabb ri torL.ls hai;ja dtumldstechnikti hibAk halntavit nutatja. Az angolok a kfini tea kercskedeLembetr has.ndltdk, hoqf a tea nLinil el,SbbLondonba trjer.

ras AJAp.{Nox rL$yATr,(^rilNDdxr6sE
mozgunk, Amikor egy politikus azt mondja.hogy k6nyszerpilyiin nincsmrs lehet6s6gtink, az az ft jidrhat6. csak amit6 kigondol, akkor naezzelsaj6ttudatlansag6t mulatja. JapdnKinit6l elt6r6fejl6d6se gyonjiil p6ld6zza A portugrlok,.fedezt6k Japent er. fel" 1542-ben. jezsuitik is 6r rmikor egy lengeriLit sor6nelt6vedtek. Hamarosan keztek szigetre,6s a t6ritenikezdtek. Hideyoshi de elzavarta a s6gun hitt6rit6ket. 1616-ban a betiltotti{k kereszt6nys6get.n€h6ny 6s 6wel jNpdn k6s6bbk6tszdznyolcvanezer kereszt6nyt kivdgeztettek. Nem sokkala Ming dinasztia urin Japdn kiilfoldiekel6ttk6tszriz a bukdsa 6vrebecsukakapuit.Csakegy kis szigeten engedt6k mega portug6loknaka keresked6st pdr 6vente h6nrpig.Egy nagyon erdsfeud6lis dllamalakultki, 6s stagnelt 6vsziizadokon mig 1854-ben iit, minden megv6hozott. jelent meg a mai Toki6 ki N6gy amerikai. feketeszinii hadihaj6 kdtdj6n6l.MatthewPeny kapitdnyfelsz6litotta japilnokat,hogy a nyissikmegkapuikat. ekkorm6gneml6vete1t. trizok6d6 de A ameri-

196

KiNA

kai haj6k l6tv6ny6ra japdnokmeghajolrak, aleidakeBy szerz6 a €s d€st,amelyben megengedt6k, az amerikaiak hogy keresked6h6zakat l6tesitsenek, haj6ikhorgonyt 6s vethessenek a jap6nkikiir6kben. Ezutin a nyilt konfliktus kildr6se csakid6 k€rddse mrr volr.6s 1862ben ez beis kbvetkezett. Ebben az 6vben Facumatartom6nyban egy Charles Lennox Richardson nevii brit keresked6 val6szinrileg megvetdssel n6zert egy szamuraj lovasra, hogy mi tdrt6nt,^zt sosemfogjuk megtudni, de merta szamuriij azonnal lecsapta Richardson fej6t.Ezr kivdnra sza a mur6j etika,a brit korm6nyviszontaz|, hogy a gyilkostbnntess6k j6v6t6telt fizessenek. meg,€s tetemes is Facuma tartomany nagydajmidjaazonban visszautasitotta V6laszul bit hadia kitvetel6seket. a flottareflexszeriien megjelent tartornany a fdvaros6n6l, Kagosima kikijt6virosn6l. Cooper admiriilis azonnal elsijllyeszrefte a kikitt6tv6d6 hirom 6sdihadihaj6l,6s mivela vdrcsnemadramegmagiitazonnal 6s felt6telndlkijl.tuzetnyirtarott. akkorm6gvirorlas Az sorhaj6k so rozatos 6gydliizdben vAros a fele pillanatok alatrkigyulladr, m6sik a feleegyszerLien romba d6h. A v6rost v6d6szamur6jok tehetetlennek bizonyulrak, hi6ba hirdk ki a briteket. hogyharcoljanak firfihoz m6lt6an: kardkardellen. jap6n A ellentiiz hat,stalannak bizonyuh. csakegy lucatbrit katona hal{ meg, a japdnhalottak ezreitvagytizezreit sohanemsz6molrdk tjssze. Hatalmassz6gyen volt ez a jap?inhadseregnek. Egyerlen kirit maradt. olyanhaj6kat, agydkat k6sziteni, amilyen angolok6. az Bel6fiik,hogy ehhezdrasztikus 6tfog6viltoz6soka van sziiksdg, Jap6naz 6s ds eg€sz emberjs6g tajndnet6ben peld{rlan dtalakuldsba fogotr.Evtizedeken egjmdst ir el1elEurcipdban Eg) esaz esirlr AtlrmoLban ".iapin kiildittts6gek, busdsan 6s megfizetert kijlfcjldi szak6rt6k taniro$6k meg6ketmindenre, azeur6paiak anrit udtak. Fogcsikorgatva felszamoltak szamurij-rendszert a (leverlik a szamurijokfelkeldseit), ijra visszaiillitotr6k 6s a csdsziir tekinr6ly6t. me A zogazdasiigban ugyannagyr6szt €rintellen maradta feudalizmus. de jndultak mrndenittmdsuttgydkeres, fonadalmim6rt6kfivdltozi{sok meg:a r6gi Japdnnak egyszer mindenkorra s v6.ge A japtinok sole:t.. ha netntudtakigu.dn ijat alkorti, de ndsolni tnostmegtenultak. Az Eur6paiak kinyirorldkbankjaikar szorgalmas japiinoket6tr, a igy egymilli6fontosbrii kitlcsajn segirs6g€vel tdvir6kilbeleker vas6s iti sineket fektettek azaz,tvefidk az eur6paiinfrastruklfriit, le. ami ndlkiil gazdasdg nem l6rezhelelt_ orszrg mintegyhfsz 6v alarr Az annyira megv6ltozotr. aiig lehetett hogy rdismemi. El6szcir csaka koreaiakat. majda kinai flottiitis t6bbiitkajzetben meEvert6k. iaodnok A

197

EGELYGY6RGY:BoRorv.{ELEN

m6da hanem hadvezetes fegyverek haszndlat6t. az nemcsak eur6pai l6ptekfel' mint az agressziven 6s szereit megtanultdk, ugyanolyan is szemben. a eur6paiak kinaiakkal ostomz6ral6 orosz flottdt,6s a megtimadtdk tdvol-keleti 1904-ben 6s fogt6k Port Arthurt. A kikiit6t elaknasitottdk, az oroszflotta z6,szorosz elhatiozta. cdr el. futvasilllyedt A duhaing6 t6shaj6ja akn6ra is nevezte, ahogya japenokat majmokat", a hogymegbtinteti ,,mak6k6 a teljesbattiflottat.Az ft Afrika megke6s ritnakinditotta majdnem fel6 UtonJap6n egy vodkamiimotbbbmint f6l 6vig tartott. riil6s6vel ellens6ges lorPeddnaszddokros 6jszakinn6hdnyangolhaieszhaj6t percigl6ttek,mirerejcil rdjuk.Tizenk€t 6s nak n6ztek, tiizetnyitottak hosszan 6s a b€lehalt t6ved6sbe, Tijbb angolhal6sz tek a bakldv6sre. Afrika az Knosan kellett magyardzkodniuk omsz diplomat6knak. vontategy partjain6l napl6gyakorlatot tartottak: torped6rombol6 egy kellett eltaliilni.Az oroszegyinaszddok haleszbdrkit ta kiv6nhedt tor_ a talalatot 6rtekel, amellyel vontat6 tdbbezerlcjv€s ut6negyetlen haj6t hrjzott 6cska ped6rombol6t el,6s nema miigiitte siillyesztettdk folytatta!itj6t, mig 1905egy k6d6s A flotta ebbena szellemben jap6n vizekhez a Csuzimai-szorosba. Az 6rt miejus 16-dn reggel6n, meg hogynefal6lhassiik 6keta rendeltek el, oroszok tetesels6t6tit6st !olnaIadan kdszileni,. s7oAm (el-kor c\akTesla tudol( kardben meg m€g miatt egy kis seg6dhaj6n 6gtekaz irdnyjelz6k, kisos lazasilguk Ber 6szrevett6k oroszokat. a japitn az igy a japdn 6rhaj6khajnalban jobbanfelvolt. de gyorsabb, szerint m6retre kisebb 6s is flotta szdm nyolc tiizerejri. oroszflotta - n6gycsatahaj6, Az szerelt nagyobb 6s rombol6. valamint 6ttizenhat kdnnyiicirk6ld huszonegy 6s nehez€s - szinte jap6nok a tiiz6venh6t torped6vet6 haj6 6rik alattelsiillyedt mdr a Marconi-f6le riidi6valvolt felszeben.A japdnoknak addigra relveaz cisszes haj6juk, mig az oroszok csakf6ny-vagyhangjeleklcel pediga feltal6l6, Popova fekete-tengeri flotta tudtakkommunikdlni, haj6in kezdett Ks6rletezgetni, senkisemfigyelt fel az omsz pade Ajapdnokaz oroszokhoz rancsnoks6gb6l a technikai erre lehet6s6gre. kepest hdromszoros tilzgyorsasrggal semmisitettdk ellenfeliiket. meg percignemvolt k6ts6ges, omszok kimenetele egy az teljes€s A csata megaldz6 veres6get szenvedtek els6technikailag az fejlett 6zsiaihatalomtdl.EzutSn egy6nelmiien Japenlett a Trvol-Keletkatonai6s gazdasiigi genefici6 alatt hozta befejl&16si hdtvezet6hatalma.Egy rdnldt, sokkal kisebb er6forr6sokkal.mint ami Kin6nak vaiaha is rendelkez6s6re 6llt. A japdnok p6ld6jamrtatj ^, hogy kiit mindig van, csaka mdr meglev6tuddstkell hasznelni, gondolkodni, 6s dolgozni kell. De ha nem 1c)8

gondolkodunk, m6gtdbbszenvedessel, az kinl6ddssaljAr, ahogy mint Kina pdldaja mutatta. gydzelem A utdnmdrajapdnhadsereg bedllt is Kina fosztogat6i kijz6, 6s mindeneddigin6lhatalmasabb hadisarc meglizet6s6re kdtelezt€ birodalmat. a AZATAMTR TIS Kindt ekkor a csrsztuegyik volt iigyasair6nyitottaa h6tt6rb6l,aki kedvenceunuchjai segits6g6vel 6lland6an intrikdlt, sdt hatalma meg6z6s6gyrildhe kiilfdldieket. 6rt gyilkoltatott A kinai lakosseg is. a szerettek (idegen) volnamegszabadulni de saj6t t6liik, umlkod6ik6l Az ,,irois. dalmtu" mandarinok nagyrds#nek menlalitdsa a japrn tipusi fejene l6ddsre volt mriralkalmas. a,,vezet6 sem Ez r6teg"a japdnpeldauranzrsdrasemvolt kepes, azaza mdsol6s misol6s6la. pelddtlan A kudarcok sokas6ga, egykorinagysag az lStviinyos gyorselveszt6se 6s letagl6zta az €rtelmisdget, tudt6k, tegyenek. nem mit Konfijciusz tanaiinkibb akadiilytjelentettek, segits6get. kdzn6p mint A szdmera l6rszott nem miis kitt, minra nyilt felkel6s, maroknyi a kiilfttldielzavarrsa. V6gs6 elkesereddsiikben fdllrzadtaka killf6ldiek ellen. ez volt az elsi)globaliztici1elLees felkeus, a hires,hirhedtboxerlSzadis. A lezadils lever6se utdntdbb tucattifkos mozgalom pr6b6ltmeg nyilt felkel6st. palotaforradalmat, 6llamcsinyr vagy szervezni, mana dzsukazonban ..oszd az meg€s uralkodj"elv felhaszndlasrval mdg mindig tartott6kmagukat, eg6szen 1912-ig. t6rt6nelem A azonban meginlcsakism6tliajnmag6t: Kina,a mandzsuk buk6sa utendarabok, ra hullottsz€t. egym6ssal acsarkod6 hadumk marakodtak orszdgrdaz szekenUjra kezd6dtek parasztldzad6sok, a kommunistik a most vezeit6k 6ker.6s sziiks6gszeriien meejelent kiilfijldi h6dir6. a mostajaptnok k6p6ben. tal6nma is ort lenndnek S m6g a jap6nok, nem ha kezdenek hiibonjzni Egyesiilr el az Allamokellen.Ebben habordban a azonban Japiinellenfel6re ral6lr,6saz ipari 6rids,n6h6ny alrfi a 6v fdlddeltetteegyenl6v€ szigerorsziigor. a j I4IRIT.NIT MLILT? V6gig Konr'iciusz mesrer taDaiii4nyitortak kinai 6rtelmis6gieker, a ol,vanrNnok.melvek messze messze ipari kor. a taldlmrnyok az megjeienise el6ttkcletkeztek. tanokazonban A mjndigtorzulnak, ds 6r!6nviiker !eszrherik. kaiakornbiikban is A bujk6l6korai kereszrdnlek sem condoltak majdaniinkvizici6s(kereszt6ny?) a t6megm6szarllisfa. Konfriciusz as mestersemtudtaelkdpzelni iparosodott az

199

EGELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

tdrsadalom alapozott halad6sra s fejl6d6sre, a term6szettudomanyos nemkinllt ene. Az. hogy ilyen receptet €pp ez6rtsemmilyen 6let6t, (amjben igazavolt, azr vett6k mesten a komolyan sokiig kitikdtlanul legnagyobb v6gs6sorona fdld leg6sibb, viszonlnem alkalmazti4k). el. kiterjed€sii kulttif6jdtpusztitotta Titbb sziz milli6 emberhaliilSt az vagykozvetve a stagndlds. a rugalmatlansag, az okozta kdzvetleniil kdvetkezett. mdsoldsdb6l ami !anainakdogmatikus dve mdg azonban nincsv6ge.a k6tszdz alv66riKina t6(6nef6nek j6 olcs6fcjmegter6s ds most[jra 6bredezik, viszonylag minos€gli, igen a rjira kezdieliirasztani vilegol,szorgalnias' alacsony m6keivel a vil69rijra ttind igenytelennek polgarai, bekapcsol6dnak b6rb6l616, Mdr Demcsak gazd.rsdgba a fejl6ddsegyik molofj6t alkolhxtj6k. 6s g6peket is hanem egyrebonyolultabb egyszeru, olcs6pamuttik6kat, 6vtizeden beliil ijra a fdld vegyiirtanak, ha hagyj6k 6ket,n€hdny 6s hogy teretengednek-e v6ihatnak. Nagy k6rd€s. zet6ipari hatalmiivd (ltt az polgeraik kreativitdsenak? Eur6peban a mi nagyszerencs6nk. Ez szaivets6gesilnk a is, 6s Kin6banis egy-egy hogy van Japdnban iilElrban amely akad6mia, ajapdn6s a kinaitudomSnyos szdvets6ges ell. id6stud6sokb6l deotl tekint6lyes 6ves, hetven-nyolcvrn nagyon Ha termdketlen reakci6s testiilet.) a japinok 6s a ki6s egy6bk6nt a 6s vennEk alapkutat6st, nemcsak m6r meglevo az naiakkomolyan f; irenyulna finomitdsera, csiszol6sfta tijk6letesit6s6re, talalm6nyok is, rij gyelmiik,hanern eg6szen btlelekfdlkarol6sdra akkor sajaz - Eurdpa sokiiSbirnd Allamoknen1 vagyaz Egyesiilt ndlatos m6don iu lpafl versenyr. hogy (6s m6r az 6vekben) megmutatta, Jap6n Nemetofszaig 1890-es a Ha ugyanezt fejl6alatt nennyitlehet egtetlengenerdci6 feil6dni. tudi{sfmund6siutatKinajirja majdbe az olcs6,de egyrenagyobb a kaer6vel. akkoralapvet6en kell gondolniitt, Euf6p6ban foglaliit nincr a stratdgirt, egyeltaldn, jijv6nket.Kina egy6ltali4n 6s koztatdsi 6s a vilegpotitikdban. az heLyer vil6ggazdasrigban a nost a negfelel6 minelmillt tdbbsz5z€v hibdifolyt6n.De ludni kell. hogyKini4ban rdszarrnya. 6s n6 den 6vbenkb. 5-10 sznzaldklal a magiingazdasiig illami meg a hatdkony kommunista nemsokiira fogjahaladni kev6sbd ,tveszika vezeldst kis 6s kdzea c6gekar6nyit.Ha teljesm6rt6kben pesmag6nc6gek, mflva Kina visszakeriil az akkorakeregygenerdci6 ot megillet6 helyrea viliiggazd^srgban. gazdasdgi nemietszik- ism6ra fcjldvezet6 Kina ekkol tetszik, erejelehet,6s a vil6gkereskedelemben az eddigin6l nagyobb is szerepet fog i6rszani. aztjelenti,hogyesedeg Indondziaval lndirval 6s Ez kariihve fogjekvinni az olcs6. el k6pzetlen munkaer6n alapu16 ossze200

KiNA

Allamokegyetlen es6munk6kat, Eur6pa az Egyesiilt 6s ds szerel6si jelentds kutanisfeiles Assel, kreatirilye a ndgy tuddsalapot iglnyl6, hossaiideig erporrjalesz.Ez az,amiben ttissal btteho.()tttennAkck tudn6el6ny6t, hiszen leg Eur6pa az Egyesnlt 6s Allamokm€gtartani al6bbkAtgenerdci6keLIohhoz,tnig s krcatiitds kultinija valohol til lattunk taldnossd vdlhat w$, amig vl?leg elvisz.A tcjrt6nelemben p6ld6tmindkett6re; ^z6rtmutattam merta keatibe, Kina t6n6net6t 6s tragivitis felfutdsinak, stagnrilesiinakhanyall6sdnakj6 egyben 6s p61drja. generSci6 a fordulathoz? Merl a Mi6ri 6ppenkdt kell kus ^ kultfrdj6taz nagypapa 6t ludjaadnia gondolkodds,szorgalom mdg 6 unokdnak, az ap6kkreativitasa ha elhalt-Az els6gener6ci6s elmi Iexiko 6s tanulhat szijleit6l, hiszen s€gicsakszorgalmat tiszrcssdget nok ritkdnvannak m6ga csaliidi k6nyvespolcokon, azonban krealiv a gondolkodiis! ap6kmrr dt tudjik adnigyermekeiknek. az kdzdtt A p6rhuzam. mai iparosodott amit 6letiink Kina tdrt6nete 6s meg is, lehet,ronni, vAkier. Ugyanaz stagniilds nem a tal6lhat6 n6lunk tiibb agiban, els6sorban mostis, a tizika6s a milszaki 6let,a lechnika h6diaz energetikrban az elekrodinamik6ban. Kinet a mongol 6s ami jellemezte. m6gfut veltinka szek6r, miir de lis utenfolyamatosan Ma cs k e4))etlen olyanigazatvan,ami dinamikusan fejl<idik ez az irrhogykdzben finommechurika a gy6gyszergy6rtds. formatika. Igaz, a 6s valamint textilipar fejl6dik,de ezeknemigaziin a is liitvi4nyosan. Kr6pdideulaz €pitdiparban nikusanlassi a hat6konysdg emelkeddse 6s egyenesen tragikus energetika az helyzete. Ahogy a mongolh6dirds el6ttiid6szakb,rn el6szdf innovrici6 az lendiilete meg- 6snemcsak tdrt gazdas6gban rigytdrt a technikriban, hanem 6llamigazgat6sban, az is, megmostis azinnoviici6 l6ncolata klasszikus a fizikaszemos teriiletdn (amit a szimmetria-tdrkdprdl l6ttunk. amirdlmdg bdvenlesz m6r 6s sz6).Ugyanazt stagndlrst, a fizika el,.befagyrsfieheta klasszikus gondolkodds.rban mdlerebenmu\eloinek e. e.zrcvenni minramira ma. Konficjusztanaitvezdrl6elvk€ntelfogad6 kinai irtelmisdgn6l mdr ldttunk. is a dogmatizmus aLz, v€giilis megfojtotta egdsz Ott volt ami ^z birodalmat, kdptelenek voltaka v6ltoziisok. ij t6nyekfigyelembeaz v6tel€re. gondolkodiis Ugyanez reakci6s a ajellemz6 az elmdleti ma fizik6ra:fdlelmetes ig6nytelensdg, 1890-es az az 6vek6ta felmerult t6 nyekf6lrescjpr6se. A klasszikus fizikateriilet6n n6gygenereci6 mdr 6ta nemtcjrt6nt €rdemi haladds. ma tanulnak akik fizikel nemdrr6m6dor gondolkodDi. .,klasszikusok" jetanulnak A krilika n6lkiili biflezdsit lentimaa Ianuliis. Erlelmes, nyitottgondolkodiisri di6koksz6gyenteljes butitdsa folyik oktadsgyanent mint a Mingek6s a mandzsuk idejdn. eunuchok rnandarinok 6s vezdnylete alatt. 201

EcELYGYoRcY: BoRorvAri.EN

a haj66pit6s beEszrevehet6en leiildozott Kina szerencsecsillaga leillites6val. a tdrk6pek, s ftleiratiltds6val a nagyfelfedez6 6s utak sok megsemmisit6sdvel. t& nyih az akkor mdgjelent6ktelen Ezzel fiilemelkedds€Eur6oa felfeil6d6s6re lassi.6vsz6zadokon !ar16 6s 6t ad6 re. igy nrilunkis v6rhat6, hogyaz ingyenenergi6t gdpekbetih6tragikuskcjvetkezm6nyekkel j6rni mai iparunkra fog sa hasonl6an kell tartani.De a term6nezve.Igaz,mostnem kiils6 h6ditrsokt6l a kiapaddsa. kijrnyezeF a szetet nem lehetbecsapni, k6olajforr6sok klimav6ltozds, egy esetleges 6s szennyez6s nyomdnbekdvetkezii rendvulkinkitd#s miatli id6jSris-€s 6ghajlatv6ltoz6s komolyabb jelenthetaz emberis6g szdmdra amiremer voh kiviili veszdlyeket p6ldaa t6rt6nelemben. elint6zett MSsikj6l ismerr, vdllrdnditdssal de probl6ma dr6gaenergia 6s a miatti szeg6nys6g, k6myezetpusztitris, tirsadalmi e16gedetlens6g. van hogy Ma, haegykomolytal6lm6nyr6l sz6,akkoraztgondoljuk, N6metorsz6gban, Skandin6vi6ban, Hollanaz EgyesiiltAllamokban, didban, esetleg Franciaorszdgban taldltdk Nemv6letlen; ki. ezekmind protestans hogyEgyiptomban vagy orszegok. Sosem azjut esziinkbe, Brazilieban, Spanyolorszegban lndon6zi6ban. vagy esetleg Kin6ban dolgot.Ezek a kulturilis vagylndi6ban tal6lnak valamijelent6s fitl jellemzikgondolkod6sunkat, mentalit6sunhagyomdnyok alapvet6en kat, 6s ma mdg a mi el6nyiinkre szolg6lnak. nemziirhat6 s6t De ki. a rem6lhet6, hogy egy napon Kinrba ism6t visszat6r keativitl4s. bels6piacuk,olcs6 ugyanigymint k6tezer 6vvelezel6tt.Hatalmas munkaer6 tartal6kaik miattszdmunkra igenkomolykihivestjelent. ez Nemszabad hinni.hogya vdllalati azt terjeszked6s egy ir6nyban csak fejletlenek fe16. Ahogy r miikddik.csaka mai fejlett orsz6gokb6l a kinai6ttermek, 6ttermi 6s technol6gia terjedaz eg6sz keleti6snyugati vildgban, nem kizdrl,hogy mils Lij technikdk terjeszkedni is tudnak ! ila8b". majd Kinafeldl,r feJlellebb nyusali j6 Az L r6szben pdr p61ditldttunka technol6giai innovici6 megakaddsrira. fgynevezctt.,befagydsos" az folyamatokra. Kina t.jrt6p6ldaer|e a fonelmi m6retekben legnagyobb legszomorfbb a 6s lyamatra. igy riinik. sennit nen tanultunk egykorigirzd^g €s 6.s Az (Ez halalmas birodalom dsszeomldsdnak okaib6l. az alamuszi. alig iszrevehero..befagydsi" folyamat mdr'az6lcirildgban retten 6ris het6.A dinoszauruszol( 6rny6kdban nen fejl6dhetlek emlcisijk. az !oltak.amelyek csakkicsrny rigcsnl6k csupiin djszaka meraszkedtck el6. Az rjserdoben. nagy fik 6rny6k6ban gyengeaz aiinna is r€nyzet.az €letlerer. gdloljll.. a,.piacot"mi{rmegh6ditofi term6kek jobbtechnikrik rz uiiinuk icjvcj, esetle-q elterjed6sdt.) 202

j6 Kina ttirt6net6ben p6ldetlattunkarra.hogyj6 szrnddkkall6treho^ A lesiilLyedhet. vezelbkdn, l6cf:r tuddsalapi t.irsadalomis megbukhttt, m6dszer6n minden sok a kivdlaszt6sanak vezet€si kultrirdn. vezet6k kit6riuma,hogy vezet6it fejl6d6sdnek alapvet6 milik. A t6rsadalom ma_ (igy emberek is) szinten a ludomdnyban a legritermettebb minden guk yAlaszthasstik Gondolja csakel: On ri bizn6-eszivmit6tj6nek me|. akik vagy sdgordra, egy€bkert6szre. a bdny6sz elv6gz€s6tszomsz6d a hozz6On tanem,mertnem6rtenek emberek? Bizony6ra k6ntrendes rakod6munk6ssal ha igy egyeba nittatnS-e gyerek6tf6lanalfabeta szelhia egy k6ntrendes ember? r6bizn6-e pdnz€t tokonszenves On pedig vezet6inke r6bizzuk a politiLlrsoka, mosra? Bizonydra nem. Nos, jitv6j6t 6s p6nziinket Ez6t fontos gyermekeink is. az eg6szs6giinket, hogyan vilasztjukmeg6ket,mertfontosa Ieheq hogymilyenalapon, Es a-z hozTdenisiil. menlalrtosuk. drtdkpreferenciiiik.olyxnrendszer a gyor.an is. kell..hol kideriilhet alkalmatlansdg az fogalom, melya A piacgazdas6g a demokrciaaz a k6i alapvet6 ds kivdlaszt6a legjobb 6s szolgeltatds ftu megmdrettetds l€hetds6g6hez, - keresa AhogyKina tdvolodott piacgazdas6gt6l sihozkapcsol6dik. ipar fojtogatrdsa, kedelmitilalmak, haj6z6s betiltasa, 6s kereskedelem -, DemokScia nyomokban az fejlcid6se. elnyomiisa dgylassult orsziig seml€tezett:az ad6ziislijteleze sAgvolt. mely sentlifAk joggaLnen ds bele.mirekcjltika t6leelvettp6nzt, a 7Zrr.igy senkinemsz6lhatott k6rd6re vonnivezet6si hib6k6n, korarpci66tsenkit a nemlehetett az n6mihasonl6sdgot felfedezni vili4gunkkal, v6l mai Ha a?Oivas6 tanuls6ga hogy a az, nem a v6letlen mrive.A tdfidnelmileckenagy keveset demokrcia,piacgazdaseg 6r 6s tudds, szorgalom, tehets6g a a j6 szdnd6k csak n6lkiil.Naivitds hinni,hogymindezekel deklardlazt megymagrt6l. piacgazdasdg a demokdA 6s ni kell, s aztiinrninden gondolt is cia megval6suldsa a fejlettnek m6g o$zdgokban csakr€sz(en6l sz6lnak r6szek). leges majda toviibbi j6l pusztiin hataKina esete p6ld6aza, hogy a tanult mandarinok lomf6ltesb6l nemengedt6k 6s ,,fiiln6ni"a keresked6k az dltalukpirtolt, tdmogatott gener6ci6it. feltalel6k Er6s pirhuzamot lehetletni a mai fizikusokmentalitiisdval, a tudomdny akik felettivezet6 hatalmi szerepiiket egyeduralkod6 m6donpr6b6ljdk,tlsajdtltani, lr€t1lfint. es megsemmisiteni azokataz eredm6nyeket, amelyeket m6rncjkdk 6s feltalel6k €mekel. Ennekm6rt6ke eg6szen tragikus. elmdleti Az fizikusokmindent tud6irasud6nak allitj6kbe magukat, hasonldan nea h6z vizsgdkon etmentKnai mandarinokhoz. a ,,mandarinszeml6Ez (a lef', amintl6ttuk,az intrikuseunuchokkal kor politikusai) kombindlvagazdag birodalmat tiinkre. tett

203

EGEL\ GYoRct: BokorvAELf,N

j6 tdvd 6s rdvid tdvn6idekek Kina t6rt€nelme p6ldritad a hosszri palota€pit6el6ggyakran iitkdz6seire J6l l6ttuk,hogya cs5szirok is. vagy megfeseke. hiemb6vitdsekre nemgdtdpitasre. a hadsereg 6s A pdldaaztmutatja: le16 fejleszt6s6re forditottek ad6jdvedelmeket. az tenni.amikornem hosszri tdvLi befektet€sekel mdgakkoris erdemes Kineban ac6lgy6rtds az kiegy negyed6ven t6rulmega haszon. beliil tdk6letesit€se,kittin6 haj6k,a vizi- 6s sz6l a fejlesztdse, porceldn a kikis6rletezdse a malmokkifejlesztese,feketehiml6 ellenivddekez€s generiici6n szolgalta emberek 6rdek6t. adotlpillaAz sok-sok 6t az voltak.akik meg6rteti6k ezeknek er6feaz natban azonbrnkevesen szit6seknekiorrzi t rri haszndt 6rdem6t. a 6s csak az Hosszabb tdvon nincsmiis kiLit a feilod6sfennlarlis6ra, felel6ssdgtu embereknek, ellampolg6roknak aktiv r6szv6tele. az az kip.ett vezet6k kjv'laszt'sa datos fell6p6se. meglelel6, a techtlikailag hozhat. trvonielent6s €letszinvonal-emelked6sl Epp az,ami hosszabb pild6t mutatott kinai tajrt6nelem a korrupt6s tehetsdgtelen is a el6g vezetrikre, a legiosszabb de m69isa j6 s.AnllAkituhetsigtelenslg. felismemi. ez S megt6veszt6 ezta legnehezebb lehet. menezrendkiviil a leggyakrabban talilkozunk. az.amivelmai tort6nelmiinkben 6s lndia fuggellensdgi harca. MahaG Errej6 pdldaa kdzelmriltb6l ma ma Gandhigondolkoddsa. Gandhi.akit sok tekintetben is hatalhibikat durvaBo.dasdgi maserkdlcsitekint6lynek tanunk.egdszen felszabaditani lndidt. fAz,. 0gy vdlte.hogya brit elnyomiis el6g al6t jora fordul. hoF)en mrnden Uty gondolt". cs rkkor aulomirrrkl"ar iruk 6s nek legjobb m6diaa brit fejletttechnol6giai bojkott6l6sa a sajrilosindiai h6ziipar Ez telesendthatotta az fe16lesztdse. a szenrl6let 6s indiaiellen6llisimozgalmat 30-as a 6vekt6lkezd\,e. mire kivivt6k visszaveteljes a fiiggetlens6get. a haladds-ellenesseg mdrt6kben ez 6lland6 maradt. szea tetteIndiaalig bimb6dz6 iparit. igy az 6hins6g g6nysdg pedig6vtizedekrc A ifrnti tisztelet is ma illand6suk. Gandhi fell6p6s6re vonalkoz6 tdretlen, dndll6s5gra, innovdci6-ellenes az az magatads kritikdkatna sem laherhaltani.6s ez a fejlod€sellenes lndia fejl6d6s6i. tekinSok m6gma is jeleniosmefi'kbenhturAhatja gyorsabban de fejlcidve tetben Kina hdtninyosabb helyzetbijl indulva, ma is megelcizi lndiiit soktekintetben. tiirt6nelme szimostanuls6got Kina 6skisebb r6szben Indialmgikus kindl szimunkra. lennc.ha az elk6vetett Jd hib6kb6ltanulniink. €5 nemkellene iijra 6sijra megism6telni innoviici6n6l. vezet6 az a kivd lasztisn6l. lud:isgazddlkod6s a elnyomrsrnilmegjelent milli6 6s milli6 kisebb-nagyobb t€veddst e tevesutaknyomit. sok milliird em bernyomora hal6lajelzi. 6s 204

III. nnsz

Il,Licunsnn voNzis,inen
[lm$irut||Ifit:umt ,,

Bearden,2002

Dgely, 1993

N EGEI,Y GYoRcY: BORO1VAELf,

teriilete. [m' leghosznosabb A klasszikus fizika, a termlszeftudomdny ndr ndgjJgene ici6 6ta idlotr Az utols6 befogadott6s elterjedt Kelekttomagvolt Hertz felfedez6se a transzverzdlis sdrletieredm6ny ttin6 neses hul|imok6l. Mis, izgalmasabbnak irinyok fel6 indult a az A az kutates azokban 6vekben. h6sugiz6s.a radioaktivitds' anyag a klasszikus is, val6ban fontos6s hasznos de feltSrdsa szerkezet6nek miatt irSnyv6lt6sok fizika fejlfi6se meg,ill e hangsilyeltol6d6sok, is €veben,i879-benir6sosszabadalom Maxwell haldldnak Pedig jelent6s6gri mely m6ltdnkeriilhetne felfedez€sr6l, egy sziiletett olyan melli Faraday vagyHenrymunkrija Volta,Ampare, van motorr6l6s generetorr6l sz6. A wesley Gary-f6lemagneses gdpdnek termelt.Mig Orffyreus titbbletenergiet mely kimutathat6an sem meginformicid,s6t alapdtlet6t ismediik; nemmaradt belsej6dl hasznos hetGr-inform6cis6t fennmaradt, szemos, Garyszabadalma s€nkimdsnemism6eredm6nyeit Mig Orffyreus 6t is riink hagyott. legaldbb tucatszor elveit(t6le fiiggetleniil) relremeg,Garyg€p6nek ezeka szerkezem6gsem tudtakeltededni dira€s fjra felhaszndltilk, eml6keztet Ming birodalom a tek. A helyzetma igy ism€t er6sen el6ttipillanatara. 6sszeoml6s A GARY-IIIOTOR wesley Gary taliilm6nyft6lk€t forrds mandt fenn. A Harper's resza oldalon mrrciusisz6meban,601-605. MonthlyMagazin1879. A a letesen besz6moltak talilm6nyr6l. m6sikfon6st (a kor szokdseszabadalmi leirds)a kanadai kdzzelirott szabadalmi nak megfelel6en Garyk6t6riztemeg.A fonasokszerint miisolatban hivatalSbr6kkal, az ki. fdle k6sziil6ket fejleszteit Amit gyakranmutogatott, egy szabalyszefi ndgnesesdrijkmozg6 volt, amelybencsak mechanikaialk6_ A alkalmazott. szabadalmaztatott katr€szeket patk6m6gneseket 6s az viszonttekercs hlalhat6.Ez a kdsziildk izgalmasabb, is sziil6k6n az mutatja alapelvet. mertegyszei 6sigenszellemesen

206

MicNESEKroNzisaBAN

El6ljdr6ban annyit,hogya mechanikus Gary-f€le k€sziii6k n6h6ny patk6alaki ,lland6mdgnesb6l. p6r ldgyvasbdl n6hdny kism6egy 6s retLi, k6tkanjemel6b6l laprug6b6l A fekalrl6 sok 6vesmuD6s iillt. kdvalludtaelerni,hogyk6sziil6ke legalrbb sirl6ddslegy6z6s6re a alkalmas iegyen, azazkiils6beavatkoz6s n6lkiil 6lland6an billegnitudjon.6s igy 6jjel-nappal, Garya megdllds nllkiil mikddjdn,mozogjon. g6pettdbbszitr, tttbbhelyenbemutatta. megadott A kanadai szabadalom ugyanezen elvenalapult, dllit6lag az nagyobb teljesitminy lede adds6ra k6pes. szerkezet volt A rdszletes bemutat6sa - a Harper el6tt Magazinfenti cikke alapjdn n6zzik .,r.e9hogy ki is volt wesley Gary,dshoByanjutott azeredm6nyre. en€ 183?-ben sziiletettaz EgyesiihAllamokban,apja lelk6sz volt (Tesl66hoz hasonl6an), azaza kis sz6mt miivelt 6nelmis6gi k6z6 taltozott abban korban. a Cary 6desapjdt mjnt mindenkortiirsat, is, a t6vir66s az elektromossdg tartotta liizban. Kilenc6ves fiinak gyakan pr6bdlta beszdlt elektrom6gnesess€9r61, az megmagyareznitdvir6 a mrikiid6s6t. Ahogyan mir az L r6szben emlitettiik, ti{vir6volt az is a els6,igen gyorsan terjed6taliilmiiny,amelyalapvet6en megvdltoztattaaz informdcid-terjed€s sebessegdt, rendkivuli 6s m6donfelgyorsitottaaz iizleti iigyekint6z6s6t Gary apjaviisiirolt elektromig is. is g€peket,6s szeml6ltette firinak6s ismer6seinekterm6neses igy a a szetij csod6it. A tanul6kony 6lesesziifii fant6ziej6t 6s t'atlkavartaterm6szet a ij, - ahogyk6s6bb jelens6gsorozata -, misztikus [js68ir6knak elmondta fgy 6rezte, hogya vildg egyik legnagyobb, legizgalmasabb er6hadsdval tal6lkozott- iii Caryel6szdr Az p6ly6ra miiv6szi szeretett volna menni, bardtai de lebesz6lt6k. mondviin. legaiibbolyanhaszontaaz lan 6s drtelmetlen dolog,minthavalaki iiriikmozg6t akarna 6piteni. pentr Mirel mrelobb "ka kere.ni. tlr!igonik./egodoll el. Abbana korbana motoros fiir6szm€g ismeretlen volr, a favig6k baltival6sfrir6sszel dolgoztak. erdSben Az dolgoz6 emberek t6len egy jellegzetes ruhadarabot visekek. lemberdzsekel. meleg a arni volt,6sj6l is mozoghattak benne. tgy fordi$arniink. s J6ska". H6siinknek ,.fav6g6 azonban volt lemberdzsekje.a tdbb6vesmunka nem ds sorr{n reumrija alakultki. ami lehetetlennd hogykem6ny tetle. fizikai munkrit vdgez zen6letehiilralev6 jelenreri r6sz6ben. a belegs6g Ez fordul6ponlcL €let6ben. csalidorvosa tanricsolta. valamimrsfdle A azl hogv foglalkozis utdnn€7zen. taldnlehetne lelkdsz. mikdppen alir.ja lesr\.jre Enc is is. azonban hailoti,mertnemvolt a szavak neft gvakoi mestere kitkezr. latiasember lav6n. doktorekko.aztJavasolta, A hog) taldljon r,ir lel irmit. nlertszcrinte CxrytazIsten felral6l6nak is lcrer,lteiie

t0-

EcELr GvdRcY: BoRorvAiI-tN

f6lrete$elmait,6s unszolisra ijra el6vettegyermekkora Hosszas ami hogy rnegtudja oldani azt a kdrd€st. egyreink6bbrigy €rezte. hogy a mag_ Biztosvolt benne, kiskoribanoly sokatfoglalkoztatta. valamjlyen m6donfel lehetszabadinesbe zilr6dott nagyenergiekat . r aztdn..el\dgrit\rldgo.s^s munLai;l Ug) Bondolla. ldnr. ezek ej z6n iit a.,mdgnesbe er6t . Eveken dolhogyk6pes leszkiszabaditani 6l_ gozott.kis6rletezett, Pennsylval1ia mignem1874szeptember€ben Hogyan bemutatta els6 ijriikmozg6jiit. lam Huntingdonviirosiiban gondolkodott, vezette kis6rletei sor6nl mi 6t a vagyMoray munkiinelismern6nk kiindulisi ponHa Orffyreus lett menetdt. akkor miir reproduk5lhat6 volnr tot. a gondolkodris szercncs6re ismerGarymdgneses itrijkmozg6jdndl mindkdtkis6rler. a kezdeter, ezdrt va rcn4b", hogy a kd.eljttv'ben reprcduktililk iiik hogy valamilyen azt eat a klsziillket. Gary fd feladat6nak tartotta, tlgy, hogy mdgnes vonzerejel mddon,.semlegesitse" permanens egy ri, egy mrisikat helyez egy kdtkanjvagyegykari emel6segitsdgdvel, ezt p6lussal. taszitisgy6zze a vonz6hatdst,6s a megolA le azonos vdgtelenszer lehet majd ism6telniegy kid6s1azt6nciklusonk6nt segitsdgdvel. egyensrilyozott megnes Ez a c6l lebegeu szeme a el6u.6sk6rtilbeliil ndgy6vigtanott.mire jekulcs,it ahhozaz alapvet6 felismer6shez, a probl€ma ami eljutott hogyanmegy v6gbea lentette. Ldgyvassal kis€rletezve 6szrevelte, p6lusvdbds, hogy keletkezik iiltala..semlegess6gi vonalnak' es an egy nevezett hatds. p6lusvdltds A sorilnez a nagyonkeskeny. semleges z6na, igenfonros szereppel Teljesen bir. lekdt6tte figyelm€t a semez legesvonal,s eleintenem figyelt el6ggd ligyvasban a bekdvetkez6 jelent6s6g6re. p6lusvdhis Pedigez a p6lusv6lt6s vdgiil a megoladta j6l sikeriiltek, kis6rletei abbais hagytar6gebbj d6st,6s olyan hogy vonalet. kLuatisi amelyben m6g akkumulitoftelepeket hasznriit is az elektromiignesekhez. szeptenberdre m6rt6kben tudtacsi18?4 oly ki szolni, finomitani eljdrdst. az hogymdrnemvolt sziiks6g elektromSgnesekre. 1 dbr:inj6lldtszik alapelrendez6s Az az egyszerlis6ge. Egy patk6 alaki permanens m6gnesen billeg egy lngyvas darab. Fonros, hogya rniignes nem€rhetkdzvetleniil ldgyvashoz, daa egy rabfa vagypapircsik tdvtart6ra sziiks6g. egy szdliet van Ha teszijnk a ligyvas kiils6 v€g6hez. akkora kis l6gyvas ddli p6lusi lesz,is vonz6dni fog a permanens mi{gneshez. viszont lebillentjijk,mint Ha ahogyaz l/b. dbr6nl6tszik,akkor megviiltozik. megfordul p6lus; a eztonnan tudjuk,hogya sz6gilyenkor fdlfelE6ll. Vanviszont kdztiik keskeny egy szakasz. semlegesl6g.Jvas ahoL a r'6ge.ilyenkor lepottyan a szdg: nevezte r6la ezt Garysemleges vonalnak. 208

l. Ez egymdsik viliig...

Eurdpa 6hezik aligfej6s Kina- ezegymdsikvil4g.Mig a kriz6pkori orszega. t6dik,Kinaa Fdldleggazdagabb. technikailag legfejlettebb

IL Ez egymdsik vildg...

A feisd,,milli6"hiilgyta$aitalpigselyemben. Ldbfejiik- az6vsziizados hagyomdnynak megfeleldenzsugoritott, kisgyeramit mekkorban kezdtek, egydvtizedes 6s szdmyiikinz6sut6neftekel.

A r6gi Kindbanneml6teztek bdrtdniik.A biindsdknyakdba egysilyos fatdblit tettek, igy nemtudtaksemenni,sem aludni.

Akasztas m6dra. kinai Az elftelt csak ldbujjhegyre
dllva tudott leveg6tvenni. Amikor mdr nem birta tovrbb, megfulladt.

vil6g... III. Ez egyn,lasik

pekingiutcar6szlet: hid feljdr6ja.A egy sz61es Egy szokatlanul haladcsak osztott kdzep6n a csaszir hid hirom r6szre korldtoklal Ezt nemhaszndihattiik. seholmisutt nem hatott6t,az alattval6k lehetett megtenni Fdlddn. a

A Fiild legn6pesebb, legszorgalmasabb. leggazdagabb birodilminak utcdin ,lland6 volt a nyiizsg6s. A gazdasdgifejl6d6s motorja a hatalmasds egys6ges bels6piac volt, minden sajit technikai taldlmdnytelfogadott6s felhaszndltez az 6ridsi v6srirl6e16.

IV. Ez egymisik vilrg...

A NagyFalomladoz6 r6szlete 1800-as az 6vekv6gen. tfusaEgy dalmi,katonai kihivdsra adotttdves technikai vdlasz. Fal csak A a kisebbrabl6hadakt6l v6dtemega birodalmat, nemsokdig. 6s A vaslemezekkel boritott zrrt harci szekerek a kor tankjai- tudtrikcsakmegrillitani rab16, lovasseregeket. a

A kdz6pkori Eur6pag6tikus katedrdlisainak megfekinai leldje a pagoda. kinaiak A mindazttudtdkaz 6pit6szet161, amit eur6pai tdrsaik, dm a legnagyobb, leghasznosabb 6pitm€nyek mestersdges a foly6k, sz6les csatomiik voltak.Hosszuk Londont6l Athdnig6rt volna...

V. Ez egym6sik vilig...

Az els6globalizici6-ellenes felkelds, elbukott az ltrzades. ,,boxer" A hosszi technikai6smodlis hanyatlds a felkelEsnek utdn hajszdlnyi esdlye semmaradt. maroknyikiilfdldi katona A kiinnyeddn legy6ztea nyilpusk6kkal6sf1ib61 k6sziili dgyfkkal harcol6 li.zad6kat.

b' ..:,
A megk6sett technikai fejl6d6s els6jele.A Knaiakek:korra 169 gazdasdgi, elvesztett6k els6sdgiiket a technikai versenyben, a vasutat csakkiilfdldi tirsasreok mfu 6Ditettek.

VL Ez egymdsik vilig...

szina maradvlnyai: mandarinvizsgiik Egy tudlsalapitdrsadalom azjuF vizsgaftilk6k sora. Csak haszndlt helye,a dolgozatirdshoz vizsgdksordn aki illami pozici6ba, a rendKvtil neh6z hatottmagas tett mf sz6leskdrili klasszikus velts6916l tanfbizonysigot.

melymiit egy mriszereinek r6sze, A csiiszdri csillagvizsgdl6 jezsuitdk Mivel a csdszlLr, ,'69fra",ezerl az kdsztilt. segits6g6vel tijrt6nik.A baj csak kellettan6l, ami az 6gbolton mindent tudni semertettek. semmit azvolt. hosvmindebb6il

Vll. Ez egymdsik vildg...

:' 'l'
.j

A mindennapi technikdja szdlmalom 6let Knai m6dra. egyAz szerf,ftigg6leges tengelyii, hordozhatd, szetszedhet6 szdlker€kek szilzezreit haszniiltilk 6116sre, cintcizdsre. Olcs6bb, szellemesebb, mint azEur6piiban eltededt vizszintes tengelyii sz€1g6pek.

A kinai h6tkdznapok a teherhord6ja. talicska. J6val tdbb terhet lehetettvele vinni meger6ltet6s n6lkiil, mint eur6pai tisaival.

VIIL Ez egymdsik vildg...

t

valahol Eszak-Kindban. Lehet, hogy Vitorldstalicskdk karavdnja meglete hdtrdltatta a hat6kony talicska aj6 csatornarendszer 6s g6zg6pen elterjed6s6t? a alapul6 technika

vagy A zsugoftottl6bri n6k alig birtakjdrni, ez6fthordsz6ken 6ket.K6t felndttet kdnnyen is elbirt a talicskds, talicskdn toltik el, merta tehersflypontjaa ker6kfeletthelyezkedett igy emelni nemkellett.

vilag... lX. Ez egymasik

':i!,' Iti'.

gramofont Falusiak hallgatnak. kiilfttldi ftddgdk boszorkdnyos ,,A parasztokat. Ekkora miir g6pezete" a tanulatlan megbabon6zta - a mandarinok miatt 6vszilzados haladdsellenessEge Kina n6pe - mdlyseges, 6vszdzaddal nyomorban A ndhdny dlt. remenytelen jdldtneknyomasemmaradt. viszonylagos korAbbi riry.-ii

tlt .i,

Kina hatalmas A m€g 6piumsziv6k. technikailag fejlett,gazdag Emberek tizmilcserdlte. eziistk6szletet olcs6n termelt6piumra szabiilyosan milli6i mentektdnkre,a tiirsadalom li6i, csal6dok ekkora vesztes€gbe. beleroppant

X. Ez egymisik vilig...

petr6leumoshord6kat talicskakonvoj. tol6 Jelenet 20-as a 6vekb61, m6g Teherautd? Olajvezetdk? Kdtszdz 6vvelkordbban megtudtdk haldokl6 bivolnaval6sitani, egytdrsadalmilag, de technikailag rodalomban rndrel6rhetetlen ez volt.

Am azijtlet Kett6sferdefogaziisifogaskerekek kinai sirokb6l. 6s nelkiila legjobb ittlenemel6g.Sze$ziimg6pek tctmeggydrtris tek is elhalnak, csakfgymint Leonardo talilmdnyai.

vil6g... Xl. Ezegymrsik

alkalmas m6lyffr6tornyok 20 as a S616- fijldgdzkitermel6sre 6s A bambuszb6l 6vekben Szecsudn tartomdnyban. kdpel6ter6ben liltszanak. kijrny6kbeli A hdzak ezreit k6sziiltfdldgdzvezetdkek viligitottdkfdldgdzzal, Evszdzadokkal megel6zve Eur6 fiitdtt6k, fiil6nyt adhatott pdt. A m6lyfirds ismerere haralmas rechnikai mega n6vtelen feltalil6k volnaa Knaiaknak, nem6fietf6k de iltal kidolgozott taldlminyjelent6s6get.

vilig... XIl. Ez egymdsik

fti{

:ii'

ii

6s Fdldgazvezet6kekffr6fejek gytutdsa.

Az technik6ja s61€ fitldgdz viz, 6s kitermel6sdre. ut6bM6lyturds kitdrdsgdtl6kat, elztu6csapokat is kelbihoznyomdscsiikkent6ket, lett gy6rtani. technol6gia A exportk6pes volnaa szomsz6dos lett 6s Kdzel-Keleten Pezsiiiban.

XIIL Ez egym6sikvildg...

1. kazin 2. bojler 3.lapdtok 4. fiivdka 5. fogasker6k 'fteteI

A csdszdr g6zturbinrija. g6peta fiatal ij A Kang-Hszi csdsz6r oktardsdm sl6rakozds tatisdra kdszitette l67l-ben M. crimaldi jezsuitaszerzetes. a kezdetleges Ez gozjiirmri kiindul6pontja turbinds lehetetr volnaegyipari forradalomnak. Azonban I csakjAt6kszer maradt,mint az azt6ksfokbantaldltjdt6kkocsik. kell abhoz, Mi hogy valaki. adoniddben eg1 felismerje priegy mitiv szerkezet jelent6s6g6t? elvi

< A ..technoldgiai transzfer' djabb cs6dje. r egymrisikkhasznalatlan jdtdkszer. A keres6 ,,d61 kocsi"egy(fogaskerekeken alapul6) differenciilmf, melybdrmilyen irdnyf mozgiis eset6n megtartja egyik aikatreszdnek erederi iranydt. maigdpA r kocsikn6lktiliizhetetlenr6sze.

XIV. Ez egymdsikv i l d g . . . Dzsunka eliilndzetben. J6l ldtszanak ivelt az hasonl6 szdrnyakhoz vitorl6k, melyek 1016szeflien zhat6k, felhf voltak.A iisszecsukhat6k rudak vizszintes bambusz ivelt szdrnyfeliilemerev, ezdrt tet eredm6nyeztek, a vitorldktol6ereje jelent6s volt, 6slehet6v6 tetteakiir a sz6lirdnyis nyal szembeni haladiist

Dzsunka hi4tuln6zetben. Ezeka denev6rsztrvinyakra eml6keztet6 torldkvoltaka legjobbak.Kevds matr6z a vitorldzat mozkellett gatdsdhoz, n6tta igy hasznos rakt6r,eziiltal A olcs6volt a fuvaroziis. tdbb laposhaj6testet oszvizd116 rekeszre tottik, ez6fta haj6nem siillyedtel, ha valahol 16ket kapott.

XV. Ez egymdsik vildg... A meggyilkolt Rudolf Dieseltaldlmiinya, a dizelmotor. Nem sejtette,hogyazapro koromszemcs6kre tapad6pollenek millidrd.jai tdmeges allergidt okoznak majd,s a ttid6rik el6id6z6sdben is tbntos szerepiik lehet.

Liitszatra k6m6nyek egyg6zhaj6n. A val6siigban Magnushatisonalapul6 vitorlis haj6.A forg6 hengereke hat6sz6l igener6stol6er6t hoz letre.Otvenszer hatdkonyabb ugyan, mint a vitorla,de m6giscsak kell sz6l hozz6. Mire kitaldltdk, mdrlejdrta vitorldk koraa kereskedelmi haj6zdsban.

XVL Ez egynrisikvilig... 6s A brit tengeri ipari hatalomjelkdpe: haadmirdlis Nelson j6ja,a ,Victory". Ha a kinai dzsunkikvitorlilit lemdsoljiik a

akkor francirik, e Nelsonflotldjdnak s6lyesemlett volna.

A ndsodik nagy globalizdci6s hulldm technikaik6pvisel6i. az angol ds ame kai klipper fipusti vitorl6sok.N6hiny hdt alatt 6rtek Kindb6l ds Eur6pdba Ameik6 ba, teiival megrakodva. Vitorldik nehezen ds kezelhet6ek ala csonyhatisfokiak vollaK.

XVIL Ez egymdsikvili4g... penge. Egy A damaszkuszi kard r6szlete6segy t6r hegye. dt Evszdzadokon a legf6lelmefegyvervolt. A furcsa, tesebb iilvdnyes mintdk a lsistalyszermutatji{k; kezetvdltozatossdgdt mtua a titkostechnol6gia elveszett.

vihg... XVIII. Ez egymesik

megteremt6je. az 1. A. Carnegie, acdlrijkori tdmeggydes6nak Az 6kori Kindban marismertvolt ez a technika. leggazdagabb 2. J. P. Morgan, korrinak legbefolyisosabb, piac e11ens6ge. ,,szellemi Tesla v6llalkoz6ja, szabad eskiidt a ledllitotta elektrodinamika az fejl6dds6t. kivegz6sevel"

megsziilet6sekor. asztallegAz Banketta Morganac6lbirodalom fontosabb term6ktiketformdzza,sin alakii. Vajonhiinyan6rtett6k jelent6megkitziiliik azipardsa tudomdny osszekapcsolisinak Vagycsaka pillanatnyi haszon 6rdekelte 6'ket? s6gdt?

vjlig... XIX. Ez egymasjk MorganbdnyAMunkaer6 volt iban.A gyerekmunka ez6t a a legolcs6bb, Az legtermelekenyebb. leggazdagabb akkorivili4g profitja az 6 emberdnek verejt6kiik munkAjukb6l, Ez b6ilis szdjmazott. m6g nema tudiistirsadalma...

gazdasdgi innoviici6ja:a t6meglegfontosabb Az ipari forradalom 6vekben. gydrtds. k6pa Fordgydrudvaran kdsziiltaz 1920-as A vdmakdsz61tal teNezett T-modellek A magyar Galamb J6zsef ma fejl6d6s6hez mtu fj technikais kell. szeszerel6sre. gazdasig A

vilrg... XX. Ez egymdsik

A c6g 6vekegyikrijdonsdga a tv-kamera. Telefunken A 30-as k6szi.i1€k6nek funkci6jiitma mer senkisemismenefel, annyira m(kiiddtt.Farnsworth elavult. M6gfotocell6s fdnydrz6kel6vel feltilmdlta a konstrukcidt. ezt tahlmanya messze

Vajonmi ez?A technika haladdsa miattma miir senkisemtudndmegmondani, annyira elavult. A g6pdrapdly-gcirc6lszdmit6b6kanal6g gdpe,1400gdrb6t szdmolt egy napalatt. ki gyorsaoo rgy soKKal volt, mint a hagyom6nyos,,k6zi" szdmitds. Az anal6g szdmit6gepek miia teljesen kivesztek.

XXL Ez egymdsikvildg...

Egykorfdlelmetes fegyver az anerikaiLexingtonanyahaj6. Mdrav6glegesen elavult technika, hiszen robotrepiil6g6p egy akfutiibbezer kilom6terr6l mes tudnd semmisiteni.

Az elsdhelikopterkisdrletek egyike. Bdr minden technikai rdszlet ismertvolt, m6gis harminc 6vig taftott, mireazelsdhaszg6p ndlhat6 elk6szi.ilt. Sziimos modellhasznelhatatlannak bizonyult, de rijra €stijra nekirugaszkodtak, el nem mig 6rt6ka celt,azels6 prototipust. mrikijd6

XXIL Ez egymisik vilig...

a technikiit generitordnak ahogy ,'modern" forg6r6szel Vizer6mii mint nagy. nagyobb, a szomLegyen 6vekben elk6pzelt6k. a 30-as ludil.. mlnlmr. ./ede. volldd(or dlenjrrd az Mis

A ,,korszer("er6mii mdg ma is hasonl6,mint a j6l 30-as6vekben, jellemezve a stagn6list. Nem gondolkoztakfj, jobb elveken.A term6szeitctrv6nyeinek a megismerdse, kutatds fejl6deseek*or kezdett akadozni,majd megrillni. A mdretekbfvdlet6ben gondolkodvaelveszetta sokkaljobb negoldAsok irdnti szellemiigeny.

XXIII. Ez egymisik viLig...

Az 1930-as 6veke ffr6tornyokleptdkel az olajmez6ket. Senki semgondolt arra,hogyaz olajkEszlet v6ges.6s v6gs6kig a tiinkreteszi tem6szeti a kdmyezetet. Most,n6hiiny 6vvelazolajk6sz let kiapaddsa,drasztikus a Aremel6sek mdgmindiga 30-as eldtt. 6vekmentaliliisajellemz6. a

Vizerdmiivek tu.binajiiratainak 6pitdse. ekkorkezd6d6 Az nagyduzzaszt6dpitesihatalmas ldz tdjegys6gek. fbly6karcula szabesri tdt viiltoztatta vdg€rr'€nyesen. meg

vildg... XXIV. Ez egymrisik

harmincas P.Famsworth elej€n. 6veinek

Tesla a, karbongombos" €s lrmpa.

eredm6nyei: munkdjdnak Farnsworth Az els6 elekffonikus Az els6sorozatgyartiisri (1937). tv-kamera, tv-k6sziil6k

vildg... XXV. Ez egymiisik

A fiizi6slabork6pe. kis, iiveggel A zajlotta fijzi6. burkolted6nyben

Farnsworth 6s felesdge 1936-ban. EkkorTeslamiir haszniilta ffzi6t, a pedig Farnswofih 6szrevette ajelens6get.

Az els6Ks6rletiffzi6s berendezdsek.

I
Az id6s felral6l66s reaktora,

I

Farnsworthlegfejlettebbftizi6s reaktora.Ez mdr dnjfi6 volt.

74'f ; ,A

A gdmb alakrireaktor kamrija.

A kamrebahelyezett gijlnbsiivegalakf elekt16dok.

. XXVII. Ez egynrisikvil6g...

Dr. Szab6 Ldszl6 400KW-os, 1507.-os hatrisfokf mdgneses generiitora. ldtszanak torzmezdt J6l a okoza) ferdetekercsek.

A generdtor mdsikn6ze1e. egy

vilig... XXVIII. Ez egymdsik

a motor6se.J6l liitszanak ferdemignesek. A Minato-f6lemigneses

motorfog6resze wattos m6ret(,n6hdny Egy kdzepes

MdcNEsf,x voNzis,iBAN

j6l A 1. 6bren l6tszikGary elrendez6se: k€tkanjemel6kajriil egy jelijlt, lemezforg6,/-vel jelitlt kis fadarabot l6tunk,6s az e betiikkel (nem permanens b6l k6szult.U-alakdlagyvasat mdgnes), melynek permanens billeBtet6sivel a patk6megnes fluxus6nak toralrirdr6dijk el. Ezaz effektus megoldds a kulcsa.

^) ltigJvastuitrafev d0 tue

b) Uefnt lefel4ddntve

L eba.P4lusvliltds Ldgtras egJ kd.ottran a rutkti euoryatttsabrA kA ?set ldgrvasnak heDzete, a LigytasftEe Denpoldi.Ah. Ekkora s.o8 eqy ahol

Gary 6ta tObbtucat feltaldl6 buklGnt rii erre az effektusra,eg6sz pontosan an:a, hogy tdbbletenergirt lehetkcsalni a term6szett6l, ha m6gnesek erdterdt. mezej6t id6benviiltoz6m6dontleformdljuk. Miben is ,ll ez az erdtdflorzit6 hads,mi6n bukkan ijra 6s djm m6gfel nesc5 ldbbletenergial terme16 les/dlekeknel? Altaldban csak"/ l;tszik, hogy szokatlan, mai gyakorlatt6l a eltdr6en, alapvet6en aszimmeffikus torz tereket hoznak l6!re. Mindezcsakel6gnagyl6gr6sekkel oldhat6meg,ez6ftegy gyakorlott villamos-szakembemek fureleve csenak alacsony 6s hatdsfokinak ttinnek ezeka szerkezetek. Nemcsak mozg6szerkezetekn6l, hanemmozg6alkarrdsz ndlkiili g6pekben feltrinikez a hat6s. is ezekr6lis fogunkmajd sz6lni.Ahhozazonban, hogymeg6rtsiik ajelensdger, vissza Lijra kell menntink a szimmetria fogalmiihoz; a klasszikus s6t fizika ,,kirdlyn6j6n6l", a mechanikdnSl kezdeni,hiszena klasszikus kell fizika fogalmaiterot€r,az er6t6rfluxusa.munka,energia, erti, teljesitm6ny, dram. - a mechanika sebess€9, stb. id6 fogalmaib6l szirmaztattuk Ie,6s a mechanika fogalmaihoz k6tveaz elektrodinamika van dsszes, alap-

209

f, GELYGY6RGY:BoRorvAiLEN

is. m6r6sz6ma Sajnos,mint m6r emlitetliik' vet6 m6rtdkegys6ge, is fog ezeka legfontosabb s.lmakegybena leghomdllosabbak (Csm a semtdrekszenekkdd feloszlatdsara). IENryECE A SZITIT{ETRI,{ besz€hiinka szimA Tihott talilmdnyok cimti k6nyvbenr6szletesen Ujra hib:ilutil. e( dz I'ifejlodesercil. olr elkd\elerl metria fngalmanak men a ehhez fogalomcsoporthoz, terniink kelt ^zonban 6s ijra vissza ad6 t6bbletenergi6t e nAlkiil semmitsem .fogunknegirteni t migneses Most ez6rtrijvidendttekintjijk mlikijdes6b6l g6pek ,,lelkivil6g6b6l", felt6telert megielends6nek (vagy energiahidny) az energiatdbblet kell mozg6sihoz a tomegpont eset6n. Ehhez folyamatok mechanikai mi is a hogy meg legegyszeriibben. mert visszat6miink, itt l6thatjuk szerepe, mikor, milyen viltoz5st hoz egy-egyijabb is szimmetria vagy megjelen6se, eltrindse. szimmetria iill vagy6ppen mozog, sebess6ggel egyenletes Ha egyttimegpont tenni a kiil6nbseget nem lehetval6j6ban k€rd6se, ez csakn6z6pont ered6, aknem kdtf6lemozgiskdzott-, akkoregydltaldn hat a testre dlland6, impulzusa hogya tomegpont mondjuk, tiv er6-Ilyenkorazt a az 6s a 2/a. abfin ldthat6m6don6brdzolhatjuk id6 fiiggv6ny6ben menr6n koordinitalengely egy-egy vagy test sebess6g6t impulzusdt, kiv6giuk,6s od6bbtoljuk' szakasz6t Ekkor, ha a 2la. 6btab6,rmely Ezalatt 6nazt szimmeEiet. egy kapjuk; azaz idtibelieltolesi ugyanazt el6re jiik, hogyid6ben tolhatjuk(transzformdljuk) iranyba bermelyik ugyanazt. mindigvisszakapjuk szakaszt, a kivdlasztott vagyhiitra ^z Itt a transziorm6ci6 iddbeli tologatdsel&e vagyhdtra'de m6gtii(igazcsal hosszabb-r6videbb is kcirszimmetria jellemezhetia rendszeft a ism6tl6dik foaz szakaszokon, nem biztos,hogy a v6gtetens6gig j6l (mintszimmetria) ^zonban litszik' 6sa eltolds lyamat). folytonos A utdn folytonos eltol6s (mint szimrnetria{ranszformdci6) visszakapjuk az ercded abrdt. mintha mi sem t6(6nt volna, ezert a rendszetir levezzik, szimmetrikusnak vaidns. EzEketaz invari6nsrerdszereket esetnek vanegy ilyen egyszeni is szimmetri6ja tiibbf6lefolyamatos lenne,de mostjijn a l6nyeg:ha vala6rdektelen Mindezteljesen kezd. 2/b. A akkoraz Syorsulni a milyener6velhatunk tdmegpontn, test gyorsuliissal rendelkez6 (nem sziikdbr6nliitszikegy b6rmif6le legyenid6ben)impulzusenak Slland6 hogy ez a gyorsul6s s6gszerii, diagrammja id6 filggveny6ben. az vagysebess6g6nek Litszik, hogy itt az iddbeli eholdsi szimmetriatruir ehiint, htszen el6re tetsz6legesen ki, bdrmekkom szakaszt.viiBunkaztnemtolhatjuk 210

M,{cNEsE( voNzis,iBAN

vagy hiitra, hiszenm6s 6s miis lesz a fiiggv6ny a kivalasztottszakasz el6tt ds mdg6tt is. Azzal teh6t,hogy er6 hatott a tomegpontunka,sl, wsztettiink egJls.i metrilit. De mdsk€nt is megfogalmazhatjuk ezt az illitestr ha csdkkentji;ka mozBds szimmetridjiit.akkor erd l6p fel. sebessdg inerciarends?e azegyrl 6lndzve sebessdg inercErendszerbo a misik n" rve

(lranszlomacid I id6bel ellolrs ulr0)

(lranszlormdcid iddbrl0 lolds uldn)

o---.>

H h) id6beli ehoks utuin

2- 6tJta. Egrenes wnal noqds szimnetridja. A tdnegpontrc en hat6 a) er,6 Newton ax ttndja.b) Efi hata t,megpotra. A sebessd| A.egy1. n(;. szeriieholdsiszi,nnettia elninik,dea na|yitdsisainmetria neBmarad. nZg Nevoi IL ari6ndja inZnyes. Mig a 2la. 6br'n l6rhat6 eserfelel meg NewtonL axi6m6jinak, azazhogy egy test megtartjaeredeti mozgdsdllapotdt, nem hat rd ha er6; a 2/b. dbrafelel meg NewtonII. axi6m6jdnak, az F = ma amj j6l alakban ismen.Kev6sb6 ismen,de legalibbolyanfontosaz f =t, alak,azazaz impulzus id6beli megv6ltozdsa egyenkiaz ercivel. J6l l6tszikteh6t,hogy egy test mozgrisrllapota hat6sdra er6 mark6nsan megv6ltozik, ekkoregyeltoldsi de szimmetri6t vesztettiink Ez mdr is. azonbar nem aztjelenti, hogyenergia az impulzus 6s megmaradrisa ne teljesiilne. Egyenes vonalf mozgds eseten ugyanis, az er<i a ha 6s (vagy impulzus)iMnya egybeesik, egy kevdsb6 sebess6g ismert. h6tt€rben marad6szimmetriamagjelen yan, ez a l:izonyosnagylttisi szimmetria. is jelentez? Mit Ez aztjelenti,hogy ha van egy erdnk,amelyesetleg id6benm6g vdltozikis, az l6nyeg6ben m6rrdlcendszer, skelamegvfltozegy egy tat6s6t6l fiigg6en5lland6marad.Hogyanlehetne szeml6lterni? ezt Vegyiink p6lddul feh6ralapon fekere egy korongot. Nemrudjukmegmondani, hogy mekkora korong6tm6r6je, nem tesziinkmell6 a ha

>

2r1

EGELYGIORGY: BoRorv^ELEN

gyufasdobozt. vagy valamilyenismert m6retii t&gyat, p6nz6rm6t, a a bdrmimiisr.Onmagdban korongk€p6r6lnem kdvetkeztethet[nk standardis az er6 6rt6k6t valamilyen UgyaniSy korongitm6r6j6re. kell mert€kegys6ghez vimegv6lasztott onk6nyesen hoz,valamifdle - iinkdnyesen a A szonyitanunk. tivolsilg 6s az id6 egysdgejhez
rd"tJil v;hs/tnltuk kr' de et n?n ?t\ tetmi' c.illdgd./rrJelcn\eeeil. 6ft1k, hiszel tudjuk. hogy orsz6gonk6nt miis 6s s.er tibal riigzitett m6s lehet a hossz.vagy az jd6 m6rl6ke Ez az alig ismert nagyitiisi a szimmetriaaz oka annak,hogy m6g ma is nagyonzavarosak goncloDe tekintet6ben. I6Pjiinkto6s a megmarad6sok lataink a szimmetria vSbbaz egyenes vonald mozg6sokt6la sok tekintetbenhasonl6g6rbe vonali mozgrisig. a alapeseie 3/a 6brenl6tszik. kdrmozgds A legegyszerribb

uldn d6belh i,sllmnszlormdci6) ,

uldn id6beli".llolas

A
^) ilhldd szaIsebess;I b) id6beLieltaks utdn
3. ebnm. Ktimo.gtis s.innetritta. a) A inegpontra nem hat n|onntik b) Nyotnatlk hat a fin.gpontru. A s.itgsebesllg nd. A. egrs.et eltolisi s.irnnenia negs.ilnik, de a ragittisi s.ittunetia niq tnrytnand.

hanemszdgsebess6gdt Kdrmozg6s eset€n, nem a test sebess6g6t, igy haszndljuk, impulzushelyettM impulzusnyomat6kot, az im_ €s felrajzolni. Egyen puJzusnyomat6kotid6 flggv6nydben az drdemes hogya forg6 a 3/a.dbrdlkapjuk, att6lfiigg6en, 6s leteskijrmozgdsnal mozgunk, mds6s mdsimresthez k6pest milyenszbgsebess6ggel mi (2/a.Sbra). egyenes pulzusnyomal6kot vonahi6s iorg6 ldthatunk Az ha anal6g. 3/b. iibramutatja az esetet, A azt mozgiis teh6tegymdssal

212

M,icNEsrKvorzisri8AN

(ami valamilyen nyornat6kkal nemsziiks6gszeriien 6lland6 idoben) az gyorsitjuk. tdmegpontunkat Ekkor az impulzusnyomat€kunkra nemjellemzoaz eltoldsi t6bbd szimmetria. ez nemjelentiazt,hogyaz impulzusnyomatdk. a iim vagy test osszenergiSja mandnameg.Ez is ugyanaz eset,mint az ne az vonaid mozg6,sn6l, egyenes azaz egy agr-ittisis:.inmetria ntig min dig lltezik. m1gmegmarad. impulzusnyomat6k a szaigsebess6g Az €s pdrhuzamos vektoram6g nindig lesz.6s a skdlamegvilasztdsit6i fiigg6enmindig ugyanazt k6perkapjukvissza. a semminem viilto/orr. J/a/ megrnr eg) 5,,immetrid\al dolgunl.E: mindaddig. \dn ami9egyerlen szimmetria l6lezika rendszerben. is addig fob'amatos - azaza negnarad u enetgia, impLllzus az impuizusnyoma!6k az 6s geometriai tipusi szimmetriek. Ezekben esetekbenhat6s az elaz a ds lenhatas tiirv6nye €rv6nyesi.il. Newton axi6mSja ez l6nyeis ami IlI. g6ben burkoltan impulzusmegmaraddstielenti. az Mig Newton axi6II. mdjaburkoltan energiamegmaraddst az ta$almazza.hatds a ellenhatds torvdnye l6nyeg6ben impulzusmegmaraddshoz az kapcsolhat6. Newtonszabiilyait n6haaxi6miiknak, n6hatcjrv€nyeknek nevezik. Az axi6m6k bizonyitds n6lkiilelfogadhat6 kijelent€sek. melyeket ta a pasztalatok igazolnak, messzabiilyokb6l vezethet6k Axi6ma s nem le. teh6t a szab6ly. az megfigyeldsb6l ad6d6 6ltal6nos 6rv6nyri kiivetkezter6s.nelyb6l belsai elkn notunsoknilkiil le\ezerhetd tdbbtdrv6nyMost aztvizsgdljuk meg,mennyire iiltal6nosithat6ak a..szabdlyok". ezek Ha ial6lnenk olyanfolyamatot, egy aholnemigazpdld6ul hatisa (ahol,n a ldmeg,d pediga ellenhatiis. vagyaz F = ,n.riisszefiigg6s gyorsulils), akkorterm6szetesen felmertilhetne gyani. hogy ezek' a ben a folyamatokban nem maradmeg sem az impulzus.sem az energia. sem az impulzusnyomatdk. hogyanlehetilyen iolyaHol, matotkeresnia mechanikdban? v6laszt .Tibott tuLAlndnrok A a ban,valaminta ,,Beve:etls tirtechnol.jgidba l.. 2. 6s 3. kdtei6u ben is megtal6liuk. Olyan mozgesokat talilnunk. aholu no.kell gdsnaksenmifdles.inmet ija rin.r. Ez azt jelenli. hogy semmif€le folyamatos diszkr6t 6s szimmetria nemmaradhat rcndszerben. a azaz fblyamatos eltol6si vagy nagyitdsiszimmetriiltsem sz bad hagynia vizsgdllfolyamatban. Ezdrtp€ld6ul sikmozgi4s eset6n. az impulzusnyomat€k ahol mindig a sikramerdleges m6rt6ke (blil. v6hozhar), id6ben sosem kapunk elr€r€st az energiamegmarad6st6l.impulzusnyomat6k Az ekkor mindig ugyanazon egyenes mentdn viiltozrk, teh6tegy nagyitisiszimmerria m6gmegmarad. Ahhoz,hogyebb<il illlapotb6l az kiibrjiink.az sziiks6ges, hogya kiils6er6k6lland6an vdltozzanak,6s olyan. teljesen dl-

213

EcELv GY{iRcY: BoRorvAiLEN

teljesen adjanak, amelya pontimpulzusenak mozgdst taldnosl6..})eli mer Ebbena mozgdsban s?mv6ltozdsit okozza. mozgAsit, Sltalenos nem mifele szimmetidt fogunktaldlni. A feltaldl6k legtitbbszijraz6n nemjutottak eredm6nlre,mert meg^zt pdly6n val6mozgat6ssal. titt6n6,debonyolult egy el€gedtek sikban majd segits6g6vel triikkds mechanizmusok gondoltiik,hogymindenf€le Naiv m6tbrv6ny6t megmaraddsdnak az kijdrsszdk impulzusnyomat6k don olyan forg6 kereket pr6bdltakkdsziteni,melynekegyik oldal6n vagytdbbgoly6volt, mint a masikoldalonEkkorazonban tijbb sLily, Ahhoz,hogya naa szimmetria. m6gmindigott leselkedik nagyitesi legalibb klt tengelr ki;riil kell gyitdsi szimmetidt6tmegszabaddjunk, iddzziink el6. Ennek a vagyis ne sikmozgdst forgatni a tdmegpontot, hogy mozg6snak lesz az 6rdekess6ge, ez mrir nem 6beli (Niels az sonendj6nek azaz 1802-1829) a forgdsok Abel, norv6gmatematikus elEz az nem felcser6ldse vezetugyanahhoz eredm6nyhez l6nyeges kepest. vonali mozg6shoz vagy a t6r6s sikmozgdshoz azegyenes Ez a teljesen altaldnosmozgaslegegyszeibben egy igynevezett (A rajzaa 4. 6br6n letszik. kimeg,melynek kett6s ingdval val6sithat6 a a s6rletfeir6sar6szleresebben,,Bevezetas tirtechnohiSidba"3 kotehibdi 6s a SpndldiMnika cimti dolgozatokr6ben, klasszikus A fizika kiterjeszt6s6nek. taldlhat6 mega mechanika Ugyanott banolvashat6. - Cs6kiir munk6ja Csaba az a spidldinamik6nak egyenletendszere )

1. ebft. TlrbeLi kettds inqa elrende.4seas naftse. L ninSjel-feldolqovi s.dni isap: 4. nyotnelektrcrik': 2. adatcy,fijt,5lairrya;3. niftskiirr4kl' tat6-displaJ; 5. csatigr: 6. forgdsi jehAi; 7- rug.j; 8. tdmeqpont;9 10. d. i Sa karjai; q (t) ({h(t) az inga kaiainak sziigelfontuAsaa. id6 JiiBBvi jet). (anqtde ny4ben

2t4

MAGNESEX voNztrsiBAN

Ha egyszerek6t tengelykiiriil mozogaz inga,6s nemcsak giaa vilaci6,hanem rug6 is kit6ritheti a bonyolultmozgi4st egy ezt v€gzri ingdt, akkor ldtjuk, hogy a tdmegpontra har6 aktiv erd elland6an \iltozralja az tr6nyit,6sa tdmegpont impulzusnyomat€kaminden is id6pillanatban 6s m6s,semmiflle mds nemielfolytanoss.immetria lemzi eal a rendszert. szimmetria{6rk6pen a,,senki fiildje", A ez mert a klasszikus fizika eddign€mfoglalkozott ezzela fontosterii(A titDegpontra lettel. hat6er6 drv6nyes id6fiigg6, ha a fiig85 6s s Ieges ingdtkuldn vizsgdljuk, 16har6k6nyszer 6rv6nyes id6 a is 6s fijggder6t ad.Ez m6r kiviil esik a mechanikaj6l ismerr, elm6letileg 6s kis6rlet:leg vizsgiilt is teriiletein.) Mit is lehelne m6miezena teriileten? Lehetne mernia tdmegponF ra haI6er6t6s a gyorsul6st rigy,hogy mindenidripillanatbar is mindegyiket megmdrjijk. az F = na val, akkorNewtonnak igaza Ha van ebben teljesen a 6ltal6nos esetben ha pedigaz F nemegyenl6 is, maval. akkorvalamiijszeni tdrv6nyr kell keresni! a m6r6s Ez azonban nagyon bonyoluh, mindez ideig,legobbtudom6sunk 6s szerint senki nemvdgezte (Igenpontosan el. kellene m6miaz aktiver6th6rom t6rkomponens ment6n, hiszrer6zis- fdzishiba 6s n6lktil.Ez rechnikailag igennehdz, taldnmegoldhatadan mer€si feladat.) Azt viszont kajnnyebben ellen6rizhetjiik, vajonmegmarad-e hogy az energia? Ebben esetben a tdmegpont az csak sebessdgdt megmdmi kell az iddfiiggv6ny6b€n, hiszen tdmegpont a r6mege dlland6. k€pezzijk Ha az E =mv) + mgh mennyis6ger id6pillanarr6l id6pillanarra, akkor m€r6ssel nyomonkdvethetjiik,hogy az energiaiilland6 marad-e. a Ezt mdr6st elv6geztiik, aztral6ltuk, 6s hogyaz energianem {lland6 id6. ben a legiltalinosabb, k6tteng€lyes ingamozg6s eset6n. Termdszetesenfelv€t6dik k6rd6s, a hogypontosan rn6rtiink-e? Ebben eserben az a kontrollmdrdsr vdgeztiik. fgy hogyegy-egy rengelyt rdgzirve. m6sik a kiiriil ingadozva. v€gezriik a mdrdseket. ral6ltuk, el Azr hogyha 169zitjijk az egyiktengelyt, akkorm6r€seink Newton-f6le = .a -val a F jellemzett energiamegmaradasr mutatjdk. Ez az eserj6l elki.ilijniil a tiibbit6l. ilyenkor mozg6 energiiija srirl6d6s a test a miattexponencidli\an c(cikien.Bfu az ingrmozgiis miafta sdrlddds rdoben nemepeszen dlldndd. periodikus ennek vdllozaqa lii(hctd mer6sekrel. jol a 1n-miresekelernz6sdb6l l6tszou, az hogyminditssze n€h6ny sz&aldkos hibiir v€teittink m6r6sek a sor6n.) Mindk6ttengelyn6l rapasztaltuk, ezt ami_ kor csakaz egyik tengelykiiiil forgoft a tdmegponrunk. dha) (5/a. A helyze! drasztikusan megviilrozik, amikormindkdttenEely kdriil egys/erreforog a tdmegponrunk. elsd riindTesre rel;eren aza,/ egy szabdlytalan, rendezetlen ingamozgdst kapunk. 5lc. iktlli. l6tszik, Az

215

EcELYGYdR6\: BoRor!AiLEN

engelY a) fiigg6leges +EqUl E_ul

E-=;N +jauat+ rq

-.-

EdY Ui E- IJ]

td=-n

+-oEoi.+

ac,

+Eartil - - - Fd ttl - - E!{rl -E![r] _-"" Eq tI Exp..(E! Irl)

0?5

4 = -le..'". !o'.,'et l*' !e",,:.,
5. 6bra.Ha kAt kngely kariil fonS eg'-tdnegPont,ndr nemni,\di8 teljesul a. etrcrqia-Asinpul.utne9na.adds.

216

MicNrsEx voNzASABAN

jellemzi a lecseng6s hogyez esetben messze nem az exponencidlis ndhrny esetben drasztikusan lec.rdiler. folyamatotr osszenergia az monmdshelyeken dmszrikus?n megn6. Azt m6gcsak-csak lehetne de dani,hogya sirl6ddsmiattn6hahirtelen lecsdkken energia, ^zt az hogya sirl6drsenergi6l a rendszemek. ad miir nemlehetr6tbgni, A rendszer rugalmas r6szeiben terjed, t6rol6dik energia: az n6haelnyel6dik. n6havisszaad6dik. rugalmassdgi A modulusok, a tdrolt 6s A ene€iik viszontj6lm6rhet6ek szamolhat6ak.konh6t m6risipa €s okozhibrit, ram6terek mellett rugalmasan energia a tdrolt 6ndkeugyan nagyjdb6l vonalvaslags6gon befoa beliil de ez az 6sszenergia-gorb6n m6rt6kben. a v6ltoz6 mint ly6solja eredmdnyeket, mdgkisebb az azaz A sordn el6fordult olyanszerencsds mdr6s-beinditiis, slirl6das. m6r6sek hogy a tdbblerenergia m6rt6ke miatt a, tE6leugrot az illvdnyir6l. voltak,azazha egyrdgzitelt dllvanyhoz A mdr6sek megismetelhet6ek hdztuk az ingit ezdltal oda minda rug6tmegfeszitettiik, pedig mind -, egyel6irtmagass6gba emelliika tdmegpontot akkora mozgisminhogy a meres megbizhat6 6s dig ugyanigyzajlox le. Ez is mutatja, pontos. Nos. ha az effekus ilyen l6tsz6lagos egyszeris6ggel el6ellitmiir hat6. akkorjog8al meriilfel a k6rd6s, hogymi6rtnemlalilkoztunk ideigezzel folyamattal? kdrd6sjogos.vilaszpedigaz.hogyigen, a A a talSlkoztunk ezzelaz effektnssl, de neulfgeltiink oda. m,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,r A TERI{ESZET TALANYAI A termdszer legaliibb ilyen effekustmular,ftszbena ,,Ttboxtak6t -banmiir leirt Schauberger-f6le (az ldbndnyok" tal6lrn6nyn6l 6hala pisztrdngok megfigyeh mozg6s6n6l), a tomdd6mijkbd6sekor. 6s Azr kell tehritfigyelniink, hogy hol van a term6szetben olyan folyamat. aholegy-egy tdmegpont mozg6sa lilland5an valtozikaz id6ben. Ligy hogysemmif-6le szimmetria marad. nem Erdemes a t6rbelispirdl ezt szeriimozgilsokn6l keresgdlni. ott sejtheto. mert hogyezekaz eserek jelens6g a piszt' el6dllnak. Mindkdtilyen,a termdszetben el6fordui6 - fblyad6kmechanikai r6ngok mozg6sa a lomdd6 6s esetek. Ezekszjimit6sokkal nehezen igen leirhat6, iltal6nos. 6rv6nyes mozgrisok, ^z 6s (amikoregy-egy ilyen tranziens mozgrisok kis6rleti vizsg6lata folyadEkcsepp vagy leveg6r6szecske pdlydjdt. mozgrisrit. rd hat6er6ket a kelLene vizsg6lni) rendkiviilneh62k€s, gyakoriatilag kivitelezhetetlen. A pisztriingr6l tudjuk.hogyszinteer6feszit6s azt n6lkiil,uszonyii! alig-aligmozgalva egy helyben tud maradni v6gtat6 a hegyiparakokban. s6t k6pesmdg ilr ellen is iszni. minimilis lipl6l6kfelv6tellel. Pontosan tijnt fel Schaubergernek, nemaz uszonyukkal az hogy csap

>

217

EGELYGYdRGY:BoRorvA6LEN

valamimds,.triikkjiik" mint kodnak pisztrangok, a tdbbihal,hanem a {ol)adek a pisztvan. Azt felteielezie,bo$ a kopoltliikb6l ki6,ram\6 t6rbelispirdl menten rdng 0$6 alakdtestekdriil dug6hriz6szertien, oly el6rehaladdsSt nagym6rt6kben 6ramlik,6s ez ^2, ami a pisztrang mdsikhataldlkozunk term6szet a az segiti.Ugyanezzel effektussal jelens6g€n61, vagy mozg6pora tomdd6nil.Egy-egy torndd6 sonl6 hossaiideigtart,6s drdekes m6dona fotdlcs6r el6ggyakran el6iell, j6l mozg6s6niil lyamat6nfenntart6. torned6vagy ,drdiigszek6r" A drkezika szrikiil6mozgdssal kivehet6, hogy a leveg6tdlcs6rszerii, vasegy k6m6nyszerii, nagyjAb6l egyenletes sz6l6rv€ny alj6ra,majd l6tszik, 7. 6ba A a tagsagu hengeren tiivozikfelfel6. 6. dbr6n pisztrang struktfrrja. rdnpediga torn6d6

s.olaisos drunbs. A kisnakrlla AmmLis halakk,ral. a)AltaLinos, 6. 6br^. = A. O.oU anikor a Reynolds-r.d,n| 00.000. tiftlnnds 3, ellendlldsi tinrezdje as a lehet6lesjobb.b) A pis.trdng katdine zitis,a sft kpnak metfelel4, drantus,amit kii' hdrcmdinenz szinmetriamentes is, ,,ttiikkje a csavaft, ellendlldsi tdnyezdje 0.015,lr'i.rs.er kopobfnjdval eL Test'nek er lbnleges hakd. minta makr6Li6, meqis ellend dsnALkiil nttzabb, llitszik,hogy vaiamibaj van az Mig a pisztrdngn6l egyertelmiien hiszen impulzus- energiamegmarad6ssal, nemlatjuk,hogykijl6nit_ 6s a fejtene az 6ramliissal ki szemben;tomdd6 sebben erijt ,,meggyanisihogyez a sz6liirig6nyel. tudjuka tomed6r6l, Azt t6sa"magyarizatot el6fordul(Budapesten, 2002jiniusdbanpusztitott), v6ny mindeniitt tavasz folyam6n. amikor leggyakabban Egyesiilt az Allamokban, de leajdul6hideglevegdtalrlkozika d6lr6lf6lfel6Aaml6 a Kanaddb6l leveg6vel. a kevered6s Ez a?I6n, €rdenedves, meleg,atlanti-6ce6ni id6zi el6. 6s szerencs6tlenebb kesm6don,a kdt leveg6reteg forgdset ezekfelemelkednek, fiiggdleges tengelykijri.ilmozognak. esetekben 218

voNzasaaAN MicNESEK

feletti n€ha1000megawatt energi6jitorndd6k Az erdsebb, nagyobb vagyakdr6rdkigis folyamatosan), le (percekig, teliesitm6nyt adnak h6er6miin6l. tbbbet 6tlagos egy lem6rt6k6b6l rombol6s teljesitmdnydt altalaokozott az A torndd6 pontos A olyanhatalbecsl6s. torn6d6 het kiszdmolni. viszonylag Ez az a hogyp6ldSul 6lfelgyorsitja levegdl, masenergiiit le, annyira ad dtiithetik a rasiti sineket, vagy tdbb tiz tala elsodort szalmaszdlak Ma nehezebb tiirgyakat. mar a eldobhatjak brilorokat, a kilomdtene j6l kiala_ a torndd6 eg6sz meghatarozhat6 segits€gdvel Doppler-radar 300_350 Ez kering6testeksebess6ge. akdr kul6sa, az drv6nyben 6s esik nagys6grendj6be ami kn/h is lehet, mdra hangsebess6g
p r d 0 bd l alehzivoll m € l l d l h a la ze n y h d n v t l dd h s da,b e l ss p i f i l
spifilis berrail le h h l ed f a n rbd l s 6 s p i r i

Iel0lndzel

oLdalnizel

maximdlh a, energ bedramld a spidlisan Spiralsan tiszla illkdp?6dik mo?gd leveg6 alacsony nyomas leveg6 mes a liibbelenrrgla. pillanalbanLl'bell liszla Minden inrpuhusa. mozg6 s0ifd menldn 16szecske '7 d spird1b6l menetenelked.sii A tiranldsiszetke.etek4lf4le . 6tx^. tomtid6 bels'naltrcn. ternel'dik taibblet, iobbanldthatd a Csakakals'nil v6vesemtudjukmeg' figyelembe Az dsszes ismeftmechanizmust Az energiatartamdt. eddigelk6pzelt magyaftizni ^torn'd6 igenmagas (p6ldrulaz es6cseppek vizp6ra vagy elprrolgdsdb6l mechanizmusok ezt menypirclg6sh6 nemmagyar6zzak a hatalmas hat6sa) szermaz6 kisz6energidjdnak ez6rta torniid6szimul6l6s6val, nyis6gli energiSt, szer6nyen mindigcsakaztjelzik, hogy foglalkoz6 munkdk mitdsdval jijn illene,ez6rttov6bb mint tdbbenergia ki a rendszerb6l, amennyi az, A a kell fejleszteni modelleket- Fobldmaazonban hogya tovebbkereteken beliil megmagyariizmfu fejl€sztesn6l nemlehetajelenlegi

>

219

EGELYGYdRcY: BoRorvAiLEN

megfigyelt,val6sdgban el6ell6 hatalmas ni a torned6lenylegesen rombol6 ijnfenntart6 6s k6pess€gdt. energiatartalmilt, g6pekben lehet felhasznelni A gyakorlatban Schauberger-fdle a - a ,,Bevezetls tdrtechnol6gidba" kdtet6ben a 2. ezeket hatesokat a k6szll6kek muismertetett Potapov Gonthdr €s Szliiva eltalkonstrudlt 16t6t. Gonthir Szliva kdsziil6k6ben hftomditatj5ka t6bbleten€rgia menzi6s spirilpdlydn 6ramlika folyad6k. Kdriilbehl 180 sz6zal6kos hatdsfokkal mr.ik6dik bercndezds, eli jelenlegcsakh6benadja a 6m ki ahle. Ahhoz,hogya mechanikai tdbbletenergidt tudjukhaszndlni. (ami a hozFrancis-turbiniit kellene be6piteni rendszerbe nemieheteF a k6sziil6k 6r6t). len,de rendkiviil megdregitand jelentkezik tetsz6leges folyad6ksebess6gekndl, Az effektusitt sem lrtikeknll. ez6n enDek berendez6snek a a csakbizonyos kittintetett mint tudom5ny, sokkalm€€s m6retez6se m€ginkebbmliv€szet, ma hogy el6remegrendelt lyebben kelleneismernia folyamatot ahhoz, param6tereken Egy feltalil6 rijmrikiidhessenberendez6s. amerikai a ad6 ra ribukkanta spiralis drv6nyes erami6s titbbletenergirt hatrisiira (8.6bra). a megoldds Ez abban el a Schauberger-f6le tdr szerkezett6l, (olaj) pdlydkis forognak, a ki6raml6 s folyaddk hogymaguk spir6lis a tapasztalatok azonban hij6n nemsokat hajtjaa rendszen. M6retez6si & a hevenvdszett leir5s. inkabb csakkuri6zum.

szivally,

<_
Jivdkdk lorqal. a iak 96pel. Aklpban v6spifd16 lorntl e csa nreqiorgaridk azolajar.

8.6btu Richanl Cletn spnd s fotgat,j gape.A kndsok s.efit

ijnf?nttdttb toll.

220

MricN6sEK voNz,is,$AN

pdlydkor energiatdbblet enervagy Az iltaliinosmozgdsi keletkezri giahi6ny pdlddul turbulencia tulajdonsdgamagyar6zhatja a szokadan (turbulencia) it. Az drv6nyes 6ramlas tulajdons6gaival 1696la tisziri banvagyunk, ezen rm csakannyitkell6rteni.hogyhihetetlen bonyolult Ks6rletek. €vtizedek €s elkeseredett er6feszit6sei eilen6re sem rnegviligitudtuka turbulencia alapvet6 fundamentilis tulajdonsdgait tani.Annakellen6re, kitszdnhet6nemlinearilrsok a hogysokminden nak,t iir!6nyekfraktdltulajdons6gainak: mindignem kapunk m6g pontos k6peta jelens6g okir6l, nem6rthet6az energia impulzus 6s vagymegfluktu6idsa. el tudjukfogadni. Ha hogyenergia k6pz6dhet semmisiilhet megfelelo mozgdsokndl, akkora turbulen szimmetri6jrl ciiiniilfdllelhetcj fluktu6ci6, azazenergiatdbblet ener8iahidny 6s miir kcjnnyen 6rthet6v6 v6lik. jelens6g, Van a term6szetben egy (malooszkopikus) m6g aiol az jdtszik:ez a spiraigalaxisok 0rv6nyes mozges val6szinlileg szerepet mozg6sa. N6h6ny csillag6sz univeuummozgiislil az tanulmiinyoz!a jutolt. hogykomolygondvan a ,.nagy arraa kaivetkeztet€sre bumm" elm6letdvel, az dltalinosrelativitdselm€let egyszerLisitett 6s mai, felfbgesaval. az 6ltal6nos Ha relativitiiselm6let egyszeril alakialenne drv6nyes. akkoraz univerzumnak sokkalgyorsabban keilene t6gulnia. mint amennyit mosta val6s6gban megfigyelnnk. mii|ik nagyanoA mrlia, hogyigynevezelt vagy,.siit6t'anyag, egy misztikus ..fekere" anyag l6t6tkeliene felldtelezni ahhoz, hogya mai val6sdgot visszaadhass6k elmdleti az modellek. Ha azonban kozmol6gi6val a foglalkoz6 angol€s portugdl fiziku soknakigazuk van (6k azt 6lliddk, hogy az energianem marad js meg).akkor az univerzum rejt6lyes viselked6se, stabilitesa 6rhe16v6 vdlik. Pontosan a gondolkod6sra arra lenneszilks6g, amit id6ig is 6llitottunk, hogyazenergia azaz neha keletkezik,6s eltunik. n6ha A tankdnyvfizika alapjdn ugyanis univerzum elgondolr az ma lassi tdguliisa teljesen instabilfolyamar. mai fizika szerinr A k€tfaira szdls6s6ges dllapollehetne kozmol6gi6ban: a vagy gyorsan, robban6sszeriien, nagysebess6ggel kellenetdgulniaaz univerzumnak. vagy pedig6ssze kellene omolnia. a starikus, Az szinre egyenslilyhoz kdzeli illapot sehogy semegyeztethe!6 6ssze energia- impulzusaz 6s megmarad6ssal. Ha viszontt6rbeli.dkaldnos spir6lmozgdsokat vegeznek galaxia sok.dllit6sunk szerintnemmaradmeg az energia,6s dnmagara egy visszahat6. bngerjeszt6 rendszer el6, ami n6h6ny iili esetben energiit termel, mdsesetekben €nergiiit em6szt kozmikus el, mdretekben. Az egyszerli t6rbeliingdsm6r6s, amelya mechanika egyik alapvet6nek

>

221

EcELY GYORGY: BoRoTYAEL€N

szolg6ltathat azokaa tijno dllitds6t kdrddjelezi meg,magyardzatot p6ld6ul kozmol6gua paradoxonoka, r6g6ta foglalkoztatjek amelyek foglalkoz6 m6rndkiiket. sokat vagy turbLrlenci6val a az Milyenbizonyit€kvan energiamegmaradisra?
vagyaz impulzus nemmandhat is, Magaa felvetds hogyaz energia meg,szents6$6r6snek sz6mitszinteminden€lm€letifizikus szem6ben,ez6rlnagyon fontosnak tartom,hogyndzziikmeg,milyendllit6sokat r€szr6szben egyetemitankdnyvekben, talalunka t6m6n vonatkoz6an, szinvonalfszakkdnyvekben. Milyen logikdval,milyen ben a magasabb 6s m6r6sieredm6nyekkel tdmasztjdk az energia- impulzusmegalii hivatalmaradest? tudjuk.hogynems6t6lhatunk a szabadalmi J6l be nem lehet hoz azzal,hogy 6rdkmozg6t taliiltunkfel, semmim6ssal jobbankivivni a hivataldiih6t,mint ezzelaz allitessai. energiaAz megmaradris az impulzusmegmaradas nemcsak elm6leli €s t6tele az legdltal6nosabb sarokkdve, 6s kis6rletifizika legfundamentdlisabb, gazdastE 6s igy a politikai is hanemefte Apiil az ipa,', emiatt a teljes rerulszer (A tdft'nelemszdmos is. csatdja bdnydk vagyolajkutak birtokl6s66rt zajlott.) Majd k6s6bb fogunkt6rniarra,hogyaz energiaki potitika,az olajpolitika milyen hatdssal 6letiinke,de ezt tijbb6van kev€sb6 az6rt tudjuk6serezziik is. Mind a Newton-axi6mdkat, a megmaradisi mind tajrv6nyeketfia zika a termiszet teljes egAszAre lnlnyes tdr,/enyeknek tekinti. lgaz, hogy a halad6s bizonyostekintetben korl6tozta Newton-axi6mek a 6rv6nyess6get. igen piciny, atomindl kisebbmertekiitartomdAz is nyokndl,valaminta f6nysebess6gekkel osszem6rhet6 sebess6nagy gekeset6n Ks6rletileg bebizonyosodott, nem€rvdnyesek mir is hogy i{ltalinosan Newton-axi6mek. a Jogos k6rd6s, a hogytovdbbivizsg6jabb megszorltdsokat latok mutathatnak-e a Newton-axi6m6k €rv€nyess6ge terdn? Azt v6m6nk,hogy a k6rd6sfontoss6ga miatt, mind a Newton-axi6mdkat,mind a megmarad6si tdrv6nyeketa lehet6 legalaposabban, az dsszes elk6pzelhet6 eserenagyongondosan kim6rt6k,6s ezekaz eredminlek lermdsretesen biirki szdmfua hoTTdfdrhetdek. Ahalenosnak mondhatjukazt az elvet, hogy rendkiriil fontos dllitdsok, tijnAnyek rendkiviil alaposbizontittist iginyelnek.A Iankonyveket szakkiiny6s veketdtndzveazonban hamarkinos meglepet6sben r6sziink.Egylesz r6szta NeMon-axi6m6kkal a megmaraddsi 6s tdrvdnyekkel kapcsola$ bansz6mos bels6 ellenlmondilst, vissz6ss6got taldlunkeldrebocs6tva a v6geredm6nyt: ink6bba hitre, nint a kislrleti eredmdnyekre alapoz6d-

222

voNzi9iB MAGNESEX

N

nak a term€szeftudomdny legfundamentdlisabb iillitesai. Bizvest k lejelenteni, hogyezeka tijrv6nyek, melyeklegfontosabbak 6letiinkhet ben,kisirletileg a LegkeyasbA ahtuamasztotL legjobban egkAddjelezhetd tdnAnlek. Ezt t6bb mint szdzszakkdnyv6s tankiinyv elemz6s6nek eredm6nyek6nt meremleimi. (A szakkdnyvek list'ja a ,Berezefus a Ertechnol6gitiba"3. kdtet6nekirodalomjegyz6k€ben megtal6lhat6.) N6zziik most r6szletesebben azelemz6s eredm6nyeit. az, A kdnyvek foly6irat-cikkek 6s Stn6z6sekor els6meglepet6s az hogyaUg-alig 6s tal6lunk szeml6ltet6 abriitazokr6l kis€rletek6l ela vagy rendeTesekrol. amellel a hdromNewron-ai(i6mz. a7 energia megmaradi4si tijrvdnyKs6rl€tiellen6rz€set mutatn6k. mechanika A gyorsan kdnyvek 6tsiklanak fontostdrv6nyek e fdldtt, azt M 'tzetet keltv€,hogyez m6r,,ler6gott csont",ezennincsis mit gondoikodni, nincsis mit bemutatni. l-egfeljebb egyetemi ^z szintiiktinyvek mutaF nak egy-kdtebrataz esetl€ges Ks6rletekeirendez6s6re, ott elvi 6s ^zonnalszembedtlik, hogy a kis6rleteket vagyegyenes iiltali4ban, vonapdlydn (A h. vagykdr alakri v6gzik. 9. 6hin l6tszanak NeMonII. axi6mdjdnak kisdrleti ellen6rzds6hez sziiks6ges elrendez6sek, 6hdn a 10. pediga hatds-ellenhatds tdw6ny6nek kis6rletielrendez6s6t mutatja.) Sema szildrdtestekkel, sem a folyad€kokkalv6gzettKs€rletekkdzdtt javasolegjetkn eglet semlehettal6lni, aholdbaldnosmozSdr eset€re

g
TH
9. Abora. Netuinytankinyvi dbrc a ll. axi'ma kls4rleti vizsgdtattihoz. e6 Az Asa. elmozduLlts indiq plirhu.amos,e.irt eznen eItSEt tiltaldnosnAft,

223

EGELYGYoRcY: BoRorvAf LDN

A elrendez6sekn6l tdk volnaaz a = p Ks6rletelvegzes6t. bemutatott errel. de a termed! az erb. a sebessig d glorculds?8\ c|\)enetbe vonalf mozgds kinem kdtelez6. egyenes Az szetben egyeltaldn ez nemszabad iltal6nositani v6telezett, specidliseset,csakerre alapozva tiiv€nyeit. a term6szet legalapvet6bb tifv6ny6Pontosan ugyanezt probl6m6t a laliiljuka hatrs-ellenhat6s is, taldnm6grosszabb. Olyantannek bemutat6s6n6l de i$ a helyzet n€m amikora k€ttestegyiiltal6n mokdnyvip6lddkkal talSlkozunk, is hatnak zog, azM statikuse(jk 6s ellenertjk, akci6- 6s reakci6er6k sz6,akkor megenegymdsra. Mdryedigha a dinamikatdrvenyei(61van gedhetetlenijl nagy hiba. hogy csak a statileibanel6fordul6 eseteket is, rnutatjdk. 10.6br6n A ldtjuk, hogymdgazokndl esetekn6l amikor az van akkoris a hat6s a €s egyiiltaliinmozg6s (azazdinamikaiesetekn6l), specirlis, sebessdg egyenesbe egy esnek, megint amj csakegyabszolit az 6sszes lehets6ges esetek kbziil csakegy rendkiviilszlik csoport. nem Az elk€pzelhet6 eseteknek a szLik csoportjiira erre kis alapozva 6rfog6,mindenkorfennell6 titrszabadkimondania hatds-ellenhatris megadott egyvdny€t. Egyiiltal6n nemigaz,hogycsaka kdnyvekben szeniesetek k6pzelhet6k hiszen, el, soK6lem6donvdltoz6 hathat erd (egyenes egy tdmegpontra. Ndh6nyspeci6lis, egyszerU tapasztalata eset vagykdrmozgas) nemszorithat6 a tiirv6nyli/talinos definici6jdba. be

10. 6bta.Newbn lll. ariotruijdnakkis' eti vi.sgtilatdratet ndhliq tanki)nr-vi

Pdldiul a hatAs-ellenhatdst az impulzusmegmaraddst 6s el5szerelettel demonstr6lj6k l6gprdmrds sinekenfut6 tcjmegekkel. ahol kicsiny a sirl6d6s. A l6gpimiis technika viszont csak egyenessinek eset6n

224

{

MdcNEsE{ voNa{SABAN

hasznelhat6, p6ly6konhaszndlhatatlanviiltoz6 gijrbiilet iiltalanos a miatt.M6gis,a demonstrdci6naka c6lja,hogyteljesen az dltaldnosan, korldtok ndlkiitfogadjuk az impulzusmegmarad6st. a kis6rlet el holo$ p6lyen csaka folytonos szimmetridjd egyenes v6gezt6k. MAr ezekn€la kis€rletekn6l, illusztr6ci6kn6l fdlmerijl a gyani. hogyfatalist6ved6st pontosabban kdvettek annak el idej6nnagyjaink, azok.akik ezekb6l specidlis a esetekb6l t6ves m6doni{haldnositottak. Bdrmilyentelmlszeti tdnAny csakigy fogadhatunkel. ha kikdtjnk a. y'ndnyesslg hatdraitis. A term6szettudomdnyban dltaldnosan ez egy elfogadott, sziiks6gszerf l6p6s. ha azt6llitjukegy titrvdnyr6l. 6s hogy semmif6le korl6toz6sa nincs- mint p6ldeula Newton-axi6mikndl a -, akkorezt eredm6nyekkis sebess6gek iltalenosm6retek 6s kiizdtt kel alii is kell t6masztani. Le$zik,hogya tankdnyvek szakkdnyv€k 6s elsiklottak szimmetria a szerinti kategoriziilas sziiks6gess6ge fliliitt,6s azegyenes vonali, n6holkitrmozgrsra kidolgozott is eseteketj6 szendekban. tavesen de dbaldnosltottAk. p6ldeula 4. dbrin Az iiltalidnos legegyszeriibb eset megval6sitdsa miir fdlv6zoltkettds tdrbeliingaesete lehetne. a" aktiv er6 pontr6l Itt pontn velbzik,6s emiattaz impulzus mjndenid6pontban 6s is mis m6s.A tankiinyvek tovdbbihianyossega, csakn6hiinymutatja hogy be a kapcsolatot Newton-axi6mdk a megmaradasi a 6s tdrv€nyek kitzdtt;a szerz6k egyszeriien litt6k megaztaz alapprobl€mdt, nem hogy a Newton-axit5mdk megnaraddsitbn;nleket Jbje.ik ,ti. A taibbmint a sziz tank6nyv szakkdnyv 6s eftanulm6nyozdsa egydrtelmii, ut6n hogy nemcsak bels6ellentmondiisok vannak kiiliinbdz6 a szerz6k ihal fel€pitett mechanikasfiukttdi kiiz6tt, hanemteljes mtrt'kben lddny4ik a tdtuAnyek An&resslgi kdrinek ds a szimmetritiknak dsszekapaz cror6a, vagyamintemlitettiik, NeMon-t6rv6nyek a megmaradia 6s sokkapcsolat6nak boncol6sa. K6tf6ledurvahibiival tal6lkozunk gydngeaz eltehdt:egyr6szt m6letj megalapoziis szimmehiAk a kihagyesa miatr,m6sr6szr kis6rleti megalapozast tal6lunka nagysz6mf sem tan- 6s szakkiinyvben. Egyetlen m6r6s egy semmutatja, hogyegy-egy adonkis6rleti elrendezesben milyen pontosseggal lehetett kim6rniNewtonIL vagy IIL axi6mdjdf. Nemcsak hogy ezt nem adj6kmeg,de meg nemis utalnak arra, hogy valaha \Jak elv6gez.re-e a mdftst, As milyen ki ezt eredmAntekettaldb, vaSy e$dltallin hol lehetne ilyen mdrisekre rdakadni.Egyetlenigen j6 szinvonald foly6imt foglalkozik ilyen fundamentdlis k6rd€sekkel, AmericanJoumalof Physics, az melynek lapjainma m6g taldnutoljiira- a klasszikus fizika legfonrosabbk€rd6seir6l esik id6nk6nt.Am ez a szinvonalas sz6 folv6irat

EGELY GYi'RGY: BoRoTVAELEN

err6l m6r6st m6lys6gii elegetd6mennyis6gii 6s semkdzdltelegend6 Messze el6gcsak demonstrtci6t. a fontosprobl6makdni!1, ndhany lizikai tiirv6nyeink logikai 6s telennekitdlhetjiik legalapvet6bb kis6rletimegalapozis6t. az ds ha csaktovabb ndvekednek, az impulzus, energia K6telyeink 6s kisdrletimegalaelm€leti az impulzusnyomat6k megmaraddsdnak megvizsgdlni. Itt poz6sdt m6lyebben 6sszeftiggdseiben 6s szeretn6nk mint a Newton-axi6m6k fellletess6ggel talelkozunk, is ugyanolyan a ddbbenetes elk6peszt6felsziness€g 6s megalapoz6sdnel, egyszeriien dsszefiigg6seket els6sorA a tan- ds szakk6nyvekben. megmaradasi ban az energia, azon beliil a mechanikaienergia megmarad6s6val hidnyzik, dltalaban 6s Az szokt6k felvezetni, ez is a logikus. ^zonban az levezessek energiamegmarahogya NewtonI., U., III. axi6mdb6l p6ld6ula NewtonII., hogy ddst,6s megmutassdk, ha nem 6rv6nyes III. axi6ma,akkor nem 6rv6nyesaz energia-€s impulzusmegmaradas ugyanis a felvezetni, forditva kellenea gondolatot sem.Val6j6ban ezekkapcsol6dnak hlszen meematuddsi bneq,ek a fundatnentdlisak, tekinteni. a szimmetri6khoz, teh6tezeketkelleneaxi6m6knak probl6mdjaa tanitott klasszikusmechanik6nak, A tegalapvet6bb hogy nem logikus, mert nem a szimmetridka €piil. A szimmeffiakat pedig igy kellenefeffogni, fiint szupertdnAnyeket, azaz^ totv'nyek mutatjdkmeg, tiifl6nyeket. A szimmetridk alkalmazhat6sdgdt besorol6 hogy egyesfolyamatokszimmeriei milyen tipus{i fizikai tdw6nyeket nelkiili eseF egy engednek meg.Pdldrdul teljesen,ltalinos, szimmetria nem ben a mozg6stdw6nyeket a Newlon I., [., I. axi6maadja meg, feltdrallan ma hanemezekn€l soklel 6ltal6nosabb, m6g r€szleteiben vizsgdlunk, ahol m6r Ha mozg6sokat tdrv€nyszeriis6gek. egyszerlibb az impulzus mind megjelennek a folyamatos szimmetriSk, azer6,mind tartoznaka mozg6_ v6ltoz6sain6l, akkor mer messzimmetriacsoportba irj6k sok,6s ilyenkora merj6l ismertNewton-axi6mdk le a mozg5st itsszefiiggdsek. az €s m6r6rv€nyesek energia- impulzusmegmaraddsi ismerete elaz egy szimmetririnak Teh6tmindenk6ppen mozgds hat6rozz6k meg, ezek mint szupertdrv6nyek s6dleges, a szimmetri6k, ^ztdna mozgi{son. uralkodnak hogymilyenfizikai t&v6nyszertisdgek Val6j6ban teh6t a szimmetridk a tijrv6nyek fdaitt ill6 tiirv6nyek' ezek mutatjik meg [ekiink, hory milyen k6pletek€t, milyen szabdlyokat kell felhaszndlni a szdmitdsokhozaz egyesfolyamatok^z vagy fel nil, Ennek a fogalorffendszernek elfelejtdse(elken6se?) nemismer6se vezetett ahhoza tmgddiasorozathoz, melyeka tobbletenergi6t gdpekhivatalos ad6 elutasit6s6hoz igy milli6k 6s milli6k 6s nvomonis6sidhoz vezettek,

226

i!L(cNEsEl( voNzis,iBAN

Mit isjelentmindez gyakorlatban? hogya mechanikeban a Azt, a rtimegpontmozgis6tleir6 tdrv6nyeket mozgds a szimmetiiinak ismeretdbenv6lasztjuk ,{116 K. tijmegeiodla statikatdrv6nyeit haszn6ljuk (€zeka legegyszertibbek), pl. Newton graviriici6stiirv6ny6r.Fovagy (sikmozgds) lyamatos szimmefiekattartalmaz6 mozgrisoknril 6rv6nyeseka Newton-axi6m6k. Folyamatos szimmetria n6lkiilieserekn6l ha - nem6rv6nyesek ^z er6k vdltozesAban nincsfolyamatos szimmetria a megmarcddcr itsszefiiggesek tomridcir. kelt rehdr tpl: igy karegoriziilni. igy utasitjik a szimmetridk(mint tcjrv6nyekfeletti t&v6nyek), hogy mikor, milyen fizikai tdrv€nyalkalmazhat6 adottesetre. az Abbanaz esetben, legaldbb folyamatos ha egy szimmetria marad a mozgds sor6n, furcsahelyzet ad6dik:a megmarad6si egyenletekb6l, iisszefiigg€sekb6l lehetvezetni is le Newtontdrv6nyeit, fordirvais de igazez,Ha viszontsemmilyen szimmetria nemmarada mozgds sor]in,akkora helyzet egy6rtelmii: kifejezetten a szupertdrv€nyekcsak b6l. a szimmetri6kb6l tudunkelindulni 6sezekb6l Utszik,hogyteljes szimmetriamegsemmisit6s nincsenetgiamegmarad6s eset6n sem, 6sterm6szetesen a Newton{ii 6nyeksemhelyesek. ekkor J6l ldtszike koncepci6 hianyaa fizika kijnyvekbeosztisiban a is: tijrt6nelmi sonendet kijvetik,el6sziir Newton-axi6mdkat a t6rgyaljdk, 6scsakut6na t6mekrd a megmarad6si t6teleke- a szimmetria 86r fogalmamertibb mint szdz ismert,j6llatszik, 6ve hogya tin6nelmileg megszokott rosszstruktilrdt vessztik fjra 6s fjra, semmitnem talir nultunkp6lddulaz atomh6j, vagy az elemi rdszecsk6k fizikej5b6l. ahol mdr kitlint a szimmetri6k fontossdga, mindenr€szfolyamat 6s fdl6tt 6tnyil6 dhaldnossdga. elmeletifizikiban a gondolkodis Az szeg6nyessdg6t, elemz6 s az kitikai gondolkod6s hiinyit a klasszikus fizika drgyalesi szempontjainak 6vszrdzados vdltozatlans6ga mutatja. ,IARADASI A MEG TETETEK Furcsa ellentmondas, a szabadalmi hogy hivatalokban 6ltatSban nem berzenkednek hogyaz impDlzusmegmamdes tagad6 att6l, t6ny6t szabadalmakat megadjdk, m6g akkor is, ha ezeke nincskis6rletibizonyit€k, ugyanakkoraz energiamegmatad6si t6tel (sz6nd6kosan nem irtam tbrvenyt)megc6fol6s6val kdsziiltmiikdd6raldlmi4nyoka nem adnakszabadalmakat. Els6sorban energiamegmamddsi az tdrv6nya mi ,,szent teheniink". Annyiraszent, hogyelemimegfontolesokat sem jellemzi ezt a te itesznekmeg,az el'ftdlerel 6s nem a gondolkodds lelet.El6szdr aztkellene is tiszt6zni, is jelentaz energia mit fogalma. Altal6ban(6srosszul)a munkav6gz6 k6pess6ggel azonositjak. enerAz

BoRorvAriLEN EcEr-YGYORGY:

haszndljuk, nemez a fizikai l6nyege de giiit val6ban munkavdgz6sre fogalmat, azazhogy mib6l van a Nagy hiba.hogy aisszekeverikk6t valamit.Egy kandhattudjuk, hogy valami,vagy mire haszn6lunk ossze. de haszniiljuk, a kett6tnemkeverji.ik k6szi.ilt, ev6sre ds ac6lb6l dlland6an keveredik. (6s is) Az energidniil az impulzusnil a kdt dolog de is Egy -20 fokosk6darabnak van energirja, nembiztos,hogyezt fogalEppen ez€naz energia fel munkav6gz6sre is tudjukhaszndlni. kell md< oldalrdl megk6zeLieni. m;l miskent. nehezebb a fogalom,mint ahogyse.itenenk ez Sokkalelvontabb, jellemz6s6re Elsdsorban egy folyamat mozgiisi szimmetridj6nak Els6sorban kinetikai a is a haszniiljuk,6s definici6jet itt keLlkeresni. jellemzdse drdekes, p6ldiiula k6miaivagystatikus, hiszen az energia A a a energia jellemzci- mozgissal, merev ielensdgekn6l potenci6lis iddbelieboldsi azonbar\ folyar.oat n vailtozdsokkal fofyamatokn6l leirt Ez a az, ami szimmetridja ^mi fontos, jellemzia folyamatot. nemcsak is igaz. ^z mechanik6ban, hanem elektrodinamikdban megp6ld5ul mechanra igy A pontosabb,jobb fizikak6nyvek adj6k tdrv6ny6t, l!dg) akkor inAnles, ha a tai' kai energiamegmarad6senak negpontra hat6 szabnder6k ered6jekonzenatfi erd. Ez az egyetlen egyiltaldn pon.os j6 meSfogalmazds. a mdilizika kdnyvekben ami 6s azonban nem megyiinksemmlre Ezzela definici6val megtal6lhatd. nevezziik, ameazokat er6tereket az konzervativ erdtereknek Ugyanis ^z energia- impulzusmegmaradiis 6s bfumely folyamatnigaz lyekben megmamd, megmaott aholazenergia A t6telmagyarra forditva teh6t: Nem teljesen hasznrilhatatlan definici6. igy rad.Ez teh6t a gyakorlatban (6s csak meg.hogymi6r1 marad megaz energia ^z impulzus), mondja szdmunkviszont a kiskaput, ^zt ami Megmutatja azt,hogynegmarad. tovibb. nemmennek ra igenfontos. amina fizikakdnyvek 6s azt A definici6ugyaDis 6llitja,hogycsakkonaerratfier(jterekben erdterekben, 6rv6nyes azaz nem konzervativ narad megaz energia. m6r nem vagy etdterekben egydltal5n vagysebessdgfiigg6, id6fi.igg6 A szakkdnyvek nem konzervativ a kdtelez6 energiamegmarrdes. az gyakanelintdzik slirl6dils rdvid tfugyalesdval, esetleg €s er6tereket a vagygitrb6n lal6 mozgdsn6l m6g,hogynyugvd feliileten, megemlitik eset6n. a lehet6s€g Az igazazenergiamegmaradds konzervativ mez6k IeljesszimmeF azonban. hogynemkonzervativ eroterek segits€g6vel megnem maradisrit is; iaveszt6st lehetel6rni,6s ezi'ltalu energia eseiek. miir nemtal6lkozunk. N6hamegemlitik. hogyezekbonyolult senb semveti de enn€lmdlyebb t6rgyalisba seholsemkezdenek.6s peremfelt6telek mez6k, mozg5 esel€n tiszfel, hogynemkonzervativ r"7-rl"n megmarrddsi a tetelek ervenle\\ege

228

MicNESEI(voNziSABAN

Sajnos csaka legritkdbb esetekben olvashatjuk No€ther-tdtel a megszeliditett, drthet6bb vdltozat6t, az oLvas6kat ami kdz€lebb vinnd az energia fizikaii6nyeg6hez. Ezekbdl olvasmenyokb6l az kitnnik,hogya j6 szrnd6kuk szerz6k. ellen6re, rutinszerijen siklanak a legfontosabb el igazsrig mellett.Tudniillik ez az eg6sztudomdny, technika, echnol6gia. igy a gtzdas6g s alapja. Emiattaz olvas6k sohasem meg 6rtik ennek fogalornnakl6nyeg6t, a a fontossag&. Hogyis tehetn6k ha ezt. j6l l6that6an maguka szerz6k sem6nik?A szabadalmi hivatalban elevenemfoglalkoznak olyantaldlmanyokkal. amelyrdl feltal6l6 a azt jelenik meg. arra hivatkozva, Allitja, hogy tiibbleten€rgia hogy az energiamegmaradds tbrv€nye nemengedi. ed Pediga szabatosan kdriilin dhis csaka konzervativmez6kreigaz.A nemkonzervativerdterekkel.id6benv6hoz6, mozg6pereneltdlelekkel bStran merem ki jelenteni nem foglalkoznak szakkdnyvek a cikkszerz6k, a a 6s ez senkifitldje.Pedig 6sszes ^z tdbbletenergi6t gdp termel6 ezen a mai tudom6ny l6t6-6s hat6k6r6n kiviil es6- teriileten miikitdik. Vajonmi6n nemfoglalkozik a,,hivatalos Odomdny" ezzel teriilettel? a Ezt a du a hib6ttalenk6t alapvet6 oka lehetvisszavezetni: egyr6szt a term€szettudomdnyban rnindig is meStalelhat6 elkdpeszt6 mdretij hagyom6nytisrelet, dogmatizmus miatt, m6sr6sztazdrr, mertsohasem mega kis6rletieredm6nyek volt irinti 6hs€9, gyahan tatbbet egy elismertkutat6szava, 6rt mint a termdszet 6ltal mutatott eredm€nyek vit6sk6rd6sekben A pedigmindigcelsze.ii legfels6bb a f6rumhoz. azaza lermdszethez fordulni. 6s a k6rd6seinket kis6rl€t iormrj6bankell ,,felterjeszteni". a szimmelria Am fogalminakmeg, 6n6seelengedhetetlen ahhoz,hogy drtelmes k6rd6seket tehessijnk fel a term6szetnek a rosszultervezett kis6rletek. azazdrtelmetlen k6rd6sek eset6n vrlaszis €rtelmetlen a vagyf€lrevezet6 lehet.

AKisiRr[T[zEs r r,iRu
A lermdszeti folyamalok megismerds6ndl a kis6rletezdsnek alapveto szerepe van. technikailehetris6geink azonban mindig behat6rohak. Ezena ponton kisdrleti a szakembereket kell menteni, fel mertmindeddig nen lehetett nechanikdban a etvigezni energianegnaradtis az ikbnek ki!! eti vizsgdlatdt dhalinos cscrre. Mindig csaknagyon egyszer(specidlis esetre lehete megbizhat6 poniossiggal elvdgezni a meSmaraddsi t6teiek vizsgdladt, ez 6ltal6ban s egyenes pdlydnvagy kdrpdlydn tij(6nt meg.(l L 6bra) Ahho/ Lgli:ni,.hogyter.zdleges esetben megrudjukmemi eg) tesrcisszenergi6jdr, minden idoponrban tudnikell pozici6j6t, ebb6l 6s ,,,,o

EGELYGYdRGY:BoRoTVAELEN

igy szdgsebess€g6t, helyzeti6s mozg6si sebess6g6t, szemithatjuk sosemtudjuk megm6mimindenid6is. A gyakorlatban energi6jit azonban kdhelyzet€t, pontossdggal tdmegpont egy pontban elegend6 zEles,,5e\ib.Lnad \SE:drEbsiS\i6 $q6$$D16S{ial\:ots$=n sodpercenk6nt m6rni.Azonban mennyi €z is olyan hatalmas s6gri adat feldolgozdsdtig€ny6s li. amit pontosan viszonylag csak az ut6bbi nehAny olcs6n megoldani. 6vben tudunk Az el6zd korok nagy tud6sainak.azazpeldiiulNewtonMachnak, vagy nak, Eulernek, kiizep6n dl6 ak6ra XX. szezad Ks€rletifizikusoknak volr s?m lehet6slgiik iltaldnos pdlydn 0zg6 tbmegpontok eneryidjdnak megmlrAslre. Etre csak szoftverek, az adatfeldolgozrisi a m6r6sadatgyiij tti-k6rtya megjelen6se 6ta van lehet6sdg. Elektrcnika segi$Age ndlkill rcmlnytelen ez a feladat, ezErt 1l. 6bta.Eneteiamesnaradis lntrise a Ks6rleti fizikusoknak fel- gJorsuli kijrmozedsesetn. E. nen ment6stadhatunk,de az elm6- ekgge dbalinos eset. nem, letieknek termdszetesen fizikefel hiszenm6r r6gebben kellettvolnafigyelniiika klasszikus mez6k kdriili ban a szimmetri6k fontossigfua, a nem konzewativ k6rd6seke. 6s tdbb csatomis m6r6sadatgyiijt6s adatfeldolA nagy sebess6gii, inmliszerekt6l gozdskifejleszt6se haditechnikdb6l a nukledris a 6s gyorsasdga, pontoss6ga hisz-huszondt €vmiir dult el. A sz6mit6g€p vel ezel6tt lehet6v6tette volna, hogy nagy kutat6laborat6riumokban tjra, mo$ mer pontos eszkiizijk birtokrban elveEezz'k azokata kivolt melyeket addigtechnikailag lehetetlen megval6sitani. s6 eteket, igy hi,nydban. - legjobbtuAm ezt nem tett€k"l*61eti 6rdekl6d6s szerint- mi v€geztiikel el6sz6r,Cs6kiir Csabamunkatirdom6sunk meg_ esetre t6megpont a energiamegmaradds6nak sammal, altaldnos m6r6s6t, el6z6ekben k6zdltm6don. ^z m6r forgatva ldtszik, hogy nerniogy az A fizika tan- €s szakl@nyveket is ig6ny nem meriilt fel ezeke a m6reseke, m6g ideol6gi6kat de

230

M,{GNESEKvoNzis,iBAN

gyliftottak arra, hogy miAft nem kell ebAgezniezeket.Azon ke,les (peld6ul kiinyvekegyikeszerint Milton A. Rothman kdnyve), melya term6szeti tdrv6nyek kisdrletialapjaival egydltal6n foglalkozik, elegenddcsaka n6gy alapvetdkdlcsdnhatast gravitiimegismemi,azaza ci6s,^z elekromegneses, a gyenge er6skdlcsdnhat6st, €s hiszen b6rmif€le mozgrds ezek segitsdgdvel fel6pithet6. Ha rchet azt l€,le\sk, hogy p€ld6ul a gravitdci6svagy elektrodinamikaifolyamatok soren knliin-kiildn megmarad energia6s az impulzus, akkor eleve nem az 6rdemes olyan g€pekkelfoglalkozni, melyekezeketpr6bdljdkmegkeriilni. Tiibb szakember mdg azt is nyiltan leirja, hogy egyetlenegy fizikus semfog 6riikmozg6klal foglalkozni. Ebbena megfontolasban azonban egy elk6pesztden van durvahiba, amelyetelkeriilhettek volna, ha valaia is a keziikbevesznek egy mechanikiival foglalkoz6 kiinyvet. Mdr az el6z6ekbenernlirertiik, hogy a jobb fizikakdnyvekbenigy defini6lj6k az energiarnegmarad{st, hogy konzenativ er6terekre4rvinyes,6m nem konzervativer6terekre (drv€nyes,vagy id6fiigg6, vagy sebessdgfiiggd er6rereke) nem. Mdryedig, a n6gy alapvetdkiilcsiinhatdsmindegyikekonzervativ mezdkdnalapul,de ez nemjelenti azt, hogy ezeksegitsdg6vel nem tudndnkel6Alitani, p6ld6uliirvdnyesvagysebessegfiigg6 er6tereket ilyen p6ld6ula Lorentz-erd megtelendse. Diibbenetes dilettantizmusnak nevezhetjiik a mell6fogest. elm6lerifizikusok ktjr6ben ezt Az m6g senki semjdtt re, hogy nem csak konzervativerdterekldteznek? A szimmetridk segits6gdvel is meg lehettervezni, azt hogy egy folyamatndl, ha tiibbf6le nem konzeryativ erdrererhasznelunk,akkor ered6k6ntolyan erdteriink legyen, melyben semmif6le folyamaros szimmetria nemmarad mdr,6sekkorsgmaz energia, semaz impulzus,semaz impulzusnyomat6k mand meg, nem Rothman kdnyv6nek 205.oldal6n irja: ,,...arra kiivetkeztet6sre ezt a jutunk, hogy az dsszes alapvet6 reszecske viselked6s6t n6gyalapa vet6kdlcsitnhatiis adjameg,melyekaz objekum piirok kdziin harnak. (Azaz a r€szecsk6k kijzaitt hatnak.)" Ez az al^pvet6paradigmdjaa XX. sz{zadi fizikdnak. Sajn6lattatkell hozz6renni, hogy ez az alap, vet6paradigma teljesen hamis.Rothman dgy folytarja, hogy .,A 16szecskegyorsitiisi kis6rletek sordnmegfigyeltrdbb miUi6rdiirk6z6s bizonyitjaezt a r6szecskefizikai. standard modellt,azazokfejt6st." Azonban mindenm6mitktudja,hogy a r6szecskegyorsit6n vikiviili liigban <irv6nyes er6terekis vannak,s6I mdg a r6szecskegyorsit6kban is van Lorentz-er6, amely p61d6ul sebess6gfiigg6.6pp ez6rt trlnik teljesen diibbenetesnek hihetetlennek az elm6leti 6s ez eszmefDttabs. Ugy gondolj6ka fizikusok,hogy mivel mindenanyagfgynevezen

>

231

BoRorvAiLEN EGELYGYORGY:

elemi r6szekb6l6ll, semmilyenfolyamatot nem talalunk' melyre ne semmilyen De tiirv6nye. sehol, ^z lenne 6w6nyes energiamegmarades t6 6ny nem mondja azt, hogy ezeknekaz alaPvet6kiilcsiinhatisoknak a kombin6ci6jeb6lne tudn6nkfel6piteni nem konzeryativer6temdslesz. sok reket. ett6lkezdve minden 6s szomofli k€per l6tu$k A kla.sszikus osszefoglalvaaz eddigieket, fontosdltal6nositdsai r6szben hienyos, mechanika megalapoztsa elvi gyenge, vagynemis l6te_ kis€rleti megalapoz6sa hamis, banteljesen a tetten6rhet6 szisztematikus fizika szintj6n zik. Miir a kitz6piskoles nyomoflhotdmeges mel) melldbeszeles. rragikuskdrolal okozon. el amiga bajokforre.sdt nemtiintetjiik.lezott eddigis. Mindaddig, konzerfejl(id6s6t, s a zSduka tudomdny, technika, igy a gazdasig a szeg€nys€get. viljuk a rem6nytelens6get, Eleliitrodinamika6s srlmmetria kicsitelvonl ^z Nemkiz6rt,hogya mechanik6r6l el6bbelmondottak mer 6s ttinnek, a nehez6n a l6nyegen tlil vade nak 6s nehdzkesnek gyunk.Taldnegyszeriibb vil6gosabb a k6p,ha a szimmetria lesz 6s pr6rijra szemszcigebril v6gigiirjuk ezt az utat, €s ezzEl^ 'l:,6dszenel is. az ?lsktrodinamil,afolyarJ',atait V6gig az lesz teb6ljuk megdrteni a.jelens6gek, 6t hogymin6ltitbbl6p6sen igyekezzink hdta szempont, folyamatok szimmetridit csdkkenteni- l6tni fogiuk, hogy minden jiirul -, [j egyescs6kkent6shez effektus vagy folyamat megjelen€se amig egy €s megpr6biljuk addig-addigcsdkkentenia szimmetri6kat, segitsemmarad.Most is az I. r€szbenbemutatottszimmetria-t6rkdp fizikdban kalandozunkklasszikus a s6g6vel eset6n taldlkoel6szdr ddrzselekromossdg a Az elekromossdggal - teljesenv6letleniil. El6g egy j6 szigetel6anyagot zott az emberis6g iiveg, gyanta,szurokstb.), megdcirzsiilni, ahhozhozzi6mi (borostyen, hogy az tdlt6sekazonnalmegmutatjak, 6s igy a feliiletrdl elbvolitott tdmege,hanemt61t6se van.A 12-iibracsoporton is anyagnak nemcsak leggyorsabban eljutni a latjuk, hogy hogyanlehet a legegyszeriibben, teljesszimmetriaveszt6sig. Itt tem6szetesen nem tiintettiik fel a forg6 mozglissalkapcsolatos t6rgyaljuk majd.Ha teszimmetriacsdkken€st, aztegy m6sikr6szben egyikheltr6l 6tvissziik m6sika,az addig a hetegyridon a ttjltdseket a semleges testenazonnalmegl6tszanak titltdsek hatdsai.Ekkor eg) tikrdzAsi szimmetrit sz ntettiink meg. hiszen a nid kdzepdrehelyezett tiikdrben a ddrzsdl€sel6tt ugyanazta kdpet ldttuk, mint ercdetileg. Azonban, amikordtvissziik tdlt€seket rrid egyikoldaldr6la a a

232

Iv[icNrsEK voNz]isABAN

"

*=.<r
lijk0t mozq6neqaliv16lldsek

h

senrleges - tiikdrszimmefikus nld

A tiikorszimmelriaelveszdsemiatt megjelent az elektromos iditbeni4llod6 t€r

roxEsirarn (q+0) szimlii116sek Az eeyenletes dld negaliv a metriacsdkkendst de megjelenik okoz, (B) nrgneses indukci6. T6.belirolyronos meg mdadt a rendeltolrsi szimmelria (Eddig ery€nyes Galileifdle szerben. a

dOben Egyvas

atam

A r6lr€stanrlds id6beli szimmetridjrt (q+0) elektromos bvAbb csdkkenlve jelenlkmeg.Hdmod aiw€ny, indukci6 kus gerjesztEs eset€neleklron6gneses hulldmok is gerjednek.A kelelkeret! t dsA mezokmdefolyamatosszllmeri'l' (A lesziltsdg kat rartalmaznak. specidlis relatili

Mez6kosszes folybnos szimmekiAjdnak megsemmjsit€senezii deformdci6jdval (id6ben is). Ez a t6.idit szerkezetei de is €s fonnrlja.Ekkormegsznnnek enersia az az impulzus meemaiadesi tdlelei.(Dob6' fdlerelativildselmElet6n€nyes.) Forg6 rdltdsekegy-kdr-hi4rom rengelymentdn (Ehenhaft-Mihajlov ksdrletek), mdgnestain.

a)

LongitDdindlis loui6s elektromngnqes ds su8drzisok el66l1it65a.

12. a*L Az elektrodiwmika ismert effektusai.Minnegik effektusszinmettiacsiikke tis urtn jelenik neg.

EGELYGY6RGY:BoRorvariLEN

mesikra,akl(or megsziinik tiikitz€si szimmetria, a ennekir6n viszont me&jelenikaz elektromost6lt6s, €s az 6lta],a lClJehozott elekA r€gi gondolkod6sm6d szerint, aholcsakelektromosan semleges testek l6teznek,drtelmetlena ddrzsitlget€s,azaz a tdlt6sek atvjtele egyikhelyrdla m6sikra. azonban Ha tudjuk- 6s pontezzela kisdr-, hogyldteznek letteltudtukmeg t6lt6sek, akl(orm6rvan 6rtelme a tiilt6sek 6tvitel6nek,azaz a tijkrozest szimmetriamegsziintetdsdnekPersze elekrosztatika az kutatdsa nem emiattindult el, hanem els6sorban francia a nemesek udvanafirsuk 6s sz6rakoztatdsiira, csupen a ,,show"kedv66rt. A legi goritgdk meg is elltak enn6l a pontndl.Kiildndsebben nem €rdekelte6ket, hogy mi van akkor, ha a ttiltdsek nem elhak, hanem mozognak?(86r r6g€szetileletek szerint ^z 6kori Egyiptomban6s Mezopot6mi6ban m6r ismerrdka mozg6 ritlt6sek el6ellitdsAra alkalmas Volta-oszlopokat, ez a tud6s,ez ^ tap sztalal feled6sbe de meilt.) Tiibb ezer6vvelezut6n, ismetcsakv6letleniil, Galvani Volta 6s munkissrgavalaz fjkori It6li6ban fedezt6kfel, hogy kiilijnbdz6 k6miai tulajdonsdgrif6mlapokat savasvagy ligos folyad6kbamerirve eleknomos6ramindul meg,6s ez az elekfomoss'E azonosa ddrzsoldsselnyert elektromossdggal. Ugyanigy tftolhat6 kondenzdtorokban.6s ugyanr.igy vezetikf6mekezt a ,delejt", tehrr tulajdons6gaik azonosak. Azonban van egy alapvet6 elt&6sis: a vezet6ben mozg6 tijlt6sekkddif ndSnrrer mez6keletkezik. jtttt Errea d6nOersted megint csakv€letleniil ra. Ha ismerte volna a szimmetria tulajdonsrgait, akkornem kellettvolna6vekigbizony gatniaa katedr6n hogy az elektromos azt, tdlt6sek i4raml6s6nak a 6s mignesessdgnek semmikdzeegymdshoz. Milyen szimmetd6t semmisitettiink meg,amikorez a jelens6g el6dll?Itr egy id6belieltol6si szimmetriittiintettiink merr a statikaban t6lr6sek el. a dramles6nak fluxusa neml€tezik, hiszen nemmozognak, ,ramlanak tiilt6sek nem a - pontosanez6rtstatikusez a jelens€g.Amikor elkezdtik mozgatnia tdlt6seket, a v6ltozatlansdg ez megszlint, paradox de m6don. p6lHa d6ulegy vasiti sint feltiiken6nk (valamilyen el6jelii)riilr6sekkel, akkor a sin mellett6116 megfigyel6 elektromos llima.Ha azoncsak teret bana sin mellettgyorsan halad6 aut6b6l figyelndnk a folyamatot, ezt aholmiis lennea szimmetria, mft mdgneses is m6rhetn6nk, ott teret pedigcsaka megfigyel6hijz kepesttuamlik atiJltes. A r6gi, statikus gondolkod6s szerintnem 6rdemes folyamatosan mozgatni tiilt6seket, mechanikai a csak munkdval, ddrzsiilget6ssel, 6s a tiilt6scsakegyszer mozdithat6. szimmetriacs6kkent6si A szeml6let

234

M,{cNEstrK voNz{s,i}AN

viszontazt mondja,ha elkezdjiikmozgatni tiilt6st(vagy mj moza gunk a tdltdssorhoz kdpest), akkor a szimmetda cs6kken6se miatt jelens6g: pediga m6gneses megintme&ielenik valamilyen ijabb ez tdr lesz.S6t,a tdlt6seket forgatniis 6rdemes, a klasszikus m6g em fizikama m6gnemjutottel id6ig... Haladjunk tovSbb szimmetdacsiikken6sekkel, nemk6telea hiszen 26, hogya titlt€sek mindig6lland6 sebess6ggel, 6lland6 fluxussal haladjanak.Ha a tiilt6sek a.vezetdkben megint Lijjelene)torsulhatndt, jutunk.Ez az indukci6jelens6ge, s6ghez s pusztinaz id'beli dlland6&i8.it kellettmegszlntetni folyamatnak. a Teh6teredm€nyre vezetett az addigkvdzistatikus, 6lland6 azaz iiranli folyamatoknel iddb€li az szimmetriamegsemmisit6se. jutottunk, sajnosisn.t csak viletleigy niil, Faftd^y 6s Henfy megfigyel6s€velaz indukci6 fogalm6hoz,6s nem vettiik6szre, hogy megintegy id6belietblAsiszimmetria megsemmisit€sdvel kaptunkij folyamatot. klasszikus A frzlka ezena ponton m€gdllt,nemvontale azta kdvetkeztet6st, az dsszes hogy edjijtt dig t6rgyaltfolyamatszimmetriacsiikkent6sekkelletre,€s ebb6l tovdbb lehetne l6pni. Amikor felfedeztdk, hogy az egyen,ram il m6gneses van, kd t& 6szrekellett volna venni,hogy ez egy szimmetriacs6klen6s kiivetkezm€nye lett, 6s drdemes 6ram id6beli 6rt6k6tis v'ltoztatr.i, azaz az szimmetd6t csokkenteni, akkorijabb effektus men megjelen6se v6rhat6. Joggalhihetjiik,hoey a t6rbeli 6s id6beli dsszes szimmerria jelens6get megsemmisit6se hasznos ijabb okoz.Ha a 13. dbrn dszszegyiijt6tt mdgneses mez6ket megndzziik, ldtrsratal6nsemmi els6 sem tiinik fel. Ha azonban gondolkodunk, szimmetridkban litjuk, hogymindegyiknek kitziistulajdonsdga, forgasiszimmerd6val, hogy s6tndhamegfolyamatos elbhsi szimmetrieval rcndelkeznek, is azaz nem csiikkentettiikle a termdszet 6ltal felkindlt m6don az dsszeslehets6ges szimmetri6t, maradt megsemmisiteni. m6g mit Ez term6szetesen jelenti, hogy kihagytunk azt egy nagyonfontos jelen lehet6s6get, esetben elektromos az vagymdgneses mez6k utols6 szimmetd6inakmegsemmisit6s6t. azonban Ez csak a tankiinyvekb6l maradt ki, fekalel6k 'vtizedek 6ta ijra 6s tjra r6bukkantak erre a lehet6s6gre, sajnosegymdst6l fiiggetleniil, v6letleniil, nem a tudos mdny6ltal vezetve. fejezete1ej6n A megkezdett ttirt6net szerepl6je, WesleyGary volt az els6, aki felfede.dsAr bizonyitottu, Asgondosan dokunentd.ba is. Az energiamegmamd6st6l elr6r6st val6 egysze(ien l6trelehethoznl az iisszes folyamatos tirbeli ls id4beli szinmetridt megkell semmisiteni.Ezt 14.6brin l6rhat6 a m6donlehetel6rni.p6ld6uloerma-

235

EctrLY GYoRcr: BoRorvdLEN

pl rnml {*^/* 4
1 2 ' \ / \

@@

ww
Jp
.C\

,',-+A<\l7x ,N#

\ff

W

lilr

{w
. 1",

filr

13. 6k}]fa. NAhnrytunkatnyvi dbra. 14 i,ldeglik Jorqdss.nnnetrikLsnY.6t mutat,nintha.sak ibet Lehehe el6tillitani.

236

N[icNEsrKvoNzi$BAN

Ha vagy nens mdgnesek szolenoidok vagy segits€gdvel. egyn6gyszdg vagyszoienoidot vesziink, annak m]ignea rrjd alakf Slland6 miignest folytonoselforgatdsi szimmetriittartaf ses mez{tjemindenk6ppen j6l ldtszik, m6ga ndgyzet vagyt6glalap maz.Ez a njdn6l nagyon de mezdje nagyjdb6l is fbrgisszimmerikusnak alakLi 6lland6mdgnesek nagy.Csak tekinthet6 p6lusokkdrny6k6n. a ahol ^z energiasiirijsdg nem ez eg6szen lapos. t6glalap alaki mignesekn6l helyes a kcjzelites. ezt is, Ez6rt. megakarjuk ha semmisiteni a szimmetriidt nemkell mist tennunk, mint egyik vagy mdsikoldalrael kell a mez6t.,hajlitani", m6don. elhaj Az lit6snak a viszds neEhozzA id6ben aszinmettikus is merl ekkor lesz szaenged6snek m6s-mds sebess6ggel tdrtdnnie, kell taldljuk teljesa szimmetdamegsemmtsftes. az alapvetdmegoLldst Ezt gia-termel6 saerkezetben.erml-szete T aa'sszes tnaigne ttibbletenet ses egyszednek. gyakorlati a megval6sitisa senez csakigy, leirvaldtszik ig6nyel.mint soklel nehezebb, sokl€l tiibb tudast6s tapasztalalot eszkdz megval6sitrisa. bdrmely eddigismenelektromdgneses itt m6r hogy Persze is igazaz a mechanikrb5l ismertkdvetkeztetds, elt6rhetiink a folyamaton ,,refti lr vesziteni lehet,mi'ndk'tir6nyba is Az eddigital6lminyok elemzds6b6l triaz az energiamegmaraddstdl. egy nagyjdb6l homoS6n nik ki. hogyenergiiir akkornyeriink, amikor miigneses mez6toldalra dr.altxrt,6sakkorvesztiink, amikorez a torz t'r sszaugrik, visszat6r eredetirillapot6ba. Ez6rt sziiks6ges tehdt, p6ld:iul val6eltorzitris, hogym6s-miis sebess6ggel tijn6njen oldalra az vissza eredeti 6llapotba. Ebben alacsonyabb sebessdggel engedjiik az adhat. az esetben kdtfolyamat a kiiliinbsAge nyeres€get m1r el A mechanikiihoz hasonl6an a kiserlelet ezt sem v6gezt6k m€g \oha precizen, els6sorban val6szinrileg szellemiig6nytelensdg, miimiatt.A technikai akaddlyok m6g itt sodsorban technikai akadi4lyok jelent6sebbek. a mechanik6niil, hiszen magneses mez6trigy mint egy pontjdban egy indukci6 irhatunkle, hogy a mez6ninden egyes egy vektortkellene ismerniiDk id6 fiiggvdnydben. gyakorlatilag az Ez azt hogy legaldbbh6ron darab,egymisramer6leges Hall.ielenten6, pontj6ba, celliitkellene elhelyezni miigneses a mez6rnildenegyes 6s .u id6 fuggv6ny6ben m6rnikellene. lechnikiban ezl A kicsitisjdratos viliigos,hogyez kivihetetlen valaolvas6sziimrlra feladat, legfeljebb pr6balkozhatunk. milyenkdzelit6 m€r€si m6dszenel Ez egyrendkivul kdllsdges neh6z 6s mdrds m6gaklor is. hogyha a m6gneses mez6tjellemz6 vdgrelen sz6m[ponthelyett nevets6ge egy pontban, p€ld6ul pontban senalacsony sz6mi tiz m6rn6nk miignea sesmezriindukcidj6t. Pontonkdnt h6rom Hall-cell6val m6rharminc is helyenkellenemdmi ido fijggv6ny6ben miigneses a inlenzitiist, de

t

237

EGELYGYdRGYT BoRorvair,EN

miatt a val6j6ban semlenne ez el6g,hiszen t6rer6ssdg-viiltoz6s fell€pd elektromos mez6tis m6mi kellene, igen pontos,elektromos 6s nemis l6tezik. Azon teh6tnem lehetcsodiilt6rer6ss6gmdro szonda m6gig€nyeset6n kozni,hogyilyen m6leseke nemkeriiltsor,hiszen mez6k energiaviszonyai is komolyfeladat lennea toritott mdgneses megnak m6rdse. Ez6rtcsakegy kdzvetett 6ll rendelkez6sijnke: ft kinyerhet6 energi6t, azzalegyiitt, mdmi az osszes bemen6 az dsszes 6s venni. valahogy ho8ya ve"zFsiBeket szamba Lellene indukci6 vekora axidlis szimmetidNyilvdnval6,hogy a m6gneses ji. azazegy forg6 titdk'nt vagyforg6 gumiszdlk6nt foghat6fel, mig az mozg6folyaelekromos mez6poldri.r szimmetridji, azazegy cs6ben a mezd d6kkaljellemezhet6. Eppenezertsokkalegyszerlibb miigneses e16mi, men a leljesszimmetriaveszt6sdt mint az elek omosmez66t, egyszerilen t6rben6s id6bentranziensm6megneses mezdtelegend(i 6llapota el66llhasson. dondeformelni, hogya teljes szimmetriaveszt6s
EA),nyete. s6g-mez6'

itldyitt6,sa

rio:gds d l l a n d d! rranya
ridgnes

D

Blt)

Nem szabad megl/arni, visszahajlanak az forgd egy rasz darabia mi0 (semalikus abrdzolds) ^) Szolenoidbekap c) SzolenoidkikapcsoLi' b) Marimdlis drcm, csoLisdnak kezdete. sa el6tti pillanat. naximtilis 6nikn A kdt mez6 elkezdi mez6torzuhis. pernanensruigneses 14. 6btu.hnpulzusiizem:fi mttor mlkddesAnek senntikus nj.p. (Adans Aspden,Kawai, Konzen,Minato, id. Boday) Fisyeljiik nes, hoq! dz er6vo@lakt4fteli 6sA6beli s.innettitii d atul6anvdltoznalrA ruigneses6s elektronos tmnziens,,nyeresic -mez6knelbtt neqjekn* a vdkuunb6l,,kipftseb ekkttottuigneses.ajis,neIJ nJeresiqetenfelhasruilhari. A gyakorlatban azonban igen komoly neh6zs€gek mutatkoznak, hiszen ezt a dinamikusmez6torzitest, l6gr6sekben ha kiv6njuk el6mi -, akkor sokkal nagyobb l6$6seket ka6s motorokndl ez a c6lszerii punk. mint a szokesos villanymotorokn6lvagy dinam6kndl.ahol csak tizedmillim6teresek l6gr6sek, ott a kis ldgrdsnek a 6s piciny a mdgnesesellendll6sa. nagy l6gresben, A ahol a torzit6stugyan l6re tudjuk

238

M.{cNEsE( voNzis,iBAN

hozni,de a mdgneses ellendllSs nagy,ez6rtrendKviilfontos,hogy is optim6lis m6dontdn6njek ez a folyamat,eaz igen mgy mirtdkfr lcgyena ton{tds, Asigy anyeresig. puszt6n esetben csakazt tapasztaljuk, hogy egy egydbEllenkez6 k6nt papiforma szerinttragikusan rcssznak liitsz6,4-5 szdzal6kos vera anul, furcsam6donmagas hat6sfoka, a hatiisfok( berendezesnek param€ter6t is ismerve,a akei 70-80 szdzal6kos lehet.A mez6dsszes tranzienslefoly6s6t k6zbentartva, minden tekintetbenkifinomitott, hatesoptimalizdlt folyamatokn6l lehetcsaktfll6pni a 100sz6zal€kos fokot, csak ald(or rem€lhetiinkttjbbletenergiet. mozg6 alkatr6szes A gener6toroknal motoroknidl, tehdt kett6s ellenfeliink van: egyr6szta nagy l€g6s miatt igen nagy gerjeszt6s sziik6ges (ami nagy vesztes6gekethozha0,mAsrdszt teljes m6rt6kbenki kell ikatni a vesztesdgeket hoz6 r6szfolyamatokat, azaz csak igen pontosanbeillitott, optimalizalt folyamatokt6lrem6lhetiinktijbbletet. Mig a szok6sos, homogdn mdgneses mez6ket haszn6l6 elektrodinamikai,,forgonyoh6l" viszonylag 4G50 szi4zal6kos hatesegyszeril - a kis m€rctii motorok €s generatorok fokot el6mi kdriilbeliil ilyen hatdsfokiak-, addig a tdbbletenergidt te.melti gdpek,motorok,gener4torokoptimalizdldsarendkiviil sok tuddst,tapasztalatot iqlnyl6, k|nos, neh4z a follanat. Mig az elvi alapokrcndKviil egyszeriiek, gyakorlati megval6sitds hiheteilen problimdba sok d*dzik. Eppenezdrt (igen ala€rdemes igennagypermeabilildsrj anyagokat felhaszn6lni csonysz€ntartalmi vasak, vagylemezelt hipeNziltiimbiik.vagyleg(jabban, lemezelt femiiveg tiimbtjkfelhaszndl6sdval). Az optimaliz6l6s hosszf6vekmunkdjdt ig6nyl6, csakm6r6sek ezreineksegits6g6vel elvdgezhet6, folyamat, nemszdmithatunk lassf ha m6sokhasonl6 m6donmegszerzett tapasztalatdra. Alapvet6en fontos param6ter p6ldeul permanens a mdgnes az elekromignes 6s elrendez6seegym6shoz kdpest: elektrom6gnesen tekercs, az lev6 szolenoid fel6pitdse, mijkbdtet6si m6dja.Csaka titk6letesseggel hatdros, optimalizdlt tekercselrendez6s 6s mdgneselrendezds 6rjiik el a meeset6n jelent6s 26 maximSlis dinamikustorzids,t, azaz a t6bbletenergia megie1en6s6t. Ellenkezd esetben egy6bkdnt nagy l6gr6smiatt egy a rosszhatdsfokjszerkezetndl javul6stlehetel6mi, ez 2uorban n6mi m6gbiztosan nemfogjameghaladni 100sz6zal€kos a 6rr6ket. Ez€rtnemv6letlen, hogynemtededtel ez a m6dszer bi4l tdbbtucat feltalSl6 r6bukkant erre az effektusra, addig-addig ds riikeler€sitette, mig ijnfenntart6vagy tdbbletenergi6r folyamatot ellitottak ad6 el6. A tucatnyiapr6palam6ter pontosbeSllitdsdnak fontossaga nem tette lehet6v6,hogy egyszertien lemdsoljukezekera g6peket.A felta-

239

EGELYGYdRGY:BoRorvartrEN

hatalmas mennyiludomiiny elutasittsa l6l6k titkol6zdsa, hivatalos a semmisitettmft meg, ez6n nem terjeds6gii gyakorlati tapasztalatot ellen6re a nemv6letlen, hogyennek hettek ezeka g6pek. persze el Az g6pek tartalmamegneseket t6bbletenergia-el6ellit6 kiiztittaz 6lland6 hiszen m6g viszonylag a legitt vannak tdbbs6gben, 26 szerkezetek elerese. egyszerrjbb a teljes 5zjmmetriasin6s ETJIRISA GARY szErrEMEs mik6nt lehettcibbletenergiaAnnak dttekint€s€ ut6n, hogy honnan, visszakamegneses mez6kfelhaszniil6sdval, 6rdemes termeldst eldrni most mfu tal6n tdrtdn€t6hez, nyarodni Wesley Gary mir megkezdett mdgnesek l6gy6s 6rthet6bb lesz,hogy mit mi6n tett. Cary 6l1and6 permanens magmdgnesek segits6g6vel mozg6alkatreszt lartalmaz6 k6szitett, bizonyos 6s optimdlis esetekben l6gym6ga neses kdrdket a Ez nesbenmegfordult a pol?.Ji1:i.s. a ptilusvdbdsvolt szdmara megjelens6g. p6lusv6lt6s persze rigy, 6s akl(orjdn l6tre.ha hatdrcz6 A k6zben m6gneses a mez6k mozognak, torzulnak. optimilis elrenAm dez6sek eset6n kialakulhat a szerencs€s amikora torzultm6gaz eset, jelentkezik, ez magneses formdban 6s neses mez6tdbbletenergiiija az m6gneses mez6irdny6t. igyekszik megforditani, lerontani eredeti Terazazmdgneses mez6formdjaban kapjukmega tiibbletenergidt. m€szetesen igy megjelen<i az energiatiibblet megfelel6en egy odahelyezettszolenoidban elekromos,drvdnyes tereketindukil, 6s ilyen formdban kinyerhetjiik ttibbletenergi6t. is a Garytdrt6net6ben tanottunk, ott hogya vdltoz6, t6rben id6ben 6s is tozul6 m6gneses mez6ksegits6g6vel tiibbletenergi6t tudott el6iillitani nagyon szrik, ki6lezett parameter{ar'tomdnyban, azaz egy adott migres-,adottligyvas-elrendez6s eset6n, melyetaz 1.,2. ibrin mdr ldttunk.Sajnos HarperMagazincikk6ben iibr6kannyirakicsik, a az hogy a szerz6k szdmdra tal6nl6nyegtelennek de a val6sdgban tiin6, fontos geomet ai Gszletek mft nem ldtszanak.Ez€rt nem reprodukelhat6pontosan eredeti6njdr6k6sziil6k, az csaknagyjdb6l tudjuk elk6pzelni szerkezet a fel6pitds6t. valakinekil5t, Ha csakhosszri h6(A napokmunkdja nyomiin szdmithat eredm6nyre. szerkezet r6szletes leir{s a Berezetisa ftrrechnol6gidbacimii k6nyv 3. k6tet€ben talrlhat6,azels6dolgozat fiiggel6k6ben.) Gary a finomanbeszab6lyozott emel6k. rug6k,mrgnesek segits6gevelval6sitotta megazt,hogyaz akkoregy6bk6nt el6gkis flum€g xusrjpermanens magnesek terdnek tozitdsdb6lnyert tdbbletenergia eppen elegendd leglena surlddds leSydzdsdre. a pdlusvdhdsok O ezl

240

M,icNEsE( voNz,iS{BAN

jelent6sdg6nek tulajdonitotta. ebben 6s kdzvetve igaza volt. l8?,{ ben is jdniusdban €rt€el ezt az eredm6nyt, 1875 €s fdbbembemek megis mutatta k6sziil6ket a [gy. hogy a k6sziil6k lelkdrjelenr6kis, mozg6 lagyvasat r6zzelboritotta, hogysenkine tudjalemesolni. Val6szin6, leg tizedmillim6tereken mLiiott folyamatos a m(kiid6sbe6llitAsa. igy egdsz biztosan senkinek nemvolt es6lye szerkezel a reprodukiildsrra. (Tijbben pr6b6lkoztak, sikerteleniil.) is de Garymagais 6rezte. hogy ez csakegyjdt6k, hiszenhiebamiikdddttfolyamatosan drdkmozg6k€nta szerkezet, komoly,iparilag hasznosithat6 energidt nemlehererr kiszedni bel6le. jobb modelleker EzutSn Bostonba kblttizdtt,ahol tov6bbi,eByre k6szitett,6s ekkor fogalmaztameg alapret6 felfedez1s1t: ,,FelfetleT tetn, hogr egy egyenes p'lusai ki;zl vasdarabka, amelyeta mdgnes de azza[nem lrintkezre a vigei kizelibe hellezihk el. ]negvdltoz tatja polaritdsdt, amig a mdgnesermezciben van; 6m polaritlisa negfordul. ha naqJon ktjzel keiil a tndgneshez igy-, ho$, lizikailae azzalnen 4rintkezik. vasvast.rgsAgd&k ntdgnes A a er6sstgiyel aftitt-tosnak lennie,ds a semleges kelL vonal,aaazaa a hel\, ahol u vas palaritdsa megvdhozik, att6l fiigqden lesz ktjzelebbvair ttivolabb a mdqnest1l, ha$ nil|en er6sa ndgnes,ls mib'en\)asta8 hie\),tas. a Az egdszfelfedez4sem vas pola lds')dbAsdn a alapul, anely szolenoidoklt akkumuldtorok vas antlkiil is ebfiet6. felhaszldldsAval, A teliesihln| bdrmilyen ninikre na;velhet6 vagr csajkkenthet',a mrligne sdmdnakndvel/siwl vag csd sek kkentdstve" 1. Garynegyvenegy kor6ban el ezt az eredm6ny1,6sHar€ves 6rte a persMagazin cikkeut6ntdbb6 nernleherett hallani. r6la AddigkisebbDagyobb taldlmdnyok rnds segits6g6vel taftotta magiit, nemrudni, el de hogyszabadalm6nak megszerzdse hasznositotta-e rigy trinik, tlrdn ezt, hogy nenr ludolt igazin nagy teljesitm6nyr kivennia szerkeze!€bcjl. ez6rt semmilyen komolyiizleri6rdekl6d6s mutarkozott nem szerkezete (A irdnt. szabadalmi ieirds l.iividiteft verzi6ja fljggel6kben a raldlhar6.) Garyakkormutatla tal6lm6ny6t, be amikora villanyviliigitiis, az 6s elekromoss6g hdztartAsokban a is kezdett megjelenni. nevtelenEgy s6gben maradt elektromossrigi szak6n6 megn6zre Garyg€p6t, meg6s k6rdezte, hogy ha a szerkezet polarir6s a vrlrdsakor elektromos ad szikriika!, akkorfelhaszndlhat6-e eiekromosdinam6elk€szitesdhez? Gor),nem tudotl vdlaszolni. munkr:ihoz de liitot!.6s egy h6tenbeliil olyang6per kdszitett. amelyaz egyszerlisdg a hat€konysig 6s csodiija volt. Mig llz dsszes addigikdsziii€kben elektromossiigot foraz olyan iillitottdkel6, ahollagyvas forgottpermanens mdgresek 96 g6pekben elott,az 6 g6p6ben ugyanez alrern6l6 mozgrissal el6. allr

241

IICELYGYdRcY: BoRorvA6r-EN

volt Garyg6peazonnagyteljesitm€nyre sziiks6g; Az el6bbiekhez helyeiramot,hogyegy lagyvasra et6 banigy dllitotta az elektromos mozgatott. Mindenegyes vonal"kdzel6ben zetttekercset ,,semleges a polarit6sa vonalon"6thaladt legyvas. amikora ,.semleges esetben, A v6lt5stijrt6nt,6s ekkor mindig egy-egysziloa keletkezett. legkikdtszer is elegendrj volt. 6s mindenegyesmozgAsnel sebbmozgatiis a foly^Ez mint a forgrsi m6dszern6l. keletkezett szikraugyandgy. nagymennyis6gii de szerint mat nemvolt dnfenntan6. a cikk 6llitidsa mechanikai 6llitott el6 olyan kis bemen6 elektromos teljesitmdnyt Ha fut6 m6kusis el<jid6zhet. amit teljesitm6nyig6nnyel, egy ker6kben haszn5lunk a c6lra,a teljesitm6ny erre viszontegy kis villanymotort elektromos 6raene, egy r6szetfelhaszndlhatjuk 6s igy nyerhetijnk kell mot,hogycsaka g6pkitltsdg6t beruhizm. hitetlentermdszetesen a motorbemutatiisa A cikk szerint mdgneses 6gy viiltott ki. A vizsg5l6d6 tud6sokkitziil n6hSnyan v6ltdk, ked6st hi megneses tdrv6nyeire benne valami, m6sok tudom5ny a hogylehet A szerkezet l6tezhet. Harvad nem vatkozva mondti{k, azt hogyilyen (M.LT.) n6h,nyproEgyelem a Massachusettsi 6s MiiszakiEgyetem meghogy Garymodellj€t.6s fesszon vette f6rads6got, megvizsgilja a Garynek, v€lem6ny6t- utdniizletemberek Ezek felajanlott6k vdltoztatta mondattal zerul:,,B.ir hogy fizetnek jogok6n.A cikk a kdvetkez6 a mlg tilsdgosan korai lenne,hogy spekuldljunka felfedezis hatisdn, motor lesza zsebiinkben, egy tin nen ki(irt. hogy 1880-ban mdgneses hogysohatiibbl ftekelljenfelhizni; vagywsiti me, az 4rdnkathajia, as ugta ez az energia kocsibanutazunka kontinensen, a ,noadonJban dolgozik." A biztat6 kezdetutiin, azonbana tijt6net itt megszakad. Taldn tfl maga.s kert a feltal6l6,vagy valami m6sok miatt hallgaarat sorsAr6l. tottel?semmit nemlehet tudniGarywesleytov6bbi jutottamhozzi Garytal5lm6ny6nak leir6s6E kiinyv irrsa ktjzben mert hoz.Ennekismertet6s6t tartom az6rt rendkiviilfontosnak, tal6na g6pr6lvan sz6.A fel6s meg€pithet6 legegyszerijbben legolcs6bban m6a leifisdtadtameg.hanem egyediil6ll6 tali{ldnemcsak szerkezet leirdsa 6riesi don a meg6pit6s menet6t A gyakorlati is. tapasztalatok a kdpest. v6llalkoz6 A szellemilek fieriilel6p6s ttibbiszabadalomloz gyelm6b€ Ezekut6n aj6nlom fiiggel6kben a kijzdltszabadalmi leirest. csakaz a fejleszt6 nemtud titbbletenergiat g6pet ad6 k6sziteni, f6l aki a resze16st6ll6tszika hielmeny elvi miikitd€se. szerkezet A A 15. iibrasoron egyseqidhntlist haszn'lnagyon szellemesen. e n6lkula g6pnemmiikitdik. Ez a seg6dhat6s l6nyeg6ben megneses egy instabilites, azaz melyegy ligyvaskicsinyelmozd[l6sa mdgneses a egyolyanhelyzet,

242

MricNEsEK voNzis,iBAN

Egyuas emez

il+

..,

Efi

1---',"il,F'"
lelil6s

legres
I

a\ A szlj8 tizj.intesen,j , tas.itja a nkignespatkj. ltiqtvas aD'aga,alakA ja, tuigtvst6l valj ivols.iga nagym4n4kben befolytisolja a ndgnetes

b) A sz1g lekLd dU, a miSnes. patl6 vonzu, nert a ,ruignes ,,senle?et vowla" fbbu a tdqyvas p/jlusa elle kazd les. 6s a kd?pe nent neqy teLite* be. A. dbnin Idtszik, hoqy a ,,senleges wnal" kdzelibe az indukn onalak iqen e6sen dtredezddnek, torulnak a

cl A s.b8 leesik a U8lvasnjl, tneft a Mgws le,nez vZge Appen nen polatizilt ebben a helJzetben. Az itlstabil heU.el kdtwiken ahir I 80 fokot is elforoghAnnk az indukcinvotn, lak. A .semleges vonal szfik kbmyzetben a szintnetriave sztasmAdike j elentds.

a legyvas indtcidv0n dpsebe, ki vdgdn u alnen se

15 6&* Weslq Gary kisziil'keben a ntdgneses . indukci.jvonotak inrtabitiri, sa eEJsziik tartomdnyonbeliil jelentds nirtuk{i. Amikor a diwmikus nez6d4omtici6 midke naximdlis, okkor kApz6dik mAthet,6 a nennyisagi tabb.

243

EcELY GYORcY:DoRoTYA6LEN

jetentdsftrbeli torzuldslit vdltia ti. Ez a lalelmrny,.lelke".de mez6 is tudunkmi magunk eljutniehis, Garymegadja m6dszert hogyan a hasznos, ha meg6rt6s€hez A jelens6S hezaz alapvet6 instabilitdshoz. kiirijk viselked6s6I, magneses az olvas6ismeriaz dlland6 ,,lelkivilieljdrds, amit az elmiilt gdt".Ez az instabil;t6s talSn legszellemesebb a 6v felfedeztek. szdzhisz sordn kdzeli.azzalpdrlhNzik.hogyegy mignespatk6hoz A l5la. ebr6n hogyantorzitjael a mez6infegyverzet huzamos..l"alaki legyvas keskenyebb k6alakjAt. ,,I" al^k miatta l6gyvas Az dukci6vonalainak igy kijzel helyezve, a flumegyit a mAgneshez z6ps6 r€sze telit6sbe behlr6l azoka k6t v6gdn, mft nemtudjaiitvezetni. xusegyj6 r6sz6t polariz6l6dik, l,tszik az ez k6t A kil6pve,,kisz6rddnak".liigyvas v6ge megosztassal kil6p6s6b6l. az elektrosztatikus Ez indukci6vonalak form5ja. Igenfontosa megneses influencia egyikmegielen6si anal6g hogyaz eredeti helyzete m68neshez a k6pesi. ldgyvas alakja. m6rete. ki. induk6hp6lusokalakutjanak (Az mignesp6lusokkal megegyez6 vonalak d6li p6a az a ,brdn a kil6p6indukci6vonalak 6szaki. bel6p6 a nem lustjelatlik, ez itnkdnyes, l6nyeget 6 nti.) de gy6z6dhetn6nk meg m6r6miiszenel Elvilegel6gdrdgaHall-cell6s p6lustercdm6nyez6 de induk?ilt eloszlisr5l. Garyegy eriil az azonos helyez kindl:piciny vassz6geket szellemes egyszeriibb €s megoldiist l6tjuk,hogya v6kony szeg fejeil ve a ldgyvas lemez mindk6t oldalira, fogja az 6lland6mdgnes. men fellel6 fog illni mindk6tol taszitani Ha dalon.Ez jelzi az eredeti az indukdltp6lusazonossdg6t. most 6s jelentdsebb felemetijka ligyvasata 15,6.ebriinbemutam6rtekben miis vonal"feld).akkoralapvet6en elrendetott m6don(a .,semleges indukkapunk. ldgyvas kevesebb A m6r z€siiindukci6vonal-eloszldst megforlgy ci6 fluxust.,gyiijtbe", nemmegytelit6sb€. a p6lusokon r6nya. az.indukilt p6lusokel6jelet dul az i)rdukci6ki- 6s bel6pdsi p6lusai fel6 mutal vltdndt. A kis vasszdgek ilyenkormdr a m6gnes egymdst. vildgosanjelzi, Ez hogymegfordult ldgyvas a nak,vonzzdk polaritiisa. k€t dtmenet A kdzdttpersze l6tezikegy igen szriktarto mdnyban lev6 dllapot,ahol 6ppennem l6p be. sem ki indukci6a liigyvas v€gein. Ez eseta l5lc. azaznempolarizl,lt. a nempolarizrilt nbrrn lrtszik. Ezt a specirlishelyetnevezte vo Cary .,semlegess6gi nalnak", mertitt 6ppen a nempolarizdl6dik ligyvasvdge. S mostjatna ldnyeg: tapasztalat mutatja, a azt hogyezzelaz egyszenielrcndezdsseltegnagyobb a m6rt€kri ,nea6toraulds,semleges a vonalon"val6 6thalad6s z6ndjiiban 6rhet6el. A tdrbeliszimmetriaviltozdsmaximuma,optimuma taldlhat6 ez6rtfontosa keskeny itt, z6na"bahatdrol6sa. Ekkoregy kis m6rt6kri elmozdulesra, ,.semleges

244

\

M,{cNEsEK voNz,is,isAN

kis m6rtekti energiabefektet6sre nagymdn6kilm6gneses igen mez6 pedig lorzul6s, deform6ci6jut. nagym6rt6kii A szimmetriavesztEs jejelen lent6s elt6r6st az energramegmarad6st6l ez a mozgds ad is. Ha r6s id6beliaszimmetriiival j6r. akkor biztositott ciklus v6gdna is a tisztaener€ianyeresdg Az id6beliaszimmetri6r6l is. kiildn nem kell (b6r gondolkodni megoldhat6 lenne), merta l6gyvas mAgneses hiszter6zise automatikusan ezt megoldja egyadottmirt6kben. Garya p6lusvdltdssal magyarita a tdbbletenergia megjelends6t. de ez csakkdzvetett m6donigaz.nemez az igaz ok, ez csupi4n mez6i a (Hasonl6k6ppen egy vezet6 torzulds kis6r6jelens6ge. nem meleged€se okozza kd.iildtte a kialakul6 m6gneses mez6megjelenes6t, csakaz az jelens€ge, vesztes6gek elekromos itam kisdr6 a miaft-)A ,,semleges z6na"sema mdgneshez lartoz6 inherens, elidegenitheteden hadolog, nemmindigegyadott elrendez6s sajatossdga- is alakul mindig. nem ki Ahhoz,hogymaximdlis legyenaz energianyeres€g, erreop, hogy limalizdljuk folyamatot, a igensokatkell bibel6dni elrendezessel. az Pontosan rdgziteni liigyvas pozici6jet,6s kell a sokf6le alakotki kell pr6bdlni. mire el6gjelent6slesza hat6s. nem anyag, Ez hanem idoig€nyes folyamat, rUrelem precizirrs sok €s kell hozzd. !6norzir6s A sori4n me&jelen6 tijbbletenergia tdbbf6lem6donis hasznosirhar6 vagyindukci6val (mik6nra fijggel6kben elekromos energiak6nt leirt szabadalomndl), mechanikai de er6k6nl, raszit6 vagyvonz6ha!6sk6nr is- Az utdbbi megolddst helyhidny itt miatt nem ismertetem, a de a 3. 148.oldaldn ,,Beyezet4stArtechnoligiriba" k6tet6nek megraldlhat6ez a leirds. A Gary 6ltal felfedezett mez6torzuliist efiis okoz6seg6dharrs igen egyszerrien, eleg6nsan mega jelent6s oldja m6rt6kii dinamikus mez6torzitast, kdvetkez6sk6pp s a nagym6rt6kil szimmetriamegsemmisitEst. A szimmetrias6n6s m€rt6kdnek definidltsa, (ami m6r6se sziimitdsa 6s azoptimaliz6l6shoz mam6gnemmegoldott kell) fdad],J. A,,Bere.etls a tirtechtlol6gidba" 2. 6s 3. kiilerdben rbrr6ntek 1., mer ldp€sek ebben az irdnyban. Nemcsak Gary6ltalmegadott a elrendezdsn6l l6tszik a p6lusv6lez j6r6 t6ssal t6rtorzul6s. 16.dbrasoron A liirhat6 igenliirv6nyosan el66l, p6tusv6ltds. a nagym6retrj lithar6 6s rdrdeformdci6, ez egy hengerde szimmetrikus megoldiist aholnincsteliesszimmetriavesztds.is ad, Ez mutatja, hogya l€nyegr szimmetria. nema p6lusviltes. ^z NZ 6s (Ez eset, ahola mdgnes taszilja legyvasat bizonyos a egy helyzetben.) L6tni fogjuk majd.hogya rdbbi hasonl6 miigneses szerkezern6l is mindenijtt dinamikus a t6rtorzul6sr haszn?ilj6k.mhdjg djra 6s ijra s fel kellerttaliilni a m6dszcrr a rechnikai 6s elirr6sris. Az emberis6g

>

245

EG$LYGYdRGY:BoRoTVAELEN

ydflialatt (h

ro)magnes

^) A ldSrras hengerahkn odah Iesza d4li ptjlus, a tekje 6saz alja pedie az 4szakLEzzrt a f.ignes toszitja a IdEJvaMt ebben az el' A rendez'sben. vonds ..d8! taszi tds ezlt nindig a ne!6k alakjd , nilik. elrenae.4sAn a mdgneska,

b) A ldgyvasatwnaa a mAq' nes.A febd p6lus tttpolarizd l6dott, az als6 nem, viszottl a. oldaLin eltiint a d'li ptjl s.

lagyvas hengerodaantk c\ A ldSyvas kat t6ge polariztilt, de a fels'i is a. abd v6qek 6ppen nenl polarizdLtak E.t a henge a. tivegcsdbenno€at a uEta I henge s.inne i ikusan defo r ndLjdik a? erdtar, de ebb6laz nem lehet enerelrendezdsb6l

LiSfvass.immetrikuselrcnde.ase 16.a&L Gyini abkn ndgnesZt henqercs eset'n is nedigteLhetdaz dtpolaridridtis.

246

MicNEsExvoNz(s,(BAN

nagysz6gyene, hogynemvett6k6sz.e oly sokszor ezt a nagyIehet6s6get. Mindenm6sk6nt alakultvolna,ha vanolcs66stiszlaenergia.hamegdnjiik \/immerria a lenyeeel. hL... HA. (3) jdtt Bakerprofesszor szerint sz6 felvillanyozva ki egy WesleyGary nevii feltalal6h6napos szobrjdb6l, ahol ld$a,hogy kis szerkezetek 6nrll6an,kiils6energia befektet6se ndlkiil mozognak. iz,,Rendkivijl galmas id6ket€liink - gondolta. Enneka Wesleynek sikeriiltvalami. Olyan szerkezetet mutatottnekem,amiheznem kell energiaiorrds, csakrigymegymagdt6l. segits6ger Es k6r... 6smost6n... pont€n ler tem a sorskiv6lasztottja, kezdbe aki vehetia dolgokat. Hm.._nagyon l-igyelemre m6lt6ez a Wesley, bizik bennem. 6s Mindentelmondott nekem amitcsaktudott, mostm6rminden igy rajtam mflik." Ahogy gondolataiba meriilveballagou M.l.T. jonnanfel6llitou a elektrotechnikai tansz6ke aggodalmaskodni fel6, kezdett. mi van, ,.De ha ez a dologm6gsem igaz,ha mindez csakvalamif6le svindli vagy t6ved6s? Csalis lenne?De hdt ez a Wesleymindentmegmutatoft, mindent lrthattam, oddbb vihefiem k6sziil6ket, az rov6bb is a €s mozgott,nemvolt semmilyen elrejtett dr6t,vagyeldugotr elektrom6gnes, 6s csakmozgott6s mozgott. Atvittemegyik aszralr6l m6sika. 6s a akkoris mrikbdijtt... h6t mir lehettudni?Mindenr De bizonyosan nem Idthattam... feltaliil6pedignem adtaoda a k6sziil6ker, A mondviin, hogyneki is csakez az egy van.Vdgiil is nincssemmia kezemben, csakegy skiccet tudn6kk6sziteni gdpr6l. a Hogy gy6zdmmega k6telkedijket? egydltalan, Es magam semrudom. hogymrikiidik...6s ha m6gis...haWesley igazat mond? viliig teljesen A megviltozna. 6n 6s is r6sze lenn6kaz fj kor megteremt6s€nek. tegyek, tehetn6k Mit mit ez6( a Wesley6rt?" Bater professzor 6rezte, rigy hogym6gtali4n sohanem,llt ilyen fontos ddntds gyerekkoreban el6tt. M& rabul ejtetteaz iiramcsoddkkal teli vil6ga, k6t fiv6r6vel kis6rletezett gardzsban, a amikor erd6szapjuk tdvol volt. Fiv6rei a farmonmaradtak, megdzvegytilt 6desanyjukkal, gazddlkod6klettek az5ta.Csaka legkisebb Bakemeksikeriilt val6ravdltani az 6lmor,6s amikork6t h6nappal el6tt bekiiltdzhetett dj 6piilerez az szimyegyikircdij6ba, elekrotechnikai az tanszdken, 6rezte, dgy hogy eddigi kiizdelmei6n ajutalom lassacskdn is el6rkezik. majdnem biztos tansz6ki ,,V6gre dll6som van.Nagyon hossziideig tartott, mire az int6zmdnyvezet6s6ge meg€rtette, hogy az elektrotechnika ajitv6 technikeja, nemcsakaz 6pir6szet,vegy6szet a g6€s a 6s

247

EcEr-YGYdRGY:BoRor!^6LEN

248

M;GNESEKvoNzis,iBAN

p6szet, h6er6g6pek a uraljdka viliigot.Ezeka mozdonykonslrukt6r6k -, - ahogyginyosannevezle kalorikus g6pdszeket azthiszik,hogy a megrendel6seket kapj6ka va6k dv6ka vildg,hiszen legzsirosabb a kezdlek. De terjedni. sritt6rsas6gokt6l. most,hogya tdvir6krendesen feladatot kapunka western mi is, a tensz6ken, egyretdbb 6s tdbb Baker pro Uniont6l.Egy ideje alig gy6zziika megrendel6seket." valamifurcsa. szorit6 6z6s keritette hatalmiba. fesszort volt de ,,Erdekes ez a Wesley. het v6giilis mi 6? Csakegy fav5g6. elmagyar6zni, hogy hogyanmijkddik,rni6rt Nem tudta 6rtelmesen raktaijssze,6s mennyjt miikddika k6sziil6k, csakazt, hogyhogyan vonalr6l, ez teljesen hiit kinl6dott. a te6riameg,arr6l a semleges Ez jiin Mit6l mrikijdikm6gisez megfoghatatlan. honnan az energia? De 6s a g6p?Es ha beleegyezemfav6g6kdr6s6be, egyiiu dolgozunk? a tiszt6znink. H6napokat ig6nyelne, mire mindenegyesapr6rdszletel p6nzt? De ki fizeti addiga kolleg6kat, honnan szerzek Eppenmost 6s tudtamv6ge egy rendesh6zatvenni, a feles6gem a gyerekek Ha eltartisirdl is gondoskodnom ez koteless6gem. wesley-vel kell. dolgozn6k, akkor nem ienneid6m a l6vir6kkalfoglalkozni, mib6l tartandm a csalddot?" el Lelk6nek bels6hangia egyrehangosabban az drri sorolta €rveket, lettrajtaa f6lelem. vezettem az a En, be ..Esrnit iognakmondani kollegak? aki el6szcjr elekrodinamikSba energiamegmaradds aki el6szdr az elv€t. mutattam meg,hogyaz€lekromos nema dr6tban, hanem dr6t a energia t6nyleg kdriil. a t6rbenmozog,mostazt k6nemondrnom, bocsrinat, t6ved6s volt'lEleinte mindenki n6zett,6vekbe telletr. mireelhitettem bolondnak a kollegdkkal, hogy nemdr6tban megyaz energia, hanem kdrilldtte. Misztikus baromnak n€ztek, elemidolgokat 6n meg. az iigy aki nem Ez legal6bb hiirom-n€gy 6vvelk6sleltettetansz6kem a fel,llildsdt, addig 6s is szinte nyomorognom kellett. a favd-e{is pedigm6gri6sabbEz iigy nak ig6rk€zik. sz6lna Mit Smithkoll6ga. akivelegytittszoktunk hor g6!zni? egy kdzlegyint6ssel O elintdzle a vrndorfavigijt. 6s hoezt No, gyaniilln6ka dirkjaimel6,akikettajbbszair megbuktafiam M6rt. nrl.t nem kdsziiltek az energiamegm:u-ades fel 6rvdnydb6l? Hiszencsak moslkezdik elfbgadni, megemdszteni hogyaz energia ^zt, mindenkdppen rnegmarad. legfeljebb csakitalakul.Es most6n, pont6n monda n6m azt.hogy mindez tdvedds volt. mindez nen ig.rz? ha 6n az! De mondom, hogyez nemj6. vajona tijbbiek, eurdpai az kolleg6k. vagy Philadelphidban fognak mir ehhez sz6lni? akiknemlftdk ezta kdOk. szuleket, vaionelhinn6k-e nekem. nemtudok m6stmondani ha csak l]nnyit.6n igy l6ttam?" Mir messze nem volt olyanfeldobott, olyan rilszellemiih, amikor mint Wesley Garyh6napos szobdjdt ethafyta-

249

EGELY GYdRcY: BoRorvaiLEN

De ebb6l a helyzetb6l? h6r ,,VajonhogyantudndkkikdszSl6dni jelent megez a dolog?Hiszen mi€rt csakitt, 6s enneka fav6g6nak tal6lmotortmegm6gnest megvizsgalnk m6r,6s m6gsem annyif6le jelensdggel. nem csak mi, hanemsz6zes sziz Es koztunkhasonl6 Hogy nemtalaltunk. kolleg6m 6rcg kontinensen. az Semmihasonl6t iuntnSllt. hamegva\ ane/. hog)egyfavigdIatbbet mindann, tud vajon6n eztel tudndm a amitpersze nemhiszek, letleniiligy is lenne, ha err6l imdk? Vajonelfogadn6k-e cikkeimet, a kollegdkkal hitetni? sunyitriikl(van az Aligha val6szinii. mi van,ha m6gisvalamif6le Es valahogy silritettleeg6sz dologban? van,ha a mignesbelsej6be Mi p6nztis szerveg6ttett ez a Wesley? van,ha meli66llok, Mi esetleg Soha,sohanem lbgom zek ri, 6s kideriil, hogy csal5saz eg€sz? Elvesztem dll6soma!. az iirijkre hulla visszaszerezni a tekint€lyemet. mds?Van, akinekmiir maradok. Mi6rt nem viillaljaeztakockdzatot megvan bizlosprofesszori a dll6sa, t6liik milr nem lehetezt visszamindenemet, mi6rtmindignekem venni.Mi6rt pont6n kockiitassam jutnak a neh€z, grizes Van most feladatok? egy r6gi osztdlyt6rsam. a v6gijl is sz6lhatok Harpers Magazinn6l dolgozik, neki,irjon valamit. lenn6nk..." Ha legal6bb kicsittitbben egy s 6rt. igy zakatoltak benne gondolatok, mirea tansz€ke mdrnaa gyon komorriiv6lt. A l6pcs6fordul6ban aztiinegyik munkatfs6ba aki Wesleykdsziil6k6t, kiv6ncsivolt Bakerv66s Utkdzdtt, mar lAtta - Na mit lett6lprofesszor is a lem6ny6re. uram,szerinted vanebben dologban valami? k6rdezte l6that6, 6szintekivdncsisdggal. Baker -, elvdrdstjdiitt zavardban.Azt hiszem motyogta hogyvalamibaj m6giscsak lehetitt, valamit6ved6snek lennie. kell Nem hiszem kedveskoll6ga, hogyebben dologban valami6 elmes. a van Nos,nem, nemhiszem. hogl nekiinlezuel kellene foglalkoznunk. elegrzEpp jelent szdmunkaa sok-sokegyenerami galmasfeladatot motor,a tdvir66s a k6pir6... A ne1)eket tuhltam ki. A helyzetet ijra is ijm- a tajrtinelem. An

A)fi. sz,lzAD M{GNESES xiszurErcr
Az iidkmozg6ktajrt6nete mutatja. azt hogyha valamiegyszerii, ana (jra 6s fjm rrbukkannak. ,,Tihorttuldlruinyot'-banm6r talilkozA hattunk kalifomiaiHubbard a nev6vel. generaci6val Egy cary elfeledettmunk6ss6ga az 1910-es udn, 6vekben Hubbard mozg6 egy alkatreszn6lkiil; riibbletenergidt rermel6 transzformdton talrk fel. Az 1930-as 6vekt6lkezdv€ azonban egyretdbb6s tiibb t6bbletenerm6r gi6t ad6 mdgneses berendezdsr6l hiriink megadott van szabadalom

250

MicNESEKvoNzisriBAN

193 megemliteni. H. Bougon i €s G. formejeban. els6, Az amit6rdemes jdvedelvolt szer6ny szabadalma. Bougonegy b5nyeban technikus, v6gezte kis€rleteit. v6siolt, 6s egy fdszerben m€b6lmiegnespatk6kat taldlmrnydt 17.ibfin l6tjuk. a Alapvet6 tidetet,

rendezds Bougoi ntkdralakI sze ndgnessor.e is]ebelsdges

Egyndsh0z slcsIszlalotl kdpesl niilgnesek lijbbleknergia lerdben kelellezhel. t'] . abta Ha k6t egym6sftil6tt r6zsftosanelcsrisztatottm6gnespatk6 kiiz6 egy vasrudat tesziink, m6gnesnjd a mozognikezd kijztiik. Ha sok mdgnest tesziink m6don, ily ferd6n elcsdsztatva egymds fiil6, alkor - el6rhetjiik az optimilis elrendez€s kinkeserves megtaldldsa utdn azt az dllapotot, amikora szerkezet nagyobb energi6val ki a Ligyvasliivi rudat,mint amennyivel rid bel6pett. a Bougonolyan elrendezdst is kiKs6rletezett, melyben nemrfd, hanemegy vasgoly6 gurult.Ez a tal6lm6ny inkibb csaktechnikai kuri6zum maradt, mivel nemtudott j6l bel6lefolyamatosan miikitd6motortkdsziteni. azonban ldtszik Az az 6br6n,hogy a vasnid vagy vasgoly6beldk€seut6n a ferde, tolz mAgneses mezdkteljesszimmeramegsemmisir6ssel a tdbbletadj6k energirt.Egy vifuatlan balesetben, biny^ttz alkalmrvalBougon egy kis kunyh6ja ledgett, dsszes mdgnese lemiignesez6d6(, nemrudotr 6s t6bb6annyipdnzt itsszeszedni, folytarhassa hogy kis6rleteit.

251

f,cELY GYoRcY: BoRoTVAELEN

hasonl6elrenEzilin 1931ben Arthur Powell kapott szabadalmat 6s m6gnesmotora, a r6kdv€tkezetdez6sli, folyamatos de mukdd6sti pedig- hasonl6 szerkezete H. Worthington d6 6vben,1932-ben 6szrevehet6, hogy tiibbs6g6ndl kaport szabadalmat. k€sziil6kek A m6gnes_ aszimmetrikus segits6g6vel el az id6ben 6n6k elektromignes jellemz6 a nagy l6gr6s,ami a mez6-torzuldsokat, mindkdtg6pn61 akartalaPowellc6get mignesmez6-torzitdshoz sziiks6ges. megfelel(i gydndsiira, a megszerz6pitanimdgrresmotorok azonban szabadalom seut6ntdbb6 senk neml6tta. J6l 6rz6kelhet6 dinamikuserdt6rtorzitis elve m€g a Johnson-f6le a aliSha-hasznelhat6 ami 1979-es szabadalmon, viszonta gyakorlatban permanens (18.5bra). A banrn alakbanmeggdrbitett m6gnes egy alakripermanens mdgres 6s mignessor fdlaitthalad, a billeg6,bandn j6l ldthat6 Val6jdban mindegyik mez6ket. m6don torzita a mdgneses permanens komoly probl6mekkalkiizd, azaz mdgneses szabadalom mezdket. mechaA a magneses nemtudjeknagymert6kben.$/zitani g6pekn6l id6bel,i vdltozista tdmegek teaz nikus,mozg6alkatr6szes mez6is sztik.anyagkorliitozza, a m6gneses 6s hetetlens6ge erdsen egyszerilbb, legaldbb ha szerkezlti korl6tok kdz6vanszoritva. Sokka! gyorsan 6s hiszenazt kiegyik tagk6nt elektrom6gnest haszn6lunk, id6egys6g j6val nagyobb alatt mdrtdkii erdt6r-deform6bekapcsolva, jutunk,mintha permanens hasznSln6nk. ci6hoz kiz6r6lag magaeseket
bileg6' mtgnes morgd mdgnesek

l8.6bra

A terdinamikus deformdci6ja legtobban az 1975-ben tal6n megadott JohnW. Eckiin szabadalm6n ldtszik(19/a6bra). k€t. egymdst Ha taszit6,dlland6 mdgnest egymds nyomunk, fel6 akkormagneses meze.jiik m6gszimmetrikus Ha k6z6jijk l6gyvasat lesz. egy tesziink, azrmoz6s gatjuk az ,lland6 mdgnesekkel egyiitt. aklor megfelel6m6retezds eset6n nagym6retli er6t6rtorzul6st lehetel6mi. Ezt az elvet val6sitottameg Ecklindgy,hogya legyvasra szolenoidot rakott. vagyaz abban s meg jelen6indukci6-v6ltoz6st haszn6lta vagym6sikverzi6ban tdbbletki, a er6tdrb6i addd6 indukci6-ndvekeddst, ^zta 19,b. mint ebrdn l6riuk252

M,{GNESEKvoNz{s{BAN

19. ebra.A taldlmdnJi leifis ket dbrdja. Jdl Id Mkt a?.efitotulak

tot.fttita,

Az Ecklin-f6leszabadalom ir6asztal nem mellettkitaldltelrende, z6s,h^nemegy val6ban meg6pitett, mriktjd6 modellalapjen k€sziilr. Az amat6r fejleszt6 kilowattos 2 bemen6 teljesitm6ny segits.6gdvel 12 kilowattos kimen6teljesitm6nyt kaport 3600-as fordularsz6m mellettA magdnyos, mor6zus Ecklin azonban tudofidijl6rejutnia beru nem hdz6kkal, taldlmdnya prototipusk6nt csak maradt meg,azt6n annak is nyoma veszett. Mindkdttipusri berendez6s lrtsz6lag csak egyszerii, val6jibanazonban igen neh6zelk6sziteni,6s a tal6lmiinyi leir,s is fontos r6szlereker hallgat szok6s el, szerint. Nemtudjuk,hogymilyenrdtm6rciben, milyen m6retekndl. milyenanyagokb6l, milyentekercs-menetsz6mokndl, mi lyen geometria mellettkell meg6piteni, ezekn6l ral6lm6nyokn6l 6s a puszt6n elvi elrendez6s az ismertet6se nagyon keveset Ezeka tali4l6r. m6nyoknem reproduk6lhat6ak pusztan szabadalmi a leiriis szerint. A neh€zsdgek ellen6re kanadai egy fejlesztd, AlanElfaancoeur sok€ves kis6rletez€s megtudtaval6sitani utdn Ecklinegyikszabadaln6t, a 6s vil6gh6l6n kdzz6 tette, 6 is gondosan ezt is 6m vigydzott arra. nehogy a f6nyk6pek alapj6n reproduk6lhat6 Iegyen berendez6s. a Tent€szetesen nem mindentaldlmdnyra adnakszabadalmat. Ki jd tudjahdny,nagyon konstrukci6 leirdsa maradr megk6ziratban, ds szabadalmi oltalomhiiiny6ban juton el a nyilviinossr4ghoz. nem Ilyen p€iddll id. BodaiArpedugyancsak hevenydszert leiriisa, metynek ismertet6se szint6n megtalelhat6 ,,Beyeaetls t.rtechnol6gidba" a a 3. k6tet 156-157. oldal6n. Ennekaz elrendez6snek el6z6khitz az k6pes!

EGELYGvoRcY: BoRorvA6LEN

haszn6ha a ki szellemesen az azel6nye, hogyid. BodaiArprd nagyon 6s magnesek tulajdons6gait. lSgyvasak, elektromagnesek permanens j61 tartalmaz6 m6gneskdrbk val6sziniileg drtettaz 6lland6 mdgneseket igen is. elm6letdhez gyakorlat6hoz Id. Bodaiforgoberendez6s6ben 6s tudottel6mi,r6szben szolenoid a specinagym6rt6kii erdtd(orzul6st kicsinyv6ltoz6 ilis kialakitdsa miatt,dszbenazert,men viszonylag fluxusokat tudottl6trehozni l6$6seket haszn6lt, amikkeligenjelent6s (20. dstorzitani. dbra)
lofgislenqely lorqd dqnes m

A Bodai.notor ftrbeli el' ren.le.6se. Csakegyetlen szeg et$ vanfehiinteNe. A mtigneses me.6 L'its.ik, mikot a s.olenoid nincs I'dn betutpcs olva ;s kbze a klt nignes egytndsho. A miiqneses lhLlus nasy rlsze a patki pdlusai kat .dn halad. (A szolenoid
nak csak a vdsnaqja van

lorgislengely

A ndeneses Jtuws a s.o. Ie oid betupcsoLkakoL Iofg6 dgnes m A fluxusjttee a s.otenoidon 6s a bglvason kercszriilhltlsd,nen a tuignesp'lusai ktizt. A ntez6 jelent'is nftrtikben tor zul. A kisebb bgfts naEtobbflu.tusttes. Iehe-

20. dbra

254

MicNEsEK voNzistrBAN

a Az ij-z6landi villamosmdm6k, RobertAdamsmotorgeneratoraleg_ az6rt motorgeneldtsz6 berendezds. alapsz€rkezet Az egyszeriibbnek (21. is rdtor, mert a motort genendtork6nt haszn6lhatjuk. 6bra)A t6bbmechanikai reszeken lev6 szolenoidokr6l letenergi6t levehetjiikaz 5116 vagyelektromos munkak6nt. is, h6 Az Adams-motornak olyanverzi6ja melyels6sorban forvan szerint befekea mdj6ban adjaki a tdbbletet. Adamsrir tapaszlalatai h6k6nt.(Endl a is tett energiiinak nyolcszorcsdt megkaphatjuk akdr Molndr tal6lm6nyr6l ,,Berezetls ft eclnol6|idba" 3. kdtet6ben a a illusztdlt dolgozatban sziimoltb€.Molndr Gydrgy Gydrgyf6nyk6pekkel itthon.egy 6vesmunk6val sikeresen tudtareprodukdlni 6s csoponja m6rt ki nagyobbhat6sfokot az Adams-moton. 100 sz6zat6kndl 6s is 6s tapasztalatai t6bbk6sztil6ken Robert is.) Adams Molnrr Cycjrgy megerdsitik a p6lusmegforduliist,Maz ugyanaztaz effektust, amit Garyis emlitert.

21-6bta- Adansrnoto lrcn.lezes-Az Ie Jol lalszrk. hogymrllennehez ma\rmdlis a me/6-deformdci6 ldl rehoz6sa. Fontosa magas hatdsfok el6fs6hez,hogy milyen az 6lland6mi4gnes az elektomiignes dtm6r6j€nek ardnya, hogymikor 6s kapcsoljon be,6smilyenelfordul6si helyen kapcsoljon az elektroki m6gnes, fontosbvebbii, hogy az elektrom6gnesen milyen 6tm6r6jri 6s geometri6jfa ldgyvas, milyen a szolenoid tekercsben menetek a teker6s6nek ehendez6se, szolenoid a ellendlldsa, rdkapcsolt a fesziiltsdg 6ramardnya. 6s Mindeniittfel-felbuklan^z aranymetszis jelent6s6ge, meft igy lehetbiztositani naxindlis mez6-deforndci" a dl. Egyetlen l6nyegtelennek mdretezdsi el6gahhoz, tlin6 hiba hogya tdbbletenergia eltiinjdn,vagynagyonlecsdkkenjen. Komolymliszaki feladata mez6-deformici6 optimalizalesa, hiszenilyen feladata hagyom6nyos technik6ban meriiltfel eddig. nem

>

255

EGILY GYdRcY: BoRoTVAELEN

A mez6-deformeci6 m6rt6k6nek maximalizSldsat6rtechnol6gia a mantr6ja", kell figyelni,ett6l fiigg az eredm6ny. El6zeles ezt ,,szent tapasztalatok, konkr6t ndlkiil kdr is elindulniezen^z fton, a segitsdg gyors6sbiztoslesz. (Ezdrtk6sziilt bukds videofelv6telharminc a 6rrs tdrtechnol6giai el6ad6ssorozatr6l, ez is segitse konstrukt6rdhogy a ker.)A Gary-f6le szeliemes seg6deffektus. a Molnrr Gycjrgy 6s ekiad6s6ban nyilv6nossdgra hozott m6retez6si szempontok egy6rtelmrien mutatjik,hogyapr6sdgnak parameterek trin6 helyes vagytdvesmegviilasztdsa dcjnt6en befolyiisotja v6geredm6nyt. a Sokkaltdbb szemj6val pontrakell figyelni a t6nechnol6giai berendezdsek 6pitds6ndl, igdnyesebb tudominyos6s technikaihozz66ll6st ig6nyelnek, mint amitma az oktatdsi rendszer vagya |echnika ,ltaldban megad. A migneses mez6 t6rbeli6sid6belideformdci6jiinak m6r€se. analizisen6lkiil,a be- 6s kimen6teljesitmdnyek rdgzit€se n€lkijlrem6nyIelen vakeprjl6silyen kdsziildkel dpiteni.Gary, Adams6s Molndr j6 Gydrgy€rdeme, hogyezeknek szempontoknak resze a nyilv6nossdgra keriilt.Egy tdbbletenergiit miigneses ad6 motorrajzanemel6g a sikeres reprodukci6hoz, nemtudjuk,hogya dinamikus ha mez6de parameterei. formdci6t optimalizrlni kell,s ennek mik a Linyeg6ben Adams'f6le az motoftmrtsolta az ausztrdl Ie Briggs6s (R€szletes Christie, ene 2000-ben 6s szabadalmat kaptak. is leiriisa e ftrtech ohjgidba' 3. kdl/.I 154-155. oldal6n.) deforA ,Beve.etrs mAlt,eltorzitott mdgneses fluxusokat haszniira a ,,Berezetls t ki a j api{n technol6gidba" k'ret'ben r€szletesen 2. ismertetetl szabadalom is, melyKawaiTeuroharminc 6vesmunkdjrinak eredm6nye. m,iEgy japdnKoheiMinato,kdriilbeliilhatvan sik fehaldl6, ugyancsak az orsz6gban kapottszabadalmat ferdeelrendezdsri, aszimmetrikus forg6 (22. r€szijpelmanens miigneseke! tartalmai.6 szerkezetdre. dbra) A molorvagygeDef6tor forg6r6sz6nek egyikszakasz6noft, ahol p6lusa a mdgnesek ivonosa kiils6peremen, vagy6szaki, vagyd6li taliilhat6 egy permanens mdgnessor. 22. ebrdb6lazonnal A kiI6nik, hogym€nnyire aszimmetrikusm6gneses a mez6 ebben starikus a 6llapotban. 6116 itt egyszolenoid, Az r6sz melyetakkorkapcsolunk 6s ki be,amikor permaDens a mdgnesekszolenoidok €rkeznek. szoa (A el6 Ienoidok m6retez6se nagyon fontos.) A szolenoidok megfelel6felfutiisi be- 6s kikapcsolgads6val ugyancsak mrigneses a mez6torzitilsa 6rhet6 igy, hogysemmilyen el t€rbelivagyidobeliszimmetria nemmarad meg.(A Minaro-fdle beq rendez6sr6l szimosszines f6nyk6p rhat6a .,Berezetls tArtechnol " l.tgirD., 3. kiitet6nek v6g6n.) a szerkezetet Ezt elektromegnesekkel 6piielte mega feltaldl6. szerinte de elk6szithet6 perrnanens csak m6g-

M,{cNESEK voNzis,iBAN

nesekkel A forg6r6szen is. igennagyindukci6jf,itka fiildf6mm6gneseket alkalmazott,mig az 6116 teszenegyszerre tobb szolenoidotis (term6szetesen nincsenek felhasznAlt ezek m6retezve szabadalmi a leir6sban).A fiiggetlen mdr6sektanris6gaszerint 200-300 szazal6kos hati{sfokot el, a tiibbletr6szben 6rt elektromos. ftszbenmechanikai energia volt. A tapasztalat mutatta, azt hogymin6lnagyobb itm6riijii berendez6st k6szitett, anndlinkabbcs6kkent hat6sfok, kis m6rea 6s tii, szdmit6g€p-ventilldtor meghajtds6ra haszniilt motorokndl el a 6rt€ maxim6lis hateifokot. Ahogy nijveitemotorjadtm6r6jdt. egyre igy inkdbb,,kiegyenesedett" a mdgneses mez6, egyrekevesbe torzult,azaz egyrekev6sbd veszitett szimmetridt- nagyobb A iitmdr6kn6l kisebb a szimmetriaveszt€s m6rt6ke,6s a tiibbletenergia igy mennyis6ge is.

szolenoid aziilldrdszen
lerddn dlliloll ig nes m ek

b)

szolgelij vagy oplomAgneskapcsoldl

22. 6tua.A llinato-fdle moto.geneftitor 2\1

EGELYGYORcvr BoRorvAtLEN

is a k6sziil6ket el6g egyszeriis€ge ellen6re Minato-f€le Letsz6lagos mSgneseket kell azonos t6rerdss6gii neh6z elk6sziteni, nagyj6b6l mert felmdgnesezettm6gnesek A megvdsrrolhat6 beszerezni. boltokban pontos m6r6se ezan csak a t6rer<1ss6g-eloszlds s6geerdsen vel1rc'z6, ut6n szabadilyen tipusi motor dpit6sdtelkezdeni.Minato mdr tiibb 6s foglalkom6gneses motorokkal, eredeti mint hisz 6vefoglalkozik jdvedelme, szi4.maz6 zesa zenesz.R6szbensajdt zeneiskoldj6b6l tette lehet6v6.hogy r6szbenpopzendsz lanyenakp6nziigyi segits€ge g6peit. szabadalm^ztathassa Ks6rletezhessen, sok orszdgban 6s

hldgneses mezdjdnek alakia- delorndci6ja 22k. Abtfa Minrlto-e4p A klent,Ss kezdve 6rdek€s Gyerekkordt6l Minatoalapdtlete szokatlan furcsa. n6zte spilil gaa irdnt,6s mindignagyamulattal l6diitta csillag6szat hogy kesziilt felv6teleket. volt az elk6pzel6se, haezeka Az laxisokr6l van, s6t galaxisok 6vmilli6rdok mozognat, energi6juk 6ta spir6lalakri elhelyezett m6g ncjvekszik akkor a spirSlalakban is, 6s az esetleg kell is m6gnesekb6t tdbbletenergi6nak kij6nnie. Ezer az alaponkez6piteni.Elelrendez6sii mdgnesmotorokat dett el teljesen szokatlan utrn monddsa szedntsok-sok 6ven6t tan6 kitart6Kserletez6s taldlta melyekmdr mondhat6 elrendez6seket, meg azokataz optim6lisnak merhet6 ttibbletenergi6tadtak, €s csak azutdn fogolt bele a komoAz k€ts6ges, hogy motorjaiel fognak-e lyabb fejlesztesbe. azonban rapszodikus autokatikus €s alkat, terjedni, mertMinatomeglehetosen nehezen bar6tkozik6s gyanakv6ember. is 6s Az els6 mdgneses torzit6sthaszn6l6, miir kereskedelemben k6sziil6k magyar-kanadai Szab6 a dr. I-5szl6tijbb 6\'tizedes kaphat6 I6tmunkejenak eredm6nye. n6gyszdzmilli6 A doll6r befektet6s6vel 6s a rehozott20 tonn6sberendez6s f6nykepei left{s a ,,Bevezetis ftrtechnolljgiAba" kijtet6ben 3. megtal6lhat6. g6p400 kW teljeEgy

258

MAGNESEK voNz,(siBAN

sitmdnyii, szdzaldk 150 hatdsfoki, kb. h6tmilli6dollfi. A mechafta nikai bemen6 teljesitm€ny hat6s6ra villamos 6ram h6 keletkezik. €s gepekkdzdsorolhatii F6lig-meddig mozg6alkatr€szes a Hender(lrsd 3. k6tet,163. shot,,Magnetronic" nevijrezg6nyelves k€szijldke oldal).Ez a g6pa Gary-fdle elrendez€s egyiklehets6ges megval6sitiisa,de a lSgyvas v6kony rezeg, itt 6s nincsmjta szolenoid. berezgeA t6st€s az energiaknyer6st a rezgdnyelvmdsikoldalin lev6vasegy, magos szolenoid v€gzi.Hendershot iirultael a m6retez6s nem reszle(Tovdbbi teit, taldnmagasem6itetteigaz6n. megoldesok tal6lhat6ak r 6.g^ ,,Beyezetds t4rtechnol6gidba"3. kdteteben.) a Legaldbbiitven, egymAst6l fiiggetlen feltal6l6 bukkant €rreaz effektusra... rd A mozg6 alkatrdszeket taflalmaz6berendez6sek sodt a Searl-f6le szerkezet ismertet6s6vel fejezziik mivelez a legfurcs6bb tal6na be, 6s (23.Sbra) angolSearl legbonyolultabb. Az illit6lag gyermekkoreban
a) Egr gdr86 ruignesezettsegefelulnAzehen. Uttzik, ho a t4r inhonoeZn 6s gbrgr5mrgne, enisenton l, mozog,vdlto.ik foteas kiizben. Ezek a mez';totzuLdsokhoutik a mdgneses tiibbLetene rqidt. Nemkizdtt, s z s hogy lollamatos JotCA$ a id6vel to.ultj mez6kbn felitl tnig a gyijri mdgneses vjkuune nery ia kis ugtiEtisa adja. Ez iBJ brt4nhet, hogy a kontaktus hebln igen er6senfelhev a leveg6. tJ) A bercndezls elrcndez6te felitlnAzetben. Svimos Edrqd lut a ndSnesesgyii-

mesnesgydf0k,

magneseretlqdrg6k,

23.6bnla. Seo -fek g4p nAgneses A szi?etek mezdinek deforruittistin alaput. RemArykkntil bonyolube6t .

259

EcELY GYdRGY:BoRorv,\6LEN

k6sziil6kdt. berendezds A l6lott elmoknyomien kezdte meg6piteni el 6legy giirdiil6csapdgyhoz hasonlit, ahol egy bels6,nagy 6tm6rcjjij migneshenland6m6gnesen Byrinin lev6 fbrogtitbbkisebb, 6lland6 ger,g6rg6.A talSlmSny kiil6nlel6nyege gcjrg6k a bels6henger a ds gesstrukiriijLlfelm6gnesezdse, m6gneses azaz szigerek ldtrehoziisa. Ebbenaz esetben, a bels6gy( i k6riil forgatjuk kiils6gcjrg6ha a 6ftetlnk kel,akkora mdgneses mez6ben er6shelyitorzulrsokat igen el. Searlegy mdgnesgydrban dolBozott. ahol tetszdse szerin!hozzeAllitdsa szerinl ferhetell kijldnleger agokhoz. rechnologirikloz. an) es nemcsak tdbbletenergi5t adtak, tcjbb 6njir6 g6pet k6szitetl, is amelyek hanem ekdzben is hriltek, mdgantigravitlici6s le s6t effekusokis l6trejit$ek. alattsajnos kell 6rteni,hogy g6peiegyszeriien Ez azt elrepiiltek- nyomn6lkiil. Ez termdszelesen a mendemonddk kordbe utalnd berendez6st. a 6m 2001oroszkutat6ka tdbbletenergia el6rllitasat a sflycsdklen6sl 6s ben Searlt6l fiiggetleniil megtudtdkism6telni. Searl-f6le A megoldds sajnosrem6nyreleniil bonyolult.ez6rt sz5munka6rdektelen. Ami viszontfontos,hogyber a felsoroltialdlmdnyok sokf6le konsG rukci6smegoldistnutattak,egyetlen kdzdspontonErintkeztek: a ez megneses mez6 torzitls - Az, hogy egym6st6l fiiggetlen,egym6s munk6jdr6l nem, vagy alig-aligtud6 feltalil6k hosszas kis6rletez6s utenugyanana effektusra az bukkantak azt mulatja, rii, hogya mdgneses mez6kszimmetriamegsemmisit€se a gyakorlatban haszniilis hat6effektust ad. Az, hogyazelmdleti kis6rleti 6s fizikusok nemtudnak en6l a m6dszerrol.€s a szakkdnyvekben egydrteimiien olvashatjuk, azt hogy nincsbizonyit€k energiamegmarad6s az puszt6n megs6rt6sdre. csak annyi!.ielent. hogya kutal6knincsenek liszt6ban termdsze! lehet6a segeivel. a teny,hogya fizikusok Az nemismerikezeket effektuaz sokat, m6gnemaztjelenti,hogymagukaz effeklusok neml6teznek. Az, hogya fizikusok, a mdmbkiik s6t foly6irataiban lehetezeksem rtil a gdpek6l olvasni, csakaz dltalenosan elterjedt cenzfr6tmutatia. de nem azt-hogy a teljesszimmetriamegsemmisit€snek kcjvetnincs kezmdnye. az 6rvel65t is meger6sifi. Ez1 az hogynemcsak mozg6alkatr6szekkel, hancmlerm6szetesen mozg6alkatrdszek n6lkiil is el6 lehet dllilania teljesszimmef iamegsemmisit6st. Taliln a legeglszeibb eset, ,,Bevezctis ti echnol6giiba" 1. a a kdtet6ben kdziilt .,cjvcsat" (24. alakrielrcndez6s. 6bra)Itt egy permanensm6gnes van egy ldgyvasb6l k6sziilrkere! kcizep6ben, kicsiny l6g16ssel, a kcjrenergiat6rold hogy k6pess6ge maximillis legyen. A ldgyvas oldal6n k6t egy-egy tijbbmenet( szolenoid tal6lhar6, ezeken

260

voNz,isaBAN M,(cNEsEK seg6dlekefcsek

beloqd

U.S. Patent

M!r. 16,2002

Shrd 4 0r s

us 6,362,718 Br

6lekercs' "lere

I 35

dez€s egyikUSA az szabadalamb6l.

12(ma9net 130-

3,"

'I so a-^
.E 0 20 10 60 80 r00
b e m e n 6 l e s z i l lVs d lg l ol

:9

0 20 10 60 E0 100

24.6*a. A.,,ttvcsat" alaki gip.

keresztijl tijrt6nikmega kicsatolds. m6gneses A fluxustorzit6sa, terel6se rdvid szArakon kis gerjeszt6 a l6v6 tekercsek segirs6g6vel oldhat6meg.Ha a tekercseket id6ben aszimmetrikus gerjesztjiik, m6don

>

26r

EGELY GYdRcY: BoRorv^riLDN

Azonban mint mina kinyer€se. akkorelvilegel6rhet6 t6bbletenergia fontosa m6ret€z€s. denm6gneses szerkezetndl, is nagyon itt hogyezeka k6sziil6kek egydrtelmiien mutatja, Az eddigitapasztalat miikijdnek, azazegylajtarezo' csak igen szrik,diszkrdtfrekvenci6kon Mivel ezekigen magas frekvenciiinjdnnek l6tre n6nsiizemm6dban. miatt ilyenkor tdbbletfluxus val6sziniilega magnetoszirikci6s effeldus -, a miatti indukdl6dik ez6rtalapesetben nagyok nagyfrekvencia igen Ezt drv6nyrram-vesztes6gek. fgy lehet kikeriilni, ha igen v6konyan liigyvasr6sz€t.Ebbenez r€tegzettf€miivegb6lkdszitjiik a berendez6s m6g is igenkicsiny iirv6nyfuam-veszteseg az esetben nagyfrekvenci6n megval6sitott6k ezt Egy ame kai feltal6locsoportakik sikeresen - tov6bbi hogy csak a berendez6st fontosmeg{igyel6se, a terhel6st bir6kapcsolni szekuna zonyossziik id6intervallumokon beliil szabad lefojtj6k. der kicsatol6 tekercseke, ellenkez6 esetben folyamatot a Tekintve, hogyehhez meglehet6sen bonyoluit elekronikasziiks€ges, ez6rtez a k€sziil€k sem6pithet6 megkdnnyen, riiadisulnemis ol6s cs6 az iivegf6mviszonylag magas miatt. A U. a&a mntatja 6ra az alapelrendeziset. Bevezetds tirtechnohjgidba' 4,, a ,dvcsaFmodell" 1. kittet6ben kocka.s6thexagon6lis elrcndezds l6that6; alapelvet is az geometriai Az nagyon sokf6le form6ban meglehetval6sitani. /. ,(dtetben 6lta'lamleirt ,,ovcsaFmodellt" haszn6ljaFlynn 2001-benmegadottszabadalma, ajelens6g fizikdjdnak ismerete ndlkiil. Ugyancsakaz 1. kdtetbenkiizdltiik a Hans Coler-f6le berendezds egyik alapvet6 elrendez6s6t. hat darab, Ez hatszdg alakban elrendezettpermanens mdgnesb6l melyek rezg6k6r dllt, egy r6szei voltak.Az egymdshoz k6pest ferd€n magnesrudakon elhelyezett szolenoid tal6ihat6, s6t magekona rudakonkeresztiil is en\\egyaz fuam. Ez az elrcndezds lehet6vd teszi,hogy a rudak kijztitti l6gr6sben eleve m6r tolz, aszimmetrikus mAgneses id6ben viiltozzon, egy nemlit6r is ha needstagokat tanalmaz6 mrgneskijrnekr6sze. a Mivel a szolenoidok vasma&ja permanens egy gam6gnes, ez6na rezg6kdr nemlinearitdsa rant6lt.Bz viszontkz6rja a szinuszos rezg6kcjri viselked6st, igy €s elevead6dhat id6beh ^z nemszimmetrikus lefutrisigerjeszt€s. az Ezt elrendez€st kihangolni ki-i16n mtiv€szet, ez6rtpuszt6n csaka tbrt6neti 6rdekess€g kedv€6rtemlitettiik. A Coler-f6fe berendez6snek egyszeibb v6ltozata ran (3. ktitet is 166.oldal)-86r az 6brrk elvesztek hdbonisorin, a tdred6kesen a fennmaradt leir6sb6l rekonstruiilhat6 elrcndez6s. 6bra)Itt is az f25. megfigyelhet6 mdgneses er6shajlit6sa, torzitdsa, a t6r s6t csavar6sa is. Mivel itt sem lineiirisa rezgdkdrdk6n lefoly6 gerjesztds, ezdn megvan dsszes az sziiks6ges alapfeltetel ttibblerenergia a el6dllitdsi-

262

voNzis,iBAN MAGNESDX

hoz. Bz az elrendezes azonban majd csak akkor lesz megval6sithat6, tiin6 ha m5r igen sok tapasztalathalmoz6dikfel ^z egyszeriibbnek mozg6 alkatr€szes k6sztildkek m6retez€s6r6l. Behangol6sa eddig szinte rem6nyteleniil bonyolultnak tfinik.A Coler-csoport eltrin6s6vel az 6sszes tapasztalat megsemmisiilt, ut6korranemmamdtakmeg a az l€nyeges m6retezesi szempontok.

l?----

t't

l;-----

kondenzilor krnelpar

25.6bft. Coler eqyikresze. A Bdp J6l megfigyelhetii egy konstrukci6smegolddssorozat Gary, Henval6sziniisithetii, hogy az ut6bbi k6t dershot6s Coler munkeiban. konstrukci6nil Gary szellemes is seg6deffekuset haszneltilfel, de (l5sdfiiggegdp6ben magasabb frekvencien. Garyelektromechanikus l6k) kb. 10hertzes frekvencidn, 1 millim6teres kb. rczg€si amplitfd6n6.1, legfeljebb 1-5 watt bbbletenergidtlehetettkinyemi. Hendenhot mdgnespatk6 rezgetett €l6tt vaslemeze esetdn frekvencia a 10-15 kilo- 0,1 millim€ter, kivehet6 hertz,az amplitfd6 kb. a energia 100watt lehetett. viszontcsaktiibb 6r6shangoldssal Ezt lehetett b€6llitani. A g6pet Coler-f6le kilowattos 6 viszont m6r 100kilohertzes frekvenciiin = iizemeltett6k 0,01millim6tercs rezg6si amplitrld6 mellett, rendami kiviili gondoklaljart, mikor a rendszert kelletthangolni. egy Itt be vastag, lemezelt ldgyvas rezgett. r6d aminek frekvencidj6t dssze kel lett hangolni el6m6gnes€26nagyfrekvenci6s 6s 6ramkijritkkel is. Nyilv6nval6, hogyezekndl egy6bk6nt az szellemes rezg6alkatre szesg6pekn6l teljesitm6ny a feltomazisa, fokozdsa csaka frekvencia n6vel6s6vel lehetsdges, hiszena permanens mAgnesek indukci6ja anyagszerkezeti okok miatt v6ges.A frekvencian6vel6se vij6r, ami a behangolrst szontaz amplitdd6csdkkends6vel neheziti. El6gegy rdgzit6csavar kilazul6sa, m6riselhangol6dik 6s egym6st6l az elektromos rezg6kijr a l6gyvas. 6s Magyas frekvencian igennagy mechanikai fesziilts€gek €bredhetnek l6gyvasban, a magnetoa ami szffikci6 megjelen6s6vel jdr, ez tovibb nehezitia m6retez6st. is gyenTechnikailag ezek a rezg6kdrdk nem line6ris,parametrikus, g6ncsatoltrezg6seket fognakv€gezni, melynek megismerdse, m6re-

263

EGELY GYdRcYr BoRorvAriLEN

is tez6seiinmagdban komoly feladat.Viszont olcs6 anyagokb6l alkalmasak voltak ezek a g6pek. sorozatgyirtdsra megepithet6ek, gydrtmanyok volna. lehettek Tipikustudesalapf gyenge anyagmin6s6gek Am mindezek mutatj6k, hogy viszonylag m6(6kii ene€iiit nyemi is iparilag hasznosithat6 eset6n van lehetiis6g A tartalmaz6 mdgneses rendszerekb6l. kiindulds a rezg6alkatr6szeket lehet.Az viszontHubbard, seg6dhatdst felhaszn6l6 rendszer Gary-fdle a egyiitt a mflt k6d6beveszeit, m6retez6si Hendershot Colerg6p6vel 6s nem fdnn.. . tapasztalatok maradtak k6sziil6kkel,melyeta Hasonl6tijrt6net zajloft le a Floyd Sweet-f6le fejlesztettki a magdnyos feltalel6. (R6szlEesebb 70-es,80-as6vekben left4s^ ^ 3. kt;tet 184-185. oldal6ntal6lhat6.)A k6sziil6kitt is mozg6 kiialkatrdsz n6lkiili. Alapi;tlete,hogy egy kerdmiadlland6m6gnesbe illitunk el6, a Searl-fdlek6ldnlegesm6don m6gneses ,,szigeteket" ezeketa Kdt tekercssegitsdgdvel sziildkhezhasonl6an. kiils6 gedeszt6 torz tereket hoznak lehe az m6gneses szigeteket(melyek egy6bk6nt m6dontorzitjak,6s igy Slland6 magnesben), idtjbenaszimmetrikus l6tre.J6l megszerkeszlett, opmegintteljesszimmetriaveszt€st hoznak a elvezethetd. szemtaA timaliz6lt kicsatol6tekerccsel tdbbletenergia be, nfk sflycsitklen€sr6lsz6moltak 6s an6l, hogymiikdddskiizbenletitk6t hiilt a k6sziil6k.A feltal6l6,,,Sparky"(,,Szik6s") Sweetazonban mag6valvitte a sftba,senkinek nemmondtael az inhomogdn mrgneses mez6ket l6trehoz6 mdgneses szigetek eloszl6s6t, strukbir6j6t. Pusztdn antigmvit6ci6s az e{fektusernlit6se miatt hagytam utolj6raa kanadai Hamel k6szul6k6nek ismertet6s6t. Hamel - a t6mdbanmdr megszokott bizarr feltaldl6i viselked6st mutatva azt dllitj4 hogy k6jiitt sziil€k6re nemmag6t6l 16,hanemdlmdban ,,kapta',ahogy6 mondja, iirl6nyektil. A szabadalmaztatjssal Ks6rletezett ideig, de beis egy rendremegsenunisitett6k. HamelkdzzitetteszEtkezedl advdnyait Ez6rt A gep eg6szen szokatlan, imbolyg6 mozgast v6gz6 permanens mdgnesek elrendez6s6b6l Tdle fiiggetleniil 6llt. sikeresen megism6telte a Ks6rletetm€gegy konstruktir. (A k6sztil6kleiresa6s az Internet-cima ,,Bevezetasdrtechnol6gidba" kdQ4nek178-182. a 3. oldalrn taldlhat6.) hArom, A egymiissal sziiget bez6r6 ten,,imbolyg6" gelyii kfpm felszerelt permanens megnessor elk6szit6se ism6tcsak nagymunk6tig6nyelt. szemtanik a fuggetlen A 6s reproduk6l6 szerint bizonyosfordulatszdm utdn a sidrkezet6nj6r6v6velt, 6s silycsdkkendstmutatott.Ezek az egymdst6l fiiggetleniil megjelen6 hasonl66llitasok- Searl,Hamel6s Sweet- azt sugalljdk,hogy a dologbanlehet valami.(Elvi megtdmogatisir6laz V. #szben m6gvisszat6riink, Dob6 Andormunkiissagdnak ismertetdse kapcsdn.)

264

voNzis,iBAN MicNEsEK

a Utoljfta emlitem meg a ,,Beveze4s tirtechnoLiSidba" 1. kotet6ben tdrgyalt Hyde-GIegener6ton.A g6p,amelyr6l itt dbr6tnem kiizteretaxiidlisan ds liink, pusztdn technikailag drdekes. elektromos Az 6s radiehsan tozitja nagyszemflamellasegitsdg6vel, igy az eleldis tud el6mi.Ez a g6p romost€rn6lis teljesszimmeniamegsemmisit6st szerkezetek, t<ibb 6s mini a megneses azonban sokkalbonyoluitabb, nem hihdnya is van.Igen nagyt6rer6sseget lehetel6mi elektromos fdldtt m6r mez6vel m6gleveg6ben sem,mert20 kv/cm-est6rer6ss6g komolyvesztesdgeket okoznak. megjelenik ioniz6ci6, az dtiit6sek az 6s sem kuri6zumnel, a megbfu Ezeftez a?,eber\dezes tdbb technikai kdriilbeliiltizszeres energianyeresdgetel a f-eldn adottleiresszerint talil6 (aki egy6bk6nt nyomtalanul eltiint). AzIMPUTZUSMECMAnAD,IS MEcsERTEs[ Az a t6ny, hogy gond van a .,geometriai" tipusi szimmetri6kkal (impulzusmegmaradds), id6beliel' melyekpl: a tdrbelielt6r6s 6s az -, tol6s (energiamegmaradds) j6l l6that6 azokbanaz esetekben, amikor az impulzusmegmarad6s is s6riil.Az impulzusmegmarad6sisd l6senem kisebb,,biin",mint az energiamegmarad6se. Mdrpedigaz elektrodinamikiban ismeretes ilyen tankdnyvi is egy eset: k€t tdlha p6lydn, ,,T" alakban. t6tt r6szecske mozog egym6sra mer6leges (R6szletesebb trrgya6s^ a ,,Bevezetis tArtechnol6sidba"3. kbte6.t nek54.oldal6n tali4lhat6.) (James Az egyik USA-banmegadottszabadalomban W. Black 1993-as szabadalmi leirds a ,,Bevezefts ftflechnolrjsi1ba" kdtet a 3. 137-140 old.) dszletes, sok m6r6ssel aldt6masztott Ks6rletibizonyi t6kot talalunk arra, hogy p61d6ul midgnesek mez6inektorzit{saval M impulzusmegmarades megs6ithet6. Term€szetesen elektromos mez6kdeform6lds6val megval6sitis hat6 az impulzusmegmarad6s megs6rt6se. M6r az 50-es6vekben megjelentek ThomasTownsend Brcwn,,elektrogravitdci6val" foglalkoz6munkiii,melyekkis6rletileg ugyansz6les kdriienmegalapozottak, elmdletileg azonbanhi6nyosal maradtak.(Szabadalom: 2.949550 3.022430) a munk6tfolytartaJ. W: Campbell, es EzI aki 2001 november6ben (az kapottszabadalmat USA-ban6317310 81 sz6malatt)kdtdimenzi6s, aszimmetrikus kapacit6smodul tipusi hajt6miiv6hez. szabadalom egyszerfi j6l tiikrozi az eddigmdr A igen 6s sokszor leirt mezddeformdci6s elvet.A 26. 6br6nl6that6egyszerri ehendez6sben iiregeshenger6s egy kdrlap k6z6rtl6tesirenek egy nagyfeszultse8ii aslimmerrikus clekrromos mezrir. megnemleigy

265

EcELr GYdRcY: BoRorvatLEN

el€mi hetnea teljes szimmetriamegsemmisit6st (mert a mez6ben megoldja de maradegy forg6siszimmetria), a term6szet ,,maget6l" (tiibb mint 100kV) hat6sdra tranzinagyfesziiltsdg A ezta feladatot. mez6toelektromos indul meg,6s igy a kialakul6 enskoronakisiil6s a is, t6rben id6benis. (A tulajdonos NASA-n kevebbdeform6l6dik resztiilaz USA.) B6rhol is fordul el6 egy-egyapr6 kisijl6s(melynekfiekvenciiija polaritdst6lfiiggiien 100 kIIz is leheo, mind taben, mind id6ben az lesz. deformelt eltrinik, teljesen szimmetridja elekfiomos mez6iisszes az elektt6d elrendez6se elekrcmos mez6szimmetAz aszimmetrikus 6s riamegsemmisit6s6t a korcnakisiil6stis segiti. Ha a szabadalomban helyett nagyfesziiltsdgi.i, egyen6ramftepegys6g leirt nagyfesziilts€gri, akkor tov6bbjavulna a haszndln6nk, t6pegyseget de nagyftekvenci6s mivel nincs kisiihat6s.vakuumbannem mrikddik ez a berendez6s, lenn€nkmiiHa ezt k6pesek I6s,ami deformdljaaz elekfomos mez6t. szakilag megoldani,akkor akiir a csillagkiizi tdrben is haszndlhat6 a osztandnk henlenneaz etiiris. Megold6slehetne,ha szegmenseke mentdnis tolz tranziens ger pal6stj6t6s a siklapot,6s ferde, a tengely hoznSnk 16tre. mez6ket
misik eleklr6d id6benvrlhzd, k me?6 aszinrmelrikus

nagylesz0Lls6gi tdpsgys6g

e6lndzel k0my6kin A szlkrakisil6sek a mez6. delormilddik

26. e&a. ElektroSravitdci6s hajrinfi szabadalmirajza. L4ryegesa. as.inmetrikusan viltoz6 elektronosmez''.

leir6st6bbf6leaszimmetrikus elrendez€st megad, is A szabadalmi param6terek a technikai hirnyoznak. ftanciaJ. NaudinhonlapA (: fesziilts6gii 40 kV), egyszeri an sdt viszont szemosalacsonyabb

266

M.icNEsE( voNz;siBAN

megoldisis megralSlhat6. tol6er6iraA aszimmetkus elrendez6sri nya nema polaritdst6l fiigg, hanemaz aszimmetria iriinyet6l, ez a s rin) muratjd. nemionszdl hog) leresenddhatds a m6gdu. j6l Ezek az olcs6n el6dllithat6 berendezdsek mutatj6ka mez6tdrv6deform6ci6, szimmetriamegsemmisit6s megmaraddsi a 6s a nyek kapcsolat6t, amit mifu a m6gneses mez6kn6lmegismertijnk. Term6szetesen a mez6-deform6ci6 mdrt6k6t optimalizalni keilenea maxim6lis tol6er6eladse6rdek6ben, ehhezmer az elvek ismede rcte is szijks€ges. SEMMIT TANITTUNX, SEM SEM SIMMIT FII,BJTETTUNX Tal6n ez a III. r6sz adja kiinyviink legfontosabb tanulsdgdt, azazhogy milyen fontosa tudomanyos m6dszer ismerete annakhaszndlata. 6s S az is l6tszik,hogyhibSinkb6l nemtanultunk,6sigy nemis felejtettiik el 6ket... S nemtartottukbe a kutatdsban L.udatc sok irAn negsz.erzett gyakan szabalyokat sem.Valaminekaz ismerete6s annakbetartdsa, - rnelyekfontosak6s (Konfiiciusztanainak elvdlik egym6st6l. ismercte dltali{ban helyesek nemeredmenyezte hogy be is rarron6k, korazt, a rupt 6s fejl6d6sk6ptelen kinai 6vszizadokmutatjik ezt.) Ebbena fejezetben liittuk,hogyhiiibaismeriksokan tudomeazt a nyosm6dszen, igen kevesen haszndljdk gyakorlatban. tiibbleta A energia el6rllit6sa valamimisztikus sem dolog,hanem sz6z m6r 6vvel ez el6tti ismereteinkkelis athet6 fogalmakkalmagyaJd.zhat6. Kis'rleti p6ldais 6ppel6gakadt...Minditssze kutates a r6g6ta ismenszabdlyaitkell betanani, PieneCurie,Emmy Noethervagy Wigner 6s Jen6gondolatait hasznositani kell ahhoz, hogymindeza gimndziumbanis tanithat6 evidencia lehessen. Sz6mos katnyvben leirj6k,hogymi is a kutat6s tudom6nyos m6d szerc.Mi most Conmd B. Crauskopf6s Arthur Beise\ The Physical Univerue cimri(Mccrow Hill kiad6eltalkiadott)kdnyvealapjen v6gezziikel ezt.A k6t szerz6 tudomdnyos a m6dszer bemutat6s6t val6ban a legfontosabbal kezdit ,,A legSondosabb megfigyel6sek, lega pontosabbszdmttdsok gyiimijlcsbz6ek, a megcsak akkor tesznek ha kArdZseket tessztikfel.A kutat6kttjbbflle m6dondolgozhatnaL felehi A ki;.vetlen megkdzelitas eglszeneeyszeri: egt geohjsuselvisz eey dsvdn darabot a laborat6riumdbaAsmegvizsgtiua tjsszefttel't, kiaz ki;vetkezteti, hogJanalakult ki. Mt^ megk(;zelttAs kijzretettm6dsaera Senkisem vizsgdhamegpdlddul a Fdld kbzepit, de kiildnbdz' for jsokb6l, kizretett mridon egy geol6gusmegmondhatja, holy a Fi;Id belsejeval6szinfrleg olra<lt vasb6lvan.

267

EGELTGYdRcY: BoROTVATLEN

hiu' Mindegy, hogy egy adox problimdndl milyen megkl;zelirdst kell ndlunk,a kutaaiak azonbatl indiS egtfajtu lApissorozatot meq' meSki)' tennie.Ez a llplssorozat az dltaldnosmidszereaz univerzum zelitdslnek, ez az igrnevezett tudomtinyosm6dszer.A tudomdnyos adja mega legviSs' igazsdSot. mtidszernAgybpisbdl dll, de sosem ). 2. 3. 4. A probl4na megfogalmaz.dsa. Megligels 6sklsArbt. Az adatok4rtelmezite. Az interprettici' kipr6bdldsatovtibbi hegli$,ellsekkel Aski' s6rletekkel.

ruidsze. mi,'el a A turmAszet, aval6 vildg viztgdlata a tudomdnJos eredminyei azok, melyekkela kutat6k 8on' klsa et Asa negfrByel4s ezeket gondolatokatelkn6r' a tlolataikat megalapozdk,s amelyekkel ezt haszn6lom Beisemek a munnem aik" Term6szetesen v6letleniil es gondolatai segitsdg6vel, hogy pl. az energiak6j6t. Elemezzijk kapcsdn kdvettiikel azokata szarvashibdhol impulzusmegmarad6s €s kat,melytiibb milli6, talentdbbmilli6d embernyomords6g6t ko(A a rai hal6ldt okozta. folyamatot 27.6bramutata.) A probl6ma megiogalmazdsa Mit kdrdeziink term6szett6l? a

Megfigyelesek masok kis6rlelei es Az adatokdsszegylijt6se

Az interpretaci6 kisdrleti vizsgahta A hipot6zis alapj6n ij egy kisdrlet eredm6nyeinek me&j6sl5sa

Interpreiaci6
Az adatok6rtelmez6se a hipotdzistiik6ben

27.6bt^. A tutlotndnlosn6ds.er alkalna.4stitnk elrifolvnata. k a hipot6:h (ati;na). anelyik tdbbr.dr is kidUja a kis, etek pntbdj'it, tdn'6\ M$, eltnZlet les.. A klasszikusfzikr vilsgdlato, kistrleti ellendq?se nldr a XIX. rui.ad ftginmegLiUt.

268

i

MicNESEK voNzis;BAN

Mostndzziik megezta n6gyl6p6st. 1. ,,Egyprobl4na neelogaLtnazdsa jelenti, hogykivdlasltunkegy azt kirdAsti a kutukjnak dbaldbanndr van valami iitlete. ho$, mit akar vbgdlni. Sokesetben probbna fdMllitdsa dsaz adatukAra telmezisedsszeJiiS|. kututti spekukilhat,lehet qt Ar.4se,vab A egy teljesenkiJbjlexkoncepcitij.t termZszet a eq\-egt tuLajdonsdjuthd yAgscj gdftjl, de tovtihbtyizsgdlatok konklki6ra nAlkiil nem ebben fdzisban." a p6lddulazt, Mi! is jelentenek ezek a mondalok? Esetiinkben hogyf€l kellettvolnatennia kdrd6st: az energia? a kdrmi Ezt d6stazonban tettdkfel a nagykutat6k nem sem:Mayer,Faraday, MaxwellvagyEinstein. EmmyNoether 6szrevette, azenerhogy gtalrrelmezhet6s.inmetriakint, de a tudomenyos vil6g f6lresitpitrte,teljesmdrt6kben ne€iligalta a fbntosme8litiist,ezt az ezt fjszerli megfogalmazdst. Alapvet6en senkinem 6rdekl6diitt az energia, impulzus. impulzusnyomat6k, a t6bbi fizikai az az de alapfogaiom l6nyege, fizikaitartalma irdDt sem. Talenegyediilaz id6 fogalma keltette a filoz6fusok fel 6rdekl6pediga tdr €s a tdrid6fogal d6s6t, iiltalanos az relativitiiselm6let m6tkezdte kajzelebbr6l el vizsgiilni. az,hogymi is val6jdban De az elektromos tdlt€s,mi a miigneses mezo,az ercjvagyaz elektromosmez6,mi is az a kozeg,ami kitdlti a teret.vagymi az energia, igy lrtszik, kiilijniisebben drdekelte fizikusoez nem a kaL.Ha nincs klrd4s, akkor wilasasinct,6s ha megmaradunk olyansek6lyes 6ltaliinoss6gok szintjdn, hogyaz energia munka vdgz6kdpessdg ami nema l€nyeg6t, csaktelhasznil6si teriiletdtj€lenti , akkornemis kapjukmega megtelel6 velaszokat. A probllna neglbgalmazdsakori;gziink kiindul(i febatulezZ seinket.ltt k'd6jelezziik meg az eddig term6szetesnek vett. vagyhallgat6lagosan, iilta|inosan premisszdkat. de elfogadotl Pl: Milyen a mozg6tctmegponl vagy mez6t6rbeli6s id6beliszimmetri6ja? gravil6ci6s ugyanaz. az 6116 Mozg6tdmegpont tere mint t6megpont6? Forg6tcjltds ugyanaz. tere mint a linedrisan mozg6 tijlt6s6? Mozg6tijltdsvagydeformdl6d6 mez6kijrijl is euklideszi marada t€rid6? a{ommagok Az eset6n fbntosak-e diszkdt t6r, a beli szimmetridk? tudomdny A tctrt6nete mutarja, azr hogy egy nyilv6nval6nak fu6lt feltdtelezds meBk6rddjelez6se, alaposabb jelent6seldrel6p6st megvizsg6lrsa hozhat.Ennekmo$6ja:b! zonyitsd a felt6telez6seket ! 2. ,,A nagfig,eldst ls a kisirletet na$' gonddalkell elytgezni.A termis.et tinyei a tudondnl lplt6koclaii is ere.lmA,\einekvigs6 bi-

269

ECELYGYoRcY: BoRorv^tiltrN

s zonyltlkai. Az objektivadatokmeeizsSlildsdnak rqetd miNoba a az a kesztetls, ami a tudomdnyt mdstipusi intellektudlisv lal' 'falrn a sehoisemkeriiltiink messzebb tukoltisokt6l elkiilijniti." mint itt. Mint leftuk a tan-€s szakkonyvekdom6nyos m6dszert6l, vagyaz impulzusmegbensenkitsem6dekelt,hogyaz energiaa vagy kis6rletileg feszegesse, elm6letileg is maradds k6rd6s6t hogy sziz Megddbbent6, fi.iggvdny6ben csoportositsa. szimmeftiek kis6rleti eredmdnye6tolvasSsa nemhogy ut6n €s szdzszakkonyv sem,hogy ezeketaz adatoket nemtaldlunk,de meghivatkoz6st ezekszerint kis€rleti vizsg6lata kat hol taldljuk meg.A term6szet ez, 16p6s... m6slenne Mi de ki negyedrendii, esetleg is hagyhat6 negligdldsa? m6dszer teljes mintatudomrnyos puszt6n ana biztatnak minket- mind a A szak-ds tankdnyvek -. hogyne a t6nyek mechanikdban, azelektrodinamikdban mind re dpitsilnk, hanem ana a vak hitre, hogyhiithamindigigaz az val6jiiban f6lEz a energia- az impulzusmegmaradds. m6dszer 6s m6dszer. a Ez ldtsz6, altudomdnyos de rcvezet6, tudom6nyosnak tudor]j,6ny lLitszatdtkelt6 m6dszerhatja dt a szakkijnyveknagy - sz€gyenletes, az elekrcdinamikeban, a klasz_ 6s amit tijbbs6get hi6nyzik mega tal6lunk. Teljesm6ndkben szikus mechanikiban figyeles6s a Ks6rlet,s a tomiid6,a pisztringvagya miagneses tbbbtetene.giat kesziil6kek ad6 egyikesemkeriilhetbe a szaknem lapjaira.Semmik6ppen nevezkitnyvekvagy tankdnyvek zz het6ez6fltudomSnyosnak amikorpusztdn energiamegmaaz, behivatkoznak ilyen tipust g6pekszabadalmi rad6s tdrv6ny6re adviinydnak elutasitasakor. ahhozaz dbaldnossz.abdlllnz,ame3. ,,Az interyretdci6 veaethet Az lyek megfelelnek adatoknak. i terpretlicirinakmindenesetaz kdriilminyek ben klpesnek kell lennie arra, hogy megvdhozott " kijzdtt is megfeleljen ij adatolnak. Mit is jelert ez'! Ha igazaz p6ld6ula NeMon-axi6makal vagy az elektrodinak gondoljuk brdrmilyen namikatdrv6nyeit, akkor azoknak b6rmelymozg4s, Csakakkor6ltaldnoszimmetria eset6n igaznak kell maradniuk. a sak ezeka t6rv6nyek, hogyha nem fuggenek szimmetri6kt6l. nemezt mutatjdk. interprellci6 Az l6nyeMiirpedig kis6rletek a geben ,,szortirozis", vrlogatds. szimmetriek a A mondj6k meg, a jeiensegeket. mozhogymik6ntkell drt6kelniink egyes Egy-egy gds,egy-egyveltozes az ami a term6szimmetridja a ,,cimke", jelens6geit 6rv6nyess6gi hatdrok kttz6utasitja. szet sziik a Egyenesvonahi vagy k6rmozg6sn6l term6szetesen €rv6nyesek Newton-axi6mAk. Interpretilhatjuktehdtigy, hogy ekkor.a folya-

270

MicNsstrKvoNzis;3aN

matosszimmetriiilo6l €fi6nyes az engrgra-6s az impulzusmegmaradis.Mis, 6ltal6nos esetekn6l ^zonban lesz a v6logat66, az az feltetlenill az ene.giaelkiildnit6seredm6nye, hogy nem6rv6nyes megmarad6s. a hib6t v€tettekaz eddigi kutat6kaz inteeret6Du vagy ci6kndl,nem tudt6k ho9y a szimmetia az a saupertdrvany, mindenekfeletti n6z6pont, amelyfel6l vizsgil6dni kell, ami alapj6n a kateg6riekatfel kell dllitani - a szimmefii6k nyelve az persze elFormdlisan ezt egyetlen fontosnyelv a term6szetben. ismerik, de a gyakorlatban mer nem engedikdrv6nyesiilniugyanigy, ahogyKonfijciusz vagy a kercszt6nys€g tanaivaltdrt€nt. 4. ,,A tesztelis ls interprenicin nagaba foglalja az ij megfigyel4sek, ij mlrlsek elkisalt4s&,ahol azt ddntjitk el, hog! az el6z6 j6solja-e meg az pontban lefektetettinterpretdciti megfelel6en eredmanyeket. az eredmanyek Ha megegyeznek predikci6val, a akkor a kutat6k a megfelel6gondoLii pAIyAn vannak. A7 ij adatok az eredeti gondolatokfinomitisdhoz vezethetnek uqyan, ha viszotut egel6sitik, akkor heltben w8!unk. Ha nem, akkor ijra kezd6dikez a folyanat, ds a v6gtelensigigtat1hat." Mivel pl. el semv6gezt6k az energia- impulzusmegmaradissal 6s kapcsolatosKs6rleteketa legdltaldnosabb eseteke, ez&t eddig ad^' tokatsemkaptal,vagyisaz interpreteci6ig annak €s tesztelds€ig semjuthattak a kutat6k. el Beiser v6lem€nye szerint egyetlen hipotdzis semnevezhetd v6glegesnek, hiszen jitv6benbfumikor a felmeriilhet hipot6zis a inkorreks6g6re mutat6adat. Mindaddig, amignembizonyithat6, hogyegy hipotdzis hibrs,elvilegsosem hagyja a Ks€rlet, interpretalds ellen6rz6s el gondolati az 6s kiir6t, nemleheta fizika,,szent tehene". Term6szetesen min6l tdbbf6len6don lehetsikerrelellen6rizni egy hipot6zist, ann6lval6sziniibb, hogy a term6szet interpret6ci5j6nakaz adotthipotdzise drv6nyes. a hipot6zis, sokAz ami szort6l6lteaz iisszes elvilegelkdpzelhetii resztel6si folyamatot, az tdrv6nyvagyelm6let.Az energia- impulzusmegmaradrdst 6s - mint liittuk - nem tesztelt6k legeltal6nosabb a esetre, ez6rt mai tank6nyvi form;ja semmik6pp nem nevezhet6 dltalenos tftv6nynek.Eredetileg 6tmeneti, egy felt6telezett form6ban egy tudomdnyosinterpret6ci6thipot6zisnekneveztink. Amikor t6bbsz6ris rijra ellen(iriztilk, helyesnek 6s bizonyult,akkor a hipot6zis tdrvdnny6 vagyelm6letrd vAlik.EBy riirv6nyazt mutalja meg,hogymi tiirt€nik.Az elm6lerazt mondjameg,hogy mi6rt. Egy elm6let megmagyafi.zza,holy mi&r ritrrdnnek bizonyos esemenyek, ha egy adott tdrv6nynek 6s engedelmesked-

271

EGELY GYORGY: BoRorvAriLEN

hogy az a torv6nymi6rt 6s milyen feltetelek nek, megmutatja, kdz(itt6rv6nyes. tituv6nye Ldtharjuk,.hogyezenaz alaponaz energiamegmamdds mindigis csakhipotdzitulajdonk6ppen vagya Newton-axi6m6k minden sek voltak.Az6rt mondhatukezt, mert nem teszteltiik fikdzijtt.r6szben elm6leti az elk6pzelhetii lehetsdges kijriilmeny neh6zs6gek miatt. Erdektelensdge, r6szben kis€rleti zikusok min6sithet6k akkor,ha a Newtonaxi6mdit&v6nyszeriis6gnek tartalmaz, Maxwell'egyen_ a mozgrsfolyamatos szimmeriekat ha folyamalos letek tdrv6nynekmin6sithet6ek, a mez6kben klviil nem 4ninyesek szimmetriakat taldlunk,de e teriileteken sema Nei'ton-ari6mdk,sema Man,ell-egtenletel. Lrthatjuk te fizikeban nemhaszndlt6k kdvetkezetesen het, hogya klasszikus eseben r€szigazs6g, iltateljes a tudomdnyos m6dszen. Legjobb pedighamiseredm6nyek t6ves6ltal6nosit6sa tekintve l6nossdg6t tudomdnyos mezben, azaz6ltudominy. a Beiserkiildn fejezetet szenannak, hogymiAt is sikeres tudov6gs6 a tudomdnyban, miny. Azt irja, bogynincsenek igazsigok 6s idedkcsoportja. a tudomdny tud6s teste, nemmegfagyott a 616 is Erdemesebb6l a r€szbail ndhdnymo^datot idezni: ,Ami a tudomdu)t sikercssA tette a term,szet iasgdlatdban, oz a tudo6s ellen6rmdq' ercdmAnyeinek dllandi vizsSdlata a vizsqdlatok A zdse. tudomtinytoninyei is elmiktei nemegt vags6igazsdgot Aftelmii klpviselnek:azokcsakaddig indnyesek, amig ellenkezd bizonyitaknem ke il napvildgra. Ha ilyen cdfohi bizonyitdk felmeriil, akkor a $nAny vagy az elmiletet m6dosltanikeII, \'a8t ki kell dobni.A tud6soknyitottak arra, hogy munL6jukrdszleteit megismertessdk, igy tisok kdvethetikSondolkodisukat,6s megSemmisemfogadismitelhetik kistrleteiket AsmegfrByel'seikeL hat6 el a szemllyestekintAlyalapjAn, vagy mert az egy valldsi vagJpoliikcti doktina rAsze. ,,j6zanAsz"semirv. Kizdnllag a A hanirozot mAftsekAsa tkztu AneIAstzdmiL nempedig a szenilyr6l szenilyre szdlLi iires dneldsek." fizika legalapEppenez az, ami hi6nyzikp6ld6ula klasszikus vetiibbt6teleivel kapcsolatban; taldlkozunk nem mdrdsekkel 6s kifejezetten dogmatikusak szemos tdrvdnyre vonatkoz6 ismereteink. Kiz6r6laga tudomeny val6 hivatkozessal .,tekinl6ly6re" kell elfogadni ezeket t6rv6nyeket, nemm6#sekalapj6n. ma a 6s (Gyakranhalljuk, hogy a tdbbletenergidt termel6g€pekellenj6zan6sszel.) tudomdnyos keznek a megki;zelitus nenercje ,,A csak a termdszet ldSdnakmegdrtasAben mutatkozikmeg. ha'

272

M,icNESEKvoNz,(siBAN

nem a tudomdnyon alaput6 technol.igiasikeriben k. Nehtz elkAp.elniaz y'letblimeb) rAszAL meltet valahogya tudomdny nem Zrintett. Azok a miiszdlak,amelyeket hordunk. alok a gy6gyszerek, melyekneghosszabbitjdk 6letiinket,azok az aut6k is repnl69ipek, metleken utazank,a telefotu, nidi6, a televizi6, mind a eglfajta gondolko&iseredndnyei.A kitdn:sistig ds a kdpzellierti gonlolkoddsunkftsze, s a legfontosabb, hogy semmitsem sza, bad adotnak venni, mindentmegvilsgdlhatunk, mert minden vliltozhat.A mriltban tud6sokatAgettek neg, nert njdtosan lrtelmeaAkazt, ant hixak. Galilei, az elsrj modem tud6s .t kin, ,allatdsok Jenyegeftsemiatt voh kanJtulenmegcdfolni,lDgy a Fdld a Nap kbr l mozog... Mdsriszt a sakepticiamus tudomtinr a szNAben!an. A valLisos is tudomdnyos gondolkoddstnetn j6 osszekeverni, kiilitudsen, lrzelmekis benne ha fogla\atnak.A gondolatok szabddpiaca tdrsa.lalmunkegyik nag| eredmiq,e, aagt harc dftin jertiik el, is nintln;djan vesztiink,ha megengedjiik, hogya gondolatok piaca ehiinjik." Mdsr6lsemszdlez a kdnyv.minl enneka bizonyos gondolatpi, acnakaz eimrzir6sft6l, betiltesdr6l, megnyomorir6s6r6l. Mesr6i semsz6l ez a kainyv, rnint a tudomdnyos gondolkod6s sziiks6gessdg€r61. Iisztess6gdrdl. fi61, hogya hatalomban .,tu6s lev6 d6sok" mennyirenem ismerika tudom6nyos m6dszet.Arr6l sz6lez a kdnyv,hogya tudomdny minr jnt6zm6n) mennyire el, tiivolodotr tudom6nyt6l m6dszertrjl. a mint VISSZATEKNT6S Ma a tankiinyvek,lbly6irarok a mddi6b6t 6s drad6 inform6ci6k dzitne azt sugallja, hogy mindenrendben van a tudomdnnyal, elk6pzelhe tetlen.hogyvalaholvalamifdle hibaeldfordulhasson. pedigv€terha leniil.de eg6szen v6letleniil apr6cska egy hibam€gis el6fordulna, azt azonnal konigeljaa tudomiiny inldzm6nyrendszere. Rem€lem, edaz digiekmegmutatrAk, ez a kdpreljesen bogy toz: a rudom6nyr6l sz6l6 hiraddsok kdri-ilbeliil annyirahitelesek, minr amikora pravdaadotr hin a Szovjetuni6 munkasikereirdl. term6szeG tArsadalomtudoA 6s rniinyj6val k6zelebb egy roralir#ius, van rekinrdlyelvLi rendszerhez. mint ahhoz, amit ma demokdci6nak neveznek, a gondolatok ahol piacilnmindenn6z6pont megjelenhet, megm6fk6zhet, csaka m6ahol Iesek, credm6nyek az sziimitanak. Tegyiinkegy kis iddutazitsr. vessiink riivid pjllandsta klassziegy kus gcjrbg tudom6ny eredm6nyeire, a kinli tudominyn6z6pontj:i€s

BoRorvniLEN EGELYGYORGY:

az aLapul. pe tudomanyon a tudom6ny gcjrdg eurdpai ra. A klasszikus nem hasznihaArisztotel€sz mddszereit Ariszlotel6sz dig elsdsorban hanem fijldrajzban a a a fizikeban. biol6giiban, csaka mechanikiiban. k€lezel a alkolott.mostazonban mintegy is 6s a filoz6firban fontosat ismerlegfobbgondolatait kapcsolatos dvenit hat6.a mechaniklval egy ha tetiiik.Mindeztaz6n,hogyl:issuk. elindul6sellerjed 16szigazsig. milyennehizaztmegvriltoztatnr. voh neveldje (Kr. tanit6ja. NagyS,indor Arisztotel€sz e. 384-322). rle_u nr!)a' raS vagy rerme.zetludc.. r i.zon) e-') rki :/er:o frlo/ofu. pr6bdita meS€rmeg6nenr. axi6mdksegits6g6\'el riatok. felt€lelek, hogyArisztotel€sz h,ngsdlyozni. Fonlos folyamatait. tetnia term6szel hogy hi teh6tnerniillithatjuk. gondolatail ,rcg,tgr'tl1r1ll. alapozta, a ellenkezole8.tetpotdziseit mellett"alkottavolna.Eppen ..ir6asztal voltakazok.ame nyefl rdszleges megfigyel6sdb6l gondolatai m€szet 6s az mintegy k6tezer 6vigtl|ita TeTErrEk eur6pai. r6szben lyekaztiln felvetni, mertugya drdemes Mindezll1z6rt az iszlim gondoikod6kat. fi foly.rmal stagn6ldsi, elnyomdsi nez a t6\'[t. ds a bel6lekdvelkez6 nagyobb.) ma gyelhet6 mostis-(A gondazonbaD sokkal meg gondolkod6 6lt maroknyi n1jnddssze 6s Az 6korbxn a kiiz6pkorban m6gishatdsSt Arisztoleldsz. 6vig dreztette ds bdr t6bb inint k6tezer vagyisember6vekben befolyisolta. csakkev6sembergondolkoddsdt a hatilsa kicsi volt. Ugyanakkor Galilej6s Newtonmunkas sziimolva b6r 6ve sdgivalhi4romsziz elindultmechanika csakpdr sziz 6ve van kutat66s tdbbmil1i6m6mdkgondoltalSn terjedirben. tdbb szdzezer tehdt embert€ved€se A kodiisit befoly6solta. mostanjtudomdny kArosabb. az arisaotemint ro,{ldl rob ds sokkal 6vekben szdmolva l€szifizika t6ved€se. gondolkodilsa Ez gondolkodas ember a szernl6l6dd Az arisztotel6szi hogyl6vesfiloz6fi6is, mertnemmondhaljuk, vesz€lyesseget mutarja jdt nembefolyesoltdktdnyek. az 610megkijlatnbdztette a Arisztotel6sz hogyaz 6l6ketleligy testek mozgesAt, gondolta, l6nyek 6lettelen 6s mozognak ^z Mivel letta.hogymdsk6nt kiik leszik6pessdmozgdsra. a hogyaz is elkiildnitette. gondolta, Ugy ez6nezeket 6gi6sa fdldi testek. mig v€geznek, a mozgilsa dritkk6tart, mindig kdrmozg6st Egitestek gijrb6k. szabelytalanul lSthat6an csillapod6k, fdldi testekmozg6sai vdget 6rnek. is de vagyak6regyeneseklehehek, egyszer is mozg6sokat megkiil6nbiiz6s term6szetes K6nyszermozgdsokat a mozgdsa a kijrmozgds, fiildi volt Az term€szetes tetett. dgitesteknek pediga lefelE mig mozgast tdrt6n6mozg6s, a k€nyszeritett tesreknek Megalkotta drndm6. a er6 egy miisiktestvdltjaki, p6ld6ul hatesdra. j korabelielentdse a ennek ami fogalmdt, ma az er6velhelyettesithet6;

274

MAGNESEK voNzisiBAN

v6ltoziis k6pess6ge,viltozdslehet6s6ge Az ,,energeia" a vohfogal miit ma a mozgasi energia fogalm6val helyettesithetn6nk_ Ariszrotel6sza k6pess6g megval6sul6s6t a megval6sul6sban vdltoz6st 6s l6v6 ifta le vele.Megfigyel6sei mutattdk. azr hogya mozgds fenntart6sid, hoz foiyamatosan hat6 erd kell, 6s a mozgiissebess6ge egyenesen ardnyos mozgat6 a hatessall valaminl mozgds kezdettel vdga egy 6s gel rendelkez6 folyamat, nema testigazi6llapota. 6s Alapvetijen tehiitn€Bymozg6st kiildnbdzreteft Ezeka viilroz6 meg. mozgiis. term6szetes mozgris, vizszintes a helyi a vagyheves mozg6s €s az 6gi mozgds. Megfigyel6sei alapjdnhelyesen dllapitotra meg, hogya term6szet t6rgyaia Fijld kdzdpponia (szavai fel6 mozognak valr a helyiike kivdnkoznak), rehSr helyezkednek a neh€z alul el tar, gyak,aztenkdvetkezik viz, a leveg6, a majd annaka tetei6n rriz. a Mindezmegfigyelesen alapultugyanfgy,mint most az energia6s impulzusmegmaradis. Csaklogyaztvolt az alapvet6 probl6ma akkor is €s mostis, hogya sz6bajdher6 megvizsg6ttjelensegek szrik 6s kitre maradt, nem volt el6gg6 6s dltal6nos. Onmagrdban a megfigyel6s, az hogya testekmozgatdsahoz kell, 6s a meglijkdfirestek €rd egyszer jelens6gek csak leesnek, sokkalfontosabb meg6nhet6s6gdt el. fedre mert- mint k6s6bb Galileimeg6rtette pontosan ellenkezdje az igaz: ha egytestre nemha! er6,megtartja mozgi4s6llapotrit. az alapEnnek vet6en markdns igazs6gnakmeg6rt6sdhez a mintegy k€tezer 6vrevolr sziiks6g 6s Galileikis6rleteire. Arisztoteldsz nem tudottmagyarilzarot pdld6ula hajitesnak, adni Maz a rcpil5 kitvek,dftd6k 6s nyilvessz6k mozg6s6nak tulajdonsiigaira.Ezt k6tezer milva Galileinek €v sikeriilrmeg6rreni, kumt6i de szempontjeb6l ,,ember6v" ritvidebb alatt,mint mostaz energia, idd megmaradds megnemmaradiis 6s k6zti elt6r6st. arisztotel6szi Az fi, zika is m6r n6hdny egyszerri el{ogadhat6 6s felt6relb6l kiindulvaina le a vildgotugyanrigy, mint a mai klasszikus fizika,6s sz6pen. szinte bel\dellenrmonddsok magyarilaa termdsletijelenregek nelkiil sokaseg6r. katolikus A egyhdz ez6rtdogmak6nt fogadta Ariszroreldsz el termeszetleir6set 6ppigy, minr ahogyma dogmak6nr kezeljiikNewton axi6mdit, vagyaz energia- impulzusmegmaraddst, a max€s vagy welli elektrodinamiket. El6szcir csak 1277-ben kitiziiltdk ..sikeresen', Arisztotel6sz tanait: a prrizsi egyeremen nyilarkozratt6k hogyhib6saz az 6llir6sa, ki. mi_ szerintv6kuumot el6dllitanilehetetlen. nagyranacs A v6lem6nye az volt, hogyIsten, akar, vekuumot csiniilni. skolasztikus ha tud is pe_ A riodusaklor kezd6ddl amlkotelha|ykika !prmeszer negfigyelerit, €s minden elv egyhezl kkinftIyen, iires spekul6ci6konnyugodotr

275

EGELY GYORGY: BOROTIA.tr-EN

nem fizika, ahola tankonyvekben ugyanigy,rnintmosta klasszikus o.tatdso kat hanem tir)ilari tal6lunk, kis6rleti eredm6nyeket 6s 6vekigkeilettvdmi, amis az agressziv onbizalomAz 1600-as v6gezni, is Galileikis6rleteket kezdetl megeldott mal kello men6kben Akkor a katolikus fizika tarlhatallansdga. s kiderultaz arisztotel6szi a tanok Ma terjedhessenek meg.hogy Itdliaban akadSlyozta egyhdz eredm€ az linc" dsszes elemeakade\ozza iJ m6r6si az ,.innovdci6s foly6irat szerkutat6int€zetek, azazaz egyetemek, nyek terjed6sdt. hivatalok,valaminta nagyipar ds keszl6k,akad6mi6k szabadalmi (6s megfigyel6sei ezt nemlehetel6g Arisztotel6sz egyes k6pviseltii. hogya voltak.Eszrevelte. konekt megfigyeldsek szerhangsilyozni) de gyo$abban milrt a kdnnyebbek. ennek esnek. nehezebb tiirgyak a kellettvolnaa hidrodinamika.sdrl6dis ismernie teljesmeg6rt6s6hez meghaladt6k kor szinlj6t.s m6g a ezekazonban alapvet6 fogalmait. kird6sek. ma is neh6z Nem vezefte Arisztoteldszt. az szenddk K€ts€gtelen, a le&iobb hogy iildoztekxz6rt.mert kds6bb embereket 6 bijne,hogy 6vsz2adokkal voll a vele Hihetetleniil neb6z kil6pniabb6l fogalmi nemdrtettek egyetvolt 6t6llniarra. 6s nehdz amitArisztotel6sz alkotott. rendkiviil korb6l. kis6rletet v6gzett, is Galileiis, Newton szlimos amitGalilei6sNewlon. ibntos k6zdtt:ennek ellenere egyszerii kdriilm6nyek de igenprirnitiv, fogalm6t NewAzt, hogyaz energia eredm6nyeket tudtakfelmutatni. hibak6nt. az miir szarvashi De ton nemisme(e,nemr6hatjuk felneki 6s nem ba, hogyma a tankdnyvek szakkdnyvek ismerika folyamatos kategorizal_ 6s szimmetria majd' szi €vesfogalm6t, nemezekszerint e. eleknodrndmika folyamrtrit. a mechanika.-rz liik nem elegend6 Arisrotel6szhiinyossdga tudominyosm6dszer a voh, csak tette m6lysdgii alkalmazesa de a kor techrlikdja ezt a szintet jdrtakdrberijraa megfigyel6s hipotdzis 6s Iehet6v6. Galilei6sNewton hogya szimmetria se k6rd6s6t. sz6z6ve miir kitiirult a lehet6sdg, 6s jelent6s gits6g6vel bej6rjuk a kdft,6s ijra finomitsuk. m6don njra ezl tovdbbfeilessziik a mechanik6t, mind mind az elektrodinamik6t. N€int6zmdnyrcnd htinyt-eltaldl6 megis tette, kiziir6lag tudomnny ezt €s a szerdnek bels6 hibrivalmagyar6zhatd, tekintdly hogy okokmiatt(mint rjjravdgigmenni megfigyel6sek a hi6s a kdzdpkorban) tudtunk nem a potdzisek kdr6n, azaz rem haszniiliuktudomiiny! a mintm6dszen. p6ldek6p Egyetlen sziimunkra r6gi kofokb6laz 6kori Szirakuzia (Kr. volt ban 6lt Arkhimdddsz e. 287-212) lehet.aki egyszerre m6rndk,matematikus. kutat6 feltalnl6. nemcsak 6s aki megfigyelt. hanem Arisztotel6szlol elt6r6en kislrlde.ett;s. az^zkerd6seket fel a ter tett m6szetnek. hasznrik O eloszor matematikai m6dszereket fizikai prob

216

Mr(cNEsEK voNzlisin^N

l6mrikmegold6sr{ra, az integr6f6s differenciiilszdmiris s6t el6djdris megteremlette- tudiis't atttudtawlna adni szdlesebb Ha rdmegeknek. aktrorval6szinrileg integr6l-6s differenciiilsz6mit6s az kiatakuliisa nemvir Leibniz6sNewtonidej6ig. Az Arkhim6desz el6ttig6169 kulrfra a szeml6l6d6, elm6lked6 magalanrist tartotta 6rt6kesnek kinaihoz a hasonl6an. len6zte fizikai 6s a munkrt.a k6zmijvess€get, ugyanigy,mint a Knai Konfdciusz iskola kdvet6i.A mechanika fogalma, mint haszndlhat6 szerkezetek, emel6k. csigrk,csavarok. brjtykdk, fogaskerekek srb. ,,birodalma" Arkhim6d€sz idej6t6l datdl6dnak. gdrdgsz6:,nc.hdfufurfangos A szerke jelent.A .,furfangos zetet szerkezed' vagy..rnesterkedds", ..kij6tszis" sz6vakiban leirjaa mechanika l6nyegd1. lelk6t,hiszen mill mechanikai szerkezetekkelki lehet.i6rszani is pilddul az energiamegmarad6st. (Mindenid6k legfurfangosabb mechanik$szerkezete Orffyreusaz f6le,ami ugyan feleddsbe jlt, de nemreprodukilhalatlan.) me Archim6desz munkd;ban megjeleni term6szei m6r a meg6rt6s6n fe Itil a term6szet feiettiuralomis mint c6l, 6s egyfajta el6reletAst ad, is ami az eredm6nyek szdles kdrii ielhaszniil6sdt leh€t6v6. moteszi A demneknevezett term6szettudomanyb6l ,,l6lek",ez a szeml6let ez a hi6nyzik. mai tan-ds szakkiinyvek A minda mechanikdban, az mind elektrodinamik6ban rendezetlen, egy logikdrlan, dogmatikus szeml6letetadnak. aholnagyivbeDkeriilik az effekusokmeg6rr€s6r. megmagyarizasdt. kisdrleri eredm6ny€kkel ali!6masztiisi4t. val6 Pusztdn a gondolkodiis n6lkiilibemagolisra, a rekint6lyelven ds alapu16 elfoga desra dpitenek. a folyamat mutatja, Ez is hogymennyire t6r6keny folyamata fidestdt.rditt, m6gakkoris. hajelszavak szinrj6n elfomdr gadott term6szetesnek 6s ttinik. A gitrdgiikrndrfogalmat alkottaka term6sz€t szabrlyair6l. r6rv6nycir6l,m6gha Arisztotel6sz esetdben fatilisanrosszak voltak_ ezek is Ezek azt6nhdtrdltatt6k dkor gazdasiigi az fejl6d6s&, a kijzdpkor ds stagniliisdbanr6sziik is voir-Aminrm6remlitettiik. kinaitalflmrinyok a sz6plassdiitv6tele 6bieszte$e Eu6pit Csipker6zsika-6lmiib6l fel az pan Atlanti6ce6n mentiprotesr6ns orsziigaiban. Az 6kori Kinriban egy6ltaldn nem alakultki tenn6szeftudominy, annak ellendre, hogyrechnikdjuk feiiettvolr.A kinaisondolkod6k azr hangozlatik, hogy nincs 6rtelmedltaldnos tdrv€nyekr6l besz61ni. mertcsakkonkr€t kdrijlmdnyek mdrlegel6se segithet mcg6rteni dola gokat,ds azokmindigm6sok. kinai gondolkodis. or kialakjrort A az istenkdp, jin 6sjang,az energirik a kcirforgiisinak fdlfogiisa alkalmar lan a mechanika meg6rtds6fe. az erotdffbgalma Igaz. kijnDyebben ilIeszkedeu gondolkodiisukhoz, viszontEuf6piiban ezt fogadttik neel

277

Ec€LY GYoRcr I BoRorvAdLEN

gdr6gn6l, elvolt is A hezen. kinai matematika fejletlenebb a eur6pai hianyzott geometria fwcsam6don men a azdrt, s6sorban Mig a gttriigiikn6tmind az aritmetika,mind a geometriavirdgzott' ah6s fejl6diitt, ez nemvolt elegendd inkibb csakaz algebra Kin6ban fontosdifferencialrs6s 6letbeviig6an k6s6bb hoz,hogy a gyakorlatban Ennek megint csak azazaz aJ'aliziskialakulhasson. integrelsz6mitrs. tdrsadalmiokai voltak. Mire Kindban elterjedt a geometrian6h6ny megmerevedet. bezdruh. a addigra krnailarsadalom fogalma. alap!erd ellens6az (jdonsigokat, sdt kifejezetten m6r nem volt k6peslijlszivni term6szetdogmatiLls gesen viselkedett 6ppfgy,mint a nai hivatalos, szemben felhaszn6l6 ledsm6ddal tudomdny szimmetri6kat a tisz6z_ Visszaaz alapokhoz, ^z id6... Mi mosta teend6? Megellt 6rdpiteniegy dtfog6k6peta val6s6gr6t' Ki zuk a fogalmakat! kell - ez a tud6stersadalom alapja. fel6pit6s6nek kell a val6sdgot telmezni nemez€pul... De most fia ugyanolyan klasszikus hogykdriilbeliil azt Sajnos, mondhatjuk, Sllapotaa zika helyzetema, mint a kinai gazdasigvagy fudomi4ny a vagy eloestej6n, mint Eur6p66 kafel6,aziisszeomlds Ming-korv6ge volt' letsz6tag mindenrendben tolikusinkvizici6idej6n.A felszinen voltaka gondok. visszandzve, a felszinalattmdr6rezhet6ek de ut6lag kimede Ugyantgy,mint most:ha nemis kdztudott, olajk6szleteink riil6ben vannak,n6hdny6ven beliil vfthat6, hogy az olajtermel6s mint kdvetkezik' dsszeomlis fog, 6s ugyanolyan m6rt€ke csdkkenni a Ez6rtmostr6viden, okozta. bnkds6t a ami p6lddul Ming-csdszdrs6g meg,hogymit kinil ma ritviden vizsS6ljuk azt IV. k6vetkez6, reszben 6s az az a technika emberis6gnek energetikdban, milyenjelek mutatLegyen ftmutat6,vagytal6nmerismeg_ ez i6k a k6zelibsszeomliistk6sett figyelmeztet6s?

278

N. nfsz

A rnrnrn ARANY

n"wirt-{i*k

rm;'#fll;i" $QI_ENTIFIC "* AIIE-RCA,\ e,di,'Tr"fi,"* t #llEWr:,,
"-'-";;:

TheNextoil crisislooms Large-andrerhapscLse

il1;; t*;ii;::Ix""::;5if Xn*, *,* :;lil,"i.,;i;,;.f *

EGELYGYdRcY: BoRdYAELEN

ha megigaz6n, elk6pzeicsak fontoss6g5t akkor6rthetjiik Az energia milyenlenneaz 6letn€lkiile.Tegyiikfei, hogyaz energiaiiik, hogy nincsvillanyNincstitbb€benzin, ehiinikaz 6letnnkb6l. szolgaltatds a nemmilkddn6nek telefonok, a Nem sz6lndnak Aam 6s nincssz6n. a ker6kp6ra ledllna termel6s' a szemi6g6pek, k6fi5zak,a hivatalok, r6sze technikai Civitiz6ci6nk a megdllna k6zleked6s. kiv6tel6vel ok tehet Az energiaelletas rrrdllmegb6nulna n6h6ny alattteUesen &a kirdAs, igy mindenembersziimitua giai fontosstigi, emzetbiztoneiSi lehel megbizhat6an energiihozjuF hogymennyirc alapvet6en fontos, melyekelmijgdttimanipuldci6k' ni, €s hogymennyi6( Az olaj6rak ember€let6tbefolyisoljik' csakkevesek titbbmilli6id lamoksors6t. . diint6s6nek eredrn6nyeiAzigazi hatalomaz 6 keziikbenvan' 6k ma a olaj lijld igaziurai,mert-az kdriil foroga vil5g.. mennyis€tudjuk,hogyjelenlegienergiaiordoz6ink Mindannyian j6v6benkell ge v6ges, azt hisszijk,holyezzelmajdcsaka 6voli de ilyen vannak megtjul6energiahordoz6ink, p6lVal6ban foglalkozni. enerpedig 6s a vizenergia. Szdnkdszleteinket fiitesre elekromos d6ul m6r De tudn6nk hasznelni. aut6nkat giatermel6sdre hosszri ideig m6g 6ll, is sz6nnel. atomenergia rendelkezdsunhe de Az nem hajthatjuk orszdgok haszn6lhat6.fejlettebb A termel6s6re csakh6 6svillanyftam (filldgdz, k6olaj)dtalanagy a energiaellrtesuk r6sz6t szdnhidrog6nek ez Hogy ebb<il mennyivan m6gtanal6kban, a legKt6sdval szerzik. ismeretlen. tiibbember szdm6ra m6dszerei alhogyegyediila t6(echnol6gia Mindenazt mutatja. korlftozes nelkiili,rumennyisdgi kalmasak olcs6. szennyez6sment€s, val6slehet6_ el galmas Ha energiaellrtSsra. mafogyna azolaj,egyetlen (gynevezett goly6satormeaktoft 6piteni sok s6giink lenne; gdzhiit6ses. -, valamint - ami a legfejlettebb val6ban vesz€I,'telen konstrukci6 ds fiit6ssegits6g6vel lehetne nagyvirosoa elektromos aut6k6s kdzponti pedigmaradna a tanani. kisebb a telep0l6seknek. tanySknak katszinten mez6n tal6lthullavagy ti.izelni erd6n, az napenergia, amit el rudnak teljesen alkalmatlan. a biztosit€Mi d6kb6l. a megold6sfejl6d6sre Ez a 280

kunk arra, hogy m6g sok6igviszonylagolcs6 6ronjuthassunkolajhoz megvizsgiljuk a k6rd6st,a vdlasz:semmi. 6s fdldgihoz? Ha alaposan Az olajra alapozott fejl6d6snemfenntathat6fejl6d6s. A lrl,Ac0IAJA Val6sziniileg ezzel ^ probl'mav^l silydnak megfelel6encsak akkor foglalkoznakmajd a korm6nyok,ha az energiaarak miatt feldiihdddtt emberek tijrik f6lt6gl6imir a parlamentek ablakiivegeit be. Nembiztos,hogyez csaka tdvolijijv6beneshet meg.Olajipariszakdrt6k tudomdnyos foly6iratokban kitzdltcikkeimutatjrk: avig k6zelvan. IJSA olajt€rne - 1970-ben dse Iel62blt.

E g

E

1930 '40 '50 '60 '70 '80 '90 2000 10 20 '30 40 '50

l.6btz.AnyersolaiemeLAs vdhovisa. 199A.es id;beli Az Avekben a Science €s a Scietific Amerkan ne&jelent el'rejekAsek nt sze fob.tirutokban kb.2003bantet6.ika ntersolajkrnevs. jelent meg KennethS. Deffeyes, 2001-ben princetoni geofizikus professzor kiinyve Hubbert'sPeak cimmel, rnelynekalcime,,The hnpending World Oil Shortage", azaz,,A kd.elg6 yildgmiretii Dlaiv!ihlg". A geofizikus professzor egy6rtelmti figyelmeztet6se kda vetkezd: olajkutakhozama a rartal€kok az 6s ismeret6ben 2005 6s 2009kcjzdtt elkeriilheretleniil tet6zika fiild olajtermeldse. Az el6rejelz6s6hez haszndlt m6dszer hasonlit ahhoz. amit M. Kins Hubben. Shell a geofizikusa 50-es az evekben allalmazorr Egyel a,, siilt Allamok olajtermelds6nek el6rejelz6sdre. Hubbert1956-ban az 281

EcErYGYoRcY: aoRorvatr-EN

jutott. hogy kdriil addigi .ldatok elemzdsib6l ana a kdvetkeztet€sre o e l u ll o r o b , n e l c r i l , n i t e r m e . ecr.ru . \ , 1 - / F ! \ e . u l t A l l r n . n k b J r r . ezut:lnmil csakegyre kevesebb nyelsolaiatludnak kibrinyiszni. gyrdottdk ilz igen nrgy fogyasz1956bin. lmikor rn€gtomegesen trisLi ru(ikar. scnki nen vctte komolyanezt a figyelneztet6st.1970rc kia bevilt. a termeldsi csiicsel6rkc^ll. ds 1973-brn aTonban j6s1:rt lna\imnlis kapa xrbbantaz olalvrlsig. Fliribatcrmelt az a\szesolaiknt citrissai. hir:iba nyrtottik meg a lanalik kutakatis. olyan sok kLitapdt jc hogy rz dssztermelds lentciscn ki- vagl tcmlclt csokken6 kapacilrilsal. szorult. napcs.jkkennikezdett.Az EgyesiiltAllamok olajbehozatalra nregvihozt.rtt.L f(i1nrpra tajbbet tjbbel importiihrcz pcdig alapvet6en 6s grzdasigi m6rlegal.A kontincnsnli orsTngegyre jobbar elad(isodolt. ez inflici6r gerJeszre ami gazdasigivrilsagol . i(llzen clo. f{osszrjivek kenr;ny munkiljiival.a h.rdi-6s :ll elektf(nlikaiipar fejlesrlisivel. ir tcr mclikcnysig nd\ckedisivcl sikerullirrii lenni a gazdasisivnlsrigon.

t0

1 9 3 5 9 4 0 9 1 5 9 5 0 9 5 5 9 6 0 9 6 5 9 7 0 9 7 51 9 8 0 9 8 5t 9 9 01 9 9 5 1 1 1 1 1 1 1 t r
2lx. ibnra4. 500 ntilli; hotd6tul nos\ abb alajDte.tjk fe lkde:,s!nek ,1.;beli el .s.lt1stl.A. utaki lkis) csn(s- l99A kdriil- 11fira ri. alutti.fnrnlok ls u les' ijabb te(hnoLdgia et"d"iitNe. (lt ltits.ik leejobban,hog\ a tig kn.elwn.)

A Szovjetuni6 ke\,6sbd szerencs6s. miir volt Hosszri ideiga moszk' vai benzinkutak voltaknevezetesek. a kutasnem illitofta an6l hogy mega benzin folyis6t.mik6zben egyikaut6tankjrt6l6tsdtelt m6 az a sikig.(Eztmagam tdbbszdr is llittam.) Olyanolcs6volt a benzin, hogy a benzinkltkezel6nek 6rtemegez a fdrads:ig. olcs6benzin, nem Az olcs6vizi energia megj6 darabig gazcipelte hdtina neh6zkes a szovjet dasigot, a 80-as ilm 6vekb€n is csricsra ozolajkitermelds. itt 6rt 282

a olaj Ezut6nhozhattak bdrmilyenp6fihadrozatot, kitefmelhet6 hiszen tartal6kokat csaka nea m6r mennyis6ge 6vrdf6vrecsokkent, rejtett6k. legjobb A 6s hezen hozzdf6rhet6 szib6riai tengiziolajkutak L6nyege, hogyakiir m6dszer 6ppen szovjet talalmdny. olajkitermel6si a gdrbe fumtokat lehetk6sziteni fdld alatt.De mdrez semsegitett is a Szovietuni6n.
2500 lelledez[erd N rair mdg 2000 lnidrkile'nrellolaj 1500 1000 500 0

1955 1965 1975 5 1950 1960 1970 1980

olaj 2k.6&a.A mlirelfoqysztott a ndqkitemklh?t6 ne n\tslge1995-ig. 6s Gyakorlati okokmiatta fitldben rejl6 olajnakj6esetben csaka fele nyerhet6 s ez is csakkdlts€ges, ki, mdsodlagos eljrrasok segitseg6vel. hogy6k isjdrulEz6rta Szovjetuni6 k6rteszovets6ges arra orszrgait, janakhozz6, peldiul a tengiziberuh6zdshoz. Tudjuk.hogymi lett enhetmillierd dolldr kdlcsdnt veF nek az eredm6nye. Magyarorszegon tijnk fel a PaksiAtomerdmrhe, B6s-NagJmarosraa tengiziberuhe6s de zdsra.Harmincdtmillidrd doll6r kamatotm6r visszafizettiink. az eredeti tdkdtm6gmindignem.Az olajhi6ny miattmegroppant szova jet gazdasig, KeletEur6paleszakadt r6la. Iszonyatos keliett drat 6s fizetni a fiiggetlens6giinkdrt, ha a Szovjetuni6nak olaja lett 6s tdbb volna,a mi mes6nk tovdbb is tanottvolna. Ne nyugtassuk magunkat azza,l, hogyaz olaj era minddssze sza5 zal6ka nernzeti importban. energia ijra 6snjra megkell fizeG Az 6rrt ni, sok-sok term€kben szolgAltatdsban, €s a kbzleked6sben,dlelmi az szerekiiiiban, de m6g az aut6pidlya-6pit6s ftaiban is. Nincs m6g egy olyanstrat6giai fontossrigi term6k fdldttn,mint az energia. a Hubbenkiinyveannyira felkavarta szak€rt6ke!, a Newswea hogy ek magazin 2002.dprilis8-6n, egy kiil6n szdmban r6szletesen kit6rta jijhetneksz6ba vizsgdltdk, kdrd€sre. Azt hogymilyenlehet6s6gek az

283

EGELYCYoRcY: BoRorvn!i,EN

nincsva olajk6szletek kimeriildse eset€n. v6gkovetkeztetes A szerint: cseppfolyds mel6s alremaliva. lgaz,hogyfoldgizt 6t lehetalakitani nem olcs6folyamat,a miibenzin elk6szitdse az tinnd, ez ^zonban ndvekedds6t mdrs6keln6, nem6llitand csak de meg. 6rakugrisszerri

930 1S40 1960 r980 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2000 2020 2040
2lc.6bft. Az.iss.eskikmelhetd szZnhidl oqZtl rd fiart ho.ana olaj-e$.ei& ftkrc dts.tinolva. 1 - gdz: 2 - \eppfolyttsithat' nedn; 3,4, 5 - nent hagyonAnJ6 olaj - nehizolaj 8 ndsodlagos, hannddlagos kitenpl's; 6 - alaj

Olajpal6b6l leherne is szennyezett nehezolajat nyerni. mrikddnek is mdr a Ftildiinilyen Ks6rletitelepek, a?onban ezekis csakakkorlenn6nek,,gazdas6gosak", az olaj 6ra a .jelenleginek ttjbbszdrdse ha a lenne. Sz6lenergia, energia vizi vagynapenergia persze eddigis volt. 6s leszis. Vannak elk6pzel6sek, a Szahariban hogy 6ri6sinapkollektor{elepeket iillilanakfel, azzalvizet bontanak a foly6kony 6s hidrogenl\ag) a hidfogengazr cs6\ezerdkellelfdldkoTi-renger a paflj;ra juttaEdk: mind-mind hatalmas kiilrs6gLi megaprojektek. Olyanosroba elk€pzel6sek6l hallani.hogy a Holdra,vagy Fijld kcjriiii pdlyrn is szdguld6 iirhaj6ka kellenenapelemekel telepireni, melyek rcjvidvagy mikrohull6misug#zrls form6jdban sugdroznrk a Ftildreaz le energiiit. Mindenrealitiist n6lkiildz6, ostoba fantazmag6ria ez. Ndh6ny ij mdzesmadzag mega technol6giai jelenr 6ve rijsdgok ro valaiban, a hidrog6n-energia, ez vagyis iizemanyagcelldk. az az Maga 6tlettdbbmint szizharminc 6ves. l6nyeg6ben vizbontSs a forditottja. Mdr tcjbb mint hisz 6vea gyakorlatban ldteznek is olyaniizemanyagcell6k. melyek hidrog6nvagy sz6nhidrogdnek el6get6s6vel vizer. szdn-dioxidot elektromos 6s iramotadnak. gondcsakaz.hogyegyA r6szla hidrogent valahogy kell 6tlitani.6s el6 ene p6ld6ul sz€nhidrog6nekmagas hom6rs6kleten tairtdn6 bontiisa alkalmas csak;mdsrdszt

2u

a hidrog6nt t6rolni kell. Mivel mindez nagyon driiga, igy az olcs6 energia k6rd6semegjnt nem oldhatd meg. Egy akkora ijzemanyag cella lila. amely egy ^ut6t k6pes meghajtani,ma k6tsztuezerdollrr. Lehet. hogy a tdmeggyirtesezt valamivel olcs5bbi tenn6.de ha tized6re csiikkeDne, meg akkor is r€ndkjvijl drdga maradna.Nem megof d6s a ,,forr6" frizi6 sem (legaliibbisa plazrnafizikaikutatiisokmai ir6nyai), amire milli6rd 6s milli6rd doll6rt, fontot, milrk6t,jent €s rubelt kdltitttek ftiir el. Ami veltozatian:most is ugyanaz!gondolj6k a kutat6k - amit harminc 6vvel ezel6tt . hogy harminc €v mflva rd fog nak jdnni a megold6sra. (Holott Tesla vat5szinrileg, Farns"orth pedig biztosanmeeoldotta a feladatot.) czt 80000 ^ = 5 70000 60000 50 000 Azolajlemeids ieloszldsa id6be
ifiobbaniis?

a

= 40ooo E 30 ooo
20000 10000 1950
1970

1990

2010

2030

2050

2ld. a\t^. El1rcjeLls a 80.as4vekbdl(Canpbelll Nagyonhasotllita mai ?lli rejek4sekft,ntlyek kb. 2045-2009kii.attt j6lal ak. drasztikus dremeLkedlst Vilagunkban mindcn az olaj kijriil foro$ a katonai,polirikai helyzet is az olajfonisok binokl6s6ra,megszerz€s€re, megvdd6sdre alkalmashadseregekre 6piil. Ki! 6rdekelneSzarid-Ar6bia vagy Mexik6. ha nem lenne olaja? Vajon bar6ti lenne-ea viszony az EgyesiilrAllamok 6s Szaid-Arebia k6zdtt, ha otr egy csiippnyi olaj sem lenne? N6zziik csak v6gig azokataz orszdgokal, amelyeksok olajarterntel nek: Oroszorszig.Irak. Szaid-Aribia, Libia, Algdria. Venezuela. Va, jon ezek a demokrrcirk a szabadakarat6s a piacgazdasigbdsryiii-e. esetlegannak az ellenkezti? Ahol az oLajb6ldlnek, ot valani iel mindig dikratira wn. Es ez nem lehet vdletlen.ez valahogy minden olajcseppbe bele van irva. Ahhoz, hogy megdrtstik, hogy az igyneve, zett olcs6 olaj hogyannyomta el a rijbbi energerikai dgazar fejl6d6s6r. meg kell ismerkedniiDk riividen az olaj viidgival.

28i

EGELYGY6RGYrBoRorvAriLEN

s
&

rs6e.iLilils20

5l----:--:.,
parel6llilofszak

L kb.3000 haruldnikorszak

kb.1930-2025

korszak akkor ls A Ha 3.6btA. borotvall-hatds. csakolajban sz4nben Bondolko.unk, c a kAszletek kitneriil.teut.inneg\zijtlik4 nai technikaiivili.tititj.

AZOIAJ \,ItiCA de az Az 5kori gdrdgitk a r6maiakis ismen6k olajat6s a szurkot, 6s Mint mindenfontosdolog,ez is a #gi nemigaz6n tudt6khaszn6lni. Kineban kezd6ddtt. A A Knaiaknak s6ravolt sziiks6gijk. s6 az €telektart6sitdsifioz volt, mint az n6lkiilitzhetetlen, alapvetd 6lelmiszeradalek fontosabb, tobb ezer kilometerre lev6 t6voli tartom6arany...A tengerpartt6l hosszifolyamifuvarozAs nyokba ugyanis csakigennagykdlts6ggel, a uidnjuthatott a s6,ez6nminden ei kitvetfelforgattak Knaiak,hogy halehet, helyben, min6lkitzelebb megtal6lj6k. Frimjkezdtek. Az els6 irdsosfeljegyz6sek szerinta Krisztusel6tti szizadbanm6r szisztematiL.usan v6geztek mdlyfijrAsokat, melyeka szdzm€term6lys6get is el6rt6k.Tem6szetesen lehetettvolnanagytemakatis nyitni, mint Eur6p6ban tett6k,de nemmindenhelyenalaL:ulnak a fdldben vastag ki k6s6r6tegek. m6lyfiilis 6ppenana alkalmas, A hogy az egymesfdldtt elhelyezked6 vdkonyr6tegekb6l dsszeszedhessiik, a ftild m6ly6b6l amit hasznosithatunk. gyakan vizesoldatban A s6 fordulel6, ilyen helyekenpedigvesz6lyes lettvolnaa hagyomdnyos is bdnyeszat. A kinaiaka legolcs6bb, leggazdasdgosabb m6dszert v6lasztottdk: egy 20-30centim6ter etm6rftjri, tdbb szii m6term6ly lyukat m6lyitettekki. A m6lyfrir6s csakliitsz6lag egyszert, val6sziniileg szSz ttibb 286

- a Bambuszrudakb6l ki 6v munkrjivaltal6lt6k ezta technol6gidt. ki €pitettek. a kor 6s technika szerkezeti f6 anyagdbdl tornyokat nai iil6bambuszrudakat addig-addig .rlakf ac6lhegyekkel megerosftett gelt6ka fdldhaiz. egyrem6lyebb mdlyebb lyukakat v:ijtak. mig ds felemeltdka fijr6rudat. K6tkar[ emel6szerkezetek segits€g6vel az kis ri majd visszeejte$€k. Ndgy-halnyolc kinai u€:rott egyszerre a aztdnaz ijl? visszirzuhanl. emel6re. mely megemelte fi1r6rudat, ugrdhak rudaka. mig x a estig.nap nap utanaddig-rddig Reggelt6l 6s kdveker sz6plassan is iitlyuggauek. igy r kita ris6s a szorgalom gyiim6lcs6l. irin - meghozu sokszor €vekmunkdja vont6kbe. A furat bels6r6sz6t osszeillesztett is bambuszrudakkal is. kenderkdtdl nem letl 6s ebb6lkdszijltma-ea t'Lir6fej A szokdsos a m6Ierm6lyen leeressz6ktrja volnaalkalmas ana.hogyn6gy-ittszdz vigotl bambusznidakb6l rdstv6gz6 bambuszcsoveket. vdkonyra ezErt Iegalibbtiz k6szireirck. bambusz A szakit6szillrds:iga er6skdteleket szinte szildrdsrigiiszerakkora volt. min! a kenderkijtd16, rz ac6lkdbel - a k6tdllelel meg letl val vetekedeu.6s nedvess6g hatiisiira erdsebb elv6gz6lent6tben. a szerkezeti Ez anyag tettelehet6v€ m6lyfirzisok a ez s6t:Eur6piban ott rendeikez6sre kdt6lanyagokkal a feladat az 6l16 kivitelezhetetlen volna. letl soret kellelt kifejleszteni. hogy a Kisebb-nagyobb tali4lmrnyok fiir6fejeket kialakits6k. esetleg az bennrekedt frjr6fejeket megfelel6 fl1r6ijra a felszinre tudjrikhozni:a tdbbszdz m6terhosszii bambusz Kiilcinprobl6ma fejetmindigfel tudj6khfzni,6s le tudjiik€reszteni. volr a kitdr6sgdtlds megold6sar ha a trir6fejnagynyomesigdzr6azaz tegelUrdtt gondoskodni kellettan6l. ho8ya nyomisne,.kcipje ki" 6i, is legyen, hogya mell6k a frjr6rudat, ugyanakkor fej nyomiisz6r6 a flil€sre, vilegitdsra. rcrm6kk6nt keletkez6 foldgdzt tudjdkvezetni el ezrdvel ilyen s6- €s Els6sorban Szecsudn tartomdnyban miikddtek fdldgitur6 helyek ugyanngy, mint sokkal k6s6bbTexasban vagy hegyeket frir6tomyok. korminy perA Szarid-Ar6birba'r a ben6pesit6 szemegad6ztatta ezeket s6kutakat mint ahogya mai olaj utin is a is. komolyad6kat fizetni.R€gifeljegyzesek kell sz6lnak an6l,hogyad6elkeriil6s miatta kormiiny is Ahogy titbbhelyen beziratta s6kuuka!. a maaz olajsz6kites, rdgebben,,s6sz6kitds"jelentett a komolyad6kies6st jinisbanp6lddul (Pej Cseng az 6llamszrmdra. dtvendt kifin lyukb6l negyveniitdt dugaszoltatolt a kominyzatad6elkeriil6s be miart.) A kinaiaka s6termel6s mell6kterm6kek6nt felt6r6 f6ldgitztana haszn6lt6k, hogy a s6l6b6l tiibbszitri finomitdssal, lep6rl6ssal visszaj6 nye{6k az ercdetis6tartalmat. Egy-egy gdztermel6 kritonhat-h6tsz6zdnt(ittvasb6l k6sziihgiz6g6tis miikddtettek, ezekmindegyik6n

287

EcEr-Y CroRcv: BoRorvAirEN

pdroltiik s6l6t, a hogya v6elhelyezett m€teretm6r6jff tdbb tepsikben g6nfinom 6tkezesi tartomdny annyira megs6hozjussanal. Szecsudn gazdagodott s6b6l, hogy tiibb izben le is szakadtaz anyaorszagr6l. a Ezt M el|ir{st sosemfelejtettdk el a Knaiak, m6g a sokszori nagy di.zeomlasok sem- sdramindigqTiil,segiit igy megaz utan roh. lglo-es dvekben utaz6ksorameglepve is f6nyk6pezte azokat s6le a kutakat. melyekm6gmindig6rizt€kazeredeti technol6gi6t. Eur6p6ba 1600-as az dvekben 6rkeztek els6leir6sok kinai s6az a 6s fdldgib6ny6szatr6l. pontos de technol6giai leir6stcsak1828-ban. e8y Inbertnevlifranciamissziondrius adott.Egy 6v milva ttibbfrancia tudomiinyos !6rsasdg megvitatta a technol6gidt,6s is ezt egy Jobbard nevii franciamdrntikki is p6bdlta. szint6n s6bdny6szdsra. 1834-re titbb helyen hasznrltdk mdr is Eur6piiban az elj6r6st, ezt olajbdnydszatra azonban BgyesiiltAllamokban. az Pennsylvanirban alkalmazt6k el6sziir, rigynevezett Creeklelcihelyndl, az Oil Drakekapit6nykltj6nal 1859-ben. m6dszert A val6sziniileg Kindb6limportilr a olcs6munkaer6k, kulik hozhatt6k 6s 6pp idej6ben, a 6t, mert az isvrnyolaj szintesehogy m6shogy, csakezzela r6gi. akkorm6r majd k6tezer €veskjnai m6dszerrel hozhat6 felszinre a sazdasdEosan.

(4) tl,{...
1901tavasz6n, ij €vszizad, az hajnal6n csillog6automobilszalon nyilt megPhiladelphi6ban. H5romf6le mozgorryr Kn6lrak- els6 is Az vdstul6egy fiatal, sz6prem6nyii banktiszrvisel6 A fiatalember volt6rdekl6dve ndzte hdromkidllitongeper. a Klein rir, a tuiajdonos, maga is fiatalember, a liiktet6moderns6g hive,biiszkes6ggel 6s nagy 6s driimmelvezette kdrbeels6iigyfeldt szalonjdban. Erezte, hogyij kor kuszdb€re €rkezett vilSg;iigyfelem6gsz6pen a lakkozott, k6rkerekii lovaskocsin 6rkezett, nincsmdrmessze nap,amikoraz 6 szalon de a jdbaneladott automobilokkal telea v6ros. lesz - Tessdk parancsolni. tisztelturaml - mondtaelsd ldtogabje- M€h6zfassdk nak. megtekjnteni mindhierom modelliinket. els6 Az automobilegy elektromos hajtdsti, merndmajifilani. mim legezt gyorsabb modellt. legut6bbi A versenyen ilyen aut6val egy l€pr6k6t a 100km/h-s6lomhattut Eur6p6ban. hiszem,hogy m6sikk6t nem a modelliink,_a gazolinos vagya g6zaut6 valahais tdl tudja szdrezt nyalni.- Es mennyitlehetvele megtenni, h6nym€rfbldet lehetve le aut6zni? kerdezre fiatalbank6r a rark6j6t vakargatva. A gy6rt5 szerintlegaldbbl0 m6rfttldre alkalmas automobil, De6ze az ez eglidjrr hiirr;nyr. viirosunk De megnem.rklora. Jelenl hog) eztel 288

nejutna vissza sajrt elektromos a ttilt6helydre. akkumulatorokat Az nyolc 6ra alattm6r fel is Iehettdlteni,s fjra lehetkezdeni aut6az z6st. Vajonkivihetem-e velepiknikezni bar6tn6met Delaware a a -._ foly6hoz? Tisztelturam,arra azt hiszerf,, az automobilm6g ez nem alkalmas, mint dn is tudja,a Delaware foly6 az6rtlegalebb 50 m6rfcjldre innen.Sziveskedjdk van megtekinteni m6sikk6t modelliinket,ezekkel ilyen nagyuraris meg lehettenni.Irt vanp6ld6ulez gy6rtm6nyi, a n€met Benz{ipustigazolinos aut6.Ha ezt m6lt6ztatik v6lasztani, akkor meghozatom Eur6p6b6l, nem kizrrt, hogy n6de hin) ev mdl\a mdrn6lunkis fogn"kilyergyiiflani Es hoglan kapokgazolinthozz6? Mint tudni mdlt6ztatik, mindenvegyeskeresked€sben, vanperr6leum, ahol el6fordulhar, hogyg^zolintis tananak.- De hdt ezeka vegyeskeresked6sek nincsenek nyitva h6tv6g€n, d6lutdn,s6t d€lbenis be szokrakzirni! On is tudja, hogy mennyire biiditsa gazolin, nekemkelleneazt becsbpdgtetni €s ebbe a kis sziik tartdlyba. kezem6lland6an A briztene gazolint6l, a hogy tudn6nkpiknikezni? Semmigond uram,mindenkivisz mageval szappant, vizeris rdrdlkitz6t. alapos Egy k6zmosds iizemanyagrcjlr€s ut6nmajdnem teljesen eltiintetia szagot_ A fiatal banktisztvisel6 azonban rovdbb tamaskodort. N6zziink m6ra motorhritet6 al6. k6re. Es ahogyielnyilr a rer6,sok-sok alkatr€szt l6tott.Elektromos megszakiit6kat. Ekszijakat, biitykdstiircs6t, szelepeket, - Mondja, fogasker6k-rendszereket a sebess6gviiltdshoz. mi tiirt6nik, v6letleniil ha ekiidk valamely alkatr6sz? Onn6lvanraktiiron?- Sajnos, uram,eztnekem mindEur6peb6l meghozatnom. kell vagy itt kellenelegyiirratnom. Mindezn6hdny h6napalattint6zhet6 el, esedeg 6v alatr...- Mi6rr venndk drdga f6l 6n p6nzen olyan egy g€pet, amibenha eltdrikegy fogasker6k vagyegy tengely, akkorf6l 6vignemtudomhasznSlni?... N€zzijkmega g6zaut6r! A gdzaut6a leghatalmasabb, legtekint6lyesebb automobil voh a szalonban. Akir n€gyszem6lyt el tudottvinni,egyedijl is magas k6m6nyevolt az, ami a nagyobb g6zek6keemldkeztette. Tisztelt uram,ebbena szerkezetben biztosan nem fog csal6dni. Minddssze hfsz darab mozg6alkatr6sz benne, van ezekaz alkatr6szek rendkiviil teherbir6ak. Kipr6b6ltkonsrrukci6, hiszentudja,gdzg6peker 6vtizedek 6ta gydrtunk. csdndesek, kell hozzajuk nem bonyolulr sebessdgv6lt6,a szelep segitsdgdvel annyig6zt ad, amennyit csakakar.Megbizhat6a szerkezet, hiszenbiztonsSgi szelepek 6rkddneka kazdn nyomds6n, ez a kis forg6, rdpsrilyos 6s fordula6zabAlyz6 fokozatmentesen tudjavdltoztatni teljesitm6nyt Ha egyszer a is. megveszi ezl a g6zautomobilt, tisztelt uram,soha tiibb6semmi gondja nemleszve_

289

BoRorvAf LEN EGELYGYORGYT

[==-;f)

fy"Wq
aa

'ilH{ili10"l

illl ' '1ilf,

0t,./rL

290

le,csak neha kelltiszti$atnia ki Viz, ecettel kaziinjat. mintm6lt6ztatik a tudni,m6rftildenk6nt minden l6itat6dllomesnel dgyhogy van, nemjeIentprobl€met kaz6nba 6s ijm vizettdlteni.Tiizel6anyag pedig a ijla b6rmi lehet.Adhatunkmi is kokszot,de brtuhol tal6.lszenet, vaqya f6.t mez6n szalm6t A g€prendMviil is. csdndes, szinte teljesen hangtalan, jelentprobl6mdt, megbizhat6, egysz6val elronthatadan. Sosem hogyki' nyit-e a vegyesbolt, ahol gazolintlehet kapni. Egyetlenegy gond van. hogyv6mi kell rd. A Smith-testv6rek ugyanis csakrendel€sre dolgoz- Igen,ez tetszik nak,6snagyon ^z ig6ny. sok nekem... mi6rtnem 6s b6vitik a gy6rukat, vagy mi6rt nemvesznek hiteleket? kerdezte fel a bank6r. A Smith{estv6rek biznak bankokban. megendel€nem a A sek haszndb6l b6vitik a gydrukat.- HAq rendbenvan - s6hajtorta -, aklor k€rem,sziveskedjen tisztvisel6 el6jegyezni ilyen g62egy automobilra engem is.I€teszem els6szez az doiliiros el6leget. hogyegy automobillal fogokh^z amenni, igy ,,Ugygondoltam, 6m tiinik, erle v6rnom kell megegy kicsit.De ez a g6zautomobil igaz6n figyelemrem6lt6 dolog,Idtszik. hogyez a jdv6 rltja,koll6g6imat sem hagyjamajd hidegen. l6tj5k, hogy tdbbd nem a lovasbricskSn ha megyekhaza,harem egy gdzaut6val, taldn Mary kisasszony 6s is kitiintetmajdfi gyelm6vel..." De nem igy tijfdnt... Az 19M-es srtj- is kdrajnfAjds miatt a. Egyes lt Allanokban mindeniitt lezAlik a t6itatltkat, a jdnA J fAI Arig diihr;ngdtt. Ez id6 alatt nem lehetett eg)etlen Bdzaut6tsem haszndlni,igy ez a kitiin6 konstrukci6megbukott;a gazolinosaut6k ninden hibdjuk ellenire - e8lediil mandtak a piacon. Ezekb6leglre ftbb kdsziib,s6t teheraut6k6s traktorok is megjelentek. csak igy S fabtik a benzint... AZOLAJ [[C]VER MINT Az olaj nemcsaktiizel6anyagk6nt hasznelhat6: PeterSweitzeryiclor) (Gy6zelem) cimii kitnyv6ben dokumenrumok hdtt6rbesz€lgerdsek 6s alapjdn le egynagyharalom irja megbukards6nak riirt6net6r: nevezetesen, hogyReagan elniik 6s Margaret Thatcher hogyan buktalta meg a Szovjetuni6t. Azt m6r lehetett fudni,hogya Szovjetuni6ban olajkitermel6s az a 80-as 6vekelej6na csdcsara 6s onnant6l 6rt, kezdve egyrekevesebb A Jiitt a kutakb6l. feltftatlanieriilereknehezen el&hetdtundr6kon, vagypdld6ul Tengizkdmydkdn. csaka riivid nyifuiid<iszakokban 6s voltakel6rhet6ek. Ez6rtReagen Tharcher szafdiFahdkir6ly be6s a voni4s6val csiindben nagyszabSsf et inditottel. sz6p egy te

291

EctrLY GYitRGY:BoRorvAtLEN

s megnyiltattlkaz olajcsaPokat.az olal Fahdkirrly segits€g€vel cs6kken6 kivitel melletta Igy a zuhannikezdet!. iira iiitviinyoasan olajdrakkdis szembetaliilkoa Szovjetuni6 m6gegyrealacsonyabb jelentette Tbbbdmar megfelez6d6s6l valutabeveteleinek zott, s ez az cikkeket sembehozlli, illand6elemifogyaszt6si nemtudottszinfe miatt pedig mindenk6ppen eredm6nyek sult rossz mez{igazdas6gi terv szorult. csillagh6bonis - ami az EgyeA dlelmiszerbehozatalra sem sikeriilt toviibbi komoly terhetjelentetta sult Allamokban hadig6pezetnek. szovjet
4. /tbt^.Aine Aryaud ( t7s5't803) oLajutn' ptija. A..Aryand-Jeleotajtdnry sokkal ertj' lngitutt, a kar alak,i kandctlak sebb f4tiirel nint azaddiS has.nAhtus nd kds.dnhetden, csesek glerndk. igy estek Iehetet olvas ls ni, dol8o.,ti, s e.jelentds fejl'dast ho.oi. itoxak, de a. ErcdetileB bdlnaokjial I iLdB i|6t1"-ek annyira ne gndtek. ho8) a. najd' nen a b.i lrui k t elj es kip usztu I.i sti ho. w I tett. Ekkor kezddridn el E06|tiban is Es.ak Ahetikdba a k.;olaj kiternellse. A petnjle u't1bi.oD'uLta leqjobb l,intpa ii.ernn)'ag nak. Ar]and 1780-bankapatt s.ahadal nl Id,ttptijrira.ani o\an sikerc\ tett, ho8! tucatnyi gJdrt6 ontoua a ldtnpdkat, tsak lprcit neki rcn fi.ettek. NtoDrcroS,a

novekv6 a A drasztikusan csokkenoexportbev6teiek, drasztikusan az kiadasokpedig ndhiny 6v alatt me€Ielt6khatdsukat: eletszinvonal kezdett,egyre tdbb 6s !6bb helyen eldbb stagn6lni,majd cscikl(enni hagytdk abba az emberek a munkit. Teljesen kilitdstrlannak, 6rte1metlennek 6rezt6k, hogy dolgozzanak,hiszen a boltokban semmit nem lehetelt visirolni. csak vodklt, aztrn Gorbacsovalatt mdr ,zt rcherbir6 k6pess€sem. Az olcs6 olaj al66staa birodalom gazdasegi g6t, saj,1lcsiikken6termeldsijketsemmilyenrij technikdvalnem tudfeljavitaDi. tiik ellensLilyozni. viliigpiacon megjelen6olcs6 szaddrolaj persze kdt€lij fegyvel A jelente$.de sorbanmentekcs6dvolt. A szaidiahak ez ldbbletbev6telt kebe azok az amerikaivdlalatok, amellek a drdgdbb olaj rem6ny6ben €s letkeziek.Az olcs6 vil6gpiaciolaj mialt ncm 6fie meg a mdsodlagos harmadlagos kitermel6s, vag! fbrr6 viz benyomisaa azazszEn-dioxid kutakba.ezert az ilyen technol6giiinalapul6 kitermel6sgazdasigtalan

fiilleldiih ^z olcsdbb le!i, sona buktakmeg a cdgek.Viszont a gazdas;ig energia hatisirr. csdkkent inflici6. n61t.rmLrnkahellek az szrima. A c6l el6rdse.a Szovjetunidmegbukatrsa urin azonban minden k6ppeD meg kelle( emelni az olaj :irdt.merl irz olajiizlet nem termeltc ki a me-qszokott nyeres6ger. jd alkalom kindlkozottegy fjabb hri Ene boni kirobbantiisaval. EzLittai Irakot szemel!€k El6szdr6fi6s€readki. tiik Szaddam Husszeinnek, hogy nem lenneellenrjkre. lrak Ieliigyelha nd a kuvaiti olajmez6ket. miut6n az irakiak bevonultakKuvaitba. de megfordult a diplom:lciai helyzct...Term6szetesen Irak elvesztefte a hdborit. 6s m€g embarg6lalis srijtottik. Az iraki olajmezoktermel6se igy kiesetta vil6gpiacr6l.6s a kuvaiti olai is j6 ideig csakigett. s nem juthatottel a vildgpiacra. feketearanyl,ra hamarcsan A meghifuomszoroz6dott.fjra nyeresdgesek IettekNZamerikaiolajc6gek.
5. i*a Wi ia"t Mur.lo.k ( I751- I839) |ih.isit,jg.i. lej Ics.ttj bI t ende.!'t. A nag\'rti t osokbatl a kijs: I t I elgA.olittisi\al r|e gti. .al ndtdk fiite i is \ili gltu1|i. a luLilD r\ \( Etltte neg a !d.b.0 dLtlr aut.r ati..ilhlt Jrnt nt n.i. s r!\'s.etiiri kne a liki.n. I,n?s Wo as B. uoo| l(rertlellek rteg da |tur.\.eri $.f]dndst. A koks.otu. ad Ig\dnusho. has.tkilkik.a kiltti^rl, rni ltrkjg tsuk bn.lij.\ls vs.ilw! huLktdikk! a fi) I\6khr k(riil1, kisl;hh d l.likipar leef.ruosdbhn|cttln\atgu |elt. A s..irgti. dtlkt d. .l!; htl!1 t!i.\ii ,tn1t,1)ku.ordD\ag(ii. A- !lsl; li.re..rikrddt.ert i\ a knniak has.niLltikl:rnirit hhh 1.ti. t'\\et "t?g(11j.\! A pi. a Dill\tiini\.\ yjkitutDtclis al ,t(lUktenEkkt t jet.nt nte! A xti. fu|ho lrL(i ldsdhot ft jlii llaxlt .ts lehe tl;\i,<eket is.a l xit en hds: n.il r tuikki, o tttltnili. sitll\.eli; ots.tigba ntu nentkellot c. a be|rih !e&td6?it.

(5) It\...
Sif WinsloDChurchjll..l tdldke,cksag legnagyobb tegkorszeriibb ds flollarjin* urir. gondtefhelreitirkilr fijl 6s al6 az Adnliraliriis6pril€tFbcn. ..Ri,rsz!6 hirek jinmek: ! rrdmetek egyfe nrgyobb asjobb csataha j6kat tcfvcalek. CsiLkLigl lehe!te[ilkerekedni.meglfilani a brit bjft), dllom lengefi is czilt.Llgazdasrigi lijl6ny6r is. hr.r floffa k6ts6gki\lil sokkalcrtrsebb lesz.mirr I rdnrclck6De nen rchetiLik meg.hogy az

291

EGELYGYORGY: BoRoTvAtLtrN

mega Balti-tengerre. mert v6deeg6sz flott6t visszavonjuk csatom6ra a 6rdekelts6geketA n6metek is. terni kell az Indiai6s Fitldkajzi-tengeri jeszkedni posztokat l6tesi is akamak Afrikeban, Knd kereskedelmi s6t csak mozg6 g6zturbinakkal 6s elldtott te$ek. a fenyeget6st gyorsan Ezt n6htnyv6dett kikijcsatahajdkkal kiv6deni. szenet lehet De mindossze lassi.M6g nagyobb baj. tdbentudunkfelvenni, a rakod6r 6s nagyon A hogya tengeren,hull6mok a kdzdtt neml€het 6trakodni szenet. naa pokig tart6 lap6tol6rharci kdriilmdnyekkdztttt pedig megoldhatadan. egy Igen, az olaj mindenrej6 lenne.De az eg6szbrit birodalomban van.megaz csiippolaj sincs.Mrndenolaj a7 Egye\llt Allamokbdn ahol oroszokkez6n,a Kaszpi-tengeren, viszonta tdrtikajkbdrmikor le,llithatjSk szdllit6st. a Rom6nia olajmez6i kis megint csakeldrhetetlenek.Pedigaz olajttizel6srl kaz6nokkal minden egyszeriibb lenne. Kepillanatok vesebb matr6z kellene, g6znyomest a alattfel lehetvinni,a teljesg6zzel tudndnak elindulni, nemkellene 6s f6l haj6kigy azonnal, mire a sz6n6g6sihijm6n6kleteel6g 6.61, 6rdt viimi vesz6lyeset6n, egy magasra emelkedik, igy a gdznyomi4s 6s elegend6 a nagysebeslesz hiszena n6s6ghez. Olaj n6lkiil a flotta fdldnyemegk6rddjelezhet6, meteknek van szeniik. is Evek6ta hasztalan kutatunk ut6n.sehol, olaj gyarmatunkon tal6ltunk csdppet semelyik nem egy nem.Hat 6vekutatunkIrdnban,mir hdromm6ly kutat is firattunk, de mindezteljesen hidba. Rem6nytelen hogy a helyzet, mostsiirgdnydztem, dllitsdk 6pp le a kutatasokat, mert az csakfalja a p6nzt.Nem maradm6shetra,ki kell egyezniink valahogy ndmetekkel, a hagyni kell,hogy6k is l6tesithessenek gyarmatokat Kindban6sAfiikiban." 1908.miijus26-6n, reggel 6ra 30 perckor Agroszhegys6g 4 az 16bain6l, MasjidiSulejman nevri falucsk6ndl,hat6vetart6remdnytelen a kutatas utdn6tvenm6termagas oszlopban t6rt fel a fiir6lyukb6l. olaj A fijratdsvezet6je, B. Raynolds, G. siirgdnyben tcjbbszdr mar m€gkapta a ledlesiparancsot lnndonb6l.O azonban ennek ellen6re nemellt meg,de m6rcsakannyiidejevolt, hogyaddigfiirjon, amigir6sban is megdrkezik Londonb6laz utasit6s munkilatok lerllitdsdla.Es ez a kia csi id6 el6gnek bizonyult. utols6pillanatban Az feltdrraz olaj...k6nban,a brit politikai 6rdekszf€i4ban. Sir WinstonChurchill. hir hallatrdn a kiadtaaz urasatasokat: ezur6n csakolajtiizel6sii cirkSl6kat 6pitsenek, vegydk a kapcsolator 6s fel az, zal a Diesel nevrin6mettel, me a kisebb haj6kon Diesel-f6le a mororokkalm6gmozg6konyabb a brit flotta... lehet Ha a brit olaj hidnya egyezs4gre kdn),szerlteue volna Nag-Britanniatta nimetekkeLtal6n nem fift volna ki az I. yiltighdboni a gtar tatbirodalom ij rafelosztdsddrt...

294

V.nfsz A HORTZONTON ... TUt
(Mjtlehetne felfedezni?) mdg

EGELYGYdRcY: BoRorv^Et,EN

6wel ezel6tt repkedtek sirki{ny_ Bdr a taoista szerzetesek k€tezer mfu feldben sokanginyoltdkazokat repiil6ikkel, XIX. szizadmdsodik a fantaszt6kat, (mit se tudvaa kinaiakeredm6nyeir6l) akik az eur6pai kdveKudarckudarcot ijra nekildttak r6gi 6lommegval6sitrsanak. a tett. igen sokanhaltak meg a kis6rletek sordn.De nem adtdkfel. repiil6g6pre 6s kak6( 1865-ben fianciade LouvriersugSrhajtasLi a pott szabadalmat. nem fejl6dds Megval6sitani tudta,merta technikai csakkdt emberiilt6 mrjlva6rt el errea szintle.Addig a sugdrhajtesri repiil6gdp 6lomvolt csupdn... 1899-ben H. hivataldnak elndke Charles Duell.az USA taldlmdnyi leveletirt McKinley elniiknek(eml6ksziink m6g: McKinly halalit v€legy goly6okozta, amit az o os a rdntgeng6pet haszontalannak - nemtalaltmeg),s arrak6rte,hogysziimoljiik a hivataltmert ve fel ,,amit fel lehetex taldlni, az mdr mind fel van taldlva". TehAt n,6,r semmi nincsa horizonton til... 1903-ban Michelson(a Michelson Morley Ks6rletb6lismena neA. ve) a kdvetkezdkijelentdsttette: .,A fizika tudom6ny6nak valamennyi alapvet6 tdrv€nye tdtelem6rfel vdn fedezve, ezeka torvenyekoly €s 6s szil5rdakhogyrendKviil csekdlyannaka val6sziniis6ge, hogy valahais kiegdszit6sre szoruln6nak." Teh6tsemminincsa horizonton tril... 1928-ban, kvantummechanika fordulatdnak a nagy lezdrSsakor Max Bom, Einsteinmunkatersa kijelentette:,,Arzi&a tudoruinyahat h6napon belil b.Anjdik."Teh6t semmi nincsa horizonton tdl... Sajnos, bizonyosszempontb6l igazalett. Az intdzmdnyes tudom6nykereleinbeltl alapvet6elm6leti fjdonseg az6tanem sziiletett.A tudomdnymint m6dszera Ks6rletez6emberekutols6 rem6nye. tudom6nymint inA tdzm6ny emberck az rcmenytelen utols6kis6rlete. Mint ldthattuk,nem kapunkvSlaszt int6zm6nyrendszer az kiszolgd, l6it6l, hogy milyen dj felfedez6sekjdhetnek m6g.K6rdezniinkmaget6l a term6szettdl de a k6rd6st kell, csaksa.j6t nyelv6n lehet feltenni ez a nyelv:a szimmetria. mindent Sok felfedeztlnk mft, de alig kerultbe valamia tankdnyvekbe, kutat6kgondolkod6sibaeszkiiztfueba. a , 296

rr]L... A HoRrzoNToN

ellev6 a term6szetben szabelyszertis6gek A term6szettudom6ny vagyunk-e arra,hogyaz vizsgelah. Vajonkdpesek m6leti6s kis6rleti 6s rijra lehet6s6get 6s ijra felismerjiik ellen6rizdsszes elk6pzelhet6 aki(oris, ha elfogadtassuk. zijnk,s ha valamisikerll, eredm6nyeinket legf6j6bb 6s Ezek a termdszettudomrny azok m6g oly meglep6ek? azt Az alapvet6 k6rd6sei. eddigip6ld6kb6l l6ttuk,hogyfeliiegyben miati,gyakan hibiisfelt6telez6rutinb6lvagyel6it6letek letess6gb6l. is sekb6lindulunkki, s ilyenkor a v6geredmdny csak lossz lehet feladat kezdet6n: bizonltsuk hogyminden Mindebb6l a tanulsdg, az a felt6telez6seket! N6zziinkerre egy p'lddt ezt tanuljuk,hogy az 6lland6m6gnes Es ha mindig\onzzaa l6.gyvasat. val6ban, egymignesnidvagymdg(biirhogy az helyezziik a szdget), minel el6 tesziink nespatk6 szdget egy fog Am vanlegalrbb kiv6tel.Ha egykdr dig a mdgneshez ugrani. geometriai gyakan haszndlt) ferritm6gnes alaki (a hangsz6r6khoz teszijnk, abbab€le6s egy tengely6be 2-3 mm etm6rqiiiivegcsdvet hogy pottyantunk 10-12 azt 6szre, egy mm hosszivasszdget, vessziik hanemtaszltani ahol a m6gnes nem vonzani, leszolyantartomdny, fijldt. Val6sziniia lebegni a mdgnes fog fogiaa ldgyvasatr vasdarab taszitja ldgyvasat, ez is a 6s leg ez az egyetlen eset, amikora mdgnes egy csaka tengelynek sztk z6n6j{banigaz. gondokata term6szettudomdnybani Ez ^ p6lda j61jelzl M alapvet6 v6ratlan az nincsmindenzug alaposan atkutatva, ahol szokatlan, s hanem ercdmeny, a tudonui )t mint i dzmAnj most\em befogad, ott elhdiit. Igy val6jdbandzt sem tudjuk, hog, nit nem tudunk. A szitrnpontosan mutat16,hogyhol keressijnk m6gfj jemetiia-tdrk6p arra lens6geket; a v6letlen nem szerencsdben bizni.A klasszikus kell elektrodinamikiban ugyanis mindig vdledentil sztilettek felfedez6sek: ij Volta, Ampbre, vagy Faraday munkdss6ga, az elektrosztatikus hatesokmegismer6se sorozatos v6letlenek dsszj6t6ka Maxwellkorii volt. t6l kezd6dhetett volnaa szisztematikus, m6dszeres keres6s, Hertz ami jellemz(i munkSj6ra mfi volt. A Tesla-f€le longitudindlis hulldmokat nem tudtabefogadni miir a term6szettudomdny, ezena pontonle is iillt a tervszerri s6t keres6s. Mindezaz6rttdn6nhetett, mert hiienyzik egysdges egy szernl6let: szu a pertdrv6nyek, azaza szimmetriak szercp6nek megdrt6se. Ezekmutatj6k a mechanik6ban, elektrodinamik6bal, ^z a gravit6ci6n6l fellelhet6 6rfog6 tiirv6nyszeriis€geket, melyekmindeniittel6fordulnak. energiaAz megmaladds kapcsAn lrttuk, hogy a kis€rleti megalapozis is hirinyos, r6szben technikai, els6sorbanfelsorolt de a szeml6leti okokmiatt.Ez6rt sajnos nemmondhatjuk a klasszikus azt fizikitu6l, hogysz6les elm6leti

297

EGELYGY6RGYrBoRorv^ELEN

tudominy6g. hitt6rrel6s kis6rleti szigorral megalapozott, sziklaszilftd Mindeniitt tetten erhetda kritikai Bondolkodds hidnya,6s ez tetszik, nemtetszik,tdmad6s te.m6szettudom6ny a ellen. vizsgilvasz6A tudomdny mint intdzm6ny miikdddsi m6dszereit gyenletes, amirebukkanunk: tudom6nyos a kbz€letet 6thaga f€lea nem mert€kbeismemi, lem. Emlitettiik mft, hogy Pitagorasz kdvet6i hogyaz irracionelis szdmok nemdllithat6k eg6sz el6 sz6mok h6nyaNewton6vekig nem mertekijz6lni a ,,hincipi6t", f6lve dosak6nt. kortdrsai t6madAsait6l. Darwincsakalkor tettekdzzemunkdit.ami kor megijedt, hogy m6sokesetlegmegeldzhetik.A nagy n€met mageomet6banel6rt tematikus, Gauss ugyancsak a nemeuklideszi f6lt publikdldsdt6l. eredm6nyeinek Nagy baj, ha a f6lelemigazgat. nagy nem baj, ha a tudom6ny mint int6zm6ny nyitott,nemk€pes elfogadni a kritilat, nagybaj ez, men a f6lelembere: a stagnfles. Most ndzziik meg a szimmetria-tdrk€p segits6g6vel, hogy mely pontokon maradt m6gfelfedezni val6.Megvizsgdljuk gavit6ci6val a kapcsolatos tudesunkat, forg6 titlt6sek a 6ltal felKnAltlehet6s6geket, a t€rid6torzit6smik€ntj6t. Ritvid kir6ndul6srresziink az arommagok szimmetridj6nak vildg6ba valamintrdvidenfoglalkozunk v6kuis, a (A umenergia kinyer6s6nek lehet6s6g6vel. ,,Bevezefts Ertechnol6a gidba" 2. es 3. kiitet6ben mindegyik tdm,r6l r6szletesebb leiresr tal6lhatnak eredeti az szer6k toll6b6l.) De itt ijra ism6teljiik hogymit is Ertiink szimmetria-t6rk6p el, a fogalm6n, szimmetria-szeml6leten: a ha ismeriink egy effektust, akkor anal6g terijleten hasonl6 is hat6st illenetaldlnunk. Minthaa term6szet ugyanazt tijrt6netet a mondan6 csakrnrs-m6s el nyelven; vagyugya nazta k6Det mutatni.csakmiis-m6s szinben, i*. n€hdnyp6lda anal6gfolyamatoka:h6vezet6s folyad6k+ + elektromos - migneses 6raml6s iiram kcirtik.Mindegyikben az energia.4ramlds azonos sajiitossiigai mutatkoznak meg.J6l ismerta mechanika azelektrodinamika anal6gi6k p6lddul rezg6 6s k6zti sora a (\\ozg{sok.(\{l. ,.\gJ(\\cscka?.eselgia{(ad{s mozg6.sokn{L e csatott €s miatt.De hasonl6 Coriolis-er6 a m6gneses a 6s indukci6kdzti anal6gia,vagya line6ris forg6mozgiis 6s kdztianal6gia is. Ahogy csdkkentjiik folyamat, v6lroziis, mozgisszimegy egy egy metri6j6t, egyrebonyolulrabb6 az vSlik: djabb€s fjabb effekrusok jdnnekel6. Altalinosan igazez ak6ra mechaniket, az elektrcdiak6r namikdt vizsgeljuk. Ilyen egyszerii elvekalapjdn t6rulhat el6ttiinka term6szer fel sz6mos titka. Nem a szaktekint€lyekhez fodulni, hanema term6kell szethez... szimmetria-szeml€let A elemezhet6, egyszerii rdtfog6 6s

298

A HORIZONTON TUL...

virni. Mostegyennem kepetad a fizika eg6sz6r6l, kell a vdletlenre rdviditettv6ltokbziilt dolgozatokat k6nt vegyiiksorraa 3. kiitetben j6l hogy a szimmetria-t€rzatban, mertezeka dolgozatok mutatjdk, val6ban l6teznek... hidnyz6 folyamatok kdpiiltal megj6solt,

ERTDMEN\TK spBc(rrs cMuTicrds I{isfRrETEK Es
a vildgosvdlaszt arra.hogyfiigghet-e A tankdnyvekb6l kapuDk nem drgravit6ci6s a t6megek nagys6gat6l; 6lland6 testek a s€besseg6t6l, gravilrici6s taszit6s. orcsz Az nydkolhat6-e gravit6ci6.Idtezik-e a kis6rletei mutattik,hogy szupraazt Podkletnov n6hrny6ve v6gzett eset6n, a gyiriiben Sramis kering, ha vezet6gyiirii gyorsforgatiisa a akkor1-2 sz6zal6kkal kisebb gavit6ci6st& intenzit6sa gyiini fda Nem lijtt. Ilyen k6rd€seket nem vizsgdla gravitici6tudomSnya. ma tudjuk, hogy mennyire fiigg a gravit6ci6s iilland6,p6lddula tesrek vagy anyagi min6sdg6t6l,testek a hdm6rs6kletdt6l, a t6bbiismertk6ljelenthet graviteci6 az csdnhatdst6l. Alapvet6 v6[toz6st a kutatas6ban a munka,amit BodonyiLdszl6magyar6pit€szm6rndk munkAssAgat tovdbbfejlesztve fizikus,Sarkadi egy Dezs6 v6gzett. SarkadiDezs6Ks6rleteib6l kide ilt, hogy a newtonigravitiici6s (ami er6 r =a ^, !!] dsszefiggdse feltrin6en hasonlft elektroszaz pontatikak6t tblt6sk6zti Coulomb-f6l€ meglehet6sen er6tdrv€nyre) igencsak tatlan, bizonytalan tdrvdny, mivel kis6rl€tileg nembizonyitgravitici6ra hat6,hogya statikus 6rv6nyes szuperpozici6 a elve. Az elektrosztatikaban ismerjiik a Coulomb-tijrv6nyt. tiiltdsek a mozgat6s6val azonban dinamiL:us m6r hat5sok keletkeznek, 6lis azaz jelenik meg-ha az 6t^m intenziland6 ,rarnndl p6ldeul m6gneses tdr t6said6ben viltozik, akkorpedigbrv€nyes is elektromos Azt v6rt6r. n6nk,hogymozg6 tiimegek eset6n, a tdmeg ha sebess6ge 6lland6, akkor egyfajta.,gravom6gneses" t€rjelentkezzen, ennek €s megfelel6en nemcsak dinamikus vonz6s, hanem dinamikus taszitisis ldtrejdjjdn. Ha pedigjelent6sen viiltozika tijmegek sebess6ge akl(ordrv6nyes is, gravitiici6s terekmegjelends6re lehetne sz6mitani ugyanigy,mint 2z elektrodinamik6ban. lyen dinamikus gravitdci6 hat6sokatklasszikus a eddigieszkdzeivel nem lehetettkim€mi. A gavitdci6s kis6rleteker eddig 6lral6ban v6a kony szdlrafelfiiggesztett, igen lassi mozgdsfCavendish,ingdval, azaz torzi6s ingrvalv6gezt6k. azelrendez6srejellemz6, Erre az hogymindig nagya" ingacsillapit6sa, leng6sideje igennagy(tdbbperc,vagy a is tijbb tiz percis lehet),ezdna sebess6gek elhanyagolhar6ak. itt

)99

Ec!!\

GvoRct : BoRor\'^ir-EN

BodonyiLdszl6 alapdtleteaz volt, hogynem a Cavendish-ingival, hanem fizikai ingSval kell v6gezni ezeket kis6rlea teket. m6rjnkigy a gyorsabban mozg6 tijmegek k6z6{ a dinamikuser6Elcsapi;sy Eksapdgy hatdsokat. Tobb e,ten6t dolgozottezen a Ks6rletsorozaton. amit azt6n Sarkadi Dezs6 szkeptia kusok szimira is meghidraullus gyciz6 min6s6griv6 fejcslapild roviibb. lesztett Ezt a fizikai ing6trigy kell elk6pzelni, hogy egy hosszli l6tra als6€s fels6 r6sz6re elhelyeziink egy egy nagyobb tdmeget, nagyj6b6l 6s a srilypont fdl6 tesszuk az L ibft. A gturitncittt n4ftsekhezhaszntilt ingacsapagyazesetaz 6s fi.ikai inga senatikusraj?a eldhft.etbe . 6keket, amelyek segits6g€velaz ingamozgdsra birhat(i. a szerkezet Ez vizszintes tengelyli. 6s sokkalgyorsabban leng, mint a Cavendish-inga. Mivel a mozgisa nagyerz€kenys6ggel delekt6lhat6. taliilniolyanleng6sid6t, lehet amikor az ingamellettelhllad6ember vagyaz utcdnkdzleked6 teheraut6 gravitiici6s is drezhetci haliisrgyakorolaz iigiira: leng6sideje ekkor m c g \ a l t o z r k .yk m u ( a l h a t o . r . / r . , thL u " r s . ig i a r cs Az ilyen mddonelk6szitett ingaannyira 6rz6keny. hogyakdr 100200 km-estdvolsigb6legy l6gk6rifrom, vagy p6ldiiulegy ciklon mozgfsa m€rheto. eravit:ici6s is De zajnakkell lekinteni. p6ldiut a HoLl mo:gtisdb6l eredb ha&isokar Ez az ingalehet6v6 is. reszia gravitiici6siirnydkolais kimutatiis6t. eg) igen.ugalmas teh6t kis6rleri eszkdz.A forradalmi ldp6s hogyezzelaz ingdval az. leher6vd a div6lr namikus, egy€bkdnr gyeng€ 6rz6kel6se a szokiilravitiici6shar6sok sosCavendish inga ..lustasiga" nemtettelehc!6v6. a rermdezt igy szelnek jelensigeihomdlyban e maradtak. I:taz,hogy kjcsinyek6s ezekaz efi-ektusok. kozmikus de m6refekben lehet.hogy16 Sydng€k nyegesek. elhanyagolhat6ak. nem

T
T

r

T T

300

rrll... A EoRlzoNroN

5.0 4.0 3.0 20 l0

a ( xl 0 j m )

. T
a { ' t _

t

? r i

00 0.0 0.5 10

t

1.5 2.0 2.5 3.0 35 40 2=M/m

"innndlis. 2.6t&a. eg!en16 KZt tbmee kdLtsands Bruit.icint Notl.6eteje 0.60

LE 0.55
0.50 0.45 040
00 3. lbr^. A Tlm

4
\ (

I J

.1
rr
I

!
08 16

I

t
:l

@I
24 32 40 48 56 64 72 80
Jcl-

hnNddos a: h,ga l?ryi.t

ko:pfforuanak

plt"lodd'"td

A gavitiici6sm6r6sek els6.drdekes meglepet6se amit m6rBodo -, nyi Ldsz16 6szrevett ho1yegyenl6 tdnegekki;.i;tttninbndlka gravi ci6s kdksdnhdtLis .rftke. azazalig vagyegy?iltal:in hat er6 nem kdzcjttijkId6igsenkisemv6gezte a Cavendish el kis6rlete! azonos to megek eset€n. statikus A Newton-gravitecids kis6rletben eddigmindig egy lehet6leg nagy6s egy kis tbmegkiilcsiinhatdsa 16v6n dbredo er6l m6rt6kki. A term6szetben 6ltaldban is ezzeltalelkozunk. Fdld haA talmas nrdretti 16meg rajtalevci a embereklez va€ly tdrgyakhoz m6fve, pediF J Foldtomcge naglon kic'i a l\aphoz kepe.r. erthero. ig) hop) mindkdl csctbenpontosan visszakapjuk Newronf6le graviriici6s a ctsszefiigg€st.epdszen lenne helyzet, a Fdldkdzel6be de mis a ha egy Fdlddel azonos tcjmegrj m6sikbolyg6sodr6dna. Err6laz elfektus16l a flzikai ingasegitseg6vel lehetett el6sz6r meggyoz6dni. Sarkadi Dezs6 gravitici6simerferencia- rezonancia-kisdrleteket €s is v6gzett L'igy, hogyaz als6ingarcimeg mellett.az als6ingat6meggel

301

Lcl'-r GrORcr: BoRorvA6LBN

megegyez6 egyanndlkisebb 6s tiimeget forgatott. Cravitici6smodua l6ci6s. azazinterferencia-m6resekkel bizonyitani forg6kiilsikeriilt Ki mutatni, hogya gravis6 forgdstdmeg dinamikus haids6l. lehetett tici6s ingamozgdsfta, 24 kilogrammos ingatiimegre, 12 kia als6 a logrammos mozg6ingatdmeg moduldci6s hatdst ki. mint fejt er6sebb a vele azonos.24 kilogrammos tdmeg.Ez az eredm6ny ellent6tes a gravitici6eddigieredm6nyeivel. klasszikus BizoA m6r€sekn6l sziimos toviibbi6rdekes tapasztalat szfiletett. is nyitdstnyert,hogy a fizikai ingSnak ldtezikndrimdlis lengasideje, ami a klasszikus fizika eredmdnyeibril egyiiltal6n nem kdvetkezik. leKi helett rr'6rnignyitAciis tarzlarirtis tranziensesetekben ami a szimmetria{6rk6pnek megfelel6en anal6g elektrodinamikeval. graA az vitdci6staszit6s hasonlit Lenz{drv6nyhez, a amikor6pp az energiamegmamdds miatt l6p fctl p6lddultaszit6hatdsegy m6gnesnid a 6s betoltszolenoid kdzdtt. fizikai inga(kis veszes6ge A miatr)alkalmas a gyenge dinamikus hatdsok vizsg5latdra, ki lehetmutatni, de hogya j6val er6sebbek, a statikus gravitdci6s dinamikus hat6sok mint hatdsok.Ez felvetiazt az elvi lehetiis6get, dinamikus hogy hatasok segitvalahogy gravitdci6s sdgdvel taszit6 hatrsokat 6rjiinkel, ami egyszer technikailag hasznosithat6 is lesz. A vizsg6latok gtavit6ci6s 6ny6t eredm6nyek6nt sikertlt Newton t6 igy eltaliinositani, egy dinamikus is j6rdhozzA.6sezzeljehogy tag lentdsen kitedeszthetjiik $avitdci6r6l alkotottelk6pzel6seinket, a ismereteinket. Sarkadi Dezs6Ks6rleti elm6leti 6s vizsgelatai meggy6z6ek, €s teljesmegfelelEst mutatnak elektrodinamikdval. az Ezdltala term6szet egys6gesz6ps6geI6that6v6 v6likezen teriileten a is. Sarkadi ^zonban m6gtovdbb mentkis6rleteivel. maximdlisan A el(kitriilbelul perc)egy makoszkopikusan jelentke6rhet6 leng6sid6 2 (ilyeneffekrus 26 kvantumeffektus muratta l6tdt peldeula szupravezetds vagyszuperfoly6konysiig merta nagyleng6sid6 is), tartomeny6, ban a fizikai ingakvantSlt oszcilletork6nt viselkedik. az egyszerii Ez 6solcs6ingaszdmos izgalmas fizikai effektus ltjlt6rdsdra alkalmas, 6s mutatja. hogyegy rij technikai eszkijz ftiss lariism6ddal pdrosulvajelent6s, eredm6nyekhez rij vezethet. Mind a mechanikdban, az elekrodinamik6ban ink drvdmind isme nyesmez6ket. szimmetria-t6rkdp A alapjdn kellene lenni gravit6ci6s ijrv6nyeknek Val6ban, P. Miskin kb- szlz evyelezel'tt 6szreis. M. vette,hogy vdkonytorzi6sszdln felfiiggesztett kicsinytitmegek elfordulnakKds6bb 50-es6vekben, kazanyi az a egyeremen figt6te getlenijlmdsoroszkutat6kis megism6teit6k a kisdrletet. ezr P6Kon6lraerdsitettek v6kony csillamlemezt, mivel igy a p6kfon6lnak nincs

302

TIJL... A HORIZONTON

a ami Ekkoris megmaradt torzi6shat5s, tiigvisszat6rit6 nyomat6ka. gdtt az id6j6risifrontokt6l a csillagok 6ll6s6tdl Uglanezta hais. 6s Nagyvdradon, Izsekon, NagyCsaba 6s trst taldltamegSzab6 Siindor 's m6gki rudja \aqa\', megsem fe\ledezcsa kedj\ be ez az 6rdekes kutal6ikdzgondolkodasba... A SPECAIS RITATMT.ISOK AWJA] relativitaselm6let adjameg a velaszt, ana Az eddigismertspeciiilis moz az egyikinerciarendsze$6l,hozz6 a k6pest sebess6ggel v hogy irja a 96 mesika val6 6tt6r6skor fizika t6 €nyeitmilyenszabdly le. (A transzformdci6s formul6t specidlis a relativitids alapjiin el'e szokds fdnysebess6g meghahrozni. azt mondjaki, hogy: a vakuumbeli Ez mindeninerciarendszerben ugyanakkora, bvebb,, hogy az inerciakiil6nbs6g. vagyisazok rendszerek kdzottsemmilyen dtonnemtehet6 egyenrangiak.) A nem til izgalmas cim - A specidlisrelatititdsokalapjai - rendwviil fontos,l6nyeges felismer6st takar.Ma az Einstein-fdle speciAisreladvitjselm6letben, tudomanyban a Echnikiibanis hallgat6lagosa.t a 6s aztfehaelezik, hogy a \al6s vileg ,.gdrbillete"azonos, mindig, mindeniitt dlland66s mindenfolyamatcsak a &=1 gdrbiileti param6terri t€rid6benjdtsz6dik Ez6ltal speci6lis le. a relativitAselm6let azelk6pzelhetd fizikai jelens6gekcsak egy szriikkair6vel,az egyenletes 6s sebess6gf egyenes vonaldmozg6sokkal foglalkozik,6sezzelis csat aftkor,amikor l=7. Ez tehdtegy nagyonspecidlis eset,amit a nevenemel6gg6fejez ki. Az iiltaliinosrelativiliselm6letteriilet6hez tartoznrnaka legeltal6novizsgdlata. sabb esetek: tetszes a szerinti forg6sok gyonul6sok 6s gondolatok A most kdvetkez6 meg6fidsdhez azonban specidlis a relativitrs elegend6. is Av€gbrjl, hogykicsitelmdlyedhessiink a ebben geometridt,6s temrban. megkell ismernia nemeuklideszi annakfijdtszottszerep6t. el6bbivelkezdjiikaz6rt,hogy megalazik6ban Az jobbanmeg6rtse pozhassuk mondand6nk l6nyeg6t, az olvas6 s ennek a fejezetnek fontossegat, a hatisdtmindennapi eletiinkre. Ezeka gondolatokaz eg6sz emberis6g, eg€sz az fiildi civiliz6ci6szempontrb6l jelent6s6giiek fundamendlis geometriiira lesznek. nem euklideszi A giirbiilt r6rid6ben alapozott, tcjrt€n6fizikai folyamarokmeg6ft6se ugyanis lehet6legalapvetdbb a dolog,ami a fizikiban egySltalen elk€pzelhet6. Ez6rt6rdemes mostegy kis kit6r6rtennia nemeuklideszi geometriiik vil6giiba; n6zz6k nekem, el hogy a teljess6g ig€nyen6lkiil, m6g feli-iletesnek alig nevezh€t6 is szellemi kir6nduliisra hivom On6ket teszem a legnagyobb ezt dritmmel.

303

EcELY GYdRcY: BoRortail-tN

CEOMET ftAIAPJAI geometriftismeriink6s rajtuk kiviil miis H6rom 6lland6gdrbiiletri vagy a vagyEuklidesz-f6le, hiperbolikLrs nincs.Ezek:a parabolikus geometria. BoA Bolyai f6le. ds az elliplikus vagy Riemann-f6le geometria rin. pszeudoszf6riin.Riemann az a lyai-f6lehiperbolikus az a dnelmezhet5. euk'ide f6le elliptikusgeometria gdnbfeluieten hdrom.n6gy szi pediga j6l ismertsikon.(Mlndegyikkiterjesz$el6 dimenzi6ra is.) stb. rajzolast sulykoljrk bea Az iskol6ban sikon tort€noebrdzoliist. geometriiit.6s semtudjukk6pzelni. hogy el ldnk.azazaz euklideszi gombsem hanem mrs is l6tezhet. Pediga val6segban sikfelijleten, aLakil. gcjmbfeliiA feliileten 6hink.hiszen Fdld l€nyeg6ben a -qdmb geometria megszoaz letenmdr nem 6rv6nyesek iskolai.euklideszi is csakakkor,ha kel kott.term6szetesnek szabilyai. uin6 kajzel(t6en l6ennagya gdmbsugara. 6ssze' Tudjuk,hogyegy sikban fekv6 haromszdg bels6szdgeinek ge 180fok- Az euklideszi nagyobb e8yre 6s sikban rajzolhatunk egyre v6kozatlan marad. kisebbhdromszogeket,bels6 sz6gekdsszege a picinyhiromszdgct rajzolunk, a ez is Bdrmilyen nagyvagybdrmilyen Vdgezziik ugyanezt teladatot gcjmb el a egy szab6ly mindigigazlesz. feliileldnlHLizzuk mega hdromszog oldalailigy. hogya hdromszdg (ezek haszndljuk csicsri kdzdtt a lehet6legrcjvidebb egyeneseket gdmbifdkdrdkr€szei lesznek). Meglepve mpaszlalhatjuk, a h6hogy vriltoziisival vrltozika bels6 szdgek ijsszege is. romszog oldalainak

4.6*a. Mig a sikon a kisebbhdromszogek azonosszogekesetin hasonl6ak a nagyobbhdromszdgekhez, gdmbi hiromszdgekcil ez nem nonda hat6 el. A gdmbi hiromsz6gek kdzdtt nincsenekhasonl6ak:a szdgek vdltoznak.nagyobbteriiletii hiromsz6gekndldsszegiiknagyobb lesz. Az euklideszigeometri6tegy6rtelmiien jellemzi, hogy bennea hd az romszdgekbels6 szdgdsszege mindig 180 fok. ElliptikLrsgeometria eset6n- amely gdmb feliilet6n val6sithat6meg - a hdromszijgbels6

304

A HORIZONTONTUI-...

szdgijsszege ndglobr, hiperbolikus geometria eset€n lirerr, mint I80 jellemz6rulajdoisiga,hogy ezekben fbk. A k6t geometria tovebbi nincsenek ak6rmilyen nagyhftomszcjSek. Mindenelliptikusvagyhiperbolikus jdl sikban6rtelmezetr h6romsz6g reriilere defini61t korlir alattmarad. Jellemezheljiik ezeketa geometridkat ptirhaanosokJbgabntira a oLapola is.Az eukhdeszi geometriiiban egyenessel rajtaki egy egy viil fekv6ponton csakegypilrhuzamos 5t egyenes hfzhatd.A gdmbi. j$ elliptikusgeometriiiban egyriralrnnincspdrhuzamos; a k6t f6kdr (ami sikbanaz egyeneseknek meg) mindig metsziegymdst. felel A hiperbolikus geometriiiban vi\zont v€gtelen p6rhuzamos sok egyenes htzhat6.Ezek a legel6szcjr metszo nem piirhuzamos egyenes az 6s euklideszi pirhuzamos egyenes kdzcj$ helyezkednek A hiperboliel. kussikotdsteretsoha nem,,lithatjuk' dgy,ahogy euklideszi az sikot. a gcjmbfeliilete!, az euklideszi vagy terer.

a) Parabolikus ps.eudor{am d and6, ninden pi Ilanatban azonos ne Ea tiv gijtbiiletiifeliiLet.Pszeudos.J'ra csak a 6-ben 5. dbra.

b) Netndlland6 8or. biiletii fehlet: hipeL bolikus pszeudos.li. n periodikusais-

c) Elliptikus ps.eu. dos.Jvra- ftges tdvolstisokon is yan

Ezeket a geometriikar llland6 gtnbiiletii geot etriAknak is nevezik Benniik - €s csak benniik- az alakzatokszabadon eholhat6kvasv elfoiBarhdroL belld cisszelitggeseitr !iiko,,i,a netkirt.LHa petAiut c gdmbfelulerbol U!agunkeg) zlJ|7rrol. a terirlerre az r.p"dr, c.u:zrrr ha16,lbrgathat6!)Az euklideszigeomerriagdrbiilerenulla. HiperboliKus geometnaeset6nnegativ, elliptikus geometriaeset6na gdrbtlet pozitiv konstans. Miidk6t nem euklideszigeometriasajritossligr. hogy

30i

EctrLY GYdRcY: BoRoTvAELDN

(gdmbn6lez a gitmb sugara)'amely a tartalmazza gdrbiileti parum6tert megy geometria euklideszigeometrieba az mindk6t hatart v€gtelenhez. ez6rt sikonnincshasonl6s6g' ^z euklideszi 6i. Mivel a nemeuklideszi dszitt tdteleket trigonometrikus hasonl6s6gi geometd6ban megszokoft helyettesitjtk. szeftigg6sekl€l .r=dr+r?. A hia Ai6l ismertPitagotasz+dtelsftgeometridban:
( ' ' , ' a ' b r{ geometri.iban: -ch:.h:. perbohkus

geoahol I I hiperboliku'

Elliptikus geometri6metria iilland6ja,vagyis a giirbiileti paramdter. egybena gor' ban oedis: .o. -.o.9.orb-, ahol R d giimb sugara
, ? R R

sfton az t sugarikbr keriiletkdpletel. Az biileti param6ter. euklideszi 2zRsinl. sikon: 2zl'r;i elliptikus Hiperbolikus sikon: a meg6rthessiik nem euklideszi alapfokon Ahhoz,hogy legal6bb velefoglalkozniMa azonban kellene geometriiikat, az iskoldban rnSr minthaa err6l a hallgat6k, sem m6ga miiszakiegyetemen tanulnak hogyebkiviili vil6g nem is l6tezne annakellendre, sikgeometridn elfogadotl idllSot;laEosan rendsze$en oktatdsi ben€lunk.Az eg6sz Ez mindenhat6s6ga rendkiviili geometria dltalinossdga, az euklideszi (Nagyon fontos korl6tozza tanul6kgondolkod6sSt. a m6donbeziida, szant kiiz6piskoldsoknak kdnyve,6s az iltala kidolgoL€nertIstv6n pr6belmindenkigijmbfeliileten A zott gdmbrajz-k6szlet. k6szlettel p6thuzamosok rajzol6sat; k6r6k,hdromsz6gek. hatjaki az egyenesek, geometria hogymilyenis a nemeuklideszi ) a di6kokfelfedezhetik, 6s elliptikusgeomeiria mind a hiperbolikus Mind az euktideszi. bels6el_ semtalalunk egyen6rt€kij, egyikben konzisztens, egym6ssal a azt, 6s lentmond6sokat,egyiloesemmondhatjuk hogyigazabb m6tiinik, geometria egyszeriibbnek az euklideszi Kdtsdgtelen, hogy sikndl. ez6n gdmbikijrz6ket gdmbivonalz6kat haszn6lni, 6s 6snemkell hozze megoldhat6. Fiziegy 6s egy s& lappal, kiirz6vel vonalz6val okatdsa gazdagabb. enn6l kai val6s6gunk azonban hogynagy azt 6ltaldnos r€lativildselm6let mutatja, Az Einstein-f6le nagy a tgymond ,,meggitrbitik" t€rid6szerkezet6t, tdmegii tiimegek a f6nysugdr elg6rbiil.Ott, aiol nagyobb gra6Sitest mellettelhalad6 gyorsabban le. Dob6 potenciel, fizikai folyamatok zajlanak vitdci6s a geometriai kimutatta. hogya f€ny tisztdn alapon Andor matematikus geometria geodetikus szerint, ,t=1 paramdterri hiperbolikus szab6lyai (legriividebb) gijrbe mentdn terjed. Ez azbrt is jelent6s felfedezds, mert eddig m€g senki nem tudta a I pamm6tert lizikai iton jellefiezl6pettel6. A hdtk6znapi 6letben ni. Ezzelk=l term6szeti 6lland6vd

306

A HORTZONTON TUL...

p6ld6ul egy 6pit€sz nemeuklideszi geometriai probl6mekkal taalig ldlkozik,hiszen m6ga legnagyobb 6pitmdnyekndl csaka fatldgdris biilet6vel sziimolnia, legfeljebb kell ami mittim6teres korrekci6r ered, pdldaulegy hid tervez6sekor. r6volsdgi m6nyezhel A repiil6sekn6l azonban alapvet6en miir fontostudni.hogya repiil6g6pek l6thaegy tatlangiimb feliiletement6nkdzlekednek. Rak6t6k rdprivolsrg6nak meghat6rozdsinSl, rirhaj6k felbocsitrisdn6l pedignemcsak gdrbiilera tel,a g6mbitrigonometriaval, a Faltd forgisaval sokmdshati4ssal 6s is szimolni kell. Mint tudjuk,az rirhaj6kFcjldiinkktiriil az elliprikus (gcjmbi) geometria szab6lyai szerint kedngenek, mozognak.

FrzrfiAcEoMETRin fs
A konvencionalis tankdnyvfizika dllitja,hogyb6rmilyen azr kis6rlerer j6l le lehet euklideszi imi geometrirval, m6ssal ez6n nemis kell r6r6dni. Eppenez6rtsema Ks6rleti,semaz elmeleri mechanik6t t6rgyal6 tankdnyvek nem foglalkoznak giirbiiltt6rrei,minthogy a gya,,nincs j korlati elent6sdge".gijrbiilttdr Gauss, A Bolyai6sLobacsevszkij gondolataiban pusztAn m6g geometiaiabsztrakci6, az euklideszi geo6s metria6haldnositiisiinak t6nik, rm val6jdban fontos6s m6ly fizikai vezet. matematikdbangeometria A a axi6m6itulajdonFobl6m6hoz k6ppen bfjtatottdefinici6k, mint ahogy^zrPoinca#megis 6 apitja. A malematikusok nemigen vetikfel azra k6id6st, hogyvajon^z euklideszi, elliptikus, az vagya hiperbolikus geometria igazi.mindhdrmat az egyenrangLinak tekintik. A geometri6ban rdbbnyirecsak az a k6rd6s, hoBy melyika k€nyelmesebb egy-egy abszrrakt alakzar leir.isrra. De mi kdzea geomet riltaliinosiriis6nak ia a fizikahoz? Eddigfgy trint,hogya gravitiici6 meg6rt6s€n, Kvijl nemsok, ,.geometrizil6siin" s6t a gyakorlati 6letben: semmi. a k6zhelysz6mba Ezt men6.hallgaa6lagos felt6telt feliil kell vizsg{lni.Ugyanis nemcsak is ha hatalmas tdmegii gdrbitikmega t6rid6t, csillagok amelyben 6liink,akkor,t?irdentmdskint kell szenlllni. A fizikiiban pontosan tudnikell.hogyaz a r6rid6, amiveldolgozunk, amiben jellegii,p6ld6ul lejiitsz6dik egy-egy folyamar, vajonmilyen elland6gcjrbiiletii+, vagyesedeg valamilyen m6donne?vdttoztattut6. Ezen ponton a vidlik nagyon fontoss6 Dob6Andorfelismer€se. az Dob6 eddigilapos r6rid6helyeu g6rbiilr tAid6velsz6mol. mivelannak szerkezetemegvaltoztathar6. Olykor maia a noz|ds Beneflilja,vdhotatia , azr ne8. (Mi ehhez Cs6kdr Csaba munkarArsammal a megiegyz6sr fiizziik, hogy a mozgesszimmetri5ja, jeliemz6 param6rerei har6rozzi4k megazt,hogymilyenn6 a ,.tolzul" tdriddszerkezete.)

301

EcELY CYdRcY: BoRorvA6LEN

a kitz6ppontj'ban szimmeta i. Attulebatt a mi gondotatviligunk sztmc€l Bizonyos a kercs6se szimmetria 6ll, fogalma a cstikkentett t6mds leirhat6k, esetben is fogalmakkal kijnnyen metri,kgeometriai leiresm6dokmatematikai megfelel6 kell tiszteban lenni a k6letese; l6p kal. Szimmetrias€rt6s fel akkoris, amikorp6ldiul egynidm6gnest Ma m6gnesess€g6t. m6r az elm6leti 6s felmelegitunk, igy az elveszti hanem sTupers/immela szimmetria. az nemcsak egyszerti fizikusok is dolgoznak fogalmSval ria 6s a szupergravitSci6 azok'melyekm6ra csaka nagytiimegiicsillagok szerint Einstein m6dontorzitj6ka t6rid6szersem gyakorlat szam6ra elhanyagolhat6 ki viszontazt teszi elfogadhat6v6, felvet€se tezet6t.noUOAndor mega gorbiiltt€rid6szerhatirozza hogyha a mozges mondhat6vd, 6s sebess4gek SJorsuld' ,,hAtkbznapi" kezet6t.akkor mdr a szokasos hogy a mozg6td.gy vagy deformel6d6 sot mellettis elk6pzelhetii, szerkezete: a megv6ltozik t6rid6geomet.iai helyileg mez6k<izelEben de minden ml{slesz' pedigminden' kezdve gStirbi)l.lnrcnt6l me Ha lehet egy Eit leg6ltaldnosabban membrdnmodellel szeml6ltetnimembrent benyomunk,torzitunk, akkor a helyi t6r egy kifeizitett kap' €s az megv6ltozik. ott 6tgurul6goly6 lendiiletet ,,izerkezete" (A membrlinon val6sag haladtovrbb,mint a nemtozult m6spdly6n ero_ p6lddul <irv6nyes az is a azonban membrdnmodelln€lgazdagabb; hogy Az a membr6nmodell.) a megl6t6s' nem terckleiresdra alkalmas jel' a is fundamentdlis mozgtissal befolydsolhatiuk t4rid6 szerkeaeftt' a csakegy r6sz6n6l, teljesenszimmetriavesztett legii. Am a mozgAsok ez a hat6s;ott Ahelo tetten'hogy nem sziik_ mozsisoknelszembetiind geomelri" giirbulet!i dllandd kbzeledo a se8s;erLi..l"pos. a nulldhoT kaa elegend6 helyi gitrbiiletmegm6fts6re' Mig a matematikeban a dsszeaddsa,fizikdban bels6sziigeinek a tegorizdl6s6rahiiromszdg er6k(vekjutunk messzire fizik6ban v6ges A nem ezzela Ksdrlettel jellemz66s l6nyeges a va.l6mozganisa torok) v6gestAvolsigokon er6t az a felada!hogyegys6gnyi z6rtpalydnvigyiinkkitrbe Ilyenkor egy adott irdnnyal ha eset6n, elland6an Sikmozgds egy er6t6rben. az 6s el pLirhuzamosatu rnozdulrnk egy egys6gvektorral' visszajutunk vekakkora kiindul66s a visszadrkez6 pozici6hoz, kiindulSsi eredeti egybev6g6. tor egymdssal kaphatunk olyaneseez A gdrbiiltgeometrirniil nemszuks6gszerii; szijgelt€€s vekor kdztjelenlds tet,amikora kiindul66s a meg€rkez6 maghatftoz6sa ,,gftbiilt" Ez6rtis fontosa pdrhuzamossdg taldlhat6. geometriai konzervativ a az els6 eset.az euklideszi Mig terekben. szimmelria a a addrg mdsodik.nemkonTervaliv. felel erbrdrnek meg. t6(€n6 vektor_ s mentes mez6kmegfelet6je, ezt a gdrbiiltfeliileten 308

A HORIZON?ON TUI-...

mozgatdssal szeml6ltetjiik. Amikor kiirbevisziink vektorta ,,gtiregy bult" t6rid6ben, taldljuk, azt minthavalamilyen .,od6bb er6 tolta" voinaeredeti vektorunkat, mintha egy ,,induki4lt hatna Val6jdban erd" rd. megifi a ftridii tonuldsdyal tulAkozunk. Azt, hogy fizikai vil6gunkban melyik geomeiria 6rvdnyesiil tdnylegesen, tisztin matematikai m6dszerekkel leheteldiinteni, a fizikafeiadara. nem ez Id6ig ^z a felfogesvolt dltal6nos, hogyaz euklideszigeomerria lega k€nyelmesebb legigazabbh6tktiznapi 6s a miiszaki dlerben a techni6s kdban. Dob6Andorezzelszemben mondja, azt hogya mozges min6s6gdt6l- amit mi szimmerriak€nt defini{ltnk - megrdhozika t4fidi s.erke.ete,.,lr,eg rcchnikailagkitnnyenel6allithar6parameterek a mellett is. Nem kizertteh6t, hogytalalhatunk (mez6deolyanmozgesokat fbrmdci6kat),melybena t6rid6 szerkezete enisentorzul,6s ez bizaft, kiildnlegeseffekusok megielen6s& hozhatja. k6nyv IIl. r6sz6ben E leirt talrlmAnyokn6lraldlkoztunkm6r ilyen effekusokkal; a tomiid6, a pisztr6ng,a torzult mrgneses mez6k,vagy a kettds inga eset6n ldttuk, hogyaz energiamegmaradds, impuizusmegmarad6s nemigaz.Ez tiibb6 vai6jeban visszavezether6 r6riddszerkezer a rorzulrsera. az pedig a mozgiisra, 6ltal6nos az felt6telekmegvdltoztarrsfua. Ezek az 6lral6nos mozgi4sok termdszetesen gyorsul6sokat, forgisoka!, mez6-deform6ci6kat is tatalmaznak,igy az iiltaliinosrelativitiiselm6let form6j6nak mai i4italdnosidseval lenn6nek leirhar6ak. Ehhez el6sz(tr specidlk relatia vituirehdletetkell dltaldnositani;ezt \6}ezte et Doh6 Andor. Einstein tudjuk,hogya specidlis 6ta relarivirdselm6letben a sebess6geknem a vekorok j6l ismertparalelogramma-t6tele szerim,hanem bonyolultabb szabily szerintrev6dnek dssze. Dob6 kimuratiisa - szintdn az geometriai -, hogyaz Einstein-f6le iton sebessdgiisszeg26 k6pletis fiigg a gijrbiiletiparam6terr6l. Mondhatjuk igy is, hogy Dob6,Einsrein minden formul6jdr, m6ga hiresenergia riimegkap6s csolatdt kifejez6k6plet6t a gdrbiiletiparam€ter is bevezetds6vel 6ltaliinositotta. Emellenegy ij specidlis relarivitasetm6ler l6rez6s6re is dmutatott,amit elliptikusgeometda jellemez. Ennekalkalmazrsi teriilet6r6lm6gkeveser tudunk.Az mftis l6rszik,hogybizonyos 6rre, lembenkieg6szitdje eddig isme( specielis az relativit6snak. MondhatjukLigy hogyez szint6n is, szimmetrias6rt6s kdvetkezmdnye, hiszen ezzelnem teljesen szimmetrikus helyzet el6. 6ll Mig az iskol6ban iiltaiiiban megel6gszunk egyszerii, az komplex sldmoklal.a./absztrakalgebra ennekis a kirer.;e.zrcn. altalAnosrtott vezi6ir haszn6lja. Dob6Andor az altaldnositon szuper-hiperkomplex sz6mok segits€g6vel oldotta mega gcjrbijlt r6rid6ben lezajl6folyama_ tok vizsg6lat6t. Ennek r6szleteibe term6szetesen ift nemmegyiink bele,

309

BoRorvA'tLEN ncELY GYORGY:

az 6rdekl6d6olvas6 Dob6 Andor ide vonatkoz6dolgozatdtis megtaEbb6l kideriil' lAlja a ,,Bevezetlsa tlrtechnol4Sidba" 3. kotet€ben. t6rid6t'6s n6s a iia m6s hogyeg6szen geometria ie a Minkowski-f6le tehdt giirbiiltt6rid6t: ijnmagdban nemel6gmegkitedesztett Dob6-f6le ismemikell a tar a adniegy fizikai folyamatndl hely-6s id6adatokat, kideriil,hogy az vil6gosan Bnrbalefttis. Dob6 Andor vizsgdlataib5l ese' csak retativit6selm6let egy raqyonsPecidlis speci6lis Einstein-f6le jellemezhettj rclativitesoknak. gijrbiilettel 5lland6 rea Gauss-f6le meneffendszok6sos felfedez6sek a tudomdnyos Dob6vizsgAl6ditsa .iltdt6gabb l6t6kiinel j6t kiivetira specidlis egyre kiindulva esetekb6l (Ez tapasztalatokat. az in induktiv m6dszer'amely ldrrosttjaaz eddigi Galileit6l A az kdvetkeztet 6ltal6nosra.) reladvit6selm6let az egyesb6l relativit6sspeci6lis Az dltal6ban. Einstein-f6le indultel. Ezthaszndijuk az mdr v6ltoznak effektusok' kiizel6ben elm6letn€l f6nysebess6g a sebessdget el6mi.Dob6Andormeglehetb6rmilyen nem ugyanakkor nagyobb sebesfijgg<ien f6nysebess6gn6l mutatta. hogya geometri6t6l a trill6phetjiik f6nysebess6get fiiggden Gdrbiilettdl s6gis megjelenhet. korl6toz6s. nincsgyakorlati n6zve tehdt is,a mozgesra a eljirdst.amivelmegg6rbithetjiik Ha megtaldljuk a technikai azt ezenke_ szabdlyoz6sa, van t6rid6t,akkorkeziinkben a f6nysebessdg is. befolyAsoldsa Konkr6t r€sztiilpedigaz id6 mil6si sebess6g6nek vdlhat majdmegtervezhet6v6 lehetennekaz is, hogyegyszer haszna (Dob6a ,,Be|er.efts tlrtechnokjgiti' a Lirutazis. a fenyn6lgyorsabb tijbbfelelettll6p6s6nek a bd" 3. kijtet6ben bemutatja f6nysebess6g an'61, hoegy gondolatkis6rlet Ebbental6lhat6 hets6ges v6itozat6t. geoA kiterjesztett gyan l6phetilil egy rak6taa f6nysebess6get.) impulzus6s er<iis azaztelativisztikus metri6ban viszonylagos. a relativispeci6lis mint az Einstein-fdle mesk6nt transzformel6dik, is geometriafiigg6 eziltal a teuesitmdny, lesz, tiiselmEletben. erd Az a munka€s az energiafogalma is e sen kijt6dik o Sirbtilethez, az jellegzetess6geihez. pediga mozgiis mechanika maga a a klasszikus Dob6Andorriimutat: Newton-f6le geometiejdban pontosan nen ez az egyetlen leteljesiil.Csakhogy (mint ahogyaz Einstein-f6le gdrbiiletiparageometria k=/ hets6ges geometria csakegy a lehets6gesek is kdziiti).Ezzelhihetetlen m6terii m'r66kbentordbb tdgithatjuk, szllesithetjiik a fizikai fobanatok Ievdltoztatni hetslgesnegjelenlsi for,".iil, f6leg, ha a t€rid6 szerkezet€t v6ltoztardv6n6ppen mozgSs a tudjuk.Ez viszontDob6felismer6se tdsdval6rhet6 el. j utott - mint mir r6gebWigner Jen6ana a fontos k6vetkeztet6sre -, hogya szimmetri6k mintegy szupertiirv6nyk6nt mubenemlitetttik

310

A BoRrzoNroN rrl|-...

latj5kmeg.hogymelyterm€szeti t6rv6ny, milyenhelyeken 6rvdnyes, hol alkalmazhat6. Dob6 Andor mutatta meg,hogya mozgisok 6s szerintijnk azokszimmetridi alkalmasak gitrbiilt t6rid6szerkezet a megv;lroztatas"ra.a 'zrrnmetria-rdrkep re.ze igy 'aholr mozg.r rl.o soknak, mezoknek nincsm6rfolytonos szimmetri6juk) magdban rejti a nemeuklideszi geometriekat, a dinamikai ahol folyamatok elvileg lejiitsz6dhatnak pozitiv gdrbiilerri, elliptikusRiemann-felijlereken is. vagynegativ gcirbiiletlj. Bolyai-Lobacsevszkij-f6le hiperbolikus feliileteken. szimmetria-t6rk6p dsfels6r6sze A als6 rehdt Dob6megldtiisa szerint r6szre k€t oszthat6 egy nullagdrbiilelri. fel azaz..parabolikus pontokb6l'6116 gdrb6vel. Vannak ezen lilmut 6 folyamatok az is. eddigieknek iltaliinosit6sai. Dob6Andor megldt6s6va,l eg|sAg?! m* Ieheta klass:ikus nols dernJiaika,es tcibb6 nem lesz..nit kiskacsA" tcibbletenergiit a ad6 tdrtechnol6giai m6dszerek vagyfolyamatok sora,hiszen szorosan il, leszkedik eddigieuklideszi nz t6rid6ben lezajloufolyamatokhoz. de azoknak riltal6nositiisa. kirerjesztdse. esem€ny Egy leir:lsiihoz ezentil 6r adatra leszsziiks6g. hi{romhelykoordinitin az idoadaton A 6s ki, viil megkell adoia g6rbijleter hiszen gdrbiiler is, a mutatja meg.ddnri el. hng)milyen penmerriabJn le iiit./ddik aze.emel A .,meggijrbitett" t6rid6ben olyanfolyamatok soradrl6nhetmeg, amelyek6lma a professzorok bizrosan illitanik, hogycsakvdgy, azr 6lom.Ha giirbiilt 6s mozg6a t€rid6,.membrirrja". akkor.,teugorhatunk" r6la.Ezt nevezi,,t6rugr6snak"sci-fi irodalom. t6rid6..fea A liilet6r6l"ekkorlepa$anharnak tergyak, egy milsikhelyrcdrkezher s nek vissza. megfigyel6 feliilelen A a csakazr6rzdkeli ilyenkor, hogy egyl6rgyhirtelen eltdnt,vagy(ak6rlezdrt helyisdgben megtelent. is) Mindennek a kulcsa, az hogya t6ridodeformdlhar6 legyen, ez!Dos b6 Andor szerint mozgiessal a 6rhetjiikel. Nemcsak makoszkopikus testekr€ ez a lehet6s6g, igaz hanem elemir6szecsk6k, mez6k sdt moz_ g6srra. deformrici6jiira Hol keressiink is. ilyenharisl?Amikor p6ldiiul villim csapa tivvezet€kbe, akkoraz:elektronok nagyiiramsririisEggei hinelen megveltozratjiik iriinyukat. Ekkora rdrdsponrb6l kiugorhar egy gdmbvilliim. tankiinyvfizika A szerint nemcsak giimbvilldm a nem16iezhet, azrkala okozort de roncsoi6sokat lehet (A sem utdnozni. etimb\iiirim.ajdlossiga felreheroen o/. hogy dppen eltipriku5 rerben ;ozoe. zdnsiga erre.) Szdv.l, utal minden. minden md!.. Csak egyet emlitek: f6l rucar olyan meBfigyeldsr6l 6rtesijlrem, amikora gdmbvill6mb{il kiesetr nagyk6, n6hiinykilogrammnyi egy homok,iivegcserepek, egy vcjddrnyi Ezekpedig,.nemf6rvagy viz. nek bele" eddigi ..iapos"tdrid6 szeml6letijnkbe. dolaor teheK€t

311

EcELY GYoRcY: BoR(,r!AiLEN

tiink: vagy azt mondjuk,hogy ilyen nincs is (ez az egyszei:bb). vagy elfogadjuk, hogy a tl d6 alakia meSvdltoztathat'. MeEJe' is,6s a,,relativisztikr ero" fogalmet gyezziik, hogyDob6bfJvezei egy olyan formulet, amelyet,,relativisztikus erre alapozvakdzdl foghatunk (Ekkor az er6 irdnyaegy hatdmdl fel. antigravitticitjnak" - p6ld6ula vonz6 er5 taszit6er6v6lesz.)Kimutatja' megv6ltozik er6 t6rbena gravit6ci6s kisebb,mint az euklihogy a hiperbolikus er6 deszit6rben;az elliptikust6rbenviszonta gravit6ci6s nagyobb. mind biztat6je! a j6v6 techni Ez t6rben. mind, mint az euklideszi m6gel kell sajititaniezt a szeml6l€1et' El'tte Monban kijeft nezve. felhasznelesehoz. kezdhetiink 6scsakazutdn is gravitdci6s hatdsokat get6dd6ldtsz6lagos A vdltoz6gdrbiiletri goly6t,amelyek sikonegym6ssal a k6t vegyiink ner6l. Anal6giakdnt De gurulnak. Nincskdztiiker6hads. ha a sikotegykis p6rhuzamosan vagytdvolodni a vagy torzitjuk, goly6kkcizeledni m6lyed6ss6, pr.ippd Ezt a torzitist a legegyszertibben fognak,minthaerd hatnakijztiik. mez6kdeform6ci6jrval 6rhetjiik el. Ahol tehdt mez6k demagneses ott €s az miattnemteljestil energia- impulzusmegmaradis, formeci6ja de is hatdskdnt me&ieienhet, ,,t6rugtergtirbiilet a .,antigravitdci6s" a maa Ezeket lehet6s6geket is effektus el6fordulhat. r6s",,,hipert6ri" mir,,csak"a technikai megDob6modellje; nyelv6n mutatja tematika kell megoldSsokat megtal6lni. munkiit iittanulmdoivashat6 Ha valaki Dob6 Andor Intemeten arr6lis, hogymivel (www.extm.hu/doboandor), kaphat kePet nyozza gyiimdlcsdz6bb6 ha6s jdrult hozz6BolyaiJdnos gondolatvil6gdnak relativi specidlis t6te!6hez; mi6ltaltudtaaz Einstein-f6le t6konyabb6 6s fel6pit€s6ttdk6letesebb6 kiterjedtebb6, 6lraldnosabbd, tdselm6leret jarult hozz6a kis6rleti fizika tapasztalataitenni.Hogyan egzaktabbe a nak fj alapokontdrt6n6 megvilagitasdhoz, fiiggtiben l6v6 probl6fel mik6ntv6ltotta az eddigit6rid6vilehogyan, m6k megold6sdhoz; got a giirbiilt tdrid6 vil6gra, s ennek milyen kdvetkezm6nyeilettek azt n6zve. Megismerhetjiik is, ho|lan rezeta. it napjaink fizikajara az specidlis relativitdselmAletbdl dltahinos relativi' az liltalanosftott jelenithet6 parameter mega gdrbtileti ttuelm6lebe: hogy^i es mi6ltal hiresformu' foglal6Einstein-f6le mag6ba a gravitdci6s egyenleteket jdrtasaksz6m6ra haszkev6sb6 a matematikdban l6ban.Feltehetden v6g6n6pszeriisit6, ismeretteieszt6 ^z nosleszDob6nak e t6makiirbe jelenleg dolgozik. ktjnyve, amelyen a arr6l,hogya gijrbiiltt6rid6felhasznaMa m€gkev6s fogalmunk dletiinket. kitnnyebbd mindennapi a mennyire tenn6 I6sa. kihasznrl6sa a szolgiilhatjdk eszkcjzdk hogyan miikdd6 technikai milyenij elveken 312

A HoRIzoNToN TdL...

6letviteliinket. Ak6rhogyis alahelyvelbztatasban,kiizleked6sben a egy kul a fejl6d6s menete, annyibizonyos, hogynapjainkban dj fizika sziiletik. Ami eddig csupdn elkipzelhet6 volt, IehetsAsessiv6'hk. el6 vil6gban, Amir6l eddigazthittiik,hogynemfordulhat a val6sdgos arr6lkideriilhet, hogym6gis el6fordul. ij probl€ma Sok uliin 6ppen a jelentkezik, a vriltozasmadott magyaiiszimlr,erria,,siriiltse" miatt fantasztikumontdlmutathat. is zatpedigmdga tudomrnyos Errefel kellene k6sziilni, ellenkez6 esetben dogmatikus a szemlEletiink alkalmadan az Lij6s meghitkkent6 lesz eredm6nyek befogaddsdelitnek ra. Egy6bkent, sajnos, mdr mostis az! Ebbena tudomrnyos jdmak €len,olyanok,akik mdr a gajrbiilt kikidltott,,tud6sok" t6rid6 vildgit semtudjik elk6pzelni, dj befogadni. felndvekvd nemzeddkA vemak, re sz6p, ugyanakkor neh6z feladatok hiszen nekikkell v6laszt adni az rij kihivesoka. Hazenkaz iIt vezolt ij elrn6leti eredm6nyek birtokdbanaz alkalmaz6s teriiletdnis az €lvonalbakeriilhetne.Ehhez azonban nemcsak szemldleten, a hanem tudomiiny, kutat6s a a t6mogatidsi rendszer6n vdltoztatni is kellene. (6) HA.,, 1998nyarin egy tatab6nyai kertes h6z b€reltszob6j6ban h6romfiatalember egy g€pmellett.A g6p- feltal6l6ja 6llt szerint tdrgyakat tudottehiintehi. SzilajlstvSna Mriegyetem lechnikusa T6th La6s jos figyeltea Ks6rletet- feltal6l6,harmincas elej6n jft6, n6F A €vei len, egyediil 616fiatalemberizg tottan nagyat'zta a r6szleteket, majda kis6rletre sorkeliilt. El6szdr is f6mp6nzeket az asztal tett kdzep6re dgy,hogyazoka k€sziil6k bekapcsol6sa egycsapisra ut6n eltiintek.A kdsziil6ken magen nemsok l6tszott. darab Hat tekercs volt benne, hogy ezeknek volt a kdzep6n, de mi l6gmagosak vagy vasmagosak vohak-€,milyen tipusli tekercsel€ssel k6sziiltek6s hdny menetszammal azt nem lehetetttudni, mert egy terit6velvoltak letakarva. tekercseket t6pegys6gr6l A egy sz6mit6gdp kapcsolgana, sorban egymas ut6n,nagyonnagyfrekvenciSval. K6tsdgtelen, hogy igy rendkivtiltorz lereketlehetett gyo$an el6i4llitani, melyekigen v6ltozhattak is. Aztiin keriilt sor a nagy kiserletre:mig a kisebbtiirgyak gyorsegy, m6sutenban liintek el, 6s n€haa szobamiisr6szein bukkantak rijra fel mostegy iiresiivegkdvetkezett. iivegel6bbvibrdlnikezderr, Az majd az alja fokozatosan elttint,aztdna teljespalackis. Kisvdrtatva egy csattan6ssal leesettaz udvaron.Ezut6negy s6rrelteli iiv€g kdvetkezett - ez is hasonl6 sorsrajutott: csattaniis megielenr udvaron. egy utiin az

313

EcELvGvdRcY:BoRorv^6LEN

(

'11. la

3r4

A HoRlzoNroN rLL...

visszat6rt feltal6l6hoz.6s megis a Lljra A k6t emberm6gegyszer de a is hozzii, addigra g6p m6telt6k kis€rletet. a Harmadszor elmentek nyomtaianul eltiint. konstruk6re szerkezettel a egyilttelkiiltijzcjtt, Ezt a tdrt6netet esem6nyek egy 6vvel mondtael nekema ki' az utiin elindultak. hogy utan s6rlet egyiktanrija. akkoribemutat6 azonnal Az hat&6ban velem, - dllit6lag-a telepiil6s de tapasztalataikat megosszSk hozzSm. sem6rtem, Ma hogy a renddrdkmegakaddlyoztSk. eljussanak vagy mrs m6donfelvennia kaptelefonon, mi6rtnem pr6bdlkoztak tdr!6nem61... csolatot. ez azeset igy nemt6bbegy6rdekes T,4NCA PoRszEMcsEK hogya ldasszikus fizikiib6l,az elektroA szimmetria-tdrk6p rdmutat, A dinamik6b6l teljesen hiinyzik a forgdsszdmbav€tele. mechanikaelhatfuolhat6, azzalanade ban a forg6sa linedrismozgest6l elesen 16g. {0rg6testre A nema sebess€ge. hanem szdgsebessdge. a 6snema jellernz6. gyorsulds tiimege, nyomat6ka a A hanema tehetetlens6gi rendti, id6mint6j6ra szdggyorsuliis 6s az iisszes a is. tdbbimagasabb val6jdban line6a beli deriveltis 6nelmezhet6. dltaliinos Az mozgiist ris 6s kijrmozgiskombineci6ja adja;mindenegyes iltalenosmozgds felbonrharo isdskormozgd\ok linedJ dssTegdr e. Teslaszolitonok megtal6lta longitudindlis a elektrosegits6gdvel moshulldmok kelt6s6nek eg6szen specidlis, kifinomultm6dsze#t. Az pediga torzi6shull6mok oroszok kelt6s6nek m6djfta bukkan.ak rd. de sajnos nem publik6ltiik r6szletesen. Sejthetjuk tehdt,hogy szimmetriaokok miatt a forgasnak valahol,valahogy illene megjelennie az elektrodinamik6ban. Val6ban, megn6zziik elektrodinamikit ha az leir6 Maxwell-egyenleteket, csakdll6 6s egyenes ott ment6n halad6 t6lt6sekkel talelkozunk. ell6 tdlt6sreaz dssztdlt€s jellemz6,a Az a mozg6 tdlt6sre viszontaz egys6gnyi felileteniitjut6tdltdssebess6ge, azazaz 6,ram. Ezekben egyenleiekben tttlt6ssiirris6ggelseaz csak 6s bess6ggel taldlkozunk, szdgsebess6ggel A tankdnyvfizika nem. szerint ez nemis fontos- a mechanikiban tal6nigen,de az elektrodinamik6ban biztosan nem. Hallgattjlagosfehevlsiink ma az, hogy a. elektrodinamikaban ldnreetelen Jbrgds a . Vajonez egy elvijelent6segli t6ny,vagycsaka jelenlegirechnikai lehet6sdgeink korl6taiba iitkdzijnk? Ugy riinik,hogyaz urdbbir6l van sz6. Elekrodinamikaikiserleteinket 6lral6ban femes vezet<ikben. esetleg elektrolitokban, n6haionizeltplazmSkban vagy viikuumban v€gezztik. legjellemz<lbb A term6szetesen a femekben titrt6n6€lekffomosvezet6s. azonban, elektronok itt az igenlassan dramlanak. Mi-

3t5

EGELYGYoRcY: DoRorvaiLEN

vel egy kb. 5 cm ,tm€r6jiiszolenoidbantitltdsnagyj6b6l 6ra alatt a I forog kiirbe,a szdgsebess€g l6nyeg6ben nulldnakvehe!6. Ezencsak akkortudn6nk segiteni. szigetel6korongra ha helyezn6nk tiilt€seket, a - viszont 6s a korongot magit forgatnAnk csakigenkev6s szdmd tdlt€sttudndnk felvinnia korong feliilet6rc. Kindlkozikegy kompromisszDmos megold6s: helyezziink rdlt€el seket mikroszkopikus rn&etiiporsaemcsdk feliiletdn, ezt forgassuk 6s meg.Ebbenaz esetben, el6z6szolenoidhoz az k6pest hihetetlen nagy szdgsebessdget kapunk, a titlt€ssiirijseg az elk6pzeiher<i €s is maxim6jut6 lis €ft6krilesz,hiszen egy-egy kicsinyporszemcs6re feli.ileri tdlt€ssfinjsdg sokkal nagyobb lehet,mintha egym6st az taszit6 tdh6seket komnga pr6b6lnAnk felvinni.Ha ez a kis forg6t6lt6shalad, 6ramlik, akkor egy ijabb mez6fondsdhozjutunk. Nevezzik el ezt spin, azaz forg6sit6mek.(Itt nemaz elektron saj6t. elvehetetlen,fizik6ban a isgondolunk, mertspinj6re hanem forg6s a eredm6ny6re.) Ilyenforg6porszemcs6k segits6g6vel taldlra meg(ism6tcsakv6letlentil) Felix Ehrenhaft, jelenoszrridk fizik-usa forg6 rijlrdsekhatfuenak sdgcsoportj6t. Egyszeriibb eselekben csakegy tengetyk6riili forg.dsr tudott el6mi.Ha a mechanik6ban tengely k6t kifiil forgarunk testet egy (p6lddulpdrgeftyiit),akkor egdszen az egytengelyi\ fj, mozgrsniil teljesenismereden hatdsok bukkannak (Szimmetdacs6kken6s el6. miattl) A porszemcsdkn€l a ,,triikkitt" vetherjiikbe, hogy piciny mdgneses azt dip6lusokkal hajtjukv6ge a kis6rletet. Mindenegyes porszenrnyi megneses dip6lusfelfoghat6egyelemi,Ampire-f€le cirv€nyiamnak. Ha tehdtegy icipici mdgneses nyomat6kkal rendelk€26, azazkis irdnytiik6nt viselk€d6 porszemcs6re tcjlt6st junatunk,akkora m6g is rendszer alapve!6en forg6stengelyri l;a, jellemezmds forg6tdltessel het6.Am m6gm,ndigneme16gg6 6ltal6nos mozg6s. a Ahhoz,hogya Syakorlatbanmindhdrom tei9ely kcirtil forogjon ez a t6lt6s, m6g mozgatnunk kell valamilyen is kiils6erdt6nel, eltenkez6 esetben csak k6ttengely kitrtli, iilland6 szitgsebess6gri forgest kapunk. Van egy egyszerii technikaj megoldrs teljesen a 6ltaldnos mozg6sra: vil6gitsukmeg ezt a mdgneses tulajdons6gf, picjny porszemet elektromdgneses sug6n.al, p6ldaul l6that6 f6nnyel. elegendrien Ha kicsiny a porszem, akkor a f6nyben talilhat6elektromos mdgneses 6s mez6kmozgatni,,,r6ncig6bi" fogj6k, 6s igy rcljesendhaldnos forg6 r|,o.8drtfogunkkapni.Az ily m6doneiij6llitotl(eszecske mdlneses monopilusklnrviselkedik, vagyisegy draszrikusan fizjkai tulajfj dons6got mutat. FelixEhrenhaft Ez alapvet6 felfedez6se. Ezt az effektust 80-as a 6vekben oroszkutat6, egy Mihailov,l€zer feny segrisdgerel. kors/erdbb kciriilmenyek ttilbtLmegi.melelte. es

316

riL... A HoRrzoNToN

megfigyel6seit. Kideriilt temeger6sitette Ehrenbaft munkatdrsai 6s (mint hrt, hogy a m6gneses monop6lus nem egy elemi rdszecske jellegt geometriai, topol6giai ahogysokangondolj6k), hanemegy rendelkez6 t6rtiilt6s. a t6rtijltes Ez csakaddigl6tezik, amiga t6lt6ssel (aminek feliilet6n elektron porszemcsdt egy kering)fdnymiigneses a nvelsusiirozzak be.

. \(t ) ; i ) ,
trF
E

h l t

'F|
6 l 'l)

t /
n

I

t ) l r l I

t / r9
I

n

a) Ehrenhajl eqyik kisl ete Jdnnyelnegvildgitott tdszecskkkel.o$zetdft6 finysuqlnban a karpdba 6s a csavarydbaidryitottsdga ellentttes.L A kijrptilya jobbmenetes, csararpdlJabalnetetes. - A knrydlya balnerctes, a a jobbnenetes. csavarpdLya S.Ztaft' fdnysugifian a csavartilya ls a knryliba ininritottsdga a.onos. I. A knryilya ls a csavarpnlya jobbngnetes.IV. A is karpdlya6sa csawrpdlJais balmenetes.

b) A kise etueneqyr'szecske csavaft a rtlrdn kerinqeu tiruszfeliileEn majdnem teljes eBJ Mpon/r. 6. abra. Ehrenhaft megfigyel6sei szerintezeka r€szecsk6k hihetetlen bonyolult egyes, ke$6sspir6lprlydn mozogtak f6nyben. azr s6t a Ez mutatja, hogytdbbf6le, egym6sra mer6leges, Lorenrz-ripusi is ha er6 totl rituk, 6s ez taldnaz6rtlehet,meft nemcsak egytengelyes az forgdsb6lad6d6,igymond spin 16rl6tezik,hanem,,rorzi6s tereink"is vannak, melyeka toviibbiforg6stengelyek kdvetkezm6nyei. Az anal6gia is megtalelhat6klasszikus itt a mechanika forgdsaival: a klasszikus mechanikiiban Coriolis-tipusli a pszeudo er6k felelnek

NEEE

317

EGELYGYdRcY: BoRoTVAELEN

6s az az megpdldi{ul elektrodinamikdbanindukci6nak, az dltalaokoTragikus hipdlyasikjdra menileges Lorcntz-erdknek. zott.a mozgi{si 6s m6r6seit nem ba, hogyEhrenhaft megfigyeieseit Mihajlov pontos fizikusok, m6gneses a monoveszik figyelembe kis6rleti elm6leti a 6s p6lussal szeml6letet teljesm6rt6kben uralj6kDirac elkapcsolatos venniebben tekintudom6st a m6letin6zetei. nem volt hailand6 aki val6s6g6r6l. tetben term6szet a a Ehrenhaft cikkeinek, megfigyel6seinek r6sz6ta ,,Bevezetls egy taliljuk. Ofi ldthat6, 2. kijtetenek fejezeteben 4. ftrtechnol6gidba" is, egyenletek kiterjeszthet6kforgds a eset6re az hogya Maxwell-f6le elektrodina egyenletek eredeti szerkezet6t megtartva. kiterjesztett A mik6ban,csak egy tengelykdriili forg6sttekintve.az els6 h6rom forr6stagokat. a mrsik h6romegyenlet mig az egyenlet ,,statikus" a itt az leir6 6rv€nyes tagokat lartalmazza, vannak id6beliv6ltozdsokat tagok;s.Ha nemhozzuk l€trea forg6shoz sziikseges technikai felt6vagyegyenes ment6n halad6 t6lt6seink vannak, akteleket, azaz 6116, talilkozunk. azonHa kor csaka szokasos n€gyMaxwell-egyenlettel vagy forg6 porszemcs6ken ban nagy v6kuumban, vagy plazm6ban, nagy szdgsebess6gii tdltdsekis mozoghatnak, abbanaz esetben a Maxwellegyenletek tovibb b6vithet6ek. Ekkora kiterjesztett elektrodinamikaiegyenleteket kapjuk, melyek vektorosiriism6ddalmdg egyszeriien kezelhet6k. j utott.Nemcsak Ehrenhaft kis6rleteivel szokatlan eredmenyekfe kijelenl6t6t. mutatta m6gneses monop6lusok hanem felfedezte, hogy a fdnnyelbesug5rzott rdszecske mozg6sa sor6nsokkal titbbenergi6r ad jelent6s6ge le, mint azt vdrndnk. Technikai nincsugyanennekaz effektusnak, megintazt bizonyitja, de hoBya fizika vilrga sokkalgazdagabb. mint ahogy kiinyveink ezt mutatjdk. szimm€triacsdkkentds A jelennekmeg,6s segits6g€vel tipusrjer6k.mez6k,mozgdsformSk ij nemsziiks6gszeriien marad megaz impulzus az impulzusnyomat6k 6s sem. tdbbtengelyes, A spir6lszerri mozgisok trimasztjiik ezt al6. N6h6nyanmegpr6b6lt6k jelens6geth6effekusk6nt a 6n6kelni, azonban mondvacsin6lt ez ri,agyar4zat, hiszenanyagitulajdonsdgt6l ftigg6en, egyeselemekf6mszemcs6i miis-mes m6donviselkednek a f6nyben; egyesek kdzelednek f6nyfonds a fel6,miisok ravolodnak 16le. Tehdt nemlehet h6elnyel6si effektusra visszavezetnimozg6s a iriny6t,mennyisdg6t min6s6g€t 6s sem,kiilijn6sen akkor,amikorrcjbbtengelyri spir6lment6n viszonylag nagysebess€ggel mozog r6szecsa ke. Ez az effektus elektrodinamika az pediga ter feltdratlan teriilere, (a m6szetben bioldgi6ban) ldteznek csavart spidlis molekul6k, ezek az Sltaldnositott elektrodinamikai folyamatok alapvet6k. 318

A HoRrzoNToriL...

l6that6, segitsdg6vel egyentetei A kitedesztett elektrodinamika dll6, vagy folyamatokn6l eredetileg az elektromos hogy tranziens ami p61y6n mozg6tcjltdsek hirtelenforogni kezdenek, nem egyenes Ezt tiindgyMaxwell-egyenletb6l. ^z effektust kovetkezik szokdsos a g6zkisiildsekmegfigyelesei a tranziens is ald masztj6k PauloCorrea nagysebeskdrnydkina t6lt6sek 16l:gyorsivkisiil6sekn6l kat6dfolt a a megviltozik kezdenek, ez6rtezeken heiyeken s6gtitranziens forgdsba a miattgdmbalakl lesz a az ivkistil6s alakja: kat6dkdmyek6n forgds j6l a f6nfeliiletet. latszik forgds vizsg6lva megolvadt a Mikroszk6ppal jelentkez6 forma.Ha id6bendlland6az ivkisiil6s, nyomrin drv€nyes kat6dfolt alakokat kapunk. mris akkor teljesen tipusf,mdsjelleg( jelenlegi.viszonylag technol6gi6nkkai egyszerti K€ts6gtelen, hogy nem nem a rdlr6sek forgatdsdt tudjukel6rni,ezdrtezek^z effektusok fejl6d6kizrrt azonban. hogya nanolechnol6gia buklannak Nem eki. tanulm6effektusok kiizvetlenebbiil s6velezekaz elektrodinamikai Term6segits6g6vel. nyozhat6ak lesznek, mint a forg5 porszemcs6k 6s elkiil6nitvekezeli mechaniket szetesen, az eddig egymest6l ha gazdag tovdbbi hihetellen dsszekapcsoljuk, akkor elektrodinamikit A taldlhatunk klasszikus a fizik6ban. magnetohidrodinamika teriiletel (a vezet6, mozg6 folyad6kok vagySrizok eramlesiinak tanulmdnyoz6jelens6gsorokat gazdag kin6l. Ezeket sa) miir ma is zavarba ejt6en pdld6ula kozmol6g;iiban, a mai melegfizi6s folyama haszniljdk de vagy A monop6tusokkal, kiirtokndlis - nemsok sikerrel. m6gneses mozgistv6gz6 elektromos ldlt6sekkel larkitottSltaldnos dinamika ma felti4radan, nen? tetiilet. m6g de febi*lpezhetetlen AZ,{TOMTf,{COK AIAXJA A mai elmdleti magfizika megfenekldse, stagnAldsaa hatalmas em- annakkdvetkezm6beri €s anyagier6forriisok bevetdse ellendre is nye.hogy nem,vagy alig veszikfigyelembe szimmetriaszeml6let a 6ltalfelKnSltlehetdsdgeket. tudjuk,hogyaz atomfizikaban, J6l azaz az elektronh6jak fizikrjdbana szimmetria szerepe milyenfontos(enjelent6sszerepe nek felismerds€ben volt Wigner Jen6nek). Azt is tudjuk.hogyaz igynevezett elemir6szecsk6k fizik6jibanmegint csak alapvetd szimmetri6k a ismercte. mai llldspontszerint A egyediilaz atommagok vilageban nemjelent6sa szimmeta szerepe. miatt a E t€ved6s miatt azt6negyszeriinek nin6, de a gyakorlatban alig-alig hasznelhat6 gondolkoznak elm6leti6s kis6rleri modellekben az magfizikusok, nemis fejl6dikez a te ilet. Ahogyaz miir lenniszokor, 6s ilyenkorn6 mega ,,kiviil6ll6k"szerepe, mert friss lit6sm6dszijks6-

319

E6ELY GYdRGv: BoRorvAaLEN

gesahhoz, hogyhelyiikre keruljenek 6sszefiiggesek. tettemeg az Ezt Sindely Ldszl66sfia, Sindely Ddniel.Azt vett6k6szre, hogyaz atomval6j6ban szimmetriikfi gyelembevdtel6vel magoktulajdonsagaira a lehet a legjobban magyarezabt kapni - a giimb6kgeometri6jSval, szimmetridj6val legjobban lehet leimi a kijlitnbiiz6 izoalommagokat, t6pjaikat, stabilitdsi instabilitdsi 6s tulajdonsdgaikat. Mai tankdnyvtuddsunk szerinta gyakorlatban ndhAny kivdteles - nemkivitelezhet6 anyaggydft6s. esett6l eltekintve az Szaporit6-reaktorokban udniummagokb6l neutronsugerzes hatisarael6ellithat6 p6ld6ul plut6nium, ha az optikaisz6lvezet6kh6z de nagyon fontoserbium nevii .itkafitldf6mre lenneszilks6gijnk, akkor hiribakopogtatndnkaz eim6letivagyKsirleti magfizikusok ajtajdn, azzalutasitandnak el minket,hogy az alig-aligismertritkafdldf€mek, akiniddk az vagylantaniddk tdmeges gyartiisa mer6fantazmag6ria. Pediga ni6bium,a szam6rium,cdrium, terbium, diszpr6zium. holmiumfona a a a tos elemek,ipari nyersanyagok lehetn6nek. Annak is ajriiln6nk, ha pdldSulaz eziisttelszomsz€dos pallediumottonnaszernra lehetne gyiirtani, mertez a f€m m6ga platiniindl dr6g6bb, is ugyanakkor nagyonhasznos ipa{ anyag. olcs6n Ha tudniink el6dllitani ezeket eleaz meket,ij eszkiiz6k,szerkezetek sorakeriilhetnepiacra,6s egdszen ij pontosan foglalkozisokalakulhatnanak Ehhezazonban ki. kellene tudni,hogyhogyan n6znek ^z atommagok. is ki A mai hivatalostudomenynem visz kdzelebba megoldiishoz. A magfizikasokfelemodellthaszndl, titbbekkdziitt a protonok6s neutronok eklektikuskever6ket mutatd,rigynevezett cseppmodellt, vagy a szabiityosabb, kiils6 elektronh€j a mint'j&a 6pn]ij hAjmo&/r. Azonban egyik modellsemalkalmas atommagok az tulajdonjellemz6a sok empirikus sdgainak leids6ra.Az eg6sz teriiletre k6plet,6m ezekkel mindig6vatosan binni, mert lehet,hogycsaka kell tudatlansiigot pal6stoljAk. N. Muhin, oroszmagfizikus p6ldet K. k6t param6ter is hozotta sok-sok vesz6lyeit bemutatand6. els6p6lda Az az atomh6joptikai spektrum6nak hiperfinom szerkezetdt gyafi,z6 n egyik elm6letc6fol6sdval kapcsolatosan keletkezett. ^z elrJ.l6let Ez pontosan hdt esetben adta visszaa megfigyeltkis6rleti6rt€keket, ez6rtbizotta modellben szerz6. a Ellenfelea szerz6 neveinek betliibdl alakitottegy szemcsoportot, enneksegitsdgdvel 6s ugyanolyan pontossriggal visszakapta eredm6nyeket. amerikai az Egy fizikusigy jellemezte paramdterek a hat6siit: adjanak h6romparam6tert, ak6r 6s param€terrel az oregy elefrdntot le lehetvelerajzolni.Ndgy is meg menyiit is cs6v6ltatni lehet.Egy dtparam6teres elefdntpedig mdr magais kdpes leszij elm6letek el6allitesara.

320

A HORIZONTONTUL...

A term€szettudom6nyban Okkdm borotv6jinak nevezlk azl az 61lal6nos alapelvet, amelyszerintaz az elm6leta jobb, amelyikkevej6 (param6teft) sebb felt€telt igdnyel. iEaz,n elm€let Az rendet, rend szert teremt l6tsz6lag a ellentmondrsos adatok tenger€ben. SindelyA j f6le szimmetrikus magszerkezet-el m6letet6l leirjaa stabil6sinstabil magok viselked6sit, tulajdonsiigait, ezeke elfogadhat6 6s magyardzatol ad.Sajnos nemlehetmegfigyel6ssel kiizvetleniil, vagyakir a legjobb mikoszk6pok segiis6g6vel vagyciifolni;csakkdzvetetl igazolni bizonyit6kok vannakaz elm6letalrttmasztiisiira, abb6l viszontszdmos nagyonmeggy6z6. ,,Bevezetls tirtechnoldgiAba" k6te A a 3. j6l t€bental6lhat6 dolgozatuk olvasmiinyos nagyonizgalmas, kij6s vethet6,mindenkinek figyelm6beaj6nlom.Olyan k€rd6sekre a is egyszedi vdlaszt adni,hogymi6rt stabilak niklel 58,as,60-as, tud a 61-es, 62-es6s 64-estijmegszemi izot6pjai, ugyanakkor mi6n nem stabilak kdziitttiklev6 59-esvagy 63-asizor6pok, a valaminraz 58 alattivagya 64 {dlijtti tbmegszemokezekajelenlegielm6ieri mag fizika6 el6srendszer€n esnek. kiviil A magfizika 6llitja,hogya neutronok kcir6anyag azt a szerep6r tdltik be az egymisttaszit6Fotonok kiiziitt, ds kaotikusan helyezkednek el az atommagban. Ahogy ncivekszik protonok a sz6ma, n6 fgy egyrenagyobb m6n6kben neutronok6,6s 6llii5k, hogya protoa azt nok€sneutronok sz6miit statisztikai iisszefiigg€sk6nt kezelni. kell Bdr dvtizedek tdbb ezerelm6letimagfizikus, tdbb ezer kis6rleti 6ta 6s magfizikus vizsg6lta atommagok az fel6pit6s6nek, tulajdonsdgainak, stabilitds6nak k6rd6s€r, mind a mai napignemjutottakelfogadhar6 vilaszta. Yal6sziniilegazdrt,mert a kiinduldsi paradigma volr helytelen, m6gpedig hogyaz atommag rendezetlen az, prcton-6s neutegy roncsomag. A Sindely-modell rcndetteremta protonok neufonok,azaza €s nukleonok ardnyiinak l6tsz6lagos dsszevisszas6giban, a Sindely-f6le modellben magz6rt€s szimmetri6kkal a rendelkez<i rendszer. dolA gozatbankdziilt izot6pt6rk6pen l6rszik, hogy van egyfajrarend a j6l stabil 6s instabilizot6pokkdzdft.A szerz6k €rvel6s6nek alapja^z volt, hogya vil6g biirmely r€sz€bril sziirmaz6 6rcek,esvdnyok eser€n a kiil6nbitz6 izot6pok arSnyamindig hajsz6lpontosan Dgyanaz, ezert yalafiilyen bels6rendnei kell lenni, 6s nem pusztidn statisztikailag6ll el6 az azonoss6g. megfigyel6sazt mutatja,hogy neutronokszabad A t€rben, stabilan neml6teznek hossz(ideig,protoffa6s elektroma esnek sz6t: neufton tehet csakis bezdftan, atommagban az l6tezhet. A mai fizika aztmondja, hogyproton6s neutron lehetaz atommag felszindn vagybelsejeben A Srndely-fdle is. geometriai rzabiilyo. mol

321

EGELYGYdRGY:BoROTVAELEN

vanmindigprotonok hogyaz atommag felszin6n dellb6laz ad6dik, pedigmindigneutronok. kell teh6telk6pzelni az Ugy nak,belsejeben azonos sugarigdmbdkhogymindegyik stabilatommag atommagot, s z6xt,szab6lyos t6rbeligeometai alakzat, ha nem sike jl bitl6116, instabil csak ilyet kirakni,akkoraz mindenk€ppen rdvid 6lettartam6, radioaktiv izot6p lehet.A magokatigy sziliird, azonossuganjgoly6ka dlland6an bomlaszkal modellezni lehet,legfeljobb fizikai v6kuum figyelembevenni. t6, zizegii, szeff5,z6 hat's6t kell kis m6rt6kben tulajdons6g6t le az osszes Az igy felepitettmagmodellek atommagok kiv6tel sema modellek tudjiik imi, nincsegyetlenbels6ellentmondas, 6s a val6s6gkitziitt. Ha sziltud goly6kb6l 6pitjiik fel ^z atommagok 6sszes elem6nek szda modellj€t,akkor a t6rbeli geometriaialakzatok ma fgy aranyfk ^z adott halmaz felszindn levd gdmbdk sz6mthoz, mint a r6szecskdk vildgdban^z atommag neutronjainak szima a protonok szimiihoz. Magyatfim.az atommagkiilsd feliilet6n mindig propedig a semleges tonok vannak,b€liil bezrirva neutronok. Fobl6mdt A protonh6jalattineutronszerkezet ezut6na meghatirozisajelenti. Tiibb rdtegbenis egymiisra6piilhet a bels6neutronmag. Min6l nagyobbaz elemt6megsz6ma, ann6lbonyolultabb, m€gmindigrende dezett, bels6 z6rt neutronhdjakat l6tunk. modellalapjinkdt felt6telt A is ki lehetmondaniaz atommagok stabilit6s6ra. Rdszben neutronok a elrendez6s6nek t6rbeliszimmetrieja, bels6neutronmag a elemeinek 6rintkez6ses kapcsol6d6sa,a neutronhalmaz h€jenak 6s kiils6 z6ftsega ^z is sziika felt6tele annak. hogyegy izot6pstabillegyen. Misrdszt vagy pdrosan hes6ges, hogy a neutronok atommag az belsejdben, lyezkedjenek vagy geometriailag el, tijk€letesen zerjekkirbe a mag lev6 vagya kdz6psikban kdz€ppontjaban piratlanneutront, elhelyezked6h6rmas vagydtdsneutroncsoportot. Ez a modelll6nyeg6ben atommagok peri6dusos rendszedt kiaz nilja, nemkevesebbet mint az anyagok peri6du6r, Mengyelejev-fdle geometriai sosrendszere. szabalyoss6goka, A szimmetridka 6pi.ild rendszer ezutSn axiomatikusan 6pithet6 ijabb megkitt6sek fel n6lkiil. Enneka modellnek segitsdg6vel p6ld6ul,hogy mi6rt a meg6rthet6 instabila techn6cium nevrielem,hiszenaz adottneDtron- proton6s sziimndl egyszeriien lehetkirakniegy stabil,szimmetrikus nem magszerkezetet. modelltanulmrnyoziisa 6rthet6v6 A ut6n viilik, hogy a p6roselemekizot6pjainak szdma 6ltal6ban 6, 6s csaknem 4, mindegyik pdroselernnek l6tezikegy-k€ipSratlan t6megszdmlj, emiatt 6s piratlan neutronsz6mri stabilizot6pjais. A piiratlan rendszdmli elemek a piirosokhoz kdpest szokatlan kiildnbdz6s6get pontomutatnak (szimmetria) san geometriai okok miatt. A pftatlan rendsz6mi ele-

322

A HoRrzoNroN ril-...

mindigp6ros, elemekn6l mindigvan neutrontdbblet,neutronszim a vagyk€t stabilizot6pl6tezik,6ssokkalkisebbaz menk6nt csakegy gyakorisdguk, a pdros ekjforduldsi mint elemekn6l. A modellmegmutatja, hogyaz ur6nn6l nagyobb rendsz6mii elemek mi6rtnemlehetnek elvilegsems(abilak, azaza fizikusok6ltalrem6lt k6s6bbi stabilszigetek nernldtezhetnek. m6dszer A segirs€g6vel neg lehethatrirozni ur6nfelettimagok az csopo{j6ban viszonylag a stabilabbizot6pok tcjmegsziimait A szimmetri6.a is. 6piil6modellmegmaa bdta-boml6s lezajlSs6t az alfa-tipusr.i ds Eyarizza pozitiv6s negativ bomliis okaitis. pdldiiulaztajelens€A modellelegiinsan szemldletesen 6s mutatja get, hogy az urdn a hasad6sakor mi6rt nem k6t, nagyjiib6lazonos magra esik sz6t.A kis6rleti megfigyeldsek szerint, 6ltal6ban 140 egy kiiriili tdmegszemi, valamint kcjriilbeliil egy 90-es tomeSszami magra esik sz6taz uiinium 235-6s maghasad6s Ha goly6kb6lkia utin. rakjukaz ur6nmodellj6t. l6iuk. hogynemlehetpontosan szimmetrikusan kettdszelni magot, a csakegydarabj6t lehetleszakitani.

aJkitsti haj knkd

b) kij.6psdhij

c) beLs6 bLokk

1.'bta. A. u n 238neuta,modelljAt akot6 h4jak.

a)A. unitl-235 8.6bra.

b) 3ri13.askdbds alakzat

323

BoRorvAELtrN EcrLY GYORGY:

G&
maqjdnoks.erkezete. 9 . abft. Az uflin -235beLsd

egyeltaa megel6z6en hogy a szdrz6k felismer€st Megjegyzend6. hanem 5l-es gdmbhal_ az okai l4n nema maghasad6s utiin kutattak, vizsg6lt6k. sajrtosgeometri6ji51-eshalmaz A mazokszimmetridit hasad6 az 16lcsakkds6bb deriiltki, hogyaz 6ppen ur6nhires,/hirhedt egyezikmeg.lnaz a izot6pj6nak, ul6n-235-nek neutront6bblet6vel arra.hogya plut6nium-239 nenmiir csakegy ,.kisl6p6s"volt rSjcjnni halugyancsak 51-es egy mertannak neutrontdbblete is az6rthasad6, - a r6szletes geometriai pedig maz. Enneka szab6)yos halmaznak hogy vizsgelatok utdn - egyedill6ll6 kiildnlegess6ge, mindenegyes eredm6kb. hasadisi sftia a blokk fhalmaz) 1/2 + 2/3 os sz6tvdl6sat rendhogymi6rt vannak bjzonyos nyezi-A modellazt is 6rtelmezi, (igynevezett nagyonstabilelemek. mdgikusszdmokniil) sz6mokndl pedigviszonylag instabilak magok. a mdsesetekben egyszeannak, hogyegy alapvet6en A Sindely-modell p6lddja sz6p logikusan 6rthe6s egy megoldes segits6g€vel rii felismer6s, elegdns t6enviiasztlehetadnieddigmegv6laszolhatatlannat kdrd6seke. tiin6 pusztdns szimrnetria-szenlAlet A m6dszertoviibbfelhaszndldsdval. gondol6sa anyagok 6rthet6v6 tehetia nemesgiizok a fefiom6gneses 6s tartommegism6telni, akik szeretik hogy 6s viselked6set Fontosnak is. gondolatokat, sz6m&a Sindely-modell azok a €lvezika sz6p6s tiszta izgalmas kaland lesz. elolvas6sa szellemi Hogyan T€diink mostvisszaa t6maelej6nfelvetettgondolathoz. (fiizid)ds maghasad6ssal gydftani lehetne anyagokat magegyesul6ssel (fisszi6)? Technikailag lehetak6rmit nem vdghezvinni atomreaktoaz l6trerokban.melegftzi6tpedigegy6ltal6rnem is tudunktart6san

324

A ITORIZONTON lUL...

hozni. Az els6 rdszben emlitettFarnsworth-f6le k6sziildkazonban vdrhat6an alkalmas lenneanyagok gyert6siira. italakitesdra, Nagyobb tdmegsz6mri p€ld6ul elemekb6l kiindulva, ur5nium atornmagot le-l€farigcsSf lehetne gyfttani ht6,iyz6 anyagokat,p€ldrul pallddiumot va vagydiszpr6ziumot. fiizi6skamrdban, fLizi6s A a folyamatok mell6k(att6lfiigg6en, gyolsneutronokat term6kek6nt ad6d6 hogymennyire ioniz'lt ez az anyag,m6s-mds gyo$ithat6 fel) hasznilhatsebess€gre ndnkaz ur6nium vagy6lom,vagym6shasonl6 anyagok ,,sz6ttiirdel6s€re".A nagyobb atommagok,,let6rdel6s6vel",,,farigcsr4ldsdval" eljuthatunk kisebbekhez. a A Famsworth-f6le gyorsitastl6trehokesziil€kigen nagysebess6gri 26 szerkezet potencirlis neutronforras, 6s sokf6le varieci6slehet6s6get tennelehetiivd, igy ha nem is tiszlin, hanemtitbbfdlemds 6s anyag kiiziitt,a keresett anyag izot6pjait val6szinijleg tudnefllitael6 ni. Esez megnemis az 6sszes lehet6s6g. bioldgia, 6let m6genA az n€l is egyszenibbanyagdtalaKtdsi folyamatoka k6pes,de er6l m6r ifivnk a Tibott tallilmdnyol cimll kdnyvben. A v,iKJUM ENDRGTiJ,4NAX MEccsApoLAsA A szimmetria,aszimmetda alkalmaziiseval kin6lkozik egy viszonylag egyszeriienergiatermel6si, energia.4talakitasi m6dszer, melynekr6szleresebb leirasaa ,,Bevezetis Eftecbtol6gidba" 3. kdtet6ben a Szamos, kiizi Jrnos dolgozat6ban tal6lhat6.Szamoskiizi tapasztalta, ^zr hogy ha k6t kiildnbz6 anyagi v6kony ferntemezkiizd nem til j6l szigerel6, nemtillj6l vezet6 fdlvezetdt tesz,akkorez a furcsakondenzator mafelritlt6dik kitrnlbeliill-2 voltos6rt6ke.Kisiit6surin a konden9616l zitor ijra tdlt6dik €s ijra kisiither6: folyamatat6r vdgrelenszer a megism€tl6dik 6s [jra. A jelensdg djra akkoris megmarad, Famha day-kalitkdba helyezziik szerkezeter, a vagyisnema mindeniitt meglev6elektromdgneses vagyelektroszmog zaj okozza ajelens6get. Nagyonv6kony,hibamenres, egyenletes vasrags 6Eif6lveze6 relegel nemkiinnyii el66llitani,de alapanyagk6nt sokf6le,a hdztartesban megtal6lhat6 fest6k vagyragaszt6 alkalmas. (P6ld6ul is egyes szaloncukorf6li6kndl nemtflj6l vezer6 a mrianyag mindk€t oldalara mas-m6s f6met g6ziilnek fel.) Elvilega ma l6rez6 ipari f€mg6z6l6si v€konyr6tegtechnikdklGl nagyonegyszeriien nem tfl dr6g6nmeglehetneoldani 6s ilyen kis fesziilts6gen egyenftamotiead6 kdsziildkekt6megglrrteser. Ebben esetben az azonban igazi6dkmozg6r6lvansz6,ink6bba nem vdkuumenergiiijdnak megcsapol6sa okozzaaz elekronos tijlt6sek szepardl6dSs6t. k6r kiilitnbitz6 f6m kttztjtr egyfajrakontaktpotenciSl A

EGELYGYdRGY:BoRo TVAELEN

okoz. jiin l6tre,ami a f6lvezet6 r6tegen beliil el6gnagyt6rer6ssdget ^zaz szepatelja, szivettjltdseket lev6 a Ez a €rerdss€g f6lvezet6ben az a rezg6se tdlt6sekei egyik elektliiki dt a viikuumenergia sebben adnak 6s knldnvalnak, eramot igy r6dra. a t6lt6sek

deeklrlkum

M&$A^A^&\A
10. ibra. kdztudott. hogy Ezt a hat6st m6r r6g6taismediika gyakorlatban: nyitott elekr6dokkal nem kondenzdtorckat szabad nagyfesziiltsdgri vesz6lye miatt.Ha vafeltdlt6d6s tirolni, rdvidrekellzemi a spontdn kondenz6torhoz, Iriml6sutiin hozzinyil egy ilyen laki sokh6napos ^z €rheti.Enneka hat6snak lehetaz oka, hogy a komoly eramiit6s .oharem mrn6sd azonos dnyagi ludnak Idkdlelesen ket gldrl;ssordn sem kdzdttidielektrikum gii elektr6dot el6illitani,6s a k6t fegyverzet Ez a k6t hatSsaztiin a lehet egy kis sziv'Lr9{s. szigeteltdkdfetesen. okozza. kondenziitorok onfeltdlt6d6s6t lass6 elrcndez6sa sokkalmarkrnsabb Szamoskiizi-f6le Persze effekus az jetdk". Itt a kontaktpotenben. hiszenitt kifejezetten,,ere megy ki a kinyeaz, cidlb6lad6d6 szimmetriacsdkkentdsami a vdkxumenergla egy l6nyeg6ben folytonos teszi: a Casimir-effektusnak ez r6s6t lehet6v€ csak effekusterm6szetesen demonstviltozata. hdzilag A eliidllithat6 a sorozatutiin r6ci6.de fejleszt6s enneka villamosenergia-fonesnak lenne. szinten gazdasigos is gyArt5sa kiizepes mrr technol6giai dolgozat, amit mostrdvidenefteEz a n€hdny lehet6s6g, n6h6ny amit de kintettiink, talana legfontosabb. nemazosszes, a szimmetriaszemldlet felkin6l.

326

A HORIZONTON TUL...

TNUrruN(-E AHrB,lrNrE6r?
A szimrnetria-tdrk6p mutatjaa term6szet 6ltal felKn6lt hatalmas technikai 6s g^zdas6gi lehet6s€geket, arra is reviidgit, hogy milyen kor6n de ,,befagyott"a tudom6ny,s emiatt a technika.A ,,hivalalos"haladr4st6l ezertsokj6t nemv6rhatunk. fenntarthat6, Ha el6remutat6 fejljd6st akarunl. akkorsonunkat mogunknak kizbevenni. vohet a repijlds. kell igy az aut6zis, a ridi6t€chnika,vagy a gdzturbindk eset6ben Az int6zis. m6nyes innov6ci6 egyetemei, mamutc6ges kutat6int6zetei. akad6midi erre nemk6peselq meginta ,,Kviil61l6k" igy kedben vana fejl6d6s kuicsa. kott tdn6nelmesordnaz emberis6g most 6rkezettel fejl6d€s€nek leglassfbb szakaszdhoz. Hdtkitznapi tapasztalatainknat l6tsz6lagellentmond a kuelent6s, ez ezeft n gy$eza@t ig6nyel.Hogyankell m6mi a fejl6d6st? Hajlamosak vagyunk arra,hogyaz id6 mfl6sdnak liiggv6ny6ben m64iik gyarapoddsunkat, hiszen 6letiinkmostk6nyelgondolkod6s mesebb, mint rdgen volt. Ez a azonban f6lrevezet6, mert nemtudjuk,hogyugyanekkom szellemi anyagidldozat 6s ,r6n nem juthattunkvolna-egyorsabb fejl6ddshez, emberibb 6lethez. C6lszeriibb tehata rdfordit6sokarrinyAban vizsgdlnia fejl6d€st. Az 6kori Egyiptomban,ahol n6h6nypap csak ked\tel6sb6l (rdszmunkaid<lben) foglalkozott kutatdssal,hi6ba fiiltak el sze'zes szi'z 6vek, a kutat6sra forditott ember6vek szdmaelenydsz6 volt. Az 6kori R6mdnak egy6ltaldn nem voltak,,kutat6i", r€gi gi'riig vi"osdllama okbanpedig legfeljebb egy-k6ttucat emberbesz6lgetett, gondolkodott n6haa vil6g dolgair6l. 6kor kutatesra Az forditott,,ember6vei nek" szdma n6hiiny ezerlehetdsszesen. kitz6pkorban pedigcsak A n6hiiny szerzetes m6solgatta 6kori gondolkod6k az mtiveit,szervezett kutatds egy6haidn l€tezett. nem ValamikorGalilei idejdben kezd6ddtt Eur6p6ban int€zm6nyes az kutat6s. Akkor n6hany tucat,Iegfeljebb f6lszez ember fordithatta teljes 6let6tkutat6munk6ra, ennekdsszegyiijt6tt. 6s kumulativ eredm6 nyei mdr litvanyosak. Igaz. ez ^ fejl1d's is szakaszos volt; a brir RoyalSociety n6ha tiz-hisz 6vrecsakformdlisan miikdddtt, nemvoh val6diterm6szettudom6nyos kutatas. 1800-as Az 6vekv6g6tdlazon ban megszildrdult tudomriny a int6zmdnyrendszere, f6foglalkoz6si kutat6kel6bbtucatjai, majd sz6zai, sziizadfordul6 a sorSn ezrei,me pedigtizezrei, szAzeztei foglalkoznak kutat6ssalIgaz,a kutat6s-fejleszt6sre fofditottp6nznagyr6sze haditechni a kiit gazdagitotta. Hrisz-harminc 6wel ezel6ttebb6l m6g csak-csak visszajutot! civil szf6r6ba de ma mdregyrekevesebb. bomba (A a is, kutat6sb6l kifejl6ddttaz atomenergetika. hisz 6ve nem 6piil ij 6m atomer6mii. olaj6rdekek Az annyiraerdsek, hogy k6pesek voltak az

EcE Y GYtiRcY: BoRor'\,^iLDN

tehdtnem is.) befagyasztdsera A fej16d6st €pit6s6nek atomer6miivek szAnt a hanem iejl6ddsel6segitds€re kuaz elteltid6 fiiggv6ny6ben, kell m6mi Ebbola n6rdforditesokban 6s tat6iemberdvekben anyagi tragikusak. z6pontb6laz eredmdnyek mint kijltiinkl:utatAsra, amit 1914-ig 6v Ma e$/etlen alatttobbp6nzt - iim az,,eredm6nyek" Ami ma. besz6lnek sajnos maguk6rt 6sszesen - ^zazamit a klasz6ltiinkbenfontos,gyakorlatieredmdny hdtkdznapi 6vekvdg66rtiinkel -, mindaz 1800-as szikus fizika felhaszn6lds6val kutat6k segits6gdvel nem meg,jobb6ra ,,hivatiisos" ig sziiletett bemutat6sakor. lehel6s6geinek Az is l6tszotta szimmetria+6rk6p csak befektet€st, hogyegyik irSnysemig6nyelsok milli6rddolldros mostsincst6bb,mint L'reativgondolkod6b6l keativ gondolkod6st. megval6sul6az rosszabbak eff6legondolkod6s viszontsokkal r6gen, .r. kifutdsr e.dlyei. hogy olvasni, Evr6l-6vre eredm6nyei? a Es mit mutatnak gazdas6g jdvedelem, GDP.De mi az iira enneka nda mennyit n6tt a nemzeti is a Ne veked6snek? csaka bev6telt, kiaddst vegyijkfigyelembeHa az megv6ltozik idda ^z elpusztulnak erddk,tdnkremegy term6talaj, kerijl az eredeti jrrds, akkorazt is ki kell szdmolni, hogy mennyibe a Erd6ket kell telepiteni, talaj term6kdpess6g6t dllapotvisszadllitdsa. kell 6llatfajokat me86vnia kell adni.tisztitanikell a vizeket, vissza vdgezztik a sz6mitesokat' el Ha teljespusztul6st6l. ennekf6ny6ben talin sokkaltdbb a vesztekideriilhet, hogyma nincsis gyanpod6s. pedig Ehhez fel habzsoljuk ezzela technikrdval s€g.Ut6dainkjdv6jdt nincsiogunk. az Vaiaha volt termritalaj Eszak-Afiikdban,Mezopotrimidban, lnErdiil(I6lmer csak siit vitlgy6nek sivata&iaiban, a Szahar6ban-is. dus s lndidban, D6lkeleFAzsiiiban, nemsokela mrilt id6ben besz6lhetiink mindentfelemdszt is. 6s D6l-Amerik6ban Afrikr{ban A szeg6nys6g kiv6dhet6lennea puszm6dszerekkel ad6 A tiibbletenergiat gdpekkel, Mi6n nemez tdrt6nik? tulas. norm6katsem alkalmazzdka A mdr bizonyitottanj6 tudomdnyos Ezt tem6szettudomdnyban. nem lehet egysze ien csak a nemt6r6A elnyom6sercdm6nye. mai rovdsaraimi, ez szisztematikus diimsdg Ming kultira idej6re'amikor a hasonlitanak banyatl6 id6k v6szesen Most kiizelgetta bimdalomdsszercppandsa. az ,,olajbirodalomban" minden a fekete arany kiiriil forog. A Fiildiin eladott energia 6liink, Cs kiiriitbeliil ftdromezermillidrd dolLir Avente, v4lhet6, mennyis6ge foly6irat tudom6nyos n6hanyfontosabb hogy ebb6l az dsszegb6l a hogymegelljon term6is Ennyiel6gahhoz, szerkesztdjejobban€1. fejl6ddse.Az amerikaiEnronc€g vezettiipolitikusokat, szettudom6ny

328

rri|-... A HoRrzoNToN

piacgazdasdg v6si6rolt meg,igy a szabad alapvet6 kitnyvel6c6geket foly6iraiszerkesz int6zm6nyeit al6.Mi6rt nejutna p6nzn€hiiny dsta t6jdrejs? Elegend6 nyilvdnitani valamita foly6iftF 6ltudomiinynak 6s drdke. okban, merisel vanhallgattatva persze Jdv6k6pekben nincshi5ny.A hrit6szeh€ny lnternetseaz gits6g6vel €s megmondja rnajd,hogy mi van kifogy6ban, cs6post6n iparban erkezika tej, a vaj vagymis. Ma egyedul kommDnikdci6s a vann6mifejl6d6s, ezena teriileten komolyellenforradalom 6m is dil. Magyarorsz6gonval6segos is kommunikrci6s ellenforradalom, rdrdr6gul6stdrt6ntaz ut6bbitiz 6vben. fejl6ddsaz, ha €gyreolcs6bbak A a term6kek6s a szolg6ltatdsok, l6tvdnyosan ha sik€riil visszaszoritani a szeg6nys6get, mindenkitisztaiv6vizhez, ha rendeslak6s. hoz 6sj6 min6s6gii oktatishozjuthat, A val6s6g azonban hogy az, egyrenagyobba tiivols'g a szegeny gazdagorszdgok 6s kdzdtt, 6s orszagokon beliil is a gazdag a szegdny 6s emberek k6zbtt. K6riilb€li1 k6tszdzcsal6dtanja k€zbenaz emberis6g vagyonAnak fel6t,€s nem az a c6ljuk, hogy monop6liumaikat elveszitsdk, hogy jussanak, mesok €lettdrhez, is lehet6s6gekhez esetleg m6dszerek, ij Lij technikdk,rij technol6gidk megjelen6s6vel. Kdzismert,hogycsiikkena hiboritatlan €lett6ra Fiildijn. A talaj savasodi4sa nemcsak nagy miatt a erd6s6gek pusztulnak, nemcsak tr6pusitSjakon, 6s a hanem mAs6a kelt 6gdvben A niivekv6sz6n-dioxid mdsiiveghi-giok miatt is. 6s (p6ld5u1 meten) klimidnk egyrcinstabilabb. rigyjelentkezik, Ez hogy tavasszal 6sszelrendkiviil liitv6nyosh6m6rs6kleti csapad6k6s 6s instabilit6sok mutatkoznak; p6ldrulegyhdrom-n6gy emiatt napigtarr6 for6s6g kitvetkeztdben kinyilnak a gyiimijlcsf6k virdgai,rnajd n6heny 6ra alaft a h6mdrs€klet annyiralehtlhet, hogy a vir6gokelfag),nak. A felmeleged6s miatt a hegyekben gyorsa h6olvades,6s kiiftotr a (6sijra nemtelepitett) erd6kmiatt a foly6k meg6radnak. emberi Az s6gmesiknagykincse, tenger tragikus a is pusztul. tenmAt6kben A gerviz felmeleged6se miatt hatalmas teriiletekv6lnak6lettelenn6, tfla zott lehal6sz6s ellatfajokezreitpusztitjael. A mai technika, technol6gia mai gondolkod6ssal a pSrosulva nem mutatszebbjdv6t, megegyfenntarthat6t Ugyan^zzal probde sem. a l6m6valkiizdiink, mint a k6sii-MingekKindban.Ugyanrigymandarinok umlj6ka tudom6nyt, ugyanigynemfejlddher semmi. 1880-as Az 6v€kben szinte egymds utenjelent mega telefon, redi6,a v6lt6dram, a a villanymotorok6s az ezzelhajtott szeiszemg6pek, aut6, a repiil6az g6p,a f€nykepezds, a filmezds, mozi.A fizikdban eg6szen 20-as a is a dvekigtartottez a pezsg6s, ut6na egyrecsiikkenr fejl6d6s a temp6ja, (Pedigmennyimindenlenneolcs6nkutathat6 lassult, majd meg6llt.

329

EGELYGYdRcY: BoRorvaELDN

akkor a Ha 6s feltdrhat6.) nem ismerjiika mdltunkat tudom5nyban, bez6kapuimindeniitt meg hogyismerhetnenk a jijv6t? A tudomany - hatov6bbakarunkl6pni-, a farultak.Ahol pediga kapukatbez6d6k lakatkell ettdmi. talalmdnya irds.A legaljasabb az Az emberisdg leghasznosabb taldn kdzhogyfontosgondolatok ha megtiltj6k, ha viszont, az irdsttiltjiik, fizik6ban, 6pitkezni a kinccs6 vdljanak. Hii4nyoznak szildrdalapoka lenne, Ez viszont csakszilrrdalapmlehet. a szimmetriaszeml6let ami ugyanelvileg seholsemtiltott, de 6ppenel6g,ha a gJakorlatbanaz. sorenvelhogyha a mozgas azt A Dob6-f6le felismer6s mutatja, p6ld6ula sebess6g, az 6s tozhata t6rid6szerkezete, emiattvaltozhat azok a korldtok, amelyekkiierii 6s ^z energiais, akkor megsziinnek ztitt a hivatalos tudomdnyemberei eddig gondolkodtak.Az ,,uf6k" nem 6rv ellenilegdiint6bb az volt, hogya f6nysebess6get lehettfll6pannyiiizemcsillagokaeljussunk, ni, 6s aihoz, hogya legkatzelebbi anyagkellene, amennyiaz eg€szF6ld tdmeg6velm6rhetiiiissze.Ha 6s viszont nem igaz az energiamegmarades, nem korlttos a f6nyse_ ezeka korl6tok mind elbess6g, l€tezik hipert6r,abbanaz esetben 6s megval6sulhatna longitudia tr.innek.Ha pedig a kommunik6ci6ban mez6k kutat6sa,akkor val6sziniileg nelis 6s torzi6s elektrom6gneses jutndnk, jobban terjed6jelekhez gyengiilii, kev€sb6 m6g gyorsabb, felvdltoztathatnd a viligr6l alkotott meg ami megint csakalapvet6en 6s fogdsunkat lehet6s6geinket. okok bukdsa mindgazdas6gi A feudalizmus bukdsa, szocializmus a jelenfor_ azt, miattk6vetkezett Ne gondoljuk hogya kapitalizmus be. tdrsadalmiforma. Ea !,8)amrjiban a v6gs6ds megvahoztathatadan Kevesekdtintdseir6nyitja ni: nem,Temokrdcia nempiacgazdasdg. is m6gcsakfdl 6s nemsz6lhat belesaj6tsondba, a t6bbs6get, a titbbs6g kell k6rddseket. Szembe ndzniazsemtudjuk vetni a legalapvetdbb zal, hogy a fizikdban a fontos dolgok mdr csak az eddie tiltott teriik' az tekentaldlhat6k. Haladnimdr csak megszegyeniilve, emberi6s lehet. szakmai t6ved6sek beismer€sdvel teriiletvan m€ga term6szettudoA fiziken kiviil szimosstagndl6 fel az miinyban. Hidbat6rk6pezziik az embedg€n6sszet6tel6t: embenem ri agy,a tudatkutatdsdhoz segithozz6minket.Itt a kiterjesztett elehrodinamika n6lkiilval6szinlileg soka fogunkjutni. a monem Az dell, hogyaz ember, €l6l6nynemmes, az csakegy zsrknyi vegyszer, nem vezetmesszire. a l6leka!1tagadjaL-utat6s6nak Ha t6rgy6t,a l6lek l6tdt, akkoralapvet6en fejl6deskeptelen. Erdekes, nem€rthetetlen, de hogy az emberiagy mrik6d6sdt minA dig csakegy adotttechnikai szintalapjen tudtdkelk6pzelni. XVIL

330

A HoRrzoNroN r'.L...

6rtelmeztdk, majdamikora te szizadban bonyolult 6raszerkezetk6nt hasonlitott6k. a diMa elterjedtek. akkora telefonhoz lefonkiizpontok gitelissz6mit6g6p soron. t€ves modellek besztkitik. Iezdtvan Ezeka jdk a fejl6d6s fizikiit szilird lehet6s6git. Az6rtkell tehdta klasszikus szerep6nek elistudomiinyos alapokahelyezni 6s ez a szimmetridk -, is b6kiy6ikb6l. merdse lehet hogym6steriiletek fijlszabadulhassanak a titretlen, jdv6 r6zsaA m6didb6l dradfel6nk,hogy fejl6d6sijnk az di6t5j6n bel6thatadanok. gy6zelmi Ilyen besz6dek szin,a lehet6s6gek a el6tt 6liink. 1918-ban, n6metfront dsszeoml6sa taldltik ki ezt a a di6ta' m6dszert: csaka gy6zelmekr6l,j6 hireki6ladunk ,,gy6zelmi leDyegle nem besz6li.ink. Pedigapr6siignak, szdmot, veres6gek6l a vezethetnek. lennek trin6hibiikisjelent6s kalasztr6f6hoz csak ritken Nagyobbvulkankitdr6sek emberis6g az tdrtenet6ben fordulnakel6. Ha p6ld6ulkitiir egy vulk6n,6s emiattaz eddigin6l az mondjuk tizszer annyihamukerijl a sztratoszf6r:iba.eroshelyi le tdrt6net6ben Lrtoljiraaz 500-as hiil6seket okozni.Az emberis6g fog volt ilyen nagymdrelri kalasztr6fa. durvdnezerdtszdz 6vvel evekben nemegynngyid6. M6g a ny6ezel6tt. tcjrt6nelmi ami l6pt€kkel ndzve vollakajtesztend6n hogyalig termett 6t, ri napokis annyira szurk6k a 6lelmiszer. egyilyen term6szeti Ha kataszlr6fa viirhat6 a olajvils6g. dfiga olaj idej6re esne, akkora kev6s term6nyt nemfogJuk tudni betakaritani, szrllitani. €hins6g alakulhat ki. Az L vilighibori ulljnszinre teljesen kihalta klasszikus szobriiszat. a klasszikus festdszet.klasszikus 6sa klasszikus a zene fizikamiivel6se is. Mindez dgy, hogy fdlbehagytuk, nem fejezlijk be. Nem tLrdom. hogy lehetne-e Beethoven szimf6ni6ival azonos szintrimriveket imi. vagy lehetne-e vagy El Grecofestm6nyeit esetleg Rembrandt felijlmilni. A klasszikus fizika feltdrdsdt azonban kell fejezni. m6g be Ez csak nem is f6lbehagyoat munka.a szimmetria-t6rk6p mutatja. azt hogya leriiletnek tahn csakaz5-10szdzaldket t6nukfel. Alapvet6probldma, hogya politikaivezet6k nemismert6k en fel jelent6s6gdt. nek a k6rd€snek gazdasdgi. nernzetbiztonsdgi Hatalmas dsszegeket kdltenek az olajforrdsok el megszerzds6re, megv6d€sere. hololt enneka p6nznek titred€k6b6l lehetne a ki fejleszteni jobb [j, energiahordozdkat. tudni,hogymi6rtnemismerik a politiku Nem fel soka t6rt6nelemnek a fontosleck6jdt. azt hogya termel6kenysdg ncjjdl6l zdioga. vel6se tart6s a ehhezped;ge gednikell a te(hnika, is einiat a terrnis.ettudatndn|fej li;d'sAt. Ha elindulegyj6gondolat, akkorabb6lmozgalom sze ez6djk. abb6l szefvezet lesz,6sez a szervezel gonmindigelnyomja eredeti az dolatot.Gondoljunk csaka kereszt€nysdgre,iszldmra. munkdsaz a

331

ECELYGvdRcY: BoRoTYA'LEN

de mozgalomra, a kapitalizmusis igy indult. hogy l6pjiik dt a me.ev gondolkereskedni, iparkodni, az engedjiik embereket fitldtulajdont, fordult A kiir itrd6gi Es kodni, gyarapodni. mindenaz ellenkez6j6be A fizika mos!, fiagikusez a term6szettudom6nyokn6l. Kiildndsen halott.Nem vdgelgyengiil6s_ el6szdr hAromsz6z td(6netesorSn €ves kimeritve halt meg, hanemerdszakosm6ben, minden lehet6s6g6t de Mven lenne, oda mosttilos a bel€_ don.tiltdsok6ltal.El6 teriilete hogy a tudomdegy6rtelmiien mutatja, p6s.A titrtdnelmi tapasztalat opci6,nem esetlegesen vilaszthat6 nyos,miiszakifejliid6snemegy Ha le amirijl biintetleniil lehetmondani. m6gisleegy riri passzi6, a bdntet6st mindenk6pa mondunk, vagyiselnyomjuk lehet6s6geket, jelert€sea fizik6r6l6s a pen elszenvedjiik. a kdnyv a halottkdm Ez technik6r6l. A kialakult helyzetet elsiisorbana tehetsdgtelens€gben felulmflhatadan tudomtnyos az alulmdlhatatlan, embertelensegben vezet6krov6siiralehet imi. Fejiikben tlland6an keveredika fejltid6s 6s a haladAs fogalma. az a A r6maiakis haladtak, azt6kok, kinaiak,az ink6k,az aftikai A haladtak, nemfejltidtek. mostani de t6zsek is, csakrossz irenybai j6l€tet, ad halad6si ir6ny csakkev6sembemek nyugodt,gondtalan 6s kinl6dds6t6ntud egy statdbbs6ge rengeteg munka az emberek a tiinii el6rni,holottcsupdn ,,klaszbil, elfogadhat6nak 6letmin6s6get emberi6letkttriilmdnyeket szikus fizika" ismerete mindenki sz6m6ra keresend6, a teremthetne. tdrsadalmi A bajok oka a gazdasagban pedig a term6gazdas6g bajainakoka a technikiban,a technikd6 szettudom6nyban, a megold6snak innenkell jdnnie. Nem a ezat is j6l6tet kell megszuntetni hanemmask6nt, visszafogott fejlddessel, j6l6tet megteremteni. hogy Kinet a ttm6salapokon kell a Littuk, taszitotta Ne le. des hatalmaemeltefel 6s a hatalomtudatlans6sa hogyez megism6tl6djdk. hagyjuk, van tdl... Sokminden m6ga horizonlon V6ge?

332

FUGGETEK
-FiqJ. f--i-t

---l

z9,a
w3. l--t-1 f-5-l

z,V.t-

ffI-F
89,6.
d. -Laahr, C.il.

Y A"

iN

EGELYGYdRGY:BoRorvAtr-trN

1. fiiggel6k
WesleyGary szabadalma
g6p Magnetoelectric machine, Elektrom6gneses ^zaz A tal6lm6ny sz6ma: 10239, benyijtds a ideje:1879. m6rcius I3. egy armatririib6l magb6l melyet invagy dll, egy ,,A taldlmiiny ldgyvas dukci6s tekerccsel egytitthaszni4lunk, ugyanabbanmagneses a tdrben, 6s azt polarizdljuk depolariz6ljuk. polaritisaan6lkiilvdlrozzon 6s A g6p meg,hogy kivenn6nk mdgneses a mez6b6l. Szdmos k6sziiltmrr elektromos 6ramel6dllit6s6ra olyan l6gyvasarmattilasegits6g6vel. melyendlland6 rniignes hatiisiinak kitetttekercs helyezkedik Ezekben el. a gEpekben m6gnesarmatfrdt mozSatjdk, a igy hogyaz armatira gyorsan €ssokszor ism€tl6dve megviltoztassa elvesziGe vagy polarites6t. - a m6gnes Azdrt.hogyldtrehozzuk armatrirdban az 6rint6se n6lkiil - ezt a p6lusv6ltiist vagy polaritdsvdltest, eddig mindig szijks6ges volt, hogyaz armatir6tki- 6s behizzuka mdgneses mez6b6l, azaza magnes vonz6mezej6b6l; vagyis egyikp6luste#b6l a mdsikp6lus az ter6be. Ehhez armatliritmozgatni az kellettegy hosszli szakaszon keresztll,amikorletoz[a p6lusviiltdsok a frekvenci6jit, megnehezitet6s te a miigneses megoszt6s teliesm6rt6kri kihasznal6set, felhasznrileset. Tal6lm6nyom 6rtdke hogyaz armanjnit mdgneses az, a mez6belsej€benmrlkijdfetem, az armatfrakis mozgat6sdval 6s dtpolariziilom a g6pekhez mdrismert hasonld, vagym6gjobberedm6nyektel. Taldlminyom azonaz eddigismeretlen t€nyen alapul. hogya m:ig(vagya vonz6s neses t6rben ter6ben) ldtezika mlignest6l kisebb-nagyobbt6volsiglaegyolyanszakasz arnit6n semleges vonalnak nevezek-, ahol a liigyvas (azaznemjelenik meg a nempolarizdl6dik legyvas v6gein 6szaki vagyd€ii p6lus). nemmdgnesez6dikm6gnes a hat6sa 6ltal.A semleges vonalhelyemdgnesenkent elt6r6:a vonala p6luser6ssig6vel m6gnest annak ardnyosan katzeliti, r6volabb 6s kerul a miignest6l. az armat{rat6rfogat6t ha ndveljiik. A vonal hely€t kdnnyen meghat6rozhaijuk tekercs egy galvanomdter egy 6s segits6geveligy. hogy a vashoz k6zeliriinkvagyi6le r6volitunk egy miignest.Egy miisikm6dszer szerint, vastiit,vasszbget kis helyeziink az armatfrav€g6re,6s figyeljijk ^zt a pontot.ailol a tii vizszintes helyzetbe keriil,s hogymikoresikle, mikorsziinikmega vonz:is. Felfedeztem, hogyha vasat helyeziink errea semleges vonalra, az polarizdladan marad m6gakkoris, ha az a patk6m6gnes vonz6 er6s

334

FriiccElbK

erftil a vo hatdsa alattvan,de amintbrrmely idnyban elmozditjuk a polariz6l6dik. hogy a vas polaritiisa nalr61, azonnal Felfedeztem, ha 6thalavonalellenkez6 oldalain elt6r66s megvdltozik, a vonalon €s dunk. lgy ha vasathelyeziinka mtgnes kdzel6be, kifeld tart6 (indukci6)segits6g6vel polarizeljuk, akkor mozgdssal megosztiis 6s 6s vonalateldrveelvesztipolarit6sdt, ahogya vonalt6l a semleges Ha t6volodik, ellenkez6 m6donpolariz6l6dik. fgy alakitjukki az arhogy a semleges vonalt6lbefeldvagyatt6l kifel6reze&jen, matrirat, munvagya vonalon keresztiil haladva komutdtoraldsszekdtve egy po_ vegezzen, lehet6v6 tessziik armatfrdban az sziiks6ges ket akkor ellent6tben tiibbi a larit6sv6ltdsokat. mindeztkis mozgdsokkal, S (mis tipusri) kdsziil6kkel. megA m6dszeremmel meg6pitettg6pekr6szleteitsold6lek6ppen (akdr akkor kapjuk,ha egy val6sithatjuk. legjobberedm6nyeket A 6s tijbb rdtegii) patk6m6gnest hasznalunk, az armat&6ta kdt p6lus fevonalk6zdtt. a 6s lettegyoldalon mozgatjuk, mdgnes a semleges valaminta magneses Az l-4. 6braa senlegesvonal 6s a mdgnes, 6s meziik kapcsolatat, az armatira depolariz6ci6j6t polaritdsveltasdt 6s g6p. 6!.{6.zolj^. 5.6btin l{tszik az eltalamk6szitett Az elekrom6gneses t, Abramaglafi'?jat A jelentiaz alapotvagytart6vSE melyb6laz a az jelii tart6k nydlnakki, melyeka megfelel6meziit alatit6 elland6mdgA nesttaftjek. A B a szok6sos tdbh6tegii 6lland6mSgnes. C jel6l egy Iapos,vizszinteshelyzetrilrgyvasarmatfrdt,mely a m6gnesmindket p6lusafeleft helyezkedik 6s a D-vel jel6lt vibriici6s,azazrezg{ikana el, van r(igzitve,melyet a ,-vel jeldlt vizszintestengelydcif dt, s meiy az c-val jeliih 6llvi4nyon nyDgszik.Ez a kar egy c-vel jel6lt, fiiggdleges irenyrim6sikkarhozkapcsol6dik, melynekfels6 v€gefel van hasitva,s a d-veljel6lt excenterrel rezgethetjiik. az ?-veljelcjlttengelyen Ez hejelijlt fogaskerdkben forlyezkedik melyazffel el, v6gz<idik, nagy €s dulatsz6mmal hajtjukmegaz E-veljeldlt fogaskerdkkel. t jelf keAz r6kkel rezgdsbe hozzuk kart,6s a nagysebess€ggel mozgatjuk armaaz trirdt a mdgnes liildtt 6s alatl. A kdz6pen kikdnnyitett6s lekerekitettar(szolenoid) matirakdriil egyG jelii tekercs helyezkedik el. Hogy a l6gyvas armatrirat magnes a vonzisaellen6ben kiegyensrilyozhassam. nekelljen€gy meghajt6t 6s haszniilni, ez6na vjbr616 kar als6rdsze mds-mds al6 magassdggal vagytdbbhengeres k€t rug6t(H jeh.i)helyezek, melyekegyrenijvekv6er6t fejtenek ahogyaz arki, manjrakdzeledik mdgneshez, egyreer6sebb a 6s vonzdsnak kit6van ve.Ebben elrendez6sben annyienergia az csak az sziiks6ges armatlira mtkcjdtet6s6hez, amennyi mozg6alkatreszek a inerci6jdnak sirl66s diisenak legy6z6s6bez elegend6.

335

EcEr,Y GY6RG1: BoRorvAiLtN

Amikor a gepvibriil6s6t, rezgds€t 6llitjukbe,c6lszeni armatirSt az (2.,4. iba semleges vonalt6l kiindulva befel6a m6gnes rczgetnt fel6 ra).Az armatira, amintelhagyja vonalat a polarizalft6 v6lik; 6sdepo(.Azaz nempol6ros.) lariz6l6dik, amintel6i ^ vonalat. ott Tekintve. hogy az amatfra csakkis m6rt€kben mozog(n€hiinyesetben csak egyinch50-ed r6sze), az is ki vanegyensflyozva megnes 6s a vonzdsi hatAsa ellen,a g€pet energia kis befektet€s€vel fordulalsz6mnagy mal lehethajtani. Mivel az armatrir6t mSgnes a ktizel6ben mozgatjuk, ahola vonz6er6 az indukci6s 6s hatds igen er6s,a dr6tokban ds sok nagyintenzit6si tuamot lehetindukdlni. Ha valamilyen okb6lszijks6ges lenne. akkoraz armatireta semlegesvonalon kiviil is rezgethetjik andlkiil.hogyelhagyndnk mdgnea sesteret.De rezgethetjuk armalireta semleges az vonallalp6rhuzamosan an€lkiil,hogyteljesen is eltivolodni4nk m6gneses a mezdbdl. Ebbenaz esetben egyeniirami k6t impulzusunk a kifel6 mozgris Iesz sorin,6skett6a befel6 tijn6n6mozgas kitzben. Ahhoz,hogy(liiket6) egyeneramot kapjunk, b6rmilyen komubtorvagyeramirdnyvdlt6 elegend6 a kommutetort tdbbf6l€k6ppen hasznilhatjuk. Egyetbemuratunk az 5. 6brdn: rezg6kar h6ts6 a rdszdn J-veljel6lve,ennekk€rv6g€n 1<-val Llel jeltilt vezet6 van. melynekv6geihez tekercs 6s uij a v6geitkittjnk.A ( val 6s Zlel jeliilt ujjak h6rom, N, O-valjeldlt M, egymdssal ijsszekittdtt fdmiapokloz ntkeznek; els6ken6a P-vel 6 az jeldlt vezetiivel, mesika 0 jehivel,6s az eg6sz a rigy van kialakitva. hogyaz iiramir6nyamegveltozik, aminta fesziilts6g irinya a tekercsben megfordul.igy a P, Q vezet6kben 6Lr^m az ir6nya6lland6marad. Mindenesetben kell elkdsziteni g6pet, rigy a hogyfelhaszn6lhassuk az armatfradepola z6ci6jdt semleges a vonalment6n; az armatljra s v6gig a m6gneses mez6nbeliil maradjon,6soft is kell mozgatni. Amint az 1-4.6brdn letszik, rezg6armarira megnes a a mindkdr p6lusa el6ft helyezkedik lehet6v€ el, t6vemindk6tp6lusfluxus6nak felhasznel6s6t,6s eg6sz az armarir6ris, igy a mdgnes teljesenergiejdt munk6ra tudjukfogni.Akkor kapjuka legjobb eredm6nyt, k6rvas, ha Iemezt 6sszefogva, (Ldsdrajz.) dsszeszegecselve haszn6lunk. A g6p forftija, konstrukci6ja a r€szekelrendez€se 6s v6ltozhat, amennyiben armattiraa magneses az mez6nbeliil mozog,valamintha az armattlradepolariz6ci6jeval nyerjiik a" 6ramot.Az igy leirt tal6lmdnyom kapcs6n kdvetkez6 a ig6nypontjaim vannak: 1. A fentiekben leirt m6dsze.rel elektlomos iiramot indukdlok, melyn6legy tekerccsel elliitott vasarmanjrdtrezgeteka semleges vonalfeld.es attdlbefeld dllandd egy miignes terdben.

336

FLccELaK

g6p 2. A magnetoelektromos egy mdgnesb6l, egy indukci6stekercsbcil egy.a mdgnes €s mezej6ben mozg6ldgyvas armatir6b6i lill. Az armatiraa mdgneses vonalirdny6ban, semlegessdgi valamint att6lvisszafel6 mozog. 3. Egy elektrom6gneses g6pben permanens egy m6gnes. indukegy ci6s tekercs egy armatira,valamintegy mozgat6 6s mechanizmussegitsigdvel rezgeljijk armatirit a mrgnest6l az t6volitva €s kdzelitve, semleges a vonalt6leltdvolitva vagy azonkeresztiil. an6lkiil, hogyelhagyn6nk midgneses a mez6t. g6p 4. A magnetoelekromos m6gnesb6l. indukci6s egy rekercsb6l6s egy ldgyvasb6l Az ut6bbitigy rezgetjiik. 1ll. hogycsaka semleges vonalt6l m6gnesig. vissza semleges a €s a vonaiig mozog." (M€gn6gyig6nypont van,ezekazonban nemmondanak szemottev6enrijat.) N6hdny kommentir A fentiszabadalmi leir6s, tudonisomszerint els6a echnikatdrt6az ne6ben, amely tdbbletenergidt termel6 szerkezettel kapcsolarban fennmaradt. leids k6zirissal A k6sziill, legfeljebb helyenvolt de k6t olyan homilyos,nehezen olvashat6 sz6, melynekfordit6s66ft nem mern6kkezeskedni. igy 6rzem, de azoknem6rintetika szabadalmi leiiis l€nyeg6t. a berendezds Ez annyiraegyszerrinek flinik, hogy mindenki, n6mikdzijgyess6ggel aki rendelkezik, rddldoz 6s negyvendrvenezer forintot. meg tud.ja6pateni szerkezetet. a Patk6mrgnest tdbbhelyenis be lehelszerezni. hangsz6r6kba de 6pitettgyrirrialaki. dlland6mdgnesek vagy m5s mdgnesek segitsdgdvel val6sziniileg is meg€pithet6permanens a mdgnest helyettesit6 mdgneses kdr. Tudnikell, hogya XIX. szdzad v6g6n k6sziilt61land6 m6gnesek a mai mdgneseklez k6pest igen gyeng6k voltak.6s alacsony koercivitiissalrendelkeztek. Alig 6tvdzdtt.hengerelt lemezekb6l k6sziiltek, igy viszonylag kevis kistdlyhibahalmoz6dott benniik, fel ez6rrala csonyvolt a koercivitiisuk a remanens 6s migneses indukci6juk. Mi elottnekil6tnienkfeladatnak, a 6rdemes n6hiiny magyar nyelven ki is adottkitnyvetelolvasniaz nlland6miigneseket ta.talmaz(i kdrdkr6l. (A lista a ,,Be|ezefts ftrtechnol6gidba" kdretdben, cary-f6le a 3. a 'negtdldlhircr. kd./tlJln\ fel Jr\/erkerelek leirdsdn-k kapc\;n Am ra. hogymozg6alkatrdszekel tafialmaz6 mrgneses kdrtjkkelnemnagyontbglaikozik irodalom, kijliindsen az 6s nemfoglalkoznak ezzcl azigynevezett.,semlegess6gi vonallal".

EGELYCYdRcY: BoRorvattLEN

majd k6vetkezdfeladatkdntdgy Erdemes a z6ndtfelt6rk6pezni, ezt javasolta:tekerjiinkigen v6kony aiogy Gary folytatni tovibb a m6r6st, tekercseta l6gyvas armatrirakdr€, 6s ndzziik meg, hogy milyen az indukci6 idiibeli lefu6sa. V€gezziikel ezt a Ks6rletet[gy, hog} exa fdl_le szinuszosan mozgatjuk id6ben szabdlyosan, center segits6g6vel z6nafelett, azonkeresztiil6s az alatt Ha ezt a vasdarabkdt semleges a elvdgeztiik,6s megvizsgdluka gener6lt6mm idiibeli kis6rletsorozatot kapunk, hanem att6l lefut6sdt,akkor nem szabdlyosszinuszlefut6st miatttdrt6nt. az elt6r6t.Ez val6szimileg indukci6svisszaiates abb6l az er6t&torzitasieffektusb6l,a szimMaga a tiibbletenergia kitvetkezik, amit mdr a III. r6szbenr6szletesebben metriavesztesb6l - ezzelitt a tovdbbiakban is foglalkozunk Ahhozvi' nem kifeitettiink hasznos az rendKviil ez hogynagym6rt6ki legyen a torzu|ds, szont, €s a z6n6ntiirt6n66thalad6s,polarizeci6 a sernlegess6gi fgynevezett depolaizirci6.Ezt az effekust haszniiltafel az 6les szemiiGary, s ez ahhoz, hogy ardnylag val6ban egy rendKviil fontos seg6deffektus a egyszeriikiiriilm6nyek k<lziittis l6trejiihessen tiibbletenergia{ermetal6lhat6leiresok a l6s. A. ,,Bevezetls tirtechnol'Sidba" 3. k6tet6ben de a mindegyikn€l megfigyelhet6mez6torzitds, ilyen egyszerii esetdn seg6deffekust leirestegyik feltal6l6sem adott,ds ilyen szellemes a semtal6lt m6s,ez6rttartottamfontosnak,hogy nemcsak 6n6nelmi miatt is kijzreadjamWes_ elsris6g ok6n, hanema leirds egyszeriis6ge ley Gary elfelejtett munk6jdt. generatoralapja is' L;nyeg€benez az effektus a Hendershot-f6le felett egy ldgyvasb6lkdsziilt nyelv rezeg.Ezen a ahol a patk6mdgnes viszonta rezg6nyelv egy szolenoid rezg6nyelvennincsszolenoid, az fluxusdt id6benviiltozmozog, igy annakm6Sneses 6s kdzeleben (mozg6alkatrdszt taltalmaz6)induktatja. Gary tehiit val6banszSmos nemcsak term6szetesen bukkantre. Az alapelv ci6s gep alapittlet6re hanemmozhaszn6lhat6, tartalmaz6szerkezetekn6l mozg6alkatr6szt Ennekels6 a mez6torzit6setn6lkiil is megval6sithatjuk 96 alkatr6sz p'.ldija a Bewzefts a turtechnol6giabacirr'ii kiinyv l. kdtet6ben,az talelhat6 meg. tipusi megolddsn6l ,,(ivcsat" Ezzel kapkomoly probl6maa m6retezes. Mindegyik szerkezetn6l nemtudok adni, mindenki sz6csolatban semmilyenkonket tan6csot hosszf 6s rdgiis rida. Az, hogy 6ppenmimtua nyitott a Ks6rletez6s lea hiiny menetes a lemezek, m6gnesek; lyeneklegyenek l6gyvas lelem6nyess6g€n mrilik. gyen a szolenoid, mind a konstrukt6r6k ez k6ziil elektromegneses szerkezet hogy az dsszes Ugy 6rzemviszont, k6sziil6lo6l rem€ny van 6s az Adams-motorn6l, itt, enn6la Gary-f€le eredm€nyre 6s arra, hogy a lehet6leggyorsabban legegyszeriibben

338

FriccELiK

jussunk. Cary-f6le nagy egyszenis6ge ellenere azonban A szerkezetnek pontosan megm6mia bemen6 mechdti6nya: igen nehezen lehet vesztesdnagyoka sdrl6ddsi hanikus teljesitm6nyt, men viszonylag gek minda loga.lerebel. minda7 e\cenlemil. csat bec.le.re igy megit6l6sekor. a kimen6ener6s hagyatkozhatunk a bemen6 energia gia semleszigaziinsz6pegyenituam akkorsem,ha a Gary 6ltal m6g javasolt. haszn6ljuk. egy6bk6nt szellemes egyenifinyit6t k6sziil6k 6pit6s6be belefogunk, akkora K€ts6gtelen, a Gary-f6le ha meg6piteni, merta tdbbivisszaszabadalomban verzi6t6rdemes leirt egy Azokkalcsakakkor csatolt k€sziil€k meg6pit6se fokkalnehezebb. a a 6rdemes foglalkozni, m6rtiljutottunkennek g6pnek megismeha Ma tiszt6ban vagyunk hates a minden ftszletdvel. mdr sokr6sen,6s anyagok l6teznek, mint wesley Gary idej6kal jobb fenomigneses pr6brlkozds ben. Nem kiz6rt, hogy az effektushosszabb-rdvidebb permanens l6gymdgnesek iiv€gf€m 6s ut6nfel6pithet6 ritkafiildf6m a m6rt6k( vasfelhasznalesrval meit ezekn6l is, rem6lheto legnagyobb azonban eg6szen effekus.Kis6rletez6shez, a jelensdg megismer6s6hez anyagok megfelelis hogygyeng6bb min6s6gii ferromegleses biztos, rosszabb anyagdk 6lltak nek,hiszen 1870-es, az 80-as 6vekben sokkal rendelkez6sre. alakjdnak v6ltoztaVal6szinli,hogyaz effekus lefolyiisataz excenter t6s6val megtovdbbtudjukjavitani.azaza folyamatidiibeli aszirnrnetri6jdt egdszen durvam6donel tudjuk torzitani,ami fontosaz effektuseros6s Sok sdg6hez. sikert6stiirelmetkivrnok a Ks6rletez6shez, 6riiln6k,ha postacimemre, hogya l€€ndd,,Beaz Olvas6kmegim6keredm6nyeiket " yezetisa Ertechnol6gidba 4. kdtet6ben kijzzdtehessem azokat.

2. fiiggel6k
nem basznilunk,melyeketmegsemmiNemcsakolyan taldlmiinyokat olyanokatsem,amelyek a sitettek esetleg feltalel6valegyiitt-, hanem hozz6f6rhetiiek. Els6sorban Tesla longitutijbb6-kev€sb6 nyilvdnosak, tettiink ernlit€st, vagy a hulldmokat genedl6 szerkezeteir6l dinalis Farnswonh-f6le elektromosftizi6s g6pek6l, vagy wesley Gary magg6peir6lstb.Nem kelleneteh6tteljesenel6lr6l kezdenia Ks6rleneses tezest,sokfog6dz6mdr rendelkedsilnke dll, 6s ha nemindlllunk el az ihat6. 6s s fton, azcsakaz elnyomds a szellemirests6g z6mlAjfua le nemnyomtam biirokiici6ban, amit Nincsolyankilincsa magyar Penzelegkaphassak ehhez munkahoz. a volnaaz6rt, hogysegits6get nincs Az indokamindigugyanazt tdbbszdr elutasitottak. elutasitdsok

339

BoRorv^[LEN FIGELY GYORGY:

Ezl nem nemldteznek, l6tezhetnek. az dlliispontot p6nz. ezeka g€pek "hivaulos"magyar Alljon ilt p6ldakent tud6st&sadalom k6pviseli a amikor^z egy olyan,tipikuslev6l,melyetakkorkaptaka rendez6k' meghivlika le el6adesonua kapcsolatos kimeriil6sdvel olajkdszletek elmondani, Azt igyekeztem cime:A 24. 6ra. v6iir6t is. Az el6ad6s a civilizSci6nkat v6technikai fenyegeti hogykomoly,val6svesz6ly kapottlev6lnem hogya t6m6ban gesolajk6szletek miatl.Azt hiszem, annyit' hogy 6n sajdt mindcjssze kiil6nijsebb kommentdrt, ig6nyel p6nz6b6l. es p6nzemen, sajetid6mb6ldolSozom nem az ad6fizet6k puszt6n a c6laz A ahogyaz ELTE professzora- lev6l kdzreadiisinak hogy megismertesse. mirekdf Olvas6val hogya Tiszt€ltad6fizet6 ia. ad6t. befizetett az tik, vagyink6bbmirenemfordithatj6k dltala
E6nO6 T,RA^D TUDOMANYIdIT'M

fiNaszrrruDnriNYr (ar MAGKiMIAI TANSZTK I Pf. t 518 Eudrpst 12. 12. t szalodt6: dr. HoM@y zol6n c64lc'n' d@ro E-Mil: honoMy@paFchm.elte.lr T.tdon 20945J5/1564 Fdr 2094642

I Tisztelt Alelndk asszony Dr. Egel.t Gliirg 2001. tlec. 12-ei el6addstirasz6l6 neghir6idt megkaptan,amit mint magdnszemA,'szinftn kdsza;nijk Meg szeretuAma.onban ragadni az Ilaklmat, hog Jelhivjam a fgrelmit arra, amir6l feltltele..isen szeint nincs kell6 infotm(Xi6ja isnerem tuhhozbiz EeelJ ir Pftkenysiglt Asn4zeteit\)aLanennyirc tosan eliggl. hogJ mee tudiam itllni), ls azokat az dltudonin kiird' be sorolom. Foglalkoztisomb6l atl6tl6an in a val6di tudomdnyt iq\ek' saemko..retheni.oktatni, As ezlrt fel szokotthiboritani, amikor biao' ahozzdtft6k szrimdrutrividlis1n ft|es nireteket hi et' n'rosemberek nek. Az it\enek k tzbtt vannak noiv meSs.dllottakis okosan sadmit' kateg6ridbatartozik' ein is csal6k.Nen tudom,hogy Egeb ir 1eryik tevlken$Age alkalrnasarm hog)' a !em1i' akaro,n dt megslrteni, de L t ke\)d saettudomdnlokban sbl j dratos enbereket megtdvessaen.t ezae atdtissa a validi ltdamdny tekintAl\& (nen, mintha annak \)al6disdga a tekiftAlyen alapul a, de a legell)ontabb dolgokat csak kevesen utd' i(ik fehgni, ds a nagt, tbnegek 6hatarlanul csak ,hinni,, kdpesekpl Einst ein kijv etkel eft seib en). A le+sajnahbsabb a jelenlegi hel!.etben az, hotu- Ott d meghiv.i jr'it hivatalos, pecsAfiel elldtott paPircn kiildte meg neketn Htttdrozot'

340

politikai vezet6k tan tiltako.nom kelLaz ellen, hogy vdlasztott kbzpAnpropagdljanakolyan nAzeteket, ameDekellenkeznek dllami isaz z.en kobkban oktutotttudo dnnJaL Mig .:sakeBf naSJon egysz.erti dologra szeretnlkrdvildBitani,anli nAr a cimAben lelepLezi Egely r el6a&isit. UgJanisa ,tihott talailmdnJoegy qrtelmezhetetlen fogalofi. Kiil'nb sena nai piacgazriat;dei vili+ban igaz a., hog ho egt "taldlmAnyoval6banmiikiidik,ls lnsz amelyneSSdtolnd, hoey not hajt,akkornincsaz a politikaihatalnm, el6bb-ut6bb alelnes vtillalkozi ne csiruiljonbel;le pinzt. Vikmi egj a nJemszerht a ,tiltott< s.6 egyszcriien sarlatdnxig dlcfuisdru szolgtil. Kdrcm.ennekfAnyAbenJi$,eljdk ESelyb el6a&isdL Budape 200l. dec st, embe 7. r Udviizlettel, HomonnatZoIMn tanszlkve.e 6 eEyte mi docens t Altalrbanis elmondhatom, hogy rendkiviiler6scenairetlehettapasztalni kl ebben 6maban. a Amikorpdld6ul fenti,az olajk6szletek a meriildsdvel kapcsolatos eloaddst tartoftam, akkor a Kossu[hRddi6 Reggeli kr6nikdjrnak egyikriportere k6szitett velemegy besz€lgetdst, amelyben rdviden violtam a helyzetet- riportnemjelenhetett A meg, jdrtampelddula Vasdmapi az indoklrsrcrdt. Ugyanigy djsdgcimii a azt miisomdl aholB6thoriGi4bor is, elkeszitetteriportot, a szerkeszr6kj6nak taldltdk. m6gsem de mehetett ad6sba. Hasonl6 helyzetjellemzi a cikkeimet J6 prir cikketinam,de csaka Demokrala is. cimij lap kdzdltle bel6liikn6hrinyat. esetben Pdr 6ln6ven megpr6bdlkoztam, is deakkorsemkitz6lt6k cikket. a Nema nevemmel tehit baj,hanem van magdval t6mival.A felsorolds a v6gdnegy oiyan rijsdgcikket adok kcjzre, mely nemiitdttemega m6rt6kel. MagyarNemzetszim6ra A irtam,6s a h6tv6Bi rcvat szerkesztdje, Feh6rB6laj6nak is tal6lta, de minden er6feszit6se ellen6re cikketfeljebbval6i a nemengeddlyezt€k. Az Olvas6ra bizomannakv6lemdnyez6s6t, ezekaz iresokvajon hogy midrtnemtiirtdka nyomdafest6ket. 1851 ben CeorseBissell latin 6s a gtjri;e,a hiber, valamint a a szanszkft nlelN professzora')a[amioL]at tett, atninekhatdsaaztira is tsrt as nindanqiunk lletit befobdsolja. aktpitoua O neg a modern jdna k(;olajipa . 1853'ban, szikebb hazdjdban, Pennsybanidban Litta, hoqylbrrisok kijrnyikin nagy ronpokkal giijtik bssze olaaz jat a ')iz kls.indr6l. is aztfethas:ruiljdk els6sorbangttrigytisz.ati c6-

341

EctrLY GYORGY: Bo*orraELEN

Iokra. Egj izben, amikor Adesanyjdt tnegLitogatta New Hampshere' ben, ftgi hkoLijdba, a Datlmouth College'be is elldtogatott, ahol lszrevett egy iivegnJi pennstlvdniai k'olajat, a it ellSet\)e vildgitlisra haszndhak a termekbek. Ekkor jdtt fti, hogy nemcsak 8y68yszer' k'tu, hanemfitdanyagkdnt is haszndlhat6 volna. Azonnal megkereste isner6sAL Siuyman profess.ort, aki a Yale Egletem naeytekindbii legytan tandra volt. Nagy nehe.en dsszesze' dett irszAzdolldrt, dmi a kSolai kAniai vizsgtilatdhoz kelkft, 6s e8! iv milva ott fekiidt az asztaldn a kutatdsi jelenty's, mely a sziklaolai tulnjrlonsdg.tit mlltatta. A sziklaolaj a civilidb vildSot Jenye8et6 ves./' lyekre adhatott enlhi4st: mdr kivesz6fdlben vobak ugyanis a bdlndk, olajukat edtlis t'il.igitdtra haszndltdk. EStre dftiSdbb ls dniSdbb len az dru, hiszen e$,re messzebbrekellett nenni a vadds.oknak, hogf leteritsdk ezeketa szegdnt ndftnyev6 .iriAsokat. Sillynan 1855. dprilis 16-dn kiadott kutatdsi jelefiAse azonban elegenddalapot adott ahhoz, hog! befektet'ket taldljanak, As elkez' didjajn az olaj iparszeri bdnydszdsa ts feldolgozdsa, desatilldci4ia. Hogt mieft pont egy klasszika filoltigusnak jutott osztdbrisziil a modem olajipart megteremftse? Nyilvin azdrt mert a szAnipar ak' kori nogjai akkor is ds mA8 fibb embertilt6n i ideiS meg vohak ebgedve a helJzettel, igy gondoltdk, minden i6l ran. PediS dtlaS' ban 50-100 dvenkint megib aa emberisAg e?y energiav,ilsliSot. Az els6 akkor 1)oh,amikor kezdett kifoqyni Eur4priban az addiS kime' rithetetlennek gondoh fakiszlet, ekkor a kdszin mentexe meg plldd' ul az acilg)drtdst 6s a g6zgdpipart. Ax egykori klasszika Jilol6gus vilctlenszer felismefise teremtette me7 a mai \)ilrig leghatalmasabb ipanit, mely a hozvikapcsolidi aut6ipanal egJiitt taldn nL8yobb, mint az dsszestdbbi ipar eeyiittrdv. Am most is Eliilekeznek a sbtit felhdk. Most nem a bdlruik wnnak kifug6ban, hanem maga az olaj. Igaz, a milt s414adkijzepin, amikor az ameikai ol(tjipar lAtejdtt, az Osztrdk-Magyar Monarchia teriile' tin nuir Ltezett petrflcumipar, As btezett egy olyan petrljleumldmpa is, ely alig komozot AsjbL viLigitou. Innen, a Monarchidb6l indult el vildgh6d/t6 itjdra a petr6leum, ezt vetAk lit ds tbkdletesitefiek az amerikaiak. A petftjleum, mint enerqiafotds persze nem volt egdsze ij, hiszen mint a k6olaj egyik s4imwzlkd. azlrt mdr nahdn) ezer Ave ismeniL De 6ppen lehetett t)olna a Monarchia is az olajipar megHavasalfdu bAntdib6l is teremt'je, hiszen az ErdAb As a szomszAdos hoztak fel olajat, bitument UgJa csak kmert vob, hogy a Kdzel' Keleten ls a Kaszpi-tengeren mindig olajat bugyoSnak a forrdrok. Magk egy amerikai filoligus kellett a felismereshez.

342

FnccflEK

Ug ldtszik,a tijftA eleminrAdi ,na?dt.Most, hogt fogJt/in van az olaj, fontosak lenndnekolyan gdpek,melyekhelyettesltenitudndk a szenetAs az olajat. Olfan gipek, melyekngy adnak energi4t, hogf nen kell hozztijuk nzemanyae. Fantazmaq6ria?Ugyaneztmondrdk azoknakis, akik igy gondoltdk,hogy az olajlrt nemdsni kell, hanem fiml Tlikiletes bada dgnak rAhAkaz 6tletet, 6s csak kerAsetnber tartott ki mellefte. Az iizenanyagnAlkiili gipek ugyancsak ,tletnek tiinneh mondvad gApetApiteniehtileglehetetlen. vdn ilyen Ez iv nuljus,iban, ilyen gip bemutahijAn egy vetnm rlszt Budape* ten. Dr. Szab6 liszLi kanadaimagyarm4majk-kdzgazddsz mutattabe taldlwinydt A 8/p egy elektronosSenerdtor kb. 150%hatdsfokn. A meghajtdxihoz fdlhasudh energiaruisfllszeres& adja vissza,igy, hogy a megtermeb energiafele h6,fele villanos enerSia.Visszaemlakede fzikai tanubruinyaimtu, ttlnik ez az ered fblbttibb hihetetlennek mAny, hiszenaz energiamegmala.di^ bnAtule ne teszilehet^)Ailyen szerkezetek meg4pi4sAt. Satbtj ir azonban mindenkitbeenged grdrt6 a iizemabe gipeit szabadon As khet fArykApeztLa hoTidrtdk bdnnifile ellen6rz6mlrlst is elvdSezhettelc Ezeknek vininfeliil fiiggetlen szaka embercknek mAftseiis aldtdmasztottdk 1S0Vo-os a hattisfokot. Szab6I liszl6 taldlmdrya mintegy20 6tes miltra tekint rissza, akkor kapott el6szi;rfelklrlst ls lehetdslget arra Kanadriban,hogy nlzze neg, nilyen megolddstlehetnetaldlni az akkor tetdzi olajvdlsdg idejin valanifdk nj energiatermel6glpre. A sikertelenktsdrletek sonit egyszercsak 8/)ngAn megm tatkoa6,dm ruir ki Arhetd tdbbletenergiajelenl'te szakitotta meg. LAtejiitt az elsd ollan gApiik, melt n6htiny s4izaliknyi tbbbletenergidtmutatott. Ezt az eseminlt tbbb mint egy dvtizedes,rengetegplnzzel As kisArlerczAssel j,ir6 munkq kt;vene, melynekeredmAnye ez a nytiri benutat'. lett Mostann kAsziilt el ugya is az els6 kereskedelmi cdlra 4pitex gdp. A bemututti is l4nyegAben adds-ratel aprop6jdn sziiletert: iinneaz pAryes keretekkdziitt irtdk aLi az iratokat is adtdk dt a gipet. A wr6 egy kanadai clg, amelrnek kdp\risel6i,alapoJ szakiirtdi dNizsglilds ls mdrAssorozat utdn diintijuek igy, hogy kiJizetik a e4teLirat, a 7 milli4 doll6rt. A sorsszesz4lye folyiin, nihdny nappal a budapestibemutanj An Szingapirban egy hasonh5 )notor et*etkaiai befiutatdjlin vehetten riszt, eaittal egyjaplin fehaLilti, Kohei Minato mutattabe motorjait, generdtorait.A Szab4-file taldlmdnnyalellent6tbenezekegiszenpiciny k4szikkek, a6r ?.sebre rakhattjak,hatisfokuk 200Vo 500Vo is is kozdtt moaog.Ezekndla szerkezeteknAl keletkezikh6, a bemend nem

343

BoRolvAfLEN EGELYCYORGY:

methanikus energia ttibbsaajrdseiijn le elektrotttos enereia .formdjd' ban, ha g:nerdtorklnt haszndljdk a klsziiliket, 6s ugyancsak illen aa Irdny, ha moto*dnt miikddnek. Kohei Minatot mindig is A ekebAka ndgnesek, Iterekkordban so' kat jlts.ott mdgnesdafttblaikkal. igy, jAdk kiizben vetu As.rc' hogy mris-mdj edt 6re. akkor, anikor egymtishoz kipest Erortan mozgatja a mltgneseket egl-egl bi!.aryos s.68ben tatva. Ebb6l az itletbi;l negirzdsbril elinduba, nintegy 20 Aven dt dotSozotts.erkezetein' mtira kb. 60 orsztigban kapott SApeires.abadalmat 150 6vvel ezel6x a bdlnaolaj drd?uldsafoglalkoztatta az etnbere' A ket, ts megoldtistkeft.stek. negol.lds tiibb sztizi|e kl.nil tub' hi' szen negron sokan tudtak a sziklaolajr6l, a bitutne$6l, arfiL hog| ez megg\tijthat;, eldgenrct6. Mdgis egy kivtildll', a szans.kit 6s latin n\relyek tuddja. George Bissell kellett ahhoz, hogy elinduljon a ki olajipar. 0 vette lszre ezt a lehetds4getls at.6 btlete volt, hogJ a riqi kinai s6brinJriszatra dlkdt Ms firdsi mdds.ereket haszndljdk, 6s ne a salnbtinJriszatban megszokott tdrnds, ds6s, $dkdnfos m6dszereket Bissell j6 idiben lipett d ti;ftAneletu szinpaddra a bnyegAben meq' atapo.ta a. olajipat. Ma a a fa;ld orsztiSainak SazdIssdgat az hatd' roz.za ne7, hogt menryn biftokolnak a k'owkaszletbdl. Lehet, hog! mdr nem solaiig?

Tisztelt Olvas6! Munkrm sordn gyaloan keresnekmeg kutat6k saj6t tudominyterulekdzits tiikitn el6rt eredm€nyeikkel, kbziiliik a legtehetsdgesebbekkel a meg. Ez lett a ,,Beveze6s t4r' senegy tanulmdnykijtetetjelentettiink 6vek, 6vtizedek technol'gidba" 3. kdtere.Ebben a kdtetbenaz ut6bbi jelentek meg. meolyan nagyon fontos magyar szeilemi eredm€nyei 6s Iyek a hivatalcsakad6miaikutat6inr€zeteken t6m6konkiviil sziiletAz tek. Minden egyes esetbenr;ner6b6lv6gzett kutat6sk6nt. iitlagos abbanmriljdk fdliil, hogy mindegyik a maga akad6miaieredmdnyeket teriilet6negy egy komoly m6rf6ldk6; rij ipardgakalakulhatnakmajd ki ezekena felfedezeseken. harminc 6rds eltiad6s-soAz elmilt 6\'6sz6n k6sziilt egy tizr6szes, rozat is, melynekeload6i a t6m6bankutat6k voltak, j6i6szt a 3. kiitet a 6s szerz6imutatt6kbe berendezdseiket. mondtdk el tapasztalataikat megtekintds6t kapcsolatban. videokazetta-sorozat A r6rtechnol69iiival mindazoknakajdnlom,akik gondolkodnaka t6m6r6l. vagy t6rtechno \zeretndnek ke\lileni. logiaiberendeleseker

344

FiccELtix

Dr. 1. kazetta: Eg€lyGyitrgy (kutat6-m6mitk): Bevezetds a szimmet a szerepe fizik6ban;Molnir Gyiir$/ (iizemria 6s a megmaradis 6s m6miik): Az Adamsmotormiikdddse 6pit6sitapasztalatai m6djai Dr. 2. kazetta: Egely GyiirS: A szimmetriafegsemmisit6s gazkiiijl€sn6l a kijzds Mi a mez6kn6l, mechanikdban. elektromos gdpekben?; EperiessyAndr6s (villa' a tdbbletenergla{ermel6 g6pek n6lkiili energiatermeld mosm6miik): Mozg6 alkatresz (Coler. Hendershot, dvcsao; Boday, m6djai 3. kazelta: Dr. Eg€ly Gyiirgy: A szimmetriamegsemmisit6s (viltamos-iizemrn6rntik)r Tdbbletenergia Il.; Geoffrey Spence Gonthir Szldva (technikus): termel6seelektronorv6nnyel; Cstikiir Csaba(g6p6szdpitdsel szerkezetek Schauberger-tipDSf energiakinyerds a szerepe mechanikiiban, m6rniik)i A szimmetria tton mechanikai Szamoskiizi Jinos 4, kazetta: EgelyGyiirgy: Teslatal6lmiinyai; Dr. csapolHogyan (technikus): vekuum vagydter a fizikr4ban. A hat6meg? anti 6s Sarkadi Dezs6(fizikus)l Gravitaci6 m6dositesa, 5. kazetta: Osszefoglal6 Dr. gravitici6s Ksdrletek; EgelyGyiirgy: tulajdonsriA Dob6Andor (matematikus): t6rid6szerkezet 6. kazeua: Cs6kiir hatisaa l6id6szerkezetre; gai €s m6dosit6sa,mozg6sok a \r6lto^at8a2 gyakorlatban t6rid6szerkezer a Csaba:Mitjelent a Gikisiil6sesberendeCsonkaIstvin (villamosm6rnitk): 7. kazetta: (Correa. Keresztfri Ferenc(technikus):VizCsernicki): z6sek 6pit6se k6sziil6kek bontdsos tiibbletenergia-ter Dr. 8. kazetta: EgelyGyiirgy: A VajdaJ6nos-fdle Az g6palapelve Sind€lyLiszl6 (g6p6szm6rniik): atommag melS 6ptjlfel az anyaB? Hogyan szimmetridja. szerkezet6nek tegabb 9. kazettar Sind€lyLrszl6 - Dob6 Andor: A t6rtechnol6gia techni az 4 terr."l.i6, iddutazes Az lehet6s6gei. anyag-rtalakites, Egy6s Gdl kai lehet6s6gei; F€renc(g6p6sz- vegy6szm€rniik): polusrj generdtorok 6pit6si tapasztalatai zdtsz): L6szl6(g6perzm6rndk-ki:zg 10.kazetta: Szab6 Dr. 6s generdtor (mSgneses molor)miikdd6se 6pit€s6nek A C-720-as kapcso6pit6s6re! Molnir Cyitrgyr Az Adams-motor tcjn€nete; Szamoskiizi latos rijabb eredm6nyek J6nos:A vekuumenergla ftrlya anomiili6k Termodinamikai vrkuumcell6val. megcsapolasa g6z6k eset€n d€kok6s

34i

ECELYGYoRcYr BoRorvA[LEN

is hogya MagyarcrszSA kainyv, az el6adissomzat ^z6rtk6sziilt, s gon mindig is meglev6, embereknek 6rtelmes, krcativ,tenniv6gy6 A €s informdci6t adjunkehheza munk6hoz. 3. kdtetben az elegend6 amivel mindenki dal olyaneljrrdst,szerkezetet, el6ad6s-somzatban hituddsdhoz mdrten elkezdhet kiserletezni, lehet6s6geihez, technikai ki ki szen a mechanikdban,az elektrotechnikdbanj6ratosabb. hogy ne egyenk6nt, hanem csoportosan, Tov6bbra azt aj6nlom, is mert csak igy lehets€ges 6sszefogva, egymdst segitve dolgozzanak, tuannak, hogya megszezett sikertel6mi,6s csakekkorvan es6lye tdbb6 nem v6sz el. Ennek 6rdek6bena tanfolyam das 6s tapasztalat amit befejez6se folyik egy rcndszeres 6ta csoportmunka, mi Teslacsoportnak neveztiink Havonta el. szoktunk tal6lkozni, megbesz6l€s jiik a m6gnesmotorok a Tesla-fdle impulzusgeneritor 6pit6s6vel 6s hogyvalakiel' kapcsolatos tapasztalatainkat. A rdszv6tel el6felt€tele, olvassa 3. k6tetet, megn6zze tanfolyami a 6s a vide6t,mertaz ott kdziiltek alapvetden sziiks6gesek t6ma6tfog6meg6rt6sdhez. a V6rom Rem61em, min6l t6bben csatlakoznak csoportunkhoz. azoknak fejleszt6knek a ajelentkez€s6t, kel16 akik elszdntsrggal, 6s persze rendelkeznek, szivesen 6s r6sztvenn6nek szabadid6vel munkenkban-Ha van lehet6s6ge, segitseanyagilagkutat6munkenkat, kUzdelmUnket.

INToRMicldI egely@axelero.hu; Telfiax. 06 (23) 450-181 i 2092Budakeszi, Pi:38. Budakesfi,2002.sxeptember . I TiszteletteI: Egelj Gy6rgy A Ztld Technof6gia Kijzhaszni Alapitv6nyszinl'jat a Biato6igy €s Vid6ke Takar6ksziivetkezer budaiirsifi6kja vezeti. Sz6n aszSm: 64500(X1-1M17672 Cime:2040Budacirs, Szivervrny utca5.

346

AJANTOTT TRODATOM
I. r6sz
. PaulJ. Nahin:Oliv6rHeaviside. jfnius Scientific American.990. I . C. Jungnickel R. Mcconnrnach: Intellectual Mastery Nature. of Universily ofchicagoPress.Vol. IL . H. Lipson: The GreatExperiments Phisics. in Oliver& Boyd,Edinburgh. 1968. . KeithJ. Laider: lightsucha candle. To OxfordUniversity Press, 1998. J. J. StockerNonlinear Vibrations Mechanical Electrical in and Systems. Jobnwiley, 1950. . Stephen Nettel: wave Phisics Vertag,1992. Springer . P. G. Drazin: Solitons. Cambridge University Press, 1983. . Gaponov Grekhov Rabinovich: Nonlinearities Action, Springer' in Verlag.1992. . M. Romoissenet: WavesCalled Solitons.Concepts and Experiments. Verlag.1994. Springer . NikolaTesla: Licht andOtherHish Frequ€ncy On Pbenomena. Philadelphia, 1893februSr, Published Ni kolaTeslaMuseum, by Belgrade,956. I . Patent 568176.Apparatus Producing Ne for El€ctricCunentsof Higb Frequency Potential, and 1896. . MarcJ. Seifer: Wizard. BirchLanePress Book, 1996. . Akimov A. Moskovskyi Nonlocality TorsionFields. and PreQuantum prini.Nb 19A,Centre ofNonconvertional Technologies. Moscow, 1993. . G. Shipov A. Akmov - A. Moskovsky: Physical vacuum Quantum and reality. Preprint -lYe20A, Centre of Nonconventional Technologies, Moscow, 1992. . RobertBuderi: The Inventionthat Changed World. The Story of Radar the ftom Warto Peace, LirtleBrown& Co., 1997. . Gery Vassilitos: Science. Lost Borderland Science Publications, 1997.

II. r6"sz
. JohnD. Verhoeven: Mysteryof Damascus The Blades. Scientific Ameri janurr,pp.62-67. can,2001. . W. Brian,Arthur:Positive Feedback theEconomy. in Scientific American, pp. 1990. februer 80-8s. . Roben Temple: Cenius China. The of PrionBooksLtd., 1998. . Joseph Needham: Science Civilisation China.Cambddge and in University Press, l-12. vol. . Will Durant: OurOriental heritage. Simon& Schuster, 1954. . Jacques Gemet: MondeChinois. Le Armand Colin,Paris, 1999.

347

. Potonyi P6ter: Kinardrt6nete. Maecenas, Budapest. 1994. . ArnoldToynbee: Surviving Future. the OxfordUniversity Press, 1971. . Will andAriel Durant: The L€ssons Hislory.Simon& Schuster, of Net! York, 1968. . TimothyBrook: Th€ Confusioru Pleasure. and of Commerce culture in Ming China. University ofCalifornia Press, 1998. . Joanna Waley- Cohen: Sextants Beijing.W. W. Norton& Company. of New York, 1999. . Szun-Ce: Art of war. New York. 1906. (magyar The forditris: GiincdlKiad6,Bp., 1996.) . Jacques Gernet: Kina h6lkijznapjai mongol a h6dit,is e16est6j6n. Gondolat Kiad6.Budnpest, 1980.12501276. old. TokajiZsolt:A r6giKinafegyverei. Zrinyi Kiad6,Budapesi. 1997. . G. G. F. Simkin:The Trad;tional Tradeof Asia-OxfordUniversity Press, London, 1968. . Joseph Needham: Crand The Titration. Allen & OuwinLtd. 1959. . PeterJames Nick Thor?erAncientInventions. Ballentine Books.New York, 1994. . JolanChang: tao tanitilsa szerelemr6l szexr6t. AranyLapok.1990. A a 6s (Forditotta: Temesi Ferenc) . A tudestarsadalmaII. Strat6giakutat6 I Intdzet. Ipargazdasrgi Kutat6-Tandcsadit Kft. Sorozatszerkeszt6: Csaba, Varga Csajrg6 Zolten.Budapest,

200r. III. r6sz
. Milton A. Rothman: Discovering NaturalLaws The Experimenral the Basis ofPhisics. Dover, New York, 1989.

lV. r6sz
. Kenneth Defteyes: WorldOil Shortage. S. HubberCs Peak, TheImpending Princeton University Press, Princeton. 2001. . C. J. Campbell: The ComingOil Crisis.Multi Science Publishing Com pany,Petroconsultants Brentwood. S. A. England, 1997. . C. J. Campbell J. H. Laherere: TheendofCheapOil. Scientific American,I998.mdrcius. old. 278. . M. King Hubbert: worid s EvolvingEnergySyst€m. The Ame.ican JournalofPhysics. Vol.49.N, 11,pp. 1007 1029. 1981. november. . RichardA. Kerr: Tbe Nex Oil CrisisLoonrsLarge and Perhaps Close. Sience, 281., I128'l131. Vol. pp. I998. augusztus21. . C. B. Hatfieldi backon rhegtobalagendaOil Nature. Vol. 387,pp. 121., 1997. mtjus. 8.

348

MAGNESGYARTAS
m6gnesek ferrit-alnico-neodimium-szamarium
vaskivilaszt6k. elLen6rz6 eszkdzdk. m:igneses eszkozdk, magnesek, miianyagkdt6sii m6gneskuplungok. 6s m6gnesasztalok, emel6- rcjgzitom6Snesek, z6rak megneses hegeszt6si seg6deszkdzok, 6ratart6k,

L6szl6t6r 20.(volt REMX 6piilete) 1102 BudaDest. Szent p6ntek: sto-12"0 Nyitvatart6s: h6tf6-csiitiirtiik: 8m-16m, 257'71 www.euromagnet.hu l9; telefon/fax: 3-0050, 43

KFT. EUROMAGNET

B('RS MAGNET

BoRsLAszLoEV Villamosn#mitk ltrt6 utca14. 1107 Budapest. Tel/fax:06{ I)295-ll9l Tel:06(I )162'6828 Mobil:06(30)9612-103

eszkajzok migneses 6s berende V6llalkozisom dlland6 mdgnesek. migneses gy6rrtsdra. miiszaz€sek tbrgalmazesdram€r6s6re €s szakosodott. Kornplett vevrtinket. ki megoldrisokkal tanecsaddssal 6s segitjijk AlNiCo dntdttnlignes:a le&iobb hijm€rs€kleti stabili6si anyag. (B x H),", I I 42 KJ/mr T,,"-500 550'C Stroncium-6sB6rium-fer t mign€s:a legolcsltbb mdgnes anyag. "C (B x H),,"^10-30 T^* 250 K.l/ml Ritkafdldf6mmrgnesek. Szaniriun-Kobalt: alegdrigdbbmrtgnes. (B x H),", 127-222 T."- 250'C KJ/mr Neodimium-Vas-B6r:a legjobb mtCnesesp,uamelerekkel rendelkezrtanyag. (B x H).,, 207-406 T,,,"" 80'180"C zu/mr

Nyomtatta6skiitiitte: Rt. Nyomda Dabasi Redlszisztdma vezetd:M6di Lajos vezerig zEat6 Fetel6s

. rO. Orl

,r.a"iffi

":s""f}.3:f;':1

-h:$ffil*
2852 Pt.