Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

HEGESZTÉS
BEVEZETÉS

Anyagtudomány és Technológia Tanszék Dr. Dudás Zoltán

Történeti áttekintés 1.
1724: 1802: 1820: 1849: 1877: 1855: 1866:

Desaguliers az Angol Királyi Társaságnak bemutatja ké ólomrúd egyesítését nyomás és csavarás egyidejű alkalmazásával. Vaszilij Petrov tanulmányozza a villamos ívet és annak tulajdonságait. Dawy két szénrúd között keltett ívet vizsgál. Staite Angliában eljárást szabadalmaztat fémek villamos ívvel történő hegesztésére. Elihu Thomson felfedezi az ellenállás tompahegesztés elvét. Benardosz grafitelektródával létrehozott ívvel fémet hegeszt. Thomson szabadalmaztatja az ellenállás tompahegesztéssel kapcsolatos tanulmányát.

Történelmi áttekintés 2.
1887: 1888: 1889: 1892: 1895: 1898: 1890: 1903: Benardosz két grafitelektróda segítségével ellenállás ponthegesztést végez. Szlavjanov szabadalmaztatja a fémelektródás ívhegesztést. Zerener kifejleszti a két grafitelektródás ívhegesztést. Karbidból acetilént állítanak elő. Goldschmidt kifejleszti a termithegesztést. Az ellenállás ponthegesztést alkalmazzák edények hegesztésére. Szabadalmat adnak a dörzshegesztésre. Az acetilén elégetéséhez égőt fejlesztenek ki. Elkezdik a gázhegesztés ipari alkalmazását. Kidolgozzák a leolvasztó tompahegesztést.

Történeti áttekintés 3.
1906:

Fouche elkészíti a ma is használatos lánghegesztő pisztolyt. A lánghegesztés elterjed az iparban. 1908: Mártó eljárással bevont elektródákat alkalmaznak kézi ívhegesztésre. A svéd Ottó Kjellberg szabadalmat kap bevonatos elektródákra. 1909: Schönherr elvégzi az első szűkített-ív kísérleteket. 1915: Az ellenállás ponthegesztést alkalmazzák autókarosszériák gyártásánál. 1918: Elkészítik az első leolvasztó tompahegesztő gépet. 1919: Roberts és von Nuys védőgázas hegesztési kísérleteket végez. 1920-1930: Dulcsevszkij, Thomson, Lincoln vizsgálják a CO 2 gáz védőgázként való alkalmazhatóságát

Történeti áttekintés 4.
1922: 1923: 1926: 1928: 1929: 1930:

Gerdien és Lotz nagyhőmérsékletű (50000 K) plazmát állít elő. Alexander Dulcsevszkij kísérleteket végez poralatti ívhegesztéssel. Langimur kidolgozza az arcatom hegesztést ( 1934-ben ezért fizikai Nobel-díjat kapott). Sajtolással bevont elektródákat gyártanak. Alexander Dulcsevszkij szabadalmaztatja a poralatti ívhegesztést. Fobinoff, Faine és Quillen szabadalmat kap a poralatti ívhegesztésre. Az ellenálláshegesztést széles körben alkalmazzák az iparban. A bevontelektródás gépesített ívhegesztést bevezetik a Iparba (Kjelberg).

Történeti áttekintés 5.
1931: 1935: 1936: Csepelen megkezdik a bevonatos elektródák gyártását. Hegesztett hidat építenek Európában. Fedettívű hegesztéssel kapcsolatos kísérleteket végeznek (Union Carbid). Kifejlesztik a W-elektródás, argon-védőgázas ívhegesztést. A Paton Intézetben kidolgozzák az automatikus poralatti ívhegesztést. A bevontelektródás sinalatti ívhegesztést alkalmazzák az iparban. Kifejlesztik a félig gépesített poralatti ívhegesztést. Kidolgozzák a hidegsajtoló hegesztést.

1943: 1946:

Történeti áttekintés 6.
1948:

Az argon-védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés alkalmazzák. 1949: A Paton Intézetben kidolgozzák a salakhegesztést 1950-1952: Lyubovszkij és Novozsilov kidolgozzák a CO2 – védőgázas ívhegesztést. 1952: Megjelenik a plazmavágás és plazmahegesztés. 1953: A CO2 –védőgázas ívhegesztést bevezetik az iparba. 1954: Megalkotják az ipari robot fogalmát. Az iparban alkalmazzák védőgázas porbeles elektródahuzalt. 1955: Bevezetik az iparba a hidegsajtoló hegesztést. 1956: Csudikov elkezdi a dörzshegesztés gyakorlati alkalmazását.

Történeti áttekintés 7.
1957: 1958: 1959: 1960: 1961: 1962: Kifejlesztik az elektronsugaras hegesztést. A dörzshegesztés széles körben elterjed. A CO2 –védőgázas ívhegesztést bevezetik Magyarországon. Bemutatják az első fényerősítőt, egy rubinlézert. A plazmahegesztést bevezetik az iparba. Megjelennek az első ipari robotok. Kifejlesztik az önvédő porbeles elektródahuzalokat.

Történeti áttekintés 7.
1963: 1964: 1967: 1969: 1982: 1995: Ipari robotokat állítanak üzembe. A párizsi bienálén (Biennale de le Machine Qutil) bemutatják a mikroplazma hegesztő berendezést. Az ipari robotok széles körben elterjednek. Kísérleti hegesztéseket végeznek az űrben. Az első hegesztőrobotot üzembeállítják Magyarországon. Kifejlesztik a Friction Stir hegesztést.

Kötési eljárások csoportosítása
KÖTÉSEK

ALAKKAL ZÁRÓ

SÚRLÓDÁSSAL ZÁRÓ

ANYAGGAL ZÁRÓ

Ék-, csap-, szegecskötés

Karimás- és csavaros kötések

HEGESZTETT KÖTÉSEK

Tengelyagy-kötések Sajtolt tengelyagy-kötések Rugalmas közbenső elemekkel Rugalmas közbenső elemek nélkül

Elemek a helyzetbiztosításhoz Pattintó-, feszítő- és szorítókötések

FORRASZTOTT KÖTÉSEK

RAGASZTOTT KÖTÉSEK

Miért kell a hegesztést, a kötési technológiákat külön is tanulni? (MIT

Mert a hegesztés integráló tárgy Fontos technológia a hegesztés Mindenütt jelen van Sok törés történik a hegesztéseknél Gyakran úgy kezelik, mint külön tudomány Komplex eljárás Kevés a témakörben jól képzett mérnök

INTEGRÁLÓ

Lehetővé teszi fizikusok, kémikusok és má tudományok művelőinek együttes munkájá

Fontos technológia
Csöveket kézzel készítették az 1930-as évekig amikor az első hegesztett csövet legyártották

Lehetővé teszi nagy méretű szerkezetek elkészítését Csökkenti a szerkezet árát Növeli a minőséget és a megbízhatóságot

A szerkezet minősége közvetlen kapcsolatban van a kötések minőségével Az 1980-s évek közepén az MIT Professzora 6 törést vizsgált két autónál, mindegyik törés a kötéseknél következett be A Challenger űrhajó katasztrófája egy O- gyűrűs kötésnél kialakult törés miatt jött létre

Mindenhol alkalmazzák

Mi az a legnagyobb szerkezet amelyet köté nélkül el tudnak készíteni?

Valószínűleg egy nagy öntött serpenyő, vagy egy nagy üllő A legnagyobb kötés nélküli szerkezet egy 700 tonna tömegű kovácsolt generátor forgórész (ebből többet is készítettek)

Sok törési eset
Semmi nem akar eltörni, hacsak az nem hegesztett, vagy nem öntött A varratok / kötések általában a legnagyobb feszültséggel terhelt helyeken találhatók, így a szerkezet igyekszik itt eltörni Néha maga a varrat gyengébb mint az alapanyag, pl. nemesíthető alumínium szerkezetek esetében

Gyakran úgy kezelik mint külön tudományt

Gyakran az újonnan kifejlesztett hőforrásokat alkalmazzák hegesztésre A plazma ívet mint egy vezetőt, elektródák közö fedezték fel A lézert a GE alkalmazta az 1950-es években először vákuum csövek javítására, így tudták törés nélkül megjavítani A részecske sugárzó fegyvereket – amelyeket a haditengerészet fejlesztett ki – először darabok összehegesztésére használták

Komplex eljárások

A plazma spektroszkópia kutatása a Haditengerészet által volt finanszírozva, bá kis érdeklődés kíséri Később tanuljuk, hogy a plazma ív csak részben ionizált plazma állapot, így a fizikusok érdeklődése középpontjába kerül az alig és teljesen ionizált plazma.

Kevés a jól képzett szakember

Az USA – ban évente 20 -30 hegesztő mérnök végez Oroszországban illetve Európában százak / és ezrek végeznek évente Azok a mérnökök akik hegesztést tanulnak nem tanulják meg jól a hegesztést

A hegesztett fémszerkezetek előállításának főbb tényező

A hegesztés komplex kezelése

A hegesztés komplex kezelése

A hegesztés komplex kezelése

A hegesztés komplex kezelése

A hegesztés komplex kezelése

Hegesztési eljárások csoportosítása
A A A A A kötéshez használt energia alapján hozaganyag fajtája alapján kötés védelme alapján gépesítési szint alapján technológiai adatok alapján

(Leggyakrabban az energia szerinti csoportosítást használják)

Lehetséges csoportosítás
HŐMÉRSÉKLET

Olvadási hőmérséklet
Meleg-sajtoló hegesztések Hideg-sajtoló hegesztések

ERŐ SAJTOLÓ HEGESZTÉSEK

ÖMLESZTŐ HEGESZTÉSEK

HEGESZTETT KÖTÉS KÉSZÍTÉSE
ANYAG ENERGIA

CSOPORTOSÍTÁS

CSOPORTOSÍTÁS

FÁZIS SZERINT

NYOMÁS SZERINT

ENERGIA SZERINT

FOLYADÉK

SZILÁRD NYOMÁS NÉLKÜL NYOMÁSSAL

THERMIKUS

EGYÉB

THERMOMECHANIKUS

MECHANIKUS

Kötés kialakulása ömlesztő hegesztésnél
Dendrites kristályosodás!!!

Kötés kialakulása ömlesztő hegesztésnél

Kötés kialakulás ömlesztő hegesztésnél

Kötés kialakulás sajtoló hegesztésné
Orientáció különbség

F

l

F

Erős kötés „a” a a

A sajtoló hegesztés feltétele: l a Orientáció különbség 0°

Kötés kialakulás sajtoló hegesztésné

Diffúziósan hegesztett kötés

A – varratlencse B – képlékeny záróövezet Ponthegesztett kötés

C – Fázisátalakulás feletti zó E - Alapanyag

D – Fázisátalakulás alatti zó

Hevítés szerepe sajtolóhegesztésné
F
= 1 2

F

dϕ   k f = ϕ , , T dt  

gy

(σ 1 − σ 2 )2 + (σ 2 − σ 3 )2 + (σ 1 − σ 3 )2

kf

kf

σ egy = k f
(dϕ/dt)2

Rp0,2

ϕ

(dϕ/dt)1

T

Hevítés: kf csökken ⇒ Hegesztési er szükséglet csökken

Nyomás szerepe ellenálláshegesztésné
Erőhatás alatti kristályosodás hozza létre a kötést

Nagyobb szilárdságú kötés

Ömlesztőhegesztéssel készült varratok hőhatászónái

Ömlesztőhegesztéssel készült varratok hőhatászónái

Ömlesztőhegesztéssel készült varratok hőhatászónái
Átalakulás nélküli fémek (Ni, Al, Cu) A hőhatásövezet fokozatosan finomodó szemcsenagyságú fázisokból áll

: Hegesztési zsebkönyv, 9. oldal

Ömlesztőhegesztéssel készült varratok hőhatászónái
Alakítással keményített fémek (hidegalakítás) A hőhatásövezetben újrakristályosodás szívósságcsökkenés szemcsedurvulás

: Hegesztési zsebkönyv, 9. oldal

Ömlesztőhegesztéssel készült varratok hőhatászónái
Nemesítéssel keményített fémek (pl. Al-Cu-Mg) A hőhatásövezetben a kiválások eloszlása szívósságcsökkenés korrózióállóság

: Hegesztési zsebkönyv, 9. oldal

Ömlesztőhegesztéssel készült varratok hőhatászónái
Igen reaktív fémek (pl. Ti, Ta, Zr) A hőhatásövezetben Az oxigén iránti affinitás nő

(Vákuum, gázvédelem)

: Hegesztési zsebkönyv, 9. oldal

Ömlesztőhegesztéssel készült varratok hőhatászónái
Ötvözetlen vagy gyengén ötvözött acél
Martenzitképződés veszély!!!

(és összehúzódó alakváltozás

C > 0,3% előmelegítés C < 0,3% hegeszthető

: Hegesztési zsebkönyv, 9. oldal

Hegesztési eljárások csoportosítása

Ívhegesztések Szilárd állapotú hegesztések Gázhegesztések Ellenálláshegesztések Egyéb hegesztések

Hegesztési eljárások csoportosítása

Bevontelektródás kézi ívhegesztés Volframelektródás védőgázas ívhegesztés (impulzus ív) Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (rövidzárlatos, impulzus íves, szóróíves) Plazmahegesztés Csap ívhegesztés Fedettívű hegesztés

Hegesztési eljárások csoportosítása

ívhegesztések

Szénelektródás hegesztés Többelektródás hegesztés

Porbeles huzalos ívhegeszté

Sajtolóhegesztés Hideghegesztés Diffúziós hegesztés Robbantásos hegesztés Kovácshegesztés Dörzshegesztés Melegsajtoló hegesztés Ultrahang hegesztés

Hegesztési eljárások csoportosítása

szilárd állapotú hegesztések

Acetilén-levegő hegesztés Acetilén-oxigén hegesztés Hidrogén–oxigén hegesztés Sajtoló gázhegesztés

Hegesztési eljárások csoportosítása gázláng hegesztések

Ponthegesztés Vonalhegesztés
(nagyfrekvenciás, indukciós)

Hegesztési eljárások csoportosítása ellenállás hegesztések

Dudorhegesztés
(természetes dudor, mesterséges dudor)

Csaphegesztés Tompahegesztés
(nagyfrekvenciás, indukciós)

Elektronsugaras hegesztés Elektrosalak hegesztés Indukciós hegesztés Lézersugaras hegesztés Ütközéses hegesztés Termit hegesztés

Hegesztési eljárások csoportosítása egyéb hegesztések

Ragasztás Forrasztás Termikus szórás Termikus vágás Egyéb vágások

Kapcsolódó (rokon) eljárások csoportosítása

Ívforrasztás Diffúziós forrasztás Mártó forrasztás Folyatásos forrasztás Indukciós forrasztás Infravörös forrasztás Ellenállás forrasztás Gázláng forrasztás

Kapcsolódó (rokon) eljárások csoportosítása keményforrasztás

Mártó forrasztás Kemencés forrasztás Infravörös forrasztás Ellenállás forrasztás Gázláng forrasztás Hullám forrasztás Pákával végzett forrasztás

Kapcsolódó (rokon) eljárások csoportosítása lágyforrasztás

Elektromos ívszórás Gázláng szórás Plazma szórás

Kapcsolódó (rokon) eljárások csoportosítása termikus szórás

Kémiai poros vágás Fémporos vágás Égőgáz-oxigén vágás
oxigén - acetilén oxigén - hidrogén oxigén – propán gáz oxigén - biogáz

Kapcsolódó (rokon) eljárások csoportosítása oxigén-vágás

Oxigén ívvágás Oxigénlándzsás vágás

Szénelektródás ívvágás Fémelektródás aktívgázközegű ívvágás Fémelektródás védőgázközegű ívvágás Plazma ívvágás

Kapcsolódó (rokon) eljárások csoportosítása ív-vágás

Elektronsugaras vágás Lézersugaras vágás
levegős elgőzölgő inertgázos oxigénes

Kapcsolódó (rokon) eljárások csoportosítása egyéb vágások

Vízsugaras vágás

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful