You are on page 1of 4

Raymond Bernard – A nagy titok Saint-Germain gróf (részlet

)

II. fejezet

A MEGFIATALODÁS MŰVÉSZETE

B

ulwer Lytton, amikor Saint-Germaint jellemezte Zanoni című filozófiai regényében, egyaránt hivatkozott rá rózsakeresztes adeptusként és egyben olyan herbalistaként is, akinek mélyreható okkult természetű ismeretei voltak a gyógynövények tekintetében és ezen tudásával látszólag olyan csodaszámba menő dolgokat volt képes elérni, mint az ifjúság és az élet hosszának tetszőleges mértékben való megnövelése, mely törekvés egyébként sajátja volt a Rózsakereszteseknek is, akiket „hosszú életűeknek” hívtak egykoron. Saint-Germain gyógynövényekkel való orvoslási tudását nagy becsben tartották csodálói, ennek bizonyítékaként az un. „Saint-Germain tea” még a mai napig is a Gróf nevét viseli. Ez a tea szenna tartalmának köszönhetően enyhén hashajtó hatású és ezért sokáig úgy tekintettek rá, mint csodaszerre, mivel kitisztítja a beleket és így elősegíti a toxinok kiürülését a testből, melyek alapvető okozói a legtöbb megbetegedésnek. Ahogy azt korábban jeleztük már ezt a szert később „Orosz teának” is hívták, mivel az archipelago-i hadjárat alatt nagy mennyiségben szállította azt a flotta számára a Gróf abból a célból, hogy a katonákat jó egészségben tartsa, minthogy az ottani időjárás szélsőségei megbetegíthették volna őket. Ezért a szolgálatáért az orosz hadsereg főtisztjévé nevezték ki és így magát Welldone tábornoknak keresztelte el, mely név utal rá, hogy valószínűleg köze lehetett az orosz haditengerészethez. 1774-ben, Nuremburgban, egyébként Saint-Germain orosz tábornoki egyenruhát viselt, amikor barátjával, Orloff gróffal találkozott, aki az archipelago-i hadjárat legfelsőbb parancsnoka volt. Saint-Germain gróf herbalista hírneve nemcsak hashajtó teájának volt köszönhető, hanem annak a misztikus ifjító elixírjének is, melyet ő maga is használt, de ezen elixír összetételét erőteljesen titkolta. Ez volt az eredője a Gróf hervadhatatlan ifjúságának, amint azt jelzi Madame de Gergyvel való kísérlete, aki ötven éven át semmit nem vesztett fiatalos kinézetéből az 1710es első velencei és a fél évszázaddal későbbi párizsi találkozásuk közötti idő alatt, ugyanúgy fiatal maradt, ahogy a Gróf maga is. Amikor Madame de Gergy először találkozott Saint-Germainnel Velencében 1710-ben, a Gróf nagyjából negyvenöt évesnek tűnt, és amikor ismét találkoztak, ötven évvel később, egy nappal sem látszott ennél idősebbnek. A Gróf múlhatatlan ifjúságát annak tulajdonították, hogy egy csodás fiatalító elixírt birtokol, mely áhított titka volt 1

mivel ezek az urak képtelenek voltak megítélni valódi életkorát. a szépség. mégpedig ez utóbbi az eredeti. Jennings Rózsakeresztesekről szóló könyvében megemlíti. De eme ifjú is csak egyike volt azon férfiak hosszú sorának. luxus kurtizánja és írója (a ford. hogy emiatt az elixír miatt volt képes a Gróf ellenállni az idő pusztításának és öregedés nélkül élni túl az évszázadokat. és akivel a Gróf zsenge lányként találkozott először.) 2 . A szer ezt a hölgyet annyira jól konzerválta a húszas éveinek küllemével. képes volt arra. így teste ugyanolyan szimptómákat és tulajdonságokat mutatott mint egy ifjú asszonyé. ugyanolyan fiatalnak tűnt. hogy ötven évesen még mindig tizennyolcnak tűnjék. Ezután a Gróf elmondta neki a nagy titkot. amit Saint-Germain Ninon de l'Enclos-nak adott. Úgy képzelték.Raymond Bernard – A nagy titok Saint-Germain gróf (részlet) az alkimistáknak is. épp oly fiatalon és életerősen. hogy egy olyan gyógynövény elixír. Ez a titok valószínűleg ugyanaz az ifjító elixír volt. a legfelsőbb körök által imádott. mégpedig oly sikeresen. egészen a XX.-tól kezdve. mint amit eme bölcsek rendje birtokolt. hanem a nagy titok ismeretének következménye. hogy hogyan maradhat örökre fiatal. mely titok nem más. úgy hitték. ez egy olyan erős hatású fiatalító elixír volt. mégpedig azt. vagyis inkább ifjúkori báját konzerválta egészen kilencven éves koráig. Valószínűleg hasonló fiatalítási procedúra történhetett a korosodó Madame de Gergy grófnő esetében is. mivel az örök fiatalság a másik két dolgot is segít birtokolni. akik közelebbről ismerték őt. hogy még ekkor is számos kérője akadt. Minthogy ez a szer igen erőteljes hatást gyakorolt használójára. megfiatalítsa őt. és ami őt oly üdén tartotta egészen kilencven éves koráig? Ahogy mondják. a XVI. és megőrizze ezt a fiatalságát egészen kilencven éves koráig. aki az ötvenes éveiben járva sem látszott idősebbnek egy fiatal leánynál. Vajon mi lehetett az a szer. természetes színében. mint a Rózsakeresztesek mesés életelixírjének birtoklása. A leány igen bölcsen a harmadikat választotta. hölgy volt az a később közismertté vált francia asszony. a fentiekhez hasonló szerencséjű. amikor is még mindig olyan üdének és szépnek látszott. amikor született. amit sok évvel azelőtt Madame de Gergynek is adott. amit ha valaki magán alkalmazott. mint egykor. hogy ez az örök fiatalság közel sem természetes eredetű. hogy amikor beadták azt egy alkalommal egy idős nőnek.1620–1705) – korának közismert. akiknek Saint-Germain vezető adeptusa. ahogy mindig is ismerték az emberek. Egy másik. A Gróf e korai találkozás alkalmával felajánlotta a leánynak a választás lehetőségét a gazdagság. Az elixír lehetővé tette Ninon de l'Enclos-nak is. ép fogak és hajzat növekedett.-ig amikor is utoljára látták őt. Azok. akik reménytelenül áhítoztak Ninon kezére. akkor annak az illetőnek kihullott a haja és a fogai is. ha nem éppen Nagymestere volt. mivel Saint-Germain elixírjét használta. akit Ninon de l'Enclos1-nak hívtak. hogy saját unokaöccse őrülten belehabarodott és ez a románc az öngyilkosság szélére sodorta a fiatalembert. 1 Anne „Ninon” de l'Enclos (cca. E hölgyet Saint-Germain szintén megfiatalította. majd helyette új. és az örök fiatalság ajándéka között. hogy amikor a Gróf ismét találkozott vele hetvenöt éves korában.

– a kínaiak fiatalító gyógynövényéhez –. – mint például a ginszeng. Ez a növény hasonló a ginszenghez.Raymond Bernard – A nagy titok Saint-Germain gróf (részlet) ezért a legtöbb ember aki bevette. ugyanúgy mint a mandragórát. melyet az emberi testre hajazó formájának köszönhetően. A vizsgálatok kiderítették.) 3 Magyar nevén Ázsiai gázló. hogy látogatás tett Kínában. abból a célból. azért hogy kombinálva őket létrehozzon egy extrém erős elixírt a fiatalság visszaállítása és megőrzése céljából. mely fiatalító. hogy az endokrin mirigyekben „rejtőzik” az ifjúság titka. megőrzi fiatalságukat. termékenység fokozó és szexuális potenciál növelő hatásáról közismert Ázsiában. aki nem nézett ki idősebbnek negyven évesnél. akkor ezeknek a gyógynövények a használatával visszaállítható lenne a test fiatalsága. A modern endokrinológusok egyetértenek abban. A Misztikus mandragóra című könyvben említenek egy. Manly Hall2 megjegyzi.. Ezen mirigyek. hogy az ivarmirigyeket aktivizálja és megóv a nemzésképtelenségtől –. Az indiai jógik a Hydrocotil asiaticat3 használják. béltisztítóként működött. hogy Saint-Germain sok figyelmet szentelt a fiatalító tulajdonságokkal bíró mandragóra használatának. és ahogy Madame de Gergy és Ninon de l'Enclos esetében is. a hetvenes éveiben járó orosz férfit. hogy Saint-Germain összegyűjtötte a Föld összes fiatalító hatású gyógynövényét. hogy Saint-Germain csodálatos gyógynövény elixírje megfiatalítja őket. Vajon megismerhette ezt a növényt Saint-Germain az Indiába tett utazása alkalmával és használhatta azt összetevőként fiatalító elixírjében? Mivel beszélt kínaiul és azt állította. Ha ezeket a mirigyeket vitalizálhatnánk és regenerálhatnánk bizonyos gyógynövények alkalmazásával. Pedig. amit a „boszorkányok füveként” is ismernek. 2 Manly Palmer Hall (1901–1990) kanadai származású misztikus író (a ford.– különösen ennek egy hatékonyabb változatát. Ázsia szerte gyakori nagy levelű vizinövény. ezért hihető-e hogy ne hallott volna a ginszeng fiatalító erejéről és hogy ez a növény is felhasználható ugyanerre a célra? Herbalistaként és a megifjodás művészetének szakértőjeként minden valószínűség szerint tanulmányozta a fiatalító hatású növényeket is a távolkeleten járván. hogy meghosszabbítsák testük és elméjük ifjúkori életerejét. akkor megtapasztalhatták volna. Valószínűnek látszik. 1966) 3 . életerősek és későbbi degenerációjuk okozza idős korban a szenilitást. ami Fo-ti tieng4 néven ismert –. megrémült a következményektől és idő előtt abbahagyta használatát. csak még e teánál is jóval erősebben fejtette ki hatását. ha kitartottak volna alkalmazása mellett. latin neve Polygonum multiflorum (a ford. (a ford.) 4 Más néven Fo-ti gyökér.) 5 Raymond Bernard – Herbal Elixirs of Life (Mokelumne Hill Pr. mely úgy tűnik. Egyébiránt ezen gyógynövények részletes ismertetése ezen könyv írójának Növényi életelixírek5 című munkájában olvasható. mivel azt a fiatalság helyreállítására is használtak. amely ugyanúgy mint a Saint-Germain tea. „embernövénynek” is neveztek. hogy állandó használója volt ennek a növénynek. amikor az ember még fiatal.

Barbara Moore-Patalejeva volt. sem mint passzív. Az átlagos emberek között viszont személye bizalmatlanságot ébresztett. Úgy tűnik.) 4 . mint a cambridge-i egyetem professzori címe. Eltekintve élete végétől. ami egy olyan akadémiai pozíció megtartásához szükségeltetett. mely energiák hagyományosan elvesznek a túlzott mennyiségű és szükségtelen ételek feldolgozása és kiválasztása során. hogy sohasem evett mások társaságában. és akit a megfiatalodás lehetőségével ajándékozott meg az az orosz származású fizikus. Amikor XV. Olyanokra például.) 7 Eliza Marian Butler (1885–1959) – ír származású. mintha ő ezekben a századokban már élt volna. A fentiekben tehát láthatjuk. Patalejeva metódusa az emésztési energiák megőrzésén alapszik.” Korának általános vélekedése szerint Saint-Germain több száz éves volt. ahol is vendéglátóit anekdotáival és briliáns társalgási stílusával szórakoztatta.Raymond Bernard – A nagy titok Saint-Germain gróf (részlet) A harmadik asszony. hogy Saint-Germain a nők és férfiak körében egyaránt több nyitott elméjű követőre talált. Furcsa részlete életének. hogy egyéb tömörebb táplálékot vett volna magához. hogy ezt higgye rólam –. a Gróf állandóan úgy nézett ki mint egy negyvenes éveiben járó férfi. melyek manapság igen divatosak Angliában. akinek Gróffal kapcsolatos mély szimpátiája rejtve maradt a mögött a felületes cinizmus mögött. Lajos megkérdezte őt erről. majd kizárólag vízen és mézen élt sokáig anélkül. mivel kortársait a korábbi évszázadokról olyan hangvételű anekdotákkal lepte meg. néha azzal szórakoztatom magamat. hogy a proteinek és az élesztők teljesen szükségtelenek az ember számára. angliában élt germanista tudós (a ford. Willemans A Rózsakeresztesek története című munkájában a következőket írja Saint-Germainről: „Saint-Germaint közelről ismerők állítása szerint egy igen bámulatos személy benyomását keltette. csak úgy hogy megengedem társaságomnak. A fizikusnő tapasztalatai alapján kijelentette. Butler7. M. Patalejeva miután szigorúan vegetáriánus nyers étel diétát tartott. Köszönhetően teljes tisztaságának és saját életelixírje használatának (teste) bámulatos változatlanságot mutatott. kilenc évre áttért a pitypang dzsúz fogyasztására. Ezalatt az időszak alatt figyelemreméltó energiával vetette bele magát hónapokra a hegymászásba. hogy már a régi korokban is éltem. – természetesen nem oly módon hogy másokkal ezt elhitetem. aki a test fiatalon tartásának szakértőjeként a fiziológus Boglemetz-cel tanult együtt. mint a vele leginkább rokonszenvező életrajzírója Cooper-Oakly6és E.” Wittemans ezt fűzi a fenti kijelentéshez: „Ez a szórakozás kétség kívül sokkal inkább aktív dolog lehetett.” 6 Isabel Cooper-Oakly (1853–1914) – angol teozófus író Budapesten hunyt el (a ford. a Gróf így válaszolt: „Sire. A későbbiekben ő vezette be a hosszú távú versenyeket. még a királyi ebédlőasztalnál sem. hogy a Grófot sohasem látták enni. aki találkozott Saint-Germainnel. Patalejeva saját metódusát arra a tényre alapozta.