You are on page 1of 4

Raymond Bernard – A nagy titok Saint-Germain gróf (részlet

)

II. fejezet

A MEGFIATALODÁS MŰVÉSZETE

B

ulwer Lytton, amikor Saint-Germaint jellemezte Zanoni című filozófiai regényében, egyaránt hivatkozott rá rózsakeresztes adeptusként és egyben olyan herbalistaként is, akinek mélyreható okkult természetű ismeretei voltak a gyógynövények tekintetében és ezen tudásával látszólag olyan csodaszámba menő dolgokat volt képes elérni, mint az ifjúság és az élet hosszának tetszőleges mértékben való megnövelése, mely törekvés egyébként sajátja volt a Rózsakereszteseknek is, akiket „hosszú életűeknek” hívtak egykoron. Saint-Germain gyógynövényekkel való orvoslási tudását nagy becsben tartották csodálói, ennek bizonyítékaként az un. „Saint-Germain tea” még a mai napig is a Gróf nevét viseli. Ez a tea szenna tartalmának köszönhetően enyhén hashajtó hatású és ezért sokáig úgy tekintettek rá, mint csodaszerre, mivel kitisztítja a beleket és így elősegíti a toxinok kiürülését a testből, melyek alapvető okozói a legtöbb megbetegedésnek. Ahogy azt korábban jeleztük már ezt a szert később „Orosz teának” is hívták, mivel az archipelago-i hadjárat alatt nagy mennyiségben szállította azt a flotta számára a Gróf abból a célból, hogy a katonákat jó egészségben tartsa, minthogy az ottani időjárás szélsőségei megbetegíthették volna őket. Ezért a szolgálatáért az orosz hadsereg főtisztjévé nevezték ki és így magát Welldone tábornoknak keresztelte el, mely név utal rá, hogy valószínűleg köze lehetett az orosz haditengerészethez. 1774-ben, Nuremburgban, egyébként Saint-Germain orosz tábornoki egyenruhát viselt, amikor barátjával, Orloff gróffal találkozott, aki az archipelago-i hadjárat legfelsőbb parancsnoka volt. Saint-Germain gróf herbalista hírneve nemcsak hashajtó teájának volt köszönhető, hanem annak a misztikus ifjító elixírjének is, melyet ő maga is használt, de ezen elixír összetételét erőteljesen titkolta. Ez volt az eredője a Gróf hervadhatatlan ifjúságának, amint azt jelzi Madame de Gergyvel való kísérlete, aki ötven éven át semmit nem vesztett fiatalos kinézetéből az 1710es első velencei és a fél évszázaddal későbbi párizsi találkozásuk közötti idő alatt, ugyanúgy fiatal maradt, ahogy a Gróf maga is. Amikor Madame de Gergy először találkozott Saint-Germainnel Velencében 1710-ben, a Gróf nagyjából negyvenöt évesnek tűnt, és amikor ismét találkoztak, ötven évvel később, egy nappal sem látszott ennél idősebbnek. A Gróf múlhatatlan ifjúságát annak tulajdonították, hogy egy csodás fiatalító elixírt birtokol, mely áhított titka volt 1

Ez a titok valószínűleg ugyanaz az ifjító elixír volt. amit Saint-Germain Ninon de l'Enclos-nak adott. és ami őt oly üdén tartotta egészen kilencven éves koráig? Ahogy mondják. amikor is még mindig olyan üdének és szépnek látszott. hogy egy olyan gyógynövény elixír. mégpedig azt. ahogy mindig is ismerték az emberek. akiknek Saint-Germain vezető adeptusa. épp oly fiatalon és életerősen. A leány igen bölcsen a harmadikat választotta. hogy emiatt az elixír miatt volt képes a Gróf ellenállni az idő pusztításának és öregedés nélkül élni túl az évszázadokat. mint amit eme bölcsek rendje birtokolt.-ig amikor is utoljára látták őt. hanem a nagy titok ismeretének következménye. mint a Rózsakeresztesek mesés életelixírjének birtoklása.1620–1705) – korának közismert. Egy másik. így teste ugyanolyan szimptómákat és tulajdonságokat mutatott mint egy ifjú asszonyé. Vajon mi lehetett az a szer. A Gróf e korai találkozás alkalmával felajánlotta a leánynak a választás lehetőségét a gazdagság. képes volt arra. Azok. Minthogy ez a szer igen erőteljes hatást gyakorolt használójára. mégpedig ez utóbbi az eredeti. Valószínűleg hasonló fiatalítási procedúra történhetett a korosodó Madame de Gergy grófnő esetében is. mivel ezek az urak képtelenek voltak megítélni valódi életkorát. a XVI. De eme ifjú is csak egyike volt azon férfiak hosszú sorának. és megőrizze ezt a fiatalságát egészen kilencven éves koráig. ugyanolyan fiatalnak tűnt. akkor annak az illetőnek kihullott a haja és a fogai is. megfiatalítsa őt.Raymond Bernard – A nagy titok Saint-Germain gróf (részlet) az alkimistáknak is. hogy hogyan maradhat örökre fiatal. hogy amikor beadták azt egy alkalommal egy idős nőnek. ha nem éppen Nagymestere volt. hogy még ekkor is számos kérője akadt. 1 Anne „Ninon” de l'Enclos (cca. Az elixír lehetővé tette Ninon de l'Enclos-nak is. amit sok évvel azelőtt Madame de Gergynek is adott. Jennings Rózsakeresztesekről szóló könyvében megemlíti. ez egy olyan erős hatású fiatalító elixír volt. természetes színében.) 2 . mivel az örök fiatalság a másik két dolgot is segít birtokolni. akik közelebbről ismerték őt. akit Ninon de l'Enclos1-nak hívtak. vagyis inkább ifjúkori báját konzerválta egészen kilencven éves koráig. és az örök fiatalság ajándéka között. hogy amikor a Gróf ismét találkozott vele hetvenöt éves korában. aki az ötvenes éveiben járva sem látszott idősebbnek egy fiatal leánynál. mivel Saint-Germain elixírjét használta. E hölgyet Saint-Germain szintén megfiatalította. a legfelsőbb körök által imádott. úgy hitték. mint egykor. A szer ezt a hölgyet annyira jól konzerválta a húszas éveinek küllemével. a fentiekhez hasonló szerencséjű. Ezután a Gróf elmondta neki a nagy titkot. hogy saját unokaöccse őrülten belehabarodott és ez a románc az öngyilkosság szélére sodorta a fiatalembert. hogy ötven évesen még mindig tizennyolcnak tűnjék. majd helyette új. amit ha valaki magán alkalmazott. amikor született. hölgy volt az a később közismertté vált francia asszony. luxus kurtizánja és írója (a ford. mely titok nem más. mégpedig oly sikeresen. a szépség. Úgy képzelték. egészen a XX. és akivel a Gróf zsenge lányként találkozott először. ép fogak és hajzat növekedett.-tól kezdve. akik reménytelenül áhítoztak Ninon kezére. hogy ez az örök fiatalság közel sem természetes eredetű.

ha kitartottak volna alkalmazása mellett. akkor ezeknek a gyógynövények a használatával visszaállítható lenne a test fiatalsága.) 4 Más néven Fo-ti gyökér. hogy látogatás tett Kínában.– különösen ennek egy hatékonyabb változatát. 1966) 3 . amely ugyanúgy mint a Saint-Germain tea. abból a célból. aki nem nézett ki idősebbnek negyven évesnél. akkor megtapasztalhatták volna. 2 Manly Palmer Hall (1901–1990) kanadai származású misztikus író (a ford. hogy az endokrin mirigyekben „rejtőzik” az ifjúság titka. A modern endokrinológusok egyetértenek abban. a hetvenes éveiben járó orosz férfit. csak még e teánál is jóval erősebben fejtette ki hatását. amit a „boszorkányok füveként” is ismernek. hogy Saint-Germain összegyűjtötte a Föld összes fiatalító hatású gyógynövényét. latin neve Polygonum multiflorum (a ford. A vizsgálatok kiderítették. Az indiai jógik a Hydrocotil asiaticat3 használják. mely úgy tűnik. hogy meghosszabbítsák testük és elméjük ifjúkori életerejét. ugyanúgy mint a mandragórát. – a kínaiak fiatalító gyógynövényéhez –. megőrzi fiatalságukat. Pedig.Raymond Bernard – A nagy titok Saint-Germain gróf (részlet) ezért a legtöbb ember aki bevette. Vajon megismerhette ezt a növényt Saint-Germain az Indiába tett utazása alkalmával és használhatta azt összetevőként fiatalító elixírjében? Mivel beszélt kínaiul és azt állította.. mely fiatalító. Egyébiránt ezen gyógynövények részletes ismertetése ezen könyv írójának Növényi életelixírek5 című munkájában olvasható. hogy az ivarmirigyeket aktivizálja és megóv a nemzésképtelenségtől –. amikor az ember még fiatal.) 3 Magyar nevén Ázsiai gázló. béltisztítóként működött. hogy Saint-Germain csodálatos gyógynövény elixírje megfiatalítja őket. megrémült a következményektől és idő előtt abbahagyta használatát.) 5 Raymond Bernard – Herbal Elixirs of Life (Mokelumne Hill Pr. A Misztikus mandragóra című könyvben említenek egy. Manly Hall2 megjegyzi. ezért hihető-e hogy ne hallott volna a ginszeng fiatalító erejéről és hogy ez a növény is felhasználható ugyanerre a célra? Herbalistaként és a megifjodás művészetének szakértőjeként minden valószínűség szerint tanulmányozta a fiatalító hatású növényeket is a távolkeleten járván. ami Fo-ti tieng4 néven ismert –. Ezen mirigyek. (a ford. Ha ezeket a mirigyeket vitalizálhatnánk és regenerálhatnánk bizonyos gyógynövények alkalmazásával. Valószínűnek látszik. életerősek és későbbi degenerációjuk okozza idős korban a szenilitást. melyet az emberi testre hajazó formájának köszönhetően. mivel azt a fiatalság helyreállítására is használtak. azért hogy kombinálva őket létrehozzon egy extrém erős elixírt a fiatalság visszaállítása és megőrzése céljából. Ázsia szerte gyakori nagy levelű vizinövény. – mint például a ginszeng. hogy Saint-Germain sok figyelmet szentelt a fiatalító tulajdonságokkal bíró mandragóra használatának. Ez a növény hasonló a ginszenghez. hogy állandó használója volt ennek a növénynek. „embernövénynek” is neveztek. termékenység fokozó és szexuális potenciál növelő hatásáról közismert Ázsiában. és ahogy Madame de Gergy és Ninon de l'Enclos esetében is.

melyek manapság igen divatosak Angliában. A későbbiekben ő vezette be a hosszú távú versenyeket. A fizikusnő tapasztalatai alapján kijelentette. mely energiák hagyományosan elvesznek a túlzott mennyiségű és szükségtelen ételek feldolgozása és kiválasztása során. M. ahol is vendéglátóit anekdotáival és briliáns társalgási stílusával szórakoztatta.Raymond Bernard – A nagy titok Saint-Germain gróf (részlet) A harmadik asszony. a Gróf így válaszolt: „Sire. Úgy tűnik. hogy a Grófot sohasem látták enni. és akit a megfiatalodás lehetőségével ajándékozott meg az az orosz származású fizikus. mivel kortársait a korábbi évszázadokról olyan hangvételű anekdotákkal lepte meg.) 4 . Patalejeva miután szigorúan vegetáriánus nyers étel diétát tartott. kilenc évre áttért a pitypang dzsúz fogyasztására. Az átlagos emberek között viszont személye bizalmatlanságot ébresztett. Lajos megkérdezte őt erről.) 7 Eliza Marian Butler (1885–1959) – ír származású. hogy ezt higgye rólam –. Willemans A Rózsakeresztesek története című munkájában a következőket írja Saint-Germainről: „Saint-Germaint közelről ismerők állítása szerint egy igen bámulatos személy benyomását keltette. sem mint passzív.” 6 Isabel Cooper-Oakly (1853–1914) – angol teozófus író Budapesten hunyt el (a ford.” Korának általános vélekedése szerint Saint-Germain több száz éves volt. aki találkozott Saint-Germainnel. – természetesen nem oly módon hogy másokkal ezt elhitetem. Barbara Moore-Patalejeva volt. Amikor XV. Patalejeva metódusa az emésztési energiák megőrzésén alapszik. hogy a proteinek és az élesztők teljesen szükségtelenek az ember számára. aki a test fiatalon tartásának szakértőjeként a fiziológus Boglemetz-cel tanult együtt. mint a cambridge-i egyetem professzori címe. hogy Saint-Germain a nők és férfiak körében egyaránt több nyitott elméjű követőre talált. Ezalatt az időszak alatt figyelemreméltó energiával vetette bele magát hónapokra a hegymászásba. mint a vele leginkább rokonszenvező életrajzírója Cooper-Oakly6és E. hogy sohasem evett mások társaságában. Eltekintve élete végétől. Köszönhetően teljes tisztaságának és saját életelixírje használatának (teste) bámulatos változatlanságot mutatott. a Gróf állandóan úgy nézett ki mint egy negyvenes éveiben járó férfi. néha azzal szórakoztatom magamat. mintha ő ezekben a századokban már élt volna. ami egy olyan akadémiai pozíció megtartásához szükségeltetett. akinek Gróffal kapcsolatos mély szimpátiája rejtve maradt a mögött a felületes cinizmus mögött. angliában élt germanista tudós (a ford. csak úgy hogy megengedem társaságomnak. majd kizárólag vízen és mézen élt sokáig anélkül. hogy egyéb tömörebb táplálékot vett volna magához. A fentiekben tehát láthatjuk. Patalejeva saját metódusát arra a tényre alapozta. Butler7. hogy már a régi korokban is éltem. Olyanokra például.” Wittemans ezt fűzi a fenti kijelentéshez: „Ez a szórakozás kétség kívül sokkal inkább aktív dolog lehetett. Furcsa részlete életének. még a királyi ebédlőasztalnál sem.