15.

tétel - A továbbtanuláshoz, illetve a munka világához szükséges szövegtípusok
Önéletrajz  Iskolai felvételik esetén  Munkahelyi pályázatok alkalmával  Pályázati anyag mellékleteként  Iskolai végzettségünk, személyünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési köreink bemutatása  Sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességeiről, igényességéről, sőt rendszeretetéről is tanúskodik  A leggyakrabban alkalmazott típusai: általános és szakmai. Mindkettő íródhat hagyományos és amerikai formában is o Fehér, A/4-es lapra illik írni (Sok helyen még ma is kézzel írtat kérnek) o Figyeljünk a helyes, esztétikus lerendezésre! o Az amerikai életrajznál ügyelni kell a pontok kiemelésére, szellős elkülönítésükre o Személyesen is írjuk alá, nem maradhat el a keltezés sem! o Ha kell kép, érdemes nem túl régit berakni Hagyományos önéletrajz: TK 130o  Személyi adatok (szül. hely, idő, család adatai)  Az iskolák adatai (nevük, időtartam, szaktárgyak iránti vonzalom, elért eredmények)  Elért szakképzettségek  Munkahelyek, beosztások, eredmények, kitüntetések  Nyelvismeret  Szakmai munkásság (eredmények, tanulmányutak)  Szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés  A cél kiemelése (miért készült az életrajz?) A sorrend tetszőleges, bizonyos részek elhagyhatók belőle, ha azt az adott életrajz megkívánja. Amerikai önéletrajz: TK 132o  Rövidség, áttekinthetőség, tagolt, vázlatszerű felépítés  Nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok, cél az adatok tényszerű közlése  Jobb oldalon, felül: fejléc: életrajzíró adatai (név, lakcím, telefonszám, esetleg fax- illetve e-mail cím)  Középen: cím: Önéletrajz  Aztán pontokba szedve a következők: - az önéletrajz célja - tanulmányok felsorolásszerűen (idő, iskola, esetleges szakok, tagozatok felsorolása) - szakismeret, gyakorlatok, képzettség, eddigi munkahelyek - nyelvismeret - esetleges társadalmi tisztségek bemutatása - referenciaszemélyek bemutatása (azok, akik információt tudnak az életrajz írójáról) - zárás: személyes rész (név, születési hely és idő, család legszükségesebb adatai); ez a rész szerepelhet első pontként is A felsorolt részek tetszőleges sorrendben követik egymást, sőt az életrajz írója dönti el, hogy milyen időrendi leírást használ az egyes részeknél. A kérvény: TK 135o A kérvény az egyik leggyakoribb hivatalos levél, ezzel szinte mindenki találkozik élete során. A kérvény valamilyen hivatalos kérés írásban történő megfogalmazása. Kérésünk akkor nem lesz jó, ha minél hosszabban és alázatosabban fogalmazzuk meg, hanem akkor, ha ügyelünk a kérvény általános szabályaira, s kívánságunkat ügyesen indokoljuk, megfelelő érvekkel támasztjuk alá. A kérvénynek mint hivatalos levélnek formai követelményei is vannak. Ezek a fejléc, a megszólítás, a keltezés, az elköszönés és az aláírás. A fejlécben, ha hivatalos személynek vagy szervnek küldjük, fel kell tüntetni a címzett személy vagy vállalat adatait. Amennyiben a levél konkrét személynek szól, akkor elsőként mindig az ő neve és beosztása szerepeljen, s csak ezután álljon a vállalat, intézmény neve és címe. A megszólítás nagyon fontos. Bántó lehet, ha hiányzik a megszólítás, vagy túlságosan rövid (pl. T. Cím!). A megszólítás állhat középen, de kerülhet bal oldalra is. Ha a megszólítást vesszővel választjuk el az üzenettől, a szöveget kisbetűvel folytatjuk. A keltezés lehet a jobb felső sarokban vagy balra lent. Az aláírás alatt szerepelhet az a minőségünk, beosztásunk, amelyben a levelet írtuk, és – ha szükséges –, akkor az a cím, ahova a választ várjuk. A levél bal alsó részén a melléklet(ek)ben felsoroljuk, hogy milyen iratokat csatoltunk a levélhez.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful