You are on page 1of 62

co

975

Pannónia Books
2 Spadina

Road
1

Toronto 179, Ontario

A FELVIDÉK

ELTÓTOSODÁSA.
NEMZETISÉGI TANULMÁNYOK
POZSONY, NYITRA, BARS, HONT, NOGRAD, PEST, GÖMÖR,
ABAUJ,

ZEMPLÉN

ÉS

UNG MEGYÉK TERÜLETÉRL.

IRTA

ihof^ ^63

Dl

KOROSY JÓZSEF.

Bars

és Hofit

megyék külön lenyomata.

KET TÉRKÉPPEL.

BUDAPEST.

GRILL K.4ROLY UDVARI KÖNYVKERESKEDÉSE.
1898.

D&
cP

F^

BARS MEGYE/
Valamint Nyitrában, úgy Barsban is, a megye
szigetek, részben a
déli részeiben található tót

törökök és csehek járása alatt beállt pusztulásnak/ rész-

ben a magyar reformátusok kizésének a következményei. Akár csatában és
rabszolgaság igájában, akár vallásos türelmetlenség üldözéseiben pusztult a

magyar, mindkét esetben a tót telepedett a megürült helybe.

A magyar

reformátusok kizése oly

nagymérv

vala,

hogy a múlt század hetvenes

'

Ezen fejezetben azon kedvez helyzetben vagyok, hogy részben
összeírást, a múlt századból pedig az

(t.

i.

a verebélyi

járás-

ban) az i8>o-diki nemzetiségi
az
egés:^

1779-diki egyházi visitatiónak

megyére

vonatkozó

nemzetiségi

följegyzéseit

fölhasználhattam.

Mindkét

tekintetben

Dr. RcFFY Pál alispán úrnak vagyok legnagyobb hálára lekötelezve, a kinek nemcsak a verebélyi járás 18^0-diki népszámlálási eredményét köszönöm, hanem kinek érdekldése annyira
ment, hogy az 1779-diki visitatióból a nemzetiségi állapotra vonatkozó jegyzkönyvi

pontokat
említve,

a
ott

megye minden
az adatokat az
-

egyes

községérl számomra
József a Barsmegyei

kiiratta.

A

hol tehát

más forrás nincsen
megjelent

hathatós
Barsi

közremködésének köszönöm.
Hírlap
i88ó-iki

Dr.

évfolyamában
((Giskra
vitték

közleménye
idejében

következ szomorú adatokat emleget Barsmegye múltjából:
dulatott fel

hadai

pusztítása

Bars város.
50-ban

Maróthfalva népségét
feldúlása,

a

cseh

rablók

rabszolgaságba.

A magyar
magyarság.
vidé-

falvak és helységek

els tömegesebb
történt
s

a

férfiak

kardra hányása, a
futását

nk

és ifjak elhura

czolása,

i^

gyászos

emlékét,

mint

Mehemed

emlegeti

E

csapásról mondja Istvánify Miklós:

Mehemed átmenvén

seregével Esztergom táján, azon

mely Ghymes, Léva és Szt. Benedek közt fekszik, kifosztotta, elhamvasztotta, Verebélyt, Csiffárt, Maróthot telgyujtotta, minden lakosaikat elhurczolván. Az lijíg-ik évet Ibrahim futása tette gyászossá. A törökök Érsekújvár és Léva tájékát kirabolták, népségét elhurczolták s Csiffár
ket,

IstvániTy szerint ismét elhamvadt.

1575-ban a törökök elpusztították Maróthot, Zsikavát és Léírattak össze a deserták, vagyis az elpusztult

deczet.

Csak a verebélyi járásban, hol ió^7-ben

telkek, az

eredmény
8,

a

Nagyloth

Fuss

14,

következ: Bellegen, 9, Beseny 7, Setétkút 4, Töhöl 25, Szenese 10, Aha ij, Csiffár 54, Baracska ), Cseke 4, Fakó Vezekény Arella 5,
;
;

(ma puszta) 15, Hull ij, összesen 162. Teljesen elpusztult helységek: «az mely faluk puszták: Verebély városa puszta, nihil (azaz nincs benne semmi lakos) Melleg puszta, nihil Nagy-Mánya puszta, nihil. » Az 1Ó77 évi összeírásban mint deserták vannak feljegyezve Nagy és Kis Gyröd, Gyékényes, Kerekudvard, Mindszent, Kis-Tre, Tolmács, Ó-Bars, Nagy-Szelezsény, Mikófalva,

Kis-Valkócz, Szt. -Márton, Sztranya, Kisfalud, Arma, Szenese, Rendve, NagyMánya, Tajna, Nagy- és Kis-Sári és Lüle. Ezek benépesíttettek ugyan, hanem a tót vidékekrl leszállított néppel. Mivel a magyar falvak protestánsok voltak, az érsekség és a római egyház kebelébe visszatért urak helységeiket tót néppel telepítették be. E történelmi tény magyarázza meg azt a nyelvészeti talányt, hogy tiszta magyar vidéken tót helységekre s tótok által ellepett tájon tiszta magyar helységekre találunk. Látni való, hogy ezek a pusztítások majd mind a magyarlakta vidéket sújtották. » A török hódoltság sanyarusága iránt v. ö. Szerémi nyo-

Nagy-Herestyén,

mán

a Bizonyítékokban közólt adatokat.

:

2

BARS MEGYE.

éveiben egész
létezett.'

B ars megye ben egyetlenegy

reíormátus

gyülekezet

sem

Jelenleg a nemzetiségi határvonal a

megye

alsó harmadán,

Verebély^

Uj-Bars és Léva

fölött

vonul végig. Valamint két évszázaddal elbb, úgy

ma

is

a hegyláncz töve képezi a választó vonalat a magyarság és az éjszaki

tótság között."

Verebély
által áll
t.

vidékének

magyar népe,

a

Babindal-Bodoki

magyar szoros
val,

összeköttetésben Nyitramegye éjszaki magyarságá-

azon területtel

i.,

melyet elbb, Nyitramegye leírásánál, mint «zo-

bori»

magyar csoportot ismertettünk.

A magyar
nagy
barsmegyei
alatti

nemzetiség határvonala,
tesz,

ezen zobori magyar csoport körül
i^

kanyarulatot

míg

az

73-ban a törökök

által

pusztított

Le^tVé^c^-nél

ersen

dél-

felé

nem

ereszkedik.

Ezen Lédecz

ereszkedés nagy része azon-

ban Nyitra megye területére esik. Bars megye nyitrai határán aztán a
magyar-tót Verebély
helye

Bars magyarságának
képezi
az

még mindig

elég

ers

véga

fölött

fekv Aha

els magyar

helyet,

úgy hogy

megyének

feljebb

es

székvárosa, Aranyos-Maróth,

már egészen

tót terü-

leten fekszik.'
el,

A

nemzetiségi határ a magyar

Aha

és a tót Sári közt halad

meg Mohi fölött elvonulván, az Uj-Bars a Garam balpartján fölötti Kis-Kos^málynál éri el a Garam jobb partját fekv Nagy-Kos:^mdl/ és Ó-Bars községek mác azonban, mivel a szemben tótok, jobban délre szorul le, míg Varsány fölött Hontmegye területére lép át. A tót áramot itt csak az ers Léva állitja meg. ^rs megyében
és a török pusztította Csikar
;

e szerint Verebély és Léva tekintendk a magyarság végvárainak.

Vere-

~bély

alatt

azonban ismét ersen
tót félszigetnek

tót vidékre,

t.

i.

az

elbb

említett hatal-

mas surányi

Barsba átnyúló részére akadunk.
itt

A

magyarság

határvonala ennek következtében

ersen

lejebb szorul.

A

surányi

tót

félsziget

barsmegyei

határa

következkép

folyik

'

Sz.

Kiss Károly. Monográfiái vázlatok a barsi református esperesség múltja és jelenébl,
ijij-ik lap.

Pápa, 1879.
^

Maga

Ipolyi errl igy nyilatkozik: «A mint a fels-magyarországi

hegyláncz legszélsbb

vonalai egyike

végzdik úgy a rónával itt kezddik a magyar fajú lakosság is délnek, nyugatnak és keletnek. Mélyen túl, éjszak felé, a szakadatlan szlávság terül el Mig ezen vonalon felül a katholikus hittel egyházban és iskolában használt szláv és német nyelv
délnek és keletnek
itt
:

.

.

.

annyira meggyökeresedett,

hogy az

ottani

magyarajku lakosok

belevesztek, addig ellenben az

ezen vonalon kezdd magyar népség a magyarosabb helvét felekezet hiveül szegdvén, ezáltal a magyarságot a véghelyeken épségben fentartotta és máig az itt kezdd magyar helységek, Mohi, Kálna, Uj-Bars, Koszmály, Léva, Varsány, a magyarságnak egyaránt, mint a helvét vallásnak válaszvonalát képeziki). (Ipolyi, Veresmarti élete, 1875. 267. és 268. lapokon.)
3

Aranyos-Maróthon különben már 1876 óta négyosztályú állami leányiskola

áll

fenn.

BARS MEGYE.
Verebélvnél, egyrészt a felvidék lót tengere, másrészt a mélyen délre leereszked surányi tót terület, keskeny szorosra szorítják össze a köztük
éjszaknyugat felé átszoruló és
ethnografiai
szoros,

Ghymes
el,

vidékéig terjed magyarságot. Ezen

mely Nyitramegyében
terül

Barsban Verebély

alatt
által

ez

utóbbi

Bodok és Babindal megyében a Verebély
alul
a

közt,
alatt

fekv

tót

Mellek

határoltatik.
fut
le

Melleken

nemzetiségi

határ egyenes déli irányban

egyrészt a magyar Zsitva-Gyarmat
és

meg

Lüle,

másrészt

a

tót

N.-Mánya

Fuss

közt,

míg a magyar
határát éri
Jás^falii
el.

Fajküii és a tót Cseke után Esztergom és

Komárommegyék

Ez utóbbi megyében a nyelvhatár a magyar Kolta és a tót
a surányi
félszigetnek

közt,

emez utóbbi község alkotta legdélibb
felett

tót

fokát
tót tót

megkerülvén, a magyar Csú; és Udmrd, valamint az ezek
Szemére
és

fekv
a

Baromlak

közt

elhaladván,
át,

a

magyar Beseny és
alatt

Óhaj közt ismét Barsmegyére lép
tót

de a szomszédos iSurány

fekv)

Bán-Kes-i és Töt-Megyer

alatt

megint Nyitramegye területén
tartván.

folytatja

útját,

Tót-Megyer után ismét éjszaknak

A

magyar határvonal két végbástyáját,

mint említem,

Verebély és

Léva képezik. Verebély, mely
török világban
fogadott be
;

ma
volt,

tóttal

elegyes magyarnak mondandó, a

tiszta

magyar

de

késbb

sok morva bevándorlót

^

a múlt század második felében a tót nyelv

ers
név.
tót,

elterjedését

konstatálják,
is

ma azonban

tulnyomólag magyar.' Egyik utczájának neve
közt
is

ma

"Morva

utcza»;

dli

akad a «Ponczik»

tót

A

szomszédos

Tajna-Sári az utolsó népszámlálások szerint tulnyomólag
dal ezeltt Czörnignél

de félszázad-

magyarnak neveztetik. A határos Néved-en a XVII.
létezett,"

században református anyaegyház
pusztíttatott.

mely azonban

1716-ban

el-

A

nemzetiségi határvonal Léva eltt a magyar Uj-Bars

hajdan

Csütörtökhely

— és a

tót

Ó-Bars közt vonul
laktak.^
tért.

el.

Ó-Barscn IV. Béla idejében
lett

németek

és

magyarok

Késbb
A XVII.

Bars magyar

és a

XVI.

szá-

zadban a református hitre

században Ó-Barson

találjuk

a

Verebély a török uralom alatt ismételten elpusztult. Mehemed basa 1550-ban pusztította Ibrahim basa rövid 29 évvel reá. Az i6v-iki összeírás alkalmával a népes Verebély mint .Nihil, azaz Lakatlan helység szerepeli Verebély katholikus lakossága az 1779-diki egyházi visilatio ethnoaz szerint mindkét nyelvet hasznába, de a magyar mégis az elterjedettebb. Csaplovics 1850-diki Bach-korszakbeli grafiai térképén 1821-ben szintén magyar-tótnak jelzi Verebélyt. Az
'

el.

összeírás azonban túlnyomó tót

mezváros gyanánt
1.

mutatta be Verebélyt: 1651 lakója közt csak

415 magyar létezett volna! - Kiss KÁROLY id. m. 442.
5

L,.

Czörmg: Ethnographie der

oestcrr. Monarchie,

II,

281.

A

BARS MEGYE.

katholikus tót lakókat, míg a református magyar lakosság Csütörtökhely

helyén Uj-Barsot alapította. Ez utóbbinak református gyülekezete azon-

ban

1713-ban
itt

feloszlatott.'

Ó-Bars

lakói

közt

még

él

annak hagyo-

mánya, hogy

magyarok éltek"
múlt
kért

és tény,
is,

hogy ezen V-o
pl.

részt tót község-

ben találunk magyar dlneveket
Léván

mint

Sarló, Bikató,

Garazhegy.
létezett,

még

a

században

német lutheránus község
tanítót,

mely

saját

nyelvén

papot

és

míg

a

varga és

kmves

czéh szintén német vala.'

A német
itt

czéhek nem adtak a magyar ipa-

rosnak legényt, a magyar mesterember sokszor e miatt kénytelen volt

német czéhbe
a tót elem
tót

állani, s

magát

a szokott

módon

felvétetni,

csakhogy

letett

gényeket oszszanak
is,

neki.^

A

múlt század második felében némi számot
ki.'

úgy hogy ezek számára külön káplánt rendeltek lakossága azóta egészen megmagyarosodott.

Léva

ELTÓTOSODÁSOK.
fekv Ó-Barssal és G aram- Kelecsénynyel kezddik. Ó-Barsról már elbb szóltam. A mi Garani-Kelecscnyt illeti, ez a falu másfél századdal ezeltt még ersen

A

tótsá?

Léva vidékén a közvetlen

felette

református magyar

vala;

a

múlt

század harmadik

tizedében

azonban

midn

Léván a református templomot lerombolták

és a reformátusokat

tömlöczbe hányták, különösen pedig

midn

171 i-ben az ujbarsi anyaegyis

házat elkobozták, a garam-kelecsényi gyülekezet
tholikussá,

feloszlott, a falu

ka((ki-

de

mint azt már az 1779-diki

visitatio konstatálja

zárólag tótajkú))

is lett.

Mai napság
is alig.

is

Kelecsényen egyetlen-egy refor-

mátus sincsen, de magyar
zetisége szintén

— A közel fekv Nagy-Kos^mály
alatt.
1

nem-

szenvedett a reformátusok üldöztetése

Koszmály

ugyanis szintén református magyar falu vala, míg 17

i-ben gróf Forgách
két

Pál földesúr a református gyülekezetet

el

nem

foglalta.' Jelenleg
tót,

Koszmály

is

létezik,

melyek közül Nagy-Koszmály

Kis-Koszmály

'

Kiss Károly
L.

id.

h.

25

j.

1.

2
3

UxA KÁROLY jegyz
II.
II.

jelentését a PESTY-féle
1.

Hclynévgyiteménybeii.

Marczali,

József kora. 254.
évr.

4
5
''

Századok

1868.

19.

lap.

L. az 1779-diki visitatio jegyzkönyvét.

A

név talán a
Yaló.

falu
i.

pecsétjében álló kostól származik.
2^9,
1.

7

Kiss Károly,

h.

(Megemlítésre méltó,

hogy

a

templom, a

rajta

lev

felirat

szerint,

1262-bl

>

!

BARS MEGYE.
magyar. Nagy-Koszmály öt
nevet (Sóstó, Berek, Varjas).

5

dlje

közt

még ma

is

három

visel

magyar

A

nemzetiségi határvonal alatt találunk két tót szigetet, melyek közül

az egyik Alsó- és

Fels-Gyrödöt, valamint Gyékényest
Alsó-Pél falvából
áll.

foglalja

magában,

míg a másik

tisztán

Ennek a

két, tiszta

magyar területen kiemelked

tót szigetnek kelet-

kezése ismét a reformátusok kizésének a következménye. Alsó-Pél t. i. másfél évszázaddal ezeltt még magyar és református vala jó magyar népét a
;

katholikus földesúr 1733-ban papostul kizte és tótokat

telepített

helyükbe,
1

a kiken másfél század sem
csakis egyik másik
raszt,

változtatott semmit.'

A

magyarság emlékét

dl eredeti
plébánosa,

magyar neve rzé meg. (Rókalyuk, Hafáradozik faluja

Vakarés, Székidül). Annál örvendetesebb arról értesülnünk, hogy
hazafias

Alsó-Pél

Pintér Károly, buzgón

visszamagyarosításán és hogy a magyar nyelvet nemcsak az iskolában, de

még

az

egyházban

is

behozta.

— Alsólett.

és

Fels-Gyröd
a

szintén

ersen
refor-

magyar jelleg
mátus
fiókból

lehetett,

miután A. -Gyröd

XVII.

században

anyaegyházzá

A

református

gyülekezetet .azonban

elfoglalták.

Még

másfél évszázaddal ezeltt.

Bel Kis-Gyrödöt tóttal vegyes
tót;

magyar helynek mondja.'

Ma

mindkét

falu

a katholikus egyházban

és iskolában ápolják ugyan a magyar nyelvet, de úgy vagyok értesülve,

hogy a családi
faluban

élet tótajkusága ezen

eredményeket ismét

elfojtja.

Mindkét
:

még ma is vannak magyar dlnevek (A.-Gyrödön Zeng, Rétföld, Hosszúgödörbe, Majorvölgy); a maNyitvány; F.-Gyrödön gyar vezetéknevek különösen A.-Gyrödön nagyon srek, st túlnyomók
:

(1.

a Bizonyitékok

alatt).

Gyékényes

ma

szintén tiszta tót.

Ötven vezetéknév közt Agárdy
;

plébános úr csak két magyart tudott

találni (Kiss, Szentkereszti)

de a

d-

lkben még

fentartott egyes

magyar elnevezések hajdani magyar lakos-

ságra engednek következtetni.

A

surányi tót sziget barsmegyei területén legsajnosabban érinthet benlefolyt és párját ritkitógyors

nünket 0/?í7/nak, úgylátszik az utolsó húsz évalatt
eltótosodása. Ezt
a,

ma

Vs részben tót

falut, az

1779-diki egyházi látogatás

még magyarnak

találta,

világosan megállapítván, hogy

«egy néhány » tótállítják

ajku kivételével, a magyar nyelv van túlsúlyban.

Magyarnak

azon-

'

Kiss Károly,

rég ezeltt
-

még

Bel,.

Az 1779-diki id. h. ;o6. magyar falut Nova; Notitiee Hungáriáé, (Bécs 1742}
I.

visitatio

máris egészen tótnak

találja a

nem-

IV. 278. lap.

!

6
túl

BARS MEGYE.
a

késbbi

statisztikai források

is,'

egészen az i88o-iki népszámlálásig,

a

midn

a magyarság a lakosságnak

még

Vs-ad részét

tette.

Az utolsó

évtized alatt e falu,

melyben pedig igen sok magyar nemes közbirtokos
Dióssy, Kopcsányi, Molnár, RufFy
tót és
stb.)

család lakik (Lipthay,
eltótosodott,
található

annyira

hogy jelenleg 683

40 német mellett csak 189 magyar

A
tén

surányi tót szigetnek Bars rnegye területén való terjedésében szin-

van a reformátusok kizésének. így Nagy-Lót és Kis-Lót, úgy szintén a szomszédos (komáromij Csehi is hajdan mint református anyaegyház
része

szerepelt,

de 1733 körül javaik elkoboztatván,

igen elgyengülhettek.

Az

1779-diki egyházi látogatás a katholikus lakóit már egészen eltótosodot-

taknak
rok.^

találta,

de maga

konstatálja,

hogy

az ott
is

él
is

reformátusok magyatót,

Ma

mindkét Lót, valamint Csehi

'^-részben

pedig Nagy-

Lót-ot

még

az i8co-diki magyarellenes összeírás
találta.

több mint '/4-részben

magyarnak

E

falu tehát azóta

is

érzékenyen eltótosodhatott. A

d-

lk

elnevezése különben
bírták)
;

még ma

is

magyar: Magyarhegy (mivel az egészet
pálosok klastroma körül). Borsoshegy,

magyarok

Klastromos

(a

Somoslegel, Csidivár, Peres, Bagóhát.
hajdan magyar lehetett,
(a

— A ma egészen

tót

Nagy-Mánya
közt öt tiszta

szomszédos nyitramegyebeli
is

Kis-Mánya ne-

mes közbirtokosság
magyar névvel
bír
(

a

még ma

az),

minthogy nyolcz

dlje

Fenyves, Báránytilos, Öregszllk, Szög, Mogyorósi.

Ugyanez
faluról,

áll

a szomszédos N.-Valkhá^ kurialis, azaz magyar nemességlakta
HuII-tó\,

valamint
talált.

melyet azonban

az

1779-diki visitatio

már
részt

tótnak
teszen.

Ma
alatt

a magyarság Valkházon 'A részt,

Hullon csak 'Uo
is

N.-Valkház
a

eltótosodása

az utolsó

évtizedek alatt
^

terjedt:
Füssö/i a
is

negyven év
XVII.

magyarok száma 107-rl
laktak; a

5-re apadt!

században

reformátusok
hangzásuak. így
vala.

régi

családnevek

fele-

részben magyar

valószín tehát, hogy régebben
áll

ezen

község

is

magyar jelleg
is,

— Ugyanez
;

a szigetnek legkeletibb végszerint

helyérl Csekéröl

mely 1707-ben a katholikus egyházi látogatás
az
1

régebben túlnyomóan református volt
rint

779-diki egyházi visitatio sze-

azonban már kizárólag katholikussá
szerint,

vált.

Ez

idben
a

itt,

ugyanazon
is

forrás

már

kizárólag
látszik

tótul

prédikáltak,

kátét

kizárólag
is

tótul tanították.

Ugy

tehát,

hogy a magyar reformátusok innét

'

Az egy

1850-diki magyarellenes népszámlálás kivételével,
id.

mely

>/'6

részéi tótnak nyilvánítja.

^

Kiss KÁROLY,

h.

561.

I.

Lampe-Ember

^óó.

i.

BARS MEGYE.
kiüzeitek, és

hogy házaikat

tót

telepítvényeseknek szolgáltatták

ki.

A

köza

ségnek jelenlegi nemzetiségi állapotára állítólag nagy befolyással

van

mar régóta

itt

pásztorkodó

Csulon

plébános

mködése.
itélve,

A

surányi tót szigetnek a szomszédos

magyarságba beszögell vég-

helyét Mellek falu
tót lakói közül

képezi. Azon körülménybl

hogy a községnek

sok szép magyar

nev

gazdát találunk (Bakó, Fodor,

Ma-

gyar, Terényi, Bodor), azt kell következtetnünk,

hogy

ez a falu
is, is.

régebben
szerint

magyarabb

volt.

Ezt ersíti az 1779-diki egyházi visitatio

mely

a lakosság ugyan tótajku, de sokan beszélnek magyarul

Az 185 hogy

i-diki
el.

összeírás

a

közel négyszáz fnyi lakosságban csak 19 magyart ismert

Ma

iskolája és

egyháza

tót;

úgy vagyok azonban

értesítve,

az ottani

plébános Lüley Tivadar úr a magyarosodás ügyét szívén hordja.

MMM
A
CzöRNiG-féle térképen még a Zsitvának Verebélytl Aranyosis

Marótig terjed völgyében

találunk

magyar községeket,

t.

i.

Sárit,

Tajnát, Zsitva-Újfalut, Kisfaludot, Periepet, de
lött

még Aranyos-Marót
Kis-Apátit,

fö-

Nagy-

és

Kis-Szelezsényt,

Puszta-Dolinát,

Maholánt,
forrásokkal

Ebedeczet és Hostyét
való összehasonlítás

(Keresztúr).

A

különféle statisztikai

CzöRMC-nek

ezen adatait ugyan


t.
i.

a

mennyiben

azok az 18^0-diki állapotokra vonatkoznak

csak kivételesen igazolják.'

Azonban Néver,
mény, hogy

(1.

a Bizonyítékokat) Bélád és Nagy-Herestény régebben
lehettek.

magyarabb jellegek
itt

Bélád mellett

szólna

azon körülis

hajdan reformátusok laktak,"
Viziparti
;

(dli
(pld.

közt

még ma
r.

kett
fel-

magyar hangzású: Tekenys,

Nagy-Hérestény mellett pedig
hajdan
(1.

hozható, hogy a magyar családnevek

az

1697.

k.

anya-

könyvben) jóval

srbben
után,

fordultak

el

bizonyítékokat).
úr,

Azon adatok

a melyeket

Majláth István
az a

Barsmegye

volt fispánja szives volt

velem a Zsitvavölgy hajdani állapotáról közölni,

csakugyan valószínnek

látszik,

hogy

XVI. században magyar
azt

vala.

Az illet közlemény oly rendkívül érdekes, hogy
közlöm. Az érdemes
férfiú,

egész terjedelmében

Bars- és

kától visszavonuló —

dísze, a

Hontmegyék egyik következket írja nekem
szerint

— fájdalom a
1893. január

politi1

3-án

:

«Azon jelzésére nézve, hogy Czörnig

az egész Zsitva völgye

'

Szedés közben veszem Dr. Ruffy alispán úr szívességébl az i8ío-diki összeírás! ered-

ményt, mely szerint Sári és Tajna ez
^

idben magyarnak
sz.
a.

találtatott volna.
említi.

Lampe-Ember

az 566. lapon 25

Béládot mint református anyaegyházat

8

BARS MEGYE.
volt, az

Verebélytl Aranyos-Maróiig magyar
kétségbe vonni, mert minden
azt,

alaposságot

nem
nem

oly

könny

attól
r
'

íügg,

mely idszakra vonatkoztatjuk
volt az, az

hogy ezen vidék magyar vala

A

múlt században már

tény.

De
itt

a megyei traditiók szerint a török világ eltt az egész Zsitva völ-

gyét kunok lakták, vagyis e vidék lakói a honfoglalás
ban, az
letelepedett

els három
által

századá-

kunok utódai

voltak,

de a török háborúk idejében
a törökök

igen sokat szenvedtek,
elhurczoltattak.
((A

kipusztítattak,

st

rabságba

is

reformatio bekövetkezte után ezen vidék

is

református

lett,

a

mi
aj-

szintén a mellett szól,

hogy akkortájt magyarok

voltak, mert a

magyar
Itt

kúak a református, a tót ajkúak

az ágost. evang. vallást fogadták el.

lévén

a szentbenedeki apátságnak, a primatiának nagy birtokai, igen természetes,

hogy a káptalan és a kath. furak mind
innét datálódik
felé a

katholikusokat

telepítettek

fal-

vaikba és ott vették a hol találták, kivétel nélkül a tótok közt. Határozottan

Barsmegye fels Zsitva völgyének eltótosodása

is.

A

Zobor

hegyek tövében fekv kevésbé vagyonos szomszéd Nyitra
az elpusztulás
t.
i.

megyei községek kevésbé lévén

veszélyének kitéve, jobban

megtartották magyar nemzetiségüket,

ez az a nyitrai

magyar
is,

sziget,

melyrl munkájában"
keleti oldalán
is

szól.

Ezt támogatja azon körülmény
falvak, Csiííár,

hogy e vidék

még megvannak a magyar

Mohi, Kis-Koszálló

mály, Uj-Bars.

Nem

kis szerepet játszhatott a

kérdésben

fels Zsitva-

völgy

községei elpusztulásánál a híres vezekényi

csata,

hol a törökök

ellen 4 Eszterházy veszett el a csatatéren.

Vezekény eltt feküsznek éppen
Zsitva-Ujfalu.

Kisfalud, Thaszár, Szelepcsény, Perlep,

erre vonult Érsekújvártól a török a vezekényi

A traditio szerint magaslatra. A csata kezdetén

a falvak lakói csépekkel, villákkal a magyar sereg segítségére keltek, de

ép ezért a csata megnyerése után a törökök a falvakat mind feldúlták, felperzselték és a lakosokat rabszíjra fzve elhajtották. Ezek a helynevek
oly

tsgyökeres magyar nevek, hogy kétség nem lehet

az iránt,

hogy ere-

detileg

magyar községek voltak, ide értve Marótot

is.

Sajátságos,

hogy a

helyneveket a tót nyelv nagy részben megtartotta, illetleg átvette.

«A magyarosodás, gondolom nem ex
nagy
'

az igaz,

hogy lassan megy. Egyesek buzgalma a

nagy tengerben elenyész csepp. Az állam nem tördik ezzel a dologgal,
studio,

hanem mert
milliókat

nincs pénze, és nincs elég

ers

és

lelke

erre a czélra
eihnograliai

fordítani.

A

mai katonásdi politika
(S-cri^c.J

CzÖRNiG
T.
i.

mappái'a az

i8t;o-iki állapotra

vonatkozik.

^

a jelen munka.

BARS MEGYE.

9
az

Európa minden nagyhatalmasságát kivetkzteti

okosság és humanismus

körébl-

és elsülyeszti erkölcsileg és anyagilag azt az államot, a

melynek

biztonsága

érdekébl azokat

a hadseregeket felállítják és tartják.))

MAGYAROSODÁSOK.
Bars megyében

különben

utalhatunk

magyarosodásokra

is.

Már

emiitettük a fontos Verebcly magyarosodását. Felette örvendetesek azon

magyarosodások

is,

melyek a többször említett surányi

tót sziget hatá-

rán észlelhetk, így tehát annak hajdan

nagyobb

területét megcsonkították.
lett,

Ez történt

F£?/,yJ-PÉ?7-en,

mely már századunk elején magyarrá
Zsitva-Gyarmat,
déli

továbbá az

egymással szomszédos
mint a surányi sziget

Lülé és Setétkút falvakban, vala-

részeit

csonkító

Nagy-

és

Kis-Fajküithen.

A

jelentéktelen Setétkút-ná\ azonban

inkább csak visszamagyarosodásról
vala."*'

kellene beszélni, mivel a XVIII. században református, tehát magyar

Régen magyarosodott
is,

az esztergomi határszélen

fekv Nagy-Málas
alatti

mely eredetileg

tót

telep vala,

a

XVI,

századbeli nagy pestis után

azonban magyarokkal

benépesíttetett.

Talán a Léva
közt sok
állítólag

Kis-S^ecse

elbb

szintén

tót

vala,

miután
Letzk,

dlnevei
(hol

tóthangzásu

akad:

Hrok, Lehenek, Zséla,
de a tatárok
Zsemlér
az vala.
által

hajdan

egy Letzk
alatti

nev,
falu

által elpusztított falu állott).

A

Szecse

második

ma már '/4 részben magyar; a XVII. században azonban egészen E falu a reformátusok kizése és az ezek helyébe telepített tótok
el,

a múlt században tótosodott

mint ezt a PESTY-féle Hely névgyjte-

ménynek következ adata
jából ugyanis a

igen érdekesen bizonyítja.
ki:

A

plébánia króniká-

következket jegyezték

«Túróczi Jób, nSoy-ik évben

a zsemléri Plébánosnak beszélte: «Az atyámtól hallottam, hogy a zsemléri

lakosok reformátusok voltak.

A Szt.-Benedeki

Prsefectus felszólította

ket

a római katholikus hit felvételére.

Sok viszontagság után Kis János, Palkó

János, Boros István és a beszél Túróczi Jób atyja katholikusok lettek,
a többi lakosok Szokolára, a Börzsönyi hegyekbe, Ladányba, Óvárra költöztek, elvivén

mindegyik vagyonából

annyit,

mennyit szekérre feltehettek.

Ezek elmentével a Prsefectus kurrentálta, hogy jöjjenek lakosok Zsemlérre
:

jöttek a káptalan jószágáról és

másonnan mindenféle lakosok

s innen

következik Zsemlérnekeltótsodása. (Most) isteni szolgálat alatt az imádság és

ének magyarul végeztetik, de maguk közt a lakosok

tótul beszélnek.

Azonban

* L. Kiss

Károly

i.

m. 5Ó9.
2

Krösy

:

Felvidék.

;

lO

BARS MEGYE.
(Kelt

tudnak magyarul.))

1864. Jan.

23. Aláírva:

Túróczi Jób bíró és
sajátkez

Andriska Mihály jegyz
Írásának
látszik.)

által,

de

az egész

jelentés a plébános

Thl az
sítetett.

1708-dík évben Valkház, Lüle, Sári és Koszmályból népe-

A

század második felében (az 1779-diki visitatio szerint)

még

túl-

nyomóan

tót vala;

de

az 18^0-dikí összeírás csakis 7 tótot

magában

fog-

laló, tiszta magyar falunak találta, úgy hogy ahhoz képest a mostani 50 fnyi tót lakosságával inkább hanyatlott. Agárdy János györödi plébános

úr értesítése szerint azonban a bevándorolt tót cselédség
dik.

megmagyarosoazon

Hogy ezen bevándorlás tényleg nagyobb mérveket
is

ölthetett, azt

névgyjtemény
185
1.

gyaníttatja, melyet a

plébános úr az 1722., i-^y., 1801.,

és

1891. évekrl volt szíves összeállítani.

Az els két idpont-

ban

tíz-tíz
(1.

anyakönyvi név közül hét volt magyar,
a
«

késbb már

csak négy
refor-

vagy öt
mátus.

Bizonyítékok »

alatt).

Töhöl különben túlnyomóan

Egészben véve a magyar-tót nemzetiségi határvonal mentén fekv
tót

községekben a magyar elem
tíz

mint ez

az

alább közölt táblából

kitnik — az utolsó
jelenleg
is

év

alatt,

fájdalom, egy szemernyit
itt

sem ersbödött
1

mint elbb, a magyarság száma

egyformán

27o-ot

tesz.

.

.

BARS MEGYE.

[

I

BARSMEGYE NEMZETISÉGI HATÁRVONALÁNAK VALrOZÁSAI AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ALATT.
1880
iSgo

1880
Tót

i8go

Magyar
55

c

^
°2

községek

-S

JJ
y;

^
S
:0

*3

>^

községek
0
b)
in

=3 >> -g bt)

N
:0

-c

w 5

J3

1

n 1

«

:0

t

s

a)

i88o-bari
...
...

magyar községek.
679
6?5

i88o-ban tót községek.
...
...

Aha

...

...

642
6ji

569 Í78

Ó89
701

66?
621

Belleg

.

254
702

242

??

262

15

Csiffár

...
...
...

Fakó-Vezekény
Fuss
... ...

656
1062

91

758
1290
20J

98
165
11
?5

Léva.
Liile __.

...

6491
192

6jji
192

5106
I4J

7400 6282
211
I8j

iij8
199

147
8

._.

Garam-Apáti...

199

Marosfalva

...

480
819
Í04

476
808
504

458
78^ J46
589

418 827

410 Garam-Kelecsény
819 477 659

704

704


2?

860

Mohi___

...

...
..

Garam-Podluzsány
(Dobó-Berekalja)
477
1164
16?
...

Nagy-Fajkiirt

494
676

462

602
II28
14?

59

Kis-Koszmály

...

664

64;

Garani-Szlls
Kis-Herestény
Kis-Lót

...

998
15?

64
24

48
12

Nagy-Málas és
Kis-Málas*.
...

591

508

408

ÓJ2
519

42?

... ...

280
455 441

280 429
42?

47

J20
44?

78
5?
25

Pózba
Tild ...

...

.._

449

447 429
5?i

4M
425
522

488
,^69

Mellek

...

90
27
12

429
... ...

406
57?

Nagy-Herestény

464
644
1287
?78

Töhöl
Uj-Bars

...
...

5?i

52?

Nagy-Koszmály
Nagy-Lót.
...

..

619
115?

619

19
?65
55

H7Í
2022

109 1

97?
I14J

I2Ó8

III?

I150
?6q

?78
51

Verebély

1946

2270

ij68

Nagy-Valkház

...

?7o

Ó-Bars

... ...

...
...

1087

1067

4?
58
51

I2?4
7??
57

74
?4

M681 15259

124Ó2 17084 14598 82 e|

Rendve

700
150
425 178
?58

677
150
425

845 Sári.. ... ... Szenese ... ...
Tajna
... ...

8

7

446
?i8

6

...
...

178

?8

128

Tolmács
*

294
719

46
69
i-?07

j88
941


171
i45f)

Zsitva-Ujfalu...
iSgo-ben Kis-Málas Nagy- MáUisho z tartozott.

746

117ÓJ 11256
II

12899

I2g

iig|

Fösszeg
1

27444 26515 i?769 2998J 15857

520

59§

12

BARS MEGYE.

bizonyítékok.
ADALÉKOK A TÖRÖK HÓDOLTSÁG SANYARUSÁGÁHOZ.
vitték
el,

bírja
lékit

Esztergomban.
elrablottak,

«

Mikor

az Sitva mel-

embereket egynéhány házat megigettek

egynehány

évfolyamában Szerémi — mely álnév egy hazafias magyar fúr rejtzik — igen

A

Történelmi Tár 1891., 92. és 93-iki
alatt

falujokban.w

Neved.

«Barsí táborkor

falujokat megígette az török.

Újbányáról
is

marhájokat
ragadtak
birja
el.
»

elhajtatta,

érdekes okmányokat közölt a megye múltjáról. Ezek azonban majd kizárólag a megyének politikai dolgokban nádorral, parancsnokokkal, törvényhatóságokkal folytatott

két

gyermeket

Szelepesén. Tatár
;

Joachím

Esztergomban

14 házat felgyújtott,

PeiieprSl 400 szarvasmarhát elhajtott. II embert vittek el. Kékesén. ((Há-

levelezéseit tartalmazzák

és így az

egyes falvak nemzetiségének megállapítására támpontokat
zetiségi

nem

tartalmaznak.

Nemje-

rom esztendeje, hogy megrablották volt ket, 2 embereket vitték volt el, szarvasmarhájokat hajtottak el 104-et. Az Sitva
1

szempontból legfeljebb annyit

mellékit mikor elrablottak, akkor
el

is

vitték

gyezhetünk meg, akkor
is

hogy

a

megyével már
van azonban
világot vet

rendszerint magyarul leveleztek.

szarvasmarhájokat nro 50, item 35 embert ragadtanak el. Egyszer ismét minde-

A

közölt

okmányok
felette

közt

neknek eltte az martalóczok éjszaka házában ütvén, hat embert vittenek
el,

egy,

mely

jellemz

a

an-

török világ sanyaruságára és pusztító voltára.

vában

Ez ugyanis azon 1Ó54 szeptember haKomáromban egybegylt császári
mely a törökök
T.
által

nak felette az mezrl három ízben kilenc Hi^ir. ((Miembereket ragadták el.»

kor az Sitva mellékit elrablottak, falujokat
megigettek,

bizottság vizsgálata,

36 eleven
fultanak

embert vittenek,

Bars megyében
kiküldetett
(lásd

ejtett

károk összeírására
1892 évfolyam
halálig sanyarga-

bujólikakban

meg
utóiba

24,

szarvas-

T.

marhájokat mind
ha

elhajtották közel

400,
el-

az 520
tott

— 538.

lapon).

A

nem

több.
1

Mikor

Marótot

kat mind

nép panaszai oly számosak, hogy azoitt nem jsmételhetnk. Szorítkoz-

rablottak,
el,

5

szarvasmarhájokat hajtották
szolgálnak.
»

Visegrádban

'^-'AT-

zunk tehát csak azon községekre, a melyek
bennünket alább közelebbrl fognak érdekelni, ezeknek panaszát is csak rövid
kivonatban közölvén és a kivetett sarczok
és

Valkóe^. ((Elsben öt gyermeket ragadta-

nak

el,

annak utánna
el,

is tíz

gyermeket

ra-

gadtanak

item

egy öreg embert levá4.

gának, item ökröt hat, lovat

Az

Sitva

adók idézését mellzvén. (Említésre méltó, hogy a bizottság latinul tárgyal, de

melléke rablásakor ragadták
ispaja birja

el.

Bekér

Esztergámban.

«

Mahulin-

a kihallgatási
rul

jegyzkönyvek mind magya:

vannak szerkesztve.)

qa. Elsben megrablották és megigettek falujokat. óo embereket vitték volt el, két
em.berek
fúlt

Nagf-S:{clccsén.

Uruk Tatár Ibrahim

bujólikban,
el.

192

szarvas-

Esztergomban. Két embert, három gyermeket és óoo frt áru marhát raboltak el Kis-S\elecsén. Murtazan ispája tlük.

marhájokat

hajtották

urok Esztergámban."
((Mikor
az
Sitva

Jussuff ispaja
Ncií:_r-Ve:{ekén.

mellékit

elrablottak,

bírja

Párkánban.
az

130 napot szolgáltának
'(Mikor
az

csak

egy

esztendben.
volt,
el,

Sitvamellékit elrablottak

négy aszmegsza-

noha mimár hódultanak, elragadtanak volt embert nro 11. Az iskolaházat ígették volt meg. Újfalu, (dspajájuk Mustár
I)

szonyt ragadtak volt
badult.
»

ketteje

bék
dolt

;

negyedik esztendeje,

hogy behó-

— Kis-Hcresiyén.

Hazsi

Oszmán

;

két ízben rablotta meg, az

els

rab-

»

BARS MEGYE.
láskor

M

mind

megigette
el

az

egész

falut, le

szarvasmarhát hajtott
két embert,
fultanak

412,

vágtak
el

mind az szllhegyet, mind az falut. » Uj-Bars. lAz esztergami békék birják
az egyik


;

elevenen vittek

nro

14,

ha kimegyen,
falu

az másikra

száll.

meg bujólikakban

hat,

azután

Az hatvan

beadása eltt

húdultatta
éjjel

úgy kelletett behódolniok, úgy mint neKclccscn, Léva gyedik esztendben.* melleit. «Alma Biha volt els urok, második Omez ispaja, mind az kett Pesten

be az török ervel,
reájok menvén,
be.

két embereket,

elvitték és
volt
fl.

így húdultak

Elsbben
az
az

sommájok,
400,
az
fl.

vettenek
tihaja

rajtok
fl.

bék

bék
10,

lakott,

ezek

megtartották ez

sommában

40,

bék deákja
fl.

az

bék

ököt, azután ltt urok szigetvári Hassan,

komornikja
csa
fl.

10,

az
fl.

bék
4.

tolmá-

ez felverte sommájokat.

»^ Kis-Kosimály.
második urok
ez
felverte

5,

az
el

bék vajdája

Ez nagy

«EIs urok Timar
volt

effendi,

sommát
holt,

nem

állhatták,

mert az barsi

Dervis csauz timar,

az

táborkor helyek elpusztult,

sommájokat ad fi. 60. Most ismét az urok ugyan az els Timar effendi. Az dézmáért
felette igen
fl.

sarczoltatta

ket, hogy akár

400 adjanak, akár mindenbl tizedet. Mikor mentették eltte magokat ezzel,
részit

az népe elúgy hogy ötvenhat puszta hely maradott, az kinek semmi népe nem maradott most is ötvenhárma puszta. » Óhaj. Esztergámban szolgál. Az els
;

(1

ispajájok ispajájok
hajtotta el
ki

Bekér

ispaja volt.
fia.

hogy alkalmas
ják

az

az hegynek,

azt

magyar urak bírmondotta nekiek,
is

Dervis bék

Ez mostani Bekér ispaja

vegyék meg az magyar urakon
det,

az tize-

megért

fl.

negyven szarvasmarhájokat, az 1000. Egy embert levágtanak
elvittenek.
fl.

mert ha

veszi rajtok az

az tizedet.*
szöllösi

k meg nem — Podlo\sán.
volt.
»

veszik,

meg
is

és egy

gyermeket

magyar urak jószágaiért
húdultatták

ket váltották

meg

90.

.

.

.

Az gyermeEmbereket

«Az csejkbe ököt.

rabláskor

minden kicsiny dologért megvereti.* Po^ba. « Esztergámban szolgál. Els ispajájok

Istikari az

urok Váczon. Az

barsi táborkor
«

elpusztultának
rablással

Thymar Odefendi (Oda
el

eff'endi)

Csejkö.

Ervel,

hajtatta

száz

szarvasmarhájokat,

húdultatták be,
el

kétszáz és két
»

embert

levágtak.')

két

embert vittenek
kor húdult be
ispaja.
íillai,

rabságra.

Besse. "Esztergám-

Alsó-Pél.

ban
el

szolgál, ispajájok

«Esztergamot hogy az török
;

elvette, ak-

marhájokat nro 20, az
az

Mustapha s hajtotta ki mind odave-

volt

ispajájok

els Saban
ispaja szo-

szett, az

Azután ltt urok
ez

Omer

22,

is

nemes uraim marhájokban nro mind odaveszett az falunak
;

ez feljebb verte az
;

szöllhegy sommegholt, ez

egy részét megégette
tavali

volt.

»

— Belegh

.

.

.

máját 28 forinttal

Omer
;

esztendben

egy

Hyndy

István

Omer

agha adta Kara Haszannak ugyan
részét

nev
jén

Esztergámban az
tor istentelen volt,

ez felette

la-

házából.

embereket kifogták éjszakának ideEsztergámban dija szerint
fl.

addig verte,

csigázta

váltatott ki in

56.

az embereket, felverte az szöllhegy somés ervel maga levelet Ez idben sokat, többet huszonöt szllnél elhagytanak az szlls emberek, az szöllöknek nagy sommájok miatt ez napig is puszták az szllk ....

A

török állapotok szomorú megvilágí-

máját

170

frtra

tását nyújtják az

Íratott róla.

kez ama

levelek,

ugyanazon helyen követmelyeket a rabságba

hurczoltak kiváltásuk

érdekében a meKelecsényi János

gyéhez intéztek. így

pl.

dszegin rab» eladja, hogy nejével együtt

Mostani urokat
tergámban,
vélek, mint

Ali ispajának

hiják

Esz-

Korponáról elraboltatott sok más kereszténynyel együtt
és

ez ollyan

istenteleni bánik
veri,

Esztergámba

vitetett

Kara Haszan,
170

tagolja,

rabságra, hol «sok különb-különbféle fo-

hogy az

fl.

megadják,

elpusztítja

gásokkal

és

kínzásokkal

nyomorgatván

14

BARS MEGYE.
Fels- és Ahó-Györöd hajdani református-magyar jellege iránt
tait

engemet az szegény vömmel együtt ...»
a ki a kínzásokba bele
is

halt.

«

Váltságdija

v. ö.

Kiss Vázla-

fejében 600

tallért

követelnek; Csajághi
ki

442.

lap.

De

az 1779-diki visitatio
tót,

Máthé veszprémi hadnagytól,
zével együtt
tallért

sok

vité-

szerint,

mindkét
a

falu

magyarral kecsak tótul
falu
tót

rabságra
;

vitetett,

négyezer

verve

;

plébános

rendesen

követelnek

Kossut Miklós Pertallért

prédikál.
szintén

KoRABiNSKY-nál
;

mindkét

beténél esett rabságba és tle 1800 Móré István kapitány követelnek
;

tót

Alsó-Gyröd állandóan

elbb

gyanánt

szerepel,

Fels-Gyröd
is.

itt-ott

Budára, aztán Esztergomba hurczoltatott s hatezer tallérban sarczoltatott meg, mi-

magyar-tót gyanánt
írás

mindkét
a
'/^

falut
fel.

bl
lalt

Forgách
;

Ádám

kétezerét magára vál«

ajkunak tünteté

Az i8)0-diki összemajdnem tiszta tótJelenleg Alsó-Gyröa

Horváth György ....
állattúl

minden

te-

dön
csak

magyar

elem

lakosságnak

remtett

megvetett

és

elfelejtett
;

részét teszi; ellenben

Fels-Gyindul,

lévén »,

a

megyétl kér
tallért,

segélyt

Vida

röd, úgy látszik,

magyarosodásnak

Pál balassa-gyarmathi gyalog hadnagy, a
kitol

ezer

és Zlatnai

Martinkó Lö-

377 lakója közül már 140, azaz ^/j rész a magyar, míg 1880-ban alig harmadrész
annyi
találtatott.

rincz,

a kitl 140 tallér vákságdijat köve-

Agárdy

plébános

úrbi-

telnek, szintén e

megyéhez folyamodnak.

nak

említett

névgyüjteménye szintén

zonyítja,

hogy Ahó-Györöd lakosai hajdan magyarok voltak, azonban a magyar ere-

ELTÓTOSODÁSOK.
Neved református anyaegyház voh 161 5töl 1716-ig, a midn elkoboztatván, többé
föl

det
közt

lakosság számaránya nagyon ingadozVolt ugyanis a
tíz-tíz

hatott.

vezetéknév
:

magyar hangzású: Alsó-Györödön
:

nem emelkedék
1.).

(1.

Kiss ((Vázlatok*

1722-ben
Halassy,

Pátyvay,

Raffay,

GomoUya,
Gróf,

442.

Sáfár, Károly,

Veress

=
=

6.

1757: Sáfár,

megye nevének eredete németnek látszik. Nevét Windisch
Bars.
a
szerint (i.m. 208. és 2 16. lap) egykori hires

Magának

Szentkereszti,

Maskó,
Poros,

Szwaday, Kiss, Balog
Ferencz,
rész

8; 1801: Fülöp,

Halassy,
I
:

Sáfár,

Me-

városától és várától nyerte, melyet a

néme-

=

ó; i8s

Ferencz, Gazsó, Huszár,
Naláczi,

tek Bersemburg-nak hívtak.
jelentéktelen falu,

E

hely

ma

Szentkereszti,

Kalocsai

=

6;

Tekownak
néven

hijják s róla

1891: Török, Merész, Mészáros, Bárány,
Szentkereszti

a cseh-szlávok az egész

Bars vármegyét
nevezik.

=
E

5.

F. -Gyrödön: 1722:

((Tekowska Stolice)) XVIII. század elejérl Fajkürt, FelsöGaram-Kelecsény, Lédecz, Lüle, Pél,
Nyer, Tajna, Zsemlér és Zsitva-Gyarmat

A

semmi; 1757: Bacsa
Ferencz

=

i;

1801: semmi;

1851: Kocsis, Varga. Zsivány

=

3;

1891:

=
3

1.

szerint a kiszemelt öt év-

bl

majd

50

név közül csak öt a magyar

barsmegyei községekbl

nem

fordulnak

hangzású, míg
sebb, mint
I.

Alsó-Gyrödön nem keveAz 1779-diki
visitatio

el

adóösszeirások.

Lcdcc\.

A hagyomány
itt

azt tartja,

mintha

Gyékényes.
rint tót,

sze-

a falut az

csatározó hajdúk és széke-

magyarral vegyítve.

Nemzetiségi

lyek népesítették volna.

els
17-ik

statisztikai

meghatározása csak a har-

Garam-Kelecsény.
Bars,

A

században

minczas években FÉNYES-nél található, a

késbb

Marosfalva református anya-

egyház
csak
tus

fiókja volt (V. ö.

Kiss

«

Vázlatai

»-t).

Ma G.-Kelecsény 8óo fnyi lakossága
3 5

közt

magyar, de egyetlenegy reformátalálható.

magyar-tótnak mondja; szintúgy az 86 3 -iki Helységnévtár. Azonban az 1850diki összeírás 214 lakója közt csak tizenegy magyart ösmert el. 1880-ban és 1890ki
1

sem

ben

is

mindössze csak

50/0

magyart szám-

.

BARS MEGYE.
láltak
kiírt

M
is

benne. Az

Agárdy plébános

úr

által

gát

Kiss azon megjegyzése
i.

teszi való-

vezetéknevek közt, a múlt századbéliek
tótok.

színvé, melylyelu.
Fuss,

(438. lapon)

Neved,

mind
e falu

Minthogy

azonban a

dl-

Gyröd,

Zsemlér, Szántó és Csánk

nevek részben magyarok, valószinü, hogy

példájára hivatkozik annak bizonyítására,

már régebben

eltótosodott.

«hogy a mely helyen
elnyomatott, ott sok

a

református

hit

Ahó-Pél.

A

reformátusok kizésérl v.ö.
1.

esetben a nemzetiis

Kiss Vázlatait 306.

A

xviii. század eleis

ség és a magyar nyelv

megöletett*.

Itt

jén a katholikus lakók közt
tehetett

még számot
1725-diki

tehát a barsmegyei Füssröl van szó, míg a

a magyarság;

így

az

következ magyar nevek fordulnak el: Tót, Kiss, Bálint, Farkas, Sötét, Pál, Nagy, Kokatholikus anyakönyvben a
vács, Mészáros,

tus egyház a

LAMPE-EMBER-nél említett Fás-\ reformákomárommegyei Füssre vonatkozik. (Lásd Kiss Károly, Töredékek Nagy-Igmánd és vidéke múltjából.

Gyürky,
Varga,

Szilva,

Mátyás.

Komárom,
Cseke.

1892, 41. lap.)
látogatást

Szintúgy az 1720. adóösszeirás szerint: Jurányi,

Az 1707-diki egyházi
1.

Mihály,

Juhász,

Ádám,

emliti Kiss « Vázlatok* 379.

Újvári, Endrédistb.
tationál, dr.

De

az 1779-diki visialispán úr szives

ben Cseke túlnyomólag
vala.

ref.

Azon idés magyar

Ruffy Pál
múlt

Az

1720-iki

adó-összeirás szerint a

értesítése
tót

szerint,

Alsó-Pél már egészen
századbeli
statisztikai

családnevek között
Takács, Kis,

magyar hangzásuak:
stb.

vala.

A

Kosár, Varga

De
;

az

források közt csakis

Korabinsky
jelezve

térké-

1822-iki sematizmus szerint

már egészen
5

pén
sen,

található,

ott pedig,

alighanem téve;

katholikus (474 katholikus,
házi

görög)

egy-

magyarnak van

a

késbbi
vagy
csak
is

nyelve
is

kizárólag

tót,

plébánosának
Nyitra

forrásokban

mindenütt

mint

tót,

neve

tót

hangzású

(Krzsák Endrej;
tót
(1.

tót-magyar fordul
^o°io

el

s

jelenleg

ma

több mint 9/,o-részben
tót

magyart számlál.
is írva).

megyénél a Surányi
1715-ben
kimutatását)
Hull.

sziget statisztikai

Óhaj («0-Haj>»-nak
bára

az adóösszeirás szerint a családnevek job-

KoRABiNSKY-nál sem szótárában,
jelzés

magyarok.

így

Benczikei,

Ballá,
stb.

sem térképén nemzetiségi
lálható;

nem

ta-

Tóth, Tarri, Gyárfás, Varga,

Dajka

VÁLYI vegyesnek mondja, Fényes
;

Úgy Nagy-Óhaj,
magyarnak
azonban,
állítják.

mint .Kis-Óhaj

Kora-

tót-magyarnak
lás

az

utolsó két népszámlá-

binsky és VÁLYi idejétl egészen 1880-ig

több mint 700 lélek közt csak 30
talált,

— 40
(37).

Az 1850-diki összeírás elég feltnen, 957 lakó közt
talált.
1

magyart

tehát

nem

többet, mint az

1850-diki

magyarellenes összeírás

csak 162 magyart

86 3-ban megint magyar-tótnak van jelezve és bár 1880ban
'''5

részt tótnak

találtatott,

10

évvel

A DERVENCZE, LAKIA ES A ZSITVA

FELS

reá 912 lakója közt
gyart
számláltak.

már csak

189

maTajna és a
telen Sári,

VÖLGYE.
mellette

Dr.

Ruffy

alispán

úr levélbeli értesítése szerint ezen eltótoso-

fekv

jelenték-

dás tényleg

áll

;

oka leginkább

a birtokos-

CzÖRNiG-nél magyar gyanánt
tíz

cserével járó tót

munkások alkalmazása.

fordul el. Tajna különben az utolsó
alatt

év
la-

Úgy hogy
is

most a katholikus templomban
1720-ik évben történt

szemlátomást magyarosodik,
1

518

a tót nyelv divik.

kója közt már

28

magyart számlálván.

Fuss.

Az

adó-

összeirás szerint a

családnevek

fele

ma-

gyar (Gönczy, Gyene, Ábrahám, Bodnár,)

Majláth István fispán úr nézete szerint is, Tajna és Sári most már magyar számba mehetne. A népszámlálási eredmény szerint

de a másik

fele tótos.

Hajdani magyarsá-

azonban még tótnak,

illetve

— tekin-

i6
tettel

BARS MEGYE.
Czörnig
állítására,

valamint

b.

Med-

Akács, Tóth, Csuka,

Kis, Tolnay, Suba,

nyánszky Dénesnek a 65 lapon tartalmazott közlésére

Cserneg, Kszegy, Bakay. Huszár).

eltótosodottnak kellett

tekintenem.

Egyúttal

legyen

felemlítve,

MAGYAROSODÁSOK.
Fels- Pél ma egészen magyar; ezen magyarosodás azonban csak a jelen század
elején történhetett, mert az 1779-diki egyházi
látogatás

hogy az 1880-iki népszámlálás
ban 24 ház
s

szerint az

együttesen kimutatott Kis- és Nagy-Sári-

150 lakó van

feltüntetve,

holott az 1890-iki népszámlálásban tisztán Sári név alatt csak 9 ház és 57 lakó találtatott.

még vegyesnek
plébános
úr

és

pedig

magyarral elegyes tótnak mondja (Pintér

KÁROLY
nemeseihez 161 4 aug. 24-én ma-

alsó-péli

közlése).

TVíW/'

gyar levelet intézett Bellusy Miklós szolgabíró. (((Századok))

Ezen magyarosodás különben nem a legutolsó korszaknak az eredménye már az
:

1875. 531. lap.)
elegyes,

18^0-diki népszámláláskor
1822.

is

tiszta

magyar-

Kisfalud. VÁLYi-nál

az

nak

találtatott.

sematizmus szerint azonban

szerint pedig magyar, úgyszintén
szerint
is;

de az

Fényes Czörnig azután következ forrátót,

A

két Fajkürl

ma

egészen magyar, azon-

ban az összes régibb forrásokban, egészen
FÉNYES-ig bezárólag, tótnak
1779-diki
hozzáteszi,
tiszteletet
visitatio
is

jeleztetik.

Az

sokban egészen napjainkig kizárólag

tót.

FÉNYES
tiszta

és

Czörnig

hajdani magyarsága

hogy

a

annak mondja, de nemesség magyar isteni
Ellenben

mellett nyilatkoznak,

de

dlinek

nevei

igényel.

1850-ben

tóthangzásuak.

mindkét

falu

majdnem
az

felerészben magyar-

Kis-S^elc:{sén/ és Nagf-S^elc^scn/ csakis

nak

találtatott.

Czörnig térképén fordul mint magyar el, minden egyéb forrás pedig összhangzóan
tótnak
állítja.

Zsiiv a- Gyarmat
szerint

1779-diki

visitatio

tót-magyar,
az

de nemessége inkább
Helységnévtárban

(Nagy-Szelezsény különben
1

magyar;

iSó^-iki

magyarosodik; 490 lakója közt már magyar).

18 a

Ugyanez
(Keresztúr),

áll

Perlep,

Ebedec^, fPus^ta-

már magyar-tótnak vétetett, jelenleg pedig 85 százaléknyi magyar lakossága mellett ersen magyar. Lakosai nemesek.
tehát

Dolinával), Kis- Apáti,
csakis a

Maholány és Hostye
CzÖRNiG-féle tér-

képen magyarnak jelzett falvakról, szintúgy a megye honti határán fekv és tót
vidékrl
népesített

XVIII. században református, magyar volt. Az 1779-diki visitatio szerint magyar és tót; de a kátét ez idben
Seíétkúl a
is

csak magyarul adták el.

Feltn, hogy
tót,

Garam-S^öllösrl,

(a

VÁLYi-nál néhány
az 1822-iki

évtizedre reá

de

CzÖRNiG-féle térképen Ribniknek és ma-

sematizmus szerint

egyházi

gyarnak beírva); az egész vidéket azonban,

nyelve magyar. Daczára ennek,

Fényes

Majláth István
alapján

úr idézett felvilágo-

ismét tót-magyarnak, az i85o-iki összeírás
(18 magyar 9Ó lakó közt) és az 1863-iki

sításai

régebben eltótosodottnak

tekintettem.

Helységnévtár épenséggel tótnak mondja.

Nagy-Heresiény. Csernik Alajos ottani

A

két utolsó népszámlálás azonban
találta
;

matehát

plébános úr szives volt az 1892-diki anya-

gyarnak

csekély 75 fnyi lakosItt

könyvbl 62

nevet, az 1697-tl

kezdkbl

66-ot kn'rni; jelenleg csak nyolcz magyar

sága közt csak 9 a nem-magyar. visszamagyarosodás ment végbe.

név található (Géczy, Füle, Gombár, Bakó,
Erdélyi, Kovács,

Lüle népe az 1779-diki

visitatio

szerint

Kéri, Lukács), míg két

túlnyomólag
is

tót,

de nemes lakói magyarul
falu

évszázaddal ezeltt

még több mint
Bellady,

kétszer

beszélnek.

A

Vályi

szerint

tót,

annyi

akadt.

(Pozsgay,

Szabó,

de FÉNYES-nél már tót-magyar, míg CzÖRNiG-nél

Ducz, Hamar, Pásztor, Szihotay, Nagy,

mint

magyar szerepel

és ezentúl

BARS MEGYE.
állandóan annak marad.

17
tiszta

Még' az

io-;o-iki

bános szerint

magyar község,
tótul
is
;

a la-

számlálásban
fel
;

is
1

V; részt

magyarnak tnik
185

kósok azonban tudnak
salgási
tót
vet.

de mert
a tár-

jelenleg 21

lakó közt

magyart

az uralkodó, vagyis jobban

mondva
a

számlálván,

az

utolsó félszázad alatt

ma-

nyelv ott magyar,
is

bevándorlóit

gyarosodott községek közé soroltam.

cselédség

megtanulja a magyar nyel-

A

két

Málas közül Kis-Málas mindig
illetve

Az

1779-iki canonica visitatio szerint
filiája

magyar,
visitatio

magyar-tót

volt; az 1779-iki

Nagy-Gyröd
tót,

vala s

ekkor részben
<(de

csak annyit említ, hogy a cseléda

részben magyarnak

jeleztetik,

a

ség

tót,

mi tehát

azt

engedi föltenni,

katholikusoknál a tótok túlsúlyban vannak;

hogy az urak

magyarok.
tót falunak

Nagy-Málasl
mondja, a hol

ugyanazon forrás

mindkét nyelv használata szükséges bár, de a plébános rendesen tótul prédikál".

azonban magyarul

is értenek. A késbb müködö KoRABiNSKY N.-Málast szintén még tótnak említi de a többi statisztikai
;

Az

emiitett plébános úr

a

névgyüjtemé-

anyakönyvi vezetéknév közül magyar hangzású volt
:

nyét évrl kimutatott 10

— 10

forrásban már magyar. Jelenleg

is

mindkét

1722-ben:

Simony,

Szabados,

Varga,

község összevéve
Zsemlérröl
szerint

^/j

részben magyar.
áll.

Botka, Kovács, Varga, Horváth

=

7;

ugyanez
a

Kiss Károly
ajkú

1757-ben: Rák,
Varga,

jelenleg
lakja.

falut

tót

katho-

Hencz, Simony, Lüley, Horváth, Botka 18017;

=

Ezen megjegyzés oda igalikus zítandó, hogy Zsemlér elbb tényleg már el volt tótosodva, de úgy az 1880-, mint
nép
az

ben: Sáfár, Lukács, Kiss, Horváth

=1=

4;

— —

1851-ben:
Ladányi

Kiss,
5
;

Lukács,

Sári,
:

=

Botka,

1891-ben

Lukács,

1890-iki népszámlálás szerint
találtatott.

'/4-rész-

Botka, Szálai,

Benk, Zólyomi =5.

ben magyarnak

Hozzá

kell

azon-

Az

utolsó két népszámlálás szerint azon-

bantennem, hogy a zsemléri népszámlálási eredményt levelezim a magyarnak túlságosan kedveznek
jelzik,

ban Töhöl ismét magyarnak tekintend.

Zsemlért

még
EGYÉB JEGYZETEK.
Nfir.
tót
lett

most

is

tótajkunak

állítván,

azonban e

mellett elösmervén,
hajló

hogy magyarosodásra

népe

a

katholikus pap jó indulata

KoRABiNSKY
volna,

és

VÁLYi szerint

nemzedék alatt ismét visszahódíthatóvolna. Ezzel szemben Ruffy alispán ersen állítja, hogy Zsemlér most már
mellett egy

minthogy azonban az ösz-

szes

egyéb

ják, tiszta

források magyarnak mondmagyar területen is fekszik s az

ismét magyarnak tekintend.

A

helyzetet

1822-iki

egyházi

sematizmus

szerint
zelizi

a

Majláth István volt barsmegyei fispán közlése világítja meg legjobban. Szerinte
:

kizárólag

magyar fiókokkal biró
tartozott,

anya-

községhez

hajlandók lehetünk az

«tény,

hogy

a zsemlériek

már 1864-ben
t.
i.

elbb

említett ellentétes állítást tévesnek,

mind tudtak magyarul, már
Zsemlér azóta egészen,
öregasszonyt,

a férfiak.

tekinteni.

kivéve

egy-két

Ugyanez
sága
is

áll

Alsó-Váradról,

melynek

megmagyarosodott.

Az
is

is-

magyarsága mellett ers református lakosszól

kola tiszta magyar: az isteni tisztelet

már
jött

és

mely csak

Korabinskyla-

csak ritkán,
tótul.

az

öregek kedvéért

tartatik

nál említtetik

tót

gyanánt. Alsó-Várad

Fleg

mióta a derék Kvassay
teljes».

kosai
tek:
bos,

oda plébánosnak, az átalakulás
Töhöl

Agárdy János alsó-gyrödi

plé-

már 1720-ban jó magyar nevet viselDobó, Szondi, Pólya, Halász, GalamKoncz stb.

HONT
1881 -ben

MEGYE.*
járta

Honimegyének

jajkiáltása

be az országot: e megye

magyarsága

állítólag hanyatlik; egész

falvak,

melyekrl kimutatható, hogy
is,

egy vagy két század, de

még néhány

évtized eltt

magyar ajkúak voltak,

nemzetiségi jellemökbl kivetközdnének és eltótosodnának, oly községek
pedig, melyek rövid idvel ezeltt ugyan tótajkúak, de hazafias

érzelmek
rém-

valának, azóta államellenes pánszláv jelleget öltöttek volna.

A

távolabb

állókra,

a

nemzet nagy többségére, valóságos
alatt a felföldön

hír volt az az állítás,

hogy magyar kormány

egyáltalában

eltótosodások történhetnek és különösen, hogy ezek az ország oly csöndes-

nek

látszó vidékén,

aVerbcziek, Koháryak, Balassák, Szondyak, Ipolyiak
lehetségesek.

szülmegyéjében,

Az

ilyen

elidegenülések,

melyeket,

ha a Felvidék más

részeiben

is

ismétldnének, a nemzet életét veszé-

lyeztetkomoly bajnak kellene
figyelmet,

tekinteni, méltán vonhatták
is

magokra a köz-

így ébredt e sorok írójában

az

érdekldés e különben eltte

tökéletesen idegen

megye nemzetiségi

állapotai iránt.

Azon

id

óta foly-

tonosan figyelemmel kisérte

Hontmegyének nemzetiségi

viszonyait és

különösen a nemzetiségi

határterületen lefolyó változásokat,

melyek fell

* A következ fejezet lényegében a Budapesti Szemle iSgj-diki évfolyamában közölt értekezésem ismétlése. Annak magyarázatául, hogy ezen megyénél, a többi fejezetektl eltérleg, nemcsak a nyelvhatár vidékének, de az egész megyének állapota tárgyaltatik, valamint hogy itt általánosabb kérdések is érintetnek, legyen szabad fölemlítenem, hogy épen a honti állapotok voltak azok, melyek i88i-ben arra indítottak, hogy a felvidék eltótosodásával foglalkozzam. Eredetileg csak az egy Hontmegyét kívántam tanulmányozni, azon reményt táplálván, hogy a többi monográfiát az illet megyékben lakó szakférfiak fogják talán megirni. Midn azonban ez

a

a politikai, beosztás határain

a tárgy olyan természet, hogy a vele foglalkozót megyéröl-megyére ragadja magával, tizenöt évi gyjtés, utazás és levelezés után egyszerre csak arra ébredtem, hogy észleléseim a magyar-tót felvidék összes megyéit karolják fel, hogy az eredetileg kiszemelt egy megye helyett tíz megye vázlata készült el. Ha tehát egy fvárosi ember az általa csak felületesen ösmert felvidék leírásában, okvetlen hibákat követett el, remélem, hogy ezt a szerznek el fogják nézni. Igénytelen tollamat nem tudományos ambiczió, hanem hazafias lajdalom vezette.
teljesült,

remény nem

másrészt

meg

ti'iltéve

HONT MEGYE.
nemcsak a
statisztika

I9
és a vidék

nyújtotta
is

adatok,

hanem levelezések

ismételt meglátogatása utján

igyekezett folytonos értesítést szerezni.
azt

A

mit

ez adatgyjtés

megkezdésekor megtudtam,
ki.

egy 1883-ban közzétett
nép-

tanulmányban adtam

Idközben azonban

lefolyt az újabb 1890-iki

számlálás, mely a nemzetiségi állapotok legújabb változását hozta köztudo-

másra. így tehát alkalmasnak látszott
újra földolgozni.

Hontmegyének nemzetiségi

viszonyait

Munkámnak
fölszívatnak,
tartja

dióhéjban foglalt eredménye

az,

hogy Hontmegye

déli

részein, az ott létezett tót nyelvszigetek a

környez magyarságtól
nemcsak

lassankint

hogy azonban

éjszaki felében a tótság

változatlanul

magát, hanem úgy a németség,
is,

mint a magyarság rovására
alatt

még
a

hódít

éjszakról délfelé lassan

elrenyomul, két évszázad
útjában.

számos

magyar községet
magyarság
itt
is

szorítván

ki

A

legutóbbi

idben ugyan
kis

ersbül, terjeszkedése

azonban még távol sem mehet
részének lassú

hódítás számba,

hanem

csakis

az elveszett területek

visszahódítását jelenti.

Mieltt ez
ha magunknak

állítás részletes

bizonyításába bocsátkoznám, czélszerü

lesz,

elbb némi

általános tájékozást szerzünk a nemzetiségek

elhelyezkedése és számereje fell.

I.

A

MEGYE NEMZETISÉGI VISZONYAI ÁLTALÁBAN.
mely hazánk magyarságát éjszak
felé körül-

Azon
veszi és a

tót nemzetiségi öv,

mely a nagy éjszakszláv népcsoportnak reánk nézve oly fontos
legszélesebb Nyitra-, Bars- és Nógrádmegyében.

déli nyúlványát képezi,

Zemplénmegyében
séggel

ez öv

még

csak mintegy nyolcz mértföld
ereszkedvén, már
1

széles,

de

Nógrádban mélyebben
bír,

délfelé

2 mértföldnyi

széles-

és

ép oly hatalmas Hontmegye két végpontjánál, Palojtánál és
is.

Kereskénynél
kodik.

A hontmegyei

tótság tehát igen

ers

hátvidékre támasz-

A magyar és a tót nemzetiség határvidéke a megye közepe táján találkozik. A nemzetiségi határvonal a három Palojtától és Pribéltl, néhány
mértfölddel Ipolyság
fölött,

Kereskényig

terjed, emitt a Majláth,

amott a

Laszkáry család

si

kastélya által jelezve.
statisztikai

A
ják

nemzetiségek számerejét a következ

adatok

világít-

meg:
Hontmegyének 187 községét
jelenleg

123,000 ember

lakja, tehát

7000-rel több,

mint a

tíz

évvel

ezeltt tartott

népszámlálás

idejében.
tót-

A

lakosság három nemzetiséghez tartozik,

úgymint a magyar-,

és

:

20 némethez
;

HONT MEGYE.
német község azonban jelenleg már csak három van
a
és pedig és

mind egymás mellett

megye

déli részén,

t.

i.

Nagy-Maros, Börzsöny
az

Zebegény

;

a

megye

éjszaki részén létezett
:

német lakosság

id

folya-

Steffultó

mában egészen (elbb

eltótosodott

így Szent-Antal, Bát (Frauenmarkt), Szitnya-

Steffelsdorf), a

török

idkben végkép

elpusztult és

késbb

selmeczvidéki tótoktól újra benépesített Szebelléb (Siebenbrod, mely tót
faluban a család és

dlnevek
is

tiszta

németek), Németi, melynek német
szintén

eredetét

már

a neve

mutatja.

Az eredetileg szászoklakta Selmecz

egészen eltótosodott vala, most azonban örvendetes magyarosodásnak indul.

A

két fnemzetiség közt e század
tót mellett csak

els harmadában

a tót volt fölény-

ben, ^9,000

4^,000 magyar létezvén a megyében (Fényes

1837). Jelenleg a
állván

magyaré a löbbség, 58,200 magyarral csak 56,500 tót szemben. Az utolsó népszámlálás szerint legersebb a magyarság az
leggyöngébb a korponai
járástíz

ipolysági és a szobi járásban (82 és 74°/°),

ban, mely utóbbiban,
alatt a

3%

létszámával egészen eltörpül."^

Az

utolsó

év

magyarság

3

'/2%-kal ersbült, míg a tótság 2V270, a németség

1%-

kal fogyott.

Nagy tévedés
annak
azonosíthatni.

volna azonban, ha a magyarság számbeli szaporodását

térbeli terjedésével, eredeti határvonalának kiterjesztésével

vélnk
terüle-

A

magyar elem

túlsúlyra

vergdését nem a tótság
számos

tén való hódítás,
dása, valamint a
szívása,

hanem els sorban
az utolsó

a

magyar vidékek nagyobb szaporolétezett

magyar területen elszórtan

tót sziget föl-

második sorban

kétszáz évben eltótosodott területek

részbeni visszamagyarosodása okozta.

A

magyar-tót nyelvhatár menetét keletrl nyugat felé a következ
Palojta,

tótajku községek jelzik:

Bereklak (Priklek), Fehérkút

(Pribél),

Apafalva,

(Apova),

Csali,

Magas-Majthény (Hrussó), Rakoncza,

Mere,

Gyügy, Marót, Dalmad, Borf, Csánk, Kereskény.

A
ról

határvonaltól délre, a
t.
i.

megye nógrádi

határa közelében létezik egy

tót sziget,

a lutheránus Kis-Csalomia, mely daczára az azt minden oldal-

körülfogó magyar szomszéd területnek, évszázadokon át megrizte tót

*

íme a nemzetiségeknek
1847. (Fényes)

az

utolsó félszázadra vonatkozó népszámai
magyar
tót

német

4í,2?8
4i>972

58,008 57,590
52,425

8125

1850. népszámlálás (Palugyai)
iB'ja.
«
<i

62j8 4569
7952 7602

«

47,960
49,170
58,151;

1880.

1890.

«

fcsecsemt nem számítva) (csecsemkkel együtt) ...,

54,484 56,529

HONT MEGYE.
jellegét.

2

1

Közel hozzá fekszik egy második
találjuk azonfelül

tót sziget:

Zahora.

A megyétót szi-

nek legdélibb részén
geteit,

Kismaros és Ipoly-Damásd

melyek ezen és Mána-Nstra községekbl állanak, de még rövid idvel ezeltt S;obot is magukban foglalták. De Szob már húsz év óta ersen magyarosodik, úgy hogy jelenleg már mint magyar ajkú szerepel.

Mieltt átmennék azon állapotok

jelzésére,

melyek az általam jobban
foglalkoz-

tanulmányozott magyar-tót határszél községeiben uralkodnak,

zunk

elbb
II.

a

nagyobb községek nemzetiségi
SZ. K.

állapotával.

SELMECZ

VÁROS ÉS A NAGYOBB KÖZSÉGEK.
sz. k.

A megye
a

legnagyobb községe Selmecz,

város,

i

),2oo lakóval,
és

megye
is;

éjszaki határán.

Ugyanazon vidéken

találjuk

Korponát

Baka-

bányát
déli

a

megye közepén

fekszik Ipolyság, a

megye

székhelye, míg annak
fel

részében Nagy-Maros, Szob és Börzsöny tnnek

mint népesebb köz-

ségek. Éhét nagyobb község közt csak egyet találunk, mely tiszta magyar,
tudniillik

Ipolyság
az utolsó

;

túlnyomóan magyarnak

kell

továbbá most már
is
;

elis-

mernünk

években meglepen
tót.

magyarosodó Szobot

a többi

Menjünk végig ezek mindegyikén. említett község német vagy Sclmcc- híres bányavárosa, hajdanában egészen német vala. A XVI.
században

még

féltékenyen rzik németségüket, i^ 44-ben a tanács meg-

keresi a czipészczéhet, engedjék

meg

kivételesen,

hogy egy szegény

tót

ember czéhükben megtüressék, ugyanezen alkalommal megígérvén, hogy ezentúl «vend» (= tót) soha többé fel ne vétessék.-*' De 20 évvel rá már
megint ismétlik e kérést Slatky és Tragusovicz tót polgárokkal szemben, míg az 608. éviXIII. t. ez. a nemzetiségek különjogait bölcsen meg nem szün1

teté."''"*'

Azóta a tótság mindinkább elszaporodott

;

két évszázad eltt Selmecz

városa már egészen eltótosodott vala.

A

múlt századvége felé lakosságában

ismét szaporodott ugyan a német elem, mindazonáltal nánt tartotta magát egészen a legutóbbi idkig, a
dezését és terjedését
találtatott
is

ersen tót város gyaa magyarság ébre-

midn
i.

erezhetni. Tíz évvel ezeltt u.

csak

1

500 magyar

Selmeczen, most már 2^00, tehát a lakosságnak mégis hatodrésze.

Ocsovszky polgármester buzgóságának köszönhet, hogy a városi jegyzkönyvek már 1872 óta magyarul vezettetnek és hogy az elemi iskola két
alsó osztályában az

eladás nyelve tót-magyar,

a

III.

osztálytól fogva tisztán

* L.

ScHWARTNER

Statisztikájának

második kiadását.

12!;.

1.

** CzoRNiG, Elhnographie der Ösierreichischen Monarchie,

III.,

209

22

HONT MEGYE.
körül
és

magyar. Selmecz magyorosodása

fontos

tényez

az ottani

híres,

nemrég még német
látomást

bányászati

erdészeti

akadémia,
így

valamint a két

magyar gymnasium. Selmecz társadalmi
magyarosodik.

élete

napról-napra

szem-

így például számos egyleteinek belélete egytlállítani,

egyig magyar.

Lehetne

hogy e város nemsokára a magyar

kultúra egyik legéjszakibb véghelyc gyanánt fog szerepelni.

A

Felvidéki

Közmveldési

Egyesületnek Selmeczen külön választmánya van, mely a

Selmecz-Steífultón,

Hodrusbányán

és

Bélabányán létez óvodákat részben

alapítá, részben segélyezi.

Korponán, Bakabányán és Báton a magyarság, fájdalom, elalvóban van.
/Ccirfc")/?..?

eredetileg szász telep (Karpfen, az

okmányokban « Kurpona»

).

évbl ered kiváltságlevelének azon pontja, hogy magyar ember tanúsága német ember ellen érvénynyel nem bir, élénken
IV. Bélának
i

244.

világítja

meg

a

németségnek nagy pr^ponderentiáját. Az
lett

idk

folyásában

azonban mégis magyarabb jelleg
beli

és két évszázaddal ezeltt a környék-

idben a tanácsa is tiílnyomólag nemesekbl állott. Azóta azonban a város ers eltótosodásnak indult. A szerepl egyének közt itt-ott akad ugyan még magyar érzelm is, de
nemességnek egyik ffészke
volt.

Ebben

az

azért e városban mégis csak

gyönge

lehelletét érezni a hazafias szellemnek,

st

vannak, kik a lakosság nagy tömegét egyenesen szlavophil érzelmek
illetik.

vádjával

A magyar szónak kevés
az

a keletje.

Az egyház nyelve a

tót,

úgyszintén a katholikus, valamint az ágostai elemi iskoláké; a községi fel-

sbb

leány-,

valamint

állami elemi népiskolában
is,

azonban magyarul

adnak el. Szintúgy az óvodában

csakhogy ez

állítólag

nem

sokat

ér.

Még
ben szabad

rosszabbul
királyi

áll

Bakabánya. Ez a szászok

telepítette,

régebalatt

város,

most csupán nagyközség, a török uralom
több száz
férfit

ersen

pusztult.
eli.
;

(1664-ben a törökök

és

nt

rabságra

hurczoltak
eltótosíták

Az ezután a szomszéd falvakból bevándorló tótok a várost

de a családok közt

ma

is

sok a német nev.

Ma

Bakabánya

a pánszláv törekvések egyik ffészke, a hol ez ügy úgy a katholikusoknál

mint a lutheránusoknál,
szóval a lakosság
Itt

úgy a kereskedknél

mint

a honoratioroknál,

minden osztályában, buzgó és

kitartó apostolokra talált.

a szláv érzület oly biztosnak és otthonosnak érzi magát, hogy azt

nem

is

takargatják.

A magyar

állam eszméjét mosolylyal, az államnak közegeit

kicsinyléssel és ellenszenvvel fogadják.

Ha már

el

nem

törölhetik az 1882-

ben

odaállított állami népiskolát, legalább

minden kitelhet módon izgatnak

HONT MEGYE.
annak látogatása ellen
;

23

gymnasium

fölállítása

másrészt meg úgy vagyok értesülve, hogy egy szláv érdekében pénzt gyjtöttek, a megye éjszaki részén

fekv

lutheránus

és fájdalom

nagyobbrészt egyúttal szláv érzelm

hitközségeket e czélra egyenesen megadóztatván.

A megye

éjszaki részében

fekszik

még Bát

iparos községe

is,

mely

hajdan német (Frauenmarkt) és szabad királyi város vala.

Ámult században
óta
ért

még tót-magyar-németnek van említve, de a folyó század közepe egészen tót. A szellem azonban jó. A férfiak túlnyomó része még
magyarul.
Bör-sönj- volt

mezváros,

régi szász telep,

mely azonban, különösen

katholikus részében, nagy hajlamot mutat a magyarosodásra, a mi tagadhatatlanul

Felbermayer János plébánosnak tudandó be érdemül. Börkatholikus
iskolája

zsönynek

már inkább magyar;

az

ágostai

vallású

lakosság azonban,

hogy többet ne mondjak, még folyton idegenkedik a
ág.

magyar nyelvtl.
1848-dik évben

Kolpaszky

lelkészrl azonban tudva van, hogy az
magatartást tanúsított.
tót

férfias és hazafias

S;oh még néhány évtizeddel ezeltt túlnyomóan
ban, különösen

község vala. Itt azon-

ottani plébános

Luczenbacher Pál felsházi tag és PoliakovitsIgnácz mködésének köszönhet azon meglep és párját ritkító
tót

esemény, hogy e
magyarosodott.

község 20

— 30

év lefolyása

alatt

alaposan meg-

Mindkettjöknek
helység

hazafias
is

lelkesedése,
tetéz,

melyet Luczen-

bacher Pál azonfölül nemes bkezséggel

oda
teszi.

vitte a dolgot,

hogy
tiz

ma Szob ersen magyar
év
alatt

benyomását

A magyarság
ki

800

frl

i

^00-ra szaporodván,

ma

a lakosságnak V4 részét képezi.

Azonban bátran
beszélne.

állíthatni,

hogy nincs Szobon ember,

magyarul nem
iskola termé-

Az útczákon magyar szónál egyebet

alig hallani.

Az

szetesen egészen
teles

magyar, az egyházban pedig a


A
tót

nemrég még kivémagyarosodás még
családok neveiket

magyar szónoklat most már a túlnyomó.
is

azon külsségben

jut

kifejezésre,
fiatal

hogy egyes

megmagyarosítják, és hogy a
zetre méltó

emberek

bajszot eresztenek.

Emléke-

különben azon tény. hogy Szob régebben tökéletesen magyar
1763-ban azonban
az esztergomi káptalan, mint
állítá,

és református falu volt.

uraság, jobbág)'ait azon kényszerválasztás elé
hitre térjenek

hogy vagy katholikus

vagy pedig kivándoroljanak
ki,

;

a református lakók az utóbbit

választották és az alföldre vándoroltak

mire a káptalan Szebelébbl tót

gyarmatosokat
kívül

telepített helyökbe.
ki
is

Ez nemzetiségi szempontból kétségpolitikával!

nagy hiba volt; de

tördött akkor nemzetiségi

24

HONT MEGYE.
mennyiben azonban
az így eltótosodott

A

Szob jelenleg

a katholikus egy-

ház segélyével hódíttatik megint vissza a magyarságnak, e hiba ezzel ismét
jóvá lesz téve.

Na^'-Mivs eredettl
királyi várossá lett.

fogva magyar

falu vala,

mely

1

324-ben szabad

Református lakói a XVII. században szintén kényteletávozni, mire aztán németorszá,gi svábo-

nek voltak ez érseki uradalomból
kat és mainziakat telepítettek ide.

E

vállalkozó,

de egyúttal

kicsit

makacs-

fej svábok lakta községnek magyarosodása mégsem halad oly gyorsasággal,

mint ezt az egy évtized eltt összegyjtött adatok után reméltem volna.

A

magyarság Nagy-Maroson ez

id

alatt alig hódított,

mi annál meglepbb,

mivel ott a tanítók buzgók és jó

érzelmek

és az ott

nagyszámmal nyaraló'

fvárosi közönség szintén némi magyarosító hatást gyakorol a conservativ

német lakosságra.

III.

A FALVAKBAN

VÉGBEMENT MAGYAROSODÁSOK
ELTÓTOSODÁSOK.

ÉS

Ezek vizsgálatánál a jelenlegi nemzetiségi határvonal mentében fogunk
haladni, tehát Ipolyság fölött körülbelül

közepe

táján szeljük át a megyét.
földrajzi

Lépjünk be Hontmegyébe a nógrádi határról és vizsgáljuk
sorrend szerint, mit tapasztalunk az egyes községekben.

A
E
1

Balass-Gyanuat

és Ipolysao

kö:-fi

vidck.

Az els községet,
falucska csak

S~clcstén\i,

megmagyarosodott

tótok

lakják.

30 évvel ezeltt
1

még

magyarral elegyes tót vala;

ma

39 lakója közt

36 magyar ajkú.

A

B. -Gyarmatról

Korponára vezet országútról éjszaknak fordulva
Nénjén
át

és Harasztit oldalt hagyva, Apátin, Bátorfalván és

Csábra érünk,

a csalomiai járás fszolgabírájának székhelyére.

Utunk mindenütt magyar

falvakon vezet keresztül, de a lakók részben

új

magyarok.

így Haraszti (Chrastincze), eredetileg tót telep, a hatvanas években

azonban már lakosságának
vala,

fele

tudniillik katholikus

míg ágostai hit

fele tót maradt.

Ma

V5

— részében magyar részében magyar. — Apáti a
találtatott.

század elején magyarral elegyes tótnak említtetik, a legutóbbi népszámlá-

lásban

azonban 103 lakó között már 96 magyar
;

— Bátorfalu
még

már régebben magyarosodik

Vs rész lutheránus lakossága azonban

HONT MEGYE.
ma
is

2^

tólos jelleget ad a falunak.

A gyermekek
i88^ óta

különben már mind beszél-

nek magyarul, a mi különösen
tulajdonítandó.

az ott

mköd

állami iskolának

— Csdh szintén még egészen magyar. Azonban a Laszkáryék

(most Fenéhány puskalövésnyivel följebb fekv si fészkében, Pribélben
mellesleg említve hérkút) és a vele összeépített Priklcken (most Bereklak) mintha el volna vágva a magyar szó. Csaplovics geographus szülhelye

Itt

1848-ban

félig szláv, félig

kommunistikus lázadás

tört

ki.

Midn

a

magyar nemesség, a világtörténelemben

ritkán álló áldozatkészséggel,

egy

vadíták el Pribél tollvonással eltörlé a jobbágyságot, lelketlen izgatók azzal
tót

népét,

hogy tulajdonképen övék

az egész föld és

hogy

az urak ezt a

paraszt eltt titkolják.

Midn

aztán a felbszített nép halálfvel díszített

fegyvert is fekete zászlókkal járta be a falvakat, a Laszkáryék kastélyára az utóbbi sütöttek el. Az izgatók Kral és Rotaridesz néptanítók valának,

most a hontmegyei Drénóban tanító

— kik az

események után a magyar

kormány

által

Buda-Pestre

is

vitettek.

Hozzájok csatlakozott pedig a

Laszkáry család tulajdon

tanítója,
is

Pauliny Tóth Vilmos, kinek szlavophil

érzelmeit azóta tágabb körben
szelídültek ugyan;

megismerhették.

A

pribéliek azóta

meg-

midn

azonban, ha -magyar nyelvrl van

szó, azzal szok-

minek tanuljunk magyarul, mikor a tótság Pribélen kezmár ebbl is látható, hogy a pánszláv ddik és tart a világ végéig » gondolkozás a tótság legdélibb nyúlványainak emez egyikében is mily ers
tak válaszolni
:

«

gyökereket verhetett.

A
Palojta.

Kürtös szomszédos völgyében fekszik Zalwra (Erdmeg) és a három

Zakóra a múlt században egészen

tót falu vala

;

ma

részben az

ottani állami iskola befolyása alatt

már egy harmad részben magyar.
az

Palojtd-TÓ\

(melynek neve a

XVII. században, mint ez
feliratából

egyháznak
volt)

1670-bl származó harangjának

kivehet, Vásáros-Palojta
:

nem

lehetetlen,

hogy régebben magyarabb jelleg volt
magyarul levelezett.

így a füleki basa
a

az egész vidék falvaival

Ma azonban

három

Palojta,

daczára annak, hogy minden közlekedési útja a magyar B. -Gyarmat fele
vezet,

hogy bennök

hazafias

papok (Lauzsik plébános

és

Szabó,

elbb
ma-

ScHNEiDER, evangélikus

lelkész)

mködnek

és daczára jóindulatú és

gyarosítólag ható tanítóinak,

még mindig

oly tót,

mint akár száz évvel ezeltt.

A
kig a

szomszédos magyar, de már némi

tót jelleget

mutató Dcsó-Kes::;i
ideje óta napjain-

(Keszihócz),

mely már

1242,

azaz IV.

Béla

király

Dacsó

család birtokában van, eredetileg
az

smagyar

lakossággal

bírt,

mely azonban
Krösy
:

id

folyamában érezhetleg gyöngült. (Dacsó Pál képí

Felvidék.

26

HONT MEGYE.
halálával e régi

viselnek nemrégen ezeltt bekövetkezett
család férfiága kihalt.) Ezen falu

magyar
schema-

Korabinsky, Vályi,

az 1828-i

tizmus és

CzöRNiG összhangzó tanúsága szerint, tehát 1780-tól 1850-ig, magyar volt; még az 1850-i népösszeirás is, mely pedig a magyarok számát
mindenütt
leszorítá,

egyetlen-egy tótot sem tudott Keszihóczon kimutatni.

Evvel szemben az utolsó népszámlálás 604 lakó között csak 46 3 magyart
talált.

A
;

falu

tehát

nagyobbik felében még mindig magyarnak tekin-

tend

a mint azonban legjobb forrásból értesítenek, a magyarság

nem

áll

oly nagyon biztos alapon, és az emberek, bár az utczán
beszélni, a családban szívesen használják

magyarul szoktak

már

a tót nyelvet.
tót

Innét

nem messze

esik

Csal,

melynek szorgalmas

népe, faluja

hegyes vidékén nevezetes cseresznye-mvelést tudott teremteni. Budapestnek
legjobb
is

cseresznyéje

Csalról

kerül

oda.

Nemrég

a

bécsi

kereskedk
mölcs
árát,

fölfedezték e termési piaczot és
forinttal
tót,

ersen
csali

fölvervén a gyü-

több mint 10,000
falu Vio

adóztak a

tótok szorgalmának.

A

vagyonos

részben

azonban lakói

érzelmek, a mi külöis

tudnak más, nösen LÖRiNCSEK evangélikus lelkésznek — leányai nem mint magyar nyelven beszélni! — és tanítójának (Plachy), valamint a

Koháry-uradalom befolyásának köszönhet.
Visszatérve a B. -Gyarmat-Ipolysági országútra, annak közelében találjuk a kis Újfalut, mely az utolsó

években tökéletesen megmagyarosodott;

továbbá Les^enyéf, báró Majtényi volt fispán székhelyét. Ezen, eredetileg
felvidéki tót telepen

— különösen a nevezett uraság buzdítása következ— ers magyarosodás észlelhet. A lakosság V4 részét tev kathotében tev — egyházilag K.-Csalomia magyarok, az V4 likusok ma mind alá tartozó — lutheránusok azonban még mindig tótok. Minthogy pedig

részt

2

5

évvel ezeltt a nemzetiségek számaránya ugyanaz volt, valóban csodálkell

koznunk

azon szívósságon, melylyel
állani.

ily

gyönge kisebbség a magyaro-

sodásnak ellent tud

A dombokon
plom fényes
csak
tornya.

át

hivogatólag

int

a Kis-Csalomiai evangélikus tem-

Szomszédságában fekszik a katholikus Nagy-Csalomia.
volt, jelenleg

Ez utóbbi régebben tót

azonban egészen magyar: mindössze

még három
tót.

paraszt család van a faluban,

mely

tótul

beszél.

Kis-

Csalomia ellenben, hová két évszázaddal ezeltt tótokat telepítettek,

még

mindig

Valamint

tiz

évvel ezeltt, úgy

ma

is

6o7o-ot tesz

tót

lakossága

Azon
alatt

tény,

hogy e

tiszta

magyar vidéken letelepedett tótok évszázadok
valót

sem tudtak megmagyarosodni, több tekintetben gondolkodni

HONT MEGYE.
nyújt.

ÍJ
lelkészt,

A

dolog annál föltünbb, mivel az odavaló evangélikus

SEFFARovszKYt,

szerteszét jó hazafi gyanánt dicsérik, a ki az iskolában
is

Pauló buzgó

tanító által

támogatva

— a magyar
st
a
ki

szót terjeszti, az egy-

házába már régebben bevitte a magyar éneket,

magyarosodás érdeközt.

kében magyar énekeskönyveket
lpoly-Wec\e, tényleg

is

osztott

hívei

Egyik

fiókja,
,

meg

is

magyarosodott. Igaz, hogy Kis-Csalomia
így

állíis

tólag huszita cseh telep,'

tehát a 4o°/o-nyi magyarság

létezése

már magyarosodás számba megy. A nemzetiségi határvonal mentén tovább haladva, a

tiszta

magyar

Nyéken
nagyon
mást

át a
is

hegy magasán fekv és

rossz,

gyakran járhatatlan

útja mellett

elhagyott Hriissóba érünk.

Nyéken áthaladva, vegyünk tudo-

arról,

hogy Koháry herczeg e század elején

Gömörbl

tótokat tele-

pített ide,

hogy ezek azonban azóta mind megmagyarosodtak.

A

Bielik,

Bélák, Hruskó, Hrucska, Refka,

Kamka, Knapik-féle nevet visel
dolog.

parasz-

tokban örömünkre

magyar emberekre akadunk. Hnissón (most Magasáll

Majthény) egészen másként
a magyar világ. Az

a

Itt

ismét egy csapással véget ér
tíz

elbbi katholikus pap. Bognár Gáspár,
falu

évvel eze;

ltt erélylyel, mondhatni erszakkal, fogott a

magyarosításához

a

magyarul nem ért népnek éveken
tani pap,

át

csak

magyarul szónokolt.

A

mos-

PÓL

János, azon helyes nézeten van,

hogy

Isten igéjét idegen

nyelven hirdetni

nem

egészen elhagyja és

Hogy azonban az eldje által mködése óta talán meg sem kísérlé
lehet.
is

megtört utat
a

megkezdett

mnek

akár szerényebb mértékben

való folytatását, ez

semmikép sem

szolgálhatott a falu

magyarosodásának elnyére.^

A

Korponci cs a Scliucc- völgye.
járásnak éjszak felé húzódó

A megye

központját elfoglaló Ipolysági

két völgyében addig, mig a síkságon maradunk, magyar falvakat érintünk;

de a mint az els dombok föltnnek, azonnal eltnik a magyar szó és kez-

ddik
ban és

a tótság, mely aztán, a

erben

is.

számhogy a hegyek magasbodnak, úgy így a Korpona völgyében Paldstn túl, a Selmecz völ-

n

'

Más

értesítés szerint íKóvárszegi)

név

alatt

puszta

lett

volna,

míg 1094-ben

Lenke-

Sándor ide telepedett, kit késbb a Luhy, Rajcsányi, Zmeskall családok követtek. - Az utolsó két népszámlálás Hrussón a magyarságnak érezhet fogyását jelezné. A helyszínen lígy értesültem, hogy ez a hanyatlás csak látszólagos, a mennyiben az elbbi népszámlálásnál, a pap túlbuzgalmából, mindazokat magyaroknak írták be, a kik a magyar nyelvet csak kissé orszáis beszélték. A község részérl hasonló felvilágosítás ment az ez iránt szintén tudakozódó
gos
statisztikai hivatalhoz.

3*

28 gyében Egegen Az Egeg
túl

HONT MEGYE.
megsznik a magyar szó. Különben mindkét
falu

erede-

tileg tót vala, és Paláston egyes
alatti

dlk

neve még jelenleg

is

ilyen

nyelv.

magyar Horváti, melyet eredetileg Morvaezeltt

és

Lengyelor-

szágból telepítettnek tartanak, három nemzedékkel
tótajkú volt,

még egészen
ember
és az

de már 20 évvel ezeltt
tótul.

itt

csakis néhány öreg

asszonyok beszéltek

A
dására

selmeczi völgy e részének elidegenítése jó részt Terény eltótoso-

vezetend

vissza.

Alsó-

és

Fcls-Tcrény^ három nemzedékkel

még magyar még ma is nagyobb
ezeltt

volt; jelenleg kilencz tizedrészben tóti
részt

A

dlk

nevei

magyar hangzásuak;
Rigómáj, Zúgó.
találtam,

így

Fels-Terényen: Agg-

hegy, Kis-Körtvélyes, Feketetérke, Szemespatak, Sikeres, Osztás, Félholdi,

Hosszúka; Als-Terényen
ládjai közt

is

:

Fels-Terény
mint pld.

parasztcsa-

sok

tiszta

mag}ar nevet

Hajnal,

Mécs,

Horváth,
ket

Hegeds,

Antal,

Magyar
Ezek

stb.

E

század elején az egyházi ügye-

még
itt

magyarul vezették.

szerint tehát kétséget

nem

szenvedhet,

hogy

régebben magyar nép

lakott.

Ma
úr

Isten

igéjét csakis tót

nyelven

hirdetik,

Koricsánszky
fölösleges

ev.

lelkész

nyilatkozata szerint
;

már tökéis

letesen

volna

magyarul

prédikálni

az iskolában
találni

bár

jegyzkönyveiben még iSój-ben magyar jegyzeteket
nyelve már kizárólag
szláv és az ágostai
tót.

— a tanítás

Ma

Terényen

az iskola és az egyház tökéletesen
is,

templomban már

az oltár fölötti felirat

mintegy hival-

kodva

hirdeti a szlavizmus
fölött

gyzelmét

a magyarság fölött.

A Terény

következ Udvarnok, Erdélyi János községi jegyz

nézete szerint, hajdan magyar vala. Ugyanezt állítják a
csinos Testéirl; mindkét falu tiszta tót

még

följebb

fekv

dlnevei azonban nem igen kedSzázd régebbi eltótosodását

veznek e föltevésnek. Mint alább
is

látni fogjuk,

avval magyarázzák,

hogy

azt teszéri és

udvarnoki tótokkal népesítették be.

Terénynek

szlavizáló hatása
is.

kihatott a

régebben magyar Gvügy és

Mere eltótosodására
gyermekek
az

E

két falu lutheránus gyermekei

Terénynek egémig a katholikus

szen tót iskolájába járván, ott tót

nyelven

nnek

föl,

egegi

magyar iskolákban magyaroknak tartatnak meg.

Mere a múlt században már tót vala, de az ötvenes években magyarosodott.

Ámde

az 1880-diki népszámláláskor

ersen tótnak

találták,

míg most
túl-

ismét lassan visszamagyarosodik.

Gyügy, mely e század elején még

* Alsó- és

Fels-Terény elbb «Hársas Terény>i-nek neveztetett;

a falu vénjei emlékez-

nek azon idre,

midn

a

jelenlegi
áll.

puszták

helyén

hárslak

alatt legeltették

marháikat.

A

falu

pecsétjében szintén hársfa

HONT MEGYE.

29

nyomólag magyar vala, de most két harmad részben tót, a legújabb idben elég jól magyarosodik vissza. Gyügyön külömben 189^-ben állami népiskola állíttatott fel, mely azonban a rákövetkez évben már megsznt.

A

Selmecz völgyében a megye

éjszaki széle felé haladva, a tatárjárás

után szászokkal benépesített Némcfi-re érünk, a mely azonban a török

idvall.

ben annyira elpusztult, hogy egész utczák üresen
vidékrl újból
népesíttetett.

álltak,

mire aztán tót-

Hajdani német voltára
a

ma már

csak a neve

Szintúgy kivetkztetett
S;iinvj-Steff'ulfó.

németségébl
tóttá
is,

Selmecz tszomszédságában fekv
azonfölül a

Tökéletesen

vált

szerint

német eredet S;cnt-Aníjl
helye,
jelét

mely daczára

Czörnig tanúsága annak, hogy a Koburg
munkás
lakja,

herczegi család nyaraló
a

és

hogy számos
mutatja.

kincstári

magyarosodásnak különös
E^ety és

nem

Gyügy

között egy

mellékvölgy torkol a Selmecz völgyébe,

melyben a két Marót,

Nádas, Srúd,

söd,

Lissó,
:

legéjszakibb

végén

pedig Bácsfalu fekszik. E falvak mind tót ajkúak a leginkább délre fekv két Marót azonban magyar vala és egy-két nemzedék alatt talán vissza-

magvarosodik

;

Szúdon és

södön

a mag)^ar nyelv tagadhatatlanul hódit,

mig

a huszita

eredet Lissó

és Bácsfalu, de

még Nádas

is,

tsgyökeres

tót.

(

Apát-Marót és Egyház-Marót a husziták idejében még magyar vala. még ma is magyar nevet visel: Libapászti.) Egyház- Maróton egy

dl

De

az utolsó Maróthy egyetlen leányát egy morva
el,

fúr

— Zmeskall —

vette

a ki huszitáival együtt vonult be Marótra.
vált és

A

Zmeskall-család

már réges-régen magyarrá
idkig, a

vezet szerepet

játszik
is

Hontmegyében;

Maróthy falvai azonban tótokká lettek és tótok
le^'-újabb

maradtak egészen a

midn

ismét magyarosodni kezdenek. Visszahódításukra

némi remény van. Bizhatunk e tekintetben mostani földesurainak hazafisáo-ában; ezek
itt is

Bartakovics Ágost kamarás, ki családja érvényre fogja juttatni, és Zsembery Imre, kinek
ismeretes.

hazafias tradiczióit

hazafisága szmtén

eléo-f^é

Legersebb támaszt talál azonban az itt beállt visszamagyarosodási folyamat Schulcz Samu lutheránus pap lángoló, semmi akaaz apát-maróthi állami iskola dálytól vissza nem retten hazafiságában fölvirágzása és az egyház-maróti lutheránus iskola* magyarsága els sor;

ban

neki köszönend,

úgyszintén,

hogy

itt

évenként már hat magyar

egyházi szónoklat tartatik és hogy 1890-ban magyar daloskör keletkezett. a földesuruk Zsembery, lelkészük Schulcz Szádon és södön

*

Derék

tanítója Batyel szintén sikerrel terjeszti a

hazafias érzületet.

?o

HONT MEGYE.

magyarság száma csendesen szaporodik. 1892 óta ez iskolában kizárólag
magyarul tanítanak. (Az utolsó két népszámlálás közt mutatkozó túlnagy
eltérések

nem
az

felelnek

meg

a valóságnak

:

úgy vagyok értesülve, hogy

södön
a

i88i-iki összeírás a tótoknak,
túlságosan).

Szúdon pedig az

1890-diki

magyaroknak kedvezett

Utunk Nádas
esperes székhelye

felé vezet,

Némethy Rezs nagymveltség
faluja

katholikus

felé,

kinek

azonban

különben huszita telep

évtizedek óta állandóan tótnak maradt meg, mig az alája mint fiók tartozó

Dalmad
mint

és Szántó

legörvendetesebben magyarosodik.

Ugy Dalmad,
is

vala-

Szántó nemrég
tiszta

még magyarajku

volt.

Dalmadon nem
így

találni

más, mint

magyar hangzású családneveket,

például

:

Falubai,

Pomotyi, Dárda, Pásztor, Mészáros, Berkes, Varga, Ujlaky, Turay. Méltán
fájhat,
ily

magyar
nevei
így:
is

nev

emberrel találkozni és
tisztán

t

tótnak tapasz-

talni!

A

dlk

jórészt

magyarok

és

azoknak maradtak
Kalapa,

tót

nyelven

is,

Nagy-Oszlás,

Boronáskút,

Paphegy,
neve
is.

Hadút, Papnagy, Öreghegy. Szintúgy magyar a szántói

dlk

A

dalmadiak és szántóiak nem

is

szeretik,

ha

ket nem magyaroknak
Dalmadon

tekintik.

Talán ezen verkbe

oltott

ragaszkodás a hajdani nemzetiséghez

okozza, hogy visszamagyarosításuk jobban sikeri, mint Nádasé,
a magyarság számereje
tíz
itt

év

alatt

i67o-ról

27-re

emelkedett. Szántón

39-rl

^i-re,

úgy hogy

az absolut

többség már a magyaré, a miben

Toldi nagybirtokos lelkesedésének, valamint Nedeczky derék tanítónak nagy részök és érdemök van. Szántó képezi különben a nemzetiségi határszél honti

szakaszának azon egyetlen pontját, hol az utolsó

tíz

év alatt a ma-

gyarság területe egy község határával nagyabbodott. Lehet, hogy a legközelebbi népszámlálásig

a

Dalmad határát is eltaláljuk majd foglalva, minthogy magyarosodás ügye itt Sántha Béla és özvegy Heldné, valamint leánya

személyeiben leglelkesebb pártolókra akadt.
gatnunk, hogy
a

Nem
a

lehet

azonban

elhall-

Dalmad

visszamagyarosítása körül
és

komoly akadályt képez
Heiligenkreuzi zárda,
is

falunak

legnagyobb

legújabb

birtokosa,

mely nemcsak németül
csakis németül

viszi

ügykezelését,
ki.

de a gazdaság vezetésére

ért barátokat küld

A Búr
ereszked völgyébe.

wlgve.
alatt

Térjünk már most a Búr pataknak, éjszakra Bát
délre az Ipolyig

kezdd

és

E völgy fels

része tót, alsó része

azonban Kálna-Borftl Boriig

HONT MEGYE.

5

I

azeltt vegyes ajkú, ellenben Boritól, Szántón, Deménden,"^ Magyarádon és

Százdon
századok
részt

át

egészen az Ipolynál

fekv

Szetéig tiszta magyar vala. Az utóbbi
faluja eltótosodott,

alatt

azonban e völgy néhány magyar
megmagyarosodott.

míg más-

több
így

tót falu

Kálna-Bcrf lakossága a múlt században református,
egészen katholikus és tót; az utolsó
tíz

tehát

magyar

volt.

Ma

év alatt különben a ma-

gyarságnak némi ersbödése észlelhet ismét.
Igen változatos és megörökítésre
tatása.

méltó Bori nemzetiségi hányat-

A

református Bori a XVÍI. században, ép úgy mint Varsány, köz-

birtokosok és nagyrészt
alsó

elkel nemes
tisztán

családok,
falu

valamint

kiváltságos

nemesség tulajdona és
1687-ben

magyar

volt.

Midn Körmendy
a kis Bori hítta

reform, esperes

a gályarabságból hazakerült,

meg

lelkészének. Az 1749.
itt

zolja, miszerint

évbl fönnmaradt akta szerint számos tanú igaelbb soha más, mint református ember nem lakott. Az
Hontmegyében még
fönnállt.

evangélikusok üldözése után Bori volt egyike azon hét református gyülekezetnek, mely 1733-ban

Késbb

azonban

a magyar református elem, veg)'es házasságok és kivándorlások következ-

tében igen elgyengülvén, a református gyülekezetet már végföloszlás fenyegette.
talál.

Egy 1797. évbeli ref. egyházi vizsgálat egyebet nyomorúságnál nem A magyar elemnek e körülménybl megállapítható fogyásával és
végérl rendelkezésre álló statisztikai

hanyatlásával összevág, ha a múlt század

források Borit összhangzólag

már

tót

községnek nevezik.
">^*

Dli

azonban ez

idben
absolut
3
1

is

mind megtarták magyar neveiket.
falu

Századunk negyedik tizedé-

ben Bori megint mag)'ar

gyanánt tnik
is

föl;

1850-ben
el,

még
3

az akkori

kormány

összeírása

tiszta

magyarnak ismeri

19 lakó közt

3

magyart és 6 zsidót
szerint csak

találván.

Evvel szemben Bori jelenlegi állapota,

mely

három negyed részben magyar, esetleg figyelmet érdeml

hanyatlást jelenthetne.

A
:

tót

elem szaporodása különben csakis a cseléd-

ség hullámzásából ered

Bori állandó lakossága magyarnak mondható.
tiszta

A Búr

völgye

torkolatának

magyar vidékén még néhány

évtizeddel ezeltt S^d~d tót szigete létezett,.

E

falu

eredeti lakosai tiszta

magyarok voltak

;

késbb németeket
egy
férfi

is

telepítettek ide,

de a múlt százahagyopuszta

dok sanyarusága következtében

az egész lakosság elszéledt és a

mány

szerint csak

és

egy

n maradt

vissza a faluban.

A

telkekre aztán K.-Csalomiáról, Udvarnokról és Teszérrl tótokat telepí* Dernénd tót eredete nem valószin (1. Bizonyítékok). ** Igya. falu egyik részének neve Árnyék, a másiké Mogyorós.

Dlnevek

:

Nyolczházhely,
stb.

Csont-árka, Kényesi irtás (elbb Galambos irtása], Nyitványok,

Ereszked

dl

T

2

HONT MEGYE.
így aztán Százdot a legújabb

tettek.

idkig tótok
tíz

lakták, kik
alatt

azonban az

utolsó évtizedekben és különösen az utolsó

év

elannyira

meg-

magyarosodtak, hogy a
tizedrészben magyarnak

falu az 1890-iki
találtatott.

népszámlálás alkalmával már kilencz

Százd gyors magyarosodásán vállvetve
és gróf

közremködtek Iván KA Zsigmond

Chorinszky

földesurak, a most

már nyugalomba vonult deméndi kath. pap, Szilárdy, a lutheránus pap, ScHMiEDT Lajos és a katholikus meg a lutheránus iskola tanítói, Kris és

Gyura. a
derék kath.

falusi

tanítók

helylyel-közzel

valóban

sajnálatraméltó

hely-

zetének jellemzésére legyen ez alkalommal fölemlítve az a tény,
tanító,

hogy a

kinek

faluja

magyarosítása körül határozott érdemei
;

vannak, évenként alig 200 forint jövedelemre tud szert tenni
son fönn aztán nagy családot, iskoláztassa
és maradjon
fiát

evvel tart-

a selmeczi

gymnasiumban,

még

lelki ereje

buzgó tanításra és magyarosításra!
völgye.

A^ lsó Ipoly

Szeténél értünk az Ipoly-folyó azon kanyarulatához, hol ez az

elbb
ki-

keletrl nyugotra tartp irányát déli iránynyal cseréli
a

föl,

míg aztán Szobnál

Dunába

ömlik.

A

szete-szobi szakasz

ma

tiszta
fai

magyar (Ipoly-Damásd

vételével); egyik-másik

smagyarnak
alatt.

látszó

uja

azonban eredetében tót

vagy német volt és csakis a legutóbbi idben hasonult

magyarságának befolyása
közt

A

feljebb

át a környez vidék fekv Vámos-Mikola 500 lakója
1

már csak hét nem-magyart találunk, pedig eredetileg
német vagy tót nevet viselnek; a dlk és

túróczi és nyitrai

katholikusvallásúnémetekéstótoknépesítették. Tsgyökeres magyar emberek
itt

erdk

neve

is

idegen hang-

zású. E

község magyarosodása a katholikus plébániának

1787-ben történt
vala).

fölállításával esik össze.

(Addig ugyanis Vámos-Mikola Börzsöny fiókja

Azon

férfiú, ki itt kifejtett

csendes hazafias mködésével egy egész községgel

ajándékozta

meg

a nemzetet és aki e tetteért, a világ zajától és elismerésé-

tl

visszavonultan, csakis hazafias érzületében találta jutalmát, megérdemli,

hogy emléke a nemzet tudatában megörökíttessék. Ez ugyanis Egyházy Ádám, Vámos-Mikola els plébánosa. Vámos-Mikola magyarosodása kihatott a körülötte fekv kisebb falvakra is, Ipoly-S^akállas, mely Kora-

binskynál

1786-ban magyarral elegyes

tót falunak neveztetik,

ma

szintén

tiszta magyar."^'

Az
*

Ipoly, torkolatánál, ismét

megmagyarosodott
;

tót területet szel át.
magyar
Bizo-

A

szomszédos Bél hajdani tótvolta kétséges

e falu úgy látszik eredettl

(I.

nyitékok).

HONT MEGYE.
\^y Lclécí,

3 3

mely még Czörnig Ethnographiájában, tehát csak negyven évvel ezeltt tót sziget gyanánt volt említve, ma tökéletesen magyar; de neveinek (Rikla, Gmuzjana, Misa dolina, Uhlicska, Dona, Bonda),

dl
ma
ról,

valamint családneveinek egy része

még ma

is

tóthangzású.

— A szomszédos
nyelv, míg

Bita

is

még

az 1022-iki esztergomi

schematizmus

szerint tót

Ipoly-Damásd^62 lakó között csak húsz nem-magyar található. lakhelyérl, úgy vagyok értea szerencsétlen Zách Feliczián hajdani
mintha
ott
a

sítve,

magyar nyelv ersen hódítana; de a népszámlálás

82°/o-nyi tót lakosságával

még mindig
talált.

egészen

tót szigetnek tünteti föl.

Mária-Nostra a XVIII. század óta
össze csak hat magyart

tót telep.

Az

iS'^i-iki összeírás

mind-

Ehhez

képest az 1890-iki

eredmény, mely

szerint Mária-Nostra harmad részében magyar, örvendetes haladásnak tekintend. Itt a Sz.-Vincze-rendü apáczák által föntartott óvoda és nép-

iskola fejt ki

üdvös mködést.'
e helyen

Hadd emlékezzünk meg
különben már nem az Ipoly

még

a Mária-Nostra melletti Kós-

pallagról, valamint a Bajta melletti

Garam-Kövesdrl, mely községek völgyében feküsznek. A Szob környékén fekv
;

Kóspallag rohamos magyarosodása majdnem hihetetlennek látszik alig képzelhet, hogy valamely félrees, földmívelésbl él faluban a magyarságtíz

év

alatt

tizenkilencz

százalékról

nyolczvanegyre emelkedjék és
alatt a

valószínbb, hogy a hivatalos eredmény
valami tévedése lappang. Annyi azonban
évvel ezeltt magyar-tót vala, hogy pedig
rul

népszámlálási ügynökök

tény,

hogy Kóspallag még ötven
nincs ott ember, a ki magya-

ma

nem

beszélne. Iskolája

is

tiszta

magyar.'

GLV\vn-Kövcsdr\ a körszerint

nyékén tudják, hog7

tót volt.

Az 1822-iki esztergomi schematizmus
itt

azonban már magyar-tót.
az ötvenes

A
1

magyarság

folyton gyarapodott,

úgy hogy
Azóta a

években 26

lakója között csak
;

59 tót

találtatott.

népszám tetemesen fölszaporodott
kilencz tizedrészében magyarokból

jelenleg az ezren túl van és

majdnem

áll.

A
Hontmegye
nyugoti

S;c kincse röl^/c.
a

határát

Szekincze patak

képezi,

melynek

völgye részben már Barsmegyéhez tartozik. Ennek alsó részében többanyaházhoz tartozó apáczák mégis magyar nyelven vezetik dolgaikat, is elismeréssel említették (lásd Fvárosi Lapok 1869. 187. sz.). ^ Kóspallagot Grassalkovich nerczeg alapította 17^0-ben. Jakubovics Felician plébános úrnak szedés közben érkezett értesítése szerint, eredetileg mindenféle nemzetiségbeliek laktak volna, a magyarság azonban túlnyomó mindig vala. (A családnevek 80 százaléka magyar hangzású).
'

Hogy ezen

a gráczi

azt

már egy negyed századdal ezeltt

34

HONT MEGYE.

rendbeli magyarosodást, fels részében azonban több tótosodást tapasztalunk, így eredetileg tót volt a

ma

tiszta
az,

magyar

Zalába.''

A

szintén

maalatt

gyar Tergenye ugyan eredettl fogva

azonban az ellenreformatio

a magyar reformátusok innét kizettek, és telkeik a fölvidékrl lehozott,

ugyan katholikus hit, de német és tót nyelv telepítvényeseknek adattak
Tergenye nemzetiségi
elváltozása

ki.^

ép

oly

tanulságos,

mint

nyo-

masztó példáját nyújtja annak, mily véres sebeket tudott a vallásos türel-

metlenség a nemzet szegény testén

ejteni.

Korunkban, melyben a

hit-

felekezeti türelmetlenség, fájdalom, megint feléledhetne, talán
szolgál,
elé,

int

szózatul

ha egyes példákban kézzelfogható részletességgel

állítjuk

szemeink

hogy a

hitfelekezeti türelmetlenség mily véres sebeket tudott a
is

nemmun-

zetnek amúgy

gyenge testén

ejteni.

Hadd

idézzük tehát e helyen

Balogh

Sándor
lag

tergenyei prédikátor Írásbeli feljegyzéseit, amint ezek Kiss

kájának 4 i2-ik lapján találhatók.

Gróf Eszterházy

földesúrról panaszlócsigázta,

mondja

el,

hogy a robotot és dézsmát oly túlmagasra

hogy

azt

teljesíteni a

lakosok képtelenek voltak

némelyek tehát önként oda
gazdatisztjei

hagyák földeiket, mások erszakkal kivettettek a földesúr
által
;

helyüket németajkú (handlovai) rom. kath. néppel töltötték be. Az

i8i

5

2 2-iki

évekvl

az említett lelkész a

következket

jegyzi föl:

((Memória poster.
Ao. i8i
5.

Tekintetes
a régi ref.

Már János

úr inspectorságában febr. és

márcz

hónapokban

magyarok
földjeiket

házait, helyeiket,

nevezetesen Molnár

Sámuel és Nagy János

máshonnan
s

jött

idegen tótok szántották
az

meg, ezeket pedig házaikból

kihajtották

már ezekkel, valamint

elébb kihajtottakkal igen megfogyott a tergenyei ekklea.

Ao. 18

ló.

16.

Jan. volt.
;

A

mikor

az urak

még némely lakosokon
t.

ki

nem adtak Tergenyén hanem csak
5.

próbálgatták. 2-ik conscriptio volt
i.

febr. a

mikor aztán hat régi
Jánosnét, Berta
Istvánt,

ref.

lakosokat kihajtottak házaikból,
ifj.

özvegy Nagy
Andrást,

Sámuelt,

Nagy

Jánost,

Mészáros

Kovács

Jankus Andrást, Ns. Szúnyog Jánost.

Zalába tót szó és panaszt jelent. Ezen vidéken (tudniillik a közel fekv Garam melletti Bényben) volt Marcus Aurelius tábora itt irta meg Elmélkedései-nek els, «a quadok elleni táborból, a Garam partján » keltezett könyvét. Szedés alatt veszem Braun Ferencz ipoly-szakállasi és Kovács József kisgyarmati plébános urak leveleit, melyekben kételyeiket fejezik ki arra nézve, hogy Ipoly-Szakállas, Bél, Bajta és Zalába valaha tótajkuak lettek volna. Legtöbb kétely férne még Bajtához itt u. i. magyar hangzásuak a dlk (Hosszúk, Papkutya, Borsós, Szélek, Kenderláb, Öreghegy) és a családok nevei (Cserge, Tót, Hegeds, Zsitvai). E levél azonban akkor
^
;

;

érkezett, mikor a térkép
^

már ki volt nyomatva, és ezért figyelembe nem vehettem. Lásd körülményesebben eladva Kiss Károly Vd^Litai-han 412. lap.

HONT MEGYE.
Ao.
házaik,

3 5

1817. die

16.

apr.

Uriszék

lé'vén

Peszeken, újra becsültettek

szlleik, földjeik a kihajtottaknak.
tíz

A

kihajtatott

reformátusok

helyeikre

s^áh lakosok illocaltattak.
die
29.
junii.

Ao.

1822.

A

feljebb följegyzett inspector úr,

Már

János, a ki ezeket cselekedte a tergenyei ekklával,
is

st ö nagyságaiknak
javai, zelizi

és az egész

Dominiumban majd mindennek
is,

sirathatlan károkat tett,

(kinyilvánulván sok rossz tettei)

elkótyavetéztetvén

lakó-

helyébl csúfosan
Ez
a

kihajtatott.

Per quod quis peccat, per idem punitur.

id

óta

mind

az egyház,

mind hivatalnokai a nyomorral küzdenek,
alatt leszegé-

népesség felére olvadt, a megmaradtak a nagy nyomás
egyházi épületeit

nyedtek,

nem

birja

rendben

tartani, segély után kiált

örökösen.))

A

mi különben a sváb telepítvényeseket
«

illeti,

ezek akkori állapotáról
s

Kiss maga elismeri, hogy azok

mértékletesek, iparkodók

jólétnek ör-

vendk, míg saját népünk dobzodó, anyagilag s erkölcsileg sülyedt» (Kiss KÁROLY 41^. oldal). Ezen nemét telepítvényesek azóta megmagyarosodtak.

A következ

falvak (a két Pcs-ck, két Fegyvernek,

Fü^es-Gyarmath,

Vámos- Ladánv) úgy látszik eredettl fogva magyar ajkúak. Nem úgy KisKér, mely e század elejéig tót volt, ma pedig tóttal elegyes magyar falu. Tót
eredetét a

dlk
Ha

nevei

is

elárulják

(Nadzoni, Najdmi).

A

falu

magyaro-

sodása i8ió-ban vette kezdetét és Zatykó Mátyás, Ferencz-rendi barát-

nak érdeme.

azonban a hullámzó cselédséget számba nem vesszük,

Kis-Kért egészen magyar ajkúnak kellene mondanunk.

A
kény,

Szekincze patak, Kis-Kér

fölötti részében,

Varsány, a két Keresel;

Horhi, Disznós, Elesfalu, Bát és a két Almás mellett folyik

e

völgy közelében találjuk továbbá Csánkot és a két Zsembert.

A megyének
is

ez éjszaki részében a magyarságot mindenütt gyöngíté vagy épen ki
rítá a tótság.

szo-

Veirsánr egy század eltt egészen

magyar
is

volt.

Századunk

közepén már magyar-tótnak

említtetik, és jelenleg

V3 részben magyar.
is

Minthogy azonban még

az

1850-diki magyar-ellenes összeírás szerint
volt,

majdnem négy ötödrészben magyar
lejtjére juthat. Mióta ugyanis
tokát,

fél, hogy e falu az eltótosodás

hozott

Majthényi László nem maga kezeli bira szomszéd megyébl való bérl mintegy negyven tót cselédet magával elbbi lakhelyébl. Hadd reméljük, hogy ezek ez ers
magyarnak mondhatnók. Azonban

magyar vidéken idvel szintén meg fognak magyarosodni. Állandó lakosságát tekintve, Varsányt ugyanis egészen

;

j6

HONT MEGYE.
azon tény eltt, hogy számos esetkészítek

még sem szabadna szemet hunynunk
ben épen
sodás
útját.

az ilyen ártatlannak látszó cselédcserék

el

az eltótoáll

A

varsányi magyarságnak negyedrésze reformátusokból
is,

van református iskolája
tanítóját rosszul fizeti.

mely azonban nehezen küzd a föntartással és

Talán hogy az ottani nagybirtokosok (báró

Nyáry

Béla, báró Majthényi Sarolta, Pomothy Gábor)
tolják a

idejében megfon-

fenyeget
iskoláját.

veszélyt és erélyesebben támogatják e fontos véghely

magyar

Varsánytól csak egynéhány kilóméterre fekszik Csánk, az e vidékbeli

lutheránus lakosságnak anyaegyháza. E falu

egyik tanulságos bizo-

nyítékát szolgáltatja azon szoros kapcsolatnak, mely hitfelekezet és
zetiség közt fönnáll.

nemrefor-

Csánk két évszázaddal ezeltt ugyanis

tiszta

mátus és magyar
Abafi,

vala,

ma azonban

tiszta

lutheránus és

tót.

Törzscsaládjai

Erdélyi, Huságyi, Nyilas,

Gubányi nevet

viselnek.

Csánk

eltóto-

sodása annál
befolyásnak
is,

tanulságosabb,

mivel világos példáját

nyújtja
falu

azon

nagy

melyet

a

pap enmagában egy egész

nemzetiségi el-

változására gyakorolhat.

Csánkot 1674-ben hagyta

el utolsó

református

prédikátora, a ki a fenyeget gályarabság ell Málasba menekült. Az így

árván maradt gyülekezet egy Sebestini

nev

ágostai papot fogadott
arra,

föl.

Ennek

az egy férfinak

mködése

pedig elegend vala
alatt

hogy ez

az

egészen magyar és református község negyven év

úgy hitébl, mint

nemzetiségébl

teljesen

kivetkztessék.

A

mostani evangélikus lelkész,
akarta honosítani a magyar

HoLUBY Adolf, már évekkel ezeltt ismét meg
isteni tiszteletet;

ebbeli törekvése azonban az úri osztály közönbösségén

megfeneklett. így tehát beéri azzal, hogy híveinek

ban magyar szóra kiadott

férfiak

— kik közül a fiatalságokkilencz tizedrésze úgyis magyarul —
ért
szót.

legalább négyszer évenként magyarul szónokol, hogy a magyar szó megkedveltetésére magyar énekes könyveket osztogat ki hívei közt, valamint

hogy

az iskolában

is

terjeszti a

magyar

Az

iskola magyarosítása körül

különben különösérdemei vannak RoHÁcs

Ödön

derék tanítónak. Daczára

ennek, Csánk magyarosodása bizony lassan halad, míg például az
említett szántói fiókban

elbb
hivat-

Holuby

jóval

kedvezbb eredményekre

kozhatik.

Csánk
kény
dul
is.

fiókjai

közé tartozik

még

Horlú, valamint Nj^^y- és Kis-Keresfalu for-

— Horhi a múlt század végétl a 40-es évekig mint magyar
:

el

egy a múlt század második felébl fönmaradt

birói pecsét

is

magyar

(«Biró Pomoti Mihály

Anno

íjjo*)). Törzscsaládjaiból a

reformátusok

még

HONT MEGYE.
ma is magyarok, de az ágostai
Az
ott lakó

37

hitre áttért

családok lassanként tótokká lettek.

maroknyi református magyarság, az ersen eltótosodott luthekatholikusok
mellett

ránusok
volna,

és

elbb-utóbb
István,

szintén

elidegenedett
föl

ha

1877-ben a kormány, egy állami népiskolát
elnökségét

nem

állít,

a

melynek

Majláth

még

barsi

fispánsága
áll.

alatt,

elvállalta vala és

mely azóta folyton az

vezetése alatt

Remélhet,
templom-

hogy a magyar
ban
is

isteni tiszteletet

nemsokára majd

az evangélikus

be lehet hozni és hogy így Horhi megmagyarosodik. Jelenleg bizony

csak a 87 református képviseli a magyar elemet,

míg a lutheránus majd

mind eltótodosodott.
Na^r-Kereskény hajdan
(Zarándok, Szurdok, Fittag)

magyar és
is

református

volt;

dlnevei
Imre
földes-

még ma

magyarok.

De

a múlt század végéés

tl fogva mindig
urak és

tót falu

gyanánt szerepel.

Majláth László

Reindl Román
mely
szerint

hazafias plébános vállvetett

mködése

mellett a

legközelebbi népszámlálásig alighanem érezheten megváltozik a jelenlegi
állapot,
tót

Nagy-Kereskény lakosságának három negyedrésze
Végül még álljunk meg a hajdan
István,
hazafias

nemzetiség.

szintén

magyar

Kis-Kcrcskényen,
helyén,

Majláth
az

Barsmegye

volt

fispánjának székremélhetjük, hogy

melyrl — hála

buzgalmának —

a legközelebbi népszámlálásig lefolyó néhány év alatt

ersen meg
tíz

lesz

magyarosítva.

E régebben egészen

tót faluban

még

csak

embernek

kellene magyarosodnia, hogy a többség a magyaré legyen.

Horhitól éjszakra, tehát már
telen Dis-nöSy

ersen
hol

tót

vidéken fekszik a jelenték-

mely

ma

egészen

tót,

azonban egy-két magyar

nev
Föl-

dl
A

(Falutér, Kasavölgy) a

magyarságnak hajdani létezését engedi
Bátrai

sejteni.

Szekincze völgyében

fekv
is

már elbb megemlékeztünk.

tn,
mint
:

hogy még a Bátnál

magasabbra fekv Fels-

és Alsó- Almáson,

melyet alighanem husziták alapítottak, magyar

nev dlket
is

találunk, úgy-

Nyögés, Csürhaj, Hírnöcske, Szegényó és Hanyaló (— Henyél,
azon hely, a hol a pásztorok

tudniillik

még most

pihennek). Szlávik

evangélikus lelkész úr ékesen beszél magyarul, de azért az
iskola mégis kizárólag tót; a falut egyáltalában szláv

egyház és
tartják.

érzelmnek

Hontmegye nemzetiségi határvonalának

beutazását

azon

némileg

mégis biztató benyomással fejezhetjük tehát be, hogy a magyarosodás ügye

ma már nem

fekszik parlagon,

hogy különösen

az utolsó évtized alatt érez-

HONT MEGYE.
fokozódott az érdekldés nemzeti létünk ez életkérdése
bizonyítják,
iránt.

heten
elért

Az

eredmények világosan

hogy

tapintattal párosult kitartással
is

nem

lehetetlen a tót népet a

magyar nemzet szellemi életéhez

közelíteni,

ezzel hazafiságát ersíteni és így a tót testvért a

magyar társadalom
is

és

m-

veldés

teljesjogu részesévé tenni.

Maga

a magyar társadalom

úgy

látszik

most már élénkebben érdekldik egyrészt a magyar szellem
vések leküzdése

terjesztése,

másrészt az utolsó elemzésében kézzelfoghatóan állambontó pánszláv törekiránt,

mint sem tette ezt

még

csak a múlt évtizedben

is.

Ez idben, ha az eltótosodásnak a családi élet homályában lejátszódó mozzanatai valamely

alkalomból köztudomásra jutottak, fájdalmas megrendülés

fogta el ugyan a

magyar társadalmat, de tettekre és különösen áldozatokra
senki.

nem emberelte meg magát
magyar óvoda
alapíttatott;
is

Ma már a magyar nyelv terjesztésére több
megye
tót

rendbeli alapítványok állanak rendelkezésre; a
a Felvidéki

vidékén több

Magyar Közmveldési Egyesület
komolyabb

hontmegyei bizottsága
dést

szervezkedik, bár tudtommal

mkö-

még

alig fejtett ki.

Ilyen
lálás

körülmények közt remélhetjük, hogy a legközelebbi népszámfog számunkra
fölszivása
föntartani,

kedvez meglepetéseket

hogy addig a

magyar területen létez tót szigetek
az eltótosodott falvak tekintélyes
terelve,

még tovább
addig

fog haladni, hogy
útjára lesz

száma a visszamagyarosodás
egyáltalában

és

hogy

tót testvéreink

még inkább meg

fognak arról
hasznukra

gyzdni, hogy

az állam

nyelvének elsajátítása fiaiknak csak

válik.
tiz

Egybefoglalván az utolsó
juk,

év magyarosodási eredményét, azt
3 '/a,

talál-

hogy a megye egész területén a magyarság
i°/o-al fogyott.

a tótság

2'/2°/o-al

ersbült, míg a németség
határvonal mentében
juk,

Ha

azonban csakis

a nemzetiségi
azt tapasztal-

fekv

tót

községeket veszszük szemügyre,
i

hogy ezekben
itt

a

magyar elem

2°/o-ról

i67o-ra emelkedett.

A magya-

rosodás

tehát jóval jelentékenyebb,

mint az eddig bejárt megyékben.

Szabó tanfelügyel
is,

úr nézete szerint része van

ebben azon körülménynek
a magyarosító
az

hogy épen ezen falvakban több év óta

mködik szerznek

tanítók jutalmazására tett alapítványa.
efféle alapítványok

Minthogy pedig az utóbbi években

száma szaporodott, azon reményben élhetünk, hogy a

legközelebbi

a

jöv

század elejére

es

népszámlálás, a magyaroso"^^

dásnak
*
I.

még örvendetesebb eredményeit
A megye
magyarosítására

fogja felmutathatni.

tudtommal a következ alapítványok állanak rendelkezésre
forintos,

:

az 1879-ik

évbl szerznek looo

késbb

2500 forintra emelt alapítványa, tót vagy eltóto-

HONT MEGYE.

39

HONTMEGYE NEMZETISÉGI HATÁRVONALÁNAK VÁLTOZÁSAI
AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ALATT.
1880
iSgo 1880 1890

Magyar
községek

2

S

bc

Tót


"íj

= 6C '™ ^

^2
881
?67

=3

~

5.

községek
5 ^

te

||

Alsó-Nyék
Bori
.

_.

... ...

902
J82
57Í

864
285

9Í2
575

920 Alsó-Pribel
28Ó
6J3

...
...

(A.-Fehérkút).__

?25

?I7

25 15

??9
527
JOI

20
17
61
2?

Csáb...

548
50J

499
4?7
415 j88

6j6
54? 50?

Alsó-Rakoncza.

484
JOO

478
295
507

Egeg-Királyfa

_

^i?

461

Apát-Marót.

...

22
14

Fels-Nyék

_

__.

448
J98

441
?9?

498 Apova (Apafalvaj 416
Csal
...

JI4
695

J16

Ipoly-Födémes_
Keszihócz (Dacsókeszi)
.

44?

...

...

674
j88 J26

18

716

74
112

Dalmad...
S9I

400
??1

62

416

...

574
?46
502

?9I

604
J40

46J

Egyház-Maróth
F.-Fehérkúti

60

MI
281

119

Kis-Kér__.

3U
?II

J07

ni Fels-Pribel
20;
...

Magyarád...
Palást
...

i8ó
1285
?4i

?P
1545

288
297
141

281

9
10

?2

I44I
575

IJ89
J65

1448
566

Fels-Rakoncza
Gyüg>'
_

292
i?5

?I9
14?

7

Szalatnya ___

406
i?9
368

...

___

26

44

Szelestény

154
?4?

IJO
?26

80
21?
5Ó91

l?6
2I>

Hrussó (MagasMajtény)
...

Varsány

...

... __. ...

6jo
i?9

620

119
7

677
185

45 27

Összesen

6767

6í6s

7192

6455

Kálna-Borf

87§

90 ö

Mere

__

...

1Ó9

165
?o5

?7

178
J18

50

Nagy-Kereskény
PriklekfBereklak}
65

87
II

80
8

6?

68 2?9

Tegzes-Borf

...

2?I

215

16

16

Cssze sités.
Magyar községek
Tót községek
__.

Zahora (Erdmegj
Összesen

607
57 J9

587

147

680
6075

252

5582

685

967

6767
Í7?9

6',6>

5691

7192

6455

I2§

i6e

>í82

68^

607 í

067

Fösszeg

...

12^06 12147

ÖJ76 i?265
52e

7422

í6§

sodó
ból
az

félben

lev községekben magyarosító

1885-ik
áll,

évbl

tanítók vagy egyéb szeméJyek jutalmazására; 2. az a Szondy-alap. (Ennek tkéje a Szondy-emlékre országszerte begyült J085 frt 66 kr.-

mely összeget Scitovszky János, herczegprímás, mint a Szondy-emlékbizottság elnöke, kaszinónak megyei kulturczélokra visszaajándékozott, miután a Szondy-kápolna és emlék fölállítása költségét nemeslelküen egymaga elvállalta vala.) j. 1886-ból néhai dr. Rózsay JÓZSEF, budapesti forvos, 1500 frtos hagyománya, ugyanazon czélokra, mint az i. alatt említett alapítvány 4. 1892-bl Pongrácz Anna 500 frtos hagyománya a magyar nyelv tanítása körül magokat legjobban kitüntet tanítók jutalmazására. ^. Majláth Istváx alapítványa 100 frt. 6. 1896-ból Dr. PoLLÁK Henrik, budapesti orvos 1000 forintos alapítványa. A Krösy, Rózsay és Pollák-féle alapítványok a melyeket szerz kezel nemcsak Hontmegyére, hanem az egész felvidékre szólnak és az 1896-ik évtl fogva már Barsmegye területén is mködnek. A jutalom jelenleg 25 frt.
Ipolysági
;

Észrevételek a magyarosítások érdekébea

követend rendszeresebb mködést

illetleg.

az óvodák Minthogy pedig a hazában fönnálló egyéb mveldési egyesületek szintén óvodák fölállításával vélik a magyar állam eszméjét legjobban szolgálni, legyen szabad ez eljárás ellen ez alkalommal néhány megjegyzést koczkáztatnom.
fölállításara fektetik a fsúlyt.

A

felvidéki

közmveldési

egyesület, valamint annak hontmegyei választmánya

!

40

HONT MEGYE.

bizonyítékok hontmegyéhez.
S^ob régebben
volt,
tal

magyar

és református

vetkezett ismétlése éppenséggel csak 40-et.

míg a

reformátusok

kizése
így

ál-

Evvel szemben az

1880-iki népszámlálás

tökéletesen eltótosodott.

már
a

az
tó-

mmtegy lóoo
magyart
1524-et
talált,

lakó közt több mint 800
az utolsó népszámlálás pe-

1822-iki egyházi schematizmusban
tot találjuk

egyházi nyelvül elrendelve. Az

dig 2058 lakó között
!

nem kevesebb, mint

858 lakó közt csak 82 magyart talált, és annak két évvel reá bekö1850-iki népösszeirás

Apáii KoRABiNSKY-nál és VÁLYi-nál mint

Az óvodába
tehát
a

?

—6
el

éves gyermekek lárnak, kik ugyan gyorsan saiatítják
is

el

a

magyar

szót,

de épen oly gyorsan

felejtik azt,

különösen ha hatodik

evktl

tót

népiskolába járnak.

így

magyar óvodának csak ott lehetne haszna, hol magyar népiskola következik utána. De még ez esetben is az óvoda csak elkészít jelentséggel birhat ott tehát, hol óvoda vagy népiskola között választani lehet, okvetetlenül az utóbbinak adandó elny. Szintúgy kivihetetlen a mveldési egyesületek azon szándéka, hogy magok tartsák fönn az óvodákat, illetleg iskolákat. Egy ilyen terv kivitele évenként milliókat venne igénybe. Czélszerbb a fsúlyt a magyarosodás érdekében tanítók jutalmazására fektetni. Világos továbbá, hogy egészen idegen ajkú vidékeken nemcsak a magyar óvó, de még a magyar néptanító sem érhet el oly eredményeket, mint a nemzetiségi határszélen, hol ugyanis a nem magyarajkú nép a magyarsággal még érintkezik és így a társadalmi és gazdasági forgalom a magyar nyelv elsajátítását elsegíti. így
;

mköd

mködés mellett nem szabadna az eddigi eljárást folytatnunk, nem szabadna a magyarosodás elhintett magjának szétszórása által az erket elforgácsolnunk, hanem els sorban a nemzetiségi határból kiindulva, rendszeresen kellene az ország határa felé elre nyomulnunk, ez elvtl csakis ott engedvén meg magunknak kivételt, hol' különleges helyi viszonyok így különösen a magyarosodásra amúgy is ersen hajló városokban a magyarosodástehát rendszeres magyarosító

nak kiválóan kedveznek. Egy újabb, békés hódítása volna ez az ország még idegen részeinek, mely talán hivatva lenne, a múlt szomorú emlékezet mulasztásait és pusztításait helyrehozni.

Hogy
elérni,

ilyen rendszeres eljárás mellett

még

csekély eszközökkel

is

mily

arról

szolgálhatok

saját tapasztalataimból merített tanulságos példával.

eredményt lehet Az elbb említett

u. i. 1880 óta ily elvek szerint kezelem, azon szerintem fontos és hogy a mely tanító egyszer jutalomban részesült, az, ha hazafias mködésében megmarad, rövid id múlva okvetetlenül, minden jelentkezés nélkül is újra jutalmazandó.

szerény alapítványomat

szükséges

föltétellel,

(Ezen újrajutalmazás jelenleg minden negyedik évben áll be; remélem azonban, hogy az 1900-dik évtl fogva a jutalmat minden második, st esetleg minden évben fogom kioszthatni, úgy hogy erre az esetre, az egyszer bevett tanító élethossziglan élvezhetné gyenge javadalmazásának ezt a
csekély pótlékát.)

A

lefolyt évtizedek
ki ily

alatt

már most a következ, a nyelvhatár mentében fekv

tótajku

falvakban osztottam

jutalmakat': Alsó- és Fels-Palojta, Kis-Csalomia, Teszér, Nádas, Szántó,

is, melyet azonban az elbb említett összeirási számon kívül kell hagyni). Míg mármost a keletre szomszédos Nógrádmegye nyelvhatárán a magyarság tíz év alatt három százalékkal szaporodott, a nyugotra szomszédos Barsmegyében egy százalékkal fogyott (!), addig az elbbi elvek szerint gondozott 9 hontmegyei községben 22 százalékról 29-re, tehát hét százalékkal emelkedett a magyarság ereje. További négy évtizeden át folytatott ilyen mködés mellett tehát majdnem 50 százalékkal szaporodnék a magyarság, úgy hogy az a nyelvhatár ezen részében már többségre is juthatna, mely esetre aztán át lehetne menni a legközelebbi tót öv magyarosítására. Ezt az eléggé biztató eredményt pedig a czél nagyságával szemben vajmi elenyész csekély anyagi áldozatokkal lehetett elérni Mennyivel nagyobb volna az eredmény, ha nagyobb eszközökkel dolgozhatnánk Világos azonban, hogy a magyarosodás ügyét magára hagyni nem szabad. Az említett három megyében egy évtized alatt csak 2—5 százalékkal magyarosodtak a nemzetiségi határvonal mentében fekv tót községek (a fölötte egészen tót területen fekvk természetesen még kevesebbel de Pozsony

Százd, Csánk, Kis-Kereskény (azonfólül Hrussón hiba
miatt

!

!}

;

:

HONT MFG^R.
tót-magyar fordul el, de
iP) 2 2

4I
szól

-ben az egy-

tett.

Emellett

ugyanis Korabinsky
valamint Fényesé
is,

ház nyelve már magyar vala és az összes
többi források
is

és Vályi tanúsága,
a ki magyar-tótnak
vei
1

magyarnak

említik.

mondja. Czörnig evállítja,

Les^enyén
gyár.

ma 468
;

lakó közt 557 a ma-

ellentétben

magyarnak

az

iii a tót

a tótság szorosan össze-

8 50-iki összeirás szerint magyar-tót volna,

esik az ágostai hitfelekezettel.

Régebben
is

a mennyiben
találtatott,

azonban katholikus lakossága
és Nyitra

tót lehe-

150 magyar mellett 99 tót de az 1852-iki összeírás a ma-

tiz évi szaporulat Ha a magyarosodás ily lassú mlg egy tót falu felerészében megmag\arosodnék, (,0 évTud-e a magyar állam ily soká várni r tized, azaz ötszáz év, míg egészen magyarrá válnék Hogy pedig e számítások puszta számokkal való játéknál többnek tekintendk, mutatják azon tót falvak, melyeket évszázadokkal ezeltt telepítettek magyar vidékre és melyek, daczára el-

megyében csak
25

i

2

százalékot tesz a

I

lépésben

halad,

évtized

kellene,

!

szigeteltségöknek és a magyarságtól való
mint a

körülfogatásuknak,

ma

is

változatlanul

ép oly tótok,

mink

voltak évszázadokkal ezeltt.

Nógrádmeg\'e
ezer
dés,
forintra

nemrég örvendetesen meglepte
hazafias tettet csakis a

az

egész

országot

azon

rúgó jutalmak megszavazásával, melyeket a magyarosítás érdekében

bkez, több kitn tanítók

számára kitzött.
vájjon
ily

E

áldozatokkal

nem

Nógrádmegye mindössze csak
korra.

legnagyobb elismeréssel lehet fogadni. Azonban kéris tenni a nemzetiség ügyének ? néhány tanítót akar jutalmazni ezeket is csak egyszersmindenlehetne-e nagyobb szolgálatot
;

illetve több évi járandósáúgy szintén, ha ezen, a nemzetiségi eszme érdekében történ kiadás nem a megye legkülönbözbb vidékein elszórt községekre forgácsoltatik szét, hanem ha a megye közönsége meghatározná azt a nemzetiségi határövet, melyen belül e jutalmakra pályázhatni és ha ez
lett
;

Helyesebb

volna, ha ezen jutalmakat kisebb

részletekre,

gokra átváltoztatják

elvtl csais a nagyobb városok tekintetében engedne magának eltérést.

Az ezredéves ünnepet Wlassics Gyula közoktatási miniszter méltóan örökítette meg az hogy a nemzetiségi tekintetben veszélyeztetett vidéken állami népiskolákat állított fel. A kormány ez erélyes és czéltudatos mködésének üdvös eredményeit csak a jöv nemzedék fogja teljes mértékében méltányolhatni és meghálálhatni. A nélkül hogy a kormány hazafias mköáltal,

dése jelentségébl a legkevesebbet
vájjon,

is

akarnék elvonni, mégis fölvethetnek tartom azt a kérdést,

ha a kormány

pénzügyi

helyzete

már nem engedi, hogy

az ország minden vidékét egyily

formán gondozza, azaz, hogy a népnevelés ügyét egyszeren államosítsa, vájjon
közt

körülmények
el, illetve,

nem nagyobb

sikert érnénk-e el, ha ezen állami iskolák

kevésbbé szóródnának

ha

ezek felállításánál a Icsúly a magyarság és tótság azon érintkezési határára fekteltetnék, hol legkönnyebben lehet czélt érni? így pld. Pozsony, Nyitra, Bars és Hont megyékben mindössze
mintegy 80 iskola
által

állíttatott fel,

elválasztott tiszta tót területen.

de túlnyomó többségkben a magyarságtól mértföldnyi idegen öv Nem szenved kétséget, hogy ez iskolák így is fogják a nemvalamint hogy vannak
a

zeti

eszme szent ügyét
kell.

szolgálni,

tótság

szivében

is

oly pontok

így

különösen a
védeni
fognak
az

mveldés
De

bástyáit

képez

városok és nagyobb községek

melyeket ersíteni és
iskolák kisebb siker
ki. Nézetem szerint szervezend védeke-

fél, hogy a lótság nagy tengerébe elhintett
az

egyes

falusi

elérni,

mintha ugyanazt a fáradságot a
és
ezzel
járó

nyelvhatár mentében fejtjük

eltótosodás

pánszláv

állambontó
a

törekvés

ellen

zésben,

nem

annyira az egyes, akármily jogosult helyi kívánságokra,

mint

inkább a nemzetiségi
szétszórt

állapotok általánosabb alakulására kellene

fsúlyt fektetni,

a

guerillaszer,

csapa-

tokban való csatározás helyébe az összefügg hadakozást

léptetvén és rendszeres csatavonalban

nyomulván elre délrl észak

felé.

Örömmel értesültem
szeres eljárást fogadta
el

arról,

hogy a Felvidéki

Közmveldési

Egyesület

nyitramegyei

választmánya, saját megyéjére nézve, az általam ajánlt és
és

Hontmegyében tényleg alkalmazott renda magyar-tót nemzetiségi határszélen
hirdet,

hogy már 189 j óta harminczhárom,
50
forintos

fekv

tót

községben

tizenegy

pályázatot

avval

a

fonios hozzáadással,

hogy az egyszer jutalmazott tanító, ha továbbra is hazafias irányban mködik, e jutalomnak újból való kiadására minden negyedik évben okvetlenül tarthat igényt. Kíváncsian várhatjuk, hogy a
legközelebbi

népszámlálás
hol

majd

melyik

megyében

fog

alaposabb

magyarosodást
vagy

föltüntetni

Nógrádban,

több

pénzzel,

de kevesebb

rendszerességgel

mködnek,

Hontban

és

Nyitrában, hol kevesebb az anyagi

er, de tömörebb

és rendszeresebb az eljárás.

Krösv:

Felvidék

4

;

42
gyarok számát 67-re
tokét 263-ra emelé.
szállítá
alá,

HONT MEGYE.
míg a
tó-

magyarnak
(1837)

mondják

;

Fényes
tóttal
el.

szerint

is

Ennek

megfelelöleg

magyar,
is

bár

elegyes.

a Helységnévtár tót-magyarnak említi,

de

Czörnig
nes
változott:

magyarnak ismeri
ezen
állapot

Az

ötve-

a két utolsó népszámlálás eredménye szerint

években
az

gyökeresen
mint-

túlnyomólag magyarnak tekintend.

i8^o-iki

összeírás

Egeren, mely csakis

KoRABiNSKY-nál
tót.

és

egy harmadfél száz lakó közt csak

108

VÁLYi-nál

szerepel

mint

1822-ben

magyart
telt

talált,

míg

a két évvel reá ismé-

már
talált.

csakis

magyarul prédikáltak, és az

összeírás éppenséggel csak ló-ot tu-

1852-iki összeírás egyetlen egy tótot

sem
lakó

dott felismerni.

Ezen id

óta aztán Szántó

Evvel szemben az utolsó népszám-

lálás

eredménye (461 magyar

í4?

úgy az 1863-iki Helységnévtárban, mint 1880-iki népszámlálásban mint tótaz

között), rosszabbulást jelez.

magyar szerepel, míg aztán az utolsó népszámlálás
alkalmával,
3

Fehö-Tcrény a múlt század végén KoraBiNSKY szerint magyar, Ahó-Tcrcny tót
volt;

midn

között 21

magyar
volt

találtatott,

ismét a

420 lakója mareformá-

FÉNYES-nél mindkét
mint
tót

falu

tót

s

azóta

gyar területhez

kapcsolható.

mindig

szerepel.

Az

ötvenes

Kálna-Borfö, a
tus lakókkalbírt,

muh században
feloszlott.

években Alsó-Terényben i. Felsö-Terényben 5 szálra szállt alá a magyar elem számereje
!

az ottani fiókgyülekezet

azonban 1772-ben
latok" 138.
1.)

(L.Kiss

«

Váz-

Jelenleg a két faluban együtt 7,
a

Körülbelül ezen idre voföljegyzése,

magyart találunk ugyan, ezek azonban
a lakosságnak csak egy

natkozik
szerint

Korabinsky
Kálna-Borfö
tiz

mely

ötödét

tévén,
tekin-

egészen
évvel reá

magyar

Terény tökéletesen eltótosodottnak

azonban VÁLYinál
gyesnek
tiszta

már
lín

is

ve-

tend.
Gyügy. VÁLYi vegyesnek, az 1822-iki schematizmus magyarnak. Fényes magyartótnak mondja.

mondatik,

azóta

pedig mindig
is

tótnak

találtatott;

ma

lakó

között csak 27 magyart számlál.

Midn
is

tehát a

késbbi
talál-

Teg^es-Borfö
tót,

forrásokban tót-magyarnak és tótnak
juk beirva
s

KoRAsiNSKY-nál ugyan de VÁLYi-nál vegyes és FÉNYES-nél
tiszta tót.

jelenleg

143 lakója közül

tót-magyar; azontúl mindig

Je-

csak 44

vallja

magát magyarnak, e község
és

lenleg 16 magyart számlál 2^9 lakója közt.

szintén eltótosodottnak tekintend.

Az
50

ötvenes

években

mindkét

faluban

Dalmad Fényes
összeirás szerint

Czörnig

szerint

összevéve csak három magyart irtak össze.

évvel ezeltt magyar, de az

1850-iki nép-

530 lakója között csak 89 magyar találtatott. 1880-ig ezek száms

Ezen adatok alapján Tegzes-Borf állandóan tót, Kálna-Borfö azonban eltótosodott magyar falunak volt tekintend.
Bori.

62-re fogyott,

bár az utolsó évtized

alatt

Református lakosságának

viselt
(215
i
.

megint

1

1

2-re

emelkedett, Dalmad ma még

dolgai iránt vesd össze Kiss
lap).

Károly
és Vályi

mindig három negyedrészben tót falu. Régebbi magyarsága mellett S^á/i/ó. szól azon körülmény is, hogy a múlt száFüzes-Gyarmat számba vehet zadban
református
fiókját
;

Ezen

Korabinsky
fel.

sze-

rint tót

helység FÉNYES-nél egyszerre mint

magyar tünik

Még

az

1

85 o-iki, kézzel-

fogható magyarellenes összeírás idejében
is,

képezte
a

,

azonban

Bori egészen magyar vala.

Ma

375

ismételten feloszlott

magyar reformátele-

lakó között 28Ó magyart találunk.

Az egész

tusok

kizettek és helyükbe tótok
(L.

század

lefolyására
alatt

tekintvén.

Borit mint

píttettek.

Kiss «Vázlatait» 443. lap.) Daczára ezen üldözéseknek és telepí-

ezen

id

magyarosodott községet kelt

lajstromoznunk.
Bél.

téseknek Szántót úgy Korabinsky, mint VÁLYi még a múlt század végén is

Hajdani

tót

volta

mellett
;

Kora-

binsky és VÁLYI tanúskodnak

ellenük szól

HONT MEGYE.
azonban azon körülmény, hogy az egyház
nyelve

43
az

Kóspallag
tett

ij^o-ik

évben

telepítte-

mán 822-ben kizárólag magyar Deménd. A nemzetiségi adatok itt
ellentmondanak
;

vala.

(Palugyay).

A nemzetiségérl

közlött

szin-

adatok érthetetlenek. Fényes magyar-tót-

tén

Korabinsky

és

nak mondja, Czörnig már magyarnak; az
1850-iki népösszeirás ^86 lakó között 266
tótot,

VÁLYi

tót jelzésével ellenkezik,

hogy már

1822-ben

csakis

magyarul

prédikáltak,

105

magyart és 12 németet

talált,

de ez ismét nem egyezhet össze Fényes
r857-iki adatával, mely szerint
volna.

ellenben az 1852-iki 410 lakó között csak
ÓI tótot, de
tet.

Deménd

tót

p^

magyart

(!)

és

11

néme7 évvel

Minthogy úgy

az 1850-iki, mint pe-

Ennek megfelelleg
1

az iBó^-iki Helyjelzi,
3 5
1

dig az i8í2-iki népösszeirás egyetlen tótot

ségnévtár magyar-tótnak
reá az

de

1

sem
zése

tudott találni,

FÉNYESnek

említett jelalapulni,

880-iki népszámlálás

lakó között

épúgy

tévedésen

látszik

ismét csak 66 magyart

mint az i86viki Helységnévtár tót-magyar
jelzése.

Deménd
utolsó
találta.

eredetileg

magyar
is

lehet;

talált, mivel szemben aztán az 1890-iki eredmény, mely Kóspallagot négyötöd részben magyar falunak

a két

népszámlálás

egészen ma-

jelzi

(508 lakó közt 412 magyar) a gyors
pél-

gyarnak

magyarosodásnak majdnem hihetetlen

Ipoly- DamáSii.

Korabinsky szótárában
tót,

dáját nyújtaná.

Polákovics
kir.

szobi plébános

tót-magyar, térképén
tót az

szintúgy egészen

és

Szabó Géza

tanfelügyel tanúsága

összes forrásokon végig, egészen az

szerint

azonban csakugyan feltnen ma-

1890-iki népszámlálásig, a

midn

564 lakó

gyarosod ik.

között loí magyar taláhatott. Fölemlítésre

Varsány

Korabinsky

és

VÁLYi-nál

méltó az i8^o-iki összeírás eredménye

is,

magyar, de a harminczas években Fényes-

mely

szerint a

magyarok száma csak 24-et

tett volna.

Bajtá-ró\és az annak egyházi fiókját ké-

már magyar-tót az 1850 ki összeírás 2}j egyén közt 186 magyart talált, az i8í2-diki 240 lakó közt 1 5-tel kevesebbet;
nél
:

pez Lt'/áif-röl majdnem
Korabinsky
házi

bizonyosra vehet,

az utolsó népszámlálás

eredménye

szerint

hogy lakói tótok voltak. Bajtárói tanúskodik
és

568 lakó között

2M

a magyar. Varsány ré-

Vályi
el.

;

az

1822-iki

egy-

gebben
egyik

a vidék református lakosságának
állítólag

schematizmus mindkét kath. templomtót nyelvet
ír

fhelye,

nem

kevesebb,
vala,

ban

De

ezentúl Bajta

mint 54 fióknak anyaegyháza

refor-

már
az.

tisztán

mint magyar fordul
ellenben

el

és

ma

is

mátus temploma
tartozott.

is

a

legrégibbek közé
le-

Leiedet

csak Korabinsky
magyar-tótnak.

Midn

ez azonban 1832-ben

mondja

tótnak,
m.ár

Vályi

égett,

annak felépítésére elég ereje már
(424. lap.)

FÉNYES pedig

magyarnak; Czörnighelység szerepel.

nem

volta községnek. L. Kiss KárolyVáz-

nél ismét mint tót

Ma

latai-t

Ugyanezen

forrásból

metar-

egészen magyar.
Mária-Nostra egészen
számlálásig
az 1880-iki nép-

rítjük
tott

azon adatot,hogy az 1733/4-ben

egyházi összeirásalkalmávalVarsányban
1

kizárólag

tót

faluként

for-

még

30 református taláhatott. Jelenleg368

dul

el

;

az 1050-iki

népösszeirás 89 ma-

lakó között csak 60-at tesz a reformátusok

gyart

talált,

az

i8í2-iki

csak

hatot.

száma,
21Í.

míg

a

magyaroké még mindig
században a leggazdagabb

i8oo-ban 287 magyar lakójával negyedrészben,
1

891 -ben pedig

Í14 magyar
volt,

la-

Csánk
reform,

a

1

7.

kóval harmadrészben

magyar

mely

számadatok azonban azért nem birnak különös jellemz ervel, mivel a népszámlálásban

a fegyház összes fegyenczei

is

vala. Czeglédi Péter prédikátor Málasba való menekülése után kezddött SEBESTiNi-nek a szövegben említett hitfelekezeti és nemzeti-

egyházak egyike

bentfoglaltatnak.

ségi térítése. (L. ez iránt

Kiss ((Vázlatok"
4*

:

44
457.)

HONT MEGYE.
Csánk
Füzes,
hajdani magyarsága mellett

fekv

és

ma

is

egészen

tót

Élesjaluról

bizonyítanak a magyar

dlnevek

(Kovács,
a

Vályi ugyanazt

állítja,

hogy a múlt század

Tar,

Rákóczy) valamint
számos

szöcsa-

végén elegyes
eltótosodott

vala,

így tehát

idközben
azonban
mintés

végben
ládnév.

felsorolt

magyar

volna;
is

minthogy

KoRABiNSKY
felé,

tótnak mondja, és
délre

Horhi a múlt század vége

szintúgy

hogy

a

még inkább

es

Felsis

FÉNYESnél
részben

is,

mint magyar

falu fordul

el,

Alsó-Zsember már Vályi idejében
tén tót vala, a fentebbi

szin-

de az ötvenes években már háromnegyed
tót volt és jelenleg is olyan.
alatt,

nem

látszik

kellleg

bebizonyítottnak.

A

Bát

tehát tisztán tót területen

UTÓLAGOS POTLAS.
Jelen

munkának

elz

ívei

évek óta kiszedve lévén, azokban sajnála-

tomra nem vehettem már figyelembe azon nagyfontosságú, kellleg még

nem
171
nak,

méltányolt munkát, mely a millenniumi ünnep alkalmából

a

magyar

királyi
5.

központi
és

statisztikai

hivatal

közleményei során, Magyarországnak
Fentartván tehát

1720.

évi

állapotáról
'

megjelent.'
és

magam-

hogy a Pozsony, Nyitra

Bars megyékre vonatkozó adatokat a

befejez részben pótoljam, Hont vármegyét illetleg ezen millenáris munkából
vatal
itt

ékelhetek be több fontos eredményt.
sajnálván
u.
i.

A

központi statisztikai hi-

nem

azt a

rengeteg fáradságot, hogy az összeirt adózó

népesség nemzetiségi állapotát minden egyes községrl
hangzása szerint

— a családnevek
volt-e.^

— feldolgozza, ezen adatok

felette

becses anyagot nyúj-

tanak annak ellenrzésére, vájjon az eltótosodottnak mondott községekben
a magyar elem 171 ^-ben a jelenlegi állapotnál tényleg

ersebb

A
beli

két korszak összehasonlításánál azonban figyelembe

veend, hogy
az azon

171 5-ben a magyarság jóval
összeírás

nagyobb

volt,

mint a

minnek

id-

alapján
össze,

kitnik, mivel
tehát a

ez

alkalommal csakis az

adózó

közönség

Íratott

nemesség és a honoratiorok nem. Ez
szerint,

utóbbiak pedig mind magyarok valának. Bars megyében, Acsády
a nemesség az összeirt (adózó) népességnek mintegy
5

százalékát tehette.'

A

két összeirás

eredménye mármost egyrészt

az líjabban,

másrészt a

régebben eltótosodott községekben a következ

Magyar Statisztikai Közlemények, új folyam, XII. kötet Magyarország népessége a pragmatica sanctió idejében. (Budapest, 1896.) Magyarázó szövegét Dr. Acsády Icnácz irta. - Nyitramegyét illetleg különben Tagányi Károly úr szívessége folytán azon helyzetbe
'
:

jutottam, hogy a régi összeírásokat
'

már elbb fölhasználhattam.
közleményének
490. lapját.

L. az országos statisztikai hivatal említett

1

HONT MEGYE.
171) -ben

4^
189cl-ben

(adózó csal adok száma)

(összes lakosság)

magyar
a)

tót

magyar

tót

Újabkw

lólosodoli

falvak

:

Alsó Terény

6
8 10

9
1

24
12

1)4

Dalmad Fels Terény Gyügy
Kálna-Borfö

5

300
301

9
)

47 44
27

4 4

94
•53

5

Összesen
b)

P
7
1

33

254

1002

Régebben tótosodott falvak

:

Apát-Marót
Csánk.

Egyház Kis-Kereskény


2

24 6

3

61

239
35'

85

119
93 50

220
I

10

Mere
Nagy-Kereskény
Összesen

9
8
I

121

80

229
1270

?7

óo

488

Horhi községe 171 ^-ben nem fordul el.
Látnivaló tehát, hogy különösen az újabb

ban a magyarság számereje az utolsó 175
ugyanis
171 5-ben

idben eltótosodott falvakév alatt ersen fogyott. Míg
s

32 magyar családnév mellett y^ tótot találunk

így a

nemesség

és a honoratiorok számbavételével határozottan azt állíthatjuk,

hogy ezen községekben a magyarság volt túlnyomó, addig jelenleg ugyanazon helyeken 2^4 magyarral szemben 1000 tótot találunk.

A régebben
kedveztlen.

eltótosodott falvakban, melyekben tehát a többség
is

már

a múlt század elején

tótnyelv
itt
is

lehetett, a viszony természetesen

kevésbbé

De még
:

azt találjuk,

hogy míg a múlt század elején

beszámításával az arány 37 magyar családra 60 tót jutott, tehát a nemesség 104-hez. úgy állhatott, mint 40 60-hoz, addig ez most úgy áll, mint 40 a
Jelenleg 488

magyarajkura

1270 tótajku

esik,

míg

az

171 5-diki arány

szerint csak 000-at várhatnánk.

6

O H
I

b

.

HONT MEG^'E MAGYAR- TOT NYELMIATARA
Melleidet D?" Körösv' József
,

.

A felvidék eltótosodása" czimü munlíájához

réffi

tt téridet

régebben et/tDsootítErület

Afjótikus b^ük a nemei bPtiUetetJelzik, és pedig teher alapon, haJelenleg nhnet:kéken, ho

w

eUátosodá?Uf pirosan, /w magyarosodott

Mérték 1:500.000.

Torsa ifaay. foUirajri Inúxete Budapesten,

rin'ir

i\\

DB 975 FAK6

rorösi, J<5zsef A Felvidék eltétosodása

PLEASE

DO NOT REMOVE
FROM
THIS

CARDS OR

SLIPS

POCKET

UNIVERSITY

OF TORONTO

LIBRARY

O