You are on page 1of 16

CSÁNGÓ TÜKÖR

Csángó Kulturális Folyóirat
VI. évfolyam, 2009. 26 szám

BÉKÉS ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK
MINEN KEDVES OLVASÓNKNAK!
Csángó Tükör Hangoló
„Mondd, Te kit választanál?”*

TARTALOM Újabb esztendőbe léptünk, előttünk a lehetőségek
sora, ugyanakkor, mint minden új, az új év is sok bi-
Hangoló
zonytalanságot, változást hordoz magában. Számos
olyan dolog történt, történik, amelyre a legtöbb ember
„Mondd, Te kit választanál?”...........................2 nem gondolt, gondolhatott, hiszen nincs, nem lehet
birtokában a megfelelő információ. Tudja mindenki,
Történelem hogy az információ hatalom, s ez egyre inkább érvé-
nyes már a hétköznapokban is, a legegyszerűbb élet-
Moldva és Havaselve története a 19. szá- helyzetekben.
zad második felében és a magyarok helye Gazdasági válság, színes bőrű amerikai elnök, az
a két fejedelemségben ...........................3 RMDSZ „házon kívüli” politizálása, és még sorolhat-
Román koncepciók a moldvai csángó-ma- nám azokat a változásokat, amelyek mostanában a
gyarokról a II. ezredfordulón................13 magyarokat és az egész világot érintik. Arra gondol-
A bukovinai székelyek története és betele- hatnánk, az embereknek van mivel foglalkozniuk és a
pülése Magyarországra .......................15 csángók egyre csökkenő lélekszáma, az egyre fogyó
közösség problémái csak kevéssé fontos dolgok, ame-

Múlt-Kor
lyek megoldására idő már nem jut.
De tévedünk.
Felfedeztem a csángónak csúfolt Sokan vannak, akik szívükön viselik a moldvai ma-
MOLDVAI MAGYAROK eredetét.............4 gyarok sorsát. És ezért hálásak lehetünk, vagyunk.
Sajnos azonban vannak olyan intézmények, csopor-
Vers tosulások, amelyek nem arra törekednek, hogy állan-
dóan a figyelem középpontjában, elismerést szerezve
Iancu Laura versei ..............................14 javítsanak e nehéz időket megélt, jobb sorsa érdemes
népcsoportnak, hanem türelemjátékot játszva olyan
Csevegő pillanatokra várnak, amikor lesből támadva a legér-
Interjú Gerák Andreával, a „titokzatos zékenyebb pontján sebezhetik meg áldozatukat, s így
magyar női hang” tulajdonosával .........6 tevékenységük még pusztítóbb lehet. Nagyobb kárt
képesek tenni, mint amit el tudnánk képzelni. Szük-

Nagyjaink
ségesnek tartom ezt a jelenséget kiemelni, mert úgy
érzem, még nem figyeltek fel rá elegen.
„Tiszta szívvel” ( Zerkula János halálára) Történt 2008 szeptember 16-án Budapesten, hogy
Bárcsak adná a drága Jó Isten! (Fikó Re- megtartották a román-magyar püspöki konferenciát.
gina emlékére) ...................................10 Aki csángóügyben járatos, az innen várta a nagy át-
törést, az egyszerű és minden hívőnek kijáró jog meg-
adását: a saját nyelvén való mise hallgatását
Moldvában is – ha arra igény van.
FELELŐS KIADÓ: És igény van.
Egyszerűen azt várták, ami egyetlen szótól függ, s a
Csángó Koordinációs Iroda Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ki-
mondja: szabad!
FŐSZERKESZTŐ: (Csángó) Bogdán Tibor
De nem történt meg…
SZAKMAI MUNKATÁRS: Tampu Stelian
És itt újra bezáródott az a kapu, amely már lassan,
ROVATVEZETŐK:Ábrahám Judit, Tampu Stelian,
Tampu Ferenc
csikorogva-nyekeregve bár, de résnyire kinyílni lát-
MUNKATÁRSAK: Tampu Kristian, Timaru Silviu, Demse Márton, szott. Nem baj, mondtuk sokan. Eljön majd az az idő
Borsos Lidia, Gál Mihály, Csicsó Antal, Trunchi Péter, Cochior is, amikor magyar szó hangozhat fel a moldvai temp-
Adrian lomokban, hiszen bízunk Isten akaratában, s elfo-
LEKTOR & KORREKTOR: Drabek Andrea gadjuk azt. De azt hiszem, itt nem csak Isten
GRAFIKAI MUNKATÁRS: Petrás Alina akaratáról van szó. Felnőtt egy olyan moldvai nemze-
TÖRDELŐSZERKESZTŐ: (Csángó) Bogdán Tibor dék, amely már nem elégszik meg azzal, ha papjaik
azt mondják nekik: „Ez Isten akarata, fogadd el!” A
SZERKESZTŐSÉG:
tudás hatalom, s ezek a fiatalok már tudják, hogy ez
MMSZ-CSKI
nem Isten, hanem az egyházpolitika akarata. Jó
1125 Budapest, Szarvas G. út 58-60.
T: 00 36 1 3914738 F: 00 36 1 3914728
volna, ha papjaink szájából olyan tudás hangzana el,
M: 00 36 70 3316279 E: csangotukor@gmail.com melyet öreg és fiatal egyaránt áhítattal fogad, és a tu-
http://www.hhrf.org/csangotukor/ dást venné vele magához… (folyt. az ötödik oldalon)

2
Történelem Csángó Tükör
Moldva és Havaselve története a 19. szá- doxok felett. Amikor 1807- ben a tilsiti konfe-
zad második felében és a magyarok helye rencián Napóleon és Sándor cár az oszmán bi-
a két fejedelemségben rodalom feloszlását tervezgette, akkor a két
román fejedelemséget2, Moldvát és Havaselvét a
tervek szerint Oroszországnak ítélték volna. S
Már a címmel is igyekeztem valamelyest rávi- bár 1812- ben az oroszok részlegesen ugyan, de
lágítani arra, hogy a mai napig sincs olyan tör- elfoglalták a két fejedelemséget, a törökök nem
ténelmi munka, amely megpróbálta volna a 19. nyugodtak bele, nem adták fel, ezért az elkövet-
századi Romániát úgy bemutatni, hogy abban kezendő húsz évet a történetírás úgy tartja szá-
helyet kapjanak a Moldvában élő csángók, Ha- mon, mint anarchiát. Hiszen a
vaselvén pedig a kivándorolt magyarok is. Bár fejedelemségekben gyakran váltogatták egymást
vállalkozásom merésznek bizonyul, úgy döntöt- a vezetők, s hol az oroszok segítsége és védelme
tem, hogy megpróbálom azt, hogy miközben a fe- volt „édesebb”, hol a töröké.
jedelemségekről írok - persze politikai (folytatjuk)
történetükről, ugyanakkor a csángók és a ma-
gyarok helyzetére is reflektálva -, mintegy pár- Tampu Stelian
huzamosan szeretném látni a két területet, tehát
a román fejedelemségeket, a csángókat és a ma- ______________________
gyarokat egyszerre szeretném bemutatni1. Nyil-
1
A történetírás nem büszkélkedhet azzal, hogy
ván nem mulaszthatjuk el azt sem, hogy mielőtt megkísérelte volna a fent említett párhuzamokat
részletesen tárgyalnánk a csángók helyzetét a bemutatni, Mikecs is csak a csángókra össz-
19. századi Moldvában, és a magyarok helyzetét pontosított, s a moldvai fejedelemség politikai
19. századi Havaselvén, meg ne kísérelnénk e helyzete elkerülte figyelmét. Annak ellenére,
két fejedelemség politikatörténetét figyelembe hogy még nem találtam olyan feldolgozást, amely
venni. Ugyanis nem kétséges az a tény, hogy e a fejedelemségek objektív helyzetét mutatná be a
területeken a kor politikája befolyásolta az itt élő 19. század második felében, s igyekeztem in-
társadalmak alakulásának helyzetét, és nagy- kább az európai történészek véleményét figye-
ban rányomta bélyegét az emberek mindennap- lembe venni, noha a román történészeket sem
jaira. Nagy sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy hagyhattam ki, de még a román felfogáshoz kö-
nemcsak a román történészek feledkeztek meg zelebb álló Catherine Durandin- t sem. Nagy el-
arról, hogy a fejedelemség területein nemcsak ismerést érdemel Borsi-Kálmán Béla: Együtt
román és zsidó közösségek élnek a 19. század- vagy külön utakon (Magvető könyvkiadó, Bp.
ban, hanem maga Catherine Durandin is, aki 1984) és Nemzetfogalom és nemzetstratégiák
arra vállalkozott, hogy egyetlen kis kötetben (Akadémiai kiadó, Bp. 1993) című könyvei, ame-
megpróbálja összefoglalni a románok történetét. lyek a Kossuth- emigrációt és a román nemzeti
Nem csoda tehát, hogy a román értelmiség nem törekvéseket, azok kapcsolatát a magyar nem-
nézi jó szemmel e munkát, mert amellett, hogy zettel részleteiben tárgyalja.
röviden tárgyalja és hiányos adatokkal dolgozik,
2
A Kücsük Kajnardzsi békével összefüggő jász-
a dícső kétezer éves múltat alig méltatja, míg a vásári és bukaresti egyezmények az orosz ter-
20. századot hosszasan értékeli. A csángókról és jeszkedésének és beavatkozásának az egyik
a magyarokról nem ír egyetlen mondatot sem. állomása a Balkánon. Innentől már egyre vilá-
Köztudott, hogy a két fejedelemség a 19. szá- gosabbá válik, hogy Oroszország nem akarja
zad első felében nem volt önálló. Tulajdonkép- megállítani terjeszkedésének hullámát.
pen hol a török, hol az orosz érdekek
irányították a kül- és a belpolitikát. A Porta nagy
sikernek örvendhetett, mert a fejedelemségek-
ben mindig akadtak olyan politikusok, akik in-
kább Konstantinápoly fennhatóságát látták
jobbnak, mintsem a szentpétervári pánszláviz-
mus terjeszkedést. Bár a fejedelemségek egyre Catherine Durandin és könyve
inkább ragaszkodtak az államuk határain belüli
szuverenítás kialakításához, ennek ellenére
Moldva és Havasalföld a sorozatos orosz- török
háborúk színtere maradt. 1777- ben a Kücsük
Kajnardzsi béke után az oroszok jelenléte, érde-
kei és befolyása egyre inkább erősödött a két
fejedelemségben. Az oroszok védnöki szerepet
kaptak az oszmán birodalom területén élő orto- Borsi-Kálmán Béla és műve Kücsük Kajnardzs

3
Csángó Tükör Múlt-Kor
Felfedeztem a csángónak csúfolt Ekkor jöttem én!
MOLDVAI MAGYAROK
eredetét Éppen a csángók eredetéről szóló tanulmányo-
kat olvasgattam, az ógörög csángóktól napjain-
Úgy kiáltom világgá, mintha Sije tetején állnék: kig, amikor eljutottam 1989-ig, Kéri Edit cikkéig,
Eheheheheej! * BL hatalmas tanulmányáig. Minden körülmény
Gyimesi csángók, ott a Tatros partján! összejött, hogy azt én elolvassam. Elolvastam és
Moldvai magyarok, ott a Szeret partján! Csángo- megvilágosodtam, tudtam, hogy ez az igazság és
lógusok a Duna partján, profik és amatőrök, minden, ami eddig volt, h a m i s.
csángószeretők és lecsángózók az egész világon,
csángómise kérelmezők, akadémikusok, nyelvé- Ideiglenes kitérő az „e” hang tárgyában
szek és történészek! Középiskolás koromban több magyar tanárom is
Végre megvan, végre felfedeztem Lakatos Deme- foglalkozott gyimesvölgyi kiejtésem megjavításá-
ter költő népét, megtaláltam azt a magyar népet, val. Egyik emlékezetes tanárom így okított:
amely a székelyek előtt Moldvába települt és a “Édes fiam! Ne táts nekem itt olyan szájat, mint
„csángónak” nevezett moldvai magyarság túl- a vetéskapu és ne tehenyezz nekem ilyen ször-
nyomó többségét alkotja! nyű „e” hanggal, mert ilyen hang a magyar
Ez a nép nem ősmagyar, nem Árpád népe, nem nyelvben nincs! A nyitott (v. zárt?) „e” hang a
kazár, nem kabar, nem kun és nem besenyő, magyar nyelvből kikopott és kiesett” (szegényke!
hanem valódi erdélyi magyar nép, az erdélyi ma- megütötte magát?). Gondoltam… De ezzel nem
gyarság jól elhatárolható része. volt vége. Amíg az Akadémia által kifundált „e”
Ezt a népet, természetesen nem én fedeztem fel, hangot nem tudtam produkálni, nem volt nyug-
nem rendelkezem nyelvészi képzettséggel, amely vásom. Egy másik tanárom felvilágosított és
ennek a felfedezésnek alapja volt, hanem jogtu- olyan MTA kiadványt mutatott, amely szerint a
dományival, amely arra jó, hogy az igazat a ha- szörnyű „e” hang tényleg kiesett a nyelvből, de
zugtól megkülönböztessem. Az igaz és hamis szerinte ez egy helytelen álláspont, mert a csiki,
eldöntésének tanított és ösztönös képessége se- háromszéki, kolozsvári, sőt az egész erdélyi kiej-
gítette az én találmányomat a moldvai magyarok tés két-három „e” hangot használ, amelyek a
ügyében is, akiknek eredetét egy eminens tudós magyar nyelv amúgy is hatalmas „e” hang siva-
nyelvész fedezte fel, amiért a nevét tiszteletem je- tagait színesítik. Azóta a MTA – Nyelvészeti Osz-
léül csupa nagybetűvel írom a sor közepére: tályának egyéb furcsaságait is megismertem,
amelyek megerősítették azt az eskümet, hogy én
BENKŐ LÓRÁND. nyelvésznek egy szavát el nem hiszem, mert ami
nem esett ki, az hogy esett ki, engem nyelvészek
Éljen! Éljen! Éljen! ne szédítsenek és az egyik gyenge képességű kol-
Ez a frenetikus ünneplés a csángológusok és a légám is sikerrel felvételizett nyelvészetre. Ezért
nyelvészek körében kb. 10 évvel ezelőtt kellett nem hittem a finnugor nyelvészeti dogmát sem,
volna romba döntse a csárda oldalát, amikor a amiből a finnek éppen válni akarnak – és lám,
tudós nyelvész korszakalkotó csángó tanulmá- kezd igazam lenni. Kitérő vége.
nya megjelent a Magyar Nyelv c. folyóirat
1989/3-4 sz.-ban. Sajnos, a tanulmány megje- Az a tény, hogy BL tanulmányát senki sem idézi,
lenéséről sem az erdélyi, sem a kismagyarországi nem hivatkozik rá – az én nyelvészekkel kapcso-
tudós és tudatlan társadalom nem vett tudo- latos véleményemet erősíti. Amíg a „csángó”
mást, észre sem vette. Itt a bölcsek kövét fel le- igazságot és a változó magasságú „e” hangokat el
hetne fedezni észrevétlenül. Valaki mégis nem ismerik és az állítólag hiányzó „e” hangot
észrevette, a tanulmányt osztogatni kezdte ko- vissza nem teszik a helyére, addig tőlem ülhet-
lozsvári nyelvészeknek, meg nemzetközi csángo- nek a nyelvészek fényes palotáikban és lóbál-
lógus konferencián megjelent személyeknek. Ez hatják nyelvüket. De, amint mondtam, BL
sem használt. tanulmánya, az a kivétel, amely a szent igazsá-
A tanulmányt osztogató amatőr Kéri Edit volt, de got mondja el. Azt is mondta BL, hogy a bukovi-
a specialisták ebből sem vettek észre semmit. naiak nem csángók, hanem székelyek. Ezért is
Erről Kéri Edit a Demokrata 2001/21 számában megérdemel egy éljent, más lecsángózó nyelvé-
közölt cikket. szekkel szemben. BL tanulmányában felismer-
tem nagybátyám KP ángyi néni Ploscuteni
__________________________ nyelvét, Lakatos Demeter moldvai magyar költő
* Ez a rekegés, a gyimesi hegyről kiabálás, le a nyelvét, Kallós Zoltán moldvai balladáinak nyel-
völgybe, s a világba. vét. Ez a magyar nyelv, amelyet BL megtalált és
m e z ő s é g i nyelvjárás területnek nevezett,

4
Múlt-Kor Csángó Tükör
ez, amelyet Sütő András is használt gyermekkorában (folytatás a második oldalról)
és nem tudta mit beszél. Most már tudjuk. Most újra nem maradt más lehetőségünk, mint hogy
Ennek a mezőségi magyar népnek Moldvába való te- várjunk. Így van ez már egy jó ideje.
lepítése egybeesik a székelyek egyes csoportjainak És mi történik valójában? Ki profitál ebből?
mozgásával a XIII. sz. végén és valószínű, határvé- A kutatásaim eredményeinek egy része nem okozott
delmi okokkal magyarázható. Tehát nem csángáltak nagy meglepetést, értve ezalatt, hogy a román ortodox
Moldvába – kitelepítették! egyház érdeklődése igen magas aktivitást mutatott a
BL tanulmányát azért tartom az én találmányomnak konferenciát követő időszakban. Hiszen az ortodox
is, mert senki sem törődik vele. egyház élvezi a román állam támogatását, amely még
Amit én most írok, az is elsüllyedhet, de én már tanúja mindig nem a kisebbségek támogatásáról és elfoga-
vagyok az igazságnak és a meggyújtott gyertya ég… dásáról híres.
BL megállapítása, hogy a moldvai magyarok által be- Ami újdonság és aggasztó, hogy más kisebb egyhá-
szélt nyelv, a mezőségi magyarok által beszélt nyelv- zak is árgus szemekkel figyeltek és nagy gárdát vo-
vel azonos, az a következőket jelenti: nultattak fel ebben a térségben. A baptisták hatalmas
- a moldvai magyarság nyelve nem csángó, sikert arattak tavaly Csángóföldön, hiszen a folyama-
- a moldvai magyarok sem csángók, tos jelenlétükkel és aktív segítségnyújtásukkal sokak
- a moldvai székelyek – székelyek, nem csángók, rokonszenvét és támogatását megszerezték. Ez ter-
- a világon csak Gyimes völgyében élnek csángók, mészetesen nem baj, hiszen a bajba jutottak megse-
- a csángó megnevezés nem Moldvában keletkezett, gítése nemes gesztus. Azonban ennek ára van:
ezt a nevet kívülről ragasztották rájuk, Zöld Péter folyamatosan új tagokkal gyarapodnak a kiábrándult
kezdeményezése alapján. katolikus hívők köréből. A jelenség nem ismeretlen, a
BL nyelvi megállapítása szerint a moldvai magyarok katolikus egyházban csalódott hívők egyre könnyeb-
nyelvileg is elkülönülnek a gyimesi (hétfalusi, dévai) ben mutatnak hajlandóságot a váltásra, ha az egyhá-
csángóktól, akik székely nyelvjárásban beszélnek és zuk nem nyújt védelmet, biztonságot és veszít a
nem lehet a gyimesi csángókat a moldvaiakhoz hitelességéből.
csapni, azokhoz kapcsolni, a moldvaiakhoz tartozó- Ez az instabilitás más vallási csoportosulásoknak is
nak tekinteni. Én ezt több dolgozatomban hangsú- feltűnt, és kíméletlenül lecsaptak: vérszemet kaptak.
lyoztam, de visszajelzéseket kaptam gyimesi csángó Egyértelmű információt kaptam Bákó, Kománfalva,
barátaimtól, hogy a korabeli egybehangzó vélemények Pusztina, Frumósza környékéről, hogy hirtelen meg-
szerint is a gyimesi és moldvai csángók összetartoz- nőtt a „Jehova tanúi” társaság létszáma is. A jövőben
nak, mert a visszavándorló katolikus moldvaiak né- az ő részükről látom a legnagyobb növekedési esélyt.
pesítették be Gyimes völgyét. Ismételt és Kisebb számú növekedést a pentikosztál és az adven-
hangsúlyozott kérésemre sem tudtak felmutatni ko- tista felekezet részéről is tapasztaltam. Nem elhanya-
rabeli egybehangzó véleményeket, mert ilyenek nin- golható érdeklődést tapasztaltam - a nyomtatott és az
csenek, csak még néhány Moldvából visszatelepült elektronikus médiában egyaránt - a romániai görög-
katolikus. katolikus egyház teológusai és papjai részéről is.
BL nyelvi megállapítása után ezek a csángológusok Mivel ezek tények, mindenképpen komolyan kell
kimutathatnak X+1+1+1… +n Moldvából Gyimesbe venni a jelenséget, és odafigyelni minden egyes
visszatelepült katolikus csángót, mert a gyimesi nyelvi egyénre, aki elbizonytalanodik, mert az ateizmus útját
helyzet, vagyis a felcsiki és alcsiki nyelvjárások Gyi- is könnyen választják azok, akik kiábrándultak a ka-
mesben már történelmileg a k e z d e t e k t ő l kiala- tolikus egyházból, amelyre eddig olyan nagyon fel-
kultak és rögzültek, ezt a helyzetet nem lehet utólag néztek, hiszen ez tartotta meg, mentette át őket a
megváltoztatni, visszhatólagosan. viharos évszázadokon, ez alkotta csángó mivoltuk ta-
Személyesen annyit tehetek hozzá, hogy ismerem a lapzatát.
gyimesi csángó nyelvet és meg tudom állapítani, hogy A viharos idők még nem múltak el, a bizonytalanság
a BL által megtalált nyelv más, mint a gyimesi. A két sem, sőt, a rohamosan változó világ válogatás nélkül
nyelvjárást nem lehet összetéveszteni. Aki nem hiszi, ontja a megmagyarázatlan információk özönét a sok
Gyimesben és Moldvában utána járhat, tanulmá- szempontból erre felkészületlen csángó közösségekre.
nyúton, nem turisztikain, BL tanulmányával kezében. Mit fognak ebből érteni? Félre érteni? És ki magya-
Aztán meg lehet gondolni a csángózás * dolgát, hogy rázza meg nekik? Ki ad útmutatást a mindennapokra,
folytassuk-e? Mert a négerezést is megszüntették, ha a századokon át tisztelt, feltétel nélküli bizalommal
pedig ki hitte volna?! Pont olyan, mintha a moldvai rendelkező katolikus egyház hitelét veszti és ezáltal el-
NEGRU szóból származna! És mégis? veszti a hívők közösségét?
Gál Mihály Ki veszi át a szellemi vezető szerepét? Aki többet ígér!?
_______________________ Csángó Bogdán Tibor
* Még Jean Nouzille szerint is utálják a csángózást a ________________________
moldvai magyarok. Neki hisztek-e? Moldvai Magya- * Bródy János - Szörényi Levente: István, a király –
rok 2003/5/8 old rockopera

5
Csángó Tükör Csevegő
„…hogyha én egy moldvai csángó dalt éneklek, a Gyimesekben, Moldvában még nem.
és az ennyire mélyen megérint egy svéd embert, - De nem idegenkedtél?
akkor nyilván sokkal-sokkal több van benne, - Jaj, nem, sőt! Ez már régi nagy vágyam volt,
mint amit a szavak adnának.” hogy arrafelé is eljussak.
- És milyen volt a fogadtatás? Gondolom, az uta-
zás jó hosszú volt...
- Jó hosszú volt, de nagyon sokat beszélgettünk
In t er j ú Gerá k An dreá v a l , a útközben, és hát csodaszép volt végigutazni azo-
„ t i t o k z a t o s m a g y a r n ő i h a n g” kon a tájakon.
- Magyarfalu vendége voltál. A falunapokra ér-
tu laj don osáv al keztél. Jól tudom?
- Magyarfaluban voltunk, igen.
A Magyarországon és Svédországban élő éne- - A háromnapos rendezvény harmadik estéjén,
kesnő ír, cigány vagy éppen török dalokkal el- tehát a záró nagyműsorban énekeltem volna, ez
röppenti hallgatóit más népekhez, de volt az eredeti terv. De már a második napon szin-
gyökereihez hűen, fő profiljaként magyar népda- padra léptem, mert voltak ott más zenészek is,
lokat énekel, ame- Sepsiszentgyörgyről két fiatal ember, és fel sem
lyet gyakran merült, hogy kihagyjuk az együtt
szólóé- zenélés le-
nekként hetősé-
ad elő, gét.
ille t ve - Akkor
az el-
múlt
évtől

időnként Gerák Andrea Ambarus Lídia
a Barozda
zenekar kíséretében is együtt játszottatok, de eredetileg úgy in-
színpadra lép. Jellegzetes hangja egyre kereset- dult, hogy egyedül, szólóban fogsz fellépni?
tebb, a világ különböző tájain alkotó zenészek- - Igen. Az volt az én... mondjuk így, nagy fellé-
kel dolgozik együtt világzenei projekteken. pésem, a harmadik estén, a második este pedig
Jelenlegi partnerei: Effi Shoshani (Izrael), Ángel velük együtt.
Orós (Spanyolország), Paul Kwitek (Kanada), - És mit énekeltél? Moldvai csángó népdalokat,
José Aurelio Ferrandez (Dominika). mert tudom, hogy azt is, vagy pedig mást, amit
- Tudomásomra jutott, hogy nyáron voltál Mold- máshol is szoktál, világzenei dalokat?
vában voltál Bogdán Tibor meghívására. Hogy - Is-is. Az első alkalommal ezzel a két fiúval
kerültetek kapcsolatba? moldvai csángó dalokat énekeltem, az egyik fiú
- Igen, Tibor hívott meg. Még néhány hónappal furulyán játszott, a másik pedig kobzán. Így az
azelőtt az interneten talált meg engem. Valahogy autentikusabb, hagyományhű válogatásra ke-
rábukkant a weboldalamra, írt a vendégköny- rült sor. A második estén pedig inkább a világ-
vembe, és ennek kapcsán kezdtünk el levelezni, zenés dalaimat hallhatták. Ezek között van
az ő ötlete volt a meghívás. néhányt olyan dal, amely moldvai csángó dalok
- Idén nyáron voltál először Moldvában? feldolgozása. És az is kérés volt, hogy vigyem
- Igen. vissza a faluba azt, amit onnan szereztem, hogy
- Egyáltalán a Gyimesekben vagy a környékén megmutassam: igenis valamilyen formában to-
sem voltál még? vább élnek ezek a dalok. Tehát ilyet is énekel-
- Arrafelé még nem. Jártam már régebben több- tem, meg az én saját szülőföldemről is egy-két
ször Kalotaszegen, Székelyföldön néhányszor, de dalt, ami Magyarországról, Borsod megyéből

6
Csevegő Csángó Tükör
való. dárka, amit akkor tőle hallottam, az az első CD-
- Mikor volt az a pont vagy idő az életedben, ami- mnek a címadó dala, és azóta is nagyon sokszor
kor kapcsolatba kerültél a moldvai csángókkal énekeltem, fel is dolgozták. Sőt, manapság is,
egyáltalán, a zenével, kultúrával? amikor csak úgy éppen kedvem támad dúdol-
- A tudtomon kívül, amikor másodikos általános gatni, bármit, akkor sokszor az jut eszembe.
iskolás voltam. Azért mondom így, hogy a tud- - Sikerült is találkozni Simon Ferenc Józsefné-
tomon kívül, mert tanultunk akkor olyan dalo- vel?
kat a zeneiskolában, szolfézsórán, amik - Nem, nem. Ez még egy megvalósulatlan ter-
Csángóföldről valók, de azt nem tudtuk, hogy vem. Szeretném megtalálni vagy őt, vagy leg-
kik a csángók, hogy honnan valók egyáltalán. alább a családját, és megköszönni valamilyen
- Tehát nem mondták meg, hogy honnan valók? módon, amit kaptam tőle.
- Nem, csak azt, hogy magyar népdal, és ezen ta- - Ha jól gondolom, ezt a találkozást úgy fogod fel,
nultunk meg bizonyos dolgokat. mint egy életedet jelentős mértékben meghatá-
- Ez egy konkrét népdal volt? rozó ajándékot.
- Nem, nem, több is volt, amelyekkel később ta- - Igen, pontosan ezeknek a daloknak köszönhe-
lálkoztam, és kiderítettem, hogy ezek csángó tek szakmailag is sokat.
dalok lehettek, vagy később láttam őket köny- - És így, hogy elmentél Moldvába, gondolom, ott
vekben, népdalgyűjteményekben. Később tuda- ugyanígy találkoztál csángó nénikékkel, akik
tosan válogattam. Tizenévesen néptáncosként énekeltek, előadtak, vagy úgy spontán, estén-
ismertem meg a csángó népcsoportot, a gyimesi ként énekeltek.
és moldvai tájegységeket, a köztük lévő kulturá- - Ezek inkább az előadással voltak kapcsolato-
lis azonosságokat és különbségeket. sak. Tehát ott ültem néha a próbájukon, amikor
- Onnantól fogva következetesen követted, ta- énekeltek, vagy láttam a gyerekeket, ahogy ké-
nultad ezeket a dalokat, vagy pedig jöttek, és szültek ezekre az előadásokra, nagyon nagy iz-
amikor jöttek, befogadtad őket? galommal, és akkor hallgattam néhány dalt.
- Inkább az utóbbi. Volt egy zsebkönyvméretű - Sikerült kapcsolatba lépni vagy maradni vala-
könyvsorozat, virágos könyvek. Rezeda, Rozma- kivel onnan, ilyen célból, hogy majd onnan gyűj-
ring, és ezek mind népdalgyűjtemények voltak, tesz népdalokat, amelyek még nem jutottak el
100 népdal az egyikben, 95 a másikban. Emlék- hozzád?
szem, az egyikben kifejezettem moldvai csángó - Így kimondottan nem. Ezt inkább én úgy gon-
dalok voltak. Szintén tinédzser koromban, ami- dolom, hogy időnként vissza fogok menni oda
kor ezt böngészgettem, megtanultam 1-2 dalt. nagyon szívesen, és amikor alkalom adódik,
Amellett, hogy a táncoséletben, amikor éppen akkor meghallgatok, megtanulok 1-2 dalt.
valamilyen csángó táncot tanultunk, akkor meg- - Kik voltak a művészek, előadók akikkel még
tanultuk a népdalt hozzá. Vagy meghallgattam fölléptél a Magyarfalusi Napok alkalmából?
egy felvételt, például egy Táncháztalálkozó le- - A helyiek közül felléptek különböző korú asz-
mezfelvételét, és ha volt rajta csángó dal, vagy szonyok és gyerekek, aztán voltak egy másik fa-
zene, máris a fülemben volt. Volt még egy másik, luból, Pusztinából, énekesek, táncosok. Sajnos, én
egy nagyon meghatározó találkozásom ezekkel a nem láttam mindegyik fellépőt.
dalokkal, ez is már több mint 20 éve történt. Együtt muzsikáltunk Ségercz Ferivel és Csibi
Hallottam a rádióban egy interjút egy moldvai Szabolccsal Sepsiszentgyörgyről, egy zenekarral
csángó asszonnyal. Ha jól emlékszem - sajnos, szintén Székelyföldről - ők megzenésített verse-
nincs már meg nekem az a felvétel, bár akkor ket játszottak. Nagyon szép, bensőséges előadás
felvettem kazettára -, ha jól emlékszem, akkor volt. Aztán volt egy kanadai lány, aki most Ha-
Egyházaskozáron lakott az a néni, Simon Ferenc waii-on él, és néhány hónapig Európát járta
Józsefné, és ő mesélt az életéről, a falujáról. Erre azért, hogy harmonikázni tanuljon, így jutott el
emlékszem, erre az egy mondatra nagyon em- a faluba.
lékszem: "Úgy mondták a mi falunkat, hogy un- - Szóval ott szintén lehet harmonikázni?
gurj." Én akkor azt nem tudtam, hogy micsoda, - Igen, a faluban élő, tudomásom szerint egyet-
de azóta, hogy utánakövettem... hát ez Magyar- len román ember harmonikás. Ő is fellépett, ter-
falu. mészetesen. Ez a lány nem harmonikán adott
- Pont odakerültél egy véletlen folytán... elő, hanem egy nagyon érdekes, kis, kéttenyér-
- Most, ezen a nyáron pont odakerültem, igen. nyi afrikai pengetős hangszeren játszott.
És ettől az asszonytól hallgattam meg azt a pár - Népdalokat játszott?
dalt, amit akkor énekelt. Nagyon sokat hallgat- - Nem, afrikai zenét. És ugyanaz a furulyás fiú
tam, és megtanultam őket. Sepsiszentgyörgyről, aki engem kísért, őt is kí-
- Énekelted azóta őket? sérte. A Fabatka együttes oszlopos tagja, Ségercz
- Igen, igen, igen! Annyira, hogy a Madárka, ma- Feri. Voltak még fellépők: Egerből lovagi tornát,

7
Csángó Tükör Csevegő
íjászbemutatót látthattunk, és valahogy odake- együtt játszanak, ha átmennek egymáshoz az
veredett egy nagyon vidám lengyel társaság. Azt udvarra, vagy ki az utcára, de egy játszótér pél-
nem tudom, hogy kerültek oda, járták az orszá- dául megadna nekik egy stabil pontot, egy gyü-
got, ők is lovagi tornát mutattak be. Beöltöztek lekezőhelyet. És nyilván a felszerelés
páncélingbe és valódi harcot láthattunk tőlük. függvényében a különböző készségeket lehet fej-
- Hozták magukkal a felszerelést? leszteni, erőnlétüket is, meg hát az jó szórako-
- Igen, és ott a helyszínen bizony még vér is folyt, zás, egy hinta, például.
igazából. - Az előbb említetted, hogy Csíkfaluban is voltál.
- Gondolom, családoknál voltatok elszállásolva? Az is ennyire jó volt, mint Magyarfalu? Vagy nem
- Családoknál, igen, én egy fiatalasszonynál, aki- akarod összehasonlítani?
nek két nagyon szép lánya van, ők is gyönyörűen - Nem tudom összehasonlítani, mert ott csak egy
énekelnek, táncolnak. pár órát töltöttem el. Oda azért mentünk, mert
- Hogy tetszettek az ételek? A moldvai bor? A van egy focicsapata a falunak, fiatal srácok, 10-
bort volt alkalmad megkóstolni? 12-akárhány éves fiúk, és nekik vittünk felsze-
- A bort nem kóstoltam meg, nem iszom. Hát... relést. Rendes focilabdát, cipőt, mezt, mindent,
lehet, hogy felszedtem 1-2 dekát... (nevet) Habár ami dukál. Mert a Magyarfalusi Napoknak az
nem ettem nagyon sokat, mert annyi program egyik programja az volt, hogy Magyarfalu és
volt, hogy elfoglaltam magam mással, de amikor Csíkfalu összecsapott. Csíkfaluból igazából csak
leültem enni... Mit is szerettem nagyon? A ga- ennyit láttam, hogy összegyűlt az a kis focicsa-
luskát, ami az ő töltöttkáposztájuk vagyis tölti- pat egy házban, az edzőjük házában, és, nagyon
kéjük. A fánk, az is nagyon-nagyon finom volt, nagy izgalommal próbálták fel a dolgokat. Aztán
túróval, pontosabban ordával töltött fánk. kimentünk a focipályára, a falu szélén, a patak-
- Igen, palacsintának nevezik. parton egy üres terep, akkor ott játszottak egy
- Igen. Érdekes volt hallani ezt a nyelvjárást, kicsit. Az gyönyörű volt, éppen ott volt egy cso-
tudtam arról, hogy az ő nyelvük más, mint amit daszép szivárvány.
mi itthon megszoktunk, és nagyon érdekes volt - És máshol? Más faluban?
ezt megfigyelni, hogy valóban így van. - Pusztina. Pusztinában töltöttünk el egy napot.
- De azért megértetted? Onnan a hangfalakat hoztuk el. Az egy csodála-
- Legtöbbet igen. Az első, talán 1-2 napban, tos fekvésű hely, gyönyörű! Nagyon-nagyon szép
főleg, ha idősebbek beszéltek egymás között, azt volt.
nem nagyon tudtam követni, de utána már job- - Sikerült találkozni Nyisztor Ilonával?
ban. - Nem, nem volt otthon. Elmentünk a házához,
- Mi a tapasztalatod, véleményed az életmódról, de nem volt otthon.
az ottani emberek életmódjáról? Mint világlátott - Ő egy elismert énekes, népdalénekes, illetve
ember. Moldvában is foglalkozik az oktatással, a taní-
- Mint világlátott? Azt kellett látnom, hogy való- tással, főleg a kisebb gyerekekkel.
ban sokkal elmaradottabb körülmények között - Igen. Ha jól emlékszem, ő akkor éppen Ma-
élnek, mint azt mi itthon, Magyarországon a leg- gyarországon járt.
több helyen megszoktuk. Vannak itthon is olyan - Pusztinával zártátok a moldvai körutazást?
falvak, meg más európai országokban is, ahol - Igen. Ezt a három falut láttam. Készítettem né-
például nincs angolvécé, de az, hogy könyv vagy hány fényképet, csodálatos táj. Gyönyörű vidék,
számítógép, ami manapság szinte már elenged- nagyon szép. Házak, hegyek, erdők, dombok...
hetetlen kelléke egy iskolának vagy egy irodá- - Akkor visszamennél?
nak, vagy szinte akármilyen munkahelynek... - Persze, nagyon szívesen!
- ...háztartásnak... - Tervezed mostanában?
- Igen! Lassan már a háztartásnak is. Hát itt na- - Nem a legközelebbi hónapokban; meglátjuk
gyon sok tennivaló van. Meg kell néznünk, hogy még, hogy a következő nyár hogy alakul. Szeret-
mi az, amire nekik igazából a legnagyobb szük- ném a férjemnek is megmutatni. Ő svéd, és neki
ségük van, és abban segíteni őket. Tudom pél- elképzelése nincs arról, hogy a világnak ezen a
dául, hogy Magyarfalunak nincsen játszótere. részén mik vannak.
Rengeteg gyerek van, de nincs játszótér. Vagy - És szintén ilyen rendezvényekre mennél, vagy
voltunk egy másik faluban is, Csíkfaluban, ott kötetlenül inkább?
is az ilyen alapvető dolgok hiányoznak. - Inkább szívesebben rendezvényekre, mert...
- Gondolod, hogy a játszótér egy olyan fontos - ...mert annak olyan jó hangulata van?
dolog, amitől fejlődnének a gyerekek, jobban - Más, persze! Amikor egy célért dolgozik gya-
mint mondjuk ha játszanak az utcán egymással, korlatilag az egész falu, sőt, nem is csak egy falu,
azokkal a dolgokkal, amik körülveszik őket? hanem több, és készülődnek, mindenki kapcso-
- Mindenképpen együtt játszanának - most is latban van mindenkivel, és zene, ének, tánc az

8
Csevegő Csángó Tükör
egész nap, sürgés-forgás. Én azt mindig is sze- És kíváncsi voltam, hogy mi maradt meg benned
rettem, amikor ilyen mozgás van. Rendkívül él- valójában Moldvából. Tehát, nem a szegénység,
veztem azt, hogy fiatalok, idősek azonnal hanem az, amit valójában a moldvai csángóság
felálltak táncolni, amikor megszólalt a zene. A jelent, vagy jelentenie kellene a magyarságnak.
gyerekek alig bírták abbahagyni. A diszkónak, - A szegénységről csak annyit, hogy ha valaki-
ennek a modern zenének, nem volt olyan nagy ben ez marad meg, "jó-jó, de hát így nem lehet
sikere, de a táncház tarthatott volna akár haj- élni", akkor... szabad érte tenni! Szabad őket segíteni!
nalig is. Nagyon sokan vannak, akik ezt meg is próbál-
- Majdnem addig, gondolom, mert addig elhúz- ják, és valamilyen módon felvállalják a felelőssé-
zák. get. Lehet az afrikai éhezőket is segíteni, vagy a
- Késő estig, igen, mert a gyerekeknek nyilván tsunami áldozatait is, és lehet közelebbi testvé-
haza kellett menni korábban. reinket is segíteni. Úgyhogy ez szerintem nem
- Volt olyan népdal, amit ott tanultál, most? lehet kifogás, semmilyen szinten. Nyilván,
- Van egy-kettő, igen. Még dolgozgatok rajta. hogyha az ember egy bizonyos komfortszintet
- Átdolgozás? megszokott, akkor esetleg kényelmetlen lehet ki-
- Nem, úgy értem, hogy megtanulni olyanfor- járni az udvarra a vécére, de...
mán, hogy tényleg magamévá tudjam tenni azt -...de nem erről szól Moldva.
az ízt, azt a hangulatot, amit ott éreztem, és amit (folytatjuk)
ezek a dalok mondanak.
- Ez még mindig feldolgozás alatt van? Ambarus Lídia
- Ezt még így magamnak tanulgatom egyelőre.
- És van-e benned összehasonlítás? A világ más
tájai, ahol jártál, ahol előadtál és hallottál ottani
népdalokat, népzenét, és Moldva. Benned ez hol
foglal helyet?
Gerák Andrea eddigi fellépő partnerei:
- Sok ilyen alkalmam nem volt még, hogy így
összehasonlítsak tájakat. Az én szülőföldem kör- Niéto e La Solution (CU), Larry Woodley (USA-CH), Mark
nyékén voltam 1-2 helyen, amikor előadtam Janicello (USA-A), Andrik Schapers (USA), The Jive Aces
odavalósi dalokat, meg... meg most, Moldvában.
Szerintem ennyi volt összesen. És körülbelül
(UK), Die Lustige Landpartie (A), Rich & Famous (CH),

ugyanaz volt a fogadtatás. Tehát volt, akinek a
Blue Jazz (CH), Arielle Sablon (B-HU), Martin Kovarik

tiszta, mindenféle zene, kíséret nélküli, hagyo-
(CZ), Géczi Erika (HU), Fekete Kiss Sándor (HU), MÉZ

mányos népdalok tetszettek jobban, volt, akik-
(HU), Budapest Express (HU), Michael Bromley (UK),

nek ezek a feldolgozott változatok, és... mind a
Barozda (SE-HU).

két helyen szívesen várnak vissza.
- Mert csodálatosan énekelsz, és nagyon-nagyon Külföldi fellépései:
szép hangod van.
- Köszönöm szépen!
Szlovákia, Lengyelország, Románia, Törökország,

- Mind a két terület... a szülőföldem környékén
Ausztria, Svédország, Franciaország, Németország,

- most konkrétan Tarcal városa az, amire gon-
Olaszország, Svájc, Portugália, Gibraltár, Anglia,

dolok -, ahol szintén először jártam nemrég, és
Belgium, Finnország

ahová szintén nagyon szívesen visszamegyek
máskor is, és Moldva, közelebbről Magyarfalu -
Felvételei
hát, ebből nem tudom, hogy lehet-e elég. Autentikus magyar népzene (2006) CD
- Soha, szerintem. Árva az a madár (2006)
- Nem, van egy olyan íze, egy olyan hangulata,
légköre, szellemisége, akárhogy is nevezzük,
Download album Madárka, madárka (2003) CD

annak a kis településnek, és azoknak az ember-
Három magyar népdal maxi CD (2002

eknek, amit egyelőre nem tudok összehasonlí-
Madárka, madárka MC (1998)

tani mással, ahol jártam. Talán mégis! Egy
kalotaszegi falu, Méra. Ott jártam még néhány-
Filmjei:
szor régebben, és ott éreztem hasonlót. De nyil- Magyarország képekben (r. Tóth Márton, 2004)
ván az ő kultúrájuk, zenéjük, viseletük, minden, énekbetét
az különbözik.
- Ezt azért kérdeztem, mert nagyon sokan jár-
Az erők játékai (Power Games) (r. Krepsz Ágnes,

nak most már Moldvába, különböző okokból, és
2003)

nagyon sokan mondják azt, hogy jó-jó, de na-
énekbetét

gyon nagy a szegénység, és úgy nem lehet élni.
Music box (r. Costa Gavras, 1989) táncosszerep

9
Csángó Tükör Nagyjaink
„Tiszta szívvel”
( Zerkula János halálára)

“- Szoktál gardonyozni?
- Igen.
- Kinek?
- Főleg Zerkulának, de ő mostmár meghalt. ’Meghalt’ ezt, mondtam? Pedig nem is érzem így, mint
ahogy a többi szeretteim ’halálakor’ sem.”

Egész héten hideg, borongós idő volt. Fáztunk. Aznap gyönyörűen sütött a nap, hegyek felől bevi-
lágítva az udvart a sok színes virággal és a ravatallal, ahol pihent a test, a Zerkula Jánosé.

“- Meggyónt?
- Meg. Meg es áldoztam.
- Akkor mostmá’ tiszta szívvel megy a Jó Isten elé. S a teste?
- Az oda bé, a gödörbe!- legyintett.”

Nem szeretem a temetést. Nem csak azért, mert mindenki feketében van, szomorú, de hivatalos
ünnepélynek érzem, ahol nem mindig a halottól való őszinte búcsuzás miatt jelennek meg.
- Na, és kik voltak a temetésen? Hányan voltak? ’Ez, s ez’ volt-e? Vitt-e koszorút? Mekkorát vitt?-
ilyen, és ehhez hasonló kérdések hangzanak el, de akad olyan is, aki azt kérdi:
- Hogy halt meg? Szenvedett-e sokat?... De kár érte, mert olyan jó ember volt!
Igazi mély fájdalommal, remegő kézzel fogta a zászlót a fejénél Pisti, a szomszéd… mennyire busúlt
érte Piroska, a közeli rokona, s a sírjánál Eszter, akire hogy vigyázott fent, a Várban, amikor jött a
’nagy üdő’, mert várandós volt, s ’nehogy megfájzzon’.
- Jaj, lelkem, társam, ne haggyál itt, vígy el magaddal! Mit csinálok néküled? Köszönöm mindany-
nyiuknak, akik megjelentek a temetésen!- a koporsó már elhaladt, csak Regina állott még a kapu-
ban. Sára Feri, s fiatal legények vitték a vállukon a mestert.

- Kerényi Robi nem jött?
- De, kell, hogy érkezzenek, este még zenélnie kellett Budapesten. De szerintem sokkal fontosabb,
hogy a betegségében látogatta meg őt.

“- Vizet! Vizet adjatok! Égek porig! Jaj, vigyetek el valahova, hogy ne szenvedjek! Drága doktornő,
legyenek olyan szívesek, vigyenek haza, kell tanítsam a gyermekeket mozsikálni!”
Magatehetetlenűl feküdt az ágyban, fél karja, lába élettelenűl. A szomszéd ágyhoz látogatók érkez-
tek, a család apraja-nagyja. A kislány elszavalta nagyapjának a legújabb verset.
- Nagyot nőjj, lelkem!- fordult hozzá Zerkula.

“- Vizet! Vizet adjatok! Égek porig! Jaj, vigyetek el valahova, hogy ne kelljen többet szenvedjek!”-
verte az ablakot, amit aztán ki is kellett, hogy vegyenek Máriáék, Pulika Robi, s a felesége, akik
olyan szépen ápolták, hogy be ne törjön.

- Tanító vót.- beszélte a gödörásó, miközben lapátolták rá a földet- Nagy tanító. Ott, fenn, Felsőlo-
kon es tanított. Eszes ember vót… „Az Atya, a Fiú, a Szentlélek nevében. Ámen. Az Úr Angyala kö-
szönté…” - szólt a déli harangszó- „… Ámen” én ilyenkor elmondom az „Úrangyalát”, édesanyám így
tanított vót valamikor, s bárhol, ahol vagyok, elmondom.
Már majdnem feltelt a gödör, elkezdte énekelni:

„Elmenyek, elmenyek, Hulljatok levelek,
Hosszú útra menyek, Rejtsetek el engem,
Hosszú út porából Mer’, akit szerettem,
Köpönyeget veszek. Mást szeret, nem engem.”

Búval és bánattal “ - Hallod a madarakat?- hallgatózott az ajtóba kiállva Zerula.- Ez a nős-
Kizsinóroztatom, tény rigó, s ott, ne, odébbacska, a hím: hívja a párját. Én éneket es ta-
Sűrű könnyeimmel nóltam töllik! Gyere, kedvesem, adj egy pohár vizet, úgy megszomjultam.”
Kigomboztattatom.

10
Nagyjaink Csángó Tükör
Bárcsak adná a drága Jó Isten!
(Fikó Regina emlékére)

- Bárcsak adná a drága Jó Isten, hogy én haljak meg előbb, mint Regina! Nem akarok egyedül ma-
radni.
- Milyen önző maga, Jani bácsi, azt akarja, inkább Regina néni maradjon egyedül!

Zerkula Regina, Zerkula János felesége, és egyben „zenész társa”, 2008. november
2- án, örök nyugovóra tért. A gyimesközéploki temetőben pihen teste, szeretett férje mellett. Em-
léke legyen áldott!

Zerkula Regina, születését a dokumentumok 1922-es év június 3-ára datálják, amit
viszont a szájhagyomány kétségbe von, sőt erősen cáfol, pár évvel későbbi időpontot említve hite-
lesnek, maga, Regina néni közlése alapján, legalább az 1924-es évet, mivelhogy jóval idősebb volt
férjénél, ami „nálunk felé”, falun nem szokás. Pulika György, és Fikó Anna elsőszülött leánygyer-
mekeként, anyja családi nevét örökölte, akkor még a szülők nem voltak összeházasodva, így lett:
Fikó, eltérően két, fiatalabb édes-testvérétől, akik a „Pulika” vezetéknevet kapták: Pulika János és
Pulika Anna.
„Édesanyám tiszta magyar asszony vót! Csángó asszon!”- szokta beszélni Regina néni.
Édesapja zenész, „muzsikus ember”, így a családban már kora gyermekkortól mindenki zenélt:
vagy hegedün, vagy gardonyon. Elmondása szerint két éves korában kezdte a gardonyozást, „a
földre leültettek, s én avval játszodtam, üttem egy pácával! De taktusra!” Testvérével, Pulika Já-
nossal már fiatal korban kezdtek járni mozsikálni bálokat, lakodalmakat, és „ahova hívták”. Ké-
sőbb, mint tudjuk, Zerkula János egyik legjobb zenei kísérője, gardonyosa lett. Zenei képességei
nem maradtak alul férjének a tehetségétől, legfeljebb gardonyosként kevesebb figyelmet kapott.
Játékára nagyon pontos, „kiélezett”, kifeszített ritmus volt a jellemző, „értelmezve” kísérte az egyes
dallamokat (nem csak sématikus alapot ütve). „A gardonyos ugyanúgy kíséri a fejében a dallamot,
mint a prímás!”- tudjuk a tanítást a mestertől. Valamennyire hegedülni is tudott, nem is olyan rég
bemutatta: „Apró szemű kender mag”- fel volt ülve az ágyba, és húzta. Kitűnő táncos volt: „én a sá-
torosok között nőttem fel, velük játszottam állandóan, mikor haza mentem, édesanyám úgy el-el-
vert…”. Jó „gazdasszony” volt: jól főzött, tisztán
tartotta a lakást, gyönyörűen kézimunkázott. Szerette
a tréfát, humora sajátságos volt, majdhogynem gro-
teszk.

Piros pettyes ruhácskádban láttalak meg téged,
Őszi szellő el-elfújta babos köténkédet,
’Zén szívemet egyszerűen, aj,de, valami átjárta,
És azután te lettél a falu legszebb lánya.

Az út szélén, erdők mellett, andalogva jártam,
Én is, te is az erdőbe virágot szedtünk,
Az egyiknél, a legszebbnél összeért az ajkunk,
Csókolózott gerle párok jót nevettek rajta.

Zerkula János kedvenc hallgatója

„Hát, hogy tartsak két szeretőt, Annát es sze-
rettem vóna, a testvérit, Reginát es… eccerre kettőt
táncoltattam a kettősbe, de hát annyit nem lehet tar-
tani, gondoltam magamba.” Aztán Zerkula mégiscsak
Reginát vette el, mert jobban tudott táncolni, mint
Anna néni.
„Mikor kimentünk a főútra, menyünk ott le,
há, hallom, hogy muzsikálnak: János, s Regina. Bé-
menyünk, s én a csűrkapunál ott megállottam. János
es fejet hajtott nekem, Regina es, én es, akkor, úgy-e Makhult Gabriella grafikája
jól láttam. (…)

11
Csángó Tükör Nagyjaink
- Lépjél fel ide, ne, s hújzz egy nótát helyettem!
- Szívesen, Jánoska!- felugrottam, arra, úgy mondják itt, nálunk, az „odor”, ahol a csűrbe te-
szik bé a sarjút, arra vót csinálva hely a hegedűsöknek.
Elveszem a hegedűt, Regina úgy örvendett, úgy vigyorgott nekem, én bizony nem erőst néztem rea,
nehogy örömembe elvétsem a nótát. Hát mozsikálni kezdek, de táncolás! Húzok egy nótát, s nem
jő János, igen kettőt, s akkor se jő, igen hármat, s nem jő, s mondom: Istenem, az esze elment-e?
Lehúzzuk a nótát, s mondom:
- Vége, gyerekek a nótának, mindenki mehet haza!
Megköszönik, elmennek, mindenki. Mű szépen esszeszedjük a pakkot Reginával, tokba teszem a
hegedűt, s mondom:
- Köszönöm szépen, hogy a testvéred milyen szépen visszajött, hogy én is táncoljak egyet!
- Hadd el, még reaérsz, te se vagy olyan túl öreg, hogy rea ne érj!
Reginával ott szépen elbeszélgettünk a bodega előtt, palástul vót a zekéje, akkor csángóson jár-
tunk, azt mondja, hogy:
- Én a gardonval menyek haza, kicsi Jani, s te Jánosnak vidd bé a mozsikát!
- Nem! Há én nem szabad felmenjek hézzád, háljunk ketten az éjen?-azt mondja Regina:
- Én nem bánom!
No, osztán bémentünk, s vacsoráztunk ketten, s vártuk Jánost, hogy jőjjön haza, de nem jött, asztá
ott elbeszélgettünk reggelig. Rea egy-két hétre megint feljöttem, megint találkoztunk, mikor ne-
gyedikszer feljötem, híttam es férjhez.
- Kicsi Jani, ne haragudjál, amíg édesapám haza nem jő, én soha férjhez nem menyek, addig
várom, amíg haza jő az oroszfogságból, milyent haza jő, jere, s vigyél!
Szeptember 16-án, hát haza jött apósom.
- Egyáltalán ne gyere, me’t megmondta édesapám, hogy nem ad oda!
Hát, mit csináljak, hogy csináljuk, há, nem es lehetett eléhozni, hogy Regina férjhez menjen, me
Anna má férjhez vót menve, s őt nem engedik el a háztól, inkább nem bánták vóna, hogy én szál-
jak oda. Mondom: én ilyent nem csinálok!
- Há immá most eljőssz-e, ha jövök utánad szánnal jövök, s két lóval béfogva még a’mellett!-
s azt mondja:
- Szívesen!
(…)
- Jertek bé!- paklódunk fel- Nyugodtan, me’t édesapámék felmentek Minusékhoz köszönteni!-
Miklós vót a sógora, Miklós nap vót. Nekem Reginát a Mikulás hozta! János se vót honn. Amit rea
akart pakolni, felpakolt, s „adjon Isten egészséget!”, Reginát tettük szánra, s gyerünk hazáig, Hi-
degség szádáig!
Ezt úgy tartották abba az üdőbe, hogy: lopás, leánylopás. Ez nagy szokás vót abba’z üdőbe, há,
most is az, abba’z üdőbe, amikor én házasodtam, há, ritka, amelyik fehérnép nem úgy szökött el.”
(…) (1)

„Egész héten hideg, borongós idő volt. Fáztunk. Aznap gyönyörűen sütött a nap, a hegyek felől be-
világítva az udvart a sok színes virággal, s a ravatallal, ahol pihent a test, a Zerkula Jánosé… ” (2)
- Szép halott volt. - mondták a helyiek. Azt is mondják, hogy ilyenkor még valakit magával visz a
halott.
„- Jaj, lelkem, társam, ne haggyál itt, vígy el magaddal! Mit csinálok néküled? - a koporsó már
elhaladt, csak Regina állott még a kapuban.
Köszönöm mindannyiuknak, akik megjelentek a temetésen!” (3)

____________________
(1) részlet a Szomjas György: A szívben még megvan című portréfilmből
(2,3) részlet a „Tiszta szívvel” Gondolatok Zerkula János halálára című írásomból
Ábrahám Judit
Eleven Ördög
Moldvai csángó tánckurzus és énektanulás, valamint a falusi kultúra szélesebb körű meg-
ismerése, gyűjtések, adatközlő-vendégek segítségével
Vezeti: Ábrahám Judit
Helye: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
1013 Budapest, Krisztina krt.59/b.
www.transylvanianimages.com/elevenordog.html

12
Történelem Csángó Tükör
Román koncepciók a moldvai csángó- értelme, mivel semmi újat nem hozott a témá-
magyarokról a II. ezredfordulón ban.
Bucur Ioan Micu újságírónak jelent meg 1997-
Sikerült hozzájutni egy-két parlamenti interpel- ben egy monográfiája, Kísérletek a román „csán-
lációhoz is, mely betekintést ad a politika állás- gók” erőszakos elmagyarosítására (1944-1997)
pontjába is. 2002 február 5-én Nicolae címmel4. Az ő művének már indítása is érdekes,
Leonachescu felszólalásában – nem meglepő hiszen a címe is sokat elárul tartalmából, ráa-
módon – Dumitru Martinas művét méltatja. El- dásul a borító felső részén középen indexbe van
utasít minden más eredetet a csángókkal kap- rakva a következő megjegyzés: „Súlyos gyilkos-
csolatban, amit a kutatások folyamán sági kísérletek a román nemzet ellen”5. Már a
feltételeztek (hun, kabar, besenyő, török, kún bevezetőben heves nacionalista érzelmektől fű-
vagy magyar) és határozottan kijelenti, hogy tött, szinte indulatos hangot űt meg, melyből
azok román katolikusok. Bár ezt az állítását a lehet tudni előre, hogy mit fogunk olvasni a
vatikáni és a iassi püspökség hiteles dokumen- könyvben. Először is megtámad és leír minden
tumaira hivatkozva teszi, mégsem nevez meg politikai kezdeményezést az RMDSZ – től a ma-
semmilyen konkrét forrást. Ezeket az informáci- gyar szervekig és elmarasztalja őket igazságta-
ókat így csak ő ismerheti. Zöld Péter leveleit so- lan és hamis szándékaik miatt, néha még
vinizmussal és hazugsággal vádolja meg és személyekre is kitér részletesebben. Utána –
hamisnak titulálja őket. A magyar kutatók és amikor már komolyabbra látszik fordulni a dolog
politikusok szándékait, törekvéseit irredentának – végig elemzi a magyar kutatók írásait, mindent
nevezi, melyekkel csak destabilizálják a helyze- tagad és a valósággal ellentétesnek nevez, de el-
tet1. A cáfolatokat, tagadásokat és állításokat lenérveket nem hoz fel – legalábbis újat nem.
nem támasztja alá semmilyen forrással, a stílus, Megállapítja, hogy a román szakirodalom sokkal
melyen beszél politikusnak még elmegy, de mon- szegényebb a témában. A csángók román erede-
danivalója tudományosnak semmiképp sem fo- tét identitásuk hiányával próbálja bizonyítani6,
gadható el. Egy korábbi felszólalásában a ami a csángók esetében, mint tudjuk, valóban
következőt állítja: „Köztudott, hogy a csángók nem lehet bizonyító erejű, hiszen köztudott,
egy olyan román népcsoport, melyek egy vallá- hogy a csángók identitászavara az utóbbi évtize-
son keresztüli elmagyarosítási folyamaton men- dek következtében egy sajnálatos tény és termé-
nek keresztül, egy olyan folyamaton, melyet a szetes dolog. Egy másik állítása azonban kissé
hungarizmus még nem fejezett be. Az emberek ellentmondó az előbbivel, hiszen kijelenti, hogy a
megőrizték az etnokulturális jellemvonásaikat és csángók teljes mértékben románnak érzik ma-
az a 260 ezernyi csángó románul beszél és ro- gukat7, ez pedig nem fér össze az előbb állított
mánnak vallja magát […].” 2Továbbá állítja, hogy identitáshiánnyal. De azért sem helytálló, mert
… az a néhány csángó, aki még beszéli a csángó- nem nyilatkozhat mások nevében, nem tud-
magyar dialektust, nem kérte és nem is kéri a hatja, ki minek érzi magát, ráadásul a tények
magyar nyelv bevezetését sem az iskolában, sem alapján ez valóban nem igaz, hiszen identitásza-
a templomban sem az adminisztrációban.” Hogy var – amit már megállapítottunk a moldvai csán-
ezeketaz információkat mire alapozza, nem lehet gók nagy részénél – azt jelenti, hogy nem tudják
pontosan tudni és ő sem árulja el információ- pontosan hová tartoznak (legalábbis egy részük).
inak forrását. A monográfia nagy részében majdnem Dumitru
Hasonlóan az előbbiekhez Traian Valeriu is egy Martinas művét mondja el újra saját stílusában,
tanulmányában csak állít és tagad, amit pedig szinte minden oldalon őrá hivatkozik. Csak
állít, azt már tudjuk az előbbiektől, ezért vele időnként tesz egy-egy szélsőségesebb kijelentést,
részletesebben nem foglalkozunk. Csak azt ami még a román történelmen belül is megkér-
emelném ki nála, hogy míg mások Mikecs Lász- dőjelezhető. Például, amikor a csángók Mold-
lóra hivatkozva csak annyit mertek állítani, hogy vába telepedtek ki Észak-Erdélyből, akkor ott is
a csángók nem székely erdetűek, addig Traian az ősi dák életformát folytatták, az ő vértestvé-
Valeriu egyenesen azt állítja, hogy Mikecs László reik és rokonaik közé telepedtek ki, akikhez tör-
szerint a csángók nem magyarok. Ilyet, mint ténelmi múlt, hagyományok, életmód és ihlet
tudjuk soha nem állított a magyar kutató. Ter- kötött8. Ez egy kicsit merész állítás, amit törté-
mészetesen nem jelöli meg a cikkíró pontosan, nelmi tényként aligha lehetne valaha is bebizo-
hogy honnan veszi ezt. A tanulmánya végén már nyítani és elfogadni.
egészen személyeskedő hangot vesz fel és a tu- Ezt a 200 oldalas alkotást az újságíró azzal a szán-
dományosság minden formáját felrúgva hason- dékkal írta meg - legalábbis az elején úgy indult -,
lítgatni kezd bizonyos személyeket politikai hogy most végre elmondja az igazat, tisztázza a
szervezetekhez, ezzel megint hitelét vesztve min- csángó kérdés helyzetét és végre valahára rendet rak
den állításának.3 További elemzésnek nincs sok az eredetkérdésben. (folytatás a következő oldal alján)

13
Csángó Tükör Vers
Este (1) nem játszom én veled

Homlokomon úszik a hold
Be' szép az este egyedül
nem játszom én veled, amikor
Emlékek, riadt álmok szállnak alá rád ijesztek
A szavak félnek a sötéttől te csuktad sötét ajtód rám, így
kerestelek
Benyitok hozzád – meg ne ijed, Uram!
Csillagaid közt ne árvulj
mint rég várt vendéget fogadlak,
Este (2) nem hiszem el
hogy te vagy itt. Ki vakon látott
A tükör alján félénk nesz nem ismerhet,

száll alá feketébe. Összenéznek
nem látta szemeid. Talán ha szólnál
a poháron száradt idők és valamit
talán ha újból eltűnnél, ha
ölemészt a kopjafa szélnek ereszted

hidege. Csupán a sínek
a pelyvát a csűrből, talán ha
simulnak hozzám. A macskakövek te játszanál
velem konyhánk szalmaágyán;
széttörik járásom. oroszlán,

Hosszú lesz, végső ez az út
kígyó, minden más szelídülne ezt látván;
csontjaim nem észlelnek talán
ha előbb ragadnál el, minthogy hozzád kísér-
belőlük épít a sötét vég ném
anyám
Istennek menedéket
Iancu Laura

Ehhez képest semmi érdemlegeset nem nyújt, csupán Dumitru Martinas tanait ecsetelgeti és a média által
sugallottakat részletezi 200 oldalon át. Tudománytalansága és egyoldalú elfogultsága saját kutatások hiá-
nyában érthető. Munkája általában azok számára elfogadható, akik csak a média álláspontját ismerik.
(folytatjuk) Tampu Ferenc
___________________
1 Nicolae Leonachescu parlamenti felszólalása 2002 február 5. www.parlament.ro , www.cdep.ro ,
www.senat.ro
2 Nicolae Leonachescu parlamenti felszólalása 1999 december 8. www.parlament.ro , www.cdep.ro ,
www.senat.ro
3 Traian Valeriu: Ceangaii din Moldova. Cine, ce si cum? O abordare politico-istorica a problemei ceangaiesti,
2003. www.parlament.ro , www.cdep.ro , www.senat.ro
4 Bucur Ioan Micu: Incercari Violente de maghiarizare a „ceangailor” romani (1944-1997), Bucuresti, Bravo
Press, 1997.
5 „Mari crime impotriva natiunii romane”.
6 Bucur Ioan Micu: Incercari Violente de maghiarizare a „ceangailor” romani (1944-1997), Bucuresti, Bravo
Press, 1997. p. 60.
7 Uo. p. 61.
8 Uo. p. 84.

14
Történelem Csángó Tükör
A BUKOVINAI SZÉKELYEK TÖRTÉNETE árpa voltak a fő termények.
ÉS BETELEPÜLÉSE MAGYARORSZÁGRA A házi állatok közül legelterjedtebbek voltak a lovak,
a szarvasmarhák, a juhok és a sertések. Nemzetiségei
BUKOVINA TÖRTÉNELME, JELLEMZŐI1 számosak, ruténok, oláhok, németek, magyarok, len-
gyelek, örmények, csehek és cigányok. Mindezek na-
A középkorban Bukovina nem képezett önálló álla- gyobbára őstermelők, bányászattal és iparral
mot, hanem Moldvának volt kiegészítő része. Őslakói kevesebben, kereskedéssel igen kis hányaduk foglal-
rutének voltak, a folyók, hegyek és a legtöbb város kozott. A bukovinai székelyek erősen kötődtek új lak-
neve majdnem kivétel nélkül rutén. Maga a Bukovina helyükhöz, Csernavichoz, Szucsávához és még
szó annyit jelent, mint «bükkfaerdő». inkább Radóchoz. Ide jártak minden héten vásárba,
A XV. század végén «Nagy» István oláh vajda nevét em- itt adták el a piacra szánt szőtteseket, vajat, élő ba-
líti a néphagyomány, aki húszezer fogollyal Bukovina romfit, káposztát és hagymát.
vadonait bükkfákkal beültettette. Szucsáva volt régen Nagy Lajos király (1342-1382) idejében Bukovina Ma-
a legtekintélyesebb városa. Bukovina az európai ha- gyarországhoz tartozott.
talmak versengésében is szerepet játszott, egymás TÖRTÉNELMI
közt adták-vették a területet. Míg korábban Mold- ÁTTEKINTÉS
vához tartozott, később a török Porta fennha-
tósága alá került, s végül Ausztria szerezte Madéfalvától Bukovi-
meg. náig
Bukovina egykori hercegség volt az osztrák 1764-1786
császárságban, a birodalmi tanácsban A bukovinai székelység törté-
képviselt tartományok egyike. Határai vol- nelme – főleg más népek tör-
tak északon Galícia, nyu- ténelmével összehasonlítva -,
gaton Galícia és nem mondható hosszúnak,
Magyarország, délen és mintegy százötven eszten-
keleten Oroszország dőn átívelő. Ez az időszak
(Besszarábia és azonban jóval több törté-
Moldva). Területe: nést sűrített magába, mint
10.452 km2 volt. egy átlagos másfél évszá-
A Borgói-hágón visz zad. Talán ennek a sok
keresztül az orszá- megpróbáltatásnak kö-
gút Magyarország szönhetően kovácsolódott
erdélyi részeibe. össze annyira ez a nép-
Vizei mind a Fe- csoport, hogy a viszontag-
kete-tenger vidé- ságok ellenére is
kéhez tartoznak. egységben tudtak ma-
A Dnyeszter egy radni.
része északon Sajátos helyzetükből fa-
határul szolgált. kadóan kialakulásuktól
A Szeret a Szu- kezdve folyamatosan
csávával, a Mol- küzdeniük kellett a meg-
dova az élhetésért, a magyar nyelv
«aranyos» Biszt- használatáért, sajátos kultúrájuk
ricával, továbbá megőrzéséért, s más eshetőség híján
a Prut a Csere- – mikor már nem kínálkozott más meg-
mosszal Buko- oldás – inkább választották szeretett lakóhelyük
vinán kívül elhagyását, mint hogy anyanyelvüket és gazdag kul-
torkollnak a túrájukat felcseréljék másokéra, ami minden bizony-
Dunába. Mindezek a folyók, a Bisztrica kivételével nyal bekövetkezett volna, az uralkodó hatalom
nyáron vízben meglehetősen szegények, hóolvadás elnyomása miatt.
idején azonban tetemesen megáradnak. A tavak hiá- A hányattatások kezdete és legfőbb kiváltó oka a ma-
nyoznak, és a mocsár is kevés. Az éghajlat nagyon ha- défalvi mészárlás volt 1764. január 7-én.
sonlít Galíciáéhoz, csak valamivel szelídebb. A tél Madéfalvára gyűltek össze a csíki és háromszéki szé-
kemény és tartós, a tavasz rövid. kelyek, hogy tiltakozzanak Mária Terézia új határvé-
A legtermékenyebb részek a Szucsava-völgye, a delmi rendszere ellen.
Szeret-síksága és a Prut és Dnyeszter közti Ennek értelmében a keleti határokat a – önkén-
vidék. Ezekben a kukorica, a zordabb hegyi vi- tesen jelentkező – székelységnek kellett volna vé-
dékeken pedig a burgonya, zab és részben az denie a török betörések és a pestis behurcolása

15
Csángó Tükör Történelem
ellen, valamint a csempésztevé- jobb belátásra bírni. Mikor száz székely férfi gyűlt össze a
kenységtől. Valójában azonban ezzel sem járt sikerrel, rájuk ki- falvak képviseletében, hogy bé-
a székelységet kívánták bevetni áltott: „Vagy vegyétek rá a késen tanácskozzon, kérvényt
a birodalom nyugati harcaiban. népet a fegyvervételre, vagy szerkesszen. A Szalonta völgyé-
A székely határőrség felállítását meg kell halniok!” Ambrus vá- ben élők családját több ízben
ellenző gróf Kemény László kor- lasza ez volt: gyötörte a hideg télben a csá-
mányzót a bécsi udvar eltávolí- „Inkább meghalunk, mint nem- szári katonaság, hogy ezzel is
totta, s a katonai alakulat zetünk szabadságát eladjuk, kényszerítse a székelyeket ál-
megszervezésével a császárnő nem vall igen nagy kárt Gyer- láspontjuk megváltoztatására.
báró Buccow Adolf Miklós lo- gyó, ha engem felakasztasz is!” Hiába.
vassági generálist bízta meg. A szónokot vasba verték, mire a Január 5-én Szalonta-pataká-
Az eredeti elképzelések szerint nép rárontott a császári tisz- tól Madéfalvára vonultak, hogy
csak azokat sorozták volna be, tekre. Csak akkor csendesedett a hozzávetőlegesen ötezer alá-
akik bizonyos kedvezményekért le a tömeg, mikor a kormányzó írást tartalmazó kérvényt más-
cserébe önként jelentkeztek a beleegyezett a fegyverletételbe. nap reggel átadják
határőri szolgálatra. A széke- Buccow-nak. Eközben a kato-
lyek azonban régi kiváltsága- naság zajtalanul körülvette a
ikra hivatkozva ellenálltak a tömeget, három ágyút szegezett
szervezésnek, és amikor nyil- rájuk, s hajnalban megkezdő-
vánvalóvá vált, hogy a székely dött a kegyetlen ágyúzás. Véd-
határőrséget nem lehet önkén- telen, fegyvertelen embereket
tesekből megszervezni, az gázolt le a nekivadult zsoldosok
Udvar erőszakos eszközökhöz tömege. Az életben maradott
folyamodott. Mindennapossá védtelen, fegyvertelen szeren-
váltak a zavargások, összetűzé- csétleneket a tapolcai várbör-
sek. tön celláiba zsúfolták. A
A zavargások oka, hogy 1711-ig vérengzésben többen elestek,
a székelység alkotmányos jogai mások sebeikbe haltak bele2.
közé tartozott bizonyos kivált- Az Udvar Buccow generális le-
ságok érvényesítése katonai váltása után Siskovicz altábor-
szolgálatuk fejében. Vagyis: nagyot nevezte ki a feladat
saját tisztjeik parancsnoksága folytatására, mely a zavargások
Tom ka Károly
alatt teljesíthettek szolgálatot miatt abbamaradt. A falvak
és Erdély határain kívül nem . Más lehetősége nem lévén, a székely papjai voltak a határőr-
voltak kötelesek hadba szállni. papokhoz fordult segítségért, ség megszervezésének legfőbb
Bár 1711-ben lefegyverezték a Sikó József helyi lelkész próbált ellenzői, közülük is kiemelkedő
székely katonákat, kiváltsága- szép szóval és vesztegetéssel szerepe volt Zöld Péter delneki
ikhoz továbbra is ragaszkodtak. célt érni. Hozzájárulásával papnak, aki ellenállásra, össze-
Mivel Bécs sem volt hajlandó a negyven gyergyói lépett be a se- tartásra és kitartásra biztatta
kompromisszumokra, az ön- regbe, s ezt a módszert alkal- népét. A székelyek egymás után
kéntesen jelentkezők közül töb- mazva haladtak faluról-falura. küldték kérvényeiket a császár-
ben is visszaléptek a Buccow Az ellenszegülőket vasra verték. néhoz, de nem találtak meg-
által besorozottak csapatából. Az idegen tisztek annyira egy- hallgatásra. (folytatjuk)
Thomka Károly (1829-1905) más ellen fordították a népet, Csángó Bogdán Tibor
andrásfalvi református lelkész hogy a bevonultak sorra fosz- _______________________
feljegyzéseiben megörökítette a togatták a hivatalokat, bolto- 1 Pallas Lexikon, Bukovina szó-
történéseket, mely szerint Buc- kat, polgári házakat. Ez volt az cikk, internetes lexikon –
cow 1762. október 24-én, Gyer- egyetlen csábító lehetőség a www.pallas.hu
gyószentmiklóson, mikor a hadba szállásra… 2 Nagy Sivó Zoltán: Bukovina,
népet megpróbálta zászlaja alá 1763. januárjában tüzes üstö- mit vétettem? Fórum Könyvki-
vonni, Ambrus Ferenc, az ösz- kös rohant át az égen komor adó, Újvidék 1999. pp. 26-29.
szegyűltek szónoka kilépett, s előjeleként az új esztendőnek.
ünnepélyesen ellentmondott a Sorra küldték hiába sérelmei-
tervezett népjogsértésnek. Ez- ket panaszoló és egykori kivált-
után a generális a megvesztege- ságaikat felsorakoztató
tés eszközéhez folyamodva az leveleiket Mária Teréziának,
orátort és befolyásosabb társait semmi sem változott. Ezért
házához hivatva próbálta őket 1764. január 3-ra mintegy hét-

16