You are on page 1of 1

Részlet a Vasárnapi Ujság 1889. 36. évf. szeptember 8.-ki számából.

A hún-szittya írás a párisi Akadémiában. A párisi Academie des inseriptions et beles lettres augusztus 30-ki üléséről a következő érdekes értesítést hozza a Temps egyik száma: Pavet de Courseille felolvasta Király Pál, budapesti tanárnak egy értekezését a hun-szittya írásról. Szerző néhány általános megjegyzés után, melyet a magyarok származásáról mond, fölemlíti, hogy a tizenharmadik század közepén néhány krónikás fölfedezett egy, a rómaiakétól teljesen elütő írásmódot, melyet e korszakban Magyarországon használtak. Király Pál talált Karacsay Klementina grófnő könyvtárában egy a tizenhetedik század elejéről származó latin könyvet, melyben néhány darab hun-szittya betűvel van írva. E mű latin része előtt és után hatvannyolcz lapra terjedő szöveg van, hún-szittya betűvel írva ; ezt a szöveget Király Pál lefordította. A szöveg dalokat és vallásos legendákat tartalmaz, melyek a magyar s a keresztény vallás történelmére vonatkoznak.

http://epa.oszk.hu/00000/00030/01853/pdf/01853.pdf 585. oldal.