A NYÍREGYH^ZIpotsrorn MAGYAR NynI-vÉs ZETIraNszÉrÉNprzuaovÁNyaI

A kiadvány
a

Nyíregyházi Főiskola BTMFK Tudományos Bizottságának
támogatásával jelent meg.

Szerzők

P. CsrcB KRIRLtN P. Lararos lloNe

GÁspÁntLÁszro

Lektorálta:

SztrszatNÉ Necy Inve Sze.eÓ G. FBnpNc

GvuRrrovrrs ANprr

Technikai szerkesztő:

Bármilyen másolás, sokszorosítás után, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás és sokszorosítás tilos a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül!

ISBN: 963 9385 85 9

Kiadja a Bessenyei György Könyvkiadó
Felelős kiadó: Dr. Fazekas Rózsa Kiadóvezető: Karakó András Készült a kiadó nyomdájában

Nyíregyháza,2004

felkészülésüket' Munkánk létrejöttét e szándék mellett még az is sürgette, hogy a Magyar grammatika (szerk.; Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó' Budapest, 2000) megjelenésével sajátos helyzet állt elő. Az alsóbb szintű oktatásban használt tankönyvek. munkafi'izetek _ amelyeket gyakorlati képzésükkor hallgatóink is használni fognak - még nem vehették át a MGr. elméleti hátterét, rendszerét, terminus technicusait. Segédanyagunk ebben is segít: az ín. hagyományos nyelvtan és az ujabb szemléletű grammatika eltérései _ ahol szükséges rendszerezi,kitér az eltérésekokainak feltárására is. Munkánk ugyanakkor nem tankönyv, nem tankönyvpótló, hanem tankönyv_' ;zeminárium- és eloadás-kiegészítő segédanyag. Ennek megfelelően aZ egyes témakörökön relül sem törekszik a teljességre. Elméleti kiegészítés,magyariuat vagy összevetés csak ott alálhatő, ahol - tapasztalataink szerint * a hallgatóknak gondot okoznak az alapfogalmak ''l.: az alaktani fejezet, a határozók fajtái), ill., ahol a korábbi referenciakönyvek és a MGr. .elfogása szerinti ktilönbség indokolja azt. |A szófajokkal foglalkoző fejezet első részében Éldául cisszehasonlitő táb|ázat formájában mutatjuk be a korábbi szófaji felosztások közi| az rkadémiai nyelvtan (A mai magyar nyelv rendszere. Szerk.: Tompa József. Akadémiai Kiadó, 3udapest, 196l-62) osztályozásán alapuló A mai magyaÍ nyelv. Szerk.: Rácz Endre. lankönyvkiadó, Budapest.) című korábbi egyetemi tankönyv és az MGr. csoportosítását. A eglényegesebb eltéréseket- állásfoglalásunk nélkül - igyekeztünk vázolni'] A segédanyag fejezeteinek második részéta mintaelemzések adják. A besorolásban, erminológiában általában követjük a MGr.-t, egy-két esetben térünk csak el attő7, hogy az Llsóbb szintű oktatásban jelenleg haszná|t tankönyvek, munkafiizetek többségéhez úkalmazkodjunk (pl. aZ ige csoportosításában Vagy a ,,névsző'' terminus technicus neghagyásában stb.). Reméljük, hallgatóink segítségére lesz az, hogy az elemző részben blhívjuk figyelmüket az általunk tapasztalt leggyakoribb elemzési hibákra. Itt nyílik ehetőségünk arra is, hogy esetenként szóljunk az adott problémák hátterérőI, az e\emzés zempontjából legfontosabb jellemzőket kiemeljtik, esetleg egyéb szakirodalom megadásával
ovábbgondolásra, más álláspont megismerésére késztessük az olvasót. Kiadványunk feladatgyiíjtemény is egyben, minden fejezet végénaz ónállő tanulást' blkészülést segítő feladatsorok találhatók. Reméljük' hogy a Segédanyag és gyakorlókönyv a magyar leíró nyelvtan anulmányozásához című munkánk segítségükre lesz, hozzájárul a szemináriumokon, 'izsgákon való jó szerepléshez, az eredményesebb egytittdolgozáshoz. A többi már Önökön nrilik

olyan segédkönyvet adunk át, amely megkönnyítheti a szőfajtani, alaktani szőszerkezettani és mondattani szemináriurnokra, kollokviumokra és a szigorlatra való

L
F-í

ll

r
ll

< i...x-

I:

r
r+

SZOFAJTAN

lr E E E
H

F

r r r P r
Fif

F

E E

F

tr
cO

.N

z
Fq

:o
63

E g ÉE€*x 3 ;E x f; 'tlaü ; * gHÍ
-€ G
;

lr \J
a

I

rh

-:l .()

o o
(n

*
€ő

!a a

(c .o

tÍ]

\o

Fl íd H

o o
E
oo

r-

N !E tÉeEE*^ € ; €;r* E qi á.gE €9'8.il Üo _E *p t^.gE sGe! B E; áfx $tEE 'í^áEB ? á€x E'€H,B 5-:9 E ''.gb .t: üa tQEEhB*.E#s ;E'K=_ tÉ EG c.á E fr;EÉ Ég3fi't
EE -a>'Fi 'r-,.c)H

Ya t€9 EEg
E:E
.xfr
iE E= No o ö É;

Já ii6

)t fr'E^

* E: E Eio .: 3E o.* E
á'B

É:É

.<dNX

tEr

€g€

N
t.i
t.(

V)

^ 'Ui

0-)

#E}
tiH

rEÉ€s :.$ f;figs E;ü'p *-áeF:

b

} 6

x:

i.i

.(É'=

N

'=H ü: '9

d: .o .oE N(gN ,ac7 u) u, a Qr cB cto cÉtrclt
I

'=

ÉÉsHE{ö*ÉEaes Pt$€É

ss '$gE=;::l

ll

t EÉESEB' H*E€ íÉÉEEEEEE$
€ X *'o Es
-0)0) pÉÉ .r!r
(\t

S atJ
:

N E.ó

s
qJ

oD=

.ís
e

q€

.(d Id'ta
o0

'o

F.r

NA a
l-JÍa{v

$

Qz E p
tr]> Ü Ér= vDá il

:

ttr=
Nr Q

o_i >ú ;
g

zF s
O9 B

4 s
JA

ü $ c s

É3s y= s

{q:
'E i*t9
5

Es's

Ét $E =F

S

E€ 9E H 8.8 SB i,F*
$- il€,öl{= '=
S->:ö ?-o'ió-

EEE

\

s. öo \)

d
:A

!v.H ra

'a P

*-

-O (s+ .=.o cD '.i .BioG É

€'s\J s
E
€91

e'

h'

6sE .lxts
i$.á

s q
B
E
B

s.j6 E .oi öo _V

{'S - o H Y:á Ét 0 >'l!J4

*s
'H.s"S
qJ \ '-

3€

*\<

gE$!

! .oro
-dav)

$

e;.t 'ó'o'o É # c) '=É =

EE€'E9

é):o _€ É N c'6

$€ !! (.)

.. ^- ro ) >- "*^l
oo.3
:C\

u'N

'E Ü.B 5-QÉ
.oOH a) Q.cl

>-^v

FV .!'

.LA' =(.)b')-oa .o öj: (Ú q E-V tr N-0-)

o oori .A 1-^

tv)

!+

Est

rn

z
FE

.H * : 3 .= :.=
E : -v :;^
.O *

.

-y'

t :a s8 .(É
(h
.cC

rlr

\J
Er

tr

t.

a
rÍ]

tJ
EI
|
T

a l* Í p:: E E,sa g*:E P É€É e P'gÉ.E: aiá' 'B E:E€ H EÍg
$
(dt t= .() N C

** o .)i

F É} .ó .$é tr pA
j.

-O

:ö cv Cq'o NJ4 1A

.3 S +'9
"E ::E - E.H p .- E

ra

'9 'EF tr .".H

6

I

E> Q$

o.5 F ..S;a E E Ó= A a H.d .H \u
(, '5 N'é: t/] :=.CÜ .a .- -J 'E
rA\A!U =evi

cr

*'R s (,-

-X :o N 'vv(J!9Hrö

E X

r.!

g xsÉíE
á.s E E
:>\l dool
ljr =

ErH
E

E ts.3 H,* b q X X'c v'^8.8

UT>.sa
e N'bi t..
(g€

.::

o. 6€ 9Ée

g o

N (a

ti
E.r

EEgEÉsEáEÉ 'fi,I t €.b 5EEE

.gE
Hdl< É-€vl_^ H,Ji\^\U

.ö'tr.3 E '-Y P P-P.A-(U .rLU9'vA
l..'9 rt'i \-/ I

(, Y E € ÉE L'^X N o ^'o

0)-

(É.^t
^

BJ

N

ÉE B89fi E*,H ÉE8g:Eq B E.s D gtrE I T
SI I I | I |
I
|

Ni.i 0) t@ 0)'5 (, n) o):O P'=1

-o

\<,Y ;.o E z-íaá -:^(ué (B(ti+i > tr
I

Y u'i ^'13

-V.Á

N o

I

b *i, 'Í

\,H aEs E'l* E: Éisfi-,s * =88 il; € 34 E :*$Ég,xEöE€É€*$ FtEEi aq ág 6i$E:i s E #Ál ÉsBs:iÉg: >t €i És::$sB F €;: fEs -sÉ$,ög€

t$,rys g E .$.:F$
Ji.* E,

S ,x -=N N

}

-F É

t :qi :qE g€ s-v 'Pt E E* gg *i gE eE ;E €* Q-i
É :q *; ;E
,fi.-E

-3EE*ÉÉ$iEgÉglgiiiii-EiiiE€EE
<cÚFlt\
a6
{.4 -

:t**Égpt st
z
€E€.H
ü É tl.
t{

HE*E1i*g^ag
E

EtÉ:.!q
e'BE$€E

E;.á x É-o É.iD
_V€_:u6 'R p;,r R E
(,=
6.))

c)é

O 13

a
t'l
FJ l.i

öBsE

*:; á*Ei EEE

.H :E..!.--_9
-cd

-ÉHs p .* N :=.d
5.1

,<S'

C)

!

U)r,4P 'Es Es

):O-o N-= d C0)t9v:

n

trl *(

'eEC3g *gfr EÉ É.áHra
E 9'H* :É'EB B
oJ4 ű.i.>

Fq .o

Ni

a 3

Fr

litggttgigB
É*csB.xi:í,eI
B*;á€És1ÉBea

.4,.o ': o t -o'€ 9 > .-

{D'o_ÉE

EE;.H
!.^€H : (,

d.(g

B

N

€EEE€ dil.:gE
.i L N.U 'Q o o*'A

il-V**'É :o(g(B9E

9E'FEE
E
! ^*YÓ

6

a
F-i

NU)
-bt

e_z
UDá

HE Fr13
>' Qr
\1 I ^a

>ú z '32
H r{i

xis sE

'Bt E*

É E s* *j# $ Ét E s. E:ü E'B É g E oS :E s g"T E *r *3E ^Ss Ea ö $.s sB$ g to }bs'*ö": €E oS s;
v a q Át''€

-ü:


.CÚ

'eL

őtÉ p'S;

'

.B N s .:{rY ^^.(J aj = -É e!G+
lv\Hv-F -9-\J

s*é €
ss Q
-

'9 'o
-y
-5
RD

r-

Fs.s- Eö:E sa €siB' ;E *i _tF

N.É

ÉiiÉ ;É sss*
:*E

P.E

.o'a 9SE x
iH\\Cl.J...A!

€gi{É :HT EHrt'= qE
.É.<FL-'! O'*-Q!Cll

D'EF !

-Vsr-()'9qB

És€# Fösg $i

'É:s* a .E i EtE S'Pe'a-3
'g $B sEX
A\{LV'NH

ó

EEÉ-Ét-ggltsEgtgst* '!r

E Yt9o.N; ü.s " N'SEg*-V:.u, E - a l E s.c
B
->J.iUJ_LY\€

^s

#

S *'E

3'E s

|

ttö$itEE
rl

-,"o
H

|

ll

.i

3iű .:i!
el* AKI

Éq: 0) .t-t

.l^

z
FE

Éa o._
atO=

O !:r

L

I

g-o o-o a\^ oY :=(dJ:o cS .*

.REE
*Jl L\-JIC)Y
(/l .-

a

oÚE 9 6 ()o(s

t-l

tl
*i f-

sÉ9 ocdc
(.) €:o!N.= a_9L)

ri H

?OE .9ho

;ri

_E;B o .0)
'=

al=

f.r .o N

v)

F

Ei

>, : üo.0 .o 9.s NdP
th -l .o(!H Nxr0) .c{l ,'l+. ,t

2.,-' É* Ee'3 g.g

N

9HÉ
0)

cltv o.E

l < <'9
}4,r -0)c o
(g
I

É

.6)6.i 4.|.(t' U

*s+

roS*'

.:
(v

a o JI \0) d

i6

.btcÉ
.óvy N-L.O (A,=

E É -? '9

4.. (n .í
Í.(

t{?>
UD

: fta .ts Eü É.y'o
,(oe + .i(sö v) ll 'á -{VÉ bD-():

o
+
N

bo

E€ = É őt +. #É8 v *E.!

E

EgÉgEü
ü;*
*\<Sq

6.B.s -o N-v

N.Ö

N

's
I

(n

(c
L{

-ÉpQ .oPő E:'ó
Sog E 'E'_*.

-H

)l .0 .0) -V.:(s -0)j € (Bo És o, Pl É é( É öi 0)

.(s

-v
-i p

>'

9p

JI

>ú .cg--*, z '<z .óF
H-v E! r

e_z i ttt HZ tr= ía

q)

>'

:o

6E€

-* 'O

-{

\)

$ .,

'\i+ö \Y

.s ss :
* N

{tE S'B S E 3:s i sös
s .".sS

€ É+
I

,:l

C)

.( ."! .(B

€pE 9;S

9. .o

\0)
(n

ot tr

ó(ti

N -o ():

.9

(,q)

>==
Y l.i

-P,-

t+{

*

Eg a XK .-E N

-J4

H9

* So.
B

_:

a
\q)

A

s,o.*"8 X6

í3^**.o, -i

'e

EE sÉ

sLi :: .61 9N *Sqa

cq ''Bü :i.i ; *q .BHE 3E E , =

'- t-hE

t;:

E IiE ::B:=

-o' N/ .0)- J4, l.-o ct É q14 öÍ). N. .t! :3' - \,)

)

É: )l
/N
an

'e'

t

x:öp

ts

*M Nbn

€xE EÉB ÉET
g A'8

FN)4

6

E€Efi

E

a€E9 sHil9E
É
ri

s'si

jl,rO' oo c\t, u i.o r(B .or(Ü (l) r! '-i Nl öo' $Jl S .or,O É )(H, Nr)' F cnt> üt* o a0 oo p.c 9 \0)> lr. .dr'() É o)^'.s-i9 (d lÉ \r/E -o :A* c\t X:3.. g l'É c0 o t :o ).: MN N a7) \) o :'9 .K .= o i' o LrO r Nv.- H ,(v lD o0 vr l< .cÉ Ü>l .clt Ét; (s d (h ha \o )() .Jl :6 l.\Er D 'Y .0) .o >}l 6l

. .(É (o

o tr

l< :O' .\a U cÉ' :J*e

ib

s€

q)

A,)

t;

is

nE

's

la
.63 H

r

tl o(s o.q

z
L rh \J 13
l.

"o (s -$

5o
l< (B U)

{#
0.)O

oE
o0P

.öbö)

BE É-:
(q-

f; -9 T

-o
(,
(-)

:()
P

:l E d
cll
c{

S 's .s
6\

..

a
["]

.()

J

o: NI oCB

(go öo= .(g o a.=tr

ct

N G

Ch

rd

ti il( t?

-';)

:a>

0).o .VN :O(/)

^.($.

€'P HS
e'5 b'9 !V .E iö .(É c) .^ :o*
J4.J' .C)

q' E €HH N i E* .o.j j..: H 9' .sé s 'EN h -=3 E ö.í" $Q ,5'3 -v É8 Eu s ös Ss s ;E HÍ € :N
F ) =_ó
'e

u { 6H '*É i
!p
É
qY

gJ/ E€ 'öo.l prr

€ .h

q)

."

.=ÉJ4=

o

EE É5g t $: 3E gs '3 Ex gEE* Nx iü,:i'S
ő';Ei s.:. si .e'q 9 .i' 'B
==

^t"E

tr N vi
F
F''(

EE €

.o-l

XN rn

i\l

cll

,öb i4
.(É

??

)1É

8E
H

J4

,5 .E


o.(B id -o
N F' X^

q)

N

tr-v .Ctr -(.)c CN

'O 63 N- Li (,

(l)

xü E€Btr g+{Ee*'B :$tF[ti Eg :SEE :ut:e$gÉ

Bü 3-E

Ü.E

H '.lE 'e' 'o,6

ۃ

'iiiEEE$5

á3.É*g*s D'EH'#.?"N

)4 aÉ (BP
(rd (J _O

O

< á'9
d H

a

*E :E
o
N

m,F€g E:EE ;É,'31l .n * l F; >:ös!': 2É 'ffEs€s Ea 3l

.3 é',b .cr>ts> t .b -'o
Á !9H L i

-

€E a'r
s (a

&
v)

vh,^\)H

cd€

.{
H
li

Na
I.!,(

?z SS'T EEB Fte
i\\buÁi(v '(3-Hvt:.Y(n

s*€ s*s *E€ Bss rr*'É
S \-i

4 Ó'= t' -U d\.r(i:

K€.*

* tr
(\l

;d_o€
=

o

Es$
F

'

5.E'

*

E
's
cn

H

E 'E
#

Érsps

lr{

z '32 NE.E :EiÉe
:r ts{ >2, => rt !i
H *r 'A

uná >ú,

Er

ss€ 'E** x9É xsü
\ \)..< .^

'B

*E*9 EÉ'R S I X ---: o

Ee €i$ :$i

:E$.-3;$ E 1* s $s € bH gt{
-

.:1.\

r" S
'9Á(,

É't
$x
b{i'B

is€ H*fl$ Éü!€::E B L!.! l-!

-t

E H

.E

Écgif;Jgs$

-Y üEÉEEEE'E'E'$:1
E i{

g

;E

;;.

€ÉgÉE:*
$g.pEE*ö

a#;sEs€* ítE J E.S
o..6Ú

ci

EiBiEÉBÉBÉ

z
FE

!.r.1. '= c '..D dE *-:z :e o ;] 'o .5s FÉ E I 6Er -=o N Ó! x
p ^ t I

6E Kr4 qE p'o
P -

.:4.a

-bil
.oE t
=

E X -U I EH'o ö'o
'r
I

'**0

.o!N !\'qJ

fr -t

l.

.EE € Ep s"g

.) <{ -.
f-l

J

E .p!* JNE EEJ "5H >,a.Í '

*E gi ,B.= =E
lJ.*o gő = h N N-j. é-o.l

$€ iÉ

9= .(o ()

mj'i

FEá '5E E$€ €,8;
].p

:]
OJ

tré"|{ 9B* .54
(B

(n.s$

'P
.b

14

E f.!

N (n H
ti

Fr

S:"J :tH'E:t IT; €sü .$.8 q '9" s t -:z r '1 -,''= * st_E 9s9 BH.-* ágS üEE" :,ExÉÉaHHB* eE$^É.E#EsÍ'SEH *:l

;E6 e3E P'öEa sNr

!sRg ^a E9g á8:g ígü S.E6 PBB ,EX.p

P

s NN E * ,,s -s $ ; $t * E r<: 'Eo .3 É$ö *; gs q
E J4€ Et ts €c .gE = ;E c'9
=

irOo)()5<' -'' 0) .- E-.oN-O}-'u:1 -y'cq O iO _9 ()'l. _V

6.ü QS
s-Y r o)

TB s'€

> = .o; S'dD ű > = '?.a> .!, ó- b D 'q Én D t, Üi'o.l A

Eh Pb EB -vx ES *.- +1 & EE > 1u U5 E
o
N O

N

ttigÉgEiE$É5É ;grEEtE É,ü$ l.fi$ iB* {.EE ;gE
é

EÉ.xq,3 E; E!t * íE P€' trf;,^ r"E'\ PE E! q
* XE:E
--,()Er

HEEEH .PHEH2 <ez'o I

!.i*EE E'I ll
:E

E:E
r

=,f
I

,5
E
vEccN

cllcdr)\

ii:9
e_9a^

€ Eq
.EU6

oo

6

a
H N a H r-

ötr

Éz ra
l\/ i-(

-E E
a ol

E L'

5-\.g s 'O 'S):O -

sENÜ" F.b-i.$
HEs-*
':-r.o.r

HNaRT,0)

a l-( a a = z t3 z e a 13
r

o

9 *

:E ;{;gE* 'E*$
€'Bs 'Eft

ö'F.Bo r E á É*,x '9 -V.H

#

a K

.BExEsE Bü'$=E'E .H;S:*iÉ
EEER\ii # í.Esrv* .-

E^ :D a öÍJ }o E'F pH* €'s B
.:.;

NE

Ns

.E

t4

IEN t:;Esa E s$ ésögEE

HETE3E €:EsB3e' E:.s.$É.R

sgss+.'S

l+{

)lr Ö

s;i E:ts:EJ# E :i E;,ü=*E E=H -$3€is,g ; EE ctE ::- :9o''.E:fi{g-'B Eá$ ÉsEEetpl =.B.E ásÉ EEE Es6 a \rS.,...i H 9*á 9:i lsBsÉ;#
t

tt;€s9

E
:o

E

T

EEE á
'\]H9U

á#'9, R
rrr)Zr!3

g
$
'R

;*s
v) '(! .O 9:2 t hi obO
dN-

*.*(o

.cdN(,
adv

916 E< 3

N .e

'u l:q.)

&6.8 ác

E^B' )..-*-;{-:l;

éi€s
h3Nía

;E ÉÉs* €É
EEle
EEEa -9€s g

.Ó i

'9 :o

.9.iS 's{

6s

5e
.l€ 6E

:€

ita É H'9Ú"y. .'eo n tr Y 4€ 9U :á():|- \o

=

b"

$B gÉ
E$
*o,5
5o)4

60 R : ;H 80 E e- €s # 'á

! ü E.E,i I E
s
-

sE€B"'gs :[* frűER E:9 €B' u:,'E-P a-9 Dt E€:E .*É e! EüHÉ EH 'R'*
.aFEÉ b' '5o-ó .q 16 e ö

E ír, EEB€ É.r -v ro s 't {oE rr $ P,a*_ÉsF, .; E ilEgs _ü' * Dtü E€
'5D ro >\Ja .-= \otrt-

9# ii ' 9.:r

g":E

E:ts.s trs

EÉEt;c

-n

o'

;E

É'E

É

t

3 tER€x;
L;N-;\N
(3

c E Eai'B ű o--. s z€
o

e

I

s
\i

P b

?hE ,1
Íls
^

iia a ?Z Flla
.

s

:.

Xg \,^ .B JI ,S:-U

*

o

e :á
9!-

-5atq; .o)

:aB -o lÉ ő.6
4(k

.B

M F

.U
-0)

9a .= s Fi|<r B
S

v
!

süE .*r.b .9

.b

z .4 z F4
-) >.l=l
\J
Íl:

ől E'N >ú ;n-':
'-v

-^ A

=

-o 6$ gü
-bo

SNts ö-p.BE

.E s9
'Qo,
é' E.7 a* .. _:a Y'c> 'O N

-S rO

! ro

ó-

.=

*e
FI --^--N 6:QEo)

É€E€
_
;J l

N.ó g-(d oű..ú
t_

,.E

;

á E

* s.á bo'$ ő

slx Nü dq' "s\

=E aö ö8'R o vÉ
F '9

ct)

-A

.X.o K .v +r Vt *-o irj

x.B

3Z{
b

E*€-áÉaÉ Ei B üÉEi€{ xEEEE€: "iE *t;$ !.E*E Sssitet 6$t g€sE E 3é'c ó oo* t! l l :o!ÚllÉ||
.Y.
e'! (g t-i
d)

jj:# .96F q >6 'E"i>

E$i -s'.. ö Ea *:p
ü,3
.^.€ = 'l*
(€(H.9O'r$

.BÉ

=

EÉ *'R*i td

EE É'r :a.ó Ég .o ü
,á:
d-N

<e

.a

<qx
+

\P

z
I

rn v

L{

g

a
HFI

iÍl
ti{

it

_.8 ,3x EE E .E tr tr ! I t*st's.g s ió; E
s l s ts€ b-

i::

I -s

s -9s trÉ Ü rs H.I xs s E.E ts e|7
^o-.(t). a?; gN
iJ F

il -c< o 5^

É*

* R.: := ."<

Es E6 Et i's EE:: sí
=,o hJl
-cj

?6
.ro

;

S',.g E B; >s E a€
*

Ér

rl

3F€$s $* ÉJs

.NS

^.*: Bs

E .o N (a
F{

H
l-.1

N

-;ss ;'t EÉtÉsEs x$sSsss ÉE:xg9.* .E,bg'Hsi'ss IEfi€$EE

sEs

tprs*EP

$$giJs$ etgEÉ€E
'

<ES <EEi

> P'q]

tr É 0)'É c!

II

63 d
I

6

a
F.t

Na
!l!(

lr{ F{

>ú z .<7
Y<r ^a 1atj (,
H HÁ
an

Fl e aá
>H

?z

=:d Or. Eq)
Y!V H-d HN

Lv ti pV

X-v v
X'B

.CÜ

.t i: N V
9AfN .j'X

IlAN €wJv)

qF

A

öoJ (gN0)(E

:o
.\

'-y'
(U

tr
l

>
rn

.o .P .'

E N- SH B S )<'o Q-s { *tr ü

N'u's'^ E.t'<SFÜ';"' cttr.--rx'RU E-HS-'s a

É".='F HF es . ; E€p * f st:i. ,li"+
5 r>';' s Ü

:Bs E ö
J

€ $.
ES
\

^ Ü.3 s N'o .HE> qpE
q.l

E Á-n9-V

is

l.

iulntaelemzeseK
_

Amikor a lámpák belét lecsavarják

jaj annak, amelyik égni mer!(Ancsel Éva)
-.
'i

...i..,

Amikor

[Egyes szófaji felosztások kötőszói funkciója miatt kereszteződó szófajiságúnak tekintik. A MGr. a névszói és a határozőszői vonatkozó névmásokat nem sorolja a kötőszók közé, mert ezek szemben a kötószói szófajjal - nemcsak szemantikai és szintaktikai
kapcsolóelemek, hanem a mondat szerkezetének szerves részei (vö.: pl. Simon Gyöngyi 1974: 47, Balogh Judit 2001: a40).]

alap sző

f aj,

névm ás, határ oző szói vonatko zó névm ás

'. '.

,-

._

': "'

viszonyszó, névelő, határozott névelő
lámpák

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), főnév, köznév,
konkrét. egyedi név

egyedi nevek (egyes számban egy dolgot, személyt jelölők) többes szánátjelenti, hanem olyan több élőlényből, élettelen dologból álló csapat, csoport nevét, amely már egyes számban is magában foglalja a többség kategőriáját: nép, katonaság, növényzet stb. Vitatott: gyíjtőnév-e több alárendelt különboző fogalom folérendelt fogalma (pl. faj-nem): a MGr. a bútor, gyümölcs, virág típusúfoneveket is gyűjtonévnek tekinti (MGr.:I29), más munkák azonban nem (pl. Adamikné 1995: 22, Laczkő Krisztina 1997: 35, Nagy Katalin (szerk.) 2003:41.l
belét

|Hibatehetőség: gÉjtőnévnek minősíteni. A gyíjtőnév nem

aZ

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), fönév, köznév,
konkrét, egyedi név

lecsavarják

alapszófaj, tulajdonképpeni aIapszőfaj,
c

ige, cselekvést jelentő,

selekvő, tr anzitiv, mozzanatos (kezdő)

jaj

aktuáli s szőfaj a: fonév ( aktuáli s szó faj váltás sal) lexikai szőfaj a: mondatszó, indulatszó

[A példa jól mutatja, hogy az aktuális szófajváltást a mondatrész (itt: alany) szófaji jellege (: grammatikai szófajisága) hívja elő. Az alany csak főnév vagy fonévi értékűszó lehet. (Szófajváltásra akkor van szükség, ha a lexikai szőfaj saját tulajdonságaiból adódóan nem képes betölteni egy-egy mondatrész szerepét, tehát grammatikai tulajdonságai nem egyeznek meg aZ aktuális mondatrész által eloírt
grammatikai szó
faj i sággal). ]

annak

alapszófaj, névmás, főnévi mutató névmás |Hib alehető s é g : határozőszói mutató névmásnak minősíteni' Az elhatárolás nem könnyű, számta|an problémát vet fel (ugyanúgy, mint a ragos névszók és a határozőszők megkiilönböztetése). Nehezíti az elemzést, hogy mind a ragos névszók, mind a határozőszók a mondatA

cA^A,,: *''+n+Á _á.'*Áo

o ÍAnA',i +n1ÁqlA1zn1rot

vehetifel;csakragmorfemákkalegyüttképeshatítrozőimondatrész-

jelcili teljes hasonulá. i') A határozőszői (mutató) névmás betölteni a. határozői önmagában, ,rir"orrftó eieÁ nékül képes
idore stb' utalást jelenti)' mondatrészt (fogalái tartalma a helyre'

szerepbetöltésére.(Aszófajfelismerését'nehezitímégazírásban

is helyettesithet hatfuozőszót, hanem ragos és névutós névszót benn határozoszőt, de pl. a batérozőszói mutató né"vmás p|. a kinn, főneveket is)' sz:o,bában, a pad alatt ragos, i11' névutós mutato névmások esetében Úgyelntink kell arra, troiy a határozőragos és a is előfordulhat ,,tömbör-ödér'' (vö.: a hatÍrozőragos névszók határ oző szók elhatáro l ásáró l írottakkal)' névmás); P7. Erre inctulj! (hatfuozőszói mutató névmás)"| Erre válaszolj ! (főnévi mutató amelyik
égni mer alapszófaj, névmás, főnévi vonatkozó névmás a|apszőfaj, átmeneti szőfaj"l' főnévi igenév

ÍLltalábalnemistoldalékolható.Ahatározőszóinévmásnemcsak (az ott

aiapszőfq,ige,állapototjelentő,cselekvő,tranzitiv,tartós-huzamos:
folyamatos

jarnak a vógyai, szárnytalanrzl' (Ancsel Éva) A télek akkor öregszik, ha már földön
A
vi szonyszó,

névelő' határ ozott névelo

lélek

(névszó)' főnév' köznév a|apszófaj, tulajdonképpeni a|apszőfaj'
plrrnnf főnév

akkor öregszik

alapszőfaj, névmás, határozőszói mutató névmás a|apszőfaj, tulaj donképpeni alapszófaj, ige, állapotot j elentő, medi ige, intr anzitív, tartó s-huzamo s : fo lyam ato s viszonysző,,kcitőszó,lf,eltételes (csak mondatkapcsoló)
ál
i

s

ha
ma.r

mértékbenvannak jelen, a konkrét mondatokban - szóelofórdulásként - azonban mindig eldönthető, hogy jelentésük, alaki viselkedésük, mondatbeli szerepük a|apj án melyik szőfaji órtékb en s zerepe lnek.

már kettős szófajiságú szó. A kettős (hármas) szófajú szavak jellemzője: a lexémában több szőfaj tulajdonságai egyento

A

A megkülönböztetést kérdezhetünk.

vonatok.

viszonyszó, partikula (rémakiemelő) |H i b a l e h e t ő s ég : alapszőfajnak' időhatár ozőszőnak minősíteni. Ha az lenne, önálló, autoszemantikus jelentésti, önma gában mondatrész_ szerepű volna, az igei állítmanyhoz kapcsolódna. Pl. Már járnak a
segíti még: a partikulára semmilyen módon nem

t
r_

r r

t
r
l-_
t-{ {

Pl. Este érkezik a barátom, ezért várom az estét. Az összetett mondat elso tagmondatában található este hrltarozószo: idofogalmat fejez ki, nem toldalékolhatő, a tagmondatban időhatároző' Az estét főnév: megnevező funkciójú' tárgyragos, a második tagmondat igei állítmányának tárgya; jelzőt is kaphatna: p\. a szép estét várom.]
Íoldon

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszofaj, (névszó), főnév' köznév,
konkrét, egyedi név

járnak

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj,
cs

elekvő, intr anzitiv, tartó

ige, cselekvést jelentő,

s

_huz amo

s

: fo lyamato s

vágyai

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), fonév, köznév, elvont főnév

szárnytalarull

i-:

i.i -i
|.. { t-. -

I
t_

válna, elmosódnának pl. a (nyelvtörténeti) különbségek a megszilárdulással létrejött határozőszók és a morfológiailag még tagolható, jelentésükben sem tömbösödött ragos névszók között.
önmagukban képesek mondatrészszerep betöltésére' a névszókat pedig csak a rag teszi erre alkalmassá. A fenti ragokkal ellátott szóalakokat tehát melléknévnektekintjük (vö.: rnég pl. D. Mátai Mária MNy. 1988: 31-44,D' Mátai Mária 2003: 409-|4)']

alapszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), melléknév, viszonyító melléknév [A melléknévhez(számnévhez) járulo -n, -()n, -en; -lag, -leg; -ul, iil; SZor, -szer, -szór toldalékmorfémák megítélésenem egyér1elmű a magyar nyelvtudományban. Az utolsó hármat már a MGr. is képzószeru ragnak minősíti (vö.: még pl. Ágoston Mihály I97I:751., Antal Lász|ő 196I.; Elekfi 2002:24; Kiefer Ferenc 1987:48I-6, Pete István 2003: 308-13; T. Somogyi Magda 2000). 'Iobb szerző a fenti to1dalékmorfémákkal létrehozott alakokat határozószóknak tekinti. Mi ezt az elemzést kevésbétartjuk elfogadhatónak, mert ennek következtében a hatÍrozőszok kategőriája,,partta|anabbá"

Elmosódna

aZ is, hogy leíró

szempontból

a

határozószók

t:
t_ l*1,

lrfr
I

H

I r
r+

[A kérdéshez|. még az Elemzési feladatok 1 1. mondatának (egyetlen)egyszer szőalak1át' Az elemzendő mondatban aZ egyszer ragos számnév (a MGr.-ban mennyiséget jelentő melléknév),jelentóse 'egy alkalommal'. Más szövegkörnyezetben megfigyelhetjük, hogy a ragos névszó lexikalizálódhatott, jelentésbeli elkülönülés történt, a szóalaknak 'látszólagos'' a szerkezete: p|. Egyszer volt, hol nem volt.''', Egyszer majd elmegyek hozzátok (: valamikor). Ezekben a mondatokban aZ egyszer mát határozőszo. A ragos névszók és a határozőszők elhatarolásában tehát vagy a szőtő, vagy a toldalék, vagy mindkettő elhomályosulása, más esetben a jelentésbe|i tömbösödés segíthet (vö.: D. Mátai 2OO3: 4II,
Magyar leíró nyelvtani segédkönyv 1994: 57). A határozőszóvá válásnak diakrón és szinkrón szempontból is különbözo stádiumai vannak (enől részletesen még D. Mátai MNy. 1988: 31
44).)

t: }T

T

t
F

19

az miért elérhetetlen? Az ember lehet szabadabb s még legszabadabb is. Csak az az alapfok, (AncselÉva)
,ts'
I.

!

Az
ember

viszonyszó' névelő, határozott névelő
konkrét,,'egyedi név

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), fonév' köznév'

Iehet

viszonyszó' segédige, mondatrészteremtő segédige (kopula) teszi a névszőt az [A névszói-igei attitmány segédigéje, alkalmassá (ható attt-a.'yi szerep betöltésére, toldalékmorféma-értékű jelentésí). Morfológiai természetű kapcsolatokban jelenik meg, ez is elkülöníti az azonos alakú, de önmagában aZ igei állítmány betöltésére alkalmas létezéstjelentő igealaktól: pI. Nyáron lehet pihenni, Egyedül lehet lenni stb.)f jnna. veteáény képvisel Elekfi Lász|ő, szerinte ige és segédige i.,lr.ltt ,r"rn ,"ófu3i t<iitonbsegekről van szó, csak sajátos mondattani szerepről (vö.: Elekfi 2002:28).]
minő sítő alap szőfaj, tul aj donképp eni alap szó faj, (névszó), mel l éknév,

szabadabb (legszabadabb)

melléknév
,r

-' '' tt

-'rr'/r

"1'

s

... ...

... ls

viszonyszó, kötőszó,

mellérendelő kötőszó, hozzátoldő kapcsolatos

meg

viszonyszó, partikula (viszonltó) viszonyszó, partikula (modá1is-pragmatikai)
alapszőfaj, névmás, főnévi mutató névmás
vi szonyszó

Csak

hévelő, határ ozott névelő és a történetileg |Hibalehetőség: a főnévi (távolra) mutató névmás batározott névelő fel nem üelőle kialakuló (hangsúlyát veszített) ismerése, felcserélése. A mutató névmás - szemben a határozott névelővel - utaló szerepű, van önálló mondatrészértéke,toldalékolható (pl. azok az atapfokok), hangsúlyos' A névelő nem morfológiai természetű szerkezetekben j elenhet meg'

alapfok

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), főnév' kozó9v' elvont fónév
alapszófaj; névmás, fonévi mutató névmás

AZ

miért

alapszőfaj,' névÍnás, határozőszői kérdő névmás (De: nyultál? (d tóllért) --- fonévi kérdő névmás
alap szó faj, tulaj donképp eni alap szó faj, (névszó),

pl'

Miért

eIérhetetlen

melléknév,minő sítő

r
t_

"r
I
l

E lr

betörnöm Szabad-e Dévénynél Szabad

/ Uj időlcrtek új dalaival? (Ady Endre)
aj

I
F

fJellemzője, hogy fibnévi igenévi alany mellett képes az á|litmány szerepének betöltésére. Mivel az állitmány grammatikai szófaja ige (az állitmány igei természetű), a melléknévi lexikai szőfajű szabad eltolódhat az ige irányába, esetleg felvehet igei toldalékokat is:
Szabadna elmennem? Szabadj on elmondanom. (Vö.: G' Varga Györgyi 197a:70-7I.)]

alap sző f q, tul

donk épp eni

al ap

sz

ó

faj, (név szó ),

m

ell

ékn év

E E E E

-e

viszonyszó, partikula (a modális alapérték jelölője)
alap sző faj, tulaj

Dévénynél

földrajzi név
betörnöm

donképpeni al ap szó faj, (névszó ), fonöv;'ful

i

.
aj

,.

donnév,

t
F-!

mondatbeli viselkedóse illusztrálja az átmeneti szófajiság lényegét,azt, hogy - most csak ezt a szempontot figyelembe véve is - kót szőfaj tulajdonságait elválaszthatatlanu|

[A

alapszőfaj, átmeneti szófajú szó, főnévi igenév

betörnöm

l: E

összefonódv a, egyszerr e hotdozza magÍhan: mondatrészértékealany (- fonévi tulajdonság); viszont határozői bővítménye van (dalokkal) __+ igei tulajdonság.]
a|ap szőfaj, tulaj donképp eni alap szó faj, (névszó), me

t I t ll
r F r I t
Fr

új

lléknév,minő s ítő

melléknév
időknek

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), fonév, köznév' elvont fonév alapszőfaj, tulajdonkóppeni a|apszőfaj, (névszó), fonév. köznév,
konkréd9/"egyéal nev

dalaival

következménye'' (Simon Györgyi 1974: 35). A beszédhelyzet, a szövegö sszefiiggés szintén b efo lyásolh atj a a fönév fajtáj át.]
Hétfőn, mikor a hőség rekkenő, eszembe ötlik egy Bökkenő: hogy kicsoda a micsoda, s hogy mikor és hová az akkor és oda. (A.A. Milne: Micimackó) Hétfőn

[A főnév fajtáinak elkülönítése nem könnyű, általában a jelentés alapjÍn történik, hiszen az a|aktani viselkedést és a szintaktikai szerepet tekintve nincs lényeges kiilönbség az alcsoportok között: ,,Sem aZ elvont, sem a konkrét főnévnek nincs grammatikai

alapszőfaj, tulajdonképpeni a|apszőfaj, (névszó), fonév, köznév, konkrét egyedi név [A hét napjait főnéwel nevezzik meg, közü|uk a vasárnap azonban már a többszófajú szavak tulajdonságait is példázza. Vasárnap pihenünk (hatátrozősző). A vasárnapjaink szépek lesznek (főnév)']

21

E

mikor

alap szó faj } névmás, határ oző szó i

vonatkozó névmás A |Hibatehetőség: kérdőnévmási határozőszőnak minősíteni. iévesztésoka, hogy a vonatkozó névmások c- (eredetileg mutató névmási) összetevője elmaradhat, igy a vonatkozó névmások homonimát alkothatnak a kérdő névmásokkal. Pl' Az jött el, (a)kit vártam. Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam'f
viszonyszó,] névelő, határ ozott névelő
t:'

hőség

a|apszőfaj, tulajdonképpeni alapszőfaj, (névszó), főnév, köznév, elvont
elléknévii gen év (Kcizel áil a melléknévhez,állítmányi szerepe ls ezt támasztja alá. A melléknévi igenevek gyakran melléknevesülnek vagy fónevesülnek' de a szófajratta' tényétnem mindig egyszeru megállapítani. A lehetséges ,,fogódzókról'' l. MGr.: 237 ')
alapsző faj, átmeneti szó
faj

rekkenő

ú szó, folyamato s

m

eszembe

a?apszőfaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó)' főnév, köznév' elvont

ötlik

j áli s a|ap szőfaj, tulaj donképp eni alapszó faj, i ge, történést elentő, medi

ige, tntr anzitív, mozzanato s
vi szonyszó,' nével ő, határ ozat|an név elő
i

i

egy

Bökkenő

a?ap

szőfaj, tul

aj

donképpeni alap szó faj, (névszó), főnév ] tul aj donnév,

cím

(A példa igazo|hatja több kutató véleményét:a tulajdonnevet nem kelláne külön szófaji csoportnak tekinteni, mivel valamel1 szóalavszőszerkezetlmondat nem nyelvi kritériumok alapján lesz
név. Vö.: MGr.: 127.) viszonyszó,' kötőszó, alárendelő alapszófaj,inévmás, fónévi kérdő névmás
:

hogy

kicsoda
a, az

viszonyszó, névelő, határozott névelő (A követő szóelőfordulás előtt az aktuális szofajváItást jelöli.)

micsoda

aktuális szőfaja: fonév ( a kt u á l i s s z ófaj lexikai szőfaja: főnévi kérdő névmás

vá ltá ssa l

)

|

s, és

viszonyszó,,kötőszó, mellérendelő kapcsolatos kötoszó (A s itt tagmondatokat, az ás mondatrészeket köt össze')
alap szó faj ] névmás, hattr oző szó i kérdő névmás (időre kérdezo)
;

mikor

A,,^Á- ;.n+irnzAczAi ltáráA néwrnás íhelwe kérrlező)

r_ l-.ri

I t r I
1-.1 l-i

akkor

aktuális szőfqa: fonóv ( a kt u it l i s s z ófaj v á t Í á s s a l )': lexikai szófaja: határozoszói mutató névmás (időre mutató) aktuális szőfaja:fónév (aktuáIis szófajvaItással) Í ' lexikai szőfqa: határoző szói mutató névmás (helyre mutató) |A lexikai szófaj a lexémák szőtári jelentéséhezlartoző szőfqi jelentés. Megmutada, hogy az adott lexéma természetéből adódóan várhatóan milyen mondatrészszerepben és milyen alakban jelenik meg a megvalósuló mondatban. Az aktuális szófaj a konkrét mondatok szóelőfordulásainak szőfaji jelentése. A lexikai és az aktuális szőfaj általában megegyezik. Ha valamely sző lexikai szófajiságából adódóan mégsem képes a kivént mondatrészszerep betöltésére, aktuális szófajváltás torténlk (l. fentebb). Ilyenkor a sző fogalmi-lexikai jelentése nem változlk, csak a grammatikai
jelentése.]

oda

f r: t t
l-.-l

t:

I
E
t-: l-r+

II. Elemzési feladatok
a) E\emezze az alábbi Ancsel Éva-idézetek mondatainak minden szavát szőfajtani szempontból! (Ancsel Éva:Bekezdések az embenől. Hibiszkusz Könyvkiadó, Bp., 1991)

].
3'

A semmi ágán is megél a szív, ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon ülő dobbanása.
elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt'

2. Ahol

t
r_ !E
t-: Ftt

Nem elég, ha az ember életútjánakfelénegy sötét nagy erdőbe ér, el is kell tévedni benne

- hogy egy kicsike tisztánlátást kiérdemeljen. 4. Aki az egész világban csalódott, vajon nem tart-e attól, hogy egy szép napon az
világ fogja magát, és csalódik őbenne?

egész

5. Ha
6. Aki

nem ismernénk a feltételes módot, talán kevesebbet szenvednénk, de mi maradna
nem tud szeretni, az hiába keresi a kulcsot, amellyel belülről magára zárta ajtaját.

belőlünk?

r'" It
1-=

7. Ha valaki alacsony,

azon nincs miÍ nevetni' Amíg talapzatra nem áll.

8. 9.
] 0. I

Nagyon sokszor kell földig görnyedni, földig öregedni terhek alatt, és nűgyon
ismerni afoldet, hogy az ember háta egyenes maradjon. Az, aki senkit sem tud szeretni, bűnt se tud elkövetni. De ettől még nem bűntelen.

jol kell

F

I
E E

lE -r

Annál teljesebb az ember, minél hiánytalanabbul szétosztja magát szüntelenül.

].

Az igazság hasonlít egy olyan haranghoz, amely egyetlenegyszer kondul, de megállnak
tőle az órák.

]

2' Farkasszemet nézni a kudarccal és végigmondani _ ez azért már majdnem győzelem.

23

F

l-

ALAKTAN

t
l-fl

l;

Tőtani alapfogalmak:
Tőtípus:
Azok a szótövek, amelyeknek tőalakjai között ulyanaz a hasonlóság és különbözőség van' egy tőtípusba sorolhatók. (A tőtani besoroláskor általábart az irott képet, a ragok és jelek előtti tőváltakozást vesszük figyelembe; nem vagyunk tekintettel a j elentéstanilag elszigetelődött alakokra.)

E
t; t:
-

E
ln

Egyalakú tő:

A tő a különfele toldalékok elótt változatlan marad (abszolút töve mindig relatíve szab ad tőmorféma).

Többalakú tő: Bizonyos toldalékok előtt, toldaléktípustól fiiggően két vagy több alakváltozata (alternánsa) van. (Az abszolút tó lehet relatíve szabad és kötött tőmorfema is: pl. bokorlban

:

bokrlok).

tri

A szóelemekre bontáskor az alábbi fogalmakkal dolgozunk: Abszolút tő: Morfológiailag tovább nem tagolható.

r
n

Relatív tő:
Zárt szóalak:

Mindi g morfemaszerke.1$ m9g kapc

so lh atő ho

zzá

to ldal ék.

t
t
n n
l-t

A

szőlezáró szerepű ragmorfémával \ezárt szőalak, már semmilyen toldalékot nem vehet fel.

n

Lexikai tő:

Maga az abszolűt tő, ill. a tőmorféma + képző(k) önálló lexémát adó kapcsolata (vö.: lexikai morfémák) ' Pl' ház-,
házas-, házasscíg-.

Szintaktikai tő:

Abszolút, ill. relatív tomorfema + jel(ek) kapcsolata (a jel nem hoz létre új lexémát, grammatikai jelentést hordoz). Pl.
házak-, házaké-.

r r I s I
t-:

személyrag követ, nem azonos az ő olvasná (a könyvet) zárt igealakjával (ebben a határozott ragozást is jelölő feltételes módjel úÍna morfémában realizálódik aZ egyes szám harmadik személyű igei személyrag). (Vö.: még a mintaelemzések evéseinknél, sárgítsa szóelemekre bontását is.) Vö.:

kai tőnek olyan, líttszőlag azonos morfémaszerkezettel való összekeverése jelenti, amelyben zéró morféma (a) található. Pl. az olvasnának igealak relatív, szintaktikai töve olvasná-, amelyet itt a -nak általÍnos ragozásiTl3. személyÍi igei

[A szintaktikai tő fogalmának bevezetése segíthet bizonyos elemzési buktatók elkerülésében is. A problémát a szintakti-

MGr.:

49.1

Relatíve szabad tőmorféma:
Tulajdonképpen az un. szőtfui tövek egy része. A magyarban az elvontan' a nyelv síkján létezó szőtári alak (a lexéma) és a szőtári tő a felszínen azonos (ház, ház-). Az igei és a névszói tőmorfémák jellemző sajátja azonban az, hogy önálló megnyilatkozássá válásukhoz, mondatba kerülésrikhöz szükségszeni őket ellátnunk jel- vagy ragmorfémákkal (testesekkel,

27

$

de akar testetleneKKel (: zcl u tlrur lstrr.'r\Nar,, ro' I \ ezsv morfémákjellemzóje,hogymásszóelemnélkül,önmagukban is előfordulhatnak a mondatban (pl. a flektáló nyelvekben). Az agglutináló nyelvekben, így a magyarban is viszonyiag szat<evés iőmo{émárajellemző ez (vö.: szükségszerűen bail, potenciálisan szabad tőmorféma:MGr': 46')' Az igei és névszói tőmorfémák a fentiek miatt szabadok nem, lágfelj ebb r e l at ív e s z a b a d o k lehetnek, relatív szabadságukat éppen azérő morféma felvétele okozza' Az e^gyalakú tövek abszolút töve mindig relatíve szabad morfémi-atöbbalakúak esetében meg kell különböztetnünk a relatíve szabad (pl. ló-, tesz-) és a kötött morfémás tövet, töve1zpt

(n1 lnts- tets- te- Íó-\.

getoveK
a|ak, El2. felszólíti \tőtípusbasoroláshozakövetkezoalakokadhatnaksegítséget:szőtári igenév, ható (művel nódúalak,E/3.múttidejűalak,azigébőlképzettfolyamatosmelléknévi
eto) képzős alak.

\)
B)

IG

áll, tanít, ír, mond, bánt stb'
zörög, ugrik, fi)rdik stb' zörög, zörgugrik, ugor-

fr^gr(,hiányos

változatú ak

:

2. v-s változatúak: a) csupán y-s tiivűek: sző' sző, szövrcSz, tev-, te-, téc) sz_esl d_s és v-s

fő'

Iő' ró'

b)se.esv.sváútozatÍrrk:tesz,lesz,vesz,visz,hisz,eszik,iszik

válr;il:i!;*q'zik

stb.

alsz-, alv-, alud-' al_ dicsekszik-típus: cselekszik' gyanakszik stb' - dt"r"kecl-, dicsel<sz-' dicsekv'
3. sz-et d-vel

váltakoztató

ttivek:

betegszlk stb'
"r:r""r;:':

f::::rr:zik'

4. n-es váútozatű tövek:
megy, men-, me-, mé-

van, vagy, val- valjön, jöv- jö5. sz-es és e-s változatŰt igékz ig1,,ekszik, szánclékszik, emlétcszik

igyeksz-, igyekez-

MGr.

+ 6. sl

- s és szt - sz váitozatÍlak:fest' éleszt fest, fes- (felszólító

módban: /ess) éleszt, élesz- (felszólító módban: élessz)

7. t

-s

váútozatűak: alkot, lanat, üt (Íövidmgh. + -r végriek) (+ lát, bocsát) alkot, alkos- (felszólító módban: alkoss) lát, lás- (felszólító rnódban: /áss)

Névszótövek
A tőtípusba soroláshoz a szőtái alakot, a tárgyesetet, a többes számualanyesetet , az El3. személyíbirtokos személyragos/jeles alakot; az -s képzos melléknevet, az -ít, -ul, -üt képzős
alakot, számnevek esetében a -d, -dik képzős alakot vehetjük figyelembe.

A) EcynurcÚ NÉvszÓrÖvrr l. Maganhangzós végűek: hajó, kávé stb,. 2. Mássalhangzős végűek: ház, pad, hat stb. 3. H-ravégződők: düh, sah stb. B) TÖnnaurÚ

NtYszÓTÖvpr

(

l. Messahangzóra l.Hangzőhiányos váitozatűak: bokor, bokr- (kóröm, szerelem, selyem

Hangátvető vagy hangugrató tövek: kehely, pehely, teher teher, terh2. Tőbelseji időtartamot váltakoztató tiivek z kéz, híd, kút, tűz, madár stb. kéz, kez-

stb.)

tt. tvtaeánhangzóra 1. Tővégi időtartamot váltakoztató ttivek'.fa, béke, barna, kertje stb.
Ío, fá2. Véghangzóhiányos névszótövek: borjú, fiú, varjú, könnyű, fekete stb. 3.

ó't a'val, ő-t e-velváitakoztató tövek (MGr. hangszínt és időtartamot
váitakoztató tövek): apró, erdő, kettő stb. ajíó, ajtamező, meze-

borjú, borj-

4. v-s v áltozatű névszótövek:
a) Időtartam-váltakoztató

tövek: ló, kő,

ló, lov-

fíi stb.

-29

t::'il
i
b) Hangszínt és időtartamot váltakoztatő tövek: hó, tó, hó, havc) Véghangzóhiányos v -s v áltozatuak: daru, t etű

-

szó stb.
stb.

=

falu, falvd)Yá|tozatlan tőhangzós y-s változatuak: mű, bő mű, míívIII. Kever

falu,

AIternáció

-!

l

l

-

r

A
e
1

azokra az alternánsokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az elemzésben a legtöbb gondot okozzák. A felszólító mód jelének alternánsai (morfológiailagmegJtatározott, kötött altemáció) Invariáns:

Az alábbiakban

magyar nyelv egylk legjellemzőbb morfológiai (morfofonológiai) sajátossága, hogy szőj em
ei

nek

el

entő s

:l

r és z

e al akv álto zat(ok)b an é l.

-t

I

[J]

-j -jj -gy
-ggy

@l.vár|j, ét[j, ad|j, olvas|s,főz|z, sző[j
(csak: jö|jj, jö|jj|etek)

stb.)

:l {
-

_t

(ahisz kivételévelaZSz-es v-s igetövekben)
ve|gy|él, i|gy|atok, té|gy stb. (csak: hilsgy, hi|ggy!ük)

:l

-o

[egyes szám második személyú,tárgyas ragozásu rövidebb igelakban: pl. vár|d: a -d igei személyrag(l); az SZ-es y-s és a csupiín v-s tőtípusú igelakon megnyult igei személyrag található : pl. e + a + o +á d, s z ő + Q + g a 44 (a felszólító mód jelén kívül ajelen idő is o fokon van)]
(a + végíiigéknél: fus|s, halass|z stb.)

-s
A birtoktöbbesítő jeI alternánsai:
Invariáns [I]

-i -ai -ei -jai lei

(pl. hajói, cipői stb.)
(p1.

házai, ablakai stb.)

(pl. kezei, fiizetei stb.)
(pl. pontjai,

padjai

srb.)

(pl. kertjei, szentjei stb.)

30

-1, -ut, -eL, :JuL, :Je

-d

-a
-nk
-tok,

lek

-k (Vö.: Rácz Endre I974:146)

iskolai tankönyvek többségében a toldaléktömbös felfogásnak megfelelő rendszert találjuk: a toldaléktömb együttesen fejezi ki a birtokos számát és személyét,illetve a

|Az

álta|in'tos

birtok számát. A ház, kéz, pad, kert, hajó lexémák segítségével:

ElI. El2. El3. TlI.
T12. T13.

-aim, -eim, -jaim, -jeim, -im

-aid, -eid, -jaid, -jeid, -id -ai, -ei, -jai, -jei, -i
-aink, -eink, -jaink, -jeink, -ink -aitok, -eitek, -jaitok, -jeitek, -itok, -itek -aik, -eik, -jaik, -jeik, -ik

Vö': Rácz Endre 1974: 143-44'] Munkákban a birtokos személyrag/jel elnevezést használjuk, mert véleményünk szerint 'kétarcú'ez a toldalékmorféma.Jeltulajdonsága, hogy nem szőlezárő szerepú: más jel is állhat utána, viszonyrag követheti. Teljes paradigmasora, szám- és személybeli egyeztető szerepe azonban ragfunkció.

A főnévi igenév képzőjének alternánsai
t-

Nu -ni -nni -n-

(pI. adni, olvasni,

kérni stb.)

(az sz-esv-s igetövekben: te|nni, ve|nni, e|nni stb.
(a fonévi igenév személyragozott első és második személyíi alakjaiban:
ad|n|om,
o

lvas|n|otok, kér|n|ün:k stb.)

-nn_ (az

sz-s v-s igetövekben az első és második személyúszemélyragozott
:
t

alakokban

e|nn|ed,

v

e|nn|et ek, e|nn|ünk stb.)

A Í'eltételes mód jetének alternánsai
[_

NA, - NE; - NÁ, -NÉ1

-na, stb.) -nne,

-né (p|. ad|na, kér|ne, ad|ná, kér|né

-nné (az -sz-es v-s igetöveknél: e|nné|nek, hi|nné|tek

ve|nne, i|nna, ve|nné,
stb.

(Ügyeljiink a -n-es tőtípusba tartoző igék helyes szóelemekre bontására: a jön, megy, van mor' fémaszerke zetetben aZ -n a szőtő része: iön|ni, men|n|etek, men|né|tek, van|ni (van) stb.)

I.
eszik

Mintaelemzések
esz-

-ik
eszik
egyétek
eöJ

abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igető egyes szám harmadik személyu ikes ragozásű' igei személy'rag zárt szőalak abszolút tő' lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igető a felszólító mód jele relatív, szintaktikai tő többes szám második személyúhatározott ragozású igei személyrag (Többes szám második személyben múlt időben és felszőIitő módban az *atok l *etek, -átok l -étek aZ áItaIános és ahatározott ragozás különbségét hordozza (vö.: Velcsov Mártonné I974: I3L).l zárt szóalak abszolút tő, lexikai tő' kötött tő' sz-es v-s tőtípusú igető a felszólító mód jele (!) a jelen idő jele egyes szám második személyúhatilrozott ragozású igei szeméIyrag (megnyult) zárt szőalak abszolút tő' lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igeto a feltételes mód jele (!) fEgyes szám harmadik sze_ mélyben jelö|i az általános és a határozott ragozás kulönbségét is (vö.: enné).) igei személyrag záfi szőalak

I I I
-l't

-r{

ov-

egy-étek

l l
-lt

I Í{

Í{

l
:r
-l

egyétek

:l 1r

edd

e-

a a

-dd
edd
e-

l
-lr

:l 4

Í!

-nne

:l '1t

a
enne

_]

:l Í
í

32

1

7 .4

De'. menne

men-

abszolút tő, lexikai tő, kötött -ne a feltételes mód jele igei személyrag a menne zárt szőalak

tő, n-es tőtípus (!)

ennetek

[A szóelemekre bontás előtt a hibák elkerülése végett fontos a szőa|ak szőfajának meghatározása' A fonévi i genév személyrag ozott alak1 ának feli smeré s ét nehezíti, hogy benne _ a harmadik személyű alakokat kivéve az igenév -ni képzője alakvá|tozatában van jelen. Felismerésétsegíti viszont, hogy mondatban a főnévi igenév személyragozott változata csak bizonyos állítmányok mellett jelenhet meg (kell, illik, nehéz, hasznos stb.), s nem utalhat közvetlenül a cselekvéshordozóra (nem tehető ki mellé nominativusban álló cselekvéshordozó: ti ennetek). A fonévi igenév szeméIyragozott alakjának felismeréséheztebát alkalmazhatjuk a + kell és a - nominativusban álló cselekvéshordozó próbáját. Az igealakokat ezze| szemben a - kell és a + nominativusban álló cselekvés-hordozó jellemzi: vo.: ti ennétek). e-

-nn-(e)tek

ennetek ettél
e-

abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igető a fonévi igenév képzője a főnévi igenév személyragtra, többes szám második személyúi cselekvéshordozóra utal fAzonos eredetű a birtokos személyragokkal/jelekkel, de attól már alakjában (harmadik személyben nincs7-s váItozatu alternánsa) s funkciójában is elkülönült _--+ leíró szempontból célszerií a fonévi igenév szemé|yagsának nevezni (de a fentiek miatt nem tekinthető igei személyragnak!).] z,árt szőa|ak abszolút tő' lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igető a múlt idő jele relatív tő, szintaktikai tő egyes szám második személyú általános ragozású igei személyrag zárt szőa|ak

-ttett-

-él
ettél

evéseinlrnél

a)

ev-eseves-

-ei-

abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípus deverbális nomenképző, többalaku kepző, elvont főnévképző relatív, lexikai tő a birtoktobbesítő j el (alternánsa)

evései- relatív szintaktikai -nk
ev és

evéseink- relatív, szintaktikai

az 'ő evései ' alakváltozattal, ahol a birtoktöbbesítő jelet a morfémájúbirtokos személyraljel követheti csak) többes szám első személyű birtokos szemé|yraglje|
egyen|ő tő esetrag (adessivusi)

(FoNToS! ez atő nem

-nél

--+ ez a

e in

kn él

szóelemekre bontás a birtoktöbbesítő j"l alternánsaival operáló felfogást tükrözi (vö.: MGr.: 189, ill' Rácz Endre T974: ),4548)

zárt sző alak

b)

a toldaléktömbös felfogás szerint (vö.: Rácz Endre I974: I43L45\: evéseinloúlaz -eink többfunkciós toldalékmorféma, együtt utal a birtok többségére és a birtokos számára, illetve személyére: több birtokra utaló többes szám elso személyű birtokos személyragljel. evéseink- relatív, szintaktikai tő -nél esetrag (adessivusi) ev és e i n lcrt é l zárt sző alak

sárgítsa

sárg-

abszolút tő, lexikai tő, kötött
névszótő

tő, véghangzóhiányos

-ít sárgír -ssárgíts-a
sárgítsa

|A sárga lexéma több színnévhez(pl' fekete, barna) hasonlóan keverék tőtípusú, hiszen más toldalékmorfemák előtt tővégi időtartamot vá|takoztató totípusként viselkedik: sárgák -- sárgó- : az abszolút, kötött tő. Vö.: MGr': 180.] denomális verbumképző, egyalakuképzó,'valamilyenné tesz'jelentésű relativ lexikai tő a felszólító mód jele (-t végúigéken) relatív, szintaktikai tő (Nem azonos a ,,te sárgíls'' morfémaszerkezette|, amelyben a a morfémás El2. személyÍ alanyi ragozásu igei szeméIyrag zárt szőalakot hoz létre.) egyes szám harmadik szemé|yú,határozott (tárgyas) r agozású igei személyrag zárt szőalak
abszolút tő, lexikai tó, kötött

lelketlenül

tőbelseji időtartamot vá|takoztató és hangzóhiányos tőtípus egyszerre (ugyanígy viselkedik bizonyos toldalékok előtt három szavunk is: pl. harmadik) -etlen denominális nomenképző, többalakú képzo, fosztóképzó lelketlen- relatív, lexikai tő -ül esetrag (essivusi-modá1isi) |-Á l\íílr \zAnzAczarí\ rqmq1r fplriníi ílr.tÍ(i..

lelk-

tő, keverék tőtípus:

E-

E

F

r
r
f4,

l e l ke t l enü

alaku -ul, -ül deverbális nomenképzővel (újul, szépül), amely igealakot hoz létre, és nem sző|ezáró szerepű!] l zért sző alak

Hibalehetőség: összekeverni az azonos

l:

t I
F-r,l

fentebb mar bemut atott e|nne _ men|ne(ugyanígy: e|nn|etek - men|n|etek) egymástól különböző elemzéséhezhasonlóan ügyeljünk például a tegyünk _ megyünk, várunk _ várnunk, adod - add, álmosság _ bölcsesség, zárjurcil - zárjuÉ _ zárjulé, szekrényétl_ szekrényét2 morfémaszerkezetek helyes bontásara!

A

n

r

tegyünk
te-01rő-/

-

megyünk
abszolút tő, lexikai tő, kötött to; sz-es y-s tőtípusú igető a felszólító mód jele relatív, szintaktikai tő többes szám első személyúáltalános ragozásu igei személyrag zárt szőalak

t

tegy-

-iink
tegyünk

megy- abszolút tő, lexikai tő, relatíve szabad tő, n-es tőtípus -ünk többes szám első személyií általános r agozásű i gei személyrag megyúnk zárt szőa|ak

l:

r r r r r lr
F-ll

várunk - várnunk
vár- abszolút tő, lexikai tő,relative szabad to, egyalakú igető

-unk

várunk zártszőalak

többes szám első személyú,általános -nr agozásu i gei személyrag -unk

a főnévi igenév képzője a főnévi igenév személyragja

(l. korábban)

várnunk zárt szőalak

adod

- add

r lt r
l\.t.

r-,

Az ad- abszolút, lexikai, relatíve szabad, egyalakú igető után kijelentő mód, je|en időben az előhangzos -d egyes szám második személyu, határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag áll; afelszólító módú rövidebb alakban előhangző nélküli azigei személyrag' A ragozási rendszeft követke2etesen jellemző különbség mutatja, hogy az előhangzó, amelyrrek elsődleges feladata leíró szempontból a toldalékmorfema kiemelése vagy a szőa|ak jól formálttá tevése, grammatikai funkciót kaphat: a kijelentő és a felszólító mód különbségét jelöli egyes szám második személyben,tárgyas ragozásban (vö.: Lengyel Klára 7995:316 ,,a nyelv felismerve az e|őhangzó morfológiai kihasználatlanságát, funkcióta|anságát- feltölti azt morfológiai szereppel''') Más esetekben az előhangző különbsége, ill. megléte vagy hiánya szófaji különbséget eredményez (pl' vörösek _ vörösök, kitűnők _ kitúnőek, Aranyt _ aranyat, Fakanált (újságnév)fakanalat); diakrón szempontból pedig toldalékhasadáshozvezethet (-n, -onl -enl -ön és -n,
35

F F

-an I -en; pl. gyorson, gyorsan)

Lz add elemzésekor ügyeljünk alTa, hogy az egyes szám második személyű, felszólító módú rövidebb igelakon afelszólíto mód jele (és a jelen idő jele i) a fokon van (vo.:
hosszabb alak adjad).

cÍlmossag - bölcsesség

e|só három, a második két szóelemből áll' Az álm- abszohangzőhiányos névszótövet az -s denominális nomenképző - álmos- ' majd a -ság denominális elvont fónévképző követi relatív, lexikai tövet alkotva. A szóalak helyesírásában a kiejtés és a szóelemzés elve fedi egymást. A bölcs- abszolút, relatíve szabad, egyalakú névszótő ltán az intervokális helyzetben megnyúlt mássalhangzőju -sségképző áll. A -s itt, ebben a szóalakban nem lehet önálló morféma, képző, hiszen nem hoz létre új lexémát. (A korábbi - a szóelemzésnek megfelelő helyesírást a I{Sz. l0. kiadásában a kiejtésnek megfelelő írásmód váltotta fel. Frissesség szavunkat pedig a l 1. kiadás igazította a kiejtéshez.)

A két elvont fbnév közül az

lút, kötött,

zárjuk! * zárjuk2 - zárjuk3

A

grammatikai homonimák szőfaji és szóelemekre bontási különbs ége a mondatban válik egyértelművé.
(Be)zárjuk az

ab|akot.

Zárjuk be az ablakot!

zár- abszolút, lexikai, relatíve szabad egyalakú igető

-juk
lÉ,

többes szám első személyű, határ o zott (tárgyas ) r ago zásu igei személyrag

-j-uk

a felszólító mód

jele

többes szám első szemébatározott (tárgyas) ragozásuigei személyrag

zárjuk zárt

szőalak

zcir.juk zárt szőalak

E,lromlott a zarjuk.

zár-juk zárjuk

abszolút, lexikai, relatíve szabadtő, egyalakú névszótő

egy birtokra utaló többes szám harmadik személyíbirtokos személyragljel relatív, szintaktikai tő

szekrényét] _ szelcrényét2

szintén grammatika homonimát adő szelcrényét morfemaszerkezet é-je a Nyisd ki Pista szekrényét! mondatban) egyes szám harmadik személyű, egy birtokra utaló birtokos személyjel/rag. A megadott toldalékmorfémájúszintaktikai tő újabb toldalékmorfemák előtt tővégi időtartamot váltakoztató tőként viselkedik (Pista szekrénye)' A birtokos személyrag/jel a birtokszón uta| a birtokos számána és személyére. A Nyisd ki a fiókot, a szekrényét!mondat értelmező jelzőjét ado szekrényét é-je birtokjel. (A birtokjel egyébként a birtokost jelölő szón utal a birtokra; Ez a.fiók a szekrényé.

A

II. Elemzési feladatok
1.
Bontsa szóelemeire az alábbi morfemaszerkezeteket! R.észletesen elemezze a tő- és toldalékmorfémakat! Számítgatásnak, legjobbjaink, szebbiké, hallgatóság, várnánk, hangtalanul, üldögéltúnk, kezdeményezés, hatszorosával, erősödjetek, kertjeinkből, tudtál, mondd, lómpítin-

kat, kérjetek, barátságáért, kisebbségekről, beszélgettünk, igyunk, írnod, írnád, higgyétek, festményük, voltál, jöjjenek,

öltözködtünk,

megvakulva, bevásároltam, zörgését,

szavaikból, olvashatnék, műveimnek, bokrukról, frissítettiink, frissesség, tenni, menni,
szeclnem, szedném, varományosuk; főzte| (Éctesanyám főzte az ebédet), főzte2 (Az édesanyám Jőzte ebéd mindenkinek ízlett.), jöttök,

jöttetek;

2.

YízsgáIjameg aZ alábbi szóalakok morfémáit, s ennek a|apján értelmezze az -ik,!li.' az -ék szővégződést!
alszik, tetszik, jobbik, ötödik,
kocsik, cipőik;

Szabóék, szakácsnék, toldalék, írnék,teg1,,ék, valék, szándék, szőkék, igék, kávék

3.

Foglalja mondatba az alábbi grammatikai homonimákat, és mondatbeli helyzetüknek megfelelően jellemezze a szóelőfordulások szóelemeit
!

mentünk, legyek, Íeremnek, vadászod, játssza, olvastam, vennék, Pisrának

3t

SZUALTI.UIAb
Az
ö ssz etet

t s z av a k (MGr. : 32I-36., összefoglal ő tálb|ázat: 325 .) A korábbi felosztásokkal összehasonlítva a MGr. leglényegesebb változtatásait az alábbíakban foglalhatjuk össze: A szerves összetételeken belül megkülönbóztet morfológiai és szintaktikai tipusu összetételeket. Az előbbiek egy alapszőfajbatartozó fogalomsző és egy toldalékmorféma értéktiviszonyszó kapcsolatából állnak. (Vö.: a szófajtanban a viszonyszők azon típusaival, amelyek morfológiai természetu szerkezetekben jelennek meg, ill' a szintagmatanban a rnorfológia típusúsz,ősz,erkezetekkel. Pl. ezáltal, földöntúli, jóvoltából, mindenfi!/e stb. A szintaktikai típusúösszetételek két vagy több alapszófajú fogalomszóból keletkeznek' Ezek lehetnek alá- és mellérendelok. Pl.: napsütötte, porszívó, már-már stb. A MGr. az összetett szavakat megkülönb özteti aszerint is, hogy az alkotóelemei közötti kapcsolat szoros vagy laza-e' Ez a különbségtevés megkönnflti, érthetobbé teszi a helyesírást: az e|ő- és utótag kozötti szoros kapcsolatot igazolja, hogy a toldalék csak az utótagon jelenik meg. A Szoros kapcsolatot a helyesírásban az egybeírással jelezzik. Szoros összetételek az a\árendelő összetételek, a morfológiai típusúösszetételek, a szervetlen öszszetételek. A mellérendelo összetett szavakon belül a valódi mellérendeléseklehetnek szorosak: pl.: drvíz, hírnév,búbánat stb. és lazák. pl.: jön-megy, többé-kevésbé stb. Alaza öszszetételek jellemzője, hogy a toldalék az eLő- és utótagon is megjelentk. Ezt a |azább viszonyt a helyesírásban kötőj ellel érzékeltetjük. A leglényegesebb változtatást a mellérendelő összetett szavak csoportján belül találjuk. A MMNy. három alcsoportot különböztet meg: a) szóismétlés ek (kettőzések) b) ikerszók (valódiak) c) két önálIo szó összekapcsolasával keletkezett valódi mellérendelő összetett szavalr. Bzutóbbinbelültaláljukazálikerszókat (ázik-fázik,ront-bont),alaza szerkezetű (sütfőz, eszik-iszik) és a SZoroSabb értelemben vett valódi mellérendelő összetett szavakat (rúgkapal, dúsgazdag). A MGr. az ikerszókat kiveszi az összetett szavak közú|, azikerítésta ritkább szóalkotási módokhoz sorolja. (Ikerítéskor valamely szót saját, hangtani szabályok szerint módosult vá|tozatával kapcsolunk össze (icipici, dimbes' dombos). Előfordul az is, hogy az jkersző egylk elemének nincs önmagában önálló hangalakja és jelentése (retyerutya, incifinci) Az íkerszők egyik alkotótagja (esetleg mindkettő) tehát jelentés nélküli szóforma, azikerszők létrejöttében elsődleges szerepe a szóteremtésnek van (vo.: MGr.:334.) Ugyanakkor azikerszők is lehetnek laza vagy Szoros szerkezetűek ugyanúgy, mint a mellérendelő összetett szavak. A mellérendelő összetételek a MGr.-ban tehát: s zóis métl és ek (p1: alig-alig, már-már) is métléses mell ér ende lés e k : körös-körtil stb./ t ő i s m ét l és ek (pl.: nőttön-nő,
v

aló d

i

ntel l ér e nde l és e k.'

laza összetételek (pl.: él-hal, orszag-vilítg stb) sZoros összetételek (drctgakő, rúgkapál, szóbeszéd stb.)

l.o1,,o-LoÁno1,

Az álikerszók

átmenetet képezve aZ ismétléses és a valódi mellérendelésekhatárán
vnut'AauÍ Á,ib-{Á,il c+h\

o1 In7

-il
l l l

I. Mintaelemzések
t

!r 3
ilt

régóta sülve-főve

szerves' morfológiai típusúösszetett szó (névutós)

!

szeryes' szintaktikai típusú,mellérendelő, valódi, \aza
szerkesztésű

qt

3
ilt

nemlét

szervetlen összetétel (tagadószóval létrehozott, nem morfológiai természetű)

madárlátta
!!t

szerves' szintaktikai típusú'alárendelő, alanyos (az alanyos alárendelő összetett szavak egy csoportj át a\kotják az

igei igenévi utőtagu
csípte, botcsinálta) dúl-rt;l

összetételek; még p|.: hóföclte, dér-

sZerVeS' szintaktikai típusú,mellérendelő, álikerszó (két

önálló szőalak kapcsolódik össze (ez különbözteti
másnak (ugyanúgy, mint az ikerszók)

meg az

ikerszóktól), ugyanakkor ezek is játékos változatai egy-

:t t!
rr

tojásfehérje

SZerVes' szintaktikai típusú,alárendelő, birtokos két tag kapcsolata jelölve Yan az utótagon)

jelzős

(a

egyszeregy

szervetlen összetétel (szövegkezdő szavak egybekapcsolódásával; móg pl.: hiszekegy, adjonisten stb.)
SZerVes' szintaktikai típusú,alárendelő, tárgyas

halálmegvető
il

végestelen-végig búskomor

szerves' szintaktikai típusú,mellérendelő' tőismétléses

szeryes' szintaktikai típusú,mellérendelő, valódi, Szoros
szerkesztésű szervetlen összetétel (utalószó és kötőszó kapcsolata)

q

!

úgyhogy

agyalágyult

szerves' szintaktikai típusú,alárendelő' alanyos (még pl.:

T

magvaváló, eszevesz.ett, divatjamúlt ---, alwly, átlitmány
kapcsolatává alakíthatók)

munkanélküli

sZerVeS' morfológiai típusúösszetétel (névutó-melléknévvel)

egyoldalú

szerves' szintaktikai típusú,alárendelő, mennyiségj elzős szerves, szintaktikai típusú,alárendelő' határozős ( elölt)

fejenóllás
háborúellenes

szerves' morfológiai típusúösszetett szó (névutóból tov ábbkép zett utótaggal )

39

, rLLvr

9IJ9OVA)

püspöklila

szerves, szintaktikai típusú,alárendelő, jelentéssűrítő (ha-

sonlító jelentéstartalmú: ui. pl': koromfekete, narancssárga, cérnahang stb.)

csigabiga
gömbforma

ritkább szóalkotási mő d, |aza kapc solatú ikerszó Szerves' morfológiai típusúösszetett sző (képzőszeru utótaggal -szerű, -féle, -fajta, 1forma, -nemű stb.) létreho-zott

ellentmond

szerves' szintaktikai típusú,alárendel tí, tár gy ritkább szó alkotási mő d, laza kap
c

as, j elö

lt

illeg-billeg
citromhéj

so

latú ikerszó

SZerVes' szintaktikai típusú,alárendelő jelöletlen birtokos

jelzős összetett szó (de: citromízű - jelentéssűrítő összetétel)

$óblam6.

sZerVeS' szintaktikai típusú,alárendelo, jelentéssűrítő öszszetett szó (de: gólyafészek szetett szó)

- birtokos jelzős jelciletlen ösz-

tetkó

ritkább szóalkotási mód, szórövidítés és képzés

il.
1.

Elemzésífeladatok
Az összetétel mely típusába sorolhatók az a|ábbí összetett szavak?
I

híres-neves, ltírneves, |kígyóméreg, patkányméreg, :csúszó-mászó, csúszómászó, s-emmitmondó,.métyhűtött,Inemdohányzó,
vos,

kütön-külön,

városháza, méregerős, útbaigazít,szakor-

pgcsikorgatva, fogdmegek, i,gyermekvárrr, pt-r"r, agyafurt, banánhéj, itmbar, nőnet.-.j

mű, festőművész, esőverte, esővert, ötletszerű, szénapadlós, allatvédő, rangidős, egyszer-

egyszer, szamárfil, mennydörög,
:

bgyetért, tejberizs, olvasóterem, csigalépcső, messzelató,

délután, egetverő, vá.llvetve, királydráma, földrengésj' nőxan-nő, csakhogy, búvalbélelt,vilagoskék, albérlő, napkelte, hegytető

) l\rÍi-lrren ri+lzó}'}' coAo1t.atíoi

+a1Á1