You are on page 1of 120

DR. W.

BOUSSET:

JÉZUS
MAKKAI SÁNDOR FORDÍTÁSA

KOLOZSVÁRT, STIEF JÉNŐ ÉS TÁRSA KÖNYVSAJTÓJÁN 1911

A fordítás a szerző, Dr. W. Bousset göttingeni egyetemi professor úr és J. C. B. Mohr (Paul Siebeck) tübingeni cég, a mű német kiadója szives :::: engedelmével készült. ::::

A címlap előtt levő Jézus-kép a kolozsvári református egy­ házközség egyik úrasztali kely­ héről néhai Dr. Bartók György erdélyi ref. püspök által fölvé­ tetett fénykép után készült.

r. D W ilhelm B o u s s e t (sz. 1865-ben; 1896 óta a göttin­ geni egyetemen a theologia tanára), egyike a legki­ válóbb modern theologusoknak. Művei közül nem egy ma már az egész művelt világ közkincsét képezi. Mint theologiai írónak, nagy jelentősége abban van, hogy az Új-testamentum számos iratát, így különösen az Apokalypsist (Jelenések könyve.) vizsgálódásaival egészen új világításba helyezte. A theologia egész mezejét áttekintő és búvároló tudós, de elsősorban vérbeli biblikus, s ezt a tudományágat nagy nyelvészeti ismerettel, éles szövegkri­ tikával s a legszigorúbb történeti alapokon műveli. Mint filozófus, az új Fries-féle irányzat híve. Theologiai felfogása a legnemesebb értelemben vett szabad­ elvű, tudományos m eggyőződésen alapuló modern protestáns felfogás. Erős történeti érzékével a múlt minden felfogásának mél­ tá n y o lja és értékelője tud len n i; de a tudomány szerinte is csak igaz akar lenni és művei fölé bátran oda lehet írni mottó gyanánt: „Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket." Bousset a „szellemi, személyes" religio hirdetője. Legszebb alkoho e tásaiban nagy m eggyőző erővel és csodálatos szépséggel mindig azt mutatja fel, hogy a vallás, az ember lelki életének ez a nagy ténye, hogyan küzdi fel magát az érzéki, dologi korlátokból és forjnákból a tiszta szellem iség régiójába. Ezért áll m eg maga is mintegy megbűvölve Jézus személye előtt, ahol, miként egy végte­

lenbe csengő, tiszta dallamot, figyeli azt a hatalmasan kiáradó szellemi életet, „melynél fennségesebbet, mi emberek, m ég soha sem értünk meg.* Többek közt „Das Wesen der Religion* c. vallástörténeti müvét, „Die Bedeutung d er Person Jesu fiir den Glauben “ cimü, s az 1910-i berlini vallásos világkongresszuson felolvasott kiváló

„Jézus“-ki említem, mint legtisztább tükreit Bousset felfogásának, mely egy­ úttal a legnem esebb protestáns felfogás is. De bár Bousset mindig megmarad a szigorúan vett tudo­ mányos felfogás álláspontján, müvei sohasem lesznek szárazzá, rideggé, vagy „elvonttá." Mert Bousset a legigazabb értelemben vett írómüvész is. Bámulatosan éles tekintetével mindenütt m eg­
értekezését és az itt magyar fordításban megjelenő találja a lényegest, s azt eleven, megkapó formában fejezi ki. Tekin­ tetével behatol a lelki élet nagy mélységeiben s megragadó tolmácsolója tud lenni annak a rejtett, titokzatos életnek, mely az emberi lélek mélyén hullámzik. Alig van író, aki tisztábban rávi­ lágítana az ember lelki életére; akár, ha annak nyugodt, átlátszó mélységeit, akár, ha nagy viharait és örvényeit mutogatja. Éhez járul stylusának bizonyára tárgya nagy szeretetéből táplálkozó nemes heve és lendülete, mely olykor a legmagasabb művészi szépség színvonalára emelkedik és valósággal átforrósítja olvasójának lelkét. Bousset minden írói tulajdonsága feltalálható „Jézus" c, kis művében, melyét most magyar köntösben vesz az olvasó. „Dacára minden idői távolságnak, dacára a hagyomány gyakran kínzó bizonytalanságának," a tudós szemével és a művész szivével mégis valóban „nagyon eleven és megragadó" képet varázsol elénk az Élet Fejedelméről, s rásegít Jézus alakjának és mélységes lénye­ gének igaz megértésére. Nem ámítom magamat azzal, hogy müvének tökéletes tolmácsolója tudtam lenni. Törekedtem} hogy világosan megértsem és tisztán visszaadjam a munka értelmi oldalát, mondjuk,

igazságát. A munka szépségét illetőleg itt-ott talán károk estek. A magyar szöveg egészében hidegebb és értekezőbb modorú

lelt. De ha a szépség itt-ott rövidséget szenvedett talán, zz igazság, hiszem, épen maradt. Mielőtt e könyvet útjára bocsátanám, kedves kötelességemnek tartom e helyről is hálás köszönetét mondani Bousset professor úrnak és J. C. B. Mohr (Paul Siebeck) tübingeni könyvkiadó cégnek azon szives jóságukért, hogy a fordítás jogát készséggel megadták nekem. Ugyancsak hálás köszönetemet fejezem ki Dr.

Bartók György theologiai tanár úrnak, szeretve tisztelt professoromnak, ki a fordítás átnézésével s jóindulatú tanácsaival és útba­ igazításaival munkámban segítségemre jőni szíveskedett. A könyvecskét azzal a kívánsággal indítom útnak, hogy nálunk is azzal a nagy szeretettel találkozzék, amellyel eddigi útjában mindenfelé, s amellyel a fordító is, csekély erejéhez képest, foglalkozott vele. Kolozsvárt, 1911. augusztus havában.

Makkái Sándor.

bensőség. A személyiség vallásának evangéliuma. 24—29 oldal. Tanítványai. 19—24 oldal. I. Az ítéletgondolatának meg­ tisztítása és egyetemesítése. Jézus nyilvános fellépése. 37—85 oldal. Ezen alapuló szilárdsága Örök jelentősége. A megfizetés gon­ dolata. A példázatok. személyes Isten. Azoknak gyökere az ítélet gondolatában. jelenlévő valósága. Vélt világban való karaktere. A mindenható Isten. 34—36 oldal. mint csodatevő. Életének vége. A bűn­ bocsánat. (Életének kez­ detei. Fejezet. Jézus. Jézus és a farizeusi tradíció. követői. reálítása. A szellemi. — Az Istenhit. 73—77 old. 54—57 old. Keresztelő János. Jézus igeh ird etése. 58—61 oldal.) 37—51 oldal. F ejezet. 57—58 old. A túl­ feszített ethikai individualizmus. — Jézus életének külső lefolyása. 65—67 old. Működése Izrael népe között. 1—36 oldal. Jézus erkölcstanának hősi karaktere. 70—73 old. 10—16 oldal. — Az Isten országa. 18 oldal. Vií . — Jézus erkölcsi követelményei. Jézus és a Mózesi törvény. 30—34 oldal. Jézus viszonya az essenusokhoz. igazság.TARTALOM JEGYZEK. 70 old.) Jézus művének prófétai mivolta. 16—18 oldal. teljesség. II. 82—83 oldal. (Az Isten országáról szóló tanítás álta­ lános jelentősége. 61—63 oldal. Jézus gyógyító munkássága. valóság Jézus igehirdetésében. — Befejezés. 64—65 old. Szellemisége és egyetemessége. 29—30 oldal. Jézus ellenségei. Jézus mint népszónok. 77—82 old. 83—85 old. 51—54 old. Műkö­ désének történeti képe. Isten élő. Idői feltételessége. 67—70 old. mint padagogus. Jézus. Egység. Jézus életén ek külső lefolyása és m űködésének formái. Az Atya. 1—10 oldal. Viszonya az írástudókhoz.

86—112 oldal. 108—109 old. Kritikai megállapítások. A Húsvét. 96—98 old. F ejezet. 106—108 old. A messiási cím elégtelen volta Jézus személyére 91—93 old.III. Cäsarea Filippi 88—90 old. 103—105 old. Az „Ember fia“-tudat vonat­ kozása Jézus szenvedés és halálsejtelmeihez. -105—106 old. Jézus halálának különös jelentősége. . Jézus életének megkoronázása a halál által. Jézus messiási öntudata 86—88 old. 101—103 old. Jézus a gyülekezet hité­ ben. Jézus souverán öntudata. „Az Ember fia*. Jézus szem ély iség én ek titka. 98—101 old. 109—112 oldal. A messiási jelzők. 93—96 old. Ennek korlátai.

evangéliumaik első fejezeteiben érte­ sítenek . hogy miért költöztek át nehány évvel később Názáretbe. kik azért keltek útra.1. a legendákhoz tartozik. hogy Jézus tulajdonképeni hazája Názáret. hogy jézus mindkettőjük szerint Betlehemben született. — 1 _ 1 . hogy magukat Augustus parancsára a népszámlálási laj­ stromba bejegyeztessék. ezért Jézus szerinte szüleinek egy betlehemi utazása alkalmával született. Ez kitűnik már onnan is. hogy legrégebbi evangéliumunk (Márk) semmit sem tud ezekről a dolgokról és a ne­ gyedik evangélium is említés nélkül hagyja azokat. Máté és Lukács tudósítása is csak annyiban egyezik. mint magától értetődőt. Életének k ezd ete it sűrű homály borítja. Amiről minket Máté és Lukács. JÉZU S ÉLETÉNEK KÜLSŐ LEFOLYÁSA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI. fogadja el azt a felvételt. hogy Jézus szülei eredetileg Betlehemben laktak és világosan megindokolja. Lukácsnál még át­ villan az a helyesebb történeti ismeret. De magában e pontban is nagy eltérés mutatkozik. forrásainkból Jézus életének csak egy egészen kis részletét tekinthetjük á t: nyilvános műkö­ désének rövid idejét. FEJEZET. Ezzel szemben Máté.

3 . melyekben Jézus vid ádi származása József dávidi eredetével van bizonyítva. l . 3. hogy a Lukács evangé­ lium tudósítását.5egyenes tiltakozásul a csodás születés feltevése ellen. 1Mk. mint Jézus szülővárosáról szóló régebbi hagyományt a későbbi véleménnyel. az utóbbinak feláldozásával mentsük meg. már eleve dogmatikus legendának mutatkozik. 4. Erről a csodás születésről a mi evangéliumaink — ha elbeszéléseiknek tulaj­ donképpeni magvát tekintjük — semmit sem tudnak. mely szerint Jézusnak. És a mi a fő: mindkét tudósítás középpontjában a Jézus csodás születésének elbeszélése áll.4 Végre ott állanak úgy Máténál. 1 mert hiszen még azt is el­ beszélik.2 Pál sem tud e dogmáról semmit.i . összeegyeztesse.E két tudósítás teljességgel nem egyeztethető s úgy látszik.23—38 .4.—aLk. — 4GaI. tartalmát tekintve. — 5Mt. mivel az egyszerűbb és üdébb. — 3Róm. mint Máté dogmatikus. hogy ő „Dávid magvából lett test szerint". őt „asszonytól születetté­ nek nevezi. a mely Augustus népszámlálásáról és Jézus szüleinek betlehemi utazásáról értesít. mint Messiás­ nak. hogy a Názáretről. hogy mindkettő kísérlet arra. S valami afélét sem próbálhatunk meg. hogy megháborodott. a mely. tele van történeti lehetetlenségekkel. mint Lukácsnál a származási táblák. mert azt hívé. 3. hogy Mária. —2 Mk. 1 3. mert hiszen Jézust egészen elfogulatlanul az ácsmester fiának nevezik és minden tartózkodás nélkül beszélnek az ő fitestvéreiről és nővéreiről. Jézus anyja. sőt kizárja azt. hogy haza vigye. ótestamentumi próféciákon épülő véleménye. melyben hangsúlyozni akarja.3 Egyik fejtegetésében pedig. fia után ment. Betlehemben" kellett születnie. hogy Jézus Krisztusnak a mi megváltásunkért egészen hasonlóvá kellett lennie hozzánk. 2i. 6. mert Lukácsnál a középpontban álló elbeszélés is. mikor azt mondja Jézusról.

Ki volt Keresztelő János? Mindent egybevetve. azt legszebben Pál apostol személyisége és kegyessége mutatja.1 Végre ismét egy hatalmas tünemény a nép vallásos életében. Fellépése a hagyomány szerint legszorosabb összefüggésben áll Isten egy másik nagy követének fel­ lépésével : a K eresztelő Jánoséval. Jézus saját ítéletét követvén. — 2 Lk. mintegy 30 éves korában megkezdi nyilvános működését. mint az apostol s ime ő mégsem tud semmit arról. 3. a mikor t. ki bűn­ bánatot és ítéletet hirdet s igyekszik népét az önteltség és elbizakodás' megrögzött ábrándjaiból felrázni2 : „Ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! mert Í Mt. . az évszázados senyvedés után! Próféta. mert épen általa válnak céltalanokká és képtelenekké.E tábláknak már meg kellett lenniök. Formái e hitnek mulandók. akár betüszerinti igazságnak tartsuk Lukács elbeszélését. akár költeménynek. 9. a régi próféták modorában. 8. mielőtt e vélemény lábrakapott volna. Bizony. 11." Jézus személyiségének titka nem függ az ő születésének külső módjától. azt mondhatjuk: próféta volt. i. 'mert Meg­ váltó született ma szám otokra!“ A karácsonyi evangélium karácsonyi evangélium marad. ha legendáknak tekintjük azokat. hogy „születék szűz Máriától. Jézus Krisztus iránt egy ember sem viseltethetett bensőbb és lángolóbb hittel. Hogy a hit a csodás születés dogmájá­ nak feladásával semmit sem veszít. Tündöklő koszorúvá fonódnak. ismerkedünk meg. Lukács első fejezetei a maguk csodálatos szépségű köl­ tészetében csak akkor válnak számunkra igazán értékesekké és jelentősökké. de belső lényege máradandó: „Nagy örömöt hirdetek nektek. Jézussal csak mint felnőtt emberrel. melyet a gyülekezet költői hite helye­ zett Jézus fejéres eszerint értékük örök időkre önmaguk­ ban van.

mikor Jézus prédikációját megkezdette. mint Messiásra. mely mind inkább és inkább a külső szent­ séget és a csodás jeleket sürgette. Hogy miféle jelen­ tése volt a János keresztségének. nem mutatott rá egye­ nesen. Mindenesetre nagy jelen­ tőséggel birt ez a vallásos cselekvény önmagára és környe­ zetére nézve egyaránt. Egyfelől az által. A mozgalom.2 De csak indirekte volt nagy hatással az ő működése Jézus fellépésére: ő készítette elő Jézus műve számára a talajt. s köv.1 Jézus egész másképen lépett fel. Gyűlöletes volt előtte a mindennapi élet hajszája. Először tényleg fellobbant a fogoly Keresztelő János lel­ kében a hit. 3. Ezért hívták „keresztelő“-nek. arról aligha tudunk többet mondani. a puszta lakóinak szegényes öltözéké­ ben és a puszta eledelével táplálkozik. hogy ott a haldokló természet csöndjében találja fel újra Istenét. 11. Olyan Messiást jósolt ő. egy külső vallásos cselekvénnyel ajándékozta meg népét: a keresztséggel. János Jézusra. mint nála. melyet felidézett. kinek szórólapát van kezében. A pusztában lépett föl. hogy Isten ezekből a kövekből is támaszt­ hat fiakat Abrahámnak. Másfelől pedig valami egészen új dologgal. mint a hogy János a Messiást várta.mondom nektek. s köv.elem. 7. 1 Mt. még nagy hullámokat vert a nép lelkében. 2.. akit amott elveszített. n . . kinek az ítélet tüzével kell közelednie. — 2 Mt. népét magához kénysze­ ríti a magányba. mint a hogy azt a keresztyén hagyomány állítja. hogy Jézus talán mégis „az eljövendő“ : a Messiás. Egy azonban bizonyos : a nagy János ezzel adó­ zott az akkor már hanyatlása előestéjén álló nationalis ke­ gyességnek.“ Megjelenése két pontban külön­ bözik a régi prófétákétól és vesz föl egészen sajátos karaktert. hogy egy régi prófétánál sem játszik oly nagy szerepet az asketai.

hogy Jézus számára ezen alapvető élmény után ütött a megkisértés órája. 14. tényleg valamivel több volt 30 évesnél. s köv. — 4 Lk. 6. máskép arra vagyunk kényszerítve. 1. A hagyomány továbbá arról értesít. Látta a megnyílt eget és lelkében felzendűlt Isten szava: Te vagy az én fiam !2 Lélektanilag valószínű az is. Lukács arról értesít. . 23. 4.Hogy Jézus Jánoshoz jött megkeresztelkedni. így lett érett Jézus a nyilvános fellépésre . — 6Lk. Lukács evangélista szerint Jézus akkortájt „mintegy" 30 éves volt. — 5 Lk. 3. közvetlenül a római uralom alatt állott. 3. 19—29. egész életére kiható víziót élt át. Judea. — a miben kételkedni semmi okunk nincs — hogy Jézus. 1. e. egy. 12 — 13. halt meg. 5. Egyszer Jézus gyüle­ kezete már korán megbotránkozott azon.)4 Mint­ hogy János működése valószínűleg nagyon rövid volt. hogy János fellépése Tiberius császárságának 15-ik évében történt (28. 3 MJc.1 ami a mellett bizonyít. 19. 1. 3. 2. 9—11. Archelaosnak. ez hagyo­ mányunk hiteles részéhez tartozik. kísérlet a boíránkozás eltávolítására. Jézus megkeresztelésének és nyilvános fellépésének idő­ pontja sem tehető sokkal messzibbre. 1. köv. Mikor Jézus fellépett. 1— 4. hogy Jézus születését Herodes uralkodásának egészen a végére helyezzük. mindenesetre legendás tudósításával. a Nagy Herodes fiának letétele és száműzetése (Kr.5 Ha meg­ áll — és úgy látszik. melyet utolsó porszeméig le kellett küzdenie.6 úgy fellépésekor^ mivel Herodes Kr. aug. mikor Jánoshoz jött megkeresztelkedni. hogy a „bűntelen" a keresztséget a „bűnök bocsánatának" nevezte.) után. •§'. hogy megáll az — hogy Jézus még a Nagy Herodes alatt született. aug. — 2 Mk. öszehasonlítva Mt. hogy Jézus életének ezen vonását nem a gyülekezet találta ki.3 Mikor az égi hang egész valóján átalzengett: megmozdult ellene a porból lett ter­ mészet. u. E fellépésnek idejéről és helyéről tájékozva vagyunk.

Gsak igen kevés 1 Mk. az ország bel.A prokurator akkoriban Pontius Pilátus volt (Kr. 17—35. (Kr.sejében. az ő fennhatósága alatt állott a különben egészen önálló judeai főpap. Kapernaumi működésének első napjáról Márk igen szemléletes képet nyújt evangéliuma első fejezetében.).1 Jézus működésének tartamáról semmi pontosat nem tudunk. évtől. Halála nem eshetik messze a 30. Galilea déli lejtőjén fekvő hegyi városkában. minthogy evangéliumaink általában időietlen el­ beszélései Jézus tetteinek és nyilatkozatainak sokszor szándékosan tárgyias elrendezésével egy ilyen leíráshoz semmi eszközt nem adnak kezünkbe. Másfelől a negyedik evangélium chronologiája. hol Jézus élete az ünnepek szerint van beosztva. 1. hogy ők Jézusnak csak egy jeruzsálemi útjáról értesítenek. u. mely a Galileai tenger nyugati partján. 10— 39. Azon­ ban Jézus szerfölött hosszú működéséről sem beszélhetünk. Jézus működését nem szülővárosában. hanem a síkon fekvő Kapernaumban. nem vonhatunk következtetést arra. nyugatról hegygerincek által bezárt kis síkságon feküdt. az. hogy Jézus működése csak egy évig tartott. aki Keresztelő Jánost el­ fogatta és megölette. Jézus galileai működésének történeti képét kifej­ lődésében és idői lefolyásában megrajzolni többé nem tudjuk. . Három első evangéliumunk elbeszélése időietlen. 26—36. még ha helyes is ez az értesítés. Názáretben kezdte meg. u. gyanús és csak óvatosan használható. mert a kutatók nagyjában megegyező véleménye alapján Pál megtérése legkésőbb a 30-as évek közepére tehető. Abból a tényből.) Végre Galileában a Nagy Herodes másik fia: Antipas uralkodott. kit abban az időben Kaiaphasnak hívtak.

mivel az evangélisták elbeszélései homályo­ sak. És kérdés. anélkül. Úgy látszik. ami hiteles.az. jelentéséről nyilatkoznának. maguk gyorsan tovasíklanak felette. lassanként í Mk . hogy némely jelenet. hogy Jézus sikere es a tömeg iránta való lelkesedése eleinte növekedőben volt. az evangéliumoknak mintegy a sorai közül kell kiolvasnunk. hogy Jézus ezen alkalommal először (tehát először működése végén) beszélt tanítványainak személye messiási titkáról és hasonlóképen itt először támadt a tanítványok vallomása. této­ vázás nélkül felelte: Te vagy a K risztus!1 Úgy látszik u. végre ismét egyre elhagyatottabb lett és munkájával szán­ dékosan tanítványai körébe húzódott vissza. hogy aztán a lelkesedés lohadásának ideje következett. 27. a hol Péter. hogy a szenvedés gondolata a népnél szerzett keserű és kiábrándító tapasztalásaival összefüggésben. s köv. különös fontossággal bír Jézus életének és működésének belső menetére. hogy Jézust működése végén veszélyek vették körűi. így hiteles az. mintha Jézus küszöbön álló szenvedéseiről és haláláról is először csak élete végén szólott volna tanítványainak.. i. melyekből egy hosszabb éjszakra való elvonulással akart menekülni. De evangélistáink ezt csak sejtetik. hogy ki ő. ami a Jézus életéről való híradásba némi változatosságot hoz be. s semmi sem természetesebb és szükségszerübb. melyet az evangélisták elbeszélnek. mikor a Mester tanítványaitól véleményt kért arra nézve. hogy ő lassanként egy sereget gyűjtött maga köré a feltétlenül engedelmeskedő tanítványokból és követőkből. Azt a keveset. hogy e jelenet belső . hogy vajjon Jézus életének kutatói min­ denütt helyesen olvastak-e a sorok között? Úgy látszik. . így mindenekelőtt a hitvallás ünnepélyes jelenete Casarea Philippi-nél. mint az a vélemény. 8.

. Élete végéig így vonul át Jézus Galilea téréin és falvain. szorongó sejtelmével i mént fel. Jézus utolsó vacsorája tanítványaival. Az evangé­ liumok felfogása. azt tulajdonképen nem tudjuk. 20. Tudósításaink ettől kezdve teljesebbek lesznek. Általában bizony Jézus élete és működése fölötte egyenletesen és tényleg minden nagyobb. sokszoros bizonytalanságban vagyunk és meg kell elégednünk több-kevesebb való­ színűséggel.merült fel lelkében. Élete végén azután — nagy munkájának kezdete óta bizonyára először. Vándorol. hogy mindenütt. á mire Jézusnak a népről mondott kemény ítéleteiből következtethetünk. ugyanazon nagy. Csak­ nem napról-napra követik Jézus életének eseményeit. — felment Jeruzsálembe. 2.1 Elég az hozzá. A gecsemanei jelenet azonban e feltevésre reácáfol. egyszerű alapformákban folyik le. hogy ott valamikép teljesíteni fogja hlvatasaí' melyet az Atya szabott eléje. Júdás árulása. bűnö­ söket vigasztal. hogy ott meghaljon. hogy Jézus Jeru­ zsálembe annak homályos. hogy Jézus. végzete eltávolíthatásáért. De az evangéliumok ezt sem mondják meg világosan. a Gecsemáné és az elfogatási a kihallgatás a főpap előtt és Jézus messiási i Mk. Ezek­ nek híven átadott és belső összefüggésben álló sorrend­ jében vonul el szemeink előtt a messiási bevonulás Jeruzsálembe. a templom megtisztítása. harcol a nép vezetőivel. tanítványokat gyűjt. mert világosan mutatja. a hol Jézus életének belső folyásáról van szó. Hogy ez miért történt. úgy látszik az. Gyaníthatjuk. prédikál. a_végső_ Jehetűl'séggel is számot vetett. külsőleg is felismerhető fejlődés nélkül. hogy Jézus azért ment Jeruzsálembe. Szerintük Jézus már működése elején is beszélt szenvedéseiről és haláláról. gyógyít.

Joggal vetették fel a kérdést. hogy minden bűnt a zsidókra hárítsanak és a rómaiakat úgy állítsák elő.lehet egy rendes pörlejárat mértékét alkalmazni. De minden­ esetre itt is sokszor érezzük hiányát ezen események belső menetébe való bepillantásnak.vallomása. katasztrófaszerüleg nyomulnak előre.2 helyes evangéliumi emlékezés. kinek egy néhány kisebb-nagyob jelentő­ ségű áldozat sorsa ugyancsak nem okozott nagy fejtörést. . hogy Pilátus Jézus keresztje fölé azt íratta: „Ez a zsidók királya*. Szeretnők tudni. Mi hozta létre Jézus halálos ellenségeinek ezen új táborát ily rövid idő alatt? Hol vannak a kényszerítő sötét erők? És miféle szerepet játszott Jézus pőrében a római hatóság és Pilátus? Evangéliumaink világosan arra törekednek. Pilátus ítélete. mint Messiás. k Ez a jelenet. akár mind a kettő. a főpap és a nagytanács lépnek. messiási igényei miatt ítéltetett halálra. a jeruzsálemi hatóságok. hogy vajjon Pontius Pilátus fellépése Jézus pőrében valóban megfelel e nagyon is dúrva.1 Péter megtagadása. hogy Jézus. a farizeusok és írástudók ugyanis elttíntek a látóhatárról. kemény és vérengző katona szokásainak és természetének. akár a zsidók. 26 . Jézus halála a kereszten. melyekről általában jól vagyunk tájé­ kozva. — 2Mk. A Jézus ellen törő zendülésre nem . Ezeknek helyére. Az események. a mint az a zsidó jog későbbi forrásaiból ismeretes. az az egy bizonyos. mint akik féligmeddig Jézus pártján állottak és csak akaratuk ellenére engedtek Jézus ellenségei demagógi dühének. és hogy talán nem épen a római hatóság játszott nagyon is aktív szerepet Jézus pőrében? De akár a pogányok voltak Jézus főellenségei. mint Jézus halálos ellen­ ségei. hogy hol kell keresnünk e katasztrófa kényszerítő erőit? Jézus régi ellenségei. dacára minden újabban felmerült ellenvéleménynek (W. Az. 15. magvában történeti. Brandt* Geschichte Jesu).

Ha azzal a szándékkal fordulunk forrásainkhoz. erre nézve a kutatók közt ezideig még nincs megegyezés. amelyek astronomiai úton akarták Jézus halálának idejét megállapí­ tani. hogy Jézus pénteki napon halt meg. 19.. 13. .Végre tudjuk. „történét" minden kísérletének búcsút mondunk. a maga ki­ fejlődésében és belső pragmatikus összefüggésében: úgy nagyon kevés lesz az. egészen bizonyos eredményre nem vezettek. az. hogy azokból egy Jézus-életrajzot. Csaknem mindenütt bizonytalanságban és sejtésekben fogunk meg­ rekedni. — 2Ján. a hogy mostanában mondják.. hogy úgy mondjuk *Mk. Végérvényesen bizonyos u.1 a negyedik evangélium szerint pedig Nizán hó 14-én2 szenvedett kereszthalált.. szerint az elfogatás Nizán 14-én volt. Hogyha Jézus életét lefolyásának összefüggésében nem is ismerhetjük meg. 18. egy „Jézus-történetet“ Írjunk meg. Azért jó. hogy ebben az egy pontban az ő állításának adjanak előnyt. melyikbe esett Nizán 14. Azok a kísérletek. De még azon körökben is. ha egy „Jézus-életrajz “ v.28. hogy Jézus a 3 első evangélium szerint Nizán hó 15-én. Sokkal többet tudunk róla. amelyek itt tekintetbe jöhetnek. Hogy a kettő közül melyik találja el a helyes dátumot. erősen hajlandók arra. a pénteki napra. ahol a negyedik evangélium hagyománya a legnagyobb bizalmatlansággal találkozik. i. vagy 15. i. De csak abban az esetben. ha a helyes útra térünk és a kérdéseket megfelelően tesszük fel. amit Jézusról tudunk. De magának a halál napjának dámuta felől az evangeJ liumi bizonyítékok eltérők.12. de alakját. hogy a harmincas évek közül.31. 14. vagy. mint a hogy azt ezen szegényes átpillantás után gondolni lehetne. azaz kiszámítani.

1 a tömeg Keresztelő Jánossal hasonlította össze2 őt és ítélete igy hangzott: „ügy beszél. 11. . prófétainak nevezhetjük. Jézus alakja oly egyszerű és nagyszabású. a fejlődést szemmeltaró előadás szemléletességét nélkülözi is. Jézus művét .22.18. mint az Írás­ tudók". 7. az Ítélet predikálásának sötét komolyságát. először galileai tartózkodása végén tette fel tanítványainak a messiási kérdést.28. 36. E kísérletünknél kívülről befelé hatolunk és azon külső.3 Jézus maga sorozta magát egy alkalommal Keresztelő Jánossal együtt az Isten bölcsességének hir­ detői közé. 1. amint a maga külső mivoltában előt­ tünk áll. munkája kezdetétől a végéig oly belsőleg kész és érett. mindig ugyanazonos formák leírásával kezdjük. hogy alakjukat a Keresztelő Jánoséval és Jézuséval megközelítőleg egybevessük. — 3 Mk. A nép előtt „egy volt ő a próféták közül". 8 . a vezető körök és a \ Mk. mint a kinek hatalma van (próféta) és nem úgy. hogy működéséről így egy nagyon eleven és megragadó képet nyerünk.egy síkba vetítve mégis meg tudjuk rögzíteni. ha egy. * Lk. — 2 Mt.4 Vissza kell mennünk az ótestamentum nagy prófé­ táihoz. Itt újra feltaláljuk a népszerű szónoklat erejét.1 Nem volt ugyanis ? kimondottan messiási^Először talán jeruzsálemi bevonulása alkalmával mutatta magát Jézus a tömeggel szemben Messiásnak. hogy elbírja az egy síkra való rávetítést és nem lesz élettelenné. Feltesszük a kérdést: általában hogyan s miféle kimondott célokkal és szándékokkal lépett fel Jézus? miféle eszkö­ zökkel hatott környezetére ? kik voltak ellenségei ? hol talált követőkre? milyen viszonybal) állott barátaihoz? Csakhamar látni fogjuk. melyekben Jézus élete és munkája Galileában mozgott.

hogy Jézus alakjának ezt az oldalát sem szabad túlerősen hangsúlyozni.2 Ha nem is bőven. Hogyha Keresztelő János tőlük mintegy az egyik oldalra távolodott.tétlen tömeg elleni harcnak egész súlyát. 4. de azért tényleg találunk „látásokat" az ő életében is. mint a régi prófétáké. (Lásd. Tanítványainak pedig ő maga mondta: „Láttam a Sátánt. Jézus éppen az ellenkezőre. Azt mégsem szabad elfelednünk. 21. old.. Mégis léteznek különbségek Jézus műve és a prófétáké között. is- . hogy „a lélektől a pusztába viteték" és ott az ördög megkísértette. úgy Jézus még tanítványait is magához emelte látásai körébe. — (Lukács i Mk. mint egy villámlást. Aztán azt is beszélik az evangéliumok. Jézus alakja pedig emberibb. alázuhanni az égből". hogy hazavigyék.3 Ha a megdicsőülésről szóló evangéliumi tudósítások meg­ bízhatók. 22. békésebb és harmonikusabb. Újabban alakjának éppen a másik oldalát emelték ki figyelmesebben és feltették a kérdést: Nem volt Jézus rajongó? Nem töltötte-e élete egy jó részét a tiszta öntudat spharáin túl?. Keresztelő János alakja még askétaibb és a világtól elvonulóbb. Az evangéliumi hagyomány szerint Jézus működése kezdetén a keresztelési látomány folytán jött tisztába önmagával és feladatával. Természetes. hogy Jézus anyja és testvérei nyilvános működése alatt utánajöttek. 3. Ha Jézus képét túlságosan nyugodtnak és harmonikusnak rajzoljuk: biztos veszedelembe futunk. Gondoljunk továbbá Jézus imatusáira. 3. — s Mk. a gonosz szellemnek segítségével gyógyít. a világot nyíltabban néző. mert „m egháborodott"1 és hogy ellen­ ségei azt vetették szemére.). 10. hogy ő Beelzebubnak. zordonabb és izgatottabb. a kegyességben a bennsőségre és igazságra való törekvést és a magában állásnak nagy művészetét. — 3 Lk.

18. egy új világ ébredez benne. Kor. rettentő lehetőségek merülnek fel. amit Pál egyszer így fejezett k i: „Mert ha bolondok is vagyunk: Istenért. A Jézús életében nyilatkozó erkölcsi erőnek nagy titka abban van. vagy hirtelen fellobbanó haragjára. 5 . így volt ez Jézusnál is. életének egy­ néhány fordulójánál. kedélyének forró izgatottságára. Ha aztán e belső életből egy tűzsugár. arra az izzó bizonyosságra. ha okosok is: érettetek".szerint a Gecsemánéi tusakodásban vérverejték gyön­ gyözött homlokán! —) gondoljunk mindig megismétlődő elvonulásaira a magányba. Belsejében félelmes és megrázó erők hullámzanak. mely vul­ kánikus erővel tör fel a lélek mélységéből. a lendületre. mellyel a csodálatos Isten-országának közeli étét hirdeti. ami lelkűnkkel érintkezik: döbbenve állunk meg e lelki élet félelmes belső nagyságának sejtelmében. mellyel megdöb­ bentően kemény erkölcsi követeléseit felállítja.1 1 II. De még nagyszerűbb ennek az életnek a másik oldala. Az ördög és dámonai harcolnak benne Isten angya­ laival. hogy Isten országában a liagyoknak. mely vajúdó fájdalmak között tör a felszínre. halálos kétségbeesés váltakozik a diadal mennyei bizonyosságával. sőt a legnagyobbnak élete sem folyik le a hétköznapi élet józan tisztaságában s hogy az számunkra jórészt titokzatos és idegenszerü marad. világosság és sötétség birkózik egymással s gomolygó ködökben szikráznak a felkelő hajnalcsillag súgarai. mely különösen gyógyításainál és csodatevéseinél ragadta el őt. . Hiszen ez nem is lehetett m ásképpen! Hozzá kell szoknunk ahoz. a hol mintegy megfejthetetlen sötét forrongásban cselekszik.

Az a benyomásunk. az bizo­ nyára így is elég nehéz maradt. Mig Keresztelő János rá egy magasabb hatalomtól származó ördöngösség benyomását gyakorolta. Jézus ma­ gányos tusakodásainak és harcainak tartalmáról csaknem semmi egyebet nem tudunk. Jézus épp ellenkezőleg egy közönséges. 19. hogy ő elvonul a magányba. újra és újra megtudta fékezni övéiért. Való­ ban nagyon csekély az a szerep. hogy e tekintetben a nép különbséget tett Jézus és Keresztelő János között. i Mi. hogy lobogó tüzet gyújtson fel: úgy annak pusztító erejét is ismerte. harmonikusabb. tudta azt lohasztani és semmi lehetetlen Vagy szükségtelen terhet nem rakott tanítványai lelkére. Ha égett benne a vágy. Ezérí erősebb a Jézuskép egészében a nyugalomnak és biztonságnak.Mert ő azon rettentő erőket. mint a meny­ nyit ő felszínre jutni engedett. az emberi élet felé szívesebben forduló alakja. 11. bámulatos. hogy milyen kevés Jézus életében ama bizonyos „lélektől“ való beszéd. Nagyon fontos az. Ha alakját Pál alakjával. a békességnek és a lelki harmóniának benyomása. mely az őskeresztyén enthusiasmus minden szokatlanul viharos elragadtatásának és csodálatos erejének hordozója. aki vám­ szedőkkel és bűnösökkel eszik"!1Ha párhuzamba helyezzük egymással Keresztelő János és Jézus alakját. melyek bensőjében tusakodtak. hatá­ rozottabb. mert amit el kellett viselniök. mindennapi em­ berét: „íme a nagyétü és részeges ember. életét az első keresztyén község életével mérjük össze. . mint épp a puszta tényt. hogy Jézus lelkében sokkal több viharzó forrongás volt. a barátság­ nak. melyet a víziói elemek a mi evangéliumi tudósításainkban játszanak. János izgatott és viharos lénye mellett feltűnő Jézus egyszerűbb.

ott forogtak a nagyok harcaiban. . mint a királyok tanácsadói. a leikükön elömlő tavaszi varázshoz. távol a tömegtől. emberi viszonylataiban : de életén mégis végtelen gazdagságnak. hatalmas egyéni­ ségeknél oly világos. hogy Mártha szorgos­ kodjék érte és hogy Mária figyelve lábaihoz üljön. tiszta emberi vonásokat. örömmel engedte. mely azokat fékentartja. hogy eleméssze az életet. az udvari intrikák szövevényében. Szívesen vett részt olykor az örömökben. {la mélyebben pillantunk be életébe.Ha pedig Jézust az ószövetségi próféták mellé állít­ juk. az egyszerű emberek mindennapi. mint a nap. mint Jézus életében? Hol hallunk olyasmit egy prófétáról. a melyből a legkisebb parány is elég arra. nagy világtörténelmi események között. rettentő erejében és pusztító tüzében is. Úgy járt környezetében. Az ő élete sokkal inkább az emberek közt folyt le. a szemükben fénylő napsugárhoz. két dolog tűnik elénk: egyfelől az erős mozgató erők életének felszíne alatt és másfelől a heroikus erkölcsi erő. épen ezt a különbséget tapasztaljuk. Helyes lesz végre Jézus életének mindkét oldalát egymással is összevetni. az égi madarakhoz és a mezők virágaihoz. hogy az utca-gyermekeket magához engedi és dédelgeti ? Jézust odahúzta a szive a gyermekekhez. és tarka sokféleségnek varázsa ömlik el. Mennyire mes­ terkéletlennek és emberinek tűnik fel velük szemben Jézus! Hol találunk mi ezeknél a sötét. Dacára minden hétköznapiságnak Jézus soha sem volt hétköznapi. mely szelíden melegíti a földet. A próféták az élet ormain jártak. a nép alsó rétegei­ ben forgolódott. az ünnepségeken és lakodalmakon együtt örvendett az örvendezőkkel. A sokaság között élt. de azért mégis nap marad sajátos szépségében. a melyet alkotott. s pihent meg a családi haj­ lék csendjében.

tanítványok gyűjtése. kora írástudó ságának legjavából is vegyített valamit. hogy Jézus fellépésének formáiban legelkeseredettebb ellenségeihez hasonlított. Tanítónak. mint a rabbikat a maguk tanítványai. Épígy követői tartották el jézust. . és ördögűzés mestersége is az ő köreikben volt elterjedve. 11. Jézusnak az irástudósághoz való ezen vonatkozásai mégsem tisztán külsőleges. az irásmagyarázat és a vitatkozások. de mégis úgy van. a helyről-helyre való vándorlás. S miként azelőtt a rabbik növendékeiket imádkozni tanították. Jézus mivoltá­ nak itt egy új. hogy tanítványaik tartották el őket. Bár a törvény a rabbikat kézművességük termékeiből való élésre és ingyenes oktatásra utalta. vagy csak ellentétes termé­ szetűek : szellemi szálak szövik át meg át. i. Mennyi rokonvonást mutat velük már csak egy felületes pillantásra is: a synagogában való tanítás. lényegében egészen a synagogáknak és az irástudóságnak köszönhette. s a minden zür-zavar felett elömlő harmónia az. mellyel Jézus leginkább hatott a népre: a példa­ beszédet. mely lénye alaptónusát adja. sőt tanítványait is. a mi a legnagyobb az ő alakján! Meg kell állapítanunk azt is. Rabbinak. Lényegé­ ben ugyanezen formákban mozgott a kor hires rabbinusai­ nak élete is . hogy Jézus a prófétasághoz. a rejtett gazdagság. a szabályok és a törvény mentesítése dacára is gyakori eset volt. Mesternek. taníts minket imádkozni!“ 1 Tanít/ ványai és környezete épúgy szólították őt Urnák. épúgy kérik a tanít­ ványok Jézust: „Uram. maga a gyógyítás. A tanításnak azt a for­ máját. Furcsán hangozhatik. nem sajátosan prófétai eleme tűnik fel: 1 Lk.A megfékezett erő. a viharos felinduláson uralgó nyugalom. mind ilyen rokonvonások.

"3 Kemény és éles szavakat tudott mondani. hanem egy határozott „vagy-vagy“ elé állította ő k et. Másfelől az sem kér­ déses. Hogy Jézus padagogiai okokból egy igaz­ ságot elmellőzne. hogy egy pogányt zsidóvá tegyenek. 12. inkább elriasztotta magától a tömeget. 15. Mily nagy szerepet játszik nyilvános működésében az egy­ szerű. 14. nála a padagogia nem egyetlen és nem minden. egyoldalúságukban és bántó mivoltukban állítani fel.2 nem vesztegette meg ellenségeit. „kik megkerülték a tengert és a földet. — 3 Mt. sem­ hogy kereste volna. a lélek gazdagságának mások leikébe való ez a fokozatos átönté^e. Jézus prófétai hivatásának határai között padagogus volt. hogy Jézus személyiségének nyugodtan ta nító nevelői modorát gyakran nagyon is erősen hangsúlyozták. 25. Tüzet akart gerjeszteni „és az már m eggerjedett!V tanítványait nem lassanként emelte a magasba. mint Jézusnál? A próféták működése életükkel * Uc. hanem semmivé tette. 49. Semmire sem becsülte ellenségei félszeg és megalkuvó térítgetéseit. s köv. Ki akar vele perbe szállani? A próféta nem lehet mindig padagogus! És m égis! Mindent egybevetve. hogy Jézus nem a szokott csapáson haladó padagogus. s melyeknek értelme csak megfeszített fára­ dozással tárult fel. hogy Jézus impulsiv prófétai természete előtt a pádagogiai elemnek egészen háttérbe kellett szorulnia. Úgy áll a dolog. 23. melyek levertek és sebeztek. szerette a dolgokat egész riasztó merevségükben. tanszerűségre fektetve! Melyik ószövetségi prófétánál játszik oly nagy sze­ repet a tanítványokkal való személyes érintkezés. . vagy végső céljait egyelőre elejtené : efélét nála sohasem tapasztalunk. — 2 Lk. világosságra. mesterkéletlen tanítás! Hogyan van példázataiban min­ den az egyszerűségre.a pádagogiaL Általában azt gondolták.

Jézus minden eféle törekvéstől teljességgel szabad volt. a ki „a míg nappal vagyon" serényen és jókedvvel dolgozik! Tekintetbe kell vennünk azt is. Jézusnak semmi köze az essenusok sektájához.együtt m egszakadt. hogy Mestere nagy mtívét lelkesen vigye tovább! Nagyon gyakran vonatkozásba hozták Jézust a kegye­ seknek azon. hogy Jézus az essenusok modorában szintén egy rendet alapított. a tehetséges és kész tanítványok egész serege állott elő. -mely Jézust az essenusokkal vonatkozásba akarja hozni. a világtól való teljes elzárkózás és a világi foglalkozásokról való lemondás alkotta. akkoriban igen tekintélyes és nevezetes osztályával. Utaltak arra. vagy a rendnek csak novicius tagjával érint­ kezik. legfennebb egy-egy tanítvány akadt. hogy a ki egy nem sektabelivel. Erre nézve mindenekelőtt a magán tulajdonnak tanítványai szűk köré­ ben való teljes megszűntetését hozták fel parallel gyanánt. Alkalmasint e vonatkozásból akarták megérteni azt a tényt is. tisztulásnak kell magát alávesse. kiknél előírás volt az. mint ők. hogy Jézus épúgy tiltotta az esküvést. Az essenizmus világkerülő szerzetesség v o lt. felavatásokban. hogy az essenusok rendje sakramentum-gyakorló egyesület volt: kegyességük főleg szent cselekményekben. lényegét a túlhajtott sektáskodás. s azt hitték. Mikor Jézus élete véget ért. melyet mi éssenusok neve alatt ismerünk. ki még egy kis ideig megőrizte a mester emlékezetét és hatását. munkájában minden a szellemire és a személyesre irá- . mert tisztátalanná lett! Miköze e sekta zárdái visszavonulásához annak a Jézusnak. kereken vissza kell útasítanunk. Mit is kezdett volna Jézus ezekkel a különös szentekkel. hogy Jézus élete minden munkaerejét tanítványok gyűjtésére fordította. Nekünk azonban minden olyan kísérletet. mosakodásokban és közös áldozati lakomákban állott.

A hol feltűnt. mikor élete utolsó estéjén a kenyeret és bort. Jézus nem keresztelt. az ő nevében való keresztelést gyülekezete találta ki. úgy talál­ juk. a komolyságot és a fődologra való törekvést. titokteljes vonzóereje? Ha beszédének formáját tekintjük. innen a tanítás nyugodt tónusát. sereg véradóit össze a hallgatókból és „seregenként kísérték a pusztába". mint testét és vérét. A mit ő csinált. Jézus mindkettőnek a legjavát egyesítette. Csupán a tudós-iskolák azon modorától és vitáitól maradt egészen távol. Szíve­ sen vette igénybe a synagogát. egyszerű házakban. de nem szorítkozott tisztán csak arra. adá tanítványainak. a „pádagogiait". az semmi szín alatt sem egy szerzetesrend alapítása volt. a szemléltetés gazdaságát és változatosságát. Miben állott Jézus beszédének csodálatos. sereglett a sokaság a nép csodálatos emberéhez. mint János. vagy a szabad ég alatt. hogy az középhelyet foglal el a régi próféták btínbánat-hirdetése és az írástudók' tanítása között. Akkor is. Jézus működésének legnagyobb része tanításból és predikálásból lelt ki. Sokkal szívesebben tanított és prédikált az utcákon és tereken. aligha gondolt valami megismétlendő cselekmény szerzésére. A hol megjelent. a „h e g y e n v a g y a tengeren álló > csolnakról. a vallásos és erkölcsi élet mindennapi kérdéseibe való elmélyedést vette. A nép kétségen kívül megérezte Jézus beszédének mindenekfelett . messzi vidékekről tódultak hozzá és messzire elkísérték. mint az írástudók. mint n épszónok lépett fel. hogy nehány csupán felszínen lebegő hason­ latosságnak ítéletünket megzavarnia nem szabad. az for­ mában és szellemi tartalomban egyaránt annyira külön­ böző attól. Jézus Galileában. melyek főként Galileában divatoztak. Amire pedig a tanítványok gyűjtésével törekedett Jézus. Amonnan a súlyt és erőt.nyúlt. E célra minden helyet alkalmasnak talált.

legnagyobb részét tisztán a törvény ceremoniálís részének ezerféle intézkedése töltötte ki. az nem volt különböző kortársaiétól. többé-kevésbbé szellemes ötletek. ha nem tehetett másképen. hanem az élő Istenhez fakart vezetni általa. 26. az írás egyes helyeinek a szokott mesterkedés szabályai szerint való fejtegetése. Egyébként szívesen helyezte szembe az írás szavát az írás szavával. hanem csak a célhoz vezető eszköz. A rabbinusi tanítás jellemző vonásait a tudós elméskedés. ellenségeivel való vitáiban. azt kivette az írásból. az ember semmi örömét nem találta benne. mert Jézus nem az írást akarta magyarázni. s korlátait csak akkor törte át. a mi nem volt használható. az egyszerűen kiesett Jézus igazságra törő leikéből. épp oly alázatossággal !M k. s köv. 12. mint az írástudók. hogy az írás Jézus előtt is tekintély volt. de épen csak úgy mellékesen. .1 Az ) írás" és a törvény azonban sohasem volt előtte öncél. í." A mit a nép az írástudóktól hallott. a tekintélyt a tekintéllyé^ De ha az írás tekintély volt előtte. az valóban írástudomány volt. Ő is feltétlen tisztelettel hajolt meg az általános „meg van írva" elv előtt. s bizonyításait egyszer-máskor ő is az írás betűjéből vezette le. Bizonyos. s köv.tartalmi ellentétét eddigi tanítóinak szokásos modorával szemben: „Úgy beszél. nevetséges szörszálhasogatások és torz anekdoták képezték. hogy az neki mindig egészen öntudatára jutott volna. A mi e célhoz használható volt. Ami Jézusnak az íráshoz való theoretikus maga­ tartását illeti. (Pl. 12. de ezt is anélkül tette. Emellett csak úgy mellékesen jutott valami jó és használható a vallás és a morál szá­ mára. mint a kinek hatalma van és nem úgy. — 2 Mk. Az egész az írás betűje és annak magyarázata körül forgott. 10. 36 . üres és kápráztató kombinációk.

azt is. hogy ezen formák közül szinte kivétel nélkül csak egyet becsült sokra: a tanító példázatot. a tulajdonképpeni tanító példázatot. mint senki másnak. mely­ ből semmi sem tapadt egy elmúlt világhoz. amit mi para­ doxonnak1 nevezünk. mókázni és felületes érdeklődést 1 Mk. . állott a beszéd formája is annyira rendelkezése alatt. saját kiapad­ hatatlan gazdaságú személyisége áll előttünk! A mivel Jézus megajándékozott. jóságával és hűségével. Jézus nem talányokat adni. Jézus maga akart valamit mondani. Beszédének jellemző formája a péld á za t . a találós mesét és kérdést. eleven kegyesség volt. beszédeiben ő maga. általa felismert törvényei előtt is. de beszéde ott is hasonlatokból és képekből szövődik. Az evangéliumok maguk is „példázatának nevezik Jézus minden beszédét. a mesét. nem „szellemeskedni. Itt volt a lényeges különbség. ahol nem a pél­ dázatok összefüggő formájában mozog. az az élő Isten volt. szent akaratával és kegyelmes Ígéretével. a symbolikus elbeszélést és az allegóriát. mivel példázatainak szinte mindig eminenter gyakorlati irányuk volt. Nagyon jellemzi Jézust. Különben abban az időben példázatnak nevezték a bur­ kolt vagy képes beszéd minden lehetséges formáját. Amivel Jézus meg­ ajándékozott. így a szorosabb értelemben vett parabolát. Ránkmaradt beszédei között terjedelem és jelentőség dolgában példázatai állanak első helyen. mert egészen komolyan vette a dolgát. 7. És épen. az élő valóság.és bennsőséggel hajolt meg Istennek a természetben és az emberi életben nyilvánuló. Jézus beszédében nincs semmi üres játék és okoskodás. 17. Jézus egy kijelentését parabolának (masai) nevezi. holott mi tényleg paradoxonnak mondhatjuk. semmi céltalan szellemeskedésbe való bocsátkozás: hanem lélekemelő komolyság és kemény szigor.

mely szerint Jézus példázatait a nép konokká tételére mondotta. de a napi élet és az általuk ismert világ közepébe belesugározta Isten örök gondolatait. Hogy Istenről való nagy gondolatainak egyikétmásikát.1 Ez egy későbbi idő dogmatikus böl­ cselkedése. melyen hallgatóit a közelfekvő. az formában és tartalomban egyaránt annyira érintkezik Jézus példázataival. n. A mi a zsidó irástudóság mindenesetre későbbi hagyományából a példázatok felől előttünk ismeretes. hanem tanítani akart. Ezáltal a példázat Jézusnál hiddá lesz. hogy Jézus tiszta képét elhomályosítsa. szinte felkínálja magát. 1 Mk. felhoz egy esetet a hallgatóihoz közel fekvő világból. melyről éppen beszélni akar. Hallgatói egy kevéssel előbb még amott voltak. mint Márk evangélista és az őt követő többi evangélisták azon felfogását. a mindennapi életben munkálkodó embereknek. Jézus olyanoknak vette hallgatóit. mint a milyenek való­ sággal voltak: a föld porában verejtékező. hogy itt semmi véletlen el nem fogadható. hogy Jézus e módszerének elsajátításáért a synagogával a legközelebbről megismer­ kedett. Az sem kétséges. 4. Tanításait hasonlatokban közölte. Nem lehet valami fonákabbat elképzelni. melynek semmi értéke nincs és csak arra való. De Jézusnak és paraboláinak világosan felismerhető természetén ez a bölcsesség szétpattan. a természet birodalmából a szellem biro­ dalmába vezeti át. .kelteni. Jézus beszédének e formáját is kora irástudóságának köszönheti. most egy kis fáradsággal már emitt vannak. Példázatainak alapgondolata mindig könnyen és egysze­ rűen kitalálható. mú­ landó jelenségek világából Istennek és az ő gondolatainak örök világába. s köv. világossá tegye: elmond egy egyszerű történetet a mindennapi életből.

melynek lényege világos és egyszerű. Jézusnál a példázatnak egy oly faja keletkezik. mint a népnek a túdósiskoláktól távol felnőtt fia. hogy amit látott. Jézusnál pedig élő kegyességet! Az írástúdók példázatainak egy holt tudományosság eről­ tetett gondolatait kell illustrálniok s e miatt gyakran — (semmiesetre sem mindig!) — maguk is erőltet étté és mesterkéltté lesznek. — ő is úgy tudta nézni. De ez a remekmű egészen a praktikus célt: a nép fölébresztését és tanítását szolgálta. szabadon és suverán módon uralkodott. azt tökéletes és egyszerű módon tudta kife­ jezni. mellyel e formát kezelte. . így alkotta meg remekművét. az írástudók csak dadogtak. mert a dolgokat. az írástudóktól leste el. a parabolát. mely ment marad minden művészieskedéstől és egyedül a való­ ságra irányúi! Ezért marad meg Jézus a példázat meste­ rének! Jézus beszélt. És ami a f ő : az írástudóknál írásmagyarázatot találunk. hogy a synagogabeli példázatokban szinte semmi sincs. amint vannak.S mivelhogy Jézus befolyása a későbbi zsidó írástudóságra ki van zárva. Tudta. S a mint e célból a beszéd e formája felett mesterileg. Megjegyzésre méltó. ami jelentőségteljes és példázatra való s megvolt az az adománya. Jézus ezáltal nem lesz kisebbé. meglátta bennük azt. mert paraboláinak a rabbinusok felette rokon paraboláival való összehason­ lítása egyenesen azt a felülmúlhatatlan művészetet mutatja. ami a természetből volna merítve. Jézus minden hangot megtudott ütni. csak az marad fenn számunkra elfogadhatónak. Jézus a példabeszédben igazi művész. példázataival a termé­ szetben él és mozog. éppúgy rendelkezett minden más esz­ közzel is. hogy ő. — mint az igazi művészek általában. hogy Jézus parabolás beszédmódját a synagogákban. mig Jézus gazdag és szabad mivolta már abban is mutatkozik.

22-ben a kicsinyeskedő farizeusi Kazuisztika és beszédmód mesterkedését utánozza. Lk. hanem a nép testi fogyatkozásai is szánalomra indították őt. 5. Nem nél­ külözte a humort sem. 5. talán Lk. ö. V. A szükség és lemondás. 17. mikor ellenségeit tette semmivé. 19. 14.mely vándoréletében kísérte. amellyel Jézus Mt. p l. Az evangélisták Jézus tanítói működése mellé helyezik g y ó g y ító munkásságát.1 satirát és iróniát2 csak ritkán alkalmazott.3 Minden helyre megtalálta a megfelelő szót és eszközeiben nem hibázott. aligha érintette Jézust fájdalmasan. 5. Lk. Humor van az igazságtalan sáfár példáza­ tában . ahol betegségre vagy bénaságra talált. hogy azok biztosan egyoldalú paradoxonok. 7. 10 24 s köv. 7. sziveket lebilincselő igazság. értett ahhoz. De másfelől nem volt socialis reformátor sem. 7. i6. stb. ott segített. 5.. 15. 2 A mód. a hogy tisztelői gyakran rajzolni akarnák. tudott velük erkölcsi heroismust ébreszteni. ö. 11. 3i. ironikus. de véleményét szerette paradoxoni élességgel juttatni kifejezésre. 5. Mk.s köv.: Mt.-ben is. hogy a jelenvaló lét terhének súlyát szelíden enyhítse. 39 s köv. 11. s köv. 3 Jézus legélesebb és legmerészebb kijelentései közül soknak helye­ sebb értelmét nyerjük. ott gyógyított. De beszédének tökéletes formája mögött mindig ott áll a nagy. . képes volt őket lángoló haraggal föllobogtatni. tanító előadással meggyőzni. 1 Mt. 29 . 26 >Mk. s köv. hogy tekin­ tetét nem egyedül a szellemire irányította s munkáját nem csak arra fordította. De ahol előtte is valóságosnak látszó szükség mutatkozott. inkább gazdagnak érezte magát. 14. ha máskép meddők voltak.. Mk. ha tisztába jövünk azzal. szavait kemény acéllá tudta ed­ zeni. Jézus „tanított és gyógyított". Egész lényére és természetére jellemző az. 47. V. Jézus előtt e kettő: szellemi és testi* a legszorosabban összefüggésben állott s nem volt oly túlontúl szellemi. . 13 s köv.hogy hogyan kell az elméket nyugodt.

vagy Blumhardt ima általi csodagyógyításaira Boll fürdőben.2hypnozis eseteiről beszél. kizárólag vallásos. Jól tesszük. hatalmas benyomással. — legalább a földnek abban a szegletében. hogy azok a testi életre is kihatottak. Vallásos történetek egészen a mi modern korunkig mutatnak fel analóg eseteket. szellemi eszközökkel élt. sympathia.1 Jézus gyógyító eljárása psychikai: a lelki élet erőit hozta oly erős mozgásba. A modern tudomány ilyen­ kor a suggestio. hogy a gyógyításnál mi a lehető és mi a lehetetlen. ahol Jézus élt. Az orvos egyaránt használt jó és rossz eszközöket. A hagyomány szerint csak ritkán használt más eszközöket is. hogy a betegekben és szenvedőkben az Isten küldöttét meg­ illető bizalmat tudta felkelteni maga iránt. ha ezen analógiák tekintetbevételekor a lehetőség határait ev. úgy. autosuggestio. megragadja a kezét. hogy Jézus rendkívüli sikerű orvos volt. avval a csaknem kiszámíthatatlan erővel. Különben Jézus életének ez az oldala nem egészen egyedül álló. vagy egyszerű imával is. ennyi az egész. melyet Jézus személyének erejével az em­ berekre gyakorolt. a kezdet kezdetén állott. Számot kell vetnünk azzal az egész különös. A betegeket az égi atyába vetett rendületlen bizalom és a benne működő isteni erő által gyógyította.Azt mondhatjuk. kezével megérinti. Isten titokzatos nevének kiejtésével. Gondoljunk a Jourdesi búcsúkon történt valóban meglepő gyógyításokra. Az embereknek minden fogalma hiányozott arról. . varázslás minden praktikájával. Jézus eljárása egyáltalán csak lélektanilag érthető meg. mint orvos. de egyszersmind a kuruzslás. Mondhatjuk hogy Jézus.-i elbeszéléseink tekintetében jómesszire kitoljuk. Az orvosi tudomány abban az időben. Való­ ságos orvosszerekkel is gazdálkodott. Gyógyító szót mond a betegnek.

mely a tömegnek az ő mindig sikeresen gyógyító orvosa iránt érzett szinte kibeszélhetetlen bizalmában rejlett. Számolnunk kell magával e gyerekes, naiv néppel, mely­ nek még nem voltak reflexiói a lehetőség határairól és mely a csodával szemben még kételkedést nem ismert s éppen ezért bizalma erejével képes volt a lehetőnek egész a határaiig törni. De e határok, Jézus gyógyításának felté­ telei még az evangéliumi hagyományban is egész vilá­ gosan felismerhetők. Ahol Jézus nem talált hitet, ott nem tudott gyógyítani.1 Különösen fontos az, hogy Jézus csodatettei közt újra és újra feltűnik a gyógyítás egy különös fajtája: a dámoniakusok orvoslása. E betegekben teljes bizonyossággal őrültekre ismerhetünk, sőt még az őrültség és idegbetegség egyes formáit is világosan meg­ tudjuk jelölni. így: Mk. 5 . 22 . s köv.-ben = dühöngés; Mt. 12.22-ben = lathargia; Mk. 9. 17-ben = epilepsia. stb. A nép képzelete u. i. e betegségek ijesztő és ért­ hetetlen jelenségeit egyenesen bizonyos gonosz szellemek, damonok befolyására vezette vissza, kikről azt hitte, hogy a betegeket megszállják. Jézus, ezen külső képzetekben egészen korának fia lévén, szintén osztotta e véleményt. Kiűzte a betegekben lakó ördögöket. Ami gyógyításainál tényleg működött, az rendkívüli lelki erejének csillapító, megnyugtató hatalma volt. Nyilvánvaló, hogy ép ezen a téren volt Jézus sikere a legnagyobb, mivel itt nyílt leg­ nagyobb munkatere a személyes hatásra. S ha ezen sze­ gény szenvedőknél semmi tartós hatást nem ért is el, legalább igen gyakran szerzett ideiglenes megnyugvást lelki életüknek. Gyógyításai közül sok csak pillanatnyi eredményű volt, melyre annál gonoszabb visszaesés kö­ vetkezett. Ezért mondták, hogy az ördög kiűzetett, de
1

Mk. 6, 5 s köv.

más gonoszabbakkal tért vissza. Jézus gyógyítási eljárá­ sára mutat reá az elűzött és visszatért dámonról szóló parabolája.1 Maga Jézus gyógyításaira nagy súlyt helyezett. Ö r­ dögűzéseiben egyenes ismertetőjelét látta a bekövetkező Istenuralom közvetlen közelségének, melynek bizonnyal a Sátán és ördögeink legyőzésével kellett kezdődnie.2 Keresztelő János követei előtt, kik megkérdezték, hogy ő e az „eljövendő", csodás gyógyításaira mutatott,3 mert azok ama boldog új idő jelenlétének bizonyságai voltak előtte, melyben minden nyomorúságnak és fájdalomnak el kell tűnnie. Jajt kiáltott Khorazin és Betsaida felett,4 mert minden jel és csoda dacára sem hívének. De valami határozottan rendkívüli dolgot csodatételében sohasem látott Jézus; sohasem hitte, hogy annak őt a nép szemé­ ben feltétlenül Isten által küldött Messiásnak kell bizonyí­ tania. Hiszen egész elfogulatlanúl beszél arról, hogy a farizeusok tanítványai is tíznek ördögöket,5 s mikor a néptömeg jelt kíván tőle, (nyilván valami egészen különös csodát, hogy a legsötétebb értelem előtt sem ellenezhető módon bizonyítsa be isteni küldetését) felháborodva vona­ kodott jelt mutatni.6 Szerinte a csodák csak a már hívő telkeknek voltak bizonyos ismertető jelek: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad. " 7 Mikor tanítványai örvendve térnek vissza hozzá, hogy sikerűit nekik dámonokat kiűzni, így szólott: „Ne azon örüljetek, hogy engednek nektek a lelkek, hanem azon, hogy neveitek felírattak a menyben." Jézus bennső világának és szellemi erejének hatalmával a csodahit minden enthusiasmusát elnyomta.

Az evangéliumi hagyomány Jézust rendkívüli, absolut értelemben vett csodatevővé teszi. Előtte Jézus a világ­ feletti Istenfia lön, ki minden lelki összeköttetés nélkül egyenesen belenyúl a természeti élet rendjébe, halottat támaszt, a tengeren jár, a szelet és hullámokat elcsititja, nehány kenyérrel ezreket vendégel meg s a lehetőségnek semmi határát nem ismeri. A hívő gyülekezet az ember Jézus alakját a csodák aranytalpazatára helyezte. De alakja aránylag könnyen leválasztható onnan. Mert ha pontosan megvizsgáljuk, úgy találjuk, hogy Jézus élete u. n. csodás elbeszéléseinek a nagy tömege tényleg psychologiailag megérthető, a többinél a históriai igazság a felszínhez közel lappang, s ha a hagyomány mázából egy keveset eltávolítunk, azonnal előtűnik. Tényleg csak nehány elbe­ szélés marad, melyekben határozottan csodás, minden analógiát nélkülöző történet forog szóban. Ezen elbeszé­ léseket aztán, mint a legendák túlsarjazásait, ki kell gyom­ lálnunk. A csodás elbeszélésekben, melyek az evangéliu­ mokban oly nagy tért foglalnak el, mégis egy kiválóan históriai mag marad; bennük jút kifejezésre Jézus életének egyik határtalanúl vonzó oldala. Jézus megszánta népe lelki és testi nyomorúságát. „Tanított és gyógyított. 1 1 Vessünk egy pillantást még egyszer Jézusnak, mint kiváló g yó g yító n a k képére. Milyen rajongással üdvö­ zölte a nép minden nyomorából való megmentőjét, s milyen kimondhatatlan bizalommal vette őt körül! Ahová ment, mindenütt feldobogtak a reményüket vesztett szivek, fölragyogtak a megtört szemek, kitárultak feléje a betegek lankadt karjai. Teljesen megbíztak benne és mindenre képesnek tartották őt. Jézushoz vitték gyógyíttatni a test és lélek minden nyomorát. A nyomor és félelem sikol­ tásai, a belé vetett bizalom bősége, a segítség utáni epekedés, a betegek dadogó könyörgése, az öröm ujjon-

vagy gyülekezetet. s köv. Egyre élesebben ítélkezik a könnyelmű. Nemcsak a nép befolyásos vezetői. Még élete utolsó napjaiban sem hagyott fel azzal *Mt.? Műve tartósságára nézve Jézus valóban nem tudott szabadulni attól a be­ nyomástól. hogy munkája nagyjában és egészében meddő marad.2 Bizo­ nyos humorral nézett le „a gyermekek" azon csapatára. A pogányokat eleintén nem vette tekintetbe. És Jézus. sektát. mely eleinte hallatlan lelkesedéssel fogadta. e—». mely nem akarja magát vezetőihez alkalmazni. Tanítványaiból nem alkotott a néptől elvonuló rendet. mind szomorúbbakká válnak jöven­ dölései bekövetkező végzetéről. . mert úgy érezte. mely elvesztésére lépésről-lépésre közeledik. ha csak tehette. a milyeneknek épen ő akarja. a papok és leviták. érzékies és külsőségek után kapkodó népről. az írástudók és előkelők távolodtak el tőle s állottak nyilt ellenmondásban és keserű ellenségeskedésben vele. hogy Istentől küldött vezéreinek kell olyanokká lenniök. £4. Munkájában mindazonáltal nem hagyta magát meg­ zavartatni. hanem hűségesen kitartott népe mellett mind­ halálig.gása és zokogása s a hála könnyei vették körül Jézust naponként. 13. 15. w. végső kimerülésig gyógyított mindenkit. — 8 Mt. hogy Izrael népének elveszett juhaihoz küldetett. hanem azt hiszi. Népe körüli hűséges fáradozását symbolizálta a terméketlen fügefáról szóló parabola kertészében. Izrael népét akarta megnyerni Istennek s ezért határtalan türelemmel munkált a nép egészén.1 Működése a nép egészére irányúit. — 2 Lk. hanem a néptömeget is. 11. Jézus egyre jobban elveszítette kezéből. Jézus mindenesetre népe körében és Izrael hatá­ rain belül működött.

hogy a nép egészét megnyerje. a II.1 Tanít­ ványainak megtiltotta. az még kérdéses. A tanítványok közül különösebben követőinek egy szükebb köre lépett elő­ térbe.2 Csakis így érthetjük meg Jézus tanítványainak legjobb esetben tartózkodónak nevezhető viselkedését főkép Pál apóstól pogány-missiójával szem­ ben. ö . 13. 9. kiket később a „tizenkettő“-nek neveztek. Erre mindenesetre befolyt az a külső-körülmény is. 1. 5 V. 10. hogy az apostolok névjegyzékei határozott ingadozást mutatnak a tizenkét tanítvány neve felett. 3.^3Arról az időről. V. 10-ben levő jóslat az összefüggés zavarása által világosan későbbi betoldásnak bizonyul. 6.: Mk. ellentmond neki. Ján.4 Egész munkájával és életével híven megmaradt népe körében. i2. A Mt. Viharos erővel s régi energiájával lobban haragra a templom megfertőztetői ellen s odahelyezi magát a nyilvános érdek­ lődés középpontjába.. s egyenes parancsot a pogánymissióra sohasem adott. Ünnepélyesen vonult be Jeruzsálembe s Messiásként fogadtatja magát. s köv.5 1Mt. a hol a „pogányok" szó hiányzik. 15. Arra sohasem gondolt Jézus. paralellel. .a kísérlettel. i6—19. 18-ban levő keresztelési küldetés nem a „törté­ neti® Jézus szava. 10. 2. 4 Közelebbről I. 28. A pogányok földjén csak ismételt tusakodások után gyógyított. u —1 6 .. mikor a pogányok is Isten országában lakoznak. s köv. Jézus legfennebb sejtelemben beszélt. n . Lk. 3 Gál. hogy működését idegen területre helyezze át. s köv. 21. a Lk. 43—49. fejezetben. Hogy Jézus életének egy meghatározott pontján épen e tizenkét tanítványt választotta volna. 1. 2. s köv. hogy „a pogányok útjára". 2 Mk. s köv. hogy Jézus munkálkodását élete végén mindinkább tanít­ ványai köré koncentrálta. 13. 21. A tanítványok gyűjtése Jézus életének egy igen szembeszökő vonása. samaritánus városba térjenek. Csel. Mt. 5. Az a tény. A Mk. ö.

— ebben az evangéliumi hagyo­ mány Pál kora óta egyező — hogy a Jézushoz szoro­ sabban hozzátartozó tanítványok eleitől fogva e célra Jézustól előkészített és nevelt missionáriusoknak érezték magukat. Gyakran a tanítványok egy még szűkebb körében látjuk Jézust. Aligha áll meg az a másik vélemény is. De maguk. az csak halála után állott elő. s köv. 1 . Visszafelé tekintve. Futólag merül fel és ép oly gyorsan el is enyészik az egész. Valószínű.Egyáltalán kérdéses. egyházat semmi esetre sem akart alapítani. vándorpredikátor-derékhadat akart alkotni. Y Mk. János. hogy Jézus helyzetének és munkájának növekvő reménytelensége miatt ép oly gyorsan feladta megkezdett kísérletét. hogy Jézus körűi a tanítványok egy szűkebb köre csoportosult. hiányzik annak minden következménye. hogy megbízhatunk-e Jézusnak egy ilyen nagyon is számszerinti. hogy Jézus közelebbi tanítványaiból egy missionarius. a mily hirtelen elkezdette volt. e kis körhöz tartozó személyek is változók. E tudósítás azonban mindenesetre lazán és belső összefüggés nélkül áll az evangéliumban. hogy hirdessék Isten országa közellétét s tanítsanak és gyógyítsanak. hiányzik ezen utasításnak minden előkészítése és belső megokolása. 6. 7. Bizonyos azonban. előre tekintve pedig. külsőleges választási eljárás sában? Annyi bizonyos. Az evangéliumi tudósítás szerint tanítványait egyszer tényleg elküldötte 1 azzal a paranccsal. E célból követelt Jézus tanítványaitól mindent. mint ő. Mi volt Jézus szándéka a tanítványok gyűjtésével? Gyülekezetei. Jakab társaságában. három hűséges köve­ tője: Péter. hogy az a nép körében szélesebb rétegekben és nagyobb nyomatékkai juttassa érvényre a bűnbánatról és Isten országa közellétéről szóló prédikációját.

hogy a tanítványoknak „a föld sója. . hivataluktól. 8 Mt. 13. 9. hogy vele legyenek" — mondja egyszerűen és természetesen Márk. mert az evan­ géliumi hagyomány nem elég gazdag és bensőséges arra. nem alkalmas az Isten országára".4 Jézusnak tanítványaival való közös vándorélete a célhoz vezető eszközből mindinkább öncéllá lett. „Azért választotta őket. 16. Jézus tanítványai körében és a velük való közösségben egy új életközösség első alapjait rakta le. De ez egyszer fantáziánkat is megfeszíthetjük. s köv. min­ dent feláldozó lelkesedést akart fölgyújtani tanítványaiban. 5. házaséletüktől. testvéreikről. Tanította. 14 28. A mis­ sióra való nevelés gondolata háttérbe kerül s helyébe az egyszerű.2 Kijelentette. s nem tart az övéivel való meghasonlástól! De a jövendő hivatáshoz való felszerelésnél még többet is adott Jézus tanítványainak. az istenfélelmet. Mk. hogy abba mélyebben belepillanthatnánk. hogy „valaki az eke szarvára veti kezét és hátra tekint. hogy érte mindent elhagyjanak: s ők eladták mindenüket.1 Jézus mindent merészelő heroizmust. mely nem remeg a pallóstól sem. — 4 Mk. értékét önmagában hordozó erkölcsi közösség lép.. 10. s köv. mely r semmi embertől való félelmet nem ismer. Lk. — 2 Lk. se—83.Eléjük állította a nagy „vagy-vagy“-ot: elszakította tanít­ ványait családjuktól. Lk.3 Erények gyanánt hirdette a hitvallást a nagyok és hatalmasok előtt is. 14. 3. 14. lemondtak szüléikről. 34. a hősiessé­ get. 10. üdeségét és bensőségét most már csak távolról sejthetjük. A kép1 Mk. Jézus tanítványaival való életközösségének gazdagságát. — . cselédjeikről. barátaikról. 21. hazájuktól. a világ világossága" kell lenniök. 1. 62. követelte. a legkedveseb­ bekre való tekintetnélküliséget Isten akaratáért.

a hegyen. magányos vándorútjain. mint azok elé. egészen a csendben. szabadon a hétköznapi élet minden feltételességétől. A tanítványok ezen szűkebb köre mellé sorakozik Jézus tö b b i követőinek . Jézus nem minden tanít­ ványa elé állított oly kemény követeléseket.3 . kikről gyakorta mondotta. ahol Isten oly közel van a lélekhez. képzetlenek és jelentéktelenek. egy új emberi életfolytatás első hajtásai. kiket a missióra toborzott.1 Jaj annak. egészen a személyinek és szelleminek régiójában. látatlan világban mozognak egy új életközösség első csirái. aki e tehetetlen és tanácstalan kicsinyek közül csak egyet is megbotránkoztat!2 Mindenekelőtt figyelemre méltatta a társpdalom kive­ tettjeit. E csendes. Legnagyobb előszeretettel épp az egy­ szerű nép követte őt. . amit a bölcsek elől elrejtett". amint a félreeső kunyhókban pihen.zelet világánál látjuk Jézust barátai kis körében. látjuk a puszta magányában. azokat. szétszó­ ródva a családi hajlékokban is voltak a napi élet feltételei között élő barátai. Érdeklődött a zsidó népfanatizmus által számkivetett vámszedők iránt. hogy az Isten „megjelentette nekik azt. látjuk. . kikben a tömeg az idegen uralom eszközeit látta s érdek­ lődésével leszállóit még mélyebbre : az egészen elvetett és elveszett bukott nők és prostituáltak körébe is. Mi pedig tisztelettel állunk meg a távolban e kezdeteket előlünk eltakaró fátyol előtt. A vidéki falvakban. vagy csolnakban ülve a tengeren. Ott húzó­ dott el ez az élet egészen a magasban. Ezek voltak azok a „kicsinyek".. barátainak s az érdeklődőknek minden fokozatú és árnyalatú serege. kik az uralkodó farizeusi kegyesség fór mái közt egy vagy más okból nem tudtak existálni s ezért bűnösök és „világfiak" hírében állottak.

terméketlen tudóskodást találunk. porban csúsz­ . kik a nép előtt tekintéllyel és befolyással bírtak.3 írástudók és farizeusok jöttek vele vitázni. Az írástudók kicsinységekbe kapaszkodó. Végtére mind­ azok. 1 néha egy-egy írástudó is mutatkozott a láthatáron. tekintélyes nők siettek szolgálatára. Jézusnál a nép laikus gyermekének egyszerű űdeségét. De Jézus velük tényleg csak élete végén került elő­ ször szorosabb érintkezésbe s nem tudjuk határozottan. mások voltak: az Írástudók és farizeusok. hogy e kör hirtelen felgyűlt ellenségeskedése miért támadt ellene? Ellenfelei. majd itt. ha nem vetnénk még röviden egy pillantást Jézus ellenségeire is.2 vagy egy-egy féligmeddig megnyert előkelő és befolyásos tanácsbeli. kikkel Galileában küzdött.De előkelő emberek is jöttek hozzá. sőt személye magát Herodes királyt is nyugtalanította. Jézus tulajdonképpeni ellen­ lábasai s legelkeseredettebb ellenségei a tudósok. Képünk nem lenne teljes. szörszál-hasogató. majd amott kereste fel őt egy-egy gazdag tagja a felső köröknek. Jézusnál az egyszerűség és természetesség a fő. aristokrata sadduceusok bámulták meg a csodálatos szentet. formáiban bármennyire is hasonlított az övékéhez. belső lényegében mégis egy egész világ állott közöttük. Az írástudóknál a gene­ rációkon át plántáló dott torz és fonák bölcselkedés. döntő tusába szálltak Jézus ellen. bár végromlását mindenesetre a jeruzsálemi nagytanácsban uralkodó papi aristokrácia idézte elő. Mun­ kásságának külsejét tekintve.4 így az egész tarka népélet ott forgolódott Jézus alakja körűi. De figyelemreméltó e mellett. hogy ellenségeinek zömét nem Izrael papjai és cultus-őrei tették. Az Írástudóknál természetellenes.

káló emberek voltak. Jézus mindig a fődologra törekedett és erős reális érzékkel bírt. Az írástudóság a kazuistika, formaság és aprólékoskodás virtuozitása; Jézusnál a bűnbánatrahívás egyenessége, tekintetnélkülisége és kímélet­ lensége van. Az írástudók beszédét a nép már alig tudta megérteni: Jézus beszédében a született népszónok ereje cseng. A tudósoknál az írás betűje, Jézusnál az élő Isten a fő. Olyanok voltak ők, mint a tűz és a víz. A „céh­ beli" tudósok sohasem tudtak megbocsátani a laikusnak, mert az többet tudott, mint ők s a nép őreá hallgatott. Egyfelől ebben rejlik a halálos ellenségeskedés kezdete; másfelől pedig abban, hogy Jézus igazságszeretete és valóság iránti érzéke, e torz kegyesség arcfintorgatásaitól1 sértve, a húzódozás és kímélet minden korlátját keresztül törte s kíméletlenül és korlátlanul ömlött leikéből a szen­ vedélyes harag. Az írástudókkal való ellentétben nyeri alakja a nála nélkülözhetetlen kérlelhetetlenség és harci­ kedv vonását. Amilyen Jézus viszonya az írástudókhoz, éppolyan a farizeusokhoz is. A farizeusok tulajdonképen nem egyebek, mint az írástudók védői a nép között, a zsidó orthodoxia pietistái. Az írástudóság mustrája szerint a farizeusok voltak a valódi kegyesek. De ők az írástudói kegyesség szellemét csak Judeában juttatták diadalra s csak a judeai vallásosság lett farizeusivá, míg Galileát az írástudók később is úgy tekintették, mint egy, a vallás számára szinte elveszett földet, melynek egész népe ostoba és érzéketlen. Kisebb farizeusi körök azért ott is voltak, melyek természetesen egyedül jogosítottaknak tar­ tották magukat. Itt Galileában Jézus képes volt velük a
1 Magától értetődik, hogy az itt megítéltek közül nehány valóban személyes-hitü nagy tudós, mint Hillél, Oamaliel etc. kivannak véve.

jámbor kegyesek elragadtatására, a nép újjongása és tet­ szése közt felvenni a harcot. Meg is tette. „Mondom nektek, hogy ha a ti igazságosságotok nem lesz több az írástudók és farizeusok igazságosságánál, nem mehettek be Isten országába!"1 De az írástudósággal és a farizeusokkal való ellentét rajzolása oly messze visz Jézus munkásságának formáitól annak tartalmi része felé, hogy az abba való belemélyedés nélkül tovább nem tárgyalható.

i Mt. 5. 2o-

II. FEJEZET. JÉZUS IGEHIRDETÉSE. ézus azzal a híradással lépett föl, hogy Isten országa elközelgett; 1 s az a gondolat, hogy Isten országa közeledik, mindvégig ural­ kodó középpontja maradt Jézus igehirdetésé­ nek. Jézus eleinte nem tartotta szükségesnek hosszasabban fejtegetni, hogy mit kell érteni Isten országa alatt; népének minden gyermeke tudta azt. Mikor igehirdetését megkezdette, a nép, melynek körében fellépett, földre volt tiporva. Dölyfös urak basáskodtak az országon: Judeában az „istentől elátkozott" rómaiak, Galileában a gyűlölt herodesi dynastia egyik hercege, kit a rómaiak helyeztek oda. A népet durva adószedők, a hatalmon lévők kreatúrái sarcolták. És ez a szegény, keményen dolgozó, minden örömöt nélkü­ löző nép sehogy sem tudott eligazodni abban a tűrhe­ tetlen, ellenséges és hideg világban; szellemi vezetői keveselték kegyességét s ha rendelkezéseiknek csak vona­ kodva engedelmeskedett, azonnal a törvény tövises útjára mutattak s odarendelték, ha azon „igaz" kegyességnek, melyet a tudósok dolgozó szobáikban kieszeltek, százféle rendelkezését teljesíteni nem tudta.
i Mt. 4. 17.

Ekkor jön Jézus és hirdeti: örüljetek és újjongjatok. mely minden körülményt megfordít. arra az új fényes napra. melyet Izraelnek ősi reménységei szerint valamikor még meg kell érnie. mert tiétek az Isten országa!" Innen van. Környezetében nem látott egyebet.De a nép szívének mélyén ott szendergett a vágy Isten országa után. ezért szólott csupán a végítélet és megsemmisülés borzalmairól. élettörténete felé ezt írták: Evangélium. az éhség és szomjúság. bölcselkedő kegyesség elbizakodottságát. hogy mikor Jézus tanítványai később működésének egész lényegét össze­ akarták foglalni. szegények. boldog emberek! Az Isten országa elközelgetett! Milyen más volt Jézus híradása. i Sovárgott arra a mindeneket felülmúló csodás és nagyszerű jövőre. mint egy termé­ ketlen. j örömhír. mely azt mondja : „Az ítélet van itt!" Először azonban az Isten országáról való híradásnak Jézus egy másik alaphangját pendítette |. Látni fogjuk majd. hogy Jézus ezen izén étén ek is: „az Isten országa el­ közelgetett" — megvan az a másik arculata. hogy gyötrődő népének elkínzott és érzéketlenné vált leikébe egy reménységgel és örömmel teljes sugarat ragyogtasson be: „Boldogok vagytok. mely valamikor hatalmas útat tör magának áradó fényhullámaival s elriasztja a fájdalom és nyomorúság. a sóvárgás és elhagyatottság éjszakáját. mint a Keresztelő Jánosé! Keresztelő János az ország déli részében lépett fel. vágyott a világ ama nagy megmozdulására. Elsősorban azt látta szükségesnek. Ez az „örömhír" így hangzott: Az Isten országa . egy elfajiíit papi kaszt kevélységét s a nagyvárosi nép könynyelmű frivolságát! Ezért lett János prédikációja Isten országáról olyan kemény és haragos . m eg: az Ígéretet.

1 A „basileia* görög kifejezés országot és uralmat egyaránt jelent. Ezt nem­ csak Jézus egyes határozott és világos szavai bizonyítják.(uralma) elközelgett!1 Jézus nem mondta népének: itt a pillanat. De megfogja teremteni és pedig hamar. akik akkor már — főképp Galileában — mozgolódni kezdettek. most erőszakolja ki Isten országának eljövetelét. 2 Az nem tagadható el. 23-) hanem mindenek előtt a jövőről szóló igehirdetésének egész termé­ szete. Emeljétek fel szemeitek és várjátok a csodát! Mennyire naivnak és különösnek látszik első pillan­ tásra Jézus gondolatvilága! Mily szorosan meghatározottnak tűnik fel igehirdetése az egykorú zsidóság gondolataival és váradalmaival szem ben! Könnyű megérteni ebből. 3#. majd a másik. (Mk. hogy Jézus nyilatkozataiban Isten országa sokszor. Jézus előtt ellenkezőleg megdönthetetlenül bizonyos volt az. most cselekszi meg. 9. hogy múlandó emberi munka Isten országát égy ujjnyival sem hozhatja közelebb. hogy a világ nagy. Mindenekelőtt úgy vélték. Mt. Jézus előtt Isten országának eljövetele egészen csoda­ szerűnek. mindenható Isten maga s csakis ő egyedül fogja meg­ teremteni csodálatos birodalmát. Az evangéliumban majd az egyik. mellyel tanítványai lelkében megfeszített várakozást ébresztett a hirtelen bekövetkező vég iránt. hogy a hangsúlyt arra kell fek­ tetni. ln 13. így azok a fanatikus pat­ rióták beszéltek. egymással szorosan összetartozó jelentése van. csodálatos fordulata elközelgetésének váradalmában Jézus népével és tanítványaival együtt csalat­ kozott2. Ezért sokféle kísérletet tettek arra. hogy Jézus ige­ hirdetését modern köntösbe öltöztessék s szavaiból min­ denféle „mély" és „eredeti" gondolatot olvassanak ki. hogy Jézus a világ közeli végét várta.. Áz élő. . 10. a jövendőben bekövetkezőnek tűnt fel.

kereken vissza kell utasítanunk. tűnik fel s az Isten országáról alkotott gondolat a legszorosabb össze­ függésben áll a jelen viszonyok teljes megváltozásának gondolatával. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni. amennyiben azok Jézus Isten országáról alkotott fogalmára vonatkoznak. melyet ő a gáncsoló farizeusoknak mondott: „Ha pedig én Isten lelke által űzöm ki az ördögöket. a jelen viszonyok belső átalakulásával érik meg. 12. hogy az fokozatos növekedésben. Bevalották. melyet ő a legnagyobb lelkesedésben mondott.mint már jelenlevő\ a világban benne létező érték. akik ebben a mun­ kában szellemileg és erkölcsileg összekapcsolódtak. de emellett mégis ki van fejezve Jézus Isten országáról való igehirdetésében az a gondolat. hogy Jézus igehirdetésében Isten országa emellett lényegében „eschatologiai“-nak látszik. 28. hogy benne Isten országa egészen. Isten csodatévő hatalma által megteremtendő jó. E modern gondolatokat. különösen arra a nyilatkozatára. hogy azt embereknek. . — minden kényszerítő alap nélkül. jelenik meg. (Jézusnak és tanítványainak) erkölcsi ténykedése építi meg s mintegy teljes közössége lesz azoknak.1 Jézus itt Isten országát mindenesetre már jelenlevőnek tekinti. s melyben csoda­ i Mt. most még csak remélt s mindenek felett csodálatos. E pontnál hivatkoztak ugyan Jézus egyes szavaira. akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa". tudniillik. hogy itt Jézusnak egy olyan nyilatkozatáról van szó. mint egy jövendőbeli. E felfogás mellett ugyanis Jézus egyszerű és világos gondolatvilágába érthetetlen ziláltság és kúsza össze-visszaság kerül. hogy ugyanez az Isten országa már jelenlevőnek tekintetik.

"1 A kérdező farizeusoknak az kerülte el a figyelmét. talán így is fordítható: Mert nézzétek 1 Isten országa közöt­ tetek lesz. 20. 4. kik megkérdezték. hirtelen. akkor figyelemben kell tartanunk. s köv. mikor Jézus a farizeusok­ nak. mérföldekre terjedő messziségben marad. Mikor Jézus a mustármagról szóló példázatában3 az Isten országának gyors kifejlődéséről beszél. E példázat­ 1 Lk.) Akkor Itt Isten országáról főleg. de aligha jogosan. s köv. 2 . 2 Mt. a természetfölöttinek sfárájában marad. Jézusnak itt ismét egy lelkesült. vagy ott van. 30. — ezen fordul meg minden. ezeket m ondja: „Az Isten országa nem szemmel láthatólag jön el. „Isten országáról szóló paraboláira" hivatkoz­ nak. i. paradox kijelentésével van dolgunk. mellyel ő saját csodatevő s nem erkölcsi működésére célzott. hogy Isten országa az igehirdetés és erkölcsi tevékenység által eszközölt belső kifejlődéssel valósul meg. leveri. 17. Itt Isten országa. 11. mint eljövendőről vcflna szó. Nemlehet azt mondani: íme itt. kik Isten országa eljövetelének időpontját emberi elmeél mesterkedéseivel akarták kiszámítani. Ép így akkor is. hogy ő e az „el­ jövendő" és vele jön-e az „uralom" — csodáira mu­ tatott rá. — 3 Mk. Ugyanígy áll a dolog akkor is. mikor Keresztelő János követei előtt.tételét és ördögűzését egyenesen Isten csodás kormány­ zásának veszi. minden ördögök Urát. — egészen a csodának.2 Az általunk támadott felfogás védői különösen Jézus­ nak u. mely által az Isten birodalmát mielőbb megalapítja s a Sátánt. hogy a mustárcsemete olyan kerti növény. . (t. n. mely egy nyáron felsarjadzik. hogy Isten orszá­ gának kezdete már az ő idejükben működni kezdett. Mert nézzétek: Isten országa közöttetek v a n . mely­ től az a gondolat.

a földmivesről szóló parabolában is. míg Isten a nagy „legyen!"-t kimondja. a mennyek országa alatt csaknem kizárólag Jézus tanítványainak gyülekezete értetik. hogy az embernek egy jövendőbeli. Jézus itt igehir­ detése sikeréről és sikertelenségéről beszél. De mivel a mennyek országának ez a jelentése nem illeszkedik be Jézus Isten országáról való igehirdetésébe. Magáról. hogy Isten országa egy meglévő jó. a továbbiakat. s tovább semmi mást nem tehet. semmi szín alatt sem mondja Jézus azt. hanem azon a gondolaton van. még csak megszerzendő jóért minden jelenvaló javát kockára kell vetnie. 45. ki az aratást adja. ördögűzés) első kezdetei lettek nyilvánvalókká. Tehát itt is egyenesen Isten országának a csodaszerű gyors közeledéséről van szó. a későbbi gyülekezeti nyelvhasz­ nálathoz tartozik. A z1 embernek meg kell tennie kötelességét s várnia. szorosabb értelemben egyáltalán nem számítható oda. melynek most Jézus működésében (csoda­ tevés.bán tehát nem arról az évszázados fejlődésről van szó. jobban mondva „felülről". aki ' rátalált. 4. hanem egyenest az ellen­ kezőt : a parabola figyelmeztetni akar. 26* 3 Az Isten országáról szóló parabolák legismertebbike. s a fejlődés modern gon­ dolata messze áll tőle. hanem az új idő megfoghatatlan gyors közeledéséről. 11—n-ben levő nyilatko­ zatban (hogy Isten országában a legkisebb is nagyobb Keresztelő Jánosnál). a Magvető pél­ dázata. 13. hanem „magától".1 melyért mindenét eladja a kereskedő. — a hangsúly nem a vetés foko­ zatos felnövésének rajzolásán.2 — hol a földmivelő csupán a magot veti el. E szerint3 Isten országa Jézus igehirdetése szerint 1 Mt. mint­ hogy az aratást várja. melyben Isten országának a népek feletti diadalmat ki kell küzdenie. Az Isten országa tehát nem emberi közreműködés által jön el. Továbbá. mikor Jézus egy másik ismeretes parabolájában Isten országát drágagyöngyhöz hasonlítja. hogy a mag „ magától“ érik meg az aratásra. — 2 Mk. . A Mt. az Isten­ től.

abban az országban (bár mindenesetre egy megdicsőült földön) képzelte el. Annak sem szabad minket megza­ varnia. az ördögöt és démonait legyőzi és m egsemm isíti. s hogy abba csak szenvedései és halála által mehet át.^ Ezért az országért tanította Jézus a tanítványokat buzgón imádkozni: Jöjjön el a te országod! És ha Jézus egyszermáskor Isten országának egy részét jelenlegi mun­ kájában már megvalósulva látja. a siker tetőpontján történik. hogy Jézus népe jövendő reményeit teljesen szel­ lemivé és földöntúlivá alakította át. hogy az eget és földet felforgatja. hogy azt maga a mindenható Isten hozza el. hogy Jézus ezzel nem mondott valami teljesen új dolgot. sem férjhez nem men­ nek" 1 tényleg átszellemesítés. De az sem áll meg egészen. Életének és mun­ kájának további folyamában kellett tisztába jőnie azzal. 25. mikor a jövőről prédikált.lényegileg a jövő sfarájában marad s egészen a csodák légkörében mozog. hogy Isten országának útja nem oly közvetlenül közel­ fekvő. de egészen valószínű. úgy. hogy mikor Jézus általában a „mennyek országa" kifejezést használta. hogy a Máté evangéliumában oly gyakran fordul elő a „mennyek országa" kifejezés. Mikor Jézus a sadduceusoknak azt mondja. az mindig a lelkesedés viharában. tisztán mennyei túlvilágra. . azzal épen semmi mást nem akart jelölni. mivel Jézus azt a jövendőt bizonyára ezen a földön. Tudnunk kell. a halottakat feltámasztja. 12. mint 1 Mk. az többnyire meggyőződése volt a Jézus-korabeli valódi kegyeseknek. amit oly gyakran lehet hallani. Isten országa épen abban áll. hogy az emberek abban a boldog időben „sem nem házasodnak. nem gondolt egy színtelen. Másfelől Jézus.

de mégis hozzá kell szoktatnunk magunkat ahoz a gondolathoz. melynél nagyszerűbbet mi emberek.1 s a patriarchákkal való evés-ivásról és letelepedésről az Isten országában. azzal csak azt bizonyítjuk. — 2 Mt. ö. 11. melynek szokása volt. is. Ha nehezen is esik. még sohasem értünk meg.Isten országát. Ha semmi mást nem mondanának róla. Beszél az éhezők jóllakásáról. hol övéivel fog inni a szőlő­ tőke gyümölcséből. Különben Jézus sohasem átallotta a boldog jövő örömeit érzéki színekben festeni övéi előtt. hogy Jézus igehirdetésének népies naivságát nem értettük meg. (v.2 Szívesen raj­ zolta az eljövendő idő örömeit ünnep. 21. vagy lakodalom képében. — 3 Lk. a döntő ponton megváltoztatta és megtisztította azokat. s lenyűgöző korlátaikat keresztűltörte. 22. A „mennyek országa" kifejezés tehát a Jézus által hirdetett ország helyére és karakterére nézve semmi követ­ keztetést nem enged meg. is. mikor a legélénkebbek voltak.) . 8. Jézus Isten országáról szóló prédikációjának ezekben még csak az egyik oldalát vettük szemügyre. vagy képes kifejezést akarunk látni.3 Ha mi e nyilatkozatokban csak pél­ dázatot. úg)TTeljesÍrnTiegfoghatatlan véletlennek látszana az. Isten keze helyett „Az ég kezét" mond­ jon. hogy Jézus a maga igehirdetésében nagyon is korának gyermeke volt. A zsidó váradalmak ép abban az időben. Jézus bár egészen benne élt korának és népének váradalinaiban. hogy Isten nevének elkerülése végett Istenfélelem helyett az „Ég félelmét". Ebben Jézus tisztán kora és környezete nyelvhasználatát követte. 22. egészen a i Lk 6. hogy Jézus munkájában mégis egy új világvallás csirája s egy oly világátalakulás és megújulás kezdete rejlik. olyan jövőt jósolt.

m_egvdósuló Isten országára gondolt. hogy az Istenuraíommal szemben a római uralom nem fog létezhetni. Mikor Jézus Isten országáról beszélt. de a fanatizmusig fokozott nemzeti váradalmak ólomsulya a szabadabb szárnyalást mégis megakadályozta. hogy Izraelnek végre is jogaihoz és megillető uralmához kell jutnia. természetesen első sorban is egy^ Izxaelben . Ez mind igaz: de mindez csak külső forma. Voltak ugyan nehányan. s vele a földhöz láncolva maradtak. melybe > Jézus géniusa új tartalmat önt. úgy érezte. Magától értetődő volt előtte. művével együtt Izrael népéhez kapcsolódott. ki Istentől küldött király. ■ . hogy a rómaiak gyűlölt népe valahára földhöz legyen sújtva. s Falestina földjén a kegyesek uralkodjanak. hatalmasan és dicsőséggel uralkodjék Jeru­ zsálemből a világ felett. .nationális elem kötelékeibe bilincselve tűnnek fel.. Emellett mélyebb gondolatok is tűnedeztek fel Isten közeledéséről. a bűnbocsánatról. A váradalmak középpontjában az a gondolat áll. hogy Jeruzsálem és tem­ ploma pompásan felépüljön. hogy a népek Izraelnek meg­ hódoljanak és adót fizessenek. s Izrael lábát a nyakára tegye. hogy Izrael elveszett juhaihoz küldetett s a jövőt az ó-szövetség pátriárcháival való közös lakomához ülésnek rajzolta. s a lélek kitöltéséről. de a fődolog egy és ugyanaz volt és maradt. hogy a Messiás. kikben az idealizmus a zsidó jövőbenézőknél szabadabban lendítette meg szár­ nyait. Isten országa: Izrael uralma és semmi egyéb. A zsidó váradalmak egészen a nátióhoz. A jövőbe néző kegyes izraeliták legforróbb vágya az volt. Ebben rejlik a titok kulcsa. a szív tisztaságáról. Jézus leikéből ebben a tekintetben mégis egy cso­ dálatos m egszabadulás áradt ki. Tekintetét Izraelre irányította.

hogy egyenesen kimondaná. az igazságnak győznie. Azzal. mely által a salakból mindenütt tiszta arany lesz. A zsidó patrióták Isten uralma mellett még egyebet is reméltek: elsősorban saját uralmukat. hogy a gonosz megsemmisül és a jó diadalt arat. „a szentek uralkodását". Míg a zsidó irodalomban az „Isten országa" szó hiányzik. hogy a tisztaszívüek meglátják az Istent. előtte Isten olyan valóság. Jézus épen ezt a szót teszi ige­ hirdetése alapjává. s mindaz.az a csodálatos erő. hogy Jézusnál mennyire elnémúl a zsidó jövendő-festés élet­ eleme : a nemzeti-politikai váradalom. akkor arról beszél. hogy a rómaiaknak le kell veretnie. mely mellett minden egyéb valóság elsápad. az Jézus vallásos sajá­ tossága. az irgalmasok irgalmat nyernek. egyenesen bámulatra méltó. ami e formában földi. Jézus ellenben csak Isten uralmáról beszél. csodálatosan megtisztítja a zsidó váradalmakat és feloldja azokat korlátaik közül. melyben a lényeg él. S ha néha a többi között el-el csúszik egy-egy olyan nyilatkozat. Előtte Isten egy végtelenséggel nagyobb és határtalanabb. a békességre igyekezők Isten fiainak neveztetnek. s ezáltal anélkül. Mikor Jézus a dicső és boldog jövőről beszél. Istennek uralkodnia. Ezért hirdeti Jézus Isten uralmát. mintha Jézus tényleg beszélt volna olyan időről. nem sokat törődött. nála az csak amolyan külső forma volt. Isten kegyes és hü szolgái jutalmat kapnak. munkájuk eredményes lesz és új feladatokban részesülnek. hogy Istennek jönnie. hidegen hagyta őt. De az. a romboló szenvedély és földi gyülölség minden hangja elcsendesül. mint az egész világ. Ami itt nyilvánul. mikor tanítványai 12 trónba ülnek és uralkodnak . Az. a jónak diadalmaskodnia kell: az betölti egész lelkét. hogy Izraelnek kell uralkodnia.

7 1 Mt. mellyel Jézus Isten országáról való prédi­ kációját hirdette.3 Azon emberek sorsában. 8. Ezen a ponton nyugszik az a biztonság és b izo ­ n yosság is. 13. melynek levele és virága nem lévén. Mi nem akarjuk erősíteni. — 5 Lk. 3 Mk. 5 kortársait a romlás útján látta járni6 s a hagyományt követve. mely egy új dalba csendült bele. várakozásának nem felel meg. hogy Jézus a dolgok lényegébe kevésbbé éle­ sen tekintett be. 17. Es mégis — ha az egész hagyomány nem csalódik — munkája folyamán egyre tisztábban látta be.-i hagyományban egy barokk csoda lettl i Lk. 4. 28. 1.4 Megjósolta. hogy úgy tör reá a végítélet a könnyelmű népre. kényszerítve vagyunk a hagyománynak hinni. kiket Pilátus a templom mellett megöletett.1 úgy az csak utolsó. érdemes az elszáradásra. elhaló hangja egy régi éneknek.) E parabolából. s köv. 19. hogy a templom­ ról. 12. 10. el kell fogadnunk. — 2 Mt. Munkája mindvégig Izrael népére szorítkozott. 26 . s köv. ill. sőt műkö­ désének további idejében is még sokáig összekapcsolva maradt Isten országának gondolata népével. 6 Lk. kiket a siloabeli torony agyonütött. Izraellel. s köv. — 7 Mk. Keresztelő János szemlélte a nép felé közeledő ítéletet. 13. mintegy tükörben látta Jézus az egész nép sorsát. épúgy látta Jézus az ország népét kivetve a kívülvaló sötétség rémületébe. Mint a hogy előfutára. mint a régi próféták . a galileaiakéban. Jézus lelkében kezdetben. — köv. hogy kő köven nem marad belőle. a jelen zsidóság cemtrumáról megjósolta. í. s melyet élete minden csalódása dacára szilárdan megőrzött. melyért dolgozik. parabolás cselekvésből a (fügefa 14. s köv. mint Noé és Lót napjaiban. s . megátkozása) az ev. 13.Izrael 12 törzsén. 24. 12— (20.2 A nép a terméketlen fügefa. hogy az a nép.

Előtte Isten több.) Villámszerüleg merül fel lelkében. hogy a mostani kertészektől a szőlőhegy 1 Mt. mintegy sejtelemben látta s képes volt elviselni a gondolatot.6 S végre mikor Jézus arról beszél. s köv. — 3 Mt. kik hallgattak Jónás prédikációjára. amit fülbe súgva hallanak. mely népe megátalkodásáról és a népeknek Istenhez leendő jöveteléről szólott. 10. hogy segítsen rajta stb. sokkal nagyobb.Mindezek dacára is érintetlenül marad Jézus Isten országáról való igehirdetésének biztonsága és derültsége.— 2 Mt. Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában. 10. 23. 40. S köv. de sokan jönnek majd kelet­ ről és nyugatról. mint a nép s Isten uralma teljesen különböző és független Izrael uralmától. 4. Mégis a jövőbe tekintve. 23. n. mint a világ. ki Salamonhoz jött. Tanítványainak szorosan meghagyta.2 s kijelentette. 24.1 Az Izraellel való külső szakítást életének rövidsége miatt ter­ mészetesen nem vihette végbe. Tanítványainak azonban meghagyta. aki rávette őt. köv. hogy az ország népe kivettetik a külső sötétségre. 8. (A Kapernaumi százados. 26. mivel csak Izrael elveszett juhaihoz küldetett. Hozzájárultak ehez még tulaj­ don életének tapasztalatai is. s . a dél királyné asszonyáról. — 5 Lk.4 Illyésről és a pogány özvegyről. hogy még nem járják végig egyszer Izrael városait. míg ő vissza jön. hogy pogányok útjára.12. 10. hogy Isten országa Izrael korlátaiból felszabadó!. mely mesélt neki Ninivé lakóiról.3 Az idegen aszszonytól megtagadta a segélyt. hogy a háztetőkről hirdessék azt. Ebben az ó-testamentum jött segítségére. Elizeusról és az idegen Naámán századosról.5 Ezenkívül nehány más prófécia is megérintette szivét. s köv. samaritánosuk városába ne menjenek. — 4 Mt. a kanaánita nő.— 6 Mt. s letelepednek Abrahámmal.

akik kint az utcákon és a keríté­ seknél állingálnak. 22. = Mt. abban az esetben is a későbbi gyülekezetnél mégis csak Jézus Isten országáról való igehirdetésének belsőleg megalapo­ zott továbbképződése volna keresztülvíve. Mert Jézusnál lényegében megtörtént a nemzeti eszmétől való felszaba. s köv. s ezáltal az evangélium universalizmusának~magva / is elhintetetf. mikor hirdeti. ha ezek az utalások egy későbbi hagyomány számlájára íródnának. 2—10.1 De még akkor is. Mt. két dolog egészen bizo­ nyos. az első értelemben (vezetők — nép) veendő. hogy vajon itt Jézus a nép vezetőire gondolt-e az egyszerű néppel szemben. 14. mintegy sejtelemszerűleg.) melyben csak egy meghívás foglaltatik. Mikor ^Lk. Mindkét példázat­ nál mindenesetre az a kérdés. 1 s köv. 14. akkor is a világ ama nagy fordulata lebeg szemei előtt.. vagy a nép egészére a pogányokkal szemben. ö. a kicsiny nyájnak az az örvendetes megfélemlíthetetlen bizalma. Először is : a diadalnak az a bizonyossága. hogy az elkészí­ tett lakomát nem az előre meghívott vendégek költik el. s ha merész szavaiban mindenekelőtt csak gyülekezetéről beszélt volna. a meghívott vendégek vlsszaútasítása után még egy kétszeres meghívást említ. azután a pogányokra. melyet Jézus későbbi tanítványai elejétől fogva éreztek az iránt. hanem ellenkezőleg azok. akkor először az egyszerű alsó népre gondol.\ dulás. s mikor az emberek oda helyezkedtek. íe. Azután ott a másik fontos dolog: ha Jézus az Isten országáról való igehirdetés minden külső következményét nem is sejtette és vonta volna le. hogy Isten országának utat kell találnia az emberek szivéhez. Azáltal. s köv. 15. hol a földi remé­ nyeknek s a nemzeti szenvedélynek a jelenlevő Isten minden tisztátalanságot elemésztő méltósága előtt szük1 Lk. Jézus lelke tüzéből való tűz. melyen Pál annak minden nemzeti korlátoltsága dacára is továbbépíthetett: Jézus leikéből való lélek. Mk. 12. . hogy Jézus az Isten országának gondolatát a vallás spharájába emelte.elvétetik és másoké le sz. hogy Isten országának jönnie kell. röviden érintve. Az eredeti példázat tehát (v.

Boldogok a tisztaszívüek. Világképünket az a befolyás. mivel az a vallásra nézve veszélyt és korlátot jelentett. teljesen lehetet­ lenné vált. Mindaz. hogy jön az Isten országa. s abban a formá­ jában bizony. mint Pál prédikációja. Az. az események ezen ércláncolata a nagy világfelfordulás közelségének érzetét balgaságnak bizonyította. Mégis jól tesszük. melyet gondolkozá­ sunkra a kopernikusi rendszer gyakorolt. a m i számunkra többé már nem bir azzal a jelentőséggel. egészen mássá tette. amelyben Jézus hirdette. melyen Jézus jövendő váradalmai formáikban nyugodtak. mely minket többé nem képes megrázni. a döntő ponton megsza­ badította a vallást a nemzeti elemtől. Igaz. mikor a nemzeti kötelékek vég­ érvényesen és külsőleg is szétpattantak. örök értéke pedig annál világosabban érthetővé lett: t. mert ők az Istent meglátják! Felhozzák ez ellen. Jézus Istenországáról szóló igehirdetésének formája . jön az Isten. szabadságában és bensőségében haladt tovább. külső burok volt. ami ezentúl van. A nagy világfelfordulás lehetősége nálunk gondolatvilágunk­ nak legfennebb a perifériájára szorult. ami benne még felté­ teles volt. hogy Jézus igehirdetésének naiv modora minden modern felfogástól rendkívül messze esik. mint amilyen az volt. A történelem. hogy ha Jézus Isten országáról való igehirdetése a keresztyénség fejlődésének első századára döntő befolyást gyakorolt is. i.ségképen el kellett pusztulniok. Jézusnak Isten országáról való igehirdetése könnyebben érthető volt. tisztaságában. ha Jé­ zus igehirdetésének maradandó értékét és jelentőségét látatlanban és elhamarkodva nem utasítjuk vissza. s Pál az evan­ gélium fáklyáját a pogányokhoz is átvitte. Jézus Isten országáról való igehirde­ tése akkor sem avult el. fáradhatatlanul letisztíttatott róla.

melyről mi is. e váradalomról tovább nincs mért beszélnünk.múlandó. s előt­ tünk is örök fényességben tündöklik az ő szava: Boldo­ gok a tisztaszívüek. s köntöse már lemállott róla. körforgásban lefutó játék. S mikor odapillantunk. Teljes energiával van az evangéli­ umban kimondva. mégis mi is tudunk Jézus szellemében imádkozni: Jöjjön el a te országod!. — ha nem szószerinti és közvetlen értelemben vesszük is szavait. hogy az egy Istenhez közelebb levő lét leend. hogy a mi tulajdon kicsiny. Ha Jézus enagy ismeretlen világnak a földi létbe való belenyúlását és feltűnését a köz­ vetlen közelben várta. S amennyiben Jézus Isten országá­ ról való igehirdetésében idegefiszerű és fantasztikus ele­ miek jőnek elő. azokat úgy kell felfognunk. . mely nélkül a mögötte rejlő nagy­ szerű tartalom nem képes megelevenedni. csak sejdítve hisszük és reméljük. de közvetlen közelben marad számunkra a mi végünk és a mi átlépésünk a túlvilág sötétjébe . ismeretlen „hon­ nan “-ból felvillanva. De e formában örök tartalom rejlik. folyton ismétlődő. . bölcsőtől és sírtól határolt életünk is sötét éjszakából. melyben az örökértékü eszmék megjelennek. Ha pedig a végleges és kizárólagos világ­ cél gondolata valaki előtt messzefekvőnek tetszenék. csakhamar ismét tovatűnik s bele­ szakad abba az ismeretlen létbe. hogy ez a világ eseményeiben és mun­ káiban nem egy végérem ehetetlen. hogy rendeltetése. formája így hangzott: Isten országa közeledik. . mint egy szükségszerű formát. mint Jézus tanítványai. az gondolja meg. vége és célja mindennek Isten kezében van. s az ő gondviselé­ sének tárgyát alkotja. mint idői jelen­ tőségű ragyogó ruhát. mert ők az Istent meglátják! Jézus igehirdetésének környezetétől és korától befo­ lyásolt.

edig. élő és jelenlévő valóság volt. akinek jőnie kell.Isten jön. de akinek a jövőben ismét el kell közelgetnie. a gőgnek a meg­ törő bűnbánati hangulattal. Minden hitükbe és bizodalmukba gyötrő kétségek vegyültek. ha feltesszük a kérdést: ki volt Jézus Istene. a saját értékükre való makacs hivatko­ zásnak a magát lealacsonyító alázattal. De ezen evangélium magvához csak úgy fér­ kőzhetünk hozzá. melyek minden pillanatban ellentéteket kelthettek fel benne. Tudós­ iskoláikban. Vallásos életük belsejében tarka játéka hullámzott a diadal bátorító bizonyosságának az emésztő bizonytalansággal. Isten uralma = a nép „uxatoa. Lelkűkből mindenekelőtt a jelen folyamába erős kézzel belenyúló. ki népétől jelenleg távol van. a kizárólag törvény szerint élő. vagy csendes kamrácskáik magányában tör­ vénytekercseikbe temetkezve. S mivel a nép összetörve. mert szemeik odata­ padtak az összetört népre. az írástudói körök főként a valóság iránti érzéküket vesztették el. A Jézus környeze­ tében élő kegyes zsidó patrióták előtt Isten és Izrael népe két egymást fedő erős reálitás volt. Hitük ennélfogva reménységgé változott: olyan Istenre irányult. valódi kegyesek. a vallásos egyöntetűség bizonytalanná és változó hangula­ tok játékává lett. mi volt és mit jelentett Isten jézus számára? Jézus előtt Isten minden valóságot felülmúló. előbbre he­ . földre tiporva hevert. egy álvalóságot alkottak maguknak: Isten eleven jelenléténél. kik a népies vallásosságtól és az izgatott nemzeti váradalmaktól még távolabb tartották magukat. bizo­ nyos. Azok p. mely természetesen nem pusztult el egészen. Isten megfelelő valóságában soha sem is tudtak meggyőződéssel és derűs nyugalommal bízni. élő Istenbe vetett hit pusztult ki. Istennek ilyen jelen valóságát egyáltalán nem tudták felfogni és észrevenni. hogy úgy mondjuk.

minden öröme hálaimivá. minden gyötrejme JsietL. nagyszámú tanítványaik hódoló magasztalását. minden. Ellenben Jézus előtt. a csürés-csavarást. Igaz. de nála a jövő és a jelen csodálatosan egymásba fonódik. mélyben lélekzett. benne nincs semmi megroskadáSj * játékűzés. életének minden helyzetében. Soha egy ember életében sem volt Isten oly eleven reálitás . t. mintha az ellenkező eset állana fenn. a jónak a gonosz felett aratandó győzelmét és diadalát! Az eljövendő Isten már szinte érzékelhetőleg áll Jézus lelke előtt és a jövendő bizonyosságát előtte éppen az Isten jelenlétének bizonyos­ sága adja meg. Úgy saját.Isten jelen lévő valóság volt. melyekbe Isten valódi akaratát gondolták befoghatni. a minek a jelenben épp az ellenkezőjét tapasztalták. addig Jézus a jövendőtől semmi lényegesen kü­ lönbözőt nem várt attól. az Istenbe vetett bizodalmat. Jézusban minden a legmagassabbr^t és a legvégsőre tört.lyezték tudóskodásuk pókhálóit. az Isten utáni sóvárgás és éhség lecsillapítását. amit már lelkében átélt: t i. Isten valósága volt. a közelgető Istenországát hirdette. s nem csak jövendőbeli reménységének tárgya. Mert míg a kegyes zsidók a jövendőtől és Isten közbelépésétől első­ sorban valami olyat vártak. éle. az írás magyarázása kö­ rüli tudós és elmés foglalatoskodást. kiket magukhoz hasonlóvá óhajtottak nevelni. népük felemelését és világ­ uralmát. még a legsúlyosabban is. mint hallgatói lelkét minden szavával Istenre irányította. Istenéhez menekül. a vita szenvedélyét. Jézus éltető levegője. ámbár első pillanatra úgy látszhatik. mint Jézuséban. mellékes dolgokkal való foglalkozás. vallás. Isten közellétét.ateiatóBai^^alq^meg^ nyugvássá magasztosult.í' . Isten szavára hallgat. a mit életében látunk. hogy Jézus elsősorban a közelgető Is­ tent. i.

egyik legnagyobb tanítványa ebben a nyilatkozatban foglalja össze: „Az Isten szellem és a kik őt imádják.2 Végűi Jézus előtt Isten tisztán szellem i . de a mennyiben e lélek belsejét feltárja. Kegyessége magvára nézve népének egész szent kultusza közönbös volt. hogy lélekben és igazságban imádják. a mit gyűjtöttél?"1 Tanítványait mindenek felett a nagy „sursum corda"-ra. Azt. a milyenek­ ről a mindennapi élet embere nem tudhat. Sejteni lehet. szem élyes valóság volt. a szívnek Istenben való gazdagságára intette s törekedett őket a maga légkörébe emelni. hogy Jézus a templomszolgálat tisztasága és szentsége érdé­ . mint egy soha nem szünetelő elektromos áram. a földi lét nyug­ talanságának. mikor ugyanebben az elektromos áramban erős feszülés állott be. a mikor ugyanez az áram öldöklő szikrákat szórt oda. Milyen nyúgodtan és egyenletesen. S ha megtörtént az. a hol ellenállásra talált. Nagy hasonlataiban gyakran korbácsolta e tisztán világi életet: „Te bolond! Még az éjjel vissza­ kérik lelkedet! Mid marad abból."3 Jézusnak Istennel való egész érintkezése szellemi és személyes. szükséges. szétszaggatott voltának és kúszaságának kitett léttel találkozott. milyen akadálytalanúl és zavartalanúl höm­ pölyög át lelkén ez az áradat! De volt nehány alkalom. A külső formákra és eszközökre Jézus soha sem helyezett külö­ nösebb súlyt. a mit Jézus erről hirdetni akart. a hová a napi élet lármája és nyomorúságai már nem nyomúlhattak föl.tén úgy zuhogott keresztül a vallásosság. annyiban túlnyomó benne a har­ monikus nyugalom és a szilárdan összeszedett erő benyo­ mása. midőn egy tisztán e világból való. Maga is tapasztalta lényének legnagyobb ellentétét akkor. hogy e lélek mélyén olyan viharok és háborúk tomboltak.

A kultusz mellé odalépett a törvény. De ez a megszabadítás egészen belső. hogy a templomból kő kövön nem marad4 s az ellene indított pörben a főszerepet e merész kijelen­ tése játszotta: „Rontsátok le ez emberkézalkotta temp­ lomot. a temp­ lom mellé a synagoga. sk. hanem a tiszta szellemi kegyességet azon veszélyes ellenségeitől is megszabadította. De Jézus nemcsak a megkezdett munkát vitte véghez. a mit még a megújított templom első századaiban is betöltött. sk.kében valamikor. hogy a szülők tiszte­ lete előbbvaló az oltár szolgálatánál !3 El tudta viselni a gondolatot. A zsidó templom­ kultusz már nem sokáig játszotta azt a szerepet. — a templomtól s a templomi kultustól távol játszódott le. minden külsőségre való törekvéstől. — 3 Mk. Jézus mindenesetre csak egy olyan mozgalmat tetőzött be. 5 Mk. a melyet nem ember keze csinált!“ 5 Azzal. a világias és elfajult papság mellé az írástudóság. rombolás és döntögetés 1 Mt. mely a zsidóság kebelében már régóta kezdetét vette. 58. Külsőleg teljes fényében állott ugyan. keserű komolysággal és tűzzel szállott síkra. Jézus képes volt a régi pró­ féták szavával szólani: „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!"1 tudta hangoztatni. hogy a ki imádkozni akar. előbb bocsásson meg felebarátjának2. 14. 25. melyek a kultus helyébe léptek: a törvény szerinti juristikus és kazuistikus arcfintorgatástól. mert Jézus a külső szentségtől s a lényeg minden megosztásától erősen ide^ genkedett. 7. s a szo­ kás és erkölcs bilincseitől való minden függésétől. hogy a kegyes­ séget a kultustól belsőleg feloldotta. 13. 9. -Azt sem szabad elfelednünk. az inkább csak azért történt. hogy Jézus egész élete — végét kivéve. s én három nap alatt másikat építek helyébe. 13. í. - < Mk. — 2 Mk. 10 . — . az áldozat mellé az ima és az alamizsna. 11. de belső jelentését és erejét elvesztette.

S mégis. S bár az úr­ . a szombatszentelést. a tizedet. a szokásos imákat. A keresztelés cselekményét a történeti Jézus egyáltalán nem rendelte el. az alamizsnálkodást. a külső cselekmények mégsem nélkülözhetők] így lett a keresztyének szemében a keresz­ telés csodás. szent varázsszerré lett. rendeléseit s azoknak kicsinyes és kínos betöltését. nem a törvény betűjét. megszentelő hatású cselekménnyé. így a körűimetélkedést. Leikeik elé nem az erkölcsöt és a szokást. Azon dolgokat. a névnek a keresztelésnél való ünnepélyes kiejtése pedig a világban működő gonosz ördögök elleni védőeszközzé. Az evangéliumban mindezekről egy szó sincs. Úgy nyilatkozott. az gyülekezeti intézmény. a kegyes élet elő­ csarnokába. Az út azonban. Nem ezekről van itt szó. a hol a külső a lényegbe kötött és elnyomta azt. az érzékelhető. S mikor a kegyes­ séget így könnyed és biztos kezekkel oldotta fel régi for­ máiból. de oda utasította azokat. Az úrvacsora csodás. semmi érzékelhető. milyen hamar megváltozott mindez Jézus tanít­ ványainak gyülekezetében! Milyen hamar visszatértek azok ahoz a nézethez. a mási­ kat el nem hagynia kell."1 E külsőségeket csak ott törte szét. tisztító. dologi korlátot nem állított. ugyanakkor Isten és tanítványai közé semmi új formát. vagy pedig rituális áldozati cselekménnyé. melyen tanítványait vezette. s a hívőnek Istennel való személyes viszonya. mondotta. materi­ ális. változatlanul meghagyta.nélküli volt. a hova tartoztak: a perifériára. azt gyüle­ kezete találta ki. mely által a hivők Istennel és az örökélettel forrtak össze. melyek még sokáig nem lehettek határozott akadályokká. hogy „Az embernek egyiket tennie. hanem az élő Istent állította. fölfelé vitt.-titokzatos eszközök. hogy bár a fődolog a hit.

mint én" hangzik még a negyedik evangéliumban is!1 Teljes és igazi emberi alázattal hajlik meg Jézus a mindenható. Lelkének legbensőbb életéből csendülő hang az. jelenlevő és szellemi Isten Jézus előtt elsősorban m indenható . élő. hogy Jézus ezen ünnepélyes cselekedetében egy megismétlendő cselekvényt óhajtott volna átadni. melyet halála előestéjén végzett. személyes Istent ajándékozta. kitől féljetek ! Féljetek attól. Istent lényegéhez méltó fönnsében fogta fel. hogy Jézus itt sakramentumot. előtte a személyi­ ség volt minden és nem a dologi. Felülmúlhatatlan tisztaságban áll e pon­ ton Jézus evangéliuma s olyan erőt rejt magában. mely minden képződmény és érzékítés dacára újra meg újra. hogy a geennára vessen! Bizony mondom nektek. az érzékelhető. hívő viselkedése által számára egy földöntúli. Ez a valóságos. „Az Atya nagyobb. fájdalmat fájdalomra. Jézus semmitől sem maradt megkímélve. mely mint külső jegy. a kik a testet ölik meg s többet nem árthatnak. mint megszabadító erő fog működni. csúfolódás és ellenségeskedés a hatalmasok részéről. csodálatos. minekutánna megölt. elég hatalmas arra is. gúny. ellene mond Jézus egész mivoltának és magatartásának. szellemi jót közvetít. tőle féljetek!"2 Jézus életén is a nehezen megismerhető s útjaiban titokzatos Isten uralkodott. mellyel tanítványainak szól: „Ne féljetek azoktól. Meg­ mondom nektek. a ki. szóval olyan cselek­ ményt akart alapítani. reményteljes kezdete után megállás és gyors visszaesés.vacsora kiinduló pontját Jézus azon megragadó cselekvényében bírja. a . Jézus tanítványainak a szellemi. az ember személyes. mégsem bizonyos. s ő dobott annak folyamán csalódást csalódásra. titok­ zatos Isten előtt. Az pedig. élete e z : működésének rövid.

De mind­ ezek mellett is bizonyos marad az. annál gyakrabban kerül nap­ fényre az a hit. Dacára annak. úgy az ótestamentum legnagyobb prófétáival. végtelen egyedüllét és elhagyatottság s egy gyötrelmes halál. mégis oly biztosan és szilárdúl fogta fel és Ölelte magához Istennek a véges emberi lény felé forduló létét és lényegét. A későbbi müveit hellén kegyességben is felcsendülnek az evangélium korával és az életrekelő keresztyénséggel rokon hangok. Ez mintegy rejtett alapja annak. hogy soha el nem hagyta Jézust az Isten mindenek felett való fennségének tudata. hogy tudott hallgatni erről igehirdetésében ! De ez Jézus Istenhite egyik oldalának mondható csupán. s a későbbi zsidóság személyessé váló kegyességében időnként ott vajúdik. mint . . s mentői jobban közeledünk Jézus korához. munkája hiábavalóságának tiszta tudata. hogy Istennek a hívő egyén atyjának kell lennie. hogy az Isten félelmes és hogy komor sötétség és borúlat takarja el azok elől is. Jézus ezzel a hittel nem ajándékozott nekünk valami egészen új dolgot. hogy Isten Izrael atyja és Izrael Isten fia. Hogyha Jézus Istenről egyebet nem tapasztalt és nem hirdetett volna. E kezdetek nem tagadhatok e l. S mégis. Jézus tapasztalta. saját sötét végzetének bizonyossággá emelkedő sejtelme. mint soha senki ő előtte. Az ős-izrael nationális kegyessége előtt sem volt ismeretlen az a hit. a kik legközelebb állanak hozzá. vagy egy Keresztelő Jánossal volna egyforma: Jézus 'azonban na­ gyobb volt. itt a későbbi zsidóság vallásos fejlődéséről van szó. barátai köréből árulás. hogy az Istenbe. a híven mellette maradt kevesek szánalmas tehetetlensége. Jézus itt is a réginek folytatója és betetőzője. mint ezek. Súgárzó napként emelkedik föl az evangéliumban a A tyaistenbe vetett hit.tömeg hűtlensége.

E példázatok valóban örökértékü arany­ ból vannak verve. Az Atyaistenbé vetett hite által Jézus életén nagy és csöndes nyugalom ömlik e l . Hozzá menekült. mennynek és földnek Ura. melyek az enyészet láttára a Gecsemánéban megrohanják. mert így volt kedves teelőtted !“ 1 Keserű küzdelmei között.Atyába vetett hit sehol azzal a bizonyossággal és tévedhe­ tetlenséggel. az egész szép világ Isten atyai jóságáról beszél Jézusnak. melyeket a vallástörténet felmutathat. melyekben Isten atyai jóságát dicsőítette. mint Jézus igehirdetésében. az égi madarak gondnélküli élete. hogy ahoz az Istenhez. azzal a csaknem magától értetődő egyszerű­ séggel nincs felfogva. A száza­ dok semmit sem vehetnek el ősi tídeségéből és töké­ letességéből azon példázatainak. A mezei liliomok pompája. kinél immár csöndes békével pihen. ki lelke előtt megdöbbentő fönségben állott. Atyám. melyben -valódi tanítványai örök időkig ismét találkozni fognak. az égi Atya akara­ . mellyel az Atyaistenen csüngött. valóban a legszentebbet és a legmaradan­ dóbbat alkotta meg a „Miatyánk“-bán. ahoz a félelmes Istenhez élete minden pillanatában. mikor életének keserű kiábrándulásai jöttek: „Hálákat adók neked. Jézus mindazon symbolumok közt. sokkal inkább határtalan bátorságot találunk benne. Semmi könnyelmű optimizmus nincs Jézus azon hitében. Jézus sajátosan nagy tette épen az volt. az ő életében talált reá a vándorló emberiség hosszú tévedések és útvesztők után teljes bizonyossággal az élő Istenre. mint Atyjához beszélt. hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől és a kisdedeknek megjelentetted! Igen Atyám. s kinek egész lényét áttörhetetlen homály és titokzatosság burkolta körűi.

mikor az új-testamentumi iratokban oly gyakran dícsértetik a parrhesia. Jézus hidat vert a mindenható. Bánjátok meg bűneiteket. hogy mi Isten fiai vagyunk. mint mikor egészen az evangélium szellemében és útján járva.tába töri be magát: „Atyám. mint a legfőbb keresztyén erény. kecsegtető és egy komoly. örökké titokzatos Isten és a véges ember közé. a független. Leg­ nagyobb tanítványa. örüljetek!". S ezt az Atyaistenhitet Jézus tanítványai leikébe is besúgározta. változtassátok meg . íme ez Jézus igehirdetése és istenhite a derült olda­ láról tekintve. kicsoda ellenünk?" Mikor Pál leveleiben az öröm alaphangja csendül föl: „Örüljetek mindenkor. mert elközelgetett a mennyeknek országa!" 1 Az Isten országának gondolata Jézusnál szükségképen az utolsó ítélet godolatához kapcsolódik. követelő. ha lehetséges. Az Isten országáról való igehirdetésnek ezért két oldala v a n : egy örvendetes. melyet Jézus keltett életre a tanítványok szívében. mely bizonyságot tesz bennünk. arról a lélekről beszél. Mikor Isten jön. De mindennek hátlapja is van. mikor az apostol újjongva dicsekszik szenvedéseivel. a hívő istenfiúságáról. bizakodó szív. A római levél 8-ik részének második fele nem egyéb. ismét mondom. múljék ej tőlem e pohár. A hagyomány Jézus igehirdetését ebben foglalja össze: „Térjetek meg. De mindazáltal ne az én. az mind annak az Atyaistenhitnek hatal­ mas nyílvánulása. hanem a te akaratod legyen!" Evvel a nagy „mindazáltal*-lal. Pál sohasem ragad meg minket oly hatalmasan és mélyen. mint az Isten Atya-voltának themája felett tartott hatalmas elmélkedés: „Ha Isten velünk. mely az igazi hit sajátja. ítélni jön.

t. hanem feltámadnak és megítéltetnek a halottak is. tűzáítól körülfolyt trónon ereszkedik alá. valamint Izrael időnkénti ellenségeire várták. az utolsó ítéletről. A későbbi kegyes zsidó felfogás szerint azonban nem csupán a népeknek kell megítéltetniök. A későbbi zsidó kegyességben az ítélet gondolata erős kiszélese­ désen ment keresztül. Minden egyén lelki szemei előtt úgy állott ott a világ bírájának fenséges alakja. s úgy álljatok meg a közeledő Isten elő tt! Az ítélet gon dolatát Jézus közvetlenül és szoro­ san kora és környezete vallásos hangulatához és gondolatvilágához fűzte.egész elméteket. s Isten élükön álló legnagyobb ellentétének: az ördögnek is. s az ég és föld iszonyú felfordulása közt születik meg a nagy. Továbbá Isten ítélete nemcsak a jelenlegi generációra terjed ki. új világarculat. De ennek a zsidó ítéletgondolatnak egy jelentős korlátja van. lassanként a világítélet gondolata alakúit ki belőle. centrumában mégis az Izraellel ellenséges világhatalom megsemmisülésének s a kegyes . Ezek a gondolatok ott éltek min­ den kegyes zsidó lelke mélyén. A zsidó kegyesség itt is előkészítőül szolgált az evangéliumra. ki angyalok seregében. félelmes napjáról. e biro­ dalomfeletti ítéletnek a földkerekség népei felett való ítéletté kell lennie. a mint azt egykor Dániel könyvének írója megrajzolta: a hófehér hajú „vén". teljesen nemzeti marad. Az Istenítélet gondolata már a prófétai igehirdetésnek is a cemtrumában állott s az emberek azt Izraelre és Izrael tétlen és hitvány fiaira. a későbbi zsidó iratok­ ban újra meg újra szó van Isten nagy. hanem a világban lévő minden ellenséges hatalomnak: a damonoknak. Mivel Jézus korában Izrael ellensége a világot valóban körülölelő római birodalom volt. i. Bármennyire is kiszélesedik minden oldalon.

melyet már Keresztelő János ostorozott: „Ne mon­ dogassátok magatokban: Abrahám a mi Atyánk. minden nép. Ter­ mészetes. Az ítéletkor a népnek csak ez a része kaphatta vissza jogait és maradhatott életben. mely trónja előtt min­ den népet jobb és bal oldala mellé választ. a melyhez tar­ tozott s a sektáhoztartozás gondolatával vigasztalta magát. várta a halottak feltámadását és a nagy döntést égen és pokolban mindenekre. hogy Jézus a későbbi zsidóság előre­ haladott eszméit átvette. ép úgy az emberfiáról szóló nagy parabolát. hogy Isten e kövekből is támaszthat fiakat Abrahámnak!“ Nem kétséges. sohasem adott összefüggő képet a világ végének és az ítéletnek lefolyásáról. az ördög és damonai felett. fejezetében levő jóslatok nagy részét valószínűleg gyülekezete találta ki. A Márk evangéliumának 13. hanem elbújt azon kör mögé. az egyén nem egyedül állott a világítélet gondolatával szemben. A kegyesek magukat csak a nép egy részének érezték.1 A végnek . Természetesen mind e dolgokban rendkívüli tartózkodást m utat. Izraelnek a jövendőre való gondolásában csaknem mindig „a“ kegyesekről és „az“ istentelenekről van sz ó . hogy a kegyes körök szemei előtt emellett ott állott magának a nép istentelen tagjainak megítélése s Izrael nagy megtisztulásának váradalma is. mert mondom nektek. odalépett még a sekták és pártok fanatizmusa is. A saját életében várta Isten nagy ítéletét az egész világ. s alighanem a csekélyebb részének. A „kilencvenkilenc igaz*" azon csorda-lelkülete uralkodott itt. vagy sokkal inkább melléje.Izrael jogaiba való visszahelyezésének reménye áll. Ezen­ kívül a nemzeti váradalom és szenvedély helyére.

— 2 Lk 17. s köv. mely a nagy véget az idők jeleiből pontosan ki akarta számítani. valamint annak tárgya­ lásától is. köv. Mohámmed beszédeivel. s az ő égről és pokolról festett képeivel hasonlítjuk össze. hogy a nagy döntés komolyságát a tanítványok és hall­ gatók leikébe bevésse. a kolosszális ábrázolási mód e jegyei ellenkeznek Jézus lényével. — 8 Lk. 24.ezen egyes etappokban való kifestése. 1 Mt.'jrV4 Az utóbbiról szól Lk. A dolog többi részletéről Jézus gondolkozását illetőleg egészen homályban maradunk. hogy vajon Jézus a halottak átalános feltámadására. 43 . Jézus mindenha protestált. A végítélet napja és órája felől senki sem tud. Úgy jön el a vég. a lámpáknak égve. Jézus mindig a vég hirtelen való jövetelét hangsúlyozta. 35 .2 Ezért kell Jézus min­ den tanítványának minden pillantban hűnek és ébernek lennie. mely csupán a szükségesre irányul. hogy vajon milyen állapotban lesznek a jók. a csípőknek felövezve. úgy tűnik fel. 24. mint Noé és Lót idejében. 14. 14. akkor magasan fölragyog szemeink előtt Jézus szellemének.4 Hogyha Jézusnak az utolsó dolgokról szóló kijelen­ téseit a zsidó apokalyptika terjedelmes rajzaival. vagy csak az igazakéra gondolt. azt. nem tudjuk pl.1 pusztító vízözönként jön az ítélet. mint az éjjeli tolvaj. önmaguk­ nak készenlétben kell állaniok. 17. A zsidó apokaliptika azon törekvése ellen. s köv.3 mert az Úr az éjszaka minden órájában jöhet. milyenben a gonoszak Isten utolsó ítélete után? Jézus nehány rövid vonással vázolja a legszüksége­ sebbet. 12. zavartalan tisztasága és mély komolysága. amennyiben arra szolgál. Egyébként mindenütt rendkívüli. Lk. 31 . 20 . de azt is csak annyiban. s . szűzies tartózkodást látunk az utolsó dolgok festésétől. se. mint az égről szétcikázó villámlás.

Míg Jézus igehirdetése a maga egészében a későbbi zsidóság kifejlett ítéleteszméjén nyugszik. Ketten őrölnek egy malomban és az egyik fölvétetik. egy ponton határozottan túlemelkedik rajta s megtisztítja. a pártok. s az ő tekintete elől nincs hová elrejtőznöd és elbújtatnod magad! „Ketten lesznek egy ágyban és az egyik fölvétetik. ugyanakkor vele együtt az ítélet gondolatát is m egszabadította a n em zeti eszm é­ től. a másik elhagyatik. i. Azonban e szakadozott hangok el­ halnak a harci lárma zsivajában: mi Izrael vagyunk. . Izrael jogainak visszanyerése és elleneinek megítélése. mint a kegyesek egész nyája. az Jézusnak az ítéletről szóló igehirdetésében többé semmi szerepet nem játszik. hozzád és reád egyedül! Számolnod kell az élő Isten előtt. Jézus emellett a korabeli kegyesek csorda-lelkületével is szakított. megnemesíti és elcsitítja azt. — 2 Lk. hogy a zsidó kegyeseknél sem maradt egészen ismeretlen az a megyőződés. értékesebb lesz Isten előtt. A nemzet. az egyénre jön. Mikor Jézus az Istenországa gondolatát oly határozottan feloldotta a nemzet és a nemzeti váradalmak bilincseiből. 84. 17. hogy Isten ítéletében végre is az egyénekről és csakis . a szekták helyébe határozott elszántsággal és félreérthetetlen világossággal odahelyezte az „egyént.azokról van szó. a másik elhagyatik!" 1 A bűnös egyén ha megtér s bevallja vét­ keit. ki lelkét tisztán őrizte meg Isten ítéi Lk. azok pogányok! Nálunk a kegyesek vannak.2 Az egyén. Az igazság ked­ véért azonban kiemelendő az. Itt-ott nálunk is erősen megcsendülnek az indi­ vidualizmus hangjai. t. 15. Ami a zsidó eschatologiában a fődolog volt. 10. ott az istentelenek! Velük szemben Jézus utánozhatatlan súllyal véste bele tanítványai leikébe a m eggyőződést: az ítélet reád. 7. sk.

hogy Jézus minden erkölcsi követelménye az Isten ítéletében levő ju talom és büntetés gondolatában leli megokolását. hanem egyedül az Isten­ től kell félni. veszedelmes érzéki eudámonizmus. A jutalom és büntetés Jézus szemében túlnyomólag szellemi. hogy megtalálják Istent. Lényegét tekintve. . hogy Jézus ethikája a jutalom eszméje miatt bizonyos alantasabb fokon áll. Mert az. aki pokolra véthet. de tényleg ott van Jézus minden erkölcsi intelme mögött a felelősség gondolata Isten nagy ítéle­ tével szem ben. azoknak a jóban kell őt keresniök. Az Isten jó. mint az erkölcsi jó . Engedelmeskedni is csak egyedül Istennek kell! Nem kell megijedni annak beismerésétől. A sajátos. abban olyan kincset bír? mellyel föl nem ér a világ minden kincse. semmi egyéb. s akik­ nek az a kívánságuk. ami az ítéletkor az egyénnek Isten szemében értéket kölcsönöz. amint az egyén a reá­ bízott tehetékkel gazdálkodott. vagy elhallgatva. ahol Jézus igehirdetésének vallásos és ethikai iránya érintkezik. mikor Isten szemei megítélik.N em emberektől. Jézus erkölcsi követelései teljesen és kizárólag az ítélet gondolatán alapulnak. az erkölcsi cselekvés értékének az általános hasznosság és érzéki boldogságérzet látószögéből való megítélése minden­ esetre nagyon távol áll Jézustól. Gyakran hallani a kanti rigorizmus álláspontjáról azt az ítéletet.1 Továbbá. Kimondva. a jutalom Jézus igehirdetésé­ ben az Isten előtt való megállás és Isten közelléte. érzékfeletti és ideális. hogy az „eudámonistikus".2 És itt van az a pont.leiére. a büntetés pedig az Isten elől való elvettetés és az Isten közeléből való eltávolodás. úgy boldogul.

s minden egyéb. önmagát akarja egész boldogító közellétében adni.Az égi örömök és a pokol gyötrelmei. előléptetés és meg­ erősítés abban. akkor elmondhatjuk: szolgák vagyunk. kik az erkölcsi követeléseknek Jézus evangéliumában foglalt „eudámonistikus" megokolását megérteni akarják. valóság­ gal már az érzékfelettinek és az ideálnak régiójában kell élniök. . amilyet ember jutalmul nem igényel­ het és nem követelhet magának. amit már bírtak. Milyen határtalan bizonyossággal és tisztasággal győzte le itt Jézus minden farizeusi és „megfizetési" ethika veszedelmét! Mennyivel biztosabban és egyszerűbben. az evangélium jutalma nem úgy fog feltűnni előttük. hanem mint belsőleg megokolt elismerés. mellyel az egyedül hitből való megigazulást védelmezte. mint Pál mindazon művészi bizonyításával. Azon emberi Ielkeknek.1 Ha a mindenható Isten övéinek. egy egészen más világban. mely a farizeizmust m egejtette: az Istennel való számolgatást és alkudozást. igehirdetésé­ nek előcsarnokába tartoznak. kik neki híven szolgálnak. Jézus a jutalom gondolatától eltávolította azt a veszedelmet is. Jézus a legkönnyebb és legegy­ szerűbb módon kapcsolta össze a jutalom gondolatát az isteni jóság és kegyelem magasan uralgó gondolataival. mint egy külső megfizetés. mint egy szükségképeni következmény. ura részéről ép ezért személyes hálára vagy visszafizetésre igényt nem tarthat. még csak kötelességét teljesítette. aki mindent megtett. A szolga. mint amilyen a mindennapi haszon és a többé-kevésbbé kellemes érzéki gyönyör világa. amiről Jézus egyszer csak beszélt. Ha mindent megtettünk. S amikor így élnek. s a saját érde­ meikre való hivatkozást. az egy olyan túlságos és gazdag jótétemény.

hogy Jézus e ponton is legköze­ lebbről egészen a múlt alapján áll. 10. Az evangéliumban mindig és mindenütt az mondatik. mely szerint a jót magáért a jóéri kell cselekedni. A konkrét és határozott kérdés tehát így hangzik: m ilyen viszonyban állott Jézus a m ó zesi törvén n yel ? A helyzet. 2o- . tel­ jesen amellett bizonyít. melyet Jézus kora népváradalmaival. sk. aki tőle az örökéletre vezető út után kérdezősködött. hogy az evan­ gélium azt a tant. Mk. de az volt a véleménye. Miben áll tehát lényegében Jézus erkölcsi követel­ ményeinek tartalma és alapjelleme? A Jézus korabeli kegyes zsidó Isten akaratának tartalmát a mózesi törvényben találta meg. s az életünkről Isten előtt teendő végszámadás komoly érzetében. melyeket Isten az ember elé tűzött. 17. mint olvasod?" és „Tedd azt és élni fo g sz !"1 Jézus tehát a törvényben Isten jó és szent akaratát találta meg. ö. nem mehettek be Isten országába"2. torzította el és 1 Lk. hogy „ha igaz­ ságosságotok nem lesz több a farizeusok és írástudók igazságosságánál. v. 10. Az írástudónak. 25—29. 5. hogy a jót Istenért s azon örök célokért kell cselekedni. Kétséget nem szenved. Istenországa és az ítélet gondolatával szemben elfoglalt. hanem a rendületlen meggyőződés az egyén személyes életének Istenben való céljáról és kiteljese­ déséről. azt felelte: „Mi van a törvényben megírva. — 2 Mt. a nagy ítélet előtti felelősség.Ahoz azonban hozzá kell szoknunk. hogy Isten előbb szent akaratát azoUcnak hagyománya hamisította meg. Az evangélium magvát nem az erkölcsi törvény vértelen kép­ zete alkotja. Mondotta ugyan. nem ismeri. hogy Jézus Isten szent akaratát teljes meggyőződéssel a tör­ vényben látta.

Ép úgy hitte Jézus is. fogat fogért" parancsával4. sk. hogy „a jobb igazságosság" szelleme valami egészen más."2 Nem tagadható. hogy ő a katholikus egyház hű fia. 7. hanem betölteni jöttem. mint Luther azon hite. hogy az írástudók és farizeusok erkölcsi alapnézetei ellen folytatott harcában csak a tradíciót és annak kinövéseit érinti. pedig tényleg a törvényre ütött reá. hogy ő a törvény alapján áll. 21. ott is egész vilá­ gosan feltárúlt. V. — e szavakat mondta: „Azt hiszitek. 16. sk. . akkor kitűnt. amint a hagyomány értesít. Ezek Jézus egyes paradox nyilatkozatai. Mert az ég és a föld hamarabb elmúlnak. sk.1 Jézus elsősorban a mózesi törvény és az ó-testamentum érdekében szállt síkra a hagyomány ellen. A hegyi beszéd gyakori nagy ellentéteiben termé­ szetesen úgy tűnik fel a dolog. mint a i Mt. Mt*5. világosan semmi egyebet nem jelent. ami „a régieknek mondatott. Jézus azon véleménye. hogy a törvény. hogy a harc folyamán a mély ellentét itt is. is. a sülyedő izraelita kegyesség epochájának e terméke és Jézus erkölcsi nyilatkozatainak szelleme közt. 5. mint irfkább farizeusi ellenfelei állottak. 17. mintha Jézus nem a törvényt. az ellen. vagy a próféták eltörlésére jöttem? Nem eltörölni. e. mint egy pontocska vagy ióta a törvényből!"3 És még van egy mély szakadék a törvény. hanem csak ellenségeink hagyományát érintené. holott azzal bensőleg már régen meghasonlott. hogy Jézus. Természetes. — 3 2 Mt. Lk. melynek alapján nem annyira ő. A hagyományban aligha állottak eszavak Jézus nagy hegyi beszédjének eiején. — jórészt a könnyelmű világfiak ellen. De mikor Jézus a föltétlen engedékenység és engeszteíhetőség parancsát szembehelyezte a „szemet szemért. ö.szennyezte be.

7. 5.is éltek e törvényrészlet tisztázgatásával. — 2 Mk. egyes rendelkezései között teljesen szabadon mozgott. vagy annak legalább egy részéé. Mózesnek tekintélyénél is van magasabb tekintély: a teremtő Istené. 2. hogy a mózesi tör­ vény ezen intézkedésével ellentétben áll. Dacára annak. 2.mózesi törvényé. aki rendelte a házasság feloldhatatlanságát. 10. 31.2 akkor az ó-testamentumi felfogást. hogy a szombat van az emberért és nem az ember a szombatért. de csak azt hallotta belőle kicsen­ geni. aminek felfogására hangolva volt.3 Az a nyers kijelentése pedig. Jézus nyíltan elismeri.-1 Mikor hirdette.4 valóságos forradalmat jelentett az ó-testamentum tisztulási intézkedéseivel szemben. (vagy legalább is annak egyik oldalát) a szombat szentségéről megdöntötte. de szerinte ezt a határozatot Mózes csak a nép keményszívüsége miatt hozta. Már pedig magának. A törvény előtte Isten szent akarata maradt. sk. . — így egy írástudó sem mert volna bizonyítani. akkor tényleg a törvénynek a házasság szét­ választásáról szóló. hogy néha a rabbinus taní­ tok. Mikor Jézus a házasság feloldhatatlanságát oly erősen hang­ súlyozta. — 4 Mk. a törvény kazuistikus kezelési módján. u . 87. mely tanít­ ványai előtt is egy merész titoknak látszott. 1 Mk. sk. Eszerint Jézus álláspontja a törvénnyel szemben paradox: az alázatos meghajlásban a legnagyobb bennső szabadságot. hogy „semmi sem fertőzteti meg az embert. hogy Jézus a mózesi törvény egészének alázatosan meghódolt. az egyes intézkedésekkel szemben való eltérő vélemény mellett az egésszel való szilárd meg­ egyezés bizonyosságát mutatja. Leg­ jobban mutatja ezt a házasság szétválasztását ellenző nyilatkozata. ami kívülről megy belé". Mt. s az írástudók előtt rendkívüli fon­ tossággal bíró intézkedését törülte el. 3 Ezen az ítéleten semmit sem változtat az.

először a jócselekedetet. de nem különösen. Először a belső tisztaságot sür­ gette. Jézus és ellenségei egyaránt abból indultak ki. úgy. juristikus és alkotmányszerű intézkedéseivel együtt. 23. ceremoniális. Nem polemizált ellenük. hogy azután a kettőt egymástól élesen elválaszthassuk. Mert ha a ti igazságosságotok jobb nem lesz a farizeusok és írástudók igazságosságánál. s csak azután a tízed ! 1 így indult teljesedésbe Jézus leikéből az erkölcs felsza­ badítása a törvény bilincsei közül. 23. s csak azután az oltáré. s csak azután a külsőt. első az igaz­ ság. (Természetesen a benne levő erkölcsi elemre is. . . s csak utána a szombatszentelést. De mily eltérőleg fogták fel ezt! Az írástudók és farizeusok az „egész" törvényre gondoltak. meghagyta őket. Istennek a törvényben foglalt köve­ 1 Mt. az irgalmasság és hűség. hogy Isten szent akarata a mózesi törvényben van lefektetve. . ha az a fő­ dolognak útjában állott. hirdette. hanem inkább a törvén yh ez kapcsolódó hagyom ánnyal folytatott küzdelmét vesszük vizsgálat alá. összes kultikus. nem fogtok bemenni az Isten országába!" Miben állott ez a „a jobb igazságosság" ? Legelőször is abban. hogy Jézus mindent a valódi értelemben vett erkölcsire koncentrált. amint voltak. Jézus mindenben az egységre . minden egyéb aztán egyforma volt előtte. Jézus sajátos erkölcsi nézeteit világosabban szemügyre vehetjük. ha többé nem a tör­ vénnyel szemben elfoglalt álláspontját.így állván a dolog. hanem csak úgy a többi mellett. s csak akkor ütötte le az elkorhadt romot. az erkölcs csak úgy odasorakozik minden egyéb mellé.) Jézus ellen­ ben egyedül az erkölcs fennségét ragadta ki a törvény­ ből. „ . teljességre és bennsőségre tört. hogy első a szülők tisztelete.

28- sk. ami az egyéni élet szá­ mára értékes volt: az Isten szeretetére. 12.telményei ezerfelé szóródtak s z é t. úgy. . A törvény. mint önmagadat!"1 „Amit akarsz. Mk. — 3 Erre v o n : szeresd felebarátodat."3 „A szívből jőnek a tiszta és a megfertőztető gondolatok egyaránt. „Csak a jó fa terem jó gyümölcsöket. s az embernek egy egész világnál értéke­ sebb saját lénye iránti kötelességében jut kifejezésre. egy teljes egészet helyezett: „Szeresd az Istent egész szívedből és felebarátodat. tanítvá­ nyait mindig a végső. egész lényegében az egyes cselekedetekre irányult. s a törvény lényegének kusza sok­ félesége helyébe. mert ő az egyes tettek mögött rejlő érzületet kereste. hogy Jézus ebben semmi újat nem tanított. nagy erkölcsi valóságok felé vezette. Hasonló mondásokat néhol az egykorú rabbiknál is találunk. amint a farizeusok fejtegették. Sok­ kal fontosabb ennél az az eleven energia. mint tanítványai életét tényleg szabályozta. s mindenekelőtt arra törekedett. A jognak a vallással és erkölccsel való ezen összekapcsolása a legjellemzőbb vonása a zsidóság szellemi magatartásának. fontos és mellékes. Jézus visszavezetett azoknak egységére. Jézus ezt a kapcsolatot feloldotta. s a jog lényegében a tettre megy ki. mint magadat — 4 Mt."4 így lépteti Jézus a kazuistikától szétszórt. az a hasonlíthatatlan biztonság."2 Nem az a fő. hogy Jézus e nyi­ latkozatokat valamikor tényleg kimondta és felállította. A késői zsidótörvény egy jelentésű a joggal. 7. amellyel Jézus úgy a maga. mely a felebarátok szeretetében. Sohase tűrt el felületes játékot Isten szavaival és parancsaival. melyben keresztűl-kasul hányódott nagy és kicsi. 33. s az életet összevissza bogozó határozatok helyébe az erkölcsi i. 12. te is azt tedd másokkal. — 2 Mt. 12. s a zsidók és zsidóbarátok büszkén hivatkoznak is arra. hogy veled tegyenek.

meggyőződésen alapuló személyes szabadságot. de nem megismerés szerint. s hogy ennek visszhangja lenne a páli mondat: „Mindaz. de ha nem. kézirat Lk. akár nem. átkozott és törvényszegő!“ Aligha bír alappal. hogy egész élete és személyisége az erkölcsi meggyőző­ désen alapuló szabadság symboluma. Lukács evangéliumának egy régi kéziratában van megőrizve az a hagyomány. hogy Jézus e kemény szót mondta volna. 23 * — 3 Rom. mit cselekszel. boldog vagy. melyet az egység. mert bizonyos. 4. Abban a harcban. mint Jézus ellenségei. bennsőség és szabadság érdekében a farizeizmussal folytatott. vagy öntudatlan meghamisításától. legkevésbbé sem mondhatók kép­ mutatóknak. hogy Jézus egy embernek. hogy legyőzhetetlenűl irtózik a lényeg minden tudatos. A páli m ondás: Rom. akkor haragra lobbant és semmi közösséget azokkal el nem ismert. hogy Isten iránt való buzgóság van bennük. annyi bizonyos. És a harc hevében úgy el találta ellenségeit. Innen van. 10. 6. hogy a kik komolyan úgy gondolkoztak. azt mondta: „Ha tudod. de ha ezek­ ről volt szó. 2 . 14. ami nem hitből (tehát nem erkölcsi meggyőződésből) van.-hoz."12 Akár Jézus mondta ezt. hanem ösztönszerű érzéke a célszerű és a valódi iránt. Jézust egy erős alapérzés vezette: az igazság és való­ ság szen vedélyes szeretete. aki szombaton dolgozott. ."3 Másfelől Jézus ugyanazzal a szenvedéllyel harcolt 1 2 Az előbbi jézusi nyilatkozatot lásd : D. külsőségen csüngéstől és céltalantól s végre a komolyság álarcában folytatott minden játéktól. az nem csupán subjektiv igazságszeretet. hogy még ma is szinte-szinte sajnáljuk őket. teljesség. Jézus legnagyobb munkatársa így ítél felőlük: „Bizonyságot teszek felőlük. minden felszínen lebegéstől. bűn. Szelíd irgalmasságával sok mindent meg tudott érteni és bocsátani. De a mi őt égeti.

D e a farizeusokkal való ezen ismeretes ellentétnél még mélyebb a nem ismert és ki nem mondott ellentét. nyugodtan mondhatjuk. ethika és vallás karakteristikus vonása a joggal való belső összekapcsolódás. Jézus egész természete a magasba tört. részben öntudatlan ellentétében egy megalkuvást nem ismerő. a mely követőinek valóság iránti érzékét elgyöngítette és üressé tette. Az írástudók és farizeusok elleni harcában Jézus úgy áll előttünk. az a hősiesség . Ennek a kazuistikának a mérlegén. Ebből érthetjük meg a hegyibeszéd szellemét. hogy ő a farizeusokkkal való. Szinte túlontúl uralkodott benne a „ne quid nimis“ ízetlen és közönséges vizsgálgatása. A mit Jézus hirdetett.egy olyan systéma ellen. Ebből érthetjük meg. fogat fogért" mottójával szembe helyezte az új parancsot. elszánt lelkesedés ethikája. egy élesen egyoldalú irányba tört. mint a valóság nagy katonája. a föltétien. hogy a jog- . minden meg volt mázsáivá és minden körül volt cirkalmazva. Már pedig aki azt elvesztette. Mindenütt a tilalom. ha folytonosan szem előtt tartjuk azt. a hívő és a felebarát közti viszony a legapróbb részle­ tekig „a tartozik-követel“ jogi systémájává volt kidolgozva. melyet a gyülekezet Jézus egyes nyilatkozataiból állított össze. A késői zsidó. s az erkölcsi fennségnek az embert végtelenül saját maga fölé emelő természete nem volt ismeretes. a negatív „Ne tedd!" uralkodott. hogy Jézus a jogról és a jogi szempontról semmit sem akart tudni. mindent elveszített. Az Isten és a hívő. Csak úgy pillanthatunk be helyesen Jézus erkölcsi mivoltába. ■ :<Az ó-testamentum „Szemet szemért. az nem fogja Istent megta­ lálni. mely a mindennapi élet legjelentéktelenebb ese­ teire is kiterjedt. Isten valóság s a kinek erre való érzéke elpusztult.

hogy Jézus miért szerette annyira e kazuistika számtalan megkülönböztetése és kivé­ tele ellenébe Isten parancsának feltétlenségét állítani oda. Két világ tört itt egymásra. pl. 10. a ki felebarátjának azt mondja: haszontalan: a főtanács ele való. az megérti. 32-ben levő kikötés „kivéve. 11. — 3 Mt. erkölcsi mivoltának a farizeusok jogi. de nem kanonikus hagyomány. Aki ismeri az eskü és házasság farizeusi szabályzatát. Ez a kivételtevés Jézus föltételeket nem ismerő ethikájával ellenkezik. az eskü megtiltásánál maga is 1 Lk. De Jézus előtt az volt a fontos. hogy az ember semmi képen ne esküdjék és a házasságot semmi szín alatt fel ne oldja. — 4 A Mt. kazuistikus természetével való egész ellentéte ott lép leg­ élesebben elénk. 19. ö. 12. V. a ki tőle az örökség felosztása után kér­ dezősködött. józan belátás arra utalta. a hol Jézus a házasságtörő nőt a nép ítéletétől a legmagasabb erkölcsi szempont érvényesítésével megmentette. 11. hogy a ki testvérére haragszik : ítéletre méltó. 1 a ki azt mondja : bolond: az a pokol 1 tüzére v aló ! “3 Innen érthető. hogy miért követelte Jézus oly heroikusán.1 Ott. melyeknek határai nem voltak mindig szabályozhatók. sk.13.talanságnak semmi körülmények közt sem szabad ellene állani. ha parázna" nem eredeti. * Mt. hogy a végső kivételeket mégis tegye meg.. Ez tehát egy igaz. 53 . 22 . Az ifjút.4 Pedig az okos. hogy Jézus nagyszerű erkölcsi egyoldalúságában a törvény állandóságának veszedelme rejlett. hogy elsősorban a magasabb erkölcsi világnézetnek törjön útat s e magasabb világot az alantasabbtól m egszabadítsa! Ezért Jézus egyoldalúsága is helyén való! Jézus belső. 8. 5. sk. 7. Lk. — 2 Ján. 18. élesen elútasította magától. .2 a jelenet nagy­ sága feletti minden csodálkozásuk mellett is még világosan látjuk. sk. s hogy itt-ott. Mk. Legjobb kézirataink szerint a házas­ ságtörő nőről szóló perikópa eredetileg nem volt itt. a hol látjuk. 5. hogy Jézus erkölcsi intel­ meiben mily pompás iróniával utánozza ellenségei m odo­ rát : „Mondom nektek. 1. 16.

11. higgadtabb meggondolás határai közt mozog. Jézus így szólott: A mit akarsz. A farizeusi ethika a tilalomra és az erkölcsi követel­ mények tüzetes körülírására irányúit. ha annak mélyére tekintünk! Az erkölcsi köteles­ ség e határtalan voltát Jézus rendkívüli erővel hangsúlyozta. Jézus erkölcsi világa akkor is ugyanaz. Az em­ bernek mindent meg kell tennie magáért. hogy az ember felebarátjainak hétszer meg­ bocsásson. addig másrészt az érzület és annak nyílvánulása terén a legkisebb és legaprólékosabb dolgokba is bele­ ment: erkölcsi világa mindkét oldalról végtelen. ott. sk. késlekedés. a hol megállott. a kazuistika által veszélyez­ tetett sérthetetlen erkölcsi komolyságért harcolt. hogy a zsidó­ parancsaz okosabb. s az embernek kötelességét min­ den gondolkodás. 21. Mk. hogy veled cselekedjenek. hetvenhétszer is meg kell bocsátnia! 1 A paran­ csolatnak nincs határa. Jézus egész mivolta p o zitív .kivételt engedjen meg. . Az Istenországába való bemenetelért el 1 Mt. sk. 23. s szerette az erkölcsi parancsot leikeikben a maga korláttalan határnélküliségében eleveníteni meg. hogy ne tör­ ténjék veled. minden „ha“ és „de" nél­ kül kell teljesítenie. 18. hogy önmagát el né vveszítse. Igaz. De Jézus g yű lö lte a k ivéte­ leket. te se tedd azt másokkal. 5. Ha a zsidó­ parancs azt m ondta: A miről azt akarod. Nem elég. a mit tetiniök kell. Az erkölcsi tökéletesség elé nem állítható oda az állítólagos Istentisztelet semmi akadálya! 2 Míg Jézus így egyfelől a kötelességet a végtelenbe nyúj­ totta ki. 25. mikor tanítványinak az önmagukkal szemben való kötelességről beszél.. tanítványainak azt mondta meg. — 2 Mt. te is azt tedd másokkal! Jól meg kell figyelni ezt az első pillantásra jelentéktelennek látszó különbséget. de mennyivel korláttalanabb Jézus erkölcsi világa.

hogy olyan tökéletes legyen. ugyanarra a tévedhetetlen erejű erkölcsi képességre. miköz­ ben örökös nyugtalanságban tartja. ki kell tépni a szemet.kell vetni kezet. akkor Jézus erkölcsi mivoltának legbennsőbb lényegét egy igen szerencsés formulába foglalta: mert Jézus erkölcsi magatartása egy hősé. hogy Jézus miért parancsolta az ellenségek szeretetét. Az egyes lánc­ szemek egy összefüggő láncba kapcsolódnak. lelkünket félelemmel megtöltő nyilat­ kozat ez! A véges embernek kell arra törekednie. . követelményről köve­ telményre hajtja: ez Jézus erkölcsi világának természete.1 Az önmagunkban hordozott belső értékkel nem ér fel az egész világ minden értéke. Isten akaratának való korlát­ lan átengedés. Mikor Pál a keresz­ tyének erkölcsi életét úgy tekintette. mint Isten lelkének csodálatos. lábat. Mindezt megerősíti Jézus igehirdetésének az eschatologiai elem által való meghatározottsága. mely kivételt nem tűr s az embert. Jézus élete az erkölcs egész fennségében és komolyságában való megtestesülése. mely minden ellenállást kigúnyol s épp úgy szeretni ellensége­ inket és jót tenni velük! Ebben a legmagasabb. Az erkölcsi ideál e végtelenségét legszebben e nyilatkozatában látjuk összefog­ lalva: „Legyetek tökéletesek. Láttuk. Az erkölcsnek minden alantasságtól való hatalmas fel­ szabadítása csaknem elválaszthatatlanúl összeforrott Jézus alakjával. kényszerítő munkáját. ha meg­ botránkoztat. Isten mellé törő lelkesedésben rejlik annak a nyitja. legfelségésebb. mint az örök. lelkesültség. mint a ti mennyei Atyátok “ 2 Mily vakmerő. végtelen Isten .3 Heroizmus. ki a lelkesedés tüzében ég s a földfeletti isteni erő kényszerítése alatt cselekszik.

az isteni akarat sfarájába való felemelkedés. az egy szükségszerű. családban.hogy jézus igehirdetésének alapját az ítélet nagy gondolata alkotta. hogy azokat egész megdöb­ bentő mivoltukban és félelmes komolyságukban hirdesse. jön az Isten. mert elközelgetett az Isten országa!" A hová azután eljutott. i. kivételeket gyűlölő. társulatban. Mindenütt látjuk azt is. Jön az ítélet. Jézus előtt a két legnagyobb: az isten és az egyén mellett minden egyéb elmerül. államban. a közönséges embernek a heros mellé törtetése volna.mintha az egyének — eltekintve a személynek személlyej való természetes viszonyától — mindezen . hogy Isten nem a megsemmi­ sítő ítéletre jön. Jézus számunkra elérhetetlen marad.. hogy Jézus erkölcsi világa nekünk idegenszerű és hogy szakadékokat mutat. Az egyén állapota Isten ítéletében az egyetlen. hogy Jézus erkölcsi mivoltá­ nak egyszerű utánmásol%a lehetetlenség. nemzetben. Ezért mondja : „Térjetek meg. ezen alapból kiinduló erkölcsi fordulat volt. a mi számít előtte. Jézus ethikája a túlfeszített erkölcsi in divi­ dualizmus ethikája . Jézus erkölcsi követeléseiben tekintetét egyedül Istenre és az egyénre irányította. Jézusra Isten egészen kivételes feladatokat bízott s képessé tette arra. Első pillanatra úgy látszik. . a hétköznapitól való nagy felszabadulás. a lel­ keket remegő nyugtalanságban tartó akarata az egyetlen reálítás. az t. ő t minden egyes dologban egyszerűen utánozni akarni botor merénylet. s az emberi nemzet összefüggő munkája az egyesületi és társadalmi élet minden formájában. házasságban. mert Isten közellétéről sziklaszilárdúl bizonyos volt. Jézus egészen egyedül áll. végtelen. Jézus úgy állítja fel erkölcsi köve­ teléseit. Elmerül az egész emberi történet. Épen azért volt Jézus előtt Istennek szent.

Nem arról van szó. oly egyenesen és szabadon állanának Isten előtt. ami a császáré" 1 világtörténelmet csinálva vonúlt át a századokon. világkerülő ember szemei felragyogtak. semmi maradandó értéküt nem tudott alkotni. Jézus véleménye szerint ez az egész világ. E komoly. melyben mint a gyürü a láncba. Jézus individuális. hogy a dolgoknak e tisztán vallásos. világtól elforduló volt.erkölcsi vonatkozásoktól és formáktól függetlenül. melynek minden nagy célja hiányzott. De mindezek csak egyes dolgok. melyben az erkölcsi tartalom kidomborodott. Lehet gondolni. ha gyermekeket látott. Az is igen fontos. E külső viszonyok adták a formát. Természetesen nem e tényben feküsznek Jézus világtólelforduló ethikájának tulajdoképeni gyökerei. vagy legalább is a földi viszonylatok nagy összeomlását várta. Szava: „Adjátok meg Istennek. hogy Jézus a világ közeli végét. De ezek a külső viszonyok járúltak hozzá ahoz. vagy hogy épen egyenesen meg­ támadta és eltörölte azokat. minden világi viszony­ tól elfordúlt szemlélése teljesen független a külső viszo­ nyoktól. hogy Jézus itt vagy ott nem méltatta figyelemre az emberi társadalmi élet formáit. ha más körülmények és más váradalmak talaján nőtt volna fel. túlfeszített erkölcsi mivolta sajátos gyökerekkel bírna akkor is. mint a hogy ő és tanítványai vándoréletükben tényleg szabadok voltak mindé formáktól és viszonyoktól. 12. 1 Mk. Aranyszavakat mondott a házasság szentségéről és feloldhatatlanságáról. kapcsolódik egyik generáció a másikba. s e forma pedig egyoldalúan vallásos. egy teljesen szétomlott és reménytelen nép keblében nőtt fel. hogy Jézus minden nagy kultúrától távol. . Éhez járúl még az is. 17. ami az Istené és a császárnak. hogy Jézus erkölcsi természetének alapiránya kifejlődjék.

1 Mt. s köv. hogy mi Jézus mivoltát e ponton egyszerűen utánmásolni magunkban nem vagyunk képesek. hanem mind­ azon előreszámítást és tervezgetést is. a melynek az ember tisztelettel tartozik adózni. házas­ ság.morzsák. hogy annak követeléseivel ne sokat törődjenek. 2§. Ismét egy példája az irónikus fordulatnak jézus nyilatkozataiban. 6. 22. aki komolyan állítaná. kicsinyhitü aggódást. mihelyt „e világban" él. de a legmagasabb erkölcsi szempontból mégis csekély értékű. még maga­ sabbra irányuló munkája is elmerült Isten felé törő lelke előtt. hivatás. s személyi­ ségének egész gazdagságát csak ezen független viszo­ nyukban öntötte át beléjük. s ahol általában elég könnyelműek voltak arra. . nemcsak a nyugtalan. míg ez a világ és annak minden. a hol helyénvaló volt. hogy Jézus erkölcsi munkájának tulajdoképeni súlypontja ezekben feküdne. „A népeken uralkodnak királyaik. Olyan környezetben élt. nincs senki. Tiltotta az aggodalmaskodást. s azok jótevőiknek nevezik őket!" 3 Reményeit és gondolatait elszakította népe végzeté­ nek gondolatától. megdöbbentő nyugalommal nézett népe bekövetkező bukásának arcába. — 3 Lk. A felsőség Jézus szemében egy. „e világhoz tartozó" hatalom volt. 34. — 2 Mk.1 A lélek legnagyobb veszedelmének tartotta a gazdagságot. szinte ott sem. 19. mely minden józanul felfogott világi hivatáshoz szükséges. hogy Jézus magát és tanítványait feloldotta a családi élet. s egy magasabb világba vonult el. 10. s köv. a mik a gazdag ember asztaláról lehullanak.2 A jogról semmit sem akart tudni. a hol a jog nem sokkal többet jelentett a hatalomnál és erőszaknál. 23. A súlypont nagyjában és egészében abban van. 6. község és állam kötelékeiből. Helyes dolog e tényt elfogulatlanúl beismerni és ép oly elfogulatlanúl állítani.

Az a felfogás. szétfolyóbbakká és felismerhetetlenebbekké váltak. az ő egész erkölcsi mivoltával most már keveset. a nagy Isten tekintete előtt. mivel abban Isten nyilatkozik. hogy Jézus. A világ és Istenországa közötti határok finomab­ bakká. hogy az egyén megtalálja az élő Istent. hogy ez az egész elmúlandó világ alapjában és céljában min fordul meg? Azon. egész más módon hozta közelebb és kényszerítette reánk ismét a világban való munkálkodást és feladatokat. A keresztyénség kifejlését ez a fejlődés követte. mely felé e világban a mi életünknek is törnie kell! . egyenesen a reformáció és Luther műve által lett számunkra ismét lehetségessé a világi munka erkölcsi értékének biztosabb és derültebb megítélése. hogy az egyénnek Isten nagy és jó akaratában örök megállását és ez által a világ zűrzavarában szabadságának biztosí­ tékát s személyiségeinek önállóságát kell feltalálnia s a földön mindent az örökkévalóság számára kell megér­ lelnie. Mikor Jézus a világ folyásán kívül helyezkedve e végcélra törekedett s azt tanítványai leikébe is belevéste. mintegy erkölcsi módon. minden emberi ítélettől függetlenül vezesse. hogy az egyén életét a felelősség komoly érzetében. őmaga idegenszerűnek és utánozhatatlannak tűnik fel ugyan előttünk. örök gondolataival és ez az idői világ. hogy a dolgok fejlődésének meg­ hódolni is Isten tisztelete. Mi gondolatainkkal már nem egy elmúló világ végén élünk. Megmondja azt. Mond­ hatjuk. vagy épp semmit se mond nekünk? Ellenkezőleg! A' legm agasabbat és az utolsói mondja. de annál világosabban ragyog fel lelkünk előtt a cél. Ennélfogva úgy áll a dolog. mint Jézus korának szemében. Szemünkben egészen másképp iorrott össze Isten érzékfeletti világa. minden külső siker gondolatától szabadon.

hogy teljes sajátos értékét mindenik megőrizze. Az evangélium. teljesen e világbazárt. annyira különböző világ között. hogy az egyén csak ráérik erre a személyes közösségre s hogy közösség nélkül semmi magasabb élet nem lehetséges és Isten is csak a fele­ barátok szeretetében s a reánk rótt erkölcsi munkában található meg. félelmes keménység­ ben. mint a legfőbbet. mely személyből személybe plántáltatik. hogy újból fel kelljen vetnünk a kérdést. Egy ponton újra hidat verhe­ tünk e két.S mégis. mert végső alapjában az ember társadalmi életének for­ máit s a bennük fellépő erkölcsit minden erővel igényli. a kultúrában és munkában túlfeszűlt életünk s Jézus és első tanítványai világtól elfor­ dult természete között. Mert Jézus a leghatározottabban hangsúlyozta azt az alapgondolatot. hanem szoros személyes összeköttetésbe láncolta őket önma­ gával és egymással is. melylyel tanítványai lel­ két Istenre irányította. ott lassanként az ember társa­ dalmi élete minden szükséges formájának is ismét elő kell állania. azt mégsem szabad merészelnünk. vajjon nem tátong-é egy mély örvény a mi. annyira. absoluí önátadásában. Bár egész hősies magatartásában. Ugyanazzal az energiával. útalta őket a közösségre s végül nem fordította őket önmaguk felé. De ahol Jézus e közös erkölcsi munkát. Jézus erkölcsi maga­ tartása nem vezet a szerzetességre. mint Buddha. mégpedig úgy. mint Buddha vallása. így útal minket Jézus evangéliumában Istennek értünk élő akaratára. szigorú. vajjon ezen alapkülönbség mellett a vele váló közösségen alapuló végcélok mellett kitartha­ tunk-e!? Nem gondolom. hogy e heros . kizáró hangsúlyozásában elérhetetlen magasságban áll felettünk. a legmagasabbnak és végsőnek semmi mást nem értékelő. hangsúlyozza.

hogy az Isten irgalmatlan. Intette. nem bocsát meg és nem feled! Amint a zsidó kegyeseknél mindinkább kifejezésre jutott a bűnbocsánat utáni vágy. akik valami okból ezt az exclusivitást nem osztották. gyűlöletüket és ellenségeskedésüket azokra az izraelitákra is kiterjesztették. bocsáss meg. mint ők. mert bűnösök vagyunk. Félreismerhetetlen világossággal jelölte ki az irányt. melynek felemlítése nélkül Jézus és igehirdetése rémítő v olna: Jézus bűn- bocsánatot és eg y m egbocsátó Istent h ird e te tt Nemcsak erkölcsi követeléseinek nehéz terhét rakta tanít­ ványaira. ha tőle távol is. az ő szava lesz az ösztöke. gyűlölték a rómaiakat. mely nem hagyja megpihenni. oly mértékben növekvő gőgös megvetéssel és gyűlölettel fordultak azok ellen. a kegyes zsidó. bocsásd . kik a pogányokkal tartottak. Megvetették a görögöt. mi királyunk. . hogy naponként így imádkozzanak: „Atyánk. de haladnunk kell! De Jézus erkölcsi követeléseinek komolysága és szi­ gora egy ellentétes oldallal is bír. dühös ellenségeskedésben éltek a samaritánusokkal. És az embe­ rek mégsem tudtak ott soha meggyőződéssel és derül­ ten bízni a megbocsátó Istenben! A törvény egész mes­ terséges törekvése. mert vétkezénk!" — így imádkozott napon­ ként. kegyelemben gazdag Istenről. a vámszedőkre. akik nem olyanok voltak.meg bűneinket!" Az egykorú zsidóság is tele volt a bünbocsánat gondolatával: „Bocsáss meg nekünk. De mégis megmarad Jézus a hívő bizo­ nyosságának. a vallásosságban a külsőségek egész halmaza az ellenkezőre irányúit. míg a vallástól azt tanúlták. atyánk. A késői zsidó irodalomban nehány megragadóan szép bűnbánati imát és vallomást ismerünk. amerre. főleg Jézus idejében. a bűnösökre és isten­ telenekre. Hogy is tudtak volna az emberek bizonyosak lenni a bűnbocsátó.oldalára álljunk.

a megtévedetteket és elve­ szetteket kereste fel. közönséges embert. nyájas gyöngédséggel hajolt hozzájuk. kik sehogyse tudtak már eligazodni a világban. A nép ítélete itt el is ismerte Jézus egészen eltérő szoká­ sát: „A bűnösökkel és vámszedőkkel eszik. aki olvasni sem tudott s miután nem tanúlta. “ 1 Jézus nem az elzárkózott kegyesek tömegéhez fordult. műveletlen néphez. akiket a társadalomból kivetettek és lenéztek. mintha másképpen nem is tehetett volna. hogy Jézus nyájas volt a samaritánushoz. Az evangé­ liumok beszélik.2 Legszebb példázatai egyikében valóban díszes emléket állított az irgalmas samaritánusnak. a pusztulásra vetett világfiakhoz. Távol az utcák és országutak zajától. prostituáltakra és házasságtörő nőkre talált. a bűnösökhöz. Ebben ülte Jézus az ő királyi diadalát! S ze m é ly i­ ségében épen az a legcsodálatosabb. mert erős volt és tiszta lelkének nem árthatott meg a tisztátalan atmosféra. A farizeus gyűlölte és megvetette az „Amhaarez“-t. a vámszedőkhöz. nem is vehette komolyan a törvény betöltését s aggodalmasan távoltartotta magát a vele való minden közelebbi érintkezéstől. a műveletlen. hanem leg­ először a megvetett. szigorú és ijesztő erkölcsi követelményekkel lépett föl tanítványaival szemben. aki oly határozott és komoly. s meg merte azt tenni anélkül.3 S mindezt oly elfogulatlanul és fesztelenül tette. olyan . Ahol elveszettekre és reményüket feladott emberekre. hol seregestől kevélykedtek a kegyesek. hogy erkölcsi követelményeinek komoly­ ságából engedett volna. hogy ő. Az exclusivitás minden célzatával szemben Jézus kezdettől fogva éles ellentétben állott.kik a pogány uraktól kapott btíndíjból éltek.

hogy a bűnbocsátó Istenbe vetett hit mennyire összefügg az erkölcsi magatartással és hogy anélkül nem is létezhetik. hogy irgalmas Atyába vetett hite csak irgalmas szívü embernek lehet. Épen. akit a bűnben küzködni látott. tudta Jézus oly teljes biztonsággal felfogni az Isten bűn­ bocsátó voltát. amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek". Az a Jézus. hogy azt a bizonyos­ ságot tanítványai leikébe is besúgározza. mivel ilyen volt. hogy könyörtelen szív a bűnbocsátó Istenben hinni tudjon. aki elveszett fiát megtéveszthetetlen erős szeretettel fogadja vissza. aki előtt egy megtérő bűnös többet ér. aki céljait oly vég­ telen magasba tűzte ki. s lehetetlen. így lett az evangélium erkölcsi megváltó vallássá. akinek senki sem tehetett eleget. „Bocsásd meg a mi vétkeinket. s az a Jézus. megelégedett az első gyönge akarással. örvendeni tudott a botorkáló lábak első lépéseinek. a mindenható Istent. melyek elmúlhatatlan frisseségben. s lett képessé arra. Jézus a bűnbocsátó Istent dicsőí­ tette. mint kilencvenkilenc igaz. melynek középpontjában a megszabadulás hite áll és a jóakarat felszabadítása a bűnbocsánat által De Jézus azzal is egészen tisztában volt. az Atyát. Legszebb példázataiban. a küzködő emberi lelkekre gyakorolt örök. megtörhetetlen hatással és erővel járták be a századokat. sőt még épen örül neki.1 . Mindig megismétlődő fordulatok­ ban tette kézzelfoghatóvá tanítványai előtt.kegyelmes. Ezen a ponton lendül igehirdetése a magasba. melyeket azok az új úton tettek: tüzet akart gerjeszteni és örvendezett az első éledő isteni szikrának egy emberi lélekben. nőiesen gyöngéd tudott lenni azzal az emberi lélekkel szemben.

de dologiakban és érzékelhetőkben so h a! A vallásnak a nemzettől és a nemzeti váradalmaktól váló felszabadítása nem jelent mást. hatalmas áradatként hömpölyögnek tova. hanem az élő Isten szabad akarata és a megbocsátást elfogadó ember hite által. pártok és szekták törvénye. Végtelen harmóniában lebegnek itt a vallási és erkölcsi erők. hanem az egyéneké. Jézus hitét egyáltalán nem lehet elszakítani erkölcsi mivoltától s ez viszont csak a hit alapján gondolható. Mind­ kettő azonban a személyiségben egyesül. s egyenesen a személyre lettek áthelyezve. „Mit használ az embernek. így nyer az egyén élete egyenesen Isten ítélete alá állítva és óriási felelősséggel megterhelve örök. A felszabadított vallás és a szabad erkölcsiség elválaszthatatlanul fonódnak össze itt és egyesült. Középpontjában az élő Istenbe vetett hit áll. minthogy az egyén (az erkölcsi személyiség) uralkodó helyzetbe jut. A fájdalom. melytől Jézus tanítványait most már meg­ szabadította. Az erkölcsi és vallási mindenütt benső összefüggésben és kölcsönös föltételes­ ségben állanak benne. ha az egész világot meg­ nyeri is. ki csak személyiekben és lelkiekben érintkezik az emberekkel.p így jut még egyszer kifejezésre Jézus evangéliumá­ nak végén annak alapgondolata. Jézus sze­ mében a törvény többé nem a népek. a bűnért való erkölcsi fájdalom s a meg­ váltás nem kézzelfogható eszközökkel adatik. Az erkölcsi követelések megszabadultak a kultusz és ceremóniák min­ den járulékától. Az evangélium a legmagasabb és legteljesebb értelemben vett vallás és szem élyiség. lelkében pedig kárt vall?" — íme a személyi­ ségnek Jézus evangéliumában hirdetett vallása! . mérhetetlen jelentőséget.

Határozott bizonyítékunk van arranézve. . a mi Jézus saját véleménye volt. Az utolsó és a legnehezebb. Most azonban ingadozó talajra lépünk. JÉZUS SZEMÉLyiSÉQÉNEK TITKA. Mert jézus életének képe kezdettől fogva a hit és nem a történeti hűség álláspontjáról rajzolta­ tott meg. a melyre még feleletet kell adnunk. az egyes részletekben rejlő némi homályosság mellett is. másrészt igen keveset tartunk bizonyosnak. a mi e tekintetben a gyülekezet hite és meggyőződése. Emellett el kell tűrnünk a szemrehányást. FEJEZET. hogy össze tudjuk-e fogni azt a kevés megbízható támasztékot. A kísérletet azonban mégis meg kell tennünk.111. mely e hoszszas és fáradságos vizsgálódás útjára kínálkozik. Itt minden azon fordúl meg. A három első evangélium hagyományában csak fáradságosan s gyakran úgy lehet egyáltalán nem lesz elválasztható az. attól. hogy biztos talajon állunk. hogy a gyüleke­ zet hite Jézus életének képét itt nagy mértékben kiszínezte és megaranyozta. i volt maga jézus és ki akart lenni ? Ez az utolsó K kérdés. Azon támpontoknak. Mert ezideig minden más kérdésnél. bízhattunk abban. hogy egyrészt igen sokat. s dacára a Jézus nyilatkozatairól ránk maradt indirekt hagyománynak.

hogy Jézus a Messiás. egyike az a tény. miután már a tanítványok lelkében összetört? Ha ez lehetséges volna. föltétien bizonyossággal állíthatjuk. kiknek Jézus halála és eltemetése minden remé­ nyeiket széttépte. s sokat közülök helyes alapokon. hogy Jézus első tanít­ ványai. Már pedig a szigorúan történeti vizsgálódás álláspontjáról ilyesmit fel­ tételezni nem lehet. mint valami absolut új jelenségek elevenedtek meg lelkűkben. akkor fel kellene tételeznünk. hogy e hit előállása tisztára érthetetlen volna. ha Jézus maga nem vallotta volna magát életében tanítványai előtt Messi­ ásnak. E visszapillantó elmélkedésből követ­ kezik. hogy a keresztyén egyházban eleitől fogva uralkodott az a hit. Mi azonban a hagyomány egyes helyei­ ből való bizonyításnál egy még biztosabb kiinduló pontot nyerhetünk állításunk igazolására. De teljesen ért­ hetetlen. s visszapillantva az előzményekre. mert ezt a hitet életében tanúsított maga­ tartásából és saját vallomásaiból nyerték. hogy ez a hit miként támadhatott újra. Mert Jézus­ nak az evangéliumokban lévő minden egyes messiási bizonyítékát kritikailag megtámadták. Teljes határozottsággal tudjuk ugyanis. s a lelkűkkel való minden pszychologiai közvetítés nélkül.melyek a mindig megismétlődő vizsgálódás különféle kételyei dacára mégis biztosaknak és megdönthetetleneknek látszanak. Az evangéliumok ennek feltevését magátólértetődőnek tekintik.Ifi » . hogy Jézus m agái népe M essiásának tarioiia. hogy Jézus magát valamely formában Messiásnak tartotta és hogy e meggyőződését tanítványainak is oszta■. Mert az egészen érthető. támpont ezzel még nincs biztosítva. hogy a. de természetes. hogy a húsvét csodá­ latos tapasztalatai tisztán varázsszerüleg. s Jézus Messiás voltáról alkotott minden gondolatukat összetörte. hogy Jézus a Messiás. Jézus feltámadásáról szerzetttapasz­ talásaik alapján azért nyerhették vissza azt a hitet.

mint ellenségeinek a hamis Messiás elleni táma­ dását. hogy ő a Krisztus. ha úgy tekintjük. E hagyo­ mányt joggal tekinthetjük történetileg hitelesnek. minthogy Jézus először itt beszélt tanítványai előtt személyiségének titkáról és hogy tanítványai is itt először tettek bizonyságot az ő Messiás volta felől. fejezet elején.1 hogy Pilátus keresztje felé oda íratta: „Ez a zsidók királya": ez mind szilárdan megáll. Jézus nyilvánosság előtt tett messiási önvallomásairól egész sor evangéliumi bizonyí­ tékkal fogunk találkozni. melyek helyileg. mert a synoptikusok azon kevés elbeszéléséhez tartozik. hogy ki ő és Péter erre vallomást tett. ez az ünnepélyes és jelentőségteljes elbeszélés mégis aligha bírhat más érte­ lemmel. Ebből kiindúlva. hogy mikor beszélt Jézus először tanítványai előtt arról. — arról értesítenek. dacára némely ellene emelt kifogásnak. . melyeket eddig sem gyanúsítottak meg és ezután sem kifogásolhatnak többé. — való­ színűleg még az esemény alapvető jelentőségének tudata nélkül. hogy e titokról hallgassanak. mint Messiás vonult be Jeruzsálembe. 27 .2 Habár az evangélisták előtt ez a tény is homályos. hogy ő magát a főpap előtti kihallgatásakor nyilvánosan Messiásnak vallotta. Az evangéliumi tudósítások ezenkívül még egy rend­ kívüli értékű támasztékot nyújtanak azon kérdés megol­ dásához. Mind jobban kitűnik.niok kellett. Hogy Jézus élete végén. sőt bizonyos értelemben időileg is fixirozva 1 E jelenettel szemben támasztott históriai kételyeket lásd az I. hogy a hagyományt e ponton kritikailag megrostálni oknélkűl való. Jézus egész pőre azon feltétel mellett lesz a legjobban érthető. 8. hogy Jézus mintegy galileai működésének végén. Cásarea P h ilippinél feltette tanít­ ványainak a kérdést. Jézus azonban szigorúan meg­ hagyta nékik. hogy ő a Messiás? Az evangéliumok. — 2 Mk.

(köztük a Márké is!) alkalmi tudósításai. művé­ ben e tényállás ellen felhozott szellemes ellenvetéseivel nem egyezem. („Azután hat nappal8) által a meg­ dicsőülés jelenetéhez kapcsolódik. lépett elő nyíltan ezen 1 Az elbeszélés legalább Mk. A gyülekezet hite szerint Jézusban az volt a legbiztosabb. Bizonyítja ezt a negyedik evangéliumon áthúzódó vélem ény2 bizonyítják a 3 első evangélium. miért követelte tőlük oly keményen. hogy ő minden való­ színűség szerint először egészen élete végén. Weiss. Das álteste Evangélium (1903). 19. i. hogy az evangéliumokon szemmel láthatólag keresztül húzódik annak célzata. Az elbeszélés még ezenkívül valami olyat is tartalmaz. hogy Jézus soha sem akart Messiás lenni. szerint már kér. 1. Bizonyításának veleje a következő: kimutatni töreks/ik. miért van az. mivel tarthatatlanoknak ítélem őket.3 A Casareai jelenetnek a gyülekezet hitével való ezen ellentétes karaktere kezes­ kedik annak történeti mivoltáról. melyek szerint a Casarea Philippi-i jelenettel ellentétben Jézus messiási vallomásai már élete kezdetén elétűnnek.* legmagátólérthetőbb és legértékesebb.4 Ez azonban újabb talány elé állít minket. 1. hogy a hívek még jelentéktelen külső körülményeit is megőrizték emlékezetükben. 9. s. gs* 4 W. köv. hogy Jézus Messiás voltát életében szándékosan rejtegette. Az t. 2.. hogy e niégett egy történeti tényállás lappang. jo* 2 . sőt egyenesen para­ dox volt. 2 . Wrede legszebb cáfolata J. hogy erről élete végén beszélt először? A hol a gyülekezet a maga Jézusának képét a hagyományból alkotta meg. 3 Mk. ott magátólértetődőleg azt látta. 2 A negyedik ev. 49. a mi a későbbi gyülekezet szemében megfejthetetlen. 29. hogy Jézus kezdettől fogva Messiásnak vallotta magát. 2. Hogyan lehet hát. János és Jézus első tanítványai is tudtak Jézus messiási hivatásáról. hogy ezen titokról hallgassanak. Wredé „Das Messiasgeheimnis in den Evangelien* (1901) c. köv. mintegy jeruzsálemi bevonulása alkalmával. 45. s.vannak 1 Ez az elbeszélés kezdettől fogva a gyülekezet előtt is olyan értékes volt. Lehet. . Miért szó­ lott Jézus tanítványainak először oly későn az ő Messiásságáról. hogy ő a Messiás.

tehát a hagyománnyal együtt kell megpróbálnunk annak elfogadását. halálának és meg­ semmisülésének sejtelmei vonulnak át. Jézus maga itt egy legyőzhe­ tetlen belső nehézség nyomása alatt állott. a hol a messiási öntudat felvillanását bizonyítani tudnók. hogy az evangélium elbeszélésében ott.követelésével ? Aligha tételezhető fel az. vagy messiási tudatának első ébredéséről van szó. ha csak merész sejtelmekben is. hogy a hagyomány joggal helyezte Jézusnak e tudatra való ébredését a keresztelés esetére. tehát nyilvános működése elé. hogy ő a Messiás. ha az evangélium e tudósítás fontosságát alig érezte is meg. hogy a Messiás-gondolaton szi­ lárdul megálljon: mert Messiás és szenvedés. vagy folyamán. De legvalószínűbb mindenesetre az a feltevés marad. mikor lelkén szenvedéseinek. s először csak élete végén támadt volna fel világosan az a meggyőződés. mikor életében kudarc kudarcra hal­ mozódik. Jézusnak legalább is már sikere tetőpontján. leroskadás. hogy a Messiás-gondolat. Abban az időben. vajon működése kezdetén. Azzal a. de működése kezdetétől fogva betöltötte Jézus lelkét. De hát akkor miért e teljes és csaknem aggodalmas tartózkodás? E kérdésre a feleletet nézetem szerint csak egy úton találhatjuk meg. Akkor személyének minden ereje igénybe volt véve arra. az valószínűleg eldöntetlen marad. De semmi más pontot nem ismerünk Jézus életében. semmi helye e tudat előállásának. hogy . bírnia kellett. hogy ő a Messiás. Lehet. mélyen és közvetlenül kellett uralkodnia rajta azon érzésnek. sőt halál kizárt ellentétek valának az általános meggyőző­ dés előtt.tudattal. Hogy mikor keletkezett az benne. a hol János Jézust megkereszteli s ő lelkében az eget meg­ nyílni látja és onnan hangot hall: „Te vagy az én fiam !": eredetileg talán Jézus istenfiui. hogy benne magában is csak lassanként.

a minek ő magát legbensőbb öntudata szerint tartotta. addig a messiási cím átvételénél nem érezte magát ugyanazon helyzetben. De amikor azt a kifogást emelik. karddal a kezében letiporja a pogányokat. ki a pogányokat fogja megsemmisíteni. megalapítja Jeruzsálemben a világuralmat. milyen kevéssé volt messiási Jézus s egész műve és élete! A mennyire összeegyeztethetetlen volt.a m essiási cím elégtelen annak megjelölésére. megsemmisíti Rómát. de abban a pillanatban. egy isteni méltósággal felruházott világbírót. ki azután Isten leikétől áthatva bölcsen és szelíden fog uralkodni a kegyesek és a meghódolt pogányok felett. égből alászálló alakot vártak. hogy Jézus személye Iegbennsőbb lényegének kifejezésére szolgáljon. hogy a dolgok ilyen állása mellett Jézusnak még egy jobb eszköz is állott . amint Jézus a messiási címet nyilvánosan fel­ vette. kik e király alakját föld-felettivé szí­ nezték és a Messiásban nem annyira Dávid fiát. mint inkább egy csodás. A messiási eszme a zsidóság nemzeti vallásának és váradalmainak egyik alkatrésze volt. Mert Istenországát és az ítéletet még a jövendő ködfátyola takarta. De mig Jézus az Isten országáról és az ítéletről ennek dacára is képes volt elfogulatlanúl beszélni s a régi formákba új lelket önteni. a jövőt jelenné tette s ezáltal — amint a történet is bizonyítja — a döntő végzetet vonta magára. Még azoknál is. Mennyire idegen volt Jézus lényegére nézve a szen­ vedélyes nemzeti fanatizmus izzó reménysége által terem­ tett Messiás alak a maga legbensőbb értelmében. ki mint hatalmas uralkodó. — közelebbről meg­ vizsgálva — a zsidó nép Istenországáról és az ítéletről alkotott nézete Jézus igehirdetésével. megmaradt a Messiás nemzeti királynak. A zsidó népremény egy Istentől küldött királyt várt a Dávid nemzetségéből. ép oly elégtelen és veszélyes vala a Messiási cím is arra.

épúgy a Messiási eszmét sem. hogy ő hogyan akarta érteni a maga messiási mivoltát. Biztos volt felőle. melyen Jézus állott. ha magát népével megakarta értetni. Amint az Istenországa és az ítélet gondolatát Jézus nem kerülhette el. még ha a próféták közül i s ! Jézus érezte magában a sajátosan rendívülire és egyedülvalóra való törekvést. egész valójának derűje. Egyáltalán miért nyúlt hozzá Jézus ehez. Kicsoda lenne aztán elég erős arra. s Jézus e vallomása minden ellenségét szükségkép halálrakergető táborrá tömörítette volna. vagy valaki ellen feltüzelt tömeg tomboló áradatát feltartóztassa ? Felfogásunk ellen mindenesetre lehet egy kifogást emelni. A Messiás helye és munka­ tere ott volt kiszabva. Ez pedig a népszerű képzet szerint a Messiás nélkül elgondolhatatlan volt. s miért nem útasította vissza annak. ő oly közel érezte magát az Atyaisten­ hez. i. mely e reménykedő nép lelkében összegyülemlett. Jézus pedig nem tudott betelni egy előfutár szerepével. mint soha. hogy az utolsó. Jézus bizonnyal hirdette a közeledő Istenországát. mint egy a sok közül. akkor teljesen félreismerik Jézus küzködő öntudatának belső finomságát és gyöngédségét. döntő szót mondja.gondolatát? Feleljük: mivel másfelől szüksége volt reá. meg volt győződve. senki előtte és utána. ha önmagát érthetővé akarta tenni. de mindenekelőtt annak a talajnak vulkánikus természetét. a leg­ bensőbb lényegében hozzá oly idegen messiási váradalomhoz. hogy ő több akart lenni. t. hogy ő a beteljesítő. világossága és . mint a teljes hallgatás. és utánna többé senki sem jöhet! E meggyőződésén alapszik művének biztossága és határozott ereje.volna rendelkezésére. hogy egy valakiért. Mert Jézus egész képéből az súgárzik felénk. egy nyilvános felvilágosítás arról. Ha Jézus nyíltan Messiásnak vallotta volna magát. kitört volna a forrongás egész anyaga.

s köv. hogy az egészet össze ne zúznók vele. úgy. a melyekkel Jézus küzködött. forgalomban lévő messiási jelzők között tett. nem lehet Jézus személye képéből kitörülni anélkül. Ezért igen karakteristikus és jelentős lesz 'az a választás. Mert a „Dávidfia" jelzőt. 10. melyekben Jézus messiási öntudata kifejezésre jutott. bontakozott ki előtte az idők végén álló „beteljesítő" királyi alakja. kinek személyéhez van örök időkig lán­ colva tanítványainak pályája és egész sorsa.1 ha a hagyomány szerint itt-ott másnak a szájában meg is tűrte. Mert a messiási váradalmak Jézus korá­ ban tényleg nagyon eltérők voltak s egy tisztán földi és egy világfeletti felfogás pólusai között ingadoztak. . melynek súlya alatt azonban élete végéig hallgatva ment. egy szükségesség. még világosabbak lesznek. a betel­ jesítő öntudatát. 11. Ezt a prófétákét meghaladó öntudatot. Jézus személyére vonatkozólag már korán visszaútasította.é üdesége. így Jézus számára a messiási eszme volt öntudatának egyetlen lehetséges formája — de mégis elégtelen formája. Jézus előtt tulajdonképen csak egy messiási cím jön tekintetbe. s ez által forrongó állapotából világosságra és szilárdságra emelje. ugyanakkor. 35. de ugyanakkor megoldhatatlan külső nehézségekbe sodorta. melyet Jézus a különféle.-ben levő vita értelme a Messiás Dávidfiusága képzetének visszautasítása. De amikor Jézus arra törekedett. hogy ezt az öntudatot kifejezze. 47. 12. formába öntse. mint a messiási eszmének környezeté­ ben való egyetlen lehetősége. de mégis nehéz teher. egy meggyőződés. mely valójának belső támpontot adott.2 1 A Mk. A nehézségek. a hogy azt a népváradalom a maga földi színeivel kifestette. 2 Mk. io. ha egy pillantást vetünk azon speciális formákra. mely a messiási váradalomnak egyenesen a földi oldalát irta körül.

hiszen e cím már az evangélisták előtt is. hogy itt a fiú nem egy cím értelmében áll. hogy Jézus maga miféle messiási jelzővel illette magát. A dolog azon fordul meg. természetesen annál fontosabb jelző marad feleletül: az E m ber fia . ezzel valóban egy messiási méltóságra vonatkozó címet használt. ó-testamentumi nyilatkozatokhoz kapcso­ lódó „Isten fia" jelzőt sem használta Jézus úgy. hogy Jézus kora és környezete előtt’ „Isten fia* semmi egyebet nem jelentett. Jézus igennel felelt. E szóban egy nehéz és messzire elágazó probléma mered felénk. mélyebb jelentőséggel bírt. egy 1 itt. a hol Jézus magát „Ember fiának" nevezi. meglehető­ sen általánosan elismert tényből indúlhatunk ki. hogy jelenleg a legnagyobb kutatók elismerik. Az evangéliumokban számos helyen beszél Jézus magáról harmadik személy­ ben.Az általános. bár a hagyomány szerint a keresztelési szózat mindenesetre így hangzott: „Te vagy az én fiam. 11.1 De amikor ő maga ad hálát mennyei Atyjának: „Senki sem ismeri a fiút." 2 akkor e nyilatkozatban az Atya és a fiú szembeállítása jelzi. Ha azt kérdjük. mint „az Ember fiá“-ról. hanem csak a fiú és a kinek a fiú megjelenteni akarja. hogy vajon Isten fia-e. hogy mikor Jézus az „Ember fia" jelzőt magára vonatkoztatva használta. különösen hivatkoznunk kell arra. az evangéliumi hagyomány szerint csak egy. a mely körűi különösen az utóbbi időben mindig megújuló fáradtsággal folyt a kutatás. vagy az örök istenfiuság dogmájára gondolni. mint sajátos címet. 27 . A synoptikusok hagyományában csaknem mindenütt. mint „Isten választottja" == Messiás. hanem csak az atya. 2 Mt. Többé nem lehet e kifejezésnél — a mint laikusoktól még oly gyakran hallható — a csodás születés." a főpap kérdésére pedig. és senki az atyát. kik pedig a gyülekezeti hit állás­ pontjáról Írtak. Két. hogy itt is valamennyire biztos és szilárdan álló véleményt alkossunk meg. Az első az. .

ép így abban a kontrasztban. ahol evangélistáink ezt a címet használják. határozott tartalommal ellátott messiási terminust vett át. mint az egyszerű. úgy.vallomás következik. . 8. emelte ki. hogy az egyes for­ dulatokban. Jézus magáról egyáltalán nem mint „Emberfiáról. 20. hanem mintegy önkényesen kapcsolódik hozzá. 9. . színtelen „az ember" szó. 14. 33. De e címet mindig mint rendkivtílit. amennyiben e címet tényleg igénybe vette. azzal egy már jelzett.) v. 8. 9. 13. Ha már most az „Ember fiának" egy­ felől messiási címnek kell lennie. 2. hogy Jézus. melyekben dicsőségében való jövendő visszatéréséről s a világítéletre való eljöveteléről szól." ha­ nem általában csak mint emberről beszélt. 2ft^ s köv.10. 9. mely az ő speciális messiási méltó­ ságra. Fel kell » KÜK lá sd : Mk.62. hogy az „Ember fiának" szenvednie és meghalnia kell s hogy az „Emberfia" jelenleg megvetettségben él. Továbbá nyelvi szempontból bizonyos az. — ha terminologiailag használ tátik. K . ( 2 . 10. Mert a legáltalánosabb szó is. 10. Mk. ío-zel 2 is. nagyon lehetséges az. 9. 28. másfelől pedig semmi egyebet nem jelent. 2. — nyerhet olyan meghatá­ rozott tartalmat. ha azt aramúl mondva gondoljuk. mely nem belőle magából következik.1 így látjuk az „Emberfia" címet Jézus azon kijelentéseivel kapcsolatban. akkor azt kell következtetnünk. Mt. hogy az „Emberfia" kifejezés. csak az ő személyére és hivatá­ sára illőt. 8. 45. 28 ." „Az Emberfia" és „az ember" árnyalatok között az aramúl beszélő egyáltalán nem tudott különbséget tenni. 3i . hogy pl. vagy legalább is kivételes helyzetére és személyének sajátos rendeltetésére vonatkozik. Egyike a legvilágosabb példáknak Mk. ö. 31. semmi egyebet nem jelent. mint: „az ember. 12.2 Különbség csak az egyes kijelentések tartalmából és nyomatékából kínálkozik. 10 . 2. 2 . 38 .

hogy miféle eszmei tartalom kapcsolódott e címhez ? A rejtély megfejtését tényleg a késői zsidó iro­ dalomban találjuk meg. . dicsőség és ország . Elég az hozzá. hanem csak egyszerűen átvette. E kifejezésmóddal különösen gyakran találkozunk Henoch könyve u.“ ( 7 . tisztán nemzeti kép­ zeteket s igényt emelt arra. hogy az „Ember“ cím a Messiást jelölte. mert maga Jézus sem kutatta azt többé. egy határozottan zsidó iratban az első keresztyén század közepéről. visszaútasította a . Annak egyes irataiban a várvavárt Messiás „az emberhez hasonló“-nak. . isteni dicsőség fényében jelenik meg. népies. . . és íme az égnek felhőiben. meghatározott messiási képzet felelt meg. . úgy. az nem szándék nélkül történt: szabatosan meg­ határozta vele messiási igényeit. hogy e méltóságból magát Istent is kiszorítja. mint valami Emberfia jőve . a világ kezde­ tétől fogva Istennél van. látám . . n.tehát vetnünk a kérdést. hanem egy földfeletti alak: Az égből jön. vagy egyszerűen az „E m berinek neveztetik. ) mutattak Jézus idejében már egész közönségesen a Messiás személyére. hogy e címnek is egész külön. 1 3 . hogy a Messiás világfeletti értelemben vett „Emberfia" legyen. amilyennek őt a népies reménykedés várta. az reánk nézve teljesen közönyös. . Mindenekelőtt azonban a hires dánieli hellyel: „. kinek adatott hatalom.dávidi Messiásról alkotott alacsony. Ha tehát Jézus ezt a címet magáévá tette. . sőt ő a világ bírója. s továbbá. jóllehet a Dániel könyvének szerzője e látomány alatt talán csak Izrael népének symbolumát akarta érteni. Ez az Ember-messiás többé nem a Dávid magvából lett földi király. hogy vajon az egykorú zsidóság nem ismerte-e már a Messiás jelzésére az „Ember" címet. De nem lényegtelen az a további megfigyelés. képes beszédei­ ben. . Hogy e cím eredeti jelentése hogyan állott elő.

ott sokszor a későbbi gyülekezet hagyománya forog szóban.1 Végre kérdésbe tették. hogy Jézus magát „Emberfiának" nevezte. oda a későbbi gyülekezeti hagyomány az „Emberfia* címet iktatta be nyilatkozataiba. az „Emberfia" címet a későbbi evangélista szúrta be. Mindenekfelett arra hivatkoztak. Mk. hogy ez a harmadik személyben álló beszéd Jézus szájában mes­ terkéltnek látszik és sehogysem egyezik rendes beszéd­ modorának természetességével és világosságával. hogy világosabban láthassuk e pontot. bár a három első evangélium ezt már meg is téteti vele. 16. Először is. hogy némely helyre. 8 . i 3 összehas. Azt sem ok nélkül gondolták. mélyebbre kell tekintenünk. ahol Jézus egyszerűen „én"-t mondott. hogy Jézus az „Emberfia* címet egyáltalán nem sajátította ki magának s hogy a hol e szó előfordúl. míg első evangéliumaink biztos hagyománya szerint Jézus sohasem gondolt arra. csak bizonyos korlátozással tarthatók fenn.E ponton szükséges lesz az újabban mindig erőseb­ ben felmerülő és részben jogosúlt kritikai megállapításokat röviden fejtegetnünk. hogy mikép lehessen hinni abban. 2 7 -tel. 1 A legszebb példák egyike Mt. Lásd később. Többször kimondták a véleményt. De. Ezek a megállapítások csak részben találók s annak állítása ellen. hogy magának világelőttí létalapot tulajdonítson s megbízható alapokon2 tudjuk bizo­ nyítani. hogy Jézus a világbiróságra sohasem tartott igényt. hogy a synoptikus evangéliumok egyszerű összehasonlítása is már tényleg bizonyítja.) s a vilagbiróságra való igényt tartal­ mazta. Az ember-messiás zsidó fogalma mindenekelőtt a práexistenciára (kezdettől fogva való létezés. . ahol eredetileg csak egy „én" szó maradt fenn. hogy egy földönjáró ember az „Emberfia" fan­ tasztikus méltóságára igényt támasztott.

mint az. köv. alegegyenesebben megfelelnek azok a jóslatok. ai.A helyes utat. ö. hogy az „Ember­ fiának" szenvednie és meghalnia kell. az Isten akaratában való e megnyugvástjézus csak fokozatosan. Hivatkoztak arra. ha nem is ellenmondás és követke­ zetlenség nélkül. a leghevesebb küzdelem­ * V. hanem egy szinte teljes világossággá fokozott tudással. 2. Azon kijelentésnek. De a gecsemánei jelenet az előzményekre is vissza mutat. hogy Jézus gyülekezete nem tudta elviselni a gondolatot. Mk. (ss). az igaz történetiség bélyegét magán hordozó gecsemánei jelenet. Semmi sem természetesebb és érthetőbb. 12 . hanem teljes és világos öntudattal ment szembe vele. Ez bizonyítja. hogy Jézus e jóslatai egészen egyhangúak és hogy tulajdonképen nem egyebek. 9. Itt többé nem sejtelmekkel van dolgunk. ]0. s. 8.1 Félreismerhetetlen világossággal mutatják meg nekünk. az evangéliumi hagyomány mutatja meg nekünk. 33 .története. 19. 2 . . mint Jézus szenvedéseinek jóslatokba öltöztetett. 10. n. hogy az „Emberfia" visszatér az ő dicsőségében.2 Mostanában ter­ mészetesen Jézusnak szenvedéseiről és haláláról szóló jóslatai ellen is a legélesebb kritikai ellenvetések emel­ kedtek. hogy az „Emberfia“-gondolat Jézusnál közvetlen vonatkozásban áll szenvedéseinek és halálának felsötétlő gondolataival . 2. hogy Jézust végzete nem váratlanul lepte meg. erős megrövidítésben. Sorsának e világos tudását. „Az Emberfia" cím használatát nagyjában és egészben az evangéliumok is Jézus életének a végére helyezik. S8> — 2 Mk. hogy Jézust halálos végzete váratlanul lepte meg s ezért jövendő sorsát mesterével minden egyes esetben előre megjövendöltette. mint egy „rocher de bronce" áll szembe és ez a kieszelhetetlen. 9 . E fejtegetésekkel evangéliu­ maink egy hagyománya.

S ezzel most számunkra végérvényes megértése válik lehetővé az „Emberfia"-eszmének. 32. hogy munkája gyászos kimenetelű leend. . nehány helyen mégis egyéni. h o g y . 32. Ha az evangéli­ umi hagyomány Jézusnak állítólag mindig ugyanazonos jóslataiból csaknem minden egyéni és meggyőződésszerű vonást ki is törölt. hogy Dánielnek az „Emberfiá­ ról" szóló ígéretét magára vonatkoztatta. A rejtély megol­ dását abban találta meg.már galileai működésének utolsó napjaiban is szólott tanít­ ványainak keserű és sötét elvérzeteiről. és Isten elől elvette­ tett. hogy Jézus szenvedés és halálsejtel­ meinek történeti mivoltát helyes okokkal bizonyítani tudjuk.. minél erősebb lett benne a meggyőződés. az ég fel­ hőin eljövendő „Embernek fia. vagy nevezzük azt Jézus „Emberfia"-sejtelmeinek. Jézus Istenbe vetett bizalma és ezen alapuló biztonság-érzete előtt egy végérvényes leveretés gondolata lehetetlenség volt. Már sokkal a gecsemánei jelenet előtt folyton erősebbé való sejtelmeknek kellett lelkén átvonúlniok. a melyben Jézus. sk . Ez volt a külső forma. hogy az a nép a romlás útján jár. itt van annak tere és helye. Ebben az összefüggésben. nem kitalált hagyomány áll előttünk. Bizony ez nem is lehetett másképen. Minél világo­ sabban látta Jézus." 1 Mk. hogy népe körében műve eredmény­ telen marad. 8. az ő bizonyos diadalába vetett remény­ ségét kifejezte. 10.ben szerezhette meg. annál sötétebben meredezett fel előtte tulajdon éle­ tének végzete és annál biztosabbá kellett válnia benne a sejtelemnek. Az is egészen valószínű és bizonyos marad. míg szemei előtt ott sötétlett a halál és a bukás. hogy Jézus . ő leend a halála utáni dicsőségében. 1 De bármint is álljon a dolog: annyi bizonyos.a mint barátainak és ellenségeinek mondta.

Itt nem a történeti Jézus. s e korlátozás meg­ adásával magától elintéződnek a kritikai megállapítások. melyekben az „Emberfia" címet Jézus használta. elé. hanem a gyülekezet dogmati­ kája beszél. csak akkor. s csak átmenetileg és kevés esetben nyúlt hozzá az „Emberfia" jelzőhöz. sőt inkább csak azon a sötét. csak akkor világos. a melyen a synoptikusok az „Emberfia" címet Jézussal használtatják. mikor valóban Jézus nehány eredeti nyilatkozatára támasz­ kodik . Az „Emberfiafo -cím használatát többé nem lehet mesterkélt­ nek tekinteni. ha Jézus csak szórványosán. De az „Emberfia" jelzőnek e használata. Az „Emberfia" jelzőhöz kötött reménységeiről talán sohasem beszélt teljes bizonysággal. hogy a valódi hagyomány e kevés helyén az „Emberfia"-cím mindenütt Jézus nyilatkozataiban jön elé. Az „Emberfia" cím nem lehetett Jézusnak állandó és min­ dig visszatérő maga-megjelölése. hogy ez a talá­ nyos jelző sohasem az evangélium elbeszéléseiben. akkor érthető. részben maguk az evangéliumok adják meg azután. neki az „Emberfia"-cím csak egyet jelentett: a dicsőségben való visszajövetelt. mikor a földfeletti Messiásnak képe. mely a hagyományban untalan visszatér. mint a melyen szenvedéséről és haláláról nyilatkozott. . különben pedig homályos marad. nem történeti. Az a stereotyp mód. hanem mindig egyenesen Jézus szavaiban tűnik fel.Ez megadja azokat a korlátokat is. mintegy sejte­ lemben nyúlt az „Emberfia" jelzőhöz. És végre. Jézus először csak élete végén. hogy Jézus csak a leg­ nagyobb izgatottság nehány pillanatában beszélt magáról úgy. ha meggondoljuk. mint valami idegen és új jelenség lépett lelki szemei. sejtető módon. hogy ő e gondolatkép teljes tartalmát (a praexistentia és világ­ bíróság eszméjét) nem tette magáévá. mint „Emberfiáról". Annak meg­ fejtését.

Több akart lenni. Mt. melyek eleinte oly elégteleneknek látszottak előttünk. Mk. melybe az örökkévaló tartalom beleöltözött. de amelyeket ép e kuszáltság miatt csak távolról sejtve és bízonytalanúl tudunk követni. 12. mint a királyok és próféták. az ég felhőin. S a mint a múlt elsülyedt előtte. de önmagát mégis feléjük helyezte. ha jól meggondoljuk. mely az ő egyedüli helyzetéről és prófétákat felülmúló jelentőségéről való öntudatának megfelelt.1 A régiek tradiciójával szembehelyezte a maga véle­ ményét: „Én pkdig azt mondom néktek!" s maga Mózes sem volt előtte olyan tekintély. Mennyire ide­ genszerűnek tűnik fel előttünk az a reménység.Ezek Jézus lelki életének azon egymásbafonódó útjai. 6. hogy ő a legrövidebb idő alatt. melynek révébe Jézus gondolataival végtére is beevezett. 2 sk. És mégis. 23. áldani fogjuk e for­ mákat. Milyen utánozhatatlan biztonsággal bontakozik ki előttünk ez az öntudat minden oldalról! A múlt oldalát tekintve. ki előtt feltétlenül meg­ hajolt v volna. angyalaival körül­ véve fog visszatérni! Jézus e váradalmába maga a kor­ látokat vető és minden várakozást megrostáló történelem avatkozott bele a maga egészen más lefolyásával. Mert e formák képezik a ruházatot. 2. Salamon és a templom. az a veszély fenyeget. ép úgy a 1 Lk. Mikor mi Jézusnak ezen idői formáktól függő öntudatába mélyedünk. Csakis a Messiás-eszmében találhatta meg Jézus azt a kifejezést. 10. 4 i. hogy annak csak elég­ telen és veszélyes voltát fogjuk tapasztalni. melyeket követnünk kell.sk. mely rajtuk keresztülsúgárzik. -5 . mint Dávid. egész fennségében és tisztaságában lép lelkünk elé. Ezzel most lehúllanak előttünk az idői burkok és az a királyhoz méltó vezért . 12.és uralkodói ön­ tudat. Jézus az elődök minden tekintélyét értékelte. 42 .

27. zavarok és hamis népvezérek e korszakában büszkén és merészen magaslott fel Jézus önbizalma: Az atya ismeri a fiút és a fiú az atyát!1 Jézus bírta az egyszerűségnek azt a nagy értékét. sk. 28. — 2 Lk. azt örökre értékessé tette. . ott körűllobögta alakját a megnevezhetetlen bizalom és a leglángolóbb lelkesedés. vagy ide-oda tekintgetést nem tűrt el. tiszta és szabad volt. ahogy ember embereket soha. amit elismert. A tévelygések. azt örök időkre megbélyegezte. Keresztelő János legnagyobb volt az emberek között. Tanítványait úgy magához láncolta. A harcban sebezhetetlen és mindig diadalmas maradt. mely a lehetetlent is lehetővé tette s őt és környezetét egy megfoghatatlan csodás világba emelte fel. de mégis világos „igennel" felelt. vagy semmit — s ők engedelmeskedtek: „íme. olyan hit. 1 1 . 10.3 A kegyesség-legnagyobb követeléseivel szemben semmi hátrapillantást.jelen is. De mégsem Jézus küldött Jánoshoz. í. sk. S micsoda tévedhetetlen biztonsággal állott Jézus a harcban! Még a legszentebb és leghevesebb harag is fennséges nyugalommal párosúlt nála. kérdezősködni afelől. Amit megtámadott. mindent elhagyánk éretted". 27. A „farizeusából örökre gúnyszót csinált. — 3 Mk. hogy bele mert törni egy szennyel és megvetéssel telt világ közepébe.2 Ahol megjelent. hanem az ő hozzá. Oly erős. Tanítványainak magasabb feladatokat szánt. 1 1 . mely a nép együgyü férfiainak és asszonyai­ nak szívét megnyeri. ami egészen elveszett és elvetett vala. 19. Oda állította őket a nagy „vagy-vagy" elé: Mindent. 1 Mt. Csodás erejével a magasba emelte s újra biztos talajra állította mindazt. ellenben nemessé tette a megvetett „samaritanus" jelzőt. vajon ő-e az „eljövendő"? és Jézus Keresztelő János kérdésére egy burkolt.

akik hallgatják Isten beszédét és megtartják azt". nő. gyermekeit. Lelke előtt a mindenható Isten egész fennségében megmaradt és sohasem törtetett az ő oldala mellé. hanem a mennyei Atyához vezető út akart lenni! A választóhatárokat élesen meghúzta. — 4 Lk. hogy felvegye a keresztséget.26. a mennyei Atya elő tt!"2 Ezeket vagy könnyelmű vakmerőség.32. aki hallgatja és megtartja Isten beszédét. 10. mint Isten iránt. Mt. 2 . 18.és fitestvéreit. 6 . sk. Azt mondta. mivel Jézus önmagán keresztül akarta őket az élő Istenhez vezetni. 18. 1 1 . hogy „ bennem való hit*.4 Az az ő fitestvére. 42. mondotta. 6 . átdolgozás. ío-zel. 10. A nép leányának. — 2 Mt. a három elsőben nem találhatók m eg. hogy senkisem jó. az azért történt. amit bizonyít összevetése l1g '17. 1 4 . nem lehet az én tanítványom!"1 Még szorosabban fűzte magához tanítványait a sikertelenség és halálsejtelmek napjaiban.6 Legigazabb hasonlataiban. Mk.3 Ő is elment Jánoshoz.2Ó — 5 Mk. anyját feleségét. melyek a negyedik ev. Ha tanítványainak lelkét magához bilincselte. 33. Jézus nekik nem cél. 3.. hanem csak egyedül az Isten és ezzel odahelyezte magát a jóért küzdő emberiség sorába. melyeket reánk 1 Lk. . vagy a legma­ gasabb erő és biztonság cselekedhette csupán. 18. „akik bennem hisznek" a formulák. Soha el nem hagyatkozó hűséget követelt tőlük s ügyének és személyének nyílt bevallását a halál szemébe is ! „Aki vallást tesz rólam az emberek előtt. — 3 Mk.5 Sohasem követelte maga iránt ugyanazt a hitet.Képes volt azt m ondani: „Aki nem gyűlöli atyját. ki heveskedő lelkesedéssel rohant hozzá. azt felelelte: „Inkább boldogok azok. nővére és anyja. Nagyon fontos az. én is vallást teszek arról.-ban oly gyakoriak. bizony egész életét. A törté­ nelem az utóbbi javára döntött! Mindemellett Jézus a tiszta em berinek határát sohasem lépte át. Az egyetlen Mt. mely bűnbocsánatra és bűnbánatra teremt. 9.

A Mt.) Márk evangélista e nyilatkozatot már ebben a formába adja: „Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet. mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal. Jézus sohasem támasztott igényt a világbíróságra. a Márkénak megfelelő helyen 3 még tovább viszi a nyilat­ kozatot : „Mert az Embernekfia eljő az ő Atyjának dícsőségé1 2 3 Lásd a II. A hagyományban itt a gyülekezet hite dolgozott. az embert egyenesen az élő Isten elé állította. s magát és személyét egészen a háttérbe tolta. (hanem csak a mindenható Istennek). elsőnek citált nyilatkozata az u." (Mt. De az mégis elkép­ zelhetetlen. de Isten mellé mégsem helyezte magát. „beszédfortás“-b ó l származik. mely evangéliumaink öt helyén maradt reánk. 38. . Az evangéliumi tudósításból természetesen az látszik. 3 2 . 10." (Mk. ámbár az „Eberfia" eszméje ezt különösen magába foglalta.. mikor Jézus magának az „Emberfia" címet igényelte. Jézus csak a Máténál helyesen megőrzött nyilatkozatot mondta: „Aki vallást tesz rólam az emberek előtt. én is vallást teszek arról a mennyei atya előtt. Végre. ev. és aki beszélni tudott e hódolatról.1 mivel abban lelke legmélyén osztozott. hogy az a Jézus.n. mikor tanítványaitól megtagadta a jobbja és balja felőli tisztelethelyek megígérését.hagyott. . aki páratlan energiával véste tanítványai leikébe a testet-Ielket megítélő mindenható Isten félelmét. az Emberfia2 is szégyelni fogja azt. 8. Bizo­ nyítja ezt Jézus egy nyilatkozatának fejlődéstörténete. mivel annak osztogatása neki nem áll birtokában. mintha az ellenkező eset forogna fenn. most Isten helyett magá­ nak tulajdonítsa a világbíró méltóságát! A világbíróság igényét Jézus akkor is határozottan elutasította magától. fejezetben. Az Emberfia cím betoldása itt rögtön észrevehető.) És végre Máté. azzal látszólag az emberi határokat csaknem átlépte ugyan.

25. . ai. A szenvedés és halál gondolatának felvétele az ő hivatásá­ nak és küldetésének subiectiv s e mellett megingathatatla­ nul maradó meggyőződésébe egy megdöbbentően nagy cselekedet volt. gyülekezeti dogmatikát és nem eredeti Jézusi nyilatkozatot látni. 26. a mint ő a mennyei Atyába vetett végtelen bizalmában halálos végzetén felülemelkedik és a szenvedés gondolatát messiási tudatával összeforrasztja.-nál: Mt. s köv. bár sokféle értelmet enged meg. e. mivel az ott fel nem található. ) 1 így került Jézus gyülekezete hagyományában az Isten ítéletét övéinek hirdető bizonyságtevő egyszerű helyéről az általános világbírói méltóság polcára.3 Jézus itt Istene 9 1 A citált helyeken kívül u. s köv.2 Jézus ember voltának koronája végül az ő szen ve­ dései és halála. s köv.-ban Jézusnak ezen igény tulajdoníttatik.. a hol Jézus világbiróként tűnik föl. a hol a három első ev. 13. Először Jézus gyülekezete olvasott bele efélét abba. Jézus tehát e gondolatot egyáltalán nem vehette az ó-testamentumból. nyilatkozatot lásd még Lk. Lk. fejezete. és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete s z e r in t (16. beszédek) és a példázatok egy sorát Mt.8. 9 .ben az ő angyalaival. 13. jogunk van min­ denütt. (esch. 2 Azon helyeket. 12. s köv. 25. Mert az a legcsodálatosabb és a leg­ nagyobb Jézus alakján. 22 . s köv. le. a megfeszítettbe vetett hite alapján. De egy szenvedő és meghaló Messiásról Jézus az ó-testamentum­ ban sem olvashatott. Kora és népe előtt pedig egy szenvedő és meghaló Messiás gondolata teljesen hihetetlen és hallatlan volt. 13. s köv. 27 . Erre a bizonyítékra támaszkodva.. az 3 Esaiás 53.) szintén csakV ítéletben honfitársaitól megtagadott közbenjárásról beszél. 25. 7. Az összes elmúlt századokban senki sem gondolt efélét. (Mt. s köv. eredeti jelentésé­ ben semmi szín alatt sem messiási. mivel isteni küldetéséről való meggyőző­ dése egyenesen a messiási tudat formájában élt. különben is erős kritikai vizsgálatnak kell alávetnünk: Mk. 4i.

2 másodszor pedig az úrvacsora szerzése. . a mit a gyülekezet az ő Messiásáról hitt. . sajnos. A szenvedést és pusztulást. s mely­ ben Pál. A tanítványaival elköltött utolsó vacsoránál s a Gecsemánéban bontakozik ki előttünk először Jézus alakjának egész fennsége. 10. és én mégis ^szilárdan nálad maradok s te jobbodon hordozol engem" . a melyre Goethe gondolt. 45. Tudatos élete utolsó lélekzetvételéig szilárdan ragaszkodott Istenéhez. A dolgok jelenlegi állása mellett azonban. mivel sötét útján a zsoltáríró leikével ment: „ . hogy az úrvacsora eredeti értelmét biztosan megállapíthassuk. azt a világot. hogy ő életét vállságul adja sokakért. az egész zsidó­ ság legnagyobb botrányát. 1 Rom 5. Jézus ezzel képes volt meghódítani egy új világot. már egy emberöltő múlva újjongani tudott: „Dicsekedünk a szenvedésekkel!"1. hogy az koronája lett mindannak. azért Jézus nagyobb volt. hogy vajon Jézus nem tulajdonított emellett szenvedéseinek és halálának még egy eg y különösebb je len tő ség et és e g y különösebb célt? Ebben a kérdésben már nem tudunk biztosan dönteni. — 2 Mk. És mivel Jézus egész sorsát mintegy egyenesen Isten kezéből vette.sötét végzései és a maga rettentő feladata előtt egészen egyedülállóit. Itt tulajdonképen a hagyománynak csak két helye jöhet tekintetbe: először Jézusnak az a nyilat­ kozata. s Istentől nyert tanítványaihoz. Jézus teljesítette feladatát. . mely a zsidóság előtt zárva volt. s képessé lett halálának gondolatát Istentől jövő kivételes küldetésének meggyőződésével összekötni. le kell mondanunk arról. a mikor a fájdalomnak arról a szentségéről beszél. mely a keresztyénségben feltárúl. úgy átnemesítette és megdícsőítette. Istentől reábízott feladataihoz. . Itt még felvetődik az a kérdés. 3. mint a végzet. a volt zsidó. .

mellyel Jézus . sem kálvinista sakramentumot nem akart alapítani. hogy meg nem szolgált szenvedésükért Isten haragja a nép felett elcsen­ desül. Marad még az egyetlen Jézusi nyilatkozat a váltságról. van-e valami köze közvetlenül az ő halálának gondolatához? Csak egy dolog bizonyos. Ámbár lehet. hogy szenvedéseiért Isten haragja sokak felett (népében) elcsendesülhet. A legélénkebben protestál ezellen a tékozló fiú pél­ dázata és az a képzelhetetlen bizonyosság. Az úrvacsora tehát tárgyalásunkból kiesik. mint a mely sokak váltságára szolgál. Csak az az egy bizo­ nyos.. Tényleg az igazakért való helyettes szenvedés és a martyromság vég­ telen értékébe vetett hitben egy mély és örök igazság rejlik. holott jövendő végzete felöli gondolatai egész a Gecsemáneig csak sejtelmekben és vajúdásban maradnak. hogy Isten bünbocsánata elvileg az ő halá­ los áldozatától. hogy Jézus e cselekvénnyel sem katholikus. hogy Jézus kérdésbe tette volna halálának és szenvedésének célját. sem lutheránus. i. hogy Jézus mintegy sejtelemben tényleg úgy fogta fel halálát. hogy azt a gondolatot nem Jézus alkotta meg és mondotta ki. A mint a zsidó hagyományban a Makkabeusi kor martyrtestvérei imáikban ismételten kifejezik a gondolatot. Általában az is valószínűtlen marad. hogy vajon ezen szent cselekvésnek.Kétségtelen dolog. melyet Jézus tanít­ ványaival elköltött utolsó vacsoráján cselekedett. az t. úgy Jézust is megillethette egykor a gondolat és kifejezhette azon reményét. vagy halálában véghezvitt engesztelő (elegettevő) helyettesítésétől függene. hogy újabban ismét és ismét merültek fel jól megokolt és elterjedt meggondolások arra nézve. De itt nem láthatunk tisztán. Az evangéliumi hagyomány mellett azonban Jézusnak egy ilyen kiszakított nyilatkozatára egyáltalán nem lehet építeni.

ki szellemével évszázadok irányát szabta ki. ha halálának ezt a különös tárgyalását egészen elejtjük. Jézus halálán kívül eső cél után kutatott. Fáiban. ill.a jelenlevő. bűnbocsátó Istent egész életén keresztül hirdette. hanem az ős-keresz­ tyén gyülekezet történetéhez. A népek Istenhez vezetője öltött benne testet. a mely valami különös megoldásra vár. hogy az Úr feltámadott és é l! A mit a tanít­ ványok húsvét napján átéltek. cselekedte Jézus a legfennségesebbet. Elsősorban is az által. nyitott meg egy új erkölcsi világot. kegyelmes. A passiójárásra a tanítványok lelkében húsvét következett. Véleményem szerint közelebb jútunk Jézushoz. Jézus gyülekezete Krisztus halálának tárgyalásánál hosszú évszázadokon át valami különös. e ponton zsidós érzések hatottak oda. megalázás és botrány s egy olyan titok van. alkotta meg a „fáj­ dalom szentségét". . Jézus szenvedése és kereszthalála előttünk életének koronája és kiteljesedése. mesterkéletlenűl és bátran járta végig a szenvedés kijelölt útját. hogy csendesen és egyszerűen. és ők azzal a hírrel alapították meg az első keresztyén gyülekezetei. De azt az egyet leírásunk . mint a milyen tényleg volt. Jézus életének befejezését másképen megtörténhetőnek. s a hitet a martyromság örök értékében. nemesí­ tette át a szenvedést és pusztulást. Jézus az idők és népek Istenhez vezetője! Mert halál és sir személyét és szellemét nem boríhaták el. saját isteni küldetésének tántoríthatlan meggyőződésével. az égi Atyába vetett kifogyhatatlan bizalommal. . Elsősorban is a kereszt és a töviskorona tették teljessé alakját és emelték őt messze más vallásalapítók fölé. az többé nem tartozik Jézus személyének és életének leírásához. nagyobbnak és hatalmasabbnak nem is gon­ dolhatjuk. A gyülekezetben. . hogy a szenvedésekben és pusztulásban gyalázat.

világotátható ész. hogy az Úr él és leikével az idők végéig velük marad! * A világtörténelem erre igent és áment mondott. mint a régi volt. a melynél fennségesebb még soha nem zengett. a mit a tanítványok akkor láttak és hallottak. hogy megítélje a világot. de a mindenható Isten szólott hozzájuk abban az órában. Alakját egyre tündöklőbb új ruhákba öltöztették és mindig ragyo­ góbb koronát tettek a fejére. mielőtt a világ lett volna. Semmi sem történt. s lelkűk az élő Jézus szellemével érint­ kezett és megismerték. szomorú földre. . de húsvéti éleményük legbennsőbb magva az volt és az maradt. e gonosz hatalmakkal és szellemekkel népes. most átdicsőűlt. ki az égből szállott alá. az Isten Logos-a Ion. János előtt ő az örök. hogy minket attól megváltson. olyan dicséretbe. a mi a testinek és külső érzékelhetőségnek sfárájába esik. angyaloktól körülvéve. az elmúlandó formához tartozik. úgy.befejezéséül mégis el kell mondanunk. Jézus gyülekezete hymnusba foglalta személyét. Fáinak ő az új. a mi nekünk Jézus életéhez a helyes értékmérőt megadja: mindaz. a mysteriumok hőseitől és a római császároktól vont el Mestere számára. messiási fényben. a mint földi napjaiban látták. kiket egy időben szintén Úrnak és Istennek neveztek. megszabadúlt a föld porától és a mindennapi élet eshetőségei közül újra lelki szemeik elé lépett. vagy látni és hallani véltek. és a ki az ő dicsőségében Atyjánál volt. a ki királyi. melyet mint legmagassabb jelzőt. mely mindig új formákban zúg át a századokon. Atyjá­ nak dicsőségében jő csakhamar. égből származó ember. az Atyaisten képmása. A pogány keresztyén gyülekezet habozás nélkül adta neki az istenség prediká­ tumát. Az első Jeruzsálemi gyülekezetnek Jézus a mennyei ember lett. szellemi. hogy Uruknak és Mesterüknek alakja egész dicsőségében és erejében.

Ezen a talajon a monotheizmus iránt való érzék még nem fejlődött ki elég erősen arra. az egyházi kegyelemjavak szerzője és osztogatója lett. mint a hatalmasan szervezett és az ifjú népeket bölcsen nevelő világegyház ura. semmiféle nehézséggel nem törődő. — Luther találta meg újra az útat. ki a velük való csodás. járta be a századokat. aki egy mesterkélt spekulátio agyrémeiről semmit sem akart tudni s emellett egész naivsággal hajolt meg az Isten-ember nagy paradoxonja előtt. addig Krisztus. másrészt a min­ den emberek legalázatosabbikának földi megjelenésével egyeztessék. Míg keleten azzal az örökké megoldha­ tatlan problémával bíbelődnek. hogy Krisztus istenségének fenntartását egyrészt a m onoteizm ussal. a maga mesterkéletlen. Luther. Es amint aztán a modern kultura új öntudatra ébredő. Luther. a nagy fejlődéstől távol álló embereinek isteni barátjává lön. az az édes Isten. mint . Az egyház láthatatlan feje Ion. ki előtt a világ legbensőbb alapjáig megrázkódik. még ebben a józanná vált világban is érintetlenül állva maradt Jézusnak. Majd e korszak csendes. kinek látható alakja Rómában elnököl. hogy beláthassák: Krisztus istenségének vallásával micsoda nehézségekbe bonyoló­ dott az ember. mindig a lényegre tekintő törekvésével. amilyent ő maga is élt. közeli érintkezés által leikeiket a sze­ retet tüzével töltötte be és elragadta őket egy olyan lemondással és szegénységgel teljes életbe. ifjúi erővel megvilágosodó elméje útat tört magának s túlhabzó erejének érzetében az egyház tekintélyét és az egész természetfeletti alapokon nyugvó gondolatvilágot és életfelfogást hetykén félredobta. nyugszik Mária ölében. s a jövendő világbíró. az ember Jézusnak komoly férfias lényéhez. — hogy: kit a világ be nem foghat.

mely sok nehéz tapasztalása között kételkedni kezdett abban. oly mesterkéletlenül és egy­ szerűen értelmezzük. az nem befejezett jelenség. hab habra tolúl és hullám hullámot hív elő. hogy abban minden a Názáreti Jézus személyére vonatkozik. akik magunkat •Jézus gyülekezetéhez számláljuk. kinek az Atya lényege egész sajátos rifódon feltárúlt. mint egy a sok küzül. vagy valami spekulá­ cióra Jézus személye világelőtti létezéséről. Jézus előttünk is több. legszívesebben ahoz a kifejezéshez térünk vissza. amit mi itt látunk. Ha mi Jézus alakját a világtörténelmen átvonuló útjában követjük. melyet egykor életében ő maga — talán csak képleg — hasz­ nált és nevezzük őt az égi Atya fiának. De mi. Körülárad minket a tünemények sokasága. hogy mégis feltárná lényg legmélyét. Jogunk van hozzá. Erezzük.az erény nagy mesterének alakja a tengernyi rom felett. nem találunk jelzőt. világosan tapasztaljuk és érezzük. Mi nem gondolunk itt a csodás születésre. Mi arra az Istén fiára gondolunk. nem színjáték s amit áttekintünk. hogy ezt a sz ó t: Isten fia . hogy ennek az életnek nagy rejtélyeihez a közönséges emberi értelem elégséges s ezzel a történet respektálása és a múltból átöröklött terhek nehezekké váltak. hogy a Jézustól kiinduló életáram minket is ragad és kor­ mányoz a legmagasabb cél felé. amely őt másokkal együtt illethetné úgy. ki nekünk az Atya lényegét nyilvánvalóvá . egy hatalmas színjáték tárúl föl előttünk. Ha mégis kiakarjuk fejezni az ő mélységes lényegét. amint ő maga értelmezte. hogy az.. újra egy mélyebb értelme tárult fel Jézus személye jelentőségének. Egy korszak számára pedig. A kegyesek újból benne találták meg minden vallásos élet erejét és ősfor­ rását s minden előző kornál tisztábban ismerték fel a keresztyéni élet és gondolkozás azon sajátságát. Ő reánk nézve megmérhetlen.

dacára a hagyomány minden.tette s a gyülekezetében uralkodó szelleme által bennünket is Isten gyermekeivé tett. hogy ő lesz a mi lelkünk Istenhez veze­ tője az ő Istenbe vetett bizodalmával. hogy alakjába és lényegébe belemélyedjünk. személyes létezésünk igazi alapjára. mi. akik össze­ függésben állunk Jézusnak százados nagy történetével mégis megérjük. megérezzük lelkűnknek felújjongását. Istenhez való közellétével. gyakran kínzó bizonytalanságának. mert rátaláltunk a mi szellemi. Dacára minden idői távolságnak. engesztelhetetlen erkölcsi komolyságával. szenve­ délyeken való győzelmével. a bünbocsánat bizonyosságával és örök reménységével. . És ha arra törekszünk.