You are on page 1of 190

Mészáros József

Játékelmélet

Mészáros József

Játékelmélet

Gondolat Kiadó Budapest 2003

illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó el®zetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. sokszorosítás. Bármilyen másolás.Minden jog fenntartva. c Mészáros József. 2003 A kiadásért felel Bácskai István Szöveggondozó Koltai Mária Fedélterv Pintér László A kiadási munkálatokat a Books In Print végezte ISBN 963 9567 04 3 .

Magyar nyelven több játékelmélet jegyzet is olvasható. Drew and Jean Tirole: Game Theory. Morrow. így: Forgó Ferenc. Ken: Fun and games. Fudenberg. Az els® két jegyzet er®sen technikai jelleg¶ és mind a három jegyzet húsz évvel ezel®tt íródott. Mindenkinek jó munkát. and Ariel Rubinstein: A Course in Game Theory könyveit. A továbbiakban a szokásos tárgyalást követve megismerjük a teljes információs játékok alapfogalmait. Osborne.: Game Theory for Political Scientists könyveit. A gazdasági játékok fejezetben összegy¶jtve újraolvashatóak a jegyzetben elszórt példák. Martin J. A téma iránt érdekl®d® olvasóknak a technikaibb jelleg¶ bevezetések közül gyelmébe ajánlom: Aumann. A jegyzet bevezet® jelleg¶ ismereteket ad. A jegyzet I. Robert: The evolution of cooperation. fejezetében a kétjátékosos játékok segítségével áttekintjük az alapfogalmakat. valamint Filep László: Bevezetés a játékelméletbe jegyzete. James D. Szidarovszki Ferenc-Molnár Sándor: Bevezetés a játékelméletbe m¶szaki alkalmazásokkal. jó olvasást kívánok! i .Szép Jen®: Bevezetés a játékelméletbe. Az utóbb évtizedekben számos új alkalmazásra került sor és a játékelméleti irodalma is rendkívüli mértékben kib®vült. Robert: Lectures on Game Theory. Gardner.El®szó Az olvasó az utóbbi években a Budapesti M¶szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott Játékelmélet a társadalomtudományokban el®adás leírt változatát tartja a kezében. A nem technikai jelleg¶ bevezet® könyvek iránt érdekl®d®knek pedig olvasásra ajánlom: Axelrod. Binmore. és ilyen jegyzetet írni. Roy: Games for Bussiness and Economics. A függelékben néhány alkalmazási területet tekintünk át. A szerz® igyekezett nem technikai jelleg¶ el®adásokat tartani.

ii .

.4. . . . . . . . . . . . . 39 1. . .Tartalomjegyzék El®szó Tartalomjegyzék Bevezetés i iii 1 I Játékok két játékossal 1 Játékok normál alakban 1. . 39 2 Nash tétel iii 43 . . . . . . . . .2. . . . . 36 1. . . A játék extenzív formája . . . . . . .2. . lépéses játékok . . . . . 1. . . . . 2 szerepl®s teljes információs szimultán Iterált dominancia . . . . . . . . . A játékok normál alakja . . . . . . . Korrelált egyensúly . .1. . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . . Kevert stratégiák . . . . . . . . . . . 27 II Játékok több játékossal 1 Nem kooperatív játékok normál alakban 33 35 1. Verseng® játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . Kevert stratégiák . . . . . . . . 9 11 13 15 20 22 24 2 Szekvenciális játékok 27 2. .5. . . . . .1. . . . .1. . . . . . . . . . . A játék nyeregpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.2. .

.7. . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . Tudásfüggvény . . . . . . . . . . . 6. . . . . . . . . . .2. . Részjáték . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . .1. . . . .7. . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . .7. .3. . . . . . . Véges ismétl®dés¶ játékok . . . . . . . 64 6 Ismételt játékok 6. . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . Bayes-i játékok . . . . . . . . . 6. . . . . . . . . . . Ismeret és megoldási koncepció .1. .4. . . . . . . . . . Szelekció  a válasz dinamikája . 79 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 5. . Kernel . . . . . . . . . . . . . . . Végtelen játék diszkontálás nélkül Nash egyensúly diszkontálással . . . . 83 94 96 96 97 99 9 Shapley érték 103 9. Ismételt Cournot-játék . . . . . . . . . . . . . .7. . . . . . . . . Répa és bot stratégia . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Piaci játék átvihet® nyereménnyel 8. . . . . 53 4 Racionalizálhatóság 5 Információfüggvény 55 59 5. Alkalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . Extenzív játékok normál alakban . . . . . . . 8. Mutáció . Alkudozási (bargaining) halmaz . . . . . Részjáték . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indukció visszafelé . . . . .2. 67 67 68 70 72 73 73 75 75 75 76 7 Evolúciós egyensúly 79 7. . 6. . . . . . . . .6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. 109 . . . . . 6. . . . . 82 8 Kooperatív játékok átvihet® nyereménnyel 8. . . . . . Nash visszacsapás . . 8. . . . .1. . . .1. .5. . . . 6. .1. . 51 3. . . . . . . . . . . .2. . . . . . Hatalom . . . . . . . . . . . . .1.3. . .3. . . . . . 50 3. . . . . . . . . .iv TARTALOMJEGYZÉK 3 A játékok extenzív formája 47 3. . . . . . . . . . . 63 5. .1. . .3. . . . . . . 6. . . . . . . . . . 6. A játék "sejtmagja" (nucleolus) . . . . . . . . . 6. . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . Megoldási koncepciók . . . . . . . . . . . 8. . . . . . . . . . . . . . Nash visszacsapás . . . . . . . . . . . . . . . . Végtelenszer ismételt játékok . . . . . . . . . .

. . . . . Egyérték¶ függvények . . 1. . . . . . . . . . . . . . . . . 129 133 134 134 135 136 137 138 138 140 140 141 2. . . .4. . . . . . . . . . .3. . vonatkozó deníciók . 113 115 117 119 120 123 125 126 127 127 1 Preferenciák és Pareto elvek 2 Döntéselmélet 3 Gazdasági játékok 3. . . . . 3. . . . . . . . . . . . 4. . . A választók egyes csoportjaira . .2. . . Döntéselmélet bizonytalanság esetén . . . 3. . . . . . . . . . . .2. . . . .2. . . . . . . . . Bertrand játék (szimultán árverseny) . . 1.4. . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 4 Társadalmi választások elmélete 4. .4. . . . . . 3. Választási függvények . . . 143 143 143 146 147 147 148 5 Elosztási igazságosság 6 Alkudozáselmélet 157 163 . . .1. . . . . . .1. Domináns megoldás keresése . . . . . . . . . . . . 4. . . . . .1. . . . . . . . Ismételt Bertrand játék . .1. . . . . . . . . .2. . . . . .1. . . Cournot játék (szimultán termelési verseny) 3. .1. . . 4. 1. . . . . Manipulálhatóság . . . . . . . . . . .4. . . . . . . . . . Lineáris Cournot modell 2 céggel . .4. . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . Cournot játék több céggel (N ≥ 2) . . .1. . . . . . . . . . . . . . 3. . . Racionalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyéni preferenciák . . . . .1. . . . . . .4. . . . . .3. .1. . . . . . . . . . Pareto elvek . . . . .2.3. . . . . . . 1. . . . Arrow tétele . . . . . . 1.1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. Részjáték kielégít® Nash egyensúly . . . . . Ismételt Cournot játék . .TARTALOMJEGYZÉK v III Függelék 1. Preferenciákon belüli feltételek 4. . . . . . . Stratégiák ismétl®déses játékok esetén . 3. . . Stackelberg játék .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . Választási függvény . Feltevések . .3.1. 3. . Kvázitranzitív racionalitás . . . . . . . . . . . . . . . 4. . . . Preferenciák közötti feltételek . . . . . . . . . . . .5. . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . 1. . .1. . . . . . 1. . . . . . 3. . . . . .1. . . . . .5. . . . .2. . . . . . . . . . . 3. . . . . . . Maximális elemek . . . . . . . . . . .1. . . . . . .1. . . . . . . . . . .

vi TARTALOMJEGYZÉK Irodalom Tárgymutató 167 172 .

0 Bevezetés .

lehetséges döntési alternatívákról. A stratégiai játékot így egyel®re úgy képzelhetjük el. illetve lehetségesnek vélt magatartását is.Bevezetés Döntéselmélet vs. feltételezésekkel a többiek céljáról. s®t magatartásuk során gyelembe is veszik. Próbáljuk egy kicsit formálisabban szemlélni a fentieket. Egy interakciót stratégiai játéknak nevezünk. ha ellenérdek¶ felek között érdekkoniktus áll fenn. Hasonlóan egy hadvezér egy csata megvívásakor igyekszik az ellenfél vezérének fejével is gondolkodni. majd az egész folyamatot végiggondolva dönt az aktuális lépésr®l. hogy a másik is tisztában van azzal. A játékelmélet tárgyalása során a lehetséges játékosok számát nem sz¶kítjük le csak kett®re. hogy tippjének a lehet® legközelebb kell kerülnie a többiek tippjei átlagának 2/3-ához. szembesülniük kell azzal. (A játékos tisztában van azzal. de ez az informáltság nem feltétlenül szimmetrikus. hogy magatartásuk befolyásolja a többiek döntését. hogy ® is tisztában van azzal stb. játékelmélet Amikor az egyének (csoportok) más egyének(csoportok)-kel szembeni viselkedésükr®l döntenek. Mi a játékelmélet? Játsszuk a következ®t: Mindenki a teremben tippeljen egy számra 1 és 100 között oly módon. a felek rendelkezhetnek ismeretekkel.). magatartását. ha a szerepl®k tudatában vannak ennek a hatásnak. Stratégiai játékról tehát akkor beszélünk. (0. Gondoljunk csak a sakkjátékosra: a jó sakkozó több lépésre el®re gondolatban gyelembe veszi az ellenfél lehetséges lépéseit. Minden játékos az egyéni céljainak megfelel®en saját helyzetét próbálja optimalizálni. a szerepl®k közötti interakciót ahol is a szerepl®k magatartásuk kialakítása során gyelembe veszik az ellenérdekelt fél általuk ismert. mint egy.1) Definíció: Játékelméleten a racionális szerepl®k stratégiai interakcióinak 1 .

Mindenki külön zeti a saját fogyasztását. Stratégia: Olyan cselekvések. hogy a gazdaság a lehet® legtöbbet protáljon?  Az árak függenek az egyes termel®k kibocsátásától. a szociológiában. Az alábbiakban néhány szempont alapján kísérjük meg osztályozni a játékokat. A játékelmélet a közgazdaság tudományban. gazdasági vagy biológiai játékokban gyengébb racionalitásfogalmat szokás használni.2 Bevezetés elemzését értjük. Milyen vámpolitikát érdeke az egyes államoknak választaniuk. hogy 10 ember vendégl®be megy. ®ket hívjuk játékosoknak. Interakció: Ha legalább egy játékos döntései közvetlenül befolyásolják egy másik játékos magatartását a csoporton belül. Mi az optimális kibocsátás?  A közjószágok el®állítása függ a többiek kooperativitásától. Néhány példa:  A kereskedelem mértéke függ az egyes államok vámpolitikájától. a politológiában és a pszichológiában gyakran alkalmazott diszciplína. akkor ez játékelméleti kérdés. hanem döntési problémáról beszélünk. Ez egy döntéselméleti probléma. E feltevést a kés®bbiekben enyhítjük. Racionalitás: A kölcsönös összefüggés gyelembevételével az egyes játékosok a legjobb cselekvésüket választják. nem játékról. Ha el®re megállapodnak a számla közös zetésében és utólagos felosztásában.1) Példa: Tegyük fel. Ellenkez® esetben a játék független döntési problémák sorozata. Mi számukra az optimális magatartás?  Hogyan szavazzunk? A játékok osztályozása Stratégiai játékok nagyon sok helyzetben fordulhatnak el®. A fenti denícióban használt kifejezések némi magyarázatra szorulnak: Csoport: Egy játékban egynél több döntéshozó szerepel. Ha csak egy játékos van. ahol az egyes egyének számításba veszik ezt a kölcsönös függ®séget. . (0.

Az igen egyszer¶ játékok esetén  mint például a sakk  van nyertes és vesztes. egymástól függetlenül. A játékosok lépései egyidej¶ek. A játékosok érdekkoniktusának természete. egy árverésen a résztvev®k egy id®ben teszik meg az els® ajánlatokat.Bevezetés 3 1. ennek a kérdésnek az eldöntése gyakran nem is olyan egyszer¶. hogyan fog(nak) az ellenérdek¶(ek) reagálni? A jelen lépés a többiek jöv®beni lépései következményeinek kalkulációján alapszik. Hasonlóan elképzelhet® olyan helyzet is. els®nek lépni avagy másodiknak. A sakk esetén a játékosok pontosan ismerik helyzetüket (bábuik helyzetét) a lehetséges lépéseiket. 2. Általánosabban vizsgálva ezekben az esetekben egy adott. Ezeket a játékokat zérus összeg¶ játékoknak nevezzük. A játékok közül számos esetben a játékosok választhatnak a kooperáció és a koniktus között. el®bb a fehér. vagy egymást követ®ek. hogy mi az el®nyösebb. A hétköznapi életben. így a lehetséges nyeremény összege nem feltétlenül zérus. el®re meghatározott nyeremény játékosok közötti elosztásáról van szó. Az ilyen játékokat szokás negatív összeg¶ játékoknak nevezni. Ebben az esetben konstans összeg¶ játékról beszélünk. a gazdasági tevékenység során többnyire nem egy el®re meghatározott torta felosztásáról van szó. és gyakran az elemzés tárgya az. A szimultán lépéses játék esetén a lépéssel kapcsolatos döntések az ellenérdek¶ felek jelenlegi lépésével kapcsolatos várakozásaikon alapulnak. Ez az eset egyébként a játék összegét®l függetlenül el®fordulhat. mert a két játékfajta más gondolkodásmódot igényel. A kártyajáték esetén az egyik fél nyereménye a másik fél vesztesége. többnyire néhány játékos olyan információval is rendelkezik. A játékosok informáltsága. amellyel a többiek nem. amelyben minden részt vev® vesztessé válhat. utána a fekete. és akár minden játékos lehet nyertes. 3. A kártyajátékok többsége esetén a . és igaz ez fordítva is az ellenfeleikre. A különbségtétel a szekvenciális és az egyidej¶ lépéses játékok között azért lényeges. illetve az ellenfél lehetséges lépéseit. A szekvenciális játékok esetén fontos kérdés. például egy nukleáris háború esetén. Általában ez a helyzet kivételes. A játékban részt vev®k magatartásától függ gyakran a torta mérete is. Ezeket a játékokat teljes információs játékoknak nevezzük. hogy milyen feltételek mellett érdemes ezt vagy azt az alternatívát választani. A sakkban a játékosok egymás után lépnek. A szekvenciális játék esetén a játékosok a következ®képpen gondolkodnak: Ha most ezt lépem.

 Magáninformáció.  Szimmetrikus információ. hogy a többi játékos rendelkezésére milyen stratégiák és azokhoz kapcsolódó kizetések állnak. a játékkal kapcsolatos információval. hanem a közös tudás azt jelenti.  Teljes emlékezet (Perfect recall). Az összes játékos tisztában van ezzel. hogy a többi játékos ezt róla is tudja. hogy mindenki tudja.  Visszacsatolás nélkül (Open loop).  Visszacsatolás (Closed loop). Azt az információt. illetve megtéveszteni a többieket saját lapjaikat illet®en. így a következtetéseik esetén mindenki igyekszik számba venni a többiek megtéveszt® szándékait is. hogy a többi játékos is teljes információval rendelkezik. és próbálnak következtetni a többiek lapjaira.  Teljes információ. és így a végtelenségig: . Ez a közös "tudás" (common knowledge). jóval több. s®t azt is tudja. a kevésbé informált játékosok információszerzési stratégiáját pedig "screening"-nek. Minden játékos meggyelheti az összes többi játékos minden lépését. Az egyes játékosok rendelkeznek olyan. hogy az egyének tudásának összege nem pontosan azonos a közös tudással. mint az egyéni tudások összege. A játékosok informáltsági állapotának osztályozását mutatja be a következ® táblázat: A játékelméletben szokásos osztályozása a lehetséges információs állapotoknak:  Közös tudás. Minden játékos rendelkezésére azonos információ áll. amely megvilágítja. amely csak az ® rendelkezésükre áll. döntéseikr®l rendelkeznek információval. azaz mindegyik játékos tisztában van azzal. Az ismétléses játékban a részjátékok lefutása után a játékosok csak a saját lépéseikr®l. és így tovább a végtelenségig. Az ismétléses játékban a játékosok minden részjáték végén jelzést kapnak a többiek lépéseir®l.  Perfekt információ. ezt jól jellemzi a következ® közismert anekdota: Közös tudás Tekintsük a közismert példát. Egyik játékos sem felejti el a saját lépéseit a múltban. amelyik minden játékos rendelkezésére áll közös tudásnak nevezzük. A megtéveszt® információk kisz¶rését hívjuk "signaling"-nak. Mindegyik játékos tudja.4 Bevezetés játékosok ismerik saját lapjukat.

hogy mivel els® nap nem történt semmi. általában nem jön létre kooperáció. második nap éjfélkor viszont mindenki rájön arra. miközben azt gondolja. kooperatívnak nevezzük. ahol az egyezségek kikényszeríthet®ek. hogy mindenki h¶tlen. politikai játékok nem ilyen egyszer¶ek. és ha igen. Természetesen csak a számára felismert tényt mondta ki. hogy a játék szabályai mennyire manipulálhatóak. Így els® nap éjfélkor nem történik semmi. Számos esetben az egyes játékosok számára el®nyös ezeket az egyezségeket egyoldalúan megszegni. hogy a többiek ezt nem teszik. a sportjátékok szabályai rögzítettek. hogy a férje h¶tlen volt. és ekkor válik közös tudássá az. hogy a másik asszony kiviszi a f®térre a férjét és megszégyeníti. azokat ahol nem. ezért az ® férje is h¶tlenkedik. A példázatnak megfelel®en a faluban minden asszony viszonyt tart fenn az összes férval. 6. kötelessége a felfedezést követ® éjfélig a falu f®terén megszégyeníteni férjét.Bevezetés 5 Egy szigeten él 40 házaspár. hiszen a másik asszony is hasonlóan gondolkodik. Tekintsünk el®bb egy egyszer¶ esetet. A feladatot el®bb három házaspárra terjesszük ki. illetve betartásuk mennyire érdeke a játékosoknak  ez különösen a politikai játékok estén érdekes. és mind a két hölgynek a másik férjjel van kapcsolata. aki h¶tlen. Megjelenik az idegen. Gyakran fontos elemezni. aki átlátva a helyzetet kijelenti: van egy férj. Amennyiben az egyezségek nem kikényszeríthet®ek. Gyakran megéri a játékosoknak egyezségeket kötni az együttm¶ködésr®l. hogy a saját férje h¶séges. 4. A gazdasági. gyakran bíró kényszeríti ki a szabályok betartását. tehát arra vár els® nap éjfélkor. Legyen csak két házaspárunk. hogy ® h¶tlenkedett a másik férjével. A játék szabályai rögzítettek vagy manipulálhatóak? A sakk. A többi játékos egyezségkövet® magatartására vonatkozóan különböz® feltevésekkel élhetünk és ett®l függ®en alakítjuk ki stratégiánkat. hiszen a meglév® gyakorlatot nevezte néven. hogy valaki h¶tlen. A helyi szokásoknak megfelel®en ha egy asszony felfedezi. nem kooperatívnak. A játék egyszeri vagy többször megismétlése. módosítását. mennyiben? A játékosok stratégiai interakciói a közös érdek és a koniktus keverékéb®l állnak. a játékosok gyakran érdekeiknek megfelel®en megkísérlik a szabályok változtatását. Aznap éjfélkor mindenki ott van a f®téren. 5. és hasonló megfontolással beláthatjuk az el®z®eket. Ez nem történik meg. Egy napon érkezik egy idegen. és kijelenti. Lehetséges-e a játékosok közötti kooperáció. . abban bízva. Ez már régóta így folyik. majd teljes indukcióval általánosíthatjuk. Az els® asszony tudja. Azokat a játékokat.

szervezetekben. hogy az ismétl®dések száma egy el®re meghatározott. ekkor végtelen sok stratégiánk van. Azaz a stratégián egy döntési alternatívát vagy döntési alternatívák egy sorozatát értjük. avagy ezt nem ismerjük. Azaz ebben az esetben a játékot egy gráal jellemezhetjük. Gyakran azonban nincs így. rögzített szám. Ekkor ismétl®déses játékról beszélünk. Amennyiben egy szekvenciális játékról van szó (azaz a játékosok egymás után lépnek). A gazdasági életben. akkor véges játékról beszélünk. 8. hogy például egy olajnomító optimális kibocsátását modellezzük. A játékosok tetsz®leges (megszámlálható számosságú) egyének vagy csoportok halmaza. és a véges számú játékos bármelyikének véges számú stratégia áll rendelkezésére. . Az ismétl®déses játékok esetén fontos különbség. akár az egyes játékosok stratégiahalmazai közül valamelyik végtelen. a játékosok többször egymás után játsszák ugyanazt a játékot. hogy a játék befejez®dik. lejátsszák a játékot. akkor az egymás után következ® lépéssorozatok jelentik az egyes stratégiákat. egy családban ez gyakran el®fordulhat. 7. de hogy mikor. A stratégiák nyilván függenek a játék szerkezetét®l. csak annyit tudunk. akkor a stratégiák a rendelkezésre álló döntési alternatívákat jelentik. azt nem.6 Bevezetés Számos játék esetén a játékosok egyszer találkoznak. Gyakran. Ha a játékosok száma véges. kiki megkapja a nyereményét (veszteségét). avagy végtelen az ismétl®dések száma. Minden látszat ellenére nagyon gyakran el®fordulnak végtelen játékok. Ha akár a játékosok. Véges ismétl®déses játék esetén különbséget teszünk aszerint. Stratégiák A stratégiának egyszer¶en a játékosok el®tt álló döntési alternatívákat hívjuk. Gondoljuk meg. Evolúciós (tanuló) játékok. még relatíve egyszer¶ játékok esetén is a játékok kimenetele jelent®s mértékben függ a játékosok felkészültségét®l. és távoznak. Véges vagy végtelen játékok. hogy véges számú. akkor végtelen játékról beszélünk. hiszen ha egyszeri szimultán játékról van szó. A játékelmélet megismeréséhez el®ször ismerkedjünk meg néhány. a kés®bbiekben használt alapfogalommal: Játékosok.

de néha nem olyan egyszer¶ meghatározni. mely lehet numerikus érték. mint a konkurencia. függelék tartalmaz b®vebb olvasnivalót. de nem feltétlenül az. hogy mit is jelent ez. és azt akarják elérni. hogy a kés®bbiekben számolni tudjunk. de számunkra (és a közgazdaságtan számára is) rendkívül fontos. Gyakran célunk az. sem azt nem. azaz csak ritkán lehet a gy®ztesvesztes kategóriában gondolkodni.Bevezetés 7 Kizetések Egy adott játék esetén egy játékos célja a gy®zelem. a kizetéseket képesek legalább gyenge értelemben rendezni. vagy jobb min®ségben. és ezen rendezés alapján el tudják dönteni. és gyakran nem is teljesül. hogy játékosaink önz®k. se azt nem gondoljuk. Egy gazdasági játékban lehet a kizetés az általunk elért prot. A fenti koncepció a játékosok id®horizontjáról sem tételez fel semmit. mi a továbbiakban egy nagyon korlátozott értelemben használjuk. meghatározásához érdemes a hasznosságfüggvények irodalmát áttekintenünk. hogy a fenti koncepció semmilyen morális feltevést következtetést nem tartalmaz a cselekvésr®l. (A racionalitásról a 2. hogy altruisták. A racionalitás feltételezése a cselekv®kr®l igen er®s feltevés. függelékben találja.sz. és nem feltétlenül ismerik egymás értékrendszerét. nem gondoljuk. s®t tudják ezt a többi játékosról . hogy hosszú távra diszkontálnak. A kizetések értelmezéséhez. hogy például egy adott terméket hamarabb dobjunk a piacra. de az is. hogy a játékosok tisztában vannak azzal. hogy melyik (melyek) a számukra legkedvez®bb(ek). A játékosok ismerik a rendelkezésre álló alternatíváikat (stratégiákat). az egyes stratégiákhoz tartozó kizetéseket. Természetesen gyakran a játékosok különböz® értékrendszerrel rendelkeznek. A játék szabályai A játékelmélet tárgyalása során feltételezik. hogy rövid távra és azt sem. Ez a kérdés azonban ebben a koncepcióban már az informáltság és nem a racionalitás kérdése.) A leírtakból világos. Racionalitás A társadalomtudományokban a racionalitás fogalmát nagyon sok értelemben szokás használni. hogy a konkurens vállalat cs®dbe megy. Kizetésnek egy adott stratégiakombináció (azaz egy adott saját stratégiaválasztás és az ellenfelek adott stratégiaválasztása) melletti eredményt értjük. amelyben részt vesznek. Ezt az olvasó az 1.sz. Ez a koncepció csak egyfajta konzisztenciát jelent: minden játékos a saját értékrendszerének megfelel®en konzisztensen cselekszik. mi az a játék.

amelyek a legjobb válaszok a többiek lehetséges lépéseire. Ez a deníció igen sz¶kít®. nem feltétlenül jelenti azt. ahol nincsenek egyértelm¶en meghatározva az egyes stratégiák és azok követelményei. ki is a játék résztvev®je. Egyensúlynak egy olyan állapotot tekintünk. A játék szabályai tartalmazzák:  a játékosok meghatározását. Ez.  az egyes játékosok stratégiáit. hogy a döntéshozó mindig a legjobban jár. és ki nem. Az általunk használt meghatározásba nem férnek bele az olyan játékok. ahol senkinek sem éri meg az adott stratégiakombinációtól eltérnie. és a többi játékos is tudja ezt.  az egyes játékosok kizetéseit az összes lehetséges releváns stratégiakombinációra  és azt. hogy a játékosok racionálisak. mint a közgazdaságtanból már tudjuk. de azt gondolom. .8 Bevezetés is. ahol nem lehet tudni. azaz a játék szabályai a közös tudás részét képezik. s®t gyakran senki sem jár jól. Egyensúly A következ®kben az egyensúly fogalmi keretei között járunk el. hogy egy jegyzet erejéig elegend®. Mit jelent ez? Az egyes stratégiai kombinációk közül azok valósulnak meg.

I. rész Játékok két játékossal 9 .

.

b)(b. azaz S1 = S2 = {b. . 2) (3. akkor A zet B -nek 2 forintot. Egy normál formában megadott játékon a következ®t értjük: 1. Ha mindketten a bal kezükbe dugják a pénzt. A játék lehetséges kimenetelei. akkor pedig B zet A-nak 3 forintot. A megel®z® példában (b.1) Példa Tekintsük a következ® játékot: két játékos. A játékosok halmazát N = {1. azaz hol egyik.1. . Mindegyik játékos rendelkezik döntési alternatívák egy halmazával. és B jobb kezébe. A megel®z® példában: hogy a bal vagy a jobb kezet választja. azaz az összes lehetséges stratégiai kombináció: S = Si . akkor A zet B -nek 3 forintot. míg a második szám B nyereményét jelenti. . A fenti játékot összefoglalhatjuk az alábbi táblázatban: A\B bal jobb bal (−3. j)(j. i 11 . n} 2. −2) jobb (−2. ha A jobb kezébe dugja a pénzt. B a bal kezébe. Ha A bal kezébe dugja a pénzt. . j} 3. jelölje ezt Si . 2 × 2 = 4 kimenet van. j). fejezet Játékok normál alakban (1. A és B snóbliznak. ha mindketten a jobb kezükbe. hol másik kezükben dugnak el pénzérméket. akkor B zet A-nak 2 forintot. −3) ahol a zárójelben lév® els® szám A. 3) (2. b)(j.

.1) Megjegyzés: Matematikai értelemben a véges összeg¶ játékok zérus összeg¶ játékká transzformálhatóak.2) Példa zérus összeg¶ játékra Két játékos sakkozik. függelék).12 1. és számuk véges N={1. JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN 4. A preferenciákat hasznosságfüggvényekkel reprezentálhatjuk (lásd 1. hogy a játékosoknak legyen rendezése a kimenetek felett. Természetesen ez társadalmi értelemben nem igaz. sz.3) Definíció: Véges összeg¶ játék: Egy játékot kétszemélyes véges összeg¶ játéknak nevezünk. ∃ ui |N | < ∞. . . i ∈ N -re ∃ Si = {s1 . (1. a játékosok adottak. a remi esetén egyikük sem kap pontot. . Számos esetben a kimenetek nem feltétlenül számszer¶síthet®k. ha |N | = 2 és |ui | < ∞ ∀ i. ha 1.2) Definíció: Egy játékot kétszemélyes zérus összeg¶ játéknak nevezünk. elég egyszer¶ a helyzet. . (1. . mivel pénzre megy a játék. Így ui : S −→ R Ekkor szokás ui -t kizet® függvénynek nevezni. az emberek szociális magatartását nagyon is befolyásolhatja. ha |N | = 2 és u2 = −u1 . i i 3. hogy zérus összeg¶e a játék vagy sem. . a több pénz többre értékelt. Tekintsük példánkat normál formában megadott játékra: (1. A játékosok preferenciákkal rendelkeznek a lehetséges kimenetekkel kapcsolatban. ekkor azt várjuk el. sn } stratégiahalmaz. a vesztes 1 pontot. A fenti példában. a gy®ztes kap 1 pontot. ui : i Si −→ R kizet® függvény. n} 2. A fentieket formális denícióba rendezve: (1.1) Definíció: Egy G játékot normál formában megadott játéknak nevezünk. ∀ i. (1.

2 szerepl®s teljes információs szimultán lépéses játékok (1. Azaz a játék egyensúlypontja a (jobb.7) Definíció: Egy s = (s1 . sn ) i ∈ I stratégiavektort szigorú értelemben vett Nash egyensúlynak nevezzük.4) Definíció: az i ∈ N játékos si ∈ Si stratégiája dominálja az Si stratégiát. . Ezt a megoldásmódot hívjuk a dominált stratégiák eliminációjának.1. hogy a jobbkéz-stratégia dominálja a balkéz-stratégiát.1. . míg a bal kéz választása esetén mindig veszít.1) Példa  folytatás Ekkor a mátrix így alakul ∀ s−i -re. míg a jobbal 3 forintot veszít. . s−i ) legalább egy s−i -re. s−i ) > ui (si . s−i ) ∀ s−i -re és ui (si . si ) ≥ ui (si . hiszen jobb kézzel nyer. (1. −3) hiszen A játékos a bal-stratégiát soha nem fogja választani. A példa táblázatából jól látható. . si ) ∀ i ∈ I és ∀ si ∈ Si -re. .1) Példa  folytatás Hogyan érdemes játszani? A játékos számára a jobb kéz választása el®nyösebb. . . . 2 SZEREPLŽS TELJES INFORMÁCIÓS SZIMULTÁN LÉPÉSES JÁTÉKOK 13 1. Azaz a bal-stratégia dominálja döntésre a jobbkézstratégiát. hogy a (jobb.6) Definíció: Egy s = (s1 . A\B jobb bal (2. s−i ) > ui (si . (1. Ilyenkor azt mondjuk.5) Definíció: az i ∈ N játékos si ∈ si stratégiája er®s értelemben dominálja az si stratégiát. (1. ha ui (s) > ui (si .1. így B játékos számára csak a veszteség minimalizálása marad: a bal-stratégiával 2 forintot. bal)-stratégiából egyik félnek sem érdeke elmozdulni. ha ui (si . −2) jobb (3. sn ) nevezünk. (1. hiszen csak rosszabb helyzetbe kerülhet. . bal)-stratégia. si ) ∀ i ∈ I ∀ si ∈ Si -re. ha: ui (si . ha stratégiavektort Nash egyensúlynak és ui (s) ≥ ui (si . s−i ) (1.

Így mind a két b¶nöz® vallani fog és (4. vagy nem hihetnek a másik kooperativitásában. kérdés. ha a fenti példába nem éveket. hogy prolt b®vítenek. JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN (1. és kés®bb sem fognak találkozni. akkor a b¶ntársát vádolja. t) kooperál (t. mint az (1. (1.14 1. 1) hamis (1. azaz próbára nincs id®. Fogolydilemma Két b¶nöz®t súlyos b¶ntény elkövetésével vádolnak. 3) (4. p) (s. és saját maga ártatlansága mellett érvel. A cserét rendkívül gyorsan kell lebonyolítani. azaz valóban drog helyett hamisat adni a cserénél. Korábban nem ismerték egymást.4) Példa fogolydilemmára Két különböz® droggal üzletel® drogkeresked® megállapodik. ha valaki vall. . akkor egy ilyen inferior állapot áll el®. hogy a vall-stratégia dominálja a nem vall-stratégiát. A\B igazi hamis 1 igazi (3. hiszen 4 < 5 és 0 < 1 az eredmény. akkor: A\B nem kooperál kooperál nem kooperál (p. A drog piaci értéke legyen 4 egység. s) (r. 4) év büntetést kapnak. Bizonyíték ellenük csak csekély mértékben áll rendelkezésre. 4 év) (5 év. Így a kizet®mátrix (a büntetés mértékére) a következ®képpen alakul: A\B vall nem vall vall (4 év. 4) (0. Azaz. amely nagyobb. 5 év) (1 év. 1 év) A táblázat számaiból világosan következik. Tekintsük általánosságban. azaz a játékosok domináns stratégiája a dezertálás (a nem kooperálás). hogy érdemes-e csalniuk. 1) év. önköltsége 1 egység. Általában a többszerepl®s fogolydilemma1 játékokat szokás közjószág-. 0 év) nem vall (0 év. ha a játékosok nem kooperálnak. 0) A foglolydilemma nevet Albert Tucker adta 1950-ben a hasonló típusú játokoknak. hanem hasznosságokat írunk.3) Példa. és külön-külön tartják ®ket fogva. r) ahol s < p < r < t és 2r < s+t ekkor létrejön a fogolydilemma. Mindkét fogoly számára két alternatíva áll rendelkezésre: vallani vagy tagadni. közlegel®vagy társadalmicsapda-játékoknak nevezni. és a rendelkezésükre álló drog egy részét elcserélik egymással.

2. 2) (0. Egyel®re feltételezzük. 1. hogy i játékos elgondolással rendelkezik ellenfelér®l. akkor tudja. hogy a racionális játékos sohasem kooperál.5) Példa. 2. A táblázatból jól látszik.2) (1. Nemek háborúja A közismert játék többféle történettel ismert. s−i )µ(s−i ) kifejezést. míg a másik fél 1 egységnyi veszteséget realizál. Ha 2. a feleség színházba. Az elgondolás azt jelenti. ha felteszi. 0) meccs (0. játékos tudja ezt. s2 -t nem játssza 2 2. A fogolydilemmával (1. hogy a másik játékos az egyes stratégiáit milyen valószín¶séggel játssza meg. hogy a hamis stratégia dominálja az igazi stratégiát.3) Példa láttuk. 0) (2. Ekkor i játékos racionális µi elgondolással. 1\2 s1 1 s2 1 s1 2 (2. Iterált dominancia Gyakran a játék megoldása során a legfontosabb probléma. hogy 1.1.5) 1. fér \ n® színház meccs színház (1. azaz 3 egységnyi haszon keletkezik.1) (4. ha si maximalizálja a si ui (si . hogy nem fogja s2 -t. hogy 2. 1 3. ha hamisat igazira. racionális. Egy pár együtt szeretné tölteni az estét. hogy milyen feltevéssel élhetünk a másik játékosról. (1.2. racionális. a férj meccsre szeretne menni.2) s2 2 (1. de el®nyben részesítenék az együtt töltött estét. Tekintsük most a következ® játékot. Ha ezt felteszi. Így neki nem értelmes s3 -t játszani.0) (3. 1) 1.8) Definíció: Tegyük fel. ITERÁLT DOMINANCIA 15 Ha igazit cserélnek igazira (4 − 1). (1.1) s3 2 (4. racionális. azaz µi egy eloszlás. 1 2 . így ® nem játssza a s2 -t. hogy mindenki racionálisan cselekszik. akkor a hamis drogot adó 4 egység hasznot. szintén felteszi.

hanem az is.3) 3 s1 ≥ {s2 . legyen 1 0 Si = {si ∈ sk | ∃ si ∈ s0 ui (si . hogy tudom.3) s3 1 s2 2 (3. Így csak (s1 . (1.3) (5. lépés.2) Megjegyzés: hasonló eljárással konstruálható az iterált gyenge dominanciával való megoldhatóság.3) s2 2 12 (4. S®t. s1 ) stratégiapár marad.3) s2 2 1/2 (4.4) (4.3) (5.3) s3 1 s1 2 (3.3) s1 2 (3.5) 1 s3 1 (4. s−i )∀ si ∈ S−i } ∞ legyen: ∞ Si − i=1 k Si (az eljárás véges lépésben befejez®dik.3) s3 ≥ s1 =⇒ 1 1 1\2 s1 1 s2 1 s3 1 s1 2 (3. s1 } =⇒ s2 1 (3. hogy ® racionális.3) Megjegyzés: vigyázat. Tekintsük az alábbi játékot: 1\2 s1 1 s2 1 s3 1 s1 2 (3. legyen Si = Si 2. Ha |S ∞ | = 1. akkor a játékot iterált dominanciával megoldhatónak nevezzük. és azt is. hogy nemcsak az a fontos.3) s1 2 (5. ha |Si | < ∞ ∀ i).4) (5. hogy én racionális vagyok. a gyenge dominanciával való iterálás nem útfüggetlen! (1. hogy ellenfelem az.5) (4. si ) > ui (si . (1.3) s2 1/2 2 (4. tudom.5) s2 ≥ s1 =⇒ s2 1 2 2 (4.16 4.3) 1\2 s3 1 s1 2 (5. lépés. s−i )∀ s−i ∈ S−i } i i k .4) (5.3) (5.6) Példa.4) (5.5) s3 1 (4. lépés. S®t. si ) > ui (si .3) 3 2 1 s ≥ {s1 . 1 2 1. (1. s1 } =⇒ s1 1 1 1 (3. JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN A fenti példából világossá válik. legyen k+1 k k k Si = {si ∈ Si | ∃ si ∈ Si ui (si . az ellenfelemnek tudnia kell.3) s1 ≥ s2 =⇒ s1 1 2 2 (4.9) Definíció: Iterált dominancia 0 1. hogy én racionális vagyok.3) s2 1\2 2 (3. hogy én racionális vagyok.3) . hogy ® tudja. azaz a racionalitás a közös tudás része.

Az el®z® példa jelöléséhez hasonlóan a kibocsátás qi . az összkereset Q(P ). ci (0) = 0. mivel az egyes lépések után mindig marad elem. a helyzet nem ilyen egyszer¶. Legyen a keresleti függvény lineáris. p2 ) −    si Q(si )  − ci Q(si ) ha si = sj 2 2 (1. A következ® lépésben. Belátható. Így N = {1.2.9) Példa. akinek a pi ára alacsonyabb (egyenl® ár esetén megoszlik közöttük a kereslet). (1. mivel F csökken®. ITERÁLT DOMINANCIA 17 3 S1 > s2 =⇒ 1 1\2 s3 1 s2 2 (4. (1. hogy a fenti eljárás konvergens. így eliminálható. Ha a stratégiahalmazok nem ilyenek.7) Példa. 2} si = pi si = R+  ha pi > pj  0    pi Q(si ) − ci (Q(si )) ha si < sj ui (p1 . Bertrand-verseny (árverseny) Két vállalat van a piacon. Cournot-verseny A Cournot-verseny bizonyos esetekben iterációval megoldható. a költség ci (qi ). hogy a cégek bármennyi terméket gyárthatnak ∅ Si = R.4) Megjegyzés: Véges stratégiahalmazokra az S ∞ = ∅. Kiindulásként feltehetjük.8) Példa. 2b Ezen intervallumon kívüli termelés negatív protot hoz.3) (1. a sz¶kebb intervallumra folytatjuk az eljárást stb. Cournot-verseny: legyen a keresleti függvény lineáris ci (qi ) = cqi a kizet® függvény p = a − bQ ui (qi ) = (a − c)qi − bqi q−i − b2 qi Ebb®l deriválva kapjuk a széls®értéket: (a − c)bqj − qbqi = 0 . annak a termékét veszik meg. Bizonyos feltevésekkel élve azonban S ∞ = ∅ elérhet®.1. Az optimális mennyiség azonban jól láthatóan 0 és a−c közé esik. inverze P (Q).

18 Így a "legjobb válasz": 1. s−i ) > ui (s∗ .1) Állítás: Ha s∗ Nash megoldás. k Az iterált eljárásból adódóan ∃ si ∈ Si ⊆ Si . i Így ∃ si ∈ Si . 0 2b 2 (1. hogy s∗ i −i Nash egyensúly. Cournot-verseny Határozzuk meg a Cournot-versenyre a Nash egyensúlyt! ∗ ∗ (1. ha ∗ qi ∈ BRi (q−i ) ∀ i-re BRi -ket újramásolva BRi (qj ) = α−c 2β − qj 2 0 ha qj ≤ α−c β különben a Nash egyensúly a q1 = BR1 (q2 ) és q2 = BR2 (q1 ). JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN BRi (qj ) = max Nash egyensúly (a − c) qj − . de s∗ ∈ S1 × . (1. melyre ui (si . hogy s∗ ∈ S1 × . Bizonyítás: Indirekt módon bizonyítunk. (q1 .1) Lemma. melyre: k ui (si . . ez ellentmond annak. s−i ) ∀ s−i ∈ S−i . . hogy az állítás nem igaz. × Sn . . . Tegyük fel. s∗ ) > ui (s∗ . . q2 ) Nash egyensúly pontosan akkor.10) Példa. akkor s∗ ∈ S ∞ . s−i ). × Sn . k+1 k k k+1 Ekkor ∃ k .

A következ®kben megismerünk három. A közlekedésben lehet jobbra hajts és balra hajts elvet érvényesíteni. szabályokkal kezeljük.1. A két termék lényegében ugyanaz.12) Példa. A termel®k protjuk maximalizálására törekednek. a közgazdaságtanban alapvet® játékot. és a költségfüggvényünk legyen ci (qi ). inverze pedig P (Q). az összkereslet Q(P ).2) Jól látható. de nem egyszerre.2) (0. melyek a kés®bbi fejezetekben újra meg újra elemzéseink tárgyai lesznek: (1. Az ár a két termék kibocsátásának függvénye. q2 = q ∗ . hogy a játéknak két Nash egyensúly-pontja van: (s1 .0) (2. q2 ) = p(s1 + s2 )si − ci (si ) . q2 ) = q1 p(q1 + q2 ) − c1 (q1 ) u2 (q1 . ezeket általában normákkal. Cournot-verseny (termelési verseny) Két cég versenyez a piacon. 1 1 2 2 (1. mind a kett® m¶ködik. 2} si = qi s1 = s2 = R+ u1 (q1 . s2 ) . q2 ) = q2 p(q1 + q2 ) − c2 (q2 ) azaz ui (q1 . ITERÁLT DOMINANCIA ∗ ∗ A szimmetria miatt: q1 .5) Megjegyzés: A társadalomban gyakran fordulnak el® hasonló esetek.0) s2 2 (0.11) Példa 1\2 s1 1 s1 2 s2 1 (2. s2 ) és (s1 .2. így 19 q∗ = α − c q∗ − β 2 2(α − c) 3β q∗ = Többszörös Nash egyensúly Tekintsük az alábbi játékot: (1. N = {1. A kibocsátást jelöljük qi -vel.

s1 = q1 S1 = R+ s2 R+ −→ R S2 pedig a függvénytér. (1. s2 ). . Ha tökéletes piaci versenyt tételezünk fel. A játék nyeregpontja (1. Ekkor. G-nek nincs értéke. (Szekvenciális termelési verseny) Az els® cég q1 -t termel.12) Definíció: A 2.13) Definíció: az s∗ ∈ S2 stratégia prudens. játékos s∗ ∈ S1 stratégiáját prudensnek nevezzük. s1 ∈S1 s2 ∈S2 (1. Stackelberg-verseny. s2 ). akkor azt mondjuk. s2 ). s2 ) = p(s1 + s2 (s1 ))s2 (s1 ) − c2 (s2 (s1 )) (1. a fenti példák a standard mikroökonómiai könyvekben elemzettek. JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN (1. játékos biztos nyereménye: α1 = sup inf u(s1 . u(s1 . játékos biztos vesztesége: α2 = inf sup u(s1 .13) Példa.6) Megjegyzés. s∗ ) = α2 . Bizonyítás: egyszer¶en adódik a denícióból. ha 2 s1 ∈S1 sup u(s1 .14) Definíció: ha G kétszemélyes zérus összeg¶ játékra α1 = α2 . ha α < α2 . akkor ezt G értékének nevezzük. a protmaximalizálás döntési problémává válik. s2 ) = p(s1 + s2 (s1 ))s1 − c(s1 ) u2 (s1 . 2 (1. 1 s2 ∈S2 (1.11) Definíció: Az 1. A második cég ezt meggyeli. 1. ha nincs interakció a cégek között.2) Állítás: minden kétszemélyes zérus összeg¶ játékra: α1 ≤ α2 .10) Definíció: Az 1. és q2 -t termel.3.20 1. ha 1 α1 = inf u(s∗ . akkor a vállalatok csak az árakon keresztül tudják befolyásolni a piacot. s2 ∈S2 s1 ∈S1 (1.

s∗ ). tehát a játéknak nincs értéke. s∗ ) prudens. ha a távolság . 1 s2 ∈S2 (1. 1 2 (1. s∗ ) mivel v = u(s∗ . s∗ ) ≤ u(s∗ . A JÁTÉK NYEREGPONTJA 21 (1.1 +l.D. s∗ ) nyeregpont pontosan akkor. (1.1) (1.15) Példa. s∗ ) = v . A találati pontosságot jelölje ai (t) és legyen fordítottan arányos a távolsággal. Q. s∗ ) ∈ S1 × S2 stratégiapárt nyeregpontnak nevezünk. Ha G-nek nincs értéke. s∗ ) ≤ u(s∗ . s2 ) ≤ α1 . s2 ) 2 1 2 1 s2 ∈S2 (1.1 Jelen esetben α1 = −1.1. u(s∗ .1) Tétel: A G játéknak ∃ v értéke és (s∗ . α2 = 1.1 1. s∗ ) = inf u(s∗ . s∗ ) ≥ α2 és 2 inf u(s∗ . t = 1-ben pedig 0). Mivel α1 ≤ α2 mindig igaz. s2 ) 2 1 2 1 2 1 (1. és ekkor v = u(s∗ . s∗ ) G nyeregpontja.1 Írás 1.E. ha 1 2 (s∗ . s∗ ) ≤ α1 . ezért u(s∗ . Párbaj Két párbajozó pisztolyával egy adott távolságról megindul egymás felé konstans sebességgel (legyen t = 0-ban ez a távolság: 1. Ekkor a 1 2 prudensség deníciója miatt: s1 ∈S1 sup u(s1 . 1 2 ha ∀ s1 ∈ S1 . akkor nyereg1 2 1 2 pontja sincs. Bizonyítás: Tegyük fel: v = α1 = α2 és (s∗ .3. s∗ ) ≤ v ≤ u(s∗ .3) α deníciója miatt: s1 ∈S1 sup u(s1 . s∗ ) = v = inf u(s∗ . s∗ ) = u(s∗ .2). ez a következ®t jelenti: 1 2 s1 ∈S1 sup u(s1 . s∗ ) prudens stratégiák.15) Definíció: egy (s∗ . 1 2 1 2 Ekkor s∗ .14 ) Példa: 1\2 Fej Írás Fej +1. s∗ ) ≤ u(s∗ .2) és (1. s∗ ) 1 2 1 2 1 2 Fordítva: Tegyük fel: (s∗ .1) és (1. s∗ prudens stratégiák. s2 ) 2 1 s2 ∈S2 (1. és ∀ s2 ∈ S2 : u(s1 .3)-ból α2 ≤ u(s∗ .

ha a másik nem l®tt még. Ha az apa a bal kezébe dugta. 0. és átlagos nyereményünket akarnánk maximalizálni. akkor t = 1-ig kell várni a lövéssel. akkor a kizet® függvény értéke: p = q1 (s1 )(1 − a2 (s2 )) valószín¶séggel csak 1 talál.4. ha ®t találják el. a únak ki kell találni. hogy az átlagos nyereményünk maximális legyen. mintha sokszor játszanánk le a játékot. JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN 0. 0) jobb (0. hogy melyikbe. Kevert stratégiák (1. ha a másik fél l®tt.16) Példa (Montmort lovag példája) Egy apa a következ® játékot ajánlja a ának. és nem talált. azaz minden stratégiához rendeljünk valószín¶séget. Tekintsük úgy. hogy a játéknak van értéke és nyeregpontja: α1 = 2a1 (s∗ ) − 1 = 1 − 2a2 (s∗ ) 1 2 mivel a játék szimmetrikus s∗ = s∗ 1 2 α1 = α2 = 2a1 (s∗ ) − 1 = 1 − 2a2 (s∗ ) 1. Ebben az esetben válasszuk a következ® megoldást. s2 ) =  1 − 2a1 (s1 ) ha s1 > s2 Ha például s1 = s2 .22 1. és eltalálja. Az apa eldug egy aranypénzt valamelyik kezébe. hogy ez a valószín¶ség mekkora legyen. 2) A feladatban egyik stratégia sem dominálja a másikat. és azt vizsgáljuk. ahol:  ha s1 < s2  2a1 (s1 ) − 1 a1 (s1 ) − a2 (s2 ) ha s1 = s2 u(s1 . 0) (2. 1. a dominált stratégiák eliminációja nem m¶ködik. Formalizálva a példát: S1 = S2 = [0. Mátrixba írva: ú \ apa Bal Jobb bal (1. Jól látható. 1 aranyat. azaz eddigi megoldásmódunk. Ha a ú eltalálja jutalmat kap. u). míg 2 nem. és ha senki sem talál. +1 a nyeresége. amikor már bizonyos a találat. si stratégia a következ®t jelenti: i játékos t = si id®pontban l®. 1]. a találati valószín¶ség legyen 1. Így G = (S1 . Tekintsük az alábbi mátrixot: . 1) (0. míg ugyanez jobb kéz esetén 2 arany. S2 . Ha valamelyik fél eltalálja a másikat.

γ) jobb2 (b.5) (1. 1982. Mindkét állat számára két stratégia áll rendelkezésre. amely mindkett®jüknek nem elegend®.1. akkor a nyereség: u1 (j1 ) = pc + (1 − p)d. . míg a ú b1 -t. Tekintsük újra a mátrixot: ú \ apa b1 j1 w (1 − w) b2 P wp · a (1 − w)p · c j2 1−p w(1 − p)b (1 − w)(1 − p)d A ú várható nyereménye: u1 (w. KEVERT STRATÉGIÁK 23 ú \ apa b1 j1 bal2 (a. akkor a ú várható nyeresége: u1 (b1 ) = pa + (1 − p) · b ha pedig j1 -t játszik a ú. β−α+γ−δ (1. a−b+d−c Hasonlóan az apára kiszámolva adódik p= w= γ−δ . p) = wu1 (b1 )+(1−w)u(j1 ) = w[pa+(1−p)b]+(1−w)[pc+(1−p)d] (1. Galambhéja játék2 Két állat egy id®ben érkezik a táplálékhoz. Tekintsünk néhány közismert bimátrix játékot: (1. δ) ha az apa p valószín¶séggel b2 -t játszik. így w-ben kell a széls® értéket keresnünk: ∂u1 = [pa + (1 − p) − pc + (1 − p)d = 0 ∂w p-re megoldva d−b . Megkísérli 2 A játék eredeti leírását lásd Maynuel Smith.17) Példa. β) (d. α) (c.4.4) A ú nyereménye a w függvénye.6) Az eredeti feladatba visszahelyettesítve: p = w = 2/3.

ha bármely a ∈ S . akkor a héjastratégiát követ® jól jár. 0) héja (0. aki korábban ugrik ki. és miel®tt a szakadékba esne az autó. 10) A feladatnak jól láthatóan nincs domináns megoldása. u} szigorúan verseng® játék. S.24 1. 2).16) Definíció: Egy G = {{1. ha: 1 s2 ∈S2 min u1 (s∗ . Egy szakadék felé rohannak. 25) T (25. (1. 10) −10−0 1 (1. s2 ) ∀ s1 ∈ S1 1 s2 ∈S2 . b ∈ S a 1 b pontosan akkor b 2 a (1.18) Példa. Ha mindketten "héják" akkor komoly sérülést okozhatnak egymásnak a táplálékért folytatott küzdelem során. 25) (10.) Legyen K = kiugrik T = továbbhalad I\ II K T K (10. hogy lehet-e kizetéseket rendelni a feladathoz. S. kiugranak. 2) (10. 10) (25. övé lesz az egész élelem. i } szigorúan verseng®. Az veszít. JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN megszerezni a teljes táplálékot (héja) vagy békésen megosztozni (galamb).17) Definíció: Legyen G = {(1. ekkor s∗ ∈ S1 maxminimáló 1 játékosra. Ha mindketten a galamb stratégiáját követik. akkor ugyan jól nem laknak. azaz 10 valószín¶séggel 11 1 galamb-stratégiává és 11 valószín¶séggel a héja-stratégia jelenti az optimális stratégiát.7) Megjegyzés: a fenti deníció speciális esete a zérus összeg¶ játék. Jellemezzük az alábbi kizet® mátrix-szal a játékot: A\B galamb héja galamb (1. s2 ) ≥ min u1 (s1 . (1. Verseng® játékok (1. Csirke-játék (game of chicken) A játék egy James Dean lmb®l közismert: két atal lopott autóval versenyez. 2}. 1) (2. de valamennyi táplálékhoz jutnak.3)-as képletbe helyettesítve: p = w = 1−10−2 = 11 . Ha egyik galamb-stratégiát követ. Ábrázoljuk a játékot! (Tekintsünk el attól.5. 1.

Ekkor: 1. u) szigorúan verseng® játék. VERSENGŽ JÁTÉKOK 25 és hasonlóan s∗ ∈ S2 maxminimáló 2 játékosra. S. Így például az s∗ a megoldása a 1 max min u1 (s1 . s2 ) ∀ s2 ∈ S2 . Ekkor: max min u2 (s1 .1. s∗ ) G Nash egyensúlya. s2 ) = − min max u1 (s1 . szigorúan verseng® játék. u) |N | = 2.5. Ha (s∗ . s∗ ) ≥ min u2 (s1 .4) Állítás: Legyen G = (N. s2 ) s2 ∈S2 s1 ∈S1 s2 ∈S2 s1 ∈S1 Az s2 ∈ S2 megoldása a max minu2 (s1 . ha: 2 s1 ∈S1 min u2 (s1 . ha megoldása a min max-nek. 3. s2 )-nek. 1 2 . akkor s∗ maxinimáló 1-re és s∗ maxmini1 2 1 2 máló 2-re 2. s2 ). s2 s1 s2 s1 Bizonyítás: tetsz®leges függvényre igaz: min(−f ) = − max f arg max f = arg min(−f ) A fenti összefüggésekb®l triviálisan adódik: (1. Ha max minu1 (s1 . s∗ ) G Nash egyensúlya. s1 s2 (1. akkor G Nash egyensúlya. Ha (s∗ . akkor: 1 2 max min u1 (s1 . s2 ) = min maxu1 (s1 . S. 2 s1 ∈S1 (1. s∗ ) 1 2 s1 s2 s2 s1 és ∀ Nash egyensúly ugyanazt a kizetést eredményezi. s1 s2 s2 s1 s∗ maxminimáló 1-re és s∗ maxminimáló 2-re.8) Megjegyzés: a maxminimáló maximalizálja azokat a kizetéseket. s2 ) pontosan akkor. amelyeket a játékosok garantálni tudnak maguknak.3) Állítás: legyen G(N. s2 ) = min max u1 = u1 (s∗ .

igazolásához. s2 ) = max min(s1 . s∗ ) ≤ u1 (s∗ . s1 ) és 1 2 (s1 . s∗ ) ≥ u2 (s∗ .10) Megjegyzés: ha min max(s1 . s∗ ) = mins2 u1 (s∗ . (1. hogy s∗ maxminimáló 2-re. akkor ez a játék értéke. hogy a szigorúan verseng® játékok felcserélhet®k. s2 ) 1 2 1 ∀s2 ∈ S2 vagy mivel u2 = −u1 u1 (s∗ . s2 ) ≥ v ∗ ∀ s2 ∈ S2 . s∗ ) = u∗ és u2 = −u1 így (s∗ . s∗ ) G Nash egyensúlya. s∗ ) u1 (s1 2 ∀s1 ∈ S1 és 1 1 2 u1 (s∗ . és 2. s1 ) is azok. s∗ ) = maxs1 mins2 u1 (s1 . Ekkor: 1 2 u2 (s∗ . . s2 ) hasonlóan 1 2 1 ∗ . s∗ ) ≥ max min u (s . s2 ) ≤ maxs1 mins2 (s1 . azaz ha (s2 . s∗ ) ≥ mins2 u1 (s1 . JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN Bizonyítás: el®ször 1. s2 ) Nash egyensúlyok. Legyen (s∗ . s2 ). s∗ ≥ −v ∗ 2 ∀ s1 ∈ S1 u1 (s∗ . s2 ) ∀s ∈ S1 így 1 2 ∗ . Mivel s∗ maxmini1 máló 1-re: u1 (s∗ . s2 ) ∀s ∈ S1 és így s∗ 1 2 1 maxminimáló 1-re Hasonlóan belátható. s2 ). s2 ) és 1 2 az állításból következik. 2 3. s2 ) ∀s2 ∈ S2 mivel 1 2 1 u1 (s∗ . akkor 1 2 (s2 . s∗ ) ≥ u (s . és s∗ 1 2 maximinimáló s2 ebb®l adódik Nash egyensúlya.26 1.9) Megjegyzés: Nash egyensúlyai (s1 . s∗ ). s2 ) = −u∗ . s2 ) = min maxu1 (s1 . s1 s2 s2 s1 Az el®z® állítás miatt: maxs2 mins1 u − 2(s1 . s ) u1 (s1 2 így s1 s2 1 1 2 u1 (s∗ . 1 2 s2 s1 s1 s2 u2 (s1 . legyen u∗ = max minu1 (s1 . G 1 2 1 2 (1.

A gyökért®l az egyes végs® csomópontokig csak egy út vezet 27 . azaz mindegyik csomópontot megel®zi. amelyet nincs megel®z® csomópont.2) Definíció: Végs® csomópont. Az élek valószín¶ség-eloszlása (2. amelynek nincs rákövetkez®je.1) Definíció: c. A játék extenzív formája A játék fájának elemei: 1. Élek 4.2. A csomópontok száma véges 2. A csomópontokon a játékosok megfeleltetése 3. A csomópontok és élek sorrendje 6. Az élek és a játékosok döntéseinek megfeleltetése 5. Egy gyökér létezik 3. (2.1. A fa gyökere egy olyan csomópont. fejezet Szekvenciális játékok 2. Feltevéseink (kés®bb enyhítjük ®ket): 1. Élek 2.

míg a másik játékos kap 2 forintot. zet 1 forintot. Mindkét játékosnak két döntési alternatívája van. a játék befejez®dött. Két játékosunk van: (A. és mindenki megtartja az addig szerzett nyereményét.3) Definíció: Játék teljes emlékezettel: egy játékot teljes emlékezet¶ játéknak nevezünk. melyet korábbi döntéseinél birtokolt. 2. Ábrázoljuk a játékot! (2.1) Megjegyzés: Az egyes játékosok döntéseik során a múltra különböz® mértékben emlékezhetnek. és így döntéseik is eltér®ek lehetnek. (2.3) Megjegyzés: A játékot tetsz®leges kiindulás pontból lejátszhatjuk. egy játékos sohasem felejti el azt az információt. vagy folytatja a játékot (F ). B). például: . mindegyik játékos 1-1 forintot helyez maga elé. (2.2) Megjegyzés: teljes emlékezet¶ szekvenciális játékra jó példa a sakk. Amennyiben valamelyik játékos a leállítás mellett dönt.1) Példa A következ®kben megismerkedünk az úgynevezett Százlábú játékkal. melyet még a kés®bbiekben tovább elemzünk. Amennyiben valaki a folytatás mellett dönt. egy játékos sohasem felejti el korábbi döntéseit. ahol a játékosok egymás után lépnek. ha valaki eléri a 100 forintot. és korábbi lépéseik ismertek el®ttük. (2. vagy leállítja (L). ha: 1.28 2. A játék véget ér. SZEKVENCIÁLIS JÁTÉKOK (2.

Azaz míg ezt a játékot az eddig használt mátrix alakba írjuk: A\B F I F (2.2) példájából látszik.2.4) Megjegyzés: a (2. másodszor B tippel (ismerve A tippjét) fej vagy írás Ha (fej. (2. akkor B ad A-nak 2 forintot.2) (2. írás) az eredmény. fej) vagy (írás. fej) vagy (írás. írás) az eredmény. egyébként pedig A ad B -nek 2 forintot. hogy míg az els® példában a játékosok egyszerre döntenek. egyébként pedig A ad B -nek 2 forintot.2) (2. el®ször A tippel: fej vagy írás. Ha (fej. addig a második esetben a döntéseknek van sorrendje.2/b) Példa: Két játékos pénzfeldobást játszik. akkor B ad A-nak 2 forintot.2) Példa Két játékos pénzfeldobást játszik. (2. A tippel: fej vagy írás. A JÁTÉK EXTENZÍV FORMÁJA 29 (2.2) addig a második játékot jobban leírja a gráf alak: .2) I (2.1. B tippel fej vagy írás.

30

2. SZEKVENCIÁLIS JÁTÉKOK

(2,4) Definíció: (Részjáték) Γ extenzív alakú játék részjátéka Γ , ha i) a Γ játék T csomópontjainak T halmazára, ha egy csomópontot tartalmaz, akkor a követ®it is. ii) Γ maga is extenzív játék.

(2,3) Példa Szekvenciális galamb-héja játék, az els® madár már táplálkozik, így az odaérkez® második madárnak két stratégiája van: marad vagy távozik. A jelen lév® 1. madár ekkor vagy galamb- vagy héja-magatartást vehet fel.

Ekkor 1 valódi részjáték van:

2.1. A JÁTÉK EXTENZÍV FORMÁJA

31

(2,5) Definíció: Indukció hátrafelé, a Γ játék részjátékain deniáljuk a részjáték tulajdonságot, ez részben rendezés. Válasszuk ki azokat a részjátékokat, melyek már nem tartalmaznak részjátékot, oldjuk meg ®ket, és így egyszer¶sítsük a játékot. Folytassuk az eljárást mindaddig, amíg az lehetséges. (2,1) Tétel (Kuhn): Minden véges kétszemélyes zérus összeg¶ extenzív játéknak van értéke, és mindegyik játékosnak van legalább egy prudens stratégiája. Bizonyítás: A bizonyítás a gráf hosszára történ® indukcióval történik: legyen ∗ a fa leghosszabb ága. Ha ∗ = 1, a tétel triviálisan teljesül. Tf az állítás igaz -ig. Az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy 1. játékos húz el®ször, és legyenek a (m1 . . . mt ) a követ® csomópontok. Bármelyik csomópontból induló részfa hossza bizonyosan rövidebb, mint + 1.

Az indukciós feltevés miatt mindegyik részjátéknak is van értéke, legyen ez vr . Ekkor az eredeti G játék értéke v = sup . Ez 1. játékos számára biztos, 2. játékost bármelyik részjátékban bizonyosan legfeljebb v veszteség érheti.
1≤r≤t

32

2. SZEKVENCIÁLIS JÁTÉKOK

(2,5) Megjegyzés: A gráfelméletben szokás a G irányított gráfot egy (M, σ) párnak tekinteni, ahol M a csúcsok halmaza, és jelöli az adott csúcsot megel®z® csúcsokat.

rész Játékok több játékossal 33 .II.

.

1) Definíció: Legyen G egy n személyes játék normál alakban: G = {N. ha i si ∈Si inf ui (s∗ . s−i ) = αi . pontosan akkor.2) Definíció: s∗ ∈ Si prudens stratégiája i játékosnak. . S = {S1 × . n} a játékosok számát. . i (1. . (1. .3) Definíció: egy G játékot lényegtelennek nevezünk. ui } ekkor a biztos nyeresége: αi = sup inf ui (si . si ∈Si s−i ∈Si (1. s−i ). . × Sn } a stratégiahalmazt. azaz ∃ s ∈ SN : αi ≤ ui (s) ∀ i és αi < ui (s) legalább egy i-re.1. . αn ) kizetés Pareto-értelemben nem dominált. 35 . . u : S1 × Sn −→ Rn a kizet® függvényt. Si . . . fejezet Nem kooperatív játékok normál alakban Jelölje N = {1. . ha (α1 .

36

1. NEM KOOPERATÍV JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN

(1,1) Megjegyzés: Próbáljunk egy tortát játékosaink között elosztani. Tegyük fel, hogy i játékos optimálisan játszva, függetlenül a többiek játékától legalább αi méret¶ szeletet nyer, αi = 1. Ekkor (α1 , . . . , αN ) a torta optimális felosztása. A hasznosságok viszont nem felcserélhet®k a játékosok között. (1,4) Definíció: Nash egyensúly Egy stratégiai játék Nash egyensúlyán a következ®t értjük: G(N, S, ( )) egy s∗ ∈ S ahol ∀ i-re (s∗ , s∗ ) i (s∗ , s∗ ) ∀ si ∈ Si . −i i −i i (1,5) Definíció: valamely s−i stratégiavektorra az i játékos legjobb válasza: BRi (si ): BRi (s−i ) = {si ∈ Si : (si , s−i ) (si , s−i ) ∀ si ∈ Si } a B -t ekkor i legjobb válasz függvénynek nevezzük. (1,2) Megjegyzés: a fenti fogalommal Nash egyensúly egy s∗ stratégiavektor, melyre: s∗ ∈ BRi (s∗ ) ∀ i ∈ N. i i (1,1) Példa Fogolydilemmára tekintsük a korábbi fogolydilemmát.
i∈N

1.1. Kevert stratégiák
(1,2) Példa Tekintsük a következ® k®papírolló játékot. A játékban két játékos játszik a fenti három stratégiából választva egyet. Az így keletkez® stratégia párokra a következ®k igazak:  a papír er®sebb, mint a k®, mert képes becsomagolni,  a papír gyengébb, mint az olló, mert az olló elvágja a papírt,  a k® er®sebb, mint az olló, mert a k® kicsorbítja az ollót. A kizet® mátrix tehát: 1\2 K P O

K (0,0) 1,1) (1,1)

P (1,1) (0,0) (1,1)

O (1,1) (1,1) (0,0)

Vegyük észre, hogy ez egy szimmetrikus zérus összeg¶ játék. A játéknak nincs Nash egyensúlya a "tisztán játszott" stratégiák között.

1.1. KEVERT STRATÉGIÁK

37

(1,6) Definíció: Legyen G egy stratégia játék, G = (N, S, u) i játékos kevert stratégiája egy valószín¶ség-eloszlás Si -n Ha |si | < ∞, akkor a kevert stratégia σi (sk ) = 1. σi Si −→ R+ , melyre
sk ∈si

(1,7) Definíció : Jelölje Σi az Si fölötti valószín¶ség-eloszlások halmazát. Jelölje Σ = Σ1 × . . . × Σn -t. Jelölje ui (σ, σ−i ) az i-edik játékos kizetését, ha i σi -t, míg a többiek σ−i -t játszanak. (1,3) Megjegyzés: Ha |S| < ∞, akkor a kevert b®vítés kizet® függvénye a régi kizet® függvények lineáris kombinációja

ui (σi ) =
si ∈Si

σi (si )ui (σ−i , u(si )).

(1,8) Definíció: σ ∗ -t kevert stratégia Nash egyensúlynak nevezünk, ha
∗ ∗ ∗ ui (σi , σ−i ) ≥ ui (σi , σ−i ) ∀ i ∈ N és ∀ σi ∈ Σi .

(1,1) Állítás: σ ∗ pontosan akkor Nash egyensúly, ha:
∗ ∗ ∗ ui (σi , σ−i ) ≥ ui (si , σ−i ) ∀i ∈ N és si ∈ Si .

(1,9) Definíció: Legyen G véges játék, akkor σi kevert stratégia támogatásának nevezzük azon tiszta stratégiák halmazát, melyre σi > 0, és supp(σi ) -vel jelöljük. Azaz: supp(σi ) = {si ∈ Si | σi (si ) > 0}.
∗ (1,2) Állítás: Ha σ ∗ kevert stratégia Nash egyensúly és si , si ∈ supp(σi ), akkor ∗ ∗ ui (si , σ−i ) = ui (si , σ−i ).

Bizonyítás: Indirekt úton bizonyítjuk. Tegyük fel:
∗ ∗ ∗ ui (si , σ−i ) > ui (si , σi ) si , si ∈ supp(σi )

tekintsük a következ® kevert stratégiát:  ∗ ∗  σi (si ) + σi (si ) 0 σi (si ) =  ∗ σi (si )

ha si = si ha si = si különben

38

1. NEM KOOPERATÍV JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN

az új stratégiához kapcsolódó kizetés és a régi kizetés különbsége:
∗ ∗ ∗ ui (σi , σ−i ) − ui (σi , σ−i ) =

=
si ∈Si

∗ ui (si , σ−i )σi (si ) − si ∈Si

∗ ∗ ui (si , σ−i )σi (si ) =

=
si ∈Si

∗ ∗ ui (si , σ−i )[σi (si ) − σi (si )] =

∗ ∗ ∗ ∗ = ui (si , σ−i )σi (si ) − ui (si , σ−i )σi (si ) > 0

(1,3) Példa: 1\ 2 s1 1 s2 1 s3 1

s1 2 (1,1) (0,1) (0,2)

s2 2 (0,2) (4,0) (1,1)

s3 2 (0,5) (1,6) (2,1)

1\ 2 s1 1 s2 1 s3 1

s1 2 (1,1) (0,1) (0,2)

s3 2 (0,5) (1,6) (3,1)

1\ 2 s1 1 s3 1

s1 2 (1,1) (0,2)

s3 2 (0,5) (3,1)

A példában nincsenek domináns stratégiák. Azonban egyszer¶ számítással adódik, hogy például 1/2(s1 +s3 ) > s2 . Ezért 2 2 2 s2 eliminálható. 2 Hasonlóan 1/2(s1 + s3 ) > s2 . 1 1 1 (1,3) Állítás: Legyen σ ∗ G-Nash egyensúlya, tegyük fel σ ∗ (si ) > 0, akkor si ∞ stratégiát nem eliminálja a dominált stratégiák eliminációja, azaz: si ∈ Si . (1,10) Definíció: A dominált stratégiák iteratív eliminációján a következ®t értjük:
0 Si = Si k+1 k Si = {si ∈ sk | ∃ σi ∈ Σ(sk ) | ui (σi , s−i ) > ui (si , s−i ) ∀ s−i ∈ S−i } i i ∞ ∞ Si k=1 k Si ∞ ∞ = S1 × . . . × S N

S

(1,4) Megjegyzés: Az eljárás nem minden esetben konstruálható meg. Például a k®papírolló játékra iteratív elimináció nem konstruálható. (1,11) Definíció: A kevert stratégiákra a legjobb válasz megfeleltetésen az alábbiakat értjük és, BRi -vel jelöljük:

(1. Bizonyítás : el®ször belátjuk. mely nem ∗ a legjobb válasz σ−i -re. y. melynek kizetései magasabbak.0) . Korrelált egyensúly Gyakran a Nash egyensúly nem kielégít®. σ−i ∗ Fordítva: tegyük fel ∃ σi . y} vagy {z}. az észlelésük kapcsolódó  azaz korrelált . hogy {x} vagy {y.1.4) Állítás: σ ∗ Nash egyensúly pontosan akkor.2. ha ∗ σ∗i ∈ BRi (σ−i ) ∀ i ∈ N -re. (1. hogy az egyes játékosok valamelyes információval rendelkeznek. Ekkor ui linearitása miatt kell olyan stratégiának lennie.5) Megjegyzés: az egyensúlyi kevert stratégiában szerepl® stratégiáknak ugyanazt a kizetést kell eredményezniük.10) (0. mint σi -ben. sokkal kielégít®bb megoldásra juthatnunk. hogy ∃ si stratégia a kevert b®vítésben.9) (10. akik különböz® jelzéseket észlelnek.2. Például a koordinációs játékokban  nemek harca stb.4) Példa: Legyen két játékosunk. Ekkor ui linearitása miatt i növelni tudja kizetését oly ∗ módon.2.6) s2 2 (6. ∗ így σi -ban nem minden stratégia legjobb válasz. Ekkor a játékosok a fenti információk birtokában választják meg stratégiáikat. Az els® játékos azt tudja. z}. hogy si helyett a legjobb választ játssza. melyek befolyásolják a másik magatartását. (1. mivel σi nem legjobb válasz ∗ -re. z . A JÁTÉKOK NORMÁL ALAKJA 39 i) BRi : Σ−i −→ Σi ii) BRi (σ−i ) = arg max ui (σi . A játékok normál alakja 1.1. de nem teljes mértékben.  ha azzal a feltevéssel élhetünk.5) Példa: Tekintsük a következ® példát: 1\ 2 s1 1 s2 1 s1 2 (9. melyre a kizetés nagyobb. σ−i σi ∈Σi (1. A küls® jelek három állapotot vehetnek fel: x. 1. míg a második játékos {x.

s2 ). akkor a várható nyeremény 8. τi (ω)) (1. π) véges valószín¶ségi mez®t. (σi )). úgy.75. ahol Ω eseménytér és π valószín¶ségi mérték Ω-n.57 várható nyereménnyel. (6.6) Megjegyzés: Ω és partíciója e deníció szerint nem exogén. ahol τi (ω) = τi (ω ). (Pi ). hogy ∀ i ∈ N -re pi ∈ P ekkor: σi (ω) = σ(ω ) ha ω ∈ pi és ω ∈ pi ∀ τi : Ω −→ Si . az i játékos tudása is a többi játékos stratégiáit gyelembe véve. akkor a nyeremény 8. NEM KOOPERATÍV JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN Tiszta Nash egyensúly: (10. S. 1 2 1 2 Tekintsük az alábbi eloszláscsaládot: 1\ 2 s1 1 s2 1 ekkor 9 2γ 1+γ s1 2 γ 1 − γ/2 2γ 1+γ s2 2 1 − γ/2 0 1−γ 1+γ +6 1−γ 1+γ ≥ 10 +0 igaz. Másfel®l a deníció annak kimondása. ha írás (s1 . melyre minden i ∈ N játékosra az si stratégiákhoz kapcsolódó eloszlás egyenl® σi -vel. 3/4] ha γ = 3/4. (1. u) stratégiai játék korrelált egyensúlyán a következ®t értjük:  (Ω. 1 8. mint a kevert Nash egyensúly. ha ω = pi és ω ∈ pi π(ω)u−i (σi (ω). s1 ). π).10). hogy minden pozitív el®fordulású eseményre az i játékos reakciója optimális. ami nagyobb.12) Definíció: Egy G(N. Kevert stratégia Nash egyensúly 6 . hanem része az egyensúlynak. . ha γ ∈ [0.5) Állítás: Minden G(N.  ∀ i ∈ N játékosra az Ω Pi partícióját (az i játékos információ partíciója). σ(ω)) ≥ ω∈Ω ω∈Ω π(ω)ui (σ−i (ω).6). dobjon fel egy érmét. S. u) játék kevert stratégia Nash egyensúlyhoz létezik olyan korrelált egyensúly ((Ω.40 1.  ∀ i ∈ N játékosra a σi : Ω −→ Si valamely pi ∈ Pi . ha fej (s2 . (1. 7 7 Bízzunk meg egy harmadik személyt sorsolással.

0.3 1. információhoz jussanak stratégiáik koordinálása érdekében.0. s2 a 3.1. .0.0.2 s2 1 0. Legyen Ω = k Ωk és ∀ ω ∈ Ω-ra π(ω) = λk π k (ω).0. uk korrelált egyensúlyi kizetések és (λ1 . (0.0 0.0). λk ) ∈ k R λ ≥ 0∀ i és i=1 λ k = 1.3 Ekkor: a Nash egyensúlyokhoz kapcsolódó kizetések: (1. Bizonyítás: Legyenek u1 . (si )(ui )) stratégiai játék.2.6) Állítás: Legyen G = (N. melyhez az uk kizetés tartozik.0). (1. . és 2.0 s2 3 s2 2 0. játékos nem 1 2 2 3 2 1 érdekelt abban. .2. G bármely korrelált egyensúlyi kizetésnek konvex kombinációja is korrelált egyensúlya G-nek. . π). hogy Ωk diszjunkt. (Pi ).2 0. . k k minden értékhez legyen ((Ωk .0. Ekkor ((Ω.0 s3 3 s2 2 0. .0 s1 2 2.0.2. (1.0.0 s1 3 s2 2 0.0). . π k )(pk )(σi )) kori relált egyensúly. ∀ i-re P = k Pik és k σi (ω) = σi (ω) akkor k λi ui i=1 korrelált egyensúlyi kizetés. . hiszen a deníció kívánalmai teljesülnek. hogy 1.0. (σi )) korrelált egyensúly.1.0 0. Az általánosság megszorítása nélkül feltehtjük.1. (0.6) Példa: Legyen |N | = 3 és a kizetések az alábbiak: 3 1\ 2 s1 1 s1 2 s1 2 0. s2 ).0 0. A JÁTÉKOK NORMÁL ALAKJA N 41 Bizonyítás: Legyen Ω = S és legyen π(s) = j=1 αj (si ) ∀ i ∈ N és bi ∈ si legyen pi (si ) = {s ∈ S : si = si } és legyen Pi = {pi (ai )}. . Legyen σi (s) = si ∀ s ∈ S .0. 1 A korrelált egyensúly esetén: 1 (s1 + s2 ). 2 (s2 .0.0 2.

42 1. NEM KOOPERATÍV JÁTÉKOK NORMÁL ALAKBAN .

azaz a halmaz tartalmazza tetsz®leges két pontját összeköt® szakaszt.1) Definíció: Egy S ⊆ Rn halmaz konvex. (2.2) Definíció: Egy S ⊆ Rn halmaz zárt.1) Tétel: G véges stratégiai játéknak van Nash egyensúlya a kevert b®vítésben. A bizonyítás Kakutani xpont-tételével történik.4) Definíció: Egy r : X −→ Y megfeleltetés gráfja az {(x. (2.2) Tétel (Kakutani-xpont tétele). (2. (2. ha korlátos és zárt. akkor a zártság azonos a folytonossággal. 1]-re λs1 + (1 − λ)s2 ∈ S .1) Megjegyzés : ha a megfeleltetés függvény.5) Definíció: Egy megfeleltetés gráfja zárt. ha tetsz®leges s1 -re és s2 -re és ∀ λ ∈ [0. (2. ezért el®ször deniálunk néhány fogalmat. (2.2. ha a gráf zárt halmaz. azaz tartalmazza a határpontjait. y) | y ∈ r(x)} halmaz. ha: 43 . fejezet Nash tétel (2. Egy r X −→ X megfeleltetésnek ∃ x ∈ X x ∈ r(x) xpontja. ha tetsz®leges sorozatra: {si }∞ i=1 si −→ s∗ i −→ ∞-b®l következik s∗ ∈ S. (2.3) Definíció: Egy halmaz kompakt.

mely maximalizálja az 1. 1] × [0. 1 1 1 1 2 2 ∗ ∗ akkor az a λα1 + (1 − λ)α2 0 < λ < 1-re szintén legjobb válasz. . 1]2 és az egységnégyzet kompakt és konvex. r(x) konvex ∀ x-re. és a Kakutani tétel feltételei teljesülnek. 1 2 Minden játékos a legjobb válasz stratégiáját válsztja (ismeretei szerint). azaz s∗ ∈ BR(s∗ ). β) = BR1 (β) × BR2 (α) (2. mert az els® játékos kizetése u1β (α) = αβu1 (s1 . ezért u1.44 1.1) Állítás: az s∗ kevert stratégia pontosan akkor Nash egyensúly. 1]. sk ) stratégiát (α. 4. s2 ) 1 2 az u1β függvény α-ban folytonos. amelyik zárt intervallum. hogy BR egy kompakt és konvex halmaz önmagára való leképzése. Mivel mind α1 . ez következik abból. és az [0. hogy ha az 1.  BR[0. azaz BR(β) konvex. BR2 (α)) párt játsszák. 3. Bizonyítás: bizonyítjuk. s2 ) + (1 − α)βu1 (s2 . hogy BR1 (S2 ) és BR2 (S1 ) nem üresek. játékos kizetését. Ez azt jelenti. s1 ) + 1 2 1 2 1 2 +(1 − α)(1 − β)u1 (s2 . kompakt és nem üres. NASH TÉTEL Bizonyítás: (Nash tételé) El®ször 2 × 2-es játékokra látjuk be Nash tételét. Ez igaz. 2. 1]2 −→ [0. r gráfja zárt. játékos a legjobb válaszát játssza: ∗ ∗ ∗ ∗ α1 s1 + (1 − α1 )s2 és α2 s1 + (1 − α2 )s2 és a 2 játékos βs1 + (1 − β)s2 .β felveszi széls® értékeit az intervallumon. r(x) nem üres bármely x-re. X ⊂ Rn konvex. ezért ugyanazt a kizetést adják 1 játékosnak. azaz a BR1 (β). β) ∈ [0. Így konstruáltunk egy leképezést az egységnégyzetb®l az egységnégyzetbe: BR(α. A 2 × 2-es játékok esetén a játékosok stratégiáit az alábbiak szerint írhatjuk: sk = αs1 + (1 − α)s2 1 1 1 s2 = βs1 + (1 − β)s2 2 2 2 így az (sk . feltétel azt jelenti. hogy lineáris kombinációjuk is konstans. Ezért BR1 (B) konvex.  BR(s) nem üres. 2. 1] paraméterrel határozhatjuk meg.  A 3. ha s∗ a BR xpontja. s1 ) + α(1 − β)u1 (s1 . mind α2 legjobb válasz. Így van legalább egy α∗ .

és bármely 2 × 2 játéknak van Nash egyensúlya. . 2.s−i folytonos. β ∗ ). n n játékosra: u1 (αn . . . . β n ) és sn = (αn . Kompakt  korlátos. A következ®kben kiterjesztjük a bizonyítást: n−1 Jelölje: Σ1 = {(α1 . mivel ∀ αi -re 0 ≤ αi ≤ 1 j j  zárt . 0 ≤ αn−1 ≤ 1 és azaz a stratégiákat Σ1 szimplex elemeivel jellemezzük. . . mind β -ban. αn−1 sorozatot. . ezért a kizetések halmaza kompakt. Bizonyítás: Konvex  lineáris kombinációk lineáris kombinációja is. hogy s ∈ BR(s). . Mivel Σi kompakt. feltétel követelménye az. Σi nem üres. Így alkalmazhatjuk a Kakutani-tételt. Ezért BR : Σ −→ Σ nem üres. . . αj ∈ Σ1 . így létezik maximuma. Mivel Σi kompakt és ui. Ebb®l következik.2) Állítás: Σ1 konvex és kompakt. Az 1. tekintsük α1 . hogy α∗ ∈ BR1 (β). hogy BR gráfja zárt. Így a gráf zárt. 1]. és s∗ (α∗ . (2. és így s∗ ∈ BR(s∗ ). β ∗ ) ≥ u2 (α . lineáris kombináció. Így a BRi (Σi ) nem üres. ∀ i játékosra tekintsük az alábbi kizetést: ui. 1]. . Belátjuk. Tekintsük a következ® sorozatot: S n = (αn . a Σ = Σ1 × ΣN is kompakt. i=1 αi ≤ 1}.45  A 4. konvex és kompakt halmazon történ® hozzárendelés. mivel egyik játékos stratégia halmaza sem üres.s−i (si ) si ∈ Σi . Mindkét sorozat tartson s∗ = (α∗ . Ekn−1 i=1 kor α∗ ≥ 0 és ∗ αi ≤ 1 mint a határérték megtartja az egyenl®tlenséget. β n ) ≥ u1 (α . β ∗ ) ∀ α ∈ [0. β n ) bármely α ∈ [0. β n ) ∈ BR(sn ). Ezért: u1 (α∗ . Belátjuk a Kakutani-tétel feltételeinek teljesülését: 1. melyre αj tart α∗ -hoz. β ∗ )-hoz. . . Az u folytonos mind α-ban. αn−1 ) | 0 ≤ α1 ≤ 1.

i −i A kizet® függvény lineáris és ezért folytonos. s−i ) ≥ ui (si . így lineáris kombinációjuk értéke is ugyanakkora. Legyen s1 és s2 az i játékos két legjobb válasza s−i -re. s∗ ≥ ui (si . Mindkét sorozat konvergál s∗ és s∗ -hoz. hogy sn sorozat és sn ∈ BR(sn ). Tegyük fel. −i −i Ebb®l s∗ ∈ BRi (s∗ ) és ezért s∗ ∈ BR(s∗ ).46 2. ekkor s1 és s2 i i i i kizetése i-nek azonos. NASH TÉTEL 3. Ezért határértéket véve: ui (si∗ . s∗ ) ∀ si ∈ Σi . 4. azaz létezik a Nash egyensúly. −i i A feltételek teljesülése miatt alkalmazható a Kakutani-tétel. Minden játékosra: ui (sn . sn ) ∀ si ∈ Σi . . azaz a gráf zárt. létezik xpont.

∀ t ∈ T \Z csomóponthoz adottak függvények az alábbi módon: 47 . a gyártás megkezdése el®tt észleli. hogy A vállalat kifejlesztett egy új technológiát. és a piaci kereslet 3 termék. melyek egy fa gráfot határoznak meg. ha 1. és elkezdi a gyártást q1 mennyiséggel. a gyártási költség 0. fejezet A játékok extenzív formája (3.1) Definíció: Egy Γ játék extenzív formában megadott. 2. N adott és |N | < ∞. hogy a másik cég már elkezdte a termék gyártását. A csomópontok véges T halmaza. B cég is hasonló fejlesztésen dolgozik. Tegyük fel qi ∈ {1.3. Ekkor a játékot így ábrázolhatjuk: (3. így választja meg q2 gyártott mennyiségét. 3}. adott a Z végs® csomópontok halmaza (ahonnan már nem indul ki él).1) Példa: Stackelberg-verseny Tegyük fel. 2.

(3. A fenti partíció kielégíti x ∈ h(x) −→ i(x ) = i(x). Kizet® függvények ui Z −→ R. 3.48 i) i(t) játékos aki lép. akkor a következ® jelölést használjuk: . a) a rákövetkez® csomópontok halmaza. ha jelezni kívánjuk. Információ-partíció: ∀ csomóponthoz x. 3. ii) a lehetséges lépések halmaza A(t). melyeket az i játékos ismer. A JÁTÉKOK EXTENZÍV FORMÁJA iii) az n(t.2) Példa: Szekvenciális snóbli A(x ) = Ax és h(x ) = h(x). h(x) a csomópontok azon halmaza. 4. hogy a rákövetkez® játékos nem ismeri az el®z® játékos lépését. melyek a lehetséges lépésekb®l adódnak.

.1) Megjegyzés: A deníciót szokás más formában is kimondani: (3.. h(x1 ) = x1 és h(x2 ) = h(x3 ) = {x2 x3 }. x1 rákövetkez®je.. akkor (ak )k=1..L ∈ H ..K ∈ H . a fa deniálja a végs® csomópontokat.K+1 ∈ H .. ∈ H .. s1 = s2 = {F.. I}.K ∈ H végs® történet..K ∈ H és L < K .49 Legyenek a nem végs® csomópontok Tekintsük a deníciót: 1.3) Definíció: egy (ak )k=1.2) Definíció: Teljes információs G játékon extenzív formában a következ®t értjük: a) a játékosok (N ) b) sorozatok halmaza (H). ha végtelen.2) Megjegyzés: a H elemeit történéseknek hívjuk. egy történés egyes pontjai pedig az ott választott stratégiák. iii) : Ha egy végtelen sorozatra (ak )k=1. melyek kielégítik az alábbi követelményeket: i) : ∅ ∈ H . (3. akkor (3. 2. vagy ∃ (ak )k=1. (3.. Jelölje Z a végs® történetek halmazát..L ∈ H (ak )k=1. 4. -re (ak )k=1. |N | = 2...... . melyre (ak )k=1. ii) : Ha (ak )k=1. 3. és x2 és x3 . ∀ L..

melyre si (h) ∈ A(h) ∀ h ∈ Hi . hogy a játék véges horizontú.4) Megjegyzés: A stratégia ebben az értelemben egy teljes cselekvési terv. aki a h történet után dönt. Legyen Ai az i játékos lehetséges döntéseinek halmaza bármely információ halmaza mellett.7) Definíció: Γ kevert stratégiája a tiszta stratégiák fölötti randomizáció. I} a 2. a történet kezdete. játékosnak 4 stratégiája van. Extenzív játékok normál alakban (3. ha ∀ h ∈ H véges hosszú. Így .3) Megjegyzés a ∅ ∈ H a kezd®pont. (3. csak a teljes emlékezet¶ játékok esetében. A játékot szokás Γ-val jelölni.3) Példa: Szekvenciális snóbli (folytatás) s1 = {F.1. (3. (3.4) Definíció: ha |H| < ∞ a játékot végesnek nevezzük.8) Definíció: Γ kevert viselkedési stratégiája: σi : Hi −→ (Ai ). d) ∀ i ∈ N -re egy preferencia reláció Z -n. (3. azaz P (h) egy játékos. 3.5) Megjegyzés: A kevert stratégia és a kevert viselkedési stratégia általánosságban nem azonos.50 3. (3. melyre supp(σi (h)) ⊂ A(h) ∀ h ∈ Hi (azaz részben információs halmaz esetén külön-külön randomizálunk). (3. (3.5) Definíció: Jelölje Hi egy extenzív formájú játék esetén az i játékos információinak halmazát: Hi = {S ⊂ T | s = h(t) valamely t ∈ T. mivel két döntésb®l választhat két információhalmaz esetén. (3. i(t) = i}. A JÁTÉKOK EXTENZÍV FORMÁJA c) Egy P : H\Z −→ N függvény. akkor azt mondjuk.6) Definíció: Az i játékos tiszta stratégiája egy extenzív játék esetén si : Hi −→ Ai függvény. akkor a P (∅) az a játékos. aki az els® lépést megteszi.

1 1. Legyen most qi ∈ [0. míg 2.1 1. (3. a 2. Legyen: s1 = q1 s2 = 1 − q1 1−q1 2 ha ha q1 = q1 q1 = q1 azaz. játékos Fej húzását észrevéve.5) Példa: . stratégiája eredményeképp ekkor nyeresége 0. (3.1 1. RÉSZJÁTÉK 51 1\ F I FF 11 1. hogy F -et választ mindkét csoportban.9) Definíció: Egy Γ extenzív formájú játék Γ részjátékán a következ®t értjük: 1. 1] és p = 1 − q1 − q2 és c = 0. íráshúzást észrevéve. különben pedig G maga is extenzív formában megadott gráf. t ∈ T t ∈ h(t). és Írást választ 1.-nak 3 × 3 = 9 stratégiája van. hogy Fejet választ az 1.2. akkor t ∈ T 2.-nek nem éri meg eltérni.1 FI +1.-nek 3. cég q2 (q1 )-t. 3. F I azt jelenti. Bármely q1 ∈ [0. hogy lenyomja az árakat 0-ra. akkor a 2. Az s1 = q1 jól láthatóan Nash egyensúly. cég annyit termel.1 II 1.2. melyben az els® cég q1 -t termel.1 IF 1.3. mert 2. akkor 1.4) Példa: Stackelberg-verseny (folytatás) Az 1. A G csomópontjának részhalmazát T . ha s1 = q1 .1 azaz a 2. 1]-re ∃ Nash egyensúly. hiszen 1. Részjáték (3. akkor a követ®it is. mely ha egy x csomópontot tartalmaz. Ha három lehetséges kibocsátási szint van. cég q1 kibocsátást választ. játékosra F F azt jelenti.

ha a G bármely részjátékának Nash egyensúlya. 2 . (3. ∗ ∗ Ekkor q1 (q1 ) = arg max q1 [1 − (q2 + q2 )].52 3. hogy az egyetlen részjáték-kielégít® egyensúly a ∗ q2 = 1/2 ∗ q1 (q2 ) = 1 − q2 2 A részjáték-kielégít® egyensúly. A JÁTÉKOK EXTENZÍV FORMÁJA ebben az esetben 2 részjáték van. amikor az 1. cég q1 -t dönt. Ebb®l q1 (q2 ) = 1−q1 .6) Példa: Stackelberg-játék (folytatás) Belátjuk. mivel ha lenne. amit deníciónk nem enged meg. (3. a játék maga és a Ennek a részjátéknak pedig nincs valódi részjátéka. Nash egyensúly is. akkor a 2 játékos információhalmaza különálló lenne.10) Definíció: Egy s∗ stratégia a Γj játék részjáték kielégít® egyensúlya.

ha minden információhalmaz csak egy csomópontot tartalmaz. így q2 ∗ -re: legjobb válasz q1 ∗ 0 u2 (q1 . játékos indierens s3 és s4 között. Tekintsük a következ® játékot: A 2. (3.7) Példa. Ekkor végtelen sok részjáték-kielégít® 2 3 3 egyensúly van: s0 = s1 s∗ = (s1 + αs3 + (1 − α)α2 ) 0 ≤ α ≤ 1.11) Definíció: Egy extenzív formáról azt mondjuk.6) Megjegyzés: A játékosok tökéletesen meggyelik a korábbi lépéseket. (3. 1 1 2 2 2 . cég a saját legjobb válasz görbéjén játszik. Minden teljes információs véges szekvenciális játéknak létezik részjáték-kielégít® egyensúlya. 3. Indukció visszafelé A játék megoldásához gyakran hátulról visszafelé fejtve jutunk el. és tovább megoldva a játékot. q2 ) = q2 (1 − (q2 + q1 (q2 )) = q1 1 − q1 2 így u2 0 q2 = 1/2-ben veszi fel maximumát. igazoltuk az állítást.3. (3. ezt helyettesítsük be az így csökkentett játékba. hogy teljes információs. ∗ A részjáték-kielégít® egyensúly Nash egyensúly az egész játékra is. INDUKCIÓ VISSZAFELÉ 53 Hasonlóan az 1.1) Állítás. Bizonyítás: A részjátéknak létezik Nash egyensúlya.3. (3.3.

3. A JÁTÉKOK EXTENZÍV FORMÁJA (3. amíg létezik részjáték. Ismételjük meg 1. 4. hiszen Γ ∈ Γ.-3. lépés: oldjuk meg ezeket a játékokat. Legyen Γ1 és Γ2 részjáték Γ1 ≥ Γ2 . lépés: A Nash egyensúly egyensúlyi kizetéseit helyettesítsük be ezen játékok kizetési helyeire. 1. . akkor a részjáték-kielégít® egyensúly egyértelm¶. a Nash tétel miatt léteznek megoldások (hiszen végesek). ha a játéknak több Nash egyensúlya van. Deniáljunk egy részben rendezést Γ-n. hogy Γ∗ > Γ1 2. lépés: válasszuk ki azokat a részjátékokat.7) Megjegyzés: az eredmény nem egyértelm¶.-2. Bizonyítás: Hátrafelé történ® indukcióval: Legyen a Γ részjátékainak halmaza.2) Állítás: Ha a végállapotok fölött mindegyik játékos szigorú értelemben vett rendezéssel rendelkezik.-at. melyre ∃ Γ∗ .54 3. addig. (3.1) Tétel: (Kuhn) Minden véges Γ játéknak létezik részjáték-kielégít® egyensúlya. ha Γ2 részjátéka Γ1 -nek. Γ = ∅ üres. azaz több részjáték-kielégít® egyensúly is lehetséges. (3.

hogy a játékosok többiekkel kapcsolatos várakozása feltegye.3) Definíció: Egy si ∈ Si racionalizálható a G(N. A fentiekb®l érzékelhet®. ha nincs olyan stratégia. (4. u) játékban. mint a Nash egyensúly.2) Definíció: si ∈ Si i játékos legjobb válasza az adott vélekedés mellett. ha: ∃ 1.1) Megjegyzés: A fenti deníció lehet®vé teszi azt. a többi játékos magatartásáról nem feltételezzük. hogy egyesek magatartása korrelált. (Si )(ui )) stratégiai játék. melynek j t+1 támogatottsága az X−j részhalmaza és teljesül 4.1) Definíció: i játékos vélekedése egy valószín¶ségi mérték µi . fejezet Racionalizálhatóság A következ®kben játékosaink várakozásairól. Legyen továbbra is G = (N. S−i -n ahol S−i = j∈N −{i} Sj . hogy ez gyengébb megoldási koncepciót eredményez.4. melynek kizetése nagyobb lenne ezen várakozás mellett. T (Xj )j∈N ∞ t=1 T halmazok Xj ⊆ Sj ∀ j és ∀ t 2. (4. si az i játékos legjobb válasza µ1 várakozás mellett i 55 . hogy a várakozásoknak megfelel® magatartás szintjén racionális mindenki. azt tesszük fel. mely támogatása az x1 részhalmaza i i t 3. (4. S. i játékos vélekedése: µ1 . hogy tökéletesek. hogy a közös tudás része mindössze az. ∀ j ∈ N ∀ t ≥ 1 és ∀ sj ∈ Xj µt+1 (sj ) a játékos várakozása. (4.

játékos várakozásaival kapcsolatban. 2. játékos mindazon stratégiáit tartalmazza. ekkor si ∈ Si stratégia racionalizálható. melyre sj = sj . ha ∀ j ∈ N -re ∃ Zj ⊆ Sj halmaz. i 6. melyekhez az i játékos pozitív valószín¶séget rendel a saját várakozása µ1 meli lett. Az x2 1. RACIONALIZÁLHATÓSÁG 5. j t−1 melyekhez ∃ valamely k ∈ N \ {j} és sk ∈ Xk és s−k µt (sk ) támogatásk ban. . Ekkor x1 = x1 = {A. hogy 1. ∀ t ≥ 2 és ∀ j ∈ N az xt halmaz mindazon si ∈ Sj stratégiák halmaza. µ2 (A). µ2 (B).4) Definíció: Legyen G(N. játékos A stratégiája racionalizálható. és az 1. játékos µ1 vélekedése pozitív 1 valószín¶séget rendel a 2. melyre sj = sj . melyekhez pozitív való1 szín¶séget rendelt. Xi1 = ∅ és ∀ j ∈ N \ {i} az Xi1 halmaza mindazon sj ∈ Sj stratégiák halmaza. A 2. játékosok (A. µ2 (B). az i-n kívüli játékosok azon stratégiáival kapcsolatban. akiknek két stratégiájuk lehetséges: A és B . és 3. A) vagy (B.2) Megjegyzés: Az Xj j ∈ N \ {si } a j játékos azon stratégiáinak halmaza. amelyet az 1. melynek támogatottsága Zj részhalmaza. 3 3 Ez a négy várakozás nem feltétlenül azonos például az 1. és nem feltétlenül rendel pozitív valószín¶séget az A stratégiához. 2 3 2 3 A fenti bonyolult deníciót átfogalmazva: (4. melyre 1.56 4. Tegyük fel. Hasonlóan igazak µ2 (A) és µ2 (B)-re. B) játékához. melyekre ∃ s−i a µ1 támogatásában. u). játékos játékával kapcsolatos várakozása alapján hozott. játékos µ2 (A) és µ2 (B) várakozásai igazolják straté2 3 2 2 giaválasztását. B}. 1 (4. ∀ j ∈ N játékosra és ∀ t ≥ 1-re stratégia a j játékos legjobb válasza µt+1 (aj ) várakozás mellett j 7. si ∈ Zi . µ2 (A).3) Megjegyzés: Illusztrálandó a deníciót tekintsük a következ®t: Legyen három játékosunk. akik i játékos si stratégiaválasztását gondolják. S. ∀ sj ∈ Zj a legjobb válasz a j játékos µj (sj ) várakozására. (4.

u) játék korrelált egyensúlyában pozitív valószín¶séggel játszanak. melyet valamely kevert stratégia Nash egyensúlyban pozitív valószín¶séggel játszanak. hogy ∀ olyan stratégia. racionalizálható. a (Nem Kooperál. akkor legyen: ∞ ∞ Zi = {si } ∪ t=1 xt i és Zj = t=1 xt i ∀ j ∈ N \ {i} .57 (4.1) Állítás: A fenti két deníció ekvivalens. Ha a 2 deníció igaz. (4.5) Megjegyzés: A második denícióból világos. S. j∈N Zj legnagyobb Bizonyítás: Ha si ∈ Si racionalizálható az els® deníció szerint. akkor legyen µ1 = µi (si ) és µt (sj ) = µj (sj ) ∀ j ∈ N i j és ∀ t ≥ 2 ekkor st . az el®z® állítás miatt a többi lehetséges stratégiapár nem racionalizálható. melyet valamely véges G(N.2) Állítás: Minden olyan stratégia. Ekkor bármely si ∈ Zi a legjobb válasz az Si fölötti eloszlásokra. mivel si racionalizálható.1) Példa: Tekintsük a fogolydilemmát. melyeket annak feltevésével játszanak. racionalizálható (legyen Zj a j játékos kevert stratégiájának támogatása). melyet az els® denícióban konstruálunk Zj részhalmazai. (4. akkor (Zj ∪ Zj )j∈N -is. Nem Kooperál). 1\ 2 Koop Nem Koop Koop Nem Koop mivel van domináns stratégia. . Ennek az eloszlásnak a támogatása Zi részhalmaza. (4. hogy i si -t játszik. j és eleget tesznek a kívánalmaknak.4) Megjegyzés: Ha (Zj )j∈N és (Zj )j∈N kielégíti a deníciót. melyet pozitív valószín¶séggel választ i a korrelált egyensúlyban. és legyen Zi ∀i ∈ N -re azon stratégiák halmaza. (4. melyre (Zj )j∈N kielégíti a deníciót. melyeket a többi játékos azon stratégiái generálnak. Bizonyítás: válasszuk a korrelált egyensúlyt. Ezért a racionalizálható stratégiák halmaza a részhalmaza.

58 4. RACIONALIZÁLHATÓSÁG .

ω3 = jó id® lesz} mindegyik esemény egyenl® valószín¶ (eddigi ismereteink szerint). hogy ω ∈ θi (ω) és ∀ ω ∈ θi (ω ). ω2 }. melynek eleme. tegyük fel. (5. (5. . (5.1) Definíció: Ω állapottéren Θi : {θi (ω) | ω ∈ Ω} egy leképezés. ekkor θ-t információfüggvénynek nevezzük. hogy az id®járás jó. fejezet Információfüggvény Jelölés Ω = (ω1 .2) Példa (folytatása): Az 1. de ω ∈ θi (ω). tehát ω nem lehet tényleges természeti állapot. ha ∃ Ω tér particiója. (5. de nem tud a rossz id®k között különbséget tenni. (5. melyre i) ω ∈ θi (ω) ii) ha ω ∈ θi (ω). . jelölje a külvilág állapotait.2) Definíció: a θ információfüggvény felosztó (particionális). melyek bizonytalanságával szembesülnek szerepl®ink döntéshozatalukkor. . {ω3 }} . ω2 = borult lesz az id®. Ekkor ω állapotban ω inkonzisztens. hogy θi (ω) az i-edik játékos tudása az Ω természeti állapotról. Úgy gondolkodunk. azaz a játékos jól informált arról. (5.1) Megjegyzés: a θ(ω) részhalmazok kifeszítik Ω-t. θ(ω) halmaz része annak a particiónak. legyen Ω = {ω1 = esni fog ma. játékos informáltsága legyen: Θ1 = {{ω1 . hogy a játékos ismerethalmazának eleme a tényleges állapot. 59 .5.2) deníció ekvivalens.1) Példa: Két szerepl®nk van. ωn ). . (ii) pedig konzisztenciakritérium. hogy tetsz®leges ω ∈ Ω-ra.1) Állítás: (5. akkor θi (ω ) = θi (ω). Az i tulajdonság garantálja.1) és (5.

hogy ω -ra E el®fordul. azaz bármely E eseményre K(E) azon állapotok halmaza.3) és (5.2) Állítás: Minden tudásfüggvény kielégíti az alábbi tulajdonságokat: 1.4) Definíció: adott θ-ra i döntéshozó tudásfüggvénye Ki (E) = {ω ∈ Ω : θi (ω) ⊆ E} . etc. i) miatt θ(ω) = Ω. hogy θ(ω) ⊆ E .3) Megjegyzés: Lehetséges a fordított út is. pontosan akkor. (5. ha i) és ii). ω∈Ω 5.2) Megjegyzés: egy döntéshozó. (5. Tudásfüggvény (5. ω ∈ Ω állapotban. hogy ω állapotban a döntéshozó ismeri E -t. ha E ⊆ F K(E) ⊆ K(F ) 3.60 5. . K(E) ⊆ K(K(E)) 6. aki tudja. akkor teljesül i) és ii). ha K(E ) ∩ K(F ) = K(E ∩ F ) 4. hanem fordítva: legyen ω -ban i döntéshozó információfüggvénye a következ®: θi (ω) = ∩{E ⊆ Ω : ω ∈ Ki (E)}. INFORMÁCIÓFÜGGVÉNY Bizonyítás: ha felosztó. így θ felosztó.3) Definíció: E ⊂ Ω eseménynek nevezzük. akkor ha ω ∈ θi (ω)∩θi (ω ). Ebben az esetben azt mondjuk. melyekben a döntéshozó ismeri E -t. (5. K(Ω) = Ω 2.4) Deníciókból. Ω \ K(E) ⊆ K(Ω \ K(E)) Bizonyítás: Adódik a (5. (5. tudja. K2 (K1 (E)). ekkor ii) miatt θ(ω) = θ(ω ) = θ(ω ). K1 (K2 (E)).1. K2 (E). azaz nem az információfüggvénnyel deniálni a tudásfüggvényt. ha ω eleme az alábbi végtelen sorozat mindegyik halmazának: K1 (E). K(E ) ⊆ E 5.5) Definíció: (Az egyszer¶ség kedvéért) legyen |N | = 2 Egy E eseményt a játékosok közös tudásának nevezzük. (5.

és eleme a végtelen regressziós láncnak.4) Megjegyzés: ez azt jelenti. ha ∀ ω ∈ F -re θi (ω) ⊆ F ∀ i-re. ha a természeti állapot ω1 vagy ω2 . Ekkor F ⊆ E Ki (F ) = F ⊆ Ki (E) etc. . E esemény közös tudás a (5. {ω2 }. akkor 2n − 1 a lehetséges állapotok száma (mivel legalább egy arc piszkos). Így E ⊇ Ki (E) ⊇ Kj (Ki (E)) . Deniáljuk el®ször Ω természeti állapotok halmazát. . P. és F eleme a mindegyik Ki (Kj (E ))nek.6) Definíció: Egy F ⊆ Ω. Egy E esemény közös tudás a játékosok között ω ∈ Ω természeti állapotban. hogy E közös tudás ω -ban. iii) E = i Θi . TUDÁSFÜGGVÉNY 61 (5.6) Deníció szerint.5. hogy i) igaz. (5. Bizonyítás: Tegyük fel. akkor ∀ ω ∈ E θi (ω) ⊆ E ebb®l következik ii). hogy a másik tudja.5) és (5. Fordítva: Tegyük fel. Mivel Ω véges.4) Példa. . Szokás a fenti deníciót más formában is kimondani. így F magától értet®d®. T. Piszkos arcok |N | = n játékos van egy teremben.3) Állítás: (5. iii)-b®l triviálisan következik i). Ha n játékos van. P ). (5. ha ∃ F magától értet®d® esemény. (5. etc. (5. Bizonyítás: Tegyük fel.1) Lemma: Az alábbiak ekvivalensek: i) Ki (E) = E .6) deníció ekvivalens. {ω3 }} ebben az esetben {ω1 . . . melyre Ki (F ) = F . ω2 } közös tudás. Legalább egy arc piszkos. (5. melyre ω ∈ F ⊆ E . ii) E magától értet®d® a játékosok között. de a sajátját nem. akkor azt is tudják. mindenki láthatja a többiek arcát. hogy ha a két játékos tudja E -t.3) Példa. így ∃ F . Egy-egy állapot ω := (P. így ω . amely magától értet®d® a két játékos között. A második játékos információfüggvénye Θ2 = {{ω1 }.1.

(5. Ekkor a tárgyaláson részt vett parancsnok futárt küld közös támadás haditervével a másik parancsnoknak. etc. és ezért nem támad. Minden játékos halmaza kételem¶. hogy a megoldás a közös tudáson múlik. A játék akkor fejez®dik be. (5. A két seregtestparancsnok a tárgyalások megkezdése el®tt megegyezett. Két seregtest egymástól távolabb táborozik. hogy megkapta az üzenetet. mert ennek hiányában 2. Bekövetkezik-e a közös támadás? A 2. együttes támadás esetén gy®znek. azaz: θi (ω) = {p. hogy a futárt elfogják: p. err®l futárt kell 1.5) Megjegyzés : A feladatból jól látható. A fenti apparátussal fogalmazzuk újra Nash tételét: Ω a környezet. sereg parancsnoka megkapja az üzenetet. (t. p > 0. nem lehet biztos. elvesztik a csatát. "Legalább egy piszkos arc van" ?  közös tudás. Mi történik. nem messze az ellenségt®l.7) Definíció: µi (ω)-t egy valószín¶ségi mértéket Si -n (Si = j∈N \{i} Sj ) az i játékos vélekedése ω állapotban a többi játékos stratégiaválasztásáról. Mivel egyetlen információs állapotban sem válik közös tudássá a támadás. . ha valaki magáról tudja. és így nem fog támadni. különben az nem lehet bizonyos abban. ha senki nem emeli fel a kezét az els® fordulóban? Mindenki felújítja információit. Annak valószín¶sége.-nek küldenie. így |ω| ≥ 1. jelölje ω a piszkos arcok számát. hogy 2. ω−i }. támadnak. ω−i ). Ha a játék (a természeti állapot) k piszkos arcot tartalmaz. kivéve ha |ω| = 1. t = tiszta). hogy tiszta vagy piszkos az arca: azaz |θi (ω)| = 1 . így az elmarad. Az egyik seregrész parancsnoka tárgyalásba bocsátkozott az ellenséggel. megkapta az üzenetet. de a sajátját nem. akkor a játék k fordulós lesz. Ha külön-külön támadnak. hogy ha a tárgyalások eredménytelenül zárulnak. amelyben a játékosok játszanak.62 5. (5. megkapta az üzenetet. és megállapítja.5) Példa. hogy több mint egy piszkos arcnak kell lennie. Miután 1.-nak küldeni. Egy-egy játékos látja a többiek arcát ωi . Egyik seregrész sem akarja ezért kockáztatni az önálló támadást. i) si (ω) az i játékos stratégiája ω állapotban. futárt kell 2. INFORMÁCIÓFÜGGVÉNY ahol (p = piszkos.

5. Ismeret és megoldási koncepció (5. Így a stratégiahalmazt kib®vítjük a vélekedések halmazával. mely 1 valószín¶ség¶ esemény 2. µ) ∈ S × M párt. i racionális. ISMERET ÉS MEGOLDÁSI KONCEPCIÓ 63 ii) µi (ω) i játékos vélekedése ellenfelei stratégiáiról. Bizonyítás : 3. azaz: si (ω) az i játékos legjobb válasza µi (ω)-ra. hogy ω ∈ Ω állapotban ∀ i ∈ N játékosra teljesülnek az alábbiak: 1. ismeri a többi játékos vélekedéseit: θi (ω) ⊆ {ω ∈ Ω.2. i ismeri a többi játékos stratégiáit: θi (ω) ⊆ {ω ∈ Ω : s−i (ω ) = si (ω) 2. vélelmei konzisztensek az ismereteivel: µi (ω) ⊂ {a−i (ω ) ∈ s−i : ω ∈ θi (ω)} 3. miatt a fenti halmaz si (ω)}.5) Állítás: Tegyük fel. miatt {s−i (ω ) ∈ s−i : ω ∈ θi (ω)} és 1. Ekkor s(ω) G Nash egyensúlya. Ekkor: si (ω))i∈N G játék Nash egyensúlya. µj (ω ) = µj (ω)} j = i . miatt si (ω) i legjobb válasza vélekedése mellett.2. (5.6) Állítás: Tegyük fel |N | = 2 alábbiak: ω ∈ Ω mindegyik játékosra teljesülnek az 1. iii) θi (ω) i játékos ismerete ω -ban.4) Állítás: Tegyük fel. hogy ω ∈ Ω állapotban ∀ i játékos i) ismeri a többi játékos stratégiáit: θi (ω) ⊆ {ω ∈ Ω | s − i(ω ) = s−i (ω). ii) vélekedése konzisztens a tudásával: a µi (ω) támogatása ⊂ {s−i (ω ) ∈ s−i : ω ∈ θi (ω)}. (5. és kapjuk az (s. iii) racionális: si (ω) i legjobb válasza µi (ω)-ra. 5.

Feltesszük. mely 1.64 2. a játékosok vélekedései konzisztensek ismereteikkel. Ekkor 2. (ω). a játékosok racionálisak. INFORMÁCIÓFÜGGVÉNY µi (ω) ⊂ {si (ω)} 3. (5. τi−1 (ti ) a posteriori hit.-ból következik. hogy s∗ i legjobb i i válasza µi (ω )-re. τi (ω) az i játékos ω állapotbeli döntés el®tti ismereteit. i ∈ N |N | < ∞. 5. µ1 (ω)) kevert stratégia Nash egyensúly. 2. i miatt ∃ ω ∈ θ. melyre si (ω ) = s∗ . ekkor Ti -t az i játékos típusai halmazának nevezzük.3. 3. Jelölje Ti az összes lehetséges τi (ω) érték halmazát. α2 ) kevert stratégia (α1 .7) Állítás: Tegyük fel. α2 ) = (µ2 (ω). hogy |N | = 2 és ω állapotban közös tudás hogy: 1. tudja. hogy pi (τi−1 (ti )) > 0 ∀ ti ∈ Ti . valamint Ω állapothalmaz. Bizonyítás: Legyen s∗ i játékos stratégiája αi = µj (ω) támogatással. Ha i játékos ti ∈ Ti jelzést észleli. miatt µi (ω). . a vélekedései konzisztensek az ismereteivel: 5. hogy mindegyik játékos rendelkezik valamilyen valószín¶ségeloszlással Ω fölött. 1. Bayes-i játékok Az eddigi jelölésekkel adottak ni ∈ N játékosok Si stratégiákkal. Tegyük fel. Ekkor si (ω) eleme a dominált stratégiák eliminációjának. az ω események bekövetkeztét illet®en. (5.8) Definíció: Jel (Signal)-függvény: jelölje τi . hogy a többi játékos racionális bármely ω ∈ θi (ω)-ra sj (ω ) a j játékos legjobb válasza µj (ω )-re (j = i) Ekkor az (α1 .9) Definíció: Egy Bayes-i játék. végeredményének ∞ az Si -nek. (5.

ω ∈ Ω 3. ti ). )-re a játék Nash egyensúlyán a következ®t értjük: 1. . ∀ i játékosra i preferencia reláció az S × Ω-n. amikor az egyes játékosok a többiek ismereteivel nincsenek tisztában. 5. Θ. Ti jel (signal)-halmaz és τi Ω −→ Ti jel (signal)-függvény. 6. T.5. 3. S®t. ti ) i ∈ N . ∀ i |Ω| < ∞. ∀ i ∈ N 4. (5. (i. 2. hogy az egyes játékosok különböz® vélekedéssel rendelkezzenek a természeti állapotról. a fenti deníció alkalmas olyan játékok elemzésére is. (5. BAYES-I JÁTÉKOK 65 2.3. (i. ti ∈ T i . τj (ω)))j∈N . si stratégiák.10) Definíció: Bayes-i játékok Nash egyensúlya Adott G = (N. S. ti ) párra adott si stratégiahalmaz. Ω. pi eloszlás Ω-n i játékos a priori vélekedése po (τi−1 (ti )) > 0 ∀ ti ∈ Ti .7) Megjegyzés: A Bayes-i játékok Nash egyensúlyában minden játékos a számára legjobb stratégiát választja az adott szignál és a többi játékosról alkotott adott szignál melletti vélekedés mellett. ti ) i Li (s. ha Li (s∗ .  0  különben (5. ahol Li eloszlás S ×Ω  θi (ω)  ha ω ∈ τ −1 (ti )  −1 θi (τi (ti )) ((s∗ (j. s∗ n: (i.ti ) s pontosan akkor.6) Megjegyzés: A fenti deníció megengedi. ω) . ha a természeti állapotok közé soroljuk a többiek ismeretét.

INFORMÁCIÓFÜGGVÉNY .66 5.

Ezek lehetnek állandóak (azaz mindig ugyanazt játsszuk) és rotációsak. A répabot stratégia esetén a büntetés egy periódus hosszú. feltétlen stratégiának nevezzük. ha a kooperáció megszakad. utána egy büntetési periódust iktat be. ha a partnerünk nem kooperál.1) Definíció: Legyen si (t) az i játékos stratégiája a t-dik periódusban. Végtelenszer ismételt játékok Azokat a játékokat. feltételes stratgéiáknak szokás nevezni.6. a Tit for Tat és a répabot stratégiákat. Ezek között szokás elkülöníteni a ravasz (trigger) stratégiákat és ezeken belül a grim. sn (t)) stratégiavektor a t-dik periódusban. ismétl®déses játékoknak nevezzük. ahol valamilyen el®re rögzített szabály szerint változtatjuk stratégiáinkat (például két stratégia esetén állandóan cserélgetünk). . Szokás az így el®állt játékot szuperjátéknak is nevezni. akkor mi sem. Azokat a stratégiákat. azaz. Tekintsük a fogolydilemmát. amíg a többiek is. a Tit for Tat stratégia esetén. A végtelen játékok esetén az eredeti játékból származtatjuk az új szuperjáték stratégiahalmazát és kizet® függvényeit. melyek a másik játékos(ok) el®z® lépéseit®l teszik függ®vé a saját rákövetkez® lépést. A ravasz stratégia addig kooperatív. egyszer lejátszott játékoknak (one shot game). . akkor mi is. 6. akkor végleg. .1. de ha a partner elkezd kooperálni. fejezet Ismételt játékok Egyes stratégiákat szokás elnevezni. azokat a stratégiákat. 67 . . . . A grim stratégia büntetési szakasza végtelen. (6. . azokat a játékokat. legyen h(t) a stratégiavektorok sorozata a t periódusig. legyen s(t) = (s1 (t). s(t)). azaz h(t) = (s(1). amelyeket csak egyszer játszanak le. amelyeket egymás után többször játszunk le. . amelyeknél a többiek lépéseit®l függetlenül játszunk.

. A diszkonttényez® jelenthet id® preferenciát vagy folytatási valószín¶séget. Ekkor az i játékos kizet® függvénye a szuperjátékban ui (vi ).1) Példa Tekintsük a következ® fogolydilemma játékot: \B Koop Nem Koop ekkor Koop (3. ahol δ az úgynevezett diszkonttényez® (kés®bb pontosan deniáljuk). (6. Végtelen játék diszkontálás nélkül (6.4) (1. .0) Nem Koop (0. ISMÉTELT JÁTÉKOK (6.2) Definíció: Legyen i játékos kizet® függvényeinek sorozata periódusonként vi = (vi (1). . .3) (4.1) Megjegyzés: Így h(t) tartalmazza a t periódusig megtett összes lépést. . Szokás az átlagos hasznosság meghatározás: ui (vi ) = lim − T →∞ 1 T T vi (t). 2.2) Megjegyzés: a stratégia ekkor egy leképzés a t ∈ {1. vi (t). ui (vi ) = t=1 δ t−1 vi (t). .).2. (6.3) Definíció: megengedhet® kizetések halmaza C = {w | w az egyszer¶ játék kizetéseink konvex burkolója}.68 6. (6. t=1 6. 2. . . .3) Megjegyzés: ui (vi )-re általában két meghatározás szokásos: ∞ 1. (6.1) .} és az összes lehetséges történetb®l.

(6.2) Példa Az el®z® példát folytatva: .δi+1 ) min max ui (δ).2.5) Definíció: Legyen: D := {w | w ∈ c és wi ≥ um ∀ i} i D a lehetséges és individuálisan racionális kizetés. Az ismétl®déses játékra is deniáljuk az i játékos minimax kizetését: (6. δi (6. egyszer¶en a legjobb választ játszva.4) Definíció: um := i (δ1 . Így ennél kevesebbel egyikük sem elégszik meg.6. VÉGTELEN JÁTÉK DISZKONTÁLÁS NÉLKÜL 69 Ebben az esetben mindegyik játékos az N C stratégiát választva legalább 1 egység nyereményhez jut.δi−1 .4) Megjegyzés: az i játékos ezt a kizetést mindenképpen tudja garantálni. (6.

δi−1 . −i (δ1 . hogy i i átlagos kizetése nem nagyobb. 2.δN ) Belátjuk.δi+1 . Természetes. hogy hova jutnak el. i Ha i eltért. i számára létezik kedvez®bb. akkor vizsgáljuk meg h(t) történetet. mint um .} (6. lépés: E ⊆ D. elérhet® önmagát kier®szakoló egyezséggel is. akkor feltéve.. Így az eltérés nem kedvez® i-nek. mely w ∈ D átlagos kizetést eredményez. Bizonyítás: A bizonyítás 3 lépésb®l áll: 1. ISMÉTELT JÁTÉKOK E = {w | létezik Nash egyensúly a w átlagos kizetéssel. amikor a játékosok a kizet® függvény konstruálása során diszkonttényez®t vesznek gyelembe. ehhez egyezségek kellenek. melynek átlagos kizetése: w. lépés: Tekintsünk egy tetsz®leges olyan stratégiasorozatot. Azaz: ∞ ui (vi ) = t=1 δ t−1 vi (t).70 (6. . az eredmény h . Ekkor: E = D. hogy a többi játékos egyensúlyi stratégiát játszik. lépés: ∀ w ∈ D-re ∃ stratégiasorozat. hogy a játékosok az eciens peremig el akarnak jutni. és tekintsük az els® eltérést. Ez azt jelenti... Ha nem volt azonos h (t)-vel. Az egyensúlyi pálya.5) Megjegyzés: A tétel tanulsága: ami szerz®déssel elérhet®. i 3.1) Tétel (folklór*). amit lejátszanak.. tárgyalások útján határozható meg. Tegyük fel. és az átlagos kizetés i-re wi ≥ um (mivel w ∈ D).. Nash egyensúly diszkontálással Most azt az esetet vizsgáljuk. 6. mint um minden periódusban.3. Ha a játék t − 1 perióduson át megfelelt h (t)-nek. Ekkor ∃ olyan tiszta Nash egyensúlya a szuperjátéknak. Legyen ez i. hogy a játékosok az átlagos haszon kizet® függvényt alkalmazzák. az gyakran a tárgyalások során alakul ki..6) Definíció: 6. hogy ez Nash egyensúly. Ezt konstruktív úton látjuk be: Tekintsük a következ® stratégiákat.. E és D deníciójából triviálisan következik. akkor j = i-re a játék sm = arg min max ui (δ). Egy egyszer¶ játékot ismételjünk végtelenszer. (6. Ha a játékosok egyensúlyi stratégiájukat választják. ahol a stratégiák e sorozata egyensúlyi. akkor folytassuk t periódusban is.

6.3. NASH EGYENSÚLY DISZKONTÁLÁSSAL

71

Az egyszer¶ség kedvéért tegyük fel, hogy δ minden játékos számára ugyanaz: δ ∈ (0, 1). (6,6) Megjegyzés: δ -t interpretálhatjuk úgy is, mint az id®preferencia-tényez® ρ és a λ játék folytatásának valószín¶sége  annak a valószín¶sége, hogy ha a játék t periódusig tartott, akkor folytatódik, azaz eléri (t + 1)-t, így

δ = ρλ.
Tegyük fel, hogy a játék T -ben befejez®dött, és az elért kizetés zérus (ez csak normalizálás kérdése). Ekkor:
∞ k

prob(T = k)
k=1 ∞ t=1 k

ρt−1 vi (t) ρt−1 vi (t)
t=1

λk−1 (1 − λ)
k=1 ∞

(λρ)t−1 vi (t)
t=1

(6,3) Példa: A már vizsgált fogolydilemmát elemezzük a fenti értelmezési keretben: Játékosaink kövessék a következ® stratégiákat: 1 periódusban kooperáljanak (C) N C ha h(t) legalább egy N C tartalom t > 1 periódusban C egyébként δ legyen a diszkonttényez®. A fenti stratégia Nash egyensúly: ha a játékosok kitartanak a stratégia mellett, a kizetés:

vi (t) = 3 ∀ t.
A diszkontált kizetés:

3δ t−1 =
t=1

3 . 1−δ

Vizsgáljunk most egy másik stratégiát. Az els® játékos válassza az 1. periódusban az N C (nem kooperatív) stratégiát. Ez a játékos tudja, hogy a másik N C -t fog játszani ekkor (hiszen ismeri a stratégiáját). Így számára is csak az N C stratégia választása marad. Így a kizet® függvény:   4 t=1 vi (t) =  1 t>0

72 ekkor a diszkontált kizetése

6. ISMÉTELT JÁTÉKOK

4+
t=2

δ t−1 = 4 +

δ 1−δ

mivel:

3 δ ≥4+ ha δ ≥ 1/3. 1−δ 1−δ Azaz csak megfelel®en nagy δ kényszeríti ki a kooperációt.
(6,7) Megjegyzés: Ha δ −→ 1, akkor fenntartható az egyénileg racionális kooperatív stratégia. Ha δ −→ 1, akkor viszont a kizetések korlátlanok. Alakítsuk át a kizet® függvényt:

ui (vi ) = (1 − δ)
τ =1

δ t−1 vi (t)

ekkor a kizetést úgy tekintjük, mint súlyozott átlagot:

ui (vi ) =
t=1

∆t vi (t)
és

ahol

∆t = (1 − δ)δ t−1

∆t = 1.
t=1

Ekkor az elérhet® diszkontált kizetések halmaza C . Ha δ −→ 1, akkor ez átlagos kizet® függvény kritériumhoz konvergál. Ebben az esetben (6,2) Tétel (folklór) ∀ w ∈ D wi > um ∀ i ∃ δ ∗ < 1, hogy ∀ δ ∈ (δ ∗ , 1) i kizet® vektor, valamely Nash egyensúlyhoz.

w

Bizonyítás: Az el®z® folklórtétel bizonyításához hasonló.

6.4. Részjáték
Az az egyensúly, amit eddig konstruáltunk, nem részjáték-kielégít®. Az ellenfél kényszerítése nem hihet®, hiszen ha eltérünk az optimális stratégiától, magunk is rosszul járunk. (6,1) Állítás: Az ismételt játék ∀ Nash egyensúlya részjáték-kielégít®.

Bizonyítás: A konstruált stratégiasorozat, a részjátékra is Nash egyensúlyi, hiszen a részjáték a játék végtelensége miatt ekvivalens az eredeti játékkal.

6.5. NASH VISSZACSAPÁS

73

6.5. Nash visszacsapás
(6,7) Definíció: A játékosok a kooperációt úgy próbálják kikényszeríteni, hogy az elemi játék egyensúlyát ismétlik meg. Tekintsünk egy elemi játékot, melynek van legalább egy Nash egyensúlya. Deniáljunk valamely Nash egyensúlyra  s∗  a következ®t:
N σi (t, h(t)) = s∗ i

∀ t, h(t)

Szeretnénk egy egyensúlyi sorozatot h∗ kikényszeríteni: Próbáljuk a következ®t: ha a t − 1 perióduson keresztül h∗ történt, folytassuk, ha nem, akkor válasszuk a fenti σ -t. (6,2) Állítás: A fenti konstrukciójú stratégia részjáték-egyensúlyi.

Bizonyítás: Minden Nash egyensúlyi stratégia egyben részjáték-egyensúlyi is végtelen játékra. A σ Nash egyensúly bármely h egyensúlyi történet esetén. Mivel bármely részjáték ekvivalens az eredetivel, ezért a konstrukció Nash egyensúlyt eredményez.
(6,4) Példa: Módosítsuk az eddigi fogolydilemma példa kizet® mátrixát:

A\B C NC

C (3,3) (4,1)

NC (0,4) (1,0)

E játék Nash egyensúlya a (N C, C) stratégiapár. Ez A-nak a maximális kizetést adja. Így lehetetlen 1 játékost bármilyen más stratégia választására kényszeríteni.

6.6. Véges ismétl®dés¶ játékok
Azt gondoljuk, hogy a véges ismétl®dés¶ játékok tulajdonképpen részei a végtelen ismétl®déses játékoknak. Ez nincsen így. Számos esetben kihasználtuk, hogy a részjáték végtelen. (6,3) Tétel: Legyen G egy véges ismétl®déses játék. Tegyük fel, hogy elemi játéknak van Nash egyensúlya, és az egyértelm¶. Ekkor részjáték-kielégít® Nash egyensúlya G-nek, mely tartalmazza az elemi játék egyensúlyát.

0) (3. . periódusban 1 a  a2 ha az 1 periódusbn (a1 . Minden olyan részjáték. hogy az állítás igaz t − 1-re. így ennek részjátékkielégít® egyensúlynak kell lennie az egész játékra. b1 ) a 2. periódusban  a különben 3 Ez a stratégia világosan Nash egyensúly és részjáték-kielégit® is. A játéknak két Nash egyensúlya van: (a2 . Tegyük fel. (6. Tekintsük a T -szer ismételt játékot. így a feltétel miatt az állítás igaz. hogy az állítás igaz T − 1-ig. ekkor minden t-edik periódusban induló játék tartalmazza a t − 1-szer ismételt játékot. hogy az els® periódusban is az elemi játék Nash egyensúlya jön létre.3) (0. melynek van egyértelm¶ egyensúlya. b1 ) Pareto legjobb.0) (1.5) Tétel: (Selten) Ha véges ismétl®déses játék alapjátékának van egyértelm¶ egyensúlya.4) Tétel (folklór) Bármely véges ismétl®dés¶ játék esetén.5) Példa: Vizsgáljuk az alábbi kizet® függvénnyel megadott játékot: A\B a1 a2 a3 b1 (4. (6. b2 ) és (a3 . amelyik a második periódusban kezd®dik. Bizonyítás: Indukcióval: t = 1 az ismételt játék az alapjáték. ISMÉTELT JÁTÉKOK Bizonyítás: a játék periódus számára történ® indukcióval. de nem Nash egyensúly.5) (0. Ez az egyensúly legjobb válasz az alapjátékban.0) b2 (0.74 6. és az egyértelm¶. akkor az ismételt játéknak is van egyértelm¶ részjáték-kielégít® Nash egyensúlya.1) A játék szimmetrikus. Játsszuk le a játékot kétszer diszkontálás nélkül a következ® stratégiával: az 1. aminek van egyértelm¶ Nash egyensúlya. Így az els® periódus cselekvései nem befolyásolják a következ® periódusokat. tartalmaz (T − 1)-szer ismételt játékot. (a1 . akkor ez az egyensúly a játék megoldása minden periódusban. Ez pedig azt jelenti.0) b3 (10. Ezért az els® periódus egyensúlya is a legjobb válaszokból áll. T = 1 az ismételt játék az elemi játék. (6.0) (5. b3 ). hiszen mindegyik valódi részjátékra Nash egyensúlyt eredményez. amelynek van részjáték-kielégít® Nash egyensúlya. ha az alapjátéknak van Nash egyensúlya.4) (0. Tegyük fel.

Az egyensúlyban mindkét cég kizetése: ∞ τ =1 m um t−1 1 (a − c)2 δ = . Így az összes haszna: 9 (a − c)2 δ (a − c)2 + .7. Legyen δ a diszkonttényez® mindkét cég számára. 3b a monopoltermelés és u = 4b 2 a−c c = (a−c) az egyes cégek haszna. .7. Ekkor a maximum prot: 64 (a−c) .7.6. Alkalmazás 6. Az ár: q(P ) = a − bq .7. Legyen q m = Legyen q c = (a−c)2 a−c m a monopolhaszon. Nash visszacsapás Legyen: h(t) minden cég q2 -t termel minden periódusban. 3b a duopólium termelése és u 9b (6. a vállalatok a kibocsátást szabályozzák.8) Megjegyzés: a Cournot-egyensúly egyértelm¶. b Minden ezt követ® periódusban a fenti cég kapja továbbra is a statikus Cournot hasznát uc -t. Ismételt Cournot-játék N = 2. 64 b 1−δ 9b Ekkor az eredeti stratégia egyensúly ha: 9 (a − c)2 δ (a − c)2 1 (a − c)2 + ≤ 64 b 1−δ 9b 1−δ 8b ebb®l δ≥ 9 . hogy az maximalizálja protját. 6. 17 (6. ALKALMAZÁS 75 6.9) Megjegyzés: A fenti példa rámutat arra.2. 2 1−δ 8b qm 2 Tegyük fel. hogy az egyik cég kibocsátására a másik cég olyan stratégiát 2 9 választ. hogy a kooperáció alkalmas δ mellett fenntartható. a véges játékokra lehetetlen a kooperáció. ezért végtelen játékot vizsgálunk.1. A kibocsátás költsége konstans: c .

2. qj ) jelölje az i cég protját qi . (6. (6. akkor a büntetés folytatódik. ahol: qL < qH . h(t)) = q L . Tegyük fel. q H )] ui (BRi (q H ). Deniáljuk a stratégiát a következ® módon: 1. q H ) − ui (q H . Ha a cégek az el®írt mennyiséget termelték az el®z® periódusban. q H ). Ez a stratégia bizonyos értelemben a büntetésben kooperatív.7. ISMÉTELT JÁTÉKOK 6. q L -re q H -ra sRB (t. Ha a büntetési id®szak után sem tér vissza az alacsony kibocsátás. hiszen q H -t játszik. h(t)) = q H ui (BRi (q L ). máskülönben magas. akkor a következ® kibocsátás alacsony. q H ) következik.3. h(t − 1))-t deniáltuk minden lehetséges történetre. hogy a q L -t és q H -t úgy választottuk. akkor a következ® periódusban (q H . valamint qj kibocsátás mellett. Ha valaki eltér egy t−1 periódusban ett®l. akkor a játék lefutása a következ®: Az egyensúlyi történet esetén (q L . q(t − 1)))  q H különben azaz a kibocsátás szintje az el®z® játék kibocsátásától függ. Répa és bot stratégia (6.76 6. hogy ui (q L q L ) > ui (q H . q L ) végig ezt játsszák. akkor   q L ha qi (t − 1) = σ(t − 1. h(t − 1)) Rb s (t.9) Megjegyzés: Ha mindkét játékos ezt a stratégiát választja. sRb (1. q L ) − ui (q H . (h(t − 1). q L ) − ui (q L .3) Állítás: δ > 1/2-re a kooperáció kikényszeríthet®. Bizonyítás: A stratégia konstrukciója miatt két eltérést kell vizsgálni: sRB (t. ui (qi . majd visszatérnek az alacsony kibocsátáshoz. ha sRb (t − 1. q H ) ≤ δ[ui (q L . h(1)) = q L  azaz kezdjünk q L -lel. q L ) − ui (q H .8) Definíció: A szimmetrikus répabot egyensúlya egy Cournot-játéknak két kibocsátási szinttel jellemzett. q H )] . q L ) ≤ δ[ui (q L .

ALKALMAZÁS 77 a−c 4b A répa a duopólium-kibocsátás. . mint a Nash visszacsapás.7.6.10) Megjegyzés: mivel 1/2 < 9/17 ez a stratégia már alacsonyabb δ -ra is hatékony. (a − c)2 8b (a − c)2 ≤ δ 8b ≤ δ (6. a bot a versenykibocsátás: így q L = q H = a−c 2b behelyettesítve: a−c 16b (a − c)2 64b adódik: δ ≥ 1/2.

ISMÉTELT JÁTÉKOK .78 6.

(mivel a játék szimmetrikus u1 (si . sj ) = u2 (sj . A játékosok a saját vélekedéseikb®l tanulnak. ahol x = (x1 . akik si stratégiát játszanak: i=1 xi = 1 . x). A korrekciós mechanizmus lassabb azonban. és túlélési valószín¶ségük különböz® mérték¶ az egyes stratégiáknak megfelel®en. fejezet Evolúciós egyensúly Az evolúciós játékok mögött a biológiai evolúció koncepciója húzódik. Az evolúciós játékok két koncepcióra épülnek:  mutáció. . Si = Sj = {s1 . 7. mint a játék üteme. azaz perturbálja a problémát. . si ) = u(si . A szelekció az egyes kedvez®bb kizetés¶ stratégiák fennmaradását jelenti. Jelöljük azon n játékosok arányát xi -vel. Ekkor si stratégia átlagos kizetése u(si . A következ®kben a fentiek nagyon egyszer¶ esetét vizsgáljuk: Legyen G szimmetrikus játék. Tegyük fel továbbá. sn } ∀ i. j . . . azaz az egyedek biológiailag meghatározott módon követik az egyik avagy másik stratégiát. és ennek megfelel®en korrigálják magatartásukat. hogy a játékban nincs mutáció. . azaz |N | = n.  szelekció. Szelekció  a válasz dinamikája A következ®kben tegyük fel.7.1. sj )) az összes stratégia átlagos 79 . . hogy az egyes játékosok megoldásaikat csak a tiszta stratégiák körében keresik. A mutáció a rendszerbeli zaj. ez a zaj kitéríti mindig valamelyik játékost a követett stratégiájából. Közgazdasági példával élve a gazdasági élet szerepl®i tanulnak az egyes eseményekb®l. . xn ). .

2) Definíció: A szelekció dinamikája: xi ˙ = u(si . mint az átlag. x).1) Definíció: A szelekciós mechanizmus: xi arány pontosan akkor növekszik. x) > u(x. akkor stabil állapot.1) (0. x) − ˙ xi u(x. x) − u(x.3) Definíció: Egy σ stratégiát stabil állapotnak nevezünk. és mindegyik játékos játssza. Bizonyítás: A Nash egyensúlyban minden játékos indierens stratégiái támogatásában.1) s2 2 (1. akkor legyen xi = 0 minden id®periódusban. xi = xi u(si . akkor ez így is marad. xi = Bizonyítás: const. így xi = 1 kiinduláskor ezért const = 1.80 kizetése. x) − u(x. azaz: sgn(xi (t)) = sgn[u(si . x) i=1 Az si stratégia jobb. x) = u(x. dt (7. EVOLÚCIÓS EGYENSÚLY n xi u(si . x) = u(x. ˙ (7.1) Állítás: i=1 xi = 1 minden id®periódusban. x)] .0) (1.1) Példa: Tekintsük a következ® játékot: 1\2 s1 1 s1 2 s1 2 (0. x). Így: u(si . x) − u(x. x) xi ha xi = 0 t = 0-ban.2) Állítás: Ha σ stratégia a szimmetrikus kevert Nash egyensúly. (7. ha senki sem játssza si stratégiát. x). n (7. ha si jobb mint az átlag. mivel (7. 7. x) = u(x. (7. ha xi = σ(si )-re dx = 0.0) . akkor u(si .

σ) = k > 0. x ) − u(x.1) (0. K P O K (0. akkor ∃ si . ha legfeljebb δ távolságra indul az egyensúlyi állapotból. Könnyen látható. hogy a folyamat σ -hoz konvergál.1) P (1.1) Tétel: Ha a "stabil" állapot stabil. σ)| < k/4. ahol xi > 0 ∀ si -re. Ha nem Nash egyensúly. melyre ui (si . x) − u(si .1) (0.2) Példa: tekintsük a k®papírolló játékot. (7. ha ∃ δ > 0.0) . akkor mindig ε tartományban marad.7.6) Definíció: Egy σ "stabil" állapot globálisan stabil.0) (1.1. 1/2 < xs1 < 1. x)| > k/2.-1) O (1. ezért ha x σ -hoz elég közel van. x) − u(σ. (7. x) − u(x. ha ∀ ε > 0-hoz ∃ δ > 0 hogy ha a folyamat δ távolságra indul a "stabil" állapottól. (7.1) (-1. ebb®l x(t) −→ ∞ . hogy xs1 > 0 ha 0 < xs1 < 1/2 és xs1 < 0 ˙ ˙ ebb®l adódik xs1 = 1/2 stabilitása. Így x(0) = (1 − 1/2δ)x + 1/2δsi -vel számolva dxi k δ/2k = xi (u(si . akkor Nash egyensúly. SZELEKCIÓ  A VÁLASZ DINAMIKÁJA 81 xs1 ˙ = ss2 − 2xs1 xs1 xs2 = (1 − xs1 )(1 − 2ss1 ).1) (1. Ekkor ∀ ε > 0. Ebb®l: |u(si . Mivel σ stabil. σ)| |< k/4 és |u(x. (7. hogy ∀ α-ra ε-nál kisebb távolságra: |u(si . (7. x)) ≥ xi ≥ dt 2 2 Ez ellentmondás. ha a folyamat a "stabil" állapothoz konvergál bármely kezd® állapotból. σ) − u(σ. konvergál. Bizonyítás: indirekt bizonyítjuk.4) Definíció: Egy "stabil" állapot stabil.0) (1.5) Definíció: Egy σ "stabil" állapot aszimptotikusan stabil.

7) Definíció: Az x állapot evolúcióra stabil halmaz (ESS). ha ∀ y = x vagy: 1. (1 − ε)x + εy) > u(y.1) Megjegyzés: a stabil halmaz "immúnis" mutációra. akkor Nash egyensúly. Bizonyítás: Egyszer¶en adódik a denícióból. x) > u(y.4) Példa: Tekintsük a galamb héjajátékot: a kevert stratégia Nash egyensúly a fenti állítások miatt az ESS. . 1/3sP . (7. y) (7. 7.3) Állítás: x ESS pontosan akkor. (7. ha ∀ y = x ∃ ε. x) = xK [−xP + xO ] + xP [xK − x0 ] + x0 [−xK + xP ] = 0 xK ˙ xK xP ˙ xP = −xP + xO = xK − xO A kevert stratégia Nash egyensúly (1/3sK . y) > u(y.4) Állítás: Ha x ESS. 1/3sO ) az egyedüli "stabil" állapot. (1 − ε)x + εy) ∀ 0 < ε < ε.82 7. Némi vizsgálat után adódik.2. akkor ESS.5) Állítás: Ha x szigorú Nash egyensúly. x) és u(x. hogy ez nem stabil. EVOLÚCIÓS EGYENSÚLY Vizsgáljuk xK és xP arányokat xO − (1 − xK − xP ) u(x. u(x. x) = u(y. (7. (7. hiszen a mutáció kizetése alacsonyabb.3) Példa: Tekintsük a fogolydilemma játékot: a fenti két állítás miatt a dezertálás stratégiapár lesz az ESS-is. Bizonyítás: Egyszer¶en következik a denícióból. melyre: u(x. u(x. x) vagy 2. Mutáció (7. (7.

. Ekkor a kétszemélyes játékoknál szokásos fogalmakat újra bevezethetjük. ha a többi játékos összefog ellenük. . ink } koalíció stratégiahalmaza a Si1k × . u) kooperatív játék. Cn koalícióba tömörülnek Ci ∩ Cj = ∅ Ci = N . ic1 } (8. fejezet Kooperatív játékok átvihet® nyereménnyel Az eddig szokásos jelölésekkel élve legyen G(N. (8. ekkor egy kétszemélyes játékot kapunk: C1 ∪ C2 = N C1 ∩ C2 = ∅. . S. . . s2 ) s1 s2 s2 s1 m2 = max min u2 (s1 . . . s2 ) 83 .8.3) Definíció: Legyen G(N. (8. . u) egyszer¶ játék. j=1 A továbbiakban vizsgáljuk a két koalíciós esetet. (8. . . és egy C2 koalícióba tömörül. . ekkor: legyen m1 = max min u1 (s1 .2) Definíció: Ha a G játék játékosai rendre C1 . S. × Sink Descartes szorzat kizet® függvénye a k i uij . azaz a C és az N \ C koalíciókat. A legrosszabb eset a C koalícióban részt vev® játékosok számára az.1) Definíció: a játékosok egy C1 ⊂ N k = ∅ halmazát koalíciónak nevezzük C1 {i1 .1) Megjegyzés: A C koalíció egyetlen játékosnak számít a játékban. . akkor a Ck = {i1k .

. . (8. akkor 3. Bizonyítás: triviálisan adódik a denícióból. páros számút dugott el. M ∩ M = ∅ . 2. 3. páratlan számút dugott el. akkor 1. .-nak és 2. 3. páros számút dugott el.1) Állítás: ν(M ∪ M ) ≥ ν(M ) + ν(M ) ∀ M. 2.-nak 1-1 forintot . (8.2) Megjegyzés: Kétszemélyes zérus összeg¶ játék esetén a maximin és a minimax megegyezik (lásd: nyeregpont). 2.-nek és 2. (8. akkor 1. . zet 1. akkor: ν k Mk ≥ k ν(Mk ). A karakterisztikus függvényt ν -vel jelöljük és ν(∅) = 0.2) Állítás: k Mk ⊆ N és Mk ∩ Mj = ∅ j = k . zet 2. páros számút dugott el akkor senki sem zet 1.-nek és 3. páros számút dugott el. páratlan számút dugott el. páros számút dugott el. 3. M ⊂ N. akkor 2. 3. . páros számút dugott el.-nak 1-1 forintot 1. páratlan számút dugott el. páros számút dugott el.4) Definíció: Egy kétszemélyes játék karakterisztikus függvényén a lehetséges halmazhoz rendelt maximin értéket értjük. 3.-nak és 3. páratlan számút dugott el. . zet 3. páros számút dugott el. sn ) i = 1.3) Megjegyzés: n ν(N ) = max si ∈Si i=1 ui (s1 . (8.-nak 1-1 forintot 1.-nek 1-1 forintot 1. akkor 3. 2.84 8. (8. páratlan számút dugott el. nem zérus összeg¶ játék esetén pedig a maximin a biztosan megszerezhet® kizetés. páros számút dugott el. 2. 3. páratlan számút dugott el. n. . zet 1. Bizonyítás: Teljes indukcióval az el®z® állításból adódik. páros számút dugott el. ha az eldugott pénzérmék: 1.-nak 1-1 forintot 1.1) Példa: Három játékos snóblizik. páros számút dugott el. 2. zet 1. . páratlan számút dugott el. KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL (8.-nek és 2.

2 (2.1. páros számút dugott el.0.0) Az 1-re s1 és s2 szimmetrikus.-nek és 3.1) s3 2 s2 2 (2.1) s3 1 s2 2 (1. ha: ν(M ) + ν(N − M ) = ν(N ) ∀ M ⊆ N -re. s1 ) = u1 (s1 . páratlan számút dugott el. (8.1. 2. azaz ebben az esetben nem érdemes koalíciót kötni.1 (1.-3. koalíciót alkot 1. s2 . 3. páratlan számút dugott el. (8.1.2 (1. ezért ν(1) = 0 hasonlóan a többi játékosra. s1 .2.1) (1. páratlan számút dugott el.2) (0.1) s2.1) (1. s1 ) = u1 (s2 . akkor 1\2−3 s1 s2 s1. s1 ) = u1 (s1 .0.1) (1. 3.2) (1.1) s2.2. (8. s1 ) = u1 (s2 s2 .0) u1 (s1 . s1 . zet 1.0) (2. akkor 2. 2. azaz a normál alakban megadott játéknál használható! A kett® között semmilyen kapcsolat nincs! .5) Definíció: Egy karakterisztikus függvénnyel megadott játék Egy G játékot karakterisztikus függvénnyel megadott játéknak nevezünk. Ha 2. páratlan számút dugott el. s2 ) = 0 1 2 3 1 2 3 u1 (s1 .85 1. s2 .1 (0. s1 ) = u1 (s2 .1.1) (0.4) Megjegyzés: a fenti konstansösszeg¶ség fogalom független a korábbiakban használatostól. ha adott ν(M ) valós érték¶ függvény ∀ M ⊆ N -re.6) Definíció: Egy karakterisztikus függvénnyel megadott játékot konstans összeg¶nek nevezünk. s2 . s1 . páratlan számút dugott el.2) s2 1 (1.-nak 1-1 forintot 1. s2 ) = −2 1 2 3 1 3 Hasonlóan u2 és u3 -ra. ellen. akkor senki sem zet Így a kizet® függvény 3 1\2 s1 1 s2 1 ekkor s2 1 (0. s1 .0) (2. s1 ) = 1 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 u1 (s2 .2) s1.

akkor ∃ G konstans összeg¶ játék. Sk . . ahol i ∈ M . . ha Mj = Mi minden j ∈ Mi -re. . Legyen ν az el®bb deniált G játék karakterisztikus függvénye és M ⊂ N tetsz®leges. Ekkor a kizet® függvény legyen a következ®: ui (sM1 . Ha ∀ M ⊂ N -re: ν(M ) + ν(N \ M ) = ν(N ) is igaz. melyre: 1. Legyen M = ∅. . Tekintsük ekkor a     GM = Sj . sMn ] stratégia n-esre nézve kitüntetettnek. 3. sL ) = j∈M j∈M 1 ν(M ) = ν(M ) . . és tegyük fel. KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL (8. hogy ν(M ) = ν(M ) minden M ⊂ N -re. sMn ) = 1 |Mi | ν(Mi ) ha Mj = Mi ∀ j ∈ Mi Mi ∈ si egyébként (i = 1. ν(∅) = 0 2. . azaz minden j ∈ M játékos az sM stratégiát választotta. Bizonyítás: (SzépForgó alapján): Megkonstruáljuk G-t. Ekkor a kizet® függvények értelmezése alapján fennáll uj (sM ∗ . M ⊆ N M ∩ M = ∅: ν(M ) + ν(M ) ≤ ν(M ∪ M ) akkor ∃ G. . uk   j∈M k∈N −M j∈M j∈N −M (kétszemélyes) koalíciós játékot. Ebben a játékban az sMj (j ∈ M ) stratégiák az M -be tartozó játékosok egy sM ∗ stratégiáját képezik. .86 8. . Legyen sL az N − M koalíciójátékosok egy tetsz®leges stratégiája. . Ellenkez® esetben nem kitüntetett. Igazolni fogjuk. Legyen: ν . . ahol Si az M ⊆ N mindazon részhalmazaiból áll. Jelölje ezt sM . melynek ν a karakterisztikus függvénye. . A játékos stratégiát úgy választ. Legyen G. uj . . hogy Mj = M minden j ∈ M -re. melynek ν karakterisztikus függvénye. |M | Nyilvánvalóan fennáll a ν(M ) ≥ ν(M ) egyenl®tlenség a GM játék ν(M ) értékére. melyre 1. n) νi ({i}) Az egyszer¶ség kedvéért nevezzük az i játékost az [sM1 . és 2. teljesül. ∀ M. Az M = ∅ esetben nyilván ν(M ) = ν(M ) = 0. hogy kiválaszt egy M halmazt.1) Tétel: Legyen ν az N részhalmazain deniált valós érték¶ függvény.

sMn ) Azonnal látható. Ebb®l pedig azonnal látható a ν(M ) ≤ ν(M ) egyenl®tlenség. akkor Mj ⊆ M . . . j∈M Ez az érték azonban a tétel b) feltétele következtében nem nagyobb ν(M )nél. Rátérünk a tétel második állításának igazolására. . . a korábbi egyenl®tlenséggel együtt ν(M ) = ν(M ) adódik minden M ⊂ N -re. j2 ∈ M kitüntetett játékosok s(M . . hogy i=1 ui = ν(N ). . hogy minden k ∈ N \M -re Mk = N − M . A tétel els® részéhez deniált kizet® függvények a tétel második részének bizonyításához nem megfelel®ek. ugyanis ha r ∈ N − M lenne. sL∗ ) ) = ν(Mj1 ) + . . akkor Mj1 és Mj2 vagy azonosak. . sL∗ ) stratégia n-esre. ami azonban j ∈ Mj (j ∈ M ) miatt lehetetlen. Legyen sM az M koalíció egy tetsz®leges stratégiája. + ν{rβ } . n n ν(N ) − i=1 ui (sM1 . sL∗ ) stratégia n-esre vonatkozóan (ugyanis sM |M | számú stratégiát sL∗ pedig |N − M | számú egyforma stratégiát jelent). sMn ) = ui (sM1 . . az r1 . . Azt kell csupán megmutatnunk. n) . L∗ )-ra nézve. . . . jα játékosok kitüntetett játékosok. Az M koalícióban részt vev® játékosok kizet® függvénye a következ®képp alakul: uj (s(M . . . . . . Legyen sL∗ ez a közös stratégia. Ehhez új kizet® függvényeket adunk meg. Legyen továbbá j ∈ M egy kitüntetett játékos az (sM . hogy az ehhez a játékhoz tartozó ν karakterisztikus függvény megegyezik ν -vel. ∪ Mjα ∪ {r1 } ∪ . . Ebb®l következik. . akkor az sL∗ stratégia értelmezése szerint Mr = N − M és így Mj = Mr = N − M lenne.87 Az N \M koalíciót tekintve itt is tegyük fel. . ∪ {rβ } . azaz minden k ∈ N − M játékos az sN −M stratégiát választja. . . Minthogy M tetsz®leges halmaz volt. . . . Világos továbbá. . rβ játékosok pedig nem kitüntetettek (M . . Ekkor szükségképpen r ∈ M . amelyekben felhasználjuk az el®z®ket is: 1 ui (sM1 . ahol a j1 . A ν (∅) = ν(∅) = 0 egyenl®ség most is nyilvánvaló. . A mondottak alapján az M halmaz felbontható diszjunkt halmazok összegére: M = Mj1 ∪ Mj2 ∪ . . . és legyen r ∈ Mj tetsz®leges. vagy diszjunkt halmazok. Feltevésünk szerint fennáll a ν(M ) + ν(N \ M ) = ν(N ) egyenl®ség minden M ⊂ N -re. . sMn ) + n (i = 1.L∗ ) -ra nézve. hogy ha j1 . . + ν(Mjα ) + ν{r1 } + . azaz az új kizet® függvényekkel konstans összeg¶ (koalíciós) játék áll el®. hogy ha j ∈ M kitüntetett játékos az (sM .

sL ) stratégia n-esre vonatkozóan. kρ a kitüntetett játékosokat.7) Definíció: Egy ν karakterisztikus függvénnyel megadott játékban egy x(x1 . és tegyük fel. az N halmazt is felírhatjuk diszjunkt részhalmazok összegeként N = Mk1 ∪ .88 8. . . . Ekkor az így el®álló M ∗ és az N − M koalíció tetsz®leges sL stratégiájára fennáll: j∈M |M | uj (sM ∗ .5) Megjegyzés: az elosztás fogalma azt jelenti. ezért ν (N −M ) = ν(N )−ν (M ). . . . ∪ {rσ } . sL ) = ν(Mk1 ) + . sL ) ≥ ν(M ) . j∈M és végül a ν (M ) ≥ ν(M ) egyenl®tlenség adódik minden M ⊆ N -re. Ezt összevetve az el®bbi egyenl®tlenséggel a ν (M ) = ν(M ) egyenl®séget nyerjük minden M ⊆ N -re. KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL Legyen M ⊂ N tetsz®leges. i∈N xi = ν(N ) xi ≥ ν({i}) ∀ i 2.). hogy minden játékos legalább akkora nyereményt kap. . . rσ pedig a nem kitüntetett játékosokat jelölik az (sM ∗ . azaz az M -ben lev® játékosok kitüntetettek. Csodás nyeremény szaporítás pedig nincs (1. így a ν (M ) ≤ ν(M ) egyenl®tlenséget nyerjük minden M ⊆ N -re. xn ) vektort elosztásnak (imputation) nevezünk. Hasonlóan. mint egyedül kapott volna (2. . . . + ν(Mkρ ) + ν({r1 }) + . . . . + ν({rσ }) ≤ ν(N ) i=1 egyenl®tlenség. Minthogy a (koalíciós) játék konstans összeg¶. . . ∪ Mkρ ∪ {r1 } ∪ . . . . ha 1. Ebb®l azonnal a uj (sM ∗ . hogy minden j ∈ M -re Mj = M . Ekkor fennáll a n ui (sM ∗ .). fennáll továbbá a ν(N −M ) = ν(N )− ν(M ) egyenl®ség. (8. sL ) . ahol k1 . sL ) = ν(M ) + n n ν(N ) − i=1 ui (sM ∗ . mint el®bb. . r1 . . (8.

hogy x dominálja az y -t M -re nézve: x M y . ha 1. mint y -nal.2) Tétel: Legyen x elosztás ν karakterisztikus függvény és M ⊆ N (M = 0) koalíció. Ekkor azt mondjuk. 2. i∈M xi ≤ ν(M ) (8. hogy a játék nem lényeges.-ból következik. . akkor a játék nem lényeges és fordítva ν(N ) = ν({i}). hogy M = N esetén egyik elosztás sem dominálhatja a másikat. ha ∃ M ⊂ N M = ∅.6) Megjegyzés: A nem lényeges játékokban nem érdemes kooperálni. hogy az elosztás ténylegesen elérhet®. (8. xi < ν(M ) i∈M pontosan akkor igaz. melyre x M y . xi > yi ∀ i ∈ M 2. ha ν(N ) > ν({i}). hogy M koalícióban mindenki jobban jár x-szel.8) Megjegyzés: 1. i∈N (8.-b®l következik.89 (8. akkor ∀ M M ⊆ N M ∩ M -re i∈N ν(M ) + ν(M ) = ν(M ∪ M ) Bizonyítás: Adódik a denícióból. Egy nem lényeges játéknak viszont csak egy (ν({i})).10) Definíció: Egy ν játékban x elosztás dominálja y elosztást. (8.9) Megjegyzés: a denícióból következik.7) Megjegyzés: Egy lényeges játéknak végtelen sok elosztása van. Ellenkez® esetben azt mondjuk. amelyre x Bizonyítás: (SzépForgó alapján) M y. (8. ha ∃ y .3) Állítás: Ha ∀ M.8) Definíció: Egy ν karakterisztikus függvénnyel megadott játékot lényegesnek nevezünk.9) Definíció: Egy ν karakterisztikus függvénnyel megadott játék x és y elosztások M ⊂ N koalíció. (8. M ⊆ N M ∩M = ∅-re ν(M )+ν(M ) = ν(M ∪M ). (8. (8.

(8. hogy i∈N ν1 (M ) = αν2 (M ) + i∈M βi . ha ∃ f : I(ν1 ) −→ I(ν) egyértelm¶ leképezés. ν({i}) = 0 ∀ i ∈ N 2.12) Definíció: Legyenek ν1 és ν2 karakterisztikus függvények. (8. amelyik dominálja x-et. ha y M 8. KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL x. ∆ |N −M | .14) Definíció: Egy ν karakterisztikus függvénnyel megadott játékot normalizáltnak nevezünk.11) Definíció: jelölje I(ν) a karakterisztikus függvényhez tartozó elosztások halmazát. (8. y = [y1 . i∈M Szükségesség: Tegyük fel. illetve az N − M halmazban lev® játékosok számát jelöli. hogy xi < ν(M ). βn konstansok. yn ] ezáltal egy olyan elosztás. ha léteznek olyan α > 0 és β1 . . (8.90 Elégségesség.4) Állítás: az ekvivalens fogalom ekvivalenciarelációt indukál.13) Definíció: Legyenek ν1 és ν2 karakterisztikus függvények. ha izomorf. ha i ∈ M . . . . ekkor a hozzájuk tartozó játékokat stratégiailag ekvivalensnek nevezzük. . (8. ∆ |M | . ekkor a hozzájuk tartozó játékokat izomorfnak nevezzük. ekkor: ν(M ) ≥ i∈M yi > i∈M xi .3) Tétel: két karakterisztikus függvénnyel megadott játék pontosan akkor ekvivalens. ekkor ∆ = ν(M )− Fennáll továbbá a ν(N ) − ν(M ) ≥ ν(N − M ) ≥ j∈N −M ν({j}) egyenl®tlenség és így a ∆ = ν(N ) − ν(M ) − j∈N −M ν({j}) ≥ 0 egyenl®tlenség is.  ν({i}) + ahol |M | és |N − M | az M . . hogy yi = ν(M ) + ν(N ) − ν(M ) = ν(N ) és yi > xi . hogy x M y ←→ f (x) M f (y) fennáll ∀ M ⊆ N -re. (8. ν(N ) = 1 . xi > 0. ha: 1. Azonnal látható. Legyen yi =   xi + ha i ∈ M ha i ∈ N − M.

91 (8. melyeket más elosztás nem dominál. Bizonyítás: következik az el®z® állításból. Ekkor az ekvivalens játékok osztályában pontosan egy normalizált játék van. Bizonyítás : Adott ν({i}) és ν(N ) ismeretében a: 0 = αν({i}) − βi 1 = αν(N ) + i=1 α>0 βi egyenletrendszer megoldható. (8. (8.9) Állítás: Ha egy nem lényeges n személyes játék karakterisztikus függvénye.6) Állítás: Legyen ν tetsz®leges karakterisztikus függvénnyel megadott lényeges játék. . i∈N 2. hogy yi > xi ∀ i ∈ M .4) Tétel: Egy ν játék magja azon x vektorok halmaza. Jelöljük ν magját (core) C(ν)-vel. i∈M xi ≥ ν(M ) ∀ M ⊂ N xi = ν(N ). (xi )i∈N . (8. Bizonyítás: következik az el®z® tételb®l.5) Állítás: minden normalizált játék lényeges.7) Állítás: A normalizált játékok halmaza konvex.2) Tételb®l. (8. melyekre nincs olyan M koalíció és M lehetséges kizetés (yi )i∈M . (8.8) Állítás: C(ν) zárt konvex halmaz. akkor a játék magja egyetlen eloszlásból áll. (8.15) Definíció: Egy karakterisztikus függvénnyel megadott játék magjának nevezzük azon elosztások halmazait. Bizonyítás: következik a (8. melyre: 1.10) Megjegyzés: a tétel miatt lehetséges a mag denícióját átfogalmazni: A játék magja azon lehetséges kizetések halmaza. (8. Bizonyítás: Adódik a denícióból.

ellen és (1. Ha ν(M ) = 0 M -t vesztes. és 3. −1). ha ν(M ) = 1 nyertes koalíciónak nevezzük. (8. ekkor: xj + ν({i}) ≥ ν(N ) ∀ i ∈ N.16) Definíció: Egy normalizált játék egyszer¶. ekkor az elosztás (−1. i∈N ν({i}) = ν(N ). és 2. hogy egyik elosztás sem dominálja a másikat. A játék konstans összeg¶. így: xi ≤ i∈N i∈N ν({i}) < ν(N ). (8. Ez el®z® tétel miatt (8. így az elosztás (1/2.17) Definíció: Jelölje C az összes koalíciók halmazát. azaz: ν(N \ {i}) = ν(N ) − ν({i}).10) Állítás: Ha ν egy lényeges konstans összeg¶ játék.11) Megjegyzés: A játék magját lineáris egyenl®tlenségek határozzák meg. (8. (8. 1/2). akkor C(ν) = ∅. 3. Ekkor jól látható. Ekkor vagy  1. Bizonyítás: Legyen x ∈ C(ν). így további megállapítások a lineáris egyenl®tlenségek elemzéséb®l adódnak. 1/2. Ez ellentmondás.2) Példa: Tekintsünk egy háromszemélyes normalizált zérus összeg¶ játékot. alkot koalíciót 3. Bármely M ∈ C -re legyen RM a |M | dimenziós euklideszi tér. hiszen ekkor x dominált.  1..2. ha ∀ M ⊆ N koalícióra ν(M ) = 0 vagy ν(M ) = 1 teljesül. vesztesége -1. így: xi = ν({i}) az egyetlen eleme a magnak. Ekkor j∈N \{i} xj ≥ ν(N \ {i}) ∀ i. ellen. és legyen 1M ∈ RM a karakterisztikus vektor.) nyereménye 1. ellen. és 3. alkot koalíciót 3. alkot koalíciót 2. KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL Bizonyítás: a játék nem lényeges.  2. −1). azaz 1 ha i ∈ M (1M )i = 0 különben . ekkor az elosztás (1/2.92 8. j∈N \{i} Az x elosztás ezért: xi ≤ ν({i}). A ν lényeges.

1] kiegyensúlyozott súlyoknak nevezzük. ν(N ) + ε) ∈ R|N |+1 ε > 0} konvex halmaz. α)y ≥ 0 > (αN .5) Tétel: (BonderaShapley): Egy G átvihet® összeg¶ kooperatív játék magja pontosan akkor nem üres. melyre (αN . hogy λM ν(M ) > ν(N ) M ∈C így a {(1N . ν) kiegyensúlyozott. Ekkor: λM ν(M ) ≤ M ∈C M ∈C λM x(M ) = i∈N xi i∈M λM = i∈N xi = ν(N ). kiegyensúlyozott súlyhalmaz. így (λM )M ∈C kiegyensúlyozott súlyok és Ekkor a két konvex diszjunkt halmaz között létezik elválasztó hipersík és olyan nem nulla vektor: (αN .18) Definíció: (λs )s∈C együtthatókat λs ∈ [0. (8. s∈C i∈s (8.2) Példa: Legyen |N | = 3 (λs ) λs = 1/2. α)(1N .19) Definíció: egy G(N. ha ∀ i játékosra: λs 1s = 1N .93 (8. diszjunkt az: y ∈ R|N |+1 : y = M ∈C λM (1M . Fordítva: Tegyük fel. ha kiegyensúlyozott. M ∈C . Bizonyítás: Legyen G a fenti. ekkor nincsenek olyan súlyok. hogy G kiegyensúlyozott. (8. Legyen x elosztás ∈ C és (λM )M ∈C kiegyensúlyozottság. ha λs ν(s) ≤ ν(N ) s∈C ∀ kiegyensúlyozott súlyra. ha |s| = 2 és λs = 0 különben. ν(M )) ahol λM ≥ 0 ∀ M ∈ C λM ν(M ) > ν(N ). α) ∈ R|N | × R. ν(N ) + ε) .

növekv®. ezért α < 0. Az x-hez egy megfelel® nem negatív vektort adva kapjuk ν(N ) = x(N )-t. 1]-t.94 8.4) Példa: Tegyük fel. Így a C(ν) = ∅ pontosan akkor. ν(N )) a kúpban van. így megkaptunk egy elosztást. Ekkor: N = {1. ha α ≤ 2/3. Legyen x = Mivel (1M . akkor az inputok cseréjére szükségük lehet. 3} ν(N ) = 1. míg a harmadik semmit sem kap. Jelölje a fenti játékot: G(N.1.20) Definíció: Piaci játék átvihet® nyereménnyel a következ®képpen adott: i) N ii) |N | < ∞ játékosok (ágensek) ∈ N T az input termékek száma iii) i ∈ N -re ωi ∈ R+ iv) i ∈ N fi : R+ −→ R+ az i játékos termelési függvénye (f folytonos. Az (1N . Oly módon. ha termelésük és inputjaik komplementerek. melyre x(N ) = 1 és x(s) ≥ α ∀ |s| = 2-re. Piaci játék átvihet® nyereménnyel (8. ∀ y -ra és ε > 0. ν(s) = α ha |s| = 2 és ν({i}) = 0 i ∈ N a játék magja C(ν) mindazon felosztások. konkáv) Egy inputvektor R+ elemei. . (8. (ωi ). mely benne van a játék magjában. KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL αN −α . (zi )i∈N inputvektorra: zi = i∈N i∈N ωi egy allokáció. x(M ) = x1M ≥ ν(M ) és ν(N ) ≥ 1N x = x(N ) . (fi )) Az egyes lehetséges koalíciók nyeresége: ν(M ) = max (xi )i∈M fi (zi ) zi ∈ R+ és i∈M zi = i∈M ωi . kap α ∈ [0. 2. ν(M )) ∀ M ∈ C -re a kúpban van. Ebben az esetben az ágensek érdekeltek lehetnek a kooperációban. hogy ha kett® közülük koalíciót alkot. hogy 3 játékos egységnyi nyereményen osztozik. 8.

Elemezzük tovább a játékot! A játékosok termelési függvényei legyenek azonosak.8.22) Definíció: Ha (p∗ . PIACI JÁTÉK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL 95 ekkor a piac magjának a játék magját nevezzük. akkor ω ∗ inputmennyiség |N | i∈N maximalizálja az outputot. (egységnyi input p∗ outputba kerül). (zi )i∈N ) kompetitív egyensúly. (zi )i∈N ) pár. hogy g(ω ∗ ) = f (ω ∗ ) és g (ω ∗ ) = p . Ha f konkáv. . és csak egy input legyen. Ha ezen az áron létrejön a csere. (ω ∗ )i∈N ) ∀ i ∈ N .1. Legyen g olyan. ∗ (8. Ekkor ((g(ωi ))i∈N eleme a magnak. ha minden játékos p∗ -on cseréli be inputját outputra. = |N |f (ω ∗ ) = = (N |g(ω ∗ ) = i∈N A (g(ωi ))i∈N kizetést akkor lehet elérni. hiszen ν(M ) = |M |f i∈M ωi /|M | ≤ |M |g i∈M ωi /|M | = = i∈M g(ωi ) és ν(N ) = |N |f i∈N ωi /|N | g(ωi ). a piac kompetitív egyensúlya. ∗ ∗ ∗ (8. Azaz (p∗ . ahol p∗ ∈ R+ az input árvektor és ∗ zi pedig a zi ∈R+ max (fi (zi ) − p∗ (zi − ωi )) megoldása. akkor az i játékos a maxz (f (z) − p∗ (z − ωi )) kifejezést z -re megoldva ω ∗ -ban maximalizálhatja a kizetést. akkor fi (zi )−p∗ (zi − ωi ) az i játékos egyensúlyi kizetése. Legyen p∗ f deriváltja ω ∗ -ban. ωi Legyen: ω ∗ = az átlagos forrás.21) Definíció: A piac kompetitív egyensúlya a (p∗ .

24) Definíció: Legyen x egy elosztás a G játékban:  (y.23) Definíció: Stabil halmaz (Neumann és Morgenstein) Egy V ⊂ I(ν) halmazt a ν játék Neumann megoldásának nevezünk.1.1. s) j elleni fenyegetésére. vagy egy sem. i ∈ K / zk ≥ xk ∀ k ∈ K \ M és zk ≥ yk ∀ k ∈ K ∩ M . A harmadik állítás pedig az el®bbi állítás következménye. hogy egy adott stabil halmazhoz tartozó különböz® elosztások különböz® magatartásnak felelnek meg. Így egy adott koalícióban részt vev® játékosok megfenyegethetik egymást.11) Állítás: A játék magja minden stabil halmaz részhalmaza. 2. majd ki-ki lehet®ségei szerint ellenfenyegetéssel élhet. (8. Neumann úgy érvelt. Egyetlen stabil halmaz sem valódi részhalmaza egy másik stabil halmaznak. y ∈ V -re x y (bels® stabilitás). KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL 8. K) párt  ahol z egy K lehetséges kizetés és K egy koalíció  j ellenlépésének nevezzük i (y.12) Megjegyzés: Egy adott játéknak csak egy magja létezik. ∀ x ∈ V elosztáshoz ∃ y ∈ V . Ha a játék magja stabil halmaz. bármely x. melyre y x (küls® stabilitás). Míg stabil halmaza több is lehet.2. Bizonyítás: Az els® két állítás következik a stabil halmaz deníciójának küls® stabilitás követelményéb®l. M ) párt  ahol y egy M lehetséges kizetés és M egy koalíció  i játékos j elleni fenyegetésének nevezzük. ha q ∈ K . Egy adott koalícióban egy játékosnak akkor ésszer¶ részt vennie. (8. .96 8. Megoldási koncepciók (8. Alkudozási (bargaining) halmaz Vizsgáljuk most a koalícióképz®dést.25) Definíció: A G koalíciós játék alkudozási halmazán az x elosztások halmazát értjük. (8. 8.  (z. melyekre: bármely i játékos bármely j játékos elleni (y. (8. ha kizetései meghaladják egy más koalícióban elérhet® kizetéseit. akkor ez az egyetlen stabil halmaz. M ) fenyegetésére j -nek van ellenlépése. ha i ∈ M és j ∈ M és yk > xk ∀ k ∈ M. ha 1. Ezt a gondolatmenetet formalizáljuk a következ®kben.

Módosítsuk a (8.5) Példa (folytatás): Három játékosunk van. hogy az adott elosztás mellett túl keveset kap. míg vélekedése szerint egy másik játékos túl sokat.2. akkor az azt méri.1. 1/3. egyszer¶ többségi játékot játszanak. hogy x bevezethet® legyen.26) Deníciót: (8. hogy j -nek legyen ellenlépése (y. M )-re. M ) i fenyegetése j -vel szemben. x) = ν(M ) − x(M ). j -nek van ellenlépése M -re. (8. h}. Legyen x egy elosztás. xj > ν({j}). Ekkor i megkísérel egy másik koalíciót alkotni. hogy (y. / Egy K koalíció j ellenlépése i M fenyegetése j ellen. . ahol mindenki legalább olyan jól jár. j így x = (1/3. 1/3}. G játék "kernel"-én az összes olyan elosztást értjük. mely kizárja a másik játékost. ha yh < 1 − xi . ha j ∈ K . Szokás az els® esetben M társadalmi rend érdekében tett áldozatáról a másodikban pedig követelésér®l beszélni. Mint azt már bemutattuk. amit kínáltál nekik. ebb®l viszont következik. 1/3. j ∈ M . j és h játékosra yh < 1 − xj . stabil halmaza számos van. amit M -nek meg kell kapnia. Kernel (8. hogy ∀ i. 8.26) Definíció: Legyen x egy G kooperációs játék elosztása.14) Megjegyzés: Ha e(M. A kizárni kívánt játékos ekkor (ha van ellenlépése) válaszolja.28) Definíció: A "kernel" (bélen). Ahhoz. (8. Az alkudozási halmaz egyelem¶ {1/3. tegyük fel.13) Megjegyzés: A fenti gondolatmenet a következ®t jelenti: az egyik játékos úgy véli. hogy akkor én nélküled formálok koalíciót. akkor ez az érték. (8. szükséges. i ∈ K és / e(K. hogy x elosztás bevezethet® legyen és fordítva. x). x) < 0. játékos és yh < 1 − xi (ha yi > xi =⇒ y(M ) = ν(M ) = 1). mint korábban. az általad megnyerni kívántak pedig megkapják. ahol h a 3. x) > 0.27) Definíció: Egy M koalíció i fenyegetése j ellenében x mellett. x) > e(M. 1/3). melyre bármely i játékos M fenyegetése bármely j ellen x mellett. ha i ∈ M .8. ekkor az M koalíció többletén (excess) a következ®t értjük: e(M. a játék magja üres. ha e(M.2. hogy mekkora összegr®l kellene M -nek lemondani. és ahol már mindenki jobban jár. ALKUDOZÁSI (BARGAINING) HALMAZ 97 (8. Ekkor ∃ M = {i. hogy 1 − xi ≤ 1 − xj vagy xj ≤ xi ∀ i. legyen M tetsz®leges koalíció.

Ha xj = ν({j}). A kernel deníciója él ezzel a feltevéssel. az egyes játékosok kizetéseinek összehasonlításáról semmilyen feltevést nem igényelt. melyekben a játékosok úgy ítélik meg. M ) egy fenyegetés: i ∈ M. KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL (8.6) Példa: A fenti állítás miatt a 3 játékos többségi játékának kernele {(1/3. (8. (8. M )-re. adódik az el®z® denícióból. akkor mivel x a kernel eleme: sji (x) ≥ sij (x) ≥ ν(M ) − x(M ). így csak ez az elem lehetséges.98 8. 1/3. melyre: j ∈ K. mindazon koalíciók maximális többlete.15) Megjegyzés: a játék magja és az alkudozási halmaz. de j -t nem: sij (x) = max{e(M. Bizonyítás: Triviális. .30) Deníció ekvivalens.16) Megjegyzés: a kernel denícióját úgy interpretálhatjuk. {j}) zj = ν({j}) ellenlépés (y. Ha xj = ν({j}).30) Definíció: a G játék "kernel"-je. így ν(K) ≥ y(M ∩ K) + y(M \ K) + x(K \ M ) − x(K \ M ) > y(K ∩ M ) + x(K \ M ). Mindazon elosztások x ∈ X melyekre. 1/3)}. hiszen az alkudozási halmaz egyelem¶. i ∈ K és sji (x) = ν(K) − x. melyek tartalmazzák i-t. a játékosok bármely párjára: (i. Bizonyítás: Legyen G egy koalíciós játék. hogy sem túl nagy áldozatot nem hoznak.29) Definíció: Tetsz®leges i. K) ellenlépés (y. j) : sji (x) ≥ sij (x) vagy xj = ν({j}).28) Deníció és (8. x) : i ∈ M M ⊂C és j ∈ N \ M }. (8. legyen (y. (8. (8. akkor (z. j játékosra és x elosztásra. mint azokat a megegyezéseket. (8. M )-re. akkor / ν(K) − x(K) ≥ y(K) − x(K). mivel y(M \ K) > x(M \ K).12) Állítás: (8. ezért (z. legalább is nem éri meg az egyensúlyt felborítani.13) Állítás: A kernel az alkudozási halmaz részhalmaza. így alkalmazhatósága is erre hagyatkozik. Így ∃ z K lehetséges kizetés zk ≥ xk ∀ k ∈ K \ M és zk ≥ yk ∀ k ∈ K ∩ M . Legyen K az a koalíció. sem túl nagy el®nyhöz nem jutnak. legyen x egy elosztás a kernelben. és mivel nem üres. j ∈ N \ M y(M ) = ν(M ) és yk > xk ∀ k ∈ M.

2|N |−1 . Mivel E(y) lexikograkusan nem kisebb. . M2|N | −1 koalíciósorozatot. melyet az alábbiak szerint deniálunk: E (x) = e(M . x) > e(M. . . x). hogy E(x) lexikograkusan kisebb mint E(y). melyekre az E(x) vektor lexikograkusan minimális. x) = ek (x). . ha e(K. Egy K koalíció ellenlépése az (M. Tetsz®leges M ∈ Pk (x)-re legyen e(M. 2|N |−1 . . míg a nucleolus esetében a fenyegetést a koalíció teszi. e(M . Belátjuk. melyre E (x) = E (y). legyen a C halmaz (az összes koalíciók halmaza) olyan partíciója P1 (x). x) ≥ e(M +1 .31) Definíció: Egy (M. PK (x).14) Állítás A "sejtmag" azon elosztások halmaza. Ekkor azt mondjuk.8. |Pk (x)| = |Pk (y)| és ek (x) = ek (y)) akár e∗ (x) < e∗ (y) vagy k k e∗ (x) = e∗ (y) és k k (|Pk∗ (x)| < |Pk∗ (y)|). . . A játék "sejtmagja" (nucleolus) A sejtmag deniálásánál a kernel deníciójából indulunk ki. y) (azaz y(M ) > x(M )). Bizonyítás: Legyen x olyan elosztás. . melyre két koalíció M és M pontosan akkor kerülnek egy cellába. A JÁTÉK "SEJTMAGJA" (NUCLEOLUS) 99 8. hogy x "sejtmag" eleme: tegyük fel. ha E (x)< E (y) a legkisebb olyan -re.32) Definíció: Egy G koalíciós játék sejtmagján mindazon eloszlások halmazát értjük. y) fenyegetésre. ha e(M. amelyre minden fenyegetéshez (M. oly módon e1 (x) > e2 (x) > . és legyen E(x) a többletvektor. y) egy fenyegetés x-re. x) = 1. x) ∀ = 1. ahol M ⊂ N koalíció és y egy elosztás x elleni fenyegetésnek nevezünk. . Legyen k ∗ a maximális. . x). y) létezik egy ellenlépés. (8.3. hogy (M. mint E(x). . Bármelyik esetben k . (8. A kernel esetében a fenyegetést az egyes játékosok tették. y) < e(M. y) párt. . melyre: ek (x) = ek (y) és Pk (x) = Pk (y).3. . y) > e(K. x) és e(K. így vagy ek∗ (y) > ek∗ (x) vagy ek∗ (y) = e∗ (x) és |Pk∗ (x)| ≥ |Pk∗ (y)|. (8. ha e(M. (vagy ami ezzel ekvivalens: ∃ k ∗ olymódon. y) ≥ e(M.33) Definíció: Tetsz®leges x elosztáshoz deniáljuk az M1 . x) = e(M . . melyre E(x) lexikograkusan minimális. (8. hogy e(M. hogy ∀ k < k ∗ . x). > ek (x).

KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL ∃ K koalíció. x). ekkor e(J. Bármelyik esetben ∃ M ∈ Pk∗ (x). melyre y = x + ε1{i} − 1{j} elosztás  ahol 1{k} a k-dimenziós egység vektor  legyen ε elég kicsi. x) > e(K. Ha a Pk∗ (x) olyan koalíciót tartalmaz. Ha a kernelnek nem eleme. z(λ)) > e(K. hogy (M. Ahhoz. y)-ra. melyre M ∈ Pk∗ (x) és e(M. bármely J ∈ C . Legyen k ∗ az a legkisebb érték. és Pk∗ (y) = Pk∗ (x). y). ezért e(M. k∗ Így ha e(K. melyre e(M. akkor ek∗ (y) = ek∗ (x) ∗ és Pk (y) ⊂ Pk∗ (x). x). x) = ek∗ (x) ≥ ek∗ (y) ≥ e(K. Az e(M. Mivel sij (x) > sji (x). . y) > e(K. akár egyik sem. x) = (1 − λ)e(J. x) < e(M. (8. melyre Pk (x) = Pk (y) ∀ k < k ∗ és vagy ek∗ (y) < ek∗ (x) vagy ek∗ (y) = ek∗ (x). melyre akár mind i. hogy ekkor a sejtmagnak sem eleme. z. mivel e(M. x). melyre ek∗ (y) = e(K. Belátjuk. mivel e∗ (y) ≥ e∗ (x) így e(K. de j ∈ M és e(M. x). melyre sij (x) > sji (x) és xj > ν({j}). melyre nincs ellenlépés. a Pk∗ (x) legalább egy olyan koalíciót tartalmaz. Azt állítjuk. x). x). y) < e(M. z(λ)) < e(M. Így e(K. de j nem. hogy K ellenlépés legyen. z(λ)) egy olyan fenyegetés. Azaz nincs ellenlépés. (8. Így e(M. y) < e(M. melyre K ∈ Pk∗ (y). Mivel T ∈ / k=1 Pk (y). j játékos. Mindkét esetben E(y) lexikograkusan kisebb. akkor e(K. és E(y) lexikograkusan kisebb. Mivel k∗ −1 e(M. y) pontosan akkor igaz.100 8. j eleme. melynek i eleme. x). y) ≥ e(M. Legyen λ ∈ (0. Mivel k < k ∗ Pk (y) = Pk (x) és ek (y) = ek (x). mely nem eleme a "kernel"-nek. hogy x a sejtmagban van. x) > e(K. Mivel xj > ν({j}) ∃ ε > 0. ha i ∈ M . hogy sij (y) > sji (y). y). x). akkor sij (y) > sji (y) és ek∗ (y) < ek∗ (x). x) és e(K. Legyen k ∗ / a legkisebb olyan k . z(x)) ≥ e(M. melyb®l K ∈ / k∗ k=1 Pk (x) és e(M. x) = e(M. Ez egy fenyegetés. mint E(x) és x nem eleme a sejtmagnak. y) > e(K. 1) és z(λ) = λx + (1 − λ)y . x). z(λ)) = λe(J. Ha az el®z®ek nem teljesülnek. y)-ra fordítva.15) Állítás: a sejtmag a kernel részhalmaza. x).16) Állítás: A G koalíciós játék sejtmagja nem üres halmaz. kell: e(K. y). z(λ)) > e(K. Bizonyítás: Legyen x egy elosztás. akkor ∃ i. (λ)). k Tegyük most fel. y) < eM (x) M ∈ / k=1 Pk (x) és ek∗ (x) ≥ e(M. mint E(x). így K ellenlépés (M. x) > e(M.

17) Állítás: Az alkudozási halmaz és a kernel bármely G koalíciós játékra nem üres. Mivel E1 folytonos x1 = arg minE1 (x) nem üres és kompakt. y). E(x) = E(y). akkor ek∗ (z) < ek∗ (x) = ek∗ (y). melyre E(M ∗ .3. hogy x és y elosztások elemei a sejtmagnak. hogy x a sejtmag eleme. x) ahol: C 0 = {∅} és C k k ≥ 1 a k koalíciók halmaza. ha Pk∗ (x) ∩ Pk∗ (y) = ∅. (8. és így X2|N |−1 sejtmag. Bizonyítás: Tegyük fel. hogy a sejtmag halmaza a kernelnek. hogy ∃ M ∗ koalíció. hogy Pk∗ (x) = Pk∗ (y). ami részhalmaza az alkudozási halmaznak. x) = e(M ∗ .18) Állítás: A G játék sejtmagja egyelem¶. és tekintsük 1/2x + 1/2y = z elosztást. x) = E(M ∗ . Így ∀ k ≥ 1 egészre xk+1 = arg min Ek+1 (x).8. Mivel Ek (x) = Ek (y) ∀ k ek (x) = ek (y) és (Pk (x)) = (Pk (y)) ∀ k . akkor Pk∗ (z) ⊂ Pk∗ (x). Ha Pk∗ (x) ∩ Pk∗ (y) = ∅. A JÁTÉK "SEJTMAGJA" (NUCLEOLUS) 101 Bizonyítás: Az Ek függvény k -ban folytonos. y) ∃ k ∗ minimális érték. Tegyük fel. . belátjuk. Innen indukcióval minden ilyen halmaz kompakt és nem üres. (8. mint E(x). x∈X x∈X2 Bizonyítás: az állítás következik az el®z® állításból és abból. Ez a denícióból következik: Ek (x) = min M ∈C k−1 M ∈C\T max e(M. Bármely esetben E(z) lexikograkusan kisebb. ez ellentmond annak. hogy ekkor x = y . Mivel azonban e(M ∗ .

102 8. KOOPERATÍV JÁTÉKOK ÁTVIHETŽ NYEREMÉNNYEL .

és 3. koalíciót alkot. ami (1/3. mely karakterisztikus függvénye az alábbi: ν(1) = 1 ν(2) = ν(3) = 0 ν(1. akkor 1. fejezet Shapley érték (9. 3) = 3 ν(1. de lehet. 1/3. potenciális nyereménye 3-mal. A játékosok között 3!=6 koalíció alakulhat ki a csatlakozás sorrendjét is gyelembe véve: 123 132 213 231 312 321 Tegyük fel. nem konstans összeg¶ játékot. hiszen ekkor a pótlólagos nyeremény 10 egység stb. míg 2. Ekkor a nyeremény felosztása történhet szolidarisztikusan. Ekkor 3. 3) = 15 A fenti karakterisztikus függvényb®l látszik. hogy ezek létrejöttének megkísérlése egyenl® valószín¶ség¶. hiszen ekkor mind a ketten jobban járnak. hogy a játékosok a "nagykoalícióval" járnak a legjobban.1) Példa: Tekintsünk egy háromszemélyes. 3) = 4 ν(2. 1/3) arányban. jön 2. Miért? Ha 1. 2. Ekkor. hogy ezt egyes játékosok méltánytalannak tartják. A három játékos tárgyalási pozícióját mérjük a koalícióhoz csatlakozás kapcsán felmerül® igénnyel.-é 2-vel n®tt. 2) = 5 ν(1.9. A 6 103 .nek a koalíciókötést. és felajánlja 1. miel®tt elkezdenének osztozkodni. újra felajánlja csatlakozását.

Ha a 3. játékos maximális haszna. SHAPLEY ÉRTÉK ν(1) − ν(∅) = 1 a nyereménye. 3)−ν(1)]+ [ν(1. játékos maximális haszna. kétszer indítja a koalíciókötési folyamatot. játékos: 1 1 1 1 [ν(1)−ν(0)]+ [ν(1. 2)−ν(1)]+ [ν(1. 2)−ν(2)]+ [ν(2. 2.104 esetb®l 1. 2} lehetséges maximális haszna. az els® esetben 2. próbál csatlakozni a koalícióhoz: ν(1. 3) − ν(3) = 4 − 0 = 4 a 3. játékos: 1 1 1 1 [ν(2)−ν(0)]+ [ν(1. 2} koalícióhoz 2(1. 3)−ν(3)] = 3 6 6 3 1 1 1 1 37 = [0 − 0] + [4 − 0] + [3 − 0] + [15 − 0] = 3 6 6 3 6 Ekkor 39 38 37 . 3)−ν(3)]+ [ν(2. játékos csatlakozik a {1. 2. 3)−ν(3)]+ [ν(1. Folytatva a koalíciókötési folyamatot. 3)−ν(2)]+ [ν(1. 2. . akkor: ν(1. 6 6 6 elosztást a játék Shapley értékének nevezzük. A nagykoalíció kialakulása esetén el®bb a 3. játékos: 1 1 1 1 [ν(3)−ν(0)]+ [ν(1. csatlakozik. 2) − ν(2) = 15 − 0 az {1. 3)−ν(1)] = 3 6 6 3 1 1 1 39 1 = [1 − 0] + [5 − 1] + [4 − 1] + [15 − 1] = 3 6 6 3 6 A 2. 3)−ν(2)] = 3 6 6 3 1 1 1 1 38 = [0 − 0] + [5 − 0] + [3 − 0] + [15 − 0] = 3 6 6 3 6 A 3. 3. Ezek a következ®k: Az 1. 3} lehetséges maximális haszna. 3) − ν(3) = 15 − 0 az {1. Hasonlóan ν(1. 2. A fenti gondolatmenetet többi játékosra is végigkövetve kiszámíthatjuk az összes játékos várható követelését. . ekkor: 9. 2) − ν(2) = 5 − 0 = 5 a 2.

Szimmetria: ∀ π N −→ N permutációra és ∀ ν ∈ J(N )-re.-at és ez a következ® alakú: ϕi (ν) = M ⊆N (|M | − 1)!(n − |M |)! (ν(M ) − ν(M − {i})) (i ∈ N ). ha L ⊆ M .1) Tétel: A N (N ) karakterisztikus függvényekkel adott játékhalmazon pontosan egy ϕ létezik.105 (9. ϕπ(i) (ν) = ϕi (ν) ∀ i ∈ N. . 2. Dummy játékos: Ha valamely i ∈ N játékosra: akkor ν(M ) = ν(M − {i} + ν(i) ∀ M ∈ C. ϕn (ν)] függvényt Shapley elosztásnak (függvénynek) nevezzük.-3. . (9.2) Definíció: A N (N ) halmazon értelmezett ϕ(ν) = [ϕ1 (ν). akkor értékeik is ugyanazok. . 2. Additivitás: ∀ ν1 . akkor értéke is legyen ez. ha teljesülnek az alábbi feltételek: 1. ha L ⊆ M νL (M ) = 0.-2. ha két játékos nem különböztethet® meg a játékban. n! Bizonyítás: (SzépForgó alapján) A bizonyítást több lépésben végezzük. amely kielégíti 1. 3. i ∈ M akkor ϕi (ν) = ν(i). ha két egymástól függetlenül lejátszott játékot mint egy játékot tekintünk. .1) Megjegyzés: a deníció követelményeit az alábbiak szerint értelmezhetjük: 1. Mindenekel®tt N minden nem üres L részhalmazához hozzárendelünk egy játékot a következ®képpen: 1. ha i játékos minden koalíció nyereségét csak ν({i})-vel tudja növelni. ha ν[π(c)] = ν(M ) ∀ M ∈ C. ν2 ) = ϕ(ν1 ) + ϕ(ν2 ). ν2 ∈ J(N )-re: ϕ(ν1 . (9. (9.1) Definíció: Legyen N (N ) az N -n értelmezett összes lehetséges véges játékhoz rendelt karakterisztikus függvények halmaza. 3. akkor az érték legyen additív.

2) Deníció 1.106 9. ha M ∩ P = ∅ (P ⊆ N ). ahol λL = λL (ν) = (−1)|L|−|R| ν(R). feltételét. Az a) tulajdonság alapján ν= L⊆N λL νL . ha λL ≥ 0. Minthogy νL (∈ N (N )) egy játék. továbbá ν ∈ N (N ) tetsz®leges. feltétel szerint ϕ(ν+ ) = ϕ(ν) + ϕ(ν− ) miatt ϕ(ν) = ϕ(ν+ ) − ϕ(ν− ) . Ekkor λL adott értékének felhasználásával λL νL (M ) = ∅=L⊆N L⊆M λL =  (−1)|L|−|R| ν(R) L⊆M R⊆L |M |  (−1)i−|R| |M |−|R| i−|R|  ν(R) = ( R⊆M R⊆L⊆M (−1)|L|−|R| ν(R)) = R⊆M  i=|R| = R⊂M (1 − 1)|M |−|R| · ν(R) + ν(M ) = ν(M ) . . továbbá. SHAPLEY ÉRTÉK Az így értelmezett νL függvény kielégíti a (9. akkor νL (M ) + νL (P ) ≤ νL (M ∪ P ). Ezzel az a) állítást igazoltuk. b) Igazolni fogjuk a ϕ(cνL ) (c ≥ 0) függvény egyértelm¶ségét. Ebb®l következik. Legyen ϕ egy a N (N )-en értelmezett értékfüggvény. R⊆L Ennek belátásához legyen M ⊆ N tetsz®leges. hogy ν felírható két játék különbségeként: ν= λL >0 λL νL − λL <0 (−λL )νL = ν+ − ν− és így a 3. ezért λL νL is az. Az így értelmezett játékot röviden νL játéknak nevezzük. ahol deníció szerint λ∅ = 0 értékkel számoltunk. a) Minden ν ∈ N (N ) játék el®állítható νL játékok lineáris kombinációjaként ν= L⊆N λL νL . Így νL (M ) valóban játékot értelmez. és 2. Ugyanis νL (∅) = 0.

. Ezáltal a 2. amelyik tartalmazza i-t. Az 1. Nyilvánvalóan létezik N -nek olyan π permutációja. feltétel szerint minden M -re.107 A 3. ha L ⊆ M . . hogy bármely j ∈ L-re ϕj (cνL ) értéke ugyanaz a szám. feltétel szerint ekkor ϕj (cνL ) = ϕ (cνL ). Ezáltal cνL (π(M )) = cνL (M ) fennáll minden M ⊆ N -re. hogy ϕ(ν) = λL >0 ϕ(λL νL ) − λL <0 ϕ(−λL νL ). Minthogy [ϕ1 (cνL ). Ezzel a b) állítást is igazoltuk. . i=1 azaz α = c . amelyre i ∈ M . Ez azt jelenti. Felhasználjuk továbbá a binom együtthatók következ® összegképletét: n j=t 1 (−1)j−t j n−t j−t = (n − t)!(t − 1)! . Ekkor cνL ({i}) = 0 / (c ≥ 0) νL (M ) alapján. |L| c) Ebben a pontban a ϕ függvény egyértelm¶ségét bizonyítjuk. . amelyre π(L) = L és π(j) = . ezért n ϕi (cνL ) = cνL (N ) = c = |L|α . de rögzített eleme N -nek. Ekkor bármely M ⊆ N esetén L ⊆ π(M ) akkor és csak akkor áll fenn. n! Számítsuk ki ϕi (ν) értékét (j ∈ N ) felhasználva b)-t. ∈ L két tetsz®leges játékos L-ben. és ez érvényes minden i-re. és így cνL (M ) = cνL (M − {i}) = cνL (M − {i}) + cνL ({i}) fennáll minden M -re. legyen ez α. érvényes a ϕi (cνL ) = cνL ({i}) = 0 egyenl®ség. Tetsz®leges i ∈ N -re fennáll ϕi (ν) = λL >0 λL − |L| λL <0 −λL = |L| i∈L λL = |L| i∈L 1 |L| (−1)|L|−|R| ν(R) = R⊆L . (1 ≤ t ≤ n) . feltétel ismételt alkalmazásával adódik. ϕn (cνL )] a cνL játék egy elosztása kell legyen. A bizonyítás az el®z®ek alapján már csak egyszer¶ algebrai átalakításokat igényel. akkor nyilván L ⊆ M -b®l L ⊆ M − ({i}) következik. amelyre i ∈ L. Ha M ⊆ N tetsz®leges és i ∈ M . / Legyen j. Legyen i ∈ L tetsz®leges.

El®ször is be kell látnunk. . n! Ezzel a ϕi . hogy ϕ kielégíti az értékfüggvény feltételeit. SHAPLEY ÉRTÉK  = i∈R⊆N  R⊆L⊆N  1 (−1)|L|−|R|  ν(R)+ |L|  n   R∪(i)⊆L⊆N i∈R⊆N /  1 (−1)|L|−|R|  ν(R) |L|  1 (−1)j−|R| j n − |R| j − |R| n − |R| − 1 j − |R| − 1  ν(R)  1 (−1)j−|R| j  ν(R) = i∈R⊆N  j=|R|  + i∈R⊆N /  j=|R|n = i∈R⊆N (n − |R|)!(|R| − 1)! ν(R) − n! i∈R⊆N / (n − |R| − 1)!|R| ν(R) n! = i∈R⊆N (n − |R|)!(|R| − 1)! (n − |R|)!(|R| − 1)! ν(R) − ν(R − {i}) n! n! = i∈R⊆N (n − |R|)!(|R| − 1)! [ν(R) − ν(R − {i})] . Az utolsó két lépésben νL (M ) deníciója és ν felbontása került felhasználásra. ϕi (ν) = M ⊆N (|M | − 1)!(n − |M |)! [ν(M ) − ν(M − {i})] n! n m=1 ≥ M ⊆N (|M | − 1)!(n − |M |)! ν({i}) = ν({i}) n! = ν({i})n (m − 1)!(n − m)! n! n−1 m−1 1 = ν({i}) .108 9. . ϕn (ν)] a ν játék elosztása. . n n ϕi (ν) = i=1 i=1 i∈M ⊆N λM = |M | ∅=M ⊆N i∈M λM = |M | λM ∅=M ⊆N = ∅=M ⊆N λM νM (N ) = ν(N ) . n Továbbá egy elosztás komponenseinek összege ki kell adja a ν(N ) értékét. d) Végül igazoljuk. . hogy [ϕ1 (ν). illetve a ϕ függvény egyértelm¶ségét igazoltuk. .

Egy koalíció létrejötténél vizsgáljuk azt a helyzetet. (9. ugyanis ekkor az egyenl®tlenségek helyett mindenütt egyenl®ség érvényes. amelyben ν(π(M )) = ν(M ) fennáll minden M ⊆ N -re. feltételre. (9. Hatalom A Shapley érték gyakori alkalmazási területei a hatalmi indexek számítása. amikor valamely játékos csatlakozásával válik nyertessé az adott koalíció. feltétel teljesülése ϕπ(i) (ν) deníciója alapján látható be.4) Definíció: A ShapleyShubik indexen a következ® kifejezést értjük: ϕi = pi n! . El®ször vizsgáljuk az egyszer¶ szavazási játékokat! Minden egyes játékos rendelkezzen azonos szavazási er®vel! Így ν(s) = 0 ha s ≤ m ν(s) = 1 ha s ≥ m. illetve szavazó testületekben: A hatalmi index deniálásakor csak a gy®ztes koalíciónak tulajdonítunk értéket. Végül a 3. n! A 2. Jelölje p a pivot játékosságot. feltétel teljesülése közvetlenül a ϕi (ν) explicit alakjából adódik. politikai. A gy®ztes koalíciók közül pedig a minimális koalíciókat tartjuk szem el®tt. Legyen π az N halmaz egy permutációja.9. 9. Ekkor ϕπ(i) (ν) = M ⊆N (|M | − 1)!(n − |M |)! [ν(M ) − ν(M − {π(i)})] = n! = M ⊆N (|M | − 1)!(n − |M |)! [ν(π(M ) − ν(π(M − {i}))] = n! M ⊆N (|M | − 1)!(n − |M |)! [ν(M ) − ν(M − {i})] = ϕi (ν) . HATALOM 109 Rátérünk az 1.1. ha a kronologikusan az utolsó csatlakozó egy minimális gy®ztes koalícióhoz.1. Ezzel a tételt teljesen igazoltuk.3) Definíció: Egy játékost pivot játékosnak nevezünk.

Összesen 4! = 24 sorrend lehetséges + ˙ MFSD ˙ DS MF ˙ MSFD ˙ DF MS ˙ MDFS ˙ SF MD ˙ FMSD ˙ FMDS ˙ FSMD ˙M FSD ˙ FDMS ˙M FDS ˙ SMFD ˙ SMDF ˙ SFMD ˙M SFD ˙ SDMF ˙M SDF ˙ DMFS ˙ DMSF ˙ DFMS ˙M DFS ˙ DSMF ˙M DSF ahol (·) jelöli a pivot elemet. a FIDESZ 4 esetben. Így például egy 3 f®s testületben 3!=6 sorrend lehetséges. SHAPLEY ÉRTÉK ahol pi azon (sorrendek) permutációk száma. a kormányzáshoz 1 = 194 szavazat szükséges. -1/6.110 9. . (9. (9. ahol i pivot játékos. MDF.3) Megjegyzés: egy |N | f®s testületben. Így a szavazási er® megoszlása: MSZP: 1/2. SZDSZ -1/6. Ekkor: 1(2)3 1(3)2 2(1)3 2(3)1 3(1)2 3(2)1 Így: ϕ2 = ϕ2 = ϕ3 = 1/3.2) Példa: Gyakran a szavazók különböz® súlyú szavazattal rendelkeznek. Ekkor az MSZP 12 esetben. ha mindenki egyenl® szavazattal rendelkezik: ϕi = 1/n. -1/6. Vizsgáljuk a jelenlegi (2003) Országgy¶lést: az a az az MSZP (M) FIDESZ (F) SZDSZ (S) MDF (D) Összesen: 178 164 20 24 386 képvisel®vel képvisel®vel képvisel®vel képvisel®vel képvisel® rendelkezik rendelkezik rendelkezik rendelkezik 386 2 2 3 1 3 1 2 a a a a a a pivot pivot pivot pivot pivot pivot játékos játékos játékos játékos játékos játékos A törvényhozás m¶ködése egyszer¶ többség¶ játék. FIDESZ. ekkor érdekesebb megállapításra juthatunk. (9. az MDF 4 esetben és az SZDSZ is 4 esetben pivot elem.2) Megjegyzés: A deníció jól láthatóan a Shapley index alkalmazása egy speciális esetre.

5 11. .5 23.1. . A tagállamok különböz® szavazatszámmal rendelkeztek. ahol βi = j nj .3) Példa: Paradoxonok 1958-ban az Európa Közösségnek 6 tagállama volt. ami részben a lakosság számától függött.0 . Az adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Ország Franciaország Németország Olaszország Belgium Hollandia Luxemburg Lakosság száma millió f® 60 65 55 10 10 0. Luxemburg alapvet®en felülreprezentált! Vizsgáljuk meg az adatokat alaposabban! Egy olyan szavazási játékról van szó.5) Definíció: Tekintsük a gy®ztes koalíciók halmazát. .9 Er® % 23.3 15. ha távozván egy gy®ztes koalícióból vesztessé válik a koalíció. Ekkor: ni -t Banzhaf indexnek nevezzük. (9.0 0 Az irodalomban szokás más indexeket is használni.3 23. HATALOM 111 (9. ekkor i játékost lényegesnek nevezzük. ahol a gy®ztes koalíció szükséges sza2 vazatszáma: 17 = 12 (szimbolizálja a fels® egészeket). egy-egy döntés meghozatalához az összes szavazat 2/3-a volt szükséges. 3 Ekkor a lehetséges szavazatok száma 6! = 720 a megfelel® értékek pedig 14 14 14 9 9 .8 11.8 5.3 23. 60 60 60 60 60 A fenti táblázatot újra meggyelve: Ország Franciaország Németország Olaszország Belgium Hollandia Luxemburg Szavazatok % 23.0 15. .9.5 23.5 Szavazat 4 4 4 2 2 1 A táblázat adatai alapján felháborító aránytalanságot észlelünk.

1/6. A Banzhaf index esetén annak valószín¶ségét számoljuk. j nj az összes lényeges koalíciók (9.6) Definíció: Abszolút Banzhaf index βi = ni n−1 2 ahol ni azon koalíciók száma. a K függvény értékei csak a gy®ztes koalíciók halmazaitól függnek. ρi = |N | |M | M ⊂N (9. 1/4. ahol i lényeges. száma. (9. 5. ha nincs olyan minimális gy®ztes koalíció aminek i tagja.112 9.4) Példa: tekintsük a következ® egyszer¶ többségi játékot: (50. 4. 1/4) (9. 1/5. 3. hogy minden sorrend egyenl® valószín¶ permutáció.4) Megjegyzés: A ShapleyShubik indexnél abból indultunk ki. hogy az összes kombináció esetén mikor "lényeges" az adott játékos. mint j -nek (wi > wj ) =⇒ K(i) > K(j). mindenki lényeges.7) Definíció: DeagenPackel index:. az index egy olyan függvény  K . mely ∀ játékosra nem negatív K(i) ≥ 0 ∀ i ∈ N. (9. K(i) = 0 pontosan akkor. 1/6) a Banzhaf index (3/5. Ekkor: ν(M ) 1 .5) Megjegyzés : Szokás a hatalmi indexeket az alábbiak szerint meghatározni: 1. akkor K(i) = K(j). 1) Ekkor: a Shaply-Shubik index (2/3. . 49. ahol i lényeges. i∈N K(i) = 1. 2. ha i és j ebben az értelemben szimmetrikus. ha i-nek több szavazata van. Vizsgáljuk a minimális gy®ztes koalíciókat ezekben a kondíciókban. 1/5) a Deagen-Packel index (1/2. így a "pivot"-ság valószín¶ségét számítjuk. SHAPLEY ÉRTÉK ni  azon koalíciók száma.

III. rész Függelék 113 .

.

azaz indierensek vagyunk a két alternatíva viszonyában. E -t pedig A-nál. El®ször összehasonlítja A-t a többi alternatívával: két alternatíva viszonyában négy lehet®ség áll fenn: i) vagy A-t jobbnak ítéljük B -nél. mert E jobb nála. hiszen sem A-ra nem szavazhat. hogy el®ször ellentmondásokat fedez fel a véleményalkotásban. iii) vagy egyenl® jónak ítéljük ®ket. Ezeket a fenti összehasonlításokat aztán megpróbálja választónk a maga számára összerendezni. Választónk. El kell dönteniük. E .1. tehát E -re kell 115 . Mondjuk: A-t jobbnak ítélte B -nél. Ez azért nem jó. ii) vagy B -t ítéljük A-nál jobbnak. Jelöljük ®ket az egyszer¶ség kedvéért A. Választónk elvégzi a fenti megfontolást. iv) vagy nem tudjuk ®ket összehasonlítani. azaz B -t preferáljuk A-val szemben. fejezet Preferenciák és Pareto elvek Az emberek gyakran kerülnek olyan helyzetbe. Ahhoz. B -t pedig E -nél. így lesz egy sor páros összehasonlításunk (ha n alternatívánk van. valamiképpen értékelniük kell az alternatívákat. hogy választani tudjanak. azaz A-t preferáljuk B -vel szemben. C. hogy kire is adja szavazatát. hogy számos szempont alapján ugyan. B. megfontolja. hiszen hogyan adja le ebben az esetben a szavazatát. Az alternatívák értékelését általában a következ®képpen szokás elvégezni: el®ször többnyire páros összehasonlítást teszünk. mikor a cselekvésük terepe nem egyértelm¶en adott. akkor n(n − 1)/2 összehasonlítást kell elvégezni). Képzeljük magunkat egy politikai választás színterén. miel®tt elmegy szavazni. számos párt csatázik a választók jogaiért. Könnyen lehet. azaz a szóba jöv® lehet®ségeket párosával hasonlítjuk össze. D. de melyiket választják. azaz választaniuk kell különböz® lehet®ségek között.

E . hogy választónk képes volt er®s értelemben rendezni az alternatívákat. akkor azt mondjuk. hogy ha az A legjobb elem. Létezik-e legjobb elem? Ahhoz. Azaz azt.116 1. ha egyik alternatívát jobbnak találta a másiknál. de lényegi különbséget észrevennünk. hogy preferenciája aszimmetrikus. ebben a listában mindegyik alternatíva párt összehasonlította választónk. Fontos megvizsgálni. Vizsgáljuk meg a fenti listát. mint B . E -vel összehasonlítva A legalább olyan jó. az elemeket a "legalább olyan jó" elve szerint is összehasonlíthatja. melyen körülbelül ez áll: A  a legjobb. B  a legrosszabb. D. elemek. mert jobb mint B . hogy legalább olyan jó. hogy nincsen nála jobb. de E -re sem szavazhat. S®t. akkor ez azt jelenti. C. Minden pár viszonyában azt is el tudta dönteni. Ha például összehasonlítási elvünk a "legalább olyan jó". de A jobb. C  a második legjobb. E  a harmadik legjobb. hogy az adott alternatívákat rendezte. Ebben az esetben azt mondjuk. hogy milyen elem. mikor léteznek. akkor A-t mind B. Hiszen tapasztalhattuk. PREFERENCIÁK ÉS PARETO ELVEK szavaznia. és újra értékelnie. mert jobb mint B. szükséges. hogy az összehasonlítási elv szerint létezzen "legjobb" elem. . D  a negyedik legjobb. hogy preferenciája teljes. végül eljut egy listához. E könyv a kés®bbiekben ezt az utóbbi meghatározást fogadja el. mint bármelyikük. D. akkor minden esetben az els® alternatívát jobbnak ítélte a harmadiknál. hogy eldöntsük. C. mert jobb mint B. hogy ennek léte nem magától értet®d®. hogy melyik a jobb. azt. E . hogy végül is melyik pártra szavaz. hogy mindegyik rajta kívüli elem nála "rosszabb" (az adott összehasonlítási elv szerint). mit is jelent a "legjobb" szó. ekkor azt mondjuk. hogy választónk a páronkénti összehasonlítás után eldöntse. Természetesen választónk más gondolatmenettel is élhet. mert B jobb E -nél. és folytatódik elölr®l. El®ször is fontos egy apró. tehát B -re kell szavaznia. mint a másik. mint B. D. azaz: A legalább olyan jó. Ilyenkor választónknak újra megfontolás tárgyává kell tennie minden szempontot. Ha polgárunk a fenti elv szerint páronként mindegyik alternatíváról el tudja dönteni. D. mert jobb. és az utóbbit egy harmadiknál. a hétköznapi nyelv nem elég kifejez® ahhoz. amelyiket bármely rajta kívülivel összehasonlítva annál jobb. ilyenkor azt mondjuk. mint B stb. hogy a legjobb elem az az alternatíva. avagy azt.

y) ∈ R ∧ (y. Kés®bb az egyénekr®l azt is feltesszük.1) Definíció: az X halmazon értelmezett bináris reláción egy R ⊂ X × X halmazt értünk. AZ EGYÉNI PREFERENCIÁK 117 Visszatérve kérdésünkre: milyen feltételek között létezik legjobb elem? Mit kell elvárnunk az összehasonlítási elvt®l? Az elemi relációalgebra megadja kérdésünkre a választ. és azt a helyzetet sajátjukkal összehasonlítani. hogy képesek más egyén helyzetébe képzelni magukat. illetve más ember helyzetével összemérni egy választandó alternatíva bekövetkezése esetén.2) Definíció: értelmezzük R-re az alábbi tulajdonságokat: 1. és minden el®forduló alternatívahármasra úgy vagyunk képesek dönteni. z ∈ X : [(x. 2. (1. 5.1. y ∈ X x = y −→ (x. y ∈ X : (x. 6. hogy ha egyrészt jobbnak találjuk a másiknál. y. és összehasonlítási elvünk olyan. Az egyéni preferenciák Rendezések (1. x) ∈ R x. akkor bizonyosan létezik legjobb elem. x) ∈ R x. hogy az el®tte megnyíló alternatívákat valamilyen értelemben képes összehasonlítani. x) ∈ R x ∈ X : (x. mint A párt. adottságnak kezeljük ®ket. akkor szükségképpen az els®t jobbnak találjuk a harmadiknál.1. y) ∈ R −→ (y. mint A párt). 4. y ∈ X : (xRy ∧ yRx) −→ x = y . 7. hogy az adott alternatívát önmagával is összekapcsolja (például a "legjobb olyan jó" elv ilyen. hiszen A párt legalább olyan jó. 3. ha képesek vagyunk mindegyik elemet a másikkal összemérni.1. y ∈ X : (x. adottsága. hogy ez majd minden konstruktivista etika alapfeltevése. Számunkra az egyén azon képessége. y) ∈ R −→ (y. hogy a számos szempont hogyan függ össze kulturális. azaz eljárásunk tranzatív azaz választónk rendezni tudta az alternatívákat. Mint az a fejezet következ® feléb®l kiderül. z) ∈ R] −→ (x. x) ∈ R x. Az egyéni preferenciák keletkezése Mi nem foglalkozunk az egyéni preferenciák eredetével. vallási és egyéb tradíciókkal stb. de a "jobb" elv már nem ilyen: A párt nem jobb. teljesség: reexivitás: irreexivitás: tranzitivitás: szimmetria: aszimmetria: antiszimmetria: ∀ ∀ ∀ ∀ ∀ ∀ ∀ x. a másikat a harmadiknál. hogy kire szavazzon. (Megjegyezzük. azaz választónk el tudja majd dönteni. y) ∈ R vagy (y. nem vizsgáljuk. x) ∈ R x ∈ X : (x.) 1. ennél gyengébb feltétel is elegend®. z) ∈ R x.

ha R = I(R). x1 ) ∈ R / (1. . kvázitranzivitás. (4). konzisztencia: ∀ t ∈ N ∀ x1 . z) ∈ P (R)] −→ (z. aciklusosság: ∀ t ∈ N ∀ x1 . . (2). PREFERENCIÁK ÉS PARETO ELVEK (1. . (1) lánc er®s részben rendezés (1) er®s rendezés (5) ekvivalencia (1. .118 1.2) Állítás: R pontosan akkor i) ii) aszimmetrikus. . (6). z ∈ X : [(x. . . (4). melyre (2) és (4) (azaz reexív és tranzitív) (szokás még gyenge preferenciarelációnak nevezni). (1. y) ∈ X × X | (x. reexív és tranzitív). 2. hármas aciklusosság ii) konzisztencia−→aciklusosság. y. (6) 4. R ⊂ X × X -t a következ®képpen nevezzük. xt ∈ X [(x1 . 3. 3.4) Definíció: Rendezésnek nevezzük azt az R ⊂ X × X -t. (4). x) ∈ P (R) / 11. (4). . y) ∈ X × X | (x. hármas aciklusosság iii) kvázitranzivitás−→aciklusosság.1) Állítás: i) tranzivitás−→konzisztencia. . hármas aciklusosság: ∀ x. t − 1} : (xτ . a következ® I. (1.6) Definíció: 1. ha R = P (R). kvázitranzivitás: ∀ x. z) ∈ P (R) 9. . y) ∈ R ∧ (y. t − 1] : : (xτ . xτ +1 ) ∈ P (R)] −→ (xt . y) ∈ P (R) ∧ (y. .3) Definíció: R szimmetrikus része I(R) vagy röviden I. z ∈ X : [(x. (2). . z) ∈ P (R)] −→ (x. y) ∈ P (R) ∧ (y.5) Definíció: Kvázirendezésnek nevezzük azt az R ⊂ X × X -t. melyre (1). x) ∈ R} / 8. . . y) ∈ R ∧ (y. (2). (2). . xt ∈ X : [∀ τ ∈ [1. a következ® P (R) = {(x. . x1 ) ∈ P (R) 10. (R) = {(x. aciklicitás. (4) (azaz teljes. . ha (7) részben rendezés (7). x2 ) ∈ P (R) ∧ ∀ τ ∈ {2. x) ∈ R} R aszimmetrikus része P (R) vagy röviden P . hármas aciklusosság iv) aciklusosság−→hármas aciklusosság (1. y. szimmetrikus. 5. (4). xτ +1 ) ∈ R] −→ (xt .

4) Állítás: R bináris reláció pontosan akkor tranzitív. R) = G(S. R) = C(S.9) Definíció: adott R ⊂ X × X legyen S ⊆ X µR (S) = {x ∈ X : ∀ y ∈ S (x. (1. x) ∈ P (R)} a maximális elemek halmaza. R) és M (S. y) ∈ R} σR (S) = {x ∈ µR (S) : ∀ y ∈ µR (S) : (y. R) ii) M (S. R) = ∅ ha |S| < ∞ S = ∅ és R teljes.3) Tétel: ha R ⊂ X × X aciklikus és S ⊂ X . akkor M (S. (1.5) Állítás: G(S.7) Definíció: Adott R1 . tranzitív halmaz.1. y) ∈ X × X] ∃ z ∈ X. 1. ha R = T (R). (1. R2 . . (τ ≥ 2) akkor T (R) τ =1 R(τ ) -t R tranzitív lezárásának nevezzük. (1. (x. y) ∈ R} a legjobb elemek halmaza M (S. R)-nek is jelölni.8) Definíció: Adott R(τ ) ∞ ∞ τ =1 R(1) = R Rτ = RR(τ −1) . S = ∅ |S| < ∞. R) ha R teljes és reexív (1. MAXIMÁLIS ELEMEK 119 (1. reexív és aciklusos. / (1.2.2. y) ∈ R2 }.3) Állítás: Az el®z®ekben deniált T lezárás operátor. R) ⊃ G(S.2) Tétel: i) S ∩ σR (S) = G(S. z) ∈ R1 ∧ (z. x) ∈ R} G(S. R) = {x ∈ S | ∀ y ∈ S : (y. R) = S ∩ µ(S) = {x ∈ S | ∀ y ∈ S (x.1) Tétel: T (R) a legkisebb R-t tartalmazó. R) = ∅. Maximális elemek (1. akkor R1 R2 a két reláció kompozíciója: R1 R2 = {(x.1) Megjegyzés: szokás G(S. azaz i) T (R) ⊃ R ii) R1 ⊃ R2 −→ T (R1 ) ⊃ T (R2 ) iii) T [T (R)] = T (R) iv) T (∅) = ∅. (1. (1.

R-nek pontosan akkor van rendezés kiterjesztése. (1.3.6) Tétel: (Suzumura) R ⊂ X × X .7) Állítás: ha R kvázirendezés C(S.6) Állítás: ∀ R ⊂ X × X |X| < ∞-re M (X. R). a Kiválasztási axióma és a Jólrendezési elv ekvivalensek. (1. akkor C(S. vagy fordítva. (1. R) X -n értelmezett függvény úgy. ha R1 ⊂ R2 ∧ P (R1 ) ⊂ P (R2 ).4) Tétel: A Zorn lemma. (1. Ekkor ∃ egy bináris rendezés S -en. R) = M (S.11) Definíció: R1 és R2 kompatibilisek egymással. S = ∅-re. PREFERENCIÁK ÉS PARETO ELVEK (1. A = ∅.8) Állítás: ha R kvázirendezés S -n |S| < ∞. (1. R) induktív. hogy S minden nem üres részhalmazának van maximális eleme. R) −→ xIy] ←→ [C(S. (1. R) halmaz nem üres ∀ S ⊂ X. Kiválasztási axióma: legyen F nem üres diszjunkt halmazok halmaza.5) Tétel: ∀ R kvázirendezésnek ∃ R∗ rendezés kiterjesztése. R1 kiterjesztése. mely pontosan egy elemet tartalmaz F minden eleméb®l. hogy R kvázi rendezés és (S. Zorn lemma: Tegyük fel. Ekkor ∃ A halmaz. R) = M (S.120 1. ha R konzisztens. ha vagy R2 . hogy a C(S. y : [x. 1. y ∈ M (S. melyen R teljes és reexív ∃ R supremum S -ben  azaz S ∩ σR (A) = ∅. R) = ∅. Jólrendezési elv: Legyen S egy halmaz.13) Definíció: C(S. ekkor R-re maximális elem S -ben. ha ∀ A ⊂ S -re. R) induktív. Választási függvény (1. (1. . R)]. akkor ∀ x. R) = ∅.12) Definíció: (S. (1.10) Definíció: R2 -t R1 kiterjesztésének nevezzük.

egy intézményi m¶ködést. (1. (1. mint mi. racionalitás értelmezésére utalni. R) pontosan akkor deniált X -n. A fogalom fenti két aspektusán kívül természetesen a cselekvéselméletek még számos aspektusát elemzik a racionalitásnak. annyi racionalitás fogalom. az emberi cselekvéssel kapcsolatos szükséges minimális feltevés okából.3. ha önmagának nem mond ellent. racionálisnak mondunk egy cselekvést.). ha a jobb és a rosszabb lehet®ség közül a nem rosszabbat választja. és az általunk vizsgált aspektusokat is természetesen sokkal árnyaltabban vizsgálják. Racionalitás Mi a racionalitás? A társadalomtudományban igen gyakran használt fogalom a racionalitás. A továbbiakban csak a cselekvéselmélet racionalitás fogalmát kívánjuk használni. Képzeljük el a következ® helyzetet: alternatíváink különböz® csoportosításban kerülnek el®. (Nem keveredik circulus vitiosusba. A fogalom másik aspektusa. A fenti elméletek ugyanolyan okból támaszkodnak a racionalitásra. ha R aciklusos X -n. |X| < ∞ reexív és teljes.10) Állítás: ha R ⊂ X × X . Ezen elméletek két aspektusa lesz fontos számunkra. hogy koncepcióként rendezést szeretnénk elképzelni.9) Állítás: Ha R ⊂ X × X rendezés. amelyen a legkülönböz®bb fajta jelentéseket szokás érteni. a teljesség és a reexivitás.) Jóformán néhány cselekvéselmélet. természetesnek t¶nik. az intézményt. azaz a cselekv®t. hiszen a rendezés egyfajta konzisztens magatartást . Egyel®re azonban számunkra elég e fogalom ilyen szint¶ vizsgálata. Ha ez sikerül. az valamiféle maximalizáló elv. a szabályt akkor mondjuk racionálisnak. Herbert Simon vagy Jürgen Habermas racionalitás fogalmára. R) létének. hogy ez a reláció racionalizálja a választási eljárást. R). A fogalom értelmezésének egyik aspektusa valamilyen konzisztenciakövetelmény. természetesnek t¶nik az a feltevés. hogy a válogatgatási eljárás mögé egy válogatási koncepciót képzeljünk. (Elég itt csak Max Weber. akkor C(S. akkor ∃ C(S. Racionalitás mint konzisztencia A továbbiakban a konzisztenciakövetelményt a választási eljárással kapcsolatban tárgyaljuk (minden további nehézség nélkül a következ®k átfogalmazhatók a választóra is). egy szabályt.1. E koncepciót szeretnénk valamiféle bináris relációval  esetleg rendezéssel leírni. amelyre szükségünk lesz. Számunkra az az elgondolás. akkor azt mondjuk.1) Megjegyzés: minimális feltétele C(S. és egy-egy csoportból kiválasztunk egyet-egyet. VÁLASZTÁSI FÜGGVÉNY 121 (1. nem fordul el® benne a 22-es csapdája stb.

Pareto elvek A Pareto elvek a konzisztencia második aspektusával. ha x-t választották. E denícióval kapcsolatot létesítünk a válogatási módszer és egy bináris reláció között. akkor ezek a követelmények ekvivalensek. akkor az általunk ennél az alternatívánál jobbnak ítélt alternatívát is válasszuk. hogy ha egy alternatívát választunk. A Pareto elvet számos formában szokás kimondani. vagy úgy. de mégsem választották. az útfüggetlenséget pedig a következ®képpen interpretálhatnánk. hogy válogatási eljárásunk mögött egy többé-kevésbé (kvázi-) tranzitív reláció áll. A kinyilvánított preferenciák A közgazdaságtanban igen elterjedt koncepció. Így próbálunk egy koncepciót létrehozni. hogy x alternatíva Rc értelemben preferált y -nal szemben. hogy ha egy alternatívát valamely alternatívával szemben preferálunk. A válogatási elvekre számos követelményt deniáltak. bár y -t is választhatták volna.122 1. ha létezik olyan alternatívaegyüttes az alternatívák különböz® halmazainak egy meghatározott halmazában. vagy úgy. mellyel a fogyasztói magatartást szándékoznak leírni (Samuelson 1949. akkor az így választottnak meg kell egyeznie az összességb®l kiválasztottal. mikor . mely koncepció különböz® válogatási szabályokból kiindulva próbál egy "racionalizálási" koncepciót kidolgozni. majd a választottakból újra választunk. A fentieknél gyengébb és nagyon értelmesnek látszó követelményeket is elvárhatunk. PREFERENCIÁK ÉS PARETO ELVEK (tranzitivitás) jelent. akkor a köz sem támogathatja y -t x-szel szemben olyan esetben. ha egy játékban a világbajnok pakisztáni. ha képesek vagyunk az összes alternatívaegyüttesb®l választani. az utóbbit. e követelmények mindegyike valamilyen konzisztenciakritériumot fogalmaz meg. ilyen többek között a Cherno Axióma és az útfüggetlenség. El®ször deniáljunk egy választási szabály által létrehozott preferenciát: azt mondjuk. ∗ Rc értelemben pedig akkor mondjuk x-t preferáltnak. A fenti gyengébb kívánalmak és még néhány kiegészít® kívánalom azt jelenti. a "maximalizálással" kapcsolatosak. Az általános Pareto elv a következ®: ha mindenki preferálja x-et y -nal szemben. mely esetén x-t választották és y -t választották volna. s®t a követelmények azt jelentik. Arrow 1959). itt a leggyakrabban szerepl® megfogalmazás módok kerülnek ismertetésre. ha két csoportból külön választunk. Az el®bbit Sen úgy interpretálta. akkor az ellenkez®jét ugyanakkor ne tegyük. akkor a világbajnoknak Pakisztán bajnokának is lennie kell. hogy a válogatási szabály mögött egy rendezés áll.

hogy a "Pareto értelemben jobb" tulajdonság egy bináris relációt határoz meg az alternatívák halmazán. ha az adott csoport tagjai dönt®ek bármely alternatívapárra. Racionalitás (1. 1. A választók egyes csoportjainak befolyását a közösségi döntésre fogalmazzuk meg az alábbiakban. a másik fele pedig pont fordítva. RACIONALITÁS 123 mindkét alternatíva választható. A Pareto elv teljesülése helyett szokásos egy kissé átfogalmazva Pareto optimális állapotról (vagy Pareto eciens állapotokról beszélni). bármi is legyen a csoporton kívüli egyének véleménye. A fenti meghatározások jól láthatóan a Pareto elvek általánosításai. és ez az egy ember viszont x-et y -nal szemben el®nyben részesíti.14) Definíció: Legyen S = {S : S ⊂ X S = ∅} és S = ∅. Globálisan blokkolónak pedig akkor. A választók egy csoportját dönt®nek nevezzük két adott alternatíva viszonyában. A Pareto elvek az egyéni preferenciák és a társadalmi választás közötti pozitív kapcsolatot fogalmazzák meg. például igen egyszer¶en látható. Globálisan dönt®nek pedig akkor. fogalmazzuk át kritériumunkat a következ®képpen: egy állapot Pareto értelemben jobb a másiknál. akkor a Pareto optimális állapotok halmaza üres. avagy egy sem. hiszen kimondja. Az adott alternatíva esetén egy állapotot Pareto optimálisnak nevezünk. hogy az er®s Pareto elv ekvivalens azzal.4. Az elv egyfajta áttételes maximalizálást jelent. ha egy ember kivételével mindenki közömbös. ha az adott csoport tagjai blokkolóak bármely alternatívapárra.1. ha nincsen nála Pareto értelemben jobb állapot a választható alternatíva halmazban. . Tekintsünk példát a fentiekre. bármi legyen is a csoporton kívüliek véleménye. ha mármost olyan helyzet áll el®. A következ® fogalmak pedig a választók egy kisebb (akár egyszemélyes) csoportjára mondanak ki feltételt. A blokkolóság fogalma ennél gyengébb követelményt határoz meg: az egyének egy csoportját blokkolónak nevezzük x és y pár viszonyában pontosan akkor. hogy a választók összessége globálisan dönt®. hogy a közösség választásának pozitív módon kell az egyének választására reagálnia. Ilyenkor a következ®képp gondolkodunk. Pareto optimális állapot több is lehet.4. ha az adott csoport tagjainak preferenciája érvényesül. ha meg tudják akadályozni az y alternatíva egyedüli megválasztását. hogy a társadalom egyik fele x-et részesíti el®nyben y -nal szemben. Megjegyezzük. Így az alábbiak a Pareto elvek bizonyos általánosításainak is tekinthet®k.

(1. x) ∈ R. (1. S∈S (1.124 1. x∗ ) ∈ P (R) ∀ x ∈ S}). mely C racionalizációja. (W A) (S. y) T (Rc ) −→ (y. y) ∈ P (R) vagy (y. azaz ∃ R ⊂ X × X . y) ∈ R és y ∈ C(S2 ) ezért (y. ha ∀ S ∈ S : C(S) = C(S.1) Példa: (Suzumura 1983) Nem racionális választási függvény: Legyen X = { x. (1. hogy ∃ R.y. x) ∈ Rc . S) párt választási térnek nevezzük.A) . S)-n pontosan akkor. S) által indukált kinyilvánított preferencia Rc = S∈S ∗ Rc = [C(S) × S] [C(S) × {S \ C(S)}]. C racionális választási függvény. mely ∀ S ∈ S -re egy C(S) ⊂ S C(S) = ∅ halmazt rendel. ha racionális egy R rendezéssel. (x∗ .18) Definíció: C választási függvényt C -racionálisnak (ill.z} S = {S1 . (1. / (1. / (1. C(S) = {x∗ : x∗ ∈ S. akkor azt mondjuk. Tegyük fel. ∀ S : C(S) = G(S.21) Definíció: Gyenge Axiómája a kinyilvánított preferenciáknak ∗ ∀ x. x) ∈ R ∀ x ∈ S} (ill. PREFERENCIÁK ÉS PARETO ELVEK (1.22) Definíció: Er®s Axiómája a kinyilvánított preferenciáknak ∗ ∀ x. M -racionálisnak) nevezzük ha ∃ R gyenge preferencia reláció. y) ∈ Rc −→ (y.2) Megjegyzés: az M -racionalitás és a Pareto elvek kapcsolatára még visszatérünk. C(S) = {x∗ : x∗ ∈ S : (x. / ami ellentmondás.17) Definíció: R gyenge preferenciarelációt C választási függvény racionalizációjának nevezzük (X.15) Definíció: az (X. (1. melyre ∀ S ∈ S. y) S2 = X és C : C(S1 ) = X C(S2 ) = S2 . S2 } S1 = (x. (1. R) ha ∃ C -hez ilyen R. x) ∈ Rc . és (X.20) Definíció: a C választási függvény.19) Definíció: C teljesen racionális.16) Definíció: C választási függvény. y) ∈ R és (y. y ∈ X : (x. y ∈ X : (x. akkor C(S1 ) = {x} miatt (x. R).

8) Tétel: C az (X. (CA) (SU A) (P I/I) . S2 ∈ S S1 ⊂ S2 −→ [S1 ∩ C(S2 ) = ∅ ∨ S1 ∩ (S2 ) ⊂ C(S1 )]. (1. AA 1.29) Definíció: Útfüggetlenség I. (1. y) ∈ Rc }] −→ x ∈ C(S). SF )-n pontosan akkor teljesen racionális. (1. SF )-n deniált.26) Definíció: Jelölje SF az X összes nem üres részhalmazainak halmazát. SA 3. S2 ∈ S : [S1 ⊂ S2 &C(S1 ) ⊂ C(S2 )] −→ C(S1 ) = C(S2 ).4.25) Definíció: Arrow Axiómája: ∀ S1 .7) Tétel: SCA −→ SA −→ W A −→ W A −→ (W CA) (SCA) (AA) SA WA W CA AA (1. y) ∈ T (Rc )}] −→ x ∈ C(S). W A 4. RACIONALITÁS 125 (1.3) Megjegyzés: CA teljesül minden racionális választási függvényre.28) Definíció: Superset axióma ∀ S1 . (1.24) Definíció: Er®s Megfelelési Axióma ∀ S ∈ S : [x ∈ S ∧ {∃ y ∈ C(S) : (x.23) Definíció: Gyenge Megfelelési Axióma: ∀ S ∈ S : [x ∈ S ∧ {∃ y ∈ C(S) : (x. (1.9) Tétel: Ha C az (X. akkor a következ® állítások ekvivalensek 1. SCA 5.4.1. S2 ∈ S : S1 ⊂ S2 −→ [S1 ∩ C(S2 ) = ∅ ∨ S1 ∩ C(S2 ) = C(S1 )]. (1. Kvázitranzitív racionalitás (1. ha kielégíti AA-t.1. W CA 6.27) Definíció: Cherno axiómája: ∀ S1 . (1. (1. Teljes racionalitás 2.

PREFERENCIÁK ÉS PARETO ELVEK ∀ S1 . S2 ∈ S : C(S1 ∪ S2 ) = C(C(S1 ) ∪ C(S2 )).126 1. SF )-n akkor C kvázitranzitív racionális pontosan akkor. y) ∈ X × X : xC({x.12) Tétel: (Blair 1976) C (X. SF )-n pontosan akkor racionális. SF )-n akkor P | ⇐⇒ CA ∧ SU A (azaz az útfüggetlenség ekvivalens a Cherno Axiómia és a superset axiómia teljesülésével).4.14) Tétel: C (X. SF )-n képe egyelem¶ halmaz ∀ S ∈ S -re. SF )-n kvázitranzitív racionális.15) Tétel: ha C (X. ha aciklikusan racionális.11) Tétel: (Blair 1976) C (X. (1.30) Definíció: Útfüggetlenség II.31) Definíció: C függvény bázisrelációja: Rc = {(x. Rc ) ⊂ C(S). ha teljesül rá P | és GC . akkor AA ←→ CA. S2 ∈ S : C(S1 ∪ S2 ) = C(C(S1 ) ∪ S2 ). Egyérték¶ függvények (1. SF )-n deniált SA WA W CA SCA ←→ ←→ FR ↑ | | | ↓ AA −→ −→ QT R ↑ | | | ↓ (CA + SU A + GC) .10) Tétel: (Plott 1973) C(X. (1. y})}. SF )-n akkor P I/I ←→ P I/II . ha C (X. ∀ S1 . (1. (P I/II) (GC) 1.13) Tétel: C (X. (1. ha teljesül rá az CA és SU A és GC . (1. (1. Az egyérték¶ függvények esetére foglalja össze Suzumura táblázata az el®bbiekben tárgyalt tulajdonságok összefüggését.32) Definíció: Általánosított Condorcet tulajdonság ∀ S ∈ S : G(S. (1.2. (1.

y) ∈ P i Ri . A választók egyes csoportjaira vonatkozó deníciók (1. (1. . y ∈ (1.39) Definíció: Egyének egy M ⊂ N csoportját dönt®nek nevezzük x és y viszonyában pontosan akkor. y}). . akkor [{x ∈ S ∧ y ∈ C(S)} −→ x ∈ C(S)] ∀ X ∈ S . . . y) P (Ri ). . akkor {x} = C({x. .37) Definíció: Er®s bináris Pareto elv (SBP ) X -re ha (x. y ∈ X -re. y ∈ i∈N P (R). / (1. .16) Tétel: Ha C teljesen racionális. . . Rn ) prolra és ∀x. . ha x. . Rn ) prolra és ∀ x.5. y ∈ X -re ha (x. . / (1. akkor [x ∈ S −→ y ∈ C(S)] ∀ S ∈ S . ha . i (1.36) Definíció: Bináris Pareto elv (BP ) ∀ (R1 . akkor {x} = C({x.35) Definíció: Gyenge Pareto elv (W P ) : ∀ (R1 . y) ∈ P i∈N Ri . y) ∈ i∈N P (Ri ). . ∀ (R1 . . (1. Rn ) prolra és x. PARETO ELVEK 127 1. akkor i) P −→ BP ii) SP −→ BSP iii) W P −→ BW P 1. y}). (1.33) Definíció: Pareto elv (P ) ∀ (R1 . . Rn )-re és x.38) Definíció: Gyenge bináris Pareto elv (W BP ) ∀ (R1 .11) Állítás: SP −→ P −→ W P . . . Rn )-re és x. .1.1.5. . . y) ∈ i P (Ri ).5. . . Pareto elvek (1. y}). Rn ) és {x. y ∈ X (x. . Akkor [x ∈ S −→ y ∈ C(S)] igaz ∀ S ∈ S . akkor x ∈ C{x.34) Definíció: Er®s Pareto elv (SP ) : ∀ (R1 . . y} ⊂ X -re ha (x. y ∈ X ha (x.

. . Rn ). y) ∈ i∈M P (Ri )∧(y. x) ∈ i∈N \M a P (Ri ) −→ {x} = C a ({x. (R1 n a P (Ri ) ∧ (y.42) Definíció: Azt mondjuk. nevezni. (1. M dönt® (blokkoló) az adott F kiválasztási szabályra. Ra ). PREFERENCIÁK ÉS PARETO ELVEK (x. . .12) Állítás: gyenge Pareto elv azonos azzal. (1.44) Definíció: M ⊂ N globálisan dönt® a C szabályra pontosan akkor.5) Megjegyzés: a blokkoló helyett szokás semidönt® szót használni. y) ∈ i∈M a a a P (Ri ) −→ {x} = C a ({x.40) Definíció: Egyének egy M ⊂ N csoportját majdnem dönt®nek nevezzük x és y viszonyában pontosan akkor. ha M dönt® ∀ (x. y}) ∀ a = (R1 . hogy N globálisan dönt®. . így igaz. y) ∈ X × X . (1. hogy M ⊂ N majdnem blokkoló (x. ha   (x. x) ∈ i∈N \M P (Ri )] −→ x ∈ C({x. y) viszonyában pontosan akkor. . ha (x. .4) Megjegyzés: a fenti fogalmakat szokás lokális dönt®. . .6) Megjegyzés: látható. X ∗ ⊂ X . y) ∈ i∈M a a a P (Ri ) −→ x ∈ C{x. . y) viszonyában pontosan akkor. . .41) Definíció: Azt mondjuk. y) ∈ X ∗ × X ∗ párra. (1.128 1. . ha: (x. hogy fogalmunk a Pareto elvek általánosítása. y}) ∀ a = (1.13) Állítás: Er®s Pareto elv azonos azzal. y}) ∀ (R1 . (1. . (1. y}) ∀(R1 . hogy M ⊂ N blokkoló (x. Rn ). (1.43) Definíció: M ⊂ N . hogy N az egyének halmaza globálisan majdnem dönt®. . (1. majdnem dönt® stb. . Rn ). lásd Kelly (1978). . ha M dönt® (blokkoló) ∀ (x. y) ∈ i∈M a . (1.

. (2.1) Megjegyzés: a hasznosságfüggvény nem egyértelm¶.1) Definíció: Egy döntési problémán a következ®t értjük: 1. az eredmények véges halmazait A = {a1 . ) döntési problémában a döntéshozót racionálisnak nevezzük. (2.2) Definíció: Rendezés egy olyan reláció. mivel az eredmények száma véges. 129 . melyre igaz: i) teljes.2. ha ∀ a. akkor létezik u hasznosságfüggvény. ) döntési problémával konzisztens. b ∈ A: a b akkor és csak akkor. Bizonyítás: Rendezzük az eredményeket ekvivalencia osztályokba. ha a a∗ ∈ A-t választja. ii) tranzitív. .3) Definíció: Hasznosságfüggvény u : A −→ R az (A.1) Tétel: Ha |A| < ∞. an } 2. fejezet Döntéselmélet (2. . Egy hasznosságfüggvény tetsz®leges monoton transzformációja újabb hasznosságfüggvényt eredményez.4) Definíció: Egy (A. mely konzisztens. ezért az ekvivalens osztályoké is az. (2. (2. és A egy rendezését. (2. . amely maximalizálja a hasznosságát (vagy ami ezzel ekvivalens ∀ a ∈ A a∗ a). Ezeket az osztályokat a teljesség és a tranzitivitás miatt szigorúan növeked® sorrendbe állíthatjuk. ha u(a) ≤ u(b).

hogy p1 eloszlást preferáljuk p2 -vel szemben. ehhez A-n topológiát kell deniálni. α). . . míg 1 − q1 valószín¶séggel p2 eloszlást választjuk. (L2 . β). hogy n pi = 1 0 ≤ pi ≤ 1. (p2 . DÖNTÉSELMÉLET (2.4) Megjegyzés: a keverékeloszlás és az egyszer¶ eloszlás eredménye lehet ugyanaz az eloszlás.3) Megjegyzés: |A| < ∞ esetén is átlépünk a végtelen döntési térbe. 1 − α)} preferált {(L1 . 1 − q1 )} azaz q1 valószín¶séggel p1 eloszlást. Axióma: Monotonitás: tegyük fel. (L2 . p1 ). . hiszen az eloszlások száma végtelen. ha α > β.1. Döntéselmélet bizonytalanság esetén (2. 2. 2. de p p. Axióma: Minden keverékeloszlás ekvivalens egy egyszer¶ eloszlással a véges A-n. q1 ).130 2. . Ekkor a keverékeloszlásra {(L1 . (2. hogy u hasznosságfüggvény A-n. Ekkor a P eloszláshoz rendelt várható hasznosság: n u(p) = i=1 u(ai )pi . . (an . (2. .6) Definíció: Tegyük fel. akkor a hasznosságfüggvény folytonosságát kell megkívánnunk.2) Megjegyzés: Amennyiben |A| végtelen. (2. i=1 (2. (1 − β)}-vel szemben.7) Definíció: P keverékeloszláson a következ®t értjük: p = {(p1 .} úgy.5) Definíció: Az A halmaz egy eloszlásán a következ®t értjük: {(a1 . . 1. pn ) .

2.1) Paradoxon. Konstruáljunk keverékelosztást.5) Megjegyzés: A társadalmi választások elméletében ezt az irreveláns alternatívák függetlenségének nevezzük. hogy u(a) = α. α). 1 − α)}. b. 1 −α)}. c ∈ A ∃ p eloszlás p = {(a. . 1 − i=1 n qi u(ai ) pi u(ai ) ≤ i=1 i=1 qi u(ai ) azaz F u(p1 ) ≤ F u(p2 ). Axióma miatt ez az érték egyértelm¶. hiszen A véges). qn )}. (c. . w. (a2 . p2 ). Ekkor p1 = {(a1 . (2. A 3. p2 olyan. pn )} és p2 = {(a1 . Tudunk úgy hasznosságfüggvényt deniálni. p1 ). (an . . bár számos paradoxon forrása. Axióma: Ha p1 preferált p2 -vel szemben. (2.6) Megjegyzés: a NeumannMorgenstern hasznosságfüggvények ma a közgazdaságtan alapját képezik. i=1 n qi u(ai ) . Most már csak azt kell belátni. α). (a2 . (2. q2 ). Így ki tudjuk számolni a várható hasznosságot. . hogy p1 p2 . mely az alábbiak szerint érhet® el: n n p1 = és b. (w. w. . i=1 n pi u(ai ) . Morgenstern) Feltéve 14 létezik várható hasznosságfüggvény. 1 − α)} ≥ {(L2 . Allaisparadoxon . . α). Legyen p1 . hogy p = {(b. Axióma: Tetsz®leges a < b < c a. Axióma miatt: b. 1 − i=1 n pi u(ai ) p2 = 2. 1. 4. (L3 . (p3 . Axióma miatt ∃ αa ∀ a-ra. Bizonyítás: Legyen b a legjobb és w a legrosszabb kimenet (ezek léteznek. DÖNTÉSELMÉLET BIZONYTALANSÁG ESETÉN 131 3. 1−α)} hogy a döntéshozó indierens p és b között. . (2. akkor tetsz®leges p3 -ra és tetsz®leges keverék¶ekre igaz: {(p1 .2) Tétel: (Neumann. q1 ). α). hogy a várható hasznosság függvény konzisztens. .1. (an .

Általában a1 preferált a2-vel szemben. és 400-at bizonyosan megment. Axiómával általában nem konzisztensek. DÖNTÉSELMÉLET a1: biztosan nyerünk 3000 forintot a2: 80 százalék valószín¶séggel nyerünk 4000 forintot 20 százalék valószín¶séggel 0 forintot. . hogy a két döntési helyzet ekvivalens. Jól látható. A biztos és a valószín¶ségi eseménytér közötti átjárás nem azonos a "hétköznapi" és a "matematikai" ész számára. b2 szérum 2/3 valószín¶séggel senkit sem öl meg. amely halálos lehet. hogy a döntéshozók a 4. a1 szérum 400 embert biztosan megment. Jól látható. Döntési szituáció: 600 ember néz olyan fert®zés elé. mégis a helyzet nagymértékben befolyásolja preferenciánkat. Könnyen látható. Döntési szituáció: 600 ember néz olyan fert®zés elé. b esetén a 10 százalék semmit sem nyerünk és 90 százalék a. amely halálos lehet. míg c esetén 75 százalék semmit sem nyerünk. a2 szérum 1/3 valószín¶séggel senkinek nem használ és 2/3 valószín¶séggel mindenkinek. b1 szérum 200 embert megöl. és 1/3 valószín¶séggel mindenkit. míg 200 számára nem hatásos. (2.2) Paradoxon 1. Tekintsük a következ®t: b1: 90 százalék valószín¶séggel nyerünk 3000 forintot b2: 72 százalék valószín¶séggel nyerünk 4000 forintot avagy: c1 25 százalék valószín¶séggel nyerünk 3000 forintot c2 20 százalék valószín¶séggel nyerünk 4000 forintot.132 Vizsgáljuk az alábbi döntési helyzetet: 2. 2. hogy b és c alternatívapárokat a-ból nyerünk egy irreleváns alternatíva hozzákeverésével.

3. fejezet

Gazdasági játékok
Legyen 2 termel®nk, a kereslet Q(P ) (inverze P (Q)) monoton csökken®, az i cég qi -t termel ci (qi ) költségen ci (∅) = 0.

Szimultán kibocsátási verseny (Cournot)
qi kibocsátás si ∈ qi Si = R + ui (s1 , s2 ) = P (s1 + s2 )si − ci (si ).

Szimultán árverseny (Bertrand)
A cégek szimultán módon választják ki pi áraikat, a vev®k az olcsóbb terméket választják (egyenl®ség esetén arányosan vásárolnak a termel®kt®l), ekkor si = pi Si = R+ pi ár normál alakban si = pi Si = R+  ha si > sj  0    si Q(si ) − ci (Q(si )) ha si < sj ui (s1 , s2 ) =    si Q(si )  − c Q(si ) ha si = sj 2 2

Szekvenciális kibocsátási verseny (Stackelberg)
Az 1. cég q1 kibocsátást választ. A 2. cég ezt észleli, és q2 -t választ. Normál alakban s1 = q1 S1 = R+ s2 : R+ −→ R+ függvény S2 függvénytér.

u1 (s1 , s2 ) = P (s1 + s2 (s1 ))s1 − c1 (s1 ) u2 (s1 , s2 ) = P (s1 + s2 (s1 ))s2 (s1 ) − c2 (s2 (s1 ))
133

134

3. GAZDASÁGI JÁTÉKOK

3.1. Cournot játék (szimultán termelési verseny)
3.1.1. Lineáris Cournot modell 2 céggel
ci (qi ) = cqi
deriválva (a − c) − bq−i − 2bqi = 0

p = a − bQ

2 ui (qi ) = (a − c)qi − bqi q−i − bqi

BR(q) = max

(a − c) q − ,0 2b 2

(3,1) Állítás: ha qi ∈ [q 0 , q 1 ], akkor ∀ qi < BRi (q 1 ) és ∀ qi > BRi (q 0 ) dominált .

Bizonyítás: Legyen qi < BRi (q 1 ). Legyen
D(q−i ) = ui (BR(q 1 ), q−i ) − u(qi , q−i )
2 (a − c)(BR(q 1 ) − qi )) + b[q−i (qi − γi (q 1 ) + qi − (BR(q 1 ))2 ]

ekkor

D(q 1 ) > 0 és

dD(q−i = b(qi − BRi (q 1 )) < 0 dq−i

így q−i < q 1 , D(q−i ) > 0 ezért qi -t BRi (q 1 ) dominálja, a qi > BRi (q 0 )-ra is hasonlóan igaz az állítás. (3,2) Állítás: A fenti játék domináns megoldása a q =

a−c . 3b

Bizonyítás: Iterált eliminációval: Legyen S = [0, ∞) 1. lépés: [0, BR(0))0, ahol BR(0) = 2. lépés: [BR2 (0), BR(0)] 3. lépés: [BR2 (0), BR3 (0)] . . . . . .
Az intervallumok alsó határa BR2t (0), fels® határa pedig: BR2t+1 (0), ahol

a−c 2b

BRt (0) = −

a−c b

t


j=1

1 2

2

.

3.1. COURNOT JÁTÉK (SZIMULTÁN TERMELÉSI VERSENY)

135

A fenti sorozatok konvergensek, és ∃ közös határértékük, így ez a megoldás. ∞ 1 j 1 Kiszámítva: − = , így 2 3
j=1

BR∞ (0) =

a−c . 3b

Lineáris Cournot 2-nél több azonos típusú céggel
A fenti állítást fogalmazzuk át! Jelölje q−i a többi cég összkibocsátását: q−i = qj .
j,j=i

Ekkor az iteratív elimináció: Stratégiahalmaz S = [0, ∞) Els® lépés [0, BR()] Második lépés [BR(N.1)BR(0), BR(0)]

a−c így BR(N − 1)BR(0) = 0 , b azaz az iteráció során nem történik semmi. Csak abban lehetünk biztosak, hogy az egyes cégek nem termelnek a monopolkibocsátásnál többet. (N − 1)BR(0) ≥

3.1.2. Cournot játék több céggel (N ≥ 2)
Legyen qi i kibocsátása c( qi ) a termelési költség mint eddig
N N

q = (q1 , . . . , qN ), Q =
i=1

qi Q−i =
j=1 j=i

qj

a Q termelés P (Q) egyensúlyi áron értékesül: kizetések  

ui (q) = P qi +
j=i

qj  qi − ci (qi ).

Ekkor S = R+ . Tegyük fel a továbbiakban, hogy ui (q) kvázikonkáv qi -ben

i-re megoldva:

max P (qi + Q−i )qi − ci qi
qi

ud = a duopólium termelése és protja. Tegyük fel. Így a továbbiakban végtelen játékokat tekintünk: qm Tekintsük azt. 2b 4b Legyen N = 2. (a−c)2 64 b . ekkor a BR stratégia eredménye: 9 kizetés. ekkor q m = qd = a−c (a − c)2 . GAZDASÁGI JÁTÉKOK dqi P (Q)qi + P (Q) = dQ−i P (Q)qi + 2P (Q) − ci (qi ) ha c > 0 és P ≤ 0 akkor ∃ megoldás és −1 < dqi < 0. 3b 9b (3. b(N + 1) N +1 3. d_−i Ekkor ismét a ci (qi ) = cqi .136 ebb®l P (Q)qi + P (Q) − ci )(qi ) = 0 3. ezért véges játékban ez az egyensúly. hogy mindkét cég -t termel a továbbiakban.1.3. 2 Egyensúly esetén mindkét cég: ∞ t=1 um t−1 1 (a − c)2 δ = 2 1−δ 8b kizetést kap. Ismételt Cournot játék a − c m (a − c)2 u = a monopoltermelés és prot. azaz h(∞) = 2 m q .1) Megjegyzés: a fenti egyensúly ∃ és egyértelm¶. hogy e stratégiától egyik játékos eltér. p = a − bQ ismét megkaphatjuk BRi (Q−i ) = a − c Q−i − 2b 2 ebb®l a szimmetrikus játék Nash egyensúlya: q = q = a − c (N − 1)q − amib®l 2b 2 a−c 1 és p = c + (a − c).

(h(t − 1).2. akkor mindkét cég a következ® periódusban q H -t.2. mindkét játékos ezt a stratégiát játssza: ha valamelyik cég q H -t választja. h(t − 1))q ∀ i akkor  ha srb (t. 64 b 1−δ 9b Egyensúly van akkor. h(t)) = q H . h(t)) = q L srb (t. hogy az srb mikor vezet részjátékkielégít® Nash egyensúlyhoz. aztán visszatérnek q L -hez stb. qj ) i protja mint eddig. q(t − 1))) = q H azaz ha az el®z® periódusban mindkét cég az el®írt stratégiát követi. tegyük fel. hogy ui (q L . A játék szerkezete miatt két esetet kell vizsgálni: srb (t.2) Megjegyzés: A Bertrand játéknál δ > . STRATÉGIÁK ISMÉTLŽDÉSES JÁTÉKOK ESETÉN 137 így a játékos összhaszna: 9 (a − c)2 δ (a − c)2 + . h(t)) =  különben srb (t. q(t − 1) = q L srb (t. Legyen ekkor srb (t. akkor a t-edik peródusban is az. q H ). 3. Legyen u0 (qi . h(1)) = q L (alacsony kibocsátással indulunk) t)  qi (t − 1) = srb (t − 1. ha 9 (a − c)2 δ (a − c)2 1 (a − c)2 + ≤ 64 b 1−δ 9b 1−δ 8b δ≥ 9 . Megvizsgáljuk. h(t)) a következ® 1) srb (1. Tegyük fel. Stratégiák ismétl®déses játékok esetén (3. q L ) > ui (q H . ha ett®l egy vagy két cél eltér. így ott egyszer¶bb a kooperáció 2 elérése. 17 1 (3.1) Definíció: szimmetrikus répabot stratégia ismételt Cournot játékra q L és q H : q L < q H . h(t − 1).3. akkor magas.

q L ) − ui (q L . mint a Nash visszacsapás. A p1 kizetése 0 ∀ oi -re és p2 kizetései pedig pozitívak a p−i > p2 -re. akkor p1 negatív. mint az egységre es® termelési költség. q H )] (3. Legyen p1 . Ha p−i < p1 . GAZDASÁGI JÁTÉKOK ui (BRi (q L ). Domináns megoldás keresése Legyen pi ∈ N és ci (qi ) = ci qi azonos lineáris költségfüggvény. így ez a stratégia kisebb δ -val is m¶ködik.3. akkor p1 és p2 is 0 kizetést eredményez.3. akkor: 3. . q H ) − ui (q H . akkor ui (BRi (q H ).3) Megjegyzés: a botstratégia 0 protot ad egy periódusra. (3. p−i ∈ (0. q L ) ≤ δ[ui (q L . q L ) − ui (q H . Ekkor ui (p1 . n-dik iteráció n-t (ha a pi = c dominálja). min(p1 . Els® iteráció: elimináljuk 0-t (a pi = c dominálja). p−i ) = ui (p2 . Bertrand játék (szimultán árverseny) 3.138 ha q L . második iteráció: 1-t (ha a p0 = c dominálja). A p1 < c gyengén dominált a p2 = c által. 2. q L ) − ui (q H . q H )] ha q H . A játéknak azonban van gyenge domináns megoldása: 1. p2 > 0. Így az ár nem lehet kisebb. 3. 2 Mivel 1/2 < 9/17.1. p−i ) = 0. q H ) ≤ δ[ui (q L . p2 )). A p1 = c gyengén dominált a p2 = c + ε által.4) Megjegyzés: Ha pi ⊂ R+ és ci (qi ) = ci qi ci > 0 továbbra nincs domináns megoldás. Így: (a − c)2 (a − c)2 ≤δ ebb®l 16b 8b 1 δ≥ . míg p2 = 0 kizetést eredményez. Ha p−i ≥ p1 .

Bizonyítás: Tegyük fel. Így nem érdemes eltérni. ezért a p = c egyensúly. Így p = c. mikor a teljes kibocsátás vev®re talál.3. mely gyengén dominált lenne.4) Állítás: Legyen továbbra is ci (qi ) = ci qi . ha p − i ∈ (p1 . pm ]-n. Ha csökken valahol az ár. mikor a teljes kibocsátást p = c áron megvásárolják. . azért nincs olyan p1 ∈ (c. (3. Ha p1 > p2 .3. A p1 > pm (ahol pm a monopolár) gyengén dominált pm által. . 2 így az eredeti állapot nem lehetett egyszer¶ p∗ = p. hogy (p∗ . Tegyük fel. Ha p−i < pm . cég kizetése 0. BERTRAND JÁTÉK (SZIMULTÁN ÁRVERSENY) 139 3. p∗ . kizetése 2 2 (p2 − c)(p1 ). ha ∀ pi = c minden prot 0. Bizonyítás: Legyen p mint el®bb és az el®z® bizonyítást alkalmazhatjuk. Belátjuk. (3. másfel®l p = c-re nincs olyan egyensúly. cég kizetése ≤ (p−c)0(p)/2. p) pozitív kizetést ad. Ekkor p > c (p < c lehetetlen hogy a c ekkor dominálná p-t). hogy ez nem igaz. ha p−i > p1 . Ekkor a 2. Mivel Q(p)(p − c) p-ben szigorúan monoton növeked® [c. Ekkor ha: p∗ > p. < cN . Azaz az elimináció után a (c. akkor annak a cégnek az eladásai megsz¶nnek. . a kizetések 0-k. 2 2 Tehát ez sem lehetett egyensúly. akkor p1 kizetése magasabb. p2 ). 1 Az állítás amint p = c. és rendezzük a cégeket ci k szerint: c1 < c2 < . Ha c1 < c2 ∃ Nash egyensúly. Ha p2 > p1 . p∗ ) Nash egyensúly legyen 1 2 N p = min p∗ i i az általánosság megszorítása nélkül legyen p∗ = p. p) 2. meghaladja p1 -t. ekkor ∃ egyensúly.3) Állítás: Legyen N ≥ 2 ci (qi ) = cqi (azonos lineáris költségfüggvény). viszont p2 ∈ (c. hogy p = c egyensúly. Ha p−i ≥ p a pm kizetése. Ha p1 ∈ (c. pm ]. pm ] intervallum marad. Ekkor a 2. Ha n® valahol az ár. Mivel Q folytonos 2c p1 = P − ε-t választva javítani tud helyzetén. akkor a kizetés negatív lesz. p1 kizetése magasabb.

6) Megjegyzés: ha N = 2 1 2 ha N −→ ∞ δ −→ 1! δ= (3. Ha lefelé tér el a határköltség alá. (3. Az alapjáték megoldása egyértelm¶. így kizetése 0. GAZDASÁGI JÁTÉKOK 3. ezért ez a véges ismétl®déses játék egyensúlya is. Az egyensúlyban a kizetés: ∞ t=1 u(p) t−1 δ . Így: ∞ t=1 u(p) t−1 δ ≥ u(p) ebb®l N 1 ≥N 1−δ N −1 δ≥ N Azaz a fenti δ mellett lehetséges a kooperáció.4. akkor negatív eredményt termel. Stackelberg játék Ekkor: S1 = R + S2 : R+ −→ R függvénytér kizet® függvény: ui (q1 . Ismételt Bertrand játék Az alapjáték a szokásos: N ≥ 2. sem p-t®l nem függ. hogy a cégek a [c. Így a továbbiakban a végtelen ismétl®déssel foglalkozunk.3. N Ha a cég az egyensúlyi ár fölé megy. q2 ) = ui (q1 . Tegyük fel. feltesszük u(p) monoton növeked® [0. 3. q2 (q1 )) . pm ] intervallumból választanak árat. azaz sem c-t®l. megsz¶nnek eladásai.7) Megjegyzés: Ebben a játékban δ csak N függvénye.5) Megjegyzés: A Nash visszacsapás stratégia p = c 0 kizetést ad.140 3. u(p) = (p − c)Q(p). Így ezt nem érdemes megtennie.2. pm ]. (3.

Részjáték kielégít® Nash egyensúly q 1 = max u1 (q1 . q2 (q1 )) ebb®l: q 2 (q 1 ) ∈ BR2 (q 1 ).1. játékos a Cournot játékhoz képest többet termel.8) Megjegyzés: az 1. és több nyereséghez is juthat. 3. mint 2. . BR2 (q1 )) q1 Bármely q1 más-más részjátékot deniál. játékos.4.3. azaz (3. Azaz a Stackelberg játék az els® lépést tev®nek el®nyös. STACKELBERG JÁTÉK 141 Nash egyensúly q 1 := max u1 (q1 . q 2 (q1 )) q1 q2 q 2 := max u2 (q 1 . ahol BR2 a Cournot játék legjobb válasza.4.

142 3. GAZDASÁGI JÁTÉKOK .

1. A feltevések kett®sek. nemcsak az értelmezési tartományra és az értékkészletre direkt módon kirótt feltételek formájában teszünk feltételeket. természetesnek t¶nnek olyanok.1. Gondolatmenetünk az egyének. mind a függvényt illet®en. hanem egyéb feltevésekkel is fogunk élni e leképezésre vonatkozóan. Feltevések A leképezéssel szemben. 143 . mely az egyének rangsoraihoz egy társadalmi választási függvényt rendel mindenféle megszorítás nélkül. Koncepciónk szerint az egyéni rangsorok halmazához rendelünk egy ilyen függvényt. részint az értelmezési tartományt és az értékkészletet érintik. mint azt már megjegyeztük. A társadalmidöntés függvénynek nevezett eljárás már szorosabb elvárásokat tartalmaz. mit tekintsünk választási eljárásnak.1. az egyének rendezéseit képezi le társadalmi rangsorra. E feltevések a "józan paraszti ész" feltevései.4. részint a leképezés tulajdonságaira rónak ki feltételeket. amit a kés®bbiekben társadalmi választási függvénynek nevezünk. alternatívák közötti választáskor követettel analóg. fejezet Társadalmi választások elmélete 4. és mit várjunk el t®le. Azaz egy olyan eljárást. és így e függvény fogja meghatározni a közösségi ítéletet. Arrow tétele Mindenfajta választási eljárás alapvet® konstrukciós kérdése. hogy milyen feltevésekkel élünk. az egyéni rendezéseket képezi le a társadalmi rendezések terébe. El®ször deniáljuk azt az eljárást. mind az egyéni rangsorokat. Sorban haladva a legáltalánosabb a kollektív döntési eljárás. 4. mely rangsor teljesen reexív és aciklikus reláció. A társadalmi jóléti függvény (Arrow eredetileg ezzel a fogalommal dolgozott. Fontos már most az. mely egy tetsz®leges alternatívahalmazból ennek a halmaznak egy részét választja ki. könyvének e függvény áll a centrumában).

akkor megkövetelhetjük. hogy e jelölt a választás el®tt avagy után halálozott-e el. hogy ha el®vesszük az összes egyén preferencia listáját. Tegyük fel. és az alternatívák közül bármelyiket. ha az els® sorba rendezéskor ugyanolyan módon adottak az egyéni értékelések. Ezt a matematikai statisztikában szokás Savage féle sure thing principle-nek nevezni (b®vebben lásd Mészáros 1990). Például tételezzük fel. mint a másodiknál. és valamilyen el®re kijelölt eljárással a gy®ztes jelöltet kiválasztjuk a listák alapján. azaz ha X egy olyan halmaz. és mindenhonnan kitörlik a meghalt egyén nevét. . A társadalmi választásnak úgy kell történnie. és akkor valamely jelölt meghal. a társadalom által végrehajtott valamely adott alternatívahalmazból történ® választásnak is függetlennek kell lennie az adott halmazon kívüli alternatívák létét®l. TÁRSADALMI VÁLASZTÁSOK ELMÉLETE amelyeket el szoktunk várni egy választási eljárástól. 1. hogy létrehozunk egy választási rendszert. ekkora megmaradt jelöltek egymás közötti sorrendjének függetlennek kell lennie az elhaltra vonatkozó preferenciáktól. Feltevés: A társadalmi jóléti függvényt az egyéni sorba rendezések összes logikailag lehetséges kombinációjára fogalmazzuk meg. 2. E feltevést akár mint az állampolgárok szabadságának elvét is aposztrofálhatjuk. és csak a megmaradó neveket veszik gyelembe a gy®ztes személyének kijelölésére szolgáló eljárás során. Mint ahogy az egyes egyéneknél. azaz a feltételes valószín¶ségek függetlenségi elvének. azaz mindenki tetszése szerint sorolhatja az alternatívákat. amely két alternatívát tartalmaz. E feltétel fontosságára a Borda pontok módszere esetén még visszatérünk. akkor az általuk generált választási eljárás eredményének is azonosnak kell lennie e halmazon. Azaz szeretnénk függetleníteni a választás eredményét attól a véletlen tényt®l. hogy a társadalom által végrehajtott választás is ugyanaz legyen. hogy a társadalmi választás általános érelemben szavazó típusú. de addig is érdemes a következ® megfontolást tennünk: e feltétel azt jelenti.144 4. hogy minden egyén számára ezen általunk vizsgált alternatívákra vonatkozó sorba rendezése egész id® alatt változatlan. Más megfogalmazásban: ha az egyéni sorba rendezések két halmazát tekintjük oly módon. Feltevés: (irreleváns alternatívák függetlensége) Ha két preferenciarangsor halmaz azonos egy adott halmazon. hogy a választások bizonyos számú jelölt részvételével lezajlanak (mindenki kitöltötte a listáját). x-et és y -t. amelyben minden egyén az összes jelöltet saját tetszésének megfelel®en rangsorolja.

4. hogy a közakarat függjön az egyének akaratától. akkor már tudjuk a közösség döntését. amely mintegy pozitív módon biztosítja. ARROW TÉTELE 145 akkor feltételünk kimondja.4. Feltevés: (Gyenge Pareto elv) Ha minden választó egy alternatívát el®nyben részesít egy másikkal szemben. illetve y -ra vonatkozó preferenciája határozza meg. A páros összehasonlításokkal hozott társadalmi választások ismeretei pedig meghatározzák az egész társadalmi rangsorolást és ezáltal bármely alternatíva halmazból történ® választást. hogy az x és y közötti választást kizárólag a közösség tagjainak x-re. vagyis ha tudjuk. 2. A fenti formában a legelterjedtebb megfogalmazni. 3. Azaz eljárásunkkal szembeni minimális követelmény az. hogy a választók véleménye ténylegesen gyelembe vev®djék. hogy a közösség tagjai preferálják x-et y-nal szemben. Arrow tételének számos átfogalmazása közül érdemes Woodall-ét (Woodall 1987) megismerniük. mivel a Feltevések azonosak vagy nagyon hasonlóak a más tudományágakban szokásosakhoz. Egy egyébként megválasztandó jelölt támogató táborának növekedése ne akadályozza meg a jelölt megválasztását. Ha csak egyelem¶ preferenciák (azaz csak egy alternatíva választott) vannak kinyilvánítva. Feltevés: a diktatúra kizárásának feltétele Mindenfajta demokráciának már a fogalomból következ® feltétele az. Arrow tétele e négy feltevés összeegyeztethetetlenségét mondja ki. ez a következ® feltételek inkonzisztenciáját állítja: 1. 3. az irreleváns alternatívák függetlensége pedig a matematikai statisztikában használatoshoz. hogy egyfajta egyensúlyként (avagy optimumként) határozódjék meg a társadalmi döntés. akinek az akarata minden egyén akaratától függetlenül automatikusan közakarattá transzformálódik át. a Pareto elv a közgazdaságtudományban és az etikában használatoshoz. akinek több szavazata van. akkor azt a jelöltet kell kiválasztani. hogy ne legyen olyan egyén. akik politológiával foglalkoznak. Kés®bbi preferenciák ne befolyásolják a korábbiakat. akkor a két alternatíva viszonyában az els®t (az el®nyben részesítettet) kell választani. mint más jelöltnek. A tételnek számos átfogalmazása létezik. eredetileg Arrow sem egészen így mondta ki.1. . Az egyéni akaratok és a közakarat összekapcsolását pedig a Pareto elv szolgálja.

melyeknél x-et jelöltek meg els®nek és y -t a másodiknak. akkor legalább x vagy y egyikét meg kell választani. mely ∀ (R1 . 4. (4. értelmezési tartománya pedig az egyéni rendelések. értelmezési tartománya pedig az egyéni rendezések tere. mely képe rendezés. teljes aciklikus relációk) (rendezések) (azaz egy SW F egy rendezéseken értelmezett teljesen racionális CCR).2) Definíció: Kollektív döntési eljárás (CCR) egy F leképezés. melyek X fölött értelmezettek.1) Definíció: Társadalmi választási függvény (SCF ) egy olyan függvény. Leképezés csak az értelmezési tartományok és a képterek mások: CCR SDF SW F (a preferenciareláció): (rendezések): (rendezések ): −→ −→ −→ (preferenciarelációk) (reexív. Arrow tételét sokféleképpen lehet bizonyítani. Választási függvények (4. Rn ) prolhoz pontosan egy társadalmi választási függvényt rendel (X. összegezve azokkal. S)-n. majd a (X) fejezetben más úton is bebizonyítjuk a tételt. (4. hogy miért nincs is igazából jó választási eljárás. (4. . .4) Definíció: Társadalmi jóléti függvény (SW F ) egy olyan CCR.146 4. most egy teljesen indukciós indirekt bizonyítást közlünk. (4. TÁRSADALMI VÁLASZTÁSOK ELMÉLETE 4.3) Definíció: Társadalmi döntési függvény (SDF ) egy olyan CCR.1) Megjegyzés: Az el®z® fejezet tételeit felhasználva a fenti deníciókat a következ®képp fogalmazhatjuk át: Mindegyik leképezés egy Rn −→ R. mely ∀ S ∈ S -hez egy kiválasztott C(S) halmazt határoz meg. ahol y az els® és x a második nagyobb mint az összes szavazócédula fele. A tétel megismerése után már nem is t¶nik olyan meglep®nek.1. . . Ha azon szavazócédulák száma. .2. melynek képtere az olyan SCF -ek.

. . . y}).y) . Feltétel: Az irreleváns alternatívák függetlensége: β β α α ha adott (R1 . hogy β β β α α α Ri (S) = Ri (S) ∀ i ∈ N . ekvivalensek. Rn ) és S ∈ S . . . .1. ∀ i ∈ N α globálisan blokkoló F -re (x. 2. (4. . . . N globálisan dönt® F -re (x. 2*. . . . y}) ∀ i ∈ N . Rn )) |S . Rn ) és (R1 . Arrow Tétele: ∃ F. Preferenciák közötti feltételek 1. ha F megengedi diktátor létét. . .1) Tétel: ha F SW F . . ha 1. . akkor F ((R1 . ha i0 globálisan dönt® az F CCR-re. és 2*. SW F melyre teljesül. . y}) 2. . . Feltétel: Bináris irreleváns alternatívák függetlenségének feltétele β β α α Ha adott (R1 . .2) Megjegyzés: a fentieknek megfelel®en.1. 3. . . Rn ). ha megengedi oligarchia létét.y) = F ((R1 . (4. (4. akkor a két feltétel: 2. 4. . . .6) Definíció: Egy N α ∈ N csoportot oligarchiának nevezünk pontosan akkor. Feltétel: A diktatúra kizárásának feltétele (D) F nem diktatórikus. (R1 . Rn )) |(x. . . Rn ) prolok és x.4. . . Rn )) |S = F ((R1 . y) ∈ i∈N α P (Ri ) −→ {x} = F ({x. y ∈ X . Preferenciákon belüli feltételek (4. . Rn )) |(x. akkor diktatórikusnak. ha X ≥ 3 U  korlátlan értelmezési tartomány I  irreleváns alternatívák függetlensége . akkor oligarchikusnak nevezzük. hogy β α Ri ({x. y) ∈ i∈N α P (Ri ) −→ {x} ∈ F ({x. ARROW TÉTELE 147 4. y}) = Ri ({x.4.5) Definíció: Egy i0 ∈ N egyént diktátornak nevezünk pontosan akkor.3. Feltétel: Korlátlan értelmezési tartomány (U ) az F CCR az összes prolon értelmezett. akkor β β α α F ((R1 . .1.

hogy számukra kedvez® alternatíva legyen a gy®ztes. Választóink kedvez®bb pozícióba kerülésükhöz stratégiákat választanak.1) Lemma: Ha ∃ J ∈ N : J globálisan majdnem dönt® F F -re U. legyen z ∈ X \ {x. Választóinkkal kapcsolatban természetesen adódik a feltevés. és . z). hogy J dönt® és Dj (x. A szokásos játékelméleti fogalmakkal a diktatórikusságot akként határozhatjuk meg. P . y) pedig a dönt®séget. TÁRSADALMI VÁLASZTÁSOK ELMÉLETE P  Pareto elv D  F nem diktatórikus Bizonyítás: (4. Így az I feltétel miatt xP z független kell hogy legyen a kiinduló feltevésekt®l. hogy egy koalíció gy®ztes lesz-e. hogy yPi x ∧ yPi z . és az igaz a J -n kívüli személyek preferenciáira tett bármi feltevés nélkül. hogy szeretnék. jelen egyszer¶ esetünkben ez annyit jelent. megmutatva. x és y viszonyában x javára majdnem Bizonyítás: Tegyük fel. avagy sem. Arrow tételét bizonyítjuk. játékosok. SW F mellett és Jelölés: Jelölje Dj (x.2. máris a játékelmélet területér®l ismer®s fogalmak. y) ∧ xPj y ∧ yPj x] −→ xP y és [yPj z ∧ yPi z] −→ yP z a Pareto feltevés miatt. hogy létezik egy egyén. y ∈ XDj (x. ennek deniálásához csak a játékosok és a közülük gy®ztesek csoportjainak meghatározására van szükség. és eszerint szeretnék szavazási stratégiájukat megválasztani. hogy preferenciáikat manipulálják. y} és i ∈ N {j}. hogy xPj y ∧ yPj z és. hogy az el®z® lemmából Dj (x. y) azt. akinek a tagságától függ. y). Manipulálhatóság Ebben az alfejezetben az eddig megismerteket alkalmazzuk a szavazások területére.148 4. Mint az el®z® mondatból világos. de ebb®l: [xP y ∧ yP z] −→ xpZ a P tranzitivitása miatt. akkor J diktátor. A leggyakoribb játékelméleti fogalom az egyszer¶ játék. hogy e fogalmi keretben milyen egyszer¶en belátható a tétel. hogy ∃ : x. Tekintsük akkor: [D(x. I. Tegyük fel. 4. y) −→ Dj (x. stratégiák kerültek elénk. ezért xPj z xP z ez pedig azt jelenti.

hiszen ha yzx-t hazudja. Ha bevezetjük az ellenlépéssel nem manipulálhatóság fogalmát. amely azt jelenti. S®t. Azaz valódi preferenciáik helyett valódi vagy vélt el®nyök reményében más preferenciát mondanak. Ez bizony nem túl dicséretes magatartás. amely után nem jár jobban. Tekintsünk egy példát. akkor igaz az el®z® tételhez hasonló állítás. és az eljárás legalább három alternatívát számba vesz. ennél általánosabb állítás is igaz.1) Példa: (Kelly 1987) Legyen X = x. Gibbard és Satterthwaite tétele kimondja.2. 2. hogy legalábbis ne jutalmazza az ilyen magatartást. hogy ha valaki nem az "igazi" preferenciáját mondja. felül 2) 2 1 x y z xyz xzy yxz yzx zxy zyx x x x x x x x z y x x x x x x y x z y y y y y y y z x y y y y y y z x y z z z z z z z y x z z z z z z 1 y x Az x z prolra a szabály manipulálható 1. amely érzékelteti a fentieket: (4. akkor diktatórikus. hogy a közösségi döntési eljárást úgy kellene megalkotni. játékos is észreveszi. akkor diktatórikus. ha egy eljárás képe legalább három alternatívát tartalmaz és az eljárás ellenlépéssel nem manipulálható. Sajnos ismét negatív eredményhez jutunk. hogy ha egy társadalmi választási eljárás nem manipulálható. az jogosan számíthat mások részér®l is olyan manipulációra. z és N = 1. z y akkor y lesz a végeredmény. hogy ezt a 2. mint amit gondolnak. ami jobban megfelel neki. által. y. rendelkezzék a következ® táblába foglalt preferenciákkal és a táblázat kockáiban jelölt kizet® függvényekkel (oldal 1. azaz legyen stratégiabiztos abban az értelemben.4. ne járhasson jobban. Tegyük fel. MANIPULÁLHATÓSÁG 149 bizonyos szituációkban mást mondanak. A példának két következménye van: . mint ha igazat mond. hogy ha valaki manipulál. Többeknek eszébe jutott. és ezért ® is lódít ez zxy -t mond akkor az eredmény z .

150 4. de ellenlépéssel nem manipulálható. a 2. (4. mivel e lépéssel 2.7) Definíció: A továbbiakban egy egyszer¶ játékon a következ®ket értjük: N. W vétójátékos nélküli. ezért N dönt® minden alternatívapárra. és teljesül N.12) Definíció: G egyszer¶ játék diktatórikus.8) Definíció: monotonitás [M ∈ W és T ⊃ M ] −→ T ∈ W . ha teljesül az irreleváns alternatívák függetlensége. játékos ellenlépése az 1.2) Tétel: (Nakamura 1979) Legyen N. számára rosszabb végeredményre vezetett  x helyett z -re  amely számára a legrosszabb. W egyszer¶ játék vétójátékosok nélkül és |X| < ∞. / N \ M ∈ W.9) Definíció: egy G egyszer¶ játék proper. . (4. jobban jár. (4. ha |X| < ν(G). mintha nem manipulált volna. (4. . és ∩ {M | M ∈ σ} = ∅} (4. és legalább 3 alternatíva van..1) Állítás: G pontosan akkor diktatórikus. (4. y helyett z -t kap  így érdeke az ellenlépést megtenni. W ahol N = {1. (4. számára 2. Bizonyítás: Legyen x. és akkor V elemeit vétójátékosoknak nevezzük. akkor F diktatórikus. W -re a monotonitás. ha ∃ j ∈ N .10) Definíció: egy G egyszer¶ játék er®s. ha er®s és gyenge. ekkor jelölje ν(G) = {min{σ | σ ⊂ W ekkor ν(G) a G játék Nakamura száma. (4. azaz rosszabbul járt. Így példánk manipulálható. melyre M ∈ W ←→ j ∈ M . ha M ∈ W (4. 1. Legyen D az összes olyan koalíció halmaza. 2. ekkor C(RN ) = ∅ pontosan akkor. ha V = ∩{M | M ∈ W } = ∅. y ∈ X x = y és M egy koalíció. ha M ∈ W / N \ M ∈ W.13) Definíció: Ha G = N.3) Tétel: (Arrow lehetlenségi tétele): Legyen F : RN −→ R SW F . 2. ellenlépése hihet®. (4. TÁRSADALMI VÁLASZTÁSOK ELMÉLETE 1. mivel F dönt®.n} a játékosok halmaza és W a gy®ztes koalíciók halmaza (koalíción M ⊂ N M = ∅ értjük).11) Definíció: egy G egyszer¶ játék gyenge.

W. w. (4. R2 . Legyen X = {a. MANIPULÁLHATÓSÁG 151 mely dönt® valamely alternatívapár viszonyában. Legyen z ∈ X \ {x.z. y. Így xF (R)y . z.z. |M | ≥ 2}. x) és Rw |{x. z) és Ru | {x. hogy Rj | {x. RN ) az X -beli nem dominált alternatívák halmaza (szokás csak C(RN )-ként jelölni). Legyen N = {1. x.z. Bizonyítani kell. U = V \ {j} és W = N − V .w} = (z. Így xF (RN )z és {j} dönt® x és z viszonyában. y ∈ X . / Így V = {j} és j dönt® ∀ z z ∈ X \ {x} Hasonlóan megmutatjuk. y. és mivel wF (R)z . X. y ∈ X és S ∈ W . Az irreleváns alternatívák függetlensége miatt feltehet® xRj zRj y és zRi x és zRi y i ∈ W . Legyen R olyan. x. (4.15) Definíció: A játék magja jel: C(N. z} = (x. ekkor x dominálja y -t (RN értelmében S segítségével) x Dom(RN . ekkor C(RN ) = ∅. x-re. hogy Rj |{x. melyre x Dom(RN . W egy egyszer¶ 3 személyes többségi játék. ha ∃ T ∈ W . Dom(R) lehet ciklikus is.w} = (z. Legyen R olyan.w} = (w.3) Megjegyzés: Ha x C(R). z} = y. Mivel j dönt® x és z -re xF (R)z és mivel F Pareto wF (R)x. Legyen V ∈ D |V | ≤ |M | ∀ M ∈ D. w).4. z -re wF (R)z és mivel F Pareto zF (R)x.2. z -re. y. (4. z = w. z -re xF (R)z és mert Pareto zF (R)y . x). akkor az koalícióra stabil. w ∈ X \ {x}. y) és Rw | {x. Ekkor például ha x egyensúlypont és g ∈ X y ∈ C(R). x.z. és legyen R. Mivel j dönt® x. y. ∃ x. hogy V dönt® x és y -ra.w} = (w.14) Definíció: x. akkor y marad. S)y ha xRi y ∀ i ∈ S x dominálja y -t (RN értelmében) x Dom(RN )y . T )y . Így j dönt® minden alternatívapárra. Legyen R. Mivel j dönt® w. R3 ) a következ® R1 a b c R2 c a b R3 b c a . Legyen z ∈ X \ {x. y ∈ X x = y belátjuk. 3} W = {M |M ⊂N . azaz nincs gy®ztes koalíció x felett. y}.2) Példa: (Condorcet Paradoxon). Így wF (r)x és j dönt® w. x. x. Legyen z. (4. míg R fennáll. y}. Mivel V dönt® x és y viszonyában xF (R)y . hogy j minden különböz® alternatívapárra dönt®. hogy Rj |{x. Mivel U ∈ D yF (RN )z . c} és (R1 . ekkor M. z) és Rw |{x. Legyen j ∈ V . V = ∅. 2. b. Tf xRj y meg kell mutatni. és j dönt® w. hogy |V|=1. hogy j diktátor. z} = (z. hogy xF (R)y . z.

. . (4. N (4. ha SY M (H) = Sn . akkor C(RN ) = ∅ pontosan akkor. . . .20) Definíció: egy H SCF neutrális. . hogy N N R1 RN -ból x pozíciójának javításával adódik. ha ∀ RN = (R1 . b ∈ X \ {x} és ∀ i ∈ N aRi b ←→ aR1 b i i ∀ a ∈ X és ∀ i ∈ N xPi a −→ xP1 a és xI i a −→ xRi a. (4. . H Pareto. . y ∈ X π(x)π(R)π(y) ←→ xRy.21) Definíció: Legyen RN és legyen x ∈ X R1 . ahol Sn jelöli N összes permutációját. melyre ∀ x.18) Definíció: Egy H SCF anonim. . . . N N N RN (x) R1 ekkor x ∈ H(R1 ) és H(R1 ) ⊂ M (RN ). . TÁRSADALMI VÁLASZTÁSOK ELMÉLETE Ekkor a Dom(RN )b. . (4. akkor jelölje σ(R) azt a gyenge rendezést. ) anonim és neutrális.17) Definíció: legyen H egy SCF π permutáció N − n π H szimmetriája.4) Állítás: Par ( . ∃ y ∈ X y = x : yPi x ∀ i ∈ N ). π(Rn )) = H(RN ). c Dom(RN )a −→ C(RN ) = ∅. jelölje RN (x) R1 . ha X ∀ π permutációjára és ∀ R = (R1 . . . (4.152 4. ha Dom(RN ) aciklikus ∀ RN -re.22) Definíció: Egy SCF monoton. (4. . . Jelölés: jelölje P ar(RN ) a Pareto optimális alternatívák halmazát (x ∈ P ar(RN ) : x ∈ X és (4.19) Definíció: Legyen π X permutációja R = (R1 . ha i ∀ a. b Dom(RN )c. (4. Rn )-re H(π(R1 ). ekkor azt mondjuk.3) Állítás: P ar(RN ) egy SCF .16) Definíció: legyen H egy SCF P ar(RN ). ha (R1 . . Rn ). Rπ(n) ) jelölje SY M (H) H összes szimmetriájának csoportját. .2) Állítás: G egyszer¶ játék és |X| < ∞. . ha ∀ RN -re H(RN ) ⊂ (4. Rn )-re H(RN ) = H(Rπ(1) . x ∈ H(RN ) és . (4. Rn ).

akkor x ∈ H(R1 ). világos. U = ∅. ahol R(F ) = {x | x = F (RN ) RN ∈ R. .p. Rn ). . (4. . (4. . . Σn π. Γ.p) g -re.4) Tétel: (Peleg) Legyen F egyérték¶ SCF . (4. hogy π(eN )Ri π(eN \M . .4.-jának nevezzük. (4.29) Definíció: Γ = (Σ1 . . RN ) = (Σ1 . hogy F a szigorú rendezéseken értelmezett. egy M egyensúlypontja g(Γ. y M ).4) Megjegyzés: Σi az i-edik játékos stratégiája és π a kizet® függvény. R1 .5) Állítás: Egy H SCF pontosan akkor er®sen monoton. . ha ∀ M ∈ M és ∀ y M ∈ ΣM ∃ i ∈ M . ha F er®sen monoton és |R(F )| ≥ 3. n nem üres véges halmaz és π egy ΣN −→ X függvény. π) egy GF és RN . . Γ-t egy általános választási eljárásnak tekinthetjük. . x ∈ X és RN (x) N N R1 . majd ennek segítségével bizonyítjuk a tételt. RN ) Nash e. Jelölje a g(Γ. RN )-nek. ekkor F diktatórikus. . . . Ti ) ∀ Ti ∈ R. (M. ahol N társadalom tagjai X -b®l választanak. Σn π) játékforma (GF ). . . . (4.2. ha SP A. . ha RN . . RN ).5) Tétel: (GibbardSatterthwaite) Legyen F egyérték¶ SCF . (4. . F ) játékformával. ha RN és x ∈ H(RN ). hogy F SCF ekvivalens egy (R1 . .26) Definíció: Legyen Γ(Σi . Rn )-nel kapcsolatos játékon a következ®t értjük normál formában: g(Γ. Rn ). ha R1 és ∀ i ∈ N és y ∈ X -re i N xPi y −→ xPii y és xIi y −→ xRi . . . Rn . akkor H(R1 ) ⊂ {x} ∪ H(RN ). . ahol R jelöli az S feletti rendezések halmazát. Σn . el®ször feltesszük. . ekkor a Γ és (R1 . (4. akkor F diktatórikus. .28) Definíció: Legyen M ⊂ 2N . (4. QN equilibrium pont (e. . RN )M egyensúlypontja halmazát e. Bizonyítás: két lépésben történik. (4. MANIPULÁLHATÓSÁG 153 (4. . π) és R1 . ha ∀ i ∈ N F (QN )Ri F (QN \{i} . . Ha M1 = {{i} | i ∈ N } ekkor M1 -t a g(Γ. . legyen Γ egy GF és RN eN ∈ ΣN . (4. ahol Σi i = 1. .27) Definíció: Legyen RN .24) Definíció: H SCF -re teljesül az er®s pozitív kapcsolat (SP A) tulajN donság.23) Definíció: Egy H SCF er®sen monoton. . . Ha F nem manipulálható és |R(F )| ≥ 3.p.25) Definíció: Γ = (Σ1 . .

Rk . . . hogy 1.30) Definíció: Legyen M ⊂ N koalíció i ∈ M . gondolatmenetével belátható. tf zRi t. Mivel ∃ t 1 ≤ t ≤ n. . R)-re. hogy z ∈ B . N RN . ekkor be kell látnunk. . x. RN )-ra. Rk+1 . Mivel j diktátor ∗ ∗ ∗ F ∗ -ra. n. be kell látni. hasonlóan egyensúlyi pont a g(F. . . . k ∈ M −→ Rk = R és / 2. Tekintsük RN -t és legyen z = F (RN ) és B = {x | x ∈ R(F )} és xRj y ∀y ∈ R(F ). / ∗ ∗ N Legyen Rk = (R1 . Így ∗ . Rk ) k = 0. akkor R nem N )-re (mivel F (RN ∗ )R F (R∗ )). . Rk . x = t. Tegyük fel. hogy / M -nek ellenlépése van i R manipulációjával szemben az R prolra. hogy w0 = F (R / n wt−1 ∈ B és wt ∈ B . . ekkor zRi t ⇐⇒ zRi t mint el®bb. . és F (Rn )Pj F (R n). akkor ∃ RN . Peleg tétele miatt elég bizonyítani. Rt−1 )-re. Tf F a szigorú rendezések terén értelmezett. Legyen wk = F (R1 . ha ∃ R prol. . ha t = j . Világos N ) = z ∈ B és w = F (RN ∗ ) ∈ B . . y} válasszuk szét a következ® eseteket. akkor Rt nem egyensúlyi pont a g(Γ(F ). ∗ i) z = y így zRi t pontosan akkor. ekkor zRi t és R II. ha i R-b®l R -ra történ® manipulálása az R ellenlépésre ∀ j ∈ M -re n F (Rn )Pj F (Rn ). mivel xPj y ∀x ∈ B és y ∈ N N R(F ) − B). Rt )-re. n). (4. . Rk ) k = 1. hogy F ∗ = F |LH ekkor F ∗ nem manipulálható. . hogy Rj = Rj h ∗ ∗ ∗ th−1 (Ri ) y = th−1 (R) = t(Rh ) és Ri |X \ {x. Rk+1 . F (R) = t. ha zRi t. . Így az ellentmondást megmutattuk. F (RN ∈ B . akN N kor Rt−1 nem egyensúlyi pont g(Γ(F ). Ha t = j . F (Rn )Pi (F (R ). y} = Ri |x \ {x. TÁRSADALMI VÁLASZTÁSOK ELMÉLETE I. . melyre BRj (X \ B) és (X \ B)Ri B ∀ i = j / (ahol BR(X \ B) jelöli.154 4. N nem egyensúlyi pont g(F. ii) z = y akkor. ekkor I.31) Definíció: Egy ellenlépés hihet®. hogy F diktatórikus legyen j a diktátor F ∗ ra. (4. . . R ∗ ∗ ha tRi z RN nem egyensúlyi pont g(F. Indirekt ∗ ∗ módon tf z ∈ B legyen RN ∈ LN . hogy F er®sen monoton. tf az ellenkez®jét. . . ha j = i és x = t (R) = ∃ y ∈ X i ∈ N és 1 < h ≤ n. akkor azt mondjuk. RN -b®l kapjuk x pozíciójának javításával és F (R1 ) = z z = t. hogy ∀ b ∈ B -re és ∀ a ∈ X \ B bRa). ha ∗ x = t. hogy j diktátor F -re is.

(4. ha ellenlépéssel nem manipulálható és |R(F )| ≥ 3. amelynek van hihet® ellenlépése. akkor F diktatórikus. ha F i által manipulálható.4. akkor ∃ S koalíció. ha ∀ RN -re és Vi -re. . MANIPULÁLHATÓSÁG 155 (4.2.6) Tétel: Legyen F SCF .32) Definíció: egy F CCR nem manipulálható ellenlépéssel.

TÁRSADALMI VÁLASZTÁSOK ELMÉLETE .156 4.

amelyeket mindenfajta el®zetes etikai felkészültség nélkül elvárnánk:  Ilyen elv az általános alkalmazhatóság. hogy igazságosság elvünk képes legyen bármilyen helyzetben dönteni. mind más egyének helyzetér®l ítéletet alkotnak. Azaz vannak különböz® egyéneink különböz® helyzetekben. fejezet Elosztási igazságosság Az igazságosság fogalmát nagyon gyakran használjuk anélkül. A következ®kben az eddig követett gondolatmenetbe beágyazva kívánjuk az igazságosság fogalmát meghatározni. hogy a személyek között igazságossági elvünk nem tesz különbséget. amely azt fogalmazza meg. hogy ez utóbbi helyzet közösségi szinten igazságosabb állapotot eredményezett-e avagy sem. az egyének mind saját helyzetükr®l. hogy ennek szabatos meghatározását megkísérelnénk. A következ®kben szerényen vázoljuk három "jól deniált" koncepció alapjait. egyes helyzeteket rosszabbnak. azaz azt a függvényt. akkor az igazságossági elv se különböztesse meg ®ket. ekkor hogyan tudnánk azt meghatározni.  Pártatlanság. Vezessük be az általánosított hasznosságfüggvény fogalmát. Egyes egyének átkerülnek más helyzetekbe. mely az egyének saját helyzetével és más egyének helyzetével kapcsolatos ítéletét fejezi ki. azaz az. Próbáljuk számba venni azokat az elveket. Ez a kérdés mindenfajta etika alapkérdése.  A függetlenség elve: ha két helyzetre vonatkozóan az egyéni ítéletek ugyanazok. számos kontextusban deniálhatjuk.5. másokat jobbnak tartanak. Így igazságfogalmunk társadalmi állapotokat (vagy állapotok rendszerét) ha157 . Azaz az egyének a lehetséges alternatívákat összemérik részint aszerint. hogy abban a pozícióban milyennek ítélik a saját helyzetüket és más egyének helyzetét. E fogalmat számos értelemben szoktuk használni.

állapot (Pareto értelmében) jobb. és így ezen lehetséges állapotokat rendezi gyenge értelemben (ha ténylegesen is rendezésr®l van szó. ELOSZTÁSI IGAZSÁGOSSÁG sonlítja össze. azaz a két állapotot nem tudjuk rendezni. így Suppens elve az 1. hogy két egyénünk van. egy hindu és egy muzulmán. A példából is látszik. hiszen mindenki jobban jár.-beli helyzetét. hogy az igazságelv ne legyen érzékeny az egyének permutációjára. akkor azt mondjuk. a hindu számára pedig a 2 disznó 0 marha. Suppes elve azonban nem így jár el. így a Suppes-i elv nem teljes igazságelv. hogy az egyéni hasznosságokban nem következik be romlás. "amit nem akarsz magadnak. Képzeljük el a következ® helyzetet: 1.-nál. belátható. hogy nem tételezi fel azt. hogy a fenti ítéletek általánosak abban az értelemben. mint egy másikat. Suppes elve ezt úgy fogalmazza meg. és állítja róluk. mint az 1. hogy az egyik állapot Suppes-i értelemben igazságosabb a másiknál. hogy egy állapotot legalább olyan igazságosnak tart. hogy igazságosabbak vagy kevésbé igazságosak egy másik állapotnál (állapotrendszernél). hogy ha más helyzetét megítéljük. Mint ismeretes. ha létezik az egyéneknek olyan felcserélése.158 5. ellenben B és C 1. Mindenfajta igazságossági elv egyik alapkoncepciója az emberek felcserélhet®ségének. hogy a 2. hogy Suppes elvének alaphibája. hogy az egyéneket nem tudjuk a Suppes-i elvnek megfelel®en egymás között felcserélni. állapot Muzulmán 2 disznó 0 marha 0 disznó 1 marha Hindu 0 disznó 2 marha 1 disznó 0 marha Világos. akkor teljes igazságossági elvr®l beszélünk). állapot 2. a viszonyok megfordíthatóságának elve. hogy mindenkié azonos az adott helyzetben. a marhát nem. állapotbeli helyzetét rosszabbnak ítéli. Az els® látásra igen szimpatikus elv egy árnyoldalát mutatja Sen példája. akkor azt a másik ember néz®pontjából . 3 1 1 azaz A az 1. ne tedd másnak". ami nyilvánvaló képtelenség. akkor feltéve. és ha legalább egy egyénnél javulás következik be. állapotot jobbnak ítéli a 2. Tekintsünk egy példát: Legyen három személyünk és két állapotunk és az egyének értékelése a következ®: A B C 1. állapot. 2 3 3 2. Tegyük fel. állapotbeli helyzetét ítéli jobbnak. a hindu a disznóhúst fogyaszthatja. a muzulmán pedig fordítva. mivel a muzulmán számára a legjobb helyzet 1 disznó 2 marha. mint 2. Ez a mi fogalmainkkal azt jelenti.

1. 2.159 tegyük. és hasznosságértékelések a következ®k: 1. ha együtt jár a legrosszabb helyzet¶ek helyzetének nagyobb mérték¶ javulásával. 2. míg Pareto értelemben (mivel egyik jobban jár. így igen könny¶ példákat mutatni az elv fonákságaira. Rawls koncepciója szerint mindkét elvet alkalmazni kell. jobb. a javak és lehet®ségek felosztására. . helyzetet ítéli jobbnak. és így hasonlóan a Rawls-i elvhez. hogy a jobb helyzet¶ egyének helyzetének javulása csak akkor igazságos. akkor könnyen láthatjuk. A 2 100 B 1 1 Az elv szerint 1. így nem érzékeny a szintekre. a jövedelem (és általában az életlehet®ségek) felosztásáról szól és egyfajta esély egyenl®ség követelmény. ugyanolyan igazságos. A 20 20 B 10 3 C 1 2 Rawls elve szerint 2. A két elvet Rawls útmutatása szerint lexikograkusan kell alkalmazni (azaz az els® a fontosabb). igazságosabb. B . mint 1. Social and economic inequalities are to arranged so that they are both (a) to-the greatest benet to the least advantaged (b) attached to oces and positions open to all under conditions of fair equality of opportunity. Rawls ezt dierenciaelvnek nevezi. Rawls igazságossági elve a fenti koncepciótól néhány alapkérdésben eltér.. Ha ezt feltesszük. B. hiszen B állapotában nem történt változás. Hasonló példa a következ®: 3 egyén: A. Each person is to have equal right to the most extensive basic liberty compatible with a similar liberty for others 2. Rawls elve nem beszél az összesség jólétér®l. könny¶ példát mutatni a fonákságokra. így nem érzékeny az egyenl®tlenségekre. Az els® elv a polgári szabadságjogokat fogalmazza meg. és 2. Legyen 2 egyénünk: A. 2. és két állapotunk 1.. és ezt fogalmazza meg. 2. amelyet mint maximin szabályt szokás idézni. C . míg a második. Az utilitárius koncepció a társadalmi összhasznosságot méri.. érzékeli. mivel C helyzete javult. a másik pedig nem jár rosszabbul) 2.. hogy Suppes elve is a 2. állapot: 1. azaz az esélyegyenl®ségek növekedése igazságtalan Rawls szerint. Rawls híres két princípiája ekként hangzik: 1. és a koncepció ordinális.

. A két elv így olyan távoli egymástól. A fenti fejtegetés megfordítottja igaz Bentham elvére. Ha össze akarjuk hasonlítani a két teljes igazságossági elvet. és semmit nem mond a javak elosztásáról. .160 5. Bentham-i értelemben igazságosabb. másrészt valamiféle egyenl®ségelvet. ii) Er®s Pareto elv ∀ (u1 . hogy nem deniálja a köz javát. . hogy mindenki "jóléte" jelent®sen b®vülhet és csak egy csekély számú szegény réteg helyzete nem javul. átválthatóságot. kizárja a "jólét" és az "egyenl®ség" közötti átjárást. addig a Bentham-i koncepció az állapotok összemérhet®ségét teszi fel. A fenti két ok miatt (ordinalitás és egyéni felosztás) Rawls elve mindenfajta folytonosságot (és így stabilitást) nélkülöz. A 50 100 B 50 1 A 2. ELOSZTÁSI IGAZSÁGOSSÁG 1. mivel ebben az összhasznosság nagyobb.1) Definíció: Pareto elv a kiterjesztett hasznosságfüggvényeken i) Pareto elv ∀ (u1 . y) ∈ P ekkor [x ∈ S −→ y ∈ C(S)] Ri i∈N ∀ S ∈ S. y ∈ X ha (x. ha képe kvázirendezés X -n. hogy egy olyan igazságosságelvet. akkor hangsúlyoznunk kell a kiindulópontok különbségeit. y ∈ X ha (x. i∈N ∀ S ∈ S. ezt Rawl elve nem engedi meg azzal. az általános alkalmazhatóságot. un ) ∀ x. Míg Rawls koncepciója az állapotok ordinális összehasonlíthatóságából indul ki. mint 1. források. nem lehet konstruálni.2) Definíció: Igazságosság: egy w : U −→ X leképzést igazságossági elvnek nevezünk. a Bentham-i elv ennek pont a duálisa. és nem beszél a javak összességének b®vülésér®l mint célról. (5. . azaz az u ∈ X×N -r®l w(u) ∈ X -re képez® leképzés. (5. un ) ∈ U és x. A Rawls-i elv a javak. egyének közötti elosztásáról szól. 2. a függetlenséget és a pártatlanságot kielégítse. . a javak összességének b®vülése mint cél az elv sarkköve. Tekintsünk egy egyszer¶ példát ennek érzékeltetésére. mely mindkét elv f® követelményeit: a kardinális teljes összehasonlíthatóságot. a Rawls-it és a Bentham-it. y) ∈ ekkor [x ∈ S −→ y ∈ C(S)] P (Ri ). Tegyük fel. . állapot. . akkor w-t teljes igazságossági elvnek nevezzük. Ha w(u) rendezés X -n ∀ u ∈ U -ra.

(5. . . . . i). i)Rj(y. n)) = (u(y. azaz . i) ≥ i=1 u(y. .1) Állítás: ws igazságossági elv (azaz képe kvázirendezés. ws (u) kiterjesztése. i)Ri (y. 1). reexív és tranzitív).6) Definíció: Azonosság elve: ∀ x. (5. . de nem teljes igazságossági elv.1) Megjegyzés: a fenti állítás az azonosság elvének feltevése nélkül nem igaz. y) ∈ I(wR (u)). (5.4) Definíció: Bentham-i igazságossági elv (wB ): n n (x. y ∈ X. i)}]. (u(x. i) ←→ ∀ j(x. i i (5. ahol jelenti: u1 = (u1 . . és = a következ®t i)-nél (x. u1 ) 1 n és (u2 . 1). u(x. (5. 1). u(x.3) Definíció: Suppes-i igazságossági elv (WS ) (x. . (5.5) Definíció: Rawls-i igazságossági elv (wR ): (x. . n)). y) ∈ wB (u) ←→ i=1 u(x. ii)-nél (x. .1) Tétel: (Sen 1970) Az azonosság elvének feltevése mellett a Pareto elv összeegyeztethet® a Suppes-i igazságossági elvvel és ∀ x. π(i)) ∀ x. r − 1}u1 = u2 i i u1 > u 2 r r u1 = u2 ←→ ∀ i ∈ N : u1 = u2 . u(x. . y) ∈ wR (u) ←→ vagy i) ii) (u(x. y ∈ X [∀ i{(x. i) ≥ u(y. y ∈ X xP y −→ xws y. n)) (u(y.7) Definíció: Pártatlanság (IM ) ∀ u ∈ U -ra w(u) ws (u) ⊂ w(u) és P (ws (u) ⊂ P (w(u)). 1). (5. . . u2 ) = u2 ←→ ∃ r ∈ N 1 n ∀ i ∈ {1. ∀ x.161 (5. y ∈ X. u(y. . . y) ∈ P (wR (u)). y) ∈ ws (u) ←→ ∃ π ∈ ΠN ∀ i ∈ N. . u(y. n)).

akkor kardinális összehasonlíthatóságról beszélünk. ELOSZTÁSI IGAZSÁGOSSÁG (5. hogy ∃j és k ∈ N . i)) ∀ (x.12) Definíció: SenHammond egyenl®ség: Ha u és x. i) = f (u2 (x. mely kielégíti az általános alkalmazhatóság. j) > u(x. a pártatlanság és a Sen Hammond egyenl®ség elveit. melyre: u(y.11) Definíció: Függetlenség: (I ) ha u1 . hogy ∀ x ∈ S ∀i ∈ N u1 (x. akkor w(u1 ) = w(u2 ). i) = u2 (x. j) > u(x. melyre u1 (x. (5. k) > u(y. i).2) Tétel: (Suzumura 1978) wB az egyetlen teljes igazságossági elv. (5. . amely kielégíti az általános alkalmazhatóság. (5. a függetlenség. y) ∈ w(u). i) = u(y. y ∈ X -re xws y −→ zwR y és ws ⊂ wB . (5.4) Tétel: (Sen 1970) adott x.3) Tétel: (Hammond 1979) wR az egyetlen teljes igazságossági elv.9) Definíció: Kardinális összehasonlíthatóság (CU ): ha f lineárisfüggvény a fenti denícióban. pártatlanság és a kardinális összehasonlíthatóság feltételeit. függetlenség. (5. (5. k) és ∀ i ∈ N \ {j. ha u1 és u2 olyanok. k} : u(x. i) akkor (x. y ∈ X olyanok. u2 olyanok. hogy ∃ f monoton növ® valósfüggvény. i) ∈ X ×N akkor w(u1 ) = w(u2 ).8) Definíció: Ordinális összehasonlíthatóság (OL). (5.162 5.10) Definíció: Általános alkalmazhatóság (U ) w ∀ u ∈ U -ra értelmezett.

mind a másik fél helyzetére vonatkozóan (jelölje ezeket (x1 . Nash megoldása a felek relatív hasznainak szorzatát maximalizálja. hanem megkísérlik maguk között elosztani a tortát. mégpedig a játékelméletb®l oly jól ismert Nash megoldáshoz. Ekkor (x1 − y1 )/x1 hányados a két javaslat különbségének aránya.) 163 . és így az eljárás lépésenként konvergál. az els® játékos akkor tesz koncessziót Zeuthen szerint. magatartását. A torta elosztásában részt vev®k most viszont nem várnak valamiféle objektív elosztási módszerre. Nyilvánvalóan mindenki javítani kíván helyzetén (azaz racionális ebben az értelemben). Az els® játékos nyereségéhez képest Zeuthen evvel a hányadossal kívánta mérni az els® játékos engedményét. A következ® lépésben a második játékos tesz koncessziót. amikor nincs megállapodás. és ezt a status quót kívánják a játékosok a saját érdekeiknek megfelel®en módosítani. hogy valamiféle összességi maximumot keres. (y1 . ha: (x1 − y1 )/x1 ≤ (y2 − x2 )/x2 és fordítva a második félre. y2 )). (Abban az értelemben analóg a már megismert utilitárius elvvel. azaz a status quóhoz képest elért el®nyeik sorozatát. melynek a kölcsönös engedmény a kulcsa. fejezet Alkudozáselmélet Képzeljük el a következ®kben. x2 ) ill. legyen kiindulási pontunk a (0. tegyük fel. hogy mindkét javaslat Pareto eciens. Mindegyik játékos el®áll javaslatával mind a saját megkívánt helyzetére.0) azaz az a helyzet. képzeljünk el két felet. Egy alkudozási folyamat mindig valamilyen helyzetb®l indul ki. hanem a maguk aspirációit másokkal alkudozva próbálják érvényesíteni. a munkaadót és a munkavállalót. hogy ama bizonyos "tortát" kell elosztani. Kíséreljük meg a fenti alkudozási folyamatot valamiképpen megoldani! Induljunk ki Zeuthen eredeti megfontolásából.6. azaz nem valamiféle igazságkritérium alapján vélik a tortát elosztandónak. nem tör®dve és nem is vizsgálva az egyes felek céljait.

és független a status quótól. S) ∈ A. hogy a maximális engedmény minimalizálása ekvivalens a minimális engedmény maximalizálásával. (Gauthier megmutatta. n} és (d. . . f : A −→ Rn függvény. azaz minden egyes lehetséges megoldásalternatívára van olyan fél. (6. S) ∈ S ∀ (d. (6. A fenti elméleti keretek és a hétköznapi magatartás kapcsolatáról csak napjainkban indultak meg vizsgálatok. Érdemes megjegyeznünk azonban azt. konvex ⊂ Rn (S az elérhet® hasznosságvektorok halmaza). hogy a játékosok egymást gyelve a lehet® legkisebb koncessziót kívánják tenni a maximin elvvel. S) pár 1. Egalitáriusnak egy megoldást akkor nevezünk. ha pedig ez a skalár 1. . hogy mindenki egyenl® részt kap. ami azt jelenti. A fent ismertetett megoldások semmit nem állítanak a hétköznapi helyzetekben követett alkudozási magatartásról.2) Definíció: Legyen B n az n játékos alkudozási helyzetének halmaza. ∃ u ∈ S . Ekkor megoldásnak azt a pontot választják. . és némileg eltér® tulajdonságokkal karakterizálhatók. 3. Gauthier. így a jobb pozícióból induló szükségképpen abszolút értelemben többet kap az osztozkodásnál. S kompakt. . akkor szimmetrikus egalitárius megoldásról beszélünk. ha a (Kalai és Smorodinsky értelemben vett) koncessziókat minimalizálja. akkor a megoldás f egy A ⊂ B n . melyek számukra az elérhet® maximális nyereséget jelentik. melyre a felek lehetséges maximális nyereségének és a status quo távolságának aránya a megoldás és a status quó távolságához minden fél számára azonos. d ∈ S (d a hasznosságvektor a status quó pontban). mely az egyének számára racionális (azaz nem járnak rosszabbul. ha a játékosok relatív el®nyei egymás skalárszorosai. melyre d < u. azaz azt. aki számára van kedvez®bb megoldás (azaz igazi alkudozási helyzet van).164 6. ha a felek között érdekkoniktus van.) Így egy megoldást Gauthier megoldásnak nevezünk. A fenti megoldási koncepciók esetenként jelent®sen különböz® végeredményre vezethetnek. mint a kiindulási helyzetükben). melyre f (d. akkor nincs olyan alkudozási megoldás.1) Definíció: Alkudozási helyzeten a következ®t értjük: adott N = {1. egyben azonban közösek: mindegyikük a status quóhoz mért relatív helyzetre fogalmazza meg állítását. 2. Kalai és Smorodinsky gondolatmenetét ötvözte Rawls-éval. ALKUDOZÁSELMÉLET Kalai és Smorodinsky megoldása szerint a lehetséges alternatív megoldások között a feleknek vannak kit¶zött céljaik (és e célokat ideális pontnak nevezzük).

1) Példa: S jelölje az egyes egyének hasznosságát egy adott alternatíva megvalósítása esetén. ha nem szimmetrikus Nash megoldás. S) = arg max[ λ.3) Definíció: Adott (d. S)) = f (π(d). S) ∈ B n n f (d. vagy gyengén) racionális S -ben d-nél. (6. (6. . S)-re és u ∈ Rn -n u-t individuálisan racionálisnak mondjuk. . S) individuálisan (er®sen. azt mondjuk. ha u > d.8) Definíció: Nash megoldás: n személyes nem szimmetrikus Nash megoldás a következ® függvény f : B n −→ R. hogy a megoldás gyenge Pareto optimális. u er®sen individuálisan racionális. j} és xi < yi és xj > yj . y ] . S) ∈ B f (d. π(S)). j ∈ N ∃ x ∈ S xk = yk ∀ x ∈ N \ {i. hogy (d. akkor w = u. S) az egyetlen olyan pont. f megoldás szimmetrikus (anonim). mely maximalizálja a i=1 (ui − di )-t S -ben. mely α ∈ Rn α > 0-ra ∀ (d. (6. hogy gyengén racionális. hogy u Pareto optimális. (u − d) ] = arg max[ λ. S) ∈ B . (6. ha ∀ (d. ha w ≥ u.7) Definíció: Legyen π ∈ Π permutáció. (6.1) Tétel: (Nash 1950) Egy megoldás Pareto optimális. teljesül az irreleváns alternatívák függetlensége. ha ∀ (d. S) párra f (d. ha u ∈ S és ∀ w ∈ S . ha ∀ w ∈ S w > u. S) gyengén Pareto optimális. azt mondjuk. melyre i) ii) iii) ∀ x ∈ S x ≥ d (racionalitás) (x ∈ S ∧ d ≤ y ≤ x) −→ y ∈ S ha d < y ∈ S akkor ∀ i.6) Definíció: A megoldás er®sen vagy gyengén individuálisan racionális ∀ (d.5) Definíció: Azt mondjuk. ahol π(S) = (π(u) u ∈ S . .9) Definíció: Utilitárius megoldás: egy megoldást utilitáriusnak nevezünk. S) ∈ B π(f (d. ha ∃ λ ∈ R súly. (6. (6. ha u ≥ d (ui ≥ di i = 1.4) Definíció: Jelölje B n n játékos alkudozási helyzetének halmazát n B1 ⊂ B n .). er®sen individuálisan racionális. f (d. melyre n n B0 ⊂ B1 . és skála an transzformációtól független pontosan akkor.165 (6. (6. és legyen d a status quó pont.

melyre µj − dj µi − di = Ii − di Ij − dj ∀ i. S) ∈ B0 és (b. ekkor I -t ideális pontnak nevezzük. ha Q P ∀ (a. (6. . ha ∀ α > 0 ∀(0. folytonos és szimmetrikus. ha ∃ w ∈ T ui = wi ∀ i ∈ Q. S)-b®l adódik új ágensnek bevezetésével. . . ha a ∈ Rn (d. a + S) = a + f (d. ALKUDOZÁSELMÉLET . . S) ⊂ B0 f (0. ha f Pareto optimális. . d) alkudozási helyzet I ideális ponttal.14) Definíció: Azt mondjuk. .166 ahol 6. S) − dj ) ∀ i. hogy f megoldás ágensekben monoton. j ∈ N. és λi (fi (d. (6. és ha ∃ λ súly ∀ (d. Q P (6. Sn ) ∈ S + }. (6. d) ∈ S maximális. (6. T ) ∈ B0 -re. akkor µ(S. (6. S)-b®l adódik új ágensek bevezetésével. T ) ∈ B0 és Q < P . hogy (b. Ha λ = 1. S). S) ∈ B . ha a KalaiSmorodinsky megoldás. S) ≤ fiP (b. mely (a. .15) Definíció: Jelölje I(I1 . αS) = αf (0. hogy ha adott (a. ha i) ii) ai = bi ∀ i ∈ Q u ∈ S pontosan akkor. szimmetrikus.13) Definíció: Azt mondjuk. In ). (6. S).10) Definíció: Egalitárius megoldás: f egalitárius megoldás. a skalárszorzás jele. (6. fiQ (d. (6. . ha szimmetrikus egalitariánus megoldás. az irreleváns alternatívák függetlenségét. ahol S + = {x ∈ S : x > d}. T ) ∀ i ∈ Q.16) Definíció: KalaiSomrodinsky megoldás: (S. ahol Ii = sup{Si (S1 . T ) (a.11) Definíció: f megoldás mozgatásinvariáns. invariáns az an transzformációkon és ágenseken monoton. S) ∈ B0 és (b. S) ∈ B f (a + d.12) Definíció: f megoldás homogén. ágensekben monoton.2) Tétel: (Thompson 1983) Egy megoldás B -n pontosan akkor elégíti ki a gyenge Pareto optimalitást.3) Tétel: Egy B0 -on értelmezett megoldás pontosan akkor Pareto optimális. akkor f -t szimmetrikus egalitárius megoldásnak nevezünk. j ∈ N. . S) − di ) = λj (fj (d.

. hogy érdekkoniktus van. (6.19) Definíció: Adott S és u esetén pontosan akkor mondjuk azt. (6. akkor a Gauthier megoldás ∃ és azonos a KalaiSmorodinsky megoldással. melyre min i∈N yj − d j xi − di > min j∈N Ij − dj Ii − di ∀ y = x y ∈ S+ .1) Megyjegyzés: A Gauthier megoldás nem mindig létezik. j ∈ N i = j és xj − dj yj − d j xi − di yi − d i > > > Ii − di Ii − di Ij − dj Ij − dj ∀ k ∈ N \ {i. .1) Állítás: Ha (S. . . (6. (6. hogy yi = max{si : (s1 . d) ∈ A I ideális ponttal y ∈ S . hogy a g megoldás független a status quó ponttól. ha ∀y∈S i ∈ N. mely kielégíti az an transzformációkra történ® invarianciát. Ik − dk Ik − dk és y = f (S. azaz az alternatívák száma nagyobb kett®nél.167 (6. (6. akkor ∃ megoldás. mely invariáns az an transzformációkra gyengén Pareto optimális és teljesül rá SenHammond egyenl®ség. ha ∃ x ∈ S .20) Definíció: Azt mondjuk.4) Tétel: (KlemischAhlert 1988) ∃ ! megoldás B0 -ban. d) er®sen Pareto optimális. Ha adott alkudozási szituációban érdekkoniktus van. ahol D a status quó pontok halmaza. d) n (6.5) Tétel: (Klemisch-Ahlert 1988) Ha |S| > 2. mely kielégíti a gyenge egyéni racionalitás és a status quo függetlenség feltételeit. . j} yk − d k xk − dk = . ha ∀ d1 . (6. akkor ∃ alkudozási megoldás.18) Definíció: SenHammond egyenl®ség f megoldás A-n és (S. a gyenge egyéni racionalitást és a függetlenséget az irreleváns alternatíváktól. d) ∈ B és µ(S.6) Tétel: (Klemisch-Ahlert 1988).17) Definíció: Gauthier megoldáson azt az x ∈ S -t értjük. d2 ∈ D-re g(d1 ) = g(d2 ). és azonos a Gauthier megoldással. (6. melyre ∃ i. sn ) ∈ u(S)}.

168 6. ALKUDOZÁSELMÉLET .

[13] Filep László: Játékelmélet. Avinash and Skeath Susan: Games of Strategy. London. 1995. 2002. 169 . Cambridge. III. [10] Danielson. Ken: Playing fair: game theory and the social contract. ed:. [2] Aumann. 1989. Handbook of Game Theory with Economic Applications I. Cambridge MA: MIT Press. 1992. Cambridge: Cambridge University Press. CA: University of California Press. [5] Bicchieri. [3] Axelrod. [8] Binmore.C Heath. Robert: The evolution of cooperation. Robert: Lectures on Game Theory. Morality.Norton.Irodalom [1] Aumann. 1984. Peter. 1992. [9] Binmore. Amsterdam. 1992. Brian: Theories of Justice. eds. Dalla Chiara. Knowledge. C. Berkeley. [4] Barry. Avinash and Barry Nalebuff: Thinking Strategically. Belief. Robert J. 1994. New York and Tokyo: Elsevier. 1989. Cambridge: Cambridge University Press. New York: W. and Sergiu Hart: (editors). 1999. [7] Binmore.. Ken: Just Playing. [11] Dixit.Norton. Westview Press. MA: MIT Press. New York: Oxford University Press. [12] Dixit. and Evolution.. 1998. FILUM. Cristina: Rationality and Coordination.W.W. New York: W. Modeling Rationality. 1999. 1993. II. 1991. 1998. Ken: Fun and games. and M. New York: D. and Strategic Interaction. New York: Basic Books. [6] Bicchieri.

Robert Duncan and Howard Raiffa. [29] Luce. Cambridge. Princeton: University Press. Princeton: Princeton University Press. The Theory of Learning in Games. . 1997. [16] Fudenberg. Cambridge University Press. Varoufakis (1995). David: Morals by agreement. 1988. S. and Y. 1991. Judgement under Uncertainty. [26] Kalai. Slovic. John: Rational behavior and bargaining equilibrium in games and social situations. Robert: Game theory for applied economists. Econometrica 43 (1975): 513-18. Cambridge: Cambridge University Press. [23] Harsanyi. Chicago: University of Chicago Press. MA: MIT Press. Cambridge. 1983 [25] Kahnenman. Oxford: Oxford University Press. [19] Gibbons. [21] Hargreaves Heap. 1992. 1957. Reinhard Selten: A General Theory of Equilibrium Selection in Games. New York: Willey. D. and A Tversky. edn. David: Game Theory and Economic Modelling. P. 2nd. Herbert: Game Theory Evolving. Games and decisions. Richard: The Logic of Decision. London: Routledge [22] Harsanyi. Ehud and Meir Smorodinsky: "Other Solutions to Nash's Bargaining Problem". [24] Jeffrey. Levine. 2000. KJK 1977. Cambridge. Princeton: Princeton University Press. John Wiley 1995 [18] Gauthier. 1990. MA: MIT Press. John. 1998 [17] Gardner Roy: Games for Business and Economics..170 Irodalom [14] Forgó Ferenc & Szép Jen®: Bevezetés a játékelméletbe. [28] Kuhn. Oxford: Oxford University Press. 1977. [27] Kreps. Harold (ed): Classics in Game Theory. 1982. Drew and Jean Tirole: Game Theory. [15] Fudenberg. Drew and David K. Game theory: A critical introduction. [20] Gintis. 1986. Cambridge MA and London: MIT Press.

[38] Rapoport. Bargaining and Markets. and Ariel Rubinstein. [42] Smith. Jean: The Theory of Industrial Organization. Cambridge. [34] Myerson. 1989 [45] von Menachem.ed New York: New York University Press. New York and Oxford: Oxford University Press. The Strategy of Conict. MA: Harvard University Press. New York and Melbourne: Cambridge University Press. MA: MIT Press. Ariel Rubinstein: A Course in Game Theory. Molnár Sándor: Bevetés a játékelméletbe m¶szaki alkalmazásokkal. 1994 [33] Moulin.Irodalom 171 [30] McMillan. 1982. Herve: Game Theory for the Social Sciences. Martin.C. 1994. Game Theory for Political Scientists. Cambridge: MIT Press.. [41] Shubik. [39] Savage. Cambridge. James D. Cambridge. 1960. Social Choice and Welfare 1 (1984): 1-24. MA: Harvard University Press. [40] Schelling. 1990 [37] Osborne. 1966.: Game theory and political theory. Strategies and Managers. John. Martin J. Maynard: Evolution and Theory of Games. 2nd. A: Two-person game theory. P. and Maja Bar-Hillel: "On Dividing Justly". Ann Arbor. Leonard: The foundations of statistics. Cambridge. 1986. MA: MIT Press. Cambridge. MI: University of Michigan Press. 1972. John. M¶szaki Kiadó [44] Tirole. 1991. Martin: Game Theory in the Social Sciences. Thomas. 1986. Games. [43] Szidarovszky Ferenc. [35] Ordeshook. 1984. San Diego: Academic Press. Roger: Game Theory: Analysis of Conict. Princeton NJ: Princeton University Press. [36] Osborne. 1992 [31] Maynard Smith. Cambridge: Cambridge University Press. Cambridge. Evolution and the Theory of Games. 1982 [32] Morrow. . UK: Cambridge University Press. New York: Dover.

1984. Game theory: Concepts and applications. 41. Quantitative Applications in the Social Sciences Series No. CA: Sage Publications.172 Irodalom [46] Zagare.. . Thousand Oaks. F.

84 kardinális összehasonlíthatóság. 150 evolúcióra stabil halmaz. 88 er®s játék. 89 általános alkalmazhatóság. 153 gyenge játék. 17 Condorcet Paradoxon. 40 . 160 indukció hátrafelé. 39. 49 játékok extenzív formája. 59 ismételt Cournot-játék. 79 extenzív játékok normál alakban. 60 kétszemélyes zérus összeg¶ játék.Tárgymutató x elosztás dominálja y elosztást. 162 kernel. 53 információfüggvény. 85 kooperatív játékok átvihet® nyereménnyel. 154 elosztás. 164 Allaisparadoxon. 64 egyszer¶ játék. 65 Bentham-i igazságosság. 83 konstans összeg¶ játék. 83 korrelált egyensúly. 64 Bayes-i játékok Nash egyensúlya. 36 kiegyensúlyozott súlyok. 150 Hammond 1979. 162 hasznosságfüggvény. 12 Kakutani. 112 alkudozási helyzet. 47. 82 evolúciós egyensúly. 167 GibbardSatterthwaite. 15. 17. 112 diktatórikus játék. 162 hatalmi index. 129 igazságosság. 152 Bayes-i játékok. 131 anonim. 38 egalitárius megoldás. 162 fogolydilemma. 109 KalaiSomrodinsky megoldás. 166 egy Bayes-i játék. 75 iterált dominancia. 27 abszolút Banzhaf. 43 karakterisztikus függvény. 151 Cournot-verseny. 92. 167 koalíció. 37 kevert stratégia. 22. 93 KlemischAhlert. 19 DeagenPackel. 150 dominál. 31 indukció visszafelé. 150 ellenlépés hihet®. 161 Bertrand-verseny. 14 Gauthier megoldás. 47 közös tudás. 13 dominált stratégiák iteratív eliminációja. 50 173 függetlenség. 166 a játék extenzív formája. 97 kevert stratégia Nash egyensúly. 16 játék extenzív formában.

74 tudásfüggvénye. 90 Suppes-i igazságosság. 56 stratégiailag ekvivalens játék. 162 Shapley eloszás. 12 végtelen játék diszkontálás nélkül. 81 stabil halmaz. 99 SenHammond egyenl®ség. 55 Rawls-i igazságosság. 21 ordinális összehasonlíthatóság. 82 Nash egyensúly. 152 sejtmag. 51 stratégia racionalizálható. 24 többlet. 94 prudens. 72 racionalizálhatóság. 80 szigorúan verseng®. 47. 43 Nash visszacsapás. 79 TÁRGYMUTATÓ szelekció dinamikája. 97 tétel (folklór). 161 SCF neutrális. 70. 161 Suzumura 1978. 105 ShapleyShubik index. 51. 55 . 20 prudens stratégia. 64 stabil állapot. 52 Stackelberg-verseny. 68 végtelenszer ismételt játékok. 72. 109 Signal-függvény. 36 Nash tétel. 27 szelekció. 162 szekvenciális játékok. 165 véges összeg¶ játék. 35 részjáték. 11 nyeregpont. 31. 96 Stackelberg-játék. 162 pártatlanság. 54 lényegtelen játék. 60 utilitárius megoldás. 55 magától értet®d®. 73 normál formában megadott játék. 20. 80 szelekciós mechanizmus. 35 legjobb válasza az adott várakozás mellett. 20. 67 vélekedés.174 Kuhn. 161 piaci játék átvihet® nyereménnyel. 13. 61 magja. 79. 91 mutáció.

TÁRGYMUTATÓ 175 .

176 TÁRGYMUTATÓ .

n ui S si µi i BRi σi Σi Γ T Z h θ Θ K δ I ν N τ e ϕ π játék normál alakban játékosok halmaza játékosok játékos kizet® függvénye stratégiahalmaz i játékos stratégiája i játékos vélekedése a többi játékos magatartásáról i játékos rendezése a kimenetek felett i játékos legjobb válasza i játékos kevert stratégiája i játékos kevert stratégiáinak halmaza játék extenzív formában Γ csomópontjainak halmaza Γ végpontjainak halmaza a játék története információfüggvény információfüggvények halmaza tudásfüggvény diszkonttényez® elosztások halmaza karakterisztikus függvény karakterisztikus függvények halmaza jelfüggvény (signal) többlet (excess) Shapleyfüggvény permutáció . . . .Jelölések G N i. .

Fogalomtár aspiration level backwards induction bargain bargaining game base game beleif best reply best response branch certain information characteristic function coalition coalitional game common knowledge commons dilemma complete information completely mixed strategy connected graph constant-sum game contingent strategy cooperative game core decision node decision tree deterrence discounting dominant strategy dominated strategy duopoloy game edge equilibrium equilibrium point essential game excess supply expected payo expected value extensive form focal point forward induction game tree game grand coalition grim aspirációs szint indukció hátrafelé alku alkudozási játék alapjáték (ismétl®déses játékok esetén) vélekedés legjobb válasz legjobb válasz húzás biztos információ karakterisztikus függvény koalíció koalíciós játék közös tudás közjószág-dilemma teljes információ teljesen kevert stratégia összefügg® gráf konstans összeg¶ játék feltételes stratégia kooperatív játék mag döntési csomópont döntési fa elrettentés diszkontálás domináns stratégia dominált stratégia duopólium játék él egyensúly egyensúlyi pont lényeges játék többletkínálat várható kizetés várható érték extenzív alak gyújtópont indukció (el®re) a játék fája játék nagy koalíció rendíthetetlen (szigorú) .

imperfect information imputation incomplete information inessential game initial mode kernel knowledge mixed strategy multi-stage game mutual node non-cooperatíve game non-zero-sum game normal form nucleolus one-shot game outcome payo function payo matrix payo perfect information perfect recall power proper subgame public good pure strategy saddle point sequential equilibrium Shapley value simultancous moves solution starting node strategy prole strategy set strictly competítive subgame successive deletion of dominated strategies symmetric game trigger two-person game utility function zero-sum game nem tökéletes információ elosztás nem teljes információ lényegtelen játék kiinduló él bél (mag) tudás kevert stratégia ismétléses játék (többlépéses) kölcsönös csomópont (gráfé) nem kooperatív játék nem zérus összeg¶ játék normál alak sejtmag egylépéses játék kimenet kizet® függvény kizetési mátrix kizetés perfekt (teljes) információ teljes emlékezet hatalom valódi részjáték közjószág tiszta stratégia nyeregpont szekvenciális egyensúly Shapley-érték szimultán lépés megoldás kiinduló csomópont stratégiavektor stratégiahalmazok szigorúan versenyz® részjáték a domináns stratégiák szukcesszív eliminációja szimmetrikus játék ravasz játék 2 játékossal hasznosságfüggvény zérus összeg¶ játék .