You are on page 1of 696

Írta

dr. A ckerl Iván dr. Balázs Sándor dr. Bittsánszky János dr. Farkas József Fehér Béláné dr. dr. Filius István dr. Gyúrás János dr. Hodossi Sándor dr. Hódosy Sándor

dr. dr. dr. dr. dr. dr. dr. dr. dr.

Kapel/er Károly Nagy József Szabó István Szalay Ferenc Tarjányi Ferenc Terbe István Velich István Zatykó Ferenc Zatykó Lajos

A

szerkesztő

munkatársa dr. Fischer Irén

88 320
Z71 K 1.314.078

Ez a könyv a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával, a Földmű­ velésügyi Minisztérium Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottságának jóváhagyásával készült. Az agráregyetemeken és -főiskolákon javasolt tankönyv.

Zöldségtermesztők

kézikönyve
Szerkesztette dr. Balázs Sándor
2., javított kiadás

Lektorálta dr. Hodossi Sándor

©dr. Balázs Sándor és munkatársai, 1994

ISBN 963 8439 37 8 ETO 635.1/.7(035)
Kiadó 1165 Budapest, Koronafürt utca 44. kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő: P. Szabados Katalin Múszaki szerkesztő: Balla Judit A borító! Kiss István tervezte Migend László felvételének felhasználásával Megjelent 62,25 (A/5) ív terjedelemben, 159 ábrával Szedte a Tordas és Társa Kft., Budapest Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr, 2002 Felelős nyomdavezető: Nagy Iván és Nemere Zsolt ügyvezetők
Felelős

Mezőgazda

MGK 712 305!96

Tartalom

Általános ismeretek A zöldségnövény és a zöldségtermesztés fogalma A zöldségnövények származása és csoportosítása A zöldségfélék élelmezési
(DR. BALÁZS SÁNDOR) ...... 13 (DR. BALÁZS SÁNDOR) ..... 16 19 19 22 25 27 27 29 35 35 35 35 36 43 53 64 73 73 77 82 92

jelentősége (DR. HODOSSI SÁNDOR) .................. A zöldségfélék szerepe a táplálkozásban ............................... ............... A zöldségfogyasztás alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A zöldségfélék táplálkozási értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A magyar zöldségtermesztés jellemzése

(DR. BALÁZS SÁNDOR) ................. Területi elhelyezkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gazdasági feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A zöldségtermesztés alágazatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabadföldi zöldségtermesztés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zöldséghajtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zöldségmagtermesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (DR. FILIUSIS TV ÁN) ...................... fény szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hőmérséklet szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . víz szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . zöldségnövények tápanyagai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A növények C02-anyagcseréje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ásványi anyagok szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápelemek szerepe a zöldségnövényekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A zöldségnövények ásványitápanyag-igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A zöldségtermesztés élettani alapjai
A A A A

A zöldségfélék talajigénye

(DR. TERBE IS TV ÁN) ............................... . 95

Termesztéstechnikai munkák ............................... ..................
Trágyázási ismeretek (DR. TARlÁNYI FERENQ ............................... ........... Trágyázási alapfogalmak ............................... ........................ Trágyaanyagok ............................... ............................... . A trágya mennyiségének meghatározása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A trágyaelosztás és -bemunkálás módja ............................... ............ A trágyázás időpontja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

107 107 107 108 ll O 112 113

5

Talajmiívelés (DR. TARJÁNYI FERENC) ............................................... A talajmiívelés fogalma és célja ................................................. Talajmiívelési munkák és talajmiívelő eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Talajmiívelési rendszerek ....................................................... Alap-talajmiívelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vetés elötti talaj-előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növényápoló talajmiívelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öntözés (DR. TARJÁNYIFERENC) ..................................................... Az öntözés jelentősége és célja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az öntözővíz tulajdonságai és forrásai ............................................ Öntözési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az öntözés időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az öntözővíz mennyisége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vetésforgó, növényváltás (DR. TARJÁNYI FERFNC) ...................................... A vetésforgó fogalma, elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vetésforgó szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A zöldségtermesztő üzemek vetésforgóL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öntözött zöldséges vetésforgó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bolgár rendszern zöldséges vetésforgó ......................................... Kombinált zöldséges vetésforgó ............................................... Kombinált zöldségmagtermesztő vetésforgó ..................................... A zöldséghajtatás (és a palántanevelés) vetésforgói. .............................. A zöldségnövények szaporítása (DR. ZATYKÓFERENC) .................................. A zöldségtermesztésben használt szaporítási módok csoportosítása ..................... Makroszaporitási módok ..................................................... Mikroszaporítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vetőmag és tulajdonságai. .................................................... Vetés elötti magkezelési eljárások ................................................ Tenyészternlet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állandó helyre vetés ........................................................... A vetés időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vetés mélysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magvetés módjai ......................................................... A palántanevelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Talaj-előkészítés a palántaneveléshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magvetés a palántaneveléshez ................................................ Palántanevelési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápkockás (fóldlabdás) palántanevelés ........................................ A palánták ápolási munkái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A palánták ültetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . <' Termesztőlétesítmények (DR. GYúRóS JANOS) ......................................... Melegágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üvegház .............................................................. ....... Müanyag boritású létesítmények ................................................. Kis légterű létesítmények ......... , .......................................... Nagy légterü létesítmények .................................................. HYDROSOL (vízfliggönyös) létesítmények ..................................... Ápolási munkák (DR. SZABÓ ISTVÁN) ................................................ Ökotechnikai eljárások ......................................................... Az éghajlat, az időjárás kedvezőtlen hatásával kapcsolatos eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . A talajjal kapcsolatos eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A növények védelme. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fitotechnikai eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A termékenyülés és az érés szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

115 115 115 119 120 121 122 123 123 125 !26 128 130 130 130 134 135 136 136 136 137 137 138 138 138 139 140 142 143 144 144 145 145 !46 146 147 148 149 151 153 154 154 155 157 157 160 162 166 167 167 171 172 174 174

6

Az egyes növényi részek eltávolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A növények rögzítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halványítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betakarítás (DR. SZAB ó IsTvÁN). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szedés, aratás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az érettség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A betakaritás idejét meghatározó tényezők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A termés mennyisége, mínősége és a betakarítás időpontjának összefiiggése. . . . . . . . . . A szedések gyakorisága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betakarítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A termény ek előkészítése értékesítésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárolás (DR. SZABÓ ISTVÁN) ....................................................... A tárolás eredményességét meghatározó tényezök .................................. A termények előkészítése tárolásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárolási módok ............................................................... Tárolás szabad fóldön ....................................................... Tárolás egyszerű létesítményekben ............................................ Tárolás korszeru létesítményekben ............................................

175 176 177 178 178 178 !79 179 180 180 181 184 185 !88 188 188 190 191

Részletes termesztési ismeretek A
kétszikűek

osztályába tartozó zöldségnövények
!95 226 256 277 283

Burgonyafélék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
x_ Paradicsom (DR. FARKAS JÓZSEF) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . x Étkezési paprika (DR. ZATYKÓ LAJOS) ............................................... / Fűszerpaprika (DR. KAPELLER KAROLY) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tojásgyümölcs (DR. HODOSSI SÁNDOR). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korai burgonya (DR. GYűRós JÁNOS) ................................................

Kabakosok ..................................................................... 288
Sárgadinnye (DR. NAGY JóZSEF) .................................................... Görögdinnye (DR. NAGY JóZSEF) .................................................... X Uborka (DR. HóDOSSY SÁNDOR). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Főzötök (DR. NAGY JóZSEF) ........................................................ Sütötök (DR. NAGY JóZSEF) ........................................................ 288 305 318 346 353

Hüvelyesek ............................. ........................................ 356
Borsó (DR. NAGY JóZSEF) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bokor- és karósbab (DR. VELICH ISTVÁN) ............................................. Lóbab (DR. HODOSSI SÁNDOR) ...................................................... Földimogyoró (DR. SZALAY FERENC) .................................................
Ernyősvirágúak

356 372 385 390

................................................................ 394
394 409 420 430 434

Sárgarépa (DR. SZABÓ ISTVÁN) ..................................................... Petrezselyem (DR. SZABÓ ISTVÁN) ................................................... Zeller (DR. SZABÓ IS TV ÁN). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pasztinák (DR. HODOSSI SÁNDOR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gumós (édes-) kömény (DR. HODOSSI SÁNDOR). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

Fészkesvirágúak ...............................................................
Fejes saláta (DR. TERBE ISTVÁN) .................................................... Kötözősaláta (DR. TERBE ISTVÁN) •.................................................. Tépősaláta (DR. TERBE ISTVÁN) ..................................................... Endívia (DR. HODOSSI SÁNDOR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cikória (DR. HoDossr SÁNDOR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Articsóka (DR. HODOSSI SÁNDOR) . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kárdi (DR. HODOSSI SÁNDOR). . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feketegyökér (DR. HODOSSI SÁNDOR) ................................................

438 438 453 455 456 460 465 468 471 475

Keresztesvirágúak .............................................................
Fejes káposzta (DR. ZATYKÓ FERENC) ................................................ Kelkáposzta (DR. ZATYKÓ FERENC) .................................................. Karalábé (DR. ZATYKÓ FERENC) ..................................................... Karfiol (DR. ZATYKÓ FERENC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Brokkoli (DR. ZATYKÓ FERENC) ..................................................... Bimbóskel (DR. ZATYKÓ FERENC) ................................................... Kínai kel (DR. BITTSÁNSZKY JÁNOS) ................................................. Bordáskel (Pakchoy) (DR. BITTSÁNSZKY JÁNOS) ....................................... Leveleskel (DR. BITTSÁNSZKY JÁNOS) ................................................ Étkezési répák (DR. HODOSSI SÁNDOR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tumip ...................................................................... Rutabaga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Retek (DR. SzABó ISTVÁN) ......................................................... Torma (DR. GYűRóS JÁNOS) ........................................................ Kerti zsázsa (DR. HODOSSI SÁNDOR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Káposztafélék ................................................................... 475
478 493 500 510 519 523 528 535 537 538 540 541 542 556 560

Sóskafélék ...................................................................... 564
Sóska (DR. TERBE ISTVÁN) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 564 Rebarbara (DR. TERBE lSTV ÁN) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567

Libatopfélék .................................................................... 571
Spenót (DR. TERBE ISTVÁN) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerti laboda (DR. TERBE lSTV ÁN) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cékla (DR. SzABó Isrv ÁN) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mangold (DR. HODOSSI SÁNDOR) .................................................... 571 577 578 585

Porcsinféle ...................................................................... 588
Portuláka (DR. HODOSSI SÁNDOR) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588

Kristályvirágféle ................................................................ 591
Új-zélandi spenót (DR. HODOSSI SÁNDOR) ............................................. 591

Mályvaféle ...................................................................... 594
Okra (bámia) (DR. HODOSSI SÁNDOR) ................................................ 594

8

Az

egyszikűek

osztályába tartozó zöldségnövények
601 601 618 622 625 627 629

Hagymafélék ...................................................................
Vöröshagyma (DR. TARlÁNYI FERENC) ............................................... Fokhagyma (DR. SZALAY FERENC) ................................................... Póréhagyma (DR. T ARJÁNYI FERENC). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Téli sarjadékhagyma (DR. TARlÁNYI FERENC) .......................................... Mctélőhagyma (DR. TARlÁNYI FERENC) ............................................... Salotta- vagy mogyoróhagyma (DR. TARJÁNYIFERENQ ..................................

Étkezési kukorica . .............................................................

631 Csemegekukorica (DR. ACKERL IVÁN) ................................................ 631 Pattogatni való kukorica (DR. ACKERL IVAN) .......................................... 639 643 Spárga (FEHÉR BÉLÁNÉ DR.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643 (DR. BALÁZS SÁNDOR) 657 657 658 659 659 661 669 674 677 679 684 686 687 688 689 690 690 690 691 693

Spárgaféle. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termesztett gombák

A gombákról általában ............................................................ Helyük az élővilágban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakorlati csoportosításuk (felépítettség szerint) .................................... A termesztés eddigi története. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gombatermesztés jelentősége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csiperkegomba .................................................................. Laskagombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Harmatgomba ................................................................... Gyapjas tintagomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bocskorosgomba ................................................................. Shii-take . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szarvasgomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb gombák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Téli fUiőke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ízletes tőkegomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lila pereszke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kucsmagomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Déli tőkegomba ............................................................... Mezei szegfűgomba ...........................................................

Javasolt irodalom ..............................................................

Altaláno s ismerete k

,

A zöldségnövény és a zöldségtermesztés fogalma

Világviszonylatban több mint 200 növényfajt tartanak zöldség növény ként számon. Európában valamivel több mint 40 a termesztésben lévő zöldségfajok száma, Magyarországon is 40-42. A zöldségnövény fogalmát nem lehet pontos an körülhatárolni. A 40-42 faj biológiai sajátossága, beltartalmi értéke eltérő, felhasz nálásuk is nagyon változó, ennek következtében meghatározásukkor a felhasz nálhatóságukat célszerű alapul venni. Egyese k e növény csopor tra a főzeléknövény megne vezést is használják, ez sem fedi azonban teljesen a valóságot. Ha szigorúan a felhasználásuk alapján kategorizáljuk ezeket a fajokat, akkor a főzeléknövény a zöldség növény en belül azon növények csoportját jelenth eti, amelyeket főtt ételnek elkészítve fogyasztunk. Ez a meghatározás tehát a fogalmat nem fedi teljes mérték ben, ezért ma már a gyakorlatban nem is használják. Régóta ismert a konyhakerti növény elnevezés is a zöldségnövényre. Ezt a jelzőt akkor kapták, amikor még a fogyaszták jobbára a saját kertjükben termes ztették őket. A táplálk ozásra haszná lt növény eknek egy nagy csoportját a kalóriát adó növények képezik, ezek döntő hányadát régen és ma is a szántóföldön termesztették. A kertben tulajdonképpen a kis menny iségben , díszítésre haszná lt növény eket vagy a gyógyításra is alkalmas fajokat, továbbá azon növényeket termes ztették , melyekből viszony lag kis menny iséget haszná ltak fel, de azok érzéken ységük , gyakori és intenzív ápolási igényük következtében inkább kerthez kötötte k voltak. A termesztés - mindenekelőtt a technika - korszerűsödésével, tovább á a fogyasztás növekedésével a konyhakerti növények egy része is kikerüh a kertből a szántófóldre. Így a konzervipar által nagy tömegb en igényelt borsó, bab, vöröshagyma, sárgarépa napjainkban szántóföldi mérete kben termes ztett növény ekké váltak, ezeket a gabonához hasonlóan termesztik. Mindemellett változa tlanul megmaradtak a házikertben is. Így a konyhakerti növény elnevezés sem fedi ma már a zöldségnövény fogalm át Manapság a zöldségnövény elnevezést nemcsa k hazánkban, hanem szerte a világon úgy használják, hogy megjegyzik: a fogalmat nehéz egyért elműen meghat ározni. Definiáláskor azonban elég egyértelműen veszik figyelembe e növény csopor t következő jellegz etesség eit. Botanikailag többé-kevésbé eltérőek, de valamennyien lágy szárúa k. Egyará nt lehetnek egy- (spenót, paprika, uborka stb.) vagy kétévesek (sárgar épa, petrezs elyem, hagym a stb.), illetve évelők (torma, spárga stb.). Kémiai összetételük, ilyen természetű tulajdonságaik szerint jellegz etesen eltérnek a többi növénycsoportéitól (a gyümölcsök és a szőlő kivételével). A zöldségnövényeknek viszonylag nagy a vitamintartalmuk (A, B, C, D, K, P, U stb.). B-vitamin-csoportba tartozó vitaminok sok más élelmiszerben is jelentő s menny iségben 13

éretlen virágrész.amelynek jellegzetes mércéje a zöldségfogyasztás volumene . Egyes zöldségfajokból azonban olcsóbban kielégíthető a szervezet C-vitamin-szükséglete. mert ezzel a vegetációs időt a végleges termesztőhelyen lerövidíthetjük. a kapor. a paradicsom. de még a hidegtűrő káposztafélék. a fejes salátából stb. levél. Ezt a termesztési eljárást hajtatásnak nevezzük. Hiszen a hagyma kitűnő fűszernövény is.). ahol a számukra kedvezőtlen külső körűlmények időszakában is elő­ állíthatók. Vannak olyan fűszernövények is. hogy azokat gyakran termesztjük fedett térben.és a zöldségnövények között. hogy a zöldségféléket általában nyersen vagy egyszerű konyhai beavatkozással. A korszeru táplálkozás . paradicsom. a fogyasztás volumene miatt jellegzetes. az uborka és a dinnye termesztésében. nemcsak nálunk. A hajtatás a szabadföldi termesztés előtt a tél végi.legalábbis egyes fűszernövények . így például a kömény. így lehetőséget nyerünk a kettős vagy többes termesztésre. Ezzel a termesztési móddal a szabadföldi termesztési egészítjük ki. Az ide tartozó növények nagy része lágy szárú. Magyarország éghajlati körülményei között jó néhány zöldségnövényt palántanevelés közbeiktatásával szaporítunk. noha néhány gyümölcsben hasonlóan sok C-vitamin van (citromfélék).sok vizet tartalmaz. tehát a korszeru táplálkozás nélkülözhetetlen elemei. ahol a paprika vagy a paradicsom szabadföldön a leghűvösebb időben is biztonsággal termeszthető. A zöldségfélék egyik leglényegesebb tulajdonsága. A palántanevelést ma is általánosan alkalmazzák a paprika. Ezt teszi YAMAGUCHI(l983) is. A C-vitaminból a zöldségfélék igen jelentős mennyiséget tartalmaznak. érett mag.fordulnak elő. aki megállapítja. paprika. ritkán évelőként állítanak elő. az A-vitamin provitaminja. hogy energiában szegények. hogy a zöldségféle (vegetable) olyan kertészeti eredetű élelmiszer. a frissen fogyasztott paprikából. a vas stb. Figyelembe kell venni a fogalom meghatározásakor azt is. ezért még ideális körűlmények között is csak korlátozott ideig tárolható. A növénytermesztés fogalomkörébe sorolt fajoktól a zöldségnövények termesztési sajátságaik alapján is különböznek. a karotin sok zöldségnövény jellemző alkotója. igen fontos zöldségnövényünk is. sokszor a saláta termesztésében is alkalmazzuk a palántázást. A legújabb szakirodalomban a zöldségnövény fogalma helyett a zöldségféléket inkább mint terméket definiálják. Fogyasztásra kerülő részük lehet gyökér. elenyésző hányada fás. Egyiptom) hajtatnak. amelyet általában egyéves kultúrában. Ehető részük -amelyet nyersen vagy főzve fogyasztanak . Ásványisó-szükségletét teljes mértékben kielégítheti szervezetünk a zöldségnövényekbőL A mész. hajtás. kora tavaszi időszakban és az őszi időszakot követő hónapokban egyaránt elterjedt. kizárólag táplálkozás céljára termesztjük. Ez főként a melegigényes fajokra vonatkozik. majoránna stb. noha fogyasztásuk nagyon elterjedt. éretlen és érett termés. hogy hol a határ a fűszer­ . tehát megnyújtjuk a zöldségnövények fogyasztási idényét.és zamatanyagokat tartalmaznak (hagymák. illetve írják körül.az étkezési szokások változatlausága miatt azonban még a legfejlettebb országokban sem tudott teljesen tért hódítani. az ún. A zöldségnövények további jellegzetessége. Külön előnyük a zöldségnövényeknek az is. amelyek egyértelműen nem tekinthetők zöldségnövénynek. levélzöldségfélékben fordul elő jelentős menynyiségben. 14 . Az azonban már nehezebben tisztázható. hanem Dél-Európában is. de összetétele. zeller stb. hogy mással nem pótolható íz. pl. mint a gyümölcsökből. Sőt olyan országokban is (pl.

Összefoglalva: a zöldségfélék lágy szárú. Az e fogalomkörbe tartozó növények nevelésével foglalkozó termelési tevékenység összességében a zöldségtermesztés. 15 . A zölden felhasználásra kerülő bab egyértelműen zöldségnövény. Ilyen például a borsó. hogy szinte egyedi ápo/ássa/. Sokszor a szabad földön is. Hasonlóképpen két helyre sorolhatók a tökfélék is.Jellemző tulajdonsága még ma is az egyes zöldségfajoknak. továbbá termesztésmódja miatt zöldség. amely zölden konzerv célra vagy közvetlen házi felhasználásra termeszíve természetesen zöldség. tehát a mezőgazdasági növény fogalomkörébe tartozik. ásványi sót. Egyes . A szamóca az ismertetett meghatározási szempontok alapján zöldség. meg kell állapítanunk. de szaporítása és egyéb jellegzetess égeimiatt zöldségféle. alaposan mérlegelve a különböző fajok besorolási lehetőségét. de átütő siker itt még nem született. Ennek ellenére vannak országok. hogy jó néhány határeset is előfordul. Ugyanígy zöldségnek minősül a sütőtök is. de a régről kialakult besorolási szokás alapján szinte mindenütt a világon gyümölcsnek minősül.gazdaságosan kizárólag kézzel történik. a fűszer­ paprika. az étkezési paprika. Az erre vonatkozó ismeretek összessége pedig a zöldségtermesztéstan. íz. mert azok szedése teljes mértékben gépesitetté vált. Ilyen jellegzetes ápolási. karózzuk a paradicsomot vagy metsszük az uborkát. nagy biológiai értékű. A spárgatök. másokat a mosás mellett csomózva hozunk forgalomba. Ma szinte a világon mindenütt ebbe a kategóriába sorolják. a hagyma és a gyökérfélék betakarítása teljesen gépesített.pl. Ilyen határesetnek számít a burgonya is. A zöldségnövény fogalmának meghatározásakor. ahol a burgonyát egyértelműen csak zöldségnövénynek tekintik. korai burgonyaként termeszíve zöldség. az uborka gépi betakarításában. nagy tömegben termeszíve vagy ipari célra előállítva a termesztés jellegzetess égeimiatt-m ár mezőgazdasági növény.genetikailag is különböző változatai. az emberi fogyasztásra kerülő csemege. A takarmánytök azonban mezőgazdasági növény. amely felhasználása alapján csak fűszernövénynek tekinthető. a dinnyéé vagy a folyamatosan betakarítható többi zöldségnövényé .és pattogatni való kukorica azonban már zöldségnövények Különös határesetet képvisel a fűszerpaprika. amely előcsíráztatva. mert azt emberi fogyasztásra nem használják. Kísérleteket végeztünk és részeredményeket értünk már el a paradicsom. a cukkini és a patisszon felhasználhatósága. a nyári friss fogyasztásra termesztett gyökérzöldségeket stb. intenzív művelést kívánó. mert egyeseket az értékesítés előtt mosni kell. tárolásra. pl. Ezek ismeretében a zöldségtermesztés fogalma röviden a következőképpen határozható meg. kezeléssei termeszthelők biztonságosan és gazdaságosan. Magnak termeszíve mint száraz borsó vagy takarmányborsó már a mezőgazdasági növény fogalomkörbe sorolható. sok vitamint. Több olyan faj akad. ahol a dinnyéket gyümölcsnek minősítik. a kötözés stb.és zamatanyag ot tartalmazó növények. Szedésük pedig . a bab. holott azok minden vonatkozásukban a zöldség fogalomkörébe sorolhatók. Az értékesítésre való előkészítés is speciális teendőket jelent a zöldségtermesztésben. Ebben a vonatkozásban a zöldségnövények teljesen eltérnek a növénytermesztésben ismert növényektől. kezelési munka a kacsozás. Vannak olyan országok. A kukorica nagy általánosságban takarmánynövényként ismeretes. de a száraz bab már inkább mezőgazdasági növény. A zöldségnövények közül csak a borsó. amely legalább két csoportba sorolható. de a hajtatásban általában kötözzük. nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló.

póréhagyma. IV. Földközi-tengeri övezet . sóska. Közép-ázsiai övezet . Megközelítően ennyi faj őshazája Európa déli része. Dél-amerikai övezet .paradicsom. káposztafélék. A hidegtürők vagy magaslati helyekről. petrezselyem. ahol a hőmérséklet általában alacsony.és karósbab. sárgarépa. burgonya. ahol az illető faj a legnagyobb változatosságban fordul elő. petrezselyem. fokhagyma. 1983). A zöldségfajok és a termesztett növények származási helyének ismerete nagyrészt VAVILOV. III. pasztinák.A zölds égnöv ények származása és csoportosítása A zöldségnövények nemcsak rendszertanilag tartoznak különböző családokhoz. Dél-mexikói övezet -bokor.cékla. sütőtök. amelyek a zöldségnövények származási helyének tekinthetők: a nyolc központból Ázsiában négy található. az uborka és a tökök trópusi származásúak. Nyugat-ázsiai övezet -lóbab. uborka. továbbá a kabakosok közül a görögdinnye. hanem származási helyük szerint is eltérőek. sárgarépa. VI. Közép-Kína -tojásgyüm ölcs. zeller. retek. nagyjából azonos környezeti igényű növényfajok származása megegyező vagy közel álló lehet. A kultúrnövények és vad alakjaik származási helye és jellemző tulajdonságai között szoros összefüggés van. görögdinnye. sok vizet felhasználó és párás környezetet kedvelő növényfajok származnak. uborka. Az ásatások alkalmával talált leletek sokszor jó tájékoztatást adnak az ott található növényfajokróL Természetesen a fajok egy része semmiféle nyomot nem hagyott maga után. Jelentős zöldségnövény-géncentrum Afrika és Amerikában két terület. így a Solanaceae családba tartozó fajok (paradicsom. cikória. VIII. vöröshagyma. A trópusi övezetből rendszerint nagyobb hőigényű. zömmel a Földközi-tenger környéke is. VAVILOV a négy földrészen nyolc olyan géncentrumot feltételez. saláta. Indiai övezet . sütőtök. ennek következtében származásuk csak feltételezéseken alapul. uborka. spárga. tojásgyümölcs). burgonya. Eszerint ő egy növényfaj ős­ hazájának azt a területet tartotta. hogy valamennyi földrészen található több-kevesebb zöldségfaj. spenót. sárgarépa. Természetes. I. VII. II. Az egyes családokhoz tartozó. vagy a Földnek olyan részeiről származnak.tojásgyümölcs.lóbab. kukorica. A szubtrópusi övezetből származnak a hidegtűrő és kevésbé vízigé16 . hagyma. VAVILOV feltételezése a formagazdaságon alapul. hogy a jelenleg nálunk termesztett zöldségnövények közül a melegigényesebbek a trópusi övezetből származnak. sárgadinnye. ennek alapján a zöldségnövények 40%-a ázsiai származásúnak mondható. borsó. V. Azt viszonylag könnyű elképzelni. saláta. paprika. Abesszíniai övezet -borsó. paradicsom. A származási hely megjelölése legtöbbször a geológiai kutatásokra alapozott. paprika. feketegyökér. szovjet tudós munkáján alapszik (SOMOS.

paradicsom. ha új.őshazájában. torma. illetve fajták előállításában vagy azok felhasználásának a módosításában. hanem az élővilág egy külön csoportját képezik. pontosabban a származási helyén meglévő tulajdonságait. így a gombák termesztését szerte a világon a zöldségtermesztés fogalomkörében oktatják. spárga. tojásgyümölcs. eddig még nem termesztett fajok honosításáról van szó) feltétlenül ismemie kell a növény származási helyét. földimogyoró. Ezek pontosabb meghatározásához még további vizsgálatok szükségesek.retek. bab. termesztett tökfajok. A zöldségfélék származási helye és a termeszthetőség között nyilván alapvető összefüggések vannak. ezért termeszthetőség szempontjából nem túl nagy a különbség közöttük. Liliaceae . Polygonaceae . A termesztőnek (különösen. Cucurbitaceae . hogy a korábban elképzelhetetlennek hitt változtatások is lehetségesek a fajok. a tizenharmadikba és a tizennegyedikbe pedig a termesztett gombák. Ehhez hozzájárul az a tény is. amelyek feltételezett származása azonos. amelyek az eredeti származási helytől eltérő viszonyok között is egészen jól termeszthetők. 17 . így a borsó. így például a hidegtűrőnek minősülő káposzta félék nagy része a melegebb éghajlatú déli országokban. mint néhány évszázaddal vagy évtizeddel ezelőtt. Vannak fajok.termesztett saláták. A genetikai tulajdonságok átültetése ma már olyan lehetőségeket kínál a nemesítőknek. rebarbara.paprikák.hagymák. VAVILOV véleménye szerint az is valószínű.spenót. mangold. Az alkalmazkodóképesség és a változás időtartama az új környezetben szintén fajra jellemző. a hagymák. sőt a trópuson is egyaránt szépen díszlik. * A hazánkban termesztett mintegy 40 zöldségnövény rendszertanilag 12 családba tartozik. hogy maguk a növények.rövidnappal os növény. a trópusi Ameriká ban . éghajlatilag erősen eltérő övezetből származó növények a mi körülményeink között az esztendő bizonyos időszakában termeszthetők.dinnyék. a tulajdonságok azonban fajonként eltérő módon alakulhatnak.csemegekukorica. de a mi körülmé nyeink között is kitűnő en díszlene k hosszúnappalos. Cruciferae .sóska. valamelyest alkalmazkodni tudtak. Így a paprika . A gombák az utóbbi esztendők rendszertani vitái után nem tekinthetők növénynek. káposztafélék. a káposzták. őshazájukból kiemelve. noha igen távol fordulnak elő egymástól. A két. Asteracea e (korábban Composirae) . a gyökérzöldségek. illetve a megvilágítás időtartamával szemben közömbös fajtái. A zöldségféléket magukba foglaló családok és a hozzájuk tartozó növények: Solanaceae . burgonya. továbbá jó néhány levélzöldség. hogy több olyan zölségfaj van. Ma a korszeru nemesítés lehetőségének birtokában talán kevésbé döntő a származási hely és az ott szerzett tulajdonságok.nyes zöldségfajok. Chenopodiaceae . mások viszont éppen érzékenységük miatt erre alig alkalmasak. Gramineae . A szubtrópusi övezetből származó növények valamivel rugalmas abbak a környezeti igényekkel szemben. Fabaceae (korábban Leguminosae) -borsó. Apiaceae (korábban Umbelliferae) -sárgaré pa. Termesztésük leginkább a zöldségnövények termesztéséhez hasonlítható. petrezselyem.

a fejes káposzta.és görög-). Valerianaceae . az uborka. Hazánkban a zöldségfélék vetésterületének mintegy 75%-át 7 zöldségfaj foglalja el. a paprikák (csemege.új-zélandi spenót. Ezek a vetésterület jelenlegi nagysági sorrendjében a zöldborsó.madársaláta. a vöröshagyma. a paradicsom.és fűszer-). .Aizoaceae . a dinnyék (sárga.

hogy a zöldségnövények táplálkozási jelentőségét méltatva lényegében ugyanezekért emelte ki . de csak kisebb mennyiségben igényelt vitaminok és ásványi sók pedig elsősorban a különböző gyümölcs. de mindkét gazdasági régióban a fogyasztás növelését szorgalmazzák. hogy a zöldségfélék tápanyagként elsősorban vitamin. Eltérő okok miatt ugyan. továbbá a lúgos kémhatású ásványisók emésztést elősegítő hatása végett. a minőség­ nek és a szerkezetnek együtt és egyszerre van jelentősége. A táplálék megszerzésének lehetősége.és zöldségnövényeket pedig azoknállényegesen kisebb felületen termesztik. annak rendelkezésre álló mennyisége és minősége éppen úgy érdeklődésének középpontjában áll. kiemel ve. a gyümölcs. A zöldségfélék a világ összes szántóterületének mindössze l . mint az élővilág bármely más tagjának. amikor arra hívta fel a figyelmet. kevésbé szélsőséges esetben pedig egészségi állapotát és közérzetét Ebben a tekintetben a mennyiségnek. hiszen az ember is élőlény. Az előbbiekben a túlzott energiafogyasztás mérséklése és a zöldségfélékben lévő rostanyagok. hiszen ez határozza meg létét. A zöldségféléknek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak napjainkban mind a fejlett. illetve azok tagjainak viszonya az élet fenntartásához szükséges tápanyagokhoz. hogy értékes tápanyagok forrásai. 1983). A betegségek elsősorban azokat támadják meg. az utóbbiakban az 19 .A zöldségfé lék élelmezé si jelentősége A zöldségfélék szerepe a táplálkozásb an Az emberiség egész történelme folyamán központi szerepet játszott . elősegítik. mind a fejlődő országokban. a derű és a jó közérzet szimbóluma. közülük számosnak kuratív (gyógyító) hatása is van. hogy nem nagy tömegben forgalmazott alapélelmiszerek A táplálkozásban betöltött szerepüket.és foglalja el ma is -az egyes társadalmak. illetve javítják az emésztést. Ez a magatartás természetes.és zöldségfélékben találhatók.érzelmi oldalról megközelítve és költőien fogalmazva. amelyben valamennyi szükséges tápanyag megtalálható. valamennyi lényeges szempont figyelembevételével GRUBBEN (1977) összegezte. Végül kiemelten hangsúlyozta. Az életfunkciók normális fenntartásához nélkülözhetetlen. Az energiát adó. amely az élet. élvezhetőbbé teszik az alapélelmiszereket.az indiai CHAUHAN (1977) is.l %-ából részesednek (YAMAGUCHI. ékesítik az asztalt. Említésre érdemes. hanem az emberek egészségét is megőr­ zik. Ez az adat már önmagában is jelzi. akik kevés zöldséget fogyasztanak. A sok szénhidrátot tartalmazó cereáliák és a keményítőben gazdag gumós növények alapvetően energia-. hogy azok nemcsak díszítik. az állati eredetű élelmiszerek pedig fehérjeforrások. amelyek köretként felhasználva ízesítik. Nincs olyan élelmiszer. valamint az állatok etetésére felhasznált takarmánynövényeket az egész világon nagyobb.és ásványisóforrások. A zöldségfélékkel bőven élő emberről viszont sugárzik a "himalájai egészség".

E fázis legfőbb jellemzője. hanem objektív tényezők és az általuk meghatározott folyamatok irányítják. de ugrásszerűen megnő a gyümölcsök és a zöldségek fogyasztása. hogy a zöldségfélék pénzben kifejezett vásárlására vonatkozó KSH-adatokban a görög. Mivel mindkét esetben fogyasztásról beszélünk. A fogyasztási szakaszok tárgyalása során röviden a hazai helyzetről és arról is 20 . . a dimenziók fel nem tüntetése félreértésekre adhat alkalmat. Elsősorban azért nem. gumós növények) dominálnak. Zöldségféléket egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiségben fogyasztanak.különíthető el. A zöldségfélék fizetőképes keresletét meghatározó fogyasztási szokások. miközben a fogyasztás (terméktömegben kifejezett) volumene nő. hogy a pénzben kifejezett lakossági összfogyasztáson belül egyre csökken az élelmiszerekre fordított kiadások aránya. hogy a táplálkozási szokások szoros összefüggésben vannak az élet.alul-. illetve egyoldalúan táplált lakosság vitaminnal és ásványi sóval való ellátása végett. fejlődő országokra jellemző. . mert annak alakulását nem véletlen jelenségek (beleértve a növelés szükségességének felismerését is). A világ zöldségfogyasztásának gyors. A terméktömeg-fogyasztási adatok viszont e két növényt is magukban foglalják. továbbá a fogyasztást szemiéitető statisztikai adatok áttekintése előtt . illetve termékcsoporthoz hasonlóan a zöldségfélék fogyasztásának vizsgálata is irányulhat magára a felhasznált terméktömegre és a vásárlására fordított kiadások felmérésére. E folyamatban három. Tovább mérséklődik a cereáliák.A fehérjefogyasztás a leggazdagabb fejlődő és a közepes gazdasági fejlettség alsó szintjén lévő országokban bontakozik ki.az egyértelmű és szakszerű értelmezéshez . rövid időn belül bekövetkező általános növekedésére a meglévő szándékok ellenére sem lehet számítani.magát a fogyasztás fogalmát is pontosítani kell. mind a vásárlásra fordított pénzeszközben kifejezett nagyságrendje és (ebből következően) népélelmezésben betöltött szerepe is eltérő. illetve az ebből átszámított g/nap/fő dimenzióban megadott. Az előbbi esetben kg/év/fő. Valamennyi termékhez. ahol az élelmiszer-ellátottság már stabil. Ezzel párhuzamosan a cereáliák (gabonafélék) és a gumós növények fogyasztása némileg csökken. a zöldségféléké pedig nő.és munkakörülmények alakulásával.és értékfogyasztás . de egymástól mégis jól el váló szakasz -energia. növényi eredetű tápanyagok (cereáliák. ahol az étkezésben az energiában gazdag.és sárgadinnye nem szerepel. A hazai statisztikai adatok értelmezésekor tudni kell.Az energiafogyasztás a legszegényebb.(kalória-). A lakosság nagy része alul-. fehérje. -Az értékfogyasztás a közepes gazdasági fejlettség középszintjén kezd kialakulni. A szükséges energia megteremtését követően dinamikus kereslet alakul ki a fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek iránt. Ezek között meghatározó a saját termelés és a fogyasztók anyagi lehetőségei. azokat a gyümölcsfogyasztásnál tüntetik fel. A lakosság fogyasztási szokásai egyre inkább megközelítik a táplálkozástudományi szempontból ideálisnak tartottat (HODOSSI. vásárlásra fordított pénzeszközről van szó. egymást követő. ott. Az egyes fázisokban a zöldségfogyasztás mind terméktömegben. az utóbbi esetben pedig az adott ország pénznemében kifejezett. a burgonya és bizonyos fáziskéséssel ugyan. 1986). A táplálkozásban egyre több a tudatos elem. ténylegesen elfogyasztott terméktömegről. illetve egyoldalúan táplált. Több országban az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének elemzésére irányult vizsgálatok hívták fel a figyelmet arra.

KÁDAS és VÁGÓ (1974) elemzései szerint a fehérjefogyasztási szakaszba.állati eredetű élelmiszereket fogyasztó társadalmakat különböztetnek meg.5%-os csökkenést jelentett.4 28.7 27. hogy az emberiség táplálkozási sajátosságait a fogyasztásra kerülő alapvető élelmiszer jellege alapján is kategorizáljuk. 21 . ennél nagyobb arányú összfogyasztáson belüli élelmiszerfogyasztás-csökkenésre lehet számítani. Az élelmiszer-fogyasztás (élvezeti cikkek nélkül) összes fogyasztáson belüli aránya Magyarországon (pénzfogyasztás) Év 1960 1965 1970 1975 1980 1985 Élelmiszer-fogyasztás aránya (%) 40. . l. Ennek következtében az 1990-ig terjedő idő­ szakra az élelmiszer-fogyasztás jelzett évi 0. hogy hazánk melyik kategóriába sorolható. HOFFMAN L-NÉ (1986) elemzései szerint élelmiszer-fogyasztásunk további évi 0. de egyes vitaminok hiányozhatnak (Nicholson et al. amenynyiben árarányai változatlanok maradnak (1990-ig). Ebben az esetben kielégített az energia. .és fehérjeszükséglet.és gumófogyasztók energiaellátottsága kb. miközben a gyümölcs. amely átlagosan évi 0.8%-ot tett ki.8 Ha a jövőben az élelmiszerárak növekedésére az átlagos fogyasztói árindexszel arányos mértékben kerül sor. mint az átlagos fogyasztói árindex (ezen belül a zöldségfélék áremelkedése az élelmiszerárak átlagát is meghaladta). Végül a teljesség kedvéért szólni kell arról is. Az állati eredetzi élelmiszerek fogyasztása elsősorban egyes sivatagi nomádokra és az eszkimókra jellemző.2-0. Vitaminokból azonban hiány mutatkozhat. Azóta azonban folyamatosan tovább mérséklődött az összfogyasztáson belül az élelmiszerekre fordított kiadások aránya (l. de ebben az esetben nem csak vitamin-. 1960 és 1985 közöttennek a nagysága 12. (1984) adatai szerint az elmúlt időszakban gyorsabb ütemben nőtt nálunk az élelmiszerek ára.2-0.6 37. ami a cereáliafogyasztás 25%-os. 1957).7 33.és zöldségfogyasztás csaknem 30%-kal növekedett (THOMPSONés KELLY.. Az emberiség nagy része gabonafogyasztó.gyökereket és gumókat. Eszerint: -gabonát. Ebben az esetben az energia-mellett többé-kevésbé a fehérjeigény is fedezve van.3%-os csökkenése nagyon óvatos becslés. Mindez az értékfogyasztás irányába történt elmozdulás egyértelmű jele.2 30. Ez a folyamat az Amerik~i Egyesült Államokban az 1930-as és az 1950-es évek között zajlott le. 1975). táblázat. a burgonyafogyasztás 50%-os csökkenésével járt együtt. a gabonafogyasztókéval megegyező. ORBÁNNÉ NAGY M. táblázat). A gyökér. hanem fehérjehiány is előfordulhat.szólni kell.3%-os csökkenése prognosztizálható. Közben 14%-kal visszaesett acereáliák és 24%-kal a burgonya fogyasztása.

Brazíliában pedig.A zöldségfogyasztás alakulása A táplálkozási szokásokat meghatározó általános törvényszerűségek arra utalnak. A középmezőnyt a 75-95 kg/év/fő fogyasztású országok alkotják. évi 50-70 kg/fő zöldségfélét fogyasztanak Ausztriában. a fejlő­ dőké viszont attól 21 %-kal elmarad. és az is lényegében csak egy-két termékre korlátozódik. Spanyolország. mind a fejlődő országok fogyasztásában jelentősek a szóródások és az emiatti átfedések. illetve 356 g/nap/fő) is nagy szintkülönbségeket takar. Svájccal és Hollandiával együtt. Ez az áttekintés is azt erősíti. ezen belül a gazdaságilag fejlett országoké 92 kg/év/fő. és a világátlagot 58%-kal meghaladja.hiszen valamennyi európai ország a fejlett kategória valamelyik szintjébe tartozik -már nagyobb szerepe van a kialakult fogyasztási szokásoknak. A zöldségfogyasztás mértékének szóródására a fejlődő országok esetében is találhatók példák. 1977). a Német Szövetségi Köztársaságban és Jugoszláviában (BALÁZS. az egy főre jutó jövedelemmel. Megközelítő pontossággal három kategóriát foglal magában. táblázat. illetve 158 g/nap/fő. mint az egy főre eső jövedelemnek vagy a fóldrajzi fekvésnek. ide tartozik Magyarország is Belgiummal. Kínában 50 kg/év/fő körüli. illetve 252 g/nap/fő. táblázatban közölt adatok e feltevést egyértelműen igazolják. Vietnam stb. Kevés. illetve 126 g/nap/fő. a délkelet-ázsiai országokban (Indonézia. E tekintetben a szőlő. minimális a nemzetközi kereskedelem. A világ zöldségfogyasztásának a gazdasági fejlettség szintjétől függő alakulását szemiéitető 2. a fejlődöké pedig 46 kg/év/fő. A zöldségfogyasztást főként hazai termelésre alapozzák az egész világon. A világ zöldségfogyasztásának a gazdasági fejlettség (Az 1974. hogy azonos gazdasági régién belül . Feltétlenül szólni kell arról is. azaz a világátlaggal csaknem pontosan megegyező mennyiséget tartanak szükségesnek . Thaifóld. 1982).) 20-25 kg/év/fő. Fülöp-szigetek. A sok zöldséget fogyasztó államok (Olaszország.mintegy 10 kg/év/fő. hogy bár a zöldségfogyasztás elsősorban az adott ország gazdasági fejlettségétől függ. A táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek az egészség megőrzése szempontjábóllegalább 150 g/nap/fő zöldségfogyasztást. hogy annak egyharmadát zöld zöldségfélék (levélzöldségek. Az európai átlagfogyasztás (130 kg/év/fő. A világ zöldségfogyasztása 58 kg/év/fő. Franciaország) éves fejenkénti fogyasztása 120-170 kg körüli.úgy. 22 .és gyümölcsfogyasztást sem lehet figyelmen kívül hagyni. 2. évi FAO-adatok alapján) Fejlettségi szint Világátlag országok átlagos fogyasztása Fejlett országok átlagos fogyasztása Fejlődő szintjétől foggő alakulása A fogyasztás tömege Arány(%) kg/ év/fő g/nap/fő 58 46 92 158 126 252 100 79 158 A fejlett országok terméktömegben kifejezett zöldségfogyasztása tehát pontosan kétszerese a fejlődő országokénak. de jelentős módosító tényező még a fóldrajzi fekvés és a kialakult étkezési szokások. hogy a zöldségfogyasztás mértéke szoros összefüggésben van az adott társadalomban kialakult életszínvonallal. káposztafélék) alkossák (GRUBBEN. Ebből következően mind a fejlett.ahol a legkisebb .

évi adatát az önfogyasztás feltételezett arányával megnöveljük. különösen a mérsékelt övi országokban. táblázatban közölt adatok adnak tájékoztatást. Ez a fogyasztási színvonal már az 1960-as évek körül kialakult. E tekintetben is jelentős az eltérés a fejlett és a fejlődő országok között. Ez utóbbiból 14. A fogyasztás szerkezetének a fejlett országokban bekövetkező változására példaként említhető az Amerikai Egyesült Államok. A tartósított zöldségek aránya tehát az összes terméktömeg 22-23%-át teszi ki.3%-át fordította friss és konzervált zöldségfélék vásárlására. és annak szerkezetéről a 3. évi KSH adatok szerint) 75. és lényegében azóta sem változott. Ehhez még az önfogyasztás becsült mennyiségét is hozzá kell adni.6 kg. A lakosság 1980 és 1983 között zöldségfogyasztásra fordított kiadásairól. jelenleg pedig 54% feletti. hazánkban a tényleges zöldségfogyasztás 93-94 kglév!fő értékben állapítható meg. Nemzetközi kereskedelmi forgalomba csak paradicsomkészítmény. ahol a tartósított zöldségek aránya az 1930-as évek elején még 30% körüli volt.zöldségek aránya. hogy zöldségfogyasztásunk megközelíti a fejlett termelési és fogyasztási kultúrájú országokét Jelenlegi fogyasztásunk (1985. A saját termesztésű zöldségek fogyasztásának aránya is eltérő a fejlődő és a fejlett országokban. ahol a tartósítás a kínálat és a fogyasztás egyenletességének fő feltétele. és lényegében stagnál.1 kg a feldolgozott. Ezeket az adatokat a kereskedelmi forgalom alapján határozták meg és a tényleges önfogyasztást (saját termelésű zöldségek fogyasztását) nem tartalmazzák. Összehasonlításul: a tartósított zöldség összes fogyasztáson belüli aránya a Németországban 35%.5%-kal részesedik (Y AMAGUCHI. Így nem is adhatnak reális képest zöldségfogyasztásunk helyzetéről. Ha esetünkben ezt az arányt l 0% körüli értékre becsüljük.konzervált. illetve gyorsfagyasztott . az előbbiekben egyre nagyobb hányadot képvisel a tartósított . ahol azt a hazai termesztés kapacitása ki tudja elégíteni.2%-kal.9 kg a fagyasztott. Mindebből egyértelműen következik. A lakosság ez alatt az időszak alatt nettó jövedelmének 2.8-86. aki a fejlett országok átlagában az önfogyasztás arányát mintegy 13%-ban határozta meg. paprikaőrle­ mény és vöröshagyma kerül figyelmet érdemlő mennyiségben. A zöldségfogyasztás elemzésekor fontos szempont a friss fogyasztású és a tartósított zöldségek arányának vizsgálata is. Mindezt úgy értékelték. GRUBBEN (1977) becslése szerint az előbbiekben az összes megtermelt zöldségnek mintegy 53%-a. GUBA és VARGA (1980) a hazai zöldségfogyasztás 1960-1978 évek közötti alakulását vizsgálva megállapították. az utóbbiak fogyasztása viszont lényegében napjainkban is a friss zöldségek fogyasztását jelenti. hogy a fogyasztás csak ott éri el a megkívánt színvonalat.6 kg/ év/fő értékű 1985. Csehországban és Szlovákiában 28% körüli. a legtöbb európai országé (a szomszédos szacialista országoké is!) pedig 1-2 kg-mal növekedett. Az európai zöldségfogyasztás tárgyalásakor már említettük. VIG P.2 kg a konzervált és 2. A zöldségfogyasztás alakulásának általános áttekintése után következzék a magyarországi helyzet részletesebb bemutatása. amelyből 17. az összes exportból 2. E korrekció elvégzéséhez GRUBBEN (1977) adatából célszerű kiindulni. 1983). Ezek azt 23 . az összes importból 5. hogy az 81. az utóbbiakban pedig körülbelül 13%-a hasznosul a termesztök háztartásaiban.44 kg-mal. az 1950-es évek elejére 40%-ra nőtt.-NÉ (1978) adatai szerint zöldségfogyasztásunk 1961-1973 között évente átlagosan 0. és a KSH 75. hogy Magyarország a 75-95 kg/év/fő fogyasztású országok csoportjába tartozik.7 kg/év/fő között változó.A friss és feldolgozott zöldség együttes aránya még az Amerikai Egyesült Államok külkereskedelmi forgalmában is elenyésző.

0 18.93-94 kg/év/fő . A lakosság a legtöbb pénzt 24 . táblázat. hogy a vizsgált években a zöldségfogyasztás évi nagyságrendje ll . 8.4 22. A magyarországi zöldségfogyasztás termékszerkeze/e Zöldségfé le Fejes káposzta Paradicso m Étkezési paprika Görögdin nye V őröshagyma Uborka Sárgarépa Petrezsely em Zöldborsó Zöldbab Egyéb Fogyasztá s (kg/év/fő) 12 10 9 9 8 7 6 4 3 3 23 Összesen 94 Az elmondottak mellett zöldségfogyasztásunk hiányosságairól is szólni kell.és sárgadinnye a frisszöldség-f A hazai zöldségfogyasztás színvonalát szemiéitető statisztikai adatokat áttekintve látható.9 milliárd Ft közötti volt. az ott gyümölcsnél feltüntetett görög. 3. Az összes terméktömeg-fogyasztás .mutatják. november és április a legnagyobb a kedvezőtlenebb a helyzet január és március között.1-18. • Korrigált KSH-adatok.a fejlett országok átlagával meg22-23%-os egyező. A tartósított zöldség fogyasztásán belül a gyorsfagyasztott aránya 3.8% közölt alakult. fogyasztás.6 és ll .fagyaszto tt 9 476 2 451 2 011 440 arány 79. 4. Augusztusban a legkisebb 2.4 1983 millió Ft 9 184 2 634 2 178 456 ll 818 arány 77. A zöldségfogyasztás szerkezete Magyarországon* l 980 Szerkezet millió Ft Friss Tartósítot t -konzerv .9 1982 millió Ft 9 244 2 390 l 991 399 ll 634 arány 79. 60%-a pedig a májustól októberig tartó féléves szakaszra bontható: időszakra esik. Szerkezetét tekintve ch ből a frisszöldség-fogyasztás aránya 77-82%. illetve minimumával.6 17. Az sősorban az egyenetlenséget és a szerkezeti egysíkúságot kell is jellege miatt a fogyasztásnak csaknem a fele a június ellátás erősen szezonál Az éves fogyasztás közepétől szeptember közepéig tartó 3 hónapra összpontosul.8 kg/fő.8 kg/fő. Elmegemlíteni. de az európai átlagtól elmarad.5% volt.1 3. és februárban A zöldségre fordított pénzösszeg maximuma és minimuma nem esik egybe a termékfogyasztás maximumával.4 20.2 3. táblázat.4 20. hogy azok a legfejlettebb országokéhoz közelítő jelleget mutatnak. 45%-a a harmadik negyedévre. Abban a tartósított termékek aránya gyenge közepes színvonalnak felel meg.7 1981 millió Ft 9 653 2 116 l 653 463 arány 82. A fő szezonon kivüli fogyasztás lényegében két között nagyon csekély.5 3.0 14.6 16.8 Összesen ll 920 100 ll 769 100 100 100 ogyasztáshoz sorolva.4-3. Lega májusi és az októberi közepes.3 18. a tartósítotté pedig 14.9 3.

a zöldborsó és a zöldbab. A zöldségfélék közé sorolt gombákban viszont van D-vitamin. Az utóbbiakat nagyobb mennyiségben is képes tárolni az emberi szervezet. E-vitamint (alfa-béta-gamma-tokoferol) a zöldségfélék elenyésző mennyiségben tartalmaznak. Csoportosításuk oldhatóságuk alapján történik. Elővitaminjai . K-vitamin a friss zöldségfélékben. U. Megjegyzik továbbá.azonban egyes zöldségfélékben figyelmet érdemlő mennyiségben találhatók. Zsírban oldódó vitaminok Az A-vitamin. hogy a zöldségfélékben található ásványi anyagok hamumaradványa lúgos kémhatású. A zöldségfélék táplálkozási értéke A zöldségfélék elsősorban vitamin. spenót. . Köztudomású. káposztafélék). a petrezselyem levelében és a biológiai érésben lévő (piros színű) paprikában. illetve l .) fejezik ki. táblázatban közölt adatok ennek szerkezetét szemléltetik a tíz legnagyobb menynyiségben forgalmazott zöldségféle fogyasztott tömegének feltüntetéséveL Az adatok azt mutatják. egység egyenlő 0.) osztozik.30 mikrogramm retinollal vagy 0. fejenként 63. közülük is legnagyobb mennyiségben kalciumra. Egy A-vitamin I. ami lehetövé teszi a savas hamumaradványt hátrahagyó alapélelmiszerek (húsok. kalcium. Több mint háromnegyedét pedig a felsoroltakon kívül még az uborka. hogy az összes fogyasztás felét öt növény: a fejes káposzta. Ezeket az elemeket a zöldségfélék jelentős. fejes saláta. sóska. hogy az egyes elemeket általában kálium. Különösen sok vas és kalcium található a zöld zöldségfélékben (levélzöldségek. A fogyasztás fennmaradó részén l 0-12. U. BALÁZS és FILIUS (1977) ezzek kapcsolatban kiemelik. retek. növényekben nem fordul elő.és ásványisó-források. tojásgyümölcs. egyes tejtermékek) közömbösítését az emésztés folyamatában. kisebb mennyiségben forgalmazott zöldségféle (karfiol. csemegekukorica. A 4. retinol csak az állati eredetű élelmiszerekben található. fejenként 28. nátrium és vas mennyiségi sorrendben tartalmazzák. hogy nélkülözhetetlen alkotóelemei a különböző biokémiai folyamatokat szabályozó és végső soron az életet is fenntartó enzimrendszereknek. Ezek az emberi szervezetben A-vitaminná alakulnak. .1 Ft-ot. a zöldpaprika. az előbbieket nem. A vitaminok szerepe közismert.. Zöldségfogyasztásunk nagy hiányossága még összetételének szegényessége. A zöldségfélék jelentős vitaminforrások is. spárga. cereáliák. a karotin . Az A-vitaminnak két elővitaminja ismeretes.júniusban költi zöldségre. a retinol. magnézium. a görögdinnye és a vöröshagyma adja.1 Ft-ot (BURGERNÉÜIMES A. a legkevesebbet pedig januárban. az alfa-karotin és a béta-karotin.20 mikrogramm alfa-karotinnaL A D-vitamin növényekben szintén nem fordul elő. elsősorban a spenótban és a kínai kelben fordul elő nagyobb mennyiségben. spárgatök stb.60 mikrogramm béta-karotinnal. bár növényenként eltérő mennyiségben tartalmazzák. Vannak vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. Az A-vitamin mennyiségét nemzetközi egységben (1. Kivételt képez azonban a kakaóbab héja. Az utóbbiakból az emberi szervezetnek mintegy l O elemre elengedhetetlenül szüksége van. foszfor. a sárgarépa. 1979) . Különösen sok (10 mg% körüli mennyiségű) karotin van a sárgarépában. a petrezselyem. foszforra és vasra.mint pl. ET AL. a paradicsom.

1977) Zöldségféle Paradicsom Étkezési paprika Uborka Görögdinnye Fejes saláta Fejes káposzta Vöröshagyma Sárgarépa Kínai kel Tojásgyümölcs Okra bámia ANY-érték 2.90 5. g + Ca. a karotin. A formula a következő: . mg . hajtások és egyes magvak kivételével .69 0.14 3. tarnm-tarta lmat nem negyvenne l . táblázatban közölt adatok adnak tájékoztatást. g + rost. zöldbab) is.általában keveset tartalmaznak.52 2. Később GRUBBEN (1977) ezt a fehérjével is kiegészítette. Azt a mérőszá­ mot. B 2-vitaminból (riboflavin) a zöldségfélék . mg + 5 100 2 . Néhány zöldségféle táplálkozási átlagértéke (ANV-érték. de alkalmazhatósága végül is általánosnak bizonyult. 'k " . Ezért többen. és az angol elnevezés (Average Nutritive Value) kezdőbetűi után ANV mutatóként jelölve vezette be a szakirodalomba. + C-vitamin. PP-vitamin (niacin vagy nikotinsav) kisebb mennyiségben valamennyi zöldségfélében előfordul. továbbá a bimbós kelben és a sárgarépában.Vízben oldódó vitaminok A B-vitamin csoport tagjai valamennyi élő sejtben megtalálhatók. illetve szükségleteket vette ugyan alapul.és a C-vitamin-tartalmat veszi figyelembe és jelentőségének megfelelően súlyozza. nálunk nagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféle táplálkozási átlagértékéről az 5. Közülük a RINNO (1965) által kidolgozott képlet terjedt el. Nagy 20 oxálsavtartalom esetén pedig a kalcium mennyiségét l 00 helyett 200-zal ( C~.az élő levelek. mg + karo t m.21 . l 00 g fogyasztható részre) {GRUBBEN. Régóta foglalkoztatta a táplálkozástudomány művelőit a különböző zöldségfélék táplálkozási értékének egyetlen szintetikus mérőszámban való kifejezési lehetősé­ ge. többféle képietet is kidolgoztak. káposztafélék) és a paprikában. a vas-. Az előbbi esetben a mg-ban kifejezett C-vi. amelyik a képlet segítségével kiszámítható.61 1. RINNO hasznos táplálkozási értéknek (angolul: Essential Nutritive Value) nevezte el. (C-vitamin. de sok található belőle a magvakban (zöldborsó.O~g). a kalcium-. 40 A képlet alkalmazásakor nyers fogyasztás.35 3. 5. nevét táplálkozási átlagértékre változtatta. mg + Fe. Különösen sok található a zöld zöldségnövényekben (levélzöldségek.05 6.48 6. illetve nagy oxálsavtartalom esetén azonban korrekciót kell végrehajtani. ANV-erte JOO g eheto reszre = fehérje. Néhány. Ez a formula a rost-.39 6. C-vitamint (aszkorbinsav) a legtöbb zöldségféle figyelemreméltó mennyiségben tartalmaz.99 2. A B 1-vitamin (tiamin) a csíranövényekben fordul elő a legnagyobb mennyiségben. mg) . hanem h' ussza lkell osztam. táblázat. amely a nyugat-európai táplálkozási szokásokat. Valamennyi zöldségnövényben nagy mennyiségű B 6-vitamin (piridoxin) található.

kb. A zordabb évszakokban a 40-42 zöldségfajnak kis része termeszthető vagy menthető át a kedvezőbb tavaszi vagy őszi évszakra. Pl. Olaszországban vagy Görögországban a kettős termesztés a zöldségtermesztésben általános. Hazánkban a melegigényes zöldségfélék termesztésére a déli országrészek a legDélen a vegetációs idő 7-10 nappal rövidebb. Ez a megállapítás azonban csak általánosságban igaz. ahol szintén lehetséges a korai termesztés. Békés. A klíma mellett a termesztés másik fontos tényezője a víz. így Egyiptomban egy évben szakaszos vetéssei három paradicsomtermést takarítanak be szabad földről. A jobb területhasznosítás és a koraibb értékesítés végett azonban még a korai káposztaféléket vagy a salátát is tűzdeljük A melegigényes növényeket azonban már csak palántaneveléssel tudjuk gazdaságosan előállítani. mert a nálunk termesztett 40-42 faj biológiai és környezeti igényei nagyon különbözőek. Melegigényük miatt nálunk csak palántaneveléssel termeszthetők. mint az északi megyékben. Magyarországon a hidegtűrőket állandó helyére vetve egész esztendőben egy kultúrában termesztjük. mint északabbra. A termelés tervezésekor tehát a gazdaságok vagy a gazdaságokon belül a területrészek kijelölésekor a klímaadottságokat feltétlenül figyelembe kell venni. 27 . mert ott valamenynyi zöldségnövény kora tavasszal vagy tavasszal és kora nyári időszakban egyaránt mintegy 7-10 nappal korábban szedhető. ugyanennyi nappal korábban takaríthatók be.A magyar zöldségte rmesztés jellemzé se Területi elhelyezkedés Magyarország adottságai a zöldségtermesztésre általában jónak mondhatók. Bács-Kiskun vagy Baranya megyében a korai növények . Némely fajt csak jellegzetes termesztési eljárással lehet eredményesen és gazdaságosan termelni. Hazánk klímájában .az ország kis területe ellenére is . A zöldségnövényekkedvezőbbek. kivéve az ország középső és északi megyéiben található kisebb-nagyobb jó fekvésű területeket.tájanként kisebb-nagyobb eltérések adódnak. Emiatt a termeszthetőség még az elég homogén magyarországi termesztési adottságok ellenére is eltérő az ország körzeteiben. A fekvésbeli eltérés miatt a déli megyéknek behozbatatlan az előnyük más országrészekhez képest. A tenyészidő lerövidítésével viszont ugyanazt a termést érhetjük el. ahol egy-egy faj szabad földön egész évben folyamatosan termeszthető. Dél-Európában: Spanyolországban. Tehát zöldségtermesztésre (bár az egész ország területe számításba jöhet) elsősorban az ország déli megyéi alkalmasak.és ez a hidegtűrőekre is vonatkozik . Heves megye déli lejtésű területein csaknem azonos időben lehet a korai érésre számítani. A trópuson vagy a dél-európai országokban helyrevetéssei is gazdaságosan termesztenek paprikát vagy paradicsomot. Csongrád. mint a jobb klímaadottságú országokban helyrevetésset Természetesen vannak a Földnek olyan országai. főként a korai zöldségfélék termesztésekor.

a piac közelsége és a feldolgozó ipar jelenléte azonban a főváros körül is kiterjedt zöldségtermesztést hozott létre. amelyek bizonyos idő elteltével felszámolódtak. ahol alig van mód az öntözésre. a feldolgozóipar léte is jelentős tényező. 28 . főként Bács-Kiskun megye területén. éppen kedvező fekvése következtében.a hűvösebb és csapadékosabb éghajlatú országrészek a kedvezőbbek. Budapest környéke (pl. Így a paprikák.a hőmérséklet figyelembevételével . Most. Néhány esetben a piac vagy a feldolgozó ipar is közrejátszott egy-egy körzet vagy góc kialakulásában. Fejér és Győr-Sopron megye kivételével. számuk eltérő lehet. de általában a zöldségtermesztésnek már rosszabbak a lehetőségei. sem éghajlati viszonyait tekintve nem túl alkalmas zöldségtermesztésre. Az elmúlt évszázadokban jellegzetes termesztőtájak alakultak ki. hogy az országnak ez a része korai termesztésre a legalkalmasabb. az uborka. Csongrád és Békés megye egy jellegzetes korai zöldségtermesztő körzet. A mezőgazdaság átszervezését követően (a 60-as években) a körzetek határai módosultak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye vagy a Dunántúlon a Fertő-tó környéke alkalmasabb a hidegtűrő és sok vizet kívánó káposztafélék termesztésére. A Dunántúlon. mások egybevonják.különösen. bár a déli részeken a klímaviszonyok ezt lehetövé tennék. Szabolcs-Szatmár és a Hajdúság területén. Ezért a termőhely kijelölésekor .nek majdnem a fele az átlagosnál nagyobb vízigényű. a határaik megvonása. Ezek termesztésére . a bab. Nagy mennyiségű zöldséget termesztenek az ország középső részén. itt mégsem alakult ki korábban jelentősebb zöldségtermesztés. Baranyában vagy Bács-Kiskun megyében viszont. meleg. a korai termesztésnek. hogy . Az elmondottakból az is következik. Legkevésbé jöhet számításba zöldségtermesztésre a Dunántúl. Az ország déli részén Bács-Kiskun. mások később jöttek létre. Vannak olyan körzetek. ha nem korai termesztésről van szó . de sok vizet használnak fel a tenyészidőben. de éppen a területi adottságok miatt jelentőségük változatlan.a körzetek kialakulásában a piac. a káposztafélék a mi klímaviszonyaink között csak öntözve ad biztonságos és kielégítő termést. A körzetek kialakulásában nemcsak a talaj és a klíma játszik szerepet. A lényeg azonban az. hogy a tiszai vízlépcső lehetőséget kínál az öntözésre. Ezeknek a körzeteknek a pontos meghatározása. a domborzati viszonyok és az öntözővíz hiánya miatt azonban itt alig alakult ki jelentős zöldségtermesztés. Magyarországon tehát a déli országrészben is csak olyan területeket szabad zöldségtermesztésre számításba vennünk. Békésben és Csongrádban a folyók közelében lévő területeken általában sikerrel lehet zöldségtermesztést folytatni. nincs jelentősebb termesztés. Egyes szerzők külön-külön körzetnek tekintik a három megyét. nagyobb felületen foglalkoznak a zöldségtermesztéssei az ebben az országrészben lévő gazdaságok is. ahol az öntözővíz rendelkezésre áll. igen jelentős zöldségtermesztés folyik Heves megyében és a keleti országrészekben. Vannak olyan zöldségfajok. déli országrészek területei. mint az öntözetlen.döntő fontosságú az öntözési lehetőség is. Észak-Magyarországon. A közép Tisza-vidék természeti adottságai kedvezőek ugyan a zöldségtermesztésre. amelyeknek a hőigénye kicsi. a Csepel-sziget) sem talajadottságait.éppen a természeti adottságok miatt . Így Szabolcs-Szatmár.

Ez a kedvező ökológiai adottság nagyon sok előnyt jelent számunkra. A helyzet megítélésekor figyelembe kell vennünk a többi országhoz viszonyított ökológiai helyzetünket is. bár országosan eléggé heterogén a minőségük. Magyarországon. Így például a nagy dél-európai zöldségtermesztő országok közül Olaszországban a melegigényes paradicsom termelését már április elején meg lehet kezdeni szabad fóldön. Így a görög. mint a tőlünk délebbre fekvő országokban. a csapadék mennyisége ennél általában 50-IOO mmrel kevesebb. A hidegtűrő borsó is sikeresen termeszthető egész Európában. A sikeres zöldségtermesztés egyik fő feltétele a víz. Ebben a tekintetben azonban 29 . Olaszországban. Így a vöröshagyma egész Európában termeszthető. Egyes országrészeken. A hidegtűrő zöldségfélék zömének a termesztése tekintetében azonban nincsen lényeges különbség a déli és az északabbra fekvő országok között. így sikeres termesztésük öntözés nélkül alig képzelhető el. különösen az exportlehetőségek kihasználásában. ahol a zöldségtermesztés nagyobb felületen folyik.és a sárgadinnyét már sem Csehországban. Magyarországon az éves csapadék átlagosan 600 mm körüli. illetve Szlovákia déli részén van a paprika és fűszerpaprika termesztésének a határa is. sem Németországban nem lehet szabad foldön eredményesen és gazdaságosan termeszteni. legfeljebb az északi országokban csak az egyéves és a rövidebb tenyészidejű fajtákat érdemes termeszteni. Emiatt a kettős termesztés lehetősége is lényegesen kisebb. az északabbra fekvő államokban pedig június és július a borsó betakarításának ideje. A melegigényes zöldségfélék termeszthetősége szempontjából hazánk az északi határt jelenti. A rendelkezésre álló öntözési lehetőség és a klímaadottságok miatt azonban a magyar talajviszonyok nem szabnak gátat a zöldségtermesztés eredményességének.Gazdasági feltételek jelentősebb A magyar zöldségtermesztés helyzetének értékelésekor célszerű a környező és a felületen zöldséget termesztő országok helyzetéhez mérni színvonalunkat. Magyarország éghajlata a tőlünk délebbre fekvőkénél természetszerűleg hűvösebb. Görögországban vagy Olaszországban. Közép-Európában május közepétől július közepéig. A tőlünk északabbra fekvő országokhoz képest azonban határozottan előnyünk van a tenyészidő alakulásában. Tehát Dél-Európában a borsószezon általában április végétől június végéig tart. Spanyolországban vagy Bulgáriában. A nemzetközi összehasonlításkor általában nagyon rossznak minősítik hazánk zöldségtermesztésének színvonalát. például Bulgáriában. fejlett zöldségtermesztő országokban. Németország északi részeire vagy a még északabbra lévő államokra. Ez elsősorban kedvező hőmérsékleti viszonyainknak köszönhető. különösen vonatkozik ez a még északabbra fekvő Lengyelországra. szárazanyag-tartalmuk és eltarthatóságuk kisebb. legalábbis a kora tavaszi és a késő őszi időszak hő­ mérséklete kevésbé teszi lehetövé a melegigényes zöldségnövények termesztését. az egy hektárra vonatkoztatott termésátlagok ugyanis nálunk jóval kisebbek. s azok minősége gyengébb. az éghajlati eltérések miatt azonban a termesztési időszak eltérő. Az öntözővíz szempontjából tehát a környező országokhoz viszonyítva meglehetősen rosszul állunk. Összességében tehát az ország ökológiai adottságai a nálunk termesztett 40-42 zöldségfaj gazdaságos termesztéséhez az európai átlagnál valamivel jobbak. vagyis a termésátlagok megfelelő alakulásának. A termesztett fajok tekintélyes része vízigényes. Talajaink többnyire alkalmasak a zöldségtermesztésre. Nálunk erre több mint egy hónappal később kerülhet sor. mint az ún.

1 1982 22. és azok csak kevés ország (pl. A magyar zöldségtermesztés elsősorban a hazai igényeket hivatott kielégíteni. 6. Amíg a IL világháború előtti években a paprikát csak kisüzemekben termesztették és a paprika igényeit minden szempontból kielégítették.2 5. hogy az uborka nagyon érzékeny a hőmérsékletre. évhez viszonyítottan a paradicsom termésátlaga a következő években már egyenletes 30 t körüli.0 7.1 20. mint az Olaszországban elért 50 t/ha átlag. táblázat.jó közepesnek mondhatjuk.8 18. mint amennyi az adottságaink alapján elvárható. A számadatokból például kiderül. De ha minden körülményt figyelembe veszünk.3 12. hogy az utóbbi két évtizedben a nagyüzemeinkben elért terméseredmények jóval kisebbek. Hasonló a helyzet a káposztafélék termésátlagaival is.9 29. akkor a magyar termésátlagokat .4 l 0. még lehetőség van arra. hogy a vöröshagyma termésátlaga 1975 és 1986 között 1975-höz viszonyítottan megduplázódott.6 7.5 25. A zöldborsó termésátlaga bizonyos mértékben emelkedik.1 1983 19. ennek megfelelően ezek a termésátlagok ma még jó közepes eredménynek könyvelhetők el. mi azonban öntözés nélkül.3 26.5 1985 22. Olaszországban a melegigényes zöldségnövények számára a vegetációs periódus két hónappal hosszabb.mindenképpen hangsúlyozzuk. hogy a külfóldi termésátlagok a tenyészidőbeni eitérésen kívül azért is nagyobbak a mieinknél. táblázatban a fontosabb zöldségnövények l O évi átlagtennései láthatók.különösen a szabad fOldön elért átlagokat .8 6.9 18.4 1980 19. Franciaország) termésátlagánál gyengébbek. részben a javuló technológiának tudható be.0 15.2 12.4 26.5 20.4 4.2 1984 23.0 13. öntözéses hagymatermésnek még a felét sem éri el.7 26. hiszen a jelenlegi fajták potenciális termőképessége ennek legalább a háromszorosa. annak eloszlására és a páratartalomra. Azt a tényt figyelembe véve.2 6.4 25. de jelentős mennyiségü zöld- 30 . de még inkább a csapadékra. mint a miénk.0 13.2 13. Hollandia. Ez elsősorban azzal van összefüggésben. Kétségtelen. A 6. gépesítettsége és technológiája jobban szervezett és magasabb szintű. de még lényegesen növelhető. ami mint átlag jó.6 19. addig a termések a jelenleginek majdnem a kétszeresét is elérték Az uborka termésátlaga meglehető­ sen ingadozó. Néhány zöldségféle termésátlaga (t/ha) Megnevezés Vöröshagyma Zöldborsó Paradicsom Étkezési paprika Uborka Fejes káposzta 1975 10. évi nagyon kedvezőtlen időjárási körülményeknek tudható be. Általában 20 t körüli kiegyenlített terméssel számolhatunk.5 8. így a nálunk elért átlagos 30t/ha-os paradicsomtermés nem rosszabb.8 7.5 29.5 7.0 Megjegyzendő még. hogy öntözés nélkül termesztjük a paradicsomot. A hidegtűrő és sok vizet kívánó káposztafélék termésátlagában sokszor 100% az eltérés az egyes esztendőkben. extenzívebb körülmények között termesztjük a hagymát.1 18. ez az eredmény a holland egyéves. Igaz.0 10. ez azonban kizárólag az 1975.0 ll . Az 1975.8 1981 18. hogy a technológiai fegyelem javításával a termésátlagokat megkétszerezzük. mert a termesztés szerkezete.8 9. Az étkezési paprika termésátlaga szinte változatlan és meglehetősen kicsi. Ennek okai elsősorban az időjárással magyarázhatók. hogy a zöldségtermésátlagok számításakor figyelembe kell venni a hasonlításhoz alapul vett ország vegetációs időszakát.9 13. ez részben a fajtáknak.8 24.0 9. Ez részben a lakossági frisszöldség-ellátásra irányul.

táblázat mutatja. és ma már lényegesen kisebb területen ugyanannyi paradicsomot termelnek. Ez a csökkenés elsősorban a terméseredmények növekedésével ftigg össze. hogy a vöröshagyma vetésterülete valamelyest csökkent.séget használnak fel a konzervgyárak.8 1985 96. sőt az utóbbi időben a hűtőipar is. amelyek természetüknél fogva a vetéstől a betakarításig alkalmasak voltak a teljes gépesítésre. s igen kis mennyiségben a nyugati országokba.és külföldi szükségletet kisebb területről is ki tudjuk elégíteni. Az azonban beigazolódott. A II. Az étkezési paprika területe lényegesen nem válto31 .7 33. Kiderült.9 26. 1958-ig a zöldségtermesztés kisüzemekben fejlődött. a konzervgyárak termelése is összességében kb. Meglehetősen egyenletes mennyiségben szállítunk ki fűszerpaprika-őrleményt. a keleti exportpiacok elvesztése miatt. ezért növeini kellett a paradicsom termőfelületét Amikor a paradicsomtermesztés átkerült a koordinált háztájiba. hogy a már említett három faj mellett csupán a zöldbab termesztését lehetett még nagyüzemi szinten megvalósítani. A munkaigényes. ami azzal magyarázható. és viszonylag sok paradicsom alakú paprikát szállítunk nyersen vagy félig feldolgozva külföldre. évtizedes kísérletezgetés után alakultak ki az üzemi termesztés területiésszervezeti formái. 1945 után a hazai zöldségtermesztés lényeges változáson ment keresztül. 7. világháború utáni években jóval több mint 100 ezer ha-on termeltünk zöldségnövényeket Jelenleg a zöldségtermő terület nagysága 50-60 ezer ha (7. hogy a belföldi igények és a külföldre szállított borsó mennyisége is növekedett. nagyüzemi termesztésének a bevezetését. Így a zöldborsó. sikerült is megvalósítani. a hagyma meglehetősen gyorsan helyet kapott a nagyüzemi termesztésben. A hazai mezőgazdasági átszervezések időszakát követően az állami gazdaságok. az érdekeltség előtérbe helyezésével nagyüzemekben is lehet eredményes zöldségtermesztést folytatni. hogy 1975 táján a nagyüzemekben próbálkoztunk a paradicsom gépi betakarításávaL Akkor a termésátlagok alig haladták meg a 20 t-t.7 25. vagyis a változatlanul nagyüzemi területen termesztett paradicsom fontosabb munkálatait és a betakarítást a nagyüzem dolgozói egyéni alapon vállalták. Az igények kielégítéséhez az utóbbi évtizedekben évenként eltérő nagyságú szabadföldi területeket kellett a termesztésbe vonni. táblázat).3 A fontosabb zöldségnövények termesztésterületének megoszlását a 8. táblázat. A zöldborsó vetésterülete kissé növekedett. A nagyüzemekben a zöldségtermesztés majdnem megszűnt.9 1980 86. a gyökérfélék. Ezt azokkal a zöldségfélékkel. Ez annak köszönhető. csupán az állami gazdaságok kísérleteztek a zöldségtermesztés "nagyüzemesítésével". Megnevezés Nagyüzem Háztáji és kisegítő gazdaság Zöldségtermő terület (1000 ha) 1975 81. Az 197 5. hogy megfelelő szervezéssel. évihez képest lényegesen csökkent a paradicsom vetésterülete. A termesztés korszerűsítése. Korábban konzervként szállítottunk zöldségféléket a volt Szovjetunióba. így a bel. 1990 után. 50%-kal esett vissza. később a termelőszövetkezetek is újra megkísérelték a zöldségfélék korszeru. a termésátlagok javultak. a többi fontosabb zöldségféle termesztése azonban nagyüzemi körűlmé­ nyek között nem vált be. sok ápolást kívánó és többszöri szedéssei betakarítható zöldségfélék gépesítése mindmáig nem vált lehetővé. A magyar zöldségkivitel eléggé szerény. Hosszú. Az adatokból egyértelműen kiolvasható. Jelentős exportnövény a vöröshagyma. teljes gépesítése volt a cél.

0 15.6 32 .8 15. hogy a friss étkezési paprika iránti igényt többnyire a fólia alatt termesztett paprika elégíti ki. virág) Terület(%) 38.4 4.3 12. hogy a korai szabadföldi termesztésből származó zöldségáru fogyasztási szezonját pár héttel előbbre hozzuk. hogy változatosabbá vált az étkezésünk. A zöldségfélék megoszlása a fólia alatti termelésben Megnevezés Étkezési paprika Paradicsom Uborka Retek Fejes saláta Karalábé Egyéb (hagyma.9 !983 5. Igen kis mértékben növényházban is termesztünk zöldségféléket. Ennek megfelelően a növényházi hajtatás az utóbbi esztendőkben egyáltalán nem növekedett.becsléseink szerint .5 14. Ez a csökkenés azzal magyarázható.6 4.3 4.2 5. és egyéb zöldségféléket is jelentős mennyiségben fogyasztunk.már hónapokkal a szabadföldi zöldség megjelenése előtt tudunk árut szedni. olajjal vagy gázzal fűtött növényházak termesztési költségei rendkívül nagyok.3 2.2 7. mint csökkent.2 7.7 8. ami azzal függ össze.1 5 . táblázat mutatja.2 3. 8.3 !982 5.2 2.9 !984 6.8 19. Az uborkafelhasználás (1990-ig) azonban inkább növekedett.5 2.6 30.3 3.0 7 .7 24.7 !985 6.5 6.4 !980 6. A szénnel. kiegészülve az exportra kerülő paradicsom alakú paprikával.2 2.6 3.amelynek felülete az összfólia felületének mintegy l 0%-a .0 27. Ez a termesztési mód elsősorban arra alkalmas. mert a szántóföldről egyrészt a fólia alá került. valamelyest csökkent.4 Magyarországon ma .7 5. és szabad földön elsősorban a konzervipar számára termesztett étkezési paprika marad. A növényházi termesztés az energiafelhasználás miatt rendkívül drága.4 28. A fólia alatt termelt zöldségnövények megoszlását a 9.3 3.2 3. Magyarországon csak a termálvízzel fűtött növényházi hajtatás lehet kifizetődő. Zöldségfélék területe (1000 ha) Megnevezés Vöröshagyma Zöldborsó Paradicsom Étkezési paprika Uborka Fejes káposzta !975 7 .8 8.l 28.8 24. 9. és az azokban termelt zöldségfélék szinte csak veszteséggel állíthatók elő. táblázat. Ez a tendencia tovább folytatódik.6 6.4 2. Ez az árumennyiség azonban a tömegfogyasztást nem képes teljes mértékben kielégíteni. másrészt a tárorendszeres művelés­ sel koncentráltan termelhető meg a konzervipar igénye.0 5. A hajtatás legnagyobb felületen fűtés nélküli fólia alatt folyik. táblázat. még a nyár és az ősz folyamán is. A fűtött fólia alól .8 4. Az uborka vetésterülete lényegesen csökkent. és ezt követi a melegigényes zöldségnövények közül az uborka. legfeljebb szinten maradt.2 8. A táblázat adatai szerint a legnagyobb felületen étkezési paprikát termelnek.zott.3 8.7 27.több mint 3 ezer ha-on hajtatnak vagy termesztenek zöldséget zárt területen.6 8. kisebb felületen paradicsomot.2 9. A káposztafélék vetésterülete egyértelműen csökkent.6 !981 5.

Ez a sorrendiség erősen összefügg a gazdaságossággal. kisebb mértékben export-import szállítások következtében -a szükségesnél kisebb a mennyiségük.93 32.o 79.14 53.80 9. a sóskáé és a spenóté elenyésző. ami valamivel több mint 50%-a volt a megtermelt összes zöldségmennyiségnek.50 9. A statisztikai adatok szerint némileg csökkent az egy főre jutó fogyasztás.22 23.07 9.52 12.2 546.70 23.14 17.09 19. a 6-8 fő zöldségfaj mellett csaknem 30 kisebb jelentőségű zöldségféle termesztésével is foglalkozunk. 10. mert egyes esztendőkben .53 22.30 4. Érdekes a zöldségfélék felvásárlási és fogyasztói árainak az alakulása is. Időnként fűtetlen fólia alól nagyobb mennyiségű hajtatott fejes káposztát szállítunk külföldre.87 23.39 9. A hidegtűrő zöldségnövényeket részben előterményként termesztik.21 26.1 104.79 16.91 16. Ezek az igények kielégítéséhez feltétlenül szükségesek.71 4.38 10.90 ll . és fellendült az utóbbi években a kínai kel hajtatása is.6 997.08 12.2 1975 1632. a karalábéé és a hagymáé kevésbé jelentős.93 8.97 57. Az árak általában emelkedő tendenciájúak.44 18.0 1038.47 8.0 572.58 18.35 2.2 85.8 1965 1441.0 736.97 28.99 1985 25.6 152.58 6.főként időjárási okok.31 9.82 20. Az 1990-ig terjedő időben emelkedő tendenciát mutatott a tartósítóipari felhasználás.0 ll. táblázat.68 37.37 16.2 75.69 13.8 76.7 295.00 30. (Az ebből származó zöldségáru részben saját felhasználásra kerül.20 ll .00 3.18 23.9 803. A zöldségfélék 1983-1985. A zöldségtermés felhasználása Megnevezés Összes termés Összes felvásárlás l főre jutó fogyasztás Frisszöldség-export Tartósítóipari felhasználás Mértékegység 1000 1000 kg 1000 1000 t t t t 1960 1220.1 !985 1946. és a legnagyobb hasznot a hajtatott növények közül az étkezési paprika hozza.51 3. hiszen a hajtatott növények közül a legkisebb jövedelemmel az uborka.3 1970 1467.80 22.75 4.6 115.2 75. táblázat. kis része pedig értékesítésre.52 ll .28 ll . évi felvásárlási és fogyasztói ára Megnevezés Sárgarépa Petrezselyem Vöröshagyma Fokhagyma Görögdinnye Zöldbab Zöldborsó Paradicsom Étkezési paprika Karfiol Uborka Fejes káposzta Felvásárlási ár (Ft/kg) 1983 5.85 ll . ezek az adatok azonban nem tükrözik a növekvő mértékű "hobbi" kertészkedést átlagosan l 00 m 2-en.0 84.85 Fogyasztói ár (Ft/kg) 1983 12. A megtermelt áru mennyisége 1990-ig nem változott lényegesen.03 10.) Az előbbi mennyiség nem szerepel a statisztikai adatokban.12 12.54 1984 12.72 7.0 73.61 1984 3. Zöldségtermesztésünk tehát eléggé sokrétű.15 7.0 1031 .41 ll .29 13. megközelítően 2 millió t zöldséget állítunk elő.72 6.63 12. Egyes zöldnövények azonban irreálisan drágák.53 13.08 18.28 16.7 83.7 142.13 25.27 3.50 23.17 31.8 182.4 784.47 25.79 1985 3. ezek közül a retek és a fejes saláta hajtatása számottevő.66 19.56 4.42 16.4 1980 1974. valamivel jelentősebb jövedelemmel a paradicsom termeszthető.25 4. ami összefügg az ország gazdasági helyzetével.10 33 .0 962.6 559.66 9.55 ll .

de minden lehetőséget ki kell használni arra. Ennek elsősorban az volt az oka. meleg a tavasz és a nyár egyaránt. az uborka és a dinnye kezdeti fejlődése és terméshozama. 34 . Természetesen ezzel a nagyobb termelési értékkel szinte párhuzamosan lényegesen nagyobb a költségigény is. tehát a belfóldi ellátásban és felhasználásban lényeges eitérésre nem számíthatunk Ma nehéz azt megmondani. egy tagra jutó területnek az ápolási és szedési munkáit hosszú távon csak gépesítéssei lehet megoldani. Az étkezési szokások rendkívül lassan változnak. 1985-ben például egy váratlan baktériumos fertőzés az egész ország uborkaállományát tönkretette. hogy a közeljövő­ ben külkereskedelmi lehetőségeink hogyan alakulnak. Jelenlegi becslések szerint · az exportlehetőségek szerény növekedése várható. a védekezőszerek beszerzése azonban gyakran gondot jelent. Az időjárás okozta terméshullámzást a piacon a tervezetthez képest jelentős áreltérés követi. Ilyenkor a kevés vízzel is beérő dinnyék és az öntözve termesztett kultúrák közül a melegigényesek (paprika. de rossz a paprika. A hazánkban termesztett mintegy 40 zöldségfaj számára egyaránt megfelelő időjárás soha sincsen. hogy külfóldön minél nagyobb mennyiségben jelenhessünk meg jó minőségű és jól csomagolt áruval. Elsősorban a hazai ellátásról kell gondoskodni. Gazdaságossági szempontból azonban a zöldségtermesztés nagy termelési értéket képvisel egységnyi területre vonatkoztatva.5-1 ha felületű. uborka) hoznak jó termést. Gondot jelent az utóbbi időben a termesztésben használatos vegyszerek beszerzése is. a koordinált háztájiban való termesztéshez szükséges alapgépek többé-kevésbé rendelkezésre állnak. mert a 0. Az üzemekben (bár a zöldségtermesztő felület lényegesen csökken). Különösen szükség lenne kis. a speciális ápoló. A zöldségnövények (a hajtatásban. A növénytermesztést.és középméretű kerti gépekre. a szabadfóldi termesztésben és a magtermesztésben szereplő kultúrák) területegységenkénti termelési értéke a gabonafélékhez vagy a takarmánynövényekéhez hasonlítva nagyobb. de különösen a zöldségtermesztést az időjárás-érzékeny­ ség jellemzi. A mi kiírnánkban azonban sokszor száraz. így magas lesz az ár. A következő esztendőben emiatt csökken a vetésterület. a spenót hozama. a saláta. hogy nem állt rendelkezésünkre megfelelő vegyszer. Hagymából a hűvös tavaszt követő száraz nyárelő után kedvező a termés. Hosszú távon a magyar zöldségtermesztés a mezőgazdaságon belül változatlanul fontos szerepet tölt majd be. a káposztafélék. tehát a hullámzás szinte tervezhető.A zöldségtermesztés jövőjét illetően a legnagyobb gondot most a termesztés technikai színvonalának az elmaradottsága okozza. ami együtt jár a kínálathiánnyal. Emiatt elég jelentősek a termésingadozások A hűvös tavaszokon -és ez általában 3-4 évenként előfordul -jó a borsó. A gyomirtó vegyszerek a zöldségtermesztésben kisebb jelentőségűek. Nagy termés esetén a sok áru csak olcsóbban értékesíthető.és szedőgépek azonban hiányoznak.

A szabadföldi zöldségtermesztést korai és általában friss fogyasztásra termelt zöldségek csoportjára. késő ősz és kora tavasz között csak fedett térben. csupán néhány olyan zöldségfajé kevésbé kifizetődő.). A konzervipari nyersanyagnak szánt főbb zöldségnövények termesztése ma már egyértelműen különleges gépi technológiát is jelent. Zöldséghajtatás A fedett területen való termesztés azokban az országokban terjedt el. amelyik alacsony hőmérsékleten és nagy páratartalomban képes csak maghozásra (pl. Egyes növények esetében pedig . áttelelőhagyma-termesztés stb. a káposztafélék magját inkább a hűvös.A zöldségtermesztés alágazatai Szabadföldi zöldségtermesztés Ebbe a fogalomkörbe tartozik mindaz a termesztési módszer.lényegesen korábbi vetéssei igyekszünk a termésérés időpontját előbbre hozni (pl. fólia alatt vagy üveg alatt termesztheták a zöldségnövények Fedett területen lehet termeszteni fűtött térben vagy fűtetlen berendezésekben. . hagymatermesztés). Itt a szabadföldi termesztés általában kora tavasztól késő őszig valósítható meg. a szabadföldi termesztésben nem tudunk hatásosan és rendszeresen védekezni az időjárás viszontagságai ellen. továbbá konzervipari nyersanyagtermesztésre osztjuk. Eltérően a hajtatástól. A korai termesztés fogalmán a tűzdelt vagy tűzdeletlen (sima) palántáról való termesztést értjük.noha helyrevetéssei szaporítjuk azokat . friss árunak vagy konzervipari célra állít elő zöldségféléket. csapadékosabb éghajlatú országokban lehet eredményesen termeszteni). közvetlen felhasználásra való termesztéstől (pl. csapadékos időjárásban gyakran berothadó fészkes virágú. Hazánk csapadékszegény időjárása különösen kedvező a párás. A mi klímánkon a legtöbb zöldségnövény magja sikerrel termeszthető. amely helyrevetéssei vagy palántázással. Egyes növények konzervipari termesztése azonban nem különíthető el teljesen a friss. ahol a klíma a miénkhez hasonló vagy azzal azonos. Egyes melegigényes növények magtermesztése hazánkban igen gazdaságos. áttelelőborsó-termesztés. apró magvú növények termesztésére. Zöldségmagtermesztés A vetőmagtermesztés a zöldségtermesztés rendkívül fontos részterülete.

azokat a fotoszintézis folyamatában megköti. mint minden más élőlény is. Termesztőmunkánk legfőbb célja. az ahhoz szükséges optimális növényhőmérséklet és anyagcsere megközelítéséveL A víz áramkörét a légkör-növény-talaj rendszerben LARCHER ( 1978) modelljén tekinthetjük át (3. A zöldségtermesztés vonatkozásában természetesen minket inkább a környezetnek a növényre gyakorolt hatása érint. A zöldségnövény-állomány maga is egy nyílt rendszernek tekinthető. melyek az egyes tényezők összefüggéseit is érzékeltetik. illetve leadásra. mégpedig fiziológiai. a fotoszintézis céljára maximum 4% használódik fel. ábra). bonyolult rendszer elemeként élnek kölcsönhatásban környezetükkel. de környezetvédelmi okokból és a bioszféra potenciájának megőrzése. ábrán láthatjuk. valamint a fényvisszaverésből adódó veszteség nem éri el a teljes mennyiség l %-át sem. A levél fő termelő funkciója. javítása végett figyelemmel kell lennünk a másik irányra is.és energiacsere legfőbb működő központjai. továbbá minimális az életfolyamattal kapcsolatos anyag. egy dinamikusan változó. A környezeti hatásoknak legjobban megfelelő reakciókról a különböző szervezeti mechanizmusok gondoskodnak. Amodell elemeit három csoportra oszthatjuk. Ezek közül három: a levélben lévő víz fölmelegítésére. Ez a két utóbbi tétel határozza meg a növények hőmérsékletének a környezettől függő állapotát és annak változását. hogy az elérhető legnagyobbra növeljük a fotoszintézisben felhasznált részarányt. Ez a rendszer akkor működik optimálisan. Ebben az ellenállások szerepét a növények vízforgalmát gátló tényezők töltik be. amely az elektromos áramkör közismert képét mutatja. A növények energia. amikor maximális a termesztési célnak megfelelő anyag és energia felhalmozása. amelyik változó környezeti hatások között törekszik belső egyensúlyi állapotának fenntartására. a levélnyélen át való hővezetésre felhasznált mennyiség. hogy figyelmen kívül hagyhatók az energiagazdálkodás vizsgálatakor. A modell kiindulási alapját a zöld levelek képezik. 36 . ami azt jelenti. a növényfaj öröklöttségének megfelelően a célszerű folyamatok megvalósítására.és energiaveszteség. A növényi levél sugárzásienergia-mérlegét KLESNIN (1960) nyomán a 2. ábrán TOOMING (1977) vázlatát mutatjuk be. A fennmaradó több mint 90% hőátadás és transzspiráció útján távozik a környezetbe. amelyik anyagot és energiát fogyaszt a környezetéből. Az állomány dinamikus önszabályozó rendszerként fogható fel. meteorológiai és talajtani egységekre. A növényi anyag termelésének sokféle modellje közül az l.és anyagcseréjének áttekintésére négy részrnodelit mutatunk be. Eszerint a levél által elnyelt sugárzás hat részre osztva kerül felhasználásra. amelyek az anyag. és emberi táplálkozásra alkalmas formában felhalmozza.A zöldségtermesztés élettani alapjai A zöldségnövények.

.besugárzás Tr .. termések vízpotenciál gyökérzet ..transzspiráció r-{ r--'-- levelek ~ ~ r.__ összes biomassza t l . A növényianyag-termelés modellvázlata (TOOMING nyomán.Tr Co 2 I . ábra..mL.a levéllégzésintenzitása In .-dL A i ll ..FL. vízpotenciál a talaj vízés tápanyag készlete r légzés RL. C02..transzspiráció v . L. L. 1977) \.. • • levelek hajtások.vízpotenciál d LA.t._..a levélfelület gyarapodása mL = a levelek fajlagos felületi tömege h .) .mL ~gyökerek termések r r fogyaszták r hulladék l • l[ lebomlás l hulladék • l l. h T l l l "' vízpotenciál FL .J -.. t..a levelek magassági elhelyezkedésf l ...a levél fotoszintézis-intenzitása RL ..__ t energia C0 2 t(C) fotoszintézis F L• I.. légzés ll hő r-----J l készlet i y hajtások f ..

1978) 38 .ellenállás a vízszállító szervekben Rm .2-0.) 1 2 m .67W·h·g . A levélre jutó sugárzás energiamérlege (KLESNIN nyomán.levegö-levél határfelületi ellenállás ® . A víz .9% Er. oc -t l m 2 levél :::l 220-320 g 2.vízmelegítésre z 0.fotószintézisre ll$ max.K 1 ·Trtranszspirációra l E r .a légrések ellenállása Ra .3%) 1 K1 .ellenállás a szívógyökerekben és a kéregben Rx . ábra.E .t = Va .a levél által elnyelt sugárzás Etr +Ek+ Er+ Ee+ E 1 + Ev E 1 .transzspirációintenzitás (g· 2 k = hőátadási együttható CW· m.potenciális evapotranszspiráció Vt .áramköre" a légkör-növén y-talaj rendszerben (LARCHERnyomán.hővezetésre Ievélnyélen át ( :::1 0.2 ) Ek.a levélre jutó sugárzás CW·m. 4% E 1r .a kutikula ellenállása R. g -t .párolgási hő (0.2k·dthőátadásra E 1 .) d1 .) Tr . 1960) talajfelszín v.a levél hőmérséklete ( C} tn .a légkör vízpotenciálja Ep .a talaj vízforgalmi eDenáDása R. .tn l E c .te.• h. .átmenet a légnemüböl a folyékony állapotban 3.a levegő hőmérséklete (0 C) 3 A levél fajlagos kapacitása (c) ~ 10.ellenállás a mezofillumban Re .03%) 0 te . ábra..fényvissza verésre ( ~ 0.W· h.a talaj folyékony fázisának vízpotenciálja Rt .

Szabályozásuk a termesztési technológia keretében történik. a növényházi termesztés kapcsolatrendszerét láthatjuk KRUG-LI EBIG (1979) modellje alapján. növelve vagy csökkentve a víz áramlását a légkör-n övény-ta laj vízáramkörben. a víz. Miként a lánc is mindig a leggyengébb szemnél szakad el. záródnak. valamint a légtérrel és a növénnyel való összefüggéseit.Az áramkör energiaforrását pedig a talaj és a légkör nedvessége (vízpotenciálja) közötti különbség szolgáltatja. Csak azok a fajok.és vízforgalmát. csak egymástól függően. amelyiknek hiánya vagy bősége leginkább gátolja a növény működését. rámutatva a kettő közötti összefüggésekre is (4. 39 . amelyben a levél és a levegő határfelülete. a víz és a tápanyagok. ábrán a talaj és a növény kapcsolatrendszere látható. A fény. A növény által szabályozható ellenállásként a légzőnyílások szerepelnek. illetve az egyes zöldségfajok termesztését leíró fejezetek tárgyalják. Az 5. Minél nagyobb a COz-koncentráció különbsége a levegő és a sejt belseje között. ábra). mint a növényi élet egymással komplex hatásban lévő tényezői. illetve az egyes tényezők szintjét mindig a leginkáb b korlátozó tényező szintjéhez kell igazítani. Az egyes élettényezők optimális értékei egymagukban nem határozhatók meg. különös tekintettel az ásványianyag-táplálkozásra. adott körülmények között annál erősebb a C0 2 áramlása a sejtbe. a C0 2 és az ásványi táplálkozás alapjait tárgyaljuk. ábrán a legintenzívebb zöldségtermesztés. kiválasztádásuk környezeti feltételei tükröződnek. amelyek képesek az adott hely környezeti feltételeihez alkalmazkodni. a hőmérséklet. a technológiai és ökonómiai részrnodeBek kapcsolatát mutatja vázlatosan. A 6. Ebben a fejezetben a fény. A fajok fiziológiai (élettani) igényeiben kialakulásuk. jelentik a zöldségtermesztés fiziológiai feltételrendszerét. e tényezők termesztéstechnológiai szabályozási módszereit a klímaszabályozással. Ezzel teljesen analóg módon modellezhető a növény COráram lási köre is. egyedek képesek fennmaradni. PENNINO DE VRIES (1977) már összekapcsolva szemlélteti a növények COz. Ezért egy faj származási helyének éghajlati ismerete értékes információkat nyújthat igényeiről. az öntözéssel. illetve a környezeti feltételektől ftiggően szükség szerint nyitódnak. Az ettől való eltérés gyakran kárt okoz. Mindig annak a tényezőnek a javítására kell fordítani a legnagyobb figyelmet. a trágyázással kapcsolatos fejezetek tartalmazzák. A C0 2-áramlás mozgatójaként pedig az útjában lévő ellenállásokon fellépő koncentrációkülönbség működik. állandóan a harmonikus optimumra törekedve. úgy a zöldségtermesztés sikere is mindig a legjobban korlátozó tényező szintjétől függ. fajták. Ez a klíma. a sejtfal és a protoplazma áteresztőképessége és a C0 2 asszimilálásának mértéke képezhetik az áramlás akadályait. Részletesebb tárgyalása az ásványi tápanyagforgalommal kapcsolatban kerül sorra. mutatva a talaj szilárd. ami vízmozgást vált ki a növényen keresztül. a hő. mivel a termelés fő mozgatója annak jövedelmezősége lehet. egymás kölcsönhatásait. amelyek a növény állapotától. a légzőnyílások. és mindig pazarlással jár. folyékony és légnemű fázisainak egymás közötti. a sejt közötti járatok. amelynek rendszere kapcsolódik a kiírna-talaj rendszerhez és egy ökonómiai rendszerhez.

j:>.és vízforgalmának modellvázlata (PENNING DE VRIES nyomán. 1977) . A növények szén-dioxid.. ábra. o a levegő COftartalma levélfelület vízgőz levélnyél C02-asszimiláció növekedés légzőnyílás készlet víztartalom a növényben növekedés vízfelvétel l l ~1 vezetőképesség talajoldat 4.

. . .-' ....' talajoldat t 2 K... NH: Na• ea2• H pH Mg2+ Fe 2 • \ Mn 2• AlJ+ oc ion konc.... .. kovasav + 1 fémhidroxidok + élőlények 41 5. oooooooooobo H 0ooooooooooo N . _.. talajlevegő -.. '.. _. ..talajfelszin gyökér. No... ' szilárd részei -.fény ~ionok tápelem-koncentráció fotoszintézis-légzés 1 aktív és passzív felvétele víztartalo_m.:)_ _=::::::) 4 l szerves kolloidok' ' szervetlen kolloidokszénhidrátok '. . -....' .... gyökérszőrökkel .. hidroxidok karbonátok szulfátok. szulfitok foszfátok -szerves humuszkolloidokegyéb szerves anyag CIN arány ' l Hp co 2 l Rp% -' ' . l soisio/Po J- H2CO) )4--H_C_O. l ~ N0 2 l \ \ l ~ l \ ' .. A talaj .__°C _ _ _ _ _ ~ _ légtér tszár -._.. -. . ' . l-. . ' ...' ' ~ • ' . ábra.. .. -' ·. ' ' '- -szervetlen szilikátok agyagásvány kolloidokoxidok. A talaj-növényanyagcsere-kapcsolat vázlata .

. ábra.N ~ klimamodell külső ökonómiai modell sugárzás . t l ll bevétel t energiaköltség r-- f bevételenergiaköltség klima ~-+-------- ---- -~ t l r---...... A növényházi termelés modellvázlata (KRUG......LIEB IG nyomán. I 979) .növekedési modell : kelés palánta ----~ a termény ára L__t_____ • biológiai tulajdonságok -___J * -idöpontia és mennyisége 6...léghőmérséklet klima légmozgás ~páratartalom col-tartalom a növényház klímajellemzöi ~ ~ ~ légfűtés l>j<t ~ t klímatechnika klimaszabályozás ( t><l) belső 1 talajfűtés pótfény • 'l szellőztetés • l páraszabályozás az energia mennyisége az energia ára C02adagolás ----..

:) V> "i3 . A fotoszintetikusan aktív tartományból a kék és a vörös fényből nyelnek el legtöbbet a növények. hogy a legintenzívebb tartományt legyenek képesek tömeggyarapodásukhoz hasznosítani (8. aminek egysége a lux (lx). A légkör felső határára és a Föld felszínére sugárzás spektruma A 800 nm-nél hosszabb hullámú tartomány az infravörös sugárzás. 490-540 nm . A fény által kiváltott fiziológiai folyamatok sebessége függ a fény erősségétől. egységnyi idő alatt átáramló sugárzó fény-. l l l! ll\. Napsugárzásban. 640-800 nm .kék. illetve hőenergia mértékszámát adja. 3000 2500 200 0 !500 a légkör felső határára érkező sugárzás ~ §. 'E c: "' ":S 2 V> a Föld felszínére érkező sugárzás .sárga.ibolya 420-490 nm . hogy ebben a tartományban van a legintenzívebb sugárzás (7.. ábra)..A fény szerepe Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartományát. 1000 Ol) :.vörös. Ezt nevezzük fotoszintetikusan aktív (FAR) hullámtartománynak. derült időben l W/m 2 43 . amelyből a 400-800 nm hullámhosszúságú az ember számára látható a következő színekben: 400-420 nm . A növények tehát úgy alakultak ki. A szakirodalomban gyakran használják a fényviszonyok jellemzésére a megvilágítás erősségét.5 \~ ...(\ \.. l W/m2 = l J/m 2/s. Ugyanez a tartomány játszik aktív szerepet a növények fotoszintézisében. hogy elnyelése után emelkedik a növény és környezetének hőmérséklete.::. ábra. amelynek biológiai hatása főleg abban jelentkezik. ábra). Ez az energiaáramlás sűrűségét fejezi ki. és W/m2 egységben fejezzük ki. intenzitásától. 540~40 nm .zöld. 500 o v . ·. az egységnyi felületen. A földre érkező napsugárzás hullámhossz szerinti intenzitását vizsgálva megállapíthatjuk.. l\/\ 1000 1500 2000 2500 3000 hullámhosszúság (nm) érkező 500 7.

..-. '' . c ... . ábra. . ' '. hó X -2 léghőmérséklet (0 C) napfényes órainap globál napsugárzás (kWh/m2fnap) 9...::::1 > 60 40 20 "' E "' o 400 450 500 550 600 650 700 750 hullámhosszúság (nm) 8.. ábra.N cS ".. XII. ·. A napsugárzás és a hőmérséklet évi menete Budapesten 44 .N "' .. ··... ··. ' 2 ··.. ··········."' 1! .. A fény hullámhosszúságának hatása a fotoszintézis relatív intenzitására 22 20 18 16 14 12 lO . / / 8 6 4 v/ // / '' ·..' XI.

hosszhullámú hősugárzás (7.intenzitás kb. nm k 680 . szerkezetüket. Nagy különbségek mutatkoznak viszont az egyedek átlagtömege és szerkezeti felépítése között. automatikusan módosítják elhelyezkedésüket. Ezek a számítások módosulhatnak a fény színképi összetételétől ftiggően. 45 . 100 lx megvilágítottságot eredményez. A fennmaradó mintegy 45% sugárzóenergia túlnyomó része az infravörös tartományban helyet foglaló. illetve segítségükkel értékelni lehet a különféle pátvilágításra használandó fényforrásokat A Nap sugárzóenergiájának spektrumából kb. hogy egy kb. A legtöbb zöld levél maximális fényeinyetése 670-680 nm hullámbosszon van. hanem alkalmazkodóképesek. ami eredetileg szintén a fényenergiából származik. mesterséges fényviszonyok között pedig valamilyen egyéb fényforrás sugárzó energiáját asszimilálják. Azt pedig. ami már meghaladja a fotoszintetikusan aktív sugárzás tartományát. 4300 K hőmér­ sékleten izzó lámpa felelne meg legjobban a fotoszintézis számára. és azt szerves anyagban. halmozzák fel. ezek már inkább csak melegítő hatású infravörös sugarak. 100 Wfm2 intenzitásnak felel meg. a sugárzás időtartamátóL Ezek a tényezők évszakonként. 10 OOO lx kb. A különböző hullámhosszúságú sugarak hatékonyságát a fotoszintézisben hozzávetőleg a következő arányszámmal (k) lehet kifejezni: = hullámhossz. aho l K = az ab szo l' h" ' 'kl et. a szomszédos növényekről. Napfényenergia-ellátottságunk alakulását a Föld többi részéhez viszonyítva a 10. napszakonként és földrajzi helyenként egyaránt változnak. WILHELM (1979) megállapításaszerint fejes káposztából négyzetméterenként 6.52. bizonyos határok között. ábra). Pl. A növényre eső sugárzóenergia részben direkt napsugár. Ezek a tényezők alapvetően befolyásolják a növények növekedését és fejlődését. mivel a luxmérők érzékenysége függ a hullámhosszúságtóL A zöldségnövények természetes körülmények között a Nap. a felhőzettől. a növényházi szerkezetről stb. A Földre érkező közvetlen és szórt sugárzás mértéke függ a Nap magasságától.25-25 és 100 db-ot ültetve a növények teljes kifejlődése után alig volt eltérés a különböző sűrüségű állományok fényelnyetése és területegységre jutó levéltömege között. hanem a formaképző folyamatokra is hatással van. kémiailag megkötve tárolják. Biológiailag aktív az ibolyántúli sugárzás is. amelyek nem passzív módon viselkednek. hogy egy adott hőmérsékleten izzó test milyen hullámbosszon bocsátja ki a maximális intenzitású sugárzást (F). E képletek felhasználásával meg lehet állapítani. annál hatékonyabb a sugárzás a fotoszintézisben. A hullámhossz nemcsak a fotoszintézisre. illetve leadják környezetükbe a fölösleges hőenergiát. másrészt szórt sugárzás az égboltról és a környező tárgyakról (pl. amelyek hatékonysága az előző képlet sze ri nt k = l . vagyis jelentősen meghaladja az optimális k = 1 értéket. a légkör átlátszóságától. ut omerse Ezek szerint egy 2 800 K hőmérsékleten sugárzó izzólámpa 10 36 nm hullámhosszúságú sugarakat bocsát ki a legnagyobb mértékben.). működésüket a fényviszonyok függvényében. 55%-ot tesz ki a fotoszintetikusan aktív sugárzás (FAR). ' Minél közelebb van l-hez ak értéke. ábrán láthatjuk GATES (1962) nyomán. Közben felhasználják a működésükhöz szükséges energiamennyiséget. a következő számítással határozhatjuk meg: 29 x 105 F = K nm.

44%-át teszi ki ilyen esetben. a fotoszintetikusan aktív. A foldrajzi szélesség hatása a foldfelszínre érkező besugárzásra A megvilágítás időtartama. 10 00020 OOO lux megvilágítottsággal egyenértékű. Ennek értéke sok zöldségfajnál 50-100 W/m 2 FAR intenzitásnak felel meg. de annak mértéke már nem áll az előzőhöz hasonló arányban az energiabefektetéssel. a hősugaraknak pedig mintegy 20-30%-át. ami kb. 55%-át nyeli el. A ll. A fotoszintézis általános fénygörbéjéhez hasonlót mutat a 12. ábra. Ezek alapján megállapítható. ábra szerint a fotoszintézis intenzitása kezdetben a fény erősségével arányosan változik. amit főként pótvilágítás esetén hasznos figyelembe venni. alkalmazkodási intenzitásnak nevezzük. ábra. amelyen a paradicsom összes friss tömegének és terméstömegének alakulását szemlélteti a megvilágítottság függvényében.:. 46 . a hosszú-. % o 10 20 30 <2 ·. majd a maximum eléréséig lassabban növekszik. 200 W/m 2 fényintenzitás) fölött már alig növekszik a tömeggyarapodás mértéke. hogy 20 OOO lux megvilágítottság (kb. vagyis a tenyészterülettel azonos felületű levélzet a reá jutó napfénynek kb. hogy az egyrétegű. amit a fotoszintézis fénygörbéjének nevezünk. 2. Az elnyelt fény és a nettó fotoszintézis viszonyának ábrázolásakor tehát egy telítődési jellegű görbét kapunk. A fotoszintézis még e fölött is fokozódik. amelytől kezdve emelkedésének mértéke kisebb lesz. mutatva. amelynél ez bekövetkezik.A levelek a különböző hullámhosszúságú sugarakat eltérő mértékben nyelik el: a FAR-nak 70-80%-át. elnyelt sugárzás pedig az összes napsugárzásnak kb. Azt a sugárzási intenzitást. N Q) ·~ "' l O. illetve a rövidnappatos növényfajok egyes fejlődési fázisainak bekövetkezése a nappal. illetve a nappal hosszúsága két fő irányba fejt ki hatását: l. illetve az éjszaka hosszúságától függ.: "' 40 :o. erősebb fényben nagyobb lesz az anyagfelhalmozás.o . A fénygörbe legfontosabb pontja az. a fotoszintézishez rendelkezésre álló időtartamtól függ a növény tömeggyarapodásának lehetősége. ami az illető faj fénykedvelésének jellemzője.

. A sárgászöld levelek 0. a középzöldek 0.. ábra..kompenzációs pont ll. ábra szemlélteti....2 g.csak mintegy l 0%-kal növelte a tömeggyarapodást a besugárzás intenzitása (W/m2) E . Fontos szerepet tölt be a levelek színe is.1-0. 1981) Budapest sokévi átlagaiból (13.14-28 klux között . A megvilágítás intenzitásának hatása a paradicsom tömeggyarapodására (GEISSLER nyomán. ábra) következtethetünk a hazánkban várható sugárzásintenzitás alakulásáról az egyes hónapokban.2-0... Minél nagyobb a klorofillkoncentráció. A gázcsere fénygörbéje (LARCHER nyomán. hogy a fényintenzitás növelésekor csökken annak hatékonysága.. Ennek hatását a paprika tenyészidejére a 14.Az is megállapítható. ---- termés 14000 a megvilágítás intenzitása 28000 lux 12.5 g.alkalmazkodási intenzitás Ek . a sötétzöldek pedig 47 . A megvilágítás erősségének megkétszerezése .. ábra. 1986) ... ami függ a levél klorofilltartalmától. annál jobb lehet a növény fény hasznosítása.teljes növény / 5000 / / / / / / / / .

. ábra. A globál sugárzás intenzitásának átlagos napi menete az egyes hónapokban Budapesten .5 ~ •«< "' 320 t! ~ 280 240 200 160 120 80 40 "' o l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ll 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 óra 13.::. ~ 360 -2 vir. 00 Wm 640 600 560 520 480 440 1}! -g 400 ·.j:>..

. A levelek színe függ tápanyag-ellátottságuktól is.. l 160 / / / ". .... . .. Régi tapasztalat... A káposzta vizsgálatakor lineáris összefüggést állapítottak meg a klorofillkoncentráció és a fotoszintézis maximális intenzitása között...o 1:10 x XI... ábrát).... amelyek szára és hüvelyei asszimilálnak. ö .5 kWh/m2 T S összesen ..0.. "' ..53. hogy pl...4 kWh/m 2 a bimbó megjelenésétől virágzásig .... hanem egyéb klorofilltartalmú növényrészek is képesek.. "' -"' \ '\. 100 VIII. hó tenyészidő (nap) .O g klorofillt tartalmaznak négyzetméterenként.. mint a világoszöld levelű fajták... 1978) Bizonyos körülmények között -főként a hajtatás időszakában... 180 170 Q: T // / / 600 500 ~ "' 5 ·e ..). levél nélküli zöldborsófajtákat is.. A fényviszonyok hatása a paprika fenyészidejére (FILIUS. A növények által az egységnyi szárazanyagtömeg előállítására felhasznált fény- 49 . III.. a kelés ideje l.61.. / ~ s 110 •o :5! E 120 -SlxT 300 c . főként pedig N-tartalmuktól.135. amikor a talaj vízkészlete képes elegendő vízutánpótlásra. amikor nem kell túlzott besugárzási intenzitással számolni .napsugárzás 10000 Lx-ig (kWh/m 2) SL xT . A növényállományok fényhasznosítása növelhető az állománysűrűség változtatásával (pl.". .. t:! ~ E o 200 •o:l 100 . Szárazságban viszont a maximum áttevődik a délelőtti és a délutáni órákra. fölösleges alsó levelek eltávolítása stb. _ s _". ..5-1 .20. .. ..8 kWh/m2 14. Il. és a déli órákban éri el a maximumát... ábra. A fotoszintézis intenzitásának napi menete egyéb szempontból optimális körülmények között a besugárzás függvényében alakul... XII. IX :l ..... IV. a sötétzöld levelű paprikafajták fényben szegény időszakban jobban teremnek. Fotoszintézisre nemcsak a levelek.a keléstől a bimbó megjelenéséig . Előállítottak már pl. -~ 150 400 140 ~ 130 iS .9 kWhfm2 virágzástól érésig .... tűzdelés. palánták átrakása.a tenyészidő egy napjára jutó fényenergia-besugárzás összefüggésbe hozható a terméshozammal (lásd a 15.:l c "' "§ .összes napsugárzás a tenyészidőben (kwhfm2) SL .

4 e .7183 . Ennek méretétől és elhelyezkedésétől ftigg. ). 3 E ~ l "' 2 209 420 630 840 1050 1260 besugárzás Ooule/cm2 /nap) 15. LAl= LA At A LAl értéke egyúttal megfelel egy állomány összes levélfelülete és az állomány területe arányának.2. hogy a fénysugárzásból mennyit képes a növény felvenni. A levelek méretét alapterületükkel (LA) fejezzük ki. l . ~ •V bO . Az egyedül álló növények optimális körülmények között annál több fényt képesek hasznosítani. 1981) A palántáról termesztett állományban hatékonyan növelhető a fotoszintetikus potenciál az optimális palántaméret megválasztásával. A napi besugárzás energiamennyiségének hatása a fejes saláta terméshozamára {GEISSLER nyomán. valamint a palánták optimális időben való ültetéséveL A növények fényhasznosításának legfontosabb szerve a levélzet. minél nagyobb a levélfelületük Állományban viszont a levélfelület növelésével csak bizonyos határig növekszik a fényhasznosítás... bár ez a teljes felületnek csak kb. Az egyes fajok által a tenyészidő folyamán hasznosítható fény mennyisége nagyban fiigg a tenyészidő hosszától is. A növények által a fénysugárzásból elnyelt hányadot Un) a következő képlet alapján lehet megállapítani: ln = 1 e-k x LAl... hanem a fenyészterülethez (At) viszonyítva is meg kell állapítani. Állományban a növényzet levélfelületét nemcsak abszolút értékben.. amíg a növények kölcsönös árnyékolása nem gátolja azt. ahol e= a természetes logaritmus alapja(= 2.. hogy milyen növényi termékről van szó.2. Például a káposztafél ék termésének energiatartalma kb.. a zöldborsóé 3 . 50 . Az egyes zöldségfajok a tenyészidő egy napjára számítvamintegy 50-100 g/m 2 friss tömeget képesek produkálni. a felét jelenti. a fokhagymáé 4. A kettő arányát levélfelület-indexnek (LAl) nevezzük.energia mennyisége attól is fiigg..8 kJ/g. addig. amire a levélfelület elnevezés alakult ki.. ábra..

>o: 80 60 40 20 •Cl. ami a genetikai potenciált fejezi ki. annál kevesebb fotoszintetikusan aktív sugárzás (FAR) éri az alsó leveleket. és annál nagyobb arányban érik hősugarak. ábra. Minél sű­ rűbb az állomány és minél több szintben helyezkednek el a levelek. Amikor az állománysűrűség a nullához közeledik. a területegységre jutó hozam pedig egy telítődési jellegű ftiggvénnyel ábrázolható.k = extinkciós együttható (= 0.) "' c: O) >. 100 . méretétől és térbeli elhelyezkedésétől egyaránt. 51 . Q) o 2 3 4 5 6 7 8 levélfelület-index (LAl) 16. Egy állomány ötrétegű levélzete által átbocsátott sugárzásból 85-95%-ot a hosszúhullámú hősugárzás tesz ki. Az állomány sűrűsége hatással van annak szerkezeti összetételére is.8 extinkciós együttható (k) esetén.8). A k értéke az állomány sugárzásgyengítő (elnyelő. annál több C0 2-ot képes asszimilálni a növényzet egy bizonyos határig. mint a felálló levelek. A levélfelület optimális mérete az állományok elrendezési módjától is függ. pl. A vízszintesen elhelyezkedő levelek kisebb felülettel is jobban árnyékolnak. A LAl optimális értéke a növényfaj tulajdonságaitól és a környezeti feltételektől egyaránt függ. optimális növénystruktúra és 0.. helyzetétőL Az előzőek alapján: minél sűrűbb az állomány. már nem jut elegendő fotoszintézis-termék a nagyszámú termés kellő kifejlesztésére. A levélfelület-index hatása az állományok fényelnyelésére A növényállomány által átengedett sugárzás összetétele függ a levélzet méretétől és a levelek minőségétől. Szárazságban vagy tápanyaghiány esetén is kisebb LAl-érték a jobb. Amikor az állománysűrűség növekszik. Az utóbbiak a párologtatást és a légzést fokozzák a hőmérséklet növelésével. A levelek kölcsönös árnyékolásának hatására csökken azok klorofilltartalma.és visszaverő) képességét fejezi ki. ami a környezet potenciálját fejezi ki.6--0. akkor a növények méretei maximális értékek felé haladnak. Nagyon sűrű állományban pl. ábra mutatja. LAl = levélfelület-index. akkor a növények méretei csökkennek. A növények egymástól való távolsága növekedésük folyamán különböző mértékben befolyásolja fényellátottságukat és egyben COranyagcseréjüke t. vastagságától.) •<ll N ~ 'üi •Cl. ami függ a levél színétől. A levélfelület-index hatását az állomány fényelnyelésére a 16.

52 . "' c 50 február 25o e "' c Q) LAl 54 LAl> 4 "§ 200 Q) -. ábra. amelynek segítségével bőségesen el tudja látni szerves anyagokkal a reproduktív és a raktározó szerveket.2 LAl. hanem a talajra jut.c ~ ·100 november LAl!!: 4 december január LAl >3 LAI5 2 LAl. ·~ -~ ::J o. Gyenge fényviszonyok között a levélfelület növelése nem hatékony (17. Ebben lényeges szerepe van a szaporítási időpont­ nak is. A 25 Wim 2-nél intenzívebb teljes napsugárzásból elnyelt energiamennyiség napi menete óránként a levélfelület-indextől (LA/) függően (FILIUS. ábra). október 250 200 150 100 50 . csökken a termőképességük. hogy az állomány levélfelülete a lehető leggyorsabban érje el optimális méretét. Kései szaporításkor a növények későn érik el optimális levélfelületüket. és sokáig őrizze meg aktív állapotát.:. 150 100 50 április il :g >. 1982) A tömeggyarapodás ütemének fontos tényezője.ikersoros vagy egyéb széles szoros elrendezésben a fény jelentős része nem a levelekre.l március -~ c ·.. "' május = ~ "' : 350 Q) 300 250 200 150 100 50 6 8 LAl 5:5 LAl 55 10 12 14 16 18 óra 6 8 l O 12 14 16 18 óra 17.

· . nem kapnak elegendő fényt. 1982) Az állományok fotoszintetikus kapacitása attól függ. növekedése és fejlődése mind a hőmérséklettől függő folyamat.:l Ol) 3 4 5 6 levélfelület-index (LAl) 18. A hőmérséklet szerepe A növények anyagcseréje. de mindkét irányba egyenlő értékű. A korai fajták levele általában gyors növekedésű. általában növekszik a gazdaságilag kevésbé hasznos részek hányada (18. '1:1 ~ / / / 2 :é) c: ······ .. hogy a levelek egy része.·· . minél nagyobb a hőmérsékleti különbség. ábra).· / 3 •1)1 N Ol) Ol) •. Ilyen állapot a növény és környezete között csak ritkán fordul elő. ami annál erősebb. Hőcsere azonos hőmérsékletű közegek között is van.. g/db kg/m 2 180 160 140 120 100 80 60 40 20 3 4 2 . . és nagyon rövid ideig tart. Hasonlóan megnő vízfelhasználásuk is. ábra.. ami az éréslefolyásban is jelentkezik. A növény és környezete között állandó hőcsere folyik sugárzás. Ebben fontos szerepe lehet a köztes termesztésnek is. főleg az alsók. A levélfelület-index hatása a karalábé termésére (FILIUS.· E . hőveze­ tés. hőátadás vagy áramlás útján.:l -~ . bár minden hőenergia-mozgás a kiegyenlítődés 53 .c "' 1! ~ "' l x . és légzésük sok szerves anyagot pazarol el. Túl sűrű állományban megváltozik az egyes növényrészek aránya is.Az optimálisnál nagyobb levélfelület hátránya többek között abban jelentkezik. hogy mekkora levélfelület mennyi ideig működik egységnyi területen.

annál jobb a hővezetése.. a levegő páratartalma) hordozzák magukkal az energiát. kisebb sűrűsége következtében felszáll. oc 32 •Q) ~ ~ ü .r:: 100 50 5 o 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 a megvilágítás intenzitása (klx) hőenergia 19. mint a laza.állapotára törekszik. •Q) e ~ 450 400 350 300 ~ "' ':fl . Ezért a szilárd testek jobban vezetik a höt.. Hőátadáskor a folyadékok. mint a folyadékok vagy a légnemű anyagok. tehát a hőátadás a hőmérséklet-különbséggel egyenes arányban változik. A levél a két oldalán hőátadás útján szabadulhat meg az elnyelt sugárzásból származó hőenergia-fölöslegének egy részétől. A sugárzás útján terjedő hő legfőbb forrása a Nap... ábrán látható.. A kötött vagy tömörödött talaj is jobban vezeti a hőt. c: B 15 a "' c: :o ~ . a gázok. A 19.. A hőmérséklet növekedésével a kisugárzott energia minden hullámtartományban növekszik. Minél szorosabb kapcsolatban vannak egy anyag molekulái egymással. mint a hideg. 10 W/m 2/°C.. melegítő hatást fejt ki. A növények által elnyelt fény túlnyomó része hőenergiává alakul. 00 ·r. úgy a hőmérsékleti sugárzás is elektromágneses hullám. a növények és környezetük között megy végbe hőcsere.. pl. Az áramló levegő a növénnyel.. valamint a velük érintkező felületek. c: E •o .150 "' :>. Nyáron a déli órákban a megvilágítás intenzitása meghaladhatja a 100 klx 550 500 25 20 G !!. Az 500 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletű testek nem látható infravörös sugarakat bocsátanak ki. de hősugárzást bocsát ki mindent test. hogy a levelek az általuk elnyelt sugárzó energiát párologtatás nélkül leadhassák. A sugárzásból elnyelt teljes hőátadásához szükséges különbség alakulása hőmérséklet­ 54 . Hőáramlás esetén az áramló folyadék vagy a légnemű részecskék (pl. Ahogy a fény. ::::1 200 10 •Q) -. a talajjal. változtatja hőmérsékletét és relatív víztartalmát A növények körül áramló levegő szellőztetéskor nagy hőmennyiséget képes eltávolítani. A levelek hőátadási együtthatája kb. A sugárzás hullámhossza a sugárzó test hőmérsékletétől függ... A meleg folyadékok vagy levegő könynyebb.. "i3 250 .5 <r. hogy mekkora hőmérséklet-különbségre lenne szükség a növény és a levegő között ahhoz. a termesztőberendezések alkatrészeivel érintkezve vezetés útján vesz fel és ad le hőenergiát. ábra.

mert összes fölösleges energiájától csak a kevésbé hatékony hő­ átadással tudna megszabadulni. x (dr-dzJ. A 20. viszonylag tág határok között.c . betegségre stb. ábrán látható. amikor a hőenergia melegebb közegből. 55 . ahol k = a levél hőátadási tényezője (W/m 2/ 0 C). A növények életműködését testük hőmér­ séklete határozza meg. Ez fölötte lenne a zöldségfélék hőtűrő képességének. A levegőnél sokkal melegebb levél utalhat a gyenge vízellátottságra.és talajhőmérséklet függvényében vizsgálták.értéket. Ezért van nagyon jelentős szerepe a növények hőgazdálkodásában azok vízellátottságának. Ennyivel hidegebb a levél éjszaka is folytatott párologtatása miatt. fúgg. aminek mérése a hagyományos hőmérőkkel nehézkes. aminek hatására több mint l o °C-kal lehet melegebb a levél a levegőnéL A levél párologtatássalleadott energiája (Q1r) LEWIS képlete alapján a következők szerint határozható meg: kxn Q. vízellátottságáról stb. Transzspiráció hiányában a növény nagyon fölmelegedne. A víz párolgási hője 964 Wh/kg. d 1 = telítési páratartalom a levél hőmérsékletén (g/kg). Az átbocsátott energia arányos a hőmérsékleti különbséggel. d2 = a víztartalom a levelet körülvevő levegőben (g/kg). hogy 1000 g/m 2 párologtatási intenzitás 694 W1m 2 besugárzás i intenzitással egyenértékű. A nyári napok déli óráiban gyakori 100 klx megvilágítási erősségben elnyelt energia elvonásához csak párologtatással mintegy 800 g/h vizet kellene elpárologtatni l m 2 levélfelületen. ami a légzőnyílások nyitottságától. c = a levegő fajhője (Wh!kg/0 C). A növény hőháztartásában mintegy 95%-ot tesz ki a transzspirációra és a Mátadásra fordított energia (lásd a 2.. vagyis l g/m 2/h transzspiráció-intenzitás 0. Hőátbocsátásról akkor beszélünk.7 W/m 2 intenzitású besugárzás hőmérséklet-növelő hatását képes kiegyenlíteni. a felület méretével és a fal hőátbocsátási tényezőjéveL A termesztő­ berendezések hőátbocsátási tényezője 6-10 W/m2fűC számérték körül alakul. A levél és a levegő hőmérsékletének összehasonlítása fontos információkat adhat a növény energia-háztartásáról. ami torzításokhoz vezethet. hogy hőátadás útján szabaduljon meg a fölösleges hőtől.x Q.. ami azt jelenti. n = a levél transzspirációs ellenállása. falon keresztül jut át a hidegebb közegbe.= . Ezért életfolyamataikat többnyire a könnyebben mérhető lég. mert a hő­ átadással le nem adható hőtől párologtatás útján képesek megszabadulni. A levél és a levegő hőmérséklete között éjszaka 1-2 °C különbség van. Ez jóval meghaladja a zöldségnövények transzspirálóképességének felső határát. ami fajoktól fúggően 100-200 g/m 2/h körül alakul. hogy csupán párologtatás útján mennyi víz lenne képes a levelek által elnyelt hőenergiát elvonni. Ilyenkor a levélnek párologtatás nélkül több mint 25 °C-kal kellene melegebbnek lennie a levegőnél. ábrát). Q1 = a víz párolgási hője (Wh/kg). illetve a szellőztetés hiányára. A növényekben a hőmérséklet a fizikai. kémiai és biológiai folyamatok sebességének változtatásával fejti ki hatását. Fényben 40-70 W/m 2 sugárzási intenzitás l °C-kal képes a párologtató levelet melegebbé tenni a levegőnéL A nyári hónapokban a napsugárzás naponta 5-6 órán át is meghaladhatja az 500 w1m2 érté két. Ez a vékony levelű fajokon közel van a levél összes víztartalmához. a szél sebességétől stb. a túlzott fűtésre.

a felületükhöz képest nagy tömegük miatt. .. Kicsi a relatív levélfelületük a hengeres levelű hagymaféléknek is. annál kisebb a tömegéhez viszonyított felület. amelyek azonos besugárzásban kevésbé is melegszenek fel. Minél vastagabb egy levél. 550 500 450 . hogy az összes fölösleges hőmennyiségétől párologtatással szabaduljon meg a növény.az illető fajra optimális hőmérsékletig -növeli a fotoszintézis intenzitását....-. co2 és ásványi tápanyag is rendelkezésre áll.. ~ 250 200 . 700 e •O :§ '. ábra. I0-3 Wh/g/°C. hogy csökkenjen a hőmérséklet hatékonysága. Közülük bármelyiknek az optimális szinttől való eltérése is elegendő ahhoz.5 .. szárazságtűrő fajok. A levél által elnyelt sugárzó energia leadásához szükséges párologtatás intenzitása A levelek fajhője (fajlagos hőkapacitás) kb. ami növeli szárazságtűrő képességüket. Az optimális hőmérsékleti érték főként a fényellátottságtól függően változhat.... tehát mintegy 220 g víz található l m2 levélben.l ~ ~ "!!! c ~ 400 350 300 600 ~ 500 400 . Minél több fény áll rendelkezésre. Amikor a kettő együtt nem képes ellensúlyozni a besugárzott energiát. Jó példák erre a különféle pozsgás levelű. 90%. ha elegendő fény' víz. annál nagyobb víztartaléka lehet a párologtatáshoz. Egy átlagos vastagságú levél fajlagos tömege 250 g/m 2 . Bár a levél hőmérséklete és a fotoszintézis intenútása között szoros kapcsolat 56 . hisz egyidejűleg a hőmérséklet-különb­ ségtől függő hőátadás is folyik. annál jobban közelít a fotoszintézis optimális hőmérséklete a fajra jellemző optimális értékhez.~ ~ 300 ~ 200 100 . akkor növekszik a növény és a levegő közötti hőmérséklet­ különbség. ami a légzőnyílások bezáródásakor még nagyobb lesz. aminek víztartalma kb.Egyébként soha nincs szükség arra. A növény hőmérsékletének emelkedése .:: 150 "U "' e 'll ~ 100 50 10 20 30 40 50 60 70 80 "' 90 100 a megvilágítás íntenzitása (klx) 20. ~ "!!! ·~ 1l! ~ . A fotoszintézis intenzitásának a hő­ mérséklettől való függését optimum jellegű görbével ábrázolhatjuk.

A zöldségfélék számára optimális hőmérsékletek meghatározására elterjedten használják MARROY-HAEV következő képletét: topt = t ±7 °C. ahol t = optimális hőmérséklet a vegetatív és reproduktív fázisban. A növények tömeggyarapodása viszont 20 °C-ig fokozódott. mint a fotoszintézisé (21.póréhagyma -zeller -spárga 16 oc -sárgarépa . Általában káros a nappalinál magasabb éjszakai hőmér­ séklet is. A zöldségfajok csoportosítása optimális hőmérsékleti igényük alapján MARKOVRAEV szerint: 25 oc . WIEBE és LORENZ (1977) azt figyelték meg.káposztafélék -retek -torma szereplő 57 .vöröshagyma -fokhagyma . A csírázás hőmérsékleti optimurna = t + 7 °C. ami túlzott légzéshez vezet. a növény tömeggyarapodása nem mindig akkor a legnagyobb.kukorica 19 oc -cékla .az előző csoportban nem hagymafél ék -burgonya -borsó .fejes saláta .van.és görögdinnye -uborka .paradicsom .spárgatök -paprika (módosítás SoMOS [1983] szerint) 22 oc . fényszegény időben. mivel a növekedés hőmérsékleti igénye nagyobb. ábra).tojásgyümölcs -sütőtök -bab . A fiatal növények hőmérsékleti optimurna nagyobb. Ez azzal magyarázható.petrezselyem -pasztinák -cikória .7 °C. hogy a magasabb hőmérséklet elősegíti a levelek gyorsabb növekedését. a mérsékelt égövből származóknak pedig 5-7 oc különbséget tart megfelelőnek a nappali és az éjszakai hőmérséklet között. és az így keletkező nagyobb levélfelület összességében több produktumra képes. hogy a fejes saláta fotoszintézis-intenzitása 7-10 ezer lux megvilágítási tartományban 7-12 oc között volt legnagyobb.kötözősaláta -spenót -rebarbara -sóska 13 oc . amikor legerő­ sebb a fotoszintézis. A szikleveles állapot hőmérsékleti optimurna = t . mint az időseké. WENT (1960) a trópusi származású növények számára 3-6 °C. amelynek éjszakai elszállításához kedvezőtlen a túl alacsony hőmérséklet. A nappali és az éjszakai hőmérséklet között kívánatos különbség függ a nappali fotoszintézis-produkció mértékétől.sárga.

gyökérzöldségfélék). A paradicsompa/ánták friss tömegének alakulása a fény és a hatására (FILIUS. Más fajokban (pl. IX. a paradicsom pollentömlőinek növekedése 20-25 58 . XII. IV. retek. A vernalizációs folyamatok ellenkező hőmérsékleti kezeléssei megállíthatók. o -2 o 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 Órd 21. Il. 10 8 6 4 2 x. amikor meghatározott időtartamú alacsony hőmérséklet szükséges a generatív szervek kifejlődéséhez. spenót) a magas hőmérséklet váltja ki a magszár képződését. a magszárképződéshez (pl. ábra mutatja. mások palánta állapotukban esnek át a vernalizáción. I. III. 1982) hőmérséklet A Magyarországon várható hőmérsékleti értékeket a 22. illetve egy bizonyos határig vissza is fordíthatók. fejes saláta. VI. amelyek csírázó mag állapotban. A hőmérsékletnek a fejlődési szakaszra gyakorolt hatása ftigg a nappal hosszúságától is. Vannak olyan fajok. káposztafélék. a karalábégumó pedig megnyúlik. amelynek alapján becsülhető az egyes zöldségfajok termeszthetőségnek idénye. VIII. hónapos retek hajtatásakor hőmérséklettel szabályozható a lomb-gumó arány. Jelentős szerepe van a hőmérsékletnek egyes zöldségfajok fejlődési szakaszainak kiváltásában. v. illetve a termesztőberendezések fűtési igénye. Pl. ábra. Befolyásolja a formaképző folyamatokat is: magas hőmérsékleten a saláta nem képez tömör fejet. A hőmérséklet hatással van az egyes növényrészek arányára. XI. a vernalizáció vagy jarovizáció folyamatában. pl.A növények az optimális hőmérsékletüktől való eltérést ±10-14 °C-os tartományban viselik el károsodás nélkül. oc 28 26 24 22 20 18 16 14 12 VII. A virágzó növények pollentömlő-fejlődése és ezen keresztül a megtermékenyülés is ftigg a hőmérséklettől.

A növények ellenálló képessége optimális hőmérsékleten a legnagyobb. A léghőmérséklet napi menete Budapesten az egyes hónapokban (sokévi átlagok) (BACSÓ nyomán. A hőmérséklet hatással van a kórokozók és a kártevők fellépésére. ábra. g g 60 50 40 30 20 10 17000 lux nappal: 25 oc 25 20 15 60 50 40 30 20 10 30000 lux nappal: 25 oc 25 20 15 o g 20 30 40 50 nap 17000 lux nappal: 20 oc 20 15 10 60 50 40 o g 20 30 40 50 nap 30000 lux nappal: 20 °C 20 15 60 50 40 30 20 10 30 20 10 10 o g 20 30 40 50 nap 17000 lux nappal: 15 °C 60 50 40 30 20 10 o g 20 30 40 17000 lux nappal: 15 oc 50 nap 60 50 40 30 20 15 10 lO 5 o 20 30 40 50 nap o 20 30 40 50 nap (°C) a görbékcn az éjszakai hőmérséklet 22. mint 10 °C-on. Alacsony hőmérsékleten sok lehet a mag nélküli termés. de nagyobb terméshozamra képesek. károsító hatására is. Az optimálisnál néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten nevelt növények tenyészideje megnő.°C-on négyszer gyorsabb. mint az optimális hőmér­ séklet fölött nevelt növények. A vírussal fertőzött növények megbetegedése szélsőséges hőmérsékleten a leggya59 . 1966) Az egylaki váltivarú növényeken a hőmérséklet növelése a hímvirágok arányának növekedését idézheti elő.

1980) 23... ·· .... A kabakos növények 2-4 oc talajhőmérséklet alatt már alig képesek vizet felvenni.3 21. A talaj hőmérsékletének 10 °C-os növelése a növények vízfogyasztását megkétszerezheti az optimum alatti tartományban.$' it 25 ·il ~ •Q) ~ c:: ISO > :o ~ ~ ~~ .... ·· .-------' ' -a gyökér tömege 20 5 ' '. hanem a légtérhez viszonyított hőmérséklete is fontos. Különösen jelentős a talajhőmérséklet a kelés idején... .8 24. ábra). Optimális hőmérsékletű talajból a növények megfelelő mennyiségű tápanyagat képesek felvenni (25. ábra).$ ""' :p .. 35 25 ( C) 30 talajhőmérséklet 15. 60 . -.s E 100 "' "' ...9 nyomán. ábra). A levegőnél sokkal hidegebb talajban nem képes a növény a transzspirációhoz elegendő vizet felvenni.koribb.. Nemcsak a talaj abszolút hőmérséklete.....s 50 ". valamint a gyökerek növekedését befolyásolja a talaj hőmérséklete. ábra. uborkánál 70 oq inaktiválhatja a vírusokat. A talaj hőmérséklete befolyásolja a tenyészidő hosszát és a terméshozaroot egyaránt (24... A talajhőmérséklet hatása a póréhagymára annak sebességét.. ezért arra külön figyelmet kell fordítani (23.és vízfelvételének ütemét. a paprika gyökérképződése 15 °C-nál hidegebb talajban erősen korlátozott.29 100 Q) . A vetőmag magas hőmérsékletű kezelése (pl. / ". A növények tápanyag. c:: :. vízfelhasználás • • • • • .6 21.· . mert meghatározza 200 ... / ". Az alacsony talajhőmérséklet főleg a fiatal növények foszforfelvételét hátráltatja...5 (WENDT 17.

..c :::s . 1. 20 =::... > c .-·-·-·-·-szár 30 talajhőmérséklet Wendt (1980/b) szerint 24.. > :o ~ . A talajhőmérséklet (WENDT hatása a zöldbabhüvelyek tápanyagtartalmára nyomán. ..:: 50 40 ______ ..::=: __:.8 K N 1.:.l e v é l . A talajhőmérséklet hatása a zöldbab növekedésére (WENDT nyomán.-:..:.:. ábra....0 0..- :o ~ ::! 30 •eu N ~ e "' 20 10 ~----- ~-~.4 0.. :.. ábra..8 ..: ~ ....:=:-. > "' 0.....4 c ..2 _ ._·-• 25 30 Ca 15 talajhömérskélet (0 C) 25.... 1980) 61 .. 1980) 1.70 60 c . -Mg ················ ·························p _.6 % .=.:..•• ··'' •• • • •• • • • • • • • • • · • • • • • gyökér 15 20 25 ("C) .2 1...Cl c . 1.

7 12. ami a növényekfelfagyását okozza. A jó káliumellátottságú és fotoszintetikus termékben bővelkedő. annál nagyobb a fagyérzékenysége. Sőt egy-egy fajtán belül az egyes egyedeké is (26.7 3.Gyakran használatos fogalom a zöldségtermesztésben a hőmérsékleti összeg. 62 . ábra). lmin= hőmérsékleti küszöbérték (0 C).6 8. ami perzsel. Egyébként a víz hiányában fellépő túlzott fólmelegedés okozhat károkat a növényeken. közelében szokott károsítani.3 1. kis víztartalmú növények alacsonyabb hőmérsékleten fagynak meg. az ilyenkor jelentkező pusztulást kijagyásnak nevezzük. A fagyérzékenység függ a sejtnedv ozmotikus értékétőL Minél több ásványi só és szénhidrát van a sejtekben.1 1.3 0.0 2. ábra).7 4. A hőmérsékleti összeget használják egyes zöldségfajok termésérésének időzíté­ sekor. d = napok száma.5 1. Az egyes zöldségfajok fagytűrő képessége nagy eltérést mutat. Minél nagyobb egy zöldségfaj optimális hőmérsékleti igénye. Különös gondot jelenthetnek a zöldségtermesztésben a szélsőséges hőmérsékle­ tek. A talaj megfagyása nem teszi lehetövé a növények vízfelvételét. az egyes zöldségfajok átlagos minimális csírázási hőmérsékletére CtmirJ és hőmérsékleti összegére (S) a következő értékeket adták meg: s lmin fejes saláta vöröskáposzta spenót póréhagyma zeller paradicsom tojásgyümölcs uborka sárgadinye 3.4 s 245 80 130 75 90 119 170 219 Fajokon belül az egyes fajták eltérése jelentős lehet. annál nagyobb a fagytűrő képességük. Túlzottan magas hőmérséklet önmagában csak fűtőtestek. másrészt a hőmérséklet módosításával érhető el.2 2.1 1.7 12. Lefagyásról akkor beszélünk. ezek közül is különösen afagy hatása.2 7. amely a következő képlet szerint határozható meg: S = (t-tmirJ X d. lámpák stb.7 1. hogy az egyes napok tényleges hőmérsékletéből le kell vonni a vizsgált folyamatok hőmérsékleti minimumát és csak a maradék értéket kell a napok számával megszorozni.2 s 71 104 lll 222 237 88 93 69 108 paprika borsó bab retek feketegyökér cékla sárgarépa vöröshagyma lmin 6. de meg kell jegyezni. A fagy és az azt követő fólmelegedés hatására bekövetkező talajmozgás elszakíthatja a gyökereket. t = napi hőmérséklet (0 C). amikor csak valamely növényrész hal el fagyás következtében. A t-lmin kifejezés azt jelenti.1 12. WAGENVOORT és BIRHUlZEN (1977) pl. ahol =hőmérsékleti összeg (°C x nap). A zöldségfélék számára optimális vagy azt megközelítő hőmérséklet egyrészt a tenyészidő helyes megválasztásával. hogy a többi környezeti tényező gyakran nagyon jelentősen módosíthatja a hőmérséklet hatását (27.

". 60 l ~ /.... tömöttségének..% 100 % 100 l ~ 80 60 .5°C-on . i. : ( . 1982) A természetes hőmérséklet módosítását szelgálják a különféle palántanevelő és hajtatólétesítmények. színének változása módosítja annak hő­ gazd'álkodását... j b 10 15 20 25 30 nap paradicsom (K.) 5 10 15 20 25 30nap paprika (Fehérözön) e 5 10 15 20 25 30 nap paprika (Soroksári) f .~·-· l l 40 20 l l l l l / / 80 60 ".· i .. További szabályozást jelent e létesítmények fűtése..-··- 40 20 5 10 15 20 25 30 nap paradicsom (K. . . •• o o •• .. mert gátolják a talaj és a növények energiakisugárzását a légtérbe.i oTT\\ .".. merevszátú) a % 5 l O 15 20 25 30 nap paradicsom (K... A hőmérséklet hatása a csírázás sebességére (FILIUS... ábra.. 40 20 l _..10°C-on ./ 20 ./ . amelyek a Nap sugárzó energiájából a szabadföldinél több hőt képesek adni a növények számára.../ i . üvegházi) c % 100 100 5 10 15 20 25 30 nap paprika (D.. . ----. A növények felületére juttatott víz hűtő 63 ... 262) % 100 100 80 60 ~· t"" / 80 60 l / 40 20 .. illetve hűtése vagy hőszigetelése. A levegő páratartalmának változása a párolgás mértékén keresztül módosíthatja a növények hőmérsékletét.:-==·= . l 40 20 .! . 40 'l"~': o o i l 5 . A talaj víztartalmának. Cecei) d 80 60 80 .15 "C-on -20°C-on -25°C-on 26. ami akár 50%-kal is csökkentheti a hőveszteséget.

. 10 g tömegű paprikapalánta előállításához a fénytől és a hőmérséklettől fiiggően szükséges időtartam változása (FILIUS.... 11ooo ~~~' 120 ! ~ 5 •o :2 e 80 60 40 20 ~ . Potenciálkülönbségek esetén (mint az elektrom osságban) a nagyobb vízpotenciálú (kisebb negatív számértékű) helyről a kisebb felé 64 . Ezeket pedig befolyásolja sok egyéb környezeti tényező is. A növényt úgy tekinthetjük... 5 ······ 25 40 20 ........ 1982) hatású..nappal 20 •c-on • • • • • • • • • • . de más növényrészek is képesek vízfelvételre. A víz szerepe A zöldségfélék friss tömegének mintegy 90%-át a víz teszi ki. -20 10 15 20 10 15 25 éjszakai hömérséklet ( 0 C) ..30000 lux 120 .. mint egy vízforgalmi rendszer részét.. A talajfelület domborzati viszonyai.. A kedvezőtlen hőmérsékletek hatása csökkenthető a növények edzettségi állapotának javításá val.... a légteret és a talajt a növény köti össze. ..nappai15 "C-on .. A légmozgás fokozódása hűtő hatású. -- 80 60 ~ ... takarással és fústöléssel mérsékelhető... amiben a légzőnyílások aktív szerepet töltenek be.. mert az függ a levegő víztartalmától és a gyökérzóna vízszolgáltató képességétől. különösen pedig a fény és a hőmérséklet... Ebben a rendsze rben a víz mozgás át egy vízpotenciál-lépcső váltja ki.. kihasználva a növények alkalmazkodási képességét. égtáji kitettsége hatással vannak hő­ mérsékletére.. A vizet túlnyomórészt a gyökerek veszik fel a talajból.. A növénye k vízellátottságát környezetük függvényében vizsgálhatjuk.nappal 25 "C-on 27.. Vízpotenciálon azt a negatív nyomásértéket (szívóerőt) értjük.. . 100 Q.. A fagyveszély öntözéssel. ábra... és minden életfolyamatnak alapfeltétele a víz jelenléte. amellyel valamely közegbe n kötődik a víz. 5 100 ... A rendsze r másik két elemét.

ott is csak öntözéssel vagy szellőztetéssel. Besugárzás hatására a reggel turgeszcens állapotban lévő levél fölmelegszik. A levegő vízpotenciálja relatív páratartalmától (Rp. a levél vízpotenciálja viszont több 10 bar értékkel változhat. a párologtatás hatására az ozmotikus potenciál 2-3 bar. A turgorpotenciál mindig pozitív értékű. ábra). A vízpotenciál napi ingadozása a levegőben a legnagyobb. A levél vízpotenciáljának csökkenése a legtöbb zöldségfajnál gyorsan csökkenti a levél növekedését. %) függően a következők szerint változik: Rp. Minél nagyobb a sejtnedv koncentrációja. A bablevél víztartalmának l %-os csökkenése kb. A levél vízpotenciálja a sejtek ozmotikus potenciáljából és a turgomyomás potenciál összegéből adódik ki. Potenciálkülönbség nélkül nincs áramlás. l bar vízpotenciál-változással jár. annál intenzívebb a vízáramlás. Egyidejűleg csökken a turgomyomás értéke. ezt követi a növényé. és a kettő együttes hatására növekszik a sejt szívóereje. a levelek lankadását okozva. A levelek vízpotenciálja és a légzőnyílásuk ellenállása között szoros összefüggés van. a növény vízpotenciálja pedig a talajéhoz áll közelebb. A teljes turgorban lévő sejtek ozmotikus potenciálja mínusz l O bar körül van. mivel nyomást gyakorol a sejtnedvre. Azonos páratartalom esetén a levegő hőmérsékletének növekedése a relatív páratartalom csökkenését és ezen keresztül a vízpotenciál csökkenését okozza és viszont.mindaddig növekszik. mert szívóerőt fejt ki a vízre.áramlik a víz.% Vízpotenciál. bar 100 95 o -69 90 80 70 60 50 -141 -301 -481 -687 o -933 A zöldségtermesztésben a levegő páratartalmát csak a termesztőlétesítményekben tudjuk szabályozni. Szárazság hatására a levelek vízpotenciálja sokkal nagyobb mértékben változik. amit a növény hőmérsékletének emelkedése és a levegő vízpotenciáljának csökkenése idéz elő.kellő vízutánpótlás nélkül . majd a talajé. amit a turgor csökkenése vált ki. A növényen belül is jelentős vízpotenciál-különbségek vannak. amíg a sejtekben plazmolízis nem következik be. A levegő-növény-talaj rendszeren belül a levegő és a talaj között a legnagyobb a potenciálkülönbség. mint az ozmotikus potenciáljuk. a sejtnedv koncentrálódik. 65 . ozmotikus szívóereje . Minél nagyobb viszont két hely között a potenciálkülönbség adott ellenállás esetén. A relatív páratartalom növelésével csökkenthetjük a túlzott mértékű transzspirációt. majd a fotoszintézis intenzitását és ezt követően a légzést is (28. A légzőnyílások ellenállása mínusz l O bar levél-vízpotenciálná l hirtelen megnő. annál nagyobb negatív számértékű annak ozmotikus potenciálja. Reggeltől délig pl. vizet párologtat. az ozmotikus potenciál viszont mindig negatív értékű.

a fotoszintézisre és a légzésre A növények napi fotoszintézise és a napi minimális levélpotenciál között lineáris összefüggés található. 40 30 20 \ \ \ . . amíg a növény vízpotenciálja el nem éri a talaj vízpotenciáljának értékét Kiszáradáskor .a levegőéhez hasonlóan . ez pedig a talaj vízszolgáltató képességtől függ. a fotoszintézis intenzitása mínusz l O barnál kezd számottevő en csökkeni. ..A levél növekedése mínusz 6 bar vízpotenciál körül már minimális.. A levegő páratartalmának csökkenése mozgató szívóerőt fejt ki a párologtatásra. A vízpotenciál enyhe csökkenése (mínusz 4 barig) a nap néhány órájában még nem jelent nagy kárt. 90 80 70 60 50 a levélfelület növekedése \·· . HARTMANN-ZENGERLE (1979) szerint a paradicsom vízfelhasználása csak mínusz 0. A fotoszintézis napi összege kb.a talaj szívóereje is gyorsan növekszik..12 bar vízpotenciálig arányos a besugárzott energia mennyiségével.13 bar talajvízpotenciál elérésekor kell megkezdeni. ábra. DREWS (1979) szerint az uborka öntözését mínusz 0.. ábra szemlélteti. A növény addig képes az elpárologtatott vizet a talajból pótolni.5 vízpotenciálnál öntözve 66 . \ \ \ . % 100 --. a paradicsomét mínusz 0. \ \ ·. fontos élettani folyamatok sokkal előbb kezdenek lassulni.:. 10 \ -5 -10 levél vízpotenciál (bar) -15 ' 28. Ezért gyakori az éjszakai levélnövekedés. mínusz 15 bar vízpotenciálon (azaz szívóerőn) van.. A talaj vízpotenciáljának víztartalomtól függő változását a 29. mínusz 20 bar minimális vízpotenciálnál csökken le nullára. \fiotoszmtez1s ~ . •• légzés .04.. a fejes salátáét pedig mínusz 0. KRIEG-SEIFERT (1977) szerint a szárazságtűrőnek ismert vöröshagymát mínusz O. amelynek vízveszteségét a talajban lévő gyökereken keresztül kell pótolni. mert a bőséges nappali fotoszintézist követő éjszakai turgomövekedés eredményeként pótlódhat a növekedés.07.. mert nappal sokszor előfordul a vízpotenciál kisebb-nagyobb mértékű csökkenése. A növények hervadáspontja az egyes fajok szárazságtűrésétől függően. kb.. de amint az előzőekben láttuk. A levél vízpotenciáljának hatása a növekedésre.

f ''ö" ~8 . \\'\~ - - - - - - - - - - holtvíztartalom \t. de az erősen nyitott légzőnyílásokon át tovább növekszik a vízleadás. A közeg víztartalmának hatása a vízpotenciáljára 20%-kal kevesebb termést kaptak. Ennek intenzitása a levegő relatív páratartalmának csökkenésekor mindaddig növekszik. '- .01 :. Homokos talajban nagyobb víztartalom szükséges a kötött talajéval azonos vízellátottsághoz... A tömörített talajok.4 barnál kezdték az öntözést. -100. A talaj-vízpotenciál hatása a növények vízellátottságára függ a talaj vízvezető képességétől és a növények gyökereinek elhelyezkedésétől is. . 67 . hogy a vízben leszegényedett gyökér menti talajrétegek újból átnedvesedjenek. Ennek átlagos értéke .... hogy egységnyi szárazanyag előállításához hány egységnyi víz került felhasználásra.0 -0.. ·. az 50%-nál nagyobb mértékben is csökkentheti a terméshozamot... kőgyapot '.~---------VK ' ·..!::! > \---~-.'-.. A gyorsan növekvő fiatal növények transzspirációs együtthatája az átlagosnál jóval kisebb (100--200) is lehet.. pl._ .\ . A transzspiráció méctékének növekedésével egy ideig nő a fotoszintézis intenzitása is.0 .\ "' e L. A növények vízforgalmát legjobban a transzspirációval jellemezhetjük. Ez azt fejezi ki.0 . \~ '·~ "·-1 ·.0 -1. amíg a növény a talajból elegendő vízutánpótláshoz jut. A mélyebben elhelyezkedő és a talaj nagy tömegét sűrűn behálózó gyökérzet több vízhez képes juttatni a növényt. rossz körülmények között élőké azonban az l OOO-et is meghaladhatj a. \\ :. az idősebb.oh...1 -0. \ 20 40 60 100 víztartalom (cml/Jiter közeg) 29. c: QJ -10.. ·c:. 80 '\. ö Q.. . ahhoz... mint a C0 2 felvétele.'\ ""-. mint amikor már mínusz 0. a préselt tápkockák is kisebb szívóerőértéknél kezdik meg gátolni a vízfelvételt Ha a talaj mínusz l baros vízpotenciál-értéke gyakori..... ábra. A vízfelhasználás hatékonyságát a gyakorlatban az elpárologtatott víz és a keletkezett szárazanyag arányát kifejező transzspirációs együtthatóval szoktuk jellemezni.:9o.-1000.a növény tulajdonságaitól és a környezeti feltételektől fliggően -300--600 között van.

e fizikai tényezők hatása nem lineáris. a levegő páratartalmának csökkenése. annál nagyobb teljesítményre képes. Uborka transzspirációja a fénytől és a hőmérséklettől fiiggően A viszonylagos vagy relatív transzspiráció intenzitása azt fejezi ki. A vízleadás csökkenése bizonyos határok között csökkenti a co2 beáramlását. ábra).. de e két folyamat kapcsolata nem lineáris. Ennek oka többek között abban keresendő. 180 160 ~ e .. ábra. mint a levegő és a sejt közötti járatok C0 2-tartalma közötti különbség.. 68 .Az egységnyi tömegű termés kifejlődéséig a növény és a talaj által együttesen elpárologtatott víz mennyisége a vízfogyasztási együttható.. $ e! ·0 . hanem egyéb felületen is. hogy ilyenkor nagyobb mértékben növekszik a levegő és a növény vízpotenciálja közötti különbség. és jelentős szerepe van a légmozgásnak is (30. mert a transzspiráció és a C0 2 felvétele összefüggő folyamatok.. hogy a vízmolekulák kisebbek. Elegendő víz jelenlétében a növények vízfelhasználásának évi menetét a transzspiráció intenzitása és a párologtató lombfelület mérete együttesen határozzák meg. A légzőnyílások transzspirációja teljesen nyitott állapotban 60-80 g/m 2/h. 140 120 ---10 40 oc 35 oc ·e fl r:: "' N •O ·a 100 80 ·~ 60 40 20 o 20 30 40 megvilágitás (klx) 30. hogy milyen arányban van a transzspiráció azonos körülmények között a szabad vízfelületek párologtatásávaL E kettő aránya fontos mutatója lehet a növény vízellátottságának és potenciális terméshozamának. A C0 2 felvételéhez a növénynek vizet kell leadnia.. Minél jobban képes követni a növény transzspirációval a szabad vízfelület párologtatásának ütemét.. tehát a légzőnyílásokon távozó víz mennyisége a döntő. mint a C0 2-felvétel. mint a C0 2-molekulák.. az egyéb párologtatásuk viszont csak 1-10 g/m2/h körül van. Erősödő fólmelegedéskor és csökkenő páratartalomban a vízleadás gyorsabban nő. Továbbá szerepe van annak is. Mivel azonban a transzspiráció intenzitását a légzőnyílások nyitásával és zárásával a növény aktívan képes szabályozni. A növények nemcsak a légzőnyílásokon keresztül párologtatnak.. az durván a kettő szorzatából adódik.. A transzspiráció intenzitását növeli a besugárzás és a hőmérséklet növekedése.

A melegebb növényrészek nagyobb szívóerejük révén nagyobb részt kapnak a vízellátásbóL A gyökér és a levél közötti vízpotenciál-különbség meghaladhatja a l O bar értéket is. amelynek használata nálunk még alig terjedt el. 100 g/m 2 párologtatást tesz lehetévé óránként. a növekvő vízpotenciál-lépcsőnek megfelelően. az pedig a talaj felé. lehet elejét venni a növények lankadásának. A talaj vízpotenciálja tenziométerrel mérhető. Ezért a gyökérzet oxigénellátását is szem előtt tartva meg kell találni a fajonként szükséges arányt. hogy az adott talaj bizonyos vízkapacitás-értéke milyen vízpotenciálnak felel meg. A növény vízfelvétele szempontjából az volna kedvező. a levegő páratartalmának növelésével. A zöldségnövények legnagyobb termése homokon O és mínusz l bar. ha a talaj mindig vízkapacitásáig telített lenne. az uborka. A talaj jó vízellátottsága és a víz hozzáférhetősége sem mindig teszi lehetövé a növény optimális vízellátását. A növények különböző részei eltérő mértékű besugárzást kapnak.9-1 . amit a vízszállító szövetek közvetítenek a gyökér felé. A talaj víztartalmát többnyire a vízkapacitás százalékában fejezzük ki. kötöttebb talajon pedig mínusz 0. más a hőmérsékletük. Ilyenkor permetező öntözéssel. annál nagyobb mértékű az éjszakai növekedés. és ennek alapján folytatható a vízutánpótlás. ábra mutatja. A gyökerek oxigénellátása viszont vízzel telített talajban megnehezül.és oxigénellátás is. ami nagy pórustérfogattal érhető el. A talaj vízkapacitása (VK) az a vízmennyiség. Üvegházi uborkánál megállapították.6 kg/1 értékkel lehet nagy hozamokat elérni (31.3 bar vízpotenciál-értékek körül várható. A talajok kiválasztásakor. A megkötődö víz részaránya a talaj telítettségétől és annak porozitásától függ. ábra). ha egyidejűleg jó a víz. mint pl. vízpotenciálja. más a szívóerejük. hogy a szárak vízvezető képessége csak kb. Gyenge fényben és páradús levegőben viszont a nappali gyarapodás meghaladja az éjszakait. A gyökerek kielégítő oxigénellátásához az kell. 69 . ilyenkor az éjszakai hőmérséklet alacsonyabb is lehet. hogy a talaj pórustérfogatának legalább 10-15%-át levegő töltse ki. amelyiknek a lombfelülete az átlagosnál nagyobb méctékben haladja meg a gyökérzet vízfelvevő felületét A talajra jutó víz egy része megkötődik a talajrészecskék felületén. Ez is alapja lehet annak. hogy egyidejűleg nagy legyen a vízkapacitásuk és a levegőtartalmuk is. hogy az éjszakai hőmérsékleti optimum értéke függ a nappali hőmér­ séklettőL Előfordul. hogy az éjszakai növekedés többszöröse a nappalinak. elsősorban az állománysűrűség helyes megválasztásávaL Különös jelentősége van ennek olyan fajok esetében. A növények vízellátottsága befolyásolja a termések nappali és éjszakai tömeggyarapodásának mértékét is.O kg/1 sűrűségű. hogy öntözés nélküli körűlmények között mennyire fontos a párologtató levélfelület méretét a talaj vízszolgáltató képességéhez igazítani. árnyékolással stb. ha eléri a 30%-ot.4-ű. ha a talaj literenként 0. amelyet a gravitációs erővel szemben meg tud tartani. Talajvizsgálattal azonban megállapítható. illetve művelésekor arra kell törekedni. Minél erősebb nappal a besugárzás és minél nagyobb a levegő párahiánya. más része gravitációs úton halad lefelé. A hajtatásban 0. Látható belőle. Megfelelőnek tekinthető.A transzspiráció intenzitásának növekedésekor csökkenni kezd a levelek víztartalma. Egy állomány lehetséges napi vízfogyasztása függ a környezet párologtatóképességtől és a levélfelület méretétőL Ennek összefüggéseit a 32. növekszik szívóerejük. de legjobb. mert a vízszállító szövetek vezetőképessége is korlátozó tényező lehet.

6 1. V. 5 c ~ ':::::.6 0. III.0 1... mint amekkora a gyökér szívóereje.2 0... IV.0 'OU' "' a száraz talaj sűrűsége (kg/liter) 31.8 1.g c c 3 "i ~ •Cl) ic ü "' 2 . A lefelé haladó és közben a talajban megkötődö vízből pedig azt a részt képesek felvenni. hó 32. VII. N "' c "' "' l..100 90 80 l "' '"S 70 "' 60 ·~ o 50 Q.... E ... "' c .. 7 'N' 6 ·:. VI.. c. ábra..N •ctl •<ti ~ "' :l bO 2 ·e . 70 . ábra Budapesten átlagosan lehetséges sugárzáselnyelés és transzspiráció a levélfelületindextől (LAl) jüggően A növények a gravitációs víz egy részét is képesek hasznosítani.. .... 3 40 30 20 10 0. E 3 '-' "' 4 -:.8 2...4 1.. 6sszejüggés a talaj sűrűsége és porozitása között 5 . VIII. c..2 1. amely kisebb erővel kötődik a talajhoz. XII./:l 'ü •O "' ·c. c "' 4 .4 0.. IX X XI.. Il.

Nagy szerepe van ebben a párologtató lombfelület és a vízfelvevő gyökérzet egymáshoz viszonyított aránya fajonkénti különbségének.A talajban a vizet megkötik szívóerejükkel a talajkolloidok felületei és a pórusok kapillárisai.... ábra). A telítetlen talaj szívóereje növekszik. A szántóföldi vízkapacitásig telített talaj vízpotenciálja mínusz 0. mint a gyökéré i (ez pl. A normális talaj ozmotikus szívóereje 5 bar alatt van. Alacsony hő­ mérsékleten csökken a növényi szövetek vízvezető képessége. hogy gyökereik vízfelszívó képessége kisebb mértékben tér el egymástól. a csak légfütéssel ellátott termesztőberendezések helytelen hőmérséklet-szabályozásakor fordul elő).:. Tekintettel kell lenni arra.. a gyökeresedés mélységében. a hervadási pontnál pedig mínusz 15 bar körül van. paradicsom) vízfelvétele már +5 °C-nál lelassul.-.. .15 bar. ábra. ami szintén hőmérséklettől függő folyamat. Meleg talajból a növények könnyebben veszik fel a vizet. A növényben a vízáramlás sebessége 50-200 em/h (33. 1979) A növény vízforgalma szoros összefüggésben van a hőmérsékletével és a tápanyagforgalmávaL Ezekről a kapcsolódó fejezetekben szólunk részletesebben. hogy a gyökér növekedésének és anyagcseréjének hőmérsékleti optimu71 .. A melegigényes zöldségfajok (pl. Az eddig felvehető vizet hasznos víznek nevezzük. A magas léghőmérséklettel párosuló alacsony talajhőmérséklet a lomb. Az egyes zöldségfajok szárazságtűrő képessége. paprika. A vízkötő képesség a talajoldat sókoncentrációjától függően is változik. E! &100 o •O Cll "' o "' . kabakosok. Hasonlítsuk csak össze a hagyma és az uborka lomb-gyökérzet arányát! Nagy különbségek vannak az egyes zöldségfajok gyökérzete által átszőtt talajtömegben. vízigénye között nagy különbségek vannak attól függetlenül. A vízzel teljesen telített talaj szívóereje (vízpotenciálja) nullával egyenlő. és lassul a gyökér növekedése is. Oj -~ E! 60 40 20 25 30 léghőmérséklet 35 ( C) 0 40 33. mert a lomb növekedési feltételei ilyenkor kedvezőbbek. A talajhőmérséklet és a vízfelvétel összefüggése jelentős szerepet játszik a koraiságban. A léghőmérséklet hatása az uborkanövény vízáramának sebességére (DREWS. 120 •O .és a gyökérnövekedés közötti diszharmóniához vezet. A sejtfalakon diffúzió útján megy át a víz. a maradékot pedig holtvíznek A talaj hőmérséklete hatással van a gyökér szívóerejére és a talaj vízforgalmára egyaránt.. bab.o 80 o "' E ·.

Újabban a talajtakarás is kezd terjedni. mint öntözés nélkül.5-2. hogy sekélyen gyökereznek. Az évek túlnyomó részében a hazánkban termesztett zöldségfajok mindegyike nagyobb hozamra képes öntözéssel. A rendszeres gyomirtás csökkenti a termesztett növények és a gyomok versengését a talaj korlátozott vízkészletéért. mint a lehetséges (34. vagyis nagy intenzitású a transzspirációs vízigény a napi átlagos l . A szárazságtűrést az is befolyásolja. A levegő párologtatóképessége márciustól októberig meghaladja a csapadék mennyiségét. Öntözött körűlmények között a fiatal növények bőséges vízellátása arra vezethet. ami feltétele a gyökérzet erőteljes növekedésének. paradicsom). Azok a fajok. Az öntözés megfelelő hatékonyságának viszont feltétele az optimális állománysűrűség és tápanyagellátás is. A sekély nedves réteg korlátozza a gyökerek lefelé haladását. amikor legnagyobb a levegő telítési hiánya. viasz stb. amelyeknek a levélfelületén párologtatást csökkentő képletek vagy bevonat (mirigyszőrök. jobban tűrik a szárazságot (pl.a legnagyobb szárazság idejére essék. ábra). Az optimális hőmérsékletű talajba vetett vagy ültetett növény gyökérnövekedése gyors lesz. A talaj optimális szerkezetének. vízgazdálkodásának kialakítása és fenntartása fontos eszköze a növények hatékony vízfelhasználásának. mint öntözés nélkül. A talaj beöntözésének mélysége is befolyásolja a gyökeresedés mélységét.) van. bőséges fotoszintézise. ami növeli az átmeneti vízhiányra való érzékenységet. hogy a növény fő tömeggyarapodási időszaka . Ez főleg a rövid tenyészidejű fajoknál oldható meg. Ez arra utal. A szaporítás időpontjának helyes megválasztásával elkerülhető. ami hátráltatja a gyökerek növekedését. és később kevésbé lesznek képesek hasznosítani a talaj mélyebb rétegeinek vízkészletét Öntözéskor hűtjük is a talajt. ugyanis a hosszú vízszállítási út gátolja a vízforgaimat A tárorendszer mellett hajtatott uborka. A műanyag fólia csökkenti a gyomok vízfelhasználását és párologtatását. paradicsom vagy dinnye párologtató felülete magasan helyezkedik el és nagykiterjedésű. hogy öntözés nélkül a vízigényes növények nem képesek kifejteni potenciális termő­ képességüket. A szárazságtűrést növeli a növény jó tápanyagellátása.ma majdnem azonos a föld feletti rész éjszakai hőmérsékleti optimumávaL Például az uborka gyökérnövekedésének és -működésének hőmérsékleti optimurna 23-27 °C körül van. hogy a párologtató levélfelület milyen messze van a gyökértől. amelynek a szintje öntözött körűlmények között magasabb. tehát a vetéssei várjuk meg a talaj kellő fólmelegedését.amely egybeesik a maximális vízfogyasztással . A legtöbb nálunk termesztett zöldségfaj tömeggyarapodásának maximuma akkor van.0 mm csapadékkal szemben. hagyma. 72 . így a tényleges párolgás kisebb. A csapadék évi eloszlása egyenetlen és összességében is kevés. A növények szárazságtűrését a tenyészidőszak helyes megválasztásával segíthetjük.

hó .a . VI. II.7 6 5 4 3 2 l. az oxigén és a hidrogén. O) és a vízből (H) származnak. 73 . III. 88%-át.tényleges párolgás (mm/nap) levegő 34. pedig az ásványi anyagok csak 3-10%-át teszik ki a szárazanyagnak.csapadék (mm/nap) . Ezeket a növények táplálkozásának szemléletében gyakran figyelmen kívül hagyják. IV. IX X XI. A növény szárazanyag-tartalmának kb. a talajt tekintve a növények táplálkozásának szinte kizárólagos forrásaként. l O% a szárazany ag. VIII.és párolgási adatainak sokéves átlaga A zöldségnövények tápanyagai A növények C02-anyagcseréje A friss zöldségnövények összetételében általában 90% körüli a víztartalom és kb. A talajból többféle. V. Budapest csapadék. de sokkal kisebb tömegű alkotórész kerül ki. a levegő COz-tartalmából veszi fel. ábra. VII.a levegő párologtató képessége (mm/nap) telitési hiánya (Hgmm) . XII. A szárazanyagból több mint 90%-ot tesz ki a szén. tehát tömegét tekintve szárazanyagának túlnyomó részét a levegőből. amelyek zömmel a levegőből (C.

főként szárazság hatására. nyitódása K+-ionok felhalmozásával jár együtt. Ebben a tekintetben is lényeges különbség van az egyes zöldségfajok között. ábra). Kedvezőtlen körülmények között. Abszcizinsavas permetezéssel elő is lehet idézni a légzőnyílások bezáródását. A C0 2 beáramlása függ a levegő COrtartalmától. kellő vízellátottságban annál nyitottabbak a légző­ . Az illető faj hőoptimumánál magasabb hőmérsékleten azonban már nem nyílnak ki teljesen. ábra. bezáródnak. ami a C0 2-felvétel megszűnéséhez vezet. 1985) A zárósejtek ozmózisnyomását befolyásolják azok cukor-keményítő viszonyai. és HC0 3-ionok alakjában jut a kloroplasztokban a fotoszintézissei való felhasználás helyére. A légzőnyílások nyitottsága a zárósejtek turgorától függően is változik. mivel ilyenkor több energiájuk van. akkor a co2 feltorlódása miatt csökken a felvétel intenzitása. Természetes körülmények között a levegő átlagos áramlási sebessége 60 m/h. A C0 2 a levegőből diffundál a levél légzőnyílásain át a sejt közötti járatokba. A légzőnyílások 74 .A levegő természetes C02-tartalma 0. majd elnyelődik a sejtek víztartalmában. A hőmérséklet növelésekor a légrések gyorsabban nyílnak ki. a légzőnyílások nyitottságától. A karalábélevél vízellátásának és fejlettségének hatása abszcizinsav (ABS-) tartalmára (NOGA-LENZ. Amikor egyéb feltételek hiányában a felvett co2 nem használódik fel a fotoszintézisben.nyílások egy bizonyos határig. ami gátolja a légzőnyílások működését. A légzőnyílások általában 140 W/m 2 fényintenzitáson veszítik el fénytől függő ellenállásukat a C0 2 beáramlásával szemben. és fokozza a nagy C0 2-koncentráció iránti érzékenységét (35. minél erősebb a fénysugárzás. ez a növényzet légterében óránként 60 légcserét jelent. A légzőnyílások nyugalmi állapotban teljesen zártak. A fotoszintetizáló levelek mentén lecsökken a levegő C0 2-tartalma. a sejt közötti ellenállásától és a felhasználás méctékétől is. a levelekben abszcizinsav halmozódik fel. tehát rendkívül kis koncentrációjú közegből kell a növényeknek a testük felépítéséhez szükséges szenet "kibányászniuk" biotechnológiai úton. A vízhiányban szenvedő zárósejtek turgora lecsökken. Fényben.03% körül ingadozik. nyitódásukhoz energia szükséges (36. _ --------jó vízellátással a levél mérete 35. ábra). aminek káros hatása a légmozgás növelésével mérsékelhető.

Ebből megállapítható. hogy zárt termesztőlétesítményekben nem lehet elegendő C0 2 az optimális mértékű fotoszintézishez. 75 . annál több C0 2-ot képesek a növények felvenni. ábra. ami azonban függ a növényfajtól és a környezeti feltételektőL Az említettnél nagyobb értékek viszont már károsak is lehetnek. amíg az a fotoszintézisben felhasználásra is kerülhet. Az optimális C02-koncentráció függ a fényviszonyoktól és a hőmérséklettőL Minél közelebb állnak ezek az optimális értékhez.sötétség áll be növekszik a zárósejtek vízfelvétele növekszik a turgernyomás 36.O l \ keményítő alakul át cukorrá csökken a K+felvétele t csökken a pH értéke < 4. A jó talajok C0 2-termelése átlagos körülmények között 2-5 g/m 2 naponta. amikor még keveset kell szellőztetni a növény házakban.. A levegő C0 2-tartalmának dúsítása különösen a talaj nélküli termesztésben jelentős. A COrtrágyázás főként a téli és kora tavaszi időszakban hatásos. maximális értéke pedig 10-15 g lehet.fény csökken a l l l megindul a turgornyomás t t t fotoszintézis a sejt vizet / ad le csökken a sejtnedvkoncentráció és a zárósejtek szívóereje cukor alakul át keményítövé növekszik a CO 2 -felvétel a sejtközölti járatokban csökken a C0 2-koncentráció t J' '\ növekszik a pH értéke < 7. Egyéb szempontból is optimális körülmények között l m2 levélfelület óránként 2-3 g C0 2-ot képes felvenni. de alacsony hőmérsékleten és gyenge fényben is hatásos lehet a COrtrágyázás. a zárósejtek vizszívó ereje ' növekszik a K+·felvétel f .5 \ a sejtközölti járatokban nö a co2-koncentráció ' a fotoszintézis leáll csökken a COffelvétele megnő a sejtnedv-koncentráció.1-0. ahol hiányzik a talaj természetes C0 2-utánpótlása. A légzőnyílások működése A levegő természetes C0 2-tartalmának 0.2%-os koncentrációig való növelésével intenzívebb lesz a fotoszintézis. figyelembe véve azt is. mert a levegő és a sejt közötti járatok C0 2-koncentráció-különbségének növelése fokozza a C0 2-felvételt mindaddig. hogy l m 2 területen több négyzetméter levélfelület is működhet.

mint a légzés. ami már gátolja a következő napi asszimiláció mértékét is. ha a vegetatív részek tömege elért egy kritikus értéket. annál nagyobb az aktuális teljesítőképessége. Mivel azonban l m2 talaj felett kedvező esetben kb. Amikor a COrfelvétel van túlsúlyban. illetve növényrész növekedési rátája annál nagyobb. Ez annál kedvezőbb. Nem előnyös az éjszakai hőmérséklet túlzott csökkentése sem. mint a felvétel. mert ilyenkor a levelekben nappal képződött tápanyagok nem képesek a növekedő részekbe átvándorolni.005% C0 2-tartalomnál következik be a környezeti tényezőktől függő en. és az így ellélegzett co2 veszteségként jelentkezik. tehát a fotoszintézis csúcsidőszakában 4-5 m3/m 2 levegő teljes COrtartalmára lenne szükség l m2 levélfelületre. A fotoszintézissei létrejött termékeknek a növényen belüli eloszlása a tenyészidő folyamán változik. A C02-asszimilációval előállított cukrok közül legfontosabb a szacharóztartalom alakulása. hogy a levegő COrkoncentrációjának csökkenése megnehezíti felvételét. fejlődési feltételei. Száraz körülmények között a növények légzési vesztesége a légrések zártsága következtében kisebb lehet. Optimális tartományon belül a fény intenzitásának változása nem a fotoszintézis és a légzés arányát módosítja. Például a 76 . amíg azt nem korlátozza az ellélegezhető szerves anyag mennyiségének csökkenése. A környezeti feltételek romlásakor azonban a fotoszintézis nagyobb mértékben csökken. ami az anyagcsere kémiai energiaszükségletét fedezi. Ez a kritikus tömeg faj ra és fajtára jellemző. ezért óránként 50-60 légcsere vagy COradagolás elégítheti ki az igényeket.Természetes körülmények között l m3 levegőben 0. illetve csökkenése során adódik egy C0 2-állapot. az egyharmadát használják fel légzésre. akkor csökken a növények szárazanyag-tömege. Ismeretes. Ez a kompenzációs pont kb.J nevezzük. amikor pedig légzéskor a COrleadás nagyobb. A környezeti feltételek rosszabbodása többszörösére is növelheti ezt az arányt. 5 m2 levélfelület helyezkedik el. továbbá minél rövidebb és minél hűvösebb az éjszaka. l m2 talajfelületre 20-25 m3 levegő teljes C02-tartalmára lenne szükség. minél jobbak a feltételek nappal a fotoszintézishez. ábra).54 g C0 2 található. mint bőséges vízellátáskor. Vagyisminél jobbak voltak az előző időszak növekedési. A hő­ mérséklet l o °C-os növekedése mintegy kétsz~resére növeli a légzés intenzitását. A gázcsere napi mérlege egyenlő a nappali nettó COrfelvétel és az éjszakai C0 2-leadás különbözetével. Az éjszakai légzés intenzitása lineárisan változik a hőmérséklettel mindaddig. Optimális körülmények között a zöldségnövények a felvett C02-nak kb. hanem az előzményektől is. Optimális körülmények között egy növény. 0. A növénynek aktuális gyarapodása nemcsak a pillanatnyi feltételektől függ. Szellőztetés nélkül a besugárzás maximumának elérése után kb. A reproduktív szervek tömegének növekedése csak azután kezdődik meg. l . akkor a növény gyarapodik. Ezt COrkompenzációs pontnak hívjuk. A fotoszintézis intenzitásának növekedése. amikor P= R. mert főleg ebben a formában történik a növényen belül a cukrok szállítása. A fotoszintézis (P) és a légzés (R) különbözetét nettó fotoszintézisnek (P. minél messzebb van végleges méretének elérésétől (37. A növényrészek szacharóztartalmának napi változása értékes felvilágosítással szolgálhat a fotoszintézis intenzitására és hatékonyságára vonatkozóan. növekszik a légzési veszteség aránya.5 órával éri el a levegő C0 2-koncentrációja minimális értékét A növények C02-anyagcseréjében a C02 felvételén kívül C0 2-leadás is történik.

:o 10 20 50 nap '' c "' 37.4 -c·<>12 :c c ' .3 B "' c :::"j.::.72.98%-ot találtak a levél szárazanyagában.. .><: . ábra szemlélteti.6 . Azok az ásványi tápelemek.. Az uborkalevelek fotoszintézis-intenzitásának és szénhidráttartalmának változását a 38. e ·N .. hogy éjszaka nem volt elég magas a hőmérséklet az összes szacharóz eltávozásához.szénhidrát -~"öl O.g ~--oo ~ '.2 ~'E 2... "' 0..80 / -/ l l l / / / / -.... ... Az ásványi anyagok szerepe A zöldségfélék ásványi táplálkozása egyrészt a növények életműködése.. A paradicsom termésnövekedésének üteme ]' 3. délben 0... 1.8 ... este pedig 0.12...az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk tekintetében jelentős...." 2... ábra.. A sugárzás intenzitásának hatása az uborka fotoszintézisére és levelének szénhidráttartalmára paradicsomlevél szacharóztartalmát vizsgálva reggel 0.mivel emberi fogyasztásra kerülnek . 3 e ~ O) •O) O) "' 1>0 ' 2 ' "' "' . amelyek elősegítik a növények 77 .' 30 Q.o O) •O) '' 40 cml/nap "C "' "' '' . ami azt is jelezte..fotoszintézis .. másrészt . c 2.4 •O) o 60 120 180 240 300 360 420 480 540 600 a sugárzás intenzitása (W/m2) 38. ~ ·.0 ·. A hideg éjszakákon felszaporodó szénhidrátnak szerepe van pl..B . ábra.> . c .. a káposztafélék korai magszárképződésében is. 8 N o "' .

hogy a gyökérzet viszonylag nagy tápanyagfelvevő felülettel. a kisebb mennyiségben szükségeseket pedig mikrotápelemeknek vagy nyomelemeknek nevezzük. A fémek mint pozitív ionok (K+.és tápanyagfelvételét. amelyek a talajoldat koncentráci- 78 .növekedését. a nitrogén (N). A gyökérszőrök élettartama csak néhány nap. az N03 helyett pedig HC03 ionokat cserél. Például a gyökér a felvett NH. ami azt jelenti. majd megfelelő körülmények között. A gyökerek tápanyagfelvétele és a talaj víztartalmának változása következtében a talajoldat tápelem-koncentrációja folyton változik. helyett H. amelyek esetleg mérgezést is okoznak. Mg2+). A kismértékű vízszintes talajoldalmozgás miatt a gyökerek közvetlen közelében leszegényedhet a talaj tápelemtartalma. illetve HP0 4 --) pedig negatív ionként kerül felvételre. negatív ionként pedig a klór (CI-). A gyökerek tápanyagfelvételét mikorrhizák is javíthatják. amihez oxigén szükséges. A növények gyökerei közvetlenül azokat a tápelemeket képesek felvenni. a cink (Zn2+). ami nagymértékben ftigg a talaj levegő. minél hosszabbak az egyes gyökerek. A beljebb lévő sejtmembránban elhelyezkedő zsírok és fehérjék már szelektálják az ionokat A membránkapu működése egy forgóajtóhoz hasonlítható. de a leveleken. a mangán (Mn2+ és Mn3+). A gyökér sejtfalán akadálytalanul mehetnek át a tápionok. amin egyidejűleg lehetséges beés kijárat egyaránt. A tápanyagfelvételhez szükséges energiát a levélből a száron át a gyökérbe szállított cukor ellégzésekor felszabaduló energiából fedezi a növény. a nem fémes elemek közül a nitrogén pozitív (NH~ és negatív (N03) ionként egyaránt. hogy egyes gombafajok fonalai a gyökér külső szöveteibe hatolva pótolhatják a gyökérszőrök víz. a tenyésző­ kúpot alkotó osztódó és a megnyúlási övet követően helyezkedik el a gyökérszőrös zóna. a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg) fémek. Mások károsak lehetnek. Így a gyökérben a K-.és vízgazdálkodásától és a gyökérzet szerves anyaggal való ellátottságától is. amiért cserébe a gyökerektől szénhidrátot kapnak. Ca2+. életfolyamataiban. amely a felszívó övet képezi. Ezért fontos. Annál nagyobb lehet a gyökérzet aktív felvevő felülete. A változásban részt vesznek a talaj szilárd alkotórészein adszorbeált ionok is. minél több a működő oldalgyökerek száma és minél több a tápanyagfelvételre képes gyökérszőr. Az azonos mennyiségű káliumot és nátriumot tartalmazó oldatból inkább káliumot vesznek fel a gyökerek. A hüvelyesek a szimbiózisban élő baktériumok és gombák segítségével a levegő nitrogéntartalmát is képesek hasznosítani. sűrűn hálózza be a talajt. a kén (SO~+) és a foszfor (H2P04-. a réz (Cu 2+) és a nikkel (Ni2+). A talajoldat mozgása inkább függőleges irányú. A makrotápelemek közül a kálium (K). majd áthaladva a sejtfalon. hasznosak. A fiatal gyökér csúcsától a gyökérsüveget. Ezért is fontos. A nagyobb mennyiségben felvételre kerülő­ ket makro-.. amelyek oldott állapotban vannak. főleg nagyobb mennyiségben. és diffúzióval vagy a talajoldat áramlásával elérhetik a gyökerek felületét. Az ásványi anyagokat a növények a gyökerükön át a talajból vagy a tápoldatból veszik fel. A mikrotápelemek közül pozitív ionként mozog a vas (Fe3+ és Fe2+). a gyökér csúcsa felé újabbak képződnek. a nehézfémek. hogy legyen elegendő levegő a gyökerek közelében. a bór (BO~-) és a molibdén (Moo~-). Az egyes tápelemek nagyon különböző arányban vesznek részt a zöldségnövények felépítésében. bejuthatunk a sejtek belsejébe. a foszfor (P) és a kén (S) pedig nem fémes elemek. a szárakon. sőt a terméseken keresztül is felvehetők. mint pl. a talajban pedig a Na-koncentráció lesz nagyobb. fejlődését és az ember életműködéséhez szükségesek.

5 5. amelynek emelkedése növeli a víz oldóképességét és az ionok mozgékonyságát is. a talajoldatha való bejutását a mikroorganizmusok lebontó tevékenységének intenzitása szabja meg.6-7. az illető talajra jellemző egyensúlyi állapot körül ingadozva.0 5.5 6.) is.0 6. A talajkolloidokon túlnyomórészt kationok vannak adszorbeálva.6-7.5-7. A szerves kötésből származó ionok egy része szervetlen kötésbe kerülhet a talajrészecskék felületén. ábra).0 6.0 5.0 5.0 6. így a gyökér számára ismét közvetlenül fel nem vehető formába kerül. A túl nagy hidrogénion-koncentráció segíti a káros hatású nehézfémionok bejutását a talajoldatba.0 5. amelyek a gyökér által leadásra kerülő hidrogénionnal cserélődnek ki.0-7.0-7.ójának csökkenésekor oldatha mehetnek.0 5.0 6.0 5.0 6. Fe-.5 6. A kémhatást a talaj hidrogénion-koncentrációját kifejező pH-értékkel határozzuk meg.0-7.5-7.0-7. víz. A talaj túlzott hidrogénion-koncentrációja gátolja a mikroorganizmusok tevékenységét.0-7.2-7. de ilyenkor egyúttal romlik a növények Mn-.5 6. táblázatban látható.5 5.5-7. minél több az oldatban a H+.5 6.0-8. egy.és az NH 4-ionok pedig szerves kötésbőL A foszfor.0-7.0-7.0 6.5 5.5 5. A kis hidrogénion-koncentráció (nagy pH-érték) elősegíti a nehézfémek megkötését.6-7.0-7.0-8.0 6. A pozitív töltésű tápionok ilyenkor bekövetkező fokozott oldódása elősegíti azok kimosódását.6-7.8-7.5-7.5-7. Az egyes zöldségfélék optimális pH-tartománya a 12. A szerves kötésből származó ionok felszabadulását. A zöldségfélék talajának optimális pH-tartománya Megnevezés Karfiol Takarmánykáposzta Karalábé Bimbóskel Vöröskáposzta Fejes káposzta Kelkáposzta Burgonya Paradicsom Paprika Vöröshagyma Póréhagyma Spenót Spárga Mangold pH Megnevezés Bab Borsó Lóbab Uborka Tök.és széntartalmú ionok. 79 . csökkenti a talajkolloidok stabilitását és pozitív töltésű tápionok megkötődését.0 5.0-8.5-7.5 között van. levegő stb. az N0 3. Ca-.0-7.5 A növényi nedvek pH-ja 4.5 6.0-4. A szervetlen kötésből származó ionok a talajkolloidokhoz kicserélhetően kötött kationok és a vízben oldott szabad ionok egyensúlyi állapota körül ingadoznak.0 6. ami annál kisebb számértékű. A K-.5-7. dinnye Sárgarépa Petrezselyem Torma Retek Rebarbara Feketegyökér Zeller Fejes saláta Cékla pH 6.5 5.0-8. táblázat.0 5. Mg-. ami fiigg azok életfeltételeitől (hő.5-7. valamint az NH.5 6.és Zn-ellátása is. Ebben szerepet játszik a talaj hőmérséklete is.0-7. Na-ionok szervetlen kötésből kerülhetnek a talajoldatba. formában lévő nitrogén egy része mindkét fajta kötésből származhat. Cu. 12. A talaj kémhatása a talajrendszer működését és a növények tápanyagforgalmát egyaránt befolyásolja.0 6. A talajoldat sókoncentrációja is befolyásolja a tápanyagforgaimat A sókoncentráció a talajoldat elektromos vezetőképességével is jellemezhető (39.0-8.

10 1.befolyásolja a növények tápanyagfelvételét. a következő képlet szerint..... Ezen belül a megengedhető legnagyobb NaCl-tartalom 2 B+ 15 mg/100 g talaj. "' "' 40 z 'CO' 20 10 g KC llliter talaj-sókoncentráció 15 39. A legtöbb zöldségfaj tápanyagfelvétele 25-30 °C-ig növekszik. főként a N és a K felvétele..25 1.a talaj sűrűsége (kg/liter) 1. amelynek megengedhető felső határa 2 g.85 0. 80 .0 0. valamint a növények tápanyagfelvevő képességére.9 b ~ § . ö N > Ol) "' "' Q. ugyanis megfelelő tápanyagellátás esetén a növények tömeggyarapodási üteme hat legnagyobb mértékben a tápanyagfelvételre.a növekedési.c . ahol S = a megengedhető legnagyobb sótartalom (%). fejlődési folyamatok intenzitásának változásán keresztül . 1965) A talaj megengedhető legnagyobb sótartalma kifejezhető a talaj szervesanyagtartalmának százalékában is. ábra..7 120 e .... 100 tőzeg •Ol) Ol) ~ karlio l 80 paradicsom uborka •Ol) •o . " + S = 2B10015 0/O. ~ "O s "' ~ 60 ö .. Egyes zöldségfélék sókárasadása a sókancentrációtól fiiggóen (GEISSLER nyomán. B = a talaj szervesanyag-tartalma (%). 5 °C hőmérséklet alatt szinte teljesen megszűnik a tápanyagfelvétel. A levegő hőmérséklete közvetett módon . Kifejezhető a sókoncentráció KCI/1 egyenértékben is. A talaj hőmérséklete hatással van a talajban lévő tápanyagok mobilitására.

onnan a szárba. annál nehezebben férnek hozzá a gyökerek a benne lévő tápanyaghoz. P. A levelek klorofilltartalmú sejtjeiben végbemegy a tápelemek aszszimilációja. illetve gipsz formájában. A talaj víztartalmának csökkenésekor növekszik a talajoldat koncentrációja. Egyes tápelemek túlzott bősége gátolhatja mások felvételét. A fiatal növények tápanyagfelvételi intenzitása kisebb. főként a P és a Ca kicsapódása foszfátok. Így pl. a talaj tápanyag-szolgáltató kapacitása. Ennek megfelelően a mobil elemek hiánya először az idős leveleken. A mobil elemek előbb az alsó levelekben hasznosulnak. vagy a raktározó szervekbe juthatnak. A víz állandóan áramolhat a talajból a gyökérbe. másrészt pedig aktív iontranszport útján történik. a Ca pedig felszaporodik az idős levelekben. a levélbe és egyéb növényrészekbe a vízszállító szöveteken keresztül. Ugyanis az optimálisnál bőségesebb tápanyagellátáskor a növények fölöslegben is vesznek fel tápanyagot. Alacsony hőmérsékleten ugyancsak kisebb talajoldat-koncentráció szükséges a kis intenzitású felvétel miatt. A vízáramlást a transzspirációs áram hajtja egy összefüggő csőháló­ zaton át fölfelé. Egyes tápelemek (pl. Ennek átlagos sebessége 30-70 em/h. a talajoldat tápion-koncentrációjától és a növények tápanyag-felhasználásától is. A növény növekedése és tápanyagfelvétele között szoros. A tápanyagok szállítása a gyökérből a növény fold feletti szerveibe egyrészt a transzspirációs árammal passzív módon. majd a fiatalabbakban.A talaj nedvességtartalma a tápanyagok oldódását és a talajban való szállítását befolyásolja leginkább. Minél szárazabb a talaj. de a növényben lévő egyes tápelemek koncentrációja megnőhet ilyenkor is. sőt előnyös az ilyenkor kialakuló kedvezőbb talajoldat-koncentráció következtében. A tápanyagszállítás intenzitása függ a transzspirációs áram erősségétől. ami nem hasznosuL Ezt nevezzük luxusellátásnak. ami pazarlást jelent. mint ahogy a növény növekedése. de általában 50-200 em/h. A túl nedves talaj viszont levegő hiányában gátolja a növények táplálkozását. továbbá a termésben és végül a magban tölthetnek be szerepet. Az optimális talajoldat-koncentráció függ a növények fejlettségi állapotától. a Ca) hamar beépülnek és nem használhaták fel többször. A gyökérsejtek által szelektíven felvett tápelemek a xylem vízáramában haladhatnak a levelekbe és más növényrészekbe. A kiszáradáskor megnövekvő ionkoncentráció csökkenti a tápanyagfelvételt. A gyökerek és más növényrészek cukorral való ellátása ezzel ellenkező irányba. A szélsőséges vízellátás hatására csökken a növény produktivitása. a hámszöveteken keresztül történik. az esetleg túlzott koncentrációban jelen lévő elemek káros hatását viszont csökkenteni lehet más elemek koncentrációjának növelésével. Bőséges vízellátáskor (80 VK% felett) előfordul. egyrészt a diffúzió feltételeinek romlása. ezeknek a hígabb talajoldat felel meg. az elöregedő levelekből a K áthelyezőrlik a fiatalabb részekbe. majd bizonyos határon túl megkezdődik egyes tápelemek. Mások (pl. hogy az optimális tápanyagszint 150-200%-a sem káros. N. de nem lineáris öszszefüggés van. illetve terméshozama. a nem mozgékonyaké pedig a fiatal leveleken tűnik fel. többször is hasznosulhatnak a növényben. valamint a növény tápanyagtartalmaközött is. A rendelkezésre álló tápanyagat a gyökerek 6065 VK%-on képesek legjobban hasznosítani. K) nagy mobilitásúak. Azt a talajban és a növényben 81 . aminek sebessége meghaladhatja az 50 m/h értéket is. másrészt a talajoldat és a gyökérzet érintkezési felületének csökkenése miatt. A talajoldat tápion-koncentrációját pedig befolyásolja a talajban mobilizálható tápanyagok mennyisége.

határkoncentrációnak mondjuk (40. ábra). csak olyan fajok hasznosíthatják.lévő tápanyag-koncentrációt. a levelek viszont lombtrágya82 . A növények gyökerei karbamidból nem képesek közvetlenül nitrogént felvenni. A xylemnedv pH-értéke 5-6 körül alakul. 50 mV. A tápelemek szerepe a zöldségnövényekben Nitrogén. tápanyagtartalma nem tükrözi pontosan a talaj tápanyag-ellátottságát. A transzspirációs áram ionkoncentrációja a növények aktív ionfelvételétől függ. hanem telítődési jelleggörbe szerint. A xylemnedv elektromos potenciálja negatívabb. 1962) A növények tápanyagfelvétele. a transzspirációs áram másodlagos szerepet játszik a tápanyagszállításban. amit denitrifikálásnak nevezünk. mint pl. A növények által felvett tápanyag mennyisége a talajoldat tápelem-koncentrációjával nem lineárisan növekszik. a hüvelyesek. mert különféle fiziológiai tényezők optimális talaj-tápanyagtartalom esetén is idézhetnek elő a növényben tápanyaghiányt A föld feletti részekben a tápanyagok eloszlása függ az egyes növényrészek transzspiráció-intenzitásától is.c határ-koncentráció o ~ ~ enyhe hiány luxusfogyasztás mérgezés a növények ásványianyag-tartalma 40. mint a talajoldaté. Az ammónium-hidroxidban lévő ammóniumot (NH:) a nitrifikáló baktériumok nitriten (N02) keresztül nitráttá (N03) oxidálják levegő jelenlétében. E . A kettő közötti potenciálkülönbség kb. melynek lebomlásakor karbamid (CO [NH 2h) szabadul fel. A talaj ásványi alkotói nem tartalmaznak nitrogént. amit azonban nem képesek közvetlenül felvenni a növények. amely a maximális terméshozamhoz elegendő. amelyek szimbiózisban élnek a nitrogénmegkötő baktériumokkaL A növények számára a talajban lévő szerves anyagok jelentenek nitrogénforrást. Elégtelen transzspiráció nagy relatív páratartalom miatt is okozhat elégtelen tápanyagellátást. amiből a baktériumok ammóniát (NH 3) és szén-dioxidot (C0 2) állítanak elő. Levegőtlen talajban fordított folyamat megy végbe. Mivel az ionok felvétele aktív folyamat eredménye. az N03 redukálódik NH 4-ra. ezek szénsav (H 2C0 3) és ammónium-hidroxid (NH 40H) keletkezése közben vízben oldódnak. a levegőnek viszont 78%-át alkotja ez az elem. A növény tápanyagtartalmának hatása gyarapodására (SMITH nyomán. ábra.

hogy nagy mobilitása miatt gyorsan kimosódhat a talajból. Alacsony pH-jú talajban csökken a nitrifikáció is.. ábra). Fiatal korban veszélyesebb a nitrogénhiány. mint később.1 . A növénytáplálkozásban leghasznosabb forma a nitrát. ábra. Ezért a növényi nedvben főként nitrátnitrogén található. így a hüvelyesek nitrogénfelvétele ilyen körülmények között gátolt. a felvett NH 4 jórészt már a gyökérbenNOj-tá alakul. A növények nitrogénigénye arányos tömeggyarapodásukkal (41. ahol NH 2 csoport épül be.. hogy a növények elől sok nitrogén kerül felhasználásra a szerves anyagot lebontó mikroorganizmusok működéséhez. és a növényben könnyen szállítódik. tehát csökkenti a pH-értékét. A növényben az N03 forma szállítódik jól. Az ammónium a talajoldatban NH 4-ionként van jelen. amit a talaj negatív töltésű kolloidjai a felületükön megkötnek Ezt főként az enyhén savanyú talajt kedvelő növények képesek hasznosítani. A bab tápanyagfelvételének üteme 83 .ként jól tudják hasznosítani a fotoszintézissei párhuzamosan folyó aminosav-szintézisben. amikor újrahasznosítás útján az 100 90 l _. . . a növény pillanatnyi igényének megfelelő műtrágyázás­ ra van szükség.1/ . •o:l o:l 80 70 60 ·Cll öl N l l J~ "' gp '5 ~ Cll N o. Hátránya. / . mert a gyökerek könnyen felvehetik. Az NO] növeli a sejt pH-értékét. l ... Egyébként a gyökerek által felvett NH4 és N03 is a növényben NHTvá redukálva kerül felhasználásra. Az NH4-trágyázás növeli a talaj hidrogénion-koncentrációját. A gümőképző baktériumok nem kedvelik az alacsony pH-t.l ~ Cll "' 40 "' :o "' N > 50 ~ 30 20 10 1. ami azt jelenti. A nitrogén könnyű kimosódása miatt gyakori..1/ : Ol// K/ / p N 31ombleveles korban virágzás kezdetén zöld éréskor teljes éréskor 41. pentozán hatás lép fel. Ha a talajba kerülő szerves anyagban a CIN arány 20-nál nagyobb.. . . c:: o:l >.

IX. spenót. § zeller. VIII. mintegy készenlétben állva az asszimiláció megindulásához. mangold.. VII. petrezselyemzöld. sárgarépa. A gyökerek gyenge fényellátottságban és alacsony hőmérsékleten is képesek a talajoldatból nitrátot felvenni a transzspirációs vízárammal. hó 42. 00 3000 2000 1000 -"" . ami káros az emberi szervezetre (42. Ezért ajánlatosabb az ilyen terményeket egy fotoszintézisben intenzív napszak végén betakarítani. retek. ábra. X. ábra). IV. Ilyenkor gyenge a fotoszintézis. ami lecsökkenti az NOrkészletet. Il. karalábé. kínai kel. a nitrogén nem épül be szerves anyagokba. VI.. ti) ~ fejes saláta. hogy a fényszegény vagy alacsony hőmérsékletű időszakot követően leszedett vegetatív jellegű zöldségtermények N0 3-tartalma nagy. édeskömény. Különösen nagy lehet fényszegény vagy hideg időszakban a hajtatott növények N0 3-tartalma. minél nagyobb a talajoldat N03-koncentrációja. A zöldségfélék csoportosítása N03-tartalmuk szerint 84 . XII. XI. endivia. 5 :.. A fejes saláta N0 3-tartalmának változása az év folyamán 4000 300 0 . mégpedig annál többet.. Ebből adódik. V. dinnye. ábra.. póréhagyma. paprika.. III.. borsó 43. hanem N0 3 formájában felhalmozódik a vízszállító szervekben. 400 0 •CO ti) ~ ö. karfiol B ~ 2000 -"" 00 1000 paradicsom..idősebb részek képesek azt pótolni a növekvő szervekben. 00 !::: '2 I.. uborka. fejes káposzta burgonya.

A nitrogén lemosódását elősegíti a túlzott mértékű öntözés is. részben azért. 30 mm csapadék 85 . kései bimbóskel fejes káposzta. étkezési paprika. feldúsítja a folyók. Ennek túllépése főleg csecsemökre veszélyes. a növények által optimálisan felhasználható mennyiségnél nagyobb adagú nitrogéntrágyázás nemcsak pazarlást jelent. korai fejes káposzta. ábra. részben az előbb említett táplálkozási okok miatt. tavak. Mivel a talaj ásványi állapotú nitrogént nem képes tárolni. A zöldségfélék termésének nitrogénfelvétele Az ember számára 5 mg N0 3/testtömeg-kg a megengedhető felső határ. kései kelkáposzta vöröskáposzta sütőtök g/Jeg termés 200 100 2 4 6 8 10 l l ll ll l l l l l ll l l spárgatök uborka sárgadinnye görögdinnye fejes saláta spenót új-zélandi spenót sárgarépa petrezselyem zeller cékla hónapos retek feketegyökér vöröshagyma póréhagyma paradicsom paprika. tengerek növényvilágát. folyó. ezzel csökkeníve azok oxigéntartalmát A csökkenő oxigéntartalom pedig rontja a vízben élő állatok életfeltételeit.kg/ ha Megnevezés karlio l kínai kel karalábé.és állóvizekbe lemosódó N0 3 belekerül az ivóvízbe. fúszer borsó bab spárga rebarbara torma csemegekukorica l ll l ll l l l ll l l l l il l l l l l l l l l l l 30 l l l ~ 44. mert a talajból a talajvízbe. korai karalábé. sokszor pusztulásukat is előidézve. hanem káros is az emberiségre.

ami csökkenti a növény cukortartalmát és ezzel az ízét is ronthatja. Emiatt gyakori. fékeződik a vegetatív növekedés. Az őszi. A gyökerek növekedése csekély mértékű. Csökken a növények ellenálló képessége a betegségekkel. ezért a gyökerek csak a tőlük ilyen távolságban lévő foszfort érik el és vehetik fel. Arra kell törekedni. 7-es pH-érték kialakításával. ami meszezéssel javítható 6-os. nagyon lényeges. tehát minél savanyúbb a talaj. ábra). A növényben klorofill. hogy a talajvíz nitráttartalma ne haladja meg a 50 mg/1 töménységet. Azok az idősebb levelek. 5. A zöldségfélék nitrogénfelvétele és -hasznosítása fajonként és fajtánként is eltérő (44. valamint a szárazsággal és a meleggel szemben.és fehérjehiány lép fel. A 86 .3 pH alatt nehezen oldódó alumíniumés vasfoszfátok képződnek.javítja a talaj szervesanyag-tartalmának növelése. gyakori a szövetek fásodása is.az elem nagy mobilitása következtében . Mivel a talajoldat általában kevés foszfátot tartalmaz. Nitrogénfölösleg esetén a rendelkezésre álló szénhidrát túlnyomó része a febérjékbe és a klorofiliba épül be. hogy a talajvizsgálati eredmények bő foszforkésztetet mutatnak ki. Mészben gazdag talajokban viszont az ugyancsak nehezen oldódó kalcium-foszfátok csapódnak ki 7 pH felett. A tenyészidő után talajban maradó nitrogén megköthető zöldtrágya-növényekkel vagy nitrogénben szegény szerves anyagok talajba dolgozásávaL A sekélyen gyökerező zöldségfélék után mélyen gyökerezőket termesztve szintén csökkenthető a nitrát lehatolása. A sejtfalak vékonyak lesznek. A szervetlen foszfátok a kalcium-. Foszfor. hogy a gyökérszőrök minél nagyobb felületen érintkezzenek a talajjaL A gyökérszőrök hossza nem több 1-2 mm-nél.először az idősebb leveleken mutatkozik. virágzásuk megkésik vagy el is maradhat. csökken a sejtosztódás. ami javítja a hozzáférhetőséget. A nitrátelmosódás ellen elsősorban a növények igényének megfelelő adagolással védekezhetünk. téli és tavaszi csapadék által kimosott nitrogén mennyisége megközelítheti a l 00 kg/ha értéket is. merevek lesznek. annál nehezebben hozzáférhető a talaj foszfortartalma a növények számára. 10 cm-rel. megnő a sejtek víztartalma és a sejtnedv NOrtartalma. A talaj foszfortartalmának mintegy fele található szerves kötésben. A túlzott nitrogénellátás hatására a sötétzöld levelű növények buján növekednek. A növények gyökérszőrei által kibocsátott HC0 3-ionók ugyancsak képesek a talajrészecskék felületén lévő foszfátot oldani.vályogtalajon kb. Nitrogén hiányában korai kényszervirágzás és érés következhet be. amelyeket a növény nem képes felvenni. gyakran vörös lesz a levél széle. és csökkenthetök a táplálkozási és kömyezetszennyezési károk. hogy célszerű fajtakiválasztással és nemesítéssei is javítható a nitrogéngazdálkodás hatékonysága. gyakran lehullanak. illetve javítható a hasznosítása. az alumínium. amelyekből a nitrogén a fiatalabbakba épült át. A nehezen oldható foszfátok felvehetőségét . de a növényben foszforhiány jelentkezik. Nedves talajon javul a foszfor oldhatósága és növekszik diffúziós sebessége. Ezek sárgulni kezdenek.és a vasfoszfátok A negatív töltésű foszfátionok (H 2P04 és HPo~-) felületi kötődése a talajhoz a pH-érték csökkenésével fokozódik. Ilyenkor a nitragént kereső gyökerek vékonyabbak és hosszabbak lesznek. A jelenlegi talajvizsgálati módszerek nem képesek hűen tükrözni a gyökér közvetlen közelében lévő foszforellátottságot Az erőteljes gyökérnövekedésnek lényeges szerepe lehet a talaj foszforkészletének hasznosításában. A nitrogénhiány . homokon pedig 20-30 cm-rel mossa lejjebb a nitrátot.a mikroorganizmusok hidrogéniontermelése következtében . A fajták közötti különbségek arra utalnak.

Foszfor hiányában gyengül a fehérjeszintézis is. korai fejes káposzta. és főleg a növekedésbe n 87 . Ezenkívül fontos szerepet tölt be a sejtmembránok és enzimek működésén kívül a növény szinte valamennyi életfolyamatában. ezért kicsi a kimosódás veszélye is. továbbá lényegi része a fotoszintézis és a légzés energiaforrá sát képező ATPnek. ábra. A zöldségfélék termésének foszforfelvétele talajoldat foszfátkoncentrációját a szilárd és az oldott foszfátok közötti egyensúly határozza meg. kései kelkáposzta vöröskáposzta sütötök spárgatök uborka sárgadinnye görögdinnye fejes saláta spenót új-zélandi spenót sárgarépa petrezselyem zeller cékla hónapos retek feketegyökér vöröshagyma póréhagyma paprika.Megnevezés kg/ha g/kg termés 20 karlio l kínai kel karalábé. A foszfát mozgékonysága a talajban csekély. korai karalábé. A növény életében a foszfor a genetikai információt hordozó DNS egyik alapköve. Bőséges szénhidráttermelés csak jó foszforellátottság mellett lehetséges. A felvett foszfor a növényben már könnyebben mozog. kései bimbóskel fejes káposzta. étkezési paradicsom borsó bab spárga rebarbara torma csemegekukorica 40 60 80 l 2 3 4 5 rT l l l l l l 1 l l l l l l l l ll T l J l l l l l T T l l 45. ami által a növény bioenergia-forgalmának is alapját képezi. Semleges kémhatású talajokból alig mosódik ki a foszfor.

Később a levelek hirtelen száradni kezdenek. A kálium diffúziója a hőmérséklet növekedésével fokozódik.rossz oldhatósága és a talaj nagy megkötő­ képessége miatt . ami a talajoldat koncentrációjának emelkedésével egy telítődési görbe szerint halad. gyakran szerves molekulák fonnájában A növényben levő foszfor nagyobbik része mégis szervetlen foszfátok alakjában található. A kálium könnyen fixálódik a talajban. és hogy a jó nitrogénellátottság növeli a káliumigényt Bősége serkenti a talajoldat szállítását a xylembe. A növényben a káliumion mobilitása nagy. minél több agyagásványi tartalmaz. A bőséges káliumfelvétel növeli a sejtek ozmotikus értékét. Ezért a foszforhoz hasonlóan kimosódásának veszélye sokkal kisebb. Ezért annál nagyobb a talaj tennészetes káliumtartalma. A levélszélek gyakran 88 . A kicserélhető kálium mennyisége szervetlen talajokon alig haladja meg az összes káliumtartalom 1-2%-át. a levelek előbb sötétzöldek. Túladagolásának következményei . a kálium szerepe nagy a szénhidrátképződésben és a tömeggyarapodásban egyaránt. mereven felállóak lesznek. A sok tartalék tápanyagat felhalmozó növények káliumigénye nagy.ritkán jelentkeznek a növényeken. A kálium csökkenti a fagyveszélyt a sejtnedv nagyobb koncentrációja következtében beálló fagyáspontcsökkenés révén. ezért hiánytünetei először az idősebb levelekben mutatkoznak. Ennek is csak néhány százaléka található a talajoldatban. Ezek a fonnák könnyen mozognak a növekedési pontok felé. Káliumhiányra a növény lankadással. nem fehérje jellegű nitrogénvegyületekben rejlik. Esetleg savanyú kémhatású tőzeges keverékeken vagy tápoldatokban fordulhat elő. mint a nitrogéné.lévő szervek felé halad. az idősebb levelek végül lehullanak. A növény káliumtartalmának növekedése csökkenti a felvétel mértékét. Minél nagyobb a talaj káliumkínálata és minél intenzívebb a gyökér működése. ami a fotoszintézis és a légzés folyamataiban jelentős. és így növeli a gyökérnyomást Mivel az optimális fotoszintézisnek és növekedésnek a jó vízellátás a feltétele. Foszfor hiányában késik a virágzás is. ezért a fő tömeggyarapodás idején szükséges belőle a legtöbb. Hatással van az ATP-szintézisre is. A növények a káliumot aktív ioncsere keretében veszik fel K+ fonnájában. Felszabadulását az alacsony pH. és az agyagásványok felületein kötődik meg.vagy Po~--ionok fonnájában történik a felvétele. Kálium. Főleg az aktív anyagcseréjű helyekre vándorol. A növény vízháztartásának egyik fő tényezője. így javítja a vízfelvételt és fokozza a vízmegtartó képességét. A csökkenő káliumfelvétel fokozza a kalcium felvételét. A talaj jó oxigénellátása és a gyökerek nagy szénhidráttartalma elősegíti a kálium felvételét. és növeli a biológiai membránok szállítóképességét. ugyanis foszfor hiányában relatív nitrogénbő­ ség alakul ki. a gyökér légzésekor felszabaduló H+ leadása ellenében. Ezzel függ össze az is. Hiányakor általában lelassul a növény növekedése. A kálium a talaj ásványi alkotóinak része. majd az idősebb levelek szélének sárgutásával reagál. hogy jó fényellátottság idején növekszik a felvétele. majd antociános elszíneződés mutatkozik rajtuk. A foszforhiányos növények szára vékony. minél nagyobb a talaj agyagtartalma. Foszfor hiányában az idősebb levelekben lévő készletek áthelyeződnek a fiatalabbakba. Ennek oka a csökkenő fehérjeszintézis miatt felszaporodó. Több mint 60 enzim működését aktiválja. Tünetei gyakran hasonlítanak a nitrogéntúladagoláséra. tehát a talaj savassága segíti elő. Savanyú közegben H 2P04. annál nagyobb mértékű lehet a felvétel. és annál nagyobb mértékben. A meszes talajok gyakran idéznek elő káliumhiányt. mivel a kalciumtartalom csökkenti a kálium felvehetőségét. semleges közegben pedig HPO~-. alig épül be a szerves anyagokba.

A kalcium nehezen oldható alakban fordul elő a talajban. A túlzott káliumadagolás megnövelheti a talaj sókoncentrációját. jelenléte nélkülöz- 89 . A jelenség inkább csak kolloidokat kis mennyiségben tartalmazó közegben fordul elő. kései bimbóskel fejes káposzta. Elsősorban a talaj C0 2-tartalma segíti elő . A kalcium segítségével alakul ki a talaj tartósan morzsás szerkezete. ábra. A káliumhiányos növények levele kicsi. korai karalábé. Oldhatósága a pH csökkenésével fokozódik. korai fejes káposzta. Bőséges nitrogénellátásakor fokozottabban jelentkezhet a kálium hiánya.kg/ha Megnevezés karfiol kínai kel karalábé. Leköti a fölösleges savat.a talaj CaC0 3 tartalmának oldódását. Kalcium. kései kelkáposzta vöröskáposzta sütötök spárgatök uborka sárgadinnye görögdinnye fejes saláta spenót új-zélandi spenót sárgarépa petrezselyem zeller cékla hónapos retek feketegyökér vöröshagyma póréhagyma pap ri ka. száradását idézi elő. étkezési paradicsom borsó bab spárga rebarbara torma csemegekukorica g/kg termés 100 200 300 400 2 4 6 8 10 l ll l l ll l ll ll l l l 30 1 l J fl ll ll ll l ll l l l l l l l l l l ll l ll l l l l l ll 25 l l l l l 46.víz jelenlétében . ahol nem kötődik meg a kálium. Ez előbb a gyökerek. A zöldségfélék termésének K20-jelvétele befelé sodródnak. majd az egész növény lankadását.

Szénsav jelenlétében pufferoló hatású. az idősebbek pedig sötétzölddé válnak. ahonnan már nem helyeződik át.hetetlen a jó minőségű humusz kialakulásához. A talaj magnéziumtartalmának csak egy kis része hozzáférhető a növény számára. A bőséges káliumellátás növeli a magnéziumigényt A magnézium. Ezek könnyen mozognak a talajban. táblázat. de elégtelen ellátás esetén mobilizálódni is képes. A talajok magnéziumtartalma jelentősen függ kolloidtartalmuktól és a pH-tól. amit az idősebb 13. mint a klorofill alkotórésze. A növény főleg savak közömbösítésére használja. Savanyú talajok optimális pH-értékét helyes kalciumadagolással lehet beállítani. magas pH-nál pedig a kalciumionok gátolják felvételét. A zöldségfajok mikroelem-igényessége Zöldségfajok Karfiol Takarmánykáposzta Karalábé Fejes káposzta Bimbóskel Zöldbab Zöldborsó Uborka Fejes saláta Spenót Paradicsom Zeller Sárgarépa Petrezselyem Cékla Retek Hagyma A = nagyon igényes B = közepesen igényes C = nem igényes B A A A A A Cu B B Mn B B Mo A Zn c c c c c B B c c B B A A A A A B B B A A A B B B A B A B c c B A A B B A B A B A c A A B B B B B B B c c c c c A c c c c c c c B B c c c c B B B c B 90 . A magnézium hiánya főként savanyú homoktalajokon gyakori. Túlzott bősége foszfor-. A növény számára a kolloidok felületén adszorbeált és a talajban lévő Ca 2+ hozzáférhető közvetlen ioncsere útján. bór-. annál több kalciumot igényel a jó szerkezet kialakításához. A kálium antagonistájaként szerepet játszik a növény vízgazdálkodásában. A savanyú talajokban is kevés található. Diffúziós sebessége alig függ a hőmérséklettőL A növényben főként a transzspirációs árammal mozog. és csökkenti a sejtmembrán átbocsátóképességét. Hiánya alacsony pH-val társulva AP+-mérgezést idézhet elő.és magnéziumhiányt okozhat. Minél kötöttebb a talaj. H+ leadásávaL A növényben csekély a mobilitása. és azok tüneteit mutatja. Szerves anyagban és agyagkolloidokban szegény homokban alig van magnézium. A gyökér főként a szorpciós komplexekben és a talajoldatban levő magnéziumokat képes felvenni. kálium. Újrafelhasználása elhanyagolható mértékű. így gyakran ki is mosódhatnak. A kalcium diffúziója a hőmérséklet növekedésével csökken. nélkülözhetetlen a fotoszintézishez. Az elégtelen magnéziumellátás gátolja a foszfor felvételét is. főként csak a transzspirációs áramlással mozog. Túlzott mennyisége a növényben gátolja a növekedést. Kalcium hiányában fiatal leveleken klorózis észlelhető. vas-. A növény idősebb leveleiben halmozódik fel. Magnézium. Alacsony pH-nál a hidrogén-.

Vas. a talajoldatban mangánionok találhatók. A magnéziumhiányos növényen a lankadás tünetei is mutatkoznak. ilyenkor feldúsul a talaj hozzáférhető mangántartalma. Mállás útján könnyen hozzáférhetővé válik. Főként a cékla. Jelentős a káposztafélék molibdénfelvétele. és ki is mosódhat a talajból. ezért a nitrát felszaporodását is előidézheti. A vas nélkülözhetetlen katalizátora a klorofillképződésnek. Mn3+) mozog. és így hiányt idézhet elő. A talaj nagy mésztartalma megkötheti a bórt. a fejes saláta és a paradicsom szenvedhet molibdényhiányt. A növények molibdenát anionokat vesznek fel. Bősége káliumhiányként hat. A zöldségnövények közül elsősorban a karfiol. a zeller és a karfiol érzékeny a hiányára. A talajban az agyagkolloidok felületén adszorbeálva is előfordul. Ásványi talajokon ritkábban lép fel. a bimbóskel. Felvételét a szulfátionok konkurenciája is gátolhatja. de találkozni lehet az Mn4+ alakkal is. ami gyors kiszáradást okozhat. amelyek főként a nitrátredukcióban játszanak szerepet. annak tüneteive!. A talaj-mikroorganizmusok testében megkötött mangán akkor szabadul fel. Molibdén. így a növény számára való hozzáférhetősége erősen ftigg a talaj pH-jától. aminek káros hatása a pH növelésével és bőséges vasellátással csökkenthető. a cukorszállítást és a pollentömlő növekedését. Hiánya gátolja a N0 3-redukciót. hiánya ezért meszezéssel is enyhíthető. A talajban barna mangán-oxid-részecskék. A mikroelemek szerepe az egyes zöldségfélékben eltérő (13. A talaj sárga. minél alacsonyabb a pH.levelekben az erek között egyre növekvő világosodó. Mangán. táblázat). akárcsak a vas. amelyek mobilitása a növényben kicsi. Homokon a nagy kationkoncentráció és az alacsony pH fokozhatják a magnéziumhiányt Bősége elsősorban szikes és láptalajokon fordul elő a talaj nagy holtvíztartalmával együtt. hiánya ezért először a fiatal leveleken mutatkozik. Bór. Jelentős szerepet tölt be a fotoszintézis és a légzés elektronszállításában. Hiánya akadályozza a sejtfalak képződését.vagy háromértékű kation formájában (Mn 2+. Az alacsony pH-jú tőzegtalajokban alig található. A növényben a hormonok és az enzimek termelésének fontos tényezője. A mangán. A hiánytünet növekedési pontokban jelentkezik. A baktériumok nitrogénmegkötő tevékenységéhez is szükséges. A növények főként Fe3 + és kelát formában. és befolyásolja a kloroplasztokban végbemenő vízbontást Hiányában az idősebb levelek világosabb színűek lesznek. Antagonistái a Ca 2+-. 91 . Hiánya főleg tő­ zegben és humuszban gazdag talajon mutatkozik. Oldhatósága. A növények Bo~--ionokat vesznek fel. amikor azok talajfertőtlenítéskor elpusztulnak. mint a tőzeges keverékekben vagy a tápoldatos termesztés ben. A vaskeláttartalmú szerekkel végzett lombtrágyázás hatására hamar kizöldülnek a levelek. Fe 2 +-ionok. A pH-növekedésekor csökken a felvehetősége. de a vas kis mobilitása miatt csak azok. Túlzott bősége főként a fakérget tartalmazó talajkeverékben gyakori. amelyek sárgulva vagy teljesen kifehéredve mutatják a vasklorózis jelenségét. Ásványi talajokban oxid vagy hidroxid formájában található. a nagy pH-érték vashiányt idézhet elő a vas kicsapódása miatt. barna vagy vörös színe jelzi jelenlétét. Annál erősebben kötődik a talajrészecskék felületén. Mobilitása a növényben csekély. szívrothadás vagy száradás a következménye. Súlyos esetben a fiatal hajtások száradását idézheti elő. ritkán Fe 2 +-ionként veszik fel. főként két. amelyeket ért a permet. később elhaló foltok jeleznek. Hiányát fokozza a bőséges nitrogénellátás. zöld foltokkal az erek mentén.

elhalásában mutatkozik. a kadmium. amire a bab. illetve terméshozama esetén. ami főleg tápanyagban szegény talajon jelent fontos feladatot. a bróm és a fluor mint az emberi táplálkozás fontos elemei is szerepet játszanak a zöldségnövényekben. a burgonya és a paradicsom különösen érzékeny. Felvétele Cu 2+ alakban történik.elegendő felvehető tápanyag jelenlétében . A zöldségnövények tápanyagszintjére vonatkozó irodalmi adatok általában nagyobb számértékűek a szükségesnél. ahova a levegő szén-dioxidjában oldva a csepegő vízzel jut. Főleg tőzeges és humuszban gazdag talajban hiányozhat a szerves anyagokba épült réz. Az egyes növényrészek tápanyagfelvétele is nagymértékben különbözik (14. a tallium és a higany . A kobalt jelenléte fontos feltétele a nitrogéngyűjtő baktériumok működésének. mert a kísérleteket többnyire bőséges tápanyagellátással folytatják. a talajban nem kívánatosak. sőt gyakran fólöslegbe is kerül. főleg növényházak vápacsatornája alatt. Pl. Tápanyaggal jól ellátott talajon a betakarított terméssel elszállított tápanyag pótlása a feladat. miből mennyi található a növényrészekben azok maximális növekedése. illetve termésével a talajból kivont tápanyagok mennyisége . fehérjék és a C-vitamin képződéséhez szükséges. A zöldségnövények ásványitápanyag-igénye A zöldségnövények tápanyagigényének megállapításához fő kiindulási alap. 92 . Mobilitása a növényben kicsi. ugyanis a termesztésben használt fémtárgyakról elegendő oldódik a talajba. Hiánya magas pH esetén a növekedő részek lankadásában. Bősége tápoldatos termesztésben gyakori. A foszfor túladagolása is kiválthat cinkhiányt. Főként enzimek. Felvétele Zn 2+ formában történik. de jelentős módosító szerepe lehet a talaj tápanyag-ellátottságának is. a nikkel. ahol rézcsöveket és rézedényeket alkalmaznak. A króm szerepe a növények oxigénháztartásában jelentős. a kelkáposzta 60. A legnagyobb mennyiségben a N-t és a K-ot veszi fel a növény. A növények zavartalan tápanyagellátásához a teljes biomassza képződéséhez szükséges tápelemeket rendelkezésre kell bocsátani. A luxusellátottságú talajokon megnövekszik a növényrészek tápelemszintje. fejlődése. Hiánya klorotikus foltok képében mutatkozik. az alumínium és a vanádium. Az alumínium savas pH esetén fólöslegbe kerülve toxikus hatású lehet. A fémes elemek közül a kobalt. Az egyes zöldségfajok teljes zöldtömegéből táplálkozásra felhasznált részarány igen eltérő. a karfiol 50. A táblázat alapján az egyes tápelemek egymáshoz viszonyított aránya is összehasonlítható. 100%-nak véve a felhasznált növényrész tömegét. Befolyásoló szerepe van a talaj vízellátottságának és egyéb tulajdonságainak is. Az egyes zöldségfélék teljes zöldtömegével. Hiánya ritkán lép fel. Cink. a nem fémesek közül pedig a jód. Jelentős a talajban visszamaradó növényrészek és az elszállításra kerülő növényrészek tápanyagtartalmának elkülönítése. a berillium.a növényekre mérgező anyagok. táblázat).legnagyobb mértékben a terméshozamtól ftigg. a fejes saláta 20.Réz. a fejes káposzta 5%-a maradhat vissza a talajon. A bróm fölöslege főleg metilbromidos talajfertőtlenítés után okozhat kárt. A nehézfémek-az ólom. hogy milyen tápelemeket milyen mennyiségben vesznek fel. gyakran törpenövekedést idéz elő. Enzimek és hormonok aktiválásában nélkülözhetetlen. a karalábé 30.

1 19. táblázat.3 63.6 44.2 Termés p 12.5 18.!:9 50 ::!! bO ~ > » "' c r:>.hónapos retek S ...9 53.3 51 .2-0.4 ll .1 23.0 77. a teljes biomasszára vonatkoztatva 1-3 g/kg értékkel.4 u 10. Tápanyagfelvétel a zöldtömeg függvényében 93 .4 0.0 27. Ezeket követi a Ca részesedési aránya.2 76.nitrogén • · · · · · · · ·· -foszfor 60 u e .6 12.. K.0 3.karalábé P . "' ······ ······· ······ 4 8 ········· ·····.5 g/kg körül alakul.7 38. ábra.9 18. A leszedett termésben ez az arány az 50 g/kg számértéket is meghaladhatja.fejes saláta K .6 49.6 0. A P és a Mg részesedése a zöld biomasszában 0.9 69.3 27.4 16.. p"' P.9 0.6 10. vagyis durván egy nagyságrenddel kisebb.paradicsom Pp . 1i .14.9 0.7 Gyökér p 74.5 21.6 23.7 amelyekből átlagosan 2-3 g épül be l kg biomasszába.9 l .8 u 8.paprika U -uborka 47. U 12 20 24 28 32 zöldtömeg (termés kgfm2) R .7 0. pl. A tápelemek megoszlása az uborka (U) és a paradicsom (P) növényrészei között (%) Megnevezés Friss tömeg N K p Ca Mg Levél Szár p 12..4 14.9 7. S.3 0. a spárga káliumtartalmában.6 p 0. -kálium 70 .9 31.5 0. 16 • R. ~ .9 63.4 0.l 60. mint az előző három tápelem részaránya..0 19.0 21..7 0..3 u 0.3 u 80.0 17.

0-4. így a levelek tápelemtartalmát is a talaj tápanyagtartalmán kívül azok felvehetősége is befolyásolja. A tápanyagigényben sokkal nagyobb különbségek mutatkoznak. Hasonló arány mutatkozik a két zöldségfaj káliumfelhasználásában is.0 0.6 1.0-3. attól függően.3--(). a zöldborsóban pedig kb. táblázat). Ennek oka egyrészt az. 15.5-5.0 - - . l kg uborkatermésben 1-2 g.4--().0 0. Ugyancsak nagy különbségek mutatkoznak az egyes zöldségfajok terméshozamában is.0 0. hogy a növények tápanyagfelvételét. amit a termesztési mód is tovább módosíthat.7 Hagyma 2. hogy igen különbözőek a termésátlagok.5--().3 Sárgarépa 3.4 2. A növények tápanyag-ellátottságát a tenyészidő folyamán a levelek tápelemtartalmávallehet jellemezni (15.0-4. hogy az egyes zöldségfajok l kg tejes zöldtömegük előál­ lításához az egyes tápelemekből egymástól nem nagyon eltérő mennyiségeket vesznek fel.5-2.7 2.0-3.3--(). hogy milyen hosszú a tenyészidő és milyenek a környezeti feltételek.Megállapítható az is. Pl.5-4.0 0.0-4.4 2. az uborkahajtásban viszont több mint 30 kg/m 2 érhető el. Figyelembe kell venni azonban azt is.4--().6 2. másrészt.9 0. kevesebb mint l kg/m 2 . ha azt területegységre vagy a felhasználásra kerülő termésre vonatkoztatjuk.6-1.2--().4 0. Nagymértékben különbözik az egyes zöldségfajok gyökérzete által behálózott talajtömeg is.5 0.9 Fejes saláta 3. A talajból kivont mennyiség lineárisan változik az előállított zöldtömeggel (47. táblázat. A tápanyagok mennyiségén és arányán kívül eltérő azok felvételének üteme is.6 Uborka 3.6--(). 15 g nitrogén található.0-2.0 0. ami a tápanyagok hozzáférhetőségét befolyásolja.0-3. hogy eltérő növényrészeket használunk fel és ezeknek jelentősen eltér a tápelemtartalmuk. A levelek Tápelem N p K Mg kielégítő tápelemtartalma (a szárazanyag százalékában) Paradicsom 2. ábra). A spárga vagy a zöldborsó terméshozama pl.

hogy a zöldségfélék a talajok fizikai és kémiai tulajdonságaival szemben nagyobb igényt támasztanak. a gyökérzöldségfélék tennesztéséhez mély rétegű. hogy a zöldségnövények minden esetben jobb minőségű talajokat igényelnek. levélnyél. 95 . hasonló példát lehetne említeni a hagymával kapcsolatban. tehát a talajok iránti igényük azonos. A nagyon általánosnak tűnő fogalmat nehéz pontosan körülírni vagy számokban meghatározni. az nagyon általános lesz. és csak úgy említi. mint pl.ha nem is lényegtelen tulajdonság . bab). ahol kis ráfordítással is kedvező tennéseredmények érhetők el. a friss fogyasztásra kerülő sárgarépa jól nevelhető szerves anyagban gazdag. virágkezdemény stb.A zöldségfélék talajigénye Régóta ismert. bizonyos fajok tennesztésére alkalmassá tenni. Esetenként a tennesztési cél is változtathatja a talajigényt.. borsó. Bizonyos értelemben a piaci és a gazdasági feltételek is befolyásolják a talajok megválasztását Alacsony piaci árak esetén csak ott szabad tenneszteni. az egy-egy zöldségfélére vonatkozó meghatározás pedig nem helytálló a többire. A tennesztés módja és körülményei is módosíthatják a talajigényt Hajtatásban előnyösebbek a gyorsan melegedő talajok. és helytelen a mezőgazdasági növényekkel szembeállítani a következők miatt. Az elmondottakból adódik.igényük eltérő. és a paradicsomon is kimutatható. A gazdasági értelemben vett tennés botanikailag lehet levél. gyorsabban romlik. hogy ha valamennyi zöldségfaj számára akarjuk meghatározni a talajigényt. Nem helytálló az a megállapítás. kedvező árak mellett érdemes a gyengébb minőségű talajok javítására nagyobb összeget fordítani. hogy a zöldségfélék a talaj iránt igényes növények. esetleg heterogén. köves talaj is megfelel). szár. bizonyos esetekben kertészeti növényeknek számít (pl. ebből bizonyos mértékig az is következik. gyökér. a levélzöldségfélék számára pedig sekélyebb. hogy a talaj szerkezeti tulajdonságai hatással vannak a bogyó beltartalmi értékeire).kisebb a jelentősége. bogyó. A zöldségfélék genetikailag nem alkotnak egységes csoportot. ugyanennek öntözéssel . A tennesztett fajok egy része bizonyos esetekben szántóföldi. amelyek kedvező fejlődéséhez eltérő környezeti (talaj-) viszonyok szükségesek (pl. szerves trágyával bőségesen ellátott talajban. de tárolásra az ilyen répa már kevésbé alkalmas.ezen belül a talajjal szemben támasztott . Ezt a tennesztési gyakorlatban igen sokszor használt megállapítást a köznyelv lerövidítette. További példát említve öntözetlen körülmények között a vizet jobban megtartó talajok a jók. hogy a környezeti . szövetállománya laza. a kései szabadföldi tennesztésben viszont ennek nincs gyakorlati jelentősége. homogén talaj a jó. a mezőgazdasági növények. illetve a talajok megválasztását (pl.

a mangold. megkötik a növényekre nézve veszélyes anyagokat és vegyületeket. javítva vele a talaj szerkezetét. A baktériumtevékenység következtében olyan anyagok termelődnek. Helyes az a törekvés a gyakorlatban. a spenót. Általában elmondható. az endívia. de ezek termésnövekedése a nagy humusztartalmú talajon . szerkezetének. elősegítik a kedvező levegő-nedvesség arány kialakulását.kisebb. valamivel gyengébb szerkezetű talajon is elfogadhatóan jó termést képesek adni. Ezért pl.Energiaforrásul szolgálnak a mikroorganizmusok számára.Elősegítik a talajok gyorsabb fölmelegedését. de vannak fajok. csekély sótartalmú. a sóska. klimatikus viszonyokra jellemző. cserepesedésre nem hajlamos. a zeller. tápanyagokban gazdag. mint pl. gyorsan melegedő. pl.a humuszszegényekhez képest .Maguk a szerves anyagok bomlásuk során tápanyagokhoz juttatják a növényeket. A talajok szervesanyag-tartalmának növelése csak bizonyos határok között lehetséges. a pasztinák számára a kissé lúgosabb talajok a kedvezőek. a burgonya. a cikória. esőzések után nem engedik azokat kimosódni a gyökérzónából. jó vízmegtartó képességű. a spárga. amelyek a talajszemcséket nagyobb aggregátumokká ragasztják össze.Megakadályozzák a talajok összetömődését. a paprikáé. A 7 pH-értéktőllehet kisebb mértékű eltérés. palántát nevelni. . középkötött (homokos vályog. . viszont a növények számára könnyen felvehetők maradnak. vályogos homok). Okai a következők: . . a rebarbara. A talaj minőségének. A humusz bomlását elősegíti a meleg és a nagy szárazság. az új-zélandi spenót. . a vöröshagyma. a cékla. romlására számottevő minőségromlással vagy terméscsökkenéssei reagáló zöldségféléket a talajok iránt nagyon igényes zöldségfajoknak nevezzük.Csökkentik az eróziós és deflációs károkat .Növelik a talajok pufferképességét. a fejes saláta az enyhén savanyú talajokon is jól fejlődik. hogy a többi növény is humuszban minél gazdagabb területre kerüljön. mint a dísznövényeknéL Valamennyi zöldségfaj a megközelítően semleges talajokon fejlődik a legjobban. az uborkáé vagy a karfiolé.A szerves anyagok megkötik a tápanyagokat. Humuszban gazdag talajon célszerű hajtatni. amelyben a gyökerek a víz oldása következtében könnyen hozzáfémek a tápanyagokhoz és a levegő hiányából és a túlöntözésből adódó fulladás veszélye sem áll fent. mérgező anyagokat nem tartalmazó talajok a legjobbak. 96 . a szervesanyag-tartalom adott talajtípusra. a káposztaféléket. hogy a zöldségfélék a talajok minőségével szemben igényesek. valamint a burgonyaféléket. A kémhatás (pH-igény) tekintetében nincsenek olyan szélsőséges esetek. amelyek az ettől eltérő. így pl. Az ettől eltérő talajok általában kisebb-nagyobb mértékű terméscsökkenést vagy minőségromlást idéznek elő. a homoktalajokon rendszeres istállótrágyázással sem lehet jelentős humusztartalom-növekedést elérni. Ezeket a talaj iránt kevésbé igényes zöldségfajoknak nevezzük.A zöldségfélék termesztésére a szerves anyagban gazdag. megközelítően semleges kémhatású. A kertészeti kultúrák termesztésében még napjainkban is igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a humusztartalomnak. káros. . a kabakosokat termeszteni.Megőrzik a talaj nedvességtartalmát . ennek alapján ítélik jónak vagy rossznak a talajt.

A nagy termelési érték több olyan talajjavító eljárást tesz lehetövé. A talajok gyors fölmelegedését főleg két talajtulajdonság határozza meg: a kötöttség és a humusztartalom. . táblázat. A hajtatásban a talajok termékenységével szemben nagyobb követelményeket támasztanak. 16. Bizonyos talajtulajdonságok előtérbe kerülnek. A talajok sótartalmának megítélése 3%-os szervesanyag-tartalom esetében Sótartalom 0. Ennek ellenére több fóliás körzet homokon vagy vályagos homokon alakult ki.a kedvezőbb klimatikus tényezők magasabb tápanyagszint kialakítását indokolják. nehéz talajok rossz szerkezetük.31% felett Minősítés a zöldségfélék termesztését nem befolyásolja néhány sóérzékeny zöldségféle termesztését megnehezíti csak viszonylag "sótűrő" fajok termesztése javasolható zöldségfélék termesztésére alkalmatlan terület 1981-től miniszteri rendelet írja elő a zöldségtermelő talajok tápanyag-ellátottságának meghatározására szolgáló talajvizsgálati módszereket és a mintavételt. . így a talaj hőmérsékleti viszonyai is fontos szerephez jutnak. a túlzott sótartalom (szikesedés) minőségromlást (pl.05-{). de egyéb szempontból (vízmegtartó képesség. amelyik a szabadföldi viszonyok között gazdaságtalan. az üvegházi termesztésben okoz gondot. lassú felmelegedésük 97 . humusztartalom stb.22-ú. A korábbi kutatási eredmények alapján egységes javaslat készült a szántóföldi talaj típusától és tápanyag-ellátottságától ftiggően a tápanyag-utánpótlásra.döntő a koraiság.A zöldségfélék mészigényét az 1-2%-os kalcium-karbonát-tartalom fedezi. . az uborka.) kevésbé előnyösek. ritkán a szabadföldi zöldségkultúrák esetében is tapasztalható. A talajok nagy sótartalma főleg a hajtatásban.22% 0. elvileg tápanyag-kimosódás nincs.gazdasági okokból adódóan tágabb lehetőség nyílik a talajok termékenységének a növelésére. amelynek csekély a sótartalma. Ideális zöldségtermő talajnak az mondható. közülük a legfontosabbak a következők: . Viszonylag jól túri a sót a karalábé. A zöldségtermő talajok csoportosítását és a tápanyag-utánpótlás módszerét a Termesztéstechnikai munkák c. Valamennyi zöldségfaj sóérzékeny.eltérőek a csapadékviszonyok. paprika.más hőmérsékleti viszonyok hatnak a talajéletre és a tápanyagok oldására.és paradicsom-csúcsrothadást) vagy terméskiesést. 5% feletti mésztartalom esetén néhány fajon táplálkozási zavar (pl. A talajok sótartalmának megítélésekor figyelembe veszik a humusztartalmat Ha nagyobb a humusztartalom. a tök. A sóra különösen érzékeny a fejes saláta.05% alatt 0. Természetesen a nagy tápanyagtartalom (nitrogén. esetleg a növény pusztulását okozza. . a dinnye. A kötött. vashiány) jelentkezhet.a talajt egész éven át folyamatosan hasznosítják. kálium) kizárja a nagyon csekély sótartalmat. mások szerepe pedig csökken vagy teljesen háttérbe szorul. A lazább jellegű homoktalajok ugyan gyorsan felmelegszenek. a kelbimbó. . nagyobb sótartalmat viselnek el a növények károsodás nélkül (16. fejezet tartalmazza.31% 0. mint a szabadföldi zöldségtermesztésben. nagyobb jelentőséget kapnak. táblázat). a fehér termésű paprika és a palánták. A talajok eltérő megítélésének több környezeti és gazdasági oka van.

táblázat).37-ig Közepesen kicsi 0.51 0. 20 cm mélyen több mint 280 ml/s.83-1.53-{). A megengedett sótartalomnak legfeljebb l 0%-a lehet a nátrium.29-{).38-{). A közepes kategóriában a sóérzékenyek termesztése nem javasolt. A még hajtatásra alkalmas talajok legfontosabb fizikai tulajdonságai a következők: leiszapolható rész < 60. vízkapacitás (VK) 40-45 térfogatszázalék. A hajtatás szempontjából ideálisnak mondható üvegház vagy fóliasátor talajának a következő fontosabb szerkezeti tulajdonságai vannak VOGEL (1987) vizsgálatai alapján: levegőkapacitás (LK) 30-35 térfogatszázalék.0%-ot.59 0.17-ig 0. A hajtatásra alkalmas talajok kalciumtartalmának megítélése nem tér el lényegesen a szabadföldi talajokétól.75 Kicsi 0. 6. 7 .13-1.28-{).35-{). A talajok sótartalmát a szabadföldi viszonyokhoz hasonlóan a humusztartalom függvényében ítélik meg.76-1.8 g/ml.ll l . nagyobb összessó-tartalom engedhető meg a növény károsodásának a veszélye nélkül (17.58 0.70 0.18-{). terméskiesés várható.35 0.71 l . A talajok fizikai tulajdonságait jelentős mértékben befolyásolja a szervesanyagtartalom és annak minősége.27-ig 0. A fólia alatti és az üvegházi talajok sótartalmának (%) megítélése a szervesanyag-tartalom fiiggvényében Szerves anyag (%) 5 7 10 20 30 Csekély 0.miatt kevésbé alkalmasak hajtatásra. 30 cm mélyen több mint 200 ml/s.12-ig 0. Közepesen kis sótartalom esetén ugyan valamennyi termeszthető. de a sóérzékenyek csak csökkentett műtrágyaadaggal és intenzív öntözéssel.10 1.50 0. A humuszanyagok minőségéből elsősorban a talajszerkezet tartósságára. Arany-féle kötöttség < 45.38-{). Hy < 3.5.55 0. a sóra kevésbé érzékenyek 17. a hazai gyakorlatban 1-2% mésztartalom minden- 98 .12 Közepesen nagy 0.15-{). Közepesen nagy sótartalomnál súlyos fejlődési zavarok. az üvegházaknál 6.56-{). A fólialétesítmények esetében 4.43 0.52 0. stabilitására lehet következtetni.44-{). Ha nagyobb a humusztartalom (szervesanyag-tartalom). a légáteresztés gyorsasága: 10 cm mélyen több mint 350 ml/s. 5 órás vízemelés 250 <.37 0. talajellenállás (kg/dm 3) < 40.5% közötti értékeket közepesnek.14-ig 0.13-{).5%-ot tekintünk a szervesanyag-tartalom alsó határának.25 0. pórustérfogat (PT) 70-80 térfogatszázalék.5%-nál nagyobbat szerves anyagban gazdag talajoknak mondunk.82 0.5-7. táblázat.51 felett felett felett felett felett kisebb műtrágyaadaggal vagy nagyobb adagú tőzegtrágyázással fokozott mértékű öntözéssel termeszthetők.50 Nagy 0.26-{). A csekély sótartalom valamennyi hajtatható zöldségfaj számára kedvező. talajtérfogat-tömeg (TTS) kevesebb mint 0.29 0.

hogy fontos tápanyaga a növényeknek -a talaj pH-értékét is szabályozza. 1982).ne legyenek költségesek. Számos országban a palántaneveléshez használt földkeverékeket a kertészek készen vásárolják. amely megteremti a növény és a mikroorganizmusok számára kedvező levegö-víz arányt. 2% és 3% közötti (közepesen nagy) mésztartalmúakat. illetve oldódását is szabályozza. Nincs szükség a komposztálás hosszú. az ennél nagyobb értékek néhány fontos tápelem felvételét zavarhatják. A csekély szervesanyag-tartalom növeli a túlöntözés és a kiszáradás veszélyét. valamint a túlzott műtrágyázásból adódó sókártételt A tőzeg homogénnek és sterilnek mondhat anyag.5%-nál kevesebb (csekély) meszet tartalmazó talajokat.a mintavétel egyszerű legyen. A nem kapilláris részek a tápkocka levegőzöttségéről gondoskodnak. vagyis a szilárd fázis és az összes térfogat aránya ftigg a tápkocka anyagától és a sajtolás mértékétől. A tőzeg és komposzt alapanyagú tápkockák porozitása a tőzeg és a komposzt arányától ftigg. kisebb lesz a hézagtérfogat-arány. • A tápkockafóld legfontosabb fizikai tulajdonsága a porozitás. hogy a hajtatásban használatos kerti földek erre a célra nem mindig jöhetnek számításba. vagyis a kapilláris és nem kapilláris részek arányának. és 3%-nál több meszet tartalmazó (nagy) mésztartalmú talajokat. A porozitás.milyen pontosságúak a mérési eredmények. A tápkockafóldhöz kevert tőzeg a porozitást növeli. A külföldi . Ezeknek a trágyázási szaktanácsok készítéséhez való alkalmasságát a következő szempontok alapján ítélik meg: . A csekély mésztartalmú talajok kedvezőtlenül 99 . A szilárd és a hézagtérfogat arányamellett nagy jelentősége van a hézagtérfogat minőségének. mert a bányászás után a tőzeg ültetésre rögtön alkalmas. mint a hajtatásban a vízben oldott tápelemtartalom alapján ítéljük meg a talaj tápanyag-ellátottságát. A mész -túl azon. l% és 2% közötti (közepes). munkaigényes folyamatára.mennyire tükrözik a mérési eredmények a növények tápanyagfelvételét adott körülmények között? . ugyanis a talaj levegözöttsége az elemek kötődését. A tápkockafóldekben öt kategóriát különböztetünk meg a mésztartalmat tekintve: 0. A legjobb az 50% kapilláris és 50% nem kapilláris hézagot tartalmazó közeg. 0. amelynek a porozitása jó.elsősorban holland . A talajok tápanyag-ellátottságának megítéléséhez számos vizsgálati módszert alkalmaznak a különböző szaktanácsadó laboratóriumok.5% és l% közötti mésztartalmúakat (közepesen kicsi). szerkezete jó. mekkora a hibaszázalék? . az agyag vagy a földdé érett komposztok pedig csökkentik. A tápkocka kedvező szervesanyag-tartalma 30% fölött van. A redoxipotenciálon keresztül a kémiai folyamatokra is kihat. A vizsgálatok szerint palántanevelésre a 30% szilárd térfogatot és 70% hézagtérfogatot tartalmazó keverékek a legalkalmasabbak.képpen kívánatos. Ismerni kell a palánta igényét és az egyes földnemek fizikai és kémiai tulajdonságait. .tapasztalatok alapján mind a palántanevelésben. fajlagos tömege kicsi. amiből látható. Újabban a kertészek a tápkockák készítéséhez tiszta tőzeget használnak. ezért kedvező benne a gyökerek fejlödése. nálunk maguk az üzemek állítják elő a tápkockafóldet és a szaporítóföldet Ez a szakemberektől különösen nagy hozzáértést és felkészültséget igényel. a kapilláris üregek pedig a vizet tárolják (TERBE.

l . a dinnye és a spárgatök károsodik a nagy sótartalomtól. • Szaporítóföldek. 5. a túl sok mész más. tenyészidejű palánták 4. amelyek nem túl tömődöttek.5 kgfm3 Plantosan 4D műtrágya (vagy Buviplant A). 2. A nagy sótartalmat a szervesanyag-tartalom emelésével és átmosatással lehet csökkenteni. akkor a keveréket ajánlatos a termesztésből kizárni. 80-85 térfogatszázalék tőzeg.8%-os összessó-tartalom az a határ.5 pH).7-0. ezek az említett keverékekben a tőzeg helyett ajánlhatók. a paradicsom és a karalábé.5 kg/m 3 Plantosan 4 D vagy Buviplant A. Ha a sótartalom a káros határ alatt van. fontos tápelem (kálium. 1/3 térfogat tőzeg (7-7. Legkevésbé az uborka. hogy jó szerkezeti tulajdonságú és 100 . de még nem káros sótartalmú tápkockakeverékek rendszeres öntözésére különös gondot kell fordítani. fenyő). 1/3 térfogat érett istállótrágya vagy komposzttrágya. mivel a sótartalmat különösen növeli. majd sorrendben követi a paprika.savanyúak lehetnek. Ennél nagyobb sóérték már egyes fajokon (saláta) gyökérégést és sókártételre jellemző haragoszöld levélzetet eredményez. A tápkockafölddel szemben támasztott igény. Az erdei lomföldek közül azok jöhetnek számításba. 2 kg/m 3 Volldünger vagy Buvifer (14: 7: 21+ 2). 80-85 térfogatszázalék tőzeg. l . 15-20 térfogatszázalék homok. mert egy átmeneti kiszáradás a növények részleges vagy teljes pusztulását okozhatja. 4 kgfm3 szuperfoszfát ( 18%) (ez a keverék főleg rövid számára ajánlható). 80 térfogatszázalék tőzeg (meszes). ahol még nem károsodnak a fiatal növények. de a NaCl-tartalma az összessó-tartalom l 0%-át meghaladja. magnézium) felvehetőségét akadályozhatja. 4. A gyakorlatban javasolható tápkockaföld-keverékek: l. 4. A veszélyes. A konyhasó jelenléte nemkívánatos a tápkockaföldben. 1/3 térfogat homok. karalábénak elég 2 kg/m 3). 20 térfogatszázalék faháncstörmelék (komposztált l .5 kg/m 3 Buviplant A vagy Plantosan 4D. 2 kg/m 3 szuperfoszfát (18%). 20%-os szervesanyag-tartalom mellett 0.0 kgfm3 szuperfoszfát (18%).0 kg/m 3 szuperfoszfát (18%) (salátának. tiszta tőzeg (semleges pH). A palánták közül a saláta a legérzékenyebb. 4. 3. Gyakran nem választják külön a magvetéshez használt földeket és a tápkockához. 15-20 térfogatszázalék homok. a tűzdeléshez alkalmazott keverékeket Lényegében a kettő számos vonatkozásában megegyezik.0 kgfm3 szuperfoszfát (18%). Növény-egészségügyi okok miatt nem javasolhatók a melegágyi földet tartalmazó keverékek.

). a mesterséges közegeken és a természetes anyagokon való hajtatás. vontatottá teszi. megnövelik a termesztés biztonságát -még ha ez nagyobb költségekkel jár is -. -természetes szervetlen anyagok (homok. ami a kifogástalan csírázásnak alapvető feltétele. vegyszerezés) megnövekedett költségeit a hajtatott zöldségfélék stagnáló vagy csökkenő ára következtében a termesztök nem tudták átvállalni. ágykonténer. .medencés. . több megoldás született a tápoldatok kijuttatásának módjaira és a növények elhelyezésére is. hygromull. A korai. Nemcsak a gyökérrögzítő közegek tekintetében van különbség. csökkentik az emberi szervezet számára veszélyes vegyszerek felhasználását. perlit. ll. zsákkonténer. b) mesterséges anyagok (polistirol golyók. . Szükségessé vált új eljárások kialakítása. Tulajdonképpen ezért nem célszerű műtrágyázni a magvetésre használt tőzeget (szaporítófóldet). hogy a hagyományos talajon való termesztés lehetetlenné vált. .csatomaszerű (vályús). Izolált termesztés Az elmúlt három évtizedben.tápanyagban gazdag legyen. A közeget tartó edény alakja szerinti csoportosítás . Azt a kevés tápanyagot. -vízszintes.). kohósalak. mint az uborkának vagy a paradicsomnak a mesterséges közegben való hajtatása a 80-as évek elejére több országban is meghaladta a talajon történő termesztésük mértékét. amelyek a talajt kikapcsolják a termesztési folyamatból.). l. zeolit. elsősorban a magból táplálkoznak. keramzit. A talajfertőtlenítés (gőzölés. fekvő konténer. monokultúrás jellegű termesztés miatt egyre nagyobb területen jelentett gondot a kórokozók és kártevők fellépése. A szaporítóföldek tápanyag-ellátottsága nem döntő szempont.lépcsőzetes. Az izolált termesztésnek lényegében két változata alakult ki. A gyökérrögzítő anyag szerinti csoportosítás a) természetes anyagok: -természetes szerves anyagok (fakéreg. a kelés után 1-2 alkalommal adott tápoldattal kijuttathatjuk.konténeres: álló konténer. és rövid idő alatt olyan fontos zöldségfajoknak. az üvegházakban és a fóliás létesítményekben az intenzív. Csoportosításuk és elnevezésük is ennek megfelelően lehetséges. kőgyapot. tőzeg. rontja a csírázási erélyt. A csírázást egyébként a nagy tápanyag-koncentráció. A talaj nélküli termesztésnek számtalan módja terjedt el a világon. Ez néhol olyan méreteket öltött. kavics stb. 101 .tálcás. amelyek nagy költségráfordítással sem alakíthatók át a növénytermesztés számára termékeny közeggé. szalma stb. PVC-rácsok stb. valamint a talajok elsásodása okozta talajuntság. két lombleveles korban tűzdelt palánták minimális tápanyagot vesznek fel a talajból. de fontos a jó szerkezet. A növények elhelyezése szerinti csoportosítás -függőleges. A nagy erővel megindult kutatás eredményeit a gyakorlat gyorsan átvette. esetleg lehetövé teszik a zöldséghajtatást olyan terméketlen talajokon is. III. a sókoncentráció emelkedése gátolja. amelyre szükségük van (ennek könnyen felvehető formában kell lennie). oszlopkonténer.

áramoltatásos. .az automatizálás és gépesítés következtében csökken a kézimunkaerő-igény.kizárt vagy minimális a talajból adódó fertőzés veszélye. Főleg Észak. de a talajbetegségek és kártevők vonatkozásában az izoláció hiánya miatt fertőzöttek.és Közép-Európaegyes országaiban alkalmazzák ezt a módszert. . de a szakmai és technikai feltételek nem voltak meg a műszakilag sokkal 102 . ahol olcsóak a tözegek. V. dobozkonténer). -csepegtető. Ezeknek jellemzője a nagy adagú tőzeg. Az évenként kiszórt nagy mennyiségű komposzt idővel olyan vastag termőréteget képez.a szervetlen és műanyag eredetű közegek szerkezetének stabilitása jobb.tápoldat. . . fakéreg használata (30-100 l/m 2). . A közeget tartó edény anyaga szerinti csoportosítás .esőztető stb.igen nagy fokú szakmai felkészültséget vagy jól működő szaktanácsadó szolgálatot igényel. -kemény műanyag konténer (cserép. ami korszerű szervizhálózat működését feltételezi.nem igényli az egyre nehezebben és drágábban beszerezhető szerves trágyát.tápköd.tápfilm. ezek a következők (TARJÁNYINÉ. hogy van néhány eljárás.süllyesztéses. olyan körzetekben is lehetőség nyílik a termesztésre. talajon való termesztéssei szemben.a termékek a kevesebb növényvédőszer-felhasználás következtében az emberi szervezet számára kevésbé károsak. . . csak teljes technológiai fegyelemmel üzemeltethetök. ahol a talajok erősen elfertőződtek. . bonyolult műszaki megoldásokat igényel. 1980): Az izolált talajon való termesztés előnyei: nem szükséges a termesztéshez jó minőségű talaj. amely átmenetet képez a hagyományos talajon való hajtatás és az izolációs termesztés között. mint a talajoké. A tápanyagok kijuttatásának módja szerinti csoportosítás . ahol rossz a talaj minösége. hogy a gyökérzet az eredeti talajba nem hatol le. -üveg stb.lágy műanyag konténer (fóliakonténer). . Az izolációs termesztés számos technológiai változata közül három megoldás terjedt el nagyobb felületen Európában. de bizonyos hátrányai is vannak a hagyományos. .árasztásos. hosszabb időn keresztül használhatók. . A világon jelenleg használatos számos megoldásnak több előnye. mint a hagyományos termesztésé. és az ipari komposztok beszerzése viszonylag egyszerű. Meg kell jegyezni.fejlett technikát. amely kifogástalan szerkezetű közeget nyújt a gyökerek fejlődéséhez.nagyobb a beruházási igénye. -beton. A) A kanténeres termesztés elsősorban ott terjedt el.IV. komposzt. . a tápanyagot és a vizet a komposztból veszi fel.az egyes környezeti tényezők a növények igényének megfelelően jobban szabályozhatók. . . Az általános bevezetését akadályozó tényezők és hátrányai: .

lassabban szárad ki. A talajtérfogat-tömeg (TTS) . 3. a dán. dinnye és paradicsom esetében 5000-l O OOO mllnövény. A 20-30 cm vastag gyökérrögzítő közeget valamilyen módszerrel hosszabb-rövidebb időre.és tápanyag-adagolás egyenlőtlenségeit.és tápanyagigényérőL A gyökerekhez juttatott tápoldatot újból összegyűjtik. majd ismét a gyökerekhez vezetik.és tápanyagellátásra.az előző paraméterekből adódóan . A konténerközeg szerkezetével és tápanyagtartalmával szemben a következő minőségi feltételeket támasztjuk. Szoros összefüggés mutatható ki a gyökérrögzítő közeg mennyisége és a termesztés biztonsága között. ágykonténer stb. de egyes növényekhez (pl. több tápanyagat tárol. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Zöldségtermesztési Tanszékén eredményes kísérleteket folytattak fekvő zsákkonténerekkel és kisméretű álló konténerekkeL Az üzemi termesztésben uborkánál bevált a 10-20 cm magas ágykonténer.8 gfm3 között változzon. hanem a faiskolai termesztésben és a dísznövénykultúrákban is. Minél kisebb közegben próbáljuk a növényeket megnevelni. Nagyobb fóldtömeg jobban képes tolerálni a víz. Ilyen célra általánosan elterjedt a kavics és a kőgyapot használata. dinnye) kívánatos az 50-55%.5 pH legyen. illetve újból beállítják a növény számára optimális szintre. A vízkapacitása (VK) legalább érje el a 40 térfogatszázalékot. majd mint vizsgálati módszert alkalmazták a tápanyagkutatásban. a paprikánál 2500-5000 ml/növény. Nagy előnye a kanténeres termesztésnek. A közeg kémhatása (vízben mérve) 6. 4. így gondoskodnak a növények víz. Várható. paprika. A konténer alakja.bonyolultabb vízkultúrás eljárások bevezetésére. a paradicsomot.5-0. paradicsomnál a 60-70 cm széles álló zsákkonténer. A közeget képező anyagok kémiailag teljesen neutrálisak. 5. elhelyezésének módja (álló konténer. kémiai. l. annál nagyobb figyelmet kell fordítani a folyamatos víz. uborkához és paprikához 30-40% a kívánatos. a belga és az angol kertészetekben. a talajszerkezet iránt igényesebb növényeknél közelítse meg a 80-90%-ot. üzemi alkalmazása hoszszú ideig nem volt. fekvő konténer. A tápanyagtartalom határértékeit a 18. A jelenleg használt konténerek uborka. fizikai paramétereit ellenőrzik. Vízés tápanyagmegkötő képességük nincs. A "hagyományosnak" számító vízkultúrás termesztés esetében egy vastagabb gyökérrögzítő közeget alakítanak ki. nemcsak a zöldséghajtatásban. a paprikát és a tojásgyümölcsöt hajtatják így a holland.) elsősorban technikai és üzemszervezési okoktól függ.5-7. a káposztafélékés a fejes saláta esetében 60-75 térfogatszázalék között legyen. 2. táblázat tartalmazza (GöHLER-féle gyorsmódszer alapján meghatározva).: uborka. Napjainkban jelentéktelen felületektől eltekintve az uborkát. B) A vízkultúrás -talaj. dinnyéhez. napjában többször is feltöltik.és fóldkeverék nélküli -termesztés hosszú múltra tekint vissza. hogy kisebb technológiai pontatlanságok nem okoznak számottevő terméskiesést vagy minőségromlást a hajtatás során. gyakorlati jelentősége. hogy különböző változatai a jövőben nálunk is elterjednek nagyobb felületen. 6. A levegőkapacitás (LK) minimálisan 20-25 térfogatszázalék legyen. sokáig mint érdekességet tartották számon. C) Lényegében a vízkultúrás termesztés egyik változata a napjainkban nagy 103 . Az 1970-es évek közepétől Hollandiában és Angliában kezdték a kertészetekben bevezetni. kizárólag a gyökerek rögzítését és a tápoldat vezetését szolgálják.0. A pórustérfogat (PT) a paradicsom.

1976 nyomán) N0 3 Növényfaj októbertől K20 károsítási hatás januártól decemberig károsítási hatás MgO P20s egész évben egész évben márciusig áprilistól szeptemberig Uborka. tojásgyümölcs. A zöldséghajtató közegek (talajok) tápanyagérték-határai mg/100 g talaj (GEISSLER. táblázat. sárgadinnye Szerves anyagban gazdag (l O% feletti szervesanyag-tartalom) közeg Gyengébb minőségű közegek (l O% alatti szervesanyag-tartalom) Paprika. paradicsom. karfiol Szerves anyagban gazdag közeg (l O% feletti szervesanyag-tartalom) Gyengébb minőségű közeg (szervesanyagtartalom 10% alatt) Egyéb zöldségfajok 175-300 175-300 100-175 100-175 80-150 250-400 250-400 100-175 100-175 80-150 800 felett 700 felett 500 felett 400 felett 400 felett 1200-1500 720-2000 450-780 390-600 360-600 3000 felett 2400 felett 1800 felett 1560 felett 1200 felett 690-1035 690-1035 400-570 400-570 340-460 290-415 250-332 166-250 133-216 133-216 .~ 18.

ábra. Az NFT zöldségtermesztési módszer vázlata 105 .48. Kanténeres paprikatermesztés (fotó: KOVÁTS ZOLTÁNNÉ) tápoldatcsatorna kögyapot matrac ffitöcsövek gyökérzet tápfilmréteg 49. ábra.

szervezett szaktanácsadó hálózatot és kiépített szervizrendszert igényel.ha szükséges -automatikusan módosítják az összetételt. A kőgyapotot kétévenként cserélik és évente fertőtlenítik. nagy szakértelmet. Igen magas szintű technikai felkészültséget. . magának a gyökérrögzítő közegnek a felhasználása is minimális. a kézi munkák a titotechnikai és a szedési munkákra korlátozódnak. Annyiban különbözik a vízkultúrától. A tápoldat összetételét mikroprocesszorok segítségével folyamatosan ellenőrzik. a hő­ és a fényviszonyoknak megfelelően. hogy a gyökérrögzítő közeg alján állandóan vékony tápoldatréteg folyik. A mikroprocesszorok. Ebből a növények víz. programok segítségével beállítják az oldat töménységét.felületen alkalmazott NFT-módszer (nutrien film technique = tápanyagfilm-módszer). Az NFT-módszerrel (amely a komputerek irányításával a növények számára a környezeti feltételeket optimális szintre állítja be) a paradicsomhajtatásban egyes üzemeknek sikerült elérniük a 45 kg/m 2es termésátlagot éves szinten. A módszer a hagyományos vízkultúrához képest kevés tápoldatot igényel. hőmérsékletét. Ez a termesztési módszer joggal nevezhető iparszerű zöldséghajtatásnak. és a vékony tápoldatréteg lehetővé teszi a növény gyökérzetének az állandó levegőzöttségét is. pH-értékét stb. általában gőzzel.és tápanyagfelvétele folyamatos.

sokféle műveletet foglal magában. kiszórás és talajba juttatás módja.). a növények lombjára vagy a termesztőhely légterébe való juttatását értjük. kötözés. . A termesztés során olyan műveletek is szükségesek lehetnek. alakítják. Ezeket a műveleteketfitotechnikai eljárásoknak nevezzük. A terjesztéstechnikai munkák eszköz. metszés.és munkaerő-igényesek. . Ide tartozik a tápanyagellátás. levelek eltávolítása stb. Az agrotechnikai munkák alapos és sokoldalú ismerete a termesztés során nélkülözhetetlen. A trágyázási rendszer elemei: . Azokat a műveleteket.a trágyázás időpontja. A termesztéstechnikai munkák elsődleges feladata. A termesztés során azonban a tényleges környezeti adottságok és a növények igényei lényegesen különböznek. ezért a termelési költségek nagy része e műveletek elvégzéséből adódik. Trágyázási ismeretek Trágyázási alapfogalmak A trágya a növények tápanyagigényének kielégítésére használt különböző összetételű és halmazállapotú anyagok gyűjtőneve.más néven agrotechnika . ökotechnikai eljárásoknak nevezzük. hónaljazás.a trágyamennyiség (-adag) meghatározása.az elosztás. amelyek a növény környezetét változtatják. amelyeket közvetlenül a növényeken végzünk (pl. nagy termésátlagok elérése csak életfeltételeik optimális kielégítése esetén várható. A termesztés során alkalmazott trágyázási műveletek szakszerűen összeállított rendszerét pedig trágyázási rendszernek nevezzük.Termesztéstechnikai munkák A növények jó fejlődése. a talajművelés. . hogy a kedvezőtlen környezeti adottságokat megváltoztassa és a növények igényeihez közelítő feltételeket hozzon létre. 107 . A termesztéstechnika .a trágya megválasztása. Trágyázás fogalmán a szerves vagy szervetlen trágyaanyagok talajba. az öntözés és agrotechnikai hatását tekintve a növényváltás vagy vetésforgó is.

14 0.9 Szerves anyag (%) 26.baktériumtrágyák.48 0..7 28.43 0. Szerves anyagaik táplálékául szelgálnak a lebontást végző talajélőlények számára. 20.24 0.85 0.57 0.0 25.55 0.3 1.46 0.7 Tápelemtartalom (%) N l .24 P20s l .52 0. 19.0 26.0 9. és 21. A szerves trágyák vegyi összetétele Megnevezés Baromfitrágya Juhtrágya Ló trágya Nyúltrágya Szarvasmarhatrágya Tőzeges sertéstrágya Tőzeges fekáltrágya Hígtrágya Trágyalé Komposzttrágya Zöldtrágya . A trágyaanyagok csoportosítása Megnevezés Szerves trágyák Szilárd istálló trágya( airnos) komposzttrágya tőzeges trágyák zöldtrágya nitrogénműtrágyák foszforműtrágyák káliumműtrágyák mikroelemműtrágyák Folyékony hígtrágya (alom nélküli istállótrágya) nitrogénműtrágyák Légnemű szén-dioxid-trágya Ásványi és műtrágyák összetett komplex műtrágyák műtrágyák összetett komplex Baktériumtrágyák műtrágyák műtrágyák 20.38 0.0 69.31 • A szerves trágyák hatása sokoldalú és tartós.80 0.6 89.5 73.0 61.0 31 .73 0.5 8.20 0.0 77.0 29.Q7 O.40 0. eredetük. táblázat.0 70.0 72. táblázat.4 62.19 0. a műtrágyák ezenkívül hatóanyag-tartalmuk alapján is sokfélék (19.28 0.Trágyaanyagok A zöldségtermesztő üzemekben kezőképp csoportosíthatók: használatos trágyák alapanyaguk szerint a követ- szerves trágyák.91 0.42 0.65 0.54 0.19 0.29 0.Q3 K20 0.5 92.19 0.0 96.45 0.O 7.82 0.25 O.szervtelen ásványi vagy műtrágyák.0 20.37 0. táblázat).24 0. A csoportokba tartozó trágyaanyagok halmazállapotuk.3 91. .60 0.63 0. . 108 .napraforgó Víztartalom (%) 56.01 0.csillagfürt .70 0. amelyek az életműködésük során fokozatosan tárják fel és bocsátják a növények rendelkezésére a szerves anyagban megkötött tápelemeket A szerves trágyák ezért folyamatos és egyenletes tápanyagellátást tesznek lehetövé.0 25.

0 8.0 15.0 25.0 20. A műtrágyák szállítása és kiszórása .0 46. Talaj nélküli zöldséghajtatásban (vízkultúra. kemokultúra) viszont a vízben oldott műtrágyák (tápoldat) használata kizárólagos szerephez jut. megkötő 109 .és mikroelemtrágyákat különböztetünk meg.0 10.0 10.0 7.0 20.o Makrotápelemtartalom (%) műtrágyák tápelemtartalma Megnevezés Nikrotápelem-előfordulás Pzüs Kzo Mgü Fe Cu Zn Mn B Mo 45.0 10.0 50. Halmazállapotuk alapján szilárd és folyékony műtrágyákat különböztetünk meg.0 10.5 2.0 28. A zöldségtermesztésben használt Halmazállapot N Ammónium-nitrát Pétisó Agronit Karbamid Ammónium-szulfát Szuperfoszfát Kálium-klorid Kálium-szulfát Mikramid Plantosan 4 D Buviplant Volldünger Lomasol Peretrix III. Humuszszegény talajokon.5 6 4 l + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + A lebontásuk során keletkező humuszkolloidok növelik a talajvíz.0 20.nagy hatóanyag-tartalmuk következtében -könnyebb és olcsóbb.0 l . valamint a környezetvédelmi szempontok azonban a műtrágyák ésszerűen takarékos használatát indokolják.0 0. A műtrágyák hatóanyag-tartalmuk. A műtrágyák összetételük alapján egy hatóanyagat tartalmazó egyedi műtrágyák. öntözetlen körűlmények között a műtrágyák hatása csökken. valamint a minden nélkülözhetetlen növényi tápanyagat tartalmazó komplex műtrágyák csoportjába sorolhatók.0 9.0 60. foszfor-.0 5.5 15. Hatóanyag-tartalmuk alapján nitrogén-.0 9. táblázat. tehát javítják a talaj termékenységéL • Az ásványi eredetű műtrágyákkal a növények számára nélkülözhetetlen táplálóelemek juttathatók a talaj ba.0 20. Ilyenkor a szerves és műtrágyák összehangolt használatával a termésátlagok jobban növelhetők.és tápelemképességét.5 18.0 40. kálium.0 9.0 14.21. a két vagy több hatóanyagat tartalmazó összetett műtrágyák. Használatuk elsődleges célja a növények által kivont tápanyagok vissszapótlása.0 7.0 5. ami a kereskedelmi forgalomban való megjelenési formájukat jelzi. a tartalmazott tápelemek száma (összetétel) és halmazállapotuk alapján csoportosíthatók. A műtrágyák árának rohamos növekedése.0 9.0 l . Plantán Wuxal Fitohorm Standard Z.0 21. szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd szilárd folyékony folyékony folyékony folyékony folyékony 34.0 7.

és sortrágyázáskor használatos. A műtrágyaadag meghatározásakor a korszerű zöldségtermesztésben a talaj tápanyagtartalmáról tájékoztató laboratóriumi talajvizsgálat adataira támaszkodunk.feltöltő.A trágya mennyiségének meghatározása A zöldségtermesztő üzemekben alkalmazott trágyázási rendszerek . a tervezett termeléssei kivont táplálóanyag mennyiségéhez és a trágyahatóanyagok értékesüléséhez igazodik. trágyabeszerzési nehézségek esetén pedig kényszerű következmény lehet. E rendszer alkalmazása a tápelemek megkötésére képes agyag. • Visszapótló trágyázási rendszer esetén az évi tápanyag-visszapótlás mértéke. részben a tápanyagellátás tenyészidő alatti ellenőrzésére végzik. • Kis adagú trágyázás fészek. A szántóföldi zöldségtermesztéshez használható műtrágyázási ismereteket a Nö110 .talajzsaroló. de tápelemekben szegény talajon indokolt. A növényelemzés módszerét részben hiánybetegségek okainak felderítésére. . vagy adagolása egy-egy évben szünetelhet. továbbá a trágyaelosztás módja irányadó.a tápanyagvisszapótlás szintje. • Szabadfóldi zöldségtermesztő üzemekben a 35-40 t/ha istállótrágya-adag a leggyakoribb. A szántófóldi zöldségtermesztésben a háromévenkénti talajvizsgálat az általános. A tápelemek helytelen (a szükségestől eltérő) aránya a műtrágyázást hatástalanná teszi. . Így ebből az elembőllassú feltöltődés indul meg. Ezt teljes adagú trágyázásnak nevezzük. • Talajzsaroló trágyázási rendszer esetén a trágyázással visszapótolt tápanyagok mennyisége kisebb a növények által kivont tápelemek mennyiségénél.tartalékoló. a zöldséghajtatásban évenként. mivel az elért termés nagysága a minimumban lévő tápelemhez igazodik (Liebig törvénye). Használata a maximális termésátlag elérésére törekvő zöldséghajtatásban elterjedt. a többes termesztés esetén minden növény ültetése előtt végeznek talajvizsgálatot. . Az istállótrágya-adagok nagyságának megállapításakor több tényezőt kell figyelembe venni. Fontos feladat a szükséges és gazdaságos műtrágyaadag szakszerű meghatározása. a rendelkezésre álló trágya mennyisége. • Gyenge trágyaellátás és mérsékelten szervestrágya-igényes növény termesztésekor fél adagú (18-20 t/ha) istállótrágyázás végezhető. • Feltöltő trágyázási rendszer esetén a talajt .luxusellátás szintjére töltik fel. Túlzott adagolásuk növénykárosító és költségnövelő hatásuk miatt kétszeresen is káros. Ez a rendszer természettől fogva gazdag és trágyával túlságosan feltöltött talajok esetében tudatosan alkalmazható. a talajban jól megkötődő tápelemből (pl. Fészektrágyázáskor 6-8 t/ha.rendkívül nagy adagú szerves és műtrágyákkal . ahol 70-150 t/ha (7-15 kg/m 2) trágyát juttatnak a talajba. • Tartalékoló trágyázási rendszer alkalmazásakor egy-két.visszapótló. A szántófóldi üzemi zöldségtermesztésben ezt a trágyázási rendszert használják általánosan. a trágyaadagok nagysága alapján -a következők lehetnek: .vagy humuszkolloidokban gazdag. sortrágyázáskor 10-15 t/ha az adag nagysága. A tényezők közül a termesztés intenzitási foka. • Nagy adagú istállótrágyázás a zöldséghajtatásban szokásos. P és K) a kivont mennyiségnél nagyobb adagot adunk a talajba.

az elővetemény és szervestrágyázás módosító hatását.50 l .00 1. táblázat. .51-1.90 1.00 2.513. Ezeket a termőhelyeket a nitrogén. amely a tudomány jelenlegi állása szerint a műtrágyaadag nagyságát befolyásolja. III.01-3. és 24.a zöldségfaj fajlagos tápanyag-. A talaj humusztartalmának határértékei (a nitrogénellátottság megítéléséhez) (A szántófóldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei. Il.51-3.) Így az átlagosnál kötöttebb (illetve meszesebb) és az átlagosnál lazább (illetve mészhiányosabb) talajokra más-más tápanyag-határértékek jelentik a tápanyag-ellátottság minőségét.50 l . Ill. barna erdőtalajok.50 2. IV. 23.514.50 2.70 közepes 2.51-2.70 0. >l <l >l <l >l <l >l <l 50 40 40 30 40 30 50 30 lll . illetve műtrágyaigényét. kötött réti és glejes erdőtalajok. 22.00 3.31-4. A talaj AL-oldható foszfáttartalmának határértékei (a felvehetőfoszfor-ellátottság megítéléséhez) (A szántóföldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei. IV.21-2. 1981) Szántófóldi Karbonátossá g termőhely (CaCo3%) igen gyenge P20s ppm gyenge 51-90 41-80 41-70 31-60 41-70 31-60 51-80 31-60 közepes 91-150 81-130 71-120 61-100 71-110 61-100 81-130 61-100 jó 151-250 131-200 121-200 101-160 111-180 101-150 131-250 101-200 igen jó 251-450 201-400 201-400 161-360 181-380 151-350 251-450 201-400 l. táblázat.41-{).513.80 l .00 l .51-2.01-2.00 1. . III.90 1.50 1. 23.512.a talaj tápanyagtartalmát.30 2. .00 0.91-2.és káliumellátottság megítélésekor kötöttség alapján.01-2.012.Ol-l .40 gyenge 2.a tervezett termés mennyiségét. Il.50 2.01- I.71-1. A termőhely talajtípusa alapján a zöldségtermő talajok lehetnek: I.50 l .a termőhely talaptípusát.00 1. Ebben a műtrágyaadagok meghatározásakor számításba veszik: .00 2.50 l .51-1.50 1.20 2.41-3.01-2.40 l . a foszforellátottság megítélésekor pedig mésztartalom alapján még két-két csoportra bontják (22.71-1.00 igen jó 4. 1981) Szántófóldi termőhely Humusz(%) KA igen gyenge >42 <42 >38 <38 >50 <50 30-38 <30 2.014.20 jó 3.81-4. A módszer tehát minden olyan tényezőt számításba vesz.50 2.91-2. IV. .51-3. csernozjom talajok.61-2. Il.013.00 0. táblázat.01-4. kötöttségét és mésztartalmát.vényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM-NAK) által 1981-ben kiadott módszerkönyv tartalmazza.21-1..51-3.60 0. laza homoktalajok.50 0.

Nagy112 . . Így eltérés van a talajvizsgálatok módszerében és ennek következtében a tápanyagellátást jelző értékekben is. Az ismertetett módszer a gyakorlatban jól alkalmazható. táblázat.sortrágyázás. nitrogénben szegény szármaradvány beszántásakor viszont a nitrogénműtrágya adagját növeini lehet. IV. . így a kisebb különbségek érzékelésére a szántóföldi talajok minősítésére szabványosított talajvizsgálati módszerek nem felelnek meg. ennek ellenére folyamatos fejlesztése. Ezeket a fajlagos műtrágyaigényt kifejező értékeket a módszerkönyv zöldségfajonként külön táblázatban közli. finomítása indokolt. A trágyaelosztás módjai: . A talaj AL-oldható káliumtartalmának határértékei (a felvehetőkálium-e/látottság megítéléséhez) {A szántóföldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei. Nagy tömegű. Terítéskor a trágyát a talaj (vagy lombtrágyázás esetében a növény) felületén egyenletesen osztatják el. A trágyaelosztás és -bemunkálás módja A trágyaelosztás fogalmán a felületre juttatás egyenletességét értjük. Ezt az értéket pillangós elővetemény és szervestrágyázás esetén csökkenteni kell.24. • A terítés a legáltalánosabb trágyaelosztási módszer. Az egységnyi területre (ha) szükséges műtrágya mennyiségét (kg) a fajlagos műtrágyaigény (kg/t) és tervezett terméstömeg (t/ha) szorzata adja. II. A műtrágya érvényesülését. hogy a zöldséghajtatásban használt talajok szerves anyagban gazdagok. tápanyagokkal feltöltöttek.közepes -jó -igen jó minősítést kaphat a talaj. 1981) Szántóföldi termőhely K20 ppm KA igen gyenge >42 <42 >38 <38 >50 <50 30-38 <30 100 80 90 60 150 120 90 50 gyenge 101-160 81-130 91-140 61-100 151-250 121-200 91-120 51-80 közepes 161-240 131-200 141-210 101-160 251-380 201-330 121-160 81-120 jó 241-350 201-300 211-300 161-250 381-500 331-450 161-220 121-180 igen jó 351-550 301-500 301-500 251-450 501-700 451-650 221-420 181-380 I. III. A tápan)'ag-ellátottság megítélésekor a talajvizsgálati adatok alapján igen gyenge -gyenge . A módszerben tapasztalható eltéréseket az indokolja. számos vonatkozásban mégis eltér a szabadföldi termesztésben alkalmazott módszertől.fészektrágyázás. Ezért a zöldségfajok fajlagos műtrágyaigénye (kg/t termés) a talaj tápanyag-ellátottságának felsorolt fokozatainál eltérő értékeket mutat.terítés. A műtrágyaadagok nagyságának meghatározása a zöldséghajtatásban ugyancsak a laboratóriumi talajvizsgálat adataira támaszkodik. valamint a növény által kivont (egységnyi termésben felhalmozott) tápelemek mennyiségét a talaj tápanyag-ellátottsága lényegesen befolyásolja.

. majd gépi vagy kézi erővel földdel takarnak. • A fészektrágyázás nagy térállású zöldségnövények (dinnye. A művelés mélysége leggyakrabban 20-35 cm. ugyanis a művelet csak kézi erővel végezhető. megkülönböztetünk: . Tápoldatozáskor a bemunkálás mélysége a beszivárgás mélységével azonos. kultivátor. A trágya soros és fészkes elosztása esetén az egységnyi trágyára jutó termésnövelő hatás növekszik. az állomány egyenetlen (ún. hogy a trágya milyen időszakban (a vetés előtt vagy a tenyészidő folyamán) kerül a talajban. 113 . a kezdeti fejlődés gyorsítása céljából adott műtrágyák talajba művelésekor általános. és tápanyagait a növény a gyökerein át veszi fel. Szerves és ásványi trágyák egyaránt használhaták sortrágyaként. a magvetés mélységébe vagy annál kissé mélyebbre juttatja a talajba. mert a szigetelés (a hő. Utóhatása is kedvezőtlen. Annak alapján. A bemunkálásra porhanyító talajművelő eszközök (tárcsás borona. tök) ültetése előtt használatos trágyázási mód. amelyet ekével nyitott barázdába helyeznek. Széles sorközű növényeknél (pl. Eszköze üzemekben az eke. Ilyenkor a felszínre terített érett istállótrágyát nem művelik be a talajba. lombtrágya pedig a permetező­ géppel teríthető el egyenletesen. A trágyaanyagokat a művelt talajréteg vastagságával egyező mélységig dolgozzák a talajba. vagyis a trágya hatékonyabban hasznosuL A trágyabemunkálás csak a talajra terített trágyák esetében jelent gondot. A trágya mély bemunká/ása (20-50 cm) a szerves trágyák és az ősszel kiszórt műtrágyák beművelésekor általános.alaptrágyázást. Jellegzetesen kisüzemi módszer. házikertekben az ásó. kombinátor) használhatók.indító (starter) trágyázást és . A tápoldat a talajba szivárog. spárgatelepítés előtt) 40-50 cm is lehet.üzemekben a szerves trágya szervestrágya-szóró géppel. Szerves írágyából érett istállótrágya vagy komposzttrágya használható. A szerves trágyák soros elhelyezését a trágyatakarékosság kényszere indokolja. A trágyaanyagok talajba juttatásának mélység és eszköz tekintetében is sokféle módja alakult ki. amely a műtrágyát a magsorok mellé. és a vízgadag nagyságával szabályozható. • Sortrágyázáskor a trágyaanyagot a növénysorok alá vagy a növénysorok mellé helyezik el. Az istállótrágya egyik alkalmazzási módja a talajtakarás.és vízgazdálkodás egyenletesebbé tétele) és az eső vagy az öntözővíz általi tápanyagbemosódás révén a tápanyagellátás a feladata. a szilárd műtrágya műtrá­ gyaszóró géppel. bujafoltos) lesz. a tápoldat öntözőrendszeren át. kivételes esetben (pl. uborka) alkalmazható. A trágyaanyagok seké/y bemunká/ása (5-15 cm) a növények vetése előtt.fejtrágyázást. kisüzemi módszer. A műtrágyák soros elhelyezésére a kombinált vetőgép alkalmas. A trágyabemunkálás különleges típusa a trágya öntözővízzel való kijuttatása (tápoldatozás). A trágyázás időpontja A trágyázási időpont meghatározásakor a termesztett növény szaporítási időpont­ jához igazodunk. mert a következő években a fészkek helyére kerülő növények erősebben fejlődnek.

A trágyabeművelés mélysége a vetés. zöldséghajtatás) esetén jó hatásfokkal végzik. Legelterjedtebb a trágya felületi elterítése és a vetés előtti talaj-előkészítést végző gépekkel (tárcsás borona.tápoldatozás (oldattrágyázás). • A fejtrágyázás fogalomkörébe a termesztett növények tenyészideje alatt végzett trágyázási eljárásokat soroljuk. kultivátor.• Az alaptrágyázás célja hosszabb ideig ható. Alaptrágyázásra a szerves és a műtrágyák egyaránt használatosak. ideje az alapvető talajművelési munkákkal esik egybe. . . Az indító trágyázásra használt trágyákkal szemben alapkövetelmény.vagy permettrágyázás.mint a nevéből is kitűnik . Ajánlott időpontja közvetlenül a vetés előtt vagy a vetéssei egy időben van.COr (gáz-)trágyázás . Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívül végzik. A zöldségtermesztésben elterjedt módszer a palántáknak híg tápoldattal való beöntözése. a zöldtrágyát és a tőzeges trágyákat. a műtrágyák közül főként nitrogéntartalmú műtrágyák használhatók indító trágyázásra. könnyen felvehető hatóanyagat tartalmazó trágyaszerek használhatók. nagy mennyiségű tápanyag beforgatása a művelt talajréteg teljes mélységébe. de a nyári és az őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet. illetve az ültetés mélységével egyezik vagy azt alig haladja meg. A lombtrágyázást minden termesztési feltétel (öntözetlen és öntözött szabadfóldi termesztés. Az alaptrágyák általában mélyszántással. A kimosódásra hajlamos nitrogénműtrágyák alaptrágyaként való részleges kijuttatása csak kötött talajokon és a korai vetésű növények termesztésekor indokolt. Öntözéses termesztésben foszfor. ezért tartósan nedves talajrétegbe dolgozott alaptrágyát a növények öntözés nélküli termesztésben és szárazság idején is jól hasznosítják. a dúsított komposzttrágya. a műtrágyák közül elsősorban a talajban jobban kötődö foszfor. hogy könynyen oldódó és gyorsan felvehető alakban tartalmazzák a növényi tápanyagokat. komhínátor stb. 114 .lomb.szilárd műtrágyázás. Az időszakosan jelentkező tápanyagszegénység megszüntetésére és az ebből adódó lassú fejlődés meggyorsítására látványos hatás érhető el fejtrágyázássaL Fejtrágyázásra csak vízben oldható.) való sekély bemunkálása. ami ugyancsak az indító trágyázás fogalomkörébe tartozik.szerves trágyával való talajtakarás A COTtrágyázás csak fedett területen folyó zöldséghajtatásban alkalmazható. • Az indító (starter) trágyázás célja . .és káliumtartalmú műtrágyákat kell alaptrágyaként beművelni. A mélyebb. A szerves trágyák közül a komposztáJt istállótrágya. Ezek: . az évelő zöldségnövények számára pedig mélyforgatással művelhetők a talajba. palánták ültetése esetén ezenkívül a begyökerezés gyorsítása.a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése. A zöldségtermesztés gyakorlatában a fejtrágyázásnak sokféle módszere alakult ki. a megvetéssei egy időben is kijuttatható. Magvetés esetén az indító trágya kombinált vetőgéppel. A többi fejtrágyázási módszertől csak öntözéses viszonyok között várható biztos eredmény.és káliumtartalmú egyedi és összetett műtrá­ gyák is jó hatásfokkal adhatók indító trágyaként A talajba művelés módja változatos. A szerves trágyák közül az istállótrágyát. A legtöbb zöldségnövény esetében az alaptrágyázás időszaka az ősz. A fejtrágyázás célja a növények tápanyagigényének folyamatos és egyenletes kielégítése az egész tenyészidő folyamán.

tömött talaj kapilláris vízvesztesége a felső réteg porhanyításával szüntethető meg.és tápanyag-gazdálkodásra is kihat. Szakszerű talajműveléssei a szántóföld gyomcssága a minimumra csökkenthető.és vízgazdálkodásának javítása. valamint a talajrétegek fölcserélése. . Nagyobb gyökérzet nagyobb föld feletti szárat nevel. megmunkálását értjük. A gyakori talajművelés azonban tápanyagveszteséget is okozhat. rögös talaj párolgással.és szármaradványok beművelésére és a kiöregedő évelő pillangós növények feltörésére is. és károsan befolyásolja a talaj életét. akadályozva ezzel a növények növekedését is.Talajművelés A talajművelés fogalma és célja A talajművelésen a talajnak különféle eszközökkel való mechanikai alakítását.felszínalakítás. A mechanikai hatások fő típusai a következők: . amely nagyobb termésre képes. a tarlómaradványok és a gyomnövények alátakarása. a tarló. . Az eső és az öntözővíz által eliszapolt talajt talajműveléssei tesszük levegős­ sé.talajforgatás. vízgőzdiffúzióval való kiszáradása tömörítéssei akadályozható meg. A levegő. növekszik a tápanyag-kimosódás veszélye. Fő feladata a trágyaanyagok. Talajművelési munkák és talajművelő eszközök A feladatok sokrétűsége a talajművelő eszközök változatosságát alakította ki. a növények növekedését és fejlödését. . az alsó talajréteg pedig a felszínre kerül. továbbá rontja a talaj szerkezetét. -porhanyítás és -keverés. Hatására a tenyészidőben jobb lesz az oxigénellátás. A mély talajművelés elősegíti a gyökerek könnyebb és mélyebb lehatolását. A talaj felszíne -a tenyészidő alatti mechanikai hatások következtében (főként a gépek kerekei nyomán) . A talajművelés szolgál a trágyaanyagok talajba juttatására.talajegyengetés.összetömődik. .talajtömörítés.talajlazítás. A talajművelés tehát sokoldalúan befolyásolja a talaj termékenységét. gyorsul a szervesanyag-lebomlás. A talajművelés elsődleges feladata a talaj levegő. amelyeknek mechanikai hatása is változatos. elveszti morzsalékos szerkezetét. A lemosódó talaj115 .és víztartalom szabályozása közvetve a hő. A túlzottan nedves talaj mérsékli a talaj fölmelegedését és a szerves trágyák lebontását. Segítséget nyújt a talajművelés a talajlakó állati kártevők ritkításában is. A talajművelésnek kimagasló szerepe van a gyomnövények irtásában. a félig kiszáradt. A nedves. a téli időszakban lehetövé válik a hólé befogadása. Forgatáskor a felső talajréteg a barázda aljára. A szántással felszínre kerülő rovarok jelentős része a madarak martalékává lesz. • Talajforgatás. Forgató talajműveléssei a leromlott szerkezetű feltalaj felcserélhető a jó szerkezetű alsó szinttel.

A fordítással nagyfokú lazítás és bizonyos mértékű porhanyítás és keverés is együtt jár. Az eke típusát tekintve hazánkban az ágyeke terjedt el általánosan.a kormánylemez típusa mellett . látható vagy földdel takart. a kormánylemez. Elegyengetésükről gondoskodni kell. a barázdaszelet porhanyulási foka és a vakbarázdák előfordulása alapján értékelhető.középmély szántás 15-20 cm. kicsinyített művelőszerszám. Az őszi mélyszántás lazító hatása . Szántásnak az eke munkáját nevezzük.mélyszántás 20-40 cm-ig. széleset fog az eke) okozhatja. Az előhán­ tóval levágott keskenyebb és sekélyebb (10 cm-es) szelet a barázda aljára kerül. .a téli csapadék befogadásának segítése miatt . Mélyforgatás a 40-80 cm mélyen végzett forgatás neve. A zöldségtermesztésben ilyen mélységű művelésre évelő növények (spárga. amelynek segítségével a barázdaszelet két rétegben kerül aláforgatásra. A porhanyulás függ a talaj kötöttségétől. az eketalp. hogy mélységét .mélyítő szántás: az addig művelt rétegnél mélyebben végzett szántás. Vakbarázdákon a szántott területen keletkező. az optimálisnál nagyobb haladási sebesség esetén azonban romlik a tarlómaradványok takarásának minősége. amelynek munkája nyomán egyenletes felszínű sima vagy rónaszántás keletkezik. a mélyforgatás és az ásás. A kormánylemez alakja a fordítás és a porhanyítás mértékét határozza meg. mű­ veletlen talajszeleteket értjük. Az előhántó az eketest elé szerelt. A szántási mélység növelésével a fordulás foka csökken.az öntözetlen zöldségtermesztésben kimagasló jelentőségű. az alátakarás tökéletessége. A gyökér és víz által nehezen áthatolható "káros barázdafenék" (eketalpbetegség) kialakulásáért az életlen ekevas okolható. A szántás minősége a forgatás mértéke. nedves talajon pedig a kenődés (szalonnás szántás) veszélye növekszik. Eszköze a nagyméretű eketesttel fölszerelt mélyforgató (rigol-) eke. kötött. nedvességtartalmától. Rossz ekebeállítás vagy gépvezetési hiba (pl. A csoroszlya metszi le függőle­ ges irányban a barázdaszeletet Jobb metsző hatása következtében a tárcsás csoroszlya terjedt el. .sekély szántás 10-15 cm. így a növénymaradványok leforgatása tökéletesebb. amelynek munkáját ágyszántásnak nevezzük. 116 . A szántásban elfogadott szabály. sík vidéken pedig változtatni célszerü. Az eke talajművelésben szerepet játszó alkatrészei: az ekevas. Gyors szántás esetén a barázdaszelet jobban porhanyul. A forgatás fokát .kolloidok és tápanyagok felhozatalával is hasznos feladatot tölt be. .az eketalpréteg megszüntetése véget . . Lejtős területeken váltóekét használnak. hogy éles legyen.évenként változtatni kell. a csoroszlya és az előhántó. torma) termesztése során kerül sor. Évelő pillangós növények leszántásakor nélkülözhetetlen eszköz. az ásógép munkája. A szántás irányának lejtős területen a lejtés irányára merőlegesnek kell lennie (erózió ellen). A szántás mélysége alapján megkülönböztethető: . A talajforgató munkák közül általánosan elterjedt a szántás. Ágyszántáskor forgásonként ormok és osztóbarázdák keletkeznek.a barázdaszelet mélységének és szélességének aránya határozza meg.hántás l O cm mélységig. valamint az eke haladási sebességétőL Kötött. melyek a gépi munkák egyenletességét veszélyeztetik. száraz talajon a rögösödés. Az ekeves vízszintes irányban metszi le a barázdaszeletet Fő követelmény.

. A talajlazítás során a talaj szilárd részei egymástól távolabb kerülnek.boronálás. Művelési mélységük 8-20 cm között változtatható. Megkülönböztetünk szántóföldi és sorközművelő kultivátorokat. akkor a talaj keveréséről beszélünk. a további művelések mélyíthetők. Az említett fizikai hatások a talajművelő eszközök munkája során legtöbbször együtt jelentkeznek.altalajlazítás. A boronálás minőséget javító szabálya. Ezek a következők: . A boronák jó szalgálatot tesznek a vetőágy előkészítésekor. a fogas borona pedig egyes növények (borsó) kezdeti növényápoló talajművelésére is használható. A kultivátorok művelőteste és használhatósága változatos. közép. Mélyművelésre. a fogakra akadó szerves anyagokat. vetés előtti talaj-előkészítés).(seprő. érett istállótrágya beművelésére kiválóan megfelel. Üzemi használatuk a gyomirtó vegyszerezés miatt visszaszorult. . a láncboronát és a tövis.)boronát is. Hajtató létesítményekben az orom.talajmarás. Ha a porhanyított talajban a talajrészek egymáshoz való helyzete is megváltozik. A sekélyen végzett porhanyítómunkák a talajban tárolt nedvesség megőrzésében fontos szerepet játszanak. • Talajlazítás. keverés. Művelési mélységük 5-10 cm között változtathatók. vegyszerrezisztens gyomok irtásához azonban ott is nélkülözhetetlenek. a gyomnövények tarackjait pedig rendszeresen el kell távolítani. Kelés után sekélyebb művelést végzünk.és barázdamentes mélyművelés ásógéppel véAz ásógép hegyes kapához hasonló művelőtestei lassú forgó mozgással végzik a talaj forgatását. A széles sorközű kapás növények sorközeinek művelésére használhatók. A szántófóldi kultivátorokat véső vagy lúdtalp alakú művelőtestekkel szerelik fel. A változatos alakú és méretű kézi kapák a házikerti növényápoló talajművelés legfontosabb eszközei. a kapálás a kézi kapákkal végzett talajporhanyítás elnevezése. porhanyításról beszélünk.kultivátorozás és kapálás. sorkapáláshoz. munkájukat pedig porhanyítómunkáknak hívjuk. A sorközművelő kultivátorok mereven rögzített szárnyas művelőtestekkel vannak fölszerelve. . de használják még a körmös boronát. . a porhanyós réteg szigetelő hatása következtében pedig csökkent az alsó talajréteg kiszáradásának a veszélye. Közülük legáltalánosabb a fogas borona (könnyű.gezhető. Egyben a talajfelszín egyenetlenségeit is megszüntetik. Elsődleges céljuk a gyomnövények kivágása.tárcsázás. és levegőtartalma megnő. 117 . Valamennyi boronatípus a talaj felső 3-10 cm-es rétegét porhanyítja. Jól használhatók a tenyészidőn kívüli talajművelésre (tarlóhántás ápolása. jelentőségük az öntözetlen szabadföldi zöldségtermesztésben növekszik. porhanyítás.és nehéz) használata. de kedvező a hatásuk a talajlevegőzés segítésében és az altalaj víztartalékainak megőrzésében is. Ha a lazításkor a művelő­ eszköz a talajrögöket felaprózza. A boronálás fogalomkörébe többféle porhanyítóeszköz munkája sorolható. magtakaráskor. hogy 50-60%-os talajnedvességnél a szántás irányára ferdén és gyorsan járassuk. ezért az ilyen műveletek végzésére alkalmas eszközöket összefoglaló néven porhanyítóeszközöknek nevezzük. A kultivátorozás a gépi kultivátorokkal. Munkájuk nyomán a felső talajréteg levegőcseréje növekszik. A házikertekben a talaj forgatásos mélyművelésére kézi ásót használnak.

Laza szerkezetű talajon léces vagy szöges simító használható. A tárcsás talajművelő eszközök segítik a takarékos vízgazdálkodást Tarlóhántáskor. víztartalma . hogy munkaszélességük és teljesítményük nagy. A talajegyengető munkák csoportjába sorolható a barázdabehúzó munkája. Altalajlazításnak a szántott réteg alá terjedő. ezáltal a talaj vízvesztesége is. egyenletes felszínű vetőágy készíthető a vetőmag számára. Ez a művelet a korszerű. A gyakorlatban két típusa ismert. egy. A talajszemesék közelítését előidőző műveleteket tömörítésnek nevezzük. • Talajtömörítés.tarackjaik felaprításával .szaporítják.megnő. porosítás jellemző. A felső talajréteg tömörítésekor hengerezésről. hogy csökken a párologtató felület. amelynek tavaszi elegyengetése simítóval vagy fogasboronával végezhető. A talajmaróval porhanyított területen a tápkockás palánták ültetése lényegesen könnyebb. Nehéz. kerékszerű művelőtestei a növényi gyökerek mozgatása nélkül megszüntetik (szétszurkálják) a talajfelszínen képződött. Az őszi szántások simítázásával rögmentes. ahol jól kiegészíti az ásógép munkáját Szántóföldi termesztésben kedvezőtlen fizikai hatása és a gyors forgás okozta fokozott törési veszély miatt ritkán használják. az altalaj levegő. A sima felszín egyik előnye. A talajmaró munkájára a rendkívül erős porhanyítás. kötött és rögös talajon deszkából és vasrudakból készült simító képes jó munkát végezni. Hengerezésre a munkavégzés céljától fliggően különböző típusú hengerek szol118 . gépesített szabadföldi zöldségtermesztésben elengedhetetlen. Ezzel elősegíti a kötött talajok cserepesedését. helyette fogas boronát járatunk. hogy a sima talajfelszín kialakításával segitse a további termesztési munkákat. a tarackos gyomnövényeket azonban . Összetömődött. • Talajegyengetés. mélyben sós (szikes) talajok 40-60 cm mélységű altalajlazítására erős kivitelű.a levegővel telt üregekhez viszonyítva . Az a feladata. hogy a lazított réteg összekeveredne a szántott réteggel. a növényápoló és a betakarítógépek munkaminőségének javítása mellett az alkatrésztörések megakadályozására is szolgál. amely a mélyszántás osztóbarázdájának megszüntetésére szolgál. Intenzív keverő hatása miatt jól megfelel a műtrágyák és az érett istállótrágya talajba művelésére. amelyre az intenzív porhanyítás és keverő hatás jellemző. Az őszi szántás nyomán orrnos felszín keletkezik. egyirányú tárcsa) munkája. Egyik esetben az eketestek mögé lúdtalp alakú művelőszerszámokat szerelnek. Munkája alapján e csoportba sorolható az ásóborona is. kigyomosodott talajon a simító nem használható. a vetés előtti talaj-elő­ készítésben vezető szerepük van. küllős kapa munkáját Hosszú fogakkal ellátott. A tömörítés során a talaj levegőtartalma csökken. Az altalajlazító az eketalpréteg megszüntetésével. cserepesedett kérget Gyomirtó hatása jelentéktelen. A simító a szántás irányára ferdén (30-45°-os szögben) haladjon. speciális eszközökkel végzett mélyművelést nevezzük. A tárcsázás a tárcsás boronák különböző típusainak (egysoros.A porhanyító talajművelő eszközök csoportjába soroljuk az ún. a műve­ lés költségessége mérsékelt. Használata a fedett területen folyó zöldséghajtatásban általános. kétsoros. A művelőtest a barázdafenékbe mélyedve 5-10 cm mélyen lazítja azt anélkül. a tarlóhántás ápolásában.és vízellátásának javításával megkönnyíti a gyökerek mélyre hatolását. Jelentőségüket növeli.vagy kétkéses művelőeszközt használnak. az egész szántott rétegre kiterjedő tömörítéskor altalaj-tömörítésről beszélünk. és a vető-. A tárcsák az egyéves gyomnövényeket jól irtják.

gálnak. A kisebb rögökből álló feltalaj tömörítésére sima henger használható. Az altalaj tömörítésére nagy tömegű szerves anyag (zöldtárgya. Száraz.talajművelő munka. A hengerezés a frissen szántott talajok mesterséges tömörítésére (a szántást követő másod. áttelelő saláta) talajba való visszanyomásával a növény visszagyökerezése elősegíthető. A nedves talaj a hengerre ragad. Ilyenkor a vetőgépre szerelt sorhengereket szokták használni. de a növények igényeit maximálisan szem előtt tartó talajművelési rendszer kidolgozására. Ehhez a következő technológiai elemeket kell meghatározni: .és kétsoros gyűrűs henger alkalmas.és őszi vetések esetén) és az apró vetőmagvak vetése előtt nélkülözhetetlen művelet. Talajművelési rendszerek A talajművelési rendszer fogalmán az egy tábla területén hosszabb időszak alatt elvégzett talajművelő munkák összességét értjük. Jó minőségű hengerező munka csak optimális talajvíztartalom (60-70%) és viszonylag lassú haladási sebesség (4 km/h) esetén végezhető. A termesztés jövedelmezősége végett törekedni kell az ésszerűen takarékos. A talajművelés költségei a termelési költségnek l 0-40%-át is ki tehetik. Az aprómagvak és a vizet nehezen felvevő egyéb magvak (pl. Erősen kötött talajokon a száraz rögök aprítására és tömörítésére rögtörő hengerek (Cambridge. a talajfelszín kéreggé gyűrődik. • Talajfelszín-alakítás. Így a tél folyamán felfagyott őszi vetések (pl. E teljes műve­ let végzésére speciális géprendszert is kifejlesztettek. hogy a talaj összetömörítésével. ezért ilyenkor a henger munkája vízpazarló hatású. céklagomoly) vetése után is hengerrel tömörítik a talajszemcséket a vetőmaghoz. A hengerek hatása a vízgazdálkodásra a talaj nedvességtartalmától ftiggően változik. a talaj üregesedését gyűrűshengerezéssei szüntetik meg. Barázdás öntözéshez és bakhátas művelési rendszer esetén a tábla egész felületén 70-80 cm távolságonként 20-25 cm magas bakhátakat készítenek. A szántóterületek legnagyobb részét évente többször is meg kell művelni. az üregek eltömítésével megakadályozza a pára alakban felszínre törekvő víz haladását (a kiszellőződést). a talaj üregességének megszüntetése céljából. ágyásos művelési rendszerben a traktorkerék nyomtávolságának megfelelő (150-160 cm) távolságonként vezetőbarázdát nyitnak. Nagyobb rögök aprítására és kissé mélyebb talajréteg tömörítésére az egy. 119 . tömörítésük és a bakhátak felszínének elegyengetése csónakos simítóval végezhető. Kivételes esetben a növényápolásban is használható a sima henger. Crosskill) használhatók. valamint a szántást gyorsan követő másodvetések előtt lenne szükség. Vízzel telített talajon (pl. rögös talajon a henger vízmegőrző hatása azon alapszik. A szabadföldi zöldségtermesztésben a talajfelszín alakítására több esetberi is sor kerül. Vezetőbarázdás. A zöldségtermesztésben speciális altalaj-tömörítőt nem használnak. kora tavasszal) a talaj tömörítése elősegíti a kapilláris vízmozgást. Ezt a művelési rendszert a szántóföldi paradicsomtermesztésben korábban kiterjedten használták. tarlómaradvány) beszántásakor. A bakhátakat többtestű töltögetőekével készítik. abarázdák közötti 90-110 cm széles ágyásokat pedig asztal simaságúra egyengetik el.

ásóborona) végezhető. jó talajszerkezet stb. . de ilyenkor végezhető a termőréteg mélyítése is. kombinátor. erősen kötött talajokon pedig az egyirányú tárcsa.gyeptörés.nyári szántás és elmunkálás. A felsorolt elemek meghatározásával alakul ki a talajművelési rendszerre jellemző technológiai műveletsor.vetés előtti talaj-előkészítést.növényápoló talajművelést. hogy a talaj további kiszáradását megakadályozzuk Általánosan használt müvelőeszköze a kétsoros tárcsa. a tarlógyomok irtása és a kártevő rovarok elleni küzdelem a legfontosabb feladata. . Eszköze általában a közönséges mélyszántó eke. nyár végétől a tél beálltáig végezhető fontos művelet. a tarlóhántásnál néhány centiméterrel nagyobb mélységben. A tarlóbántást a növény lekerülését követően a legrövidebb időn belül el kell végezni. . ALAP-T ALAJMÜVELÉS talajművelő időpont.) létrehozását tűzzük célul. pontosítása. A művelés mélysége 6-10 cm. Az őszi mélyszántás a téli csapadék befogadásának elősegítésével. kultivátor. gyomtalanság. Leggyakrabban használt és általánosan elfogadott a tenyészidőhöz viszonyított időpont és a művelés feladata alapján való csoportosítás. a nehéz agyag. az évelő gyomok irtásával. • A tarlóhántás ápolására a kikeit gyomnövények megsemmisítése. .és a termő szikes talajokat (perctalajok) az ősszel 120 . . . A kalászos gabonák learatása után általánosan elvégzett művelet.tavaszi szántás és elmunkálás. . Eszerint a következő alap-talajművelési munkákról beszélünk: . • Az őszi mélyszántás a tavaszi vetésű növények alá. Mélysége leggyakrabban az addig mű­ velt teljes feltalajra kiterjed (20-35 cm). A talajművelési rendszereket a szakirodalom különféle elvek alapján csoportosítja.tarlóhántás.talajművelő eszköz. Így a korai (szeptember végi) őszi szántásokat a kiszáradás megakadályozása (a hőmérséklet még magas). Eszerint megkülönböztetünk: . A művelet porhanyítóeszközökkel (tárcsa. de kivételes esetben altalajlazítóval is végezhető.alap-talajművelést. Az alap-talajművelés végzésekor a minden növény számra egyaránt fontos talajtulajdonságok (víz-. • Tarlóhántásnak nevezzük az egyéves növények betakarítása után felszabaduló talaj sekély megművelését. gyomban szegény talajréteg kialakítása a termesztés számára. A porhanyító művelés után a talaj lezárása (szigetelése) céljából fogas boronát. A nyári csapadék befogadása. művelési mélység szakszerű Feladata a termékeny.őszi mélyszántás és mélyítő művelés. Az őszi mélyszántás elmunkálására kivételes esetekben kerül sor. száraz és rögös talajon sima hengert is kell járatni. levegőgazdálkodás. az alaptrágyák talajba művelésével pótolhatatlan feladatokat lát el.tarlóhántás ápolása. a gyommagvak beérésének megelőzése végett van szükség.

sima talajfelszín. illetve a talaj nedvességtartalma befolyásolja. nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáinak csoportjaira bonthatók. A vetés előtti talaj-előkészítő munkák a vetés időpontjától függően különböznek.és vízellátásának feltétele. Száraz talajon a nyári szántás rögös lesz. mert így a növények folddel való takarása tökéletesebb. továbbá korán lekerülő. • A gyeptörést üzemeink leggyakrabban az évelő pillangós takarmánynövények kiszántásakor végzik. mélysége pedig nedvességtakarékossági szempontból csak középmély (15-20 cm) legyen. . 121 .aprómorzsás szerkezet. hogy a lebomlás még ősz folyamán megindulhasson. hogy a kora tavaszi elműveléskor a művelő gépek kerekei a nedves talaj szerkezetét erősen károsítják. A jó vetőágy talajműveléssei létrehozható jellemzői a következők: . és kora tavaszi. Legjobban előhántás ekével végezhető.adódó. Az aprómorzsás és ülepedett talaj a magvak levegő. Ezen az alapon az apró magvú növények.az orrnos felszín miatt . az őszi szántásból a téli fagyok korai beköszöntése miatt kimaradt területeken.) lekerülése után a nyári vagy az őszi vetésű másodvetések alap-talajműveléseként végzik. A vetés előtti talaj-előkészítés az alap-talajművelő munkák szerves folytatását jelenti. zöldhagyma) után van szükség tavaszi szántásra. Ez esetben az előtermények (zöldborsó. Egyéb esetekben az őszi szántást nem egyengetjük el. A rögös nyári szántásokat a jó magágy előkészítéséhez tárcsázni és hengerezni kell. a művelésnek rugalmasan ellenálló barázdaszelet keletkezik.gyomnövénymentes terület. Gyeptöréshez a viszonylag korai (október elejei) időpont tekinthető optimálisnak. mélysége pedig a vízveszteség csökkentése végett csak középmély (15-20 cm) lehet. . ezért az ekével egy munkamenetben fogas boronát kell járatni. a gyomtalanitás pedig a kelő növényekre fő veszélyt jelentő károsítóktól menetesíti a táblát. Ilyenkor a szántás fogas boronával munkálható el. A nyári szántás minőségét az időjárási viszonyok. annak kiegészítő részeként értékelhető. A gyeptöréskor élőnövények gyökérzete által behálózott és összetartott. Öntözéses zöldségtermesztő üzemekben a nyári szántáshoz előöntözéssel kedvező nedvességi állapot hozható létre. Elmunkálását a sok gyökérmaradvány miatt ugyancsak tavaszra kell halasztani. korai káposztafélék stb. Így a kifagyott őszi vetések helyén. . E csoportokon belül további különbséget jelent a kultúmövény szaporítási módja és magmérete. • Tavaszi szántásra kivételes esetekben kerül sor. késő tavaszi. Kora tavaszi vetésű növények alá az őszi szántás elmunkálását az indokolja. • Nyári szántásra a zöldségtermesztő üzemekben kettős termesztés esetén kerül sor.ülepedett vagy tömörített talaj. A nyári szántás eszköze a közönséges eke. áttelelő zöldségnövények (áttelelő spenót.alkalmasabb legyen. A sima talajfelszín az egyenletes vetési mélység szempontjából szükséges. VETÉS ELŐTTI T ALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS Célja a vetésre kerülő növény különleges igényeihez igazodó jó vetőágy előállítása. hogy a tavaszi szántást azonnal el kell művelni (le kell zámi). Eszköze a közönséges eke. Fontos szabály. hogy a téli csapadék befogadására . művelésre alkalmas nedvességi állapot kihasználása végett még az ősz folyamán el kell egyengetni. továbbá a nagy magvú és a palántázott növények talaj-előkészítését is megkülönböztetjük.

A használt talajművelő eszközök szerint eke nélküli és ekés talajművelési rendszerről beszélünk. Az ismételt porhanyítások mélysége kismértékben változhat. Ilyenkor a kevés tarlómaradványt visszahagyó elővetemény (korai burgonya. A megművelt talajréteg vastagsága alapján megkülönböztethető a talaj mélyművelési és sekélyművelési rendszere. a savanyú erdő­ stb. NÖVÉNYÁPOLÓ TALAJMŰVELÉS A növényápoló talajművelés a tenyészidő folyamán végzett munkákat foglalja magában. • A késő tavaszi vetéső (április-május) növények vetésidejére a talaj kigyomosodik. illetve a palántaültetés mélységével egyezzék meg. • A nyári vetéső növények talaj-előkészítése általában nyári szántáshoz kapcsolódik. Mélyebb lazítás esetén a laza talajba kerülő magvak vízhiány miatt lassabban kelnek. A nyári szántáson kikelő gyomnövényeket porhanyító talajművelő eszközökkel kell kiművelni. Porhanyításra a komhínátor a legjobb. fejezet feladata. A talajművelésnek ezt a változatát tárcsás talaj-előkészítésnek nevezzük. • Az őszi vetéső növények (áttelelő zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítésének két változata alakult ki. öntözés nélküli termesztésben. E csoportba sorolható a minimális művelés (minimum tillage) rendszere is. Száraz időjárásban és apró magvak (pl. Egyik esetben a vetés előtti talaj-előkészítő munkák a nyári szántás alapműveletéhez csatlakoznak. talajművelési rendszere). talajok talajművelési rendszere. egyengetőeszközökkel (tárcsa és fogas borona) kell a magágyat előkészíteni. A tárcsázásokután a talaj lezárására itt is fogas boronát vagy hengert kell járatni a talaj nedvességtartalmától fiiggően. valamint a talaj nedvességtartalma és kötöttsége határozza meg. a tőzeg-. Apró magvú növények számára a tömörített magágy kialakítása végett hengerezni kell (sima hengerrel). Az őszi vetésű növények magágya nyári szántás nélkül. Szántást követő azonnali vetés esetén az alapművelés elmunkálása és a vetés előtti talaj-elő­ készítés egybeolvad. A talajművelési rendszereket az irodalom egyéb jellemzőik alapján is elnevezheti (vagy csoportosíthatja). A talaj-előkészítés módját a nyári szántás és a másodtermény vetésideje között lévő időtartam. Hosszabb talajművelési időszak esetén a porhanyítást és a gyomirtást a vetés előtt meg kell ismételni. a vetést megelőző napokban pedig porhanyító-. Az utolsóé a vetés. de fogas boronával kapcsolt tárcsa és kultivátor is megfelelő munkát végez. kizárólag tárcsás talajművelő eszközökkel is előkészíthető. biológiailag is beérett vetőágy. Ez a feladat legtöbbször fogas boronával oldható meg. Különösen nagy feladatot jelent a nyári vetőágy előkészítése kötött talajon. ahol megfelelő­ en tömörített magágy csak a rögök több menetben való felaprításával. Gyakran a termesztett növényekről nevezik el a talajművelési rendszert (pl. rögtörő vagy gyűrűs hengerezés) alakítható ki. kalászos gabona) után 3-4-szer ismételt és egy mélyebbre hatoló tárcsázással vagy ásóboronával érhető el a kellő mélységű. ismételt talajművelő munkákkal (tárcsázás. torma stb. áttelelő spenót) vetésekor simahengerezés is szükségesség válik. A talajművelési rendszerek elnevezhetők a megmunkált talaj típusa szerint is. Az utolsó porhanyítás a vetést megelőző napokra essék.• A kora tavaszi vetéső (március hó) növények talaj-előkészítése az őszi szántás degyengetését vagy sekély porbanyítását kívánja. Eszerint ismeretes a homok-. Ezeknek jellemzése az Ápolási munkák c. Ebben az esetben a művelő gépek kapcsolásával vagy a műveletek 122 . paradicsom. spárga. ezért a gyomosodás mértékétől fiiggően egyszer vagy kétszer porhanyító talajmű­ velő eszközt kell járatni.

mechanikai hatását hasznosító öntözési célok is ismeretesek.) az optimális vízellátás hatására javul a termés minősége. .és tárolhatóságcsökkentő hatású.talajművelést könnyítő előöntözés. Az öntözés a szabadjOldi zöldségtermesztésben a terméshozamok és a termésbiztonság növelésének alapfeltétele. . Ezek: . kelesztő öntözés.beiszapoló öntözés. A víz élettényező-pótlásának igénye a gyakorlati termesztésben többféle öntözési célként fogalmazható meg. A tárolásra és ipari feldolgozásra kerülő zöldségnövények (fűszerpaprika.) túlnyomórészt öntözhetetlen területen termesztjük. A műveletek számának csökkentéséhez a gyomirtó vegyszerek használata ad segítséget. szakszerű öntözéssel azonban a termésmennyiség és a minőség közötti ésszerű összhang megteremthető.frissítő öntözés. amikor műszaki berendezések segítségével különböző vízforrásokból származó öntővizet juttatunk ki a termőte­ rületre. ezer ha termőterületnek felel meg.csökkentésével igyekszünk a talajművelés költségeit mérsékelni és a művelések káros mechanikai és biológiai hatásait minimálisra szorítani. sárgarépa. Ezek mellett a víz fizikai. . . karfiol stb. A gyakorlatban e törekvés első eredményeként jelentek meg a kombinált magágy-előkészítő gépek (kombinátorok). duggatott vöröshagyma stb. A fedett területen folyó zöldséghajtatásban a természetes csapadék lényegében kikapcsolódik. 123 . fogyasztási értéke is.trágyázó öntözés. Ilyenek: . . a műveletek összekapcsolásához azonban új gépek bevezetésére van szükség. fagy elleni öntözés.talajátmosó öntözés. . ami 40-45. A hazai szántóföldi zöldségtermesztésben tapasztalható rendkívül nagy évjáratonkénti termésátlag-ingadozások oka éppen az öntözés hiányával magyarázható.párásító öntözés. Ennek ellenére a szántófóldi zöldségtermő területnek csak mintegy 45%-a helyezkedik el öntözésre berendezett területen. A vízhiánytól kevésbé szenvedő zöldségnövényeket (zöldborsó. A zöldségnövények egy részénél (paprika. paradicsom stb. a növények vízellátásának javítása végett.vízpótló öntözés.) bőséges vízellátása szárazanyag.nedvességtároló öntözés. Az öntözés legfőbb célja tehát a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása. ezért itt a növények vízellátása teljes egészben az öntözésre hárul. dinnye. Öntözés Az öntözés jelentősége és célja Öntözésnek azt az agi:otechnikai eljárást nevezzük.

a talaj víztartalékának feltöltésére tavasz kezdetén. saláta) számára talajátmosást kell végezni. jobban hasznosul a vízben oldott tápanyag. nagy adagú (100-120 mm) öntözést végeznek. a vízadag nagysága 1-2 mm. Alkalmazásakor egyenletes a tápanyageloszlás. eliszapoló hatása a kelést akadályozza. és sejtjeik víztelített állapotba kerülnek. ehhez esőszerű öntözéssel kis öntözővízadagokat (24 mm) juttatunk a növényekre (részben a talaj felszínére). illetve a nedves talaj nagy hókapacitását hasznosítjuk. Zöldséghajtatásban a nitrogén. de a nagy intenzitású öntözés a sekélyen elhelyezkedő apró magvakat el is moshatja. Az öntözővizet permetszerű elosztással a gombatermő felületre. • A párásító öntözést a levegő páratartalmával szemben különösen igényes zöldségfajoknál (pl. Késő tavaszi fagyveszély idején a 124 . ezért a vízadagot a növények növekedésével arányosan növeini kell (2040 mm). • A magvetés után kiszáradó felső talajréteg vízzel telítését kelesztő öntözésnek hívjuk. • A trágyázó öntözés fogalmán a vízben oldható fejtrágyák öntözővízzel való kijuttatását és talajba mosását értjük. A művelendő talajréteg átáztatásával (20 mm öntözővíz) optimális feltételek között (60-70%-os telítettségnél) végezhető el a nyári szántás. Szántóföldi zöldségtermesztésben .csak rögös szántás végezhető. A gyökérzóna átáztatásához szükséges vízadag nagysága 20-30 mm. Kötött. paprika) előtt alkalmazható a legsikeresebben. állandó helyre vetett növények magvetéseit csak rendkívüli esetekben (aszályos. meleg időjárás) szabad kelesztő öntözésben részesíteni. csiperkegomba) naponként végzik. Késő tavaszi szaporítású. laza talajokon végezhető. uborka) termesztése kor-napfény ben gazdag és hosszabb nappal ú hajtatási időszakban -rendszeres en végeznek frissítő öntözést.és káliumtartalmú műtrágyákkal való feltöltődés gyakran nagy sótartalomhoz vezet. A növények a levelükre jutó vizet felveszik. • Talajművelést könnyítő előöntözésre leggyakrabban a zöldségnövények kettős termesztésekor kerül sor.végezhető. Ilyenkor az öntözőberendezések kihasználatlanok. Talajátmosó öntözés főként homokos és szerves anyagban gazdag. • A nedvességtá roló öntözés időszaka a tenyészidőn kívül van. ha az elővetemény fejlődésének utolsó időszakában öntözést nem kívánt . rögösödésre hajlamos talajon . ami jó lehetőséget kínál a tároló öntözéshez. Kelesztő öntözés csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5-10 mm) • Frissítő öntözéskor a növény lankadásának megszüntetése és a levelek hőmér­ sékletének csökkentése a cél. uborka. vízigényes zöldségnövények (kukorica. Fedett területeken folyó palántaneveléskor a magvetéseket rendszeresen öntözni kell. Aszályos években . • A fagy elleni öntözésnek a fűtés nélküli fóliás hajtatásban és a szabadföldi korai termesztésben van nagy jelentősége.az öntözőberendezések korlátozott volta miatt . Szabadföldi. Sóérzékeny növény (pl. • A talaj vízhiányának megszüntetésére a tenyészidőszak folyamán végzett öntözéseket vízpótló öntözésnek nevezzük. ezért a másodnövény számára szükséges jó vetőágy sem készíthető. • A talajátmosó öntözés a talaj túlzott sótartalmának a gyökérzónából való eltávolítására szolgál. Feladata a gyökérzettel átszőtt talajréteg létesítése. Tápoldatos öntözésnek is nevezik. A zöldséghajtatásban a nagy vízfogyasztású növények (pl.amikor az őszi és a téli csapadék is elmarad .nem alkalmazzák. E módszerrel a víz nagy fajhőjét.különösen. esetleg a termesztőhely falára juttatják. A kimosáshoz nagy vízadag (150-200 mm) szükséges. utakra. Kötött talajon az öntözés talajcserepesítő.

kisüzemben öntözökannával végezhető.és magnéziumsók okozzák.keménysége. Az öntözővíz sótartalmát főként eredete határozza meg.hőfoka. Az öntözővíz tulajdonságai és forrásai Termesztési szempontból az öntözővíznek a következők a legfontosabb tulajdonságai: . Az öntözővíz szennyezettségén a vegyszerekkel való keveredést értjük. A nátriumsós vízzel való öntözés a talajt elszikesíti és terméketlenné teszi. Az öntözővíz hőfoka akkor a legjobb. . laza.és Mg-sót tartalmazó víz a lágy víz. A vegyszerekkel szennyezett öntözővizek sok kárt okozhatnak (torz növekedés. sok höt tárol. vízáteresztő talajokon kisebb. ami 8-10 mm vízadaggal érhető el. A nagy sótartalmú öntözővíz károsító hatása kötött talajokon megnő. illetve a 40 °C-nál melegebb víz gátolja. kihűlő termálvíz) a növény pusztulását okozhatja. kipusztulás). Ehhez már 1-2 mm víz kipermetezése is elegendő. illetve a tápkockákhoz való tapadását segíti. Egyes körzetekben közismerten nagy az ásott és fúrt kutak ásványisó-tartalma. gyomirtó szereket használó mezőgazdasági üzemek juttathatnak az öntözövízforrásokba. de összessó-tartalma sem haladhatja meg a 2000 mg/1 mennyiséget. . A kemény víz oldóképessége kisebb. 125 . Növényeket károsító vegyszereket a vegyi gyárak és a környező. amelynek éjszakai kisugárzásával mérsékli a levegő talaj menti rétegének lehűlését. de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van. A 45-50 °C-os öntözővíz (pl. .beöntözött talaj a napsütés hatására fólmelegszik. Fóliás termesztést végző kisüzemekben a fagyponthoz közeli hőmérséklet elérésekor a növények vízzel való permetezésének módszerét is használják.szennyezettsége. • A beiszapoló öntözést a palánták kiültetésekor alkalmazzák A talajszemeséknek a gyökerekhez. a jéggé fagyó víz pedig fagyásböjének átadásával akadályozza az erősebb fagy kialakulását a fóliasátor légterében. melegigényes zöldségfajoknál pedig 20-25 °C között van. ami öntözésre kiváló. A beiszapoló öntözés a teljes talajfelületre is kiterjedhet Ilyenkor esőztető öntözőberendezésekkel 10-15 mm-es vízadagot juttatnak ki. Nem alkalmas a víz öntözésre. ha megegyezik a zöldségfaj hőmérsékleti optimumávaL Ez hidegtűrő növényeknél 13-20 °C. A tövenkénti öntözés az ültetőgépre szerelt tartályból tömlővel. ami tetszetősségét rontja.ásványisó-tartalma. terméscsökkenés. Az ásványi sók közül a nátriumsók jelenléte (ami a tiszántúli zöldségtermesztő körzetekben gyakori) különösen káros. Ilyenkor a kiszáradt felső talajréteg átnedvesítése a cél. Melegigényes növények (paprika) ültetésekor-a talaj lehűlésének elkerülése végett -a tövenkénti beöntözés az előnyösebb. a terményeken pedig az elpárolgó víz nyomán fehér sókivátás keletkezik. A növények növekedését csak az igényüknél lényegesen (8-10 °C-kal) hidegebb. A lehűlö víz fajhöjének. Száraz talaj esetén a vízpótlás feladatát is betölti. A kevés Ca. A vízadag 1-5 dl/tő. ha szádatartalma l 00 mg/1 felett van. A víz keménységét a benne lévő kalcium. ezzel jobb eredést és begyökerezést eredményez.

Eszerint megkülönböztethető: .altalaj-. Az esőszerű öntözés vízelosztása erős szélben egyenetlen lesz. Hő foka a tenyészidő folyamán változik.különösen víztárolóba gyűjtve -jól megfelel. A l 0-50 m mélyből szivattyúval felhozott víz hideg. de egyes folyószakaszokon vegyi anyagokkal szennyezett lehet. . hőmérséklete alacsony. Ilyenkor csak víztárolóba gyűjtve. Öntözésre jó. a vízvezetés rendszere a nagy táblák kialakítását (gépi műve­ lést) nem akadályozza. egyes körzetekben azonban sótartalma nagy lehet. Házikertek és kisüzemek . Kútvíz. és a víz magától a felszínre tör. A víz hőmérséklete meleg.A városi eredetű szennyvizek zöldségnövények öntözésére egészségügyi okok miatt nem használhatók. Patak. 126 . Nitráttartalma gyakran nagy. lebülve használható öntözésre. cseppekben kerül az öntözött táblára. Fontosabb vízforrások és azok jellemzői: Folyóvíz. a természetes esőhöz hasonlóan. hogy megvalósításához tereprendezést (egyengetést) nem igényel. a mélyben összegyűlő rétegvízből táplálkoznak. Az ásott kút a talajvízből nyeri vizét. Nyári melegben a vezetékből kipermetezett víz 20-30%-a még a levegőben elpárolog. Öntözésre kiváló. ami növényi tápanyagokról lévén szó . A csőkút sekélyebben elhelyezkedő rétegvízből vagy talajvízből is nyerheti vizét.esőszerű. Öntözésre megfelel. nem szennyezett. Növényházban az automatizálás lehetősége jelent nagy előnyt. Általában lágy vizű. Elterjedését annak köszönheti. meleg. Az artézi kutak mély fúrásúak. Vízminő­ ség alapján is elkülöníthető az ásott. ezzel az öntöző­ víz mennyiségének meghatározásakor számolni kell. és üzemelése kevés kézi munkát igényel. az artézi és a csőkút vize. Öntözési módok A zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési módok csoportosításában a vízkijuttatás módját vesszük alapul. Tóvíz. .felületi. Összetételét tekintve jó.csepegtető öntözés. Lágy.tárolómedencében összegyűjtve gyakran használják. legtöbbször iszapot is tartalmaz. Ezek az előnyök háttérbe szorítják a beruházás költségességében és nagyobb energiaigényében jelentkező hátrányait. A szabadföldi zöldségtermesztésben és a zöldséghajtatásban egyaránt a legelterjedtebb módszer. A kútvíz fogalomkörébe különféle vízforrások vize sorolható. sókat és vegyszerszennyezéseket nem tartalmaz. • Esőszerű öntözéskor a csővezetékben nyomás alatt vezetett víz szórófejeken át.az öntözésben hasznos. A folyók hordalékára települő esőkutak vize általában jól használható. a házikertek öntözésére általánosan használt vízforrás. kora tavasszal hideg. Öntözésre csak a nátriumsókban és az összessó-tartalomban gazdag kútvíz nem használható. . Vegyszerekkel ritkán szennyezett.és forrásvíz. Lágy. Hőmérséklete tavasszal hideg. ritkán a káros hőmér­ sékleti értéket is elérheti. Öntözésre . Csapadékvíz. Összetétele nagyon változatos. A zöldségtermesztésben használatos öntözővizek származása változatos.

gördíthető és csévélhető változatok találhatók a gyakorlatban. A szükséges nyomás (200. . . A csővezeték-hálózat áttelepítési módszerét tekintve szétszedhető. beiszapolja.A félstabil berendezés fővezetékét (azbesztcement nyomócső) a földbe. A hozzá csatlakozó szárnyvezetékek áttelepíthetők. táblázat. műanyag) gyorskapcsolással összeszerelhető és csak kézi erővel áttelepíthető csővezeték használata . 25.Az esőszerű öntözési módon belül számos változat alakult ki.motormeghajtású . a közepes intenzitású 5-17 mm/h. A csővezeték hordozhatósága (stabilitása) alapján stabil. Az esőszerű öntözés beruházási költségei a stabilitás fokával arányosan növekednek. a nagy intenzitású 17 mm/h-nál nagyobb vízmennyiség kiszórására képes. A talajkötöttség. a fagyhatár alá fektetik le.A stabil (nem mozgatható) csőhálózatú esőztető öntözőberendezés beépítése a növényházakban általános. ködszerűen porlasztanak A szántófóldi termesztésben használt szórófejek által képzett optimális cseppnagyság 0. a leveleket töri). műanyag szórófejek apró cseppeket képeznek. táblázat). A kis intenzitású szórófej 5 mm/h. A talaj vízvezető képességét meghaladó öntözés esetén vízösszefolyás keletkezik. A durva porlasztással dolgozó szórófejekből nagy cseppekben aláhulló víz a növényeket károsítja (kimossa. A 6 m hosszú csőtagokból (alumínium.A hordozható esőztető berendezés csőhálózata teljes egészében áthelyezhető. félstabit és hordozható rendszer különböztethető meg. a porlasztás foka. A szórófej intenzitásának megválasztásakor a talaj víznyelő (vízvezető) képességéhez kell igazodni (25.600 kPa = kilopascal) hiánya esetén a szórófejekből sugár alakban is ömölhet a víz. 127 . ami eróziót és a növények károsodását (foltonkénti kipusztulását) okozza. Az összeszerelt állapotban kerekeken továbbgördülő .kézimunkaerő-hiány miatt . amelyből csatlakozók (hidránsok) emelkednek a talaj felszínére. ezért a zöldségtermesztésben nem használhatók. közepes és nagy intenzitásúak lehetnek.fém csőve­ zeték-rendszer. Az üvegházakban általánosan használt kisméretű. .5 mm átmérőjű lehet. Ez utóbbi a felcsévélés sebességének pontos állíthatóságával a vízadag kijuttatásának automatizálását is megoldja. a Talajkötöttség Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag Nehéz agyag vízáteresztő képesség és az öntözésintenzitás összejilggése Esőszerű megengedhető A talaj vízáteresztő képessége (mm/h) 33 30 22 16 14 12 öntözés intenzitása (mm/h) 20-24 12-20 9-12 7-9 6-7 5-6 Agrotechnikai hatását tekintve a szórófejeknek rendkívül fontos tulajdonsága a képzett vízcseppek nagysága. A szántófoldön használt szórófejek az időegység alatt kiszórt víz mennyisége alapján kis. valamint a motormeghajtással dobra tekercselhető műanyag vezetékrendszer a jelenleg alkalmazott legkorszerűbb esőztető öntözőberendezés.5-1.megszűnőben van.

leveleik vízhiány esetén lankadnak -. a vízadagolás automatizálható. Az égetett-agyagcsöves altalajöntözés módszerét az üvegházi termesztésben korábban már alkalmazták. Az öntözővíz a barázdákban folyik. Közülük ismertebbek: lyuggatott vezetőcső (varrott cső). csövecskéken kiszivárogva a növények mellett a talaj felszínére csepeg.amelyek egyben a növények termőhelyéül is szolgálnak . oldott sókban szegény öntözővíz használható. amelyekből a víz kapilláris méretű hézagokon. és az a nehézségi erő (gravitáció) hatására a lejtés irányába szabadon mozog. A módszer lényege. hosszúsága pedig 3 m-től (rövid vagy bolgár barázda) 50 m-ig (hosszú barázda) terjed. a külső a nyomás kiegyenlítésére és a vízelosztásra szolgál) alkalmazása. A vezetésre égetett agyagcső vagy lyuggatott műanyag cső szolgál. napjainkra azonban ott is teljesen háttérbe szorultak. A barázdák mélysége 20-25 cm. a vízvezető cső furataiba helyezett csepegtetőtestek (kapillárcső. hogy a vezeték alá széles fóliacsíkot helyeznek). lefelé pedig gravitációs úton is szivárog (ezt úgy próbálják megakadályozni. Ezeket a módszereket az öntözési időpont érzékszervi meghatározása néven foglaljuk össze. levegőtlen lesz.• Felületi öntözéskor a talaj felszínén vezetik a vizet. és a beruházás költségigénye mérsékelt. • Csepegtető (cseppenkénti) öntözés. de némelyik a szántóföldi zöldségtermesztésben is megtalálható. néhány négyzetméter nagyságú területeket . Barázdás öntözéshez a talaj felszínét talajművelő eszközökkel úgy alakítják ki. Ezek a változatok kísérteti méretekben a zöldséghajtató üzemekben. Az öntözés egyenetlensége és a módszer talajszikesítő hatása miatt a gyakorlati termesztésben ez az öntözési mód is visszaszorult. és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. szivacsbajusz. ilyenkor a növények vízben állnak. hogy a vízfelhasználás takarékos. Ha a marokba vett talaj nyomásra nem áll össze. hogy azt barázdák és bakhátak alkotják. de a talaj is mutatja időszerűségét. Az öntözés időpontja Az öntözés szükségességét legjobban a termesztett növények jelzik . elérkezett az öntözés ideje. A csöpögtetőhelyek gyakori eldugulása azonban rontja az üzembiztonságát Emiatt az eddig ismert csepegtető öntözési módszerekben csak szűrt. A zöldségtermesztés gyakorlatában két változata ismert: a barázdás (áztató) öntözés és az árasztó (bolgárágyas) öntözés. Korábban a felületi öntözési módokat a zöldségtermesztésben általánosan használták. A bolgár rendszerű kisüzemi zöldségtermesztés maradványaként ma is előfordul.elárasztják öntözővíz­ zel. Az öntözött talaj egy-egy ponton tartósan és folyamatosan kapja az öntözővizet Terjedésének kedvez. A növényeket a bakhátakra ültetik. A csepegtető öntözési módon belül számos változat alakult ki a műszaki fejlesztés folyamán. ezért az öntözések után lazító talajművelés válik szükségessé. A gyakorlatban az öntözés időpontjának meghatározására ezenkívül még számos módszer kínálkozik: 128 . a művelési határ alatt vezetik. Így a talaj az árasztás hatására eliszapolódik. hogy az öntözővizet vékony műanyag csövekben vezetik a növénysorok fölé. A csőből kiszivárgó öntözővíz a talaj kapilláris hézagaiban körkörösen. réteges fólia) és a kettős falú csővezeték (a belső a víz vezetésére. távolsága 70-80 cm. Árasztó öntözéskor a bakháttal körülvett. • Altalajöntözéshez az öntözővizet a talajban.

valamint a talaj vízpotenciáljának mérése. • Az öntözési forduló fogalmán az egymást követő öntözések közötti időtartaroot értjük. és az öntözőberendezés maximális kihasználását tűzi célul. .. így a vízellátás kiegyenlített. amikor a növény gazdaságilag hasznos termését fejleszti. A területegységre juttatott víz mennyisége megnő. Ez az érték a zöldségfajra jellemző vízigényesség ftiggvényében 50-70% között változik. esetleg kár nélkül el is hagyhatók.a kritikus időszak meghatározása. • A termesztett növényeknél az öntözés vonatkozásában kritikus időszak általában abban a fejlődési szakaszban következik be. . a kapott értékek a talaj víztartalmának ftiggvényében változnak. • A talajnak a növények számára még elfogadható. a rendszeresen mért hőmérsékleti értékeknek. A kritikus időszakban végzett öntözést Uó vízellátást) a növények nagy terméssel hálálják meg. az öntözés hatékonysága nagy lesz. Az öntözési főidény május végétől augusztus végéig tart. az öntözés üzemelési költsége csökken. amikor a talaj víztartalma erre a VK%-értékre csökkent. hogy a növényzet estig felszáradhasson. A különleges célú (beiszapoló. Öntözött zöldségtermesztésben általában 10-14 napos öntözési fordulót terveznek. A talaj víztartalma többféle módon mérhető. Az öntözés ideje akkor érkezett el. A szárítószekrényes kiszárítás módszere .lassúsága miatt . . A zöldséghajtatásban ezzel szemben a reggeli és a délelőtti órákban kell öntözni. ami a vízfogyasztást (transzspiráció) erőteljesen megnöveli. Ilyenkor már a növények lombja is maximális méretet ér el. legkisebb víztartalma a szántóföldi vízkapacitás százalékában (VK%) fejezhető ki. Ezek a módszerek az öntözőberendezések automatizált üzemelésére is lehetőséget adnak.csak kutatási módszerként alkalmazható. vagyis az öntözés szüksé-· gességét. Az öntözést tehát a tenyészidő folyamán azonos időközönként ismétlik. és hosszát napokban fejezzük ki.az öntözési forduló szerinti öntözés. burgonyánál a gumóképzés kezdetével esik egybe. Gyors műszeres mérést tesz lehetővé a talaj elektromos ellenállásának.a talaj nedvességtartalmának mérése. Ezzel a berendezések kihasználtsága növekszik. laza homoktalajon azonban a forduló rövidítése indokolt. 129 . és e szakasz tartósan me/eg időjárással esik egybe. az öntözővíz hatékonysága viszont csekély. A módszer szerint a növényfaj vízigényének (fajlagos vízfogyasztás). Az éjszakai nedves környezet ugyanis kedvez a kórokozók elszaporodásának.a számítógépes tervezés módszere. • Újabban az öntözés időpontjának meghatározására a számítógépes tervezés módszerét is kialakították. tartalékoló) öntözések azonban az öntözési idényt márciustól októberig meghosszabbítják.az esőztető öntözőberendezések teljes kihasználása végett . Műszakilag fejlett külfóldi hajtatóüzemekben már sikeresen használt módszerek.éjjel-nappal folyamatosan öntöznek. A szántóföldi zöldségtermesztésben . Ez a módszer műszaki szemléletmódot tükröz. valamint a talaj víztartalmát mutató értékeknek a beprogramozása alapján számítógép jelzi a víztartalomnak a növény számára minimális értékre csökkenését. Ebben a módszerben a talaj víztartalma az öntözések utáni 100%-os telítettség és a növényfajra meghatározott minimális érték között folyamatosan ingadozik. Csemegekukorica és bab esetében ez az időszak a virágzás kezdetével. A kritikus időszakon kívül az öntözések ritkíthatók.

Az értéket leginkább az öntözési cél. csupán tervezési és szervezési munkát igényel. A növénytermeszták már régen észrevették. hogy a növényfajokat egy-egy területen évenként váltogatva termeljék A növényváltás léte és rendszeressége alapján napjainkban a növénytermesztésben különböző rendszerek valósíthatók meg. Különlegessége abban van. Ezek a tapasztalatok késztették a növénytermesztőket arra.vetésforgó (növényváltásos termesztés). és ezzel növekszik a vízpótló öntözés normája (20-40 mm). más növényeké viszont nem változik. zöldhagyma) vízszükségletüket a téli csapadékkal feltöltött talajból tudják fedezni. ami a kötöttséggel és a szervesanyag-tartalommal növekszik. A gyökérzóna a növények növekedésével egyre lejjebb terjed. kora tavaszi zöldségfajok (pl. hogy a pillangós virágú növények javítják a talaj termőképességét. Vízpótló öntözéskor a talajt a gyökérzóna mélységéig nedvesítjük át. Az egyszeri öntözéshez felhasznált vízmennyiséget öntözési normának nevezzük. fedett területen végzett zöldséghajtatásban azonban 900 mm-re is növekedhet (pl. az utánuk vetett növény jobban fejlődik. Így a homoktalaj azonos mélységig való átnedvesítéséhez az agyagtalajon szükséges víz 70%-a is elegendő. Az idénynormát a tenyészidőszak alatt végzett öntözések együttes vízmennyisége adja. Hiánya viszont jelentős terméskiesést okozhat. Legnagyobb idénynormák a hosszú tenyészidejű. Ezek: . tehát alkalmas a növények növekedésének. Hatásában azonban megegyezik a többi agrotechnikai eljárással. A gyakorlatban az öntözési norma tág határértékek között változik. Vetésforgó. Az idénynorma értéke szántóföldi zöldségtermesztésben 20-350 mm között változhat. hónapos retek. elemei A vetésforgó különleges agrotechnikai eljárás. nagy vízigényű zöldségfajoknál adódnak. hogy megvalósításához beruházás és kézi munka nem szükséges. a növényfaj gyökeresedési mélysége és a talaj vízkapacitása határozza meg. 130 . A gyökérzóna talajának átnedvesítéséhez szükséges víz mennyiségét a talaj vízkapacitása is módosíthatja. nagyobb termést ad.Az öntözővíz mennyisége A fogalom egyrészt az egyszeri öntözéssel kiadott víz mennyiségét jelenti. üvegházi paprikahajtatásban). Azt is tapasztalták. A rövid tenyészidejű. Az idénynorma nagysága tehát az öntözési normáktól és az öntözések számától függ. hogy egyes növények termésmenynyisége ugyanazon a területen való ismételt termesztés esetén csökken. növényváltás A vetésforgó fogalma. ezért idénynormájuk minimálisra csökken. saláta. Az öntözési céltól függően az öntözési norma nagysága 1-2 mm-től (párásító öntözés) a 100-120 mm-ig (tároló öntözés) terjed. termésmennyiségének jelentős növelésére.

kitettség) és a biológiai környezet (veszélyes kártevők és gyomok előfordulása. a domborzat (lejtés. a talaj (kötöttség. ahhoz a vetésforgó tervezésekor más lényeges tervezési feladatok is kapcsolódnak.a növényfajok kiválasztása. A közgazdasági adottságok közül kiemelkedik a jövedelmezőség. Zöldséghajtási vetésforgó tervezésekor természeti adottságként kell felfogni a termesztőlétesítmények fűtési szintjét is. A közgazdasági viszonyok . humusz-. ahol a nagy arányban termesztett kevés növény (di-. kukorica) alkalmazható. • Vetésforgóban a növényeket rendszeres és szakszerű váltásban termesztik. mész. Az önmaguk után való termesztés hatására terméscsökkenést mutató növények csak vetésforgóban termeszthetők. Ez a növénytermesztési rendszer az önmaguk utáni termesztésre kevésbé érzékeny növényeknél és fokozott figyelemmel végzett vegyszeres növényvédelem esetén alkalmazható (pl. A növényfajok kiválasztásakor a természeti adottságoknak van elsődlegesen meghatározó szerepük. Bár a vetésforgó legjellemzőbb sajátossága a növényváltás. váltás nélküli termesztését értjük. • A termesztett növényfajok és területi arányuk meghatározását a gyakorlatban vetéstervnek nevezzük..a területi arányok meghatározása. A vetésforgóban termeszteni kívánt növényfajokat az üzem természeti és közgazdasági adottságainak sokoldalú ismeretében választjuk ki. A természeti viszonyok közül az éghajlat (hőmérséklet. Ezért helyesebb a vetésforgó fogalmának olyan tágabb értelmezését használni.bár csak a természeti viszonyok elemzése után vehetők számításba -napjainkban ugyancsak döntő szerepet játszanak a termesztendő növényfajok kiválasztásában. csapadék. ha egy növényt néhány évig önmaga után termesztünk és csak később váltjuk fel a területen más növényfajjal (időszakos monokultúra). zöldséghajtatási vetésforgóban). Kivételes esetekben a talajtermékenység javítására való igény (pl. amely ezeket a kapcsolódó tervezési feladatokat is magában foglalja. . 131 . Csak az ilyen termesztésre nem érzékeny növényfajoknál (pl. . napfénytartalom).és tápanyagtartalom).monokultúrás jellegű termesztés. E meghatározás szerint a vetésforgó elemei a következők: .monokultúra. az értékesítési lehetőség. a gépesíthetőség és a kézi munkaerővel való üzemi ellátottság. mert a növény számára szükséges élettényezők hiánya esetén jövedelmező termesztés nem folytatható. • Monokultúrás termesztés fogalmán egy növényfajnak hosszú időn keresztül önmaga utáni. a kórokozók elleni időbeli izolációt).a körforgás megtervezése. magtermesztésben az izolációs távolság betartásának lehetősége) egyaránt meghatározó lehet. homoktalajon zöldtrágyanövény termesztése) is érvényesül a termesztendő növények kiválasztásában. trikultúra) még váltogatva termesztés esetén sem tudja megteremteni a növényváltás számos elő­ nyét (pl.a váltási sorrend és . • Monokultúrás jellegű termesztés az erősen szakosított növénytermesztő üzemben alakul ki. Monokultúrás jellegű a termesztés akkor is. A vetésforgó fogalmán -ebben a tágabb értelmezésben -a termőterület termesztett növényfajokkal való szakszerű hasznosítási rendszerét értjük. .

A növényváltás tervezésekor e csoportok célszerű váltakoztatásáról gondoskodni kell. A növények térbeli elhelyezésének alapelve. hogy időben lekerüljön a területről. hogy a kártevők gazdanövényei az egymást követő években ne kerüljenek a szomszédos táblára se (térbeli izoláció). Eszerint gyomirtó. A gyomnövények elleni védekezésben a termesztett növényeknek az elgyomosodásra való hatását kell figyelembe venni. Gyomirtók azok a növények. amelyeknek ápolása során talajműveléssei vagy gyomirtó vegyszerekkel megtisztítjuk a területet a gyomoktóL A gyomnevelő növények gyér lomhozatot fejlesztenek.) van döntő szerepük. • A növények váltási sorrendjének meghatározására csak a vetésterv ismeretében kerülhet sor. A növényi sorrend meghatározásában a növényfajok elővetemény-értéke más szóval elővetemény-hatása képezi a kiindulási alapot. a kémiai növényvédelem költségessége miatt azonban a gyakorlati termesztés nem mondhat le a növényváltással elérhető eredményekről. A növények csak annyi idő elteltével kerülhetnek önmaguk után vagy más gazdanövények után (időbeli izoláció).a gyomnövények szaporodására való hatás. A kémiai növényvédelem tökéletesedésével a növényváltás növényvédelmi szerepe elvileg csökken. gyomnevelő és gyomosító zöldségnövények különböztethetők meg. Gyomosító növénynek azt a zöldségnövényt nevezzük. A vegyszeres gyomirtás térhódításával új.a talaj tápanyag. se térben ne kerüljenek közel egymáshoz.a talajuntság elleni védekezés. Az elővetemények talajtermékenység-javító vagy rontó hatása intenzív trágyázás után és öntözéses termesztésben kisebb. kézimunkaerő-ellátottság stb. és csak a vetéstervben meghatározott növények (valamint vetésterületi arányok) szerinti legjobb növényi sorrendet jelentheti. A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechnikai hatásukban rejlik. a növényi sorrend meghatározásában fontos tényezőként jelentkezett a tartós hatású.a talaj szervesanyag-gazdálkodására való hatás. Az elővetemény-hatás egy tenyészidőben (pl. valamint a váltási sorrendet meghatározó legfontosabb biológiai és agrotechnikai tényezők a következők: . értékesítési lehetőség. Itt azonban az üzem közgazdasági adottságainak Uövedelmezőség. . de fonálféreg-fertőzés esetén hosszabb is lehet.• A termesztésre kiválasztott növényfajok által elfoglalt területi aránynak. . Ezzel az alaptrágyázás és a talajművelő munkák optimális elvégzését teszi lehetövé. A termesztés során minden növényfaj elővetemény. amíg a kártevők és kórokozók szaporítószervei elvesztik életképességüket Ez az időtartam általában 4-6 év. . zöldborsó) vagy több éven keresztül (pl. hogy ugyanannak a kórokozónak vagy kártevőnek gazdanövényei se időben. szuperszelektív gyomirtó szerek 132 . istállótrágyázott kapás növény) is kifejtheti hatását. mégpedig az utána következő növény előveteménye. gépesítési lehetőség. A növényi sorrend összeállításának fontos alapelve. A jó előveteménytől megkívánj uk.és vízgazdálkodására való hatás. amely magvait elhullatva vagy a talajban maradt gyökérrészekből kihajtva (pl.az elővetemény tekerülésének időpontja. . A növényváltási sorrend megtervezésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe.a betegségek és a kártevők terjedésére való hatás. más szóval a növények vetésterületének meghatározásakor szintén számos adottság elemzése szükséges. Az elővetemény-értéket. . közöttük a gyomok jól fejlődnek és elszaporodnak. torma) a következő évben gyomként szerepelnek.

önmaguk után termesztett zöldségnövények többségének fokozatos terméscsökkenése tapasztalható. mikroelemhiány. A talajt jól beárnyékoló elővetemény a betakarítást követő talajművelés számára jó feltételeket teremt. A növényváltás kedvező hatása ugyanis csak költséges agrotechnikai és növényvédelmi műveletekkel helyettesíthető. Egyes növények lombtömeget (pl. mikrobiológiai károsodás. részben termésnövekedés érhető el. A talaj vízgazdálkodását befolyásolja az elővetemény talajárnyékolása. A zöldséghajtatásban a területegységre eső nagy értéktermelés monokultúrás vagy monokultúrás jellegű termesztést indokol. szerkezetromlás. Az utóhatás megszűnéséig csak a szemek ellenálló növényfaj termeszthető a vegyszerrel kezelt táblán. az általuk felhalmozott nitrogén hasznosítása céljából nitrogénigényes növény kövesse a vetésforgóban. csemegekukorica. Ezek a növények ugyanarra a területre 4-5 év múlva kerülhetnek Más zöldségfajok (pl. Ezek a növénycsoportok a vetésforgóban váltva kövessék egymást. hogy a talaj vízkészletét erősen kihasználó növények ne kövessék egymást a vetésforgóban. hogy a nitrogéngyűjtő. lecsökkenti. fonálféreg-kártétel). és a következő növény (másodvetés) kezdeti fejlődését elősegíti. öntözött viszonyok között ennek nincs jelentősége. tehát a termesztés jövedelmezősége növelhető. Az említett növényváltási elvek betartásával részben költségmegtakarítás. pillangós virágú növényeket (borsó. mások sok gyökeret (pl. továbbra is fontos alapelvnek tekinthető. A különböző gyökerezési mélységű növények váltásával jobb vízgazdálkodás érhető el. A növény a fő gyökérzóna víztartalmát erősen kihasználja. A termesztett növényeknek a talaj tápelemtartalmát kihasználó képességében rejlő jelentős különbségek korábban nagy szerepet kaptak a növényi sorrend meghatározásában. A növényváltás elveinek figyelmen kívül hagyása a növényváltásban rejlő előnyökről való lemondást jelenti. zöldtrágyanövények). A műtrágya-felhasználás napjainkra elért magas szintje azonban minimálisra csökkenti ennek jelentőségét. Az a megállapítás. A szervesanyag-felhal mozó növények jó elővetemény-hatását pedig szervesanyag-igényes növényekkel kell hasznosítani. A zöldségnövények egy csoportjánál (hagymafélék. ami a szántófóldi zöldségtermesztésben indokolatlan és észszerűtlen. A vetésforgó növényváltási sorrendjét befolyásolja az elővetemény gyökerezési mélysége is. lucerna) fejlesztenek. A több éven át ugyanazon a helyen. Öntözés nélküli termesztésben alkalmazható szabály. hogy a termesztett növények az előre megtervezett sorrendben 133 . A talajuntság jelensége a zöldségtermesztésben is közismert. bab).(triazinszármazékok) utóhatása. ami a tenyészidő végén a talajba kerül. fejes káposzta. Okára többféle magyarázat született (toxikus vegyületek felhalmozódása. meszes talajon a fejes káposzta) kevésbé érzékenyek az önmaguk utáni termesztésre. • A vetésforgó körforgásának (rotáció) fogalmával a vetésforgónak azt a sajátosságát jelölik. A növényeknek a talaj vízgazdálkodására gyakorolt hatása az öntözetlen termesztésben meghatározó. Az önmaga után termesztésre való érzékenységet a gyakorlati termesztésben talajuntságnak nevezik. A termesztett növények által talajba juttatott szerves anyagok mennyisége rendkívül változó. gyökérzöldségek) a visszahagyott lomb és gyökér tömege jelentéktelen. ezek néhány évig önmaguk után is termeszthetök a terméskiesés veszélye nélkül.

Azt az időtartamot. Kötött vetésforgó esetén mind a négy vetésforgóelem megtalálható. .középhosszú (4-10 év) és . az áttekinthetőség romlik.ebben az esetben is gondot fordítanak. A gyakorlati termesztésben a szigorú kötöttség akadályozója lehet a vetésszerkezet ésszerű változtatásának. Szervezési szempontból előnyös.hosszú (l O évnél hosszabb) vetésforgót Rövid vetésforgóban a növények gyorsan visszakerülnek ugyanarra a helyre. Az előbbi esetben egyszerű. a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásnak.szabad vetésforgó. A vetésforgó megvalósítására a táblásított szántóföldön kerül sor. Ezek: kötött. Évelő növény (pl. a vetésforgónak három változata különböztethető meg. a körforgás időtartamának nevezzük. Szabad vetésforgóban természetesen a formai elemnek tekinthető körforgás hiányzik. Hosszú vetésforgóban a területszervezési szempontból felaprózódik. Attól függően.) határainak. Kis területű vetésforgó esetében a vetésforgószakasz egy táblával lehet azonos nagyságú. A vetésforgószakasz a vetésforgó területének egységnyi része. és ezt mindaddig automatikusan ismétlik. ezért a kórokozók elleni időbeli izoláció nem jöhet létre. A szántóterület alapegysége a tábla.rugalmas és . ha az egy szakaszt alkotó táblák egy tömbben helyezkednek el (tömbösítés). A zöldségtermesztő üzemekben a rugalmas és a szabad vetésforgó-változatok megvalósítása indokolt. A növényváltásban rejlő előnyök hasznosítására azonban . esetleg más tereptárgyak (patak. A vetésforgó szerkezete A vetésforgót az üzem szántóterületén valósítják meg. amelyet legtöbbször utak.a növények évenkénti elhelyezési tervének készítésekor . hogy a tárgyalt elemek milyen mértékben érvényesülnek. A szabad vetésforgó fogalomkörébe az olyan növénytermesztési rendszer sorolható. A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el. A táblák kialakításának folyamatát lábiásításnak nevezzük.követve egymást a vetésforgó egész területén végighaladnak. és azokat változtatás nélkül. . ezek a változások azonban nem jelentik a bevezetett vetésforgó lényeges átalakítását. vetésterület. Eszerint megkülönböztetünk: . Rugalmas vetésforgóban a növényfajokat. fasor stb. 134 . Az üzemekben ezért középhosszú vetésforgók szervezésére kell törekedni. az utóbbi esetben osztott szakaszról beszélünk.rövid (2-3 év). A vetésforgó alapegységét vetésforgószakasznak nevezzük. amelyen a vetésforgó növényeinek egységnyi részét termesztik meg. amíg a vetésforgó létezik. azok vetésterületét és ennek következtében a növényváltási sorrendet is szükség szerint (egyes években vagy szakaszokon) megváltoztatják. amíg a vetésforgó valamennyi növénye végighalad az egész területen és visszatér kiindulási helyére. hosszú ideig megtartják. amelynek minden elemében (növényfaj. növényváltás) évről évre lényeges változások vannak. nagy területű vetésforgónál azonban egy vetésforgószakaszt több tábla alkot.

Ezekben a változatokban a növényfajok egy időben vagy egymást követve foglalhatják el a területet. és a terület bekapcsolódik a körforgásba. továbbá az öntözési lehetőségtől függően különböznek egymástól. 135 . a másodvetés azonban üzemmérettől függetlenül mindenhol végezhető. zöldhagyma. dinnye) tábláin. A zöldségtermesztésben a legnagyobb termelési iránybeli különbséget a termesztés színhelye idézheti elő. A zöldségtermesztésben a többes termesztésnek többféle változata alakult ki. Az egymást követő növényfajok pedig az elő-. A szántóföldi vetésforgók a termesztett növények alapján.és az utátermény (kettős termesztés esetén másodtermény) nevet kapják. Ilyen esetben megnő a területhasznosítás foka. más szóval a termelési irányt az üzem termesztési és közgazdasági adottságai határozzák meg. A zöldségtermesztő vetésforgókban a területhasznosítás foka 120-150%-ot is elérhet. Ezek alapján a zöldségtermesztésben használt vetésforgótípusok a következőkép­ pen csoportosíthatók. de néhány esetben az alávetéses termesztési mód is előfordul. szántóföldön a rozs és a somkóró zöldtrágyanövény). Helyette az új telepítésű évelő növény területe válik forgón kívüli szakasszá.és salátasorok). hajtatásban a retek és a sárgarépa. A zöldségtermesztő üzemek vetésforgói A vetésszerkezetet. ezért egy üzemen belül több vetésforgó megvalósítására is sor kerülhet. a fő. A sávos köztes termesztésben (kulisszás vetés) a szélérzékeny vagy páraigényes növények (pl. A természeti adottságok egy üzemen belül is változhatnak (berendezettség az öntözésre.). A köztes termesztés jellegzetesen kisüzemi és házikerti módszer. Az egymás utáni többes termesztésben a második növény vetésére az előző növény lekerül és e után kerül sor. A sorközi köztes termesztésben a különböző növényfajok önálló sorokat alkotva váltogatják egymást (pl. de a lassú fejlődésű növény csak a gyors fejlődésű növény betakarítása után indul rohamos fejlődésnek (pl. kukorica) vetnek. Az évelő növényt kiöregedésekor kiszántják.spárga) termesztésével lefoglalt szakasz az évelés időtartamára kikapcsolódik a körforgásból. Hazai viszonyok között biztonságos másodvetés csak öntözéssel végezhető. néhány soros sávokban magasra növő növényeket (pl. Ha a vetésforgószakaszon egy tenyészeti időszak alatt két vagy több zöldségfaj fejlődik és kerül betakarításra. Alávetéses termesztésben gyors és lassú fejlődésű növényfajokat egy időben vetnek el. ezért másodvetésnek vagy tarlónövénynek is nevezzük. Az egy időben folyó többes termesztés legismertebb módja a köztes termesztés. kettős vagy többes termesztésről beszélünk. talajtípus stb. kukoricasorban babbokrok). Így a szabadföldi (szántóföldi) zöldségtermesztés és a termesztőlétesítmények növénytermesztési rendszere (vetésforgója) lényeges eltéréseket mutat. ezért az ilyen területet forgón kívüli szakasznak nevezzük. uborka. A soron belüli köztes termesztésben a különböző növényfajok azonos sorban helyezkednek el (pl. Az adottságokból eredő rendkívül nagy különbségek a vetésforgótípusok változatosságát idézik elő. A vetésforgószakaszokon megtermelt növények száma egy-egy tenyészeti időn belül is eltérő lehet.

A területhasznosítás foka kiemelkedően nagy. korai káposztafélék. Öntözési módja a rövidbarázdás áztató és a bolgárágyas árasztó öntözés.kombinált magtermesztő vetésforgó. és a körzetre jellemző növényfajok alkotják (tájtermesztés). Fontosabb növényei a zöldborsó. Az intenzív termesztés miatt bőséges tápanyag-utánpótlásra van szükség. • Termesztőlétesítmények vetésforgói: . -bolgár rendszerű vetésforgó. de az öntözésfejlesztés hatására egyes körzetekben az öntözött kombinált szántóföldi zöldséges vetésforgók is egyre nagyobb szerepet kapnak. -kombinált szántóföldi-zöldséges vetésforgó. a betakarítás azonban többnyire kézzel történik. vízigényes zöldségnövények (étkezési paprika. .és dísznövénytermesztő vetésforgók.kombinált zöldség. saláta stb. Az agrotechnikai munkákat géppel végzik. KOMBINÁL T ZÖLDSÉGES VETÉSFORGÓ A vetésforgó területének nagyobb részét mezőgazdasági növények (búza. ezért a területhasznosítás foka nagy (120-150%-os). A zöldségnövények vetésterülete l 0-20% között mozog. Az egymás utáni kettős termesztés aránya kicsi. Öntözési módja az esőszerű öntözés. a fűszerpaprika.zöldséghajtató (és palántanevel ő) vetésforgók. ezért trágyázási rendszerét a gyakori teljes adagú istállótrágyázás és az intenzív műtrá­ gyázás jellemzi. A kombinált zöldséges vetésforgók nagyobb része öntözetlen területen helyezkedik el. Általánosan használják a köztes termesztés és az egymás utáni többes termesztés módszereit is. amely értéktermelés és talajjavítás vonatkozásában is fontos növény. A kettős termesztési módszerek közül csak a gépi művelést nem akadályozó egymás utáni termesztés (másodvetés) módszerét használja. A vetésforgóban termesztett zöldségfajok száma kevés. BOLGÁR RENDSZERŰ ZÖLDSÉGES VETÉSFORGÓ A kisüzemi zöldségtermesztés vetésforgója volt. nagy adagú istállótrágyázással érnek el. . A kettős termesztés gyakori. A tápanyag-visszapótlásra a ritkán (4-8 évenként) végzett istállótrágyázás és az évenkénti műtrágyázás a jellemző. A tartósítóipari alapanyagul szolgáló zöldségnövények többségét kombinált vetésforgóban termesztik. Gyakori növénye a lucerna is. a vöröshagyma. a területhasznosítás foka 110% alatt marad. ÖNTÖZÖTT ZÖLDSÉGES VETÉSFORGÓ Növényeit kizárólag az öntözést megháláló. a paradicsom és a sárgarépa. kukorica) foglalják le.• Szántóföldi zöldségtermelő vetésforgók: -öntözött zöldséges vetésforgó. zeller. amit rendszeres.) alkotják. napjainkban már csak kivételes esetekben alkalmazzák. Az istállótrágyát leggyakrabban az azt meghá136 . A használt ötözési módok és a köztes termesztési módszerek csak kézi erővel végzett növényápolási és betakarítási munkákat tesznek lehetővé. A bolgár rendszerű zöldséges vetésforgóban is kizárólag vízigényes zöldségnövényeket termesztenek. Az öntözés és a kettős termesztés fokozott tápanyag-kihasználással jár.

Emiatt a kétéves zöldségfajok esetében a dugvány. hogy a magtermő növények a legjobb termőképességet adó és a talajt gyommentesen hátrahagyó elővetemények után kerüljenek. Fedett területen valamennyi növényi élettényező mesterségesen szabályozható. a paradicsom. A zöldségnövények előveteményéül általában a korán tekerülő és jó talajművelési feltételeket teremtő búza szolgál. Hajtatási vetésforgókban a növényváltási sorrendet meghatározó biológiai és agrotechnikai tényezők szerepe túlnyomórészt kikapcsolódik. A magtermesztő vetésforgók összeállításakor a legfontosabb feladat az idegenbeporzó növények termesztéséhez szükséges térbeli izoláció (500-1000 m) megteremtése. A hidegtűrő zöldségfajok közül a saláta. csupán az elővetemé­ nyek tekerülési időpontjához való alkalmazkodás kap nagyobb szerepet. a melegigényes növényfajok közül pedig a paprika. ezért rendszeres talajfertőtle­ nítésre van szükség. az uborka és a magról vetett vöröshagyma is gyakori növényévé válik. a nem igényes zöldségfajokat pedig az istállótrágyázást követő második. A zöldséghajtató üzemekben a szakosított termelésre és a leggazdaságosabb termesztésre való törekvés a termesztett növények számát tovább szűkíti. így a termesztés rendszere monokultúrás jellegűvé válik. Az öntözött kombinált vetésforgónak a vízigényes étkezési paprika. A tápanyag-visszapótlásra és az öntözésre vonatkozóan a kombinált zöldséges vetésforgónál leírt ismeretek itt is alkalmazhatók. harmadik évben termesztik a területen. a karalábé és a retek. A növényi sorrend meghatározásának alapelve. A ZÖLDSÉGHAJTATÁS (ÉS A PALÁNTANEVELÉS) VETÉSFORGÓl A hajtatási vetésforgókban a nagy beruházási költséggel épülő és a klímaszabályozás költségessége miatt drágán üzemeltethető termesztőlétesítmények maximális kihasználását tűzzük célul. Amonokultúrás jellegű termesztés kedvez a kórokozók és a kártevők elszaporodásának.láló (igényes) zöldségfajok alá adják. mert a gazdaságosan hajtatható növények száma is kevés. az uborka hajtatása elterjedt. A fény. A szakaszok elhelyezésekor a fajta mechanikai keveredése és a maggal terjedő kórokozók terjedésének megakadályozása is elsődleges cél. a zöldbab. A hajtatási vetésforgókban kevés növényfaj szerepel.és melegigényes zöldségfajok hajtatását ezért a jobb feltételeket nyújtó időszakra kell időzíteni. Egyes üzemekben a szabadföldi zöldségtermesztés számára szaporítóanyagat előállító palántanevelés is helyet kap a hajtatási vetésforgóban. 137 . KOMBINÁLT ZÖLDSÉGMAGTERMESZTŐ VETÉSFORGÓ A zöldségmagtermesztő üzemekben a magtermő növények aránya 10-30% között mozog. A hőmérséklet és a fény szabályozása azonban rendkívül költséges.és magtermő növényeket sem szabad egy szakaszon belül elhelyezni. ezért a hajtatási vetésforgók összeállításakor is alkalmazkodni kell a természet adta feltételekhez.

Mind nagyobb teret hódít a káposztafélék. sőt próbátkoztak a zeller helyrevetésével is. Egyelőre kizárólag palántaneve léssel szaporítjuk a tojásgyümöl csöt és a zellert. a generatív szervvel. amelyeket régebben a mi éghajlatunk alatt csak palántaneveléssel vagy más módon lehetett szaporítani. Főleg magvetéssei szaporítjuk a sóskát. vagy a növény egy-egy kis részét (sokszor csak néhány sejtjét) helyezzük "in vitro" körűlmények közé tárolás. a zöldbabot. illetve évelő (nyugalmi állapotú) növények nevelésére (pl. illetve a különböző vegetatív szervekkel.vetést palántanevelés célj ára és .A zöldség növény ek szaporítása A szaporításról szóló fejezetben nemcsak a növények megsokszorozódásával kapcsolatos kérdéseket tárgyaljuk. A szabadföldi tömegtermesztésben kizárólag állandó helyre vetéssei szaporítjuk a zöldborsót. a kabakosoka t és a zellert szaporítjuk így. dughagyma-előállítás. A végleges helyre vetés (helybevetés) a legelterjedtebb szaporítási mód a zöldségtermesztésben. a bimbóskelt.termesztőlétesítményben. a paradicsomot. sőt a nemesítői és termesztői gyakorlatba is bevonultak a különböző mikroszapor ítási eljárások. a céklát. a csemegekukoricát és a póréhagymát. a tojásgyümölcsöt. spárgamago nc-nevelés stb. az uborkát. . a paprikát. Szaporításna k nevezzük ezért gyűjtőnéven a termesztett növények életfolyamatának újrakezdésére irányuló tevékenységét. a fejes salátát. egyöntetű érésű fajták azoknak a fajoknak a végleges helyre vetését is lehetővé tették. A káposztafélé ket. Az újabban előállított rövid tenyészidejű. MAKROSZAP ORÍT ÁSI MÓDOK • Szaporítás ivaros (generatív) szervekkel. amely lehetséges: . továbbnevelés vagy gyors megsokszorozás céljából. a mangoldot. A zöldségter mesztésben használt szaporítási módok csoportosítása Korábban itt a két legfontosabb szaporítási módról. növényi részekkel való szaporításról beszéltünk. Néhány évtizede azonban egyre több szó esik. amelynek során a nyugalomba n lévő generatív és vegetatív növényi részek életfolyamatait indítjuk meg. a pasztinákot. A palántanevelés is az egyik legrégebben használt szaporítás i módszer. a fejes salátát.). a sárgarépát. a vető­ maggal. a paprika (különösen a fűszerpaprika) és a paradicsom végleges helyre vetése a szabadföldi termesztésben. Elvétve .végleges helyre vetést.különösen házikertekben - 138 . a sütőtököt. A fejezet anyaga a mesterségesen kialakított környezet technológiai és technikai feladatainak. feltételrendszerének tárgyalása is. a brokkolit. a rebarbarát.vetést kétéves. hanem minden olyan eljárást is. a földimogyorót. a patisszont. E szaporításmódhoz tartozik a magvetés. A magvetés célja szerint megkülönböztethetünk: . a spenótot. a cukkinit. a vöröshagym át és a metélőhagymát. a dinnyéket.szabadföldön és . a petrezselym et. a spárgatököt.

tojásgyümölcs. s éppen napjainkban válik a mindennapi gyakorlat számára is elérhető szaporítási móddá. amikor különböző növényi részeket ültetünk el végleges helyükre.palántáról termesztik a metélőhagymát.hónaljrügy. . A szövettenyésztő munkával elérhető. Lényege.hajtáscsúcs (0. amelynek során lényegében nem történik szaporítás. Kiindulási alapul szolgálhatnak: .differenciáltabb növényi részek: .virágkezdemény. Különleges eljárás a szaporítás i munkákban az oltás. rebarbara. • Szaporítás ivartalan (vegetatív) szervekkel. . sőt egyes országokban a vöröshagymát és a póréhagymát is. • Szövettenyésztés. paradicsom. Ide tartozó szaporítási eljárás a burgonyagumó előcsíráztatása korai termesztés céljára vagy a gombák szaporítása micéliumok nevelésével. egy rügyből egy év alatt több millió dugványt kapjunk. . spárga. Ebbe a csoportba tartozik még a spárgamagoncok előállítása és a cikóriadugványok előnevelése hajtatásra. uborka. A kétéves. . nem pedig növényi részt. 139 .3 mm-es szövetrész). a gyökerek kialakulását auxinok segítségével érhetjük el. cékla) és egyes káposztafajok (fejes és kelkáposzta. levélkezdemény nélküli tenyészőkúp). sarjhagymáiról a fokhagymát (gerezdjei felhasználásával). Ide sorolható például a vöröshagyma esetében a dughagyma előállítását célzó vetés.hipokotil stb. . Így szaporítjuk szárgumóiról a burgonyát. hagymafélék. hogy a különböző növényi részeket izoláljuk. Az oltással a különböző betegségekre vagy kártevőkre (pl. hogy többé-kevésbé kifejlett növényi részeket használnak továbbszaporításra. Leggyakoribb módja. zeller.szár. a gyökérzöldségek (sárgarépa. a magtermesztésüket tekintve kétéves fajok első évben előállított dugványainak nevelését célzó vetés. káposztafélék. gyökérdugványairól a tormát és tőosztással a rebarbarát. hogy ellenálló növényre visszük azokat. és "in vitro" körülmények között tenyésztjük tovább. hogy pl. a sóskát. Ezt az eljárást költségessége miatt csak a hajtatásban használják. steril körülmények között. illetve évelő (nyugalmi állapotú) növények nevelését szolgáló magvetés a szaporítás különleges módja. zeller. léghagymáiról a csoportos hagymát.1 mm-nél kisebb.1-0.levéllemez. majd hajtásképletek képzésére késztethetjük.csúcsmerisztéma (0. Az izolált részeket táptalajon növényi hormonok segítségével rügyek. . bimbóskel. Az eddigi próbálkozások a következő zöldségfajoknál jártak eredménnyel: burgonya. a rebarbarát. torma.levélnyél. . pasztinák. A zöldségfajokat úgy is szaporíthatjuk. gyökérfonálféregre) érzékeny fajtákat védjük meg a károsodástól azáltal. petrezselyem. görögdinnye. MIKROSZAPORÍT ÁSI MÓDOK A mikroszaporítás a biotechnológia fejlődésével került előtérbe. hiszen egész növényt oltunk a másikra. karalábé) dugványnevelését szolgáló vetés.merisztematikus szövetek: .

Az előforduló karantén gyommag (pl. hanem az idegen kultúr.osztályozottság. II. továbbá a hulladék (törött.tisztaság. nincs gyököcskéje) csírákat.és gyommagvakat. A tisztasági vizsgálat során nemcsak a tiszta anyag részarányát állapítják meg. fokú szaporulat következik. fokú.csírázóképesség és csírázás i erély. A vetőmag tisztaságán az ép. bab) pedig Il. kizárását vonja maga után. A vetőmag-minösítésben a következő értékmérök a legfontosabbak: . illetve utólag. A felsorolt tulajdonságokat . . uborka stb. arankamag) a vetőmagtétel újratisztítását. sérült mag. amelyek meghatározzák felhasználási területeit.ezermagtömeg. a gyenge szaporodási hányadosúaknál (pl. a Cold-teszt). . környezeti igényét.és fajtaazonosságot (fajtatisztaságot) még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék alkalmával. A nemesítők által elöállított vetőmag szaporulati fok szerinti neve szuperelit. normális. amelyben a szántóföldi körülményekhez hasonló környezeti feltételeket teremtenek a csírázó vetőmagmintának. egészséges.) elit és l. fajtaazonos magvak tömegszázalékát értjük. így a vetéshez szükséges magmenynyiség meghatározásához jobban használható értéket kapunk.A vetőmag és tulajdonságai A mag ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész (szaporítóképlet). Fajtatulajdonságokon az adott fajta termesztési értékeit. fokú. törött. A megfelelő fajtatulajdonságokkal és értékmérőkkel bíró mag a vetőmag. A vizsgálatkor el kel különíteni a beteg. betegség-ellenállóságát stb. fokú vetőmagot használunk. . a szántóföldön nem fejlődhet belőlük egészséges növény.egészségi állapot. ép csíranövények darabszázalékát értjük. . a külföldről származó.laboratóriumban vizsgálják a vetőmagtételből vett szabványmintákból. A faj. A szuperelit mag szaporulata az elit.a faj. Az értékmeghatározó tulajdonságok azok a fajtatulajdonságoktól független mutatószámmal jellemezhető értékmérök. .) mennyiségét is meghatározzák. abnormális (pl. A fajtaérték alapján való minősítés az Országos Fajtaminősítő Tanács feladata. de a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Minősítő Intézete által vizsgált és jónak talált fajtákat forgalomba hozatali engedéllyel látja el.a faj. Hajtatásban legtöbbször csak elit vetőmagot használunk. Csírázóképességen a szabványban meghatározott (laboratóriumi) körülmények között megadott időn belül fejlődött. mert ezek csak látszólagos állapotot tükröznek. 140 . a tanács a legjobb hazai nemesítésű fajtákat állami elismerésben részesíti. a kész vetőmag szántóföldi kitermesztésével ellenőrzik. . amely önállóan képes új generáció létrehozására. föld stb. szabadföldi termesztésben a jó szaporodási hányadosú fajoknál (paradicsom. majd az l. amelyek a vetőmag használati értékét nagymértékben meghatározzák. vagy ha az nem lehetséges. Van olyan vizsgálati eljárás (pl.víztartalom. borsó. Néhány faj egyes fajtái bizonyos kémiai és fizikai módszerekkel vetőmagmintából is meghatározhatók.és fajtaazonosság.és fajtatisztaságot kivéve . biológiai teljesítőké­ pességét értjük.

A csírázási erély a csírázás gyorsaságának a mérőszáma. A víztartalom mérőszáma a tömegszázalék kiszámításakor a minta víztartalmát az eredeti tömeg százalékában fejezi ki.I. . illetve csomagolási mód szükséges. hogy egy vetőmagtételnek hány tömegszázaléka a vetéskor értékes rész. bár a csíráztatási próbát teljesen nem helyettesítő eljárások a különféle életképességi vizsgálatok. Az osztályozottság azt mutatja meg. Az ezermagtömeg ismerete a vetőmagmennyiség-számításhoz elengedhetetlen. egészséges csírát fejleszthet. A vetőmagtétel osztályozottsága. hogy a nagyobb magvak nagyobb teljesítményű növényegyedeket eredményeznek. kipreparált embriót pl. pl. _ tisztasági% x csírázóképesség. ehhez különleges felszerelés (expanso). Ebből a számból és az ezermagtömeg értékéből . A vetőmag használati értéke a legfontosabb mutató. ép. osztályú. Gyors. A jobb csírázási erély erőteljesebb kezdeti fejlődést és nagyobb teljesítőképességet ígér. Sok fajnál tapasztalható. 2. 141 .a vetőmag értékesítésekor a légszáraz állapotra (12-14% víztartalom) visszaszámolva számolnak el. A használati érték (Hé) kiszámítása: . A vetőmag víztartalmának ismerete két ok miatt is fontos: .5-trifenil-tetrazolium-klorid-oldatba helyezik. Ez az élő (lélegző) részeken pirosra színeződik. Más eljárások is ismeretesek a csírázókképesség meghatározására.II. termésmennyisége kiegyenlítettebb.ismerve az l ha-ra előírt csíraszámot . amelyek során az előáztatott. amely tehát normális. kalibráltsága ezért különösen ott fontos. A legtöbb faj azonos méretű magból kelt növényegyedeinek fejlődési ideje.meghatározható a szükséges vetőmagmennyiség.raktározásra ugyancsak légszáraz állapotban kerülhet sor. Ezt a mutatót az újabb szabványok a vetőmagtétel minősítésekor nem használják. a csírázóképesség-vizsgálat határnapjánál rövidebb idő alatt (az erély napjáig) kifejlődött csírák darabszázaléka.forgalomba csak külön engedéllyel hozható. egymenetes betakarítás esetén). ahol követelmény az egyszerre érés (pl. s így jelzi a csírázóképesség elvi lehetőségét. A használati érték azt mutatja meg. . Egy évnél hosszabb ideig csak a légszáraz állapotnál is kevesebb vizet tartalmazó vetőmagtétel tárolható.3. hogy a vetőmagtétel hány tömegszázaléka esik a megadott határértékek (vetőmagátmérő vagy ezermagtömeg) közé. Az egészségi állapot rögzítésére legtöbbször növényvédelmi vizsgálati módszerek szükségesek. a C0 2-termelés vagy az elektromos vezetőképesség mérése alapján. Az ezermagtömeget grammban fejezzük ki. % R e100 · A forgalomba kerülő vetőmagot értékmérő tulajdonságai alapján a következő minőségi osztályokba soroljuk . illetve . mert a vetéskor szükséges tényleges magmennyiség kiszámításátteszi lehetövé. osztályú. a vegetatív részükért termesztett fajok hajtatásában vagy szabad földön.

drazsírozás. . 142 .a magvak felragasztása papírlapra vagy műanyag szalagra. hanem a vegetatív szaporítóképleteket is kezelik. A hőkezelés folyamán a hőmérséklet és a vízelvonás (szárítás) hatására biológiai változások játszódnak le a magban. Keverésre csak a maggal azonos sűrűségű anyagot lehet használni. . . amíg a gyököcske megjelenik (1-2 nap). a paradicsomé 25-30-szoros lesz).az apró magvak keverése. A legfontosabb vetés előtti magkezelési módszerek: . . és csírázási tulajdonságai nem változnak lényegesen. Az így kezelt magot azonnal vetni kell. Gépi vetés esetén legfeljebb a maghéj fölrepedését kell megvárni. Jól bevált keverőanyag a fűrészpor.és melegigényes fajok előcsíráztatásának van jelentősége. amelynek során a már kialakult magszárkezdemények visszafejlődnek a 2-8 hétig 35-40 °C-on tartott dughagymákban. a dara. .kémiai stimulálás.vagy gamma-sugarakkal. a hónapos reteké 3-4 szeres.a szemenkénti vetőgépek térhódítása előtt . részben az egyenletes vetés és kelés elősegítésére különböző kezelésekben részesítik. hogy a magot langyos vízben duzzasztják (4-12 óráig). s a vetőágy kellőképpen nyirkos és meleg legyen. részben a kemény héjú magvak vízfelvételét teszi lehetővé vagy könnyíti meg (ez utóbbira a zöldségnövények esetében nincs szükség). de legjobb az éppen vetett zöldségfaj már csírázóképtelen vetőmagja.Vetés előtti magkezelési eljárások A vetőmagot részben a növény késóbbi fejlődésének serkentésére. a kabakosokon javul a nővirágok aránya). illetve kémiai anyagokkal való kezelése a zöldségtermesztésben még kezdeti szakaszban van. A magvak UV. víz.csávázás. tablettázás. besugárzás. . előcsíráztatás (duzzasztás). A magvak nagyság szerinti osztályozását az előzőekben értékeltük. sárgarépa) könnyebb szemenkénti vetését segíti elő. hogy ne rétegezőrljék a vetőgépben. mint a vegetatív szaporítóanyag kezelési eljárása.különféle anyagok hozzákeverésével segítették elő. amelytől gömbölyű lesz. Lényege. Itt említhető meg a dughagyma hőkezelése is.méret szerinti osztályozás. . s ezáltal javulhat a (friss vagy rosszul beérett) mag csírázóképessége. a paprikáé 9-12-szeres. A drazsírozás (pillírozás) során az apró magvakat olyan anyaggal vonják be. részletesebben az egyes fajoknál tárgyaljuk A magvak koptatása részben a szőrös vagy kis kapaszkodókkal borított magvak (paradicsom. de alakjánál fogva viszonylag egyszerűbb adagolóelemű géppel is szemenként vethető. Az újabb precíziós vetőgépek már nem igénylik a drazsírozást. hogy a gyököcske ne sérüljön. .hőkezelés.inkrusztálás. majd hőigényének megfelelő hőmérsékletű helyen nyirkosan tartva megvárják. kedvezőbben alakulhat a növény későbbi fejlődése (pl. Az aprómagvak egyenletes vetését . Az előcsíráztatás célja a tenyészidő rövidítése és a kelési százalék javítása. Az így előkészített vetőmag ezermagtömege az eredeti többszörösére nő (pl. Elsősorban a hosszú csírázási idejű. vigyázva.a magvak koptatása. Sokszor nemcsak a vetőmagot. a szárított répaszelet.

amelyik magas. az egy növényre jutó termés és még inkább a minőség azonban egyre nagyobb mértékben csökken. hogy nem nő lényegesen az ezermagtömeg (max. növényvédő szerrel átitatott. A tőelrendezés lehet szabálytalan (pl. kalappapírra ragasztják. A tenyészterület csökkenése a generatív részükért termesztett növények termésének koraiságát fokozza. A magvak felragasztása papírlapra vagy műanyag szalagra (vetőszalag) az előzőekben említett okok miatt egyre kisebb jelentőségű. Az állománysűrűség azt mutatja meg. szórt vetés). tehát az egy növény rendelkezésére álló területet. A tenyészterülettel kapcsolatosan jó tudni néhány általánosítható összefüggést. Az ideális tenyészterületet tehát a gazdaságossági optimum határozza meg. A hónapos retek házikerti. A gépi művelés segítségére .a sorok szalagos vagy művelőutas elrendezésben követik egymást. ágyas művelési rendszer alkalmazása. A vetőmagvak inkrusztálásakor a mag felületét egészen vékony. 10-15%-kal). és a traktor hasa alatt nem fér el (pl. az élénk szín feltűnőbbé teszi a magot. olyan bevonóanyag. a sima felület megkönnyíti a szemenkénti vetést. Azonos tenyészterületen belül a sor. Az újabb megoldások (pl.megnő a csírázási idő. Művelőutas sorelrendezésre olyan növényállomány esetében kerül sor. hogy egységnyi területen (m 2 .A drazsírozással . A tőelrendezés a sor vagy sorok. a soros egyenletes sorelrendezésű vagy ikersoros. egymáshoz viszonyított arányát jelenti. illetve a tövek távolságát. rokon fogalom a térállással. 2. s romlik a csírázási százalék. színes bevonattal látják el. bár egyre kisebb mértékben növelhető.és tőtávolság szorzatát (cm 2 vagy m2). hideghajtásakor a magvakat télen ún. 3. Itt említhető meg. majd a vetés idején ezeket a lapokat a talajra terítik és betakarják magtakaró földdel. Ezt a szabályt különösen hajtatásban és a szabadföldi korai termesztésben kell szem előtt tartani. Az állománysűrűség növelésével a területegységre vetített termés viszonylag sokáig.de sokszor más meggondolásból is . l. illetve az ültetés előtt meg kell határozni a növények tenyészterületét. ha) hány növény (tő. egyes technológiák esetében célravezető vezetőbarázdás. magtermő tábla). amely a felszívott víz hatására rövid idő alatt kettéreped) részben kiküszöbölik a drazsírozás csírabántó hatását. ilyenkor a munkagép művelési szélességétől függő távolságonként (8-20 m) közlekedőutat hagynak ki.a művelést végző traktor kereke számára. Szalagos elrendezésben azonos sorszámonként (3-5 sor) kihagynak egy sort vagy még nagyobb területet . hogy az előzőkben jellemzett sorelrendezés a síkművelésre jellemző.és tőtávolság viszonylag tág határok 143 . amelyek pontos körülhatárolása megkönnyíti az eligazodást. amely a szalagos sorelrendezés egyik változata. Tenyészterületnek nevezzük a sor.bármilyen tökéletes recept szerint végzik is . a traktor kereke azonban az ágyás sorainál 10-15 cm-rel Ilttllyebb barázdában halad. négyzetes vagy soros (lényegében téglalap alakú). fészek. nem gátolja a víz felvételét és a csírázóképességet. így könnyebb az egyenletes vetés ellenőrzése. Az új eljárás előnye. mag) van. A tenyészterülettel kapcsolattal több kifejezést is használunk. a vegetatív részükért termesztettekét egy bizonyos határ után rontja. Tenyészterület A magvetés.

majd ültethető a burgonyagumó. a csemegekukorica magját. Ez a felismerés a munkák gépesíthetőségét könnyíti meg. amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül. a hagyma. a dinnye. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen. t) A tél alá vetés időszaka a november vége. ha a talaj már annyira lehűlt. A csírázáshoz szükséges talajhőmérséklet. a kínai kel. A vetéssei kapcsolatosan elmondható általános tudnivalók nagy része azonban a palántanevelési célú vetésekre is érvényesek. Augusztus a másodvetések. b) Március közepén 5-8 °C-os talaj ba vethető a cékla. g) Téli vetés: az ország déli részén -pl. az utolsó tavaszi és az első őszi fagyok várható időpontja és valószínűsége. magját. amint a talajra rá lehet menni.június-júliu sban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab. amikor azt a friss vagy a feldolgozóipari piac nem igényli. A magvetés legfontosabb mozzanatai a helyes vetési idő. pl. végleges helyre vetéssei szaporítjuk. c) Áprilisban. december eleje. hogy a mag megduzzad. A talaj szerkezete elsősorban kora tavasszal módosíthatja a vetésidőt. az áttelelő hagyma stb. csemegekukorica.között változtatható anélkül. a feldolgozóipar kapacitásának folyamatos kielégítése a vetések tervszerű időzítését követelik meg. némelyik kifejtőborsó-fajta. -magját. A piac igénye . Az időjárási viszonyok nagymértékben meghatározói a vetés időpontjának. a paradicsom. a káposztafélék. vetjük a paprika. a hamarabb melegedő laza homoktalajokon korábban s a magvak kiszáradása elleni védekezésül kissé mélyebbre vetünk. Állandó helyre vetés A zöldségnövényeket leggyakrabban állandó. A VETÉS IDÖPONTJA A szabadföldi magvetés időpontját a talaj szerkezete. de nem kel ki.és hómentes januári napokon vetik a korai borsót 144 . A tél alá vetés akkor sikeres. a további borsószakaszok. fedett területen a nappaJok hossza és a megvilágítás erőssége mind olyan időjárási adottságok. valamint a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát. a fejes saláta stb. vetési időszaka. az időjárási viszonyok és a piac igénye határozzák meg. Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben: a) Március elején. hiszen hiába állítunk elő árut olyan időszakra. ilyenkor vethető a petrezselyem. illetve mesterséges pótlásuk gazdaságossági megfontolás kérdése.a legfontosabb vetésidőpont-megha­ tározó. hogy ezzel a termés mennyisége vagy minősége megváltozna. a megfelelő vetésrnélység és a vetés módjának jó megválasztása.a petrezselyen. c) Ősszel (szeptember-októberben) vetjük az áttelelő spenót. A hazai és a külföldi piaci igények. a talaj nedvességtartalmának alakulása. d) Nyáron. az uborka.az előzőeken túlmenően . vetjük a hidegtűrő zöldségfajok . pl. Villány környékén -fagy. az őszi spenót. amikor a talaj 10-12 °C-ra melegszik fel. a kifejtőborsó-fajták stb. utolsó szakaszainak elvetésére. a sárgarépa-. uborka stb.

a borsó és a bab magját 5-7 cm mélyre helyezzük. a nagyüzemekben a hajtatásban (pl. a sárgarépa magját 1. . jelentősége nagyon !ácsi. a zellert csak a talaj felszínére vetjük és falappal lelapogatjuk. c) a talaj szerkezete és nedvességtartalma.A tél alá vetés és a téli vetés fordul elő. b) a csírázás időtartama. . hónapos retek) és a palántanevelésben fordul elő. egyenetlensége miatt. csak kis üzemekben A VETÉS MÉLYSÉGE A vetés mélységét meghatározza: a) a vetőmag mérete.Gépi vetéskor egyenletesebb a mag elosztása és a vetés mélysége. 50. ma már a palántanevelésben is egyre inkább háttérbe szorul. A magvak talajfelületi elhelyezése alapján megkülönböztethetü nk szórt.A szórt vetés.Kézzel ma már csak a kisüzemekben vetnek. ezért kissé mélyebbre vetünk. . . soros és négyzetes. pl. ezáltal a drága vetőmag költségében jelentős megtakarítás érhető el.A soros vetésben az egyes és ikersoros elrendezésen belül is terjed a sávos 145 .5-2 cm. ábra SPC--8 vetögép (fotó: SUTARSKIKONRÁ~ A MAGVETÉS MÓDJAI A vetésre használt eszköz alapján megkülönböztetünk kézi és gépi vetést. illetve fészkes vetést. ezért homokos területen mélyebbre vetünk. hosszabb csírázás i idő alatt a talaj felső rétege többször is kiszáradhat.

az erős napsütéstől. amely abból ered. A palántanevelés hátrányai: a) A tűzdeléskor. hanem 4-6 cm széles sávban helyezik el a magokat. a palántanevelésben is elsőrendű fontosságú a jó talaj. mert amíg a hónapos retek szedésre érett lesz. 146 . mert a szemenként vető gépek ezt megoldották. ma már nem számottevő.A sorjelző növény . illetve a talaj előkészítése során bekevert műtrágyák hatóanyagának típusától függ. . A talaj tápanyaggal való feltöltése. csemegekukorica) védi a főnövényt (pl. hajtatásban sárparépát és hónapos retket. hanem a termesztés idején szokásosnál rendszerint védettebb helyre és lényegesen sűrűbben vetjük el. A fóldkeverék összeállításától.amelynek magját a főnövény magjához keverjük .Kevert vetéskor egyidejűleg két növény magját vetjük ugyanarra a területre. a kulisszás és a sorjelző vetés. ami a korszerű palántanevelő telepeken előzetes talajvizsgálati eredményekre épül. hogy palántaneveléskor kevesebb vetőmag kell. ha egy lágy szárú növény magját nem a végleges helyére. Különleges vetési mód a kevert.hamarabb kikel. vegyszerezéssel). hogy a palántanevelés során kell-e még tápoldatoznunk. és nagyobb páratartalmú levegőt teremt számára. amelyik a sátrak felállítása előtt volt a területen. szolgál a talaj szerkezetének javítására. felszedéskor és ültetéskor kézbe vett növényeket betegségekkel (főleg vírusokkal) fertőzhetjük b) A palántanevelés nagyon költséges. így területmegtakarítás érhető el. Ez azért lehetséges. b) Előbbre hozható a szedéskezdet c) Lehetővé válik a kettős termesztés. A talaj-előkészítés célja hármas: l.vetés. pl. d) A legfontosabb előnye a költségmegtakarítás.vagy hónaposretek-magot használnak. Az évente bedolgozott 10-15 kg/m 2 érett istállótrágyán és egyéb humusztartalmú anyagokon kívül perlit. e) Az a korábban emlegetett előny. Kulisszás vetésben a kulisszának használt nagy növésű növény (pl. A palántanevelés előnyei: a) Palántaneveléskor kedvező klímát tudunk teremteni a fiatal növények számára. de a fóliás létesítményekben gyakran azt a talajt használjuk. uborkát) a széltől. hogy a növények a kezdeti szakaszban kisebb helyet foglalnak el. műanyag hab stb. Bárhonnan származzon is a termesztőközeg. T ALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS A PALÁNTANEVELÉSHEZ Mint ahogy később a termesztésben. A termesztőlétesítményekben legtöbbször mesterséges talajkeverékeken folyik a palántanevelés. A különleges vetési módokat ma már többnyire csak a kisüzemek alkalmazzák A palántanevelés Palántanevelésről akkor beszélünk. Sorjelzőnek legtöbbször fejessaláta. . és így elkezdhető a növényápoló talajművelés. amelynél a vetőgép csoroszlyái nem egy sorban. a sárgarépának kicsi a térigénye. a legfontosabb előkészítő munkánk egyike a talajfertőtlenítés (gő­ zöléssel.

b) szaporítóládába vagy c) földlabdába.középkorai -kései • = Ill. tápanyag) szintje és a palántanevelés módja határozza meg. . 5.0-2. A palántanevelés időtartamát elsősorban a faj (a fajta).III. b) az eszköz alapján kézzel. 15-25. III.5 2. folytatódhassék. 16-25. illetve növények fejlődése azonnal megindulhasson. A vető-. hogy a magvak.0-12. 147 .0 8. 6-15. előcsíráztatott A megadott idő A termesztés pontos időzítése ma egyre sürgetőbb feladat.legkorábbi -korai . A talaj-előkészítés gépi eszközei már nagyon sokfélék. Ill. 5. tápkocka. III.5-2.legkorábbi -korai . IV. 25. 6száraz magra vonatkozik. amely nagyon változatos lehet (gyepkocka. a fölnevelhető palánta mennyiségét éppen a vetésidő szabja meg (26. A talaj feltöltése vízzel.0 12.0-15. MAGVETÉS A PALÁNTANEVELÉSHEZ A szaporítóanyag vetés előtti kezelése megegyezik a szabadföldi vetésnél ismertetettel.010. illetve ültetőágy kialakítása. Ill. hő. • A magvetés helye szerint vethetünk: a) a termesztőlétesítmény talajába.-IV. 5.0-10.középkorai -kései Paprika .0maggal 3-4 nappal később vethető 300-400 400-500 500-600 600-800 560-650 650-800 800-950 950800-1200 1200-1500 1500- -korai . • A vetés módja többféleképpen is felosztható: a) magvak eloszlása szerint szórva. táblázat).0 2. III.0 20.0-8. víz. Ill.-IV. cserép). 26. 26. IV. táblázat A felnevelhető palántamennyiség a Faj Paradicsom .5-3.középkorai -kései Fűszerpaprika vetésidő filggvényében Vetésidő* Vetőmag {g/m2) Felnevelhető palánta (db/m 2) II.0 6. hogy a növény minél kevésbé legyen kitéve a kiszámíthatatlan tényezőknek A magvetés időpontjának helyes megválasztása az időzítés legfontosabb eleme. illetve géppel. négyzetesen.0 3. a környezeti tényezők (fény. A vetés időpontját az ültetés tervezett időpontja és a palántanevelés időtartama határozza meg. 265-15. III.0 10. sorba. 26. s ehhez szigorúan rögzíteni kell a teljes technológiát. Más oldalról vizsgálva pedig pl.0 15. kis konténer. 6- 1. és sok közülük a kisüzemek számára is hozzáférhető.2. 16-25.0-20.0-4. 3.

szabadföldbe ültethető növények palántáit tűzdeljük. ez azonban előbb-utóbb a palánták megnyúlásához vezet. ami segíti az ültetés utáni eredést. • A tűzdeléses palántanevelés a növény és a termesztő számára is szükséges rossz. aki a növényt még egyszer átülteti (palántaágyba. a kétszeri tűzdelés ma már kisüzemben sem kifizetődő. c) sűrű vetés (2000-5000 db/m 2). esetleg tápkockába). . pl. Ilyen sűrűn csak a tűzdelésre szánt magvakat vetjük. a palántaágy talajába és fóldlabdába. A tűzdelés nélküli palántanevelés történhet szaporítóládában.A palántaágy talajába csak a jól gyökeresedő. hogy a tűzdelés jelentősége az olcsóbb termesztőlé­ tesítmények és az energiatakarékos fűtési megoldások terjedésével egyre csökken. b) Tűzdeléssei egyenletesebb növényállomány alakítható ki. Összegezve megállapítható. általában a vetés után 2-4 héttel. A tűzdelés hátrányai: a) Nagyon nagy a kézimunka-igénye. a szabadföldi tömegtermesztés számára nevelt palánta sűrűsége. c) Egyes fajok (pl. mert gyökérsérülésre érzékenyek.Szaporítóládába csak az tűzdel. a szabadföldi korai termesztéshez. kabakosok. A növény. hogy a növényeket a palántanevelés időtartama alatt átültetjük-e. A növénynek az a jó. minél hamarabb tűzdeljük. szabadföldi palántaágyban a tömegtermesztés számára vagy földlabdába vetve nevelünk így palántát. illetve a ráfordítások értéke alapján kell kialakítani a gazdaságossági optimumot.A földlabdába tűzdelés ma a legáltalánosabb. c) Tűzdelés után a növények bojtosabb gyökérzetet fejlesztenek. mert előnyei ellenére sok minden szól ellene is. b) normál sűrűségű vetés (800-1500 db/m 2). mert könynyebben elviseli a gyökérsérülést A termesztő természetesen szeretné a palántákat minél tovább a kisebb helyen tartani. beszélhetünk: . de szerepét még hosszú ideig megtartja. (a növény élete első időszakát a későbbihez viszonyítva 5-15%-nyi területen tölti). ha földlabdába vetettük. kínai kel) nem tűrik a tűzdelést. Az így előállított palántát szálas vagy sima palántának is nevezik.tűzdeléses palántanevelésrőL • A palántanevelés legrégebbi és még ma is legelterjedtebb formája a tűzdelés nélküli palántanevelés.és fűtőanyag-megtakarítás. cserépbe. kivéve. A tűzdelés végezhető: szaporítóládába. a korai szabadföldi paradicsomot. A tűzdelés előnyei: a) Hely. mert az így előállítható szép növény a tápkocka további előnyeit is kamatoztatja. b) Terjeszti a betegséget.tűzdelés nélküli és . Tűzdelni legfeljebb egyszer szoktunk. PALÁNTANEVELÉSI MÓDOK Aszerint. a termesztőlétesítmény talaján vagy földlabdában. .• A magvetés sűrűsége szerint lehet: a) ritka vetés (400-700 db/m 2). A tűzdelés ideje a növény szikleveles vagy két lombleveles kora. . Helyette inkább nagyobb távolságra rakjuk szét a tápkockába vagy 148 . vagy így viszi az értékesítés helyére.

a lényegesen nagyobb helyigényű szállítás és az ültetés gépesítésével jelentkezo nehézségek miatt. a fűtőenergia-felhaszná­ lásban és az ápolási munkákban. Ezen belül . A tűzdelési távolság 5-10 cm. d) Könnyebben tartható a szabályos ültetési mélység. ha még időben vagyunk és helyünk is van. b) A tápkockák méretének megválasztása. munkabér). 5-7 cm-re a paradicsoroot és a paprikát. BALÁZS SÁNDOR) A fóldlabdás palántanevelés hátránya. a növények palántanevelés alatti szétrakása lehetoséget teremt a hosszú ideig tartó palántanevelésre. A fóldlabdás palántanevelés létjogosultságát mindig gazdaságossági elemzéssei kell eldönteni. A TÁPKOCKÁS (FÖLDLABDÁS)PALÁNTANEYELÉS A fóldlabdás palántanevelés előnyei: a) Kiültetéskor a gyökér ép marad. Korai hajtatásban gazdaságos lehet az egyszer tápkockába tűzdelt növényt cserépbe ültetni.a cserépbe tűzdelt állományt. különösen a tápkockagyártás (gép. Általában 4-5 cm-re tűzdeljük a fejes salátát és a káposztaféléket. fóldkeverék. tűzdelhetünk a nagyobb távolságra. hogy nagyon megnöveli a palánta-eloállítás költségét. Hajtatásban és váz nélküli fóliás termesztésben szinte kivétel nélkül 149 . ábra Tűzdelés tápkockába (fotó : ifj. SI. amely hajtatásban jelentős csökkentést jelent a helyfoglalásban. a növény méretétől és attól függően. hogy mennyi idő van még az ültetésig. c) A földlabda összetétele indító trágyául is szolgál.

Egy köbméter földkeverékből -a kockák méretétől fúggően -2-11 ezer tápkocka készülhet (27.karfiol. 27. . nehezen szabályozható szerkezetű és tápanyagtartalmú.így állítják elő a palántaanyagot. s a maggal is bevetett kész anyagot emberi kéz érintése nélkül teszik a palántanevelő ágy talajára. Egy köbméter földkeverékből Tápkocka mérete (cm) 4 4. fejes káposzta 5-6 cm. karalábé 4-5 cm.uborka. kabakosok. de a korai szabadföldi termesztésben is eléggé általános a használata. A gyepkockát gyomirtó vegyszerektől mentes területen nőtt.5 x5 x6 x 7 x 8 Korai hajtatáshoz még nagyobb. kínai kel) palántái csak földiabdában nevelhetők. • A tápkockás palántanevelés ma a leggyakrabban használt földlabdás palántanevelési módszer. a fóliát azonban az esetlegesen túladagolt öntözővíz elvezetésére ki kell lyuggatni. -paprika 6-7 cm.2 600. A legyökeresedés megakadályozására és a már említett előnyök miatt a nevelési idő felénél a kockákat nagyobb távolságra rakják át. A kész tápkockát célszerű fóliára rakni. Néhány faj (pl. a paprikát) pedig tápkockába tűzdelik. -dinnye. A tápkockák mérete a fajtól. A tápkocka olcsóbb és géppel állítható elő. Ma már kevés helyen találkozunk vele. mert nagy helyigényű. A különböző kézi és lábbal üzemeltethető eszközök inkább a háztáji üzemekben használatosak.5 5 6 7 8 száma (db) 10 8 6 4 2 l 000-11 500. szabad földre sokszor pedig kisebb átmérőjű tápkockák is használhatók. táblázat). . a tálcás. paradicsom 6-8 cm. önjárók. a cserepes és a kiskonténeres nevelési mód.4 200.2 OOO OOO OOO 500 700 OOO előállítható tápkockák száma x4 x 4. a talaj felső rétegét jól átszőtt természetes. A legújabb gépek egyszerre két szalagon készítik a tápkockákat. s különböző mértékben automatizált tápkockagyártó gépeket használják. A földlabdás palántanevelésen belül ismert a gyepkockás. a hosszabb palántanevelési idejű növényeket (pl. tök 7-9 cm. A tápkockába vetést ma még sok helyen kézzel végzik. s erősen gyomosító ló ldlabdaváltozat.fejes saláta. főleg a "dinynyések" használták nagy előszeretettel. • A gyepkockás palántanevelés régebben általánosan elterjedt volt. nehezen gépesíthető. hogy a növény ne gyökeresedjék le. táblázat. a palántanevelő értékétől és a belőlük fejlődő növény értéktermelésétől is fúggően a következők szerint alakulhat: . 150 . a nagyüzemek vagy az árupalánta-nevelésre szakosodott termelők a nagy teljesítményű. néha (180-200 kg/ha magmennyiséggel) mesterségesen telepített gyepfelületből vágták. a palántanevelés lehetséges időtartalmától.9 500.7 OOO. és a gyepes felületével lefelé rakták a palántanevelő ágyba. a tápkockás.

Itt a 20 mm átmérőjű és 30-130 mm mélységű lyukak között 28. A növények kelésig az egyébként optimálisnál 7 °C-kal melegebbet kívánnak. Nagyüzemekben a cseréptöltés gépesíthető. s így egészen új felhasználási területek nyílhatnak meg számukra. A lomblevelek megjelenéséig pedig 7 °Ckal alacsonyabb hőmérséklettel akadályozható meg a palánták megnyúlása. A magvetéstől a kelésig a két legfontosabb teendő a talaj hőmérsékletének és nedvességtartalmának előírt szinten tartása. Lényege. Teljesítménye 500-1000 db/perc. Az utóbbi anyagának összeállításakor ügyelni kell. A PALÁNTÁK ÁPOLÁSI MUNKÁI Palántaneveléskor is a növények környezeti igényének minél tökéletesebb kielégítése. A CUL TOPLANT-rendszerhez hasonló más módszerek is ismeretesek (pl. vagy ültetésre kész állapotban vehetik át az anyagot. hanem a gép a lyukakba préseli azt. • A kiskonténeres palántanevelésben a különböző. A cserepes palántanevelés nagy előnye.• A tálcás palántanevelés újabban rohamosan terjed. mert szinte minden mozzanata teljesen automatizálható. amely megadja az éjszaka és nappal (napos. az időszak végén a palánták edzése és ültetésre való előkészítése a legfontosabb feladat. vagy a már kikeit növénykékkel. A kisméretű. CULTOPLANT-rendszert. hogy a növények egy kb. Kisüzemekben nem érdemes beszerezni tápkockagyártót.és vendéglátóiparban széles körben használt olcsó műanyag poharak jöhetnek számításba. SUPER SEEDLING). majd a későbbi szállításuk is teljesen gépesíthető. tőzegből vagy papírból készülnek. henger alakú mélyedésbe kerülnek. talajkeverék stb. Ma már a legtöbb zöldségfaj palántanevelésének meghatározták a pontos hőmérsékleti programját. Elterjedtségük az előzőkénél kisebb. illetve 32 mm távolság van. Afényellátás szabályozására kevesebb a lehetőség. A keléstől az edzésig továbbra is a hőmérséklet szabályozása a legfontosabb teendő. mert töltésük és kezelésük is nehézkesebb. s veti be maggal. A cserepek ma már nem égetett anyagból. helyette az élelmiszer. illetve 151 . műanyag szemcsék.18-0.ha műanyagból vannak . A mélyedések többnyire nincsenek szorosan egymás mellett. hanem műanyagból. bár a pótmegvilágítás. kőgyapot. illetve borús időben) a talajban és a légtérben tartandó hőmérsékleti értékeket. de teljesen átgyökeresedett táphengerrel a növények jól ültethetők a szokásos palántaültető géppel is. Az így előállított földlabdás palánták a nagy teljesítmény. s ezekben a lyukakba helyezi a cigarettatöltőhöz hasonló gép a papírba sodort termesztőközeget.) töltik meg. paradicsom és paprika palántáit nevelik. a kis helyigény és a kis anyagfelhasználás következtében lényegesen olcsóbbak lehetnek a hagyományos módon előállítottaknál. különböző átmérőjű (18-60 mm). nehogy bomlásukkor pentozánhatás lépjen fel. A tálcák átrakása.25 m 2 nagyságú műanyag tálcába préselt. 0.szétrakáskor a közegük nem szárad ki olyan könnyen. A palántanevelő üzemek vagy így. 5-10 cm átmérőjű műanyag zsákocskában végzett palántanevelést értjük. • A cserepes palántanevelés a földlabdás eljárások közül a legdrágább. a gyomirtási és növényvédelmi munkák elvégzése. Ez a fényellátottsággal összhangban oldható meg jól. Cserépben többnyire a hajtatott uborka. hogy nagyobb méretű (10-14 cm) cserepek is használhatók. Kifejezetten árupalánta-nevelő telepek részére fejlesztették ki az ún. s . s ebbe vetik. ezekben nem papírhenger tartja össze a keveréket. A tálcákat a legjobb szerkezetű és tápanyag-összetételű közeggel (tőzeg. de hosszú idejű palántaneveléshez a legelterjedtebb. illetve ültetik a növényeket.

Az árnyékolás különösen tűzdelés után lehet hasznos.5-2 g/m 2). Nagyon fontos a vízellátás egyenletessége. 152 . szik alatti szára rövid. El vétve már a palántanevelés időszakában is adagolnak C0 2-ot úgy. A palántanevelés időtartama a fajtól. szára nem nyúlt meg. és ebben az időszakban már a nitrogénadagolástól is óvakodni kell. az eredési százalék javítására pedig párologtatást csökkentő anyagot (pl.paprika. A hazai energiaárak és -ellátottság mellett általában nem fizetődik ki a pótmegvilágítás. hogy a légtérben 700-1000 ppm-nyi kancentráció alakuljon ki (l . amely az új környezethez való szoktatásból áll. A beöntözéshez néha 2 ezreiékes Volldünger vagy 5 ezreiékes Tornasol tápoldatot használnak. . illetve frissítő öntözéssel. Sokszor nagy melegben.zeller: 8-l O hét. de korai időszakban. hogy van-e lehetőség a víztározóban való gyűjtésére. s részben a fűtés nélküli hajtatásra kerülő növényeket kell. rendszerint heti 5-10-20 mm víz pótlására van szükség. különösen tűzdelés után csak kis adagú frissítő öntözésre van szükség.iggően 4-12 hét között ingadozik. A rendszeres öntözés a nagyobb arányú szellőztetések idején indul meg. A palántákat 8-l O órával az ültetés előtt l O mm-es beöntözéssel elő kell készíteni a felszedésre. de még nem kezd barnulni. A tápanyagellátási feladatok nagy részét rendszerint a palántaágy talajának öszszeállításakor elvégzik. 5-6 fejlett lomblevele. . A palántanevelő telep vízigénye hektáronként l 00-400 limin körül változik aszerint. az értékesebb hajtatási növényanyag palántái esetében néha meggondolandó. A gyomirtást a megelőző talajfertőtlenítésen túl a szántóföldön is használatos vegyszerek alkalmazásával vagy kézi gyomlálással oldhatjuk meg. a vízigényes hidegtűrőket pedig hőelvonással edzik. a palántanevelés módjától és a környezeti tényezőktől fl. nem pedig edzeni kell őket. ha a növények az egész palántanevelési időszak alatt lendületesen . A jó palánta gyökere a földlabdát teljesen átszőtte. paradicsom: 6 hét.fejlődnek.fejes saláta. káposztafélék. A vízigény vízpótló. Az a kedvező. A túlöntözésnél is rosszabb. Kerülni kell tehát a növények túlzott sanyargatását. A melegigényes növényeket elsősorban vízelvonással és az optimum feletti hőmérsékleti értékektől való védelemmel szaktatjuk a mostohább körülményekhez. és ügyelni kell arra. még sziklevelei is egészségesek. Az edzés egyik formája a levegő szárítása. Edzeni a szabadfóldre.az árnyékolás részletkérdései ismertek. előkészítés az ültetésre. hogy lehetőleg a növekedésük se álljon le. A palántanevelés utolsó 10-12 napjában kerül sor a növények edzésére. Időszakosan végzett tápoldatozáshoz az oldat töménységét 2-4 ezrelékesre kell beállítani.de nem buján . mert akkor csak szoktatni. Optimális körülmények között a palántanevelési idő a különböző fajoknál a következő: . 5% Folicote) juttatnak a lombra (és nem a gyökérre!). gyorsan ható műtrágyák használata esetén azonban rendszeres tápoldatozást kell beiktatni l ezreiékes tápoldattaL Jól használható erre a célra a 14-7-21% hatóanyag-tartalmú komplex műtrágya. esetleg már bimbója is van. illetve a földlabda aljáig. Az edzés folyamata fajonként változó. kabakosok: 4-5 hét. A talajon keresztül bekövetkező vízveszteség pedig talajtakarással csökkenthető. Az edzés szükséges rossz. Edzés. ha foltokban nem ázik át a talaj a gyökeresedés mélységéig. a levegő páratartalmának szabályozásával elégíthető ki.

Korábbi időszakban. IV. . fejes káposzta főterményként.az ültetés módja és .az ültetés mélysége • Az ültetés időpontját elsősorban az időjárási viszonyok határozzák meg.június közepe -július közepe: káposztafélék. 153 . ábra. kabakosok. és ne fordítva. szabadfóldi termesztéskor pedig a hőmér­ séklet alakulását. 5. Hazánkban a legfontosabb szabadfóldi ültetési időpontok a következők: . másodnövények. A PALÁNTÁK ÜLTETÉSE Az ültetési munkák szervezéséhez és kivitelezéséhez három fő kérdéscsoport ismerete fontos: .az ültetés ideje. hogy a palánta fejlettsége igazodjék a tervezett ültetési időponthoz.május vége -június eleje: zeller. Meghatározó lehet ezen túlmenően a termesztési cél is.március közepe .április vége. . áttelelő fejes saláta. 1959) Természetesen a palánták fejlettségi állapota is fontos. fejes saláta. tojásgyümölcs.május közepe: paradicsom. Hajtatásban különösen a fényellátottságot.május közepe (tavaszi fagyok után): paprika. . .október közepe: áttelelő kelkáposzta. .április eleje: káposztafélék. Az utolsó tavaszi fagy fellépésének területi eloszlása Magyarországon (BACSÓ nyomán. 52. . az utolsó tavaszi fagyok időpontját (52. másként az ipari feldolgozásra vagy a tárolásra szánt áru technológiáját. ábra) kell figyelembe venni. de az a cél. tűzdelés beiktatásával vagy nagyobb fóldlabdában nevelve ez az időszak fajtól ftiggően 2-7 héttel is megnyúlhat. másként időzítjük a friss fogyasztásra.

s könnyebben szervezhető. • Az ültetési mélység megválasztásakor általános szabály. A járulékos gyökeret könnyen fejlesztő paradicsom pl. üvegházak és a műanyag borítású létesítmények. ábra). nagyon megkönnyíti ezt a folyamatot is. hogy rendelkezésre állnak tápkockás palántákat ültető gépek. hogy a tápkocka földjének felszíne a talaj szintjével essék egybe.tözése.• Az ültetés módja lehet kézi vagy gépi. tűri a mélyebb ültetést. kivéve a fejes salátát. ha a szár alsó része is földbe kerül. A mély ültetés különösen a levélrozettát fejlesztő fajok esetében (pl. de a tálcás. s a minőség ugrásszerűen javul. A tápkockás növényeket úgy ültessük. Az így kedvező feltételek eredményeként csökkenhet vagy meg is szűnhet az előállított termések idényjellege. kis táphengeres eljárással előállított -alig 10 cm3-es földlabdás -palánta. sőt ha megnyúlik a palánta. mert jobban odatömöríti a talajt a gyökerekhez. 154 . illetve a palántaágyban megszokott mélységig kerüljenek a földbe. Szabadföldi termesztésben általánossá vált a gépi ültetés. Termesztőlétesítmények A termesztőlétesítmények olyan zárt terek. munkája jobb minőségű. de a mélyre ültetett karalábé gumóját is könnyebben károsítja a káposztalégy nyüve. jobb is. amelynek célja kettős: a talaj beiszapolása a gyökerek közé és a vízpótlás. annak ellenére. Ezek időrendi felsorolása egyben fejlődéstörténeti korszakoknak felel meg. amelyekben a környezeti tényezők optimalizálhatók. Ezek a következők: melegágyak. csak géppel ültetheték el a palánták az ültetésre megfelelő néhány napos időszak alatt. azt követően pedig a melegigényes zöldségfajok palántáinak előállításában. A zöldségtermesztők. a melegigényesek középkorai hajtatására használták. A tápkockás palánták gépi ültetése a nagyobb felszedési. itt a tápkocka fele vagy harmada álljon ki a földből. illetve zöldséghajtatók termesztetőberendezései alapvető­ en három csoportra oszthatók. hogy a növények sziklevélig. szállítási és palántaterítési munkaigény miatt ma még nem olyan lendületes. azaz gyakorlatilag egész évben hozzájuthatunk friss zöldségfélékhez. Hajtatásban a hidegtűrő zöldségfélék korai. amely a hagyományos kocka térfogatának mindössze 5-10%-a. kézzel csak a kisüzemekben ültetnek. Jellemző kellékei voltak a melegágyi ablak takaró és a -keret (53. fejes saláta. Az ültetőgépek teljesítménye egységnyi kézi munkaerőre vonatkoztatva 4-5-szörös. Az ületéssei egy időben vagy rövid időn belül esedékes a palánták beör. zeller) káros. ezenkívül jó szolgálatot tett a korai káposztafélék. vagy 1-2 cm-rel mélyebben legyen. esetleg technikai fűtőberendezéssel fűtött melegágy. Fedett területen ma még többnyire kézzel ültetnek. ahol kevés a munkaerő. Melegágy Az 1960-as évekig hazánkban majdnem kizárólagos termesztőlétesítménynek számított a 25-30 cm-es trágyaréteggel vagy egyéb szerves anyaggal. Nagyüzemben. A szabadföldihez viszonyítva tíz-húszszorosra nőhet a termésátlag.

valamint az öntözés egyenletessége miatt a hajók 155 . ... kis számban megtaláljuk a de Forshe és az EG-2 típusokat is. melyekjellemzője a 3. A korszeru.. majd az 1960-as években született "gyulai blokk" -kal elkezdődött a nagy légterű üvegházak térhódítása. """' ll ll \\ \1 .---. 40-60 cm "' .:: . Leginkább a Venlo típusok terjedtek el.. A fűtés hatásfoka. Először a földbe süllyesztett. ll . Az egyhajós létesítményt kelet-nyugati irányba építsük fel... . A tető dőlésszöge a napsugarak minél jobb hasznosítása és a hó biztonságos. gyors lecsúszása érdekében 25 °-nál nagyobb legyen. Az üvegházak kiválasztásához. JI /1 ~ .. kettős hasznosítású (palántanevelő és hajtató) házakat építették... ún.. nagy légterű házakban l m 2 alapterületre több mint 3 m3 légtér jut.--- . az előállított áru gyengébb minő­ sége miatt nem tudott versenyben maradni az üvegházakkal és a műanyag borítású létesítményekkeL 150 cm támasztóléc --...:... 4' ~ . táblázatban foglaltuk össze." '(~ -1' "' "' . ~ H --. ábra). valamint tervezéséhez a következőkben felsorolt tényezőket kell figyelembe venni.. Észak-déli irányba tájoljuk az üvegházat. . /l 53.. ll .:: ll ll /1 Q = g il \l """ \l . Ezzel együtt jár a légtér növekedése is.. If ~ keretláb ll ~ "" .. Hasonló rendszerűek a Prins és a BolgárVenlo típusok is. ~ ll ll J/ 1\ . Egysoros. ábra. .. """ n - ll " /l ll l/ q ..Munkaigényessége.--.. ~ \l ::.. ...) Az üvegházak gerincmagassága a fesztávolság növelésével emelkedik (54. (A legfontosabbakat a 28. " ll . trágyafűtéses melegágy keresztmetszete Üvegház Az üvegházak építése hazánkban az 50-es évek második felében kezdődött..... . ha a terület alakja...cm lS . fekvése és az uralkodó szélirány mást nem indokol.. \l 4> ' ll ..:.. . a szerves trágya hiánya.. . .. . ' "" /l 4> ~ ll ~- .2 m hajószélesség (vagy ennek egész számú többszöröse). ll .

s bizonyos feladatokhoz (magvetés) elengedhetetlen a talajfűtés is. A szellőzőfelület haladja meg az alapfelület 20%-át.28.megvilágítás . A korszeru üvegházak jellemzóje a csepegtető öntözési rendszer.szállítás . így adott esetben lehetőség van a széliránnyal ellentétes oldalon szellőztetni. metil-bromidozás).tápanyagellátás -ágyak -utak . Az üvegház közepén. ennek kiegészítésére szükséges a szórófejes öntözés is.szellőzés . További tartozéka az üvegháznak a tápoldatoldó. A telep kialakítása tegye lehetövé a jó minőségű esővíz összegyűjtését is.munkaerő hossza 50 m körüli legyen. ez célszerűen az öntöző rendszerekhez csatlakoztatható. hogy a fűtőfelület minél nagyobb része a növények közelében helyezkedjen el (vegetációs fűtés).hőszigetelés .automatika - fűtés -hűtés -árnyékolás -öntözés .vízellátás 11űszaki műszaki és gazdaságossági tényezői tényezök belső Gazdaságossági berendezés tényezők szerkezet -típus .O m széles betonút halad végig. Lényeges. 3 4 6 7 9 ll 12 14 15 17 18 54. valamint a szabályzó műszereket is. a gerincvonaira merőlegesen 2. táblázat. Növényházak méretei Klimatikus viszonyaink között a melegigényes zöldségfajok hőigényének kielégítéséhez a fűtési szintet legalább 30 oc lit teljesítményre kell tervezni. öntözővíz).értékesítés -beszerzés . Az előbbiek fontos tartozéka a megbízható szűrő.klíma -kitettség -talaj . Jól felszerelt kertészetekben az üvegházhoz talajfertőtlenítő berendezés is tartozik (gőzölés. -keverő és -adagoló szerkezet is. ábra. továbbá a vezetékek alsó és felső állásban egyaránt üzemeltethetők legyenek. 156 . ennek mentén célszerü elhelyezni az elosztó hálózatot (fűtés. amely a későbbi öntözésekhez jól felhasználható. A tetőszellőző lehetőleg legyen osztott. Termesztési tényezök . az utóbbival kapcsolatos lényeges tudnivaló: 50-100 mikrométer közötti legyen a cseppek mérete 2-3 bar nyomás mellett.5-3 . Az üvegháztervezés termesztési.alépítmény -tartóváz .

Az üvegház szerkezete tegye lehetővé belső. hogy az üvegházakat vagy a műanyaggal borított létesítményeket kell-e előnyben részesíteni? Az üvegházak minden tekintetben magas színvonalra fejlesztett. esetleg teljes egészében műanyagból készült termesztő­ létesítmények építésére. A különböző típusok viselkedését a szél nyomó és szívó hatásával szemben az 55. ezután a szívás és nyomás együttes erővel fejti ki hatását. A palántanevelésre és hajtatásra egyaránt jól használható létesítmények fontos jellemzője . Műanyag borítású létesítmények gyorsan fejlődő műanyagipar eredményeként a zöldséghajtatásban nyílt a részben. Ezzel magyarázható világviszonylatban történő gyors térhódításuk. hőszigetelő fóliaréteg felszerelését.leginkább az ablakkal fedett hidegágyra emlékeztet. 157 . ábra szemlélteti.04 mm vastag. ahol az üveget 0. továbbá szükség esetén az energiaernyő felszerelését és zavartalan működtetését. Folytonosan felmerülő kérdés. az utak. Első lépésként a fótiasátrak alakját határozták meg. a szívó hatás pedig a fóliatakarót károsítja. amelynek vászszerkezetéhez. főleg a fóliasátor felső részén.vagy váz nélküli fóliaágy . Az alagútszerű vázszerkezetek a szélterheléseknek is jobban ellenállnak.összehasonlítva a melegágyakkal és az üvegházakkal . A telepszerű kialakítás velejárója az osztályozó-csomagoló helyiségek kialakítása. tökéletes létesítmények. hogy a lekerekített formán a szélnyomás viszonylag kisebb. A legnagyobb kár akkor keletkezik. a 220 V-os és 380 V-os áramforrás csatlakozására az üvegház több pontján is legyen lehetőség. Jóllátható. Nélkülözhetetlen a telep áramellátása is. (Bizonyított tény. Az alak meghatározásával sikerült olyan létesítményt építeni. kora tavaszi időszakban kedvezőbb megvilágítás mellett jobb hőviszonyokat is jelent. lyuggatott (m 2-enként 400-600 db l cm átmérőjű lyuk) PE-fólia helyettesíti (56. Az 50-es lehetőség évektől KIS LÉGTERŰ LÉTESÍTMÉNYEK • A váz nélküli fóliatakarás . A félkörív alakú létesítmények fényviszonyai a szöget bezáró tetőzetű üvegházakéhoz viszonyítva 10-15%-kal jobbak. hogy l% fényveszteség átlagosan l% termésveszteséggel párosul. valamint a takaró 1-3 évente esedékes cseréjéhez lényegesen kevesebb anyag szükséges. A szívó hatás károsítása a takaró megfelelő kifeszítésével minimálisra csökkenthető. ábra). A fejlett üvegházi kultúrával rendelkező országokban általános az üvegborítás külső mosása is. mint a szöget alkotó tetőzetű létesítményekéhez. A szélcsatornás mérések és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt a félköríves forma megépítése mellett szólnak. Ez a tény a téli. A műanyaggal fedett (fóliás) létesítmények alatt termelt áru önköltsége viszont kisebb. ha a szél a vázszerkezetet megnyomja. bennük az élettényezők tetszés szerint szabályozhatók.) Magyarországon az üvegházak többségének feladata a kapcsolódó fóliatelep palántaellátása: az üvegház és a fólia területének szükséges aránya hozzávetőleg l: l O. míg a szívás nagyobb felületen hat. valamint a kerítés létesítése is. aminek következményeként a fóliapalást meglazul.a viszonylag kis létesitési és üzemeltetési költség. a hőközpont és a szociális létesítmények felépítése. Tapasztalatok szerint a szél nyomása elsősorban a vázszerkezetet.

szívás c) --- 55. A bakhátépítés történhet kézzel (kapával) vagy az FF-2 típusú speciális ágyáskészítő-fóliafektető géppel. 'l - --0.8 q ------- '-''" "'"" ~(:-<Y"" o:: // 'l -0. segítségével átlagosan 7-14 napos koraiság érhető el. A váz nélküli fóliatakarás átmenetnek tekinthető a szabad föld és a termesztő­ létesítmények között.. egyenes oldalfalú létesítményeken b) félkör alakú létesítményeken c) szöget alkotó tetőzetű létesítményeken keletkező A legegyszerűbb fóliás létesítmény lényege az egymástól 120 cm-re és 20-25 cm magasra húzott bakhát... • A fóliaalagút 50-150 cm széles. amelyet közvetlenül a vetés vagy palántázás után (esetleg előtt) kell elkészíteni. A szél hatására nyomás és szívásviszonyok alakulása a) nyeregtetős. +0. ~· ~ x """ __. ábra. 40-60 cm magas és tetszőleges hosszúságú 158 .4 q a) b) +-nyomás .4 q //./~-.

ábra.. ábra. ábra)..56. Napjainkra veszített jelentőségéből (58.-::::::::t:::=Jl--. Váz nélküli fóliaágy keresztmetszete ~~ l ~ l lj .. ábra).0 m 58... ábra. Vázszerkezete P-3-as nyomásfokozatú PVC-csőből. vastagabb drótból.és a dinnyeféléket termesztők körében használatos napjainkban is... amely elsősorban a korai burgonya. vékonyabb vascsőből és fából is készülhet. ugyancsak tetszőleges hosszúságú fóliaborítású létesítmény.r ..::==· -=-=-~~-=--~ E l . A bordák egyszerű vesszőből.._ . l .0-3._.5 m 57.5-1.~-::=.. ~~ --·--· . l -----lL''---~ l ~.~-..-.. l ll // / ' "\ • i! l 'l 0. 70-80 cm magas..·-f~Lc::A. ! ó \~ . esetleg erősebb műanyagból készülhetnek • A fóliaágy 2-3 m széles.....-. Fóliaborítású hajtatóágy 159 . fólia 2. -·-·-:.::::==.. Fóliaborítású alagút fóliával takart létesítmény (57.

". .NAGY LÉGTERŰ LÉTESÍTMÉNYEK Amennyiben az egyhajós létesítmények l m2-nyi alapterületére 2 m3-nél több zárt légtér jut..emelésével.00 9. támberendezést igénylő növények is termeszthetők... nagy légterű létesítményekről beszélünk. .12 ~ 0. Alattuk a magasra növő.10 ~ /" L . vagy ennél magasabbnak kell lennie. valamint a harmatképugyanis a talaj és a növények által kibocsátott pára nagyobb térben oszlik meg..blokk esetén a vápamagasság .40 6 .! N ::l i§ . .00 a fóliás létesítmény szélessége.az oldalfal .. A blokkrendszerű létesítményeknél ez a határ 3 m31m2 . továbbá a vápa magasságának legalább 2 m-nek. l/ / '' ' \ 59.30 0.~ :l 3 3 m m ződés.20 0./ / L / 0... m 60.!:l ~ 0.60 '2 0. ~~\ /L__ __j( j l: . . A nagy légtér több szén-dioxidot tartalmaz. . J.g . kisebb a szegélyhatás..00 4.. A légtér a következők szerint növelhető: a szélesség (fesztáv) és a gerincmagasság együttes növelésnél (59. A fóliaszükséglet megállapításához a 60. Egységnyi hasznos termőfelület takarásához kevesebb fóliára van szükség.. A keresztirányú közlekedést ez teszi lehetövé..-------. ü Ji 0...50 c.....~ "' 4. így kevesebbet kell szellőztetni... 0..30 E E 0.20 .. ábra). ábm. A fmtá'"ö"lé" A nagy légterű létesítményekben kisebb a hőingadozás..11 ~ iS2 bO .... / .. ábra. "' «i 0. / / . .a határoló felület ellipszis vagy a félkört közelítő kiképzésével. A fóliaszükséglet megállapítása 160 .50 6. .. ábra nyújt segítséget......

0 m 7. • Fóliasátor. alagútszerű létesítmények.0 m magas. fekete vascső vagy horganyzott acélcső. • Fóliablokk. A hasonló légterű. hogy a 61. A nagy légterű fótiasátrak 4. ábra. de leggyakrabban 50 m-esek. kettő pedig 100-150 cm-re jobbra. A blokképítés kezdeti időszakában a fóliarögzítés megoldása.5-7.0-4. de a hasznos felületre vetített különbség nem jelentős.5-4 m magas) egyhajós létesítményeket építenek. mint az egyhajós létesítményeké. A legkisebb fesztávalságú (4.5-5 m-es sátrakhoz 8. Az üvegházakhoz hasonlóan a fóliaborítású létesítmények fejlődése is elvezetett a blokkos építkezéshez. l collos acélcsövet összehegesztve.5 m O6-0 7 m 61. a 7.a hó eltávolításához ne kelljen költséges fűtőberendezés. egymástól l . kereskedelemben is kapható. A 4. Nagy előrelépésnek számított a spe161 . a fólia sajátosságait figyelembe vevő fóliablokk épült. A 7. és a bordákhoz bilinccsel vagy hegesztéssei kapcsolódnak. a vápacsatorna és a szellőzőnyílások kialakítása jelentett gondot.15 mm vastag polietilénfóliát használnak Magyarországon. . illetve balra.5 m távolságra olyan mélyen helyezzük a talajba. mindez növeli a beruházási költségeket.és bókártétel megelőzése miatt erősebb anyagból kell építeni. mint az egyhajós sátraké. majd meghajlítva. A 70-es évek elején került kifejlesztésre a "Soroksár-70" típusú.5 m széles fóliasátor. 3. E típus építésekor 2 db. legelterjedtebb viszont a fém. Itt is több hajót (egységet) kapcsolnak egybe a vápacsatorna segítségével a nagyobb légtér kialakítása végett. Ez lehet alumínium.5 m széles fóliasátor a 70-es.5 m széles ' ' fóliasátor A nagy légterű fótiasátrak takarására 0. Az íveket három hosszanti merevítő köti össze. ábrán látható méreteket kapjuk. A beruházóknak a következő szempontokat kellett figyelembe venni: .a szükséges fűtőenergia ne kerüljön sokba. . az utóbbi időben azonban a termesztök ennél is nagyobb (8-l O m széles. Az utóbbi évtizedben hazánkban is egyre több. a 9 m szélesekhez pedig 16 m széles takaró szükséges. Hosszúságuk ugyancsak tetszőleges.5 m) sátrak vázszerkezete készülhet műanyagból. 7. egy a gerincvonalon.8-3. A vázszerkezet beruházási költsége nagyobb ugyan. 80-as években széles körben elterjedt.a vázszerkezet beruházási költsége ne legyen lényegesen több.5-10 m széles és 1. Ezek 1/2 collos acélcsövek. 7.A nagy légterű létesítményeket ugyanakkor a szél. egyhajós létesítményekhez képest mintegy 15-25%-os fűtőenergia-megtakarítás érhető el.5 m szélesekhez 12 m. a nagyobbaké fából.5 m. 6 m hosszú. középgerinc 3.

Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt a nagy légterű. A víz a belső fóliával érintkezik. a hajtatásban a primőrök előállításának költségtényezői között arányaiban is az egyik legnagyobb az energia költsége. a belsőt műanyag bilincsekkel rögzítjük a vízgyűjtő csatomával párhuzamosan futó. a sátor teljes hosszában vízvezető cső található. egyhajós létesítményeket is. egymástól adott távolságra beépített szórófejekkel. A külső fóliapalástot földeléssei vagy műanyag bilincsekkel. ennek kertészeti célra történő felhasználására nyílt lehetőség az ún. ábra). esetleg sokkal erősebben kell fűteni. akkor évenként cserélhető. A nagy páratartalmú levegőből először a víz csapódik ki. Újból nem hasznosítható. A felszabadult hőenergiát tehát fűtőteljesítményként kell értelmezni. Emiatt a korszeru. mert hőtar­ talékát elvesztette. A takaró rendszeresen tisztítható vagy ha nem tartós fóliából készült. HYDROSOL rendszer kidolgozásával. de nem terjedt el. Így a hó eltávolítása nehezebbé válik. jégréteg képződésekor pedig további 2835 kJ a rendszer nyeresége. így minden liter kondenzálódott víz esetében 2500 kJ. esetleg automatikával vezérelt szellőztetök kialakítása. Az alacsonyabb hőfokú víz csak jelentősen megnövelt fűtőfelület segítségével tud megfelelő hőenergiát leadni a környezet számára. amely a vizet szállító szivattyú nyomóoldalával van kapcsolatban. a vápacsatorna méretének meghatározása. A kettős fóliatakarás közötti térben felül. A külső fólia belső oldalán a hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan megkezdődik a kondenzációs bevonat képződése. A legdrágább zöldségtermesztési alágazatban. Eddig a létesítmények fűtéséhez 50-95 oc hőmérsékletű vizet használtak fel.ciális. a gerincvonal mentén. Minden halmazállapot-változásnál (a légneműtől a szilárd felé haladva) jelentős energiamennyiség szabadul fel. így a napenergia jobban hasznosuL 162 . A fagymentesítő vezetékből a víz a belső fólia külső oldalán végigfolyva a kétoldalt elhelyezett vízvezető csatomába kerül. A külső hőmérséklet függvényében a belső palástra permetezett víz mennyiségét változtatni kell. A vázszerkezet a talajba erősített külső és belső csővázból áll. a fóliablokkokat is kettős fóliatakarással látják el. központilag irányítható. A szivattyú motorját a külső hőmérsékletet mérő hőérzékelő vezérelheti (62. Ötletes megoldásnak bizonyult a két fóliaréteg közé juttatott meleg levegő. ún. attól 6-8 cm távolságra elhelyezett esőhöz. abból pedig dér képződik. de viszonylag drága energiahordozókat csak nagy körültekintéssel szabad igénybe venni. A legnagyobb gondot továbbra is a bókártétel megakadályozása jelenti. a belőle kicsapódó különféle anyagok csak azt szennyezik. ennek megfelelően termesztési költségét minél alacsonyabb szinten kell tartani. A 10-30 °-os "hulladék"-vizekben és a esőkutakból nyerhető 10-15 °C-os vízben még mindig óriási tömegű energia rejlik. mindkét vázat fóliapalást borítja. fóliarögzítő bilincs kifejlesztése és elterjedése. A vízfüggönyös fóliasátrak szerkezete és működési elve. valamint a megbízható. végül pedig (-5' -7 °C-on) jégréteg alakul ki. HYDROSOL (VÍZFÜGGÖNYÖS) LÉTESÍTMÉNYEK A népélelmezési cikknek számító zöldségfélék fogyasztási árát. Ez a fagymentesítő vezeték. ennek használata tehát nem gazdaságos. Az eljárás segítségével az egyszeri (beruházási) és a folyamatos (üzemeltetési) költségek jelentősen csökkenthetők.

fólián lefolyó víz .. -20 oc külső hőmérséklet mellett 12-15 °C-os víz felhasználásával a belső légtér fagymentesen tartható. kÜisö és belső csőváz =====1-.il III. pára.1 5. 2. f . ábra.5 m szivattyú 62. külső fólia levegőréteg----~:~. hőforrás: csőkút vagy ipari hulladékvíz (10-50 C) hőforrásai pincehatás (talaj melege) 63. belső fólia 6. Hőgazdálkodás. Ennek belátásához ismerni kell a hőközlés és a szigetelés harmonikus egységét (63. hőforrás: I. A fűtésben.. ábra. Vízfüggönyös fóliasátor metszeti képe és működési t elve kodása...vízelosztó vezeték müanyag szórófejekkel külső csőváz külsö fólia -7. hogy pl. hőforrás: Nap l.vagy dérréteg-------=' l 25-30 cm 4.. A HYDROSOL (vízfüggönyös) fóliasátor és szigetelő rétegei 163 ..... ábra). hőtechnikában járatos szakemberek és a termesztők számára is sokáig szokatlan volt a vízfiiggönyös fóliasátrak kedvező hőgazdál­ szigetelőrétegek "''/ -o/... l '. Nehezen érthető.

Ez tehát a HYDROSOL sátrak hőforrása. s nem utolsó sorban a talaj nyárról tárolt me lege is megjelenik pincehatás formájában. A talajba vagy a talaj fölé (5-10 cm-re). kevesebb lesz a leadott hőmennyiség. amely különböző hőforrásból (kazán. 164 . amit a környezet vesz fel. jól kifeszítve kell felrakni. (A felhasznált víz és a szétpermetezéséhez használt elektromos energia költsége nélkül. A levelek fonáki részét folyamatosan szárazon tartja. Mérési eredmények és kísérteti tapasztalatok szerint percenként 30 hl vízzel l ha területű telep a legnagyobb hideg esetén is fagymentesen tartható. Ez a víz hideg időszakban vízfüggönyös termesztőberendezések szigetelésére felhasználva l o °C-ot is hűlhet. kisebb felületen csorog Ie. annak külső felszínére. hogy egyetlen vázszerkezetre 2 réteg fólia kerül. egymástól 40-60-100 cm-re. hogy a fagymentesítő vezetéket a sátor belsejében. A vegetációs fűtés önmagában is 20-30%-os energiamegtakarítással jár. fémből vagy műanyag csövekből kialakított fűtési rendszert vegetációs (vagy növény-) fűtésnek nevezzük. 2-3 mm belső átmérőjű műanyag csövek felhasználásával juttathatjuk a vizet. A vízfüggönyös fóliasátorban termesztett növényfaj hőigényétől.86 kJ-t szabadít fel. a gerinc alatt vezethetjük. vízfüggönyös fóliasátor megépítése. Fóliablokk esetében pedig a vápába.levegőréteg. ipari hulladékvíz) származhat. Az alsó fóliát lazán. segítségével az alacsonyabb hőfokú vizek energiája is gazdaságosan felhasználható. végül pedig annak belső felén kicsapódó páraréteg is. A víz itt nem kerül szétpermetezésre. A berendezés szigetelése több rétegű. a külső fóliapalásttal kezdődik. melynek szigetelőké­ pessége közismerten nagyon jó. A téli napsütés is jelentősen besegít a hőgazdál­ kodásban. A folyamatosan emelkedő energiaárak hatására a hazai és külfóldi kutatási eredmények alapján fejlesztették ki a többszörös hőszigetelésű fóliás létesítményeket Ezek alapja az előzőekben ismertetett HYDROSOL fóliasátor. Alagút rendszerű sátraknál a felszabaduló hőmennyiség elegendő a hó Iecsúsztatásához. A esőkutak vizének hőmérséklete általában 11-13 °C. Szigetelőréteg a belső fólia.) A HYDROSOL fóliasátrak üzemeltetésekor megszűnik a hóeltávolítás gondja is. a belső fólia áthúzása után. olcsó energiára számíthatunk. a növények közelébe helyezett.A vízfüggönyös fótiasátrak légterének fagymentesen tartásához először az alacsony hőfokú vizekből nyerhető. A bemutatott hőforrások és szigetelőrétegek a legkritikusabb éjszakákon is lehetövé teszik a HYDROSOL sátrak fagymentességét. más fűtési módokhoz viszonyítva egyenletesebb hőeloszlást nyújt. Így kialakul egy levegőréteg. a termesztés időszakától és a felhasznált víz hőmérsékletétől függően 50-100%-os energiamegtakarítás érhető el. s gyakorlatilag mindjárt el is olvad. Ennél is jobban szigetel a mínusz 5-7 °C-on képződő dér-. amely a vegetációs fűtésseJ és az energiaernyő­ vel egészül ki (64. További előnye a megoldásnak. Lényege. A vezetékből 50-80 cm hosszú. A csövekben célszerűen 30-60 °C-os vizet keringetnek.két fólia között lévő . illetve jégréteg. pontosabban az ott folyó vízbe csúszik a hó. A beruházási költségek csökkentésére ad lehetőséget az egyvázas. A fóliás létesítmények többszörös hőszigetelése. így minden literje 41. a felsőt viszont a szokásos módon. Az eredeti hatásfok eléréséhez a kijuttatott vízmennyiséget 20-30%-kal növeini kell. s a fagymentesítésre felhasznált víz is akadálytalanul folyik Je az elvezető csatornákba. Ezt követi a mintegy 25 cm vastag . ábra). termálvíz.

a talajról.~ _5..------1."". elnyelődnek. . ábra.. Ezt a feladatot egy. pára..2.kifelé irányuló energia minél nagyobb részét viszszatartsa. ábra). Mindez nagymértékben függ az ernyő anyagától.kel készült energiaemyőn a hosszú hullámú hősugarak különböző mértékben visszaverődnek...öszszességében a létesítményből .. külsö fólia "!b.~----'~ir---4.. Összetett hószigetelésri HYDROSOL fóliasátor Az energiaernyő lényege. a létesítményen belül kialakított újabb takarás képes hatásosan megvalósítani (65.vizfüggöny ötszörös höszigetelése . a növényről . & \\\-__... 65 . ábra.. sávokban lecsorgó vízréteg belsö fólia belsö csöváz vegetációs fütés (polipropil~n gégecső) 64. hogy a fűtőcsövekről. Energiaemyós fóliasátor (fotó: KOVÁTS ZOLTÁ É) A különböző tartó. levegö \...és mozgatószerkezetek. annak fizikai tulajdonságátóL 165 . fagypont alatt dérréteg -n---3. illetve áthaladnak.

igényessége nagyon eltérő. amelyet a tenyészidőben . Az előző esetben az ernyő anyaga egy darabból áll. a termesztési mód és a technológiai változat a legfontosabb. aratás). táblázat) szintén meghatározók. Mások az ápolási munkák. hogy a növényfajt szabad földön termesztjük vagy hajtatjuk. Az ápolási munkák jellegét. a minőség javítása és egyes esetekben a koraiság fokozása. Energiamegtakarítás szempontjából az előzőeket is felülmúlják a természetes és szintetikus anyagból gyártott textíliák.Egyszerűbb esetben az átlátszó PE-fóliát használják. Végső soron a cél a gazdaságosság állandó javítása. az érés időzítése stb. a paradicsom rendszeres növényvédelmet igényel. d) az anyagok. Az energiaernyő két változata ismert: zárt és osztott rendszerű. a spenót növényvédelmi munkája viszont minimális.végzünk. míg az osztottnál külön-külön készül a vízszintes és a függőleges felületeket záró palást. a sárgarépa. lényegesen jobb hatásfokú azonban a fekete fólia (hősugár-átbocsájtó képessége: O). Ezzel a viszonylag egyszerű berendezéssel mintegy 25-30%-kal csökkenhet a felhasznált energia. Apolási munkák Az ápolási munkák fogalomkörébe tartozik minden olyan művelet. a paprika. 166 . tömegáru vagy vetőmag előállítása-e a cél. a hónapos retek betakarításához sok kézi munka szükséges. Változnak az ápolási munkák.fűtés nélkül . A zöldségfajok igénye. a zöldborsó pedig géppel -kézi munka nélkül . számát több tényező határozza meg. 29.többek között .betakarítható. és számuk is változik attól függöen. Természetesen kivétel a betakarítás (szedés. c) a szűkös kézi munka csökkentése. Ezek egyik oldalát fémmel (pl. a tenyészidő meghosszabbítása.vízfüggönyös . változik összetételük attól függően. Hajtatás üvegházi fólia alatti . b) az adott műszaki alapok maximális kihasználása. A különbség . Az étkezési paprika. A vöröshagyma. A zöldségtermesztés termesztési módjai Szabadföldi Korai szabadföldi Tömegáru Vetőmag .megmutatkozik a kézimunka-igényben is. az energia takarékos használata. E munkák végső célja a terméshozamok növelése.fűtéssei váz nélküli fólia alatti A termesztési módok (29. táblázat.a vetéstől a tenyészidő végéig . alumínium) is kasírozhatják. Az ápolási munkák végzésekor szem előtt tartandó elvárások: a) a növények biológiai igényének optimális vagy azt közelítő mértékű kielégítése. hogy a szabad földön korai áru. a retek. Közülük a termesztett faj (esetleg fajta).

hogy a munka hogyan irányul a növényre. amikor egy-egy ápolási munka más technológiában is alkalmazásra kerül. közvetett vagy közvetlen módon. A hagyományos technológiában a munkák zöme még a kézi munkán alapszik. ha sok. Szabályozáskor értékmérő tulajdonságait módosítjuk. a hőmérséklet. Az ezeknél alkalmazott ápolási munkák mennyiségben és minőségben is különböznek. Módosíthatja az ápolási munkákat az alkalmazott technológia is. a tetejézés stb. az időjárás hatásával kapcsolatos eljárások A talajjal kapcsolatos eljárások növényápoló talajművelés Növénytáplálás fejtrágyázás Növényvédelem kártevők Sötétítés (fény) Árnyékolás (fény) Pótmegvilágítás (fény) Fűtés (hő) töltögetés talajtakarás és betegségek irtása gyomirtás Fagyvédelem (hő) Öntözés (víz) A levegő összetétele. Közülük az 167 . (A fűtéssel.) • A fény az egyik legfontosabb élettényező. az árnyékolás és a sötétítés közvetlen módszerek. egyaránt káros. mozgása által okozott károk megelőzése Az ÉGHAJLAT. palántanevelő és gombatermesztő létesítményekben van lehetőség. A csoportosítás alapja. pontosabban a növények környezeti igényét optimális szinten akarjuk kielégíteni (30. a kötözés. Mivel az ápolási munkák száma igen nagy. Ha kevés. az öntözéssel és a fejtrágyázással itt nem foglalkozunk. A gépesítettség szintén a korszeru technológia jellemzője. Erre azonban csak hajtató-. AZ IDŐJÁRÁS KEDVEZŐTLEN HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK Ide sorolható afény. a másikba pedig a titotechnikai eljárásokat soroltuk. Ma a gyakorlatban még együtt található a hagyományos (klasszikus) és a korszeru (iparszerű) technológia. Ökotechnikai eljárások Ebbe a csoportba azok a munkák tartoznak. A vegyszeres gyomirtás például az iparszerű technológia ápolási munkája. a víz. azok más fejezetekben kerülnek részletesebb ismertetésre. Eszközei a különböző elektromos izzók. a fénycsövek és a higanygőz lámpák. a könnyebb áttekinthetőség végett csoportosítjuk azokat. amelyekkel a növények környezetét kívánjuk módosítani. A pótmegvilágítás. Ilyenek a metszés. Ökotechnikai eljárások kedvezőtlen Az éghajlat. A módosítás módszerei lehetnek közvetienek és közvetettek. 30. a levegő és a tápanyag szabályozása.hogy üvegházban vagy fólia alatt hajtatunk. Természetesen átfedések is találhatók. Vannak főleg hajtatáshoz kötődő ápolási munkák. táblázat). táblázat. Ennek megfelelően az egyik csoportba az ökotechnikai. a levelezés. E műveleteket szabad fóldön csak ritkán végezzük. Mesterséges megvilágítással a hiányzó fényt pótoljuk. vagy egyszerűen váz nélküli fóliás termesztést folytatunk.

A kevés hő következménye mindig a lassú fejlődés és a lassú növekedés. hogy az eső. Sok növény nem túri a közvetlen erős fényt.Az alávetést akkor alkalmazzuk. A nád. a termesztésben csak a téli palántaneveléshez érdemes alkalmazni. A műanyag hálók (pl. használatuk csak ott javasolható.és szalmatakarók. retek) csak a lombja növekszik. Árnyékolással a fényerősséget szabályozzuk. A zöldségtermesztésen belül csak a hajtatásban.utóbbiak a jobbak. ha egy rövidnappalas növényt hosszú nappalak mellett termesztünk. A nád. Szélsőséges hatásai a különböző fagyások. tehát a megerősödéséig védelemre van szüksége. de gyakoribb a szabad földön. valamint a különböző papírok hagyományos anyagok. friss tűzdelésekre és a gombák átszövetési időszakában. a belső kicsapódó pára le ne vigye. Mindig úgy kell felvinni a felületre. A fényszabályozás közvetett módszerei szintén sokfélék. Mivel az elektromos energia drága. Az észak-déli irányú sorelrendezés segíti. Ez történhet festéssel vagy különféle árnyékoló anyagok felhasználásával. Akkor használjuk. ezért árnyékoini kell. A leggyakrabban a nemesitök használják. de virágzását időzí­ teni akarjuk. a kelet-nyugati csökkenti a növények fényellátását . . a palántanevelésben és a gombatermesztésben ámyékolnak. A festék lehet egyszerű fekete festék vagy kályhaezüst. ősszel pedig a korai fagyok következménye. Jellemzője. A sötétítés szintén fontos fényszabályozó módszer. Előfordulhat egyszerű. hogy 168 . az állománysűrűség. ahol az gazdaságos. Anyaga bármely fényt át nem eresztő anyag. amely meghatározza a növények fejlődését és növekedését. kifizetődő. A sok és kevés hő egyaránt káros. . Az utóbbiakat csak rövid idejű takarásra használják. a kályhaezüsthöz nitrohígítót célszerű használni.A sűrű növényállomány káros hatása közismert Ilyen esetben a növények megnyúlnak. Fóliák közül erre a célra csak a homok. száruk etiolálódik. de szükség esetén könnyen eltávolítható legyen. A cél tehát a megvilágítás időtartamának a szabályozása. mert fényük közelebb áll a természetes fényhez. A cél az erős besugárzás elleni védelem. a műanyag hálók és a fóliák a gyakorlatban is használt árnyékolók. inkább a dísznövények ápolási munkája.vagy szalmatakarók.Segíthet a termőhely is. mint az északiako n. A zöldségtermesztésben ritkán -csak halványításra -használják. elgyengül.vagy ftistszínűek használhatók. legtöbbször fedett színű fólia. sekélyen vetett aprómagvakra. Tavasszal a késői. • A hőmérséklet talán a legfontosabb élettényező. a különböző papírok. Déli lejtőkön mindig erősebb a besugárzás. nincs szükség közvetlen fényszabályozásra. a vetési időpont. a sorok iránya stb. Ha ezzel a lehetőséggel élünk. . fogyasztható részeik fejlődése elmarad vagy vontatott lesz.Egyes esetekben fontos lehet a sarok iránya is. Egyes növényeknek (karalábé. lassan fejlődik. főleg fűtés nélküli létesítményekben.A vetési időpont helyes megválasztása a hajtatásban és a szabadföldi termesztésben is eredményes módszer. raschel háló) és a fóliák a tartós árnyékolás anyagai. ha a növény (pl. évelő pillangós) kelés után gyenge. A megfagyás általában tavaszi jelenség. ősszel ritkán fordul elő. A fekete festékhez tejet. A módszer lényege a teljes fényelvonás. Ilyenek: az alávetés. . Hatására nő vagy csökken az életfolyamatok intenzitása.

a legtöbbször csak kis felületek védelmére szolgál. szalma. Ezen az oldalon ugyanis kisebb a napi hőmér­ séklet-ingadozás.kabakosok védelmére . ha bakhátra. ahol egyszerű fűtőberendezést (különféle kályhákat) és a legtöbbször olcsó tüzelőanyagat használnak. fólmelegedés) következménye. Ilyen a burgonya és korábban a csemegekukorica. Lehet csökkenteni még a tavaszi fagykárokat egyéb módszerekkel is. hogy éjszakára valamilyen takaróanyaggal gátolják a kisugárzást. nehézkes módszer. hogy lassú kiengedés esetén a fagyott növényi részek tovább élnek. A jUstölés hagyományos módszer. Csak azokat a növényeket szabad hengerezni. és égési foltok keletkezhetnek a száron. energianyerő használatával és a szellözök napi korábbi bezárásával lehet megelőzni. tavaszi jelenség. A vészfűtés inkább háztáji módszer. Ellene csak télálóbb fajták nemesítésével lehet védekezni. mert a víz több höt tárol. Az áttelelö zöldségnövények felfagyása ellen védelmet nyújthat. A füstfelhőt korábban nedves szerves anyagok (falomb. Ezzel olyan mértékben lehet növeini a hötartalékot. Szabad földön szintén számtalan módja van a fagy elleni védelemnek Ezek: a fagyvédelmi öntözés. amelyek azt bírják (pl. Kis (5-7 mm-es) öntözési norma és kis intenzitású szórófej szükséges hozzá. ma ködgyertyákkal állítják elő. és a károsodás olyan mérvü. A napi hőmérséklet-ingadozás (lehűlés. mivel a lazított talajon mindig nagyobb a fagykár. A létesítményekben fűtéssei (vészfütés). ültetni. E módszert azonban csak olyan növényekhez alkalmazzuk. Kisebb felületen a növények különféle anyagokból készült búrákkal is védhetők. A módszer lényege. amelyeknek ápolási munkája a töltögetés. Mozgása közben a gyökerek egy része elszakad. Olyan vidéken. többnyire inkább befőttesüvegeket használnak. Körülményes. A háztáji gazdaságokban . a füstölés és a takarás. Az áttelelö növények károsodása. összehúzódik. A fagyvédelmi öntözés nagyüzemi módszer. A tömeges pusztulást hengerezéssei és helyes ültetési móddal lehet megakadályozoL A hengerrel a talajt tömörítjük és újra a gyökerekhez szorítjuk. hogy a nyári nagy meleget és az ezzel együtt járó páraszegénységet elkerüljék A napégés elkerülése a helyes fajtakiválasztás függvénye. Alkalmazására csak ott van lehető­ ség. A kifagyás téli fagykár.csak a növények egyes részei (pl. Újabb módszer a vékony fóliával (flies. ahol van esőztető öntözöberendezés. A sok hő. Az utóbbi időben az energiaernyőt használják. A szellőzök korábbi zárása a legolcsóbb módszer. Segíthet az öntözés is. őszi kalászosok).használták korábban a nádtakarót és a szalmabúrát. kukoricaszár stb. magasabb. dúsabb lombú fajtákat kell termeszteni (pap169 . mint a talaj. Fagyveszélyes időben nem kapálunk. hasogatott fólia) való védelem is. A házikertekben néha üvegharangot. ahol erős a közvetlen sugárzás. kitágul. hogy a hajnali órákban védjen a fagyás ellen. amikor földdel takarunk. A talaj ebben az esetben mozog.) elégetésével. azok északi oldalára ültetjük öket. és a növény a talajból kezd kiemelkedni. a termésen. a magas hőmérséklet szintén károsodást okozhat. Ez viszonylag egyszerű és olcsó eljárás. Ebben az esetben a vékony jégpáncél és a víz általleadott hő védi az érzékeny növényi részeket. A magas hőmérsék­ leten rosszul termékenyülő növényeket korábban kell vetni. a zöldségtermesztésben ritkán használják. levél) fagynak meg. A felfagyás tél végi. Ebben az esetben a növény pusztul el. Legegyszerubb. A fagyvédelmi takarás különbözö anyagokkal történhet. Rosszabb lesz a kötődés.

Káros lehet a nagy COz-koncentráció a gombák termő időszakában és a növények talajában. de változása gondot okozhat a szabadfóldi termesztésben is. ha ilyen helyeken a paprika csüngő változatait termesztjük.növelhető. a rozs. Hiánya a hajtatásban és a gombatermesztésben (a gombák termő idő­ szakában) jelenthet nehézséget A sok vagy normál mennyiségű oxigén a tárolásban káros.001-D.vagy nitrogéntartalmát A COrkoncentráció növekedése hasznos a hajtatásban. Ha kevés. Laza homokon segíthet még az öntözés. Ezek megfelelő védelmet nyújtanak a homokverés. Ennek egyik módszere. Védelmet jelent a kulisszás vetés is. kis mennyiségű (esőszerű) öntözés segít. a gombatermesztésben (az átszövetési időszakban) és a tárolásban. mez6védő erdősávokkal védekezhetünk. az is. fa) és értékes fafajok alkossák. Segíti a megporzást.002%-os töménységben is károsít. Ilyen területekre tehát nem szabad hajtató-. A szél. lélegzik. DCM). szárítja a talajfelszínt. ha növekszik a levegő ammónia. ezért lassítani kell. viharok már kimondottan károsak. az utóbbiban pedig a talaj felső rétegét porhanyítjuk. a cirok. rika. de arra vigyázni kell. Többszintesek legyenek (cserje. • A levegő szintén fontos élettényező. az utóbbi pedig már 0. A kulisszás vetés·növényei mindig magasabb növésűek.és A közepes erősségű szél (5-40 km/h) már káros. ál homokverés. ha sok. a gáz. A tárolt termény a tárolás alatt is él. Az előző esetben szellőztetünk. A 40 km/h vagy ennél nagyobb sebességű szelek. A kártétel az ipartelek környékén gyakori (pl. de kárt tehet a termesztőlétesítményekben is. A szabadban lévő növényeken ebben az esetben csak a gyakori. azaz növeljük annak C0 2 . a szél szárító és bizonyos mértékig a növényt mechanikailag károsító hatása ellen is. Az előző O. hogy csak a szükséges területet foglalják el. vagy gyakrabban kell a fényáteresztő felületeket tisztítani. Eredményre vezethet az is. a gombatermesztésben és a tárolásban. Összetevői közül meghatározó az oxigén mennyisége. 170 . ugyanis a nedves homokot a szél nehezebben mozgatja. és zavarja az esőztető öntözést. palántanevelő létesítményeket telepíteni. Kártételük az erózió. a szélverés. paradicsom). Ilyenek: a kukorica.os. a C0 2-koncentráció a C02-trágyázással termésű hőcserét. Óvakodni kell tehát a túlzott szervesanyag-használattól és a káros füstgázoktóL A védekezés megelőzés vagy alapos szellőztetés. Ellene szélfogókkal. ahol gátolja a gyökérlégzést. esetleg a kender.l%. A termesztés során gondot okozhat összetételének változása és mozgása. Az elmondottakon kívül a levegő még sok kormot és port is tartalmazhat. azaz itt is szellőztetünk. ha csökkentjük a levegő oxigéntartalmát. Az összetételének nagy szerepe van a hajtatásban. az is baj. A mezővédő erdősávok hasznosak. Ezek a növényekre és a létesítmények fényáteresztő felületére rakódva közvetlen vagy közvetett módon csökkentik a fotoszintézist. a levegő mozgása szintén káros lehet. Sok gondot okozhat.és kén-dioxid-tartalma. Fokozza a transzspirációt. A légzés tömegcsökkenést idéz elő. A károsítás mértéke függ a szél sebességétőL Az enyhe szél (5 km/h) még hasznos.

és kétéves gyomnövények ellen eredményes. Idegen neve mulcsozás. Alkalmazásukra a tenyészidő első felében kerül sor addig. Az aprómag vetése utáni tömörítés igen fontos. Főleg a kelő egy. A zöldségtermesztésben még mindig fontos ápolási munkák. általában 4-15 cm között változhat. Új és egyre inkább terjedő módszer afóliás talajtakarás. ha fénytől elzártan. • A talajtakarás komplex célú ápolási munka. A boronálás sekély talajművelés. a gyomok irtása és kivételes esetben a talaj tömörítése. és ma már ott is csak a szerves trágyát használják. Alkalmazásával szabályozni kívánjuk a talaj hő-. tolókapák (kézi kapák). A szerves anyagokkal való talajtakarás hagyományos módszer. A művelési mélység a boronatípus függvénye. amelyek bírják a boronálást (borsó. a növényápolásban csak ritkán alkalmazható. A hengerezés csak kivételes esetekben növényápoló eljárás. A felhasználásra kerülő fólia lehet átlátszó és fényt át nem eresztő.). Azoknál a növényeknél. amelynek ápolási munkái tavasszal a bakhátkészítéssel kezdődnek. Ilyen növény a spárga (halványított). Természetesen csak olyan növényeknél szabad használni. amíg a növényállomány nem zárt. a lókapák (ekekapák) és a gépi kultivátorok. Eszközeik a húzó-vonó. a zöldségnövények ugyanis érzékenyek a tömörödött. amelyek bírják a hengerezést. hosszát stb. papírral és fóliával. A célja a lazítás mellett a gyomirtás is. törek vagy szalma és szerves trágya. csemegekukorica. Ebben az esetben az említett célok még a tápanyagpótlással is kiegészülnek. kelést segítő művelet. Kisüzemi módszer.A TALAJJAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK E témakörbe sorolható a növényápoló talajművelés. A kapálás vagy nagy felületen a kultivátorozás igen fontos ápolási munkák. levegő-. A felfagyás az áttelelő zöldségnövényeket károsítja. Az utóbbiak közül az említett esetben csak a növényápoló típusokat szabad használni. Típusai közül az említett esetekben a fogas boronát kell használni. mert azok kifordulva a talajból elpusztulnak. sötétben fejlődik. mert a gyomosadást csak ezek tudják meggátolni. a kapálás vagy kultivátorozás és a hengerezés. Takarhatjuk a talajt szerves anyaggal. Ide tartozik a boronálás. A sokféle célhoz sokféle eljárás tartozik. Szedések után a bakhátakat ismételten ki kell javítani. • A töltögetés a fénytől való elzárás egyik módszere. Töltögetéssei növelhetjük a burgonya és a póréhagyma fogyasztható részeinek menynyisé~ét (darabszámát. e műveletet első "kapálásnak" szokták nevezni. a töltögetés és a talajtakarás. valamint tápanyag-gazdáikadását és ezen keresztül a talaj életét. és így a sorközök a növények károsodása nélkül művelhetők. • A növényápoló talajművelés célja a talaj lazítása. Eszközei a töltögetőeke és a kapa. A takaróanyag e módszernél lehet falomb. víz-. A burgonya a föld alatti száron hozza terméseit Igy e szárrész hossza és zsengesége segíti a sztólók. de egyszer-kétszer meg is ismételhető.és füstszínűeket-szabad használni. Az átlátszóak közül csak a gyenge fényáteresztő képességűeket -a homok. 171 . illetve a gumók képző­ dését. Hasonló céllal alkalmazzuk a töltögetést a földimogyorónál is. A legtöbbször vetés után és a felfagyási károk csökkentésére használják. burgonya). A töltögetés elvégezhető egy menetben. Ezenkívül sok esetben cél a gyomok elleni védelem is. Eszközei a könnyű simahenger és nedves talajon a sorhenger. A kártétel csökkentésének egyik eszköze a simahenger. A cél a talaj lazítása és a gyomok irtása. Néhány zöldségnövény fogyasztható része csak akkor lesz jó minőségű. Inkább talaj-előkészítő eljárás. és többségüknél a vegyszeres gyomirtás még nem alkalmazható. levegőtlen talajra. de használhatunk erre a célra különböző ásványolaj-emulziókat is.

feketék. Ennél vastagabbat nem szabad használni. Ezek a talajra kipermetezve vékony. illetve növelni. gépesített módozatai hiányoznak. A NÖVÉNYEK VÉDELME Ide tartoznak a legfontosabb ápolási munkák. gyors. A korábban már említett előnyökön kívül még a párásadást is gátolja. de mivel hatása a takarással csaknem azonos. A csírázást. A palántákat csak nagyon rövid ideig takarják (inkább árnyékolásról van itt szó).04 mm. a talaj kiszáradásának megakadályozása. E módszerrel is a talaj hőgazdálkodását és a fény jobb kihasználását lehet javítani. Hátrányként meg kell azonban említeni. hogy alig keletkezik takaratlan csík. Ilyenkor a takarás után készített lyukakba ültetnek. Erre az elbomló fólia lehet a megoldás. a növények kelését. szinte minden széles sortávú növénynél megtalálható. Takarhatók a sorok. kékek stb. a betegségek és a kártevők elleni védekezés. kibújását nem gátolják. tetemes károkat idézhet elő. A sorok takarása a nagy sortávú növények (görögdinnye stb. A két sorközt takaró fólia annyira összeér. A fóliás talajtakarás használható a termesztőlétesítményekben és a szabad földön is. a sorközök. mert leterítésének. A fehéret akkor alkalmazzák. Drága módszer. Németországban) takarásra igen gyakran használják a különféle ásványiolaj-emulziókat. Leggyakoribb a fekete fólia használata. A hajtatásban ma már elterjedt módszer. A takarásnak többféle változata lehetséges. ezért ezt a módszert a hajtatásban alkalmazzák. A talaj festése nem tartozik ide közvetlenül. Itt csak az 50-80 cm széles sorközöket takarják. ezért a gyakorlatban nem terjedt el. filmszerű réteget alkotnak.03--0. Közülük mindig a célnak megfelelőt kell használni. Célja a párolgás és párologtatás csökkentése. a trágyázás és a vetésforgó alkalmazása. A vastagságuk 0. Helyette inkább a termőhely kiválasztására kell gondot fordítani. valamint a vegyszeres gyomirtás. A papírt ritkán és kivételes esetekben használják takarásra. Jelenleg a növényvédelem a termesztési technológiák egyik legfontosabb eleme. A legtöbbször az aprómagvak vetését. Az 50-60 cm szélességben a sorokba leterített fólián lyukakat készítenek és ezekbe ültetik a növényeket. eltávolításának és megsemmisítésének egyszerű. V édenek az erózió és a homokverés ellen. általában a kelésig érvényesül. Elhagyása vagy nem körültekintő alkalmazása terméskiesést. 172 . és keléskor az aprómagvakról azonnal leszedik a takarót. ha a visszaverődő fényre is szükség van. Leggyakrabban az apró magvú és a lassan kelő növényeknél alkalmazzák. Hatása rövid időtartamú. A rendszeres növényvédelem (a betegségek és kártevők elleni védekezés) ma a zöldségtermesztésben nélkülözhetetlen. hogy a fedett színű fóliák növelik a fagyveszélyt Szabad fóldön kisüzemi módszer. a friss tűzdeléseket és átszővetés idején a gomba táptalaját takarják vele. Külfóldön (Angliában. világos színű talajokon érdemes folytatni. és ezzel akadályozza a betegségek terjedését. A fóliák alapanyaga a leggyakrabban polietilén.A fedett színűek lehetnek fehérek. mert drága. A sorok és a sorközök teljes takarása kisüzemi módszer. A sorközök takarása a közepes sortávú növények takarási módja. Korai termesztést csak laza. itt említjük meg.) termesztésében ismert. zöldek. de lehet takarni a teljes területet is. A szamóca és néhány kisebb tenyészterületet igénylő zöldségnövény takarási módja. Ebben az esetben nehéz a rögzítés. Közvetett módszer a helyes talajművelés. · A kártevők és betegségek ellen közvetett és közvetlen módon lehet védekezni.

és elősegítik a kártevők. ezért kiválasztásukkor nagyon körültekintőnek kell lenni. A termesztett növénytől elvonják a területet. valamint a növény védelmével. Ezek: . Vannak közöttük elnyomók (térparaziták) és élősködők. Kezdőrljék a talaj fertőtlenítésével és folytatódjék a mag. nagy szakértelmet igényel. Ezek sok mindenben különböznek. jövedelmezősége igen gyakran attól függ. A vegyszeres gyomirtás előnye. 173 . a kakaslábftivet. a fehér libatopot és a parajféléket kell kiemelni. a paradicsom rendszeres védelmet igényel. Fontos. b) a védelem szükségességét illetően igen nagy közöttük a különbség. A zöldségtermesztésben a legtöbb gondot a gyomok okozzák. A térparaziták szintén veszélyesek. A szelektívek hatása bizonyos alaktani. Irtás uk lehet mechanikai és kémiai. Közülük mindig csak a célnak megfelelőt szabad használni. Ezenkívül nehezítik a betakarítást és rontják a termés minőségét is. A növényvédő szerek száma igen nagy. hogy mennyire sikerült az állományt gyommentesen tartani. Költségeit csökkenthetjük. . Vannak közöttük szerves és szervetlen hatóanyagúak. rovarirtók. A biológiai eljárások ma még kisebb jelentőségűek. A növényvédelem költséges ápolási munka.). A védekezéskor figyelembe kell venni a következőket: a) a zöldségnövények igen vegyszerérzékenyek. Használatuk esetén mindig kérjük ki a növényvédő szakember véleményét. A gyakorlatban számtalan vegyszer van forgalomban. várakozási idő stb. Vannak kantakt és szintetikus szerek. bár célszerű lenne minél nagyobb arányú kimunkálásuk és elterjesztésük. szelektív és szuperszelektív herbicidek. és így a kultúrnövényt már nem károsítják. ha közvetlenül érintkeznek a gyomokkal. hatásfokát javíthatjuk néhány gyomosadást akadályozó. . hogy drága. Kártételük sokféle.és gombaölők. a vöröshagyma. Hátrányos. c) a növényvédelmi előírásokat mindig szigorúan be kell tartani (dózis.Közvetlen módszer a kémiai és biológiai növényvédelem.a korszeru istállótrágya-kezelés. a muharokat. betegségek elszaporodását. Az előzők akkor hatnak. A termesztés eredménye. a vegyszeres gyomirtás általános jellemzésével foglalkozunk. az utóbbiak pedig felszívódva az anyagcsere-folyamatokon keresztül fejtik ki hatásukat.a gyommentes vetőmag használata. hogy megelőző legyen. Közülük a kémiai az elterjedtebb. védőesz­ közök. emellett veszélyeztetheti a környezetet és károsíthatja az utóterményt. Vannak totális. hogy alkalmazásával jelentős az élőmunka megtakarítása. A szuperszelektívek hatásának alapja pedig a biokémiai szelektivitás. Közülük a mezei acatot. a spenótnak és a petrezselyemnek azonban alig van károsítója. A szádor a paradicsomot. a tápanyagot. Az első csoportba tartozók minden növényt elpusztítanak.a korszeru vetésforgó alkalmazása.a korszeru talajművelés. megelőző tevékenységgel. mivel a gyomirtás a technológiák egyik eleme. Ebben a részben csak a kémiai módszer. a fényt. a tarackot. A részletezést az egyes növényeknél ismertetjük. a vadrepcét. mechanikai különbségeken alapul. Az élősködők közül a zöldségtermesztésben a legtöbb gondot a dohányfojtó szádor és az aranka okozzák. az aranka pedig elsősorban a palántakorú paprikát károsítja. baktérium. a szulákot. . a vizet. a kövér porcsint.

felhasználásuk során még a következőket is figyelembe kell venni: l. Ügyelni kell az utóhatásra. kötés . Éppen ezért nevezzük ezeket fitotechnikai eljárásoknak 31. 5. a szermaradványra. mások vetés után. ugyanis a kultúrnövényt fejlett állapotában sem károsítják. A nagy mennyiségű csapadék okozta lemosódás növelheti a károsító hatást. táblázat). A termés és a hozam a legtöbbször ennek a fiiggvénye.és érésszabályozás Termékenyülés. mint a többi növényé. hibátlanul működők (pl. 7. 8. de még kelés előtt (preemergens) használhatók. Tekintettel kell lenni a felhasználási időre is. A zöldségnövények vegyszerérzékenysége nagyobb. 6. Tekintettel az elmondottakra. 2. a magtermesztésben pedig különösen nagy a jelentősége. ne csepegjenek még a forgókban sem). A túladagolás mindig káros (nagyobb dózis vagy átfedések). 4. Az előzők a talajon. Fitotechnikai eljárások Ebbe a csoportba azok az ápolási munkák tartoznak. Fontos a talaj humusztartalmának ismerete is. az utóbbiak a levélen keresztül szívódnak fel. Egyes szerek csak vetés (pre sowing) vagy ültetés előtt (pre planting). Itt csak biztonságos szereket szabad alkalmazni! · 3. A permetezőgépek legyenek tiszták.és levélherbicidek. Vannak olyan szerek. elősegítése Erésgyorsítás Növényi részek eltávolítása me tsz és kacsolás tetejezés levelezés oldalgyökerezés bördők kitörése fattyazás termésritkítás Rögzítés kötözés hajtásrögzítés Halványítás összekötözés levéltörés fóliatakarás talajjal való takarás A TERMÉKENY ÜLÉS ÉS AZ ÉRÉS SZABÁLYOZ ÁSA A zöldségtermesztésben igen fontos szerepe van a virágok terrnékenyülésének. Használatuk a hajtatásban meggondolandó. Az öntözés ebben az esetben segíthet. kötődésének.Találhatók közöttük gyökér. a gyökéren keresztül. A termékenyülést gátolhatja a kevés fény. amely kis (l% alatti) humusztartalom mellett károsítanak. táblázat. Ez a hajtatásban és a szabadfóldi termesztésben is fontos. 9. Fitotechnikai eljárások Termékenyülés. Az előírt technológiát mindig pontosan be kell tartani. Egyes szerek hatásfokát és hatástartamát a szárazság csökkenti. és így alkalmazásuk együtt jár a növények egyedi kezelésével (31. amelyek közvetlenül a növényre irányulnak. Némelyek állománypermetezésre is alkalmasak (postemergens). az alacsony vagy túl magas hőmér- 174 .

séklet. A hajtatásban a paradicsomon és az uborkán kísérleteznek velük. A haszon kettős. A termékenyüléshez hosszan tartó és 5000 luxnál erősebb megvilágítást igényel. E célra leggyakrabban a Regione-t használják<. amely (a levegő áramlásának gyorsításával előidézett növénymozgás) szintén termékenyülést elősegítő eljárás. vagy a még száron lévő termések kezelésével gyorsítják. hogy milyen áron értékesít. A triHer tulajdonképpen az elektromos csengő elvén működő vibrátor. Napjainkban közülük a Curbiset és az Ujotin nevű szerekkel próbálkoznak. Hatásuk többféle. amelyet szintén a paradicsom érésgyorsítására használnak. a bördők kitörése. Korai hajtatáshoz kisebb fényigényű fajtákat válasszunk. a metszés. ahol az érést vagy a leszedett. E két növény fényigénye nagy. gerezdesedhet. amelyek élettanilag segítik az érést. elsősorban szabad földön. amely a fürtök gyors rázásával segíti a megporzást. a túlzott nitrogénellátás és napjainkban a megporzást segítő rovarokra káros kémiai szerek fegyelmezetlen használata. A sarjhatások eltávolítá175 . a huzalok ütögetése és a növények erősebb légárammal való mozgatása is. A hajtatásban a kabakosok. vagy a bogyó belsejében légüregek keletkeznek. Nagy jelentősége van a helyes fajtamegválasztásnak is. Eredményesen csak fedett térben használható. vannak. Érést elősegítő módszer még a lomb eltávolítása is. valamint a minő­ ség javítása. A "rezegtetés". a vetőmagtermesztésben pedig a rovarbeporzású növények termékenyülésében sokat segíthetnek a méhek is. Használata a paradicsomhajtatásban terjedt el. hogy egyszerre való betakarítás esetén mennyi a felhasználható termés. Bevált termékenyítést segítő eljárás még a trillerezés. A vöröshagymánál használják. A sima felületű bogyó pl.és a paprikahajtatásban okoz gondot. Az utóbbi években egyre több érésgyorsító szer kerül a forgalomba. Mindhárom módszer a paradicsomhajtatásban használatos. A fényhiányt pótolhatjuk mesterséges megvilágítással. Régi. Ez elsősorban a vetőmag­ termesztésben használatos eljárás. Ezenkívül gyorsíthatják az érést és segíthetik a szedés időzítését. a termésritkítás. de vannak olyanok is. és tisztább lesz a mag is. mégpedig a termőfelület szabályozása útján. Ide sorolhatók: a fattyazás. hagyományos érést gyorsító ápolási munka még a szár letaposása. Alkalmazására ösztönöznek az árviszonyok (piac) és az egyre jobban terjedő iparszerű technológiák. A fényszegénység a korai. amelyek a lomb eltávolításán keresztül hatnak. A legtöbbször hormontartalmú szerek. Hasonló típusú szer az Ethrel is. ha a növényeket alacsonyabb hőmér­ sékleten tartjuk vagy szomjaztatjuk. A kémiai szerek közül ilyen az etilén. amelyek a kívánt hatás mellett számos külső és belső változást is előidéznek. Az EGYES NÖVÉNYI RÉSZEK ELTÁVOLÍTÁSA E műveletek célja elsősorban a termés mennyiségének növelése. a kacsozás. ma azonban csak a házikertekben. a tetejezés. A szerek hatása nagymértékben függ a bogyók fejlettségétőL Igazán csak az érés kezdetén lévő bogyóknál eredményesek. a méztermelés mellett a termés is több lesz. de segíthetünk a gondon azzal is. A termesztő számára nem mindegy. Az érésszabályozás napjaink nagy kérdése. A termékenyülést segítő kémiai szerek használata a zöldségtermesztésben még nem általános. elsősorban a paradicsom. A fattyazás a csemegekukoricán alkalmazott módszer. a levelezés és az oldalgyökerezés. ahol könnyíti a cséplést. és az sem.

illetve termővirágok száma. Alkalmazható még az őszi hajtatásban is. a kései pedig növeli a sebfelületet A tetejezés célja már az érés gyorsítása és a tenyészidő végének meghatározása. Már a hagyományos virágtípusú (monoikus) fajtáknál is használták. E növényeket többnyire egyszárasra nevelik. ahol nagyobb méretű és hőkezeleden dughagymát használtak. amelynek az állománysűrűség beállítása a célja. a túlnyomóan nővirágú és a nővirágú fajták termesztésével változott a cél. ma már csak házikertben célszerű alkalmazni. Kisüzemi módszer. nagyüzemben inkább a ritka vagy szemenkénti vetést kell alkalmazni.sának célja a termés minőségének a javítása. ehhez a levelek hónaljában keletkező hajtásokat el kell távolítani. s akkor a legmegfelelőbb. Célja minden esetben az arányos termőfelület kialakítása. uborka) elterjedt ápolási munkája. mivel az újabb hazai és leülföldi fajták nem fattyasodnak vagy csak minimális a hajlamuk rá. hogy a vegetatív növekedés folyamatos maradjon. mert megszűnnek a kártevők. Hajtatásban a paradicsomon és uborkán alkalmazzák elterjedten. nagyüzemben még a nyári bördők eltávolítása sem ajánlott. amíg a növényen az önszabályozás rendszere be nem áll. a bakhátak kibontása után a dugványokról ledörzsölték az oldalgyökereket úgy. Ma 176 . Mivel kézimunka-igényes. Az éppen növekedésnek indult magszár kitörésére ott van szükség. A tervezett idő legtöbbször a szabadföldi paradicsom tömeges piacra kerülési időpont­ jával azonos. hogy azokon csak a talpgyökerek maradtak épen. Elterjedt módszer azonban az egyelés. Az ilyen típusú uborkafajták metszését addig kell folytatni. A hajtatott paradicsomon alkalmazott eljárás. Napjainkban. mert ezeken javult a nő. A fő száron csak annyi termést szabad meghagyni. A növényeket olyan magasságba kell visszavágni. Célja a gyengén determinált és folyamatos növekedésű fajták növekedésének szabályozása. Ekkor a másod-. A termésritkítás nem jellegzetes zöldségtermesztési ápolási munka. Ma már ritkán alkalmazzák. illetve a harmadrendű hajtások képződését kívánták elősegíteni. A NÖVÉNYEK RÖGZÍTÉSE A zöldségnövények nagy részét rögzítés nélkül termesztjük. A tenyészidőben. Ez egyszerűsíti a növényvédelmet is. ezeknél egyenletes és folyamatos terhelést kívánnak a metszéssel létrehozni. Mivel nagyon kézimunka-igényes művelet. ha az 4-5 cm hosszú. A kacsozás a hajtatott és a tárorendszer mellett nevelt paradicsom ápolási munkája. A metszés a kabakosok (sárgadinnye. Hatására a hagyma eléri vagy megközelíti a főzőhagyma méretét. A bördők kitörése a vöröshagyma-termesztésben használt kisüzemi módszer. Az öreg. már világosodó színű leveleket fokozatosan eltávolítják. Ezzel növelhető a termés mennyisége és javítható a minősége is. hogy a tetejezés alatt lévő ftirt még beérjen a tervezett időre. a kabakosok termesztésében használják. de szükség lehet rá szabad földön is. Az oldalgyökerezés a tormánál alkalmazott. A metszés a hajtatásban használt ápolási munka. Az eltávolítás időpontja ftigg az oldalhajtás méretétől. A termés mennyiségének és a hozamoknak a növelése azonban egyes növények esetében indokolja technológiájuk korszerűsítését.és hímvirágok aránya. A levelezés érést gyorsító eljárás. de főleg a betegségek számára kedvező körülmények. pontosabban tárorendszer melletti nevelésüket. Csak hajtatásban. A korai eltávolítás elősegíti az újraképződést. ha a már említett növényeket tárorendszer mellett neveljük. vagyis növekedett a nő-. egyszer vagy kétszer. minőséget javító ápolási munka.

a karfiol. paprika) és a talajhoz. élvezhetetlenné válik. hogy növekszik a termőfelület. Ősi növényrögzítési mód még a földelés is. amelyeknek fogyasztható része közvetlenül a napfényen fejlődve keseredik. ezért arra kell törekedni. amelyek neveléséhez nélkülözhetetlen a támrendszer. melyeknek a fogyasztható részét halványítással növeini lehet. Ilyenek: a spárga. valamint földdel. ahol az indákat egy-egy kapa föld védi a szélkártételtőL HAL VÁNYÍT ÁS Vannak olyan zöldségnövények. Az újabb -nagyobb és zártabb -lombú fajtáknál nincs szükség ezekre a módszerekre. a póréhagyma és a halványító zeller. Vannak olyan növények is. de mindez az előbb említett előnyök következtében megtérüL Ebből következik. nő a szedési teljesítmény). A cikóriasaláta hagyományos ápolási munkája volt a földdel való takarás. A sokféle ápolási munka jelentősen növeli a költségeket. A tárorendszer váza készülhet fából. Vannak olyan növények is. a cikóriasalátát. vasbetonból és vasból. Ilyen pl. amikor a spárgasípok (hajtások) emelgetni kezdik a bakhátat. Erre kerülnek a műanyag. és akkor szedték a levélrozettákat. illetve háztáji módszer. A művelet a levelek összekötözésével. a póréhagymát és a haványító zellert. Ma már erre a célra fekete fóliát használnak. Ezenkívül terjed a tárorendszer használata az uborka és a paradicsom szabadföldi termesztésében is. A levelek összekötözése és betörése a hagyományos karfiolfajták termesztésében alkalmazott eljárás. lécrudakat és drótfonatot is lehet használni. és a tárorendszer növeli a költségeket. A póréhagyma és a halványító zeller földdel való takarása nem teljes. A házikertekben pl. A töltögetésnek a fogyasztható rész (hagyma. Ezenkívül könnyíti az ápolási munkákat és a szedést (pl. gumó) növelése a célja. illetve fóliával való takarással végezhető. ezáltal nő a termésmennyiség és javul a minőség is. betörésével. Ezeket a növényeket csak töltögetik. A házikertekben az említetteken kívül karókat. hogy kézi munkán alapszik. a kender. Hátránya viszont. és akkor szedik a termést. a karósbab. Ilyen pl. amikor azok kezdtek a felszínre tömi. ahol nagy hozamot kívánunk elérni. A módszer előnye. A beültetett gyökerekre 25 cm vastag talajréteg került. hogy számukat csökkentsük vagy korszerubben és olcsóbban végezzük azokat. Ezeket halványítással termesztjük. uborka) az utóbbit célszerű alkalmazni. a sárgadinnyét és újabban a paprikát is. Ez jobb és egyszerűbb módszer. a cikóriasaláta. Sekélyen gyökerező növényeknél (sárgadinnye.és a fémhuzal hálók. A spárgának 25-30 cm magas bakhátat készítenek. A spárga alsó vége rögzíthető a növényekhez (paradicsom. amelyekhez műanyag vagy kenderspárgával rögzítik a növényeket. az említett növényeken kívül még a zöldborsó tárorendszer melletti termesztése is célszerű. hogy minden olyan területen alkalmazni kell. Földtakarással halványítják az egyes spárgafajtákat. a paradicsomot. 177 . A dinnye szabadföldi termesztésekor használatos.már tárorendszer mellett hajtatjuk az uborkát. Az utóbbi esetekben azonban házikerti.

c) nem egyszerre érnek. hanem a növény is éretté válik. a paradicsomot. betakarításuk több vonatkozásban különbözik a mezőgazdasági növényekétőL Ezek a jellemzők . j) az egyes fajok termése . a betakarítás során mindezeket figyelembe kell venni. Aratásról beszélünk. hiszen a nagyobb felhasználók (kereskedelem. Összetett fogalom.érett állapotban takarítjuk be.Betakarítás A betakarítás a termesztési folyamat befejező része. hogy a szedés ismétlődő. Ebből következik. mint más növényeket . A zöldségfélék jellemzőit figyelembe véve. E növényeknél tehát biológiai és gazdasági (felhasználási) érettségi állapotról beszélünk. csak ezeknél az érettség más más fejlettségi állapotot jelent.éppen úgy. a) gyorsan romlanak. amikor már nemcsak a termések. sok zöldségnövénynél többször is meg kell ismételni. 6-9 cm vagy ennél nagyobb mé178 . A gazdasági (felhasználási) érettséget a felhasználási cél határozza meg. Az uborka például szedhető 3-6 cm. aratás a felhasználásra alkalmas növényi részek (termények) talajból való kiemelése. ha a benne található magvak már továbbszaporításra alkalmasak. E méret lehet fajtára jellemző. amely magában foglalja a szedést és az aratást.amelyek nehezítik a betakarítást . aratás A szedés. Ilyen érettségi állapotban takarítjuk be a vetőmagot termő növényeket. ha fogyasztásra kerülő része elérte a felhasználási méretet. Ebben az esetben a termény akkor szedhető. A felhasználókkal szorosan együtt kell működni. használati értékük a szedés után rohamosan csökken. hogy a termény megfelelő minőségben kerüljön a felhasználóhoz. Szedés. ha a betakarítás! egyszerre. csak a fogyasztható része érett. de annál kisebb is.különböző érettségi állapotban takarítható be. Az ÉRETTSÉG FOGALMA A zöldségféléket .a fogyasztási célnak megfelelően . b) szedés után az esetek többségében közvetlen felhasználásra kerülnek. és közvetlenül vagy közvetítéssel a felhasználóhoz kerül. a paradicsom alakú és fűszerpaprikát. Ahhoz. valamint a termesztök munkájának eredményessége is a leggyakrabban ettől függ. A termény ezután válik áruvá. feldolgozó ipar). Egy-egy növényfaj termése tehát a felhasználástól ftiggően különböző érettségi állapotban is betakarítható. d) sérülékenyek. ezért szedésük mindig nagyobb figyelmet igényel. ebben az esetben a növény még nem. e) szedésük nehezen gépesíthető.a következők: . Ezért az aratás a vetőmagtermesztésben használt fogalom. egy menetben akkor végezzük. A szedés más. a többinél nem. vagy a fóld feletti hajtásokról való leválasztása. Egy termés biológiailag akkor érett. valamint a sütőtököt Vetőmagot termő növények érettségét a szár elszáradása is jelzi. ezért a legtöbb esetben még kézi erővel takarítják be őket. valamint a termények értékesítésre való előkészítését. a dinnyéket. így több növénynél a szedés ismétlődik.

vagy főzőhagymaként. Sok esetben az íz. Csemegeuborkát pl. 6-9 cm-es mérettel kell szedni. A retek pudvásodik. vagy legalábbis kisebb a mennyiségük.és zamatanyagok is hiányoznak. de biológiailag éretten is betakarítható. Ilyen korábbi szedésre azonban csak olyan növények alkalmasak. Következménye a gyengébb minőség. de alig van olyan zöldségfaj. mert szoros összefüggésben van a termés mennyiségével és minőségével. Ilyen a paradicsom. Ugyanígy a vöröshagymát szedhetjük zöld. kisebb a teljesítmény. a karalábé fásodik. és nagyobb a tárolási veszteség. a másodikban színesedő. A zöldborsó betakarításának ütemezését pl. Szedésre a reggeli és a délutáni órák a legalkalmasabbak.a termény felhasználási helyétől. A csapadék is sok gondot okoz. a szállítási távolságtól. Esős időben nem tudunk szedni. salátauborkánál a fajtára jellemző nagyság a meghatározó. A termés az első esetben gyengén piros. pl. paradicsomot stb. amelyek utóérésre képesek. A magas hőmérséklet sietteti az érést. . a fagy szintén meghatározó tényező. étkezési hagymaként és biológiai éretten is betakaríthatjuk (vetőmagtermesztés). Elemei közül a hőmérsékletet és a csapadékot kell kiemelni. A mennyiség ugyan majdnem minden esetben nő (pl. Ezenkívül kisebb a szedési teljesítmény is. hogy nagy melegben a leszedett termény (levélzöldségek) gyorsan fonnyad. • A harmadik igen fontos tényező az időjárás. A meleg és a hideg egyaránt káros. hiszen ilyenkor a minőség napokon múlik. A harmat azonban hasznos is lehet. ÖSSZEFÜGGÉSE MINŐSÉGE ÉS A BETAKARÍTÁS IDŐPONTJÁNAK A szedés időpontjának helyes meghatározása. a betakarítás ütemezése igen fontos. 3-4 napos útra pedig 70%-os érettségi állapotban szedünk. a termény kevésbé szállítható.az időjárástól. Melegigényes zöldségnövényeinket már a korai fagyok előtt be kell takarítani (paprikát. az étkezési paprika színesedik. néhány hőségnap megzavarja. a karfiol is. Némelyik növény minőségromlásához l napi túlérés is elegendő. Ebben az esetben a felhasználó igénye a döntő. a zeller. de csökkenhet is (gomba). • A felhasználási mód szintén szedési időpontot meghatározó tényező. a paradicsom. zöldborsó). és igen nagy a taposás i kár. A korábbi szedésű termés mennyisége mindig kisebb. a vetőmagtermesztésben csökkentheti a pergési veszteséget A TERMÉS MENNYISÉGE. Érzékeny a fagyra a sárgarépa. Ezenkívül azt is figyelembe kell venni. A termény elvénül.rettel. adinnyékíz e romlik. • A felhasználási hely távolsága csak néhány növénynél meghatározó tényező.). a szemek 179 . rövidebb ideig tárolható. Szennyeződik a termény. A minőség azonban minden esetben romlik. Természetesen ezt nem tudjuk minden esetben figyelembe venni. a gombák rágóssá válnak. A BETAKARÍTÁS IDEJÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A betakarítás időpontja függ: . A hideg. A kései szedés szintén káros. 3-6.a felhasználási céltól és . A felhasználási célt minden esetben komolyan kell venni. A korán leszedett termény kevesebb szárazanyagot és több vizet tartalmaz. amelyet 1-2 napos szállításhoz 80%-os. amelynek betakarításával megvárhatjuk a tavaszt.

. A betakarítógépek alkalmazását akadályozza. burgonya stb. mégis 2-3 szedéssei takaríthaták csak be. pedig a munkaerőhiány indokolná terjedését.gépi betakarítás két menetben. nem egyszerre érő. hogy drágák. Előfordulhat. uborka stb.). Gátolja terjedésüket az is. kéthetenként vagy (terméshullám idején a gombát) naponként kell szedni. hogy a minőség jó és már kisebb az élőmunka-felhasználás. hetenként egyszer (salátauborka. gépi betakarításra alkalmas fajtákkal. A SZEDÉSEK GYAKORISÁGA A betakarítás végezhető egyszerre. háztáji módszer. Vannak olyan zöldségfélék.kézi szedés. amelyek fogyasztható részei a talajban helyezkednek el (gyökérfélék. A hagymaféléket. Hagyományos fajtáink zöme nagy lombú vagy gyenge lombú. . hogy a gépi szedés megváltoztatja a korábban kialakult gyakorlatot. a fajta. zöldhagyma stb. A gyűjtéshez ebben az esetben szedőkocsikat. BETAKARÍT ÁSI MÓDOK A betakarításnak ma még számtalan módja van. Eszközei egyszerűek: kések. ásók és egyéb kézi eszközök. hajtatott paradicsom. termésük nehezen leváló. szállítószalagos. csemegekukorica) keményednek és ízetlenné válnak. Növekszik a szedési teljesítmény is. Házikerti. A gyakoriság meghatározásához mindig a termény minőségét kell figyelembe venni. a gépészek egyszerű. de hazánkban is terjed a kézi szedés és a gépi terménygyűjtés. a gyökérféléket egyszeri szedéssel. mert érésük még nehezen időzíthető (retek. de még a kései szedésű levélzöldségek is elvesztik zsengeségüket. A jövő módszere azonban a gépi betakarítás. • Az utóbbi években külfoldön. és munkájuk minősége sem minden esetben kielégítő. nagyüzemekben már ritkán alkalmazzák • A gépi betakarítás az utóbbi évtizedekben bevezetett. leveleik elöregednek. kézi gyűjtés.kézi szedés. kézi termékgyűjtés. Házikerti. de ezt alkalmazzák még a hajtatásban is. ütemesebb munkára kényszeríti. gépi gyűjtés. háztáji módszer. . valamint rakodópiatás gyűjtőeszközöket használnak. .) is egyszeri szedéssei takarítunk be. és folyamatosan érő növényeket (paradicsom. hajtatott paprika stb. Vannak olyan növények. Előnyük. Ismétlődő szedéssei való betakarításkor igen fontos a szedések gyakoriságának meghatározása. Előnye a jobb minőség. a paprikát. a termesztési cél és mód határozza meg. a folyamatosan érő paradicsomot.). zöldbab. alkalmazott módszer. Ennek megfelelően a szedések száma lehet 2-3. de lehet 20 is. Ezek a következők: . • A kézi szedés és kézi terménygyűjtés még mindig gyakori. hogy melyiket alkalmazzuk.(zöldborsó.gépi szedés (kiemelés). embert és növényt 180 .). mert a gyűjtőberendezések mozgása a dolgozót a gyorsabb.gépi betakarítás egy menetben. hátránya a nagy élőmunkaigény. amelyek ugyan nem folyamatosan érnek. a kabakosokat pedig többszöri szedéssei takarítjuk be. többszöri szedéssel. Nehezen tetjed. • A gépi szedés (kiemelés) és a kézi gyűjtés azon növények betakarítási módja. hogy a legtöbb zöldségfajból nem volt gépi betakarításra alkalmas fajtánk. A faj. amelyeket hetenként kétszer (konzervuborka). egyetlen szedéssei vagy ismételve. és mechanikai sérülésre érzékenyek. olcsó. Ezt segíthetik a nemesítők új.

téli retek. a fűszer. Ennek megfelelően az osztályozás történhet nagyság alapján. a hónapos és a nyári retekről. Vannak zöldségnövények. A termények előkészítése értékesítésre A zöldségféléket nem elegendő megtermelni. mert üdít is. tönkremehet.amely a betakarítás része . Az ilyen áru hosszabb ideig tárolható és használható fel. valamint a szállítást. Ezek minden esetben tartalmazzák a szabvány hatályát. kocsány. • A tisztítás -a legfontosabb áru-előkészítő művelet . A jól előkészített termény ízlésese bb. A szabvány közös nyelv a termesztő és a felhasználó között. pl. elsősorban azokon. Az áru-előkészítés .az értékesítést segíti. Ma még az előző a gyakori. a zeller. a termesztök pedig a gépek alkalmazását lehetövé tevő technológiák kidolgozásával. Szépen fejlődött a vöröshagyma és a sárgarépa gépi betakarítása is. A tisztítás végezhető kézzel és géppel. A tisztított áru talaj. Néhány növényen. Ilyen a téli fogyasztásra és feldolgozásra termesztett sárgarépa. mert kevésbé romlik. helybevetés) és lehetövé tenni a technológiai fegyelmet.vagy ftirtmaradvány. a vöröshagyma stb. hogy meg kell változtatni a művelési módot. elemei a tisztítás. Ma már vannak jó példák is. medencében való áztatással vagy géppel. a csomagolás és a szállítás. Alkalmazásakor azonban vigyázni kell. Ezek: a szín. amelyeknek földbéli részét fogyasztjuk. vagy pedig megtalálható bennük az erre vonatkozó szabványok száma. egészségi állapotára. a sárguló és a beteg vagy sérült leveleket kell eltávolítani.kímélő gépekkel.zöldségfajonként változik. az áru értékét mindig növeli. Vannak olyan zöldségfajok. Komplex művelet. mert a vizes termény könnyen beftilledhet. Előfordulhat ugyanis. valamint az osztályozott termény megnevezését. amelyekről a teljes lomhozatot el kell távolítani. Sokszor az utóbbi a nehezebb. mint maga a szedés. az elrendezést. épségére és tisztaságára is. Tekintettel kell továbbá lenni a termény érettségi. zeller. keresettebb és többet ér. Az áru-előkészítés költséges munkafolyamat. Bármikor végezzük. a káposztafélékről. Könnyíti az elosztást. a forma. petrezselyem. amelyek előkészítése annyiba kerül. az elszáradt. az osztályba sorolhatóság követelményeit. A fejes salátáról. Az egyéb szennyeződés lehet szár-. Osztályozáskor elsősorban a fajta jellegét meghatározó tulajdonságokat kell figyelembe venni. A zöldborsó és a zöldbab betakarítása megoldódott. A szabványok a Magyar Szabványügyi Hivatalban készültek vagy készülnek. Több termény (főleg a talajjal szennyeződők) tisztításakor mosásra is szükség lehet. illetve az aratás. a torma. Módosítani kell a szaporítást (palántanevelés. az osztályozás. mivel kevés a jól működő manipulálógép vagy gépsor. azzal egy időben vagy néha szedéskor is. A mosás végezhető vízsugárral. A módját szabvány írja elő. A mosás hasznos.és az étkezési paprika esetében is. a minőségi osztályokat. a méret és kivételes esetekben az íz. Sokszor a csomagolás és a mintavétel módjára is tartalmaznak előírásokat.segít a túltermelési gondok leküzdésében is.mert keresettebb . valamint a csomózott sárgarépárói és petrezselyemről csak a fölösleges. Ezeket a tisztítás során le kell vágni. pasztinák. Ezenkívül . azokat értékesíteni is kell. a zöldhagymáról. igen sok a fölösleges gyökér is. • A termények osztályozhatók tisztítás után. az őszi. Tovább kell javítani ezt a munkát a paradicsom. A 181 .és egyéb szennyeződést nem tartalmazhat.

ábra.66. uborka vagy a reteknél a pudvásodást . 182 . másoknak (dinynyék) a tömegét kell figyelembe venni. BALÁZS SÁNDOR) paradicsomn ak. ifj . Néhány fajnál figyelembe kell venni a tömöttséget (fejes káposzta) . a sérült egyedek eltávolítása pedig már minőség szerinti osztályozás. Az éretlen . a beteg. BALÁZS SÁNDOR) 67. Exportra e/ökészíte/1 vöröshagyma (fotó. illetve karalábénál a fásodást. a túl érett. a hónapos reteknek. A vöröshagyma osztályozása (fotó: ifj . a vöröshagym ának a méretét. a szabálytalan formát (étkezési paprika. ábra.

kg) kerüljön. vasúti kocsik. de nem préselt. rakoncák stb. hálók. • A termények szedése.• A csomagolás szintén fontos áru-előkészítő művelet. valamint a fogyasztói csomagolás. . Csak akkor végezhető bennük gyors. valamint egyéb díszítőanyagokat Napjainkban üzemeink valamennyi használatára rákényszerülhetnek. illetve csomagolóanyagokróL A termesztőüzemben mindhárom használatára sor kerülhet. szalvéták.) és címkéket. rácsbetétek stb. a gyűjtő-. A termény útja itt a leghoszszabb. Az áru tetszetős legyen. zsugorfólia).(külkereskedelmi) göngyölegekről. Jellemzője. de vállalhatják az utóbbi kettőt is.). belfóldi (belkereskedelmi) és export. de növekszik az eldobható csomagolóanyagok felhasználása is. A jó áru-előkészítés igen fontos feltétele a megfelelő helyiség. . színe figyelemfelkeltő és vásárlásra ingerlő is lehet. Az előkészítőnek számtalan csomagolóeszköz áll rendelkezésére. illetve az árukímélés igen fontos feltételeL . világosak. . A termesztőüzemek főleg az elsőt alkalmazzák. Ehhez számos eszköz és gép áll ma már rendelkezésre. sima és teherbíró padozatúak. Változatai: a rakodás. gyakran csak néhány méter. Védi a termény minőségét (épség stb. A terménymozgatás végezhető kézzel és géppel is. pótkocsik. fészeklapok.Élettartam alapján tartós. aratása és a tárolás vagy a közvetlen felhasználás között igen fontos és költséges művelet azok szállítása. A munkaerő csökkenése és kímélése az utóbbi alkalmazására ösztönöz. Könnyíti a szállítást. Jellemzője a termény hosszabb útja. különböző emelők. . Változatai közül kiemelhető a szállítási.). bélelő anyagokat (papír. Jelenleg még a tartós göngyölegek az elterjedtebbek. hogy a termény útja nagyon rövid.Felhasználási terület alapján beszélünk termelői (üzemi). az elosztást és bizonyos esetekben a háziasszonyok munkáját (konyhakész áru csomagolása). eldobó) csomagolóanyagokat különböztetünk meg. . szállítótartályok (konténerek). zsákok). Ezenkívül a csomagolóanyag formája.A rakodás fogalomkörébe tartozik a termény elhelyezése a szállító járművek­ re. Ezek: a rakodólap. tartályláda. tálcák. 183 . de nem tükrözött. akadályozza a párologtatást és sok esetbe fagyvédelmet is nyújt. Az említett anyagok. valamint az üzemi tárolóhelyeken.Rendeltetésük alapján megkülönböztetünk rakodógöngyölegeket (raklapok. kamionok és a repülőgépek. Ezt igen gyakran a kereskedelem vagy a felhasznáJók végzik. kivételes esetekben pedig a közeli felvásárlótelepekre. a belső szállítás és a külső szállítás. rendeltetésük és élettartamuk alapján. Így kerül az áru az előkészítőbe és a tárolóba. Az értékesítés segítése végett azonban sok esetben előnyös ennek vállalása is. illetve ideiglenes (ún.A külső szállítás már nem mindig a termesztőüzem feladata. könnyű és pontos munka. eszközök csoportosíthatók felhasználási területük. dobozok. A jó belső utak. hogy a göngyölegbe mindig az előírt mennyiség (db. az eszköz-. Ezek tágasak. alapvető göngyölegeket (rekeszek. szoros. ládák.A belső szállítás általában üzemen belüli terménymozgatás. főként a fogyasztói csomagoláshoz. műgyapot. valamint könnyen tisztíthatók legyenek. illetve felhasználóhelyekre. Közülük mindig a célnak megfelelőt kell választani. egységcsomagoló anyagokat (fogyasztási göngyölegek zacskók. Csomagoláskor vigyázni kell. ha a felsorolt követelményeknek megfelelnek. E szállítási módot minden üzemben alkalmazni kell.

de igen költséges művelet. A zöldségtermények nagy részét ugyanis a túlérés (minőségromlás) veszélye miatt időben le kell szedni. paradicsom. Időjárási viszonyaink ugyanis nem teszik lehetővé a folyamatos szabadföldi termesztést. de alkalmazhatja a kereskedő és más felhasználó is. Elősorban a nehezen tárolható zöldségfajok (paprika. az áru-előkészítés szükséges. Az időtartam a termény eltarthatóságának és a felhasználási lehetőségeknek a függvénye. A ládák 3 m3 légterűek. A cél. Azok a feldolgozó vállalatok is alkalmazzák. káposztafélék. Ennek módja a tárolás. amelyek egyes terményeket hosszabb időn keresztül folyamatosan kívánnak feldolgozni (szárítmányok. Átvállalhatja azonban a termesztő is (pl. Az emelőknek szintén több típusuk van forgalomban. februárban és márciusban nincs termesztés.) tárolási módja. Az e napokon fogyasztásra kerülő terményt korábban le kell szedni. Vannak kézzel és géppel működtethetők. és az utóbbi időben jelentősen megnőtt a munkaszüneti napok száma is. a konténerek ennél nagyobbak. A tartós tárolás pedig főleg a forgalmazó és a feldolgozó feladata. jól szervezett legyen.). A vasúti kocsik. Ez az utóbbi években egyre jobban terjed. esetleg néhány hét. Alkalmazására mindig a tenyészidő végén kerül sor. Éppen ezért mindig átgondolt. A tárolás jelentősége Magyarországon és a hasonló éghajlatú országokban igen nagy. levélzöldségek stb. valamint a tartós (téli) tárolás. A tartályláda töltőtömege 200-400 kg. Ez a jó tárolható zöldségtermények tárolási módja (gyökérfélék. és tárolni kell. illetve kéttengelyeseket.A rakodólapok szabványméretűek (80x 120 cm). Amint látjuk. Feladata a fogyasztás egyenletességének lehetővé tétele és az értékesítés segítése. Találunk közöttük egy-. Feladata a friss zöldségfélék évi folyamatos fogyasztásának (télen. • Az átmeneti (időleges) tárolás időtartama csak néhány nap. Az átmeneti tárolás elsősorban a termesztőüzemek feladata. • A tartós (téli) tárolás már hosszabb időtartamú. januárban. A rajtuk elhelyezhető teher l 000-2000 kg. Az átmeneti tárolást indokolhatja még az időszakos kereslethiány is. 5 t-ig tölthetők. A betakarítási időszakban igen gyakori a rossz. az átmeneti (időleges). bértárolás). Decemberben. 2-6 hónap. billenő platójúakat és tartályúakat Közülük mindig a célnak megfelelőt kell alkalmazni. hogy szabályozható klímájú légterükben a termények minősége megőrizhető. hogy a termény a felhasználásig megőrizze frissességét. Előnyük. a kamionok és a repülők a nagyobb távolságra való szállítások eszközei. Alkalmazására a szedések után vagy a betakarítás végén kerül sor. amelynek kétféle változata ismert. Tárolás A termények betakarítása és felhasználása között hosszabb-rövidebb idő telik el. amikor nincs szedés. hagymafélék stb. tolóoszloposok és elfordítható villájúak is. tavasszal) lehetővé tétele. amikor több az áru. A pótkocsiválaszték is igen gazdag. mint amennyit a piac igényel. esős időjárás. 184 . őrlemények készítése és konzerválás).

Ezek a tartós (téli) tárolás növényei. A gondokon háromféle módon segíthetünk: tartósíthatun k. beteg termény tárolásra alkalmatlan. hónapos retek stb. A fogyasztók egyre jobban kedvelik e termékeket. Konzerv. A rövid tenyészidejű. Ezek az átmeneti tárolás növényei. a zöldbab. májusban. a hónapos és a nyári retek.és hűtőiparunk folyamatosan fejlődik. A tárolhatóság vonatkozásá ban igen nagy különbségek vannak a fajták között is. hogy a tartós tárolás fajtái a középhosszú . ez az évi mennyiség 50%-a. az ehhez szükséges feltételek megteremtése azonban költséges.és a káposztafélé k stb. az uborka. . Előnye. tehát a tárolás kifizetődő. Ebből következik. a tárolás kezdetén. ha az áru tiszta és osztályozott. minőségétől 185 . a spárga. tavasz elején a tárolt termény mindig jobb áron értékesíthető. az étkezési paprika. . . és jelentős mennyiségb en dolgozza fel a zöldségfélék et. Jelentőségét növeli az is. hajtathatunk és tárolhatunk.) hajtatjuk.a tárolás környezeti tényezői. A másik fele az első. mivel ezek a szabadban is jól telelnek. és a termény friss állapotban kerül a fogyasztóhoz. a dinnyék. A rosszul végzett tárolás ráfizetéses.a termesztőhelyi viszonyok. illetve a hosszú tenyészide- • A tárolás eredményess ége jelentős mértékben függ a tárolásra kerülő termény is. Ennek következmé nye zöldségfogy asztásunk egyenetlensége. Vannak könnyen és nehezen tárolható fajok. tehát ma még nem ez a megoldás.áprilisban. Jelenleg csak a rövid tárolási idejű növényeket (paprika. a hagyma.a tárolásra kerülő termény minősége. de ez függ a tárolás eredményeitől is. de még júniusban is csak nagyon kevés termény kerül a szabad földről a piacokra. Mint legfőbb megoldás. és vannak olyanok is. A tárolás eredményességét meghatározó tényezők átteleltethetők. de velük szemben még sok esetben a friss zöldséget részesítik előnyben. Nehezebben tárolhatók a finomabb zöldségfélék . A feketegyökeret. • Tárolásra nem minden zöldségfaj egyformán alkalmas. a gazdaságilag éretten fogyasztható tökfélék. paradicsom. a paradicsom. ún. marad tehát a tartós (téli) tárolás. Ára a tenyészidőben érvényes áraknak a többszöröse. szabadban is jűek. Viszonylag jól tárolhatók a gyökérfélék. . termékeink jelentős része azonban exportra kerül. fejes saláta. és a létesítmények üzemelése is drága. a levélzöldségek. mint év végén.a zöldségfaj és -fajta.a termesztési mód. amelyek tárolás nélkül. korai fajták csak átmeneti tárolásra alkalmasak. A sérült. a póréhagymá t és pasztinákot általában nem szoktuk tárolni. a második és a negyedik negyedévbe n jut el a fogyasztókhoz. a zöldborsó. Legtöbb friss zöldséget a harmadik negyedévben fogyasztunk. Jobb viszont a tárolási eredmény akkor. hogy tél végén. a karfiol. Az eredményess éget a következő tényezők szabják meg: . hogy a többinél olcsóbb. A korán vagy későn szedett termény egyaránt rosszabbul tárolható. uborka. A zöldségnövények nagy része hajtatható.

A cél e tevékenység intenzításának csökkentése. A túlöntözést kerülni kell.5 0-4.25--0.1 3. A túlzott nitrogénadagolás szintén gondot okozhat.5-1 6 6 5 5-6 0.50 0.75 0.1 1. táblázat). • A tárolás környezeti tényezői közül meghatározó a hőmérséklet.1 1.5 0.50 0. amelyek 7-12 °C-ot 186 .5 0-2 0-2 0-4.O l .25--0. A termény ugyanis a tárolás alatt továbbra is él. Ebben az esetben az éghajlatot és a talajt kell figyelembe venni.5 0-4. A hajtatott és a korai szabadföldi termény mindig rosszabbul tárolható.50--0.33--0.50 0.2-10 7. A tárolásra szánt terményt nem szabad sem korán.25--0.1 1.75 0.5 l . A mély fekvésű. de csökkentheti vagy növelheti a vízveszteséget is.50 0. A tárolásra termesztett növényeknek mindig kevesebb vizet kell adni. Az ilyen termény tárolási vesztesége mindig nagyobb.12--0. szöveti szerkezetük pedig lazább.25--0.75 0. nullához közeli értékű. vizes korutalajokon termesztett áru szintén rosszul tárolható. Csapadékban gazdag vidéken a termények víztartalma mindig nagyobb. 32.25--0.• Az eredmény döntő mértékben fúgg a termesztőhelytől is. kivétel az átmeneti tárolásra alkalmas növények egy része.25 0.l 1.7 0.8 1.50 0-4.4 l .7 0.9 1.5 0-4.4 1.25--0.4 l . lélegzik.9 0. Tekintettel kelllenni a betakarítás idejére is.5 l .2 0. Ronthatja az eredményt a rosszul végzett öntözés is.1 l . • A jobb tárolási eredmény végett tekintettel kell lenni a termesztési módra és a technológia néhány elemére is.5 0-4. A tárolás környezeti Zöldségfélék Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Retek (hónapos.9 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 Tárolási idő (hónapban) 6 3-6 0.50 0.5 0-4.5 0-4. Mindkettő növelheti a tárolási veszteséget. sem későn betakarítani.75 0.7 3.0 l .75 5-6 6-9 6-9 5-6 5-6 0. A tárolási hőmérséklet mindig alacsony.4 1. a levegő öszszetétele és páratartalma (32.25--0.4 l .5 7.l 0.5 0-3 O-l 0-4. nyári) Retek (téli) Vöröshagyma Fokhagyma Torma Sütőtök tényezői és a tárolási idő Hőmérséklet (OC) Relatív Átlagos fagyáspont (0C) nedvesség (%) 0.25--0.6 l . táblázat. illetve kálium pedig javítja az eltarthatóságot.50--0.2-12 10-12 10-13 7-10 10-13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 Paprika Paradicsom Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spárga Spenót A légzés intenzitása a hőmérséklet fúggvénye. A több foszfor.

táblázat.4 0.3 0.1 1.9 0. táblázat. Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti Tárolási Zöldségfélék Fejes káposzta Karalábé Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Öszi.l 0-4.o l . Jelentős a tárolótér levegőjének víztartalma is.4 l . téli retek Vöröshagyma Fokhagyma Torma Sütőtök tényezőik hőmérséklet (oC) 0-4. 34.5 0-3 O-l Átlagos Relatív fagyáspont COC) nedvesség (%) 0.5 0-4. Ilyenkor a szellőztetésnek megváltozik a szerepe. a normál levegő-összetétel.kívánnak (33.és növelik a szén-dioxid-tartalmát..O Tárolási idő (hónap) 6 3-ó 6 6 5 5-ó 5-ó 6-9 6-9 5-ó 5-ó 1.5 l . hiszen a fagyott áru gyorsan romlik. Rövid ideig tárolható zöldségnövények és javasolt környezeti Tárolási Zöldségfélék Karfiol Paprika Paradicsom Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spenót Spárga Retek (hónapos.7 0.5 0-4.4 0.5 0-2 0-4.1 0.5 0-4.8 l . Minden esetben csökkentik az oxigén.5 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 Újabban tárolnak zárt fúlkékben. A tárolás alatti szellőztetés szintén nagyon fontos. helyiségekben is. nyári) Bimbóskel Sárgarépa. mert itt a levegő összetétele a normáltól eltérő és viszonylag állandó.5 0-4.6 90-95 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 95 85-90 Tárolási idő (nap) 15-30 15 8-24 15-24 8-15 8-15 8-24 8-15 8-15 5-8 15-24 10-15 8-15 8-24 21-28 14 5-8 34. csomózott Csiperkegomba hőmérséklet tényezőik ee) 0-2 7-10 7-12 10-12 10-13 7-10 10-13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-4.9 1.l 1.6 1.1 1.7 3.5 0-4. Ismerni kell a termények átlagos fagyáspontját is. és néhány esetben a páratartalom.7 0.9 1.l 1.5 3.4 1. táblázat).l 1.2 l .5 0-2 O-l O-l Átlagos Relatív fagyáspont COC) nedvesség (%) l . 33.9 l . Száraz levegőben a termény fony187 . Ezzel szabályozható a hőmér­ séklet. vagy esetleg a nitrogén mennyiségét.4 l .

Az említett három művelet összekapcsolható. Az egyöntetű­ ség vonatkozik a méretre. A sérülés helyén ugyanis fertőződhetnek és romlásnak indulhatnak. Csoportosításuk szintén sokféle. Ide tartozik: . másokról (fejes és kelkáposzta) csak a folösleges (sérült. és a vízvesztés következtében csökken a tömege. -a gúlás. szalmabálás tárolás. A túl nagy páratartalom is káros.nyad. Ezenkívül az osztályozás könnyíti még a terménytárolás utáni kiszerelést. b) egyszerű létesítményekben. -a prizmás tárolás. • A tisztítás módja a tárolásra kerülő zöldségfaj jellege szerint változik. az egyöntetűség szintén fontos követelmény. sőt előfordulhat. különösen változó hőmérsékletek mellett. nedvesítheti a terményt. a színre és minden esetben a fajtaazonosságra. mivel könnyebb a környezeti tényezők meghatározása és azok szabályozása. A terménytömegben csak ép. beteg. Meg kell tisztítani. pl. a zellerről és a tormáróL Ugyancsak tisztítási művelet az egyéb szennyeződések eltávolítása is. • Az osztályozo ttság. A célja a terményeken vagy a bennük lévő fólösleges víz eltávolítása. nagyobb veszteséggel tárolható. sérülésmentes és egészséges egyedek maradhatnak. Tárolási módok A tárolási módok igen sokfélék. A termények előkészítése tárolásra A tárolásra kerülő termény gondos előkészítést igényel. c) tárolás korszeru létesítményekben. hogy a teljes mennyiség elrothad. ki kell válogatni. szárítani kell. • Igen fontos előkészítő művelet még a szikkasztás is. olcsók és drágák. A válogatatlan termény mindig rosszabbul. de különválasztva is elvégezhető. mert a kicsapódó pára segítheti a betegségek terjedését. • A válogatás a második legfontosabb előkészítő művelet. Vannak közöttük egyszerűek és bonyolultak. Mindezek jelentős romlást okozhatnak. az érettségre. A tisztítás fogalomkörébe tartozik a fólösleges gyökerek eltávolítása is. A gyökérfélék. 188 . kisebb és nagyobb hatásfokkal alkalmazhatók. a könnyebb áttekinthetőség végett mi a következőt alkalmazzuk: a) tárolás szabad földön. Az egyöntetű áru könnyebben. Ez egyes termények esetében csak felszárítást (levélzöldségek) jelent. másokat a táblán vagy prizmában néhány (4-5) napig levegőztetni. a karalábé tisztításakor vigyázni kell. Itt a terület a szabad föld. illetve az értékesítést is. hogy a tenyészőcsúcs ép maradjon. a tábla széle vagy egy lakott területhez közel kijelölt felület. romlik a minősége. TÁROLÁS SZABAD FÖLDÖN E csoportba azok a módszerek kerültek. külső) leveleket kell eltávolítani. Egyesekről (gyökérfél ék) a teljes lombozatot. amelyek nem vagy alig igényelnek tartósabb beruházást vagy építményt. osztályozni és szikkasztani. barázdás tárolás. hosszabb ideig tárolható.az árkos.

A raklapos anyagot úgy máglyázzák. hogy a prizmák a terület magasabb részein készüljenek és hossztengelyükÉ-D irányú legyen. A szélesség a tárolt terménynek és a szellőzők alkalmazásának a ftiggvénye. szellőztető. mert később így lehet a nyeregtetőt kialakítani. amelyet a következő barázda földjével takarnak. Készülhet 250-500 t burgonya. • Az árkos vagy barázdá s tárolás hazánkban még mindig igen gyakran alkalmazott módszer. Egy folyóméteren -a prizma méretétől. Így tárolhatók a gyökér. Ilyenkor nemcsak a prizma alatt húzódik szellőzőrács. A folyóméterenként tárolható termény 25-40 kg. . A termény az árokba kerül. Barázdás tároláskor a termény a mélyített barázdába kerül. Előnyei és hátrányai ugyanazok. konténerekbe). a káposztafélék. Az egy-egy gúlában tárolható mennyiség . a termény sűrűségétől függően -kb.és közlekedőutakat alakítanak ki. Néhány nap szikkasztás után a terményre 20 cm-es szalmaréteg. mint az előző módszernek. hogy csak a téli hideg ellen véd.250-500 t. A termény alatt. a göngyöleg pedig raklapokra kerül. Különösebb beruházást nem igényel. illetve vöröshagyma tárolására. Az alap bálarétegre rakodólapokat helyeznek. A termény e módszernél göngyölegbe (ládákba. hanem 2-3 cmenként szellőzőkürtőket is alkalmaznak. Hátránya. a hossza pedig 20 és 40 m között változhat. a barázdáé az eke. a magassága 80-100 cm. 189 . Hátránya az is. a felső pedig elöl zárt.és káposztafélék. a C02 és a pára következtében keletkező hőmérséklet. E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható. illetve . A felső és alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát Az alsó csatorna hátul. amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. így a termény bármikor ellenőrizhető. 80-120 kg termény tárolható.nagyhairnos tárolási mód. a fölmelegedéssel egy időben a tárolást be kell fejezni. szalmab álás tárolás az utóbbi időben kezdett elterjedni. Végleges. földdel való zárására és a földréteg vastagítására csak a tél beállta előtt kerül sor.az önszellőzéses tárolás.a termény sűrűségétől és a gúla vagy a szín méretétől függően . Alkalmazható szabad földön. A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak. amelyet szalmával. Így tárolhatók a gyökérfélék. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztával lehet a legszélesebb prizmát készíteni. • A prizmás tárolás nálunk az egyik legelterjedtebb módszer. Ekkor a prizma belső hőmérséklete már 2-4 °C. mert itt nem kell tetőt kiképezni. Fontos. -a kishairnos tárolási mód. duplázására (80-100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor. de fedett színekben is. Az árkok szélessége 40-50 cm. esetleg a vöröshagyma.és parciális nyomáskülönbségen alapul. majd 4-5 nap múlva erre 5-10 cm-es földréteg kerül.. a mélysége 30 cm. A takaróanyag szalmabála. Ehhez fagymentes napokra van szükség. tavasszal. A tárolótéren belül ellenőrző.az idő­ járás hidegre fordultával -földdel takarnak. A bálaréteg egysoros (40-50 cm). A gerincet a fagyokig csak szalmával takarják. • A gúlás. hogy télen nehéz a terményhez hozzáférni. és erre kerül a termény. a hossza 15-20 m között változhat. Egy-egy ilyen szabadföldi gúla 9 m széles. 5-6 m gerincmagasságú és 20-25 m hosszú. • Az önszellőzéses tárolás a termelt hő. hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek. Az árok készítésének eszköze az ásó. A prizma szélessége 80-200 cm.

• A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak. amelyek ömlesztve és göngyölegben is elhelyezhetők bennük. A szellőztetés lehet természetes és mesterséges. Az állandó vermek már komolyabb létesítmények. 2-3 m széles és l . az a fontos. A hatásfok mesterséges szellőztető közbeiktatásával tovább növelhető. hogy vízmentesek és jól szellőztethetők legyenek. A gerinc nyitott marad. Az ismertetett méretű halomban 50-70 t gyökérféle tárolható. szalmával és kátránypapírraL A homlokfalon mindig ajtó található. TÁROLÁS EGYSZERŰ LÉTESÍTMÉNYEKBEN Ezek már általában stabil létesítmények. A tetőtartó oszlopokat a verem közepén helyezik el. fontos tartozékaik a légcsatornák. Hátrányuk. de maradhat a termény a göngyölegben is. A tető szigetelhető náddal. A szellőztetésre beépített ventilátorok a hajnali órákban (2-3h) addig működnek. és az előzőeknél költségesebbek. csak szalmával takarják. ezért elsősorban csak ideiglenes tárolásra használhatók. szárral. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerpályája. Diósd. Mindezt még fóliával is borítják. Csoportosíthatók födémvastagságuk szerint. hogy lenyúlása a két oldalra 40-40 cm.és végfalakkal készülnek. Szigetelhető műanyag habbal (polisztirol) és szalmabálákkaL Nálunk az utóbbit használják. Az elhelyezési mód lehet halmos. Itt a padozat többnyire betonozott. A legjobbak a vastag fódémű (8-15 m) elhagyott kőbányák (Budatétény. A tetejére fólia kerül úgy. de földes is lehet. Elsősorban a vöröshagyma. valamint 150 t (halmosan). ma már azonban ritkán használják fel őket. Tárnok stb. . A terményterre azalagútra helyezik.Az alsó szellőzőcsatornának oldalelágazásai is vannak.a vermek.5-2 m mélyek. Ezek azonban nem mindig a legmegfelelőbbek. esetleg a káposztafélék tárolására alkalmasak.a padlások. A szigetelést 20-30 cm-es szalma. amelyet a tél beállta előtt földdel is szigetelnek. • A nagyhairnos tárolási mód majdnem ugyanolyan. Padozatuk lehet kő.5 m.és ugyanilyen vastag földréteg képezi. 5. A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. A halom alatti 80 m hosszú légcsatorna 2 m hosszú rácsokból készül. Stabil oldal. hogy az átszellőztetés tökéletesebb legyen. A tárolható mennyiség 80-90 t (göngyölegben). Jellemzőjük még. a szellőzőkürtők és -berendezések. a gerincmagassága pedig l .és káposztafélék tárolására alkalmasak. mert ezzel a módszerrel 250-500 t mennyiség is tárolható. • A kishairnos tárolási mód tulajdonképpen a prizmás tárolás továbbfejlesztése. Az ideiglenesek tetőszerkezettel ellátott. agyag és beton. Az említett típusnál és méretnél már mesterséges szellőztetés szükséges. Alapja egy 70 cm oldalhosszúságú.). • A pincék szintén alkalmasak tárolásra. A rács rései 2-3 cm szélesek. Kisebb mennyiségű gyökér. amelynek a vázszerkezetét az oldalrögzítők is erősítik.5 m szélesek és l .5-2 m mély árkok.a pincék .5 m. A takaróanyag szalma. hogy a hideg beálltával igen gyakran külön takarásról is gondoskodni kell. prizmás. amíg a gerincnél a gőzjelenség meg nem szűnik. • A padlások hagyományos tárolóhelyek. 190 . egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű farács. Alkalmasak a gyökér. Ide sorolhatók: . Bennük bármely zöldségféle tárolható. Általában 50 m hosszúak. amelyet a csapadék ellen fóliával védenek. A halom alapszélessége 2.a raktárak. • A más célra épült raktárak is felhasználhatók tárolásra.és káposztafélék tárolására. mint a kishalmos. . A különbség főleg a méretekben van. hogy a legtöbb esetben nem tárolásra készültek.

A létesítmények azonban drágák. Ide tartoznak: .a hűtőtárolók és . ezért a zöldségféléket főleg a szabad földön és az egyszerű létesítményekben tárolják. hanem a levegő összetétele is változtatható. • A tárolók már rendeltetésszerű létesítmények. és e változtatás stabilizálható. A termények konténerekben és ömlesztve nagy halmokban. valamint bokszokban helyezhetők el bennük. amikor a fölmelegedés már lehetetlenné teszi a prizmás stb. Padozatuk beton. Ma még elsősorban más termékek és termények tárolására használják őket. tárolást. Éppen ezért e létesítmények már a hőszigetelés mellett gázszigeteléssel is el vannak látva. Nagy felületűek és kiegészítő részeik (fogadó-. A különbség csak az. az egyes fajták igényének megfelelően. falazatuk hő és víz ellen szigetelt. Ezekben bármely zöldségféle tárolható. A legtöbbször csak a szabad földön tárolt tennény kerül ide akkor. szellőztető-. Magyarországon ma még viszonylag kevés a korszeru tárolólétesítmény. Legtöbbször az oxigén és szén-dioxid arányát változtatják.a tárolók.TÁROLÁS KORSZERÜ LÉTESÍTMÉNYEKBEN Ezek a létesítmények már kimondottan tárolási célra épülnek. a zöldségfélék csak ritkán és rövid ideig kapnak bennük helyet. • A hűtőtárolók az előzőekhez hasonló létesítmények. és már hűtőberendezéssel is el vannak látva. manipulálóés osztályozótér) is vannak. • A szabályozott légterű tárolók (CA) a legkorszerubbek Ezekben már nemcsak a hőmérséklet. a pártartalom. ezért zöldségfélékkel ritkán hasznosítják ezeket.és párásítóberendezésekkel ellátva.a szabályozott légterű (CA) tárolók. fűtő. Közöttük a különbség a klíma és a környezeti tényezők szabályozhatóságában van. hogy tökéletesebben szigeteltek. . .

.

Részletes termesztési ismeretek .

.

A paradicsom a legnépszerűbb zöldségnövények egyike a világon. ahonnan a 16.) A termesztés jelentősége A paradicsom korai történetét nem ismerjük teljes bizonyossággal. Egyip- 195 . Anglia) a szabadföldi termesztés kockázatos. Magyarország) már fűtésre is szükség van a fóliás termesztésben (a késő tavaszi hajtatást kivételével). Először Spanyolországba. Észak.és Franciaországba. majd Európa. mint a házikertekben.8 t/ha termésátlagot jelent.4 millió hektáront öbb mint 50 millió tonna termést takarítottak be. A mérsékelt öv középső részén. A még északabbra lévő országokban (Hollandia. GAZDASÁGI JELENTÖSÉGE A világ paradicsomtermesztése fokozatosan emelkedő tendenciát mutat: 1981-ben 2. A szubtrópusokkal határos területeken jelentős a fűtés nélküli tavaszi hajtatás (pl. század folyamán került át Európába. a szántóföldi konzervipari nyersanyagtermesztés mellett fontos a fóliás termesztőberendezések­ ben folyó hajtatás. a kedvező éghajlati és talajadottságok. ami főleg abból adódik. Gazdasági és táplálkozási jelentősége miatt a világ sok országában termelik friss fogyasztásra és konzervkészítmények előállítására. mindenekelőtt az éghajlat és amodern műszaki. Itt adottak leginkább a biztonságos termesztés feltételei. Görögország. a magas mű­ szaki és tudományos színvonal. A szubarktikus övezet felé eső körzetekben (pl. majd Portugáliába. Mind ez ideig azonban csak az Amerikai Egyesült Államok paradicsomtermesztésének több mint 80%-át adó Kalifornia az egyetlen állam.és Közép-Amerika következik. hogy az áru egy része üvegházi termelésből származik. az üzemi termesztésben éppúgy megtalálható. ami 20. A mérsékelt övhöz sorolható mediterrán jellegű területek a paradicsomtermesztés szempontjából a legkedvezőbb adottságúak (Törökország.A KÉTSZIKŰEK OSZTÁ LYÁBA TARTOZÓ ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK Burgonyafélék Paradicsom (Lycopersicon escu/entum MILL. ezért nagyrészt üveg alatt hajtatnak. Ennek oka az öntözéssel végrehajtott magas színvonalú termesztéstechnika. ahol ez gazdaságosan megvalósítható (újabban ez a megállapítás érvényes az itt termelt friss fogyasztásó paradicsomra is). valószínűleg Mexikóból vagy Peruból ered. Az összes termelés és a hektáronkénti termésátlag tekintetében Európa vezet. A legnagyobb felületen Ázsiában termesztik. A mérsékelt övi konzervipari nyersanyagtermesztésben egyre jobban terjed a gépi betakarítás. Jelenlegi ismereteink szerint Amerika trópusi részéből. Spanyolország). technikai bázis. ezt követően Olasz. A mérsékelt övi paradicsomtermesztés adja a világtermelés több mint 80%-át.

amelynek döntő hányada exporta kerül. A paradicsomból könnyen készíthetök változatos termékek. de jelentős forrása bizonyos ásványi anyagoknak (kálium.). A hajtatott paradicsom hagyományosan 2-3 rekeszű. foszfor. de az üveg alatti termesztés (kb. a növekvő termelési költségeken kívül. az egyik a nyersen fogyasztott. hogy területe a biztonságos szántófóldi termesztés északi határához esik közel. Konzervkészítmények.harmadik a lehetséges A. kisebb részét vegyes. A paradicsoroot friss állapotban és különböző konzervipari készítmények formájában fogyasztják Friss piaci paradicsom. -szín nem különösebben jelentős. a másik az otthoni főzésre. 85%-át a konzervipar dolgozza fel. A tenyészidőszak hosszú. Az iparfejlesztés feladatai közé tartozik tehát a konzerválási módszerek kutatása. Termesztéstechnikai színvonalunk egyébként jó. vagy szendvicsek. A trópusi és egyes mediterrán országokban az éréskezdetben lévő paradicsoroot használják salátának Az utóbbi években a kemény bogyójú (főként géppel szedett) paradicsom egyre nagyobb teret hódít a frissparadicsom-piac on. A palántázott. 1981-ben 12 ezer bektáron 316 ezer tonna termést takarítottak be. Salátának inkább a kemény bogyójú. TÁPLÁLKOZÁSIJELENTÖSÉGE A paradicsom nem különösebben tápláló. kisebb mértékben a helybevetésű termést java részben kézzel szedik. a bogyónagyság.a fogyasztott mennyiségek alapján .jelentős tom. Tulajdonképpen kétféle minőségű paradicsoroot jelent. Erőteljesen növekedett viszont a fóliás hajtatás felülete (kb. és a belső ellátáson kívül rendszerint fontos exportcikkek A paradicsomsűrítmények és -koncentrátumok pl.és C-vitamin). A nyersen fogyasztott paradicsom esetében fontos a jó íz és a szép szín. A trópusi országokban a gabonaféléknél megvalósított zöld forradalmat a paradicsomra is igyekeznek kiterjeszteni. kis bogyójú. A régen jelentős korai szabadfóldi termesztés visszaesett. A főzés re és befőzés re kerülő paradicsom legfontosabb kritériuma a nagyobb savtartalom. illetve befőzésre kerülő típus. ezért az ipar legkedveltebb alapanyaga. 1000-1200 ha). Az Amerikai Egyesület Államokban a paradicsom . ami 26. A készítmények országonként is mutatnak némi eltérést. A megtermelt paradicsomnak kb. a termesztés korszerűsítése és feldolgozásra alkalmas fajták keresése. hosszúkás paradicsom az alkalmasabb. fő oka a kis termésátlag. 40 ha) a nagy költségek miatt kevésbé számottevő. ami viszont főleg az öntözés nélküli termesztés következménye. l 00 g friss paradicsom 80 J (19 cal) energiát tartalmaz. amit a kemizálás és a munkafolyamatok gépesítettsége jellemez. A friss paradicsoroot sokan fogyasztják egészben. Brazília). darabos savanyúságnak A paradicsom az ipar összes zöldségnyersanyagá nak mintegy 50%-a. kalcium) és vitaminoknak (A. Ennek.3 t/ha átlagtermést jelent. helyenként nem is sikertelenül (Mexikó. Magyarország kivitelében is 196 . Ennek általában a közepes vagy nagy bogyójú fajták felelnek meg. Marokkó stb. Magyarország paradicsomtermeszt ését az a tény határozza meg. az iparinyersanyag-term elés mellett a friss fogyasztásra termelt szántófóldi paradicsom mennyisége.és C-vitamin-források listáján. mint az almát. A vetésterület és a termésátlag az utóbbi hat évtizedben jelentősen megnőtt. döntő hányadát sűrítménynek. az összes termőfelület mintegy 10%-át teszi ki. amely azonban a termesztés gazdaságossági nehézségei miatt egyre csökken. -alak. felvágottak díszítésére.

chilense. L. A magyar vegyes darabos savanyúság egészben eltett. A paradicsomfogyasztásra vonatkozó statisztikai adatok világszerte növekvő tendenciát mutatnak. zöldparadicsom -tennékeket is. a mérsékelt öviekben így Magyarországon is -több mint 10 kg/fő az éves fogyasztás. cerasiforme (a tennesztett paradicsom legvalószínűbb őse). desszerteket. a L. a L. Ezek me ll ett meg kell említeni a fagyasztott készítményeket. a L. Az Eriopersicon alnemzetség fajai a L. escu/entum var. pimpinellifolium I. peruvianum és L.és Olaszországban az átlagos fogyasztás a magyarországinak több mint a kétszerese. amelynek talán az olaszok a legnagyobb mesterei. valamint a Lycopersicon nemzetséghez közel álló Solanurnak értékes betegség-ellenállósági és minőséget javító géneket hordoznak. pl.fontos szerepet játszanak. esculentum. Az ivólé és különféleképpen ízesített formái kedvelt és egészséges üdítőitalok Az egészben eltett paradicsom is igen változatos fonnákban kerül a fogyasztó asztalára. chesmanii. Rendszertana . peruvianum L. cerasiforme Ellenállóság kórokozókkal és szemben kártevőkkel L. 35. hirsutum. pennellii Altemaria solani Colletotrichum phomoides Verticillium albo-atrum Cladosporium fulvum Fusariuru oxysporum f. növénytani és élettani sajátosságai RENDSZERTANA A tennesztett paradicsom. táblázat). hirsutum L. A vad fajok. chilense S. táblázat. A ketchup igen elterjedt ételízesítő készítmény. a L. a Lycopersicon nemzetség a piros bogyójú Eulycopersicon és a zöld bogyójú Eriopersicon alnemzetségekre osztható. parviflorum. Az utóbbi években terjed a paradicsompor és a különféle szárítmányok köre is. pimpinellifolium. Vad paradicsomfajok a rezisztencianemesítésben Vad faj L. tudományos nevén Lycopersicon escu/entum a Solanaceae családba tartozik. Nemesítési alapanyagként történő felhasználásuk sok gyakorlati eredményt hozott (35. A legnépszerűbb a hámozott paradicsom. Jelenleg a trópusi országokban 3 kg/fő. esculentum var. Némelyik mérsékelt övi országban. lycopersici Stemphyllium solani Botrytis cinerea Septoria lycopersici fehérlégy takácsatka Pyrenochaeta terrestris dohány mozaik vírus fonalféreg (Meloidogyne) csúcsfodrosodás vírus dohány mozaik vírus 197 . Görög. hámozatlan paradicsoroot és uborkát tartalmaz felöntőlében. Az Eulycopersicon alnemzetségbe tartozik a L.

2 virágfiirt között rendesen 3. amelynek a felső 20-40 cm-es talajrétegben helyezkedik el a gyökere. amelynek következtében erős. jellegzetesen hólyagos levelű növény jön létre. ami jellegzetes bokor típus kialakulását eredményezi. vagy a 9. A szár kezdetben hengeres. és ebben az esetben a tulajdonságot jelzőgénként használják a hibridmag-előállítás­ ban. a felső oldalhajtásoknak erős a tendenciájuk a főhajtás szerepének átvételére. Folytonos növekedésű: a főhajtás növekedése korlátlan. így jobban átvészeli az aszályt. c) a szár helyzetében. kedvezőtlen környezeti hatásokra esetleg 4-5 levél is képződik.2.NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE Gyökér. a főhajtás növekedése hányadik virágfiirttel záródik . Az ellenkező jelenség. két fiirt között mennyi a levelek száma. b) az antociános elszíneződés erősségében. A gyakorlat által féldetermináltnak nevezett típus hajtásnövekedését a 8. A paradicsomnak a fejlődés korai szakaszában erős karógyökere van. Szár. amely lezárja a növekedést. Ez a teljes vagy részleges hiánytól a túlzottan lila színig terjed. A legjobb minőségű palánták a törpékből (pl. e) a főhajtás lezártságában. E vonatkozásban két típust különböztetünk meg: determinált és folytonos növekedésüt (68. ami jobb koraiságot. d) az ízközök hosszúságában. kedvezőtlen hatások (alacsony hőmérséklet. Ezt a második kromoszómán elhelyezkedő recesszív gén irányítja. A determinált fajták között két nagy .és mindmáig kevéssé ismert . A determinált növekedési típus azonban nem egységes. A szár milyensége jellegzetes fajtatulajdonság. b) a kiültetés: a gyökérkárosodást követően több oldalgyökér képződik. vastag szárú. A paradicsomat jellemzi a járulékos gyökér. Zömök) nevelhetők. c) a helybevetés: a helybevetett paradicsom hosszabb gyökeret fejleszt. Az előbbi a szik alatti szárra is érvényes. ezzel azonos értékű oldalgyökér képződik. ezen belül további 3 típus különböztethető meg (FARKAS.különbség van: l. ábra): determinált: a főhajtás csúcsán virágzat képződik. törpe fajták ízközhosszúsága. egész éves kultúrák később 198 . A fejlődés különböző fázisaiban a talajból kisugárzó hőt ez a fajtatípus jobban hasznosítja. illetve cserepes növények gyökérzete erősebb. Ezt a házikerti termesztésben használhatjuk ki: a kissé elnyúlt palánták mélyebb ültetésével nagyobb gyökérfelület kialakulását érhetjük el. A tipikus determinált fajta esetében a 6. és két fiirt között 2-3 levél található. gyorsabb érést eredményez. amely az ültetéskor földbe került szár ízrészeiből (nodusból) kiindulva képződik. A főhajtás növekedésének ez a természetes lezáródása serkenti az oldalhajtások növekedését. A gyökérképződés erősségét és mennyiségét befolyásoló tényezők: a) a palántanevelés módja: a tőzdelt. az egyes fajták között különbségek vannak: a) a szőrözöttség mértékében és típusában. a fejlődés későbbi szakaszában bordázott. d) a fajta: a gyökér erősségét és mennyiségét befolyásolja. in BALÁZS. amely lehet elfekvő vagy felálló. fiirt zárja. lágy szárú növény. fiirt zárja le a főhajtás növekedését. A folyton növő növekedési alkat teszi lehetövé az üvegházban az ún. valamint a konténeres. A paradicsom egyéves. és két virágfiirt között egy levél van. túlöntözés. mint az ültetett paradicsom. A legrövidebb az ún. vagyis az antocián felszaporodása. levegőtlen talaj) egyik megbízható mutatója. 1985).

de a portokok felnyílása gátolt. a szegély ép). Az utóbbi adja az ún. illetve kissé lefelé hajló. koraisága és a bogyók minősége szempontjábóL Virág. közönséges levelű (erősen osztott) -2. A bibeszál rövidebb. Az egyes fajták levele eltér azok szőrözöttségében. "nyitott" alkatot. Ha a portokokban nem képződik virágpor. hogy a portokok laterálisan kapcsolódva csövet képeznek a bibe körül. A paradicsomvirág legfontosabb jellemzője. burgonyalevelű (a levélszeletek nem különülnek el teljesen. "gúlás") paradicsom termesztését a házikertben. Levél. A lombborítottságnak nagy szerepe van a termés mennyisége. A levél állása lehet vízszintes. A virágzat botanikailag álfiirt. törpe levelű (a levélszeletek száma és mérete kisebb. ún. 199 . A ma termesztett fajták leveleik alapján három típusba sorolhatók: l. ábra. A paradicsom hajtásrendszerének típusai létesítését (pl. Ha képződik ugyan pollen. vagyis az egyes levélkék még további osztottságúak. Anglia) és a támrendszeres (pl. és a portokcső körülveszi a bibét. Ez teszi lehetővé az önbeporzást. a magház 2 vagy több termőle­ vélből nőtt össze. alakjában és a szárhoz viszonyított helyzetében. felülete hólyagos) -3. mint a portokok. valódi hímsterilitásról beszélünk. A paradicsom levele összetett.folytonos növekedésü determinált 68. A virágtagokra az ötös szám jellemző. funkcionális hímsterilitásról van szó. kifejezetten lefelé vagy erősen fölfelé álló.

A termesztett fajták bogyója 20-30 g-tól 250-300 g-ig változó tömegű. A paradicsombogyó szerkezeti felépítése a . ábra.69.keresztmetszet. aránya. BALÁZS SÁNDOR) kocsánybemélyedés külsö termésfal léállomány rekeszfal placenta a) bibepont b) 70. A bogyó alakja a lapítattól a kifejezetten hosszúig nagy eltéréseket mutat fajtánként. minősége tekintetében a fajták között nagy a változatosság. Determinált paradicsom (fotó: ifj. ábra. A fajták túlnyomó többségének a bogyója piros (a likopin és a béta-karotin 200 . A bogyórekeszek száma 2 vagy több. A paradicsom termése bogyó.hosszmetszet Termés. b . amely különböző részekből tevődik össze. A bogyórészek száma.

később 20-24°C-ot kell tartani. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a csírázás lassú. vörös fényben megnyúlik a paradicsom. Ezt a naphosszúság mellett természetesen a csekély szénhidrát-felhalmozódás is kedvezőtlenül befolyásolja. A talaj hőfokának meg kell közelítenie a paradicsom optimális hőmér201 . a kék fény viszont ezt gátolja. Meg kell jegyezni. A magas éjszakai hőmérséklet kötődéskieséssei jár (pl. a lila bogyójú fajták termésfelszíne piros. A placentán ülő magvak lapított alakúak. A virágzás ebben az értelemben a bimbóképződést jelenti. a trópusi országokban). ami 100-300 J/cm 2/nap besugárzáskor teljesül. Hazánkban november. A paradicsom fejlődésére jelentős hatással van a talajfelszín feletti réteg és a talaj hőmérséklete (ez leghatékonyabban a vegetációs. Nappal 22 °C. valamint a minősége van hatással. illetve a talajfűtéssei befolyásolható. időtartama. A fényminőség az említett fotoperiódusos reakciót is befolyásolja. Legtöbb szerző szerint a paradicsom a megvilágítás időtartamával szemben közömbös. tartósan magasabb hőmérsékleten a tenyészőcsúcs-károsodásból eredő vegetatív típusú növények száma emelkedhet (KINGHAM. a virágzást azonban késlelteti. Szikleveles korban tehát nem célszerű a túl alacsony hőmérséklet még akkor sem. A normális fejlődéshez a paradicsom legalább 5000 lux erősségű megvilágítást igényel. A csírázáshoz legmegfelelőbb a 20-22 °C. Hőigény. Hajtatásban a kisebb fényerősség növeli a fürtök közötti levélszámot A fény időtartama. borús napokon alacsonyabb hőmérsékleti értékeket kell tartani. Minimálisan l O oc szükséges a növekedéséhez. december. A fényerősség a fotoszintézis folyroatára és a pollen képződésére gyakorol hatást. ami azt jelenti. amely 32 oc fölött viszont már leáll. szőrözöttek. A fényviszonyok javulása után így is 10-14 nap szükséges a megfelelő fürtfejlődés létrejöttéhez (FARKAS.A héj befolyásolja a szemmel érzékelhető külső színt (pl. A fény színképi összetételének változtatása a palántanevelésben lehet fontos tényező. Meg kell jegyezni. hogy az irodalomban eléggé eltérő és sok módosító tényezőtől kibogozhatatlan adatok szerepelnek. A paradicsom kifejezetten fényigényes növény. Az ezermagtömeg .fajtánként változó. hogy 8-16 órás napi megvilágításban képes virágzásra. január kivételével a fényviszonyok kielégítik a paradicsom fényerősség iránti igényét.optimálisnál alacsonyabb .3 g körül . ha ez általában csökkenti az első virágfürt alatti levelek számát is. 1973). növekedésére és fejlődésére mennyiségétől függően). azaz a nappal hosszúsága határozza meg a virágzás fotoperiodikus reakcióját. A téli és kora tavaszi rövid napok azonban főleg a virágkialakulás folyamatát gátolják. A fény összetétele jelentősen befolyásolja a növekedést. éjszaka általában 7 °C-kal alacsonyabb az optimális hőmérséklet. a héj azonban színtelen). ÉLETTANI JELLEMZÉSE Fényigény. A paradicsom a melegigényes zöldségfélék közé tartozik. hogy termesztőberendezésekben a szabadban mért értékeknek csupán 50-70%-át vehetjük figyelembe. E tekintetben az irodalom nem egységes. b) a hőmérséklet a megvilágítás erősségével összefügg. 1984). drapp színűek.hőmérséklet növeli a virágok számát. a fény erőssége. A közölt határétékekkel kapcsolatban két tényezőre hívjuk fel a figyelmet: a) a kezdeti . A kezdeti növekedés és fejlődés idején nappal 17-18 °C-ot.

elegendő napsütésben. végére. A virágzást megelőző fejlődési szakaszban a tartósan alacsony éjszakai hőmér­ séklet (10-13 °C) hatására túlzottan erőteljes lesz a vegetatív növekedés. Irodalmi adatok szerint a magasabb hőmérséklet hatására több lesz a korai termés. A lomb öregedésével. termésmennyiségével egyaránt kedvezően reagál a jó vízellátására. A lombfelület növekedése és a virágzás idején a vízfogyasztás fokozatosan emelkedik. intenzív párologtató lombfelület következtében sok vizet használ fel. Az eddigiek alapján megállapíthatjuk. Ez kb. a tápanyagellátás (a bőséges nitrogénellátás növeli a transzspirációt) és a környezeti tényezők (a magas hőmérséklet. amelyek a termés mennyiségét befolyásolják (pl. 202 . Transzspirációs együtthatája 240-3 70 között van (SOMOS. vízforgalmáról a vízfelhasználás ütemének szezonális vizsgálata nyújt képet. de kevesebb az összhozam.magasabb is lehet. A felvett víz hasznosításának jellemzésére a transzspirációs és a vízfogyasztási együttható szolgál. Ennek oka. Ennek oka a virágfejlődéshez szükséges szénhidrátok egyenlőtlen eloszlása a növényen belül. Közepesen érzékeny viszont a talaj nedvességtartalmára. illetve az érés előrehaladtával a vízfogyasztás fokozatosan csökken. A vízfogyasztási együttható 40-70 között tapasztalható. amelyhez sok szén-dioxidra van szükség. éréskor napégés léphet fel. mert a gyökérzet normális fejlődéséhez. amely növekedésével. Vízigény. rövidebb csészecimpákkal. a kis páratartalom növelő hatású). 100-150 virágú) fürtök képződése. azaz mélyre hatoló gyökérzetével a vizet jól hasznosítja. hogy szántóföldi paradicsomtermesztésben a hőmérsékleti viszonyok nem jelentenek korlátozó tényezőt a májustól októberig tartó szezonban. azaz a túl alacsony (10-12 °C) vagy a túl magas (32 oc fölötti) hőmérséklet gátló hatású. 1971 ).sékletét. víz. nappal a 20-25°C az optimális.és tápanyagfelvételéhez 1820 oc szükséges. Kivételt évjáratonként a kötődés és az érés jelenthet. Gyakori a fürtök közötti levelek számának a növekedése és a nagy (elágazó vagy túl hosszú. halványabb és kisebb levelekkel. tápanyagellátás). az erős légmozgás. A paradicsom vízigényéről. A terméskötés fázisai kivétel nélkül hőmérséklet-igényesek. június közepére. Az érés időszakában elsősorban a túl magas (32 oc fölötti) hőmérséklet okoz károkat: a likopin. A kötődés szempontjából éjjel a 15-18 °C. Mindezek alapján a paradicsomat vízigényes növénynek tekintjük.(piros festékanyag) képződés leáll. illetve július elejére. azaz a kinyílt virág stádiumot nem éri el a bimbó. időjárás. s ezt legegyszerűbben szellőztetéssei lehet a légtérbe juttatni. A túl magas hőmérséklet hatására kötődéskiesés. közepére esik. Ezt az értéket befolyásolja a növény kora (a fiatal növényeké kisebb). A tartósan magas éjszakai hőmérsékleten (21 °C fölött) nevelt paradicsom megnyúlt ízközű lesz. növekedési típusa (a folyton növő fajtáké nagyobb). A nappali hőmérséklet. és a csészelevélkék megnyúlnak. A paradicsom a hosszú tenyészidő és a nagy. Emellett a fürtök is rendellenesen fejlődnek. A vízigényt illetően a kötődés és a bogyónövekedés időtartama jelenti a kritikus időszakot. Értékének alakulására mindazok a tényezők hatnak. hogy magasabb hőmérsékleten az asszimilációs tevékenység meggyorsul. A május elején kiültetett paradicsom kezdetben jelentéktelen mennyiségű vizet használ fel. 24 oc fölött azonban a hajtatásban már szellőztetésre van szükség.

Elősegíti a fotoszintézist. A nitrogénellátottság szintje. Kalciumhiá ny esetén a gyökérnöve kedés leáll. A legnagyobb nitrogénigényt jelentő kritikus időszak a kötődés és a bogyónövekedés időszaka. mint a növény legfontosabb kandicionális tényezője. az alkalmazott agrotechnika és az időjárás befolyásolják. amelynek valószínű oka. Nitrogénre a hajtás és termés képződéséhez a növekedéssel fokozódó mértékben folyamatosan szükség van. A másik fontos szerepe a pektinanyagcserében van. a hajtásnövekedés leáll. A sejt fizikokémiai állapotának fenntartásában van fontos szerepe egyéb elemekkel együtt. hogy a bogyók elvonják a nitragént a vegetatív részekbőL A túlzott nitrogénmennyiség hatására létrejövő vegetatív túlfejlődés virághullást. A magnézium mint a klorofill alkotóeleme a fotoszintézis folyamatához szükséges. A foszfor jelentős. Igen sok -egymásnak ellentmondó -adat ismert az irodalomban. Közismert élettani betegség a bogyók csúcsrothad ása. Sok fontos élettani folyamatban vesz részt. hogy ott folyamatos ellátásra van szükség. A paradicsom összes vízfogyasztása . A másik nagy foszforigényű fejlődési fázis a virágzás és a terméskötés időszaka. A foszforigény a fejlődés folyamán két maximumot mutat. s ún. 203 . Az egyik a fejlődés kezdeti szakasza (40-50 napos korig). a termőhely.2400-3600 m3fha. A nitrogénnel gyengén ellátott növényben a kötődés és a bogyónövekedés időszakában hiány lép fel.A vízfelhasználás üteméta termesztett fajta tulajdonságai. éppen a kalcium hiánya. és a levelek is kicsinyek lesznek. A folyamatos és bőséges ellátás az érési folyamatok lassítása által a tenyészidőszak elhúzódásához vezet. Az egyes elemek hatásának ismerete a trágyázási rendszer kidolgozása szempontjából jelentős. Tenyészedényes kísérletekben eredményesen használják a N : P : K = l : 2 : l arányú keverékét A kalcium bizonyos élettani folyamatok zavartalauságát teszi lehetővé (szénhidrát. s ilyen értelemben a bogyók keménységét befolyásolja. amelyben nincsenek kritikus időszakok. a betegségekkel szembeni fogékonyságot is befolyásolja. Tápanyagigény. A hajtatott paradicsom vízfelhasználása annyiban tér el a szabadföldiétől. amikor az elégtelen foszforellátás következtében a növények visszamaradnak a növekedésben. növeli a növény víztartó képességét. mint a nitrogén és a foszfor esetében. nélkülözhetetlen tápeleme a paradicsomnak. nincs kritikus időszak. Túl kicsi vagy túl nagy nitrogénadag hatására zavarok állnak be a vegetatív és generatív szervek egyensúlyában. nagy virágokat vagy a fürt ellevelesedését okozza.és nitrogén-anyagcsere). Alacsony káliumszint mellett a bogyók egyenetlenül színeződnek. valamint a szénhidrátok felhalmozódását a bogyóban. a vízháztartásban bekövetkezett zavarok mellett. foltos érés lép fel. Kálium. Csökkenti a sejtek víztartó képességét (hatása ellentétes a káliuméval). Ennek oka. ami 240-360 mm csapadéknak felel meg. A paradicsom tápanyagigényének meghatározásakor mindhárom elem egymáshoz viszonyított aránya fontos. A paradicsom káliumigénye a tenyészidő folyamán egyenletes.120 napos tenyészidőt véve alapul .

ábra). klíma) szembeni tűrőképességét jelenti. ábra. A termésbiztonság a betegség-ellenállóságot és a termőképességet foglalja magában.Termesztésre ajánlott hazai fajták Termesztésre olyan fajtákat válasszunk. talaj. 'k aros11ó . sűrítmény alapanyagául is szolgáltak. amelyek a termelő és a felhasználó igényeit egyaránt kielégítik. A termelői kívánalmak a fajta termésbiztonságára és minőségére vonatkoznak (71.nagy oldható szárazanyag 71. jó ipari minőségűek.b ogyo. A paradicsomfajtákkal szembeni követelmények A felhasználás célját figyelembe véve étkezési. házikerti és hajtatási fajtákról beszélhetünk . A termés mennyisége az üzem jövedelmezőségét meghatározó legfontosabb tényező.egyenletes érés - nagy termés j ó szedhetőség koraiság alkalmazkodóképesség -pH< 4. de az ipar és a fogyasztó szempontjából is fontos. Mobil.egymástól elkülöníthető termelői és felhasználói igényekkeL Az étkezési csoporton belül el kell különítenünk a szántóföldi korai termesztésre és az étkezési tömegtermesztésre alkalmas fajtákat. Az ipari csoporton belül különbséget kell tennünk sűrítménynek. korai. Az utóbbiba azok a nagy és kemény bogyójú fajták (Korall. Az első csoportba tartozók nagyobb bogyójúak. amelyek kiváló piaci minőségűek.35 -keménység . konzervtechnológiai okokból. Jugoszlávia) egyaránt használatosak. /TERMÉSBIZlüNSÁG~ Betegségellenáll óság: Termőképesség: -lomb-} k' . determinált növekedésű fajták tartoznak (Elán. . Az előbbi csoportba a kis lombú. K 407). egészben eltett (hámozott). E fajták közös jellemzője a nagyon kemény bogyó és a géppel betakaríthatóság. hogy hazánkban e poligérres keménységű fajták. ipari.hervadásos betegségek ~ Minőség: / -jó szín . hámozott-darabolt készítménynek és porításra alkalmas fajták között. Magyarországon és külfóldön (Irán. a fajtának az adott termőtáj kedvezőtlen adottságaival (kórokozók és kártevők. és étkezési 204 . A minőség szerinti áruátvétel terjedése a termelői hasznot is befolyásolja. A minőség komplex kategória. Treff). Meg kell jegyezni.

Ez azt jelenti. befőzésre alkalmas. Ha a korai termés az elsődleges cél. a homok vagy a homokos vályog a legjobb. hogy a hajtatásban holland. a fűtetlen fóliás hajtatásra a determinált növekedésűek alkalmasak. Öntözéssel és megfelelő tápanyagellátással e könnyen fölmelegedő talajokon igen eredményes termesztés folytatható. lassan fölmelegedők. 205 . Az alkalmazott agrotechnikától függ. A szikes és sekély termőrétegű talajok alkalmatlanok paradicsomtermesztésre. jó hő. bár jó víztartók.). A TALAJADOTTSÁGOKHATÁSA A paradicsom a homoktól az agyagig sokféle talajon termelhető.). A korlátozott terjedelem miatt a 36. hogy a termelés sikertelenségének okát kizárólag a fajtában keresi a termelő. és újabban támrendszer mellett. Az egyes fajtatulajdonságokat részletesebben tárgyaltuk más helyütt (FARKAS in: BALÁZS. a korai szabadföldi és a házikerti paradicsomot. Ugyanitt a magyar fajták és a szaporítási engedélyt kapott fajtajelöltek jellemzése is megtalálható. A pH ideális értéke 6. A külfóldi fajták jellemzését a cégek magyarországi képviselői által terjesztett katalógusok tartalmazzák. Utóbbiak kisebb bogyójúak. a szántóföldi termesztésben amerikai fajtákkal is találkozunk az összességében a vetésterület mintegy 80%-án termesztett magyar fajták mellett. Az előbbieknél a nagyobb összes termés. a vetésforgó. Gyakori eset. Uno stb. Ezek a talajok mély termőrétegűek. 1985). öntésés erdőtalajok.vagy az agyagos vályogtalaj az alkalmasabb. Az új fajtákat a nagybani termesztés előtt feltétlenül célszerű kis területen kipróbálni. Korai Bíbor. Prizma. A laza talajokra a gyenge víztartó és tápanyag-szolgáltató képesség a jellemző. az utóbbiaknál a korai hozam nagysága a döntő. K.5. hogy a fajta potenciális tulajdonságaiból mennyit tudunk érvényesíteni. jól egyszerre érők és kiváló színűek (K 549. Az utóbbi években a paradicsom "verseny" növénnyé vált a fajtaválaszték tekintetében. A barna erdőtalajok is alkalmasak paradicsomtermesztésre. Ilyen agrotechnikai kérdés pl.és víztartó képességűek. nagy bogyójú fajtákat (K. Az üvegházi és a fűtött fóliás termesztésre a folytonos növekedésű és a féldeterminált típusok. Ha a nagy össztermés a legfontosabb. a vályog.paradicsomként is (exportra) figyelembe vehetők: ezek az ún. de művelhetőségük rossz. Jubileum). kettős hasznosítású fajták (Góbé.0-6. A kötött réti. az öntözés. Bona stb. Delta. folyton növő hibrideket (Lugas). A hajtatásifajtákat rendszerint a növekedési típus szerint különítik el. A házikertben háromféle paradicsomct termelnek: igen korai törpe paradicsomct (Zömök). a korai fajták fokozott vegyszeres védelme stb. A fajta az eredményes termesztésnek csak egyik feltétele. Ezzel egy időben több magyar fajta sikeresen kilépett a világpiacra. Konzervipari paradicsom termesztésére alkalmasak. táblázatban nyújtunk áttekintést az államilag elismert és szaporítási engedéllyel forgalmazott magyar fajtákróL Szabadföldi termesztés Magában foglalja az ipari termesztést palántázott és helybevetéses technológiával. az őszi talaj-előkészítés. Általánosságban a szerves és tápanyagokkal jól ellátott meszes vályogtalajok a legjobbak.

F. I: ipari. Korai Bíbor 1977 K. F. CAse 100-110 V. 407 1981 Mobil 1985 Sláger 1984 Lugas 1987 Zömök 1985 K. és F2: Fusarium. F V.F forg. F. eng. nemesítésű. Bogyótömeg (g) Betegségellenállás 1969 1989 1992 1994 kétszínből érő szürkészöld szürkészöld egyszínből egyszínből egyszínből egyszínből érő érő érő érő 60-70 120-130 V. hosszúkás megnyúlt. Tm. F V. kissé hosszúkás gömb lapított gömb gömb gömb megnyúlt. 262 1976 Balkon forg. N.F V. szögl. F1. forgalmazott paradicsomfajták O\ Növekedés determinált determinált féldeterminált féldeterminált folyton növő determinált determinált determinált determinált determinált determinált folyton növő determinált. É: étkezési. Hazai Név K. F2 V. F2 V. Tm: dohány mozaik vírus.F V. fűtött és fűtetl. Tm 80-90 V. fől. szögl. 1992 Góbé Delta 1985 Bona 1991 Borbás 1993 K. szögl. törpe determinált determinált determinált determinált determinált determinált determinált determinált determinált determinált determinált determinált determinált determinált Bogyóváll egyszínből érő Bogyóalak gömb gömb gömb gömb gömb gömb gömb lapított gömb lapított gömb lapított gömb hosszúkás kissé hosszúkás megnyúlt. 3 Tini Tranzit Partner Állami elismerés éve Felhasználás H: H: H: H: fűtetlen fólia fűtetlen fólia fűtött és fűtetl. 549 1981 1985 Robot Nívó 1990 Uno 1991 Príma 1986 H: fűtött fólia. Tm. Tm.F V. tárolási 1989 K. F1. F V. Rezisztencia gének: V: Verticillium. CAse - - F V. kissé megnyúlt hosszúkás hosszúkás megnyúlt. fől. hosszúkás megnyúlt.F. üvegház É: igen korai É: korai É: kemény bogyójú É: kemény bogyójú É: kemény bogyójú É: "Lukullus" Hk: "paradicsomfa" Hk: törpe HK: hosszan tárolható Hk: befőzésre Hk: befőzésre Hk: korai Hk: cseresznye 1: kettős hasznosítású I: kettős hasznosítású 1: kettős hasznosítású 1: kettős hasznosítású 1: egyszerre érő 1: egyszerre érő I: egyszerre érő 1: egyszerre érő 1: egyszerre érő szürkészöld szürkészöld egyszínből érő egyszínből érő egyszínből érő szürkészöld egyszínből érő egyszínből érő egyszínből érő kétszínből érő szürkészöld egyszínből érő egyszínből érő egyszínből érő egyszínből érő egyszínből érő egyszínből érő egyszínből érő szürkészöld 60-70 70-80 70-80 120-130 120-130 130-140 60-70 60-70 50-60 60-70 80-100 ll 0-120 50-60 25-35 80-90 80-100 80-90 80-100 50-60 50-60 70-80 70-80 70-90 v V. szögl. táblázat. CABc: Cladosporium rasszok. Jubileum 1971 K.: forgalmazásra engedélyezett H: hajtatási. F F F F V. F. F V. Hk: házikerti.F V. CAB Gála 1984 Elán 1991 Treff 1984 Korall 1984 K. eng.t--l o 36. szögl.F V. N: gyökérgubacs-fonálféreg .

egyöntetű talajtípus a kívánatos. A korán és gyorsan melegedő. . paprika) termeszteni ugyanazon a területen.gyom (pl. hogy az ellenük való védekezés nagyobb ráfordítást igényel és kevésbé lesz eredményes. A NÖVÉNYVÁLTÁSJELENTŐSÉGE A növényváltás tulajdonképpen a területkiválasztás utolsó . a rövid tenyészidejű káposztafélék. Jó előveteménynek számítanak a hüvelyes zöldségfajok. baktérium. ha kiszórás után azonnal bedolgozzák. A paradicsom alá elengedhetetlen istállótrágyát a mélyszántáskor kell a talajba forgatni. rövid tenyészidejű fajtákkal (hibrid és törpe fajták) és mindenekelőtt jó minőségű palánta korai kiültetésével kell segíteni. tavaszi szántással (a talaj gyorsabban melegszik fel).pontja: paradicsom után ne következzék paradicsom. Alaptrágyázással a talaj termőképességének fenntartását és fokozását érjük el. de kedvező mikroklímájú területeken még mindig jelentősége van. így a gabona előveteményként való alkalmazása könnyen megoldható. c) a kórokozók és a kártevők olyan mértékben elszaporodhatnak.a gépi műveléshez fontos a könnyű megközelíthetőség. és gyommentesen marad utánuk a talaj. A nagyüzemekben a paradicsomat általában szántóföldi vetésszerkezetben termesztik. a szervestrágyázás során alaptrágyaként. . számát.és a kiegészítő trágyázással teremtik meg. nagyobb mennyiségű foszforműtrágya alkalmazásával. ezért nem tanácsos 3-4 éven belül paradicsomat vagy más Solanaceae családba tartozó fajt (burgonya. fekete csucsor) és talajjal terjedő betegségek (pl. Ezt a réteget a palánták gyökerei csak néhány hét alatt érik el. Aminél koraibb termésérést korai.lehetőleg sík terület legyen. A monokultúrás termesztésnek tulajdonítható terméskiesés 30-50%. a gabonafélék. TÁPANYAGELLÁTÁS A paradicsomtermesztés sikere szorosan összefügg a talaj tápanyagtartalmávaL A megfelelő tápanyagszintet az alap. valamint az üvegházi és fóliás hajtatás közötti korai szabadföldi termesztés háttérbe szorult ugyan az utóbbi időben. fonálféreg) szintén kerülendők. a többit tavasszal kell a talaj ba juttatni. Az ún.hangsúlyozott .a tábla mentes legyen kémiai és növényi maradványoktól. b) gyökérváladékai úgy befolyásolják a gyökérzónában élő mikroorganizmusok összességét. Csak akkor érvényesül teljes egészében.A területkiválasztás szempontjai a következők: . hogy az alaptr4gya a szántással elég mélyre kerül (20-30 cm). A műtrágyák nagyobb részét ősszel. . A konzervipari szabadföldi termesztés.a terület ne legyen hajlamos cserepesedésre és tömörödésre.a tábla ne legyen szabálytalan (kerüljük a rövid sorokat). monokultúrás termesztésnek a következő veszélyei vannak: a) egyoldalúan meríti ki a talaj felvehető tápanyagait. Emellett kiküszöbölik a monokultúrás termesztés említett hátrányait is. . Az elővetemény helyes megválasztása termésnövelő tényező. E megosztás oka. . védett fekvésű enyhe déli lejtésű területek alkalmasak a korai szántóföldi termesztésre. . hogy a tápanyagfelvétel nehezebbé válik. Ezek lehetővé teszik a talajmunkák időbeni elvégzését. 207 .

A műtrágyák tavasszal kijuttatott hányadát a korai növekedés elősegítésére két részletben dolgozzák be: egy részét az ültetés előtti porhanyításkor kultivátorral 10-15 cm mélyen, másik részét indító trágyaként a palánták beiszapolására szolgáló vízzel. Alaptrág yaként a következő mennyiségek javasolhatók (SOMOS, 1983): istállótrágya 14-17 t/ha, pétisó 5-700 kg/ha, szuperfoszfát 350-425 kg/ha, kálisó 140170 kglha. Az évenkénti rendszeres talajvizsgálattal nyomon követhető a talajok tápanyagellátottsága, kémhatása és egyéb tulajdonságai. Ennek alapján állíthaták be az optimális tápanyagarányok műtrágyázással. A leggyakrabban használt N : P : K arányok a következők: l : 2 : l, l : 2 : 2, l : 3 : l, l : 4 : l. Az első kettő a könnyű, homokos talajokon, az utóbbi kettő különböző vályogtalajokon ad jó eredményet (GOULD, 1983). Ezek a javaslatok a tervezett termésátlagot figyelmen kívül hagyják. A gazdaságos műtrágyaadagok megállapításának leglényegesebb módja a tervezett termésátlag segítségével történik. Ennek menete a következő (HAMAR in: BALÁZS, 1985): megállapítjuk a terület tápanyag-ellátottsági szintjét, majd megbecsüljük a reálisan elérhető termést, s ennek alapján kiszámíthatjuk a fajlagos műtrágyai gényt. Ez magában foglalja az l t paradicsom által kivont tápanyagmennyiségeket Pl. ha egy közepes nitrogén-, jó foszfor- és gyenge káliumellátottságú vályogtalajon a tervezett termés 60 t/ha, akkor 150 kg N, 78 kg P, 372 kg K hatóanyagot tartalmazó műtrágyamennyiségekre van szükség (37. táblázat).
37. táblázat. A paradicsom fajlagos Tápelem,
termőhely műtrágyaigénye

(hatóanyag, kg/t)

A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge 3,5 3,6 3,8 gyenge 3,1 3,2 3,4 közepes 2,5 2,7 3,0 3,5 2,0 2,3 2,5 2,3 5,0 5,5 4,8 6,0 jó 1,8 2,1 2,4 2,9 1,3 l ,5 l ,7 l ,5 3,5 3,9 3,2 4,4 igen jó 1,2 l ,4 1,7 2,2 0,6 0,7 0,8 0,7 1,5 1,7 1,2 1,8

Nitrogén

I.
Il. III.

IV.
Foszfor I. Il. III.

-

2,6 3,0 3,3

IV.
Kálium I. Il. III.

3,0 3,5 3,9

-

-

IV.

7,0 7,5 6,5

-

6,2 6,6 5,9

-

A számított hatóanyag-mennyiségeket néhány tényező módosíthatja (elővete­ mény, talaj, pH, istállótrágya). A kiegészítő trágyázási eljárások célja a paradicsom fejlődési fázisainak megfelelő tápanyagigény kielégítése. Ezek az indító-, a fej- és a permetező (lomb-) trágyázás. Az indító műtrágyázás a fiatal növények megfelelő foszfátellátását segíti elő. 208

Tekintettel arra, hogy a foszforfelvételt a csekély talajnedvesség korlátozza, legcélszerűbb az oldattrágyázás alkalmazása. Ültetett paradicsom beöntözéséhez a Tornasol használatát javasoljuk 100 l/ha mennyiségben, 1-1 ,5%-os oldat formájában. A Tornasol foszfordomináns műtrágya (N : P : K = l : 4 : 2), amelynek komponensei vízben teljes mértékben oldódnak, a növények számára felvehetők. Hatására a növényállomány egyenletesebb, a korai termés nagyobb lesz. Afejtrágyázássa/ elsősorban a bogyókötődés és növekedés időszakában megnövekedett nitrogénigényt elégítik ki. Ez a május elején kiültetett paradicsom esetében kb. június közepére esik. A kijuttatott mennyiség 50 kg/ha nitrogén-hatóanyagnál ne legyen kevesebb. Legeredményesebb 8-10 cm mélyen, a sortól 10-20 cm távolságban bedolgozni. Csak kellő nedvességtartalmú talajban hatásos, ezért célszerű a fejtrágyázást öntözéssel összekapcsolni. A fejtrágyázás speciális módja az öntözővízben oldott műtrágya kijuttatása, az oldattrágyázás, amely gyenge homoktalajokon ad jó eredményt. A permetező trágyázás a levélen keresztül való tápanyagellátást jelenti. Tápanyagfelvételi zavarok kiküszöbölésében és bizonyos mikroelemek bejuttatásában van szerepe. A kijuttatás időpontja a virágzás, és ezt követően kéthetenként két alkalommal a növényvédelmi permetezésekkel (kivétel: bordói lé) együtt. A javasolt szerek: Wuxal, Volldünger, Mikramid, amelyeket 0,5-1 %-os töménységben célszerű felhasználni.
TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS

Az őszi talajmunkák műveleteit az elővetemény után visszamaradó talajállapot és a rendelkezésre álló idő határozza meg. A tarlóhántás eredményeképpen a gyommagvak gyorsan kikelhetnek (ezeket később szántással elpusztítjuk), és nem szárad ki a talaj. Éppen ezért a műveletet az elővetemény betakarítása után azonnal el kell végezni. Rendszerint az jelent nehézséget, hogy a paradicsom őszi talajmunkái egybeesnek a kalászosok talajelőkészítésével, vetésével. A tarlóbántást ezért gyakran megkésve hajtják végre. Az altalajlazítás nagy jelentőségű művelet az őszi talaj-előkészítéskor. A nehéz gépek taposása miatt összetömörödött altalaj lazítása javítja a talaj víz- és levegő­ gazdálkodását. Az altalajlazítást a tarlóhántás után átlós irányban célszerű elvégezni mélylazítókkal, kb. 70 cm mélységben. Laza altalajban a paradicsom gyökérnövekedéséhez lényegesen jobb feltételek teremthetők. Az altalajlazítást a mélyszántás követi, mélysége 25-35 cm. Gondos és időbeni elvégzésekor bedolgozzák a szerves és a műtrágyát, és a talaj képessé válik a téli csapadék befogadására is. A kiszáradás elkerülése és a talajélet fenntartása végett fontos a szántás elmunkálása hengerboronával vagy simítóvaL Ágyásos műveléshez a mélyszántást követően kell elvégezni az ágyáselőhúzást. Az előhúzott barázdák ugyanis a tavaszi ágyáskészítéstől a betakarításig vezetik a gépeket A barázdáknak azonos mélységűeknek kelllenniük (12-16 cm), egymástól egyforma távolságban, mert ez befolyásolja az ágyásalakítás feltételeit. A tavaszi munkákkal elősegíthető a talaj felmelegedése, jó vízgazdálkodása és a gyomok irtása is. A talajmunkák - a szántás irányára merőlegesen vagy átlósan végzett - simítázással kezdődnek. Ezt egy munkamenetben követi a gyomirtás, a lazítás, az újratömörítés fogas vagy tárcsás boronával. E kora tavaszi porhanyításan kívül az ültetés előtt néhány nappal javasoljuk az ültetési mélységnél néhány

209

N

o

38. táblázat. A paradicsom vegyszeres gyomirtása A gyomirtó szer neve Rideon 80 WP hatóanyaga difenamid Alkalmazás módja A gyomirtó szer mennyisége 0,8-1 g/m 2 A gyomirtó szerre érzékeny gyomok

tűzdelés előtt

Alapkezelés palántaneveléskor kipermetezni

- magról kelő (Asteraceae, Cruciferae, Malvaceae kivételével)

A gyomirtó szer neve
Szerkombinációk Rideon 80 WP + Dual 720 EC

Alkalmazás módja hatóanyaga difenamid metolaklór difenamid napropamid metribuzin difenamid metribuzin napropamid metribuzin izopropal in metribuzin difenamid difenamid diklofop-metil alloxidiumnátrium fluazifop-butil metribuzin metolaklór
Allománykezelés a paradicsom 6-9 lombleveles korában nem kell bedolgozni nem kell bedolgozni

A gyomirtó szer mennyisége

A gyomirtó szerre érzékeny gyomok

8-10 kg!ha 2 l/ha 5-6 kglha 3-4 kg!ha 0,2-0,3 7-9 0,2-0,3 3-4 0,2-0,3 1,5-2
kglha kglha kglha kg/ha kg!ha kg/ha

Rideon 80 WP

+ Devrinol 50 WP
Sencor 70 WP

+ Rideon 80 WP
Sensor 70 WP

egyszikűek, magról kelő kétszikűek (Asteraceae, Cruciferae, Malvaceae kivételével) - egyszikűek, magról kelő kétszikűek (Asteraceae, Cruciferae, Malvaceae kivételével) - egy- és kétszikűek

-

+ Devrinol 50 WP
Sencor 70 WP

- egy- és -

kétszikűek

+ Paarlan
Sencor 70 WP Dymid 80 WP Rideon 80 WP Illoxan 36 EC Kusagard FusiJade
Szerkombináció: Sencor 70 WP + Dual 720 EC
....... .......
N

kétszikűek

0,3-0,5 kglha 5-6 kg/ha 5-6 kg/ha 3-4 l/ha 1,5-2 kg/ha 2-3 l/ha 5-6 l/ha 0,2-0,3 kg/ha 2,5-3 l/ha

nem kell bedolgozni nem kell bedolgozni nem kell bedolgozni nem kell bedolgozni nem kell bedolgozni

- kétszikűek - magról kelő gyomok (Asteraceae, Cruciferae, Malvaceae kivételével) - magról kelő gyomok (Asteraceae, Cruciferae, Malvaceae kivételével) - egyszikűek - egyszikűek - magról kelő egyszikűek - évelő egyszikűek - egy- és
kétszikűek

centiméterrel mélyebb lazítást is. Ekkor célszerű bemunká/ni a vegyszereket is, a műtrágyát kultivátorral vagy tárcsával, a gyomirtó szereket kombinátorraL Helyrevetéses termesztéshez ki kell alakítani az ágyásokat, amelyek akkor jók, ha a felületük egyenletes.
VEGYSZERES GYOMIRTÁS

Az erre vonatkozó fontosabb tudnivalókat a 38. táblázat tartalmazza.
SZAPORÍTÁS

A paradicsomat főként palántaneveléssel, kisebb részben állandó helyre vetéssei szaporítják. Palántaneveléskor a magot erre a célra alkalmas szaporítóberendezésbe vetjük, majd a fölnevelt palántákat végleges termőhelyükre ültetjük. A vetés fontos feltétele a jó minőségű vetőmag, amelyet a magtermesztés és -kikészítés feltételein túl, néhány magkezelési eljárás befolyásol. A magkezelési eljárások a következők: a) a koptatással, vagyis a szőrözöttség gépi eltávolításával megkönnyítik a szemenkénti és egyenletes vethetőséget; b) a drazsírozással, vagyis a kicsi és egyenetlen felületű paradicsommag csírázást elősegítő anyagokba ágyazásával a mag egyenletes és nagy méretű lesz (a költségessége miatt korlátozottan alkalmazott eljárás); c) a nagyság szerinti osztályozással kiválogatott aprómagvakat nem vetik el, mert ezek lassabban csiráznak és a palánták kevésbé fejlettek; d) az előcsíráztatás (langyos vízben) és a magvak vetésig szobahőmérsékleten való tartása, ezt követően pedig e) a hőkezelés (alacsony, illetve váltakozó hőmérsékleten) meggyorsítja a kelés ütem ét; j) tápoldatos áztatás I0-24 óráig 0,3%-os Wuxal- vagy Volldünger-oldatban. Ugyanilyen hatású az ezekkel való beöntözés a magvetést követően. A magvetés időpontjának helyes megválasztása is fontos tényező. A kelleténél korábbi magvetés pl. nemcsak költségtöbblettel jár, hanem a palánták elöregedésével is. A vetés időpontját az ültetési időhöz kell igazítani. Korai kiülteléshez (korai szabadföldi termesztés) február közepétől március elejéig lehet vetni növényházban szaporítóládába vagy fűtött fóliasátorban kialakított ágyásokba. Korai szabadföldi termesztéskor a palántákat 5x5 vagy 7x7 cm-re célszerű tűzdelni. A tűzdelés fokozza a koraiságot és növeli az összes termést is. A bimbós, 8-9 hetes palántákat április végén ültetik ki (39. táblázat). A rövid ideig tartó mínusz 2 °C-os talajmenti fagyot a meggyökeresedett palánták már nagyobb károsodás nélkül elviselik. Konzervipari célra márciusban kell vetni. A tűzdelést itt már nem teszi lehetővé a palántanevelés önköltsége. Fűtött fóliasátorban négyzerméterenként 700-800 palánta nevelhető fel a május első két dekádjában való kiültetéshez. A vetés kézzel sorba vagy szemenként vetőgéppel végezhető. A palántaneveléshez 0,25-0,30 kg/ha magmennyiséget kell számolni. A vetés talaját fertőtlenítéssei vagy fungicides rovarölő- és gyomirtószeres kezeléssel készítik elő. A paradicsom kelését megelőzően kikelő gyomokat vegyszerrel le kell perzselni. A palánták kezelése során mértéktartó öntözésre, intenzív szellőztetésre van szükség, és tartani kell a megfelelő hőmérsékleti értékeket. Kiültetés előtt 8-10 nappal meg kell kezdeni a palánták edzését (csökkentett 212

39. táblázat. A szántóföldi korai paradicsom szaporításának ütemezése és az érés kezdete Palántanevelési változat Tápkockás
Tűzdelt

Vetés február 20. február 22. március l.

Tűzdelés

Ki ültetés április 15. április 20. április 25-30.

Érés kezdete június 20. június 30. július 5-10.

március 5-10. március 10-15.

Fóliába vetett

öntözés, szoktatás a külső hőmérséklethez). Kiültetés előtt nagyon fontos a baktériumos betegségek ellen réztartalmú szerrel permetezni. Felszedés előtt két nappal a palántákat alaposan be kell öntözni, hogy az oldalgyökér-képződés meginduljon. A gyors eredés végett a kiszedett palántákat óvni kell a fonnyadástóL Az ültetés április végi kezdése csak azokban a gazdaságokban indokolt, ahol nagy felületen termesztenek. Biztonságosabb a május 15-e előtti ültetés, mert nagyobb a talajnedvesség. Az ültetést rugalmas tárcsás palántaültető gép végzi. A nyitóelem által kihúzott barázdába két egymáshoz simuló rugalmas tárcsa viszi le a palántát. A támasztókerekek a talajt a palánta gyökeréhez nyomják. Ültetési mélység 15-20 cm. Az optimális hektáronkénti növényszám kialakításához - növényápolási és agrotechnikai okokból -az ikersoros elrendezés célszerű. A termesztésre javasolt fajták tőszámigénye 40 ezer fölött van, s ez 100-125+35-40x25-30 cm-es sor-, sorközés tőtávolságokkal oldható meg. Pl. a 125+35x25 cm-es elrendezés 50 ezer tőszá­ mot jelent hektáronként. Az optimális fenyészterület fajtatípusonként eltérő. A kézi szedésű fajták közül a koraiakat nagyobb, a későieket kisebb tőszámmal ültetik. A gépi szedéshez a kézinél sűrűbb térállást alkalmaznak. A házikerti termesztésben javasolt a fólia alatti sövényes tárorendszer alkalmazása az ott ismertetett növénysűrűséggeL Új eljárás a gúlás termesztési mód, amely a Lugas hibridfajta felhasználásával július közepétől az őszi fagyokig nagy menynyiségű paradicsom betakadtását teszi lehetővé. (A négyzet közepére 2-2,5 m-es erős karót ásunk le. Ehhez rögzítjük a gúla éleit képező zsinegeket, amelyeket a négyzet sarkaira ültetett paradicsom szárára kötünk. Az üvegházi paradicsomtermesztés kacsozásánál leírtak szerint az oldalhajtásokat folyamatosan eltávolítjuk.) Helyrevetéssei a palántanevelés költsége megtakarítható, a kultúra teljesen gépesíthető és a feldolgozási idény meghosszabbítható. A helyrevetés végezhető ágyásos vagy sík művelésmóddal. Megfelelően szintezett területen az ágyásos vetés segíti a gépi művelés folyamatait és az öntözhető­ séget Sík művelés esetén a sorokat a vetés előtti vegyszeres bedolgozás irányára merőlegesen kell vezetni. A helyrevetés időpontját a talajhőmérséklet határozza meg (14-15 oc délben, 4-5 cm mélységben). Ez homoktalajon április 10-15-e között mérhető. A vetést május 5-10-éig be kell fejezni. A későbbi vetésű növényeket éppen szikleveles korban éri a burgonyabogár első rajzása, és a kötődés is túl meleg időszakra eshet. A palántáról ültetett azonos időpontban vetett paradicsom ezenkívül túl későn októberben - és vontatottan érik. Az ipari paradicsom helybevetéses és palántázott termesztésének fontosabb időbeni technológiai elemeit a 40. táblázat tartalmazza. A vetéshez a koptatott mag a megfelelő. A vetőmagszükséglet - az ezermagtömegtől és a vetőgéptől ftiggően - 0,60--ű,SO kg/ha. A vetés mélysége 1-1,5 cm (homokon 2 cm). Vetés után a talajt hengerezéssei vissza kell tömöríteni a maghoz. 213

A kelést megelőzően - a palántaneveléshez hasonlóan elenge dhetetlen - a Gramoxone-os kezelés. A fiatal paradicsom nagy foszforigénye a mag alá adott indító műtrágyázással, a későbbi fejlődési fázis nagy nitrogén- és kálium igénye fejtrágyázással elégíthető ki. Kötött talajon nagy veszélyt jelent a cserepesedés, ami sima vagy gyűrűs hengerrel szüntethető meg. Az állandó helyre vetett állományban nagyobb tőszámra van szükség, mint a palántázott termesztésben. Ez 125+35x15-18 cm tenyészterüle tnél 65-70 ezer növényszámot jelent hektáronként. A helyrevetéses paradicsomtermesztés új módszere a fluid vetés. E módszerrel gélállapotú közegben lévő kicsírázott magokat vetnek. A kelés gyorsabb, egyenletesebb, mint a szárazon vetett magé.
40. táblázat. Ipari paradicsom termesztéstechnológiái Tevékenység Trágyázás Őszi mélyszántás, kombinátorozás Ágyásfelhúzás Ágyások tavaszi igazítása Gyomirtószer-bedolgozás Palántanevelés Helyrevetés Palántázás
Tőszámbeállítás

Munkavégzések Palántázott

időpontja

Helybevetett

IV. 10.-V. Ill. 1.-V. IV. 20.-V.

Kultivátorozás Növényvédelem Betakarítás
ÖNTÖZ ÉS

VIII. 1.-IX.

Mélyszántás előtt X. 1.-XI. 30. XI. l.-111. 30. III. 1.-IV. 30. l. IV. 15.-IV. 30. 20. IV. 10.-IV. 30. 20. V. 20.-VI. 10. V. l O.-VII. 31. V. 15.-VIII. 30. 30. VIII. 20.-IX. 30.

A világ vezető paradicsomtermesztő államaiban (Kalifornia, Olaszország) a nagy termésátlagok öntözött termesztésből adódnak. Öntözéssel az időjárás által befolyásolt termésbiztonság jelentősen növelhető. Kedvező vízellá tásű évjáratokban hazánkban öntözés nélkül is nagy termést tesznek lehetővé a talajviszonyok és a helyesen alkalmazott agrotechnika. Gyakoribb azonban a rövid ideig tartó vízhiány, amikor idejében végzett egyszeri öntözéssel érhető el jó termés . Nem ritka az aszály sem, ilyenkor 1-2 vagy többszöri kiadós öntözés szüksé ges a megfelelő termésbiztonsághoz. Magy arorsz ágon a zavartalan vízellátást jelentő vízmennyisé ghez képest kb. l 00 mm csapadékhiány mutatkozik. Ez a tenyészidőben mért összes vízfogyasztás és az ebben az időszakokban lehullott csapadék mennyisége közötti különbség. A helyes vízgazdálkodás fontos tényezője a természetes csapad ék megőrzése talajművelési módszerekkel. Ez a talaj lezárás át jelent imind az őszi, mind a tavaszi munkák során. Figyelembe kell azt is venni, hogy tavasszal a diszktilierezés és a tárcsázás erősen szárítja a talajt. A szakszerűen művelt talaj nedvességtartalma általában kb. június közepéig elég a paradicsom fejlődéséhez. Ez alól kivétel a palánták ültetéskori beöntözése, amelyhez homok- és homok os vályogtalajonkon 2 , vályog0,5-1 11m és agyagos vályogtalajokon 0,4-0,5 11m2 vízadagot használjunk. 214

A másik kivétel az ún. kelesztő öntözés, amelyre a helyre vetett paradicsomnak van szüksége. Ez 5-l O mm esőszerű öntözéssel kijuttatott vízmennyiséget jelent. A csapadékpótló öntözés időpontjának megválasztásakor számolni kell a levélfelület júniusi gyors növekedésével és a virágzás, valamint a terméskötés tömegessé válásávaL Az első öntözés június második felében, a második esetleg július elején-közepén lehet esedékes. Bizonyos évjáratokban hazánkban az egyszeri öntözés is elegendő lehet. Esőztető öntözéssel egy alkalommal 30-40 mm öntözővizet célszerű kiadni. A kritikus időszakban elvégzett egyszeri öntözés hatására kb. 20%-os termésnövekedés várható. Hazánkban az esőszerű öntözést alkalmazzák. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vízben gazdag országok nagy termése az öntözéses termesztés nagyüzemi formáival érhető el. Ilyen a sík területen kialakított ágyásos művelés, ahol a barázdákban folyó öntözővíz adja a szükséges vízmennyiséget (Kalifornia). A növény valamennyi fejlődési fázisában alkalmazott csepegtető öntözés termésbiztonság-növelő hatású (Izrael). Az öntözés hatására nő a bogyók száma és (nagyobb mértékben) a bogyók átlagtömege, aminek következtében javul a termés kereskedelmi minősége. A nagyobb terméstöbblet lassíthatja az érés ütemét és csökkentheti a bogyók oldható szárazanyag-tartalmát Ez utóbbit a hektáronkénti nagyobb szárazanyag-hozam kompenzálja. A vízgazdálkodással kapcsolatban meg kell még említeni, hogy a növények transzspirációját célszerű párologtatáscsökkentő szerekkel csökkenteni. Erre a kiültetés előtt alkalmazott 5%-os Folicote- vagy Phytomax-oldat a megfelelő. Az oldat kétféleképp juttatható a levelekre, a palántanevelő sátorban a palánták lepermetezésével, vagy a fölszedett palánták levelének oldatha mártásávaL Ezt a kezelést csak akkor érdemes elvégezni, ha az időjárás a kiültetésre kedvezőtlen.
EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSIMUNKÁK

A folyamatos talajművelés a talajfelszín lazítása, a nedvesség megorzese és a gyomirtás végett szükséges. Az eső vagy öntözés után tömörödött, levegőtlen talaj lazítást igényel. Az időben végzett talajmunka öntözés nélküli termesztéskor a nedvesség megőrzésének egyetlen lehetősége. A mechanikai gyomirtásra a vegyszeres gyomirtás mellett is szükség van a tenyészidő második felében. A kultivátorozást, a gépi kapálásokat 4-5 cm mélységig kell végezni, nehogy vegyszerezetlen talaj kerüljön felszínre. A palántázott paradicsomban 3-4 alkalommal van szükség sorközművelő-kulti­ vátoros mechanikai gyomirtásra és ezzel párhuzamosan 1-2 gazoló kapálásra. Helyre vetett állományban az első gépi kapálást 3-4 lombleveles állapotban végzik. Csokros vetés esetén ezt követően kerülhet sor a kézi tőszámbeállításra, amikor tőhelyenként két növényt hagynak meg. Az érést gyorsító szerek (Ethrel, Rol-Fruct) lerövidítik a tenyészidőt, és koncentráltabbá teszik az érést. Aszerkijuttath ató egy menetben (30%-os érési állapot, 2,5-3 l/ha, 6-800 l vízben, permetezéssel) vagy két alkalommal (l ,25-1,5 l/ha permetezésenként). A szedés- napfényes időjárásban- 10-15 nap múlva tervezhető. Hűvös időben az ágyásos művelésű gépi betakarítású paradicsomnál számlávágással segíthetjük elő a vegyszerek hatását. 215

Az étkezési paradicsom folyton növő fajtákat felhasználó lámrendszeres termesztése fokozatosan terjed: a gúlás termesztés a házikertben, a lámrendszeres termesztés szántóföldön. A gúlás termesztés esetén 4 növényt ültetünk l m2-es terület sarkaira és ezeket középen alkalmazott támasz segítségével egyszálasra neveljük. A szántóföldi tAmrendszeres megoldás a növényházihoz hasonló kialakítású: faoszlopok és dróthuzal segítségével l soros vagy ikersosor változat egyaránt lehetséges.
BET AKARIT ÁS

A paradicsomb ogyó teljes kifejlődéséhez a virágzástól számítva kb. 30-40 nap szükséges. A további fázisok eléréséhez szükséges napok határozzák meg a szedés ütemezését. Az érés kezdetére hatással van a helyrevetés és a palántázás időpontja , valamint a fajta koraisága is. A szedés időpontjának, azaz a bogyó érési fázisának megválasztása függ a paradicsom felhasználásának módjától. Friss fo gyasztásra röviddel a teljes érettség elérése előtt (rózsaszín állapotban) kezdik szedni a paradicsomot. Ebben az esetben a bogyó a felhasználás időpontjára válik teljesen éretté. Konzervip ari felh asználásra a nagy bogyójú, kézi szedésű fajtákat teljes érésben szedik.

72. ábra. Paradicsomfeldolgozó gépsor (fotó: ifj.

BALÁZS

SA

DOR)

Az egymenetes gépi betakarításhoz legalább a bogyók kb. 80%-ának kell érettnek lennie. Ez egyben azt is jelenti, hogy az érett bogyókon kívül az érés előtti zöld bogyókat éppen úgy leszedik, mint a túléretteket A zöldeket a válogató személyzet vagy a szín szerinti válogató elkülöníti. Fontos fajtatulajdonság az ún. száron tárolhatóság. Ez azt jelenti, hogy az első bogyóknak az érés kezdetétől 2-3 hétig sértetlenül kell a tövön maradniuk anélkül, hogy felrepednének, elpuhulnának. Kézi betakarításk or műanyag vödrökbe szednek, amelyekből a paradicsomol konténerládákba ürítik. A megtelt konténereket a lényerő állomásokra vagy a konzervgyárakb a szállítják. A leszedett paradicsom szállítását úgy kell szervezni, hogy
216

a paradicsomct 24 órán belül feldolgozzák. A konténerek tisztítása elengedhetetlen, mert a rajtuk lévő penész fertőzi a bogyókat. A kézi betakarítás munkafolyamatának gépesítésére több elgondolás született, gyakorlati megvalósítás nélkül. A hazai paradicsomtermesztésnek egyelőre a családonként külön-külön szervezett szedés (integrált háztáji) a meghatározója. Esetenként kézi szedés előzheti meg a gépi betakarítást is, ha az a veszély fenyeget, hogy az első kötésekből származó érett bogyók elpusztulnak. A gépesített paradicsombetakarítással az összes bogyót egyszerre rázzák le. Ennek azok a kemény bogyójú fajták felelnek meg, amelyek több mint 95%-ban kocsány nélkül válnak le. A gépi betakarítás időpontját az határozza meg, hogy mikor legnagyobb az érett bogyók aránya. Az éretlen és túlérett bogyékból adódóan általában 20-25%-os veszteségre kell számítani. Az amerikai, olasz és francia kombájnnalleszedett bogyók billenőplatós gépkocsikra, magyar szedőgép használatakor vízzel félig töltött tartálykocsikba kerülnek. A beszállított paradicsom az előfeldolgozó gépsorra kerül, ahol mosásra, válogatásra, majd a zúzaléklé-készítésre (roppantás, rosttépés, magelválasztás) kerül sor. A zúzaléklét tartálykocsival szállítják a konzervgyárba. Az étkezési és feldolgozásra szánt paradicsom minőségét szabványok határozzák meg.

Hajtatás
Hazánkban az üvegházi paradicsomhajtatás nem jelentős, viszonylag kevés korszeru üvegházunk van. Alapfeladatuk a fóliatelep palántaellátása, a maradék felület pedig a tavaszi korai hajtatást és áruellátást szolgálja. Az őszi paradicsomhajtatásnak nincs meghatározó szerepe a piacon. A fóliás termesztés rohamos terjedésével növekedett a hajtatott paradicsom aránya, s jelenleg a paprika mögött a második helyet foglalja el. A legelőször használt fóliaalagutak ma már a háztáji árutermesztés be szorultak vissza. Ezek 50-100 cm széles, 40-60 cm magas, tetszőleges hosszúságú fóliaborítású létesítmények. A fóliaalagutak lehetőséget nyújtanak a kiültetett paradicsom 2-4 hetes borítására. A 2-3 m széles, 90-100 cm magas fóliaágyak szerepe csökken a paradicsomhajtatásban. A szellőztetés, az öntözés, a kezelés sok munkaerőt igényel, nehézkes. Elsősorban a háztáji termesztésben használatosak. A 7,5 m fesztávelságú fóliasátrak a légtér és a munkavégzés szempontjainak megfelelnek. Lehetövé teszik a fűtés nélküli hajtatást, valamint a vész-, az enyhe és a teljes fűtés melletti termesztést is. A nagy légterű fóliablokkok vasvázas hajtatóberendezések, a vázszerkezeten elhelyezhetők az öntöző- és szellőztetőberendezések, valamint a fűtőcsövek is. Fűtött berendezésekben a költségek csökkentése végett feltétlenül indokolt a kettős takarás. Az energiafelhasználás további csökkentését teszi lehetövé a vízfüggöny (hydrosol), a vegetációs fűtés és az energiaernyő együttes használata (TURI, 1985). A fűtetlen fóliás és a korai szabadföldi paradicsom közé időzíthető a váz nélküli fóliás termesztés. Ez 15-20 cm magas bakháttal határolt hidegágy, amelyet perforált vékony fólia borít. 217

73 . ábra. Paradicsomhajtatás f óliasátorban (fotó : ifj .
TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉ S , TÁPANYAGELLÁTÁS

BALÁZS SA DOR)

Az alaptrágyázá s előtt az előző kultúra maradványa it el kell távolítani, majd a talajfertőtlenítés és az esetleges átmosás következik. Ezután kerülhet sor a szerves és a rnűtrágyák kijuttatására, amelyhez figyelembe kell venni a laboratóriumi talajvizsgálat eredményeit. A rnűtrágyaadagolók a talaj tápanyagtartalrnától , a terrnelés színvonalátó l, a helyi adottságoktól is függenek (41. táblázat).
41 . táblázat. A talajvizsgálat i eredmény ek alapján javasolt nnitrágyaadag ok a hajtatásban (glm 2)
A talaj tápanyag-

tartalma Kicsi Közepes Nagy

25%-os mészammon-salétrom 90-!20 60-90 0-30

18%-os szuperfoszfát 50-100 0-50

50%-os kénsavas káli 220-300 150-220 0-100

o

A talajbiológiai folyamatok, valarnint a víz- és a levegőforgalom fenntartásához a műtrágyákon kívül szerves trágyát is kell adni. Ebből általában 10, hornokos talajon 20 kg/rn 2 elegendő. A pentozánhatás kiküszöbölé sére legalább fél évig érlelt istállótrágya használata célszerű. A trágya bedolgozásá ra megfelelőbb az ásógép, rnint az eke, rnert a talajszerkezet károsodása vagy tömörödött eketalpréteg kialakulása nélkül lazít. Az ásás rnélysége 25-35 cm. A szántást vagy ásást fogatolással, talajrnarózással és hengerezéssei kell elrnunkálni. Nitrogén alaptrágyával csak az ültetést követő néhány hét szükségletét kell kijuttatni. Kismértékű túladagolásnak is erős vegetatív fejlődés és rossz kötődés a következmé nye. 218

Foszfor alaptrágyával a teljes tenyészidőre célszerű ellátni a talajt. A káliumalaptrágyázáskor egyrészt a vegetatív és generatív fejlődés arányára, másrészt a kálium-magnézium viszonyára kell tekintettel lenni. A hajtatásban a fejtrágyázásra sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint a szántóföldi termesztésben. Ennek oka egyrészt a talaj tápanyagtartalmának az öntözés kiváltotta gyors változása, másrészt az optimális viszonyoknak köszönhető nagyobb tápanyag-felhasználás. A fejtrágyázás egyik módszere a talajra kiszórt műtrágyák bedolgozása és bemosása. Ez gyakran nem egyenletes eloszlású, és az egyes tápanyagok kioldódása sem egyforma mértékű. A másik módszer a tápoldatos öntözés. Az ültetés utáni túlzott vegetatív növekedés megelőzésére célszerű a N : K arányt l : 3, l : 4 szinten tartani. Később olyan műtrágyakeverékek javasolhatók, amelyben a N : K arány 2 : l vagy 3 : l. Amikor a felső fürtök virágai is lekötöttek, a N : K arány l : l legyen. A magnéziumhiány megelőzésére célszerű keserűsót használni. A tápoldatozási rendszernek a hidraku/túrás termesztésben van központi szerepe. A hidrokultúrás termesztés különböző változatai (pl. a nyugat-európai gyakorlatban legelterjedtebb NFT = tápoldatfilm rendszer) alkalmazásakor optimális tápanyag-összetételről és -koncentrációról gondoskodnak a paradicsom számára.
SZAPORÍT ÁS, PALÁNTANEVELÉS

A paradicsommagot fertőtlenített fa- vagy műanyag ládákba vetik, majd a mag takarása után a vetést fungicidoldattal öntözik be. A cserép-, illetve a tápkockafóldet a töltés, illetve a gyártás megkezdése előtt kell a palántanevelőbe hordani, hogy a tűzrlelésig a kellő hőmérsékletet elérje. A palántaneveléshez 14, 12 és 10 cm-es cserepeket használnak (a legkorábbi ültetéshez 14 cm-est). Tápkockából a korai hajtatáshoz 10, a későbbihez 7,5 cm-es méretűek felelnek meg. Az ennél kisebb méretűek csak fűtés nélküli hajtatásban használhatók. Tápkockakészítéshez a nagyobb hajtatóüzemekben a nagy teljesítményű Dewa, a kisebbekben a mechanikus működésű prések használatosak. Újabban a tápkockás palántanevelésben is alkalmazzák az előcsíráztatott magvak vetését (fluid-drilling). A tápkockába tűzdelést szikleveles állapotban lehet kezdeni, és két lombleveles korban be kell fejezni. A palántanevelés időtartama az időszaktól, a tápkocka méretétől függően 8-10 hét. A palánták edzésének akkor van jelentősége, ha a fóliasátorban a klimatikus feltételek az optimálistól eltérő szinten vannak (pl. fűtés nélküli hajtatás).
ÜLTETÉS, TÁMRENDSZER
Erős, jól fejlett, de nem elöregedett palánták alkalmasak a kiültetésre. A talaj hő­ mérsékletének a kiültetéskor el kell érnie a 12-13 oc hőmérsékletet. Nem szabad mélyen ültetni: a tápkocka teteje a betömődött talajjal legyen egy szinten. A jobb eredés nagy foszfortartalmú indító műtrágyaoldattal (0,3-0,5% Tomasol, 0,3-0,5 1/tő) segíthető elő. Az ültetési időpontok megválasztásakor a rendelkezésre álló fénymennyiségre, a növény növekedéstípusára és a tervezett értékesítési időpontra kell figyelemmel lenni (42. táblázat). A túl korai, illetve a késői kiültetés egyaránt hiba. Az előbbi esetben túlzott lesz a vegetatív fejlődés. A túl késői kiültetésű palánta elvénül, s ezt nehéz növekedésnek indítani.

219

42. táblázat. A hajtatásban használatos főbb ültetési Hajtatás módja Üvegházi Üvegházi Fóliás Fóliás Fóliás Fóliás Fűtés nélküli fóliás (kettős takarással) Fűtés nélküli fóliás Váz nélküli fóliás Üvegházi és fóliás (őszi hajtatás)

időpontok

Ültetési időpontok január 5-20. január 20.-február l O. február 10.20 február 20.-március l. március 1-10. március 10-20. március 20.-április l. április 1-10. április 1-15. július !O.-augusztus 10.

A fenyészterület ftigg a fajták növekedési típusától. Folytonos növekedésű fajtákból négyzetméterenként 2,5-3,0 növény ültetése ajánlott. Ezt ikersoros ültetéssei, 90+60x45-55 cm-es elrendezés teszi lehetővé. A 7-8. fürtnél záródó, erős növekedésű determinált fajtákból 4-5 tő/m 2 (pl. 80+40x40 cm), a gyengébb növekedésű determináltakból 5-6 palántát ültessünk négyzetméterenként (pl. 80+40x30 cm). A fóliasátor szélére mindig egyes sor kerüljön, mert a szélen az ikersor nehezen kezelhető. A támrendszert a növénysarok felett kiterített 2,5-3 mm átmérőjű horganyzott drótok és az ezeket keresztirányban alátámasztó erősebb huzalrendszer képezi. A növények felkötözéséhez polipropilén zsineg a megfelelő, amit alullazán a növényre kötöznek, a felső buzaion csúszókötést alkalmaznak. A hajtás fölvezetésekor a növényt kell a zsineg köré tekemi, a megkezdett csavarási irányt tartva. A csavarás sűrűsége akkor jó, ha minden virágzat fölött következik. Kisebb fóliasátrakban használható a sövényes módszer. A támrendszert a sorok irányának megfelelő három dróthuzal képezi, ehhez növényenként 2-3 hajtást kötnek, és a fölösleges kacsokat rendszeresen eltávolítják (BALÁZS, 1976). A koraiságból származó többlet árbevétel a nagyobb kézimunka-ráfordítást ellensúlyozza (74. ábra).

40 cm 40 cm
~----------~------L------L2_5_0_cm--~-----------}~----_,_

30 cm

l~

..j

74. ábra. A sövényes termesztés kialakításának módja

A terméskötéshez fontos a páratartalom szabályozása, ami a szórófejes öntöző­ berendezés rövid működtetésével vagy a növényekre irányított vízsugárral oldható meg. Ez (a régi termesztési gyakorlatban szokásos megoldás) a növények mozgatása révén a virágpor hibére jutását is elősegíti. A kötődéshez szükséges optimális páratartalom 70%. 220

amelyek a terméskötődés nagyon bonyolult biológiai folyamatát segítik elő. osztályú termés (%) 66 51 92 67 A másik módszer a kötődést elősegítő készítmények (pl. A művelet után a növényeken 70-80 cm magasan maradjon lombfelület Fontos. a megtermékenyítés lezajlik és megindul a bogyóképződés. Ha a virágpor képződése vagy a megtermékenyítés folyamata gátolt. Itt azokra a tényezőkre hívjuk fel a figyelmet. A kisebb lombfelületű determinált fajták levelezésekor óvatosan kell eljárni. ezért kisebb a gombás fertőzések veszélye). 43. A levelezés hatékonyabbá teszi a növényvédelmet (gyorsabb a [elszáradás. ehhez a nyelénél megfogott levelet erőteljes. A növények vagy a felső drót ütögetése kevésbé hatékony (43.NöVÉNY ÁPOLÁS Kacsozás. és 20. A virágpor 3-4 naponkénti . hogy a virágpor nem jut a bibére. mint arra a korábbiakban utaltunk (megfelelő tápanyagellátás és öntözés. kellő páratartalom. Az eredményes terméskötés menete a következő: megfelelő mennyiségű és életképes virágpor képződik. A legkorábbi ültetéseknél számításba jöhet a fehér 221 . Őszi hajtatáskor többnyire csak az alsó. Őszi hajtatásban ez az időtartam 50-60 nap. A determinált fajták kacsozása abban az esetben okoz gondot.a növekedés egyensúlya végett . és fokozza a koraiságot. A leggyakoribb gond. hőmérséklet-eitérésre vagy szellőztetési hibára godolhatunk.vibrálása a leghatásosabb. táblázat). A tetejezés segíti a felső fürtök kötődését és az éréslefutás felgyorsulását. folfelé rántó mozdulattal kell letörni. zöldmunkák). fényhiányra. a virágpor a fogadóképes hibére jut. ha különböző erős környezeti hatásokra (túl alacsony hőmérséklet. Az oldalhajtások rendszeres eltávolításának az a célja. A kötődés elősegítése több munkafolyamatot foglal magában. A vibrálás hatása tavaszi üvegházi hajtatásban Kezelés Vibrálás Kontroll Bogyó/növény 34 23 Átlagos bogyótömeg (g) I. A hajtás fürttel záródása után a levelezést be kell fejezni. A tetejezés a főhajtás visszacsípése. Ez vibrátor használatával küszöbölhető ki. ftirtnél lezár. levénült palánta stb. A lezárt főhajtáson . ha a növény elérte a 90-100 cm-es magasságot. ettől negyven napot kell visszaszámolni. Ujotin) használata. A leveleket mindig a levelezés időpontjában érő fürtnél két fürttel feljebb szedjük. Ekkor a legerősebb oldalhajtást kell meghagyni és főhajtásként kezelni. A növényeken mindig maradjon 10-12 kifejlett levél.délelőtti . sárguló és a beteg leveleket kell eltávolítani. Ebben az esetben nem nőnek 8-10 cm-nél nagyobbra. amely a hajtatás befejezését határozza meg. között van. táblázat. Az utolsó szedés időpontja általában július 10.csak egy ftirt maradjon meg.) a főbajtása a 2-3. A kacsozást és a levelezést a tetejezést követően is folytatni kell. hogy minél kisebb legyen a sebfelület. A levelezés végrehajtásában szintén a rendszeresség a döntő (kéthetente 3-4 levél). hogy az üvegfelület állandóan tiszta legyen. hogy ne vonjanak el tápanyaget a növénytőL Hetenkénti kacsozás esetén növényenként átlagosan 3 oldalhajtást kell letörni. A levelezés akkor kezdhető. A fény minél teljesebb kihasználása végett törekedni kell arra.

A szellőztetés különösen akkor a legfontosabb. S: talaj sótartalma még a megfelelő hőmérséklettartás esetén is fontos. amikor a növények már kitöltik a fóliaházak légterét. F: fény. ÉRÉSGYORSÍTÁS A hazai piacra kocsány nélkül szedik a paradicsomot. Ezáltal kisebb az értékesítési tömeg. A hagyományosnak tekinthető 2-3 bogyórekeszű fajták termését nem szükséges osztályozni (csak a méreten aluli és deformált bogyókat kell eltávolítani). A hőmérséklettartás azért fontos. +: magas. az állomány teljes lombfelületét le lehet permetezni (az utolsó szedés előtt 14-16 nappal) Roll-Fru ct 0. A szedési fázis a rózsaszín-halványpiros állapot. amely a fényvisszaverődés következtében jobb fénykihasználást tesz lehetövé. Öszi hajtatásban a terméskötéssel általában nincs gond. Ha az utolsó hetekben leszedett áru mennyiségének növelése a cél. 44. A C02-adagolás elősegíti a kötődést (más kérdés ennek költséges volta).és terméselrúgás Száraz kötődés Fürtelágazódás sok virággal Kocsánytörés Jelmagyarázat: H: hőmérséklet. csökkenthető A szellőztetés SZEDÉS. A paradicsombogyóban termelődő etilén gyorsítja a bogyóéré st Az etilén mesterséges adagolásával a folyamat sebessége növelhető. vastag szár Hosszú ízköz.3%-os oldatával (1000 l/ha). V: vízellátás. már elvégezték a tetejezést. nappal 32 oc feletti) hőmérséklet gátló hatású a kötődésre (lásd élettani jellemzés). A kedvezőtlen hőmérséklet (sokszor egyéb tényezőkkel együtt) rendellenességeket okoz (44. amikor a bogyó hőmérséklete még alacsony.fóliás talajtakarás.2-0. a műanyag jelentősége növekedőben van. bár a kocsányos paradicsom hosszabb ideig tárolható.(súly-)veszteség és lassúbb az utóérés. 222 . Mire a fényhiány jelentkezik (október vége). P: páratartalom -: alacsony. A kedvezőtlen hőmérséklet hatására kialakuló rendellenességek okai a paradicsomhajtatásban Hajtatás és virág Tünet Túl nagy levél. csomagolásra a farekesz a legelterjedtebb. A mű­ veletet a reggeli órákban célszerű végezni. mert a terméskötés említett lépései kivétel nélkül hőmérsélet-igényesek. táblázat. A nagy bogyójú fajták terjedésével várhatóan felmerül az osztályozás igénye. mert általa a túl nagy páratartalom és növelhető a szén-dioxid-szint. vékony szár Levélpödrődés Bogyó Ok Tünet magnélküliség (parthenocarpia) deformáltság. Szállításra. gerezdesség üregesség repedés zöldfoltosság sárgatalpasság Ok -H (-P) -H -H +H (+V) vagy -H (+P) +H -H vagy +H -H +H +H (-P) -H (-F) -H vagy +H (-P) -H -H(+ S) Virág. a túl alacsony (éjszaka 13 °C alatti) vagy magas (éjjel 21 °C. táblázat). A korai üvegházi és fóliás hajtatásban a szert a fúrtre permetezve segítik az érést.

A termelési érték a pénzben kifejezett hozam. A termelési érték másik döntő eleme a felvásárlási ár. A termelési értéket vagy árbevételt a termés mennyisége és az árak alakulása határozza meg. a termelés műszaki elmaradottsága miatt fellépő kis termésmennyiség következménye. ezt követi az olaj. mert beruházási igénye kisebb. Itt további módosító tényező. sőt a gépesítés sem. Termálvíz esetében az l m12-re eső fűtési költség mintegy tizede a széntüzelésének. Az export szintén kihatással van az árak alakulására. hogy az árut közvetlenül a fogyasztók vagy viszonteladók vásárolják meg. vegyes. A jövedelmezőség alacsony szintje a termelők csekély anyagi érdekeltsége. a gáz és a termálvíz. • A fűtés nélküli fólia alatti hajtatásban a felhasznált költség legnagyobb tétele a fólia és a bordázat beszerzése.Hibrid fajták magtermesztése: főként hazai hajtatás i és korai szabadföldi ter- 223 . Az igények felmérése alapján a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. A termelés gazdaságosságának vizsgálatakor a termék előállításához felhasznált költség és a termelési érték viszonyát kell megvizsgálni. amelyeknek lényerő állomásuk van. amelynek a termelési költségekhez viszonyított nagysága mutatja a jövedelmezőség vagy veszteség mértékét.fajtáiból állítják elő a magot. másrészt a minőségtől (szín. Másrészt külföldi cégek .főként régi .Konstans fajták külfoldi igény kielégítésére: egyrészt magyar fajták termeltetését jelenti olyan gazdaságokban. A termelés döntően kézi munkaerőre épül (a létszám erősen csökken). ahol a paradicsom eredménye eléri vagy meghaladja a mezőgazdasági növények eredményét. A fűtött fólia alatti termelés azért olcsóbb a növényházinál. Kedvező jövedelmezősége következtében a régebben jelentős korai szabadföldi termesztés visszaesett. · . • A növényházi és fűtött fólia alatti hajtatás jövedelmezőségét elsősorban a termelési költségek határozzák meg. illetve felügyeletével elit magot állítanak elő. A szakszerű munkavégzés nem teljesen megoldott. Magtermesztés A paradicsommag-termesztésnek három típusa ismert. Ez egyrészt a felhasználási módtól (csemegeparadicsom.Ökonómia • A szántóróldi termesztés jövedelmezősége sok tényező (termelési. A felhasznált energiaforrások közül a szén a legdrágább. darabos savanyúság vagy sűrítmény-alapanyag). hogy vannak üzemek. A termelési költségek legfontosabb tényezője a fűtés. a forgalmazás nehézkessége. . amely a felhasználási céltól és időponttól függ. . Az átlagtermések a termelési körülményektől és az üzem termelési színvonalától függően jelentősen eltérőek. A friss fogyasztásra értékesített paradicsom ára meghaladja a konzervipari paradicsomét. amelynek részaránya több mint 60%. Meg kell jegyezni.Konstans fajták a belfoldi vetőmagigény kielégítésére: az államilag elismert és szaporítási engedélyt kapott fajták vetőmag-előállítása a belföldi szükséglet kielégítésére. forgalmazási és közgazdasági) együttes hatására alakul ki. szárazanyag) függ.

és az idegen bepor zás veszélye nálunk néhány ezreléktől l %-ig terjedhet. Néhány korai fajta és a gépi betakarítású fajták magja már a bogyóban csírázásnak indulhat. mintaterenkénti betegség stb. illetve elvetni csak a szántóföldi ellenőrzés során alkalm asnak minősített. A növényvédő állomások szakemberei a szuperelit és exportra szánt tételek egészségi állapotát vizsgálják. melyeket a ZKI-ben vagy annak felügyeletével állítanak elő. Ez természetesen a gyomirtási és vegyszeres védekezési techn ológia még szigorúbb betartását igényli. Manapság külön ösen a baktériumoktól kell tartanunk (Pseudomonas tomato. A szántóföldi szelekciókat olyan fejlettségi állapo tban kell végezni. KONSTANS FAJTÁK MAGTERMESZTÉSE A technológia azonos a szántóföldi termesztéséveL Itt a különbségekre mutatunk rá: a) szigorúbb az előírás az előveteményt illetően. nemesített fajta magtermését szabad. forgalomba hozni. elsős orban a csírázási százalékra. kocsány.). Nemcsak a Solanaceae családba tartozó fajok. A levélzet és a lomb alapján akkor kell szelektáln i. SOMOS (1971) az első fejtrágyázásra 140 kglha szuperfoszf átot. ezért a jó minőségű vetőmag előáll ításához többszöri szedésre van szükség. dinnye. később a vetőmagon már nem (kiegyenlítettség. bogyószín) alapjá n lehet szelektálni. fajtatisztaság. amikor a növény még nem bukott szét a kötődött termés tömegétőL A terméskötődéstől az érésig a bogyótulajdonság ok (a rekeszek száma. 40 kg/ha ammónium-nitrát és 60 kglha kálium-klorid. gomb ás és baktériumos megbetegedés kizáró ok. amikor az eltérő tulajdonságú egyedek biztonságga l eltávolíthatók.a nitrogén és a kálium növelése indokolt: l 00 kglha szuperfoszfát. A nemesített vetőmag szaporítási fokozatai paradicsom esetében a következők: a fajtafenntartás eredményeként nyert szuperelit magb ól állítjuk elő az elit fokozatot. hogy a paradicsom önbeporzó növény. 20 kglha ammóniumnitrátot s 40 kglha kálium-kloridot javasol. sőt a lucerna sem lehet elővetemény. Tekintettel arra. b) a fejtrágyaként használt műtrágyakeverék foszfo rdomináns legyen. a vírusos vagy beteg töveket az állományból el kell távolítani. másrészt az export anyamagigényt elégíti ki. Az erős gyomosság és a szabvány tűrésh atárát meghaladó vírusos.mesztésre alkalmas hibridekre vonatkozik. a bogyóváll színe. Nemesített vetőmagként vizsgálatra bocsátani. a vonatkozó szabvány 4 m-es fajtaválasztó utakat ír elő. A növekedésben elmaradt. tök).a foszfordominancia fenntartásával . A szemle során a nemesített fajta olyan tulajdonság ait vizsgálják. Corynebacterium michiganense). hanem a kabakosok (uborka. amely egyrészt a hazai árutermesztés vetőmagszü kségletét. fémzá rolni. amely az utóbbi évek 224 . gyomosság. alak. amelyek a szántóföldön bírálhatók. A követ kező fejtrágyázáskor . Csekély mértékben külfö ldi cégek részére is végeznek bértermesztést. Külön kell szólnunk a hazai fajták terjedéséről külfó ldön. c) szigorúbb a követelmény a gyomosságat és az egészségi állapotot illetően. nagyság. d) tekintettel kell lenni a mag minőségére. Az izolációs távolságot illetően eltérőek a vélemények . Az ellenőrzések ideje az első kötések kifej lődésekor és a 70%-os éréskor van. A magtermő táblák a tenyészidő folyamán több szem iében részesülnek.

szükség szerinti szelekciója. K. A hibridmag-előállítás költségeit és biztonságát növelő. b) kasztrálás. A mag tisztítása. ez viszont nemcsak a hibridarány megállapítását.és apanövények kiültetése. nagy szakértelmet és lelkiismeretességet igénylő munka. 549. mint a konstans fajtáké (l . őrlők alkalmazása még mindig csak kísérleti szinten van. Biztonságosabb a fűtetlen fóliás termesztés. években. Arányuk az apanövénynek pollentermelő képességétől fúggően változó. 225 .5-3. korszeru technológia. beporzási technika). Zömök stb.Technológiánk több tekintetben fejlesztésre szorul (tápanyagellátás. Az előállított hibridmag értékmérője a hibridarány. mind az iparnak hasznos (Mobil. Közel-Kelet és Afrika egyes országai nagy mennyiségű magot exportáltak az 1982-86. 1984). Az anyanövények egyszárasra nevelésével a beporzási időszak széthúzható (40-50 nap). e) a beporzott virág jelölése: a csészelevelek visszacsípését alkalmazzuk. ami viszont költségnövelő tényező. azaz a magkocsonya lemosása vízzel történik. A hibridmag-előállítás feltételei a következők: megfelelő klimatikus adottságok. Jól begyakorlott dolgozó 800-1200 anyanövényen képes magot előállítani. VETŐMAGKINYERÉS. c) pollengyűjtés: a szikkasztott portokokból kézzel történik. hideg éjszakák).Klimatikus adottságaink nem túlzottan kedveznek a szabadföldi hibridmagelőállításnak (szárazság. Ez l 00%-os hibridállományhoz juttatja a termelőt Ilyen hibridek aK-3 és a Tini. d) beporzás: hagyományos módon. Uno. A magkihozatal kisebb. leggyakrabban l :3.5 ezrelék). Magelválasztáskor a magot egyfokozatú passzírozóval vagy zúzó-magozó géppel elkülönítik a kocsonyás anyagtól és a piacentátóL Zúzó-magozó gép használatakor nem szükséges erjesztés.). a sövényeselrendezés esetén rövidebb ideig tart a magelőállítás.nemesítői munkájának eredménye (FARKAS. jobb minőség) kívül a magtermesztő cégeknek is fontos (a szülők kézbentartásával megoldható a fajtavédelem). Korall. A magyar fajták export célú vetőmagtermesztése így mind a termetőnek. HIBRIDMAG-ELŐÁLLÍT ÁS A hibridek fokozott termesztésbe vonása az ismert biológiai előnyökön (jobb kötődés. pollengyűjtés. -KEZELÉS A magnyerés munkafolyamatai: magelválasztás. koraibb és nagyobb termés. vagyis az anya portokjainak eltávolítása a virágfejlődés meghatározott időszakában. olcsó munkaerő. s ugyanilyen jövő vár a szántóföldi termesztésre is (Kaliforniában 1986-ban az összes termőfelület 30-50%-án hibrideket termeltek!). Nyugat-Európa. A hibridmag-előállítás jelentős kézimunkaerő-felhasználást. sem az ipar minőségi követelményeinek. hanem az öntermékenyülésből származó növények csíranövénykori szelektálását is lehetövé teszi. . táblázat tartalmazza. lehetséges aliéleket a 45. amelyet biztonságosan recesszív csíranövény jellegű anyanövény használata esetén lehet kimutatni. A korszerűbb elektromos szerkezetek. csávázás és szárítás. A hajtatásban kizárólag hibrideket használnak világszerte. . kis páratartalom. A külfóldi cégek nálunk termeltetett fajtáinak nagy része nem felel meg sem a magyar termesztéstechnológiának. Ennek fontosabb mozzanatai a következők: a) anya. körömre juttatott pollen segítségével történik. Az apanövények virágzását 1-2 héttel előbbre állítjuk be. tisztítás.

dl ah. de még jelentős zöldségnövénynek sem mondható.2 ex. században. majd ezt követően fűszerpaprikaként a hosszú. hogy a jobb minőségű vetőmag kinyerése végett a vetőmag­ cégek mind a használt gépeket.2 ti valódi hímsteril termékenyítöképes pollen nem képződik funkcionális hímsteril a portokcső felrepedése gátolt helyzeti hímsterilitás a pollen hibére jutása gátolt jelzőgén az öntermékenyült anya csíranövény korban kimutatható endospermium Xénia auxotrof az anya életben maradásához thiamin-permetezés szükséges A mag csávázása jelenleg savas öblítést (baktériumok ellen) és lúgos mosást (dohánymozaik vírus ellen) jelent. hogy az étkezési paprika magyar specialitásának és kiemelkedő szerepének kialakulásához rövid l 00 évre volt szükség. .5 ezrelék. Az első nagy bogyójú (Kalinkói.) .más vidékein is az étkezési paprika néptáplálkozási cikknek számít. aa bs1. A szárítás során kissé összetapadt magokat szitán átdörzsölik. a. hegyes típus óriási karriert futott be Magyarországon.45. az "étkezési paprika"-típusok a 19. . mind a műveleteket folyamatosan korszerűsítik. Etkezési paprika (Capsicum annuum L. a 2-3 rekeszű fajtákból 4-6 ezrelék. Különösen figyelemreméltó. A nagy bogyójú. A paradicsom-hibridmag Gén rnsi-42 előállításában felhasználható allélek Csoport Hatás s1I·6• ps1. SZÉCHY MARGIT kertjében is ismert volt.a termelt típusok igen gyors fejlődési sebessége.a nyers paprika szerepe az étkezésben. sokrekeszű fajtákból 2-3. Magyarországon. . Az étkezési paprikát 226 . A szárítás vizes öblítést követően centrifugálással kezdődik. majd rostaszelelővel tisztítják. hogy a KOLUMBUSZKRISTÓF hajóján 1494-ben DIEGO CHANCA hajóorvos által Európába hozott paprika már 1570-ben ZRÍNYI MIKLÓS nevelőanyja.2-2 ezrelék a magkihozataL A fémzárolt vetőmag részletes minőségi követelményeit szabvány rögzíti. Közép-Európa magyarok lakta területein és . század végéig ismeretlenek voltak nálunk. A termesztés jelentősége Az étkezési paprikát nem sorolják a világ élelmezésében fontos növények közé. majd 36-38 °C-on állítják be a mag 14%-os víztartalmát Meg kell jegyezni. Várnai). paradicsom alakú és kosszarvú típusokat a török megszállás elől Magyarországra települt bolgár kertészek hozták be a 19. A magtermelés mennyisége fajtánként eltérő. a kemény vagy hosszúkás típusúakból l .innen elterjedve . mégis. táblázat.a fehér termésszínű típusok döntő többsége a termelésben. Igaz. Jellegzetesen magyarnak tekinthető: .a nagy (10 kg feletti) egy főre jutó fogyasztás.

5 3 14. A legmagasabb termesztési színvonalat Hollandia és Olaszország érte el. Így az 1980-as évektől az össztermésnek csaknem felét már ez a termesztési mód adja. s speciális. .a friss export 15 ezer tonna (7%). részben kiaknázatlan exportlehetőségeket rejt magában.az óriási fajtaeltérések miatt . a szabadföldi országos átlagtermés 12 t/ha körül van. Mindkét országban igen kicsik a termésátlagok. a többi többségében fehér színű.5 Az étkezési paprika jelentős.nem következtethetünk a technológia elmaradottságára.termésátlagokat a 7-8 hónapos. 46. őt pedig Nigéria követi a világranglistán. Olaszországban a szabadföldi országos termésátlag 24 t/ha. . Az export növelésének legnagyobb akadálya a nagy termelési költség. novemberig tartó) termesztés fajta-technológia kombinációja kiemelkedő termésátlagokat jelentett. hosszú tartamú (fólia alatti hajtatással induló. A fehér színű magyar paprika igen jó árral fizetett. hosszú tartamú termesztéssei érik el. Nálunk a legnagyobb . táblázat Az étkezésipaprika-terme/és szerkezetváltozása !960-as évek ezer tonna Szántóföldi termesztés Hosszú tartamú és hajtatott termesztés Házikerti termesztés Összesen !60 10 30 200 ezer hektár ll 1980-as évek ezer tonna 80 80 40 200 ezer hektár 7 2 3 12 0. A termesztés munkaerő. a bolgár termesztés igen sok akkori elemét a mai napig őrzik a magyar termesztési módszerek.tartásításra kerül 85 ezer tonna (43%). a frissen fogyasztott mennyiségnek mintegy 15%-a paradicsompaprika. pótolva a nagyüzemi szabadfóldi étkezési paprika területének 50%-os csökkenéséből következő terméskiesést (46. ún. többségükben apró termésű paprikákat termelnek. 50%-a.és jövedelmezőségi gondjai miatt az 1980-as évektől az alkalmazott technológiák arányában nagy változás következett be. különleges csemegének számít tőlünk nyugatra és északra. hogy ahogyan Nigéria kis termésátlagaiból . Nálunk nagyságrendileg több paprikát Kína termel.a bolgárok az akkoriban forradalmian új és igen jól kidolgozott technológiával együtt maguk terjesztették el az országban.a friss hazai fogyasztás 100 ezer tonna (50%) mennyiséggel veszi ki a részét. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A mintegy 200 ezer tonna évi összterméssel Magyarország a világ tíz legnagyobb termelője között van. édes. ún. 227 . Hollandiában 10 hónapig tartó hajtatással 15-20 kglm2 termést takarítanak be. Az összetermés l 0%-a csípős. Tudnunk kell azonban. Az időközben kidolgozott.12-15 kg/m 2 . Az 1980-as évekig Magyarország paprikaszükségletének 80%-át szabadföldi nagyüzemi táblákon termelték meg. ugyanúgy a magyar fehér fajták különleges igényessége sem teszi lehetövé az összehasonlítást az olasz termesztési eredményekkeL A Magyarországon megtermelt évi 200 ezer tonna étkezési paprikából: . A tartósított és a friss export által igényelt mennyiségnek kb. táblázat).

március-áprilisban inkább a zöld színű.különösen a régebbi és pl. A korai és az őszi hajtatás révén friss állapotban is bármikor fogyasztható. Sajnos a "saláta" jellegű paprikaételek fogyasztására más államok jobb példákat szolgáltatnak. A nyers paprikán és a házilag készített magyar lecsón kívül kevés olyan paprikakészítményünk van. A hazai frisspaprika-fogyasztás fejenként 10 kg körül van. A paprika igen fontos beltartalmi anyagai javarészt nem nemesítői munka. Fontosnak tartjuk azt is. csípösséget adó anyagok. húsvastagság) és az étrendi szokások. Az étkezési paprika friss vagy feldolgozott formában egész évben megtalálható a magyar étrendben.fajták igen vastag héjuk (többrétegű kutinlerakódás az epidermisz és a hipoderma sejtsorai között) miatt nehezen emészthetők. a bolgár . nagy mennyiségben érzékeny gyomrúaknak árt. csípős vagy enyhén csípős fajtákat keresik a piacokon. Az érett piros paprika megközelítően a sárgarépával azonos mennyiségű karolint tartalmaz. ezeket epebántalmakban szenvedők is fogyaszthatják. Kis mennyiségben a nem csípős fajtákban is van kapszaicin 250-500 )lg bogyónként.TÁPLÁLKOZÁSIJELENTÖSÉGE "A magyar nép kedvező egészségi helyzetének egyik oka a nagy paprikafogyasztás. C-vitamin-tartalom a különböző paprikákban: több zöld fajták apró bogyójúak szabadfóldi bioló iai érett kevesebb fehér fajták nagy bogyójúak hajtatott gazdasá ila érett A paprika a C-vitamint 0. amelyek a táplálkozásunkban a paprika mennyiségét ma meghatározzák. Br vitaminnal fedezhető egy felnőtt ember szükséglete. sajátos ízanyagok azok. amelyet átlagosan 150-250 mg/100 g mennyiségben tartalmaz. mégis novembertől februárig a friss paprikát kevesen igénylik. A külsőleges minőségi mutatók (szín. A kapszaici n étrendi hatása ismert. A paprika számunkra legfontosabb alkotórésze a C-vitamin. a csípős fajták bogyó i l OOO )lg felett tartalmazzák. alak. valójában a vásárlók motiválásában nem is játszanak közvetlen szerepet. Bizonyos típusú fejfájásoknak jó ellenszere. majd fokozatosan a csípősségmentes fehér fajták veszik át a döntő szerepet. több vizsgálat átlagában 10 mg/100 g-ot. mely az egyoldalú táplálkozás (kenyér és szalonna) hátrányait kiküszöböli" (SZENT-GYÖRGYI ALBER'I). A paprikában található B r.2 mg% P-vitaminnal együtt tartalmazza. Felnőtt ember napi C-vitamin-szükséglete 20 mg. Az új paprikák (pl. Az egyes . hogy a paprikatermésben a szokásos tápanyag-utánpótlási módszerek mellett nincs káros szint feletti nitrátfelhalmozódás. nem tudatos szelekció eredményei. Értágító hatásánál fogva gyógyszeralapanyagnak is használják. Fehérözön) csak egy sejtrétegű kutint tartalmaznak. amely nagy mennyiségben is ehető. hanem a faj öröklött jellemzői. A tavaszi hónapokban elsősorban kedvező étrendi hatása és intenzív ízei miatt fogyasztják. ami fokozza a C-vitamin biológiai hatását. A kapszaicinoidok több kapszaicinkomponensből álló. Július végétől őszig tömegében is jelentős alkotója ételeinknek. 228 .

chinense. A Capsicum nemzetségben 20-30 paprikafaj található. illetve bogas ágrendszer növekedését ezen a noctuszon leállítani. azon egyenletesen oldalgyökereket fejleszt. Gyökér. Csíranövény. Levél.Rendszertana. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE A Capsicum nemzetségbe tartozó fajok között lágy szárú. levélnodusz kifejlesztéséig mindkét típus elágazás nélkül növekszik. annuum az itt honos technológiákkal egyéves növény. növénytani és élettani sajátosságai RENDSZERTANA A paprika a Solanaceae család tagja. frutescens. a C. amelyek fajhibridizálás útján érkeztek a C. helyre vetett) paprika főgyökeret. helyre vetett paprikán 10-15 cmrel mélyebben helyezkedik el. az L4 -et a C. a sötétzöld termésűek levele 229 . A gyökerek többsége a talajfelszín közelében. frutescens. A Magyarországon termesztett valamennyi étkezési és fűszerpaprika-fajta a Capsicum annuum fajba tartozik. pubescens és a C. kedvezőtlen csírázási körülményekre utal. kerekded vagy nyújtott ovális alakú. az O-at a C. a maghéjat a foldben hagyva (rendellenes. hogy hányadik elágazásszinttől válik csokros jellegűvé a determinált növekedésű növény. A csakros fajták képesek egy noctuszon egynél több virágot (csokrot) fejleszteni.vagy bimbókezdemény meg nem jelenik és ezzel együtt két ágat nem fejleszt. a C. átültetés után) egyenrangú oldalgyökerek tömegét fejleszti ki. eszerint folytonos növekedésűeket és csokrosakat (determináltakat) különböztetünk meg. a Capsicum annuum. chinense. Így a dohány mozaik vírus négy eddig leírt allélját négy különböző faj adta (az V-et. általában azonban vízszinteshez közeli helyzetűek. rövid szártagú. A fiatalon megsérült főgyökér (tűzdelés. hegyesedő. a környezeti tényezők vegetatív növekedést befolyásoló hatásától is ftigg. nyeles. szik alatti szárrészből (rendszerint antocianint tartalmaz). A termesztett fajták a hajtásrendszer alapján két típusba oszthatók. általában többesével álló virágokkaL Az. Ettől kezdve az eddig kialakult ágrendszer idősebb részei fejlesztenek újabb. ezek többségükben vad típusok. tovább nem növő elágazásokat. A levél színe a termés színéhez igazodik. az így kialakult négy ágon pedig bogas jellegűen növekednek tovább. chacoense). és a fúrtös. A nálunk termesztett C. Középés Dél-Amerikában a C. A folytonos növekedésű fajták általában kétszer két elágazás ig fúrtös jellegűen növekednek. egy. A legújabb fajtákban több olyan gén is található. pendu/um fajok termesztett változatai. ezért az átültetett paprika gyökérzete bojtgyökérhez hasonlít. amíg az első virág. egy tovább növő és egy tovább nem növő ágat fejlesztve. baccatum var. A paprika levele ép szélű. A csíranövény jellegzetesen sétapálcaszem alakzatban kel ki. Egyes fajták sziklevele estére fiiggőlegeshez közeli helyzetű lesz (Fehérözön).vagy többéves növények és fásodó szárú félcserjék találhatók. az U-t a C. A bolygatatlan (pl. azaz minden újabb noctuszon egy virágot. Az átültetés után az új gyökerek a főgyökér két szemközti oldalán fiiggőleges sorban fejlődnek ki (síkban állnak). két hosszúkás sziklevélből áll. annuum típusokba. fajtái is ismertek és jelentősek. A paprika csíranövénye főgyökérből (ezen fiatal oldalgyökerekből). ha a maghéjjal együtt jön a felszínre a csíra). Hajtásrendszer. Fiatalkori vegetatív növekedése folyamán általában a 9-10.

közeli. akkor könnyű a szedés. vagyis egy azonosan korai időpontban elvetett fajtasorozat egyes fajtái különbözó. A központi oszlop a magokkal. A folyton növő fajták egységnyi levél. egymás melletti növények között 25-30%. amelyeket a ellenállást hordozó sötét levélszíme nemesítettek (Tizenegyes). vékony falú sejteket tartalmazó endokarpium határolja. "csuma".idegen beporzássaL Több kisérleti megfigyelés szerint az idegen beporzás mértéke egymással érintkező sorban. tövüknél összeforrtak. fakultatív (rovarok által közvetített) . 5000 lux körüli fényerősség és 12-14 óra vagy ennél hosszabb megvilágítástartam szükséges. a fehér termésűeké világoszöld. amelynek sejtközötti járataiban fajtától fiiggően 1-5 sejtsorrétegben kutin rakódik le. Ezermagtömege 5-7 g. központi oszlop a magokkal. függetlenül a fényhiány-érzékenységüktóL Az 230 . A csésze elhelyezkedése. ízesülése a termésfalhoz fontos fajtabélyeg. A paprika fényigényét egy bizonyos. 5 (-8) szirmúak. A kocsány alakja határozza meg. Az epikarpium alatt a 4-5 sejtsorú hipodermaréteg található. Virág. ÉLETTANI JELLEMZÉSE Fényigény. a fajtára jellemző fényerő küszöbértéke alatt. A hipoderma alatt sok sejtsorban parenchimasejtek képezik a mezodermaréteget. A mezodermaréteg a termés fogyasztási szempontból értékes része. a fényhiányos időszakban kényszerű várakozással eltöltött időszakokkal arányos tenyészidő-hosszabbodást szenvednek. a bogyó legfontosabb értékalkotó része ("húsvastagság"). rekeszfalak (vagy erek). Az ereken (általában középső harmadukban a legsűrűbben) helyezkednek el a kapszaicint tartalmazó mirigyek. ami nem fogyasztható hulladék. bármilyen hosszú időtartamon sem lehet kielégíteni. A paprika terméskötéséhez fajtánként változó küszöbérték feletti. annuum). a csésze és a kocsány.és szártömege saját tömegével megközelítően azonos tömegű termést állít elő. bibeszálban és hibében végződik. lapított vese alakú. de egymással nem érintkező (szomszédos sorok közötti) növények esetében 5-10%. A bogyótermés alkotórészei: termésfal (összenőtt termőlevelek). kocsány. a termésüreg felé az ugyancsak egy sejtsorú endokarpium határolja. A mezodermát a termésüreg felé az egy sejtsorú. Terméskötés csak a fényerősség-küszöbérték felett következik be. A virágok kétivarúak. csésze. az erek egy része. A december 21-étől június 21-éig növekvő természetes fényintenzitás miatt az egyes fajtákra jellemző fényigényküszöb különböző időpontokban teljesül. A távolság növekedésével az idegen beporzás esélye rohamosan csökken. (Az epikarpium. Termés. A termő alakja és színe a terméstípusokhoz megközelítően igazodik. amelynek a termésüreg felé eső utolsó sejtsora óriássejtekből áll. A paprikának bogyótermése van. színűk lila ("al" mutáns fajtákon sárga). fehérek (C. hogy csüngő vagy felálló helyzetű-e a termés. Mag. ezért a termés össztömegéből kis részarányuk a kívánatos. A kocsány egy ízesülési ponton kapcsolódik a növényhez. Az igen jó (már minden fajta fényigény-küszöbértéke feletti) megvilágítottságú körülmények között is az egyes fajták tenyészideje eltérő. Csírázóképességét 3-4 évig tartja meg.és a kutinrétegek együtt adják a nehezen emészthető "terméshéj"at). 50 m felett kedvezőbb megszűnik. A bibeszál hossza genetikailag meghatározott. a csokrosoké a négyszeresét. Sima felületű. A termésfal a fajtára jellemző alakú termésüreget határolja. A porzószálak tövénél mézfejtők vannak. A virág önbeporzó. az ún. Valamennyi része gazdasági és termesztési szempontból jelentős. A porzák száma 5 (-8). ha ezen a ponton könnyen válik le a termés.sötétzöld. A termésfalat a külvilág felé az egy sejtsorú epikarpium (epidermisz). Vannak új fehér fajták.

Az október l-jei vetéssei nevelt növények kelésétől az első kötések megjelenéséig mért időt bruttó tenyészidőnek (téli tenyészidőnek) nevezzük (ami tehát a fejlődési sebességből következő nettó tenyészidőt s a fényhiány-érzékenységből következő tenyészidő-hosszabbodást együttesen tartalmazza). valamint az ezek érvényesülését kialakító feltételek: c) a vetésidő és d) a termesztés helyének földrajzi szélessége határozzák meg. l-jei vetésnél) (nap) 97 106 110 114 JI 7 J J7 lJ 7 J J8 119 !21 122 !22 !22 !22 !23 Vizsgálati évek száma l}jmajori Edesalma 68 Csipke (R 22) Cecei erős Tétényi hajtatás i zöld F 1 (Hz) Hatvani Soroksári hajtató Angeli emléke Budatétényi F1 Kovácsházi Javított Cecei Kricsimszkij ranij Sobor 348 D. hogy az egyes fajták szabadföldi (optimális fényviszonyok közötti) termesztésekor a fejlődési sebesség. hanem a nettó és a bruttó tenyészidő értéke használható. törzsek fejlődési sebesség (ápr. 47. ha az egyéb biológiai feltételek optimálisak. A gyakorlati termesztés számára nem a fényhiány-érzékenység százalékos adata. törzsek (okt. A különböző fajták konkrét esetben várható tenyészidejét tehát két genetikailag meghatározott. táblázatban megtalálhatóak az egyes paprikafajták nettó és bruttó tenyészidejének adatai. az október eleji vetésből (a mi földrajzi szélességünkön a legrosszabb fényviszonyok között) nevelt növényeknek a nettó tenyészidőhöz viszonyított tenyészidő-hosszabbodását adjuk meg a nettó tenyészidő százalékában. J-jei vetésnél) (nap) 63 64 66 66 67 68 68 68 68 69 69 70 70 70 71 Vizsgála ti évek száma Bruttó tenyészidő Fajták. vagyis a nettó tenyészidő tájékoztat a várható koraiságról.és egyéb viszonyok közötti tenyészidő-különbségeit a genetikailag meghatározott eltérő fejlődési sebességük indokolja. A korai hajtatásban a fajtakiválasztáskor a bruttó tenyészidő adatai alapján kell döntenünk A 47. Cecei Budai csípős hajtatási J l J l 3 7 3 J 5 3 8 J J 3 10 Kalocsai 60 l Kricsimszkij ranij Rapidus F1 (H6) Hatvani Tétényi hajtatási zöld F1 Budai csípős hajtatási Novator F1 (HJ) Barta-sas 368 Kecskeszarv u 282 Budatétényi F1 Budai csípős Jl52 Fehérözön Super 89 Fehérözön Super 99 T 112 (paradicsompaprika) J l l 6 5 JO J l J l 6 4 3 l 2 231 .egyes fajták optimális fény. Ezt nettó (fényhiány-érzékenység miatt nem hosszabbodott) tenyészidőnek nevezzük. Az előzőekből következik. egymástól függetlenül kombinálódó tenyészidő-komponens: a) a fényhiány-érzékenység és b) a fejlődési sebesség. a keléstől az első terméskötésig mért napok számával jellemezzük. A fényhiány-érzékenységet a gyenge fényviszonyok között mért tenyészidő­ hosszabbodás mértékével jellemezzük. 1975-1984) Nettó tenyészidő vagy Fajták. táblázat. A fejlődési sebességet az április eleji (optimális fényviszonyok közötti) vetéssel. Paprikafajták és -törzsek tenyészidő-komponensei (Budatétény.

törzsek fejlődési Vizsgálati évek száma Bruttó tenyészidő Fajták. Cecei 30 Korai paradicsom alakú zöld Sobor 348 Édesalma 68 D. Cecei 219 74 Rekord 74 Kecskeszarv 74 Góliát 74 Hárosi zöld 74 Syn. Cecei 14 Syn.A 47. Cecei 7 Paradicsom alakú zöld Szentesi HRF F1 Lasztocska Soroksári hajtató Szentesi piacos Javított Cecei Syn. Cecei Táltos Csipke (R22) Szarvasi ll Táltos VR 80 Lamuyo F1 Cecei erős Greygo 120 Syn. l-jei vetésnél) (nap) 71 Novator F1 (HJ) 72 Bogyesz 72 Kalocsai 60 l 72 Tizenegyes (ll) 72 Rapidus F1 (H6) 72 TH 162 Almapaprika 73 73 Lila 276 73 Syn. Cecei 14 Góliát u 163 Táltos 47 Syn. törzsek (okt. táblázat folytatása Nettó tenyészidő vagy sebesség (ápr. 232 . Cecei 219 Táltos 41 Hárosi zöld Keszthenyi 2 l 2 l l l 4 2 2 l 3 l l 9 4 5 2 l l 3 3 5 2 l 2 l 7 l l l 2 4 5 l l 2 3 l 3 2 3 l l 5 3 l 2 6 4 2 9 l l 3 l tennéskötésig. Cecei 30 73 73 Syn. Cecei 9 74 Táltos VR 80 74 T 112 (paradicsompaprika) 75 Korai paradicsom alakú zöld 75 Szarvasi ll 75 Fehérözön Super 202 76 Szentesi piacos 76 Fehérözön 89 76 Fehérözön Super 89 76 Syn Cecei 7 76 Táltos 76 Táltos 47 Táltos 41 77 78 Podarok Moldavi 78 Paradicsom alakú zöld Szentesi 78 Soroksári 78 HRF F1 78 Fehérözön 78 FAL 78 Budai csípős 1152 78 Fehérözön Super 99 78 u 282 79 Bocskor fehér 80 Lasztocska 80 Szentesi kosszarvú 80 Barta-Sas 566 80 Hungarian Wonder 232 80 Fehérözön VR 79 80 Fehérözön Super 72 80 Hosszú Táltos 213 80 u 163 81 Albaregia (SAL) 81 Hungarian Wonder 232/68 81 TH 282 82 Fehérözön 83 85 Hungarian Wonder 232/44 87 T 100 88 Lamuyo 120 88 Greygo 120 92 Californiai Won der Mértékegység: napok száma keléstől Fajták. l-jei vetésnél) (nap) !24 !25 !25 !25 !25 !26 !26 !26 !27 !29 129 !29 !29 !29 131 131 132 133 !33 !35 !35 !36 136 137 !37 !38 !39 !39 !40 !40 !40 !41 !42 !43 !43 !43 !44 !44 144 144 147 147 150 150 151 151 !52 !53 !54 !54 !56 !60 162 !68 !72 Vizsgálati évek száma 2 l l 4 2 l 2 l 2 2 l l l 3 4 2 3 2 l l 4 l 5 3 2 4 2 2 l 4 9 l 8 l l l l 2 2 2 l 2 l l 3 2 5 2 l 4 3 l 2 4 7 Fehérözön Super 202 Rekord Szentesi Kosszarv Fehérözön Super 72 T 282 Angeli emléke F1 Fehérözön 89 Fehérözön VR 79 FAL Podarok Moldavi Almapaprika Bocskor fehér Lila 275 Fehérözön Tizenegyes (ll) Fehérözön 83 TH 162 Új majori Bogyesz Hosszú Táltos 213 Syn. Cecei 9 Hungarian Wonder 232 TIOO Kovácsházi California Wonder Albaregia (SAL) Hungarian Wonder 232/44 Soroksári Syn.

Egy hajtatásra szánt őszi fajta vetésének lehetséges legkésőbbi időpontját viszont úgy számolhatjuk ki. A 48. . táblázatban összefoglaltuk (irodalmi és kísérleti adatokból) a paprikanövény teljes életére a jelenleg legmegfelelőbbnek tartott talaj és levegő éjszakai és nappali hőmérsékletigényét A 25 °C-os középigény 5-7 °C-kal emelkedik a csírázáskor. l.május 25-ére be kell fejezni a szabadföldi átültetést. után annyi nappal van. őszi hajtatásra) árnyékolni kell. dec. illetve célszerű csökkenteni három esetben: 48. Őszi hajtatáshoz a számított értéknél korábban célszerű vetni.Egy bizonyos fajta legkorábbi.szabadban nevelt késői vagy nyári vetésű palántákat (pl. Ugyanannyival csökken. 27. dec. 21. 16. . Például: megközelítően Fajta Fehérözön Synthetic Hatvani Novator Ft Legkorábbi téli vetés korai hajtatáshoz okt. l. okt. A paprika tehát fényigényes növény.+ 51 =nov. 16. A káros fényerősségre és fényspektumra vonatkozó ma még hiányos kísérleti adatok helyett inkább a túlzott fényerősség káros hatásainak legegyszerűbb kiküszöbölési módjait jegyezzük meg: . egyrészt mert az átlagosnál rosszabb fényviszonyok esetén a kötés már végleg elmarad. +46 =nov.114 = aug. ésszerű vetésideje október l. l. 21. hogy a terméskötéshez szükséges. Hőigény.129 =aug. hanem több elágazás kötéseihez szükséges még a fény. Legkésőbbi vetés hajtatáshoz őszi dec.nettó tenyészidő hosszát. okt. a fajtára jellemző küszöbértéknél erősebb megvilágítás a növény számára fölösleges.117 = aug. hogy december 21-étől (a legsötétebb naptól) visszaszámoljuk a kötéshez elégtelen fényerejű napok számát. 15. másrészt nemcsak az első kötéshez. A paprika hőigénye a különböző fejlődési stádiumaitól fiiggően 25 ± 5 (-7) °C. . amennyi a két tenyészidő közötti különbség. 21. . A paprika Fejlődési hőigénye különböző fejlettségi stádiumban 30-32 stádium éjjel talaj levegő oc nappal 25 éjjel oc nappal 18-20 éjjel oc nappal Csírázáskor Szikleveles Lombleveles palánta Első + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + talaj levegő talaj levegő kötések növény talaj levegő elősegítésére Felnőtt talaj levegő 233 . vagyis a bruttó tenyészidőt. táblázat. plusz a fajta fejlődési sebességéből adódó . de több kísérleti megfigyelésből is arra lehet következtetni. egy bizonyos határon túl pedig termesztési szempontból káros. + 46 = nov. lehetséges. 30.az első kötés fejlődési stádiumáig szükséges . 21. Több év átlagában Magyarországon ebben az időpontban éri el a megvilágításerősség az illető fajta fényigényének küszöbértékét.

legalább ilyen fontos az is. a hőigény és a vízfogyasztás kapcsolatát mutató összefüggés. Többéves megfigyelésből származó. hogy átlagosan 6 °C hőösszeg vált ki l mm evapotranszspirációs vízfogyasztást a szabadfóldi paprikaterületen. így pl. A 2 ezreIékes kancentráció bizonyos fajtáknak (pl. Ezeket a makroelemeket és egy sor mikroelemet vizes oldatukból gyökéren keresztül veszi fel. ha a vízfogyasztási együttható (100) alapján egy 5 kg/m 2-es (optimális feltételek között elérhető termésátlag) terméshozam vízfogyasztását számoljuk.10 oc körül van. Vízigény. ami 500 l= 500 mm/m 2• Tapasztalati és kísérleti megfigyelések a tenyészidőben 650-700 mm vizet (ebből átlagos évben 300-350 mm csapadékot) tartanak elegendőnek. A paprika a talaj vízkapacitásának 60-70%-os telítettsége mellett terem a legtöbbet. Vizes oldatban l ezreiékes koncentrációt viselnek el a paprikanövények. Az étkezési paprika 10 t termése 24 kg N-t. A paprika számára a vegetáció hónapjaiban 3000 oc hőösszeg szükséges.A paprika 35 oc fólött nem köt. Ezért a többi biológiai igényt is . 9 kg P20s-ot és 34 kg K 20-t tartalmaz. Megközelítően l ezreiékes a vízkultúrás termesztésre ajánlott tápoldat töménysége is: 234 a) szikleveles korban. A megadott értékeknél több víz a környezetének fólösleges lehűtésével okoz kárt. pl. Ezt bizonyítják a következő mutatók. ez a 6 °C hőösszeg l mm vízfogyasztás-egyenérték alapján 500 mm vízutánpótlást indokol. amely alatt már nem fejlődik. A paprika fejlődési hőküszöbértéke . Ezért a paprika tápanyagigényének kielégítésekor nem elegendő a szükséges mennyiségek meghatározása. de az egyes fajták közöttebben is találhatók eltérések. Ennél több vizet. a 4 °C hőösszegenként adott l mm víz már minden szabadfóldi fajta-technológia kombinációban terméscsökkenést okoz. b) az első kötések elősegítésére. Ugyanerre az eredményre jutunk. A szabadfóldi paprikának Magyarországon kulcsfontosságú biológiai igénye a tenyészideje nagyobb részében kielégítetlen hőigénye. hiszen elfolyásból és egyéb okokból vízveszteséggel is számolni kell. de pl. Termesztési szempontból is használható mutató a vízfogyasztási együttható (egységnyi nyers terméstömeg előállításához a növény és a talaj által együttesen elpárologtatott víz). 7 oc hő­ összegenként l mm-rel adják a legnagyobb termést.elsősorban a környezet hűtésével járó vízutánpótlást . ami a paprikánál l 00 körüli. a helyrevetéses termesztés növényei már lényegesen kevesebb vízzel. . c) a felnőtt növénynek az éjszakai levegő-hőmérsékletet. tartósan a fejlődési hő­ küszöb alatti vagy körüli hőmérséklet helyrehozhatatlan termesztési kárt okoz. hogy a növény koncentrációtűrése által megengedett határok között tartsuk a táplálóközeg oldatkoncentrációját. Fagypont alatti hőmérsékletet rövid ideig sem visel el. A paprika transzspirációs együtthatája (az egységnyi szárazanyag előállításához elpárologtatott víz) 300 körüli.az a hőmérséklet. ez az előzőekkel jól egyezik. a levegő relatív páratartalma 90-95% körül a legmegfelelőbb Tápanyagigén y. A paprika -egyéb biológiai igényeinek optimális kielégítettségi szintjén -nagy vízigényű növény. 5 oc hőössze­ genként l mm-t csak a szabad fóldön termesztett determinált fajták igényelnek. Fehérözön) már károsan tömény. A paprika vízigényéről hőigényének függvényében szabad csak beszélni.ennek az elsőd­ leges igénynek a figyelembevételével kell kielégíteni.

Hiányának jellegzetes tünete az érközök klorotikus sárgulása. a megkötött tennések kicsik maradnak. A fiatal növény palántakorban több nitrogént igényel. túlmelegedés is. hosszú ízközűek lesznek. ezért ingadozó koncentrációjú közegben élnek. Kalcium. Hiánya miatt gyenge a növekedés. a determináltak pedig 15-20 mg/1 00 g talajkoncentrációt mutatnak optimálisnak. ha a hőmérséklet ezt önmagában nem indokolja. A talajoldat időszakon­ kénti bekoncentrálódásának veszélye miatt a szabadföldi talajokat csak 0. Túladagolásakor a tennés-lomb arány túlzott mértékben eltolódik a termés irányába. a terméseket elrúgják. optimális öntözési technológiával a talajoldat koncentrációváltozása kisebb. A kálium a paprikanövényben a legnagyobb mennyiségben található tápelem. A foszfor különösen fontos az ültetés időszakában.7 g P20s. különösen a determinált faj ták. keskenyek. szürkészöldek a levelek. Több kísérlet szerint korai túladagolása a koraiságot is csökkenti. rossz a tennéskötés. haragoszöld színűek. továbbá már egy rövid ideig tartó erős kiszáradás. A táplálékfelvétel alapfeltétele a növény zavartalan vízforgalma. A talajban tennesztett növények az öntözések gyakoriságától fiiggően ingadozó vízkészletű. A termés kifejlesztéséhez és a további növekedéshez folyamatos. A foszfor elsősorban a növény generatív részeinek kialakulásához szükséges. A nitrogénnek a vegetatív növekedésben. Ezért kell a fóliaházakat naponta többször is átszellőztetni akkor is. a megkötött tennések mértékének növelésében van jelentősége. majd lehullásából jól felismerhető. de apró bogyót hoz a növény. 235' . a mangán. szerepe mégis a legkevésbé egyértelmű. A hajtatásban jó víztartó képességű talajokon.1 ezreiékes koncentrációig kívánatos feltölteni tápanyaggaL Szabadföldi átlagos vízellátottsági szinten a folyton növő fajták makroelemenként 25 mg/1 00 g talajkoncentrációt. hogy gátolja más elemek. mert a gyökérképződést serkenti. vékony húsúak lesznek. a levelek sárgulnak. ültetés után a tennések kötéséhez mérsékelt nitrogénellátás a kedvező. 73. a hiányosan kötött bogyókban kevés a mag. hanem a levegő l 00%-os relatív páratartalma is.0 g K20. így a foszfor és a kalcium felvételét. vagyis a növény vegetatív fázisából a generatív fázisba való áttéréshez a foszfor jelenléte nélkülözhetetlen. A növénynek folyamatosan van szüksége a káliumra. 19. szabad földön viszont ez igen nagy is lehet. Hiánya az általános Jeromlási tüneteken túl a levelek bronzos színeződéséből.0 g N. A növényben a folyamatos vízáramlást nemcsak a talaj kiszáradása akadályozhatja. sok. a bór. Az első tennések megkötéséhez. A bogyókban időleges kalciumhiányt idézhet elő a túl sok nitrogén. A fiatal tennések tartalmazzák a legtöbb kalciumot. A magnézium mint a klorofill alkotórésze lényeges a növényben. káli vagy magnézium. a réz. A paprika által igényelt számos nyomelem között fontosabbak a vas. ezzel összefiiggésben deformáltak a termések. Hiánya a növekedőben lévő tennések csúcs felőli hannadán jelentkező száraz "rothadást•• okozza. Túladagolás esetén a növények nagy Ievelűek. Túladagolása azáltal okoz kárt. a kötések elmaradnak vagy igen aprók. Hiánya esetén a növekedés lassú vagy teljesen leáll. jó nitrogénellátás szükséges.100 I vízhez 25. majd beszáradása.

TERMESZTETT FAJTÁK, FAJTAKIVÁLASZTÁS

Magyarországon kizárólag hazai előállítású paprikafajtákat, kisebb mértékben tájszelekcióból származó, nem minősített típusokat termelnek. A három fő kategóriában, a fehér édes, a paradicsom alakú és a hegyes erős csoportban évről évre jelentős változás várható a nagy intenzitású nemesitési tevékenység eredményeképpen. A legjelentősebb törekvés a fajták exportképességének növelése (a fehéreknél a blocky alak megközelítésével, a paradicsompaprikánál a magházpenészedés kiküszöbölésével), valamint a rezisztencia, a termőképesség és a termésbiztonság fokozása. A termesztésben a két legfontosabb technológiával, a hosszú tartalmú termesztéssei és a szabadföldi termesztéssel , valamint az ezekhez kapcsolódó tavaszi és őszi hajtatással egész évben, folyamatosan egységes megjelenésü árut kell előállí­ tani. A különböző fényviszonyok között egyaránt termeszthető és egész évben azonos lehetőségekkel értékesíthető fajtákat nevezzük univerzális fajtáknak. A remontálóképesség a hosszú tartamú termesztés előfeltétele, és azt jelenti, hogy a fajta időskorban is az elsőkkel azonos minőségü terméseket ad. A termesztési cél számára legmegfelelőbb fajta kiválasztásához ad leírást a 49. táblázat. Az első hét függőleges oszlop tartalmazza a paprikafajták leírására minimálisan elegendő öt szempontot (íz, szín forma, terméshelyzet, növekedéstípus). Ezek után a Magyarországon számításba vehető hét technológiára való alkalmasságról adunk tájékoztatást. Átlagbogyóméretként a jó közepes technológiákkal elérhető tömeget adtuk meg. A tenyészidő-komponensek (nettó és bruttó tenyészidő) napokban megadott adatai a keléstől az első 2 cm-es kötés megjelenéséig szükséges időt jelentik. Aki a vetéstől az első szedésig várható időre kiváncsi, az még 10 napot (vetéstől kelésig), meg 25 napot (a termés kifejlődési ideje a gazdasági

75. ábra. Rapidus F1 {fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)

236

76. ábra. Fehérözön Synthetic (fotó: ifj.

BALÁZS

SANDOR)

77. ábra. HRF (fotó: ifj.

BALÁZS

SA DOR)

237

N

w

49. táblázat. Étkezési paprikafajták leírása, termesztési adatai és felhasználási lehetőségei

00

.., "'
Fajta
1;l
00 "'

.e.
E-<

"'

•o

A termés állása, a terméscsúcs alakja

Növekedéstípus

..;::

·;::; "'

Cl)

"' 3!
Fehérözön Synthetic Suptol Tizenegyes Táltos Synthetic Hosszú Táltos Albaregia T-52

E
felálló, hegyes
csüngő,
csüngő,

"' "' " " "' "' "!l "' "' !! "i§ i á.n ·-E ..,., "!l ~~ "' !! ·~ o ·~ <.:::;., ·~ .c: ."i .c: Q.. .., 00 -~ ~ ""'""' ~~ ·;::; ""' ·e •O "O ;g E ~.a o; E .c: !>." N "' o "' Q.. ~ :E :Z::!!! ~c; :Z::!!! :o ~
.c:
·~

E

.., "'
·::l

go

N

E

~~

.,~

!:o o .o

.o

00

>."' """' 52 ~~A

~-@ .., ..,
'-2.....::
80 77 76 78 81 81 83

•o"'

"'''cd cd

Cl)

XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX

determinált determinált determinált folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton folyton
növő növő
növő növő

·<

!l

00

~+ ~ ~~]

-~ cbO St2~
2tQ'V
~..,

·N~ c..

'O~~ .., .o

·2

.., "'
Rezisztencia, tolerancia
~

'.".,' ~ =
!il.

N
00

>.

.., "'
o
N
~

~g

Illo; !:j

:§l.§
-<tg

00 <B ö t: o "' "' ·;::: :2 Q..
~

.o .., "' "' .., "' ."i
Q..

"' "
~

E-<

1~
."i

x x
XX

XX XX XX

XX XX XX

XX XX

XX XX

XX

XX XX XX

60-70 60-70 60-70 70-80 70-80 70-80 110-120 70-80 60-70 60-70 60-70 50-60 100-110 90-100 110-120 100-110 110-120 100-110 40-50 60-70 70-80 70-80

133 !49 136 !47 146 140 !47

hegyes hegyes

x

x

x
XX

berurt berurt felálló, betúrt csüngő, berurt
csüngő,

csüngő,

x
XX

XX

XX

XX XX· XX XX XX

XX XX XX XX XX

XX XX

x

x

x
XX XX XX XX XX XX

x x x x
XX XX

Fehér

"' "' ->tl
"O

•O

'·;:; "
>

:o E-<

!!!

Hó FI C 1-39 FI HRFFI Syn Cecei Rezisztens Keszthelyi B-420 FI (bolcky) B-56 (blocky) Blondy FI l (blocky)
~ilágos

x

felálló, hegyes felálló, hegyes felálló, hegyes csüngő, hegyes felálló, hegyes
csüngő, betű rt csüngő, csüngő,

növő
növő növő növő növő növő növő növő

x x

x

78 75 75

120 131 157

15-30 Tm O, takácsatka 15-30 TmO,CMV 15-30 TmO, ált. rez. Xanthomonas 10-15 CMV, Fusarium 6-15 10-15 6-10 nagyon nagy bogyó 6-10 6-10 Tm 2 6-10 TmO 10-15 TmO, ált. rez. 10-15 Tm O 6-10 Tm2 10-15 CMV 6-10 6-10 6-10 10 10-15
"savószínű''

XX XX XX XX XX XX XX XX

XX XX

XX XX

4-15

4-15 x 4-15

XX XX

x x

4-10 4-15 XX 4-5 XX 4-15
XX XX XX

4-15 4-15 XX XX 4-15 XX XX x 4-8 x x 3-5
XX XX XX XX XX XX XX XX XX

XX XX

XX

XX

XX

x
XX

x

76 79

137 144

4-15 4-5 4-15

x x

berurt berurt hegyes berurt berurt

x x
XX XX XX

x x

x x
XX XX XX

Savó FI Hungarian Sötét- Wonder (bl) zöld Karmen Fehér Javított Bogyiszlói •o "' .E- Vilá- Szentesi piacos gos- Sobor zöld Balaton FI - -

zöld

csüngő, csüngő,

növő növő növő növő

XX

XX

x

x

x

x x

71 85

134 !46

XX

x 4-15 x
XX XX XX

x

3-10

x
x x x

csüngő,

felálló, hegyes
csüngő, csüngő, csüngő,

x x
XX XX
-

x 3-5
3-4 4-15 4-15 4-15

u

·-

hegyes hegyes hegyes

növő
növő növő

XX XX XX

XX XX XX

x x x

75 75

140 !42

8-10 8-10 8-10

XX

Fajta
:l

1= ...!:

!'3 ·c
~

"' o.

1;: •o

= ·;;;
Paradicsomalakt zöld zöld Szentesi Paradicsomalakt zöld Paliagi Piros Greygo Pritavit Ft Fehér Fecske Novator Ft Novares Ft Világos- Radipus Ft zöld Rapires Ft Kovácsházi Keceli I Ft SötétHatvani zöld Világoszöld Szentesi kosszarvú Dunai Ft Elefántormány Édesalma

"' Sötét-

ü .....

" "" c .,

A termés állása, a terméscsúcs alakja

Növekedéstípus

-"' ..c o. ·e .., ., "" o
N

"' "!:! !'3 ·;;;..c:
~

.., ..c: ... "' 'O ·e ·;;;-í o
'0 ~
.",

"' :;; .

...

•:l

!i

:I:~

•F3 ~ ~~ "'" ~~ ~E N"'
x
XX XX

"' ll "' a " "' "' ·-E " "!:! ~~ "' N~ <;::;., ~~ .!l ~N ..,

.

XX

csüngő, csüngő,
csüngő,

lapos lapos

folyton folyton

növő növő

"'""

:I:~

~"'

..c:

.,.

"" -ö o "" ~
;>,

.c)

·~

.,

"' 'O= tO ~C.. ]-@ :9]~ .., ~ S-@ :»"' .,.o B+~ =" ~~1A 'O ., ~ -N-"'
oQ

o.

-

..... .

oö ..,

oQ

90-110 80-100 100-110 100-120 20-25 30-40 30-40 30-40 30-40 25-30 30-40 20-25 30-40 30-40 30-40 45-50
40-45

z~ 78

t::-;!,

2>o"" ~a ~ü t!
~..,

"" "'

"' '2

;>,

Rezisztencia, tolerancia

.... "' N
"' ·c "'

~ ..9

.. ..."' "'
N

ö

~'B
10 10

~

""

o

133

c

""' XX ""' x
x
TmO, Altemaria x
XX XX XX XX

~

i"'

oö .., "' o. " .., -"' ]:a
E--"'

..

., Ob

x 3-4 x 3-4 x 3-8 x 3-8 x x x x x x

~

.",

., "'

x
XX

:I:

., ""

"' "

'O "' .eü

;>,

lapos lapos csünl(Ő, hel(yes XX csüngő, hegyes XX csüngő, hegyes XX csüngő, hegyes XX csüngő, hegyes felálló, hegyes csüngő, hegyes x

x

csünl(Ő,

folyton növő folyton növő féldeterminált folyton növő folyton növő folyton növő folyton növő folyton növö folyton növő folyton növö folyton
növő

x
XX

XX XX

82
77 73

!41 134 !23 !21 119 102 154 !20 134 129

x
XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX

x
XX XX XX XX

x x x x x x
XX

x
XX

73 78 74
72

x x
XX XX XX

!O 6-10 10-15 8-10 8-10 8-10 8-10 8-10 8-10 10-20 8-10 8-10 8-10

TMV TmO Tm 2 Tm 2

x
XX XX XX XX XX XX

x
XX

4-8 5-10 5-10 5-10 5-10 5-10 5-10

csüngő,

hegyes hegyes

x

x
XX XX XX

x x x x x

x

őrleménynek

is

XX XX XX XX

x 4-8 x 3-12 x 5-12 x 3-12

.",

., "'

x

csüngő,

x x
XX

81
77

~

x
x
XX

<

"' a

~

.",

.,

.

csüngö, hegyes csüngő, hegyes
csüngő,

folyton növö folyton növö folyton
növő

lapos

68 75 !31

10-15 CMV 10-15

XX

3-4 3-4

•o "'

ü

o. Fehér Almapaprika

felálló, lapos

folyton növö

XX

XX

N

Jelmagyarázat: xx=elsósorban x=másodsorban TmO: rezisztens a TMV (dohány mozaik vírus) közönséges törzsei ellen Tm2: rezisztens a TMV (dohány mozaik vírus) valamennyi magyarországi törzse ellen

\O

w

78. ábra. 8 56 {fotó: SAGI

ZSOL1)

79. ábra. C 1-39 (fotó: SAGI

ZSOL1)

240

érettségig) adjon hozzá a táblázat értékszámaihoz. Az állománysűrűségi adatok közül hajtatható fajtáknál a kisebb érték a hajtási, helyre vethetöknél a nagyobb érték a helyrevetéses termőállomány sűrűsége. A termőképességi adatok optimális viszonyokra, a kiemelkedően nagy értékek optimális hosszú tartamú termesztésre vagy hajtatásra vonatkoznak. A magyar -nemzetközi mércével különlegességeknek minősülő - fajtákon kívül a világon legismertebb két paprikakategória a bolcky és a Lamuyo típus. A blocky sötétzöld színű, hosszúság/szélesség termésindexe l ,O körüli, tehát "kocka" (blocky) alakú. Legrégibb fajtája a California Wonder. A Lamuyo típusok az elő­ zőnél is nagyobbak, hosszabbak, termésindexük l ,5-2,0 körüli, nevüket az első ilyen francia F 1 hibridről kapták.

Szabadföldi termesztés
Az ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA A régi, hagyományos paprikatermőtájak nemcsak a jó klimatikus tényezők következtében alakultak ki, közgazdasági és tradicionális szempontok is hatottak. Ma, különösen a hajtatás, a hosszú tartamú termesztés jelentős térhódításával, közgazdasági térképünk átrajzolódásával elmosódtak a termőtájak közötti határok. A klimatikus tényezők figyelembevételével szabadföldi étkezésipaprika-termesztésre alkalmas az ország Fonyód-Budapest-Nyíregyháza vonaltól délre eső része (a domb- és hegyvidékek kivételével), valamint a Kisalföld. Ezen a területen különösen alkalmas az Alföld Kecskemét-Debrecen vonaltól délre eső része. Magyarországon a paprikatermesztés legkritikusabb klimatikus tényezője a hő­ mérséklet. A nagy hőigényű paprika jó termésének előfeltétele a nyári félévben (áprilistól szeptemberig) 3000 oc feletti hőösszeg, 1400-nál több napsütéses óra. A csapadék és a hőmérséklet értékei közötti negatív korreláció miatt olyan vidékek, illetve azok az évek jók a paprikának, ahol, illetve amikor a nyári félévben lehulló természetes csapadék mennyisége nem éri el a 400 mm-t. A paprikának legmegfelelőbbek a középkötött mezőségi talajok. Ezt tudva is megkockáztathatjuk a kijelentést, hogy ha a növény melegigénye kielégített (pl. fóliaházban), a víz és a tápanyag káros ingadozások nélkül (a talaj szervesanyag-készletének emelésével), optimáis szinten rendelkezésére áll, a paprika - eltekintve extrém szélsőségektől - minden talajon termeszthető. Laza homok-, kötött, agyagos erdőtalaj, még a köves talajok is egyaránt jók lehetnek, a művelés szempontjai a döntőek. Nem alkalmasak paprikatermesztésre a savanyú (tőzeg-) és a nagy sókoncentrációjú talajok.
A
NÖVÉNYVÁLTÁSJELENTŐSÉGE

A paprika talajuntságra hajlamos növény. A talajuntság a növény anyagcseretermékeinek a fölhalmozódására, az azonos jellegű anyagfelhasználásra, kulmináló növényegészségügyi problémákra vezethető vissza. Kivédésére két módszer ajánlható: l. A talaj másodévenkénti átmosása (250-300 mm víz egy nap alatt), másodévenkénti fertőtlenítése, évenkénti nagy adagú szervestrágyázása (20 kg/m 2 fölött). 2. Növényváltás 4 éves forgóvaL Szabadföldi termesztésben csak a növényváltás javasolható. Az összes szempont figyelembevételével arra a következtetésre kell jutnunk, 241

hogy üzemi méretű paprikatáblán egyetlen számba vehető elővetemény van, a kalászosok. Nem jó elővetemények: a) növény-egészségügyi okokból (azonos vírusbetegségek) a Solanaceák, a kabakosok, a pillangósok (ezek szomszéd kultúráknak sem jók); b) késő ősszel lekerülő növények (kukorica, cukorrépa stb.); c) talajzsarolók (napraforgó, kender stb.).
TÁPANYAGELLÁTÁS

A paprika termesztéséhez szükséges optimális tápanyagmennyiség a tervezet t termésmennyiség, valamint a talaj tápanyagtartalma ismeretében kiszámítható. Az egyes termőtalajok tápanyagtartalmától függő fajlagos műtrágyaigényt az 50. táblázat tartalmazza.
50. táblázat. Az étkezési paprika fajlagos
Termőhely műtrágyaigénye

(hatóanyag, kg/t)

A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge gyenge 4,5 4,8 5,0 közepes 4,0 4,3 4,6 4,9 3,4 3,7 4,1 4,9 7 ,l 7,8 6,8 8,2 jó 4,5 3,8 3,1 4,4 1,8 2,0 2,2 2,0 4,4 5,0 4,0 5,5 igen jó 3,0 3,2 3,5 4,0 1,0 1,1 l ,2 1,1 2,2 2,4 1,8 2,6

Nitrogén I. II. III. IV. Foszfor I. II. III. IV. Kálium I. II. III. IV.

5,0 5,3 5,5

-

-

5,5 5,8 6,4

-

4,8 5,2 5,7

-

8,8 9,2 7,2

-

8,0 8,6 7,6

-

Egyszerű és a gyakorlati szakember számára könnyen kezelhet ő másik módszer egy táblázat és nomogramok segítségével tájékoztat a pótlandó tápanyagmenny iségrőL Az 51. táblázat a különböző terméshozamok eléréséh ez szükséges tápanyag-

51. táblázat. A

különböző

terméshozamok eléréséhez szükséges tápanyagmennyiségek
P20s-hatóanyag (kg/ha) 20-40%- os hasznosul ássa) 58-34 átlag 51 67 85 102 K20-hatóanyag (kg/ha) 40-60%- os hasznosulással 128-85 170-114 213-143 255-170 átlag 106 142 178 213

A Tervezett terméshozam (t/ha) 15 20 25 30

tenyészidőben

adagolandó N-hatóanyag (kg/ha) 60-80%- os hasznosulással átlag 53 70 87 105

60-45
80-60 100-75 120-90

90-45
113-56 135-68

242

pótlandó hatóanyag (kg/ha) 200 !80 160 !40 !20 100 80 60 40 20 homoktalaj vályogtalaj agyagtalaj

5
7 9

10 12 14

15 17 19

20 22 24

25 mg/100 g 27 mg/100 g 29 mg/100 g

80. ábra. Az étkezési paprika P20s-igényének nomogramja
pótlandó hatóanyag (kg/ha) 300 280 260 240 220 200 !80 !60 140 120

......... .....

'

i'...

'

.........

~

""

..........

~

............

i'-..

...............

............... ...............

..........

"~:~'
""" c<

"2~~
......._ .....

......._, .Jo

100
80

~~c<~
..........

c<

...............
...............

60
40 20 homoktalaj vályogtalaj agyagtalaj

'

............... ...............
.........

...............
..........

..............

..........
5
lO 15 10 15 20

IS
20 25

' '
............... ..............

...............

!'-...

20 25 30

25 30 35

30 mg/100 g 35 mg/100 g 40 mg/100 g

81. ábra. Az étkezési paprika KzO-igényének nomogramja

243

mennyiséget tartalmazza, a 80. és 81. ábráról (nomogramokról) pedig a különböző tápanyagtartalmú talajokon pótlandó P20 5 mennyisége olvasható le. A pótlandó tápanyagokat szerves és műtrágya alakjában adjuk. (10 t istállótrágya első évben értékesülő műtrágyahatóanyag-egyenértéke átlagosan: 9 kg N, 12 kg P20 5 , 30 kg K 20). A szerves trágyát az őszi mélyszántással juttatjuk a talajba. A termés előállításához kiszámított nitrogénműtrágyát csak fejtrágyaként adjuk, éspedig a tenyészidő alatt folyamatosan, 4-6 hetenként. (Az első adagot az első kötések után célszerű kijuttatni. Az ősszel - a trágya- és a tarlómaradványok bomlásának elősegítésére - bedolgozott nitrogénműtrágyát nem számítjuk a szükséges nitrogénhatóanyaghoz). A foszfor a talajban gyorsan megkötődik, ezért a jobb hasznosulás végett a foszforműtrágyát sem egyszerre juttatjuk a talajba, hanem a szüksége s mennyiség 30%-át ősszel, a többit a tenyészidő alatt két részletben: az első 35%-ot ültetéskor, a fennmaradó 35%-ot pedig az első nitrogén-fejtrágyázáskor. A kálium a foszfornál lassabban kötőrlik meg, s a talajkoll oidok- agyag, humusz - segítségével könnyen válik a növények számára újra felvehetővé. Ezért humuszban gazdag talajokon ősszel alaptrágyaként adjuk, humuszban szegény talajokon viszont csak kisebb részét ajánlatos alaptrágyaként adni, nagyobb részét a tenyészidő folyamán kell kijuttatni. A mikroelemek pótlására különböző levéltrágyák kínálják a legjobb lehetőséget.
TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS

A paprikatermesztéshez sík területet válasszunk ki. A területkiválasztás a vetésváltás, a herbicidhatás, a gyomfertőzöttség szempontjai miatt legkésőbb a tárgyévelőtt két évvel időszerű, de még jobb, ha többéves rendszerben dolgozunk. Az elővetemény (gabona) learatása után azonnal tárcsázzunk. A tárcsázás után kiszórjuk az alaptrágyát (a szerves és a műtrágyát), amit 20-25 cm mélyen beszántunk. A nyári szántást követő két hónap alatt a melegigényes gyommagvak jó része kikeleszthető, két hónap után kb. 30 cm mélyen, a jövő évi sorirányr a merőlegesen elvégezzük az őszi szántást. A területet még ősszel durva rögös felületre fogasoljuk vagy tárcsázzuk. Erre a területre tavasszal kijuttatjuk a preemergens gyomirtót és egy menetben bedolgozzuk, majd sima hengerrel lezárjuk. Ha a terület a vegyszeres gyomirtás idejére elgyomosodik - ami nem kielégitő kultúrállapotra vall - a herbicid kipermetezése előtt sekélyen járó eszközzel gyomtalanítsunk. Ha talajfertőtlenítést is végzünk, akkor a sima henger előtt, a sorirányra merő­ legesen vetőgéppel juttassunk ki a granulátumot.
VEGYSZERES GYOMIRTÁS

A palántázott paprika vegyszeres gyomirtását akiülteté s előtt 7-10 nappal végezzük. A palántázott paprika legrégebben használt gyomirtószere a trifluralin hatóanyag, ezt tartalmazza az Olitref (3,5 l/ha). Újabban használatos a napropamid hatóanyagú Devrinol 50 WP (3,5 kg/ha), és az etalfluralin hatóanyagú Buvalin EC (3,5 l/ha). A szerek valamelyikét az ültetés mélységénél sekélyebben dolgozó, keverő hatású talajművelő eszközzel (tárcsa, talajmaró) akijuttat ás után azonnal bedolgozzuk a talajba, majd sima hengerrel zárjuk a talajfelszínt A helyrevetéses paprikatermesztés legelterjedtebb gyomirtó szere a difenamid hatóanyagú Rideon 80 WP (7-10 kg/ha). A szert közvetlenül vetés előtt sekélyen 244

a talajba dolgozva vagy közvetlenül a vetés után a talajfelszínre juttatjuk ki. Régóta használatos az izopropalin hatóanyagú Paarlan (l ,7-2,5 l/ha), amelyet vetés előtt kell a talajba dolgozni. A Paarlan használata költségkímélő, viszont a túladagolás helyein (átfedések, összemosódások) toxikus a paprika-csíranövényekre. Helyrevetésben is használható a preemergens Devrinol. Legjobb megoldás a Rideon+Devrinol (5+4 kg!ha) kombináció preegmens alkalmazása. Helyre vetett paprikánál a vetés után két héttel a rezisztens gyomokat feltétlenül le kell perzselni. Ezt közvetlenül a kelés előtt célszerű megismételni. Palántanevelésben a helyrevetés gyomirtó szerei közül a Rideon 80 WP (7-10 kg/ha) használható akár a magágy talajába bedolgozva, akár közvetlenül a vetés után a takaróföld felszínére permetezve. A kelés előtt a paprikánál gyorsabban kelő gyomokat perzseljük le.
Palántaneveléshez determinált fajtákból 2 kg/ha, folyton növő, közepes termetűekből l ,5 kg!ha vetőmagigénnyel számolunk. A paprika megfelelő keléséhez legalább 20°C-os talajhőmérsékletet kell tartani, ezért 6-8 °C hőlépcsőjű, fűtött fóliaházba vessünk. (Növényházban nem lehet szabadföldi kiültetésre palántát nevelni, mert az üveg nem engedi át az ultraibolya-fénytartományt, a fényre edzetlen palánták a kiültetés után elpusztulnak). A fűtés nélküli palántanelevés csak szükségmegoldás, a korai termés jelentős csökkenésével jár. A palánta minőségét szabvány is rögzíti (52. táblázat), a legfontosabb, hogy zömök, nem megnyúlt, erős szárú, fiatal (zöldbimbósnál nem fejlettebb) növényeket állítsunk elő a palántanevelés során. A vetőmag csíraképességének ismeretében annyi vetőmagot kell elvetni l m2 palántanevelő felületre, hogy abból 1000 db-nál több növény ne legyen. Jobb palántát nevelhetünk, ha ennél is ritkább az állomány.
52. táblázat. A paprikapalánta
Megengedhető

SZAPORÍTÁS

minőségi

osztályai Egy levélre eső palántahossz* ** (cm)
I. o.

Megnevezés

elvesztett levél palántánként*
l. o.

Minimális lomblevélszám**
l. o.

Magasság (gyökérnyaktól ten yészcsúcsig mérve) (cm)
I. o.

II. o.

II. o.

Il. o.

II. o.

Szabadföldi
tűzdelt

2

3-4

6-

4-

15-20

tűzdel et! en, tápközeges Hajtatás i
tűzdelt

12-15 alatt és 21-25 felett 10-20

1,5-2

l ,5 alatt és 2-2,5 felett l ,5 alatt és 2-2,5 felett

2

3-4

5-

4-

10-20

1,5-2

tűzdeletlen,

tápközeges
•=sziklevelet is beleértve, ••-tenyésztőcsúcstól elkülönült, fejlett, meglévő, ép, fajtára •••=szikleveleket, illetve a lehullott leveleket is beleértve
jellemző színű,

10 g tiszta I. osztályú (92% csíraképesség feletti) magból négyzetméterenként 1000 db palántánk lesz. l m2-re l O g vetőmagot célszerű vetni. A palánta fölneveléséhez 6-8 hétre van szükség. Annak ismeretében, hogy a palánta növekedése fokozottabb vízellátással siettethető, szárazon tartva pedig mér245

sékelhető, a túl korai vetés nem ajánlatos. Kisebb baj, ha a kívánatosnál fiatalabb növényt kell kiültetnünk, mint ha elöregedettet. A legáltalánosabb vetésidő március közepe, a déli ország részekben március eleje, hűvösebb (későbbi ültetésű) területeken április l-jéig vethetü nk. Fűtés nélküli berendezésekben április elején kell vetni. Szerves anyagban gazdag, jól elmunkált, kellően nedves, gyomm agmentes talaj alkalmas a vetéshez. A somlódeszkával vagy somlóhenger rel 5 cm-es sortávra kiképzett barázdákba szórva vagy kézzel sorba vetjük a magot . A barázdák aljába hullott magot ezután 1-1,5 cm vastagon nedves, rostált, fertőtl enített takarófölddel fedjük, majd Iehengerezzük (Iapogatjuk). A vetés után a felület et finom porlasztású szórófejek segítségével alaposan beöntözzük. 18-20 °C-on a paprika 10-14 nap alatt kikel. A kelésig jó esetben nem vagy csak alig kell öntözni, később napos délelőtt alapos öntözéssel pótoljuk a vízveszteséget, az esetleg egyenetlenül fejlődő foltokat külön is öntözz ük. Általában kevés számú öntözéssel célszerű a palántákat fólnevelni. A fóliaház hőmérsékletét szellőztetéssei szabályozzuk az optimá lis 20-25 °C-ra. A kelés utáni szikleveles stádiumban 18 °C-ot tartsunk. A fölösle ges pára eltávolítására mindennap kell szellőztetni. A palántákat edzéssei készítjük fel a kiültetésre. Akkor járunk el helyesen, ha már a keléstől kedve csak mérsékelt nedvességtartalmú levegő t adunk, a szellőző­ ket és az ajtókat, amikor a külső időjárás megengedi, éjjel-n appal nyitva tartjuk, és a talaj felső rétegét hagyjuk kiszáradni. A kiültelés időpontját a következők ismeretében kell meghatározn i: a) fagymentes, ideális májusi időjárás esetén a paprika korai és össztermése annál nagyobb, minél korábbi az ültetés, b) május l-jétől 25-ig az elfagyás valószínűsége 90%-ról 0%-ra csökken. A legmegfelelőbb ültetési időpont május 16-18 ., az üzemi kapaci tástól ftiggően ennél néhány nappal előbb és később is ültetnek. Az ültetésre legjobb hét nap május 13-tól 20-ig, a legjobb 10 nap május 10-től 20-ig, a még elfoga dható 15 nap május 10-től 25-ig tart. A május 10-ét követő néhány nap 20% valószínűséggel fagyra, a május 25. előtti néhány napon ültetett növények 20% körüli termésmennyiség- és minőségkieséssel számolhatunk. A palántákat a kiszedés előtti nap alaposan beöntözzük. Kiszed éskor ültetésre kész állapotban (lehetőleg az összefonódott gyökereket szétvá lasztva) szorosan betesszük zárt (nem hézagos falú) ládába, s az ültetésig a ládáka t nedves zsákkal takarjuk. A kiszedett palánta lombján nem lehet víz. Az ültetésre olyan ültetőgépet használjunk, amelyik a barázdába, a gyökérzónába öntöz is. Ha a gép nem ilyen, ültetés után azonnal öntözni kell, akkor is, ha a talaj nedves. A jól tömörítő géppel ültetett palánta egy levelénél fogva nem húzható ki, hanem a levél szakad le. A determinált palántákat 120-150 ezer tő/ha, a folytonos növeke désűeket fajtától fúggően 80-10 0 ezer tő/ha állománysűrűséggel ültetjük. Az állandó helyére vetett paprika átlagos időjárási viszonyok között kb. 30-35 nap alatt kel ki, de gyakran 45-50 napig is a talajban marad . Az első meleg periódus keleszti ki május közepén, ezért a vetés időpontját a várhat ó kelésidőtartam ismeretében határozzuk meg. Legmegfelelőbb az április elejei vetés, április 25. utáni vetésben már jelentős terméskiesésre kell számítani. Precíziós vetőgéppel, 2 cm mélyen, folyóméterenként 25 db jól csírázó magot vetünk el.

246

A vetés után 2-3 héttel perzselő hatású szerrel gyomtalanítunk, ezt közvetlenül a kelés előtt (szerencsés esetben) megismételhetjük. Kelés után azonnal kultivátorozzunk, s ha szükséges, meleg időben adjunk 10-15 mm-es nevelő öntözést. (A mag kikelesztéséhez is szükség lehet öntözésre, de azt az öntözés utáni cserépkéreg-képződés elkerülésére csak végszükségben tegyük.) Júniusban, a kézi kapáláskor ún. tőbeállítást végzünk, determinált fajtákból folyóméterenként kb. 15 növényt hagyunk meg. A sortávolságtól fiiggően (amit 4060 cm között a művelési technika határoz meg) a determinált fajtákból hektáronként 250-350 ezer az optimális tőszám. A folyton növő fajtákból folyóméterenként kb. 10, hektáronként 170-200 ezer növényt hagyunk meg.
ÖNTÖZÉS

A paprika 600 mm körüli vízigényéből a csapadékkal nem fedezett részt öntözéssel pótoljuk. Üzemi felületeken ma csak az esőztető öntözés jöhet szóba annak ellenére, hogy talajromboló hatása közismert A paprika számára ideális barázdás öntözés nagy kézimunkaerő-szükséglete miatt teljesen eltűnt. A különböző csepegtető öntözési szisztémák szabadföldi eredményei kedvezőek. Az öntözést négy másik technológiai elemhez kell csatlakoztatni. A helyes sorrend: szedés után öntözés, utána kultivátorozás, ezt követően permetezés, a várakozási idők elmúltával újra szedés. Ha fejtrágyázás is esedékes, azt a szedés után és az öntözés előtt célszerű elvégezni. Egyszeri öntözési adag 30-40 mm. Az öntözések időpontjait, számát kétféle öntözési rendszer szerint is meghatározhatjuk. A régebbi rendszer a paprika vízigényéből indul ki, az adagolásnál a hőigény miatt megszorításokkal. Az új rendszer a paprika hőigényéből indul ki, bizonyos teljesült hőmérsékleti feltételekhez kötve az öntözést. A hagyományos öntözési rendszer szerint a paprikát a talaj vízkapacitásának 60%-os telítettségénél kell öntözni, ez a mi időjárásunkon a júniusban l 0-14 naponkénti, júliusban és augusztusban 5-7 naponkénti öntözést jelent az esőmentes periódusokban. Megszorítás - a hőigény kielégítése végett -, hogy 20 °C-os napi átlaghőmér­ séklet alatt (vagy 25 °C-os nappali hőmérséklet alatt, vagy 14 °C-os éjszakai hő­ mérséklet alatt) tilos öntözni. A hőigényre (hőösszegekre) alapozott öntözési rendszer szerint akkor indokolt öntözni a paprikát, amikor már egy bizonyos hőenergia-mennyiséget a növény hasznosított, és ezzel egyidejűleg a jól felvehető víztartalékot a talajból elpárologtatja. A folyton növő fajtáknál - palántázva és helyre vetve is - minden 7 oc hőösszeg hasznosulása után indokolt l mm víz talajba juttatása. A determinált, állandó helyre vetetteknél minden 6-7 oc, a determinált palántázottaknál minden 5 oc hőösszeg hasznosulása után indokolt l mm víz talajba juttatása (tehát a determináltak vízigénye nagyobb). A hőösszeg-víztartalék egyensúlyát az egyenértékszámok alapján a csapadék és a még szükséges öntözővíz együttesen állítják helyre. A rendszer szerint a gyakorlatban tehát akkor kell öntözni, ha az illető fajta-technológia kombinációra érvényes hőösszeg-víztartalék egyenértékkel számolva 30 mm víztartalékhiány gyűlik össze. Például a palántázott Fehérözön Synthetic fajtát, amelyiknél 5 oc hőösszeg egyenértékű l mm vízzel - 30x5=150 oc összegyűlt hőösszegnél kell öntözni, ha közben nem esett az eső. Ha igen, annak a mennyiségével arányosan csökkentjük a 247

halmozódó hőösszeget, és ezzel az öntözés időpontja kitolódik. A napi hőösszeg ér­ ték a napi átlaghőmérséklet, azaz a 7, 12 és 19 órakor mért levegőhőmérséklet számtani átlaga. Az öntözést ebben a rendszerben is csak az előző rendszerben említett meleg napokon végezhetjük.
EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK

A kiültetés után azonnal, majd minden öntözés és eső után kultivátorral 4-5 cm mélyen lazítjuk a talajt egészen addig, amíg a sorok között elfér a kultivátor. Júniusban egy kézi kapálás, a későbbiekben -a jó kultúrállapotú, nem gyomfertőzött, jól előkészített talajokon - még egy gazoló kapálás elegendő a paprika gyomm entesen tartásához. Az állandó helyére vetett paprikát kelés után azonnal kultivátorozzuk, majd ezt követően úgy ápoljuk, mint a palántázottakat A júniusi kézi kapáláskor elvégezzük a tőbeállítást is.
BETAKA RÍTÁS

A paprikát gazdasági érettség (fényes felület, kemény bogyó, kifejlett méret) állapotában vagy biológiai (piros, esetleg sárga) érettségnél kell szedni. A szedési időpontok meghatározásához támpontul szolgálhat, hogy virágzástól a gazdasági érettségig kb. 35 napra, a gazdasági érettségtől a teljes bepirosodásig újabb 25 napra van szükség. A termésfejlődési szakaszokban az egyes fajták között igen csekély az eltérés. A várható termés minőségére az apró, 1-2 cm-es kötésekből már következtetni lehet. Ha azok alakja a fajtára jellemző, és bennük a magkezdemények tökélete sen betakarják a kis magtönköt, akkor szabályos, jó minőségű bogyók fejlődnek. Hiányos magkötésből deformált bogyók lesznek. A fehér fajták első szabadföldi szedésére a fajta fejlődési sebességétől függő sorrendben július végén lehet számítani. A pirosan szedett paradicsompaprikák első szedése szeptember eleje. A helyrevetéses termesztésben augusztus 20-a táján kezdődik a betakarítás. A szedések számát két tényező figyelembevételével kell eldönteni. A paprikanövény akkor nevel újabb kötéseket, ha idejében megszabadul a kifejlett bogyókt ól, tehát minél sűrűbben szedünk, annál nagyobb össztermésre számíthatunk A túl sűrű szedés munkaerő-kihasználási és szervezési szempo ntból nehézkes, a növény fölöslegesen törődik, emellett a szedés-fejtrágyázás-öntözés-kultivátorozás-n övényvédelem szabályos rotációját is lehetetlen betartani. Az említett szempontok és kisérleti adatok alapján szabad földön a kéthetenkénti szedés az ideális. A nagyüzem munkaerő-hasznosítási törekvéseinek azok az új fajták és technológiák felelnek meg, amelyek ennéllényegesen kevesebb, 2-3-szori szedésse i betakaríthaták Minimális feltétel, hogy pirosodó termés ne legyen a táblán. Így a gazdasági érettségben szedett palántás paprikát általában három, az állandó helyére vetettet és a piros állapotban szedetteket két alkalommal takarítjuk be. Az étkezési paprika gépi szedése sehol a világon nem oldódott meg megnyu gtatóan. Kisérleti gépek Magyarországon is készültek. A gépi szedésre alkalma s fajtáknak két lényeges tulajdonságuk legyen: kis erőkifejtésre elváló bogyóízesülés (10-20 N=1-2 kg), valamint az egy menetben betakarítható nagy (20-30 t/ha) terméshányad. Ezek a tulajdonságok a kézi betakarítás esetén is jelentősen növelik a szedés teljesítményét. 248

OSZTÁLYOZÁS, CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS

Az étkezési paprikát vödörbe szedik, ahonnan a táblán műanyag ládákba vagy gyűjtőkonténerbe, újabban raschelzsákba öntik. A rasebeizsákban - különösen többszöri átrakodással - csak igen nagy sérülési veszteséggel szállítható a paprika, ennek ellenére a belföldi piacokra és a feldolgozó iparhoz ebben érkezik az áru zöme. Konzervgyárakba a legmegfelelőbb a nagykonténeres szállítás. Exportra szalag melletti válogatás, osztályozás után kartondobozokban szállítunk. Az étkezési paprika osztályozását az MSZ ll 894-19 888 számú országos szabvány határozza meg.
53. táblázat. A szabadföldi paprika osztályozása (méretek mm-ben)
Minőségi

osztályok

Extra hosszúság vállszélesség hosszúság

I. vállszélesség hosszúság

II. vállszélesség

Fajtacsoport Tompa (tölteni való) Hegyes (tölteni való) Rövid bogyójú fajták Hosszú, hegyes fajták Paradicsom alakú fajták Cseresznyepaprika

legalább 90 100 150 90 65 60 60 80 80 60 50 50 70 70 50 40 40

l
100 70 20

-

-

120
átmérő,

-

-

-

legalább

-

80 25

54. táblázat. A hajtatott paprika osztályozása (méretek mm-ben)
Minőségi

osztályok

Extra hosszúság vállszélesség hosszúság

I. vállszélesség hosszúság

II. vállszélesség

Fajtacsoport Hegyes, tompa (blocky) (tölteni való) típusú fajták Hosszú, hegyes típusú fajták

legalább 100 150 60 25 80 120 50 20 70 90 40

-

Hajtatás
A paprika egész évben vethető valamelyik termesztési módhoz (a szeptember és az október hónap azonban nem javasolt). Márciusban, áprilisban a szabadföldi termesztések számára, az év fennmaradó 8 hónapjában hajtatáshoz vetjük. A hajtatásos termesztési módok a következők:

249

Hajtatási módok Korai hajtatás Középkorai hajtatás Hideghajtatás Hosszú tartamú termesztés Őszi hajtatás Váz nélküli termesztés

Vetési hónap VIII., XI-XII. I. II. II. VI., VII.
III.

Ültetési hónap XI-II. III. IV. IV. VIII.

Befejezési hónap VII. VII. VIII.

x.

v.

XII. IX.

Ezek közül a váz nélküli termesztés a paprikánál nem terjedt el, nincs jelentősége. TALAJ-ELÖKÉSZÍTÉS, TÁPANYAGELLÁTÁS Hajtatásban a talaj-előkészítési műveleteket a körülmények adta lehetős égeken belül hasonlóképpen végezzük, mint szabad földön. Három művelet itt különö s jelentő­ ségű: a talajátmosás, a talajfertőtlenítés és a talaj szerves anyagának dúsítása. A talajátmosás - különösen, ha paprika után következik - a talajreg enerálódás fontos eszköze, megszünteti a káros sófelhalmozódást. A talaj felső rétegében különösen a télen is fedett berendezésekben -egyre nagyobb sókonc entráció alakul ki, az átmosó nagy esőzések elmaradása miatt. A szokásos öntözési dózisok nemhogy csökkentenék a sófelhalmozódást, hanem még fokozzák is. A nagy párolgás következtében az öntözővízben lévő sók is a talajban maradnak, ezenkív ül a kapilláris vízemelés az altalaj sókészletét is a felszín közelébe hozza. A sós talajon fejlődött paprika sötétzöld levelű, a levélszélek gyakra n beszáradnak, a növekedés a területen foltosan csökött, a kötések aprók, gubicso sak. A talajátmosást minden második év őszén 250-30 0 mm víz egy nap alatti kijuttatásával végezzük, ügyelve arra, hogy oldalirányú felszíni elfolyás ne legyen. A talajfertőtlenítést ugyanc sak maximum kétéve nkét, a talajátmosást követő években végezzük, valamilyen totális fertőtlenítést adó (gomba-, baktéri um-, vírus-, rovarölő) szerrel, pl. BasamiddaL A talaj szerves anyaggal való dúsítása nemcsak a trágyázás, a tápanya g-utánpótlás közvetlen céljait szolgálja, hanem a jó víztartó képesség kialakí tását és a talajoldat túlzott koncentrációingadozásainak a mérséklését is. A humusz tartalom növelése többéves faladat az adott területen, a nagy adagú szerves trágyát, tőzeget (nem savanyút) mindig a talajátrnosás, illetve a -fertőtlenítés után juttatjuk a talajba. Tekintettel arra, hogy a fertőtlenítéssei a talaj biológiai életét teljesen elpuszt ítottuk, azt a szerves trágyával, esetleg talajoltással (baktériumtrágya felhasználásáv al), a talajba juttatott mikroorganizmusok által indítjuk el újra. Hajtatási körülmények között lényegesen több tápanyagot kell pótolnu nk, mint szabad fóldön. A nagy mennyiségű, mégis a növény számára optimálisan híg talajoldat-konc entrációban lévő tápanyagokat folyamatosan a növény rendelkezésére tudjuk bocsátani a talaj szervesanyag-tartalmának s vele együtt a vízkapacitásának megnöv eléséveL A hajtatásban és a hosszú tartalmú termesztésben a különböző induló tápanyagtartalmú talajokon a reálisan elvárható termés szintjére az 55. tábláza tból számolható ki a pótlandó tápanyag mennyisége. A táblázat felhasználásával kétféle módon kalkulálható a szükséges tápanyag. Az első variáció szerint az alaptrágyázás előtti talajvizsgálat eredmé nyéhez határozzuk meg a pótlandó mennyiségeket; ilyenkor a foszforadag ötödrés ze, a káliadag harmadrésze az őszi alaptrágya, a fennmaradó kálium- és foszforhányad ok, valamint a nitrogénadag a terméskötés kezdetétől adagolandó fejtrágya. A másik vari250

55. táblázat. A tápanyagigény kalkulálása fólia alatti, hosszú tartalmú paprikatermesztéshez
l. Nitrog_énhatóan_y_ag-adaeolás _(ke)

A talaj humusztartalma {%) gyenge l ,80-2,30 1,40-1,80 4,7 564 közepes 2,30-3,00 1,80-2,40 4,3 516 jó 3,00-4,00 2,40-3,50 3,5 420 igen jó 4,00 felett 3,50 felett 3,2 384

Középkötött talaj Lazább talaj Nitrogénigény l t terméshez 120 t/ha termésátlaghoz (kg/ha)
2. Foszforhatóanyag-ad agolás (kg)

A talaj P20s-tartalma (ppm) gyenge Pz0 5-igény l t terméshez 120 t/ha termésátlaghoz (kg/ha)
3. Káliumhatóanyag-ad agolás _(kg)

közepes 70-120 3,7 444

jó 120-200 2,0 240

igen jó 200 felett l ,l 132

40-70 5,2 624

A talaj K20-tartalma (ppm) gyenge 110-180 90-140 8,1 972 közepes 180-280 140-230 7,2 864 jó 280-380 230-330 4,5 540 igen jó 380 felett 330 felett 2,1 252

Középkötött talaj Lazább talaj K20-igény l t terméshez 120 t/ha termésátlaghoz (kg!ha)

áció szerint a nagy mennyiségű (20-30 kg/m 2) istállótrágyából álló alaptrágya kijuttatása után a talaj kiültetéskor meghatározott tápanyagtartalmához kalkuláljuk ki a tenyészidőben adagolandó fejtrágyamennyiséget. Ebben az esetben - mivel az istállótrágyát "vaktában" adtuk- veszélyes lehet alaptrágyaként még műtrágyát is kijuttatni, túladagolás lehet az eredménye. Hajtatásban abban az esetben is adhatunk szerves trágyát, esetleg tőzegel alaptrágyának, ha a talajvizsgálati eredmények a három makroelemből jó ellátottságot mutatnak, hiszen a humusztartalom növelése is cél. Az első fejtrágyázás időpontja az első termés kötésétől és a növény ebben az időszakban mutatott növekedési erősségétől ftigg. Az egyszeri fejtrágyaadagok általában a tenyészidőre kiszámolt összmennyiségek arányában tartalmazzák az egyes tápláló elemeket. Az első fejtrágyázáskor ettől eltérünk: ha a növényt generatív irányba kívánatos terelni, akkor csak foszfort, ha a vegetatív növekedést szükséges fokozni, akkor csak nitrogént tartalmazzon az első adag. Hasonló módon a későbbiekben is "terelhetjük" a növényt a foszfor és a nitrogén arányának változtatásával. A fejtrágyázások száma az optimális talajoldat-koncentráció miatt igen lényeges. Az egész tenyészidőre szükséges össz-fejtrágyamennyiséget a lehető legegyenletesebben, tehát minél több alkalomra elosztva kell kijuttatni. A növény számára a vízkultúrás vagy kőgyapotos termesztés teljesen homogén időelosztású tápanyagadagolása az optimális. Megfelelő az öntözővízzel öntözésenkénti eloszlásban dozírozott tápanyag is, s valamivel kíméletlenebb (az egyenetlen időbeli és térbeli 251

koncentráció veszélyei miatt) a talajra kiszórt fejtrágya. A 4osszú tartamú termesztés 6-7 hónapjából a terméskötéstől szeptember közepéig (eddig érdemes fejtrágyázni) eltelt 4-5 hónap alatt legalább 6-8 részletben kell a fejtrágyát kijuttatni. Az egyszerre adható hatóanyagdózis maximuma N: 10, P: 5, K: 10 g/m 2. A gyakorlatban célszerű a tenyészidő összes fejtrágyaszükségletéből és a fejtrágyázási időszak tervezett teljes hosszából kiszámítani a naponta egy négyzetméterre jutó mennyiséget vegyes műtrágyában. Ebből az adatból jól meghatározhatók (az egyszeri dózismaximummal elvégzett osztással) a még lehetséges legritkább fejtrágyázási szakaszok. (Nem követ el túl nagy hibát az a termelő, aki hajtatásban 2 g/m2/nap vegyesműtrágya-adaggal, 50 gfm2 vegyes műtrágya egyszeri dózismaximum betartásával fejtrágyáz. Ebben az esetben tehát fejtrágyázhat pl. naponként 2 g/m 2 vagy 10 naponként 20 g/m 2, vagy 15 naponként 30 g/m2 stb., de legfeljebb 25 naponként 50 g/m 2 vegyesműtrágya-dózissal.)
SZAPORÍTÁS, PALÁNTANEVELÉS

A magot általában szaporítóládába (30x60 cm, kb. 400 szem mag) vetik 5 cm-es sortávolsággal, l cm-es takarással (a fertőtlenített takaróföldet palántadőlés elleni szerrel kell keverni). Vethetünk azonnal a tápkockába is. A vetésidőt a tervezett kiültetési időpont és az optimális palántanevelési időtar­ tam határozza meg. Folytonos növekedésű fajták palántanevelési ideje korai hajtatásban 3 hónap, középkoraiban 3-2,5 hónap, hideghajtatásban 2,5-2 hónap; az optimális kiültetésre kész palánta fehérbimbós. A csakros fajták ideális ültethető palántája bimbó nélküli, tehát a palántanevelési idejük is 1-2 héttel rövidebb, fűtés nélküli hajtatáshoz maximum 2 hónap. A ládába vetett növényeket szikleveles állapotban 7-es, 8-as tápkockába tűzdel­ jük, ekkor egyben szelekciót is végzünk. A keléstől 18 °C-on tartott szikleveles növényeket a tűzdelés után 22-25 °C-on neveljük a jó gyökeresedés elősegítésére. A palántanevelés időszaka alatt ritkán, nagy vízadaggal öntözzünk, gyakran szellőztessünk, kerüljük a nagy páratartalm at A növények a lehető legrövideb b ideig legyenek vizesek, a talajfelszínt időről időre hagyjuk megszáradni. Ezzel elejét vehetjük a palántadőlésnek és más betegségeknek.
ÜLTETÉS

Ültetéskor a tenyészterület-igényt vegyük figyelembe. A különböző fajtatípusok és termesztési módok növényei között lényeges állománysűrűségbeli igényeltérések vannak. A folytonos növekedésű fajtákból korai és középkorai hajtatásba n- támrendszer mellett- négyzetméterenként 6-8, hideghajtatásban 8-10 egyszálas palántát ültettünk. A determinált fajtákból általában a folytonos növekedésűeknek a kétszerese, 15-20 növény ültethető l m2-re. Régebben ikerszálas palántát is használtak, ilyenkor a kiültetett ikertövek száma kb. 20%-kal kevesebb az egyszálas tövekre ajánlotténáL Hajtatásban kézzel ültetnek, a művelés szempontjából előnyös az ikersoros elrendezés.
ÖNTÖZÉS

Ültetéskor l 0-20 mm-es vízadagot juttatunk ki a felületre, utána a me leg a legfontosabb a növények gyökeresedéséhez, ezért 10-12 napig nem kell öntözni. Ezután a külső hő- és fényviszonyok szabják meg az öntözések gyakoriságát. 20-30 mm-es vízadagokkal kb. május végéig általában heti egyszeri öntözés elegendő, később hetente kétszer kell már öntözni. 252

alacsonyabb hőmérsékleten a paprika fagyfoltos lesz. A hajtatott paprika ápolási munkáival (fűtés. elrúgástól) 9.zsinór köré csavarják a tenyészidő folyamán a két-. Mindenképpen szem előtt kell tartani. A figyelembe veendő tényezők összefoglalását az 56.vagy négyágúra nevelt növényeket (ilyen esetben növényenként célszerű ennyi zsinórt futtatni). A foltok (elszíneződésmentes. Ez a megoldás már több töréskárt jelent. amiben nem tárolható. nagy foltokra kiterjedő perikarpium alatti szövetelhalások) a kitárolás után órákon belül jelentkeznek. Terhelés (kötésekkel) folytonos növekedésű fajtajelleg 10. SZEDÉS Hajtatásban igyekezni kell az első szedéssel. hogy a nem kellően érett bogyók (matt felület. 253 . puha konzisztencia) nem piacképesek A hajtatott paprikát gyakran szállítják műanyag fóliazsákban. ezért .Az öntözéssel 25-30 cm-re átáztatott talaj felszínének hamar föl kell száradnia. három. Az étkezési paprika ápolásakor figyelembe Generatív irányba ható l.a növény számára optimális értéktartományok közelében változtatva . technikai elemek alkalmazásával a növény generatív és vegetatív egyensúlyának optimumára törekszünk. fejtrágyázás. táblázat tartalmazza. 3. 4. Determinált fajtajelleg sűrű térállás ll. Korai hajtatásban . A növényzeten minél rövidebb ideig legyen víz. Az egyes tényezők . A szezon elején hetenként. szélsőséges értékeik viszont a generatív vagy a vegetatív jelleg túlzott. árnyékolás) és az egyes technológiai. 5. 7. NöVÉNY ÁPOLÁS A talaj lazításán és gyommentesen tartásán kívül a folytonos növekedésű fajták lámrendszerének kialakítása lehet feladat. hogy a növényt ne terhelje sokáig a bogyó. Középkései és hideghajtatásban az egy sorban lévő növényeket két dróthuzal (kordon) közé terelik. öntözés. táblázat. mert a Sclerotinia terjedésének gócai lehetnek. 8.öntözés után lazítsuk a talajt. káros megnyilvánulásaihoz vezetnek.az ültetés után a növény tövére és egy felső tartóhuzalra kötözött .a termelési folyamat szabályozására vehetők igénybe. Szedés után a talajra hullott növényrészeket takarítsuk össze.amíg a növények mérete engedi . később kéthetenként szedjünk. Ritka térállás 2. Nagy fényintenzitás tényezők veendő tényezők tényezők Vegetatív irányba ható kis fényintenzitás a spektrum nagy sárga-vörös aránya A spektrum nagy kék aránya Alacsony hőmérséklet (optimum mínusz 7 °C} magas hőmérséklet sok víz Kevés víz sok nitrogén Kevés nitrogén kevés foszfor Sok foszfor nagy páratartalom Kis páratartalom folyamatos gyökérnövekedés Gyökérmegszakítás (karógyökér) terheletlenség (szedéstől. Hűtőtárolásra 7-8 °C a legmegfelelőbb. A determinált fajták tárorendszert nem igényelnek. szellőztetés. 56. 6.

Így a korai hajtatás csak akkor megfelelő gazdaságosságú. • Palántás termeszt és optimáli s feltételekkel. Az 50%-os jövedelmezőségi színvonal eléréséhez szükséges termés kb. A tennelés azokon a területeken és tennesztési módokban maradt fenn.a fűtés nélküli (április közepétől) vagy az enyhén fűtött (március végétől) termesztéssei érhető el a legnagyobb jövedelmezőség. hogy kisebb a beruházási igénye. Az 50%-os jövedelmezőségi színvonal eléréséhez szükséges termés kb. Az anyanövények porzóit még a fehér bimbók kinyílása előtt kasztrálással eltávolítják. a hosszú tartamú termesztés tartós és a helyrevetés őszi felfutó mennyiségeivel együtt). Feladata a nyári tömegfogyasztási igények kielégítése (a hajtatás lefutó. átrendeződés elsősorban Magterm esztés Az étkezési paprikából háromféle szerkezetű fajta van forgalomban. l 00 t/ha.önmagában képtelen a fogyasztói igények kielégítésére. üzemszervezésben a szaporítási és a betakarítási munkacsúcsok széthúzására ad lehetőséget. illetve a speciális lehetőségek kihasználása a rentábilis termesztés kulcsa.a gazdaságosság és a növénykondíció szempontjából egyaránt . a kiváló szakértelemmel összeállított és megvalósított tennesztéstechnika. A csekély jövedelmezőség miatt megszüntetett szabadföldi paprikafelületek kieső termését alig több mint tizedakkora területen a hosszú tartamú termesztés pótolja.Az F 1 hibridek magtermesztése az anyanövényeken az apanövények virágporával elvégzett keresztezésből és a kötések magjának kinyeréséből áll. kb. 400-600 órával kevesebb az élőmunkaigénye. 15%-kal kisebb az önköltsége. A régebben az ország össztermelésének zömét adó technológia eredeti területéből megmaradt jobbik 50% jellemzői: az optimális ökológiai viszonyok.Ökonóm ia Az 1980-as években az étkezésipaprika-termesztés módozataiban végbement nagy az új fajta-technológia kombinációk termelésbe kerülésével. • A hosszú taralmú termeszt ésre jellemző fajta-technológia kombinációban . • A helyreve téses termeszt és fő előnye a palántázott paprikához viszonyítva. Az időjárástól függő. ahollega lább 50%-os jövedelmezőségi színvonalat (100Ft költségre 150Ft bruttó bevételt) lehetett elérni. kockáztatott költséghányad ezzel a tennesztési móddal a legnagyobb. Ezen a szűrőn lényegében három tennesztési mód bizonyult megfelelőnek. . Az őszi hajtatás jövedelmezősége az igen szűk piaclehetőségek és a tavaszi hajtatáséhoz viszonyított kis (30%-os) termésátlagok (a fényszegény időszak beköszöntése) miatt nehezen kalkulálható. illetve fejlődött. majd a hibére juttatott pollennel 254 . Ezeknél a piaci igények megfelelő felmérése. • Az egyéb technoló giák az össztermelésnek csak kis hányadát adják. hogy ne következzék be önbeporzás. valamint a paradicsompaprika megtennelése. ezeknek a korábbi tennesztési lehetőségekhez képest kedvezőbb jövedelmező­ ségi viszonyaival magyarázhatók. a termelési költségek lekötési ideje rövid (nem terhelik jelentős költségek már a tenyészidő elejétől). 20 t/ha. Mindezek ellenére a helyrevetéses paprikatermesztés -a késői (augusztus második fele) szedéskezdet miatt . 25 t/ha. ha tennálvízre vagy hulladékhöre alapul. a nagy tennőképességű fajták. Az 50%-os jövedelmezőségi színvonal eléréséhez szükséges termés kb.

KONSTANS FAJTÁK MAGTERMESZTÉSE A technológia azonos a szántófóldi termesztésével. amelyből a szuperelit. hanem egyéb.A konstans fajták genetikai egyensúlyban lévő populációk. esetleg mutációk léptek fel az egyedek között. ezek a tünetek kizárják a magtáblát a szaporításbóL Izoláció. nem ellenőrzött utakon kerül az állományba. A nem keresztezett virágokat nap mint nap eltávolítják a tövekrőL Újabban genetikailag hímsteril anyákat használnak az F 1 hibridekhez. c) augusztus 20-ig öntözzünk. Ha mégsem volt tökéletes az előző vagy az ez évi genetikai izoláció. vagy a fajta valamilyen oknál fogva nincs tökéletes genetikai egyensúlyban. . gépek. .A sz intetikus fajták több (öt-tíz) szülőtörzs F 1-F 4 generációjú hibridjeiből álló populációk. az izolátor alatt végzett szelekció és fajtaazonos. hogy a termések jó beérését előse­ gítsük. . akkor a fajtajellegnek nem megfelelő egyedeket a szelekció során eltávolítjuk. az anyatövek utódbírátaton alapuló szelekciójával minősített tartalék mag. A paprika fakultatív idegentermékenyülő növény.az előző évi termésből a palántaágy fóldjébe került mag vadkelése (leggyakoribb veszély!). palántázáskor. az eltérések a következők: a) mindig egyszálas ültetést alkalmazunk a szelekciós munkák könnyebb elvégzése végett.a pótlás növényei már összevirágoztak. Ezek előveteményei se legyenek a magpaprikának. amelyikkel megakadályozható a fajtaidegen növény pollenjának a részvétele a fajtaazonos növények megporzásában.emberi tévedés a vetéskor. kötések leszedegetésére. Így tökéletes a virágzás előtti szelekció. figyelemmel a fiatalkori vírusfertőzések (levéltetű-vektor) súlyos tüneteire és egyéb baktériumos és gombás fertőzésekre. Csak az a szelekció tökéletes. és megjelölik a keresztezett virág kocsányát. mint a konstans fajtákét. b) a fejtrágyázást július végéig be kell fejezni. .elvégzik a keresztezést. Ezek a 255 . A szabvány a Solanaceae család. később csak rendkívüli szárazság és meleg esetén. zsákok stb. ezért az MSZ 635317-86. .). ezek a következők lehetnek: . Szelekció. sem a jelölésre. a kabakosok növényeitől és a lucernától növényegészségügyi izolációt is javasol. számú szabvány minden hasonló fajú ültetvénytől 300 m térbeli genetikai izolációt ír elő. Magtermesztésük a nemesítő által összeállított F2 generációból indul. . . amelyek nemzedékről nemzedékre a szülőpopulációval azonos genetikai összetételű állományt hoznak létre. Elit fokozatuk további szaporitása nem lehetséges.késői kiültetéskor a palántaágyban összevirágoznak a fajták.a palántanevelő telep túl közel van a kiültetett táblához. Az idegen pollen a legtöbb esetben nem az izolációs távolság nyílt megszegéséből. sem a keresztezetlen virágok.az előző évi magkinyeréskor nem kellő elővigyázatosság (nem tisztított edények. majd az elit magot ugyanolyan feltételek között állítják elő. A következőkben a konstans fajták magtermesztését tárgyaljuk Értelemszerűen az F 1 hibridek előállításakor és a szintetikus fajták magtermesztésében is az egyes technológiai elemek érvényesek. d) a növényvédelmet különös szigorral végezzük. így nincs szükség sem a kasztrálásra.

A 20. valamint az egész tábla kultúrállapotát. A harmadik szedéskor a félig piros termések is leszedhetők. amelyik az edény alján helyezkedik el.5 %-a. egészségi állap otát. Vízb en elválasztjuk a léha magot és a húsrészeket a jó magtól. augusztus elején).módszerek nagy tömegű mag termesztéseko r alig jöhetnek szóba. a beteg. Nagyarányú termesztése azonban az 1800-as évek második felében indult meg. a fajtától eltérő. terméskötés utáni szelekció. /ongum) A termesztés jelentősége Származását lásd az étkezési paprikánál. A szemlék idejére tövestől el kell távolítani az idegen. A paprikamag eredeti csírázóképességél kb. 3 évig őrzi meg. A term elés további fellendülésében jelentős szerepük volt az új nemesített fajtáknak Az 1930-as évek elején kinemesített első magyar csípősségmentes fajta termesztésbe vonásával a költséges kézi erezés nél256 . hogy az általunk megtermelt vető magból a legtökéletesebb szelekció esetén is a következő év növényei a magterme lő év idegen előfordulásának 30% ában idegeneket . mint árucikk.5 nap alatt megszárítjuk Tisztítás. A nedves magot 2%-os NaOH-oldatban l O percig áztatjuk. fajtaazonosságát. légmentesen lezárt (üveg) csomagolásban 8-10 évig is csíraképe s. A paprikából kivágott csumáról a magot vízben dörzsöléssei vagy forgóclobos magkinyerő eszközzel szedjük le. A szomszédos növények kb. növényfejlettségét. A kiszelektáJt növényeket a szabvány előírása szerint a tábla közeléből el kell szállítani. var. Az OMMI két alkal ommal ellenőrzi a magtermelő táblák tisztaságát. ezért marad a virágzás. a félig piros terméseket pedig a teljes bepirosodásig. század fordulóján a termőte­ rület csaknem 5000 ha-ra növekedett. MAGSZEDÉS A magpaprikát biológiailag tökéletesen érett állapotban szedjük. általában kétszer. ez a nagy bogyójú fajtáknál a bogyótermés l %-a. 30%-os idegenbep orzása miatt arra kell tehát számítanunk. másodszo ések megjelenését követően (áltar teljes termésben az érés előtt. a mag későbbi forgalmazójának a felelősség e dönteni az idegen előfordulás mért ékének. Először az első term lában július végén. már az 1800-as évek elején megjelent a magyar piaco n. hegyes típusoknál 2-2. hogy a hatóság (OMMI) által végzett szántóföldi szemlék időpontjára külsőleg "tök életesre" szelektáltuk a táblát.az előző évi idegenek és a tiszta fajta közötti F 1 hibrideket fognak tartalmazni. és az egész táblát gyom talanul kell tartani. A füszerpaprika. fémzárolás után tároljuk l ha-ról 150-200 kg vetőmagtermés várh ató. a fejletlen növényeket. Fűszerpaprika (Capsicum annuum L. Szántóf"óldi szem lék. Szedés után a piros terméseket is hagyjuk 4-5 napig utóér/e/ődni. Ezért függetlenül attól. minőségének ismeretében a meg termett mag sorsáról. majd többször tiszta vízbe n leöblítjük Centrifugálás után maximum 35 °C-on 1-1.

GAZDASÁGIJELENTŐSÉGE A világ fűszerpaprika-termő területe hozzávetőleges számítások szerint mintegy 200 ezer hektár. Ott az östennelő lakosságnak a fűszerpaprika jelentős megélhetési forrása. ami a termelési költségek csökkenését eredményezte. Hazánkénál nagyobb termelése van Spanyolországnak. Miske. Pusztaszer. Bogyiszló. Tolna. Szlovákiában első­ sorban a hazai ellátásra termelnek.jelentős kül vált lehetövé a csípősség nélküli őrlemény előállítása. A legnagyobb termőterületek a következő helyeken találhatók: Kalocsa térségében Bátya. őrlőüzemek) mintegy 10-12 ezer tonna őrlemény exportját teszi lehetövé. Ghana) elsősorban önellátásra termelnek. A belföldi átlagárak elsősorban a termés mennyiségétől függenek. Marokkó. Indonézia. Ázsiában jelentős termel ők: Kína. Dunapataj. Bulgária 1-3 ezer tonnát értékesít külfóldön. Törökország. Érsekcsanád. Az országos termőterület az 1950-es években 5-7 ezer ha. Algéria. Hódmezővásár­ hely. Fajsz. Szelevény. Az export növekedett. Sükösd. Horvátország. A hazai termelési körzetek a Duna és a Tisza öntéstalajain alakultak ki. Az országos átlagtermés 8-1 O t/ha. A hazánkban létesült feldolgozó kapacitás (szárítóberendezések. Izrael. Szudán. Románia. A hazai termelési kapacitás többszöröse amintegy 4500 tonnás belföldi igényeknek. valamint az USA-ba. Nagyrév. Deszk. Baja. Ukrajna. az 1970-es évek végén 10-13 ezer ha. A nyers termés 15-18%-ából készíthető fűszerpaprika-őrlemény. Japán. Az exportált őrlemé­ nyek elérhető árszintje minőségtől fiiggően 1-4 USD/kg. Szentmihálytelek. Termékük féltermékként jelenik meg a világpiacon. a Tisza mentén Röszke. amelyek minőségtől függően 200-600 Ft/kg között ingadoznak. Foktő. Chile. Burma. Vietnam. Európában mintegy 45 ezer hektáron terem meg a világ őrlemény­ exportjának 75%-a. Peru. Ausztráliába is. Etiópia. Szeged térségében. majd fokozatosan csökkent. Mintegy 40 ország vásárol magyar paprikát. Kenya. zamat és a fűsze­ rező hatás tekintetében . Szőreg. A fűszerpaprika-őrlemény kivitele nemzetgazdasági érdek. Szolnok térségében Mezőhék. Portugália) jelentős mértékben fejleszthetik a termelést. India. Uszód. de a világgazdaság átalakulási folyamatában számos országban (Jugoszlávia.felülmúlja a világpiacon áruként kínált egyéb őrleménye­ két Eztavevők mintegy 10-12%-os ártöbblettel ismerik el. Kiskundorozsma. 1993-ban mindössze 4 ezer bektáron termeltek fűszerpaprikát. melyből Magyarország az 1980-as évek 8-10 ezer tonnás exportjával szemben az 1990-es évtized elején csak 4-6 ezer tonnás exporttal részesedik. A magyar fűszerpaprika-őrlemény minősége . Dusnok. Az amerikai kontinensen (Mexikó. Egyesült Államok) igen jelentős termelési felfutás tapasztalható az utóbbi l O évben. Harta. évi exportja 15-20 ezer tonna őrlemény. Az exportárakat a nagyobb termelési volumenű Spanyolország kínálata befolyásolja legnagyobb mértékben. Tiszaföldvár. Ausztria. Tunézia. a magyar paprika jó minőségű termékével meghódította a külföldi piacot. Az afrikai államok (Egyiptom. Fadd. 257 . Korea. Kanadába. DélAfrika. A pirosra érett nyers termés mennyisége évente és termőhelyenként 6-22 t/ha között változik. Görögország. Pálmonostora. de jelentős mennyiségeket adunk el a többi európai országba. valamint a Magyarországon 1990-ben indult gazdaságirendszer-átalakulás folyamatában a fűszerpap­ rika továbbra is megtartotta jelentőségét Kalocsa és Szeged térségében. Brazília. amelyet a kormányzat ártámogatással szabályoz. A világ gazdasági szerkezetében bekövetkezett változások.elsősorban íz. Legjelentősebb exportpiacunk Németország.

A kapszaicin a csípős ízt adó alkaloida. l. sóízesítéssel friss ízű paprikapaszta is készül. P-vitamin (citrin) jelenJétét SZENT-GYÖRGYI és RUSZNY ÁK mutatta ki. oldja a paprikafestéket és konzerváló hatású. feloldotta a csaknem 5 évtizedes túlszabályozást A feloldás hatására egyre szaporodnak a különböző fűszerpaprika-termelő. amely túlnyomórészt béta-karotin. az érvényben lévő szabályozottsági feltételek mellett. Nemcsak húsételekhez használják. de olaj található a termésfalban (4-6%) és az erezetben (5-6%) is. zamatát. Ennek alapján négy csoportot különíthetünk el. mennyiségük. A nyers termésfal C-vitamin-tartalma piroséréskor 300 mg%. Brvitamin is. a tojás sárgájának színezésére 1-3%-os arányban. egymáshoz való arányaik határozzák meg az őrlemény minőségét (lásd a 86. növénytani és élettani sajátosságai Rendszertana. ízének kialakításában játszanak szerepet. a termés erezetén lévő mirigyekben található. Az őrlemény beltartalmi komponensei közül a színezékanyagok alapvető jelentőségűek. -feldolgozó. Igen kis mennyiségben találhatók a termésben illóolajok. A mag 20-30%-ban tartalmaz olajat. melyet SzENT-GYöRGYI ALBERT 1932-ben fedezett fel. Jelenleg bárki részére megadható a feldolgozási és forgalomba hozatali engedély. ábrát). amely megőrzi a friss termés ízét. Különféle konzervkészítmények ízesítésére. hanem sült tészták. növénytani sajátossága az étkezési paprikával foglalkozó fejezetben olvasható. A termesztés szempontjából meghatározó a fajták hajtásrendszerének növekedése. A cukortartalom kormospiros állapotban a legnagyobb. A termésben jelen van a P-vitamin. Ennek egy molekulájából 2 molekula A-vitamin képződik a májban (ÜBERMA YER). A folytonos növekedésű fajtatípus teljes fejlettségben bogas elágazású.67 g karotint tartalmaz. Újabban a gyógyászatban is felhasználják A szénhidrátok az őrlemény jellegzetes zamatának. A csípős fajták összes cukortartalma 18-20% (szárazanyagban). Összetételük.Az 1990-ben életbe lépett kormányrendelet megszüntette az 1934-1936-ban elrendelt állami monopoljogokat. a nem csípős fajtáké 22-25%. A fő­ hajtás a talaj fölött 15-25 cm magasságban elágazik (ezt nevezik népiesen első 258 . valamint a B 1-. A zsíros olajok szerepe az őrleményben lényeges. 1000-1500 kJ/100 g. Az őrlemény színét élénkebbé teszi. Táplálkozás-élettani hatása sokrétű. az érés és az utóérés folyamán csökken. kekszek ízesítéséhez is. színezésére is nagy mennyiségeket használnak fel az őrleménybőL Az őrleményből különböző oldószerekkel kivont színezékanyag-koncentrátum ( oleorezin) a konzervgyárak színezőanyaga. Rendszertana. TÁPLÁLKOZÁSIJELENTŐSÉGE A fűszerpaprika-őrlemény a magyar konyha legfontosabb fűszere. A gyengébb minőségű őrleményeket a különböző takarmánykeverékek adalékanyagaként is felhasználják pl. kukoricapehely-készítmények. A fűszerpaprika termésfalának l kg-ja 4. A fűszerpaprika nyers terméséből benzoesavas tartósítással. A fűszerpaprika-őrlemény energiatartalma kb. -értékesítő társulások.

de gyakran előfordul a többes bogas elágazás. 10 OOO luxnál ugyanezzel a megvilágítási időtartammal 61._------r----L--------~--~~----~------~ 82. illetve az egyes bog. A féldeterminált növekedésű fajtatípuson a főtengely első bogelágazását követő második elágazás a szokásosnál rövidebb oldalágakat fejleszt. Az itt képződött virágok egyesével. Az elágazásokban fejlődő virágok egyesével helyezkednek el. Napfényben gazdag évjáratban rendszerint a termés minősége is kiváló. 1975). illetve meghaladja az 1500 órát."villának"). ábra. A fűszerpaprika-fajtatípusok alaktani vázrajza ÉLETTANI JELLEMZÉSE Fényigény. 4. de a kelés utáni időszakban zavartalan természetes fényellátás szükséges. A csakros növekedésű fajtatípus főtengelyének első elágazásában. 259 . BALÁZS (1963) a Cecei édes étkezési paprika fényigényével kapcsolatos vizsgálataiban kimutatta. és kialakul a második "villa". Az oldalágak a fejlődés során ismét elágaznak. ahol a későbbi időpontban képződött virágok rendszerint későn hoznak pirosra érett termést. gazdagabb a festéktartalom és kedvezőbb a szárazanyag aránya (Szűcs. fasor. Hazai viszonyok között a fűszerpaprika termelése ott eredményes. a termésmennyiségben is mérhető az árnyékhatás. illetve 35 nap szükséges. hogy 3000 lux fényerősségben 8 órás napfénytartalmon 66 nap. Szélsőséges időjárás vagy termékenyülési problémák hatására a fő­ tengely oldalhajtásokat fejleszthet. Botanikailag folytonos növekedésű fajtatípus. 24 órás napfénytartamon 45 nap szükséges a keléstől a virágzásig. Az első bogelágazás alatti szárrészen abban az esetben képződnek nagy valószínűség­ gel oldalhajtások. A harmadik bogelágazás csak ültetett állományokban. ritka térállásban fejleszt értékes termést. cm 50 -~40 i 30 E 20 10 fajtatípus r-------. A főtengely többes virágképzéssel fejezi be hosszanti növekedését. ez rendszerint kettős bog. 2. kettesével jönnek létre. A determinált növekedésű fajtatípus főtengelyének csúcsi részén bogelágazás nélkül virágok képződnek. 3. A tömeges virágzás fázisában rendszerint itt elhelyezkedő virágokból fejlődött termések adják a legkorábbi érett termést. A termésképződés folyamata a tenyészidő végéig tart. Árnyékos helyen. erdősáv közelségében jelentős. A fűszerpaprika a csírázáshoz nem igényel fényt. valamint az oldalhajtásokon csokrosan képződnek a virágok. ahol a tenyészidőszak alatt a napfényes órák száma eléri. ha a felső bogelágazási rendszer folyamatos fejlődését időjárási szélsőségek gátolják.

hogy június utolsó napjaiban megjelennek az első virágok 260 .. Kielégítő időjárási körülményeknek tekinthe tő. ahol a tenyészidőszak (áprilisszeptember) középhőmérséklete legalább 17. Az országnak azokon a tájain terem biztonságosan. de 20 °C-on is kielégitő.5 oc.. amely a tenyészidőszak végéig a 25 oc körüli értékben jelölhető meg. csuta \\--.erezet termésfal . A fűszerpaprika-termés hosszmetszete és a termés részei Hőigény. Szikleveles korban a hőigény néhány fokkal lecsökken. e -Q) t:: :5 = B "' ur Q) o ~ N j ~ ~ ~ o 83..t+-. ábra....:. ez a május-:iúniusi időszakot jelenti. ha szántóföldön a május második felében kiültetett 6-8 lombleveles palántan övény fejlődése olyan mértékű.középső bor w -.külső } . kereskedelmi megnevezés szárított állapotban csuma.1 "Ei -Q) ~- "' o "' l! ~ ll -Q) e -belső "' Q) .Botanikai megnevezés Ipari. A csírázás időszakában az optimál is hőmérséklet 26 °C. majd palántakorban (3-4 hetes állapotban) ismét növekszik a hővel szemben i igénye.. A csírázás üteme 28-30 °C-on a legnagy obb. Különösen a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai a meghatározóak..tennésalap =--:<!"""'~-+-:--+\--- központi oszlop . bár kissé elhúzódó. A fűszerpaprika a hőmérsékletre reagál a legérzék enyebben.

ehhez 3000-4000 m3 vizet használ fel. de nem jelentős mértékben. a terméskötés üteméből pedig a tömeges érés időpontjára (KAPELLER. K 20-ból 141 kg/ha tápanyagmennyiséget vesz fel a talajból. 261 . majd lassú csökkenés után a tenyészidő végén csaknem megszűnik. de optimális fejlődéséhez elengedhetetlen tényező a víz. mint az állandó helyre vetetté. amelyből a vetéstől a csírázásig 250 °C. 10 t nyers terméshez (HORVÁTH-BUJK. mintegy 20-25%-on csak részben megoldott az öntözés. utána csökken. 1981). Az eredményes termeszthetőséget nagyrészt a késő tavaszi és a kora őszi fagyok veszélyeztetik. Azóta a fűszerpaprika-ültetvényekben nem okozott károkat tavaszi fagy. 20-25%-án valósítható meg az optimáiist megközelítő vízellátás.és július első dekádjában bekövetkezik a tömeges virágzás. 2700-2900 oc között jó.öntözni kell. mert részben így is mérsékelhetők az évenkénti termésingadozások. A tavaszi fagyok általában április utolsó dekádjában megszűnnek. vizsgálatok szerint a fűszerpaprika tenyészideje alatt 3000 oc hőösszeget igényel. mert itt a termésérés kitolódik az októberi időszakra. több fajtát termeljenek a gazdaságok. A vízfogyasztás függ a fajtától. 1961). Katasztrofális hatása volt az 1952. kétharmadán kielégítőek. Szárazanyag-produktuma 8-10 t/ha. kb. Ezért különösen a kritikus időszakban . A fajták eltérő vízigénye és a bizonytalan csapadékellátás indokolja. 1934) N-ből 137 kg/ha. A nitrogénfelvétel maximuma a virágzás kezdetén van. a termőterület 50-60%-a pedig csak természetes csapadékot kap. Az országos termőterületnek kb. a növények tenyészterületétől. évi május végén bekövetkezett késői fagynak. intenzitásának ismeretében következtethetünk a termésérés kezdetére.vagy csak korlátozott -. A fűszerpaprika a tápanyaggal szemben igényes.első alkalommal július első felében. P20 5-ból 27 kg/ha. A fűszerpaprika transzspriációs együtthatóval kifejezett vízfelhasználása száraz. csírázástól a virágzásig 1500 °C. A természetes csapadék általában nem elegendő a l O t/ha nyers érett termés eléréséhez. Magyarország területének csaknem a felén jók a hőmérsékleti viszonyok. A gyakoribb kora őszi fagyok különösen az állandó helyre vetett paprikák termését veszélyeztetik. az első terméskötések idősza­ kában tapasztalható. Átlagos időjárási körülmények között a virágzástól a termés pirosra éréséig általában 50-55 nap szükséges. Vízigény. A növény a különböző fenológiai fázisokban eltérően igényli a tápanyagokat. illetve palántázott állományok transzspirációs együtthatója azonos. A fűszerpaprika nem kifejezetten vízigényes növény. a tápanyag-ellátottságtól. Eddigi megfigyelések. a talaj szerkezetétől. A kálium beépülésének maximuma virágzáskor. Elsősorban ennek tulajdonítható az országos terméshozamban jelentkező nagy termésingadozás. ÜBERMAYER-MÁNDY-BENEDEK(1955) szerint a május közepétől október közepéig tartó 5 hónap alatt 2900 °C-nál nagyobb hőösszeg esetén kitűnő. a tömeges terméskötés fázisában . a termés beéréséig további 1200 oc hőösszeget kíván (Szűcs. a talaj hő­ mérsékletétől. A virágzás kezdetének. 2600-2700 oc között közepes minőségű termés várható. 1987). meleg évjáratban 300-350. csapadékos évjáratban 350-420 (SOMOGYI. Afoszforfelvétellegnagyobb értékét szintén virágzáskor mérhetjük. az ültetés idejének megfontolt megválasztásával kikerülhetők. hogy ahol öntözési lehetőség nincs . de a palántázott kultúrákban képződött és pirosra érett hasznos termések aránya jóval nagyobb. Az állandó helyre vetett. Tápanyagigény.

és a tenyészidő végéig tart. Magyar fűszerpaprika megnevezéssel kizárólag a Capsicum annuum L. A magnéziumszint az érés stádiumában mutatja a legnagyobb értéket. a szerves trágyából. valamint a gépesítettség mértéke szabja meg. illetve egyéb konzervipari célokra. Ebben az időszakban a növényben nagy a tápanyagszint. A mikroelemeket a talaj természetes készletéből.A kalciumfelvétel maximuma virágzáskor tapasztalható. Érzékenyen reagál a tápanyaghiányra. a komplex levéltrágyákból. nagy mennyiségű tápanyagot. a túltrágyázásra egyaránt. 262 . Allandó helyre vetett növényekben a legnagyobb mértékben a kálium. 1971). művelhető. bár e tipusok terméseit elsősorban feldolgozás nélkül használják fel ételízesítésre. Egyetlen kivétel a hazánkban termesztett var. A jelenleg rendelkezésre álló fajtasor a legkülönbözőbb termőhelyi körülmények között is lehetővé teszi a jó minőségű fűszerpap­ rika-alapanyag termelését. A termesztendő fajta típusát pedig a termőhelyi körülmények. az alkalmazott termesztési mód. Palántázott állományban legnagyobb mennyiségben a nitragént halmozza fel a növény. A tápanyag-felhalmozódás üteme az alkalmazott szaporítási módtól. az alkalmazott növényvédő szerekből veszi fel. A fajták csoportosítását és jellemzését az 57. A növény fejlődésének első. A közömbös és a gyengén lúgos kémhatású talajt kedveli. Termesztett fajták. var. a viszonylag egyenletes termésmennyiség előállítását. fajtakiválasztás A termesztés sikerét a fajta alapvetően meghatározza. amelyek termő­ rétege a 40 cm-t meghaladja.jó vízgazdálkodásútalajt igényel. Ebben az időszakban a tömeges szárazanyag-képzés igényli a könnyen felvehető. majd a foszfor. longum hosszú termésű típusaiból előállított őrlemény hozható forgalomba. amely a növekedés és a fejlődés első szakaszát jelenti ( virágzástól az első kötésű termések 5-8 cm-es nagyságú fejlettségéig tart). A termesztési igények figyelembevételével megválasztott fajtaösszetétel lehetővé teszi a különböző évjáratok. Termesztés A TALAJADOTTSÁGOKHATÁSA Könnyen melegedő. majd a nitrogén. valamint a fajtától is függ. táblázat tartalmazza. ún. ezt követi a kálium. grossum cseresznyepaprikák. melyek termésfalvastagsága. amely az első kötésű termések 5-8 cm-es fejlettségétől számítható. A maximális tápanyag-felhalmozódás szakasza átfedi a növény két utolsó fenológiai fázisát. a legkisebb mennyiségben a foszfor halmozódik fel (MÉCS. kritikus szakasza. július közepe. tápanyagban dús. Általában azok a talajok alkalmasok a fűszerpaprika termesztésére. szélsőséges hatások kivédését. beltartalmi értékei közel azonosak a longum típusú termésekéveL A csípős cseresznyepaprika-fajtákból is engedélyezett az őrleménykészítés. majd csökken a beépülés mértéke. Ebben a szakaszban gyorsan ható nitragént (ammónium-nitrát) és vízben könnyen oldódó faszfort kell adni (Tomasol) fejtrágyázásként A második szakasz a maximális tápanyag-felhalmozódás szakasza.

fajta sítő Fűszerpaprika-fajták Állami minősítés intézet éve BokorTermésA termés magasság hossz állása (cm). NemeFajtacsoport. nagyon korai. Folytonos növekedéső Színezék(festék-) tartalom (g/kg) Betegségellenállóság Termő- képesség (t/ha) Megjegyzés Kalocsai E-15 Szegedi 57-13 Kalocsai 57-231 Szegedi-20 Szegedi-40 Kalocsai-50 Szegedi-80 Kalocsai-90 Mihálytelki Bíbor Napfény Szegedi F0-3 Kalocsai-505 Kalocsai V-2 Szegedi-l 78 Szegedi-179 ZKI ZKI ZKI ZKI ZKI ZKI ZKI ZKI SZP SZP SZP ZKI ZKI ZKI ZKI ZKI 1959 1967 1967 1977 1977 1988 1991 1993 1993 1994 1994 1963 1977 1988 1989 1991 csüngő csüngő felálló csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő csüngő fajtacsoport nélküli fajták 10-12 H 5-7 40-45 40-45 5-7 10-14 H 40-60 6-9 10-15 H 8-ll 10-12 H 40-45 45-60 10-16 H 6-8 50-60 7-9 12-16 H 7-9 10-14 H 50-60 10-12 H 50-60 5-7 40-50 7-9 10-14 H 10-12 H 40-50 6-9 10-14 H 40-50 6-9 Csípős fajták 10-12 H 40-45 10-12 8-9 14-16 H 50-65 8-10 H 60-80 6-8 8-10 H 50-60 6-8 10-14 H 60-70 8-12 Csípősség növekedéső közepes közepes közepes vírusérzékeny közepes toleráns közepes toleráns vírusérzékeny toleráns toleráns vírusérzékeny toleráns toleráns közepes közepes 12-14 12-14 13-16 10-16 10-16 12-18 12-18 15-18 12-16 12-16 12-16 10-14 18-20 16-18 14-16 14-16 középkorai korai középkorai korai középkorai középkorai középkorai középkorai korai korai korai korai középkorai korai.- ----- 14-16 14-16 14-16 korai korai korai . nagyon középkorai csípős csípős 2. alak (cm) l. táblázat. Féldeterminált Kalocsai-merevszárú 622 Kalocsai-702 Kalocsai-80 l ZKI ZKI ZKI 1991 1986 1988 felálló csüngő csüngő Csípősség w N 0'1 35-45 45-50 45-50 fajtacsoport nélküli fajták 10-12 H 9-ll tol"•"' 10-12 H toleráns 6-8 10-12 H 6-7 toleráns l .57.

5 G 3-5 csüngő 60-70 2.2-2. alak 3. SZK=Szentesi Kutató Állomás H=hengeres kúp G=gömb SZK ZKI ZKI l 1975 1993 1993 4.N ~ Az 57. Determinált növekedéső Színezék(festék-) tartalom (g/kg) Betegségellenállóság Termő- képesség (t/ha) Megjegyzés Kalocsai-determinált 60 l Kalocsai-determinált 621 l ZKI l 1974 l felálló l l felálló l l ZKI l 1977 fajtacsoport nélküli fajták 30-35 l 7-9 H l 6-7 l toleráns Csípős fajták 30-35 l 7-9 H l 6-7 l toleráns Csípősség l l 14-16 10-12 l korai l korai Szentesi Kalocsai M/magas Kalocsai A/alacsony ZKI=Füszerpaprika Kutató Állomás SZP=Szegedi Paprika Rt.3-2.5 G 4-5 közepes toleráns toleráns 6-10 6-12 6-12 korai korai korai .6 G 4-5 csüngő 45-50 2. táblázat folytatása NemeFajtacsoport. fajta sítő Állami minősítés intézet éve BokorTermésA termés magasság hossz állása (cm) (cm). Cseresznyepaprika Folytonos növekedésű csípős fajták csüngő 40-45 2-2.

1-8.7 8. E területeken csak palántázott termesztés jöhet szóba.1 0.5 2. a minőség gyenge.5.5-3.0-2. 5 cm mélységben 10-12 °C-os.5-3.4 0.66 0.85 0.0-3.6 0.fölött 2.0.8 21. Dunai öntéstalaj Jellemzők Szeged.3-8. szódás.16 183 183 7.0 2.30 38 l .5- Vályogos agyag.15 140 102 Területkiválasztás.5-6.03. Talajtípusok jellemző adatai Kalocsa és Szeged termelési körzetében Kalocsa. Tiszai öntéstalaj 0-20 cm-es 30-60 cm-es 0-20 cm-es 30-60 cm-es talajrétegben pH vízben CaC03 (%) Összes só (%) Arany-féle kötöttségi szám Összes humusz (%) Összes N(%) Ammóniumlaktát .5-3.alatt Kiváló Jó Közepes Megfelelő Gyenge 59.58. de annak eredményessége is bizonytalan. szikes.0- Öntéstalaj 3.7-6. A történelmileg kialakult fő termelési körzetek Kalocsa és Szeged környékén talajminőség szempontjából igen heterogének. A nedves réti.7 6.05 180 114 talajrétegben 7.5-3.0-3. cserepesedésre hajlamos talajokat kerülni kell. A talajok csoportosítása kémhatás szerint (PÉNZES.0-2. mert intenzívebb művelést igényelnek. 1967) Minősétés pH-érték 7.5-4.oldható PzOs (ppm) KzO (ppm) 7.91 0. A talajhőmérséklettel szembeni igénye áprilisban.0 22. Alkalmatlan a termesztésre a sós.0 2. homokverés.5- Homoktalaj 3. táblázat. májusban 15-18 °C-os átlaghőmérséklet Száraz felszínű homoktalajokon gyakori az erős szél által okozott homokfúvás.) A kötött. (Termesztésbe vonják a kevésbé alkalmas területeket is.8 2. agyagtalaj 4.0-8.5 2.1 8. sülevényes talaj.5 2.0-2 .5 1.0 3.9 3.12 28 2.02.6 0.7-7.53. Fűszerpaprika-termesztésre lehetőleg sík táblákat kell kijelölni.3 6.0 között l .09 300 142 8.5-2.5-2.21 30 0.3 alatt Kiváló Jó Közepes Megfelelő Gyenge 60.5 8.58 0.0 között 2 . táblázat. minősége Vályogtalaj 3. mély fekvésű talajokon késői a termésérés. táblázat.5-8.0 8.0 2.12 36 2.0 1. A fűszerpaprika talajigénye humusztartalom alapján (humuszszázalék) A talaj fajtája. a helyrevetés időpontjában.7 fölött 6.5 6.5 között l . 265 .

5 5. mert jó Irultúrállapotban hagyja vissza a talajt.0 14.0 8. Legjobb az őszi gabona. Helyrevetéses termesztéskor alaptrágyaként 35 t szerves trágya bedolgozása javasolt az.0 15.0 13.0 9.5 10.0 17.0 8.0 6.0 10.0 4.0 10.0 ll . a foszforhatóanyag 50%-át. Rossz elővetemények: burgonyafélék.o 16. 15.5 igen jó 6.és a foszforműtrágya 50%-át.előző év nyarán. III.5 8.5 6. Levéltrágyázás.5 9.0 9. e célra kialakított tápkultivátorral juttatják ki a növénysor mellé hígított oldatban. A kiegészítő tápanyagellátás több módon végezhető.0 12.0 14.0 14.0 igen gyenge közepes gyenge 10.0 8.0 12.5 10. Palántázott állományban az ültetés után 2 héttel kezdett kezelés jelentős. Az öntözött és öntözetlen fűszerpaprika fajlagos műtrágyaigényét a 61.0 8. A folyékony tápanyag talajba juttatása igen nagy hatásfokkal hasznosuL Altalában a sorköz-kultivátorozással egy menetben. kg/t) Öntözött a talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge közepes gyenge jó 12.0 15. III. illetve az őszi mélyszántáskor adjuk ki a teljes káliummennyiséget.0 16.0 8.5 12.0 10.0 Nitrogén I.5 9.0 13.0 7.0 7.0 9.0 9. Igen hatékony a Wuxal. legkésőbb az őszi mélyszántással. A fűszerpaprika fajlagos Öntözetlen Termőhely műtrágyaigénye (hatóanyag. IV.5 ll . lucerna.0 14.5 13.0 13.0 8. melynek közelségét is kerülni kell a vírusok terjedése miatt.0 5.0 13.0 8. IV.0 14.O 12.5 9.5 5.5 7.0 18.5 10. táblázat tartalmazza.0 6. a nitrogénműtrágya 25%-át.0 18.0 16. a nitrogén.0 6. Foszfor l.5 6.0 jó 7. kukorica.0 14.0 17. de különösen nagy jelentősége van a virágzás kezdetétől 8-10 naponként végzett 3-4 kezelésnek. termésmennyiségben mérhető hatású. az első talajmunkákkal dolgozzuk be a talaj felső 8 cm-es rétegébe a nitrogén. III.0 igen jó 10. a fajta fejlődési ritmusa.61. TÁPANYAGELL ÁTÁS A tápanyagfelvétel dinamikája.5 8.0 17. a talaj meglévő tápanyagkészlete és a tervezett termés tömege alapján határozató meg a tápanyag mennyisége.0 16.0 19.5 11.5 10. A tavaszi talajmunkákkal dolgozzuk be a fennmaradó mennyiségeket a nitrogén.0 8. Ezzel egyidejűleg kell a talajba bedolgozni a káliumműtrágya teljes mennyiségét.5 7.5 8.és a foszforműtrágyákból.0 4. Kálium l.0 ll .0 15.5 9.0 10.5 7. Szuszpenziós műtrá~yák.és foszforműtrágya fennmaradó mennyiségét. A fo266 .5 8.0 18. Az alaptrágyázással a talaj felső 40 cm-es rétegét lehetőleg egyenletesen töltsük fel tápanyaggal a viszonylag sekélyen gyökerező növény számára.0 5.0 15.0 10.0 9. Palántázott termesztéskor előző évben a szerves trágya bedolgozásakor. amelyet elsősorban állandó helyére vetett állományban kell alkalmaznunk június elejétől. nem jelent betegségforrást.0 7.0 15.5 8. és az ősz folyamán időben elvégezhető a szerves és a műtrágya bedolgozása. Tavasszal. IV.0 Elővetemények.0 13. táblázat.

Az elővetemény növényi maradványainak elbomlását szak- 267 .250.20-0.11-2. 5-8 cm hosszú termések Első kötésű.15-0.99 8.Szeged) A növény által felvett tápanyagok l t 18%-os szárazanyagtartalmú nyers termésre átszámítva (kg) N Palántázott Állandó helyére vetett 9.38 100. táblázat. TALAJMŰVELÉS. pirosra érett termések Tenyészidő végén N 0.10 0. Legkésőbb az mélyszántás előtt kell kiszómi a szerves trágyát.75 40.78-11.00 P20s 14.75-2.10-0.13-11.04 36.00 6-8 lombleveles állapotban Teljes virágzáskor Első kötésű. táblázat.20-0. táblázat. táblázat.20 0.56 100. Palántázott állományban termesztett Szegedi 47-25 fűszerpaprika-fajta tápanyagfelvételének alakulása a maximális értékek százalékában kifejezve (3 év átlaga) (MÉCS. T ALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS és 50 kg/ha nitrogénműtrágyával segítsük elő. !982 -Szeged) Mintavétel N 19. a foszfor.85-9.00 lyékony tápoldat gyorsan és hatékonyan hasznosuL A különböző típusú szuszpenziós műtrágyákkal a növény igénye szerint alakítható a tápanyagarány. Palántázott és állandó helyre vetett állományban termesztett fűszerpaprika-fajták fajlagos tápanyagigénye (MÉCS.21 25.90 100.05-9.29 46. !967) Talajminőség Nitrogén (N) (%) 0.74 43. 1982 . !982 .22 P20s 2.00 64.24 3. Kötött talajokon az őszi mélyszántást feltétlenül el kell végezni.74 7.55 69.és káliumműtrá­ gyákkal együtt.10- Kálium (K20) (%) 0.15 0. ha helyrevetéssei termeljük a fűszerpaprikát.61 31. Allandó helyre vetett állományban termesztett Kalocsai merevszárú 622 tápanyagfelvételének alakulása a maximális értékek százalékában kifejezve (2 év átlaga) (MÉCS.20 0.85 70.62. Abban az esetben.06 19.35 3. az őszi mélyszánőszi szerű talajműveléssei Őszi talajmunkák.39 100.15-0.250.05 alatt Kiváló Jó Közepes Megfelelő Gyenge 63.86 23. A talajok csoportosítása a felvehető tápanyag szerint (PÉNZES.20 0.25 0.10-0.15 0.77 1. Az elmosódási veszély minimálisra csökkenthető (környezetbarát technológia).25 0.00 K20 28.05-0.56 5.15-0.14 Termesztésmód fűszerpaprika-fajta 64.00 K20 0.59 75.20 fölött 0.Szeged) Mintavétel 6-8 lombleveles állapotban Teljes virágzáskor Első kötésű. 5-8 cm hosszú termések Első kötésű.38 71. pirosra érett termések Tenyészidő végén 65.92 28.15 0.61 65.10- Foszfor (P20s) (%) 0.41 100.10-0.20 K20 7.54 100.00 P20s 0.

Kötött talajokon. a keresztes virágú gyomok ellen hatástalan. amelyek nem épülnek be a növényekbe. 8 cm mélyen. a talajt sima hengerrel zárjuk le. Április első felében kiszórjuk és bedolgozzuk a talaj felső 15-20 cm-es rétegébe a szükséges műtrágyamennyiséget. VEGYSZERES GYOt. Trifiurex 26 EC. öntözött táblákon célszerű 50-60 cm mélységben altalajlazítást is végezni. Az első művelet a talaj lezárása simítázássaL Helyrevetéshez március végén.Regio ne (40% diquat-dibromid) l %-os töménységű oldatát ki permetezve totális gyomirtó hatás érhető el. Ez a vegyszerekre vonatkozó eljárások. Az egyszikűeket jól irtja. Vetés után 5 napon belül talajra kell permetezni. áprilisban megfelelő kultúrállapotban kell tartani a talajt. Palántázáshoz márciusban. erős szélben. kombinátorral. különösen a termésbe.. egyenletes magágyat kell készíteni kultivátorral. Paarlan (720 g/l izopropalin).Devrinol 50 WP (50% napropamid).FusiJade S (12. Április végén. A tavaszi talajmunkákat csak megfelelően felszikkadt talajon szabad elkezdeni. Vetés előtt kell bedolgozni a talajba.HRTÁS Csak olyan gyomirtó szereket szabad alkalmazni. A szert palántázás előtt 8-10 nappal 8 cm-re. ha indokolt. hogy a későbbi talajlazító. Helyrevetéses területek kelés előtti totális gyomirtása: . Palántázott termesztéshez javasolt herbicidek: Treflán. mert az csak ebben a talajrétegben pusztítja el a gyommagvakat Mélyebb sorközművelés esetén számolnunk kell a talaj korai elgyomosodásával. amelyet hengerrel zárunk le. Palántázás előtt 5-6 nappal is alkalmazható. hogy tavasszal minél kisebb taposási kárral készíthessük elő a vetőágyat Az őszi mélyszántás elmunkálásához általában elegendő a fogas borona. Homoktalaj mű­ velésekor fokozottan legyünk figyelemmel a vízveszteséggel járó veszélyre. akipermetezéssel egy időben kombinátorral kell bemunkálni. hogy a talajfoltos táblákon egyenetlen a kelés intenzitása. A kelés kezdetén végzett permetezéskor ügyeljünk arra. sorközművelő kultivátorozás csak olyan mély legyen. április elején megfelelőenapró morzsás. mert túl korai permetezés esetén a kelés idejére a terület ismét kigyomosodik. A könnyebben fölmelegedő talajfoltokon nagyobb a kikeit növények száma. a hidegebb táblarészeken viszont a csíranövény még nem kelt ki. Helyrevetéses termesztéshez ajánlott herbicidek: Rideon 80 WP (80% difenamid). A vegyszert kombinátorral dolgozzuk be kb. mert "vándorol". . Vetés előtt kijuttatva 2-3 cm mélyen célszerű bedolgozni a szert. Olitref (26% trifluralin). Magról kelő egyszikűeketjól irtja. Ez az ültetés előtti legutolsó talajmunka. A kelés előtti totális gyomirtás nagy körültekintést igényel. A talaj-előkészí­ tést közvetlenül az ültetés előtt végezzük el. A gyomirtó hatás végett ügyeljünk arra. Száraz időjárás esetén gyomirtó hatása kielégítő. Vetés előtt 2-3 cm-es mélységben kell bemunkálni a talajba. május elején talajba dolgozzuk a gyomirtó szert (Treflan). Az ültetést ezt követően legkorábban l 0-12 nappal kezdhetjük meg a titotoxikus hatás elkerülése végett. Ilyen 268 .Jertőtlenítjük a talajt. mint amilyen mélységben bedolgoztuk a talajba a gyomirtó szert. ajánlások pontos betartásával elkerülhető. a talajt gyűrűs hengerrel zárjuk le.5% fluazifop-P-butil) a paprikanövény 4-6 leveles korától alkalmazható az egyszikűek ellen.tást még ősszel célszerű elmunkálni. szakatlan melegben ne mozgassuk a talajt. .

A vegyszerek alkalmazásakor szigorúan be kell tartani a munkavédelmi előírá­ sokat a mérgezéses balesetek elkerülése végett. I/". A szert kipermetezés után elfolyás nélküli öntözéssel célszerű helyhez kötni... elsősorban a víz.------. meszes. de a kelésben lévő foltokat kerüljük ki vagy a permetezés idejére takarjuk le (pl. ll ' l ~ // \l \J l l l l !900 84. 90 80 -----~ . SZAPORÍTÁS A fűszerpaprika ősi szaporítási módja szántólótdön a magról vetés (helyrevetés) csak azokon a talajtípusokon eredményes.".. A palántanevelés nagyobb termelési biztonságot.. Palántaneveléshez az előzőleg nem kezelt talajban a gyommagvakat vegyszerrel pusztíthatjuk. oro 100 r-----. korábbi érést./_1~ so l l~/ l l ll . Vetés után 3 napon belül alkalmazhatjuk a Rideon (80% difenamid) gyomirtót. ahol nagyrészt homoktalajokon termelnek..esetben médegeinünk kell. jobb minőséget jelent.. mint a Duna mentén._"\]'l Kalocsa 70 :: 30"'/ 20 10 l ~ r---+'------~lf--TI__. hogy a gyomirtás elvégezhető-e a teljes felületen vagy csak foltonként Különösen akkor kell figyelnünk a tábla kelésére. Elsősorban egyszikűek ellen hatásos.-. ahol a tavaszi időjárási viszonyok között rendelkezésre állnak a csíranövény életéhez szükséges feltételek. illetve gyéríthetjük.--. Kelés előtt totális gyomirtást végezhetünk Reglone l %-os oldatának kipermetezésével....------... valamint az áprilisban._. és az áprilisi csapadékellátás mostohább. A kikeit növényállomány egyszikűek ellen 250 g/l Fusilade S (12. májusban lehulló gyakori esők nagyobb biztonságot adnak a sikeres kelésnek."'"\ Szeged / / I- . amikor a kelési időszakban gyakori a csapadék. ábra. mint Szeged térségében.. 269 . A palántázott !920 termőfelület !940 !960 !980 2000 termőtájban aránya a szegedi és a kalocsai 1900-tól Kalocsa környékén a középkötött. papírral)..5% fluazifopP-butil) 2-4 l/ha dózisával permetezhető. dunai öntéstalajok víztartó képessége.

a Stanhay típusok ajánlhatók. Az eljárást POSGA Y (1954) vizsgálati alapján dolgozták ki. . de április 20-ig fejezzük be. 2-3 órás időközökben 52-59% vizet adunk. A megnedvesített vetőmag hőkezelésével a kelés intenzitása.a féldeterminált fajtákból 300-350 ezer növény/ha (20 cm tőtávolság. Általában 50-55 cm átlagos sortávolsággal számolhatunk.jól megválasztott fajta. . a kelés intenzív legyen. a palántázógép műszaki állíthatósága. a vetőmagot előcsíráztathatjuk. Ügyelni kell a vetés egyenletességére. a RAU. ezzel jelentősen lerövidíthető a kelési időszak. illetve hőkezel­ hetjük.A palántanevelés nagy képzettséget. Ha a fóliaház fűthető. hogy a palánta gyökere 8-10 cm mélyre kerüljön.a determinált fajtákból 400-500 ezer növény/ha. Egységnyi területre nagyobb növényszám indokolt. 2-3 szálával). a növény fejlődésmenete gyorsítható. hogy a mag május első dekádjában kikeljen. beruházást igényel. . Ügyeljünk arra.megfelelő talaj és magágy. l ha beültetéséhez 3500 g jó minőségű vetőmagot kell elvetnünk 30-35 g/m2 vetéssűrűséggeL A palánta május 15-re eléri a 6-8 lombleveles. . ültetésre alkalmas fejlettséget. A helyrevetéses termesztés sikerének alapfeltétele: . nehogy a nagy melegben palántázott növények kipusztuljanak Ha a gyökér nyirkos talajban helyezkedik el. Száraz időjárásban már március végétől vethetünk.öntözési lehetőség. Az alkalmazott sortávolságot az erőgép nyomszélessége. közötti időszak a legalkalmasabb. mert az állandó helyére vetett növény egyedi termőképessé­ ge kisebb. Ha az időjárás ezt nem teszi lehetővé. Az ajánlott növényszám. . homokos talajokon 4 cm. A vetőmag hőkezelése. A vetőmagot a március 15-30. illetve tenyészternlet fajtatípusonként eltérő: a folytonos növekedésű fajtákból 250-300 ezer növény/ha (20-30 cm tőtá­ volság. A vetés ideje. a magot célszerű hőkezelni. mint a palántázotté.folytonos növekedésűből 400-500 ezer növény/ha. A vetés mélysége kötött talajokon 3 cm. közötti időszakban 24 órás 24-26 °C-os vízben való áztatás után vetik fűtetlen berendezésekbe. Az ismert palántanevelő berendezések közül a különböző méretű fóliasátrak a legalkalmasabbak a fűszerpaprika-palánta előállítására. Általában a május 10-25. Az alkalmazott vetőgépek közül a Nibex. Ezt a vetőmag maradéktalanul felszívja. A nedves vetőmagtömeg hő270 . A 12% víztartalmú vetőmaghoz négy részletben. . Vetőmagszükséglet. A sortávolság a vetőgép és a kultivátor állíthatóságától függ.féldeterminált fajtákból 450-600 ezer növény/ha. . A vetőmagszükséglet fajtától ftiggően alakítandó. és április 25-e után vetünk. regenerálódása. . valamint a kultivátor méretei határozzák meg. 2-3 szálával). de az időjárástól ftiggően korábban is kezdhető. fejlóctése gyorsan megindul. A június 5-ig eiültetett növény kielégítő termést ad. szakértelmet.jó minőségű vetőmag.determinált fajtákból 600-800 ezer növény/ha. A kiültelés időpontját a palánta fejlettsége.megfelelő növényállomány. Ajánlott növényszám fajtatípusonként . valamint a talaj állapota határozza meg.

A kezelés után a mag nyomban vethető. Ezután többször átlapátolva 8-10 napon át 30 °C-os állapotban és nyirkosan tartjuk a vetőmagot addig. a termések tömege 5-10%kal gyarapodik. Célszerű a kezelést 200-300 kg-os halomban végezni. Későbbi felhasználás esetén a mag visszaszárítható a tárolási nedvességre és tárolható. .. l l l STANHAY' CSMK.0 m HELYREVET ETI TERMESZTÉS ERŐGÉP ll sortávolság l . amíg a kezelés hatására a magvak 2-3%-án megjelenik a csíra. : ZSMK.1. A kezelés intenzív kelést eredményez. Növényállomány-elrendezési model/ek A kezelés hatására 4-5 nappal korábbi a termésérés. 50 50 50 ll l 70 50 50 VETÉS SORKÖZMÜVELÉS PERMETEZÉS l l l 1 4 l l NIB:~ ~U 50 50 50 70 l . PALÁNTÁZO lT TERMESZTÉS ERŐGÉP sortávolság (cm) ÜLTETÉS 26 52 1 m 52 52 m 52 52 52 1 l . 4 m 52 52 m 52 52 52 r m 52 52 m 52 26 1 1 l l l PERMETEZÉS ~~~________ __ KE_R_TI TO_~ N_O_~_O_R __ __ ________ __~~~ 12.. ábra. ZSMK l l l ~~~------------KE_R_TI_T_o_~ N_O_~_O_R________ ____~~ __ 4 14.110.. Ha kifejezetten csíráztatni akarjuk a magot.7'm- 85.l SORKOZMUVELES l 4 . .mérséklete néhány óra alatt eléri a 30 °C-ot. UPK ~C~ORD . ebben az esetben a csírázás 5-6 nap múlva megindul. A 30 oc fölötti bemelegedést a prizma széthúzásával kell megakadályozni.. 271 ..011''110. a víz mennyiségé t 5-6 l-rel megnöveljük. CSMK '.

1980) Fajtatípus Sortávolság 50 cm Sortávolság 25 cm Sortávolság 36 cm Átlagos sortáv 54. az állománysűrűség és az időjárás függvénye.és vízellátás.4 cm Átlagos sortáv 40. Átlagos évjáratban két-háromszori. II.0 47 6. 40 mm-es permetező öntözéssel megoldott a vízellátás. ha a talajban lévő víz mennyisége megfelel a talaj 50-80%-os vízkapacitásának (VK). Il. megfelelő terméshozamot. a tápanyag. A gépi sorközművelést addig végezzük. valamint a minőség az említett értékek mellett kedvező.a vetómag használati értéke 85% . Féldeterminált növekedésű 8.9 16 20 300 367 40 7. -SO% ÖNTÖZÉS A palántás termesztésben -megfelelő. amíg a növények fejlettsége azt lehetővé teszi. BETAKARÍTÁS Az érés ideje és üteme a fajta. A rövidebb tenyészidejű determinált és féldeterminált 272 . Determinált növekedésű 7. A fajlagos vízhasznosulás. de a virágzás és terméskötés idején ebben az esetben is gondoskodjunk a szükséges vízellátásróL EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK Csak az egyenletes fejlődésű növényállománytól várhatunk korai termésérést. A sorközöket minden eső és öntözés után célszerű kultivátorral megművelni.1 13 16 398 482 I.5 19 23 582 704 Megjegyzés: . Több évtizedes kísérletek eredménye és a gyakorlati tapasztalatok szerint a fű­ szerpaprika folyamatos fejlődéséhez optimális vízellátásnak az tekinthető.5 60 8. és a termések nem károsodnak. lehetőleg folytonos növekedésű fajtát termeljünk. táblázat.6 cm Átlagos sortáv 32. A palántázott állományt ültetés után egy héten belül meg kell kapálni. . a termesztési mód. ezt követően pedig megfelelő kultúrállapotban kell tartani. Ahol folyamatos vizellátásra nincs lehetőség.6 22 27 540 658 54 12. 7.40% Il. A szomjazó növény mennyiségileg és minőségileg is csökkent értékű termést ad.6 cm mag 18 382 fm/ha 24 570 fm/ha 30 674 fm/ha ezermagvetőmag növény vetőmag növény vetőmag növény tömege (g) db/fm kg/ha db/fm ezer db/fm kg/ha db/fm ezer db/fm kg/ha db/fm ezer db/ha db/ha db/ha Vető- Folytonos növekedésű I. jó minőségű termést. A növénysarok záródása után csak kézi gazoló kapálás szükséges.felnevelt növény a vetómagcsíra százalékában: I. fejlett palánta ültetésekor-csak rendkívüli talaj. Adatok a hektáronkénti növényszám kialakításához állandó helyre vetéskor (KAPELLER-MÁRKUS-BERÉNYI -KAPITÁNY.66.5 77 10.5 16 20 490 600 I.3 21 26 386 469 52 9.9 14 17 344 418 37 9.5 18 22 442 543 46 10.és időjárási viszonyok között van szükség külön öntözésre. Il.7 27 33 496 602 63 11. Az érést meghatározó tényezők közül egyik legfontosabb a fajta.

illetve harmadik szedés termései. A gépi betakarítással a kézi szedés miatt jelentkező munkacsúcsok csökkenthetők. csüngő termésállású Az érett termés mennyisége 5000 kg!ha 300 250 200 300 7000 kg/ha 500 350 300 400 Gépi szedés. a csapadék. felálló).a termések elhelyezkedése. A kézi szedés teljesítménye (kg/munkanap) Fajtatípus Folytonos növekedésű. Ültetett körülmények között valamennyi fajta korábban érik. a göngyöleg típusa is. de befolyásolja a szedés módja. a frontálisan szedő FZB géptípus alkalmas a fűszerpaprika egymenetes gépi betakarítására. tenyészidejű 67. harmadik szedésű termésekét Kézi szedés.fajták korábban érnek. a termés értékét meghatározó minőségi jellemzőkre. a termések átlagtömegétől és a termésállástól. esetleg kétszer. A nagy kézimunka-erőt igénylő kézi szedés mellett alkalmazható a fűszerpaprika egyrneuetes gépi betakarítása. A hagyományos fűszerpaprika-termesztési technológia legnagyobb kézimunka-erőt igénylő fázisa a szedés. hogy a korai érésű. első szedésű termés festéktartalma mintegy 30%-kal meghaladja a későbbi érésű. csapadékban gazdagabb időszakban (október) leszedett második. A folytonos növekedésű fajták szedéskor mért érett termésének abszolút mennyisége azonban elérheti vagy egyes esetekben meghaladhatja a determinált és féldeterminált fajták érett termésmennyiségét. felálló termésállású Determinált és csokros. mint a hosszabb folytonos növekedésű fajtáké. A szedőgép munkaminőségét jelentősen befolyásolja: . és 60%-kal a későbbi érésű. táblázat. a folytonos növekedésű fajtákat a folytonos érés miatt kétszer vagy háromszor kell szedni. felálló termésállású Determinált és csokros. Az érés ütemét nagymértékben befolyásolja az időjárás. Általában csak kora őszi fagyveszély esetén alkalmazzák.és festéktartalom-értéket mutatnak.a növények magassága. . második szedésű termés festéktartalmát. a szárazanyag-tartalomra és a festéktartalomra. napfényben és hőmennyiségben szegényebb. Többéves kísérleti és üzemi megfigyelések alapján. mint a későbbi.a termés állása (csüngő. A determinált és féldeterminált fajtákat a koncentrált érés következtében egyszer. A kézi szedés termelékenysége függ az érett termések számától. . A gépi szedés napi teljesítőképes­ sége 45-113 fő szedéskapacitásával azonos. Valamennyi tényező hatással van az érésre. minőségi jellemzőik korábban alakulnak ki. E két minőségi paraméter kialakulását a fajta és a művelési mód mellett főképpen az érés időszakában uralkodó időjárás határozza meg. a hőmér­ séklet és a napsütéses órák száma. csüngő termésállású Folytonos növekedésű és féldeterminált. mely az összes kézimunkaerő-szükséglet 40-45%-a. CHOLNOKY (1936) vizsgálatai során megállapította. 273 . Az első szedések (szeptember) termései kedvezőbb szárazanyag. mint a tenyészidőben 2-3 héttel kitolódó helyrevetéses termesztési mód esetén.

). termések mérete. Munkaszélessége 160 cm.4-3. A géppel szedett termést a sérült termések miatt azonnal meg kell szárítani a zöld növényrészek és a zöld termések kiválogatása után. 1980). illetve determinált fajtáknál 180-190 fordulatlmin szedődobfordulat és 2.lombozat nagysága.0 ha/nap (22. A fűszerpaprika-termés fontosabb beltartalmi értékeinek változásai a növényen és az utáérlelés ideje alatt 274 .5 kmlh haladási sebességgel a legjobb (KAPELLER-MÁRKUS-BERÉNYI-KAPITÁNY. A szedőgép munkaminősége a folytonos növekedésű fajták esetében a 176-180 fordulatlmin szedődobfordulat és 2.. termések érettségi szintje.4-3. utóérlelés nem lehetséges. szedődob fordulatszáma. Üzemeltetésére az MTZ-50 erőgép alkalmas. növényállomány beállítottsága.7 kmlh haladási sebességgel.) "' 86. a féldeterminált. 10-40%-os sérülési aránnyaL A szedőgép teljesítménye 2. amelyek lehetövé teszik a legalább szeptember közepi nagy érettségi arányt. 1980.SZÁRÍTÁS ---+l MSZ g/kg = a magyar szabvány szerinti összes szinezéktartalom kopszantinban A. amelynek színezőanyaga erősen bomlékony.S.T.S. A leszárított termésanyagból csak gyenge minőségű őrlemény állítható elő. A terméstömeg nem tárolható...g] UTÓÉRÉS IDŐTARTAMA --.2. ábra. Egyéb típusú zöldbab-betakarító gép is átalakítható a fűszerpaprika gépi betakarítására..A színérték 300 MSZ g/kg 9 a a a a a a ll ll ll % 10 ~-----r--------~~-------rlOO 90 8 7 6 80 70 200 60 5 4 3 2 l 100 . 8-20%os szórási veszteséggel. 50 40 30 20 10 o o o 2 p~ros) 3 ~ 4 +- I+TERMÉSÉRÉS->1 5 2 6 3 7 4 8 5 9 10 ll 12 hét 6 7 8 9 hét (zöld~kormos-. hogy a gazdaságban megvannak-e azok a talaj. Spice Trade Ass.j 14--. A szedőgép zárt növényállományról a termések 80-92%-át takarítja be.és egyéb adottságok.5-30. gép haladási sebessége.A. idényteljesítménye 5060 ha.-2. sortávolságtól ftiggően 3-5 sort szed egy menetben.0 t). mert csak ebben az esetben várható jó minőségű nyersanyag (KAPELLER-MÁRKUS-BERÉNYI-KAPITÁNY.T. A. =az USA fűszerszabvány színértéke (Am. A gépi szedés tervezésekor meghatározó.

A pirosra érett termés csak részben tartalmazza a jó minőségű őrleményben megkövetelt vegyületeket. a zamatanyagok képződését. Tárolás. . intenzív vízveszteség mellett. Az utáérlelt termésfalban a vörös színezékanyagok mennyisége az összmennyiség 75-80%-a. hogy a termések egy része . Hátránya.). az utóérlelés fázisában megy végbe. Az utóérés alatt. A piros termés szedés utáni tárolása alapvetően meghatározza aminőség kialakulását. A két vörös komponensen kívül mintegy 30 sárga komponens is jelen van a termésfal kromplasztiszaiban (béta-karotin. A mezőgazdasági termelés feladata.hőkezelt vetőmag használata. Jó féltermék csak a penészes termékek kiválogatásával nyerhető. mert a mikrobiológiai bomlás valószínűsége igen nagy. a szikkadás kisebb mértékű. UTÓÉRLELÉS E A termésérés kezdetén először a sárga festékkomponensek képződnek. mint az előző módszerrel. A biológiailag pirosra érett termésben a vörös-sárga komponens arány hozzávetőlegesen 50-50%.május első felében intenzíven kelesztett helyrevetés. öntözés. A színezékanyagok kialakulása. A termés érését előnyösen befolyásoló módszerek: .az őszi időjárástól függően . zeaxantin. régi módszer.májusban kiültetett fejlett palánta. 15-20 nap alatt fejti ki. A hideg és meleg levegő befúvásával való szikkasztás elsőrendű célja a termés víztartalmának csökkentése. Az utóérlelés első fázisában élénk a légzés és bonyolult biokémiai folyamat során ugrásszerűen növekszik a vörös színezék képző­ dése. A jó minőség kialakítása végett feltétlenül szükséges az utóérlelés. Az érési folyamat további időszakában egyre nagyobb a vörös színezékkomponensek (kapszantin. az egészségesen maradt termések festéktartalma 1-2 g/kg értékkel növekszik. . kriptoxantin stb. az illat-. de a penészedés veszélye és mértéke nagy. . Meleg levegő befúvásával a víztartalom 50%-a eltávolítható 12-14 nap alatt. kapszorubin) aránya. ezeket kézzel ki kell válogatni. Prizmás tárolás. a festékanyagok. A klorofillok teljes lebomlásával következik be a teljes pirosérés. Igen jó minőségű féltermék állítható elő. A nyers terméseket csak rövid ideig tároljuk 20-30 cm-es vastag rétegben. Padazatos szikkasztás. összetételük és mennyiségük meghatározza az MINŐSÉG KIALAKULÁS A. az íz-. növényvédelem).gépi szedés esetén előrehaladott érésállapotban használható az Ethrel (6 l/ha) és a Rol-Fruct (6 l/ha). szedés után 30-40 nappal megszűnik. A festékképződés e módszerrel a legintenzívebb. 275 . A beltartalmi komponensek közül a színezékanyagok alapvető jelentőségűek. a termés leszedése után. Hatásfoka elsősorban a környező levegő-hőmérséklettől függ. Hatását 18 oc fölött.augusztus közepén végzett mélykapálás. Ajüzéres és zsákhálós utáérlelés bevált. A korábbi betakarítású termés festéktartalma bomlékonnyá válik. A színezékanyagok szintézise egyrészt a vegetáció alatt a növényen. Az utóérlelés alatt a légzésintenzitás fokozatosan csökken.A őrlemény minőségét. a színezékek bioszintéziséhez az energiát a cukrok biztosítják. A festékképződés. másrészt a második szakaszban. A TERMÉS TÁROLÁSA. a sárga komponenseké 20-25%. hogy a termésérés minél korábbi időpontban megkezdődjék. utóérlelés.optimális agrotechnika (tápanyag. a biológiai érettség.penészesedik. . . Ládás tárolással három-négy hétig őrizhető meg jelentős penészedés nélkül a termés. lutein. amelyek egy része felhasználódik a légzéskor.

Ebben az esetben az átporzódást. fajtaazonossági. A szuperelit vetőmagból elitvetőmag-szaporító területeken palántázott termesztéssei állítjuk elő az elit vetőmag termésanyagát Ezeket az ültetvényeket az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) a tenyészidőszak alatt három szántóföldi szemlén ellenőrzi. Ez a genetikai bázisa a vetőmag­ előállítási tevékenységnek. A mosás és a centrifugálás mintegy l %-os szárazanyag-veszteséggel jár. A vetőmag-szaporító területek fajtaazonossági és növényvédelmi szelekcióját első alkalommal terméskötéskor végezzük el. az idegen fajtajelleget. 276 . Magtermesztés A köztermesztés minden évben l. csökken a szárítási költség. melynek végterméke a szuperelit vetőmag. mert a fűszerpaprika beltartalmi és néhány fontos genetikai tulajdonságának fenntartásához folyamatos. A tárolás célja minden esetben az. A populáció genetikai jellege indokolja az évenkénti fajtafenntartó tevékenységet. miután "alkalmas" minősítést kapott. Ha a szaporítóterület valamennyi követelménynek megfelel. állományfejlettségi. növény-egészségügyi vizsgálattal bírálja. minél kevesebb vizet kelljen elpárologtatni a forró levegős szárítóberendezésen. Kizárólag palántázott termesztéssei állítható elő a termésanyag. de a féltermék minősége. A csökkentett víztartalmú termésrészek alacsonyabb hőmérsékleten száríthatók 78%-os víztartalmú féltermékké. valamint a betegségek esetleges terjedését is megakadályozzuk. Az elitvetőmag-termesztés feltételei szigorúbbak. A növény-egészségügyi követelmények elbírálásához bevonja a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások szakembereit.Műanyag (raschel-) zsákos tárolás. a festéktartalom jelentősen emelkedik. a szárítás energiaigénye nagymértékben csökken. Ajánlatos a növényápolási munkát végző dolgozókkal megismertetni a korán felismerhető betegségtüneteket. de a vetőmag csak az OMMI által végzett laboratóriumi vizsgálatok alapján kiállított Vetőmag-minősítő bizonyítvány birtokában forgalmazható. mert így a növényápolási munkákkal egy menetben el lehet távolítani a fajtaidegen és a beteg növényeket. majd a víz egy részének eltávolítása centrifugával. Az utáérlelés időszakában eltávozott víz mennyiségével párhuzamosan növekszik a minőség. állandó szakmai felügyelet kell. A naptári időszaktól és az időjárástól függően különböző tárolási módot célszerű alkalmazni. Raklapra helyezett zsákokban egy-két hétig tárolható a termés jelentősebb minőségromlás nélkül. Új feldolgozási módszer a szedés után 3-4 hétig ládában vagy egyéb módon utáérlelt termés felaprítás utáni mosása (amivel eltávolíthatók a mikrobiológiailag bomlott termésrészek is). hogy minél kisebb veszteség mellett minél nagyobb legyen a víztartalom csökkenése. a vetőmag kinyerését. A vetőmag fémzárolásával zárul le a vetőmag-előállítás termelési folyamata. Az első szaporítási fokozatnál alkalmazható a helyrevetéses technológia. A fajták közötti izolációs távolság 300 m. növényápolási munkákat nagy gondossággal kell elvégezni. A növényvédelmi szempontokra különös figyelemmel kell lennünk! Az agrotechnikai. szaporítási fokozatú vetőmagot használ az árutermeléshez. engedélyezi a termés leszedését.

A kinyert magot vizes úsztatással tisztítjuk. keseredésmentes változatát kezdték.a csírázási százalék ismeretében . században átkerült Kínába is.a fajta igényének megfelelő növényállomány alakítható ki. és innen származik a világtermelés csak277 . inkább csak a választékot bővítő. majd vízzel leöblítjük. Tisztítás. színesítő zöldségfélék közé tartozik. A magot vizes mosás után l %-os NaOH-oldatban l O percen át kezeljük. ezután 50 kg-os jutazsákokba töltjük. Indiából még az időszámításunk előtti 5. A vetőmagot hűvös.és Nyugat-Ázsiába. Ezzel a vetőmagot előkészítettük a fémzárolásra. Vetőmagot csak teljesen érett.a vetőmagforgalomból következtetve . keserű termésű. Tojásgyümölcs (Solanum melongena L. léha magvakat eltávolítjuk.) A termesztés jelentősége A tojásgyümölcs erősen tüskés. Hozzánk a Balkánon keresztül a Közel-Keletről jutott el a törökök közvetítésével (erre utalnak a padlizsán. Észak-Afrikába. A vetőmag használati értéke növelhető a méret és a fajlagos tömeg szerinti osztályozással. kisebb jelentősé­ gű. ép. Termesztése és fogyasztása a tőlünk délebbre fekvő országokban sokkal jelentősebb. Így csíraképességét 4-5 évig is megtartja. A termésszedés után 15-20 napig utóérlelt terméseket gépi úton feltépjük. száraz helyiségben tároljuk. mint nálunk. A tapadó vizet centrifugával távolítjuk el a mag felületérőL Szárítás.A szelekcióval eltávolított növényeket meg kell semmisíteni. Tárolás. A 14% vizet tartalmazó vetőmagot szárazon tovább tisztítjuk. Amerikába a hódító spanyolok juttatták el. ősi típusa a mai India területén alakult ki.mintegy 500-600 ha-ra becsülhető. egészséges termésből nyerjünk. A FAO 1984. A tojásgyümölcs Magyarországon kisebb felületen termesztett. Osztályozottság. szeleteljük. Termesztése főleg Ázsiára koncentrálódik (itt található az összes vetésterületnek több mint 85%-a. Elsősorban házikertekben (főként saját fogyasztásra). A csávázott vetőmagot megfelelő szárítóberendezésekben 30-35 °C-on. l millió tonna. illetve Európába (először Spanyolországba). bolgár vagy török paradicsom szinonim nevek is). évi adatai szerint a világ tojásgyümölcs-termelése 370 ezer bektáron 5. A VETŐMAG KINYERÉSE Nagy szakértelmet igénylő munka. majd vizes mosással választjuk el a magot. Magját később kereskedők juttatták el Indiából és Kínából Közép. a víz felszínén fennmaradó könnyű. a pontos vetéssei . mert a vetési munka pontosabban programozható. illetve a konzervipar rendkívül kis mennyiségű nyersanyagigényének kielégítésére az üzemek is termesztik. intenzív légcserével tárolási nedvességtartalomra szárítjuk (l O% körül). Vetésterülete . de termeszteni csak később létrejött.

68.9 16.08 0. A hasznosítási lehetőség tekintetében lényeges különbség a közönséges tojásgyümölcs és az afrikai tojásgyümölcs között. Összesen hét ország termel l O ezer hektárt meghaladó területen tojásgyümölcsöt. A világ legnagyobb termelő állama Kína.0 0. Nálunk és a hozzánk hasonló éghajlatú országokban inkább csak az étrendet gazdagító zöldségkülönlegesség. táblázat.0 g kJ g g g g mg mg mg mg mg mg mg mg Rendszertana. ún. lila színűek. amelyek egyszerre érnek. A világtermésátlag 13. így az esetek döntő többségében lehetőség van a tökéletes 278 .0 7. táblázatban közölt adatok szemléltetik. 1984). tojásdad leveleinek nyelén néhány tüske is előfordulhat. Ugyanabban a virágban találhatók a porzókés a termő.07 0. nagyobb mennyiségben termesztik.8 t/ha (FAO. növénytani és élettani sajátosságai RENDSZERTANA A Solanaceae (Burgonyafélék) család Solanum nemzetségébe tartozó egyéves (a trópusokon évelő) növény. latin neve Solanum melongena.7 6. ebből hat ázsiai. hogy figyelemre méltó biológiai értéket képvisel. ahol nagyobb felületen. A Kínában lévő vetésterület a világ összes vetésterületének 45%-a. egyesével vagy kettesével helyezkednek el. cserjeszem bokor.0 109. A tojásgyümölcs termésének táplálóanyag-tartalma (l 00 g érett. Ott. ehető részben) Megnevezés Szárazanyag Energia Szénhidrát Fehérje Olaj Rost Kalcium Vas Magnézium Foszfor Karotin 8 1-vitamin (thiamin) 8 2-vitamin (riboflavin) Nikotinsav. szinte naponta fogyasztott élelmiszer. NöVÉNYTANI JELLEMZÉSE A tojásgyümölcs a fajtától és a termőhelytől függően 40-120 cm magasra növő. hanem a levele is fogyasztható. Fogyasztásra érett termésének kémiai összetételét. afrikai tojásgyümölccsel (Solanum macrocarpon). amelynek termése igen hasonló a tojásgyümölcséhez.nem 80%-a is. Folyamatosan megjelenő virágai forrt szirmúak. az ázsiainak pedig 52%-a.0 22. Növekedése az igényeit kielégítő körülmények között folyamatos.0 1. Nem szabad összetéveszteni az Afrikában.0 0. Enyhén szőrözött. amelyekből látható.6 0.0 25.2 1. PP-vitamin (niacin) C-vitamin (aszkorbinsav) Mennyiség 8. hogy az utóbbinak nemcsak a termése. főként az Elefántcsontparton és Madagaszkárban széles körben termesztett. táplálóanyag-tartalmát a 68.

a szél és a rovarok beporzótevékenysége következtében . A mag apró. feketéslila. 279 . SOMOS (1983) szerint hőigénye tekintetében az 5-8 °C a kritikus alsó. ahol 6. zavartalan fejlődéséhez. ábra. A tojásgyüm ölcs kifejezette n melegkedvelő növény. 4-8 cm átmérőjű húsos bogyó. A termés 15-30 cm hosszú. Ennek alapján állapította meg. Növekedése 17 °C alatt leáll.öntermékenyülésre (BUJDOSÓ.20%-os idegen termékeny ülés is előfordulhat. a fagyokat pedig egyáltalán nem bírja.MARKOV és HAEV nevéhez fűződő . csírázókép ességét 3-5 évig megtartja. A nálunk elterjedt . Teljes vagy biológiai éréskor valamennyi fajta termésének héja sárgásbarnára színeződik.csoportosítási rendszerbe n a legnagyobb. nedves trópusokon azonban.5-4. a 38-40 oc pedig a kritikus felső határ. Tojásgyümölcstö terméssel (fotó: ifj. a 25± 7 oc hőigényű növények között szerepel (SOMOS. mint a paradicsom és a paprika. A forró. hogy csak ott termeszthető. Színe fogyasztásra érett állapotban lila. O °C-on elpusztul. ezermagtömege 3. 87.5 g. GRUBBEN (1977) szerint az igényénél alacsonyabb hőmérsékletet rosszabbul viseli el.5 hónap a fagymentes időszak. 1983). zöld vagy tarkázott (cirmos). 1986). a hűvös éjszakákat nem bírja. YAMAGUCHI (1983) szerint növekedéséhez. terméséne k kifejlesztéséhez és beérleléséhez folyamatosan 22-30°C hőmérséklet szükséges. hanem az éjszakai hőmérsékletre is érzékeny. BALÁZS SÁNDOR) ÉLETTANI JELLEMZÉSE Hőigény. sima felületű. fehér. és ebbőllegalább 3 hónapban a levegő napi középhőmérséklete eléri a 20 °C értéket. Egy bogyóban általában 600-800 db mag található. 15-16 °C hőmérsékleten pedig már pollentermelési zavarok lépnek fel. A tojásgyüm ölcs nemcsak a nappali.

A rövid tenyészidejű. deformált lesz. Fényigény. Termesztése Magyarországon a tojásgyümölcs hőigényének csak a minimuma elégül ki. illetve ovális terméstípusú fajták kevésbé bírják a trópusi körülményeket. • Déli fekvésű. A tojásgyümölcs számára a megközelítően közömbös kémhatású (pH 5. a késeiek pedig a 14. kora nyári fölmelegedés szempontjából kedvezőbbek. amely ez esetben a fajtára jellemzőnél halványabb lesz. ennek következtében ezek elsősor­ ban trópusi termesztésre valók. de intenzív megvilágítást igénylő növényként tartja számon (YAMAGUCHI. Öntözés nélkül. de a 15-16 órai megvilágítás sem okoz zavarokat. A termőhely adottságaihoz igazodó fajta megválasztásakor fontos szempont a tenyészidő. Palántanevelésének idején napi 12-13 órás. A rövidebb. levél kifejlesztése után kezdenek virágozni.nagy. és a későbbiek folyamán az egész tenyészidőszak alatt arra kell törekedni. Nagy termésre csak 350-400 kg/ha tiszta hatóanyag (N : P : K = l : 3 : 2 arányban) kijuttatásávallehet számítani. ahol a mikroklimatikus adottságok a gyorsabb tavaszi. bakhátakra ültetve termesztik. A nappalhosszúsággal szembeni közömbösséget úgy kell értelmezni. A tojásgyümölcsöt a szakirodalom a megvilágítás időtartamával szemben közömbös. Vízigénye nagy és az egész tenyészidőszak alatt egyenletes. tojásdad. Ott célszerű termeszteni. kiültetésétől a tenyészidőszak végéig pedig 14-16 órás a megvilágítás időtartama. levél. lazább szerkezetű. hogy a talaj vízkapacitása 75-80%-os legyen. ahol hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdul le (trópusok). • A termőhelyhez való alkalmazkodás fontos tényezője a fajta. Tudni kell.5 alatti) talajokat. hogy a termésképzéshez legalább 11-12 órás napi megvilágításra van szüksége. 280 . mély rétegű humuszos talajok a legmegfelelőb­ bek számára.2 közötti) talajok az ideálisak. 1983). A víz kijuttatását már a kiültetéskor. nitrogén mennyiségi sorrendjében.SPLITTSTOESSER (1990) szerint 25-26 °C nappali és 20 °C körüli éjszakai hő­ mérsékletet igényel. 2-3 hetenként elvégzett fejtrágyázást meghálálja. A lúgosabb (pH 7. Irodalmi adatok szerint a szervestrágyázást és a rendszeres. amelyeket feltétlenül meszezni kell a tojásgyümölcs termesztéséhez. gyökerei még átmeneti vízborítás esetén is elrothadnak. Tápanyagigénye-a foszfor. korai fajták általában már a 6. ezért a talaj és a termőhely gondos megválasztásának nagy jelentősége van. Árnyékos. Az igényénél rosszabb vízellátás jelzője a termés színe is. ezért ott. hogy a nagyon hosszú termésű fajták általában hosszú tenyészidejűek. toleránsabbak az optimálisnál magasabb hőmérséklettel szemben.2 feletti) talajokat jobban bírja. mint a savanyú (pH 5. Szabadföldi termesztéséhez hazánkban a fény semmilyen tekintetben sem limitáló tényező. kálium. beiszapoló jellegű beöntözésével el kell kezdeni. A termőhely kiválasztásakor a talaj kémhatását is figyelembe kell venni. A túlöntözést azonban nem bírja. félárnyékos helyeken még hosszúnappatos körülmények között sem termeszthető. termése pedig rossz ízű. a palánták alapos. viszont jól termesztheták a szubtrópusokon és a mérsékelt öv melegebb részein. csak természetes csapadékellátottsággal nálunk keveset terem.57.

már április elején (április 1-10.) el kell vetni melegágyba. A talaj-előkészítéskor pedig fontos szempont a mélyművelés. Az előbbi esetben április közepén (április 10-20. A Kecskeméti lila fajtánál hosszabb tenyészidejű. a Szavjetunióban a sötétbarnás. Japánban a fehér termésszínű Shiro Nashu. hogy a tojásgyümölcs önmaga és más vele azonos családba tartozó növény után ugyanarra a területre csak legalább 3 év kihagyással kerüljön vissza. Termései koncentráltan jelennek meg. A terméshús halvány krémszínű. Tűzdeletlen palánták fölneveléséhez 4-6 hét is elegendő. Az elmúlt években a tojásgyümölcs hazai terjedését az említett követelményeknek megfelelő fajta hiánya korlátozta. célszerűbb azonban 7-8 hetes. • A növényi sorrendbe iktatáskor és a talaj-előkészítéskor a többi. Az utóbbi másfél évtized sikeres nemesitói munkájának eredményeként ma már két magyar fajta is rendelkezésre áll. Termőképessége nem nagy. 2 hét múlva pedig már tűzdelhető. termése ovális körte alakú. amikor a talajhőmérséklet már eléri a 15 °C-ot. között) elegendő vetni.) vetni kell. a termés gömb alakú.A rövid tenyészidejű. -Kecskemé ti 198. Legfontosabb. a konzervipari igények kielégítésére való. külső héjának színe sötétlila. A szedéskezdet így mintegy két héttel előbbre hozható. legfontosabb fajták a Black Beauty. ovális terméstípusú fajták a virágzás után 15-20. Ezért a magot már március végén (március 20-31. A virágok rózsaszínűek. 281 . lilás héjszínű Universal 6 a legszélesebb körben termesztett. Levelei kissé hullámos felületűek. jól fejlett palántákat előállítani. 60-70 cm magasra nő. enyhén szőrözött felületűek. Célszerűbb a tápközegbe vagy talajba tűzdelt palánták fölnevelése és kiültetése. Szeptember második felétől pedig már a lebülések hátráltatják. 600 db mag1m 2 sűrűségben. A tűzdelés a palántanevelési időt kb. a terméstömeg megnövelhető. A legelterjedtebb. a burgonyafélék családjába tartozó zöldségnövénynél is követett szempontokat kell figyelembe venni. után ültethető ki. a Florida High Bush. ezért nagy termés nem érhető el. A levelek lilászöldek. ezért elsősorban tömegtermesztésre. a hosszú hosszú tenyészidejű. A magvetés 20-22 oc hőmérsékleten 6-8 nap alatt kikel. de igen rövid tenyészidejű. kb. -Kecskemé ti lila. korai fajta. ovális fajták pedig 35-40 nap múlva szedhetők. a terméshús közvetlenül a héj alatt zöldes-. A növény gyenge növekedésű. fóliasátorba vagy az üvegházban szaporítóládába (1500-2000 db mag/m 2). másutt sárgásfehér. a szedési időszak meghosszabbítható. A tojásgyütermésű. laza állású. 6-8 leveles palánta előállítása a cél. virágai halványlilák. Így kiültetésig 3-4 lombleveles palánta nevelhető fel. Szabad földre legkorábban május 20. Így elsősorban korai termesztésre és hajtatásra való. két héttel meghosszabbítja. a Javított Nuktakeshu (cerkospóra-ellenálló). héjszíne mélybordó. a legismertebb klasszikus fajta. A növény erőteljes növekedésű. SzáJasan kiültetett. 40-50 cm magasra nő. közvetlenül a héj alatt zöldes árnyalatú. tűzdeletlen palántáról azonban augusztus előtt nem szedhető termés. de annál sokkal többet terem. a Black Magic (nagyon rövid tenyészidejű hibrid). Nálunk csak a szélsőséges éghajlati körülményeket és az optimális alatti hőmér­ sékletet is jól tűrő ovális terméstípusú fajtákat érdemes termeszteni. • Szaporítása palántaneveléssel történik. a Long Purple. későbben érő. a Kecskeméti lila és a Kecskeméti 198. Ha fejlettebb. 500 db magot négyzetméterenként. gátolják a fejlödését. és csaknem egy időben érnek be. kb. a Florida Market (phomopsisos gyümölcsrothadásnak ellenálló).

A rövid tenyészidejű. Ott megtámadja a gyökérfonálféreg (Meloidogyne sp. Ettől kezdve azonban már 2-3 hetenként végezhető. illetve öszszetett trágyák jöhetnek számításba. Ennek egyértelmű jele. ovális terméstípusú fajták a virágzás után 15-20. A teljes nagyságát még el nem ért termés is fogyasztható. mint a burgonyát vagy a paradicsoroot Megtelepszik rajta a takácsatka és a levéltetű is. a hosszú tenyészidejű. A tojásgyümölcsöt célszerűbb gyakrabban. gyorsan felvehető és ható komplex. de ezek agresszíven támadnak. Ezzel nemcsak a gyomosodás és a talajfelszín vízvesztesége akadályozható meg. a Fusarium sp. A trópusokon a Pseudomonas sp.) is.általában 70-90 nap szükséges. • Ápolási munkák. hanem a hőgazdálkodás is javítható. illetve fóliasátorba 7x7 cm-es sortávolságra kell tűzdelni. amikor a termések egyharmados-kétharmados érettségi állapotban vannak (SPLITTSTOESSER.. Az Amerikai Egyesült Államokban akkor szedik. illetve a borult időben való kiültetéssel elősegíthető a gyors begyökeresedés és a hiánytalan megeredés. a Sclerotinium sp.mölcs erőteljes gyökérzetet fejleszt. ami a tojásgyümölcs esetében nálunk kiemeit jelentőségű. nagy vízadaggaL Vízigénye legtökéletesebben csepegtető öntözéssel elégíthető ki. 282 . A tőtávolság ebben az esetben is 30-40 cm. Fejtrágyázásra az első kötődések megjelenése előtt általában nincs szükség. közepesen hosszú termésűek 25-30. 1990). de benne a mag érése még nem kezdődött el. Kézi ültetéshez 50-70 cm-es sortávolság és 30-40 cm-es tőtávolság javasolható. a középhosszú tenyészidejű. Jó eredménnyel alkalmazható a levélen keresztüli vagy permetező trágyázás is. amely jobban veszélyezteti. A tojásgyümölcs a mély ültetést nem bírja. Kiültetés előtt kb. de ilyen állapotban szedve jelentős a terméstömeg-veszteség. • Az első szedésig a kiültetéstől .. A tojásgyümölcsnek nálunk nem sok ellensége van. amikor végleges méretét már elérte. Kiülteléskor 3~ db/m 2 . fogyasztásra alkalmatlan. valamint a késő délutáni órákban. mint ritkábban. azaz 30~0 ezer db növény/ha helyezhető el.amelyben a mag már sárgásbarna és körülötte üreges a hús keserű ízű. 7-es vagy 8-as cserépbe. sziklevelei nem kerülhetnek a talaj felszíne alá. A kiültetés után kb. illetve trágyával vagy szalmával való letakarása. a Verticillium sp. A palántanevelés fontos művelete az edzés. 7x7 cm-es tápkockába vagy melegágyba. A tojásgyümölcs húsos bogyója akkor szedhető. Erre a célra elsősorban a nitragént és foszfort is tartalmazó. kisebb vízadaggal öntözni. hosszú termésűek pedig 35-40 nap múlva szedhetők. Gépi ültetéskor célszerűbb az ikersoros elrendezés. Az egész tenyészidőszak alatt gondoskodni kell a gyomiDentességről és a zavartalan fejlődéshez szükséges öntözővízrőL Mindkettőt elősegíti a sorköz sötét fóliával. Legveszedelmesebb kártevője a burgonyabogár. ahol a 60-80 cm-es széles és a 20 cm-es keskeny sorok váltakoznak. levelei is nagyok. hogy színe még fehér. l hónapig.. Ezzel. június közepéig nagyon gondosan és óvatosan kell öntözni. idézi elő fonnyadásos elhalását. A fogyasztásra érett állapotnál később leszedett termés .a fajta tenyészidejétől függően . ezért nagyobb térállásra. Ebben az időszakban mindenképpen óvni kell a növényállományt a lehűléstől és a gyökerek rothadását előidéző túlöntözéstőL Június közepe után már nagyobb biztonsággal és gyakrabban öntözhető. két héttel a fiatal növényeket már fokozatosan hozzá kell szoktatni a szabadföldi körülményekhez.

de kisebb jelentőséggel az ország számos pontján megtalálható. Bz-vitamin-tartalma is. Somogyme gye (Barcs és környéke. Bács-Kiskun megye (Kecskemét környéke. átlagosan 0. május elején ültethető. • Hajtatásával nálunk minimális felületen. Alsónémedi. Váz nélküli fólia alá április végén. hogy a mag könnyebben tisztítható legyen. A növény nálunk tövenként 2-3 db húsos bogyót nevel. Fontosabb hajtatási körzetei: Balástya. valamint Észak. Duna menti községek). végétől indítható. Ez a mérgező anyag főzéssei eltávolítható. A szénhidrátvegyületek döntő része keményítő. 283 . Nagyobb arányú termesztése II. valamint Szabolcs-Szatmár megye (Rakamaz környéke). addig a hajtatetté (elsősorban a váz nélküli takarás és a fóliaágy) számottevően nőtt. A leszedett termést 5-10 napig halomban tárolva utóérlelik. Fehérjevegyületeinek (1-2%) nagy részét (megközelítően 90%) az emberi szervezet hasznosítja.Szedéskor a termést éles késsel levágják. Hazai piacainkon a hajtatott és a korai burgonya már május hónapban megjelenik.eltartható. Magyarországra a Németországból hazatérő diákok segítségével a 17. József idején bontakozott ki. Mivel a korai szabadföldi termesztésre elsősorban a gyorsan melegedő. A burgonyában található. Romániában. Termesztése üvegházban februártól. Kontinensünkön Spanyolországból kiindulva terjedt el. 15-19% szénhidráttartalmának köszönhetően jelentős energiaértéket képvisel. Chile) még ma is több vad faj él. • Vetőmagnyerésre akkor szedhető. Termesztése nálunk a rossz természetes fényviszonyok miatt februárnál korábbra nem ütemezhető. Kistelek és Makó környéke. a zúzaléket megerjesztik. 1977). Vecsés. 85-90%-os relatív páratartalomban kb.100 g nyers burgonyában 70-100 mg. Korai burgonya (Solanum tuberasum L. a következő területeken alakultak ki a korai burgonya termesztésének hagyományai: Budapest és a környező községek (Üllő. amikor a terméshéj színe már sárgásbarnássá válik. Hajtatásában 50x30 cm-es sor.és Nyugat-Európában azonban egyre kiterjedtebben foglalkoznak. század közepén került.) A termesztés jelentősége A Dél-Amerikából származó burgonya őshazájában (Peru. Az egészséges táplálkozás szempontjából külön említést érdemel a jelentős jódtartalom. a burgonyaszárban és a napon hagyott gumókban képződik. fűtött fóliasátorban április közepétől.02-D.07% szolanin a csírában. Nagy C-vitamin-tartalma mellett .említésre méltó B 1-. Táplálkozási jelentőségél tekintve a kenyérgabona után következik. laza szerkezetű talajok alkalmasak. Bulgáriában. Ócsa). Míg az utóbbi termőterülete a korábbi 10-15 ezer ha-ról minimálisra csökkent. majd megdarálják. A leszedett termés 10-15 oc hőmérsékleten.és tőtá­ volságot alkalmaznak. hogy megrövidítsék a tenyészidejét és mérsékeljék a vízellátással szembeni igényességét (BALÁZS -FILIUS. 10 napig -jelentősebb minőségromlás nélkül . Csongrád megye (Szeged környéki községek). Bulgáriában a hajtatásra szánt palántákat paradicsompalántákra oltják.

a hajtások képződéséhez 8 oc szükséges. Termése bogyó. Virágai kétivarúak. Hazánk fényviszonyai a burgonya számára kielégítőek. A gyökerek nagy része a talaj felső 20-30 cm-es rétegében helyezkedik el. A korai burgonya termesztéséhez gyorsan melegedő. apró magjainak ezermagtömege 0. színük fehér vagy lila. ábra.rhizoma. azok végén a rügymódosulással képződött gumókat (88. jgy -járulékos gyökér ÉLETTANI JELLEMZÉSE Hőigénye csekély.új gumók. A már megindult csírák további fejlődéséhez azonban alacsonyabb hőmérséklet. azonban hidegben nem fejlődik kielégítően. A lombfejlődés optimális értéke 21 oc. Szára bordás. a paradicsoméhoz hasonlitanak.anyagumó. laza szerkezetű 284 . A burgonya fogyasztásra és továbbszaporításra használt része a gumó. a gumó képződéséhez viszont 17 oc is elegendő.Növénytani és élettani sajátosságai NöVÉNYTANI JELLEMZÉSE A burgonya egyéves. hűvösebb talajba is kiültetni. hossza 50-150 cm. Gyökérképződése 6 °C-on indul meg. rövid szártagú. Talajigény. fölöttük találjuk a sztólókat. négyszög vagy kör keresztmetszetű. ug . nedves vidékű őshazából következtetünk. A szárazság akadályozza a hajtások fejlödését. 5-8 °C is elegendő. az ekkor kijuttatott öntözővizet több. összetettek. rh .7 g. nagyobb gumóval hálálja meg. Vízigény szempontjából a virágzás és a gumókötés időszaka tekinthető kritikusnak. -1 °C-on már súlyosan károsodik. Virágzala a hajtásrendszer csúcsán fejlődő bogemyő. lágyszárú növény. Fényigénye. Nálunk is csak az ezt közelítő viszonyok között fejlődik jól. a pangó víz viszont a gyökerek képződését gátolja. Burgonya gumóképzése (GILL és VEAR nyomán) ag . ábra). amely botanikai szempontból megvastagodott. fóld feletti hajtásképlet 88. Levelei páratlanul számyaltak. Vízigényére a mérsékelten meleg. Ezért lehet az előcsíráztatott burgonyát korábban. háromszög.

erős csírákra. Kötött. kénsavas káli). mészben szegény talajokon a 25~-os mészammonsalétrom javasolt.) Az adatsor a kálium kiemelkedő fontosságára utal.) A nitrogénműtrágya kétharmadát ültetéskor.és vízgazdálkodású homok. a foszfor-. A gumó főzés közben nem esik szét. A gumók előcsíráztatása 10-15 nappal korábbi szedést tesz lehetövé. a nitrát típusúakat magas áruk miatt nem célszerű használni. ha az öntözés lehető­ sége adott. ezért elsősorban olyan fajtákat használnak. amelyeket a szántófóldön is termesztenek. Ez a művelet 12-14 °C-on 5-7 hétig tart. a jó étkezési minőség követelményeinek megfelelnek.és vályogtalajok felelnek meg a legjobban. s a szárazságot kevésbé viselik el. A korai burgonya termesztéséhez 25-35 t/ha érett. Ez az elem elősegíti a szénhidrát képződését és növeli a burgonya fogyasztási értékét is. (Az étkezési hurgonyánál tapasztalható. A foszforigényt 20%-os szuperfoszfáttal elégíthetjük ki. Kedvező. P20 5=90-140 kg/ha. A jelenlegi fajták közül főleg a Cleopatrával találkozunk a korai termesztésben. Tájékoztatásul megadjuk a közepes tápanyag-ellátottságú talajokra javasolt fontosabb műtrágyák hatóanyag-mennyiségét: N=I00-200 kg/ha. Tápanyagigény. a nagyobbak bő termést segítenek elő. jó minőségű istállótrágyát kell kijuttatni. A kálisót a burgonya klórérzékenysége miatt. amelyek a koraiság. 285 . Mg0=60-80 kg/ha. Megfelelő minőségű burgonya az enyhén savanyú (pH=5-6) kémhatású talajokon termeszthető. Ez a mennyiség elsősorban a talaj szervesanyag-tartalmát növeli. a nagy hozam. javítja a szerkezetét. valamint a káliumműtrágya kétharmad részét az őszi mélyszántással. A jó hő. Hiányában a növények fagyérzékenyebbek. a megfelelő színű gumóhéj és gumóhús.talajt válasszunk. K20=240-360 kg/ha. Fajták A korai szabadfóldi és a hajtatott burgonya termőterülete a szabadfóldiéhez képest csekély. a fennmaradó részt a tavaszi talaj-előkészítéssel kell a talajba dolgozni. cserepesedésre hajlamos és a túlságosan laza talaj sietteti a burgonya leromlását. A káliumtartalmú műtrágyák közül a szulfát típusúak a megfelelőek (pl. kékfoltosság is bizonyítottan a K hiányára vezethető vissza. elősegíti a felmelegedést. Ezek közül azokat kell előnyben részesíteni. ha kevés (tövenként 8-12 db) gumót köt. helyenként a Desirét is használják. A magyar fogyaszták gyakorlatilag csak a piros héjú fajtákat keresik. megkönnyíti a művelést. Korai szabadföldi termesztés A terület kiválasztásakor a már leírt szempontok mellett jó. A sötétben fejlődött csírák túl hosszúak. ültetéskor letörnek. (A kisebb értékek közepes termést. a tárolás ideje alatt jelentkező ún. A tápanyagigényt talajvizsgálaton alapuló műtrágyázással célszerű kielégíteni. A nitrogén pótlására meszes talajokon a 34%-os ammónium-nitrát. íze kellemesebb lesz. Csak teljes fényen történő csíráztatás mellett számíthatunk edzett. Ennek következménye a gumófejlődés késése vagy a tőhiányos kelés. és azokat rövid idő alatt növeli nagyra. ezen keresztül a vízgazdálkodást. egyharmadát keléskor juttassuk ki. törékenyek.

A gumókat rekeszekbe rakjuk. Az ültetés után 20-25 nappal kell elkészíteni a bakhátat Ez a művelet célszerűen 286 . Ennél hidegebb talajba ültetni nem célszerű.A burgonya előhajtatását a gumók fénykezelésének is nevezik. amíg a burgonya szára a fogas keretmagasságát nem éri el. Ápolás.a gumónagyságtól függetlenül . A korai burgonya sorközeit .34 8. hogy azokat minden oldalról egyenletesen érje a fény. egészséges csírákkal rendelkező gumókat kapunk. hogy az egyenletes csíraképződéshez nem szükséges a ládákat mozgatni.07 11. A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható.75 Az ültetés alapfeltétele a talaj felmelegedése. Nagyobb óvatosságat igényel a megnyúlt. Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük A ládában egy sorban elhelyezett csírás gumókat 7-10 nappal akiültetés előtt 3-4 cm vastagon tőzeggel. hogy az egymásra rakott ládákban a gumók egyenlő fényt kapjanak. A kelés az ültetés után 20-25 nap múlva várható. Hektáronként 50-60 ezer db előcsíráztatott burgonyagumót helyezzünk ki. komposzttal vagy földdel takarjuk. ahol elegendő kézi munka áll rendelkezésre (69. ezért csak ott szabad a módszerrel próbálkozni.ha azok erősen gyomosak . 69. úgy. Ez a mennyiség 70-75x25 cm-es tenyészterületet jelent.83 20.árumennyiség előállításakor . Az előcsíráztatás és a gyökereztetés hatása a burgonya termésére (t/ha) Ültetési anyag Nem előcsíráztatott gumó Szokásos módszerrel előcsíráztatott gumó Mesterséges fénnyel előcsíráztatott gumó Gyökereztetett (7 nappal az ültetés előtt földdel beszórt) gumó 70 82 94 nap után kiszedett burgonya 3. vontatottan fejlődnek. ha ki is kelnek. átalakított ACCORD-típusú palántázógéppel vagy az SaBPD-75 jelű ültetőgéppel ültetjük. Géppel csak a rövid. mert a növények. vékony csírákkal rendelkező gumók ültetése. táblázat). miközben függőleges irányban 3-4-szer változtatjuk helyzetüket. az ültetés ekkor elvégezhető. A sűrűbb ültetés . A fénycsövekkel naponta 8 órán át világítunk. Így a vetés idejére 2-3 cm hosszú. Nagyobb terület esetén . táblázat). csírás végükkel fölfelé rakjuk. jól szellőző pincékből a burgonya előcsíráztatásához megfelelő helyiségeket alakíthatunk ki. A műveletet beöntözés kövesse. zömök csírájú gumók ültethetők.nagyobb termést ad. Az előgyökereztetett gumók gépi ültetése megoldatlan.14 13.30 21. A korai burgonyát házikerti körűlmények között kapával készített gödörbe kézzel ültetjük ki.87 10. A módszer előnye.raktárakból. mint a ritkább állomány (70. Egyszerű beruházással . A fénykezelést a csírák 4-5 mm-es hosszúságánál kell kezdeni. A rekeszeket az egyenletes megvilágítás érdekében az előhajtatás ideje alatt egyszer-kétszer át is rakhatjuk.55 24. táblázat. Március közepe és április eleje között viszonyaink között a talajhőmérséklet eléri a 6 °C-ot.függőle­ gesen mozgatható fénycsövek felszerelésével .34 10. A gumókat kíméletesen. és úgy helyezzük el a hajtatóhelyiségben. zömök.már a kelés előtt sarabalással gyomtalanítsuk Kelés után használható a fogasborona is.18 19.ekével húzott barázdákba.29 17. A kiültetett gumók 60-80 g tömegűek legyenek.17 23.

0-4.0 2+2 3+ 3 3. esetleg már gyökereztetett gumókat Főként a fóliaágyakat használják erre a célra. táblázat tartalmazza.0 5.70. A vetőgumónagyság és a fenyészterület hatása a korai burgonya termésére (Soroksár. A biztonságos gumóképződéshez a hajtatásban is szükséges a töltögetés.0-3.5-0.00 7.0-5.7 0. 71.0 4.5-3. lehetőleg 16-18 °C körül alakuljon.5 3.38 % 104 100 109 103 103 83 120 100 95 141 114 94 a töltögető kapával végezhető el.45 7.5-5. táblázat.0 4. végén távolítják el.35 0. az 1-2-szeri vízpótlás (20-30 mm) elengedhetetlen.75 - 6-7 7-9 10 - 0.5 0.5 6. Az egyszerűen elkészített ágyásokba március közepe környékén (III. A Balástya környéki kertészek már március első napjaiban kiültetik az előcsíráztatott.5 0.5-4. 12-16.40 % Korai sárga t/ha 9.0-5.) kell az előcsíráztatott gumókat kiültetni 45x25 cm-es tenyészterületre.5-0.5-4.62 ll .0+ +3. amelyekbe utána paprikát ültetnek.30 10. A burgonya gyomirtására felhasználható legfontosabb herbicidek és dózisok (kglha) (Joó JóZSEF nyomán.5-0. és az 5-8 cm-es ültetési mélység.5-0.5 4.04 ll . A kilyuggato tt.7 Fólia alatti hajtatás A burgonya fűtés nélküli hajtatása az ország déli részén honosodott meg.5-4.7 0. homokos talajon. a töltögetést meg kell ismételni.5+ +4.0 3.7 0.0 4. A fólaitakarót április második felében.62 9. A vegyszeres gyomirtás tudnivalóit a 71.0-4.0 2. a virágzás körüli időszakban.73 ll . azonban a május ~5-e körül felszedett gumók elérhetik a 4-5 cm-es nagyságot és jó áron értékesíthetők. Laza.70 ll .0 4.0-5. A korai burgonya szedése június elején kezdődik. hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 20 oc fölé. !952) Tenyészterület 70xl5 70x25 70x35 70xl5 70x25 70x35 cm cm cm cm cm cm Gumó tömege (g) 60-80 60-80 60-80 80-100 80-100 80-100 Gülbaba t/ha ll .0 3. A klíma szabályozásakor törekedni kell arra. vékony fóliát május közepén szedik le.85 6. táblázat. a termés szedése május végén kezdhető. 1979) A talaj humusztartalma (%) Prcemergens Ares in Pa to ran Satecid Patoran + Satecid Sencor Cartex M Poszternergens Sencor l alatt 1-2 2-3 3 felett 2. 287 . Általános a 40 x 15-25 cm-es tenyészterület. különösen erősebb esők után. Kelés után az állományt szükség szerint öntözik.0-7.5-3. Kedvező eredményre vezettek a váz nélküli fóliatakarással történt próbálkozások is. a nagy hozam elérése végett.0-4.0-4.09 9.

ahol már i. Az édességet döntően a szacharóztartalom határozza meg.Ka bakosok Sárgadinnye (Cucumis me/o L. vesetisztító hatása is. a legtöbb országban a termésátlag is. ennek megfelelően gazdasági jelentősége is a Il. Ezek az adatok az üvegházi hajtatás sikerét mutatják.és bélműködést segítő.) A termesztés jelentősége A dinnye egyike azoknak a növényeknek. Az ország valamennyi megyéjében. fruktózra és szacharózra bontható. Eredményeink a nemzetközi összehasonlításban is elszomorítóak. Öshazája India. 3000 évvel ismerték. termésátlag-növekedés következett be. Említést érdemel továbbá a jó emésztést. részben saját igényt kielégitő termesztés. l . értékes csemegéje volt. kedvező gyomor.és C-vitamin-tartalma jelentős (ez utóbbi majdnem a paradicsoméval vetekszik).09-3. A legnagyobb termésátlagot Hollandia mondhatja a magáénak. Az utóbbi években terjedt el a házikerti. hogy az állami gazdaságok sárgadinnye-termesztéssei nem foglalkoznak. A sárgadinnyét hazánkban frissen. kisüzemi. Ezzel szemben a világon a sárgadinnye iránti igény eredményeként 1974-1976 és 1993 között jelentős termőterület-. A görögök és a rómaiak a sárgadinnyét és a görögdinnyét hasonló méretekben termesztették. biológiailag érett állapotban (feldarabolva. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A sárgadinnye termőterülete. B 2.92% fruktózt és 0. Az utóbbi időben feltárt tárgyi bizonyítékok ismeretében biztonsággal állíthatjuk.70% szacharózt tartalmaz. hogy a magyarság vándorlása idején már ismerte a dinnyét. Napjainkban az egy főre jutó fogyasztás mértéke átlagosan l kg/fő alá süllyedt. városában és községében sikerrel termeszthető a sárgadinnye. TÁPLÁLKOZÁSIJELENTŐSÉGE A sárgadinnye a magyar embernek mindig fontos. A jelentős termőterület-csökkenést még inkább aláhúzza a nagyon kis termésátlag. mert szabadföldi termesztése nincs. glükózra. A hazai termelői szektorok szerinti megosztást vizsgálva megállapítható. qogy a Föld valamennyi földrészén termesztik. A világ valamennyi földrészén növekedett a termőterület. A sárgadinnyében lévő szénhidrát három fontos összetevőre. A sárgadinnye általában 0. világháborút követő években folyamatosan csökkent. e. amelyekkel az emberiség már igen régen ismeretséget kötött.24-8. Nagy cukortartalmán kívül Br.85-3. a 288 .70% glükózt. A termelőszö­ vetkezetek zömében részes művelést folytatnak. A sárgadinnye elterjedtségét és közkedveltségét mutatja. és a sárgadinnye hajtatásával is foglalkoztak.

nagy magvúak. finom hálózottságú. C.0 Rendszerta na. Főgyökere vastag karógyökér.valódi. a) convar. friss fogyasztás mellett a nyári.2 35. Az elágazó gyökérzet zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegét szövi át. A megtermelt árut friss állapotban szinte l 00%-ban elfogyasztjuk. m. táblázat.0 0. borssal. 72. A főgyökér. ssp. A sárgadinnye tápanyagtartalma Hússzín Energia Fehérje (kJ) (g) Sav (g) Szén· hidrát (g) Víz (g) Hám (g) (TARJÁN és minőségét LINDNER nyomán. c) convar. m. jlexuosus . m. NöVÉNYTAN I JELLEMZÉSE Gyökerei.igény szerint porcukorral javítva.kaszábai dinnyék (sima vagy ráncozott héjúak.vadon termő sárgadinnye. agrestis . esetleg fűszerekkel ízesítve. a legrövidebb tenyészidejű fajtacsoport).díszsárgadinnye.7 ny 3. 5. hűtve) fogyasztjuk. ssp.2 0.6 87. A gyökérzet nagysága. kellemetlen ízűek. GREBENCSIKOV (1953) PANGALO munkájára építve a fajt öt alfajra osztja: l. fűszerekkel ízesítették.3 0. őszi. erősen barázdált. chandalak (eltsd: handalj ak) (gömbölyű termés ű. decemberig is tárolhatók).téli dinnyék (májusig is eltarthatók. canta/up . ssp. C.0 60 45 20 20 0. C. növénytan i és élettani sajátossága i RENDSZERT ANA A sárgadinnye a Cucurbitaceae (tökfélék) családjába tartozik.kantalup dinnyék (gömbölyded termésű.5 ll . 4. nagyon édes. A friss sárgadinnye fogyasztása Magyarországon június közepétől szeptember végéig (a téli dinnyéé december végéig) tart. microcarpus) . adana-adan ai dinnyék (hosszúkás termésformájú.1 0. eassaba . Egyes fajtái éréskor darabokra esnek. fejlettsége szorosan összefügg a fajta növekedési típusával. 289 . termesztett sárgadinnye. me/o . conomon -tipikus kelet-ázsiai alfaj. m. Érdemes lenne a régi szokásokat fóleleveníteni.8 2. közepesen hosszú tenyészidejű dinnyék). Cucumis me/o ssp. 2. viszonylag korai érésű dinnyék). A nagyobb felületen sárgadinnyét termesztő délebbi országokban a folyamatos. ameri (termésük hosszúkás. befőttet és ivólevet Egyes esetekben a savanyítás is számításba vehető. e) convar. b) convar. hálózatos felszínű. 3. dudaim (C. zard . mások összeszáradnak. ssp.3 0. C. téli fajtákból előszeretettel készítenek szárítmányt. illetve a gyökérzet 80-100 cm-ig hatol le a talajba. A karógyökér állandó helyre vetéskor mélyre hatol.1 9.2 0. d) con var. zöldes színűek. Korábban sóval. tenyészidejük középhosszú). 1981) Vitaminok Nikotinsav (mg) Rost (g} karotin (mg) Bt (~g) B2 (~g) (mg) c Narancsszín Zöld 163 188 0. cikkelyes.6 0. késői érésűek. palántás neveléskor erre nincs lehetősége.kígyódinnye. j) convar.0 25. kiváló ízűek). amelyből számtalan vékonyabb gyökérág fejlődik. intenzív illatú. Áruexport sárgadinnyéből nincsen.l 88.

A magvak a termésüregben helyezkednek el.és vízellátottságú talajon a sárgadinnye gyökérzete kisebb területet. száraz talajon viszont nagyobbat kénytelen behálózni a számára szükséges nedvességért és tápanyagért Hajtásrendszere az uborkáéhoz hasonló felépítésű. amely 25-30 cm-ig mereven nő a nap felé. tojásdad. a széle fogazott vagy s1ma. szív alakú és 3vagy 5-szögű. ovális. g) hermafrodita (hímnős virágokkal). Alsó állású magházból sokmagvú kabaktermés fejlődik.és hímnős virágokkal). Egy-egy termés tömege a 0. lapított gömb. s rajta végig kifejlődhetnek az oldalhajtások Levelei hosszú nyelűek. c) monoikus (hím. b) andromonoikus (hím.5-5. Csírázóképességét 6-8 évig megtartja. erősen bordázott.5 cm-ig vékonynak mondjuk. hengerded. Rajta három virágtípus. Mérete fajtára jellemző tulajdonság. Tagoltság szerint lehet ép élű. A termés fala a vastagabb epikarpiumból. sárgásfehér. 290 . vese.0 kg közötti tömeg az általános.6-4. alul hegyesedők. 12 mm fölött nagynak mondjuk.és hímnős virágokkal). különösen a hagyományos fajtákén.0 cm-ig közepesnek és 4. a termés húsa a mezo.és nővirágokkal). A virágtípusok növényenkénti elrendeződése meghatározza az adott fajta ivartípusát A Cucumis melo fajban hét ivartípust különböztetünk meg: a) androikus (csak hím virágokat fejleszt). hím. A magvak laposak. A kocsánnyal ellentétes oldalon a bibe helyén eltérő nagyságú parás bibefolt található. másodlagos hajtásokat fejlesztenek. majd ezek ismét elágazódnak. A termés alakja lehet gömb. és a csúcsból megjelenik a főhajtás. ráncos. termésenként 300-600 db. hím. A hús színe lehet zöldesfehér. A magot 8 mm hosszúságig aprónak. barnás árnyalatú.a talaj tápanyag.5-20. Színük fehér. l . Termesztett dinnyéink zöme az andromonoikus és monoikus csoportba tartozik.0 kg között változhat.és vízellátottságávaL A jó tápanyag. halványzöld. j) trimonoikus (nő-.0 cm fölött vastagnak. barázdált (sekélyen. illetve mélyen). Virágok. e) günoikus (nővirágokkal). világosés narancssárga. sárgásfehér. nálunk 0. A terméshús vastagságát l . Állománya kemény. Ezt követően lefekszik a talajra (ha nem tárorendszer mellett termesztjük). megnyújtott tojás. A héj fokozatosan megy át a húsrészbe. sertesző­ rökkel borított. Günoikus és hermafrodita típusok a kínai származású fajtákban találhatók. karéjos. A levéllemez alakja lehet kerek. d) günomonoikus (nő. csavarodó (kígyódinnye).és hímnős virágokkal). A kelést követő 4-6 napon kezd fejlődni az első lomblevéL Ezzel egy időben a szik alatti rész megvastagszik. rostos vagy olvadékony. az alsó 4-5 lomblevél hónaljából fejlődnek ki az elsődleges oldalhajtások. A sárgadinnye egylaki vagy kétlaki növény. felső részük lekerekített. A főhajtáson.és endokarpiumból épül fel. öblös. Az újabb fajták főbajtása erőteljes növekedésű. Az ezermagtömeg 20-35 g. közöttük nincs éles határ. 9-12 mm között közepesnek. nő és hímnős található. Termés. A termés felülete lehet sima.

A foszfor relatív hiánya nagy nitrogénadag mellett is csökkent növekedést von maga után. a foszfor.és káliumtartalom. illetve magasabb hőmérsékletet a sárgadinnye külső megjelenésében könnyen felismerhetően mutatja. A jelzett hőmérsékleti határok között összhangban van a növény és a megporzást végző méhek tevékenysége. a termésérés idejében kíván sok fényt. különösen kevés fénnyel párosulva. A csírázás optimurna 30-32 oc. Ez az egyik magyarázata a rendkívül kis termésátlagnak. nemkívánatos megnyúlást idéz elő. A méhek 15 oc alatti hőmérsékleten még. A vegetatív szakaszban gyenge fényintenzitás hatására levelei aprók lesznek. WHITAKER és DA VIS (1962) megállapították. jól fejlett. egészséges növénytől várhatunk elfogadható számú hím. Sötétben csíráztatvaj avul a csírázási százalék.hagyományosan termeszíve . 36 oc fölött pedig már nem tudják a virágokat zavartalanul megtermékenyíteni. Tápanyagigénye nagy.és nővirágot. a növények vagy fáznak. Ebben keresendő a kis termésátlag egyik oka. A hiányos megtermékenyítés eredményeként gyakori a terméselrúgás. és a magnéziumigény.ÉLETTANI JELLEMZÉSE Fényigénye nagy. Elégtelen fényben viszont a szik alatti szár gyorsan megnyúlik. Különösen a virágzás. 18 oc körüli. hogy a fényerősség és a virágarány szorosan összefügg egymással. vagy nagyon melegük van. ezt követi a nitrogén-. Szikleveles állapotban hőigénye kisebb. Sajnos a hazai gyakorlatban az öntözés elmarad. A kedvezőtlen. s ehhez nem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű és összetételű tápanyag. 1980). Vízigénye is változik a fejlődési szakaszokban. Csökkenése növeli a nóvirágok és csökkenti a hímvirágok számát a növényen. megfelelő termékenyülést 291 . a kívánatosnál alacsonyabb. Igen eredményes az ásványi trágyák szerves trágyával együtt való adagolása. A tápelemek közül káliumigénye a legnagyobb. valamint a hajtásés a termésfejlődés idején is sok vízre van szüksége. A növényfejlődés első szakaszában a vegetatív növekedési szakaszban 25 °C-os hőmérsékletet igényel a dinnye. A sárgadinnye MARKOV-R AEV (1953) szerint a legtöbb meleget igénylő 25±7 °C-os zöldségfajok csoportjába tartozik. Hőigény. A tápelemarányok a tenyészidő folyamán állandóan változnak (73. A csírázáshoz. a minőség romlik. A dinnye magja 15 °C-on már csirázni kezd. a termés héja vastag. Összefoglalva megállapítható. illetve deformált termések fejlődnek (NAGY. A növény növekedésében a nitrogén és a foszfor szerepét kell hangsúlyozni.fölemelkedik a talajról vagy tárorendszer mellett hajtatva bekunkorodik. hűvös időben a növény fejlődése lelassul. A magyarországi sárgadinnyefajták hosszúnapp alosak A csírázáskor a magvak érzékenyek a fényre. a kalcium-. A virágok megtermékenyítése és termékenyülése 16-36 oc között lehetséges. A magas hőmérséklet. a hús színe kevésbé intenzív lesz. Ha a hajtások vége . A virágok már 5000-7000 lux fényerőn megterméke nyülnek Borús. Hideg. s az egész hajtásképlet merev képet mutat. A hazai termesztésben az első termős virágok termékenyülése után lecsökken a levelekben mérhető foszfor. és folyamatosan csökken a nitrogéntartalom is. Elégtelen nitrogénellátás esetén a hajtásnövekedés erősen csökken. hogy csak jól táplált. táblázat). az érés késik. A növény ugyanis éppen a gyors növekedés szakaszába kerül. nedves talajban a mag elpusztul. Optimális hőmérsékleten hajtásvégeit leereszti a talajra. a rajtuk lévő sefteszőrök merevek. A szerves trágyát különösen meghálálja.

0 5. Ebből rendkívüli formagazdagság.2 8.9 1. Közép-ázsiai .800 211 . hogy ebben a sorban a legkevésbé szakszerű a magyar tankönyvekben megjelent fajtacsoportosítás. Kínai dinnyék. még kevésbé ad eligazítást a világ termesztésének értékelésére.7 1. ssp..760 19.1000 15.4 15.110 27. A tápelemarányok változása a fenyészido folyamán (Javított Zentai fajta) (Soroksár. P 20 5-ból 9 kg-ot. Kaszaba-fajták.7 ll .1 15.7 l .73.2 10. 16.C. A tápanyagfelvétel dinamikáját ROBIN (1967) vizsgálatai alapján a 74. 7. és később jó termést. VIII. 1985) Növényrész Palánta Levél Mintavétel V.8 14.6 8. 16.0 9.0 12.6 14.000 103.100 104. VII. VIII.1 8.2 KJP 6.470 62.2400 3. táblázatban közöljük 74. időpontja N/P 5. VI. 20. satnya termést hoz. VI. m.4 12. Európai . VII. V. ssp. hogy csak egy szűk körre korlátozódik.) Fil. 3.7 ll .700 P205 0. táblázat.000 151. és egyetlen. A sárgadinnye szabadföldi. m.029 0. Öntözéssel termesztve. 1967) Napok száma ültetés után Fejlettségi állapot ültetéskor N 0.C. Charenlais faj ták) (kg/ha) (ROBIN.9 16. Mindjárt rögzítjük.0029 0.4 6..0 0.105 0. rigidus (Pang.0 6. K 20-ból 46 kg-ot von ki a talajból.0060 2.6 KIC a 1.600 83.3 0. 3.6000 13. DOROFEJEV (1985) négy fő csoportot különböztetett meg: l.4000 K20 0. 292 . 2.OOO o 22 32 59 63 74 80 - - 8-1 O lomblevelesen 9 cm-es termésméret érés kezdetekor Termesztett fajták Az idegentermékenyülő sárgadinnye alfajai és convarietasai könnyen termékenyítik egymást. 1982) {NAGY-PANKOTAI.4 8. Hibája. rengeteg fajta származott és származik. öntözetlen termesztésben 10 t/ha termésre számítva nitrogénből 20 kg-ot.8 6. A sárgadinnye tápanyagfelvétele szabadföldi termesztésben (Kantalup.5 Termés ll. illetve hajtatva ez a mennyiség növekszik. 4. Gyenge kondíciójú növény csak kevés és gyenge minőségű virágot fejleszt.000 32.2 6.5 13. táblázat.4 K/mg 9. a virágok rosszul termékenyülnek.8 1.500 188. 31. A termesztett fajtákat a szakirodalom eléggé önkényesen csoportosítja. 3. amely ma már nem tudja átfogni a Magyarországon termesztésben lévő fajtákat sem. europaeus Fil.3 0.9000 10.

0 kg/db a terméstömegük. Betegségekn ek ellenállóak. Nem tárolhatók. Minőségük a kis cukortartalo m miatt nem a legjobb. hajtásaik középhosszú ra nőnek.és formagazda gságot Afganisztán. • Az európai fajtacsoportban az Európában és Amerikában elterjedt fajtatípusokat találjuk. Három fajtacsoportra bonthatók: a) A korai érés1'í fajták csoportja. c) Ameri fajtacsoport. mint a handaljakoké. d) Zard fajtacsoport. A termések általában nagyok. Üzbegisztán . a kantalup kivételével minden megtalálható itt. ovális alakúak. Nem tárolhatók és nem szállíthatók. Legfőbb értékük a rövid tenyészidő . A termésalak fajtánként nagyon eltérő . több évezreden át folytatott népi nemesítésén ek eredményeit foglalja magában. ábra. 293 . Javítoll Zentai (fotó: KovAcs ZOLTÁNNÉ) • A közép-ázsiai fajták mutatják a legnagyobb alak. A termés felülete sima vagy hálózott. Az itt termesztett fajták növényei robusztusak.8-3. Tömegük kicsi vagy középnagy. A hús színe a fehéreszöldtől a narancssárgá ig változhat. Leveleik nagyok. b) Adanai (buharai) fajtacsoport. Türkménia. Ide tartoznak a Magyarorszá gon termesztett turkesztán (Turkec) típusok. A termesztőhely függvényében ezek a fajták is nagyon változatosak. vastag szárúak. Kazahsztán. elérhetik a 20-40 kg/db-ot is.89. 2-8 hónapig is tárolhatóak. Növekedésü k közepes. megnyúlt. Húsuk vastag. Jó minőségűek. 0. Jól szállíthatóak . Nagy tennésűek. Terméseik középnagyo k vagy nagyok . A tenyészidő alapján további négy alcsoportra bontják a közép-ázsiai dinnyéket: a) Handaljak fajtacsoport. tojás vagy ovális formájúak. Két héttől három hónapig tárolhatóak. gyengén elágazók. Az egészen korai (handaljak) típustól a nagyon hosszú tenyészidejű (zard) típusokig. Irán stb. Terméseik nagyok. Hosszabb a tenyészidejük. ritkán bemélyedt. jól szállíthatók. A télidinnye-tí pusok (zard) 2-8 hónapig is tárolhatók.

hogy olyan helyre ajánlatos ültetni. Az alkalmazott termesztéstechnológia és a környezeti tényezők változásainak eredményeként 1-2 db terméssel számolhatunk növényenként Más országokban a technológia része a termésritkítás. kis termőképessége és rossz szállíthatósága. kombinált szántóföldi vetésforgóban. c) Téli dinnyék fajtacsoportja. zavartalan tápanyagellátást Sajnos hazánkban az indító (starter) és a fejtrágya használata ritka. Általában a rövid tenyészidejű és a közép-ázsiai fajták hibridjeit foglalják magukban. nagyobb a cukortartalma. gyeptörésben. jobb az íze stb. TÁPANY AG EL LÁ T ÁS A dinnye üzemi termesztésében is az őszi alaptrágyázás a meghatározó. A nyári hónapokban érő termések általában a helyi friss fogyasztást szolgálják. általában búza után. a meglévő fajták gyengébb minősége. A sárgadinnye termőterületét a gyorsan melegedő. A növény genetikai teljesítőképességét és a tényleges teljesítményt összehasonlítva a következő a sajátos magyar helyzet. A dinnye jól termeszthető az öntözetlen. az egyik legfontosabb szakmai feladat volt. A héj kemény. A növény hatalmas. a termés értékeit. A termés gömb vagy ovális alakú. Viszonyaink között egy-egy növényen l 0-20 db termős virágot találunk. A termés megnyúlt ovális. A fészektrágya ősszel és tavasszal is bedolgozható. "teljesebb" lesz a dinnye. nagy lomhozatot nevel. szélvédett helyeken jelöljük ki. erdő. húsa vastag. ritkán gömbölyű. Színe fehér. zöldesfehér. A hús vastag vagy középvastag. Az indító trágyát vetéskor. Ma erről is gyakran elfeledkezünk. Mélyebb a hús színe. A termesztők megfigyelése. A fajtákat illetően nagy gondot jelent a beszűkült fajtaválaszték. illetve ültetéskor adjuk a kezdeti fejlődés meggyorsítására. Ezek nem kis szerepet játszanak a termesztés visszaszorulásában. ahol napfelkeltétől napnyugtáig süti a nap a növényeket. 294 . • A kínai dinnyéknek hazánkban nincs jelentőségük. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE A dinnye területének kijelölése. A hús színe fehér vagy zöldesfehér.b) Nyáridinnyék fajtacsoportja. A tenyészidőben kijuttatottfejtrágya lehetővéteszi a folyamatos. A Magyarországon termesztett és elismert fajtákat a 75. Szabadfóldi termesztés Az ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA Az éghajlat és a talajadottságok kölcsönös hatása döntő mértékben meghatározza a sárgadinnye teljesítőképességét. Kötöttebb talajon termesztve. A talajadottságok is befolyásolják a végtermék.és szőlőkivágásokban. A talajuntság elkerülése végett 4-5 évig ugyanarra a helyre kabakos növényt ne ültess ünk. hosszú évszázadokra visszamenően. • A kaszaba dinnyéket a magyar gyakorlat is kezdi hasznosítani (Hógolyó). jó minőségű. A fajták zöme itt is a hibridizáció eredménye. Kiváló minőségüket a szükséges tárolás után kapják. táblázatban foglaltuk össze. tömege nagy. nálunk ez szükségtelen.

szabadföldi hajtatás. erős A termés Virágzásbabitusa monoikus andromonoikus andromonoikus andromonoikus monoikus + andromonoikus andromonoikus andromonoikus monoikus andromonoikus Tenyészidő Termesztési mód átlagtömege (kg/db) 1. szabadföldi szabadföldi hajtatás. enyhén gerezdes megnyúlt gömb gömbölyű erős főhajtás. közepes oldalhajtás determinált erős erős középerős gömb + lapított halványzöld gömb. szabadföldi alakja igen rövid rövid középkorai középkorai középkorai középhosszú középhosszú hosszú középérésű hússzíne világossárga narancssárga narancssárga okkersárga halványzöld középerós középerős középerős lapított gömb lapított gömb.0-1.0-1. szabadföldi hajtatás. táblázat.5 hajtatás.2-1 . Magyar kincs Muskotály Dixi Hógolyó Fortuna Topáz Növekedéstípusa középerős középerős.8-1 . gerezdes lapított gömb.75.5 l .5 l . szabadföldi hajtatás. Termesztett sárgadinnyefajtáink fontosab b jellemzői Fajta neve Javított Zentai Ezüstananász Tétényi csereshéjú Hibrid 7.O 0.0 l .0-1 . szabadföldi szabadföldi szabadföldi szabadföldi hajtatás.5-{).6 l . g erezdes gömb gömb lapított gömb halványzöld fehéres zöld halványzöld világoszöld - rövid N \O Vl .8-1.5-2.3 0.o 0.8-1 .o 0. bordás gömbölyű.0 1.

nagy magvú zöldségfajok talajművetési rendszere alapján tervezzük. összekeverjük a trágyával. amikor a termések elérték a fajtára jellemző nagyságot. A dinnye talajművelését a késő tavaszi vetésű. de a tavaszi. a termesztés módjától. A fejtrágyát leghatékonyabban oldott formában. környezetétől stb. 1-2 éves vetőmag a legjobb. tápanyag-ellátottság. talaj.). illetve a vetés előtti fészekkészítés a jobb. Minél kötöttebb a talaj. A továbbiakban. . 296 . TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS A talajművelés feladata a dinnyetermesztésben A sárgadinnye termesztésére. Ismét nitrogéntartalmú ásványi trágya adagolása célszerű (50-100 kg!ha). A szabályos. A mag korának előrehaladtával csökken a csírázási százaléka és a csírázási energiája. levegő-.terítés.sortárgyázás és . A Jejtrágyázást váz nélküli (kisalagutas) fóliás takarásnál a fólia levételekor kezdjük. A négyzetesen. igény szerint akkor kerül sor. főleg nitrogéntartalmú fejtrágyát adunk az első termős virágok termékenyülése után (50-100 kg/ha). függően változik. sőt a baromfitrágya is jól hasznosítható a dinnye alá. fejlettségétől. minden technológiai típusnál. fajlagos tápanyagkivonás. a szervestrágyázás elengedhetetlen láncszeme a technológiának. hő. tervezett termésátlag stb. Magyarországi viszonyok között. Ekkor célszerű 1-2 ezreiékes oldatban lombtrágyát adni. ahol a dinnyét általában nem öntözik. s az esetek zömében gyenge tápanyag-ellátottságú homokon termesztik. A trágyaféle megválasztását befolyásolja a talaj típusa és kötöttsége is. az öntözővízzel juttatjuk ki. Ezután visszahúzzuk a földet. A második fejtrágyázásra. a juh-. Fészektrágyának is ez a legmegfelelőbb. is a talaj víz-. A ló-. a sertés-. annál mérsékeltebben bomló trágyát használjunk.és tápanyagforgalmának befolyásolása a dinnye optimális biológiai igényeinek jobb kielégítése végett. 30-40 cm szélességben és mélységben kiemeit föld helyére a gödörbe érett trágyát. A fészket legegyszerűbben kapával vagy ásóval készíthetjük. komposztot teszünk. A fészekkészítés munkája a sorok és a fészkek kijelölésével kezdődik. A hagyományos termesztéstechnológia sajátos munkája a Jészekkészítés. 2-3 héttel az ültetés. a korábbi véleményekkel ellentétben.fészektrágyázás. A felvett tápanyagmennyiség a növény korától. A trágyamennyiségeket a MÉM-NAK irányelvei szerint állapítsuk meg (termő­ hely. végül a fészek helyén felkupacoljuk a talajt. az esztétikai elvárásokat egyaránt szolgálja. A trágyaelosztás módja lehet: . A szerves trágyát igény szerint kiegészítjük műtrágyákkal. megfelelő elrendezés a növény biológiai igényének jobb kielégítését. a friss. Alkalmazása főleg a dinnye és egyéb ritka térállásra ültetett növények termesztésében terjedt el.Szervestrágyázásra legjobb a három évig érlelt marhatrágya. SZAPORÍTÁS TALAJMŰVELÉS. A fészek készíthető ősszel és tavasszal.

30 °C-os vízben csupán 2 óráig kell előáztatni. Mi is megállapítottuk. Ellenkező esetben fáradozásunk kárba vész.kései tömegtermesztés. az időzítés. napját tartották erre alkalmas időpontnak. . a szabadföldi termesztéshez esetenként foldkockás (gyepko cka. a gazdaságosság dönti el. enyhén lecsöpögtetjük. A szaporítási módokat a termesztéstechnológia típusai szerint csoportosítjuk: . dugványozás). hető. korai szabadföldi termesztéshez minden esetben. Cserépben. Az előáztatott magvak a termosztátban 6-8 óra alatt 3-5 mm hosszú csírát fejlesztenek.fó/iatömlőben.) Az előcsíráztatott magvak addig használhatók. Előáztatott vagy előcsíráztatott magvakat csak nedves talajba vethetünk. Valamennyi termesztőbe­ rendezés-típusban nevelhető palánta. tápanyaggal kellően feltöltöt t.váz nélküli (kisalagutas) fóliás takarás. A megduzzadt magvakat kivesszük a vízből. .magtermesztés. gyorsabb. tápkocka. A nemzetközi szakirodalom a legkülönbözőbb anyagokat ajánlja. A gyepkocka helyettesítését szolgálja a tápkocka. Ebben az esetben az előáztatás összeka pcsolható az előcsíráztatással.) palántát ültetünk.állandó helyre vetéses termesztés. A vetés idejét a talaj felső hőmérséklete szabja meg. Követelmény. Az előáztatás időtartama és a víz hőmérséklete között szoros összefüggést találtunk. A szaporítási módok közül a legrégebbi a helyrevetés. . a fagyok elmúltával vágjuk. hogy a gyepkocka talaja jó szerkezetű. (Ennél nagyobb csíra nem szükséges. Ez utóbbiak közül kiemeljük az oltás. A típus megválasztását a termesztéstechn ológia. hogy a Wuxal. gyomosít. megfelelően tömörödött. A helyrevetés géppel és kézzel egyarán t jól elvégezhető.korai szabadföldi tömegtermesztés. levegősebb tápkockát kell készíteni. a Regulator 60 és a C CL a palánták szárátm érő­ 2 jének.téli dinnye termesztése. előcsíráztatás hatékonysága különböző kémiai anyagokkal tovább javítható. hajtatásban és házikerti termesztésben) sor kerülhet a vegetatív szaporításra is. Az előáztatás hatására jelentősen nő a csírázás i százalék. A palántanevelés a legelterjedtebb szaporítási mód. . A többi zöldségfajtól eltérően a dinnyének lazább. Dinnyéseink 1890-től kezdve alkalmazzák A gyepkockát korán tavasszal. Sajátos magyar gyakorlat a gyepkockás palántanevelés. Szabadföldi tömegtermesztéskor és a többi termesztési módnál állandó helyre vetünk. Esetenként (főleg nemesítésben. Az előáztatás. mert azzal már nehézkes dolgozni. szárazanyag-tartalmának növelésén keresztül javítja azok minőségét. Előáztatás idején az oxigénellátás levegőztetéssei való javítása szintén jó hatású. A régi szakkönyvek az év 100.vegetatív szaporítás (oltás. a dugványozás.és a szövettenyésztés lehetőségét. műanyag pohárba n stb. cserép stb. A váz nélküli (kisalagutas) fóliás takaráshoz. az embrió. ha ez eléri a 14-15 °C-ot. 20 °C-os vízben 8 óráig.Elterjedt a vetőmag előáztatása. majd 30 °C-ra beállított termosztátha helyezzük. Ehhez a finom gyökérzetű Festuca fajokkal benőtt gyep a legalkalmasabb. A tarackaló fuvekkel benőtt területen vágott kocka könnyen szétesik. is jó minőség ű palánta nevel- 297 . mégis jó levegőzésű legyen. vethetünk. Ez azonban csak az ország déli részén kedvező vetési időpont. . amíg a csíra (gyököcske) nem barnul. jobb lesz a kelés. .

között. Höre és fényre edzünk. ezermagtömege alapján határozzuk meg. Állandó helyre vetéshez. szorosan egymás mellé rakjuk a termesztőberendezés talajára vagy trágyára. csírával lefelé. A földkocka méretének hatása a termésre (Javított Zentai fajta) (Soroksár.a téli dinnyéket május 15-től 31-ig vetjük. se a lombozat ne érjen össze. a tervezett tartalék palánta. soros elrendezésben 3.váz nélküli (kisalagutas) takarás alá március 10-15.kellő fejlettségű Az elterjedten használt 5x5 cm-es gyepkockákban nagyon nehéz jó minőségű. és április 5.korai szabadföldi termesztésre március 16-25.O kg/ha vetőmagmennyiséggel számolunk. A felhasználandó magmennyiséget a szaporítási mód. előkészítjük a mag. Ezt követően vízkapacitásra feltöltjük a földkockákat. . előremutató eleme volt a palántanevelésnek.13 4.és tápanyag-szabályozás jelent feladatot. . fészkes elrendezésben l .5 cm mély lyukba. A magvetés ideje: .54 2. táblázat).7-l . a vetőmag használati értéke.és erőteljes növekedésű sárgadinnye-alanyokra oltanak. A vegetatív szaporítás a nemesítésben. A palántanevelés 5-6 hétig tart. A vetésidőt a tervezett kiültetési időponttól visszaszámoljuk. 76. a tápkockát a vetőlyukkal fölfelé. állandó helyre április 10. A vetésmélység a szaporítás módjától fúggően változik. Igen ritka a 298 . víz. hogy a palántákat fejlődésüknek megfelelően olyan távolságra rakjuk szét.52 3.60 2. Ennek lényege. A mai követelményeknek azonban már a szétrakás felel meg. Palántaneveléshez l . a tervezett állománysűrű­ ség. és május 10. között. .83 3. Állandó helyre 3-6 cm mélyen vetjük a magot. a hajtatásban használható eljárás.szabadföldi palántázott tömegtermesztésre március 26. és 25.47 2. Az edzés 2-2. Speciális ápolási munka az edzés és a palánták átrakása (szétrakása). palántaneve'léskor a magtakarás (1/2-1 cm vastagon). a középen lévők szélre rakása) a maga idejében hasznos. között.magtermesztéshez április 15.56 kg/m 2 2. táblázat. Különböző tök. Állandó helyre vetéskor a takaróföld lazítása és a tőszám beállítása. . Az átrakásra vagy szétrakásra 7-10 nappal akiültetés előtt kerül sor. hogy se a tápkocka.26 3. a hőmérséklet-.09 A gyepkockát gyepes részével lefelé. Az átrakás (a palántanevelő ágy. között.5 héttel a kiültetés előtt kezdődik. között.5 kg/ha. típusa db/m 2 5x5 cm-es gyepkocka 8 cm átmérőjű cserép l Ox l O cm-es tápkocka l O cm átmérőjű cserép 13 cm átmérőjű cserép 1. palántákat fölnevelni (76. 1975) Terméseredmény Földkocka mérete.5 kg/ha.0-1 . többnyire előcsí­ ráztatott magot vetünk. szélén lévő pal án ták közepére.5-4. A palántanevelés 4-6 lombleveles fejlettségig tart. Üzemi termesztésben inkább a 8x8 vagy lOxlO cm-es földkocka és a 10-13 cm átmérőjű cserépméret a legjobb. illetve a csíra befogadására.36 3. palántaneveléshez 0.

tömegte rmeszté sre május 15. 100x50 cm-es egysoro s. Ez általában két-három vízpótló öntözés t jelent. A mikrosz aporítás i eljárások a sárgadin nyére is alkalmazhatók. a 200+60 x35. Ennek nagy részét a nyári csapadék pótolja. között van. gyomos odáskor . A korszeru termesz tést a 100xl00 . gyökereztetése. de a hiányzó vízmenn yiséget öntözés sel kell kijuttatni. hogy elfogadható termése redmén y eléréséhez legalább 10-20 ezer tő/ha állománysűrűség kell. a 220+40 x35 cm-es (kétsoros . Kisérleti eredmén yek igazolják (77. egy-egy alkalom mal 30-50 mm közötti vízmennyiségekkel. között ültetjük a palántákat. és 15.2-3 lombleveles hajtásré szek dugvány ozása. KiL"iltetés előtt a földkockás palánták talaját vízkapa citásra feltöltjü k A szabadföldi termesz tésre jól fejlett (4-6 lombleveles) palánták at ültetünk ki. lóval vagy kézzel . ábra. 100x75. ikersoros) elrendezés jelenti. A tenyészidőben három-négy alkalommal . Jól fejlett sárgadinnye-pa/á nták kiültelés elött (fotó: NAGY JóZSEf) Ö TÖZÉS A sárgadinnye vízigénye a vegetációs időben 3500 m 3!ha. között. Korai szabadföldi termesz téshez május l. táblázat). a 180+50 x44.kapáljuk a területet. azaz 350 mm.nagyobb csapadé k után . A sorközk apálás végezhető géppel. Palántázott termesztésben ültetés után 5-7 nappal esedéke s a kapálás . illetve a 160+40 x50 . A gyakorlatban jelenleg használatos állománysűrűség (7-10 ezer tő/ha) nagymértékben meghatározója a rendkívül kicsi termésátlagnak. a sorkapá lás mindig kézzel. EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK Állandó helyre vetésko r az első munka a fészkek talajának porhanyítása. A kiültetés ideje technológiai típusonk ént változik. és 25. 90. 299 . A váz nélküli (kisalagutas) takarásk or a kiültetés ideje április 20-30.

s akkor a jövedelmezőség is javul. Napjainkban a metszés fölöslegessé vált a szabadföldi termesztésben. a tervezett tőtávolságra és növényszámra végezzük.81 0. 10-15 cm-es hosszú szárral szedjük. mert az íz-.és tőtávol.28 15.Összes ság termés (t/ha) db/növény Növényenkénti termés Muskotály Növényenkénti termés l db termés átlagos kg/növény tömege (kg) l db termés Összes átlagos termés kg/növény tömege (t/ha) db/növény (kg) 18.85 l .19 0.00 0. Az érettség jelei: a héj világosabb lesz. .020 1.84 l .99 BETAKARÍTÁS A hazánkban elismert. ugyanis a sárgadinnye-termesztésben is megjelentek a főhajtásokon is termős virágokat fejlesztő fajták. A szedés 80-85%-os érettségnél kezdhető. A túlérést nem szabad megvárni. 1967) Magyar kincs Sor.92 0. A sárgadinnye szabadföldi termesztéstechológiájának sokat vitatott kérdése a metszés. 300 .07 1. palántázott termesztésben (NAGY. Elérhető termésátlag 8-12 t/ha.21 9.99 18.10 1.15 0.205 0. egyértelműen megállapítható.kellemes illata lesz.94 l . A sárgadinnye utóérik. között.56 10.68 lOOx 125 cm 0.995 1.96 0. táblázat.05 11.92 1. termesztett sárgadinnyefajták érettsége könnyen.A ritkítást 3 lombleveles állapotban. július első dekádja között. a korai szabadföldi termesztésben június vége. illatanyagok zöme az érés utolsó napjaiban teljesedik ki. A technológia javításával 20-25 t/ha is elérhető. de túl korán sem szabad a sárgadinnyét leszedni.870 0.966 l .843 0.060 0.75 0. Fogyasztás előtt néhány napig szobahőmérsékleten tároljuk (utóérleljük).106 0.94 0. A fenyészterület változásának hatása a sárgadinnye terméseredményére. A régi gyakorlat a koraiság fokozását várta tőle. A téli dinnyéket 80%-os érettségben. a termés a kocsányrólleválik (ez már a túlérés jele).77 0.86 0. A téli dinynyéket a fagyok előtt szárral szedjük és tároljuk. 77. A szedés gyakorisága 3-5 nap. a bibepont (kehely) felőli vége megpuhul. a későbbi tömegtermesztésből július és szeptember között van.91 lOOxlOO cm 8. Az érés ideje Magyarországon a váz nélküli és kisalagutas takarásban június 15-25.280 0.11 100x75 cm 240+60x50 cm ll .49 100x50 cm 14.84 0.

Ez 16-20 ezer db/ha palántaigényt jelent.60 3. KIÜLTET ÉS fóliasátorba.84 •=I . Hektáronként.40 3. A tavaszi fólia alatti hajtatásra Magyarországon a Javított Zentai. Április 12. őszi hajtatásra a Hógolyó. április eleje az ültetés ideje.21 db/m 2 2. A korábbi kiültetés termésnövelő hatását a 78. őszi hajtatásra (kisebb tápkockában) 4 hét. az Őszi cukor fajtákat javasolju k SZAPORÍ TÁS. Március 29.20 Ogen** kg/m 2 3..78 4.5 kg vetőmagot számítunk. A kiültetés Ültetés időpontja időpontjának Erősen fűtött hatása a sárgadinnye termésátlagának alakulására hajtatásban (NAGY. 78. PALÁNTA NEVELÉS Dinnyehajtatásra lehetőleg elit szaporítási fokú vetőmagot használjunk.55 3. Támrendszer mellett hajtatva viszont az állomány növelése 301 .6 db/m 2 az optimális. turkesztáni típus) sárgadinnyefaj ták. FAJT A VÁLASZTÁS Üvegházi hajtatásra külfóldön legelterjedtebbek az Ogen (Muskotály típus.Tavaszi hajtatáshoz hagyományos. üvegházba legkorábban március 1-15. Netz (handaljak.O db/m 2 növényt számolunk.0 dblm 2 állománysűrűséggel termesztve sűrűség Kísérleteink is igazolják. Tárnrendszer mellett termesztve 3-5 db/m 2 . az állománysűrűségtől ftiggően.5-1.6 dblm 2 állománysűrűséggel termesztve. támrendszer nélküli termesztés esetén l . a Charentais. hogy a többi zöldségfajhoz viszonyítva egységnyi területre kevés számú palántát ültetünk. ••=2. hogy a hagyományos termesztésben elterjedt l . 2.Hajtatás Hajtatással a sárgadinnye érésidejét 1-1 . Jövedelmezősége jó.60 4. enyhe fóliasátrakba március vége.20 4.31 3. illetve 30-50 ezer db/ha állománysű­ rűséggel dolgozunk.87 4. A hajtatást a második hasznosítási szakaszban illesztjük be. enyhén bordázott típus) és az ún.5 hónappal előbbre hozhatjuk. általában a hidegtűrő zöldségfajok kiszedése után. A dinnyét hajtathatjuk üvegházban és fóliasátrakban. Szaporításkor a magot előáztatjuk. szedésük kevés kézi munkát igényel. táblázat adatai igazolják.80 3.62 . !973) Javított Zentai* db/m 2 kg/m2 4. .04 5. ápolásuk. a Tétényi csereshéjú. Március 15. 0.35 Március 5. táblázat. között ültetünk. csíráztat juk Hajtatásban 8x 8 és l Ox 10 cm-es tápkockamérettel dolgozunk. A palántanevelés ideje 5-{) hét.22 2. az Ogen. a Phara stb.44 1. Charenlais (narancssárga-hússzínű. a Pancha. . A dinnyehajtatás további előnye. Fűtés nélküli fóliasátorba április közepétől ültetünk.Őszi hajtatáskor a téli dinnyéből 15-20 ezer db/ha növényt ültetünk.

Kisüzemi termesztésben. Ezáltal a rugalmassága növekszik. 302 . jelentős kézimunka-többlettel. illetve hajtásokat fejlesztő fajtákat hajtatunk (Ogen. igény szerinti öntözéssel elfogadható termésátlagot és kiváló minőséget érhetünk el. A lámrendszer mellett hajtatott dinnye hajtásait a növekedés ütemének megfelelően. Fólia alatt hajtatott sárgadinnye-állománysúrüségi kísérlet terméseredményei (Muskotály fajta) (NAGY. Az öntözés a hajtatásban a minőség kritériuma. ÁPOLÁSI MUNKÁK Kiültetés után néhány napra kapálunk. Muskotá1y. Igaz. a szállító és szilárdító szövetnyalábok átrendeződnek. A gyengébb tápanyag-ellátottságú talajokon sor kerülhet a fejtrágyázás ra. táblázat.16 4. A nagy termésátlagok eléréséhez itt is folyamatos tápanyagellátásról kell gondoskodni. Erősen párás viszonyok között sokat szellőztetünk. különösen korai időzítésben sor kerülhet az első termős virágok kézi megporzására. borult napokon 20-22 °C. Forró. Támberendezés mellett erőteljes főhajtást. táblázat). szabályos elrendezésűek lesznek. metszve! 79. napos időben 28-30 °C-on tartjuk. Gyenge hajtásnövekedés esetén minimális a visszacsípés. A hagyományos termesztésben.). Nagyon erős növekedés esetén a felső tartóvezeték elérésekor visszavágjuk. vagyis 160 cm-ig a főhajtásról minden oldalhajtást és termést eltávolítanak. Charentais. A termős virágok megtermékenyítésére l OOO m2-enként egy-egy méhcsaládot telepítsünk a termesztőlétesítménybe. nyári napokon a berendezés klímáját kis adagú (3-5 mm) öntözéssel.célszerű 3-5 db/m 2-ig (79. Metszés.6 db/m 2 állománysűrűségnél nem kell metszeni a sárgadinnyét. az óramutató járásának megfelelően támrendszerre (zsinegre) tekerjük.0-1 . A heti egyszeri 30-40 mm-es öntözés elegendő. Sok vízzel kiemelkedő termésátlagot. fólia alatti talajon termesztve l .90 7.56 9. 160 cm fölött meghagyják az oldalhajtásokat. !978) Terméseredmények Kezelés !976 dbl(m 2) 5.50 2 db növény1m 2 3 db növény1m 2 5 db növény1m2 Megjegyzés: lámrendszer mellett termesztve. Az oldalhajtásokat 1-2 db termés utáni levélnél visszacsípik. A szár üregesedik (mint a liánszerű növényeké általában). Ebben az esetben kétféle metszésmód alakult ki: a) Alapja az erőteljes főhajtásra való nevelés. Ezeket metszeni kell. A virágok 16-38 °C között termékenyülnek bíztonságosan. és mindig hagynak növekedési pontokat.57 5.69 6. Támrendszer melletti termesztéskor a növények hajtásaiban sok keményítő raktározódik. A fő­ hajtást a legritkább esetben metsszük. Legjobb a 3-5 db/m 2-es állománysűrűség. párásítással kedvezően alakítha~uk. alatta a másodlagosan kifejlődő hajtásokat. illetve a vezetéken visszabuktatva letetejezzük a növényeket. majd fekete fóliával takarjuk a sorközöket A termesztőberendezésben a hőmérséklete! éjjel 16-18 °C-on. Carlo stb.

valamint a termés elhelyezkedése alapján vágjuk vissza azokat. eredménye a nagy termésátlag lesz. a terméskezdeményeket. Hátránya. Fólia alatti hajtatásban 3-5 kg/2-es termésátlaggal számolhatunk. hogy az éréskezdet kitolódik. és a növekedési erély. Az egység nyi területre jutó termésátlag itt az állomány sűrítésével (3-5 db növény 2 /m ) növelhető. 303 . SZEDÉS Erős metszéskor fontos a tőszám növelése (fotó: KOVÁTS ZOLTÁN NÉ) A hajtatott sárgadinnyét friss fogyasztásra lehetőleg biológiailag érett állapotban szedjük. b) A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen kidolgoztuk a magya r viszonyoknak megfelelő metszést a fólia alatti. tárorendszer melletti termes ztésre. délelőtti órákban szedjük. Így a termésérés lényegesen korábbra hozható. 60-150 cm között alakítjuk ki a termőfe lü­ letet Itt már meghagyjuk az oldalhajtásokat. Az érés jelei megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakk aL Az érett dinnyét a reggeli. fűtetlen sátrakban június közepétől várható. ábra. A szabadföldi termesztésű sárgadinnye piaci megjelenése előtt növényenként 2-3 db termést tudunk beérlelni. hogy a főhajtásról csak 60 cm-ig távolítjuk el az oldalhajtásokat. A leszedett árut hűvös helyen tárolju k Nyomódásmentesen ládákba csomag oljuk Fűtött fóliás hajtatásban a termésérés kezdete május végétől. 91.Ezzel a módszerrel nagy termőfelületet lehet kialakítani. E módszer lényege.

majd 4-5 napig utóérleljük. talaj-előkészítés: azonos a szabadföldi termesztésnél elmondottakkaL Izoláció. Elővetemény. majd a nő. s ebben a tartományban l . A hibridmag-termesztés technológiáját a görögdinnyénél ismertetjük. II. A legkorszerűbb a Collins-Mohl-féle komplex uborkagépsoron való feldolgozás.és anyamagtermesztés esetén a palántanevelés az általános. A szárítást 2-3 cm-es rétegben. Szelektáljuk a termést alakja. ritkábban trimonoikus. Egy-egy maglécen 100-150 db mag található. magnyerés. szabvány rögzíti.5-1%-a mag. 304 .5-3 . felülete alapján. A csírázó magvak közül a beteg. A hímnős virágtípusú egyedeken 22-50%-os öntermékenyítés is lehetséges. kupacokba rakjuk. Betakarítás.és szárítórészből tevődik össze.és a hímnős virág követi. A kelést követően a klorofillhibás.és idegentermékenyítését illetően. beteg egyedeket eltávolítjuk. A szárított magot szellős. optimális hőmérséklete 22-28 oc között van. mosó. a további szaporításfokoknál 800 m. 94%-os csírázóképességű. Egy hektáron 100-200 kg vetőmag termelhető. osztályú a 98%-os tisztaságú. A vetőmag minőségi követelményeit az MSZ 6370-78 sz. Az érett terméseket sávosan szedjük. A mosást követően a mag centrifugálható. szárítjuk. nem csírázó magvak eltávolítása az első feladat. amely felszedő. Szelekció. Erjesztés után mossuk.O órát vesz igénybe. A növényápolás szabadföldi munkáitól eltér a 3-5 méhcsalád telepítésének igénye hektáronként. Magfejtéskor a színben. Virágzásbabitusa alapján beszélünk monoikus. Ezt követően kinyerjük a magot a táblán vagy a központi magnyerő telepen. A magnyerés céljára termesztett sárgadinnyét teljes biológiai érettségben szedjük. osztályú a 99%-os tisztaságú. A szabvány előírása szerint kötelező izolációs távolság szuperelit mag termesztésekor l OOO m. száraz. A megporzásban a méheknek van fontos szerepük. 12% nedvességtartalmú tétel. A megtermékenyítés 16-38 oc között lehetséges. A konstans fajták termesztésekor az állandó helyre vetés. A vetés. torzult egyedeket virágzás előtt eltávolítjuk. adromonoikus. ezzellényegesen csökkenthető a száradás időtartama. 12% nedvességtartalmú tétel. Más virágtípusnál. 88%-os csírázóképességű. Egy 10 órás műszak alatt 40 t nyersárut dolgoz fel. ízben eltérő. A sárgadinnye kabaktermésében 3-4-5 hosszanti maglécet találunk. minőségű sárgadinnye-vetőmag A sárgadinnye jellegzetesen idegentermékenyülő faj. hibridmag. A kora reggeli órákban elsőként a hímvirág nyílik. illetve a kiültetés ideje az árutermesztésnél ismertetett időpontokkal megegyező. A terméstömeg 0. az idegen megtermékenyítés l 00%-os is lehet. színe. valamint günoikus fajtákróL Az egyes virágtípusok eltérően viselkednek a fajta ön. 35-40 °C-on végzik.MAGTERMESZTÉS Magyarország területe közismerten alkalmas jó előállítására. fejtő-. a rovarellátottságtól függően. görbült. 16-17 °C-os helyiségben célszerű tárolni. l.

táblázatban foglaltuk össze. Észak-Amerikáé 14 t/ha volt. Ázsia termésátlaga 1984-ben 16 t/ha. 305 . évek átlagában még 12 500 hektáron. kellemes íze. A benne lévő 91 . A görögdinnye tápanyagtartalma (TARJÁN ÉS LINDNER. önmagában vagy más zöldségfajokkal vegyesen. A termésátlag kb.9 t/ha). Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi termésátlagok gyengének mondhatók (1993-ban ll . de lassúbb ütemben csökkent 1945 után. A fogyasztási idő szétnyújtása végett érdemes lenne az őszi terméseket tárolókban eltartani. városban foglalkoznak kisebb-nagyobb felületen a termesztéséveL Kiemelkedő azonban Heves. TÁPLÁLKOZÁSIJELENTŐSÉGE Az egy főre jutó friss fogyasztás mértéke 6-8 kg/fő között változik. 13-15 t/ha között változik. 1993-ban 4077 ha-on termesztettü k Sajnos a termésátlag sem növekedett olyan mértékben. Az éretlen (legtöbbször apró) dinnye sajátos felhasználási módja a savanyítás egészben vagy szeletelve.!g) Nikotinsav (mg) c (mg) !21 0.0 A görögdinnyét elsősorban frissen. 80. Afrikáé 17 t/ha. Egyes országokban elterjedt a kifejlett dinnyék műanyag zsákos.5 0.5% víztartalom is nagy érték.5 0. A termesztés fő feladata a hazai és az exportigények teljesítése.) A termesztés GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE jelentősége A görögdinnye termőterülete a sárgadinnye területéhez hasonlóan.5%-os sós vízben való tárolása. Tápanyagtartalmát a 80.5 0. Az 1931-1940. !984) Energia Fehérje Sav (kJ) (g) (g) Szénhidrát (g) Víz (g) Hamu (g) Rost (g) Karotin (mg) Vitaminok BI (!lg) 82 (J. aromája teszi közkedveltté.Görögdinnye (Citru/l us lanatus [THUMB) MANSF. A görögdinnyét vesetisztító hatása.8 ny 40 20 0.2 6. Magyarországon szinte minden faluban.5 91. hogy az igényeket maradéktalanul kielégítsük. Európáé 20 t/ha. táblázat. 1984-ben 7000 ha-on. 4. biológiailag érett állapotban fogyasztjuk A friss fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. Békés és Baranya megye termesztése.2 7. Évente 40-60 ezer tonna görögdinnyét exportáltunk (ez a frisszöldség-export 40-60%-a volt). A világon mintegy 2 millió hektáron termesztik a görögdinnyét.

5 m között közepesnek. közepes és rövid hajtásokat fejlesztő csoportokat. sárga. (A gömbtől. növénytani és élettani sajátosságai RENDSZERTANA A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik. citromsárga. eltérően a sárgadinnyétől. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő. Hajtásrendszere a növekedési típustól fúggően változó. zöldessárgák A három virágtípus: hím. andromonoikus virágzáshabitusú. A héja 1-2 cm vastag. világos rózsaszínű. A hús színe fehér. melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el.5-2. Vízigénye nagy. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt. fejlett főgyökere van. Megkülönböztetünk hosszú. kékeszöld. Egy-egy növényen 3-7 db hajtás is kifejlődhet. sötétzöld. krémszínű. a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. A termékenyítést méhek és rovarok végzik. A mag mérete 0.Rendszertana. nő itt is megtalálható.) A belső húsos ehető rész a piacentából fejlődik. A szár lehet ritkán és sűrűn szőrözött. fekete stb. lehet. középzöld. MARKO V-HAEV (1953) szerint a görögdinnye optimális hőigénye 25±7 °C. Csírázóképességét 6-8 évig megtartja. vérvörös. Transzspirációs együtthatája 600 (BELIK. Ezermagtömege: 20-150 g. A termesztett fajták zöme monoikus. A levelek 5-10 cm-es levélnyélen ülnek. Erős. A görögdinnyét . 2-3 irányban elágazódóak. Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével elégíti ki. Hőmérsékletigénye megegyezik a sárgadinnyéével. Egyegy növényben 300-600 db mag található.nagy vízfelhasználása ellenére is . 19 cm-től nagy. A hazai termesztésben lévő fajtáink hosszúnappalosok A virágzás 5-7 ezer lux fényerőn már zavartalan. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi. többszörösen tagolt. l . Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé. feketészöld lehet. A lemez felületét viaszréteg borítja. a takarmánydinnyéké erősen szőrözött. piros.1-1 .) Egy-egy termés tömege 2-15 kg.a szárazságot jól tűrő 306 . A hajtást l m-ig rövidnek.6-2. Különösen érzékeny a vizellátásra fejlődésének első.0 m-ig nagynak.1 m felett igen nagynak mondjuk. A kacsok lehetnek elágazás nélküliek. világoszöld. rózsaszínű. A sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felső 20-25 cm-es rétegében helyezkedik el. A termés alakja igen változatos. lassú növekedési szakaszában. A héj színe fehéres.0 cm között változik. márványozott. 1975). l . 2. (A fehér és a sárga színűek első­ sorban takarmánydinnyék. hímnős. Színe fehér. NöVÉNYTAN JELLEMZÉSE Gyökér. sötétebb sárga. Rajzolata lehet csíkozott. A virágok kicsik. barnás. Felülete sima vagy enyhén barázdált. Színe zöld. ÉLETTANI JELLEMZÉSE Fényigény. ezüstöszöld. 13-18 cm-ig közepes. szürke. A görögdinnye a legnagyobb fényigényű zöldségfajok csoportjába tartozik. Erről is megkülönböztethetőek.

A görögdin nye 10 tonna termésre számítva (BELIK. táblázatban közöljük. Hiányozn ak az egészen kis testű (1-2 kg/db). A táplálóel emek közül a görögdin nyének a káliumigénye a legnagyo bb. Tápanyagigény. Öntözéssel a termeszté s biztonság a és a termésátl ag jelentősen növelhető. vékony héjú. hajtathat ó fajták.3 kg nitrogént. ábra. Kecskeméti vöröshúsú (fotó: ifj. Hazánkb an a termőterület legnagyo bb részén öntözés nélkül termesztjük. A görögdin nye genetikai lag meghatár ozott teljesítőképességé­ nek eléréséhe z kellő tápanyag mennyisé get igényel. Csányi. Marsowszky stb. Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű. fontosabb fajták jellemző adatait a 81. 3 kg foszfort és 17.) voltak divatosak. minőségi és időbeni kielégíté se a termeszté s eredmén yének egyik meghatár ozója. 1975 szerint) 12 .) A jelenleg termeszté sben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termeszté stechnoló giai változato k diktálta igényeknek. 92. P.és Mg-igény . A Magyaro rszágon termeszte tt.növények közé soroljuk. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. BALÁZS SÁNDOR) 307 . Ennek mennyisé gi. Az 1960-as évektől a kisebb termések et fejlesztő fajtatipus ok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 Fi. vérvörös hússzínű. ezt követi: a N-. Korábban a nagy tennésű fajták (Hevesi. Termes ztett fajták A magyarországi termesztésben a fajtamegválasztás a technológia fontos része volt. Hevesi FUTO F1 stb. apró magvú fajták iránt. Ca-.9 kg káliumot használ fel.

szabadföldi szabadföldi szabadföldi szabadföldi szabadföldi szabadföldi szabadföldi szabadföldi szabadföldi hajtatás. szabadföldi szabadföldi hajtatás. erős erős középerős középerős erős középkorai tojásdad középkorai gömbölyű középkorai gömb középhosszú kissé megnyúlt gömb megnyúlt gömb hosszú hosszú megnyúlt gömb megnyúlt gömb hosszú hosszú rövid középérésű hajtatás. Charleston-H Hungaria-8 Napsugár Orosházi F1 Ideál Favorit F 1 Kobalt F1 gyenge középerős középerős középerős középerős középerős erős erős sötét rózsaszín vérvörös sötétpiros élénkpiros vérvörös világossárga piros vérvörös pirosas rózsaszín rózsaszín élénkvörös sárga sötétrózsaszín középrózsaszín élénkpiros élénkpiros középerős. szabadföldi szabadföldi hajtatás. szabadföldi fóliaalagút. táblázat.o UJ 00 81. A termesztett görögdinnyefajtáink fontosabb jellemzöi Termés Fajta neve Növekedési típusa középerős Virágzás habitusa Tenyészidő alakja monoikus + andromonoikus monoikus monoikus + andromonoikus monoikus andromonoikus monoikus monoikus monoikus monoikus monoikus + andromonoikus andromonoikus monoikus monoikus monoikus + andromonoikus andromonoikus monoikus monoikus rövid rövid középkorai gömb gömb nyújtott gömb piros hússzíne átlagtömege (kg) 3-4 3-4 4-ó 4-ó 3-5 3-5 3-5 8-12 8-10 6-8 6-8 3-4 4-5 6-7 5-6 5-ó 5-6 Termesztési mód Korai kincs Sugár Baby Szigetcsépi 51 F 1 Hevesi FUTO F 1 Gömb FUTO F 1 Kecskeméti vöröshúsú Sárgahúsú (Szentesi) Marsowszky Hevesi (Csányi) Crimson S. korai szabadföldi fóliaalagút. szabadföldi szabadföldi ovális gömb gömb tojásdad megnyúlt gömb ovális gömb rövid középérésű középerős középerős középkorai középkorai _ erő_!>__ ~~ .

Szabadföldi termesztés
Az ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTT SÁGOKHATÁ SA Az éghajlati és talajadottságok döntő mértékben meghatározzák a dinnye teljesítő­ képességét is. Éghajlatunk adott, lényegében az ország egész területén megfelel a termesztés ezen feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény -megfelelő termesztési időzítés mellett -elegendő a növény számára. A hőmérséklet hibái szembetűnően jelentkezhetnek. Az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés idejében, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása. Ugyanígy a virágzásra gyakorolt hatása is egyértelmű. A csapadékviszonyok a vízigény kielégítésében játszanak fontos szerepet. Ez is kritikus lehet hazánkban. A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet éréskésleltető hatású, a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező. A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét - sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajokn ak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (lásd Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.) Összegezve: a dinnye is a legjobb talajon tud jó vagy elfogadható teljesítményt nyújtani. Üzemi termesztését itt kell szorgalmazni.

A NÖVÉNYVÁLTÁSJELENTÖSÉGE
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4-5 évig ne kerüljön kabakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag. A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.
TÁPANYAGE LLÁTÁS

A trágyázás menete megegyezik a sárgadinnyénél leírtakkaL A trágyázás rendszerét néhány új vizsgálati módszerrel egészítjük ki. A tápanyag-ellátottság kérdését ZsoLDos (1967) három vizsgálati csoport eredményeinek függvényében javasolja pontosítani: a) talajvizsgálatok, b) növényvizsgálatok, c) szabadföldi kísérletek. A gyakorlatot szolgáló talajvizsgálatokat a magyar előírások rögzítik (MÉM NAK). A görögdinnye tápanyag-ellátottsági szintjének vizsgálatára módszeres kísérle309

V>

Ö

82. táblázat. A görögdinnye N-, P-, K-tartalmának alakulása a tápkockaméret, a szaporítás i mód, a növényfejlettség függvényében (NPK összes =100%) (Szigetcsépi 51 F1 fajta) (BÁNFALVI, 1977) Július 15-i mintavétel Kezelések Mintavételi helyek alsó levéltáj középső levéltáj felső levéltáj alsó levéltáj középső levéltáj felső levéltáj alsó levéltáj középső levéltáj felső levéltáj alsó levéltáj középső levéltáj felső levéltáj alsó levéltáj középső levéltáj felső levéltáj alsó levéltáj középső levéltáj felső levéltáj alsó levéltáj középső levéltáj felső levéltáj a!só levéltáj ki'zépső levéltáj f~lső levéltáj összes NPK mg/g szárazanyag 53,207 72,555 79,888 53,982 73,617 80,400 56,044 72,529 82,849 57,956 73,117 79,768 52,395 70,479 76,038 66,493 74,304 84,349 71,755 71,755 81,688 70,817 84,389 87,796 N
p

Augusztus 16-i mintavétel K összes NPK mg/g szárazanyag 37,744 45,207 45,244 40,271 52,456 57,204 36,471 45,233 47,106 38,271 49,595 48,944 37,733 43,295 47,182 45,007 54,882 55,429 45,733 49,795 53,693 53,433 56,695 55,356 N
p

K

%

%

Gyepkocka 5x5 cm Gyepkocka 7,5x7,5 Vegasca tápkocka 7,5x7,5 cm Soroksári I. tápkocka 7,5x7,5 cm Vegasca tápkocka

Soroksári I. tápkocka lOxlO cm Gyepkocka 10x10 cm Állandó helyére vetett
-

53,00 56,65 54,45 55,20 56,10 56,09 54,60 56,25 55,88 52,80 55,80 52,25 53,05 59,66 55,79 55,19 56,39 53,59 52,66 53,38 53,25 54,08 55,46 57,42

3,77 4,21 6,12 0,04 4,51 5,97 4,36 4,45 6,21 4,07 4,54 6,13 4,00 4,58 5,97 4,20 4,58 6,10 4,12 4,26 5,98 4,68 4,98 6,36

43,23 39,14 39,43 40,76 49,39 37,94 41,04 39,30 37,91 43,13 39,66 41,62 42,94 35,76 38,27 40,61 39,03 40,31 43,22 42,36 40,77 41,24 39,58 36,22

53,52 49,11 53,71 48,92 51,66 52,62 51,82 47,75 54,56 51,47 50,21 53,12 52,21 53,11 54,05 49,33 46,83 55,39 53,35 52,21 51,59 46,04 48,33 51,48

2,77 4,44 5,40 3,90 4,49 5,95 4,31 40,5 5,56 4,10 4,22 4,99 4,86 4,84 4,62 4,46 3,98 5,82 4,01 4,21 5,20 3,04 3,70 4,26

43,71 46,45 40,89 47,18 43,85 41,43 43,87 48,20 39,70 44,43 45,57 41,89 42,93 42,04 41,33 46,21 49,19 38,79 42,64 43,58 43,21 50,53 47,97 44,26

teket állítottunk be a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Zöldségtermesztési Tanszékén, a levélanalízis módszerével. Eredményeinket a 82. táblázatban foglaltuk össze. Az adatok igazolják, hogy a tenyészidő folyamán a növények tápanyag-ellátottsága csökken. A tápanyagfelvételt s ennek függvényében a növények teljesítőké­ pességét a fóldkocka mérete befolyásolja. A levéltájak közötti tápanyagszint normális fejlődés és ellátás esetén a csúcsi felső levéltájban a legmagasabb. A termésfejlődés idején a tápanyag kivonása, termésbejut tatása általános. Elégtelen tápanyag-ellátottság esetén a felső levéltájban csökken az ellátás, hogy a termés igénye kielégíthető legyen. Ilyenkor kell a fejtrágyázással beavatkozni.
TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS

A talajművelési rendszerek az adott gazdaság felszereltsége, a talaptípus, a termesztett növényfaj igényeinek összehangolása eredményeként alakulnak ki. A rendszer vázát a következő alapelemek alkotják: - a talajművelés időpontjának megállapítása, - a művelőeszköz kiválasztása, - a művelési mélység megállapítása, - a haladás irányának meghatározása, - a szükséges talajmunkák számának eldöntése. A talajművelés műveletei - célja és ideje szerint - a következők. Az alap-talajművelés fő feladata a dinnye gyökérzete számára jól, kellő mélységben megmunkált, termékeny talajréteg kialakítása és fenntartása, a talaj víz- és levegőgazdálkodásának javítása, a gyomok irtása. A tarlóhántást a főnövény tekerülése után azonnal, 6-10 cm mélyen kell végezni. 6szi mélyszántás. Szeptember végétől decemberig végezhető, 25-35 cm mélyen. Gyeptörés. Hosszú évszázadokon át itt termesztették a dinnyét. A vetés, illetve ültetés előtti talajmunká k feladata a jó vetőágy-előkészítés, amelynek jellemzői az aprómorzsás szerkezet, az ülepedettség (nem tömődöttség), a sima felszín, a gyommentesség. Első tavaszi munkánk a simítózás. Ezt követően - a vetésig, illetve ültetésig a felső talajrétegetf ogas boronával, tárcsával, kultivátorral, kombinátorral művel­ hetjük, igény szerint. A vetés, illetve ültetés előtti talajművelés mélysége a magvetés, illetve a földkockás palánta ültetési mélységéig terjedjen.
VEGYSZERES GYOMIRTÁS

A dinnye vegyszeres gyomirtása Balan (6,5-7,0 l/ha), Flubalex (6,5-9,5 l/ha), Beneflex (6,5-9 ,5 l/ha), benetin hatóanyag-tartalmú szerekkel biztonságosan elvégezhető. Hatásuk kellő humusztartalomnál, palántázott termesztésben egyértelműen kedvező. Száraz talajon, állandó helyre vetéskor csírabántó hatásúak lehetnek. A vegyszert a vetés, illetve ültetés előtt 300-400 l/ha vízzel kijuttatjuk, és azonnal 6-12 cm mélyen bedolgozzu k Az egyszikűek által erősebben gyomosító területeken szerkombinációt alkalmazhatunk, Dual 720 (2,5-3,0 kg/ha) felhasználásával. Vetés után a kelés, illetve a palántázás előtti gyomosadást Finale (2 l/ha) kipermetezésével szüntethetjük meg. Felhasználható a Cotofor (2,5-3,5 kg/ha) is a vegyszeres gyomirtásra. 200-400 l/ha vízzel vetés, illetve ültetés előtt jól előkészített, aprómorzsás talajra kell egyen311

letesen kipennetezni. Ajánlatos fogassal 2-3 cm mélyen bekeverni az egyenletes elosztású gyomirtó szert. Alkalmazható a Cotofor + Dual 720 tankkeverék is.

Szaporítás
A görögdinnye szaporítására a sárgadinnyénél elmondottak érvényesek. Itt is az egyéves, friss vetőmag használata célszerű (83. táblázat). A mag korával arányosan csökken a csírázási százalék, a csírázási erély stb. Egyre bizonytalanabbá válik a termesztés sikere.
83. táblázat.
Különböző

ideig tárolt görögdinnyemagvak értékmérő tulajdonságainak változása (Dünnüj liszt fajta) (BELIK, 1967)

Tárolási (év)
l 6 10

idő

Csírázási százalék 95 87 5

Csírázási erély (%) 89 48 3

4. napra kifejlődött csírahossz (cm) 4,4 3,1 l ,3

Csírázó mag aszkorbinsavtartalma (mg/%) 9,71 4,40 2,93

Az előáztatás, előcsíráztatás a görögdinnyénél is eredményes eljárás. A magasabb hőfokú vízben (30 °C) való előáztatás ideje rövidebb, a vízfok csökkenésével arányosan nő az áztatás ideje. A csíráztatás is hasonló tendenciát mutat. Magasabb hőmérsékleten nagyobb csírázási százalék, gyorsabb csírafejlődés érhető el (84. táblázat). Adataink igazolják az optimális előáztatás (20 °C-on 16 óra, 30 °C-on 4 óra) időtartamát. Egyben bizonyítják a hőmérséklet növekedésével arányos csírázásiszázalék-növekedést is. (A további csírakezelési eljárásokat lásd a sárgadinynyénél.)
84. táblázat. A magelőáztatás idejének és a hőmérséklet változásának hatása a görögdinnyemag csirázására (Marsowszky fajta) (NAGY, 1974) Kezelések Az előáztató az előáztatás víz hőfoka (0 C} ideje (óra) Száraz mag (kontroll) 20 20 20 30 30 30 15 Csírázási százalék
különböző hőmérsékleten

oc

20

oc

25

oc

30

oc

4 8 16 4 8 16

-

68,50 68,00 69,00 74,50 74,75 71,50 67,50

73,00 81,00 83,00 86,00 85,25 82,00 79,75

83,00 81,25 84,00 89,00 88,75 84,25 83,50

90,75 86,50 88,75 91,75 93,00 90,50 85,00

A szaporítási módok és technológiai típusok is megegyeznek a sárgadinnyénél leírtakkaL A vetőmagmennyiség a növényelrendezés függvényében változik. Görögdinnyevetőmagból állandó helyre vetéshez, soros elrendezésben 3,0-5,0 kg/ha, fészkes 312

vetéshez 0,6--0,8 kg/ha, palántaneveléshez 0,4--0,5 kg/ha a vetőmagigény hazai fajták termesztésekor. Az állandó helyre vetésnél a vetésmélység homoktalajon 4-6 cm, kötött talajon 3-4 cm. A palánták kiültelésének időpontja technológiai típusonként megegyezik a sárgadinnyénél leírtakkaL Az eddigi gyakorlatnak nagy hibája volt a nem megfelelő nagyságú tenyészterulet (gyakran 3-5 m 2/tő). A görögdinnye tenyészterületét is a növekedési erély alapján határozzuk meg. A késői érésű, nagy hajtástömeg et fejlesztő típusokat 150x 150 cm-es sor- és tőtávol­ ságra {2,25 m2/növény, 4500 tő/ha), a középkorai, középerős növekedésű fajtákat 150x l 00 cm-re (l ,5 m 2/növény, kb. 6700 tő/ha), a rövid tenyészidejű, gyenge növekedésű fajtákat l OOx l 00 cm-re {l ,O m 2/növény, 10 OOO tő/ha) ültetjük. A váz nélküli és a fóliaalaguta s takaráskor 150+50x100, 160+40x100, 180+50x47, 200+60x75, 220+40x75 cm-re ültetjük a palántákat.
ÖNTÖZÉS

Magyarországi termésátlagaink az öntözés nélküli gazdálkodás eredményét tükrözik. Öntözéssel a termésátlagok lényegesen javíthatók. A görögdinnye átlagos vízellátottságát a tenyészidőben FILIUS (1976) nyomán a 93. ábrán mutatjuk be. Az adatok egyértelműen bizonyítják a görögdinnye öntözésének szükségszerűségét. A többi zöldségfajhoz hasonlóan a görögdinnye állandó helyre vetéskor kelesztő öntözést (5-10 mm), palántázáskor beiszapoló öntözést (10 mm) és vízpótló öntözést igényel. A vízpótló öntözésre legtöbbször a gyors növekedés időszakában van szükség (egy-kétszer 30-40 mm-es vízadaggal).
mm
tenyészidő

!40
120 100

___,__ potenciális evapotranszspiráció átlagos csapadék (mm/hó)

80 60 40
20

többlet

o
I.

Il.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.

IX.

X.

XI. XII. hó

93. ábra. A görögdinnye átlagos vízellátottsága a
EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK

tenyészidőben (FILIUS

nyomán)

Talajápolás. Állandó helyre vetett dinnyénél igény szerint porhanyítjuk a fészkeket, illetve a sorok talaját. Palántázás után az 5-7. napon megkapáljuk a területet. Ezt, a vegyszeres gyomirtás sikerességétől fiiggően, 1-3 alkalommal megismételjük. 313

Ritkítás, tőszámbeállítás. Általában 3-4 lombleveles fejlettségnél ritkítjuk az állandó helyre vetett állományt először. A végleges tőszámot 5-6 lombleveles korban állítjuk be. Első ritkításkor fészkenként 2-2 db, végleges tőszámbeállításkor 1-1 db növényt hagyunk. A hagyományos technológia eleme a hajtások földelése. 60-90 cm hajtáshossznál a kis dinnyét követő hajtásrészre félkapányi nedves foldet helyeztek a hajtások rögzítése (szélvédelem) céljából. Az öreg dinnyések azt mondták, hogy "ahányszor fóldelünk, annyi dinnyénk lesz" (hogy sok nem lett, azt a termésátlagok igazolják). Veszélyes továbbá a foldelés száraz időben, rovarfertőzött területeken, mert itt károsítanak elsőként a kártevők. Sűrűbb ültetéskor jobb a szélvédelem.
BETAKARÍTÁS

A virágok megtermékenyítésétől számítva 30-35 napra érik meg Magyarországon a dinnye. Szabad foldön július elejétől szeptemberig tart a fő érésideje. A görögdinnye termesztésében a legnagyobb gyakorlatot az érés jeleinek nagy biztonsággal való felismerése, az érettség megállapítása igényli. Nehezíti a döntést, hogy a faj érésjelei nem annyira egységesek és egyértelműek, mint a sárgadinnyééi, és itt nincs utóérés. Az idő előtt leszedett görögdinnye színtelen, íztelen marad, a túlérett viszont veszít ízéből, zamatából, romlik húskonzisztenciája. A termesztök különböző jelek alapján döntenek az érettségrőL Az érés jelei: kopogtatásra mélyebb, kongó hangot ad; - héjszíne sötétebb, fényesebb lesz; - a hasi, talajjal érintkező rész érett sárgás színt vesz fel; - az érett dinnyén a hajnali harmatlecsapódás nagyobb; - a termés melletti kacs elszárad; - a termős virág termékenyülésétől eltelt 30-35 nap. Az érés jeleként említik a már levágott termés kocsányán megjelenő vörösesbarna nedvet is. Erről azonban csak utólag győződhetünk meg, s negatív eredmény esetén elveszett a levágott termés. Egyszerű és megbízható meghatározásnak tekintjük a következő eljárást. Az egy időben öklömnyi nagyságúra fejlődött termések felületét számmal, csíkkal megjelöljük (az első terméseket pl. egy, a második hullám terméseit kettő, a harmadikat három stb. csíkkal), és fOljegyezzük a termékenyülés időpontját. A termékenyülést követő 30-35 (esős, hűvös időben 35) nap után érettségpróbával - kb. 3-5 db azonos jelölésű dinnye felvágásával -ellenőrizzük az érettséget. Ha a próba pozitív, minden azonos jelű termés érett. A szedést legjobb a reggeli órákban elvégezni. A kocsányt késsel elvágjuk, a leszedett terméseket kupacokba rakjuk, majd fogyasztásig hűvös helyen tároljuk. A fólmelegedett dinnye ugyanis szállítás, tárolás közben gyorsan romlik. Felhívjuk a figyelmet néhány termesztói hibára is. - Nem szabad a tő "felhúzásával", a gyökérzet megszakításával siettetni az érést, mert a minőség romlik. A gibberellin, ethrel, mint érésgyorsító szer, szintén nem alkalmazható. Az öntözés elmulasztása kissé sietteti az érést, de a terméstömeg jelentősen csökken. Elérhető termésátlag l 0-14 t/ha. A szedés gyakorisága az érés kezdetén 3-4 nap, később 6-8 nap. 314

Hajtat ás
Napjainkban a hajtatott növényfajok összetétele, aránya megvál tozott A görögdinnye szinte kiszorult. • A görögdinnye kellő hozzáértéssel eredményesen hajtatható üvegházban, fűtött, fűtés nélküli és vízfüggönyös fóliasátrakban. A termesztőlétesítmények előkészítése megegyezik a többi zöldségfajnál leírtakka L Fajtamegválasztás. Itt is érvényes a szabály, hogy hajtatni csak a rövid tenyész idejű fajtákat szabad. Külfóldön az 1-2 kg terméstömegű fajtákat hajtatják elsősor­ ban (nálunk ezek hiányoznak a fajtaválasztékból). Nálunk a Sugar Baby, a Szigetcsépi 51 F 1 fajták javasolhatók. Szaporítás, palántanevelés. Jól fejlett (4-6 lombleveles), egészséges palánták ültetése ad jó eredményt. A görögdinnyét 10 OOO tő/ha állománysűrűséggel hajtatjuk (l tő/m 2). Az előcsíráztatott magot 8x 8-1 Ox l O cm-es fóldkockába vetjük. A palántanevelés ideje 6-7 hét. A vetést a tervezett ültetési időpontból számítjuk. A palántan evelés technológiája megegyezik a szabadfóldi termesztésnél leírt<fkkal. A kiültetés idejét március elejétől április közepéig tervezhetjük a fűtéserősség függvényében, általában a hasznosítási rendszer második szakaszában. A görögdinnyét IOOxlOO, 110x90, 125x80 cm-es sor- és tőtávolságra célszerű ültetni. Az ápolási munkák általában megegyeznek a korábban elmondottakkaL A görögdinnyét hajtatásban sem kell metszeni. A termőfelületet, tárorendszer mellett termesztve, legyezőszerűen széthúzott hajtáselrendezéssei (3-5 hajtás) nevethetjük. A tárorendszert is ennek megfelelően képezzük ki. A legegyszerűbb a talajon, hagyományos hajtáselhelyezkedéssei (szabadon) való termesztés. Szedés. Hajtatásban június második dekádjától várható az érés. Négyzetmétere nként 6-8 kg termésátlagot biztonsággal elérhetünk. • A váz nélküli (kisalagutas) fóliás takarás igen elterjedt, új termesztési körzeteket teremtő (Ormánság, Medgyesegyháza stb.) görögdinnye-termesztési mód. Ma mármin tegy 1200-1500 ha-on alkalmazzák. Takarásra a 0,04 mm-es, 180 cm széles polietilénfólia használatos, amelyet üzemi viszonyok között az FF-2-es fóliafektető gép terít le. A takarással általába n mínusz 2-3 °C-os külső, időszakos lehűlést még áthidalhatunk. Területválasztás. Gyorsan melegedő, sík fekvésű, szélvédett helyeket válaszszunk. Fajtakiválasztás. Az időszakos fóliás takarás (váz nélküli, kisalagút stb.) 1-2 hetes koraiságnövelő hatású. A fajtát tehát úgy válasszuk meg, hogy a technoló gia kiváltotta előnyt a genetikailag meghatározott közepes vagy hosszú tenyészidő ne semmisítse meg. Erre a célra a Korai kincs, a Szigetcsépi 51 F , a Sugar Baby, a Kecskem 1 éti heterózis F1 fajtákat javasol juk A talaj-előkészítés, a trágyázás, a vegyszeres gyomirtás menete megegyezik a korábban leírtakkaL A szaporítás történhet állandó helyre vetéssel, palántanevelésseL A korai szedés szempontjából a palántáról való termesztés játszik fontosabb szerepet. Az optimális palántakiültetés ideje április 20. és 30. között van. Az állandó helyre vetést április 10. után kezdhetjük (talajhőmérséklet). 315

A palántanevelés menete megegyezik a korábban ismertetetteL A palántanevelés ideje 5-6 hét. A görögdinnye optimális állománysűrűsége l db/m 2• Az elrendezés lehet egysoros és ikersoros. A sor- és tőtávolság - a fektetőgép munkavégzését alapul véve lehet: - 160x63, 170x59, 180x55 cm stb. egysoros, - 150+40x100, 150+50x100, 160+40x100, 180+50x87, 200+60x75 cm ikersoros elrendezés. A fólia leszedésének ideje. Időszakos takarásról lévén szó (4-6 hét), a fölöslegessé vált fóliát le kell szedni. Idejét két alapvető tényező változása szabályozza: - az időjárási elemek kedvező változása, - a termős virágok megjelenése (méhek termékenyítik). A fóliát lehetőleg borult időben szedjük le. Levétel után lombtrágyával segítsük a növények alkalmazkodását a szabadföldi viszonyokhoz. A fóliaigény 250-300 kg/ha. Üzemi viszonyok között egy évig, háztáji termesztésben 2-3 évig is használható. (Az üzemek sem dobják el a fóliát, belőle építik a dinnyeföld körül a kerítést, hogy a nyúl ne rágja meg a dinnyét.) Szedés. A görögdinnye fóliás időszakos takarással július első napjaiban kezd érni. A termésátlag 20-40 t/ha között változik. Magtermesztés A görögdinnye idegentermékenyülő termős virágokat fejleszt. A virágokat méhek termékenyítik meg. A vetőmag aránya a termésen belül 0,5--0,7%. A termesztés technológiája eltér a konstans, a hibrid és a mag nélküli (triploid) magtermesztés ben.
KONSTANS FAJTÁK MAGTERMESZTÉSE

Az ország déli, délkeleti részei a legkedvezőbbek a vetőmag termesztésére. Előírás, hogy a magtermő tábla körül elit vetőmagtermesztéskor l OOO m, I. fokú szaporulat esetén 800 m, szabvány vetőmag előállításakor 500 m-es izoláló sávot kell hagyni. A táblakiválasztás, forgóha illesztés, talaj-előkészítés szempontjai megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakkaL Szaporítás. A vetőmagot termeszthetjük állandó helyre vetéssei és palántázással. A palántanevelés költsége miatt esetünkben a helyre vetés elterjedtebb. Az állandó helyre vetés ideje április 25. és 30. között van. Ha palántát nevelünk, május 15. és 20. között ültetünk. (Tehát mindkét szaporításmód ideje későbbi, mint az árutermesztésben.) Növényelrendezés. A növényszám lOOxlOO, 100xl25, 125x125 cm-es elrendezésben megfelelő. Az ikersoros elrendezés is ajánlott, mert a sűrű sorban előbb összekapaszkodnak a növények, s a széles sorköz hosszabb ideig géppel is művel­
hető.

A szelekció már a lombnövekedés kezdetétől, eltérő lombra elkezdhető. Köteaz ellenőrzés, az elütő, beteg egyedek kiválogatása a termésfejlődés kezdetén, éréskezdetkor és magozáskor. Betakarítás. A szedést akkor kell megkezdeni, amikor a legkorábban megtermékenyült és biológiailag legértékesebb termések már túlértek, és a további várakozás egy részük pusztulását (fölrepedés, rothadás) okozná. Augusztus vége, szeplező

316

tember eleje az első szedés ideje. A leszedett terméseket a kijelölt utak mentén kupacokba (a sérült, de fajtaazonos dinnyéket hordóba vagy kádakba) rakjuk. A szedő felelőssége itt is nagy. Az éretlen dinnyéből származó mag vetésre nem alkalmas, mint tudjuk, a görögdinnyénél nincs utóérés. A dinnyemag nyerhető kézzel és géppel. A kézzel kivájt vagy géppel fejtett magot bő vízben mossuk. Általában kétszeri mosással jó tisztaságú magot lehet nyerni. Mosás után szárítjuk a magot. Ez történhet napon és mesterséges szárítással (ez utóbbinál 40 °C fólé nem emelked het a hőmérséklet). A csörgő, száraz magot zsákoljuk. Az elérhető magtermés l 00-200 kg/ha. A vetőmag minőségi követelményeit az MSZ 6370/78 számú szabvány rögzíti. Megegyezik a sárgadinnyénél ismertet etteL HIBRIDMA G-TERMESZTÉS A görögdinnye-hibridmagot a kukoricánál alkalmazott állománykeresztezéses módszerrel állítják elő. A területen 4 : 2 anya : apa arány kívánatos. Hektáronként 3000 db anya- és 1500 db apanövé nyt kell fólnevelni. A szülőpárok magját legtöbb ször a nemesítő, a termeltető adja. Az állománysűrűséget l ,5 x l ,5 m-es sor- és tőtávval alakíthatjuk ki. A hibrid mag nagy érték. Itt földkoc kás palántával dolgozunk. A kiülteté s időpontja változik. Az apanövé nyeket május l. és 5. között, az anyanöv ényeket május 15. és 20. között ültetjük ki, 4-2 soros elrende zésben. Az apanövé nyek 15-18 napos fejlődési előnye tesz lehetővé megfelelő együttvirágzást. Hibridmag-termesztésben l OOO m-es izoláló távolságo/ kell hagynunk. Az apanövények május eleji kiültetése kockázattal jár. Az esetleges fagykár kiküszö bölésére 100%-os tartalék palánta nevelése szükséges. Speciális munka az állománykeresztezés, ez június végéig tart. Akkor kezdhető, ha az apanövé nyek 90%-a hímvirá got fejleszt, s az anyanö vények 25%-án megjele ntek a termős virágok. Az állomán ykeresz tezés első napján az anyanövényekről eltávolí tunk minden virágot (hím, termős), és a korábba n terméke nyült terméseket. A műveleteket naponta folytatj uk, a reggeli órákban leszedjü k az éppen nyíló hímvirá gokat (anyanövényekről). A virágelt ávolítás t a méhjárá s megind ulásáig (kb. 9 óra) be kell fejezni. A nap későbbi részébe n a hímvirá gbimbók at is leszedjü k, hogy a következő nap reggelé n kevés hímvirá g legyen. A munkák at úgy kell szervez ni, hogy hímvirá g még csak véletlen ül se maradjo n az anyanöv ényeken . Előrehaladott kísérletek folynak a kémiai kasztrálás bevezet ésére (Ethrel stb.). Termésszedéskor csak az anyanövényen fejlődött, biztosan hibrid magot tartalmazó egyedeket szedjük. MAG NÉLKÜLI (TRIPLOID) HIBRID MAGTERMESZTÉSE Az első triploid dinnyék 1959-61 -es években Japánban, majd az USA-ban kerültek forgalomba. Magyarországon KISS Á. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát. A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzáss al állítják elő. A tetraplo id anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be. A triploid vetőmag termesztésekor is a hibrid magnál ismertetett (4: 2 soros) elrendezést alkalmaznak. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahib ridével azonos. A magtermesztés a szülők genetik ai alkatábó l adódóan nehézke sebb. A tetraploid anyák fenntartása, környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igé317

nyel, mint a diploidoké. A pollenátvitel, a termékenyülés is nehézkesebb. Egy-egy tetra termésben 50-80 db mag található, ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magnak. A termesztési költségek nagysága gátolja széles körű elterjedését.

Uborka
(Cucumis sativus L.)

A termesztés

jelentősége

Az uborka egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényeknek Indiában, amelyet az uborka őshazájának is tartunk, mintegy 3000 évre vezethető vissza e növény termesztése. l. e. 500-300 évvel már Európában is meghonosodott. A görögök és a rómaiak kertjeiben egyéb kabakos növények mellett az uborka is jelen volt, sőt hajtatásával is foglalkoztak (SOMOS, 1983). Magyarországra a 13. században került, LIPPA Y (1664) Posoni kert c. könyvében az uborkát mint jól ismert zöldségnövényt írja le. Ez ősidőktől lepergő évszázadokban az uborka nem veszített táplálkozási és gazdasági jelentőségéből, ma is világszerte az egyik legfontosabb konzervipari és frissen fogyasztott zöldség.
GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

Az uborka vetésterülete napjainkban Európában 200 ezer, Észak-Amerikában 80 ezer, Ázsiában 300 ezer hektár körül mozog. A legnagyobb vetésterülettel rendelkező országok Kína (190 ezer hektár), az USA (70 ezer hektár). Jelentéktelen Afrika, Ausztrália és Dél-Amerika termesztése. Hazánkban az uborkavetés az 1966-1968-as években l O ezer hektárt elérő vagy megközelítő területről az 1984-1986 közötti évekre fokozatosan 3000 ha-ra csökkent. Eközben alapvetően átrendeződött a termesztés, és a (berakóuborka-) terméshozamok fokozatosan 6-7 t/ha-ról 10-20 t/ha közé emelkedtek. A hazai uborkatermesztést jellemző adatok is elsősorban a berakóuborkára vonatkozóan tekinthetők pontosnak. Az FM (ZSITVA Y, 1986) és a konzervipari vállalatok (TOMA, 1986) adatai szerint a tartósítóipar mintegy 50 ezer tonna berakóuborkát vásárol fel. A bolti és a piaci hálózatban 23-25 ezer tonnára tehető zöldáru kerül a lakossághoz. Nyugat-Európába irányuló zöldexportunk az 1980-as években 6000-8000 t körül változott, a kereslettől ftiggően. A mintegy 80 ezer tonna berakóuborka 40%-át belföldön használják fel. A további 60% elsősorban konzervipari készítmények formájában fontos exportcikk. A magyar konzerviparnak tradicionálisan jók a pozíciói az uborka alapanyagú savanyúságok világpiacán. Salátauborka-termesztésünk kevéssé szervezett volumenét és területi elhelyezkedését közgazdasági feltételek szabályozzák. Üvegházi hajtatás évenként 12-14 ha, fóliasátrakban 600-800 ha területen folyik. A megtermelt termés 80-100 ezer tonna. A téli, kora tavaszi időszakban előforduló kielégítetlen keresletet román és bolgár, valamint spanyol és holland importtal enyhíti a kereskedelem. 318

A május, június hónapokban jelentkező terméstöbbletet igyekszünk exportálni. Salátauborka-exportunk azonban nem kifizetődő. A hűtőipar a salátauborka-termés alig l %-át tartósítja. Az utóbbi másfél évtizedben nagy változások mentek végbe a termesztés, első­ sorban a berakóuborka-termesztés területi elhelyezkedésében. A Duna-Tisza közi termőtájról a berakóubork a szinte eltűnt, és a kedvezőbb termesztési adottságú Győr-Sopron, Somogy, valamint Szabolcs-Sz atmár megyékben alakult ki erősen tagolt, de összességében nagy és intenzív művelésű vetésterület Somogy és Győr­ Sopron megyében egyre nagyobb teret hódít a támrendszeres termesztés. Ez esetben a termesztési feltételek optimális kielégítésére törekszenek. Az igen nagy kézimunkaerő-ráfordítást a háztáji, családi művelés adja. Mindezekne k megfelelően a hozamok gyakran elérik, sőt meghaladják a 6-8 kg/m 2 méretes berakóuborkát. A támrendszeres művelés hozamát és áruminőségét tekintve ez a berakóuborka-termesztés nemzetközi élvonalát képviseli hazánkban.
TÁPLÁLKOZÁSIJELENTÖSÉGE

Egész évben fogyasztjuk Tavasszal és nyáron salátaként, a nyári főszezonban nagyon kedvelt a kovászos uborka. A késő őszi és téli időszakban pedig az ecetes uborka az egyik legfontosabb, legnagyobb mennyiségben fogyasztott savanyúság. Számos külföldi országban nagy mennyiségben fogyasztják a különféle vegyes zöldségsaláták fontos komponenseként, sőt helyenként levest és főzeléket is készítenek belőle. Az uborka tápértéke nem jelentős. Étrendi hatása azonban nagyon kedvező. Nagy káliumtartalma folytán előmozdítja a veseműködést. C-vitamin-tartalma nem nagy, étkezésünkben mégis jelentős, mert gyakorta fogyasztjuk Egyes uborkafajták jellegzetes kémiai alkotóeleme egy nagyon keserű glükozid, a cucurbitacin, amely a növény sziklevelében és a termés kocsány felőli végében képződik nagy menynyiségben, különösen a növény számára kedvezőtlen feltételek hatására. A cucurbitacinképződést egy domináns gén szabályozza. A recesszív allél keseredésme ntes. E genetikailag keseredésmentes növények semmilyen termesztési körülmények között nem válnak keserűvé. Az újabban nemesített, korszeru fajták genetikailag keseredésmentesek. Az utóbbi években jelentősen nő a kozmetikai ipar érdeklődése is az uborka iránt. Különböző bőrápoló és regeneráló kozmetikumok készülnek az uborkalébőL Ezek fő hatóanyagai az antibiotikus hatású lizozim enzim, továbbá a H-, A-, E-, F-vitaminok és egyféle B-vitamin, a panthenol.

Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
RENDSZERTANA

Az uborka (Cucumis sativus) a Cucurbitaceae családhoz tartozik. Valamennyi termesztett Cucurbitacea növényköz üla legkevesebb kromoszómaszámú. Jelenleg 60 génje ismert a genetikus és nemesítő szakemberek előtt. Kelet-Indiában a C. sativus ssp. agrestis (var. hardwickii) él vadon. Több neves botanikus tagadja, hogy a ma termesztett uborka vadon előfordulna. A kultúrfajtákat a különböző terméshéjfelszínű alfajokból, illetve változatokból (így például: convar. rigidus, illetve provar. tuberculatus - azaz bibircses, kelet-ázsiai származású - vagy a provar. vulgatus - kelet-ázsiai és a provar. testudaceus - indiai 319

származású, bordázott felületű terméstípus) származtatják. A rendszertani rokonság gyakorlati kiaknázását jelenti a hajtató fajták Cucurbita ficifolia vagy újabban Echinocystis lobata alanyokra oltása.
NÖVÉNYTAN I JELLEMZÉSE

A Cucumis és rokon fajai esőben bővelkedő, laza humuszos talajú trópusi terüleszármazó, heverő vagy kacsokkal kapaszkodó indájú, nagy és puha levelű növények. A csíranövény két jól fejlett, sima epidermiszű, lekerekített végű sziklevéllel, optimális fényviszonyok között 3-5 cm hosszú szik alatti szárral (hipokotil) és hosszú, finom szálú, de gyér gyökérrel jellemezhető. A szikleveles állapot a növényegyed további fejlődése szempontjából kritikus időszak. Ha ekkor nem kap elég fényt, ha a maghéj rászorul a sziklevélre (laza takarású és keléskor kiszáradó magvetés), az érintett csíranövényekből sohasem fejlődik erőteljes, normális növény. A cucurbitacin nagy mennyiségben van jelen a sziklevelekben. A keserűa­ nyag-mentes sziklevelű növények genetikailag keseredésmentesek. Ez szolgál a nemesítéskori szelekció biztos alapjául. Az uborka-csíranövények csak kelésük után néhány napon belül viselik el az átültetést, illetve a tűzdelést. Később a bolygatást nagyon megsínylik, vagy ki sem heverik. Gyökér. Az uborka gyökérzete nagy kiterjedésű, vékony szálú, nagyon sérülékeny. A gyökérzet 80-90%-a a talaj felső 5-20 cm vastagságú rétegében helyezkedik el, mert rendkívül levegőigényes. Mindezek szem előtt tartása fontos szempontja a sikeres termesztésn ek Szár. Az "indának" nevezett szár négyszögletes keresztmetszetű, serteszőrös, 1-3 m hosszúságú lehet, a fajtatípustól fliggően. A kúszó hajtás a szárcsomókon megjelenő kacsokkal erősen kapaszkodik. A determinált fajták hajtása virágban végződik a 10-14. nódusz magasságában. Az erőteljes hajtásfejlődés a hajtató salátauborkák és a támrendszeres termesztésre előállított berakóuborka-típusok egyik nagyon fontos jellemvonása. Levél. Az uborkalevelek többnyire tenyeresen karéjosak, a hajtató- és a salátatípusoké nagy kiterjedésű, puha szövetű, egyes szabadföldi berakótípusoké viszont mintegy 12x15 cm méretű, keményebb és vastagabb szövetű. A szárcsomókhoz hosszú nyélen illeszkednek, serteszőrösek. Az uborka levélzetét a vízpazarló növények tipikus példájaként szokták emlegetni. Virág. Az uborka rokonsági köréhez hasonlóan váltivarú egylaki faj. A virágok egyesével vagy csoportosan a levélhónaljakban fejlődnek. A rovarokat csalogató sziromlevelek élénksárgák, a virágok reggeli nektárkiválasztása jelentős, és kellemes illatot áraszt. Hímnős - ún. hermafrodita - virágtípusú nemesítési vonalak léteznek, a gyakorlati termesztés azonban ilyenekkel nem találkozik. A gyakorlati termesztő szempontjából is nagy jelentőségű azonban a három fő virágzási típus, ezeket a 94. ábra szemlélteti. A lényegi különbséget a hím- és nővirágok egymáshoz viszonyított aránya és a hajtáson való elhelyezkedésük rendje jelenti a következők szerint: a) Monoikus virágzású fajtatípus: az alsó 14-18 nóduszon csak hímvirágok fejlődnek, majd ezt követően egyre több növirág jelenik meg a főhajtás további fejlődése folyamán (kevert virágzású szakasz). A hónaljhajtásokon zömmel nővirágok fejlődnek. A monoikus virágzási típusba tartozó fajták általában erőteljes növekedésűek, extenzív termesztési feltételek között alkalmazhatók
tekről
előnyösen.

320

b) Gynoikus, azaz teljesen nővirágú fajtatípus: hímvirágképzés csak az első nóduszon fordulhat elő. A virágok gyakran csokrosan képződnek, s ez tovább fokozza e típusok nagy termőképességét. E virágzási típust mutatj a a legtöbb hajtató salátauborka és számos partenokarp berakóuborka-fajta. Nagyon intenzív, vagyis az optimális igény kielégítésére törekvő termesztési feltételeket kívánnak. c) Túlnyomóan nővirágúfajtatípus: a virágképzés hímvirágokk al kezdődik, majd a 4. vagy a 7., vagy akár a 10. nódusz után a növény átvált a nővirágok képzésére és ezt követően csak nővirágok képződnek. A hónalj hajtásokon nővirágok képződnek. A nagy termőképességű berakóuborka-fajták többsége ebbe a virágzási típusba tartozik. Intenzív művelést kívánnak.
monoikus kevert fázis túlnyomóan
nővirágú

94. ábra. Az uborka három alapvető szexuális típusa a virágképzésben

Termés. Az uborka három termőlevélből alakult kabaktermés. Az alsó állású magházzal megfigyelhető termős virágok megtermékenyülés után - partenokarp fajtáké enélkül is - gyors növekedésnek indulnak. A termés képzés a növénytől nagy energiabefektetést igényel, ezért berakófajtákon 3-5 termés fejlődhet egy-egy növényen egyidejűleg, salátafajtákon ennél is kevesebb, 2-4 db. A terméstípusok sokféle szempontból csoportosíthatók: a két fő kategória a berakó- és a salátatípus. Ha a terméshosszt nézzük, a két kategó ria a következők szerint tükröződik: -rövi d ("fUrtös" vagy berakó), 14 cm-nél rövidebb;

321

élénk narancssárga vagy sárgásbarna lehet.félhosszú (tipikusan szabadfóldi salátauborka). fehér tüskéjűt pedig "amerikai" tipusnak nevezi a szakzsargon. sárga. Csíraképességüket 6-8 évig jól megőrzik. 14-30 cm között. 30 cm fólött. ritkább vagy sűrűbb állásban. A termés alakja változatos lehet. Szín tekitetében ugyancsak nagy a változatosság: a berakótípusok ideális színe a középzöld. Az uborkamagvak csontszínűek. továbbá. -hosszú ("kígyó" vagy üvegházi hajtató típus).és néhány berakóuborka-fajta. Ez utóbbi berakótípust "holland". a szemölcsös. Nagyságuk jelentősen változik aszerint. Perez F1 konzervuborka (fotó: SAGI ZSOL"D Fontos még a héjfelszín alakulása: ha a héj szemölcsös. ezen erőteljes tüskék ülnek. (Egyes országokban fekete tüskéjű fajtákat is termesztenek. hogy a termőhelyi adottságok jók vagy kedvezőtienek voltak. A salátauborkán ezek később érintésre lehullanak. 95. amely sárgásfehér. hogy berakó. hengeres testű és tompa végű terméstípust tekintjük ideálisnak. de a berakóuborka felszíne feldolgozáskor is hordozza a finom tüskézettséget. Mag. Fiatal korban az ilyen termések is finom sertetüskével borítottak. mind salátatípusban a karcsú.(kisebb) vagy saJátaCnagyobb) fajtáról van-e szó. Nálunk csak a fehér tüskézet az elfogadott. A sima. esetenként redőzött héjfelszín főként a salátauborkákon tipikus. ábra. a másik hegyesedő .. de mind a berakó méretben. A jellemző ezermagtömeg 23-36 g között változik. 322 .) E típust képviseli számos félhosszú saláta. Fontos fajtajelleg az érett termés színe. egyik végük lekerekített. Az utóbbi két szín a fekete tüskéjű fajták jellemzője. gyakran világosabb fröcsköltséggel vagy halvány csíkossággaL A salátatípus ideális színe a sötét középzöld vagy kifejezetten sötétzöld.

a berakóuborkák közül néhány intenzív fajta partenokarp termésképzésű. Gyökérzetének túlnyomó többsége a felső talajszintben helyezkedik el. hogy a palánták felnyúlását megakadályozzuk. Ezek a rövid megvilágítási napszakú őszi. Ebben a hőmérsékleti intervallumban a megporzástól a megterm ékenyülésig 36 óra telik el. 25-30 °C-on 3-5 napot igényel. hogy az üvegházakban és a fóliasátrakban a szabadban mért fényerősségnek csak mintegy 40-70% -át kapják a növények (KőRÖS NÉ. A salátauborka-fajták csaknem kivétel nélkül. A nappali és éjszakai hőmérséklet közötti jelentős különbség.03%-os C0 -tartalma esetén 15 OOO lux 2 erősségű megvilágításban asszimilál a legjobban. ún. és ennek a talajrétegnek nedvességtartalmára van utalva. A megvilágítás tartama az ivari differenciálódást befolyásolja.ÉLETTANI JELLEMZÉSE Fényigény. laza talajokon VK 70% feletti 323 . a termésk épzés időszakában is. A fényerő sség mellett fontos a besugárzás erőssége is. A virágok képzéséhez és a termékenyüléshez is a 26 oc nappali és a 21 oc éjszakai átlaghőmérséklet tekinthe tő optimálisnak. 1980). Ha ilyenkor tartósan l 0-14 oc közé csökken a hőmérséklet. Az uborka fényigényes. Az uborka napi l g tömeggyarapodásához l 00 J/cm 2 erősségű besugárzás szükséges. ráadásul a vékony szálú gyökerek szívóereje sem erős. Hőigény. talajfűtés esetén ennek tartására törekedjünk. téli időben több nővirágot hoznak. "energiatakarékos" uborkafajták nagy tűrőképességéhez azonban egyelőre nem szabad túlzott reményeket fűznünk Vízigény. Az uborka által igényelt hőösszeg 1500-25 00 oc között változik. Palántanevelés idején nappal 22-28 oc. Az uborka ezért a számára kedvező. A kelés 18 oc talajhőmérsékleten 8-10 napot. illetve ennek mértékét meghatározó auxinok képződését és mozgását a hőmérséklet befolyásolja. optimurna 25-30 °C. Tiszta időben elegend ő lehet a reggeli. a hosszúnappalas fajtatípusok viszont ellenkezőképpen reagálnak. illetve a jó fényellátást megháláló növény. F-7 jelű "Day light" feliratú neoncsövek alkalmasak. a növény elrúgja fiatal terméseit. de a kis terméskezdemény növekedése már 24 óra múltán érzékelhető.5 °C-on az uborka megfagy . a fejlődési stádiumtól fiiggően. A gyökérzet 20 oc hőmérsékleten fejlődik optimál isan. Hazánk fényviszonyai a késő őszi és téli hónapok kivételével az uborkatermesztés számára kedvezőek. 20 oc hőmérsékleten és a levegő normál 0. valamint az éjszakai relatíve alacsony ( 17-18 oq hőmérséklet előmozdítja a partenokarpia érvényesülését A hajtató fajták nemesítésében Hollandiában speciális szelekciós szempontként kezelik az újabb fajták alacsonyabb hőmérsékletet tűrő képességét. Ilyen. Az uborka fotoperiódusosan is érzékeny növény. mert a gyökérműködés ezen a hőmérsékleten már leáll. Az alacsony hőmérséklet megbénítja a növény életfunk cióit Tartósan l O °C-on tartott növények hervadni kezdenek. nagyon vízigényes növény. esti órákban megvilágítani. A novembertől februárig terjedő időszakban az uborka palántaneveléséh ez már a kelés időpontjától meg kell kezdeni a pótvilágítást. Ugyanez a hőmérsékleti interval lum tekinthető optimálisnak az intenzív növekedés. erőssége 50 W/m2 70-80 cm magasságból. Az uborka melegigényes növény. Mínusz 0. 18 oc alá ne süllyedjen a hőmérséklet. Az uborka pátvilágítására a kékesibolya fényű. éjszaka 20-22 oc tekinthető optimál isnak. Hőmérsékleti optimurna 25±7 °C. A fajták egy része rövidnappalas típus. Az uborka tipikusan vízpazarló. valamint a késő délutáni. A magvak csírázási minimuma 12 °C. A pátvilágítás legfeljebb 16 óra idő­ tartamú legyen. Nem szabad azonban megfeledkezni arról. A partenokarpiát előidéző. s megtorpan dinamikus fejlődésében.

A tenyészidő alatti vízfelhasználásnak több mint a fele erre az időszakra esik. a nagy terméshozam ok egyik fontos tényezője a levegő viszonylag nagy páratartalma. VII. Ezt a mindig jelen lévő különböző fakultatív parazita gombák a gyengültségi állapot kihasználásával jelentősen fokozzák: számos növény hervadva pusztulásnak indul. Nitrogénből felvett 0. 10. kerülni kell a talaj túlzott víztelítettségét. A vízfelvétel üteme jelentősen változik a növények fejlődése folyamán (lásd 96. mllnövény 1500 ll növény 60 1000 40 500 V.kelés. 3 . s ezt az öntözések szervezésekor is szem előtt kell tartani. hogy az uborka gyökérzete rendkívül levegőigényes.virágzás 30. Itt kell megemlíteni.a növények elöregedése kezdetéig -naponta l l körül mozog.virágzás kezdete. Tápanyagigény. 20. hogy az uborka igényli és meghálálja a levegő nagy relatív páratartalmát. VIII. ábra). Alacsonyabb szinten a talaj vízszolgáltató képessége nem elégíti ki az uborka intenzív párologtatásának vízigényét Ezt a vízigényt természetesen jelentősen befolyásolja a hőmérséklet. A zölden szedett (a) és a vetőmag célra termelt (b) uborka vízfelvételének dinamikája l . ábra. 324 .állandó nedvességtartalmat kíván. táblázat ismerteti. illetve az öntözéssel való tömörítést.2 kg érték nem tűnik nagy mennyiségnek azok számára. majd a termésképzés megindulása és fokozódása időszakától 30-40 m3/ha napi vízigényt kell kielégíteni. 2 . 96. Ezeket az adatokat 100 kg termésre vonatkozóan a 85. 20. Az optimális termőhely. A levegőtlen (vízzel telített vagy erősen tömörödött) talajban a gyökerek pusztulni kezdenek. A növény tápanyagigényére az uborka esetében is a termésképzéshez felvett hatóanyag-mennyiségből lehet eléggé pontos következtetésre jutni. Tekintettel arra. 20. 4 . 10. VI. 20. napja.a kísérlet lebontása A növények vízfelvétele a termésképződés megindulását követő időszaktól a termésképzés csökkenéséig . a levegő páratartalma. valamint a növény fejlettségének állapota. Vizsgálati eredmények azt mutatták. 10. hogy a zavartalan növekedéshez és termésképzéshez a tömeges virágképzés időszakáig 20 oc átlaghőmérsékleten 20 m3/ha.

laza talajokon .3%-nál már hiánytünetek. Az uborka káliumigénye a tenyészidőben folyamatos és jelentős. A téli hajtatásban feltétlenül ajánlott kénsavas káli alkalmazása.20 0.0% között jó kalciumellátottság állapítható meg.0-16 . végül a levélnyelek is leszáradnak. E hiányt ünetek jelentkezése mögött igen gyakori a foszfor felvételét bénító savanyú tőzeg nagyarányú jelenléte a termes ztőközegben! Levélanalízissel kitűnően ellenőrizhető a növények foszforelláto ttsága. Az intenz ív.főképp a humuszban szegény. a növények zavartalan fejlődéséhez és termésképzéséhez a talaj bőséges foszforellátottságára van szükség. Késő tavasszal. Szükségességét a növények alsó leveleinek előbb enyhe. a levelek kisebbek lesznek. 85. Szántóföldön ritkán. A kalcium felvétele jelentős. Ennek jeleként az idősebb leveleken áttetsző sárgás . továbbá a hajtáscsúcs elhalása is jelentk ezhet. idősebb leveleken bronzos. Foszfo rból a táblázati érték 0. 5. sárgászöld elszín eződés jelentk ezik. folyamatos nitrogénellátás az eredményes uborkatermesztés ben. Káliumhiány esetén csökken a növekedési ütem. illetve humuszban szegény. Hiánya csak erősen savanyú. illetve utánpótlásának szüksé gességét jelenti. nagy termőképes­ ségű fajták nitrogénfelhasználása a termésképzés megindultával különösen megnő. főként a széleken. elhaló foltok jelzik a zsenge. gyorsan kimos ódó homoktalajok művelésekor jelentkezik. termesztőberendezésekben gyakrabban tapasztalhatók hiánytünetek. A mészhiány tünete it fehéres. mennyiségileg a nitrogénével azonos . A levelek analízisekor 3.71. Mint a klorofill alkotóeleme. Ezek a foltok később kiszáradnak. Noha ez a mennyiség kicsi. 0% között jó 2 káliumellátottságot jelez. Magnézium. mert talajaink általában elegendő meszet tartalmaznak. majd egyre intenzívebb sárguiása mutatja.5-5. erős szalmás talajtakarás esetén. feltétlenül szüksé ges a növények erő­ teljes.akik tudják azt. tőzeges földkeverékekben fordulhat elő. 0. 100 kg uborkaterméssel a talajból felvett tápany ag mennyisége Tápanyag Nitrogén (N) Foszfor (P20s) Kálium (K 20) Mész (CaO) Magnézium (MgO) Mennyiség (kg) 0.3% alatt hiányt ünetek jelentkeznek. hogy mennyire fontos szerepet játszik a kiegye nlített.O% P2 0 5 vizsgálati érték jónak tekinthető. a levelek szélükt ől befelé zsugoradva elhalnak.20 0. A levélerek zöldek marad nak. az internódiumok rövidebbek. Hiánya nem tekinthető általá nosna k Magnéziumhiány 325 .15 0.15 kg. amint azt a 0. vizenyős foltok jelentkeznek.többszöri fejtrágyázással kell kielégíteni. üde fejlődéséhez. A szakértők ezért az l :4: l= N: P20 : K 0 hatóan yagarányt java5 2 solják az uborka tápanyag-utánpótlásakor.40 kg-os táblázati érték is jelzni. Kálium.1 %-nál kevesebb N0 3 a nitrogén hiányát. Levélanalízis esetén a kifejlett lomblevelek K 0-tarta lma 2.40 0. Ezt a fokozódó nitrogénigényt . táblázat. fiatal leveleken.0% alatt rossz. Levélanalízis esetén a 0.05 A nitrogénhiány elsősorban a növényházi szalmabálás termes ztéskor. A 0. 8. Az alsóbb. illetve szántóföldi termesztéshez a klórtartalmú kálisók is alkalmazhatók a tápanyag-utánpótlásban.

izolált partenokarp fajták. A két fő fajtatípuson (saláta.méhbeporzású fajták.izolált partenokarp fajták. fajtakiválasztás A magyarországi fajtaválasztékot a hazai nemesítőmunka mellett a világhírű holland uborkanemesítés eredményei alakítják. 1984-1986 között a fenti igényeknek megfelelő választáshoz 6 hazai és 16 külfóldi nemesítésű saláta-. illetve fajtát. c) Szabadföldi salátauborka-termesztésre . A régi. Mn.félhosszú. 0. A termesztett fajták jelenlegi választékából a következő képletes választásokra nyílik lehetőség: Salátauborka a) Korai üvegházi primőr áru előállítására . . . 326 .6% közötti érték rossz ellátottságot. szemölcsös. Delicatess) viszszaszorulnak és eltűnnek a termesztésbőL A termesztési módnak megfelelően lehet és kell kiválasztani a termesztendő fajtatípust. b) Középkorai és késői fóliás hajtatásra .az ott folyó intenzív és dinamikus fajta-előállítás ellenére -Európában nem jutnak nagy szerephez.kígyó típusú hajtató fajták. A fajták kínálata szinte évente jelentősen bővül. fehér tüskés fajták.félhosszú. Berakóuborka a) Támrendszeres termesztésre .(Volldünger) készítmények kijuttatására. sima bőrű fajták. Levélanalízis esetén a 0. mint a Fe. d) Másodvetésű termesztésre. . b) Intenzív sík művelésű termesztésre . c) Extenzív sík művelésű termesztésre.4-0.méhbeporzású fajták.3% MgO-tartalom esetén jó az ellátottság.félhosszú hajtató fajták. univerzális fajtatípusok (Szenzáció. Ezenkívül úgyszólván mindig és mindenhol sor kerül a tenyészidő derekán egy-két alkalommal teljes trágya. Termesztett fajták.7-1. speciálisan meghatározott célra előállított fajták kerülnek mindinkább előtérbe. Zn. B. új tulajdonságokat hordozó fajtákkal gazdagodik.és berakófajták) kívül a termesztési módnak megfelelő. Ez fedezi a növények nyomelemszükségletét is. súlyos esetekben csak a levélerek maradnak zöldek. Az egészséges fejlődéshez szükséges mikroelemeket. a szükségszerűen istállótrágyázott termőtalajban kevés kivételtől eltekintve elegendő mennyiségben megtalálja az uborka.kígyó típusú hajtató fajták. Cu. Növekszik a jó és a még jobb fajták közötti versengés. Az egyes fajtatípusok legjobb képviselőiből mutat be néhányat a 86. Japán és az Amerikai Egyesült Államok fajtái . . Ennek egyik fontos területe az utóbbi években a betegség-ellenállóság mértéke volt. táblázat. A hiányt nagy adagú kálium kijuttatása is előidézheti. 0. Mo. permetlében vagy öntözővízben oldva. továbbá 12 hazai és ugyanennyi külfóldi nemesítésű berakóuborka-fajta állt a termelők rendelkezésére.esetén érközi klorózis észlelhető.37% hiánytüneteket jelent.

ellenállóság: l. hengeres. ellenálló: l. 3 partenokarp. (4) partenokarp. jól alkalmazkodó. 34-37 cm-es kígyóuborka. kissé bordázott.l w ---- túlnyomóan sötétzöld. 33-35 cm-es kígyóuborka. finom tüskés. nem intenzív síkművelésre Belair Ft Joker Ft fajtajelölt Kecskeméti bőtermő erős erős erős erős Budai csemege N -. ellenálló: l. 3 nem partenokarp. 400500 g átlagtömegű sötétzöld. sima nő virágú héjú. vetésre fő és másod- . nyak nélküli. 35-3 7 cm-es kígyóuborka. apró szemölcsös. nyak nélküli. vékonyhéjú. 2. rezisztens: 3. 20-25 cm hosszú. 250-300 g tömegű. vékony héjú. középzöld. hengeres. hengeres. hengeres. nyak nélküli kígyóuborka. 2. kis levelű fóliás hideg- hajtatásra fóliás hideghajtatásra. enyhén bordázott. átlag 20 cm hosszú. 15-18 cm hosszú. hengeres. taotazat. rezisztens: 3 partenokarp. 450-500 g átlagtömegű sötétzöld. korai.ISO. apró szemölcsös. sima. 35-40 cm hosszú. félhosszú salátauborka középzöld. nyitott habitisú. 2. 2. 200-240 g átlagtömegű túlnyomóan középzöld. esetleg hideghajtatásra szabadföldi termesztésre szabadföldi terrnesztésre házikertekbe. enyhén bordázott. jól alkalmazkodó partenokarp. 360 g tömegű. félhosszú salátauborka sötétzöld. hengeres. rövid nyakú. 3 nem partenokarp. 230 g tömegű salátauborka. l errnesztett uborkajajtak és Jöbb jellemzőik Termés jellemzése Felhasználás fűtött Fajta neve Kecskeméti hajtató Corona Ft Növeked és normál erős Ivarjelleg nő virágú Spec iá lis jellemző Keseredésmentes sötétzöld. 400-500 g hajtatásra tömegű fóliás partenokarp. 2. átlag 26 cm hosszú. 20-23 cm nő virágú túlnyomóan sötét-. nővirágú sötétzöld. finom tüskés. nagy türőképességű. hengeres. sima. nyak nélküli. rövid üvegházi és nyakú. fehér tüskés. hengeres. hengeres. 250-300 g átlagtömegű üvegházi és hajtatásra üvegházi és hajtatásra vészfűtéses fűtött fóliás fóliás fűtött partenokarp. 400-500 g átlagtömegű fóliás hajtatásra fűtött partenokarp + terhelhető. 20-24 cm hosszú. 4 intenzív növényvédelmet igényel + síkterrnesztésre. ellenálló: l. kovászolásra is középzöld. matt fényű. korai. 3. hossz : átmérő-arány: 3 : l nő virágú ~-- nem partenokarp. 3. jól jó megújuló + + + + + + Aminex Ft Ritrnó Ft Bernadett F 1 Méri Ft közepes közepes erős nő virágú nő virágú nővirágú erős nő virágú Flóra Ft erős nő virágú Astrea Ft erős nő virágú sötétzöld. hengeres. nővirágú hossz : átmérő-arány: 3 : l túlnyomóan világoszöld. házikerekben is fóliás hideghajtatásra szabadföldi terrnesztésre. ellenálló: l. enyhén szemölcsös és fehér tüskés.

pettyezett apró erős monoikus Kecskeméti szemölcsös. 2.4 : l li vm é közepes túlnyomóan középzöld.VJ N 00 A 86. 3 erőteljes. fő vetésben intenzív síktermesztésre és házikertekbe fő és másodvetésre.és tápanyagigényes. zömök. ellenállóság: l. apró szemölcsös. enyhén bordás. 3 partenokarp. hossz : átmérő-arány: 3 . nem szemölcsös. 3 nagyon bőtermő. tompavégű. ellenállóság: l.1 : l nő virágú gyenge. lisztharmat. hengeres. finom tüskés. 2.2 : l nő virágú nagyon túlnyomóan középzöld. közepes nővirágú Nati Fi hengeres. hengeres.5 : l nő virágú túlnyomóan középzöld. hossz : átmérő-arány: 3.3 : l nő virágú középzöld. 3 : l nő virágú erős túlnyomóan sötét-. ellenállóság: l . középzöld. 3. 3 víz. 2. apró szemölcsös. 2.3 : l keseredésmentes konzerv középzöld. 2. zömök. pillás szőrzetű. Pannonia Fi finom tüskés. 4. finom tüskés. erős Petra Fi fehér tüskés. 2. hossz : szélesség-arány: 3. ellenállóság: l. robusztus állományt ad. hossz : átmérő-arány: 3 . 3 nagyon intenzív növekedésű. 3 rövid indájú. 2. szemölcsös. nagyon bőtermő. finoman szemölcsös. közepes nő virágú Kecskeméti hossz : átmérő-arány: 3 . ellenállóság: l .2 : l nővirágú jól regenerálódó. ellenállóság: l. finom erős Minerva Fi tüskés. 3 korai. finoman szeerős Barbara Fi mölcsös és szőrős. Alexa Fi hossz: átmérő-arány: 3. fehér tüskés. tűrőképes. 3. Ciadosporium. 3 termésképzés lassan indul. karcsú. 3. ellenállóság: l. Perez Fi karcsú.túlnyomóan középzöld. ellenállóság: l. apró szemölcsös. erős Zita Fi hossz : szélesség-arány: 3. 2. szemölcsös. 2. CMV. hengeres. intenzív sikművelésben Speciális jellemző Keseredésmentes túlnyomóan sötét-középzöld. kissé bordás. 2. hossz : átmérő-arány: 3 : l nő virágú középzöld. Pseudoperonospora . hengeres. karcsú. hossz: átmérő-arány: 3. hossz : átmérő-arány: 3. ellenállóság: l. 2. finoman szemölcsös. hossz : átmérő-arány: 3 : l túlnyomóan sötét alapszínen fehéren pettyezett. l : l nővirágú erős túlnyomóan középzöld. 3 bőtermő. ellenálló lombozatú: l. finom szemölExpress Fi csös és serteszőrös. 4 apró levelű. 2. sötétzöld.1 : l nő virágú közepes túlnyomóan középzöld. táblázat folytatása Fajta neve Dózer Fi Növeked és erős Ivarjelleg Termés jellemzése Felhasználás intenzív sík és támrendszeres művelésre síkművelésre fő és másodvetésben extenzív sík művelésre. finom tüskés. ellenállóság: l . hossz: átmérő-arány: 3. ellenállóság: l. bőtermő. 2. 3 kiváló konzervet ad. tűrőképes. 4 + + + + + + + + + + + + intenziv sik és támrendszeres művelésre intenzív sík és támrendszeres művelésre intenzív sík és támrendszeres termesztésre kizárólag intenzív termesztésre síkművelésre és támra egyaránt jó intenzív sík és támrendszeres termesztésre síkművelésre és támrendszerre Betegség·ellenállóság: l.

Ennek ellenér e a másod ik termes ztési évet követően olyan súlyos növényegészségügyi gondok (talaj eredetű gyökér. táblázatban elemeztük. TÁPANYAGELLÁTÁS Az uborka nagyon tápanyagigényes növény. Minthogy az uborka fülledt. a laza. 35%-ról jelentősen növekedjék a versenyképes magya r fajták részesedése a termesztésben. A jól szerkesztett növényváltáss al önmagában is nagyon jelentős mértékben csökkenthetók a növényvédelm i gondok és ráfordítások a forgóban szereplő növényfaj tekintetében. amelyról istállótrágyázással gondoskodunk az előző év ószén. laza szerkezetű. sülevényes homok-. párás levegőjű. humusz nélküli. Zártkertben és termesztőberen­ dezésekben ilyenkor fertőtleníteni kell a talajt. valamint a savanyú tózegta laj. humuszos mezóségi és vályogtalajokon termesztjük. szántólóldi termesztésben megelő­ zésképp a vetésváltás alkalmazandó. hogy az elkövetkező években az 1988. évi kb. amelyek lehetetlenné teszik a jövedelmező termesztést.5-7. A talaj kémhatása 6. Szabadföldi termesztés Az ÉGHAJLATI ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA Az uborkával kapcsolatos. hanem sokkal inkább a csapadék megoszlása. hogy 10 t/ha érett istállótrágya az első évben átlagosan 10 kg N-ot. 8 kg P20s-t. Alkalmatlanok azok a területek is. ahol a gabona jé/ék tekinthetők minden tekintetben jó elővet eménynek Nemkívánatos elővetemény a többi kabakos faj. E talajok koraibb melegedése az uborka esetében jelentéktelen tényező . Megjegyzendő. laza. Talajadottság tekintetében a termesztés kizáró tényezője a hideg.A hazai uborkanemesítés erőteljes törekvése. ezzel összefüggésben a levegő relatív páratartalma és a kedvező talajviszonyok határozzák meg. a Solanaceae család tagjai (növény-egészségügyi okokból). öntözés) és kisebb hozammal termeszthető.5 pH között optimális. vagy sófelha lmozódásra nagyon hajlamos. humuszos trópusi területekről származik. a késői betakarítású kukorica és cukorré pa.) A gazdaságos tápanyag-utánpótlás a termőterület tápanyagkész letének laborvizsgálati eredményeiből és a tervezett termésmennyiség előállí tásához szüksé ges tápanyagmennyiségből kiszámítható. A sikeres uborkatermesztés fontos tényezője a jó talaj. A jól megválasztott elővetemények még az uborkát megelőző évben lehetóvé teszik a kedvező utóhatású gyomirtást. levegőtlen. kötött és ennek ellentéte.és szártőfertőzések) jelentk eznek. Igényli és meghálálja a talaj szervesanyag-tartalmát is. talán leginkább köztudomású tény. Hazai kedvező feltételeit azonban nem a hőmérséklet alakulá sa. ha széltől védett fekvésű. 329 . de elfogadható a hároméves forgó is. valamint 20 kg K20-ot juttat a talajba. ahol a talaj sótartalma nagy. valamint a talajzsaroló napraforgó és kender. A NÖVÉNYVÁLTÁSJELENTŐSÉGE Tapasztalataink szerint az uborkát nem tekinthetjük a talajuntságra kényes növénynek. Csekély humusztartalmú homoktalajokon csak jelentő s pótlóla gos ráfordításokkal (tápanyag-ellátás. hogy melegigényes növény. termesztésének magyarországi körülményei is akkor kedvezőek. (10 t/ha termés mennyiség előállításakor az uborka által kivont tápany agmenn yiséget a 85. mély fekvésű. Legjobb a négy-. morzsás.

táblázat.9 18.6 273. Friss szalmás trágyát legfeljebb ősszel szabad kiszómi és bedolgozni. Sertés. humuszban szegény barna homoktalajon. táblázat a nitrogénműtrágya-dózisok hasznosulását mutatja a terméshozam fúggvényében.6 271.7 14.vagy juhtrágya esetén 30%kal. 87. intenzív szántófóldi és zártkerti termesztéskor 40--60 t/ha.7 o o 50 50 100 100 150 150 o o o 50 o 50 50 50 Vetés: 1978. A 87.2 24.3 614.3 16.2 25. A foszforműtrágyát a szerves trágyával egy időben juttatjuk ki. Az uborkatermések normálisnál világosabb zöld színe nitrogénhiányt.3 19.3 546.6 t/ha 10. A Kezelés alaptárgya N kg/ha fejtrágya N kg!ha nitrogén-műtrágyázás hatása az uborka terméshozamára (Kecskeméti bőtermő fajta) Július 31-ig betakarított termés 1000 db/ha 198. A szervestrágyázással kijuttatott 88. a normálisnál sötétebb zöld színe nitrogénbőséget jelez.5 20.0 15.7 Összes termés 1000 db/ha 397.mának függvényében a 88.9 274.0 564.1 28.6 t/ha 15.4 21.6 325. táblázat ismerteti.9 28. Sor.8 23. A javasolható hatóanyag-mennyiséget a tervezett termés és a vetésterület meglévő foszfortartal.3 536. hogy szervestrágyázás esetén ennek 25%-át tavaszi alapozáskor.5 318. A fejtrágyázás leghatékonyabb módja az oldattrágyázás öntözéskor.2 361.0 499. Javasolható P205-mennyiségek a talaj foszfortartalmának és a termésszintnek a foggvényében A talaj foszfortartalma Termésszint (t/ha) igen kevés 10 20 30 40 40-50 80-100 125-160 180-240 kevés 30-40 63-80 100-125 140-180 mérsékelten jó közepes közepes 25-30 50-63 80-100 110-140 sok 32-42 50-65 70-90 igen sok 42-50 60-80 90-110 - 20-32 30-50 40-70 330 . tárorendszeres termesztéskor pedig 70-100 t/ha.0 427. Intenzív és lámrendszeres termesztéskor a 200 kg/ha dózis egyik felét ősszel.A szokásos és ajánlott szerves trágya mennyisége érett marhatrágyából extenzív szántófóldi termesztéskor 20 t/ha.0 225.8 20. baromfitrágya-kijuttatás esetén 50%-kal csökkentjük a megadott dózisokat Nitrogénből l 00-200 kg/ha hatóanyago t juttatunk ki extenzív szántóföldi termesztéskor úgy.2 13.és lőtávolság: ll 0+40x20 cm. 25%-át fejtrágyaként a tenyészidőben.7 509. másik felét tavasszal szórják ki alaptrágyaként Ezt követően a tenyészidőben a terméskötés kezdetétől kéthetente 20 g/m 2 pétisóval vagy Agronittal fejtrágyáznak. táblázat. május 9.

Mo. korai burgonya vagy zöldbo rsó után nagyon rövid idő áll rendelkezésre.és káliumadagokat és a talajfertőtlenítő Basud in 5 G-t (3. Ha utánpótlásuk még is szükségessé válna.P2 0 5-mennyiséget (8 kg/10 t istállótrágya) Ie kell vonni a műtrág yaszükséglet dózisából. A vetés előtti talajmunkák során juttatják ki a tavaszi nitrogén. A másodvetéső uborka talaj-előkészítésére a június közepéig lekerül ő zöldhagyma. Intenzív zártkerti és támrendszeres termesztés előkészítésekor esetenként emelt adagú szerves trágyá t dolgoznak be a sorokba. Kálium-utánpótlásra a 89. Fe. 2 ezreiékes tömén ységben. Volldünger. saláta. valamint a gyomirtószer-kombinációt (12 l/ha Alanap+6 l/ ha Flubalex). Az uborka számára szükséges mezo. az előzetes gyomirtás. Zn. Ez esetben 20 g/m 2 dózisban keserűsót (MgS 0 4) szórunk ki.) 89. Kálium-klorid hatóanyagú kálisót lehetőleg csak ősszel használjuk. spenót. majd mélyszántás után tavass zal még kétszeri gyomirtó talajporhanyítás zajlik le a vetésig. táblázat közöl adatokat. Peretix vagy más hasonló készítményeket alkalmazzunk permettrágya formájában. A terüle t előkészítésekor kell 331 . A 20-25 cm mélységű szántás előtt ajánlatos a területet alaposan beöntözni. S) és mikroeleme ket (B. a szükséges tápanyagok bevitele.(Ca. amelyet 6-8 cm mélyen azonnal be kell dolgozni. hónapos retek. vagy a tenyés zidő folyamán 2%os keserűsóoldattal permetezzük meg a növényállományt. Cu) a kijuttatott istállótrágya elegendő mennyiségben tartalmazza. Közvetlenül szántás után lengő és hengerboron a kombinálásával készítsünk kemény magágyat. Wuxal. valamint a talajlakó kártevők elleni megelőző védekezés beindítása. TALAJMŰVELÉS. TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS A fővetésű uborka talaj-előkészítése előző év őszén kezdődik. (A szerves trágyával kijutta tott K20-men ynyiséget ez esetben is le lehet vonni. A K 0-szük séglet egyik felét ősszel. Vetés előtt a talajt tömöríteni kell (laza magágyba nem szabad vetni). táblázat. a 2 másik felét tavasszal szokás kijuttatni. Az őszi tarlóhántás.5 g/m 2). E műveletek fő célja a talaj vízkészletének megőrzése. a morzsás talajszerkeze t kialakítása. Javasolható K20-m ennyisé gek a talaj káliumtartalm ának és a termésszintnek a foggvényében Termésszint (t/ha) 10 20 30 40 A talaj káliumtartalma igen kevés 60-75 120-145 180-210 240-300 kevés 45-60 95-120 145-180 200-240 mérsékelten jó közepes közepes 35-45 75-95 110-145 150-200 sok igen sok 55-75 80-110 105-150 40-55 55-80 80-105 40-60 50-80 - Az intenzív és támrendszeres termesztés 400 kg/ha kénsavas kálit alkalmaz alaptrágya ként A termésszedés kezdetétől 3-4 hetenként fejtrágya formájában 20 g/m 2 adagot juttatnak ki utánpótlásként A makroelemek mellett szükségessé válhat a magnézium utánpó tlása.

kiépíteni a támrendszert. nyirkos magágyba kell vetni 2-3 cm mélységre. sima (70-100 cm sortávolság) vagy ikersoros (110+30 cm) elrendezésben. A betakarításhoz szükséges munkaerő szintén vagy bizonytalan létszámban. Újabban számos szakértő előnyösnek ítéli a koraiságot. Egyre gyakoribb a széles sorközök fekete fóliás takarása. Salátauborka-fajtákból 12-13 db magot vetünk folyóméterenként A hektáronkénti vetőmagigény 3-4 kg között mozog. Tapasztalat szerint a koraiságnak csak a hajtatott. Pótlásra 10-15%-kal kell növeini a szükséges növényszámot. héttől napközben egyre több és intenzívebb szellőztetés kívánatos. A palántanevelés időigénye 4 hétre tehető. illetve a kiültetés tervezett időpontjának függvényében kell indítani a palántanevelést A palánták fejlődésének gyorsasága öntözéssel jelentősen befolyásolható. de jól tömörített. valamint a korszeru szórófejes vagy csepegtető öntözési rendszerek hálózatát. 332 . A magot porhanyós szerkezetű. a tárorendszeres termesztés palántáról történő indítását. SZAPORÍTÁS Palántanevelés. Nagyobb üzemi felületeken a Nibex. Ezért a vetéssei egyidejűleg hidegágyi palántaneveléssel gondoskodnak a hiányzó tőszám későbbi. Berakóuborka tekintetében esetleg az intenzív tárorendszeres termesztés tenyészidejének előbbre hozása. Az uborka vetésének kedvező időpontja április utolsó napjai és május eleje. Zömök. de azonos fejlettségű növényekkel való pótlásáról.8 kg/m 2 (6-8 t/ha). viszonylag magas hő­ mérséklet szükséges (18-20 oc éjszakai minimum). A SZABADFÖLDI TERMESZTÉSTECHNOLÓGIAI VÁL TOZATOK SAJÁTOS JELLEMVONÁSAI l. extenzív berakófajtákat és a salátauborka-fajtákat 90-100 cm széles sortávra.3%-os oldatával öntözzük be a szártőpusztulás megakadályozása végett. Az uborka hőigényének megfelelő. 0. foghijmentes kelés. A vetés talaja tápdús. vagy bizonytalan időtartamra áll rendelkezésre. és 4. hogy a talajfelszín megkeményedését (cserepesedését) a kelésig megakadályozzuk. 0. A vetések egyenletes és dinamikus kelése kelesztő öntözéssel (15-20 mm) érhető el. Rendszeres öntözés és folyamatos tápanyag-utánpótlás nincs vagy kivitelezhetősége bizonytalan. a Stanhay és a Monoair-77 vetőgépek kitűnően alkalmazhatók. Fontos a kiegyenlített. Fontos. Palántaneveléshez a magvakat fűtött növényházban vagy fóliaházban. főként nagyüzemi táblákon. Az erőteljes növekedésű. Állandó helyre vetés. tőzeggel vagy törekkel takarják. Kiültetés után a palántákat víz helyett Ridomil készítmény 0.6-D. edzett palánták nyerése végett a 3. Extenzív szántóíóldi termesztés.1 %-os volldüngeres beöntözéssel kifejezetten siettethető. valamint a szabadföldi salátauborka termesztésében van átvételi árral elismert jelentősége. Az intenzív termesztési módokban nem engedhető meg a jelentős terméskiesést előidéző tőhiány. Ennek megfelelően a terméshozam kicsi. A kiültetés csak május közepe után biztonságos. Ennek elősegítésére az intenzív zártkerti és tárorendszeres termesztésben a bevetett sorokat apró trágyával. laza szerkezetű. az intenzív művelésű fajtákat pedig főként ikersorosan vetik. A konzervipari berakóuborka-termesztésben még fellelhető. monoikus fajtatípussal dolgozó gazdaságokban. műanyag pohárba vagy cserépbe vetik. leggyakrabban 8 cm-es tápkockába. illetve megnövelése indokolhatja a palánták kiültetését. négyzetméterenként 150 db palánta nevelhető. Ennek.

iggően. Fajtaválasztáskor az intenzív sík művelésű termesztésnél leírtakat tartsuk szem előtt. méhbeporzás kizárásával lehet sikeresen termeszteni. Csaknem kizárólag a háztáji gazdaságokra termesztési mód. a sorokban egymástól 3-4 m távolságra. ahol hímvirágok is vannak. gyorsabban elvégezhetők. "porzó fajta" 10%-nyi bekeverésével gondoskodnak már a vetőmag tasakolásakor. mert több fényt. intenzív fajtatípusok egyre nagyobb választéka. Nagy adagú tápanyag-utánpótlással. Ha ugyanis a partenokarp fajták termését a méhek megporozzák. A hímvirágok állandó jelenlétéről monoikus.2. illetve feszes legyen. körte alakúvá. illetve nagy hozamok érhetők el. További előnye. megporzást nem igénylő partenokarp fajták viszont nem szerepelhetnek ebben az állományban. a zsinórz at olyan erős. A kivitelezés még vetés előtt készüljön el teljesen. korszeru öntözéssel. c) Létesítéskor olcsón beszerezhető szerfa oszlopokat. A termesztés e módjának intenzitása megközelítően azonos a fóliás hajtatás évaL Előnyös a növényeknek. dinamikus termés képzésű típus legyen. szecskázott szalmával végzett talajtakarást (mulcs ozás). jellemző 333 . levegőt kapnak. b) Magassága l . a termelő könnyen és válogatva szedhet. hogy a méhbeporzású fajták megporzásáról méhek közeli telepítésével gondoskodjunk. E termesztésmé d hozamai 4-6 kg/m 2 (40-60 t/ha) között mozognak. Támrendszeres termesztés. műanyag kötözőzsineget használ nak.5 növény1m2 tenyészterület a követk ezőképpen alakul ki: az oszlopsorok mindkét oldalán 1-1 sor fut egymástól 60 cm-re. de ha lehet. kevés karbantartást igénylő horganyzott huzalokat. A lámrendszer kialakításakor szem előtt tartandó szempontok a követke zők: a) Csak szélvédett helyen létesíthető. ún. Vetésterületüket minimálisan 100 m. A növények meghálálják az érett istállótrágyáv al. selejtként eladhatatlanná válik. A széles sorok távolsága 120 vagy 140 cm.80-2.00 m. Így termesztik a korai szabadfóldi salátauborkát és a berakóuborka tekintélyes hányadát. kis területen nagy növény szám. Számos termesztő alkalmazza a fekete fóliás talajtakarást. esetleg gyaluforgáccsal. Partenokarp fajtát vagy fajtákat csak elkülönítetten. Fontos. fejtrágyázással és kétnaponkénti szedéssel. folyamatos. kerítésléceket. nyílegyenes sorokb an kell beásni. a fajta növekedési erélyétől fi. A sorokban a tőtávolság 40-50 cm. A folyam atot gyorsította a nagy termőképességű. hogy a tárorendszerről kiváló minőségben lehet a "szedésre érett" termést betakarítani. a huzal. Tárorendszeres termesztéskor a 2-2. A terméshozam nagy. A tárorendszeres berakóuborkát a hajtatott salátauborkákhoz hasonló an metszeni kell a tenyészidő elején. Az oszlop. E termesztésmódnak a túlnyomóan nővirágú vagy gynoikus. 3. hogy a növényzet tömegét esős és szeles időben is elbírja. 500 m feletti távolságra helyezzük el olyan állományoktól. a termés talajjal nem szennyezett. hogy a választott fajta erőteljes növeke désű. A termesztésmód a palántanevelő fóliasá trak berakóuborka-termesztésre való utóhasznosításából fejlődött ki. sőt olykor ennél is több. 8-10 kg/m 2 (80-10 0 t/ha) között mozog. az oszlopsorok távolságától (180 vagy 200 cm) fi. a növényvédelm i munkák eredményesebben. ez lehetőséget ad a növények erőtelje s fejlődésére és a kényelmes szedésre. Az oszlopokat a magasságuknak megfele lő sortávolságra. viszonylag nem nagy többletköltséggel. Fontos. Intenzív sík művelésű termesztés. a termés megpuffad. nagy termőképessé gű hibridek felelnek meg.iggően.

Ezért az oldalhajtásokat 40 cm magasságig maradéktalanul. amelyet azután a víz a talajba old. A lombozat záródása után a feltörő nagyobb gyomokat 1-2 alkalommal gazolással kell eltávolítani. Legjobb a reggeli öntözés. hogy ha a takaróanyag nagy cellulóztartalmú szalma vagy forgács. dinamikus fejlődésével reagálnak. Támrendszeres termesztésben a növényeket folyamatosan kell metszeni. visszafogja a gyomosodást is. Ügyelni kell azonban arra. Öntözésre olyan időpontot válasszunk. Ezekre most nem térünk vissza. az öntözéssel összefiiggő alapkérdést már tisztáztunk. A jó minőségű uborka zöldáru előállításának egyik kulcsa az egyenletes vízellátás. Az intenzív művelésű állományban alkalmazott talajtakarás. akkor közvetlenül az öntözés beindítása előtt kell kiszórni a szemcsés mű­ trágyát. szórófejes öntözőhálózat Ezek műkötetésével állandóan tartható a 75% körüli vízkapacitási érték és a levegő kielégítően nagy páratartalma. amikor a talajhőmérséklet 18 oc fólött van. mert ezután a talajhőmérséklet emelkedő. továbbá csökken a kórokozók megtelepedésének veszélye. Ha oldat előállítására nincs lehetőség. Salátauborkából 300-350 kg a kézi szedés teljesítménye. amely végül is kezelhetetlenné tenné az állományt. amelyiknek a csapadékviszonyai kielégítik a szántóföldi uborka vízigényét A hiányzó vízmennyiség általában 150200 mm között változik. hogy 10 év leforgása alatt csupán 2-3 olyan év adódik. EGYÉB NÖVÉNY ÁPOLÁSI MUNKÁK A sík művelésű uborka növényápolása a vegyszeres gyomirtás hatásának csökkenésével a gyomok féken tartására és a talaj lazítására irányul. majd e fólött 2 levél után. A sorok záródásáig általában kétszer kell sekélyen kapálni. A rendkívül nagy kézimunkaerő-igény (800 munkaóra/3-4 tonna berakóuborka) a termesztés méreteinek szűk keresztmetszete. nem válik hátrányossá a hűtőhatás. a fokozatosan jelentkező pentozánhatást nitrogénműtrágya adagolásával ellensúlyozzuk BETAKARÍTÁS A uborkatermés betakarítása a termesztés kritikus fontosságú szakasza. A vízhiányban szenvedő uborka virágai nem termékenyülnek. Több más növény mellett az uborka öntözésével mintegy 20 éven át foglalkoztak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kertészeti Tanszékén. Megállapították. a gyakoribb és kisebb vízadagú (30-40 mm) öntözést kell előnyben részesíteni. valamint a kis intenzitású. A 4-5 alkalommal végzett vízpótló öntözésnél sokkal kedvezőbb megoldás az intenzív termesztési módozatokban alkalmazott csepegtető öntözés. A vízellátás a salátafajtákon erőteljes tömeggyarapodásban nyilvánul meg. mert a lomb leszárad. a berakóuborka-fajták pedig elsősorban a kötődö termések számának növekedésével s ezek alaktartó. illetve meghatározó tényezője! 334 . a rendszeres öntözés. Sík műve­ lésű berakóuborkából egy személy 8 óra alatt 30-40 kg 6-9 cm méretkategóriájú termést tud leszedni. görbülnek. már fejlődő termések torzulnak. a fiatal. Ennek az a célja. Tekintettel az uborka páraigényére és a levegőigényes gyökerekre. számos már említett előnye mellett. később 3-4 levél után visszacsípjük Ezzel megakadályozzuk a zöld falat alkotó hajtásrendszer elburjánzását.ÖNTÖZÉS Az uborka vízigényének tárgyalásakor számos. hogy a főhajtás erőteljesen és dinamikus termésképzéssel fejlődjék. Az öntözés a legjobb megoldás a tápanyag-utánpótlásra (fejtrágya kijuttatására).

A gépek műszaki üzembiztonsága az eddigiek során rendkívül rossz volt. Az egymenetes gépi betakarítás egyik nagy nehézsége. Ez egyrészt a minőség biztosítéka. A gép üzembiztonsága jó. ugyancsak zavaró körülmények a következők: . nyomódást nem bírja nagymérvű minőségromlás nélkül. a berakóuborka az 50--60. a kijelölt úton haladva nem károsítja a növényállományt. A lámrendszeres termesztés igen nagy előnye. ami a fajtatípustól. partenokarp fajtákkal zajlottak le. de még zsenge állapotban szedjük. A lefolyt nagyüzemi kísérletek hiányosságai a következők voltak: elegendő gép hiányában nem tudták tartani a kétnaponkénti szedési fordulót.A kívánatos méretkategória (6-9 cm) helyett zömmel ennél nagyobb méretű. 9-12 cm és kovászolni való (12-14 cm) nagyságban. A termesztói gyakorlat a 6-9 cm méretű uborkát és a kovászolni való méretet részesíti előnyben. A terméseredmény elérte a 34-38 t/ha méretes uborkát. Mivel ezeket nem távolították el maradékta lanul. mert a termesztés teljes meghiúsulását okozná. Ehhez legalább 12-15 t/ha termésre lenne szükség. de konzerváláskor előtűnő sérült terméshányad miatt. hogy a szedést jelentősen megkönnyíti.vagy csemegeuborka 4-féle méretkategóriában szedhető: 3--6 cm. erősen sérült és talajjal szennyezett terméstömeg kerül le a gépről. Az 1985. 6-9 cm. évi sikeres üzemi kísérletek csepegtető öntözéssel berendezett. az elérhető hozam. se a levélzetet. több mint egy évtizede folynak erő­ feszítések a félig (szedőkocsik) vagy teljesen gépesített uborkabetakarítás gyakorlati megoldására. . másrészt ezáltal növelhető a növények termőképessége is. a tizedik szedés idő335 . A berakóuborkát hetenként három. Az uborka üzemi termesztésében ez megengedhetetlen lenne. túlnőtt méretű (selejt) terméseket is. jó minőségű vályogtalajon.Az uborkát piaci érettségben szedjük. . Fontos. Tekintettel a kézi szedés okozta gondokra. mert ha ezek a növényen maradnak. napon kezd teremni. leáll a további termésképzés. A terméseket késsel vagy körömmel csípik le. A konzerválási célra termelt berakó. ne tapossák le. a salátauborkát hetenként két alkalommal szedik.Az ilyen zöldáruból l. 100%-ig nővirágú. majd műanyag vödrökbe gyűjtve óvatosan ládákba öntik. ütődést. napon. Nagyon fontos. ne forgassák és ne törjék se a hajtást. a hagyományos szedésnél jóval termelékenyebb. hogy minden alkalommal maradéktalanul leszedjük a torz. A korai szabadföldi salátauborka a vetést követő 60-70. termelékenyebbé teszi és kiváló minőségű zöldárut ad. Biztatónak tekinthető a traktor által mászósebességgel vontatott szedőkocsik alkalmazása. nagy termőképességű fajta szükséges. és 1986.Ezt a termést néhány órán belül fel kell dolgoznia a konzervip arnak . illetve a felhasználás módjától ftiggően más-más méretű és tömegű termést jelent.teljesen csökkennek. E szedőkocsis termésbetakarításhoz intenzív művelésű. hogy az egyszerre betakarítható termés mennyisége nem elég nagy a termesztés jövedelmezőségéhez. illetve a szedési teljesítmény növekedésének megfelelőe n. A dobálást. osztályú konzerv nem készíthető a kiválogathatatlan. Az árak a méretkategória szerint alulról fölfelé erő. A teljes tenyészidő 100-150 nap. hogy szedés közben a dolgozók ügyeljenek a növényekre. További. A növényállományon fokozatosan növekvő számban időben le nem szedett termések maradtak. Az uborka az almához hasonlóan érzékeny és sérülékeny termés. A sálatauborkát a típusnak megfelelő méret kifejlődésekor. amelyen a dolgozók ülve vagy hasom fekve szednek.

korszeru osztályozógépek működjenek. keserű és idegen ízű engedett .legalább a 3 cm hosszúságot érje el.a mennyiség l 0%-a II. E méretkategóriák országonként eltérőek Európában is. táblázat. A szántóföldi uborka szabvány szerinti minő­ ségi osztályait a 90. A szántóföldi uborka l. azzal a egészséges. de fogyasztása egészségügyi szempontból nem kifogásolható. hiba a mennyiség 15%-áig megfajtakevert.a mennyiség 10%-a lehet olyan. mint az I. és csomagolási egységeken belül az uborkák azonos méreti kategóriába tartozók legyenek . a zsenge termések gyorsan penészednek. osztályú . A már üzemelő VARI-MAN gépsorok mellett kívánatos lenne újabb külföldi gépek kipróbálása és beszerzése. görbe. színű.az uborka legyen tiszta. hogy szedett. . vastagság 2 cm-ig B hosszúság 6 cm felett 9 cm-ig. A felvásárlók egységes. vastagság 4 cm-ig D hosszúság 12 cm felett 14 cm-ig. 0. Ezt a zöldáru szállításakor és manipulálásakor szem előtt kell tartani. 90. osztály minőségi osztályai (MSZ ll 936-76) Minőségi előírás Méreti előírás Megengedett eltérés II. hogy a felvásárlás központjaiban nagy teljesítményű. osztály . kocsánnyal különbséggel. 0.enyhe sérülés és fonnyadtság. beftillednek és jelentős tömegveszteséget (48 óra alatt 25%) szenvednek.2% fóldszennyeződés megengedett 336 . lehet.és alaki -nem lehet üreges. a növényállomány levénült OSZTÁLYOZÁS. A méretkategóriákat az előzőekben már említettük. friss.2% fóldszennyezés amely nem felel meg az osztály megengedett minőségi követelményeinek. CSOMAGOLÁS Az uborka nagyon sérüléken y. A berakóuborka gépi válogatására és osztályozására Magyarországon lassan kialakul a végleges. fedett rakodótér és anyagmozgató géppark működése is szükséges. osztályúnál.az uborka nagyságát a legnagyobb keresztmetszeti átmérő és a bibepontnak a kocsánytól mért távolsága határozza meg . vastagság 8 cm-ig . Ugyanitt korszeru.5 cm . ép. és felületű valamint kismértékű szín. Kívánatos. vastagság 5 cm-ig E hosszúság 14 cm felett. A berakóuborkánál a hossz-keresztmetszet kívánatos aránya 3: l.a keserű és üreges termés leghosszúságú lehet feljebb 5% lehet .a mindkét minőségi osztályra vonatkozó méretlépcsők a következők: A hosszúság 3 cm felett 6 cm-ig.pontjában ezek már teljesen visszafogták a növények termésképzését. fajtára jellemző alakú.kocsánya legfeljebb 0. megbízható megoldás. táblázat ismerteti. méretkategória szerint osztályozott árut igényelnek. vastagság 3 cm-ig C hosszúság 9 cm felett 12 cm-ig.

Nálunk az uborkát főnövényként hajtatják. ha erőteljes. retek. A hajtatás indításának három időpontja lehetséges: a) november-decemberi kiültetés július közepéig. hetébe n. zöldhagyma. karalábé vagy karfiol) közül kerülnek ki. A váz nélküli takarás 7-10. ábra. sík művelésű termesztésmód technológiáját kell követni. Üvegházi hajtatás Az energiaigényes és ezért nagyon költséges növényházi hajtatá s hazánkban első­ sorban termálbőre vagy hulladékbőre alapozott fűtéssel. tápanyag-utánpótlása és öntözése tekinte tében az intenzív.Korai szabadföldi termesztés A korai szabadföldi salátauborka-termesztés nagyon sokat veszte tt korábbi jelentő­ ségébőL Helyét a vészfűtésre berendezett fóliás hajtatás foglalta el. tápkockás palántákat ültetünk ki április 3.L ' -- 97. Tekintettel a jelentősen kisebb befektet