You are on page 1of 18

A korai kötődés minősége és szerepe a gyermek fejlődésében

finomodhatnak. tanult viselkedésformákkal gazdagodhatnak. hogy hogyan fejlődik és elérkezik e valaha egy olyan ponthoz. nevelés) köszönhetően folyamatosan és dinamikusan változhatnak. Allport (1937) az irodalom kimerítő áttekintése után majdnem 50 definíciót talált a „személyiségre”. Sőt azok a sajátos elhárító és védekező mechanizmusok is beletartoznak. És ez nem fejeződik be a felnőttkorban. melynek segítségével egy bizonyos személy leírható. család. az anya-gyerek kapcsolat minősége. a szülőkhöz való kötődés. melyeket a külvilágra ad az egyén. azaz a személyiség rugalmassága is egy olyan tulajdonság. szocializációnak. bővülhetnek. melyek révén tehát fejlődik a személyiség. gyűjteményének. alkalmazkodásnak. továbbra is kölcsönhatásban maradunk a környezettel. Magában hordozza mindazokat jellegzetes viszonyulásokat. hogy „a személyiség egyenlő az emberrel. támpontként szolgálhat fejlődésbeli változásának megértéséhez.2 A korai kötődés minősége és szerepe a gyermek fejlődésében A személyiség kialakulásában döntő szerepet játszanak a kisgyermekkori történések és élmények. melyekkel egy adott ember rendelkezik. jellemvonások mintákat. válaszmódokat. melyek az öröklés révén adottak. hogy az . ami jellemezhetné a személyiséget. Általában ezt nevezzük a társadalomba való beilleszkedés folyamatának. hogy az elméletalkotók közül. A személyiség kialakulásban szerepet játszó korai kapcsolatok és tényezők tárgyalásához először tisztázni kell a személyiség fogalmát. Allport úgy határozza meg. Alkalmazkodásunk mértéke. magával valójában”. vagy életünk végéig folyamatosan és lassan változik és formálódik? A válasz természetesen (végig követve ezt az eszmefuttatást) ismert: Már születésünk. Korántsem egyértelmű ugyanis. Ezekből néhány általános gondolatot kiemelve a személyiség fogalma keretet kaphat. ki hogyan viszonyul ehhez a konstruktumhoz. A pszichológián belül nincs igazán egységes vélemény erről. ahonnan (vagy ahol) „állandónak” tekinthető. Ezeket megelőzve azonban a gyermek jövőbeni személyiségére. A kérdés a személyiség kialakulásával kapcsolatban elsősorban az. Mindenesetre bizonyos. viselkedési magatartásformákat. fogantatásunk állapotában rendelkezünk tulajdonságokkal. Ezek a külső hatásoknak (környezet. A személyiség a tehát tekinthető és egyfajta visszatérő tulajdonság együttesnek. emberekkel. fejlődésére döntő hatással van az örökölt genetikai készlet és a terhesség folyamata és állapota is.

a korai kötődés és az anya-gyermek kapcsolat személyiségbefolyásoló hatásai részletesebben kerülnek bemutatásra. hogy az újszülött. mint tulajdonság valóban rendelkezik öröklődő összetevőkkel. mely viszont a gyermek személyiségét formálja). szociabilitás és aktivitás. nagy horderejű változások és a velük járó elsöprő érzelmek eltörölhetetlenül rányomják bélyegüket a személyiségre. és főleg koragyermekkori kibontakozását. többek között. a gyerekhez való viszonyulását. objektív tudást erről nem szerezhetünk egyének esetében. a kialakult személyiségminták fenntartásában. Biológia örökség Az ember jellemvonásait tekintve a genetikai örökség szerepe tagadhatatlan. a kedélyállapot stb. a proaktív interakció felé tart (amely lényege. mint például a nyitottság. a dolgozat témájával harmonizálva pedig. Egypetéjű és kétpetéjű ikrek személyiségének hasonlóságát tanulmányozó vizsgálatok megerősítik. ha azok az élet korai szakaszában érik az egyént. Ugyanakkor elmondható. hogy milyen súllyal esik latba. főleg. az aktivitás. az evokatív interakción keresztül (melynek során a gyermek személyisége formálhatja a szülők gyereknevelési stílusát. hogy a gyermekek saját személyiség fejlődésük irányítójává válnak). A gének szerepét bizonyítja az is. hogy pl. melyek jelentősége változik a fejlődés során. . Ebből adódóan. És természetesen minél idősebb a gyermek.3 ember életében történt jelentős. melyet összefoglalóan temperamentumként szoktak hívni. hogy a gyermek genotípusa és a környezet nem egyszerűen egymástól független és a személyiség formálásában összegződő hatások. a genetikai háttér szerepe és a terhesség időszaka rövidebben kerülnek kifejtésre. így a kérdés természetesen sokáig „csak” az volt. de már a magzat is rendelkezik bizonyos egyedi jellegzetességekkel. de általánosságban lehetséges bejóslásokat tenni. Pontos. arányokat említeni. és személyisége fejlődését ez alakítja később). amelyek befolyásolhatják a személyiség kialakulását. A személyiség és a környezet között többféle interakció zajlik. Ez a reaktív interakció irányából (a gyermek az objektív környezetből kiemel egy szubjektív lélektani környezetet. Ezek a hangulattal kapcsolatos személyiségvonások. annál inkább ez a legutóbbi veszi át a szerepet. a figyelem terjedelme.: az emocionalitás. A fentiek alapján kerülnek sorra (röviden) azok a történések. és járul hozzá. esetleg megrázó események. a környezet felé fordulás.

de ugyanakkor a lelki állandóknak is lehet biológiai eredete (pl. illetve kijelölhetik egyes pszichoszociális befolyások tartományát és intenzitását. mely befolyásolja további fejlődésünket. mivel a karakter csak egy része a sorsnak. A testi tulajdonságok nagy részét a gének szabják meg. meghatározva egy ember fizikai megjelenését. melyek az alapfeltételeket szabják meg. „A biológiai tényezők befolyása tehát csak akkor nagy és meghatározó erejű. bőrszínben). A személyiség kialakulásában tehát a nevelés tényezői jelentőségükben felülmúlhatják a biológiai faktorokat. hanem több sorsmintát. ha az idegrendszert olyan mértékig károsítják. Csakhogy a lényeges személyiségalkotó elemek. halálban.4 Egy kis kitérő: Ez az elképzelés emlékeztet Szondi Lipót sorsanalitikus elméletére. tehát az emberi pszichikum kibontakozásának alapfeltételeit érintik. ez a kényszersors. választásainknak. amelyben az én választ sors lehetőségeinek tudatossá válása után. működési mechanizmusok. szokások stb.: arcvonásokban. A sors azon részét melyet az én már beépített és személyiségében kifejezésre jutatott. ez a választott sors. azaz fenotípusát. mely szerint az egyén sorsát tudattalan ösztönös választásai határozzák meg párválasztásban. amelyet azután saját személyes sorssá kapcsol össze. karakternek hívja Szondi. A sors a létezés két különböző darabjából áll össze Szondi szerint: Az ősök öröklött kényszeréből. foglalkozásban. testfelépítésben. 1986).). Az én azonban nem egy bizonyos figurát választ a családi tudattalanból (legalábbis a legtöbb esetben). betegségben. állandóságot jelentve (pl.” (Buda. Így tehát a személyiség is biológiai gyökerekkel rendelkezik. és családi tudattalanunk őrzi őket. hogy a pszichológiai és szociális hatások befogadására és feldolgozására a személyiség képtelen. gyakran a minden vagy semmi törvénye alapján. melyek az ősöktől örököltek. védekező funkciók a fejlődés során az életélmények folyamatában szerveződnek. és a személyes szabadságból. temperamentum. . barátságban. amit az választ. Ezek alapján tehát Szondi feltételez egy őseinktől örökölt részt. rejtett öröklött elemeken nyugszanak –az úgynevezett latens recesszív géneken -. mozdulatokban. Azonban nem minden építődik be jellemvonásként az énbe. de nem determinálja kizárólagosan egyénné válásunkat.: érzelmi reakcióminták. Ezek a választások meghatározott.

haragot átélni. A gyermek tehát az anyán keresztül érzékeli a világot magzatként. és bizonyos körülmények között sírhat is. az anya személyiségének a lenyomata tükröződik vissza. a magzatot érő külső és belső (anyai) hatások szerepének feltárása. hogy a magzat intelligens. antiszocialitás. affektív és kognitív dimenziókkal rendelkező személyiség. a személyiség kialakulása. kapcsolatai. nem kívánt gyermekek körében. melyen megkezdheti működését az ember és környezet kölcsönhatása. illetve a későbbi „fejlődési önmegvalósítás” oldaláról. A magzati fejlődés vizsgálata feltárta. az anya szubjektív érzései és viszonyulása is döntő szempont a gyermek fejlődésében. és ebben az érzékleti szerveződésben / benyomásban. érinthetetlen biztonság állapotában van. A terhesség időszaka és a születés A terhességgel járó nehézségek befolyásolhatják a terhesség kimenetelét. preferenciái. Az anyát érő hatások. és itt elsősorban a stressz faktorok szerepe jelentős. A terhesség során fellépő problémák és ezeknek a gyermek személyiségére kifejtett hatásaival a prenatális pszichológia foglalkozik. Ez a kép érthetően eltér a korábbi felfogástól. hónaptól kezdve beindul. az őt körbevevő világ minősége és milyensége meghatározóvá válik (válhat) a baba fejlettségének szempontjából. emlékezete van. végül. agresszíven viselkedhet. pozitív és negatív tapasztalatot is tartalmazva.5 Összefoglalva.: 7. nagyobb arányban fordul elő öngyilkosság. Az elmúlt évtizedekben kialakuló tudományágnak köszönhetően (is) fokozott szerepet kapott a méhen belüli történések megértése. hogy az érzékszervek fejlődése már 5. kb. Ezekből adódóan alakult ki az elképzelés. majd a hallási rendszer. amit adatok is alátámasztanak: az intrauterin anyai stressz korrelál a születési komplikációkkal. Ebből adódik tehát. hogy az anya személyisége. Ezen kívül képes fájdalmat. és hatással lehetnek az anya-gyermek kapcsolat későbbi kötődési folyamatára is. akinek az anyaméhben érdeklődése. melyben nincs tudatában az őt körülvevő világnak. mely később az én fejlődés alapja lesz. hónapban a vizuális érzékszervek lépnek működésbe. mosolyoghat. dühöt. a biológia történéseken kívül. személyiségének alakulásában mivel a nem várt. fejlődési lemaradásokkal. legelőször a taktilis rendszer alakul ki. tanulási képessége. . a baba fejlődési lehetőségeit alapjaiban módosíthatják. Ezen kívül. a biológia rendszer a „háttér” kialakításában játszik szerepet. mely szerint a magzat az anyaméhben a tökéletes.

Ennek lényege az volt. Összefoglalva. de közös jellemzőkkel rendelkeztek. amelyről a dolgozat következő részében lesz szó. az anya-magzat kapcsolat minősége (természetesen az apát is figyelembe véve) és a külső környezet harmóniája a legjobb előrejelzője a baba emocionális és kognitív fejlődésének. Mivel szerinte az embert biológiai késztetések motiválják. érdekszeretet elmélet (cupboard love theory) működési elvét feltételezték. legelső helyszíne lehet. hogy személyiségük szintén hatást fejthet ki a magzat fejlődésére. a kötődés A kötődés minősége. Freud tehát a szükséglet kielégítését tartotta elsődlegesnek. Freud álláspontja szerint. már szorosan kapcsolódva a korai kötődés fogalmához. sem a külső. aki személyiségként kezeli a gyermekét.” (Cole. kommunikációja a baba felé a stressz faktorokat csökkenti. És ebben természetesen az apának is jelentős szerep jut. és az a szülő. hiszen segítő. hogy az anya. Az anyaméh tehát a primer prevenció helye. amelyek kielégítik a szükségletüket. mint fogalmat. A korai anya-gyerek kapcsolat. A magyarázatok eltérőek voltak. élmények ellen nem tudja megvédeni hatékonyan magát. jelenségéhez. Ennek a folyamatnak a következő állomása a születés. században az 50-es évek közepéig az anyához való ragaszkodást használták. A XX. és ha figyelembe vesszük a magzati érzékszervek működését. a személyiség fejlődésében betöltött szerepe. mivel a gyermekek életében a kötődésnek létfontosságú szerepe van. valamint a későbbi kötődési kapcsolatok kialakulásának.6 A magzat ugyanis védtelen az ént fenyegető hatásokkal szemben. impulzusok. sem a belső.o) . arra gyakorolt hatása A gyermekkori kötődést magyarázó elméletek A kötődés fogalmát a gyermekpszichológiában használják a leggyakrabban. a gyerekek olyan tárgyakhoz vagy emberekhez kötődnek. akkor belátható. 242. hogy a kötődésnek az a gyökere. amely legjobban kifejezi az anya-gyermek kapcsolatot. mint a táplálék forrása kielégíti a csecsemő legalapvetőbb szükségletét. támogató viselkedése. Lényegében a freudi analitikus elmélet és a tanuláselmélet elképzelései fedték egymást. A ragaszkodás hátterében az ún. a szeretetet pedig csak másodlagosnak tekintette: „A szeretet eredete a táplálkozás kielégített szükségletéhez kötődésben van. anya felől érkező. 1997. később is jobb kapcsolatot tud kialakítani vele a nevelés során.

M. hogy mindez a legkorábbi viselkedési formák kialakulását eredményezheti. hogy a kisgyermekkel való bánásmódra.7 Ugyanez a tanuláselméleti fogalmakkal magyarázva máshogyan hangzik.az anya által elégül ki. akkor autisztikus-visszahúzódó. 1997) Harlow és mtsainak majomkísérletei azonban bemutatták. szerotoninerg sejtcsoportokban okoz károsodást. Az izolált nevelés hatására a korai életkorban mozgássztereotípiák. A későbbi életkorban jellegzetessé válik a fájdalom iránti csökkent érzékenység. hogy amikor a kórosan túlérzékeny kisagyi struktúrák a limbikus rendszer működését szabályozó gátló előagyi működést gátolják (dizinhibíció). csökken a kapaszkodási képesség. akkor állhat elő az explozív agresszió. szabályok messzemenően befolyásolhatják a felnőttkori szociabilitást. de a testi kapcsolat. az önagresszió felerősödése jellemző. sorvadási túlérzékenység. amelyet érintés során heves agresszió vált fel. a társas kapcsolatok képességének egészséges alakulását. embernél is. a kapaszkodás lehetősége tűnik a legfontosabbnak a kismajom számára. a táplálék nagyon fontos. apatikus viselkedés. ringatásra.. a megközelítés szerint: a „csecsemő elsődleges drive-ja –az éhség. általános túlválaszolás. A műanyán nevelt vagy más majmoktól az első hat hónapban elzárt kismajmok. kisagyi rendszer kóros túlizgalma jön létre.” (Marton L. Amikor viszont a kisagykéreg efferensei közvetlenül vagy közvetve gátolják vagy diszfacilitálják a retikuláris és limbikus aktivációt. Ez az elgondolás azt sugallja. himbálódzó mozgás. az anyával. mind a gerincvelőben”. ha a születéskor még éretlen kisagyi struktúrák a szociális izoláció miatt nem kapják meg a szükséges mennyiségű szomatoszenzoros ingerlést. önharapás. hogy az anya-csecsemő kötődés túlmutat a táplálkozási szükséglet kielégítésén. így forgás. A melegség. gondozóval való testi kapcsolat milyenségére és mennyiségére vonatkozó társadalmi szokások. a klasszikus kondicionálás alapján a gyermekben egy másodlagos drive (függőség) alakul ki az anya iránt. (Molnár-Nagy. a kéz harapdálása jellemző. felnőttkorukban nem tudtak normális kapcsolatba lépni más majmokkal: visszahúzódtak vagy agresszíven viselkedtek. főként az ujjak. Prescott a „szomatoszenzoros kisagyi hipotézisben” az izoláció hatására fellépő kóros viselkedésbeli megnyilvánulásokat biológiai változásokkal magyarázta: „Prescott szerint. jellemző a szexuális kapcsolat elutasítása és az esetleges utód elleni súlyos agresszió. az autisztikusvisszahúzódó. Prescott rámutatott arra. Prescott feltételezte. jelentősen lecsökkentve a transzmitterek szintjét mind az agyban.” (Pulay K. fejbeütögetés. 1997) . depresszív viselkedés állhat elő. 1976) Újabb kutatások szerint a „szeparáció a noradrenerg és dopaminerg.

mintha újjáélednének. 1997). születését követően. Alátámasztják viszont azt a gondolatot. reményvesztetté válik. ősi megnyilvánulási formája”. Winnicott szerint a gyermek a megfelelő. minden lehetséges alternatív kötődési személy barátságát keresik. Spitz vizsgálta elsőként. „Kimutatta. akik a szeparáció kezdetekor legalább hat hónaposak.” Bálint Mihály a „megkapaszkodási ösztön” elméletét felhasználta a saját. „A kapaszkodási reflex a kötődés szimbólumának tekinthető. Elmélete szerint a függő állapot a fokozatosan kialakuló tárgykapcsolat alapja. Ezt az anyagyermek kettős differenciálatlan állapotának tartotta. 1992). elszakadás. kétségbeesés. és szinte minden csecsemő fejlődése és növekedése visszamaradott. és a csecsemő teljes mértékű függésével jellemezte. A gyerek először sír. Testi megnyilvánulásai az újszülöttnél még észlelhetők a fogó – és átkarolási – reflex formájában (Moro-reflex). tagadta a tárgyválasztás biológiai hátterét és a kötődés alapját a csecsemő kiszolgáltatottságában. fogékonnyá válik a fertőzésekre. Az embercsecsemő –a szőrzet csökevényes volta miatt – már képtelen az anyatestben megkapaszkodni. a folyamat visszafordíthatatlanná válik. nehéz helyzetekben. a következő folyamat figyelhető meg: tiltakozás.úgy gondolta. mely szerint a kötődés alapját a szükségletek kielégítése képezi. „elsődleges szeretetről” szóló . és ha sokáig tart a szeparáció.8 A szeparáció emberi csecsemőkre gyakorolt hatását R. aktivitása lecsökken. hogy az árvaházakba adott gyerekek 37%-a a bekerülést követő rövid időn belül meghal. a szükségleteire adekvátan reagáló anyai gondoskodás eredményeképpen. lehangolttá. Mahler –hasonlóan ehhez. melyet a szimbiotikus fázis követ. függésében látta. Azoknál a csecsemőknél.(Lukács Dénes. Spitz ezt a jelenséget „hospitalizmusnak” nevezte. veszélyek elől való menekülés ősmintája az anyában való megkapaszkodás ösztöne. Harlow és Spitz megfigyelései tehát cáfolják Freudnak azt a feltételezését. hogy a csecsemő. válogatás nélkül ragaszkodnak a környezetükben lévő felnőttekhez. miért szakították el anyjától. A megkapaszkodás igénye embernél a tekintet-tekintet kontaktusa helyeződött át. a teljes függéstől a relatív függetlenség állapotába jut. ez a fejlődés autisztikus fázisa. A „kötődés igényével születés” gondolata Hermann Imre „megkapaszkodási ösztönről” szóló elméletében jelent meg elsőként.” (Molnár-Nagy. hogy az ember a kötődés igényével születik. Majd kétségbeesik. ennek az ösztönkésztetésnek csak maradványai találhatók meg. egy ingergát mögött él. Hermann elmélete szerint a külső és belső feszültségek. nem érti. „Hermann szerint a megkapaszkodási reflex a tárgykapcsolat legelső. Spitz ebben a tekintetben a primer nárcizmus hipotézisét hirdette. A harmadik szakaszban. a jelentős másik tekintetébe kapaszkodás formájában. amit végigkísér életünk folyamán.

amelyekhez a gyerekek gyakran vissza-visszatérnek.: az érintés. Saját elképzeléseit etológiai megközelítés alapján szervezte egybe a pszichoanalitikus elmélet és a kognitív pszichológia felfedezéseivel. Végeredményül arra jutottak. milyen mértékben ismeri fel azokat. mennyire érzékeny a gyermek jelzéseire. eredményeivel. az anya olyan biztonsági hátteret kínál. Ennek révén. 1997) . később. a csecsemő és az anya testi közelségének fenntartása. ingert nyújt számára (ilyen lehet pl. (Lukács D. Hermann Imre elméletének hatása megmutatkozik Szondi Lipót ösztönelméletében is. hogy a gyermek megszületésének pillanatától kezdve a primer tárgyszeretet állapotában él. Elméletének alapjait az jelentette. éneklés. pontosabban annak tárgyát.. amely Freud felfogásával szemben hangsúlyozza.9 elméletének bizonyításában. amelyben kölcsönösen megerősítik és kielégítik egymást. A kötődéssel kapcsolatos anyai és gyermeki viselkedést egy olyan túlélési mechanizmusként határozta meg. ringatás. hogy az. Ez már előre vetítette XX. ezzel segítik elő a kötődés kialakulását. melyben már nem „csak” ragaszkodásról volt szó. hogy megújítsák a kapcsolatot. A csecsemő „ragaszkodó magatartása és az anya érzékeny reagálása olyan jól összehangolt tranzakciósorozatot hoznak létre. amely normálisan az első év folyamán fejlődik ki. amely a természetes szelekció nyomása alatt a csecsemő életben maradása érdekében fejlődött ki a biológiai evolúció során.” (Gervai.a gyermek ösztönösen törekszik a közelség és a testi kontaktus megteremtésére. Bowlby szerint a kötődés egy jól fejlett szabályozó rendszer. veleszületett biológiai öröksége. mivel a „megkapaszkodás szindrómáját” felhasználva a négy ösztönkör közé a kapcsolati ösztönt is bevette. „A szoros kötődés kialakítására irányuló elsődleges szükséglet az emberi faj jellemző. aminek biológiai alapja a védelem és az oltalom keresése. beszéd. Az embercsecsemő kötődésére vonatkozó munkák nagy részét John Bowlby kezdeményezte az 1950-es és 60-as években (Attachment theory). és e során van egy olyan szenzitív periódus. hogy a csecsemő annak alapján választja meg kötődését. 1997) A csecsemőkorban megfigyelhető különféle kötődési viselkedésformák legfontosabb funkciója.” (Pulay K. nem vár passzívan az ingerekre. hanem „kinyúl” azokért. 1992) A további kísérletek (Schaffer és Emerson) megerősítették az újonnan formálódó képet. hogy –szerinte. különben a személyiség súlyosan sérül.. A csecsemő tehát „aktív” lény. amelyből a csecsemő felderítő kirándulásokat tehet és. század második felének munkásságát. ami alatt a kötődésnek létre kell jönnie. játék). mivel elégtelennek tartotta az ebben a témában meglévő elméleteket. mennyi törődést.

viselkedés zavart indukálhat. Ha már meglévő. 85. elmondható. Ez a magzat . hogy „Kötődésnek nevezzük a csecsemőnek azt a hajlamát. hogy amennyiben ez a folyamat sérül. és a gyermek életében több.” (Atkinson. majd a megszületett csecsemő „teljesen ki van szolgáltatva környezetének. Ez a hatás pedig. Mahler szerint viszont az első két hónapban (autizmus fázisában) az újszülött még nem teremt kapcsolatot a környezetével. 1997. Az anya-gyerek kapcsolat kialakulása A korábban leírtak alapján tehát Harlow. hogy a korai kapcsolatoknak életre szóló szerepük van az egyén életében. nem tudnak ellenállni a környezet csábításának. léte kezdetben az anyától függ. (ezt nevezi Bowlby elsődleges gondozónak). képtelenek tartós. szinte része annak. Ha egyáltalán nincs szerető anyai kapcsolat. a gyerekek mire felnőnek magukon viselik az érzelem nélküli pszichopátia legjellemzőbb személyiségjegyeit: gátlástalanul és megkülönböztetés nélkül barátságosak. igazi érzelmekre épülő kapcsolat létesítésére.” Összefoglalva az eddigieket. mélyről fakadó szeretet kockázatára nem vállalkoznak. Ezt a korai kötődést nem szükségszerűen jellemzi az egyetlen személyhez való kötődés. és hogy ezek mellett az emberek mellett biztonságban érezze magát. egyaránt fontos kötődési kapcsolat játszhat szerepet. minden más kapcsolattól különbözik. akihez – rendszerint az anyához – való kötődés kitüntetett. Old). valamint. Az anya és a magzat közvetlen biológiai kapcsolatát a szülés-születés valóságos társas kapcsolattá alakítja.10 A kötődési elmélet központi szerepet tulajdonít a kötődési személynek. Bowlby és más kutatók megfigyelései hívták fel a figyelmet az anya és gyermeke közti kapcsolat jelentőségére a fejlődés során. teljesen az anyára van utalva. Az emberi csecsemő társas szempontból „koraszülöttként” jön világra. A tárgykapcsolat elmélet képviselői is hangsúlyozták. kialakult kapcsolatot veszítettek el: a személyiség irreverzibilisen sérül. aki felé a csecsemő közelséget kereső és fenntartó viselkedése irányul. A születés optimális helyzetben természetes folyamat. de a magzat. hogy bizonyos emberek közelségét keresse. az esetek döntő többségében negatív jellegű. M. Bowlby szerint az anyai gondoskodás hiányának két fő típusa van: 1. 2. és többé az őszinte. mert megrendül a bizalmuk az emberi kapcsolatukban. nem éreznek bűnbánatot. a személyiségre komoly befolyásoló hatással bír. Spitz.

amelybe beleszületik. 1966) nevez. bizonyos nézőpont szerint.11 esetében az anyaméh. ingere a gyermek testi érintése.) A korai kötődés tehát. Ez az állapot. 23 o. A korai. közvetlen születés utáni együttlét meghatározza a kialakuló kapcsolatot. Más. illetve a hozzá kapcsolódó tárgyakhoz való viszonyt pedig elsődleges –primer.) A születést követő periódus tehát az anya és gyermeke szempontjából egyaránt rendkívül fontos. megfeleltethető a függőség érzésének. 1995 in Pszichoterápia 333-341 old.” (Schnell Endre dr. Ezzel igen felgyorsul az egyén különválása környezetétől. amelyek az emberi egyetemes magatartásformák elemei közé tartoznak. ami az elsődleges szeretet állapotát jellemezte. . „anyai imprintinggel”. az anya pedig hasonlóan invariáns felkészültséggel várja. illetve az anyai test. melyet Bálint elsődleges szeretnek (Bálint. mértéke és mélysége egyénenként és helyzetenként változó.: Margaret Mahler elmélete a leválás és individuáció folyamatáról) éppen a biztonságérzet kialakulásán keresztül. hogy a kötődés létrejöhessen. az anyához. ami viszont minden későbbi kötődési kapcsolatunk prototípusa. „az újszülött olyan komplex szociális készségekkel születik. M. Ez a szenzitív periódusban működő (imprintig mechanizmusú) kötődés az agy olyan funkciójaként képzelhető el. melynek ideje. Az anya számára is szenzitív időszak.alakítanak ki kapcsolatot újszülött gyermekükkel.” „…Az elsődleges szeretet a születési traumában szenvedi el első nagy megrázkódtatását. Mindkettőnek központi figurája az anya. Azok az anyák.. csecsemő esetében pedig az a közvetlen miliő. minden későbbi pozitív emberi kapcsolat kialakítását megnehezítve” (Molnár-Nagy. A korai kötődés az első „jelentős másik” emberhez való kapcsolódás. megszűnik a parttalan-egyetemes harmónia. aminek segítségével kapcsolat létesülhet az érzékelési ingerek és a kiváltandó viselkedés között. de kisebb-nagyobb mértékben mindenkit érint. az elkövetkező évek során a gyermekekhez jobban kötődő anyákká válnak.kapcsolatnak mondja. 1997. amely ösztönös viselkedést hív elő. még a legszeretőbb gondoskodás mellett is óhatatlanul traumás és fusztrációs helyzetekbe kerül. az eddigiekkel rokonítható elképzelések szerint. akik ilyen –bőrkontaktuson alapuló. csakhogy éppen az egészséges és optimális kötődés teszi lehetővé az egyedfejlődés során a gyermek számára a függetlenség és az önállóság kialakítását (pl. Az újszülött felkészültségének találkoznia kell az anyai szenzitivitással ahhoz. és mindezen készségek kettejük kapcsolatának folyamatán korai kötődésbe szerveződnek. Kettejük megfelelő illeszkedésének hiányában a kötődési rendszer sérül és gátlódik.” „Mivel az egyén azzal a biológiai és érzelmi igényel lép a világba.

de a kapcsolatok némelyikét állandó feszültség és nehézség jellemezte. A kötődés e két jellemzője gyakran fordított arányban áll egymással. A kötődés célja tehát a leválás. helyette egy idegen érkezik és marad vele. azaz a (korábban már leírt) aktív módón felfedezi környezetét. azaz az intenzív ragaszkodó magatartás nem egyenlő a kötődés biztonságával. majd az anya újból visszatér. 1. A kötődés erőssége ugyanis azt jelenti. Biztonságosan kötődő 2. hogy a gyermek hogyan reagál. Mint ismert a vizsgálat során azt figyelték. 1997. ha szüksége van rá. később. mert a közelség keresése. míg a kötődés biztonsága azt tartalmazza. hogy valaki milyen erős ragaszkodó viselkedést tanúsít az egyén számára fontos személy iránt. az előzőekkel párhuzamba állítva. Ainsworth anya-gyerek párokat figyelt meg Afrikában és az USA-ban. a kötődés korai kutatása során már volt szó a ragaszkodó magatartásról Bowlby elméletén keresztül. 26 o. de nem tisztázódott különbsége a kötődéstől. hogyha az anya játék közben elhagyja őt. a kötődési kapcsolat biztonságának mérésére. Korai kötődési mintázatok Az anya-gyerek interakció mintázatainak kutatásában Mary Ainsworth és munkatársai munkája (1978. különböző kötődési mintát találtak.) A kötődés mintázata: A kötődés biztonsága és minősége A korábbiakban. Ainsworth ezek után kidolgozta az „idegen helyzet” eljárását az egy éves gyerekek korai kötődésének vizsgálatára. Id: Atkinson. kóros kötődési formák és az esetek zömében. hogy a ragaszkodó magatartás fokozatosan csökken. 1997) igen jelentős. hogy világosan megkülönböztethető mintái vannak annak. szorongó-elkerülők . a gyermek valóságosan és érzelmileg el tud távolodni szüleitől. A legtöbb anya-gyerek pár között kellemes. az anyát használva biztos bázisként. éppen az fejezi ki. pszichofiziólogiai és interakciós egységeként is jellemezhető) kibillen. hogy ez a személy a rendelkezésére áll. ahogy az anyák és gyerekeik egymáshoz viszonyulnak. személyiségfejlődési zavarok alakulhatnak ki. A kötődés biztonságát.12 Amennyiben ez az érzékeny egyensúlyi állapot (mely az anya és csecsemő pszichológiai. A reakciók alapján három (illetve négy). biztonságos kapcsolatot talált. (Molnár-Nagy. E kettőt azért fontos elhatárolni egymástól. Megfigyelései alapján arra a következtetésre jutott. hogy mennyire bízhat abban.

több szociális ingert nyújtanak neki. hogy a szülő érzékenyen reagáljon a gyerek jelzéseire. Dezorganizált Viselkedésük inkoherens. hogy az anya csecsemőkkel szembeni válaszkészsége befolyásolja a kötődést és a személyiség kora gyermekkori alakulását.13 3. szorongó-ellenálló (ambivalens) 4. a biztonságos kötődés kialakulásának feltétele. Idegen személy esetén viselkedésük kiszámíthatatlan. Nem keresi a közelséget. sokat sír. és folytatják a játékot. A csecsemő és később a kisgyerek „biztosra tanulja” meg azt. Anya távozására (szeparációs helyzetben) kétségbeeséssel reagálnak. Szorongó-elkerülő A gyermeket alig foglalkoztatja. és kölcsönösen egymásra tudjanak hangolódni. Az anya újbóli megjelenésére elkerüléssel reagálnak. de amikor visszatér. ha az anya elmegy. megnyugszanak. Ezek alapján. hogy ő maga szeparációt élhet meg. az idegen helyzetben adott kötődési minták anya válaszai a 4 típus esetében a következők lehetnek: . bizarr sztereotípiák jellemzik az anya jelenlétében. annak megfelelően. lehangoltnak tűntek. a kapcsolatot igyekeznek végig megtartani. de megtartani nem akarja. képesek alkalmazkodni a gyerek hangulatához. kétségbeesés és szorongás csak szeparációs helyzetben lép fel. Így. Idegen jelenlétére kis változás figyelhető meg. érzelemmentesnek. az anya közeledését elfogadja. akik ebbe a csoportba tartoznak az anya jelenlétében nyugodtan játszanak és bár elmerészkednek tőle. Az ilyen anyák gyakrabban fejezik ki saját érzéseiket. Szorongó-ellenálló A gyermek nehezen kezd el játszani az anya jelenlétében is. Az Ainsworth vizsgálatok alapján feltételezhető (és bizonyítható). explorációja szegényes. azonnal kapcsolatot keresnek vele. hogy a szülő elérhető lesz veszély esetén. nyafog. mert az „anya képe” állandó a személyiségén belül. Újraegyesülésnél egyszerre keresik a kontaktust az anyával és fejezik ki dühüket felé. zavart (dezorganizált) Rövid jellemzésük: Biztonságosan kötődő A gyerekek. Nyugtalanok. az explorációban elmerül. illetve. hogy anyja vele van-e. képtelenek újból játékba merülni. idegen személy kapcsolatteremtő kezdeményezésének ellenállnak.

sokat sírnak.) Így például. gyorsan alkalmazkodnak. Pulay K. néha fogékony a gyermekre. A szorongó-elkerülő gyermekű anya inkább passzív és elutasító. szenzitív a gyermeke jelzései iránt. hajlamosak mereven és kényszeresen. A kötődési minta kialakulásában szerepet játszó tényezők közül eddig két dologról volt szó. 1997) például megkülönböztet „nehéz és könnyű” temperamentumú csecsemőket. de a túlságosan válaszkész anyák egyben túl tolakodóak és túl ingerlők is lehetnek. Thomas (Thomas-Chees 1977 in. Talán éppen azért mert a kategóriák sematikusak. a megnyugtatás hiányzik a szereprepertoárból.temperamentuma is. nem a gyerek szükségelteinek megfelelően reagálni. kompetencia érzésük csökkenésével. A korai kötődési mintázatot azonban nemcsak az anya és a környezet befolyásolja. ezekhez bizonyos környezeti és pszichoszociális tényezők együttese szükséges. mosolygósak. egyrészt a végeredményről. a 4 lehetséges kötődési típusról. Meg kell azonban jegyezni. élvezik a testi közelséget.14 • • • A biztosan kötődő gyermekű anya azonnal. • A dezorganizált gyermekű anya kiszámíthatatlan és kaotikus. elhatárolóak. pedig a valóságban átfedések mutatkoznak. nehezen csillapodnak le. a táplálékot váltakozva fogadják el. mert felébrednek. visszautasítás és agresszió jellemzi. hiszen utóbbiak csalódást. . Megerősítő hatásuk az anyai szerep viszonylatában sokkal jelentősebb. A nehéz temperamentumú babák intenzíven reagálnak az ingerekre. nincs átmenet közöttük. nem lehet variálni egymással azokat. másrészt az ezek kialakításában kulcsfontosságot jelentő anyai viselkedésről. Alvásuk szabálytalan. hanem a gyermek –korábban már szóba került. hogy az Ainsworth kísérletek megismétlései vegyes sikerrel jártak. és a gyermek szintén a bizonytalanul kötődés jeleit fogja mutatni. hamarabb megnyugszanak. A szorongó-ellenálló gyermekű (ambivalens) anya következetlen. adekvátan reagál a jelzésekre. erőszakosan beavatkoznak és megzavarják a gyerek ritmusát. nem simulnak az anya ölébe. Gyakran pszichiátriai kezelés alatt állnak. A könnyű temperamentumú babák derűsebbek. mint a nehéz temperamentumú csecsemőknek. szorongást válthatnak ki a szülőkből. a goromba vagy elhanyagoló anyák gyermekei nagy valószínűséggel bizonytalanul kötődők lesznek. (Igaz.. máskor azonban megközelíthetetlenek.

hogy a csecsemők temperamentuma arra van hatással.) Mindenesetre a gyermeki temperamentum nem feltétlenül áll kapcsolatban a korai kötődés kialakulásával (és így a későbbi személyiségfejlődéssel). vagy internal working model) nevezte. hiszen pl. hogy mintául szolgál a későbbi kapcsolatokban is. (Természetesen ez ellenkező irányban is működhet. Pulay K.15 Ezek a típusú gyermekek könnyebben válhatnak problémás gyermekké. ahogy kifejezik biztonságukat vagy bizonytalanságukat. hanem az anyával való kapcsolatban aktív. amelyeket személyes élettörténetünk és személyközi élményeink kapcsán alakítunk ki magunkról és a környezetről Bowlby kötődésimunkamodellnek (belső munkamodell. 1997) Bowlby elképzelése szerint azonban a kötődés mintázatán.: Belsky és Rovine (in. hogy az anya attitűdje a gyerekkel kapcsolatban alapvetően ugyanolyan marad-e a további fejlődés folyamán. kezdeményező. in. Ezek a munka . (Sroufe 1983. amely segítségével a gyermek az új helyzetekkel és feladatokkal próbál megküzdeni. mert számos vizsgálat bizonyítja. hogy a . válaszoló lény. „Az egyéves korra kialakuló kötődési mintázat jelentősége azért óriási. az anyai válaszok bázisai a gyerek reprezentációs kapacitásának. hogy milyen az anya és gyermeke közötti interakció. A csecsemő megfigyelések szerint a csecsemő nemcsak passzív befogadója a történéseknek. Cole. és nem hat közvetlenül a kötődés tényleges mintázatára. Ezt a folyamatot a fentiekben leírtak alapján határozza meg a korai kötődés és annak mintázata.korábban leírt – anyai szenzitív gondoskodás átformálhatja ezt a temperamentumot. Azokat a belső mentális reprezentációkat. az Anyáról). és összefüggést mutat azzal az attitűddel. arra is van bizonyíték. 1996) Az interakciók anya és gyereke között (melyek tartósan ugyanolyanok). Ajkay Klára szerint „a gyerek érzelmi-kognitív fejlődésében a korai anya-gyerek kapcsolat interakciós mintázatának. állandó lenyomatot hozva létre a személyiségben.. azaz. 1997) azt állítják. az abban megjelenő sajátos komplementaritásnak meghatározó szerepe van. igaz. lehetővé teszik. hogy az anya tükröző funkciója révén képes kialakítani belső reprezentációkat a gyermek. hogy a csecsemő belső képet (reprezentációt) alakítson ki önmagáról és a Másikról (itt.” (Ajkay. A tárgykapcsolat-elmélet képviselői hangsúlyozzák. A fejlődésben a korai anya-gyerek kapcsolat interakciós mintázatának s az abban megjelenő komplementaritásnak a struktúrák kialakulásában meghatározó szerepe van. a gyermek temperamentumán és az anyai viselkedés jellegén túl az is szerepet játszik a korai kötődési minták kialakulásában és személyiségfejlődésben.

de éppen ezek a későbbi élmények finomíthatják. esetleg megváltoztatásuk nehéz. a nevelési és környezeti hatások ezzel összefüggésben és kölcsönhatásban formálják a felnőtt személyiséget.. tehát az anya-gyerek kapcsolaton keresztül játszik (többek között) szerepet a személyiségfejlődésben. éppen azért. „A kötődés mintázata tehát két okból marad fenn: egyrészt azért. hogy a modell újra fönntartja önmagát. mert a személyiség „magját” képezik. de mivel „aktív konstrukciók”. belső modellek aktivizálódnak. korai kötődési mintázatok. Amíg ugyanis a biztonságosan kötődő gyermek „immunitást” kap a kötődésre(től). és minőségek húzódnak meg. A belső munkamodellek tehát önmagunkra (a selfre) és legfontosabb kapcsolati partnereinkre vonatkoznak. másrészt igen nagy az esélye annak. A minőség és mintázat tehát az egészséges személyiségfejlődés (a normalitás) alapja és motorja. mert a szülő attitűdje gyermeke iránt változatlan marad.16 modellek természetesen az anya-gyermek (esetleg szülők/gondozók-gyermek) kontextusban fejlődnek ki és alapját képezik a kötődési viselkedés szituációkon keresztüli stabilitásának. aki szenzitíven figyel. amelyek már gyerekkorban kialakultak az anya-gyerek interakció során. Megváltozásuk. . párkapcsolatra és gyermeknevelésre. addig a bizonytalanul kötődő gyermek esetében komoly rizikó faktor lehet a pathológiák létrejöttében. hogy bizonyos viselkedésmódok mögött adott kötődési stílusok. A korai kötődés minősége és mintázata a gyermekkori élmények révén befolyással bír a felnőttkori viselkedésre. sőt át is programozhatják a kötődési-munkamodelleket.” (Pulay K. Ennek az állapotnak (a kötődésnek) a zavara azonban komoly viselkedés problémák kialakulásához vezethet. 1997) Mindebből tehát egyenesen következik. a tapasztalatok mentén folyamatosan változhatnak. hiszen ezekben az általunk átélt élmények. A korai kötődés minősége. optimuma a gyermekével kölcsönösen egymásra hangolódó Anya. Ezért a gyerekben kialakult belső modell(ek) meghatározó szerepet játszhatnak a későbbi kapcsolatok és ezen keresztül a személyiség alakulásában. és adekvátan reagál a csecsemő jelzéseire.

Budapest.: Hidas György. Szerk.1997. Dinasztia Kiadó.17 Irodalomjegyzék • Ajkay Klára: „Az anya-reprezentáció jelentősége terhesekkel folytatott pszichoanalitikus konzultációban” IN: Korai személyiség fejlődés és terápiás folyamat. IN: Fejlődéslélektan Olvasókönyv. 107-132 o. Separation: Anxiety and Anger Penguin Books 1981 • • Cole Michael-Cole Sheila R. Budapest. Szerk.: Fejlődéslélektan. • Bálint Mihály: Az én fejlődésének korai állapotai. o. . Dinasztia Kiadó. Pszichodinamikai és humanisztikus megközelítések. 1996.. • Molnár Péter és Nagy Emese: „A veleszületett szocialitás jelenségéről”. 1992. Animula. 29-39.: Lukács Dénes.: Hidas György. Lukács Dénes és Komlósi Annamária. Tankönyvkiadó. Animula. Szerk. • Pulay Klára: A kötődésről és az anya hiányáról. 1997 Gervai Judit: „A korai kötődés jelentősége a gyermek fejlődésében”. Budapest. 23-298 o. IN: Bálint Mihály: Elsődleges szeretet és pszichoanalitikus technika I. 38-48 old. Szerk. In: A megtermékenyítéstől a társadalomig. 1999 • Bowlby J. Osiris Kiadó. Budapest. IN: Függés-függetlenség.: Kulcsár Zsuzsanna. Budapest. Budapest. 1997. Elsődleges tárgyszeretet.: Attachment and loss. • Lukács Dénes: A megkapaszkodás és a tárgyelméletek. IN: A megtermékenyítéstől a társadalomig. Volume II.

autonómia.1996 • Ranschburg Jenő: Szeretet.: Lukács Dénes. 1997 • Raffai Jenő: „Beágyazódás. Budapest. Integra-project Kft. Szerk. Tertia Kiadó. Budapest. Mi történik anya és magzata között”? IN: Korai személyiség fejlődés és terápiás folyamat. erkölcs. Animula.. Solymosi Katalin. 1994 .: Bernáth László.18 Szerk. Budapest.