f E X T I L M U N K A K

C SI P K E V E R E S
em sokkala IL vildgh:ibori ulrn, (Pointde Venise) f6nykorait. a kifinoilte Ez Devon(d€Inyugat Anglia)d6li 16- m u l rk e , , i m u n k a z d e r b e n u l 1 oe g y h a z i , kc as sz6nek tengerpartjdn s6tilva,eliu- dlt6z6keket diszirerre, k6s5bb de fokozarosan tottam egy Beerncvt kisv:irosba- megjelent embcrekszem6lyes az ruhadarabA vdrosnyugatfel6 az utols6m6szk6szikl:ik Jalnls. tciveben 6piilt. Mikajzben helyi ivdr keresa A reneszdnsz terjed6s6velegyiitt a vartorr tem, hdzuk kapujdbantildijg6l6,csipkevero csipket is megismert6k eg6sz Eur6pdban. pillantottammcg. asszonyokat ld5vel Hollandiriba is eljutot! ekkoriban Az asszonyok dliikbcnlarrotr csipkeve- mir sokkal finomabb c6rnek ielentek meg, az 16prmdkon k6szitettdk kiszir6 l(k 6s az ig_r" csipke sugarait - a virdgmotivumok a a orsdkscgits6g6vel boDyolultmint6ka1. a Az rlapiaul rzolgaluszalal,at orrok .egrr'egeift keszitettk6zimunkrt IIoniLon-csipk6nek vel fbntik. Hamarosan mer a virdg 6s lev6lnevezrdk. Ahogy megtudlam, Beer a kezzel motilDmokat is ors6val k6szitetr€k. Inne! vert csipkeutols6mentsvdra volt: ilt k6sziil- mar crak eg! ki. Icpcr kellerr.hogy rz egerz rekVikrorii l.irjllno. Alexan.lra kiralynre' minlit egyszenealakitsik ki. Alice hercegn6eskri\'6i ruhrj:inak csipkediszeiis. A VERT CSIPKEFAJTAI
A vert csipke k6szit6se a kiildnb6z6 orsz:igoLban elter6 fcjl6d6sen ment kereszriil; a A vARRorr csrPKETdL A VERTCSIPKEIG kiil6nboz6 csipketipusokat szdrmazisi hcAvarrott csipke(m6snivcn l(csipke) a szil- lyiikr6l ner,-eztik el. hrizdssalk€szitctt vdszondiszitm6nyekb6l M i n d e n i d o k l c g i o b bk e T i m u n k a k o n ) . , c alakult ki, amelyekmdr az egyiplomi mu- ben, ^ Kizinunhdk encihlopididjdban (The mi6k p6lydin is megjelcnnek.A varrott Enqtcbtrediaaf Needleuor,t)Th6rdse de Dillcsipkea reneszrnsz kori vclcnceicsipk6ben mont szimtalan csipkefajra- a velencei,hol

KliLoNF6LE CSIPKEiIOTiVUMOK

(fszlTfsE

B,imilten esrszerd @ is eluszitendi cifke, d ninttit ninlle&d?fen eli helleu ftjrottui perydftent Az nr kithdli kisztinies) tiittitr afsibarngzitetttilbdL Msziih. A csit k{oeft shez hMib conbasuhdnraeo nirdig sti/gdtz tolt, ntutl .z k tu tu^ddso.lik. A gaftbon$ket sak:zat netu d pdmdba,ham fafit

I!i!^r

.spE

Brc,N$rc

L\lzor

saBloNra

/.6,.i
--:N

- - \ -.:N

140

C S I P K E V E R T S

Kozds MUNKA Miel1u negielekta gtpi eipkt, pdhnn lzherelr Iirni csopartos daIsaztj an xiph@edhet firfiakat is tuiikt eefiratnt , ahik Mnha knzbe beszl Ige t t n I Ml nnlattdk @ iddL A klP,n tuesfrselhetjnka 6iP hau6hez h6MA\ hen sd alnht P.indhat, ane1reke szaln ti! d Iij nk k. t kendnrrc.A h62tu1il1 dl dpdndh hnzAe 6bel hespt huIt ehh.t tj r atdfl

land, francia, angol, ir, chanlill)', briisszeli es \edani le\zrle.et mulrljd be.Ezekela csipk6ket, ahogyan az,t az i6D6 magabirosan kijelenti, akkoriban mindenki ismerle. jutolt el A b isszeli csipke a 16. szdzadban delnyugat-angliai Dea N6metalfijldrdl a vonba. lnnen azt6n a Honitonb6l indul6 kocsin vitt6k el Londonba, ezdrt a briisszeli csipket Nagy-Britannirban Honiton-csrpk6nek nevezldk. A briisszcli es a Honitoncsipke azonbana md napig azonos. e A L i l t e ,C h a n r i l t y ' M e . h l i n k d r n v e k e n kialakult francia csipke a menektl6 hugees nolLakkakerulr ar Nagy-Britanniaba. l meg. n Buckinghamshire-ben honosodott annyiban tdr el a Honilon"bucks"-csipke csipk€t61, hogy a csipke szeg6lymotivuma vaslagabbc6rndb6l k6sziilt. Nagy volt az ig6ny az olcsdbb,brr kevesb6 finom kdolgozdsri csipkdre, igy azl6n a Bedfordshire-i "beds'lcsipke igen nagy keresetF mintdzata segnekdrvendett.A "beds'Lcsipke csipk6k motia miltai, a torchon 6s a cluny vumain alapult. Ezek a csipk6k mind vert technik6\'al, pdrndn 6s ors6val k6sztilnek.

CsEKlvERd TARNAK A cipkeoefik bbbarie a tirdiih,. fehtenqt a pdr ft\ d. nlhebibilk bahnak aq!) adlanilten dUotjnt hak tdnasztattaa l.iruij'it. A nunhlihoz dettkn agastiglt, cdM u ok tilgqryd.4 bildeitonah; 16 nuebutu ldsrabb,szdrt

341

T E X T I I ,I , I U N K i K

Onsor
A / o h o k l e e s ] 3 / , r b b r nl < m e n " " " l \ , e ) . l c . k e J U r . 1 . . o .o . p e ^ , e r o b b n Il ranr( "nrbo' hasznillaL, mivel hasonnhaurlannlkelesebbckc' lasziill kis oB6k viszonl rnltck, az elefiinicsontb6l visat vas! rarl6srbbakvoltak.Ritkibb!n sd.Sarczct, L6teztck cziislbiil es 6nt haszn,iltakon6ktszildsre. tlvesb6lk€szuhorsijkis. ez.kct inkibb ujrrddknak Az dita' szinrik, semmill hlszndlatra. ors6k vagdre r a b a n ) u n r L l b r n i l . / o r . r . r 7 ( r J . l o ,n r i ' i . s szines g)dtrgyijkbiilktszxlt nchezikel er5stre(ek, igy az os6 slrbilan d pdfnin nramdl. A gyijn8laik €s \'olnL, az als6 vegleseng6mbtjlyliek szdglelesek c l o l g t n . l , r l r J " b " n " . c n r c \ u b b . / ( r n e r! r l , / r ' I Idk. El6forduh.hogy a csiFke|er,il] gyijngydk hc lyirc a sajir, szemit)esemlekdrglait fnztc fcl. A l I l o n i t o n - . 'l , l . i r r ( e h e T . n n \ u \ . s \ . ' u r ' a t kat hlszndhak,anel)ekel kijnnyen it lchcLeltb!r1atni! finon canuhu.kokot.

CsrPK 'rRis
A P.gdtuh\ tutttdn nt tuisoLt.ih ri a ntint it, std bilan d f.lndra tiiztik. A cirDdt * aN6LM kkcrtib is az.kul a pitadhd s nr I r otubonn htu [n !!rasz P 5 r,h ha$2ts.istl .siph. szdkdszelbszitlk ltdt kkzedtak d tilklt, najti ho.z.1k.zdkk a knleh{

VAine. rszrLRc,nr !,\oaa

sTrn r!{aJL ,V . L

fiorso

aLe

I r.5Ra1!s/iN i rli.kso

FruRi r{ Drztmt

obo

I i.\rr.N

.$s

bszrlit

3r,/ HAsT\lrx .R{)

ffi
312.

( ]S I P K I ] V E R E S

KEsziTEsE A VERT csrPKE

A verl csipk6t - a hcngerpdrnin, ors6k segilhurkolt csipk6r egr-n€mel n6, bizosdg€vel n-vos Barbara Ultman keszilelte e16sz6ra 16.szdzadban. Kezdetben a vert csipk6t csonl- vagy elef6ntcsontors6kra lekefi selyem-vagy pamutcirndb6l kEsziteltdk. A minidt el6raizolt6k, majd kiszir6tiivel 6tmdsoltdL egy paprrdarabra vagy pergamenrei amelyet ezulin a r p ! r n c h n T f o . r l ( r l ( k A p . r r n sf l c \ i p k e \ e r o e . az ol€ben tarlolta, \'agy pirnatart6 bakra helyezte. Dzutin ijsszekol6ttea c6rnaszrlak vdgeit, a minta e1s6szakaszibagombostfikel sztrt, majd a minlril kdvelve a cdrnaszilakat az ors6nil fogva cgl'mds alatt vagy lolott, illeNe a tiik kdriil vezetle,csom6ztalahogy a minta diLtilta. Amint az els6 szakasz elkEsziilt,a gombostiket i<ihlizta, €s a kdvetkez6 szakaszmegfelel6 pontjaiba sztrta, majd Lezd6dcjlteI6r r o l d l o l y J m f l .d m r ge l n e m l e . . 7 u l d r i l j ( \ munkadarabA VERT CSIPKEERTEKE A csipkever6s i6\'al nas)-obb koncenlrrci6I ig6nyel, mint pdlddul a horgolrs, viszont ,6 val kifizet6diibb ter'6kenys€gis anndl. A mirlt szrizadbangyakran mar n6gy6vcsko rukban csipkevcr6 iskolikba kiildt6k a gyc rekeket, hogy clsajitirsiil< a mr:ivelct forl6 l-vait. Az iskoldban minden pdrna oldaltra sziv alakri Iripdmdt er5sitetteki r gycrckek nek percenkint tiz tril kelletL bclcsztrniuki m t A l L n l , rl u z o c nm o n d o l . J l . d' r c r . l g ( t r e e ' €nekeltek, hogy tenntartsik a munka len c d d l e r ( r . l a v i h k i n e m d o l a u T u r ll e gg t o r ' l korera, eltanrcsohek san 6s pontosanh€t6\'es a csipkeverist6l. a A csipkcverdssel szeg6nyviddkeken dl6 asszon)ok is sz6p jovedelemhcz jutotlak. Eml6kszcm, Ceylon szigel6n cgyszer eglT z . ' a p a r . z i n g . r l en o r f i F \ ( l h ( r l c mm e 8c \ i t -

keverds kdzben; egy segit6k6szangol hiilgy tanitotta meg nekik a mesters€getsok-sok dm'el otridrtam e161t. G6PI cSIPKE Sajnos az ember id6vel rijdlt, hogy hogyan csipk6hez hasonlaros lehet szdv6sz€kke1 h o l mi t l e . z r t e n i . z . r k ( r e .c rr e k uf c l l c d c z c . E hanya iisa azt okoaa, €s a Ldzizl€s6lta1:inos hogx- finom, k€zzel k6sziretlve.t csipkc lasa san hrtt6rbe szoruh. Manapsig Nagy-Brilanniirban gyakran tal:ilkozhatunkcsipk6t1ru16 h:izd6 cigrinyasszo 'lirdnunk nyokkal. kell azonbaD, hogy dllit6 s u l l a l e l l r n t r t b r n a . \ i p l . c rn c m\ a j r k e , , u leg k6szitett6k, hancm az mindcn bizonn]'al a nottinghamig-v6rakvalamelyikeb6l szdrmazikA csiviliio6P
A sdlliittpt)rl u cind to khdL Rabbdn h!' sa felft hetdar oriu,nifi ki. ni gtlu'1i, Iapr he L{I r I' L l4ml ,n.ta tila teh.nh, hdjd ennL, hi?enltithdtu a nbdnn,E ot6d rez.tih, hn I ^ nihdn! szor tbe eka ik a. o$i nldkin. Az annt .ntdh a eip jaryn sfirLila hebezih, MjtJ a haibke ri h esiL\ieic.l kcztldtlhct

343

T E X T I L M U N K A K

HORGOLAS
za@lercz1k. N6h6ny ezekk6zii1:16ncszem, hamispdlca, rdvidpdlca, egFdhait6sos f€lpif p61ca, ca! eg,.rdhaitdsos kdtr6hajtisospdlca gyakran minra resTei es pikd. Emellelr a r kisebb-nagyobb lyukak is. Az egyenk6nt meghorgolt hatszdglet(darabokb6l("nagl.mama hatszitgeib6l") dsszedllitott lakar6katmarad6kfonalb6l is nagyszenienel lehetetrkdszireni; amerikaiteaz lepesek ktjrdbenkiilijntisenn6pszerii volt ez a horgoldsfaita. Tuniszihorgolasnal hosszu a horgolorun egyszerre tobb szemsorakozikj amelyeket a kotdshez hasonl6an vesznekle. Th16n a €z technikaadta az dtletet a k6t t(vel v€gzett munkrhoz.A horgolds kdt6sn6lsemmivel a semkevdsbd kifinomult k6zimunka. Aviktori6nuskorbangy6[ydr(, a vert csipk6hez hasonl6 horgolt csipk6kk6sziiltek,amelyeket eyakranboitok diszitettek.A korabeli hdlgyek a bitorok 6s zongordkl6bait sokszor KULONF6LEHURKoLAsoK horgolt, bojtos csipkehuzattal rakarldk el, mondanom, hogya horgol6k mivel akkoribana ldb ldwinya legyenaz Talin felesleges hamaro:an ege.z.orkulijnfele dllesfajrar Ia- akdrember€, akdrbttor€ illetlen dolognak vilto- szamr10lt. l6ltak ki, igy ma mir azoksz6mtalan yerekkor6ban val6sziniilegmindenki megpr6b6lt madzagdaegy rabb6llSncot k€sziteni. Ehhezk6t hurkot kellett form6lni, maid az els6tatbijtatni a mdsodikon, az uldbbit 6s hurkon egy szorosra hrizni. A megmarad6 fiabb hurkot kell dtbfitatni, meghrizni, a 6s rgy MiuLan Iancke5zrte!t iolStatnitovabb. elk6sziila hurkokb6l left l6ncszemek sora, a mdka:az embermeghiizza zsineg a idhet \zerbomlik egesz. kel rigeL. rme. ei al eltLinnek a hurkokl Ez a hurokk6szit€s horgolis alapja.Ha a a gyerekek csom6lkdtneneka l6nc v€g€re, fel,6sa ldncszemekhogyaz nebomolhasson be ijltve iiiabb sor ldncokat kdszilen€neK hamarosan eey szdvetdarabot lartaninak a keziikben.Ha pedig az ember nem k6zzel gyordolSozik. hrnem horgoldltrhasTnil. sabban pontosabban dolgozni. 6s tud

A HORGOLAS ATAPELE]VIEI A haryoL^bMlast fdhuet alafaeti ijh^fajtd btezih,Meltehbtl dmldk nin dgtebnnl odhozatos tdjd Iaharnk,tuitiih easl tuhadatubak hrn!16k, eilah, ea ''rcb estebek

HoRGoLTszEcELl-EK
g) ttih e ib techftihdtdl U s kiiliin darulohatsBdMs bLWhnteohftesilltel di ! z{thetj ii k. Finon Panutc'itu1b6l, oik nt hotgo|'itfroelrcndhtuilldek$dlla, enl,! an ik Lteficsbhetu htzlel4 sza@hrt, szeea llehzt M*ithetiinh. A szeIt aryh kn et zu eA t hotEolh de bnin @ antagdarcbtu, kisziilherhitbn 4 ez6et bekulijla ladtk a he

344

T E X T I L M L ' N K A K

FRIVOLITAS ES MAKRAME
liivolitisl mis n6ven haj6csipk6 nek is nevezikJmivel egt kis, haj6 lormiif eszLozzel L6szi1ik. Az alapeh,rendLivnl e$-szefli:az em bcr fclteker egy adag c6rnit a ,,haj6cska" (ors6) spulnij6ra, majd az ors6t a hurkokon dI meg itbijtarva elk6sziti a minlit- Ezzel a m6dszerrel nagyon sz€p 6s finom csipkdker leheI e16illi1ani. A FRIVOLITAS EREDETE Sok mis k6zimunkalhjtihoz hasonl6an,a fri volilrs is kelelritl kenilt Eur6pdba. Mdg ma is n6pszer( az arab orsziigokban, ahol knal n(\17rl. l-rrncir elne\ere'e "mak"u - f r i v o l i t c f i n n e nr r e J r m r g l a r e l n e r e z e , e is). Egy nylrspolgir val6szinrilegazt gondot hatja, hogy ez a n6v hiien tiikrdzi a lenyeget. Val6ban,ez a miiv6szetkev6ss6 lunkciondlis: egy haj6 f6vilorldjit p6ldiul biztosan nem tudn6nk clkiszitcni czzel a m6dszerrel. \ri' , , o n r h a j o . . i p k c d g ) \ z e r u ed r . z r t r I i * a n n a . l ! n ! o k b l u / r n d kg , l l ( r i d r J ( . r . a m r , , l d n f ne viselelcn is mcgtalrlhrrjuk. A parasztoL u g l " n i ' a k i k r " l a na \ i l a E l c g g y r l , n r l a t i . r sabb embcrci rcndkivnli m6don szeretik a d i . , / i t m c n ) c l , (A f r i l o l i t . r * . i p h e t 3 . . z a t a z d J b d nc l r e f e n y k o r a ta z o t aa , , o n h r n r c r . n r e gk i h d l lr o l n a .h a n ( m l r | ' r k \ o l n r J / J r i J c r k , d l . i k e , / z eJ i , / r r ( r c k d m i ' r r u h a l , ae , l t egy6b templomi kell6kckcr. Mrnapsrg ez a k€zimunkafajta is Ijra kczd divalba jonni MAKR4M6 A makramd iigy k6szul, hogy fuggi;legesen lel6gatott fonaldarabokal \'61lozltos m6don csom6zzdk. Kdnnyrj megtanulni, cmellett rendkiviil praktiLus is, mivel kiildnfile heG k6znapi haszniilali tdrglakat is disztdrgyakat p6ld:iul fiiggony6kel, pararrinokal, Ial\'€d5ke1 lehe1ezzel a m6dszerel clkdszireniJ s6t egyes ruhadarabok is kisziilhehek ilyen m6don. Az egysze i csom6kkal akar eg€szenbonyolult. szepsigesmintdkal is ki lehet alakitani. A makram6 alapcsom6ia lapos csom6, a sorcsom6,6s meglep6 m6don, a venasszonycsomo. Ut6bbi a cse.L6szeLitl<a, mert gyakran dsszetEvesztikaz egyenes csom6\'alr pccltg \em lul ero\, inn,il ol Lrl Ier\,/er.i..ebb. konnyen kibomlik, ha verel<edds kdzbcn gyakran a megragadjiL, ez6rt is \'ailasztottdk ciginylegEnyek,amikor megl<dtottek nyak a t<end6jiiket.
A FRIVOLITAS K6sziTEsENEK EszKozDr A f iroln^csif he Us.itis! tuek letlfoitasdbb tszhii.ed hdjd (ord). Ez '?gebben Idb'jl ods Eilb'jl Mszuh,a szebb dardiokat oiszoit ele [.1nI csot tbbl oast tekn6.hir h6lfdvgtitk. A haji klt sziM. 1 hL\,.stt1d alak:il i h tis2b611 afteuch hiiznn dLl, es) atlni tdklhdld; dz utdbbila tehe,ik a .i'ndt. fel FriDolilacsif k. hi szitdsd z he .zeflkirtl haryolhll is ji flttdsis {i sotlrotrctna

'r.ho.HljBbl

sszLn

lrJO

FRrvoLIT,{scsIPKEIl.lt d JiialiLiscsitrkebo nJolu hrah ttniI, tdlijA hat es)e en dh;sldi ib,l tl (csoudbil)ifiil l;t. ,,1nin. t.t d N,nak dtittl.ttAul alah ki.A fika atucb.l ns zeko! csa An h^. ni I laa ndk sahalatilas hit h.ttis nlt: kii.irt elhe

Kir

Ln.$zL.(P.i,L1sr

145

T E X T I I - I ' I U N K A K

KOTES
ig a 16rfiak egy r6sze pri|ekakask6nl telszelgell,eg)mrissalhsrcoft vacy 6ppen elrepuh a lloldra, a n6k ouhon ezzel: jdval vcszilylc egylhalrn nem kdrnyczct lenebb,b6k€sebb, ' / e r n l e , / oe m i n J c n r i . l r t r h a s z n o t e l d . k r l e n ) . e g g em J l l l r d l d 7 i J u r .d m ( l f n ( k \ o r d n l g ) f r u - \ d p \ r ; 1 e b i u n " l b o lp r - k r i k u re ruhadarabokk.rtklszirctlck. Mind terszetds ehhez pedig nem h.tsznihak mds scg6desz kozt, mint L61egyszer(,hegycsprilc6t. Pecze ez,zelegyiltal:in ncm akarom azt mondani, hogy a k6l6s ann!irl pihcnter6 1c r'€ken1's6g lenne, brir tagadhalatlan,hogy dl taliban szabadid6s lcvikcnys6gnek tartjikR6gebbenazonban a kcmanycn dolgoz6 asz szonlok a megdlhcr6stikirt kdtortek.

)rI andf :Lir htir jnqLch.tti yn titk ln khcliith szrn Ldn:ti dntuk, dnnn a 6a' f.i.l hdldejai i sz.tgnbe buzc1t kntijgrLn&. Bl1 d htitis ie hDnd.lban n atnihot d hirin halnik .L- kdknt en bszq! thr Lah niptzdii hik4*nidns, ndtudithhan nat ^at nk

KorEs REGD\rs .!1A

346

A Kor6cEH
Anglidban a ktjz6pkorban a kdl6k kiilctn c6hbe tijmddiltek. A c6h tagiai hagyominyosan a ferfiakvollJk; d nok dolgaakkorrban fona' a volt. A 16. szdzadban feldiihijddtt cEhtagok elkergettek a ktit6g6p feltaldl6jet, akinek kellett menelulnie. ege.zen Franciaorszagig Val6szinfleg a harisnyak6l6 g6p 1589-es feltaldl6sautan v6lt a k€zikdl6s f6rfiak uralMata szakm6b6l igazi n6i tev6kenys6gg6. e' napsaS. rilagrrohaioklegen\segelol ne a h6ny a szomszddai6ltal minden bizonnyal kisse bogarasnaktafiott f6rlit61 ellekinNe a kdtds igazi n6i foglalatossrig. A JERSEY-TRIK6 egy testhezdl16gyapjripul6\'er,a A "Jersey", jellegzetes viselete.Aki valaha brit halfszok is megpr6b6lt a tengerb6l kih(zni egy haliszhdl6t gombos kabitban, nyomban meg€rtette, hogy midlt nem hordanak ilyet a halrszok. A hd16 ugyanis beleakad a gombokba, 6s az ember misl sem tesz' mint hogy megpr6b:i1bel6le kiszabadulDi. A \'€geredm6ny mindenk€ppen az lesz, hogy az 6sszes gomb leszakad. Emellett a haldszoknak a '/iil,.eciik ran d gyapiuolldnlrlr rengeren z6k nyijtotta melegre €s kdnyelemre.A hrlisznak a feles€gevagy a kedvesekdtotte a gyapjirpul6vereket. A haliiszok Jersey-pul6verehagyom6nyosan kdrk6tdssel k€sziilt. Mivcl tehit nem rdbb darabb6l kellett ijssze6llilani, sehol k6sziilt nem volt benne varris. A kairkdtdssel pul6ver puriten m6don f6rfias fbrmdjf lesz, ami csinos,karcsf ruhadarabot eredm6nyez. Csak manapsdgkezdik tijbb darabb6l osszevarrni a Jersey-lHELYT KoT6HAGYOMANYoK A kdtesnek Eur6pa eg6szdszaki parNid6kc mentdn gazdag helyi hagyominyai vannak. motivumok k6z6 tartoz A legjellegzetesebb nak a csavart,a sziv- 6s rombusz- vagy a hal szilkaminlik. Tiibb motivumhoz is kapcso l6dnak kiilcinbdz6 t6rtdnetek, sok minl6nak pedig kiildnleges jelent6sevan. Az egyik az maisik a hizastersl igaz szerelmet, mig eea)" hrisegetielk6pezi. Egyszer egy nofl,I6ghdlgy mes€lte nekem, hogyha a hazijdban egy fiatal l6ny kiilajndsen sz6p 6s bonyolult mintdkkal diszitett pul6vert kezd kdtni, a sziilei sokahond6an egymdsrakacsintanak: biztosak benne,ho€y a ldnyuk szcrelmeslettA hagyom6nyokat tisztelve, a tenger6szpul6verdbe a feles€gevagy a kedvese egyedi mintikat kittdlt bele az6rt is, hogy k6nnyebben lehessenazonositani a holttest€t, ha be-

lefulladna a lengerbe,ami a tenger6szekkozdtt sajnosel6g gyakori trag6dia volt. A KEZIKOT6K KIZSAKMANYOLASA Amikor eldszdr idrtam az irorszrigi Donegal meg]'€ben, vend6glit6m, McDyer atya 6ppen akkor 6rkezett visszaNew Yorkb6l, ahol uzIeti iigyben jdrt. Tdbb bolttal is sikeri.ilt ott megillapodnia a helyben k6tdtt, rigynevezen A Aran-szvetter6rt€kesil6s6r6l. pul6vert kijminden egyes darab u16n t6 asszonyoknak 5 fbnt jutott a bev6telb6l.Annak eliitte azonban a keresked6k lizedannyit fizettek egy puldverert, amelyeket azutiin negyvenszeres 6ron drtEkesitetteklNapi n6gy 6rai munka i h r m e l l e l t . l e g a l i b b k c r - h a r o m d r b e e l l .m i ilyen csodilatos ruhadarab elk6sziiltl re egy Irorszeg nyugati parNiddk6n a mai napig sokan rizik ezt a revdkenys6get; k6zikdt6k a is felveszik a versenyt a gdpi kdmanapseg t€ssel, mivel termikeik dsszehasonlithatates l.rnulyobbminos6guek. egyedidarrbok.

KoRKor6-KERIT A hnthntiik ret, ahelJet ho$sl, csns.e'it holnik kd' s,il is6 e h6, adhdh, 6l fdb hAtiih eszhbz ult, anelt b611dz eszhoz fo'mdiit'l h.ntlete fiEEden @ egdsz me4ten, o4g aak a neg! littnh ki sarubijl fa\zeseh

GYAqfsoLMrK SzANTASA stuetter elusziih, beau t^ ki nt oizben dt tox'ilt, najd firiilknzibe teke ik, awlt kisdbtd belnl. a viz ji risztL EtuIdn d hedres pul1.eft sztirit'hdete hiztdk. A ftl'het sz'j/a d6 knzbeaki$d ijsvenent, ig d Nills Eetleget .se

347