Dr.

Osváth Péter

SPORTEGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK

Készült az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának megbízása alapján
2009.

Tartalomjegyzék: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. Az emberi szervezet felépítése A szabályozó szervrendszerek A mozgató szervrendszer A szív és keringési szervrendszer A légzés szervrendszere A kiválasztás szervrendszere Az emésztőrendszer Anyag és energiaforgalom A táplálkozás és a testsúlyszabályozás Teljesítményfokozás Az egészség értelmezése az életmód Ismeretek a fogyatékosok sportjáról A testedzés és a sport, mint az egészségmegőrzés eszköze A bemelegítés élettani és sportszakmai jelentősége A test és alakformálás veszélyei A sportszerek, sporteszközök és a sportruházat preventív vonatkozásai Az edzők szerepe a sportsérülések megelőzésében A sportártalmak tünetei, a sportártalmak megelőzése Sportsérülések, sportbalesetek, elsősegélynyújtás A krónikus betegek testedzése, sportolása Gerinc és ízületvédelem

2

Az emberi szervezet felépítése
Az emberi szervezet felépítésének vizsgálata során több szerveződési, strukturális szintet figyelhetünk meg. Ezek a sejtek, a szövetek, a szervek, a szervrendszerek, valamint maga a szervezet. 1. A sejtek tekinthetők a test legkisebb működési egységeinek. Ezek ugyanis azok a legkisebb struktúrák szervezetünkben, amelyeket kiemelve a testből, megfelelő környezeti feltételek közé helyezve, tovább folytatják életfunkcióikat. A sejten belüli képletek, a sejtszervecskék erre nem képesek, kiemelve őket a sejtből működésképtelenné válnak. Testünket sokféle, különböző feladatokra szakosodott sejt építi fel, melyek működésük függvényében más-más méretűek, alakúak és főleg másféle szerkezetűek. A különböző funkciók különböző szerkezeti elemeket, szerveket igényelnek sejtjeinkben, melyek működése adja az adott sejt specialitását, különleges képességét. Az izomsejtek megrövidülésre, összehúzódásra képesek, mely működésük erre szakosodott setjalkotókkal a miofobrillumokkal valósul meg. Hasonlóképpen egyedi szerkezeti felépítés szükséges az idegsejtek számára, ingerületképzési, és vezetési feladatuk ellátásához. A csont- és porcsejtek szintén különleges felépítésűek a tartó, támasztó funkció betöltése érdekében. A mirigysejtek életfontosságú anyagok, nedvek (hormonok, enzimek, stb.) termelését végzik, ezért felépítésük ennek a funkciónak megfelelő strukturális és működési elemek meglétét igényli. 2. A hasonló méretű, alakú, és főként azonos funkcióra szakosodott sejtek további szerveződési szintbe tömörülnek, melyet szövetnek nevezünk. Az emberi testet felépítő szövetek mindegyike a négy alapvető szövetféleség valamelyikébe besorolható. Ezek az idegszövet, az izomszövet, a támasztószövet, valamint a hámszövet típusai. A szervezet életben tartásának egyik alapvető feltétele az, hogy képes legyen a külső és belső környezet állandó változásait érzékelni, és ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni is tudjon. E folyamatot adaptációnak nevezzük, mely mind az egyén, mind a faj fennmaradása szempontjából döntő fontosságú funkció. E feladatot elsősorban az idegszövet sejtjei valósítják meg, speciális tulajdonságuk, működésük által, melyet ingerlékenységnek nevezünk. Az alkalmazkodás életjelenségnek is tekinthető, melynek alapja az idegszövet működése. Minden élőlényre, így az emberre is jellemző életjelenség a mozgás, melynek végrehajtója az izomszövet. A test külvilághoz viszonyított elmozdulásaihoz, a hely- és helyzetváltoztató mozgásokhoz, testen belül zajló belső mozgások is társulnak. Ezek mindegyike izomsejtek aktivitása által bonyolódnak. Mozgásaink egy része akaratlagos, tudatosan irányítható, illetve irányított, míg másik része akaratlan, automatikus mozgás. A mozgást létrehozó izomszövetnek három típusa ismeretes. A harántcsíkolt izomszövet a testünkön megfigyelhető úgynevezett vázizmokat felépítő szövetféleség. Segítségével hajtjuk végre akaratlagos hely- és helyzetváltoztató mozgásainkat, például a sportolás során végzett mozdulatokat is. A simaizom szövet sejtjei a belső szervek falában helyezkednek el, és az akaratlan belső mozgásokat bonyolítják. Ilyenek a gyomor-, bélmozgások, vagy akár az érfal mozgásai is.

3

Speciális típus a szívizomszövet, mely kizárólag a szív falában található meg, és a keringési rendszer központjának mozgásait (szívdobbanások) hajtja végre, fenntartva ezzel az erekben zajló véráramlást. A kötő- és támasztószöveti sejtek az egyéb szövetek által felépített struktúrák összetartásában összeköttetésének megteremtésében játszanak szerepet. A támasztószövet egységei (porcsejtek, csontsejtek) a test belső vázát alkotják, mintegy a test szilárd belső támasztékát adva. A hámszövet a testfelszínek burkolói, a felületek védelmét biztosítva ezzel. A hámszöveti elemek egyúttal elhatároló felületekként is funkcionálnak, így különítve le egymástól a különböző természetű struktúrákat. A test külső felszínén található bőr, és a testüregeket borító rétegek (nyálkahártyák), vagy a tömör szerveken feszülő hártyák ilyen hámszöveti sejtek sokaságából épülnek fel. A mirigyszövet nagy biológiai és élettani hatással rendelkező nedvek, váladékok termelője. Az anyagcsere folyamatokat szabályozó anyagok, a hormonok ugyanúgy mirigyek termékei, mint az emésztőnedvek vagy akár a verejték. 3. Az emberi életműködések többsége igen összetett folyamatsor, melyek lebonyolódása sokszor több szövet együttműködésének eredményeként valósulhat csak meg. Az ilyen komplex funkciókat ellátó, több szövetféleségből felépülő szervezeti egységeket szerveknek nevezzük. Egy adott szerv feladatából fakadó, szükségletének megfelelő arányban és összetételben tartalmazza az előbb felsorolt szöveteket, sejtféleségeket. A gyomor például hámszövetből, kötőszövetből, simaizomszövetből és mirigyszövetből felépülő szervünk, így téve lehetővé a gyomor összetett feladatának ellátását. 4. A bonyolult életfolyamatok végrehajtása sokszor meghaladja egy szerv működésének lehetőségeit, így a szervek együttműködő rendszerekbe, úgynevezett szervrendszerekbe tömörülnek. A táplálkozással összefüggő feladatok meghaladják a gyomor működésének lehetőségei, ezért az, további szervekkel közösen (nyelőcső, bél, stb.) együttműködve a táplálkozás szervrendszerét alkotja. 5. A testünket felépítő szervrendszerek összessége alkotja a legmagasabb működési egységet, melyet szervezetnek nevezünk. A különféle szervrendszerek szintén egymás működését feltételezve, azokat kiegészítve hozzák létre azon funkciók összességét, melyet emberi életnek nevezünk. Bár a tankönyv későbbi fejezeteiben az egyes szervrendszerek működéseit elkülönítve tárgyaljuk mégis törekszünk arra, hogy a közöttük levő működési összefüggések, kapcsolódások érzékelhetőek, és érthetőek legyenek a tanulók számára. Semmi nem működik a szervezetünkben szeparáltan, elkülönülve a többi funkciótól. Minden mindennel összefügg, így ezen összefüggéslátás nélkülözhetetlen képessége a jó sportoktatónak, edzőnek is.

4

Testünkben erre a koordináló feladatra két szabályozó-szervrendszer szakosodott. Az összehangolt sejtkapcsolatok. az „endokrin” pedig a belsőelválasztású mirigyrendszert (hormonális szabályozó rendszer) jelenti. egymásra is hatva tevékenykedik. a köztiagy és a nagyagy féltekéi. az idegi szabályozás is rapid. néha több száz. Az idegrendszerben található több milliárd sejt ilyen elektromos kapcsolatban áll egymással. Ennek hátterében az elektromos töltéssel rendelkező ionok speciális eloszlása áll. míg a hormonális szabályozás kémia úton. így egy összetett. azonban nem egymástól függetlenül. A különböző szervek egymás működését kiegészítve dolgoznak. a híd. Mivel e leegyszerűsítve leírt működés rendkívül gyorsan lezajló funkció. Ennek eredménye az elektromos feszültség. a középagy. Az élő idegszövet sejtjei (és egyéb szövetek sejtjei). nyugalmi állapotukban (ha nem éri őket inger) elektromos feszültséget tartanak fenn a sejthártya két oldalán. Az idegrendszer A szervezet gyors alkalmazkodási képességét. és feszültségingadozás jön létre a sejthártya ingerelt területén. mely a sejthártya mentén villámgyorsan továbbterjed. A környéki idegrendszer a testet behálózó idegrostok és idegdúcok sokaságából épül fel. A kifejezés „neuro” tagja az idegrendszert. Az idegrendszer felépítése Az idegrendszert anatómiai értelemben két részre oszthatjuk. Ez a feszültségingadozás az akciós potenciál nevű esemény. Inger hatására a töltéseloszlás megváltozik. mely azt jelenti. bonyolult reflexláncolatokat hoznak létre. szabályozó molekulák (hormonok) segítségével működik. vagy akár ezer sejt kooperációja történik. A központi rész csontos védelemben. Az ingerület az ingerelt sejt válasza tehát. A sejten belül a negatív. és ezek az elektromos események jelentik az idegműködés alapját. hogy speciális ingerek hatására választevékenységbe kezdenek. a koponyaüregben és a gerinccsatornában helyezkedik el. beavatkozási lehetőséget nyújt a többi rendszer működésébe. melyet ingerületi folyamatnak nevezünk. A sok-sok idegsejt közös működése reflexfolyamatokként bonyolódik. mely összetett feladatrendszert precízen össze kell hangolni. A két rendszer egymást kiegészítve.Szabályozó szervrendszerek A szervezet szervrendszerei önálló működéssel rendelkeznek. Az idegrendszer elektromos tevékenysége által gyors szabályozási. Az idegszövetet felépítő idegsejtek úgynevezett ingerlékeny sejtek. Legfontosabb szervei a gerincvelő. illetve ezek legmagasabb rendű képlete agykéreg. A tovaterjedő akciós potenciál maga az ingerületi folyamat. a központi és a környéki idegrendszerre. a sejten kívül pedig a pozitív töltésű ionok vannak többségben. gyakorlatilag a másodpercek tört része alatt is lejátszódhat. a nyúltvelő. 5 . úgynevezett neuroendokrin rendszert alkot. de az idegrendszeren belül mindig sok. melyek az integrált idegműködés alapjául szolgálnak. mely műszeresen is jól mérhető elektromos eseményként zajlik le. Az akciós potenciál egy adott idegsejtre vonatkozó működés. működéseinek irányítását az idegszövetből felépülő idegrendszer végzi.

Működéstani felosztása szerint megkülönböztetünk szomatikus és vegetatív idegrendszert. Az egy motoneuron által beidegzett izomrostok száma az adott izom által végzett mozgás finomságától függ. A mozgatóideg (motoneuron) hosszú nyúlványa kilép a gerincvelőből és eljuttatja az ingert az egyes izomsejtekhez. (Pl. pedig a gerincoszlop háti magasságában lép ki a központi idegrendszerből. míg a gerincfeszítőknél akár 100-200 izomrostot is. Az agykéreg elsődleges mozgatóközpontjaiból induló mozgató pálya a piramis pálya. mozgáskombinációkat irányítja.: a vállizom mozgatását végző ideg a gerinc nyaki területén. annál kevesebb izomrostot lát el egy gerincvelői mozgatósejt. a kilépés magasságában levő gerincvelői területen egy úgynevezett mozgató ideghez kapcsolódnak. de idegrendszeri utasítás nélkül (mozgató ingerek) nem működhet. ahonnan a mozgató információ (ingerület) a gerincvelőben. ettől függetlenül a szervezet reagál rá. Kéreg alatti dúcokból (90%) és másodlagos kérgi területekről (10%) kiinduló pálya az extrapiramidális pálya. szervek végzik el. mely megkülönböztetést ma már ritkán használják. együttműködésben dolgozik.) Érzékelés Az idegrendszer speciális. A receptorok által detektált információk segítségével képes szervezetünk a változó környezethet alkalmazkodni. a vegetatív szabályozás és a magasabb rendű idegi tevékenységek körei. az érzékelés. míg utóbbi a belső szervek működésének irányítója. Az akaratlagos mozdulatok (sportmozgások) eltervezése az agykéregben történik. mely a nagy odafigyelést igénylő precíz mozdulatok. Előbbi az akaratlagos működések (mozgatás. Az érzelmekhez kötött mozdulatok szintén extrapiramidális pályákon keresztül bonyolódnak. működtetendő izom magasságában lép ki. így szétválasztásuk inkább elvi természetű. Mi a könnyebb érthetőség kedvéért maradunk meg ennél a felosztásnál. A mozgató pályákon érkező ingerület a gerincvelőből az adott. Ezek a mozgatás. A leszálló pályák (mozgató pályák) rostjai. felhasználja adap6 . melyek ennek hatására összehúzódnak. Ezért is nevezik a vegetatív idegrendszert gyakran autonóm idegrendszernek. Az idegrendszer működése Az idegrendszer működése négy alapvető funkció köré csoportosítható. Minél finomabb mozgást végez egy izom. Ezeket a sejteket receptoroknak nevezzük. érzékelésre szakosodott sejtjeivel képes felfogni a külvilágból érkező. a hasizmok működtetését végző ideg. Egy motoneuron mindig több izomrostot lát el ingerrel. mely akaratunktól függetlenül bonyolódó folyamatokat jelent. többségük nem eredményez tudatos érzeteket. Pl. illetve az új ismeretlen mozgások végrehajtója. vagy a szervezeten belül ható ingereket. hiszen független a tudatos befolyásolás lehetőségétől. A két pályarendszer „átfedésben”. érzékelés) végrehajtója. mely a durva. jól begyakorlott és a velünk született mozgásokat.: szemmozgató izmoknál 3-4 izomrostot. mozgató idegpályákon halad. Ezt a feladatot az idegrendszeren belül a mozgás szabályozására szakosodott idegsejtek. Az érzékelési folyamatok csak részben tudatosulnak. Két mozgatópálya (leszálló pálya) létezik. és az izmok közvetlen beidegzése ezzel történik meg. Mozgatás A mozgás végrehajtója az izomzat. úgynevezett leszálló. A gerincvelőben található mozgató idegsejt és az általa beidegzett izomrostok összessége alkotja a mozgató egységet (motoros egység).

) Azonban így is a biztonságos élethez elegendő receptor található meg testünkben. Ezek a nyomásra. Fájdalomérzést a szövetet károsító ingerek hatására élünk át. vagy a különleges fájdalomérző receptorok (nociceptorok).: a mágneses tér változásai. Valójában rengeteg olyan hatás éri testünket. Csak azok az ingerek érzékelhetőek szervezetünk számára. valamint sebességét. irányát és dinamikáját is. ahol az érzetek tudatosulása megtörténik (pl. melyről a tudatosság szintjén nem kapunk információt. az ízületi tok rostjai között. kemoreceptorokkal történő érzékelésén nyugszik.: a vérnyomás szabályozása). Az érzőpályák legfontosabb tagjai a spinothalamicus pálya és Goll-Burdach pályarendszer. de az arányok különböznek. akaratlagos tevékenységek irányító területe az agykéreg. vagy tornász ezen érzékelési folyamatok segítségével tudja irányítani rendkívül bonyolult és gyors mozdulatait. élettani igényeknek megfelelően állandóan változnak életünk során. A fájdalom érzésének képessége védő mechanizmusa testünknek. A vegetatív idegrendszer A belső szervek működéseinek irányítása. Azok az érzetek. mind az agykéreg területén zajló folyamatok eredményei. Előbbi működése nyugalmi helyzetben. illetve oxigéntartalmának. melyekre vonatokozóan speciális receptorokkal rendelkezünk. a fényre érzékeny fotoreceptorok (látás). a nyilvánvaló látás és egyensúlyozási képességek mellett az ízületi és izomérzékelés is rendkívül fontos képesség. Ezek receptorai az izomsejtek között. Hatásaik a különböző szervekre többségében egymással ellentétes jellegűek. Ezek működésének eredménye. A receptorok a nekik megfelelő inger hatására (pl. A légzés szabályozása a vér széndioxid-. kellemetlen élményként. melyet nem érzékelünk receptor hiányában (pl. holott mind érző-idegsejtek munkájának eredményeiként jönnek létre. Hatásukat tekintve két jól elkülöníthető részre oszthatók. 7 . párhuzamosan működik. hiszen a szándékos. szaglás). automatikus szabályozási folyamatokat jelent. érzőpályákon juthat el a központi idegrendszer magasabb struktúráihoz. rezgésekre érzékeny mechanoreceptorok (pl. a hőre érzékeny termoreceptorok (bőr). mely ingerület úgynevezett felszálló. A két rendszer egész életünkben folyamatosan. melyek az aktuális élethelyzetnek. a paraszimpatikus idegrendszer és a szimpatikus idegrendszer területeire. az érfalakban található nyomásérzékeny receptorok működésén alapul. Sportolók számára az érzékelési folyamatok közül. a különböző molekulák kémiai anyagok jelenlétére érzékeny kemoreceptorok (pl.: szagok érzékelése). hogy folyamatosan érzékelhetjük testrészeink egymáshoz való viszonyát. mely segítségével a destruktív (roncsoló.: ízérzékelés. Az állandó testhőmérsékletet pedig a vér hőmérsékletét mérő termoreceptorok irányítják.tációs feladatainak végrehajtásához (pl. melyek tudatossá válnak. A többség az agykéregbe jut. stb. nyomásváltozásait érzékelve.: fotoreceptor a fényre) ingerületi folyamatba kerülnek (Lásd korábban!). Ezekről az eseményekről nem tudunk. míg utóbbié aktivitás során dominál. és a pólya megnyúlását. Ez akartunktól független. és azok elmozdulásait. infravörös fény. hallás). összehangolása a vegetatív idegrendszer feladata. Testünkben rengeteg szabályozási folyamat zajlik. A vérnyomás szabályozása. bár nem teljesen tükörképei egymásnak. így a kiváltó tényezőt kerüljük. az ín. Egy toronyugró. vérnyomás érzékelés. károsító) hatások elkerülhetőek. radioaktív sugárzás. valamint az izmokhoz kapcsolódó inakban vannak. helyzetét.: tapintás. ezért beszélhetünk működési dominanciáról és sosem kizárólagosságról. ultrahang. az izom. Alapvetően mechano-receptorokként működnek.

Nyugalomban az építő (anabolikus) anyagcsere-folyamatok felerősödnek. Ilyen helyzet a sportolás. kiszámíthatóan történnek (pl. Az eseménymentes. tökéletes állapotának fenntartásához (aktivitás). mint az állandó izgalomban. de az aktivitás során bekövetkező szimpatikus hatások is jelen lennének. Ha ezek az „izgalmi” helyzetek kontrolláltan. a légzési funkció valamint az izomzat vérellátása. és túlságosan gyakran fordulnak elő. Ehhez a szervhez kötöttek a tudatos. Életünk során az lenne a legegészségesebb működés. A szimpatikus idegrendszer működése aktivitás során nyer teret. inaktív életvitel (fekvő. a fejlődés. Fokozódik a szívműködés. vagy légzésszám. nyugalmi élethelyzet). mindig az aktuális élethelyzethez igazodó változások folyamatosan. sokáig tartanak. és aktivitás megfelelő aránya és ritmusa életünkben az egészséges szervi funkciók alapját képezi.: hirtelen kialakuló „vészhelyzet” hatására). A paraszimpatikus idegrendszer az érzékszervek működésére tompítólag hat. izomzat) vérellátása csökken. míg az aktív élethelyzetekben erőteljesebben működő szervek (szív. A versenyszituáció komplex helyzet. épülési. nyugodt. Ennek következményeként. edzés is. de a visszarendeződés a nyugalmi. Az agykéreg fejlettsége egyben az adott faj evolúciós fejlettségét is tükrözi. aminek jól mérhető jelei a csökkenő pulzusszám. pihenés.: rendszeres edzések által). szimpatikus idegrendszeri hatásba rövid néhány másodpercen belül bekövetkezhet (pl. így a szervek működési aktivitása is ennek függvényében figyelhető meg. pusztító hatások nem érvényesülhetnének. aktivitásban telő életforma (túlhajszolt menedzserek vagy akár túledzett sportolók). légzési mélység. de az intellektuális. így ilyenkor gyengült érzékelési folyamatokkal számolhatunk. gyomorbélrendszer) erőteljesebb működést produkálnak. paraszimpatikus tónusból izgalmi. A belső szervek vérellátása csökken . működésük háttérbe szorul. ha a nap döntő részében (főként éjszaka) paraszimpatikus idegrendszeri hatás alatt állnánk. hiszen ilyenkor a fizikai megterhelés mellett érzelmi hatások is jelentősen érvényesülnek. amikor az épülés. lustálkodó. Az érzékszervek működése „kifinomul” és az aktivitáshoz szükséges energiaszolgáltató anyagcsere-folyamatok erősödnek fel. A baj akkor van. ha az izgalmi helyzetek negatív élményt jelentenek. a kiválasztó folyamatok erősödnek. értelmi feladatok is itt bonyolódnak. a feléjük irányuló vérerek kitágulása révén. A testen belüli véreloszlás megváltozik. E két egymással ellentétes működés adja meg szervezetünknek a megfelelő ingereket fejlődéséhez. automatikusan következnek be. ugyanakkor az erre adott válasz a fejlődés. vese. mely lehet fizikai. Az átmenet a nyugalmi. semmittevő élet) ugyanolyan rossz egészségügyi szempontból. A pihenés. valamint ha a pihenés rovására történnek meg életünkben. tónusa is. paraszimpatikus működésekbe (megnyugvási folyamatok) lényegesen lassabban történhetnek csak meg. akkor a stressz okozta káros. A belső szervek (máj. ezen szervek működése háttérbe szorul ilyenkor. Magasabb rendű idegrendszeri funkciók Az idegrendszer legmagasabb rendű struktúrája az agykéreg. regenerációs folyamatok túlsúlya zajlik. akaratlagos tevékenységeket létrehozó idegrendszeri működések. ilyenkor történik meg sportolókban az edzésekre mint ingerekre adott válasz. A belső szervek több vért kapnak. Ilyenkor a szervezetben a pihenési. 8 .Nyugalomban a paraszimpatikus idegrendszeri hatások érvényesülnek. tüdő. regeneráció lehetőségéhez is (pihenés. naponta akár többször is. regeneráció tökéletesen megtörténhet szervezetünkben. A szimpatikus hatások a paraszimpatikus idegrendszerével ellentétes értelműek. Ezek a célszerű. érzelmi de akár mentális értelemben vett aktvitás is.

Általános hatásúak vagy specifikus hatásúak. A sejtekhez való kötődés azonban csak akkor lehetséges. absztrakció (elvonatkoztató képesség). A hormonok a sejtek anyagcseréjét befolyásolva működnek. az autóvezetéskor végzett. Alapvetően hormonális befolyásolás alatt állnak a növekedési és érési folyamataink. szerven is kiválthatnak hormonhatást. A vérben szállítódó hormonok. és a vérárammal szállítódva jutnak el a szabályozandó sejtekhez. a másik emberhez. futás. hogy a tanulási folyamat során helyesen szabályosan hajtsa vége a mozgást. Joggal gondolhatjuk tehát. gazdaságosabbá. csak azzal kerülhetnek kapcsolatba. ezek teszik az embert emberré. és az izomzatban is kivált hatást. 9 . Ilyen például a növekedési hormon. fajfenntartó tevékenységeink (szexuális élet. így változtatva meg az adott szövet. edzéseink alatt sokszor ismételt. mozgástanulás által kiépített feltételes reflexek sorozatait dinamikus sztereotípiáknak nevezzük. szülés) pszichés állapotunk. eleinte nehezen. Ezek a funkciók jelentősen meghatározzák viselkedésünket. de a beszéd is. nagy odafigyelést igényelve hajthatók csak végre. szövetekhez. Az ismétlések hatásra komplex mozdulatsoraink (pl. precízebbekké válnak. vagy annak felszínén található hormonkötő molekulát jelenti. hibás kivitelezés rögzüljön benne! Az agykéregben. az adott hormonnak megfelelő receptorral. asszociáció (összefüggéslátás). amihez a hormon kapcsolódni tud!) Ilyen tekintetben a szervezet hormonjai kétfélék lehetnek. A belsőelválasztású mirigyek rendszere A szervezet működéseinek kémiai szabályozása a belsőelválasztású mirigyek rendszerének termékeivel. vagy egy bonyolult mozdulatsor műugrás során). Ilyenek a szexus. hogy ezeket a sokszor nem kívánatos késztetéseket. és bennük kémiai folyamatokat generálva anyagcsere módosító hatást eredményeznek. a világhoz való viszonyulásunkat. emlékezés. nehogy a többször ismételt. A mozgásszabályozással kapcsolatban is megjelennek a magasabb rendű kérgi funkciók. mert ezeken a szövetféleségeken mindenütt megtalálható a növekedési hormon receptora. mivel csak ott található meg receptoruk. ha a sejt rendelkezik speciális. és az agresszió. összehangolt kéz és lábmozdulatok. rengetegszer gyakorolt mozdulatsorok. mely biológiai meghatározottságunk alapját képezik. hiszen sokfelé megtalálható receptoruk. az úgynevezett célszerven hatnak.A magasabb rendű idegi funkciók körébe tartoznak a gondolkodás. hogy a békés társadalmi együttélés alapja a fejlett gondolatiság (intellektus). mely az agykéregben tárolt idegi kapcsolatok (feltételes reflexek láncai) kiépítése alapján történik meg. Mozgástanítás során is ilyen feltételes reflexeket alakítunk ki az agykérgünk területén (pl. Viselkedésünkre. ami tanulással fejleszthető leginkább. durva formában. tanulás. Az életünk során. és még viselkedésünkre is erőteljesen hatnak hormonjaink. evezés) finomodnak. szerv működését. hatásokat fejlett intellektusunkkal uraljuk. magatartásunkra hormonális hatások is jelentősen hatnak. Az emberi viselkedés lényege az volna. terhesség. a sejtben. A hormonok e mirigyekből közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek. Ez hosszú tanulási folyamat eredménye. járás. Fontos figyelni sportolónkra. porcszöveten. A specifikus hatású hormonok csak egy szerven. ami a csontszöveten. a hormonokkal történik meg. Az előbbi csoportba tartozó hormonok több szöveten. ami azonban sokszor nem sikerül. a hajszálerek falán keresztül kilépve a keringésből a szabályozandó szerv sejtjeihez kapcsolódnak. (Itt a receptor kifejezés. majd végül odafigyelés nélkül. mintegy automatikusan is végbemennek.

Ilyen szerkezetű az inzulin. Pajzsmirigy A pajzsmirigy egész életünkben folyamatosan működő szerv. Az egy aminosav módosított változataként megjelenő hormonokat aminosav származék hormonnak nevezzük. valamint a hormonok is jelentősen befolyásolják az idegrendszer működését. melyek havi ciklusban. A hormonális funkciók időbelisége. hogy a teljességre nem törekedhettünk. Fehérjetermészetű hormonok a több aminosav összekapcsolódásából felépülő hormonok. A növekedés időszakában a csontok hosszirányú növekedését. A növekedési hormon (GH) a fehérje anyagcserére serkentőleg hat (anabolikus hatású). A növekedési. A továbbiakban a sportban legfontosabb. Szteroid hormonoknak nevezzük az úgynevezett szteránvázas molekulaszerkezettel rendelkező hormonokat. sárgatest-serkentő hormon). melyek a megszületéstől az egyed haláláig gyakorlatilag folyamatosan működnek. Léteznek olyanok. hangsúlyozva azt. Így a két rendszer szoros kölcsönhatásban működik. here). hanem egész életünk során. a pajzsmirigy. A sportolók fejlődése.: szüléskor az oxitocin).: növekedési hormon). esetleg napi ingadozást mutatnak (pl. így az izmosodás egyik hormonális alapját jelenti. A szervezet legjelentősebb hormontermelő szervei az agyalapi mirigy. a mellékvesevelő.Az emberi hormonok kémiai szerkezet szempontjából háromfélék lehetnek. Ez a sejtek. a mellékvesekéreg. Vannak olyanok is melyek a környezet változásainak függvényében működnek (pl. Ilyen az adrenalin. csontrendszerre nem csak gyermekkorban hat. és csak bizonyos életszakaszban termelődnek (pl.: női nemi hormonok a menstruációs ciklus során). here) működését is irányítja. azok hormon-. hogy a belsőelválasztású mirigyek is idegrendszeri szabályozás alatt állnak. elsősorban az általa termelt növekedési hormon miatt olyan jelentős. a hasnyálmirigy Langerhans sejtjei. Ilyenek a nemi hormonok. és a mellékvese kéreg hormonok is. de olyanok is akadnak. a könyv korlátozott keretei miatt. ritmusa nagyon különböző. Gyakorlatilag az összes sejt rendelkezik a tiroxin 10 . a mellékpajzsmirigy. Az agyalapi mirigy a nemi mirigyek (petefészek. erősödése jelentősen növekedési hormon által támogatott folyamat. azaz a szervezet irányítását. majd felnőttkorban azoknak már csak keresztmetszeti növekedését serkenti. Agyalapi mirigy Az egyik legösszetettebb funkciójú hormontermelő mirigy a hipofízis (agyalapi mirigy). melyek valamilyen funkcióhoz kötötten termelődnek csak (pl. a vese és a máj. a nemi mirigyek (petefészek. és valósítja meg a szervrendszerek. Sajnos emiatt. doppingolási célból fel is használják. vastagodását. legnagyobb jelentőségű mirigyeket és hormonjaikat tárgyaljuk csak. vagy a növekedési hormon. mely általános anyagcsere-serkentő hatású hormonokat termel. vagy a pajzsmirigy hormonja a tiroxin. Ne feledjük azonban. A szénhidrát anyagcserére hatva növeli a vércukorszintet.: stressz helyzetben az adrenalin). és ivarsejttermelését serkentve (tüszőérlelő hormon. Vannak hormonok. Az izomzatra. szövetek szintjén zajló „égetési” (aerob lebontási) folyamatok serkentését jelenti. érési folyamatokra kifejtett hatása.

A kalcium a szervezetbe táplálkozás útján kerülhet be. Olyan esetekben történik ez meg. Mivel a sportolók izomzata és csontozata is óriási terhelésnek van kitéve. melyek fontos szerepet töltenek be a szénhidrát és zsíranyagcsere folyamatokban. napfürdőzés) és megfelelő folyadékellátás útján érhetik el. az izomzat terhelhetőségének csökkenését eredményezi. Mivel a D vitamin zsírban oldódó vitamin a szervezet tökéletes kalciumellátása csak a kalcium. tejtermékekben gazdag étkezés. versenyek alatt gyakorlatilag nem lehetséges. Ha a vérben valamilyen okból lecsökken a kalciumszint. Mellékvesevelő A mellékvesevelő legismertebb hormonja az adrenalin. szervezetük tökéletes kalciumellátására különös hangsúlyt kell fektetniük. valamint a testi. azaz felszívódását. vagy az immunológiai funkciókhoz.receptorával. mely magas nyugalmi pulzusszámmal. ami az említett vércukorszint növelését célozza. Mellékvesekéreg A mellékvesekéreg három különböző hormoncsoportot termel. Sportitalokban többnyire nem található kalcium. Fehérje-anabolikus hatásuk miatt az izmok szerkezetének. úgynevezett androgéneket is termel. érési folyamatokat optimalizálja. az anyagcsere folyamatok lassulása miatt. Elhízás. amikor a szimpatikus idegrendszer működése is fokozódik (lásd korábban!). bár ennek mennyisége elenyésző a here termelte androgén hormonok mellett. testsúlycsökkenéssel. a nemi és a mentális érési folyamatokra is serkentőleg hat. a D vitamin pótlás (máj. Feladata sokrétű. főként versenyhelyzetekben jelentős adrenalin-kiáramlás történik a 11 . eltunyulás. Stressz hatására (fizikai. Ezzel elkerülhetővé válik a kalciumhiányos izomgörcs. Túlműködése esetén (több hormont termel a kelleténél) a Basedow kór nevű betegség alakul ki. A mellékvesekéreg férfi nemi hormonokat. Aktív élethelyzetekben emelkedik meg termelődésének szintje. amely segíti a kalcium vérbe való bejutását. Sportolás során. szellemi eltompulás következik be. A kortizol vércukorszintet növelő hatású. akár a halálos kimenetelű légzőizom-görcs is. mivel D vitamin nem lehet jelen az italban zsíroldékonysága miatt. ezzel a folyadékháztartás egyensúlyának megőrzésében működik közre. A túledzett sportolók egy részének hasonló tüneteik lehetnek ezért is hívjuk ezt a formát basedowoid túledzettségnek (lásd későbbi fejezetben!). mint a véralvadáshoz. A kalciumszegény étrend hosszútávon a csontok szerkezetének gyengülését. halételek. E hormon a növekedési. a parathormon a csontokból mobilizál kalciumot a vérbe. emelkedett vérnyomással. esetleg szívritmus zavarokkal jár. tömegének fenntartását segítik. álmosság. a megfelelő csontosodási folyamatokhoz. hiszen éppúgy szükséges az optimális izomműködéshez. vagy érzelmi aktivitás) jelentősen fokozódik a termelődése. Ez az állapot nem a pajzsmirigy betegsége csak hasonlít rá. álmatlansággal. mely erőteljes vércukorszint növelő hormon. a D vitamin és zsírok egyidejű jelenléte esetén történhet meg. A kalcium felszívódásához azonban D vitaminra is szükség van. mely vér kalcium szintjének egyik legfontosabb szabályozója. Az aldoszteron a vesére hatva a nátrium és a víz szervezetbe való visszaszívását fokozza. A mirigy alulműködése (kevesebb hormont termel a szükségesnél) ellentétes hatást eredményez. A mellékpajzsmirigy (a vér kalcium szintjének szabályozása) A mellékpajzsmirigy hormonja a parathormon. Ezt a tej. és a fehérjék bontását serkenti. Aminosav származék. ezért a kalcium felszívódás az edzések. melynek termelődéséhez jódra van szükség. mely a pajzsmirigy legerősebb hormonja.

Ezzel ellentétben több hormon is működik vércukorszint emelő hatásával (tiroxin. működészavarokkal. a sejtek szövetek cukorfelhasználását fokozza. Sportolás alatt a vérből gyorsabban használódik fel a cukor. rosszulléttel. ezzel anabolikus hatásúnak tekinthető. Két legfontosabb hormonja az inzulin és a glukagon. glukagon). mindig rendezett vércukorszinttel kezdjük meg edzéseinket. gyors vércukorszint emelkedést okoz. mely néhány perces időtartamon belül jelentős hatást okoz. Gyors hatású hormon. hiszen az izmok működése során fokozott a felhasználódásuk. vagy az inzulin receptorok csökkent érzékenységéből származik. kis mennyiségben elfogyasztott sportitallal tarthatjuk fenn a szükséges szintet. magasabb teljesítményt eredményez szervezetünkben. illetve szükséges minimális érték közötti tartományban mozog. de itt erőteljesebb. Az egyszerű szőlőcukor azonnal felszívódva. mely egy önálló belsőelválasztású mirigynek tekinthető. versenyeinket. A sportolók szervezetében lezajló vércukorszint szabályozási események a nem sportolókéval teljesen megegyező mechanizmussal jönnek létre. a mozgás során szakaszosan. A zsíranyagcserében a zsírok oxidációját („zsírégetést”) is serkenti. elhúzódó és mérsékelt vércukorszint emelkedést eredményezve. Közvetett úton mindkét hatás a vércukorszint csökkentését eredményezi. Az inzulin általános hatású hormonként. az izomzat vérellátásának növelésével a terhelés könnyebb elviselésére alkalmas helyzetet teremt.: gyümölcscukor. Ha vérben nő a szőlőcukor szintje.vérbe. A vér cukorszintje táplálkozás során emelkedik. Ezért amennyiben elhúzódó terhelésre. valamint a már említett. mely a légzés. Minél hosszabb a terhelés. növekedési hormon. a vércukorszint szabályozása A hasnyálmirigy szövetében elszórtan. kortizol. edzésre. émelygés. Az inzulin fokozza az izomsejtek aminosav felvételét. szénhidráttartalmú étkezésekkel tudjuk biztosítani. A Magyarországon népbetegségnek tekinthető cukorbetegség (diabetes mellitus) az inzulin elégtelen termelődéséből. míg az összetett cukrok lassan szívódnak fel a tápcsatornából. tejcukor) közvetlenül nem befolyásolják. 12 . A vér cukorszintjét annak szőlőcukor tartalma határozza meg. illetve a máj cukorraktározását serkenti. mely a sejtek cukorfelhasználását növelve közvetett úton csökkenti azt. adrenalin. a Langerhans szigetek sejtjei inzulint bocsátanak a keringésbe. Sajnos a sportolók egy része doppingolási szándékból alkalmazza az inzulint. szélsőségesebb ingadozás ellenében kell dolgoznia szervezetünknek. E két hormon hatásai ellentétesek egymással. mely a vércukorszintet csökkenteni képes. Az inzulin az egyetlen hormon szervezetünkben. majd izomgyengeség. A vércukor egy úgynevezett megengedhető maximális. eleinte fáradtság. Langerhans szigetek. hormontermelő sejtcsoportok helyezkednek el. annál nagyobb a vércukorszint stabilizáció jelentősége. Ezt a terhelés előtt másfél-két órával elfogyasztott könnyű. akár eszméletvesztéssel is számolhatunk. amennyiben az elfogyasztott ételek tartalmaznak egyszerű (szőlőcukor) vagy összetett cukrot (keményítő). Ez folyékony formában. keringés fokozásával. versenyre számítunk. Ezeket együttesen hívjuk Langerhans szigeteknek. Ha sporttevékenység alatt lecsökken a vércukorszint. ájulás következik be. Az egy órát meghaladó edzések már ebbe a körbe tartoznak. szomjúság. Ha ebből a tartományból kilép. egyéb cukrok (pl. leginkább cukor tartalmú sportitalok fogyasztásával lehetséges. Ezt elkerülendő. egészséges szabályozási mechanizmusokat feltételezve. teljesítménycsökkenéssel. gondolnunk kell az időközbeni vércukorszint stabilizálásról.

A vese A vesét elsősorban nem hormontermelő funkciójáról ismerjük. A férfi nemi hormonok doppinglistás anyagok. A vöröscsontvelőre 13 . A férfi és női nemi funkciók jelentős különbségeket mutatnak. A női nemi működés ciklusos jellege a hormonok ciklusos termelődésének eredménye. mely a havi menstruációs ciklusokban figyelhető meg. míg a férfiak esetében folyamatosan és nagy számban termelődnek a spermiumok (hímivarsejtek). A zsírok raktározását serkentő hatásuk a hölgyek párnázott. (A fontosabb különbségeket lásd a táblázatban!) A nemi hormonok termelése a serdülőkorban kezdődik el. méh) működésének megváltoztatásával. kitartóbb teljesítményre sarkallja. amely a sportpályán elszántabb. az ebben közreműködő szervek (petefészek. lekerekített formájából is sejthető. így a nők izomzata kevésbé fejlett. Fehérje-anabolikus hatásuk jelentősen elmarad a tesztoszteronétól. A sportban doppingolásra használt EPO (erythropoetin) is a vese terméke. Nőknél egy ciklusban 1-2 petesejt érik meg és válik megtermékenyíthetővé. A női nemi hormonok legjelentősebb tagjai az ösztrogének és a progeszteron. gyorsaságot igénylő sportágakban. és kevésbé fejleszthető. úgy is mint belsőelválasztású mirigy. amely a férfiak nagyobb izomzatából is látható. pedig jelentős szerepet játszik szervezetünk működésének szabályozásában. A női működés ciklikus jellegű. A nőknél ez a hormontermelés a klimaktériumban megszűnik. A férfiakban a herék. mind férfiakban kettős funkciót ellátó szervek.A nemi mirigyek A nemi mirigyek mind nőkben. A férfiakban termelődő androgének legerősebbik tagja a tesztoszteron. A progeszteron az esetlegesen bekövetkezett terhesség megtartásában van fontos szerepe. A viselkedésre kifejtett hatása agresszív magatartásban nyilvánul meg. míg a férfiak esetében élethosszig tart. így nem egész életünkre jellemző. használják széles körben. Jelentős anabolikus hatással rendelkezik. A termelt ivarsejtek száma is jelentősen különbözik. részben pedig az utódnemzéshez szükséges ivarsejteket produkálják. nőkben a petefészkek részben nemi hormonokat termelnek. Elsősorban a nagy erőt.

úszók. maraton futók) teljesítményfokozóként. természetesen tiltott teljesítményfokozóként alkalmazzák. a vörösvértestek termelődését fokozza.mint célszervre hatva. sífutók. 14 . Az állóképességi (aerob) sportok egyes képviselői (kerékpárosok.

5 kézközépcsont. Ez alatt tömör. lapos csontokra (pl. hálózatos szerkezetű csontgerendázat figyelhető meg. köbös csontokra (pl. A testen való könnyebb eligazodás érdekében célszerű a csontokat testtájanként is csoportosítani. ülőcsontok). Szabad felső végtag: felkarcsont.és helyzetváltoztató mozgásait végrehajtó rendszer. singcsont). A lapos csontokban vörös csontvelő is található. mely arckoponyára és agykoponyára tagolható gerincoszlopot alkotó csigolyák (7 nyaki. Anatómiai szempontból két részre. kulcscsontok. rövid csontokra (pl. szárkapocscsont).: lábtőcsontok). a rövid csontok és némelyik lapos csont középső részén üreg található. egymástól elkülöníthető csontból épül fel.: csigolyák) oszthatók. 14 lábujjperc csont). valamint az ízületekből épül fel. mely porc és csontszöveti elemekből. 5 ágyéki. 5 keresztcsonti. Ezt hívjuk a csont szivacsos állományának. végtagjaink sportmozgásaink során is. A különböző testtájakon található csontjaink szerkezete hasonló.: combcsont). A csontok Az emberi csontváz 206-208 darab. az őket összetartó ízületekből áll. ízületek) A mozgató rendszer passzív része a csontokból és mozgatható kapcsolódásukat létrehozó. 5 lábközépcsont. mely magas zsírtartalma miatt megfigyelhető színéről kapta a nevét. Az itt megfigyelhető csontgerendák elhelyezkedése a csontra leggyakrabban ható Fej régiója: Törzs régiója: 15 . Szabad alsó végtag: combcsont. mely vékony. míg az aktív rész az izomzat. és szabálytalan alakú csontokra (pl. így életfontosságú szervünk. idegekben gazdag. A mozgató rendszer passzív része (csontok. erekben.A mozgató szervrendszer A mozgató szervrendszer a test hely.: lapocka). szeméremcsontok. melyet csonthártyának nevezünk. a mozgás passzív és aktív rendszerére osztható. Csontjaink alak szerint hosszú csöves csontokra (pl. 12 háti. 14 ujjperccsont). A csontok többségében ez a velő az úgynevezett sárga csontvelő. Az izmok a csontrendszer tagjaihoz kapcsolódnak. kompakt csontállomány található. és a bordák (12 pár). Kívül vékony. A hosszú csöves csontok. A passzív rész a csontrendszer (csontváz). melyet a benne elhelyezkedő csontvelő miatt velőüregnek nevezünk. kéz csontjai (8 kéztőcsont.: ujjpercek). melyet a harántcsíkolt izomszövet sejtjei alkotnak. néhány milliméteres rétegben figyelhető meg és csontkéregnek nevezzük. mely a vérképzés helye. Alsó végtag függesztő öve: medencecsont (csípőcsontok. a szegycsont. és összehúzódásuk által azokat mozgatják. 3-5 farki). melyek együttes tömege a test teljes tömegének 15-20%-át adja. alkarcsontok (orsócsont. láb csontjai (7 lábtőcsont. A hosszú csontok végi részeiben. lábszárcsontok (sípcsont. Így mozgathatók a testrészeink. térdkalácscsont. Felső végtag függesztő öve: lapockák. illetve a szabálytalan és köbös csontokban a velőüreg helyett rácsos. koponyacsont. kötőszövetes hártya burkolja. A két rendszer egymást kiegészítve működik.

melyekben változatos mozgások jöhetnek létre. kéttengelyű és soktengelyű ízületet. és milyen szabadságfokú mozgás jöhet létre az ízületben. vagy a koponyafedő lapos csontlemezei között. majd megszűnése a csontok leépülését szorgalmazzák. míg összetettre a könyökízület. aktív életvitel mind fiatal korban (csontfejlődés). Ennek két fő típusa ismeretes. különböző típusba sorolhatjuk őket. Az ízületek A különböző csontok egymáshoz való viszonyát a csontok összeköttetései alakítják. onnan már csak a struktúra megtartása. a leépülés megakadályozása. míg utóbbiakat összetett ízületeknek nevezzük. annak csonttartalma kb. Előbbieket egyszerű. hogy csontjaink elmozdulhassanak egymáshoz képest. és egyúttal lényegesen ellenállóbb. megkülönböztetünk egytengelyű. törések valószínűsége. melyek életünk 3-5 évében csontosodik össze teljes egészében.erővonalaknak megfelelő. Annak függvényében. megőrzésének.és vitamindús táplálkozás is nélkülözhetetlen eleme az egészséges csontszerkezet kialakításnak. azaz milyen kilátásokkal indulunk neki az „öregedésnek”. ezzel csökken a csontsérülések. akkor testsúlyunk megduplázódna. hogy hány ilyen mozgástengely állapítható meg egy adott ízületben. Különösen nagy a kockázata a csontritkulás kialakulásának az alkoholt és kávét rendszeresen fogyasztók körében. 16 . A mozgás mellett azonban a kalcium. hogy milyen csontállománnyal rendelkezünk harmincas éveink elején. Ezzel a szerkezettel a csont könnyebbé válik. de léteznek ennél több csontból felépülő ízületek is. Ellenállóbb. Az ízületi elmozdulások körív mentén bonyolódnak. Az ízületekben változatos a mozgás lehetősége. ezzel a földi gravitációs térben igen nehézkessé válna a mozgás. és helyes táplálkozással védekezhetünk. Kéttengelyűre példa a kézcsukló ízület. Előbbi esetében a csontok „összenőnek”. Az ízületes kapcsolódás teszi lehetővé. Attól függően. Ha csontjaink mind tömörek lennének. vagy a csípőízület. Ez ellen. Egyszerű ízületre példa az ujjpercek között megtalálható ízület. mind pedig idősebb korban (csontleépülés lassítása) alapvetően határozza meg a csontszerkezet állapotát. A rendszeres mozgás. a folyamatos és a félbeszakított csontösszeköttetés. milyen irányú. Soktengelyű ízületünk a váll. melyek egy képzeletbeli tengely mentén történnek meg. Egytengelyűek például az ujjpercek közötti ízületek. végtagok is elmozdulhassanak egymáshoz viszonyítva. összesen két-két. lassítása zajlik. ugyanakkor rugalmasabb csontjaink lesznek. és a csontkeresztmetszet is vastagabbá válik. A rendszeres sportolás a csontok szerkezetére is fejlesztő hatással van. hogy hány. ezzel a különböző testrészek. erősebb is a ráható erőkkel szemben. mely elsősorban az ötven feletti korosztályt érinti leginkább. de két ellentétes irányba jön létre mozgás (hajlítás-feszítés). (összecsontosodnak) és az egykor két különböző csont egy csontként funkcionál tovább. melyekben egy tengely mentén. mert a női nemi hormontermelés csökkenése. közöttük elmozdulás a későbbiekben már nem lehetséges. A csontszerkezet. Az idősebb nők különösen veszélyeztetettek az osteoporózis (csontritkulás) kialakulása szempontjából. Az ízületek legalább két csont találkozásánál alakulnak ki. mint említettük rendszeres mozgással. Ilyen kapcsolat van a keresztcsontot alkotó keresztcsonti csigolyák között. azaz négy irányba zajlik mozgás. Ilyenkor megerősödnek a csontgerendák. ahol két tengely mentén. Ezért fontos. 30 éves korunkig fejleszthető jól. A csontritkulás Magyarországon „népbetegségnek” számít. A félbeszakított összeköttetés tulajdonképpen az ízület. melyet három csont alkot.

Az izomsejten belül speciális sejtalkotók a miofibrillumok találhatók. az izompólya (fascia) ölel körül. a térdben található elülső és hátulsó keresztszalag. A miofibrillumokat felépítő izom szerkezeti fehérjék (miofilamentumok) az aktin. és az ízület környékén található lágyszöveti elemek nyújthatósága befolyásolja. Az izomzat tömege a test tömegének 40%-a. azaz az izom kontrakciót. A mozgató rendszer aktív része (az izomzat) Az izmok felépítése A mozgás szervrendszerének aktív része az izomzat. talán az ízületek tekinthetők a legsérülékenyebb szerveknek. növelve az összetartó erőt. Az izmok rugalmasságát. melyeket szintén kötőszöveti sejtekből felépülő tok. a sportolóknak rendszeresen nyújtaniuk. síkossá. csúszósabbá téve a felszíneket. az ízületi szalagok. melyek fehérjékből felépülő. Az izomszövetet felépítő izomsejtek (izomrostok) izomkötegekbe rendeződve helyezkednek el. Ez a rendszer 360 fokos szögben körülöleli az ízületet. Ezen fehérjeszálak egymáshoz való elmozdulása eredményezi az izomsejt (izomrost) megrövidülését. E folyadék egyben táplálja a porcszövetet és speciális adhéziós erőt kifejtve fokozza az ízfelszínek összetartását. és a környező izmok is. az ízületi nedv termelődik. leginkább ez a pólya korlátozza. E felületeket vékony porcréteg borítja (üvegporc). mely segítségével a rugalmasság hosszútávon megőrizhető. Ilyenek az ízületi tok rostjai. Az ízület szerkezetén belül az egymás felé tekintő csontfelszíneket ízületi felszíneknek nevezzük. Izmaink erős kötőszöveti rostokból felépülő inakkal kapcsolódnak csontjainkhoz. a miozin és a tropomiozin molekulák. stb. Ezen kívül. A két (vagy több) ízesülő csontvéget az ízületi tok kötőszövetes rostjai kapcsolják egymáshoz. Ezt a megfelelően végzett bemelegítéssel.). az inak. mely simábbá és egyben rugalmasabbá is teszi azokat. Ez a molekula a táplálékkal felvett 17 . különböző irányokból ízületi szalagok erősítik ízületeinket. korlátozza.Az ízületben létrejövő mozgások kiterjedését a csontok alakja. Azokban a sportágakban. zsír. Ez a folyamatsor energiaigényes esemény. a sportoló edzettségi szintjéhez illesztett terhelés megválasztással. így fokozottan figyeljük a sportolás alatti ízületi védelemre (Lásd később!). A nyújthatóság leginkább fiatalkorban fejleszthető. ahol a nagy ízületi mozgásterjedelem fontos követelmény. Az ízületet összetartó erők közé sorolható még minden lágyszöveti elem (inak. és a szabályos. Ezek megrövidülése eredményezi a teljes izomrost rövidülést. mely kapcsolódási pontokat. A mozgató szervrendszeren belül. Nyújtó gyakorlataink során a pólya és az izomrostok módszeres nyújtása zajlik. mely körülötte található. Az ízületben történő elmozdulások során a sima felszín súrlódáscsökkentő hatással rendelkezik. melyhez az ATP nevű nagy energiatartalmú molekula nyújtja a szükséges energiát. hiszen rostjainak megrövidülésével valósulnak meg mozdulataink. és egyben legsérülékenyebb belső szalag. bírkózók. testépítők. de idősebb korban is fontos a nyújtás. Ezek a szalagok a tokon kívül és belül egyaránt elhelyezkedhetnek. mely erős testalkatú sportolóknál akár 50%-ra is megnőhet (súlyemelők. területeket izomeredési és tapadási pontoknak nevezünk. melynek hátterében bonyolult biokémiai reakciósorozat áll. lazítaniuk kell. Az egyik legismertebb. bőr). vagy csak korlátozottan lehetséges. nyújthatóságát. Ezt növelendő az ízületen belül folyadék. hiszen a mozgékonyság fenntartása e nélkül nem. precíz gyakorlat végrehajtással érhetjük el. izmok. a sejt hossztengelyével párhuzamosan elhelyezkedő mikroszkopikus szálakból épülnek fel.

hollócsőr karizom. elülső fűrészizom). de ingerek hatására megrövidülni képesek. Hosszú izmok. kézizmok A csípő régiója: külső csípőizmok (kis. hosszú-. A szabad felső végtag izmai: karizmok (kétfejű karizom. idegrostjai szállítják. hátizmok (széles hátizom. kis és nagy görgeteg izom. Az izmok működésük során az általuk átívelt ízületben hozzák létre az elmozdulást. karcsúizom) Lábszár: lábszárhajlító izmok (háromfejű lábszárizom). A csontokhoz hasonlóan testtájanként is rendezhetjük őket. A fej régiója: A vállöv régiója: 18 . és ennek ellenkezője a borintás. legyező alakú izmok.: csípőhorpasz izom). gerincfeszítők). hasizmok. forgatók. Ezen stimulusok (ingerek) leegyszerűsítve elektromos ingereknek tekinthetők. háromfejű karizom. Az ehhez szükséges ingereket az idegrendszer mozgató idegsejtjei. míg a másik ezzel ellentétes irányban létrejövő mozdulata. karizom. Az idegeken érkező jelek (ingerek) az izomsejtben biokémiai változásokat idéznek elő. fésűsizom. úgynevezett enzimek közreműködését is igénylik.). alkarizmok (alkarhajlítók és feszítők). emelők-süllyesztők. és az izomösszehúzódás megindításáért felelős troponin is. csak a fontosabbakat említjük) mimikai és rágóizmok. nyak és vállizmok (deltaizom. félighártyás izom). középső és nagy farizom. többfejű izmok és gyűrű alakú izmok. Az alkar esetében speciális mozdulat jön létre a hanyintás. lapocka alatti izom. és haránt hasizom). tövis alatti és feletti izom) A törzs régiója: mellizmok (nagy és kis mellizom.energiaszolgáltató tápanyagok (kalorigének) lebontása során termelődik szervezetünkben. közelítők távolítók. belső ferde-. combközelítők (rövid-. kampóizom). A testünkön elhelyezkedő izmokat alakjuk alapján a következő típusokba sorolhatjuk. vagy a kalcium izomsejtben való megkötéséért. Lábfej: lábizmok. (Lásd később részletesen!) Az izomban lejátszódó kémiai események szabályozó molekulák. lábszárfeszítő izmok (elülső sípcsonti izom). külső ferde-. féliginas izom. Az izmok működése A vázizmokat felépítő harántcsíkolt izomrostok önállóan nem. egyenes-. Előbbi a lefelé fordított tenyér felfelé való fordítása. szembehelyezők. combhajlítók (kétfejű combizom. Annak függvényében. melyek hatására energia-felszabadító folyamatok generálódnak. rombuszizmok. csuklyás izom. és nagy combközelítő izom. hogy milyen mozdulatot eredményez az izom működése a következő izomtípusokat különböztethetjük meg. lapos izmok. szabóizom. Ilyen az ATP bontáshoz szükséges ATP-áz enzim. Hajlítók-feszítők. és megtörténik az izomösszehúzódás (a miofilamentumok egymáshoz viszonyított elcsúszása). (Az izmok felsorolása nem teljes. A szabad alsó végtag régiója: Comb: combfeszítők (négyfejű combizom. rövid izmok. combpólya feszítő izom) belső csípőizmok (pl.

valamint egyéb fontos biológiai funkciót ellátó anyagokként működnek közre életfolyamataink során (pl. A fehérjék. Naponta több alkalommal szükséges fehérjetartalmú táplálékot fogyasztanunk. Az ATP molekulák termelése a táplálékkal felvett kalorigén tápanyagok bontása során lehetséges. melyet közvetlenül az ATP (adenozin trifoszfát) nevű molekula bontása fedez. A fehérjék bár kalorigének (4.Az ízületekben való elmozdulások gyakran egymással ellentétes mozdulatok. mert ha fehérjét bont a szervezet. Például. Ennek értelmében az antagonista-szinergista megkülönböztetés nem anatómiai. az ATP pedig közvetlenül szolgáltat energiát. 19 . E molekulán belül nagy energiatartalmú kémiai kötések találhatók. Az izomműködés energiaszolgáltató folyamatai Az izomműködés energiaigényes folyamat. ezért a folyamatos fehérjekínálat folyamatos fehérjefelvételt igényel. ezért egymást akadályozzák a működésben antagonista izmoknak nevezzük. az ATP-áz közreműködése szükséges. tropomiozin). így a tápanyagok közvetett úton. A divatos. nem kívánatos esetben töltenek be. Ezeket hívjuk kalorigéneknek. miozin. alapvetően nem energiaszolgáltatási célból kell fogyasztanunk őket. hiszen ezeket el kell kerülnünk. hogy az edzésterhelések helyes megválasztása és a hozzákapcsolódó étkezési rend felépítése milyen fontos az izomzat fejlődése érdekében. illetve leépülése ellenében. különböző mozgások esetén más relációban (viszonyban) működik. hogy két izom. hogy két izom antagonista vagy szinergista viszonyban van-e egymással. mely során izombontás indulhat el. A szervezet felépítésében vesznek részt. A sportolóknak és edzőiknek ismerniük kell azokat az élethelyzeteket. Az együttműködő izompárokat pedig szinergistáknak hívjuk. véralvadás. hanem működéstani kérdés. A kötések hasításához egy speciális enzim. Már a 12 óránál hosszabb „fehérjeéhezés” is bontó folyamatokat generál szervezetünkben. ami izomvesztést okozhat. Három tápanyag áll rendelkezésünkre ATP termelés tekintetben. melynek felbomlása felhasználható energiát eredményez. azaz energiát szolgáltató tápanyagoknak. Azokat az izompárokat. hormonok). A tartós fehérjehiányos táplálkozás ilyen helyzet. A sportolóknak ezért szükséges.: immunológiai feladatok. míg állóképességi terhelésekkor a három óránál hosszabb tréning lehet ilyen. Látható tehát. amikor fehérjebontás indul el energianyerési célból. hogy ez a fehérjehiányos állapot ne jöhessen létre.: hajlítás-feszítés a könyökízületben). fehérjementes napokat magukba foglaló diéták kerülendők. hiszen sokszor fordul elő. edzés. Azt. mindig az aktuális mozdulat függvényében dönthetjük el. Egy adott mozgás során e két különböző irányú mozgást végző izmok a célnak megfelelő arányban vesznek részt a feladatban. melyek egy adott mozgás során ellentétes hatást fejtenek ki. ez a 120 percet meghaladó edzést jelenti.). Súlyzós erőfejlesztő program esetén. Mivel a fehérjék nem tudnak raktározódni szervezetünkben. stb.1 Kcal/g). szabályozó feladattal rendelkező anyagokat készítünk belőlük (enzimek. legalább napi három alkalommal fehérjetartalmú ételt fogyasztaniuk. A sportolónak elemi érdeke ezt elkerülni. sportolók számára műhibának tekintendők! A másik eset. melyeket különböző izmokkal hajtunk végre (pl. azt főként az izom szerkezeti fehérjék rovására teszi (aktin. Elsősorban azért. a szénhidrátok és a zsírok. ugyanakkor a fejszecsapás mozdulat során szinergizmusban működnek. a túlságosan sokáig tartó fizikai megerőltetés. Energiaszolgáltató feladatot csak bizonyos. a széles hátizom és a nagy mellizom a karok mellkas előtti közelítése esetén antagonistái egymásnak.

) 2. jobb helyzetet eredményez a sejtben. Ennek egyik oka az. amikor a sejtben (izomsejt) nincsen elegendő oxigén. A pihenő időszakban. sőt a több száz kilógrammot is elérheti. azaz univerzális energiaforrások. így szolgáltatva energiát a működő szövetnek. Bár ez nem túlságosan hosszú ideig elegendő forrás. ellentétben a fehérjékkel raktározódni is tudnak. mely során a szénhidrátok oxigén felhasználása segítségével. Az aerob energiaszolgáltatás tehát. hogy izomműködés során. amikor más lehetősége a sejtnek nincs. de a szénhidrátokhoz képest kevésbé hatékonyak. olyan élethelyzetekben. tónusában van. akár a több tíz.A szénhidrátok (4. úgymond elégnek. ezért anaerob folyamatnak tekinthető. melyektől gyorsan könnyen megszabadulva további jó minőségű működés lehetséges. mely az aerob út mellett szól az energianyerés hatékonyságában keresendő. Ennek oka az. így csak domináns útról beszélhetünk. amennyiben erre lehetősége van. mégpedig a májban (100120 gramm). (Életünkben egyetlen olyan pillanat sincs. tehát nem univerzálisak. illetve a mozgások első percében. A zsírok raktározása a testben extrém lehet. A zsírok (9. ami a gazdaságosabb működés alapja is egyben. A másik indok. hogy mikor zajlik egyáltalán anaerob szénhidrátbontás az izomzatban. ezzel teljesítményét is.3 kcal/g) szintén jó energiaszolgáltatók. amikor a sejtekben elegendő az oxigénellátottság. hogy az anaerob bontás során tejsav keletkezik bomlástermékként. A szénhidrátok. azaz elegendő oxigén áll rendelkezésére. A másik indok az. kis. a működő sejt mindig az aerob bontási útvonalat helyezi előtérbe. illetve az izomzatban (300-350 gramm). természetesen aerob úton bontva őket. Mindig keverten zajlanak a lebontó folyamatok. csak olyan esetben történik meg. A cukrok aerob úton történő bontása 18-szor több energia termelését teszi lehetővé. mégis számottevő raktárnak tekinthető. hogy a szervezet minden egyes sejtje képes felhasználni energiaforrásként. A Pasteur effektus nevű törvényszerűség értelmében. amikor a szervezet még nem tudja kellő mértékben megnövelni az izmok oxigénellátását. amikor az izomzat nyugalmi állapotában. olyankor tehát. hogy a szénhidrátok (egyszerű és összetett cukrok) két úton is képesek lebomlani sejtjeinkben. elsősorban zsírok a fő energiaszolgáltatók. maximális terhelések során. Tekintsük át. hogy a zsírok csak aerob úton tudnak lebomlani. perceiben. vörösvérsejtek) nem képesek hasznosítani őket energiaforrásként. 20 .: agyi idegsejtek. tehát gazdaságosabb mód. közepes intenzitású terhelésekkor vesznek rész az energiaszolgáltatásban. milyen arányban és milyen ütemezésben vesznek részt az energiaszolgáltatásban! 1. Ez az energiaszolgáltatási szakasz oxigént nem igényel. mely rontja a sejt belső környezetének minőségét. mely kalorigének. Az aerob út végterméke széndioxid és víz. Ez az ATP mennyiség azonban igen kevés. Az anaerob bontás oxigén közreműködése nélkül történik. a szív és tüdő működésének fokozása által. Másik ok az. A zsírok főként a nyugalmi időszakban. Ennek oka az. mint az anaerob változat.1 kcal/g) tekinthetők a legjobb energiaszolgáltató tápanyagnak. illetve tartós. Elsősorban szubmaximális. maximális terhelések) lehetetlenné teszi hasznosításukat. amikor kizárólagosan egy féle energiaszolgáltatás történne csak. A másik utat aerob bontásnak nevezzük. Az anaerob szénhidrátbontás tehát. így a következő másodpercekben már további ATP termelés szükséges. ami anaerob viszonyok között (szubmaximális. A mozgás (sportolás) megkezdésének első másodperceiben (2-3mp) az izomsejtben jelenlévő ATP molekulák bontása szolgáltatja a nyugalmi helyzethez viszonyított többlet energiát. Felvetődik a kérdés. hogy bizonyos sejtek (pl.

lehetetlenné teszi a további jó minőségű teljesítményt. a légzőrendszer és a szív működése fokozatosan felgyorsult. illetve a mozgatott tárgyak súlyából (gravitációs erő). Mivel a 2-3. A külső és belső erő aktuális aránya határozza meg. így ezt a fázist anaerob laktacid. másodperctől újabb forrásra van szükség. ezt kerülnie kell. az energiaigény fedezése céljából. Semmiképpen nem lehet célja a sportolónak. csak rövid egy-két percig tud a sportoló. A mozgás további 50-60 másodpercében az ATP molekulák termelődése a szénhidrátok anaerob úton való bontásából származnak. A következő. ésszerűen tervezett edzésidőtartammal. így az izmokhoz már megnövekedett mennyiségben szállítódhat az oxigén. Az oxigénkínálat növekedése lehetővé teszi az aerob bontási útvonal beindulását. vízben való mozgás esetén a közegellenállásból.3. akkor az izomzat már nem képes a megnövekedett energiaigényt tisztán aerob úton fedezni. 21 . az anaerob küszöb szintje a 4 mmol/l-es vértejsav szint. A mozgás eddig eltelt kb. intenzitással dolgozni. Körülbelül 30-40 perc elteltével. vagy a súrlódási erőből származhat. hogy edzésein az izomzat destrukciója (pusztulása) induljon el. 5. saját szénhidráttermelés indul el a szervezetben. így a 10-12. Az előbbi „menetrend” abban az esetben igaz. Ez szintén anaerob szakasz. Ettől kezdve főként „zsírokat éget” az izom. és fokozatosan a zsírok aerob bontására áll át. legalább is domináns módon. A sportélettannal foglalkozó szakemberek megállapodása szerint. aerob edzéseknél több mint három óra). ezért kénytelen anaerob bontást is igénybe venni. maximális zóna felé közeledik. 8. Az izomsejtekben rendelkezésre álló kreatin foszfát mennyiség hamar kimerül. így a Pasteur effektus értelmében az izom aerob szénhidrátbontásra vált. Ezt a folyamatot glukoneogenezisnek nevezzük. 7. hiszen az ekkor jelentős mértékben termelődő tejsav. mely fölött az izom. azaz izombontást indíthatnak el a szervezetben. vagy eléri azt. ATP termelésen keresztül. Ha terhelés szubmaximális. kb. 4. 6. hogy az adott izomműködés során milyen tevékenység jön létre. Anaerob küszöb fölötti tempóban. az izomzat újra energiaforrást vált. hogy a sportoló átesik az anaerob küszöbén. akkor a kimerülő szénhidrátraktárak miatt. egy perce alatt. Az izommunka során az összehúzódó izomrostok kontrakciós ereje (belső erő) és a rájuk kívülről ható erő (külső erő) arányai változóak. Az anaerob küszöb tehát egy intenzitási szint. A szénhidrátok mint fő energiaforrások több tíz percen keresztül szolgáltatják az energiát. Ha a terhelés sokáig tart (erőfejlesztés esetén több mint két óra. mely további ATP termelést eredményezhet. Ilyenkor mondjuk azt. hogy a túlságosan hosszú terhelések fehérjebontást. Mivel ennek eredményeként tejsav termelődik bomlástermékként. Az izomműködést mechanikai alapon is elemezhetjük. rugalmassági erőből. ezért anaerob alaktacid szakasznak hívjuk őket. Az „alaktacid” kifejezés a tejsavtermelés hiányára utal. jelentős mértékben alkalmaz anaerob energianyerési folyamatokat. azaz tejsavtermeléssel zajló szakasznak nevezzük. Ez az oka annak. pontban leírt folyamatok tejsavtermeléssel nem járnak. 8-10 másodpercben a sejtekben jelenlévő kreatin foszfát (CP) molekulák segítségével termelődnek további ATP molekulák. lehetővé téve az izommunka folytatását. ha a mozgás folyamatos és nem haladja meg jelentősen a közepes intenzitási szintet. A külső erő a test. a jelentősen csökkenő szénhidrátraktárak miatt. és elsősorban fehérjékből történik.

kajakos. vagy testünket süllyesztjük. (pl. A harmadik lehetőség az. akiknek gyors mozdulatokra van szükségük sportáguk sikeres űzéséhez (pl. azaz nyúlik az izom. A két rost tulajdonságai elsősorban attól különböznek egymástól. Ezek a vörös és fehér izomrostok. sportmozgások a harántcsíkolt izomszövet munkájának az eredménye. Ilyenkor anizomertiás excentrikus működésről beszélünk. amikor a tárgyakat. Ilyen esetek a testhelyzet megőrzése. de a rostok nem rövidülnek meg. ha az izom által kifejtett összehúzódási erő (belső erő) és a rá kívülről hat erő (külső erő) egyenlő egymással.Tekintsük át a lehetőséget és azt. hogy mekkora különbség van az izom összehúzódási ereje. a fehérek pedig gyors rostokként is ismeretesek. 4. Sokkal inkább ezek kombinációja jelenik meg egy adott mozdulat során.: lövészetben a fegyver megtartása célzáskor) 2. Az izomrostok hossza megnő. Izomrosttípusok Az akaratlagos mozgások. kontroláltan fékezve azt. végül megnyúlás történik. koncentrálódik az izom. eszközt mozdulatlan helyzetben akarunk megtartani. Az előző három izomműködés típus tiszta formában. Abban az esetben. Testünkben e két rosttípus. Ezért van olyan nagy. Ezt a formát izometriás izomműködésnek nevezzük. A vörös izomrostok lassú. Az „izo” tag azonosat. Egy adott mozdulat gyorsaságát elsősorban az határozza meg. míg a „metria” a méretre vonatkozó szótag. amikor az izom által kifejtet erő kisebb mint a rá ható külső erő. A vörös és fehér rostok aránya egész testre. majd fokozódó feszülés jelentkezik változatlan hosszon. míg a rost eredeti méretére visszaáll. akkor a mozdulat gyorsan jön létre. és az egyes izomcsoportokra vonatkozóan is megállapítható. olyankor. dobó atléta. és a rá kívülről ható erő között. azaz állandó rosthosszon történik a működés. összehúzódnak. A mozgások lassítása is ilyen módon lehetséges. akkor a rostok megrövidülnek. helyzetekben alkalmazhatóak a különböző izomműködési típusok! 1. Először rövidülés következik be az izomrostokban. Anizometriás mert változik a rosthossz. Így keverten valósul meg a három alapforma. hogy más a beidegzésük. Ezt a működést anizometriás koncentrikus izomműködésnek nevezzük. Ezt auxotóniás izomműködésnek nevezzük.). 3. Ha ez a különbség nagy. E szövetet felépítő izomrostok két fő típusba sorolhatók. tartóerőket alkalmazunk. hogy milyen esetekben. vagy amikor valamilyen tárgyat. és alapvetően genetikai alapon meghatározott az arányuk. A vörös rostokat beidegző. Ha az izom által kifejtett erő nagyobb mint a rá ható külső erő. Ezt a fékező erők alkalmazása során hasznosíthatjuk. Ennek értelmében az izometriás működés során az izomrostok hossza nem változik.: rövidtávfutó. úgynevezett lassú mozgató idegek kisebb kisülési frekvenciával (ingersűrűség) ingerlik a rostokat. állandót jelent. míg a fehér rostokat beidegző gyors mozgató idegek magas frekvenciával működnek. vagy eltolunk valamit. Mivel az idegek tulajdonságai alapvetően nem változtatható- 22 . minden izomcsoportban keverten fordul elő. Olyan esetben dolgoztatjuk izmainkat ebben a formában. akkor ilyen külső-belső erőarányt kell alkalmaznunk. vagy test elmozdítása során szükséges. birkózó. stb. és erős izomzata azoknak a sportolóknak. Ezt a fajtát. egy izombiopszia nevű vizsgálat segítségével. és koncentrikus mert rövidül. ami a tárgyak. az izomban fokozódó feszülés keletkezik. felemelünk. a gyakorlatban nem igen fordul elő. amikor úgynevezett ellensúlyozó erőket. úgynevezett legyőző erők alkalmazása során alkalmazzuk. Ha elhúzunk.

Fehér izomrostok A fehér izomrostok (gyors rostok) nagy kontrakciós (összehúzódási) erővel és sebességgel rendelkeznek. mint fehér társaik. Ez hatékonyabb oxigénkínálatot biztosít az izomsejtben. Vörös izomrostok A vörös izomrostok (lassú rostok) összehúzódási sebessége kicsi. de soha nem érhető el a vörös izomrostokra jellemző szint. és kalcium felvétel eredményeként jön létre. de az izomrost-összetétel alapvető jelentőségű. a vörös izomrostok ereje. Természetesen.ak meg semmilyen módszerrel. Állóképességi edzésekkel a fehér izomrostok kitartóbb működésre serkenthetők. hosszasabb. de csak jelentős korlátok között fejleszthetők ez irányba. A fénymikroszkóp alatt látható vöröses szín a sejtekben nagy számban megtalálható mioglobin molekulák miatt van. így a vörös rostok jobb oxidatív (aerob) funkcióval bírnak. ugyanakkor hamar elfáradnak. robbanékony mozgást igénylő sportágakban. így nagy dinamikát igénylő sportoknál nem hatékonyak. Hasonlóképpen. ami a pirosas árnyalat oka. gyorsasága javítható speciális edzések segítségével. de gyors mozdulatokat. E fehérjetermészetű anyagok oxigénkötő molekulák. 23 . Állóképességi feladatokban jobban teljesítenek. A nagy erő és robbanékonyság a sejteken belüli gyors ATP bontás. csak jelentős korlátok között. akiknél fehér izomrost dominancia figyelhető meg izomcsoportjaikban. A lassú rostok összehúzódási ereje elmarad a fehér rostokétól. Ezzel összefüggésben nagy mitokondrium számmal rendelkeznek. mely sejtalkotók az aerob energiaszolgáltatási folyamatok helyszínei. Azok a sportolók tehetségesek a rövid ideig tartó. az általuk beidegzett izomrostok sem tudnak lényegesen változni tulajdonságaikban. egy sportági tehetségesség kérdése még rengeteg egyéb elemmel egészül ki. ezért is nevezik őket lassú rostoknak. kitartóbb munkát eredményezve.

hormonok. néhány hét után jelentősen megnövekedett vörösvérsejt számmal rendelkezhetnek a sportolók. a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. ezzel együtt a teljesítmény is. E sejtek laposak.: immunreakiók). így javulhat az aerob energiaszolgáltatás lehetősége.0 mikrométer átmérővel. a bomlástermékek pedig termelődésük helyéről.5 millió db/köbmilliméter. A hemoglobinfehérje vagy a vörösvértestek termelődésének elégtelen volta. mely az alakos elemek arányát fejezi ki. de a hő is szállítódik. A vérben tápanyagok (fehérjék. melynek arányát a hematokrit érték adja meg. korong alakúak. Az alacsony oxigéntartalmú magaslaton eltöltött hetek során.5 liter. Magaslati edzőtáborozás esetén (1000 méter felett). enzimek. A vér Egy átlagos testméretű ember vérének mennyisége kb. A vérkeringés által azonban nemcsak anyagok. és ebben a kötött formában szállítódik a véráram segítségével. Mindkét rendszer a szervezet különböző pontjai. immunológiailag fontos anyagok. bélrendszer) felhasználódásuk helyére. Egészséges értéke 42-48%. B 12 vitamin) egyaránt szükséges az egészséges vérkép kialakításához. 7. A sejtes elemek három típusa ismeretes. gyakorlatilag a vér folyékony állományának tekinthető. A vörösvérsejten belül elhelyezkedő hemoglobin nevű összetett fehérje molekula köti meg az oxigént. ezzel biztosítva egyenlő hőeloszlást szervezetünkben. cukrok). A tápanyagok felszívódásuk helyétől (gyomor.0-5. tüdő. A vér a test belső környezetének része. és a légzési gázok szállítódnak. zsírok. A jobb oxigénszállítás. Vörösvértestek (VVT) Egészséges vörösvértestszám férfiak esetében 5. jobb oxigénkínálatot eredményez az izomsejtek területén. a nyirokáramlás és a vérkeringés. szervei közötti kapcsolat megteremtését teszi lehetővé. Utóbbi egy önmagába visszatérő rendszerként működik egész életünk során. a vörösvértestek.0-5. Termelődési helyük a vöröscsontvelő. fokozódik a vörös csontvelő vérképző funkciója. kb.0-4. így termelődésük optimális vasellátottság mellett lehet csak kielégítő. a közöttük való anyagszállítás révén. míg nőknél 4.5 millió db/köbmilliméter. Átlagos élettartamuk 100-120 nap. ami megnövekedett VVT számot eredményez a keringésben. százalékban kifejezve azt. A vörösvértestek elsődleges feladata az oxigén szállítása a tüdőből a működő sejtek szövetek felé. melynek alapja víz. vérszegénységet eredményez. A plazma. mely után elpusztulnak és bomlástermékek formájában a bélrendszeren és a vesén keresztül távoznak szervezetünkből. anyagcsere bomlástermékek. 5. bélrendszer) juthatnak el a véráram segítségével. mely jelentősen rontja a fizikai teljesítőképességet. a kiválasztás szerveihez (vese. ezzel javítva oxigénszállító kapacitásukat. A vér sejtes (alakos) elemekből. Ez a technika 24 .A szív és a keringési rendszer Az emberi szervezeten belül két folyadékáramlási rendszer található. számtalan biológiailag létfontosságú esemény helyszíne (pl. A hemoglobin közepén vasion helyezkedik el. Hormonális hatások (EPO) valamint optimális vitamin ellátottság (folsav. és plazmából áll.

engedélyezett, így az állóképességi sportolók gyakran alkalmazzák is (kerékpárosok, triatlon versenyzők, sífutók, stb.). Fehérvérsejtek (FVS) Második fontos alakos elem típus a fehérvérsejt. Számuk egészséges vérkép esetén 6000-9000 db/köbmilliméter. Három alapvető típusa van a granulociták, a lymphociták és a monociták típusa. Élettartamuk átlagosan 7-10 nap. Termelődési helyük a nyirokszervekben és a vörös csontvelőben található. Elsődlegesen immunológiai feladatokat látnak el. Bakteriális és vírusos fertőzésekkel szembeni védelmünk alapját képezik. Gyulladásos és bizonyos daganatos betegségekben számuk megsokszorozódhat, jelezve, hogy szervezetünk intenzív védekezési feladatokat lát el. Vérlemezkék A vérlemezkék száma egészséges esetben 300 000-350 000 db/köbmilliméter. Véralvadási funkciót betöltő sejtek, melyek nélkül a vérzékenység bizonyos formája alakul ki. Vérplazma A vér tömegének 52-58%-a a folyékony plazmaállomány, aminek 90%-a víz. A plazmában, oldott formában ionok, cukrok (glukóz), zsírok (koleszterin, triglicerid), valamint plazmafehérjék keringenek. E fehérjék három fő csoportra oszthatók albuminok, globulinok és a fibrinogén (ezek az ún. plazmafehérjék). Az albuminok elsősorban szállító funkciót látnak el, valamint a vér sűrűségének egyik legfontosabb meghatározói. A globulinok immunológiailag aktív molekulák, a szervezet védelmi mechanizmusainak alapját képezik. A fibrinogén véralvadási faktor, mely nélkül súlyos vérzékenység alakul ki. A vérkeringési rendszer felépítése A vér a magzati élet 2-3 hónapjától kezdődően a szervezet haláláig, akár 8-9 évtizeden keresztül folyamatosan áramlik érrendszerünkben. Ennek „motorja” a keringés központja, a szív. A szív négyüregű, izmos falú szerv, mely speciális izomszövetből a szívizom szövetből épül fel. Különleges tulajdonsága, hogy rendkívül állóképes, valamint erőteljes kontrakciós képességgel bír. Előbbit sok évtizeden keresztül tartó, fáradhatatlan működése igazolja, míg erőteljes összehúzódási képességét a hatalmas nyomással zajló vérkeringés bizonyítja. A szív két nagyobb üregből (jobb kamra, bal kamra), valamint két kisebb üregből (jobb pitvar, bal pitvar) épül fel. A szív közepén vaskos izomsövény (szívsövény) helyezkedik el, mely a szívet jobb és bal félre tagolja. A sövényen keresztül a vér nem közlekedik a két oldal között. A kamrák és pitvarok között, mind a jobb, mind a baloldalon, úgynevezett vitorlás billentyűk helyezkednek el (pitvar-kamrai billentyűk), melyek segítségével a véráramlás egyirányúvá válik. A vér a pitvarok felől a kamrák felé áramlik, a billentyűk nyitó-záró funkciója segítségével. A kamrák és a belőlük eredő nagy ütőerek határán, további egy-egy billentyű (zsebes billentyűk) található, amely a vér kamrákból ütőerekbe való irányításáért felelős. A szívizom ciklikus működése során a vér az érrendszerbe áramlik. A vérkeringés két, egymással sorba kapcsolt vérkörben halad, melyeket három fő értípus épít fel.

25

Az ütőerek (artériák) a vért a szívből, a szív felől a test különböző pontjain elhelyezkedő szervekbe, szövetekbe szállítják. Az artériák a szívtől távolodva, egyre többször elágaznak, majd kisebb átmérőjű ütőerekben folytatódnak. A szervek, szövetek falához érve a legkisebb ütőereket az úgynevezett arteriolákat figyelhetjük meg, majd ezek a szabad szemmel már nem látható méretű hajszálerekben (kapillárisokban) folytatódnak. A kapillárisok behálózzák szerveink falát, így az izomsejtek között is számtalan hajszálér fut. Minél fejlettebb egy szerv hajszálerezettsége (kapillarizációja) annál jobb a vérellátása, ezen keresztül oxigén és tápanyagellátása is. A hajszálerek falán keresztül megtörténik a szövetek oxigén-, és tápanyagfelvétele, majd a széndioxid és egyéb bomlástermékek leadása a vér irányába. A szövetek és vér közötti anyagkicserélődés helye tehát a hajszálerek szintje. A szervekből továbbfolyó vér a harmadik értípusban, a gyűjtőerekben (vénákban) folytatja útját. Eleinte kisméretű, majd egyre nagyobb méretű vénákban halad a vér, immár visszafelé a szív felé. A leírt folyamat két vérkörben zajlik. Nagyvérkör A szív bal kamrájából indul a vér, mely az aorta billentyű megnyílás után, a test legnagyobb ütőerén, az aortán keresztül hagyja el azt. A folyamatos elágazódások után, egyre kisebb artériákon keresztül jut el a test szerveihez. A szövetekben található kapillárisrendszeren átfolyva, gyűjtőerekben haladva tér vissza a szív ellenkező, jobb felébe, annak is jobb pitvarába. Innen a vér a jobb pitvar-kamrai billentyű megnyílás után a jobb kamrába kerül. Kisvérkör A jobb kamrából, a pulmonáris billentyű megnyílása után, a vér a tüdőverőéren keresztül hagyja el a szívet, és a tüdő felé veszi útját. Elágazások után éri el a tüdő hajszálér hálózatát, melyen átfolyva gyűjtőereken keresztül tér vissza a szív bal felébe, a bal pitvarba. Innen a bal kamrába jut, ahonnan újra indul a keringés nagyvérköri része. A kisvérkör feladata az, hogy a vér a tüdőben oxigénnel telítődjön, valamint széndioxid tartalmától megszabaduljon. A nagyvérkörben ez az oxigénben gazdag vér ellátja a szerveket, szöveteket oxigénnel, és felveszi az ott keletkezett széndioxidot, mint bomlásterméket. A két vérkör sorba kapcsolt módon egymás működését kiegészíti, így valósítva meg a keringés komplex feladatát. A szívciklus A szív egyfajta szívó-nyomó pumpaként működve tartja mozgásban a vért egész életünk során. Az üregek falában elhelyezkedő szívizomsejtek összehúzódásainak és elernyedéseinek sorozatként zajlik a szívműködés. E funkció ciklikusan, újra és újra ismétlődő eseménysorként, az úgynevezett szívciklusok formájában zajlik. A szívciklus két szakaszra osztható a szisztoléra és a diasztoléra. A szisztole során húzódnak össze az izomrostok, a diasztole pedig az elernyedés szakasza. Tekintsük át, a szívciklus eseménysorát, a bal kamrát véve például! Gyakorlatilag mindegyik üregben hasonlóan játszódnak le az események, így elég egy üreggel szemléltetni azt. Szisztole: A szisztole kezdetén a bal kamra rostjai ernyedtek a billentyűk zárva vannak (pitvarkamrai és az aorta billentyű), az üreg pedig vérrel telt állapotban van. Az izomrostok összehú26

zódása során csökken a kamra üregmérete, így jelentősen megnövekszik benne a vérnyomás. E nyomásfokozódás hatására kinyílik az aorta billentyű és a vér nagy erővel az ütőeres rendszerbe (aorta) jut. Az összehúzódási fázisban ez a kamraürülési folyamat folyamatosan zajlik, mindaddig, amíg a rostok újra ernyedni nem kezdenek. Ekkor kezdődik el a kamra tágulási, azaz a diasztole szakasza. Diasztole: A diasztole kezdetén a relaxáló szívizomrostok táguló kamraüreget, ezzel együtt csökkenő vérnyomást eredményeznek a bal kamrában. Emiatt a vér visszafelé igyekszik a nagyobb nyomású aorta felől a kamra felé, de ezt a bezáródó aorta billentyű megakadályozza. A tovább csökkenő nyomás miatt kinyílik a pitvar-kamrai billentyű, és a vér a pitvar felől a kamrába áramlik. Ez a kamra telődési szakasza. Ez mindaddig tart, amíg a kamrarostok ernyednek, és az üreg tágul. Ez követően újra összehúzódás kezdődik, mely a kamrai nyomás növekedése miatt a pitvar-kamrai billentyű bezáródását eredményezi. Ekkor érkeztünk meg újra a szisztole kezdeti szakaszához. A leírt folyamatsor (szívciklus) több évtizedes életünk sok milliárdszor ismétlődik. A szívizom ingerképzése A szívizom hasonló izom a vázizmainkhoz, így ugyanúgy inger szükséges a működtetéséhez. Míg a vázizmokat kizárólag az idegrendszerből származó ingerekkel működtethetjük, addig a szív saját ingerképző és ingerületvezető rendszerrel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogyha megszakítjuk a szív idegrendszeri kapcsolatait, akkor is tovább működik. A szív fő ingerképző szerve, a jobb pitvar falában elhelyezkedő szinusz csomó. E szerv percenként átlagosan 70-75 ingert generál, mely speciális ingerületvezető rendszeren keresztül az egyes szívizomrostokhoz jut. Az inger a szinusz csomóból a pitvari rostokon keresztül a pitvar-kamrai csomóhoz jut (AV csomó), majd onnan a His kötegen, majd a jobb és bal Tawara szárakon folytatja útját. Az egyes izomrostok közvetlen ingerlése a Purkinje rostokon keresztül történik meg. Ennek a saját ingerképző rendszernek a megléte teszi lehetővé a szívátültetést, hiszen ilyenkor a beültetet szívnek nincs kapcsolata az idegrendszerrel, mégis működhet. A szív- keringési rendszer alkalmazkodása a rendszeres edzéshez A rendszeres, éveken keresztül tartó fizikai terhelés, edzés a szívben és érrendszerben alkalmazkodási folyamatokat indít el. Ennek morfológiai (alak-, méretbeli) és funkcionális (működésbeli) jelei egyaránt igazolhatók. Az edzett szív fogalma régóta ismeretes, (régebben „sportszívnek” nevezték) mely különféle fizikai terhelésre kialakuló (nem csak sport) egészséges variánsa a szívnek. A napi, heti szinten érvényesülő terhelések a szív izomzatának vastagodást eredményezik, mely együtt jár a szív üregeinek, elsősorban kamráinak tágulásával. Tehát nagyobb üreg, vastagabb fal jellemzi az edzett sportolók szívét morfológiai értelemben. Ez azonban önmagában még nem lenne erénye a szívnek, ha nem társulna jelentősen jobb funkcióval, működéstani paraméterekkel is. Hiszen a nagyobb méretek önmagukban nem feltétlenül jelentenek hatékonyabb működést. Az állóképességi sportolók (sífutók, úszók, kerékpárosok, stb.) szívének ürege jelentősebben, míg fala kevésbe erőteljesen növekszik meg. Ilyen típusú sportágak edzései során jelentősebb vérmennyiség mozgatása szükséges, ami ezt a fajta alkalmazkodást eredményezi a szívben. Az „erősportok” képviselőinél (súlyemelők, dobóatléták, testépítők,

27

stb.) erőteljesebb kamrafal vastagodást és kisebb üregméretbeli növekedést tapasztalhatunk. Ennek hátterében, a nagy ellenállással szemben végrehajtott, fokozott préseléssel történő erőkifejtések állnak, hiszen ilyenkor óriás vérnyomás emelkedések tapasztalhatók. A szívnek ilyen esetben a megnövekedett nyomással szemben kell mozgatni a vért, ami az izomzat hipertrófiáját (megvastagodását) eredményezi. Sokkal fontosabb számunkra az, hogy milyen működésbeli változások tapasztalhatók az edzés hatására szívünkben. A funkcionális különbözőségek három egyszerű paraméter segítségével érzékeltethetők. A pulzusszám az egy perc alatt lejátszódó szívciklusok (szívdobbanások) számát jelenti. A pulzustérfogat a bal kamra egyszeri összehúzódása által kilökött vérmennyiséget jelenti. A perctérfogat az előbbi két adat szorzataként jelenik meg, és a bal kamra által, egy perc alatt kilökött vérmennyiséget jelenti. A pulzus vizsgálat egyszerű, és jól értékelhető eredményeket adhat, és értelmezéséhez nem feltétlenül szükséges orvosi végzettség. A nap során mérhető legalacsonyabb pulzusszám az ébredési pulzusszám, mely nyolcórás alvást követően, spontán ébredés után, fekvő helyzetben mérendő. Ennek értéke edzett egyéneknél 45-55 ütés/perc körül van. A nyugalmi pulzusszám a nap során bármikor mérhető, ha előtte egy-másfél órával a vizsgált személyt nem éri jelentősebb fizikai, vagy lelki terhelés. Átlagos értéke 70-75 ütés percenként, ami sportolóknál (állóképességi) jelentősen alacsonyabb lehet (60 alatt). A munkapulzusszám munkavégzés során mért érték, melynek mértéke a végzett munka intenzitásától függ. Maximális terhelési szint közelében érjük el a maximális pulzusszámunkat, mely erőteljesen életkorfüggő érték. Ha a szív teljesítőképességére vagyunk kíváncsiak, és az edzett nem-edzett összehasonlítást szeretnénk elvégezni, célszerű a felsorolt adatokat nyugalmi és maximális terhelés során is felvennünk. A táblázatokban ezeket az értékeket mutatjuk be.

Jellemző eltérés a sportolók szívműködésben az alacsonyabb nyugalmi pulzusszám. Ennek oka az, hogy a sportolóknak magasabb a nyugalmi paraszimpatikus idegrendszeri aktivitásuk (Lásd korábbi fejezetben!), amely a szívet lassító hatással érvényesül. Ezt a jelenséget edzés bradycardiának nevezik, mely tehát nem a szív nagyobb mértével összefüggő tulajdonság, hanem szabályozási kérdés. Főleg állóképességi sportolókon kifejezett. Ennek eredménye az alacsonyabb nyugalmi perctérfogat, hiszen a pulzustérfogatban nem látunk különbséget edzett és nem edzett ember között. A sportolók szövetei jobb oxigén-kihasználással működnek, ami azt jelenti, hogy kevesebb vérmennyiségből is ki tudják nyerni a szövetek számára szükséges oxigénmennyiséget. Ez teszi lehetővé számukra, hogy kisebb vérmennyiség mozgatásával is tökéletes legyen a szövet oxigénellátás.

28

a szív és a tüdő léghólyagocskái is. E mikroszkopikus méretű erek száma szaporodhat. Edzés. Ez a változás idegrendszeri hatásra alakul ki. máj.A nyugalmi eltérések mellett a terheléskor mért adatokban is jelentős különbségek figyelhetők meg. amely több mint másfélszeres is lehet a nem edzettekéhez viszonyítva. vese. sportolás alatt megváltozik a szervezet véreloszlása. A fejlettebb kapillarizáció jobb vérellátást. A keringési rendszeren belül az erek is fejlődnek rendszeres fizikai munka hatására. akkor érthető. mely az erek falában levő simaizom elemek tónusának változtatása révén jön létre. a pulzustérfogat azonban jelentősen jobban fokozódik. Ennek függvényében a maximális perctérfogat szintén nagyobb. hogy a sportolóknak jobb a szöveti oxigén-kihasználásuk. ezzel hatékonyabb működést eredményez. mégpedig elsősorban a kapillárisok szintjén.). Ha ehhez még hozzávesszük.bélrendszer. melyet egy egyszerű. mint említettük életkorfüggő érték. Bár az edzettek maximális pulzusszáma nem tér el az edzetlenekétől. stb. hogy akár két-háromszor is jobb az izmok oxigénellátása edzettek esetében. tüdő. aminek oka az erőteljesebb. Ilyenek az izmok. melyek éveken keresztül ismétlődő edzéshatásnak vannak kitéve fejlődő kapillarizációt (hajszálerezettsége) mutatnak. így azok a szervek. 29 . A maximális pulzusszám. szív. Maximális pulzusszám = 220 – életkor (év) Az egyén valódi maximális pulzusszáma azonban csak terheléses vizsgálattal mérhető meg pontosan. de nem pontos számítási képlettel közelíthetünk meg. A fizikai munkában résztvevő szervek vérellátása nő (izom. vastagabb szívizomzat. mely a különböző szervekhez vezető erek (kis artériák) szűkületének vagy tágulásának eredménye. bőr) míg a belső szervek vérellátottsága gyengül (gyomor.

A gégén belül helyezkednek el a hangszalagok. Az alsó légutak a tüdő szövetében húzódnak. A léghólyagocskák összfelülete a légző felszín. kis hörgőkre. így a lenyelt falat a nyelőcső felé irányítódik. elsősorban a nagy légzési funkciót igénylő aerob edzés. A gége tetején megtalálható gégefedő egyfajta szelepként funkcionál. a mellhártya két lemeze fedi. melyek rezgése a hangképzés alapja. Ezek egymáshoz feszülnek. a hűtési oldalon szerepelve. javítva a szervezet. melyet a hasüregtől a lapos rekeszizom választ el. majd hörgőcskékre ágazik el a rendszer. A légzési gázok (oxigén. A garatból a levegő a gégén keresztül a légcsőbe jut. melybe a belélegzett levegő végül eljut. melynek vége egyben a felső légutak végét is jelenti. és a külső bordaközti izom. melyek a jobb illetve a bal tüdőfélbe vezetnek. így a levegő a légcsőbe áramolhat. és részt vesz a szervezet hőszabályozási folyamataiban. a légcsőbe nem juthat be. rengeteg kapilláris (hajszálér) található. A tüdő felszínét és a mellkasfal belső felületét egy-egy vékony hártya. A tüdő a mellkasüregben helyezkedik el. melynek nagysága edzés (főleg aerob edzés) hatására növekedhet. Kilégzéskor a belső bordaközti izom és erős segédizomként a hasizomzat működik. További elágazások után hörgőkre. Belégzőizomnak tekinthető a rekeszizom. Különböző izmok dolgoznak a belégzés fázisában is a kilégzéskor is. Nyeléskor bezáródik. de nem nőnek össze. jelentős adaptációs (alkalmazkodási) folyamatokat indít el légző szervrendszerünkben. jobb oxigénkínálatot biztosítva testünkben. A légzés folyamata izomműködés eredménye. anatómiai értelemben a szájüreg nem része a felső légutaknak. ennek ellenére. Az alsó légutak vége a léghólyagocskák rendszere. így nagyobb kapacitással működhet az edzettek légzőrendszere. A légcső két főhörgőre ágazik szét.A légzés szervrendszere A légzőrendszer több életfontosságú feladat elvégzésére szakosodott szervrendszer. A tüdő kiválasztó szervként is funkcionál. a fokozott légzési tevékenység miatt. Bizonyos bomlástermékek kilégzés útján távozhatnak testünkből. naponta 400-500 ml mennyiségű lehet. jelentősen erősödnek a légzőizmok. szabad szemmel alig látható méretű léghólyagocskák falában. elágazódó csőrendszerként. A gégén átáramló levegő a légcsőben folytatja útját. széndioxid) cseréjét bonyolítja a külvilág és a szervezet között. 30 . A légző szervrendszer alkalmazkodása a rendszeres edzésekhez A rendszeres testedzés. majd innen a levegő a garatba jut. Bár szájüregen keresztül is lehetséges a légzés. Állóképességi edzések hatására. így légzéskor egymáson elcsúszni képesek. melyet az úgynevezett légzőizmok hajtanak végre. melyek falán keresztül a belélegzett levegő oxigénje a vérkeringésbe juthat. A felső légutak az orrüreggel kezdődnek. Belégzéskor kinyílik. Az apró. amely átlagosan. A kilégzett levegő páratartalma miatt a légzéssel folyadékot is veszít szervezetünk. ezen belül az izomzat oxigénellátottságát. A légző szervrendszer felépítése A légzőrendszert felső és alsó légutakra osztjuk.

ezen keresztül jobb oxigénellátottságot eredményez. a szívműködés elemzése során. A szervezet (izomzat) oxigénellátása több szervrendszer működésének függvénye. és a légzőfelület. az izmokhoz. az ott található kapillárisok falán keresztül. A légzőszervrendszer működésbeli alkalmazkodásának mérhető eredményét a táblázatban. a fizikai teljesítményt. valamint a légzőizmok erősödése révén a légzési funkció is. Az erősödő izomzat (légző izmok) erőteljesebb légzési funkciót eredményez. hiszen csak így juthat megfelelő mennyiségben az oxigén az aerob energiaszolgáltató folyamatok helyszíneire. Bár ez az érték aerob jellegű edzések során (évekig tartó edzésekről van szó) valóban növekszik. Nagy testű sportolók esetében ez akár 6. javítva a terhelhetőséget.0 literesre is nőhet. az edzettség jelzésére nem kifejezetten alkalmas. ami nagyobb légzési térfogatot. megnövekszik a vörösvértestek száma. Aerob edzések hatására javul a szív teljesítménye. jó keringési működésnek is kell társulnia. a már említet vörösvértestekbe lép. Átlagos értéke (70 kg tömegű ember) 3. Az összehasonlítást itt is nyugalomban és maximális terheléskor végeztük el.5 liter.0-3. A hajszálerezettség fokozódása a léghólyagok falában szintén a vér oxigenizációját javító változás a sportolók tüdejében. 31 . Rendszeres edzés növeli a tüdő vitálkapacitás értékét.0-8. maximálisan kilélegezhető levegő mennyisége. és így szállítódik a szervezetben azokhoz a szövetekhez. Az oxigén a nagyobb oxigénnyomású léghólyagból a kisebb oxigénnyomású vér felé halad. A vérben. Ezek együttesen alakítják ki a jobb oxigénkínálatot. A légzés segítségével a tüdőbe juttatott levegő oxigénkomponense a léghólyagok falán keresztül jut be a vérbe. Ez a maximális belégzést követő. A jó légzési funkcióhoz. hiszen erősen testméret-függő adat. A javuló oxigénkínálat nagyobb hatásfokú aerob energiaszolgáltatást hozhat létre. így telítve a vért oxigénnel.Szerkezeti változásként a léghólyagok összfelületének növekedése a legjelentősebb. akárcsak előző fejezetünkben. majd ott a hemoglobin molekulához kapcsolódik az oxigén. összefoglalva láthatjuk. ami az aerob teljesítmény növekedését eredményezheti. ahol oxigénigény merül fel.

hiszen a csatornákon (kanyarulatos csatornarendszer) való áthaladása során víztartalmának jelentős része (99%) viszszaszívódik a vérbe. Összetétele és mennyisége is az egyén egészségügyi állapotának és táplálkozási szokásainak függvénye. mint fizikai hajtóerőnek a segítségével történik. hogy megjelennek a vizeletben. A vizelet kiszűrése a szervezetből a vér nyomásának.0-1. A vesékben mikroszkópikus méretű hajszálérgomolyagok (glomerulusok) vannak. Az elsődleges szűrletből. A vese szűrőrendszerén ezek a sejtek méretükből fakadóan nem juthatnak át. végül húgycsövön keresztül valósul meg. de a leghatékonyabb mégis a vese. Ez a folyadék még nem azonos a vizelettel. a beteg 72 órán belül meghal.5 liter. a vízen kívül még több fontos anyag (pl. illetve fehérje sem. Ezek felszaporodva a testben mérgezési folyamatokat indítanának el. melyek falán keresztül történik az úgynevezett elsődleges szűrlet átszűrése (filtráció) a vesék csatornarendszerébe. így vizeletben való megjelenésük mindig kóros eseménynek tekinthető. hiszen verejtékezés útján rengeteg bomlásterméket távolíthatunk el testünkből. A vizelet a nagy mennyiségű víz mellett főként bomlástermékeket tartalmaz (karbamid. esetleg genny vagy kristályok jelennek meg. hogy bizonyos anyagok kilégzés útján távozhatnak szervezetünkből. cukor. A fehérjék esetében ritkán előfordul. sók) is visszaszívódik. fehérvérsejt. A kiválasztó és vizeletelvezető rendszer felépítése A vizelet kiválasztása és testünkből való kijuttatása több szervet magába foglaló szervrendszer komplex működéseként valósul meg. A tápcsatorna működése rendelkezik kiválasztó feladattal. Nem lehet a vizeletben cukor. 32 . urobillin. így eltávolításuk életfontosságú feladat. gombák. és a kóros jelenség nem mutatható ki a háttérben. és csak egy százaléka kerül be a vizeletelvezető rendszerbe. melyek eltávolítása a vese fő. ammónium. A vese hormontermelő funkciójáról a korábbiakban tettünk említést (Lásd EPO!). A kiválasztott vizelet mennyiségének változtatásával a vese kiválóan képes szabályozni a szervezet folyadékháztartását is. Maga a vizelet nevű folyadék a vesékben termelődik. míg elvezetése a vesékhez kapcsolódó húgyvezetéken. és főként a bomlástermékek ürülnek csak. szervrendszer vesz részt e „tisztítási” folyamatban.. életfontosságú feladata. melynek megszűnése (veseelégtelenség) esetén. A vizelet Átlagos folyadékforgalom esetén a napi vizelet mennyisége 1. majd húgyhólyagon. A bőr szintén kiválasztó tevékenységgel rendelkező szerv. stb). A légzéssel kapcsolatban már említettük. A vesék a vizelettermelésen keresztül bonyolítják kiválasztó tevékenységüket. vérlemezke) közül egyik sem. Vizeletvizsgálat során elsősorban az egészséges vizeletben jelen nem lévő anyagokat keressük. húgysav.A kiválasztás szervrendszere A szervezet életfolyamatai során számos anyagcsere bomlástermék termelődik. Kóros helyzetnek tekinthető ha a vizeletben kórokozó baktériumok. Több szerv. hogy az esetleges betegségre fényt deríthessünk. Egészséges vizeletben nem lehet jelen a vér alakos elemei (vörösvértest. serdülő lányok). de ez általában csak időszakosan fordul elő (pl.

33 .A sportban a vizeletvizsgálat jelentősége az egészségügyi szűréseken. (sportorvosi vizsgálat) és a dopping ellenőrzéseken emelhető ki. Ez utóbbi esetben. a vizeletben a korábban használt doppinglistás anyag bomlástermékét keresik az orvosok.

mely három szakaszra osztható.5 méter. Emésztésnek nevezzük azt a kémiai reakciósorozatot. melyek részben energiaszolgáltató funkcióval rendelkeznek. a gyomorszáj található. Sok tápanyag szabályozó feladatot lát el. A tápcsatorna felépítése A tápcsatorna több jól elkülöníthető szakaszból épül fel. a nyelőcső falában található simaizom elemek segítségével létrehozott „féregszerű mozgással”. A nyelőcsőben egy speciális. így nem juthatnának be szervezetünkbe. A gyomor-nyelőcső határán egy gyűrű alakú záróizom. A tápcsatorna szerepe az immunreakciókban óriási jelentőségű. A felszívódás tehát nem más. szervezetből való kiürítését is végzik.0-2. Tápanyagok Szervezet tökéletes működéséhez tápanyagokra van szükség. mely során a táplálékkal bekerült nagy molekulájú tápanyagok kisebbekre bomlanak. a tápcsatornában termelődő emésztőnedvekben található. bélrendszer üregeiben történnek meg. 34 . így kiválasztó szervrendszernek is tekinthetjük. Ezek az események a gyomor.5 literes térfogatú szerv. részben a test felépítésében szereplő molekulák alapanyagául szolgálnak. majd néhány centiméter után a gyomorba torkollik.0-4. míg utóbbiak egyéb feladatokat látnak el. A kalorigének közé a fehérjék.Az emésztőrendszer Az emésztő szervrendszer összetett funkcióval rendelkezik. majd továbbhalad a vékonybél felé. Az emésztésre azért van szükségünk.0-2. A nyelőcső a rekeszizmot átfúrva jut a hasüregbe. Első szakasza a szájüreg. leszálló vastagbél valamint szigmabél nevű szakaszai vannak. mint a tápanyag molekulák vérbe való bejutása a tápcsatorna falán keresztül. Az emésztés úgynevezett. Előbbiek a szervezet energiaszolgáltatói. Ennek teljes hossza 2. ami a test védekező mechanizmusaiban nélkülözhetetlen. a nyál segítségével pedig falattá formálása. Minden tápanyag különböző specifikus enzimmel emésztődik meg. A bélrendszer végén a végbél helyezkedik melynek végén izmos zárógyűrű található. míg a non kalorigének a víz. úgynevezett emésztőenzimekkel történik meg. A bélrendszerben rengeteg immunológiai szempontból aktív anyag termelődik. aprítás. melynek vakbél. az ásványi sók és a vitaminok. A bekerült anyagok a tápcsatornában való emésztés után a vérkeringésbe kerülnek. hormonokba. A béltartalom ezután a vastagbélbe jut. A gyomor. míg az éhbél. A tápcsatorna egyes bomlástermékek kiválasztását. azaz felszívódnak.0 méter hosszú. mert nélküle a nagy molekulájú tápanyagok nem tudnának a bél falán keresztül felszívódni. keveredik. kalorigénekre valamint non kalorigénekre. A vékonybél teljes hoszsza 4. melyben a lenyelt táplálék átmenetileg tárolódik. enzimekbe beépülve. a perisztaltikus mozgással jut a falat a gyomor felé. harántvastagbél.5 méter átlagosan. a szénhidrátok és a zsírok tartoznak. és a csípőbél 2. az úgynevezett tápanyagokat juttathassuk. Tápanyagainkat két nagy csoportra oszthatjuk. nem hasznosulhatnának. valamint részleges emésztése kezdődik meg. A patkóbél 30-35 cm hosszúságú szakasz. Innen a falat garatba jut. hogy rajta keresztül szervezetünkbe életfontosságú anyagokat. átlagosan 1. Elsődleges feladata. ahonnan a nyelőcső felé veszi útját. felszálló vastagbél. ahol a fogak segítségével a táplálék darabolása.

A biztonságos fehérjekínálat megköveteli a napi fehérjebevitelt. a D. A sportolók vitaminigénye megemelkedik a rendszeres fizikai igénybevétel miatt. izomzat 350 g). mivel kisebb helyen nagyobb energiamennyiség raktározható általa. Kis mennyiségben szükségesek. ezért napi rendszerességgel kell fogyasztanunk. a K és az F vitamin. Szénhidrátok A szénhidrátok. Mivel a szervezetben raktározódni nem képesek. B2. sőt naponta több alaklommal (3-4 alkalom). glikogén) egyaránt felhasználhatók szervezetünk sejtjei számára. nekik 1. hogy egy 80 kg tömegű sportoló kb. Napi szükségletünk 1. amihez a fehérje táplálék-kiegészítők is segítséget nyújthatnak. táplálkozással kell bejuttatnunk őket szervezetünkbe. vízben oldódókra és zsírban oldódókra. A testben van szénhidrát raktár (máj 120 g. gyümölcscukor. B12) általános anyagcsere serkentő hatásúak.5 grammra van szükségük testtömeg kilogrammokra lebontva. Előnyük a szénhidrátokkal szemben az. természetes ételeket tartalmazó étrend (húsfélék. Ez lehet az oka. míg utóbbiak közé az A. valamint a P vitaminnal együtt a hajszálerek falának megerősítésében szerepel. A C-vitamin az immunrendszer erősítőjeként ismert. 9. Az egyszerű cukrok (szőlőcukor. A testi és szellemi teljesítőképességet fokozzák. tejtermékek) azonban elégséges fehérjét szolgáltathat még a legnagyobb izomzatú sportolónak is. Vitaminok A vitaminok non kalorigének. köznapi nevükön a cukrok a legjobb energiaszolgáltatói szervezetünknek. a kalcium felszívódás segítője. így felhasználhatóságuk korlátozott. 120-160 gramm fehérjét kell elfogyasszon naponta.Fehérjék A fehérjék aminosavakból épülnek fel. és főleg szabályozó illetve strukturális feladatokat látnak el. A B vitaminok (B1. B3. tehát energiát nyerni belőlük nem tudunk. B6. B5. melyek fontos enzimek komponenseként vesznek részt biológiai folyamataink irányításában. Zsírok A zsírok jó energiaszolgáltató tápanyagnak tekinthetők. Szervetlen molekulák. az E. Mivel a cukrok anaerob és aerob körülmények között is le tudnak bomlani az izomsejtekben. Ez a mennyiség egy sportolónak nem elégséges. 35 . valamint életfontosságú működések támogatói (pl. de erősen korlátozott mértékben.: B 12 vitamin nélkülözhetetlen a vörösvértest képződéshez). Az emberi szervezet számára szükséges vitaminokat két csoportra osztjuk. Ez azt jelenti. hogy a természet elsősorban zsírok formájában raktározza testünkön az energiát (akár több tíz kg). így ennek kielégítésére fokozott hangsúlyt kell fektetnünk. a legszélsőségesebb megterheléskor is képesek fedezni az energiaigényt. Az A vitamin a bőr és nyálkahártyák épségéhez.5-2. azonban csak aerob körülmények között bonthatóak le. a B vitaminok és a P vitamin. A jól összeállított. tejcukor) és az összetett cukrok (keményítő. Előbbiek közé tartozik a C-vitamin.3 Kcal/g.valamint a látás folyamataihoz szükséges. hogy nagyobb energiatartalommal rendelkeznek. A D vitamin a csontosodási folyamatok optimalizálója. de mivel a szervezet előállítani őket nem képes.0 gramm testtömeg kilogrammonként.

csak a béltartalom sűrűsítése és a víz illetve ásványi sók további felszívódása. A hasnyál komplex emésztőnedv. A sportolók elsősorban izzadással veszítik a sókat jelentős mértékben.A K vitamin a véralvadási folyamatok egy fontos faktora. jó teljesítményének alapja. A szájüregben már megkezdődik az emésztés. stb. Egészséges bélműködés esetén a tápanyagok a vékonybélben teljes egészében megemésztődnek. Az E vitamin antioxidáns hatással rendelkezik. magnézium klór. Ez a bomlástermék szaporulat izomlázszerű élményt okozhat izomzatunkban. Az emésztőrendszer működésének zavartalan volta a sportolók terhelhetőségének. A megfelelő minőségű és mennyiségű táplálkozás. és megtervezett legyen. Az F vitamin egy zsírszerű anyag. Amenynyiben ez a folyamat epetermelés vagy elvezetés hiányában nem történik meg. mind minőségben fontos. Legfontosabbak közöttük a jól ismert nátrium. A keményítő molekula darabolása. mert fizikai terheléskor fokozott a szabadgyök képződés. a pepszin nevű enzim a fehérjék bontását kezdi meg. ezzel felületük növelését végzi. vas. A vastagbélben további emésztés nem zajlik. A szájnyálkahártyán az egyszerű. mely a tápcsatorna kiválasztó funkciójának része. egyes gyógyszerek) felszívódása megkezdődik. így fertőtlenítő hatás érvényesül. mégpedig a szénhidrátok emésztése a nyálban található amiláz nevű enzim segítségével. kalcium. hiszen a sótartalom a víz vándorlását is befolyásolja szervezetünkben verejtékezés. A zsírok emésztését segíti az epe nevű folyadék. ahol a hasnyálmirigy által termelt hasnyál és a máj által termelt epe keveredik hozzá. valamint az étkezések ütemezése pontos. csak kis mennyiségben és emésztést nem igénylő. A gyomorban. réz. hiszen a fehérje bontáshoz (tripszin). Edzés. alkohol. A gyomor mirigyeinek terméke. A továbbhaladó anyag a vékonybél patkóbél szakaszához jut.: izom-összehúzódás). sőt a kalorigének fel is szívódnak. ami az oxidatív anyagcsere folyamatok során keletkezett szabadgyökök megkötését végzi. illetve verseny előtt egy-másfél órán belül. rövidebb szőlőcukor láncokra való hasítása történik itt. melynek precíz pótlása mind mennyiségben. a zsírok emésztése nehézzé. A sók a folyadékháztartásban is fontos szerepet játszanak. az itt termelődő sósav (HCl) segítségével a tápcsatornába került kórokozók jelentős része elpusztul. kén. Az epével bizonyos bomlástermékek távoznak szervezetünkből. elégtelenné válik. gyorsan felszívódó tápanyagokat fogyasszanak sportolóink! Ilyenek a folyadékok (gyümölcslé. izotoniás sportital) és a könnyű ételek (gyümölcsök. mely a sejtek hártyájának stabilitásához szükséges szervezetünkben. Sportolóknál különösen fontos. a hosszú távú jó teljesítőképesség alapja. ami még inkább aláhúzza szerepét a sportolók életében. Az emésztőrendszer működése Az emésztőrendszer különböző szakaszai más és más feladatokra szakosodtak. 36 . Az E vitaminnak anabolikus hatást is tulajdonítanak. kálium. a szénhidrátok emésztéséhez (amiláz) és a zsírok bontásához (lipáz) szükséges enzimeket is tartalmazza. Az ásványi sók Az ásványi sók jelenléte szervezetünkben az optimális belső környezeti feltételek kialakításához nélkülözhetetlen. foszfor. és nehezen. vizelettermelés során egyaránt. ásványvíz. az idekerült egyszerű molekulák esetében. Rengeteg élettani működés feltételezi jelenlétüket és közreműködésüket (pl. lassan emésztődő ételt ne fogyasszunk! Egy órával a terhelés előtt. mely az egymáshoz szorosan tapadó zsírmolekulák szétválasztását (emulgeáció). már nagyobb mennyiségű. A gyomor falán keresztül szintén történnek felszívódási folyamatok. felszívódásra alkalmas anyagok (víz.

A hosszú emésztési folyamtok energiát és vért vonnak el az izomzattól. káposzta. stb. pékárú. akár oldalszúrást is okoznak. bab. A nehéz (pacal. csülök. joghurt. valamint a gázképződést okozó étkek kerülendők.) ételek. így romlik a teljesítmény.zöldségek. hasi diszkomfort érzést. a gázok pedig puffadást. 37 . sonka).

és fiatalkorban nagy erőkkel zajlanak szervezetünkben. Ezt teljes lelki és fizikai nyugalmi helyzetben (fekvő testhelyzet). Ezek közül a legjelentősebb a fizikai munka (edzés) melynek mennyisége sportolók esetében igen számottevő. Mégis. illetve akár meg is szűnnek. A hőszabályozási folyamatok szintén komoly energiaigénnyel bírhatnak. A szellemi tevékenység energiaigénye jelentősen elmarad a fizikai munkáétól. érési fejlődési folyamatok melyek gyermek-. 12 órás étkezés után tudjuk elérni. a betegség természetétől függően. A teljes nyugalomban levő test is használ energiát. valamint a magasabb izomzati arány megemeli az alapanyagcserét. hidegben pedig a fűtő folyamatok igénylik ezt az energiát. A felvett tápanyagok bontásából származó energia egy része magára az emésztésre fordítódik. mint a hétköznapi betegségek gyakori tünete. Ezt az energiamennyiséget nevezzük alapanyagcserének. csak a nyugalmi energiafogyasztást szabad mérjük. Egy óra kemény edzés során. és az egészségi állapottól függ. ami az ilyenkor oly gyakran megfigyelhető fogyás egyik fő oka. Az alapanyagcsere mellett a nap során még számos energiaigénnyel rendelkező folyamat. A férfiak alapanyagcseréje magasabb mint a nőké. felnőtt. 38 . hogy amennyiben az egyén alapanyagcseréjét kívánjuk meghatározni. Minél idősebbek vagyunk annál kisebb az alapanyagcserénk. az edzettségi szinttől. Az izomszövet ugyanis nagyobb energiafelhasználással képes csak fenntartani önmagát a zsírszövethez viszonyítva. tízszer annyi energiát használunk fel. hogy tájékoztatást nyújtson számunkra! Felnőtt férfiak esetében 1500-1600 Kcal átlagos alapanyagcsere érték jellemző. működéseket. akkor ki kell iktassuk az energiát felhasználó folyamatokat. A rendszeresen végzett sport energiát igénylő tulajdonsága az alapja fogyasztásban való hatásos hasznosíthatóságának. A láz. ezért mindenkire érvényes átlagértéket nem tudunk meghatározni. erősödési folyamatok. bár elvitathatatlanul van. fokozott energiafelhasználást okoz. megmérni (laboratóriumi körülmények között lehetséges). míg a nők esetében az 1200-1400 Kcal körüli érték a leggyakoribb. de akár növelhetik is a szervezet alapanyagcseréjét. működés zajlik testünkben. működések aktuális szintjétől függ. A sportolók napi energiaigénye a következőképpen alakul. Az előbbiekből következik. kb. hiszen a növekedési. mert az edzés következményeként kialakuló fejlődési. melynek legfontosabb oka a hormonális hatásokra kialakuló testösszetételbeli különbség. Az edzettek szintén több energiát igényelnek nyugalomban. komfort hőmérsékleten (25-26 Celsius fokon). Ennek szintje egy adott egyénben az életkortól. mint ugyanolyan időtartamú. Mivel az alapanyagcserét számos tényező befolyásolja. a nemi hovatartozástól. Az emésztési folyamatok (főleg a fehérjéké) szintén energiaigénnyel bírnak. A férfiak izmosabb teste nagyobb energiaigényű. míg a magasabb zsírtartalmú nőké alacsonyabb. illetve idős korban már jelentősen lecsökkennek. amely az alapvető életfunkciók fenntartásában szereplő szervek működéséhez szükséges.Anyag és energiaforgalom A szervezet napi energiaigénye az alapvető életfolyamatok és az egyéb tevékenységek. intenzív szellemi munka alatt. A különféle betegségek csökkenthetik. Nagy hőségben a hűtő. legalább a nagyságrendet állapítsuk meg.

hogy hány edzés van egy nap). időjárás. és még egyéb életvitelbeli kérdéstől (iskolában való tanulmányok. időtartamától napi előfordulási számától (attól. egyéb folyamatok (hőszabályozás. táplálkozási szokások. hogy a napi energiaigény nagymértékben függ az életkortól. stb. stresszes életvitel. emésztés. a korábbiakban ismertetett adatokból következik.).1. edzések: 3. Alapanyagcsere 2. Fizikai munka. a nap során elvégzett fizikai munka intenzitásától. szellemi munka): Összesen: 1200-1600 Kcal 1500-2500 Kcal 1000-1500 Kcal 3700-5600 Kcal Természetesen. 39 .

Fontos figyelnünk a magas rosttartalmú étrend kialakítására. Ez tökéletesen kielégíthető természetes (zöldség. Az élelemi rostok a bélműködést serkentve jobb anyagcserét. 500 gramm szénhidrátból fedezhető) szervezetünkben.) magasabb fehérje (20% fölött). és szénhidrátarányt (70% körül) igényelnek. (Pl. 215 gramm zsírból fedezhető) A sportolók vitaminigénye magasabb mint nem edzett társaiké. mind pedig a szénhidrát komponensek a teljesítmény optimalizálását segítik. de fontos tudni. A tápanyagok szükséges aránya a sportág edzéseinek természetétől is függ. így a sportolók tápanyag-hasznosítása javul. versenytornák). nem sportoló életet élők esetében a fehérjeigény 1. rövidtávfutók. és mennyiségi követelményeket támaszt a sportolókkal szemben. A zsírok az energiaigény 15-20% fedezve grammonként 9. az állóképességiek pedig a kisebb érték felé orientálódjanak étkezéseik megtervezése során. Az izotónia.5 g/ttkg az átlagos igény. A vitaminkészítmények túladagolása bizonyos esetekben (zsírban oldódó vitaminok) veszélyesek lehetnek. melyekben mind a sóösszetevők. Ha tudjuk. ez tévhit! Csak a szükséges mennyiség kell. sorozatterhelések során (edzőtáborok. és 15-20%-s zsírbeviteli arányt igényelnek. kb. azonban a multivitamin készítmények is jó segítséget jelenthetnek. versenyek során.1 Kcal energia termelhető. Ha figyelembe vesszük. Az extrém mennyiségben fogyasztott vitaminoknak nincsen teljesítményfokozó hatásuk. akkor láthatjuk. hogy a rost-dús ételek a székelési rendet is egyensúlyban tartják. gyümölcs) ételek fogyasztásával. A csapvíz és az ásványvíz is hígabb a szükségletnél. stb. emésztést.3 Kcal energiát képesek adni. kerüljük tehát a „megadózisok” adását. stb. Következményszerűen a zsírok szerepe kisebb a számukra (10-15%). 60-65%-os szénhidrát.Táplálkozás és testsúlyszabályozás A sportolók táplálkozási rendje alapvetően eltér az átlagos. A szénhidrát mennyiségi követelménye a számított (becsült) napi energiafogyasztás 60-70%-a legyen. A só és folyadékpótlás az edzések.0 g/ttkg naponta. 2000 Kcal energia. esetleg kétszeres igényről beszélhetünk. akkor a korábbiakban említett napi energiaigényből könnyen kalkulálható a szükséglet. versenyek alatt és a pihenőidőszakban is kiemelkedő jelentőségű sportolóink számára. birkózók. Az állóképességi edzésekben érdekelt sportolók (sífutók. nem sportolói életvitelt folytatókétól. hogy a sportolók ennek másfélszeresét-két és félszeresét igénylik. Az úgynevezett „erősportok” képviselői (súlyemelők.: dobóatlétika). hogy egy gramm szénhidrát lebomlása során a szervezetben 4. A tápanyag arányokból azonban még nem derül ki. így nem tökéletes folyadékpótló ital edzések. Maximum másfél. dobóatléták. hogy az átlagos.: 2000 Kcal energia kb. pedig a folyadék ideális sűrűségét jelző adata az ilyen típusú italoknak. annál több fölösleges és veszélyes. 40 . Az erősportolók a magasabb. (Pl. Fehérjéből napi 1-5-2. Minden sportág bizonyos testösszetételbeli. Van ahol a magasabb tömeg (pl. a székelési panaszok többségében elkerülhetők általuk. triatlonosok. van ahol a vékonyabb. Terhelés alatt leginkább az izotóniás sportitalok ajánlhatók. alapozási időszak. főleg kiélezett.) 15-20%-os fehérje arányt. felszívódást tesznek lehetővé. hogy az nem jelent többszörös vitaminigényt. Nem elhanyagolható. hogy konkrétan mennyit is kell ennünk.

és a só-ellátásnak továbbra is tökéletesnek kell lennie! 41 . vagy sérülés jöhet létre. az edzések ilyenkor sem szünetelnek.0-1. a kínzó éhség nem sokáig tolerálható. ha a fogyasztást idejében elkezdjük. hét óra utáni étkezéseket iktassuk ki. A vitamin-. Eleinte csak 10%kal csökkentsük az elfogyasztott energiamennyiségét. majd hetente a szükségletnek megfelelően ez tovább csökkenthető. A nagy tömeg megszerzése. Ha a sportoló naponta háromszor-négyszer evett. Fokozatosan. kis lépésekben haladjunk! Ez csak úgy oldható meg. Hibák a testsúlyszabályozás módszereiben 1. Elsősorban a zsírtartalmú ételeket csökkentsük. akkor négyre-ötre emeljük a táplálékfelvétel számát. A hirtelen megkezdett. erősen megszorított étkezések mellett. nagy energiahiányt okozó fogyókúra kerülendő. ezért ha a sportolónak 4-5 kilót kell fogynia. Főleg magas százalékú fehérjeporok. azaz éhezéssel járó diéta sem rövid. A sportolók testsúlyszabályozásának hosszú távú programnak kell lennie. Versenyzők esetében ez utóbbiban jelentős változtatást nem lehet elvégezni. gyakoriságát nem szabad csökkentenünk. sőt inkább növelni célszerű. semmiképpen ne kampányszerű esemény legyen! A helyesen végzett fogyasztás során. párhuzamosan az étkezések mennyiségét fokozatosan csökkentenünk kell. mert nem bírja majd a kúrát. így a terhelés alatt álló szervezet továbbra is megfelelő táplálkozást igényel. hogy megelőzzük az esetleges fehérjehiányt. azaz a szervezet energiafelhasználásának növelésén. A fokozatosságon különös hangsúly van. Minden tápanyagot meg kell kapnia sportolóinknak a fogyasztás időszakában is. az úgynevezett „null-kalóriás”. Ne sodorjuk a sportolót hirtelen nagy energiahiányba. azt legalább háromnégy hét alatt végezze el! 2. Ilyenkor az étkezések számát. A súlycsoportos sportágakban ez napi problémát is jelenthet. és az edzéseket sem. valamint a sportoláson. majd 4-5 nap elteltével ez fokozatosan tovább csökkenthető. vagy csak zöldséget adjunk ilyenkor a sportolónknak! A fogyókúra során. ugyanolyan veszélyes lehet.: szúmó birkózás). illetve módosításokon. akár a zsírszövet szaporítása kevés sportágban igény. érdemes fehérje táplálék-kiegészítőket ajánlani versenyzőinknek. a táplálkozási megszorításokon. A heti 1. sem hosszútávon nem elfogadható. Leginkább a fogyasztástól szenvednek a versenyzők. valamint a szénhidrát-dús ételekben is mértékletességet szabjunk! Az esti.: műkorcsolya. Versenysportolóknak még a „böjt napok” sem engedélyezhetők. és aminosav készítmények jönnek szóba ilyenkor. és semmi esetre se izomból veszítsen ekkor. ezzel együtt az izomvesztést. így az étkezési oldalon nyúlhatunk bele a testtömeg módosításába. hogy csak zsírból. ami lehetetlenné teszi a terhelésekkel szembeni alkalmazkodását. hiszen a szervezet olyan erős hiányállapotba kerül. Ne feledjük. a víz. Első héten 200-300 Kcal-val csökkentsük a bevitt energia mennyiségét.5 kilós fogyás legyen a maximum. annak zsírraktáraiból történik. A sportoló elemi érdeke. Ilyenkor jelentős teljesítménycsökkenést tapasztalunk. de ilyen is előfordul (pl. Ennél gyorsabb fogyás izomvesztést is okozhat. mely minőségben nem kielégítő. A jó fogyasztó program két pilléren nyugszik. ritmikus gimnasztika). 3. Természetesen.filigrán alkat a kedvezőbb (pl. A különbség a szénhidrátok és zsírok bevitelének mennyiségében van csupán. A sportági versenysúly elérése sok sportoló számára nehézségekben ütközik. hiszen a túlságosan gyorsan megkezdett fogyókúra visszaüthet. a fehérje-. Az egyoldalúan összeállított diéta. mint a mennyiségben túlságosan megszorított forma. Az előbbiek megfontolásával érthető. a test tömegének csökkentése.

Téves elképzelés. Sokszor hallani. Eléhezve. rossz teljesítmény. éhgyomorra javasolják végezni. 6. Az ilyen gyógyszerek doppinglistás vegyületek így használatukat a szabályok is tiltják. Szaunázással a zsírpárnák nem mozgósíthatók. melyek rengeteg mellékhatással rendelkeznek. Az edzés alatti szenvedés nem áll egyenes arányban az edzések minőségével.: hosszabb. a mozgásprogramot extrém mértékben fokozva szintén egészségkárosodásba hajszolhatjuk sportolóinkat. hiszen egyébként nem tudna megfelelően teljesíteni a versenyén. éhesen történő edzések nem ilyenek. Csak szenvedés. Butaság! A jó minőségű zsírfelhasználás sportolás alatt a jó minőségű edzések alatt történhet meg. „mivel ilyenkor hamarabb beindul izomzatunkban a zsírok oxidációja”. tehát a valódi fogyás nem történhet meg általa. 5. A táplálkozást változatlanul hagyva. a pihenés lehetősége. tehát ezeket kell alkalmazni fogyasztás során. A kora reggel. intenzívebb edzések) igyekszik szervezetét negatív energiamérlegbe hozni. Nem mindegy mitől „szenved” a sportoló. mely valóban a testsúly csökkenését eredményezi. 7. a mérlegelés előtt van értelme ilyennel próbálkozni. A túledzés réme fenyegeti azt. rossz sóellátottságú belső környezeti állapottól. Nem igaz! A szaunázás során csak vizet veszít a szervezet. edzéstípusok zsírégető hatásúak. reggeli időpontban. Nagy veszély a fogyasztószerek használata. Hatásuk lényege az étvágy csökkentése. aki csak az energiafelhasználás növelésével (pl. mely szerint a szaunázással fogyasztani lehet. vagy valóban a nagy terhelések okozta működésváltozásoktól. azonban itt is a mérlegelés után a sportolónak vissza kell innia az elveszített vizet. Csak a súlycsoportos sportolók utolsó mentsváraként. Mindkét esetben romlik a sportolók regenerációs képessége. azaz kiszáradáshoz vezet. Sőt. így alacsony hatásfokú „zsírégetés” lesz az eredmény. hogy bizonyos sportmozgások. de egyúttal dehidrációhoz. szédelegve nem lehet hatékony programot végezni. 42 .4. balesetekhez vezethet. ami sérülésekhez. azaz fogyásra ösztökélni. az eléhezett. Ezek többsége központi idegrendszeri izgatószer. ezeket gyakran. kiszáradt. miközben a teljesítmény is jelentős romlást mutat. vagy az alapanyagcsere serkentése. ehhez pedig az edzésre jól felkészített szervezet képes.

Emésztés igényelnek. Sportolói táplálék-kiegészítők Korábbi fejezetben láttuk. ezért zsírban oldódó vitaminok fogyasztásával egy időben ne alkalmazzuk! A Guarana tartalmú termékek a zsír metabolizmust (anyagcserét) serkentik úgy. Ezek tiltását etikai és egészségügyi szempontok indokolják. regenerációt segítő módszerek alkalmazását jelentik. E módszereknek ellenjavallata nincs. A glutamin tartalmú termékek az izomzat építését támogatják. ezért őket edzések után fogyasszuk! A fogyasztó program megsegítésére a zsíranyagcserét befolyásoló táplálékkiegészítőket javasolhatjuk. Az aminosavak azonnal felszívódnak. hogy a fokozott terhelések. Sokszor ezeket az igényeket nem lehet biztonságosan kielégíteni pusztán természetes ételek fogyasztásával. Ennek ellenére nem árt tájékozódni sportorvostól. Ilyen az L karnitin. így edzéseket megelőző órában is fogyaszthatjuk. és minőségben megváltozott étkezéseket igényel. Egyszerű és összetett cukrokat tartalmaznak. Az engedélyezett teljestíményfokozás a sportolói táplálékkiegészítők fogyasztását és a pihenést. mely a zsírok anyagcseréjét fokozza a sejteken belül. feszült állapotot nem okoznak. mint a szándékosat! A nagy energiaigényű edzésszakaszokban (pl. a testsúly csökkentésével. E termékek doppinglistán szereplő anyagokat nem tartalmazhatnak. A megnövekedett vitaminigény sokszor ezekből is kielégíthető. fogyasztó programmal egy időben zajlanak. így a hagyományos ételek mégoly precíz megválasztása sem mindig elégséges. A Chitosan a zsírok bélből való felszívódását mérsékli. így komplex terméknek tekinthetők. hogy a sportolók szervezetének rendszeres. A króm tartalmú termékek (krómium pikolinát) szintén a zsírok bontását és a szénhidrátok felhasználását serkentik. de szükség esetén a multivitamin készítmények is fogyaszthatók. hogy közben izgató hatást. ezzel fokozva a zsírok oxidációjának lehetőségét. Ilyenkor kerül szóba a táplálék-kiegészítők alkalmazása. hogy a vétlen. Gyakran megesik. ezért inkább a pihenő szakaszban.: alapozás) elsősorban a szénhidrátalapú táplálék-kiegészítők jönnek szóba. nem tekinthetők szabályellenesnek. a sportolók egészségét nem károsítják. állapotuk megőrzésére a fehérjekészítmények és az aminosav tartalmú termékek alkalmasak. Ne feledjük. A fehérjék főként porok formájában kaphatók. és módszerek alkalmazását jelentik. A tiltott módszerek a nemzetközi doppinglistán szereplő anyagok fogyasztását. amelyik biztonságosan fogyasztható összetételű. Egészen pontosan a zsírsavak mitokondriumokba való szállítását teszi lehetővé. így javul a 43 . akaratlan doppingfogyasztást ugyanúgy szankcionálják. Ezek az engedélyezett és a tiltott formák. Az izomzat állapotának fejlesztésére. hogy melyik termék az. vagy edzések után fogyasztandók.Teljesítményfokozás A teljesítményfokozás lehetséges módszereit két csoportra oszthatjuk. Ezeket leggyakrabban fehérjékkel keverten. Újra felhívjuk a figyelmet az értelmetlen „megadózisok” használatának mellőzésére. míg az elágazó láncú aminosavakat tartalmazók (BCAA) az edzéseket követő „izombontást” igyekeznek megakadályozni. A legtöbb ilyen termék ásványi sókat és vitaminokat is tartalmaz. fokozott terhelése megnövekedett tápanyagfelvételt. így a sportolók fogyaszthatják. por kiszerelésű formában kaphatjuk.

Alapszabályként szögezhetjük le. mint pihentető. Bomba. és a sportági mozgása is szétesik. semmi esetre se domináljanak a sportolók étrendjében! Azt alapvetően természetes ételekből állítsuk össze! Regenerációt serkentő eljárások A teljesítmény javítása érdekében a pihenési. Redbull. fárasztó hatást érünk el vele. A törökfürdőben 46-47 fokos a hőmérséklet és 100%-os a páratartalom. A fogyasztást segítő HCA (hidroxi citromsav) elsősorban étvágycsökkentő hatásával támogatja a testsúlycsökkentést. Sportolás alatt mindig kis mennyiségeket és inkább többször fogyasszunk! Ez a szabály a folyadékokra és szilárd táplálékokra egyaránt igaz. 44 . így használójuk eltiltást kockáztat. amely szerint a szaunában „kiizadjuk betegségeinket”. Az edzésekben megfáradt izomzat tónusát. Burn. Mindhárom esetében hideg vízben történik a hűtési szakasz. melyet szauna után pótolnia kell a sportolónak . A hőhatásokat felhasználva a szaunázás. A két-három váltással történőt relaxáló. Mindhárom esetben hevítési és hűtési szakaszok váltogatásával történik az eljárás. Erre a sportolók számára kifejlesztett izotóniás sportitalok alkalmasak leginkább. hogy a táplálék-kiegészítőket valóban csak kiegészítésként alkalmazzuk. szűkülése a hideg-meleg hatás következtében. ernyesztő. lázas állapotban. mint segít rajtuk. a finn szaunázás és a német szaunázás. A hevítés-hűtés egyszeri váltásával zajló szaunázást frissítő szaunázásnak nevezzük élettani hatása alapján. Ne keverjük össze őket a sportolók számára egyáltalán nem javasolt energia italokkal (pl. Hell. Hatása mind fizikai mind pszichés értelemben lazító. vagy frissítési módszer. A keringési működés gyors váltakozása.) szilárd táplálék-kiegészítés is indokolt lehet. mely egészséges szervezet számára kedvező. Az úgynevezett „szaunázás” összefoglalónévként több technikát is magába foglal. akár órákon át tartó terhelések során (maraton futás. megcélozzuk. regenerációs folyamatokat is támogathatjuk.jelentős bomlástermék eltávolítás is zajlik. banán. ezért akár edzés előtt is alkalmazható. Ezek a törökfürdő. a mechanikai erőket alkalmazva a masszázs jöhet szóba. Téves elképzelés az. mely a betegségekkel szembeni ellenállóképességét javítja versenyzőinknek. melyet pihentetésre. A versenyek. Ilyenkor szőlőcukor tabletta. A fokozott verejtékezéskor . A gyulladásos folyamatokat a nagy hőhatás inkább rontja. és sópótlást. edzések alatt a folyadék-. hőemelkedéses. ezzel növelve a szervezet alkalmazkodásának. A háromnál többszöri váltás a kimerítő szaunázás. az erek tágulása. érrendszeri betegek estében veszélyes lehet. ernyesztő szaunázásnak hívjuk. A szaunázásnak a bőrre tisztító hatása van. hiszen éppen terhelő. valamint a vércukorszint egyensúlyban tartását kell. stb. ezzel gyorsítva fel az izmok regenerációs folyamatait.a nyilvánvaló só. nyugtató. Ellenkező esetben inkább csak elfárad tőle. regenerációra nem javaslunk. ironman. túrázás.sportolók energiaszolgáltatási rendszere. Erre különböző technikákat alkalmazhatunk.és vízvesztés mellett. ha a sportoló a szaunázást rendszeresen végzi (heti 1-2 alkalom) azaz szervezete hozzászokott e technikához. időnkénti víz locsolásával a szaunakályha lávaköveire. vagy energiaszelet javasolható. Ne szaunázzunk friss sérülésekkel. stb)! Ezek többsége koffeint és egyéb doppinglistás anyagot is tartalmazhat. fejődésének lehetőségét. A finn szauna során 70-80 fokos a hőmérséklet és páralökéses technikát alkalmazunk. feszességét jól csökkenti a rendszeresen végzett szaunázás. Az immunrendszer hosszútávon erősödik. Különösen hosszú ideig. Az említett hatások csak akkor alakulhatnak ki. A német szaunázás 100-110 fokban zajlik és teljesen száraz levegőjű kabinban. értornaként is felfogható.

míg edzések után. versenyeik alatt. vagy hosszú távon. Tudni kell. rendszeresen végezve integráns része lehet a sportolók programjának. Az általános orvosok (sportorvosi szakvizsgával nem rendelkező) a legjobb szándék mellett is adhatnak olyan gyógyszert. vagy a pihenőnapokon alkalmazva nyugtató. azaz a versenyzők közötti esélyegyenlőség fenntartása a fő célja. és a sportszabályok által tiltott módszerek alkalmazása tartozik. Jelentősen megzavarják a pihenési folyamatokat. Célszerű sportorvoshoz fordulni betegségeikkel. hiszen a doppingszerek többsége súlyos egészségkárosodást okoz. ami újabb érv folyamatos használatuk ellen. A nemzetközi doppinglistán több ezer anyag szerepel különböző csoportokba rendezve. és anabolikus hatású nem szteroid készítmények Az anabolikus hatású szerek az izomzatot építő. robbanékonyságot igénylő sportolók használják 45 . terhelhetőségét. mit szedhet. ezért kerüljük a kóklereket! Doppingolás A tiltott teljesítményfokozást köznapi szóhasználatban doppingolásnak nevezzük. lazító hatásra számíthatunk. hosszútávon nem alkalmazhatók. A masszázs az izmokban edzések során felszaporodott bomlástermékek eltávolítását is serkenti. Ennek kockázata az.Az izmok állapota. A doppinghasználat tiltásának elsődleges oka morális. a keringési rendszer működése jelentősen javítható a masszázstechnikák helyes alkalmazásával. Ebbe a fogalomba a nem engedélyezett kémiai anyagok szedése. legfrissebb doppinglistáján. keressük meg az igazit! A rossz masszőr több kárt csinál mint amennyi hasznot. ne sajnáljuk a fáradságot. ha a sportoló akaratán. 1. és mit nem a sportoló. Ezért kell a versenyzőknek különösen körültekintően megválogatniuk. 2. Ha engedélyeznék a doppinghasználatot úgy az egészségüket féltő. bemelegítő hatást érhetünk el általa. A kemény terhelések során kialakuló mialgiás izomcsomók feloldása avatott kézzel jó hatékonysággal történhet meg. melyben doppinglistán szereplő hatóanyag van. Minden olyan anyag fogyasztása és eljárás alkalmazása doppingolásnak minősül. Edzés előtt végezve frissítő. mert kimerültséget. anyagok a sportolók fáradtságérzésének csökkentését. Főként a rövid ideig tartó nagy erőkifejtést. Emiatt a versenyző erőteljesebben és hosszabban képes végezni a terhelést. aki tisztában van. „tisztán sportoló” versenyzőknek nem lenne esélyük a sportpályákon. fehérjebeépítést serkentő hatású anyagok. ami a sportoló eltiltását. Bizonyos krónikus (régi) sérülések kezelésében is alkalmazható. tudtán kívül fogyaszt ilyen szert. hogy túlterheli magát. Központi idegrendszeri izgató szerek E gyógyszerek. ezzel gyorsabbá téve a regenerációt. A központi idegrendszeri izgatószereket kizárólag a versenyeken használják. amennyiben a masszőr ismeri a gyógymasszázs technikáit is. rövid. hogy az is vétség a doppingszabályok ellen. az edzések időszakában. Ez az egészségre kockázatos. Anabolikus szteroidok. mely fent van a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos. ezáltal teljesítményromlást okoznak. milyen gyógyszert használnak betegségeik idején. illetve milyen táplálék-kiegészítőt fogyasztanak edzéseik. ami a sportoló gyorsabb „hadrafoghatóságát” eredményezheti. akár teljes sportolói pályafutásának derékbatörését eredményezheti. A gyúrás (sportmasszázs) hozzáértő kézzel. jelentősen meghaladó teljesítményt nyújtva. A tiltás másik oka éppen az egészségkárosodások megelőzése. sőt akár életveszélyes is lehet. A jó masszőr nagy kincs. későbbi időpontban való megjelenését eredményezik.

A hörgők (tüdőben levő légutak) tágítása révén. Súlyos mellékhatásuk. A nőknél a férfias nemi jellegek megerősödése. az úgynevezett szteránvázas szerkezetre. hiszen a redukált pulzusszám rontja a szív. súlycsoportos sportágakban testsúlycsökkentésre. de nem szteroid szerkezetű készítmények közül a növekedési hormon. 5. Antiasztmatikumok A tüdőasztma nevű betegség ellen használatos gyógyszerek az állóképességi sportolóknál „divatosak”. keringési rendszer funkcióját. testépítők. Az anabolikus szteroidok szedése nem egyenlő arányban serkenti a mozgatórendszer egyes tagjainak fejlődését. Hatásukra jelentősen csökken a pulzusszám. 4. Béta blokkolók A béta blokkoló elnevezésű gyógyszercsoport tagjait szívbetegek illetve magasvérnyomással küzdők szedik. ezzel életveszélyes helyzetbe sodorva a sportolót. súlyemelők. Ennek ellensúlyozás érdekében központi idegrendszeri izgatókkal kombináltan használhatják őket. A megnövekedett oxigénkínálat jobb aerob energiaszolgáltatást eredményez az izomsejtekben. valamint esztétikai sportok (testépítés. Vizelethajtók A vizelethajtókat korábban szedett. rövidtávfutó atléták. Ez utóbbi csak bizonyos termékeknél jön létre. Éppen az említett hatás miatt nem használhatók egyéb sportágakban. fokozzák a légzésfunkciót. kémiai módosítások által. ezzel erőkifejtésének mértékét. dobó-. ahol a fájdalomtűrésnek jelentős szerepe van a sikerességben. Megfelelő edzések és táplálkozás mellett. Súlyos egészségügyi károsodások. A szteroid kifejezés az anyag kémiai szerkezetére utal. Mindkét nemben felborítják a nemi működéséket. Belső szervi elváltozások a májat. egyéb doppingszerek szervezetből való kiürítésének meggyorsítására. mely indokolatlan agresszióban. A fáradtságérzés is csökkenthető általuk. jelentősen növelik az izmok keresztmetszetét. Az izmok gyorsabban gyarapodnak mint a csontok illetve ízületek. 3. így lövészetben hasznos lehet az alkalmazásuk. rendkívül veszélyesek. Sajnálatosan széles körben alkalmazott vegyületek ezek. vízháztartását. 46 . melyeknek a kimutathatósága korlátozott. Az anabolikus hatású. a versenyzők „színpadképes formájának” kidolgozására használják. fitnesz) esetében. küzdősportolók. csökkentheti a reakcióidőt. ezzel egyben javuló állóképességi teljesítményt is. Léteznek olyan asztmaellenes szerek. bár a kábító hatás ronthatja mozgáskoordinációt.). az úgynevezett aromatizálódó szereknél. Nem egy haláleset fordult elő a sporttörténet során vizelethajtókkal való visszaélés következtében. 6. Az anabolikus szteroidok a tesztoszteron nevű férfi nemi hormonból származnak. erőemelők. férfiaknál pedig bizonyos elnőiesedés is előfordulhat. A szinte végtelen hosszú mellékhatás listájuk miatt. Kábító. ezért az arányeltolódás gyakoribb sérülésekhez vezet. sérülések okozói lehetnek e készítmények. Állóképességi sportágak képviselőinél az anabolikus hatás inkább kedvezőtlen így nem is alkalmazzák őket. stb. a mozdulatgyorsaságot. hogy felborítják a szervezet só-. az inzulin és a IGF (Inzulin Like Growth Factor) elmehető ki. a szívet és a vesét is érintik.fájdalomcsillapítók A kábító fájdalomcsillapítók használata főleg a küzdősportolóknál fordul elő.(ugró-. így jobb oxigenizációt eredményeznek az izomzat területén is. ami a legtöbb sportágban komoly hátrányt jelentene. és összehúzódásának gyorsaságát is. esetleg ennek ellentéteként depresszióban nyilvánulhat meg. A férfias pszichés hatások is megerősödhetnek. akár átmeneti meddőséget okozva. melyeknek anabolikus hatása is ismert (spiropent).

alkohol).7. 47 .: EPO. Ezek közül vannak olyanok melyek fogyasztása csak mennyiségben korlátozandók. Egyéb tiltás. korlátozás alá tartozó készítmények Az előbbi csoportokba be nem sorolható anyagok tartoznak ide. de olyanok is melyek teljes tiltás alatt állnak bizonyos sportágak tekintetében (pl.

külső szemlélő nem feltétlenül tud valós képet alkotni erről. Ez csak néhány kiragadott hatás. nemcsak a betegség vagy fogyatékosság hiányából áll”. hogy a fogyatékosság az életminőséget jelentősen rontó tényező lehet ugyan. 1. munkaképesség. Az orvosi szemlélet sokszor még ma is. vizsgálati adatok) birtokában dönt az egyén státuszának (beteg-egészséges) meghatározásában. Az életminőség fogalmát éppen ez a szubjektív megítélés hívta életre. sőt akár még egzisztenciánkra is kedvezően hathat. Egy mozgáskorlátozott. de az egészségességet nem zárja ki. „kell értékek” (laboratóriumi eredmények. lelki állapotunkra. jól megválasztott sporttevékenységtől remélhetünk. hogy „az egészség a teljes testi.) 5. hacsak nem valamilyen enyhe tüneteket.) 6. melyet a rendszeres. önbecsülés. lelki értelemben vett betegséget nem vált ki belőle. ugyanakkor nem tekintetők emiatt betegeknek. annak élhető tulajdonságáról ad információt. vagy tüneteket nem adó betegségben szenved. szorongás. hiszen a két dolog nem függ össze egymással. Ennek értelmében.: önellátásra való képesség. Ez nyilvánvaló tévedés. stb. Fizikai állapotunk (pl. az életmód Mint a könyv mottójaként választott mondás is sugallja az egészségünk a legfontosabb érték életünkben. fájdalom. Lelkiség Az életminőséget mindig az adott egyén kell. valószínűleg rossznak mondható. stb. ugyanakkor jónak nevezhető egészségi állapotnak örvendhet.: információszerzés lehetősége. társas kapcsolatainkra.Az egészség értelmezése. Egy fogyatékos lehet egészséges és beteg egyaránt.: támogatottság. mely közérzetünkről. Azt sugallja ugyanis.) 3. növeli önbecsülésünket. nem vette figyelembe a saját megítélést. fáradékonyság. aki elzártan nehezen megközelíthető helyen lakik. vagy akár intellektusunkra is. A siketek. amennyiben ezt nem éli meg súlyos frusztrációként. szintén rossz életminőséget élhet. mind pedig a kedvezőtlen életminőség javításában kiváló szerepet tölthet be. erősíti immunrendszerünket. vakok jelentősen korlátozottak ismeretszerzési lehetőségeik szempontjából. mely az önmagunk életéről alkotott véleményünket tükrözi. objektívnek mondható leletek. hiszen ilyen alapon fogyatékkal élő társainkat eleve kizárnánk az egészségesek köréből.) 4. Egy beteg életminősége ugyanakkor. élethelyzetünkkel való megelégedettségünkről. Ez a meghatározás törekszik az egészség fogalmának sokoldalú értelmezésére.) 2. védettség. Fokozza terhelhetőségünket. hogy meghatározza. intim kapcsolatok. A rendszeres sportolás mind a betegségek megelőzésében. ami életminőségüket rontó tényező. szellemi és szociális jóllét állapota. 48 . azonban mégis hibás. hogy az egészség állapotának nélkülözhetetlen feltétele a fogyatékosság hiánya. stb. E korainak mondható szemlélet az egyént kívülről vizsgálta. javítja munkaképességünket. Társas kapcsolataink (pl. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 1947-es definíciójában az olvasható. stb. Márpedig a fogyatékosság mellett lehet egészséges valaki. Egy adott személy egészségi állapotát életminőségének mérésével közelíthetjük meg leginkább. Így érthetővé válik. bár ehhez a társadalom segítő kezére az esetek többségében szükség van. Környezeti hatások (pl. Pszichés és mentális állapotunk (pl. fejleszti szociális kapcsolatrendszerünket. Fogalmának meghatározására sokféle próbálkozás történt az elmúlt évtizedekben. azonban jól mutatja a sportolás sokoldalú fejlesztő hatását az egészségünkre. növeli elfogadottságunkat. Az életminőséget számos tényező befolyásolja. határozza meg. Függetlenségünk (pl. a fogyatékosok élhetnek jó életminőséget.: emlékezőképességünk. stb.

mindenki megteheti a magáét saját szakterületén. 100%-os életminőség. hogy a lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen aknázni. A fogyatékkal élők. szinte kivétel nélkül. hogy a teljes. 49 . valamilyen általunk. sportolás elé. a hallássérültség (siketek. illetve az egészséges és beteg kizárják együttes jelenlétüket egy adott személyen belül. segíteni abban. kétségtelenül nehezebb helyzetben vannak fogyatékos társaink. természetesen elsősorban a mozgások kivitelezésével. vajon ez azt jelenti. értelmileg sérültek. Míg az ép lehet beteg vagy egészséges. Miután ezek jó része visszafordíthatatlan állapot. Természetesen vannak olyan sérült társaink is. a nagyobb rész egyéb formában sérült (vakok. mint ahogy a többi fontos. sőt nagyobbrészt. Főbb típusai a látássérültség (vakok. A fogyatékosok kisebb része mozgáskorlátozott. a sérültségtől függő. de meg is betegedhet. csupán álom maradhat számukra? A válasz nyilvánvaló nem! A gazdag érzelmi élet számára nem lehet akadály a fogyatékosság. hasonlóképpen lehet egészséges. feltétlenül gyógypedagógiai szakvégzettséggel rendelkeznünk.Ismeretek a fogyatékosok sportjáról Ahogyan az egészséges alternatívája a beteg. a mozgatási. addig a fogyatékos is. vagy az intellektuális (gondolkodási) képességek részleges vagy teljes hiányát jelentik. mozgássérültség (bénultak. méltóságteljes emberi élet számos összetevőből áll. halmozott fogyatékosság (egy személyben többféle fogyatékosság megléte). Ugyanúgy megvan mindannyiunkban a fizikális egészség szükséglete. akik számára módosított formájú sportot kellett kidolgozni. nagyothallók). az edzések végrehajtásával küszködnek. siketek. A teljes körű. úgy az ép alternatívájaként a fogyatékost nevezhetjük meg. bár ebből a szempontból. a kiegyensúlyozott érzelmi élet igénye. boldog. épek által természetesnek tartott képesség hiányában élik mindennapjaikat. Minden fogyatékossági forma más és más akadályt gördít a sportoltatás. valamint a szervátültetés. magának a sportesemény helyszínének megközelítésével is. gyakran valódi frusztrációként élve meg sérültségüket. a jó életminőségért folytatott küzdelemben. esetleg összetett volta jelentősen korlátozza a fejlesztés. az ép és a fogyatékos állapot. A fogyatékosság természete. amputáltak. gyengén látók). az épekéhez hasonló. ahogyan a biztos egzisztenciális háttér kialakítására való törekvés is munkál bennünk. alkalmazkodva a fogyatékosság természetéhez. A fogyatékosság az érzékelési. idegrendszeri károsodottak). sőt számukra még fontosabb lehet ennek fejlesztése. így a sportszakmában is. A mozgássérültek. szervtranszplantáltak). annak súlyossága. A feladat tehát adott. elérhetővé váljon. így számukra nem elsősorban mozgásszervi kérdés a sport megvalósíthatósága. változatlan formában végezheti edzéseit. A fogyatékosok többsége kifejezetten alkalmas a rendszeres sporttevékenységre. gyengénlátók. Ehhez nem kell. az értelmi sérültség. a szociális megbecsültség iránti vágy. és nem ritkán. hasznos élet. a rehabilitáció elérhető maximumát. Ez utóbbi csoport nem feltétlenül értelmezhető fogyatékos kategóriaként. életminőséget megalapozó elem sem elérhetetlen. de miután a sportban e körbe tartoznak (adminisztratív szempontból) itt említjük mi is. A sport életminőséget javító hatása a fogyatékosok esetében is működhet. Ugyanakkor.

fogyatékosságuk természetéből fakadóan. A „sportos mentalitás” segíthet az ilyen helyzetek megoldásában. feltétlenül szükséges személyiségelem. ez önmagában is rendszeres kapcsolattartást jelenthet a külvilággal. célt szolgáltató sporttevékenység. csavargás). Az elkeseredett lelkiállapotban lévő fogyatékosok gyakorta nyúlnak „hangulatjavító eszközökhöz”. erősen korlátozott számban választhatnak a sportágak között. hiszen a mozgáskorlátozottak körében meglehetősen gyakori az obezitás (elhízottság). szerencsés esetben az épek sportjába is integrálódhatnak. A siketek a sport területén. banálisnak nevezhető feladatokkal megküzdenie a fogyatékosnak. Ha a sportot nem otthon. keringést fokozó hatása által. Mint minden fogyatékos. suicidum. a rendszeres testedzés. a mozgássérültek is gyakorta szembesülnek az elkülönítettség. A transzplantáltak esetében. illetve kisebb nagyobb módosításokkal képesek csak. Egy-egy kiemelkedő mozgássérült sportolónak. mely kiemelkedő jelentőséggel bírhat. Légzést. naponta kell. ami a mozgáskorlátozottak életében gyakran. Az ülő. 50 . sikerorientált gondolkodásra nevel. az inaktivitás miatt kialakuló gyengült immunrendszeri állapot ellenében hat. A mozgáskorlátozottak szerzett formáinál (baleset. Ha a környezet nem adja meg a megfelelő támogatást. A depresszióra hajlamos mozgáskorlátozottak kedélyállapotának javításában segít a rendszeres. a hétköznapi életben. (pl. illetve a fizikai állapot felerősítése a speciális rehabilitációs módszerek mellett. mozgásszegény élet az emésztőrendszer működésére is hátrányosan hat. Mozgásbéli akadályozottságuk miatt rengeteg társasági.A vakok érzékelési nehézségeik miatt. nem alakítja ki az akadálymentes környezetet. szisztematikus sporttevékenység. Az értelmi fogyatékosok között az enyhe fokúak. az akadályokkal teli környezetben való közlekedést téve lehetővé ezzel. elsősorban mennyiségi korlátozásra van szükség (intenzitás. a rendszeres szisztematikus sporttevékenységgel segíthető leghatékonyabban. Az erkölcsi elismerés.: hangjelzésre való rajtolás) A szervátültetettek a legtöbb sportágban aktívan vehetnek részt. Mozgáskorlátozottak A mozgáskorlátozottak. A rendszeres mozgás a belek motilitását (bélmozgások) fokozva enyhítheti. csontozatot erősítő hatása. a Paralimpia versenyei által esélye lehet egzisztenciájának erősítésére. a társadalmi megbecsülés azonban sokak számára kézzelfogható közelségbe kerülhet. az ő esetükben egyéni mérlegelés kérdése az engedélyezhető sportolás formája. melynek elkerülésében szintén hatékony lehet a rendszeres. a súlyosak nem alkalmasak a klasszikus értelemben vett sportra. a középsúlyosak esetleges módosításokat igényelnek. gyakran definiálják önmagukat épeknek. vagy akár meg is szűntetheti a székrekedést vagy egyéb emésztőrendszeri zavarokat. élményszerző sporttevékenységet folytatni. fertőzés okozta formák) a kezdeti lelki megrázkódtatásból való kilábalás. az izoláció rémével. Anyagcserét fokozó hatása segít a testsúlyszabályozásban. a magányos sportolók többnyire nem kerülnek „reflektorfénybe”. Sokuk számára a hely és helyzetváltoztatás bonyolultsága. A különböző deviáns magatartásformák kezelésében sikeresen alkalmazható módszer ez (narkománis. mozgásszegény életmódot folytatnak. és főleg a társaságban végzett sportolás. A sport küzdeni-tudásra. szociális eseményből maradnak ki. izomzatot. Természetesesen ez csak a versenysportban lehetőség. nehézsége eredményezi az inaktivitás okozta szövődményeket. Ez nagyon nagy probléma. de ezek száma valóban elenyésző. hanem közösségben végzik. másokban azonban egyértelmű hátrányban vannak. A megfelelően adagolt. időtartam). daganat. mozgáskoordinációt fejlesztő képessége a sérült mobilitását jelentősen javíthatja. Ez bizonyos sportágakban valóban igaz.

nagyothallókat integrálhatjuk a hagyományos sportba. mely látás hiányában különlegesen fontos. A társaság. a siketek. A sport által. Különleges hatásként. tiltása szintén szükséges lehet. A sport a visszatért kondíció megőrzésében is szükséges. A sport nyelvezete nemzetközi. Ez nem jelenti azt. de alaposan meg kell választani. erősen beszűkül. a megerősödött. A testérzés. Minimális segítséggel. a csúcsok hajszolása visszaüthet. A műtét utáni rehabilitáció késői szakaszában a testedzés nélkülözhetetlen elem. Bizonyos sportágak kerülendők. szervátültetés után. illetve annak hosszútávon való fenntartásához adhat segítséget. szociális integrációs eszköz. Valóban. A kifogástalan fizikai állapot a szellemi életre is pozitív hatással bír. de még mindig gyengébbnek tekinthető immunrendszer hatékonyságának fenntartását célozza. A 100%-hoz közeli funkció visszatérése céljából szükséges a rendszeres és mérsékelt időtartamú és intenzitású sportolás. 51 . ízületi helyzetérzékelés tökéletesebb kialakítása is fejleszthető a sport segítségével. vak társaik. egyenlő eséllyel küzdhetnek halló versenytársaikkal.Vakok. A fiziológiai hatások jelentősége az épekhez hasonló. Ilyen. a mozgássérültek esetében már említett elmagányosodás ellen és a depresszív állapotok megelőzésében is sikerrel alkalmazható. hogy a versenysportnak ne lenne létjogosultsága. melyet mozgássérültek. melyek a szem belső nyomásának fokozása révén súlyos kockázatot jelentenek a vak sportolók számára. Szervátültetettek A transzplantáltak esetében. A sport a monotonná váló. határozottan fejlődő mozgáskoordináció a független életvitel kialakításához. Mivel a sportok döntő többségéhez nélkülözhetetlen a megfelelő vizuális érzékelés. például küzdősportok többsége a súlyemelés. mely sportágak nem kívánnak túlságosan sokat a szervezettől. Jó érzés azonos nyelven beszélők között tevékenykedni. nagyothallók. elhízottság gyakorisága nagyobb. sporton keresztüli megismertetésének.: a Siketek SC sportolói évtizedek óta sikerrel vesznek részt a vízilabda országos bajnokságában). illetve minden maximális erőkifejtést igénylő sportág. biztonságosan végezhető sportok repertoárja. (pl. kizárólagosan intellektuális tevékenységből való „kirándulás” lehetőségét nyújtja. vakok. gyengénlátók A vakok tájékozódási nehézségeik miatt. Ez. nagyothallók Korábban említettük hogy a siketek magukat nem feltétlenül tekintik fogyatékosoknak a sport területén. mint ép társaik. mely terhelések viselhetők el károsodás nélkül. Természetesen bizonyos sportágak kerülése. Emiatt az inaktivitás okozta szövődmények. elfogadtatásának lehetőségét kell kiemelni. siketek és mindenki egyformán ért. Pluszként említhető a mozgáskoordinációt fejlesztő hatás. vagy akár az épek társasága szintén izolációt csökkentő tényező. Siketek. illetve igényeikhez illesztett eszközökkel van lehetőség. Sport jellegű tevékenységre csak speciálisan kialakított környezetben. az általuk. A szervátültetettek esetében a túlkapásoktól kell inteni a sportolókat. általában mennyiségi korlátozásokra van szükség a sporttevékenység területen. lényegesen kevesebbet és kisebb intenzitással mozognak. a legsikeresebben a siketeket.

Ennek a kihívásnak a leküzdésére alkalmazzák. Az évenkénti ismételt vizsgálatokra azért van szükség. az aktivitás megőrzését célozza. de különböző mértékben fogyatékosok sportbeli képességei (pl. mely állapot mérsékelhető a rendszeres mozgás által. gyógypedagógusok. plégiások (petyhüdt bénultak) 3. hogyan hasonlíthatók össze a különböző típusú sérültek teljesítményei (pl. Az eljárások többsége egy dologban hasonlít egymásra. Előbbi az elérhető lehetőségek teljes kiaknázását. Csak ennek a kérdésnek a precíz megoldása eredményezhet esélyegyenlőséget a versenyek résztvevői számára. A vizsgálatok több részből állnak. A sportrendezvényeken keresztül ők is megmutatkozhatnak az épek társadalma számára.Értelmi fogyatékosok (tanulásban és értelmileg akadályozottak) A sport.kizárólag fizikai munkát képesek végezni. 52 . ritkán még javulhat is. a versenyek már a rajt előtt eldőlhetnek. Az élet egyéb területén (kivéve a művészeti tevékenységet) vajmi kevés az esély erre. ahol egyenrangúként dolgozhatnak velük.) majd. orvosok bevonásával kell megoldani.: felső végtagcsonkoltak az alsó végtag bénultakkal). illetve a hasonló formában. A tehetségesebb fogyatékosok az épek sportjába integrálódhatnak. így semmi értelmük nincs. idősebb korban a rendszeres foglalkoztatás a cél. talán az értelmi fogyatékosok számára nyújtja a legsokoldalúbb fejlesztő. az izomcsoportonkénti izomerő vizsgálata következik. 1. sokszor teljességgel fejleszthetetlennek hiszik őket. hiszen ők . bekerülve abba a vérkeringésbe. Ha nem sikerül a sportolókat hasonló képességeik alapján azonos csoportokban versenyeztetni.: bokából csonkolt a csípőből csonkolttal). Értelmileg sérült társaink nagy része inaktív élet él. spasztikusok (fokozott izomtónussal járó bénulásosok) 4. Ezek: 1. második pedig a megszerzett képességek fenntartását. sportszakértők. Alulbecsülik képességeiket. A sportot szociális integrációs hatása tehát. Esélyegyenlőség biztosítása a versenyeken A fogyatékosok sportját irányító szövetségek. A mozgássérültek sportjában négy fő kategóriát különböztetünk meg. Mindkét esetben kiválóan alkalmazható módszer a sport.ha egyáltalán . motivációs értékük egyenlő a nullával. szervezetek mindegyike szembesül azzal a kérdéssel. A társadalom. mégpedig abban. Megállapítják az alapkategóriát (végtaghiány.: izomsorvadásosok). nem ritkán kifejezetten izolált környezetben. Ezután az ízületi mozgásterjedelmet analizálják és a koordinációs képességet értékelik. hogy a kialakított kategóriák nem állandóak. bizonyítva létező képességeiket. az adott fogyatékosságban járatos. petyhüdt bénult. Az értelmileg sérültek számára. mely feladatot a versenyek előtt. stb. a különböző kategorizálási módszereket. nem ritkán elutasító módon viselkedik az értelmileg sérültekkel szemben. kiemeli az egyéb tevékenységek sorából. aktuális állapotuknak megfelelően kerülnek a számukra kijelölt csoportba. állóképesség fokozódás azért is jelentős számukra. egyéb kategória. A sport nyújtotta erősödés. A csoportba sorolásnál. komolyabb szellemi tevékenységre nem alkalmasak. Gyakori közöttük az elhízott. fiatalkorban a fejlesztés. életminőségjavító hatást. A negyedik kategóriába az első háromba be nem sorolható sérültek kerülnek (pl. mert a fogyatékosság állapota romolhat. a sportolók évről évre. végtaghiányosok (amputáltak) 2.

Mivel. nevezetesen három kategóriát különböztetnek meg. Sokszor merül fel a kérdés. a megfelelő segítségadás (vizuális utasítások. a mozgásbeli ügyesség gyakorta nem különbözik az épekétől. nem azt. hiszen a mentális képességek. hogy nem történik csoportosítás a versenyek előtt. Az értelmi fogyatékosság szintje alapján történő besorolások (IQ értékek). A siketek esetében egyszerűbb a helyzet. Lényeges újra kiemelni. Ezt elkerülendő. Nyilván. mely a gyengén látás enyhébb fokozataitól a teljes vakságig terjedő skálát foglalja magába. Általánosságban azonban igaz. melyet a Speciális Olimpia Szövetség alkalmaz versenyein. például a szívátültetésen és a vese transzplantáción átesettek esetében? Talán nem. Csoportosításokra nincs szükség. Természetesen. 5. A mostanában épült. gyakran csak részlegesen akadálymentesek. megkönnyítsék számukra az átmenetet. specifikus igényeit veszik figyelembe. hogy a szívátültetettek önállóan is megrendezik versenyeiket. a középsúlyosak. Ennek nem titkolt célja. pályák is. mely segítségével nyíltabbá válik a rendszer. Ilyen versenyeken csak az enyhe fokban sérülteknek lehet valós esélye a győzelemre. feltétlenül indokolt. ami azt jelenti. ilyen esetben a bírók. 3. Ebben a rendszerben. Ezen a helyzeten feltétlenül és a lehető 53 . hogy a jövőbeni vesetranszplantáltakat könnyebben illeszthessék a sportéletbe. Sokszor nem jön össze a megfelelő létszámú mezőny. nem lehet mindenhova eljutni bennük kerekesszékkel. ami a sportoló sportágbeli teljesítőképességet vizsgálja. mire képesek a sportolók. nem pedig az értelmi képességeit. Nehézségek. hangjelek helyett vagy mellett) szükséges lehet. melyeken egyéb szerv transzplantáltjai nem vehetnek részt. sok esetben téves eredményre vezetnek. elsősorban a mozgáskorlátozottak versenyrendezéskor szembesülünk. Léteznek olyan versenyek is. természetesen nemének és életkorának megfelelő bontásban. Ezért is van. A látássérültek esetében is differenciálnak. hogy a kategóriákat a sportbeli teljesítőképesség függvényében állapítják meg. létezik más divizionálási módszer (kategorizálás) is. 2. A transzplantálatak sportjában részt vehetnek vesedialízis terápiában (művese kezelés) részesülők is. még rengeteg helyszín nem alkalmas sportrendezvények lebonyolítására. A szervátültetettek esetében a kategorizálás nem egyértelműen megoldott. Az értelmi fogyatékosok sportjában többféle csoportosítás is működik. technikai okokból nem mindig lehetséges. hogy a különböző mértékű sérültség más és más képességeket jelent a sport területén is. általában véve kevés szervátültetett sportol versenyszerűen. játékvezetők részéről. Nyilvánvaló. illetve annak hiányával függnek össze. Ezek főként technikai jellegűek és a létesítmények akadálymentességével. sőt az épekkel való versengés is lehetséges. ezért is az IQ alapján történő kategorizálás. a „szervek szerinti” csoportosítás. hogy az intellektuális fogyatékosság a mozgástanulásra és mozgásfejlődére is kifejti retardáló hatását. Bár törvény írja elő a közintézmények akadálymentességének biztosítását. egyenlők lehetnek-e az esélyek.az adott sportág. átalakított csarnokok. főleg annak enyhe fokú sérültsége esetén. A team szakemberei azt vizsgálják. 4. súlyosak csak az „indultak még” kategória mezőnyét duzzasztják. akadályok fogyatékosok számra rendezett versenyeken Komoly akadályokkal. szintén versenyek előtti képességfelmérés zajlik. Különböző szervátültetésen átesettek azonos mezőnyben indulnak. hogy mire nem. így a szétválasztás. minden versenyző azonos mezőnyben küzd. ahol abszolút kategóriában versenyeznek a sportolók.

ilyen irányú szakvégzettséggel kevesen rendelkeznek.leggyorsabban változtatni kell. feltételeket követelnek. Versenyzési formák a fogyatékosok sportjában A fogyatékosok számára rendezett versenyek többféle megjelenésével. „fordított módja” az integrációnak. fogyatékosságuk természete miatt alkalmazni nem képesek (súlyos értelmi fogyatékosok. esetleg módosított eszközökkel kell. amelyek ilyen eseményre lebonyolítására alkalmasak. Érdekes. csörgőlabda. stb.). oly gyakran alkalmazott módosított szabályok. akik a hagyományos sport szabályait. ha ebbe a sportba épeket vonunk be.elsősorban a mozgáskorlátozottak esetében – speciális eszközigénnyel találkozunk (speciális kerekesszék. edzésekből is áll. többnyire ismeretlenek az épek sportjában dolgozó játékvezetők előtt. az épek sportjához viszonyítva. szerencsés esetben akár tökéletesen is integrálhatók. és technikai kivitelezésével találkozunk. ugyanakkor alapvető törekvés. stb. Ezek mindig az aktuális szereplők igényeihez illeszkednek. ez nem kivitelezhető. stb. hogy a lehető legkevesebb módosítást végezzék el a versenyek lebonyolítása során. tudásra van szükség a felkészítő edzők részéről. játékvezetői oldalról is megnyilvánul. edzők szintén korlátozott számban dolgoznak. a sérülésmentes sportolás lehetőségét biztosító környezetkialakítás a legfontosabb szempont. Fogyatékosok sportjában járatos szakemberek. mivel a fogyatékos versenyzők komoly hátrányba kerülnének ép társaikkal szemben. akik nem képesek hagyományos formában sportolni! A speciális igények. A fogyatékosok versenyein. A legjobb képességű fogyatékosok (enyhe fokban értelmileg sérültek. mint egyéb területeken. Léteznek olyan sportágak is. hanem az arra való felkészülésből. Az esetek többségében azonban. A szakemberszükséglet a bírói. az öltözők. A sport azonban nem csak versenyekből. Ezek kiképzése a fogyatékosok sportszövetségeire hárul. sokszor speciális burkolat szükséges a versenyek lebonyolításához. vakok. kismértékben mozgássérültek. Ehhez speciális ismeretekre. Erre a vakok csörgőlabda nevű sportága a legkiválóbb példa. A fogyatékosok sportjában gyakran . így a megfelelő szakmai műhelymunka is nehézségekbe ütközik. Ezek. mely mind gyógypedagógiai mind sportszakmai ismereteket egyaránt igényel. A biztonságosságra való törekvés.) illetve a siketek az épek sportjába. A küzdőtér talaja sem mellékes. kerekes székesek. A sérülések száma jelentősen csökkenthető a pálya. A küzdőtér. A versenyek edzések helyszínének kialakítása a vakok sporttevékenysége esetében is kritikus tényező. így a lebonyolítás is nehezebbé válhat. Adaptált szabályokat csak olyan fogyatékos sportolók esetében alkalmazzunk. az épek sportjában nem is léteznek. hogy a különböző típusú fogyatékosok más és más módszerekkel fejleszthetők hatékonyan a sport területén ugyanúgy. ezért erősen korlátozott azoknak a létesítményeknek a száma. többségükben borsos árúak. hogy versenyezzenek. Azok a sérültek. a csarnok megfelelő kialakításával. mely a helyszínek megválasztásakor szem előtt tartandó. meg- 54 . Nyilvánvaló. így csak korlátozott számban hozzáférhetők. melyeket kifejezetten fogyatékosok számára fejlesztettek ki. a vizesblokkok megközelíthetősége nélkül nem rendezhető meg mozgássérültek számára sportesemény.) módosított szabályok mellett. Ez tovább szűkítheti az alkalmas létesítmények számát. gyakran speciális környezetet.

: értelmileg sérült és siket egyben) helyzete a legkedvezőtlenebb. A halmozottan fogyatékosok (pl. és nem a teljesítményorientált versenyzést hangsúlyozza. Számukra a sport. mely kizárja a verseny alatti látás lehetőségét. Többnyire nem is versenyzésben kell gondolkodnunk. Halmozottan sérült társaink számára inkább olyan sportnapok szervezésében kell gondolkodnunk. A halmozott fogyatékosság változatos megjelenése sokszor a kategorizálást is lehetetlenné teszi. Ez valójában nem más. mint az „épek integrációja a fogyatékosok életébe”. „újragondolt” formában képzelhető el. és egyéb hatását kell szem előtt tartanunk. hanem a sport élményszerző.felelő „szemvédő” alkalmazása mellett. mely a sport nyújtotta örömöt. csak jelentősen módosított. a képességek gyenge szintje pedig a versenyzést teszi értelmetlenné. 55 . társasági élet lehetőségét biztosítja.

heteken. akkor a sportolásnak valóban csak a jótékony hatásait tapasztalja majd. mindenkire érvényes edzésterveket alkalmazni nem lehet. hogy a legfelkészültebb legyen. A rendszerességen óriási a hangsúly. Hogy mennyi is ez az ésszerű mennyiség. azt az adott egyén életkora. A jól megválasztott hosszú távú edzésprogram testösszetételbeli változásokat okoz. mint az egészségmegőrzés eszköze Korábbi fejezetben már beszámoltunk a rendszeres testedzés. Ha az edző a szakma szabályait messzemenően betartva állítja össze edzéstervét. sőt sokszor kifejezetten egészségkárosítók lehetnek. mert a túlzások éppen ellentétes hatást váltanak ki szándékainkkal. így könnyebben tartható az ideális testtömeg. E fejezetben az egészséges szervezet működéseire kifejtett hatásokat foglaljuk össze. Ez hosszú távon is kedvezően hat a szervezet energiaforgalmára. Szinte mindenki számára kialakítható az alkalmas mozgásprogram. Ilyenek a magasvérnyomás betegség. mind pedig testi értelemben fejlesztő értékű lehet szervezetünkre. hogy mit nem szabad végeztetnie aktuális sportolójával. hiszen a későbbiekben tárgyalandó hatások csak a folyamatos. Ez utóbbi különösen fontos. Az egyszeri terhelések. jobb esetben kellemes élményt okozó hatásaival számolhatunk. de több óra is. egészségügyi státuszától függ (lásd korábban!). és sajnálatosan nélkülözhetetlen terhelési szintek meghaladják az egészségmegőrzéshez szükséges mértéket. mozgásforma megfelelő egy 17 éves egészséges fiú számára. a szervezet alkalmazkodási folyamatait elindítani nem tudják. A magasabb energiaigényű izomzat több energiát „fogyaszt”. hízásra hajlamosabbá válnak. melyek jóval túlmutatnak a sport egészségmegőrző formáján. ügyessége határozza meg. A szervezet elhízástól való megóvása. számos betegséggel szemben is védelmet nyújthat. aktuális egészségi állapota. a sport sokoldalú hatásairól. azaz abban.A testedzés és a sport. éveken keresztül tartó edzéstől remélhetők. akkor a rekreációs szintű. rekreációs szakember éppen ebben kell. A hazai és nemzetközi elitsportban. mind lelki. hogy a túlterhelést. (fogyasztó hatás). megnöveli az alapanyagcserét (lásd korábbi fejezetben!). veszélyes és kerülendő lehet egy vak sportoló számára. A rendszeres testedzés hatásai mind testi (fizikális). sőt hónapokon. edzettségi szintjétől. illetve a többszöri. Ami hasznos és szórakoztató egy 25 éves fiatal lánynak. Sajnos az élsportban szokásos. mégpedig az egészségét. A feltételes mód azért indokolt. Aki nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket szeretne elérni. A jó edző. mind szociális vonatkozásban értelmezhetőek. nem feltétlenül jó egy 60 éves. testedzés mind lelki. sérülést. a jó szerepléshez szükséges teljesítmények olyan mértékű és gyakoriságú edzésterheléseket. mint az egészségmegőrzés eszközéről kívánunk beszélni. hiszen a hormonális változások eredményeként csökken az idősek alapanyagcseréje. hogy mindig egyénre szabott terhelést alakítson ki. egészségkárosodást elkerülhesse. és növeli az izomszövet arányát. kliensével. Ez idősebb korban különösen fontos. A rendszeres mozgás legalább heti 3 alkalmat jelentsen. mely edzések időtartama és intenzitása az adott sportoló életkorától. annak sajnos kockáztatnia kell. Csökkenti a testen felszaporodott zsírraktárak mértékét. Amely edzés. kevésbé hízékony a sportoló. Sokszor a leghasznosabb azt ismernie az edzőnek. A rendszeres mozgás. és nem is szabad. csak ismerni kell a lehetőségeket. elhízott hölgy számára. a 56 . Amennyiben a sportról. ügyességétől. Ez lehet 15-20 perc. de ritkán. edzettségi szintje. ritmustalanul érkező edzések inkább csak fárasztó. esetleg teljesítményfokozó eszközök használatát igénylik. a különböző módszereket és azok alkalmazásának ellenjavallatait is. Sablonokat. ésszerű mennyiségben és gyakorisággal végzett testedzést kell szem előtt tartanunk.

sőt még a társadalmi elfogadottság terén is jelentős javulást eredményezhet. a jó életminőség alapja a jól működő. egyénre szabott edzések a vérképzésre is jótékonyan hatnak. illetve a megfelelő állapotuk fenntartható. de még testtartásunk is előnyösebbé válik. a vérkép javulására számíthatunk (növekvő vörösvértestszám. Asztmatikus betegek leginkább az úszás által tarthatják fenn jó légzési funkciójukat. Az időskorban megjelenő. ez azonban a gyógyszerszedés mértékét esetenként csökkentheti (kisebb dózisok is elegendőek lehetnek). A rendszeres testedzés több belgyógyászati betegség megelőzésében játszik fontos szerepet. Kisebb kockázattal számolhatunk az érelmeszesedéses elváltozások kialakulása. A sport izmokra kifejtett kedvező hatása közismert. míg az izomzat edzések hatására hosszútávon kialakuló tónusfokozódása esztétikai hatást eredményez. természetes szervi „sorvadások” késleltethetők. így az ilyenkor megszerzett csonttömegből történik az idősebb kori. Emiatt a szív és érrendszeri betegségek valószínűsége csökken. Sportosabb. Bár az ízületeket összetartó készülékek (tok. mint nem sportoló társaiké. A megfelelő csontállomány és szerkezet kialakítása fiatal korban zajlik. Ne feledjük. Az ízületek mozgékonyságának idősebb korban való megőrzése. egészséges szervezet! Bizonyos légúti megbetegedések is karbantarthatók megfelelően megválasztott mozgásprogram segítségével. a 57 . szintén aktivitásuk segítségével képzelhető el. A testsúly racionalizálása a közérzet. ennek következményeként a magasvérnyomás betegség kialakulás tekintetében. funkciójuk jobb. így az úszás terápiás értékű számukra. Az időskori. 30-35 éves kor) meglévő csontállomány. főként nőket érintő csontritkulás megelőzésében is kiváló eszköz a rendszeres sportolás (lásd korábban!). kedvezőtlen hatásaik csökkenthetők. A légzésfunkció javulása. így ha a táplálkozás is megfelelően zajlik. így gazdaságosabb működésre képesek. szinte minden szerv működésére kedvezően hat. megfelelő edzésekkel és táplálkozás segítségével jelentősen lassítható. hemoglobinszint). Bár a későbbiekben (idősebb kor) a csontleépülés. az önbecsülés terén. A főleg aerob edzéseket végzők keringési és légzési szervrendszere fejlettebb szinten tartható. így a visszeresedés tekintetében is preventív hatású (prevenció: megelőzés. erőteljes védettséget alakíthat ki.cukorbetegség és a különböző mozgásszervi. Az edzések során fokozott szívműködés a szívizomzat jobb hajszálerezettségét eredményezi ezzel a későbbiekben kialakuló szívizom infarktussal szemben. szalagok) rugalmassága a rendszeres mozgás segítségével javítható. Az aktív életforma a vénák (gyűjtőerek) falának rugalmasabb szöveti struktúráját hozza létre. állóképességének javulása a hétköznapi terhelések könnyebb elviselésében jelentkezik. amely közvetve. a jó tüdőműködés hosszútávon való megőrzése. A mérsékelt intenzitású. feszesebb lesz tőle a testünk. Az aerob jellegű edzések a szövetek oxigén-kihasználási képességét javítják. mondhatjuk természetes csontleépülés. elegánsabb az alakunk. Az izomzat erejének. védelem). mégis a csontok állapota szempontjából a fiatalkori életvitel lehet a fő meghatározó. akár kóros töréseket (fáradásos törések) okozva. Ugyanakkor a túlzásba vitt sportolás (elit sport) a csontszerkezet idő előtti pusztulását okozhatja. A rendszeres edzés nemcsak közvetett úton (az erek állapotának javításával) hanem közvetlenül is vérnyomáscsökkentő hatású. ízületi megbetegedések. Nem mindegy tehát. hogy mennyi az induláskor (kb. Bár csak néhány higanymilliméteres vérnyomáscsökkenés várható a rendszeres sport hatására. jobb oxigenizációt eredményez a szervezetben.

de kívülről figyelnie. követnie kell. de sokszor még a súlyos kedélybetegek (depressziósok) kezelésében is hasznosítható. Nincs az a verseny. altatók helyett mozogjunk. akár teljes mozgásképtelenséget okozhat. mindig az edző felelőssége! Vagy ő maga vezeti a bemelegítés mozdulatsorát. amely a bemelegítés hiányából. hogy melegítsenek be.terhelések az ízfelszíneket borító porcot is következményszerűen érintik. vagy ha tapasztaltabb sportolókkal van dolga. Bár szinte a könyökünkön jön ki a jó tanács. Ezek a mozgató-szervrendszer. A sporttevékenység egy lehetséges örömforrás. egészségtani hatásokra fókuszálunk. akár munkánkban is kamatozhat. szociális létünk fontos területeként. de még az idegrendszer is. Kitartóképességünk fejlődése. rájuk bízhatja ugyan. edzések végrehajthatóságának alapját képezik. A rendszeres testedzés fokozza kitartásunkat. nincs az a csapatérdek. hiszen mindannyian küzdünk néha kellemetlen. E könyvben az élettani. tartós fájdalmak mellett. melyet nem kihasználni hiba. A bemelegítés végrehajtásának módjait. Ez mindenki számára szükséges lehet. sőt önmagunk és társaink megismerésében is szerepet játszik. törekedve arra. Ne feledjük soha az. Az edző a felelős a szakmai munka fölött. az edzők egyik legfontosabb egészségügyi feladata (Lásd később részletesen!). szakaszait a gimnasztika tantárgy tárgyalja. amely a csak évtizedek múlva. annak kopását okozza. hosszú távú szövődményeket kockáztatunk vele. akik munkájuk során fokozott szellemi tevékenységet végeznek. mely ezt a szabályt felülírhatná! A sérült ízület terhelése. Testünk a rendszeresen elvégzett edzésmunka hatására elfárad. 58 . így csakis ő vonható felelősségre ilyen esetekben is. idősebb korban megjelenő artrózist hozza létre. Ezek kezelésében a rendszeres mozgás terápiás értékű lehet. ők mégsem tették”. ezzel sikeresebbé válhatunk szakmai karrierünk terén. önbecsülésünket. Nem védekezhetünk azzal. hogy csak a sérülésekből tökéletesen felgyógyult ízület terhelhető újra! A részleges gyógyulás nem elég. előadás hívja fel a figyelmet. Önmagunk legyőzése az edzések során civil életünkben. Ez a heves. gyakran küzdenek alvászavarokkal. A megfelelően adagolt és tervezett edzések azonban az ízületek mozgékonyságát javítják. Azok az emberek. ha a sporttevékenység társaságban történik. A bemelegítés során több olyan szervrendszer működését kell nyugalmi funkcióból. nélkülözhetetlen szerepére edzéseink elején rengeteg cikk. mely a terhelések. Gyógyszerek. így időskorban is fiatalos mozgásfunkció remélhető. így jobb minőségű pihenési folyamatok. Mivel az ízületi porcok sérülékenysége kiemelkedő. Ha sérülés következik be. hogy az olvasó tökéletesen megérthesse a bemelegítés szakmai szerepét. erősödése hatékonyabbá teszi munkánkat. az mindig edzői műhibának tekinthető. ha a sportoló idő előtt tér vissza edzéseihez. hogyan viselkedik társad a pályán. a keringési rendszer. a légzőszervrendszer. „Nézd meg. ezért az ízület védelme. munkahelyzetbe hozni. csak további. vagy annak elégtelen voltából származik. alvásminőség remélhető tőle. miszerint nem kezdhető el semmiféle edzés alapos bemelegítés nélkül. hogy az valóban elégséges módon megtörtént-e. nagyon rossz életminőséget eredményezve az idős emberek számára. A túlzások kerülendők! A rendszeres testedzés kedélyállapotunkra is kedvező hatással van. hogy a bemelegítés megtörténik-e vagy sem. Különösen igaz ez. Alapszabály legyen. játsszunk! A bemelegítés élettani és sportszakmai jelentősége A bemelegítés fontosságára. könyv. nyomott hangulati állapottal. mégis számos esetben hanyagolják el a sportolók ezt az edzésszakaszt. és megmondom milyen ember!” Ebben a mondásban sok igazság rejlik. hogy „én megmondtam a sportolóimnak. Rengeteg tartós társasági kapcsolat létrejöttének helyszínei a sportpályák.

A légzési működés fokozatos erősödése. biztonságosabban alkalmazhassák őket (pl. komplex mozdulatsorokat (Lásd korábban a dinamikus sztereotípiák ismertetésekor!) a bemelegítés során fel kell idézni a sportolóknak. A termelődő verejték a test felszínéről elpárologva hűtőhatást vált ki. ami által az ízfelszínek egymáson való elcsúszása könnyebbé válik.: holtpont jelensége). 4. azok vérellátásának növekedését eredményezi.1. és a pulzustérfogat is. szakítószilárdságuk megnövekszik. ami az oxigénkínálatot növeli. úgy ez az esemény nem történhet meg. vívók mozdulatai). a terheléskor hatékony szimpatikus idegrendszeri működések irányába. mely segítségével kialakítható a szükséges munkahőmérsékletet szervezetünkben. esetleges repedése. A bemelegítés során megfigyelhető idegrendszeri változások közül a test hőszabályozásának. mind az aktív mozgatórendszer működése. Bemelegítéskor mind a passzív. a sportoló az edzés vagy verseny későbbi szakaszaiban fog szenvedni a megemelkedett testhőmérséklet kedvezőtlen hatásaitól (pl.. mind pedig a sérülések megelőzésében fontosak. Az idegrendszeri bemelegítés másik célja. így szintén az aerob energiaszolgáltatás javulását célozza. úgymond „újra kell futtatniuk” az ismert mozgásokat.: tornászok gyakorlata. leválása ellenében hat. hónapokon keresztül begyakorolt. 5. hiszen ilyenkor az izomműködés által fokozottan termelődő hő. Ez a hatás a porcok kopása. anorák). stb. és légzésmélység növekedésében nyilvánul meg. Az izmok bemelegítéskor zajló. hogy a nyugalomban erőteljesebben működő paraszimpatikus idegrendszeri funkciókat. A túlmelegedés megelőzésében fontos ez az esemény. A felsorolt hatások mind a sportoló teljesítményének optimalizálásában. A bemelegítés alatt a szívműködés erőteljesebbé válik. arteriolák megnyílásnak eredménye. testhőmérsékletet emelő hatása kompenzálható. hiszen az edzés egyik legfontosabb szakaszáról van szó. Az izmok vérbőségének kialakulása azok hőmérsékletét is emeli. passzolási mozdulatai. fokozatosan átállítsuk. Amennyiben ruha által fedett a testünk (pl. A jó bemelegítés a verejtékezés megindulását eredményezi. 7. a szervezet munkára való felkészítését alakítja ki. labdajátékosok lövési. így a fokozott fizikai megterhelés elviselésére alkalmassá válik. fokozódó terhelése. a légzésszám. A fokozatosságon nagy hangsúly van. megtanult. állapota megváltozik. és jelentősen képessége alatt teljesít. Ez a pszichés. A három előbb említett változás együttesen (az izom-vérellátásának fokozódása. hogy az edzésen. Nagy melegben igyekezzünk könnyű ruházatban. Ne hanyagoljuk. 59 . tönkre teheti a verseny eredményességet. versenyen olajozottabban. és legfontosabb esemény. 6. növekszik a pulzusszám. 2. hiszen ez a váltás hirtelenül bekövetkezve. hanem a sportág specifikus mozgásokat is alkalmaznunk kell bemelegítés során. amely rugalmasabbá válásukat okozza. a keringés növekedése. a légzésfunkció emelkedése).: oldalszúrás). így egyúttal az anaerob folyamatok kialakulásának megelőzését eredményezi. A hideg izomzat sokkal könnyebben szenvedi el a húzódásos. és mentális ráhangolódás miatt szükséges. Az erőteljesebb légzőizom működés a vérbe juttatható oxigén menynyiségét növeli. ami leronthatja az edzés hatékonyságát. Ilyenkor „túlmelegszik” a sportoló. szervi működészavarokat okozhat (pl. a párologtatást lehetővé tevő sportruhában edzeni. Az ízületekben található nedvtermelés fokozódik. Ez az izmok felé vezető kisartériák. csökken közöttük a súrlódás. ne nagyoljuk el a bemelegítést.). Az edzések során. Ha ez elmarad. mind a jó minőségű oxidatív energiaszolgáltatás lehetőségét javítja. szakadásos sérüléseket. a savasodási. Ez a vér oxigénszállító kapacitását fokozza. munkára való átállása az egyik legjellemezőbb. ne kockáztassunk tehát! 3. Nem elég tehát csak az általános bemelegítést alkalmaznunk (kocogás. gimnasztikai gyakorlatok.

Fogyási szándékból végzett. testünkön való elhelyezkedése. tónusukban. A hiúság nagy úr. az egészséges fogyasztási módszer nem nélkülözheti a mozgást! A zsírszövet arányai. Testünk méreteinek és arányainak módosítása kétféle szövettípus változtatásával képzelhető el. Arányosításra törekvő. miből származik testünk tömegének csökkenése. gyakorlatilag kizárólagosan zsírvesztést kell. Tömegnövelés szempontú. nem azonosítható a testtömeg általában való csökkenésével. Ezek többsége. természetesnek vehető módon ott ólálkodnak körülötte. irányelveit. így a helyi fogyasztás módszerei csak korlátozottan lehetnek hatásosak. Ennek értelmében a test arányainak megváltoztatása. minden lelkiismeret-furdalás nélkül feláldozzák vendégeiket. Az izomszövet „aktív szövetféleség”. miközben izomzatunk megőrződik. Célszerű összefoglalnunk tehát a testsúlyszabályozás. A jó fogyasztási program. Hogy hova. megmaradnak eredeti méretükben. 1. hanem azt is. így a „hiénák”. Rengeteg kókler tevékenykedik a „fitnesz iparban”. akik az anyagi haszonszerzés érdekében. Mivel a zsír nem más mint energiaraktár. 3. Ne csak az elvesztett kilókat nézzük. hogy ráismerhessünk a dilettáns. céljai szerint háromféle lehet. azaz fogyasztani szeretnénk. hogy eredményezzen. minden lehetséges erőfeszítésre képesek lehetünk. ami kerülendő. pácienseik egészsége nem drága nekik. A fogyás a testünkön felszaporodott zsírpárnák csökkentésének folyamata. A tetszeni vágyás olyan motivációs erő. sőt akár fejlődhet is. és milyen mértékben hízunk genetikai és hormonális hatások eredménye. elsősorban az izomzat fejlesztése által lehetséges. Ezek a zsírszövet és az izomszövet. izomcsoportok. A zsírszövet eltávolítása testünkről szintén örökletesen meghatározott program szerint zajlik. míg az edzéshatás híján levők. a változás iránya a felvett kalorigén tápanyagok mennyiségének függvénye. de le is fogyhatunk. 60 . inaktivitás esetén sorvad. Sok sikeresnek kikiáltott fogyasztási módszer súlycsökkenést eredményező hatása izomvesztést is okoz. ráadásul óriási étvággyal rendelkezik. Ágyban fekve elhízhatunk. a testforma aktuális trendnek megfelelő változtatása rendkívül sok alakformálási módszert hívott életre. sajnos egészségtelen eljárásokat is tartalmaz. amit feltétlenül meg kell előznünk. A fitnesz iparban óriási pénz van. elrendeződése nem befolyásolható lényegesen. Ez utóbbi esetben gyakran más. A zsírszövet mennyiségét rendszerint csökkenteni igyekszünk testünkön. alakformálás törvényszerűségeit. 2. Az alakformálás programja. a kalóriaszegény pedig fogyást eredményez. amely munkavégzés által gyarapodik. de akár csökkenthető is a fizikai munka teljes hiányában. hozzá nem értő módon összeállított módszerekre.A test. Bár az előbb említett változások fizikai aktivitás nélkül is lehetségesek. így kielégítése érdekében. vastagodnak. A kalóriadús étkezés hízást. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. hogy mérete növelhető. melyeket rendszeresen dolgoztatunk fejlődnek. A fogyás lokalizációjának irányítása rendkívül nehéz feladat. ami annyit jelent. hogy azok az izmok. esztétikai tulajdonságainkkal kapcsolatban jelentősen felértékelődtek (talán túlságosan is). A zsírszövetet „passzív” szövetféleségnek tekinthetjük.és alakformálás veszélyei Miután napjainkban a társadalom elvárásai külső. fontos szövetféleség (izomzat) is megcsappanhat. mely sokszor akár egészségkárosító módszerek alkalmazására is ösztönözhet bennünket.

majd néhány hét múlva csökkentsük az étkezések mennyiségét. gyengék vagyunk). a hasznos. hogy a mozgásszegény életet élők számára a rendszeres sport nagy. stresszt okoznak szervezetünk számára. így valóságos szenvedést okoz. mivel túlságosan szigorú. egyszerre csak egy tényezőt módosítsunk életmódunkban. az ilyen program. A fokozatosság elvét a fogyókúra megkezdésekor is követnünk kell. csökkentenünk kell azt.A testsúlyszabályozás. súlyos hiányállapotba sodorjuk a sportolót. A táplálkozás módosítása. Ezek közül többet már a testsúlyszabályozás során elkövetett hibák listáján is említettünk (lásd korábban!).főként akkor. A fogyasztás és izmosítás módszereinek ismertetése meghaladja e könyv kereteit. Alakformáló edzésprogram. Bár a testsúly jelentős csökkenését eredményezi. Ne feledjük. hogy ezt az energiamennyiséget mindenképpen biztosítanunk kell szervezetünk számára. így élvezeti értéke csekély! A mozgás örömére hosszútávon lehet csak ráérezni. lassan illesszük életünkbe! Először a mozgást integráljuk napi teendőink sorába. hogy az alapanyagcsere mennyiségének megfelelő energiát minden körülmények között juttassuk be szervezetünkbe. Mivel a hiányállapotokat nehezen toleráljuk. „Vastagosdási igény” esetén növelni szükséges a táplálékkal felvett energia mennyiségét. több területen módosítunk – nagy megterhelést. emiatt az elviselhetőség kiemelten fontos szempont. ahol megállapítottuk. és azt is csak fokozatosan! Ha túl gyorsan. a televízió. drámai változtatásokat akarunk létrehozni életvitelünkben. így e két változást külön-külön. fogyasztani nem kívánt szöveteket is súlyosan érinti. fogyókúrát versenyként megjelenítő műsorait! 2. Javaslatunk az. néha túlságosan is nagy fáradság. Ennek átlagos mértéke 1300-1600 Kcal/nap körül mozog. a fogyáshoz 61 . kiábrándultság. a szervezet tűrőképességének növekedése függvényében. Hétről hétre előrehaladva szabad szigorítanunk. Emlékezzünk vissza az alapanyagcsere fejezetre. Ez anynyit jelent. aszketikusan kevés étkezésre váltunk. A fogyókúra nem verseny. alakformálás programjának. Fogyókúra esetén hosszútávon kell gondolkodjunk. 2. vagy korábbi mozgásszegény életünkről mindennapos edzésekbe fogunk. elsősorban az energia-bevitel változtatását jelenti. nagy lépésekben csökkentjük az elfogyasztható étel mennyiségét. így csak a gyakorlatuk során előforduló leggyakoribb hibákat ismertetjük. A rendkívül gyakorinak mondható 1000 Kcal/nap vagy akár ennél is alacsonyabb energiabevitellel számoló diéta hibás. hogy a teljesen nyugalomban levő test is jelentős energiát fogyaszt életfunkcióinak fenntartása érdekében. ha nem szeretnénk rontani alapvető életfolyamataink hatékonyságát. így némelyek ismétlésként hatnak majd számunkra. Ennek csak kimerülés. alapvetően két pilléren kell nyugodnia. hogy felismerve hiányosságainkat (elhízottak. Ha lehet. A túlságosan gyors változtatások . Túl gyorsan. hirtelen egyik napról a másikra bekövetkező. Az addig megszokott bőséges táplálkozásról. és idő előtt felhagyott program lehet a vége. súlyos hiba annak felfogni. és azt is csak kis mértékben. Ezért is tartom óriási szakmai hibának. Táplálkozási reformok. rosszkedv. 1. míg fogyásnál éppen ellenkezőleg. melyhez a megfelelő időt meg kell adni testünknek. Az energiaszegény étrendre való átállás hasonló frusztrációs hatást okoz. Az edzések jellege és mennyisége is különböző tömegnövelő és „vékonyító edzésprogram” (formába-hozó) esetén. drasztikusan megkezdett fogyókúra Gyakori hiba. hanem. ha nem is egy. 1. „Éhezéssel” járó fogyasztás Az előbbiek megfontolásával nyilvánvalóvá válik. vagy éppen túlságosan vékonyak. hogy az „éhezéssel” végrehajtott fogyasztás műhiba.

Gyakran történik meg a fogyást segítő mozgásprogram eltúlzása is. sportolással hozzuk létre! A fogyás elfogadható. sőt akár éves időtartamú feladat legyen! Óriási előny. Ezek az anorexia nervosa. amikor a fogyni vágyó nem mozoghat. vagy akár szénhidrátmentes ételeket. tehát a fogyasztás mellett. mint azon kívül! Miért gondolnánk azt. mint egyéb élethelyzeteinkben. hogy az egészséges fogyókúra kiegyensúlyozott étkezésekből. fejlesztő szándékú edzések végzése is zajlik. Akár kóros edzésfüggőség is kialakulhat olyanoknál. 4. hogy felépüljön. sem pedig a minőségi éhezés nem megoldás! A mozgásprogram nélküli fogyókúra egyetlen egy esetben lehet elfogadható. akik súlyosan lesoványodott testüket továbbra is elhízottnak látják. kampányszerű fogyókúrák testsúlycsökkenést ugyan igen. így a minőségi táplálkozásra még inkább szüksége van.5 kg/hét legyen! Az ennél gyorsabb fogyás az izomzat vesztésének rémével fenyeget. illetve nem képes mozogni betegsége. intenzívebb feladatokat is. a testtömeg csökkenésének függvényében választhatunk bonyolultabb. az edzettségi szintet jóval meghaladó terheléseket eredményezheti. és sok esetben „mániásan” edzenek is. ne siettessük! Az alakformálásban érdekeltek körében gyakori a túlmotiváltság. hogy életmód változtatást alakítsunk ki a fogyni vágyó hétköznapjaiban. sőt gyakran sok is lehet. vagy a vízben való mozgás javasolt első lépésben. melyek fehérjementes napokat tartalmaznak nem elfogadhatóak! A fogyókúrás étkezések összeállításakor ugyanúgy figyelnünk kell arra. túl intenzíven végzett edzések könnyen kontraproduktívakká válhatnak. és az inverz anorexia. Később. ha fogyasztási szándékból még sporttal is tovább fokozzuk azt. ami rendszeresen. Keze- 62 . Túlterhelés. amikor megállapítottuk. Ez a súlyos testséma zavar (nem látják reálisan saját testüket). Ennek a viselkedészavarnak két ellentétes irányú megjelenési formája ismeretes. és testre-szabott edzésekből kell. túledzés a program során Nem csak táplálkozási hibák figyelhetők meg testsúly-szabályozási programok végzése során. vagy fogyatékossága miatt. Ezért is hangsúlyozandó. hogy a hosszú távra tervezett fogyasztó program lehetőséget ad arra. maximális tempója 1-1. Az anorexiások betegek. elsősorban serdülő lányoknál figyelhető meg. fehérje-. hogy minden szükséges tápanyag. 3. Ne feledjük. hogy 13-14 órás fehérjehiányos étrend már fehérjebontást indíthat el izmainkban. nem pedig vitamin-. nehogy sérüléseket. más néven izomdiszmorfia. Egyoldalúan összeállított étrend (divat diéták) Másik gyakori hiba az egyoldalúan összeállított diéta. túl hosszan. Körültekintően kell ilyenkor megválasztanunk a mozgásformát. A túl gyakran. Több tíz kilogramm zsír eltávolítása sok hónapos. kirándulás. a megszorított energia-felvétel miatt a szervezet stresszhelyzetben él.szükséges energiahiányt pedig. Sem a mennyiségi. napi rendszerességgel bekerülhessen szervezetünkbe. mozgáshiányban élőknek az átlagember számára kevésnek tűnő mozgásmennyiség is elegendő. Ne feledjük el. Azok a diéták. A gyors. hogy fogyókúra alatt bármelyik tápanyagot is elhagyhatnánk napi étkezéseinkből. mozgással. akiknek a külső megjelenés kiemelten fontos kérdés. Emlékezzünk vissza arra. A súlytöbblet önmagában is mozgatórendszeri túlterhelést okoz. Gyakorlatilag éheznek. vagy szénhidrátmentes napokat illeszteni a diétába. ha sportoló testsúlyszabályozásáról van szó. hogy a fogyasztás hosszú távú program. de egészséges életvitelt biztosan nem eredményezhetnek. Elhibázott technika fehérjementes. Súlyosan elhízottaknál a gyaloglás. ami nagyon könnyen végzetesen súlyossá válhat. hogy fogyasztás során szervezetünk ugyanúgy igényli a minőségben tökéletesen kielégítő táplálkozást. túlterhelésből fakadó ártalmakat okozzunk. A fogyasztás energiaszegény étrendet igényel. Különösen igaz ez akkor. Sőt. Túlsúlyosoknak.

akkor legfejjebb a szaunázással történő vízvesztést szorgalmazzuk az utolsó napon. Az izomdiszmorfiának elnevezett viselkedészavar. a szívritmuszavarok tönkretehetik magánéletünket akár halálos szövődményt is okozhatnak. hiszen a víz. így ha a test napokon. Előbbi csökkenti a szervezet által felvett energia mértékét. így csak a vízháztartás rovására gondolkodhatnak. a szélsőséges fizikális kimerültség. ezek a raktárak a hiánypótlás érdekében lebomlanak. kellemetlen állapotot eredményez. mint az előző esetében. a mindennél fontosabb egészségünk érdekében kérjük! Emlékezzünk mottónkra! „Az egészség nem minden. Az izomzatot építő szerek garmadája kapható a feketepiacon. Ez mindenkinél működik. szervrendszert érintenek mellékhatásaik által.és só-vesztés szívritmuszavart okozhat. Ilyenkor kerülnek szóba a „fogyasztó szerek”. Minden létező mellékhatással számolnia kell annak. 5. elsősorban a testépítő edzéseket „megszállottan” végző férfiakat érinti. azonban ennek súlyos ára van. Ez utóbbi forma kevésbé veszélyes. nehézségbe ütközik. akár több liter vizet is képesek lehetünk eltávolítani a szervezetből. A kettő együtt energiahiányt okoz a szervezetben. aki ilyen szerekhez nyúl. E gyógyszerek segítségével látszólagosan egyszerűvé válik a fogyókúra. azonban a mellékhatások is drámaiak lehetnek! Ha már elhibáztuk a verseny előtti testsúlyszabályozást.lése komplex orvosi feladat. hogy a mérlegeléskor súlycsoportjukba beférhessenek. A program azonban nehéz. hogy végrehajtása sokszor nagy fáradságba. (Lásd doppingszerek fejezet!) Az anabolikus készítmények minden szervet. Egészségkárosodást okozó szerek alkalmazása A testsúlyszabályozás területén rengeteg gyógyszert alkalmaznak az aktuális cél elérésének meggyorsítása vagy megkönnyítése érdekében. Ezek többsége központi idegrendszeri izgatószer (Lásd korábban a doppingszerek fejezetben!). Az elv a következő: A testen felszaporodott zsírpárnák mint energiaraktárak funkcionálnak. de egészség nélkül minden semmi!” Az alakformálás területén is kiemelkedően gyakori a „drogok” használata. Ne kövessük a látszólagosan könnyű utat! Ezt. a koncentráló képesség megromlása. kivétel nincs. Sajnos esetenként. így szedője könnyen megbirkózik az éhséggel. ezért ostobaság rövid-távú céljaink miatt. Ilyen rövid idő alatt. ami étvágycsökkenést eredményez. ami tovább növeli a lehetséges szövődmény kockázatát. Inverz anorexiának azért nevezhetjük. Téves koncepciók az alakformálásban (zsírégetés!!!) 63 . és eltűnnek testünkből. A fogyasztás elve egyszerű. ezért rengetegen vallanak kudarcot fogyókúrájuk során. ami következményszerű fogyást eredményez. a tartós álmatlanság. egy napon belül több kilót kell. Itt a hatalmasra növesztett test vékonynak tűnik a „beteg” számára. ezért feltétlenül kerülendők. hosszútávra tervezett életünket tönkretenni. hogy leadjanak ahhoz. Speciális diétával és fizikai munkavégzéssel. 6. utóbbi növeli a test energiafelhasználását. Az energiahiány két úton érhető el. zsírt ekkora mennyiségben nem lehet eltávolítani a testből. mert éppen ellenkező testséma zavar áll a hátterében. bár kétségtelen. heteken keresztül energiahiányos helyzetbe kerül. jól tolerálja a szigorú diétát. Vizelethajtást ne kockáztassuk. A súlycsoportos sportágak képviselőinek gyakran. Vizelethajtókkal. Az idegesség. Ezek többsége súlyos mellékhatásokkal jár. a gondos orvosi és pszichológiai terápia ellenére is halálos kimenetelű alultápláltsághoz vezet. ugyanakkor mindkét esetben gyakori a gyógyszerekkel való visszaélés.

úszás. Ez téves elképzelés. így a fogyasztásban betöltött szerep is mérséklődik. és ráadásul a fogyasztásban is kevéssé hatékony. Éhesen. intenzív edzések után az utólagos zsírégetési effektus alatt zajlik. Készítsük fel szervezetünket az edzés alatti megmérettetésre. korábban beinduló zsírégetési mechanizmussal. Korábbi fejezetben (Izmok energiaszolgáltatása. éhgyomri tréning gyenge edzéshatást eredményez. erőfejlesztő gyakorlatok. émelyegve. így célszerű az edzés minőségére koncentrálni. és nem a körülményeket nehezíteni. betegen.Az alakformálásban résztvevők fáradhatatlanul keresik azokat a mozgásformákat. hogy a sportolás után bekövetkező utólagos zsírégetési hatás az. mely a leghatékonyabb zsírmobilizációt eredményezi. sérülésveszélyes. sérülten végezve nem tudja teljesíteni a hozzá fűzött reményeket. éhgyomorra végzett edzés. Az edzés nem tréfadolog. 64 . fáradtan.) tárgyaltuk. A kora reggeli. melyek „zsírégető hatása” a legmagasabb. Ez mindegyik mozgásforma (futás. így minden sport fogyasztó hatású lehet. és igyekezzünk kihozni magunkból a legtöbbet! Éhesen. A zsírpárnák csökkentése a jó minőségű. lelkiismeretesen fel kell készülni rá. állítják a „szakemberek”.) elvégzése után bekövetkezik. többek között helyes táplálkozással. stb. szomjasan. kóvályogva nem lehet jó minőségű edzést végezni. A reggeli. hatékonyabb fogyást eredményez.

technikával dolgoznak a lejtőkön.Sportszerek. hiszen ezt több szempont szerint végzi a síoktató. hogy a sportágában kezdő. Kezdők és haladók kötésének erőssége különbözik. a síléc helyes megválasztása beállítása preventív jelentőségű. vadvízi kajakosok sisakhasználata nem mellőzhető. A sportoló egészségének védelme érdekében. felszerelések minőségi követelményeivel. Ez mind a sportági teljesítményre. A súlyemelők. A kerékpárosok. testi adottságaihoz alakítandó. hanem edzéseken is ugyanúgy alkalmazandók. Ahhoz. A motorversenyzők bőrruházata. amikor a kötés beállítására kerül a sor. Gyerekeknél. az olcsó. és főleg balesetmentesen alkalmazni. mind pedig az ízületi rendszer terhelésére jótékonyan fejti ki hatását. húrozásának feszessége a sportoló képességeihez. A használható rúd jelentősen függ a sportoló képességeitől és testtömegétől is. A jégkorongozók. és a nem megfelelő sportszerek vagy ruházat használatának megtiltása. a kézilabda kapusok szuszpenzora (ágyékvédő). 65 . kenusoknak kezdő szinten mentőmellényt kell hordaniuk. alkalmatlan eszközök száműzendők a sportpályákról. a labdarúgók sípcsontvédőjének használata súlyos sérülések megelőzésben hasznosítható. gerincszakasz védelmét biztosítja. kistermetű vagy nagy tömegű sportolóról van-e szó. Ezeknek rengeteg típusa. testépítők bőröve az alsó háti. A nehéz. sítudása és a használt sípályák minősége.: teniszkönyök). hogy ez megvalósítható legyen. Ostobaság az ilyen és ehhez hasonló védőfelszerelések viseletének esetleges kényelmetlensége miatt fölösleges sérüléseket kockáztatni. illetve a különböző magasságú sportolóknál a kerékpár helyes méretének megválasztása. sportártalmak megelőzése az edzői munka egyik prioritása. sporteszközök és a sportruházat preventív vonatkozásai A sportsérülések. Az alkalmas eszköz meghatározásához tudnunk kell. és egyéb sérülést előzött már meg. vagy haladó. Tornászok nyújtógyakorlatának bizonyos elemeinek gyakorlása során a loncs használata. hajlékonyabb rudat használhatnak. Kezdők rövidebb. viselendők. minőségben eltérő formája kapható a szaküzletekben. gyermek vagy felnőtt. beállítása is fontos sérülésmegelőző feladat. hogy kinek a számára szánjuk használatra. az edzőnek tökéletesen tisztában kell lennie a sportjához használatos eszközök. hosszabb rudakat is képesek hatékonyan. Teniszezőknél az ütő mérete. ennek elmulasztása szakmai műhiba az edző részéről. Nem mindegy. A megfelelően beállított síkötés számtalan súlyos térdízületi. meredeksége is befolyásolhatja a helyes döntésben. gerincmerevítője. míg a haladók a merevebb. Számos sportág igényli speciális védőfelszerelések. álló helyzetben végzett súlyemelő gyakorlatok során. hogy az esetleges vízbeborulások során könnyebben legyenek menthetők. Forduljunk szakemberhez. Kajakosoknak. Az ő feladata ezek ellenőrzése. amerikai futballisták védőruházata nem csak mérkőzéseken. hiszen más sebességgel. A sportoló testsúlya. ágyéki csigolyák. Lássunk néhány példát! A rúdugrók rúdválasztása speciális sportszakmai kérdés. Néha még a hó minőségét is figyelembe kell vennie. melyek akár a sportolói karrier végét is eredményezhetik. A legtöbb sportág speciális sporteszközök használatával zajlik. vagy a szivacsgödör biztosítása óriási segítséget jelenthet a sérülések megelőzésében. rosszul húrozott ütő akut és krónikus ízületi sérüléseket okoz (pl. Sízőknél a sportszer. Bizonyos sportágak mozgásának tanulási fázisában segédeszközök használatára is szükség lehet. ruházat alkalmazását.

BMX kerékpárosok. illetve az ugrásokkal. térd. szintén sok fölösleges. és az Achilles inat érintő gyulladások. szökdelésekkel járó sportágakban kulcsfontosságú a megfelelő sportcipő használata. elkerülhető sérülésektől. hiszen egészségünket óvhatjuk meg általa. A jó minőségű futócipő kiváló befektetés. ruházatát edzések előtt ellenőrizze. ugyanis ezen áll vagy bukik a biztonságos sportolás. hanem szigorú sportszakmai követelményeknek megfelelő feladat. Azért jönnek hozzá tanulni. sporteszközökkel kapcsolatos kérdéseket laikusokra. és amely egyúttal lehetővé teszi a kiemelkedéseken való biztonságos megtámaszkodás lehetőségét is. Alkalmatlan cipőben csak a sérüléseket kockáztatjuk. A hosszú időtartamú. Krónikus sarokcsonti. hogy sportolójának felszerelését. A sziklamászók cipője is speciális ruházat. alpinisták ruházatának elsősorban a zord időjárási viszonyok ellen kell megóvnia viselőjét. amit a sportoló nem tudhat. valamint boka-. aszfalton történő futások során. hogy eközben a mozgást a lehető legjobban biztosítsa számára. A hegymászók. A labdarúgók stoplis cipője a hirtelen irányváltoztatások biztonságos végrehajtását teszi lehetővé. Erre sosem szabad sajnálni a pénzt. hogy megóvja őket a fölösleges. hogy tudja azt. esések során a test minél gyorsabb lefékeződéshez szükséges súrlódást is biztosítania kell. azt a lehető leghatékonyabb formában lehetővé tevő formában alakították. Ez nem divat kérdése. A különböző sportágak speciális ruházatban zajlanak. 66 . használatuk esetén létre nem jövő sérüléstől óvhatja meg a sportolót. gördeszkások térd és könyökvédő protektora. Az autóversenyzők öltözete részben a gyakori ütközések során kell. sérülések előzhetők meg használatukkal. Sose bízzuk a felszereléssel. esetleg betonon. fejlesztették ki a szakemberek. Azért nevezhető az edző edzőnek. A sízők ruházata a szabad mozgás lehetőségének biztosítása mellett. ezzel betegségek. részben a baleset során esetlegesen kialakuló tűz ellen szükséges megóvnia a sportolót. és alkalmatlan eszközökkel. hogy ellenálló legyen. és egyúttal az ezekből fakadó sérüléseket előzi meg.és csípőízületi sérülések előzhetők meg a megfelelő cipő használatával. A hosszútávúszók dressze a kihűléstől óvja meg a versenyzőt. ráadásul úgy. Az edző felelőssége. mert tanítványai hiszik.A görkorcsolyások. azért tanulta szakmáját. ruházattal. melyeket az adott sport mozgásaihoz igazodó. puha talpával javítja a sportoló érzékelési képességét. öltözetben ne engedje sportolni.

több évtizedes sportolói karrier nehezen elképzelhető. de különösen annak élversenyzői formája balesetveszélyes. sporteszköz minősége. és a fölösleges. A pálya megfelelő minőségű talaja. Ha megelőzni 100%-ban nem is vagyunk képesek őket. ha nem a versenyző képességeihez. a fullkontaktos sportágak kivételnek tekinthetők. edzettségi szintje alapján nem elégséges felkészültségű sportolóval használtatjuk. a sporteszközök. megfelelő helyszínen bonyolítsa edzéseit. hiszen ott a mérkőzésen a sportolók szándékosan sérülést akarnak okozni ellenfelüknek. Egy nem jól megválasztott súlyú medicinlabda szintén sérülést okoz. a gépekkel. vagy a védőburkolat nélküli ablakok egy tornateremben a sérülések egyértelmű forrásai lehetnek. a tornaterem helyes kialakítása. rosszul húrozott teniszütő könnyen sérülés okozója lehet. Például. melyek a sportoló testén. megelőzni törekedhetünk. hogy védje a sportolókat a nemtelen eszközöket használó társaktól. Sokszor azonban véletlenül. Az alkalmazott sportszer. mérsékelni súlyosságukat. 1. az bizony szándékos sérülésokozásra való igyeke67 . 3. hogy csak alkalmas körülmények között. melyek fennállása esetén különösen gyakoriak az egészségkárosodások. sérülésveszélyes tevékenység. hogy sikeresek lehessünk ezen igyekezetünkben. annak alkalmatlan állapota sérülések gyakori forrása. Bármilyen furcsán hangzik. és mint ilyenek vezetnek károsodásokhoz. elméleti alapon két csoportra oszthatjuk. és a sportoló védelmét is szolgálnia kell. aktuális állapota szintén sérülések forrása lehet. A jó edző birtokában van e tudásnak és fel is használja gyakorlata során. A hiányos törött parketta a sportcsarnokban. A szándékos sérülésokozás sportszerűtlen viselkedés. csökkenteni a gyakoriságukat.Az edzők szerepe a sportsérülések megelőzésében A mindenféle sporttevékenység. (Lásd az előző fejezetben. silány eszközök önmagukban hordozzák az egészségkárosító hatást. Ha valaki ki akarja ütni ellenfelét. részletesen!) 4. ha erőnlétileg. A sportruházat sportágspecifikus jellege a benne történő mozgás szabadságát kell biztosítania. eszközökkel túlzsúfolt fitnesz terem. egy nehéz. helyzeteket. A sporttárs is lehet okozója a sportsérüléseknek. A védőfelszerelések alkalmazása kötelező. kisebb nagyobb sérülések ártalmak kialakulása nélkül. 2. A sportesemény helyszíne. szervezetén kívül levők. így az edző nem engedélyezheti használatukat. A legtöbb sportág szabályrendszere olyan. Ahhoz. Az egészség-károsodásokat kiváltó tényezőket. erőnlétéhez. Hosszú. az elhagyásukból származó sérülések az edző felelősségét vetik fel. Külső okok A sérülést kiváltó külső okok közé olyan tényezőket sorolunk. mérete. ismernünk kell azokat a tényezőket. az ilyen versenyzőnek nincs helye a sportban. vétlenül okoznak sérülést a társak egymásnak. testméreteihez illeszkedő (Lásd az előző fejezetben részletesen!) A rossz minőségű. Ezeket külső és a belső sérülést kiváltó okoknak nevezzük. A használt sporteszközök ellenőrzése az edző feladata. elkerülhető formákat kiszűrni. és ez a szabályoknak megfelelően történik meg. berendezések célszerű elrendezése mind fontos szerepet játszik sportolóink egészségének megőrzésében. Az edző szorosan vett sportszakmai felelőssége.

vagy változtatja a terhelést. hosszú távú elviselésre. és csak ennek megfontolásával állítsuk öszsze a mozgásprogramjukat. míg utóbbi akár napokon.zetet jelent. hogy kiket dolgoztatunk együtt az edzések során. 1. A tiltott teljesítményfokozók használata (Lásd korábbi fejezetben részletesen!) nemcsak egészségkárosodást. Ezeket az edzőknek. jegesedéssel járó időszakban. A sportoló életkora alapvetően befolyásolja terhelhetőségét. nagy terhelések. akár a közvetett jelekből fel kell tudni ismerni. és sorozatterhelésekkor egyaránt megjelenhet. Mindig vegyük figyelembe a versenyző életkorát. A harcművészeti sportágak edzői úgy védhetik sportolóikat. 6. Egymástól nagyon távoli korcsoportú emberek együttes edzése is veszélyes lehet. A szabadtéri sportágak esetében az alkalmatlan időjárási viszonyok okoznak sérülést. bár hatásuk már a szervezeten belül károsít. úgynevezett akut fáradtság. vagy edzői szigor zászlaja alatt. mint amit egy kimaradó edzés által veszíthetünk. A jó edző felismeri a fáradtsági jeleket. nem pedig az időjárási elemekkel. őket. vagy éppen túlságosan alacsony hőmérséklet alkalmatlanná teszi a szervezetet. Előbbi rövid ideig tartó. 5. A túl magas. akár a nyilvánvaló. A páros gyakorlatok esetében a testméretekben. vagy halasztják el a Balaton átúszást. A küzdősportok tehát érdekes kivételnek tekinthetők ilyen szempontból. Ami megfelelő egy tizenéves fiúnak sok lehet. a motorversenyeket viharban. „hadd edződjön a gyerek!” felkiáltással. Az edzések természetes velejárója a fáradtság megjelenése. ügyességben egymásnak nem megfelelő társak is egészségkárosodások okozói lehetnek. csak túlterhelés. ha a sportolók érettek a küzdelemre. hogy küzdjenek. és versenyre is csak akkor nevezik. A túlhajszolt. „Vágóhídra küldeni” sportolóinkat. sérülés lehet az eredménye a kisebbik számára. ködben inkább halasszuk el az edzést vagy versenyt. A doppingszerek használata is a külső okok közé sorolható. A fáradtság egy edzés alatt. ha edzésen hasonló képességű versenyzőkkel dolgoztatják. hogy a fáradt szervezet terhelhetősége átmenetileg leromlik. elcsigázott versenyzők ész nélkül való edzése sokszor oko68 . de ami a felnőttnek hatékony edzés. Nem véletlenül állítják le a síugró versenyeket ködben. Csak felkészülten küldjük harcba versenyzőinket. Küzdjünk ellene minden lehetséges módon! Belső okok A sportsérülések. hiszen a sportolók egymással kell. betegséget. edzések minőségét és mennyisségét. Nők és férfiak együttes edzése is sokszor vált ki sérülést. Ilyent csak kontrolált körülmények között tegyünk. heteken keresztül is fennálló krónikus fáradtságnak nevezhető. és ezek függvényében csökkenti. félreértelmezett keménység. ezzel sok kudarctól és főleg fölösleges sérüléstől óvhatjuk meg őket! A sporttársak okozta balesetek többsége elkerülhető. sportártalmat. Ne féljünk leállítani az edzést hasonló extrém körülmények között! Többet nyerünk vele. ezért alaposan gondoljuk meg. szakadó esőben. a sportolók pályán való mozgásának. egy negyven évesnek. és azoknak megfelelően kell a terhelést megválasztania. 2. de sérülést is kiválthat. az alkalmazható módszerek. ártalmak gyakran a sportoló szervezetén belül meglévő speciális vagy megváltozott állapot miatt jönnek létre. Egy 50 és egy 90 kilós sportoló nem feltétlenül tud hatékonyan együtt dolgozni egymással. sportolóinak előzetesen felkészítve az esetleges veszélyekre. Mindenki számára világos. Szélsőséges időjárási viszonyok között. ha víz hőmérséklete nem megfelelő. súlyos műhiba. az a gyerekeknek lehet túlzás. elhelyezkedésének okos megválasztásával.

Az edző legfontosabb tudása az. Ha valamelyik edzőtől ezt halljuk. hiszen ezzel azt bizonyítja. Ilyenkor az edző. vállalnak olyan edzéseket. A pszichésen instabil sportoló nem tud figyelni. ügyességi és képességi szintjét. és szükség esetén alkalmazkodnia kell hozzá. maximálisan figyelembe véve a sportoló edzettségi. amikor annak családjában éppen tragédia következett be. Az edző felelőssége sokszor éppen az. 6. A bemelegítés elvégeztetése kizárólag az edző felelőssége (Lásd korábbi fejezetben részletesen!). Ha beteg versenyzőt terhelünk a betegség rosszabbodását. talán a leggyakoribb sérülést kiváltó tényező. eredményességre. Az aktuális érzelmi állapota. A betegség eleve legyengült szervezetet. mint „fék” funkciónál. hogy képes elviselni. A képességeknek nem megfelelő terhelések. hogy dilettáns. krónikussá válása (idültté). A súlyos lelki válságban levő versenyző. A károsodások meggyógyulása időigényes. de sérüléseket is kockáztat. hogy a sérülésekre rá kell dolgozni. Ez sokféle szempontból igaz. Legyünk tekintettel a sportoló lelki állapotára. Ostoba állítás az. koncentrálni így a balesetek kockázata jelentősen megnövekszik nála. Az ilyen okból bekövetkező sérülések súlyos edzői műhibának tekinthetők. A sérülések romlása. csak hátrányos lehet. 5. hogy megvédje versenyzőjét saját magától. melyet már nem biztos. Nem feltétlenül tanácsos a legbonyolultabb. 3. nem edzhet. az aktuális edzések során is. esetleg társuló. a gyógyulási folyamat elhúzódását és esetleges szövődmények kialakulását a kockázatjuk. mozgásformák alkalmazása súlyos balesetek. A betegséggel küszködő sportoló szintén a komoly kockázati kategóriába sorolható. Tudomásul kell vennie az edzőnek. Beteg sportoló edzése semmiféle haszonnal nem járhat. azt nagyon gyorsan kerüljük el. amíg meg nem gyógyul. egészségkárosodást. Kemény edzések. a bemelegítés elmaradása vagy nem kielégítő módon való elvégzése miatt. de szükség esetén fékezi is versenyzőjét. Hasonló elvet kell követnünk a sérült sportolók esetében is. Ez nem igaz. melyekre még nincsenek felkészülve. nemcsak verseny teljesítményében marad el a tőle elvárhatótól. akaratlan jelzéseire. és bármennyire sajnálatos is. Az edzőnek látnia kell a sportoló szélsőséges hangulati változásait. Az edzések további tehertételt jelentenek számára. döntően hat a hatékonyságra.zott már sportbalesetet. A szervezet bemelegítettségének hiánya. melyek a fáradtág már nem tolerálható jelenlétére utalnak. 69 . hogyha sportolója beteg. nem tanult szakember. A túlmotivált sportolók sokszor hajtják túl magukat. a túlterhelések megelőzése érdekében. de még a könnyített edzések sem engedélyezhetőek. ha sérült sportolót terhelünk. sérülések forrása lehet. A jó edző nem csak hajtja. akkor jobban gyógyulnak. 4. hogy egyénre szabott edzéseket tervez. Figyeljünk sportolóink viselkedésére. újabb sérülés kialakulása történhet meg. és vegyük figyelembe azt. pszichés státusza a sportolóknak. biológiai értelemben terhelés alatt álló testet jelent. A betegen való edzés fejlesztő értékkel nem bír. új elemeket tanítani a tornásznak olyankor. melyet türelmetlenségünk miatt nem rövidíthetünk le. 7. mert még a forma gyógyulási utáni időszakra való átmentése sem oldható meg ilyenkor. maximum közeli terhelések csak tökéletes állapotban levő szervezet számára jelenthetnek fejlesztő értékű eseményt. Ez utóbbiak rengeteg sportoló pályafutását tették tönkre a sporttörténet során.

betonon. aszfalton történő edzések során sokszor alakul ki csonthártyagyulladás a sípcsont vagy a sarokcsont területén. A teniszezők ütőt fogó oldala erősödik jobban. fáradt alkarizmok fokozott húzóhatást gyakorolnak az alkar illetve a felkar csontjaira. vagy az ártalmak enyhítésében. vagy a markolásra. krónikus. Az alkarcsontban létrejövő változat botot. még ha tökéletesen nem is küszöbölhető ki a szerkezet elváltozása. mely leggyakrabban a sípcsont. lazításával az esetek többségében megelőzhető kialakulása. steril gyulladásukat (nem fertőzéses eredetű) okozva ezzel. Kiegészítő sportok rendszeres végzése. esetleg évek múlva mutatják. Az aszimmetrikus sportmozgást végző versenyzők esetében az izomzat egyensúlyának megbomlás okozhat egészségkárosodást. ezért elkerülhetőségük erőteljesen korlátozott. Jó minőségű sportcipő használatával. Vannak azonban olyanok is. fokozatosan alakulnak ki. A csonthártyagyulladás egy kifejezetten gyakorinak mondható sportártalom. és az azonos oldali farizmok erősödnek meg jobban. (pl. Ez az állapot hozza létre a másik nagyon gyakori sportártalmat. precízen végrehajtott sportági technika alkalmazásával. a két oldalon elhelyezkedő gerincfeszítő izmok egyenlőtlen fejlettsége miatt gerincferdülést okozhat. teniszezőknek ajánljunk úszást kiegészítő sportként!) 70 . sportfelszerelés használatával. így egyenlőtlen húzóerőt gyakorolnak a csípőízületre. a sportártalmak megelőzése A sportártalmak olyan egészségkárosodások. vagy az edzésszünetekben végzett rendszeres nyújtás lazítás az alkarizmok területén jelentősen csökkenti kialakulásának valószínűségét. hosszú futásokkal járó. A napi 24 órában tónusban levő. de a könyök belső dudorának területén. ütőt. mely hosszú távon. hosszadalmas ezért inkább a megelőzésen legyen a hangsúly. sportártalmat. napok. féloldalas evezési technikája bizonyos izomzati aránytalanságot eredményez. és az előbbi javaslatok figyelembevételével törekedniük kell a megelőzésben. Az életkor előrehaladtával. könnyebben alakul ki és lassabban regenerálódik belőle a sportoló. Tüneteiket is csak később. Itt is sokat segíthet az alkar izmainak nyújtása. Az edzőknek ismerniük kell a sportágukra jellemző specifikus ártalmakat. a lábszár izmainak rendszeres nyújtásával. Előbbi a külső könyökdudor területén megjelenő fájdalom. ilyenkor a kétoldali arányos terhelés segíthet az aszimmetria korrigálásában. a fokozatosság elvének betartásával többségük megelőzhető. az edzéshez szükséges megfelelő talaj megválasztásával.A sportártalmak tünetei. A már kialakuló elváltozás kezelése nehézkes. vagy az alkarcsontok területén jön létre. Ezek ellen védekezni nagyon nehéz. Ha általános erőfejlesztés. vagy súlyzót használó sportolókon gyakoribb. valamint a sportmasszázs szintén hasznos lehet az aránytalanságok javítása érdekében. a sarokcsont. deréktáji vagy csípőízületi fájdalmakat érez a sportoló. hetek. szorításra jelenik meg. A vívók esetében a támadóállásban elől lévő comb. mely nyomásra. Utóbbi hasonló fájdalmakkal jár. A kenusok sok éven át gyakorolt. Tünetekként háti. így bontva meg a szimmetrikus izomzati állapotot. Az esetek döntő többségében elkerülhető bajokról van szó. melyek a rendszeres testedzés. a helyesen.: vívóknak. A szökdelésekkel. Az edzések után. hiszen a sportági mozgás megköveteli az egyenlőtlen terhelést. melyet teniszkönyöknek vagy dobókönyöknek (más néven golfkönyök) nevezünk. gimnasztika történik. Gyakran a rendszeresen megjelenő fejfájások hátterében is ilyen esemény húzódik meg. az őket borító hártyára. sarokemelő alkalmazásával. Megfelelő sporteszközök. sportolás hatására lassan. melyek az adott sportág mozgásanyagának természetéből fakadóan jönnek létre. evezőt. masszírozása.

Néha gyulladáscsökkentő injekció beadása is szükségessé válhat. ha a gyulladás elhúzódóvá. gyulladáscsökkentő terápia vezethet eredményre a gyógyulás terén. gyakran csak a hetes nagyságrendű gipszrögzítés vezet gyógyuláshoz. Rendkívül makacs sportártalom. kenusok őszi. sercegő érzés. esetleg hideghatás (kajakosok. krónikussá válik. melyek az őket áthidaló inak „alápárnázását” alakítják ki. valamint a ropogó. A tartós terhelés.Több ízület környékén találhatók úgynevezett ízületi tömlők (bursák). amit az ínhüvely fölötti bőrre tett ujjainkkal érezhetünk mozgatások során. Az ízületeket áthidaló izmok inai sok esetben ínhüvelyben futnak. esetleg a mozgásterjedelem beszűkülését okozhatja. Tartós terhelés hatására a tömlők begyulladhatnak (bursitis). tavaszi edzései során) azok gyulladását (ínhüvelygyulladás) okozhatja. Az ezek közepén található üregben kevés folyadék van. Tünetei a fájdalmas mozgás. 71 . Hosszas pihentetés (több hét). mely fájdalmas mozgást eredményez.

Az ellátás a sérült bőrterület azonnali hűtéséből (jegelés) és nyomásából áll (kompresszió). illetve az idegrendszer szenvedi el. tompa tárggyal való ütközés során jön létre. vagy a sérült testrész illetve szerv működésének gyengülését. A bőrt ért károsodások lehetnek fedettek vagy nyíltak. így tüneteik is gyorsan megjelennek. Fontos. A bőr mélyebb szöveti rétegeiben azonban bekövetkezik vérzés. hirtelen következnek be. mert tamponként viselkedve csökkenti a vérzést. 72 . esetleg funkciójának kiesését. A szakított seb a szövetekben egymástól eltérő irányú erők egyidejű felléptekor jön létre. bonyolult mozdulatok zajlanak. ezzel a két elsősegély-nyújtási technikát együttesen alkalmazva. hiszen a kevesebb bevérzéssel járó zúzódások gyorsabban gyógyulnak. A szúrást okozó tárgyat nem szabad a sebből kihúzni. Esések. A horzsolt seb a bőrt érő súrlódási erő hatására alakul ki.Sportsérülések. Gyakran azonnal. kés). hogy megelőzzük. Ha a bőr megsérült. Ilyen lehet egy sportszerrel való „találkozás”. A két technikát együtt alkalmazzuk! Először helyezzünk valamilyen hűtésre alkalmas hideg tárgyat (jégakku) a sérült területre. melyek során óhatatlanul is előfordulhatnak sérüléseket okozó balesetek. A bőr sérülései A különböző sportmozgások során nagy sebességgel történő. sőt az elsősegélynyújtásban is járatosnak kell lennie. Ilyenkor zúzódás következik be. mely esetében nem szakad meg a bőr folytonossága. felületes rétegeket érintve. A nyársaló tárgy eltávolításával ez a tamponád megszűnik. A metszett sebet éles tárgy okozza. hogy a nyársaló eszköz milyen mélyen hatolt a testbe. azaz sebzéssel járók. hamarabb válik edzésre képessé sportolónk. akkor a jegelés nem alkalmazható közvetlenül a seben.: balta). sportbalesetek. és a szúrcsatornában milyen szerveket érintett a károsító hatás. A vágott seb szintén éles eszközzel okozható.. sporttárssal való ütközés vagy elesés is. A repesztett seb. A fedett bőrsérülések tompa tárggyal való ütközés során jönnek létre. sebkialakulás nem történik. akkor sebről beszélünk. ami nagy feszültséget hoz létre a szövetekben. Mindig komolyan kell vennünk. vagy rövid időn belül érezhetjük a fájdalmat. Sportsérüléseket leggyakrabban testünk kültakarója a bőr. a bőr felszínen való lapszerinti elmozdulása által (pl. a külvilágba történő vérzés. és a vérzés felgyorsulhat. így kifele. itt azonban a tárgy függőlegesen hat a bőrre (pl. rányomhatjuk a hideg eszközt a sérült területre. Erőteljesen meghúzva a fáslit. csak annak környékén! Ha a bőr folytonossága megszakad. vagy legalább mérsékeljük a vérömleny kialakulást. melyek sporttevékenység hatására. ami fájdalmas duzzanat formájában (vérömleny) jelentik meg néhány perc elteltével. seb van rajta. a mozgató-szervrendszer részei. majd rugalmas pólyával (fásli) rögzítsük ott. ütközések során elsősorban a testünket borító bőr szenvedi el a külső károsító behatásokat. A kialakulás okának függvényében különböző sebformákat különböztetünk meg. Az edzőnek fel kell tudnia ismerni a jellemző sérülésformákat tüneteikről. A szúrt sebet hegyes tárgy hozza létre. így az zegzugos sebszéleket okozva felszakítja a bőr. zavarát. elsősegélynyújtás A sportsérülések olyan egészségkárosodási formák. hiszen sosem tudhatjuk biztosan.

lassan előretörő. így csillapítása fontos. így az. melyet folyadékpótlással kezelhetünk. a belőlük származó vérzés gyöngyöző jellegű. elsősegély-nyújtási szinten való ellátására minden edzőnek képesnek kell lennie. gyöngyöző jellegű. Hamar. sötét színű vérzésként jelenik meg. átlagos testtömegű. Ezért szükséges a sérültet feltétlenül. Húzzuk meg erősen a kötést. a vattát rá- 73 . A gyűjtőerek (vénák) sérüléséből származó vérzés folyamatosan. Ennek megkönnyítésére nyomókötést is alkalmazhatunk. gyógyulásának időtartama alapvetően függ tőle. néhány percen belül. (kb. így ellátásuk során a vérzéscsillapítása nem szükséges. Ehhez azonban ismerni kell annak lépéseit. így az elsősegélynyújtó egyéb feladatokat is elláthat közben. és rendkívül gyenge. egymásraépültségből fakad. vagy rugalmas pólyával. A sorrend nem felcserélhető. megszűntetése a sebellátás abszolút prioritása. 5-8 perces időtartamban. Ha nagyobb ér sérült meg. Kisebb vénásvérzések esetén elegendő gézlapokat a sebre nyomnunk. 1. melyek a sérült érszakasz típusától függően különböző jellegűek és veszélyességűek. A vérzések csillapítása. hogy mekkora a vérveszteség. Egészséges véralvadási folyamatokat feltételezve 5-6 percen belül megszűnik. az egymásutániság. így a folyadékpótlás mellet már vérkészítmény adása (transzfúzió) is szükséges. A hajszáleres vérzés szivárgó. és azok pontos sorrendjét. Mivel mikroszkopikus méretű erekről van szó. Nagyobb méretű vénák sérülése akár végzetes vérveszteséget is okozhat. a jelentős vérveszteség megelőzése érdekében. belőle jelentős mennyiségű vérveszteség nem származik (maximum néhány tíz milliliter). hiszen a sérült esélyei. különösebb beavatkozás nélkül is megszűnik. Harapott seb állat (pl. pulzáló jelleggel véreznek.A lőtt sebet nevéből fakadóan valamilyen lőfegyver okozza. Az elveszített vér mennyiségét minimalizálni kell. a sérült ér méretétől függően 5-6 perctől akár több tízpercen keresztül is vérezhet. úgynevezett vérzéses sokkot okozhat. sérülésükkor nagy sebességgel. akkor hosszabban kell a nyomást fenntartanunk. Orvosi ellátása elsősorban intravénás folyadékpótlással (sóoldatok infúziója) lehetséges.: horzsolt seb) enyhe.: ló) és ember által egyaránt okozható. Az 1000 ml fölötti vérvesztés akut életveszélyt jelent a sérült számára. ezért ilyen esetekben vérzéscsillapításra nincsen szükség. majd továbbléphetünk a sebkötözés feladatai felé. és a lehető leggyorsabban orvosi ellátás irányába terelnünk. nagy vérnyomás uralkodik. A sebek külvilágba hatoló vérzéssel járnak. 70 kg) egészséges ember esetében az 500 ml alatti vérveszteség jól tolerálható. A nyomókötés felhelyezése a következők szerint történjen! Helyezzünk sok gézlapot a sebre. Vérzéscsillapítás. mely önmaga tartja fenn a nyomást a seben. hatására jelentős egészségkárosodás nem alakul ki. majd erre tegyünk egy vattacsomót! Ezt együtt pólyáljuk körbe gézzel. akár több tíz percen keresztül is. Mivel az artériákban szakaszosan változó. A sérült véna méretétől függ. elhanyagolható mértékű vérzést okoz. A vénásvérzés. Csillapításuk nehéz feladat. életkilátása. A sebellátás ABC-je Vérző seb. A 500-1000 ml közötti vérvesztés veszélyes. A hajszálerek sérülése (pl. Felnőtt. A legveszélyesebb sérülésforma az ütőerek (artériák) károsodása.

Erre azért van szükség. vagy több seb esetén a nyugalomba helyezés akár fekvést is jelenthet.: nem mehetünk vele napra). valamint tovább roncsolják a sebet. csak tisztítja a sebet. A sebbenzin ráadásul mérgezést is okozhat. esetleg hegesedő sebgyógyulást eredményezve. helyezzük nyugalomba! Nagy kiterjedésű. A sebbe. hőhatás). Nyugalomba helyezés. annak fizikai (napsugárzás. A seb környékére. letakarását jelenti. de ügyeljünk arra. 4. A bőrt vékony rétegben fedő „zsírköpeny” rengeteg kórokozót tartalmaz. Amennyiben megtisztítottuk a sebet és bekötöztük. mely a seb vérzésének újbóli megindulását eredményezheti. Még kisebb artériák sérülése is veszélyes lehet. hiszen csupasz kézzel sosem szabad vérző sebbe nyúlnunk. rögzítés. Ezeket a sebbe juttatni tilos. vagy gézpólyával rögzítsük a testhez! A jelentős. de tudnunk kell. addig annak csillapítása a feladat. vagy a sebbenzin kiváló zsíroldószer. azaz a vérzéscsillapító hatást a seben. elhúzódó. a gyógyszertárakban kapható hidrogén peroxid oldatot. így a bőr megtisztítására alkalmas. nem a tisztítás. Az alkoholos jódoldat (jód ampulla). kémiai (szennyeződések) és biológiai károsodásainak (bakteriális és egyéb fertőzések) elkerülése érdekében. és ruhát sem húzhatunk rá. a korábban leírt nyomókötéssel fedjük be. Ha nem áll rendelkezésre ilyen szer. Ehhez arra van szükség. 3. Több vérrel terjedő vírusos betegség létezik. a nagy erővel előtörő vérzés miatt. az ép bőrfelszínt különböző fertőtlenítő eszközökkel kell megtisztítanunk. a törzsön levőket. a tiszta vízzel való kimosás is megfelelő. melyek bekerülhetnek a sebe. 2. a nagy vérveszteség miatt. Hosszabban fennálló vérzés esetén szintén nyomókötést alkalmazzuk. Első lépésben itt is a kezünkkel kialakított nyomást alkalmazzuk. mivel erős fájdalmat okoznak. az alkohol maga. hogy a víz nem fertőtleníti (nem pusztítja el a kórokozókat). Ebben az esetben. csak a gézlapokra! Az ütőeres (artériás) vérzés csillapítása a legnehezebb feladat. végleges sebellátásig azonban ez is megteszi. illetve a már nem vérző kisebb sérülések esetében fedőkötést alkalmazzunk! Ez nevében jelzi. A sebet fedő steril gézlapokat ragtapasszal. Amennyiben ezek a feltételek nem biztosíthatók. Az orvos által elvégzett. A roncsolt szöveti területeket és annak környékét. Felső végtagi sérüléskor a kar háromszögletű kendővel való felkötözését javasoljuk. Amíg a seb jelentősen vérzik. A sebtisztítás feladatai már nem vérző. Ilyen sérülést bizonyos feltételek teljesülése esetén nyitva (kötözés nélkül) is kezelhetünk. hogy a megtisztított sebet ne érhesse fizikai károsodás (pl. és tartós vérzést produkáló sebet. elfertőzve azt. ne érhesse szennyeződés (ne tartózkodjunk vele koszos környezetben). Vérző sebbel továbbfolytatni az edzést szigorú- 74 . A körkörös kötést erősen húzzuk meg. miközben nem okoznak fájdalmat. lógó kar esetén pedig a felső végtagban megnövekszik a vérnyomás. úgy a horzsolt sebet is kötöznünk kell. kézzel való nyomás segítségével uralhatjuk. alsó végtagi sérülés esetén pedig a sérült testrész felpolcolását. hogy csak a seb befedését. vagy jód tartalmú Betadine-t tegyünk! Ezek fertőtlenítő hatása jó. Kötözés A sebeket minden esetben kötözzük be. vagy csak szivárgóan vérző seb esetében jönnek szóba. melyeket ilyen módon az elsősegélynyújtó is elkaphat (hepatitis B. AIDS). a bőrre zsíroldószereket alkalmazzunk. Sebtisztítás. további szöveti károsodást a seb területén.nyomva a sebre fenntartja a nyomást. A vattát sose tegyük közvetlenül a sebbe. Ez alól a szabály alól egyetlen kivétel a horzsolt seb lehet. természetesen gézlapokon keresztül. illetve az ágyneművel való érintkezés is kerülendő. hogy ne szorítsuk le végtagot! Nyomókötést csak végtagi sérülésen alkalmazhatunk hatékonyan. mert álló helyzetben a lábban.

5. mely fájdalmas duzzanatként jelenik meg. még saját kedvencünk is (pl. Ha szennyezett sérülést szenvedünk el. bírók nem engedik a sportolás folytatását. Valamint a sérülések miatt. Magát a sebet közvetlenül jegelni tilos. Advil és hasonló gyenge fájdalomcsillapítók is használhatók ilyenkor. Főként állatharapásos sebeknél kell gondolnunk a veszettség elleni immunizáció szükségességére. hiszen az életünk függhet tőle. Az Algopyrin. Ez az oltás az elkövetkező egy évben tökéletes védettséget nyújt számunkra. Fájdalomcsillapító tablettával kiegészíthetjük a kezelést. 6. Amennyiben az adott évre érvényes oltási bizonyítvánnyal nem rendelkező állt harap meg valakit. szennyezett sebek esetében gondolnunk kell arra. jegelése jó szolgálatot tehet ilyenkor. hiszen aki a fertőzést megkapja 98%-ban meghal a betegségben. ha nem oltattuk be őt! A mozgató szervrendszer sérülései Csontok sérülései A csontrendszer sérülései közül a csont zúzódása gyakori károsodási forma. Védőoltások beadatása. sípcsont. háziállat is okozhat veszettséget. Koszos. Ne feledjük. Ne hagyjuk ki a tetanuszoltás beadatását. hogy bármilyen alaposan tisztítottuk is meg a sebet. így mindenképpen vállalni kell ezt a kellemetlenséget. Fájdalomcsillapítás. jegelés. edzésen azonban ők nincsenek ott. Részben fájdalomcsillapító hatása van (lásd korábban!).. Algoflex. Részben a hideghatásra összehúzódó erek miatt csökken a terület bevérzése. Többnyire tompa tárggyal való ütközés (esés. azonban sokszor ez nem elégséges. Ez a védőoltás ugyanis több lépésből áll. A csonthártya bevérzését okozza. ez azonban nem nyújt százszázalékos védettséget. A nyugalomba helyezés önmagában is csillapítja a fájdalmat. azaz azonnali hűtés. rúgás) által alakulnak ki.an tilos! Versenyhelyzetben a játékvezetők. fagyásos sérülést okozhatunk általa. Főleg az izmok által nem. Leginkább a tetanusz baktérium okozta fertőzéstől kell tartanunk. be kell adatni az említett oltássorozatot. sarokcsont). 75 . a gyógyulási időtartam. Ennek eldöntése az orvos feladata. megelőzheti. és a területre gyakorolt nyomás (kompreszszió) a feladatunk. A jegelésnek hármas hatása is van. kisebb vérömleny kialakulását eredményezve. Egy kis kellemetlenség a szúrás által megéri. A veszettség 100%-ban halálos kimenetelű fertőzés. így ennek megtiltása az edző felelőssége. Saridon. kórokozók fertőzést okozhatnak a későbbiekben. alkarcsontok. A seb környékének hűtése. A sérüléssel összefüggésben megjelenő fájdalom csillapítása is feladatunk elsősegélynyújtás során. Egyéb bakteriális fertőzés elkerülése érdekében szükséges lehet antibiotikumok adása is. Ezzel jelentősen lerövidíthető a lábadozási. úgynevezett emlékeztető oltást kell kapnunk az orvostól a sérülést követő 24 órán belül. vagy csak kevéssé fedett csontokat érinti (pl. Az eljárás a bőr zúzódásakor ismertetettel azonos. később kialakuló gyulladást csökkenti.: macska). Bár gyermekkorunkban mindannyiunkat immunizáltak tetanuszfertőzés ellen. de a traumás fájdalmak (sérülés okozta fájdalmak) enyhítésére a Cataflam tabletta az egyik legalkalmasabb.

fájdalomcsillapítás. zúzódás esetében voltak. Az elmozdulással (diszlokáció) nem járó repedés.Erősebb trauma hatására a csontok folytonossága megszakadhat. kompresszió (fásli). Egy-két napos pihentetés. vagy a külső. vagy olyan irányba is elmozdulhat. vagy körkörös gipszrögzítés). Néha az ismeretlen szokatlan terhelésformák is kiválthatják. A repedést is törésnek kell tekinteni. Izmok sérülései Az izomgyulladás ritkán előforduló sérülés. nyomásra érzékeny. porcsarlók találhatók. Fastum. esetleg részleges vagy teljes szakadása. nyugtatása. esések ütközések). hogy jobban megnyílik mind egészséges esetben. Ez lehet a tok. nyugtatása. melybe természetes esetben egyébként nem tudna. vagy törés kezelése rögzítés (gipszsín. borogatás teljes gyógyulást eredményez. hiszen a bőr és ízületi zúzódásoknál már ismertettük. esetleg kóros mozgások is létrejöhetnek benne. Elsősegélynyújtás szempontjából ugyanazok a teendőink. akár több centiméter is lehet. A lehető leggyorsabban juttassuk el a sérültet a végleges ellátást nyújtó orvoshoz. duzzanatot tapasztal. esetleg leválhatnak alapjukról. Az izomra ható nagy erejű ütés annak zúzódását hozza létre (rúgások. kevéssé mozgathatóvá válik. A rögzítés időtartama az eltört csont típusától és a beteg életkorától függ. Azonnali hűtés. az érintett izomcsoportokban nyomásérzékenységet. míg a törésnél jelentősebb. itt azonban csak hajszálvékony a csontban keletkező folytonossági hiány. az izom megfeszítésekor erőteljesen fáj. Többen inkább sportártalomnak tekintik. Az érintett terület nyomásérzékeny.: térdízület) kiegészítő porckorongok. hiszen a tökéletlen csontosodás újabb törést okozhat. Ez azt jelenti. melyek kifejezetten sérülékenynek mondhatók. valamit a fájdalomcsillapítás a feladatunk. az elmozdulással járóknál. mint húzódás. mely a két egészségkárosodási forma közötti átmeneti jellegét is jelzi. szakorvosi ellátás megkeresése.: Dolobene. A ficamodott ízület viszszahelyezése szakorvosi feladat. Az erős. Ilyen esetben ne kísérletezzünk a helyszínen a repozícióval (visszahelyezés) mert további ideg és érsérülést kockáztatunk vele. jegelés. mely nagy. duzzadt. pedig az orvosi repozíció (visszahelyezés) a követelmény. Ízületek sérülései Az ízületek érő ütések azok zúzódását okozzák. fájdalmas. eltörhet a csont. Ekkor az ízület mozgatásra. Nem ritkán hőemelkedéssel is jár. Kezelése nyugalomba helyezés. azaz kificamodik. Hatására megduzzad. fájdalmas. azaz megrepedhet. A sérült területre izomlazító. Az ízületek bizonyos típusaiban (pl. jegelés. Ficam esetén a beteg nyugalomba helyezése. vagy a benne létrejövő mozgásiránnyal nem megegyező mozdulat az összetartó készülések sérülését eredményezik. Jó szándékunkkal többet árthatunk mint használunk. hogy az ízületi fej kiugrik az ízületi árokból. Rendellenes irányú vagy túlságosan erős mozdulat hatására megrepedhetnek. Bizonyos esetekben az ízületre ható erő olyan jelentős. Voltaren). Az orvos által meghatározott rögzítési időtartam előtt tilos levenni a gipszet. gyulladáscsökkentő krémeket javasolhatunk a későbbiekben (pl. 76 . Elsősegélynyújtása már ismert. az ízület mozgásterjedelmét meghaladó. a sportoló terhelhetőségi szintjét lényegesen meghaladó edzések miatt szokott előfordulni. A sportoló másnap az izomzatában. belső szalagok megnyúlása (húzódása). Ez négytől akár tizenkét hétig is tarthat. és nyugalomba helyezés. Kezelése a zúzódásoknál már ismertetett módon zajlik.

agyzúzódás Az agyrázkódás az egyik leggyakrabban előforduló idegrendszeri sérülés. a szédülés. működészavar annál inkább. Az agyrázkódást elszenvedett sérültet szállítsuk. saját felelősségre elhagyni a kórházat kockázatos. de súlyos következményeik miatt minden edzőnek ismernie kell őket. a nagy terhelésekhez veszélyes. Ilyen esetben az agy a koponyafallal ütközik. Elsősegélynyújtás szintjén a pihentetés. felelőtlen viselkedés. Sérült izommal tilos továbbfolytatni a sportolást. melyet kizárólag kórházi körülmények között kezelhetnek. annak rehabiltációja során fizikoterápiás lehetőségek (ultrahangkezelés.) és gyógytornásztatás is igénybe vehető. Az agyrázkódás. csak erőteljesebbek. ízülettel visszatérni a sporthoz.Az izom túlnyújtása. A környéki idegrendszer sérülései a testben futó idegek károsodását jelentik. Tiszta formájában nem tekinthető súlyosnak. azonban ritkán súlyos. E sérülés során az agy szöveti struktúrájában elváltozás nem látható. Az idegrendszer sérülései Az idegrendszert érintő sérülések a központi és környéki idegrendszer terültén egyaránt létrejöhetnek. valamint a gerinccsatornában található gerincvelőt érinthetik. vagy szállíttassuk kórházba. Ez életveszélyes helyzet. Az agyrázkódás a koponyát ért tompa trauma hatására alakul ki. szövődményeket kockáztatunk vele. életveszélyes szövődménnyel jár. annak húzódását. Nem minden orvosi rendelőben van mód az agyrázkódottak ellátására. A különös figyelem. melyek nem feltétlenül alakulnak ki. ütések miatt szenvedjük el. fájdalomcsillapítás jön szóba. A tünetek hasonlóak a zúzódáséhoz. részleges vagy teljes szakadását okozhatja. Szerencsére a sportsérülések sorában az idegrendszeri károsodások ritkának mindhatók. lézerkezelés. vagy a memóriazavar. Legjellemzőbb tünetei a fejfájás. Hogy hol van ilyen hely. de az agyhártya bevérzése. a kettős látás. így a kisebbnek. Tudnunk kell azonban. A gyógyulásig az edzések szüneteltetése szükséges. szemész. vagy kisebb-nagyobb göb alakul ki rajta. ezért olyan helyre vigyük. Ilyenek az eszméletvesztés. veszélytelennek tűnő feji sérülés is okozhatja. A központi idegrendszeri károsodások a koponyaüregben elhelyezkedő agyat. ahol erre minden lehetőség megvan (traumatológus. Ezek szinte biztosan megjelennek agyrázkódás során. az izom alakja is megváltozhat. ideggyógyász). Gyakran esések. szinte azonnal csomó. Ez a már előbb is említett szövődményeket okozhatja. úgynevezett fakultatív tünetek is. a légzőközpont nyomása által légzésbénulást okozhat. Az orvos javaslatával ellentétben. mely néha csak sok óra elteltével következik be. Agyrázkódásos esetet a mentő is sürgősséggel elszállít. kórház a legközelebb. így 77 . és főleg fel kell tudni ismerni tüneteik alapján. Eszméletvesztéssel nem feltétlenül jár. stb. hevesebbek. az aluszékonyság. így bártan hívhatjuk őket. Mindig törekedjünk a teljes gyógyulásra! Részlegesen gyógyult izommal. fokozott óvatosság azért szükséges. csak további komplikációkat. a hányinger és a hányás. hogy az eszméletvesztéssel járó koponyatrauma egészen biztosan agyrázkódással jár. mert ritka szövődményként bár. és kisebb bevérzést hoz létre. A gyógyulás későbbi szakaszában. Az aktuális jó közérzet nem feltétlenül mutatja a helyzet súlyosságát. ezért minden esetben komolyan kell vennünk. Vannak azonban. azt a mentőszolgálttól tudakolhatjuk meg. A koponyában felhalmozódó vér. A teljes izomszakadás során. elektromos terápia. Az agyzúzódás már súlyosabb kategória. Kezelése a zúzódáséval megegyező. ütközések. koponyaűri vérzés is kialakulhat az agyrázkódás hátterében.

ha a sportoló alsó és felső végtagjait ingereljük (pl. A gerincsérült mozgatása. megcsípjük. Mivel itt futnak a testet behálózó. de nem kizárható. felültetni és forgatni is tilos. síelés) óriási erejű ütközések veszélyével járnak. az jó jelnek tekintendő.: megütögetjük. illetve érző pályarendszerek. Megkérjük. Ha ezt tesszük. esetleg csak annak súlyosságában.rendkívül súlyosnak tekintendő. Az érzékelésről úgy tájékozódhatunk. A mentők megérkezéséig felügyelt mellett kell lennie a sérültnek. Tüneteiben nem különbözik az agyrázkódástól. a lábát. Ha az érzékelés megtartott. A gerinc csigolyáinak törése. Ezekben az esetekben a gerincoszlop sérüléseinek kockázata érthetően megnő. további súlyos szövődményeket okozhatunk. hogy mozgassa meg lábujjait. hagyjuk rájuk ezt a tevékenységet! Sokszor azzal segítünk leginkább. ezért sérülése esetén ezek a funkciók károsodnak. a kihűléstől való megóvásban (takaró használata) és a nyugtatásban kimerül. esetleges kiesését kell keressük. nem hagyhatjuk magára. minden áron tenni valamit. szállítása mentőorvosi szakfeladat. Ne feledjük. ha „nem csinálunk semmit”. valamint kézujjait. 78 . A gerincsérülttel való tevékenységünk. Ezután a mozgásról tájékozódunk. rafting. kezét és karját is. Ha erre is képes a gerincsérülés valószínűsége kicsi. elmozdulásuk esetén a gerinccsatornában futó gerincvelő szakadását idézheti elő. Gerincvelő sérülés A nagy sebességgel járó sportok (autó-. Nem szabad cselekvési kényszerben lennünk. azt működtető idegekkel kapcsolatos mozgató pályák. megszúrjuk) és közben megkérdezzük. hogy gerincsérülés gyanúja esetén nem szabad mozgatni a sérültet. hogy mit érez. A gerincvelő-sérült vizsgálata során az érzékelési és mozgatási funkciók megtartottságát. motorsport.

úszás. Ebben a fejezetben azokat a krónikus betegségeket említjük meg. labdajáték. hogy az élsport. mint tünet megszűnését eredményezi. mint az egészséges szerkezetű érfal. A sporttól. Hipertóniás betegek csak kis-közepes intenzitástartományban dolgozzanak. aerob mozgásformákat válasszanak (kocogás. együttműködés nagy valószínűséggel megtörténik az edzők életében. három különböző időpontban mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. túrázás. A légző szervrendszeri betegségek közül a krónikus hörghurutot és a tüdő asztmát vizsgáljuk meg részletesebben. a krónikus betegségek (lassú fejlődésű. a betegek 80%-ában nem tudunk kimutatni semmilyen szervi elváltozást. törékennyé 79 . Az akut betegségek (hirtelen kialakuló. engedélyezhető. versenysport csak egészséges emberek számára ajánlható. Ez hosszútávon a már említett érfal károsodást hozza létre ezért kezelni szükséges. A keringési rendszer betegségei körében a magas-vérnyomás betegséget. kis közepes intenzitású. hosszan. Az esszenciális hipertónia azonban csak tünetileg kezelhető. lelki zavarokat vagy „érelmeszesedést” (arteriosclerosis) állapíthatnak meg az orvosok. gyors lefolyású) esetében kevés kivételt találhatunk az előbbiekben megfogalmazott általános szabály alól. Mint minden általános szabály ez is sántít kissé. birkózás) súlyzózás nem javasolt számukra.Kónikus betegek testedzése. Minden szélsőség kerülendő. sportolása Általános tételként kimondható. melyről szintén szükséges szólnunk. Magas-vérnyomás betegség (hypertonia) A magas-vérnyomás betegség hátterében. és a fizikai terheléshez fűződő viszonyukat azok hatását e betegségekre! A leggyakoribb krónikus betegségeket szervrendszeri csoportosításban célszerű tárgyalni. A maradék 20% okaként vesebetegséget. rendszeres. ezért csak gyógyszeresen rendezett vérnyomással végezhető sport számukra. úgynevezett esszenciális hipertóniának. ami a népszerű néven „érelmeszesedésnek” említünk. vannak olyan betegségek is melyek számára a tudatosan tervezett és adagolt testedzés terápiás értékű is lehet. Az idegrendszert érintő kórformák közül az epilepszia betegséget említjük részletesen. illetve a végezni kívánt sport típusától függően mondható ki. rendszeres erőfeszítésektől való eltiltása a betegeknek csak a betegség jellegétől. tehát a velük való találkozás. A rossz minőségű érrendszer a sportolással együtt járó nagy vérnyomáskiugrásokat nehezebben tolerálja. súlyosságától. és főként orvosi kontrol mellett végzett sport jöhet szóba. Ismerjük meg e kórformák lényegét. melyekkel kapcsolatban Magyarország lakossága nagy tömegben érintett. vagy javulása a magas vérnyomás. Ez utóbbiak többsége jól kezelhető. és elsősorban állóképességi jellegű.: doppinghasználat). hormonális működészavart. ha a beteg nyugalmi artériás vérnyomása. melyek esetén a sport módosított formája engedélyezhető lehet. Olyan betegségekről van szó. azonosítható okot. Betegek számára a rekreációs jellegű. Az éveken keresztül fennálló magas vérnyomás rugalmatlanná. A leggyakoribb anyagcsere-betegség a cukorbetegség. Sőt. Magas vérnyomásnak nevezzük. A magas vérnyomásos betegek hosszú évek során érfal elváltozásokat szenvednek el. gyakran egy egész életre szóló gyógyszerelés formájában. Ezt nevezzük ismeretlen eredetű magas vérnyomásnak. és a szívizom infarktust tárgyaljuk. melyek megléte nem kizáró ok a sportolás alól. gyógyszer mellékhatást (pl. hiszen az alapbetegség meggyógyulása. Hogy melyik volt előbb az „érelmeszesedés” vagy a magas vérnyomás azt az esetek többségében nehéz kideríteni. akár „életfogytig” fennálló) körében azonban több olyan is létezik. kerékpározás)! A nagy erőkifejtésekkel járó mozgások (súlyemelés.

körülírt szöveti elhalást jelenti. A tüdőasztma nehézlégzéses. Például. működészavarnak. stb. Különböző megjelenési formákkal találkozhatunk. fizikai megerőltetéshez fokozott óvatossággal kell viszonyuljanak. mely akár már gyermekkorban is megjelenhet és egész életén át elkísérheti a beteget. Még a tökéletesen tünetmentes esetekben is rendszeres. hogy a legtöbb infarktusos beteg. ha megfontoljuk. hogy az infarktus a szívizom vérellátásának elégtelenségéből jön létre. féléves gyakoriságú orvosi ellenőrzés szükséges a szövődmények elkerülése érdekében. Ez vagy a szívet ellátó beszűkült erek vagy a bennük kialakult véralvadék (trombus) miatt történik meg. atka. pszichés hatások. akár meg is szűntethetők. az infarktus csak következménye valamilyen egyéb betegségnek. inhalációs készítmények). A sérült ér elhelyezkedésétől. mint az asztmás betegek egyik legjobb. Ez utóbbi esetében a sport. fizikai megerőltetés. extrém megterheléseket. elrepedhetnek. a már kialakult rohamok pedig enyhíthetők. csak orvosi engedély birtokában terheljünk az ilyen betegeket. fulladásos rohamokat kiváltó betegség. a rehabilitáció hónapjait követően sportolhat. ha az orr nyálkahártyáján következik ez be. a játékos sportágak. és a fizikai terhelés nem okoz további romlást állapotukban. panaszmentes élet alakítható ki. és méretétől függ. A fizikoterápia mellett azonban gyógyszeres kezelésre is szükség van (tabletták. kis-közepes intenzitású sporttevékenység engedélyezhető számukra. akkor roncsoló. szakaszokban jelentkeznek. Szívizom infarktus (myocardialis infarctus) Az „infarktus” kifejezés. leghatékonyabb „gyógyszerét”. így erőkifejtéskor elpattanhatnak. nagyobb területe tehát elhalt. Kilégzési nehezítettség. A medicina fel is használja kezelési eszköztárában a gyógyúszást. többségükben megelőzhetők. kirándulások javasoltak. A szívizom infarktuson átesett emberek szívének egy kisebb. A „préseléses” gyakorlatok kerülendők.) ezek kerülésével jó életminőség. de még olyan típus is van. életveszélyes agyvérzést szenvedhet el a beteg. ezért nem folyamatosan rossz a betegek közérzete.teszi az erek falát. A páradús közegben (vizes sportok) zajló testedzés terápiás értékű is lehet. A jó hír az. Ennek leggyakoribb. A tünetek jellemzően rohamokban. míg ha az agyban történik meg. Amenynyiben a tünetek kiváltásának oka ismert. bár korántsem egyedüli helye a szív izomzata. Az úszás. amennyiben gyógyszeresen egyensúlyban tarthatók. ha a sportoláshoz. A szélsőséges terhelések kerülendők. hogy ennek milyen következménye lesz. macskaszőr. mely tüneteit fizikai megterhelés hatására produkálja (exercise induced asthma bronchiale). léteznek allergénekre (allergiás reakciót kiváltó anyagok. sokéves gyógyszerelési. csak alapos. Csak a jó közérzet határain belül dolgozzon a beteg. így az regenerálódni sosem képes. bár csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett (háromhavonta kell ellenőrizni). sípoló. akár hosszú távon is. molekulák) kiváltott formák. egyéni csúcsokat hajszolni tilos! Tüdőasztma (asthma bronchiale) A krónikus légúti megbetegedések körébe tartozik a tüdőasztma. orvosi kezelési dokumentáció 80 . búgó légzési hangok jellemzik. Különösen érthető az óvatosság. A fulladásos panaszok állandó gyógyszeres kezelés mellett. mely során a szervezet oxigénellátása rendkívül leromlik. Az asztmások a sportágak többségében versenyezhetnek. Eszerint. Érthető tehát. az élő szervezetben létrejött. azaz szívvel kell leélnie. A beteg további életét ezzel a csökkent funkciójú szívizommal. Itt is főleg az aerob jellegű munka ajánlott. és egyéb fizikai megerőltetés kerülendő. Mivel az antiasztmatikumok doppinglistás anyagok (Lásd dopping fejezet!). Amennyiben a kezelés sikeres volt. (pl.: pollen. úgy könnyen kezelhető orrvérzés lesz az eredménye. Vannak ismeretlen okból megjelenő változatok.

és pontos gyógyszerelés mellett sportolhatnak. valamint ennek következménye az elhízottság. Ez a betegség kinőhető. injekcióban adott inzulinterápia segítségével tartható egyensúlyban. A krónikus bronchitisben szenvedők rossz aerob teljesítőképességgel rendelkeznek. Az asztmások. és nagyon precízen össze kell hangolni. nehézlégzés jellemzi. Amennyiben az edzésekkel járó megterhelés nem vált ki fulladásos rohamokat. úgy a betegek részt vehetnek a sportéletben.DM) Előbbit korábban „fiatalkori cukorbetegségnek”. Ennek két alapvető megjelenési formája ismeretes az egyes típusú (I. esetleg megszűntetését is eredményezhetik. A cukorbetegek. így a sportban jelentős hátrányban vannak. természetesen az említett engedély birtokában. hogy csak a napi rendszerességgel. éveken keresztül folyamatosan fennállóvá válik. köhögés. és a javallatok tükrében módosított edzésekkel dolgozzunk velük! Idült hörghurut (bronchitis chronica) Az idült hörghurut. A gyermekkori asztma. A II. illetve a kettes változat (II. Mivel a dohányzás gyakorisága Magyarországon igen magas. kialakulásának legvalószínűbb kockázati tényezője az egészségtelen táplálkozás. és a dohányzás mellőzése alapvető követelmény a prevenció (megelőzés) szempontjából. utóbbit „időskori diabetesnek” nevezték. de sok esetben felnőttkori asztmába megy át. Az edzéseket. Amennyiben kezelőorvos engedélyezi és szövődmények nincsenek. ami azt jelenti. A dohányzás azonnali elhagyása mellett. a táplálkozást és a szükséges inzulin beadását szigorúan. a sportoló akár a versenysportban is részt vehet. Főleg a reggeli órákban kínozzák a tünetek a beteget. így inzulin adása nem feltétlenül szükséges. rendkívül sok hasonló beteg él hazánkban. A cukorbetegek száma ijesztő mértékben nő Magyarországon és a fejlett országokban egyaránt. rendszeres orvosi ellenőrzés. Az úszás szerepe itt is kiemelt jelentőségű. A betegség nem gyógyítható. azonban jól kezelhető. engedélyezettek. típusú cukorbetegség tablettás kezelésre is jól reagál. aerob jellegű közepes intenzitású edzések végzendők. Az idült hörghurut a tüdőrák előfutára. A többi közismert érv mellett a sportolók számára a dohányzás a romló légzésfunkció miatt is kerülendő. így kezelése. Cukorbetegség (diabetes mellitus) A számos anyagcsere betegség közül a szénhidrát anyagcsere zavarát jelentő cukorbetegség (diabetes mellitus) a leggyakoribb Magyarországon. Azonban ilyen esetben is csak a NOB által meghatározott gyógyszerek használhatók. A levegő párásítása. Az I. Bár a betegség oka ismeretlen. mely idültté. mivel az obesitás (elhízottság) a betegség egyik fő kiváltója. A sport segítségével javuló légzési funkciók szintén a betegség tüneteinek enyhítését. és főleg dohányosokat érintő betegség. Gyakori köpetürítés. a jellemző korai valamint késői életkori megjelenésük miatt. Sokszor a beteg lefogyasztása is terápiás hatású. illetve annak korai változata az obstruktív bronchitis kezelésében ma már az úszás nélkülözhetetlen eszköz. és a mozgásszegény élet.DM). diabetes mellitus (DM) inzulinfüggő forma.esetén kaphat „versenyezhet” engedélyt az asztmás sportoló. illetve a párás közegben való élet jelentős rohamokat csökkentő tényező. Ez diabetológus szakorvos feladata. E betegség lényegét a huzamos füstbelégzés miatt kialakuló hörgőfal elváltozása jelenti. jellemzően idősebbeket. Gyulladásos reakcióként jelenik meg. ezért az ő utasításait 81 . pusztán betegségük megléte alapján nem zárhatók ki a sportéletből! Tájékozódjuk terhelési lehetőségeikről kezelőorvosuktól.

a könyv elején olvasható mottónkat! Epilepszia (morbus sacer) Az epilepszia a központi idegrendszer krónikus megbetegedései közül az egyik leggyakrabban előforduló. így lényegesen kockázatosabbak. utóbbi főleg versenyhelyzetben. a jó közérzet határain belül bonyolódó edzések javallottak. Sőt a tudatosan összeállított edzések még a kezelés részeként is értékelhetők lehetnek. Ne tegyék! Lásd. agyhártyagyulladástól. Erre akkor van lehetőség. Leginkább a kis. ezért a pihenési. közepes intenzitású. A fizikai megterhelések során számos olyan állapotváltozás alakul ki szerveztünkben. stressz nem váltja ki. A veszélyes sportágak kerülendők. Ezért kell újra hangsúlyoznunk. de még sérülésekből származók is. de csak akkor amennyiben kezelőorvosuk (ideggyógyász szakorvos) is engedélyezi számukra. sőt tiltás alá esnek. csak egy-két másodperces tudatkiesés jellemzi (absence jelenség). Ha ez sportolás során alakul ki. a kajakban ülve a Duna közepén. melyek maximális terhelések során következményszerűen kialakulnak. a cukorbetegség kialakulását kockáztatják. Vannak veleszületett formák. és inzulinadagolással összhangban történjen. A cukorbetegek rosszulléte két alapvető és egyben egymással ellentétes okból jöhet létre. Az ad hoc. Ilyenek a hipoxiás állapotok. és jól meghatározott sportágak vonatkozásában sportolhatnak. aerob jellegű. Egészséges sportolók. léteznek szülési ártalmak miatt kialakulók. ha a tüneteket. mégis a sportolás során ugyanolyan veszélyes lehet. A sport rendszeres programja legyen a cukorbetegeknek. regenerációs folyamatokra is hangsúlyozottan kell figyelniük a betegeknek. Ennek értelmében a sportorvosi módszertani levél egyértelműen meghatározza azokat a sportágakat. hogy az alvásmegvonás (átvirrasztott éjszaka) is rohamot provokáló tényező. eszméletvesztés történhet meg. Egyik az. majd az azt követő mély alvással jár. Tudnunk kell. rendszeresen adagolt inzulin injekciók által. melyek kialakulásának számtalan oka ismert. a nagy és kis rohamok egyaránt előfordulhatnak a betegeknél. hogy a sportolás jól megtervezetten. Epilepsziások csak tünetmentes életvitel esetén vehetnek részt a sportéletben. vagy motor kormánya mögött. mely inzulinbeadás után. amikor leesik a beteg vércukorszintje. rohamokat a fizikai és lelki megterhelés. a testhőmérséklet jelentős emelkedése. Bár ez utóbbi egyértelműen enyhébb forma. Csak így küszöbölhető ki a vércukorszint szélsőséges ingadozása sporttevékenység során. véletlenszerűen megjelenő terhelések megzavarhatják a beteg anyagcseréjét. agyvérzésből. egész testre kiterjedt rángógörcsökkel. Sok esetben azonban ismeretlen okú az epilepszia. Az epilepsziás betegek bizonyos körülmények között. melyekben való részvételből az epilepszia diagnózisa 82 . mint a szisztematikus. a táplálkozással. elégtelen táplálkozás esetén alakul ki. Az átmeneti eszméletvesztés. Sportolás esetén mindkettő gyakran előfordul. a hosszú ideig tartó terhelések (2-4 óra). Az agykéreg gócszerű elváltozásának eredménye. vagy a versenyekkel összefüggésben megjelenő felfokozott lelki állapot (rajtláz). Másik a megemelkedett cukorszint okozta rosszullét. doppingolási célból. Mindkét esetben ájulás. amely epilepsziás rohamot kiváltó tényező. A kisroham (petit mal) lezajlása gyakran észre sem vehető. Tünetei szintén változatosak lehetnek. tudati kimaradás. az autó. Ez többnyire a kezelés elmulasztása miatt jöhet létre. az különösen sérülésveszélyes lehet a sportoló számára. alaposan megtervezett edzések. eszméletvesztéssel. biztonságos környezetben zajló.követve tervezzük meg a cukorbetegek edzését. mint a nagyroham. A nagyroham (grand mal) a közismert. vagy a kerékpár nyergében egy hegyi lejtőn fatális kimenetelű sérülés forrása.

Az epilepsziások sportéletbe való integrálása sportszakorvosi és neurológusi szakvélemény birtokában engedélyezhető.kizáró ok. 83 .

megnövekszik az ízületi nedvtermelés. ruházatot. Mint a bemelegítésről szóló fejezetben említettük. leválása orvosi. Több olyan része. néha a sportolók karrierjének végét jelenti. versenyeink előtt. Ne csak mi tudjuk a veszélyeket. hosszútávon azonban megéri. A porc szakadása. aki elhallgatja versenyzője elől az esetleges kockázatokat. Ne kockáztassunk! Ha mégis ilyen veszélyesnek mondható feladatot írunk elő versenyzőnknek. és a szabályos feladat végrehajtás nélkülözhetetlenségére. Ezt megelőzendő. Csak olyan gyakorlatokat végeztessünk sportolóinkkal. és krónikus bántalmak. Az így kialakult durva. évek évtizedek múlva krónikus ízületi kopást. A bemelegítés során fokozatosan növekvő terhelés hatására. akár szinte mozgásképtelenné is válhatnak. mely ilyen esetekben megjelenik. csak kezelhető. A fellazult szerkezetű porc azonban könnyebben kopik. Csak arra felkészült sportolóval végeztessük. rossz minőségű cipőben végezve futó. igyekezve felhívni a leendő edzők figyelmét az ízületek fokozott védelmére. megfelelő létesítményt. aminek elkövetése tartós. és türelem szükséges. tájékoztassuk előre a kockázatokról és hívjuk fel a figyelmet a védőfelszerelés használatára. informáljuk a sportolót is. egymáshoz feszüléséből származik. az ízületeket is munkára alkalmas állapotba kell hoznunk edzéseink. sérült ízülettel ne engedjük versenyzőinket sportolni. melyet sok sportoló fogát összeszorítva eltűr. Ezt el kell kerülnünk. Ez a felszínek egymáshoz ütődéséből. 1. szerkezeti eleme is van az ízületeknek. Több olyan edzői hibát sorolhatunk fel. Fájdalmas. Az edzésektől való távolmaradás. 2. ha e könyvben is különös hangsúllyal tárgyaljuk. Használjunk jó minőségű eszközöket. Lelkiismeretlen az az edző. a bemelegítés fontosságára. Nagyobb edzések versenyek után. nagyon rossz életminőségben élhetik nyugdíjas korukat. Csak teljes gyógyulás. pihenés szükséges. pályát! Betonon. Az artrózis nem gyógyítható. és tovább edz. amihez tanultság. Ezzel megelőzhetők a porcok súrlódásából származó akut. artrózist (Lásd korábbi fejezetben!) okozva. hosszútávon az ízfelszínek destrukcióját okozva. melynek hátterében az ízületi porc túlterhelése áll. Ilyenkor is teljes mozgásszünet. melyet az ugróatléták gyakorta alkalmaznak alapozó edzéseik során. duzzadt az ízület. melyek sérülése akár egész életre szóló konzekvenciákkal bír. sőt sebész orvosi beavatkozást igényel. rehabilitáció után térhet vissza a terhelésekhez. a sérülés meg nem gyógyul. ugró edzéseinket egyenes út a boka és térdízületi bántalmakhoz. akik fiatal versenyző korukban nem törődtek ízületeik jelzéseivel. Nem véletlen tehát. rövidtávon visszaesést okozhat a fejlődésben. így „kettős felügyelet alatt” dolgozhat majd.Gerinc és ízületvédelem A mozgató szervrendszer sérülései közül a legtartósabb következményekkel járók az ízületi rendszer károsodásai. melyek feltétlenül szükségesek a sportági fejlődéshez. Innen már nincs visszaút. és kizárólag terhelhetőségének megfele84 . Azok az idős sportolók. amíg a folyamatok meg nem nyugszanak. az úgynevezett mélybeugrás gyakorlat. Az ízületi porc felpuhulása (chondromalatia) az első lépés. az egész ízület begyulladhat. így a porcfelszínek közötti súrlódás csökken. visszafordíthatatlan ízületi károsodást okozhat. szakértelem. egyenetlen ízfelszínek további terhelésre teljesen lepusztulhatnak. fájó. nagyon veszélyes feladat. súlyzórúddal a vállon. Például.

helyettesítsük mással. ugrásokkal. Ha van alternatív módszer. súlyzórúddal a vállon. Sok sportolói karrier tört ketté gerincsérv kialakulása miatt. más néven a porckorong sérv (discus hernia). Fölösleges kockázatott vállal az. hiszen a sérülés nem ismer különbséget verseny és edzéshelyzet között. Az autó és motorversenyzők speciális gerincvédőt hasznának a bukások ütközések során előforduló gerincsérülések ellen. a csontszövethez hasonlóan összeforrni nem tud. A gerincoszlop védelme tehát. belsejükben pedig félfolyékony mag. és a torziós hatásúak). a pulpa található. A súlyemelők övének. Használjunk segédeszközöket. amit más kevésbé veszélyes feladattal ne érhetne el. az erőteljes gerincmozdulatok a porckorong külső burkának sérüléséhez. Mivel az elrepedt porcszövet. birkózók). Az amerikai futballisták és jégkorongozók az edzéseken is viseljék ízületi protektoraikat. és azok elkerülhetőségének lehetőségeit. Mérlegeljünk. és meg van rá a leehetőségünk. az erőteljesen sportágspecifikus kérdés. 85 . melyek használatától egészségünk függet. még az ízületi rendszeren belül is prioritást kell. ezért ez élethosszig fennálló panaszokat okozhat. Az egymás fölött elhelyezkedő csigolyák között kis ízületek hozzák létre a kapcsolatot. sőt még a versenyen is használhatók. A túlzott terhelések (főleg a függőleges irányúak. megszakadásához vezethet. Bár vitathatatlanul hatásos feladat. Miért ne éljünk ezekkel a lehetőségekkel. ezzel kialakul a gerincsérv. ágyéki területe érinti (súlyzók mozgatása során. A belül levő anyag kiboltosul. Ez törzsdöntés előre. Leggyakrabban az alsó háti. A gerincet megvédeni leginkább a gerincoszlop mellett futó gerincfeszítő izmok. ha szabad. hogy a gerinc függőlegesen is rugalmas legyen. Ostobaság nem használni őket. A gerincoszlop különösen sérülékeny ízületi rendszert tartalmaz. óriási megterhelést jelent a gerincoszlop számára. amennyiben az ízületeink védelméről van szó! A szabályok adta keretek között alkalmazzuk azokat a kiegészítőket. valamint a csuklyásizom megerősítésével lehet. dobásokkal járó sportágakban). A lehetőségekhez mérten korlátozzuk a gerincre háruló függőleges irányú terheléseket.lő súllyal. de a nyaki szakasz is érintett lehet (kalapácsvetők. flexibilitását. hiszen nem hoz semmi olyan plusz eredményt végrehajtója számára. A szakedzőnek ismernie kell sportágának specifikus sérüléseit. inkább hagyjuk ki. Ez a struktúra adja a gerincoszlop rugalmasságát. ez adja meg a lehetőséget. emiatt tudjuk hajlítani törzsünket a különböző irányokba. akkor válasszuk azt! 3. Nagyon divatos a testépítők körében az úgynevezett „jó reggelt” gyakorlat. ugyanúgy megtörténik bármelyiken. melyek rugalmas borítékkal rendelkeznek. speciális rugózó mozgás alakulhasson ki benne. A csigolyatestek között porckorongok helyezkednek el. Hogy ez mennyire lehetséges. hiszen így nagy terhet vesz le az erős tónusos izom a gerincoszlop csigolyáiról. aki ezt végzi. hogy mi a gyakorlat előnye és mi a veszélye. vagy a fáslinak a használata biztonságosabba teheti edzéseinket. hogy élvezzen. Ha erre a feladatra nincs feltétlenül szükség.

Bouchard C. (1990) Az orvosi élettan alapjai Medicina. (2003) Az értelmileg sérült emberek sportjának sportorvosi vonatkozásai Fogyatékosok sportjának sportegészségügyi szempontjai GYISM szakmai kiadványsorozata 25-26. (1994) Physiology of sport and exercise Human Kinetics. H. Stoltenberg. (1993) A sportmozgások anatómiai alapjai Medicina. USA 86 . (1990) Physical educatio and life-long physical activity Report of Physical Culture and Health. (1989) Belgyógyászat Medicina Budapest Telama R. Pieron M.Irodalom: Barakauskas. Budapest Frenkl R. (1990) Sportélettan Sport Kiadó. Budapest Jákó P. Budapest Sportorvosi szemle (2005) Szakmai irányelv Budapest 3. Protestáns Szakkollégium kiadványa Osváth P. maturation and physical activity Human Kinetics. Malina R. (2003) Adaptált testnevelés és sport FONESZ. (2004) Growth. (1998) A sportorvoslás alapjai OSEI. Laakso L. Budapest Houston M. és a Kölcsey F. Darling-Fisher (1998) Health Physical assessment Mosby. Bar-or O. D. old. Budapest Osváth P. 1. Champaign. Costil. L. oldal Osváth P. szám 9-32. Baumann. Ruoppila I. Vihko V. Missouri Benczúr M. Jyväskylä Wilmore J. (2003) Comotio cerebri és sport Sportorvosi szemle 2003. Champaign. szám Petrányi Gy. (1999) A női testformálás Budapest Osváth P. Tudományegyetem. (2006) A testépítés alapjai Fitness Akadémia. USA Jákó P. (1995) Biochemistry primer for exercise science Human Kinetics. USA Miltényi M. Champaign. (2004) A fogyatékosság jelensége a sporttudományban Tágabb értelemben vett gyógypedagógia Eötvös L. Budapest Ganong W.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful