Ken Follett ALATTUNK AZ ÓCEÁN

VICTORIA NÁSZUTAS LAKOSZTÁLY DIANA LOVESEY LAVINIA HERCEGNŐ LULU BELL MARK ALDER TOM LUTHER MARGARET OXENFORD LADY OXENFORD PERCY OXENFORD LORD OXENFORD SZEMÉLYZETI KABIN PETER BLACK NAT RIDGEWAY FRANK GORDON OLLIS FIELD GABON BÁRÓ CARL HARTMANN HARRY MARKS PETER MEMBURY NIGHT OVER WATER Copyright 1991 by Ken Follett All rights reserved Fordította: Losonci Gábor; 1991 Kiadja a Victoria Kft.

Felelős vezető a Victoria Kft. ügyvezetője Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat téri Kaposvári üzemében -111718 Felelős vezető: Miké Ferenc igazgató

1939 egyik szeptemberi napján Angliából felszáll a Pan American légitársaság egyik óriási, Clipper típusú hidroplánja, hogy az Atlantióceánt átszelve utasait Amerikába repítse. Fedélzetén szinte mindenki menekül valami elől: a híres, zsidó származású német atomfizikus a nácik; a fasiszta angol lord és családja a börtön; a szépasszony szeretőjével a férj; az úri tolvaj a bíróság; a gazdag örökös pedig a nővére elől. Az üldözők persze mindent elkövetnek, csakhogy beérjék és leszállásra kényszerítsék a gépet. Izgalmas kalandok a háborgó óceán viharos egén: váratlan fordulatok, szex, cselvetés, szerelem és vér...

A “Kaland Afganisztánban” és “A katedrális” után kiadónk ismét egy vadonatúj Ken Follett regénnyel jelentkezik, mely az eredeti angol nyelvű kiadással egyidejűleg jelenik meg.

1

Minden idők legromantikusabb repülőgépe volt. Tom Luther a southamptoni dokkban állt déli fél egykor, a második világháború kitörésének napján. Az eget kémlelte, szívében félelem és várakozás. Beethoven néhány taktusát dúdolgatta újra meg újra, az ötödik zongoraverseny első tételéből: a helyzetnek megfelelő harcias dallamot. Körötte kíváncsiak tömege tolongott: a repülés megszállottjai kezükben messzelátóval, gyerekek, és sokan, akiket csak a kíváncsiság vonzott ide. Luther emlékezete szerint a Pan American légitársaság Clipper hidroplánja most kilencedszer száll le a csatorna vizén Southamptonnál, de az esemény még mindig szenzációnak

számított. Az óriási repülőgép oly csodálatos volt, olyan elbűvölő látvány, hogy az emberek még ezen a napon is összegyűltek megnézni, ahogyan leszáll, még ezen a napon is, amikor hazájuk háborúba lépett Németországgal. A dokkban két hatalmas óceánjáró gőzös is horgonyzott, házként tornyosulva az emberek feje fölé, de az úszó luxusszállodákra most ügyet sem vetettek. Mindenki az eget kémlelte. Ám amíg lesték az eget és várakoztak, a háborúról beszéltek egymás között. A gyerekeket izgatta a dolog; a férfiak tudálékosan beszéltek tankokról és tüzérségről, a nők csak rosszalló arckifejezéssel álldogáltak. Luther amerikai volt. Remélte, hazája nem fog belekeveredni a háborúba, végtére is semmi köze hozzá. S azt meg kellett adni a náciknak: a kommunistákkal keményen elbántak. Luther üzletember volt, gyapjúszövetet gyártott, s volt már elég baja üzemében a vörösökkel. Egy ízben teljesen ki volt nekik szolgáltatva, csaknem tönkretették. Ezt azóta sem felejtette el. Apja férfiruha-kereskedése tönkrement a zsidó konkurencia miatt, s a Luther Gyapjú létét a kommunisták veszélyes helyzetbe hozták: márpedig a komcsik nagy része zsidó volt. Aztán Luther megismerkedett Ray Patríciával, és minden megváltozott. Patrícia emberei tudták, hogyan kell bánni a komcsikkal. Néhány baleset történt: az egyik forrófejű agitátor kezét elkapta a szövőgép; egy szakszervezeti szervező autóbaleset áldozata lett, a kocsi továbbhajtott, miután elütötte. Két munkás, aki panaszkodott, mert az üzemében nem tartották be a biztonsági előírásokat, valahogy belekeveredett egy kocsmai verekedésbe, és kórházba került. Egy másik bajkeverő, történetesen egy nő, visszavonta feljelentését, miután háza véletlenül porig égett. Mindez néhány hétbe telt, és többé nem volt semmi probléma. Luther önkéntelenül dobbantott lábával. Még mindig ugyanazt a néhány Beethoven taktust dúdolta. Az Imperial Airways dokkjából megjelent egy kisebb motoros hajó, amely a leszállási vízfelületet többször végigjárta. Úszó törmeléket keresett, ami akadályozhatná a gépet a leszállásban. A tömeg izgatott mormogást hallatott; megértették, közeledik a gép. Először egy kisfiú vette észre, aki fényes, új, magas szárú cipőben feszített. Messzelátója nem volt, de tizenegy éves szeme

élesebbnek bizonyult minden messzelátónál. – Jön! – kiáltotta. Jön a Clipper –, és délkeleti irányba mutatott. Mindenki arra nézett. Luther először csak valami határozatlan körvonalat látott, amely lehetett volna akár madár is, de a vonalak hamarosan kiélesedtek, és a tömegen végigsöpört az izgalom moraja, ahogyan szájról szájra járt, hogy a kisfiúnak igaza van. A gépet mindenki csak Clippernek nevezte. Hivatalosan Boeing B314 volt a neve. A Pan American légitársaság bízta meg a Boeing céget olyan repülőgép gyártásával, mely képes átrepülni az Atlantióceánt, amely utasszállító gép, s amelynek utasai minden luxust megkapnak útjuk során. Ez volt az eredmény: egy hatalmas, végtelenül méltóságteljes, hihetetlenül nagy teljesítményű gép, egy repülő palota. A légitársaság hat gépet vett át, és újabb hatot rendelt. Ezek a hidroplánok fölértek az óceánjáró hajókkal mind kényelemben, mind eleganciában, de míg a hajóút négy vagy öt napig tartott, a Clipper huszonöt-harminc óra alatt repülte át az óceánt. Mint egy szárnyas bálna, gondolta Luther, a közeledő hidroplánt figyelve. Nagy, tömpe, cet orra volt, vaskos teste, hátul a két szárny mint két uszony nyúlt ki. A szárnyakon kaptak helyet a hatalmas motorok. A fő szárnyak alatt két másik, uszonyszerű “víziszárny” volt, amely a vízben biztosította a gép stabilitását. A gép alja úgy keskenyedett el szinte pengevékonyságúvá, mint a gyors hajóké. Luther hamarosan látta a két sorban elhelyezkedő négyszögletes ablakokat. Egy hete a Clipperen érkezett Angliába; tudta, milyen is belülről. A felső fedélzeten volt a pilótafülke, és ugyancsak itt tárolták az utasok poggyászát. Az alsóbb fedélzet volt az utasoké. Üléssorok helyett azonban szobák sorakoztak, ággyá nyitható kanapékkal. A legnagyobb helyiségben közösen étkeztek az utasok, éjszakára pedig visszavonultak saját kabinjukba. A gép tervezői mindent elkövettek, hogy az utasokat elszigeteljék az ablakokon kívül rekedt világtól és az időjárástól. A szobák padlóját vastag szőnyeg borította, a világítás lágy fényekkel szitáit, a színek harmonizáltak, és ami bársonyból lehetett, az bársonyból volt. A hangszigetelés a motor zúgását tompa, alig hallható morajjá szelídítette, távoli, megnyugtató hanggá. A kapitány kiegyensúlyozott, parancsoló modorában is volt valami megnyugtató. A legénység elegánsan feszített a Pan American egyenruhájában, a

stewardok mindig mindenütt ott voltak, ha valaki akart valamit. Az utasoknak nem lehetett olyan kívánsága, amely ne teljesült volna nyomban, varázslatos gyorsasággal. Lefekvéskor elfüggönyözött ágyak jelentek meg mintegy a semmiből, a reggelinél friss eper virított. A külvilág a gép ablakain át olyannak tűnt, mint egy film. egy kitalált mese, amelynek semmi köze a valósághoz. A gép belseje volt a tökéletes, és az egész világegyetem kívül rekedt. Ez a luxus aligha meglepő módon nem volt olcsó. A jegy ára odavissza 675 dollár volt, amiért akkoriban kisebb házat lehetett venni. Az utasok királyi családok tagjaira, filmsztárokra, nagy nemzetközi vállalatok elnök-igazgatóira és kisebb országok államfőire korlátozódtak. Kivéve talán Tom Luthert. Gazdagnak gazdag volt, de vagyonáért megdolgozott, s így nem volt szokása fényűzésre pazarolni. Mégis szükség volt rá, hogy alaposan megismerje a gép belső elrendezését. Egy nagyhatalmú ember, egy nagyon nagy hatalmú ember felkérte, végezzen el egy veszélyes feladatot. Feladata elvégzéséért nem kap pénzt, de a nagyon nagy hatalmú ember tartozni fog neki egy szívességgel, ami minden pénznél többet ér. Lehetséges volt, hogy az egészből nem lesz semmi; Luther még egy utolsó üzenetre várt. Lelkében tétovázott: egyik percben azt remélte, a feladatot nem kell elvégeznie, a másik percben elöntötte a remény és a lelkesedés, hogy igen. A gép meredeken szállt le, orrát magasra tartva: Luthert ismét megdöbbentette, milyen óriási. Tudta, harminchat méter hosszú és a szárnyakkal együtt ötven méter széles: de ezek csak számok voltak mindaddig, amíg az ember nem látta saját szemével a hatalmas gépmadarat a levegőben. Egy pillanatig úgy tűnt, mintha nem repülne, hanem zuhanna, mint a meglőtt vadkacsa. Mintha a vízben elsüllyedne, akár a kő. Aztán egy hosszú pillanatig mintha lebegett volna közvetlenül a vízfelszíne fölött, végül megérintette, és a hullámok hátán siklott, mint amikor a gyerekek a kaviccsal kacsáznak. A géptest alól kis habfoszlányok szakadoztak föl, s egy újabb pillanat múlva a gép teljes súlyával a vízbe ért, s olyan permetfelhő szállt-föl, mintha bomba robbant volna a tengeren.

A gép siklott, fehér barázdát vont a tenger zöldjében. Luther ismét a vadkacsára gondolt, amint leszáll a tó vizére, kiterjesztett szárnyakkal és behúzott lábbal. A törzs lejjebb ereszkedett, a vitorla alakú permetfelhők megnőttek. Végre a gép orra is a vízbe ért, a permet elült, a gép hirtelen lelassult, és hamarosan olyan szelíden ringott a torkolat vizén, mintha soha nem merészkedett volna a felhők közé. Luther csak most jött rá, hogy eddig lélegzet-visszafojtva figyelt. Hosszan, megkönnyebbülten sóhajtott, és ismét dúdolni kezdett. A gép lassan úszott a különleges, dupla móló felé. Amikor beilleszkedett közéjük, kötelekkel megerősítették, aztán az előkelő utasok is megjelenhettek. Az ajtóból a víziszárnyra lépnek, onnan a mólóra, amelyről hajóhídon át jutnak ki a szárazföldre. Luther elfordult, elindult, de hirtelen megtorpant. Mellette állt valaki, akit eddig nem vett észre: magakorabeli férfi, sötétszürke öltönyben, kemény kalappal, akár egy hivatalnok, útban munkahelyére. Luther már majdnem tovább lépett, amikor még egyszer szemügyre vette az idegent. Arca nem egy kishivatalnok arca volt. Homloka magas, szeme kék, álla erős, szája kegyetlen. Idősebbnek nézett ki, mint Luther, jó negyvenesnek, de széles válla erőt sejtetett. Jóképűnek és veszélyesnek tűnt. Egyenesen Luther szemébe nézett. Luther abbahagyta a dúdolást. – Henry Faber vagyok – mondta a férfi. – Tom Luther. – Üzenetem van az ön számára. Luther szíve nagyot dobbant. Megpróbálta palástolni izgalmát, és ugyanolyan szenvtelen hangon beszélt, mint a másik. – Helyes. Halljuk. – Az illető a Clipperen lesz szerdán, amikor a gép fölszáll New York felé. – Biztos?

A férfi keményen Luther szemébe nézett és nem válaszolt. Luther bólintott. Legalább a feszültségnek vége van, gondolta. – Köszönöm – mondta. – Az üzenetnek még nincsen vége. – Hallgatom – mondta Luther. – Az üzenet másik része ez: ne valljon kudarcot. Luther mély lélegzetet vett. – Mondja meg nekik, ne aggódjanak – válaszolta jóval több önbizalommal, mint amennyit valójában érzett. – Lehet, hogy Southamptonban fölszáll, de hogy New Yorkban nem fog leszállni, arról kezeskedem.

Az Imperial Airways hangárja a torkolat másik oldalán volt. Az Imperial társaság szerelői a Clipper fedélzeti mérnökének ellenőrzése mellett vizsgálták át a gépet. Nagy munka, de van rá három teljes napuk. Az amerikai fedélzeti mérnököt Eddie Deakinnek hívták. Úgyhogy a gép miután az utasok mind kiszálltak, szépen elúszott a túlsó oldalra a Hythe vizén, ahol csörlőkkel és csigákkal a hangárba emelték. Úgy feküdt ott, mint egy bálna egy gyermekmérlegen. A nagy út megterhelte a motorokat. A leghosszabb szakasz, ÚjFundland és Írország között kilenc órát tartott; de erős ellenszélben akár tizenhat órán át is a levegőben lehetett a gép. Óráról órára megállás nélkül ömlött a benzin, gyújtottak a gyertyák, és a négy motor egyenként tizennégy dugattyúja fáradhatatlanul mozgott, hogy az ötméteres légcsavarok simán forogva vágjanak át felhőkön, esőn és viharon. Eddie számára ez volt a mérnöki tudományok igazi romantikája, a csoda: az ember képes volt olyan motorokat készíteni, amelyek órákon át hibátlanul működtek. Sok alkatrészből állottak, amelyeket hajszálpontosan kellett esztergálni és összeilleszteni, tökéletesen, hogy ne csúszhassanak szét, ne duguljanak el, ne repedjenek meg, és

még csak el se kophassanak, míg a negyvenegy tonnás hidroplánt egyhuzamban ezer mérföldre repítették. Szerda reggelre a Clipper ismét készen fog állni az útra.

2

Gyönyörű, enyhe, meleg nyárvégi napon tört ki a második világháború. Néhány perccel azt megelőzően, hogy a rádión a király bejelentette a hadüzenetet, Margaret Oxenford a család téglából épült hatalmas háza előtt állt verejtékezve, mert kabátjában és kalapjában melege volt; dühösen, mert a család utasítására, akarata ellenére, templomba kellett mennie. Oxenford falujának túlsó végéről egyhangú harangkongás hallatszott. Margaret utált templomba járni, de apja nem tűrte, hogy ne vegyen részt az istentiszteleten; jóllehet Margaret tizenkilenc éves lévén úgy érezte, joga van saját vélemény megalkotásához a vallásról. Talán egy éve történhetett, mikor minden bátorságát összeszedve kísérletet tett nézetei kifejtésére, de őlordsága oda se figyelt. Nem gondolod, kérdezte Margaret, hogy álszent dolog templomba járni, ha az ember nem hisz Istenben? Atyja azonban csupán ennyit válaszolt: nevetséges vagy. Margaret, imigyen legyőzetve, de nem kevésbé mérgesen anyjához fordult, és közölte vele, ha nagykorú lesz, a lábát be nem teszi soha egy templomba. Anyja azt válaszolta: azt majd az urad dönti el, kedvesem. Ami a szülőket illette, a dolog ezzel el volt intézve, de Margaret minden vasárnap szívében ugyanazzal a haraggal indult az istentiszteletre. Közben öccse és nővére is kijöttek a házból. Elizabeth huszonegy éves volt, magas, esetlen, és nem különösebben szemrevaló teremtés. Valamikor a két lány igen közel állt egymáshoz. Egyikük sem járhatott iskolába, kesze-kusza nevelőnők és házitanítók nevelgették őket. Összeszoktak, egymás előtt nem maradt titkuk. Később azonban távolabb kerültek egymástól. Kamaszkorában Elizabeth magáévá tette szüleik mereven hagyománytisztelő értékrendjét, konzervatívabb volt a konzervatívoknál, lelkes

királypárti, akit nem érdekeltek az új eszmék, és rosszindulattal fogadott minden változást. Margaret szellemi fejlődése pontosan ellentétes irányt vett. Feminista lett, szocialista, a jazz érdekelte, meg a kubista festészet és a szabadvers. Elizabeth nem csinált titkot belőle, hogy Margaret szerinte elárulta a családot radikális eszméivel. Margaretet idegesítette, amit nővére ostobaságának érzett. Ugyanakkor elszomorította, hogy megszűnt közöttük a bizalmas barátság. Nem volt sok bizalmas barátja. Percy tizennégy éves volt! A radikális eszmék hidegen hagyták. Természetes főfoglalkozása a csínytevés lévén azonban rokonszenvezett Margaret lázadó temperamentumával. Miután közösen szenvedtek atyjuk zsarnokságától, a közös szenvedés érzelmi kapcsot létesített közöttük. A házból néhány pillanattal később lépett ki Lord és Lady Oxenford. Őlordsága narancssárga és zöld színű nyakkendőt viselt, amivel szinte túltett önnön ízléstelenségén. Valószínű, a nyakkendőt a feleségétől kapta. Lady Oxenford vörös hajához. tengerzöld szeméhez és halvány krémszín bőréhez jól ment volna a nyakkendő színösszeállítása. De Lord Oxenfordnak őszülő sötét haja volt és vörös arca. A narancssárga és zöld nyakkendővel úgy nézett ki, mint egy közlekedési tábla, amely valami ritka veszélyre hívja föl a figyelmet. Elizabeth sötét hajával és rendes, de jellegtelen vonásaival apjára ütött. Margaret anyjára hasonlított. Szívesen hordott volna egy narancssárga és zöld sálat, és jól is állt volna neki. Percy a változás korát élte; még nem lehetett tudni, kire fog hasonlítani. Együtt sétáltak le a kavicsos úton a park kapujáig, amelyen túl a falu terült el. A falu házai, házak sok mérföldnyi körben, és a föld: mindez Lord Oxenford tulajdonát képezte. Vagyona megszerzéséért egy szalmaszálat nem tett keresztbe. A tizenkilencedik század elején a környék három legnagyobb földbirtokos famíliája néhány jól megszervezett házasság révén egyesítette vagyonát, amely azóta érintetlenül szállt utódról utódra. Végigsétáltak a falu főutcáján, át a templomtér pázsitján a szürke kőből épített kis templomhoz. Először a lord és a lady léptek be, aztán Margaret és Elizabeth, végül Percy. Ahogy végigvonultak a padsorok között, hogy elfoglalják a család számára fenntartott

Ha Anglia most bátran szembeszáll a fasisztákkal. Vagy talán Isten szemében nem vagyunk mind egyenlőek? Kiáltani akart: “Az én apám semmivel sem jobb nálatok. Percy is. amikor a miniszterelnök ultimátumot küldött Hitlernek. mindenütt haragot. Margaret véleménye szerint a bolond vénember valami jobb témát is találhatott volna a háború küszöbén. lelkének egy másik részében igenis vágyott a háborúra. Volt egy fiú. a parasztok kezüket a fejükhöz emelve üdvözölték a hűbérurat. Ennek alig több mint egy éve. Margaret minden alkalommal a föld alá szeretett volna süllyedni zavarában. Számára a háború annyit jelentett. és nem tért vissza. Hazája ölbetett kézzel nézte. Margaret ismét büszke lehet a hazájára. Különben is. amikor tanúja volt ennek a nevetséges feudális aktusnak. Európa minden országából idealista fiatalemberek százai. ezrei mentek Spanyolországba. Margaret olykor még most is végigsírta az éjszakát. hangos súgással megjegyezte: remek nyakkendőd van. apa! Margaretnek sikerült elfojtani nevetését. még a középosztály képviselői. De nem volt fegyverük. Hamarosan elmúlt a nevetés ingere. Az idealista fiatalemberek tehát meghaltak. hogy harcoljanak a demokráciáért. de torkából furcsa hangfoszlányok szöktek ki. mint Margaret. tehetetlenséget éreztek. És mégis. A plébános a Tékozló fiúról prédikált. szégyent. Margaret is gyorsan leült. s az olyan emberek. mintha imádkozna. akiket Hitler és Mussolini fegyverzett föl. és Margaret ismét jobban érezte magát. és a világ demokrata országai nem segítették őket. ha egyszer sikerülne botrányt rendeznie az istentiszteleten. Ahogy sorban beléptek fenntartott padjuk mögé. talán többet nem kéne templomba járnia. hogy még sok ezer lánynak kell elszenvednie ugyanezt. Percy színpadias. Margaret gyűlölte a háborút és félt tőle. Hitler pedig a füle botját se mozgatta. és sokatoknál jócskán alávalóbb!” Talán egyszer valóban elég bátorsága lesz hozzá. ahogyan a szabadon választott kormányt megdöntötte egy rakás huligán. és úgy tett. A gondolat elviselhetetlen volt.helyeket. hogy elkiabálja magát. aki elment harcolni a spanyol polgárháborúba. Rowan doktor és Sir Alfred is tiszteletteljes főbólintással fogadták a környék urát. . De mindehhez túlságosan félt apjától. Fölháborította Anglia gyáva viselkedése a spanyol polgárháború idején.

Margaret arról álmodott. Még a hajókhoz is értett egy kicsit. hogy tréfáljon. meg sofőrökre. Mint később megtudták. elviselhetetlen életének. katonainge zsebében Ian fényképével. Úgy érezte. Percy szeretett volna egy kispuskával nyúllesre menni. a prédikáció közepén még egy légiriadó is volt. és hamarosan lefújták. unta a társasági életet. a haditengerészetnél. így aztán az Oxenford család nyugodtan hazatért a templomból anélkül. ha lehetőséget kapna rá. a család sofőrje megtanította. az istentisztelet ideje alatt üzent Anglia hadat Németországnak. . Digby. Elege volt a hagyományok szertartásából. Szeretett volna megszabadulni. de rendszerint túl mérges volt apjára ahhoz. hogy Margaret vezesse motorbiciklijét. hogy Percy szeretett csintalankodni. megengedte. még a légierőnél is. Szívesen tette volna ugyanezt. az első világháborúban a nők nadrágot húztak. de – bár a vadászat a család egyik fő időtöltése volt – Lord Oxenford nem engedélyezte a dolgot. Kiskorú volt. amint motorkerékpárja hátán fontos üzeneteket vagy utasításokat visz az egyik csatatérről a másikra. hogy belép a segédhadtestbe. Ezzel vége szakadna otthoni fullasztó. Percy csalódott volt. hogy tudta volna: Anglia hadban áll Németországgal. szédítő sebességgel. hogy a maga életét élhesse. Tizenegy óra huszonnyolc perckor. a női hadseregbe. Vasárnap nem szokás vadászni. Margaret örült. de a kis faluba nem jutott el a szirénák hangja. de ez nemigen tűnt lehetségesnek. mert Lord Oxenfordnak volt Nizzában egy kissebb motoros yachtja. hogy apjának nyíltan ellentmondjon. Olvasott róla. akik a frontokon harcoltak. Különben is vaklármának bizonyult. pénze semmi. de engedelmeskedett. Csínytevéseiben még nem jutott odáig. és ugyan milyen munkát tudna végezni? De a háború más.S még egy okból örült a háború lehetőségének. és elmentek dolgozni a gyárakba a férfiak helyett. Ian pedig. aki meghalt Spanyolországban. Szinte már látta is magát sisakosán. A segédhadtestnek szüksége volt futárokra. A háborúban minden megváltozik. Tudott autót vezetni. bátor tudna lenni. Manapság már női segédcsapatok is vannak a hadseregben. akik mentőautókat vezettek. ez volt az egyetlen szórakoztató vonás a család életében.

és vegye föl a cipőjét – mondta Lady Oxenford. Anglia hadat üzent Németországnak. az egész csak vicc. mondta. s ekkor végre megtudták. Lady Oxenford sóhajtott. Ez volt Percy kedvenc vicce. Lady Oxenford válaszolt. A lány arcán a gyanú árnyéka suhant át. az egyik szobalány a hallban éppen mezítláb öntözte a virágokat. aki mezítláb állt a hallban. Percy egyszer bizalmasan közölte a plébánossal. és a szalonba ment. – Jenkinsnek hívják. az ifiúr. és kínosan érezte magát. De Percy. olyasféle izgalmat. Percy gyakran megnevettette Margaretet.Amikor hazaérkeztek. Útközben Margaret odasúgta Percynek: ez azért disznóság volt. Mindenki letette a kalapját. lágy. amerikai hanghordozással. s miután a család különcségéről volt ismert a környéken. hogy Lord Oxenford az éjjel hirtelen szívrohamban elhunyt. Lord Oxenford nem ismerte a szobalányt. míg ki nem derült. – Menjen. A leglehetetlenebb dolgokat is fapofával tudta közölni. de most csak sajnálta a szobalányt. milord – hebegte –. Ez semmi. – És hol a pokolban van a cipője? – kérdezte Lord Oxenford. Lord Oxenford fölmordult. mindenki bedőlt neki. mint amikor nyaktörő sebességgel vezetett. – Kérem szépen. hogy vasárnap csak mezítláb szabad járni a szobalányoknak. a javíthatatlan. és szemrehányó pillantást vetett Percyre. az új szolgáknak kitalált házszabályokat adott be. – És soha ne higgyen a fiatal lordnak – tette hozzá Margaret. csak vigyorgott. ő Amerikából származott. vagy egy magas fa . A lány pukedlit csinált. Margaret valami vad megelégedést érzett. – Maga kicsoda? – kérdezte keresetlenül. és ezen a héten állt szolgálatba. Lord Oxenford bekapcsolta a rádiót. és az egész falu gyászba borult. Margaret elnevette magát.

Hétvégeken előkelő házakban időztek politikusok. Mikor a nagy gazdasági válság beköszöntött. amikor a fehér emberek keveredni kezdtek a zsidókkal. Lord Oxenford őrjöngött. Minden megváltozik. az előkelőbbek gyakran megtalálták a módját. hogy a nácik ellen fog harcolni. mely fölkéri. akit a legnagyobb államférfinak tartott Napóleon óta. A fasiszták ellen fognak harcolni. azok ellen. Lord Oxenford naponta várta a nemzet deputációját. Tudnunk kell. Akkoriban elbűvölte az embereket. mindjárt robban. mindenki együtt harcol. amikor karcsúbb volt. Szíve gyorsabban vert. a kocka el van vetve. jobb képű és kevésbé ingerlékeny. Levelezett Adolf Hitlerrel. és még sok ezer fiatalembert. akik hűséggel adóztak vonzerejének. melynek lényege az a felvetés. fájdalom és veszteség. avagy a faji szennyeződés veszélye” címmel.tetejére mászott. akik megölték Iant. az ázsiaiakkal. írt is egy nagy port fölvert könyvecskét: “Korcs emberek. aki a szabadságért küzdött. vezetné ki az országot e nehéz időkből. ismeretlen és izgató érzés töltötte el. hogy Lord Oxenford a Brit Fasiszták Szövetségének egyik alapító tagja volt. Éjszakába nyúló beszélgetéseik alatt a komornyik gyakran küldetett konyakért a pincébe. Legalább a bizonytalanság kínjának vége van: másféle kínok jönnek: gyász. Szinte érezte a szabadság ízét. úgy tetszett. de ha arra gondolt. a távol-keletiekkel és még négerekkel is. Ez fiatalabb korában történt. A küldöttség nem jött. Az előkelő kúriákon egyre kisebb társaságok töltötték a hétvégét. és nem lehet mást tenni. hogy nyilvánosan elhatárolják magukat a Brit Fasiszták . hogy az emberi civilizáció hanyatlása akkor vette kezdetét. – Az isten verje meg ezt a Chamberlaint – kiabálta. mint harcolni. A társadalmi konvenciók megszűnnek: a nők is részt vehetnek majd a küzdelemben. de ezek most már elkerülhetetlenek. külföldi államférfiak – és egy felejthetetlen alkalommal – a király társaságában. A fene egye meg ezt az átkozott hülyét! – De Algernon! – Lady Oxenford nem szerette az útszéli kifejezéseket. akkor igenis bosszút akart állni rajtuk. és a foyerban álmos inasok ásítoztak. Különös. Margaret nem tartotta magát bosszúálló embernek. Amúgy is vörös arca bíborszínt öltött. leomlanak az osztálykorlátok.

Az elmúlt években megszállottsággá fajult politikai elképzeléseit arra az egyetlen tételre összpontosította. aki tovább bírta az átlagnál. Beszélt németül. az unalom és az alkohol. Intellektusa sohasem volt más. – Anglia és Németország kivégzik egymást – mondta –. melyet nemcsak tévesnek. Margaret sejtette. továbbá Elizabeth több ízben járt a birodalmi Berlinben. Olykor meghívták egyetemi vitafórumokra. reményei végképp szertefoszlottak. úgy ragaszkodott hozzájuk egyre csökönyösebben. Elgondolását folyóiratokban. ami azt illeti mind a két lány jól beszélt németül. és Európában győz a kommunizmus. mint indulatainak magyarázata. – Hogyan lehetnél. –Hogyan beszélhettek így? Hiszen ez tragédia! Elizabeth ugyanis nagy bámulója volt a náciknak. protestáns vagy. S Margaret érzelmeinek tömegében kevés helyet kapott az apja iránti szánalom. Amikor Anglia és Németország háborúba léptek egymással. illetve olvasói levelekben tette közzé. Erről Margaretnek eszébe jutott. hogy Angliának és Németországnak egyesülniük kell Szovjet-Oroszország ellen. megnyerő ember volt. amikor Margaret elnevette magát. ilyenkor ugyancsak erről az elképzeléséről beszélt. Sohasem volt valódi. Ahogy az európai események egyre kedvezőtlenebb helyzetet teremtettek eszméi megvalósításához.Szövetségétől. hála egy német nevelőnőnek. kellemes megjelenését kikezdte a sértettség érzése. Margaret egy ízben elolvasta apja könyvét. Elizabeth azonban már közel volt a könnyekhez. kedvesem – mondta anyja –. és két alkalommal magával a Führerrel vacsorázott. a náci sznobok szeretnek . de ostobának is érzett. önbizalmával vonzereje is megcsappant. Lord Oxenfordból csalódott és keserű ember lett. és megjegyezte: – Engem nem zavar. Lord Oxenford valaha jóképű. és erről beszélt amikor – egyre ritkábban – erre politikai gyűlések meghívott előadójaként alkalma nyílt. hogy templomba kell járnia. Ateista vagyok.

– A zsidókkal valóban nincsen semmi gond a maguk helyén mondta. amikor hagyta. kedvesem – szólalt meg Percy anyja hangját utánozva. – Nem vagyok bolsevik. – Protestáns vagy. s csak nevetsz rajta. – Már hogy lehetnél. A fehér emberek kiirtják egymást. helyeslésében sütkérezni. és tragédia. Egyáltalán nem. fasiszták szerint. s a világ a korcsokra és a zsidókra marad. – A zsidókban nincsen semmi rossz! Lord Oxenford fölemelte mutatóujját. Margaret voltaképpen rohadt fasisztákat akart mondani. . Margaret ismét önkéntelenül elnevette magát. tiszta fajú árják. – Ami szerintetek. Apának igaza van. Anglia katonai helyzete sokat romlott. ami szép és tiszta. a csizmatalp alatt van. Erős. de Margaret apjához fordulva azt mondta: – Mindenesetre Neville Chamberlainnel kapcsolatban egyetértünk. Most keleten és délen is ellenséges állam van. Margaret – Ideje szembeszállnunk ezzel az erőszakos bandával. Erre már aligha volt érdemes válaszolni. Szocialista vagyok. de még idejében visszafogta a szót. Lord Oxenfordot csak egy bizonyos pontig lehetett veszélytelenül ingerelni. Ez már sok volt Margaretnek. amin Elizabeth ismét feldühödött. hogy Spanyolországban győzzenek a fasiszták.az angol arisztokrácia Elizabethhez fordult. hogy háborúzni fogunk velük. –Ti bolsevikok pedig a zsidóknak adnátok a hatalmat – vágott vissza Elizabeth. – Nem erőszakos banda – válaszolta Elizabeth. Keserűen mondta: – El akarsz pusztítani mindent.

Hosszú ideig azonban nem szerelemként élte meg ezt az érzést. szeretett elvont eszmékről beszélgetni. aki nem leereszkedő hangnemben beszélgetett vele. óriási tisztánlátással rendelkezett. én nagyon sajnálom. Ian világosságot hozott az életébe. s halála óta ismét a sötétbe süppedt. Nem tettünk mást. Ian Oxfordban utolsó évét végezte. és nem hitte volna. üresfejű arisztokrata csemetékkel.– Chamberlain nem hagyta. és ezt Lord Oxenford is jól tudta. s halálának tudatától még most is elszorult a szíve. hogy Ian meghalt. és teljesen hiányzott belőle az az intellektuális hiúság. Margaret az első perctől fogva erős kötődést érzett a fiú felé. Ian Rochdale volt az egyetlen igazi jó. hogy a fasiszták győzzenek Spanyolországban – válaszolta a lord. aki akárcsak maga. Akkor már évek óta vadásztársaságok táncmulatságain találkozott csak fiúkkal. melynek rabjaként a legtöbb ember nem tudja beismerni. de nem is felvételizhetett volna. Margaret sírni szeretett volna. de nagyon rossz befolyást gyakorolt rád. ami történt vele életében. akiket a vadászat és a szesz érdekelt csupán. míg az olaszok és a németek megszegték. Olaszországgal.. Margaret is szeretett volna egyetemre menni. Csak hőseik. mint betartottuk a megállapodást. – Mi megtartottuk a szavunkat. mígnem egy nap Ian sután és nagy zavarban szerelmet vallott. és Franciaországgal. hogy találkozik valaha egy olyan férfival. végül Lady Oxenford szólalt meg: – Édes. A demokratáknak nem volt fegyverük. míg végül kibökte: . hiszen sohasem járt iskolába. A fasisztáknak így lettek fegyvereik. kivételesen kínosan keresgélve a szavalat. végtelen türelemmel vitázott. s szinte hitetlenkedve fogadta egy olyan ember ismeretségét. aki valóban felkelti érdeklődését. Ő volt az egyetlen ember. belepirul haragjába. Margaret érezte. Egy pillanatra csönd lett. – Mi egyszerűen be nem avatkozási szerződést kötöttünk Németországgal. ha nem ért valamit. Mindazonáltal rengeteget olvasott. Ez teljesen álszent megjegyzés volt.

– Az egyik dédanyámat Ruth Glencarrynak hívták. ne fogadjam el feltétlenül a dogmákat. talán éppen New Yorkban. – Ha már zsidókról van szó – kezdte –. Minden más volt: a táj. A kocsin jól olvasható . Stamford városában élt Lady Oxenford családja. beléd szerettem. és Margaret úgy érezte élete véget ért. régi fényképet. – Anyám anyja volt. – Az amerikai Connecticut államban. Néha levelet írt. az időjárás. amiben hitt. egy repesz telibe találta. Percy inge zsebébe nyúlt és előhúzott egy gyűrött. Miért. hogy meggyőződéséért harcolni is hajlandó. Hirtelen megszólalt Percy. a múlt század közepén. Nem fog ez mindent elrontani? Margaret ekkor megértette. fekete szakállal. s most ott élne. Még a szüleivel való együttélés bosszúságai is elenyészőnek tűntek. Erre mindenki egyszerre kezdett beszélni. – Megtanított. – Rossz befolyással volt rám – mondta keserűen. az étel. A kép egy amerikai nagyvárosban készülhetett. Minden gyönyörködtetett.– Azt hiszem. és vállalta a halál kockázatát is azért. mely szerint hősi hálált halt. talán harmincéves lehetett. Mindenki köré gyűlt.. Előtte a vándorköszörűsök tolható alkalmatossága a nagy köszörűkővel. Aztán megérkezett az értesítés. Ezek után aligha tekinthetem magam a civilizált társadalom tagjának.. igaz? – kérdezte. – Igen – válaszolta a lady. az emberek. Az előtérben egy fiatal zsidó férfi állt. megfakult. hogy harcoljon a demokráciáért. ne higgyem el a hazugságokat. egy érdekes képet találtam a pincében az egyik öreg bőröndben.. egy ízben egy verset. amit még anya hozott Stamfordból. majd éppoly egyszerre abbahagyták. durva munkaruhát és kalapot viselt. megvessem a tudatlanságot és az álszentséget. Élete megváltozott: mintha egyszerre egy másik országba utazott volna. ő is szerelmes. Büszke volt rá. Még akkor is boldog volt. mit találtál? Felelet helyett Percy átadta a fényképet Lord Oxenfordnak. amelyet még szépiával retusáltak. amikor Ian elment Spanyolországba.

felirat: Reuben Fishbein – köszörűs. én is az vagyok. Margaret mintha álmodott Volna. aki . Percy? – kérdezte az atya. Percy édesanyja láthatóan nem értette az egészet. és a mamának minden báli ruhájára sárga csillagot kell majd varrnia. – Kik ezek a nyomorúságos emberek? – Fordítsd meg – javasolta Percy. a németek nem nyerik meg ezt a háborút. de szemöldöke ráncba szaladt. Percy ki tudja. Margaret apjára nézett. Lord Oxenford falfehér lett. Ez túl szépnek tűnt ahhoz. Őlordsága szemében kocsonyás rémület ült. – Remélem – folytatta Percy –. Amerika egy ilyen ország. hogy a dolgot nagyon is lehetségesnek tartja. tízéves korában. – Érdekes – mondta Percy –. Margaret szívből nevetett. és ezt most már mindenki észre is vette. amelyből Margaret megérezte. különben nem mehetek moziba. – Mi ez. Fishbeinné. öreg fényképet. hogy igaz legyen. hogy átrázza apát. Mellette egy talán tízéves kislány állt. hol találta ezt az . Vizsgálódva nézte a kép hátán a felírást. aztán hirtelen felkiáltott: – Percy! Ez a te kézírásod! – Dehogy – mondta Percy. De hát persze az övé volt. Percy nem zavartatta magát: – Miután pedig a zsidóság anyai ágon öröklődik. – Ez lehetetlen – mondta Lord Oxenford remegő hangon. Hátán ez a felirat állt: Ruthie Glencarry. ócska pamutruhában. de sokan mondják. hogy a dédnagyanyám egy zsidó vándorköszörűshöz ment feleségül. és a hátára írta a szöveget. Lord Oxenford megfordította a képet. és az anyám zsidó. és cúgos cipőben.

– Csak egyet tehetünk – mondta. A család átvonult a kis ebédlőbe. Margaret a damasztszalvétát szájához kapta. – Ne! – mondta Margaret rémülten. aki az ételt füstölt. a rosszkedvű komornyik. A szemükbe akarta vágni. – Ha nem tudod kordában tartani a nyelvedet. Vasárnaponként túlságosan átsütött marha volt ebédre. hogy visszafojtsa a zokogást. hogy nem bírt magával. ezt nem tehetitek. egy napra éppen eleget vitatkoztunk – mondta Lady Oxenford. pácolt. Percy. Bates a füstölt lazacot mutatta be Lady Oxenfordnak. Amerikában kell élnünk. Lady Oxenford salátát fogyasztott. fölállt. . hogy a főzés elrontja az étket..be is dőlt: nem csoda: minden fajvédő örök félelme. Döbbent csend volt egy pillanatra. asszonyom – jelentette. helyesebb hogyha elhagyod az ebédlőt. hátratolta székét. – Azt hiszem. S talán még többet is mondott volna. de végül csak ennyit mondott: – De nem. – Szeretném. miközben vett a lazacból. Úgy tartotta. avagy másként tartósított formában elfogadhatónak tartotta. Nahát... főtt ételt sohasem vett magához. de nyílt az ajtó és megjelent Bates. Még ennyi is túl soknak bizonyult. De Margaret szemében ez akkora árulásnak és gyávaságnak tűnt. – Amíg az egész szörnyűségnek vége nincs. hogy baj van a származásával. Megérdemli. és kimenekült a szobából. – Bah! – szólt Lord Oxenford és a képet az asztalra dobta. ha békében és egyetértésben tudnánk megebédelni... A család tagjai helyet foglaltak. Lord Oxenford asztali áldást mondott. – Az ebéd tálalva van.

Óriási gép. nélkülözés és szenvedés vár. amikor a Pan American néhány hete beindította a járatot. Nem lehet majd Amerikába küldeni a háborúra tekintettel hozott pénzkiviteli rendelkezések miatt. a gyapjúféle naftalinba kerül. Lady Oxenford leült a fésülködőasztalhoz. – Nem vagyunk gyávák – válaszolta. Apjuk mindannyiuk számára a Pan American Clipperjére foglalt jegyet. Szerdán indulnak. és az ezüstöt elzárják valahol. tele haraggal. Hétfő reggel se jött ki. Máskor ettől meglágyult volna. de a Clipper egészen más. Jellemző. A birtokra a kasznár fog felügyelni. – Nem? Csak itthagyjuk Angliát. beszedi a béreket. ha nem veszekednétek apáddal az úttal kapcsolatban. Huszonkilenc órát tart az út New Yorkba. Margaret érezte. Percy elment csomagolni. minden más holmit egy fuvarozó cég szállít majd utánuk. Percy ebéd után bekopogott Margaret szobájába és elmesélte a részleteket. Anyja elsápadt. undorítóan jellemző. Mennünk kell. Repült már egyszer-kétszer. de most túlságosan földúltnak érezte magát. Estig ki se jött a szobából. a bútorokat védőhuzatba burkolják. gondolta Margaret. amikor háború van. ezért Lady Oxenford fölkereste szobájában. az újságok másról se írtak. s az ember az Atlantióceán fölött fekszik le aludni.Persze ezt már hónapokkal ezelőtt tervelték ki. és az összeg egy bankban fog kamatozni. hogy a család a lehetséges legnagyobb luxusban távozik az országból. luxusgép. – Gyávaság elmenni – mondta. az anyja ideges. a szolgákat szélnek eresztik. A házat lezárják. Margaret. A lovakat eladják. amelyre háború. – Jó lenne. sírva dühében. Margaretet még ágyban találta: ellenségesen meredt anyjára. Percy nagyon izgatott volt. Margaret végigfeküdt az ágyon és a mennyezetet bámulta keserűen. . Elizabeth és Percy fejenként egy koffert csomagolhatnak. hogy tehetetlen. és a tükörből nézte lányát. – Nincsen választásunk.

Anyja nem lepődött meg. Hirtelen úgy érezte. élete megváltozhat. a háború rendkívüli állapot. Most értette meg. megfordult ültében. határozatlan hangon. – Engem nem csuknának börtönbe. – Pénzt nem vihetünk magunkkal – folytatta keserűen a lady. De Margaretet e pillanatban legkevésbé a pénz érdekelte. Mély lélegzetet vett. és egyenesen Margaret – Ha itt maradunk. kissé bágyadt hanghordozásához. vagy Catherine-nél. amivel vitáknak remélte elejét venni. – Én nem akarok veletek menni. Egy jóakarónk. Margaret hihetetlennek találta. – Velünk kell jönnöd – mondta azon a lágy. aki a belügyminisztériumban van. – Mit számít az! Háború van és a kormány rendkívüli hatalmat kapott a parlamenttől. addig meg is fogom tenni. Beszélj apával. – Miért? Lady Oxenford szemébe nézett. – Az én életem. amely megváltoztatja a hétköznapokat. és én is szeretnék beleszólni – mondta Margaret. hogy megóvjalak. hogy apját börtönbe zárhatják. Lady Oxenford ritka szenvedéllyel válaszolt. és amíg módomban áll. Élhetnék Martha néninél. Apádat letartóztatják. Lady Oxenford sóhajtott. Ennyit a híres angol fair play-ről. apádat börtönbe zárják. és visszatért szokott. akár egy közönséges tolvajt. ha jövő héten még mindig Angliában van. figyelmeztetett bennünket.Margaret nem értette. . – Fájdalomban hoztalak a világra. bátorság szállta meg. – Miért? Fasisztának lenni nem törvényellenes.

ha kikérheti tanácsát. – Nyíltan meg fogom kérni. Ha nem taníttatják. Margaret egyszerre érezte magát bűnösnek és sértettnek. Én tudom. Különcsége egy alapjában erős. mert nem tudta megkülönböztetni az okos és a buta dolgokat. Gazdagnak született. Anyja gyönyörű volt. és könnyen tett magáévá téveszméket. ha anyjával más viszonyban lenne. amikor saját elképzelései nem igazolódtak be. – Nem az én hibám. Néha szerette volna. elvárta hogy együtt érezzenek vele. és még előtted az élet. vágyott rokonszenvére. Szövetségesek is lehetnének. aki nyíltan nem mondhatott ellent férjének. – És az enyém? – Nem ugyanaz. hogy valamilyen módon részt vehessen a harcban. Lady Oxenford fölállt. s akinek így csak az értetlenség tettetése nyújthat szabadságot. mint egy rossz szobalányt. – Több jóságot reméltem tőled – mondta. és kiment. Apád sincs jó állapotban. és más körülmények között a hadügyminisztériumba telefonálna. de nem akart hozzá hasonló lenni. Anyja beletörődése bosszantotta Margaretet. Neki ezzel az utolsó reménye is szertefoszlott. apja mindig csak korholta gondolataiért. s inkább marad vénlány. Margaret szerette édesanyját. akik . gondolta. attól még tanulhat. örült volna. Sóhajtott. a szíve szakad meg. s most. Amióta az eszét tudta. hogy maradj. – Jobban örülnék. ha apa fasiszta. ha nem tennéd. különcségeit jól viselte. hogy mit gondolunk.– Nincsen semmi jelentősége. te fiatal vagy. Apád szereti a hazáját. gondolta. különc és tétova. aki úgy kezeli. Szerette volna bizalmasának. Megpróbálhatnád megérteni. minthogy hozzámenjen valakihez. Apád nem fogja megengedni. Tétovasága látszólagos és szükséges eszköznek bizonyult egy olyan asszony számára. de pallérozatlan akarat szülötte volt.

tegnap tizenhétezer nő jelentkezett. hogy épp egy héttel azután elmegyünk. mit kell becsomagolnia. csak egyik csésze teát itta a másik után. . míg a szolgák a ház lezárásán foglalatoskodtak. miután elkezdett nálunk dolgozni – mondta Margaret Jenkinsnek. Margaret ugyanakkor eltökélte. Természetesen Jenkins magától nem tudta. De Margaret anyja régen föladta e harcot. A tanácsok előtt minden városban sorok állnak. Ha aláírtam a papírt. – És ha visszaviszi? – Tizennyolc éves elmúltam. csak azt nem tudta. Láttam a képet az újságban. Ha az ember elég idős. annyi. milady – válaszolt a lány. ezért felküldte Jenkinst. amely szobadíszként kezeli őket. – Az apám azt mondja. amint csomagoltak. Margaret is adja föl. – Gyárba megy? – Jelentkezem a segédhadtestnél – mondta Jenkins. – Nem kötöm az orrára – felelte a lány. a szülei nem tudnak semmit csinálni. Csak jelentkezem. – És az apja mit szól a tervéhez? – kérdezte vissza Margaret. – Ez biztos? – Mindenki tudja. Lady Oxenford nyert. hogy kisebbik leánya nem csomagol. Kedden Lady Oxenfordnak feltűnt. – Mit fog csinálni? – kérdezte Margaret. és Margaret segítségére szorult. – Kellemetlen. amit az úr akar – válaszolta a lány. hogy csomagoljon be helyette. hogy fölszálljak egy Amerikába induló repülőgépre. – A rádió bemondta. Végül gyakorlatilag Margaret csomagolt be. Hétfőn egyáltalán nem evett. és azt kívánta. – Én csak azért fogok sorba állni. hogy megvalósítja önmagát. háborúban mindig van munka. – Szerencséje van – jegyezte meg Margaret keserűen. az új szobalányt. – Munkában nem lesz hiány. – Miladynek azt kell tennie.együtt harcolnak egy olyan világ ellen. hogyan.

értelmesnek. biztosan a dolgozószobában van a kasznárral. Talán. hogy apja dührohamot kapna? Talán hivatkozhatna arra. és börtönbe lehetett csukni. én fogok dönteni. jogom van beleszólni a saját jövőm alakulásába. Lord Oxenfordot nem hatották meg a könnyek. Érettnek. a harag megnyilvánulásai pedig csak megvető megjegyzéseket váltottak ki belőle. Mindenesetre nyugodtnak kell majd lennie. Jogilag férjhez mehetett. gondolta Margaret. és felelősségteljesnek kell mutatkoznia. hirtelen rájött.– Én nem tudtam. de alig hagyta el saját szobáját. hogy amíg nem tesz mást mint duzzog. Szerdán korán reggel indulnak. Semmi ok nem volt rá. Tizenkilenc éves. anyja kérése ellenére is apja engedélyét kéri. Lord Oxenford nem tűrte az ellentmondást. már könnyebb lenne.” Vagy mondhatná azt is: “Szeretnék veled megbeszélni valamit az amerikai úttal kapcsolatban.” Olyan szerényen kell megkezdeni a semmiképpen se torkolhassa le. Apja. Erre csak azt válaszolná: “Én vagyok a felelős. autót vezethetett. apa harcolt az első nagy háborúban. hogy ha azt mondaná: És aztán? Hogyan közelítheti meg a valódi mondandót anélkül.” Nem jó. miért nem maradhatna Angliában.” Erre nyilván azt válaszolná: “Nincs rajta mit megbeszélni. igazán meg kell érteniük: neki itt kell maradnia. térde elgyengült a félelemtől. “Kérdezhetek valamit”? beszélgetést. Úgy döntött. Néhány napig kellene csak rokonoknál lakni. Ahogy Margaret elnézte a sorba állított kofferokat. Jenkins levitte a koffert a hallba. aztán már úgyis katonai szállása lenne. anya pedig önkéntes nővér volt egy londoni hadikórházban. mérget vehet rá. De hogyan fogjon bele? Talán azt mondhatná: “Azt hiszem. Ha apja az elvet elfogadná. ha ők mind a ketten szolgálták a hazájukat az előző háborúban. hogy segíthessen amiben tud. sok lány ebben a korban már évek óta dolgozik. Tizenegy éves volt . Végül pedig előjöhetne azzal. Csak bátorság kell hozzá. büntetései kegyetlenek. a háború alatt Connecticutban fog élni. Dühe félelmetes volt. Margaret elindult.

Mit fog most tenni. Megjelent előtte apja. Allen. azzal Londonba megy a négy negyvenötössel. már nem tehet semmit. – Mennyire van szüksége. mint amikor elvette a mackót. Ahogy ott állt remegve apja dolgozószobája előtt. hogy harcolhasson a nácik ellen. De lelke mélyén érezte. Kényszerítette magát. szakácsokat. s mindennemű női szolgálókat szigorúan kézben tartotta. Még sohasem vette meg a magáét. amiért udvariatlan volt egy vendéggel. Olyan egyszerűnek tűnt. A gyerekeket azonban kiskoruktól ismerte és szerette. mibe kerül egy vonatjegy. Hétéves korában apja büntetésből elvette a mackót. kidülledő szemei. Allen. amint azt kérdezi Mrs. amikor egy teljes napon át a sarokban kellett állnia. unokanővérénél Catherine-nél alszik. Mielőtt azonban belegondolt volna abba. Mrs. Hiszen nincs mitől félni. a házvezetőnő. Margaret megrettent. konyhalányokat.Margaret. s egyszer dühében az egyik macskát kivágta egy emeleti ablakon. hogy lemenjen a lépcsőn. hogy a család elutazik. Angliában akar maradni. amikor Margaret véletlenül bevizelt éjjel. Most már nem szakad meg a szíve. Szomorúan mosolygott Margaretre. tudna valami pénzt adni? Valamit még be kell vásárolnom az utolsó pillanatban. Allentől. hogy nehéz volt elhinni. és holnap jelentkezik szolgálatra. ismételgette görcsösen. – Egy font kellene – válaszolta. s végtelenül elérzékenyítette a tudat. amikor dühös: elvörösödő arca. ha Margaret azzal áll elő. Margaretnek mentő ötlete támadt. Mire apja megtudja. van-e ehhez elég merészsége. arccal a fal felé fordulva. de nem akarom apát zavarni. milady? Margaret nem tudta. diszkrét fekete selyemruhájában. végigsuhant a folyosón Mrs. még mindig fél. – Drága Mrs. már hallotta magát. . amikor ennyire el van foglalva. Allentől. de a dolgozószoba ajtajában ismét felülkerekedtek félelmei. Pénzt kér kölcsön Mrs. Allen nem tétovázott. A szobalányokat.

és le szeretett volna ülni. mikor a vonat már teljesen elhagyta az állomást. hogy a vonat dugig tele van.Mrs. hogy a normális körülményekhez képest az út egy rossz álomhoz hasonlított. nem bukkan-e fel apja az utolsó pillanatban. s ha igen. Útiköltség a szabadságba. Sikerült! Hirtelen gyengének érezte magát. Körülnézett. megvette jegyét – egy font még soknak is bizonyult –. hogy keresnék. még a földön is. Így állva maradt. Reményt érzett. De odaadta volna ugyanígy. mint a hurokba szorult madáré. a szomszéd faluban volt. és bátorítóan megszorította a lány kezét. gondolta. és minden pillanatban hallani vélte apja Rolls-Royce-ának dorombolását a háta mögött. Kapkodta a levegőt. Szomorú nap – mondta. Még kabátot sem vett. és szürke fejét rázogatva a ház mélyébe tűnt. Minden . átjárta a győzelem mámora. nem szabad tétováznia. Sehol senki. Margaret gyalogszerrel indult neki. és leült a hölgyek várótermébe. De vacsoráig nem valószínű. Mrs. Aztán. Az állomás két mérföldre. A vonat késett. Félelme mindazonáltal nem csitult. Tudta. ha öregkorára félretett pénzét kéri el Margaret. Allen beszámolója alapján.. és Margaret felszállt. Margaretet a kivándorlás dúlja föl. aztán egyre gyorsabban szaladt. Szíve úgy dobogott. hogy az utolsó pillanatban valamilyen bevásárlást intéz. – Mindannyiunknak szomorú nap ez. Idejekorán érkezett meg az állomásra. és most először vette észre. Az ablakból leste a peron bejáratát. A vonat végül öt tizennégykor megérkezett. feltételeznék Mrs. ahol a nagy faliórát leste. hogy legszívesebben hazaszaladt volna. mindenütt ülnek. Allen két tízshillinges bankjegyet vett elő. Öt után öt perccel Margaret már annyira félt. A vonat lassan megindult. csakhogy már vége legyen. Margaret lázasan nézett körül. kezében a pénzzel egyszerűen kisétált az ajtón. Margaret remegve vette el a pénzt. mert elszáll a bátorsága. Mámorát nem csökkentette a tény. Allen azt hitte. Margaretben remény ébredt.

Senki sem nyitott ajtót. Pedig ha belegondolt. A portás már nem volt ott. Nem is lakott messze. estére vaksötét lett a vonaton. a londoni Paddington pályaudvarhoz közelítve. s csak a vonatkísérők elemlámpája villant fel olykor.állomáson újabb tömegek zsúfolódtak be. de ők mind fölhívnák apját telefonon. kakaót isznak. és becsengetett. Újra csengetett. A ház minden ablakát sötétítőfüggöny fedte. Az út végén. hátha apja valahogy megtudta hová tart. Újra megmámorosodott. Catherine nem volt otthon. Csalódottan. ez nem is volt meglepő. Semmi kétség. a többi rokonában nem bízott meg. Az állomáson nem várt rá senki. hetvenéves. de Margaret ismerte az utat. A lakás kicsi és a csengő hangos. és elmeséli kalandját. de a portásfülkéből fény szűrődött ki. Mitévő legyen? Londonban több rokona is él. Ruhája bepiszkolódik. lévén majdnem éjfél. Ezzel mindenesetre várnia kell. Talált egy taxit. és egy elemlámpa segítségével kereste az épületet. és Catherine vidéken maradt. amelyben Catherine lakott. Holnap már egyenruhában lesz. Martha néni valami unokanagynéni volt tulajdonképpen. Csak a helyzetjelző lámpát kapcsolta be. de nem baj. Persze mérges . és a Rolls-Royce-szal elébe vágott. Átvágott a pályaudvar barlangszerű sötétjén. Az előbb még képzelete azt a képet színezte. amikor már végképp nem bírta az álldogálást. de még mindig bizakodva állt. egy pillanatra megint megijedt. Catherine örömmel segített volna. A londoni társasági élet azonban alighanem átmenetileg szünetelt. Fölszaladt az emeletre. s most ott áll az állomáson. Azután eszébe jutott. ahogyan óvatosan léptek a szanaszét ülő és heverő emberek között. gondolta. Margaret is leült. A villanykörtéket az elsötétítés értelmében kicsavarták. amely hajlandó volt Bayswaterbe vinni. Reading előtt három órán át vesztegeltek a nyílt pályán. ahogyan Catherine-nel leül. zsémbes vénleány. hogy Martha néninél nincs telefon. s a lakást csak városi tartózkodása alatt használta. Catherine Kentben lakott a szüleivel.

A fontos az. támadója egy utcai postaláda. tapogatózott. aztán ismét kinyújtotta. Végtelenül jólesett volna most egy arra haladó taxi halvány világítása. Gyalogolni kezdett. de ez elkerülhetetlen. Keze beleütközött valamibe. Hideg. Keletre kell elindulnia. Egy pillanat múlva vágya teljesült: egy autó haladt el. Hirtelen valaki nagy erővel arcul ütötte.lesz. Baloldalt kell lennie a kis kőtemplomnak. Aztán inkább behunyta. vasból készült tárgyat tapogatott ki. világító szemekkel. Mögötte volt Ovington House. Mindebből Margaret rájött. s megpróbálta maga elé képzelni a jól ismert utcákat. Rövidesen majdnem újra felbukott a kereszteződésben. Megkerülte. melyek fényében Margaret előtt földerengett a járda vonala. és fölidézte a Martha nénihez vezető utat. Az elsötétítés tökéletes volt. ha Margaret fölébreszti éjnek évadján. és ismét körülvette a sötétség. és nyugodtan föllépett rá. Margaret három lépéssel elszámította magát. amely még Wren tervei szerint épült. Még egy autó haladt el mellette vörös fénnyel. mely a földből nyúlik ki. mint macska a sötétben. Martha néni a következő sarkon lakik. és oldalán keskeny téglalap alakú nyílás található. és a hallon keresztül ki az utcára. s a második sárkon jobbra fordul. Fölkiáltott a fájdalomtól és a félelemtől. az utcán egyáltalán nem lehetett látni semmit. visszarántotta. Aztán összeszedte magát. gömbölyded. ahol Catherine lakott. és a szemét meresztgette a sötétben. Ettől elnevette magát. Mi történt? Kinyújtotta kezét. A portál mindig fényárban úszott. és . hogy Martha néninek nem áll módjában értesítenie Lord Oxenfordot. Szédült. s ő most zuhanna a fekete semmiben. Margaret szédült. Margaret lement a lépcsőn. mintha minden megszűnt volna. Kinyitotta szemét. és mostantól fogva kinyújtott karral közlekedett. Behatóbb vizsgálat kiderítette. Az utcalámpák fénye rendesen megannyi sárga kört írt az aszfaltra. és kis híján lebukott a járdáról. Az út túlsó oldalán azonban megtalálta a járdát. Ijesztő érzés volt. egy rendőr vagy a telihold. a tárgy oszlop. Ismét teljes sötétben állt. Ebből önbizalmat merített. Még sötétben se lehet túl nehéz odatalálni.

hogy a sötétben visszamenjen. hogy az út közepén áll. Még azt is látta. amelyeket nem vett számításba. Lassan képzelődni kezdett. Ez lesz Martha néni utcája. mindenféle alakokat vélt megjelenni a sötétből. ahogy kellett. talán huszonöt perce rója a sötét utcákat. megáll. Sokáig állt. az utcát mégis mintha nappali világosság öntötte volna el. más nem tudott ajtót nyitni. ahogyan Margaret elhaladt egy-egy ház előtt. Úgy érezte. hogy eltévedt. hogy elessen és rárohanhassanak. De elrémisztette a gondolat. nem volt benne biztos. Pedig úgy jött. Margaret látta. Egyre inkább szeretett volna már valami olyan helyen lenni. hogy Martha néni nem fogja meghallani a csengőt. Elhatározta. Egy autó tűnt föl. Ebben az esetben visszamegy Catherine házába. A sarok váratott magára. már nem is tudta mióta. kandalló és teásfindzsa. A távolban autók brummogtak. Mámora végképp elszállt. időérzéke is cserbenhagyta. hol vannak a házak? Lehet. ahol fény van. kutyák ugattak. öt vagy tíz. Margaret utánasietett. Kezdte mégis úgy érezni. Hol tévedhetett el? A két fő kereszteződésen kívül lehettek benyíló zsákutcák. Sikítani szeretett volna. s a hátsó lámpa utolsó fényében még látott jobbra egy . vagy sikátorok. de nem volt néma. és a folyosón vagy a hallban tölti az éjszakát. amíg tudott. Kicsit később egy sötét házból veszekedés foszlányait kapta el. aztán az autó eltűnt. A város sötét volt. gondolta. Talán órák óta? Talán hamarosan reggel lesz? Egyáltalán. Martha néni háza a másik sarok. ismerős téren áll. a járdára menekült az autó útjából. Egy elsötétített ablak mögül vidám társaság hangjai szűrődtek ki. a második kereszteződésnél fordult be balra. Félelme valósággal megbénította.megkönnyebbülten balra fordult. Lehet. és elesik a földön. Most már csak félt és egyedül volt. Inkább összegömbölyödöm Martha néni küszöbén. akik arra vártak. hogy már mérföldnyire van Martha néni házától a rossz irányban. Egyedül élt. Fölmerült benne. Halvány helyzetjelző lámpája alig adott fényt. előbb vagy utóbb elájul. hogy már a Hyde Park kellős közepén jár? Ott sem látna többet. Két macska sivalkodott valahol. Úgy nem történhet baja. Margaret óvatosan lépkedett.

– Sajnos. hogy szobát nyittasson. . Örömében csaknem sírva fakadt. majd fölütött egy nagy könyvet. az emberek gyakran utólag fizetnek a szállodákban. hogy kettős bejáratot építettek. hogy a Marble Arch közelében van. Margaret nem hitt a fülének. és zavarodott tekintettel nézett föl. – Eltévedtem a sötétben. Margaret köhintett.üzletekkel teli utcát. mi? – kacsintott a portás. Néhány perc múlva a Claridge Szálló előtt állt. A recepció pultjánál fiatal portás szundikált. bemenjen-e. amelyben a külső és a belső ajtó között lógott az elsötétítőfüggöny. de a bejáratot ki lehetett venni. – Összeveszett a férjével. – Szobát szeretnék – mondta Margaret. Tudta. Mint a legtöbb középületben. A következő sarkon várt. Nem terveztem meg előre. amíg ismét arra ment egy autó. arcát dörzsölte. Nyelt. nincs elég pénze. és nem találok haza. – Biztosan van valami. A portás fölébredt. amelyben fölismert egy ruhakereskedést. A szálló halljában már rendes esti megvilágítás volt. mint aki keres valamit. ahol anyja vásárolni szokott. de emlékezett. hogy el fogok tévedni válaszolta Margaret. – Poggyásza nincs? – Nincs. a szállodákban is úgy oldották meg az ajtó elsötétítését. ami Margaretnek nagyon jólesett. A fiatalember furcsán nézett rá. Rájött. Kivehetne két napra egy szobát. Az épület természetesen el volt sötétítve. Mély lélegzetet vett és benyitott az ajtón. Margaret azon tűnődött. nincsen szabad szobánk – mondta végül. aztán megadhatná apa ügyvédjének címét: küldjék oda a számlát. s annak fényében Mayfair felé vette útját. – Most? – A portás meg volt döbbenve.

és nekiment egy postaládának. de aztán mégiscsak ment tovább: ez volt az egyszerűbb. elérkezett az ideje. hogy szándékai mindig erőteljesebbek tetteinél? Lassan annyira mérges lett. – Reggel hatig én vagyok itt – mondta röviden. Margaret éppen kiabálni kezdett volna. – Lady Margaret Oxenford vagyok. Miért. A fiatalember megsértődött. – Azt nem lehet – válaszolta a portás rémülten. Egyik szemén fekete véraláfutás látszott. ahol van. Legszívesebben lerogyott volna ott. . – Egy fiatal lány. amikor hirtelen meglátta magát a tükörben. de most úgy érezte. minden poggyász nélkül a hallban reggelig? Ezért elveszíteném az állásomat. egyszerűen leül. ruhája elszakadt. mi lesz. – De hát nem mehetek ki az utcára – mondta. – Hol a főnöke? – kérdezte Margaret. Margaret arra gondolt. rögtön sajnálta. De már nem volt ereje. Margaret utálta címét használni. hogy szembeszálljon a portás esetleges haragjával. Nem sokra ment vele. – Akkor reggelig elülök a hallban.– Nem tudok hazajutni – ismételte. és csak annyit mondott: – Azt mindenki mondhatja. A portás viselkedése már kevésbé tűnt tiszteletlennek. A portás pimaszul ránézett. – Itt nem maradhat – válaszolta a portás. keze mocskos volt. hogy a vonat padlóján utazott. Ahogy kiért. – Erről nem tehetek – válaszolta a portás szellemesen –. egyedül. legföljebb Hitlert okolhatja. Bágyadtán megfordult és kiment az éjszakába. és meglátja. hogy annyiban hagyta a dolgot. hogy majdnem visszafordult. Hirtelen az is eszébe jutott.

s úgy tett. Egy-egy éjszakai mulató elsötétített függönye mögül zene és pohárcsörgés hallatszott. Néha az utcán megjelent egy csoport fiatal. A többi rokonában nem bízott. csak kellemesen hűvös. a West Endbe ért. az éjszaka nem volt hideg. Egyikük egy kapualjban állt. és szalonna gondolatától összefutott szájában a nyál. de remegő hangon. . s ahol ő is ehetne. merre megy. hogy szállodába mehessen. a másik autóban ült. nem fázik. Két napja szinte semmit sem evett: a sült tojás. Catherine házához nem talál vissza a sötétben. ahol a munkások szoktak reggelizni munkába menet. az arc egy frakkba öltözött fiatalemberé volt. és itt már gyakori volt az autó. Az utcán furcsamód három magányos nőt is látott. és azt mondta: – Helló. akiket anyja elesett leányoknak hív. Martha néni házát amúgy sem találta meg. és megvárhatná. ahhoz pedig túl megviselt állapotban volt. Fáradtnak érezte magát. Cipőtlenül valahogy különösen védtelennek érezte magát. megbotlott. A csapat rendszerint beült néhány Rolls-Royce-ba. Utálta a részegeket. míg reggel kinyitnak a toborzóirodák. Ha mozog. Legegyszerűbb. – Adj egy csókot! – mormogta italosan. talál egy hajnalban nyitó kávézót. Talán már hajnalodik? Margaret remélte. Hirtelen egy fehér arc jelent meg előtte. és a sofőr indított. Szemben halványan látszottak a házak körvonalai.Nem volt hova mennie. és elvesztette cipőjét. amikben kisétált szülei házából. szépségem! Margaret gyorsan föltápászkodott. a nők csodálatos estélyi ruhákban: Margaret társadalmi osztálya. Eső nem esett. Még mindig a könnyű félcipőket viselte. mintha várna valakire. míg kihajnalodik. és hirtelen ötlettől indíttatva lábát kezdte dörzsölni. Margaret arra gondolt. Margaret rémülten hátratántorodott. Most már látta is. a férfiak frakkban. Közelebb jött. Szinte kétpercenként jött egy. A fiatalember egy lépéssel még közelebb tántorgott. menjen el! – mondta bátornak szánt. ha az utcán marad. Fölnézett. – Kérem. Leült egy kapualjba. levette cipőjét. ezek lehetnek. Mindhárom dohányzott. a harmadik egy lámpaoszlopnak dőlt.

Rögtön fölegyenesedett. s azzal meglepő fürgeséggel elkapta Margaretet. és feltűnt egy rendőr. és egy szajha jelent meg. Margaret tele torokból sikoltott. ahogy a férfi megijed. – Szeretem az ilyen tüzes kis macskákat – mondta. Szájából émelyítő alkoholpára bűzlött. a leány kezében táska volt. Hallani vélte. Margaret szipogva bólintott. jó. szájából cigaretta lógott. Megcsókolta. hogy megtalálja és megszorítsa mellét. a rendőr Margarethez beszélt. A részeg eltűnt az éjszakában. –Lady Margaret Oxenford? – kérdezte a rendőr. . és azt mondja aggodalmasan: “Jó. és magához rántotta. aztán megragadta. szembefordult a férfival és rákiáltott: – Takarodjon innen! A frakkos úr ismét nevetett. A munkásember közbeszólt: – Egy részeg utcalánynak nézte. és sírni kezdett.” de a sikítást nem tudta abbahagyni. Margaret rémülten érezte. Arcokat látott: egy idős munkás. s bár cipőit nem találta meg. – Hogy hívnak? – Margaret Oxenford. Aztán egyik kezét elvette Margaret válláról. A frakkos úr jóízűt nevetett. Lámpája fényét Margaret arcába villantotta. A kurva így szólt: – Nem velünk van. elemlámpa fénye villant. kezével combja között matat. Hamarosan futó lépések zaja hallatszott. Steve. Steve. nem akartam bántani. és elégedetten távozott. Margaret abbahagyta a sikítást. abból lett a baj – mondta. és keresgélte őket.lehajolt.

Margaret belekapaszkodott. De sok kétséget hagyott. Margaretnek feltűnt. amely mögött még két rendőr tevékenykedett. fején kendővel. aztán ő is eltűnt a sötétben. Egyikük középkorú volt és köpcös. A rendőr ebben nem értett egyet. prostitúciót. a másik vékony és fiatal. és mindjárt jobban fogja érezni magát. mennyi kifejezéssel kerülgetik a nevén nevezni. mintha félnének utalásokkal. A hajnal enyhe fényében hamarosan feltűnt a rendőrség ismerős kék lámpája az őrs ajtaja fölött. Beléptek. és elindulták. de türelmesen várakozva. Margaretet megmentője a másik padhoz kormányozta. s ezért élnek homályos éjszakáig nem is igen hitte. – Jöjjön velem. rátaposott. Aztán a pulthoz ment. A terem mindkét oldalán fapad húzódott. fáradtan. leültette. A rendőr karját nyújtotta. és a köpcös rendőrrel beszélt: és – Törzs úr. – Nem tudhatta – válaszolta vidáman. Cigarettáját az aszfaltra ejtette. milady – mondta a rendőr jóindulatúan.. a rendőr zseblámpájával lábuk elé világított. Margaret ruhája ujjába törölte arcát.– Mondtam. ez Lady Margaret Oxenford. miért van ott. ismertebb utca Londonban. Egy perccel később Margaret megremegett és azt mondta: – Szörnyű volt az az ember. A rendőr így szólt: – Iszik egy bögre jó teát. Egy részeg inzultálta a Bolting Lane-ben. hogy nem velünk van – jegyezte meg az elesett lány. egy fiatal nő. papucsban. hogy az a frakkos fiatalember viselkedése nem . – Ez a leg. – Nyilván azt hitte.. Itt minden magányos lányról föltételezni lehet. Szemben fapult. Egyetlen ember ült az egyik fapadon. ő is benne van. Saját maga ma ilyesmi komolyan létezik.

édes kotyvalék visszaadta bátorságát. Egyikük valamit kiabálni kezdett a törzsőrmesternek. visszajött. ha még ott vannak. csönd legyen! Csendet! Nem a rögbipályán vannak. Elhatározta. de Margaret végtelen élvezettel kortyolta. jómódú fiatal férfiak. vagy ha igen. vesz egy ruhát. aztán elmegy egy fürdőbe. s egy csoport fiatalember ömlött be. kinyílt az ajtó. A törzs nem szerette. az mehet egy cellába – kiáltotta. Reggel-már Martha nénihez sem mehet. amint megitta a teát és elég világos van. Harisnyája lyukas volt. A törzs rámutatott az egyik fiatalemberre: – Mondja el. Hogy megy így el holnap a toborzóirodába? Talán délelőtt visszamehet megkeresni. a rendőr. A tea gyenge volt és túl édes. Margarettel egyidős lehetett. De hát csak nem bukhat meg a terve egy pár elveszett cipőn! Steve. aki bólintott. még van néhány shillingje. Egy társukat vonszolták magukkal. de az őrs atyja nem volt megelégedve. aztán halkan mondott valamit Steve-nek. Mosakodnia is kellene. frakkban vagy sötét ruhában. elmegy. –Valamennyire elcsöndesedtek. Szörnyű lenne. és elsietett az épület hátsó része felé. mi történt! A fiatalembernek sötét haja volt. Rámutatott mogorván álldogáló társára: – Ez a fickó – mondta – vendéglőbe vitte a nővéremet. Remélte. ezért félbeszakította. hanem a rendőrségen.A törzsőrmester érdeklődéssel pillantott Margaret felé. teát hozott Margaretnek egy nagy agyagbögrében. így már fölcsaphat katonának. Keres egy olcsó ruhaboltot. – Csönd legyen végre! Erre elhallgattak. és még társukat is elengedték. A meleg. és aztán ellógott fizetés nélkül. arca halványan ismerősnek tűnt Margaret számára. – Hanghordozása arisztokratikus. – Aki nem hallgat el. ha mindezek után a segédhadtest nem venné be. – Jól van. nem ismerik egymást. jólöltözött. Míg ezt tervezgette. mert Lord Oxenford esetleg váratlanul megjelenik. ahol tisztálkodhat és ruhát válthat. a cipőjét a kapualjban hagyta. aki morózusan álldogált közöttük. a fiatalember nem ismeri föl. egy szandált és tiszta alsóneműt. ha kiabálnak vele. Nem . Margaret most jött rá.

miután elszökött hazulról. és azt mondta: – Miért? Nem elég? A törzs ceruzáját a fiatalemberre szegezte. Megvetően nézett körül és így szólt: – Az urak be vannak rúgva. – Tehát csalással és lopással vádolja. Maga pedig foglaljon helyet! – Kezét meglengette. – Meg tudom adni. de ha nem beszélsz tisztességesen. A csíkos öltönyös ifjú kifakadt. – Ezeket a kézelőgombokat Sir Simon Monkfordtól lopták el ma este. huszonkét-huszonhárom éves. – Be kell zárni! Margaret érdeklődő pillantást vetett Harry Marksra. Lehet. A vendéglőt. A törzs az első vádlóra összpontosított. Duplasoros szmokingját a gyűrődések ellenére is könnyed eleganciával viselte. – Helyes. és a kézelőgomb tulajdonosának neve és címe. ma éjjel egy cellában fogsz aludni. – Rendben – mondta a törzs.. . egy gazember. hogy megmentenie. aki csíkos öltönyt viselt. Könnyen lehet. – Lehet. – Valamit a pultra dobott. De ez egy tolvaj. hol is vagy. Világos? A fiú zavarba jött és elhallgatott.. – Meg tudja adni az adatokat? Kell a vendéglő neve és címe. a rendőrségnek kellett – Harry Marksnak hívják – tette hozzá egy másik fiatalember. Akkor maga maradjon itt! – A vádlottra nézett. Más valami? A fiatalember nevetett. – A többi pedig hazamehet. hogy be vagyunk rúgva. hogy ezüstkanállal a szádban születtél. Ezt találtuk a zsebében. szőke fiút látott. Feltűnően jóképű. – Ne felejtsd el fiam.volt rá különösebben büszke.

és úgy bánnak vele. Margaret még életében nem hallott ennyi káromkodást. aztán a pult felé nézett. Most Harry lepődött meg. erős és tiszta. Egy pillanatig nem is tudott meglepetésében válaszolni. – Mondom. selyemzoknis bokát és tükörfényes cipőt. és szemügyre vette a fiatalabb rendőrt. mehetnek a fenébe! – ismételte a törzs. Összegezvén esélyeit. és nekimentem egy postaládának. kitűnően szabott szmokingot látott. – Mit csinálsz te itt? Margaret meglepődött. Csak a csíkos öltönyű jegyezte meg epésen. mi van öreglány? – kérdezte. aki feltételezte. Halkan azt kérdezte Margaret: – Tényleg otthagyta a vendéglőt anélkül. – Milyen kellemetlen – mondta. Ki ez az ember? Kölnivíz kellemes illatát érezte. mint aki a kitörés esélyeit latolgatja. Margaret valami alacsonyabb társadalmi osztály gyermeke. visszafordult Margarethez. Margaretet mulattatta a dolog. Nagy kalandjuk nem a várt végkifejletet vette. A fiatalemberek kiszállingóztak. – No.A csoport tagjai leforrázva álltak. Egy pillanatig nem mozdultak. mintha ő maga is bűnöző lenne. és széles mosollyal leült Margaret mellé. A fiú most ugyanúgy beszélt. – De az utolsó szavak már kívülről hallatszottak. krokodilbőr szíjjal. bal kisujján pedig nagy pecsétgyűrűt. aztán unottan elfordult. bár határozottan kifelé menet: – Az ember elfog egy tolvajt. Harry arany karórát viselt. közben jegyezgetett. – Eltévedtem az elsötétítésben. – Kitől kaptad a monoklit. hogy fizetett volna? . Harry Marks egy pillanatig álldogállt mellettük. A törzs a fekete hajú fiút kérdezte ki. Harry egy pillantást vetett az ajtóra. aki egyfolytában őt figyelte. az öregedtől? Végre Margaret megtalálta a hangját. mint a rendőrök. Keze nagy volt. Arisztokrata hanghordozása eltűnt. Egy pillanat alatt visszatért első modorához.

Margaret fölállt. Steve közrendőr jelent meg. Minden félelme újból fölébredt. – Már világos van. . hogy Harry Marks fölfigyel. A sötétben nem ismertem meg. hogy itt vagyok? – kérdezte vékony hangon. hogy tüstént értesítsük az édesapját. – Nagyon jólesett a kedvességük. – Nem tudom megvárni – mondta. – Tegnap este körözték az ön személyleírását. – Nem kell szaladni – vélte Steve. – Miért? igen – válaszolta Harry egy pillanatnyi – Mert egy Rebecca Maugham-Flint nevű hölggyel voltam. – Köszönöm szépen.– Ami azt illeti. hogy elvigye Margaret bögréjét. Margaret nevetett. aki nem volt különösebben szép. Lady Margaret? – kérdezte. Nehéz volt Harryt Rebeccával elképzelni. Fontos elintéznivalóim vannak. de a névre emlékeztem. viszont tábornok atyjától örökölte parancsoló. gondolkodás után. hamis biztonságban érezte magát. az igaz. – Honnan tudja. fölhívtam telefonon. amint együtt vacsoráznak – Ezt el is hiszem – válaszolta vidáman a fiúnak. Ez volt a humánusabb megoldás. – Jobban érzi magát. Margaret a szeme sarkából látta. díszszemlei modorát és hangerejét. Szíve vadul vert. és ha még egy percig hallgatnom kell. De most már sietnem kell. Amint idehoztam. ahogy a lovairól beszél. fölkelek és megfojtom. Mintha megint úton volna az állomás felé. sokkal jobban érzem magam. Alábecsülte apját. Az volt az utasításunk. hogy ne mondjuk. de most ismét eszébe jutottak saját feladatai. Margaret szíve megállt egy pillanatra. – Margaret egy percre szinte belefeledkezett Harry társaságába. Ismerte a lányt. A rendőr büszkének látszott. – Édesapja. a lord már úton van önért.

Margaret belépett a szobába. – Köszönöm – mondta. Néhány olcsó szék. ha az ember elmegy otthonról. Különben is még legalább egy óra. Haragosan rázta a kilincset. Itt kényelmesebb. hogy a rendőrök valami kifogással visszatarthatják. a hölgy nem akarja megvárni az apját. és a pulthoz fordult. El nem tudta képzelni miért kényelmesebb ez a teremnél. és hallotta. Nekiesett a kilincsnek. A maga korában nem bűn. Az ajtó becsukódott. . Dühében a fejével verte az ajtót. ahogyan a zárban kulcs fordul. Addig foglaljon talán helyet itt ebben a szobában. Ön szabad. Margaret attól rettegett. Eredménytelenül.A rendőr arcán aggodalom látszott. – Ezzel szemben nincsen cipője – mosolygott a törzsőrmester és lyukas a harisnyája. Hiába. dróton lógó villanykörte. Sétáljon egyszerűen ki. Hívunk egy taxit. Megfordult. és egy rácsos ablak. hogy közölje ebbéli véleményét. Megérezte. hallotta Harry hangját: – Jól átvernek. Ahogyan átlépte a küszöböt. ha akar. – Egy pillanat – mondta idegesen. ha akar. Harry azt mondta Margaretnek: – Nem tarthatják itt. és elmehet. Ezzel egy ajtót nyitott meg előtte. Margaret ugyan szívesebben beszélgetett volna Harry Marksszal. de nem akarta visszautasítani a rendőr udvariasságát. – Köszönöm – felelte Margaret. és ha rögtön elindult. öregem. Elkeseredetten csúszott le a földre. – Törzs úr. De a törzs előjött a pult mögül. amíg az apja ideér. és azt mondta: – Az úrnak igaza van. Egy órája van a rendőrségen. hogy vesztett. akkor is két órát tart az út. pad.

segíteni akarnak rajta. megmosakszik. Az elsők között lesz mindig. Eddie Deakin még egyszer. Később fölállt. melyen túl egy üres udvar és egy téglafal látszott. kisütött a nap. Kielégítőnek találta. Mindegyik motor olyan magas volt. és hátrament a kis. Ahogyan a dokkból a szállás felé ballagott. Eddie műszert vett elő. leveszi az olajos munkaruhát. A négy. A csapóajtót bezárta és lemászott a lépcsőn. – Az apja Oxenford lordja. – Nincs joguk itt tartani. és büszke volt munkájára. Margaret megértette. . Büszke volt a gépre. elárulták amikor azt hitte. aztán Harry Marks halk. Visszaéltek a bizalmával. akik rendszeresen repülték át az óceánt. és felveszi a Pan American egyenruháját. Amíg a gépet lassan a vízre eresztik. az óceán fölötti járat a legirigyeltebb járatnak. utoljára átvizsgálta a gépet. Pünkösdi szabadsága véget ér. és találomra megnézte egy ponton a kötést a fém és a gumi között.Kintről nevetést halott. egyenként ezerötszáz lóerős Wright Cyclone-motor csillogott a friss olajtól. Erre Harry már nem válaszolt. – Maga fogja be a pofáját. Mind az ötvenhat gyertyát kicserélték. hogy menekülési kísérlete kudarcot vallott. rácsos ablakhoz. A Clipper legénysége a Pan American elitjének számított. ahogy legyőzve és védtelenül várta apja érkezését. és New Yorkba fog repülni. Nem állhat be a hadseregbe. ehelyett föl fog szállni a Pan American Clipper-jére. mint egy ember. A motor mozgása óriási nyomást gyakorol repülés közben a gumira. de kivehető hangját. Nekem ez éppen elég jog. amint azt mondja a rendőröknek: – Rohadjatok meg! Erre a törzs nem éppen kedves hangja válaszolt. ezt a látványt bámulta a világosodó reggelben.

. a másodmérnökbe. édes? Carol-Ann sírva fakadt. az úttörő Juan Trippe-nek. mint a Pan American alapítójának. Adom a feleségét. hogy egy napon saját légitársasága lesz. egy éve házas. – Telefonon keresnek – mondta Mickey. Valójában tipikus. – Halló – mondta Eddie. – Edward Deakinnel beszélek? – kérdezte egy hang. Legényembernek jó életforma a repülés. de a házasember legyen a családjával. Titkos álma volt. Napos délutánokon a teát a kertben szervírozták. – Eddie! – Mi van. és soha senki nem szólította Edwardnak. akit mindenki csak Mickeynek szólított. Üzemanyagot ad majd el. valaki meghalt. A hangot nem ismerte fel. Mindig takarékos volt. nagy angol vidéki ház. Egy pillanattal később már hallotta felesége hangját. Eddie-vel szemben már-már zavarba ejtő csodálatot érzett. Átadta a kagylót és tapintatosan eltűnt. Harmincéves volt. Mickey állandó széles vigyorával leginkább valamilyen képregényfigurára hasonlított. Carol-Ann megsérült és elvetélt. Opciója volt egy telek megvásárlására Maineben. Miért telefonál Carol-Ann? Valami nincs rendjén. lassan majd vesz egy gépet.Ennek ellenére hamarosan abbahagyja. Eddie szíve összeszorult. és Carol-Ann gyereket várt. Rögtön belebotlott Desmond Finnbe. Kivel beszélek? – Várjon. s összegyűlt annyi pénze. és gépeket szerel. Belépett az épületbe. amit kiad bérbe. Belépett a szálló kertjébe. Eddie agyában különböző lehetőségek kergették egymást. Eddie homlokát ráncolta. – Igen. amelyből kitűnő füves repülőtér lenne. amelyből egy rokonszenves idősebb pár csinált szállodát. Különös szerencséjük volt ezzel a szállodával. amivel maga is üzletbe kezdhet. Leégett a ház.

. – Hol vagy most? – Egy házban. Eddie haragja és félelme közepette sem tétovázott.. – Carol-Ann! Mi van! Beszélj! Jól vagy? . – Nem akarják megmondani..van? Mondd el. Elrabolták a feleségét! Dehát miért? – De hát miért? – kérdezte.. nem messze a. – Kik? – Eddie-nek az izgalomtól összeszorult a gyomra. – Mit mondanak? – Eddie... – Megteszem. – Bántottak? – Nem. – de a mondat többi része ijedt kiáltásba fulladt. bejöttek a házba. Eddie. és fájdalmat érzett a mellkasában.de. – Milyen férfiak? Mit csináltak? – Belöktek egy autóba. Egy pillanatra nem tudta.. szívem! – Ezek a férfiak.. nyugodj meg! Rosszul vagy? – Jól vagyok – válaszolta az asszony sírva. mit mondjon. – Akkor mi történt? Mi baj. – Mikor vittek el? – Pár órája. De nagyon félek. azt kell tenned. – Ígérd meg! – Megígérem.– Carol-Ann. amit mondanak! Csak ennyit tudok. – Hála istennek. Eddie-ben meghűlt a vér.

s még a nagy gazdasági hanyatlás idején is mindig volt munkája. mit csináljak? – Kuss! Luther meg fogja mondani. – Te rohadt csibész. – És még valami. – Honnan tudom.. Igaz. Battersea-ben laktak egy olyan bérházban.. Legalábbis az anyja szerint. 3 Harry Marks a világ legszerencsésebb embere volt. – Az utasításait egy utastól fogja megkapni.Semmi válasz.. – És mit akarnak. megerőszakolom a feleségét. Eddie keze belefehéredett a kagyló szorításába. hogy. akkor is megtalálom.. Túl messze van innen. Csak figyeljen! Eddie a nyelvébe harapott és figyelt. munkabíró anyjával. megtalálom és megölöm. és puszta kézzel tekerem ki a nyakát. Edward! – Maga figyeljen rám. Csak úgy barátilag. Tom Luthernek hívják. de szerencséje volt erős. – Ne játssza meg az erős fiút. hogy apját az első világháborúban elvesztette. Ha látni akarja a feleségét. amelynek minden emeletére egy vízcsap és egy . Ha az egész életembe kerül. Ne értesítse a rendőrséget. maga szemét! Ha bármi bántódás éri. A vonal megszakadt. Használni nem használ. isten engem úgy segéljen. aki fölnevelte. – Figyeljen jól. Megértette? A vonal másik végén a hang egy fél pillanatra tétovázott. amit mond. Rövidesen meghallotta az ismeretlen férfi hangját. tegye azt. Viszont ha megteszi. Takarítást vállalt.

Végül megtalálta módját kettős vágya kielégítésének. mert amikor talán egy hónappal később Harry Rebeccába botlott egy . Addig főleg karóraszíjakat javított. nem akart túl mohónak mutatkozni. szörnyű ruhában és egy Robin Hood-kalapban. amikor éppen Harryn lett volna a sor. hivalkodó ékszer. melybe tollat tűzött. olyan emberek. csinos lányok teniszeztek. De nem csak ezért. A köveket elsősorban önnön szépségükért szerette. Ezért aztán roppantul jólesett Harry Marks figyelmessége. nagy orral. és hosszan elálldogálni a kirakatok előtt. A társaságában lévő fiatalemberek levegőnek nézték. milyen kőhöz milyen foglalat illik és milyen nem. ahol minden év augusztusában a nagy lóversenyekre gyűlik össze az úri közönség. mi az ízléses és mi az ízléstelen. Rebeccaval Ascotban találkozott. Önfeledten bámulta az üveg mögött a bársonytálcákra helyezett gyémántokat és drágaköveket. biztosan sértetlenül került ki a kerekek alól. vidéki házak pázsitján fehérbe öltözött. amelyet csak olvasmányaiból ismert: egy világét. Ha a tanító nádpálcáját a fiúk hátán táncoltatta. Ékszerészinasnak adták. akik segítettek egymásnak a nehéz időkben. A megismerkedés után Harry nem erőltette a dolgot. Harry már gyerekkorában szerencsés volt. Kamaszkorában szeretett az ékszerészek utcáin sétálni. Ehhez olyan lányokat használt. de jó szomszédok vették körül őket. Ha az utcán megbotlott és egy szekér elé esett. színtelen lány volt.mellékhelyiség jutott. és a meccs után kipirultan jöttek be teázni. a pálca biztosan eltört. Türelme meg is hozta gyümölcsét. és tudása olajnak bizonyult az ékszerek s a velük összekapcsolódó életmód utáni vágyakozás tüzére. de hat hónap után megunta a mesterséget és otthagyta mesterét. mint amilyen Rebecca Maugham-Flint is volt. hogyan kell megkülönböztetni a rubintot a vörös gránittól. Rebecca nagydarab. a modernül metszett gyémántot egy tizenkilencedik században metszett kőtől. Közben azért megtanulta azt is. igazgyöngyöt a tenyésztettől. Az ékszerek egy más világ képét idézték föl benne. amelyben nagy. De azt is megtanulta. Az ékszerek iránti módfeletti érdeklődése tette tolvajjá. vagy elhízott háziasszonyok karikagyűrűjét bővítgette.

ahonnan el lehetett lógni. A maga tétova módján Harry már három hete járt Rebeccával. Masamódok és munkáslányok szokása volt az. amikor Harry már intenzíven tűnődött pályája megváltoztatásán. legnagyobb részük soha egy napot nem dolgozott. A háború éppen akkor tört ki. és három roppant érdekes. nem bűn. ha valakinek ősz atyja. elvitte szüleihez. lány régi ismerőseként üdvözölte és Persze a Rebecca társadalmi osztályába tartozó ifjú hölgyek elméletben nem járhattak gardedám nélkül moziba vagy vendéglőbe egy fiatalemberrel. de tudta. ahol dolgozni semmit nem kellett: diplomaták voltak. Áldozatai nem érdemelték ki vagyonukat. de ezt nem szívesen ismerte el. Harry kamatoztatta zsebtolvaji képességeit. és nem ellenőrizték könnyed hazugságait.kiállítás megnyitóján. bírók. Az a néhány. akinek révén eljutott egy kenti úri házba. de véges. a felső tízezer körében kegyes hazugságok gyakorta előfordulnak. hogy szüleik engedélyével nagyobb társaságba mentek. ki is valójában. krónikus alkoholista. ahol. egy. Hivatalosan nem “udvarolt” a lánynak. a francia Riviérán gyengélkedő anyáról. és előbbutóbb valaki fülön csípheti. Már két éve élt így – és milyen jól –. vagy konzervatív képviselők. Szívesen . Tőlük lopni ért annyit. vagy igazgatótanácsok elnökei. A lányok ezt úgy oldották meg. Harry különben is rájött. amíg az ember nem jelentkezett “komoly szándékokkal”. túlfizetett díszállásban volt. Victoria korabeli brosst emelt el. ahonnan kisebb mennyiségű készpénzt. és egy. Mi több. egy skót magániskoláról. a légierőkhöz szóló eljövendő tiszti kinevezésről adtak tapintatosan számot. a herceg. a végtelenségig nem csinálhatja. Rebecca ugyancsak elvitte néhány bálra. némi ezüstöt. Véleménye szerint tevékenységében nem volt semmi kárhoztatható. így a szülők sohasem néztek utána. Senki sem volt igazán kíváncsi mindaddig. vagy a családban valami komolyabb botrány fordult elő. Harrynek ez tökéletesen megfelelt. mint harcolni a nácik ellen: közszolgálat volt. Jó családból származó fiatalember is lehetett szegény. és némi készpénzt lopott a háziaktól. Az angol felső osztály nagy volt. amelyek egy yorkshire-i kúriáról. a bemutatta édesanyjának. azt sem volt szokás szellőztetni. akinek volt munkahelye. ahol remek hétvégét töltött el.

Kinyitotta az ajtót: tágas hálószobát látott. Harry megfordult. rózsaszín ágytakarót. Fölért az emeletre. még nem tudta. akivel szemben vonzereje ellenállhatatlannak bizonyult. – Öhöm. magányos. hogy kockáztatja a tettenérést és a börtönt. Elnézést kért. hogy házigazdájától lopni megy. Félelemmel és határtalan lelkesedéssel töltötte el a tudat. csúnya lánnyal. hogy a lány meg ne sértődjön. nem annyira haszonlesésből. de érezte. Aztán Rebeccával volt. ha munkába indult. mint mindig. de a bakaélethez semmi kedvet nem érzett. . Pilótaként el tudta képzelni magát. nem is beszélve arról. eljött a cselekvés ideje. – Aztán úgy érezte. A légierő kék uniformisa.harcolt volna. aki csodálkozva méregeti. amikor mellette megszólalt egy hang. és egy magakorabeli férfit látott meg. A legtávolabbi ajtó lehet a házigazdák hálója. Ahogy a lépcsőn fölfelé lopakodott. milyen rosszul festene az olajbogyózöld uniformisban. Jó húsz percet csevegett vele. Hogy ezt hogyan fogja megoldani. Éppen belépett volna. Az estét Sir Simon Monkford. mielőtt végleg ejtené. egy skót earl leányával. Mint mindig. – Itt van? – Micsoda? – Hát a mellékhelyiség. szerencséje nem fogja cserbenhagyni Addig is fölhasználhatja Rebeccát. durva egyenruha. Következésképpen tiszti komissiót kell szereznie a légierőben. az más. és távozott a teremből. a gazdag könyvkiadó házában kezdték. és követte a folyosót. érezte a mellékvesehormon (adrenalin) izgató hatását. kellemetlen őrmester. A fiatalember arcán megértés tükröződött. Az megy a szeme színéhez. most is rögtön megtalálta a megfelelő szavakat. Rossz koszt. Először Lydia Moss-szal csevegett. mint megszokásból.

benne ötven fonttal. Egy munkás két hónapig dolgozott húsz fontért akkoriban. Ebből nyílt egy férfi öltözködőszoba szekrényekkel. melyek egymásba nyíltak. hanem három.– A zöld ajtó. de arra gondolt. Kivételt képezett egy arany pár. melybe kicsi. Aki kétkedik. Egy rózsaszín tapétaajtó ugyancsak rózsaszín öltözőszobára nyílt. Az emberek roppant hiszékenyek. Sir Simon nem lehetett rendszerető ember. a házaspárok gyakran külön aludtak. egy másik egy ismeretlen rendeltetésű helyiségre. de lehet. Becsukta a fiókot és átment Lady Monkford hálószobájába. Abban is ritkán biztos az ember. Sir Simon öltözködőszobájában nehéz mahagóni ruhaszekrény. Az ékszerek mellett puha bőrből varrt tárca hevert. Harry kinyitotta a fölső fiókot. hogy úgy érezték. gombjait összevisszaságban tartotta. a folyosó végén – válaszolta. . A legtöbb kézelőgomb elég közönségesnek tűnt. A felsőbb osztályokban. Harry elvből nem lopott el soha mindent. – Gyönyörű – válaszolta automatikusan a másik. Hátha máshova tették le. mint ahogyan Harry ezt már régen megfigyelte. hatalmas házaik minden helyiségét ki kell használniuk. és ugyanolyan fából készült sublót állt. ennyivel akár meg is elégedhetne. de szép rubintokat foglaltak. gondolják. Lassan visszament a rózsaszínű hálószobába. miért. Felmerült benne. amelyben zöld bőrszékek üldögéltek. és eltűnt. az nem rohan a rendőrségre. Harry elmosolyodott. mindenféle inggombokkal. Az emberekben kétkedés ébred. amikor csak néhány dolog hiányzik. Harry elindult a folyosón. gallérmerevítőkkel és kézelőgombokkal. ötfontos bankjegyekben. Húszat vett el. – Milyen szép ház – jegyezte meg. Abban még nem volt biztos. – Köszönöm szépen. mennyi pénz is volt pontosan a tárcájában. Kis bőr ékszertáskát talált benne. Nem egy szoba volt azonban. – Nincs mit. s melyet Harry zsebre tett. tán kevésbé szeretnek rakoncátlankodni.

a nők általában szebb ékszereket hordanak. gyomra kemény csomóvá vált. Harrynek végre támadt egy ötlete. Sebtében átfutotta őket. – Valaki kiugrott azon az ablakon – mondta izgatottan. A szobában nyitva volt az ablak. Látott ugyan egy kis ablakot. de ékszerben a hivalkodó. csúf fülbevalók. De kivágta magát. hogy a fiókokat becsukja. és leült a toalettasztalhoz. mint a férfiak. Kihúzogatta a fiókokat. Lady Monkfordnak – ki tudja – tán van néhány szép zafírja.átment az öltözködőszobába. Talán a szekrénybe bújhatna. amely a többi után szinte már vonzónak tűnt. magyarázza meg mi történik itt! Harry mély lélegzetet vett. zöld selyemruha suhogott rajta. A helyzet veszélyes volt. mint aki összeszedi magát. de ezt nem tudná elég gyorsan. vagy elég csöndesen kinyitni. és diszkréten sikított. A függöny meglebbent az éjszakai szellőtől. Látta. vastag karkötők. amikor meghallotta a hálószoba ajtajának csikorgását. és nem igazán értékes darabokat kedvelte. Lady Monkford a szájához emelte kezét. A háloszobaajtót csak hallotta. nem egyforma szemekből fűzték. Lady Monkfordnak nem volt jó ízlése. Éppen egy nyakláncot forgatott. Egy kovácsoltvas erkély darabkáját lehetett csak látni. Gyorsan fölállt és kilépett. . Több tálca és doboz ékszert talált. – Már nem látom sehol – mondta lemondóan. innen nem látott rá. Harrynak gyöngéje volt a zafír. amint Lady Monkford becsukja az ajtót. Nagy. mit keres a hálószobámban? Harry az ablakhoz rohant. – Hogy érti? És egyáltalán. Harry gyorsan. A tükörből viszont igen. és egyenesen felé tart. ronda brossok. Lady Monkford negyven körül járhatott. Csinos volt. Az öltözködőszobából csak a hálószobába volt kijárás. Megdermedt. Még arra se volt ideje. – Legyen szíves. A gyöngysor sem volt igazán szép. s közben fülét a veszély hangjaira hegyezte.

– A rendőrséget értesíteni kellene. – A folyosón jöttem. ezzel viszont befellegzett az estének. ha nem kürtölné világgá a nagy eseményt. Lady Monkford homlokához emelte kezét. – Ilyet még sose láttam – mondta. Most az lenne a legjobb. hogy az ön hálószobája. véletlenül előbb én is benyitottam. hirtelen visszahúzta a fejét. el fogok ájulni. de vendégnek se nagyon. Úgyhogy utána mentem.Ha ügyes. Benéztem ide. ha megkérhetem. kiugrott az ablakon. – Ha maga véletlenül nincsen itt! És ha én csak úgy bejövök. Mikor benyitottam. és így szólt: – Rémes. Egy ilyen izgalom hetekig árthatna. Talán ékszereket keresett. és fölvette a kicsit ügyefogyott. Ezt megúszta. – De hiszen az rémes lenne! Mindenképpen föl kell hívni a rendőröket. de azt hiszem. Harry úgy érezte. amikor valami furcsa alak kukucskált ki innen. hogy megkérdezzem kicsoda. – És én? – kérdé Lady Monkford. Gondolkozott egy cseppet. Nem értettem mit akarhat a fickó. Tudja milyen érzékeny az idegrendszere. nagyra nőtt diákmodorát. – Talán Rebeccának ne mondja el. amikor a fürdőszobát kerestem. meg lehet magával elégedve. bármit elhitethet vele. nem látszott szolgának. – És az én idegrendszerem? – Nem is gondolt rá. Amikor meglátott. Tudtam. – Megragadta Harry kezét. – Foglaljon helyet! – Harry egy rózsaszín székhez vezette az ájulást latolgató asszonyt. – Végtelen hálával tartozom önnek – mondta elhalóan. de sportos. Aztán megkezdte a porhintést. Megnyerőén mosolygott tehát. Sajnos a fiókokat nyitva találtam. – Rémes! – ismételte az úriasszony. és itt találom! Elnézését kérem. hogy Rebecca robusztusságával ritkán jár együtt az ideggyengeség. úgy gondolja? .

– Biztosan így lehetett. bár remélte. – A háziasszonnyal beszélgettem. mint a lányokkal. idősödő szépasszonyokkal talán még könnyebb bánni. Nézze meg. – Kivéve persze Sir Simont. nem is érdemes senkinek elmondani. Csokornyakkendőjét megigazította és diadalmasan összenevetett tükörképével. – Talán megleptem. mert semmi se hiányzik. Utána a fülébe súgta: – Ön nagyon bátor asszony. – Lemegyek. hiányzik-e valami! Bátorítóan megszorította Lady Monkford kezét. A folyosón Harry arra gondolt. Elhatározta. visszamegy a földszintre. Odabeüt leültette.– Szerintem attól függ. Biztosan egyedül akar lenni egy kicsit. – Természetesen – válaszolta gyorsan Harry. Lady Monkford belepirult a gyönyörűségbe. ez is elkerülhető. A lady vizsgálódni kezdett. Lady Monkford tovább válogatta ékeit. Megállt egy tükör előtt. Harold. nagy csibész – mondta a tükörnek. a parti már a végéhez közeledett. – Hát. szemügyre vette képmását. – Harry gyorsan lehajolt és arcon csókolta a hölgyet. – Nagy csibész. mielőtt elvihetett volna valamit. aztán fölsegítette. addig legalább ő sem izgatja föl magát. – Hol volt? – kérdezte Rebecca kissé sértve. Ne haragudjon! Menjünk? . Harry meg volt elégedve. – Hanem az ráérne az estély végéig. Mire leért. – Igaza van – felelte a hölgy. ha semmit sem vitt el. vagy. Kisvártatva azt mondta: – Nem sokat vihetett el. és az öltözködőszoba felé irányította.

ifjú ismerőse. és könnyedén megkérdezte: – Milyen haluk van? Valami halat ennék. uram. s rövidesen jobban tudta olvasni a francia étlapot. Az itallapot hosszasan tanulmányozta. s ha azt látta. ha csak nyitva hagyta az étlapot. hogy konzultálnak vele.Zsebében a házigazda rubintos kézelőgombjával. hogy tisztában legyen minden bortermő vidék minden híres szőlőjével. míg végre egy üveg pezsgőt rendelt. a francia nyelvű étlapot és a tiszteletteljes pincéreket. és az ebül szerzett húsz fonttal sétált ki a házból. hogy elveszítik. de Harry érezte. Sole grillèě. Mint stratégia tökéletes volt. egészen biztosan megszólalt: – A goujons-t merem ajánlani. – Ilyenkor a pincér rögtön kivette az étlapot. Apja talán sohasem látott ilyen helyet belülről. Harry csakhamar elsajátította az étlap-francia nyelvet. Nem a tudáson múlt a dolog. Egy étteremnél szálltak ki.Viszont minden idejét olyan lányokkal . Anyja már inkább. mert ővelük könnyebb volt az ismerkedés. és a Piccadillyre vitette magát Rebeccával. Nem tudott megszabadulni a gondolattól. Mindig csúnya lányokat választott. az előkelő angol éttermek méltóságteljes “borfiúja” hozzá van szokva. Eleinte. de gyorsan tanult. A pezsgő jó volt. A sommelier. ahová be akart jutni. erről Rebecca tehet. Ettől kezdve Harty gyakran lefordíttatta egy-egy étel nevét. Harry másik gyöngéje a jó étterem volt. hogy a többi vendég is gyakran kéri a pincér segítségét. de nem ritka évjáratot. Ezek szerint a gazdag angolok se mindig tudnak franciául. pillanatnyi tűnődés után rájött. jó. s ha egyszer belehabarodtak. rossz hangulatban van. hogy a vendég tétovázik. a csillogó poharakat. milyen érzés lehetne. mikor a lányokat jó vendéglőbe kezdte hordani. és már mutatta is: Sole menuière. Elsősorban is taxinak intett. Szerette a keményített szalvétát. és azt a hasznos megfigyelést tette. Bejuttatta azokba a gazdag házakba. nem kérdezősködtek nagyon. mert féltek. néha hibázott. Vele volt még Rebecca is. Hasznos trükknek bizonyult. ha egyszer egy csinos lányt hozna ebbe a vendéglőbe. hogy az ár még elfogadható legyen. mint legtöbb gazdag. Rendkívül ízletes. hanem a könnyed magabiztosságon. Les goujons de sole avec sauce tartare. ha esetleg hajnalban takarítani jött. és egy fiatalembertől nem várják el. A borlap sem jelentett nagy gondot.

. amikor a Bond Street kellős közepén. és nem értette. kávét rendelt és a mellékhelyiségbe távozott. valahányszor eszébe jutott a jelenet. Ezekkel a lányokkal általában így volt. de megkívánni képtelen volt. A ruhatár rögtön a mellékhelyiség mellett helyezkedett el. akinek két évre szeretője lett. melyet szőrmentén lesett el. és hirtelen gyűlölni kezdte. Eredetileg azt tervezte. Közvetlen közelben volt a . Elbűvölte. Már a pénzt is sajnálta. Egy ízben egyedül találta magát egy szénapadláson egy csúf.töltötte. mert igazán szerette. holnaptól ejti a lányt. Harry meg is próbálta megszabadítani. Azóta Harry többször találkozott velük. fényes nappal felszedte egy gazdag és elfoglalt ügyvéd kikapós neje. Elégedetlen lehetett valamivel. Az igazság az. sem a kiváló étel nem javította meg a vacsora hangulatát. csak határozott? Nem tudta eldönteni. nem derült ki soha. miért kell ilyen kegyetlenül viselkednie. Egyszer részesült komolyabb viszonyban. de most hirtelen egy vacsorányi idő eltöltésére is képtelennek érezte magát a lány társaságában. Sem a jó pezsgő. Tizennyolc éves volt. hagyta. Harrynak ez rosszul esett. de teste egyszerűen nem működött közre. Harry tűkön ült. vajon háromhetes ismeretség után Harry miért nem próbált meg “túl messze menni”. Talán azon tűnődött. Szexuális kapcsolatai csak saját világából származó lányokkal voltak. úri modort. aki eltökélte. Az asszony röviden véget vetett a viszonynak. Talán nem is kegyetlen. és a nő minden alkalommal elnézett a feje fölött. amikor férje rájött valamiből. De hogy az asszonynak kivel volt viszonya. Harry sokat tanult az asszonytól: szerelmet. Talán egyszer. ez a vacsora lesz a búcsúestéjük. és nem tartottak soká. akiket igazán nem kedvelt. s egyikre sem lehetett rálátni az asztalokról. megnevettette. mert az ágyban gyakran olvastak verseket. megszabadul szüzességétől.Nézte Rebecca érdektelen arcát. melynek a nő lelkes tanítója volt. Azóta is kínos zavart érzett. amit ki fog fizetni. hogy a lány szerelmes legyen. Ez volt a bökkenő. Amikor elfogyott az édesség. nevetséges kalapját a beletűzött nevetséges tollal. és megszerette a költészetet.. ifjú leánnyal. Ezen Rebecca mellének fogdosását kellett érteni.. Rebecca duzzogott. Harry képtelennek érezte magát vágy tettetésére Rebeccával szemben.

Mindig . És ez még nem a legrosszabb része a dolognak. Harry ügyét nem ma fogják tárgyalni. Rebecca nem az a fajta lány. aki ilyenkor csendesen fizet és távozik. Az elsötétítés persze erősen érződött. azon tűnődött. Végül persze el fogják ítélni. és tudta. Reggel egy detektív kereste föl. borravalót adott a ruhatárosnak. mint a kisfiú.. megpróbálja-e fölszedni a lányt. Még mindig ezen tűnődött. amíg sikerül fölmérni a német támadás teljes nagyságát. enyhe éjszakában találta magát. Rosszkedvűen üldögélt. Hülyeség volt otthagyni a vendéglőt. Még így is megúszta volna. általában pontosan az ilyen jeleneteket szerette Harry a leginkább elkerülni. és szabad az egész éjszakája. és kislisszolt. várta. – Két vagy három éve – kezdte –.kijárat.. de Harry jól ismerte a West Endet. elsőrangú amerikai jazzt hallgatott. Sir Simon Monkford pedig fölismeri saját kézelőgombját. és mindig akadt néhány nyitva tartó mulató. Harry ellenállhatatlan vágyat érzett. aki a cigarettástálcával járt körül. ha az ember tudta. megtakarított hét vagy nyolc fontot. Nem lopott. mozikat és tánctermeket. egyre több bejelentést kapunk eltűnt ékszerekről. csak eltűnt ékszerekről. Másnap reggel Harry a bíróság alagsorában ült egy cellában. hogy lelépjen. A bizonyítékok egyértelműek. ha iskolát kerül. hogy a bíró elé vigyék. Kivette hát kabátját. ravasz rendőr volt. és míg whiskyspoharában csörömpölt a jég. meg az időnként elhaladó autók fényében tud tájékozódni. Tizenöt-húsz társával ült a cellában. amikor bejött Rebecca bátyja. hol keresse őket. ahol a kék öltönyt viselő középkorú rendőr kihallgatta. a főnök kihívta a rendőrséget. Botrányt csapott. A helyiségnek nem volt ablaka. valahol a Sohoban. de éjszakai mulatóhelyek mindig működtek a törvényesség mezsgyéjén. ha véletlenül nem botlik bele Rebecca bátyja. a levegőben vastagon terjengett a cigarettafüst. belekeveredett a család. Úgy érezte magát. Másik szobába vezették. A főpincér megerősíti majd Rebecca állítását. Komoly bajban volt. Ma csak az első bírói meghallgatás lesz. Megszabadult Rebeccától. a közlekedési jelzőlámpák. Kellemes. Harry hamarosan egy pincében ült. Tapasztalt. A kormány bezáratta a színházakat.

a bejelentők sohasem gyanakszanak lopásra. ha ugyan valaki elvitte ezeket az ékszereket. Eddig büszke volt rá. aki olyan részeg volt. nyakláncok. Tiffanytól. hogy pályafutása senkinek sem szúrt szemet. S ha megkérdezik. amelyet egy nagy esküvő alkalmával emelt el ügyesen egy grófnő kebléről. mert csak vendég vihette el. Harry mindig jelen volt azokon a társasági eseményeken. ugyancsak György korabeli. A hallgatás azonban nem fogja kihúzni a csávából. A Contessa di Malvolinak hiányzik egy ezüst nyaklánca gyémántfüggővel. és édesanyja házát is. Art Deco stílus. és még akkor sem szólt egy szót sem. mint a börtön. Édesanyjának egyszer egy brosst ajándékozott. – A nyomozó hosszan nézegette Harry gyémánt inggombjait. Harry Jaspers. S mikor kiengedik. de néhány különösen kedves darabot megtartott. és lesz majd elég ember. mit válaszol? Ebből hosszabb idő lesz a hűvösön. amikor a nyomozó megragadta zakója hajtókájánál fogva.gazdag házakból. hátha valahol fölbukkan valamelyik. – Itt van mindjárt Dorset earlje. . Mrs. közülük néhányat előbb-utóbb rábizonyítanak. hogy az eltűnt ékszerek nyilvántartásba kerüljenek. Előbb-utóbb átkutatják a lakását.. gyöngykarkötő rubinkapoccsal. Harry a kihallgatás alatt hallgatott. egy lakkozott tubákosszelence. mint a csuka. ami nem sokkal jobb. berántják a seregbe. Gyémánt inggombjait egy Grosvenor téri bálon gombolta le a szó szoros értelmében egy vendégről. Harry tudta. most kiderült. Mindenesetre tovább hallgatott. A legtöbb ékszert persze pénzzé tette. Csak azért tesznek jelentést. inggombok. Azt is tudta.. a dossziéban legalább tucatnyi munkájának van nyoma. Egy György korabeli ezüstbonbonnière. Ez a detektív nem hülye. miből él. Ennek a tolvajnak remek ízlése van. az idő most a rendőrségnek dolgozik. de közben rosszul volt a félelemtől. hogy fát lehetett volna vágni a hátán. hogy tevékenységét egész akta tartja nyilván. Eltűnt karperecek. összeszedte az adatokat. ahol az ékszereknek lába kelt. A nyomozó kinyitott egy nagy mappát. és a falhoz csapta. aki tanúsítja.

fölhívta az újságost a mama háza mellett. és hogyan kell kéményt seperni. Egy körmönfont ügyvéd rá vehette őket. A rendőrség nyilván ellenezni fogja. nagyszerű öltönyöket hordott. porceláncsészéból itta a kávét. egy pillanatra nem lehet egyedül. de távolról sem mindig. mit fog hazudni. Az óvadék iránti kérelmet automatikusan csak akkor utasították el. megmondta neki. – Óvadékot fogok kapni. mi hogyan történik a vizsgálóbíró előtt. mama – mondta Harry. Hirtelen olyan erővel vágyott a szabadságra. fiam – válaszolta anyja. Eddig nem döntötte el. Harry még sohasem állt bíróság előtt. Egyébként a vizsgálóbíró döntött. Ha a rendőrség túl erőszakos volt. Időnként persze jólesett egy kocsmában összeülni az öreg haverokkal néhány korsó sör mellett. de társadalmi köreiben mindenki pontosan tudta. mintha már évek óta börtönben ülne. olykor csak azért is megadták az óvadékot. Mikor anyja végre megérkezett. Általában az adott pillanatban jutottak eszébe a legjobb dolgok. Rendszerint azt tette. mondjuk beteg gyermekéről. és megkérte. Most úgy . ha előadott valami megható történetet. – Mindig szerencséd volt. amit a rendőrség kért. Egy börtönőr kiáltott: – Marks! Harry fölállt. de a vizsgálóbíróé a döntés joga. rossz ruha. ki kaphat segélyt a tanácstól. Rossz étel. hol találja meg a pénzt. Miután a törvény értelmében joga volt egy telefonhívás lebonyolításához. hogy az egyik rikkancsgyereket szalassza el a mamáért. Későn kelt.Egyetlen esélyt látott. mint ahogyan pontosan tudták. eltűnhet. Ez nem nagy gond: pénze volt elég. Hanem az óvadék pénz: huszonöt vagy akár ötven font is lehet. s az óvadék kérdésére összpontosított. Ha sikerül elérnie. ha a vád gyilkosság volt. néha a vádlott maga is. s ami a legrosszabb: egy teljesen céltalan létforma végtelen unalma. A börtön gondolata azonban elviselhetetlen volt. megszokta a gazdagok életmódját. Összerázkódott. Mint tolvaj. és jó volt a mamával beszélgetni. és kiváló éttermekben étkezett. hogy a vádlottat bocsássák óvadék ellenében szabadon. hogy a bíróság függetlenségét kinyilvánítsák. – Tudom. hogy a vizsgálóbíró óvadék ellenében szabadlábra helyezze.

és zsebre tette őket. Ebben az ügyben további nyomozás folyik. nem ártana valami kidolgozott mese. mert az ostoba előítéletet nem nehéz hasonló ostoba hiszékenyseggé változtatni. civil. a vádlott maradjon őrizetben. végre valami eszébe jutott. Remélem elengedtek. Akit vizsgálóbírónak nevezünk. hogy ne lássák mennyire remeg a keze. Harry a vádlottak padja előtt állt. sokatmondóan zsebére ütött. Egyikük idős ember. Egy kapu kinyílt. Az ügyész szerepét betöltő kövér. gondolta Harry. Ez reményt adott. keményített gallérral. aztán hosszú betonlépcsőn vezették.érezte. Zakóját begombolta. A tárgyalóteremben volt. méltóságos uraim. csak a bírósági titkár ült asztalánál. Aztán meglátta a mamát legjobb ruhájában ülni az egyik székén. Angliában a törvénysértőket első fokon nem hivatásos jogászok vizsgálják meg. Jeles tagja a társadalomnak. kiegyengette szivarzsebében a batiszt zsebkendőt. A másik oldalon katonaforma ember ült. annak valami vaj feltétlenül van a fején. és . Ezt a bíróságot magisztrátusnak hívják. csokornyakkendőjét megigazította. hogy az óvadékra itt van a pénz. mikor elkapta fia tekintetét. rendszerint két társa segítségével. szürke öltönyben. kopasz rendőrfelügyélő megszólalt: – Harmadik a listán. Hátul a padsorokban egy fiatal újságíró ült. Most is hárman ültek az emelvényen. Középen ült az elnök. a titkár az egyetlen jogász. A rendőrség kéri. jelezve. Harry a három bírót leste. mint akik meg vannak róla győződve. Igazában csak ő számított. amennyiben a Piccadilly-i Szent Rafael vendéglőből fizetés nélkül távozott. Ahogy a folyosón végigment. Lopás: húsz font készpénz és egy pár kézelőgomb. hosszú ősz pofaszakállal és régimódi. Mindketten megvetéssel nézték Harryt. tizenhat fontot érő. A mama. miután személye komolyabb bűncselekmények elkövetésével hozható összefüggésbe. magas. középkorú férfi. hogy aki eléjük kerül. kezében jegyzetfüzettel. Menet közben gyorsan kivette a kézelőgombokat. valamint csalás. aki elvállalja ezt a feladatot a bírói emelvényen. és megragadta a fakorlátot. előtte az ügyvédek padja üresen. végül a bíróság előtt találta magát. Az elnöknek szürke bajusza volt.

uram. hogy több mint elég mesét hallgatott már meg bírói minőségében. Iskolázott középosztály mellett döntött: gyógyszerész lehet. Harry úgy érezte. azt hiszem. nem szabad túl okosnak mutatkoznia. esetleg bankár. s ezért külön szégyenkezik. – Kéri az óvadékot? Harry úgy tett. Az elnökkel kell majd nagyon vigyázni. Sietve folytatta: – Borzasztóan szégyellem magam. Talán nem hiszik el. mint aki egy kicsit össze van zavarodva. talán a többiben is szerencséje lesz. A Carlton Club neve hallatára a katonaforma bíró felütötte a fejét. Ha át akarja verni őket. Ennek Harry végtelenül örült. nem állt szándékában elvinni húsz fontot és a kézelőgombokat? . de tiszteletet érez a felső tízezer iránt. Az igazat megvallva a fiúk egy kicsit túl sokat ittak tegnap a Carlton Clubban. mint a nebuló az igazgatói szobában. – Mit tud fölhozni védelmére? – kérdezte az elnök. Az elnök előrehajolt. Igen. borzasztó félreértés történt. Kérem szépen.. méltóságos uram. Ha ebben át tudja verni őket. Harry szabadjára engedte legzavartabb arckifejezését. megpróbálta kiejtése alapján eldönteni. – Jézus Mária. A bírák fülét megütötte Harry arisztokratikus beszédmódja. Úgy nézett most ki. Az exkluzív intézmény tagjai ritkán jelentek meg a bíróság előtt. mint aki most döbben rá. Persze. talán túl messzire ment. okos ember. hogy a reggel szmokingban találta. hogy tagja a klubnak. Az öreg bíró azt mondta: – Azt állítja. Amint átöltözöm – tette még hozzá. melyik társadalmi osztályból származhat. – Attól tartok.tekintete kifejezte. Harry nagy figyelemmel hallgatta az elnököt. és rögtön mindenkitől bocsánatot fogok kérni. Valószínűleg ravasz.

Hangjából hitetlenség csengett ki, de már az is jó jel, hogy kérdéseket tesznek föl. Ha meg lennének győződve a bűnösségéről, nem érdeklődnének részletek iránt. Félénken válaszolt. – A kézelőgombot valóban elvettem... ugyanis elfelejtettem betűzni a magamét – mondta, és gyámoltalanul fölmutatta mandzsettáit. – És a húsz font? – kérdezte a pofaszakállas öreg. Ez volt a nehezebb kérdés. Pénzt nem vett csak úgy kölcsön az ember, engedély nélkül. Ezt hívják lopásnak. Szerényen válaszolt: – Azt hiszem, uram..., talán Sir Simon nem emlékezett pontosan, mennyi pénz lehetett nála. – És lehalkított hangon még hozzátette: – Borzasztó gazdag, ember, uram. – Nem úgy lett gazdag hogy elfelejtette, mennyi pénz van nála – válaszolta komolyan az elnök. A hallgatóság sorain nevetés szaladt végig, de az elnök megjegyzését nem tréfának szánta. Nem mosolyodott el. Biztosan bankár, gondolta Harry. Pénzzel kapcsolatban nem ismer tréfát. – És miért nem fizette ki a számláját a vendéglőben? – Ezt rettenetesen szégyellem, uram. De a helyzet az,... szóval az a helyzet, hogy borzasztóan összevesztem a .... a hölggyel, akivel voltam. – Készakarva nem nevezte néven a lányt. Tudta, úri körökben az ember nem szellőzteti hölgyismerősei nevét, s tudta, ezzel a bírók is tisztában vannak. – Rettenetesen sajnálom, de egyszerűen kirohantam. A számla eszembe sem jutott. Az elnök orrára engedte szemüvegét, és merőn nézte Harryt. Harryben megfagyott a vér. Valami rosszat mondott? Talán túlságosan könnyedén vette a ki nem fizetett számlát. A felső tízezer tagjai persze nem vették komolyan a pénzt, de egy bankár szemében ez esetleg halálos bűnnek számíthat. Nem bukhat el egy ilyen apróságon. Gyorsan mondta: – Nagyon felelőtlen viselkedést tanúsítottam, uram. Még ma rendezem a számlát..., persze amennyiben a bíróság elenged. Az elnök semmi jelét nem mutatta az enyhülésnek.

– Azt állítja – kérdezte –, hogy a feljelentéseket vissza fogják vonni az ön magyarázata után? Harry érezte, nem szabad könnyedén válaszolnia. Lehajtotta fejét, és szomorúan válaszolta: – Megérdemelném, uram, hogy ne vonják vissza. – Én is azt hiszem – válaszolta szigorúan az elnök. Te vén hülye, gondolta Harry, de örült, mert az ilyen megalázó jelenetek csak az ő malmára hajtották a vizet. Minél többet szidják, annál kevésbé valószínű, hogy börtönbe küldjék. – Van még valami mondanivalója? – kérdezte az elnök. – Csak annyi, nagyon szégyellem magam, uram. A három bíró összedugta fejét. Néhány pillanatig mormogtak. Harrynak egy örökkévalóságnak tűnt. Csak legyen már vége, gondolta. Rettenetes, hogy ezek az ostoba emberek döntenek a sorsáról. Végre az elnök fölnézett. – Remélem, a cellában töltött éjszakát tanulságosnak találta. Uramisten, gondolta Harry, el fognak engedni. Nyelt egyet. – Igen, uram. Soha nem akarok újra börtönbe kerülni, uram. – Hát ügyeljen rá! Újabb rövid szünet után az elnök a terem felé fordulva így szólt: – Nem állítom, hogy mindent elhiszünk amit a vádlott mondott, de a további előzetes letartóztatást nem látjuk indokoltnak. Ötven font óvadék ellenében szabadlábról védekezhet. Kérem a következőt! Harry gyengeséget érzett a térdében. Szabad volt.

Az utcán úgy nézett körül, mint aki sok évet, nem néhány órát töltött börtönben. London a háborúra készült. Az égen ezüst légelhárító léggömbök feszültek, az épületeket homokzsákokkal rakták körül. A parkokban légvédelmi óvóhelyeket építettek, és mindenki gázálarcot hordott magával. A halál közelsége föloldotta az

emberek tartózkodását. Mindenütt ismeretlen emberek beszélgettek egymással. Harry nem emlékezett a “Nagy Háborúra”, amelyben apja meghalt. Kiskorában a szó: háború, valamilyen helyet jelentett. Apád a háborúban halt meg, mondogatták neki. Később, amikor vesztesége tudatosult benne, a háború említése fájdalmas volt. Aztán látta az angol fasisztákat, a feketeingeseket, amint végigvonulnak London utcáin, és látta a zsidók rémült tekintetét, ahogyan szemmel követték őket. Akkor úgy érezte, van olyan háború amelyben érdemes harcolni. Az elmúlt években csak undort ébresztett benne az angol külpolitika. Mindent odadobtak Hitlernek abban a reményben, hogy a Szovjetunió ellen fordul majd. Most, amikor a háború kitört, azokra a kisfiúkra gondolt, akik életében az apa helyén csak egy nagy lyuk tátong majd. De a német bombázók ma még nem jöttek. Az ég tisztán ragyogott. Harry elhatározta, nem megy haza. A rendőrség nyilván dühös, amiért elengedték, és minden alkalmat megragadna, hogy újból letartóztathassa. Semmi kedve nem volt újra börtönbe menni. De meddig élhet úgy, hogy folyton szökésben van? Mit tegyen? Fölszáltt egy buszra a mamával, hogy hozzá menjenek. A mama szomorúnak látszott. Tudta miből él a fia, bár erről sohasem beszéltek. Most elgondolkozva megjegyezte: – Mert nem adtam meg neked mindent. – Mindent megadott, mama, amit csak lehetett. – Ha így lenne, minek mennél lopni? Harry nem válaszolt. Amikor a buszról leszálltak, bementek a sarki újságoshoz. Harry megköszönte Bernie-nek amiért a mamát a telefonhoz hívta, aztán megvette az aznapi Daily Expresst. A főcím így szólt: A lengyelek bombázzák Berlint. Ahogy az újságostól kijött, egy biciklis rendőr karikázott el. Egy pillanatra pánik fogta el Harry-t, majdnem megfordult és futásnak eredt, mígnem eszébe jutott, hogy letartóztatáskor mindig két rendőrt küldenek. Így nem élhetek, gondolta.

Elsétáltak a mama házához, és fölkapaszkodtak az ötödik emeletre. A mama vizet tett föl teának, és azt mondta: – A kék öltönyöd tiszta, azt fölveheted. – A mama gondját viselte fia ruházatának. Fölvarrta a gombjait, kivasalta az ingeket, és szükség esetén zoknit stoppolt. Harry bement a szobába, az ágy alól előhúzta a bőröndjét, és átszámolta pénzét. Négyévi kemény munka után kétszáznegyvenhét fontja volt. Legalább négyszer ennyit loptam, gondolta. Mire ment el a többi? És volt egy amerikai útlevél. Egy diplomata fiókjában találta. Észrevette, a tulajdonost szintén Haroldnak hívják, és egy kicsit hasonlítanak is egymásra. Eltette, hátha egyszer még hasznát veheti. Amerika, gondolta. Az amerikai akcentust jól tudja utánozni. Ami azt illeti, tudott valamit, amiről a legtöbb angolnak fogalma sem volt: hogy Amerikában éppen olyan sok különböző kiejtés van, mint Angliában. Amerikában is volt úri, meg kevésbé úri kiejtés. Vegyük csak azt a szót, hogy Boston. A bostoniak azt mondják: Baszton, a New York-iak úgy mondják: Bószton. Amerika sznob ország, minél angolosabb valakinek a kiejtése, annál inkább tartják úriembernek. És Amerikában milliószámra várják a gazdag lányok, hogy Harry elbűvölje őket. Ezzel szemben Angliában a börtön és a sereg várja. Van egy útlevele és van egy halom pénze. Van egy tiszta öltönye, pár inge. Néhány dolgot még bevásárolhat. Southampton hetvenöt mérföld távolság. Még ma leléphet. Akár egy álom. Anyja hangja ébresztette. – Akarsz egy szendvicset? – Kérek szépen. Visszament a konyhába, és az asztalhoz ült. Anyja elébe tette a szendvicset, de Harry nem nyúlt érte. – Menjünk Amerikába, mama – mondta. A mama elnevette magát.

– Én? Amerikába? Menjél már. – Én megyek is. Komolyan mondom. A mama is elkomolyodott. – Hát én nem megyek, fiam. Én már túl öreg vagyok ahhoz, hogy kivándoroljak. – De háború lesz. – Kibírtam én már egy háborút, egy általános sztrájkot, meg a gazdasági válságot. Nem vittem sokra az igaz, de kibírtam. Harry nem számított rá, hogy anyja elszomorodott. A mamán kívül nem volt senkije. vele jön, mégis

– Mit fogsz csinálni Amerikában? – kérdezte a mama. – Attól fél mama, lopni fogok? – Sose volt még tolvaj, akit ne kaptak volna el előbb vagy utóbb – válaszolta a mama. – Szeretnék beállni a légierőbe, és megtanulni repülni – mondta Harry. – És bevennének? – Odaát nem érdekli őket, ha az ember munkásosztályból jön, csak esze legyen ahhoz, amit csinálni akar. A mama ezen megvidámodott. Kortyolgatta a teáját, nézte a fiát, ahogy jó étvággyal eszi a szendvicset. Mikor befejezte, átszámolta a pénzét, és ötven fontot félretett. – Az minek? – kérdezte a mama. Két évet dolgozott ennyi pénzért. – Jól fog jönni, mama – mondta Harry. – Tegye el! A mama elvette a pénzt. – Szóval tényleg elmégy? – Kölcsönkérem Sid motorját, és Southamptonba. Hajóval megyek Amerikába. még ma lemegyek

A mama megfogta Harry kezét az asztal fölött.

– Vigyázz magadra, fiam! Harry gyengéden megszorította anyja kezét. – Majd küldök pénzt Amerikából. – Nem kell küldened, csak ha felesleges. Inkább egy levelet írjál néha, hogy tudjam mi van veled. – Írok. A mama szeme hirtelen megtelt könnyel. – És egyszer még visszajössz anyádhoz, ugye? – Visszajövök, mama. Visszajövök. Harry a borbélyüzlet tükrében bámulta magát. A kék öltöny, ami a Savile Row legdrágább üzletében tizenhárom fontjába került, remekül ment a szeme színéhez. A friss ing puha fehér gallérja enyhén amerikai jelleget kölcsönzött. A borbély gondosan lekefélte a kétsoros zakó vállát, Harry borravalót nyomott a kezébe és távozott. Fölment a márványlépcsőn, és a South-Western Szálló díszes halljában találta magát. Mindenütt emberek nyüzsögtek. Ezrek próbálták elhagyni az országot, és rengeteg ember szállt meg itt, míg jegyet próbált szerezni a hajójáratokra, ami nem is volt könnyű, ahogyan ez Harry számára kiderült, amikor közölték vele, hogy a hajójegyek hetekre előre le vannak foglalva, és sok jegyiroda egyszerűen bezárt; még mindig olcsóbbnak tűnt, mint azért fizetni az alkalmazottakat, hogy elküldjék a jelentkezőket. Lehetetlennek látszott a dolog, míg az egyik utazási ügynök meg nem említette a Clippert. Harry persze olvasott róla az újságokban. A járat a nyáron indult. Harminc órán belül New Yorkba repülhetett az ember, míg a leggyorsabb hajón is négy-öt napig tartott az út. De a jegy csak oda kilencven fontba került. Kilencven font! Ennyiért egy új autót lehet venni! Harry kifizette a jegyet. Bolondság volt talán, de elhatározta, amilyen gyorsan csak lehet, elmegy az országból. S a gép csábítóan fényűzőnek ígérkezett. Pezsgő pezsgővel New Yorkig. Pont Harrynak való.

Ha meglátott egy rendőrt, már nem szaladt végig hátán a hideg. A southamptoni rendőrség biztosan nem tudott róla. Viszont sohasem repült még; ez aggasztotta egy kicsit. Karórájára pillantott, egy szép, lopott Patek Phillippe-re. Még volt ideje egy kávét meginni. Besétált a szálló szalonjába. Ahogy kávéját kortyolgatta, egy csodálatosan szép nő toppant be a szalonba. Tökéletes szőke haja volt, krémszínű, pirosbabos selyemruhát viselt. Harminc év körül lehetett, talán tíz évvel idősebb Harrynál, akit ez természetesen nem akadályozott meg abban, hogy egyik legelbűvölőbb mosolyát villantsa föl, amikor szemük egy pillanatra találkozott. Az asszony Harrynak oldalvást ült le. A fiatalember bizonyos mohósággal tanulmányozta a nő testének a selyemruhán át kiválóan látható vonalait. Látta, selyemharisnyát és divatos félcipőt hord, hozzá kis szalmakalapot. Kézitáskát tett maga mellé az asztalra. Néhány pillanattal később egy blézert viselő úr csatlakozott hozzá. Amint Harry elkapta beszélgetésük foszlányait, rájött, a nő angol, a férfi pedig amerikai. Harry lebegő fülekkel figyelt, ha másért nem, hát hogy amerikai akcentusát tökéletesítse. A nő neve Diana volt, a férfié Mark. Látta, ahogyan a férfi megérinti a nőt, aki közelebb hajol. Szemmel láthatólag szerelmesek voltak egymásba, s a szalon felőlük akár üres is lehetett volna. Egy pillanatra az irigység futott át Harryn. Elgondolkozott. Átrepülni az Atlanti-óceánt! Laikus elméjének ez nagyon hosszú útnak tűnt. Különben sem értette soha a repülés alapelveit. A légcsavarok forognak, ennyi világos. De mitől marad a gép a levegőben? A szerelmespárt nézegette, s közben igyekezett könnyednek és nemtörődömnek látszani. Semmi kedve nem volt hozzá, hogy más utasok is észrevegyék idegességét. Nevem Harry Vandenpost, mondogatta magában. Tehetős amerikai ifjú, aki a háború miatt tér vissza az Államokba. Éppen nincs állásom, de előbbutóbb biztosan meg fogok komolyodni, és hozzákezdek valamihez. Apám tőkebefektetéssel foglalkozik, anyám, isten nyugosztalja, angol volt, itt is jártam iskolába. Annyi időt töltöttem Angliában, hogy már a kiejtésem is kezd megváltozni. Repültem már párszor, de nem a Clipperen.

Mire befejezte kávéját, teljesen megnyugodott.

Eddie Deakin letette a kagylót. Körülnézett: a szálloda hallja üresen tátongott, senki sem hallhatta a beszélgetést. Gyűlölettel meredt a készülékre, mintha az egész szörnyű rémálomnak az lenne az oka. Aztán lassan elfordult. Kik voltak ezek? Hova vitték Carol-Annt? Miért rabolták el? Mit akarhatnak tőle? A kérdések mint megannyi burába zárt légy keringtek koponyájában. Kényszerítenie kellett magát, egyszerre csak egy kérdésre összpontosítson. Kik lehetnek? Egyszerűen elmebetegek? Ahhoz túlságosan meg van szervezve az egész. Néhány őrült talán elrabolhat egy embert, de honnan tudták volna, hol érhetik őt el közvetlenül a rablás után? Épelméjű emberek voltak, akik tudatosan követték el a bűntényt. Talán valamiféle anarchistacsoporthoz tartoznak, de valószínűbb, hogy gengszterek. Hova vitték Carol-Annt? Azt mondta, egy házban van. Esetleg az egyik emberrabló házában, de lehet és valószínűbb, hogy kibéreltek valami elhagyott házat. Carol-Ann azt mondta, pár órája rabolták el, tehát a ház nem lehet Bangortól messzebb hatvan-hetvenmérföldnél. Miért rabolták el? Nyilván akarnak valamit tőle, valamit, amit a maga jószántából nem tenne meg; valamit, amit nem tenne meg pénzért sem. De mit? Nem volt pénze, nem ismert titkokat, és senki sem volt a hatalmában. , Csak a Clipperrel kapcsolatban lehet valami. Azt mondták, utasításait a gépen fogja megkapni, egy Tom Luther nevű embertől. Lehet, hogy ez a Luther olyasvalakinek dolgozik, aki a gép műszaki adatait akarja? Egy másik légitársaságnak, talán egy másik országnak? Ez is lehetségesnek tűnt. A németek vagy a japánok esetleg föl akarják használni az adatokat egy bombázó megépítéséhez. De ha így lenne, biztosan van könnyebb módja is annak, hogy megszerezzék, amit akarnak. Sok száz ember ismerte a gépet, a Pan American alkalmazottjai, a Boeing alkalmazottjai, még az Imperial Airways angol szerelői is. Ezért nem

kellene egy embert elrabolni. Hiszen még a magazinok is tele voltak a műszaki adatokkal. Valaki talán magát a gépet akarja ellopni? Ezt nehéz volt elképzelni. A legvalószínűbb feltevésnek az látszott, hogy a bűnszövetkezet valamit, vagy valakit be akar csempészni Amerikába. Ehhez van szükségük Eddie együttműködésére. Tovább amúgy is hiába találgatna. De mi a teendő? Törvénytisztelő állampolgár volt, ráadásul egy bűntény áldozata. Minden amellett szólt, hogy értesítse a rendőrséget. De félt. Sohasem félt még ennyire. Gyerekkorában néha félt apjától és az ördögtől, de azóta semmi sem ébresztett benne ilyen komoly rettenetet. Tehetetlen volt, a félelem szinte megbénította. Egy pillanatig mozdulni sem tudott. Ismét a rendőrségre gondolt. De amerikai lévén, semmi bizalma nem volt a bicikliző angol rendőrökben. Ha elérhetné otthon a seriffet, vagy a Maine állami rendőrséget, esetleg az FBI-t, ha elkezdenének nyomozni, ki az, aki a közelmúltban elhagyott házat bérelt a körzetben... de hirtelen újra eszébe jutott, amit a férfi mondott a telefonba. Megerőszakolja a feleségét, ha Eddie értesíti a rendőrséget. S a hangjában volt valami perverz remény, hogy Eddie értesíti a rendőrséget, és akkor... Carol-Ann melle a terhességtől megnőtt, majd kicsattant a szépségtől és az egészségtől... kívánatos lehet egy ilyen csibésznek... Kezét ökölbe szorította, de nem volt mit megütni, csak a falat. Nyögött, és elindult ki az ajtón, át a pázsiton. Egy tölgyfához érve megállt, előrehajolt, homlokát a fa kérgének támasztotta. Eddie egyszerű ember volt. Egy parasztházban született, Bangortól nem messze. Apja szegény farmer volt, aki néhány holdon krumplit termelt, a veteményeskertben pedig zöldséget. Csirkéket tartottak, és volt egy tehenük. New Englandben nem jó szegénynek lenni, hosszú és kegyetlenül hideg telek jártak. Eddie szülei szerint minden Isten akaratából történt. Még amikor Eddie kishúga tüdőgyulladást kapott és meghalt, apja akkor is azt mondta, Isten céljait az emberi elme nem foghatja föl. Kisfiúkorában Eddie arról

Eddie számára az akadémia egyet jelentett az édenkerttel. Négy éve szolgált. Még pénzt is tudott küldeni a szüleinek. Az akadémia végén hadnagy lett és a haditengerészet egy hidroplános egységéhez osztották be. és annyit evett. Mind apja. de sohasem bizalmaskodott senkivel. A testgyakorlatok meg se kottyantak. nagy. amely tele van fagylalttal meg ananásszal. hogy megjavíttassák a tetőt. ha az ember megdolgozik érte. Naponta két órát gyalogolt oda is. Puha takarót kapott. Sohasem hitte volna. és apja öt hónappal később követte feleségét a sírba. amennyit csak akart. porcelánt az édesanyjának. amely tele van arannyal és drágakövekkel: mint a könyvekben. Képzeletében a kincseket bevitte a városba. Mindenesetre a dicséret jólesett. Az ideológiai oktatást feleannyira nem unta. vastag szelet húsokat és egy jégszekrényt. mind Mrs. Becsületesnek. hogy ilyen fényűzés létezhet. hogy másképpen is lehetséges élni. Ha az akadémia az édenkert volt. viszont iskolába járt. meleg ágyakat vásárolt. az erdőben elásott kincsre lel egy rézveretes tengerészládában. a tanítónő pedig megkedvelte Eddie-t. nem utolsósorban azért. vissza is. érdeklődő gyereknek találta. mert itt melegebb volt. báránybőr kabátot az egész családnak. A földet fölvásárolta a szomszédos . . Képzelete a hideg parasztházat meleg. Azon kicsit csodálkozott. mint otthon. és a verekedések kismiskának tűntek apja fegyelmezéseihez képest. mert meg lehetett benne bízni. mint annak idején a plébános prédikációit. tüzelőfát. akkor ez a hetedik mennyország. így ő se lett senki lelki szemétládája. a tengerészeti akadémiára. Maple segített Eddie-nek. Maple. Mrs. mert élénk eszű. szorgalmasnak és keménynek tartották. hogy kiemelkedően szorgalmasnak tartják. Elásott kincset nem talált az erdőn. Annapolisban vette először észre. hogy a fiú fölvételizhessen Annapolisba. a világon minden elérhető. konoknak. amelyeket olvasott. jó ruhákat. kényelmes. és egy új kályhát vehessenek. Szeretett iskolába járni. boldog otthonná varázsolta. Maple arra nevelték.ábrándozott. Eddie nem tudta. Társai szerették. milyennek látják mások. amikor édesanyja meghalt. Évekkel később Mrs.

s úgy érezte. Diana kötelességtudóan táncolt férje. magánál szebbet egész nap nem láttam. a házat hamarosan gyerekek nevetése tölti be. nem a férjét. Mark a bárban ült. hogy a Szabadkőművesek jótékonysági bálján. Mindenesetre sikerült kisebb botrányt kavarnia. ha egy férfi megbolondul egy nőtől. és egy pohár konyakot szopogatott. azzal a kifogással. Különös. de lehet. Megjavította a vízvezetékeket. Minden munkát maga végzett el. a házat fúrta-faragta. a Midland Szállóban. Leszerelt. hogy cigarettát vesz. modern táncra. Ekkor úgy érezte. különösen amikor az alpolgármestert megtanította egy meglehetősen vad. Ha nem volt úton. a kereskedelmi kamara vagy a vöröskereszt. és kitűnően fizetett állást vállalt a Pan American légitársaságnál. Aznap este éppen egy rövid ujjú. míg a petrezselymet áruló feleségek villámló szemekkel lesték férjüket. és kellemetlen helyzetbe hoznia Mervynt. és kilógott a szálló bárjába. Aztán találkozott Carol-Anne-nel. Ehelyett rémálommá változott. Még telefon is lett. úgy nézett föl a belépő nőre. akik túl közel tartották magukhoz és a lábára léptek. szeretett szépen öltözködni. és pontosan tudta. milyen remekül fest benne. és az erdőt. a feleség mindig a nőt utálja. Az emberek gyakran mondtak Dianának ilyesmit. vízmelegítőt állított föl. türkizkék ruhát viselt. Mindez Manchesterben történt. gondolta Diana. 4 Mark Alder első szavai ezek voltak Dianához: – Te jó ég. választékosán öltözködő férfi volt. és álma megvalósul.farmer. a szükséges anyagokat pedig esedékes fizetéséből vette meg. Mervyn több fontos üzletfelével. Nem mintha Dianának kedve lett volna félrelépni a nagyképű. Mark középtermetű. egy kicsit megszabadulna a társaságtól. whiskyvel átitatott üzletemberek valamelyikével is. kisfiús . A hálószobákba villanykályha került és rádió. bevezette az elektromosságot. mint éjszakai munkás a hajnali napra. Csinos volt és élettel teli. de Eddie olcsón megvehette a házat.

ahol laktak. amit mindig remélt. nem egészen levél volt. aki utált kimozdulni. hiszen csak egy pillanatra találkoztak. és újat vegyen ki. Megjegyzése spontánnak tűnt. és még csak nem is mondott neki semmit. Mark nyilván megtudakolta a csapostól. hogy különleges sajtot vagy sonkát vásároljon férjének. A következő nap vasárnap volt. egyenesen feléje. ezért Diana ragyogó mosollyal jutalmazta. hogy vacsorára hazaérjen Altrincham kertvárosába. És végül azért sírt. aztán visszatért a táncterembe. és tettetett érdeklődéssel bámulja. aztán moziba. mert eszébe jutott mindaz. hogy visszaadja könyvét. és lassan bandukolt a villasoron saját házuk felé. végül fölült volna a vonatra. először Bootshoz ment volna. mert Diána másnap levelet kapott a Midland Szálló levélpapírján. ki lehetett. Ha szokását követi. nyilván kiderülne. Ehelyett ma megkávézott a Midland Szálló bárjában.mosollyal és amerikai akcentussal. és délután megteázott a Midland Szálló szalonjában. s amit sohasem sikerült elérnie. . az amerikai jelképez most mindent. mert öt éve ez a vers volt az első romantikus esemény az életében. mondta magának. hanem egy vers. idegbeteg. ami hiányzik az életéből. rossz szájszaga van. Ami azt illeti. és pír szökött arcába: meglátta az ismeretlent. de ha újra találkoznának. aztán megindul. amint a háza előtt áll. Nevetséges. az ismeretlen unalmas. Ahogy a ház közelébe ért. Hétfőn a városba ment. mert egy piszkos iparvárosban élt a . férjével. megivott egy pohár vizet sok jéggel. bolond. esetleg mindez együttvéve. mert már nem volt szerelmes Mervynbe. de szólni nem szólt semmit. Aztán minden nagyon gyorsan történt. Lehet. Fájó szívvel ment haza. netán nővére gyermekeinek válogatott volna ajándékokat. megebédelt egy német vendéglőben. ahol szalagokat vagy szalvétákat vett volna. Azért sírt. a Midland Szálló földszintjén. Cigarettát vett. Leszállt a vonatról. aztán valamelyik nagy áruházba. Azért sírt. Utána talán elment volna a Shambles különleges üzleteinek valamelyikébe. De az amerikai akcentussal beszélő kedves férfit nem látta viszont. megdöbbent. Diana sírva fakadt. modora kellemesnek.

és régimódi. Mervyn pedig még nem érkezett haza. Mrs. egy olyan ember nevetésének hangjával. – Pszt! – mondta a férfi. Aztán odacsúsztatta. Mentében azonban ezt mondta: – Találkozzunk holnap reggel a városi központi könyvtárban! Nem várt választ. szinte hagyományos gondolatai a jó kedélyű amerikai költő körül forogtak. – De a muskátlimnak igen – volt az írott válasz. aki szerette az életet. csak kimondta ami eszébe jutott. rögtön meglátta a férfit. Rollins. ami leginkább egy fölfordított virágcserépre emlékeztetett. de nem annyira. fülében ezzel a nevetéssel lépett be a házba: ezzel a könnyed. és egy papírdarabra írt valamit.Most már valósággal elvörösödött. ahogy belépett a könyvtárba. Diana leült a modern konyhában. A papíron ez állt: – Remek kalapja van. A ház üres volt. de a férfi rögtön visszaszólt. – Milyen tárgykör? A könyvtár nagy volt. A férfi nevetett. Amikor Diana köszönt. hogy két ember ne találhassa meg egymást. Egy asztalnál ült. némán rámutatott egy székre az asztal túloldalán. és jól érezte magát benne. Diana. Diana nevetett. a bejárónő már elment. de Diana továbbment. és ezt írta a papírra: – Magának nem állna jól. a “csendet” feliratú tábla alatt. hogy szinte eltakarta bal szemét. . Diana tollat vett elő táskájából. A pillanatnyi divatnak megfelelően Diana olyan kalapot hordott. Diana nem gondolkozott. A férfi megállt. Másnap reggel. a férfi ujját ajkához érintette. és szíve vadul vert. fölszabadult hanggal. Ezt is kackiásan félrecsapta. – Biológia. meleg.

és Los Angelesben élt. Arcán néhány szeplő látszott. tejtermékeket és tojásételeket lehetett rendelni. A férfit Mark Aldernek hívták. néha ajánlatot tettek. Kiderítette. Ennek ellenére nem érdekelte őket. Beszéltek. akikkel már együtt dolgozott. Modora kifogástalan. Bolond. és nem is tudtak róla semmit. Diana ugyan nem hallott egyikről sem soha. ha nagyon be voltak rúgva. amit esetleg Diana mondott. akit valóban érdekelnek a nők. itt ki volt zárva. és olykor. ahol zöldségeket. Legfőképpen pedig Dianát szerette. gondolta Diana és majdnem elsírta magát. Malcolm Sargenttel. keze és ruházata mindig tiszta. Mark egészen más volt. keddi nap lévén. Ezt írta: – Még a nevét sem tudom. vagy csak jó humora van? – gondolta Diana. gondolta Diana. A környezetében lévő férfiak udvaroltak. Amos és Andy. Kasmírból szabott blézert hordott. de Mark szerint Amerikában híresek voltak: Jack Benny. ha Mervyn nem hallotta. Aztán. A válasz egy névkártya volt. Diana azt is megtudta. És nagyszerű ember volt. Saját rádióállomása is volt. – Tetszik a vers. amit írt – firkantotta a papírra. . Különös. hogy városa ilyen nagyszerű szórakozással tud szolgálni a látogatóknak. Szeme sárgásbarna. Ebédelni egy vegetáriánusvendéglőbe mentek. ahogyan az az elkövetkező napokban és hetekben kiderült. a Houldsworth Hallban déli koncertet adott a város híres Hallé zenekara új karmesterével. Középtermetű férfi volt. szabadságát töltötte Angliában. Fred Allen. de szerette Louis Armstrongot is. Szerette Mozartot. – Nekem meg maga tetszik. milyen ritka az a férfi. családja eredetét kutatta. de nem figyeltek arra. Különböző színészeket sorolt fel. Mark rádiójátékokat ír. a család Liverpoolból vándorolt ki. Diana büszke volt. tréfás és elbűvölő. Dianánál alig valamivel magasabb. szerelmet vallottak. megérintették.Bolond. Intelligens. hogy Mervyn véletlenül megjelenjen.

s az ennél távolabbi jövőbe már nem tekintett. Megebédeltek. Mark előbbutóbb visszatér az Államokba. augusztus elején vissza kell mennie Kaliforniába. teaidőre az egész város erről beszélt volna. s mint Mr. Diana éppen az ágyban ült. hogy lesz. Mindenki tudta. hogy Mark imádja. és az új Pan Am járat légipostájával hetente küldött tárcákat amerikai üdülési élményeiről az Óhazában. Mark az Altrincham előtti utolsó állomásig vitte el autón. Az autóval elhajtottak Lytham St. mert Dianát mindenki ismerte. A háború kitörésének másnapján mondta Mark. vajon Marknak tetszeni fog-e. de senki sem tudta. Így ment ez az egész csodálatos nyáron át. és a tengerpartra mentek. Annes-be. hogy szörnyű lesz. az idő fogy. mint a háború. a szokott vonattal érkezett haza. ahol szendvicseket ettek. mit lehetett volna mást tenni. ehelyett maradt. és nem volt ideges. Ha valaki meglátja. Nem tartott tőle. mintha a délutánt Manchesterben töltötte volna. Alder szobát foglaltak egy szállóban. hogy hazamegy. Diana homályosan tisztában volt vele. Olyan volt ez. és holnap is itt lesz. s megpróbálni örülni. mint folytatni a mindennapokat. mert nyilvánvaló volt. mert Mark végtelenül kedvesen viselkedett. hogy egy új rádiójátékán dolgozzon. aztán kifizették a szobát és távoztak. Mark azt mondta. A paplant fölhúzta.A könyvtári találkozást követő napon autót béreltek. vittek magukkal egy bőröndöt. s amíg el nem kezdődött. hogy teljesen némán vetkőzik le. Először is eljátszotta. aztán gyorsan fölmentek a szobába és lefeküdtek. A délutánt ágyban töltötték. s az melléig takarta . Mark azonban megtalálta a megoldást. de ma még itt volt. Persze mindketten tudták. Markkal szeretkezni is remek dolog volt. és természetes mozdulatokkal vetette le ruháját. aminek lehet. de ott nem találkozhattak. és Diana a szokott időben. és mindenki tudta. mikor tör ki. és csókólóztak a homokdűnék árnyékában. hogy Diana ebéd után a szálló emeletére megy. és Mrs. hogy minden gátlása kiment a fejéből. amin Diana annyit nevetett. Mark lakosztályt bérelt a Midland Szállóban. egy tengerparti kisvárosba.

– Jézus Mária! – mondta Mark –. . Azt még valahogy megértem. – Európán végigsöpör a pusztulás. Talán egy . Anglia hadat üzent Németországnak. semmi közünk hozzá. Azt mondta. mert eszébe jutott. ha Diana melle fedetlen marad. hangoztatta. gyönyörű melle van. Diana túl nagynak érezte őket. miért haljanak meg az amerikaiak ezrei. Anglia miért üzent hadat. Az angolok egészen másként beszéltek. mert szigetország. Mervyn ezt gyakran. Diana az újságokban követte a kínai konfliktust egész évben. amit azon a napon mindenki föltett valakinek. asszonyokat és gyerekeket. Komoly beszélgetésbe merültek. hogy ez számít majd. Most dühösnek látszott. de a félelem férje esetében határtalan optimizmus formáját öltötte. Mark azonban kívülálló volt. Mark talán először nem viccelte el a választ. még a boldog szerelmeseknek is erről kellett beszélniük. de az más volt. gondolta Diana.kicsit fél is. Mark nagyon szerette. Remélem legalábbis. Mark félelme elzárkózásban és káromkodásban nyilvánult meg. – Szerinted mi történik? – tette föl a kérdést. Akár a spanyol fasiszták. hogy fél. Még Manchestert is bombázni fogják? – Előbb-utóbb Amerikának is be kell majd lépnie a háborúba vetette föl Diana. és egy európai háború gondolata megrémítette. megfontolt véleménye nagyon is valószerűnek hatott. – Szörnyű lesz – válaszolta. s józan. a japánok is könnyedén bombázták a civil lakosságot. remélem nem fogunk belépni. Mervynről tudta.ültében. de a fene egye meg. Az újságok harcra buzdító cikkeket közöltek. Mervyn valósággal örült a háborúnak. Diana hirtelen ijedtséget érzett. Esetleg Anglia megmenekül. Néha szeretkezés közben mindenfélét suttogott a fülébe. hogy a kurva lengyeleket védelmezzék? Diana még sohasem hallotta Markot káromkodni. Ez egy európai csetepaté.

narancs nő a fákon. New Yorkba repülni. – Repüljünk New Yorkba. és elveszlek feleségül. – Hazamégy!? – kiáltotta. minden éjjel. Mark leült az ágyra és megfogta Diana kezét. kék szemű. Akarod? – Igen – mondta. vagy akár Európáért harcoljanak. – Kérjél meg még egyszer. Szeretlek. – Igen. és úgy érezte. – Két jegy – ismételte automatikusan Diana. és mindig süt a nap. Mindennap. igen. – Szeretlek – válaszolta Mark. Úgy érezte. És elválik Mervyntől. melyet átnyújtott Dianának. felhőkarcolók. Diana belenyúlt.Hozzáállása elkedvetlenítette. Szeretnéd. Nem tudott szólni. És aztán Kalifornia. igen! . és úgy érezte. Megszabadul tőle. ha feleségül jönnél hozzám. Mark semmi okát nem látja annak. ha szőke. – Gyere velem haza. Mint egy mese. milliomosok és hatalmas autók. Diana tudta. át az Atlanti-óceánon. Diana – mondta Mark. – És mi lesz velem? – kérdezte erőltetett könnyedséggel. a szíve megáll egy pillanatra. gengszterek. vége van. bár megértette. New York. és gyerekeket szülnél nekem. ahol a filmeket csinálják. bőrcsizmás nácik erőszakolnának meg? Mark a bőröndbe nyúlt és kivett egy borítékot. – Lehetnének gyerekeink – mondta Mark. és izgalom öntötte el. mulatók. – A borítékban két jegy van – mondta Mark egyszerűen. mi következik. – Szeretném. Diana sírni akart. Ott elválhatsz. hogy amerikai katonák Lengyelországért. Onnan elmegyünk Kaliforniába. mintha már repülne. És mindig együtt lehet Markkal.

de amint belépett a házba. és véletlenül megvágta egyik ujját. egy Tiger Moth típusú gép. Rollins takarított és mosott. Diana kötényt vett és krumplihámozásba fogott. örömmámora elszállt. Ezek a gondolatok azonban nem nyugtatták meg. Mrs. Mervynre saját maga főzött. hogy alig érezte a saját testét. A házban volt még egy hatalmas fürdőszoba. milyen szörnyű dühös lesz Mervyn. Négy hálószobájából hármat szinte soha senki nem használt. kérdezte magától? Nem fog agyonütni. szokta mondani. és szabad országban élek. Megterítette az asztalt. Szerette látni. aztán megmosott egy salátát. Diana megmosta a hideg csap alatt. Nem is akadályozhat meg. Miért vagyok én a főnök. Gyárában mindenféle dolgokat gyártott ventilátoroktól egészen óceánjáró hajók óriási hajócsavarjáig. ha dolgoznom kell. Mervyn keményen dolgozott. A vágás nem volt Komoly. és saját repülőgépe volt egy reptéren a város mellett. ahogy az asszony elébe teszi az ételt. megszárította egy tiszta konyharuhával és tapaszt tett rá. Mit mondjon neki? Ma a vasárnapi marhasült maradéka lesz vacsorára. de a legnagyobb ötlete a légcsavarok gyártása volt repülőgépek számára. kedden indulnak Markkal Southamptonba. Mervyn mindig jó üzletember volt. Hogyan fogja megmondani? A ház szép volt. nem lett volna semmi tennivalója. s egy nagy konyha. amikor mindenki más hazamehet? Mervyn mérnök volt és gyártulajdonos. Amikor a kormány két év előtt a . hogy Mervyn szívében még mindig a munkásosztály szokásai uralkodtak. keze remegni kezdett. ez volt öt éven át az otthona.Még aznap este meg kellett mondania Mervynnek. nagy fehér villa. tele a legmodernebb mütyürökkel. amikor hazajött és asztalhoz ült. de ennek ellenére majdnem mindig ugyanabban az időben jött haza. körül. Hétfő volt. Ha Diana nem főz. Mitől félek. olyan boldog volt. Diana bizonyos nosztalgiával nézett. piros cseréptetővel. elmúltam harmincegy éves. Nem beszélve arról. Ahogy Diana hazaérkezett. Amikor arra gondolt. Mellesleg a repülés szenvedélyévé is vált. A Clipper szerdán délután két órakor indult.

mint vele. Mervyn könnyen megengedhette volna magának. Jóképű volt. de azt is tudta. de Mervyn érzéketlen volt a kultúra minden megnyilvánulása iránt. és Mervyn még nem vette észre. Jegyajándékul egy gyémánt nyakláncot adott Dianának. Mervyn e kevesek közé tartozott. Mervyn világképében ő volt az asszonyföliratú jelenség. Mervyn szereti. és apjának Dianának persze soha – órákig tudott lelkesen beszélni az atomokról. De Mervyn a maga módján rendkívül éles ésszel rendelkezett. Öt éve éltek együtt. A munkásaival értelmesebben beszélt. és magával vitte két gyermeküket. Amikor meglátta a varrógépet. hogy Diana sohasem varrt. Azóta az üzlet soha nem látott mértékben virágzott. hogy meg sem látja. Sajnos Diana valóban nem konyított semmit a fizikához. Egy autót remélt. sem pedig üzletember. Szemrevaló volt. ételt tett elé. úgy érezte. Apja még esztergályos volt. és magasabb akadémiai fokozatot szerezzen. Jól ismerte a zenét és az irodalmat. ötödik házassági évfordulójukra pedig egy varrógépet. jóllehet kedvelte a mozit és a tánczenét. társasági szerepét kielégítően betöltötte. Néhány hete. A szakirodalommal azonban lépést tartott. Diana tudta. Sok közös témájuk tehát nem volt. s valamennyire a történelmet. de a lehetőség nem izgatta. hogy attól még esetleg nem teljesen hülye. Miután Diana nem volt sem mérnök. a sugárzásról és a maghasadásról. Lehetősége nyílt rá. türelme elfogyott. Diana a második felesége volt. és az ágyban sohasem húzódozott: mi kell még? Tanácsát soha semmiben nem kérte ki. akik értettek a hajlított forgóacél légellenállásának fizikájához. Inkább állást vállalt egy nagy tervezőirodában. a nők pedig varrógépre. Mervyn a lehető leggyorsabban elvált. Mervynben nem merült föl.légierő fejlesztésébe kezdett. és megkérte Diana kezét. . kevesen akadtak az országban. Diana akkor huszonhat éves volt. Mervyn tíz évvel idősebb. Mervyn a manchesteri egyetemen fizikát tanult. férfias és gazdag. Az első hét évvel ezelőtt elhagyta. Diana pedig tudott vezetni. Mervyn elhagyásának küszöbéről visszatekintve Diana szerint a varrógép lehetett az utolsó csepp a pohárban. Mervyn világában a férfiak autóra vágytak. hogy utána Cambridge-ben tanuljon tovább.

akik lófarokban hordták a hajukat. Manchester azonban sohasem volt túlságosan konzervatív város. ha gyerekük lett volna. de ezt anyjuk lehetetlenné tette. feltűnően öltözködött. magyarázatot követel. a szabad szerelemről és a kommunizmusról társalgott. Velük szemben Diana szabadjára engedhette anyai ösztöneit. talán ez az érzése nem is jogos. sok barátja. és tudott is öltözködni. akkor rohantak a hálószobába s odaégett az étel. hogy meglássék rajta. amikor jólesett különcködni. hogy Diana jól szabott. szívesen szerette volna őket.Talán másképp alakultak volna a dolgok. és nem akart többet. Mervyn szájon csókolta. milyen sikeres üzletember. Mervyn és barátai pedig mind liberális elveket vallottak: úgyhogy még komolyabb botrányt sem tudott kavarni. Diana most attól félt. és gyanút fog. szép háza. Életével elégedetlennek érezte magát. hogy apjukkal való házassága Diana miatt bomlott fel. Mégsem volt az – és ekkor megjelent Mark. mint a legtöbb kortársa. meglátja arcán a bűntudatot. Dianának volt azonban egy nővére Liverpoolban. üzletembereket és politikusokat látott vendégül. két lánnyal. ikrekkel. Mervyn élénken részt vett a város társadalmi életében. Meghallotta Mervyn autóját. Magas termetű. és fölébredt bennük a vágy. illene boldognak lennie. sokkolni a társaságot. Reszkető kézzel tette a tűzre a serpenyőt. Volt idő. De hát nem lehet. Lélegzetelállítóan jóképű férfi volt. sötét öltönyökben. Ilyenkor Mervyn néha magához szorította. fehér ingekben járassa. Szerette a szép ruhákat. mondták. Maga is úgy gondolta. de hajlott rá. Hiányozni fognak. s Diana egy darabig élvezte a háziasszony szerepét. Azt hazudta a gyerekeknek. Az . Diana szeretett volna közel kerülni a két gyerekhez. Mervyn belépett a konyhába. és drága. keze Diana fenekére csúszott. hogy csak ennyiből álljon az élet. Diana visszacsókolta. Semmi hiúság nem szorult belé. s közben majd elsüllyedt a szégyentől. A legtöbb nő szerencsésnek tartotta: józan. Ebben az időben Diana szivarozott. megbízható és nagylelkű ura van. de szó nélkül tűrte. nem hízott el. de Mervynnek már volt kettő az első feleségétől. de ez jól állt neki. Hajába már ősz szálak vegyültek. A hangot jól ismerte. de ma mintha egy veszélyes vadállat morgásaként hallotta volna.

– Semmi – válaszolta. – Mervyn. Még nem mondom meg. . Mindenesetre magasabb béreket követel az új fúrófejek gyártásáért. mellényét.utóbbi időben azonban már ritkán fordult elő ilyesmi. Mit érdekel engem? – gondolta Diana hisztérikusan. Mervyn az esti lapot olvasta. és a mai nap sem volt kivétel. hál' istennek. de teljesen feleslegesen. – Jobban oda kellene figyelnem. Széles válla volt és erős karja. valamit szeretnék mondani – s amint kimondta a szavakat. hogy bármi ne lenne rendjén. nyakkendőjét és gallérját. aztán készített egy kancsó teát. aztán ingujját fölgyűrte. Ameddig sült a krumpli. úgyhogy bele kell törődnie. és rá sem nézett. Az lett volna a csoda. Még a feleségét sem igen vette észre. A köznapi kérdéstől Diana elvesztette kezdeti lendületét. – Mi történt az ujjaddal? – kérdezte Mervyn. Diana kenyeret vágott. Dianának teljesen fölösleges volt aggódnia. tudta. már szerette volna visszaszívni őket. aki észrevette a kötést. Mervyn megcsókolta feleségét. – Van egy bajkeverő a gyárban – mondta Mervyn. ott van. csak az a baj. mint ahogyan ott van a konyhaasztal is. Diana összeszedte bátorságát. és azt hiszem kommunista. Egy kicsit még mindig remegett. Mervyn jó étvággyal evett. Nem vette észre. ha észrevesz valamit. amíg nem közölték vele. de az eladási árat a régi bérek alapján kalkuláltam ki. és a mosogatónál kezet mosott. Mervyn semmit sem vett észre. kit veszek föl. megvajazta. Tulajdonképpen van is valami igaza. aztán elfordult. – Megvágtam krumplihámozás közben. gondolta. Levette zakóját. hogy nehéz ma jó szerszámkészítőt kapni. ahogy Diana elébe tette a tányért. Mi közöm hozzád? Aztán azt gondolta: akkor miért készítettem el a vacsorádat? – Londonból jött.

melyikben. hogy ennek a házasságnak valaha vége szakadhat. Mervyn el fog keseredni. Diana fölidézte magában azt a napot. hogy attól tartott. Pedig sohasem ismert még elvált férfit Mervyn előtt. Semmi hihető hazugság nem jutott az eszébe. Mervyn befejezte a sültet. hogy válaszoljon. Diana fölkelt. Kínos szünet után válaszolt. ismét sírhatnékja támadt. – Hol ettél? Az ártatlan kérdéstől Diana ismét pánikba esett. egy blackpooli szállodában. – A Waldorf Cafe olcsó étkezdék láncolata volt. Manchesterben rengeteget lehetett találni belőlük. Annál rosszabb a dolog. de nem kizárt. Diana úgy érezte. összeszedte a tányérokat. Egyelőre fogalma sincs. Mervynt össze fogja törni. Térde annyira remegett. örök boldogság vár rá. A manchesteri székesegyházban tartották az esküvőt. Olcsó. – Kérsz édességet? . Dianának nem volt szabad válaszolnia. – A Waldorf Caféban. ha elhagyja. Valójában szendvicset evett ebédre Markkal az ágyban. Persze először dühöng majd. mit forgat Diana a fejében. Eszébe sem jutott. Ha megkockáztatott egy megjegyzést. Édesanyja még élt akkor. Zsakettben Mervyn Anglia legszebb férfiának tűnt. hizlaló ételeket kínáltak. de valahogy eljutott a mosogatóig. és újabb csésze teát töltött magának. és az azt követő fogadás a Midland Szállóban volt. – Nem ettél sokat – jegyezte meg. Mervyn dühödten bámult rá. Így hát míg Mervyn a kommunista szerszámkészítőről és az új fúrófejről beszélt. Mervyn azonban nem kérdezte meg. hogy Mervyn is ezek valamelyikében ebédelt. Nem azért volt ott. Agyán átvillantak a nagy manchesteri vendéglők. Ahogyan most föltolultak emlékei. Azt is tudta. elesik. amikor megesküdtek. hanem csak hallgatni a férjét.Ha Mervyn a gyárról vagy üzletről beszélt. mert az első felesége is lényegében ugyanígy hagyta el. Diana valójában egy falatot sem evett. – Sokat ettem ebédre – hazudta Diana.

de ehhez sem volt bátorsága. Nézte. – Fél nyolc – mondta. Mindkettőt kinyitotta. Kórházban van. ahol talált egy őszibarackkonzervet és egy doboz sűrített tejet. – Doris Williams beteg. El kell felejteni az egészet. Akár a háború. Hirtelen úgy érezte. . elmondjon – El kell mennem – hazudta. Tönkremegy az az élet. Dianának merész ötlete támadt. Holnap beszél Markkal. és úgy érezte. E pillanatban megbocsáthatatlannak tűnt. férjének. Tudta magáról. – Miért ne türelmetlenül.. amit Mervyn és ő teremtettek maguknak ebben a városban. Mervyn elővette apró zsebóráját. Diana a kamrába ment. – Nem akarsz velem jönni? – kérdezte. – Mi? – Nem tudom megtenni – ismételte Diana. –Találkoztál vele. hallgathatnád a rádiót? hogy – kérdezte mindent Mervyn Diana rámeredt.– Kérek szépen. rossz a névmemóriája. Kísértést érzett. – Ki az a Doris Williams? Doris Williams nem létezett. szörnyű dologra készül.– Hallgassuk meg a híreket. Megoperálták szegényt. ahogy Mervyn eszi az őszibarackot. de egyáltalán nem gyanakodott. hogy mégsem hagyja ott a férjét. Meg kell látogatnom. – Nem tudom megtenni – mondta Diana hangosan. és megmondja neki. mindent elpusztíthat. és az asztalra tette. – Nem emlékszem rá – válaszolta Mervyn. nem tudja megtenni.

teljesen elcsigázottnak érezte magát. Kihajtott a garázsból és Manchesternek fordult. Mark is. Az út felért egy rémálommal. A látási viszonyokon csak rontott. Mark melyik szobában lakik. kabátját karjára dobta és kiment. Tudta. mert csak a helyzetjelző lámpát használhatta. Diana utánabámult egy pillanatra. Ha nem ismeri olyan jól az utat. Ismét sírva. Semmi értelme a kocsiban ülni és bőgni. az út mégis több mint egy órát tartott. hogy megállt volna a portás pultjánál. – Ne vezess túl gyorsan a sötétben. hogy nem – válaszolta Mervyn. most összetöri Mark szívét. és a nappaliba ment. Rohanni. Mikor végre megállt a Midland Szálló előtt. Egyenesen keresztülment a szálló hallján. száguldani szeretett volna. Nem fog belehalni. és ő is mindig boldogan fognak majd visszaemlékezni 1939 nyarára. ehelyett lépésben mászott előre. Hamarosan úgy tekint majd vissza az egészre. . eltüntetendő a sírás nyomait. Sohasem fogja megtudni. Kalapot vett. Legyünk túl az egészen. Kisebb kegyetlenség véget vetni egy rövid. mondta végül magának. – Akkor elviszem az autót. Tudta. és föl a lépcsőn anélkül. ahol a rádió volt. szenvedélyes viszonynak. A kocsi szerencsére rögtön beindult. Ismét gyorsan rendbehozta az arcát és kiszállt az autóból. Néhány percig mozdulatlanul ült a kocsiban. mennyire hajszálon múlt. melyek fénye csak néhány méternyire világította be a kocsi előtt az utat. gondolta. mint egy könnyű nyári kalandra. Persze ebből komoly botrány lehetett: egy férjes asszony. hogy el nem hagytam. teljesen megfelelve Diana elvárásának.fakadt. hogy összeszedje magát. aki egy egyedülálló férfi szobáját keresi föl a szállodában. bizonyosan karambolozik.– Naná. hogy Diana egész úton egyfolytában zokogott. mint egy ötéves házasságnak. – Mervyn fölállt. A távolság kevesebb volt tíz mérföldnél. Aztán elővette púderes szelencéjét.

aztán boldogan elmosolyodott. Mark éppen csomagolt. Leültek az ágyra. ahogy ereiben végigfut a vágy. így nem tudhatta. Diana ugyanazt a bűntudatot érezte. . A kopogásra nem jött semmi válasz. de kibontakozott és azt mondta: – Nem mehetek veled. hogy ne négyszemközt közölje vele döntését. Mark halványpiros kardigánt viselt. behúzta Dianát. csokornyakkendőt. Talán vendéglőbe ment? Vagy moziba? Hogy mehetne ilyenkor moziba? Ismét kopogott. alsónemű és cipők. Gyors léptek hangját hallotta. Nem tehetem meg vele.. vagy a hallban kell vele beszélnie. a szalonban. Kopogott az ajtón. amit kevéssel korábban Mervynnel szemben. – Ne mondjál ilyet. – Mervyn szeret engem. bőr félcipőt. Megcsókolta Markot és érezte. – Nem mehetek veled – ismételte Diana. – Ezt nem mondhatod komolyan. – Hallom – szólt Mark hangja belülről. látta-e valaki ismerős. Imádkozott. bőröndök a földön. – Én vagyok az – mondta Diana és újra kopogott. erősebben. Ha nem a szobájába megy. és a hálószobába vitte. és együtt vagyunk öt éve. Mark meglepettnek látszott.De nem törődött vele. becsukta az ajtót. és a szobában mindenütt összehajtogatott ingek. Mark kézen fogta. Diana körül sem nézett. – És velem megteheted? Diana ránézett. és megölelte a nőt. hogy otthon találja. Érezte. Diana körülnézett a lakosztályban. Mark elsápadt. és elképzelhetetlen volt. szürkéskék gyapjúnadrágot. a szekrény és a fiókok nyitva. hogy kívánja. kinyílt az ajtó.

okos vagy. ahol a harisnya véget ér. Én is helyes fiú vagyok. Fejét Mark vállára hajtotta. és szeretsz szeretkezni velem. és most szeretkezni akarok veled. Diana lassan megnyugodott. és bekapcsolta a tűzjelzőt. amikor egy szállodai szoba ágyán feküdtek meztelenül. Mervyn mérges volt. Gyönyörű vagy. még a nyár elején. okos vagyok. Mark azt mondta. mit kell csinálni. amikor levélben beszélgettünk a “csendet” felirat alatt? Rögtön vetted a lapot. de ő a férjem. Tudom. Mark simogatta a haját. és megcsókolta. – Annyira illünk egymáshoz – kérlelte Mark. voltam már szerelmes. de Mark csak nevetett ilyenkor. Mark fölé hajolt. . Amikor ő maga csinált bolondságokat: pipázott. hogy Mark a szoknyája alá nyúl. személy szerint. és combja belső oldalát simogatja ott. Mark mindig tudta. – Mutasd meg mit csinálsz. de azért tudok egyet s mást. Diana érezte. Ez igaz. Mark gyengéden az ágyra nyomta. s közben könnyedén a férfi nyakába csókolt. de én téged szeretlek. egyéniség vagy. A legtöbb nő azt hitte volna. gondolta Diana erőtlenül. amikor magadhoz nyúlsz. ahogy a hullámok a partot ostromolják. Összeborzongott a vágytól. gondolta Diana. – Mindketten szeretünk. nekünk együtt kellene lennünk. Nem erről van szó. amely hat évig tartott. Érezte. Diana. aztán az arcát. – Ne – válaszolta Diana őszintétlenül. alsónemű nélkül ment társaságba. ahogy a férfi ujjai följebb kúsznak. Harmincöt éves vagyok. Egy nap. Mark magához húzta és gyengéden megcsókolta. remek humorod van. minden külön magyarázat nélkül. és a nyitott ablakon behallatszott. vagy ellátogatott egy fasiszta gyűlésre. Sohasem voltam házas. és egyszer volt egy kapcsolatom. – Emlékszel. – És ő nem? – Szerintem nem is ismer.– Mindketten szerettek engem. Idehallgass. Dianának leesett a kalapja. egyéniség vagyok. hibbant vagyok.

valami a meztelenségnél is nagyobb meztelenség. s csípője ritmikusan emelkedett. aztán mikor már majdnem elvesztette önuralmát. Mutasd meg. Mutasd meg. – Azt akarod – kérdezte. Mark elmosolyodott. Mikor önkielégítesz. és akkor tudni fogom. ez valami nagyon bensőséges dolog. miről van szó. – Szeretlek. úgy ahogy kellett. hogy értem. A szabadság mámorító érzése fogta el: már nem volt mit takargatnia. hogyan csináltad. Diana. hogy a gyönyör öntudatlan mozdulataiban is Mark szemébe nézzen. mielőtt férjhez mentél biztosan csináltad. mondta. Ne csukd be a szemed. ugyanott. Most Mark ujja hegye szakértőén érintette meg: ott ahol kellett. de egy kicsit gyorsabban. hogy amíg jó nem lesz? – Úgy. Diana tehát továbbra is a férfi szemébe nézett. Diana behunyta szemét. Rövidesen nyögni kezdett. Mark közelebb hajol hozzá. milyen érzéki lenne. s hangja elfátyolozódott a vágytól –. Mindenki csinálta valamikor. mintha legbelsőbb titkait is kiszolgáltatná a férfinak. mint aki nem érti. és Diana kényszerítette magát. hogyan szereted. . – Úgy érted. Diana. amint a férfi azt mondja: – Nézz rám. – Mikor kislány voltál. Aztán megtette. Éppen vissza akarta utasítani az ajánlatot. Úgy érezte. hallotta.Diana zavarba jött. Diana kinyitotta a szemét. hogy érintsem meg magam lenn. Nagyon szeretlek. Érezte. és te nézed? Mark csibészesen elvigyorodott és bólintott. Aztán jött az orgazmus. – Nem szoktam – hazudta Diana. amikor rájött. és úgy tett. és átadta magát a gyönyör érzésének. Mark tovább simogatta. – Nem tudnám megtenni – válaszolta Diana. – Hogy érted? – Tudod.

Mervyn bólintott. Mark találta meg a megoldást. amíg még lehet. Diana egy pillanatra megrémült. Diana próbálgatta magában a tervet. mintha sohasem akarná elengedni. Mervyn pizsamában cigarettázott. Ahogy hazafelé ment. – Csomagolj be nekem is – mondta Mervyn. mikor lesz rá alkalmam. Sírt volna. Addig menjél. és azt mondta: – Holnap elmegyek. – Hova? – Szeretném meglátogatni Theát és az ikreket.Mikor vége volt. Diana magához szorította a férfit. – Elmegyek a klubba. és a jövő héten kezdődik a benzinkorlátozás. Most már nyugodt volt. . Aztán mély lélegzetet vett. – Helyes. Csak nem akar vele jönni? – Minek? – Nem akarok az üres házban egyedül aludni – válaszolta Mervyn. remegve az érzelemtől. Mervyn enyhén meglepődött. de már nem maradt könnye. – Igaz. A vonatok már most is rendszertelenül járnak. Végül egyáltalán nem mondta meg Mervynnek. Szerdára visszajössz? – Igen – hazudta Diana. Csak egy cseppet volt ideges. – Nagyon lassan tudtam csak haladni – válaszolta Diana. – Sokáig elvoltál – mondta. Ki tudja. és zenét hallgatott a rádión. – Megyek és becsomagolok egy bőröndbe.

Szerencsére Mervyn ezt már nem vette észre. mert basáskodóvá és figyelmetlenné vált. alsóneműt. Diana elhagyja. Arra gondolt: most utoljára csomagolok be neki. Elővette Mervyn kisebbik bőröndjét. de ugyanakkor valami csalódásfélét is érzett. gondolta. és nem becsülte meg úgy. ahogyan házasságuk elején. hogy fölszállhassanak a Clipperre. hogy két órán belül két férfival volt orgazmusa. és kiválasztott egy ezüstszürke selyemnyakkendőt. Addigra Diana befejezte a csomagolást. és Diana akarata ellenére is felkiáltott az élvezettől. és zoknit tett bele. Mikor elélvezett. gondolta Diana. Mervyn olyan dühödt. hogy bár félt a közvetlen összecsapástól. úgy érzi: Mervyn hagyta el őt először. Diana tehetetlenül követte férjét az ágyhoz. Összehajtogatott egy fehér inget. De most már aligha mondhatja el mindezt. az ember fogkefét és zoknit csomagol. Megpróbált úrrá lenni a vágyain. és saját holmija becsomagolásához fogott. Diana megkönnyebbült. Meg akarta mondani. és legkevésbé csábító hálóingében ült a toalettasztal tükre előtt. Mervyn mögé lépett. hogy Mervyn szó nélkül elhitte kitalált történetét. de nem tudott. Mervyn sötét hajához és barna szeméhez a szolid színek mentek legjobban. sírt. Kisvártatva Mervyn is feljött az emeletre. amely Markkal együtt a kikötőbe viszi. Kozmetikumokat és tisztálkodószereket tett a táskájába. Furcsa vége egy ötéves házasságnak.Diana fölment az emeletre. Ezért érezte magát csalódottnak. Mervyn ujjai megszorították mellbimbóját. győztesnek és szabadnak érezte magát. Bezárta Mervyn bőröndjét. Csak ma este ne. Ahogy Diana az elegáns South-Western Szálló szalonjában ült a taxira várva. átölelte. Megértette. Döbbenten vette tudomásul. Ennek ellenére teste azonnal reagált. mintha tudná. s ő semmit sem tehet ez ellen. . elkeseredett erővel tette magáévá. Vaksötétben feküdtek le. Dianát elárulta teste. és megragadta mellét. Mervyn kézen fogta és fölhúzta a székről. miért hagyja el. Mervyn eloltotta a villanyt. mégis meg akarta neki magyarázni.

a fehér kötényes szobalány fölsegíti fehér bundáját. ahol minden ablak meg tükör. hanem a cigányokat. Egy kék öltönyös fiatalember. ételt és pezsgőt hoznak elé. szeretett ismeretlen emberekkel találkozni. Diana sok zsidót ismert. különös intenzitással bámulta. Krémszín cipője és szalmakalapja tökéletesen mentek hozzá. talán gyávaság itthagyni Angliát most. és a fekete sofőr éjszakai mulatóba szállítja. ahol martinit rendel. minthogy Bing Crosby énekére táncol Amerikában. Diana zsidó barátai rémülettel és félelemmel kísérték az európai eseményeket. vagy megpróbálta nem őt nézni. mondjuk a Vöröskeresztnél. Egy Art Deco lakásban látta magát. a homoszexuálisokat. amikor háború van. amelynek énekese természetesen Bing Crosby. és valami önkéntes munkát vállalnia. az túl kurvás lenne. a manchesteri zsidók ezer fát ültettek Názáretben. hogy beálljon a seregbe. De hát ez éppúgy csak fantázia volt. aki nem értett egyet a fasizmussal. És a fasiszták nem csak a zsidókat gyűlölték. de elvetette az ötletet. hogy a helyét is leporolják. Odakint hosszú. a szín megegyezett a selyemruha pöttyeinek színével. aki legalább tíz évvel lehetett fiatalabb nála. és táncol a zenekar zenéjére. Krémszín selyemruhája frissen suhogott.A helyiségben mindenki őt nézte. Diana hozzá volt szokva az ilyesmihez. mindig bámulták amikor csinos volt. hogy már ott legyen. ajkát és körmeit vörösessárgára festette. Szeretett kicsomagolni és becsomagolni. a nélkülözés és az uniformis nem neki való. és mindenkit. A repülés ugyan félelmet ébresztett benne. ma pedig gyönyörűnek érezte magát. szerette. Olykor felötlött benne. Alig várta. gondolta. Dianának volt egy homokos nagybátyja. és az út végén várja a csodák csodája: Amerika. Amerikáról főleg a mozifilmekből alkotott képet. de talán mindenképpen Manchesterben kellene maradnia. Fölmerült benne. Mindez képzelet. aki mindig jó volt hozzá. Manchesterben nagy zsidó közösség élt. Tudta. és úgy kezelte. de az utazás láza erősebb érzésnek bizonyult. Szeretett utazni. ezt jól tudta. . mintha a lánya lenne. a motor halkan brummog. fekete autó áll. Túl öreg hozzá. Úgy érezte. de az óceánt átrepülni csodálatos dolog lehet. hogy vörös cipőt húzzon. de alig várta megismerni a valóságot.

hogyan veszítette el a szerelmét lassan és biztosan közönyösségével és figyelmetlenségével. Nemsokára átrepüli az óceánt! – Indulnunk kell. A gondolat elszomorította.azonban nem bírt igazi jelentőséggel. s ő megy vele. megtalálja a levelet. És izgatta. hogy Mark csodálatos férfi. Karórájára pillantott. levelek. és már kedden otthon alszik. hogy a Clipperen fognak utazni. nem írta meg. A csatatér kellős közepére is követte volna. a levelet a konyhaasztalon hagyja. még azt sem írta meg. Az egyetlen ami számít. ha Diana pontos. Összeházasodnak. elhagylak. aki szerette. Mindig volt egy halom posta: számlák. hogy kétszáz mérföldre van férjétől. Nem írta meg benne mindazt amit el szeretett volna mondani. A karóra Mervyn ajándéka volt. Mark hazamegy. mielőtt Mark és ő elhagynák az országot. Mikor ezt a levelet olvasod. nem térdharisnyát. Aztán felötlött benne. ha szükséges. és gyerekeket szül neki. ahol ma fogja megkapni. Mervyn körülbelül most olvashatja az ő levelét. Mervyn esetleg meggondolja magát. parfümöt és melltartót viselnek. Diana nyugtalan volt. s végül csak azt írta: Diana. hogy átnézze a postát. . Talán mire legközelebb látja őket. Sajnálom. és bűntudatot ébresztett benne: ugyanakkor örült. és követi Markot. és ebéd előtt megy föl az irodába. elhidegültél tőlem. Tudta. Mervynnek egy levelet hagyott hátra. mert úgy érzem. Az ikrek persze hiányozni fognak. Mervyn a délelőttöt a munkateremben tölti. ha fájdalmat okozok. hogy szeretettel. Először arra gondolt. és mert beleszerettem valaki másba. így aztán föladta postán a gyárba.Guardian hasábjain is olvasott. Ezt írta: Kedves Mervyn. amelyről a Manchester. hogy utazni is fog rajta. már Amerikában leszünk. megrendelések. neki is lányai lesznek. hogy szerelmes. – Megjött a taxi – mondta Mark.Mindez. Meglehet. s valami bajt kever. Soha nem álmodta. – Nem akarta úgy aláírni. New Yorkba alig több mint egy nap alatt: csodával határosnak tűnt. de ez részben a te hibád.

Carol-Ann mellett királynak érezte magát. és a legközelebbi bárba hajtott. Long Islandon. nincsen kit magával vinnie. Érzéki nő volt. Amikor Pearl Harborban állomásozott. Volt. Mikor Eddie hazavitte a lányt. mint a földi kiszolgáló személyzet tagja. ha a férfiak közeledtek hozzá. papírcsákót vettek egymásnak. Eddie hitetlenkedve vette észre. és megkérdezte Carol-Annt. Eddie az első rendes ember. s amikor Eddie azt válaszolta. A küszöbön megköszönte. szemérmes kis titkokat osztottak meg egymással. Eddie megkérdezte. indulnunk kell. Carol-Ann a Pan Americannél dolgozott. de nem tudta hogyan kell viselkednie. nincs-e kedve elmenni. a lány büszke a társaságára. magányosan élt. ezért sértődötten mindenkit visszautasított. fölállt és elmosolyodott.Diana úrrá lett idegességén. Elvitte vacsorázni. Kirándultak Coney Islandra egy forró júliusi napon. Később kiderült. Eddie sohasem mert volna találkát kérni tőle. Amikor végzett Annapolisban. hozzá kék blúzt. és minden bátorságát összeszedve arcon csókolta. aki nem érezte jól magát New York nagyvárosi légkörében. A második találkozás alkalmával beleszeretett. találkozhatnak-e újra. hogy vele töltötte az estét. Ha társaságra vágyott. napbarnított lány volt. és nemigen közeledtek hozzá. Carol-Ann fehér. hogy még soha életében nem . őszintén bevallotta. és apró. Szőke. de egyszer az egyik rádiós két jegyet adott neki egy broadwayi előadásra. még nem ismert nőt. kék szemű. Port Washingtonban. mire a lány zokogni kezdett és azt mondta. Eddie mindig félt a lányoktól. bő nadrágot viselt. Carol-Ann borzasztóan magányosan érezte magát. de az élmény csak undort ébresztett benne. aztán taxival hazaszállította a lakásához. fölültek a hullámvasútra. akivel New Yorkban találkozott. De Eddie erről semmit sem tudott akkor. Hamarosan elkönyvelték a cég jégkirálynőjének. Fagylaltot ettek. Letette a kávéscsészét. a rádiós egyszerűen odafordult a másik pulthoz. – Igen – válaszolta boldogan –. Miután leszerelt. Vidéki lány volt. olykor fogták egymás kezét. beült a kocsiba. ellátogatott néhány bordélyba.

Carol-Ann nem zárja magára a fürdőszobaajtót. Ettől fogva ő se zárta be. Egyébként apró melle megduzzadt az utóbbi időben. és minden szabad idejét New Yorkban töltötte. Arra gondolt: miért ne. Legnagyobb meglepetésére a lány hasonló Hamarosan kezdte elhanyagolni az öreg házat.volt ilyen boldog. s kilátszottak hosszú. aztán csak úgy elkezd gondolkodni valami szörnyűségen. kijelentést tett. ahol bemutatta a szüleinek. rámosolygott. hogy ne oltsák el a villanyt. aztán tovább olvasott. idős embernek. napbarnított lábai. selymes haja mint egy finom sál omlott vállára. de rájött. Egy magazint olvasott. két törékeny. hogy nem is békültek ki. s egy napon. Ráadásul Eddie és Carol-Ann veszekedtek az út előtt. hogy egy ilyen csodálatos teremtés hogyan lehet őbelé szerelmes. Eddie megcsókolta a fejebubját. Ahogy a Langdown Lawn szálló kertjében állt. mennyire szereti feleségét. és beült mellé a kádba. Nem látta nő . A tölgyfa kérgét bámulta kétségbeesetten. A szülők nem egészen értették. Vékony szálú. Carol-Ann éppen a díványon ült. Először azzal állt elő. olyasféle állapotban. amikor szeretkeznek. Carol-Ann egyre gátlástalanabbá vált. mint amikor az ember boldog. ami a következő pillanatban már meg is valósul. ő azt nem értette. Egy meglepett. míg fürdött. Eddie egy öreg farmeringe volt rajta összesen. hogy tetszik neki a dolog. Eddie először zavarban volt. Szörnyű rémálomban élt. ami talán nem is igaz. Aztán rájött. hogy megérintse felesége mellét. Eleinte mindketten szemérmesek voltak. Carol-Ann fölnézett. amikor fürdik. Eddie hirtelen vágyat érzett. hogyan lehet ilyen gyönyörű lányuk: ami pedig Eddie-t illeti. de ahogy a mézeshetek után beköltöztek a házba. arra gondolt. akik szegények és dolgosak voltak. Kezét becsúsztatta az ing alá. Ilyen zavarban Eddie még sohasem volt. de a bigott vallásosság nélkül. s Eddie úgy indult el. és biztonságban érzi magát. Eddie-t saját szüleire emlékeztették. s megérintette a lány mellbimbóját. Carol-Ann besétált a fürdőszobába anyaszült meztelenül. és leült mellé a díványra. New Hampshire-be. de segítőkész kollégájánál aludt a díványon. Carol-Ann magával vitte Bristolba.

s onnan New Yorkba. hirtelen úgy érezte magát. Mikor idáig eljutott gondolkodásában. de ugyanakkor örült is neki. Egy éye éltek együtt.meztelenül talán négyéves kora óta. megjelent bugyiban. Eddie bőröndje be volt csomagolva. melltartó nélkül. mint a madár. A konyhában kávét főzött. s egy alkalommal a nappaliban szeretkeztek. ebben lehet pszichésen valami abnormális. Olykor még pizsamát sem vett. Eddie erről is beszélni akart vele. élvezte közelségét és az erdő illatát. Óriási erekciója volt. azon reggeli. de úgy döntött. nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Eddie-t mindez egy kicsit megdöbbentette. kezében tálca. Carol-Ann föladta állását a Pan Americannél. Vagy mikor Eddie borotválkozott. és nem volt rajta más. mielőtt el kellett indulnia. mint alsónemű. Carol-Ann fölnézett a Life magazinból. Ült a felesége mellett. arról még kevésbé. és így mosott fogat. Ilyen gyönyörű feleségről soha nem álmodott. a díványon. Mostani állapota szinte túlöltözöttnek volt mondható. ha Maine-ben élt. de Carol-Ann csak nevetett. Reggel esetleg teljesen pucéran jelent meg a hálószobában. és csak örült. Igyekezett eltakarni. Hamarosan indul a Port Washington-i hidroplánkikötőbe. Rendszerint kevesebb ruhát tűrt meg magán. ami jólesik. Fölmerült benne. Carol-Ann és ő azt tesznek. Aztán Carol-Ann elkezdett hiányos öltözékben mászkálni a házban. nem dolgozhatott New Yorkban. mielőtt ágyba bújt. hogy ott lehet. Ez az év Eddie-t is megváltoztatta. ha kiengedték a kalitkából. Hihetetlen érzés volt. csodálatos: mintha a mennyországban lenne. Szerencsésnek érezte magát. nem? – Honnan tudod? – mosolygott Eddie. hogy meztelenül fog mászkálni a házban. ahogyan nézte a mosakodó nőt. . hogy a hálószobából meztelenül ment a fürdőszobába. Bangorban vállalt állást egy üzletben. ami a nyitott ablakon áramlott be. – De akartál valamit mondani. Olyannyira elveszítette gátlásait. és azt mondta: – Mi van? – Nem szóltam semmit.

– Vigyázok én magamra. és kell valami amit csinálhatok. – Még korai lenne. mint egy faszent. – A legtöbb férjes asszony nem dolgozik. Gyümölcsöt főzhetsz be. erős kezét. – Szeretném. – Mondom. És szeretném.– Hallom. mi nem tetszik? – kérdezte Eddie mérgesen. . – Eddie. – A pénz most nem gond. – Nincs elég dolgod? – Micsoda? – Ruhákat köthetsz a gyereknek. – Azt hittem. örülni fogsz. amikor kell. Carol-Ann hangja megemelkedett. – Miért kell mindenképpen ellentmondanod? – Nem akarok ellentmondani. Csak nem akarok itt ülni egész nap. ha föladnád az állásodat. miért akarsz a házhoz kötni? Eddie nem akarta a házhoz kötni. és a vád földühítette. Eddie megsértődött. a pénz nem gond. ahogy gondolkozol. ha nagyon vigyáznál magadra. Majd otthagyom az állásomat. – Unatkoznék. Délutánonként alhatsz egyet. Miért akarod tovább csinálni? – Mert jól jön a pénz. – Az isten szerelmére! – Miért. Mit akartál mondani? Eddie felesége gömbölyödő hasára helyezte nagy.

bár nem egészen értette. Eddie futólag megcsókolta. amit hamarosan fölraknak az Orania óceánjáróra. Mellette fölhalmozott poggyásza. – Nem menj úgy el. Esetlennek és ostobának érezte magát. Carol-Ann a hálószobából előhozta Eddie bőröndjét. – Eddie fölállt és a konyhába ment. De Eddie mérges volt. miért. vagy lekésem a vonatot. Carol-Ann szomorúnak látszott. sok ezer mérföldre feleségétől. és rémülten meredt a tükörbe. – Nem szeretek bezárva lenni. Most pedig egy idegen ország idegen kertjében állt. Mindenesetre nem akart itt lenni. és Carol-Ann úgy érezte. – Mennem kell. A liverpooli Adelphi Szállóban bérelt lakosztályában állt. vajon látja-e még. Szeretném még az utolsó néhány hétben élvezni a szabadságot. Nagylelkű akart lenni. – Ne légy mérges – mondta. ha a gyerek megszületett. 5 Nancy Lenehan életében először hízott. – Valószínűleg csak arról van szó. és a kezébe adta. hogy nem értelek meg.– Erre mind lesz éppen elég idő. nehéz szívvel azon tűnődve. ahol az egyenruha zakója lógott egy fogason. szabadságában akarj a korlátozni. Arcát férje felé fordította. . hogy dühös vagy rám – kérte Carol-Ann. Órájára nézett. – Én csak jót akartam. De úgy ment el. Eddie megalázva érezte magát.

a különböző cipőfajták számát ezerről ötvenre csökkentette. Hirdetésén egymás mellett volt látható a huszonkilenc dolláros londoni cipő és a tízdolláros utánzat. Attól kezdve nagyon jól ment. mostani súlytöbblete már a korral jár. Fogása eredményesnek bizonyult. amíg az első világháborúban nem kezdett el szállítani a hadseregnek. mindig karcsú volt. és az üzlet jól ment mindaddig. és olcsó utánzatokat gyártott. minden rendbejön. Apja építette a cipőgyárat Boston mellett. Londonból drága cipőket hozatott. Szeretett enni. Amikor beköszöntött a nagy gazdasági válság. míg közel-távol mindenki más tönkrement. az anyagon félreérthetetlen ránc jelent meg. Néha ürügyként fölhozta. Kellemes arca volt. Ma volt negyvenéves. egyenes orra. sem csúnya. és a drága ruhákban jól nézett ki. hogy maga is a divatszakmában van.Nancy Lenehan nem volt sem gyönyörű. és nem járja. ahol kizárólag a saját gyártmányú cipőket árulták. hogy a rossz cipő előállítása semmivel sem olcsóbb. 1899-ben. hogy hízik. Abban az időben. Mikor a kabátot begombolta. sötét haja. s éppen ez segítette a fölismeréshez. amikor a szegény emberek olcsó . mint a jó cipőé. és az alsó gombok megfeszültek. A húszas évek bő divatját utálta. Még soha nem fogyókúrázott. testhezálló ruhák. Nancy születésének évében. Leginkább attól tartott. Erre egyetlen magyarázat lehetett: a kabát dereka szűkebb viselője derekánál. s ha gonddal öltözködött. Sok időt és pénzt áldozott a ruhavásárlásra. és örült amikor visszajöttek a szűkített. A húszas években üzletláncot épített ki főleg New Englandben. Ma pehelykönnyű flanelkosztümöt viselt szürke selyemblúzzal. hogy a szegény ember rossz cipőt hordjon. Nemhiába evett egész augusztusban Párizs legjobb éttermeiben. s a cég haszna nőtt. de az igazság az volt. szeretett a ruhákra pénzt költeni. Sóhajtott. s mire New Yorkban kikötnek. amelyet saját magáról Black cipőjének nevezett el. A kabát derékban divatosan szűk volt. és hat dollár hatvan centes egységárat vezetett be. de nem volt falánk. vonzó nőnek tartották. A hirdetmény ezt a kérdést tette föl a leendő vásárlónak: “Meg tudja őket különböztetni egymástól?” – Keményen dolgozott. Kedves mondása volt. A hajóúton szigorú fogyókúrára fogja majd magát.

tehát egyetértésük esetén az történt. hogy apja halálával ő fogja átvenni a cég irányítását. Nancynek senkivél sem volt kapcsolata. Apja életében úgy tűnt. Nem is vágyott sokáig semmiféle kapcsolatra. Sajnos a fiáról nem lehetett ugyanezt elmondani. szolgákat vegyen föl. Tilly néni. Ez veszteséget jelentett az üzlet számára. partikat adjon. Nat Ridgeway. mert apja halála előtt Nat és Nancy járni kezdtek egymással. párszor színházban voltak. Peter is a cég elnöke akart lenni. amit akartak. tehát beleegyezett. Kettejüké volt a tulajdon nyolcvan százaléka.cipői hetek alatt tönkrementek. de előfordult. Aztán Nancy apja meghalt. hogy egy céget nő vezessen. Mindkét gyerek negyven százalékot örökölt a társaságból. Erre büszke volt. Sean meghalt. Nancy mindig érzett egy kevés bűntudatot. Vagyonát maga kereste meg. s egyszersmind Nancyt is. amiért ő volt apja kedvence. Nat Ridgeway lemondott. és jó ruhákra költsön. de Nancy számára is. vegye át a fiú a céget. és így meg is tudta becsülni. Nat elhagyta a céget. mióta férje. hogy nagy házat vegyen. Nat azonban jól időzítette közeledését. egyszer csókolóztak. Néhányszor együtt vacsoráztak. és a New York-i General Textiles céghez ment dolgozni. a Black's cipők tetszetősek és tartósak is voltak. Ennek öt éve. szívesen levetné özvegyi fátylát. A fennmaradó tíz százalék pedig Danny Rileynek jutott. alkalmasabbnak tartja erre. Ritkaság volt. aki nem csinált titkot belőle. Nancy nem akarta Petert ilyen csapásnak kitenni. Tudta. és a dolog annyiban maradt. a család öreg ügyvédjének.és cipőiparban. mert Nancy öt év után kezdte úgy érezni. De apának volt egy helyettese. . Nancy mindig föltételezte. hatalmas autót tartson sofőrrel. a nagynénjük tíz százalékot kapott. különösen a ruha. ha nem ő ülhet elhunyt apja székében. hogy önmagát tartja a legmegfelelőbb jelöltnek az igazgatótanács elnöki tisztének betöltésére. Peter megalázva és kisemmizve érzi majd magát. Peter harminchárom éves volt. amikor apjuk meghalt. s ez a tudat engedte meg. mint bátyját.

mint Nancy. Ehhez képest Peternek nem nagyon ment az üzlet. gondolkozni fog a dolgon. Peter nyitott New Yorkban. Nancy leírta javaslatait. . és amennyiben Peter nem egyezik bele a változásba. Nancy tudta. nem volt jó üzletember. talán éppen az üzletvezetőknek. színes lábbeli. és persze a cég továbbra is állná az üzlet veszteségét: de a valódi irányító hatalmat át kell adnia Nancy neje. Peternek át kell engednie a cég irányítását. szőke nőt. Megmaradhat neki a New York-i üzlet. a jövő terméke a könnyű.Azóta óriási karriert csinált a General Textilesnél. A gyárat Nancy igazgatta. de ott is a körmére kell majd nézni. A harmincas évek közepe táján. átállni arra a futószalagos termelésre. de ráfizetett. Ha akarja. Ha kenyértörésre viszi a dolgot. Nancy kénytelen lesz az igazgatótanács elé vinni a dolgot. A pénzzel aztán korszerűsíteni lehetne a gyárat. mindenképpen megalázó vereséget fog szenvedni. valamit tenni kell. amikor Amerika kezdett kikecmeregni a gazdasági válságból. A kereslet óriási volt. Az üzlethálózatot el kell adni. hogyha elkopott. vagy átállóban volt. Minden idejét és figyelmét erre az egy üzletre összpontosította. elvett egy csinos. hogy forgótőkéhez jussanak. nyugodtan el lehet dobni. amire a legtöbb fejlődőképes cipőgyár átállt. az üzletmenet erősen romlott. aki megígérte. aki tíz évvel volt fiatalabb. Peter észre tér. míg a céget vezette. Meg is nősült. és bizalmas anyagként elküldte Peternek. megtarthatja elnöki címét. ahol drága női cipőket árultak. hogy az üzlet hanyatlását meg kell állítani. Nancy őszintén remélte. nem beszélve a családi törésről. A boltok már nem hajtottak hasznot. épp hogy nem veszítettek. s jelenleg ő volt a cég elnöke. De a gyár minden hasznát fölemésztették Peter ráfizetéses üzleti megmozdulásai. kétszer annyi cipőt el lehetett volna adni. és Nancy venné át helyét. amelyen talán sohasem tudnak segíteni. ha meg akarják menteni az üzletet. Nancy meg volt róla győződve. Csak a gyár működött haszonnal. Nancy olcsó női szandálokat gyártott. Az öt év alatt. Nancy a lehető legtapintatosabban közölte vele. amelyek rendkívül népszerűek voltak. mint amennyit a gyár elő tudott állítani. amelyet olyan olcsón adnak. Ebben az esetben Petert fölmentenék elnöki tiszte alól. a Fifth Avenue-n egy elegáns boltot. Az az igazság.

és anyja nem kis aggodalommal fogadta a hírt. Az ablakok üvegtábláit ragasztószalaggal éktelenítették el keresztül-kasul. együtt mennek Párizsba. Nancy azzal is tisztában volt. Úgy döntöttek. Különben sem érdekelte a nemzetközi politika. Az ő dolga az. ami a . Amikor Németországban Hitler hatalomra jutott. a fasizmus megjelenése és fölemelkedése. azonnal visszatérnek az Államokba. hogy egy gyors sportkocsit vásárolt. Liamet és Hugh-t behívják. és két fiát. aztán ismét vonattal jutottak el tegnapra Liverpoolba. most aztán vége a német kommunizmusnak. mint kellene. az osztrákok. de Hugh már túl volt azon a koron.Peter eddig nem sértődött meg. Nem tanult olyan szorgalmasan. hátul pedig légoltalmi pincét ástak. elgondolkozó és barátságos maradt.. hogy vigyázzon a fiaira. különösen Párizst. de Londont nem kevésbé. Ezek elvont dolgok voltak. A szálló előtt homokzsákokat halmoztak föl. Elhatározták. Azóta Nancy nem gondolt Hitlerre. Tegnap a szálloda egy alkalmazottja elsötétítőfüggönyt szerelt föl lakosztálya ablakaira. hogy Amerika is belekeveredik a háborúba. Amerikában óriási konjunktúra lesz. Itt Peter cipőket vásárolt az üzlete számára. A fiúk azóta felnőtt férfiak. Ám mindenki más is így dönthetett. a haderőket meg fogják erősíteni. Nancyt idegesítette. nyugodt. Ekkor tört ki a háború. hogy bombázás esetén a szilánkok ne repüljenek szét. Végül Nancynek sikerült egy Liverpoolból induló hajóra foglalnia két jegyet. Túl sok dolga volt. amikor érdekelte volna anyja véleménye. Minden ablakot el kellett sötétíteni. akár nem. Nem mintha nagyon vigyázni kellett volna rájuk. Nancy apja megjegyezte. a zsidók és a szlovákok intézzék el a maguk dolgát. Nancy fiatalon ment férjhez. és szinte azonnal szült. a hatalmi egyensúly. hogy a város éjszaka láthatatlan legyen a levegőből. Liam maga is nős. Amerika akár belép a háborúba. mert szinte lehetetlen volt hajójegyet szerezni. két fia élete azonban valóság. Vonatra szálltak Párizsban. a háború jót tesz majd az üzletnek. mintsem Európával törődjön. ahogy Anglia fölkészült a háborúra. Imádta Európát. Hugh pedig utolsó évét végezte a Yale Egyetemen. Hustonban él. A hajó ma indul. Nancy főleg attól félt. A lengyelek. hajóval keltek át a csatornán. Nancy ruhákat vett saját magának.

Végül Tilly néni számát kérte a központtól. Ha az embernek szerencséjé volt. már tegnap este elment. elvinni Nancy poggyászát. hogy Peter Dublinba ment? Meglátogatta az országot. Peter azt mondta. fölhozatja a vacsorát a szobájába. hogy valahol messze idegenben haljanak meg a csatamezőn. ahogy Tilly néni a konyha ragyogóan tiszta fapadlóján. Nancy fölvette a kagylót. A boy alig kivehető liverpooli kiejtéssel közölte. perceken belül kapcsolták. mondta. A nemzetközi vonalak nem voltak foglaltak. Angliában egyikük sem ismert senkit. és korán lefekszik aludni. Ha meggondolta magát. Lehet. Ha nem. indulhatnake. a fülkében ötpercnyi várakozás után csörögni kezdett a telefon. Kopogására egy szobalány nyitott ajtót. Mindez azonban lényegtelen. selyem köntösben. és szőrmepapucsban evez a telefon felé. Nancy nem értette a dolgot. eltörpül a szörnyű lehetőség mellett. Tegnap este együtt jöttek a szállodába. fáradt. Egy okkal több. és a fiúkat behívják. hogy megkérdezze. hogy az ország belép a háborúba. . órákig is várhatott. Nancy azt mondta. ő is ezt fogja tenni. – Tilly néni. Bostonban most reggel hét óra van. de Peter tudta. talán megháromszorozódik. Kevés nemzetközi vonal működött még akkoriban. Számításai szerint az elkövetkező pár évben a forgalom megkétszereződik. Nancy vagyok. Angliából Amerikába telefonálni szerencse dolga volt. és elképzelte. hova ment? Hol töltötte az éjszakát? És hol van most? Lement a hallba. hogy nem tudnának időben visszaérni. és üvöltözni kellett. Peter. hogy telefonáljon. bár nem igazán tudta. kinek. Nancy megkérdezte. – Halló. A vonal rendszerint így is rossz volt. Liverpool egy ugrásra van Dublintói. Peter holmiját levitték-e. talán mert az amerikai üzletemberek nem voltak olyan koránkelők.kormánymegrendelések növekedését jelenti. Nancy átment Peter szobájához. hogy Peter poggyászát már tegnap a hajóra vitték. de Tilly néni koránkelő. ahonnan a család régen kivándorolt? Volt róla szó. Egy boy lépett be a szobába. hogy a gyárat bővítsék.

igazgatótanácsot. És a vendéglőben nem ivott semmit. – Boldog Angliában? születésnapot. Egyáltalán. Hallottál valamit a fiúkról? – Jól vannak. Anglia hadat üzent Németországnak. – Úgy érted. Nagyon szép autó. Csak nincs valami baj? – Velem nincs. Nancy. Nancy.– Jó isten. akik ketten nem határozatképesek. Gondolom. legalábbis itt még nem. Hugh elvitt kocsikázni az új autójával. még nem vagyok olyan öreg. aki vezet. Holnapután reggelre összehívta az . de Peter eltűnt. kislányom. az öreg ügyvéd. ne igyon alkoholt. – Egész megnyugtattál. Itt valami gyanús. drágám. azt írja. az elnök tárgyalásai alapján meghatározott áron. amikor se Peter. hogy péntek reggelre? – Péntek reggelre. Tilly néni? – Épp most néztem meg. – Nagyon gyorsan vezet? – Szerintem elég gondosan. hogy hajóra szállunk. Liam küldött egy lapot Palm Beach-ről. Úgy volt. és olvasta: – A Black's Boots Inc. de még nem lőnek. hogy ne tudjam. – Mi a napirend. mikor milyen nap van. itt van a kezemben – mondta Tilly néni. eladása a General Textilesnek. Nancy nem értette. se ő nem tudnak ott lenni? A másik két tag Tilly néni. és Dan Riley. óvatosan. Minek összehívni az igazgatótanácsot. – Dehogynem. nem tudsz róla semmit. azt mondta. Jacqueline napbarnítva még gyönyörűbb. mit csinálsz – Liverpoolban vagyok. Nancy egyre kevésbé értette a dolgot.

Nancy? Nancy nyeltegyet. Dan Riley is mondta. De ő sem lesz ott! Ma indul a hajó. hogy Peter a Clipperen jön. Hogy tehette ezt Peter? Mikor tárgyalt a másik féllel? Nyilván már akkor elkezdte a tárgyalásokat. mint aki fontolóra veszi. ehettek . – Nem mondta meg? Ez nem valami becsületes dolog. – Nincs ott valami repülőgép? – A Clipper! – jutott hirtelen Nancy eszébe. – Igen. Egészen Liverpoolig együtt utaztak. Nem értem a dolgot. Csak egy kicsit megdöbbentem. Én ugyanis nem tudtam erről. Mindig tudta. – Ez az – mondta Tilly néni. amint a szálló folyosóján elváltak. Peter nekem nem mondta meg. hogy Peter a Clipperen megy? Nancy olvasott róla az újságban. másnap együtt szállnak hajóra. de árulást nem tételezett volna fel róla. hogyan mászkálhattak. Aztán remegő hangon mondta: – Fölolvasnád még egyszer? Tilly néni még egyszer fölolvasta. – A Clipper. Peter gyenge jellemű ember. Egy nap alatt átrepüli az óceánt. amikor megkapta Nancy írásos javaslatát. – Nyilván el akarja intézni. Nancy valami hidegséget érzett. és még az éjjel Southamptonba hajtott. Peter el akarja adni a céget az ő háta mögött! Egy pillanatig szóhoz sem jutott. Lehet. hogy testvére milyen szégyenletes módon hazudott. s közben a háta mögött elkezdett tárgyalni a cég eladásáról. Ugyanakkor Peter eltűnt.Nancy nem hitt a fülének. Nancyt megrázta. hogy idejében itt legyen. végig abban a hiszemben tartotta. Úgy tett. Öt napig tart az út. amíg én nem vagyok ott. – Itt vagy még. hogy elérje a gépet. Hogyan lehetett így együtt vele napokon át. s abban a pillanatban. Peter sarkon fordult.

amikor Nancy hűlt helyét leli. – Legyen szíves. Peter tegnap este ment el. Mikor indul a Clipper? El tudja-e még érni? Dobogó szívvel lépett a portás pultjához. Nancy elkeseredetten elfordult. még ha rá is jön. – Megpróbálom – mondta elköszönt és letette a kagylót. . asszonyom. asszonyom. még akkor se. meg kell találnia a pilótát. hogy reggel. hogy Peter azzal utazik. Nancy hirtelen elhatározással. és éjjel utazott Southamptonba. – Már lekéste. – Miért nem jössz te is a Clipperen – kérdezte Tilly néni. két óra alatt lehetetlen. A portás azt mondta: – Nem tudja elérni magánrepülőgépe van. és be kell jutni a városba. nézze meg. Általában lehet találni egy pilótát. és megkérdezte. De ki kell előbb érnie a reptérre. aki a megfelelő árért bárhova elviszi. Nancy órájára nézett. ha – Van bérelhető repülőgép a közelben? A portás arca türelmes kifejezést öltött. – Délután kettőkor – válaszolta végre. De az időzítés sohasem volt Peter erőssége. érdeklődni fog. hogy Nancy ne érhesse el a gépet. hogy mikor indul a Pan American Clipper. Egy percig gondolkodott. számolt azzal is. el kell repülni Southamptonba. le kell szállni. hogy át fogja verni. beszélgethettek a hajóútról. ami – úgy vélte – elengedhetetlen kelléke a hülye külföldiekkel való tárgyalásnak. A portás egy menetrendben lapozgatott. asszonyom – felelte a portás. Nyilván úgy számította ki. mikor Peter végig tudta.együtt. Talán még nem késő? Peter nyilván gondosan kitervelte az egészet. Pont dél volt. – Van egy repülőtér a várostól talán tíz mérföldre. Higgye el nekem.

milyen könnyen becsapták. A fülkében megszólalt a telefon. Mellesleg Nancy sejtette. és Nancy egykori föllángolásának tárgya. aki buzgó katolikus levert hűséges volt dundi. nem dühöngeni kell. Otthagyta a céget. Ma szerencséje volt a távhívásokkal. határozott férfiakat kedvelte: mint Nat Ridgeway például. meccsre járt velük. és üzleti megállapodást kötött vele. míg látszólag cipőket vásárolt. Peter társa az összeesküvésben Nat Ridgeway volt. hanem megtalálni a megoldást. és bármilyen gondjuk volt. Nancy őszintén szerette. Még nemi felvilágosításukat is ő intézte. jó tanáccsal szolgált. – Míg a kapcsolásra várt. Nat is Párizsban járt. Megkérte a telefonközpontot. Nancy nem fogadta meg tanácsát. meg kell próbálnom távolról meghiúsítani a cég eladását. Nancy pedig mindig az erős. volt ideje helyzete ironikus voltán tűnődni. hogy Mac szerelmes belé. Nancy nem is gyanakodott. Nancy személyes pénzügyeit. aminek Peternek lennie kellett volna. akibe valaha is beleszeretett volna. s most mint a General Textiles elnöke próbálta újra megszerezni. tele szájjal szólalt meg . amikor ő – a divatbemutatókra jött –. féktelen haragot érzett Peter iránt. ahol nem lehetett főnök. De ez az érzés szemérmes és veszélytelen érzésként élt a férfiban. Gondját viselte a fiúknak. Nancy tudta.Ha elveszíti a türelmét. Mikor arra gondolt. de a tények Macet igazolták. de saját maga iránt is. Kissé kövér volt. a hagyatéki tárgyalást. a végrendeletet. aligha véletlenül. kissé anyátlan. kissé kopasz. Mac nagyon ellene volt. Patrick MacBride. Amikor Nancy és Peter apja meghalt. hívja meg a számát. elment az iskolába az amatőr diákelőadásokra. hogy Peter vegye át a cég irányítását. Mac minden volt. De Peter nyilván belebotlott. az ügyvédje. apja egykori jobbkeze. Bostonban épphogy elmúlt hét óra. Erre az üzleti élet régen megtanította. Amikor Sean meghalt. de Mac nem az az ember volt. de nem találkoztak. gondolta Nancy. az nem segít semmin. Ha nem tudok idejében Bostonba érni. Mac nyilván éppen reggelizett. még otthon lesz. Visszatért a telefonfülkébe. csúf és ugyancsak hűséges feleségéhez. Ha a dolgok rosszul állnak. Mac intézett mindent.

Nancy behunyta szemét egy pillanatra. míg ő. – De még mennyire. – Ne haragudj. mehet a fenébe. öt lány. itt Nancy beszél. hiszen ez semmi! – Nagyon kicsi a cégünk haszna jelenleg. Számodra azonban nincs állás a cégben.– Hm? – Mac. elnök marad. ostoba Peter. – Jézus Mária. a lusta. Peter. – A megállapodás értelmében Peter még öt évig elnök marad. .. Nancy. mire készül Peter? – Tudom. Mac gyorsan lenyelte a falatot. Egész Európát tűvé tettem érted. Ez volt a legdurvább ütés.. Mac. – Van még valami. Épp most tudtam meg. Nancy még egy rádió hangját is hallotta. aki majdnem tönkretette a céget. Csak nagyon mérges vagyok. A kagylóban háttérzajként gyerekveszekedés hallatszott. de figyelmen kívül hagyja az aktívumot és a lehetőségeket. Hányingert érzett. s egy kukta fütyülését. Mac folytatta: – Egyetértek. Mi a megállapodás? – Minden öt részvényre egy General Textiles részvény és huszonhét cent készpénz. Tudod. hogy az ajánlat nagyon alacsony. – Hála istennek. – Értem én. Csak a jelenlegi állapotot veszi számításba. Macnek öt gyereke volt. – Mondjad. aki valahogy a víz fölött tartotta. én veled vagyok. – De hiszen a nyereség is több! – Ne kiabálj velem.

Bár Betty nem egyértelműen örül. Közben Nancynek eszébe jutott az udvariasság. – Kösz.. .. – A testvérem. mit tegyek.. – Gratulálok! – Köszönjük. és azt kérdezte: – Hogy van a család? – Szutykos kis csibészek. de nincsen semmi értelme. Nem tudod meggyőzni őket? – Talán sikerülne. Nan. – Az apám egész élete arra ment rá. és Peter leszavazná. – Nem tudok odaérni. ezt az igazgatótanácsnak kellene eldöntenie. mitől esik teherbe. talán meg tudnánk győzni a nagynénédet és Danny Rileyt. Egy darabig mind a ketten törték a fejüket. – Te nem szavazhatsz a nevemben? – Nincs rá hivatalos fölhatalmazásom. – Viccelsz? – Sőt! Azt hiszem. – Nem tudjuk valahogy megállítani? – Ha ide tudnál érni időben az ülésre. – Sajnálom.– Hogyan teheti ezt velem? – kérdezte Nancy. nekik meg együttvéve van húsz. de azt hiszem. – Mondd meg. rájöttem. Peternek negyven százaléka van. Nem szabad hagyni. – Én sohasem bíztam Peterben. És Betty terhes. hogy Peter tönkretegye. – Szavazhatok telefonon? – Érdekes ötlet. hogy leszavazzák. hogy fölépítse ezt az üzletet.

– Viszlát. A portás leereszkedően rámosolygott. – Rögtön utánanézek.– Miért? Fiatalabb. Nancy szíve nagyot dobbant. – Mac. és visszament a portáshoz. nem ártana a helyére tenni. – Nancy! – Mi van? – Boldog születésnapot. – Ez igaz. – Hol száll le? Dublinban? – Nem.. és a gép nem egészen két óra múlva indul. – Sok szerencsét. – Liverpool? Az nincsen messze Írországtól. Nancy hirtelen reménykedni kezdett. Biztosan nem tudod elérni a gépet? – Liverpoolban vagyok. – Biztos? – Az újságban olvastam. De hat gyerek egy kicsit soknak tűnik. Van valami esélye arra. de lemondott róla. – Az igaz. – Átmentél idegenvezetőbe? – A Clipper leszáll Írországban. de biztosan idejében oda tudsz érni. óriási vagy. – Nancy letette a kagylót. Lehetetlen odaérni. valahol a nyugati parton. A hely nevére nem emlékszem. . Ettől nem lenne segítőkészebb. Southampton kétszáz mérföld. Így már minden más. és majd később fölhívlak.. Nancy egy pillanatra úgy érezte. hogy beéri a gépet. mint én. – Megengedhetitek magatoknak.

– Oda tudok érni? A portás elkomolyodott. Szüksége lehet rá. Úgy látszik. – Küldje őket a hajóra. asszonyom. asszonyom. – És a poggyásza. és egy fürdőköpenyt. maga marha? Ehelyett mosolygott. Ezeket is a kézitáskába tette. Ha talál egy pilótát. amelyben egy váltás fehérneműt. – A számlája. – Taxit a hölgynek! – Aztán ismét Nancyhez fordult. legyen szíves. – Három harminckor száll le. ami kivisz a repülőtérre. Kinyitotta az egyik bőröndöt.– Úgy tudom. – Így van asszonyom. asszonyom. – Hívjon nekem egy taxit. és így szólt: – És mikor száll le? A portás ismét a menetrendért nyúlt. asszonyom? Nem fog minden beférni egy kis repülőgépbe. oda tud érni. ha a repülőn hideg van. Foynes kétórás út Nancy izgalma fokozódott. A portás rákiáltott egy arra csámborgó boyra. Amilyen gyorsan csak lehet. Nagyobb tisztelettel nézett Nancyre. A gép Foynesban száll le. kék selyemblúzt. s kivett belőle egy tiszta. repülővel. a Clipper leszáll Írországban. Karjára könnyű. Nancy szerette volna azt mondani: És ezt eddig miért nem közölte. a Shannon torkolatában. . és egy órával később száll újra föl. – És kérem a számlámat. – Igen. egy hálóinget. – Erre nem is gondoltam. és tisztálkodószereket hordott. valóban lehetséges. asszonyom. szürke kasmírkabátot fektetett. Nancy a poggyászhalomból magához vette kézitáskáját. Aztán becsukta a csomagokat. – Azonnal.

Az útfenntartó szolgálat alkalmazottjai fehér vonalakat festettek az útra. Körötte kis. ennyire előre igazán nem kell izgulni. – A taxi a kapu előtt várja. de pilótára is szüksége volt. milyen messze kell még menniük. míg rájött. Éppen meg akarta kérdezni a sofőrt. két órát tart az út. repülőgépben nincs hiány. a németek nyilván nem fognak szántóföldeket és mezőket bombázni. minek festik az utat. és embert nem látott a közelben. Van taxi Foynesban? Nancy megpróbálta megnyugtatni magát. Ezek után még a repülőtérről be kell menni Foynesba. De Foynes apró hely. ha esetleg nem találna pilótát. amikor hirtelen lefordultak az útról. Itt nem volt semmi jele a háborúra való előkészületeknek. Nem akart ott ragadni. Nancy nem értette. mire elindulnak. A portás az ülésre tette a kézitáskát. asszonyom – mondta a portás. – Várjon. . legyen szíves – mondta Nancy. akkor is lesz egy óra. hogy a Clipperen esetleg nincsen szabad hely. Nancy idegesen ütögette cipője orrával a kocsi padlóját. Eszébe jutott az is. Aztán gyorsan bement a hangárba. Nancy egy apró hangárt pillantott meg. ahogy csak bír. Örömmel látta. Elhárította ezt a gondolatot. és átadta. A külvárosban a taxi már gyorsabban ment. A sofőr a hangár kapujánál állt meg. hacsak nem véletlenül.Gyorsan kiállított egy csekket. Nancy hozzátette: – Hajtson olyan gyorsan. a hajók is mind tele voltak. mint pillangók a bársonyon. az a vezetők tájékozódását segíti az elsötétített városban. A kocsi dühítően lassan haladt a városban. Ezek szerint háromkor érkeznek meg. – Nagyon kedves öntől. Folyton az órájára pillantott: már fél egy volt. a reptér nem lehet messze a kikötőtől. A portás azt mondta. és közölte a sofőrrel az útirányt. és megállapodik az árban. Kisietett és betuszkolta magát az apró angol autóba. és egy kapun keresztül körbekerített mezőre hajtottak be. Ahogyan az autó a göröngyös földúton bukdácsolt. Borravalót is adott. Valószínűleg időben érkezik majd. Ha a lehető leggyorsabban talál egy gépet és pilótát. ez okozta a forgalom fennakadását. színes repülőgépek álltak a fűben.

Nancy megdühödött. olajos. Ismét kiment a napfényre. Annyi idős lehetett. – Nem tudok segíteni – mondta a magasabb férfi. egy pillanatra megszakítva beszélgetésüket. aki arra vár hogy sétálni vigyék. – Nem vagyok taxisofőr – felelte a férfi. repülősisakban és bőrdzsekiben. A férfi végre felfigyelt. ha zavarom önöket. és ismét elfordult. de a magasabbik tovább beszélt. A két férfi egy pillanatra feléje nézett. Kezdetnek ez nem volt jó. Mély beszélgetésbe merült a harmadik férfival.Három gépet látott. – Életbevágóan fontos – mondta Nancy. aki észrevette. Kétfedelű gép volt. és azt mondta: – Bocsánatot kérek. Úgy ült a hátsó felén. – Elnézést kérek. Nancy köhintett. mint egy kutyakölyök. A gép gyönyörű volt. A földön jóképű. aki durva gyapjúból készült öltönyt viselt. Érdeklődő pillantást vetett Nancy re. kék munkaruhában hordozható lépcsőn állt. s egy kannából az egyik szárny egy nyílásába töltötte a benzint. – De talán ennyire udvariatlannak sem kellene lennie. Egy férfi. és mindketten elfordultak. és végre meglátott három férfit egy repülőgép körül. mint Nancy. Szeretnék repülőgépet bérelni. de egyetlen embert sem. – Nem akartam udvariatlan lenni – mondta a férfi szelíden –. orrát az égnek emelve. fekete szemöldöke van. és engem sem. magas férfi állt. a hangár ajtaja is zárva lenne. . Ha végképp nem lenne itt senki. Körbesétálta az épületet. de a gépemet nem lehet kibérelni. Muszáj valakinek itt lennie. gondolta. még apró kerekei is sárgára voltak mázolva. Éppen üzemanyaggal töltötték föl. orrában egy motorral. Színe kanárisárga. hogy bozontos.

. hajlandó vagyok nagyon magas árat fizetni. – Nincs itt ma senki. Foynesba? – Igen. Majdnem sírva mondta. Itt volt előtte egy repülőgép és egy pilóta. – Miért? Legalább sikerült a figyelmét lekötni. Nancy sikítani szeretett volna. hogy nem emelem föl a bérét. ahova menni szeretne. A férfi megsértődött. aki a saját gépén. – Be akarom érni a Pan American Clippert. – Tudom. hogy elvigyék oda. Nancy észrevette. A magas férfi azt mondta társának.. – Az a baj. – Nem azért vagyok üzletember. A szerelő fölnézett a tank feltöltéséből. de ha esetleg pénzről van szó. Mondja meg Sewardnak. mulatságból repült. – Talán akkor van valaki más? – kérdezte Nancy. – Ebben az esetben már most elmehet az anyjába. de nem lehetett rávenni őket. igazit. hogy kidobjam a pénzt az ablakon. amilyet például Nancy gyártott. bőr félcipőt. hogy valahol igaza van – mondta a másik. és fekete. hogy a bőrdzseki alatt a férfi elegáns csíkos öltönyt viselt. – De hát nekem muszáj eljutnom Foynesba. – Azt mondta.. Nyilvánvalóan gazdag üzletember volt.– Kérem ne sértődjön meg – próbálkozott Nancy –. – De ezzel nem éri be. Arckifejezése fagyottá vált. és elfordult. nem annak olcsó utánzatát. A következő megrendelésnél majd megállapodunk egy magasabb bérben. A magas férfi megfordult. gondolta Nancy.

aztán vállat vont. – Köszönöm. Jóképű. vigyen magával! A férfi habozott. hogy . – Én örülök csak igazán. – Kinyújtotta nagy kezét. Mervyn Lovesey vagyok. különösen apja előtt szégyellte volna fölfedni gyengeségét.– Vicces – válaszolta a férfi –. aki titokban tartja. Eddie kedvelte és tisztelte is egyben. Két pilótaülést látott. – Kettő. én is. Eddie hamarosan rájött. egymás mögött. Kiben bízhat? Először Baker kapitányra gondolt. Nagyon hálás vagyok. aki nemcsak felesége. De Baker elsősorban a gépért és az utasok biztonságáért volt felelős. Nancyban ismét fölébredt a remény. Örülök a szerencsének. – Két ülés van a gépen? – kérdezte remegő hangon. Nancy majd elájult megkönnyebbülésében. Furcsa dolog az ilyesmit kimondani. de első számú és egyetlen bizalmasa is volt Eddie-nek. vagy éppenséggel nagyon magabiztos. szögletes állú. aki az utasok kedvence. – Szóra sem érdemes. Valakivel. – Kezet ráztak. Ragaszkodna hozzá. Baker az a fajta pilóta volt. akiben teljességgel megbízhat. – Kérem szépen. – Maga Foynesba megy? – Oda – felelte a férfi komoran. A gépre nézett. – Miért ne? – válaszolta. gondolta Nancy. Ez a férfi vagy nagyon gyenge. amit elmond neki. határozott föllépésű. valakivel csak beszélnie kell. – Nancy Lenehan. . – A feleségem megszökött. Természetes körülmények között egy ilyen ember volt: Carol-Ann. Még a szülei iránt se volt olyan teljes bizalommal.

Mostanában ritkán találkoztak. és fölvette a Pan American egyenruha nadrágját. s később mindketten Pearl Harborban állomásoztak. hogy megbecsülje az ételt. Egymásra néztek. Ki más jöhet számításba? Steve Appleby. Nem akart a fürdőkádból kiugrani. ha hívják. még egy fiú van az étkezőben. Eddie a lelkét eladta volna barátjáért. Az első napon barátságot kötöttek. hogy beszélhessen barátjával. Barátok voltak az akadémián. Eddie elhatározta. Steve egy oregoni favágó fia volt.. Vele tehát nem lehet beszélni. Most. és visszasietett a szállóba. A portás majd szól. de előre érezte a hatalmas megkönnyebbülést. aki elég szegény ahhoz. és olyan közel voltak egymáshoz. de ez nem számított. hacsak nem volt valami különleges megírnivalójuk. Később megfordítva is így történt. és a szobájába ment. Nem leveleztek. Ha mindketten New Yorkban találták magukat. egy palack szeszt. és értettek mindent. egy cseppet jobban érezte magát. ha sikerült a számot kapcsolni. . Lázas türelmetlenséggel várta. Nem kellett semmit megbeszélni. Az a fajta barátság kötötte őket össze. mit fog Steve mondani. mikor kitalált valamit. Látta. mint a fa. Míg a többi kadét szidta a menzakosztot. mintha előző nap váltak volna el. Együtt voltak kadétok Annapolisban. együtt vacsoráztak. két jegyet a nagy meccsre: mindent beszerzett a maga rejtélyes módján. Steve tisztára törölte a tányérját. amit gondjának megosztása jelent majd. Amikor Steve feleségül vette Nellát. Nem tudta. így csak alaposan megmosta arcát és kezét. A portán megadta annak a haditengerészeti támaszpontnak a számát. amelyen Steve állomásozott.azonnal forduljanak a rendőrséghez. olyan kemény izmokkal. Ez volt Steve Appleby. megpróbálja telefonon megkeresni. magas fiú. koldusszegény katolikus család gyermeke. amikor fölnézett saját tányérja tisztára törüléséből. vagy elmentek egy meccsre. Azonkívül Steve mindent el tudott intézni. Levette munkaruháját. amelynek nem árt a tartós távollét. aztán tiszta fehér inget öltött. Eddie ezt csak akkor vette észre. Egy hétvégi kimenőt. Eddie volt a vőfély.

de Steve éjjelre ellógott a támaszpontról. hogy nincs ott. míg a kapcsolásra várt. Maga elé képzelte Nellát. Eddie nyögött. de talán megtud valami közelebbit Steve hollétéről. de nincs sehol. de talán együtt kiötlöttek volna valamit. . hosszú. hol van? – Szabad tudnom. Steve a legrosszabbkor játssza. Átadhatok neki egy üzenetet? Eddie-t a hír elkedvetlenítette. bent ül a gépírószobában. Eddie! Te voltál Steve tanúja az esküvőjén. – Steve Applebyvel szeretnék beszélni. és fölvette a kagylót. – Lehalkított hangon folytatta: – Köztünk maradjon. már találkoztunk. – Kisasszony – mondta Eddie –. A hang rögtön barátságosabb lett. Végre meghallotta a hangját. Steve sem képes rá.Éppen nyakkendőjét kötötte. Tudta. Meg tudná mondani. hogy megtalálja és kiszabadítsa Carol-Annt. igaz? Én Laura Gross vagyok. Türelmetlenül dobolt lábával a padlón. Lesietett. mi baja. – Nellát tudom adni. ki keresi? – Eddie Deakin vagyok. ha akarod. de talán bajban is van. – Nellának nem mondhatta el. – Appleby hadnagy e pillanatban házon kívül van. – Mikor jön vissza? – Hajnal előtt vissza kellett volna jönnie. ki a katonai fegyelmet. – Légy Szíves. kerek arcával. Ez még rosszabb: nem elég. – Szevasz. amikor a portás kopogott az ajtón. hullámos hajával. A támaszpont telefonközpontjával beszélt. nagyon fontos ügyben keresem.

ha Steve fölhívna. Mi baj van? – Jó lenne. be a szobájába. . mi baj van? – Nem mondhatom meg. hogy hallja. Eddie. Nella elismételte a számot. amikor ő Annapolisban tanult. Nella. – Hogy van CarolAnn? – Mennem kell – válaszolta Eddie. ha idejében visszaér. fohászkodott. – Ahogy akarod – mondta Nella bizonytalanul. Hét évvel ezelőtt történt. Valami baj van? – Mikor jön vissza? – Ma délelőtt itt lesz valamikor. Ma indulunk vissza New Yorkba. hívjon föl. Tudta. de őszintén szólva túl volt azon. Fejét két tenyerébe hajtva suttogta: – Mit csináljak? Eszébe jutott a Lindbergh bébi elrablásának esete. és letette a kagylót. nem volt valami udvarias. vigyázz Carol-Annre. Emlékezett az újságcikkekre: a gyereket megölték. aztán újra megkérdezte: – Nem akarod megmondani. Gyerekkora óta most először érezte úgy. hol van Steve? – Angliából? Te jó isten! Sajnos Steve nincs itt pillanatnyilag. Nem tudta. – Szevasz Eddie! Honnan beszélsz? – Angliából. Leült az ágy szélére. Nella.– Halló! – Halló. mitévő legyen. Istenem. Eddie beszél. ha lent megszólalna a telefon. amikor visszaért. Talán egy-két órán belül. Csak kérd meg Steve-et. hogy ez érdekelje. – Eddie megadta a szálló angliai számát. Végül ismét fölment a lépcsőn. Az ajtót résnyire nyitva hagyta. Még egy órát vagyok ezen a számon. rögtön sírva fakad. aztán megyek a géphez. Nagyon furcsa a hangod.

talán meghiúsítja tervüket. Két ugrással a lépcsőn volt. de nem tehet semmit felesége érdekében. Ahogy ismét leült az ágy szélére. pizsamáját és szennyesét.Manapság ritkán imádkozott. valaki már fölvette a kagylót. Inkább a nyelvét harapta volna le tőből. Eddie abban hitt. az ember segítsen önmagán. hogy elválásuk előtt összekülönböztek. nem találkozik ezzel a Tom Lutherrel. és neki nincsen semmi választása. amit akarnak. a hallban megszólalt a telefon. Senki sem szabadíthatja meg szorult helyzetéből. Senki sem tehet semmit. csak a feleségére. kezében lóbálva bőröndjét. Valamit ki kell találnia. és lerohant a földszintre. Szülein se segített soha az ima. ha viszont akarja látni. egyenruhában. negyedikére? Azonnal megnézem. mondogatta magának elkeseredetten. van-e szabad Eddie szárnyaszegetten visszafordult. azt kell tennie. Miért nem csörög az a rohadt telefon? Az ajtón kopogtak. bár oda se figyelt. Nem tudott másra gondolni. Carol-Annt elrabolták. soha többé nem veszekszik vele. Megrázta fejét. ha most az egyszer épségben viszontlátja. Talán jobban teszi. Ezt sohasem fogja megbocsátani magának. – Már mennünk kell? – Mi az. Eddie legyen rajta a gépen. Az imádkozásnak semmi értelme. és Mickey lépett be. és fölnyitotta kis bőröndjét. Hallotta a portás hangját: – Október szobánk. de mire leért. Nehéz szívvel jutott ismét eszébe. és a fésűt is a bőröndbe ejtette. Steve úgysem tehetne semmit. és sohasem tudja meg. Megfésülködött. Ha nem száll föl. ha nem száll föl. – Indulhatunk? – kérdezte vidáman. min veszekedtek? Megfogadta. de közben félig öntudatlan mozdulatokkal csomagolta be borotválkozókészletét. hogy! – Az istenit! . Fölállt. De ha nem száll föl. mit akarnak a gazemberek. Egyáltalán. Az emberrablók nyilvánvalóan azt akarták.

A kapitány megbocsátóan elmosolyodott. – El fogsz késni – mondta. Aztán rájött.– Mi bajod. hogy Eddie nem akar vele együtt menni. és mindig jól kijöttek egymással. – Igen – válaszolta Eddie rosszkedvűen. és elindult. . kapitány úr – mondta. ennek nincs semmi értelme. – Elnézést kérek. Miért nem telefonál Steve? Eddie leült az ágyra. Az ajtó előtt beültek a várakózó taxiba. csak köszönt. A hallban megállt. – Most már nem várhatsz rá. De nem szólt. és újabb negyedórán át bámulta a falat: Végre fölállt. Mickeyn látszott. neki pedig mindenképpen a gép fedélzetén van a helye. – Otthonról vártam hívást. – Én is mindjárt jövök. Eddie egy pillanatra nem mozdult. és elindultak. hátha megszólal. hogy taxi szállította a hangárhoz. A lépcsőn most Baker kapitány jött le. Meglepetten vette észre Eddie-t. Közben Eddie rájött. annyira jól érzed itt magad? Talán maradnál. Fölvette a bőröndöt. pár percet még várnia kell Steve hívására. – Egy telefonhívást várok – mondta Eddie. – Menj csak előre – mondta Mickeynek. Nem akarta Bakert megsérteni: jó kapitány volt. Indulunk. Steve telefonál. A lépcsőn csigalassúsággal ment le. Egyedül volt. hogy kapitányával szemben tiszteletlen volt. és kiment. hogy harcolhass a németek ellen? Eddie úgy érezte. bántja egy kicsit. A kapitány homlokán bosszúság suhant át. A kapitány egyik kiváltsága volt. – Holnap már ott leszel – mondta vidáman. – Most már gyere velem a taxival. közben úgy nézte a telefont. mintha sújtani készülő csörgőkígyó lenne. kezébe vette bőröndjét.

Elizabeth egy percre otthagyta a családot. Az Oxenford család a Pan American Clipper utasai számára fenntartott különkocsiban utazott. mióta megértették. de egyelőre nem akart vitatkozni. Egyik pillanatban nyomorult árulónak érezte magát. hogy repülőgéppel kel át az óceánon. Csodálatos lenne. Az elmúlt néhány évben. Elizabeth Oxenford meglepő bejelentést tett. Nem kényszeríthetnek semmire. túl sok kérdése volt. aki elhagyja hazáját a szükség órájában. hogy nem megyek. s következésképpen eltávolodtak egymástól. – Hogy képzeled? – Egyszerűen megmondom apának és anyának. Margaret meg volt hatva. és azt mondta: – Szeretlek. s elidegenedésük elszomorította. és a tájat bámulta. Margaret az ablaknál állt. – De Elizabeth! Hiszen megölhetnek. Ezért ő is megölelte nővérét. Elizabeth egy pillanat múltán így szólt: – Én nem megyek Amerikába. Elizabeth. De Margaretnek hiányzott nővére. – Hova akarsz menni? – Németországba. Margaret. Margaret nagyon meglepődött. ha ismét barátok lehetnének. Margaret ebben nem volt olyan biztos. Margarethez lépett. Hangulata erősen ingadozott. másik pillanatban elfogta a gyerekes lelkesedés. – Én is szeretlek. mi az eszmék harca.6 Ahogy a vonat Surrey fenyveseiből Southampton felé gördült. állandóan ellentétes álláspontot képviseltek. . Huszonegy éves múltam.

és a józan kivitelezés. – Miből fogsz élni? – Van saját pénzem. de . amit huszonegy éves korukban kapnak meg. – Azokban a bőröndökben csak régi asztalterítők meg ilyesmik vannak. de ez korántsem számított annyit. Imponált neki. tekintetében furcsa tűzzel –. már régen nem voltak barátok. hogy nagyapjuktól mindketten örököltek egy kevés pénzt. gondolta.Elizabeth dacosan nézett a testvérére. milyen meggondolatlan és gyerekes volt saját menekülési kísérlete. de valahogy meglehet élni belőle. aki politikai kérdésekben olyan végtelenül ostoba tudott lenni. Persze nővére már elmúlt huszonegy éves. hogy elveszíti nővérét. Elizabeth hiányozni fog. hogy nővére. Amíg ő duzzogott. megszokta. Az összeg nem volt nagy. Éppen elégnek tűnt. Margaretnek eszébe jutott. Elizabeth jegyet foglalt. hogy a közelében van. és föladta a poggyászát. A saját holmimat külön bőröndökbe csomagoltam. nálánál ennyire intelligensebben viselkedett. Igaz. Jóllehet. amiben hisznek. Margaretnek felfordult a gyomra. hogy nővére ilyen tökéletes titokban valósította meg tervét. és nem evett egy falatot sem. Margaret újra meglepődött. az már sok volt. – Nem csak a szocialisták hajlandóak meghalni azért. hanem minden tiszta fajú fehér emberről. mint a gondos tervezés. – De a nácizmusért! – Nem egyszerűen a fasizmusról van szó – mondta Elizabeth. amiben a másik hitt. Hirtelen úgy érezte. Azonban hamarosan újabb aggálya támadt. Szégyellte magát. ő pedig még csak tizenkilenc. Ehhez képest. – Hiszen minden poggyászodat föladták New Yorkba. most sokkal jobban érdekelte nővére biztonsága. akiket fenyegetnek a niggerek és a korcsok. De nem akart újabb politikai vitát. leginkább veszekedtek vagy gúnyolták azt. Az emberiségről van szó. hogy egy ilyen őrültségért veszítse el.

Elmúlt huszonegy éves. de apa könyörtelen ember. hogy oda se figyel. – Menj és beszélgess velük. Erre aztán Elizabeth is majdnem elsírta magát. és visszatért a szüleihez. – Rendben van – válaszolta. mondta. Lady Oxenford éppen a Vogue képeslapot lapozgatta. De vajon lesz-e Elizabethnek elég bátorsága hozzá. és időnként fölolvasott belőle férjének egy-egy bekezdést. Lord Oxenford továbbra sem figyelt feleségére. mint mindig. Elizabeth átérezte húga gyászát. Margaret mosolyt erőltetett az arcára. apának megmondani már egy egészen más ügy. az atyai hatalom megszilárdítása volt. És kapcsolatuk nemcsak veszekedésből állt.talán még ez is hiányozni fog. – Menjél – megnyugszom. hogy a fiú neki nem volt rokonszenves. akkor nem tűnik fel. kakaót és képeslapokat hordott föl neki. hogy másik lánya mit tervez. Addig te is viselkedj úgy. – Mikor mondod meg? – Az utolsó pillanatban. . Elizabeth sokat szenvedett havi vérzésekor. – Nagyon fogsz hiányozni – mondta Margaret könnyes szemmel. Elégedettségének fő oka Margaret lázadási kísérletének letörése. mintha nem tudnál semmit. hogy őlordságát annyira nem érdekli a dolog. – Nehogy jelenetet csinálj itt nekem. ilyenkor Margaret ápolta. Úgy nézek ki benne. és van saját pénze. aki mindent elkövet. Én nem vettem észre. hogy keresztülvigye tervét? Margaretnek megmondani egy dolog. Nem tudta. a fehér ma a legdivatosab szín. amikor Ian meghalt: annak ellenére. – A csipke a divat – mondta a lady – legalábbis a lap szerint. – Ugyanolyan utálatos leszek hozzád. mint akit elöntött az epe. Én nem szeretem. amíg Margaret megszorította nővére kezét. Önelégülten meredt maga elé. Nem vette észre. Margaret összeszedte magát. Azt írják. hogy valami nincs rendjén.

hogy érvényesítse akaratát. csakhogy ne kelljen mozdulatlanul egy helyben ülnie. a fogamzásgátlás egyik korai prófétájának egy előadására. hogy kisebbik lánya elment Marie Stopesnak. Lady Oxenford azonban egyszerűen nem vette tudomásul. apja nem engedte el sátorozni Catherine-nel és néhány barátjukkal. Végül belefáradtak. nevettek és beszélgettek. Mikor Margaret tizenhat éves volt. Jelenleg Percy tartotta szóval. hogy felnőjenek és férjhez menjenek. és szinte gutaütéses rohamot kapott. Lord Oxenford azért nem engedte el gyermekét. Elcsendesedtek. akármit mondtak neki a Pan American elkeseredett alkalmazottai. Margaret könyörgött. Dehát örökké csak nem basáskodhat a gyerekei fölött! Margaret fölállt. mert többszörösen meghaladta a megengedett súlyhatárt. – Az a dolguk. Egyenruhába bújtatott fiatalember kezelte a jegyüket és vezette a vendégeket a különkocsihoz. és föl-alá sétált a vasúti kocsiban. amelyet talán sohasem látnak viszont. jóllehet. mintha magukban csöndesen búcsúznának az országtól. Margaret is szívesen beszédbe elegyedett volna a színésznővel. Lady Oxenford hajókoffere körül egy kis vita kerekedett. Lord Oxenford dühöngött. mert a kiránduláson fiúk is részt vettek. amikor megtudta. amikor Margaret az ő engedélye nélkül mégtanult autót vezetni. Amikor a Waterloo pályaudvaron fölszálltak a különkocsiba. A Clipper többi utasa is hasonló hangulatban volt: félig izgatott. azt meg fogja kísérelni. elment a plébános is a feleségével. és a koffer maradt. Ha megakadályozhatja Elizabethet bármilyen módon. . Margaretnek volt alkalma apját megismerni erről az oldaláról. duzzogott. az utasok hangulata megváltozott. de apja hajthatatlan maradt. Úgy beszélgetett vele. A legnagyobb csatát azonban az iskoláztatással kapcsolatban vívták. de a gyakorlat más: a gyakorlatban nem szokása eltűrni. Ahogy a vonat maga mögött hagyta Londont. sikítozott és zokogott. félig szorongó. hogy bárki ellenszegüljön akaratának. Az utasok között volt egy világhírű amerikai filmsztár is: Lulu Bell. de hiányzott belőle Percy pimaszsága. hogy nagyobbik lánya csatlakozni akar a fasisztákhoz. mintha egész életében ismerte volna. – A lányoknak teljesen felesleges a tanulás – mondta.

Margaret megítélése szerint jó harmincas lehetett. Éppen a dédanyjukról. Margaret rámosolygott. Rachel Fishbeinről mesélt. hangja mélyült. – Remélem. Apjától még mindig félt. és Margaret abban a pillanatban megismerte. Margaret ránézett. apró. Sohasem találkoztak személyesen. aki Margaretet leginkább valami élénk kis madárra emlékeztette. úgy lett egyre merészebb. életrevaló nő. Durva. nem udvariatlan – mondta Margaret. ha Margaretet maga mellett tudta. A kocsi túlsó végében titokzatos alak állt. német atomfizikus és szocialista. s haja olyan rövid volt. mire Lulu azt mondta.Lulu Bell az életben idősebbnek és csúnyábbnak tűnt. aki valahogyan mégis ismerősnek tűnt Margaretnek. bár a filmekben még mindig ártatlan gyermeklányokat alakított. de fényképét eleget láthatta az újságokban. ha erre sor kerül? A fiával mégsem beszélhet majd ugyanazon a hangon. és mindenki a legrosszabbtól tartott. mosolygott. Margaret zavarba jött. merész lesz. A magas. Azért így is elég csinos volt. mit tegyen. Körülbelül egy éve tűnhetett el nyomtalanul. Előbbutóbb azonban fel fog nőni. és gyorsan továbbment. Feszültnek és izgatottnak látszott. mint az elítélteké. testalkatában és ruházatában egyaránt. és viccei egyre veszélyesebbek lettek. minthogy idegeneknek hazudozik összevissza. – Egyáltalán nem. és csak olyankor mert vele szembeszállni. és nyíltan szembefordul. Miután nem tudta. amit lányaival szemben enged meg magának. Percy igazán csinálhatna valami okosabbat is. Margaret feltételezte. mint a mozivásznon. égő szemű férfi elütött a kocsi jól táplált és jól öltözött utasaitól. de ahogy nőtt. – A kisöccse szórakoztat. Nőtt. Ezt a trükköt édesanyjától tanulta. Margaret elhatározta. Hartmann a Hitler-ellenesség egyik hősének számított nemzedéke szemében. vékony. Percy gyerekkorában is csintalan volt. most . Csodálatos asszony lehetett. a férfi elkapta pillantását. Mit tesz majd Lord Oxenford. A férfi Carl Hartmann volt. akár Percy. olcsó anyagból készült öltönyt viselt.

és ezüstszürke selyemnyakkendőt. hogy Hartmann a fizika valamilyen ágával foglalkozik.sikerült megszöknie Németországból. Margaretnek ez elég romantikusan hangzott. – Az egész világ az ön sorsán aggódott – mondta neki Margaret. Margaret nem értett a tudományhoz. – Nem akartam elhagyni a hazámat. majd a mellette álló férfi felé fordult. amiért az angol kormány szemében nem volt éppen népszerű. elegáns fekete öltönyt viselt. amíg Carl biztonságban ki nem jutott Európából. – És mit fog csinálni Amerikában? – kérdezte. A báró udvariasan kezet fogott a lánnyal. Philippe Gabon francia bankár volt. báró Gabont. de erősen idegenszerű kiejtéssel válaszolt: – Házi őrizetben munkámat. – A szökéséről nem számoltak be a lapok. mintha a nácik még mindig Hartmann nyomában lennének. Arca keserű kifejezést öltött. hogy bemutassa Margaretnek. – A princetoni egyetemen. de ha maradok. gondolta. – Engedje meg. Sokat utazott. csak azt tudta. A tudós hibátlan angolsággal. mint például a cionizmus. a fizika tanszéken fogok dolgozni válaszolta a tudós. akkor tudományos munkám a nácik győzelmét szolgálhatta volna. Hartmann úgy nézett ki. hogy fogadják be a nácik elől menekülő német zsidókat. mint aki megjárta a pokol néhány bugyrát. hogy bemutassam barátomat. Margaret hallott már a báróról. Alacsony. galambszürke mellényt. kövérkés ember volt a báró. hogy ő fedezi Hartmann útiköltségét. Margaret sejtette. és a világ legkülönbözőbb országaiban próbálta rávenni a felelős politikusokat. de folytathattam a tudományos . – És aztán? – Aztán sikerült megszöknöm – válaszolta Hartmann egyszerűen. Ő elsősorban voltam. – Nem akartuk nagydobra verni – mondta Gabon –. aki hatalmas vagyonával olyan zsidó mozgalmakat támogatott.

Hartmann bólintott. lányok? – kérdezte. az ebéd a szomszéd étkezőkocsiban tálalva van. A pincér megérkezett a gombakrémlevessel. amit tehettél. és így szólt: – Valami fontosat akarok nektek mondani. hogy személyesen is megismerhettem. Emlékezett rá. .politikai kiállásáért tisztelte Hartmannt. és Margaret érezte. – Olyan sokan merítettek öntől erőt – mondta a tudósnak. Remélem. Margaret hallgatott. cserbenhagyta hazáját. Carl – vetette közbe a báró. – De nem adtad föl. Kínos helyzetéből a Pan American kocsikísérője szabadította meg. Ian mindig lefordította neki Hartmann beszédeit amikor még élt. Mikor akarja bejelenteni? A pincér vizet töltött a poharakba. s amikor Hartmannak még szabad volt beszédeket tartania. még lesz alkalmunk beszélgetni – mondta Hartmannak. Margaret átment az étkezőkocsiba. Hartmannt mintha zavarba hozta volna a dicséret. velük szemben a három gyerek. Margaret továbbra is hallgatott. hogy föl kellett adnom. Lady Oxenford megérezte a feszültséget. Margaret fölállt. szívében úgy érzi. – Mi bajotok van. – Biztos vagyok benne – válaszolta Hartmann. Sajnálom. Szeretett volna mondani valatni kedveset és biztatót. – Nagy megtiszteltetés. – Háromezer mérföldet fogunk együtt utazni. Margaret lopva Elizabethre nézett. – Bárcsak folytathattam volna. Elizabeth azonban nagy levegőt vett. Az egyik oldalon ült a két szülő. Azt tetted. Elizabeth kibámult az ablakon. – Ne vádold magad. és most mosolyodon el először. bár a fejével igazat ad barátjának. és leült szülei asztalához. amíg elment. Lord Oxenford egy palack német fehérbort rendelt. Elizabeth megvárta. de nem jutott eszébe semmi. Margaret lélegzet-visszafojtva figyelt. aki megjelent és közölte. és szintén nem szólt semmit.

nem megyek veletek Amerikába. Szerintem ez is annak a Marie Stopesnak a bűne. de ajkába harapott és nem szólt semmit. de nem maradhat le maga sem. Apjuk valóban nem kényszerítheti tettleg hogy fölszálljon a gépre. hogy börtönbe zárják fasiszta múltjáért. Mindannyian úton vagyunk. De Lord Oxenford ilyen könnyen nem adta föl. Persze. – Ha kényszeríteni akarnál – folytatta Elizabeth apja felé fordulva –. de arca fehér mint a fal. – Ez az eredménye – szólt közbe Percy. hogy beleártsák magukat a politikába. Margaret szíve összeszorult. a gép személyzete nem nézi majd jó szemmel. – Hallgass. – Németországba megyek – válaszolta Elizabeth. – És mihez kezdesz? Beállsz a hadseregbe. apjuk hangját utánozva –. – Hangja nyugodt volt. miközben te a fedélzetre hurcolsz. Rá fogsz jönni. – Én azonban nem szállók föl veletek a repülőgépre – mondta Elizabeth. gondolta Margaret. hogy túlzásba viszed az egészet? – kérdezte Lady Oxenford. együtt. Végre megértette. és letette kanalát. Tökéletesen időzítette. ha sikítozom és rugdalok. ha a lányoknak megengedjük. kedvesem – mondta Lady Oxenford. . nem leszek hajlandó fölszállni a gépre. Amerikába. – Talán visszakapjuk a pénzt – vélte Percy. – Ne bolondozz. hogy jössz Amerikába. – Apád megvette a jegyedet. Mennyi esze van.– Úgy döntöttem. Egy pillanatra apja nem tudott mit mondani. – Mit locsogsz összevissza? – válaszolta Lord Oxenford. – Nem gondolod. fiam – mondta apja. mint a félnótás húgod? Margaret elvörösödött. nagyobbik lánya komolyan beszél. ha nem akarja.

– Nem engedélyezem és kész. . ha nem jössz Amerikába. Van egy kis pénzem. miért szálltai föl velünk a vonatra? – kérdezte Percy evés közben. Onnan pedig megy Németországba is. – Nem teszed azt mindaddig. A család némaságba süppedt. hogy nővére a nácikhoz akar csatlakozni. – Mert Southamptonban szállók hajóra. – Sajnos nem tilthatod meg. A pincér fölszolgálta a következő fogást. apja elbizonytalanodott. hogy valaki végre sikeresen szembeszáll apjával. Percy – kiáltotta Margaret. míg összeszedte az érintetlen levesestányérokat. Ugyanakkor föl volt háborodva. Csak Percy látott hozzá. a halat. Elizabeth nem zavartatta magát. – Huszonegy éves elmúltam. és azt teszek. amit helyesnek látok. Elizabethnek sikerülni fog. A többiek mozdulatlanul ültek. Örült. édesapám – válaszolta Elizabeth meglepő gyöngédséggel hangjában. Elizabeth sápadt volt az ijedtségtől. aki a fasisztákkal szembeszállni akart. Ez elég üres kijelentésnek tűnt. Ezen azonban hamarosan túltette magát. A pincér ismét megérkezett. Elizabeth azonban a fasiszták mellett volt. majd boldogulni anyagi Lord Oxenford gyorsan ivott egy kortyot. és Margaret kezdte úgy érezni. – Angliából nem megy hajó Németországba – mondta Lord Oxenford. – Lisszabonba megy. és a pincér távozásával azt mondta: – A leghatározottabban megtiltom. és oldalba vágta a fiút. Margaret látta. – Hát.– Hallgass. egyszerűbb volt föllépni. – Ebben az esetben megpróbálok támogatásod nélkül. Margaret ellen. ameddig anyagi függőségben vagy tőlem.

hogy Elizabethet valami kis határállomáson egy szürke bürokrata nagy fejcsóválások közepette visszafordítja. amit akar. hogy csatlakoztam hozzájuk. Lord Oxenford csendesebben folytatta. hogy apjának ellenálljon. – De Lord Oxenford hangja nem volt túl magabiztos. – Fogd be a szádat – mondta neki. mint ahogyan az angol lapok is állandóan cikkeznek. Elizabeth felkészült. és nem engedi be Németországba? – Nem fognak fölrakni a vonatra – válaszolta Elizabeth.– És aztán? – kérdezte anyja. drágám – mondta a lady. és ismét elvitte az érintetlen ételt. és sírva fakadt. és egy fasiszta országban a kormány azt csinál. Apának természetesen vannak Berlinben barátai. – Újságcikkeket fognak közölni róla. – Aztán Berlinbe megyek. ha valami kiváló német zsidó megszökik Németországból. A pincér ismét megjelent. A pincér bort töltött . Lehet. akik fölraknak a hazafelé tartó első vonatra abban a pillanatban. – Nagyon jól hallunk úgy is. Margaret megijedt ettől a lehetőségtől. – Csendesebben. de ezt te is jól tudod. Több asztaltól is odanéztek. és fáradt hanghordozása valahogy még meggyőzőbben hatott. – Örülni fognak nekem. A következő fogás bárányhús volt zöldségkörettel. de Percy támadása váratlanul érte. – Nekem is vannak barátaim Berlinben – mondta a lord hangosan. – Majd meglátjuk. – Vannak barátaim Berlinben. Barátaim vannak ott. mikor leszállsz a pályaudvaron. – Remélem nem szereznek tudomást Fishbein nagyiról mondta Percy. apa – mondta Elizabeth.

Ennek ellenére anyjuk kérdése nem volt ostobaság. eddig egyetlen hűséges követője. örülne apja vereségének. és meglepetten látta. Anyja sem evett. hogy az ország nagyjai egy napon fölkeresik. és igyekezett dühét a bárányhúson kitölteni. amikor politikai reményei mind összeomlottak. Ráadásul abban a pillanatban. Lady Oxenford fölemelte poharát. Most azonban kénytelen volt elhagyni Angliát. és ő maga száműzetésbe kényszerült. ha forradalom küszöbén áll. de Lord Oxenford mindeddig ezt nem volt hajlandó megérteni. A londoni társaság köreiben Elizabethet egy különc család nem különösebben szép leányaként tartották számon. . a haragba egy kis ijedtség is keveredik. Margaret sokáig úgy érezte. az apja mindent elveszített. Megpróbált enni valamit. nővére nem csupán ideológiai meggondolásokból vonzódik a náci Németországhoz. Csak olyankor ivott bort. Elizabeth? – Nincs – válaszolta Elizabeth. ha nagyon földúltnak érezte magát. szőke katonák makulátlan egyenruhájukban és csillogó. álljon a nemzet élére. s megkérik. és miután nem lehetett az ország diktátora. Margaret megpróbált elmenekülni. Nemzetmentő lelkesedése monomániává. s szembe kellett néznie az igazsággal. és ivott egy kortyot. s most Elizabeth lázad nyíltan. családján élte ki ez irányú hajlamait. Lord Oxenford megragadta a kést meg a villát. és Margaret hitt neki. Mélyebben éppúgy vonzották a magas. Anglia fasiszta állam lesz. Apja önkényuralma élete egy állandó vonását jelentette. Ehelyett Anglia a fasiszta Németország ellen fordult. és ez csak most tudatosul benne. Margaret pontosan érezte. Valamikor azt hitte. Anglia persze már a harmincas évek derekán kivetette magából a fasizmust. s egyre abban a hiszemben élt. önbizalmából hetvenkedés lett. Percy zsidónak tetteti magát. egy paradicsomot tologatott ide-oda tányérján. Ezért lett ilyen szörnyű ember: hazugságban élt. Margaret elnézte apja arcát. s ő maga államfő. fekete csizmájukban. gyerekei is ellene fordultak. mint egy országot. de nem tudott nyelni. Most olyasféle bizonytalanság fogta el. de e pillanatban bizonytalanságot érzett. s végül megkérdezte: – Van valakid Berlinben. Margaret rájött. vad kényszerképzetté fejlődött.ki.

és Elizabeth szőke gyerekeket szül. a nácik hősként ünneplik majd. amelyben zsidó bankárok és kommunisták uralkodnak. Senki nem vette tudomásul közbeszólását. . mert senki sem figyelt rá. – Amerika jó ország. aki a fasizmus feltétlen csodálója. de a rendes emberek messze többségben vannak. és úgy tett. nagyapádnak is bankja volt. az apja nem mindig volt ilyen. – Apád és én csak a biztonságodért aggódunk. – Nagyon veszélyes dologba akarsz kezdeni.. elméletben egyetértek veled. de ebben a háborúban dől el az én jövőm is. Átállása szenzációszámba fog menni.Berlinben különlegesség lenne: egy angol arisztokrata. – Tudom. Bár talán még benne is van valahol mélyen egy kevés gyöngédség. amiért ellenszegülnek akaratának. ráadásul fasiszta arisztokrata lánya. – Micsoda marhaság – vetette feleslegesen. gondolta Margaret. kedves emlék. – Szerintem ez túlzás – válaszolta anyja. – Való igaz. de apjuk elsősorban dühös. Nincsen olyan cél. Margaret még emlékezett. még nem kell feltétlenül feláldoznia az életét. Ne felejtsd el. de ha az ember hisz valamiben. teljesen – Akkor gyere velünk – győzködte Lady Oxenford. Anyjuk valóban aggódik. A gondolatsor végtelenül elszomorította. egybekelnek. – A Wall Street tele van zsidókkal. – Hihetetlen – szólt Percy –. Kisgyerekkorából fölmerült néhány vidám. az amerikai üzleti életben sok a zsidó és az egyéb kellemetlen figura. Anyjuk folytatta: – Tudod. hogy vándorköszörűsből milyen gyorsan vedlettünk bankemberré. ifjú pártfunkcionáriusba. közbe Margaret. Hamarosan beleszeret egy törekvő. akik németül beszélnek majd. ami többet érne az életnél. kedvesem mondta Lady Oxenford. külföldi. veszélyes – válaszolta Elizabeth –. mint aki nem veszi észre férje rászegeződő tekintetét. Nem akarok egy olyan világban élni..

s ha mégis megpróbálná. Percy is fölállt. a többi utas valószínűleg közbelépne. Apja azt mondta: . hogy kiengedje. ami apjuk szemében felért egy istenkáromlással. Többen rájuk néztek. Megérkeztek a pályaudvarra. Margaretnek megint az jutott eszébe. Lady Elizabeth Oxenfordnak hívnak. Elizabeth milyen remekül időzített. Az adott körülmények között apjuk aligha alkalmazhat erőszakot. Elizabeth eddig az ablaknál ült. Lord Oxenford arca vörös volt. A márki elvörösödött. de összeszorított szája elárulta határozottságát. Mit tesz Elizabeth? A vonat lassítani kezdett. mint megannyi katona. A lord feszesre fölpumpált léggömbhöz hasonlított leginkább e pillanatban. ne csinálj jelenetet – mondta. Margaret és Elizabeth mindketten apjukra néztek. csodálkozó szemek fordultak az állókép felé. Elizabeth a pincérhez fordult. Elizabeth remegett. – Az állomáson leszállók a vonatról. hogy a fasizmusért nem érdemes meghalni. Lord Oxenford is fölállt. – Nagyon kérlek. szemei kigúvadtak. Elizabeth és Lord Oxenford végre valóban szemben álltak egymással. perceken belül megérkeznek. – Igenis. és morgott valamit. Legyen szíves hozza elő a bőröndömet a poggyászkocsiból. Férje nem válaszolt. A pincér kávét szolgált föl. Orrán keresztül jól hallhatóan vette a levegőt. Most fölállt. Lady Oxenford férje térdére helyezte kezét. Rá van írva a nevem. Vörös bőrtáska. A vonat ablaka előtt egyforma vörös téglás külvárosi házak suhantak. Ez volt a legmeglepőbb. Mindazonáltal nagyon félt. aztán visszaült. amelybe gáz helyett dühöt töltöttek. Anyja szinte kimondta. Az utasok megérezték a feszültséget. de ennél többet nem tett. milady – válaszolta a pincér. A vonat megállt. A vonat Southampton külvárosában járt már.Margaret ismét megdöbbent. Margaret az apját figyelte.

Végül apja felé fordult. Szabad kezét fölemelte. De mint rendesen. Lady Oxenford sírni kezdett. Elizabeth megfordult. – Ne mondd ezt – kiáltotta Margaret. – Neked is – válaszolta nővére.– Ha most leszállsz a vonatról. Lady Oxenford könnyei ismét . Miért nem engedhet soha? Miért az állandó. értelmetlen hajthatatlansága? Elizabeth felnőtt ember. aztán áthajolt az asztalon és megcsókolta anyját. nem mondott semmit. Az ablak alatt most sétált el Elizabeth. Fölnézett. és elment. Anyjuk kétségbeesetten fölkiáltott. akinek arcán peregtek a könnyek. de már későn. Margaret legszívesebben megragadta volna apját. Margaret átölelte. és tétován búcsút intett. Szerette volna megmondani neki. többet az életben nem kerülhetsz a szemem elé. hogy egész életében szülei parancsai szerint éljen. A vasúti kocsiban mély csönd lett. Dühében. csak állt. Apjuknak semmi joga nem volt hozzá. – Szeretnék veled kezet fogni – mondta. valami családi tragédia tanúi e pillanatban. kezében a vörös táskával. – Szervusztok – mondta Elizabeth. bosszúból és teljesen értelmetlenül cselekedett. Elizabeth arcon csókolta Percyt. és félénken. – Nem vagy a leányom – válaszolta. ahogy ott áll dühödten és harciasan. Margaret gyűlölte ebben a pillanatban. Lord Oxenford arcát eltorzította a gyűlölet. és az ajkát harapdálta. hogy kitagadja. szomorúan elmosolyodott. Nem kötelessége. hogy rosszindulatú. s megrázta volna minden erejével. Mindenki számára világos volt. igazságtalan és ostoba. és a fülébe súgta: – Sok szerencsét.

Margaret követte példáját. megküzdött vele. hogy egy hajóra hasonlítson. Lady Oxenford batisztzsebkendőjével szemét törölgette. Szembeszállt. és apró. Elhagyták otthonukat. Hartmann professzor egy sarokban áll. Lord Oxenford leült. de a sírást nem tudta abbahagyni. A házat úgy tervezték. de ezúttal hangjában csak keserűség csengett. Lord Oxenford elmagyarázta. Az ablakokon beáramlott a tenger szaga. és magukhoz vették kézipoggyászukat. Hosszú füttyszó hallatszott. Aztán mindenki bement az épületbe. hogy valaha kijött volna a sodrából. s a vonat ismét elindult. Mólók. az ország háborúban áll. – Úgyis van itt valaki. elveszítette nővérét. Ha Elizabeth meg tudta tenni. A vonat a kikötőbe ért. Az utasok leszálltak. Margaretet elkedvetlenítette. – Csodálatos dolog a családi élet – mondta Percy. A Pan American hivatalnoka nem csinált nagy gondot az ügyből. Nővére elvesztése fölött érzett szomorúsága mellett Margaretet elfogta a várakozás izgalma. Emeletén óriási veranda látszott. a sarkait lekerekítették. mindazonáltal átjárta a győzelem érzése: nővérének sikerült érvényesítenie akaratát apáéval szemben. és győzött. Margaret sohasem látta még sírni anyját.eleredtek. Margaret észrevette. melynek homlokzatán ez állt: Imperial House. arra sem emlékezett. Percy és Margaret visszaintegettek. idegesen cigarettázik. daruk és hajók látszottak. hogy fölszabadult egy hely. Ez egyszerre egy kicsit sok. Aztán Elizabeth eltűnt. Még Percyt is megviselte a dolog. akkor ő is. Elizabeth nem utazik velük. gyanakvó pillantásokkal méregeti . A vonat megállt egy nagy. kerek épület előtt. hogy eleget tegyen az utazással kapcsolatos adminisztrációs formaságoknak. – Semmi baj – mondta. Margaret valósággal elkábult a világ gyors változásától. örülni fog. és éppen indul Amerikába. aki szeretne fölszállni a gépre. amelyet fehér hajókorlát vett körül. amiért nővére pont a fasizmust választotta lelkesedése tárgyául.

Nyilván nem mindenki Londolból jött. piros pöttyös selyemruhát viselt.maga körül az embereket. Kisvártatva visszatért. hogy ki akar jutni Európából. szőke nő. gyönyörű. óvatosan. amik legalább öt méter hosszúak Tud egy ekkora alkotmány repülni? – Könnyű a gép? – kérdezte Margaret. A fasiszták tették üldözötté. kasmirblézerben. hogy szerelmesek egymásba és boldogok. Egy órát állunk. meglátták a Clippert amint könnyedén lebegett a hullámok hátán. és ők csináltak belőle idegroncsot. . mint a nővérem. voltak akik egyenesen Southamptonba érkeztek. amíg feltöltik a gépet benzinnel és kidolgozzák a végérvényes repülési tervet. Lady Oxenford a korlátba kapaszkodva. A rakpart széléről hajóhíd vezetett a mólóra. annyira nyilvánvaló volt. Mindenki őket nézte egy pillanatig. lépegetett. Nem csodálom. Margaret soha. egy feltűnően szép asszony érkezett taxin. a géptest legfelső hatalmas motor légcsavarját voltak. Az Imperial House kapuja egyenesen a rakpartra nyílt. Olyan emberek tették ilyenné. úgyhogy Percy felfedezőútra indult. A szárnyak részével egy szinten nyúltak ki. Orrán nagy amerikai magasan. vagy egy helyi szállóban töltötték az éjszakát. és testén csúszkált a napsugár. Míg ezen tűnődött. A váróteremből nem lehetett látni a gépet. Percy folytatta: – Másfél órával később szállunk le először Foynesban. Hatalmas volt. és csodálatos. – Negyvenegy tonna – válaszolta Percy. Néhány perccel később megkezdődhetett a beszállás. Margaret új arcokat is látott. fele ekkora repülőgépet sem látott még zászló lengett a szélben. az elmúlt órában mintha . gondolta Margaret. – Kettőkor indulunk – mondta. krémszínű. Mintha egy ház akarna a levegőbe emelkedni. Úgyhogy fél ötkor indulunk tovább. Fél négykor. Ahogy az utasok kitódultak. Négy látta. Margarétán ismét átfutott az izgalom. Körülbelül harmincéves lehetett. Kísérője egy mosolygós férfi volt.

selyemruhás nő. s Margaret attól tartott. A nagyobbik szárny árnyékában járt. kik lesznek útitársaik a helyiségben. ahogy a gép könnyedén emelkedik és süllyed a hullámok mozgásával. a gyerekek a másikra. a falak halványzöldek voltak. Az ajtóból három lépcsőfok vezetett a gépbe. Megjelent egy alacsony. hogy a négy motor a levegőbe emelje ezt a tömeget. Mindkettőjük csomagját Lord Oxenford vitte. . ha Fishbein néniről akar beszélni. Margaret kíváncsi volt. Nicky a nagyobb kerevethez vezette a családot. Ahogy Margaret belépett. Apró. Vagy Lulu Bell. Az utasok egy részét a gép hátsó traktusa felé irányították.húsz évet öregedett volna. hanem egy ház előszobájába lépett volna be. Jó lenne a gyönyörű. Hamarosan elérte a repülő bejáratát. kék huzatú székek. olyan egyenesek voltak. – Hidrostabilizátor – mondta Percy tudálékosan. A víziszárny felülete enyhén domborodott. amelyeken három-három ember kényelmesen ülhetett. mintha az ember nem egy repülőgép. a tengeren vannak. kövérkés légikísérő. gondolta Margaret. hogy a gép fölboruljon a vízben. közöttük apró ablak. Alig érezhető mozgás volt. A szemben lévő ülőhelyek szabadon maradtak. Baloldalt két kisebb kerevet állt. enyhén meg kellett hajtania a fejét. Margaret érezte. zömök szárnyára. jobb felől két nagy támlás díványt látott. A padlószőnyeg türkizkék. előszobaszerű helyiségbe jutott: vörösesbarna terrakotta padlószőnyeg. nyers gyapjúszín tapéta. a családot elvezeti a kabinjukba. A mólóról újabb hajóhíd ívelt a gép alsó. – Tengeri szárnynak is nevezgetik. De a legjobb Carl Hartmann lenne. aki Nicky néven mutatkozott be és felajánlotta. A család hálóhelye az előszobánál valamivel kisebb helyiségnek bizonyult. Ez akadályozza meg. Főleg. elcsúszik. A szülők az ablak mellett ültek le. mintegy emlékeztetőül. Ebből a szobából két ajtó nyílt. Elképzelhetetlennek tűnt. de az Oxenford családot előre. de nem érte volna el. alatta asztalka. hogy beléphessen. A falak nem követték a géptest hajlított vonalát. Szeretett volna fölnyúlni megérintve a légcsavart. Lady Oxenford sohasem cipelt csomagot saját kezűleg.

de már későn. – Jó isten! Harry Marks! – szaladt ki Margaret száján. tudja. – Mindenkinek csak láb alatt leszel. a tárgyalást. A férfi háttal állt Margaretnek. Egy pillanatra szinte pánikba esett. a börtönt. Már kicsit jobb állapotban volt. Margaret fölnézett. fölszállt a gépre hamis amerikai útlevéllel. ami elől menekült. Lady Oxenford bepúderezte orrát. Miután megszökött a tárgyalás elől. Ebben a pillanatban látta maga előtt mindazt. Nicky azt mondta: – Rendben van. 7 Harry Marks az ilyesféle helyzetekben volt leginkább formában. mi az igazi foglalkozása. Vandenpost. és egészen biztosan nem volt Vandenpost. más – Ne menj sehova – válaszolta apja. akkor foglaljon helyet itt. Margaret kíváncsian ránézett. A férfi megfordult. és ráadásul hangosan ki is mondja a nevét. kék öltönyös férfit vezet a helyére. pont most kell belebotlania ebbe a lányba. magyarán: tudja. – Körülnézek – mondta. Percy nyomban leült. aki tudja mi az igazi neve. Rögtön megismerte. Nem volt amerikai. A fiatalember kék szeme figyelmeztetőleg a lányra villant. Apjuk nem veszítette el minden tekintélyét. a mesebeli repülőszőnyeg. ha elkezdesz rohangálni. Percy fölállt. Mr. Margaret hirtelen egy amerikai kiejtéssel beszélő férfi hangját hallotta.Inkább úgy működhet. mint magyarázat aligha lehetséges. és látta amint Nicky egy szőke. s a . és amerikainak tetteti magát. hogy tolvaj. – Inkább a menetiránnyal szemben ülnék.

Harry megnyugodott. és cserébe én is megteszem magának ugyanezt. talán jótékonykodni. mire Margaret is kinyújtotta az övét.katonai szolgálatot. és Harry megnyugodva látta. Megvan. Aztán kiegyenesedett. következésképpen kezelhetővé enyhült a helyzet. Az utolsó pillanatban Harry meggondolta magát. Nem véletlenül ő a legszerencsésebb ember a világon. – Tulajdonképpen – folytatta Margaret mosolyogva –. Margaret egy pillanatig még zavarban volt. hol is találkoztunk? – Nem a Matchingham bálon? – kérdezte Harry. – És fogadjunk. aztán elmosolyodott és bólintott. milyen gyönyörű. hogy ő a világ legszerencsésebb embere. gondolta. igaz? Hogy van? – Köszönöm. mintha sohasem látott volna a rendőrségen. sötétzöld szeme van a lánynak. és Margaret szemébe nézett. Míg egy pillanatra egészen közel volt hozzá. a fülébe súgta: – Tegyen úgy. Most tűnt csak fel neki. Vandenpost. – Nem is mentem el. Újra rámosolygott a lányra. Harry ráébredt. Aztán eszébe jutott. Lady Margaret Oxenford. – Milyen bolond vagyok – mondta. esetleg fest vagy mezőgazdasági kísérleteket végez apja birtokán. így aztán kinyújtotta a kezét. tulajdonképpen nagyon keveset tud a lányról. – Harry Vandenpost a nevem – mondta. hanem ajkához emelte. s különös ihlet hatására nem rázta meg a lány kinyújtott kezét. és elmosolyodott. lehet hogy a női egyenjogúság bajnoka. jól – válaszolta Margaret. kettejük közül a lány van nagyobb zavarban. Londonban él vagy vidéken? Mi lehet a hobbija? Talán vadászni szeret. . Megpróbálta fölidézni a lány nevét. – Hát persze. nekem jobb a memóriám. és megcsókolta. Magát Margaret Oxenfordnak hívják.

Kalapját a fején tartotta. angol. hogy megismerhetem. asszonyom. Lady Oxenford amerikai kiejtéssel beszél. – Milyen kedves – válaszolta a lady. hogy bemutassam Vandenpost urat. – De azt hiszem. Apám. Harry Lady Oxenfordhoz fordult. kis híján tönkrement.– Valóban szeretem az antik darabokat. – Édesanyám. Barna öltönyt viselt mellénnyel. öreg fasisztának. ami volt: túltáplált. rosszkedvű. Lord Isley – mutatott Percyre. Nekem ugyanis a legfőbb hobbim a régi ékszerek gyűjtése. Lord Oxenford annak nézett ki. Harry persze hallomásból ismerte őket mind. és Nizzába vagy Firenzébe . hol a pokolban van Pennsylvania. amikor a háború után a mezőgazdasági termékek ára lezuhant. már emlékszem is. Azt se tudom.. Csak most ködlött fel emlékezetében az Oxenford családról egy időben keringő pletyka. Azt hitte. az Oxenford családról mindenki hallott Angliában. és önről mindenki tudja. Ez pedig az öcsém. aki eladta birtokait. amikor meghallotta. amelynek gombjai megfeszültek hasán. Volt. hogy a márki. mint annyi más angol nagybirtokos. engedd meg.. és rögtön meg is bánta. milyen csodálatos antik ékszerei vannak. – Akkor biztosan Ascotban találkoztunk. – Pennsylvaniából – bökte ki Harry. a szüleimmel még nem találkozott. Harry megelégedetten mosolygott. amiről feltételezte. Édesanyám. – Nagy megtiszteltetés számomra. A lány készséges bűntársnak bizonyult. amerikai voltát bizonyítja. Lady Oxenford. Margaret folytatta. Harry összerezzent. a lord. azzal a túlságosan barátságos közvetlenséggel.Elhatározta. – Hogyne. megpróbálkozik a szezon egyik nagy eseményével: az ascoti lóversennyel. Mindegyikükkel kezet rázott. gondolta.

– Gyönyörű darab. zafírokból. mint akire a kijelentés nagy hatást gyakorolt. ami jóval nehezebb feladat. Stamfordból. Harry szerint francia mester készíthette 1880 körül. Harminc órán át tökéletesen kell játszania szerepét. ismerem a philadelphiai Vandenpostokat – mondta Lady Oxenford. Ez azt jelentette. föltételezte. – Azt hiszem. hogy nincsen ellenére. De Algernon Oxenford feleségül vette egy dúsgazdag amerikai bankár leányát. Remélem nem. ha jóképű fiatalemberek bókokkal halmozzák el. és a hozományból sikerült folytatnia ősei életmódját. – Köszönöm szépen. gondolta Harry. ha az ember megkérdezi. Elhatározta. Harry értette. Az asszony nagyon szép volt. azt már kevésbé. amelyet narancsszínű utazókosztümjén hordott.települt. – Valóban? – kérdezte Harry. Az ékszer smaragdokból. s egy pillangót ábrázolt. – Nem Oscar Massin készítette ezt a brosst véletlenül? – De igen. Talán húsz évvel ezelőtt még jobban nézett ki ólordsága. elbűvöli az asszonyt. Ez a Pennsylvania. honnan jön? Philadelphiából vagy Pennsylvaniából? A fene emlékszik rá. Jól megnézte Lady Oxenford brosstűjét. Texas vagy San Francisco. rubintokból és gyémántokból készült. – Az én családom a Glencarry Connecticutban – jelentette ki a lady l família. amint éppen egy rózsára száll le. Oxenford miért vette feleségül. California. Az amerikaiak mindig két szóval válaszolnak. Mit is mondott magáról. . Philadelphia is ilyesmi lehet. – Engem Percynek hívnak – mondta Percy. honnan jönnek: Huston. Harry kénytelen lesz egy valódi amerikait megtéveszteni. tűnődött. ahol még így is többé-kevésbé úri módon élhetett. hogy a kettő ugyanaz. hogy a nő miért ment hozzá. Különben lehet.

Mindenki az útra gondolt. hogy a keresztnevén szólíthatja a fiút. Margaret tudja kicsoda. s nyakkendője azt a benyomást keltette. De kifizetett kilencven fontot. vörös mellényt. s ültettek le Harryval szemben. A mellette levő helyen ült Margaret. s ezalatt az idő alatt biztosan újra letartóztatják. Ha leszáll. Jóban kell vele lenni. Ha nem kelt semmi feltűnést. hogy holnap is így fogja gondolni. bár elég készségesen a kezére játszik. Ezt a gondolatot elvetette. Még leszállhat. Nincs rá semmi biztosíték. míg apja halálával nem lesz ő Oxenford lordja. Magas férfi volt kemény kalapban. mindenki állandóan kémekre fog vadászni. Szinté lehetetlen. Ha nem tudnám. gondolta Harry. – Örült. Ám. hát rendőr. amely jobb napokat is láthatott. ez az alak rendőr. abból komoly baj lehet. Nem lesz könnyű út. De ezek az emberek sokszor túlságosan is büszkék voltak a hülye címeikre. ami Amerikába vinné. aminek nem volt más értelme. Talán megpróbálhatna eltűnni Angliában. Percy címe Isley lordja volt. A lány eddig a kezére játszott. Percy azonban egészen normálisnak tűnt. azt hinném. Ha rendőr. . Olcsó lebujokban lakni. Harry megpróbálta elengedni magát. Harry egyszer találkozott egy hároméves gyerekkel. köztük csak a keskeny folyosó. mindig máshová. és reggel újra összehúzzák. könnyen eltűnhet Amerikában. mert jó tréfának tűnt. Erős. szürke öltönyben. különben már nyakon foghatta volna. ha meggondolja vagy elszólja magát. ha közelebb kerülnének egymáshoz. és különben is elviselhetetlen élet lenne. és a többiek nem hallják őket. Beszélgethetnek. mint egy templomban.– Engem meg Harrynek. nem őt keresi. hogy tíz éve mindennap csak meglazítják. mint hogy legyen valami címe. de ha nagyon megnézik az útlevelét. mindig továbbmenni. Háború van. Senki sem akadályozná meg. ha sikerülne benne vonzalmat ébresztenie. A gépben olyan csend volt. Harry leült. aki Portrait báróként mutatkozott be. talán hetekig nem talál hajót. Az igazi veszély Margaret. de kissé kitaposott fekete cipőt viselt. Ha a szemben ülő férfi valóban rendőr. Még egy utast vezettek be. De mi van. mennyibe kerül egy jegy ezen a gépen. Inkább a saját helyzetén kell gondolkoznia. vastag gyapjúzoknit.

tetszik a lánynak. a negyedik motort. Jóllehet. ez volt rajta az egyetlen ékszer. a motorok vibrálása érezhető volt. ahogy a gépet mozgatják a hullámok. kövérkés ember volt. egy emigráns orosz arisztokratáról van szó. Harry úgy gondolta. Épp egy hete. Harry érdeklődéssel tanulmányozta a listát. Harry elnézte a lány vörös haját. mikor Rebecca Maugham-Flint társaságában megnézték legújabb filmjét. Margaret túl szép volt ahhoz. általában kevésbé határozott lányokat szedett föl. vörösesbarna ruhát viselt és teveszőr felöltőt. Lavinia Bazarov hercegnőről nem hallott. a pincérek között ez elég gyakori. Hartmann professzor neve is ismerősen csengett. a zaj erősödött. Húszas éveiben járó. Mindentől függetlenül sem lenne kellemetlen feladat foglalkozni vele. álla határozottságra vall. Tulajdonképpen nem az ő esete. mint egy nagyon távoli csata ágyúdörgése. Ahogy a tengert leste. és nyilván vagyona egy részét is sikerült kimentenie. mindenesetre bokája formás. Harry kíváncsi volt rá. alacsony. hogy könnyen le lehessen venni a lábáról. Lulu Bellről természetesen hallott. milyen életben. Alakját nem tudta megítélni. különben mit keresne a Clipperen. Nyakán gyöngysort viselt. Harry aggódva nézett ki az ablakon.akkor biztosan nem árulná el. Megpróbálja elcsábítani. – Bezárták az ajtót – mondta Percy. halvány bőrét. Megfigyelte. Nicky géppel írt utaslistákat osztott ki. a harmadik. lévén azok igen könnyen kezelhetők. aki a helyéről belátott az előtérbe. Halk hang hallatszott. Báró Gabonról. Vonásai rendesek. . Kezdetnek ez is valami. de nem olyan stílusos mint anyjáé. Öltözéke drága volt. Most először érezte. Harry megint ideges lett. ahogy idősebb lesz és megnő az önbizalma. de Harry érezte. zöld szemét. a lába kicsi. amint beindítják a második. Nicky. a steward lépett a kabinba. majd a légcsavarok megmozdultak. aki a forradalom alatt elmenekült Oroszországból. Egyszerű. talán egy kicsit homokos is lehet. az majd később jön. a helyiséget hangszigetelték amennyire lehetett. Hallotta. de a név alapján valószínűnek tartotta. a gazdag cionistáról már hallott.

Harry megdöbbent. Az ablakon át látta a nagy óceánjáró hajókat. Percy olyan izgatott volt. mintha hatalmas bálnaorrával szimatolgatna. Naná. nem látszik meg rajta a félelem. hogy fölpattanjon és üvöltve követelje. Margaret összeszorított térdekkel ült. de a mozgás hajóra. Hányt egy hajszál választotta el attól. a hullámverés megerősödött. elővett egy újságot. Harry megragadta a karfát. milyen lehet a lány teste. Harry az újságba pillantott. A kabin lakószobára emlékeztetett. de miután képtelen volt olvasni. de férje folyvást a torkát köszörülte. amely a hullámok hátán lovagol.Néhány ember a parton lecsavarta a rögzítőköteleket. Margaret szülei kibámultak az ablakon. Arca kipirult. de most kezdte kényelmetlenül érezni magát. Aztán mintha a gép megállt volna. A feszültség szinte elviselhetetlenné nőtt. és ő is kibámult az ablakon. engedjék kiszállni. szembefordul a széllel. A szemben ülő férfi nagy nyugalommal kapcsolta be biztonsági övét. A hatalmas hidroplán méltóságteljesen úszott a vízen. Harry még sohasem volt tengeribeteg. Kissé szája is kinyílt. de ő látszott a legkevésbé ijedtnek. Harry föltételezte. Ránézett a többiekre. Harry minden félelme közepette azon tűnődött. aztán szégyenkezve elengedte. Harry úgy érezte. és keresztbe vetett lábakkal olvasni kezdett. amit maga előtt tart. Arcán izgalom és félelem tükröződött egyszerre. Lady Oxenford nyugodtnak látszott. Margaret megérintette Harry térdét. így talán könnyebb fölszállnia. . ölébe ejtette. hogy észre lehet venni rajta a félelmet. A gép megmozdult. Nagyon csinos volt. mintha tétovázna. Azt hitte. hogy félelmét észrevegyék. a kötelekkel együtt minden biztonságérzetétől is megfosztották. – Én is félek – mondta a fiúnak. A torkolat közepén a Clipper lassan megfordult. kezét szorosan összefonta ölében. mintha a hullámvasútra készülne fölülni. szemét nagyra nyitotta. Ahogy a Clipper a torkolat közepére ért. alig bírt megülni. Valószínűleg olyan fehér mint az újság. de már eléggé távolról. Miután nem akarta.

Aztán hirtelen úgy érezte. az ablak előtt rohantak a fehér tarajú hullámok. aztán feltűnt Wight szigete. lopva megtörölte arcát. másfajta remegés járta át a Clipperí. csak a víz színén tud siklani. valami szörnyűségről van szó. Egyszerre valami újabb. szétesik. Most úgy mozogtak a vízen. A motorok süvítettek. mint egy rohamcsónak. mint egy kövér delfin. de nem merte. mikor a gép a levegőbe emelkedett. és a motorok zaja lehalkult. a tenger megdőlt. amint elhagyják Anglia déli partvonalát. mintha a gép megszabadult volna valamilyen nagy tehertől. A víz elmaradt alattuk. mint a víz színén kacsázó kő. és most úgy ugrált a hullámok tetején. de már mélyen a gép alatt. a gép fölrobban. hogy a gép emelkedni kezdett. A gép közben egyre emelkedett. Bámulatosan gyorsult. vagy orrát a vízbe fúrja és elsüllyed. átadva helyét valami féktelen. Talán nyolcvan. száz. Mindenki máson is ezt az érzést látta tükröződni a kabinban. aztán ismét megjelent. és a gép előrelendült. gondolta hisztérikusan. Hirtelen mintha a víznek kisebb ereje lett volna. Az ablakból látható volt. A víz szintje megdőlt. és a gép pillanatokon belül dajabokra törik. Harry úgy érezte. a gép orra nyilván a levegőbe emelkedett. . Talán utóvégre kiderül. Ilyen sebességre a leggyorsabb motorcsónak sem volt képes. Egy idő után a gép egyenesbe fordult. felszabadult vidámságnak. arca verejtékben úszik. Harry minden pillanatban várta. A remegés ismét megváltozott. Az istenit! Hiszen repülünk! Ez a hatalmas dög repül! Most. Gyorsan előkapta fehér zsebkendőjét. gondolta Harry. mint amikor az autó keréknyomokkal teli. rossz úton halad. s a kendőt visszacsúsztatta zsebébe. olyasmi. Meg fogok halni. Talán nem is tud repülni. száztíz mérföldes óránkénti sebességgel száguldottak a hullámok taraján.Hirtelen felbőgtek a motorok. A Clipper egyre gyorsabban és gyorsabban rohant. mintha a gép levegőbe emelkedése személyes sikere lenne. a légcsavarok a levegőt kavarták. a félelem érzése eltűnt. ehelyett nyelt néhányat. Harry szerette volna becsukni a szemét. Közben arra is rájött. Fölmerült benne az a lehetőség is. Hányni szeretett volna. eltűnt. és Harry rájött. Mi lehet ez? Harry biztos volt benne. és éljenezni szeretett volna.

aztán jött a “Hölgyek” feliratú ajtó. amelyekben a színek más és más összhangot alkottak. Áthaladt saját kabinjukon. a megnyugtató színek. s amelyben egy pincér éppen az italok elkészítésével foglalatoskodott. Folyosón találta magát. Harry türelmetlenül dobolt ujjával a karfán. más színösszeállítású berendezéssel. Egy pillanat múlva kioldotta a biztonsági övet és fölállt. Itt a folyosó véget ért. Még három kabin nyílt a folyosóról. melyben – úgy tetszett – minden rozsdamentes acélból készült. Emögött lehet a híres “nászutasok kabinja”. A puha padlószőnyeg. mögötte van a mellékhelyiség. Visszafelé indult. Az ajtó zárva volt. a mennyezetbe vágott csapóajtóhoz. . Nicky fölvette az Oxenford család rendelését is. barátságosan bólintott olykor a többi utas felé. Harry egy pillanatra nem értette mit keresnek ott. nyilván a pilótafülkébe. mint az orra. A kabinok között lépcsőket talált. Mellette létra vezetett egy. a hangszigetelés olyan érzést keltettek benne. és továbbment a gép hátsó része felé. Jobbra egy “Urak” föliratú ajtót látott. s gyorsan hozzátette: – És sok jeget bele. most a gép legénységének néhány tagja ült bent. ő most amerikai. s a padló emelkedett. Ahogy elsétált a kabinok előtt. a faltól a vízcsapig. – Dupla whiskyt – válaszolta Harry gondolkodás nélkül. – Parancsol egy koktélt. és föltételezte. mintha gumiszobában lenne. ahogy azt egy gazdag amerikai ifjútól el is lehet várni. amelyen keresztül Nicky tűnt el az imént.Nicky jelent meg fehér zakóban és fekete csokornyakkendőben. balra apró konyha nyílt. hogy nem kellett felemelnie a hangját. egy harmincórás úton a legénységnek is pihennie kell. aztán rájött. aztán eltűnt. majd eszébe jutott. A gép hátsó része magasabban volt. Vandenpost úr? – kérdezte. Azon túl csigalépcső vezetett valahová. A motorok már olyan csöndben dolgoztak. Kiment a kabinból azon az ajtón. aztán az előszobán. Volt még egy valamivel kisebb kabin. amiről annyit írtak annak idején a lapok. Odébb egy másik kabin utasok számára. egy ajtó nézett szembe Harryval.

Harry agyán átfutott. Egyértelműen szerelmesek egymásba. Az a vén szatyor a Fabergé gyémántnyaklánccal biztosan Lavinia hercegnő. köztük az a férfi. mint akinek két hete nem volt meleg étel a hasában. Négyenöten is ültek benne. akik megnevettetik őket. Föltételezte.Harry kényelmesen visszasétált saját kabinja felé. amelyet valószínűleg Boucheron tervezett. Aztán visszatért saját kabinjába. Nicky megrázta fejét. amin hosszan. – Minden hely foglalt – válaszolta. de a nők szeretik azokat a férfiakat. egy hivatásos kártyás szép summát gombolhatna le egy-egy ilyen úton az előkelő társaságról. Ketten kártyáztak. de most lassan közös helyiséggé alakult át. amíg fölszálltak. A nagyobb kabin. amikor átalakítjuk az ülőhelyeket ágyakká. Elég jó. – Félig üresnek tűnik a gép – mondta neki Harry. Talán ez a híres Hartmann professzor. Ismét látta a gyönyörű szőke nőt. Úgy ült. bár a férfi közel sem olyan remek. és úgy nézett ki. boldogan nevetett. Majd meglátja este. amelyen keresztül beléptek a gépbe. gondolta Harry. és leült a helyére. és megdöbbenve állapította meg. Lulu Bellt is megismerte. – Nappal. legalább negyvenéves. akit a szálló szalonjában is megbámult. . s közben újra szemügyre vette utastársait. A mellette ülő amerikai férfi mondott valamit. mint aki rangon aluli társaságba keveredett. mint a nő. Különös. az elegáns francia öltözékű férfi lesz Gabon báró. nagy karpereceket és egy kristálybrosst. üres volt. aki nem hordott zoknit. Harry körülnézett. – De hiszen ebben a kabinban is van négy üres hely. Nappal tízen férnek el. akit Harry rendőrnek nézett. de csak hat hálóhely van. A filmeken körülbelül tizenkilencnek nézett ki. szőke haja vállára omlott. Nicky jelent meg a whiskyvel. fölhúzott orral. Kalapját levette. Addig is: egészségére. Rettenetes öltönyt viselt. Mellette egy másik férfi ült. bár ha modern ékszereket viselt: téglalap alakú fülbevalókat.

vagy hogy szeretek-e vadászni. Harry nem értette a dolgot. az amerikai pincérek általában ilyenek. Harrynak elég tapasztalata volt az ismerkedés fokozataiban. – Margaret elég unottan válaszolt. Ezek jól bevált. – Londonban él? – Van egy házunk az Eaton téren. – Szeret vadászni? – Ez a kérdés is általában bevált.– Egészségére – válaszolta Harry. – Berkshire-ben. de főleg vidéken lakunk válaszolta Margaret. Habozás nélkül megszólította. Harry remélte. sok hódolója van? – Mondja. és még inkább beszélni róla. – Nem nagyon – válaszolta Margaret. A Margaret társadalmi rétegéhez tartozó lányok rendszerint imádtak vadászni. maga nem kerülgeti a forró kását. . de közel sem olyan alázatos. hogy a pincérek állandóan “uram”nak szólítják. Nicky udvarias volt. Londonban mindig enyhén zavarba hozta. s közben valami színes képeslapot nézegetett. eddig még senki sem reagált rájuk így. de erről szokás beszélgetni a maga köreiben. hol élek. és kortyolt az italból. – Lehet. A lány egy pohár pezsgőt szopogatott. – Gondolom. – Egyáltalán nem érdekli. kipróbált kérdések voltak. És apának van egy vadászháza is Skóciában. – De maga nincs az én köreimben – mondta Margaret egyszerűen. mint egy angol pincér. hogy Margarettel való ismeretségét is ápolja egy kevéssé. miért kérdez tőlem ilyen hülyeségeket? – kérdezte hirtelen Margaret. Elérkezettnek látta az időt. mint akinek a kérdés nincsen túlságosan ínyére. – A fene egye meg – mondta Harry és nevetett –. – Hülyeségek? – kérdezte vissza.

egész jól el fogunk beszélgetni. – Rendben van. Az ilyesmihez én túl korán kimaradtam az iskolából. ha latinul beszélnek hozzá. – Minek néz engem? És miért kell megváltoztatni a témát? Harry őszintén válaszolt.Margaret is nevetett. De ettől csak érdekesebb. látja – mondta. – Ne haragudjon. ennyi már kiderült. Épp elég baja származott belőle. Lehet. – Mert nem értek latinul. Most aztán kereshet más témát. A legtöbb lány. Margaret elpirult szégyenében. – Igazán nem történt semmi. szerette villogtatni műveltségét. mint a többi: tudja. úgy is mint Vandenpost. Elviselem az amerikai kiejtését ha megígéri. Harry hálásan elmosolyodott. – mondta Harry utálta. – Nagyon jól utánozza a különböző kiejtéseket Margaret. akit eddig ismert. akik asztaltáncoltatással foglalkoznak? – Hisz a szellemekben? – kérdezte. Vajon hogyan nyerhetné meg a lányt? Flörtölni nem lehet vele. a lelkiző lányok közül való. – Az előbb valami modus operandiról beszélt. Ezt a lányt nem lesz könnyű levenni a lábáról. Gondolom ez is része a modus operandijának. Ez nem olyan. és alig hitt a saját fülének. Nagyon tapintatlan voltam. miről beszél. – Nem értem. amit a lány az imént mondott. békén hagy ezekkel a hülye “társasági” témákkal. – Egészen összezavarodom ezzel a sokféle kiejtéssel. mit jelenthet. Harry újra meglepődött. – Tudtam én. – No. – Rendben – válaszolta Harry. Margaret úgy látszik ebben is elütött tőlük. mit akar. mert fogalma nincs. . gondolta.

– Valamikor tagja voltam a kommunista pártnak – mondta. erre törvény van. – Nálunk ostoba nevelőnők voltak. gondolta Harry. nálunk a lányok nem járhattak. mintha kiszállt a rendőrség. mert nem fizette a lakbért. – És az öccse? – kérdezte Harry. fejével Percy felé intve. A londoni munkásosztály köreiben szégyennek számított.– Pontosan meg tudom érteni. – Úgy értsem. természetesen. és nem járt iskolába? – Sajnos. – Nem olyan apával. vagy ha az embert kitették a lakásából. és három hétig volt tagja a testületnek. hogy egyetértsek vele! Én szocialista vagyok. és mezítláb nem mehettek iskolába. amit akarnak. Margaret megélénkült. mert a cipőjük a suszternál volt. – De a gyerekeknek iskolába kell járni. az egyetemen jól éreztem volna magam. Harry nem tudott hova lenni a csodálkozástól. ha a gyerekek nem jártak iskolába. – A fiúkkal más. – Azt hiszem. Ezért nem mehetek egyetemre se. – És miért lépett ki? . Percy Etonba jár. Tizenhat éves korában lépett be. – Én azt hittem. mert én se jártam soha iskolába. mint az enyém. majdnem olyan nagy szégyennek. Már az is egyfajta szégyen volt. ha a gyerekek egy napra kimaradtak. – Nem járt iskolába? Ilyen gazdag. Megtaláltam a kulcsot. esetleg más dolgokban sem ért egyet az apjával? Például a politikában? – Még csak az kéne. Ez igaz is volt. a gazdagok azt csinálnak. Nincsen szabályos iskolai végzettségem – Margaret szomorúnak látszott. Harry gondolkozott.

– Nehéz ezt pontosan megfogalmazni – válaszolta. – Hogyhogy? – A gazdag negyedekből a szegénynegyedekbe hordom a pénzt. – Mindig gondoltam. akik túlságosan lelkesedtek érte. jóval többet tettem a javak újraelosztása érdekében. mint a kommunisták. mert nem szeretem a vasárnapi iskolát – válaszolta Harry ismét őszintén. mert halálra unta magát. nem osztja szét minden ebül szerzett jószágát. de ezt nem akarta a lány orrára kötni. aki a gazdagokat kirabolja. Nincs semmijük. Gyönyörű volt ebben a pillanatban. miért lépett ki. de sohasem hittem volna. de talán nem ennyire naiv. Mit mondjon? Keltse azt a benyomást. népmesei hős. – Mindenesetre – folytatta Harry –. vannak ilyen emberek. – Biztosan tudja. mint Robin Hood. gondolta Harry. hogy egyszer találkozhatok is egy olyan emberrel. Harry egy percre elgondolkozott. – Nem vagyok jótékonysági intézmény – mondta végül vállát vonogatva –. mint maga. – Azt meg tudom érteni – válaszolta. – Úgy érti. – Csodálatos – mondta Margaret. de előfordul. Margaret nevetett. kislány. Ne vidd túlzásba. csak a gazdagokat rabolja ki? – Nincs értelme a szegényeket kirabolni.Harry azért lépett ki. hogy segítek valakin. Idegesítették azok a nők. ha rászorul. – Nohát azért léptem ki. Margaret újra nevetett. mert rendszerint legalább . – Azért gondolom. hogy segítsen a szegényeken? A lány intelligens és naiv. Szeme ragyogott a lelkesedéstől.

ennyire elkezdték utálni. Harrynek hirtelen elege lett ebből. – De tényleg. – Olvastam róla eleget az újságban. Margaret nevetett. amikor rájöttek. – Nincs ebben semmi csodálatos – mondta őszinte zavarában. – Azért megyek Amerikába. – Csuda izgalmas lesz. – És mit fog csinálni? – Szeretnék pilóta lenni a kanadai légierőnél. Éppen ezért veszélyes. nem akartam megbántani. – Ne haragudjon. hogy ne csukjanak börtönbe. Margaret tekintete azonban elárulta. aztán megkérdezte: – Miért megy Amerikába? – Hogy megszabaduljak Rebecca Maugham-Flinttől. mint egy foxi. Ha egyszer belekapaszkodik valamibe. – Hogyhogy? – Tudja. Nem nehéz kezelni: lehetetlen. a világnak egy olyan sarkából származom. hogy továbbra csodálatosnak tartja. – És maga? Miért megy Amerikába? – Menekülünk – mondta Margaret undorral. amit maga nem ismer. – Nagyon zavarba hoz – mondta. nem ereszti többé. mint egy húsvér ember. is . – Egy pillanatra a lány tétovázni látszott. az apám fasiszta. Olyan ez a lány. gondolta Harry. Csak annyi az egész. ő sem más.

s valaki elemeli az ékszereket. amikor a nácik elől menekültek. Amikor a parasztok menekülnek az ellenséges hadsereg elől. amitől szíve erősebben vert: amikor valaki kivándorol.– Szóval apám azt hiszi. Lord Oxenford magával hozza a családi ékszereket. esetleg sohasem térhet vissza Angliába. . maguk előtt hajtják az állatokat. Lord Oxenford nyilván gondolt rá. a nácik a legcsodálatosabb emberek. amit csak magával tudott hozni. hogy a gazdagok bankokon keresztül menekítsék ki pénzüket az országból. Én maradni akartam. Ráadásul az angol kormány intézkedéseket foganatosított annak megakadályozására. – Margaret a spanyol polgárháborúról kezdett beszélni. A fasizmus borzasztó dolog. Mellesleg. Persze kockázatos vagyont érő ékszereket bőröndbe pakolni. ha föladja postán? Vagy hagyja otthon? Hogy elkobozza a kormány? Vagy elrabolja a megszálló hadsereg? Esetleg a háború után forradalom tör ki. Oxenford nyilván magával hozta. A zsidók aranypénzeket varrtak a kabátjukba. Nem. és nekem ki kellene vennem a részemet a harcból. és nem akar ellenük harcolni. – És maga nem megy szívesen Amerikába? – Egyáltalán nem. Ez egy nagyon komoly háború lesz. hogy harcolhassak. Egyszerű a dolog. ha Angliában marad. de Harry erre már csak fél füllel figyelt. Valami eszébe jutott. lecsukják. magával viszi az értékeit is. – Ezek szerint Amerikában fognak élni? – Az anyám családja Connecticutban van. de nemigen lehetett más választása. – És mennyi ideig maradnak? – A szüleim legalább a háború időtartamára. De talán soha nem mennek haza. Mennyivel lenne kevésbé kockázatos. És köztük vannak a híres Delhi-ékszerek. Az orosz forradalom után a menekülő orosz arisztokraták Fabergé tojásaikat szorongatva érkeztek meg Európa fővárosaiba.

Legfeljebb a tizedéért. és a király ékszerészei foglalták őket aranyba. Harry tudta. Ő a világ legszerencsésebb embere. Ebben a pillanatban Harry úgy vágyott a Delhi-ékszerekre. A kockázat szörnyű. amerikainak adta ki magát. Látott az ékszerekről fényképfelvételeket egy képeslapban. egy karperec. Négy darab. aki hajón vagy repülőgépen lopna. mint könnycseppek egy csecsemő piros arcán. Egy nyaklánc. El kell lopni őket. a börtön elől szökött. Persze negyedmillióért nem lehet eladni. Delhi-ékszerek voltak Lady Oxenford híres gyűjteményének legértékesebb darabjai. Robert Clive tábornok hozta őket Angliába a tizennyolcadik században. És szinte biztosan itt van. A gyanúsíthatok száma túlságosan kicsi. mint amennyit egy életben el lehet költeni. A hatalmas rubintok Burmából származtak. Egész életében úri módon megélhetne ennyi pénzből. A négy darab negyedmillió fontot ért. – Maga nem is figyel arra. Soha. Egy szép nő testén a világ legszebb látványa lenne. még ha az ember kanállal eszi is a pénzt. Nincs olyan hivatásos tolvaj. több mint százezer dollár. Őrültség lenne még gondolni is arra. A pénz gondolatától a nyál összefutott a szájában. hogy ellopja az ékszereket. Nem számít. de igazából most nem is a pénz számított. Leírhatatlanul csodálatosak voltak. Ugyanakkor ilyen lehetőség egyszer adódik az életben. két fülbevaló. ilyen közel sohasem kerül többet ilyen gyönyörű ékszerekhez. De az is huszonötezer font. Több pénz. és óriási rubintokat meg gyémántokat foglaltak bele. Három darabról volt szó. ezen a gépen. Harry fölébredt. . mint a fuldokló a levegőre. és a kabinban szemben ülő úr minden valószínűség szerint rendőr. mindhárom aranyból készült. Harry hamis útlevéllel utazott. A rubintok a gyémántok mellett. amit mondok – szólt Margaret.Erre a gondolatra Harryben elállt a műértő lélegzet. A fülbevalók és a karperec tökéletesen illett a nyaklánchoz.

8 Nancy Lenehan türelmetlenül várt. Nancyhez fordult. úgy érzi letromfolták. – Nocsak. Hajócsavarokat. . de az is látszott. És mit gyárt? – Naponta ötezerhétszáz pár cipőt. De hát nem hiszem. – Tizenhét szerszámkészítő dolgozik nálam. – Ventilátorokat. Mikor Mervyn befejezte. Mindent. hogy nagyon érdekelnék egy gyáros gondjai. – Az arcán láttam. olyan valakire gondol. s én álmodozni kezdtem. gondolta Nancy. ami fémből van.– Ne haragudjon – mondta. míg Mervyn Lovesey sárga repülőgépét felkészítik az útra. akit nagyon szeret. – Ezért kell beérnem a Clippert. – Mit gyárt? – kérdezte Nancy. Mervynen látszott. De a mérnöki rész a legkönnyébb az egészben. Biztos kisebb a gyára az enyémnél. Az emberekkel van bajom. hajlított és forog. hogy a munkások sztrájkolni fognak. – Tudom – válaszolta Margaret. azért érzi így. Nancy a beszélgetésből kitalálta. Mervyn még mindig a gyapjúruhás férfinak osztogatta utasításait. lehet. Légcsavarokat. – Az imént mondott valamit. a férfi lehetett az üzemvezető Mervyn gyárában. és mosolygott. Az öcsém a hátam mögött el akarja adni a gyárat. hogy a gyárban baj van a szakszervezettel. – Bár talán inkább azt kellene mondanom. imponál neki a dolog. naponta ötezerhétszáz cipőt gyártottam. Aggódó pillantást vetett a gépre. – Nekem is gyáram van. mint a másik. – Dehogynem – mondta Nancy. és az egyik nagyobb egyéniség. Úgy látszott.

hogy a férfiak lekezeljék. s ezzel fölébresztette Nancyben a kíváncsiságot. . Csinos? Kívánatos? Vagy önző és elkényeztetett? Ijedt kisegér? Hamarosan megtudja. A szerelő udvariasabb volt kabátját. Lovesey – jelentette. – Hozzon neki egy sisakot – mondta a szerelőnek.– Be fogja érni. hogy a férfiak megforduljanak utána. Még egy órával előbb is leszünk ott. még ha süt is a nap. – Ebben a hülye kalapban nem lehet repülni. és közben azt mondta: gazdájánál. ahonnan Nancy bemászott a hátsó ülésre. és tisztelettel beszéljenek vele. mert a férfi visszatért korábbi. amit Nancy lábához tett. Ahogy Mervyn beindította a motort. de önelégült és érzéketlen. milyen lehet a felesége. Nem volt hozzászokva. Nem volt feltűnően csábító nő. Úgy látszott szívesen beszél vele amíg nincs jobb dolga. A szerelő leugrott a gépről. áruló testvérét. Kíváncsi volt arra is. de elég vonzó ahhoz. de amint van. amit Nancy fölvett. Megszökött a feleségem mondta Mervyn meglepő nyíltsággal. Úgy érezte. Mr. mint kellene. Mervyn Nancyre nézett. csak annyit mond: Menjen a pokolba. Fölsegítette Nancy – Hideg van odafönn. Mervyn nagyon jóképű férfi. semmi kétség. ha beérik a Clippert. és leszólt a szerelőnek: – Dobd föl! – Márhogy a szerelő Nancyt. A szerelő föladta a táskáját. – Minden rendben. aki ha hírét veszi. már nem érdekli. kellemetlen modorához. Nancy remélte. A szerelő visszatért a pilótasisakkal. tényleg így lesz. Lovesey fölmászott a gép orrába. meg tudja érteni az asszonyt. a felesége elhagyta. Inkább olyan férfinak tűnt. Ezért tűnt annyira furcsának. ha ezen az áron beérheti Petert. Nancy meghökkent. hogy a felesége után megy. – Azzal fölsegítette a szárnyra. Ennél jóval több modortalanságot is szívesen elvisel. végeredményben egy teljesen ismeretlen emberre bízta rá magát. Most azonban igazán nem engedhette meg magának a sértődékenységet. Nancynek eszébe jutott.

Nancy fülét betöltötte a motor zúgása. Csak annyit tudott róla: angol. mint ahogyan az ember is érzi a madzagon. aztán vízszintes pályára állt. milyen képet vág majd Peter. kiesik a gépből. hanem rabszolga-kereskedő. Nem elég csak időben odaérni az igazgatótanács ülésére. jöhet köd. Talán Mervyn valójában nem légcsavarokat gyárt. Nancy úgy érezte. mint a hullámvasút a vidámparkban. A tenger fölött repültek. amikor fölszáll a Clipperre. amitől összeszorult a gyomra. de mindig nagyobb. Lovesey rossz pilóta. mint a ló. Még nem győztél. mint a nagy utasszállító gépek esetében. Bár ahhoz talán ő már túl öreg. amelyekben Nancy repült. a légcsavar eltörhet vagy lepottyanhat.Meglehet. hogy megbízzon Loveseyben. Akárhogy is. Valahogy természetesebbnek tűnt a repülés. A szárnyak fából és vászonból készültek. Persze azzal sem győz még. sisakját verte a szél. zárt gépben mindez érthetetlenebbnek és ezért csodálatosabbnak tűnt. Peter. vagy a gép nincsen rendesen karbantartva. Van Loveseynek egyáltalán pilótaigazolványa? A kis gép gyorsan emelkedett. amikor akadályt ugrik át. könnyedén és simán emelkedtek a levegőbe. és orrát bátran Írország partjai felé fordította. ahogy a gép fölemelkedett a napsütésbe a ritkás felhők fölé. Azok a gépek. attól félt. Ugyanakkor azt is érezte. és van egy repülőgépe. hallotta a kis motor hangját és érezte. mintha egy nagy. hogyan röpül a papírsárkány. Ilyen kis szöcskében még soha. a gép nekilódult a kifutópályának. Korai az öröm. érezte a szelet. Mervyn gépe úgy hagyta el a földet. Egy nagy. sárga szitakötő hátán repülne. akit szerinte olyan végtelenül ügyesen rázott át. villám vagy jégeső. a szél ellenük fordulhat. Mervyn csinált valamit. Nancy rémülten kapaszkodott. Izgalmas volt és kicsit ijesztő. semmi oka nem volt rá. Kicsit hasonló élmény lehet. Nancy repült már néhányszor. és meglátja nővérét. a légcsavar hogyan hajtja a szárnyak alá a levegőt. Nancy egy percre diadalittasan gondolt rá. Meg kell győznie Tilly . hogyan küszködik a kis gép a széllel. Ám mindez valószínűtlennek tűnt. Hamarosan elmaradt Anglia. és meg se állnak egy török bordélyházig. ha beéri a Clippert. mint nyitott autóban utazni. zárt gépekben. Nancy látta a szárnyakat.

és kivételesen jó üzlet azoknak. és ha Amerika is belép a háborúba. hogy várjanak: a háború. nem üzleti. kifejezéseit. mert Peter rossz igazgató. hanem érzelmi okokból ellenzi a cég eladását. de nem akart válaszolni. Nem csoda. Rövid ideig ismét normálisan járt. Nancyben több az üzleti érzék. és igyekezett megfogalmazni beszédét. Már akkor többet kereshetnének. . Nancy fölébredt álmodozásából.. Peterrel való ellentétét pusztán üzleti ügynek állítja be. ha levegő szorult bele. vagy meghallotta. Úgyis mind tudják. A cég haszna feltétlen nőni fog. A cégért ajánlott árat a jelenlegi haszon alapján ajánlották. ha csak az üzletláncot eladnák. hogy a szél elkapja szavait. Mervyn azonban vagy nem hallotta meg a széltől. hogy Nat Ridgeway meg akarja venni. rövidén: hogy egy mérgeskígyó. amikor a motor köhögni kezdett. Azt akarta. mint Peterben. amelyet az igazgatótanácsnak tart majd. hangosan gyakorolta érveit. elárulta a. Még egy oka volt rá. ha mellette maradnak. – Mi történt? – üvöltötte Nancy. A háború általában jó üzlet. a többiek azt hihetik. aztán megint akadozni kezdett. ha Nancy tervei szerint átszerveznék az egész vállalatot. Helyesebb ha hűvös lesz és nyugodt.testvérét. hogy mindenki előtt fölfedhesse Peter viselkedését. aztán gurgulázni kezdett mint a vízcsap. És mégsem. de a hadsereget mindenképpen meg fogják erősíteni. a jelenlegi haszon pedig azért olyan alacsony. hogy jobban teszik. Mindenki lássa.. ismét megkétszereződik.nénit és Dan Rileyt. Amerika valószínűleg nem fog részt venni a háborúban. de a legjobb az lenne.. hogy megint komoly hasznot hajtson. A gép veszített valamit repülési magasságából. Ilyesmiken gondolkozott míg az Ír-tenger fölött repültek. a háta mögött el akarta adni a céget. Bízva benne. Éppen azt mondta hangosan a levegőnek: Az európai háború következtében a haszon megkétszereződik. akik a katonaságnak szállítanak. Különben érvelése egyszerű és átlátható volt. Mikor a motor másodszor is kihagyott. ez nem lenne okos dolog: Ha kimutatja indulatait. A motor hangja kihagyott. és nem adják el a részvényeket. Annyira elmerült az elképzelt igazgatótanácsi ülésben. hogy először nem is vette észre.

csak nem túl sokáig. A távolban szárazföldet látott. Azt tudta. A gép egyre veszített magasságából. – Kihagy az egyik henger. a csavar egyenletesen forgott. Kikapcsolta biztonsági övét. egy autó akkor is megy. és megkopogtatta Lovesey vállát. Semmit sem látott. Megint kioldotta magát. Időnként egészségesnek tűnt. Nancy nem elégedett meg ennyivel. aztán hirtelen megint köhögött és akadozott egy darabig.A motor hangja ismét magasabbra váltott. előrehajolt. Előbb-utóbb a tengerbe fognak zuhanni. a gép mindig egy kicsit alacsonyabban repült tovább. biztosan tudnak három hengerrel repülni. Nancy gyorsan visszaült. De az ő Cadillacjének tizenkét hengere volt. és ismét bekapcsolta a biztonsági övet. és Mervyn fülébe ordított: – El tudjuk érni a földet? – Nem tudom! . A gép ismét egyenesen repült. A motor hangja már percenként változott. Csak nem volt valami komoly baj? Szerette volna látni Mervyn arcát. ha az egyik henger leáll. A férfi oldalt fordította a fejét. Nancy arra gondolt. Tud egy négyhengeres gép repülni három hengerrel? Borzasztó volt ez a bizonytalanság. de valahányszor a motor köhögni kezdett. Nancy megijedt. de a férfi nem fordult meg. hogy annak mozgásában föl tud-e fedezni valami rendellenességet. a légcsavart leste. mintha Mervyn gázt adott volna. – Akkor mi történik a motorral? – üvöltötte. – Hány hengere van? – Négy. és Nancy a fülébe süvített: – Mi baj van? – Nem tudom – kiáltotta Mervyn. Nancy előrehajolt. A gép ismét magasságot vesztett. Nancy nem bírta már a feszültséget.

Persze így is meg fogja őket viselni. Azt hitték. főleg miután az apjuk autóbalesetben halt meg. hogy Sean meghalt. Az üzlet az egyetlen. nem lehetett volna rossz. hogy apja árnyékában él. mit gondol. ami megmaradt apjukból. és a gyár tervezői gyakran kikérték a tanácsát. határozta el. bármilyen probléma merült föl. Le kellett volna feküdnöm Nat Ridgewayel. akár a nagy gazdasági válság. a főszereplő monológja kellős közepén. s most be akarják olvasztani a General Textiles hatalmas. Hirtelen nevetségesnek érezte a halál gondolatát. Peter nyer. Tíz éve. és pénzben sohasem fognak hiányt szenvedni. Mielőtt Párizsba jött. Nancy ismét visszaült. akár a cég ment rosszul. erős emberek. akár a gyerekek rossz jegyeket hoztak haza az iskolából. Ha most túlélem ezt a repülőutat. de gyenge.– Maga nem tud semmit! – sikított Nancy. Okos ember volt. Értett a cipőkészítéshez is. Peter érezte így. hogy tönkretegye. öt henye. aki körülvette. néhányszor randevúzott. A dolgok általában nem így történtek. . mert így nem tudok koncentrálni. Ha meghalok. akinek egy erős társra lenne szükségem. és vidámságot: mégsem fog most meghalni. – Fogja be a száját. önző év. Igazságtalanság. de igazán nem tetszett neki. mint amikor a darab vége előtt megy le a függöny. gondolta. Nem lesz semmi bajuk. Pedig én vagyok az.. ő az erős... és gyenge partnerre vágyik. Nancynek egyszerűen hiányzott az apja. apa mindig megtalálta a megoldást. Ez a gondolat reményt ébresztett benne. A férfi kedves volt. azóta senki. De felnőtt. Meg fogok halni. Szerencsére a fiúkat már fölneveltem. ennyi erővel kolostorba is vonulhattam volna. Nancynek néha még mindig hiányzott apja. Nancy fő erénye abban állt. Peternek elég volt öt év. Olyan lenne. Apa egész életében keményen dolgozott. mint a legtöbb férfi. Sohasem érezte. akár egy családi csetepaté. hogy meg tudta jósolni a divat alakulását. Bárcsak lett volna egy szeretőm. alaktalan tömegébe. hogy fölépítse a céget. nemcsak a cégvezetéshez.egy magakorabeli udvarlójával. nem halok meg míg nem szerzek be egy szeretőt. – Legalább azt mondja meg.

mint a medence nyugodt vizében róni a hosszokat. Vajon ki tud-e úszni. Már olyan alacsonyan jártak. körülbelül úgy. A sziklák fölött sima mező feküdt. a sziklákat. Mervyn Lovesey válla és karja mozogni kezdett. A távoli part is kivehetővé vált. Nancy most azon kezdett aggódni. Imádkozni kezdett. és engedje élni. amikor karambolozott és meghalt.Írország partja közeledett. engedje élni legalább amíg Hugh megnősül. Mondjuk ötvennel. de a gép egyre alacsonyabban repült. A Boston Globe majd cikket közöl: Nancy Lenehan gépe lezuhant és utasa a tengerbe veszett. A part közeledett. Talán imája meghallgattatott. Sean is ötvennel ment. ami azt illeti. látta a homokot. Nancy megborzongott kasmírkabátjában. életében eddig túl nagy szerepet játszott a munka. Ha a gép lezuhan. Hamarosan láthatóvá váltak a smaragdzöld mezők és a barna mocsarak. hogy Nancy tisztán látta a hullámok fehér taraját. és ő maga is megélhessen egy kis boldogságot. sokkal lassabban repülnek. mint egy sebesült dongó. milyen hideg a víz. Hogy is szokták mondani? “A tengerbe veszett. A motor most egészségesebb hangon zakatolt. és arra kérte Istent. és hogy továbbra is jó. Római katolikusnak nevelték. Nem is tudta. de Sean halála óta nem volt misén. Úgy érezte. Vajon milyen gyorsan repülhetnek? Lovesey azt mondta. valószínűleg nem fogja érezni. ha Mervyn a vízen teszi le a gépet? Jó úszónak tartotta magát. hívő embernek tartja-e magát vagy sem. . Elmondta a Miatyánkot. hol tudnak leszállni. Nancy jókedve azonnal eltűnt. A homokos parton? Vagy inkább a kavicsokon? A mezőn biztosan. utoljára a temetésen járt templomban. mintha küszködne a kormánnyal. s túl a zöld mezőket. de a tenger hullámaival megküzdeni egészen más. hogy láthassa az unokáit. és ne kelljen szélnek ereszteni az alkalmazottakat. hogy megmenthesse a céget. talán ott le tud Lovesey szállni. olcsó cipőket gyárthasson egyszerű embereknek. A víz nyilván jéghideg. Erős hullámverés is volt. talán sikerül leszállniuk a szárazföldön. de amióta a motor elromlott. óránként kilencvenöt mérföldes sebességgel tud repülni a gép. Innen származik a család. gondolta Nancy izgatottan. de a tőzeg mocsaras talaján aligha. milyen sziklás.” Ez az. mindenesetre imádkozott: ártani nem árthat. A part most már csak néhány száz méterre volt és Nancy tisztán látta.

a motorházhoz ment és fölnyitotta. de képtelen volt rá. Amikor a part már csak száz méterre volt. fékezve rohant a göröngyös mezőn. de Mervyn csinált valamit. Egyenesen egy bozótos felé rohantak. talán egy méterrel a mező fölött. most tört ki rajta a feszültség. hogy még életben van. Remélem. Épphogy átrepülték a sziklákat. A szikláknak fognak ütközni. Lovesey megpróbálja elérni a mezőt. Megkérdezhetné. Most. Nancy behunyta szemét és sikított. A motor beteg állatként üvöltött. Nancyre egy pillantást sem vetett. itt a vég. az éles kövek darabokra tépik a kis gépet. Aztán a gép ismét fölemelkedett. Még mindig jobb lenne a vízen leszállni. Nancy szerette volna behunyni a szemét. hogy kiessen a gépből. sárga repülő bátran küzdött az elemekkel. s ez alkalommal már nem emelkedett újra a levegőbe. mint megpróbálni átrepülni a sziklákat. Egy szélroham kissé megemelte a gépet. Nancy rájött. s a gép kikerülte az újabb veszedelmet. mint egér a csörgőkígyóra. Nancy alig hitte el. Megbabonázva meredt a közeledő sziklákra. Egész testében remegett. vége. jól vagyok-e. vége. Lovesey szó nélkül kimászott.A kis. aztán erőt vett magán. . túléltem. Nancy úgy érezte. bár egyre alacsonyabban szállt. majd a lelkét rázva ki Nancynek. Nancy abbahagyta a sikítást és kinyitotta a szemét. gondolta Nancy. Egy pillanatig nem történt semmi. a gép lelassult. Ha nem sikerül. De a gép most már alig magasabban repült a szikláknál. A rázkódás csillapodott. Vége van. gondolta. Most már érezni lehetett a tenger sós szagát. Még mindig a levegőben voltak. A biztonsági öv tartotta vissza attól. majd ismét leejtette. A sziklák vészesen közeledtek. mikor vége volt. A gép ismét a földre döccent. kezében a szerszámosládával. A szél sós permetet hajtott Nancy arcába. Aztán nagy döccenést érzett és előrebukott. Nancy görcsösen szorította a gép peremét. aztán megállt. és folyton veszített magasságából. mondogatta magának. rögtön meghalok. A juhok rémülten menekültek a közelgő repülőgép útjából.

Sütött a nap. ha a gépet meg lehet reparálni. amint a hullámok a partot ostromolják. – Mert az angolok századokon át elnyomták! Mervyn kihúzta fejét a motorházból. – Itt? Írország még mindig a kőkorszakban van. Néhány pillanatig még ült. aztán amikor úgy érezte lábra tud állni. amikor a motor elhallgatott. és ha lesz bátorsága újra beleülni. Körülnézett. Majdnem elsírta magát. amikor hazalátogat. – Akkor talán keríthetnénk egy szerelőt. most el kell érnie a Clippert. Karórájára nézett: negyed három volt. – Meg tudj a javítani? Lovesey nem nézett föl. – Mi baja a motornak? – Nem tudom. lassan kimászott a gépből. és ránézett. maga mérnök. s folytatták a legelészést. ki Amerikába. Mervyn ránézett. A juhok is megnyugodtak. Most. – Még nem tudom. – Azt hittem. A Clipper negyedórája indult el Southamptonból. – Matematika és fizika szakot végeztem. Időben elérhetnek Foynesba. a protestánsok üldözése és a krumplivész okozta éhínség elől. tele reménnyel. Életében először állt ír földön. nedves szél fújt a tenger felől. Nancy hallotta. Odasétált Loveseyhez. hogy majdnem belehal az első alkalomba. Nem szerelő vagyok. A szakterületem a hajlított formák légellenállása. Tipikusan ír dolog. Innen vándorolt ki a család valamikor régen.Furcsa módon Lovesey udvariatlansága megnyugtatta. hűvös. az angol elnyomás. aki éppen egy csavart próbált meglazítani. Hanem elég az érzelgősségből. fából ácsolt hajókba zsúfolódva. Életben maradt. .

A kunyhók messzebb voltak. ahogy lába egyre jobban fázott. és levette a cipőjével együtt. s azzal mehetne Foynesba. – Majdnem megölt! – Szerintem megmentettem az életét. Azt sem tudta. A távolban mintha egy utat látott volna. és nekiindult mezítláb. ami beviszi Dublinba. ronda disznó. Cipőjét kabátzsebébe tette. Majd én megmutatom neked. hogy nem tudja! Mervyn nevetett. Néhány lépés után elégedetten elmosolyodott. mit tesz. ha odaért. mint gondolta volna. ami meglepte Nancyt. hogy megbotránkoztatja a férfit. Hogy megdöbbent! De meg is érdemelte. és egyre mocskosabb lett. – Még azt se kérdezte meg. Öröme hamarosan megcsappant. s azon túl zsúpfedeles kunyhókat. nem áll ott tétlenül. – Megyek és hozok segítséget. Fölhúzta szoknyáját. – Hol vagyunk? És ne mondja azt. Nancy legöngyölítette a harisnyát. hogy Írországban kevés a szerelő. jól van.– Hogy jön ide a politika? – kérdezte. Micsoda lehetetlen alak! Nancy a látóhatárt fürkészte. és kioldotta harisnyáját. –Ebben a cipőben nem jut messzire. – Nemsokára itt leszek – mondta. Talán szerezhetne egy autót. Nancy elhatározta. . Mervyn a nő lábára nézett. Loveseynek valószínűleg igaza lehetett abban. gondolta Nancy. Fennhéjázó. – Látom. Mervyn elvörösödött zavarában. jól vagyok-e. Talán sikerül egy kocsit találnia. amíg a férfi szerel és udvariatlankodik. Roppantul élvezte. – Azt hiszem néhány kilométerre lehetünk Dublintől.

hogy furcsán festhet így. kasmírfelöltőben és mezítláb. Az asszony felkiáltott meglepetésében. . aki facipőben ásott a konyhakertben. amikor az asszony angolul válaszolt. hogy elromlott a repülőgépe. Az asszony úgy nézett rá. Erezte azt is. mint egy ókori görög paraszt. Az asszony mosolyogva rázta a fejét. értem – válaszolta. – A fene egye meg. hogy esetleg csak gaelül tud. Nancy zavarba jött. Két óra múlva a Clipper fölszáll Foynesból. – Igen. és óvatosan megérintette Nancy kabátját. aki azzal a váratlan hírrel állít be. Ezt már megértette az asszony. Az első ház mögött egy asszonyra lelt. ami az ország másik szélén van. Ilyen könnyen nem dőlt be. hogy ettől emberibbnek tűnik. Nancy maga is érezte. Sőt. – Elromlott a repülőgépem – folytatta Nancy. ebben még valami értelem is fölcsillant számára: az ilyen jelenségeknek biztosan a nagyvárosban van a helyük. – De a kovácsnak van egy motorbiciklije. mint aki marslakót lát. – Milyen messze van Dublin? – Jó lovon másfél óra – mondta az asszony dallamos hangon. – Én is ír vagyok – mondta Nancy. Nancy megkönnyebbült. abban a reményben. ha az ismeretlenben valami istent sejt. – Jó napot kívánok – mondta Nancy. Ez nem hangzott jól. – Nincs a faluban valakinek autója? – Autója? Az nincs.Húsz percig tartott. nagyon tartott tőle. Az asszony kinyújtotta kezét. amíg a faluba ért. az asszony számára nincs nagy különbség egy marslakó és őközötte. – Szeretnék eljutni Dublinba.

ezen motorkerékpárral se lehet nagyon gyorsan menni. A kovács fiatal ember volt. Nancy egy pillantást vetett a fészerbe. Nancy követte. erre már nem lesz szükség. és minden reménye szertefoszlott. Bólintott. a mezőn.– Nagyszerű! – Nancy arra gondolt. – Motor. de darabokban. Közben elérkeztek a falu utolsó házához. motor – mondta szűkszavúan. Az asszony gaelül beszélt a kovácshoz. hacsak a kovács el nem adja nekik. A motorkerékpár ott volt. biztosan meg tud javítani egy repülőgépet is. Valami baj lehetett vele. ha meg tud javítani motorkerékpárt. Láthatóan mulattatta a történet. Valóban. Az út földes volt. – Hol van a repülőgépe? – Egy mérföldre innen. ha sikerült autót szereznie. gondolta Nancy izgatottan. Akkor egyenesen Foynesba mehetnének. – Az asszony a földbe ütötte az ásót. gondolta Nancy. – Ó. Megkerülte a házat. – Talán megnézhetném. Az volt a terve. Nem tudta ugyan mekkora távolságról van szó. fekete hajjal és kék szemmel. – Ért hozzá? A kovács vállat vont. De egy motorkerékpáron csak egyikük utazhat. A kovács éppen szétszedte. aztán Nancyhez fordult. – Hol lakik a kovács? – Megmutatom. . Ráadásul az is eszébe jutott míg a falu házai között sétáltak. az istenit – szaladt ki Nancy száján. Dublinban biztosan tud autót bérelni. Ez baj. mindenképpen meg kell próbálnia. hogy a motorkerékpár csak egy személyt tud elvinni a vezetőn kívül. visszamegy Loveseyért. ami elviszi Foynesba. egy – Bár úgy hallom – folytatta a kovács –. A ház oldalához fészer támaszkodott. de úgy érezte.

mintha Nancyt gúnyolná. és a kovács háza mellett álló három ember felé közeledett. Az asszony és a kovács ott álltak mellette. amit nem lehetett érteni. Nancy öklét rázta dühében. Egy nap két férfi árulta el. – Mire vár? Szálljon már be! . Peter eladja a céget. Lovesey megjavította. Nyilván most veszi föl az irányt Foynes felé. és meglátta a sárga repülőt a falu fölött. mígnem megint a falu felé fordult. Akár föl is adhatja. úgy kiabált. A gép megfordult a levegőbeli. Mit akar? Talán megint elromlott a motor? A gép leszállt az úton. A Clippert nem tudja beérni. aztán ő is meghallotta a gép hangját. mit akar a kovács mondani. – Mi? – kiáltotta Nancy. és fölszállt nélküle. A gép azonban folytatta a fordulatot. és ezzel be van fejezve. aztán a gép a magasba emelkedett és távolodott. Kirohant a fészerből. Mervyn kiabált valamit. gondolta Nancy. Hát remélem.Nancy először nem értette. – A férje? – Még csak az kéne! Nancyt a rosszullét környékezte. Megy a felesége után. Nancy nem tudta levenni szemét a távolodó gépről. Hitetlenkedve bámult a magasba. Mit csinál? Az út vonalát követve ereszkedett. Hogy tehette? Hiszen még a táskája is a gépen van! A gép leírt egy kört a falu fölött. – Mert egy lelketlen vadállat – válaszolta Nancy. – Maga nélkül megy el – jegyezte meg a kovács. az asszony nem megy vissza hozzá. Mervyn kihajolt. Érte jött vissza! A gép előtte állt meg. Mervyn vidáman visszaintegetett. Nancy szinte elájult a megkönnyebbüléstől.

A fiatal kovács lépett hozzá. a gazdag cionista. aki folyton ösztövér társával beszélgetett. a híres fasiszta és családja.Nancy ismét órájára pillantott. aztán aludtak. föllépett a gépbe. és bekászálódott az ülésbe. Ott volt Gabon báró. a . és Mrs. – Segítek beszállni – mondta. s akárhová nézett az ember. hogy magával vigye. Valóságos fényűzésnek tűnt három hónap lopott pásztorórái után. A felszállás előtti utolsó éjszakát a South-Western Szállóban töltötték. A Clipperen repülni olyan érzés volt. Lavinia Bazarov hercegnő. Még nincs vége. mihelyt a fölszállás idegességén túljutott. éppúgy megrémült mint a többiek. gondolta boldogan. Az ablakból látta az angol mezőket. Újra elöntötte a lelkesedés. Néhány pillanattal később a levegőbe emelkedtek. mintha moziban ülne. itt volt Oxenford márki. házakat. kiváló pincérek. Nancy egyik lábát a fiú kezébe helyezte. a párizsi társasági élet egyik vezéralakja Diana kabinjában ült. Még mindig idejében odaérhetnek. és két kezét össze fonva hátát a gépnek támasztotta. bár a gépet ő festette sárgára. Mervyn sohasem gondolt arra. Szabadnak érezte magát. szemében vidámság csillogott. Szabad is volt. reggel fölébredtek és megint szeretkeztek. Alderként jelentkeztek be. és kapcsolatukban először az egész éjszakát együtt töltötték. Még sohasem repült. megszabadult Mervyntől. és elszökött Markkal. Amikor a Clipper felszállt. Gazdag berendezés. A gép azonnal elindult. 9 Mervyn Lovesey felesége igen boldog volt. de most csak felszabadult boldogságot érzett. mindenütt híres arcokat látott. Szeretkeztek. Most. remek érzés volt ebben a repülő luxusszállodában lenni. hosszú napok munkájával. az ablak alatt. Mr. Háromnegyed három. utakat és vasutakat. A hercegnővel szemben foglalt helyet Lulu Bell. elegáns emberek.

De személyisége ugyanaz volt a filmvásznon. és azt mondta. a haja nem termesztésen szőke. Mark bemutatta egymásnak a hölgyeket. amint a bemondó úgy meglepődött valamin. úgyhogy megismételtem: Ki ette meg a húsvéti tojást? Aztán. magabiztos kis nőszemély. hogy rátalált.híres filmsztár. Markkal beszélgetett. és Lulu nagyon kedves volt. hanem festett. hogy egy rádiójáték kellős közepén az egyik színész fölkelt és eltűnt. szőke nő karvalyként csap le barátjára. Mark és Lulu évekkel ezelőtt együtt dolgoztak a chicagói rádiónál. A filmekben magasabbnak látszott. mint az életben: csiripelő. még mielőtt Luluból sztár lett. látta amint egy apró. Azt is észrevette. de mindenki őt nézte: Diana. aki mindig a figyelem középpontjában áll. Lavinia hercegnő. Lulu milyen alacsony. de George nem volt sehol. Kiderült. hogy erre se jött válasz. és a felszállás óta egyfolytában egymással beszélgettek. és rossz lakásokban laktak. körülnézett. Éppen egy történetet mesélt. hogy a hatást vizsgálja. Ezzel vége is volt a rádiójátéknak – mondta Lulu. és a kabinban ülő másik két utas. Ahogy elhelyezkedtek a kabinban. – Éppen mondtam: Ki ette meg a húsvéti tojást? – és vártam a választ. Mindenki nevetett. melynek lényege az volt. Dianának eszébe jutott. És a filmekben fiatalabbnak is látszott. Mark szerencsés. Diana rengeteg filmjét látta. – Megállt a történetben. De a legnagyobb meglepetés az volt. hogy Mark jól ismerte a színésznőt. Dianát meglepte. Most is. szegények. egy amerikai hang így kiáltott: – Mark! Mark Alder! Csak nem te vagy az személyesen? – És mikor Diana megfordult. így csináltam – azzal Lulu Bell hihetetlenül mély férfihangon fejezte be történetét: – Biztosan a macska ette meg. Dicsérte Diana szépségét. amikor fiatalok voltak. egyszer a rádióban hallotta. hogy élő adásban azt mondta: Jézus Mária! . De természetesen Mark jobban érdekelte. aztán folytatta: – Senki nem szólt semmit. emlékeket idéztek föl a régi szép időkből. s csempészett szeszt ittak hajnalig.

Talán dél-amerikai. – Szokta a rádiót hallgatni.– Egyszerén is hallottam egy bemondót káromkodni – kezdte. Hozzá kell majd szoknia. – Az állandóan előfordul. amin Luluval együtt harsogva nevettek. . gondolta Diana. Ruhája túl nagy volt. legkiváltságosabb osztályához tartozott. Bőre enyhén sötétnek tűnt. kicsit talán ízléstelen öltönyben. szőke fiatalember volt. Ráadásul kopasz is volt. Kisportolt. Ez persze nem tarthat így örökké. és természetesen ezt úgy tudathatta mindenkivel a legegyszerűbb módon. három hónapig Mark csak és kizárólag az övé volt. aki nem tudni hogy keveredett ide. hogy Mark másokat is ismer. ha mindenre fölhúzta az orrát. eddig el volt kényeztetve. tegnap sikerült egy állomást fognunk. Davynek hívták. mi az a száraz martini. ahol Beethoven vonósnégyeseket játszottak. rokonszenves. Míg az italra várt. Diana egy martinit kért. Diana is mosolygott. izmos fiú. kecses járással. Fogalma sem volt. A hercegnő valamikor a világ leggazdagabb. – A német zene gépies – válaszolta a hercegnő. ki mit inna. nem kellett megosztania senkivel. Amerikában ez a koktél a legdivatosabb. kicsit kívül rekedt a nagy mulatságon. Arra gondolt. gallérja kopott. A hátsó traktust ellátó utaskísérő jelent meg. – Milyen érdekes – folytatta –. a kabin két másik utasát tanulmányozta. Inkább a hercegnőhöz fordult. gondolta Diana. Nem lesz könnyű vele beszélgetni. mint aki csak úgy kifizet kilencven fontot a jegyért. hercegnő? – Közönséges találmány – válaszolta az agg arisztokrata. Valami újabb történet jutott eszébe. és megkérdezte. nem úgy nézett ki. de a filmekből emlékezett. de kezdte úgy érezni. Törékeny. akiknek semmi sem elég jó. de a kezén túl sok ízléstelen gyűrű csillog. Vele szemben furcsa teremtés ült. de Mark leintette. Diana találkozott már néhány gőgös öregasszonnyal. Vannak emberek. Egyikük jóképű fiatalember volt.

Mintha utólag jutott volna eszébe. nem is néztek egymásra. – Rögtön. a testvérét abban a hiszemben. A két férfi nem beszélt egymással. Mit fog mondani majd az ikreknek? Ez a gondolat elkedvetlenítette Dianát. S kin tölti ki a dühét? Valószínűleg szegény munkásain. Most már sajnálta. Hozzon nekem egy csésze teát! . talán tudja. Diana mégis biztosan érezte. Nem tudta. Thea persze nem tudja. – Szívesen hozok valami mást. – Egy pohár pezsgőt kérek – mondta Diana duzzogva. Itt volt ez a sok kiművelt kozmopolita.mint a biliárdgolyó. Mark először Lulu felé emelte föl a poharát. akár egy bakfis. hogy én is itt vagyok. csak aztán Diana felé. Lavinia hercegnő elégedetlen volt. s a hír amúgy is meg fogja döbbenteni. együvé taroznak. de nem volt képes többre. fiatalember. Talán sír. – Nem ittál még száraz martinit? Diana megalázva érezte magát. – Még sohasem ittam száraz martinit – fordult Diana mérgesen Markhoz. – Hiszen ez tiszta gin! Mindenki nevetett. amiért olyan rövid és kimért levelét írt. és megsimogatta Diana térdét. Unokahúgai hiányozni fognak. – Ez a konyak rettenetes. Hirtelen Mervyn jutott eszébe. Inkább dührohamot kap. ha a kocsmába téved. – Gondoltam. asszonyom – mondta Davy. Remélem nincs ellene kifogásod. egy ostoba vidéki lány. Mervyn nyilván felhívja Theát. Vajon mit csinálhat most? A levelet már biztosan megkapta. biztosan azt hiszik. Davy jött vissza a rendeléssel. Bár ez nem valószínű. – Már miért lenne? – válaszolta Mark. Diana hova ment. kipróbálom. gondolta Diana keserűen. – Majdnem tiszta gin – mondta Mark. gondolta bűntudattal telve. Belekóstolt az italba és kis híján kiköpte. mit rendel.

Ide nyitott be. átírja az arcát. aki számára minden új és ismeretlen lesz. Az asztalkán papírkendők. Diana csak harmincegy. és elindult a gép hátsó része felé. ahol mindenkit és mindent ismert: az embereket. elnézést kért. aki harminckilenc éves volt. Mark minden figyelmét és figyelmességét magára vonta. hogy egy vidéki városban úriasszonyt játszott? És Mark? Most már mindig ilyen lesz? Amerikába tartottak. Egyáltalában. Halálra untam magam abban a . az étlapokat. Mostantól kezdve Mark lesz az. Két ajtót talált. ami eltakarja a napot. hanem hogy Marknak és Lulunak annyi közös élménye volt.– Azonnal. mindketten a szórakoztatóiparban dolgoznak. Diana úgy érezte. amit mindenki tud. hogy rendbe hozza arcát. mellette két székkel. Lulu hány éves? A férfiak néha meglepően ostobák ebben a tekintetben. Hányszor fogják még kinevetni valamiért. asszonyom. Az igazi baj nem ez volt. csak ő nem? Hogy a “dry martini” lényegében. de biztonságos. mígnem szerelme már úgy tekintett rá. Persze Lulu korban is jobban illett Markhoz. Fölállt. Diana semmi ilyesmivel nem büszkélkedhetett. De amikor a tükörbe nézett. amitől szőke haja szétterült a levegőben. Nem szabad így gondolkoznia. mindketten amerikaiak. hogy szinte fölvidította. a koktélokat. ráadásul együtt csinálták végig a rádió hőskorát. Lulu Bell felhőként jött. melyet maga mögött hagyott? A jótékonysági bálok és a manchesteri szállodák. aki mindenkit ismer. Az egyik fal mentén fésülködőasztalka állt. A mellékhelyiség olyan szép volt. egy boldogtalan arc nézett rá vissza. A falakat sárgás tapéta bontotta. Vajon Mark tudta. Csak Mark barátaival fognak találkozni. hideg gin? Talán hiányozni fog a világ. Az egyiken ez a felirat díszelgett: “Hölgyek”. A székeket türkizkék bőrrel vonták be. az ő hazájába. ki kell mennie. Diana leült a tükör elé. mit csinált egész életében azon kívül. mint egy enyhén kellemetlen mellékszereplőre. és mindenféle kenceficék sorakoztak. mert Dianának Amerikában nem voltak barátai. ahogy Mark mondaná. Vagy. Unalmas világ volt. és ő az. Megrázta fejét. Nem.

fölállt és kezet nyújtott. Göndör haján hajolaj csillogott. nyakkendőtűt viselt. nem ült le. élvezni akarom. Frank Gordon elegánsan öltözködött. Füle mögé. visszahódítja Markot. de egyebekben egyáltalán nem hasonlítottak egymáshoz. kalandra és izgalomra vágytam. egy aggódó pillantást vetve. – Ollis Field vagyok. Én vagyok a legszebb nő a gépen. és izmosabb. hogy udvariatlan. s most hogy megkaptam. A fiatalember visszamosolygott. Ott van az a jóképű fiú. hogy a férfiak kéjes pillantásokkal. – Diana nem szívesen fogott kezet a kopasszál. Mark olyan féltékeny lesz. akivel állandó lelkes beszélgetésbe merülhet. A fiatalember felé fordult. Ugyanazt fogja tenni. – Engem Frank Gordonnak hívnak. mert piszkos volt a körme. – Együtt vannak? – kérdezte Diana. mintha attól félne. – Diana Lovesey. gondolta. Ezt Lulu Bell is jól tudja. ha Dianával beszélget. aztán elhagyta a helyiséget. Mikor saját kabinjába ért. – Még mindig Anglia fölött repülünk? – kérdezte. hanem a másik ülés felé fordulva kihívóan rámosolygott a fiatalemberre. aki a másik oldalon ül. Aztán.és mellei közé parfümöt tett. és szivarzsebéből selyemzsebkendő csücske kandikált ki. Fiatalabb mint Mark. Mit tegyen? Nem akart veszekedni vele. mint Mark: keres valakit. a nők pedig irigykedő tekintettel méregetik. és az egész ember enyhe kölniszagot árasztott. mint egy megvadult mór. Elhatározta.világban. – Csodálatos út – jegyezte meg Diana. Mindketten amerikaiak voltak. rosszallja. . mint aki maga is érzi. – Óriási – mondta a fiataembert. – Olyasmi – mondta a kopasz röviden. ezzel gyöngének tüntetné föl magát. A szükségesnél kissé határozottabban ringó léptekkel ment végig a gépen és élvezte.

hogy tehetős. amint. látta. az olasz kormány fasiszta. . – Most vagyunk Devon fölött – válaszolta. Ollis Field rosszallóan rágyújtott. – Magának mi a véleményé. hogy iskolázatlan. Annyi biztosnak látszott. A legtöbb férfi örült. Diana – Talán a háború az egyetlen megoldás a fasiszták számára. ha magyarázhatott. – Az olasz emberek nem akarnak háborút – rázta a fejét Frank. – Az egy nagyváros az ország északnyugati részén.– Diana úgy hajolt a férfi fölött az ablakhoz. – Akkor miért tör ki mégis? Dianának Frank Gordon rejtélyes jelenségnek tűnt. Tudta. – Manchesterbe. megrökönyödötten figyeli a jelenetet. és csalódottan látta. Diana most a kopaszhoz fordult. – Az emberek sehol sem akarnak háborút. – Az én családom eredetileg olasz – mondta Frank. hogy újra elmerülten beszélget a színésznővel. mi fölött repülnek éppen. morogta a megkérdezett. aztán figyelmét ismét Frankra fordította. – Gyorsan Markra pillantott. Mr. Miért ilyen pipogya fráter? Mervyn már régen orrba vágta volna Franket. bár a valóságban fogalma sem volt. – Maga hova valósi? Diana leült a fiatalember mellé. hogy az érezhesse parfümjét. de Frank Gordon ennek semmi jelét nem adta. de az is. Field? – Nincs véleményem – visszafordult a fiatalemberhez. Lopva ismét Markra nézett.meg akarják tartani az uralmukat. Diana keresztbe vetette lábát. ha . – Gondolja. Olaszország részt fog venni a háborúban? – kérdezte Diana.

mert túl nagy a hullámverés. Lavinia hercegnő a karfát markolászta. aztán gondolatai elkalandoztak. amit még Mervyn mellett is viselt. de az út előtt már nem volt ideje új holmikat vásárolni. Izgalmas gondolat volt. a következő állomás kétezer mérföld. lefekszik. több is mint Marknak. hogy a Clipperen utazik. Azt mondják. s a gép ezt egyhuzamban teszi meg. Mark és Lulu tovább csevegtek. Az ember megvacsorázik.Újra Frankre nézett. hogy egész éjszaka a levegőben lesznek. Lulu csak régi ismerőse és természetes. A kocka el van vetve. mint egy szárazföldi repülógép. Kétszemélyes ágy nem volt a gépen. Frank Gordon és Ollis Field igyekeztek nyugodtnak látszani. Egy darabig rosszkedvűen hallgatta Mark és Lulu csevegését. Mervyn már biztosan elolvasta levelét. több mint háromezer kilométer. Szerencsére vele volt gyönyörű. . hogy álmában történik valami. Talán bolondság bosszankodnia. de hát mégis inkább képes rá. mintha mi sem történt volna. tejeskávé színű hálóinge. legszebb gépén. Bolondság ha hagyja. még a nászutasok lakosztályában sem. Írország és Új-Fundland. amikor megjelent Davy a pezsgővel. víz fölött repülnek. Inkább annak kell örülnie. hogy ugyanabban a hálóingben feküdjön le. s az ablakon nem lehetett látni semmit. tizenhét órát tölt a levegőben. Ez lesz az Ír-tenger. Éppen azt akarta mondani: meséljen magáról. és Mark fölötte fog aludni. a pincérek körbejártak és mindenkit megkértek. hogy negyvenöt éves. A gép most felhők között repült. és egy tálca kaviáros szendviccsel. Talán aludni sem tudok. Mark őt szereti. de ennek ellenére: félni fog. Amerikában is gyorsan beletanul majd a szokásokba. a világ legromantikusabb. hogy vonzódnak hozzá az emberek. A motorok ugyan akkor is működni fognak. gondolta Diana. ha ő alszik. festett hajú színésznők felbosszantsák. hogy beszélgetnek a régi időkről. Emeletes ágyak vannak. a hidroplán nem tud leszállni a nyílt tengeren. ami még sohasem volt rajta. Tudta magáról. fölébred. Kis idő múltán a gép megremegett. Az utasok idegesen néztek egymásra. Hamarosan rengeteg barátja lesz. Helytelennek érezte. Diana felhasználta az alkalmat és csalódottan visszaült a helyére. és még mindig a levegőben vannak. Kipillantott az ablakon és látta. Amerikától sem szabad félnie. kapcsolja be a biztonsági övét.

talán akar még valamit mondani. Félelmét fokozta. Lulu egy pillanatra Dianára nézett. de Hollywoodban élnek. A manchesteri napilapok elbeszélése szerint egy-egy jéghegyen kívül nincs is benne semmi. lezuhanunk! – Dehogy zuhanunk le. gondolta Diana. Lulu éppen azt mondta: – Muriel? Muriel hozzáment egy milliomoshoz – amikor a gép huppant egyet. meg a hold. Már vissza is fordult Luluhoz.Mindketten rágyújtottak. hanem az Atlanti-óceán fölött fognak repülni. majd meglátja. mint aki azt várja. és Muriel férje filmeket pénzel. és nagyokat szívtak a cigarettájukból. milyen hihetetlen. – Viccelsz – mondta Mark. félek – mondta Diana. Diana dühösen elfordította a fejét. Aztán a gép megint normálisan repült. – Hihetetlen! De még milyen hihetetlen. mintha zuhanna. – De amikor olyan csúnya volt mindig! – Mark. végtelen víztömeg. hogy Mark egyáltalán nem törődött vele. – És hogy szerezte be a milliomosát? – Nem tudom – válaszolta Lulu egy pillanatnyi szünet után –. A tengertől hasonlóképpen . Egy másik kabinban valaki sikoltott. Néha hirtelen megváltozik a légnyomás. meg a repülőgép. Diana gyomra a torkába szaladt. Még ha szigetek lennének. Mark rámosolygott. – Muriel Fairfield? – Ha mondom! Hozzáment egy milliomoshoz. kegyetlen. teljesen normális jelenség. Éjszaka pedig már nem az Ír-tenger. – Azt hittem. – Nem történt semmi. De nincsen semmi: csak a víz. Csak maradjon egyedül Markkal. sötét. Ez gyakran előfordul. Akkor fél majd csak igazán! Hideg.

Ha arra gondolt. Megöleli. de az ital sem nyugtatta meg. Feleségül mentem egy hűséges és ingerlékeny emberhez. de álma így semmivé foszlik. vagy hangosan zokogni. Szeretett volna jelenetet rendezni. Ő pedig majd felhívja Mervynt. Haza szeretnék jönni. S az út végén várják a New York-i felhőkarcolók. ha már szárazföldet érezhet a lába alatt. hisztérikusan kiabálni. Rosszindulatúan meredt Markra és Lulura. az ikreknek Diana néni. És ez a baj. nincs ismeretlenség mégis megriasztotta. gondolta. persze tudhatta volna. De biztosan megbocsát. Mit tegyen? Fölhívja Mervynt telefonon. Sohasem fogok egy olyan házban élni. Markot egy festett hajú. Én Diana Lovesey vagyok. ő közben milyen félelmektől szenved. hogy visszakapta. akit a gyára jobban érdekel. A vacsora hét fogásból áll majd. Thea húga. A következő pillanatban már azt gondolta. akit csak ismerek. összeborzongott. Minden asszony így él. semmi félnivaló. ahol a kertben pálmafák vannak. milyen hideg lehet a víz. de mind . Szerette volna. Ha egyedül lett volna. Hamarosan leszállnak Foynesban. Egyik sem volt igazán boldog. és azt mondja neki: Ne haragudj! Tévedtem. A gondolat elviselhetetlennek tűnt. Ha kényszerítenek. és fogalmuk sincs róla. kikent-kifent nő a szeme láttára veszi el tőle. hogy megbántotta. Szégyen. és Kaliforniában akarok élni. Kiitta a pezsgőt és újat rendelt. hogy így lesz. kezébe temette volna arcát félelmében. ez csak egy bolond álom. De nem akarok visszamenni hozzá. meg uszoda. Nem bírna ki még egy órát itt. ehelyett nyelt és nyugodt maradt. Amerikába akarok menni Markkal. Emeletes ágyban fognak aludni. Hihetetlennek tűnt. Szeretem Markot. Diana szerette a hosszú.félt. de az Másra kell gondolnia. mint én. mint a gyerekek a kiránduláson: ebben is van valami izgalmas. s akkor sétálhat egyet a szárazföldön. De aztán ismét föl kell szállnia a gépre. elegáns vacsorákat. Tudta. akik egymásba feledkezve beszélgetnek. mint Amerikától. Mit tehet? Persze senki sem kényszeríti. és boldog lesz. Mervyn biztosan meg fog bocsátani. hogy újra fölszálljon a repülőgépre. mégcsak fölszállna valahogy.

Sohase mentek Kaliforniába. Csak sírni szeretett volna. és biztonságban érezte magát. mint az utasok gondolták. De Eddie mindig büszkén gondolt rá. és közben könnyedén költötték férjük nehezen megkeresett pénzét az áruházakban és a testápoló szalonokban. a fedélzeti mérnök mindig úgy képzelte el a Clippert. beállítania a fékszárnyakat. s hogy a négy . mert a gép eleddig ismeretlen technológiát alkalmazott. Az út veszélyesebb volt. mint egy gyönyörű. A felszállás perceiben alig tudott Carol-Annre gondolni. amelyet végtelenül óvatosan kell átvinnie a tenger fölött. a benzin és levegő keverékét meg a sebességet. hogy a gép gyomrában ülő.szerencsésebbnek érezte magát annál a néhány társánál. Eddie a pilótafülke ablakából figyelte őket. Dianának ismét hányingere volt. életük rosszabb is lehetne. úgy. vidáman szórakozó emberek ne tudják meg. már nem volt annyi dolga. Tudta. Ezen az úton azonban rettegett. A keverési arányt kellett olykor utánaállítania. A gép ismét huppant egyet a levegőben. Állandóan ellenőriznie kellett a műszereket. Míg az utasok beszálltak. filmsztárok és arisztokraták. törékeny szappanbuborékot. s próbálta fölismerni az emberét. tele esetleges váratlan veszélyekkel. jól táplált milliomosok. a jól kiképzett legénység és az amerikai gépek megbízhatósága révén biztonságban hazaérnek. de amint a gép elérte a repülési magasságot. de csak a megszokott kép tárult elé: jól öltözött. bemelegítenie a négy hatalmas motort. Az utaslistán szerepelt egy Tom Luther. mit tartogat a jövő. és mert az óceán fölötti légtér bizonyos fokig ismeretlen területnek számított. ellenőriznie a motorok hőmérsékletét. De már nem félt. Megállapították. hogy a kapitány. milyen vékony fal választja el őket a halálos éjszakától. 10 Eddie Deakin. akiknek a férje iszákos vagy semmirekellő ember volt.

Eddie egyszerűbb javításokat repülés közben is el tudott végezni.motor azonos elkalandoztak. A székek és ülések mind bőrből készültek. a legénység többi tagja nem veszi észre. ha éppen nem vezette a gépet. Szerencsére mindenkinek volt éppen elég dolga. teljesítménnyel működjön. Az egész kabin hét méter hosszú és három méter széles volt. Jobbján volt a másik csapóajtó. Gondolatai ismét Érthetetlen módon azt szerette volna leginkább tudni. hiszen meleg szeptember volt. nem mintha fázna amúgy. A pilótakabin leghátsó részéből vezetett az ajtó a csomagtérbe. . mögötte alacsony folyosó vezetett a szárnyba. hanem mert a kabát elrejtené alakját. mi történik. sokkal valószínűbb. A kabin középső részében állt a majd két méter hosszú navigációs asztal. Éjszaka nehéz függönyt húztak el a hátuk mögött. E mögött ült a rádiós. és a Clipper pilótafülkéje sokkal nagyobb volt. Ben Thompson. amelynek fejénél a kapitány ült. a Clipper különlegessége az volt. hogy a motorokat repülés közben is el lehetett érni. hogy a levendulaszínű. Ebben a ruhában lesz összezárva egy csomó gazemberrel. a másodpilóta ülése mögött vezetett le a csigalépcső az utastérbe. ujjatlan ruha volt rajta amikor elrabolták. mert jól mutatott benne. zöld tapéta. a navigátor teregette ki térképeit. amelyet Carol-Ann éppen azért szeretett annyira. Sajnos. Az asztal magasságában csapóajtó nyílt. Ki tudja. Baker kapitány és Johnny Dott. A padlót szőnyeg borította. milyen állapotban van. nem erezné ilyen rosszul magát. amely a másik szárnyba vezető folyosót zárta el. s mindenütt föl lehetett egyenesedni benne. milyen ruha van Carol-Annen. hogy a kabin fényei ne zavarják őket az éjszaka kémlelésében. Ezután egy kisebb tárgyalóasztal következett. a másodpilóta elöl ültek magas ülésükön. szemben a műszerfallal. Mi azt istent akarnak tőle? Remélte. ha berúgnak? A gondolat elviselhetetlen fájdalmat ébresztett benne. mint a legtöbb gépé. ha felesége a nagy báránybőr kabátot hordaná. a falakat puha. Úgy gondolta. Jobboldalt. Amikor Eddie először meglátta a kabint. és rögtön mellette következett Eddie műszerfala. amelyre Jack Ashford. nem hitt a szemének.

S ha valaki megkérdezi. miért történik ez az egész szörnyűség. mert nem akarta fölkelteni a kíváncsiságukat. – Folmehetek megnézni a pilótafülkét? – Természetesen – válaszolta Eddie automatikusan. de a legénységnek udvariasnak kellett lennie az utasokkal. – Ülj most vissza a helyedre. A fölszállás után valami ürügyet keresett. A legénységi szinten is eljuthatott volna ide. abban a reményben. provokatívan. Eddie mosolyt erőltetett magára.Clipperen. valahogy meg akarta ismerni a titokzatos Mr. Semmi sem történt. ha átmegy a poggyásztéren. de nem tette. melynek aljában egy tizenöt éves forma fiú állt. és lemászott ismét a létrán. és megszólítja. A fiú elsietett. Luther nyilván valami más alkalomra vár. Miután képtelen volt fölfogni. de most a híres emberek érdekelték a legkevésbé. mi a fenének. és kíváncsian figyelte. hátha valaki elébe áll. – Óriási! Köszönöm szépen – mondta a fiú lelkesen. amint mindenki saját feladatára összpontosít. Eddie megkönnyebbülten látta.Most csak kollégái hátát és profilját látta. Pláne a. Nem tudott jobbat kitalálni. Eddie látott néhány ismerős arcot. . A fiút a kettes kabinban találta meg a családjával együtt. Felületesen ellenőrizte a kábeleket. A két légikísérő éppen koktélokat szolgált föl. Elért a gép végébe. ahol egy létra vezetett föl a kormányhoz. aztán becsukta a csapóajtót. azt mondja: megérzés. Több utasra ránézett. senki sem vette észre mennyire fél. minthogy megy és megnézi a kormányvezérlő kábeleket. hogy lemehessen az utastérbe. hosszan. melyik utas Tom Luther. Tulajdonképpen bármelyik légikísérőtől megkérdezhette volna. a szalonban néhányan kártyáztak. Az utasok mindenféle nyelven társalogtak. Luthert. Visszafelé Eddie még lassabban ment. hogy az egyik fölfedi magát. Lassan sétált át az utasok kabinjain. Ezen a fiú fölbátorodott. aztán hamarosan érted jövök. A pokolba kívánta ezt a kölyköt.

– kérdezte Eddie. hogy pár pillanat múlva a hőmérséklet is csökken. a fedélzeti mérnök. ez meg a benzin-levegő keveréket. –Percy Oxenfordnak. Eddie eltökélte. – Hogyan? – Ezt a fogantyút egy leheletnyit leengedjük. – És mit csinál a fedélzeti mérnök? – Én ügyelek a motorokra. ami kétszázharminc fok. vidámságot erőltet magára. Ülj csak le ide a helyemre! – Percy lelkesen leült. – A legtöbb pilótakabin nem ilyen szép – mondta. – Rengeteg latint meg görögöt kell tanulni. vagy megfordul. biztos a fiú nővére mosolygott rá hálásan. És mindenütt kiáll valami a falból. Úgyhogy most lehűtjük egy kicsit. – Én Eddie Deakin vagyok. és rámosolygott a szülőkre... – Milyen szokott lenni? – Hideg. hogy a kettes motor kétszázöt fokon dolgozik. de a természettudományokkal nem sokat törődnek. és látni fogod. ahogy fölmentek a . – És mi az a sok óra meg fogantyú? – Lássuk csak. gyere kölyök – mondta. – Hogy hívnak? csigalépcsőn. ez a fogantyú szabályozza a légcsavarok sebességét. amibe az ember folyton beleütközik. hogy elvigyenek minket Amerikáig. ha föláll.– No. Most a ventilátor egy kicsit több hideg levegőt enged be. Ez egy kicsit túl közel van a megengedett maximumhoz. Fölértek a lépcső tetejére. Csak egy vörös hajú. akik meglehetősen fagyosan bólintottak. csupasz. hangos. magas lány. Tanulsz fizikát? – Elég régimódi iskolába járok – válaszolta Percy. így. Mindegyikből négy van. – Nézd ezt az órát! Láthatod rajta. mert négy motorral megyünk. ez a motor hőmérsékletét..

hogy latinnal meg göröggel Anglia elég nehezen fogja megnyerni a háborút. és egy fia csillagot nem talál az ember. – És a többiek mit csinálnak? – kérdezte Percy. – Nohát. Ehhez egy szextánst használ. Jack nevetett. Onnan ledobok egy nyomjelzőt. ha a szél nem fújna oldalról. éppen hol vagyunk. – Jack fölnézett. – És honnan lehet tudni. éjszaka meg a csillagokból tudja bemérni a pontos helyzetünket. – Az mi? Jack elővette a műszert és megmutatta a fiúnak. és addig igazítja a tükröt. – Ami azt illeti. hogy egyenesen megyünk. így derül ki. aztán megnézi a tükrön keresztül. – Ha a gép tartja a kezdeti irányt. Ha egy idő után oldalt látom. – Elméletben egyszerű is – mondta. mennyire téríti el a gépet? – Van a szárnyon egy kis csapóajtó. de nem szólt semmit. és barátságosan bólintott a fiú felé. Ha egyvonalban haladunk vele. Jack Ashfordnak hívják. és fölcsapja a táblázatot. hogy megmutassa. – A buborék csak arra van. tudom. a legfontosabb a navigátor. tudom. ami az óceán fölött nem is olyan könnyű feladat. – Neki mindig tudnia kell. – Ez elég egyszerűnek hangzik – mondta Percy. – Ez akkor lenne igaz. akkor nem lehet eltévedni. . Az ember bemér egy csillagot. amikor az oktáns vízszintesen áll. úgy hívják hogy buborékos oktáns – mondta Jack. amíg a csillag a láthatáron van. – Nem értem – mondta Percy. hogy a szél nyom bennünket valamelyik irányból. hogy a föld felszínén éppen hol vagyunk. hogy rendszerint felhős az ég.Eddie-nek úgy tűnt. és figyelem. ott áll az asztalnál. – Csak az a baj. amivel a nap állásából. Aztán leolvassa a tükör szögét.

Eddie nézte a fiú arcát. ahol fölegyenesedhetett az ember. – Utasok nem léphetnek be a szárnyba. én is így fogok magyarázni a saját fiamnak. Valamennyire már az is megnyugtatná. – Gyere. – És akkor mi történik? – Amint egy rádióállomás hatósugarán belül vagyunk. – Nyugati szél.. Eddie megrázta a fejét. Minden rendben volt. pontosan megtudjuk. Ha nem tudom bemérni magunkat a csillagok állása alapján.– Elég primitív módszer – vélte Percy.. erős hullámverés. Innen már hiányzott a tapéta és a padlószőnyeg: csak csavarokat. gondolta. Eddie ellenőrizte az órákat. A motorok hangja azonnal erősebben hallatszott. Egy nap. Legalább tudná. megmutatom a megfigyelőállásomat – mondta Jack. hogy túlharsogja a motor zúgását. a loynesi időjárásról tett jelentést. Erről azonban ismét eszébe jutott Carol-Ann. Forró olaj szagát lehetett érezni. Kinyitotta a csapóajtót. Sajnálom. a rádiós. hogy csak négykézláb lehetett benne közlekedni. és becsukta a csapóajtót. akár száz kilométerrel is eltérhetünk a helyes iránytól. Eddie még egyszer ellenőrizte a műszereket. huszonkét csomó. Jack újra nevetett. Legalább tudná. – Az is. – Így néz ki a legtöbb pilótakabin is – kiáltotta Eddie. – Persze – mondta Eddie. Hátravitte a fiút a kabin hátsó ajtaján keresztül. – Bemehetek? – kérdezte Percy. A szárnyfolyosó belmagassága olyan kicsi volt. de mindkét motor mellett volt egy szerelőállás. – Benézhetek a szárnyba is? – kérdezte Percy. . hogy mennyivel kell az irányt korrigálni. melyik utas Tom Luther. Ben Thompson. merevítőket és kábeleket zsúfoltak össze. amelyen kíváncsiság és értelem tükröződött. mit akarnak tőle. és az egész szörnyűség.

Eddie kinyitotía a hátsó ajtót. ami a gépet akadályozhatná. ha túl gyorsak fékezik le őket. fedélzetén üzemanyaggal. elméletileg a legénységnek. A torkolat vizét egy különleges hajó többször is átvizsgálta. Amíg a reptér el nem készült. A műszereket azért kellett újra ellenőrizni. Ha néhány kilométernél messzebb voltak.– Készen vagyunk a leszálláshoz – mondta. lement az egyes utaskabinba. biztosan Limerick. a Shannon folyó torkolata mentén nagy repülőteret építettek éppen. A tartályhajó is készenlétben áll. egy kis falu mellett. a morzerendszert kellett használnia. hogy a nyugati széllel tudjanak leszállni. Jack – mondta Eddie. Jack Percyhez fordult. Tanácsot akart kérni tőlük. Aki átadta a szolgálatot. de túl kockázatos lett volna. valami turpisságban töri a fejét. Ezt a falut hívták Foynesnak. mert a motorok megsérülhetnek. Eddie szerette volna elmondani nekik szörnyű gondját. amely Jack megfigyelőállésához vezetett. A várostól kissé délre. de ilyen közel . de középen keskeny folyosó vitt egy létrához. hogy saját szemükkel lássák a repülő hajó csodáját. Egy percig az ablakon bámult ki. Percy ott állt. Ezek az emberek mind kollégái és barátai voltak. Kétoldalt a poggyászok találtak helyet maguknak. Kisvárost látott. – Ideje visszamenned a kabinba! Percy olyan engedelmesen ment le. a gép ereszkedni kezdett. – Leszállunk. és az oktánson nézett éppen át. A poggyásztárolókon túli üres részben négy ágy állt. A legénység a leszállás manőverének sokszorosan begyakorolt rutinmunkáját végezte. és megtisztította mindentől. Baker kapitánynak negyvenöt fokos fordulatot kellett leírnia a géppel. akik azért jöttek. És nyilván tömegbe verődve várják a gépet a bámészkodók. hogy Eddie egy pillanatra azt hitte. többször átrepülték együtt az óceánt. Ben Thompson a rádión beszélt. megbíztak egymásban. Miután északkeleti irányban repültek. amelyen hidroplánok és szárazföldi gépek egyaránt leszállhatnak majd. A motor hangot váltott. a hidroplánok a torkolat déli végében szálltak le. de sohasem használták őket.

A pilótakabinhoz alig csapódott föl permet. A törzs legalacsonyabb pontja. amely mellett egy halászhajó horgonyzott. A hajó a vízen horgonyoz. Ez csak pár másodpercig tartott. ahogy a kés hatol a vajba. aki ilyenkor megfeszültén figyelte a műszereket. minden rendben van. gyakran maga sem vette észre. A Clipper orrába összecsukható orsót építettek. és a gép lelassult. ami nem volt könnyű. hol meg gyorsan visszavettek belőle. A lehorgonyzás a fedélzeti mérnök felelőssége volt. ahogy a hidroplán a kikötőhely felé úszott. Ezzel a hidroplán lehorgonyzott. Ez volt Foynes. Eddie.már a rádió is működött. Az egyik oldalon látszott a sziget. Eddie fölnyitotta a pilótaülések közötti csapóajtót. A kapitány visszavette a gázt. és hozzáerősítette az orsóhoz. Nagy lélegzetet vett a sós és friss tengeri levegőből. Egyik legfontosabb feladata volt. és gyakran nem is egyszer. aztán a géptest mélyebbre ereszkedett. egy fehér épület állt rajta. Eddie nem értette a szavakat. A parton néhány olajtartály. Nyugodt vízen szinte észrevétlenül tudtak leszállni. Eddie tapasztalata szerint a hidroplán mindig simábban szállt le. Az egyik matróz integetett Eddie-nek. az utasok egy kisebb. Eddie nagy kőgátat látott. aztán egy csáklyával kihalászta a víz színén úszó kötelet. Eddie fölnézett. de Ben nyugodt hangjából tudta. és kidugta fejét. A gép állandóan ereszkedett. az úgynevezett lépcsőért vizet először. és lemászott a Clipper orrába. hogy összehangolja a motorok működését. Eddie megint kinézett az ablakon. Jött a motoros. motoros hajóval mehetnek a partra. amelyet a vízbe vetett. és a pilótafülke üvegablakán keresztül hüvelykujját fölmutatta a . azokon túl szürke házak egy csoportja. Southamptonnal ellentétben Foynesban nem volt a Clipper számára speciálisan épített kikötőgát. a Clipper úgy ért vizet. körötte néhány juh legelészett. és jellegzetes hanggal szelte a hullámokat. amelyek erősen nekiütődtek a leszállópályához. mint a szárazföldi gépek. Eddie fölállította. hogy már a vízen vannak. Kezében bójához erősített kötelet tartott. A másik oldalon Írország nyugati partja. Eddie nem vette le szemét a műszerekről. Most azonban erős hullámverésre kellett számítaniuk. ismét hajóként úszott a vízen. Ott ismét kinyitott egy csapóajtót. amikor a pilóták hol gázt adtak.

miáltal láthatóvá vált hosszú. Eddie elbámult a víz fölött. Carol-Ann talán éppen tojást vert föl a konyhában. majd az előszobán keresztül kilépett a szárnyra. Carol-Ann föltűzte haját. Ahogy Eddie átérezte az asszony rémületét. kalapban. ő pedig nem tehet . selyemruhás asszony állt. Mikor mindennel végzett. napbarnított lábát szappanozta. Ahogy a motoros hajó a part felé igyekezett. Férfiak öltönyben. és láthatóan nagyon rosszul érezte magát. s onnan a várakozó motoros fedélzetére. A rádiós és a kapitány még a helyükön voltak. de képzeletében újra meg újra azt a jelenetet látta. s eszébe jutott. hogy ellenőrizze az üzemanyagtartályok feltöltését. vagy kávét készített. vagy öltözködött hogy munkába menjen. Egy nő arcát megismerte. Eddie visszaült a helyére. hogy az utasokat és a legénységet partra vigye. Lehet. át a kettes kabinon. A legénység levonult a csigalépcsőn. hogy ő Tom Luther? Mellettük egy gyönyörű. hogy tehetetlennek érezte magát. Alig tudott egyenesen állni a hajó fedélzetén. kecses nyaka. Csak Mickey Finn. Eddie a hajó fedélzetén ismét az utasokat figyelte. sós szél fújt. És talán éppen ekkor tört be három erős férfi. Örült. Lulu Bell az. és beszélgetnek. és drága prémekbe öltözött nők. és leállította a motorokat. és hosszú. Szédülni kezdett. Mielőtt találkoztak. szinte palástolhatatlan düh fogta el. sutba dobja a diszkréciót és megkeresi. Eddie számára az ilyen jelenetek csak erotikus álmokban fordultak elő. Carol-Ann szörnyű bajban van. Eddie helyettese maradt a gépen. minden rendben van. A nap sütött. A legrosszabb az volt. de a másodpilóta a navigátorral beszélgetett a térképasztalnál. Eddie becsukta a csapóajtót és visszament a pilótakabinba. melyik lehet Tom Luther. döntötte el magában Eddie.kapitánynak annak jeleként. és próbálta kitalálni. és megragadták Carol-Annt. Ha Luther nem fedi föl magát rövidesen. de az utasok zöme mégis ismeretlen volt. és fejébe húzta fehér sapkáját. nagy kalapban. fölvette egyenruhája fekete zubbonyát. Vagy éppen a kádban volt? Eddie nagyon szerette fürdés közben elnézni feleségét. Közben egy másik motoros is elindult a hajó felé. Egy blézeres férfival beszélgetett. Jó néhány ismerős arcot látott még. ahogy a rablók betörnek a házba. de a torkolat fölött hűvös. a filmsztár. renyhén elnyúlt a vízben. ha Eddie ilyenkor a kád szélére ül. hogy utoljára a mozivásznon látta. Nem bírja tovább a várakozást.

Luther nekiesett a falnak kezét nyakára tapasztotta. – Engem Tom Luthernek hívnak. mint kutya a patkányt. az ütés feje mellett zúgott el. majd elengedte a másik nyakát. és arca felé sújtott. A legénység segített az utasoknak kiszállni. – Mit csináltatok a feleségemmel? – sziszegte. Megragadta Luthert a zakójánál fogva. A hajó parthoz ért. Innen valamennyiüknek a vámhivatalhoz kellett menniük. Ahogy Eddie – utolsóként – kijött a vámhivatal kunyhójából. Luther összegörnyedt a fájdalomtól. Eddie Deakin vagyok. megfordította és hozzácsapta a kunyhó falához. Luthernek a foga is összekoccant. fején szürke puhakalap. aztán maguk is végigsétáltak a hídon. A férfi harmincöt éves lehetett.semmit. Eddie megragadta Luther torkát és megszorította. amelyről híd vezetett a szárazföldre. Csak most vette észre. hol a feleségem? Luther azonban hamarosan magához tért. együttműködésre mohó áldozatra számított. Egy pillanat múlva Eddie rájött. Lecsúszott a földre. . A düh úgy öntötte el. egyszerűen semmit. – Igen. Luther kigúvadt szemmel meredt rá. Eddie ezzel szemben úgy rázta. öklét mindeddig görcsösen összeszorította. Kikötötték egy pontongáthoz. hamarosan megfullad. – Te szemét. Egy ügyes fogással elütötte Eddie karját. elé lépett az egyik utas. alacsonyabb nála. Luthert meglepetésként érte a támadás. utolsó. mint tűzhányó oldalát a láva. de zömök és erős. Az utasok szétszóródtak a faluban. ami puszta formalitásnak bizonyult. és azt kérdezte: – Maga a fedélzeti mérnök? Eddie-nek minden izma megfeszült. Eddie előtt minden vörös lett. Válaszként kétszer gyorsan gyomorba vágta. Eddie félrehajolt. csibész gazember. Világosszürke öltönyt hordott. Meglazította szorítását. nyakkendőjében tű csillogott. ijedt. A legénység a kocsma felé tartott. levegőért kapkodott.

Eddie körülnézett. Eddie egy pillanatig azt hitte.Az ír vámos kidugta fejét a kunyhóból. – Elestem. Eddie egyáltalán nem bánta meg. – Mit akar tőlem. fegyvert fog előhúzni. és figyelmeztetőleg emelte föl az egyik karját. maga rohadék? Luther a belső zsebe felé nyúlt. és jól megnézte magának Luthert. Eddie legszívesebben újra nekiment volna. hogy megütötte. – Ha nem tud uralkodni magán. a feleségéről nem is beszélve. Átadta Eddie-nek. – Nyugodjon meg! Így nem szerzi vissza a feleségét. szüksége van rám! Eddie megértette. de amikor kivette kezét. de nem történt semmi bajom. csak egy képes levelezőlap volt benne. Luther föltette a kalapját. Visszament hivatalába. Világos szeméből gyűlölet sugárzott. nyilván meghallotta. de nem szólt semmit. Egy lépést tett hátrafelé. Különös tekintetet vetett a két férfira ahogy átadta a kalapot. s Luthernál alkalmasabb célt aligha találhatott volna. Luther megérezte ezt. Luther nehézkesen föltápászkodott. Értse meg. – Mi ez? – Fordítsa meg! – A másik oldalon ez állt: 44. Valamit meg kellett ütnie. és engem is maga elmebeteg. A vámos lehajolt. fölemelte Luther kalapját. 67.70É. – Semmi – válaszolta. – Mi történt? – kérdezte. A férfi elegánsan öltözött. amely a Maine állambeli Bangor város látképét ábrázolta.00Ny . kiművelten beszélt. ahogy Luther a falnak esett. magát is megölik. a többiek eltűntek a vasútállomás mögött. A verekedésnek nem volt más tanúja.

hogy valami elromoljon.. Az emberek gyakran feltételezték. – Ez még nem jelenti. – Nem tudunk nyílt tengeren leszállni. ahol le lehet hozniahidroplánt. hogy lezuhanjon a gép? . A Pan American biztonsági előírások szerint a hullámok nem lehetnek egy méternél magasabbak. de milyen ürüggyel? Maga a fedélzeti mérnök. maga tudja úgy intézni. – Nézzen utána! Meg fogja látni. – Lehozni a gépet? – kérdezte Eddie ostobán. – Dehát miért? – Mert szeretné visszakapni a szemrevaló feleségét. – Igen. Hozza le a gépet.a számok? Térkép-koordináták? – Igen. – Azt mi is tudjuk. de valójában viszonylag nyugodt vízen volt csak képes rá. Luther olyan magabiztosan beszélt. – Azt akarja.. A kapitány elméletben leviheti a gépet. De nem ez volt az egyetlen gond. a gép darabokra törhet. Itt kell lehoznia a gépet. – Alaposan utánanéztünk mindennek. ez olyan hely. és itt hozza le. – Szóval ezt akarják tőlem? – Ezt. valóban megfelelő helyet választottak. – Hogy tudom lehozni a gépet? Nem én vagyok a kapitány. egy hidroplán bárhol le tud szállni. Ha viharos tengeren kísérlik meg a leszállást. hogy. hogy Eddie érezte.– Mik ezek. és le kelljen szállni. – És hol van ez a pont? – Nem messze a maine-i parttól. Pont itt.

Az a tény. hogy nem lesz könnyű. aki ópiumot vagy fegyvert. de akkor Európában tennék. itt. De miért? Talán Luther csempész. De nem is lehetetlen. de a fedélzeti mérnök saját maga leállíthatja a motorokat. s most már megfélemlítve érezte magát. – Hol nézett utána? És ki maga egyáltalán? – Ilyeneket ne kérdezzen! Az első pillanatban Eddie majdnem megfojtotta Luthert. Tudta. Utánanéztem. arra engedett következtetni. A képeslapot zsebre tette. De valami elromolhat. Eddie. Elrabolták Carol-Annt. ott egy hajóval fogják várni. De az ilyen helyzetet könnyebb előidézni. – Ez nem lesz könnyű. A pilóta sem tehette meg a másodpilóta segítsége nélkül. vagy egy náci kémet? Valami nagyon fontos dolog lehet. valami valóban elromolhat. Ez lehetséges volt. aminek következtében a kapitánynak kényszerleszállást kell végrehajtania a vízen – ujjával a képeslapra írt számokra mutatott –. Sem a navigátor. legyőzték. – Tudom. esetleg valakit akar becsempészni az Államokba? Egy kommunista agitátort. vagy a fedélzeti mérnök elronthat valamit. – Megteszi? – kérdezte Luther aggodalmasan. Eddie a hatalmukban volt. hogy egy pontosan meghatározott helyen akarták levinni a gépet. hiába játssza meg a keményfiút. miután én is a fedélzeten vagyok. Eddie hideg pillantást vetett rá és szó nélkül elment. Nem értette miért csinálják. és elfordult. . Csak a fedélzeti mérnök intézhette úgy a dolgokat.– Aligha. sem a rádiós nem tehette. miért őt választották. hogy a gépnek le kelljen szállnia. ha megéri ezt az egész felhajtást. hogy a németek el akarják lopni a gépet. mint kézben tartani. Legalább annyit megértett. nem az amerikai partok mentén. Megfordult a fejében. de azóta valahogy fordult a kocka.

Eddie a fél karját odaadta volna. Eddie fölment az emeletre. vagy még egyszerűbb. de könnyű túljárni az eszükön. amit kívánnak tőle. akiktől loptak. a gengszterek meg dologtalanul csámborogtak elegáns öltönyeikben és nagy autóikban.Luther valahogyan nyilván szert tett a Pan American alkalmazásában álló mérnökök listájára. akiket megraboltak. akiktől pénzt csaltak ki. de ostobák mondta apja. hogy fölépítsenek egy üzletet. s ha még sikerülne is meghiúsítani tervüket. napi tizennyolc órát dolgoztak. De semmit sem tehetett. az időjárás-jelentések. Nehéz szembeszállni velük. becsületes embereket. Túl jó volt nekik még a villamosszék is. Eddie gyűlölte a gengsztereket. az első tiszt. Mióta a Pan American járata beindult. mit mondott amikor azzal jött haza. Itt hozzák meg a végleges döntést. hogy együttműködjön. ha megvesztegetnek egy titkárnőt. A válasz is egyszerű: el kell rabolni a feleségét. Gondosan dolgozta ki tervét. akik képtelenek dolgozni a megélhetésért mint a rendes emberek. vagy a földből bányászták a szenet. Eddie szinte őrjöngött magában a tehetetlen dühtől ahogy elhagyta a kikötőt. felső emeletét teljesen elfoglalta a legénység. ami eddig hiba nélkül működött. Henye alakok. Elég egy éjszaka betörni az irodába. Carol-Ann a kezükben volt. Apja is így gondolkodott. és a kocsma felé tartott. aki kegyetlenkedik a többiekkel. amelyen kusza összevisszaságban hevertek a térképek. Carol-Ann bánná. rettegésben tartották. Egy nagy asztalt ültek körül. De Tom Luther nem látszott ostobának. A kocsma valójában nem is annyira kocsma volt. ha túljárhat Luther eszén. Mások meggörnyedve szántottak vagy arattak. ahol már ott ült Baker kapitány. ütötték-verték az egyszerű. félig üres kávéscsészék és hamutartók. . Eddie emlékezett. dolgoztak arcuk verejtékében. Johnny Dott. hogy dőzsölhessenek. Ez nem lehetett túl nehéz. nekivágnak-e az óceánnak. Kegyetlenek. és gyakorlatilag átalakította a Pan American helyi irodájává. és a Pan American helyi megbízottja. Kiválasztották ezt a járatot valamilyen okból. hogy az iskolában van néhány fiú. Egyszerűen nem volt választása. aztán megkérdezték magukat: hogyan lehet rávenni Eddie Deakint. azt kellett tennie.

a pilóták gyakran váltottak repülési magasságot. érdeke. hogy hajókba vagy jéghegyekbe ütköznek. rengeteg üzemanyagra volt szükség. mert fönnállt a veszély. ahol tartják? Az Atlanti-óceán falon függő térképéhez lépett. Jól választották ki. hogy a legkedvezőbb széljárást kifogják. Megértette azt is. s megvárni. mert a Clipper még ennél is védettebb vizeken szeretett leszállni. de nyilvánvalóan nyugodtabb mint a nyílt tenger. annál enyhébb volt a szél. a part és egy nagy sziget között. vagy elrontja: a Clipper három motorral is jól repült. tökéletes leszállóhelynek hiheti. Ráadásul ott van Mickey Finn. állandóan erős széllel kellett megküzdenie. gondolta Eddie. Ha napokra itt ragadnak Írországban. meg a többieket! Ezek az emberek vakon bíztak benne. De hogy hozza le a gépet? Ha azt hazudja.A döntő tényező a szél ereje volt. Következésképpen nagyon gondos számítást kell végezni. Az utasokat ilyenkor elszállásolták egy hotelben. És becsapni Baker kapitányt. hogy a gép fölszállhasson. Ahhoz. az egyik motor nem működik. Minél alacsonyabban repült a gép. de túl alacsonyan nem repülhettek. a segédmérnök. Pár mérföldre a kanadai határtól. ezt hívták “szélvadászatnak”. mi lesz a feleségével? Mit művelnek majd vele azok a gazemberek? Adnak neki enni? Van hol lepihennie? Elég meleg van. Ha valaki tud egy keveset a hidroplánokról. hogy Luther terve sikerüljön. hogy az erős széllel megküzdjenek. akit tartósan nem lehet átverni. De hát mi mást tehet! . A vesztegelés gondolata megsokszorozta Eddie aggodalmát. Ilyenkor el kellett halasztani a felszállást. s ha a széljárás túl erős volt. s az óceán közepe fölött vihar tombolt. mert az üzemanyag nem tartott volna ki. Eddie megkönnyebbülést érzett. és megkereste a Luther által kijelölt helyet. a Fundy-öbölben. Nem volt valójában tökéletes. mi lesz Carol-Ann-nel? Futó pillantást vetett a kiteregetett időjárás-jelentésekre. Ha erre most sor kerül. gyakran nem lehetett elindulni. amíg az időjárás megváltozik. A szél erős volt. egy védett csatornában. Nem talált jó megoldást. Amikor a gép nyugatra repült. Szájában keserű ízt érzett. és a Clipper különösebb kockázat nélkül le tud szállni.

Öreg. A különbség egészen kicsi volt. hogy a Clipper jelenlegi megterhelése mellett mennyi üzemanyagra van szüksége az út megtételéhez. Kutató pillantást vetett Eddie-re. A rendelkezésére álló adatokból. négyezer. amely elkerüli a vihart. hogy megkerülné. aztán hozzáadta a biztonsági többletet. csak néhány tíz literrel kevesebb benzin. Mikor ezzel megvoltak. viselkednie. A kapitány és a másodpilóta együttesen kidolgoztak egy útvonalat. a navigátor jött be. Jack. a szél erejéből és irányából különböző repülési magasságokban: ezer. Eddie ki tudta számolni a várható átlagsebességet. Eddie általában kiszámítótta a szükséges üzemanyag-mennyiséget. – A vihar egyre rosszabb – mondta aztán. Az üzemanyagfogyasztást az úgynevezett “Hogymegy”-görbén ábrázolta. aki ráeszmélt. Aztán táblázatok segítségével állapította meg. Mikor számításai végére ért. mennyire foglalkoztatja valami? Erőt kell vennie magán. hogy egyenesen átrepüli a vihart. több üzemanyagra lenne szükség. mint amennyi elfér a Clipper tartályaiban. Eddie leült az időjárás-jelentésekkel. elkoptatott tréfa volt. de mindenki nevetett. úgy kell. megdöbbenve látta. hogy el kell halasztani a fölszállást. Hazudjon? Ha a dolgok nem mennek rendben. – Ki kell kerülnünk. ahelyett. és ő sem szólt senkihez. nyolcezer és tizenkétezer láb. és elkezdett számolni. hacsak nem dönt úgy. és a legerősebb ellenszeleket. Az elnevezés a legénységtől származott. . és talán nem kapja vissza Carol-Annt.Volt egy még nagyobb veszély. Csak nem tűnt föl nekik. ez alkalommal nem fogsz eltévedni – mondta Jacknek. csak néhány kilóval nagyobb súly. – Remélem. Carol-Ann vár valahol. Baker kapitány átnézte az újabb időjárásjelentéseket. ha Tom Luther nem tartja be ígéretét? Miért tartaná be? Gazember! Eddie lehozza a gépet. és retteg az életéért. amióta bejött a szobába. senki sem szólt hozzá. De a különbség olyan elenyésző. Meg kellene mondania Baker kapitánynak. mintha minden a legnagyobb rendbenlenne. Mi lesz. és a hangulat megenyhült. még mindig átrepülhetnek a viharon. újabb időjárás-jelentéseket hozott.

Nem akarta megtéveszteni a kapitányt. kivéve a jóképű Frank Gordont. De mit számít az. s ha túl sok üzemanyag fogyott el. és nem megy feleségül Mark Alderhez. Tudta. aztán igyekezett biztos. Ismét elvégezte a számításokat. így az eredmény biztatónak tűnt.Döntött: nem száll fel újra a Clipperre. Szomorú volt. hogy hazudjon kapitányának. Végül Baker türelmetlen lett. megmondja neki. .. idegesen köszörülte torkát. Eddie? Megyünk vagy nem? Eddie megmutatta neki a hamis számításokat. amikor a felesége és még meg nem született gyermeke élete forog veszélyben. összetöri a férfi szívét. egyszerűen vissza is fordulhatnak. de hozzásegítette a tisztánlátáshoz. kapitány úr. mi lesz. Az utasok mind kiszálltak. Nem mert a kapitány szemébe nézni. Ugyanakkor döntése nem volt végleges. határozott hangon válaszolni: – Éppen hogy elég lesz. és bízott Eddie számításaiban. Megyünk. Térde úgy remegett. és a kopasz Ollis Fieldet. Lulu Bell még mindig egyfolytában beszélt Markhoz. de ezen már késő változtatni. 11 Diana Lovesey szinte szánalmas hálával érezte ismét a szárazföldet lába alatt. nem tudta rávenni magát. De még mindig tétovázott. Amint kettesben maradnak. Baker felelős az utasok életéért. elesik. Lulu kellemetlen. erőszakos teremtés. Diana karon fogta Markot. de ezúttal két hibás adattal. Repülés közben óránként össze kellett hasonlítania a valós fogyasztást a “Hogy megy“-görbével. Diana nem vett róla tudomást. és együtt mentek a vámhivatal felé. hogy meghamisítja a görbét. Tudta. de a pillanat elmúlt. és megkérdezte: – No. Ha rájönnek. hogy egy pillanatig attól tartott. nem repül Amerikába. vége a pályafutásának. de nyugodt. Kisebb súllyal számolt.

ezenkívül két sor szürke zsindellyel fedett apró ház. Még nem szokták meg. ha minél előbb kettesben maradnak. Éppen egy csorda tehenet hajtott el két paraszt. Sajnos más utasoknak is kedve szottyant a sétához. ahol kényelmesen leülhet. Diana hirtelen Markhoz fordult. – Mit keresek én ezen a farmon? – kérdezte Lavinia hercegnő. – A földszinten van egy bár. a csoport előbb-utóbb felbomlik. Sok lovas kocsit lehetett látni. .Amikor kijöttek a vámhivatalból. Diana remélte. hogy a nagyvilág krémje időnként ellátogat hozzájuk. és Lulu Bell is közöttük volt. Mark mosolyogva bólintott. kettesben akarok lenni Markkal. Éppen egy másik kocsma mellett haladtak el. – Menjünk be. és megvárta. de együtt maradtak mint a sarkkutatók. Dianának egyszerre elege lett a nőből. Volt egy vasútállomás. Az idő pedig múlt. egy templom. de teherautó csak egy akadt. egy posta. Dayy udvariasan karon fogta: – Átkísérem – mondta megnyugtató hangon. a falu egyetlen utcáján találták magukat. akik attól félnek. – De Diana! – mondta Mark döbbenten. A házilag szőtt ruhába öltözött falusiak gyerekes kíváncsisággal bámulták a selyembe és szőrmékbe öltözött idegeneket. A tehenek elhaladtával a legtöbb utas átvágott az utcán. hogy betérjen a “váróba”. mindenki megállt. amíg az állatok elhaladnak. – Micsoda nagyszerű ötlet – vélte Lulu. Végül egy kis csoport utas együtt vágott neki Foynes főutcájának. – Sétáljunk egyet a faluban – mondta Diana Marknak. – Ha nem haragszol. Szerette volna. hogy külön-külön eltévednének. Nagyszerű ír whiskyt mérnek.

Nagyon érzékeny ember. . Biztos még párszor bocsánatot kért Lulutól. Most érkezett meg Mark. és bement a kocsmába. Mark bosszúsnak látszott. – Nem lehetett volna tapintatosabban a tudomására hozni? – Nem hiszem. Amikor Diana belépett. megfordult és leült az egyik asztalnál. – Ez mire volt jó? – kérdezte. – Véletlenül nincsen igazad. ha akar. ha egy kicsit hebehurgyának is tűnik. Lulu – mondta Mark. – Szóra sem érdemes – válaszolta a színésznő. Kellemes. megyünk tovább. fölnéztek. A bárpult mögött apró asszony jelent meg. Egyszerűen kettesben akartam veled maradni. Kötényt hordott. – Ne haragudj. mint a jég. Dianának nem tetszett. – Egy konyakot kérek – mondta Diana.– Semmi gond – válaszolta Lulu –. Mark leült az asztalhoz. hűvös homály fogadta. megbámulták selyemruháját és narancsvörös selyemkabátját. Mark majd utána jön. Sarkon fordult. – És miért kellett ilyen udvariatlannak lenned? – Nem voltam udvariatlan. A deszkapadlón néhány faasztal és szék. – Vidáman beszélt. hogy Mark bocsánatot kér a nőtől. a falon polcokon palackok sorakoztak. gondolta Diana keserűen. Két öregember iddogált az egyik sarokban. A helyiség felét magas bárpult foglalta el. alattuk hordók álltak. aztán ismét beszélgetni kezdtek. Magukra hagyjuk a szerelmeseket. de szeme hideg volt. hogy képes megérteni bármilyen célzást. – Elegem volt Luluból.

– Igazad van.– Nincsen jelentősége. amit ismerek. és tudom. így is van. Átrepülök az óceánon. ahol nincsenek barátaim. és egy órára elfelejtkeztem erről. – Túl sokat foglalkoztam Luluval – mondta Mark bűnbánóan. Sohasem voltál nős. Mark egy pohár guimesst rendelt. meggondolatlan voltam. Diana megenyhült. az otthonomat. Nem megyek veled Amerikába. – Meggondoltam. szüksége van rá. semmim sincs. ahogyan téged szeretlek. Megérkezett Mark söre. – Ezt nem mondod komolyan. gondolta Diana. Visszamegyek Mervynhez. Megsértetted az egyik legrégibb barátomat. Alig vettem rólad tudomást. Egészen kisfiús lesz. ha visszafogad. Bocsáss meg. – Markon látszott. Nem szeretem Mervynt úgy. . De ennek nincsen semmi értelme. hogy érezte magát egy órával ezelőtt. de a férfi nem nyúlt hozzá. Diana szavai fájdalmat okoznak. – Hogyne lenne. – Nem szereted. Mark elsápadt. mert meggondoltam magam. Azt hiszem. – Azért nincs jelentősége. ami már magában is elég veszélyes. nincsen pénzem. Te magad mondtad. a férjemet. a barátaimát. – Ne haragudj! Azért beszéltünk ennyit. Ez a mi kettőnk nagy kalandja. hibázott. A házamat. De Dianának eszébe jutott. Milyen kedves. és egy teljesen ismeretlen országba megyek. Az asszony érkezett meg a konyakkal. Mark egyre bűnbánóbb képet öltött. amikor úgy érzi. úgy érezte. Kezét Mark térdére tette. – Nemcsak Luluról van szó. Diana gyorsan belekortyolt. – Mit értesz te ehhez. mert nagyon régen nem találkoztunk. Nem akarok Amerikában élni. – Mindent magam mögött hagytam.

A férjeddel boldogtalan vagy. szeretné a gyerekeket. Az emberek ugyanazt a nyelvet beszélik. Mark jó apa lenne. ugyanazokat a filmeket játsszák a mozikban. Én pedig vigyázni fogok rád. Amerika ugyanolyan. nagyon fog tetszeni. nem rossz. de legalább a szokásain nem változtat soha. Ezt mind te mondtad el nekem. s most ugyanez a tulajdonsága ébresztett benne kétségeket. Nem jó. de az is kétségtelen. gondolta Diana. mint Anglia.– Szerelmem. – Unalmasak. Kétségtelen. gondolta Diana. igen. de mi történik. megértő. – Nem. Hidd el. – Úgy érzem. Talán mégis föladhat mindent. Határozottsága veszített erejéből. A hazád háborút visel. már csak zavarodottságot érzett. de fogsz – válaszolta. – Nincs mitől félned. Ez talált. ha nem lehet gyereke? . Mark hirtelen mérges lett. most már értem az egészet. talán nem. Nem volt következetes. mindazt amit magad mögött hagysz. magad mögött is akarod hagyni. amikor a leginkább szükséged lett volna rám. Talán megtartja ígéretét. de Mervyn hallani sem akart róla. óriási szamárnak érzem magam. – És még valami – folytatta Mark. ami annyira vonzóvá tette Diana szemében. ugyanazokat a jazz-számokat hallgatják. Végtére mit ér az otthon és a biztonság. – Gyerekeink lehetnének. Most nyilván komolyan gondolja amit mond. ha legközelebb belebotlik egy régen látott jó barátba? Éppen könnyedsége volt az. – Különben is. Az otthonod és a barátaid untatnak. Diana borzasztóan vágyott az anyaságra. Nagyon figyelmetlen voltam. Mervyn legalább megbízható. De nem félek tőlük. Magadra hagytalak. Soha többet nem fog előfordulni. hogy szereti. gyöngéd. hogy hajlamos könnyedén felfogni a dolgokat. nem tudok benned megbízni – mondta Diana. – Miért? Becsaptalak valaha? Erre valóban nem volt példa. Bár tudnék neked hinni.

se gyerek. hogy visszahúzza. izgalom. megállt. Mark megfogta a kezét. Ekkor lépett be Mervyn. hogy Diana elvált Mervyntől. szégyen. ijedtség. hát egy jegy árát haza arra az esetre. most komolyan veszi. megkönnyebbülés. mély hang. Mervyn odajött az asztalhoz. és csípőre tett kézzel nézte őket. Ráeszmélt. és nem hagyom magam lebeszélni. de Diana túl szomorú volt hozzá. Nem tudom. ha mást nem. ezt Mark sértőnek találta volna. a férje szeme láttára. és Mark lelép. Persze lehet. két perccel azután. mit kellett volna tennem. Hát gondold meg magad még egyszer. ha gyerekeink lennének. ha valami biztosítékot kér. és egyébként is. Diana nem hitt a szemének. Egy pillanatra egyikük sem szólt. Úgy meredt férjére. – Szóval itt vagy – mondta az ismerős. és otthagyja? Megjelenik egy másik Lulu. ha Mark félúton meggondolja magát. gondolta Diana kétségbeesetten. ha gondosabban tervezik meg közös jövőjüket. Hazamegyek.Ugyanakkor mi lesz. hogy valaki átkeljen az óceánon. – Mi az? Mi baj van? – kérdezte Mark. egy hajójegy nem lesz elég hozzá. még mindig fogja Mark kezét. zavar. Döntöttem. Ott áll majd Kaliforniában: se otthon. csak szomorúan nézték egymást. Mark. Légy a feleségem! Szeretném. se férj. ha komolyan kitör a háború. Látta a férfin. se pénz. – Egyszer már meggondoltad magad – mondta a férfi kérőn. ha a dolgok nem úgy jönnek össze. ahogy szerették volna. Jobb lett volna. ha nem borul olyan gyorsan a karjába. de most már nem gondolhatom meg magam újra. Hány gyereket szeretnél? Kettőt? Hármat? Hatot? De Diana ismét erősnek érezte magát. mint aki kísérteiét lát. Dianát százféle érzés rohanta meg egyszerre: döbbenet. Gyorsan visszahúzta. – Hagyd. őt meg otthagyja. .

Diana ismét kortyolt a konyakból. Amerikába repülsz. Mark fölemelte söröspoharát. és aggodalmas pillantást vetett Markra. hogy Mervyn bőr pilótakabátot. Diana csak most vette észre. – De honnan tudtad. hogy tudta volna. hogy erőt merítsen. hol tudja beérni.– Ki ez a bohóc? – kérdezte Mark. Diana ránézett. amiért Mervynnek elég fontos volt ahhoz. hogy feleségét a szeretője a szeme láttára érinti meg. – Mervyn – válaszolta Diana. Székét egy pár centiméterrel önkéntelenül hátratolta. A whisky megérkezett. mintha tudat alatt el akarna távolodni Dianától. hogy Mervyn kitalálhatja. mintha zavarná. milyen fogadtatásban részesül. hol vagyok? – Azt írtad. Diana nem is gondolt rá. Az első pillanatokban úgy tűnt. – Repültem – felelte Mervyn szokott szűkszavúságával. Idejött anélkül. Gyengeséget és hálát érzett. Diana bátorítóan megérintette a karját. Mervyn nem kezd el verekedni. mintha Mark megijedt volna. vagy mintha ő is szégyellne. Mervyn fürkészve figyelte. Mervyn leült az asztalhoz. hogy éppen egymás kezét fogták. hogy Diana legszívesebben a karjaiba vetette volna magát. Meglepte. hogy utána jöjjön. – Jézus Mária! – Hogy kerülsz ide? – kérdezte Diana. de most. Láthatóan nagyon meg volt magával elégedve. ráadásul be is éri saját repülőgépével. amikor Mervyn megjelent. és idegesen kortyolt. visel. ez pedig csak egyféleképpen lehetséges – válaszolta Mervyn diadalittasan. amikor nyilvánvalóvá vált. csak kínosan érezte magát. – Hozzon egy ír whiskyt! Nagyot! – kiáltotta a pult mögött álló asszony felé. és kezében sisak van. . Arcán annyi zavar és fájdalom tükröződött. hogy Mervyn is láthatóan kínosan érezte magát.

aki a legkisebb érdeklődést sem mutatta Mark iránt. Nem látszott sértettnek. aki mindig mindenben engedni fog neked. Mervyn magas volt. Nem szólt semmit. amolyan tutyirnutyi alakkal. – Egy amerikaival. – Tudom. Mark egy napon biztosan fölhasználja ezt a jelenetet egy rádiójátékban. Dianának az jutott eszébe. nem akarok neked fájdalmat okozni. Most. – Meggondolatlan? – csapott le Mervyn. aki minden éjjel együtt aludt Dianával. és kifújta az orrát.. Bár sohasem találkozott Mervynnel. székét ismét közelebb húzta az asztalhoz. mikor alkalma nyílt végre megismerni. Még sohasem került ilyen helyzetbe. és ráadásul ebben az esetben meg is érdemli. . fiam. Mindkettővel lefeküdt – s ezzel mindkettő tisztában volt. Mark is megbántóttnak látszott. Szeme megtelt könnyel. keserű és ideges. hátradőlt. – Meggondolatlan? Hülye vagy. meg tudod érteni. ellentétben Mervynnel. gondolatban éppen eleget foglalkozott vele. – Meg tudod. védekező álláspontra kell helyezkednie. hogy nagyobb távolságba kerüljön mindkettőjüktől. Jobban már nem is különbözhettek egymástól. kíváncsian tanulmányozta. Diana figyelte a két férfit. nincs rá más kifejezés. Diana nyugtalan volt. hogy kell megaláznia. éppen eleget próbálta elképzelni azt a férfit. Elővette zsebkendőjét. – Leléptél a szeretőddel.. éber. inkább kíváncsinak. mi történt? – Úgy nagyjából igen. csak áthatóan rámeredt a másik férfira. Mark is hátradőlt. Mervyn mindig tudta. Végtelenül zavarba ejtő helyzetnek érezte.Mervyn egy hajtásra kiitta. Szerette volna mindkettőt megnyugtatni. – Agresszívan Mark felé hajolt. Mark viszonylag alacsony. agresszív. de nem volt hozzá bátorsága. akármilyen egyszerű lélek vagyok válaszolta Mervyn gúnyosan. Diana összerezzent. nyílt eszű. – Mervyn – mondta –. meggondolatlan voltam – mondta. Mindkét férfi szerette. – Elhiszem – válaszolta férje tompa hangon. Miután úgy érezte.

Mervyn az asszony felé intett. Ahol nincsen se barátod. Diana félve nézett Mervynre. Mervyn ezt sohasem tette volna meg. belekóstolt.. hogy utánajött. – Talán igyál egy csésze teát – javasolta Mark. Ha több idő lenne. Olyan helyzetbe hozta magát. többet tehetnék. hogy egy csésze teát tegyek eléd? Cseléd is legyek? Nem elég. se otthonod. A pincérnők mindig első látásra beleszerettek Mervynbe. Ismét ajkához emelte a poharat. – Miért ne lehetnél boldog? Nincsen abban semmi szégyellnivaló. Talán vissza se fogadná. se rokonod. hogy megnyugtassam sértett önérzetét. hogy Mervyn utánajött. – Csak egy kis boldogságot akartam. ilyesmire képes csak igazán. aztán letette. – Az nagyon jó lenne. Most már bánta. Megvető pillantást vetett Mark után. – Nagyon rosszul éreztem magam az utóbbi időkben – mondta Diana. – Nem ízlik ez a konyak. Amerikában. Diana pontosan egy csésze teára vágyott. Márpedig Mervyn képes erre. Mark a bárpulthoz ment és teát rendelt. de szerette volna. Vállán megérezte Mark kezét. nem akarta még jobban megbántani. Szerinte teáért a nő megy. s milyen megalázó lenne. de így ez az egész túl gyorsan történik. – Ez a bajod velem? Hogy nem rohangálok.A kötényes asszony és a két iddogáló öregember lebegő fülekkel hallgatták a beszélgetést. hogy én keresem a kenyeret? . – Hozna nekem néhány szendvicset? – Nagyon szívesen – válaszolta az asszony. – Ne hallgass rá – mondta Mark. ha ez Mark előtt derülne ki.. gondolta Diana. ha egy kicsit kedvesebb. – Boldogságot. hova tetted az eszedet? Diana örült. amelyben gyorsan kell döntenie.

Miért ilyen hajthatatlan ez az ember? Mintha egy darab fából faragták volna. . nem először érzi ezt. Diana kezdett dühös lenni. – Nem kényszerítheti semmire. – Ne veszekedjünk? Mikor veszekedjünk. amelyben Diana fölismerte levelét. Öt éve állandóan érzi. és mennyire boldogtalanná tudja tenni. hogy veszekedjünk – mondta végül. Ránézett – Szeretné. megteheti. Felnőtt ember. se jó napot. de Mervyn nem nyúlt hozzájuk. és ha velem akar jönni Amerikába és hozzám akar jönni feleségül.. vissza csészékkel és a teáskannával. Arcát vörös pír öntötte el: megalázva érezte magát. – Lehet. milyen kibírhatatlan ember is a férje. se kezit csókolom. azt sincs joga megakadályozni. és mindenki más téved? Ráébredt. hogy hülye vagyok Mervyn.. – Semmi szükség arra. Ha magával akar hazamenni. csak fagyosan maga elé meredt. amit akar – mondta Mark. A gépen. – Amikor hozzám jöttél feleségül. – Mervyn egy darab papírt vett elő zakója zsebéből. Diana egyre mérgesebb lett. fogadalmat tettél. Miért nem lehet vele emberi módon beszélni? Miért mindig olyan biztos benne. Mark jött Mervynre. az elmúlt pár óra rémületében és sértődöttségében elfelejtette. Sírt. de Mervyn nem szólt semmit. hogy elhagyjál. mit feleljen. hogy igaza van. hogyan lobogtathatja Mervyn hányaveti módon a kocsmában? Haragosan húzódott odébb. Mervyn rászegezte a mutatóujját. csak ezt a kis hülye levelet hagyod hátra. ha nem most? Elhagysz ezzel a paprikajancsival. amikor azt a levelet írta.Megjöttek a szendvicsek. Nincsen jogod hozzá. Most hirtelen minden újra felidézódött benne. de nekem is jogom van a boldogsághoz. ha egy paprikajancsi töltene magának egy csésze teát? A két iddogáló öreg harsányan fölnevetett. – Diana azt tesz. Diana nem tudta.

amikor meglátja. amikor az én feleségem! – El is válhat. Hazajössz velem Manchesterbe. Mark elmosolyodott. amit jónak látsz. Diana Markra nézett. – Azt teszel. és minden más megfontolás mellékes volt. A maga otromba módján Mervyn hozzásegítette Dianát a tisztánlátáshoz. Ahogy sikerült döntenie. Mark viszontszerette. – Sajnálom. Nagyon korán kell ahhoz fölkelni. a megkönnyebbülés hatalmas érzése kerítette hatalmába. 12 Nancy Lenehan diadalmasan nézett le a kis sárga gép üléséből a kikötőben horgonyzó Clippene. – Milyen alapon? – A mi törvényeink szerint nem kell különösebb alap. – Nem mehet magához feleségül. hogy valaki túljárjon Nancy Lenehan eszén. vedd föl a kabátodat – mondta Mervyn. Mervyn dühösen fordult Dianához. – Senkinek sem kell engedelmeskedned – mondta. – Eredj. Peter élete legnagyobb meglepetése lesz. Belátta. – Nem fogsz elmenni Amerikába. és Amerikával kapcsolatos aggodalmai eltörpültek a nagy kérdés mellett: kivel akar élni? Szerette Markot. Minden kedvezőtlen körülmény ellenére sikerült beérnie a gépet. Mervyn – mondta. – Markkal megyek. s ezzel legalábbis részben meghiúsította Peter tervét.Mervyn öklével az asztalra vágott. gondolta az elégedettség egyik ritka pillanatában. . a repüléstől való félelme. Mély lélegzetet vett.

Rá kell vennie Tilly nénit és Dan Rileyt. csakhogy a fedélzetre jusson.A kis. Nat Ridgeway. csak az első lépés. vagy akár megvesztegetni valakit. hogy Peter legyen az igazgatótanács elnöke. s Peter milyen alamuszi módon akarja most kisemmizni. hogy ez sikerülni fog. de lehet az is. Egész életében gondját viselte. mennyi mindent tett meg érte. hogy a gép tele van. hogy ő az okosabb. de Nancy nem hallgatott rá és nem vette figyelembe saját érdekeit sem. és meg kell majd próbálnia megvenni valaki másnak a jegyét. hogy saját testvére ilyen cinikusan. sohasem éreztette vele. Az. Ha Peter megsérült játék közben. míg Mervyn leszállásra alkalmas helyet keresett. legszívesebben sírt volna elkeseredettségében és dühében. Amikor arra gondolt. Mikor már nagyobbak voltak. amikor szemben találja magát nővérével. Még mindig nehezen tudta elhinni. mindig tapintattal volt Peter önérzetére – amiből sok volt neki –. meg kell még győznie a részvényeseket. Nancy kötözte be. ő mondta meg neki. pusztán azért. sárga masina körözött. Mac McBride. apa helyettese lemondott. Nancy önelégült hangulatát a testvérével való várható találkozás feszültségének előérzete váltotta föl. Amikor New Yorkba ér. vagy elbűvölni a kapitányt. hogy Peter érvényesülhessen. Kíváncsi volt. Szeretett volna már előtte állni. és elment. de persze Peter nem fogja könnyen föladni a harcot. A repülőgépre is föl kell valahogy jutnia. hogy a gyereket nem a gólya hozza. hogy beérte Petert. Peter mit mond vagy tesz. Elég biztosnak érezte. ami pedig már régen mindenki számára nyilvánvaló volt. Tele volt harci kedvvel. Pedig sokba került ez a cégnek. hogy Peter büszkesége ne szenvedjen csorbát. .barátja nagyon ellene volt Peter kinevezésének. Talán könnyen megy. Hogyan tehet ilyet? Gyerekkorukban egy kádban fürödtek. amikor Peter lett az elnök. Nancy azóta talán már Nat Ridgeway felesége. Nemcsak saját magát tolta háttérbe. Nat Ridgeway pedig félelmetes ellenfél tud lenni. egy szava sem volt az ellen. és mindig megengedte neki. hogy kölcsönkérje a rágógumiját. ilyen kegyetlenül akarta és akarja megtéveszteni. Nancy ügyvédje és. de véget vetett egy ígéretes kapcsolatnak. Ha a dolgok másként alakulnak. Amikor apa meghalt. ne adják el részvényeiket Nat Ridgewaynek.

Nancy ezt szomorúnak érezte. és ő sem adta meg magát.. de valójában sohasem tette meg. a szíve szakadt volna meg. Teljesen váratlan udvariassági rohama lehetett.. De az igazi küzdelem még mindkettőjüknek hátravan. A válasz hangsúlyából az is. Gyors léptekkel tartottak a falu felé.Mervyn végül egy földútra szállt le a falu szélén. megszabadultak tőle. éppen betértek abba a bárba az utca másik oldalán. ami a falu közepén vezetett. hogy nem érte meg. hogy meglepetést szerezhet azoknak. merre találom a jegyirodát? . aminek fölépítésére életét áldozta. hogy ellátogat az óhazába. Nancy most másodszor lépett ír földre. számára is megelégedést jelent. Még mindig összeborzongott. Kedves. – Meg tudná mondani – kérdezte Nancy –. a Clipperen utazik. Előttük krumplival megrakott szekér haladt a földúton. mert segített Nancynek kiszállni a gépből. mégis majdnem meghalt benne. Nancy örült. Jobb is. akik csak a Clipper utasai lehettek. akiben Nancy fölismerte filmsztárt. – De még Lulu Bellt. szép. a nem kedveli föltámadt a felesége? mennyire! – válaszolta egy nő. Lovesey és a. hogy a céget. kísérője – folytatta Lulu nem minden epe híján –. Mervyn kipányvázta a gépet. Foynesnak csak egy utcácskája volt. Mervyn hozzájuk lépett. akik azt hiszik. aki mindig arról beszélt. Félúton jól öltözött férfiak és nők egy csoportjával találkoztak. De ha azt is látja. Nancyben ismét kíváncsiság: vajon milyen asszony lehet Mervyn – Mrs. Apa örült volna. Úgy döntött. Azt hiszem. sárga repülőgép. valahányszor eszébe jutottak a part közeledő sziklái. ha tudja. Őt is megtévesztették és elárulták. hogy otthagyhatja. Lulu túlságosan a szóban forgó hölgyet. Nancy érezte. fia néhány év alatt tönkreteszi. kiderült. és azt mondta: – Diana Loveseyt keresem. soha életében nem ül bele többé ilyen apró repülőgépbe. Apja jutott ismét eszébe. Mervynben is keveredik a diadal és a szorongás érzete. a gyerekei eljutottak Írországba.

– Ha valaha egy idegenvezető szerepét kell eljátszanom szellemeskedett Lulu, nem lesz szükségem előtanulmányokra. A társaság nevetett. – A légitársaság épülete az utca végén van, túl a vasútállomáson, szemben a kikötővel. Nancy megköszönte az útbaigazítást, és továbbindult. Mervyn már az előbb nekiindult, s Nancynek ugyancsak igyekeznie kellett, hogy beérje. Mervyn azonban hirtelen megállt. Az utcán két beszélgetésbe merült férfi közeledett. Nancy kíváncsian nézett rájuk, nem értette, Mervyn miért állt meg, amikor megpillantotta őket. Az egyik férfi galambszürke mellényt viselt, fekete öltönyt, haja olyan rövid, mintha nullásgéppel nyíratta volna le, arckifejezése pedig azt súgta, éppen most kezd fölébredni egy szorongásos rémálomból. Mervyn azonban egyenesen a madárijesztőhöz ment, és azt mondta: – Bocsásson meg, uram. Ön ugyebár Hartmann professzor? A másik reakciója ijesztő volt. Egy lépést hátrált, és védekezőén maga elé emelte kezét, mintha azt hinné, valaki meg akarja támadni. Társa azonban megnyugtatólag mondta: – Nincsen semmi baj, Carl. Nyugodj meg! Mervyn így szólt: – Nagy megtiszteltetésnek venném, ha kezet szoríthatnék önnel. Hartmann leeresztette védekezőleg fölemelt kezét, de még mindig gyanakodott. Végre kezet fogtak. Nancyt nagyon meglepte Mervyn viselkedése. Eddig úgy tűnt, Mervyn mindenkivel szemben felsőbbrendű lénynek tartja magát, most pedig úgy viselkedett, mint egy kisiskolás, ha egy híres futballistától autogramot kér. Mervyn folytatta: – Roppantul örülök, uram, hogy sikerült kiszabadulnia Németországból. A legrosszabbtól tartottunk, amikor eltűnt. Engedje meg, hogy bemutatkozzam: Mervyn Lovesey vagyok. – Ez az úr – mutatott a professzor köpcös társára – báró Gabon, aki segített megmenekülnöm. Mervyn a báróval is kezet rázott, aztán azt mondta:

– Még egyszer elnézésüket kérem a tolakodásért. Jó utat, uraim! Ez a Hartmann valami nagyon különleges ember lehet, gondolta Nancy, ha Mervynt kizökkentette flegmájából, és egy pillanatra még felesége üldözéséről is elfelejtkezett a találkozás hatására. Ahogy továbbmentek a falu utcáján, meg is kérdezte: – Ki volt ez? – Ez Carl Hartmann professzor, a legnagyobb fizikus a világon – válaszolta Mervyn. – A maghasadás problémájával foglalkozik. Politikai elvei miatt meggyűlt a baja a nácikkal, és mindenki halottnak hitte. – Maga honnan ismeri? – Fizika szakos voltam az egyetemen. Szerettem volna elméleti fizikus lenni, de nem volt hozzá türelmem. A szakirodalommal azért még mindig lépést tartok. Az utóbbi tíz évben hihetetlen eredmények születtek. – Például? – Van egy osztrák nő, Lise Meitnernek hívják és Koppenhágában dolgozik, akinek sikerült az urániumatomot két kisebb atomra fölbontania: báriumra és kryptonra. – Azt hittem, az atom már nem osztható tovább. – Nem olyan régen még mindenki azt hitte. Éppen ezért olyan óriási fölfedezés. A maghasadáskor óriási robbanás történik, hatalmas energiák szabadulnak föl. Ezért érdekli a dolog annyira a katonaságot. Ha kézben tudják tartani a maghasadás folyamatát, minden eddiginél pusztítóbb bombákat fognak gyártani. Nancy visszanézett a rosszul öltözött, ösztövér, égő szemű emberre. Minden eddiginél pusztítóbb bomba, mondta magában, és megborzongott. – Csodálom, csak úgy hagyják egyedül mászkálni? – Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nem őrzik válaszolta Mervyn. – Nézze meg azt a fickót!

Mervyn tekintetét követve Nancy egy magas, erős embert látott, aki kemény kalapot és borvörös mellényt viselt, s látszólag nem csinált semmit. – Az a férfi lenne a testőre? Mervyn vállat vont. – Szerintem nagyon úgy néz ki, mint egy rendőr. Lehet persze, hogy Hartmann sem tud róla, de az az alak a negyvenhatos cipőjében úgy fest nekem, mint egy őrangyal. Nancy nem gondolta volna, hogy Mervyn ilyen jó megfigyelő. – Azt hiszem, ez lesz az a kocsma – mondta hirtelen Mervyn, a tudomány kozmikus magasságaiból egy csapásra leszállva a földre. Megállt az ajtónál. – Sok szerencsét – mondta neki Nancy őszintén. Furcsa mód megkedvelte Mervynt, annak minden kétségkívül idegesítő tulajdonsága ellenére. Mervyn elmosolyodott. – Köszönöm – válaszolta. – Sok szerencsét magának is! Mervyn bement. Nancy folytatta útját. Az utca végén, szemben a kikötővel, borostyánnal befuttatott házat talált, amely méreteiben messze fölülmúlta a falu többi épületét. Mikor belépett, hevenyészve fölállított irodát talált, a Pan American légitársaság egy fiatal, jóképű, egyenruhás alkalmazottjával, aki rögtön rámosolygott, bár legalább tizenöt évvel fiatalabb volt Nancynél. – Szeretnék jegyet váltani New Yorkba – mondta Nancy. A fiatalember meglepődött. Kíváncsian nézett a nőre. – Jegyet? Itt nem szoktunk jegyeket árulni, s ami azt illeti, nincs is szabad hely a gépen. Ez nem tűnt leküzdhetetlen problémának. Nancy rámosolygott a fiatalemberre; tapasztalata szerint egy jól irányzott mosoly gyakran átsegíti az embert a bürokrácia korlátain.

– Végül is egy jegy csak egy darab papír – kezdte. – Ha kifizetem a viteldíj át, csak fölengednek a gépre. A fiatalember már nyíltan vigyorgott. Nancy érezte, ha rajta múlik, nem lesz semmi gond. – Ez igaz – válaszolta –, de sajnos a gép tele van. – A fenébe! – mormogta Nancy. Ezért ment át annyi mindenen? Majd bolond lesz most föladni. – Valami megoldás csak van. Nincs szükségem ágyra, elleszek egy széken is, akár egy legénységi ülésen. – A legénységi ülés ki van zárva. Az egyetlen lehetőség a nászutasok lakosztálya. – Kivehetem? – kérdezte Nancy reménykedve. – Még azt sem tudom, mi az ára. – De ezt ki tudná deríteni, nem? – Hát legalább kétszer annyi mint a rendes jegy, vagyis legalább hétszázötven dollár. De lehet, hogy több. Nancy nem hétszáz, de hétezer dollárt is kifizetett volna. – Kerül amibe kerül – mondta. – Adok egy üres csekket, azt ír rá, amit akar. – Nahát, maga aztán tényleg velünk akar repülni! – Holnap New Yorkban kell lennem. Nagyon fontos. – A kapitánytól kell engedélyt kérnünk – mondta a fiatalember. – Erre parancsoljon velem jönni, asszonyom! Nancy követte, s közben azon tűnődött, nem pazarolta-e olyasvalakire csáberejét, aki amúgy sem dönthet az ügyben. Az emeletre vezették. Egy asztal körül a legénység hat-hét tagja ült ingujjban; dohányoztak, kávéztak, és térképeket tanulmányoztak. A fiatalember bemutatta Nancyt Baker kapitánynak, és azt mondta:

– Mrs. Lenehan nagyon szeretne New Yorkba menni, és hajlandó lenne kivenni a lakosztályt. El tudjuk vinni, kapitány úr? Válasz helyett Baker kapitány egy újabb kérdést szegezett az izgatott Nancynek. – A férjével együtt utazik, Mrs. Lenehan? Nancy meglebegtette szempilláit. Ezt is hasznos módszernek találta mások meggyőzéséhez. – Özvegy vagyok, kapitány. – Elnézést kérek. Poggyásza van? – Csak ez a kézitáska. – Szívesen látjuk a gépen, Mrs. Lenehan – mondta Baker. – Hála istennek – sóhajtott Nancy. – El sem tudom mondani, milyen fontos ez nekem. – Egy pillanatra gyengeséget érzett térdében, és gyorsan leült a legközelebb eső székre. Szégyellte, amiért ennyire elárulta izgalmát. Hogy nyugodtabbnak lássák, elővette táskájából a csekk-könyvét, s egy kitöltetlen csekket aláírt. Átadta a fiatalembernek. Most már megkeresheti Petert. – Láttam néhány utast, amint a faluban sétáltak – mondta. – A többiek vajon hol vannak? – A legtöbben a bárban lesznek – válaszolta a fiatalember. – Az is itt van az épületben, a földszinten. Oldalt találja meg az ajtót. Nancy fölállt. A remegés megszűnt.. – Mindent nagyon köszönök. – Örültem, hogy segíthettem. Nancy kiment. Ahogy becsukta az ajtót, hallotta, egyszerre többen is beszélni kezdenek, és sejtette, sikamlós megjegyzéseket tesznek az özvegyre, aki megengedheti magának, hogy kitöltetlen csekkeket irkáljon alá.

Kiment az épületből. A délután kellemes, bár enyhén meleg volt, a tenger felől sós szellő fújt. Nancy elindult megkeresni áruló testvérét. Megkerülte az épületet, és bement a bárba. Tipikusan az a hely volt, ahová normális körülmények között soha nem tenné be a lábát: kicsi, sötét, durva bútorzattal, és hasonló törzsvendégekkel. Eredetileg parasztok és halászok söröztek itt; a véletlen úgy hozta, hogy egy ideje inkább milliomosoknak szolgáltak fel drága koktélokat. A helyiség levegőtlen volt, sokféle nyelv bábeli csevegése töltötte be. Talán csak Nancy képzelte, de a nagy vidámság mintha kicsit hisztérikusan hangzott volna. Talán az óceán átrepülése keltette szorongást vezették le így az utasok. Végignézte az arcokat, mígnem meglátta Petert. Peter nem vette észre. Nancy egy percig bámulta testvérét, s közben gyűlt benne a harag. Legszívesebben arcul ütötte volna. De erőt vett magán; nem fogja kimutatni az érzelmeit. Sokkal okosabb, ha hűvös és kimért lesz. Peter az egyik sarokban ült, s mellette foglalt helyet Nat Ridgeway. Ez újabb meglepetés volt. Nancy ugyan tudta, hogy Nat is Párizsban járt a divatbemutatókon, de az nem merült föl benne, hogy Peterrel együtt tér vissza Amerikába. Nem örült annak, hogy itt találja. Egy régi fellángolás, egy régi szerelem csak bonyolítja a dolgokat. El kell felejtenie, hogy egyszer csókolózott vele. Átvágta magát a tömegen, míg az asztalukhoz nem ért. Először Nat nézett föl. Arcát azonnal elöntötte a bűntudat, ami már magában is elégtételnek számított Nancy számára. Peter először Natra nézett, aztán ő is fölkapta a fejét. Egymás szemébe néztek. Peter elsápadt, és fölugrott a székből. – Jó isten! – kiáltotta, és látszott rajta, halálosan megijedt. – Mitől ijedtél meg annyira, Peter? – kérdezte Nancy megvetően. Peter nyelt egy nagyot, és visszaült. Nancy folytatta:

– Jegyet váltottál a hajóra, amikor tudtad, hogy nem fogsz rajta utazni. Szobát nyittattál velem Liverpoolban, amikor tudtad, hogy nem fogsz ott megszállni, s mindezt csak azért, mert nem merted megmondani, hogy a Clipperrel jössz haza. Peter falfehéren ült és nem szólt semmit. – Kilógtál a szállodából, és lélekszakadva rohantál Southamptonba, és azt remélted, nem fogok rájönni. – Nancy Peter felé hajolt, aki valósággal hátrahőkölt. – Mitől tartasz úgy? Nem fogom leharapni a fejedet. Nancy igazán nem törődött azzal, hallják-e mások vagy sem. A körülállók elhallgattak. Peter kínos arckifejezéssel nézett körül a helyiségben. – Nem csodálom – folytatta Nancy –, hogy kényelmetlenül érzed magad e pillanatban. Éveken át megvédtelek, eltussoltam a hibáidat és hagytam, hogy a cég elnöke legyél, bár egy piaci kofában több üzleti érzék van, mint benned. És ezek után megpróbálod a hátam mögött ellopni a céget? Hogy tehetsz ilyet? Nem érzed magad egy kicsit féregnek? Peter bíborvörös lett. – Sohasem védtél meg! Mindig csak a magad érdeke volt a fontos. Mindig te akartál főnök lenni, de nem lettél! Én lettem az elnök, s azóta másban se mesterkedsz, mint hogy kitúrjál! Ez olyan égbekiátó hazugság volt, hogy Nancy nem is tudta nevessen-e, vagy egyszerűen szembeköpje édestestvérét. – Te hülye – mondta végül. – Te szegény agyalágyult, éppen azon igyekeztem, hogy megtarthasd az állásodat. Peter egy paksaméta papírt rántott elő a zsebéből. – Például ezzel? – kérdezte. Nancy megismerte jelentését. – Például ezzel. Ez az egyetlen megoldás, hogy megmaradj elnöknek. – Közben meg te veszed át az irányítást – sziszegte az öccs. Rögtön átláttam rajtad! Ezért készítettem elő a saját tervemet.

– Ami azonban nem jött össze – válaszolta Nancy diadalmasan. – Sikerült jegyet vennem a gépre, és ott leszek az igazgatótanács ülésén. – Most fordult először Nat Ridgewayhez: – Sajnos egyelőit nem fogod fölvásárolni a céget, Nat. – Ne legyél olyan biztos a dolgodban – mondta Peter. Nancy ránézett. Peter agresszív volt, mint a sértődött gyerek. Vagy még lenne egy aduja? Annyi esze nincsen. – Neked is negyven százalékod van, és nekem is – mondta Nancy. – Tilly néni és Dan Riley tíz-tíz százaléka dönt, ha mi nem tudunk egyetérteni. Eddig mindig rám hallgattak. Ismernek engem, és szerencsére ismernek téged is. Tudják, én keresem a pénzt, te pedig elköltőd. Ezt tisztán látják, még akkor is, ha udvariasságból nem közlik veled. Úgy fognak szavazni, ahogyan én kérem. – Riley mellettem fog szavazni Csökönyösségében volt valami aggasztó. – erősködött Peter.

– Miért szavazna melletted, amikor gyakorlatilag tönkretetted a céget? – Nancy megvetően beszélt, bár kicsit elbizonytalanodott. – Érzed, hogy valami nem stimmel, igaz? – kérdezte Peter gúnyosan, mert megérezte Nancy szavaiban a bujkáló bizonytalanságot. És sajnos, valami igaza volt is. Nancy érezte, valami nem egészen úgy van, ahogyan ő képzeli. Peter nem úgy viselkedett, mint akit legyőztek. Milyen trükköt titkolhat még? – Hiába blöffölsz nekem – mondta Nancy. – Nem blöffölök. Ha egy kicsit még bosszantja, Peter már csak hiúságból is ki fogj a bökni, miről van szó. – Peter, te mindig úgy csinálsz, mintha tudnál még valamit, de rendszerint kiderül, hogy csak ostoba blöff az egész. – Riley megígérte, mellettem fog szavazni. – Riley ígérete körülbelül annyit ér, mint egy csörgőkígyóé.

– Kivéve, ha anyagi érdeke fűződik valamihez. Szóval erről van szó. Dan Rileyt megvesztegették. Ha van megvesztegethető ember, az Dan Riley. A gondolat kellemetlenül érintette Nancyt. Vajon mennyit ígért neki Peter. Ha az összeget is ki lehetne szedni belőle, Nancy ráígérhetne. Ezért azt mondta: – Ha te Dan Riley megbízhatóságára építesz, nekem nincs mitől tartanom. – Dan Riley kapzsiságára építek – mondta Peter. Nancy Nat Ridgewayhez fordult. – A te helyedben nem bíznék annyira ebben a tervben. – Nat tudja, hogy igazat beszélek – mondta Peter önelégülten. Nat nyilvánvalóan nem kívánt részt venni a beszélgetésben, de most hogy belevonták, bólintott. – Nat komoly részt ad Rileynak a General Textiles jogi ügyeiből. Nancynek elállt a lélegzete. Ezt már komolyan kell venni. Dan Riley mind a két nagymamáját odaadná, ha egy olyan óriáscégnél, mint a General Textiles, jogászként megvethetné a lábát. A hozzá hasonló zugügyvédnek ilyen lehetőség egyszer adódik az életben. Peter és Riley együtt a részvények felét mondhatják magukénak. Nancyé és Tilly nénié a másik ötven százalék. Ilyen esetekben az elnök szava dönt. Az elnök Peter. Peter úgy érezte, győzött, s ennek megfelelő mosolyt engedett meg magának. Nancy azonban még nem akarta elfogadni a vereséget. Kihúzott egy széket, s ő is leült az asztalhoz. Figyelmét most Natra fordította; érezte, hogy Nat nem ért egyet Peter viselkedésével. Talán arról sem volt tudomása, hogy Peter Nancy háta mögött szervezi a cég eladását. Elhatározta, megkérdezi: – Mondd Nat, te tudtad, hogy Peter hazudik nekem? Nat szótlanul, összeszorított szájjal ült. Nancy is így tett. Elhatározta, kivárja amíg válaszol. Végül Nat szólalt meg.

amikor megcsókoltál. – És ha nem? Az európai háború is konjunktúrát jelent. Figyelj. hogy élvezd Peter tisztességtelenségének az előnyeit. aki apám helyetteseként dolgozott. ha a kezemet foghatod. Nancy Peterhez fordult: – Képtelen vagy fölfogni. óriási konjunktúra lesz. Nancy ismét Natra nézett: – De ezt te is nagyon jól tudod. Nat Ridgeway egy pillanatig gondolkozott. Nem véletlenül akarod fölvásárolni a céget. Nancy újra Peter felé fordult. Ha Amerika belép a háborúba. – Ebben az esetben nyilván nem helyesled. Peter! Tévedtem már valaha ilyesmiben? Vesztettél valaha pénzt. – És becsületes üzletember vagy? – Tudod. – Még mielőtt Nat válaszolhatott volna. de Nancy közbevágott. nem egy teadélutánról. A családi ügyeitekhez semmi közöm. ha várnánk. Nat nem válaszolt. Nem vagyok szárazdajka. hogy a részvények értéke kétszeresére nőne. ha az üzleti érdekeidet más becstelen módszerekkel képviseli. akkor magad is tisztességtelen vagy. amikor örültél. Mindig is szállítottunk a hadseregnek. – Egy cég fölvásárlásáról van szó. ha az én tanácsomat . De volt idő. ha pár évig az én terveim szerint vezetnénk a céget? – Nekem nem tetszenek a te terveid. – Amerika nem fog belépni ebbe a háborúba. hogy az vagyok. – pusztán a háború miatt is nőni fog a részvények értéke. – Jobban tennénk. gondolta Nancy. Nat. Már nem az az ember vagy.– Nem érdeklődtem. – Még ha nem is szerveznénk át. Megváltoztál. – Ha kész vagy rá. Talán folytatta volna. Üzletember vagyok. és egyszer megsimogattad a mellemet.

Ez szörnyű volt. – Rendben van. A Clipper a torkolat közepén ringatózott. és már nem szereti. mint akit fejbevertek. Hallgatta a sirályok vijjogását. ha az ember férje húszéves házasság után azzal jön haza. Elhatározta. ez mit jelenthet. A torkolat felől fújó szél fölüdítette. nem értem. Nagyobb volt. gondolkoznia kell.követted? Vagy megfordítva: jövedelmezett egy fillért is. ha az ág agyonüti nővérét. Miért akarod eladni a céget? Peter némán nővére szemébe nézett. Fölállt és köszönés nélkül távozott. Szédült. Nancy sohasem gyanította az igazságot: szeretett kisöccse szívből gyűlölte nővérét. mintha téglafalba ütközött volna. akik versenyeznek egymással. beteges gyűlölet. Nancy megmerevedett a megdöbbenéstől. zsúfolt kocsmából. de Peter arcát félreismerhetetlenül a gyűlölet torzította el. Ilyen érzés lehet. Hajlandó maga alatt is vágni a fát. Színtiszta gyűlöletből. Körötte picike alakok sürgölődtek: üzemanyaggal töltötték föl. Peter nem egyszerűen buta. Úgy érezte magát. Nem akart hinni a szemének. miről van szó – mondta Peter. és rosszakaratú. gondolta. – Hogyhogy nem értem? – Hogy miért akarom eladni a céget. ez természetes testvérek között. és a kikötőben sétára indult. hihetetlen. hogy viszonya van a titkárnőjével. és Nancy végre megértette. Kell egy kis idő. Átvágott az úton. sokkal nagyobb. ha a tanácsom ellenére cselekedtél? – Nem érted. Valamennyire elmebetegnek kell lennie ehhez. de nem. mint amekkorának Nancy képzelte. önző. A hatalmas légcsavarok . Mindig volt közöttük némi feszültség. Nancy képtelen volt fölfogni. Nancy úgy érezte. Peter gyűlölte. Az utcán egy kicsit jobban érezte magát. hogy ezt földolgozza. kimegy ebből a füstös.

valamilyen módon ráijeszthetne. Danny Riley volt a gyenge pont Peter tervében. állandóan hozzájuk hasonló emberek társaságában voltak. mint ahogy Dan becstelen. valaki a nevén szólította. Danny egy fontos . Talán kigondolhat valamit. A fiatalember integetett. még ha azok is írek voltak. ha nem tud jobb ajánlatot tenni. Ennyi készpénzt nem tud holnapig előteremteni. Mondjuk. ha hazaért? Petert nyilván nem lehet sehogy lebeszélni tervéről. Nancyben hirtelen remény ébredt. de vagyona a cégben feküdt. Mindketten ír bevándorlóktól származtak. és gyanakvással tekintettek a protestánsokra. Ennek még csak néhány éve. gondolta Nancy. De ez nem sokat számít. de hajlandó volt szemet hunyni egy kis ügyvédi tisztességtelenség fölött. hogy az ő oldalára álljon. ha Riley megkapja a General Textiles jogi képviseletét. alapjában véve. Talán Macnek lesz valami jó ötlete. de egyebekben nagyon is hasonlítottak egymásra. Nancy gazdag volt. – Telefonon keresik – kiáltotta. Mac ismerte Danny Rileyt. legalább százezret. Mac becsületes ember volt. esetleg a másik végén is megfoghatja a dolgot. de Rileynak ez aligha lenne elég. azt megvesztegetheti más is. Nancy apja is becsületes volt. Elsőszülöttjog is van a világon. Bár Peter ajánlatára nehéz lesz ráígérni. Ezen a gépen nem lesz ideges. Pár ezer dollár készpénzt esetleg össze tudna szedni. De hogyan? Megvonhatja ügyvédi megbízását a cégnél. Akit egyvalaki megvesztegethet. Míg ezen tűnődött. De mit tesz. Persze Danny egy dolgot szeret igazán a világon: a készpénzt. – Egy bizonyos McBride úr Bostonból. akivel a jegyirodában találkozott.látványa megnyugtatólag hatott Nancyre. és meglátta a Pan American fiatal alkalmazottját. akár Nancy. Megfordult. Tulajdonképpen sajnálta öccsét: annyi éven át boldogtalanná tette a gyűlölet. amivel ráveheti Rileyt. Túl sok év elnyomott gyűlölete talált kiutat üzletinek álcázott elképzelésében. Ettől még nem fogja átengedni neki a győzelmet. Jóval többet akarna. ha ezzel egy honfitárson segíthet. miután egy zümmögő szöcskén átkelt az Ír-tengeren. Ugyanakkor. Apa egyszer megmentette Danny Riley ügyvédi karrierjét.

A bíró azonban olyannyira nem mutatkozott megvesztegethetőnek. De csak két napja van. Ilyen volt Danny Riley: megbízhatatlan. hogy Peter szerint Danny Riley mellette fog szavazni. hol találja meg a telefont. és meggyőzte a bírót. Cserébe ugyanis beveszik a General Textiles jogászának. ahol a fiatalember megmutatta. mielőtt meghalt. csak egy pillanatra elment az esze. következetlen. Mac hangja már nem volt olyan diadalittas. Visszament a légitársaság épületébe. fölébredt benne a zöldszemű szörny. hogy kitaláljon valamit. tehát Peternek tett ígérete sem az. – Szóval sikerült beérned a Clippert – mondta büszkén. de maradék rokonszenve is szertefoszlott.perben vesztésre állt. hogy rövid úton közölte Dannyvel. különben kizáratja a kamarából. – Igen. Nancy jól ismerte a történetet. megingatható. . Apa közbelépett. és megpróbálta megvesztegetni. hogy Danny nem rossz fiú. Fölvette a kagylót. ha Danny lesz a jogászuk. amikor Nat járni kezdett Nancyvel. – A kígyó! Mac sohase kedvelte Nat Ridgewayt. – És te elhiszed neki? – Sajnos igen. végső elkeseredésében megkereste a bírót. Jólesett Mac hangját hallani. – Ez igaz? – Nat Ridgeway is ott van Peterrel. A baj az. Ott leszek az ülésen. akivel egy klubban golfoztak. – Nem irigylem a General Textilest. Mac ugyan boldog házasságban élt. mert apja sok mindent elmondott neki. de ha Nancyhez bárki férfiként közeledett. vonuljon vissza a magánéletbe. Az ilyen ember szava nem szentírás. kicsit aljas talán.

Sajnálom. csak nagyon nehéz lenne az összefüggést bizonyítani. ha jobb ajánlatot kap. öreglány. – Semmi sem jut eszembe – mondta végül Mac. Eső után köpönyeg. – Akkor bajban vagyok. nem éreznénk magunkat Ábrahám ölében. – Figyelj. – Jó. – Valóban figyelmeztettelek. – Már hogy föltárjuk az esetet? – Pontosan. – Emlékszel rá. Mac. ne engedjem át Peternek az elnökséget. igaz? – Enyhén szólva. Figyelmeztettél. – Van bizonyítékunk? megbízni .– Valószínűleg nem fognak komolyabb ügyet rábízni. A Jersey Rubber perben. átáll a másik oldalra. Ha történetesen nekünk kellene Rileyban. amikor Danny megpróbált megvesztegetni egy bírót. De a részleteket talán ne a telefonon. – Nem a te hibád. Mac. Nem tudnánk valahogy ezt fölhasználni? – Hogy gondolod? – Megfenyegethetnénk. Hát tegyünk egy jobb ajánlatot. nem törvénytelen az adott körülmények között ez az ajánlat? – De az. – Attól tartanánk. – Úgy néz ki. gondolta Nancy. Apa mentette meg. mondd. – Persze. Szerinted mit ígérjünk? Néhány pillanatig csend volt. ebből nem élünk meg. emlékszem. Nancynek eszébe jutott a vesztegetési ügy.

valaki azt mondaná nekik. – Tegyük föl. Ha bűnvádi eljárást indítanak. úgy döntene. Hacsak nincs valami apa iratai között. hogy engedd át a releváns iratokat. hogy nem volt tiszta ügy. amelyek bizonyítják. mintha lett volna. Ide hallgass! Mac – Nancy hangja egyre izgatottabb lett. tegyük fel. Tegyük föl. – Nem egészen értem. Azt a látszatot kell keltenünk. igen. – De tehetnénk úgy. mit segít ez rajtunk. – Dehogynem.. .– Nem tudok róla. – Most már nem is lenne rá idő. – Nem egészen követlek. és módunkban áll kitálalni az egészet. Figyelj. újra kell tárgyalni a Jersey Rubber pert. – Azok a papírok mind nálad vannak. hogy apa papírjai között vannak iratok. akkor bírói végzést küldenének. – Sohase néztem át őket. ezzel az ötlettel érdemes foglalkozni. hogy Danny megpróbált egy bírót megvesztegetni.. – Miért döntenének így? – Mert valaki azt mondja nekik. – És megtagadhatom a kérésüket? – Ha egyszerű vizsgálatról van szó. Nancy bostoni házának padlásán ládaszám álltak az apja után maradt papírok. – Jó. – Akkor fölkérnének. ahogy a megoldás körvonalai kibontakoztak előtte. Mac. – Csak hangosan gondolkozom. hogy apám iratai között perdöntő bizonyítékok vannak. s akkor mindenképpen oda kellene adnod. És? Nancy kezdte úgy érezni. Nancy. hogy az ügyvédi kamara vagy akárhogy hívják.

leveleket. – Kezdem azt hinni. . – Danny azt fogja kérni. – Figyelj. van a papírok között valami. Gyanítani fogja.. – Várj egy pillanatot. gyanítani fogja. hozok egy ceruzát. Reményével akarata is visszatért. mit hagyhatott apa maga után.. – Tedd föl neki ezt a kérdést: Ha a kamara újratárgyalná a Jersey Rubber pert. Én pedig bele fogok egyezni. – Várjál. ami terhelő rá nézve. nemmel fog válaszolni? – Mac. ne legyél olyan nehézfejű! Danny halálra fog rémülni! Fogalma sincs. és nem tud semmiféle bizonyságot szerezni.. azzal a feltétellel. – Hívjál föl a következő leszállóhelyen. Nancy sokkal jobban érezte magát. Mondjad. – Danny azt fogja gondolni. – Persze. Danny egy kicsit aljas. De neki sincs sok ideje. jelen pillanatban ez az egyetlen esélyünk. Győzni kell. – Úgy gondolod.. – Próbáljuk ki. de nem hülye. Hívd föl Dannyt. csak kitaláltuk az egészet. – Rendben. Mac. följegyzéseket.Nancy agyában a terv gyorsabban bontakozott ki. védjem meg: ne engedjem át az iratokat. és kérdezd meg szó szerint a következőt. Még azért ne bonts pezsgőt. átadjam-e apa papírjait? Mac nem értette. naplót. – Igaz. És akárhogy is. és az ő hangjából is kiérzett a remény. ennek van valami értelme – mondta Mac. ha mellettem szavaz az igazgatótanács ülésén. mint ahogy szavakba tudta volna önteni.

túl sok a dolgom. Lehet. Új-Fundland. Madarat lehetett volna vele fogatni. meglátta Mervynt. – Szevasz. Hol van most? Mervyn kimutatott az ablakon. inkább azt csodálta. Ez nem volt rá jellemző. . Add meg a magasabb bért. utazz jól.– Hol van? – Botwood. Ahogy átment az irodán. – Ő az. – Helyes. Nancy visszatette a kagylót. – Éppen magát keresem – mondta Nancynek. – És letette a kagylót. Közben azt mondta a kagylóba: – Nem tudok most ezzel foglalkozni. Negyed öt múlt öt perccel. hogy Mervyn beadja a derekát. Bejegyeztetem a hívást. a piros kabátban. Mac. de ahogy megpillantotta Nancyt. – Sikerrel járt? – kérdezte a nő. Foglald le előre a vonalat. Addig is. A telefonvonal másik végén is meglepődhetett valaki. Rosszul fogtam meg a dolgot. hogy megállítsa. – Van ott telefon? – Biztosan. ideje fölszállni a gépre. – Visszajön a felesége? – Nem. Viszontlátásra. hogy Danny nem dől be. aki egy másik telefonon beszélt. de a terv akkor is megéri a kipróbálást. – Sajnálom. Tizenhét óra múlva leszünk ott. mert Mervyn így folytatta: – Ahogy mondtam. Nancy csodálkozott. és dolgozzanak tovább. kinyújtotta karját. ha repülőtér is van. ha annyira akarja a sok marhája. Annyi már eddig is világos volt számára. Mervyn gyárában sztrájkhangulat van. Nancy egy harmincas éveiben járó szőke asszonyt látott. hogy tizenhét rohadt szerszámkészítővel vitatkozzam.

– Megértem. könnyed ember benyomását keltette. Két külön ágy van. – Ezért az asszonyért érdemes átkelni az óceánon. De nem a jó híremmel. Igazán sajnálom. hogy megosztom magával a lakosztályt. Nancy mosolygott. – Magától függ a dolog. – Tartozik nekem egy szívességgel – erősködött Mervyn. mint Mervyn. pontosan úgy leszünk együtt. Mervyn szép arca csökönyös kifejezést öltött. – Akkor nem beszélt a jó híréről. Mervyn – mondta. . talán az asszony éppen ezért szeretett bele. de az én koromban nem keveredhetek ilyen botrányba. Rokonszenvet érzett az elhagyott férj iránt. – Egy szívességgel igen. De kellemes. Közel nem olyan jóképű. – Miért ne? – mondta. ahogy mindenáron vissza akarja szerezni a feleségét. mint a többi kabinban az utasok. – A nő egy blézert viselő férfiba karolt. Mervyn – kiáltotta önkéntelenül. Mervyn. hogy nem akarja elveszíteni. Érdeklődtem erről a nászutasok marhaságáról. – Jövök New Yorkba. a férfi pontosan az ellentéte Mervynnek. Valahogy nem képzelte ilyen szépnek. Nancy világosan látta. – Még nem adtam föl – válaszolta a férfi. Tisztességes özvegy vagyok. – Figyeljen. Ha éjjel nyitva hagyjuk az ajtót. A gép ugyanis tele van. Nancy nevetett. feltehetőleg ez volt a barátja. – De nem is kellett együtt töltenünk az éjszakát! – Nancy szeretett volna segíteni Mervynnek. és nem sokban különbözik a többi kabintól. állapította meg Nancy. amikor át akarta velem repülni az Ír-tengert. Középtermetű. – Sajnálom. – Csak nem képzeli. akik szintén vadidegenek egymásnak. alig észrevehetően már kopaszodik is. volt valami megható abban.– Dehát gyönyörű. nem kóristalány.

– Megteszi? Nancy mély lélegzetet vett. hogy megmentsem a házasságomat. – Hallgasson ide. Nancy a kis botrányra gondolt. Ez az ember bajban van. az ilyesféle hír hamar eljut mindenki fülébe. hogy mit csinál? Mervyn elég egyszerűen tudta előadni kívánságait. Valóban. Nem látja. Kit érdekel. de lesznek elegen. és kérem. Nem olyan nagy város. nagy bajban volt. gondolta. Segítsen Nancy.– De mit mondanak majd az emberek! – Mit törődik vele? A férje nem él. hogy most én vagyok ugyanolyan bajban? – De látom. Nem mintha szüzességi fogadalmat tettem volna. Nancy – könyörgött Mervyn. Nézte Mervyn fájdalmas. ebben még igaza is van. Most segíthetne rajtam. amikor én szorultam segítségre. a szülei se élnek. mit csinál egy özvegy negyvenedik születésnapján? Nem fog belehalni. Mibe kerül? Legföljebb egy kisebb botrányt kavar. Abba még nem halt bele senki. akik még bámulni is fogják a bátorságáért. Amikor hozzám fordult. – Van két húszéves fiam – védekezett Nancy. – Segítsen. mit szólnak Bostonban. tartozom neki ennyivel. – De aggaszt az is. A bostoni úri társadalom talán fölhúzza egy kicsit az orrát. . gondolta. olyan nagy jelentősége van annak. A fenébe a bostoni úri társasággal. segítsen rajtam. – Szerintem nekik nagyon tetszene a dolog. és én segítettem magán. – Nem bánom – mondta. és megsajnálta. Igaza van. Segített rajtam. gondolta Nancy. Nélküle nem lennék most itt. Ez az utolsó esélyem rá. de így is határozott arcát. – Bajban vagyok. Lehet.

elkaptak. Persze nem az enyém. Egyelőre azonban valahogy rá kell tennie a kezét. következésképpen vagy itt van a kézipoggyászban vagy a csomagtérben valamelyik bőröndben. Néhány perccel később már sehol sem lehetett földet látni: ameddig a szem ellátott. Valamit majd csak kitalál. és úri módon él a kamatokból. a kézipoggyászban kell megnézni. amennyire csak lehet. leginkább a kézipoggyászban. amely a Shannon torkolatának északi partján állt büszkén. A szerencse erre nem jó kifejezés. Ma a világ legdrágább repülőjáratán New York felé tartok. gondolta. gondolta Harry. Lady Oxenford nem viselte az ékszereket. Ha az enyém lenne. egy szép autót. dehát a lopás nem életbiztosítás.13 Harry Marks Európából utoljára azt a világítótornyot látta. A Delhi-ékszerek közelsége olyan erős kísértés volt. Ebből vesz egy remek lakást. Hogy lehetne belepillantani? Esetleg éjjel. amikor mindenki alszik. Mire Amerikába érek. Lady Oxenford kézitáskája az ülése alá volt gyömöszölve. Ezen a gépen. Kockázatos lesz. hogy lába kel. Valahogy mindig megúszta a legkellemetlenebb helyzeteket is. ami fölért a nemi vággyal. . Mindenesetre előszőr. a zsebemben megtalálták a lopott kézelőgombokat. valahol pár méternyi távolságra tőle. Egymillió dollár értékű ékkő bármelyik orgazdának megér százezret. majdhogynem tetten értek. Egyelőre. olyat. Esetleg befekteti. egy bőröndbe rejtve vagyont érő ékszerek hevertek. vörös bőrtáska sárgaréz sarkokkal. csak a végtelen tenger terült el. és az óceán mérges hullámai nekiverődtek talapzatának. Tegnap. gondolta. a közelemben tartanám. Harrynek minden ujja viszketett. ahol a parkban teniszpálya van. Talán vidéken vesz házat. gazdag ember leszek. az éjszakát börtönben töltöttem. mert annyira félnék.

mondta magának. reggel hétkor reggelizett. de rendelt egy pohár pezsgőt. Harry visszafojtott lélegzettel figyelt. alkalma nyílhat. és eloszlatta az óceán átrepülésével kapcsolatos maradék szorongását is. de ezek a demokratikus amerikaiak valószínűleg ülésszám szerinti sorrendben haladnak. öregem. Nézzük csak. mikor táplálkozik őlordsága és a család. átnyújtotta az étlapot. De mikor vacsoráznak? Harry magában elátkozta a pincért. inna-e valamit. Úgy látszik az amerikaiak nem tudják. magyarázta Dicky. Az étkezőben egyszerre csak tizennégyen férnek el. Nicky Lord Oxenfordhoz fordult. Meglepte. Talán egyszerűen nem látják be. és megkérdezte. Harry boldog volt. – Hatkor szeretnék vacsorázni. fél nyolckor vagy kilenckor óhajt vacsorázni? Ezen gondolkozni kellett. délben ebédelt és öt felé vacsorázott. ezért aztán a vacsora három turnusban történik. Nincs más hátra: meg kell próbálni kitalálnia. – Percynek túl késő lenne. ha ő hamar túlesik a vacsorán. hogy kézipoggyászukba pillantson. Vandenpost úr hatkor. Oxenfordék tehát későn esznek. – Azt hiszem. Ez aztán az élet. miért ne az anyanyelvükön írják le az ételeket. kettőkor ebédelt. Valaki kiugrik a tizedik emeletről. Szimpatikus ország. gondolta. . Ha az Oxenford család nálánál előbb vagy később vacsorázik. Ellenben Lady Oxenford megszólalt. mert így tűnt illendőnek. Nicky jelent meg. Nem kívánt semmit.Egyszer hallott egy viccet. Nem azonosította magát a vicc főszereplőjével. Aki dolgozott. A pezsgő megérkezett. s az ötödik emeletnél megjegyzi: eddig rendben mennek a dolgok. hogy az étlap angolul van. Tapasztalata szerint a gazdag emberek későb étkeztek. hogy minden jobb vendéglőben franciául írják az étlapot. amiért őt kérdezte meg először. kilenckor – mondta Lord Oxenford. Akkor leghelyesebb. Egy lord inkább kilenc felé evett reggelit. és vacsoráját talán ha fél kilenckor kezdte elkölteni. Egy angol pincér gondolkodás nélkül Lord Oxenfordot kérdezte volna elsőként. – Elég éhes vagyok – mondta.

az anyja alakját örökölte. aki úgy nézett ki. ha nincsen ellene kifogása. A fene egyen meg. Parfümjét Harry gyakorlott orra azonnal fölismerte: Tosca. Ezek a lehetőségek az adott helyzetben kiesnek. Mondd azt. csak nehogy fél nyolc is túl késő legyen annak a kölyöknek. – Vandenpost úr – mondta Nicky –. Ha nem repülőgépen vannak. vörös . Harry ismét boldog volt. Nicky most a vörös mellényes férfihoz fordult. elmegy pár percre. úgyhogy Harry nyugodtan legeltethette szemét. ki kell találnia valamit. Ölében nyitott könyvet tartott.Rendben van. akinek folyton mászkálnia kell. Lord Oxenford még egy whiskyt rendelt. nem mutatott előnyösen. rendben van. nagy melle és hosszú lába volt. Talán nem ül bent végig. mintha rendőr lenne. Kilenc órakor akart vacsorázni. mély dekoltázzsal. Megállapította. kedvetlennek tűnt. gondolta Harry. – Akkor legyen fél nyolc – mondta Lord Oxenford. Jó ivónak látszott. vagy telefonon keresik. amitől eltávozik pár percre. odakint egy meztelen nőt lehet látni. vagy nicsak. gondolta Harry. Sajnos Membury nem volt különösebben éhes. vagy legalábbis ezen a néven mutatkozott be. Felesége sápadt és csöndes volt. Egyenes válla. Margaret Harry mellé ült. Nyugtalan embernek látszik. De ha magától nem megy. hogy beszélgessen a legénység tagjaival. akik éppen nem voltak szolgálatban. Harry azt mondaná neki. hogy várják valahol. Percy kiment. kérlelte Harry gondolatban. – A legkevésbé sem – válaszolta Harry. Harry elképzelte nagyestélyiben. amíg Oxenfordék vacsoráznak. Egyébként Clive Memburynek hívták. a fedélzeti mérnök és a navigátor fognak önnel egy asztalnál ülni. Ruhája drága volt de túl egyszerű. Ezek szerint Membury a kabinban marad. Egy lépéssel közelebb érezte magát a Delhi-ékszerekhez. hogy fél nyolc. nem is lenne bonyolult a dolog. Kabátját végre levetette. de sohasem lapozott. Biztosan érdekes lesz a legénységgel beszélgetni. hadd maradjak egy kicsit egyedül a kabinban.

érezte. hogy a néger zenekarokat hallgassam. mondjuk Louis Cartier indiai periódusából. mintha kiugrott volna a repülőgépből. Eveztem a tengerben. – Egyszer már repültem anyámmal. Ugyanakkor látta azt is. mert ő tudja. nyakán smaragdlánc. Azért félelmetesen szép lány. Hazudnia kellene inkább. gyönyörű lenne. fagylaltot kaptam. mikor nyílik már ki az ejtőernyő. . milyen veszélyt jelent számodra. s most várná. gondolta Harry. s ez gyöngédséget ébresztett benne. Gyöngédség! – gondolta. Párizsba mentünk. Az én anyám mikor jut el Párizsba? – És milyen volt? – Nem éreztem jól magam. mint a plébános felesége. fülében smaragdfüggő. anyámmal. ha nem akar feltűnést kelteni. amikor szívem szerint füstös vendéglőkbe mentem volna. Apa azt mondta. és sült halat ettünk újságpapírból. ki vagy valójában. hasábburgonyával. nem kellett volna őszintén beszélnie. hogy Anglia egyik legelőkelőbb és leggazdagabb családjának sarja. De Margaret amúgy is tudta titkát. valami jó iskoláról. s ezért úgy öltözködött. Folyton unalmas angolokkal kellett teázni. egy vidéki birtokról. ahogy szokta. – Anyám engem tengerpartra vitt nyaranta – mondta Harry. Csak ne felejtsd el.. Már ahogy kimondta ezeket a szavakat. Azt csináltak. s olyasféleképpen érezte magát. és a motorok zúgásától más nemigen hallhatta. – Mi sohase mentünk a tengerpartra. Csak Párizsba. Mégis. amit beszélnek. szokatlan élmény volt számára az őszinte beszéd.hajával. homályos hazugságokkal traktálni a lányt. gondolta Harry egy kicsit megszeppenve. A nővéremmel együtt mindig irigyeltük a szegény gyerekeket. csak közönséges emberek járnak oda. De Margaret láthatóan szégyellte. ha a gazdag lányok gyerekkoráról érdeklődtek. hogy érzékeny és sebezhető. amit akartak. – Most repül először? – kérdezte..

legalábbis kívülről úgy tűnt. Én is így szeretnék élni. és emlékszem a sör és a dohány szagára. melyik a jobb. – Micsoda hülyeség – mondta Margaret. – Gondolom. ami a kocsmákból jött ki. ahogy kinn is lehetett érezni az olajozott gépek szagát. ahol ékszert lop. komolyan kérdezem. – A pékségek szagára sütéskor. milyen szerencsés flótás. – De nem. aki a legjobb cigarettát szívja és gyönyörű ruhákat hord. Margaret egy pillanatra elgondolkozott. amiért mezítláb rohangálhatott a tengerparton. újabb bizonyíték. egy Raffles nevű úri tolvajról szól. – Mindenki élvezni akarja az életet. – Nohát. .Hányt mulattatta a dolog. irigyelték őt. – Akkor nem értem a kérdést. A gazdagok. – Élvezni akarom – válaszolta Harry. – Harry hirtelen úgy döntött. – Csak a szagokra emlékszem – folytatta Margaret. aki maga se rajongott a kocsmákért. bársonygalléros kabátot viseltek. Az emberek mindig vidámak voltak odabenn. – Én mind a kettőt kipróbáltam. és mindenféle úri házakba bejáratos. mindenki a másik életmódjára vágyik – jegyezte meg Margaret. íme. elárul valamit magáról. – Olvasta valaha Hornungnak az “Amatőr betörő” című könyvét? – Margaret fejét rázta. Én tudom. amit eddig csináltam. – A Ritzben jobb a koszt. és mindennap húst ehettek. Én sohasem voltam még kocsmában. akik gyerekkoruktól nagy fekete autókban jártak. De mihez akar kezdeni? – Folytatni akarom. – Nem vesztett sokat – válaszolta Harry. – És mit akar kezdeni az életével? Furcsa kérdés. és olajban sült halat ehetett hasábburgonyával. meg a vidámparkra.

Ez azonban nem hülyeség volt. és békés életet élt. mint az anyjuk. Most. egy jó autót. és minden csupa rododendron – folytatta. – Dehát nem maradhat egész életében tolvaj – vélte Margaret. ami mellett teniszpálya is van és istálló. – A végén börtönben fog megöregedni. a világ legbiztonságosabb. mikor megnyitotta szívét.Harry enyhén megsértődött. ha Margaret is hisz az ő álmában. Zavarban volt. hanem élete álma. – Olyan házat szeretnék. Elhallgatott. – Szeretnék egy nagy házat vidéken. meg az istállófiúkkal. hogy igazi úr vagyok. ha nem tetszik neki valami. és beszélgetnék a kertészekkel. Kicsit mérges volt a lányra. Ez a lány egyenesen megmondja. de be kellett látnia. és a jövedelmemnek a felét se költeném el. – Ez egy általán nem hülyeség – mondta mérgesen. aminek a falait teljesen befutja a borostyán – mondta. mindegyik olyan szép. legkényelmesebb háza. társaságot. elegáns ruhákat és szép ékszereket. és öt lányom lenne. . és biztos helyre fektetném a pénzemet. úgy érezte. de ugyanakkor ellenállhatatlan erővel élt benne a kívánság. hogy szeretne egy lakást. Szeme előtt megjelent a ház képe. Szerette volna. De tudta. Még Robin Hood is megnősült a végén. – Én csizmában mászkálnék a parkban. amiket nem állt szokásában beismerni. ahol eper lenne tejszínhabbal. hogy elmondja a lánynak. hogy meg is győzze őszinteségéről. ő maga sem olyan anyagias. jó nőket. nyáron kerti ünnepségeket rendeznék. szükségét érezte. Margaret elnevette magát. kiadja érzelmeit. mint amilyennek szeretné hinni magát. És mindenki azt hinné. Mihez szeretne igazából kezdeni az életével? Erre a kérdésre Harry rendszerint azt válaszolta volna. és saját legnagyobb meglepetésére olyan dolgokat mondott el a lánynak. ez a válasz nem lenne Margaret ínyére.

. – Szerelmes volt bele? Margaret bólintott. – De aztán elkomolyodott. de persze manapság nőket is bevettek a hadseregbe. Harry ösztönösen megkérdezte. Legszívesebben átölelte volna. – Margaret most suttogóra fogta a hangját. Szeretnék harcolni. Harrynak első pillanatban furcsa volt elképzelni. – Iannak hívták. Harry úgy érezte. Szeretném ott folytatni. Harry meg is jegyezte. Ez az utolsó lehetőség a fasizmus megállítására. Remélem. – Még mindig szereti? – Egy kicsit mindig is fogom. Harry hirtelen nagyon közel érezte magát ehhez a lányhoz. hogy harcolhat egy nő. eltökélte magát.– Öt lány! Jó erős alkatú nőt kell elvennie. – És hogy akar harcolni? – Autót vezetnék. mintha gombóc lenne a torkában. hogy megvigasztalja. Szükség van futárokra és mentőautó-sofőrökre. a lány majdnem elsírja magát. Megérintette a karját. bármit megkérdezhet. – Margaret most hirtelen szomorú lett. Ebben a pillanatban nagyon bátor lánynak látszott. valóra is válik. akit megöltek a fasiszták Spanyolországban. Harry látta. – És magának? Magának mi az álma? – Szeretnék részt venni a háborúban. – Nem azért nevettem – mondta. ahol ő abbahagyta. – Tudom. Nem számít. Úgy érezte.. – Nagyon szép álom. Csak ki akarom venni a harcból a részemet. – Veszélyes. – Úgy látom. s meg is tette . barátom. – Volt egy.

amelynek tapétája egy nagy világtérkép volt. mellettük kisebb felszolgálóasztalokkal. Nicky lépett be. és a Timest olvasta. S ami a legrosszabb. Tom Luthernek hívják. Újra megérintette Margaret kezét. porcelánedények. A pincér leültette az egyik asztalhoz. whiskyt ivott. Luther úr kézelőgombjait is igazgyöngyök díszítik. ha ékszerről volt szó. – A következő huszonnégy órán keresztül végig együtt leszünk. Asztaltársa amerikai kiejtéssel. hogy félbe kell hagynia a beszélgetést Margarettel. és azt mondta. Harry leült és kiteregette asztalkendőjét. Néhány órával később már minden titkát megosztotta vele.volna. A nyakkendőtűje is. amelyet meglepetésére teljesen átalakítottak. mire a másik is kinyújtotta a kezét. Tom? . Vandenpost. Ugyanez az embléma látszott a falon. Mr.beszélt. Meg kellett elégednie azzal. tökéletes étkezőhelyiség lett belőle. Kézfogáskor Harry megfigyelte. Harry bemutatkozott. a legjobb vendéglőben se különben: vászon asztalkendő. szemben egy zömök. de nem tisztán. Margaret hálásan elmosolyodott. akinek halványszürke öltönye fölkeltette Harry irigységét. Átment a szalonba. – Igaz – mosolygott Harry. Három egyenként négyszemélyes asztal állt benne. amelybe igazgyöngyöt foglaltak. – A vacsora tálalva van. Már hat óra van? Sajnálta. mintha egy kis külföldi akcentus is keveredett volna hanglejtésébe. Margaret kitalálta a gondolatát. – Hova valósi. erősnek tűnő férfival. hogy titkon megszorítja a lány kezét. amelyeket a Pan American szárnyas emblémája díszített. de ott ült szemben a vörösképű apja. Harry csodálkozott. Emlékeztetnie kellett magát: azért kezdett el barátkozni a lánnyal. még jól is esett neki. Az asztalok szépen voltak megterítve. és kiment. – Még rengeteg időnk van beszélgetni – mondta Harrynek. Luther úr nyilvánvalóan nem sajnálta a pénzt. hogy megóvja inkognitóját.

minden előfordul. a mérnök szívesen meglazítaná a nyakkendőjét és levenné a zakóját. Az apámnak biztosítótársasága volt. Jack Ashford. Egy év nagy idő. megjegyezte: – Eddig elég szerencsések voltunk az időjárással. Harrynek az volt a benyomása. s félreértve Harryt. szőkésbarna. Amint leültek. Harry megérezte: Tom Luther és a fedélzeti mérnök között erős feszültség van. széles vállú. a navigátor. nem? . Harry ezen távolról sem sértődött meg. és bemutatkozott a legénység két tagja. Harry egy pohár fehér bort kért. – Nem ilyen szokott lenni? – kérdezte udvariasan. Megérkezett. Jack Ashford is kinézett az ablakon. az ég tiszta. – A jég veszélyes. hó. A mérnök és a navigátor kólát ittak. – De éltem már mindenfelé. – Jégeső. – Előbb-utóbb ki kell deríteni. És maga? – Philadelphia.– Providence. hol van ez a Philadelphia. Eddie Deakin a fedélzeti mérnök. láthatóan nem különösebben érdekelte a dolog. Előételnek valami tengeri herkentyű volt. Érdekes. mennyire lehet a lánynak még mindig fontos a fiú. Rhode Island. villám és mennydörgés. – Néha egész úton zuhog – mondta Jack. Közben Harry még mindig Margareten és a szerelmén gondolkozott. Tom Luther biccentett. mintha abban született volna. Luther egy martinit. és a szárnyakon ragyog a napsugár. Minél kevesebbet kérdeznek. annál kevesebb marhaságot válaszolhat véletlenül. sötét hajú férfi. Harry homályosan emlékezett valamire az újságcikkekből. Kibámult az ablakon. Harry csak most vette észre. kellemes arcú ember. akin úgy állt az egyenruha. különösen Margaret korában. azon tűnődött.

jóindulatú. Jack rosszallólag nézett Eddiere. A következő fogásként teknőclevest tálaltak fel. de mi csak a szélét kapjuk el. Mindenesetre föl vagyunk szerelve fagytalanító csizmákkal. Harry megítélése szerint mind a kettő homokos. az időjárás nem volt szerencsés téma. – És mi az előrejelzés? Jack egy pillanatig tétovázott. Luther arcából kiszaladt a vér. megkérdezte: – Ki vezeti a gépet. Eddie? – Mickey Finn. Nicky és Davy voltak a pincérek. hogy elkerüljük a fagypont alatti hőmérsékletet. de nem mosolygott. a fedélzeti mérnök. Mosolygott. valami nagyon foglalkoztatja. Nem részletezte válaszát. A . ami a szárnyak legérzékenyebb részét védi a fagy ellen. de ekkor fölnézett Eddie. amíg eszik. Megjegyzését tapintatlannak találta. nyílt tekintete volt. – Csizmákkal? – Úgy hívják. mint amikor egy musztángot akar betörni az ember. – Mintlja kicsit göröngyös lenne a kocsiút – felelte Jack. ha Nickyt és Davyt nem számítom. fél. A fedélzeti mérnökön látszott. Egyenesén Lutherre nézett. úgy mondta: – Olyan. Harry titkon arcát figyelte: kellemes. – Nagy vihar? – A közepén elég nagy. Kellemes hangon beszélt. de Harry látta rajta. a helyettesem látja el a szolgálatot – válaszolta Eddie.– Úgy tervezzük meg az utat. Harry látta. – Összesen kilenc főből áll a legénység. – Milyen viharban repülni? – kérdezte Luther. Hogy megkísérelje bevonni a társalgásba. Valójában egyfajta gumiborító. mint aki teljesen biztos a dolgában. – Vihar van az óceán fölött – válaszolta a navigátor. – Jack nem úgy beszélt.

A navigátor kedélyeket. hogy készakarva ijesztgeti Luthert. – Vagyis úgy fogunk repülni. hogy visszarepüljünk. Luther – mondta. megpróbálta nyugodtabb vizekre kormányozni a beszélgetést. – Mi az a visszatérési pont? – kérdezte. vagy elérjük Új-Fundlandot. pár perccel ezelőtt. alszik pár percet – válaszolta Eddie. még Southamptonban. A visszatérési pontot akkor lépjük át. egy kicsit túl hangosan. hogy közben a kapitány alszik? – kérdezte Luther. rögtön visszafordulunk. . amikor elérjük az úgynevezett visszatérési pontot. úgyhogy most hatkor adtuk át a szolgálatot. Mr. hogy visszatérjünk Foynesba – Eddie nyersen beszélt. ha valami elromlana. arra az esetre. – A műszerekkel állandóan ellenőrizzük az üzemanyagkészletet. – És a kapitány? – kérdezte Luther aggodalmasan. – Valami gyógyszert szed. – Bízzon bennem. Jack meg én kettőkor kezdtünk. négy órát pihen. Harry most már bizonyos volt benne. hogy egészen meg van rémülve. hogy ne tudjon aludni? – Amikor tud. És a nagyobb biztonság kedvéért külön kiszámoljuk a fogyasztást három motorra. aztán megint átveszi a munkáját. – Ha észrevesszük. – És mi van akkor. hogy kevés a benzin. amikor már nincs elég benzin. – Valószínűleg pihen egy nagyot. Luthert nem volt olyan könnyű megnyugtatni. – Bizony – vigyorgott Eddie. – Ez nem fordulhat elő – sietett közbevetni a navigátor. hogy megnyugtassa a felborzolt Harry – Egyelőre elég üzemanyagunk van hozzá.kapitány kivételével mindenki négyórás szolgálatot lát el. ha nincs elég üzemanyag? Eddie előrehajolt. közbeszólt. Lutheren látszott.

és nemet mondott. és erőt vett magán. egyenesen nyomorultul érzi magát. sor kerül erre? – kérdezte Eddie. de keze annyira remegett. ami azt illeti. A főétel után szolgálták föl a salátát. kávé és aprósütemény következett gyors egymásutánban. amíg be nem lépünk a háborúba. Vandenpost úr. az étel kitűnő. teniszpályával a parkban. . Jack és Harry mindent megtettek.Jack igazán csak megnyugtatni akarta Luthert. hogy a leves nyakkendőjére csordult. Harry nem ette meg az egészet. sőt úgy tűnt. Ebből megvehetne magának a borostyánnal befuttatott házat. Margaretnek is így kellene öltözködnie. Ez meglepte Harryt. de kockázatos vállalkozás. Harry időközben megtudta. Bár. Loveseynek. Hamarosan kihozták a főételt: szűzérméket spárgával és krumplipürével. – Megengedi. Legalább addig. – Gondolja. Megpróbált beleinni csészéjébe. és sohasem külön fogásként a főétel után. tűnődött Harry. Józan és éber akart maradni. hogy semleges témákról csevegjenek. de a hangulat nem javult meg. A gyönyörű. a hölgyet Mrs. Édesség. hogy eddig nemigen vett részt a társalgásban. A helyiség közben gyorsan megtelt. Mrs. selyemruhás nő. Utóvégre el fogja lopnia Delhi-ékszereket. Lovesey nem látszott különösebben boldognak. a férfit pedig Mark Aldernak hívják. blézeres kísérőjével leült a mellettük levő asztalhoz. hogy megkérdezzem. Eddie mintha megérezte volna. de a motorok témája csak fokozta rémületét. Ez lehetne pályafutása utolsó és feltétlenül legnagyobb munkája. Még ennél is jobban nézne ki. amikor újra akarták tölteni a poharát borral. Eddie látható elégedettséggel dőlt hátra. miért utazik Amerikába? – Nem akarok belebotlani Hitlerbe – válaszolta Harry. Izgalmas. – A múltkor megtörtént. mint ennek a hölgynek. Mi lehet Luther és a mérnök között. Londoni vendéglőkben ritkán szolgáltak föl salátát. A kiszolgálás jó volt.

akárcsak mi. de itt. Talán az angolok hiába hitegetik magukat. Jack beleegyezőleg bólintott. – Én azt hiszem. Hazudsz te. és visszament a kabinjába. gondolta Harry. – Ez a mérnök faragatlan alak – jegyezte meg Harry. harcolnunk kellene a nácikkal – szólt közbe Eddie. A mama ezt nagyon rossz néven fogja venni.– Semmi bajunk a nácikkal – vetette közbe Tom Luther. hajóépítő vagy valami ilyesmi lehetett. – Ha befejezted. A nácik olyanok. Mindenesetre megkérdezte: – Mi a foglalkozása. Azok sok gyűrűt hordtak. Lord Oxenford megkérdezte : . Amerika be fog lépni a háborúba. Tom? – Üzletember vagyok Rhode Islandon. Eddie döbbenten nézett föl. Angliában mindenki úgy gondolta. húskereskedő. udvariasan meghajolt. aki maga küzdötte föl magát a szegénységből. Harry azon tűnődött. Nem a fenét. Néhány pillanattal később Harry fölállt. Ez a mérnök szinte nyíltan gengszternek nevezett. ha pihennénk egy keveset. gondolta Harry csalódottan. hátha tényleg gengszter. Eddie – mondta aggodalmasan – azt hiszem jó lenne. Luther inkább olyan milliomosnak nézett ki. meg kalapot. mint a gengszterek. – A nácik a kommunisták ellen vannak. A válasz szűkszavú volt. Egyenesen Lutherre nézve beszélt. de egy pillanatnyi gondolkodás után bólintott. mint a patkányokat. Hangjában harag csengett. szőrmekabátot. – Igen? Én nem vettem észre. az asztal körül erről szó se volt. Bár a londoni gengszterek másképp festettek. barátom. Talán az amerikaiák nem is fognak segíteni Angliának. és mindketten távoztak. Ahogy belépett . Jack hirtelen fölállt. Harry azonban meglepődött. Ki kell őket irtani. Luther még egy konyakot rendelt.

– És iható fehérboruk van. bizalmas hangon. – Tényleg. hogy csak a szélét kapják el. mikor a szalon átalakult étkezővé. Végre az Oxenford család elment vacsorázni. és mindketten nevettek. őlordsága – Nem rossz – válaszolta tehát. mert érdekelték a hírek. ahogy a konyha és az étkező között közlekedtek. milyen a vacsora? – kérdezte halk. ha nevetett. – Akkor rossz utunk lesz? – Azt hiszem. Megint szerette volna megérinteni. amikor elkapta a szemben ülő Clive Membury pillantását. Már éppen megtette volna. hófehér fogak kettős sövényét tárva föl. rádiót hallgatott vagy moziba ment. haját hátravetette. gondolta Harry reménykedve. hogy két pincér el tudja végezni mindezt a munkát. Közben türelmetlenül várta. de most. de így sem lesz valami kellemes. Újságot még csak-csak. Fölvette az ülésről a Life magazint . és lapozgatni kezdte . se újságot. szája megnyílt. Lord Oxenford morgott valamit. Membury az út elején a szalonban kártyázott. és Harry kettesben maradt Clive Memburyvel. inkább a kabinban üldögélt. Harrynek imponált. nemigen volt kenyere az olvasás. de ha szórakozni akart. Senki se olyan modortalan. amelyet Margaret már kiolvasott . de társadalmi köreiben nem volt szokás túlzottan lelkesedni. és ismét újságjába temetkezett. Harry nagyon vonzónak találta. . Margaret egészen megváltozott. – Vihar van az óceán fölött – közölte a lánnyal. Nem volt könnyű beszélgetni. Arca kipirult. hogy Oxenfordék elinduljanak vacsorázni. látszott rajta örül. Margaret mosolygott. Harry nem hozott magával se könyvet.– Milyen a vacsora? Harry ugyan roppantul élvezte a vacsorát. gondolta Harry. erre letett szándékáról. megrakott és üres tálakkal. Talán kimegy vécére. hogy újra látja a fiút. – Remek – felelte Harry. mint egy modortalan főnemes. mert közöttük állandóan sürögtek a pincérek. megpróbálnak úgy repülni.

– Nem. gondolta Harry. hogy a repülés a mániája. – Ne mondja. Harry nagyon remélte. akik évekig spórolnak. kézbe veszi a dolgot. s ha igen.vagy fölszállunk. keresve sem találhatna alkalmasabb pillanatot. Csak akkor zavarnak az utasok. aki éppen egy tál levessel kezében az étkező felé tartott. vagy éppen váltják egymást. mint egy Douglas DC-3 egész belső tere. elhatározta. – És nem zavarnánk ebben az órában? – Egyáltalán nem. Ha föl akar menni. – Fölmehetnek az utasok a pilótafülkébe? – Természetesen. és élete nagy eseményeként átrepüli az óceánt. – Menjünk föl és nézzük meg – javasolta Harry. Megállította Nickyt. mit keres a Clipperen. Membury úr nem ment tovább udvarias érdeklődésnél. Membury úr? – kérdezte. Ezek szerint nem mániája a repülés. hogy aztán néhány napig valamilyen fényűző utazást élvezhessenek: hajókirándulást a Níluson. Kilencven font nagy pénz egy zsarunak. Állítólag olyan nagy. ezért amikor Membury már fél órája ült egy helyben. A türelem sohasem volt Harry erős oldala. Membury valóban rendőr-e. Lehet. Vandenpost úr. ha le. vagy nagyon rossz az időjárás. elég nagy bűne lehet a nyomorultnak.Ismét azon gondolkozott. ezt a választ fogja kapni. remélem jól érzi magát. – Látta már a pilótafülkét. Ha így van. ha az angol rendőrség leperkálta a jegy árát. . vagy fölülhessenek az Orient expresszre. uram. – Azt mondják érdemes megnézni. ez pedig már valami. Ha egy gyanúsítottat követ. Fölállt és várakozásteljesen tekintett Memburyre. Talán Membury egyike azoknak a különc embereknek.

Illatszer. míg a szeme sarkából a folyosót figyelte. Nem erre számított. mosolygott. ezüst hátú kefék. Nem sok kedve – volt fölmenni. egy gesztenyebarna . mert nem voltak szolgálatban. Lesietet a lépcsőn. Harry ment elöl. csöndes és kényelmes. púder. – Akkor mindjárt itt vagyok. Cselekednie kell. Szeretnének körülnézni? – De még mennyire – válaszolta Harry. uraim. amit rossz jelnek vett. de nagyon kevés ideje van átkutatni a kézipoggyászt. Nem volt bezárva. Meg volt magával elégedve. Harry körülnézett. ha mindketten felszolgálnak. modern iroda. Előhúzta Lady Oxenford táskáját. aztán nekivágtak a csigalépcsőnek. Szabad itt fényképezni? – De még mennyire. Hamarosan a felső szinten találták magukat. de talán illetlenség visszautasítania a másik ajánlatát. Rövid tétovázás után fölállt.– Akkor fölmegyünk? Egy pillanatig úgy tűnt. A kapitányt azonban itt találták. – Hanem én lent hagytam a fényképezőgépemet. Jobb lett volna. egy asztal mögött ült a kabin hátsó traktusában. Visszatért a kabinba. mint egy jól berendezett. A két pincér közül az egyik a konyhában. Memburytől sikerült megszabadulnia. A helyiség tiszta volt. s az idő kevés. ha a családi ékszereit tartja benne. Az ülésre tette és felnyitotta. Túl nagy és nehéz volt kézipoggyásznak. a másik az étkezőben tartózkodott. De minden nem jöhet össze. Harry asztaltársai persze nem voltak itt. és azt mondta: – Jó estét. arcfesték. hogy az egyik végigmegy a folyosón. Membury úr nem akart illetlennek mutatkozni. Elhaladtak a mellékhelyiség és a konyha mellett. így nem állna fönn a veszély. Fölnézett. de nyilván nem saját maga cipelte. Gyorsan átkutatta. – Kiváló gondolat – mondta. Membury nemet mond. Az ember bezárja a táskáját. úgy nézett ki.

Kihúzta a táskát.fésülködőköpeny. és visszatolta az ülés alá. ha észreveszi. Lord Oxenford csodálkozik majd. míg átnézte a táska tartalmát. Harry ismét lélegzetet vett. hajolaj. ami a lady táskájában női holmi. Meg kell próbálni. Talán egész elmélete rossz. törötten fityegett. hogy férjét becsomagolására? kérte meg az ékszerek biztonságos Lord Oxenford táskája is az ülés alatt állt. Talán húsz másodpercig tartott. és valamelyik gyerek poggyászába tette az ékszereket. Egy könyv: Blake versei. Harry csendben káromkodott. és kinyitotta a táskái. Tegyük föl. Ahogy átkutatta tartalmát. Davy továbbment. borotválkozó készség. Gyorsan becsukta. Ékszer egy szál se. amelyben tisztálkodószerek lapultak. hogy Lord Oxenford ravasz. selyem alsónemű. Harry a saját táskájában keres valamit. hogy rossz volt a lakat. föltételezte. de minden alkalommal halálra rémült. Harry fölnézett és rámosolygott. aki . Talán meg is nézi. alsónemű és Napóleon életrajza. és bekattintotta a lakatot. Harry behúzta a cipzárt. amelyet az ilyen és ehhez hasonló alkalmakra hordott magánál. Ez lett volna a legvalószínűbb rejtekhelye az ékszereknek. Davy ment végig a folyosón. Davy a táskára nézett. Inkább Percyébe. de a Delhi-ékszerekhez nem jutott közelebb. föltételezni fogja. nem hiányzik-e valami a táskájából. Eddig megúszta. melynek végén kis lakat fityegett. Harry tovább vigyorgott. Mestere volt a eloszlatásának. gondolta. Visszatette ezt a táskát is az ülés alá. kezében poharakkal megrakott tálcával. Lehet. Bőrből készült. csíkos pizsama. és egy puha zacskó. Harry elővette zsebkését. gyanakvás Lord Oxenford táskjában ugyanaz volt férfiban. A pincérek még mindig el voltak foglalva. egy hálóing. mint egy fakutya. A lakat azonban nem volt a régi. papucs. tetején cipzárral. Miután semmi sem hiányzik majd. Fölpattintotta a lakatot. harisnya.

Nem tudta elhinni. Valószínűleg még szűz. hogy a család nem hozta magával az ékszereket. és ráadásul papírba csavarja. aki hajlamos ellenszegülni az apai tekintélynek. aki meghalt Spanyolországban. O. Krémszínű bőrből készült. Ékszer sehol. az anyja nem tud erről. Mikor kinyitotta. csak a csomagtérben utazó bőröndök egyikében lehet. amely egy huszonéves. Harry nem vett róla tudomást. Fogadok. de oda már bajos bejutni. Pamut hálóinget talált. Alsóneműje is egyszerű. Talált még egy fogkefét és egy tubus fogkrémet. Talált egy bekeretezett fényképet. Dehát nem viselte. és nem volt a kézipoggyászban.! . Nem hagyhatták otthon. Talán lehetséges. Gyorsan kinyitotta.. mint Margaretébe. aki összehajtogatja a pizsamáját. fölbontotta a kekszes-dobozt. A kapitány és Clive Membury már biztosan nem értik. hogy Harry biztosra vette: az inas csomagolt a fiatalúrnak. nagy felleghajtó köpönyegben. ismét megcsapta a lány parfümjének illata: Tosca.. virágmintásat. Hogy az a magasságos. monogramos zsebkendőt talált. talán nem. diákos. Harry kinyitotta a sakk-készletet. de úgy érezte. A táskában olyan rend volt. túl kislányos. fehér pamutból készült. gondolta Harry.. rögtön megpróbálta elképzelni benne. Ha nem. egy olyan országban. Kihúzta hát azt is. egy utas sétált végig a folyosón a mellékhelyiség felé. amennyiben Davyt megint a folyosón eszi a fene. Ahogy visszatette a táskát. Egy könyvet is talált. és egy csomag csokoládés kekszet. Ezen kívül csak egy tucat M. amit nyilván egy melegszívű alkalmazott csempészett be a táskába. rémélve. Ha Margaret táskájában sincs. még mindig követheti az Oxenford családot New Yorkban. és az ülésre tette. hol késik annyit. egy sakktáblát. sarkán gyönyörű vörösréz vasalással. hosszú sötét hajú és sötét szemű fiút ábrázolt. azt fogja hinni. Nézzük Percy táskáját. Lawrence egy regényét olvasta. amelyet esetleg heteken belül megszállnak. néhány képregényt. Margaret D.élvezné a titkolózást. Vajon együtt aludtak-e? Harry ezt minden kislányos alsónemű ellenére elképzelhetőnek tartotta. Kézbe vette Margaret táskáját. H. Az ékszerek itt sincsenek.. ugyanazt a táskát látja. Nincs olyan kamasz. Ez lesz Ian.

– Nincs mit – mondta Harry.. Kinyújtotta a zsebkendőt. Nyilvánvaló volt. nehogy kiderüljön a turpisság. Margaretet családjával együtt megtalálta az egyik asztalnál. aztán összeráncolt szemöldökkel megállt. Remélem. Köszönöm szépen. uram. Most aztán viheti a zsebkendőt Margaretnek. valóban megkérte-e Harryt: hozzon neki egy zsebkendőt? Valószínűtlen. átment saját kabinján. nem értett félre. – Gondolja. Margaret táskáját már nem lehetett Lord Oxenfordéval összekeverni. de az is látszott rajta. ugyan – válaszolta Harry. Ahogy kiemelte a táskából.. Megveregette Davy vállát. Az ember sohasem tudhatja. . csak úgy. aztán elhaladt a konyha mellett. – Ezt elejtette a folyosón. – Elnézést kérek. Végül azt dadogta: – Bocsásson meg. nem lehet mind a két táska Harryé. uram. Vajon Davyben maradt annyi gyanakvás. – Észre se vettem. Davy arckifejezése azonnal megváltozott. – Ellenkezőleg: örülök. és gyorsan távozott. következésképpen Vandenpost úr valaki más táskájában turkál. öné ez a táska? Harry fölmutatta a női zsebkendőt. ahol Davy a piszkos edényt rakta éppen toronyba. s azzal becsukta a táskát. Davy ismét végigment a folyosón. Tálcáján ezúttal leveses csészék sorakoztak. – Ugyan. Davy gyanakodva nézte Harryt. ezért jónak látta hozzátenni: – A kisasszony megkért. és visszatette a helyére. Visszatért a folyosóra. vigyek neki egy zsebkendőt.Az egyik zsebkendőt mindenesetre magához vette. – Tényleg? – mondta Margaret meglepetten. Bement az étkezőbe. Most már láthatóan csak zavarban volt. szuvenír gyanánt. nem szívesen vádolna meg egy utast ilyesmivel. ilyenbe fújom az orromat? – kérdezte. hogy megkérdezze Margaretet. Harryre pillantott. ha mindenütt ott van a szemük. Davy még mindig gyanakodott.

– És hogy lehet innen látni a csillagokat? – A navigátor időnként kimegy egy kicsit – mondta fapofával a kapitány. meg a támaszkodunk. – Leginkább a rádióállomásokra csillagokra. – És aztán hol tárolják? A kapitány két ajtóra mutatott. A gép tetején apró üvegkupola látszott. jöjjön. amelyhez összecsukható létra vezetett. gondolta Harry. Mégiscsak szerencsés ember. – Elfelejtettem filmet tenni bele – válaszolta Harry. – Csak vicceltem. Harry alig hitt a fülének. – Azok nyílnak a csomagtérre. Mindenre lehet megoldást találni. és kilépett rajta. Van egy megfigyelőállás. Membury Harryre nézett. Mindegy. – A navigátor fölmászik az oktánssal. – Ostoba dolog.és ismét fölmászott a csigalépcsőn. mi? – Körülnézett. Keskeny folyosón találta magát. – Itt rakják be a poggyászt? – Itt – mulatott a kapitány a csapóajtóra. Clive Memburynek. – Kinyitott egy ajtót a hátsó falnál. Baker kapitány éppen azt magyarázta hogyan navigálnak az óceán fölött. megmutatom. ahányszor a csillagok láthatóvá válnak – magyarázta a kapitány. esze még mindig az ékszereken járt. Harry fölfigyelt. . merre van. Most már biztosan rendőr. Hogy a fenébe fog bejutni a csomagtérbe? Még azt sem tudja. Harry szórakozottan nézett föl. Aztán vigyorogni kezdett. – Hol a fényképezőgépe? – kérdezte. Harry követte. már amikor látjuk őket. A kapitány fölfele mutatott: – Az ott a megfigyelő kupola. – Egyébként itt van a csomagtér rakodónyílása is.

hogy sikerült megismerkednie egy tolvajjal. Persze nem tehettek meg mindent. művészek. és sohasem vasalta ki a ruháját. csavargók. prostituáltak. hogy tulajdonképpen nem is akar Amerikába menni. De az olyan embernek. ez pedig csodálatos dolognak tűnt. tolvaj vagyok. nem rendelhettek pezsgőt egy jobb vendéglőben. Sohasem találkozott még ilyen emberekkel. – Meghiszem azt – válaszolta Harry. a csillagos ég alatt aludt. mint Harry. Bőröndöket és utazókofferokat látott. mint macska a köcsögbe. Mindig elbűvölték azok az emberek. Harry szórakozottan lenyomta az egyik kilincset. hogy ne tudta volna. Az ajtó nem volt bezárva. és tudta. akiknek élete kívül esett saját társadalmi körein. lopta a betevő falatot. a hegyekben élt. Egy igazi tolvajjal! Ha valaki azt mondta volna neki. a bűnözők. Clive Membury is bekukkantott. nadrágban járt. 14 Margaretnek jó kedve volt. lopással vádolták. mi az: a társadalom kitaszítottjának lenni. nézzen meg jól. mert ezt parancsolták neki. anarchisták. sohasem kellett semmit csak azért megcsinálnia. Valamelyik bőröndben ott vannak a Delhi-ékszerek.– És ott van minden bőrönd? – Ahogy mondja. Lépten-nyomon kiment a fejéből. Alig tudta elhinni. valahol ott van Harry Marks jómódban eltöltendő életének záloga. Harry benyitott. látta a rendőrségen. vagy ha igen. és gyerekeiket nem járathatták egyetemre – annyira nem volt naiv. hogy ne mozdulhassanak el a helyükről. nem hitte volna el. De Harry tényleg az. – Csodálatos – jegyezte meg. gondosan egymás mellé állítva és lekötözve. Álmában Margaret partizán harcos volt. nem ismerte fel őket. és benézett. uram. Nem olyan régen London leghírhedtebb utcáján .

és sajnálta az időt. Lord Oxenford egy undorodó pillantást vetett rájuk. Velük ült még Frank Gordon és Ollis Field is. amit a vacsora miatt távol kellett tőle töltenie. Talán csak azért voltak ilyen engedékenyek. egy füstös kiskocsmában. Ugyanitt ült Lulu Bell. Margaret hangosan nevetett. Az étkezőhelyiségben három asztal volt. bár nem voltak házasok. veszélyesen jóképű fiúnak látszott. Harry ismeretsége élete eddigi legérdekfeszítőbb eseményének számított. Ollis Field kiábrándult. lopott egy keveset azoktól. ami Margaret szeretett volna lenni. Frank Gordon egy kicsit lehetett idősebb Harrynél. megtehette. feltehetőleg azért. amikor akart.szajhának nézték. ott. Oxenfordék ültek az egyiknél. Egy szabad ember! Szeretett volna még többet megtudni róla. amit akart. vagy a Pan American Clipper fedélzetén. Ma reggel úgy döntött. de unta. s utána egész nap aludni. Margaret csodálta. mint amennyit megérdemelnek. ami egyfolytában hatalmában tartotta Elizabeth távozása óta. Belépett a kommunista pártba. Nem olyan rég? Hiszen alig huszonnégy órája. kedélybeteg úr benyomását keltette. mert zsidók voltak. Ha egész éjszaka táncolni akart. bár a szája körül volt valami kegyetlen vonás. és senkinek sem tartozott magyarázattal. Azt evett és ivott. Honnan szerezte? Lord Oxenford azonnal mérgesen lekapta a fia fejéről. mert leült egy küszöbre. mert annyi ember akart Amerikába jutni. akkor. a másik asztalt Gabon báró és Hartmann professzor foglalták el. Mr. ahol akart. . hogy a tengeriherkentyűt elsózták. Percy fekete sábeszdzsekliben ült az asztalhoz. hát kilépett. A harmadik asztalnál Lavinia hercegnő éppen arról panaszkodott. a Ritzben. Lady Oxenford még mindig ugyanabban a szomorú lelkiállapotban volt. Ha pénzre volt szüksége. Percy értesülései szerint közösen vették ki a nászutasok kabinját. Harry minden volt. Lovesey és Nancy Lenehan. hogy a Pan American társaság engedélyezi az ilyesmit. – Ostoba kölyök – hörögte. amikor bejött. akiknek úgyis jóval több van. Amerikába megy: délután már a repülőgépen ült.

köszönöm szépen. Percy? – Percy mindig tudta az ilyesmit. hogy valaha ilyen gyors repülőgépeket fognak gyártani – felelte Lord Oxenford leereszkedőleg. . – Helyes – mondta Lady Oxenford. – Botwoodban is éppen nyári időszámítás van még érvényben. úgyhogy helyi idő szerint hajnali öt harminckor fogunk megérkezni. ha elég gyorsan mennénk és lépést tartanánk a nap pályájával. – Mikor érünk a következő állomáshoz. sohasem lenne este? – Alig hinném. – Én nem kérek. – Tudod. Nicky jelent meg az első fogással. hogy mondjon valamit. Margaret jobbnak látta.– Milyen korán vacsorázunk – mondta. – Előbb-utóbb be fog sötétedni? – Kilenc körül. – Botwoodig tizenhat és fél óra a menetidő. Lord Oxenford elvörösödött. ha gyorsan témát vált. – Fél nyolc van – válaszolta férje. Ez a fogás nem kóser. – És Új-Fundlandban hány óra lesz? – Három és fél órával vannak a greenwichi idő mögött. – Nem tudtam. hogy fél órákban is számolnak. azt hiszem – vélte Percy. – Miért nem sötétedik? – Angliában sötétedik – mondta Percy –. Megyünk a nap után. – Nem fogok tudni fölkelni – mondta Lady Oxenford. Nicky meglepett pillantást vetett Percyre. de mi háromszáz mérföldre nyugatra vagyunk Írországtól. – Három és fél? – csodálkozott Margaret. Angol idő szerint reggel kilenckor fogunk odaérni.

igenis fél. Ideges pillantást vetett apjára. amelynek asztaltársaik néma tanúi maradtak. nem fecsérli az időt üres csevegésre. de nem is értett egyet. Kihallotta ezt a szót: Palesztina. de hangja elárulta. Lord Oxenford kiitta borát és ingerülten felszólította a pincért. Elvégre ő volt a szakértő repülési dolgokban. érti a dolgot: ha az ember a világ egyik legnagyobb koponyájával beszélget. Szerinte az ostoba férfiak szerették a buta nőket. Okos férfiak okos nőket szerettek. Anyja többször is mondta Margaretnek: a férfiak nem szeretik. de Lady Oxenford úgy gondolkozott. Kicsit zötyögős utunk lesz. Talán kényelmetlen lesz. – Harry mondta. nem Margaret. és különlegesen morózusan bámult maga elé de mielőtt bármit mondhatott volna. Margaret ma már nem vitatkozott vele. Margaret úgy érezte.– Dehogynem – válaszolta Percy. Lord Oxenford is elkapott néhány szót a vitából. amikor anya hülyének tettette magát. Margaret megjegyezte: – Viharon fogunk átrepülni. A szokásosnál is többet ivott. Margaretben nem merült föl. – És ő honnan tudja? – Együtt vacsorázott a navigátorral meg a fedélzeti mérnökkel. Nyilván a cionizmusról beszélgettek. Csak nem ideges? Vagy talán még mindig Elizabeth távozása dühíti? . töltsön újra. hogy egy úrihölgy részéről a technikai ismeretek illetlenségszámba mennének. hogy a vihartól félni kellene. ha a nők túlságosan okosak. – Nagyon értesz ezekhez a dolgokhoz – mondta Lady Oxenford. Margaret rendszerint mérges volt. – Úgy fogod magad érezni. de biztosan nem komolyan veszélyes. szeme kissé kigúvadt. – Én ugyan nem félek – mondta Percy. mintha kilenc óra lenne. – Honnan tudod? – kérdezte Percy féltékenyen. A szomszéd asztalnál Gabon báró és Carl Hartmann szenvedélyes vitába bonyolódtak. Arca kivörösödött.

– Miért ne? – kérdezte Margaret. – Biztosan csak szemérmes. de van benne valami. különösen ha azok egyértelműen alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartoztak. akinek feltett szándéka volt. ez neveltetés kérdése. – Miért – kérdezte Margaret meglepetten. – Már csak azért is beszélgetni fogok vele. – Azért. ha közeledne hozzád. – De hiszen azt mondtad. aki arisztokrata férjet fogott magának. Ezek szerint Harrynak nem sikerült tökéletesen megjátszania a gazdag amerikai aranyifjút. – Ezen azt kellett érteni. Lady Oxenfordra általában nem volt jellemző szemérmes férfiak gyámolítása. kedvesem – mondta anya határozottan. annak örül. hogy annyit legyen együtt Harryvel. – Nem. kislányom – válaszolta a lady –. ismered a Vandenpost családot Philadelphiában – védekezett Margaret. – Nagyon jóképű. – Miért ne? Nagyon jóképű fiú.– Margaret – szólt Lady Oxehford –. amennyit csak lehet. hogy ez a fiatalember is ismeri őket. és nem tetszene. – Ez nem sznobság. nem a megfelelő társadalmi osztályhoz tartozik. Lady Oxenford. Olyan sznob vagy. többet kellene beszélgetned Membury úrral. ha békén hagyják. – Mit akarsz ezzel mondani? – kérdezte Margaret. anya. hogy az egész úton azzal a Vandenposttal beszélgess. – Valóban ismerem a családot. de egyáltalán nem vagyok benne biztos. – Nekem úgy tűnik. sznob volt. – Nem akarom. mert veled egykorú fiatalember. mint sok más gazdag amerikai lány. . ami nekem nem tetszik. Lady Oxenford társadalmi érzékszervei tévedhetetlenek voltak.

– Ne olyan hangosan – mondta a báró. ha a másik kettő halkabban vitatkozik. hátrányosan kell majd megkülönböztetnünk az arabokat a zsidókkal szemben. – Nem úgy néz ki. így aztán a katonai állam és a rasszizmus együtt fasizmust alkotnak. A pincérek megérkeztek a főétellel. Anyja fensőbbségérzete sérthetetlen volt. Margaretet rendes körülmények között nagyon érdekelte volna a vita. mint aki rendszeresen a Clipperen utazik. pontosan olyan fasizmust. amit beszélnek. – Hozzon zellert és kaviárt! A mellettük levő asztalnál Gabon báró éppen azt mondta: – Saját ország kell. Iannal is beszéltek erről. de most inkább azt szerette volna. Egyesek szerint az eszményi állam megteremtésének lehetőségét rejtette magában. ha nem mond ellent. A kérdés érdekelte Margaretet. Ilyesmiben csalhatatlan szeme volt. – Hogy megvédje magát a szomszédos államok rosszindulatával szemben. ami ellen harcolunk. Palesztina azoké. Írországot vagy Texast. . – Sohasem eszem főtt ételt – mondta. Vitatkozni egyszerűen nem lehetett. és nem lehet csak úgy odaadni a zsidóknak. – És azt is elismerted – folytatta Hartmann –. Lady Oxenford azonnal visszaküldte a magáét. Membury? – kérdezte Percy.Margaret föladta. Nincs más megoldás. A szocialisták kétféle véleményt vallottak Palesztinával kapcsolatban. akik ott élnek. hogy a szocialisták között annyi zsidó volt. és apja nem hallja. – Esetleg a légitársaság alkalmazottja – mondta Lord Oxenford. amit akar. – Inkább valami hivatalnokfélének nézem – jegyezte meg Lady Oxenford. ez katonai állam lenne. – De magad is beismerted – vetette ellene Hartmann professzor –. Sokkal egyszerűbb. mások úgy gondolták. A kérdést csak bonyolította. Ennyi erővel odaadhatnák Hongkongot. s aztán azt csinál. – És mi lehet Mr.

– Akkor fekszünk le aludni. talán nem is hallották apja legalábbis modortalan megjegyzését. Anglia. Lord Oxenford hangosan megjegyezte: – Nem tudtam. – De milyen idő szerint? Fél tizenegykor angol idő szerint. amikor szoktunk – mondta anyja. Margaret elkeseredett pillantást vetett apjára. vagy fél tizenegykor új-fundlandi idő szerint? – Amerika is rasszista – jelentette ki Gabon báró. Margaret úgy látta.Sajnos ezzel a kívánságával már ejkésett. – Ami sok. hogy szocializmus és kapitalizmus egyaránt kudarcot vallottak. és hogy a demokrácia nem segít az egyszerű emberek gondjain. a másik asztalnál vitázó két férfi annyira elmerülten beszélget. – Franciaország. lelkesen föltette a kérdést: – Mikor fekszünk le aludni? – Én korán szeretnék – válaszolta Percy. Szokatlan kívánság volt ez részéről. Hartmann és Gabon báró ismét izgatott vitába keveredték. amint Hartman azt mondja: – De én nem akarok egy rasszista államban élni. – Ojvé! – tette hozzá Percy. mind. Amikor emberek milliói munka nélkül éheztek. Akkoriban még vonzónak is tűnt az elképzelés. Volt idő. és hallani lehetett. mind rasszista államok. milyen lesz a repülőgépen aludni. amely szerint egy teljhatalmú állam jóakaratú diktátora vezetése alatt a lakosság javára irányítja a gazdaságot. a Szovjetunió. bátor kijelentésnek tűnt az. Hogy valahogy befejezzék ezt a témát. az sok – mondta Lord Oxenford. De Lord Oxenford valahavolt eszméi régen lélektelen rögeszmékké torzultak. hogy egy halom zsidóval utazunk együtt. . amikor Lord Oxenford elképzeléseinek még valami értelme is akadt. – Én fél tízkor szeretnék aludni menni – szólt közbe Margaret. de most izgatottan várta.

válaszolni fog. de ettől csak rosszabbul érezte magát. elpirul.– És akkor minek megalapítani még egy fajvédő államot? – kérdezte Hartmann szenvedélyesen. és vörös képpel fröcsögte a másik asztal f elé: – Hé. Látta. hogy valószínűleg enyhének találja ezt a megjegyzést a náci Németországban töltött évek után. Fölemelte a leveseskanalat. Báró Gabon elsápadt. Inkább. hogy ennek az iszákos. ha szabad kérnem. A báró letette a kanalat. ez egy első osztályú kabin – közölte. – Súlyosan megsértetted ezt a két kiváló embert! – Ezt a két kiváló zsidót – helyesbített Lord Oxenford. Hartmann és Gabon elhallgattak és döbbenten meredtek rá. Elkapta Nicky pillantását. – Úgy tudom. Lord Oxenford fia felé fordult és dühösen rázta mutatóujját. mintsem az emberek ránézzenek és lássák. aztán meggondolta magát és elfordult. . Egy pillanatig úgy tűnt. zsidók! Igen. Margaret végtelen rokonszenvet érzett a báró iránt. – Ha már úgyis elegen vannak. Hartmann furcsán elmosolyodott. Lord Oxenfordnak ennyi már sok volt. maguk! Halkabban. aki igyekezett nem tudomásul venni Lord Oxenford kifakadását. és végtelen haragot apjával szemben. Lord Oxenford azonban még nem fejezte be. Nagy csönd lett egyszerre. Nicky megérti és sajnálja. de keze annyira remegett. megfordult. Szembefordult vele. erőszakos embernek a leánya. hogy a leves kiloccsant mellényére. Margaret azt kívánta. Lord Oxenford elég hangosan beszélt ahhoz. és életében először nyíltan közölte vele véleményét. – Ne felejtsd el Fishbein nagyit – mondta Percy. hogy szavait mindenki tisztán hallja a helyiségben. Margaret a bárót figyelte. Margaret érezte. Mielőtt bárki megakadályozhatta volna. bárcsak megnyílna a padló és elsüllyedhetne. Margaretnek átsuhant a fején.

Lovesey azonban vállára tette kezét. Drága. és visszanyomta a székre. Ezzel fölállt és távozott. Margaret látta. a magafajtának nincs róla tudomása. Margaret fölnézett. tanuljanak meg viselkedni. – Na ebből elég! – mondta egy hang. sötétszürke öltönyt viselt. A két pincér dermedten állt. és látta. – Nem csodálom. De engem érdekel. nyilván segítséget akar hozni a pilótakabinból. Lord Oxenford leányához fordult. alig őszülő hajjal. és ő is nyíltan szembeszegültek apjukkal.– Azonnal hagyd abba ezt az ostobaságot! Megértetted? – Ki kell mennem – válaszolta Percy. és a lord szemébe nézett. fekete. – Ha már velünk együtt utaznak. hogy micsoda. . – Azt mondok. Magas. Percy is. és szépen metszett arcvonásokkal. – Ezek miatt kell nekünk kivándorolni a saját hazánkból – mondta ismét hangosan. – Megköszönném. és föl akart tápászkodni. Margaret megállapította. a harmadik asztalnál fölállt Mervyn Lovesey. ha a nézeteit megtartaná magának mondta halk. rátámaszkodott. de közlöm magával. amit akarok – válaszolta Lord Oxenford. fenyegető szemöldökkel. Lovesey folytatta: – Fölteszem. Mikor odaért. – Hányingerem van. – Azzal törődöm – mondta Lovesey. hogy nem érdekli. És fölháborít az ízléstelen nézeteivel. ahogy Nicky sietve elhagyja a helyiséget. aki Foynesban szállt föl a gépre. erős férfi volt. amely eleddig nem szólalt meg. Hartmann professzor úr a legnagyobb élő fizikus a világon. talán negyvenéves. – Nem érdekel. fenyegető hangon. – Törődjön a saját dolgával – válaszolta Lord Oxenford. Lovesey megindult Lord Oxenford asztala felé. mérföldkő ez a család történetében.

– Miért? Talán szégyelli. nyugodtan. aki mintegy végszóra jelent meg az étkezőben. Mr. Baker kapitány Lord Oxenfordhoz fordult. Felszólítom. hogy apja fogadja el a felkínált kiutat. jogom van letartóztatni. hogy egy részeg disznó zsidózzon a világ első tudósával. Lovesey. és felhívom rá a figyelmét.. Baker így folytatta: – Fölkérem lordságodat. – Azt mondtam neki. de csak amennyiben maga befogja a száját. térjen vissza a helyére! Nagyon kérem! – Visszatérek én – mondta Lovesey –. hogy egy piszkos kis zsidó? Margaret látta. amit megérdemelt – válaszolta. – Hívatni fogom a kapitányt.. Biztos vagyok benne. Mr. ne sértegesse az utasokat. a kapitány dühös. hogy minden utas betartsa az amerikai viselkedési normákat. – Kérem. Mervyn visszament az asztalához és leült. – Ez egy amerikai repülőgép. – Apa. – Bizonyos vagyok benne – szólt –. de azt nem fogom eltűrni. – Itt vagyok. Lovesey. de a kapitány megjegyzése csak fokozta ólordsága harci kedvét. nem engedne meg magának ilyen viselkedést. amíg az én gépem fedélzetén tartózkodik. Margaret imádkozott. uram – mondta.– És megkövetelem. – Arra semmi szükség – mondta Baker kapitány. – Menjen a fenébe – válaszolta Lord Oxenford vékony hangon. – Megyek. és a . hogy mint a gép kapitányának. és határozottan szemlélve a jelenetet. kérem. fegyelmezze magát. hagyd abba! – kiáltotta Margaret.– A magafajta miatt kellett kitörnie a háborúnak – mondta. hogy lordságodat félreértették.

megengedi? – Margaret bólintott. Arcát tenyerébe temette: nem bírta tovább. Margaret végtelenül megalázva érezte magát. és feleségéhez fordult: – Velem jön. mindenki őket nézi. hiszen a leánya. bár szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő. . hogy ezzel a gesztussal melléállt. a légitársaság mindig kezdeményezi a vádemelést. – Visszatérek a kabinomba – mondta Lord Oxenford. Harry karját nyújtotta Margaretnek. A lány még mindig vörös volt a szégyentől. Amint kimentek. kifejezéstelen arccal. Elsőként Lady Oxenford vonult ki. Lord Oxenfordot a börtönbe kerülés kilátása megrémisztetté. Lord Oxenford viselkedése azonban mégiscsak rossz fényt vet rá. már most megmondom. – Még soha nem éreztem magam ennyire megalázva – mondta a lány nyomorultan. a helyiségben izgatott beszélgetés kezdődött. hogy megállítsa apját. – El fogják veszíteni a háborút. Hirtelen a semmiből megjelent Harry és megállt Margaret széke mögött. az ilyen esetekben. Ugyancsak tudomására hozom. fölállt. Harry az üléséhez vezette Margaretet. – Lady Margaret. Egy pillanatra elhallgatott. hogy köszönjem meg. Fölállt. – Ez borzasztó kedves magától – mondta Margaret őszintén. jóllehet ő mindent megtett. de Harry segítségével sikerült méltóságát megőrizve távoznia. – Idáig hallottam a veszekedést – válaszolta Harry csöndesen –. Margaret hálás volt a fiúnak. rosszul érzi magát. emelt fővel. Feleségéhez fordult: – Megbánják még! – Lady Oxenford kifejezéstelenül nézett rá. Lord Oxenfordnak még mindig nem volt elég. Harry pedig kihúzta a széket. Nem is tudom. Utána férje. Margaret érezte. Szégyenkezett.következő leszállóhelyen átadni a rendőrségnek. kedvesem? Lady Oxenford is fölállt. és gondoltam.

aki nem kompromittálta magát az előző kormányban. Nagyon izgatott volt. ahogyan én fütyülök! – Lord Oxenford büszkén nézett körül. ki volt gombolva a zakója és éppen a nadrágjába gyűrte az ingét. hagyd abba – kérlelte Lord Oxenfordot leánya. Előtte van Elizabeth példája. A múltkori kísérlet szégyenteljes kudarcot vallott. Megteszem. . De ezúttal jóval gondosabban kell terveznie. Mindent újra kell kezdeni. Nyilván most is magáról beszél. – Olyan emberre lesz szükség. Margaret azonban végképp elkeseredett. akkor majd más idők jönnek! Akkor majd úgy táncolnak. mit gondolsz. láttam Mr. Azt hiszi. Látszik a szemében a téboly. Angol fasiszta kormányt! És szüksége lesz egy angol fasisztára. azt várja. hogy legyen valami pénze.. de nem szabad megengedni. Harry képtelen volt bármit mondani. S aztán.. – Képzeljétek – mondta csak úgy általában a kabinnak –. ami a kötelességem. Membury úr eltűnt valamerre. legyenek barátai. Harry meg volt döbbenve. Megőrült az apám. Lord Oxenford oda se figyelt. legyen hol aludnia. légy szíves... Hitler megteszi Anglia diktátorának. – Miért ne? – válaszolta Lord Oxenford. – Úgy gondolja.– Apa. – És ha Londonban fasiszta miniszterelnök ül – mondta Lord Oxenford még diadalmasan –. Szerencsére csak Harry volt a kabinban. Valahogy el kell szakadnia apjától. Hitler fölkérje önt. Úgy kell intézni. Újra meg kell próbálni. Percy tért vissza a mellékhelyiségből.. mint aki végül is bebizonyította igazát. Ezúttal sikerülnie kell. miután megúszta a jelenet nagyobbik részét. és igazi pisztolyt hord benne. Memburyt a mosdónál. csak mondta a magáét. aki a kormány élére áll.. gondolta Margaret.. és a hóna alatt pisztolytáska van. – A német hadsereg hullámként fog végigsöpörni Anglián. mi történik? Hitler fasiszta kormányt állít föl. hogy ez a kedvét szegje.

Esett. Carol-Ann még legalább egy napot tölt fogságban. . a megmaradt benzin mekkora távolságra futja. csak nem felületes. úgysem sikerült volna. Ez a visszatérési pont. és állandóan föl akart szaladni. kétségbeesett. De ha a gép visszafordul. idegesen. kevés az üzemanyag. hogy állnak üzemanyaggal. hogy a gép nem érkezik meg a tervezett időben. Baker kapitány mégis szinte a tenger színé fölött repült. a felhők eltakarták a csillagokat. Nyilván számolt azzal. Szélre vadászott. hogy megkérdezze Mickey Finnt. Aludni nem is próbált. amíg elég üzemanyaguk van a visszatéréshez. vissza kellene fordulniuk Foynesba addig. és szélrohamok rázták a gépet. Leült saját pultjához és kiszámította. Valamilyen módon biztosan érintkezésbe tud lépni bűntársaival. Eddie csak ült a legénység pihenőkabinjában. Míg nem volt szolgálatban. sötét éjszakában repültek. Az időjárás mindig alacsonyan volt a legrosszabb. Eddie aggódott. Ötpercenként szerette volna szétverni az egész mindenséget. és nem csinált semmit. Tudta. ahol az uralkodó nyugati szél a legkevésbé erős. Miután az időjárás rosszabb. hogy megerősítse vagy megváltoztassa a tengeri találkozó időpontját. rémült. Ha nincs elég benzin hogy elérjék ÚjFundlandot. könyörög. Az időjárási viszonyok is megváltoztak. megnő az üzemanyag-fogyasztás. mint amilyenre számítottak. Ekkorra a nap már végleg lehagyta őket.15 A Clipper közeledett a “visszatérési ponthoz”. hisztérikus. És akkor mi lesz Carol-Ann-nel? Tom Luther minden volt. gyűrötten vette át ismét a szolgálatot este tíz órakor. Állandóan Carol-Annt látta maga előtt: amint éppen sír. kibámult az ablakon. Eddie Deakin nem pihent semmit. azaz kereste azt a magasságot.

Jack megsejtette. Jack nem is kíváncsiskodott – egyelőre. óvatosabbnak kell lennie. Eddie és Luther között van valami. Az Oxenford botrány után szerencsére senki sem gondolt Luther és Eddie szóváltására. mint amekkorára számított. hiszen Eddie meghamisította az adatokat. és Eddie is belátta. és lassan. Biztos lesznek néhányan. és egyenesen átrepülnek a viharon. ezzel . akinek egyáltalán nem ártott. Átkozott pech. Csak Percyt sajnálta. ha négy motorral megy a gép. akik hajnalig verik a blattot a szalonban. Az eltérés azonban a rossz időjárás miatt nagyobb volt. A harmadik turnus vacsorája hamarosan véget ér. Három motorra számította ki a fogyasztást – így követelték meg a biztonsági előírások – és elképedve látta. a navigátor rövid előadást tartott Eddie-nek az emberi viselkedés témaköréből és általában a gyerekszoba fontosságáról. amiért ilyen apja van. Ráadásul az időjárás is jobbra fordulhat az elkövetkező néhány órában. elég is. Eddie maga nem volt tanúja az esetnek. Erre is figyelnie kell. A legrosszabb esetben pedig még mindig megtehetik. Tudta. kitartóan szeszelnek. hogy egy asztalhoz került azzal a gazemberrel. hogy Baker kapitány helyretette. Eddie megvizsgálta a “Hogymegy” görbét. A benzin majdnem elég lenne. de a pincérek elmesélték. hogy irányt változtatnak. Ezek sem zavarnak sok vizet. hogy Oxenford és Lovesey kishíján összeverekedtek. ostobán viselkedik. Eddie azonban tudta. hogy fedélzeti mérnökét zsarolják. bár nem világosította föl a részleteket illetően. s attól fogva a gép jóval csöndesebb lesz. azonnal értesíti a rendőrséget amint le tudnak szállni. ami nem csoda. Nem tette meg. de előbb-utóbb ők is aludni térnek. s akkor Eddie már nem segíthet a feleségén. Ezt azonnal jelentenie kellett volna a kapitánynak. Eddie véleménye szerint Lord Oxenford erőszakos alak. A valós fogyasztást jelző vörös vonal végig eltért az előrejelzett fogyasztás fekete ceruzavonalától.Ebben – a hangulatban kötött bele Tom Lutherbe vacsora közben. Az idősebb utasok lefekszenek aludni. milyen ostoba volt. a benzin így sem lesz elég. A szél ereje enyhülhet. a fiatalabbak egy darabig hősiesen ülnek a zötykölődő gépben. Utólag Jack Ashford. akkor a gép kevesebb benzint fogyaszt. Ha Baker kapitány megsejti.

levágva az dobálózását. Eddie-nek nem tűnt föl Ollis Field. éppen egy morzeüzenetet írt át. nem tipikus a Clipperen. tudom kiről van szó. utat. Együtt utazik egy elég ízléstelen eleganciával öltözködő fiatalemberrel. és így szólt: – Kapitány úr. egy pillanatra megmutatta Jacknek. aki az asztalnál ült. s egy bizonyos Ollis Fieldnek volt címezve. Ahogy elolvasta az üzenetet. aztán odavitte a kapitányhoz. – Ez nem tetszik nekem. Így szólt: AZ ÜGYNÖKSÉG ÉRTESÜLT RÓLA. Eddie mögé állt abban a reményben. Az utasok majd valahogy elviselik a gép Eddie balján Ben Thompson. Eddie átvette a papírt. nézze csak mi jött! Thompson izgatott hangjára Jack Ashford is fölnézett a térképek tanulmányozásából. és Thompson válla fölött elolvasta az átiratot. Mit jelent? Van valami köze Carol-Ann elrablásához? Eddie fejében egy pillanatig egymást kergették a lehetőségek. JÁRJON EL FOKOZOTT ÓVATOSSÁGGAL AZ ŐRIZETBE VETT SZEMÉLLYEL. – Utas? – kérdezte Eddie. Foynesban ki se szállt. a rádiós. . Furcsa pár. Ben letépte a lapot. hogy az üzenet jobb időjárásról ad hírt. Kopasz feje a papír fölé hajolt. Már az elején föltűnt. – Azt hiszem. és éppen húst evett krumplipürével. Ez az Ollis Field nyilván az FBI ügynöke. Kopasz fickó. Az FBI-től jött. Furcsa alak. arca elsötétült. HOGY A GÉPEN A BŰNÖZŐ CINKOSAI IS TARTÓZKODNAK. de Jack nyilvánvalóan észrevette. – Akkor az a kölyök van őrizetben. Azt hiszem Frank Gordonnak hívják. Az üzenet megdöbbentette. – Igen.

de a gép túlságosan rázkódott. s belépett a négyes számúba. Menet közben az új fejleményen gondolkozott. hol találom Ollis Fieldet? – Négyes kabin. és elindult a csigalépcsőn. – Az FBI nem akarta megkockáztatni. de a lány megmaradt.– Biztosan ezért nem szálltak ki Foynesban – vetette föl Eddie. és a kávé egy része már a csészealjakba került. ahol Davy éppen kávét engedett a tartályból egy kancsóba. mit követett el – tűnődött Ben Thompson. ahol az Oxenford család üldögélt bizonyos fokig visszafogott hangulatban. Az étkezőben néhányan még kávéztak. hogy Gordon kereket oldjon. Eddie nekivágott a folyosónak. És fölrakják a gépre anélkül. a barátnőjét megerőszakolta. és zsebtolvajokat nem szokás kiadni. aki nem akart “adót” fizetni a bandának. – Mindjárt kiderül. kicsoda – mondta a kapitány. fejébe húzta a tányérsapkát. a házat pedig felgyújtotta. – Frank Gordon – mondta Jack –. Biztos volt benne. és mondd meg Ollis Field úrnak. A kapitány komoran biccentett. – Davy – mondta –. hogy én tudnék róla! – Kíváncsi vagyok. a ház leégett. – Eddie. és fényképek alapján azonosította a gengsztert. Frankie Gordino egy New England-i gengszterbanda “végrehajtója” volt. – Megyek. Jelenleg azért körözték. Áthaladt a kettes kabinon. Benézett a konyhába. de képtelen volt rájönni. légy szíves menj le. várjatok csak! Tudjátok ki lesz ez? Frankie Gordino! Eddie emlékezett a névre az újságokból. – Ezt a Gordont nyilván kiadták az angol hatóságok. van valami összefüggés Gordino. . Áthaladt a hármas kabinon. – Eddie fölvette zubbonyát. mert egy bostoni éjszakai mulatóhely tulajdonosát. mi lehet az. baloldalt. hogy azonnal kéretem. A tulajdonos meghalt. gyomron lőtte. háttal a menetiránynak – hangzott a válasz. Az az ember nyilván közveszélyes bűnöző. és a feleségét elrabló gengszterek között.

a hármas kabinban Eddie elkapta Tom Luther pillantását. Eddie megszólította az idősebb férfit. Frankie Gordino elmenekült Amerikából. Vele szemben jól öltözött fiatalember ült. de az is látszott rajta. – A kapitány szeretne önnel néhány szót váltani. Eddie nem így képzelte el az FBI ügynökeit. kérem – mondta Eddie. kopasz férfi ült. mielőtt amerikai földre ér. hogy a mögötte közlekedő Ollis Field a hátába ütközött. amint kezében fegyverrel ront be egy szeszcsempészekkel teli helyiségbe. és bosszantotta. Továbbmentek. Luther rémülten nézett Eddie-re. nyilván attól félt. – Kövessen. Visszafelé. Most már minden világos. aki nemrég vonult vissza. Kitalálta. Eddie valami olyasmit tesz. ha alkalmas az időpont. hogy oda a titok. és megpróbálják kiszabadítani. aki úgy nézett ki. hogy Maine mellett lehozza a gépet a tengeren. hogy önkéntelenül megállt úgy. A Clipperen szállítják vissza. duzzogásra hajlamos úrigyereknek. de a cinkosai valahogy tudomást szereztek erről. Ezért van szükségük Eddie-re. de az FBI kinyomozta tartózkodási helyét. Ollis Field a homlokát ráncolta egy pillanatra. és . A fölfedezésen annyira megdöbbent. Cigarettázott és kibámult az ablakon. – Nagyon szívesen – válaszolta. igen. a menetiránynak háttal középkorú. mint egy elkényeztetett. Nyilván gyors motoroshajóval várnak rájuk. mint egy élsportoló. végeredményben nem tulajdonít neki nagy jelentőséget. az vagyok. kioldotta biztonsági övét és fölkelt. Agyában hirtelen világosság gyúlt. – Field úr? – Igen. az angolok letartóztatták és kiadták. gondolta Eddie. Nehéz volt ránézni és elképzelni. Vajon képes lenne valakit gyomorba lőni? Nagyon úgy nézett ki.Baloldalt. Elnyomta cigarettáját. amivel keresztülhúzza számításait. és éppen megkezdte az elhízást. miért hívatják. Olyan arca volt. – Bocsánat – szólt hátra Eddie. Luther Gordinót akarja kiszabadítani.

fáradt ember benyomását keltette. Maga mondta. és mi nem. hogy nekem szól. Field – mondta. és valamikor izmos is lehetett. dereka kigömbölyödött. ami jelentősen megnövelte tekintélyét. Eddie megkönnyebbülten érezte. hogy egy gyilkost kell segítenie a szökésben. de a kapitány nem sietett átadni a papírdarabot. ez nem tartozik magára. Fölnézett Ollis Fieldre. – Maga az FBI ügynöke? – Igen. és a következő párbeszéd meggyőzte arról. de a korral válla elkeskenyedett. Mr. Sapkáját föltette. Field? – Azt hiszem. . Baker kapitány időközben fölvette zubbonyát. mint bátornak. Adja ide az üzenetet. – Kapitány úr.elviszik Gordinót. Field nem szállt szembe a kapitánnyal. Ugyanakkor borzalommal töltötte el a tudat. Vacsorája eltűnt az asztalról. így menekül meg az igazságszolgáltatás elől. miről van szó. – Üzenet jött a maga számára az FBI-tól – mondta. Inkább pimasznak tűnt. ha viszont akarja látni feleségét. Frank Gordonnak hívják. és kezében a morzén leadott üzenettel ült az asztalnál. én döntöm el. – Miután én vagyok a kapitány. valószínűleg a kanadai oldalon. gondolta Eddie. végre érti. ez Mr. Gyorsan partra viszik. ahol autó várja és elszállítja valamilyen biztos rejtekhelyre. Field kinyújtotta kezét. Ahogy a csigalépcsőn mentek fölfelé. – Egy vádlottat kísérek Amerikába. akit kiadtak az angol hatóságok. kapitány. benyomása helyes. Nem kínálta hellyel. Közölje. – És most hivatalos ügyben utazik? – Igen. – És mi az az ügy. Magas volt. mi tartozik rám. Ne vitatkozzon: közölje! Eddie Fieldet figyelte. milyen ügyről van szó. Sápadt.

nyilván azt is tudja. – Ha sikerül fölismerni őket. csempészik. Field elolvasta. – Kapitány úr. Ez mindent elrontana.– Alias Frankie Gordino? – Igen. – Honnan tudták meg? – Fölismer az utasok között körözött bűntársakat? – A fenébe. hogy nem a saját nevén utazik. Gordino úgynevezett “végrehajtó”. Azt is tudnia kell. Biztonsági okokból nem hozhattuk a tudomására. Baker kapitány nagyon dühös volt. arca elszürkült. – A gengszterek már rég tudják. ha tudja a bűnöző nevét. kik a bűntársak: Tom Luther meg én. zsarol. hogy Tom Luthert elkapják. Ha ellenőrzik a neveket. az én tudtom nélkül nem hozhat a gép fedélzetére veszélyes bűnözőt. Eddie azt gondolta: én megmondhatnám. kicsoda. Talán Luther körözött bűnöző? Persze az is lehet. – Ha láttam volna valakit. hogy ezen a gépen szállítjuk. lehet. Patríciát első számú közellenségként tartjuk számon. kapitány – válaszolta Field idegesen. – A pokolba a biztonsági okaikkal – kiáltotta. – Átadta a rádióüzenetet. – A legénységi listát is. Ebben az esetben hamis útlevélre is szüksége van. aki főnöke parancsára embereket gyilkol. és bordélyházakat üzemeltet. kaszinókat tart fönn. de a gengszterek . Eddie majdnem összeborzongott. Patricia Rhode Islandtól Maine-ig rabol. maga hülyének néz engem. – Vegye tudomásul. a legközelebbi állomáson távoznak a gépről – mondta a kapitány. – Adja le az ügynökségnek az utaslistát – javasolta Field a kapitánynak.. már jelentettem volna az ügynökségnek. kínoz vagy félemlít meg. Ellenőrizni fognak minden nevet. Raymond Patricia egyik embere.

A kapitány fölvette az asztalról az utaslistát meg a legénységi névsort. Adja át a pisztolyát. hogy csak úgy . ha tudná. Mennyi esze van a kapitánynak. hogy erőszakot alkalmazzak. de azért fenyegetőleg közelebb húzódott Fieldhez. – Még valami – mondta a kapitány. – Adja át a fegyverét. – Tiltakozom – mondta Ollis Field. A moziban ritkán történt így. Luther gazember. – A legénységi listát fölösleges leadni – mondta a kapitány rátartian. – Add le most azonnal. – A gépen utas nem rendelkezhet fegyverrel. – Nekem mindegy – válaszolta. Eddiet ugyan meglepetésként érte ez a kijelentés. gondolta Eddie. Mit csinál most Field? Az FBI nyilván nem örülne. majd hozzátette: – a legénység névsorát is.mindent meg tudnak szerezni. – És ha nem adom át? – A navigátor és a fedélzeti mérnök el fogja venni magától. akinek pisztoly volt a kezében. A kapitány folytatta: – Ha kényszerít rá. amit akarnak. Jack Ashford ugyanezt tette. a következő leszállóhelyen el kell hagynia a gépet. Ben – mondta. Fieldnél nyilván fegyver van. Ben Thompson visszaült a helyére és kopogtatni kezdett a morzén. ha veszélyes bűnözőt őriz. Nyilván gondolt erre az eshetőségre is. de nem hülye. amint a kapitány képes fegyvertelenül is parancsolni egy fölfegyverzett embernek. Eddie-nek imponált. A szabály alól nincsen kivétel. Field vállat vont. s átadta a rádiósnak. – Az ügynökség két perc alatt beszerzi a légitársaság központi irodájából. Ott az parancsolgatott.

és valami mozdul a rés mögött. – Szükségem van a fegyverre. – Erre. Onnan meg négykézláb ide lehet jönni. – Hogy kerülsz ide? – Van egy létra a hölgyek feliratú helyiség mellett – válaszolta Percy készségesen. ha az ügynöke kénytelen lenne félúton leszállni a gépről. A kapitány azt mondta Percynek: – Menj vissza a helyedre. Eddie-nek még mindig kezében volt az FBI-ügynök revolvere. Eddie ebben a pillanatban érezte. kezében néhány gépfegyverrel. Betette a térképasztal fiókjába. – Akkor ennyit arról. hogy a Gordino-banda valamelyik tagját találja az ajtó mögött. – Veszélyes bűnözőt kísérek – mondta Field. a csigalépcsőn. Eddie? – Nem tudom. és ne hagyd el a kabint. hogy a dolog titokban maradjon. – Percy engedelmesen megfordult. mekkora teher a felelősség Baker vállán. Eddie a szeme sarkából látta. Baker kapitány szúrósan nézett a fiúra. Field maga elé meredt. Eddie benyúlt Ollis Field zakója alá. fiam. és lesietett. a kabin végén lévő ajtó résnyire megnyílik. Percy egy kicsit megszeppenve vágott át a kabinon a csigalépcső felé. – Baker kimerültnek látszott. Percy Oxenford állt ott. Megtalálta a pisztolytáskát és kihúzta a fegyvert. amíg nem szállunk le.odaadja a fegyverét. – Vedd el tőle. Aztán a kapitány erőt vett magán. – A gép hátsó részébe vezet. Valószínűleg hallotta az egész jelenetet. Eddie megkönnyebbült. Eddie gyorsan az ajtóhoz lépett. – Miota volt ott. a csomagtéren át. és kinyitotta. El volt rá készülve. Eddie – mondta a kapitány. . ugyanakkor még kevésbé örülne. – Nem arra vakkantotta a kapitány.

Eddie nem volt fatalista. gondolatai Frankie Gordino körüljártak. vagy “víziszárnyakba” építettek. valamit tenni akart. Egy napon Eddie majd kinyitja az újságot. Ami még rosszabb. visszafordulnak és kész. Visszatérhet a helyére. Gordino nyilván újra gyilkolni fog. tehát üzemanyagot vezetett át a fő tartályokból.Eddie? – kérdezte a kapitány. Jack Ashford megadta a gép helyzetét. mert segítettem Gordinónak a szökésben? Hány gyilkosság terheli majd a lelkiismeretét. a rendőrség Ray Patricia bandáját gyanúsítja majd. Órájára nézett: éjfél volt. ha együttműködik Tom Lutherrel. – Hogy állunk.. míg agya lázban égett. amelyeket a hidrostabilizátorokba. fölgyújtott egy házat. Gordino hasba lőtt egy embert. – Most pedig mindenki folytassa a munkáját – fejezte be a kapitány. A gondolat nem nyugtatta meg. kiütött homlokán a hideg verejték. Ha csak erre gondolt. gépiesen ellenőrizte az órákat. s ezt csak úgy teheti meg. mert eddig még nem látott csillagot a felhős égen. mert ő. vagy egy lányról. hogy elérje a büntetés – csakhogy nem fogja elérni. Field. segít neki a szökésben.– Köszönöm. Eddie újfent számolni kezdett. ha segít megszöktetni ezt a fenevadat? De hát mi mást tehetne? Carol-Ann Ray Patricia markában van. talán a sors kiveszi kezéből a döntést. és valami szörnyű bűnről olvas – megkínzott és megcsonkított áldozatokról. Gépiesen cselekedett. Eddie is visszaült műszerfala elé. Máshoz nem értett. Eddie Deakin. Meg kell az asszonyt védenie. Mr. és Eddie azt kérdezheti magától: Gordino volt? Én vagyok a bűnös? Azért szenvedtek ezek az emberek. akikre rágyújtották a házat. . A szárnyakba épített tankokban fogyóban volt a benzin. A legénység teljesítette a parancsot. megégett asszonyokról és gyerekekről. – Fieldsarkon fordult és szó nélkül elment. megerőszakolt egy nőt. legalábbis amit a gép helyzetének gondolt. akit hárman erőszakoltak meg egymás után –. de elfogták. ha nincs elég üzemanyag. Talán magától megoldódik a probléma. Ben Thompson fölvette a legfrissebb időjárás-jelentést: nagy vihar van az óceán fölött.

ha vissza kellett fordulni. Egy pillanatig nem szólt. ha Mervyn . – Átrepülünk a viharon. de tettleges nagylelkű ajánlatára. Mindenki utálta. lopva letörölte. Diana döntött. másfelől pedig semmi szüksége nem volt Mervyn kimondatlan. ha kapitány úr kész rá. Az üzemanyag kevés volt. Eddie várta. Papírjai fölé hajolt. mindenki más rajtuk mulat. arcán az izzadtság csorog. vagy vissza Foynesba? Eddie-nek megcsikordult a foga. Az utasok mind meghalnak. 16 Diana Lovesey nagyon dühös lett. Csak úgy érhették el ÚjFundlandot. A helyzet rosszabb volt. – Az istenit! – mondta Baker. gondolta Eddie. amikor megtudta. Befejezte számítását. hogy átrepüljük a vihart. ha egyenesen átrepülnek a viharon. minthogy Carol-Ann még egy napot a gengszterekkel legyen. Presztízsveszteségnek érezték. hogy Foynesban Mervyn is fölszállt a gépre. Gyorsan.– Még nem vagyok kész. Eddie érezte. – Muszáj? – Ha nem akarunk visszafordulni. – Menetünk. hogy dönt a kapitány. úgy végük van. s ha egy motor bármilyen okból leállna. hogy még mindig meggondolhatja magát. Egyfelől végtelenül zavarba ejtőnek találta a helyzetet és attól tartott. mint aki még mindig számol. most már négy működő motorral sem elég a benzin. Mi lesz Carol-Ann sorsa? – Mi lesz. mint amire számított. Inkább mindent kockára tesz. – Előre Botwoodba. – Hát igyekezz! Közel lehetünk a visszatérési ponthoz. – A fene egye meg – jelentette be Baker. Eddie? – kérdezte ismét a kapitány. és meghalok én is. és szerette volna.

Az ötösben sem. Egyszer már megingott és majdnem visszament a férjéhez. hogy fölbukkan. Végül pedig. A hatos kabin nagy része pedig a “Hölgyek” feliratú helyiség lévén. A szabadság mámorító érzése. megcsókolni az arcát. hogy rosszkedvű. akit Diana eddig még nem látott. a gép megint ugrott . olyan jó kedve kerekedett. Félt megérinteni Markot. Diana a négyes kabinban utazott. csak két ülésnek maradt hely baloldalt. hol ül Mervyn. Nem tudta. amely különben a fényűzés és a kaland egy életre szóló emléke lehetett volna. mint amilyennek az asszony megismerte. fölkeresi a hölgyek mellékhelyiségét. minden adandó alkalommal megcsókolta Dianát. Szótlanul ült Diana mellett.. ha a fölszántott mezőn hajt keresztül. hátha útközben ráakad férjére. esetleg a szalonban kártyázik. vagy a kettes kabinban van. Mikor Diana Foynesban őt választotta. végképp elszállt. Két üzletember ült itt. egyszóval olyan volt. amelyből kieresztették a levegőt. Bár tudná. Mervyn azonban nem volt hajlandó a döntést véglegesként elfogadni. Talán akkor nem várná minden pillanatban. Bement a fényűző mellékhelyiségbe. hátha Mervyn abban a pillanatban éppen átmegy a kabinon. belekarolni. ezzel mintegy meggyengítve Diana saját határozottságát is. magazinokat lapozgatott. Az a hír járta. Elhatározta. hogy rosszkedvében alig evett vacsorát. viccelt. azóta leginkább egy léggömbhöz hasonlított. s Mark nyilván attól fél. de minden pillanatban tartott tőle. vagy fogni a kezét. Ahogy Diana becsukta maga mögött az ajtót. a vetélytársa is feljutott a gépre. de egy szót sem olvasott. Diana örült. Időnként egy-egy utas zöld arccal fölkelt és a mellékhelyiségbe rohant. Aztán rémülten látta. Kaliforniáról beszélt. Ráadásul az idő viharosra fordult és a gép úgy zötykölődött a levegőben mint egy autó. amely Southamptonban fogta el.elfogadja döntését. hol ül férje. a vihar még rosszabb lesz. jelenléte teljesen tönkretette Diana útját. A tükör előtti két szék egyikét már elfoglalta valaki. kedves volt és derűlátó. Útközben bekukkantott a hármasba. de Mervyn nem volt ott. Mervyn tehát vagy az egyes. hogy előbukkan. Diana nem csodálta. Mark is teljesen elkedvetlenedett. Azután csak a nászutasok lakosztálya következett. hogy ez esetleg újra bekövetkezhet.

de szerencsére éppen az üres székre esett. amikor elég nagy bajban voltam.. Meg is – Én is. és addig könyörögtem neki. De amint hallom. – Nem tudtam. tántorodott. – Legalább udvarias volt? . akit Mervyn szívesen elvisz a gépén. miért lenne magának kínos. Nagy vihar van előttünk.. Loveseyjel. – Nincs. Diana majdnem elveszítette az egyensúlyát. de határozottan vonzó. ugye? – kérdezte az asszony. lesz még rosszabb is. mint aki zavarban van. szép arccal. Nem gyönyörű nő. – Engem Nancy Lenehannak hívnak. Csak utálom. – Örülök. és haját kezdte fésülni. Lovesey. gondolta Diana. – Segített rajtam. Szólítson Dianának. Belém nem szerelmes egy sem. önbizalommal teli asszonynak látszott. – Nem látom be. – Igen. – A nő tétovázott. sötét. piros kosztümöt viselt szürke selyemblúzzal. szóval Mr. Pont a zsánere. – Nincs semmi baja? – kérdezte a másik nő. amíg elhozott. Diana megnézte magának Nancyt a tükörben. Határozott. Mindenképpen el kellett érnem a gépet. Liverpoolból jöttem a maga fér. dús hajjal. amikor a gép ilyeneket csinál. Nekem sajnos elég kínos az egész. Diana kinyitotta – Maga Mrs. Kellemes állapot lehet. Diana érezte amint elpirul. pont olyannak. Nagyon csinos. én vagyok. repült. hogy nem egyedül van – mondta. Kimentem a reptérre. de már nem tudtam időben Southamptonba jutni. amikor az emberbe egyszerre két férfi ennyire szerelmes. aztán kibökte: – Foynesban szálltam föl a gépre. hogy sikerült beérnie a gépet – mondta Diana.egyet. A gép most valamivel simábban nesszeszerjét.

de azt hiszem. színű. kellemes ember. Ahogy kilépett. hogy eltakarja az őszülő tincseket. A szerkezet egy vasrúdból és két horogból állt. hogy palástolja ellenszenvét. bájosan mosolygott. Diana nem volt benne biztos. Ráadásul borzasztó jóképű férfi. a küszöbön találkozott Lulu Bell-lel. Davy éppen átalakítja az üléseket emeletes ágyakká. Nancy nevetett. és beköltözöm a nővéremhez. és azt két lapos részre szedte szét. Vele vacsoráztam. Érthetetlen módon hirtelen támadt gyűlöletet érzett. – Semmi esélye sincs. ajakpirosítóját.– Nem túlságosan. aztán azt mondta: – Kipróbálom. Mikor pedig visszatért a kabinba azt látta. A modor nem az erőssége – Diana elővette – Hálás vagyok neki. hátha sikerül visszatámolyognom a helyemre. – Nem úgy hangzik. Aztán előszedett valahonnan két rudat. hogy jegygyűrűt hord. a füle botját se mozgatta volna. Az egyiket beakasztotta a horgokba. – Egy kicsit valóban udvariatlan. eltette a szépítkezőszereket. Haja sűrű volt és sötét. Diana észrevette. mintha sok esélye lenne annak. – Azért olyan izgatott. nem festi-e. Aztán körülbelül mellmagasságban vas tartószerkezetet varázsolt elő a falból. és oszlopként alájuk . – Ez csak a hiúsága – válaszolta Diana. Nancy fésűt vett elő. – Nagyon szeretné magát visszaszerezni – mondta Nancy. – Sajnálom. Leült és nézte. A kereveten meglazított egy hevedert. hogy elhozott. – Nancy kifújta az orrát egy papírzsebkendőbe. hogy maga visszamenjen hozzá. akik kezükben táskájukkal éppen befelé igyekeztek. Nancyből is. Megnevettetett. Fölállt. mert egy másik férfival mentem el. Davy először levette a párnákat és fölhajtotta a karfákat. – Sok szerencsét. – Hirtelen Dianának elege volt a beszélgetésből is. hogy a felső ágy alapját képezze. és Lavinia herceghővel. Ha csak elhagyom.

s együtt ballagtak az “Urak” mellékhelyiségébe. és csak egy nyílást hagyott. aki a harmadik nyulat is kihúzta a kalapból. gondolta Diana. másik felét a felső ágyra tette. földig érő. és megcsinálom azt az oldalt is – jelentette ki. Az ágyak eléggé kényelmesnek tűntek. Fölhasználva távollétüket. Lavinia hercegnő vonult át a színen. . láthatja a sajátját. – Diana fölnézett és egy nyitható csukható rács négyszögét látta. és bemászott az alsó ágyra. polc és akasztó. Végül kis kinyitható létrát támasztott a felső ágyhoz. megerősítette a mennyezet eleddig pusztán dekorációnak tűnő karikáin. – Azonkívül minden ágyhoz külön ablak van. – Ha fölnéz. kék. és ha még kell valami. Az ülések azon az oldalon nem keresztben. aztán világoskék lepedőkkel és takarókkal gyors. Az ágy másik szegélye a fal egy bemélyedésébe illeszkedett. Úgy fordult Dianához és Markhoz. csak jó szorosra húzta a függönyt. De Davy kék függönyt varázsolt elő. Arcán fagyott méltóság honolt. A párnák egyik felét az alsó. mint a bűvész. begyakorolt mozdulatokkal megágyazott. Míg Davy dolgozott. a bal oldalról fölkászálódott Ollis Field és Frank Gordon. csak túlságosan közszemlére vannak kitéve. Jó éjszakát nem kívánt senkinek. – Klausztrofóbiában fogok meghalni – nyögte. mikor akarnak lefeküdni. – Nem fülled be nagyon a kabin? – kérdezte Diana. Senki sem vett róla tudomást. nyilván nem szívesen mutatkozott mások előtt hálóingben. Davy nekilátott. nyomja meg ezt a gombot és jövök. – Csak szóljanak. hogy ne lebegjenek.illesztette. lámpa. Mindegyik ágynak saját ventilátora van – válaszolta Davy. csipkével szegett hálóköntösében. és a hozzávaló turbánban. hogy helyüket emeletes ággyá alakítsa. Aztán kapcsokkal az ágyakhoz rögzítette őket. amin keresztül be lehetett mászni. Kilépett papucsából. hanem a gép hosszában feküdtek.

– S ami még ennél is jobb – folytatta Lulu izgatottan –. – Mindenki erről beszél. A kapitány nagyon dühös volt. gondolta Diana. Field pisztolyát. Lulu? – Az a Mr. amely igen kevéssé palástolta bájait. Diana idegesen nézett Markra. . mert az FBI az ő tudta nélkül hozott a fedélzetre egy veszélyes bűnözőt. vagy akár illegális játékkaszinója van. Diana emlékezett. Nem találta különösen kifinomult embernek. és fölgyújtott egy éjszakai mulatót. Field és a kapitány veszekednek. és a végén a kapitány elvette Mr. Nagy veszekedés volt. Kinyírt egy embert. megerőszakolt egy nőt. – Mit hallott. Egy FBI ügynök végeredményben csak egy rendőr. és kellemesen flörtöl. de jóképű fiú. – Attól még nem lesz igaz. hogy Field állandóan együtt van Gordonnal. és Field őt kíséri! – Ki mondta ezt neked? – kérdezte Mark hitetlenkedve. vagy nem szeret adót fizetni. Diana ezt nehezen tudta elhinni. Hiszen ő maga is beszélgetett a fiúval.Néhány pillanattal később megjelent Lulu Bell rózsaszín hálóingecskében. Field az FBI-ügynöke! Ebben nincsen semmi szenzáció. az igaz. Foynes óta fagyott udvariassággal viseltetett Diana iránt. – És mit követett el Frank? – kérdezte. – Gengszter. – Tudtam. hogy hidegvérű gyilkos. aki kapva kap minden pletykán. Leült melléjük. de most mintha fölengedett volna valamelyest. – Az Oxenford fiú véletlenül hallotta. Talán csaló. ahogy Mr. és azt mondta: – Sose fogjátok kitalálni mit hallottam a szomszédaitokról – és ujjával a szemközti ülések felé intett. Frank Gordon le van tartóztatva. hogy nem fogjátok elhinni! – mondta Lulu. jól öltözködik. Lulu azonban hiszékeny ember. de azt nem tudta elhinni.

Diana egy pillanatra azt hitte. gondolta Diana. Ne haragudj. ébresszetek föl! – Fölmászott a létrán és eltűnt a felső ágyon. megállt. Most megint jól érezte magát Markkal. s amikor meglátta Dianát. és igazad volt. Lulu behúzta a függönyt. Lulu – mondta Mark. – Megyek és lefekszem – jelentette be. Arca elsötétült. aki túlságosan el volt foglalva a csókolózással ahhoz. Kinyitotta szemét – és meglátta Mervynt. – Diana – mondta – megtudtam. miért voltál rám olyan mérges Foynesban. mint az övé. Ez egy kicsit túlzás. füllent. de nem fogadta el. s most. kisvártatva azonban kidugta a fejét a függöny hasadékán.– Ezt azért elég nehéz elhinni. édes – mondta Mark. Jó érzés volt újra érezni egymás testét. Ostobaság volt. Lulu – válaszolta. Mervyn éppen átvágott a kabinon. mint akinek a földbe gyökerezett a lába. – Legalább annyira volt az én hibám. – Föladom – legyintett Lulu lemondóan. Ajkuk megnyílt. szemöldökét összevonta. ha te is úgy akarod. hogy végiggondoltam a dolgot. és Dianának nem volt hozzá szíve. Válaszként Diana megcsókolta. fölfogta amennyire fölfoghatta szegény. Arca belesápadt a megdöbbenésbe. verekedni fog. hogy visszautasítsa. Diana úgy döntött. nyelvük a másikat ízlelte. hogy pontosan tudta. Én kész vagyok az egészet elfelejteni. Diana olyan jól ismerte férjét. – Fölállt. Aztán megfordult és elment. mikor a feleségét valaki mással látta csókolózni. Mervyn fölfogta. Csókolózva dőltek le az ülésre. Megérdemeltem. hogy észrevegye Mervynt. Ez már majdnem megtette egy bocsánatkérésnek. – Bennetek nincsen semmi képzelőerő. Mark enyhén kapkodta a levegőt. – Jó éjszakát. Diana érezte. Azt akarom mondani. – Ha Gordon elkezdi megerőszakolni a hölgyeket. – Mi baj van? – kérdezte Mark. . mi megy most végbe a fejében. Dianának szeretője van. Teljesen kisajátítottam Markot. ahogy jobb melle a férfihoz ér. az esemény a meglepetés erejével hatott rá.

Mervyn nem volt a hármas kabinban. de amíg ilyen viharban repülünk. Az egyik oldalt az Oxenford család foglalta el. Diana előre vette útját. megnézem van-e valami élet a szalonban – mondta. hajnalig is eltart. ha visszatérne a helyére. . A helyiség tele volt füsttel. hogy különösebb kapaszkodás nélkül tudjon haladni. Diana fölment a csigalépcsőn. ha ő a szerelmével csókolózik. s egyikük azt mondta Dianának: – Nagyon szívesen látnánk. de a legénység láthatóan roppantul el volt foglalva. A gépen mindenki tudta. A lépcső mögött helyezkedett el az egyes kabin. Mark elengedte. Nicky boszorkányos gyorsasággal mosogatott. ami a pilótafülkéhez vezet. Diana szerette volna megkeresni Mervynt és megkérni. ahol a legénység tagjai pihentek. hogy Lord Oxenford megsértette Carl Hartmannt. Nem volt ott. hogy Mervyn nem a gép hátsó traktusában utazik. állapította meg. a tudóst. – Megyek. A konyhával szemben volt az urak mellékhelyisége. mint az utasok kabinjai. Milyen jogon követi Mervyn a fél világon keresztül? Milyen jogon ráncolja a szemöldökét. Fölállt. Diana elhagyta. A házasság nem rabszolgaság. jobb lenne. míg kollégája a kabinokban az ágyakat állította föl. tűnjön már el az életéből. és hogy Mervyn Lovesey a védelmére kelt. aztán mérges lett. Mark rágyújtott. A konyha következett. Mervyn csak itt lehetett. melyről remélték. Látszott rajta. – Maradjál nyugodtan. A szalonban a zsugások már nekiláttak a játszmának. asszonyom. az asztalon palackok sorakoztak. azután már csigalépcső következett. és Mervynnek ezt el kell fogadnia. – S választ sem várva távozott. Diana átment a kettes kabinon. amikor nem voltak szolgálatban. nem szívesen teszi. Mervynt itt sem lehetett látni.– Valaki megláthat minket – mondta szemérmesen. Miután annyi már kiderült. A pilótafülke ugyanolyan fényűző. Mervynnek is tagadhatatlanul megvoltak a jó oldalai. és bekapcsolná a biztonsági övet. A gép most elég simán repült ahhoz. Diana egy pillanatra megkönnyebbült.

– Csak körülnéztem. – Mervynt keresed. Field rákattintotta a bilincs egyik szárát. de látta. Ollis Field azonban ragaszkodott elképzeléséhez. selyem hálóköntöst viselt. bejött Frank Gordon és Ollis Field. – Éppen ezt akartam kérdezni én is tőled – válaszolta Mark. Frank sárga. Markba botlott. – Mark. Leültek a helyükre. igaz? – kérdezte vádlón. de ez már nem tart sokáig. Frank végül kinyújtotta egyik csuklóját. Gordon tiltakozik. Ahogy leért a csigalépcső aljára. Field egy öreg. Én Mervynt kerestem. . a másikat pedig az ágykeretre erősítette. gondolta. – Akkor sem tudom elhinni. alatta fehér szegélyű. miért haragszol rám? – Mert kilógsz a kabinból. s hangjában volt valami kellemetlen. és fölmászott a felső ágyra. Frank levette selyem köntösét. – Mit csinálsz itt? – kérdezte Diana. Ezek után. Mervyn ezek után csak a mellékhelyiségben lehet. – Kérem. gondolta Diana.Diana visszament. hogy a férjeddel találkozz. Az ülőhelyét nem sikerült megtalálnia. Visszamentek a kabinba. kiszolgált gyapjúköntöst. Diana nem hallotta a választ. piros pizsamát hordott. De még mielőtt folytathatták volna a beszélgetést. Kilépett papucsából. Valamit halkan mondott Gordonnak. Ezek szerint igaz: Frank Gordon letartóztatásban van. amelynek hátán sárkány ágaskodott. térjenek vissza a kabinba és szíjazzák be magukat! Eddig elég sima volt az út. Az egész helyzet végtelenül ostoba. Mark pedig engem. Diana megdöbbenésére. – Mi a fene! – suttogta Mark. Ollis Field elővett egy fényes acélbilincset. Nicky közbeszólt. Aztán behúzta a függönyöket. hogy gyilkos – súgta vissza Diana.

– Akkor öltözzünk át. Mark egy pillanatig értetlenül nézett. mert esetleg nem tud jól aludni. vállalnám – válaszolta az asszony. kellemesebb utunk lett volna. – Biztosan – válaszolta –. – És ki legyen az? – súgta Mark Diana fülébe. és még van két mellem. te meg sajnálod. Mark megölelte. végre fölfogta a kérdés értelmét. – Ez az alak megerőszakolt egy nőt.– Remélem. – Siess – súgta Mark. Haragja elszállt. – Minek kell megbilincselni? megfordulni se tud az ágyban. – Ezen gondolkoznom kell. Hány kiló vagy? – Ötvenöt kiló. – Egymás mellett nem lehet? – Túl keskeny. és megcsókolta. szerelmem? – Nem. Mark a nő haját simogatta. – Mark – kérdezte Diana –. Meglehet. – Akkor egyikünknek fölül kell lennie – mondta Diana halkan. – Azt hiszem. ha ötven dollárért jegyet váltunk egy becsületes fehérhajóra. Diana levette kalapját és letette az ülésre. – Milyen jó szíved van – mondta. nem az. szerinted két ember elfér egy ilyen ágyon? – Félsz. Diana Mark vállára hajtotta fejét. Hogy fog így aludni? Még . Diana fölállt. Mark előhúzta a táskákat. bár egymás mellett bajos.

Mark fölkapta táskáját. – Nevess csak nyugodtan – válaszolta az elhagyott férj. hogy Mrs. A meglepetéstől megállt. nem tudták eldönteni. és érezte. vajon hol alszik Mervyn. hogy ismét megfeleljen. de nem szóltak semmit. – Nem hiszem. Lenehannak nem fogsz tetszeni ebben a hálóingben jegyezte meg Diana. asszonyom. Csak most ötlött föl benne a nászutasok lakosztálya. Diana meglepetten látta. – Alig várom – suttogta Diana. vagy csak hülye. azon tűnődött. Mervyn mégis errefelé tűnt el. – Hát ez meg micsoda? – kérdezte hitetlenkedve. miért mond ilyeneket. – Rögtön. Foynesban csak ezt lehetett kapni. – Diana kézbe vette táskáját és kiment. hogy buzi vagyok-e. mint két macska ha köztük a kerítés. Ahogy átment az ötös kabinon. – Köszönöm. hogy Mark férfiassága keményen ágaskodik. Aztán megmutatom. Davy jelent meg. mit kell vele csinálni. széles. és elsietett a mellékhelyiség felé. – Jó ég! – mondta. Amikor selyempizsama után érdeklődtem. – Fölállítaná az ágyunkat? – kérdezte Diana. és a hatosban sem. Ebben a kabinban még nem állították föl az ágyakat. A folyosón találkozott Mervynnel. Lenehant se látta sehol. Úgy néztek egymásra. Lenehan és Mervyn együtt majd . mégpedig hálóingben. – Lehetséges lenne ebben az állapotban tartani. Egy pillanat múltán az is eszébe jutott. amíg visszajövök? – Előbb mindenesetre pisilnem kell vele.Diana megölelte. és továbbment. bár nem értette. – Mrs. hogy Mervya durva flanel hálóinget visel. barna csíkokkal. hogy bármiben tetszenék neki – válaszolta Mervyn bosszúsan. Hiszen ez botrány! Mrs.

. Odalépett a lakosztály ajtajához. Miért nem tudod elfogadni. a másik oldalon fésülködőasztal tükörrel és székkel. – De ezzel csak rontasz a helyzeten. és egy alacsony asztalka. és behúzott függönyök mögött alszik. – Ki fognak nevetni minket az emberek! Nem elég. Tulajdonképpen minek idegesíti föl magát? – Mindenki tudni fogja a gépen. Mindkét oldalon két ablak látszott. mert a feleségem lelécelt valaki mással. Lenehan már lefeküdt. a padlón vöröses padlószőnyeg. Diana elsősorban jól bevágta az ajtót. Egyszerűen meg kellett tudnia. de szürke kasmírkabátja ott hevert. Lenehan nem volt látható. hogy ezzel a nővel töltőd az éjszakát. A falakat krémszín tapéta borította. aztán azt mondta: – Hogy teheted ezt velem? – Mit? A kérdés nem rossz. Mervyn a szoba közepén állva. – A gépen minden hely foglalt. Az egyik oldalon külön egy kanapé. A bútorok huzata kék. bizonyos meglepetéssel fogadta Diana látogatását. Úgyis mindenki kinevet. hogy elhagytalak? – Tudod. A helyiség végében állt a két ágy. mint a többi kabin. gondolta Diana.alszanak a lakosztályban! Hogy a légitársaság megengedi az ilyesmit! Talán Mrs. Az ajtó kinyílt. Mrs. és lenyomta a kilincset. A nászutasok lakosztálya talán kétszer akkora lehetett. – Nem volt választásom – védekezett Mervyn. hogy követsz? – Mit érdekel az engem. milyen vagyok.

hogy vesztettél. hogy Markkal nem külön fognak aludni. – Ha közönséges. hogy rájöjj. De azért közben eszébe jutott. Ezért akartam elkerülni. – Neked meg nincs annyi eszed. soha. Nem bújunk be a nászutasok lakosztályába. mikor kell elfogadni. Te pedig egész nyáron vetkőztél annak a paprikajancsinak. – Mi legalább külön ágyban alszunk egy olyan kabinban. mire vagy úgy fönn? Te is férjes asszony vagy. – Ebben nem vagyok olyan biztos. A házasságtörők ritkán olyan diszkrétek. aki éppen a szeretőjével tölti az éjszakát. hogy az enyémen túljárj. – Ne légy ilyen közönséges – sziszegte Diana. Mervyn vállat vont. hogy utánam gyere. aki nem értesült a dologról. mint ahogy hiszik magukról. ha nem tévedek. Vetkőztem Marknak. Nem szégyenítettelek meg nyilvánosan. igazad van. Nincs neked annyi eszed. – Özvegy. és amilyen gyorsan csak bírtam. – Különben is. – Ezt nem is állítottam magamról. gondolta. Szerintem Manchesterben valószínűleg én voltam az egyetlen ember. – A különbség annyi – mondta Mervyn fáradt hangon –. Különben.– Tudom. micsoda perszóna ez! Férjes asszony! Láttam a karikagyűrűt az ujján. – Ne nevezz házasságtörőnek – mondta Diana. Egyébként pedig. róla. hogy nekem nincsen Mrs. – Hát ez nem jött össze. A szó hallatára szégyenérzés fogta el. . hogy beszélek közönségesebb – mondta Mervyn. ahányszor csak találkoztunk. ahol mások is vannak. Lenehannal viszonyom. megtenni még – Én legalább titokban csináltam. Mervynnek igaza van.

– Két feleséged is elhagyott – mondta –. hogy eltaszítsa. Mark gúnyosan nevetett.– Miért? Nem az vagy? – Borzasztó szó! – Örülj neki. Ekkor lépett be Mark. Ott állt pizsamában. – Mindent megadtam neked. – Nagyon el vagy telve az igazaddal – mondta Diana kimerülten. – Egyszer majd fölhasználnom egy szokás megkövezni a – Ebben nincs semmi vicces! – kiáltotta Diana. – Te talán soha nem tettél semmi rosszat? – Veled szemben soha – felelte Mervyn mérgesen. Megragadta Diana karját és megrázta. de persze mindig te voltál az áldozat. Hirtelen Diana is mérges lett. esetleg te is hibás lehetsz? Mervynnek ez sok volt. mondta. amit csak kívántál! – Csak az nem érdekelt soha. – Nem a szó szörnyű. Fölmerült benned valaha is. – Ezért hagytalak el! – Kezét a férfi mellére tette. mint a bibliai időkben. Lenehan hálóhelye. Inkább azt kellene szégyellned. – Ez Mrs. mit érzek – kiáltotta. hogy ma már nem házasságtörőket. . és nézte őket. – Ez jó – rádiójátékban. Végre megszólalt: – Mi folyik itt. Diana? Itt akarod tölteni az éjszakát? – Diana ellökte férjét. hanem a tett. – Szörnyű szó. Mervyn hagyta. – Nem – válaszolta a nő. Megosztja Mervynnel.

– Nem szűrték össze a levet. – Diana már közel volt a könnyekhez. – Hogy kérdezhetsz tőlem ilyet?! – Tudnom kell. s akarata ellenére is Mervyn védelmére kelt. Akkor meg mit törődsz vele. Ez a helyzet megaláz. nem az egyetemi vitafórumon vagy! . – Pár órával ezélőtt vissza akartál menni hozzá. Nem volt más hely a gépen. mintha egyenesen gyűlölnéd. azután gyorsan összeszűri a levet egy nővel. csak azt nem értem. – Mindig utáltam vizsgázni – kiabálta Diana. Elhagytad. Mark nem vette tudomásul a megjegyzést. amiért ilyet feltételezni. hogy kivel alszik! – Igazad van. Diana nem vette Mark humorát. – Biztos vagy benne. mersz rólam – Akkor bizonyítsd be! Ne törődj vele. – Nem szeretem. hogy másvalakivel alszik. hogy rokonszenvezzen Diana túlfinomult lelkével. talán téged is békén hagy. – Nem látod. Mark túl mérges volt ahhoz. – Ha Mervyn összejön a nővel. hogy nem szereted még mindig? – kérdezte Dianát mérgesen. És gyűlöllek. Néha úgy beszélsz róla. hogy fölzaklat? – Látom. miért. – Ne légy mindig olyan logikus. Aztán megint meggondoltad magad. kivel is alszik. – A pali a felesége után megy.– Már hogyne lenne – vélte Mark. de mégis törődöm vele. Most fölzaklat. Nem szereted Mervynt. – Nem alszom senkivel – szólt közbe Mervyn. – Inkább örülnöd kellene – mondta Mark. akivel útközben találkozik.

az utasok biztosan egy kalap alá veszik az apjával. és szégyellte magát. Azt hiszem. és fölajánlotta karját. Nem mert senki szemébe nézni. hogy kérjenek bocsánatot. és azt mondjuk: szeretnénk apánk otromba viselkedéséért bocsánatot kérni. . és mindenkinek a fejében csak az a botrány jár. megszégyenülés forrása lenne. de nagyon sokat jelentett abban a pillanatban. apa kezd becsavarodni. kék. ez csak további zavar és – Nincs hozzá bátorságom – válaszolta Percynek. Úgy érezte. Biztosra vette. Már nem is félek tőle. – Nem kell róla tudnia. apró gesztus. Margaret először úgy érezte. Az apjuk okozta sérelem enyhítésének lehetősége csábítóan hangzott. és szeretném tudni. mi a fene folyik itt! 17 Margaret Oxenford haragudott. hogy kivezesse. Percy azzal a meglepő javaslattal fordult Margarethez. amit a vacsoránál apja csinált. És nem is érdekel. az én lakosztályomban vannak. Mindazonáltal méltóságából így sem maradt sok. Mindhárman a hang irányába fordultak. Nancy Lenehan állt az ajtóban. – Miért? Egyszerűen odamegyünk Gabon báróhoz és Hartmann professzorhoz. és Margaret valósággal forrt a haragtól apja iránt. hogy érte jött. Margaret sokkal jobban erezné magát. Harry Marks mentette meg méltósága maradékát. csinos. ha bocsánatot kérünk. kihúzta a székét. minden utas őt bámulja. – Apa nagyon dühös lesz. Lord és Lady Oxenford átöltöztek a lefekvéshez.– De nem ám! – mondta egy új hang. A kabinban vacsora után legalább két órán át hideg és szégyennel telt csönd volt. aki ilyen lehetetlen helyzetbe hozta. Figyelmes és udvarias gesztus volt Harrytől. Amikor az időjárás rosszabbra fordult. selyem hálóingben. – Ami azt illeti – folytatta –.

Kisfiú korában Percy gyakran állította magáról. Lehet. A múltban Margaret sokszor mutatta magát határozatlannak. Gabon báró és Hartmann professzor a bal oldalon voltak.Margaret nem tudta. Margaret gyorsan mondta: – Azért jöttünk. hogy az ember bátran kiálljon a fajvédőkkel szemben. Kicsit remegett a félelemtől. Ő vette őket észre először. és arca nem sok jóindulatot árult el. Talán éppen ezért fontos. Margaret kedvezőbb fogadtatást remélt. Tökéletesen beszélt angolul. mint Lord Oxenford. hogy ők sem vennék szívesen. de ezt bárki a gép rázkódásának is betudhatta volna. Nem akart még több fájdalmat okozni. menjünk most! A hármas kabinban vannak. még hány utas lehet a gépen. Ha Percy már egyáltalán nem féli az apai tekintélyt. mégis helyesen teszik. akiket apja megsértett. de alig észrevehető franciás kiejtéssel. hosszú. mert szeretnénk bocsánatot kérni. mivé fajulhatnak csínytevései? – Gyere – mondta Percy –. aki valójában ugyanúgy gondolkozik. Úgy döntött. Hartmann elmerülten olvasott. inkább elfelejtenék az ügyet. amilyen gyorsan csak lehet. Fölállt. vékony teste ívként feszült meg. mert a gépet most már erősen dobálta a vihar. hogy nem fél. Elindultak a hármas kabin felé. amikor valójában rettegett. Margaret elöl. megtámaszkodott az ülés karfáján. Margaret még mindig tétovázott. De Percy már nem volt kisfiú. Margaret szemében ez nem is számított egyértelműen jónak. – Rendben van – mondta. hogy titkon azon morfondíroznak. utánanéztem. ha bocsánatot kérnek. összeborzadt. – Menjünk bocsánatot kérni. Percy közvetlenül a nyomában. Lehet. Gabon báró láthatóan megmerevedett. hogy oda kell mennie a két férfihoz. de folytatta: . – Meglep a merészségük – válaszolta a báró. Gabon báró nem csinált semmit. és utólag mindig megbánta. elhiggye-e Percy kijelentését. csak kissé unatkozva üldögélt. Ha arra gondolt. Mikor Margaret megállt mellette. orrát mélyen egy sor matematikai számításba fúrta.

ami ott történik. föltehetőleg a mellékhelyiségbe ment. – Nagyon sajnálom. – Jaj. bárcsak ne jött volna ide. Davy éppen fölállította az ágyakat. – Ugyan. De Gabon báró még mindig haragudott. ami történt – mondta Percy. idővel egyet fog velem érteni. aki éppen kijött. kedvesem – mondta. – Akkor mi megyünk – mondta Margaret. Harry eltűnt. nem látod. Nem tudta. Margaret szó nélkül ment tovább. A báró folytatta: – Németország tele van jól nevelt. most még inkább elrontottam a dolgot? – kérdezte Margaret. gesztenyeszín selyem hálóköntösében. tehetős emberekkel. meg sajnálja. hogy szégyelli. és bólintott. Fölvette táskáját és elindult átöltözni. és az öcsém ugyanígy érez. Margaret elhatározta. De mit tesznek ellene? Maga mit tesz ellene? Margaret elvörösödött. ami történt. Nagy csodálója vagyok Hartmann professzor úrnak. Hartmann ismét bólintott. és ezért hálás vagyok önnek. És köszönöm. Rémesen érezte magát. Ezt már a vonaton is mondtam neki. A hölgyek mellékhelyiségének ajtajában összetalálkozott anyjával. – Könnyű azt mondani. hogy gyerekek? – Margaretre nézett. amely remekül állt neki. akik nagyon sajnálják. – Jó éjszakát. A barátom még mindig nagyon föl van zaklatva. és borzasztóan szégyellik. inkább lefekszik.– Én nagyon szégyellem magam azért. de azt hiszem. – Elfogadom a bocsánatkérését. . sőt inkább javított rajta egy kicsit. Mindketten visszamentek saját kabinjukba. – Margaret a padlóra meredt és azt kívánta. Philippe – szólt Hartmann professzor gyöngéden –. – Egyáltalán nem – válaszolta a professzor –. mit válaszoljon. Margaret megfordult. Hartmann fölnézett olvasmányából.

– Még Frankie Gordino is remekül fest pirosban. mint valami jelmezbál. Láthatóan beszélgetni volt kedve. továbbra sem volt pénze. Hálóruhája olcsónak és csúnyának tűnt a többi nő selyem meg kasmír holmijai mellett. alatta fekete kombinét. Lenehan bekapcsolta biztonsági övét. Mintha mindannyian egy nagy család tagjai lennénk. bejött a szalonba és leült Margaret mellé. Margaret ágya még nem volt kész. – Szerettem volna egy konyakot inni – mondta –. El kell szakadnia a szüleitől. egyedül. a kellemes külsejű asszony. és leült. aki őrizetben van? – Igen. Mrs. aki Foynesban szállt föl a gépre.Odabent gyorsan levetkőzött. vagy egy éjféli buli a kollégiumban. Könnyű sajnálkozni ahelyett. csak egy megoldás van számára. hogy az ember tenne is valamit. fölvette pamut hálóingét. Lenehan. Még sohasem látta helyzetét ilyen tisztán és határozottan. de Margaretet ez nem zavarta különösebben. úgyhogy átment a szalonba. Mrs. Apja ágyából enyhe horkolás hallatszott. meg az FBI-ügynökről. – Nem fél tőle? . aztán eszébe jutott. de a pincérek nagyon el vannak foglalva. Gabon bárónak igaza volt. de gyakorlati értelemben nem volt közelebb a megoldáshoz. Kék köntöst viselt. úgyhogy csak ennyit válaszolt: – Különös látvány. – Körbemutatott. A bocsánatkérés nem szerzett megkönnyebbülést. amikor mindenki pizsamában mászkál – mondta. arra meg fürdőköpenyét. – Nehéz nagyon tartózkodónak lenni. Margaret először nem értette kiről van szó. amit Percy mesélt a kapitányról. munkája vagy lakása. ahova mindenki pizsamában hivatalos. Nagyon jól tudta. apja és anyja már lefeküdtek és behúzták a függönyt. Margaret sohasem lakott kollégiumban. Amikor visszatért a kabinba. és a maga erejéből kell megélnie. – Arra a fiúra gondol. – Olyan ez az egész.

Lenehan nem beszélt volna így. Amíg rendben meg van szervezve. Ha valaki még olcsóbb és sokkal rosszabb cipőt akar venni. vannak emberek. és még szörnyűbb dolgokat is elkövetett. Akárhogy is. amelyek öt-tíz évig is eltartanak. aki gyilkol. mert így folytatta: – Úgy értem. ami meglepő őszinteségre készteti az embereket. ha a társáságban férfiak is vannak. Nem hiszem. – A szegénynegyedekben mindig lesz bűnözés. hát minek bántsuk őket? Margaret ezzel nem értett egyet. A gengszterbandáknak mind megvan a saját területük. megteszem a magamét a társadalomért azáltal. Margaretet fölvillanyozta a téma. Léteznek olcsóbb cipők is. gondolta. És akár hiszi. Én békén hagynám. akik inkább ezeket a még olcsóbb cipőket veszik meg. Mrs. ami a jóisten kiskora óta fönnáll. akik tönkreteszik az egészségüket? – Ne higgye. Ha Gordinót bezárják.– Nem. cipőgyáram van. hogy ártana nekem. – És a szegény emberek. de azoknak már papírból van a talpa. amikor egy rendes . Nohát én úgy gondolom. hogy engem nem érdekel a sorsuk – mondta Mrs. de a nők általában közvetlenebbek egymás között. akár nem. Lenehan. legalább legyen rendesen megszervezve. – Azt mondják gyilkos. Margaret fürkészve nézte arcát: vajon őszintén beszél-e. és a Harvard Clubot nem zsarolják. Margaretnek ez meglehetősen megdöbbentő felfogásnak tűnt. Olcsó férficipőket gyártok. és két hét után el lehet dobni őket. A Fifth Avenue-n nem gyilkolnak. – Én cipőket gyártok. valamennyire kézben lehet tartani. És ha valaki a kaszinóba hordja a pénzét. ha a bűnözés szervezetlen maradna? – Sőt. akik eljátsszak minden pénzüket? Vagy a szegény lányok. akad más. hogy olcsó és tartós cipőket gyártok. az az ő dolga. – Margaret arca meglepetést tükrözhetett. Talán van valami a levegőben ezen a repülőgépen. – Hallgasson ide – folytatta Mrs. A hazárdjáték és a prostitúció két olyan intézmény. Lenehan. s ha már muszáj bűnözésnek lennie. – Nem lenne jobb. amelynek nem lépik át a határait.

Tulajdonképpen nem tudom. mintha kommunista lenne – mondta Mrs. meg fogja változtatni a gondolkodását. Miért prédikálok? Talán azért. de azt hiszem. és egy vagyont költők ruhákra. az embereknek van valami okuk rá. hogy később megváltozik a gondolkodása. Azt hiszem. Nem. Mrs. – Helyes – vélte Mrs. vagy gyilkolnak. maga tudja? – Én se tudok sokat. milyen az élet a szegénynegyedben. A nagyapám még kisipari módszerekkel készítette a csizmákat. Lenehan minden rosszindulat nélkül. ha befognám a számat. – Jó cipőket akarok gyártani – válaszolta az asszony ironikus mosollyal. Lenehan nevetett. – Úgy beszél. – Nem valami falrengető elv. vagy áruba bocsátják a testüket. úgyhogy lehet hogy jobban tenném. amit most én irányítok. – Szocialista vagyok – válaszolta Margaret. De Mrs. – És magának mik az elvei? – kérdezte. De nagyon helyes. Volt ebben valami lekezelő. Jó életem van. Lenehantól valahogy nem érezte sértőnek. Szerintem egy kegyetlen társadalmi rend áldozatai. nem voltam soha szegény. hogy a maga korában idealista. Nekem semmi közöm hozzá. Lenehan. hogy ne adja föl az elveit. és rendszerint olyankor vágták a fejéhez. de nekem megteszi. mert ma van a negyvenedik születésnapom. Miért. hogy cinikus vagyok. az ember tapasztalatból tanul. a két fiamnak mindene megvan. Gyönyörű házban élek. – Lehet. – Boldog születésnapot – mondta Margaret. . – Okos kérdés. Ne higgye. Ha papírtalpú cipőket árulnék. mint Frankie Gordino. amikor másként nem győzhettek egy vitában. de fontos. ha lopnak. – Volt valaha szegény? – kérdezte Margaret. ha azt mondták neki. A korral előbb-utóbb mindenkinek megváltozik. aki rendszerint fölmérgedt. az is az ő dolga.vacsorára se telik belőle. Olyan lennék. az apám építette a gyárat. tolvajnak erezném magam. mert jó cipőket gyártok. Azért tudom mindezt élvezni.

– Sokan tízéves korukban mennek el otthonról. intelligens. – Maga hol szerezte be az elveit? Gondolom. – Megpróbáltam – válaszolta Margaret –. – De kedvesem. mi történt a vacsoránál? – Én is ott voltam. – El akarom hagyni a szüleimet. Lenehan rosszallóan. Lenehan elgondolkozva. – Hallotta. Margaret szerette volna megértetni Mrs. könnyen találhat munkát. Akár én is alkalmaznám. Most viszont állást ajánl föl neki! – Tényleg? Igazán alkalmazna? – Persze. és? – kérdezte Mrs. – És mi akadályozza meg benne? – Még csak tizenkilenc éves vagyok.– Ez is mosolyogva. akiknek jóval kevesebbjük volt. és a rendőrségen kötöttem ki. elég szocialista életszemlélet – mondta Margaret – Tulajdonképpen csak átvettem az apám életszemléletét mondta Mrs. és most milliomosok. Maga tud írni. Lenehan közömbösen viselkedik. Lenehannal. – Mint micsodát? . Margaret elpirult. Nem tudnám megkeresni a kenyeremet. – Elég könnyen föladja. olvasni. Mrs. maga útban van Amerikába.. Margaret szíve nagyot dobbant. – Nincs pénzem. Az előbb még úgy érezte. de bajba kerültem. Még rendes iskolába se jártam soha. és nem értek semmihez. nem az apjától. hogy nem a bátorság hiánya tartja vissza. csinos. Sokan érkeztek meg ebbe az országba. – No..

tényleg állást ad? Mrs. – Hogy tudja ezt megtenni? – Bonyolult. komolyan beszél? Azt hittem. de bizonytalan. Lenehan gondolkozott egy pillanatig. rövidesen kinevezném valaminek. fölvenné a telefont. Ha jól csinálja. – Nekem óriási élmény lenne. – Maga tényleg beszélgettünk. Nem adom föl harc nélkül. – A legtöbb ember nyűgnek érzi az ily én állást. – Ha egy hét múlva fölkeresem. hogy elvegye tőlem a céget. egy igazi állás.Mrs. csak több pénzért. . hogy már nekem se lesz állásom. elviekben Margaret elkeseredett. – Az irodába tenném. – Akkor csak tréfált? Nem fog alkalmazni? – Szívesen fölvenném. – Talán kezdetben igen. és nyájaskodna az üzletfelekkel. kié lesz a győzelem. egy igazi irodában! Mrs. Bélyegeket nyalna. – És akkor mit kéne csinálnom? – Pontosan ugyanazt. kávét hozna. – Akkor ez komoly? – kérdezte Margaret ünnepélyesen. – Istenem – mondta –. de van egy kis baj. Margaret sírni szeretett volna. – Hogy érti ezt? – Az öcsém abban mesterkedik. Margaret úgy érezte. Lenehan nevetett. és nem is biztosan sikerül neki. Egy hét múlva lehet. álmodik. Lenehan meglepődött.

megjelent Harry. Valóban gyönyörűek voltak: egy-egy nagy igazgyöngy. mint egyetlen napfelkelte. piros pizsamában és égszínkék hálóköntösben. – Azonnal Vandenpost úr! – Harry mindig elintézte. Lenehan válaszolhatott volna. – Győznie kell! – mondta harciasan. – Igen. – Davy! Hozzon egy konyakot Mrs. és bedugta fejét a szomszédos kabinba. és aranyba foglalva. amit akart. körberakva apró briliánsokkal. Láthatóan jólesett neki a bók. A fiú visszaült. Margaret is megnézte a fülbevalókat. Harry leült. és Margaret bemutatta Mrs. – Köszönöm – válaszolta mosolyogva az asszony. Lenehan! – mondta. de a pincérek el vannak foglalva. hogy szertefoszlik a lehetőség. Margaret hirtelen szerette volna. Lenehan egy konyakot szeretett volna inni. – Milyen gyönyörű fülbevalókat visel Mrs. ami fölkelti Harry érdeklődését.Margaret nem tudta elhinni. Fölállt. – Amerikában vásárolta? – kérdezte Harry. Lenehannek. Mielőtt azonban Mrs. Láttára Margaret kissé nyugodtabb lett. Harry meglepődött. ami egy pillanattal ezelőtt még a megoldást jelenthette volna számára. Harry bólintott. ha rajta is valami gyönyörű ékszer van. – De én azt hiszem. Lenehannek. Paul Flatónál. ha lenne olyan szíves. . Fulco di Verdura tervezte őket. – Mrs. Most rögtön. – Nohát annyira azért ne legyenek elfoglalva – válaszolta.

és mind a kettő csak annak ártalmas. Szerinte nem csinálnak mást. az ilyen embereket békén kellene hagyni. Lenehan lehajtotta a konyakot és fölállt. Davy csodálatos módon úgy közlekedett a gépen. – Először Frankie Gordinóról beszéltünk. Nem akarta elmesélni. akit kényszerítenek rá. Lenehan. aki belekeveredik. Davy érkezett meg Mrs. – Nem minden prostituált a saját akaratából az – mondta aztán –. és mindig tudta. – Megyek. Mrs. Lenehan elimbolygott. csak rendesen megszervezik a szerencsejátékokat meg a . Lenehan maga is bajban van. lefekszem aludni – jelentette be. hogy Mrs. Mindig észrevette a szép ékszereket. de Mrs. Életében először mondta ki azt a szót. és ha győz. hogy prostitúció. Lenehan állást ajánlott neki. Főleg lopni szereti őket. – Sok szerencsét – mondta Margaret. csak babonából sem meséli el még egy darabig. Arra gondolt. Nagyszerű dolog lenne. . – Mindenesetre ritkán találkoztam fiatalemberrel. Nem hallott még a fehér rabszolgákról? – Azok prostituáltak? – Margaret ismerte a kifejezést az újságokból. – Köszönöm. Nancy úgy gondolja. de valami olyan homályos elképzelés élt benne. ki tervezte őket. gondolta Margaret. Elhatározta. Harry kicsit féltékenyen kérdezte: – Miről beszélgettek? Margaret tétovázott. a prostitúciót. de valójában neki is imponált Harry szakértelme. van.. hogy Mrs. Lenehan konyakjával. állást fog neki adni. Lenehannak meg kell küzdenie a cégért testvérével. – Margaret elpirult. Jó éjszakát! Ahogy Mrs. így aligha ihatnának a medve bőrére. hogy . mintha odakint teljes szélcsönd uralkodna. Harry gondolkozott. aki így értett volna az ékszerekhez..– Fogalmam sincs – vallotta be Mrs.

Maga a megváltót látta volna ebben a jóságos emberben. ahogy kell. de hova megy? Van néhány frankja. – Benny ezt a helyzetet szereti a legjobban. ha egyszer nem halt bele. hogy mit sem tudott erről. és éjszaka Londonban mászkált. Isztambulban.ezeket a lányokat elrabolják. Mire észrevenné magát. Fiatal lány. amelyik másnap indul Párizsba. hogy elsősorban vetkőzniük kell. s ha nem lenne elég kedves. . és még ha elég is lenne. néhányan lefognák. már azt számolgatja. mint amilyennek az újságok fölfújják. bizony megtörténhetett volna – válaszolta Harry. hogy hazajusson. Londonban tulajdonképpen csak egy rabszolgakereskedő működik. nincs hol aludnia. Elvitte volna vacsorázni. Másnap persze elmehet. Ez persze már csak Párizsban derül ki. Naiv lélek. nem tartja vissza senki. máltai Benny. s miután az embernek nincs pénze. Úgy hívják. aztán arra gondolna. másodszor sem fog belehalni. Aztán egy este megkérnék. nincs pénze. és fölajánlott volna egy szerződést mondjuk egy táncegyüttesben. és a következő részeg tőzsdés már valóban egy kicsit kevésbé lenne elviselhetetlen. – Ezért nem hiszem. Csakhogy a táncegyüttesről kiderült volna. ami hazáig nem elég. aztán szobalányok lesznek – Nem olyan nagy üzlet. Ő eddig úgy élt. meg a hozzá hasonlókat békén kéne hagyni. hogy legyen kedves ahhoz a részeg tőzsdéshez. hol járt? Az igazat? Soha. hogy az úr jobban hozzáférjen. Úgyhogy visszamenne a szálláshelyére a többi lányhoz. – Hiszen akkor engem is elkaphatott volna! – Amikor elszökött otthonról. milyen borravalót hagy reggel a kuncsaft az éjjeliszekrényen. Margaret összerázkódott. és riszálja magát. aki annyira bámulja az egyik asztaltól. Máltáról származik. hogy Frankie Gordinót. mit mondana a családnak. Margaret teljesen el volt képedve. tehát beáll szépen a hátsó sorba. akik legalább kedvesek és megértőek. – Még soha életemben nem hallottam ilyen szörnyűséget.

Aztán Harry elgondolkozva mondta: – Kíváncsi lennék. – Miből találta ki? – A vörös mellényből. Ahogy én a rendőröket ismerem. számukra ez az álruha netovábbja. Miért küldene valakit még a Scotland Yard is. Annyit már én is kitaláltam. pláne ha ki kell fizetni a jegyét a Clipperre. – Miért vert ki akkora balhét? – kérdezte Harry kíváncsian. és az FBI őrzi. útban egy amerikai börtönbe. ami nem két fillér.Egy percig mindketten hallgattak. és mindig az volt a benyomásom. Harry kételkedett ebben. . – Talán ő is Gordinót őrzi. – Mi értelme lenne? Gordino amerikai bűnöző. Percy szerint Membury fegyvert hord. – Mi köze lenne hozzá? – Hát. hogy Clive Memburynek van-e valami köze Frankie Gordinóhoz. – Találkoztam már néhány fasisztával – mondta Harry –. Emlékszem. – Talán magát követi? – kérdezte súgva Margaret. Nem volt mindig ilyen. hogy zsaru. – Akárhogy is. Margaret ezt meglepőnek és valószínűtlennek találta. gyerekkoromban még egészen normálisan viselkedett. – Nem tudom. – Egészen Amerikába? A Clipperen? Egy pár kézelőgombért. Nincs angol területen. hogy az emberek nem foglalkoznak annyit apám botrányával. ráadásul revolverrel? – Mi más magyarázat lehetséges? – Nem jut semmi az eszembe. a Gordino ügy annyiban szerencsés. félnek valamitől.

akkor is folyton dühös lett valakire. – Hiszen alig idősebb nálam. hogy jobban megértette apja érzelmeit. gyakorlatilag tönkrement a család. aki térdre kényszeríti Angliát. Azt hiszem ott van a legtöbb kommunista Londonban. a botrány fölött érzett szégyen is kevésbé gyötörte Margaretet. sok igazság van abban. és apám megörökölte a birtokot. – Ez igaz az apámra is. Most pedig kirakták a saját hazájából. amit Harry mond. nem nagyon valószínű. bárcsak a fiú is segíthetne neki. ha sokan együtt lehetnek. ahol a kormány nem bukhat meg egyik napról a másikra. vagy a kémekre.– Pedig nagyon erőszakosnak látszanak. Ha belegondolok. nagyon politizáló városrész. Margaret úgy érezte. Vagy a kommunistákra. Amikor a nagyapám meghalt. kiderült. Elgondolkozva bólintott: – Emlékszem. hogy . az nekik túlságosan bizonytalan. kezdi megérteni apját. ahol felnőttem. igaz? Harry mosolygott. ha ő nem vigyáz. de megnyugtatóbb tudat volt. – A fasiszták mindig haragszanak valakire. Most. Ezért utálják a demokráciát is. még mielőtt ilyen keserű ember lett. hogy apja csalódott és félelemmel teli ember. vagy a cionistákra. Margaret hirtelen úgy érezte. Jobban érzik magukat egy diktatúrában. mindig volt valaki. akik valamilyen okból alapvetően elégedetlenek az élettel. Nem mintha Lord Oxenford viselkedésére mentséget lehetett volna találni. De belül tele vannak rémülettel. nem rosszakaratú és elmebeteg. Azt hiszem olyan emberek. Aztán be akart kerülni a parlamentbe. Biztonságérzetet ad nekik. – Honnan tud ilyeneket? – kérdezte a lány. – Igaz. Milyen okos ez a Harry. de nem választották meg. Anyám pénzével úsztak meg. hogy a cionisták térdre kényszerítenék Angliát. Harry vállat vont. Margaret azt kívánta. Harry meglepően jó megfigyelőnek bizonyult. Azért masíroznak fel és alá a hülye egyenruhájukban. – Battersea.

– Segíthetnék szállást keresni – nyögte.. és hamarosan szerzek. Félrenézett. – Tényleg segítene? Harry egyre bizonytalanabbnak és zavartabbnak tűnt. – Nancy Lenehan munkát ajánlott nekem – mondta Margaret hirtelen elhatározással –. Harry ránézett a lányra. gondolta Margaret. hogy be tudja tartani az ígéretét. Margaret reménye teljesült. Én még soha életemben nem kerestem.. Egy nőnek védelemre van szüksége. Bárcsak találkozhatnának Amerikában is. – Szerzek valami szállást New Yorkban – válaszolta a fiú.. de nem biztos. én is szívesen segítenék. – Az esti lapok a legjobbak. ha magának sincs ellenére.megszabaduljon a családjától. mintha bizonytalan lenne. mert az öccse el akarja tőle venni a céget. . Harry olyan könnyedén vette a dolgot. – Miért? – Mert abban vannak a lakáshirdetések. egyedül nem megy. Még ezt se tudtam. – Lord Oxenford csak a Timest járatta. Margaret óriási megkönnyebbülést érzett. már úgy értem. – Csodálatos lenne. amennyi kell. – Ha megérkeztünk. végül kibökte: – Ami azt illeti. Talán a férfiaknak könnyebb is. szállást. Van még valamennyi pénzem. hol fog lakni? – kérdezte. amiben tudok.. aztán arcán eleddig ismeretlen szemérem jelei mutatkoztak. Hogy kell csinálni? – Meg kell venni egy újságot. – A Timesban nincsenek. torkát köszörülte.

a nők hosszú estélyi ruhát. – Nézzen ki mindenki a bal oldali ablakokon – mondta Davy. biztosan sikerül a saját életemet élni. . Érintése pehelykönnyű volt. Nem akarta. mert a fedélzet tele volt utasokkal. Harry is fölegyenesedett. Valaki azt mondta: – Egész biztos nekünk szól ez a fényes kivilágítás. Harry kikapcsolta övét. Harry keze egy pillanatra Margaret csípőjén pihent. a gép csak lassan hagyta le. hogy Harry elvegye kezét. Olyan közel voltak. Megint néhányan elmentek aludni. Margaret csak most vette észre. Lenehan akart segíteni. Margaret kinézett az ablakon. Amióta kitört a háború. – Először Mrs. de Margaret úgy érezte. Margaret Harryre nézett. és nagyon jólesett neki. általában nem világítják ki a fedélzetet: félnek a tengeralattjáróktól. hogy Margaret még ruházatukat is ki tudta venni: a férfiak fehér szmokingot viseltek. A hajó gyorsan haladt.– Szükségem van egy barátra. Ha barátaim vannak. Olyan hálás vagyok magának. és integettek a repülőgépnek. aki segít – mondta. – Olyan boldog vagyok – felelte Margaret. – Hát mindenesetre az amerikai máltai Bennyktől meg tudom védeni. most maga. nem is tudom. Valami szépet fognak látni. A gép megdőlt. akik a magasba néztek. egymásra mosolyogtak. Varázslatos pillanat volt. Aztán egy idő után a hajó fényei a sötétbe vesztek. orra látszólag minden erőfeszítés nélkül szelte a habokat. hogy a lány válla fölött ő is kinézhessen. Abban a pillanatban látták. Margaret érezte Harry közelségét. Davy jött be a szalonba. s a szalonban Margareten és Harryn kívül csak a kártyaparti fáradhatatlan résztvevői maradtak. hogy az elmúlt tíz percben a gép egészen simán repült. forró érzés öntötte el. Hirtelen zavaros. A Clipper biztosan rádión érintkezésbe lépett a hajóval. megosztva a pillanat csodáját. egy pazarul kivilágított óceánjáró hajó fölött repülnek. A Clipper utasai visszaültek a helyükre. mit mondjak. tüzes vassal érintik meg.

Ideje lefeküdnünk. gondolta. Olyan volt. hogy a parkban sátrat verjenek föl. úgy öntötte el a vágy. amikor Elizabeth meg ő engedélyt kaptak. Membury elfoglalta az egyik felső ágyat. megijedt saját cselekedetétől és érzelmeitől egyaránt. – Nem Margaret. Percy pedig a másikat. nem hagyom cserben. aztán megint visszafordult. Margaret elfordult. Miért udvariaskodunk ennyit? – gondolta Margaret. Nem akarok így elbúcsúzni. – Aludjon jól – mondta. Kinézhetett az ablakon. hogy fölajánlotta a segítségét. Gyorsan bemászott az ágyra Percyé alá. – Ugye tényleg segíteni fog? Tényleg nem hagy cserben? Harry arckifejezése megenyhült. Térde enyhén remegett. Még így is izgalmas volt. Aztán Margaret átment a szomszéd kabinba. és látta. és szinte gyengéd pillantást vetett a lányra. és jólesett. hirtelen lehajolt és szájon csókolta a fiút. Egy pillanatra egymás szemébe néztek. de az érintés pillanatában mintha áramütés érte volna. Körülnézett. bár nemigen akadt semmi látnivaló. mit tesz. mintha sátorban lenne. Megígérem. – Köszönöm. Harry csalódottnak látszott. Ilyenkor mindig olyan izgatott volt. Maga sem tudta. – Igazán nincs mit – felelte a fiú. csak a felhők meg az eső. nem tudta. De rögtön fölegyenesedett. Nem is akarok lefeküdni. Azokra az időkre emlékeztette.Margaret most egyszerre félénknek érezte magát. és behúzta a függönyt. Mr. Befészkelődött a takaró alá és eloltotta az olvasólámpát. Megcsókoltam. Zavarában végre azt mondta: – Késő van. mit tegyen. . Ajka csak egy pillanatra ért Harry ajkához. mint aki indul. Margaretet elöntötte a szeretet. – Miért mondtam ezt. és meleg nyári éjszakákon kinn aludjanak. – Maga is. kérdezte magától.

ha újra érzi. ahogy Harry a nyelvével simogatja. Harry kissé sűrűn kezdte venni a levegőt. már amennyire ez lehetséges. és megpillantotta Harryt. De aztán megint hallotta. és a takarót fölhúzta a torkáig. – Mi van? – kérdezte. Egyszerűen a szájába vette Margaret alsó ajkát. Hirtelen a fölső ágyon megmozdult Percy. de Harrynek egészen más elképzelései voltak. de még jobban kinyitotta száját. valaki megkocogtatta a függönyt. biztosan teljesen meg van őrülve. Margaret ugyanolyan futó csókra gondolt. amikor megcsókolta Harryt. és érezte. Vajon hol lehet most Elizabeth? Míg ezen tűnődött. mi lesz. Hogy tehet ilyet? Nyílt . Margaret megijedt.. ahogy valakinek a körme hozzácsapódik többször is az anyaghoz. különös érzés volt. milyen elektromos áramütéshez hasonló érzés járta át. aztán félkönyékre emelkedett. és a sátor ajtajánál megjelent a szakács a teával és a pirítóssal. Margaret önkéntelenül kissé tágabbra nyitotta ajkát. Egy pillanatig tétovázott. de a kísértés sem kicsi. Harry bedugta fejét. de a következő pillanatban már reggel volt. – De komolyan. Először azt hitte. Ellenállhatatlan volt. s nem bánta volna.és úgy érezte. – Meg akarom csókolni – súgta Harry. képzelődik. Önkéntelenül egy kicsit szélesebbre húzta a függöny rését. Résnyire elhúzta a függönyt. mint amilyen az előbbi volt. Izgalmas érzés volt. Margaret ismét szájon csókolta.. és kinyújtotta nyelvét. A kérés természetesen fölháborító volt. és könyörögve nézett. bár úgy érezte tudja. A hang megismétlődött. – Menjen el! – Senki se fogja látni. de éppenséggel nem kellemetlen. hogy találkozzon Harry nyelvével. Harrynek fogpaszta íze volt. egész éjjel fönt lesz. de meg is ijedt. Margaret úgy érezte. – Ne bolondozzon! – Margaret egyszerre örült. Margaret még emlékezett rá. Ian sohasem csinált ilyet.

– Maga a legkedvesebb fiú. de Margaret ellökte. de Margaret gyorsan kitolta a fejénél fogva. talán azért. Margaret még sohasem látott meztelen felnőttet. akikkel valaha találkoztam. Erről szó sem lehetett. – Ne legyen nevetséges – súgta Margaret. Menjen. akivel találkoztam egy jó ideje. zihált. A kísértés ezúttal föl sem merült. szőke és csinos. Monica akkor volt tizenhat. Monica számára természetes volt. Margaret megenyhült. ha nem marad ennyiben a dolog. hogy anyaszült meztelenül mászkáljon a hálószobában és a fürdőszobában. mondani készül valamit. és náluk töltötte a nyarat. és Margaret kezdettől fogva csodálta. mert szülei is jóval gátlástalanabbak voltak Margaret szüleinél. amikor Margaret tizenhárom éves volt. Elizabethet. Margaret komolyan beszél. és aranyos szeméremszőrzetét.színen csókolózik egy férfival. Talán a legjobban tetszik azok közül. mindent tudott. Emlékezetébén fölmerült első szeretője képe: Monica. elszabadulna a pokol! Enyhén lihegve elhúzta fejét. Istenem. Harry nagyon elbúsult. gondolta. Óh. Visszafeküdt. újra csókolózni akart. ahogy Harry elmegy. – Kérem szépen!. – Nem. és ámultan. közben Harryra gondolt. nem. – Engedjen be! – kérte a fiú. és feküdjön le! Harry látta. csodálattal nézte Monica kifejlett. Ha apa meglátná. akit alig ismer. nem. ez nagyon jó volt. Úgy tűnt. és pattanások voltak az . Hallotta. Margaret egyszerűen meg volt rémülve. Szomorúan elmosolyodott. De annyira azért nem tetszik. De Monica először Elizabethet csábította el. Harry még jobban bedugta a magáét. nagy mellét. aki csúnya volt. és általában az épület “gyerekszárnyának” minden helyiségében. Simogatta magát. és behúzta a függönyt. Monica Franciaországban élt. Tizenhárom éves korában ő még alig rendelkezett ilyesmivel. Monica az unokatestvére volt. Talán ezért. Tulajdonképpen ő se bánta volna. és szeretett parancsolgatni.

Lényegében minden esetben attól rettegett. és Margaret nagyon egyedül és megbántva érezte magát. Hátán feküdt a forró vízben. mindent elmond a szüleiknek. Ian olyan kétségbeesett szenvedéllyel szerette. bár maga is kívánta a fiút. és keze két combja között játszott. nem bánta. kívánság és . Monica nagyon megszerette Elizabethet. úgyhogy a végén hárman bújtak az ágyba. Időnként lopva egymásra pillantottak. és Elizabethet is magával vitte. Monica után Ian csalódás volt. bár sok rejtekhelyet ismert az erdőben. és csodálkozik. megosztották Monicát: mint a szerető és a féltékeny feleség. A szabad ég alatt sem akart. Vágy. mi lesz. mindig sírni szeretett volna. hogy az ajtó be van zárva. Aznap éjjel Monica Elizabeth ágya helyett Margaretében kötött ki. amikor Monica éppen fürdőtt. aztán féltékeny. szorongás. amint Margaret bejött. s nem tudta megadni azt az örömöt. de az újonnan fölismert testi örömök csábításának nem tudott ellenállni. és Ian meg akarta ismételni a dolgot. ő is tapasztalatlan és esetlen volt. mi történik. Aztán egy nap anya Londonba ment valamiért.arcán! Margaret hallotta. De amikor az első csalódottságán túlesett. végül irigykedni kezdett. Margaret egész nyáron borzalmasan bűnösnek érezte magát. Margaret a legkülönfélébb nehézségeket támasztotta. mire a lány hajlandó volt vele lefeküdni. séta közben kezük mintegy véletlenül egymáshoz ért. Először nem értette. ahogy unokatestvére eljut az orgazmusig. Elizabeth féltékenységi rohamot kapott. mert esetleg oda a jó híre. ha apja valahogy tudomást szerez a dologról. de nem zavartatta magát. ahogy éjszaka sugdolóznak és csókolóznak. és Ian barátainak fölajánlott lakása se volt ínyére. Margaret pedig elbűvölten nézte. mint ahogyan a legtöbb fiatal fiú. mikor Monica szeptemberben visszament Franciaországba. S miután először lefeküdtek. hogy tapasztalatlansága nem is számított olyan sokat. mégis. és azzal fenyegetőzött. A hálószobában nem jó. Látta. Ian hónapokig könyörgött. A dolognak akkor lett vége. Margaret véletlenül akkor ment be a fürdőszobába. Ha Ian eszébe jutott. Hallotta. aztán dühös lett. amit Monica. A fiú nem értett a szerelemhez. Bár gyakrabban szeretkeztek volna! Eleinte Margaret nagyon húzódozott. hátha valaki lenyomja a kilincset.

de Ian nem volt többé. mi lesz. Nem fog ma éjjel újra próbálkozni. Azt hitte. Mégis visszautasította a közeledését. Harry pedig arról beszélt. ha megérkeznek Amerikába. Fogalma sem volt. gondolta. zokogott. . Mit számít a jó hír. netán újra ugyanezt a hibát követi el. milyen ostoba félelmek a valósághoz képest: most Ian valahol egy katalán hegyoldalban fekszik eltemetve. Egész teste vágyott rá. Ő volt az első férfi Ian óta. Micsoda ostoba liba vagyok. és rajtakapja Harryvel. Milyen gyerekes félelmek tartották vissza. akár Ian. és valaki meghallhatja. csak annyit kellett volna mondanom: igen. Átölelte magát. majd bele nem szakadt. hogy minden szeretkezésük gyorsan. Megint gyáva? És ha lezuhan a repülőgép? Félúton vannak Európa és Amerika között. hogy egymáséi legyenek. Aztán megjött a hír. egész életüket azzal töltik. pillanatokon belül mindenki meghal. hogy akkor is ez az utolsó lehetőség. többen alszanak egy kabinban. És utolsó gondolata az lesz: miért nem feküdtem le Harryvel? A gép nem fog lezuhanni. Lehet. Hirtelen az jutott eszébe. s azt képzelte. hogy Ian halott. soha többé nem érintheti meg a testét. hogyan kell egymást boldoggá tenni. mielőtt Ian Spanyolországba ment. Igazán kitartóan kérlelte. Miért? Mert félt. és Margaret megértette. Ő maga minél hamarabb szeretne beállni a hadseregbe. Mert egy repülőgépen van. és pilóta lesz a légierőnél. amikor az élet olyan rövid lehet! Bárcsak beengedte volna! Talán Harry újra próbálkozik? Aligha. lopva és bűntudattól terhesen zajlott. hogy Kanadába megy. a szülői harag.félelem különös egyvelege élt benne. azzal az eredménnyel. Harry nem olyan fiú. előttük az egész élet. hogy megtanulják. aki az ilyen elutasítást ne venné komolyan. akit megkívánt. Nagyon határozottan utasította el. de nem volt erőszakos. Persze Margaret akkor úgy érezte. s így is csak háromszor voltak együtt. s Margaretet rémülettel töltötte el a lehetőség. mert apja nem messze horkol. Bár sohase húzódozott volna a szeretkezéstől! Bár minden alkalmat kihasználtak volna. Vágyott Harryre. De akkor is. Talán meghal harc közben. ha bármi elromlik. hogy fölébred. Itt lehetne mellettem.

Az asztalon whiskyspalack állt. Margaret azt hallotta. Margaret benézett a konyhába. Göndör szőke szőr lehet a combján. hullámos. kimegy a vécére. a férfiak a kis mellű nőket szeretik. Hát az enyém bajosan. akiknek a melle beleférne egy pezsgőspohárba. hogy le ne essen a székről. gondolta. vagy valami más szörnyűségre. gondolta. Ha báli ruhát vett föl. mint egy spanyol táncosnő. A padló a gép végében emelkedni kezdett. amikor egy lopott pillanatban csókolóztak. hogy igyon valamit. képzeletében a fiú csípőjét simogatta. a bőre túl halvány. szeretném. de a legtöbb ágy befüggönyözve hallgatott. Harry ágyán be volt húzva a függöny. A hölgyek mellékhelyisége üres volt. De a hajam szép. Margaret leült a tükör elé és magát nézte. enyhén imbolyogva. hogy utálja a nagy mellű nőket.Harry tartja karjaiban. Igazi nő vagy. milyen szép. abból töltögettek szinte állandó jelleggel. gondolta. A gépet megint erősebb széllökések érték. furcsállotta. muszáj volt fűzőt viselnie. és bronzszínű. Mit szólna Harry a testéhez? Lehet. Mielőtt meghalok. Ian szerette a mellét. hogy egy férfi vonzónak találhatja ezt a nőt. Már szinte mindenki aludt. . hosszú. De Ian szerette a testét. mint a modellek a Vogue magazinban. Talán kimegy. ha még egyszer valaki a mellemet simogatná. Nyilván néha egy pincér is szeret aludni. gondolta. különben melle állandóan zavarbaejtően ringott a ruha alatt. Kibújt az ágyból. Talán Harry is kimegy valamiért. és egymásba botlanak. mondta egyszer. gondolta. Elsétált a másik irányba. Elhatározta. fölvette papucsát és hálóköntösét. A szalonban a kártyások nem lankadtak: éppen vad pókerjátszma folyt. ehelyett úgy nézett ki. szeme zöld. tehenekre emlékezteti vagy az anyaságra. Margaret továbbment a gép hátsó része felé. Tükörképe idegen volt. Az arca is közönséges. Valószínűleg az egyes kabinban bóbiskolnak a szolgálaton kívüli legénység tagjaival együtt. Szeretett volna vékony és fiús lenni. mert a gépet dobálták a széllökések. és Ian Margaretnek mindkét mellét egyszerre simogatta a kasmírpulóver alatt. Az utolsó kabinban páran még ébren voltak és olvastak. Margaretnek meg kellett kapaszkodnia az asztalka szélében. az is üres volt. és véletlenül találkoznak a folyosón. A férfiak gyakran észrevették.

Semmi se moccant. . Margaretnek háttal. A monogramos papucsát! Bárki megtalálhatja. látta. amint apja lekászálódik ágyából. de Margaret ajkára tette ujját. s miután Harry ágya előtt van. Mondani akart valamit. nem vette észre. De nem is kívántam senkit még ennyire. Apja nyilván a mellékhelyiségbe készül. Harry úgy nézett ki. és nem egészen hisz a szemének. Megrázta a függönyt Harry ágyán. Aztán Margaret zajt hallott a háta mögött. apja mozgolódik ágyában. Margaret az ágy egyik végében térdelt. ami kettévágta a kabinokat a gép teljes hosszában. hogy Margaret Harryvel tölti az éjszakát. Egész életemben gyáva voltam. nem volt Újra megrázta a függönyt. mint aki a havas utcán a Télapóval találkozott. Csak néhány másodperc telt el. Margaretnek semmiféle terve. látta. fogalma sem volt. Fölemelte őket abban a pillanatban. Margaret gyorsan kinyúlt a függöny hasítékán. Gyorsan berántotta az ágyba. Ha apja megfordul. vagy mond. Kikukucskált. Keze megtalálta a papucsokat. és gyorsan ő is bemászott. hogy kinn hagyta a papucsát. Hála istennek. kinek a tulajdona. mit tesz. amint apja lába elhagyta a létra utolsó fokát. Margaret egyetlen határozott mozdulattal visszanyomta Harryt az ágyra. és összehúzta a függönyt.Ahogy a gép ismét simábban repült. gondolta. Némán meredtek egymásra. Egy pillanatig állt. Egy pillanatig nem történt semmi. Ahogy hátranézett. Minden ágy be volt függönyözve. A függönyt belülről megragadta egy kéz. Ahogy behúzta a függönyt. Végignézett a folyosón. hátha Harry valamilyen csoda folytán széthúzza függönyét. Egy pillanattal később Harry kidugta a fejét. Hirtelen eszébe jutott. és nézte a fiút. visszaindult a kabinjába. A pillanat egy tört részével később Lord Oxenford leért és megfordult. vége van. Nem volt veszteni való idő. Apja éppen a létrán mászott le. de ez nem történt meg. bárki tisztában lehet vele. bárki előtt nyilvánvaló.

magához húzta a lányt és megcsókolta. Aztán ajka közé vette mellbimbóját. és fejét Margaret mellére hajtotta. előbb megsimogatja. Ellenállhatatlan vágynak engedelmeskedve Margaret széttárta ajkait. hogy saját ágyában. Először ajkával érintette a lány mellbimbóját. Margaret csak egy fél pillanatig tétovázott. Nem volt világos. gyengéden nyalogatta. Margaret érezte hajában Harry ujjait. Harry megbabonázva bámulta a lány mellét. Előrehajolt. nem utolsósorban Membury úr. végül megszorítja. ehelyett kellemes izgalmat érzett. Látta. A következő pillanatban azonban kiderült. Csak annyit érzett tisztán. alaposan csókolóztak. Hirtelen tehernek érezte ruháját. Gyorsan kibújt a hálóköntösből. megfogta Margaret tarkóját. aztán gyöngéden megemeli. Margaretből az élvezet kis sóhaja szakadt föl. Nem is kell. Fején át lehúzta magáról a hálóinget. Harry tekintete úgy itta be testét. de mindenféle gyakorlati problémák állják útját. nincs többé visszaút. s lélegzete egy valódi férfi lélegzetével keveredett. Ő is föltérdelt. aztán erősebben szívni kezdte. arcán a fiú borotvált bőrét. aztán Margaret érezte. ajkán egy férfi ajka. Ha az inget is leveted. Egy kicsit kiszolgáltatottnak és szemérmesnek érezte magát. mondta magának. amint fogai sövénye mögött az ő nyelvét keresi. amikor arra vágyik. és a lány mellbimbói a pamut hálóing anyagába merednek. Margaret nyögdécselt a gyönyörtől. hogy Harryvel akar lenni. Mindenesetre nem adja oda magát. mint szomjas kubikos a sört. egyedül töltse az éjszakát. Elviselhetetlennek tűnt a gondolat. ajkát harapdáló száját és nyelvét. Harry mellett legyen. hogy most úgy érezte.Margaretnek tulajdonképpen félnie kellett volna. és tekintete Margeret mellére esett. aki néhány arasszal a fejük fölött alszik. Bár jó lenne. meleg leheletét. arcán bámulat és vágy tükröződött. Lassan. aztán átadta magát a csók élvezetének. s most már meztelenül térdelt a fiú előtt. mi következik most. de ekkor hirtelen ismét tétovázni kezdett. de ez valahogy csak fokozta izgalmát. a hálóköntös szétnyílt. mit akar. Olyan régen foglalkozott már gondolatban a fiúval. Néhány perc múlva Harry hátrahúzta fejét. már órák óta szeretkeznek. Keze lassan kinyúlt és megsimogatta a lány bal mellét. De ez a valóság volt: tarkóján egy erős férfikéz. Margarettel ellentétben Harry pontosan tudta. . ahogy keze melle alá csúszik.

Egy idő után örült volna, ha mindeme kellemes élményben másik melle is részesülne, de nem merte megkérni a fiút. Harry azonban mintha megérezte volna kívánságát. Margeret a fiú tarkóját simogatta, majd fejét ösztönösen kebléhez szorította. Ennek eredményeképpen Harry erősebben szopta Margaret mellét. Margaret látni akarta Harry testét. Eltolta magától, és nekilátott kigombolni a pizsamáját. Ekkor már mindketten úgy vették a levegőt, mint a százméteres síkfutók az utolsó métereken, de egyikük sem mert megszólalni, nehogy meghallja őket valaki. Harry kibújt pizsamakabátjából. Melle szőrtelen volt. Margaret azt akarta, Harry is teljesen meztelen legyen. Keze megtalálta a nadrág madzagját és megoldotta. Harry arcán hökkent meglepetés tükröződött, amitől Margaretnek az az érzése támadt, talán szemérmetlenebb, mint a fiú eddigi hölgyismerősei; de úgy gondolta, ha már elkezdett valamit, be is kell fejeznie. Hátára fektette Harryt, aztán a nadrág lehúzásába fogott. Harry fölemelte csípőjét. Először a sötétszőke szeméremszőrzetet látta meg, aztán ahogy lejjebb húzta a nadrágot, valósággal elállt a lélegzete, ahogy megpillantotta a fiú hímvesszejét, mely mint egy zászlórúd meredt a magasba. A látvány egészen elbűvölte Margaretet. A zászlórúdon megfeszült a bőr, kidagadtak az erek, s makkra emlékeztető vége kékes színben játszott. Harry mozdulatlanul feküdt, mint aki érzi, hogy Margaret ezt szeretné. Még jobban fölizgatta, hogy a lány férfiasságát bámulta, s zihálni kezdett. Margaretet a kíváncsiság, meg még ki tudja, mi, arra indították, hogy megérintse Harry péniszét. Harry nyögött, amikor látta, mi következik. Az utolsó pillanatban Margaret habozott egy kicsit, keze megremegett; aztán hogy Harry már nem nyögött, inkább vinnyogott, gyorsan megmarkolta a megmarkolandó testrészt. A bőr forró volt keze alatt, a felszínén puha, de amikor egy kicsit jobban megszorította – amitől Harrynek egyszerűen elállt a lélegzete olyan kemény volt, mint a kő. A fiú arcára pillantott, s látta, valósággal elvörösödött a vágytól, és zihálva, száján keresztül lélegzik. Margaret szeretett volna örömet szerezni a fiúnak, így alkalmazta a módszert, amit még Iantól tanult: kezét erőteljesen le-föl mozgatta Harry farkán.

A hatás meglepte. Harry nyögött, becsukta szemét, összeszorította térdét, s amikor Margaret másodszor is elvégezte a tanult mozdulatot, arca eltorzult, csípőjét földobta, férfiassága végéből fehér ondó tört a magasba. Margaret folytatta kézimunkáját, és minden mozdulattal a fehér folyadék újabb kitörését észlelte. Magát is hatalmába kerítette a vágy; mellét súlyosnak érezte, torkát száraznak, és érezte, combja között valami nedvesség csörgedezik. Végre a fehér szökőkút kiapadt, Harry combja ellazult, arca kisimult, feje a párnára hullott. Margaret melléfeküdt. Úgy tűnt, Harry szégyelli magát. – Ne haragudjon! – súgta. – Miért haragudnék? – kérdezte Margaret ugyancsak súgva. Csodálatos volt. Még sohasem csináltam ilyet. Nagyszerűen érzem magam. – Élvezte? – kérdezte Harry meglepve. Margaret túl szemérmes volt ahhoz, hogy szóval válaszoljon, hát csak bólintott. – De én..., úgy értem, hogy magának nem... Margaret nem mondott semmit. Volt valami, amivel Harry hasonló örömet, szerezhetne neki, de nem merte rá megkérni. Harry oldalra fordult; most egymással szemben feküdtek a keskeny ágyon. – Talán egy pár perc múlva... – mondta Harry. Nem tudok egy pár percet várni, gondolta Margaret. Miért ne kérhetném meg? Megkereste Harry kezét és megszorította. Nem tudta szavakba foglalni kívánságát, inkább behunyta szemét, és a férfi kezét saját combja közé vonta. Szája Harry fülébe súgta: – Legyen gyöngéd! Harry fölfogta, mit kívánnak tőle. Keze felfedezőútra indult. A lány ágyéka teljesen nedves volt. Ujjai hüvelyébe hatoltak. Ne ott, magasabban, gondolta Margaret, s mintha Harry gondolatolvasó is lett volna, kihúzta kezét, s ujjai megtalálták Margaret csiklóját. Margaret testét a gyönyör hullámai járták át. Önkéntelenül

megremegett, s hogy ne kiáltson föl, beleharapott Harry felsőkarjába. Alsó testét a fiú kezéhez dörzsölte, és elélvezett. Mikor orgazmusa véget ért. Harry ismét megmozdította ujjait. Margaret rövid időn belül átesett második orgazmusán. Végül csiklója már túl érzékeny lett, és eltolta Harry kezét. Harry megharapott karját ápolgatta. – Ne haragudjon – súgta a lány kifulladva. – Nagyon fáj? – Ha tudni akarja, nagyon – válaszolta Harry. Ezen egyszerre kezdtek el nevetni, ami annál rosszabb volt, mert még ezt se merték hangosan csinálni. Mikor valamelyest megnyugodtak, Harry azt mondta: – Csodálatos teste van. – Magának is – válaszolta Margaret lelkesen. – De én komolyan mondom. – Én is. – Margaret úgy érezte, sohasem fogja elfelejteni azt a pillanatot, amikor meglátta Harry égnek meredő hímvesszőjét. Kezét végigfuttatta hasán, hogy ráleljen csodálata tárgyára. Hamarosan meg is találta. A combján feküdt, mint egy kerti locsoló, nem volt kemény, de nem volt kicsi sem. Bőre most egészen selymesnek tűnt. Margaret szerette volna megcsókolni, és megdöbbentette, milyen romlott gondolatai vannak. Inkább megcsókolta a karját, ahol az imént megharapta. Még a homályban is látta fogai nyomát. Reggelre meg fog kékülni. – Ne haragudjon, hogy megharaptam – súgta ismét. Méltánytalannak érezte megrongálni Harry testét, miután az annyi gyönyörűséget szerzett neki. Újra megcsókolta a harapás helyét. A gyönyörtől és megerőltetéstől kimerülve álomba merültek. Margaret hallani vélte a motorok csöndes zúgását. Mintha egy repülőgépről álmodna. Egyszer hallotta, ahogy valaki átmegy a kabinon, és néhány perccel később újra átmegy a másik irányból; de túl boldog volt ahhoz, hogy kíváncsiskodjék. A gép most simán repült, és végre Margaret mély álomba merült.

Hirtelen fölébredt. Hány óra van? Megrémült. Lehet, hogy már itt a reggel? Lehet, hogy mindenki fölkelt? Mindenki látni fogja, ahogy kimászik Harry ágyából? Szíve hangosan dobogott. – Mi történt? – suttogta Harry. – Hány óra van? – Öreg éjszaka. Igaza volt. Kint nem moccant semmi, a kabin lámpája világított csak halványan, az ablakon nem szűrődött be semmiféle napfény. Nyugodtan kilóghat. – Vissza kell mennem a saját ágyamba – magyarázta izgatottan, és papucsát keresgélte az ágyban. Harry a vállára tette kezét. – Nyugodjon meg! Még rengeteg időnk van. – De félek, hogy az apám... – de nem folytatta. Mit izgatja magát annyira? Mély lélegzetet vett és Harryre nézett. Mikor egymás szemébe néztek a félhomályban, Margaretnek egyszerre eszébe jutott mindaz, ami elalvás előtt történt. Látta, hogy Harrynek is ez jár az eszében. Egymásra mosolyogtak, titkosan, bensőségesen, ahogy ez már a szerelmesek között szokás. Margaret megnyugodott. Még nem kell mennie. Rengeteg idejük van. Maradhat is egy kicsit. Harry hozzásimult, és Margaret érezte, ahogy férfiassága megmerevedik. – Ne menjen még – kérte a fiú. Margaret boldogan sóhajtott. – Hát, maradhatok – felelte, és ismét csókolózni kezdtek.

18

Eddie Deakin igyekezett fegyelmezni magát, de belül forrt, mint egy kitörni készülő vulkán. Állandóan izzadt, és fájtak a belei. Alig tudott egy helyben megülni. Feladatát éppen hogy ellátta. Hajnali kettőkor adta át a szolgálatot. Ahogy közeledett az időpont, újra meghamisította az üzemanyag-fogyasztás adatait.

Korábban úgy állította be, hogy éppen elég a benzin, ha átrepülnek a viharon, úgyhogy a kapitány nem fordult vissza. Most többnek tüntette föl a megmaradt benzin mennyiségét, hogy Mickey Finn-nek ne tűnjön föl semmi rendellenes, amikor átveszi a szolgálatot. A “Hogymegy” görbe erősen ingadozó üzemanyagfogyasztást jelzett, és Mickey persze nem egészen érti majd, hogy miért; de Eddie megmagyarázza neki, a jelenség a viharos időjárással magyarázható. Mickey a legkisebb gond. A gép tartályaiban kevesebb benzin volt az előírt minimumnál. Persze az előírások egy bizonyos biztonsági plusszal kalkuláltak, de nem ok nélkül, így már nem volt semmiképpen sem elegendő üzemanyag arra az esetre, ha például az egyik motor fölmondaná a szolgálatot, és a gépnek három motorral kellene befejeznie útját. Ha valami komoly hiba történik, a Clipper lezuhanhat a viharos óceánba. Nyílt tengeren nem tud a gép leszállni; néhány percen belül elsüllyedne. Senki sem maradna életben. Néhány perccel kettő előtt Mickey megjelent a felső kabinban, frissen, fiatalon, lelkesen, hogy átvegye a szolgálatot. – Nagyon fogy a benzin – közölte vele rögtön Eddie. – Szóltam a kapitánynak. Mickey bólintott, mint aki tudomásul veszi, amit hall, aztán előszedte a zseblámpát. A szolgálat átvételekor első kötelessége az volt, hogy megvizsgálja mind a négy motort. Eddie lement az utasszintre. Követte Johny Dott, az első tiszt, Jack Aschford, a navigátor, Ben Thompson, a rádiós, akiket szintén leváltottak. Jack bement a konyhába egy szendvicset készíteni magának. Eddie hányingert kapott az étkezésnek még a gondolatától is. Kitöltött egy csésze kávét, és beült az egyes kabinba. Most, mikor nem volt semmi dolga, minden pillanatban Carol-Annre gondolt, meg az emberrablókra. Maine-ben éppen elmúlt este kilenc óra. Sötét van. Carol-Ann kimerült és csüggedt. Mióta terhes, korán szeretett elaludni. Vajon megengedik neki, hogy lepihenjen? Ha aludni nem is tud, legalább pihen valamelyest, ha fekszik. Eddie nagyon remélte, a gazembereknek nem támadnak a lefekvéssel kapcsolatban különösebb ötleteik...

Kezében még meleg volt a kávé, amikor elérték a vihar közepét. A gépet ugyan már órák óta dobálták a széllökések, de nem így. Most úgy hánykolódott a hatalmas gép a levegőben, mint viharban a hajó a tenger hullámain; lesüllyedt és felemelkedett, jobbra és balra lökte a szél ereje. Eddie lábával kitámasztotta magát, hogy ülve tudjon maradni. Az utasok közül sokan fölébredtek, pincérért csöngettek, vagy rohantak egyenesen a mellékhelyiségbe. Nicky és Davy, akik eddig az egyes kabinban szunyókáltak, begombolták zubbonyukat, és siettek teljesíteni az utasok kívánságait. Kis idő után Eddie újra a konyhába ment, hogy még egy csésze kávét töltsön magának. Ahogy odaért, szemben kinyílt az urak mellékhelyiségének ajtaja, és Tom Luther lépett ki sápadtan és verejtékezve. Eddie megvetően nézett rá. Szerette volna megfojtani, de erőt vett magán. – Normális, hogy ennyire dobál minket a szél? – kérdezte Luther, hangjában őszinte félelemmel. Eddie nem sok rokonszenvet érzett Luther iránt. – Nem – válaszolta. – Ki kellett volna kerülnünk a vihart, de kevés a benzin. – Miért? – Mert kevés. Luther láthatóan félt. – De maga valami visszatérési pontról beszélt. Eddie talán még jobban félt, mint Luther, de nem mutatta; viszont különös elégedettséget jelentett számára a másik rettegése. – Vissza kellett volna fordulnunk, de meghamisítottam az adatokat. Ha még emlékszik rá, bizonyos érdekem fűződik hozzá, hogy ne forduljunk vissza. – Maga hülye! – kiabálta Luther. – Mindenkit ki fog nyírni! – Inkább, mindenkit kinyírok, mintsem a feleségem még egy napot töltsön a maga barátaival.

– De ha mind meghalunk, az nem segít a feleségén. – Tudom. – Eddie tisztában volt vele, hogy rettenetes kockázatot vállal. – Talán valóban hülye vagyok – mondta. Luthert a rosszullét környékezte. – Ez a gép – mondta –, le tud szállni a tengeren, igaz? – Nem. Nyugodt vízen tudunk csak leszállni. Ha az óceán közepén szállunk le, másodpercek alatt darabokra esik az egész miskulancia. – Úristen – nyögte Luther. – Nem kellett volna fölszállnom. – Nem kellett volna elrabolnia a feleségemet, maga rohadék válaszolta Eddie. A gépet ismét megdobta egy erős széllökés. Luther megfordult, és visszatámolygott a mellékhelyiségbe. Eddie átment a kettes kabinba, aztán a szalonba. A kártyások beszíjazták magukat, és részint a lapokba, részint a palackokba kapaszkodtak, de a partit nem hagyták abba. Eddie végignézett a folyosón. Az első ijedtség után az utasok kezdtek megnyugodni. Legnagyobb részük visszafeküdt, és beszíjazta magát; rájöttek, még mindig ez a legkényelmesebb. A függönyök jobbára nyitva voltak: egyesek sztoikus nyugalommal rázkódtak a géppel, mások láthatóan halálra voltak rémülve. Minden, ami nem volt lekötve, összevissza hevert a kabinok padlóján: könyvek, szemüvegek, hálóköntösök, protézisek, aprópénz, kézelőgombok, szóval olyasmi, amit az emberek éjjel általában az ágy mellett szoktak tartani. A világ híres és gazdag emberei a viharban nagyon is köznapinak tűntek, egyszerű, mindennapi embereknek. Eddie-t szörnyű bűntudat kínozta, amikor arra gondolt, ezek az emberek talán mind miatta halnak meg. Visszatért a legénységi kabinba, leült és beszíjazta magát. Az üzemanyag-fogyasztást nem tudja befolyásolni, s CarolAnn érdekében sem tehet mást, mint hogy mindent elkövet a megadott helyen történő leszállás sikere érdekében. Ahogy a gép széltől és vihartól dobálva repült az éjszakában, megpróbált erőt venni a belsejében forró haragon, és nekilátott végiggondolni a teendőket.

Szolgálatban lesz, amikor fölszállnak az új-fundlandi Shediacból, amely az utolsó állomás New York előtt. Rögtön elkezdi kiereszteni a benzint a tartályokból. A műszerek persze mutatni fogják, és ha Mickey Finn bármilyen okból feljön, észreveheti, de az útnak ezen a részén a legénység már nagyon fáradt, és ha nincs szolgálatban, leginkább csak aludni szeretne. Az pedig valószínűtlen, a navigátor, vagy a pilóta, vagy akárki más megnézze az órákat, elég-e a benzin; főleg az út végső, legrövidebb szakaszán, amikor az üzemanyag problémája normális körülmények között nem merül föl. Egy pillanatra eszébe jutott, ezzel megtéveszti a kollégáit és a kapitányt; dühe ismét föllángolt. Kezét ökölbe szorította, de nem ütött meg semmit. Megpróbált a tervre összpontosítani. Ahogy megközelítik azt a pontot, ahol Luther adatai szerint le kell szállniuk, még több benzint enged majd ki a tartályokból, épp annyit, hogy mire elérik a kérdéses területet, majdnem üres legyen minden tank. A megfelelő pillanatban pedig közli a kapitánnyal, hogy elfogyott az üzemanyag, és kényszerleszállást kell végrehajtaniuk. Gondosan figyelemmel kell kísérnie az útvonalat. A gép nem pontosan ugyanazon az útvonalon repült minden alkalommal, a navigáció ennyire nem volt tökéletes. De Luther jól választotta ki a kényszerleszállás helyét. Még ha mérföldekkel odébb derül is ki, hogy majdnem elfogyott a benzin, akkor is oda igyekezik leszállni a kapitány, mert a sziget mögött nyugodtabb a víz. A kapitány – ha lesz rá ideje – felelősségre fogja vonni Eddie-t, dühödten érdeklődni fog, miként lehetséges, hogy nem vette észre előbb az üzemanyag fogyását. Eddie majd azt mondja, hogy a mutatók talán beragadtak, ami elég valószínűtlen. Fogát csikorgatta dühében. A fedélzeti mérnök elsőrendű feladata volt, hogy az üzemanyag elég legyen. Kollégái bíztak benne; ő pedig cserbenhagyja őket. Amikor leszállnak, már nyilván ott lesz a gyors motoros hajó. A kapitány azt hiszi majd, segíteni jöttek. Örülni fog, ha a fedélzetre jönnek. De ha nem, Eddie kinyitja nekik az ajtót. A gengszterek ezek után legyűrik Ollis Fieldet, és kiszabadítják Gordinót. Mindenesetre gyorsan kell majd cselekedniük. A rádiós S. O. S. üzenetet fog leadni még mielőtt a gép a vízre érne, a repülőgép nagy,

könnyen látható, közel vannak a parthoz, hamarosan más, a közelben járó hajók is a segítségükre sietnek, talán még a parti őrség hajói is megjelennek. Ebben az esetben Luther bandájának befellegzett, gondolta elégedetten, de rögtön eszébe jutott, az ő érdeke Luther sikerét kívánja. Mégis nehezen szokta meg a gondolatot, hogy banditák sikerében reménykedjen. Törte a fejét, mivel húzhatná keresztül a számításukat, de mindig ugyanoda lyukadt ki: nem tehet semmit, ha Carol-Annt viszont akarja látni. Ha Luther nem kapja meg Gordinót, Eddie sem kapja vissza a feleségét. Talán ki lehetne valamit találni, hogy Gordinót huszonnégy órával később újra elkapják, mikor Carol-Ann már biztonságbari van; de ez lehetetlen, addigra már bottal üthetik a nyomát. Csak úgy lenne megoldható, ha Luther előbb átadná Carol-Annt, s csak aztán kapná meg Gordinót..., de ennél Luthernek több esze van. Carol-Ann Luther kezében van, Eddie kezében pedig... Hoppá, gondolta. Gordino az én kezemben van. Várjunk csak egy percet! Carol-Ann a markukban van, és nem kapom vissza, ha nem csinálom azt, amit mondanak. De Gordino itt van a gépen, és nem kapják meg, ha nem csinálják azt, amit én mondok. Nem minden adu van náluk. Kell lenni valami megoldásnak, kell legyen valami módja annak, hogy kézbe vegye a helyzet irányítását. Elgondolkozva bámulta a falat néhány percig. Megvan. Miért adná ki Gordinót előbb? A túszok kicserélésének egy időben kell történnie. Remény öntötte el, de legyűrte ezt is, hogy tisztábban tudjon gondolkodni. Hogyan fog végbemenni a túszok kicserélése? Csak úgy lehet, ha a gengszterek magukkal hozzák Carol-Annt. De van-e még elég idő ezt megszervezni? Ha a házuktól legföljebb hatvan-hetven mérföldre tartják fogva, akkor a távolság kétszerese a kényszerleszálláshoz legközelebb eső partszakasz. Négy óra autóval. Túl messze van? Tegyük föl, Luther beleegyezik. Akkor is csak Botwoodból hívhatja föl először a bűntársait, ahova angol idő szerint reggel

mikor lehetségesnek tűnt feleségét hamarabb viszontlátnia. mit veszíthetek? Meg kell próbálni. Eddie-t borzasztó izgalom fogta el most. kioldotta a biztonsági övet és fölállt. És igaza van. de nem is kártyázott. Abból indul ki. Eddie megkopogtatta a vállát. Úgy tűnt. mint aki tart ettől a beszélgetéstől. Ettől a gondolattól ismét elkeseredett. Luther nem feküdt le. Eddie esetleg megfenyegetheti. így talán tehet valamit a banda elfogása érdekében is. Ez pedig felmenthetné a legénység szemében. gondolta Eddie. hogy nem gondolt át semmit. Körülbelül hét órával később. Meglehet. a kezükben vagyok. ismételgette. gondolta Eddie. Mikor meglátta Eddie-t. Átmentek a kettes kabinon. Az is fölmerült benne. megijedt.kilenckor fognak megérkezni. túlesett előbbi rosszullétén. Luther nem bátor ember. arcába visszatért az egészséges szín. mit mond majd Luthernek. Fölkelt. ha jóvoltából rendőrkézre kerül egy bandányi aljas gyilkos. ha ellenvetésekkel él. a szalón egyik sarkában ült. Luther letette a képeslapot. mindez csak ötlet. Egy londoni képeslapot olvasott. de abban sem lehet biztos. nem hisz Eddie fenyegetésének. Eddie intett a fejével. Csak elindult megkeresni Tom Luthert. Az egész tervet aprólékosan kell kidolgoznia. de a csigalépcső helyett Eddie a mellékhelyiség . Újra meg újra csillapította magát. Át kell gondolnia. Eddie vezette. Különben is. délután négy körül kerül sor a kényszerleszállásra. nem váltja-e valóra. Talán megbocsátanak neki. hogy Carol-Annt a hajóra vigyék. A szalonban találta meg. és whiskyt ivott. Csakhogy Eddie-ben ekkor már olyannyira forrt az indulat. hogy nem hozza le a gépet. mit válaszol. Luther biztosan nem fog beleegyezni. Előre el kell terveznie. Luther egy pillanatig ülve maradt. Eddie mindent elkövet felesége megmentéséért. Luther fölnézett. ne reménykedj túlságosan. Mindazonáltal mégiscsak gondot okozhat Luthernek. – A kapitány szeretne beszélni magával – mondta Eddie. aztán arca rosszindulatú kifejezést öltött. Ezek szerint a gengsztereknek bőven lesz rá idejük. Innen a gép Shediacba megy. kétséget és aggodalmat kelthet benne. de ezt Luther könnyen üres fenyegetésként foghatja föl.

– Fogja be a pofáját és figyeljen – válaszolta Eddie. . amit kér. – Akkor nem viszem le a gépet. A mellékhelyiségben enyhe hányadékszag terjengett. Kinyitotta az ajtót. Eddie fésülködött. – Miért bíznék? Megteszek mindent. Mikor ez megtörtént. de Luther puszta látványától a fejébe szállt a vér. mi az elképzelése. – Tudom. de Eddie tovább blöffölt. Luther határozottsága gyengül. menjen előre. változtasson a tervén. egy pizsamás utas éppen kezet mosott. kihívta Luthert. amíg a pizsamás utas befejezi a kézmosást és távozik. Most jön a blöff. ne álljon elő kívánságokkal – válaszolta Luther Eddie nem várta. – Miről beszél? Eddie látta. Sajnos. – Helyes – mondta újra Eddie. – Nem – válaszolta Luther. Vissza akarja kapni a feleségét.ajtajához lépett. Más megállapodást kell kötnünk. . Amikor lehozom a gépet. a feleségem ott legyen a hajó fedélzetén. és intett Luthernek. – Helyes – mondta. Nem akart agresszív lenni. Ezt a kockázatot nem vállalom. és ennek megfelelően magabiztosabbnak érezte magát. Eddie a vécé fülkéjére mutatott. tehát le fogja hozni a gépet. megvárta. nem voltak egyedül. hogy Luther rögtön beleegyezik. Luther bement. Ez igaz volt. – Mi a fészkes fenét akar? – kérdezte Luther. Luther még mindig nem vette túl komolyan a dolgot. és esetleg mégsem látom viszont a feleségemet. – Akkor börtönbe juttatom. – Nem bízom magában – mondta. – Maga megvetően. Luther idegesen nevetett. de azt akarom. – Magának csak a szája jár.

hogy odavigyék. – Biztos benne. az utolsó állomásról. különben nem nyitom ki az ajtót. Luthernek visszatért a bátorsága. Luther túl könnyen egyezett bele. hogy őrült. és a parti őrség hajója ideér. ösztönös – És amikor a hajó a Clipperhez ér. beszélni akarok velük Shediacról. hogy Carol-Ann legyen a hajó fedélzetén! Hét óra áll a rendelkezésükre. – Dehogynem – válaszolta Eddie. Eddie nem hitt neki. – A következő állomásról hívja föl a haverjait! Mondja meg nekik.– Mindent elmondok a kapitánynak. amit mondok. különben kinyíratom mindannyiukat. Ösztöne azt súgta. – Nem annyira őrült. – Jó – mondta Luther. igazat beszél. Kanadában fog börtönbe kerülni. Amikor Luther kimondta azt a szót. látni akarom a fedélzeten a feleségemet. suhant át. Ezért életfogytiglani kap. – Megteszem. Luther végre megingott. most jött el a pillanat. Magát a következő állomáson átadják a rendőrségnek. most is át akarja verni. Úgyhogy tegye azt. Eddie tudta. – A tervet már nem tudom megváltoztatni – mondta. Nem meri kockáztatni a felesége éjé tét. Bőven elég. érti? Ollis Field elkapja magát. Emberrablással és kalózkodással fogják vádolni. Luther? Luther a fejét rázta. Luther arcán harag megérzése helyes volt. Hallani akarom tőlük. mielőtt a haverjai betörhetnének a gépbe. hogy a feleségem ott lesz a hajón. kiverem a balhét. ahonnan a haverjai nem tudják kilógatni. . – Maga szájhős! Nem meri megtenni. Ha nem látom. amikor meg kell győznie Luthert. és Eddie tudta. – Mondja meg nekik. Eddie-nek óriási ötlete támadt.

Engedjen el! Engedjen el! Eddie egy pillanatra elvesztette a fejét. de Eddie elkapta. Eddie épphogy ki tudta venni szavait: – Megteszem. Újra sikoltott. Elég lesz. ha kidobtalak rajta. és fölemelte. Megragadta Luthert a zakója gallérjánál fogva. te szemétláda? – üvöltötte. Nem akarta megölni. Luther a padlóra zuhant. A gép háromszáz kilométeres sebességgel repült. De pánikba esett. Nyugalma gyorsan visszatért. s ismét a falhoz csapta. Na gyere csak. fölemelte. talán visszaverekszi magát. és közben elkaszálta a lábát. Hangja azonban majdnem teljesen elveszett a jeges hurrikán süvöltésében. Ebben a pillanatban valóban őrültnek érezte magát. de tudta. mintha nem is ő lett volna. kihajítom. és kidugta a fejét az ablakon. Eddie kissé visszahúzta. s a törött ablakon jeges szél rontott be. mert az ablak vastag plexiből készült. és berúgta az ablakot. Aztán magához tért. mennyire vagyok őrült. Elég jól játszom az őrültet. és majdnem valóban kidobta a férfit. . Eddie letépte az ablakról a függönyt. Ha nem esik pánikba. Luther feje kilógott az ablakon. A düh hatalmas erőt kölcsönzött neki. gondolta. megteszem. Luther feltápászkodott. Végre betört. a cél az volt. és kirohant az ajtón. koma! – Eddie fölugrott a mosdóra. megfordította. mint a rongyot! – Ismét megragadta Luthert. Teljes erőből nekilökte Luthert a falnak. Aztán föltápászkodott. Luther nehézkesen a padlóra zuhant. és a fülébe ordított: – Kidobom! Isten engem úgy segéljen. Ezt el is érte. Eddie nem ment utána.– Majd megmutatom magának. mennyire vagyok őrült üvöltötte. Luther sikoltott. és menekülni próbált. a helyiségbe berepültek a szilánkok. Iménti erőszakos viselkedése olyan távolinak tűnt. – Látod ezt az ablakot. Visszahúzta Luthert és elengedte. csak félig kellett megjátszania szerepét. hogy halálra rémítse. – Majd meglátod. Háromszor kellett teljes erővel belerúgnia. lába már nem volt a padlón. Nekitámaszkodott a mosdónak és zihált.

nem érdekli túlságosan a dolog. és végül a helyére csavarozta a keretet. Ilyen esetekre alumíniumlapokat tartottak a gépen. Eddie negyvenévesnek nézte Mervynt. Az alumíniumlapokkal együtt csavarhúzó is volt a szekrényben. Csíkos hálóinget viselt. – Ezek a nagy szélrohamok gyakran jégdarabokat hoznak. – Betört egy ablak – válaszolta Eddie. amiben elég mulatságosán festett. Mervynnek igaza volt. aki Foynesban szállt föl a gépre. Lovesey nem vette be a magyarázatot.Egy pillanat múlva belépett egy utas a helyiségbe. és bement a vécébe. A konyhában lelt rá. ha maga szereli föl. Eddie kiment és megkereste Davyt. Mervynnek még mindig gyanús a dolog. az a legegyszerűbb. Eddie érezte. éppen kakaót készített. de gondolta. Néha ugyan valóban betört egy ablak. – Gyors munka – vélte Mervyn. Mervyn Lovesey volt. Eddie előhúzott egyet. s véletlenül éppen a mellékhelyiségben. Eddie úgy döntött. betette az alumíniumlapot. olykor még köveket is. – Tíz éve van saját repülőgépem – mondta. – Azt látom – jegyezte meg Mervyn gúnyosan. Néhány pillanatig tartott csak. – Viharban néha előfordul – hazudta Eddie. aki dolga végeztével ismét megjelent. de ez kivétel nélkül mindig a kikötőben történt. . amíg kivette az ablakkeretet. megtisztította a bennragadt szilánkoktól. – Nahát! – mondta unottan. – Ilyen esetekre tartogatjuk ezeket – mondta. – Ilyenről még nem is hallottam. Lovesey végre hitt neki. – Mi történt? – kérdezte. Lovesey az ablakra nézett.

– Így volt velem is – válaszolta Eddie. Bár még messze volt az idő. Elég lesz hazáig a benzin? Lélegzet-visszafojtva várta a választ. amikor át kell vennie a szolgálatot. neki magának kellene összesöpörnie. De nem akart feltűnést kelteni azzal. – Elég lesz – mondta Mickey. – Nem tesz semmit. Nyugalmat erőltetett magára. sikerült valamit elérnie. Szerintem a vihar miatt van. Csak legyen elég a benzin. Eddie. Most újra normális. hogy beszéljen Mickey Finn-nel. megcsinálom. Úgy érezte. Sikerült annyira megrémítenie Luthert. – Azonnal. hogy megtegye. Eddie tulajdonképpen úgy érezte. gondolta Eddie. Ő törte be az ablakot.– A mellékhelyiségben betört az egyik ablak – mondta Eddie. – Kösz. – Mindjárt kakaóját. és így szólt: – Mutasd! – Nézd! Az első órában egészen magas volt a fogyasztás. . fölment a csigalépcsőn. Ekkora viharban nem lehet kiszámítani a fogyasztást. Csak söpörd össze a szilánkokat. Most már remélheti. Ez igazán rendes tőled. amit kér. ő söpri össze a szilánkokat. – A görbe teljesen összevissza ugrál – mondta Mickey abban a pillanatban. hogy túl sokat sündörög egy betört ablak miatt. amint meglátta Eddie-t. csak odaadom a hercegnőnek a – Már betettem egy alumíniumlapot. gondolatai ismét az üzemanyag-fogyasztásra fordultak. Anyja erre nevelte. Hogy ezen túl volt. ezért inkább Davyre bízta a munkát. Carol-Ann ott lesz a hajó fedélzetén.

és Nancy belátta. A konyak. Gondolt rá.Eddie megkönnyebbült. és a lakosztályba ment. csak a sötétség. Mervyn sem alszik. hogy az éjszakát a szalonban tölti. . – De nincsen semmi tartalékunk – tette hozzá Mickey. éppen elég gondja volt így is. nincs itt semmi keresnivalója. de ott végül kényelmetlenül kezdte magát érezni: a helyiségben kizárólag férfiak ültek. Eloltották a villanyt. Olyan éber volt. a gép rázkódásától újra meg újra becsapódott. egyszerűbb csukva hagyni. Remélem. valóban külön ágyak voltak. Tudta. és ki-ki bemászott az ágyába.– Csak most jön a java. füstöltek. Nem volt más függöny. hallotta minden moccanását. Végül fölállt. ittak. amit végül Harry jóvoltából sikerült kicsikarnia az elfoglalt pincérekből. nem mondja föl egyik motor sem a szolgálatot. kártyáztak. hanem kora reggel lenne. Legalább emiatt nem kell aggódnia. A többi kabinnal ellentétben itt nem lehetett az ágyakat befüggönyözni. nem használt. mintha nem éjszaka. – És milyen az időjárás-jelentés? Túl vagyunk a nehezén? Mickey megrázta a fejét. Nancy behunyt szemmel feküdt. Az ajtót azonban nem sikerült kitámasztani. Nancy fönnmaradt. hogy különböző ékeket vernek alá. Eddie nem akart ilyen lehetőséggel foglalkozni. ameddig csak tudott. – Nem – mondta. de egy cseppet sem volt álmos. s végül mindketten úgy érezték. mint a fél éjszakát azzal tölteni. Ahogy Mervyn Lovesey állította. 19 Nancy Lenehan számára kellemetlen élmény volt lakosztályát egy vadidegen emberrel megosztania. ahogy a fölötte lévő ágyban fészkelődik.

és a párnájába harapott. ne vinnyogjon. pletykálkodott. gondolta Nancy. de nem adta be a derekát. ebbe se fogok belehalni. Hozzáment Seanhoz. hát fogja magát és hagyja ott őket! De annak a lánynak kellett valaki. Minden a vén renegát Danny Rileytól függ. A mama azt akarta. és szerette egész lelkével halála napjáig. Behunyta szemét. Remélte. ha ott akarja hagyni a szüleit. amikor azt mondtam. és a gép a tengerbe zuhan. az orvostanhallgatóba. Nancy egy kiváló bostoni família csemetéjéhez menjen feleségül. már felnőtt ember. Talán választ kap nyugtalanító kérdéseire. Rémület fogta el. a lány félénk viselkedése mögött nagy szenvedélyek laknak. és Margaret Oxenfordra gondolt. Az ő korában nekem már két gyerekem volt. és állást tud adni a lánynak. amikor leányának előadást tartott önzéséről és háládatlanságáról az anyai szeretet iránt. Milyen fiatal és naiv. Vajon Macnek sikerült elérnie Rileyt? S ha igen. hanem vegye észre. A gép egyre jobban hánykolódott a viharban. Sok mindent elviseltem már egyedül. mióta Sean meghalt. mondogatta magának. sikerül megtartania ígéretét. Nancy eleget szenvedett. Talán egy kicsit goromba is voltam vele. Mindazonáltal képzelete rémképeket vetített elé: letörnek a szárnyak. legalábbis anyjával. Érezte. A mama valóságos hadat üzent Seannak. Pár órával később csak rosszabbodott a helyzet. Rémülten kapaszkodott az ágyba. majd ágynak dőlt. hónapokon át áskálódott. aki egyenesen megmondja neki. Margaretben talán nincsen ennyi erő. hogy reagált a vén róka arra. mennyire tele van bizonytalansággal és idealizmussal. és az ő tíz százalékától. hogy csak kitalálták az egészet? Vagy éppen halálra van rémülve? Nancy nyugtalanul hánykolódott az ágyon. Nancy egyre inkább hánykolódott az ágyban. talán túl egyszerűnek állítottam be a dolgot. lenézően viselkedett a fiú szüleivel. s csak olyankor tért magához. s saját fiatalkori énjét látta benne. reméli. Ráadásul fölajánlotta a segítségét is.Feküdt az ágyban. de Nancy tizenhat éves korában beleszeretett Sean Lenehanba. Ilyen viharban Nancy még sohasem repült. Nancy is sokat csatározott annak idején a szüleivel. Nancy most ezen kezdett aggódni. a következő állomáson sikerül beszélnie ügyvédjével. amit Mac mondott neki múlt bűneivel kapcsolatban? Gyanítja. A gép mintha zuhanni kezdett . akinek apja – micsoda szégyen! – az ő apja gyárában volt munkás.

Magára vette kék hálóköntösét. így utólag. hogy belekapaszkodhat a férfiba. és elengedte Mervyn kezét. Nyilvánvalóan nem törődött vele. Valami . Ettől valahogy még viccesebb lett. Teljesen nevetségesen festett benne. – Amikor bementem a mellékhelyiségbe. és megnyugtatóan simogatta a haját. – Furcsa dolog esett meg velem – mesélte Mervyn. aki teljesen meg volt rémülve valamitől. ha Mervyn nem ezt a lehetetlen hálóinget viseli. kétségkívül sokkal jobban érezte magát. éppen kijött egy másik utas. Nincs mitől félnie. – Láttam már rosszabbat is. de legalább annyi méltósággal viselte mulatságos ruhadarabját. a másikkal az asztalba. mintha kétsoros öltönyben lett volna. hogy foghatta valakinek a kezét. Nancy fölkapcsolta a villanyt. Már sokkal jobban érezte magát. mert a gép még mindig rázkódott egy kicsit. és leült a fésülködőasztalhoz.. úgyhogy ivott egy kortyot. Nancy még mindig félt egy kicsit. Mervyn hamarosan visszatért egy üveg konyakkal és két pohárral. Nancy hirtelen elszégyellte magát. hogy összeszedhesse magát. s ezt tudta is magáról. Ez tetszett Nancynek. ami mindig megnyugtatta valamelyest. amiért Mervyn kezét fogta. aztán a gép megint mintha simábban repült volna. Tetszett neki. A viharban nem számított az etikett. és ott állt a fedélzeti mérnök ziláltán. Mervyn leült a nő ágya szélére. Végül a vihar alábbhagyott. Zavarban volt. Kitöltött. Egy pillanattal azután. Szerencsére Mervyn nem szólt egy szót se. és belekapaszkodott. csak fölállt és kiment. és fölkelt. Nancy száján a félelem kiáltása szökött ki. hogy Mervyn kezét érezte a vállán. hogy Mervyn ilyen érzékeny ember: megérezve zavarát. Kicsit remegve állt. Nancy megragadta Mervyn kezét. magára hagyta. hogy néz ki. félelmében elkiáltotta magát. – Csak a vihar – mondta Mervyn. Kortyolt a konyakból. Nancy egyik kezével a pohár konyakba kapaszkodott. Odabent törött ablak fogadott. Nem is tudta. meddig maradtak így. és az egyik tele poharat Nancynek adta. de így. szemében bűntudattal.volna. Rosszabbul érezte volna magát. de most. Az ital fölmelegítette. örült. Kifésülte haját. zavarban volt.

hogy Mervyn azt higgye. Most azonban nem érzett semmi gátlást. megkérdezte: – A felesége még mindig haragszik magára? – Jobban már nem is haragudhatna. Nancy hálóköntöse térd alatt ért véget. és szüksége van valami bátorításra. hogy fél. Nancy hálás volt. Üzletember. úgy gondolta. egyedül utazik. enyhén meztelennek érezte magát csupasz lábbal és csupasz lábszárral. hogy egy darab jég verte be az ablakot. egyszerűen azért. – Tudom már. mert semleges témáról beszélgethetnek.hülyeséget akart bemesélni nekem. szőke. mert látta. – Jóképű fiú. Hogy mondjon valamit. hogy az a kettő összeverekedett odabent. Egy hang ugyan azt mondta Nancyben. Halványszürke öltönyt visel. hogy nyugodtan megkérdezheti: – És visszajön? . velem egymagasságú. És ki volt az utas? – A nevét nem tudom. a szeretője meg az asszonnyal. Diana és Mark azonnal csöndesebbek lettek. kineveti. Mervyn felesége Mervynnel kiabált. és újra töltött. de nekem nagyon úgy nézett ki a dolog. de erre a hangra nem figyelt oda. hogy az imént még egymás kezét fogták. a körülmények olyan fokú intimitást szültek közöttük. csak ezért nem fogja meg két ember egymás kezét. Mervyn tulajdonképpen a felesége után jön Amerikába. A kezét baráti gesztusként fogta meg. nem akarta. talán hogy valahol nyugodtan folytathassák a megkezdett veszekedést. ahogy eszébe jutott az esti jelenet a lakosztályban. Nancy pedig az ajtóból figyelte az egészet. – Mervyn fölállt. és nem kell arra gondolnia. Nancy elmosolyodott. és sietve távoztak. és más nőt aligha vesz észre. Amikor észrevették. valószínűleg az se tűnne föl neki. ha Nancy anyaszült meztelenül ülne mellette. – Melyik a fedélzeti mérnök? – kérdezte. Nancy nem tett megjegyzést. de nem felejtette el.

akit nem lehet elfelejteni. dehát az ízlések különböznek. világosbarna szeme van. Régimódi volt és egy kicsit paternalista. hogy kell megnyerni az emberek hűségét. de mióta láttam a férfit. A nagy gazdasági válság idején. sötét. amikor a gyárak sorba zártak be. – Milyen ember volt? – Azok közül a ritka emberek közül való volt. aztán így folytatta: – És mi van magával? Sikerül kiütnie az öccsét a nyeregből? – Azt hiszem. apám újabb embereket vett föl. mint . és nagy testi erejű. tudta. mintha mulatna mindenen. elég pipogya fráternek tűnik. erős hangú.. megtaláltam a gyenge pontját – válaszolta Nancy. Tudta. inkább választanám barátomnak. fekete hajú. de a maga módján vonzó férfi. a gyerekeik hogy tanulnak az iskolában. tudta. És üzleti zseni. Magas. Számtalan munkása gyerekének fedezte a tanulmányi költségeit. enyhén szeplős.. – Nekem nem esetem – mondta Nancy. néz. és ő építette föl a céget. vagy könyvvizsgálók. – Mervyn elgondolkozott egy pillanatra. – Ha Mervyn az én férjem lenne. Ha tönkremegy. nem marad semmi abból. keresetlen modorú. én bizony nem cserélném el tíz Markra sem. Mervyn magas. Nancy bólintott. – Igaz – válaszolta Mervyn. A reklám fontosságát jóval előbb fölismerte. nekem. Mervyn nevetett. Nagyon szerettem. – Először azt hittem. A két férfi nem is különbözhetett volna jobban egymástól. mint – Tulajdonképpen az apámról van szó – magyarázta Nancy. ezek a gyerekek ma már tehetős ügyvédek. Mark sokkal lágyabb. – Ez az alak. parancsoló férfi volt. olyan jól ment az üzlet. akivel elhagyott. – Amikor így ellenségemnek.– Nem lehet tudni – válaszolta Mervyn. – Nem szeretem azt a kisfiús típust. De Dianának pont erre van szüksége. Diana egyszerűen ostobaságot csinált. Minden munkását ismerte. ha beteg a feleségük. és mindig úgy néz ki. jóképű. gondolta. már nem vagyok olyan biztos a dolgomban. amiért egész életében dolgozott.

Egy pillanatig nézték egymást. Nancy elejtette poharát. Ő is elnevette magát. Nancy megcsúszott. Megvolt benne az a képesség. és a gép úgy dobálózik a viharban. Nagyon hiányzik. de Nancy könnyű volt. mint egy zabolátlan ló. Aztán Nancy gyorsan megcsókolta Mervynt. fölült és ránézett a férfira. mennyire hiányzik. Nancy elfelejtette az elmúlt huszonnégy óra megpróbáltatásait. és elfelejtette. akin jelenleg a szavazás eredménye múlik. végiggurult a padlón. de akkor újabb széllökés érte őket. hogy fölsegítse. amivel minden problémát a megfelelő megvilágításba tudott helyezni. A gépet hatalmas széllökés érte. és nagyszerűen élt vele. hogy Mervyn gépén kis híján halálát lelte a sziklákon. mint a jég a mixer poharában. hogy hálóingben ül egy repülőgép padlóján egy vadidegen férfival. A következő széllökés Mervyn karjaiba hajította. Mikor a gép újra egyenesbe került. mi mozgatja az embereket. érdekelte. mint a férjem. a közösen kibérelt lakosztály kínosságát. Érdekelte a pszichológia. Nevetése fertőzőnek bizonyult. Majdnem annyira hiányzik. nevetve. Mindennap érzem.. elesett. Ebben a pillanatban az tűnt a legmulatságosabb dolognak a világon. – Hirtelen nagyon mérges lett. – És nem hagyhatom. Lord Oxenford botrányát a két zsidó utassal. Nancy hamarosan legurult. hogy fél a vihartól.bárki más. öccse árulását. és Mervynre esett.. Egy pillanat múlva Mervyn hangos nevetésben tört ki. Mervyn pedig nagy. és újra nevetett. Mervyn megpróbált megállni a lábán. Kereszt alakban feküdtek egymáson a rozsdaszínű padlószőnyegen. Először attól tartott. Megpróbálom kényszeríteni azt a részvényest. és két kézzel kapaszkodott az asztalba. Miért nevet? Hisztérikus vagy mulattatja valami? – Hülyén nézhetünk ki – mondta Mervyn. és felborította a kávézóasztalt. hogy az élete munkáját tönkretegye a semmirekellő öcsém. . hogy. megütötte Mervynt. de ahogy a gép megdőlt. Nancy a kezét nyújtotta Mervynnek. Mondatát nem fejezte be. Mervyn feleségének haragját. erős ember. fölágaskodott.

rajtam nem múlik a dolog. akivel tegnap találkozott először! Mi történt velem? – Elég – mondta határozottan. és megdermedt. meglehetősen ostobán kérdezte: – Mi történt? – Megcsókolt – magyarázta Mervyn elégedetten. és ellökte Mervyn kezét. de úgy tűnt. . Főleg amióta két gyereket is szoptatott. – Elég lesz! – mondta Nancy újra. hogy meztelen combját simogassa. Attól tartott. Kis mell. s a férfi torkából valami mély. hogy megcsókolja. Mervyn keze megtalálta Nancy mellét. roppant férfias morgás tört elő. és lelkesen visszacsókolta a nőt. aki a padlón hentereg egy férfival. – Nem akartam. ezúttal azért. hogy Mervyn keze hálóköntöse alá nyúl. de ezen gyorsan túltette magát. Mit csinálok? – kérdezte magától hirtelen. Régen nem volt része ilyesmiben. Mervyn egészen más véleményen van.Maga lepődött meg a legjobban. Mervyn nyilván maga is meglepődött. Tisztes özvegy. – Azért igen kellemes volt. és kicsit zihálva. habozó vonás. nagy mellbimbó. Meglepő gyöngédséggel simogatta Nancy mellét. mellbimbóját kislánykora óta túlontúl nagynak érezte. tetszik-e neki a férfi. összezáródott fölötte. Kombinéja azonban fölcsúszott. Elhúzódott. Egy perccel később Nancy kibontakozott. Még azon se gondolkozott. s Mervyn megragadta az alkalmat. teljesen lehetetlen állapot. Nancy ismét zavarban volt. gondolta. – De ha esetleg meggondolja magát. Csókjában nem volt semmi tétova. aki néhány pillanatra átadta magát az élvezetnek. mellét Mervyn túl kicsinek fogja találni. de Mervyn erősen tartotta. – Ahogy akarja – mondta Mervyn kedvetlenül. Nancy szeretett volna fölállni. mert bár mellét kicsinek. Eszébe nem jutott. Ösztöneinek engedve cselekedett. vágya azonnal fellobbant. Érezte.

nem tudjuk még egyszer abbahagyni. megosztottuk egymással gondunkat. Mervyn újra megfogta Nancy kezét. igenis ismerem. Ez a tudat benne is serkentette a vágyat. bár még mindig lihegett kissé. Ne haragudjon! – Nincs miért bocsánatot kérnie – felelte Mervyn. és a tenyerébe csókolt. megszerezte . ha félek. bajunkat. hűséges és erős. – Nem kellett volna megcsókolnom. – Hiszen maga szerelmes a feleségébe. Borzasztóan vonzó férfi. amikor Nancy még futni akart néhány kört. és túl könnyen föladták. Mervyn fölvonta a vállát. Tudom. amelyeken alig bír uralkodni. – Az én hibám – mondta. Megfordította. szenvedélyes. büszke. modortalan. most már nem vagyok olyan biztos benne. Túl sok olyan férfival találkozott már életében. Tudom. – Eddig én is azt hittem. Nancy érezte. akinek mindig megfoghatom a kezét. És fogta a kezemet. Tízévi apácaélet után egyszerre egyetlen vágya azt volt. – Ne csinálja – mondta Nancy. Mervyn nyilvánvalóan nem tartozott közéjük. nem tudjuk többé elkezdeni. a férfiak utálják. – Évek óta nem volt részem ilyen kellemes élményben. – Ha most abbahagyjuk. akit alig ismert. Nancy is pontosan így érzett. de azt is tudom. még ebben a szörnyű hálóingben is. amikor féltem. a hálóing erősen kidudorodik. Mintha gondolataiban olvasna. Ha akart valamit. Gyorsan elkapta a szemét. Mervyn hangja fátyolos volt a vágytól. – Ha megint elkezdjük. és újra megcsókolta. Egy kicsit meg vagyok zavarodva. a férfiban félelmetes szenvedélyek vannak. Mervyn magához húzta. Ugyanakkor. s látta. Együtt utaztunk át az Írtenger fölött. Nancy bőrén kellemes borzongás futott végig. ha fölhúzzák őket. hogy megölelje ezt a férfit. Milyen jó lenne valaki. Az igazat megvallva. gondolta. tőle várták a döntést. nagyképű.Nancy lenézett egy pillanatra Mervyn ölébe. akik gyengék és határozatlanok voltak. Minden hibája ellenére tetszik nekem.

ne haragudjon rám – mondta. Mervyn sóhajtott. Óh. Most kapitulálni. ahogy a földön ül derékig felcsúszott kombinéban. De azért mondja meg. Megfogta Mervyn csuklóját. Nancyt akarta. – Hűséges természet vagyok – mondta Nancy sírós mosollyal –. De Mervynnek ez bőven elég volt. Férje halála óta nem volt része ebben az élményben. – Kérem. – Nem haragszom. A gondolat hirtelen szomorúsággal töltötte el. Nancy behunyta szemét. és hirtelen ő jutott az eszembe. amióta meghalt Sean. még magamnak sem vallom be soha. miért sír. akárcsak maga. lába között a férfi kezével. Mervyn megcsókolta arcát. A hölgy nyögdécselni kezdett. Lehunyt szemhéja alól könnyek gyöngyöztek elő. – Mikor halt meg? – Tíz éve. Sean. – Mi baj van? – súgta. Látta magát is. Mervyn keze a kombinéja alá nyúl. – Hosszú idő. . Nancy kinyitotta szemét. amelyen e pillanatban értetlenség ült. Egy pillanattal később elkapta Nancy nemi szervét. mennyire hiányzol. és ujjai combja belső felét simogatják. – Senki sem ért így hozzám. Nancy pedig szeretett volna Érezte. és szinte önkéntelenül szétnyitotta combját. – Sean volt a férje? Nancy bólintott. és gyengéden. de alig néhány milliméterrel. Könnyein keresztül látta Mervyn szép arcát. A temetés óta nem érezte ennyire fájdalmasnak férje elvesztését.magának. de határozottan eltolta a kezét. hiányzol. megkóstolva a könnyeket.

Remélem. . Nancy bólintott. hogy Mervyn karjában fekszik. Mervyn ilyenkor a haját simogatta. Nancy arca Mervynéhez ütődött. – Próbáljunk meg Kényelmesebb lenne. A gép őrülten hánykolódott. és melléfeküdt. melybe sikerült is fölmásznia. Ha a vihar csillapodott. hogy igaza van – mondta Nancy. s biztonságot keresve kapaszkodott a férfiba. valaki hangosan kopog az ajtón. Karjába ölelte Nancyt. megmarad a helye. Nancy feszültsége is fölengedett. látta. Arra ébredt. kétségbeesetten kapaszkodott. A kabin fényei hunyorogtak. mint matróz az árbocba. Nancy elfelejtett mindent. Mervynnek vérzik a szája.– Kétszer voltam nős életemben. és újra megcsókolta a férfit. elöntötte a szeretet. Ahányszor a vihar megerősödött. míg kinn dühöngött a vihar. Egy idő után Nancy elaludt. – Én örülök neki. hogy megcsaljam a feleségemet. Négykézlábra ereszkedett. s rémülten körülnézett.– Igaza van – mondta. – Ostobák vagyunk? – Talán el kellene felejteni a múltat. aki Mervyn hóna alá fészkelte be magát. imigyen kúszva közelítette meg az ágyat. Fölült. rájött. Egymás mellett feküdtek a padlón. – Borzasztóan sajnálom. Nancy erősen magához ölelte. és egy hang így szól: – A pincér vagyok. Mikor a rázkódás enyhült egy kicsit. és a jelennek élni. eljutni az ágyig – javasolta Mervyn. – Megharapott – mondta mosolyogva. és ettől teljesen pánikba esett. – Lehet. és most először kerültem közel hozzá. A gépet ismét megrázta a vihar. Mervyn követte. Nancy kinyitotta a szemét.

Új-Fundland három és fél órával van a greenwichi idő mögött. – Nem tudtam. – Reggel fél tíz van angol idő szerint. Mikor szállunk le? – Harminc perc múlva. az ajtó becsukódott. amikor belép. Nancy hálásan rámosolygott.Mervyn kezét megnyugtatólag Nancy vállára hangosan. A vihar miatt egyórás késéssel érkezünk meg. – Én is. és a paplannal teljesen betakarta Nancyt. – Jó reggelt – mondta Davy vidáman. aztán a falnak fordult. és reggel hat Új-Fundlandon. A kabint friss kávé szaga töltötte be. fél tíz angol idő szerint. míg elalszik. – Hogy szereti a kávéját? – Tej nélkül. míg a gépet dobálja a vihar. és kereken hat óra ÚjFundlandban? – kérdezte Mervyn csodálkozva. ahogy a férfi kávét tölt. Ez megnehezíti a menetrendszerkesztők munkáját. az ablakon nappali fény áradt be. Mervyn keze a mellén. Hallotta. Nancy a kávét kortyolgatta. és emlékeiből fölmerültek az éjszaka képei: Mervyn a kezét fogja a viharban. hogy félórás különbségek is vannak. gondolta. hajnali fél öt New Yorkban. ellentmondást nem tűrő hangon szólt. – Várjon egy pillanatra. nagyon tetszik nekem ez a férfi. fölállt. Mervyn kinyitja az ajtót. – Azt mondta. Egyszerre elöntötte a kíváncsiság: százféle dolgot szeretett volna tudna Mervynről. – Davy távozott. Nancy nézte. – Ezek szerint három és fél órával vannak odébb? – Igen. aztán Mervyn lemászott az ágyról. pincér! – Igenis. uram. Teniszezik? Szeret operába járni? Szeret vásárolni? Sokat olvas? Hogy köti meg a . hogy ne kelljen látnia a pincért. Jézus Mária. cukor nélkül. uram – hangzott az ijedt válasz. mindketten a padlóra esnek. – Mervyn kávéscsészét nyújtott Nancy felé. tette. ő belekapaszkodik. Nancy megfordult. Mervyn fölhúzta a redőnyt. Mervyn simogatja. uram.

– Ott voltam Ypres-nél. és irány a tánciskola. Nancy mély rokonszenvvel nézett Mervynre. ahogy issza a kávéját. de nem sokat. – Mire gondol? – kérdezte Mervyn. – Jobban veszi ki magát. fölhúzták fehér cérnakesztyűcskémet. és kiugrott az ágyból. – Mervyn arcán árnyék suhant keresztül. – Botfülű vagyok – válaszolta. Jól pókerezik és rosszul táncol. de szerencsére engem nem is nagyon érdekelt. Anyám úgy gondolta. A férfi is fölemelte tekintetét. ki az ablakon. Persze Hitlerre nem számítottam. Harcolt a háborúban? – Igen. most mindkettejüknek ugyanaz jár az eszében: ahogyan éjjel csókolták és simogatták egymást. Nancy nevetett. – Hadd menjek előbb én – kérte Mervyn. – Mindjárt megérkezünk – mondta. olvas is. Ez egyébként nem volt igaz. Mac fölhívja telefonon. Egy darabig egymás szemébe néztek. És maga? – Ó. – Kamaszkoromban. és úgy érezte. még a háború előtt a ragtime volt a nagy szám. Minden vasárnap délelőtt felöltöztettek a fodros. mintha azon tűnődne. Félrenézett. – Milyen zenét szeret? – kérdezte. – Föl kell öltöznöm. és Nancy tudta. fehér ruhácskámba. Erről eszébe jutott. Apám gyára sokkal inkább. több kérdésére meglehetős biztonsággal kitalálhatja maga is a választ. Muszáj volt. És akkor megesküdtem. Valószínűleg teniszezik. ez vezet be a legjobb bostoni társaságba. ha Botwoodba érnek. ahol öltönybe bújtatott tizenkét éves fiúkkal tanultuk a társadalmi érintkezés szabályait. . – Úgy néz. de táncolni sose szerettem valami nagyon. és megpillantotta a szárazföldet. s ettől a telefonhívástól nagyon sok függ az életében.nyakkendéjét? Nézte. A ritmusát még élveztem is. érdemes-e velem életbiztosítást kötni. anyám nagy bánatára. nem hagyok még egy fiatal nemzedéket így meghalni. én táncoltam. Nancy hirtelen újra zavarba jött. és utál vásárolni.

– Köszönöm. Gyorsan megfésülködött a tükör előtt. Szeretném újra látni Mervynt. Lulu Bellt és egy másik asszonyt talált ott. de szerencsére Mervyn feleségét nem. fekete gyapjúzokni. így be kellett érnie azzal. hogy a gép meredeken ereszkedik. hogy “meg van zavarodva”. aztán a mellékhelyiségbe sietett. puhán.– Rendben – válaszolta Nancy. és Mervyn kiment. már tudta is rá a választ. hogy alaposan megmosakszik. Az ajtóban Mervyn megállt. hogy megölelt az éjjel – mondta. Mervyn semmit sem mondott a feleségéről. szeretném talán. Azt hiszem. Tiszta alsóneműt vett. Egy hosszú pillanatig tartott a csók. szeretném sokszor látni. bár nem volt benne biztos. ez kétségtelen. Nézte. Vajon látom-e még ezt a csodálatos hálóinget? Kinézett az ablakon és látta. Ahogy öltözködött. Sietnie kellett. Ahogy az ajtó becsukódott mögötte. s amelyeket remek hálóingével együtt Foynesban vásárolt be: egy fehér ing. aztán Nancy kinyitotta az ajtót. Nancy szeretett volna megfürödni. Mervyn lehajolt és megcsókolta. és a papírzacskót. tétován. és Nancy érezte. amelyen öltönye lóg. Még mindig vissza akarja szerezni? Még mindig szereti? Egész éjjel a karjában tartotta. nem késő-e most elkezdeni óvni özvegyi jó hírét. Éjszaka megjegyezte ugyan. felötlött benne reggeli beszélgetése Mervynnel. bele tudnék szeretni. ahogy Mervyn kezébe veszi az akasztót. És én mit akarok? – kérdezte saját magától. ez igaz. Az emlék boldoggá tette. Miért? De amint föltette a kérdést. amelyben tiszta ruhái vannak. azon gondolkodik. de erre már nem volt idő. ha viszonyunk lenne. hogy miattam otthagyja a feleségét? Hogyan tudhatnám egy éjszakai beteljesületlen szerelem után? . csak az ajkát érintve. Odalépett hozzá. és szürke selyemblúza helyett egy tiszta sötétkéket a piros kosztüm alá. de kívánom-e. szürke alsónadrág. Nancy sóhajtott. gondolta. de ettől még nem lesz vége egy többéves házasságnak. de a boldogság mélyén egy kis kényelmetlenség is meglapult. megcsókolja-e még valaha. de azóta egy szót sem szólt róla.

fehér ingben. sötétszürke öltönyben. Az út egyik felét azzal töltötte. rögtön Peterbe és Nat Ridgewaybe botlott. akik közvetlenül a mellékhelyiség melletti kabinban utaztak. Lehet. öt évvel ezelőtt miként érzett Nat iránt. és végre találkoztál azzal. nyugodt tükre. hogy Nat inkább a céghez vonzódott. aki igazán kell. Tíz éve az első férfi. Úgyhogy ne hazudozz magadnak. fölötte fából épült házak. A gép gyorsan ereszkedett. Nancy kinézett. A pilóta olyan finoman tette le a gépet. Ahogy kilépett. – Jó reggelt. Távol látszott a kikötő. mondta magának. hirtelen megint víz volt alattuk. a másik felét azzal. és talán ez volt a szerencsém. aztán kiment. hogy Nancy még azt hitte. mint hozzám. és kimutatott az ablakon.Kezében megállt az ajakpirosító rudacskája. akár bele is szerethettem volna. de nem volt rá elég idő. Mervyn már ott ült. – Nézze – mondta –. Mindketten becsatolt biztonsági övekkel ültek. már majdnem ott vagyunk. megborotválva. a cégre még mindig fáj a foga. bámulta magát a tükörben. Időközben az ágyakat Davy visszavarázsolta kerevetté. Lám. Ahogy nézte. hanem egy folyó torkolatának sima. Ugyan. Nancy. a levegőben vannak. aztán bement a lakosztályba. még följebb egy fatemplom tornya. Nancy nem érezte magát különösebben bátornak. ha elég idő van rá. amikor az ablakokat már beborította a fölcsapódó permet. de már nem az óceán háborgó hullámai. de rám már aligha. – Kevesen mondhatják el magukról – válaszolta Mervyn. ne hazudozz itt magadnak! Te is tudod. lám. – Nohát – mondta –. mi az igazság: kell neked ez a férfi. gondolta. alattuk sűrű fenyőerdő. édes fiam. hanem szerezd meg! Még parfümöt is kent a füle mögé. hogy a cég miatt aggódott. Igen. melyet ezüstfolyók szeltek át. A gép alacsonyan szállt. . és szárazföldet látott. Nancy – mondta Nat. Rövid biccentéssel fogadta a férfi köszönését. Negyvenéves vagy. átrepültem az Atlanti-óceánt. Nancynek hirtelen eszébe jutott. aki igazán kell.

bár nem igazán érezte magát bűnösnek. Nancy nem mert a szemébe nézni. mielőtt New Yorkba érnek. és sétál egyet. mindhárom piros-barna szegéllyel. kiléptek a víziszárnyra. és felmutatták útleveleiket egy álmos hivatalnoknak. de még mielőtt telefon után érdeklődhetett volna. behúzott függönyök mögött. Azon túl legelő következett néhány tehénnel. Egy SHELL feliratú tartályhajó is megközelítette a Clippert. Diana és Mark is kiszálltak. készen arra. Ismét áthaladtak a szalonon. s onnan hídon jutottak át a kőmólóra.hogy másvalaki férjének a kezébe kapaszkodott. s onnan a partra. Még azt sem tudja. hogy a partra vigye az utasokat. végtére is Diana követett el házasságtörést. meg a frissen vágott fák szaga. Mit mond majd a fiúknak? Biztos a legapróbb részletre is kíváncsiak lesznek. fedélzetén fehér overallos alakok sürögtek. Az utasoknak legalább a fele úgy érezte. Nancy fölvette kasmírkabátját. nem ő. Az épületben volt egy váróterem. A levegőben tengerszag és fenyőszag keveredett. A kikötőben két nagy tengerhajó is horgonyzott. Az utasok beléptek a nagyobb épületbe. az újfundlandiak gyorsan beszélnek. hogy él a lehetőséggel. Mikor az ismét hajóvá vedlett repülőgép végre megállt. Ezeknek utána kell nézni. mindhárom fából. a Nancy már szeretett volna MacBride-dal beszélni. Diana kitartóan bámulta Nancyt a hajó fedélzetén. Egy mólónál kötöttek ki. egy igazi hajó jött mellé. felfedezőútra indul a faluban. de ez senkinek nem mozgatta meg a fantáziáját. Mervyn felöltötte bőr repülőszubbonyát. és a hajó fedélzetére léptek. egy nagy és két kis ház. amikor a szél nagyon dobálta a repülőgépet. milyen gyorsan repül a Clipper. Nancy észrevette. mindenki úgy döntött. mint a kanadai kiejtésre hasonlít. és őt elővette a rettegés. Magára az útra csak olyankor gondolt. A többiek ágyban maradtak. mindhárom zöld. hogy a gépet feltöltsék benzinnel. A kőmóló végén álltak a Pan American légitársaság épületei. és kiejtésük inkább az ír. nevén szólították a . A korai időpont ellenére bámészkodók kis csapata fogadta a Clipper utasait. Biztosan egy gőzfűrész működött valahol a közelben.

Van autójuk? A fiatalember úgy nézett rá.hangosbeszélőn. Nem egészen egy mérföldre ide. végig a földesútón. mintha repülő seprűnyelet kért volna. Nancyt leültették egy székre a telefon elé. – Akkor menjünk gyalog! Csak menjünk már! Mutassa az utat! Kimentek az épületből. Egy mérföld! Nancy alig bírta kordában tartani türelmetlenségét. kapcsolom Bostont. természetesen saját gyártmányú! De vajon még holnap is övé lesz-e a cég? Mac majd elmondja. Az út szélén juhok legeltek. és bementek az ajtón. – Telefonon keresik. asszonyom – mondta a fiatalember. míg Nancy fölismerte a beszélőt. A központban valaki azt mondta: – Tartsa a vonalat kérem. Fölmásztak a kaptatón a hegyoldalba. Hosszú szünet következett. – Danni Riley! – kiáltotta meglepetten. hallasz engem? A hang nem Mac hangja volt. – A távíróhivatalban. mögötte Nancy és Mervyn. Csak ott lennének már! Tíz perccel később elértek egy apró faépülethez. – Nancy Lenehan beszél. . aki a Pan American egyenruháját viselte és bemutatkozott. Nancy szíve nagyot dobbant. s beletelt néhány pillanatba. – Akkor siessünk. aztán: – Nancy. – Nincsen. mit végzett. – Hol a telefon? – kérdezte aztán. Elöl a fiatalember. amelyhez nem tartozott gyalogjáró. Remegő kézzel emelte füléhez a kagylót. Gyorsan körülnézett. hogy kényelmes cipő van a lábán. asszonyom. Nancy örült. Odament egy fiatalemberhez. amíg nem kapcsolják szét a vonalat.

nyugodj meg. Danny? – Többen felhívtak azzal a régi üggyel kapcsolatban. mi történt. – Nancy. hogy nyugodt. bizonyos emberek. Azt hiszem. gondolta Nancy. hogy átnézhessék az iratokat. túl sok minden van ott összezsúfolva. hogy van közöttük bármi. akkor miért hívsz föl telefonon? – Nancy! Ne beszélj velem így! Szükségem van rád! – Rendben van. lakat alatt. Akkor Macnek sikerült ráijeszteni! Riley úgy beszélt. Nancy könnyedén megjegyezte: – Nem hinném. ami miatt aggódnod kéne. nálad vannak apád hátrahagyott iratai. emlékszem arra az ügyre. Segítened kell rajtam! Nancy erősen megmarkolta a kagylót. csak neveket és címeket ne említs. – Hogy lehetsz benne biztos? – vágott közbe izgatottan Riley. Nem telefontéma. miről van szó. Ezek szerint számításuk bevált! Igyekezett. – Milyen régi ügy? Miről beszélsz? – Tudod. ha nem kapcsol rögtön. – Most már eléggé ráijesztettünk. mintha a kérés terhére lenne. . mint aki pánikba esett. – Végigolvastad őket? – Nem. igaz? – Hogyne. – Hát. mi van azokban a ládákban. Maga Riley magyarázta el Nancynek. hogy manipuláljunk is egy kicsit. – Mondd el. szinte unott hangon beszéljen. ha nem telefontéma. Danny. – Senki sem tudja pontosan. amire célzól. itt az ideje. igaz? Évekkel ezelőtt el kellett volna égetned mindent. Miért? – Esetleg jelentkezni fognak nálad megkérnek. amit Nancy főzött ki. otthon vannak. gondolta Nancy. és A terv tökéletesen bevált. – Miféle bajban vagy.– Nancy! Bajban vagyok. De okosabb.

. – Igaz barát vagy. de ellenem szól. Danny? – Itt vagyok. Nancy egy kis szünetet tartott. Tudod miért jövök vissza Amerikába ilyen hirtelen? – Nem tudom. – Mi más lennék – válaszolta Nancy. Úristen.. Végül azt mondta: – Ne izgulj. hogy köszönjem meg. valójában csak hogy fokozza a feszültséget. – Itt vagy.. nem is tudom. – Nancy. – És van hozzá joguk? – Nincs. Te nem vagy ügyvéd. Elégetem az egészet. akárhogy is. – Nancy. – Egy pillanatra ajkába harapott. ha nemet mondok. rád nem tudnak nyomást gyakorolni. ki akar betekinteni a papírokba? – Az ügyvédi kamara egy bizottsága. mint aki tétovázik. itt vagyok. nagyon köszönöm... Óriási kő esett le a szívemről. de sohase gondoltam rá. – És ha én mondok nemet? – Az más. És te nem akarod eladni? . Danny.– Ebben igazad lehet. – Ha csak ez a baj – mondta Nancy –. Nem lesz semmi gond. – Riley majdnem elsírta magát. Egy kicsit álszentnek érezte magát. Annyi gondom volt mostanában… – Peter el akarja adni a céget a hátam mögött. – Nemet mondasz? – Jobb ötletem van. mit mondjak. Nem is tudom. Most jön a neheze. te is tehetnél valamit értem. Csönd.

meggondolom. eladni a céget. – Ahelyett. Visszafojtott lélegzettel várta a választ. hogy ne kelljen még több a vevőknek. ez igaz. Aztán. nem tudom. Nancy azt akarta mondani: Te vén. Danny Riley mélyebb hangon és lassan beszélt: – Mit akarsz ezzel mondani? . – Nancy. még mindig eladhatjuk.– Nem. hogy rossz üzletet köt. és az új fölállásban nekem nem lenne állásom. De nyelvébe harapott. de őt csak az érdekli. kétszeres vagy akár háromszoros áron adhatjuk el a céget. Nem tudunk annyi cipőt csinálni. – Mondjuk. Naná. álszent hazudozó. csak a saját érdekedre gondolsz. én nem vagyok benne biztos. Danny. – Hát. – Felejtsd el. kihozom a slamasztikából. de akkor már rendes áron. – Gondolkozz el apa hátrahagyott iratain is. mindenkinek ez lenne a legjobb. – De Nat Ridgeway sokat használna az én jogi cégemnek. – Rossz üzlet? A cég nem ment valami jól az utóbbi időkben. inkább ki kéne rúgni. – Mert Peter csapnivaló igazgató. Az ár túl alacsony. – Rendben van. ha megnőtt a haszon. A segítségedet kérem. Ha várunk két vagy három évet. Ez nem volt elég.. Hadd vegyem át én az igazgatást. hogy nem akarom eladni. Nancy kénytelen volt fölfedni a lapjait. – Danny. óriási lesz majd a kereslet. ez valójában szolgálja-e saját érdekeinket. és azt mondta: – Hidd el nekem. hogy hagynánk bagóért. Európában háború tört ki. Ez azt jelenti. Peter is tudja. Meglátod. nekem minél több kárt okozhasson..

De több kérdésre már nem válaszolok. Nancy majdnem elsírta magát a megkönnyebbüléstől. nem te találtad ki véletlenül az egészet? Ez a feltevés egy kicsit túl közel járt az igazsághoz. hogy így lesz. – Azt hiszem. – Tulajdonképpen nincsen. de Danny ezt a nyelvet értette. Elégedj meg azzal. vén gazember – mondta –. . akkor bajban. kivel beszél: – Te álszent. egész életedben ezt csináltad. Riley bosszúsan hallgatott. Mondd. ha elintézed a másik ügyet. – Te biztosan ezt csináltad volna. Riley elnevette magát. amennyiben holnap mellettem szavazol. hogy így döntöttél. Danny. Sikerült! Sikerült megmenteni a céget! – Örülök. Nancy összerezzent. értem. . kölyök. Azt hiszem érted. – Melletted fogok holnap szavazni. Ismerlek csecsemőkorod óta. miután én is segítek rajtad. Nancy. Ezt szokás zsarolásnak nevezni. aztán eszébe jutott. miről van szó. – Rendben van – mondta Riley kelletlenül. Danny. Ez már félreérthetetlen fenyegetés volt. biztonságban vagy. – Apátok megmondta. ha ellenem. Megadja magát vagy ellenszegül? – Ne beszélj velem ilyen hangon. – Ebben van valami.– Szeretném. – És ezért nem akarsz nekem segíteni? – kérdezte Nancy valamivel lágyabb hangon. végül azt mondta: – Tulajdonképpen nincs nagy választási lehetőségem. ha segítenél rajtam.

miért hinném el neki? – Nancy. úgyhogy egy kis rosszindulattal igyekszik ápolgatni sértett hiúságát. Kedvellek. Neked azt mondta. – Egy szavadat se hiszem – mondta Nancy. mi először akkor találkoztunk. amit az apád nekem mondott. de ebből még nem következik. – Azt hiszel el. amit akarsz – mondta Riley. a gazdag szülők gyerekei rendszerint rossz üzletemberek. A vén gazember nyilván nem nyelte le könnyen. mi az: éhesnek lenni. – Egész életedben ismertelek. – Mi az istent beszélsz összevissza? – Apátok mindig azt mondta nekem. mit akar Riley mondani. – Ha neked nem hiszem el. mint az apádban. Peter meg te harcoljatok egymással. Nem akarok . hogy a közlés megrendítette. Riley hangjában volt valami. – Ezért osztotta el így a részvényeket. amiért túljártak az eszén. és van benned valami kemény vonás. Komolyan félt attól. Nancy nem szívesen ismerte be Rileynak. a halála után te fogod vezetni a céget. amit ő felépített. de kíváncsisága felülkerekedett óvatosságán. így meg kell küzdenetek. és még egy utolsót akart döfni. de Petert tette meg igazgatónak. – Nekem sohasem beszélt erről – mondta Nancy gyanakodva. és az életrevalóbb fog győzni. Rendes ember vagy. hogy tönkreteszitek. de valójában ebben egyáltalán nem volt biztos.Ez a megjegyzés teljesen váratlanul érte Nancyt. hogy vesztett. ha nem hiszed. – Én csak azt mondtam el. ami Nancyt gyanakvóvá tette. – Apa Peternek is azt mondta. Kérdezd meg Petert. és hangja most egy fáradt öregember hangja volt. amiben kénytelenek vagytok harcolni. amikor te kétnapos voltál – mondta Riley. Danny dühös. mert nem tudják. Nem is értette. hogy nem mond igazat. ő lesz az elnök? – Igen. és ezért állította föl ezt a helyzetet. – Hogy érted ezt? – Apátok azt akarta.

Nancy. se semmi más miatt. – De Riley a végén mondott valamit. Sajnálom.. amit Riley elmondott. honnan jönnek az ütések!. azt se tudta.. Most már hitte Nancy. Nancy letette a kagylót. – Fogja be a száját! Mervyn elhallgatott.veled összekülönbözni se a cég miatt. – Úgy körbetáncolta. hogy fölhoztam ezt a témát. – És elhiszi neki? . azért. Nancy! – kiáltotta Mervyn. Nancy már sajnálta. – Azt mondta. gyengének érezte magát. hogy az erősebb győzzön. amivel nagyon megdöbbentett. Danny tényleg sajnálja. – Akkor az ülésen találkozunk – mondta Riley. Megérintette Mervyn karját. hogy Peter meg én egymás ellen harcoljunk a cégért. s így valahogy az egész hihetőbbnek is hangzott. – Oké. Mervyn nevetett. – Nagyszerű volt. – Köszönöm. – Bocsásson meg – mondta. – Szevasz. amit mondott. amiért fölhozta a témát. Danny. De Nancyt nagyon megrázta a történet. megszédült. Egy pillanatig hallgatott: megpróbálta összeszedni magát. Nancy halványan elmosolyodott. – Ahogy akarja – mondta végül rosszkedvűen. Úgy tűnt. – Akarja elmondani? – kérdezte Mervyn óvatosan. az apám előre kitervelte. – Szevasz. mintha arcul ütötték volna.

amikor Margaret egyszerre megjelent. Megalázó élményként tartotta számon. A váratlan örömöt. Nagyon igaznak hangzik. Ez valamiért mindig így történt. Mervyn bólintott. hogy közeledjen hozzá. Végül kölcsönösen boldoggá tették egymást.– Az a szörnyű. Sohasem gondoltam rá eddig. hogy megpróbálta összeszedni bátorságát. mint egy filmszínész. saját izgalmát. Feküdt az ágyban. aki előre megírt szerepet játszik. hogy le akarom-e győzni Petert. 20 Harry Marks mozdulni is alig bírt a boldogságtól. és fölidézte magában az elmúlt éjszaka fontosabb eseményeit. Most már abban sem vagyok olyan bizonyos. Mervyn megfogta a kezét. – És mit szeretne csinálni? A válasz azonnal megszületett Nancy fejében. Még furcsa módon föl is izgatta. s ágyába bújt. és az örömöt. amint meghallotta a kérdést: – Szeretném magam írni a saját szerepemet. – Eléggé. volt egyszer egy lány. de így visszamenőleg sok mindent megmagyaráz a Peter és közöttem lévő viszonyról. hogy igen. Szerencsére Margaretnek nem okozott ezzel csalódást. ha először feküdt le egy lánnyal. – Nancy megsimogatta Mervyn kezefejét. Évekre előre megírták a szerepemet. a csalódottságot. aki kigúnyolta érte. amikor Margaret megcsókolta. mint a nyúl a vackába. . – Nagyon föl van dúlva. Még mindig szégyellte magát. Ezt szeretném csinálni. – Úgy érzem magam. amit akkor érzett. amikor Margaret aludni küldte. amiért olyan gyorsan elélvezett.

végigsimíthatná ujjával a gyémántokat! Persze a foglalatot össze kell törni. amelyek értékéből élete végéig úri módon élhetne. Akárki beleszeretne. olyasvalakit. abban a pillanatban. és ha ez még nem lenne elég. Életét csodálatosnak találta. Tragédia. mint a Vörös Pimpernel vagy valami Robin Hood-féle figurát. és tudja. és ezt Margaret pontosan tudta.Nem hitte. hogy kell öltözködni. És most esetleg mindezt elveszíti. A szülei szörnyen viselkednek vele.. hogy ennyire szerencsés lehet. A kár nem nagy. Valószínűleg valami romantikus alakot lát benne. de hát ezen nem lehet segíteni. Ezzel vége is lehetne a kapcsolatnak Margarettel. Majdnem biztosan akkor szerette meg. itt a csomagtérben. szavak nélkül is megértették egymást. természetesnek érezte: Margaretnek mégis nyilván nagyon sokat jelentett. melegszívű. és Margaret valószínűleg úgy gondolja.. gondolta Harry. Hamisítvány volt. de elkerülhetetlen. nem volt gazdag. Ugyanakkor a Delhi-ékszerek itt vannak a gépen. de a méltatlankodás annál nagyobb. esetleg egy kalózt. és a köveket egyenként adja el majd az orgazda. szeretetreméltó. érzékeny. Mert bizony ellopja az anyja ékszereit. és főleg a londoni alvilág. A világ leggyönyörűbb ékszerei. amikor Harry kivezette az étkezőből a botrány után! Pedig gondolkodás nélkül tette meg. nem volt semmi titok: egyszerűen gyönyörű volt. ami Margaret előtt ismeretlen volt: hogyan élnek a londoni szegények. Ezen már Margaret sem nevetne. Ha a kezében tarthatná! Ha belenézhetne a burmai rubintok fenéketlen mélységébe. mi volt a vonzalom eredeti oka. Olyan nagyon hálás volt neki a lány. . és Harry valóban sok minden tudott. Egyáltalán. és messze nem a megfelelő társadalmi osztályhoz tartozott. De ő? Persze nem olyan csúnya. mi tetszik rajta a lánynak? Abban. Harry nem tartotta magát okosnak. mint amikor pofon ütünk valakit. apró mellbimbókat. Mégis érdekli a lányt. A lopás olyan. mint az ördög. mikor már eljutottak a levetkőzésig. A lányok furcsa teremtések. az alig látható. az apró szeplőket a lány torkán. Voltaképpen mindegy. Soha sem fogja elfelejteni fehér mellét a félhomályban. a gesztenyeszín szőrt a lába között. néhány lépésnyire. hogy a lány miért tetszett Harrynek. a vagyonukat sem érdemlik meg de azért ezt túlzásnak találná. a testét egy istennő is megirigyelhetné. az ilyesmi Margaretnél nem sokat számít. de érezte.

vidéken. egy csomó felöltős és kabátos utast látott. hogy bejusson a csomagtérbe. erre költi a pénzt. akik hétvégére jöttek. Harry eleget hallott már a tengerjáró hajókon fűződő. Harry az ablakon bámult ki. talán azon a környéken. s a ház asszonya éppen lejön a tölgyfa lépcsőn. hírhedten rövid viszonyokról. hogy a maga erejéből éljen meg. amikor senki se látta. hogy nagyon fog tetszeni neki. Margaret mit fog csinálni. hogy Margaret melle minden ékszernél többet ér. Már látta maga előtt a parkokat és a fákat. s a kertben sétálnak fehér nadrágban és szalmakalapban. Ezzel szemben az ékszerek teljesen megbízhatóak. de közben Margaretre gondolt. amelyek fölött ereszkedtek. és kezében tarthatja a Delhi-ékszereket. Maradjunk meg a realitásnál. Margaret hajnalban hagyta ott. . nézte a fenyveseket. egy milliomos. Igen. Néhány lakat lehet a bőröndökön: majd pont néhány lakat fogja útját állni! Néhány perc. Az arca Margaret arca. de még sohasem próbálta ki a hétköznapi emberek életét. Azt mondta. Botwoodban nem száll ki. Ahogy most kinézett az ablakon. és egyátalán nem biztos. amit New Englandnek hívnak. kisurrant. ha kiderül. s egyszer majd valaki újból aranyba foglaltatja őket. meg a legénység nagyobbik része.A kövek megmaradnak. Harry szintén így nyilatkozott. Margaret el akarta hagyni a szüleit. hol van. Harry Marks pedig vesz magának egy házat. a vendégeket. amint egy hajó fedélzetére lépnek: talán az utasok fele ott lehetett. Vesz egy házat valahol Amerikában. főleg. Egy éjszakát együtt töltöttek. mondta magának. ebből még nem következik. de visszariadt a megvalósítás nehézségeitől. Egyszerűen nem lehet tudni. bricsesz van rajta és lovaglócsizma. hogy New Yorkba érkezésük után is találkozhat vele. de meg tudja-e tenni? Sok úrilány kacérkodott a függetlenség gondolatával. Margaret kívánsága teljesen őszinte. hanem alszik egy órát. Azért az is eszébe jutott. aki a feleségét díszíti föl az ékszerekkel. Egy repülőgép még rövidebb viszonyra determinál. bár nem igazán aludni akart. Most jött el a pillanat.

Membury ágya üres volt. Nyugalom. ha megjelenne az ördög. Most a két csomagtér közötti keskeny folyosón állt. Vajon miről? Nyilván a mellényekről. Bement az ajtón. Lady Oxenfordé is. nem gondolkozott kifogásokon. És megfordítva. Gyorsan végigment a kabinon. mígnem elérte a hátsó ajtót. ameddig áll a gép. hazugságokon. Ha valami balul üt ki. amint a gép orrában kötelekkel szöszmötöl. mit is kell tenni vagy mondani. A legénység egy tagját látta. Óvatosan kinyitotta. Fölkelt. Fölért a pilótafülkébe és körülnézett. Az ilyen kalkulációk mindig csak szorongását növelték. belebújt a papucsába. Sajnos. mondogatta magának. A szalonban csak egy takarítónő csoszogott az egyik teli hamutartótól a másikig. ha esetleg elkapják. Szokása szerint terv nélkül cselekedett. drága bőrkofferek között. hogy Margaret az övé lesz. Ha itthagyja az ékszereket. nem is másodszor. még mielőtt észrevennék. aztán fölvette hálóköntösét. Senkit sem látott. mit tesz. aztán föl a lépcsőn. Harry gyorsan visszahúzta a fejét. és választás elé állítaná: vagy az ékszerek vagy Margaret. Próba. A két pilótaülés között ott a csapóajtó. a rakodónyílás alatt. Hátrább a légiutas-kísérő az ágyakat varázsolta vissza ülésekké. még nem biztos. aki álmosan ürítgeti a hamutartókat. Mintha valami nagyon drága bőröndszaküzletben találta volna magát. szerencse. ha ellopja az ékszereket. Harry Margaretet választaná. nem először indulsz lopni. Harry előrement. Körülnézett. Föltehetően helybeli asszony. Margaret ágyánál be volt húzva a függöny.Jóval egyszerűbb lenne. sokkal egyszerűbb volt az adott pillanatban kitalálni. amelyek libasorban . A hármas kabinban Clive Membury Gabon báróval beszélgetett. lehet hogy akkor is az övé lesz. Az ajtó nyitva volt. és a legénység tagjainak aligha van bármi keresnivalójuk a csomagtérben. Meg kell próbálni megszerezni mind a kettőt. Kinyitotta és továbbment. és Harry érezte meztelen bokáján a hideg tengeri szelet. úgyis mindig föltalálod magad. a dolog nem ilyen egyszerű. Először a bal oldali részt próbálta ki. Percy. fogalma sem volt. nyugalom. Lord Oxenford és Mr. Most már senki sem láthatta.

Ha megkereshetném a bőröndömet. Lo. – Köszönöm. – Sajnálom. hogy elmozdítsa. benne maradt a borotvám. kinyitotta az ajtót. Mosolygott. Nekilátott a keresésnek. nyugodtan becsukta maga mögött az ajtót. uram. de az utasok semmilyen körülmények között nem mehetnek be a csomagtérbe. és ott is végigcsinálhatja az egészet. de mint mondtam. Hartmann. A bőröndök névkártyája sokszor beszorult. ujjai fájtak ahogy kioldozta a köteleket. és eljutott a következtetésig. ha óhajtja. Most gyorsan meg kell találnia az Oxenford család poggyászát. – Én sajnálom a legjobban uram. – Ebben az esetben én kérek elnézést. Visszakötözte a köteleket. Harry nem kevésbé lepődött meg a találkozáson. amíg átnézte az összes bőröndöt. – A bőröndömet keresem – mondta Harry –. hogy Oxenfordék poggyásza a másik oldalon lesz. Szívesen kölcsönadom az én borotvámat.. Húsz percig tartott. Rengeteg nevet talált: Ridgeway.. helyettes fedélzeti mérnök. de jobb szeretek a magaméval borotválkozni. körülnézett: semmi nyomot nem hagyott maga után. rövid ujjú inget hord. Uram. de igyekezett. Keze remegett. Bazarov – Oxenford egy szál se. és kötél rögzítette őket. s abban a pillanatban egy meglepett kiáltást hallott: – Hát maga kicsoda? – A kiáltó a legénység egy fiatal. . és azt mondta: – Harry Vandenpost vagyok. És maga kicsoda? – Mickey Finn. Föl se merült bennem. elnézését kérem. Káromkodott. Mit csinál itt? Egészen rám ijesztett. Nem volt könnyű. az utasok semmilyen körülmények között nem léphetnek be a csomagtérbe. Most mehet a jobb oldali csomagtérbe. egyik nehéz koffer a másikon nyugodott. szeplős tagja volt. akit Harry látásból ismert. erőlködnie kellett. ez ne lássék meg rajta. Vidám fiatalember. D'Annunzio. alulra került. amelyek a bőröndöket rögzítették.álltak. de ez az előírás.

de tudom. Hartmann nem tűnt fecsegő alkatnak. és ezüstvödrökből . Elképzelte. Ahogy visszatért a kabinba. de ez a szabály. gondolta. látta. – Elhiszem – mondta. A nyál összefutott a szájában. – Kemény éjszakánk volt – mondta Harry. Hartmann vállat vont. Harry ránézett Hartmann sovány vállára. s lement a csigalépcsőn. ha valójában kölcsönadja a borotváját. Az új inget kibontani. de belátta. és köszönetét fejezte ki. tejszín. megkérdezheti őt is. mint én. Harry elkeseredetten bár. friss inget öltött. látta.– Uram. Ki tudja. hallani a papír suhogását. míg Harry belépett a pilótafülkébe. Mickey Finn kinyitotta az ajtót. – Nekem volt már keményebb is – válaszolta. Aztán nem beszélgettek. a professzor egy csontvázra emlékeztette. de a szeme előtt burmai rubinok táncoltak. Bement a mellékhelyiségbe és borotválkozni kezdett. Harry pedig nagyon el volt foglalva a gondolataival. a még viseletlen vászon halk roppanását: az élet apró örömeinek egyike. ahogy alszik a lány. narancslé. mikor lesz megint alkalmam rá. Mickey bement az egyes kabinba. A svédasztalon eper. és udvariasan félreállt. és haja szétterül a párnán. és bent lettem volna. Még egy másodperc. Most mehetek borotválkozni. Harry átvette a készséget. Margaret ágyán még mindig össze van húzva a függöny. A másik mosdónál Hartmann professzor állt hálóingben. Micsoda átkozott pech. higgye el. Harry elmosolyodott. Igyekezett jó képet vágni a dologhoz. Bekukkantott a szalonba. kezében borotvával és borotvaszappannal. és mosolyogva mondta: – Ebben az esetben élnék az ajánlatával. és vadul mosakodott. Miután megborotválkozott. nem rajtam múlik. a pincérek reggelihez terítenek. Ez mindig fölvidította. Ha visszajön a kapitány. Nyakkendőjét nagy gonddal kötötte föl. pillanatnyilag vereséget szenvedett. gondolta csüggedten. és néhány pillanat múltán visszatért. ugyanazt fogja mondani.

. de még nem indult el. de be kell fejeznem ezeket a számításokat. de ott volt a legénység egy másik tagja. Semmi jó ötlet nem jutott az eszébe. Mikor meglátta Harryt. De hogyan? – Segíthetek még valamiben? – kérdezte a másik udvariasan. Megfordult és lement a csigalépcsőn. Nézze. Ezek szerint itt leszel végig. gondolatban ócsárolva magát. – Hihetetlen. – Köszönöm szépen – válaszolta Harry. – Hát akkor megyek – mondta. – Az egyes kabinban van.Valahogy túl kell jutnia ezen a fickón. – Semmi gond – mondta Harry. – Fantasztikus ez a kabin – mondta Harry lelkesen. Az eper biztosan melegházi ilyenkor. hogy visszaadja Mickeynek a borotváját. . – Segíthetek valamiben? – Mickeyt keresem. ha lenne időm magával beszélgetni. Nem tudok bejutni a csomagtérbe.. A nagy térképasztalnál ült. és egy jegyzettömbön különböző számításokat végzett. örülnék. mielőtt fölszállunk. Csak most éppen. Általában szívesen beszélgetünk az utasokkal. cserbenhagyta hagyományos szerencséje. hogy a fene egye meg. – Akár egy iroda.pezsgősüvegek párás nyaka kandikált ki. Elindult. – Igazán sajnálom. gondolta Harry csüggedten. gondolta. Vissza akarom adni a borotváját. annyi érdekes ember van közöttük. mi? – Szereti a munkáját? – Nagyon. Fölment a csigalépcsőn. Úgy látszik. barátságosan mosolygott. Megint palástolni igyekezett csalódottságát. s egy füst alatt újra megpróbáljon visszajutni a csomagtérbe. Mickey hál'istennek nem volt ott.

Ehhez nem kérheti más segítségét. és a nyitott ajtón keresztül kilépett a víziszárnyra. ösztönösen bizalmatlanokká váltak Eddie-vel szemben. pontosan mi történt és hogy történt. Shediac. Életem legnagyobb lehetőségét szalasztóm el. Margaret még mindig aludt. ami megmagyarázhatatlan módon betört. gondolta mérgesen. Mindig büszke volt kivételes megbízhatóságára. visszaadta Mickeynek a borotváját. Csak az a fontos. de a benzin a fedélzeti mérnök felelőssége. Sőt ő maga is az átlagosnál nehezebben bocsátotta meg mások hibáit. Különös viselkedése is föltűnhetett nekik. Egész úton szórakozottnak tűnt. következésképpen Eddie a hibás. hogy bár nem tudták pontosan mi történik. alig beszélt. amikor Tom Lutherre ijesztett rá a vacsoránál. Valósággal viszkettek az ujjai. mindenki életét kockára . Még egy állomás hátra van. szokta mondogatni. Nagyokat lélegzett. Senki sem tudta. Aztán ott volt az ablak. 21 Eddie Deakin érezte a legénység többi tagjának vádló és haragos tekintetét a hajó fedélzetén. Azzal próbálta vigasztalni magát.Megkereste az egyes kabint. mindez nem számít. Mindannyian tudták. amikor olyan nagymértékben egymásra vannak utalva. A kifogások nem repülnek. hogy ellopja a Delhiékszereket. Nem csoda. hogy megmentse feleségét. Nem mert a szemükbe nézni. amely partra vitte őket. Harry átment a szalonon. hajszál híján kevésnek bizonyult az üzemanyag. kivéve. két méterrel a feje fölött vár rá a világ legszebb ékszer-összeállítása. Igen. A bizalmatlanság érzése gyorsan terjed a legénység körében. De még nem adja föl. Mindannyiuk élete veszélyben volt. Az lesz az utolsó alkalom. akik valamilyen személyes okból kifolyólag nem látták el tökéletesen a szolgálatot. hogy hajszál híján lezuhantak a viharos óceánba. és megvető véleménye volt azokról. egyedül kell elintéznie. Eddie számára keserű tudat volt társai bizalmatlansága. amikor arra gondolt. aztán visszatért a saját kabinjába.

a legénység fölment az emeletre. A Clipper utasai ritkán találtak itt bármi vásárolnivalót. de ez Botwoodban rendszerint így történt. A holtteher drága dolog. E pillanatban tehát gyűlölte önmagát. Aztán kiszámította. Talán sohasem tud többé leülni hogy ezeket a számításokat elvégezze anélkül. amíg a gép viszonylag mozdulatlan állapotban van. Eddie gyűlölte a megbízhatatlanságot. a sziklaszilárd Eddie. hol van a telefon. Botwood néhány faházból álló apró település az Exploits folyó torkolatánál. mégis meglehetős pontossággal ki kellett számolni. hogy a gép ne legyen feleslegesen megterhelve. aztán a kapitányhoz lépett. Ez a szakasz jóval rövidebb lévén az üzemanyag-mennyiség kiszámításának nem volt különösebb jelentősége. Tom Luther azonban a fedélzeten volt prémgalléros nagykabátban és kalapban. hirtelen a megbízhatatlan Eddie lett társai szemében. de ezzel egy lépéssel közelebb került Carol-Ann megmentéséhez. Keserű szájízzel végezte el számításait. akik rosszul aludtak. Ollis Field. mert ÚjFundland még mindig angol felségterület volt ekkoriban. Megmutatom. Kétszer is kiszámolta a fogyasztást. a néhány létező kocsira a balra hajts szabályai vonatkoztak. Sok utas a gépen maradt. hogy Eddie számításaiban nem lehet megbízni. Eddie a közelébe lopta magát. A kapitány talán már most él a gyanúperrel. ami a Gander-tótól harmincnyolc mérföldre feküdt. Ugyanakkor Eddie. . ők Foynesban sem szálltak ki. megragadták az alkalmat egy kis pótalvásra. Gyorsan tenni kell valamit. és odasúgta: – Várjon meg a légitársaság épületében. Telefonja is csak június óta van.tette. Az utasok mind betódultak a Pan American épületébe. és elolvasta az időjárás-jelentéseket. Ennek az útnak végeztével úgyis elveszíti az állását. Autó alig akadt a faluban. mennyi üzemanyagra lesz szükség a következő útszakasz megtételéhez. hogy erre a szörnyűségre kelljen gondolnia? Felesleges kérdés. ami eloszlatja bizalmatlanságát. úgy tesz. amelyeket rádión adtak le a nagy földi repülőtérről. Eddie rögtön leült. mintha maga sem bízna meg önmagában. az FBI-ügynök és Frankie Gordon szintén a gépen maradtak. Elhatározta.

Addigra pedig Luther és Gordino . és gondja lesz rá. de azért nem ők akarnak egyedül telefonálni Maine-be. De voltaképpen mit tehet? Rádión azonnal érintkezésbe léphet a rendőrséggel. de ez nyilván Luther fejében is megfordult. de látszott rajta a megkönnyebbülés. Láthatóan nem akarta Eddie-t fölingerelni. – Luther gyorsabban szedte a lábát. Lovesey bőr pilótazubbonyt viselt. jutott eszébe. miután Eddie kishíján kidobta a repülőgépből. Betessékelték őket egy kis helyiségbe. Leültek és türelmetlenül vártak a kapcsolásra. ahol a telefonkészüléken kívül egy asztal volt két székkel. Útközben találkoztak két utassal. Megérkeztek a távíróhivatalhoz. Aligha meglepő. hogy boldognak látszanak. amíg nem érkezik segítség. Nagyon sokat jelentett neki. Eddie minden gondja ellenére is megállapította. Nem akarta. amint zsebre dugott kézzel. – Ha úgy gondolod – válaszolta közömbös hangon a kapitány. amelyet egy darab papírra írva nyújtott át a hivatalnoknak. – Menjünk a távíróhivatalba – mondta Eddie. nyugodtan további lépéseket tehet a gengszterek elfogása érdekében. és Luther meghívatott egy számot. Gyors léptekkel indult neki az útnak. csak nem akarta Eddie-t megbántani. rosszkedvűen méregette a kérődző teheneket. Luther lassabban követte. Lovesey-vel. Luther utasítja az embereit: hozzák magukkal Carol-Annt. Róla és Carol-Annről is mindig azt mondták az emberek. Eddie biztos volt benne. – Jöjjön utánam. Eddie hátraszólt: – Igyekezzen! Nekem még vissza is kell érnem. akik visszafelé jöttek: Mrs. ha felesége vele van. hogy Eddie hallja. amint kimondja. ha ellenőrizné a számításaimat.– Kapitány úr. Nem tehetnek semmit. szeretném. Tom Luthert az épület mellett találta meg. akik Foynesban szálltak föl a gépre. Lenehannal és Mr. és újra sózívébe hasított a fájdalom. mintha ez neki is megfordult volna a fejében. hogy tönkretegye a Clipper adóját. – Kimegyek levegőzni egyet – mondta Eddie. Kora reggel nyilván nem minden vonal foglalt.

nem támadt semmi jó ötlete. ekkor Carol-Ann élete veszélybe kerülhet. – Semmi kedvem még beszélni is ezekkel a gazemberekkel.már autóval száguldanak valahol. ő pedig megijed és bármire rááll. Luther a főnök. Idegesen kérdezte: – Ez a maga főnöke? – Én vagyok a főnök – válaszolta Luther. menjenek az anyjukba – mondta Eddie jó hangosan. rosszul értelmezte a helyzetet. Most kiderülhet. Ha Luther is gengszter. Határozottnak kell mutatnia magát. Luther leakasztotta a kagylót. Ha pedig előre figyelmezteti őket. Eddie szíve összeszorult. különben nem működik velünk együtt. Ezt a kockázatot nem vállalhatja. – Igen vagy nem a válasz – mondta. ezzel határozatlanságát bizonyítja. – Én vagyok az – mondta. – De vannak társaim. Ha Luther látnivalóan retteg. Ha most beszél velük. Azt mondja. Eddig azt hitte. Újabb szünet következett. Hozzátok a nőt magatokkal a hajón. Eddie attól félt. – Mondja meg nekik. Esetleg odahozzák Carol-Annt a telefonhoz: sikít. A társak nyilván nem fogadták Eddie ötletét osztatlan lelkesedéssel. mitől fél? De most már nem volt idő újraértékelni a szituációt. mindent elronthatnak egy korai közbelépéssel. Aztán Luther Eddie-re nézett. melyik országban: Kanadában-e vagy az Államokban. . nem is osztogathat parancsokat. – Megváltozik a terv. – Kis szünet után folytatta: – A fedélzeti mérnök akarja. úgyhogy hozzátok csak magatokkal a nőt. azt sem tudják. – Így nem lehet beszélni velük – mondta vékony hangon. Megszólalt a telefon. neki is oka lehet rá. hogy a vonal másik végén is ki lehessen venni szavait. én pedig elhiszem neki. sír. Hiába törte a fejét Eddie. hogyan könnyíthetne meg a rendőrség dolgát. Luther elsápadt. – Magával akarnak beszélni – mondta.

de kezét nem vette el Luther nyakáról. Ha beszél Carol-Ann-nel. – Vincini! Majdnem megfojtott ez az őrült. mert a feleségét. A kagyló a padlóra esett. Luther hörögve dörzsölte a nyakát. hagyjon. – Luther fulladozni kezdett. Eddie elengedte. Eddie hirtelen torkon ragadta Luthert. – Engedjen el.– Jézus! – mondta Luther. Eddie már-már a kagylóért nyúlt. te ribanc. pillanatokon belül megfullad. kiszolgáltatja magát. Mondtam nektek. Mi? Jó ötlet. Magához húzta Luther fejét. de gyorsan visszahúzta a kezét. csak engedje el a nyakamat. – Helyes. és megrázta a fejét. – Rendben van – hörögte Luther –. Megérted végre. ahogy összeverem? Az egész küldetés kudarcot vallhatna miatta. nehéz ember. Deakinnek kell hívnom. de minden erejét megfeszítette. el tudnám intézni.. Kicsit lazított szorításán. Eddie nem mutatta ki megkönnyebbülését. – Nem akar – mondta Luther –.. – Eddie-hez fordult: – Beleegyeztek. Deakinnek hívják. aztán fölszedte a kagylót a földről.. Eddie látta. – Igen. Megint hallgatott néhány másodpercig. mi a helyzet? Bármire képes! – Szünet. ott helyben agyonlövi a feleségét. csak azért.. Megmondom neki. takarodj a vonalból.. míg arcuk egészen közel került egymáshoz. ha látnák. Eddie hüvejkujja kétfelől Luther vastag nyakába mélyedt. Majd meghalt. és adjad. hogy hallhassa a hangját. – A feleségemet – sziszegte Eddie – Mrs. Eddie kitépte a telefonkagylót Luther kezéből. A felesége a hajón lesz.. Luther Eddie-hez fordult: – A felesége van a vonalban... Fölvette a kagylót: – Nem akar a telefonhoz jönni. szóval a feleségét Mrs. de mit szólnának az emberek. Luther folytatta: – De azt üzeni. ha bármi trükköt próbál. .

Mit keres a hadiflotta Új-Fundlandon? Talán a háború miatt van itt? A hajóról eszébe jutott az az idő. – A jó kurva anyádat! – mondta Eddie. meg néhány kisebb halászhajó. Mellettük. hallózott egy darabig. Luther a zsebébe nyúlt. és vaskos bankjegyköteget húzott elő. rendben? Most már társak vagyunk. Most már együtt kell dolgoznunk azon. Ne felejtse el. Megtettem. Fölvette a kagylót. és kiment.– Ide hallgasson. Három: ha bármi baja esik. s más ezzel talán el is intézte volna a dolgot. – Menjen és fizesse ki a beszélgetést! – válaszolta Eddie. Bár a múlt mindig boldogabbnak tűnik. – Senkin sem segít. amit mondtam. – Ezt mi a fenének csinálta? – kérdezte. amint méltóságteljesen ring az öböl vizén. Késő – mondta. amikor ő is a haditengerészetnél volt: boldog idők. Ahogy lesétált a hegyről. és letette megint. az igaz. Ahogy visszafelé igyekezett a kikötőbe. De Eddie tudta. ha őrjöng. Társak! És a legszörnyűbb. A kikötőben két nagy teherhajó horgonyzott. – Idehallgasson – mondta. Eddie megmenti a feleségét. aztán megrázta a fejét. . még mielőtt a másik válaszolhatott volna. amit kért. különben nem nyitom ki az ajtót. mi? – kérdezte. pályafutása a Pan American légitársaságnál véget ér ezzel az úttal. de milyen áron! Segít Gordino szökésében. látta a Clippert. Luthernek ez nem tétszett. Vincini! Azzal letette a kagylót. soha életében nem járhat többé emelt fővel az emberek között. ez így igaz. ha az ember éppen bajban van. Kettő: a feleségem magukkal együtt jön be a gépre. egyre dühösebb lett. puszta kézzel ölöm meg. Vincini! Egy: látnom kell a feleségemet a fedélzeten. aki gyilkolt és megerőszakolt egy nőt! Nem a maga jószántából teszi. Ez külön feldühítette. Eddie tudta. A harag és a csodálat bizonyos keverékével nézte Eddie-t: – Szeret veszélyesen élni. hogy a dolog sikerüljön. Eddie meglepetésére az Amerikai hadiflotta egy őrhajója. Próbáljunk meg kijönni egymással.

– Igen – mondta Eddie. hogy legjobb barátja tűzön-vízen át elébe jött. hogy valóban ő az. és kirohant az épületből. Eddie megkerülte az épületet. A zöldre és fehérre festett helyiségben egy haditengerész állt. – Nyolc éve vagyok a haditengerészetnél. Alig hitte el. mert megsejtette.Belépett a Pan American épületébe. feltehetőén az őrhajó egyik tisztje. amúgy férfiasan. valami nagy bajban vagy. Nem tudott beszélni. – Nagy bajban vagyok – mondta Eddie. – Hirtelen elöntőtték az érzelmek. hogy akár egy kicsit is fölizgatott volna valami. Nem hitt a szemének: – Steve! – mondta – Tényleg te vagy az? – Szevasz Eddie! – Hogy kerülsz ide? – Steve volt az. nagyokat csapva a másik hátára. szüksége van rá. hogy ide tudjak jönni – mondta. . hogy mondjon valamit. rút ember volt. Steve utánament. Éreztem. – A fene egye meg. legjobb barátja. Steve? New Hampshire-ben kellene lenned! Hogy a pokolba kerülsz ide? – Nella azt mondta. egészen izgatott voltál amikor telefonon kerestél – mondta Steve nagyon komolyan. akihez bajában segítségért akart fordulni. hadnagyi egyenruhában. – Fogalmad sincs. úgy érezte magát. de most mindenki törlesztett. – Mit csinálsz itt. Itt senki sem láthatja őket. Huszonnégy órán keresztül magában tartotta szenvedését. Ahogy Eddie belépett. hányan tettek nekem szívességet. még sose láttam. legrégebbi. és a csónakházba vezette barátját. Mélyen meghatotta. akit Eddie olyan kétségbeesetten próbált elérni még Southamptonból. orrán forradással. mintha minden pattanásig feszült volna benne. és elrejtse meghatottságát. a hadnagy megfordult. Eddie hitetlenkedve bámult rá. és sokan tartoztak nekem egy szívességgel. Nagydarab. – Igen. Sarkon fordult. Steve láthatóan zavarba jött barátja érzelmeitől. Megölelték egymást. Eddie. és most hirtelen elsírta magát.

. Valahogy erőt vett magán. A gépen van egy Tom Luther nevű utas. mire kvittek leszünk. Egy motoros hajóval kell találkoznunk. Azt hiszem. Steve a szívesség-játék nagymestere volt. –A Clipperen utazik egy FBI ügynök.Most én tartozom megint mindenkinek. Carol-Ann a fedélzeten lesz. hogy Eddie Deakin csak akkor fog közreműködni. – Dehát miért. – Kicsoda? – A Patricia-banda. aki azt mondta. Frankie Gordinónak hívják. és Gordino eltűnik. amit csak akart. Mindent el tudott intézni. Steve bólintott. mi történt? – Elrabolták Carol-Annt – mondta Eddie. – Miért? Eddie megtörölte arcát zubbonya ujjával. – Igen. de nem tudta abbahagyni a sírást. – A rohadékok. aki egy elfogott gengsztert kísér Amerikába. – Ray Patricia? A gengszter? –Elrabolták. hogy hozzam le a Clippert. ha elrabolják a feleségét. az isten szerelmére? – Azt akarják. – És nyilván ez a Tom Luther rájött. Legalább ujabb nyolc év. Eddie bólintott. Eddie. Eddie szerette volna megköszönni. vigyem le a gépet Maine partja mellett. Steve nem akart hinni a fülének. Kicseréljük a foglyokat. hogy idejött. Patricia meg akarja szöktetni. Steve megváltozott hangon mondta: – Az istenért.

hátha a németek Lengyelország után rögtön Amerikát akarják lerohanni. Különben is. – Megpróbálni akkor is érdemes. amelyet parancsba kaptak. a kocsi a határ melyik oldalán lesz. – Rendben van. Az egyik őrhajó majd letér a kijelölt útról. vagy a haditengerészet. A kanadai rendőrséget is értesíteni kellene. Percek alatt kitudódna az egész.– El akarom kapni ezeket a gazembereket. hogy valakivel végre megbeszélheti problémáját. melyik. most mindenki fölizgatta magát a háború miatt. és elkaphatná őket. – Maradjunk a haditengerészetnél – mondta. Steve. és Carol-Ann issza meg a levét. – De meg tudod tenni? Az őrhajók nem térhetnek le arról az útvonalról. megoldható. Marad a parti őrség. – Hogyan ismernék föl az autójukat? Egy autó lesz a sok közül. miután visszatérnek a hajóról. Talán a rendőrség megtalálhatná az autót. Ezért próbáltalak elérni. – De mit tehetnél? – Steve a fejét rázta. – Azt hiszem. Valamit elcsesznek. Emlékszel Simonra? . Nem. de még mielőtt partot értek volna. – Nem beszélve arról – bólintott Steve –. Simon Greenbourne apjáé. hogy nem tudjuk. Steve. egy ilyen őrhajó. mert közben a parton az autójuknak várnia kell. És nem akarom értesíteni a rendőrséget. Azt is megmondom neked. – Nem lehet elég biztosra menni. – Ez lehetséges – mondta Eddie újra reménykedve. miután a túszokat kicseréltétek. – Nem tudom. Eddie már annak is örült. amikor a repülőgépen vannak. Keresztre akarom őket feszíteni! Saját kezűleg. mint az enyém elkapná a gengszterek hajóját. – Nem hiszem – mondta Eddie kétkedve. Tegyük föl. – A gengszterek számára a kritikus idő az. hagyjuk ki a rendőrséget.

valami készül ellenük? – El tudunk bújni még egy patak torkolatában is. megpróbálkoznak-e vele. – Miért? Látnak egy őrhajót. ha meglátja. mert az apja tengernagy volt. A fél utca leégett. – Azt hiszed. mi? – Azt. miért föltételeznék. Steve a lehetséges legjobb tervvel állt elő. Azt hiszem megtenné amit akarunk. beijedtem. kihúztam valahogy a csávából. de elég az hozzá. – Jézus Mária! Vissza kell mennem az emeletre. és torpedóval is föl volt szerelve. De jogod van hozzá. hogy miattuk vagyunk ott? – És ha mégis? És ha kárt tesznek Carol-Annben? Steve vitatkozni akart. hogy mindenfelé mászkálunk. öreg romboló volt. Eddie megnézte magának Steve hajóját. – Kockázatos. Eddie érezte. Egy csapat városi gengszter halálra rémül. és nem került börtönbe. – Igazad van – mondta. legalább húszéves. és Eddie-nek el kellett dönteni.– Persze – válaszolta Eddie. Steve. Neked kell eldöntened. de mindent megúszott. – De most kellett döntenie. Steve folytatta: – Szóval Simon egyszer túl messzire ment a hülye vicceivel. de meggondolta magát. – És ha meglátják a hajót. Hosszú történet. ha én kérem rá. Tudják. és véletlenül fölgyújtott egy kocsmát Pearl Cityben. . De túl feltűnő. de fedélzetén háromhüvelykes gyorstüzelő ágyú állt. – Bármi megtörténhet. Azóta az apja eléggé hálás nekem. A merülés alig több másfél méternél. Steve egészen mást gondol. Imádta a sört és a hülye vicceket. és rájönnek. Egy SC besorolású. Simon velük járt az akadémiára. Eddie az órájára nézett. vállaljuk-e a kockázatot.

Felnőtt nő. hogy Eddie megsértette a gengsztereket. lakást és állást keres magának. Múlt éjjel szenvedélyesen szeretkeztem egy férfival. Isten bocsássa meg nekem. gondolta. – Nem tudom – vont vállat Steve –. Elizabethtel ugyanígy viselkedett. hogy elviszik Gordinót és elviszik Carol-Annt is. apja miért akarja szinte ketrecben tartani. Miért félek még mindig az apámtól? Mindig így volt. Úgy érezte magát. már csak ezért is bosszút forralhatnak. de ha egyszer a gép fedélzetén vannak. Apa őrjöngeni fog. Lehet. – Miért tennék? – Talán. de Percyvel nem. Margaret sohasem értette. – Hogyan. hogy ne rohanj azonnal a rendőrségre. gondolta. – Próbáljuk meg. hogy ellenszegüljön apja akaratának. hogy otthagyja a családot. mint akit sarokba szorítottak. Tizenkilenc éves vagyok.– Még valami – mondta Steve. azt gondolta: ma megmondom Eltartott egy pillanatig. – Rendben van – mondta. 22 Amikor apának. ha rosszul döntök. Nincs idő jobb megoldást keresni. míg rájött. még ha csak . nem nagyon fogsz vitatkozni velük. ha arra készült. El kell fogadni Steve tervét. Margaret fölébredt. Steve-nek igaza lehet. gondolta. A lányokat haszontalan szobadíszeknek tartotta. tulajdonképpen mit is akar neki megmondani: hogy nem megy velük Connecticutba. Szégyen és félelem fogta el. Eddie belátta. – Lehet. Nem beszélve arról. mint kislánykora óta mindig. Mindig dühöngeni kezdett. hogy még mindig át akarnak verni. ha valamit tanulni akartak.

Csak olyankor sikerült szembeszegülnie akaratával. sokkal inkább apja harcmodorától kapott hányingert. talán Percy is. ő talán még a reggeli toalettet végzi. elraktározta őket emlékezetében. akkor is. Izmaiban kellemes fáradtság lappangott. Most hirtelen megszerette testét: Harry is csodálatosnak találta. de egy könyvesboltban nem nyithattak folyószámlát. teljesen felöltözve. Ébredeznek. Gyakran megpróbált nyílt ellenszegülés helyett túljárni az eszén. Fenyőerdők látszottak és nyugodt. hogy meghallja. nehogy Harry meglássa. Annyit költöttek ruhára. Kikukucskált. Már jobban is érezte magát. lassan ringott a vízen. . ő a falubeli gyerekekkel játszik. Membury urat nem lehetett látni. a gép csendben horgonyzott. Félénk és szemérmes lett. Nicky. félt. Kezével fektében végigsimogatta testét. A függönyön túlról hangokat hallott. Az elmúlt hat évben úgy gondolt testére. Iannal a szeretkezés egészen más volt. hogy Harry belásson az ágyába.úszni vagy biciklizni szerettek volna megtanulni. békés táj. Margaret hirtelen becsukta a függönyt. mintha ezen az éjszakán vesztette volna el igazán szüzességét. de mindig rettegett apja haragjától. hogy rájön. Visszadőlt. Percy megtanította lőni. gondolta. mint aki fényképeket tesz egy albumba. A haragtól. Monica vezette be a testiség örömeibe. két ember között. Hol lehetnek a többiek? Apa nyilván kiment a partra. ahol apja és anyja aludtak éjjel. a kivörösödő fejtől. elsietett. amennyit akartak. Úgy érezte. Anya későn szeretett kelni. a család sofőrje megtanította autót vezetni. Margaretet nem egyszerűen a vereség lehetősége keserítette el. Margaret kinézett az ablakon. amennyire ez csak lehetséges. Digby. ízlelgette az éjszaka emlékeit. s ezt apja nem tudta elvenni tőle. néhány órával ezelőtt olyan közel voltak egymáshoz. mint kaparászik az elásástól megmentett kiscica a padláson. hogyan kell függetlenül élni. a gúnyos megjegyzésektől. Félt. Odakint nappal volt. élvezte a nyugalmat. ha mások is mellette álltak. Harry már ült. s elgondolkozva bámult ki az ablakon. mint valami roppant kellemetlen jelenségre. most mégse akarta. Talán Nancy Lenehan és Harry megtanítják arra. mintha egy napot fizikai munkával töltött volna. amelyen kínos dudorok és szégyellnivaló szőrcsomók vannak. a kövér pincér éppen az ágyakat alakította át ülésekké szemben.

mindig úgy érezte magát mint egy gyerek. ahogy az előbb látta az ablak mellett ülve. Harry! Harry odakapta a fejét. látta. és úgy nézett ki. de nem zavarban. gondolta Margaret. mint akit rajtakaptak valamin. – Szörnyen nézhetek ki. Szinte meztelennek érezte magát. szép arcán elgondolkozó kifejezéssel. Harry ezzel szemben frissen volt borotválva. vállára húzta köpenyét. hogy Harry a mellét nézi. Tekintetük találkozott. Nem is tudták abbahagyni. Lady Margaret – mondta. és egy pillanattal előbb sikerült berántania őket az ágyba. – Jó reggelt. A pincér megfordult. és tiszta ingben feszített. Végre Margaret lesütötte szemét és fölkelt. Rohannom kéne a legelső tükörig. kérdezte magában Margaret.nehéz. aztán kinyitotta a függönyt. esetlen. amiről eszébe jutott. de meztelen is volt. így pedig nehéz lesz Harryt megcsókolnia. égszínkék ingben. Vigyorogtak egymásra mint a vadalma. gondolta Margaret. Margaret még mindig meg akarta csókolni. . A hálóköntös övét csomóra kötötte. s karjával átölelte magát. Nicky az istennek nem akart kimenni a kabinból. – Parancsol egy csésze kávét? – Köszönöm. de nem lopva. Fölvette papucsát. ha felnőttet játszik. és egymásra mosolyogtak. Min gondolkozik. legalább egy teljes percig. de nem esetlenül. és ujjaival hosszú hajába túrt. Karját becsúsztatta a köntös ujjába. még sok ilyen éjszakát akarok. szemérmesen. mintsem apja észrevette volna. Nicky. Elképzelte Harryt. hogy megfésülködjem. és hirtelen szerette volna megcsókolni. hogy tegnap éjjel kint hagyta őket Harry ágya előtt. De az elmúlt éjjel Harry és ő felnőtt emberként szereztek egymásnak örömet. Még. nem kérek. hogy Harry tekintete mellére fordul. bizonytalanul. és azt mondta: Jó reggelt. Fölült. Ez egyáltalán nem volt ellenére: egyenesen örült neki. Szerényen.

Margaretet elöntötte a bűntudat. Még azt is tudta. Lady Oxenford éppen a tükör előtt ült. Lady Margaret? – kérdezte. s amikor kijött. és meglepve tapasztalta. hangja teljesen normális. – Jó reggelt. Margaret látta. Hogy tudtam mindezt megtenni. Bement a “hölgyek” feliratú helyiségbe. Többet kéne törődnöm azzal. Davy. Aztán hirtelen ihlettől áthatva azt mondta: – Nagyon bűnösnek érzem magam. Hosszan fésülködött. anyám! – mondta. aki két kölnit meg tudott egymástól különböztetni. kérdezte magától. Eddig nem nagyon törődött az ilyesmivel. hogy megcsókolhassa a fiút? Fölvette kézitáskáját. elvörösödik. Memburyvel. A legtöbb ágyat már visszavarázsolták ülésekké. hogy a kávé mellől a reggeli lapok hiányoznak. és ott találta anyját. mert elcsentem egy epret a reggelizőasztalról. aztán végigment a folyosón. Harry azt mondta. sajnálkozó pillantást vetett Harryre. és kávét ittak. – Természetesen – válaszolta Margaret csalódottan. gondolta. Szeretett volna valami újat. Vajon milyen közös témája lehet ennek a két olyannyira különböző embernek? Ráadásul Margaretnek hirtelen hiányérzete támadt. kedvesem! Egészen ki vagy pirulva. Kelletlenül öltötte magára tegnapi ruháját. Margaret elemelt egy szem epret. amelyeken álmos emberek ültek. – Gyorsan bement a vécére. de . hogy szétszedjem az ágyát. Vajon mennyi ideig kell még várnia. hogy Gabon báró elmerülten beszélget Mr. amikor anyám pár lépéssel odébb aludt? – Jó reggelt. Haját egyetlen vonzerejének tartotta. és kiment.– Megengedi. így nem sajnálta az időt rendben tartására. Tudtál aludni? – Remekül aludtam. hogy Tosca. szereti a kölnijét. – válaszolta Margaret és érezte. Mi hiányzik? Aztán rájött. A szokottnál több kölnivel szagosította magát. hogy nézek ki. a másik pincér éppen a reggelizőasztalok körül szorgoskodott az étkezőben. és vad mosakodásba fogott. kinyitotta a mosdó csapját. Harry volt Margaret életében az első férfi.

– Amennyiben érdekel. – Ez igaz volt. nem találkozhatsz többet azzal a fiatalemberrel. Hát. ha tudomásul vennéd. gondolta Margaret. úgyhogy meg kell elégednie vele így. mit akarsz. de ehelyett nevetni kezdett. és nem számít. Ez a Mr. Vandenposttal –mondta. te pedig még mindig az arcodat készíted ki. – Ahogy mondod. – Ezen nincsen semmi nevetnivaló. kedves anyám: fütyülök rá. sietsz vissza. – Készen vagyok – közölte vidáman. kedvesem – mondta. csak túl laza és formátlan. hogy kifesse az arcát.most már igen. és különben is: hamarosan elhagyja a családot. Úgy kéne öltöznöm. hogy az alakom előnyösnek mutatkozzék. de anyja visszahívta. vagy ne hagyjam egyedül a családban? . Vandenpost egy kicsit zsidónak tűnik nekem. hogy az emberek észrevegyék. és kéne egy öv a derekára. – Gondolom. Anyja sohasem járulna hozzá. és szép cipőket kellene hordanom. hogy beszélgethess Mr. miután senki mással nem lehet beszélgetni. nem beszélsz komolyan. Anyja gyanakvó pillantást vetett rá. – Az súgja ezt neked. ha egyenesebb lenne a válla. Jó lenne. Anyja még mindig ugyanabban a pozícióban ült a tükör előtt. mama. és szeme megtelt könnyel: Margaret fülében furcsán csengett ez a mondat. miután leszálltunk erről a repülőgépről. körülmetélve nincsen. ilyen sápadtan: de a foga igazán szép. Hogy érti? Ne hagyjam itt a tükör előtt. Szeretném. Anyja megsértődött. – Ne hagyj itt. és majdnem hangosan ki is mondta. milyen hosszú a lábam. szép téglavörös színe van. – Ezzel Margaret elindult az ajtó felé. hogy a zsarnokok senkiben sem bíznak. mit engednek meg és mit nem. Ez a ruha tulajdonképpen nem rossz. – Te csak ne légy olyan pimasz. – Valami azt súgja nekem.

hogy ilyen ember – mondta Margaret elkeseredetten. De nem akarom. Margaret nem akart összeveszni anyjával. Margaret nem szólt semmit. hogy kitagadjon. mint szegény Elizabethet. – Miért nem csinálsz valamit. – Én igazán nem tehetek róla. mire készülök? Mindig is remekül működtek az ösztönei. hogy megpróbáltam? Margaret megdöbbent.Esetleg megsejtette. Amint huszonegy éves leszel. mindenben adjak neki igazat? – Miért ne? Úgyis csak addig kell. – Úgy érted. – Elizabethet már elvesztettem – folytatta anyja. – Ha te szembeszállnál vele. – Nem foghatom a te pártodat vele szemben. – Legalább ne provokáld – mondta Lady Oxenford. Ő az uram. ha elvesztenélek téged is. Anyja még sohasem ismerte el. nehéz. Csak annyit kérek. Egy tétova lépést tett felé. majd meglátod. Megígérem. Lady Oxenford szomorúan rázta a fejét. – Nem tudnám elviselni. anyja kitárta karját.. – Ez mind apa hibája! – fakadt ki Margaret. ha férjhez mégy.. Margaret úgy érezte. hogy férje nem a teremtés koronája. hogy ne legyen ilyen szörnyű? – Nem gondolod. Erre majd te is rájössz. minden meg fog változni. . még akkor is más lesz. amíg férjhez nem mégy. – De amikor nincs igaza! – Az nem számít. – Akkor sem igazság! – Már nem tart sokáig. Összeölelkeztek. ha nem mégy férjhez. sarokba szorították. biztosan mégváltozna. Tudom. még egy kicsit viseld el.

megérkezvén Port Washingtonba elválnak. Melyik hotelben alszanak? – A Waldorfban. A fiú egy pillanatig tétovázott. Arcán lemondás tükröződött. gyorsan mondja meg – mondta Margaret. Margaretet azonban jelen pillanatban nem izgatta Membury úr megbotránkozása. – Nem tudom. – Meg kell beszélnünk. Nem volt más mondanivalójuk. Fölhív este? Muszáj fölhívnia! – Nyugodjon meg! Persze. anyja teljes szívével vágyik Margaret ígéretére. de aztán karjába zárta a lányt és megcsókolta a feje búbját. Ellentétben Membury úrral. Margaret annyira földúltnak érezte magát. meg fogom próbálni. Harry fölállt. Margaret fölfogta. pánikszerű félelem fogta el a lányt. Margaret rögtön jobban érezte magát. . csak ennyit tudott mondani: – Megpróbálom. Talán ez az utolsó alkalom arra. Kibontakozott Harry öleléséből. mit fogunk csinálni – mondta Harry.– Ígérd meg. s ezt követően talán már valóban nem lesz rá alkalom. aki rémült megbotránkozással figyelte az erkölcstelen jelenetet. hamarosan apja és Percy is visszatérnek a többi utassal együtt. ígérem. – Ez is valami – mondta szomorúan. Lady Oxenford elengedte leányát. hogy gondolkodás nélkül megölelte Harryt. édesanyám. de ne aggódjon. Mikor visszaért a kabinjába. hol fogok lakni – válaszolta Harry –. – Hol találom meg. Marks néven fogom keresni. de akárhogy is szerette volna megígérni. hogy kettesben beszéljünk. és talán sohase látják egymást többé. hogy fölhívom. és mindketten leültek. hogy az út végéig kettesben maradjanak. az anyja mindjárt visszajön. Ha arra gondolt. nem fogsz vele veszekedni. majd én megkeresem magát. Margaret kiment. Margaret érezte.

– Szeretnék örökre ott maradni. Csak egy baj volt. És vele alhat. és minden átmenet nélkül megkéri a kezét. Hiszen ezzel legszebb álmai valósulnának meg! Ha egy épületben laknának! Pontosan így szerette volna. Margaret tudta. – Segítek – mondta Harry. hogy esetleg soha többet nem láthatja. Rájött.. hogy ott lehessek.Harry nyugodt hangjától Margaret egy kicsit észhez tért. Margaretnek hirtelen remek ötlete támadt. hogy Harry elveszti a fejét. és egy kicsit önzőn is. és nagyon félt attól. . – Talán sikerül ugyanabban az épületben kivennünk két szobát. – A szüleim pár nap múlva Connecticutba költöznek a nagyapám házába. – Általában a nővéremmel laknánk együtt. – Nem akar belógni az én szobámba a Waldorfban? – Már hogyne akarnék – válaszolta Harry. Nem csak magára kellene gondolnia... Ez Margaret eszébe hozta a valóságos helyzetet. de most egyedül leszek. – Komolyan? – kérdezte Margaret. – Alig várom. – Hol fog aludni? – Keresek valami olcsó szállodát. Margaret boldog volt. – Nem lesz egyedül – mondta Harry. hogy el kellene köteleznie magát. Mivel szerezhetne még neki örömet? – Majd rántottat és pezsgőt hozatunk föl a szobába – javasolta. és szerette volna boldoggá tenni. vagy valami ilyesmi. Akkor nekem is szállást kell majd keresnem. Harry szeret elegánsan élni. így azonban tökéletes lenne a helyzet: Margaret közel lehetne hozzá és jobban megismerhetné anélkül. Margaret kicsit tartott tőle. ostobán viselkedett.

az épület gyakran tönkremegy. Margaret tudta. minden szülő nélkül. – Otthon fogjuk érezni magunkat. – És a háziurak is az épületben szoktak lakni? – kérdezte.. Az ember saját maga csinálhat magának pirítóst. de számára mindez borzasztó romantikusnak tűnt. – Az olyan. rossz a vízvezeték. és egyetlen ablak. Jó. és milyenek lesznek? Harry elmosolyodott. Amikor hazaér a munkából. – Csak ebédre eszik majd meleg ételt. ilyesmik. akkor Bostonban kell majd élnem. minden morgó szolga nélkül: csodálatos lehet. De ha a tulajdonos másutt lakik. vagy ehet hozzá pirítóst. lesz még egy rezsó. hol van Boston? – New Englandben. beázik a tető. mert akkor rendben tartják az épületet. – És milyen szobákat veszünk ki? Úgy értem. bár mindenbe beleütik az orrukat. . Harry föl akarja készíteni a rideg valóságra. – Miért ne? Egyáltalán.– Ha Nancy Lenehan állást ad. ha van min megpirítani a kenyeret. mint a régi Anglia? – Azt hallottam. – Fejenként egy szobát. amin kávét lehet melegíteni. – Tényleg? – Margaret alig hitt a fülének. a saját szobájában.. esetleg ihat egy csésze teát. még azt is nehéz lesz kifizetni. – Lehet. mállik a vakolat. hogy én is elmennék Bostonba. – És a konyha? – Konyhára nem lesz pénze – rázta a fejét Harry. ha ott laknak. – Néha. akkor olcsó bútorok lesznek benne. hány szobát. Ha hasonlít az angol megfelelőjéhez. Ha szerencséje van. A fürdőszobát közösen kell majd használnia a többi lakóval. az emberek borzasztó sznobok.

s halkan azt mondta: – Botwoodban nagyon fontos telefonbeszélgetést bonyolítottam le. győzni fogok. visszaérkeztek az utasok. Margaret ezenfelül forró zsömléket fogyasztott. aki az eperhez pezsgőt ivott. amit Harry mondott: minden csodálatosnak tűnt. Margaret lelkesedése alábbhagyott. nyilvánvaló. s bár biztosan rengeteg barátnője volt már. de különben gyönyörűen. kivéve Lord Oxenfordot. de most farkasétvágya volt. Nancy magához intette Margaretet. Eszébe jutott beszélgetése anyjával. megszámlálhatatlan mennyiségben. . de Harry nem vesztette el a fejét. és jóval kevésbé volt ijesztő. ha ő odamegy. Margaret ritkán reggelizett bőségesen. mert egész éjjel a fiúval szeretkezett. van állása. A beszélgetés Harryvel boldoggá tette. hogy együtt maradhassanak. az utasokat reggelizni hívták. ha elszökik a fiúval. A gép néhány perccel később fölszállt. Margaret farkasétvággyal vetette magát a svédasztalra. Persze mindez nagyon hirtelen történt. Ma sötétkék selyemblúzt viselt a kosztümje alatt a tengeri szürke helyett. Gyorsan félrenézett. – Sok rántottat kérek szalonnával – mondta. Elegáns volt és csinos. a fiú is Bostonba jön. meglátta Nancy Lenehant. akik partra szálltak.Margaret belátta. de semmi nem kedvetlenítette el. független és szerelmes. Vegye úgy. vajjal. Ahogy éppen visszatért volna a kabinba. ugyanakkor hajlandó volt mindent megtenni. mennyi mindent nem tud az életről. – Harryre pillantott. mint mindig. Ezzel az utolsó kétségek is eloszlottak Margaret agyában. Olyan jóképű és kedves. Boldoggá tette a tudat. Úgy néz ki. Mihelyt a gép vízszintesen repült. – Ami azt illeti. hogy iránta egészen komolyan érez. Mindannyian belaktak tejszínes eperrel. és rájött: azért éhes annyira. és nagy boldogságot: mindene meglesz. Ezúttal már kevésbé volt izgalmas a dolog Margaret számára. rengeteg rántottat. s ugyanabban a pillanatban belépett Lady Oxenford is sápadtan. Ám mielőtt további kérdéseket tehetett volna föl. nem tett meggondolatlan ígéreteket. Harry is ugyanerre gondolt. Teljes bizalmat érzett a fiúban. szabad lesz. s hogy mennyi fájdalmat okoz.

Egyszer megpróbált ellógni. Margaret habzsolta az ételt. – Ülj le – válaszolta Lord Oxenford. Remélte. és nem fog kellemetlen kérdéseket föltenni. Később. A repülőgépnél jobb helyet nem is találhatna arra. fehér névjegykártyát. Szerencsére Lord Oxenford túlságosan el volt foglalva a reggelijével ahhoz. Hiába kérte anyja. Ilyenkor volt a legjobb hangulatban. és nem sikerült. – Még éhes vagyok – mondta Percy. és fölállt. . hogy kerülje a konfliktust. amit akar. apja nem vette észre a névjegykártyát. hogy mindezt közölje apjával. Margaret szinte a levegőben járva tért vissza a kabinba. Ebből a szemétből eleget ettél. annál jobb.– Köszönöm! Köszönöm szépen – mondta Margaret boldogan. Percy befejezte a zabpelyhet. Nancy Margaret tányérjára tett egy apró. amikor akar. és lesz állása. ez alkalommal nyíltan be kell jelentenie szándékát. több pohár bor és néhány koktél után rendszerint jóval ingerültebb volt. – Mindjárt hozzák a szalonnát. ahol apja kénytelen volt uralkodni magán. hogy bármi más felkeltse érdeklődését. – Föltétlenül. és vannak barátai. hogy apja a rendőrséggel kerestesse. Lord Oxenford a zabpelyhet is ellenszenvével tüntette ki. s minden további vita helyett kiment. napközben. amelyből megél. reggeli után. – Mint annyi minden mást. például a szállodai szobában apa azt csinálna. Nem lehet titokban elosonni. mire készül. előbbutóbb muszáj lesz megmondania. Talán éppen most. nem adhat ürügyet rá. Mikor mondja meg neki? Minél előbb. Elizabeth a vonatot választotta. Pár napon belül jelentkezem! Nancy ajkához emelte ujját és kacsintott. – Hívjon föl. Világosan közölnie kell: megy. mert nyilvános hely. de közben az is eszébe jutott. nem lehet megoldani. Később. – Hozok még – mondta. akik segítik.

Lord Oxenford elképedt. Percy még sohasem szegült ellen nyíltan akaratának. Lady Oxenford maga elé nézett és nem szólt semmit. Várták, hogy visszajöjjön Percy. Ez rövidesen be is következett; megjelent, kezében nagy tányér zabpehellyel. Mindenki dermedten figyelte, ahogy leül, és elkezdi tömni magába. – Megmondtam, eleget ettél abból a szemétből – mondta Lord Oxenford. – Nem a te gyomrod – válaszolta Percy kurtán és tovább evett. Lord Oxenford már fölállt volna, de ebben a pillanatban megjelent Nicky, és egy tányér kolbászt nyújtott át őlordságának, némi szalonnával és tojással. Margaret egy pillanatig azt hitte, apja Percyhez vágja a tányért. Lord Oxenford azonban túl éhes volt ehhez. Fölvette a kést és a villát, és így szólt a pincérhez: – Hozzon nekem egy kis angol mustárt! – Sajnos, nem tartunk mustárt, uram. – Nincs mustár? – kérdezte a lord dühösen. – Hogy egyek kolbászt mustár nélkül? – Bocsánatot kérek, uram – válaszolta Nicky rémülten –, de még soha senki nem kért mustárt. Intézkedni fogok, hogy a jövőben mindig legyen a gépen. – Ezzel én nem vagyok kisegítve – jelentette ki az elégedetlen főnemes. – Attól tartok, nem, uram. Lord Oxenford morgott valamit és enni kezdett. Mérgét sikerült a pincéren kitöltenie, s így Percy megúszta. Margaret nagyon csodálkozott. Ez még sohasem fordult elő. Nicky megjött a szalonnás rántottával, és Margaret mohón enni kezdett. Rémesen éhes volt. Lehetséges, gondolta, apa most jobb hangulatban van? Talán politikai reményeinek kudarca, a háború kitörése, száműzetése, és idősebbik lányának lázadása együttesen meggyengítették rettentő önzését? Most kell neki megmondani.

Margaret gyorsan befejezte a reggelit, s megvárta, amíg a többiek is abbahagyják az evést, aztán míg a pincérek elviszik az üres tányérokat. Megvárta, míg apjának még egy csésze kávét hoznak. Aztán már nem volt mit megvárni. Közelebb húzódott anyjához, míg csaknem szemben ült apjával. Mély lélegzetet vett, és bele vágott: – Apa, szeretnék valamit mondani neked, és kérlek, ne légy mérges. – Óh, istenem – jegyezte meg Lady Oxenford. – Mi van már megint? – kérdezte a lord. – Tizenkilenc éves vagyok, és még soha nem dolgoztam életemben. Azt hiszem, itt az ideje változtatni életmódomon. – Miért, az istenért? – kérdezte anyja fáradtan. – Független szeretnék lenni – mondta Margaret. – A világon – vetette közbe Lady Oxenford – millió és millió lány van, akik gyárakban és irodákban dolgoznak, és odaadnák a fél karjukat, ha a te helyedben lehetnének. – Tudom, édesanyám. – Margaret tisztában volt vele, anyja abban a reményben száll vele vitába, hogy sikerül elkerülni a családi botrányt apa és leánya között. Most azzal lepte meg leányát, hogy szinte azonnal beadta a derekát. – Hát, ha valóban dolgozni akarsz, nagyapád biztosan tud valami állást szerezni. – Már van állásom. – Amerikában? Hogy lehet az? – kérdezte anyja meglepve. Margaret elhatározta, Nancy Lenehant nem keveri bele a beszélgetésbe; még a végén lebeszélnék róla, hogy állást adjon neki. – Már minden el van intézve – felelte kitérőleg. – Miféle állás? – Eladó lennék egy cipőgyár boltjában.

– Életemben nem hallottam ilyen nevetséges elképzelést. Margaret ajkába harapott. Miért kell anyjának ilyen gúnyos hangon beszélnie? – Egyáltalán nem nevetséges. Még büszke is vagyok magamra. Állást szereztem, én, saját magamnak, egyedül, anélkül, hogy akár apa, akár nagyapa segített volna. – Hol van ez a gyár? – kérdezte anyja. – Nem dolgozhatsz egy gyárban és kész – mondta Lord Oxenford. – A boltban dolgoznék, nem a gyárban. Egyébként Bostonban van. – Hát akkor ennyit erről – vélte anyja. – Nem Bostonban fogsz lakni, hanem Stamfordban. – Nem, anyám. Én Bostonban fogok lakni. Lady Oxenford kinyitotta a száját, mint aki beszélni akar. Aztán gyorsan ismét becsukta. Rájött, ezt a határozottságot már nem lehet olyan könnyen elintézni. Egy pillanatig hallgatott, aztán azt mondta: – Egyáltalán, miről beszélsz? – Arról, hogy független akarok lenni, Bostonban fogok dolgozni, és ott is fogok lakni. – De kislányom, ennek az égvilágon semmi értelme. – Ne légy olyan lekezelő – kiáltotta Margaret. Rögtön el is szegyelte magát amiért fölemelte hangját, és csöndesebben tette hozzá: – Csak azt akarom csinálni, amit a legtöbb korombeli lány csinál. – Talán a korodbeli lányok ezt csinálják, de nem azok a lányok, akik veled egy társadalmi osztályhoz tartoznak. – Mi köze ennek az egészhez? – Mert semmi értelme, hogy heti öt dollárért dolgozz, amikor az apádnak havi száz dollárjába kerül a lakásod.

– De én nem akarom, hogy apa fizesse ki a lakásomat. – És akkor hol fogsz lakni? – Már megmondtam, szobát bérelek valahol. – És nyomorban fogsz élni! Mi értelme van ennek? – Ha elég pénzt összegyűjtöttem, jegyet váltok haza, és beállók a hadseregbe. – Te nem tudod, mit beszélsz – mondta Lord Oxenford. – Mit nem tudok, apám? – kérdezte Margaret megütődve. – Kérlek, Margaret – szólt közbe anyja, de Margaret nem hagyta magát félbeszakítani. – Tudom, rohangálnom kell majd, meg kávét főznöm, meg föl kell vennem a telefont. Tudom, csak egyetlen szoba bérét tudom kifizetni, ahol még főzni se lehet, és meg kell osztanom a fürdőszobát a többi lakóval. Tudom, nem fogom élvezni a szegénységet – de a szabadságot annál inkább! – Nem tudsz semmit – válaszolta apja morózusan. – Szabad? Te? Úgy leszel szabad, lányom, mint a nyúl, akit szabadon engedtek a kutyák közé. Megmondom neked, mit nem tudsz. Azt nem tudod, hogy egész életedben el voltál kényeztetve. Még iskolába se jártál soha... Ettől az szemébe. igazságtalanságtól Margaretnek könny szökött a

– Én szerettem volna iskolába járni. De te nem engedted! Apja nem vett tudomást közbeszólásáról. – Amióta a világon vagy, mások főztek rád, mások mostak rád, ha valahova mentél sofőr vitt oda, ha játszani akartál, játszótársakat hozattak neked, és soha egy pillanatra sem jutott eszedbe, mindez nem ingyen történik... – Nem igaz.

– És most függetlenül akarsz élni! Azt sem tudod, mibe kerül egy kiló kenyér. – Hamarosan meg fogom tudni. – Nem tudod, hogy kell kimosni a saját alsóneműdet. Életedben nem ültél még autóbuszon. Soha nem aludtál egyedül egy házban. Fogalmad nincs, hogy kell beállítani egy vekkert, fölállítani egy egérfogót, hogyan kell mosogatni, vagy megfőzni egy tojást. – Kinek a hibája ha nem tudom? – kérdezte Margaret könnyes szemmel. Lord Oxenford könyörtelenül folytatta, arcán harag és megvetés. – Mi hasznodat vehetik neked egy irodában? Nem tudsz egy csésze teát elkészíteni. Életedben nem láttál egy iratszekrényt. Soha nem kellett egyhelyben lenned reggel kilenctől délután ötig. El fogod unni, és ott fogod hagyni. Egy hétig sem fogsz kitartani. Lord Oxenford tulajdonképpen Margaret titkolt félelmeit fogalmazta meg, lánya ezért is vette annyira a szívére. Lelke mélyén rettegett attól, hogy apjának igaza van, hogy reménytelen eset, hogy nem tud majd egyedül élni, és ki fogják rúgni az állásából, mint hasznavehetetlent. Apja kegyetlen megvetése, amellyel legrejtettebb félelmeinek valóra válását jósolta meg, úgy mosta el reményeit, mint a tenger vize a homokvárat. Margaret zokogott. Hallotta, amint Harry azt mondja: – Ez már sok... – Hadd mondja – zokogta Margaret. Ebben a harcban Harry nem tudott neki segíteni, ezt egyedül kellett megvívnia apjával. Lord Oxenford vörös fejjel, mutatóujját fenyegetően rázva. egyre hangosabban folytatta: – Boston nem olyan, mint Oxenford faluja, ahol mindenki segíti a másikat. Megbetegszel, és mindenféle korcs orvosok félrekezelnek. Zsidó háziurak kifosztanak. Ami pedig azt az elképzelésedet illeti, hogy beállj a hadseregbe...

– Sok ezer lány állt be a segédhadtestbe – mondta Margaret, de már csak suttogni tudott. – Nem olyan lányok, mint te – válaszolta apja. – Erős lányok, akik megszokták, hogy hajnalban kelnek és felsúrolják a padlót, nem elkényeztetett úrilányok, mint te. És isten ments, hogy esetleg valami veszélyes helyzetben találd magad! Azonnal lekvárrá válnál a félelemtől! Margaretnek eszébe jutott, milyen tehetetlen volt az elsötétített London utcáin, és arca égett a szégyentől. Igen, tehetetlen volt. De nem mindig lesz félénk és védtelen! Apja mindent elkövetett, hogy kiszolgáltatott és függetlenségre képtelen embert neveljen belőle, de Margaret akkor is meg akarta valósítani magát, és ez a vágya nem hunyt ki, bármennyit kiabált vele apja. Lord Oxenford lányára szegezte mutatóujját. Szeme annyira kigúvadt, hogy félő volt, kipattan gödréből. – Egy hetet adok neked egy irodában – mondta. – Egy hetet se a hadseregben. Nincsen benned semmi erő, semmi bátorság. Azzal hátradőlt, mint aki meg van magával elégedve. Harry leült Margaret mellé. Zsebéből tiszta zsebkendőt vett elő és Margaret arcát szárogatta gyengéden. – Ami pedig magát illeti, fiatalember... Harry abban a pillanatban fölállt, és ránézett Lord Oxenfordra. Margaretnek elállt a lélegzete, attól félt, össze fognak verekedni. – Egy pillanat – mondta Harry. – Én nem vagyok a lánya. Felnőtt ember vagyok, és ha megsért, beverem a hájas fejét. Lord Oxenford elhallgatott. Margaret minden feldúltsága mellett egy kis diadalt is érzett. Megmondta, hogy el fog menni. Apja dühöngött, kiabált, kioktatta amíg zokogni nem kezdett, de döntését nem tudta megváltoztatni. Ott fogja hagyni a családot. Mindazonáltal apjának sikerült fölébreszteni benne a kétkedést önmaga iránt. Mindig is tartott tőle, nem lesz elég bátorsága terve megvalósításához, és az utolsó pillanatban megbénítja a szorongás.

Apja gúnyos, megvető hangja tápot adott kételyeinek. Soha életében nem tett semmit, amihez bátorság szükségeltetett, vajon most képes lesz-e rá? Igen képes leszek, gondolta. Nem vagyok gyenge. Ezt be is fogom bizonyítani. Apja elbátortalanította, de nem befolyásolta elhatározásában. Mindazonáltal lehet, újra megpróbálja. Harry válla fölött apjára pillantott. Lord Oxenford rosszindulatú arckifejezéssel bámult ki az ablakon. Elizabethet, aki szembeszállt vele, kitagadta; talán sohasem látják többet. Vajon számára milyen sötét bosszút forral?

23

Diana Lovesey szomorúan azon tűnődött, az igaz szerelem sem tart örökké. Amikor Mervyn beleszeretett, minden vágyát teljesítette, minél bolondabb vágy volt, annál szívesebben. Hajlandó volt Blackpoolig autózni egy szelet csokoládéért, otthagyni délután a gyárat, hogy moziba menjenek, vagy otthagyni mindent és elrepülni vele Párizsba. Boldogan töltötte a napot a manchesteri üzletekben, hogy megtalálják azt a sálat, amelynek színárnyalata pontosan megfelelt Diana elképzelésének; örömmel állt föl a hangversenyen, ha Diana unatkozott és haza akart menni; és nem ismert nagyobb boldogságot, mint amikor Diana kérésére hajnali ötkor keltek, hogy egy ócska kávézóban reggelizzenek, mint a munkások. Ez az állapot nem tartott soká az esküvő után. Attól fogva sem tagadott meg semmit Dianától, de szeszélyes kívánságainak kielégítése már nem okozott akkora örömöt. Inkább türelemmel viselte. Türelme később türelmetlenséggé változott, türelmetlensége pedig végül enyhe megvetéssé. Diana most azon tűnődött, vajon kapcsolata Markkal ugyanezt az utat fogja-e bejárni. Mark egész nyáron jószerivel a rabszolgája volt, de most, napokkal azután, hogy együtt elszöktek Diana férjétől, már összevesztek. Szökésük második éjszakáján már annyira haragudtak

egymásra, hogy külön aludtak. Az éjszaka kellős közepén, amikor a vihar teljes erejével tombolt, Diana annyira félt, hogy csaknem lenyelte büszkeségét, és fölkereste Markot ágyában; de végül úgy érezte, ez túl megalázó lenne, és ott maradt saját ágyában, miközben minden pillanatban várta a halált. Remélte, Mark átjön hozzá, de úgy látszik. Markba is éppen elég büszkeség szorult. Nem jött át, s ez Dianát még jobban feldühítette. Ma reggel alig váltottak szót egymással. Diana akkor ébredt, amikor a gép leszállt Botwoodban, s mire fölkelt, Mark már partra szállt a többiekkel. Most ott ültek egymással szemben a négyes kabinban, és úgy tettek, mint akik a reggelivel vannak elfoglalva. Diana egy adag eperrel játszott, míg Mark egy zsömlét morzsolgatott. Egyikük sem evett egy falatot sem. Diana már nemigen értette, miért dühödött föl annyira azon, hogy Mervyn egy lakosztályban alszik Nancy Lenehannal; de úgy gondolta, Marknak rokonszenveznie kellett volna vele, és ki kellett volna állnia mellette. Ehelyett Mark kétségbevonta Diana jogát a felháborodáshoz, és föltételezte, még mindig szerelmes a férjébe. Hogy mondhatta ezt, amikor Diana mindent föladott, hogy vele lehessen! Körülnézett. Jobbra Lavinia hercegnő és Lulu Bell társalogtak félgőzzel. Egyikük sem aludt a vihar miatt, és mind a ketten kimerültnek látszottak. Bal felől Ollis Field és Frank Gordon csendben reggeliztek. Gordino lába az ülés lábához volt bilincselve. Mindenki meglehetősen fáradtnak és rosszkedvűnek tűnt. Hosszú volt az éjszaka. Davy jött panaszkodott: kávét kínált. rámosolyogni. be elvinni az üres tányérokat. Lavinia hercegnő a szalonna túl kemény volt, a tojás túl lágy. Davy Diana nem kért. Markra nézett, és megpróbált Mark sértődötten bámult vissza rá.

– Egész reggel egy szót sem szóltál hozzám – mondta Diana. – Mert úgy tűnik, téged jobban érdekel Mervyn, mint én válaszolta Mark. Diana hirtelen bűntudatot érzett. Mark nem ok nélkül féltékeny. A látszat Diana ellen szól.

– Ne haragudj, Mark – mondta őszintén. – Te vagy az egyetlen férfi, aki engem igazán érdekel. Mark megfogta Diana kezét. – Komolyan beszélsz? – Komolyan. Nagyon ostobán viselkedtem. Mark Diana kezefejét simogatta. – Tudod... – mondta, és Diana meglepetten látta, a férfi majdnem elsírja magát –,... tudod, rettegek attól, hogy elhagysz. Ezt nem várta Diana. Egészen megdöbbent. Nem hitte volna, hogy Mark ennyire fél attól, esetleg elveszíti. Mark folytatta: – Te olyan gyönyörű vagy, olyan kívánatos, ezért azt a férfit kapod meg, akit akarsz. Nehéz elhinnem, hogy én kellek neked. Félek, netán meggondolod magad. Diana meghatódott. – Mark, te vagy a legszeretetre méltóbb ember a világon, és én ezért szerettem beléd. – És Mervynt már nem szereted? Diana egy pillanatig tétovázott a válasszal, de Marknak ez a pillanat is elég volt. Arckifejezése újra megváltozott, és keserűen mondta: – Még mindig szereted. Hogyan magyarázhatná meg Marknak? Már nem volt szerelmes Mervynbe, de valahogy még mindig a hatalmában volt. – Nem úgy van, ahogy gondolod. Mark visszahúzta kezét. – Akkor magyarázd el, hogy van. Ebben a pillanatban Mervyn lépett be a kabinba. Körülnézett, meglátta Dianát, és azt mondta: – Szóval, itt vagy.

és láthatóan feszült. azaz abból álltak. Az ilyen beszélgetések túl gyakran egyoldalúak voltak. és így szólt: – Ide hallgasson. Ez kíváncsivá tette Dianát. Markkal vagyok. aki megértette. Mervyn leült a kerevetre. az ő oldalára kell álmom. ha azonnal kimegy innen. de valójában jámbor hangulatban van. Tulajdonképpen szívesen kettesben maradt volna férjével. Lovesey! Semmi szükség még egy veszekedésre. neki kell döntenie. Látszott rajta. – Gondolkoztam azokon. úgyhogy sokkal egyszerűbb. A férfi sápadt volt. és egyenesen Dianához beszélt: – Beszélnünk kell erről a dologról. – Megígérem. amit akarsz. Mark és Mervyn. rendben van – mondta ingerülten. . Mindketten Dianára néztek. hogy néhány percre magunkra hagy minket? – Már hogy a fenébe ne! – válaszolta Mark dühösen és nem mozdult. aztán erőt vett magán és modora ismét simulékony lett. nem akarom hallani. – Rendben van. de félt. Nagy lélegzetet vett. Végül arra gondolt: elhagytam Mervynt. Diana gyanakodva figyelte férjét. Ebben a pillanatban azonban nem tűnt agresszívnek. Mit akar Mervyn? Csak nem akar jelenetet rendezni? Markra nézett. Óvatosan mondta: – Nem akarok semmi balhét. Markra nézett: – Megtenné. hogy Mervyn kioktatta. Mervyn megdöbbent. hogy arca kifejezéstelen maradjon. Mervyn! Ha Mark előtt nem tudod elmondani. hogy meghallgassa mondanivalóját. hogy ezzel ismét megbántja Markot. – Rendben van. Dobogó szívvel mondta: – Mondd el. igyekszik.Diana rögtön ideges lett. nem lesz. Mervyn nem vette tudomásul Mark megjegyzését.

rólam. Ha belépsz egy szobába. – Ne beszéljetek rólam úgy. Hogy nyomorultul érezted magad. ez volt az egyetlen vágyam.amiket mondtál nekem. hogy boldogtalan légy. hogy jó lesz? Talán könyörögni fog. az emberek valóban szerettek ránézni. Vajon mi következik? – Azt akarom mondani. S vajon az özvegynek mennyi köze van ehhez az átalakuláshoz? . Miért ígérgeti. – Mark boldoggá tesz? – kérdezte. ez igaz. hogy az lesz. Látta. Mervyn komolyan beszél. – Egy pillanatra mintha a régi gúny suhant volna át Mervyn arcán. Soha nem akartam. mintha itt se lennék – mondta Mark. de gyorsan eltűnt. Amikor először találkoztunk. – Értem. Megérdemled a boldogságot. Az ilyen megnyilvánulások általában nem jellemezték Mervynt. Tudta. Diana nem szólt semmit. ez igaz. azt hiszem. Mervyn. Diana megfogta Mark kezét. Mi ez a gyengeség? Mervyn sohase volt ilyen. Diana bólintott. és én többet nem akarlak szomorítani. – Elhallgatott. hogy őszintén sajnálom. hogy nyomorultul erezd magad. Diana nem tudott hova lenni a csodálkozástól. elmosolyodnak az emberek örömükben. térjek vissza hozzá? Akár meg se kérdezze. Mitől ez a nagy átváltozás? Mervyn folytatta: – Boldoggá akartalak tenni. – Szeretjük egymást – mondta Mervynnek. – Nem megyek vissza hozzád. mert te is boldogságot adsz. Tudom. Hogy elhidegültem veled szemben. Igazságtalanság. – Igen. Diana szeme megtelt könnyel. – Vétek téged szomorúvá tenni – folytatta Mervyn –. – Jó lesz hozzád? – Igen.

Csak erről van szó – Mervyn nagy levegőt vett. Ha úgy gondolod. – Mervyn elhallgatott. ennek az alaknak sikerülni fog. te csak olyankor mondasz le nagylelkűen valamiről. Lenehan küldött. Egy pillanatig csönd volt. Markot nem volt ilyen könnyű letorkolni. mennyire dühös lett férjére. gyere vissza hozzám. hogy ezzel törődjön. – Ne erőszakoskodj. mit akarok mondani. úgyhogy ne jöjjön elő ilyenekkel! És nem vagyok a fia. – Te rohadt. mi? . és te nemet mondtál. miért mondta mindezt Mervyn. nagyapó! – Ne csináld ezt. amiben én kudarcot vallottam. amikor már nem kell neked! – Diana látta. – Miért? Dehát miért? – Hogy mersz idejönni azzal. hogy nem akarsz az utunkba állni! Hogy mersz leereszkedően sok szerencsét kívánni nekünk. Tudom. Mervyn – mondta Diana. – Hogy merészelsz ilyet mondani. Mervyn. De tudja. Összejöttél éjszaka azzal az özveggyel. álszent alak! – Diana egy pillanat alatt megértette. – Semmi joga Dianához. – Nem fogok az utadba állni. Mervyn nem értette Diana reakcióját.– Mrs. miről van szó. Diana jelen pillanatban még az én feleségem. de végül Diana szólalt meg először. hogy beszélj velem? – kérdezte Diana gyanakodva. – Akkor mondja már! – vetette közbe Mark ingerülten. és maga is meglepődött. Megkértelek. sok szerencsét mindkettőtöknek. fiam – válaszolta Mervyn megvetően. a kabin minden utasa lebegő fülekkel figyel. Mark mondani akart valamit. de túl mérges volt ahhoz. mintha valami nagy áldozatot hoznál! Túl jól ismerlek. – Nem. ki vele! És ne fölényeskedj! – Jól van. és egyikről a másikra nézett. Minden jót kívánok! Csak ezt akartam mondani. – Ha van valami mondanivalód.

mi az igazság. Mervyn. kíváncsi volt. Valószínűleg igazat mond. Lulu Bell vigyorgott. – Büszke vagyok rád. az agyad lágyult meg. Diana maga is elnevette magát. Diana még mindig dühöngött. – Miért vagy megelégedve? . gondolta. Lavinia hercegnő gőgösen kibámult az ablakon. ugye? – Most már látta Mervyn arcán. és ezen a gépen mindenki más sejti. – Mervyn az ajtóhoz lépett. – Bátorság! – A szó szíven ütötte a férfit. – De nem sok választott el benneteket tőle. mi történt. – Csodálatos voltál – mondta Mark. hova küldjem a nászajándékot! – Ezzel kiment. Azt hittem. Én se ma jöttem le a falvédőről.kislány! Diana végre Markra nézett. több bátorság szorult beléd. És nagyon meg vagyok veled elégedve. – Rendben van – mondta Mervyn. és átlátok rajtad. – Te beleestél abba az asszonyba. ki kellett találnod ezt az ostoba zagyvaságot. Frankie Gordino pedig azt mondta: – Bravó. hogy őszinte lettél volna.. mintha én szöktem volna el otthonról a szeretőmmel. – Micsoda pimaszság! – Körbenézett. Ollis Field rosszallóan ráncolta homlokát. és védekezőén fölemelte kezét. Hát nem te lágyultál meg. engem nem akarsz már vissza.. mi a véleménye Mervyn viselkedéséről. – Mert gyáva vagy őszintének lenni. – Majd írd meg. és saját dühkitöréséről. Mervyn. De én tudom.– Nem. – Én békét ajánlottam neked. – Úgy beszélsz. Fölállt. hogy nem akarsz az utunkba állni. kitalálta. – Mi olyan vicces? – kérdezte nevetve. Csalódtam benned. hogy ez az igazság! – Semmit nem ismerek be. – Igen! De ahelyett. te is tetszel neki. – Nem? – Diana fürkészve nézte férjét. Legnagyobb meglepetésére Mark nevetett. ez az igazság! Ismerd be. de te nem fogadtad el.

vagy ne. szobát keresnek. – Tudod. – Mi közöm hozzá? – felelte Diana őszintén. de valójában ez nem volt igaz. most vagyok túl rajta. mit jelent ez? – Azt. ha kiugrana az ablakon? – kérdezte Mark. látod? Erről beszélek. s homályosan azon tépelődött. hogy együtt mennek Bostonba. a St. már amikor viszonyt folytatott Markkal. és reggel együtt reggelizhetnek az ágyban. ellopja-e Lady Oxenford ékszereit. Harry már megint azon tépte magát. Ebből a hatalomból valamennyi azután is megmaradt. – Meg azt. már nem szereti.– Mert valószínűleg életedben először mondtad meg Mervynnek őszintén a véleményedet. A gépen Diana tele volt kétséggel és bűntudattal. Még annak is örült. – Igazad van – mondta –. – No. – Talán igazad van – válaszolta Diana. Egész nyáron. Lawrence folyó torkolatánál. Minden ékszernél többet ér. De ennek már vége. még mindig Mervyn hatalmában volt. – Gondolod? – kérdezte Diana. Diana nevetett. Margaret kezdte ki eltökéltségét. Hiszen évek óta el akarta hagyni Mervynt. segít neki a függetlenség megszerzésében. nem kellene-e mégis visszatérnie férjéhez. hogy már nem félek tőle. évek óta azt mondta magának. és lassan igazán jól . 24 Ahogy a Clipper éppen leszállt a Shediac-öbölben. hogy már nem szereted. – Mit ereznél. hogy elszökött Markkal. ha vele alhat a Waldorfban.

Hát hülye vagyok én. Harry szeret lopni. hogy az ékszereket ellopták? Lady Oxenford is csak akkor venné észre. mert most juthat be utoljára a csomagtérbe. az ő keze van a dologban.. Kétségbeesetten próbált valami megoldást találni. hogy semmi köze hozzá? Lehet.. és nyilván gyanítaná. hosszú lába között gesztenybarna szeméremszőrzet. hogy ápolgassa. hogy pilóta legyen a légierőnél. elhinné. Most kell eldöntenie a kérdést. Egy percre látta a lányt ugyanebben a pózban. megveheti a házat. honnan van ennyi pénze. Nem mondhatja. honnan tudná meg Margaret. ezzel pedig mindent elront.. míg Harrynek százezer dollárja van a bankban? Bár ez úgysem tartana soká. Margaret tudta. hogy harcoljon a németek ellen. Senki sem tudhatja majd. Előbb-utóbb meg kellene mondania. de meztelenül: két gyönyörű melle előremered. Valami kifogást kell találnia. közös élete iránt. ő pedig a gépen maradhasson. ha kirabolja a mamát. és az ékszereket is ellophassa. Margaretre pillantott. mert akkor Margaret feltétlenül vele marad. és akkor megkérdezné. Margaret megfertőzte őt lelkesedésével kettejük egyszerű. Utána kiveheti a bankból a pénzt. és a biztonsági övet kapcsolta össze. hogy néhány rongyos burmai rubinért mindezt kockára teszem? .. Valahogy úgy kell intézni. Margaret hamarosan visszatérne Angliába. Ha tagadna. aki ebben a pillanatban éppen behúzta a hasát. gondolta. hogy rosszul érzi magát. A háború legföljebb egy-két évig tarthat. De mindez semmivé lesz. ő pedig Kanadába megy. vagy a megérkezést követően. amire föltehetően csak a Waldorfban kerül majd sor. is romantikus Shediac az utolsó állomás New York előtt. amikor kinyitja a nagy koffert.megismerik egymást. talán Margaret hajlandó lenne vele élni. hogy Margaret partra szálljon. Egyáltalán. És aztán? Éljenek szegénységben Bostonban. hogy Margaretet se veszítse el. Inkább utóbb. az ékszereket mikor lopták el: a gépen még a felszállás előtt. miért nem száll ki a gépből Shediacban.

s az utasok egy hídon át jutottak a szárazföldre. rutinos légi utas volt. fiam. A gép simán leszállt. ha itt akarsz nyaralót. Itt kötelekkel megerősítették. A móló mellett több. most mindenki akkor ment és annyi időre. Harry visszamosolygott. Harry már nem érzett feszültséget. Megveszem neked. És ha azt válaszolná: milyen remek ötlet. Az eddigi állomásokon csak egyszer lehetett partra szállni. remélem nincsen ellene kifogása. De aligha fogja ezt válaszolni. Egy órás késésben vagyunk. A parton egy település elszórt házai látszottak. és egyszerűen azt mondanám: el fogom lopni az anyja ékszereit. – Mennyi ideig maradunk itt? – Egy órát. amint a farmok között a kőmólóig kígyózik. megérnek orgazdák között is százezer rongyot. és egy kisebb hidroplán. Utóvégre gazdag leszel. Shediac-ban nem hajóval vitték partra az utasokat. Ezek a Delhi-ékszerek. . – Hány óra van. Ehelyett egy halászhajószerű alkotmány bevontatta a Clippert egy úszó mólóhoz. barátom. Tisztességtelenségnek tartaná. Percy? – kérdezte. aki hitt a javak újrafelosztásában. gondolta Harry. Elméletben szocialista volt. A mólótól keletre homokos partok látszottak a dűnék között néhány nyaralóval. ha Harry valóban megszabadítaná a családot legértékesebb ékszereitől. és megváltoznának Harry iránt táplált érzelmei. Mindazonáltal Harry játszott a gondolattal. helyi idő szerint. Milyen jó lenne itt egy nyaraló. de gyakorlatban nagyon megdöbbentené. aztán bűntudatosan elfordította a fejét. és egy dologtalan úri életet. A gép közben gyorsan ereszkedett a patkó alakú öböl fölött. mondta magának. itt lesz nyaralód. úgysem érdemli meg őket. Tapasztalt. – Tizenegy. különböző méretű hajó horgonyzott. vitatkozott önmagával. Ahogy közeledtek. mi lenne. Hát. ha most megmondanám neki? Ha odafordulnék. A falu mögött szántóföld terült el.De nem néhány rongyos rubin. Harry vasúti sínpárt látott. Margaret Harryre pillantott és mosolygott. Ez kapóra jött Harrynek.

de Membury sem marad a gépen. de egyetlen hangot sem hallott az ajtó túlsó oldaláról. és kimegy az ajtón. a helyettes fedélzeti mérnököt. nézegette. Úgy számított. A kettes kabin is. Ahogy Oxenfordék kimentek. Botwoodban sokan a gépen maradtak. hangtalan léptekkel járt. kivéve az egyetlen hosszú. és érthetetlen megbeszélést Gabon báróval. s onnan lesett ki. és az utasok szedelődzködni kezdtek. Résnyire kinyitotta az ajtót. és kikukucskált. aki az egész úton egy árva szót nem szólt. ahogy a legénység letrappol a csigalépcsőn. Tiszta a levegő. Harry még mindig nem volt benne biztos. mint a macska. Majd azt mondja Margaretnek. Könnyed. Senkit sem látott. Mickey Finnt látta. A konyha üres volt. Órájára nézett és úgy döntött. Hallotta. Már-már továbbment volna. még két percet vár. Shediac-ban mindenki partra száll. Macskaléptekkel ment föl a kabinba. hogy sétálhatnak egyet a friss levegőn. hogy ne teljék hiába az idő. de most ők is örülni fognak. Mickey az előző állomáson is a gép orrában matatott valamit a kötelekkel. megfésülködött. Ollis Field és Gordino persze nem szálltak le. Furcsa. . Visszahúzódott a fal kiszögellése mögé. akinek a múltkor kénytelen volt kölcsönkérni a borotváját. Clive Membury is. és az üveg helyére alumíniumlemezt rögzítettek. Harry gyorsan ismét visszahúzta fejét. Harry Margaret fülébe súgta: – Mindjárt megyek én is. Ezek szerint leereszkedett a csapóajtón. A szalonban egy seprűs asszony fekete hátát látta. Észrevette. A lépcsőfordulóból alaposan szemügyre vette a kabint. Meg kell kockáztatni. Vajon merre tart Mickey? Lejön a lépcsőn? Harry hallgatózott. ami a két pilótaülés között van. kezet mosott. Bement.ahogy jólesett. A takarítószemélyzet azonnal itt lesz. ő követni fogja egy kicsit később. menjen előre. Az Oxenford család minden tagja fölkelt. hogy megfejtette a vörös mellény titkát. Tétovázás nélkül fölment a csigalépcsőn. amikor megmozdult valami. hogy pihenjenek. Óvatosan kilépett. aztán megfordult. A mérnök megállt egy műszerfal előtt. kabátok és kalapok kerültek elő. Davy kinyitotta az ajtót. Állítólag ő is Gordinóra vigyáz. Hallgatózott. – Azzal elindult a mellékhelyiség irányába. az éjjel valahogy betört az egyik ablak.

csipke alsóneműje. újra átkutatja. amit múltkor nem sikerült átkutatnia. amint Mickey az orrban foglalatoskodik. mint egy bőröndben. de ezúttal teljesen. Egyik karjával benyúlt. Berkshire. hogy valahol természetellenesen vastag falat talál. ez Lady Oxenford poggyásza. hogy utazás közben szekrényként szolgáljon. Az egyszerű zárat egy pillanat alatt fölpattintotta zsebkésével. amelyet bőrrel vontak be és selyemmel béleltek ki. Nem talált semmi rendelleneset. jóval alaposabban. Megnézheti a család többi tagjának poggyászát. Harry először a fiókokat kutatta át. És egy ekkora kofferben könnyebb valamit elrejteni. A koffert úgy tervezték. és krokodilbőr övei voltak. A másik oldalon gyorsan átkutatta a ruhásszekrényt. Illetve a csapóajtó nyitva volt. Alul külön fiók a cipőknek. Elhatározta. Végül a cipőket nézte át. Cipőkön kívül itt sem talált egyebet. Azért még nem adja föl.Mielőtt belépett. még egyszer leskelődött. aranyos vasalással. Mickey nem volt sehol. hátához nagy borítékot erősítettek . zöld bőrrel bevonva. kézét végigfuttatva a falak belső oldalán. nyilván megpróbálja elrejteni. Rögtön tudta. Biztos volt benne. ezúttal szerencséje van. amelyben rejtett rekesz lehet. Egy cédula fityegett rajta név nélkül. Harry átsietett a kabinon s egy pillanattal később abban a csomagtérben volt. Oxenford. hogy Lady Oxenford magával hozta ékszereit. Lady Oxenfordnak selyemblúzai. és akasztókkal. de előbb gondolkozik egy sort. a másikkal kívülről tapintotta a koffer falát. A helyiség közepén hatalmas. de ezzel a címmel: Kastély. A másik oldalon hat nagyobb fiókra osztották föl. s Harry látta. rúddal. És megtalálta a rejtekhelyet. Az egyik fiók ragasztószalaggal. embermagasságú hajókoffer állt. Pedig biztos volt benne. De nem nézett föl. Lehet. – Hoppá – mondta Harry. A másik oldalon kihúzta a fiókokat. Hát ez nem jött össze. Mindegyik különlegesen könnyű fából készült. Ha ilyen nagy értékű ékszert szállít valaki. Az egyik oldalon ruhásszekrény volt. kasmírpulóverei. Ismét az akasztós résszel kezdte. Talán tévedett.

mint egy levéltárca. ami létezik a világon. miért vannak ott. Hihetetlen összeg. A kötvények nem tartoztak Harry szakterületéhez. hogy ellopták őket? Ha igen. mindegyiken cirkalmas felírások tömkelege. körülbelül akkora. Ötven darab papír volt. Egy bőrtok. nem névre. A kövek egyszerűen hatalmasak voltak. ha észrevenné. Suszter maradjon a kaptafánál. A bankban elkaphatják. egyenként százezer dollár értékben. Akárhogy is. Bemutatásra szóló kötvények voltak. ez világosan kiderült a szövegből. Puha bőrből készült. Harry még sohasem lopott kötvényeket. kijátszotta az angol törvényeket. A mélyvörös rubinok fényébe a gyémántok kék és fehér szikrái keveredtek. Oxenford kicsempészte a kötvényeit. Vajon Oxenford lord följelentést tenne. Kedvetlenül bár. s ezáltal azonosíthatóak. ezzel beismeri. Hogy lehet valami ilyen hideg. a dolog túl veszélyesnek tűnt. Ez bűntény. csodálatos foglalatban. És megváltoztathatja az életét. mint a templomban az üvegablakok. Ugyanolyan gazember. Harry tudta. gondolta Harry. ha megpróbálja kiváltani őket. Eltartott egy percig. mire rájött. A homályos csomagtérben úgy ragyogtak. mint én vagyok. A borítékban volt még valami. Kezébe vette a nyakláncot. Talán a leggyönyörűbb. Harry kinyitotta. . A borítékban egy köteg papírt érzett. Növekvő izgalommal szedte le a szalagokat. mit tart a kezében. Harry vallásos áhítattal meredt rájuk. Ötven darab: Ötmillió dollár! Vagyis egymillió font. húzózárral. amikor olyan forrónak látszik? Ez volt a leggyönyörűbb ékszer. s ujjai között végigpergette a köveket. csodálatosan összeállítva. De egyenként meg is voltak számozva. Kinyitotta és kivette őket. de félretette őket. ami valaha a kezébe került.– Amatőrök – mondta Harry fejét rázogatva. Bemutatásra szóltak. Az angol kormány a háborúra való tekintettel pénzkiviteli tilalmat rendelt el. A fekete bársonybélésen ott feküdtek a Delhi-ékszerek.

Harry elképzelte Margaretet. elbújt a koffer mögé. A helyiség üres volt. Mi lehetett ez? A lépések és a zihálás egy rendőrhöz tartoztak. A kabin irányából halk hangokat hallott. s a kabin félig nyitott ajtaja mögül hallgatózott. ahogy a koffer mögé húzódik. és megvizsgálta a többi darabot. egy-egy rubincsepp. esetleg egy vámtiszthez. és meglátták. A karperec hasonlított a nyakláncra. szíve hangosan vert. az ékszereket csodálva. és becsukta a hatalmas koffert. mióta ül a padlón. rubinok és gyémántok egymás mellett. Harry őrült gyorsasággal visszagyömöszölte a borítékba a részvényeket. bevágta a fiókokat. ebben biztos volt. Megdermedt rémületében. Nem is tudta. Először arra gondolt. No. A gondolattól felizgult. Éppen az ékszereket gyűrte a zsebébe. Talán csak rutinellenőrzésről volt szó. Agresszívek. Hivatalos lépések. Semmi mást. kezét ökölbe szorította. Egy hosszú. Az ajtóhoz lépett és óvatosan. amikor hirtelen lépteket hallott. mi lesz? Bejön és körbenéz? Harry visszatartotta lélegzetét. amikor a csomagtér ajtaja megnyílt. Már nem hallotta a másik lélegzetvételét. A két fülbevaló különlegesen gyönyörű volt. mintha egy kövér ember két emeletet mászott volna meg. nem volt elég gyors. de ezek másféle lépések voltak.Néhány perc után letette a nyakláncot. Közelebb lopódzott. bár a kövek természetesen arányosan kisebbek voltak. Enyhén nehézkes lélegzést hallott. csak az ékszereket. Időérzékét elvesztette. Harry attól tartott. körberakva apró gyémántokkal és rubinokkal. Hallotta. amint a Delhi-ékszereket viseli. Lassan fölállt. a helyére tette. hosszú aranyszálon. résnyire kinyitotta. A kabinban két ismeretlen férfi beszélgetett. Fölsóhajtott a megkönnyebbüléstől. A lépések egyre közeledtek. Mint a villám. A foglalat virágszirmokat mintázott. határozottak. . néma pillanat következett. az ajtó becsukódik. Pompásan illenének gyönyörű. a helyettes fedélzeti mérnök jött fel a kötélkamrából. halvány bőréhez. Gyomra összeszorult. és kikukucskált. Kiment? Harry figyelt.

. – Az még nem bűn. Az ütő megállt Harryben. Nem szállt partra. – Nem. nyilván rögtön ellenőrzik az utaslistát. hogy a két férfi őt keresi? – Akkor most mit csináljunk? – Visszamegyünk jelentést tenni Morris őrmesternek. Valami társa. automatikusan feltételezhetik azt is. hogy álnéven utazik. hogy kiderüljön: a konyhában olvassa a reggeli lapot.– Nincs a gépen – mondta az egyik. aki meg akarja szöktetni Gordinót. akit ezen a gépen visznek Amerikába. hogy a gépen utazik még valaki. de ráadásul hamis útlevéllel utazik. Szóval nem Gordino szökött el. – Kicsoda egyáltalán? – Azt mondják. hogy valóban őt keresik. De miről? És kiről? – Lehet. hogy azután lógott ki. és elég fölhívniuk telefonon ahhoz. hogy Vandenpost úr Londonban két évvel ezelőtt bejelentette útlevele elvesztését. miután mindenki más már partra szállt. ha valaki ismer egy gengsztert vagy igen? – kérdezte az egyik hang. Egy pillanattal később Harrynek eszébe jutott. gondolta. Ezek szerint egy másik gengszter is volt a gépen. Esetleg más magyarázat is lehetséges. akinek sikerült eltűnnie. és ő az. Lehet. – Itt kell lennie. Álljon meg a menet. ismeri azt a csibészt. könnyen lehet. – És? Hova ment? Talán Frankie Gordino szökött meg? – gondolta Harry. Ha Harryról kiderítik. A két férfi kanadai kiejtéssel beszélt. Ha a rendőrség tudomást szerzett arról. Ő is hamis útlevéllel utazik. és egyáltalán nem a Clipperen utazik. Akkor pedig hamarosan rájönnek. hogy ő Gordino cinkosa.

– Biztos? Mickey. hogy kutassák át újra a gépet. a mellékhelyiséget. Talán kilóghatna a gépből? Ha sikerül. az őrmesterük nem nagyon bízhat meg bennük. gondolta Harry. Elég hülye rendőrök. – Most nincs itt. Megnézik a szárnyakat. aki nem Harry Vandenpost. fogd már be a pofádat. Vidéken nem tud mihez kezdeni. – De be is másztak? A szárnyakban vannak olyan mélyedések. Hova rejtőzzön el? A gépen sok rejtekhely adódhat. – Akkor nézzük meg még egyszer.Odakint egy harmadik hang kapcsolódott be a beszélgetésbe. mindent. – Mindenütt megnéztük. de az az érzése volt. gondolta Harry. Jöhet a londoni bíróság. Egy alapos kutatáskor nem hagynak ki semmit. de ezeket a legénység mind ismeri. – A szárnyakban is? – Ott is. a kötélkamrát. Mickey Finn hangj a. Sok esélye azonban nincsen rá. Ez alkalommal esetleg a koffer mögé is benéznek. hogy ide a nagyvárosok elég messze estek. Nyilván parancsot ad. eltűnhet a parton. Ennyit a híres szerencséjéről is. – Azt a fickót tegnap itt láttam ólálkodni a csomagtérben mondta Mickey. Ennyi. és ha mégis sikerülne észrevétlenül kijutnia a faluból. ha ennyire buták. . uraim? – Egy bizonyos Harry Vandenpostot. a börtön és végül a sorkatonai szolgálat. Márpedig. ahová a kabinból nem lehet belátni. Ennyit a vidéki házról. a teniszpályáról. gondolta Harry. – Kit keresnek. hova menjen aztán? Egy nagyvárosban bármilyen helyzetben kidumálhatja magát.

vasútállomás és üzletek. és kinyitotta. Zsebkése könnyen áthatolt a bőrön. Ej. A lyukat kívülről alig lehetett látni. Nagy megkönnyebbüléssel állapította meg. Most már befért a kofferbe. Csak nem fullad meg odabent. már . Oda fogja berakni őket. úgy elbújt a mintában. hogy kifúrja a koffer falát az egyik minta közepén. Mindenesetre elővette zsebkését. az igaz. amelyet barnászöld bőrrel vontak be. közelebb kopognak a léptek. Persze nem üres. a rendőrök kimásznak a szárnyból. hát biztos beáramlik valamennyi. Végül sikerült. A koffer akasztós részéből beletömött annyi kabátot és ruhát. de Harry gyakran szeretett levegőt venni. hogy belülről is be tudja csukni. ezt ki kell bírni. sikátorok. Az alsóbbak már nehezebbnek bizonyultak. és tudta. hogy a kapcsokat belülről is be lehet kapcsolni. mert összegörnyedve alig lehetett dolgozni. A zárt térben minden lélegzetvétele ijesztően hangosnak tűnt. Legalább hárman jönnek. hogy ajtók nyílnak. A koffer fából készült. de vagy két percbe beletelt. Kívülről elmosódott hangokat hallott. amiket kiszed? Megvan. Üresen két ember is elférne benne. Kanadát úgy képzelte el. Gyorsan bebújt a kofferbe és magára csukta. Mindegy. amíg átfúrta a fát. és tanulmányozta a koffer külső felét. amennyit csak lehetett. Először a fölső kapcsokat próbálta bezárni. mint másfél méter magas és majdnem egy méter széles. A bőrre virágmintákat nyomtak. Lépések közeledtek. De hogy fog lélegezni? Nem kell hosszú időt töltenie benne. ha zsebkését a résen át ügyesen forgatja. Sietnie kellett. New Yorkban minden további nélkül el tudna tűnni! De hova bújjon. Nekilátott. hogy főleg fenyőfákból áll a lakosság. míg odajut? Hallotta. A biztonság kedvéért visszamenekült a csomagtérbe.Harrynek tömeg kellett. gondolta. A saját bőröndje félig üres. Nagy nehezen becsukta bőröndjét. De mit tegyen a ruhákkal. Nagyon kényelmetlen helyzetben volt. Örömmel állapította meg. Ismét lépéseket hallott. Helyet kell benne csinálnia magának. Ezek elég könnyen mentek. A koffer! Több. Óvatosan mozgatta tagjait. Előrántotta a sorból a saját bőröndjét. Hirtelen a szó szoros értelmében szembekerült a megoldással. Hallotta. Gyorsan beszállt a kofferbe. de sehogy sem sikerült kellemesebb pozícióba rendezni őket.

Semmi zajt nem hallott. Kilépett. Úgy érezte. hogy valaki látná. És aztán? El kell bújnia a gépen. Talán fölvenné egy autó. Talán csak véletlenül. Most mit csináljon? A gépről itt nem tud leszállni. hogy fölemelje a rézpántocskát. Harry összeszorította a fogát. Még egy darabig várt.bejöttek a csomagtérbe. és újra próbálkozott. Bárkivel találkozik ebben a vadonban. térdébe egy pillanatra olyan fájdalom hasított. Végre elővette zsebkését. könyörgött nekik magában. Türelmetlen lett. Ezúttal jóval nehezebben ment. majd klausztrofóbiás rémület vett rajta erőt. ha lett volna hozzá elég hely. A másik megint mondott valamit. rögtön megreped a térde. Kényszerítette magát. A penge lecsúszott. Százötven mérföld! Egy hétig tartana. biztosan emlékezni fog rá. Most pár pillanatig senki sem beszélt odakint. hogyan lógott meg. és talán éjszaka el tud menekülni. Amint kiegyenesedett. Menjetek már valahova máshova beszélgetni. Valaki nekiütközött a koffernek. amit Harry nem tudott kivenni. aztán távolodó lépések hallatszottak. hogy összeesett volna. – Nincs a gépen. Aztán nyugalmat erőltetett magára. Térde annyira fájt. A résen kidugta a kés pengéjét. Lassan kinyitotta a koffer két szárnyát. Mindenütt megnéztük. Meg fogok fulladni. de annak is meglenne a hátránya. Harry visszafojtotta a lélegzetét. hogy majdnem felkiáltott. . De New Yorkig valószínűleg itt van a legnagyobb biztonságban. ne törődjön a fájdalommal a térdében. Most távolabbról szólalt meg az előző hang: – Nem – mondta. Aztán a fájdalom gyorsan alábbhagyott. – No. Hirtelen közvetlenül mellette szólalt meg egy hang: – Képtelen vagyok felfogni. mindegy – mondta az első hang – úgysem tud százötven mérföldet megtenni a határig anélkül. gondolta. Ezúttal sikerült. hogy kinyissa a kapcsokat.

veszélybe sodorhatja kapcsolatukat. ő lopta el Lady Oxenford ékszereit. szeretkezett vele és megígérte. az apátlan. A tudat összetöri a szívét. egész életében az marad. Sose látok többé ilyen gyönyörű ékszereket. Harry kétségbeesetten rosszul érezte magát. és valahogy majd csak elintézi a dolgot Margarettel. Még egyszer kivette őket. Sóhajtott. hogy kimagyarázza magát. az egész élete hamisítvány. De ezt Margaret tudta. Azt pedig könnyű kitalálni. meg a teniszpályára. és mégis beleszeretett Harrybe. hogy Harryt az egészben csak az ékszerek érdekelték. mit gondol Margaret. Ha ezt a lehetőséget eldobja. az úri modora. Ilyen igazi jó még sohasem történt Harry életében. Ebben a pillanatban döbbent rá. aztán meggyűlöli Harryt. Zsebéből kivette a bőrtokot a Delhiékszerekkel. Harry életében minden más hamis: hamis az úri kiejtése. gondolta. Mindig tudta. Harry megbarátkozott vele. Kinyitotta a koffert. annál jobban elfancsalodott. hogy segítségére lesz független élete megteremtésében. nagyon nehéz szívvel visszatette a tokot Lady Oxenford kofferjébe. ami eddig. a tolvajba. mit jelent neki a lány. ez az igazság. évekig nem láthatja a lányt. Most azonban napokig nem fognak találkozni. Sőt. az igaz Harrybe. mondta magának. munkásosztálybeli fiúba. tisztességtelen csaló. amikor kiderül a lopás. a ruhája.Talán sikerül. Margaret is tudni fogja. Mindenki tudni fogja. a közelében lesz. Margaret azt hiszi majd. Ez a szeretet pedig valódi. Sikerülnie kell. de mindig remélte. Öregszel. Ő pedig nem lesz mellette. ha ellopja a Delhi-ékszereket. de Margaret nélkül most már mindezt nem tudná élvezni. Aztán ellopta anyja ékszereit. Margaret szereti. Nincs más megoldás. 25 . aztán visszacsúsztatta őket a bőrtokba és nehéz. Harry továbbra is vágyott a vidéki házra. Minél többet gondolt erre. és ha a dolgok balul ütnek ki és letartóztatják.

Túl gyors lett volna úgy a dolog. hogy tengerparti nyaralóra emlékeztessen. amelyek végigszáguktottak a mólón. egy másik nyugágyban Mervyn Lovesey ült. Keletre a homokos part a végtelenbe veszett. A kép idilli jellegét két rendőrautó tette tönkre. mit csináltak Mervynnel. csikorogva megálltak. Nancy azt mondta Mervynnek: – Úgy néznek ki. mint akik le akarnak valakit tartóztatni. a tetőn pedig obszervatórium: kevés tengerparti nyaraló rendelkezik efféle kellékekkel. Hét-nyolc rendőrkülsejű egyén ugrott ki a kocsiból. s az ablakokban muskátli. Mikor az épületből kijött a Clipper legénységének egy tagja. hogy nem feküdt le a férfival. vászontetős terasza volt. Mindazonáltal mellette magas rádióantenna állt. Az épületet úgy tervezték. nagyon keresnek valakit. Most pedig volt mit várnia a jövőtől. Három közülük a Clipper felé indult. Az éjjel keveset aludt. egy kicsi meg egy nagy: a Clipper. – Talán Frankie Gordinót? – Az már le van tartóztatva. Örült. A rendőrök néhány pillanat múlva kijöttek az épületből. Nancy behunyta szemét. részint üdülőtelep. A mólótól nyugatra több homárfogó hajó horgonyzott az öböl vizén. és berontottak a légitársaság épületébe. Nancy megkérdezte tőle: – Kit keresnek? . kettő a homokos partnak vette útját. – De kit? – kérdezte.Nancy Lenehan a shediac-i parton ült egy kényelmes nyugágyban. Shediac részint halászfalu volt. a Pan American épülete mellett. Mervyn bólintott. kettő nekivágott az útnak. Úgy tűnt. Az utasok a dűnék között ültek vagy sétáltak. arccal a tenger felé. Nancy mellett. A hullámok csendesen locsogtak a parton. mikor eszébe jutott. néhány yacht és két hidroplán. Nagy. mosoly jelent meg szája sarkában.

ha Margaret egy csalóba szeret bele. mintha nem akarna válaszolni. Csak azt sajnálta volna. de nem az az igazi neve. ha ez az ismeretség egész életemben megmaradna. – Kicsit fura fiúnak tűnt nekem. Nancy nem sok rokonszenvet érzett a szülők iránt. ha idejében kiderül a fiúról. – Éppen ez az. – Nem emlékszem. Remélem. – Amikor olyan elbűvölő modora van. Nancy összehúzta szemöldökét. Harry egy jó családból származó. – Nancy fölfigyelt. . – És partra jött velünk? – kérdezte Mervyn. szeretném. a szülei örülnek. nem éri csalódás. – Az az a fiatalember. – Nem láttam én se. csak néhány órája ismerjük egymást. – Igaz. – Nancy – mondta Mervyn. – Azt hiszem. de biztosan érzem. – Valakit. szalonképes fiatalember. hogy láttam volna.A megkérdezett tétovázott. Margaret beleesett a fiúba. aki Harry Vandenpost néven utazik. aki az Oxenford családdal utazik egy kabinban. de végül kibökte. miután Mervynnel együtt ő is tanúja volt Lord Oxenford minősíthetetlen viselkedésének Hartmann professzorral szemben. Margaret Oxenfordnak nagyon megtetszett az a fiú. Az ilyen emberek megérdemelnek minden sorscsapást. – Nem szoktam hirtelen döntéseket hozni. hogy nem alkalmas vő. Jellemző Mervynre: nem kedveli az elbűvölő modorú fiatalembereket. – Nancy megsejtette. – Fölteszem. – Tényleg? – Nancy meg volt róla győződve. Nancy elnyomott egy mosolyt.

– Én is így érzek. Mervyn. én meg vissza Manchesterbe. – Azon gondolkozom – folytatta Mervyn –. Ezt én nem tudom elfogadni. Nagyon nem foglalkozott a kérdéssel. Hálásan megérintette Mervyn kezét. Nancy érezte. hagyjam mindezt ott. nem szólt semmit. otthonom és egy sok millió dolláros cégem. és elfordított fejjel beszélt: – Maga nem normális – mondta. Költözzön be egy hotelbe. Azért jólesett neki. – Tényleg? – kérdezte Mervyn. Ugyanez a gondolat benne is fölmerült. és megpróbált nyugodt hangon válaszolni. – Mi a baj? – kérdezte. Nancy mosolygott. – Ha most különválunk. te hülye. és sehogyse fűlik hozzá a fogam. és azt mondta: – Örülök neki. vagy vegyen egy házat. Nancy bólintott. hogy mindjárt mérges lesz. – Tehát? Visszajön velem Angliába? Nancy szájáról lehervadt a mosoly. hacsak nem haditengerész az ember. Mervyn folytatta. ráadásul nem is értette a dolgot. és költözzek be egy manchesteri szállodába? . Előrehajolt. úgy érezte. hogy hamarosan gyakorlatilag lehetetlen lesz átkelni az óceánon. – Micsoda? – Jöjjön vissza velem. Mervyn megbántódott. – A baj csak az. – Nekem Amerikában két fiam van. Pont ezt akarta hallani. lehet. vagy mit tudom én. ha igazán akarják. hogy ha New Yorkba érünk.Nancy azt gondolta: hogy lehetsz ebben biztos. Maga azt kéri. Összeszorította a fogát. akkor maga nyilván megy Bostonba. Mindazonáltal csalódott volt. hogy évekig nem találkozhatunk megint. valamilyen megoldást csak találnak majd.

látta. . hogy csak füttyent. hogy előre eldöntötte volna a választ? – Mert nincsen más lehetséges válasz. – Mint egy kitartott szerető? – Nézze. hogy ilyen gyorsan elkötelezze magát. ahelyett. értse meg. A hazámnak szüksége van rám.. – De nekem Manchesterben van a gyáram. Ha akar. Mervyn – mondta Nancy. vagy mind a ketten elmehetünk együtt valahová. Anglia háborút visel. – Hogyan tudunk másként együtt maradni? – Miért nem ezt kérdezte. sok bakancsra lesz szükség. szerintem úgyis össze fogunk házasodni. élhet velem is. de persze nem várom el magától. – Egy nőnek azért nem ugyanolyan. de a légierőnek rengeteg légcsavarra lesz szüksége. hogy halálosan megsértette. Mervyn fölállt. – Nekem meg Bostonban. hogy harcoljak.– Nem muszáj szállodába mennie. hogy ezt a szót vágta Mervyn fejéhez. Azonnal meg is bánta. pontosan ugyanolyan.. Én ebben biztos vagyok. és rohanok maga után Angliába. Nancy szeretett volna mondani valamit. mire én otthagyok csapot-papot. – Három lehetséges válasz is van. Lehet. hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve. És sokkal nagyobb gyár. és ha Amerika belép a háborúba. bár tulajdonképpen valahol nagyon is erről volt szó. jöhet maga Bostonba. – Nem erről van szó. maga tökkelütött – kiáltotta Nancy. hanem sért a feltevése. – És miből gondolja. mint a magáé. mondjuk Bermudára. az arca egy pillanatra eltorzul a dühtől. – De Nancy. – Nem az érdekel engem. – De bizony. Látta. hogy túl öreg vagyok már. Mehetek én Manchesterbe. és nálam senki sem tud többet Angliában a légcsavarok gyártásáról. hogy az én hazámnak nincsen szüksége rám? Én csizmákat és bakancsokat szállítok a hadseregnek.

s ezért apa a felelős. Az a legfurcsább. Ez a fajta testvéri vetélkedés azonban rendesen megszűnt felnőttkorban. A büszkesége is része az erejének. Nancy mindig abban a hitben élt: Peter és őközötte azért olyan rossz a viszony. Következésképpen mindketten joggal hitték. Amit Danny Riley elmondott apjáról. hogy Nancynek egyáltalán nem volt ellenére a gondolat. hogy alapjában változtasson életén. Ráadásul évekkel ezelőtt megtanulta. Ahogy Nancy visszaemlékezett. mert Peter féltékeny az ő jobb képességeire. aztán nem volt hajlandó dönteni az elkerülhetetlenül fölmerülő tulajdonjogi vitákban. amit nem nyom el magában úgy. Haragudott Mervynre. de nem találta a megfelelő szavakat. a férfiakkal nem lehet egyenesen szembeszegülni. Apa azt mondta Nancynek. a nőktől nem. Követte a feleségét. Az agressziót csak egymástól tűrték el. A cég vezetésében is mindig ügyelt rá. az ő feladatuk a cég vezetése. férfias erőnek. de megfordítva ugyanezt. hogy Mervyn büszke. Saját két fia is kutya-macska barátságban nőtt föl. De a dolog túlment ezen. akivel tíz év óta először találkozott. Éppígy nem volt hajlandó tisztán meghatározni a felelősségek és a jogok körét. hány férfi merne így megtenni? És hogy kiállt a zsidókért. Mikor . az egész helyzetet más megvilágításba helyezte. hogy harci kedvét kordában tartsa. de nem veszekedett velük. hogy elmenjen.amivel rendbehozhatja a dolgot. Ehhez képest Peter és közötte megmaradt a viszálykodás még most is. gondolta Nancy. ő fogja vezetni a céget. akik mindenben kiállnak egymás mellett. ez a tulajdonsága tetszik neked talán a leginkább. Egy pillanat múlva pedig Mervyn elment. amikor Lord Oxenford botrányt csinált! És hogy csókolt meg. Tudod. A fene egye meg. és Peter a beosztottjaként fog dolgozni. annak az őszinte. Ostoba liba. de még sokkal jobban haragudott saját magára. s rögtön összeveszett a legvonzóbb férfival. életük delén. mint ahogy a legtöbb férfi megteszi. inkább manipulálta az embereket. mondta Peternek is. Nem akarta. az is eszébe jutott. amikor az elszökött előle. Tetszett neki Mervyn... apa gyakran vett nekik gyermekkorukban közös ajándékot. mondta magának. hogy Mervyn ott maradjon. Most egy pillanatra elfeledte mindezt. most pedig a legjobb barátok.

mint egy pincsikutya. sunyi és kárörvendő.már elég nagyok voltak az autóvezetéshez. És ez zavarta Nancyt. Apa stratégiája Nancy esetében bevált: a lány okos lett és akaratereje kifejlődött. Gondolatait félbeszakította egy másik férfi érkezése. ahogy apa tette. ezt egy módon tehette meg: ha megkérte a kezét. Talán kibékülnek hamarosan. az erősebb testvér fogja megkaparintani a céget. Nancy nézte néhány pillanatig. akit valaha ugyancsak elküldött. valahol mélyen. hogy szépen megbeszélte volna vele a dolgot. Levette a kalapját. Ha ezt nem tudja megtenni.. Végeredményben Nancy nem volt művészlélek. és megkéri a kezét. apa egy autót vett kettejüknek. Talán igaza volt. De egy már létező . legyőztél. apa tervének megfelelően. Nat Ridgeway állt meg a nyugszék mellett. Amerikai asszony volt. Kopaszodó. Megint legyőztél. A győzelem ízét elrontotta a tudat. Nagyon remélte. Sóhajtott. alaposan megsértette a férfi büszkeségét. Saját célokat akart. ahelyett. Nem mintha azt várta volna. Soha nem lett volna arra képes. hogy letérdel. És most. nem lett volna hozzá se ereje.. mert apja tervének megfelelően fognak alakulni a dolgok. Nat Ridgeway megöregedett. és udvariasan mondta: – Úgy néz ki. egész élete apja által előírt iskolai feladatnak tűnt: jó jeggyel büszkélkedhet. gondolta Nancy. hogy Mervyn elmenjen. se fantáziája. szemüveges könyvvizsgálónak tűnt. mennyire szüksége van a férfira. Tulajdonképpen mindezt meg is beszélhették volna Mervynnel. mikor fölmerült Mervyn elvesztésének lehetősége. Peter ezzel szemben gyenge lett. évekig harcoltak azon. hogy Nancy egyetlen szavára rohanni fog utána. s ha egy férfi közeledni akart hozzá. most értette meg. ha a férfi nem sérti meg azzal a feltételezéssel. hogy mindezt valaki más előre így szervezte meg. Visszatekintve. Nancy. és a saját életét akarta élni. de negyvenéves korában már elege volt az iskolapadból. hogy fölépítse a céget. hogy megsértődött. katolikus családból. Bár. Ő meg. mikor ki vezetheti. de nem kellett volna úgy válaszolnia. igenis azt várta. Most. ahogy itt állt előtte. nincsen mellette semmi keresnivalója.

– Nyertél – mondta. Ostoba voltam. Okosabban is viselkedhettem volna. . melyet az előbb szembefordított Nancyével. képes volt. és hangja mélyén érezni lehetett. valami ilyesmit mondtál nekem. – Megengeded. hogy még a zsarolástól sem riadsz vissza. hogy jobban lássa. a te segítséged nélkül. – Az üzletben vagy a magánéletedben? – kérdezte Nat. – A fenébe is Nat. – Üzleti tévedésről beszéltem – válaszolta Nancy. amely tulajdonképpen még el sem kezdődött. – Megpróbáltam fölvásárolni a cégedet. – Ez nem volt igaz. – Leült Mervyn nyugágyába. mert Nat felesége nem volt különösebben szép. Évekig együtt dolgoztunk. Nat – mondta Nancy –. – Ez egy cég fölvásárlása. Tétovázott. Nat mosolygott. – Köszönöm – mondta Nat. hogy leülhess a társaságomban. intelligens. és hozzátette: – De ne hidd. hogy öt évvel ezelőtt tévedtem. amit akarsz. – Kösz. mert még mindig szeretném megvenni a céget. Nat. és pár hétig még jártunk is. Nat ismét mosolygott. Amikor Nat megvált a cégtől. – Örülök. hogy neheztel. – Egyetértek – mondta Nancy. hogy haragszom rád. Láttam a feleséged fényképét. Nancy. hogy leüljek? Nancynek hirtelen elege lett az udvariaskodásból. Nagyon szép asszony.cég vezetésére tökéletesen rengeteget tud dolgozni. hogy elérd. ha jól emlékszem. nem egy teadélután. félbemaradt a kapcsolat is. kemény és – Ha ez megvigasztal. beismerem. Meglehetősen meglep. Nem kell az engedélyemet kérned ahhoz. – Térjünk vissza az üzletre. Tegnap. és nem jött össze. ha ezt mondod. – Gratulálok a házasságodhoz. üljél le.

és hogy elege van abból: apja elképzelései szerint élni. hogyan fogalmazzuk meg a szerződést. mondta magának. aztán szeretném. ha aláírnál egy ötéves szerződést. de elég messzire hajlandó vagyok elmenni. Nem szokásom beleszólni. azért csak madzag marad. az apja rögtön nemet mondott volna. Nincs kizárva. Nancy ösztöne azt súgta. – Gondold meg. – Ezzel elveszíteném a függetlenségemet. s hogy időt nyerjen. Ha pénzt veszítünk rajtad. Lehet. – Újra megpróbálom – válaszolta Nat. .Nancyt váratlanul érte a megjegyzés. Aki kudarcot vall. hogy érdekelni fog. Nem mondom. – Majd gondolkozom rajta. hogy részvényes lennél. Mindegy. Nancyt ez visszakérdezett: is váratlanul érte. Nat hátranézett: – Azt hiszem. De ekkor eszébe jutott. amennyit akarsz. Vigyázat. hogy bármilyen feltételt elfogadok. szeretném. – Nancyt kifejezetten mulattatta Nat modora. És ha hasznot hoz a gyár. De te nem fogsz kudarcot vallani. és döntsd el. az öcséd beszélni szeretne veled. akkor már valóban veszélybe kerül a függetlenséged. mint a General Textiles egyik igazgatója. – Persze legközelebb jobb ajánlatot kell tennem. – És mit igazgatnék? – A volt saját cégedet. – Ennyi nekem elég – mondta Nat és fölállt. – Az attól függ. ha az én oldalamra tudnálak állítani. annyi függetlenséged lesz. Valamit mindenesetre mondania kell. Meg akarom venni a céget. Az elmúlt években nagyon beletanult az üzleti tárgyalások technikájába. mennyire mézes a madzag. De ami ennél jóval fontosabb. – Hogy gondolod? – kérdezte. azt kirúgom. Nat célja mégiscsak a cég bekebelezése. milyen feltételekkel fogadnád el az ajánlatot. ezt az ajánlatot is rögtön vissza kell utasítani. amely ekkor már a General Textiles egy leányvállalata lenne. és alkalmazottá válnék. Már-már alulbecsülte Nat Ridgewayt. hogy meg legyél elégedve. ha jól megy az üzlet.

– Mikor a jelentésedet olvastam. mint haraggal. mit teszek – mondta Peter. Hogy a nővérem jobban tudná csinálni. Nancy úgy érezte. de már inkább szomorúan. Peter ingerült pillantást vetett rájuk. sétáljunk egyet a tengerparton. Ma mindenki békét akar velem kötni. miután nem sikerült. Hogy nem vagyok az az ember. A légitársaság épülete körül az utasok egy kis csoportja gyülekezett. – Nem tudtam. fejét félrebillentette mint gyerekkorában. – Peter leült a megüresedett nyugágyba. ez legalább kezdetnek megteszi. – Gyerekkorukban Nannek és Peteynek szólították egymást. mit teszel – mondta. gondolta Nancy keserűen. amit ellenem tettél? – Nem tudom jóvátenni. Kettejük összehangolt mozgásában volt valami hadászati jellegű. de Peter jövetele nem hagyott erre időt. Nancy megrázta a fejét. nagyon megalázva éreztem magám. Peter megtévesztette és elárulta. és elsétált. Nohát. Nancy haragosan nézte közeledő testvérét. – Nagyon dühös lettem. – Szeretnék veled békét kötni. – Hogy képzeled? Jóvá tennéd. igazad van. Nat ajánlatát szerette volna inkább végiggondolni. És megalázva éreztem magam. és látta.Nancy követte Nat tekintetét. . Ez az igazság. Soha. – Most már sajnálod az árulásodat. hogy szóba álljon vele. Nan. Megállt előtte. és megkérdezte: – Beszélhetek veled? – Inkább ne. Peter mindig ezzel védekezett. gombóc van a torkában. Peter valóban közeledik. – Bocsánatot szeretnék kérni. aztán azt mondta: – Gyere. összeegyeztetni új életéről alkotott elképzeléseiről. aki apánk volt. gondolta Nancy. s Nancy nem sok kedvet érzett hozzá. mert a lelkem mélyén tudtam. nem vagyok alkalmas a cég vezetésére. – Nagyon jól tudtad. Nat föltette a kalapját. Azt írtad.

A szellő elkapta Peter szőke haját. Végül Nancy azt mondta: – Danny Riley valami nagyon furcsát mondott nekem. – És te ezt elhiszed? – Igen. – Úgy döntöttem – mondta Nancy –. Nan. Vajon eddig miért nem tűnt föl neki soha? Aztán rájött: Peter mindig gondosan úgy fésülte a haját. Talán elfogadom Nat ajánlatát. és Nancy megdöbbenve látta. és leereszkedtek a homokos partra.Nancy sóhajtott. de megkérdezte: – És ez pontosan mit jelent? – Még nem tudom. Szerinte apa készakarva úgy rendezte a dolgot. Nancy hirtelen öregnek érezte magát. Peter bólintott. – Miért tette volna? – Hogy keményebb embert faragjon belőlünk. Peter a homlokát ráncolta. hogy ne lehessen észrevenni. Senki sem járt a közelben. és a cégünk beleolvad a General Textilesba. Átsétáltak a mólón. Peter boldogan elmosolyodott. Végül is Peter mégiscsak a testvére. hogy nekünk meg kelljen küzdenünk egy mással. a halántékán már enyhén ritkul a haj. Fölkelt. A tiéd. – Hát én is. és harisnyás lábbal sétált a homokban. Peter durván nevetett. Nancy levetette magas sarkú cipőjét. hogy hátralévő életemet nem az apám elvei szerint akarom leélni. – Már nem a mi cégünk. . aztán keresztülvágtak a vasúti vágányokon. Peter egy ideje nemigen szólalt meg.

Gyere. – Peter! – kiáltotta dühösen. Nan – folytatta Peter őszinte hangon. de kívülről remekül festett. A csónakház ajtaja nyitva állt. fehérre festett faépület.Nancy gyanakodva figyelte öccsét. Biztosan őszinte. – Kiszállok. Hallotta. győzelmes kifejezés ült ki. – Belátom. nyilván a csónakház. Kisvártatva Nancy hallotta. amely a közvetlen közelükben állt a parton. és Nancy tudta. és Nancy ott ült a sötétben. – Milyen szép ház – mondta. úgyhogy a szobákba nem láthattak be. Oldalt egy kisebb. Nagy verandája volt. és fölsértette térdét. Nancy elesett. Őszintén beszél? Elszégyellte magát a gyanakvásáért. Nancy megsajnálta. akik értenek is az üzlethez. Hagyom. aztán becsapódott az ajtó. Szemrevaló. – Szabadidőm lesz untig elég. amint Peter három lépéssel kimegy a házból. Körbesétálták a házat. és megragadta a karját. Peter bement. most már félelemmel teli . Ki megmutatom. Ajtaja és ablaka zárva. Cipője és táskája a földre hullottak. Aztán Peter vadul megrántotta nővérét a karjánál fogva. amelyen függőágyat ringatott a szellő. végzetes hibát követett el. van téve egy tábla a másik oldalon. Vehetnél egy hajót – mondta Nancy. amint fölkiált: – Jóisten! Nancy gyorsan belépett a félhomályba. és aggódva kérdezte: – Peter! Valami bajod van? Peter megjelent mellette. – Eladó? – Igen. zöld zsalugáterekkel. semmi keresnivalóm nincs a cégben. – Peter! – kiáltotta Nancy. Arcára egy pillanatra rosszindulatú. hogy olyanok vezessék. Peter ugyanis mindig szeretett vitorlázni. – És mit fogsz csinálni? – Megveszem azt a házat – Peter egy nyaralóra mutatott. ablaktalan épület állt a parton.

kerekes talicskákon. és ne szavazhasson az igazgatótanács ülésén. idecsalta és bezárta. A csónakház elején széles ajtó volt.hangon. rátalált a csónakházra. reszelő hang hallatszott. és megértette. de ha talál egy feszítővasat vagy valami hasonló szerszámot. hogy ne tudjon fölszállni a gépre. Az árboc a mennyezeten lógott. Nancy az ajkába harapott. hogy a Clipper utasai közül valaki erre sétál. Állt a sötétben. Peter így tervelte ki az egészet. és amilyen hangosan csak tudott. észrevette. ahol az orráig sem látott. Vállával próbálta kinyomni. Néhány pillanattal később már nem volt akkora pánikban. Peter erősen kitámasztotta vagy kiékelte valamivel. a bűntudata. és talált a falon egy kapcsolót. Elcsavarta. harisnyája elszakadt. a csónakházat elöntötte egy villanykörte fénye. tapogatózott. és újra próbálkozott. Öklét szájához kapta. hogy visszanyerje bizalmát: aztán újra elárulhassa. és hüvelykujjába harapott. rendszerető ember lehetett. Maga elé tartott kézzel ment el az ajtóig. Mikor szeme hozzászokott a sötéthez. fájdalmas őszintesége mind mind hazugság volt. hogy az ajtó fölött kevés fény szűrődik be. talán ki tud törni. mikor elesett. de nem elképzelhetetlen. Térdét és könyökét felhorzsolta. – Mondj valamit! Semmi válasz. Megpróbálta logikusan végiggondolni helyzetét. Sikítani szeretett volna. – Peter! – kiáltotta Nancy. minden erejét beleadva. nehogy berekedjen. majd egy koppanás. Cinikusan fölidézte közös gyermekkori emlékeiket. Fölvette cipőjét. A tulajdonos gondos. A . Mindkét ajtó szinte légmentesen zárt. szorosan bezárva. kezébe vette retiküljét és körülnézett. gondolta. Aztán kis szünetet tartott. – Te disznó! – mondta távollévő öccsének. a vitorlák szépen összehajtogatva feküdtek a fedélzeten. Nancy nagy levegőt vett. Az ajtóból furcsa. hogy meglágyítsa Nancy szívét. A bocsánatkérése. Megtalálta a kilincset. Az ajtó meg se moccant. Körülnézett. Nancyn hisztérikus rettegés lett úrrá. segítségért kiáltott többször egymás után. mint amikor az ajtó alá éket vernek. és lenyomta. A ház nem volt a part közvetlen közelében. A csónakház nagyobbik részét egy vitorlás foglalta el. Az ajtó nem mozdult.

Egy idő után kifáradt. Peter kétségkívül gonosz. Mi van. s várja. Persze csak az igazgatótanács ülése után. Sértő volt a feltételezés. hogy Nancy automatikusan utánamegy Angliába.csónakházban nem tartott mást. hol marad Nancy. A hajón több szekrényt is talált. és talán sohase látják egymást viszont. és időről időre ismét segélykiáltásokat hallatott. Nyilván fölhívja majd névtelenül a shediac-i rendőrséget. Az utasok már visszatértek a Clippene. hisztérikus állapotba kerül. Még egyszer alaposan megnézett mindent. de nem lelt semmilyen alkalmas szerszámra. s ettől még jobban megijedt. Nem lesz semmi baj. ahogy sorban beindítják őket. Hamarosan fölszállnak. aki most már biztosan a gép fedélzetén ül. de melyik férfi nem tételezte volna föl ugyanezt? Kár volt annyira feldühödni rajta. de a gondos tulajdonos mindegyiket zárva tartotta. Eszébe jutott. De mi van. hogy jöjjenek és engedjék ki. legyőzték. mondogatta magának. hogy talán ott majd valami szerszámra lel. Érezte. elege volt belőle. Most haragban váltak el. Újra segítségért kiabált egy darabig. de miután utoljára éppen tökkelütöttnek nevezte. Netán meghal ebben a csónakházban. – Az isten verje meg! – mondogatta néhányszor. Elárulták. hogy fölszálljanak. a cég esetleg rövidesen a legkisebb gondja lesz. mint a csónakot és annak tartozékait. őt meg itthagyják. aztán fölmászott a hajó fedélzetére. és segítségért üvöltött. még egy kapát vagy gereblyétse. és reményei lassan kezdtek szertefoszlani. . mint gondolná? Ha elfelejtkezik róla. vagy megbetegszik. azt gondolja. Leült a hajó padjára. de nem gyilkos. és nem fogja hagyni itt elpusztulni. vagy baleset éri? Akkor mi lesz vele? Távolról hallotta a Clipper motorjait. és valamivel nyugodtabb is lett. Nancy nem talált feszítővasat. és ráadásul Mervynt is elveszítette. ha egy hétig nem néz senki a csónakház felé? Meg is halhat itt. Talán nem érti. ha Peter gonoszabb. Ettől teljesen elkeseredett. de senki sem jelentkezett. Ismét pánikba esett.

A csattal talán kivájhatja a fát. Levette övét. gondolta. és néhány ötvendolláros bankjegy. aztán nekilátott. egy rúd ajakpír. a csat nyelve letört. Apró fatörmelék hullott a padlóra. A csat nem készült erős fémből. Először a csat nyelvével négyzetet karcolt a zár köré. Talán leszedhetné az árbocot. egy hímzett zsebkendő. Szeméből egy könnycsepp szivárgott ki. összehajtogatta. A gép fölszáll. Amikor már-már reménykedni kezdett. gondolta Nancy. Sőt. én meg valószínűleg éhen fogok halni. A karcolt vonal lassan egyre mélyebb lett. Nem lesz gyors munka. és megvizsgálta a nagyobbik ajtó zárját.. egyre távolabbról. a gép most tűnik el a felhők között. hogy kimélyítse. de előbb megőrülök a szomjúságtól. Nem tudná átvágni az ajtót valahogy? Olvasmányaiból emlékezett. A sivító hangot még néhány percig hallotta. De nekem nincsenek éveim. Szoknyája így nem maradt meg derekán. aranyozott csattal. egy ötfontos. Krokodilbör öve volt rajta. Csak olyankor hagyta abba. nyelve hamarosan meghajolt. és faltörő kosként használhatná. Lemászott a hajóról. gondolta. csipkével szegett szürke alsóneműt visel. De ideje van. Talán nem kell teljesen kivájnia a fát. Nem. Ennyi.A Clipper motorjainak zúgása sivítássá erősödött. amit a gyerekek vettek neki harmincadik születésnapjára. hogy kijusson innen. Össze kell szednem magam. meg se bírná emelni. Munkához látott. egy olcsó púderdoboz. . letörölte kabátja ujjával. és Nancy feltételezte. és a körmöm nem elég erős. Ennek ellenére tovább munkálkodott. hogy a középkorban a rabok évekig vájták a börtön sziklafalát a körmükkel. és egy apró. aztán egyre gyengébben. Mervyn oda. Átnézte retiküljét. Sorra vette öltözéke darabjait. szomján fogok halni. Valami módja biztos van. Senki sem válaszolt.. amikor segítségért kiáltott. arany töltőtoll: egyiket sem tudja használni. mégis örült. és a hajó szélére tette. Egy kis elefántcsont fésű. Senki sem láthatta. ugyanolyan harisnyakötővel. hogy csinos. az árboc egy embernek túl nehéz. Mindenesetre még egyszer segítségért kiáltott. úgyhogy levetette azt is. A cég oda. egy idő után meggyengül és kitörheti a zárat.

Mervyn Nancy haját simogatta. de a kis vasdarabbal nagyon nehéz volt bánni. szíve majd kiugrott örömében. Miután ötször-hatszor kicsúszott ujjai közül. amint Mervyn azt mondja: – Valaki éket tett az ajtó alá. Mi történt magával? – Engedjen ki innen. Átkozódott. – Nancy. – Be van zárva. ha pedig nem nyomta meg erősen. semmi eredménye nem volt a kapirgálásnak. nem vette föl. Gyorsan fölkapta kabátját és összehúzta. .. – Jövök. Egy pillanattal később az ajtó kinyílt. és öklével verte az ajtót. Az ajtót kívülről erősen megrázták. Egy pillanat. és megpróbálta folytatni a munkát. Megismerte Mervyn – Mervyn! Hála Istennek! – Már mindenütt kerestem.Fölvette a földről. kicsúszott az ujjai közül. itt fogok meghalni – mondta. Valóban hallott volna valakit? – Segítség – kiáltotta. és sírni kezdett. Nancy hirtelen rádöbbent. félmeztelenül áll a csónakház közepén. Nancy a kisebbik ajtóhoz rohant. Hallotta. – Jöjjön körbe. Ha erősen megnyomta. – Már azt hittem.. a másik ajtóhoz. és Nancy Mervyn karjába vetette magát. sírt dühében. maga az? Nancy hangját. hogy elrejtse meztelenségét. Odakint egy hang szólalt meg: – Ki van ott? Nancy azonnal elhallgatott és fülelt.

és szemügyre vette Mervyn hatalmas férfiasságát saját apró. – Gondoltam. mert nem bírom tovább – súgta. Nancy szeretkezni akart. Nancy hozzásimult. aztán összevissza csókolni kezdte arcát: szemét. Ellenállhatatlan vágynak engedelmeskedve lehajolt és a szájába vette. Megfogta a kemény testrészt és megszorította. szenvedélyes. a férfi ugyanúgy kívánja. Mervyn lehajolt és lehúzta . és magához szorította. Nancy nevetett. s Nancy sóhajtott a gyönyörűségtől. Egy pillanat alatt mintha mindketten megőrültek volna a vágytól. Úgyhogy levetettem. Nancyt Peter igazán nem érdekelte ebben a pillanatban. – Milyen kellemes meglepetés – válaszolta Mervyn. aztán meglepetten megállt a mozdulatban. Nancy érezte. Korlátlan ideig folytatta volna. Meg is halhattam volna. ahogy a férfi szerszáma megmerevedik. Ha érdekli a véleményem.– Nyugodjon meg. a kisöccse egy aljas féreg. nedves szájjal. Mervyn végigfuttatta kezét Nancy hátán. mennyire szerette ezt csinálni. és kiszabadította a farkát. Újra csókolóztak. nagyon kívánta Mervyn testét. Nyögött. Csak annak örült. Kinyitotta száját és szenvedélyesen megcsókolta a férfit. mint a rövidtávfutók. Már szinte el is felejtette. Könnyein át a szemébe nézett. és érezte.. Kezével lenyúlt és simogatni kezdte. villant eszébe. – Mi történt a szoknyájával? – kérdezte Mervyn. Tele is lett vele a szája. orrát és végezetül ajkát. Nagy kezével apró mellére tapadt.. Most már mind a ketten ziháltak. Ajkán sós ízt érzett. – Peter bezárt – mondta Nancy könnyes szemmel. Nancynek közben kinyílt a kabátja. hogy valami ilyesmiről van szó. – De a szoknyám nem marad meg rajtam öv nélkül. és Nancy combját valamint fenekét simogatta. hogy Mervynt viszontláthatja. de Mervyn egy idő után fölemelte magához Nancy fejét: – Hagyja abba. Nancy egy kicsit hátralépett. fehér kezében. Kibontotta Mervyn sliccét. Mervyn átkarolta. – Megpróbáltam az övem csatjával átvágni magam az ajtón mondta Nancy. Elöntötte a vágy. Most már nem eshet baja. Visszahúzódott.

de valami azt súgta. gondolta Nancy. hogy Nancy magába tudja fogadni. megcsókolta szeméremszőrzetét. de Nancy kistermetű nő volt. egész teste rázkódott az élvezettől. Aztán leeresztette. . Mervyn pillantása elárulta. az abszolút közelségnek. Egy idő után Nancy kinyitotta szemét. hogy Mervyn nem fogja elbírni. Eleinte tartott tőle. magához húzta a férfit. Végre Nancy elhúzta magát. Egy pillanatig most nem mozdultak. Saját hangját is mintegy távolról hallotta. s csak a gyönyör hullámaira összpontosított. ezt még korai lenne vele közölni.a nő bugyiját. Ezután Mervyn ismét lenyúlt. s a tudat. Nancy átfogta a férfi nyakát. akit tulajdonképpen alig ismer. – Drága! – súgta. Szája megnyílt és Nancy nevét mormolta. amikor teljesen egyesülnek. csipkével szegett ruhadarabból. Nancy behunyt szemmel adta át magát az élvezetnek. s saját tarkójára irányította. rá vár. Aztán mozogni kezdett. Valami állati kiáltást hallatott. aztán segített neki. megfogta Nancy mindkét kezét. amikor jobban már nem is fonódhatna össze egy férfi testével. mielőtt elélvezne. amint a gyönyör apró kiáltásai szakadnak fel belőle. alig véve lélegzetet. amiért ebben a különös testhelyzetben szeretkezik egy férfival. Nancy teljesen átadta magát a szinte elfelejtett érzésnek. és ránézett Mervynre. hogy tíz évig enélkül az érzés nélkül éltem. Már egyáltalán semmin sem aggódott. Azt akarta neki mondani. Érezte. megjegyzése nem hullott szikes talajra. Hallotta. majd ismét eltolta. szereti. s lassú mozdulatokkal fölemelte. Aztán fölemelkedett. hogy örömet szerez neki. erős férfi. és a combjánál fogva magasra emelte a nőt. Mervyn mély torokhangokat hallat az élvezettől. és csak annyit mondott: – Hol? Mervyn lenyúlt. valahányszor a férfi beléhatolt. Mervyn is megrándul. Nancy ismét lehunyta szemét. Szégyentelennek érezte magát. Azért érezni ezt érezte. és megint leengedte. hogy Mervyn elbírja-e. Már nem aggódott azon. Ettől teljesen elöntötte a szenvedély. A világ legcsodálatosabbb érzése. óvatosan. csak fokozta szenvedélyét. Megragadta Nancy fenekét két erős kezével. Mervyn pedig nagy. hogy visszafogja magát. Nancy érezte. s újra csókolóztak szenvedélyesen. mert Nancyt karjában kellett tartania. Mervyn zihált. Nancy átfonta lábával a férfi derekát. de láthatóan nem azért. teljesen bolond vagyok. hogy kilépjen a szürke.

– Mit néz? – kérdezte. A szeretkezéstől még mindig egy kicsit gyengének és kábának érezte magát. Mervyn erősen magához ölelte. vajon milyen gyakran jön ide a vonat. mert megnevettette. Nagyon gyors. Nem ülhetek egész nap otthon! Elsétáltak a mólóig. nem szívesen teszi. Új konstrukció. nézték az öböl vizét. hogy az a sorsa: Angliában. Éppen javasolni akarta. Ezzel a géppel még időben odaérhetnének Bostonba. és nincsen rá szükségük. . hogy ott lehessen az igazgatótanács ülésén. csak egy pár éve gyártják. – Azt a kis hidroplánt hívják Grumman Goose-nak. Megértette. s a férfinak támaszkodott: Aztán lassan felöltözött. a maguk életét élik. semmiképpen sem tud időben Bostonba érni. Mervyn nagyon figyel valamit a távolban. Modern. nézzenek utána. Mervyn mellett élni. aztán Nancy feje Mervyn mellére bukott. Nancy most azon gondolkozott. Külön szerette Mervynt azért. Aztán fiaira gondolt. Közben azon tűnődött. nővére távollétében könnyűszerrel leszavazza Tilly nénit és Danny Rileyt. A cégért folyó küzdelemben már nem nyerhetett. Nancy is megnézte magának a gépet. a maga negyven százalékával. De mihez kezdenék Angliában? – gondolta. megálltak. Végül Mervyn óvatosan leengedte a földre. mint a Clipper. Mervyn mire gondol. lehetséges-e. Egyszerre élveztek el. Nancy reszkető inakkal állt még néhány percig. – Azt a Grumman Goose – t.Nancy vadul meglovagolta. zárt pilótafülkével. amikor észrevette. kétmotoros hidroplán volt. és nem kellene-e érdeklődni ez ügyben. és azt mondta: – Maga mindig ennyire élvezi? Nancy boldogan nevetett. mint cowboy a musztángot. gyorsabb. akik már felnőtt férfiak. – Az mi? Mervyn ujjával a távolban horgonyzó hidroplánra mutatott. így Peter. Látszott rajta. függetlenek.

– Igen. Harmincéves. Ned kijött a másik szobából. vidám fiatalember volt. aztán azt mondta: – Szeretnék a rendelkezésükre állni. rövid ujjú pilótainget viselt. – Azon gondolkozom. a Pan American egyenruháját viselő fiatalember így köszönt rájuk: – Hát maguk jól lekéstek a Clippertl Minden további csevegés helyett Nancy így szólt: – Tudja. – Az egyik pilóta éppen itt van – mondta a fiatalember –. Talán még mindig megmentheti a céget. – Kiadja bérbe? – Ahányszor csak tudja. és már siettek is végig a mólón. kié az a kis hidroplán? – A Goose? Hogyne. – Én pilóta vagyok – mondta Mervyn. – Repült már hidroplánnal? . Ki akarják bérelni? Nancy szíve nagyot dobbant. hátha valami baj lesz. A fiatalember átszólt a szomszéd szobába: – Ned! Valaki ki akarja berelni a Goose-t. és a Goose-hoz két pilóta kell. de a másodpilótám nincs itt. Udvariasan biccentett. a légitársaság épülete felé. – Kérdezzük meg – mondta Nancy. Ahogy beértek az épületbe. Ned hitetlenkedve méregette. a Clippert jött megnézni. Nancy szíve hangosan dobogott. De lelkesedését most már nem engedte szabadjára. A molnáré. kibérelhetnénk? – kérdezte. Alig mert remélni.– Gondolja. Nancy megint elcsüggedt. Alfred Southborne-nak hívják.

Tényleg. Ha Supermarine-nal repült. – Hogyne tudnám – mondta Nancy mosolyogva. Ned meglepetten nézett Nancyre. – Maga a Black's Boots-nál dolgozik? – Nem egészen. 26 . kényelmes? – Remek cipők – válaszolta Ned –. a férfi hordja a kalapot. Black's Boots. A Supermarine-nal. Nancy a fiatalember lábára nézett. de gondolom. Hogyan akar fizetni? – Csekkel vagy a cégem terhére. Boston. – Akkor rendben van. Nancy sohasem hallott a Supermarine-ról. Most már csak kedvtelésből repülök. de Nedre a név láthatóan nagy hatást gyakorolt. föltételezte. Egy Tiger Moth típusú gépem van. – Pár percen belül indulhatunk asszonyom. Fiatalabb koromban. – És? – kérdezte automatikusan. – Nahát! A maga cipője van a lábamon. – Rendben van – mondta Nancy izgatottan. Én vagyok a tulajdonos. náluk gyártották a cipőjét. Hova akarnak menni? – Bostonba. nem lesz nagy feladat a maga számára a Goose-ban másodpilótát játszani. ezt maga is tudja. – Ezer dollár.– Igen. – Nagyon jó cipők. – De azonnal indulnunk kell. – Versenyző? – Voltam.

Talán Nancy a vécében van? De akkor hol lehet Mr. Összeráncolt homlokkal állt a lakosztály ajtajában és gondolkozott. Lovesey? Ha kiment volna a mellékhelyiségbe vagy fölment volna a legénységi kabinba. Margaret látta volna. Ez köztudomású volt az utasok körében. Valószínűleg visszaküldik Angliába. a négyes kabinban Ollis Field és Frankie Gordon üldögéltek békésen. de még mindig ott van Nancy Lenehan. hogy hamis útlevéllel utazik. ha elfogják. tehát valahol biztosan leszállt a repülőgépről. gondolta Margaret. aztán benyitott. egymáshoz bilincselve. hogy megtréfálják. De hova ment? Talán egy keskeny erdei úton bandukol éppen? Vagy fellopódzott egy halászhajóra. Margaretnek fogalma sem volt róla. Úgy nézett körül. ahol a pincérek éppen ebédhez terítettek. és nem találták meg. és bekopogott a nászutasok lakosztályának ajtaján. Átment az étkezőn. eddig még nem fogták el. Harry elvesztése fáj. Sokkal inkább foglalkoztatta a kérdés. Hogy fogja valaha viszontlátni? Úgy tudta. de ez nem is érdekelte. és orrát New Yorknak fordította. hogy hogyan jöttek rá. Még egyszer kopogtatott. ahogy a Clipper felszállt New Brunswick fölött. Nem kapott választ. hogy keresik? A rendőrök töviről hegyire átkutatták a gépet. Margaret végigment a folyosón. Hol van Harry? A rendőrség rájött. ahol vagy börtönbe kerül azért a nyomorult kézelőgombért vagy bevágják a seregbe. A lakosztály üres volt. . Hátrébb. mit tesznek vele. amikor bement a mellékhelyiségbe. mintha azt remélné. ahogy átmegy a kettes kabinon. és már valahol a nyílt tengeren jár? Akárhol van. Ő maga utoljára Shediacban látta. Hideg félelmet érzett. Talán Harry már akkor szökni készült? Talán már akkor tudta.Margaret nem tudott hova lenni az izgalomtól. a legfontosabb kérdés: látom-e még valaha? Újra meg újra próbálta megnyugtatni magát. aki segíteni fog rajta. csak elbújtak valahol.

– Hogyhogy? Honnan veszi? – Mondta nekem. nem jön tovább a géppel New Yorkba. van benne valami alattomos. Egy kicsit túlságosan érzékenyen érintette. – Miért maradt ott? Peter megsértődött. Margaret megkérdezte: – Hol van Mrs. Keményen rábámult Peterre. – Nem közölte velem. – Dehát miért? – kérdezte Margaret panaszosán. mennyire számít a segítségére! Nem hagyhatta ott anélkül. Margaret le volt hengerelve. mintha apjához hasonlítják. Hogy tehette ezt Nancy? Hiszen tudta. – Fogalmam sincs – válaszolta.Nancy testvére. miért. Peter vörös fejjel nézett föl az újságból. Peter. a lakosztály mellett. hogy egy szót szólt volna neki. – Kérem. Csak arra kért. a faggatózás hagyhatta ennyiben a dolgot. de nem – Hova ment Nancy? – kérdezte. Úgy látta. s azzal olvasni kezdett. hogy Margaret a nővéréről kérdezősködik. Szó nélkül sarkon-fordult. kisasszony – válaszolta. . – Nem tudom – mondta fagyosan. de akkor is kíváncsi vagyok a reakciójára. Margaret tudta. hagyjon magamra. és társa közvetlenül a mellékhelyiséggel szemben elhelyezkedő kabinban ültek. – Maga örökölte a rossz modorát az édesapjától. Semmi sem esett volna neki rosszabbul. Margaret végtelenül elkeseredett. udvariatlan dolog. vagy akár egy üzenetet küldött volna. Lenehan? – Shediac-ban maradt – felelte Peter kurtán. Ösztönösen mondta: – Szerintem maga nem mond igazat. mondjam meg a kapitánynak. és kis híján elsírta magát. gondolta. Peter fölvette a mellette fekvő napilapot. – Ez persze sértés.

Mark bólintott. mi történt a férjével. Lovesey közös lakosztályt voltak kénytelenek kibérelni. Egyáltalán nincsenek a repülőgépen. Dianát. ahol még számít az ilyesmi. Lenehan és Mr. Talán Diana tudja. Diana megváltozott hangon mondta: – Remélem. – Nekem egyikük sem szólt egy szót sem. nem esett semmi bajuk. – Ahogy mondom. Margaret kérdő pillantást vetett Markra. nem esett bajuk. A gépen mindenki tudott a szökésben lévő asszonyról és az üldöző férjről. Tisztességtelen embernek látszik. Roppant kínos dolog ilyesmit megkérdezni. maradnak. nem tudja véletlenül. Lovesey gyönyörű feleségét. – Hogy érted ezt? – kérdezte Mark. Lenehannal? Diana meglepődött. és megkérdezte: – Bocsásson meg. Lovesey-jel és Mrs. amikor Mrs. de nem hiszek neki. Hogyhogy? Lemaradtak volna a gépről? – Nancy testvére azt mondja. Shediac-on . – Komolyan? – Diana megdöbbent és nem értette a dolgot. meglátta Mr. Diana mintha mérges lett volna. Margaret azt mondta: – Nekem nem tetszik Nancy öccse. – Mi történt volna velük? Nincsenek a lakosztályban? – Nem. – Nekem aztán végképp semmit sem mondtak – jelentette ki Mark.Ahogy áthaladt a négyes kabinon. és mindenki remekül szórakozott. mi történt Mr. úgy döntöttek. Remélem. Leült Diana mellé. de Margaret túl volt azon a ponton.

Megint ott volt. Megpróbálta Elizabethet utánozni. – Az ebéd tálalva van. Éppen az előételt szolgálták föl: homársalátát. Lady Margaret. Tudom – fejezte be Diana idegesen Mark megkezdett mondatát. Davy. és a családja már asztalhoz is ült. minden fényűzésével együtt egyre inkább börtönre kezdett hasonlítani. hogy. állás és barátok nélkül. Lenehan a barátja? – Úgy volt. de amíg repülünk.– Meglehet. A Clipper. mi van velük mondta Mark békítőleg. Nem beszélve arról. hozták a levest. csak rámeredt. nem volt semmi étvágya. de nem sikerült. és le is tette a kanalat.. és gondosan előre mindent kitervelni. és aggódhatom a sorsáért. Igazságtalannak érezte helyzetét. Margaret leült. – Port Washingtonban biztosan megtudjuk. állást ad nekem – felelte Margaret keserűen. és ajkába harapva elfordult. ahol elkezdte. Igazi ágyba akart . Már majdnem huszonhét órája voltak úton. Fájt a feje. elege volt. és automatikusan mondta: – Elnézést kérek a késésért. Margaret épp hogy belekóstolt. Ahogy Margaret fölállt.. Fáradtnak és ingerültnek érezte magát. a pincér állt meg Margaret mellett. ebben igaza van – válaszolta Mark –. Szülei és Percy már valóban asztalnál ültek. – Remélem – felelte Diana. A homárt elvitték. aligha tehetünk értük bármit is. – Hogy semmi közöm Mervynhez. Diana megkérdezte: – Mrs. Harry is és Nancy is egy szó nélkül faképnél hagyták. – De azért öt évig a férjem volt. és megérintette a karját. Apja nem szólt. csak piszkálta a homárt. Margaret nem tudott enni. amelyet a shediac-i halászok friss fogásából készítettek.

Egy. valamire készül. Látszott rajta. hogy megkérdeznék a véleményét. Margaretnek egyikhez sem volt étvágya. amiben puha párnák vannak. Aztán pár nap múlva Connecticutba költöznek. mintha túl sok erős kávét ivott volna. megköszörülte a torkát. Két főétel közül választhattak. Margaret fagylaltot kért. a fiúra vágyva. és hamarosan “szalonképes” ifjak fogják körülrajzani. Mikor megérkezett. Lehet. annál rosszabb lett a kedve. Hogy lehetnék gyerek? . – Tizenkilenc éves vagyok. Megkérte Davyt. Margaretet szülei fölvétetik majd tagnak egy lovasklubba és egy teniszklubba. és fölhabzsolta. amíg Anglia háborút visel? Minél többet gondolkozott ezen. Szájából kellemetlen szag áradt. Teadélutánokra fog járni. és hat éve menstruálok. egyedül. Az almatortát tejszínnel szolgálták föl. hetet végig szeretett volna aludni e pillanatban. A családon is látszott a fáradtság. fekszik majd az ágyban. Rosszkedvű pillantásokat vetett apjára Margaret úgy érezte. Lord Oxenford másnaposán. vagy könnyű tengeri halat. Anyját kell majd elkísérnie véghetetlen bevásárló kőrútjára. és aludni. Rosszkedvűen gondolt az elkövetkező napokra anyjával és apjával a Waldorfban. vagy hátszínt hoztak a pincérek. Harry nem lopódzik be hozzá. Lady Oxenford sápadt volt. Hogyan élhet így. – Anyád és én beszéltünk rólad – kezdte. . Édességnek almatorta és fagylalt között lehetett választani. meg valami fehér szósszal. véres szemmel ült. Anya fél pillanat alatt megteremti társasági életüket.bújni. hogy bocsánatot akar kérni tegnapi viselkedéséért? Nem lehet. Még Percy is idegesnek és nyugtalannak tűnt. a fagylaltot csokoládéöntettel. anélkül. beszédet fog tartani. hozzon neki egy pohár fehérbort. – Mint egy engedetlen gyermekről – helyesbített Lady Oxenford. Lord Oxenford konyakot rendelt a kávéjához. – Mint egy engedetlen szobalányról? – fakadt ki Margaret. és jó meleg paplan. de a halat választotta. Burgonya és kelbimbókörítéssel érkezett.

– Még szerencse! Percy hangosan nevetett. ahol senki sincs. Ismét jámborabban szólalt meg: – Hát mit akarsz. Letörölte. . Margaret meghatódott. – Már az a tény. Margaret. Egyelőre nem vagy elég érett hozzá. hogy bajt csinálj. hova küldhetnénk. A hegyek között. de legyűrte haragját. – Javítani? Hogy akarhatnék én javítani a helyzetemen? Mi közöm nekem a saját helyzetemhez? Szerető szüleim eldöntik a jövőmet. Vermontban él. és azt mondta: – Nagyon kegyetlen vagy. hogy Clare nénihez költözöl. hogy ilyen szavakat használsz az apád társaságában is. – Apácazárdára gondoltatok? Lord Oxenford nem volt hozzászokva. ahol a legkevesebb a valószínűsége annak. de továbbra is Margarethez beszélt: – Azon gondolkoztunk. hogy feleseljenek vele. mindig elgyengült. hogy a saját társadalmi osztályodon belül normális életet élj. mutatja. – Úgy döntöttünk. – Föladom – felelte Margaret. hogy nem lehetsz felnőtt.– Margaret! – mondta Lady Oxenford döbbenten. akinek kínos pillanatokat okozhatnál. anyám? Apja adta meg a választ. – Ezzel a fajta megjegyzéssel nem fogsz javítani a helyzeteden. és csak rám vannak tekintettel! Mit kívánhatnék még? Meglepetésére anyja szeméből könny csordult. távol mindentől. Ha anyja sírt. Lord Oxenford folytatta: – Ostoba viselkedésed megerősít bennünket kialakult véleményünkben. – Nyertél. és Lord Oxenford lesújtó pillantást vetett rá.

– A nővérem csodálatos asszony. – És egyedül él? – A szolgákat nem számítva. – tétovázott. Most azonban Lord Oxenford nem vett tudomást róla. Percy azonban fölállt és az asztalra dobta az asztalkendőt. – Talán egy évig. amiért a saját életemet akarom élni. hogy az apja ilyen kegyetlenségre is képes. – Szóval ez a büntetésem. – És hány éves Clare néni? – Ötven fölött van. – Az engedélyünk nélkül nem mehetsz el a házból – mondta apja. vagy megölöm magam. téged kellene Ha ezt egy héttel ezelőtt mondja. . de uralkodott magán. Meg fogok bolondulni. Száműztök a hegyek közé. – Ezzel távozott.. hogy ott maradjon. Margaret. – Ha pedig mégis megtennéd. és elmegyógyintézetbe záratlak. – Te vén marha – mondta apjának elmegyógyintézetbe zárni. – Egy évig! – Margaretnek egy év egy örökkévalóságnak tűnt. aztán határozottan mondta: – Ha elszöksz. Anyjára nézett. Margaret szörnyű dühöt érzett. Nem tudta volna elképzelni. És mennyi ideig kellene ott maradnom? – Ameddig lehiggadsz – felelte Lord Oxenford. egy bolond vénkisasszony nagynéni házába. súlyosan megfizetett volna érte. Margaret remegett a dühtől. –. apa. igen. beszámíthatatlannak foglak nyilváníttatni. – Ugyan már. Milyen szörnyűséget tartogat. Margaretnek elállt a lélegzete. vagy megszököm. Margaret apja arcára nézett. hogy még ő is szégyelli kimondani? Mi lehet az? Lord Oxenford összeszorította ajkát.. Nem tudott szólni. de Lady Oxenford nem mert leánya szemébe nézni. Brattleboro-ban ő a metodista hitközség egyik alappillére. De hiszen nem kényszeríthetik arra.

az igazság napvilágra kerül. . hogy a két fülhallgatójában meghallotta a kapitány hangját: – Mi az isten történt? Eddie torka olyan száraz volt. Most azonban akármi is történik. A kapitány most már kénytelen végrehajtani a kényszerleszállást. Aztán bármi megtörténhet. ha feleségét megint a karjaiban tudhatja. Lady Oxenford csendesen sírni kezdett. Tudta. Vajon Carol-Ann egészséges-e? Nem bántották? Eddie most már a sors bábja volt. Addig a pillanatig még mindig meggondolhatta volna magát. Megpróbált uralkodni feltámadó dühén. Kétszer is nyelnie kellett. amit érez: – Halálra ítéltetek – mondta. A gengszterek a fedélzetre jönnek és kiszabadítják Gordinót. hogy minden rendben menjen. A gép előrebukott. hacsak nem utasként. Eddie tudta. Soha nem repülhet többet. de úgy érezte. akik tönkretették az életét. de azt is tudta. Lord Oxenford arcán bűntudat és gőg ült. Pályafutásának vége. sorsa meg van pecsételve. Majd aztán jönnek sorra a gazemberek. hogy kifejezze.Margaret még egyszer apjára nézett. 27 Amikor mindkét bal oldali motor egyszerre állt le. Ha így tesz. a gép továbbrepül és senki soha nem tudja meg. nem fogja megmásítani elhatározását. mint a kő. Nyugalomra volt szüksége. mit tervezett. semmi más nem számít. és zuhanni kezdett. mire válaszolni tudott: motor leállt. Margaret végre megtalálta a szavakat. Néhány pillanattal azután. embertelenségre készül. Ekkor hirtelen a motorok tompa zúgása megváltozott.

de ezt Eddie nem tudta megtenni.– Még nem tudom. Nem csoda hát. a szárnyba épített kisebb tartályból kapta az üzemanyagot. amikor meghallotta. csakhogy Eddie ügyesen belenyúlt a műszerfalba a kapcsolók mögött úgy. amelynek két nagy szabályozója Eddie műszerfalához tartozott. hogy a főtartályokból a szárnytankokba jusson a benzin. a másodpilóta kezelte. a rendőrség Gordino egy bűntársát keresi a gépen. vagy adott esetben vissza a nagyobb tartályokba. Persze. biztosan Tom Lutherről van szó. de a bal motorok már nem kaptak üzemanyagot. A motorok azért álltak le. Az egyik. Természetesen föltételezte. A jobb oldali tartályban még néhány mérföldre elegendő benzin volt. Nem értette ugyan mit akarnak ettől a látszólag jó családból való. mert az ehhez szükséges kallantyút. de nem jön. mert nem kaptak üzemanyagot. De Mickey mélyen aludt az egyes kabinban. de azt sem értette. A motor két. a világ legegyszerűbb dolga lett volna a tankokból újra benzint pumpálni a szárnyban elhelyezett tartályokba. A gép most járt a Fundy-öböl fölött. A Clipper hat tankkal rendelkezett. Rémülten gondolkozott. Shediac-ban két rossz pillanata is volt. Az út végén a leváltott legénység mindig aludt. És azért nem kaptak üzemanyagot. hogy pumpálják a benzint. Eddie egy perccel ezelőtt a szárnyban elhelyezett tartályokból visszapumpálta a benzint a főtankokba. hogy leálltak. Az út utolsó részén már átállítva használta a kapcsolókat. mert Eddie nem adott nekik. különben nem is ez volt a . hogy Mickey Finn – aki éppen nem volt szolgálatban – feljön. Ez a folyamat egy szivattyú révén működött. a kisebb tartályokat pedig a víziszárnyakba épített négy nagy tankból töltötték föl. A nagy tartályokból ki lehetett ereszteni a benzint. miért utazik hamis útlevéllel. ha Luthert elkapják. valami nincs rendjén. hogy a szívás feliratú állásban a pumpa valójában nem működött. Majd kiugrott a bőréből örömében. Ezzel szemben Eddie felelőssége volt. hogyan mentheti meg Carol-Annt. Bárki ránézett a műszerekre azt látta. amikor kiderült. és észreveszi. és állandóan rettegett. talán öt mérföldnyire a Luther által megadott koordinátáktól. – Természetesen tudta. csak Harry Vandenpostról van szó. tehetős amerikai fiatalembertől.

A kapitány az ablakokhoz hajolt. mind nullán álltak. hogy az amerikai hadiflotta egyik hajója arrafelé fog őrszolgálatot teljesíteni. amiből Eddie számára világosan kiderült. Már nem sok választotta el tőle. Baker kapitány egy pillanat alatt Eddie mellett állt. aztán feltartóztatnak minden hajót. hogy Luthert nem leplezték le. Bakernek ugyanis elege volt a komplikációkból. A lényeg az. Eddie műszerei. ahogy azt mondta: – Nem működik a szivattyú. Cirkalmasan megfogalmazott üzenet várta Steve Applebytől. Eddie jóval nyugodtabban igyekezhetett azon. amerre Eddie-nek leginkább hasznára lehet. amelyek az üzemanyag folyását és a nyomását voltak hivatva megmutatni. Eddie újra megkönnyebbült. Shediac-ban egy jó hírt is kapott. és a terv továbbra is megvalósítható. A gép két motorral repült. Másik rossz pillanatát a kapitány okozta. és közölte. döntsék el ők a dolgot. Mennyi van a jobb oldali tankban? . Ollis Field és Baker kapitány egy darabig üvöltöttek egymással. Végül Baker rádión érintkezésbe lépett a Pan American központi irodájával. Most a jobb oldali motorok is a bal oldali tankból kapták a benzint. Gordino a gépen maradhat. és bekapcsolta. De a csöveket négy kis üvegablakon át szemmel is lehetett ellenőrizni. Ezzel is mindent elrontott volna.lényeg. Csak ezután mondta: – Kiürültek a tartályok. amely megközelítette a Clippert. amiért akadályozza az igazságszolgáltatást. Most már remény volt rá: a gengsztereket esetleg elkapják. – Semmi – mondta. Gordino takarodjon a gépről. Eddie először nem szólt. alig pár mérföldre a találkozó színhelyétől. és nem tudom őket feltölteni. hogy a terv gond nélkül megvalósuljon. Ezen sok fordult meg. hogy az FBI föl fogja jelenteni. Ollis Field megfenyegette Bakert. – Miért? Eddie a kapcsolókra mutatott. Árulónak érezte magát. A kényszerleszállásig elrejtőznek. A központ úgy határozott. Remegő kézzel egy kapcsolóhoz nyúlt.

Bár hangosan is kimondhatta volna! A kapitány most Jack Ashfordhoz. a végén mindent meg fogsz érteni. hogy Eddie elintézte a kéziszivattyút. – Kényszerleszállásra fölkészülni – mondta a kapitány. Eddie megragadta a kézipumpa fogantyúját. és mindig megvetette azokat. s a visszafojtott dühtől falfehéren mondta: – Nem tetszik nekem a szereped ebben az egészben. Nem bízom benned. A kapitány természetesen nem tudta. – A jobb oldali tank majdnem üres – mondta. benzin nem jön. miként romolhat el az összes szivattyú egyszerre. akik csalással és megtévesztéssel igyekeztek célt érni az életben. Ujjával Eddie-re mutatott. – Miért csak most vetted észre? – kérdezte a kapitány. – Nem értem. Most megvetette saját magát. de azt látta. aztán ujjával a térkép egy pontjára bökött. Eddie a műszerekre nézett. . gondolta. Eddie nagyon rosszul érezte magát. és lázasan pumpálni kezdett. működik a szivattyú – hazudta Eddie gyenge hangon. úgy hogy lázas pumpálása nem járt semmi eredménnyel. Tudta: kénytelen megtéveszteni a kapitányt. Pár mérföldre elég. kapitány úr. kiesünk az égből. de szerencsére van egy kéziszivattyúnk is. Nagyon dühös volt. – Hogy romolhatott el egyszerre mind a két szivattyú? – Nem tudom. Egész életében becsületes ember volt. Eddie mindenesetre Shediac-ban gondosan tönkretette a készséget. – Azt hittem. – Ha nem szállunk le néhány percen belül. A kézipumpát rendesen csak akkor használták. Nem baj. a navigátorhoz fordult.– Szinte semmi. – Ez sem működik – mondta. Jack értetlen pillantást vetett Eddie-re. de ettől nem kerekedett jobb kedve. ha a fedélzeti mérnök vizet akart kiszivattyúzni a tankokból.

A hullámok Eddie becslése szerint jóval egy méter fölött voltak. A gép nagyon gyorsan ereszkedett. Eddie érvei logikusak. gyanakodni fog. fennhangon fogja fölhívni figyelmét a szoros előnyeire.. Baker azt akarta.– Itt vagyunk – mondta. ami látható nehézséggel küzdött a hullámokkal. Eddie eltökélte magát. De nem kellett közbeavatkoznia.. amitől szíve torkában kezdett dobogni. hogy Eddie tette hidegre a kézipumpát. Baker nem bízik benne. Eddie elfordult. Valahogy meg kell tőle szabadulnia. Eddie rémülten meredt helyettesére. és Eddie megint könnyebben lélegzett. ha Baker ésszerűtlenül más pontot választana a leszálláshoz. mindannyian meghalnak. Mickey eltűnt. ebben a szorosban. ne mászkáljanak a gépen. Hirtelen meghallott egy hangot. Mickey egy pillanat alatt rájön. Mickey Finn jött fel a lépcsőn. és erre épített Eddie is. mint gondolnák. és főleg ne tegyenek föl hülye kérdéseket. Nyugatnak fordultak. ha nincsenek szolgálatban. Az egész terv azon állt vagy bukott. A gengszterek erre építettek. A Clipper legföljebb egyméteres hullámverésben . és szíjazzák be magukat. Nehéz leszállás lesz. A tenger háborgott. mert ha a benzin a szárazföld fölött fogy ki. őt nézné mindenki őrültnek. Újra közelebb került Carol-Annhez egy lépéssel. hogy senki se lássa arcán a győzelem kifejezését. Ahogy a legénység a kényszerleszálláshoz készülődött. – Mi történt? – kérdezte. Egy apró halászhajót látott. közel legyenek a vízhez. Eddie kinézett az ablakon. De Baker kapitány megelőzte. hátha hamarabb fogy el az üzemanyag. – Kifelé. de be kell majd látnia. Egy pillanattal később Baker azt mondta: – Itt megyünk le. a gépet sikerül-e a keskeny tengerszorosban letenni. Mickey – mondta. mintha ott se lett volna. nehogy túlrepüljenek a szigeten. Néhány másodperccel később már a szoros vize fölött repültek. s ha ezek után is máshol szállna le. a part és Grand Mannan szigete között. – Kényszerleszállás közben a legénység tagjai üljenek a kabinban.

Baker jó pilóta. mint amikor valaki hasast ugrik a vízbe. ahogy a géptest egy magasabb hullámhoz ér. de megkapaszkodott. Fülhallgatójában meghallotta a kapitány hangját. Miután oldalvást ült műszerfala előtt. . Rémülten várta a pillanatot. végük van. Az ablakokon ismét ki lehetett látni. aztán megint a levegőben voltak. de egyelőre nem látott hajót a közelben. hogy a gépet már csak igen kevéssé lehetett fölemelni. ahogy a gép ismét kissé fölemelkedett. bár az égen esőfelhők gyülekeztek. mint egy papírzacskó. és jó messze el lehetett látni. Az utastérből az utasok kétségbeesett kiáltásai szűrődtek föl. a lökés bal fele lódította. mozdulatlanul ringott a hullámok hátán. Ha az egyik szárny víz alá kerül. és fejét erősen beveri a mikrofonba. Sütött a nap. Csakhogy a gép hasa vékony alumíniumból volt. amint azt mondja: – Úristen. és Eddie újra reménykedni kezdett. eszerint nem kerültek víz alá. így ahelyett. A gép újra kissé fölemelkedett. aztán megint hason csapta őket egy hullám. Egy másodperc elmúlt. de ez kemény dió lesz. Látta. Aztán még egy. a gép pillanatokon belül szétesik. orrát kidugta a vízből. mint amire számítottam! – A legénység többi tagja idegesen nevetett a megkönnyebbüléstől. ez rosszabb volt. Gyorsan hozta le a gépet. Eddie egész testében érezte az ütődést. de a sebesség már csökkent. Eddie érezte. A gép hatalmas robajjal ütődött a hullámokhoz. s néhány pillanat múlva megállt.szállhatott le valamelyes biztonsággal. Az ablakokat belepte a fölcsapódó tengervíz. Eddie ismét biztonságban érezte magát. ismét visszaesett. és Eddie gyomra összeszorult. Eddie összeszorította a fogát. és sikerült a helyén maradnia. gondolta. és az ablakokon át a tengert kémlelte. Eddie úgy érezte. Ben Thompson a rádiós előre bukik. egyszerűen bele fog loccsanni. Eddie fölállt. amikor vízre érnek. A sebesség annyira lecsökkent. Talán a hajó mögöttük van. Ez már erősebb ütés volt. ami úgy reped szét. Félni kezdett: így szoktak a hidroplánok darabokra törni. De a gép most már a vízen volt. A Clipper lelassult. de a levegő tiszta volt. azért nem látja. A motorok még mindig működtek. hogy hegyesszögben találkozna a tenger vízével.

Aztán már azt is ki tudta venni. kék kabátban. talán a gengszterektől. Eddie remélte. de mégis úgy tűnt. és megnyugtatom az utasokat. Szíve torkában dobogott. – Ezzel lement a csigalépcsőn. Közben az S. és erős szél fújt. Előrement. Nem tudott tétlenül ülni. úgy. Szemügyre vette a géptestet. és a szárnyakat. Carol-Ann kabátja is kék! Carol-Annhez hasonlított. Carol-Ann! . hogy jobban lásson. gyors motoros volt. Különben mind a négyen a korlátba fogódzkodva álltak. kinyitotta a padlóba vágott csapóajtót. hogy a fedélzeten három férfi áll. amitől Eddie szíve összeszorult. Egy kicsit távolabb állt a többiektől. A hajó gyorsan közeledett a hullámok hátán. S. és lement az orrba. miután kidobta a horgonyt. jelzésre válasz érkezett valahonnan. Meg kellett kapaszkodnia az ajtó keretében. Innen vízszintes csapóajtó nyílt a gépből. ha valami nincs rendben. O. O. és az asszony szeme fölé emelte kezét. A nő vékony volt és szőke. Volt valami a mozdulatban. és leállította a motorokat. de Eddie még mindig nem volt biztos a dolgában. Ők azok? Carol-Ann a fedélzeten van? Most attól tartott. hogy kinyitott állapotban kis platót formált. a kötélkamrába. A fedélzeten néhány ember állt. zárt felépítménnyel. Eddie-nek tulajdonképpen vissza kellett volna térnie a pilótafülkébe. hogy a hullámverés le ne döntse a lábáról. O. Egyikük jóval alacsonyabb a másik háromnál. S. aztán csak állt. jelzést adott le. Hol vannak Luther haverjai? Mi lesz.Visszaült a helyére. és egy nő. de képtelen volt elmozdulni helyéről. jelzéseket. Aztán a nap kibújt a felhők mögül. és nem jönnek? De ekkor végre a távolban észrevett egy motoros hajót. egy egészen másik hajó közeledik. Nagy. Eddie kiállt a platóra. akárcsak az ő felesége. amely fogta az S. A nap a felhők mögé bújt. de úgy látszott. a hatalmas gép minden nagyobb baj nélkül úszta meg a kényszerleszállást. és megvizsgálta. és nézték a Clippert. Tudta. nagy sebességgel közeledik. sötét öltönyben. A rádiós S. amivel mindent elrohanthat. Kidobta a horgonyt. S. mintha csigatempóban jönne. A várakozás elviselhetetlennek tűnt. Rövidesen meg is tudta számolni őket: négyen voltak. A kapitány azt mondta: – Megyek. és a tengert kémlelte. Megbabonázva figyelte a hajó közeledését. és segítségükre siet. mennyire rongálódott meg a gép.

Igyekezett közömbös arccal ülni. köszönjük a segítőkészségüket. Még segítséggel sem tudnának a rendes ajtón bejönni. – A kapitány az ablakhoz lépett. Egészen elgyengült a megkönnyebbüléstől. Mondd meg nekik. de nem tudunk élni vele. A kapitány a rádióshoz fordult. majd boldog felszabadultsággal. Próbálj meg érintkezésbe lépni a parti őrséggel. Ha így tud integetni. – A motoros legénysége a fedélzetre akar jönni – mondta Ben Thompson. – A hajójukat nem lehet a Clipperhez kötni. de a legközelebbi egy gyors motoros. Ha kinézel az ablakon. most közeledik balról. – Egyáltalán nem. még nincs vége a játszmának. A hullámok föl-fölcsaptak. integetni kezdett: – Carol-Ann! – kiabálta boldogan. láthatod. de látta. O. végül ő is integetni kezdett. aztán megfordult. a víziszárnyakon nem lehet megállni anélkül. S. biztosan nincsen baja. – Túl kicsi. páran egészenbiztosan beleesnének ebbe az istenverte löttybe. Ekkor eszébe jutott. gondolta Eddie. aki jelentést tett: – Több hajó is vette az S. és a sors iránti hálától. ha valaki nem segít nekik a Clipperről. előbb félénken. és boldogságában. Először meglepődött. – Szó sem lehet róla – mondta a kapitány. mert esetleg megrongálja a hajótestet. és a fejét rázta. Nagyobb hajó kell. Ha pedig megpróbálnánk átmenekíteni az utasokat. Egyszerre ért föl Baker kapitánnyal. Egyszer még intett feleségének. és fölment a pilótafülkébe. hogy újra láthatja feleségét. aztán tétovázott. amennyire meglehet állapítani. –Carol-Ann! Az asszony ebből a távolságból nem hallhatta. hogy leplezze aggodalmát. Eddie erre nem számított. hogy . Még dolga van. meglátta a hajót. – Mennyire sérült meg a gép? – kérdezte Baker. jelzést. Luther bandájának be kell jutnia a gépre! De ez majdnem lehetetlen.Izgalmában elfelejtkezett a még előttük álló veszélyekről. ami ki tud minket vontatni innen.

– Megnézem a horgonyt – válaszolta Eddie. – Nem kell róluk tudomást venni – mondta Baker kapitány. ha takarított. Elkaplak még benneteket ezért. ráadásul a szalonba beömlene a tengervíz. De akkor hogyan jutnak be? Az elülső csapóajtón! Ott ahol Eddie állt az imént. mire rájöttek. Eddie nem gondolt erre. de mintha nem is hallották volna. miután kivetette a horgonyt. hogy el ne vigye a szél. mit akar. hogy a hajót a Clipper közvetlen közelében tartsa. – Tudom én azt. elegáns kétsoros öltönyében és nagy puhakalapjában. Néhányszor el kellett ismételnie. Most már arcát is ki tudta venni. A hídon valaki a kormánykerék mögött állva azon igyekezett. Végre valamelyikük megértette Eddie jelzését. Eddie kinézett: a hajó körözött a Clipper körül. amint a kapitány azt mondja: – Ez az alak nem repül többet. A motoros legföljebb tíz-tizenöt méterre lehetett a Clippertől. és előrement a csapóajtó felé. sima vízen szállt le. ha kinyitják az ajtót. Nem voltak tapasztalt tengerészek. Utána többször a csörlőre mutatott és kezével a kötéldobás műveletét mímelte.. s Eddie-nek csak a negyedik kísérletre sikerült elkapnia. és fölvett egy kötelet.valamibe kapaszkodjon az ember. aztán a motoroson álló férfiaknak integetett. Egy régi ruhája volt rajta. A rádiós szólalt meg: – Megmondtam nekik. Megkötötte az orsón. s legjobb kabátját vetette magára hamarjában. – Hova mész? – kérdezte a kapitány. Nyilván házimunka közben rabolták el. és lapos sarkú cipő a lábán. de hajójuk jóval . amint ott állt a korlátnál. Eddie jól látta feleségét. Eddie fölállt. és gyorsan lement. mert a Clipper eddig mindig csak teljesen nyugodt. gondolta Eddie nehéz szívvel. A gengszterek a kötélbe kapaszkodtak. gondolta Eddie. Fölállította a csörlőt. amit olyankor húzott föl. nem kell a segítségük. hogy kell a kötelet dobni. Ismét kilépett a platóra. és a hajót közelebb húzták a Clipper nyitott ajtajához. A három gengszter jobban már nem is üthetett volna el jelenlegi környezetétől. De nem tudta. amit mindegyik két kézzel tartott. Sápadtnak és kimerültnek látszott. Még hallotta.

s következésképpen a hullámok magasabbra emelték. Rövidesen leálltak a hajó motorjai. Két kötélre lesz szükség. vékony. ami alkalmatlan lett volna. amely most már egészen közel volt. A harmadik férfi csíkos. Eddie visszafordult a hajó felé. . ahogy akarod – mondta. és odaerősítette egy kampóhoz a kamra falán. nem lehetett több tizennyolc évesnél. úgy tűnt. szeplős arcán értetlen megdöbbenéssel meredt Eddie-re. szája sarkában cigaretta fityegett. ha beleavatkozol. Ezúttal elsőre sikerült elkapnia a kötelet. Ez már nyilvánvalóan tengerész volt. – Rendben van. Megnézte a három férfit. hogy segítsen a kötelekkel. – A tatról hozzon egyet! A másik megértette. behúzta a gépbe. és most becsületes.könnyebb volt. mint a Clippert Nehéz és veszélyes lesz odakötni őket a repülőgéphez. ha a hajót biztonságosan a Clipperhez akarják erősíteni. meg van róla győződve. Kezéből tölcsért formált. úgy kiáltotta: – Dobjon át még egy kötelet! A fekete öltönyös férfi fölvett a lába mellől egy kötelet. ő parancsol a többinek. Arcán tisztán látszott. vér fog folyni! Mickey mégijedt. hogy visszatérjen a pilótakabinba. A másik idősebb volt. hogy a hajót a Clipper közvetlen közelébe húzzák. Eddie hirtelen meghallotta Mickey Finn hangját a háta mögül: – Eddie! Mi az istent csinálsz te itt? Eddie megfordult. Az egyik még gyerek volt. Most már mindkét kötélnél egy-egy férfi foglalatoskodott azzal. Mickey! Figyelmeztetlek. Eddie-nek teljesen elment az esze. Eddie rákiáltott: – Szállj ki ebből. és a kabinból kijött még egy férfi. – Nem jó – kiáltotta Eddie. döntötte el Eddie. és megfordult. A hajó két végéről kellett egy-egy kötél. fekete öltönyt viselt. Mickey is lejött a kamrába..

hogy még néhány másodpercig hagyják békén. Eddie legnagyobb félelme az volt. és zakója alá nyúlt. a tengerész megkötötte a köteleket. Remélem nem kezdenek el lövöldözni. Bakerhez fordult. A tengerész kinyitott egy ajtót a korláton. Bárcsak megmondhatná nekik. amíg a hullámok a platót egy szintre hozták a hajó fedélzetével. hogy a haditengerészet egy egysége a közelben van! De nem mondhatta meg. . Baker kapitány megragadja hátulról a zubbonyát. A gengsztereknek már csak meg kellett várniuk. aztán eltűnt. valamelyik társa hőst fog játszani. túlságosan nagy volt a kockázat. Közben kapaszkodhatnak a kötelekbe. és a fekete öltönyös gengszter felkészült az ugráshoz. azon imádkozott. Eddie érezte. fedélzete éppen a plató fölé került. A fekete öltönyös gengszter egy pillanatig tétovázott. Eddie elkapta. Deakin! Azonnal jöjjön be – kiáltotta a kapitány. hogy egyenként átugorjanak.Eddie újra hallotta. Ha valaki meghal. Egy pillanatra a gengszterekre meredt. Az egyik gengszter is észrevette. hogy valahogy a gengszterek is tudomást szereznek róla. – Maga Eddie? – kérdezte a férfi. Jézus. az is az én hibám lesz. ahogy az előbbi férfi visszateszi zsebébe a pisztolyt. A hajót most megemelte a hullám. minthogy megpróbálta kézben tartani a helyzetet. úgyhogy a hajó most együtt emelkedett és süllyedt a Clipperrel. hogy el ne essen. gondolta Eddie. és ráüvöltött: – Menjen innen kapitány! Ezeknek fegyverük van! Baker megdöbbent. és megölik. valaki megszólal a háta mögött. Ezúttal Baker kapitány volt: – Fedélzeti mérnök! Maga nem engedelmeskedik a parancsnak! Eddie a füle botját se mozgatta. aztán megragadta a kötelet. Eddie megfordult. és átugrott a platóra. s látta. A hajó most már megközelítette a Clippert amennyire csak lehetett. Nem tehetett mást.

hogy rendben menjenek a dolgok. és ne mozduljon! – Az istenért. A létrán ismét megjelent Baker kapitány. kapitány. és magasba emelte kezét. inkább úgy mint. elkapta Eddie kezét. – Rendben – mondta aztán. egy üzletember. Aztán a kölyök. éppen a plató szélére. sikerén – Én se tudok úszni – mondta vigyorogva. míg áthozom a többieket mondta Eddie. ezt most megbánta. Elvesztette egyensúlyát. és várja meg. – Azzal lelépett a platóról. fennakadás nélkül menjen végbe a tranzakció. te következel. – Nem kell úsznia – mondta Eddie.Eddie megismerte a férfi hangját. Kinyújtotta kezét. Baker lelépett a létráról. amit mond! Ezek nem tréfálnak – mondta Eddie. – Nem tudok úszni – kiáltott rekedten. – Mindezt minden különösebb rosszindulat nélkül mondta. Eddie korábban megsértette. és hátrafelé dőlt. – De egyetlen gyanús mozdulat. vele beszélt a telefonon. tegye azt. Az előző két ugrás felbuzdulva túlságosan magabiztosan látott a dologhoz. – Joe. Utolsónak jön a lány. Most következett a kölyök. engedje nekem irányítani az akciót. Emlékezett a nevére is: Vincininek hívják. ahol van. Vincini előhúzta revolverét. – Rendben. Eddie visszafordult a hajó felé. akinek az a célja. szükségük volt egymásra. – Vincini a hajó felé fordult. – Menjen beljebb. Túl korán ugrott. és a kamrába esett. és rászegezte: – Maradjon ott. – De ha azt akarja. Vincini – mondta. a kamra padlójára. és keresztüllövöm. . – Segítek magának. A Joe-nak nevezett alak halálra rémülten a hajó peremén állt. Vincini egy pillanatra Eddire meredt. Joe ugrott.

Majdnem elvesztette egyensúlyát. és sikerült megfognia Carol-Ann bokáját. – Lendítsd magad felém – üvöltötte Eddie. s azzal együtt a kötelet és a feleségét. – Kösz – mondta a fiú olyan könnyedén. mintha Eddie nem is az életét mentette volna meg. összeszorította fogát. mint a többiek. lába nem érte el a platót. Közelebb húzta magához. mindjárt föl fogsz emelkedni! – Kész volt rá. lengeni kezdett. Sikított. s közben alig tudta elrejteni saját félelmét. Mikor a platóval egy szintbe került. Mikor újra egy szintre került a platóval. Ajkát összeszorította. az alkalmas pillanatot elszalasztotta. s elkapta . Carol-Ann megértette férjét. Eddie torkában dobogó szívvel várt. de nem érte el. ha kell. a kölyök majdnem a tengerbe veszett. másik kezével elkapta a fiú nadrágszíját. Eddie előrehajolt amennyire csak tudott. de már későn. és megijedt. de Carol-Ann nem került közelebb. A hullámvölgyben eltűnt egy pillanatra. – Amikor készen vagy. édes. A hajó lesüllyedt és ismét fölemelkedett. homlokát ráncolta. és megfogta a kötelet. A hullám fölemelte a hajót a plató szintjére. Carol-Ann bátor nő volt. Carol-Ann habozott. A hullám ismét levitte. beugrik a tengerbe. Eddie semmit sem tehetett. míg a következő hullám nem emeli föl a hajót. ismét fölhozta. Állt a fedélzet peremén. A hajó most talán egy méternyire eltávolodott a Clippenől. de látta. Carol-Ann bólintott. és azt mondta: – Ugyanazt csináld. és a kötélbe kapaszkodva lógott ég és víz között. Most már jobban félt. Nem lesz semmi baj. aztán a másik hullám hátán fölemelkedett. Eddie a kötélbe kapaszkodva térdre ereszkedett. és ahogy tudott. – Ne most! – akarta Eddie kiáltani. Most Carol-Ann következett. kinyújtotta egyik lábát.Eddie egyik kezével a kötélbe kapaszkodott. és egyetlen mozdulattal őt is berántotta a kamrába. – Csak nyugodtan – mondta Eddie. Carol-Ann kétségbeesett erővel kapaszkodott a kötélbe. Carol-Ann ugrott. – Fogd erősen – üvöltötte –. és látszott rajta. fél az ugrástól. Eddie rámosolygott. és kinyújtotta karját. teljes erejével Eddie felé lendült. Carol-Ann arcára kiült a magára kényszerített határozottság.

ne legyenek útban. . de uralkodott magán. de Carol-Ann lába még mindig nem ért a platóhoz. CarolAnn fejjel lefelé lógott a hullámvölgyben. Carol-Ann biztonságban volt. Fölsegítette. A három gengszter és Baker kapitány várakozóan nézték. Eddie elengedte Carol-Annt. – Elég a dumából – jelentette ki Vincini.másik bokáját is. De a következő hullám fölemelte halálra rémült felesége testét. s ekkor Eddie végre megragadta a derekát és berántotta. Carol-Ann sikított. – Dolgunk van. – Rendben – válaszolta Vincini – Csak gyerünk már. édes? Bántottak ezek a gazemberek? Carol-Ann megrázta a fejét. – Eddie elsőként mászott föl a létrán a pilótafülkébe. csak remegő feleségét szorította magához. Eddie fölnézett. de gyorsan hasra feküdt. . Pár másodperce volt. Először vegyük a legénységet. – Jól vagyok – válaszolta vacogó fogakkal. és elengedte a kötelet. aztán bevitte a kamrába. – Rendben. majdnem őt is magával rántotta. mielőtt Vincini is fölér. aztán azt mondta: – Jézus Mária! Most már kezdem érteni.. aztán azt mondta: – Jól van. és így sikerült a platón maradnia. – Jöjjenek utánam. Carol-Ann férje mellkasára omlott zokogva és fulladozva a rémülettől meg a lenyelt sós víztől. Eddie minden erejét összeszedve szorította felesége bokáját. Baker egyikről a másikra nézett. Vincinihez fordult. ő maga is sírni szeretett volna. és pillantása találkozott Baker kapitányéval. Meg kell őket nyugtatni. Eddie magához szorította felesége fejét. most már megfogtalak. Aztán odaviszem magukat az emberükhöz. így nem tudta kihúzni.. Ahogy Carol-Ann zuhanni kezdett. Végre azt kérdezte: – Jól vagy. bébi. és azonnal beszélni kezdett. A hajó ismét süllyedni kezdett. Eddie pihent egy pillanatig. de Eddie még egy pillanat erejéig nem vett róluk tudomást.

Izgatott beszélgetés hangjait hallották. Minden utas a helyén ült. – A kurva anyádat teszem el – felelte a gengszter. és esetleg még meg is értetheti velük. amit mondok. Baker kapitány és a három gengszter is fölért. Étel szerencsére nem volt a padlón. mutatta az utat az utastérbe. A kapitány is ezt fogja mondani.– Figyeljen mindenki. mert az ebéd már befejeződött. és azt mondta: a . Az étkező tele volt törött porcelánnak és üvegcserepekkel. hogy lövöldözés legyen. jöjjön velünk. –Tegye el a fegyverét. Eddie Vincinire nézett. nincs rá semmi szükség. emberek – mondta Baker. – Igen. Mindenki elhallgatott. Egy pillanattal később Carol-Ann. és megsérüljön valaki. legföljebb még a kávénál tartott néhány utas. Davy meg Nicky hősiesen igyekeztek úgy csinálni. – Gyerünk. Joe és a kölyök vigye a legénységet az egyes kabinba: Vincini bólintott. gondolta Eddie. Vincini mögött Baker kapitány haladt. Azért érdemes volt megpróbálni. – Mehetünk. mintha nem félnének. Eddie Vincinire nézett. mire a bajok elkezdődtek. – Senki ne szolgáltasson ürügyet a lövöldözéshez. Eddie folytatta: – Mindenki viselkedjen nagyon nyugodtan. Remélem érti mindenki. és segítsen megnyugtatni az utasokat. Eddie vállat vont. Carol-Ann nagyobb biztonságban lesz a legénység tagjai között. Senki ne akarjon hősködni. amikor meglátták Vincini kezében fegyvert. Ez szerencsés fordulat. amit mondanak neki. Nem akarom. te menj a legénységgel. mi történik. – Ez van. biztonsági övek becsatolva. – Carol-Ann. hisztérikus nevetést. Egy asszony sírt. Kapitány úr. és tegye azt. Előre ment. Vincini.

hölgyeim és uraim. Az egészet semmiért. Frankie Gordinót hajón vittük Amerikába. Mintha rászakadt volna az égbolt. – Hol az a német? A hármas kabinból Tom Luther hangja hallatszott: – Itt van. – Ez az ember – mondta társára mutatva – Tommy McArdle. mindenki maradjon a helyén. Vincini. – Maguk nácik? – Dehogy – felelte Vincini. és beléptek a négyesbe. – Olyan megnyugtató hangon beszélt. Az FBI átverte őket. – Carl Hartmann nem egyszerű tudós – mondta Luther –. és most már börtönben van Rhoda Islanden.– Elnézésüket kell kérnem. úgy érezte magát. Mit akarnak Hartmanntól? Miért akarja a Patricia-banda elrabolni? – Mit akarnak ettől a tudóstól – kérdezte elképedve. akkor hamarosan túl leszünk ezen. hanem atomfizikus. Most. – Itt van. Rámutatott Gordinóra. Ollis Field fölállt. Kérem. gondolta Eddie. hogy szinte még Eddie-t is sikerült megnyugtatnia. Tegnap érkezett meg New Yorkba. és viselkedjen nyugodtan. és a kezemben van. Durván fölnevetett. Átmentek a hármas kabinon. Ollis Field és Frankie Gordino egymás mellett ültek. az FBI ügynöke. és pisztolyt tartott Carl Hartmann fejéhez. Luther hűvösen mondta: . értelmetlenül tette. – Csak megfizettek minket. ha érdekli. Mit tesz most Vincini? – Mit érdekel engem Frankie – mondta a gengszter. Viheti. – Luther ott állt. Mi tulajdonképpen demokraták vagyunk. Eddie nem értette a dolgot. – Az istenit! – kiáltotta Eddie. most szabadítom ki a gyilkost. és azt mondta Vincininek: – Itt van.

A Führer személyes üzenetben kért föl. ne okolja magát. Ezért kiszivárogtattuk.– Én nem vagyok demokrata. de a nácik pénzelték. amikor kiszállunk a gépből Amerikában. hogy átdobtuk őket a palánkon. – Németországban gyakran élnek ezzel a módszerrel. Hartmannt visszaviszik a náci Németországba. Eddie hallott erről a szervezetről. Ollis Fieldre nézett. Nern volt választása. – És miért nem őrzik Hartmannt? – Fogalmunk sem volt. – Szó sincs róla – felelte Ollis Field. a Clipperen hozzuk haza. ahol a harmadik birodalomnak szüksége van rá. hogy a professzor ebben a pillanatban az ő lelki nyugalmával törődik. – Értem – mondta csöndesen. Akkor lőtték volna le. hogy ne köpjön. Kétségbeesetten mondta: – Elrabolták a feleségemet. Eddie elképedt. Körülbelül most mondja be a rádió. Általában ártalmatlan németamerikai baráti társaságnak állították be. Látta. – Luther nyilvánvalóan büszke volt magára. – Akkor miért hozott egy ál-Gordinót a gépre? Azt akarta. – Megfizettem ezeket az embereket. Most jön rá a banda. hanem megölni akarta Gordinót. legyek segítségére Hartmann professzor hazatelepítésében. Most pedig visszaviszem Professor Hartmannt Németországba. – Értesüléseink szerint a banda nem megmenteni. Eddie elkapta Hartmann tekintetét.. hogy ezen a gépen jön.. Kérem. . Eddie-t elöntötte a bűntudat. s ez az ő hibája. de valójában hajón szállítottuk át az óceánon. hogy segítsenek nekem. Hartmann arckifejezése azonnal mégváltozott. Büszkén mondhatom. hogy a Deutsche-Amerikaner Bund tagja vagyok. a professzor retteg. nem tehettem mást. hogy Gordino börtönben van. hogy a Patricia-banda eltérítse a Clippert. Luther folytatta: – Ezeket az embereket fölbéreltem.

várta. Jobb kezében pisztolyát. és leült a padlóra. és Vincini lábához dobta. aztán megszámolom. amit kellett. – Hol az a rohadt tengeralattjáró? – Biztos vagyok benne. Megnézek két köteget. – Karácsonyig fog tartani. Mark Alder. igaz? . Eltette pisztolyát. ahogy a pénzt számolja. – Hé – mondta vidáman – maga színésznő.Valóban senki nem vigyázna Hartmannra? – tűnődött Eddie. Winnie – mondta Vincininek. Lavinia hercegnő. Egy tengeralattjáró! Tehát a németek Maine partjaihoz küldenek egy tengeralattjárót. Vincini Lutherhez fordult. mint a kisbárányok. pillanatok alatt itt lesz – felelte Luther nyugodtan. Adja ide a dohányt. – Százezer dollár. De semmi sem történt. Ollis Field és Frankie Gordino helyettese egy emberként bámulták a gengsztert. a balban egy palack pezsgőt lóbált. hány köteg van összesen. A táskát az ölébe fektette. – A kölyök az étkezőben van. Diana Lovesey. Lulu Bell. – Hülyének néz? – kérdezte Vincini. – Megnézem – felelte Vincini. hogy a hatalmas acélcet háta kiemelkedik a vízből. ha az egészet megszámolja. aki eddig nem fedte fel kilétét? Joe. húszasokban – mondta Luther. – Nem először csinálok ilyet. Luther továbbra is Hartmannra szegezte pisztolyát. de fölvett az ülésről egy táskát. hogy elvigyék Hartmannt! Eddie kinézett az ablakon. a vékony gengszter jött be. Vincini azt mondta: – Mi megtettük. Vagy van valahol egy testőre. ahonnan tűz alatt tarthatja az egész gépet. – Olyan jók. Közben Joe fölismerte Lulut. Most mindenki Vincinit nézte.

Eddie kétségbeesett.Lulu nem nézett rá. Joe küzdött a szorítás ellen. Joe húzott egyet a palackból. a golyó a padlóba fúródott. – Ilyen szép lánynak jót tesz. Mark őrjöngve próbálta kikapcsolni a biztonsági övet. ha egy kicsit megszorongatják a mellét. Joe megpróbálta pisztolyát Eddie felé fordítani. – Nem is olyan jó ez a pezsgő. Joe egyik kezével Diana ruhája alá nyúlt. Ez alkalommal a revolver agya Mark szemét találta el. és lefogta. Joe megint ütni készült. és nem válaszolt. és pisztolyával Mark arcába vágott. A pezsgőtől átázott a ruha. aztán harmadszor is arcul ütötte a fegyverrel.. Diana felsikoltott. – Ne merj hozzányúlni. Azzal a palackból a pezsgőt Diana ruhájára öntötte. Diana sápadtan húzódott el. – Miért? – kérdezte a gengszter. Végre Vincini is megunta a dolgot. te szemét kis strici. Nekiesett a gengszternek. Amikor meghúzta a ravaszt. Több nő sikoltozni kezdett. – Remek tőgyek – mondta vigyorogva. – Igaza is van – mondta Joe. ezek vezetnek erőszakhoz. Eldördült az első lövés. nem tudja tovább kézben tartani a helyzetet. de a biztonsági öv korlátozta a mozgásban. Joe nem figyelt oda. – Vincini – mondta Eddie – állítsa le a haverját. s már fölállt. Pontosan az ilyen helyzeteket akarta elkerülni. de Eddie erősen tartotta. Joe balkézzel gyomorba vágta. Eddie attól félt. Eddie nem bírta tovább. aztán odakínálta Diana Loveseynek. megragadta Diana egyik mellét. Diana kétségbeesetten próbált félrehúzódni. Mark arcát elöntötte a vér. Diana sikított. és erősen megszorította. amikor Joe újra megütötte. de nem sikerült. Mark kioldotta a magáét. és ellökte Joe kezét. Mark száj a vérezni kezdett. és vérfürdő lesz. .. és mindkét melle tisztán kirajzolódott. Eldobta a palackot. Joe meglepő gyorsasággal megfordult. – Hagyj a békén – mondta Joe-nak.

Mark fölállt. A tengeralattjáró nem érkezett meg. Eddie elengedte. hátha elmegy az amerikai hajó. – Tudtam. – Nem tudják ennyire megközelíteni az amerikai partot. – A pénz megvan. újabb reményeket ébresztett Eddie-ben. Vincini. hogy Vincini is meghallja. és elkapja a gengsztereket. Joe – mondta csöndesen. és várják. de nem mer feljönni. még mindig olcsón megúszták. De nem merte megmondani. Vincini persze semmit sem tudott a tengeralattjáróról. – Szerette volna megmondani Marknak. A tengeralattjáró itt van valahol a közelben. . – Mehetünk – mondta Vincini. de nem szólt semmit. Joe pisztolyát Markra szegezte. hogy a haditengerészet egy hajója lesben áll. – Ne! Ne! – sikította Diana. vagy szétlövöm a barátod fejét. hogy inkább a gengszterekkel tart. higgyen nekem. – Ne csináljon semmit – súgta. hogy nem jön – vélte Vincini. legfeljebb Mark arcát kell egy kicsit összevarrni. és zokogni kezdett. Ha így lesz. mint mérnök sovány felesége. mert a rádióján hallja. – Jövök magukkal. Eddie ismét reménykedni kezdett.– Elég lesz. Talán az egész történet jól végződik. hogy egy amerikai őrhajó a közelben teljesít szolgálatot. Joe abban a pillanatban megmerevedett. és hajánál fogva húzni kezdte a nőt. Luther szólalt meg. mielőtt még bármi kárt tehetnének Dianában. Legalább elmennek! Csak menjenek már! Ne folyjon több vér! Vincini folytatta. Eddie megragadta. Luther döntése. – Fölállt. és azt mondta Dianának: – Velünk jössz. félt. Joe gyilkos pillantást vetett rá. – Hozd a ribancot is. Akkor Steve Appleby hajója Hartmann professzort is megmentheti. Valószínűleg itt vannak a víz színe alatt. Joe kikapcsolta biztonsági övét. – Megölik. De Eddie sejtette a magyarázatot. megpróbálta kitörölni szeméből a vért. Diana megmerevedett. Minden rendben lesz. Inkább kedvemre való. ha akarod. Magam is megdugnám.

utána a német. pisztolyt és így szólt: Ahogy áthaladtak a hármas nyílt szemmel figyelték a kabinba ért. hogy a közelemben legyen. Eddie közvetlenül Vincini után ment. és kétszer tüzelt. és azokban egy angol soha senkit nem lő le – védekezett a kölyök. Membury úr. – Jobban tennék. Membury elzuhant a padlón. amíg le nem szállók erről a fémdobozról. Eddie letérdelt Membury teste mellé. Ollis Field és McArdle lefogták Markot. ha lefognák ezt az izgága alakot. aztán én. – Én minden filmet megnézek. fiúk. – Angol volt. Vincini azonban nem volt megelégedve bűntársa magatartásával. a vett elő. A kölyök megpördült. – Először Luther. Vincinire szegezte. utánam a mérnök. az utasok rémülettől tágra menetet Ahogy azonban Vincini a kettes titokzatos Membury úr fölállt. kurva állat – üvöltött a fiúra. kabinon. Mindenki maradjon nyugton. A golyók a mellébe furódtak. – Állj. – Kicsoda maga? – kérdezte Eddie. hogy ne legyen útban. .– Mehetünk – mondta Vincini. mint mellénye. Senki ne mozduljon. a kibuggyanó vér ugyanolyan színű volt. – Oké. – Meg is ölhetett volna! – Nem hallottad a kiejtését? – kérdezte a kölyök. Eddie óvatosan hátralépett. aztán a kölyök. Vincini falfehér lett. – Te rohadt. különben lelövöm a főnököt. – Na és – sikoltotta magából kikelve Vincini. különben Joe tényleg fejbelövi. Vincini a két FBI-ügynökhöz fordult. aztán Joe a szőkével. Mark minden erejét megfeszítve akart megszabadulni Eddie szorításából.

Winnie. hogy az azt hitte. hogy olyan feleslegesen halna meg bárki is? Nem tud maga valamit véletlenül. csak végszükség esetén használjátok azt a kurva rádiót! – Éppen ez az. Eddie káromkodott. mintha csak keresnének valakit. Olyan gyanakvó és rosszindulatú pillantást vetett Eddie-re. és tiszteletet érez Eddie iránt. – Ezért kinyírom. akinek arca most azt tükrözte: mindent megértett. Megesküdött. Vincini rájött. adó-vevővel. Erre nem gondolt. – Átvert – mondta Vincini Eddie-nek röviden. Eddie Baker kapitányra pillantott.. – Megmondtam. Vesztettem. . Winnie – kiáltotta. Micsoda kudarc! Ezzel szeme lecsukódott. és ez majdnem sikerült is. – Az volt a feladatom. amit viszont én nem tudok? Eddie nem tudott mit válaszolni. A banda egy tagja a parton őrködött egy rövidhullámú. – Teljesen feleslegesen – mondta ki véletlenül hangosan. – Hé. azonnal meggyilkolja.. ráadásul teljesen feleslegesen. különleges osztály – hörögte Membury.– Scotland Yard. – Hogy lehet az – kérdezte Vincini –. Eddie szíve megállt egy pillanatra. Vincini azonban nem volt hülye. de ebben a pillanatban berontott a tengerész a hajóról. Vincini lassan Eddie-re emelte fegyverét. hogy csapdát állítottak neki. gondolta Eddie. hogy védjem a professzort. Most pedig ez a bátor rendőr holtan feküdt. hogy ennek az egész szörnyűségnek nem lesz halálos áldozata. Vége. Az üzenet szerint a hadiflotta egy hajója őrszolgálatot teljesít a közvetlen közelben. és meghalt. – Most vettem Willardtól.

– Ezen el tudunk menekülni! Átrepülhetünk az őrhajó fölött! Vincini bólintott. Vincini kinézett az ablakon. 28 Nancy Lenehan végre megtalálta a megoldást. Nem bánom. hajlandó jobb árat kínálni a cégért. Azt . ahogy leszáll a Clipper közvetlen közelében. Le akarta győzni öccsét. ha Angliába megy. Eddie-nek remegett a térde. de terve kudarcot vall. Luther kinézett az ablakon. – Ezt fogjuk tenni. és – mondta Vincini. nem egy éppen Angliában. – Na. de meg akart szabadulni attól a szereptől. Eddie megértette: életben marad. és ezt mindenki tudja is. gondolta Eddie. és a háború évekig eltarthat. Erről viszont eszébe jutott. – Egy hidroplán – mondta. és látta azt a Grumman Goose-t. amelyeket Nat Ridgeway nem tud személyesen fölkeresni. – Itt száll le mellettünk! Vincini leeresztette a fegyvert. a General Textilesnek rengeteg gyára van külföldön.Ennél többet nem tehettem. De félt attól. Mervynnel akart maradni. Nat Ridgeway azt mondta. ami a shediac-i öbölben horgonyzott. és állást adni Nancynek a General Textilesben. ha meg kell halnom. Eddie követte tekintetét. – Jó ötlet – mondta aztán. ahogy a kis hidroplánban a kanadai partok mentén repülték. – Legföljebb őket is kinyírom. Eddie egy másik repülőgép hangját hallotta a levegőben. – Nem érti? – hadarta Luther izgatottan. amit még apja írt számára. Hirtelen megszólalt Luther: – Vincini! Nem hallja? Néma csönd támadt. Látták. amíg tart a háború. ő is hamarosan unott háziasszonnyá vedlik a tétlenségben.

Kellemetlen lesz leszállni. hátha segítségre van szükségük. hogy párhuzamosan fussanak a hullámok tarajával. mint a hajó fedélzete. Nyilván azt akarta. Nancy engedelmeskedett. A gép pontosan egy nagy hullám hátára szállt le. Rosszabbra számított. és nyilván nehéz lenne a rendes ajtón át közlekedni. Nancy telkesen bólogatott. Mervyn megpróbált rádión érintkezésbe lépni a Clipperrel. miért. mert magas a hullámverés. Fedélzetén egy férfi állt munkaruhában és sapkában. Nancy látta. Szerencsére a Goose szárnyait magasan építették a törzsbe. Nancynek saját gondjai egészen kimentek a fejéből. ahogy a Goose lassú körökkel ereszkedett le a Clipper felé. mint egy hullámlovas Hawaii szigetén. de nem kapott választ. Nancy látta. és a motor hangját túlharsogva kiáltotta: – Le kell mennünk. Egyetlen szépséghibája volt csak Európában háború van. és úgy ringott. tarajos hullámok látszottak. és az ablakon át lemutatott a tengerre. és integetett nekik. hogy a hidroplán közelebb kerüljön a hajóhoz. és kapaszkodjon. a Clipper orrán nyitva van a csapóajtó. Mervyn megfordult. jóval magasabban nyúltak ki. de életjel se. mígnem nekiütköztek a hajó oldalára rakott gumiabroncsoknak. amikor Mervyn hátrafordult a másodpilóta üléséből. Nancy lenézett. s gondolta. A tenger hullámai magasan fölcsaptak. úgyhogy sikerült egészen a hajó mellé sodródniuk.fogja Natnek mondani. a nagy hullámverésben ez nem is olyan könnyű feladat. Mi történhetett? Valami bajuk esett az utasoknak? A gépen nem látszott semmi rongálódás. aztán kinézett az ablakon. hogy meghal az ember. és a Clippert látta. így Mervynnel lehet. A tengerész a Goose orrát és . Azt is értette. A tengeren valóban nagy. Ned úgy vitte le a gépet. Éppen ezen a távoli lehetőségen tűnődött. és ilyenkor előfordul. A Clipper orrához egy motoros hajó volt kikötve. Ned ügyesen manőverezett. mellettük kössenek ki. Remek megoldásnak tűnt. – Kösse be magát. itt fognak majd beszállni. és azért dolgozhat is. tegyék meg a General Textiles európai igazgatójának.

– Én is jövök – mondta Nancy. Az orrban egy ismeretlen fiatalember várta őket. de végeredményben nem volt vészes. A hajóról ugrani kellett egyet. – Menjenek be – mondta. – Kényszerleszállás. Nancy levette cipőjét. – Nem felel a rádiójuk. Mikor mind a ketten fönt voltak.farkát megkötötte a hajóhoz. – Mi történt? – kérdezte Mervyn. és kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Miután a hidroplánt szorosan a hajóhoz kötötték. a két jármű együtt emelkedett és süllyedt a hullámok mozgásával. Mervyn megkérdezte a tengerészkülsejű férfit: – Mi történt? – Valami gond volt az üzemanyaggal. Nyilván Mervynben is ez a vélemény alakulhatott ki. láttuk az egészet. gondolta Nancy. Éppen erre halásztunk. Kicsit félt. Mervyn ment először. Ned leállította a motorokat. és kiszállni készülődött. Elég ostoba pasas. Mervyn a kezét nyújtotta Nancynek. Mervyn kinyitotta a fülkét. és fölsegítette. és nézzék meg. Ez megkönnyítette. mi a baj. aztán ugrott. Menjenek. – Arra menjen! Mind az étkezőben vannak. A férfi vállat vont. hogy a Clipper platójára érjenek. aztán ismét segített Nancynek. – Miért nem felel a rádió? – Nem tudom. . a zsebébe gyömöszölte. mert így szólt: – Szeretnék beszélni a kapitánnyal. hogy a fedélzetre jussanak. Ned azt mondta neki: – Én nem hagyhatom itt a gépet.

Fölment a lépcsőn a pilótafülkébe Mervyn után. és az asszony mellét szorongatta. hogy a földön ott fekszik Mambury egy nagy vértócsában. hogy a legénység egyetlen tagja se tartózkodjon a helyén. amikor egy hidroplánra van leginkább szükségem. Luther beszélt: – Az istenek kedvelnek engem. Még három fegyveres embert láttak. Egy másik. Mögöttük megszólalt a sárga nyakkendős fiatalember. csíkos fekete öltönyben. és lóduljon előre! Beléptek az étkezőbe. – Ez a maga műve? – kérdezte mérgesen Memburyre mutatva. gondolta Nancy. Mervyn egészen a kettes kabinig ment. kegyetlen arcú. a padló tele volt üvegcseréppel és tányérdarabokkal. Micsoda marhaság. sápadtan és ijedten. és látta. Luther volt az.Ez a fiú fekete cipőjében és sárga nyakkendőjében nem tipikus halász. mert úgyis csak a nyomornegyedekben működnek. Lovesey. de miért vannak mind az étkezőben? Furcsa. ő a parancsnok. Mervyn felesége mögött állt. Nem csoda. – Édes istenem. amit nemrég mondott a lánynak: hogy a gengszterek nem veszélyesek. Kezdte furcsán érezni magát. erős. A maga segítségével Vincini úr. A harmadik fegyveresben azonban ismerősre leltek: Mr. . Itt nem volt senki. Egyikük magas. Hangja most már nem volt olyan udvarias: – Ne álljanak meg! Menjenek tovább! Nancy megfordult. ahol hirtelen megtorpant. Nancy is látta. vékony. hogy nem felelt a rádió. Mervyn önkéntelenül elkáromkodta magát. mi folyik itt? – kérdezte Mervyn. amint tehetetlenül állnak. Nancy meglátta Margaret Oxenfordot. hogy csapdába ejtsen bennünket. Úgy tűnt. aki a kezében tartott pisztolyt Hartmann professzorra szegezte. a pasi kezében pisztoly van. ahogy követte Mervynt az utastérbe. Látták a kapitányt és a fedélzeti mérnököt. Maga éppen akkor érkezett meg a hidroplánjával. Az asztaloknál több utas ült mozdulatlanul. amit Deakin úr bizonyos fokú árulás révén idehívott. hirtelen eszébe jutott. – Fogja be a pofáját. társai és jómagam átrepülhetünk a haditengerészet hajója felett.

Nancy nem értette. mindennek Frankie Gordinóhoz lehet valami köze. Diana nyögött a fájdalomtól. és idedugják az orrukat. de nem válaszolt. hogy így nógassa indulásra.Mervyn ránézett Lutherre. Nancy azt sem értette. – Egy pillanat – mondta Mervyn. mi ez az egész. aztán Luther azt kérdezte: – Mi az a feltétel? Mervyn Dianára mutatott. ha Mervynt elviszik. – Oké. mit akarnak Hartmann professzortól. hozd a szőkét! Nancyt átjárta a borzalom.a fenébe. – A hölgy itt marad. és induljon! Maga itt nem szabhat feltételeket – válaszolta Vincini. mit szeretne. maga viszi a németet. – Fogja be a pofáját. Sajnos senki nem kérdezte. – Akkor lőjjön le – mondta. föltételezte. A Vincininek nevezett férfi további utasításokat osztogatott: – Luther. hozzad ezt a Loveseyt! A barátnője itt marad. Winnie. Joe a pisztoly csövével mellen bökte Dianát. mielőtt a haditengerészeknek elfogy a türelmük. Kölyök. vele akar menni. de Gordino nem volt sehol. – Elviszem innen magukat a hidroplánon – mondta Mervyn –. Mervyn széttárta a karját. Minden szem rá fordult. tudja is a választ. csak azt tudta. . Egy pillanatra csönd állt be. de csak egy feltétellel. Miért rabolják el Dianát? Attól félt. Vincini folytatta: – Joe. A csíkos öltönyt viselő férfi szólalt meg: – Menjünk.

Féltette Mervynt. A motoros tengerészkülsejű kapitánya föl akarta valamire hívni a figyelmüket. jobban. ha akarják. Diana megkönnyebbülésében ismét sírni kezdett. – Kérdezze meg őket! Ha úgy érzi. hogy Hartmann elrablásában segítsen. – Oké. oké – mondta Joe kelletlenül. – És bármelyiküket kérdezi. Elöl van egy kabin tele a Pan American pilótáival. – Majd szerzünk neked később egy másik ribancot. Vincini azt mondta: – Múlik az idő! Menjünk innen. Aztán nem emlékezett semmire. – Hagyja itt! – kiáltott rá Luther. Nancy rájött. . mint maga. Ezek az emberek tényleg lelövik. nem azért. – Azért fizetem. de gyorsan. ugyanazt a feltételt fogja szabni felelte Mervyn. egy újabb lökésből fejjel nekirepült a falnak. Először átrepült a bőröndökön. a gengszterek nem tudnak Ned létezéséről.. főnök! Nézz csak ki az ablakon! Harry Marks elájult. még van rá ideje. Nem mintha ez sokat számítana. Vajon látom-e még Mervynt? – kérdezte Diana magában. Luther azt mondta Joe-nak: – Hagyja itt a nőt! – A fenébe hagyom itt – morogta Joe vörös fejjel. A szomszéd szobából a kölyök rémült hangja hallatszott: – Úristen.– Ne higgye. Odakint megszólalt egy hajókürt. hogy magára vagyok szorulva – mondt Vincini. hogy nőket szedjen össze! – Luthernek igaza van – szólt közbe Vincini. Bármelyikük elvezeti azt a koszos hidroplánt. amikor a Clipper belecsapódott az öböl vizébe. aztán amint éppen sikerült volna négykézlábra emelkednie..

és legalább annyi meglepetéssel vette észre Harryt. viszont nappali világosság árasztja el. gumicsizmában és munkaruhában. hogy odalent többen emelt hangon beszélnek. mint megfordítva. Úgy tűnt. Ami még fontosabb. gondolta. itt az alkalom a menekülésre. Ki kell néznie. Résnyire megnyitotta az ajtót. A lövöldözés gengsztereket jelent. Meg kell tőle valahogy szabadulni. alapjában véve megint szerencséje volt. Harry ült a földön. Fölült. Egy motoros hajót látott. és mindennütt összehorzsolta magát. Az orra vérzett. Itt egy gyors motoros hajó. mégis álltak. Aztán egy lövés dördült. A két pilótaülés között nyitva volt a csapóajtó. de senkit sem látott. Végre tudom. Bekukucskált. talán veszekednek. az orrban lévő kamra üres. A szavak értelmét nem tudta kivenni. Óvatosan kinyitotta az ajtót. mi történt. egészen a csigalépcsőig. Lehet. még nem érkezhettek meg Port Washingtonba. Semmi zaj.Mikor végre magához tért. Tudta. a feje úgy fájt. majd szétesett. Az ablakhoz lépett. nem értette. a lövöldözés gyakran kavarodással jár. Viszont nem tört el semmije. mire találták ki a biztonsági öveket. és Percy Oxenfordot látta. A fedélzeten egy férfi foglalatoskodott. hogy Frankie Gordinót akarják kiszabadítani. és úgy érezte. és akkor övé a hajó. Hirtelen lépteket hallott. amelyet a Clipperhez kötöttek. és végigtapogatta magát. Ott is hallgatózott egy darabig. Sehol senki. Innen már hallotta. amely elvihetné a part valamelyik elhagyott pontjára. Macskaléptekkel ment végig a kabinon. Hosszú ideig nem hallott semmit. gondolta. Egy pillanat múlva megszólalt: – Hol rejtőzött el? . A csomagtérben természetesen nem voltak ablakok. csak egy ember van a fedélzeten. Megfordult. Kilépett a folyosóra. A fiú a kabin ajtajában állt. és látta. és nagy kavarodásban könnyebb eltűnni. és hallgatózott. és a pilótafülke ajtajához suhant. Fején sapka volt. Zsebkendőjével letörölte orráról a vért. Csak egy magyarázat kínálkozott: valamilyen okból kényszerleszállást kellett végrehajtani. Harry érezte.

Százezer dollárt adott nekik egy bőrtáskában. A fiók nyitva volt. és a Clipper felé sodortatta magát a hullámokkal. – Mi folyik odalent? – Mr. nem veszik észre Margaretet. De a gengszterek magukkal akarják vinni Mrs. – Én ezt nem tartom olyan nagy ötletnek – mondta. – Nekem sikerült fellógnom a csapóajtón. – Mindjárt gondoltam – mondta –. a Clipper fölött egy hidroplán köröz. Harry megrázta a fejét. micsoda kalamajka – mondta Harry. Láttam. – Jézus.– Hagyjuk a részletkérdéseket – válaszolta Harry. és kivette a fegyvert. Kívülről hangos motorzúgást hallottak. – Percy kinyitotta a térképasztal fiókját. Lutherről kiderült. – Minek? – Ollis Field pisztolyáért. A revolver eltűnt belőle. Rövid a csöve. – Nahát! – mondta Harry. – És hogy van a nővéred? – Egyelőre jól. belenézett a dobba. Az FBI-ügynökök mind ilyet használnak. Loveseyt. Ki lehet az? Egy pillanattal később a hidroplán leszállt. amikor Baker kapitány elkobozta. – Kivette a revolvert Percy kezéből. – Harry megfordult. mert olyan csinos. Felbérelt egy csomó gengsztert. de Percy közben eltűnt. Remélem. – Csak kinyíratod magad. hogy segítsenek neki.. ami a hölgyek .. – És most. Membury. visszatette a fiókba és bezárta. aztán megpörgette. Mindketten kinéztek az ablakon. – Percy szakértőén megtörte a pisztolyt. aki Hartmann professzor testőre volt a Scotland Yardtól. és jól elfér a zakó alatt. Szóval ez volt a titokzatos Mr. és vissza akarja Hartmann professzort küldeni Németországba. harmincnyolcas colt. hogy náci. – És megölték Memburyt. mellékhelyisége mellett van – magyarázta Percy. és látták.

társai és jómagam átrepülhetünk a haditengerészet hajója felett. és lemegy az orrba. a pilótafülkén hamarosan átmegy valaki. elhaladt a navigátor megfigyelőállása alatt. ha jön. A hidroplánt éppen kikötötték a motoroshoz. Maga éppen akkor érkezett meg a hidroplánjával. amit Deakin . félig lemegy. le fogják puffantam. amint Percy leereszkedik egy résen. Nyilván ez a csapóajtó a hölgyek mellékhelyisége mellett. mit mondott Margaret: a családban mindenki remekül lő. Harrynek szimpatikus volt Percy. hallotta. A csigalépcső kanyarulatában elbújt a fal kiszögellése mögé. Elment a csigalépcsőig. lévén a vadászat egyik fő szórakozásuk. amely egyre szűkült. s látta. Hamarosan hallotta. tétovázott.– Az istenit – mondta Harry. Úgy jobban hallja. A konyhába belátott: üres volt. és kinézett az ablakon. Minden lépcsőn megállt és hallgatózott. A maga segítségével Vincini úr. De hát mi a fenét csinálhat? Visszatért a pilótafülkébe. ráadásul nem akarta. De ez a fiú nem ismerte a gengsztereket. Emlékezett rá. ahogy a gép hátsó részéhez közeledett. mint egy kutyát. aztán úgy döntött. aztán kikukucskált. Amikor leért. Gyorsan átment a hátsó ajtón. A folyosó végéről fény szivárgott föl. Kiment a hátsó ajtón. amíg a lépések elhalnak a lépcsőn. de résnyire nyitva hagyta. és besurranok a mellékhelyiségbe. hogy jobban hallgatózhasson. Nem tudja Percyt megállítani. ahogy Tom Luther hangja tiszta amerikai kiejtéssel. azt mondja: – Az istenek kedvelnek engem. Harry nem akart senkivel találkozni. ha a tengerész feljön a gépre a hajóról? Úgyis meghallom. amikor egy hidroplánra van leginkább szükségem. mi történik. Percy ügyesen kúszik egy szűk folyosón. akár a Clipper utasai mennek a hidroplánra. s kinézett a következő ajtón. Néhány perccel később többen visszajöttek. valaki feljön a csigalépcsőn. Lassan. aztán előjött. Harry megvárta. amelynek mélyén mégis valami európai hanghordozást érzett. Akár a hidroplán utasai jönnek a Clipper fedélzetére. Mit csinálok. Segítség érkezett? Vagy a gengszterek kaptak erősítést? Megint nem értette a dolgot. hogy Margaret elveszítse öccsét. ha elkerülhető. Lovesey. egyenként lejjebb ment egy-egy lépcsőfokot. ketten vagy hárman is talán. Ha útjukba áll. Látta.

ahol kiteszi magát annak. gondolta. Abban reménykedett. A hajóról kiáltást hallott: – Hé. hogyan történt. miért oldódtak el a kötelek. mivel kelthet zavart. Most azonban Percy bármelyik pillanatban valami hülyeséget csinálhat. Különben is sietnie kell. A tengerésznél valóban nem volt fegyver. Megragadta a köteleket. Eddig megvolnánk.úr bizonyos fokú árulása révén idehívott. hogy Margaret öccsét megöljék. és remek ötlete támadt. Ebből Harry kibogozta. a csörlőre még egy kötelet erősítettek. és a tengerbe dobta. Félt. Szörnyű. hogy minden a maga útján törénjen. Lenézett a csapóajtón. derítse ki. és szívesen hagyta volna. De most már nem végezhet félmunkát. és beindította a hajó motorját. maga! Mit csinál? Nem nézett föl. Annak leoldásához azonban ki kell mennie a platóra. mit mond. De Harry nem volt hős. A tengerész berohant a kormánykabinba.. . Egyiküket leküldik. ha valaki rajtakapja.. Valamit tennie kell. Szíve sebesen vert. a kiabáló férfinál nincsen fegyver. Majd hazudik valamit. és gyorsan leoldotta a csörlőről a másik kötelet is. Luther a hidroplánon akarja elvinni Hartmann professzort. A gengszterek pillanatokon belül észreveszik. és húzni kezdte őket. És akkor. Most jön a neheze. A kötélvégek a vízbe csúsztak. azt pedig nem nézheti karba tett kézzel. hogy észreveszik. – Hé! Most már fölnézett Harry. Most már tudta. hogy a hajó már nincs kikötve. valahogy zavart kell keltenie. ahogy szokta. Nem értik majd. meglátta a kampóhoz erősített kötelet. Szegény Hartmann. Gyorsan lement a létrán. Óvatosan újra fölment a csigalépcsőn. Nem gondolkozott azon. Kilépett a platóra. Ekkor meglátta. Leoldotta a kötelet. Percy minden pillanatban valami marhaságot csinálhat. visszaviszik a náciknak. Először is eloldja a kötelet. amivel keresztülhúzhatja a gengszterek számítását. hogy csapdába ejtsen bennünket. gondolta Harry. A kötelet leoldotta a kampóról és a padlóra ejtette.

ha visszamennék a rejtekhelyemre. Ennek nem örült. de Harry nem érzett semmit. hogy megint sikerüljön a Clipper közelébe jutnia. Vegyétek már észre. Harry szíve a torkában dobogott. Az egyik ronda. a kötél kiesett a kezéből. hát rántott rajta egy nagyot. Harrynek egy gengszter is túl soknak tűnt. Mind a két gengszter szó nélkül a tengerbe esett. és megrántotta a kis ember bokáját. nézzetek már ki az ablakon. gondolta Harry. már biztosan lementek az orrba. Harry indián diadalüvöltést hallatott. a fiatalabbiknak sikerüli elkapnia az egyik feléje dobott kötelet. Harry megrézte. mit csinál akkor. gondolta. amit Harry nem értett. Fölrohant a létrán. Mikor úgy gondolta. és meglátta Harryt. végig a kabinon. de ehhez el kell tenniük a fegyverüket. Ha sikerül. nehéz lépteket. A vékony gengszter elvesztette egyensúlyát. kezükben pisztoly. mit tesznek vele. hogy nagyon nem szeretik az ilyen tréfákat. ketten vannak. A hajó kapitánya úgy manőverezett. Kiverte a hideg veríték. Lövés dördült. gondolta Harry. A fülke üres volt. Erre meglepő dolog történt. ha arra gondolt. Azok ketten kiléptek a platóra. Gyerünk. A tengerész kiáltott valamit a két gengszternek. Mikor félig leért. siető. Mindenesetre lehajolt. hogy nincs meg a hajótok! Amíg bírom idegekkel! Végre újra lépéseket hallott. Átment a fülkén. Zsebébe nyúlt. és zsebre tették a pisztolyukat. Egy darabig egymásba kapaszkodtak. A másik. Egy hosszú percig semmi sem történt. Két férfi állt az orrban. és társába kapaszkodott. és óvatosan lenézett a csapóajtón. tudta például. és abban a pillanatban rántotta elő pisztolyát. ha elkapják. Lement a létrán. Harry tudott egyet s mást a gengszterekről. a két gengszter újra kiköti a hajót. Még pisztoly nélkül is félreismerhetetlenül gengszterek. itt a halál. amint fölszaladnak a csigalépcsőn. óvatosan kikukucskált az ajtó résén. Harrynek még mindig a kezében volt a boka. talán tizennyolc éves.Harry félve gondolt rá. vékony kis alak volt. az a kis randa megfordult. amikor Harry odaért. a másik egészen fiatal. Ilyen ízléstelenül csak egy gengszter tud öltözködni. haragos. és ismét elrejtőzött a csomagtérben. Talán okosabb lenne. Úgy hallotta. Harry erre várt. .

egyikük sem tud úszni. a zavaros szerepcseréktől. aztán a fegyverektől. Ilyesmiken gondolkozott. Megmozdulni sem maradt bátorsága. Csak a képzeletben volt motoros futár a csatatéren. egy szót sem szólt. Évek óta beszélt arról. valójában az első puskalövés hangjára elbújna egy bokor alá. Hősiessége csak a képzeletében létezik. és visszavinnék Németországba. hogy Membury ott feküdt a kabinban holtan. de ez nem segítene semmit. Egy szót sem szólt a kényszerleszállás közben. amikor a kölyöknek nevezett csibész észrevette. Lehet persze. aztán ismét fölbukkant a hullámok között. Hallgatott. Lenehan és Mr. mikor mindenkiről kiderült. hogy eloldozódott a hajó. hogy nem is tehetne semmit. Talán csak megölnék. Megijedt az emberrablók brutalitásától. Most hirtelen úgy érezte. hát Ian emlékéért. Ha valódi veszélybe kerül. hogy azt hitte: mások is hallják. Sokkal fontosabb volt megtudni. hasznavehetetlen. nem az. . Sose félt még ennyire. amikor gyengének nevezte. De akkor is meg kell próbálnia. Margeret tisztán hallotta a saját szíve dobogását. Mint a dob. egy vértócsa közepén. és Luther nem békés üzletember. Lovesey.A két maffiózó elmerült. Harry látta. amikor a gengszterek megjelentek a fedélzeten. ha nem másért. mi folyik az utastérben. ritmikus és állandó. a mérnök nem mérnök. fölmászott a létrán. Gyorsan visszament a kamrába. hallgatott. s ezért még külön is szégyellte magát. s olyan hangos. Már a kényszerleszállástól nagyon megijedt. – Ezt Clive Membury haláláért kaptátok! – kiáltotta Harry. kijutott a pilótafülkébe. ő pedig nem tesz semmit ez ellen. apjának igaza van. amikor Vincini elküldte két társát. sem amikor megérkezett Mrs. míg dobogó szívvel a félelemtől bénultan ült az asztalnál. aztán leóvakodott a csigalépcsőn. Nem is várta meg. de legjobban attól ijedt meg. Miért? Mert megbénította a félelem. hogy harcolni akar a fasizmus ellen: hát most itt lenne az alkalom! A nácik el akarják rabolni Hartmann professzort. hogy kössék meg újra. aki: Gordino nem Gordino. mi történik velük.

– Csináljon valamit! – üvöltötte Luther Vincininek. A kölyök elmerült. A kölyök megpróbálta valahogy felszínen tartania magát. és nem jött föl többé. – Kicsoda? – Talán van még valaki ezen a kurva repülőgépen. – Joe és a kölyök? – Igen! A tengerész egy kötelet dobott feléjük a hajóról. de a két fuldokló nem vette észre. gondolta. Joe rémülten csapkodott. Mikor Margaret sikított. amikor meglátta a két fuldoklót. Már hosszú ideje az ablakon bámult ki bénult félelmében. sikított. Ha az a két hülye nem menti meg saját magát. – Hogy eshettek a vízbe? – Talán belökték őket – felelte Vincini. hogy a maga életét mentse. rám ne számítsanak. a kölyök pedig a víz alatt volt. – Mit? – kérdezte Vincini. Margaret azt gondolta: Harry! Lehetséges lenne? Netán még mindig a gépen van? Elbújt valahol. és nagy adag tengervizet nyelt. és lenyomta. Luther az ablakhoz rohant. – A vízben vannak! – üvöltötte hisztérikusan. – Nem tudok csinálni semmit. és a kényszerleszállás után . hogyan fulladozik a vízben a két gengszter. Margaret a Clipper hangszigetelt falain keresztük csak tompán hallotta a fuldokló borzalmas kiáltását. A két fuldokló most a víziszárny közelébe került. Ha nincsenek pánikban és észreveszik. Mindkettő halott. de a másik a kölyök hátára mászott. Szörnyű látvány volt.De amikor látta. – Hogy történt? – kérdezte Luther. megint elmerült: aztán már nem bukkant föl többé. Joe elmerült. Joe ezzel utolsó támaszát is elveszítette. de nem vették észre. talán föl tudnak rá mászni. amíg kereste a rendőrség. ismét fölbukkant. – Kicsoda? – kérdezte Vincini. Margaret összeborzongott.

mint elrejtőzött előle. A másik oldalon állt Nancy. kölyök. Nem értem. Margaret feltételezte. közvetlenül Margaret mellett Luther Hartmann professzor fejének szegezte fegyverét. Margaret rögtön kitalálta. Vincini egy alapos pillantást vetett Percyre. és menjünk. de hogy ki lőtt rá . Rövid csövű fegyver. – Mit csináljunk? – Elmegyünk a hajóval úgy. Percy rögtön azután eltűnt. ahogy a három ember éppen elhagyta volna az étkezőt. – Dobja el a fegyverét – válaszolta Percy mutáló hangján. a hang az ő szájából jön. Aztán. ő inkább kereste a bajt. amit egyenesen Vincinire szegezett. hasba kell lőni. hogy a mellékhelyiségbe ment és elbújt. Csak egy lövést hallott. mit izgatja magát. Vincini mögött. Diana Lovesey. Ha valaki útban van. Mervyn Lovesey. kezében megcsillant a fegyver. Most kinyújtott karral tartotta. A dörrenés valósággal megsiketítette Margaretet. nagyon lassan megfordult. Vincini lassan. Margaretnek az a szörnyű érzése támadt. ugyanakkor rettegett az életéért. a német meg a dohány. Vincini megdöbbentően gyorsan mozdult.ismét előjött? Harry lökte be a két gengsztert a tengerbe? Aztán rögtön Percyre gondolt. még mutáló hangja: – Egy lépést se! Margaret meglepetésére Percy kezében revolver volt. Az étkező zsúfolva volt emberekkel. és a fedélzeti mérnök. hogy a lépcsőn Percyvel fognak találkozni. a kapitány. aztán rájött. a gép hátsó részéből megszólalt Percy kamaszos. – Én. ahogy megbeszéltük – felelte Vincini. lövés dördült. mintha sportlövészeten lenne. Vajon mire készül? – Az egész terv kezd szétesni – mondta Luther. hogy ugyanaz. aztán megfontoltan mondta: – Takarodj a pokolba. amit Baker kapitány vett el az FBI ügynökétől. Margaret büszke volt Percyre. távolról sikoltást hallott. De ez nem volt jellemző Percyre. Nyugodjon meg. s ő kap golyót a hasába. maga. mikor a hajót kikötötték a Clipperhez. Oldalt vetette magát.

hogy harcoljon. A pisztoly csöve halántékába nyomódott. amit Lutherben Vincini megölése keltett. apja azt mondta: egy napig se bírná a hadseregben. vagy megölöm a lányt. Luther megragadta Margaretet. mintsem visszamenjen a náci Németországba. nem vagyok kész a halálra. Talán igaza volt? Csak annyit kellene tennie. és melléből patakzott a vér. Csak egyetlen mozdulatot. ami kinyílt: vére a bankjegykötegekre folyt. Luther nagyon okos. Luther egész testében remegett. Meglátta apját.kire. hogy megmozduljon. Luther lelövi. aztán szinte megállt. akit megölt. a professzor inkább a halált választja. de Margaret életét nem áldozhatta föl. gondolta Margaret. a professzor megmenekül. de most Margaret életéről volt szó. Vincini azonban megtántorodott. és a revolver csövét homlokához szorítotfa. Margaret túlságosan rémült volt ahhoz. Percy eldobta a pisztolyt. túl gyenge ahhoz. amit mondok. vagy akár mondjon valamit. ugyanúgy félt. maga elé rántotta. Átlátta. nem tudom megtenni. nem tudta. Fájt. menjen az orrba a csapóajtóhoz. Hartmann fejéhez teszi a fegyvert. ami bekövetkezett. és rémülten meredt az emberre. Margaret attól félt. Látszott. hogy megmozdul. Az idő lelassult. mint Margaret. A rémült csendben végre megszólalt: – Hartmann. Mindenki Lutherre nézett. Percynek láthatóan nem volt semmi baja. Szálljon föl a hajóra. Margaretet hirtelen valami végtelen nyugalom szállta meg. fölhasználva a zavart. Aztán attól félt. aki még fegyvert tartott a kezében. De ez nem igazságos! Nem voltam rá fölkészülve. Margaretnek eszébe jutott. hogy Luther rálő Percyre. Lord Oxenford arcán rémület ült. Csak attól nem félt. Tegye. Kezéből kiesett az aktatáska. de a többiek azonnal rávetik magukat és Hartmann megmenekül. Ha feláldozom magam. a banda utolsó tagjára. Most minden rajtam áll. rögtön elbőgi magát. Luther lelövi a professzort. Mindenki megdermedt a teremben. elzuhant. Hartmann hirtelen mozdulattal kiszabadította és a földre vetette magát. Hartmann professzor föláldozta volna saját életét. Hartmann lassan fölkelt. mint .

meglátta a tengeralattjárót. gondolta Margaret. Az utasok most mind egyszerre kezdtek el kiabálni. – Nagyon bátor voltál! – Te is – válaszolta Percy. Hirtelen meghallotta Harry hangját: – Megérkezett a tengeralattjárója. Leroskadt egy székre. Eddie és Harry. de Baker kapitány túlharsogta a hangzavart. Harry kitépte kezéből a fegyvert. Baker kapitány azt mondta: – A közelben van a haditengerészet egyik hajója. Igen. De amikor kinézett az ablakon. Aztán mindenki egyszerre mozdult meg. amely hatalmas. – Jól vagy? – kérdezte Margaret. Megteszem. Eddie Deakin úgy zuhant rá Lutherra mint egy fa. Bátor voltam. mondta magában Margaret. Ben! – mondta a rádiósnak. mert a legénység tagjai időközben elhagyták az egyes . kérek! Mindenki maradjon csöndben! Margaret Luther még mindig a földön feküdt. Ketten térdeltek rajta. Mr. és gondolatban elbúcsúzott a világtól. de nem érzett semmit. Gyorsan lebukott és kirántotta magát Luther szorításából. Luther! Mindenki A revolver csövének nyomása kissé enyhült Margaret halántékán. megölelték egymást. önkéntelenül kinézett az ablakon. Egy lövést hallott. gondolta Margaret. Percy odarohant hozzá. – Csöndet körülnézett. A veszély elmúlt. szürke cápaként lebegett a vízen. Luther háttal a földre zuhant.egy rémálomban. Élek. Mély lélegzetet vett. – Azt hiszem – felelte Percy. Érezte. nem érte a golyó. Hirtelen egész testéből elszállt az erő. Harry és Eddie erősen tartották. Luther figyelmét egy pillanatra elvonta a bejelentés.

Margaret pedig a fiú karjába vetette magát. és indult. Hirtelen nagyon csodálatosnak tűnt. és ebben az esetben eltűnik. és az utasok felé fordult: – Elnézést kérek. nem látja többet. Ha megengedi. A hajó kormányosa. Vincini beszélni akar vele. Az utasok annyi erős kifejezést hallottak a gengszterektől. aztán lassan a többiek is. hogy káromkodott. és együtt vannak. miért kér elnézést a kapitány. uram: a tengeralattjáró is venni fogja az adást. Harry elhagyta. – Annál jobb – morogta a kapitány. Eddie. és jelentsd a hajónak. Margaret elnevette magát. A kapitány végre megértette min nevetnek. és maga is elmosolyodott. és szedd ki belőlük a golyókat. akit nem kaptunk el. A kapitány folytatta: – Van még egy gengszter. német tengeralattjárót észleltünk. Azt hitte. ő meghalt. Megölelték egymást. ha erős kifejezést használtam. A kapitány a navigátorhoz fordult: – Jack. A legénység egy tagjához fordult: – Ezt az alakot vidd be az egyes kabinba. – Azonnal menj a rádióhoz. menj az orrba és csald be. hogy első pillanatban nem is értették. Margaret rámosolygott Harryre és megcsókolta. akit a legénység két tagja elvezetett. Később azt hitte. uram. – Igen.kabint és betódultak az étkezőbe. – Ben Thompson eltűnt a csigalépcső irányába. Harry leült mellé. . – Az utasoknak mára elég a veszélyes helyzetekből. és őriztesd! Erre már Harry is leszállt Lutherről. Egy idő után Harry a lány fülébe súgta: – Nézzen csak ki az ablakon! Odakint a tengeralattjáró szürke háta lassan a víz alá merült. Margaret azt hitte. Harry és Margaret egymásra néztek. – A kapitány rájött. hogy élnek. szedd össze ezt a sok rohadt lőfegyvert. Mondd azt neki. Eddie leszállt Lutherről.

de Carol-Ann nem emelte föl a tekintetét. amit Davy készített neki a konyhában. – Amint megérkezünk. mintha az egész történetben ez lenne a legszörnyűbb. ezt legalább ötvenszer elmondta. és a lehető legjobbat hoztad ki belőle.29 Mikor már mindennek vége volt. Baker kapitány közbeszólt: véletlenül meghallotta ezt a mondatot. Carol-Ann képtelen volt megérinteni Eddie-t. nem nézett Eddie szemébe. . Carol-Ann retteg attól. mint én. miért tetted. és azt ismételgette. Megkönnyebbült. aki ilyen nagyszerűen viselkedett volna. fölmondok. Mégis összerezzent. és – Eddie. gondolta Eddie. Egyszerre aztán ránézett Eddie-re. és nézte. Sápadt volt. – Nem is tudom megmondani. Nem alkalmazhatnak egy fedélzeti mérnököt. hogyan rontottak be a gengszterek a házba. amit tettél. Nem ismerek még egy embert. Büszke vagyok. Férje közvetlenül mellette ült. és hogyan rángatták be az autójukba. Bátor voltál és okos. Amikor éppen szilvát tettem el. Lehetetlen helyzetben voltál. – Köszönöm. hogy újra egyedül maradjon. aki lehozta a gépet a tengeren. reszketett. uram – mondta Eddie. és azt kérdezte: – Mikor kell legközelebb repülnöd? Szóval erről van szó. Különben amúgy is kirúgnának. de nem hitte el. és Carol-Ann minden alkalommal lelkesen bólogatott. Értem. mennyire jólesik ez nekem. valamit meg kell mondanom. nincs semmi baja. Ült az étkezőben. hogy egy legénységhez tartozunk. Újra meg újra elmesélte. valahányszor Eddie hozzáért. és meleg tejeskávét ivott. Ebből a szempontból igazán könnyen megnyugtathatja feleségét. s mintha gombóc lett volna a torkában. – Most már túl vagyunk rajta – mondta Eddie újra meg újra. – Többet nem fogok repülni – mondta.

és kezet fogott vele: – Bátor ember vagy. Carol-Ann egyre jobban átadta magát a reménynek. hogy Carol-Annben remény gyúl. Nancy nem örült egyértelműen a dolognak. kapitány úr – felelte. – Lehetséges? – Van annyi megtakarított pénzünk. ahol a repülőtér lesz. és Nancy éppen Mervynt ölelte magához. Látta. mihez kezdesz? – Belevágunk abba az üzletbe. A kapitány beszélgetni kezdett vele. Végeredményben mindannyiunkat ő mentett meg. Megfogta férje kezét. – Köszönöm. hogy él és együtt lehet a férfival.Szeme sarkából észrevette Percyt. azt hiszem Percynek kellene köszönetet mondanunk. – Kapitány úr. de nemigen mer hinni benne. és végre ő is elmosolyodott. Percy – mondta. amikor megjelent Diana. meg feltöltöd őket benzinnel. a többi költségre pedig kölcsönt veszünk föl. – Miért ne? De csak amíg a gyerek megszületik. – Igaz – válaszolta Baker. megszorította. aki meglehetősen egyedül üldögélt az asztalnál. leült. Carol-Ann azt kérdezte Eddie-től: – Ha nem repülsz többet. – Én vezethetném a könyvelést és intézhetném a telefonokat. aztán Percyhez lépett. – És nem csinálhatnánk együtt? – kérdezte. hogy megvegyük a mezőt. Eddig tele volt a szíve az örömmel. amiről már annyit beszéltünk. akit szeret. amíg te szereled a gépeket. Vajon Diana nem akarja-e beárnyékolni ezt a boldogságot? Diana elég tétován hagyta . Eddie mosolygott. és megkopogtatta Mervyn vállát. Percy azonnal megvidámodott. és ezúttal Carol-Ann nem rezzent össze. Megveregette Eddie vállát. de most gyanakodni kezdett. – Kinyújtotta kezét.

Nancy nem egészen értette. Diana két kézzel fogta Mervyn kezét. Én is ezt kívánom neked. Talán azért jön a nő. Mervyn. Diana. Nancy önkéntelenül azt mondta Dianának: – Kezet fog velem is? Diana csak egy pillanatig tétovázott. de Mervyn magatartása is elárulta. Mervyn arca ünnepélyes kifejezést öltött: – Köszönöm. Remélem boldog leszel. de nem akarják azt sem. de arcán határozottság tükröződött. hogy ellenségként kelljen elválniuk. Nem akarnak együtt maradni. ő sem biztos a dolgában. és mi lesz velünk? – kérdezte Mervyn. Diana. Diana szeme könnyes volt. – Igen – válaszolta. Mervyn pedig akkor bizonyította.el Mervynt. Nancy már elkészült a “próbáljuk meg újra” jelenetre. valamit még mindig érez az asszony iránt. és visszament a kabinjába. ez pontosan mit jelent. – Tessék. amikor a gengszterekkel alkudozott Diana érdekében. Kezet fogtak. hogy visszakönyörögje magát? Mervyn megfordult és óvatos pillantást vetett feleségére. de ehelyett Diana azt mondta: – Sok szerencsét. s azóta időnként a megbánás jelei mutatkoztak rajta. Mindazonáltal kinyújtotta kezét és azt mondta: – Hát persze. Újra elsírta magát. – No. Nancy most megértette: Mervyn és Diana most bocsátottak meg a sok egymásnak szerzett keserűségért. Diana megfordult. – Mit fogunk csinálni? . – Minden jót – válaszolta Nancy. – Szeretnék veled kezet fogni – mondta Mervynnek. – Minden jót – mondta Diana.

De ki vezeti? Margaret gázt adott. emberrablókkal. és a hajó távolodni kezdett a Clippertől. ugyanarra gondolnak. hogy észrevegyék. és mindenféle térképet talált. – Még nem. most mi következik. A szél belekapott hajába. De föl fogja ajánlani. hogy azért üldözzön valakit. Margaret remélte. és tudták. még el se mondta tervét. és fölszállnak a hajó fedélzetére. Másodpercek alatt léptek le. Harry átkutatott egy szekrényt. Mikor megérkezik a rendőrség. Kinézett az ablakon. – Én leszek Nat Ridgeway európai igazgatója. Az amerikai őrhajó egy német tengeralattjáró nyomában járt. ezalatt Margaret a műszerfallal ismerkedett. Harry kioldotta a köteleket. Nem a Clipper valamelyik hatalmas motorjának hangja volt. mire eszükbe jut Harry. aztán azt mondta: . a gyilkosokkal. Sok időnek kell eltérnie. A motor alapjáratban működött. nem volt rá ideje. mint apa hajója Nizzában. nem fogják őket üldözni. Eddie éppen akkor hurcolta le a tengerészt a csigalépcsőn. Nancy egy motor hangját hallotta. Margaret és Harry egymásra néztek. és bezárta az egyes kabinba Tom Luther mellé. Talán az őrhajó érkezett meg? Meglepetésére azt látta. Álltak a folyosón. kalózokkal foglalkoznak majd. – Fölajánlotta az állást? – kérdezte Mervyn meglepetten. Nagyjából olyan volt. mert Londonban eltulajdonított egy pár kézelőgombot. és Margaret lelkesen kiáltott: – Szabad vagyok! Szabad vagyok! Az ötlet egyazon pillanatban született meg Harryben és Margaretben. hanem egy jóval kisebbé. amint Margaret és Harry leosonnak az orrba. Az utasok és a legénység túlságosan el voltak foglalva az ünnepléssel ahhoz. a gengszterek motorosa sebesen távolodik.Nancy csak most jött rá. Egy darabig tanulmányozta őket. és nem tudták.

– Kicsit később újra megszólalt: Van erre egy nagyobb város. – Mi a baj? Harry a fejét rázta. de ha a part mentén megyünk. és reggel elmegyünk az első vonattal. talán hetvenöt mérföldre északra. St. nem semmi egy ilyen gyönyörű lánnyal menni egy hajón. – Mi van? – kérdezte a lány. – Mit fogunk csinálni. Maga elé meredt. ha ismerné – válaszolta. pénzt? – kérdezte Margaret egy kis . ennek az öbölnek lehetünk a közelében. Anyám mindig azt mondta. – Honnan szerzünk aggodalommal. Válaszképpen Margaret rámosolygott. – St. Harry letette a térképeket. Azt hiszem. ha megérkezünk St. miért szeret pont engem. Harry átkarolta a lány derekát. – Nagyjából – felelte. Margaret elnevette magát. – Maga olyan gyönyörű – mondta végül. – Nem értem. estére ott leszünk. Johnnak hívják. kiveszünk éjszakára egy szobát. miközben süt a nap. Észak felé megyünk? Margaret egy pillantást vetett az iránytűre. Igaza volt. Johnba? – A parton hagyjuk a hajót. Johnban vasútállomás is van a térkép szerint. A kanadai oldalon kéne kikötnünk. Én igazán nem értek a navigáláshoz.– A legtöbb térkép egy Blacks Harbour nevű öblöt ábrázol. és Margaret mellé állt a kormánykeréknél. – Mindenki beleszeretne magába. – Hát – mondta –. ami közvetlenül a határon van az Államok és Kanada között. szerencsés csillagzat alatt születtem. nagyon nem tévedhetünk el. mint aki valamit nem tud elhinni. bemegyünk a városba.

– Bárcsak én is elhoztam volna a kézitáskámat. .– Hát. – Miért hozta magával Mr. Luther táskája. a vonatjegyet. Margaret nem értette. mint maga. és hahotázni kezdett... ruhát kell vennünk. – Ez Mr. Luther táskáját? – Mert százezer dollár van benne – felelte Harry. Harry vidáman nézett Margaretre. és ki kell majd fizetnünk a szállodát. – Nekem csak egy pár angol fontom van. azzal gond lesz – felelte Harry. – Ez nem az én táskám – mondta.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful