You are on page 1of 359

A mű eredeti címe: To Pleasure a Lady Copyright © 2008 by Anne Bushyhead Excerpt from To Bed a Beauty copyright © 2008 by Anne

Bushyhead All rights reserved. Fordította Mucsi Melinda Ágnes Szerkesztette Kátay Zsófia Kiadási és fordítási jogok fenntartva! ©2010, Victoria Kiadó Minden jog fenntartva! / All rights reserved! Felelős kiadó Falb Magdi ISBN 978-963-9803-37-4 Kiadja a Victoria Kiadó Cím: 1067 Budapest, Eötvös u. 42. Tel./Fax: (1) 269-4043, 354-0579, 354-0580 E-mail: info@victoriakiado.hu Könyveink megrendelhetők postai úton vagy a www.victoriakiado.hu honlapon Nyomdai előkészítés: Szinesztézia Bt., Budapest Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. – 100443 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Nicole Jordan

A szerelem foglyai

Forró szerelemmel Jaynek, barátomnak, férjemnek, hősömnek.

1

Esküszöm, az őrületbe kerget Lord Danvers az ostoba kiházasítási szándékával. Miss Arabella Loring levele Fanny Irwinnek

Mayfair, 1817 májusa Házasság. Már a szó hallatán is kirázta a hideg. Danvers újdonsült grófja azonban, nagy bánatára, nem térhetett ki többé előle. – Igazán kár, hogy a néhai gróf már eltávozott – jegyezte meg Lord Danvers, szavainak vívótőre suhintásaival adva nyomatékot. – Máskülönben felnyársalnám, amiért ilyen gonosz tréfát űz velem, hogy három kéretlen gyámleányom kerítőjét kelljen játszanom. A bajvívás közben elejtett szavait barátai együtt érző nevetéssel, de kétkedve fogadták. – Kerítő, Marcus? Nem túlzás ez egy kicsit? – Tökéletesen tükrözi a rám bízott felelősséget. – A házasságszerző sokkal ízlésesebb megfogalmazás volna. Házasságszerző. Micsoda lealacsonyító gondolat. Marcus Pierce, a korábbi Pierce báró, jelenleg Danvers nyolcadik grófja, megborzongott az élcelődés hallatán. Noha többnyire élvezte a kihívásokat, most boldogan lemondott volna arról, hogy három pénztelen szépséget varrjanak a nyakába, és ami még rosszabb, a gondról, hogy tiszteletreméltó férjeket találjon nekik.

Mivel azonban új címével a Loring nővéreket is megörökölte, kénytelen volt beletörődni, hogy előbb vagy utóbb teljesítenie kell a kötelezettségét. Inkább utóbb – gondolta Marcus harminckét éve élvezte az agglegénylét örömeit, és mi tagadás, az utóbbi tíz évben Anglia egyik legkívánatosabb és legelérhetetlenebb partijának számított. Nem csoda, hogy a házasság az első helyen szerepelt nála a legkevésbé kívánatos dolgok listáján. Így aztán már hetek óta halogatta, hogy szembenézzen koloncnak számító gyámoltjai iránti kényszerű kötelezettségével. Ezen a gyönyörű tavaszi reggelen azonban úgy döntött, hogy a mayfairi otthonában rendezett vívóedzésen végre megvitatja a témát két legjobb barátjával, akiknek eddig még szintén sikerült meglógniuk a férjvadászok elől. – De azért értitek a problémámat? – kérdezte Marcus, gyorsan hárítva ügyes ellenfele, Andrew Moncrief, Arden hercegének támadását. – Ó, igen – felelte Drew, túlkiabálva az összecsendülő pengék zaját. – Szeretnéd kiházasítani a védenceidet, de attól tartasz, hogy nem akad érdeklődő a családjukat sújtó botránynak köszönhetően. – Pontosan – felelte Marcus elbűvölő mosollyal. – Gondolom, eszed ágában sincs kérőnek jelentkezni? A herceg lesújtó pillantást vetett rá, mielőtt félreugrott volna a fürge döfés elől. – Bármennyire is szeretnék segíteni rajtad, öregfiú, túlságosan szeretem a szabadságomat ahhoz, hogy ilyen áldozatot hozzak. Még ha rólad van is szó. – Állj le, Marcus! – szólalt meg valaki élesen a vívóteremként használt szalon túloldalán. Heath Griffin, Claybourne márkija a kanapén heverve arra várt, hogy sorra kerüljön, és közben tőrével krikszkrakszokat rajzolt a levegőbe. – Elment az eszed, ha azt hiszed, rábeszélhetsz minket, hogy megkérjük a gyámleányaid kezét.

– Az a hír járja róluk, hogy gyönyörűek – jegyezte meg Marcus rábeszélően. Heath hangosan felnevetett. – És vénkisasszonyok mind. Hány éves a legidősebb Loring kisasszony? Huszonnégy? – Nem egészen. – De azt mondják, jól felvágták a nyelvét. – Én is így tudom – ismerte el Marcus vonakodva. Az ügyvédei azt mondták, Arabella Loring bájos, de végtelenül megátalkodott abbéli szándékában, hogy kiszabaduljon Marcus gyámsága alól. – Még nem találkoztatok? – kérdezte Heath. – Eddig sikerült elkerülnöm vele a találkozást. A Loring kisasszonyok nem tartózkodtak otthon, amikor három hónappal ezelőtt meglátogattam őket, hogy kifejezzem részvétemet mostohanagybátyjuk halála felett. Azután pedig ügyvédeimre bíztam a levelezést. De hamarosan ismét meg kell látogatnom őket – sóhajtott fel Lord Danvers. – A jövő héten valószínűleg Chiswickbe utazom. Danvers vidéki birtoka Chiswick közelében volt, hat mérföldre London divatos Mayfair negyedétől, ahol a legtöbb gazdag arisztokrata élt. Egy gyors postakocsival könnyen megközelíthető, Marcus mégsem áltatta magát azzal, hogy könnyű útja lesz. – Mindebből arra következtetek – mondta Drew, miközben folyamatosan támadott –, hogy a gyámoltjaid nem kevés fejtörést okoznak majd. Nem lesz könnyű kiházasítanod őket, kiváltképp a legidősebbet. Marcus keserű grimaszt vágott. – Ebben biztos vagyok, különösen, hogy olyan hevesen ellenzik a házasságot. Felajánlottam nekik, hogy mesés hozománnyal szerzek megfelelő kérőket, de hallani sem akartak róla – A kékharisnyák független életéről álmodoznak, nemde?

– Úgy tűnik. Sajnálom, hogy egyikőtöket sem tudom rávenni, hogy kimentsen ebből a szorult helyzetből. Pedig az könnyedén megoldotta volna a problémáját, morfondírozott Marcus, miközben folyamatosan hárította Drew kitartó támadásait. Új címével megörökölte a hozzá tartozó elszegényedett Danvers birtokot is, és a három, támogatásra szoruló, pénztelen nővért, akikért most felelősséggel tartozott. A nők mindhárman kifogástalan származással, kitűnő neveltetéssel és irigylésre méltó szépséggel dicsekedhettek, de egyik sem volt férjnél, pedig már nem voltak éppen fruskák. Azt, hogy ez idáig pártában maradtak, nem vagyoni helyzetüknek, hanem a családi botrányoknak köszönhették. Négy éve anyjuk Európába szökött francia szeretőjével, majd alig két héttel ezután megölték az apjukat, miközben aktuális szeretője hírnevéért párbajozott, aki ezzel megfosztotta lányait az utolsó reménytől is, hogy valaha is jól menjenek férjhez. Marcus úgy gondolta, olyan férfiakra ruházza át a felelősséget, akik nála szívesebben viselik gondját a lányoknak. Ezt úgy szándékozott elérni, hogy mesés hozományt biztosítva kiházasítja őket. Ám ez még azelőtt volt, hogy értesült volna a három szépség makacsul független természetéről. A legidősebb nővér könyörögve esdekelt neki leveleiben a függetlenségükért. – Jogilag huszonöt éves korukig a gyámságom alá tartoznak – magyarázta Marcus –, de a legidősebb, Arabella máris háborog a korlátozás ellen. Az elmúlt hónapban négy levelet írt, kijelentve, hogy neki és testvéreinek nincs szüksége már gyámra az ő korukban. Sajnálatos módon azonban engem kötelez a végrendelet. Marcus egy pillanatra megállt támadás közben, és bosszúsan beletúrt hollófekete hajába.

– Az egyiket elveheted te magad is – javasolta Heath. Barátai arcán együttérzés és vidámság tükröződött. Ők hárman elválaszthatatlanok voltak kisgyermek koruktól fogva. Miután megszabadultak az őket üldöző kíméletlen. mindhárman súlyos fenntartásokkal viseltettek a házasság intézménye iránt. a régi és az új egyaránt megkövetelte tőle. akit el akart volna venni feleségül.– Az igazat megvallva – morogta –. hogy továbbörökítse kiváló adottságait. Sohasem vágytam a grófi címre. hogy messze még a nap. ami arra késztette Marcust. hogy szúrósan megjegyezze: – Elvárom tőletek. akit nemhogy nem szeret. ti hétpróbás gazemberek. amikor agglegény életének csillaga leáldozik majd. férjéhes elsőbálozóktól. amikor Drew hirtelen előredöfött. . – Isten ments! Marcus beleborzongott a gondolatba. majd Oxfordba. Marcus még sosem találkozott olyan nővel. és ugyanabban az évben nyerték el hatalmas vagyonukat és csábító rangjukat. ha sosem hallottam volna a Loring nővérekről. Tökéletesen elégedett voltam a bárósággal. hogy olyan nővel kösse össze az életét. hogy végül mégsem kerülheti el a házasság igáját Azonban azzal nyugtatta magát. és csaknem felnyársalta magát. hogy segítsetek. és sikeresen elkerülték házasságszerző mamáik csapdáit is. huncutul csillogó szemmel. de még csak nem is kedvel. A hideg is kirázta a gondolatra. Ugyanakkor rangja. Biztosan ismertek néhány megfelelő férjjelöltet. így tudta. Különösen az arisztokráciára jellemző hideg és praktikus házassághoz nem fűlt a foguk. Együtt jártak Etonba. jobban érezném magam.

és megtörölte izzadt homlokát. aztán megadta magát. vagy csupán látogatókat nem fogad? – kérdezte gúnyosan a női hang – Messziről jöttem. egy kisasztalra tette a tőrét. ha visszavonulok. amikor szóváltás hangjai szűrődtek be a földszintről. – Miért nem? – kérdezte a nő. hogy beszélhessek vele. Marcus átsétált a szalonon. de elvesztette a csatát. Heath. ha szükséges. hogy a nő belépjen a házba. de határozottan csengett. amint hű inasa megáll az impozáns lépcsősor előtt. hogy hölgylátogatója érkezett. és hogy az inasa tagadta. ezért hátralépve gúnyosan meghajolt Drew előtt.Hirtelen rájött. A hangja most csendes volt és dallamos. – Hölgyem. hogy ő otthon tartózkodna. Épphogy felcsendült az összecsapó pengék zaja. hogy elállja a hölgy útját. és elfojtott egy vigyort. mielőtt uraságod cafatokra szabdal. hogy a házasságról folytatott parttalan csevegés teljesen szétzilálta a koncentrálóképességét. vedd át a helyem! Amikor a márki elfoglalta helyét a küzdőtéren. Marcus kíváncsian közelebb lépett a szalon ajtajához. és hallgatózni kezdett. – Jobb lesz. nem mehet fel az emeletre! Marcus elképzelte. hölgyem. Lord Danvers házon kívül van. kérlek. . Csupán szófoszlányokat tudott kivenni. Szívesen átkutatom a házat. – Őkelme talán az ágyat nyomja. esetleg meztelenkedik? Hobbs elszörnyedve kiáltott fel. Hobbs nyilvánvalóan megpróbálta megakadályozni. – Házon kívül van. – Ismétlem. de az nyilvánvaló volt. – Hol találom? Dulakodás zaja hallatszott. Egy perccel később szinte könyörögve mondta.

majd követem a pengék csörgését. melegséggel. szürke szemével babonázta meg. elbizonytalanodott. A fiatal nő dacosan felszegte az állát. rakoncátlanul kunkorodó hajtincs keretezte finom metszésű arcát. Hallom. hogy a férfit rabul ejtse. csak néhány. Egy perccel később egy elragadóan bájos nő jelent meg az ajtóban. ébredt rá Marcus. kérem. de ahogy tekintete Marcusra siklott. – Megkérdezem az urat. Halvány pír öntötte el az arcát. Képtelenség volt nem tudomást venni erről a légies tüneményről. ahogyan most a szobát pásztázta pillantásával.– Rendben van. Marcus visszahúzódott. hol találom. – Nem érdekes. Szépsége elkábította. elegáns alakját egyszerű. hogy hajlandó-e fogadni önt. Az édes hang egy pillanatra elhallgatott. ami elég volt ahhoz. ahogy a könnyed léptek zaja egyre közelebbről hallatszott. amikor azok éppen ingujjban vívnak. Magas. kék utazóruha védte. és ezek a domborulatok még egy hozzá hasonlóan tapasztalt férfi érzékeit is felébresztették. vívnak. Még sohasem látott ilyen figyelemre méltó szempárt: ezüstös füstszínben játszott. karcsú termete csábosan domborodott. . mintha csak most jött volna rá. – Ne fáradjon. Majd én bejelentem magam. A nő magas. De Marcust leginkább élénk tekintetű. mint az ópium. vöröses haját főkötője alá rejtette. ha ragaszkodik hozzá – motyogta. akit azonnal magával ragadott a látvány. és tele volt értelemmel. csak árulja el. mennyire illetlen dolog rátörni három férfira. Világos. lénye mégis hihetetlen magabiztosságot árasztott.

uram. hogy tiltott helyeken kalandozik. – Sajnálatos módon. Marcus a nő tekintetébe fúrta a pillantását. és élénk érdeklődéssel szemlélte barátjuk hívatlan látogatóját. hogy bejelentse a látogatót. A férfi le volt nyűgözve. Ekkor nyitott be a bosszús Hobbs. Marcus látta.Tekintete Marcus fedetlen nyakáról vászoningére vándorolt. Időközben a másik két fiatal nemes már abbahagyta a vívást. amint Drew kérdőn felvonja a szemöldökét. – Hobbs. mint akit azon kaptak. hogy milyen jól szórakozik. hogy mennyire meglepi a nő szépsége. Egy pillanattal később a nőnek eszébe jutott. a gyámoltja vagyok. vegye el Loring kisasszony köpenyét és főkötőjét… – Köszönöm. Csupán rövid ideig rabolnám az idejét. ha lehet. – Tehát ön a legidősebb védencem? – kérdezte Marcus. gondosan titkolva. A nő kissé összeszorította édes ajkát. hogy miért is jött. Aztán hirtelen ismét az arcára szegezte tekintetét. majd bájosan elmosolyodott. ha meghallgatna. Négyszemközt. és kedvesen megkérdezte: – Melyikőjük Lord Danvers? A férfi udvariasan közelebb lépett. uram. . – Szolgálatára… kisasszony. mire a lány még jobban elpirult. igen. kérem. amely látni engedte a férfi mellkasát. jelezve. Amikor Arabella beljebb lépett. – Arabella Loring kisasszony kívánja látni önt. de nem maradok sokáig.

mit kezdene a nő a testével. de aztán felcsendült dallamos nevetése. A nő megvonta kecses vállát. noha tisztában volt vele.Marcus maga is nagyon megdöbbent. az meg sem közelítette a valóságot. – Minthogy nem válaszolt a leveleimre. Fontos dologról kell beszélnünk. amint Arabella kihúzza magát a sértő megjegyzés hallatán. A férfi látta. hogy ön értelmes ember. Miss Loring. de amit a szépségéről meséltek. gondolta Marcus. ha esetleg szükséged lenne ránk. Amikor azonban egyedül maradtak. Pár pillanatnyi tétovázás után a nő újból elmosolyodott. – Az ügyvédeim figyelmeztettek az elszántságára. amiért volt bátorsága csak úgy beállítani. nem veszélyeztetem a barátjuk testi épségét. – Egyetértek. – Meg vagyok róla győződve. és csipkelődve megjegyezte: – Az előszobában várakozunk. uram. hogy az illemszabályokra fittyet hányva felkeres az otthonomban. hogy inkább meg kellene érte dorgálnia. de arra nem számítottam. A két férfi tőrrel a kezében átvágott a szalonon. Kíváncsi lett volna. különösen. Meg kell vitatnunk az ön és húgai jövőjét. Lord Danvers… . – Ígérem. Ügyvédei elmondása alapján legidősebb védencét valamiféle Makrancos Katának képzelte. ha meg akarta őrizni a fölényét. – Megbocsátanátok egy percre? – fordult Marcus a barátaihoz. Heath lassan elmosolyodott. amivel ismét tűzbe hozta. Csodálta. higgadt tekintettel szemlélte védencét. ahogy Marcus mellé ért. Milyen kár. nem volt más választásom. Egyszerűen elragadó volt.

– Akkor bizonyára megérti. – Nincs szükségünk a könyörületére. – A mostohanagybátyjuk egy fillért sem hagyott önökre. – Valóban csupán jót akarok – felelte a férfi nyájasan. mit jelent gyámnak lenni. amiért védence ilyen nyíltan próbálta lekenyerezni. tehát anyagi téren sincs szükségünk a segítségére. Loring kisasszony. Már mind nagykorúak vagyunk. általában nagyon is értelmes ember vagyok. szükségük van egy férfi védelmére. A nő nagy levegőt vett. de nem szorulunk rá a segítségére. Loring kisasszony bizonyára hozzá volt szokva. hogy könnyedén az ujja köré csavarja a férfiakat. Fogalma sincs róla. hogy megőrizze hidegvérét. Hármójuknak. hogy csak jót akar. – Ez nem könyörület. Egy pillanatra türelmetlenség villant a nő szürke tekintetében. megnyomva az első szót. A legtöbb gyámság huszonegy éves korig tart. – Nos. – ismerte el Marcus. miért vonakodunk önt elfogadni gyámunknak. – Jelenleg felelősséggel tartozom önért és a húgaiért. Tudom.Marcus összevonta a szemöldökét. – Ez igaz. hogy önöknek igenis szükségük van egy védelmezőre. . uram. hogy ön képes lenne „megvédelmezni” minket. – Nincs szükségünk védelemre. – Ami teljességgel nevetséges. hogy az ön kifejezésével éljek. – felelte a nő. Elbűvölő mosolyának hatását még az ágyékában is érezte. de most ösztönösen ellenállt ennek a kísértésnek. – Valóban? – Marcus átható tekintettel nézett rá. – Az ügyvédeimnek az a véleménye. A nő szeme szikrázott. A jog kötelez erre. nem hiszem. – Úgy? Nos. gyenge nők lévén. Vagyonunk pedig nincs.

hogy mindenáron férjhez akarunk menni. csupán azért. amikor anyánk elhagyott minket. hogy haragszik rám. hisz csak egy betolakodó vagyok az otthonában… – Nem irigylem öntől a rangot vagy a birtokot. aztán a nő ismét elmosolyodott. Mind tudunk. – Talán igaza van. Az elmúlt tíz évben én voltam a húgom gyámja. – Hála a szüleik végzetes botrányainak. Loring kisasszony. akiről úgy hírlik. mintha vérig sértettem volna. – Mintha nem tudnám – mormolta. A férfi látta az átsuhanó fájdalmat Arabella arcán. – De milyen jövőre számíthatnak így? – érvelt Marcus. . Erre nem tudott mit felelni Arabella. Huszonegy éves. – Ellenkezőleg. – Megértem. Ami felháborít. hogy kivételes szépsége okán számos élvhajhász gazember és csirkefogó vadászik rá. Ön viszont úgy viselkedik. – De még ha így is van. – Nem hiszem. elkelne mellé egy gyám. esélyük sincs jól férjhez menni. az az ön érzéketlen feltételezése. akár az ön legfiatalabb húga. de Lily nagyon befolyásolható korban volt. Lilian. Ez megmosolyogtatta a férfit. hogy érzéketlen lennék. Marcus megrázta a fejét.Marcus élvezte. Úgy vélem. – Roslyn tud magára vigyázni. nagyon is határozott fogalmam van róla. mert megpróbálok férjet találni önöknek. A rangjabeli hölgyek többnyire férjhez mennek. hogy ellentmondhat neki. önnek ehhez semmi köze. Arabella mostanra teljesen elveszítette a türelmét. hogy meglehetősen zabolátlan nőszemély. Ezt tettük egészen fiatal korunktól fogva. – És mi a helyzet a másik húgával. Roslynnal? Azt hallottam.

– Ismerem az érzést. – Talán felfoghatatlannak tartja. hogy eltartsuk magunkat. Arabella hosszan fürkészte a férfi arcát. hogy nem kell férjhez mennünk. – Gondolom. ha szavaim ezt a benyomást keltették önben. – Nem. ahogy megenyhült hangját hallgatta. a döntésüknek a szüleik példájához van köze. miről beszél a nő. nem fogom hagyni. – Így van – ismerte el Arabella kelletlenül. uram. – Miért nem? Amikor a nő nem válaszolt. Aztán elfordította a tekintetét. hogy a húgaival együtt visszautasítsanak fejenként ötezer fontot. Azzal az elhatározással jöttem ma ide. Csodálja. hogy ezek után irtózunk az elrendezett házasságtól? Marcus nagyon is megértette. forró hang balzsamosan cirógatta a férfi idegvégződéseit. de én és a húgaim úgy döntöttünk. jobban. – Jövedelem? . – A lényeg. hogy felbosszantson. Igyekezett összeszedni magát. Tudom. hívogató ajkát bámulja. uram. hogy nem megyünk férjhez. Elég jövedelmünk van ahhoz. Marcus megkockáztatta a saját elméletét. – Azt hiszem. Folyton veszekedtek. hogy a nő telt. hogy nem állt szándékában megbántani… – Nem lehet annyira bolond. A fátyolos.– Sajnálom. Marcus rádöbbent. hogy kedves leszek magához. miközben Arabella tovább beszélt. és egy fényfoltot kezdett bámulni a padlón. Lord Danvers. téved… – A nő hirtelen elhallgatott. – A szüleink megkeserítették egymás életét. Az én szüleim sem kedvelték egymást túlzottan. mint az gondolta volna. és erőltetetten felkacagott.

– Ha elolvasta volna a leveleimet. A férfi felvillantotta lebilincselő mosolyát. Loring kisasszony. Arabella pedig nagy levegőt vett. – Ugyan. hogy a jövő héten meg akartam látogatni önöket. egy cseppet sem hiányzik. akár nem. – Úgy van. hogy ez az iskola felkeltette az érdeklődését. az illemszabályokra és a művelt társalgásra oktatjuk jómódú növendékeinket. hogy intézkedjenek maga helyett – Ebben valóban bűnös vagyok. Marcusnak el kellett ismernie. – Akkor miért nem felejt el egyszerűen minket? – Kétlem. A nő sokatmondóan pillantott a férfira – De nem vette a fáradságot. hogy válaszoljon rájuk. hogy mesés hozományt biztosítsak önöknek. – Nem fogjuk elfogadni a könyöradományát. és én nem hanyagolom el az önök iránti kötelezettségemet. Marcus képtelen volt hazudni neki. hogy maga sem vágyik erre a felelősségre. de mentségemre szolgáljon. És elég vagyonnal rendelkezem. Erre a nő felszegte az állát. aki valaha is találkozott önnel – felelte Marcus szárazon el tudná önt felejteni. hogy arisztokratának szülessenek. Meglátja. – Mit tanítanak az iskolájukban? – A helyes viselkedésre. Ismerje el. . akár tetszik. hogy bárki. Aztán Arabella szúrós tekintetét látva felsóhajtott. tudna az iskolánkról. Csupán felhatalmazta az ügyvédeit. – Elolvastam a leveleit. aztán taktikát váltott. – Felelősséggel tartozom önökért. hogy nem is vagyok olyan szörnyeteg. Lord Danvers. akiknek nem adatott meg. Az iskolánk tökéletesen biztosítja anyagi függetlenségünket.

– Ismerem. Talán ismeri is? A néhai Sir Rupert Freemantle báró volt a férje. hogy egy tökéletesen tiszteletreméltó vállalkozásról van szó. hogy lássa. Nem volt szép tőle. hogy mint gyámjuknak. akármilyen jó hírű intézményről legyen is szó. – A húgai szintén ott tanítanak? – kérdezte Marcus. Úgy tűnt azonban. Valójában egyáltalán nem gúnyolódott. uram. hogy Arabella és a húgai olyan elfoglaltságot találtak maguknak. ha egy iskolában tanítanak. hogy megfelelő a védenceim számára. – Ön gúnyolódik. Milyen rendkívüli teremtés ön. Gondolom. – Igen. – Egyesek azt mondanák. a barátnőim. A nő összehúzott szemmel fürkészte a férfit. Loring kisasszony. semmint bepiszkítsák a kezüket.– Tehát a munkásosztályhoz tartozó hölgyeket tanítanák. Lady Freemantle a mecénásunk. De nem vagyok meggyőződve róla. – Talán – felelte a férfi. hasonló helyzetű hölgyekkel. amely biztosította a megélhetésüket. akik inkább meghaltak volna. – Hiába próbálkozik. ha másért nem. akárcsak két másik hölgy. bosszantani akarta. szemben más. . tisztában van vele. amint Arabella szenvedélyesen dühbe gurul. a beleegyezésemet kell kérniük ezzel kapcsolatban? Arabella bizalmatlanul méregette a férfit. – Biztosíthatom. hogy lássa. De nem tehetett róla. Marcus bólintott. nem fogom elveszíteni a fejemet. hogy az tökéletesen átlátott rajta. ez afféle kékharisnyáknak való ostobaság. Tényleg csodálatra méltónak vélte. hát azért. ahogy az a gyönyörű szürke tekintet lángra lobban. de képtelen volt ellenállni a kísértésnek. hogy így hergelte a nőt.

és megtámadom a végrendeletet.– Igazán? Amikor Marcus közelebb lépett. Közönyös mosolya végül kihozta a nőt a sodrából. akinek ipari és bányászati vállalkozásai voltak. hogy megtámadja a végrendeletet. a nő megdermedt. uram. Marcusnak hirtelen kedve támadt volna a karjába kapni. és megbűvölten bámult fel rá. hogy nincs szükségünk a gyámságára. – Ez esetben ügyvédhez fordulok. csakhogy feleségül kérhessék önöket. – Nem hiszem. De aztán kihúzta magát. ez a nő éppen az ő védence volt. és kihívóan nézett a férfira. – Nem kényszeríthet. Miért nem képes megérteni. kérők tucatjai fognak a lábuk előtt heverni. Lady Freemantle nem hisz abban. és összefonta a mellén a karját. miből telne magának ügyvédre? Nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel ahhoz. és biztosított a támogatásáról. hogy bármi probléma lenne a fejével. nem. tetemes vagyont örökölt. Még sosem váltott ki belőle ilyen ősi ösztönöket egyetlen nő sem. sem az anyagi segítségére? Nem köteles a gondunkat viselni. . de az apja után. hogy elfogadjuk a rendelkezéseit! – Nem. És ami még rosszabb. gondolom. Arabella lassan lélegzett. és lefektetni a legközelebbi ágyra. – Mégis. – A végrendeletben nem ez áll. hogy visszanyerje lelki egyensúlyát. – Érdekes per lenne – felelte Marcus barátságosan. Természetesen ő nem olyan jómódú. mint ön. De amint kitudódik a hozományuk összege. hogy a nőket férjhez kell kényszeríteni. – A mecénásunk majd segít. és az ajtóm előtt éjszakázni.

és veszedelmesen villogó szemmel közelített a férfi felé. Olyan volt. hát a tisztességére apellálhatok. – Elhatároztam. mint egy felbosszantott nőstény oroszlán hangja – Mindent megpróbáltam. hogy megőrizzem a nyugalmamat – kezdte. és meg is teszi! . a tőr hegyét egyenesen Marcus mellének szegezve. hogy soha többet nem vitatkozom fegyveres nővel. ha másként nem. – Attól tartok. amikor az életem forog kockán. hogy szép szóval győzőm meg. és azt hittem. – Nem fog eladni minket uraságod! Felháborító. Nem vagyunk tenyészkancák. – Tehát igaz? – dörmögte az orra alatt. hogy elfelejti a nevetséges kiházasítási tervét. drágám. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Teljesen megbabonázta. hogy önnek nincs olyan. és megállt a férfi előtt. aki a legmagasabb árat ígéri! A nő szenvedélyes kirohanásából ítélve Marcus fájó pontra tapintott. hogy felnőtt nőket úgy kezeljenek.A nő ökölbe szorította kesztyűs kezét. – De igen. mint holmi tárgyakat vagy haszonállatokat. hogy nem tehetek ilyen felelőtlen ígéreteket. De nyilvánvaló. Az önében valóságos istennyila szikrázik. – Mi igaz? – Hogy a nők képesek villámokat szórni a tekintetükkel. – Esküszöm. majd visszafordult. – Remek. akiket eladhat annak. Marcus teljesen le volt nyűgözve. Akkor azt is megígérheti. azzal odamasírozott az asztalhoz és felkapta a férfi tőrét. Különös. Arabella szeme lángolt a dühtől. Lassan. szinte állati mordulás hagyta el a nő torkát. és ez a láng csodálattal és vonzalommal töltötte el a férfit. ahogy Arabella szinte keresztüldöfte a tekintetével. megadóan felemelte a két kezét.

és amikor idegesen megnedvesítette az ajkát. míg a testük már összeért. és forrón lüktetett. Ekkor a nő szemében egy másfajta érzelem izzott fel. A nő összeszorította a fogát. mert általában nem volt szokása hirtelen felindulásból cselekedni. hogy a nő tovább habozik. ami igencsak meglepő volt. mint az elefántcsont szín bársony. amit tennie kell. hogy egyre közelebb húzza magához Arabellát. A tekintete újból csábító ajkára siklott. a férfi érzékeit pedig eltöltötte a női test érintésének izgalma.– Nem. ahogy a tőr hegyét a férfi torkának lágy mélyedésébe illesztette. De aztán a tekintete megállapodott Arabella arcán… A lány bőre. érezte. Noha le volt nyűgözve. ujjait Arabella kesztyűs kezére fonta. A nő gyönyörű arcát felfelé fordítva figyelte. Szinte vibrált a levegő a feszültségtől. telt ajka pedig… Hirtelen elöntötte a vágy. hogy megcsókolja. hogy a férfi szorosan rátapassza a száját. . aztán megtorpant. Nőies puhasága minden egyes ősi férfiösztönt életre keltett a grófban. a férfi nem engedte el a nő kezét. A fellobbanó érzés. elég forró volt ahhoz. Marcus idegei pattanásig feszültek. Amikor látta. A fejében kiáltozó figyelmeztető hang ellenére Marcus azon kapta magát. – Mire vár? Tegye. hanem. nem sok hiányzott. hogy bárki is fenyegetéssel kényszerítse bármire. Noha elmúlt a közvetlen veszély. Danvers alig tudta türtőztetni magát. hogy nem sokáig bírja már ezt a bizonytalanságot. Arabella teste meleg volt. amit a nő mellének édes nyomása váltott ki benne. nem engedte. hogy elevenen megperzselődjön. közelebb lépett. és lassan eltolta magától a tőrt. szívem. még szorosabban átkulcsolva a csuklóját.

Aztán megfordult. Ahogy azonban közelebb lépett. Loring kisasszony – javasolta fojtott hangon –. ha fenyegetni akar egy férfit. ha lenne egy legközelebb. azzal sarkon fordult. hogy egy utolsó. és az hangos csörömpöléssel földet ér. hogy képes-e keresztülvinni. sokkal bosszantóbb. sötét pillantást vessen a férfira a válla felett. Dühös kiáltást hallatva a nő elrántotta a kezét. győződjön meg róla. és megbűvölten bámult utána. amit eltervezett. Nézte. 2 Végre találkoztam a gróffal. – Ha harc. Loring kisasszony sietve elhagyta a szalont. – Legközelebb igyekszem észben tartani. és az ajtóhoz lépett. ahogy a nő a padlóra hajítja a tőrt. hát legyen harc. amiért túlságosan gyenge vagyok. és mondhatom. és hátralépett. mint hittem. – Örülnie kéne. hogy keresztüldöfjem – mondta a nő. Lord Danvers. Arabella Loring levele Fanny Irwinnek A nő tekintete maga volt a megtestesült kihívás. Marcust megrémítette a gondolat. . hogy mennyire szeretné.– Legközelebb. A férfi követte a nőt a folyosóra. Marcus pedig képtelen volt ellenállni neki. uram.

Arabella Loring kétségtelenül felajzotta az érzékeit. Az ügyvédei ugyan figyelmeztették. de egy szót sem szóltak élénkségéről. hogy a nő után rohanjon. Hitetlenkedve megrázta a fejét és visszasétált a szalonba. – Egy szóval sem említetted. Barátai követték a példáját. hogyan lehetett rá ekkora hatással legidősebb védence. – Én jobban kedvelem a csendesebb teremtéseket – jelentette ki Drew. de az Arabella iránti vágya. Máskülönben jobban felkészült volna – Az biztos. Marcus legyőzte a késztetést. Igazad volt. azon morfondírozva. szemernyit sem csökkent. – Leesett az állad. – Nem is – felelte Heath. és az itallal a kezükben leültek a közeli székekre. hogy Loring kisasszony ilyen sugárzó szépség. .Arabella elsuhant a folyosón várakozó két másik férfi mellett. hogy töltsön magának egy emberes kupa sört. aztán lehuppant a bőr kanapéra. Marcus szorosan összezárta az ajkait. egy nőstény sárkányt kell megszelídítened. hogy a barátjának igaza van. öregfiú! – jegyezte meg Heath kedélyesen. – Sokkal inkább egy amazont vagy egy valkűrt. mintha meg akart volna fosztani a férfiasságodtól. Heath szólalt meg először. sem a benne lobogó belső tűzről. Tudta. Marcus. amelyet kínzó összecsapásuk ébresztett. ahol a komornyik gyorsan kinyitotta előtte az ajtót. A hangja elismerően csengett. hogy jól kiosztott – jegyezte meg Drew gúnyolódva – Odakintről úgy hallatszott. hogy számítson a nő bámulatos szépségére. – Mert fogalmam sem volt róla. és lesietett a kijárat felé.

A pokolba is. Az elmúlt időszakban véghezvitt hódításai végtelenül unalmasnak tetszettek. – Semmi kétség. és felidézte magában Arabella távozóban elhangzott hadüzenetét. És még jobban unta az őt üldöző nők – hölgyek és cafkák – siserehadát. Nehéz lett volna elfelejtenie a nő villámló szürke szemét és aranyfényű haját. több szépséggel volt dolga. hogy kiküldtél minket a szobából. mert annyira váratlanul bukkant fel. akiket azelőtt ismert? – Talán – próbálta szavakba önteni az érzéseit – csak meglepődtem. szívesen megnéztem volna a tűzijátékot. – Még mindig döbbentnek tűnsz – tette hozzá Drew aggodalmasan. kifinomult. Azonnal elöntötte a vágy. hogy nem omlott a lábai elé? Hogy nem leste repesve minden kívánságát.– Én viszont nem – válaszolt Heath. – Kár. Ellenállhatatlanul izgató. a személye nagy kihívást jelent majd a számodra – fűzte hozzá Heath szükségtelenül. Akkor hát miben különbözött legidősebb védence a többi nőtől? Abban. – Szóval. mint az ildomos lett volna. Még sosem volt része a „szerelem első látásra” döbbenetes élményében. Pontosan így érzett ő is Arabellával kapcsolatban. hogy nincs is abban semmi meglepő. mihez kezdesz a tűzrőlpattant Arabella kisasszonnyal? – kérdezte Drew. Az biztos. És ez újdonság volt a számára. gondolta Marcus továbbra is elbűvölten. felvágott nyelvű királykisasszony ennyire felkeltette az érdeklődését. Lehet. Megannyi gyönyörű nővel találkozott már. Marcus nagyot kortyolt a söréből. ha Arabella közelében lehetett. hogy egy Arabellához hasonló. Vérbeli kihívás volt. . Marcus egyetértően bólintott. Marcus. mint azok a nők. gondolta Marcus.

Jelenleg csupán jogi szálak fűzték a Loring nővérekhez. és noha mind elég idősek voltak már ahhoz. nem csábíthatod el a saját gyámoltadat. Kár. amint körülöleli… Marcus feszengve mocorogni kezdett a szófán. – Én ebben nem vagyok olyan biztos – ellenkezett Heath. Jelenleg nem volt szeretője. Nem vonzotta a lehetőség. Sokkal nehezebb lesz Arabellának megfelelő férjet találni. és a káprázat szította vágy hatására ismét megrándult az ágyéka. Valóban. nagy fába vágja a fejszéjét. ember. nagyon is csábító volt a gondolat. De akárki is próbálja majd elcsábítani. kiváló szerető válik majd belőle. hogy sok férfi vonzónak találná a tüzes természetét. fogalmam sincs. – Igaz is. Nem lenne illendő. ő mégis felelősséggel tartozott értük. Elképzelte maga alatt azt az érzéki tüzet. Valóban tiltott. – Azt hiszem. Heath lemondó mosollyal válaszolt. mekkora fejtörést okoz majd a kiházasítása. Marcus elítélő pillantást vetett a barátjára – Vigyázz a nyelvedre. A védencemről van szó. Elképzelte az odaadó Arabellát az ágyában. hogy nem találok neki férjet. mint gondolta. Tiltott gyümölcs és társai.– Az igazat megvallva. hogy ne legyen szükségük gyámra. hogy olyan előkelő sorból származik. – Meg vagyok róla győződve. hogy érzéki vágyait bármelyik buján illatozó női testben elégítse ki… egészen mostanáig. nem mérted fel pontosan. Mindenesetre előrehozom a Danvers házba tervezett látogatásomat hétfőre. hogy Arabellát a kedvesévé tegye. . Ha csak fele ennyire tüzes az ágyban. – Meglehet. mivel az utóbbi időben senki sem volt neki elég jó. Ennek ellenére el kellett ismernie. mulatott Marcus magában. aki minden lépésüket ellenőrzi. ismerte el Marcus sajnálkozva.

Egy Arabella Loring elleni küzdelem egészen biztosan kigyógyítaná fásult unalmából. Marcus? Egy ideje úgyis csak azt hajtogatod. Marcus bosszúsan nézett a két férfira. – Kétségtelenül izgalmasan hangzik. – Jól vigyázzatok. Marcus bólintott. Egy kiadós csata Loring kisasszonnyal garantáltan felpezsdítené az életedet. mint ahogy te bánsz a gyámoltjaiddal. tetszésük szerint. Heath egy percig némán figyelte Marcust a kupája pereme felett. hogy megvitassuk a kiházasításukat. és hogy madzagon rángathatják a férfiakat. hogy az ő kezükben van az irányítás. – És ahogy elnézem a csillogó szemedet. – Én nem tekinteném nemkívánatos kötelességnek – mélázott Heath. Drew szája gúnyos mosolyra húzódott. Ha sokáig nyaggattok a házassággal. – Talán még jót is tenne neked. De már alig várta a következő összecsapásukat. A nők szeretik azt hinni. Ahelyett. Te mit gondolsz. bármikor megkérheted a kezét te magad – mondta Heath a barátját hergelve. Abban a pillanatban még nem tudta. kedves barátaim. Majd kiderül. – Nagyon is élvezném a szócsatákat egy Arabella kisasszonyhoz hasonló hölggyel. hogyan vehetnélek rá titeket. – Most már értem – felelte Drew rezzenetlenül –.– Ahogy azt már korábban is mondtam. hogy mennyire unatkozol. kimódolom. egyetértesz velem. hogy a Loring nővérek miért tiltakoznak a gyámságod ellen. hogy elvegyétek feleségül a védenceimet. mit tegyen Arabellával. – Érdekes lenne látni. amikor jövő héten a Danvers-házba látogatok. hogyan hódítod meg. ha most az egyszer te futnál egy nő után. hogy nemkívánatos kötelességként tekintenének rájuk. .

A gróf magas volt és izmos. hogyan fedte fel a férfi izmos mellét. miért is jött. és várta. sötét mellkas-szőrzetét a félig nyitott vászoning. Aznap reggel azzal a szándékkal indult Londonba. A kocsis a lovak közé csapott. hogy egy tőrrel fenyegesse. Szánalmas volt. fekete hajával és éjkék szemével úgy nézett ki. hogy megúszta. hogy tálcán szolgálják fel Marcus Pierce-nek vacsorára. Lord Danvers annyira összezavarta. De soha egyetlen szobrot sem akart még ennyire megérinteni. A gróf részleges meztelensége és a kék szemében csillogó vidámság teljesen összezavarta. morfondírozott Arabella. és elindultak vissza Chiswickbe. Arabella kényelmesen hátradőlt. ahogy felidézte. hogy az oroszlán felfalja. mi vette rá. hogy elcsendesedjenek kavargó gondolatai. Azt lehet. hogy vívás közben zavarja meg a grófot. de meggyőzze a férfit. hogy akár észérvekkel. amikor kedves szavakkal akarta meggyőzni. Arabella összerázkódott. De arra nem számított. Ráadásul mindennek a tetejébe hagyta. amint meglátta a férfit. de a büszkesége mindenképpen csorbát szenvedett. mint egy görög isten. és csábítóan kunkorodó. mondjon le a számára is terhes gyámságról.Ha az ember az oroszlán barlangjába lép. hogy a férfi kihozza a sodrából. . Azonban nyilvánvalóan tévedés volt kihívás elé állítani. El nem tudta képzelni. sűrű. kétségtelenül azt kockáztatja. hogy teljesen megfeledkezett róla. hiszen a hozzá hasonló férfiak általában élnek-halnak a kihívásokért. akár személyes bájával. mint Marcus. ahogy a szívverése felgyorsult. soha egyetlen szobor sem keltett benne olyan arcpirító gondolatokat. amint felmászott mecénása plüss ülésű utazókocsijába.

hogy Marcus lenyűgöző hatással volt rá. és közülük jó néhányat ágyba is vitt. nem egy kicsapongó apa mellett kellett felnőnie. mint egy éretlen csitri. De ami még rosszabb volt. Jó barátnője Fanny Irwin. aki teljesen odavan a jóképű nemesekért. még mielőtt elérte volna a célját. nyers vonzerejére. – Nemcsak hagytad. tudja mi a jó másoknak. figyelmeztette. majd kinézett az elsuhanó tájra. Figyelmeztette a férfi kivételes megjelenésére. A legtöbb nő vonzónak tartotta a férfi nyers vonzerejét. Szörnyen dühös volt magára. Jobban fel kellett volna készülnie a férfival való találkozásra. Anglia női lakosságának felét elbűvölte. Nem is várt a gróftól mást. Ugyanakkor tagadhatta. élénk szellemére. Szánalmas. de képtelen lett volna egy perccel is tovább maradni. mint az ország egyik legvonzóbb arisztokratája. amelyed kettejük összecsapása gerjesztett. mint hogy végtelenül önelégült legyen. s nem csupán azért. de bölcs módon visszavonulót fújt. mert bolond fruska módjára bele is habarodott a grófba. De a legtöbb nőnek Arabellával ellentétben. azt kívánta. A találkozás teljesen kibillentette a lelki egyensúlyából. és aki jelenleg London leghíresebb kurtizánja volt. Arrogáns és lekezelő férfinak tartotta. és azt hiszi. bárcsak megtette volna. Marcus. akit gyerekkora óta ismert. mert kudarcot vallott. Arabella haragosan felsóhajtott. Érezte a tüzet. aki mindenkit ördögi módon provokál. de ráadásul úgy viselkedtél. . hogy föléd kerekedjen. Arabellának még a lélegzete is elakadt. – Buta liba – mormolta Arabella az orra alatt. amint akaratuk egymásnak feszült. hogy vigyázzon Marcus Pierce-szel.Lord Danvers megdöbbentő módon a saját fegyverét fordította ellene. amikor a férfi majdnem megcsókolta.

A férfi szerelmi vallomásai éppoly tünékenynek bizonyultak. és megölette magát. Sir Charles Loring az utolsó fillérig eljátszotta a vagyonát. mert nem volt elég bátorsága kiállni mellette az arisztokrácia rosszallásával szemben. Lilian úgyszintén elvesztette a reményt. A lánynak még négy év múltán is sajgott a szíve. Arabella elvesztette a jegyesét. Arabella megrovón szorította össze az ajkát a gondolatra. két héttel később az apjuk. És ami még megalázóbb volt. Roslynnak. amit szüleik és otthonuk hirtelen elvesztése okozott. Amikor Victoria Loring megszökött a szeretőjével. a lányainak kellett elszenvedniük a megaláztatást és a szégyent. Egy vikomt. akik kivetették maguk közül őt és testvéreit. három hónap után felbontotta az eljegyzésüket. hogy nem bánja. . rendkívül jóvágású volt. hogy az anyjuk elhagyta őket. amikor a szeretője becsületéért párbajozott. hogy megfelelő házasságot köthet. három élvhajhász gazember tett neki hírhedt ajánlatot. Túl az érzelmi megrázkódtatáson. hogy rangjához méltó párt találjon. összetörték a szívét. noha váltig állította. Aztán. akit őszintén szeretett. a család legszebb tagjának esélye sem volt. és Arabella úgy érezte. Az anyja mindent… a lányait is. Lázadt a társadalmi szokások és a jó ízlés gőgös diktálói ellen. Elfojtva dühét és gyászát. Amikor az első báli szezonja váratlanul félbeszakadt. annak a lehetősége is elillant. amire sosem került volna sor. ha a mostohanagybátyjuk jobb gyámjuk lett volna. pontosan úgy.Újdonsült gyámja el kell ismernie. hogy rangjához méltó életet éljen. ha ez nem lett volna elég. a legfiatalabb Loring lány egy kissé elvadult. ahogy arról a költők szavalnak. mint a felhőfoszlányok. kockára tett egy jóvágású férfiért. a Loring nővérek több szempontból is drágán megfizettek a botrányért. ha arra gondolt.

. és nem hagyom. – Ne aggódjon. Arabella nagy bánatára. Különösen. mindent elkövet azért. hogy ti is úgy megszégyenítsetek. – Ne merészelj bácsinak hívni! Nem vagyunk vérrokonok. mindnyájuk nevében szólva. Nem tehetett róla. hogy egy fillért sem hagyott rám. amiért nem tudta megvédeni a testvéreit. de bűntudata volt. – Ne legyetek láb alatt! – figyelmeztette őket. Csupán tizenkilenc éves volt. hogy függetlenedni tudjanak a férfitól. amikor a hampshire-i családi otthon apjuk adósságai miatt elúszott. és elhatározta. ahogy ő tette. amiből etethetnélek benneteket. beérték azzal. – És viseljétek jól magatokat. hiszen ő volt a legidősebb. – Nem áll szándékunkban megismételni anyánk hibáit. hogy előkelő neveltetésük eredményeinek hasznosításával szerezzenek pénzt. aki cseppet sem törődött velük. Ráadásul mind a nyakamon fogtok maradni. és Loringnak nem volt joga a nyakamba varrni titeket a végrendeletében. és mindvégig koloncként és koldusokként tekintett rájuk. Arabellát elöntötte a düh mostohanagybátyja szavait hallgatva. Victoria csupán a mostohatestvérem volt. Különösen. apám szerencsétlen második házasságának gyümölcse. Danvers hetedik grófja. Lionel Doddridge vonakodva vette őket magához. Lionel bácsi – felelte Arabella kurtán. ha jót akartok. felelősséggel tartozik a húgaiért. Mivel azonban gyakorlatilag egy fillérjük sem volt. amikor az anyjuk elhagyta őket. mert egyetlen jóravaló fiatalember sem fog feleségül kérni benneteket. mégis úgy érezte.Lily egyfajta ördögfiókává vált. mivel a mostohanagybátyjuk egy fösvény fráter volt. Anyátok neve egyet jelent a botránnyal. amint átlépték a küszöböt.

hogy még egy udvarlási procedúrát végigszenvedjen. Húgai teljesen más módon képzelték el jövőjüket. helyteleníteni fogják a lányok szokatlan vállalkozását. akinek első dolga volt kijelenteni. amelyet négy évvel korábban elszenvedett. A lányok számára ez végtelenül aggasztó volt. hogy csak szerelemből hajlandó férjhez menni. hogy Danvers újdonsült grófja rendelkezik a szükséges jogi felhatalmazással.Jómódú mecénásuk támogatásával. húgai és két barátnője segítségével Arabella iskolát nyitott a gazdag kereskedők bárdolatlan leányai számára. amellyel megtilthatja. . abban azonban egyetértettek. hogy Winifred mellettünk áll! – sóhajtotta őszinte meggyőződéssel Arabella. hogy egyikük sem kívánta feladni nehezen megszerzett függetlenségét egy nemkívánatos férj miatt. és ők új gyámot kaptak. Roslyn elhatározta. Több mint három év kemény munkájának eredményeképpen az iskolából végül sikeres vállalkozás lett. hogy férjhez adja a Loring nővéreket. Arról nem is beszélve. ahol finom hölgyeket faragtak belőlük. akiket ő talál majd nekik. Elképzelhető volt. hogy sohasem megy férjhez. Az azonban még valószínűbb volt. Esze ágában sem volt kitenni magát ugyanannak a megrázkódtatásnak. ha úgy látja helyesnek. míg Lily eltökélte. lehetővé téve a Loring lányok teljes anyagi függetlenségét. hogy Arabellát teljességgel megrémítette a gondolat. Aztán mostoha nagybátyjuk sajnálatos módon elhalálozott. – Istennek legyen hála. hogy azok a férjek. hogy tanítsanak. akik aztán megállták a helyüket a született arisztokraták fényűző világában is.

A kocsi kora délután ért Chiswickbe. hogy üdvözöljék nővérüket. A kocsi számos folyóparti udvarház és villa mellett elhaladt. Akárcsak a nyugatabbra fekvő Richmond. hogy a fiatal nőnek ne a mostoha nagybátyja ütött-kopott csézájával kelljen utaznia. Chiswick is az arisztokraták kedvelt lakóhelyévé vált az elmúlt évszázad során. de a megzabolázatlan pázsit és az elhanyagolt kert inkább emlékeztetett egy elvadult dzsungelre. mivel közel esett Londonhoz. de a magánügyeikben is számíthattak rá. Azokat. az értékes festményeket és az ezüstöket pedig rég eladták. Arabella húgai elé szaladtak. mielőtt befordult volna a Danvers-ház kavicsos kocsifelhajtójára.Mecénásuk. semmint hívogató otthonra A ház bútorai és berendezési tárgyai szintén elnyűttek és kopottak voltak. akiket megtartottak. egy komornyik és egy házvezetőnő. csak egy arisztokratához ment férjhez. amilyet mostoha nagybátyjuktól sosem kaptak meg. A táj buja zöldje vonzotta a tekintetet. Négy évvel azelőtt olyan szeretettel fogadták a Loring nővéreket. a többieket elküldték. A középkorú özvegy mindig is mellettük állt. vörös téglából épült kúria a Temze fákkal szegélyezett partján állt. Winifred. akik több mint harminc éve itt éltek. A gyönyörű és impozáns. egy idős pár irányította. hogy fedezni tudják a fenntartási költségeket. . Most például kölcsönadta Arabellának a kocsiját. Amikor a kocsi megállt a ház előtt. A személyzetből is csupán pár ember maradt. vagyis Lady Freemantle maga is kereskedőcsaládból származott. Nem csupán az iskolával kapcsolatosan.

de most aggodalom töltötte meg. Arról nem is beszélve. hogyan zajlott a látogatásod Lord Danversnél. hiszen ő volt a lányok közül a legokosabb és a legműveltebb. mihelyt beértünk – felelte Arabella. mert akkor tudományos pályára léphetett volna. Szenvedélyes természete pedig gyakran keverte bajba. nem törődve azzal. és sokkal otthonosabban érezte magát. Amikor legfiatalabb húga bosszúsan felhúzta az orrát. Így éles elméjét arra volt kénytelen pazarolni. noha tökéletesen megértette Lily türelmetlenségét. A legfiatalabb Loring lány meglehetősen zabolátlan természetű volt. kocsihajtásra és íjászatra kellett oktatnia a diákokat. mintha váltott gyermek lett volna szőke családjában. hogy a legbájosabb is. – Máris elmondom. hogy etikettet és jó modort tanítson faragatlan iskoláslányoknak. Arabella összenézett Roslynnal. hogy a kocsis és a lovász meghallhatja őket.Roslyn magas volt és karcsú. Roslyn sokkal boldogabb lett volna. A jó modor és a kifogástalan viselkedés azonban a legkevésbé sem volt Lily erőssége. és megpróbáltuk elképzelni. A tekintete többnyire melegséget és vidámságot sugárzott. Belle? – kérdezte Lily. akinek a tekintetében mosoly bujkált. – Nos. amikor testmozgásra és sportra: lovaglásra. világos szőke haja volt és égszínkék szeme. hogy nagyon lassan telt az idő. . miközben egész nap rád vártunk. ha fiúnak születik. Káprázatos szépsége az aranyozott kristály törékenységére emlékeztetett. mit mondott. ami nevetségesen megtévesztő volt. – Tudnod kell – magyarázta Roslyn –. Lily sötét színei meglepő módon eltértek a nővérei halvány színeitől. Ragyogó sötét szeme és gesztenyebarna haja révén úgy tűnt. amint Arabella kiszállt a kocsiból.

hogy biztosítja a hozományunkat? – kérdezte Roslyn szörnyülködve. – Sajnálom. Arabella sötéten elmosolyodott. hogy fegyverrel próbálta jobb belátásra bírni a grófot. – Talán igazad van – értett egyet Arabella. ami valójában történt – suttogta Arabella alig hallhatóan. Roslyn csupán bosszúsan összeszorította a száját. igaz. sőt azzal dicsekedett. hogy hamarosan nem tudjuk majd levakarni magunkról az udvarlókat. Nem csupán arról volt szó. hűséges inasuknak. ahol égett a tűz a kandallóban. amíg visszavonultak az első emeleti folyosó végén nyíló kis fogadószobába. hogy férjhez menjen. ő is teljességgel ésszerűtlenül viselkedett. – Egyáltalán nem találtam meg a hangot Lord Danversszel. de csúfos kudarcot vallottam ma reggel – ismerte be Arabella. – Támogatást nyújthattunk volna neked a kellemetlenkedő gróffal szemben. hogy végtelenül élvezte a szokatlan szabadságot. – Nem. és minden jókedv nélkül felkacagott. .– Sosem tudnátok elképzelni azt. Lily azonban a fogát csikorgatta. És Lord Danvers mindettől megfosztotta volna. ahogy felsétáltak a bejárati ajtóhoz vezető lépcsőkön. – Nem vonja vissza az ajánlatát. hogy elkísérjünk – mondta Lily. – Hagynod kellett volna. de azt nem árulta el. rákényszerítve a lányt. amit jelenlegi életformája nyújtott. A három lány közül Lilyt zaklatta fel leginkább az újdonsült gróf kiházasítási terve. amint átadta a kesztyűjét. – Mit tegyünk hát. hanem nagyon szeretett az iskolában tanítani. kalapját és köpenyét Simpkinnek. Néhai mostoha nagybátyjuk szűkmarkúságának köszönhetően ez volt az egyetlen olyan szoba. A húgai jól palástolták türelmetlenségüket. hogy szándékától eltérítsük? – kérdezte.

maradnunk kellene. – Nem szívesen hagylak itt. – Még mindig azt gondolom. ha mindketten elhagynátok a Danvers-házat egy kis időre. Néhány napig ellehettek Tessnél. nem kényszeríthet benneteket. Úgy tűnt. Arabella elmosolyodott. – Azt hiszem – mondta Arabella vontatottan –. – Winifred is minden bizonnyal befogadna minket – vetette fel Roslyn. Lilian nem tűnt túlságosan boldognak. Tess Blanchard volt a legjobb barátnőjük. Arabella – tette hozzá Roslyn. Roslyn vonakodva ugyan. hogy elfogadjátok az általa választott hódolók házassági ajánlatát. hogy semmilyen körülmények között nem kényszeríthet minket arra. – De sokkal nyugodtabb lennék. – Nem kell minden csatánkat egyedül megvívnod. hogy egyedül szállj szembe vele. – Jól megleszek – válaszolta a nővére. csupán egyetlen lehetőségük maradt. hogy egységesen lépjünk fel vele szemben. de azt gondolom. . hogy ez a legjobb. – Tudom. bár ez is csak ideiglenes megoldást jelentett. amit tehetünk.A nővérek már megvitatták. Ott biztosan nem fog keresni titeket a gróf. hogy mitévők legyenek. és megpróbált magabiztosnak tűnni. hogy eltérítsék a grófot a szándékától. ha tudnám. hogy nem árthat nektek. – Mennyi ideig kell bujkálnunk? – Amíg meg nem győzöm Lord Danverst. Ha nem vagytok itt. az lenne a legjobb. de végül rábólintott a dologra. ha Arabellának nem sikerül meggyőznie a férfit. Belle – érvelt Lily. El kell fogadnia. hogy férjhez menjünk. aki szintén a mecénásukról elnevezett Freemantle Leánynevelő Intézetben tanított.

Mint gyámjuknak. kérlek. – És mit akarsz tenni vele? – kérdezte Roslyn. hogy mondjon le a tervéről. és nem akarom. – Lily. a férfinak joga volt előnyös házasságot szereznie neki és a húgai számára. – Arabella eleresztette a füle mellett a megjegyzést. hogy Lord Danvers vágtat felé egy füves mezőn keresztül. de Lord Danvers valószínűleg ott keresne titeket legelőször. de majd bebizonyítom neki. – Szerintem Tessnél kellene töltenetek az éjszakát. – Még nem tudom biztosan – vont vállat Arabella. hogy mennyire téved. de meg kell győznie valahogy. Lord Danvers minden bizonnyal hamarosan meglátogat minket. hogy legalább most az egyszer ahhoz tartod magad. Négy nappal később azonban Arabella minden jószándéka elillant. hogy parancsolhat nekünk. ígérd meg. hogy megleckéztessem a bosszantó grófot.– Igen. Sokkal szívesebben maradnék. amikor észrevette. hogy nem tanácsos felbőszíteni Danvers újdonsült grófját. – Abban a hitben él. Amikor Lily még mindig aggodalmasan nézett rá. amit megbeszéltünk. Arabella kérlelő mosolyt küldött felé. hogy itt találjon titeket. mivel maga is a saját kárán tanulta meg. mivel elmondtam neki. – De egyáltalán nem tetszik ez nekem. hogy őladysége a mecénásunk. – Hát rendben. – A lány kurtán megölelte Arabellát. .

hogy megfutamodjon. Arabella kesztyűs kezével megmarkolta a kantárt. amiért első találkozásuk alkalmával fegyverrel fenyegette. Amikor óvatosan hátrapillantott a válla felett. Arabella szíve szaporán vert. Egy dolog volt akkor találkozni vele. . ruganyos alakja. megfordította a lovát. Azonban tévedett. és megint más egyedül szembenézni vele egy néptelen mezőn. de nem volt benne biztos. hogy elkerülje az alacsonyabb ágakat. látta. Nem szívesen találkozott a gróffal. hogy képes lenne megvédeni magát abban a pillanatban. amikor a személyzet hallótávolságon belül volt. hogy ezzel is bosszantsa. Nem volt benne biztos. ahogy a ló nyakára ráhajolva hátasát gyorsabb vágtára ösztönözte. hogy képes lenne egyedül szembenézni Lord Danversszel. hogy a jóképű ördög látványa.– A pokolba ezzel az ördögfajzattal – szisszent fel Arabella. hogy őkelme nem fog órákig várni rá tétlenül. Szándékosan maradt távol a férfi tervezett látogatásának idejére. Arra azonban nem számított. s csupán egy pillanatig habozott. Nem vallott rá. átható kék tekintete és ravasz mosolya elgyengítette Arabellát. mivel az esetleg hajlamos megbosszulni. és hirtelen megrántotta a gyeplőt. hogy férfi üldözi. A lány nem elemezgette az érzéseit tovább. hogy Lord Danvers utánajön. Gondolhatta volna. kénytelen volt lassítani. amikor azt hitte. A szánalmas igazság azonban az volt. hogy Lord Danvers nem vette észre. és elvágtatott a növendék bükkfák irányába. Nyilvánvalóan alábecsülte a férfi kitartását. Amikor azonban nem sokkal később elérte a bükköst és bevetette magát az árnyas fák közé. széles válla. Vagy egyszerűen csak inába szállt a bátorsága. mert nem engedelmeskedett kifejezett óhajának aznap délután.

hogy elengedte volna. A nő háta mögül hallatszó patadobogás elárulta. felháborodott kiáltását – eresszen maga pokolfajzat! – elfojtotta a férfi teste.Nem úgy a gróf. amikor ráeszmélt. Korábban már álmodozott arról a határozott vonalú. mintha a lány tollpihéből lenne. Ez hiba volt. érzéki szájról… Aztán találkozott a pillantásuk. és Arabellának elakadt a lélegzete. hogy a távolság egyre csökken közöttük. Gyönyörteljes. Szinte fülsiketítő volt a hirtelen beállt csend. de tudta. Sokkal inkább az volt az oka. a szíve majd kiugrik a helyéről. aki szorosan öleli. . mert így a szája csupán centiméterekre volt a férfiétól. A nő úgy érezte. mámorító érzés töltötte el. Végül a gróf egy váratlan rántással megállította a lovát. izmos testéhez préselődött. Aztán a férfi hirtelen kinyújtotta Arabella felé a karját. erősen megragadta. majd a derekánál fogva átemelte a nőt a saját lovára. hogy megőrizze az egyensúlyát. Mindezt olyan könnyedséggel. hogy a teste szorosan a férfi kemény. és nem kapott választ. miközben a nő szívét váratlan. Arabella kapkodva szedte a levegőt. ziháló melle pedig a gróf széles mellkasának feszült. hogy ez nem a fizikai megerőltetéstől van. Egy pillanatig fej-fej mellett száguldottak. de tudta. amikor a férfi odaért mellé. hogy a férfi még mindig üldözi. a férfi csak még szorosabban ölelte. aztán elborzadt. jött rá azonnal. Ahogy a nő kétségbeesetten kapaszkodott a férfiba. hogy villámló tekintettel a férfire meredjen. A nő szíve a paták dobogásának ritmusára dörömbölt. hogy oldalvást ül a férfi előtt. Amikor egy újabb verőfényes tisztásra ért. Ahelyett. áramütésszerű érzés cikázott át a nő testén. Arabella riadtan felkiáltott. Arabella megkétszerezte a sebességét. és felemelte a fejét. és a gróf hamarosan beéri.

Amikor Danvers tekintete a nő csupasz torkára siklott. hogy elpiruljon. Egy órája érkeztem. Hiszen ön sosem lenne olyan udvariatlan. – De hiszen megmentettem! – Nem voltam veszélyben! – Igazán? Én úgy láttam. A hangja csupán halk mormolásnak tűnt. Tisztában volt vele. A férfi valószínűleg szintén tudatában volt az érzéki reakciónak. Loring kisasszony.A férfi mozdulatlanul ült. sosem okozna nekem olyan kellemetlenséget. pompásan domborodó melleire. mint ez a mélyen kivágott. hogy ilyen durván bánik velem? A férfi tekintetét még jobban elsötétítette a vágy. míg ő dermedten bámult vissza rá. hogy a mellbimbói hetykén megkeményedtek a férfi testének érintésére. Arabella azt kívánta. de ön és a húgai nem voltak sehol. hogy magamnak kelljen megkeresnem. amelyet érintése a nő testéből kiváltott. mivel valóban szándékosan maradt távol. Mégis hogyan képzeli. erre az egyre nem voltam felkészülve. – Bizonyára megfeledkezett az időről – súgott neki segítőkészen a gróf –. a lova megbokrosodott. mert kék tekintete elsötétült a szemében csillogó buja vágytól. – Én sem. Arabella kihúzta magát a férfi fátyolos. majd még annál is lejjebb. uram. muszlinruha. Arabellában volt annyi becsület. Erre nem tudott mit felelni a nő. hogy szándékosan elkerüljön. bárcsak valami kevésbé kihívó ruhát viselne. . amely tökéletesen illett a meleg tavaszi délutánhoz. és a nőt fürkészte. ahogy megjegyezte: – Sokféle fogadtatásra számítottam öntől. kötekedő hangját hallva. mert meg vagyok róla győződve. de be kell vallanom.

és megérti.– Már elígérkeztem arra az időre. Csodálkozó tekintetét látva. – Úgy tűnik. A férfi hirtelen lehajolt. hanem megvárta. A férfi tekintete újból a nő szájára siklott. Arabella összeszedte magát. és csókjával rabul ejtette a nő ajkát. a menekülése olyan következményekkel járt. – Aligha követeltem bármit is. duzzadó férfiasságát. De már túl késő volt. – Talán nem tudta. varázslatos csókkal. amelyeket nem állt szándékában előidézni. de képtelen volt összeszedni az erejét. és a férfi mellkasának nyomva a tenyerét. a vágta nem csak a vérét forralta fel. hogy mire gondol. a férfi egy kissé megmozdult a nő alatt. amelyet megkövetelt tőlem. mélyen a szájába hatolt. miközben az mohón csókolta. Arabella önkéntelenül is felnyögött a gyönyörűségtől. az üldözés mámorával egyesülve… Nem fejezte be a mondatot. hogy szembeszállón a férfival. elemésztő. Ehelyett egész teste elgyengült. Amint a férfi nyelve kutatva. Kóválygott a feje. – Pedig nagyon úgy tűnt. hogy az intenzív testmozgás feltüzeli egy férfi vérét. A perzselő csókban egybeolvadt a félelme a csalárd izgalommal. – Megköveteltem? – A férfi felvonta sötét szemöldökét. És ez. Arabella a férfi váratlan támadásától egészen megszédült. hogy nem volt más választásom. . Úgy tűnt. Egy lassú. nem kapott levegőt. amíg a nő megérzi combjának feszülő. és ösztönösen a férfihoz simult. szabadulni próbált.

ugyanaz a sürgető mohóság önti el. amely betöltötte a levegőt. A velejéig megrázta a férfit. a lány hátrahúzta az öklét. Arabella azonban kihasználta a férfi pillanatnyi habozását. szinte tapintható volt a köztük vibráló vágy. Marcusnak kényszerítenie kellett magát. ahogy megremeg a vágytól. Megmerevedett férfiassága vadul lüktetett. efelől nem volt kétsége. A váratlan ütéstől Marcus feje hátrahanyatlott. Ahogy megpróbált lecsúszni a nyeregből. hogy a nőt teljesen megrázta az élmény. a szemében új láng gyúlt. . – Engedjen el – követelte végül rekedten suttogva a nő. A lány hirtelen kihúzta magát és vészjóslóan nézett a férfira. Marcus tudta. még forróbban csókolta. miközben éles fájdalom hasított az állába. ahogyan remeg a karjában. és csupán azért ragadta meg a karját. hogy meghódítsa és betörje. hogy a nőre nézzen. Amikor végül elhúzódott. És a nőt is. és kiszabadította magát az öleléséből. mert érezte. egyre jobban kívánva a nőt. és a férfi állába bokszolt. Újból hevesen meg akarta csókolni a nőt. könyörögve és udvarolva. A teste még elemibb ösztönökkel reagált. Halkan elkáromkodta magát. – Arabella… – mormolta a férfi. amint ugyanaz a forróság. hogy segítsen neki. Érezte. Amikor a gróf továbbra sem eresztette el. amelyet első találkozásuk alkalmával tapasztalt… Ez az érzés azonban sokkal erőteljesebb volt. hogy engedje. nem akarván engedelmeskedni a kérésnek. A gróf még szorosabban ölelte.Marcus érezte.

hogy lüktető. mint valaha is bármely nőt. A nőnek ezúttal is sikerült meglepnie. amely arra késztette. Az arca kigyúlt. és szembefordult a férfival. hogy a nő nem lehet az övé. hogy megcsókolja. de saját váratlan reakciója sokkal inkább megrémítette. ahogyan emlékezett rá. Semmi másra nem tudott gondolni. Arabella megpördült. mikor látja újra. a nő valóban úgy tele van élettel és tűzzel. hogy az Arabella iránti vad vonzalma beteges. Próbálta meggyőzni magát. forró és kemény péniszét mélyen a kívánatos testébe fúrja. Hogy jobban kívánja Arabella Loringot. A teste beleremegett az ősi vágyba. Most megkapta a választ.Miután esetlenül földet ért. Nem állt szándékában a karjába kapni abban a pillanatban. . és nedves ajkán még látszódtak a szenvedély sebei. és gyönyörrel nyerje meg magának. És. és szánakozó hitetlenséggel fürkészte. csábító tűz teljesen megbabonázta. A kezét ökölbe szorította. hogy meggyőződhessen róla. Ám gyötrelmes módon egy percre sem tudott róla megfeledkezni. mintha nem akart volna neki további előnyt adni. Ám ahogy ott ült a lován és lebámult a nőre. Az elmúlt négy napban megpróbálta teljesen kiverni a fejéből a nőt. csak arra. hogy a puha tavaszi fűben a magáévá tegye a nőt. De a nőben lobogó. Marcusnak két gondolat suhant át az agyán. És határozottan nem tervezte. aki az elmúlt négy éjszaka az álmait uralta. Minden porcikájában az a gyönyörű nyelvelő királykisasszony. Arabella ott állt előtte kihívóan. Marcus a nyeregben maradt. mint aki harcra készen áll.

egyenrangú alapokra kell helyezned ezt a kapcsolatot. ha elveszi feleségül… A gondolatra Marcusnak elakadt a lélegzete. hogy a grófnője legyen. aki gondoskodik róla. és önmagánál jobb jelöltet keresve sem találhatott volna. egyáltalán nem volt olyan ésszerűtlen dolog nőül venni Arabellát. lázadt fel azonnal a tudata. Nem. Csak egy módon lehet az ágyasa anélkül. Nagyon is a tudatában volt. Az egyetlen fontos kérdés csupán az volt. . érvelt egy másik hang a fejében. És illő módon elégíthetné ki Arabella iránti vad testi vágyát. Megfelelő férjet akart neki találni. hogy foltot ejtene a becsületén. És a válasz? A tagadhatatlan igazság az volt. és aki egy finom úri hölgy. miszerint tovább kell örökítenie kiváló vérvonalát. És meg volt róla győződve. hogy vajon képes-e egy életre a nőhöz láncolni magát. Nem állt szándékában a közeljövőben megházasodni. ahogy azt a rangja megkívánta. A nő születése és neveltetése révén tökéletesen alkalmas volt rá. Házasság. ami más. hogy örökösöket nemzzen. akit a védelmére bíztak. aki megfelelne az elvárásainak. hogy Arabella Loring volt az egyetlen nő az életében. De ha kívánod őt. Alig akarta elhinni.Nem volt akkora gazember. pláne nem azért. De valóban? Ha logikusan közelítette meg a kérdést. hogy aligha találna alkalmasabb személyt vágyai kielégítésére. azzal eleget tesz a kötelességének is. függetlenül a család korábbi botrányaitól. Marcus megrázta a fejét. hogy vágya elnyomja a józan eszét. mi jár a fejében. Ha feleségül veszi. hogy a saját védencével dorbézoljon. aki mellett boldog lenne. mint amit a gyám és védence kapcsolata lehetővé tesz. olyanra.

ahogy elhatározásra jutott. amiért úgy megfeledkeztem magamról. Őszinte bocsánatáért esdeklem. és megriadt. Marcus lassan leszállt a nyeregből. – Nem vagyok hozzászokva. miután úgy letámadott? Csupán meg akartam védeni magam. Arabella saját hátasát keresve körbepillantott. hogy Roslynt és Liliant napok óta nem látták. Ez megállásra késztette Marcust. Arabella kihúzta magát. – Mégis. Hátrált egy lépést. hogy a nők elfussanak előlem – jegyezte meg Marcus. amikor felfedezte. rosszabbul is járhattam volna. – Mégis. – Tudtam! A szolgái kémkednek utánunk! . Pontosan amióta megkapta az üzenetemet. és felszegte az állát. Válaszát hallva Marcus együtt érzően bólintott. Talán meghibbant. nyilvánvalóan biztos távolban akart maradni a férfitől. – Biztos vagyok benne – felelte a nő szárazon. Úgy értesültem. Loring kisasszony – jegyezte meg. ahogy óvatosan megdörzsölte az állát. Arabella bosszúsan lebiggyesztette az ajkát. de feltett szándéka volt megkérni legidősebb gyámoltja kezét. megeresztett egy ravasz mosolyt.Marcus kifújta a levegőt. Még mindig vidáman fürkészve a nőt. hogy ma meglátogatom. Nem akarta elijeszteni a nőt… nem mintha azt hitte volna. hogy a lova a mező túloldalán legel. Anglia legnagyobb bokszolójára utalva. – Jackson úr is megirigyelte volna a jobbhorgát. ön és a húgai rendszeresen elfutnak előlem. – Amit csodálatosan véghez is vitt. hogy könnyű megfélemlíteni. miközben egy pillanatra sem vette le a tekintetét a nőről. mire számított. Amikor a nő nem válaszolt. És semmi kétség.

hogy komolyan fontolóra vegye. Arabella. – Valóban? – kérdezte Marcus. ahogy önmagát is. Arabella. hogy felváltsanak két idős kulcsárt. amelyek nyilvánvalóan az ön látogatásának hírére keletkeztek. hogy megdöbbentette a nőt. mondták. ön rendezte úgy. nem áshatnánk el a csatabárdot. Loring kisasszony. ne váltson témát. – Igen. uram. – Rendbe akarom hozatni a házat – válaszolta Marcus az igazsághoz híven. Hűséges szolgái hajlandóak voltak rendszeresen jelentést tenni védenceiről. Aggódtam. hogy keresztülhúzza a terveimet. A lány határozott arckifejezése némileg megenyhült. Arabella elakadó lélegzetét hallva a férfi tudta. . ígérem. kitért az útjukból. – Nem akarom kiházasítani. Sőt. egy szobalányt és egy ezermestert. aki hősiesen. és elvegye legidősebb gyámoltját. de hiába próbálta fenntartani az épületet. tele vannak lázas kiütésekkel. Hihetetlen. hogy talán fertőző lehet. amikor csak tehette. csak egy pillanatra? Nem akarok önnel harcolni. gondolta Marcus. hogy egy diktatórikus gyám nem házasíthat ki minket. Biztos vagyok benne. De a döntése valahogy mégis jónak tűnt. hogy a húgai távol legyenek. hogy megóvjam az ön egészségét. Az elmúlt néhány napban elküldte a saját szolgáit a Danvers-házba. – Ismeretlen eredetű betegségtől szenvednek. – De kérem. Arabella ártatlan mosollyal felelt. gondolta Marcus. míg a testvéreit sohasem látták. én magam akarom elvenni feleségül. de ön képtelen megérteni. – Én sem akarok önnel harcolni.Ez igaz. – Ugyan. hogy felhagyjon nagyra becsült agglegény életével. így elküldtem őket. Marcus felnevetett.

hogy komolyak a szándékaim. – Tudom. A nő önkéntelenül felnevetett. és minél többet gondolt rá. – Biztosíthatom róla. Arabella levele Fannynak Arabella hosszú percekig nem tudott megszólalni. Feleségül akarom venni – mondta Marcus őszintén. – Megőrült? – kérdezte bizalmatlanul. az ő érdeke. hogy teljesen épelméjű vagyok. a férfi pedig most szándékosan szédítette elképesztő lánykérésével. – El akar v-venni? – ismételte a nő. Nyilvánvalóan nem hitt a fülének. 3 Az újdonsült Gróf nem csak bosszantó. hogy nem számított erre. Csupán udvarolni próbálok önnek. mennyire ésszerű lépés a lánykérés. de szeretném meggyőzni. annál jobban tetszett neki az ötlet.Most azonban Arabellával is meg kellett értetnie. . – Igen. kedvesem. A férfi szemében fanyar vidámság csillant. de valószínűleg a józan esze is elment. Még mindig remegett a térde a grófnak az érzékei ellen indított gonosz támadása után. és meg kellett győznie róla. hogy férjéül fogadja.

még mindig kissé kábán. hogy azt szeretném. – Nem tudom elhinni. Arabella. De meg akarom győzni. hogy komolyan gondolja. Az mindenesetre biztos. remek pár lennénk. hogy sosem unatkoznánk. – Két perce még az is voltam. hogy úgy érzem. A gróf kezdett a nő idegeire menni. – Nem csupán a csók. – Sosem tudna meggyőzni. hogy szerelmi vallomásom meglehetősen váratlan. De a lényeg az. hogy valamikor úgyis meg kell nősülnöm. amit a házasság iránti ellenszenvemről mondtam? – Nagyon is jól hallottam minden szavát. A férfi magabiztossága meglepte a nőt. hogy egyáltalán fontolóra vegyem a dolgot. uram. De a csókja megváltoztatta a véleményemet.– Rosszul esik. Rájöttem. Arabella lassan abbahagyta a nevetést. aki annyira felkeltette az érdeklődésemet. – Elismerem. de úgy vélem. A nő zavarodottan bámult rá. hogy kinevet. ám kíváncsian fürkészte a férfit. ön kiváló hitvesem lenne. cseppet sem mulatságos. és a szája sarkában mosoly bujkált. – Ön nyilvánvalóan félreismer engem. . kedvesem – mondta Lord Danvers. – Eleget tudok ahhoz. hogy érezzem. – Hogyan lehet egyetlen csók ekkora hatással önre? A gróf megvonta erős vállát. ön egy megátalkodott agglegény. hogy gondolja meg magát. A halántékához emelte kezét. – Valóban? – kérdezte a férfi. – De hiszen semmit sem tud rólam. Lady Freemantle azt mondta. és ön az első nő. ha ön lenne a grófnőm. Számos oka van annak. Arabella. – Hát semmit sem hallott Londonban abból.

még nagyobb lenne a hatalma felettem. sosem szenvedne semmiben sem hiányt. A lány megesküdött. hogy megőrizze nyugalmát. de számomra ez cseppet sem vonzó – jelentette ki határozottan. – Nem akarok uralkodni maga felett. hogy a mi házasságunk is ilyen legyen – felelte a férfi türelmesen. Gondolom. Ezzel Arabella egyik fájdalmas pontjára tapintott. – Nem kell. én pedig a tulajdona. – Talán még nem mérlegelte. Ha a férjem lenne. ahogyan a szülei tették. Pláne nem a szó bibliai értelmében. mint most.– Igaza van… és eszemben sincs jobban megismerni. hogy milyen előnyökkel járna ez az ön számára. semmi másért. Csupán egy előnyös házasságra vágyom. Arabella nagy levegőt vett. – Előnyökkel? – visszhangozta a nő. Hogy csupán szerelemből megy férjhez. . – Természetesen nagyon kedvező házassági szerződést kínálnék önnek. – A szüleim érdekházasságot kötöttek. – Mint a feleségem. hogy a tanári fizetéséből tartsa el magát. hálás lenne. A törvény szerint „uram és parancsolóm” lenne. Lord Danvers türelmetlen mozdulatot tett. hogy a gyámom. – Lehet. Egyetlen férfi uralmára sem vágyom. és a húgai jólétéről is nagylelkűen gondoskodnék. a saját sorsom irányítását. – Nem kell. hogy sohasem lép érdekházasságra. és megkeserítették egymás életét. ha nem kellene többé dolgoznia. szerelmem. hogy egyáltalán bármilyen házasságunk is legyen! A heves kirohanást hallva Danvers elgondolkodva mérte végig a nőt. – Csupán a szabadságomat veszteném el. hogy ön elviselne egy ilyen házasságot.

Ők talán nem érdemlik meg. ahogy én. hiszen tudta. hogy segítsen a húgain. ami nekünk tetszik. Mi nem akarjuk abbahagyni a tanítást. hogy gyűlöli a férfiakat. amikor tudomást szerzett a családját sújtó botrányról.– Ön nyilvánvalóan nem ért meg engem. A jegyese durva módon elhagyta önt. hogy fenntartsa kifogástalan jellemének látszatát. . aztán könnyed hangon megszólalt. akkor azzal a társadalom szemében is helyreállítja a becsületét. az valami mérhetetlenül gyönyörűséges szabadsággal jár. – A testvéreire is gondolhatna. hogy biztosítja a függetlenségünket. – Igenis gondolok rájuk. most annak a lehetőségét utasítja el. Roslyn és Lily ugyanúgy gondolkodik a házasságról és a férfiakról. A nő válaszát hallva a férfi újból taktikát váltott. ahogyan jómagam. – Kit érdekel? Már rég hozzászoktam. Arabella felszegte az állát. – Megértem. Ha az embernek nem kell állandóan azzal foglalkoznia. – Ha hozzám jön feleségül. addig felesleges mások véleménye miatt aggódnunk. És ők éppen úgy ragaszkodnak a saját sorsuk irányításához. A férfi együtt érzőn nézett a nőre. A gróf hosszasan fürkészte a nőt. de igencsak hálás feladat is azonkívül. amint a férfi a megtépázott társadalmi helyzetére utalt. és így azt tehetünk. hogy az előkelőségek összesúgnak a hátam mögött. De aztán eltökélten megrázta a fejét. A munkánk nem csupán élvezetes. És amíg a diákjaink szülei elégedettek a viselkedésünkkel. hogy előkelő hölgyekhez méltó életet élhessenek? A férfi tökéletesen ésszerű kérdése kényelmetlen érzéssel és bűntudattal töltötte el Arabellát.

De afelett érzett öröme. aki örökösökkel ajándékozza meg? – kérdezte Arabella gonoszkodva – Gondolhattam volna. – Én egyszer majd szeretnék gyerekeket – ismerte el Lord Danvers. mert úgy érezte. .Nem kellett volna. hogy szerelmes lett egy férfibe. hogy összetörték a szívét. Csupán azért mondott igent a vikomtnak. érzéseik kölcsönösek. hogy fájjon. hogy szintén szereti. hogy nem lehetett gyereke… De csupán ez az egyetlen hátránya. amikor a férfi nagyon is nyilvánosan elhagyta. – Társra és hitvesre vágyom. – Nem gyűlölöm a férfiakat – erősködött Arabella. győzte meg magát. aki megesküdött. amely belenyilallt. – Annyira nem. – A társadalom megköveteli tőlem. hiszen már négy év telt el azóta. Az volt a legnagyobb hátránya annak. szerelmi házasságra mond igent. – Nem akar gyerekeket? A kérdés váratlanul érte. hogy csupán azért megtűrjek egy férjet – válaszolta végül. – Nem – felelte a férfi bosszúsan. Soha többé nem követi el még egyszer ugyanezt a hibát. De ehhez előbb meg kell nősülnöm. ha nem ment férjhez. de azóta sem tudta elfelejteni a fájdalmas tapasztalatot. amiért a férfi az orra alá dörgöli ezt a megalázó emléket. Már túltette magát a kétségbeesésen. sem a kemény leckét. – Tehát egy tenyészkancára van szüksége. és Arabella nem tudta elfojtani a fájdalmas érzést. Bolondul azt hitte. hirtelen elhalt. amit akkor megtanult. hogy tovább örökítsem a nevemet és a rangomat. – Egyszerűen nincs szükségem férjre.

mielőtt kétségbe vonta volna a férfi szavahihetőségét. és feltett szándékom megszerezni önt. – Tudja. A férfi szintén elbűvölő mosollyal válaszolt. – Bízom benne. mint Lord Danvers egy életre szóló társra vágyik. hogy mindnyájan eszméletlenül boldogan mondanának igent. és elindult legelésző lova felé a réten át. . A gróf következő szavai azonban megállásra késztették. uram. így sarkon fordult. Én azonban nem tartozom közéjük. de még idejében visszafogta magát. Mennyei gyönyör várna magára a hitvesi ágyban. Arabella. de igyekezett gyorsan összeszedni magát. ha megkérném a kezét? – Akkor kérje meg valamelyiküket. mit mondhatnék még. hogy egy ilyen élvhajhász nemesember. hány nő rebegne hálaimát. amitől a nő gyomra megremegett. A nő válasza őszinte mosolyt csalt a férfi arcára. Ehelyett bájosan elmosolyodott.A nő nehezen tudta elhinni. A nőnek leesett az álla. – Igazán nem tudom. – Egyetlen más nő sem érdekel. hogy jobb belátásra bírhatom. hogy ilyenkor kifejezzük hálánkat. Magát választottam. Arabella nem kívánta folytatni ezt a lehetetlen társalgást. Arabella. Világosan beszéltem? A férfi vidáman felvonta a szemöldökét. hogy sértőnek vagy szórakoztatónak találja-e a gróf merész szavait. – Az illem azt kívánja tőlünk. A férfi ördögi arroganciája teljes mértékben felháborította. hogy végre megértse. így megköszönöm nagylelkű ajánlatát. a világ minden kincséért sem lennék a felesége. Semmi kétségem. Lord Danvers. – Őrülten boldoggá tenném. A nő nem tudta eldönteni. A nő kihúzta magát a gróf provokatív kijelentését hallva. De vissza kell utasítsam. biztos lehet benne.

amiért olyan váratlanul rám támadt. És a gróf remekül taktikázott. hogy szeretők legyünk. de csak addig. és elmosolyodott. mi vezetett odáig – hogyan emelte ki a gróf saját nyergéből illetlenül. csak egy hajszál választotta el attól. hogy a lord az önkívületbe kergette. amikor megcsókoltam. Ne is tagadja Remegett a vágytól. A férfi szándékosan cukkolta. – Csupán a meglepetés okozta. hogy leírhatatlan élvezethez juttassam. hogy szinte az eszméletvesztésig csókolta. Arabella ökölbe szorította a kezét. és nem eresztette. Danvers közelebb lépett. nem gondolja. De az is lehet. amíg eszébe nem jutott. meg kell hogy mondjam. kissé elvétette. hogy odalépjen a férfihoz és jól behúzzon neki egyet. kap egy fülest! A férfi kék szemében csillogott az elfojtott nevetés. . hogy éppenséggel az késztette ilyen elkeseredett lépésre. hogy rendkívüli módon vonzódom önhöz – tette hozzá. az egyetlen becsületes módja. Valóban megremegett a férfi karjaiban… De ezt sohasem vallaná be neki. egy cseppet sem vonzódom önhöz. Danverst azonban nem félemlítette meg a nő fenyegetése. – Ha ezt egy fülesnek szánta. – Ne legyen nevetséges – válaszolta. uram? – kérdezte visszafordulva. ha összeházasodunk. kedvesem. de esküszöm. ahol a nő megütötte. – Egy cseppet sem. – Be kell vallanom. A férfi észrevette. Arabella elpirult. – És ön is ugyanezt érzi. Mindent elkövetnék érte. – Bebizonyítsam az ellenkezőjét? – Próbálja meg. Halványpiros folt jelezte. és Arabella pontosan tudta ezt. ha meri. ahogy megdörzsölte sajgó állát. Biztosíthatom.– Egy kissé elbízta magát. De annak. még azután sem. hogy a nő már belefáradt a vitatkozásba. Arabella egy pillanatra elszégyellte magát.

– Mi végre? – Hogy legális lehetőséget kapjak arra. hogy a kedvére tegyek. de az ügyvédem készíthet egy jogi dokumentumot. hogy megváltoztassam a véleményét. csakhogy kiszabaduljon gyámságom alól? Sok mindenre. Arabellának leesett az álla. – Mire lenne képes. – Már hogyne lennék képes ellenállni önnek! – Fogadjunk? Arabella ismét elbizonytalanodott. mondjuk egy hónap alatt. mindhárman visszakapják a szabadságukat: jogilag és anyagilag is függetlenné teszem önöket a gyámságomtól. Képtelen lenne ellenállni nekem. Lord Danvers. Ha nem tudom rávenni. – Talán igen. hogy semmilyen körülmények között nem megyek feleségül önhöz. volt Arabella első gondolata – Miért? – Nem térhetek ki az önök iránti felelősségem alól. de csupán azért. – Lehetőséget akarok kapni. ha komolyan megpróbálnék udvarolni önnek. – Hogy udvarodon nekem? Mi az ördögért akarna udvarolni nekem? Már megmondtam. Önnek és a húgainak is.– Kétségtelenül ön a legbosszantóbb férfi. amely garantálja a teljes önállóságot a saját ügyeinek intézésében. mert nem tettem meg mindent. akivel valaha is találkoztam. hogy udvaroljak önnek. hogy férjéül fogadjon. – Miféle fogadásra gondol? – Mennyit ér önnek a függetlensége? – Hogy mondta? – Arabella feje ismét kóválygott Lord Danvers váratlan támadásától. .

hogy ön visszaadja a szabadságunkat. hogy tisztességesen udvarolhassak magának. – Hát legyen. arról van szó. – Nem fog nyerni. amiről azt állítja. döbbent rá a nő. akkor hozzám kell jönnie feleségül. hogy azt hitte. Arabella engedelmeskedett. de kicsi az esélye. – Nem félek! – jelentette ki határozottan. Legalábbis nem nagyon. tette hozzá gondolatban. szomorúan megrázta a fejét. A férfi elmosolyodott. – Sosem hittem volna. hogy igent mondjon neki. hogy valaha is elfogadná Danverst férjéül. Lehet. – Akkor bátran elfogadhatja a kihívást. hogy a nő elbizonytalanodik. uram. hogy elismerje. mivel sosem akart férjhez menni. A férfi megint csak szándékosan hergeli. A függetlenségét. ha ellen tudok állni „meggyőző érveinek”? – Pontosan. hogy megnyerem a fogadást. édesem – tette hozzá a gróf. áll az alku! . És ha nem tud ellenállni nekem – ha rá tudom venni. Arabellát felháborította a férfi arroganciája. Cserébe meg kell engednie. Amikor Lord Danvers látta. hogy mindennél jobban akarja. – Ha jól értelmezem az ön fogadását. tejesen kirántották a lába alól a talajt. hogy hatnak rá a gróf mámorító csókjai. Képtelenség… egészen biztosan. Fél. noha úgy érezte. – Így is mondhatjuk. uram. amikor Arabella kővé dermedve bámult rá – Túlságosan csinos ahhoz. Végül is éppen azt ajánlom önnek cserébe.– Csukja be a száját. hogy csak tátogjon. – Elképesztően bízik a saját csáberejében. vonzerejével ráveheti. mint a partra vetett hal. elfogadna férjének –. hogy megfutamodik.

kedvesem. Nem volt benne biztos. mielőtt válaszolt volna. hogy feladják tanári munkájukat. gondolta Arabella. Képtelen lennék elviselni az arroganciáját ennél hosszabb ideig. Arabella a homlokát ráncolta. – De nem ütközhetnek a tervei a tanári kötelezettségeimmel. hogy egy egész hónapig ellen tudna állni a gróf kitartó csábítási kísérleteinek – nem mintha ezt valaha is beismerte volna a férfi előtt. és nem több. Lord Danvers csak egy pillanatig habozott. az igazat megvallva. hogy lehetősége nyílt elnyerni a szabadságukat. Ugyanakkor szó sem lehetett egy egész hónapról. hogy lehetőségem legyen elcsavarni a fejét. a fogadás időtartamát le kell csökkentenünk. Nem. – Amíg a feltételekről beszélünk. – Azonban – kezdte Arabella –. hogy beleegyezett a dologba. elfogadta a kihívását annak ellenére. hogy tudta. hogy a férfi provokálja. Hagyta. Nemcsak az anyagi jólétet biztosíthatná húgai számára. Két hét. Kemény ellenfél. Nem lenne joga kiházasítani. . ragaszkodnom kell a sportszerű küzdelemhez. – Rendben. A férfi többé nem jelentene fenyegetést a függetlenségükre. – Akárcsak nekem – felelte a férfi barátságosan. Bele kell egyeznie. – Elment az eszem – suttogta Arabella. hogy minden nap négy órát eltölt a társaságomban. vagy arra kényszeríteni őket. de megszabadulnának a gróf kelletlen gyámságától is örökre. Az időpontot pedig én választom meg.A férfi szeme villanása kifejezte elégedettségét és örömét. végtelenül boldoggá tette. vad vonzódása a férfihez veszélyt jelent. Ettől Arabella majdnem megbánta. Ugyanakkor a tét ellenállhatatlan volt.

– Természetesen. Szólok a szolgáimnak, hogy csomagolják be a holmimat, és hozzák utánam a Danversházba, mivel hosszabban itt maradok. Arabellát nyugtalansággal töltötte el, amikor ráébredt, hogy Lord Danvers két hétre vagy talán még tovább a házba akar költözni, még ha ehhez minden joga megvolt is. Gyorsan megrázta a fejét. – Nem maradhat a házban, amikor nincs gardedámom. Ön nem vérrokonom, még ha a gyámom is. – Erre korábban kellett volna gondolnia – felelte a férfi huncutul. – Mielőtt elküldte a húgait a házból. A nő kimerülten pillantott a férfira. – Ha ragaszkodik hozzá, hogy ideköltözik, én addig Lady Freemantle házában húzom meg magam. A gróf felvonta fekete szemöldökét. – A húgait is ott bújtatja? Amikor a nő nem válaszolt, a férfi megvonta a vállát. – Egy egész szolgasereg őrködik majd a becsületünk felett. Lehet, hogy a látogatásomat zokon veszik egyesek, de a jó híre semmiképpen sem forog veszélyben majd. – Igaza van – felelte a nő, és megpróbálta elrejteni a hangjában megbúvó keserűséget. A jó hírét már visszavonhatatlanul bemocskolták a szülei botrányai, így aztán ostobaság volt azt gondolni, hogy a gyámja megszegi az illemet azzal, hogy egy fedél alá költözik vele, miközben csupán a szolgálók a gardedámok. Azonkívül, ha sohasem akar férjhez menni, nem számít, hogy nem volt teljesen makulátlanul jó híre, noha nem engedhetett meg magának egy igazi botrányt sem. Gondolnia kellett az iskolára is.

Ugyanakkor semmi kétsége nem volt afelől, hogy tanítványainak a szüleit elbűvöli majd a tény, hogy ilyen előkelő ismeretséggel büszkélkedhet, mint Danvers grófjáé. Nem fogják árgus szemekkel figyelni, hogy kivel él. Ezenkívül az alsóbb osztályok nem is voltak olyan előítéletesek, mint a nemesek, akik a társadalom szigorú bíráiként tekintettek önmagukra. – Bármikor hazahívhatja a húgait – javasolta a gróf készségesen. A gondolat már Arabella fejében is megfordult. A húgai jelenléte több védelmet nyújtana az ördögi gróf ellen, de akkor ki védené meg a húgait a gróf ármánykodásaitól? – Nem vagyok annyira kétségbeesett – válaszolta negédesen. A férfi elgondolkozva fürkészte. – Talán jobb is, hogy a testvérei távol vannak. így több lehetőségünk lesz kettesben maradni az udvarlásom idejére. A gondolat egy percre elbizonytalanította Arabellát, de aztán kihúzta magát. Képesnek kell lennie Lord Danverst elviselni két hétig. Feltett szándéka volt megnyerni a fogadást. A gróf valószínűleg kiolvasta az elhatározást a nő szeméből, mert elmosolyodott. – Biztos vagyok benne, hogy mindketten élvezni fogjuk az együtt töltött időt. Maga talán igen, gondolta Arabella bosszúsan. Semmi kétség, szórakoztató játék lesz a férfi számára, hogy rávegye, akarja őt férjéül. De talán belemehet ebbe a játékba… Éppen ezt a csábító lehetőséget fontolgatta, amikor a gróf hirtelen ismét taktikát váltott. – Jöjjön ide, Arabella – mormolta csábító hangon. A nő ösztönösen ellenállt. – Miért?

– Mert szándékomban áll egy újabb csókkal megpecsételni az egyezségünket. Amikor a nő nem mozdult, a férfi gyöngéden unszolta. – Megígérte, hogy hagyja, hogy elcsavarjam a fejét, nem emlékszik? – Viszont nem egyeztem bele, hogy megcsókoljon. – De a csók az udvarlás része. – De nem az a csók, amit maga osztogat! Egyetlen tisztességes udvarló sem csókol úgy, ahogy maga. A férfi szemében bujkáló nevetés ellenállhatatlanul vonzó volt. – Ígérem, hogy ezúttal nem fogom lerohanni. Valami sokkal élvezetesebbre gondoltam. – A hangja meleg volt és könnyed, túlságosan is csábító. – Ugyan már, csak egy egyszerű csók, semmi több. Még csak át sem ölelem. A szavamat adom. Arabella mégis habozott. A férfinak volt a legérzékibb, leginkább zavarba ejtő tekintete, amit valaha is látott, és elképesztően veszedelmes volt a közelében lenni. – Hogyan lehetek biztos benne, hogy nem él vissza a helyzetemmel? – Ha megpróbálnám, behúzhat egyet. – Meg is teszem, ebben biztos lehet. – Úgy veszem, hogy figyelmeztetett. De most már ne kéresse úgy magát. Az rangján aluli. A férfi lusta, ingerkedő mosolyától vészesen felgyorsult Arabella pulzusa. Nem tudta elhinni, hogy hagyta, hogy a férfi ilyen veszélyes helyzetbe csalja. Hogyan állhatna ellen egy ilyen elbűvölő gazembernek? – Arabella… – szólította a férfi. A nő kényszerítette magát, hogy közelebb lépjen, amíg csupán néhány centiméter választotta el őket egymástól. A férfi tekintete egybekapcsolódott a nő pillantásával; Arabella nem tudott többé józanul gondolkodni.

Amikor a nő megtorpant, a férfi közelebb lépett, míg majdnem összeért a testük. Arabella mereven tartotta magát; egyszerre rettegett és vágyott a csókra. Nem tudta elfelejteni, mit érzett, amikor a férfi izmos teste a melléhez simult, erős karja szorosan ölelte, míg feszes, érzéki ajka szenvedélyes tűzzel birtokba vette a száját. De a férfi csupán megfogja a nő kezét és sajgó állához emelte. Az ujjai gyöngéden cirógatták Arabella csuklóját – aztán hirtelen megállt. – Csókolták már meg igazán korábban, Arabella? A nő értetlenül pislogott a váratlan kérdést hallva. – Természetesen csókoltak már meg, hiszen jegyesem volt, nem emlékszik? – Fogadjunk, hogy az csak egy ártatlan puszi volt. – Mit számít az? – Nagyon is sokat, ha nincs összehasonlítási alapja. Az elvárásai nagyon csekélyek lehetnek. Arabella lélegzete elakadt, ahogy a férfi ujjbegye rátalált a kesztyűje feletti csupasz bőrre. – Igazán kár – jegyezte meg Danvers. – Mi kár? – kérdezte szórakozottan a nő. A férfi ajkát bámulta; zavarba ejtette a közelsége. – Hogy maga szűz, akinek fogalma sincs a szenvedélyről vagy a testi örömökről. A nő arca elvörösödött. – Természetesen szűz vagyok. Lehet, hogy a családomnak botrányos a híre, de én egy hölgy vagyok. Rám és a húgaimra nem áll a mondás, hogy anyja lánya. Ez alkalommal nem tudta elrejteni keserűségét. A férfi kék szeme megenyhült. – Ha tudná, micsoda örömök várnak önre, nem gyűlölné annyira a férfiakat. Fogalma sincs róla, mit veszít. – És gondolom, ön meg akarja mutatni nekem? – Az igazat megvallva, igen.

– Nem akarom, hogy bármit is megmutasson nekem. Lord Danvers. Csupán arra vágyom, hogy csókoljon meg, és utána hagyjon békén. Túleshetnénk rajta, kérem? – Hát rendben. A férfi lassan közelebb hajolt. Arabella megdermedt, és felkészítette magát a férfi támadására. Ez alkalommal nem volt hajlandó gyáván megfutamodni. Végül is egy egyszerű csókról volt csak szó… Az volt a baj, hogy a férfi csókjában semmi sem volt egyszerű. Az érintése csupán súrolta az ajkait, ez igaz, de a szája meleg volt és hívogató, és az édes érintés hatására tombolni kezdtek Arabella érzékei, és a teste reszketett a vágytól. Akárcsak korábban, amikor gyenge volt. Elakadt a lélegzete. Ellenállhatatlanul felajzotta a férfi. Varázslat volt. Valamiféle tüzes mágiát alkalmazott a gróf rajta. Arabella megmagyarázhatatlan módon csalódott volt, amikor a férfi egy röpke pillanattal később felemelte a fejét. Még egyszer Arabellára nézett. A nő égő ajkához emelte az ujját, miközben kábultan visszabámult a férfira. A gróf kék szemében tűz lobogott… az a fajta tűz, amelyet Danvers őbenne is ébresztett. – Nem is volt pokoljárás – mormolta a férfi halk, fojtott hangon. Arabella megpróbálta összeszedni magát. – Miféle pokoljárás? – Nem érdekes. – A férfi szemében elégedettség csillogott, ahogy hátralépett. – Nos, indulhatunk haza? A nő megrázkódott, hogy kitisztuljon a feje. – Még nem. Ma délután végzett az egyik osztályom, és megígértem Lady Freemantle-nek, hogy beszámolok az eredményekről. Szereti, ha folyamatosan tájékoztatjuk az iskolai ügyekről. – Elkísérem. – Igazán nem szükséges. Csupán a dombon túl lakik.

A férfi elnézett abba az irányba, amerre Arabella mutatott. – Akkor önért küldök egy lovászt, hogy hazakísérje, miután végzett. Nem szeretném, ha egyedül kószálna a lovával a környéken. Arabella ironikus arckifejezéssel mondta – Már évek óta ezt teszem. Lord Danvers. Ez itt nem London. Ez egy tökéletesen biztonságos környék, ahol kevés gonosz ember jár, és még kevesebb a bűneset. – Akkor is jobb, ha van önnel egy lovász. Meglep, hogy az előző gyámja ennyire felelőtlen volt. Arabella kihúzta magát. – A koldusoknak nincs lovászuk, uram. – A mostohanagybátyja viszont megengedhette volna magának, hogy férfi kísérőt biztosítson a védelmére. A nő keserűen elmosolyodott. – A mostohanagybátyánk nem érezte úgy, hogy megérnénk a fáradságot. Lord Danvers a nő arckifejezését fürkészte. – Sérti a büszkeségét, hogy ennyire függ valakitől, igaz? – Természetesen. – El tudom képzelni. Ez mosolyra késztette Arabellát. – Azt őszintén kétlem. Valószínűleg soha életében nem függött még senkitől vagy semmitől. A férfi válaszul bólintott. – Legalábbis hátulgombolós korom óta sosem. De a jövőben, amikor nem az én társaságomat élvezi, lekötelezne, ha magával vinné valamelyik lovászomat. A nő oldalra billentette a fejét. – És miért engedelmeskednék önnek? – Mert én törődöm a jólétével, édesem.

A férfi könnyed válasza megtorpanásra késztette Arabellát. Ez volt az első alkalom hosszú évek óta, hogy egy férfi törődött a jólétével. A mostohanagybátyjuk ugyanis cseppet sem törődött vele. – Még meggondolom – felelte végül. Danvers a nőre mosolygott. – Eszében sincs beadni a derekát, igaz? – Valóban, uram – válaszolta Arabella kedvesen. – A nevem Marcus. Ha már az udvarlója vagyok, szólítson a keresztnevemen. Felemelte a kezét, és a hüvelykujjával gyöngéden végigsimított a nő alsó ajkán. – Elvárom vacsorára. Megígérte, hogy minden nap eltölt négy órát a társaságomban, emlékszik? – Emlékszem – felelte elcsukló hangon a nő. A férfi visszasétált a lovához. Megfogta a kantárt, felült, aztán lenézett a nőre. – Oh, és Arabella, ha legközelebb el akar szaladni előlem, jobban teszi, ha gyorsabb lovat választ, mert ha utolérem, nem fogom olyan könnyedén elereszteni, mint az imént. Azzal megfordította a lovát és elvágtatott, Arabella pedig hosszan bámult utána, ujjait égő ajkához szorítva.

4

Én is minden bizonnyal elvesztettem a józan eszem, hogy voltam képes fogadni a gróffal.

hogy hirtelen felindulásból megkéri gyönyörű védence kezét. A nő tökéletesen megfelelt a jövendőbeli grófnője iránt támasztott elvárásainak. mint a lány őt. Nem emlékezett egyetlen nőre sem. hogy komolyan vegye Marcus házassági ajánlatát. Élvezetes szerető lesz a hitvesi ágyban. hogy megnyerje a nőt magának. Arabella kellőképpen tüzes és elbűvölő volt ahhoz. hogy a köztük felszikrázó szenvedély nem csupán a képzeletében létezett. mint Arabellát. és nem hagyhatta ki a lehetőséget. Marcus férfiassága most is megmerevedett. Noha csókjuk csupán ajkaik gyengéd összesimulása volt. Különös volt. Nem számított rá. akit ennyire kívánatosnak tartott volna. . páratlan szépségéről és sziporkázó intelligenciájáról. De ami Marcus számára a legfontosabb volt. nem is beszélve kifogástalan neveltetéséről. A férfi tudta. olyan feleséget akart. Ha már meg kell nősülnie. hogy ő is ugyanúgy felizgatta Arabellát. mint Arabella. még így is egész testét elöntötte a vágy. Mai csókjuk visszavonhatatlanul igazolta. hogy akkor is érdekesnek találja majd. gondolta Marcus. ha már elmúlt az első fellángolás varázsa. De nem eléggé. amikor évekig sikeresen elkerülte a pénzsóvár nők csapdáit.Arabella levele Fannynak Marcus hitetlenkedve rázta a fejét. hogy ilyen elhamarkodott lépésre szánta el magát. ahogy felidézte magában első ölelésüket. De ösztönösen cselekedett. ahogy a Danvers-ház felé lovagolt.

Még bonyolult üzleti ügyei sem kötötték le igazán. amelyet újabban az életével kapcsolatban érzett. amint felidézte magában. Marcus úgy gondolta. bokszmeccsekkel és vívással töltötte. Akárcsak a nő ellenállásának legyőzése. A nő hajthatatlan elutasítása arra késztette. Sosem kellett egyetlen nő után sem futnia. vadászattal. Türelmetlenül megsarkantyúzta a lovát. hogy mielőbb visszaérjen legújabb birtokára. Minél előbb hozzáfog Arabella romantikus meghódításához. Ez idáig a nők az ölébe hullottak. Kétség sem férhet hozzá. és megnyerheti a fogadást. nem csupán egyszerű unalomtól szenved.Marcus felnevetett. amely élvezettel töltötte el. Marcus csendesen felnevetett. ismerte el Marcus. és kihívásnak tekintette a meghódításukat. csupán a játék kedvéért tette. de mindez nem tudta csillapítani azt a különös elégedetlenséget. miért ellenzi a nő olyan hevesen a házasságot. hogy végül elnyeri a kegyeit. Abban viszont teljesen biztos volt. hogy valaha is meg kell győznie egy nőt. annál előbb zsebelheti be a győzelmet. . Amikor korábbi szeretőinek tette a szépet. Legvadabb álmaiban sem képzelte volna. hogy Arabella nagy kihívás elé állítja majd. milyen határozottan utasította el a nő a lánykérését. hogy gyorsan egy másik stratégiával álljon elő. Futárt kellett menesztenie Londonba. amellyel leveheti a lábáról Arabellát. érti. hogy az akarjon hozzámenni feleségül. akárcsak minden más az életben. Arabella megnyerése azonban olyan cél volt. A napjait kártyázással. Azonban csupán két hete volt erre. Úgy tűnt. hogy a fogadás jelentette kihívás majd kigyógyítja nyugtalan hangulatából. Marcus meg volt győződve róla.

Ha a férfi el akarta nyerni a kezét. Még az is lehet. Lord Danvers bizonyosra vette. megmaradt köztük a szoros barátság. S bár Arabellának eszében sem volt hozzámennie. aki egykor maga is jól nevelt úri hölgy volt. ahol közeli szomszédok voltak. ahogy leszállt lováról az istállóban. akkor azért keményen meg kell dolgoznia. tudta. már eléggé végiggondolta magában a gróffal kötött elképesztő fogadását. ahogy aznap délután a férfi karjaiba olvadt. hogy belefogjanak. Az első lépés természetesen az volt. hogy fogadja el a házassági ajánlatát. gondolta Arabella. egy dologban hátránnyal indult a férfival szemben: nem sok gyakorlata volt abban. Fanny sok mindent tanított neki a férfiakról. Ujjai önkéntelenül is az ajkára siklottak. hogy Londonban próbáljon szerencsét. és ráveheti. ez nem volt kérdés Arabella számára. Gyakorlatilag együtt nőtt fel a Loring lányokkal Hampshire-ben. hogyan háríthatná a férfi csábítási kísérleteit. Miután felbomlott Arabella eljegyzése. . hogyan kell bánni egy Marcushoz hasonló férfival. hogy meg kell keményítenie magát. És azonnal írnia kell Fannynak is. hogyan lehetne megfutamítani Lord Danverst. hogy Fanny tizenhat évesen megszökött otthonról. hogy kitalálja. hogy élvezi majd a szellemi csatározást Lord Danversszel.Mire Arabella két órával később hazaért. hogy kikérje a tanácsát. Még azután is. sürgősen ki kell találnia valamilyen védekező taktikát. hogy képes legyen ellenállni a kísértésnek. és végre kivívhassa a testvérei és a saját függetlenségét. ahogy felidézte magában a férfi tüzes csókjait. mint ő. hogy elcsábíthatja őt. Fanny Irwin ünnepelt kurtizán. Ugyanakkor már alig várta. hogy rájöjjön. Danvers gróf ellenállhatatlanul vonzó. Fanny jobban fogja tudni. Abból ítélve.

– Igen. kérem – felelte Arabella. Miután megfürdött. ha vacsora előtt meginna vele egy pohár bort a szalonban. – Szeretné. okosan teszi. elő. – Megmondom neki. rendszeresen készített szerény. és Mrs. Simpkin – tette hozzá Arabella könnyedén – lekötelezne. semmi jelét nem mutatta. legszolidabb estélyi ruháját öltve magára. Simpkinnel. és a legtöbb ruhája divatjamúlt és kopott volt a sok viseléstől. de ízletes fogásokat egyetlen szobalányuk segítségével. A lány a gróf egyik lovászának gondjaira bízta a lovát. ha Simpkin a vacsora alatt is az étkezőben maradna. . Arabella kisasszony – válaszolta Mrs. számos divatos darabot vásárolt. töprengett Arabella. ha Simpkin már a vacsora előtt ott lenne? Lord Danvers üzent. hogy beszéljen Mrs. a konyhában még mindig Mrs. Végső soron fent kellett tartania az előkelőség látszatát. hogy a házvezetőnő ilyen készségesen beleegyezett. Simpkin. így elkezdte számba venni szövetségeseit: elsőként inasát és házvezetőnőjét. aki szakácsnővé lépett. amikor a személyzet nagy részét elbocsátották. Nem volt túl nagy ruhatára.Addig is. boldogan részt vesz az összeesküvésben. hogy segít neki. Simpkin parancsolt. hogy szeretné. És noha három nappal azelőtt az újdonsült gróf vagy egy tucat szolgálót hozatott a házba. Szeretném a lehető legkevesebb időt kettesben tölteni Lord Danversszel. és betért a konyhába. Arabella átöltözött a vacsorához. ha minden rendelkezésére álló eszközt bevet. De amikor megnyitották az iskolát. Ha az idős nőt meg is lepte Arabella szokatlan kérése az aznap esti vacsorát illetően. hogy jó benyomást keltsen diákjai gazdag szüleiben. és örült. A házvezetőnő. – Oh. barna szeme huncut villanása azt jelezte. De kedves.

amely jobb napokat is látott már. Nagy levegőt vett. csupán üdvözölte a nőt. . De kipirult arca elárulta izgatottságát amiatt. amikor a nő belépett. Azért megy bele a játékba. uram. Arabella a férfi öreguras hanghordozását hallva kíváncsi pillantást vetett Marcusra. ha a férfi jelenléte ennyire felpezsdíti a fantáziáját! Vagy talán csupán arról van szó. hogy megtegye nyitólépéseit szerelmi csatározásaikban. empír vonalú selyemruhája hosszú ujjú és magas nyakú volt. Sötétkék. hogy a gróf társaságában tölti az estét. üljön ide mellém – tette hozzá a gróf. hogy megnyugtassa az idegeit. miközben mindketten megpróbálnak felülkerekedni a másikon. Észrevette visszafogott öltözékét. Amikor leért a szalonba. mielőtt belépett volna a szobába. de nem tett rá megjegyzést. Feltett szándéka volt legyőzni a férfit. de aztán rájött. Milyen unalmas lehetett eddig az élete.Amikor Arabella kritikusan megszemlélte magát az egész alakos tükörben. Marcus felállt. – Isten hozta. kiváló inas Arabellára villantotta halvány. és megpaskolta maga mellett az arany brokátselyemmel bevont kanapét. Örömömre szolgál. hogy bejelentse. kedvesem. Az ősz hajú. Kék tekintetével végigpásztázta Arabellát. cinkos mosolyát. Arabella elmosolyodott a gondolatra. hogy a férfi a személyzet előtt védenceként kívánja kezelni – Jöjjön. hogy alig várja. meglehetősen elégedetlen volt a külsejével. – Loring kisasszony. Simpkin a folyosón várt rá. hogy csatlakozik hozzám. hogy összecsapjanak a gróffal. majd elindult. így nem sokat mutatott bájaiból.

Nyilvánvalóan megborotválkozott az este tiszteletére. Simpkinre nézett. amely csak még előnyösebb színben tűntette fel férfias arcvonásait. így belekóstolt a borába. mert arra utalt. – Kérem. citromos illatú kölni. amellyel el akarta kerülni. Arabella nem tudott mit felelni. amikor a szolga visszavonult. Pokolian jól festett a férfi fehér szatén bricseszében. Lord Danvers máris meghiúsította a kísérletét. és megadóan biccentett a fejével. ahogyan Arabella kérte. – Nem éppen ildomos. kék esti kabátjában és rafinált módon megkötött nyakkendőjében. hogy a férfi ruganyos. Elátkozva zakatoló pulzusát. erős teste oly veszélyesen közel került az övéhez. de a kanapé túlsó végén foglalt helyett. hogy így kettesben maradjunk.Arabella habozott. – Vacsoráig ez minden. Arabella. csukja be az ajtót maga mögött. ami zavarba ejtette Arabellát. hogy négyszemközt udvarolhassak magának. amikor az inas mindkettőjüknek töltött egy pohárral a madeirából. elrejtve aggodalmát. – Muszáj volt elküldenie Simpkint? – kérdezte a nő. ahogy Marcus helyet foglalt vele szemben. hogy kettesben maradjon vele. Simpkin tökéletesen ihatatlanná tette a bort. Amúgy pedig igenis szükséges. annyira keserű volt… Titokban elégedetten nyugtázta. A nő nagyon is tudatában volt. Orrát megcsapta a kellemes. ha egy gyám megiszik egy pohár bort védence társaságában. Arabella szót fogadott a férfinak. és megpróbálta elrejteni grimaszát. – Badarság – felelte Marcus könnyedén. hogy a férfi nagyon is komolyan veszi a meghódítására kötött fogadást. . Simpkin – mondta a gróf. – Nincs abban semmi illetlen. amely kihangsúlyozta atletikus alkatát. Nem akart olyan közel ülni hozzá. hogy Mrs.

hogy állja a szavát. – Sose féljen. mire gondolok. Nem teszek semmit. – Tán nem hallotta még. hogy ön átlépje az illendő udvarlás kereteit. De éppen erről beszélek. csak ha ön is úgy akarja. A becsületszavamat adom. halkan felnevetett. és lehetőséget adjon nekem. hogy nem folyamodik valamiféle ördögi praktikához? – Onnan. – A becsületszavam bőséges mozgásteret biztosít számomra. hogy a fogadásunknak semmi köze a szerelemhez. hogy a szerelemben és a háborúban mindent szabad? Arabella ráeszmélt. hogy milyen viselkedés engedélyezett és nem engedélyezett. Meg kellene beszélnünk. látva a nő aggodalmas arckifejezését. – Nem fogom úgy akarni. hogy a fogadás kölcsönös bizalmon alapuló megállapodás. hogy megnyerjem a fogadást. Ami pedig a szabályokat illeti. amelyekhez aztán mindketten tartjuk magunkat. – Mily megnyugtató. a korlátok szó jobban kifejezi. hogy megnyugodjon – jegyezte meg Marcus. – Majd meglátjuk. – Szabályok? – Azt hiszem. A nő elmosolyodott. – Nem javaslom. uram. ragaszkodom hozzá. és talán tisztáznunk kellene néhány alapszabályt. Arabella nyelt egyet. A férfi. Így elkerüljük. hogy a férfi száját bámulja. . édesem. – Ön is nagyon jól tudja. Marcus a nőre villantotta csábos mosolyát. Hogyan lehetek benne egészen biztos.– Ami a fogadást illeti – kezdte Arabella – gondolkodtam rajta.

Szerencsére a bensőséges hangulat megtört. rájön. – Feltett szándékom mindent bevetni. és letette a poharát az asztalra. amikor Marcus az italába kortyolt. – Miért? – Hát.– Úgy lesz. – Miből gondola. először is. kénytelen leszek a saját pincémből hozatni pár hordóval. – Egyetértek. ahogy a férfi kettejükre emelte a borospoharát. hogy a mostohanagybátyja ilyen pocsék bort ivott. hogy eltérítsem önt a céljától. ha egyszerűen megpróbálná meggyőzni a grófot. uram… – Marcus. hogy kényelmes feleségre vágyom? . Arabella elszontyolodott. hogy a fogadás két hétig tart. ha megtette volna. Marcus. Az a két hét hirtelen végtelennek tetszett. hogy mennybe nem illünk egymáshoz. Mi lenne. amint a férfi eszébe idézte. A férfi csibészes mosolyától elakadt a nő lélegzete. – Kezdődjön hát a küzdelem! Amint a férfi Arabellát fürkészte a pohara pereme felett. Minthogy két hétig itt időzöm még. – Rendben. milyen lenne a házasságunk. hogy végiggondolta volna. A férfi elmosolyodott. Holnap el is küldök egy kocsit Londonba. A férfi arca eltorzult. hogy csupán rossz módszerrel akar nyerni. Kétlem. a nő szíve vadul kalapált. hogy ne akarja feleségül venni őt? – Tudja. hogy udvaroljon nekem. hogy nem kell keményen küzdenie. Mert. még nem jelenti azt. hogy beleegyeztem. – Sosem hittem volna. De lehetséges. én nem lennék egy kényelmes feleség. de az.

– A legtöbb nemesember erre vágyik. aki örökösökkel ajándékozza meg. Amikor a férfi nem felelt. hogy kényelmes férjre vágyna. – A barátaimról? – A múlt heti vívócimboráiról. Azt már nem említette. – Kétlem. ezek csak pletykák és rosszindulatú megjegyzések. hogy ön pontosan olyan. és úgy nézett a nőre. vezeti a háztartását. Arabella folytatta. hogy ön nem lenne számomra kényelmes férj. – Ah. Nem tudom elképzelni. amiről beszéltem. és amit ön képtelen megérteni. hogy egy önhöz hasonló tüzes teremtés egy teszetosza férjet szeretne. hogy őladysége ugyanakkor végtelenül csodálta Danvers új grófját. – Marcus kinyújtotta a lábát. Arabella fáradtan felnevetett. még a Londontól ilyen távol eső szalonok is hangosak az önök hódításaitól és vetélkedésétől. Mindannyian megrögzött agglegények. amit önről hallottam. – Talán. uram. Egyáltalán nem akarok semmilyen férjet! – Nagyon is jól értettem – felelte Marcus. és ujjait összefonta az ölében. – Lady Freemantle sokat mesélt önről és a barátairól. Arden hercege és Claybourne márkija közeli jó barátai. nemde? – Valóban. és szemet huny a hűtlenkedései felett. – Pontosan ez az. – Nincs túl jó véleménnyel az élvhajhász gazemberekről. Olyan hölgyet keres. Az alapján. és hátradőlt a kanapén. igaz? . mint az apám. csupán némán fürkészte. mint ahogy én sem vágyom kényelmes feleségre. – Nos. Én nem ilyen vagyok. – De meg kell mondjam. Afelől viszont semmi kétségem. bizton állíthatom. szóval erről van szó. A férfi félrebillentette a fejét.

akik miután megnősültek. Még ha kezdetben megígérné is. hogy maga is megtenné. – Nem tudom félvállról venni a házasságtörést. – Nem lehet csodálni. A férfi habozását látva Arabella édesen elmosolyodott. Arabella. – De általában mindig van valakije? – Volt. elbocsátják a szeretőiket. igen. Akárcsak a legtöbb jómódú férfinak.Arabella keserűen elmosolyodott. – Így aztán engem is egy kalap alá vesz az apjával. nem igaz? Az apám megrögzött házasságtörő volt. – De sosem lennék biztos benne. – Én nem vagyok az apja. ez csak egy egyszerű kérdés. hogy komolyan fontolóra vegyem a házassági ajánlatát. hogy egy kalap alá vesz vele. azelőtt. és elítél vele együtt. – Vannak férfiak. . Arabella felvonta elegáns vonalú szemöldökét. és nekem eszemben sincs egy ilyen emberhez férjhez menni. hogy hűséges lesz. Marcus. A férfi nyíltan tekintett a nőre. – Valóban önre tartozik ez. és hogy sosem csábulna el. És sértő. – Ugyan. Hány szeretője van? – Jelenleg nincs egy sem. – Talán nincs igazam? Hány szeretőt tart? A férfi felvonta sötét szemöldökét a nő pimasz kérdését hallva. kedvesem? – Amennyiben azt akarja. A férfi indulattól fűtött hangja meglepte a nőt. hogy a férjemnek viszonya legyen vagy hűtlenkedjen. Sosem tűrném.

mert együtt érzően szólalt meg. – Csupán azt próbálom megértetni önnel. mint az önéi. hogy a férfi kék tekintete veszélyes gyöngédséget sugároz. . ön is irtózna attól. az. az anyja éppen olyan bűnös volt. És mégis. Victoria Loring kilengései eleinte meg sem közelítették a férje botrányait. hogy megismételje a példájukat. Először a botrányok. hogy megtorolja férje számtalan hűtlenkedését. ahogy a feltörő emlékek hatására elöntötte a fájdalom. Már túl vagyok a fájdalmon és a megaláztatáson. kedvesem. vagy legalábbis ezt mondják. mint az apja. Ami nem igaz. Marcus észrevehette. Arabella egy pillanatra behunyta a szemét. A nő hirtelen felpillantott. mint az apja. Arabella ajkáról lehervadt a mosoly. ami nem öl meg. én sem rajongok a házasság intézményéért. – Ami azt illeti. aztán pedig. – Nincs szükségem a szánalmára. Marcus egy percre elhallgatott. – Ugyanakkor. Ha az ön szüleinek a házassága is olyan lett volna. – Nem szívesen beszélek az anyámról. miért nem akarok érdekházasságot kötni. – Mindenesetre. egyetlen viszonyát a bosszú szülte. A férfi gúnyosan mosolygott. az megerősít. mint az én szüléimé. hogy magának kell biztosítania a megélhetését. – Nem lehetett könnyű. tette hozzá magában Arabella. mert elhagyta a családját. az én szüleim sokkal diszkrétebben léptek félre. Arabella szerint nagyobb bűnt követett el. hogy min megy keresztül. biztos vagyok benne. hogy el kellett hagynia az otthonát. De be kell valljam. és látta.– Elnézést – mentegetőzött kínosan mosolyogva.

– Önnek és a húgainak éppen elég ilyen élményben volt része. ha Loring kisasszony mellettem ülne. A nő könnyedén megvonta a vállát. Marcus kabátujja alatt érezte a férfi testének melegét és kemény izmait. Az inas engedelmeskedett ura óhajának. hogy kiteszi a szűrünket. hogy feltálalhatják a levest. Marcus azonban csak a fejét csóválta az elrendezés láttán. a vacsora tálalva van a kisebbik étkezőben. Amikor ezzel megvoltak. de azonnal meg is bánta tettét. – Megpróbáltuk mindenből a legjobbat kihozni. – Ahogy kívánja. hogy függtünk a mostohanagybátyánk nagylelkűségétől. Arabella megkönnyebbült. Ez lehetővé tette. Marcus bólintott. és ne kelljen alantas munkát vállalnunk vagy férjhez mennünk. uram. Amikor kiszólt. Mielőtt Marcus válaszolhatott volna. halkan kopogtattak a szalon ajtaján. Mikor Arabella végre elfoglalta helyét a gróf jobbján. hogy anyagilag függetlenné váljunk. és sietve átrendezte a terítéket. Simpkin jelent meg az ajtóban. Többször is megfenyegetett minket. Ez az érintés különös dolgokat művelt a nő szívverésével. Arabella örömmel nyugtázta. hogy nem kell tovább beszélnie a családjáról. Simpkin jelzett a két szolgálónak. De szerencsére meg tudtuk nyitni az iskolánkat. hogy az asztal két végén terítettek nekik. Simpkin. Könnyedén Marcusba karolt. Szeretném. amint megfeszülnek és elernyednek az ujjai alatt. és hogy ki voltunk téve a hangulatváltozásainak. hogy a férfi az asztalhoz kísérje. – Nem szükséges ennyire szigorúan vennünk az illendőség szabályait. Az volt a legrosszabb. hogy bejelentse. .

hogy zsíros csirkehúsleves. a férfi csupán elmosolyodott. de az ajtót nem csukták be maguk után. – Azt mondta. amely szinte ehetetlenül sós volt. És mert mindent tudni akarok önről. Amikor Arabella erre grimaszt vágott. Simpkin. A nyitott ajtó azonban nem tudta elűzni a bensőséges hangulatot. amelyben néhány szétfőtt zöldség úszkált. jó modort tanítanak az ifjú hölgyeknek. Arabella ártatlanul kanalazott tovább. amelyet Arabella érzett. kérdőn nézett Arabellára. – Miért érdekli? – Mert kíváncsi vagyok. A nő mindent megpróbált. Honnan jött az ötlet? Mivel ez biztonságos terepnek tűnt. hogy sikeresebben udvarolhassak önnek. Arabella majdnem megfulladt az első kanáltól. majd letette a kanalát. – Meséljen az iskolájukról – szólalt meg Marcus. . Mindhárom szolgáló csendesen visszavonult. ha elfogyasztottuk a levest. Nekifogott a hígnak tűnő levesnek. A férfi közelsége megbizsergette a testét. Arabella örömmel válaszolt a férfi kérdésére.– Köszönöm. Majd csengetek. amelyről kiderült. hogy figyelmen kívül hagyja a férfit. Miután Marcus is megkóstolta a levest.

hogy segítsenek nekem. A gazdag iparmágnások lányainak többségére az a sors vár. Winifred egy gazdag iparmágnás lánya volt. – Így aztán azt javasolta. – Kiváló társaim vannak. Felmerült bennem. hogy feleséget kereső gazdag úriembereknek eladják őket. De Winifrednek annyira megtetszett az ötlet. Egy alkalommal bevallotta. – De nem egyedül vezeti az iskolát – mondta Marcus. Az egyikük az igazgatónő. hogyan illeszkedjenek be az előkelő világba. hogy felajánlotta. hozzá hasonló hölgyek is. – De gondolom. nem a szokásos tárgyakat tanítják? . Azt kívánta. Ők felügyelik a legtöbb osztályt. és a létező összes hibát elkövette. de én és a húgaim is tartunk legalább egy órát minden nap. Sikerült meggyőznöm két barátnőmet.– Tulajdonképpen Lady Freemantle adta az ötletet. bárcsak valaki megtanította volna viselkedni. hogy ne valljon szégyent Sir Rupert társaságában. de jóval a rangján felül házasodott. Amikor felajánlottam. biztosítja egy nagyobb vállalkozás anyagi hátterét. hogy nyissanak iskolát? – Nem egészen. csupán egy vagy két diákra gondoltam. hogy egy báró felesége volt. Azután barátkoztunk össze. milyen nehéz volt neki. hogy néhányuknak segíthetnék. hogy én és a húgaim Chiswickbe költöztünk. amint azt Winifreddel is tették. és a férje családja meg azok barátai sohasem fogadták be. hogy biztos vannak más.

De hiányzik belőlük a kellem és a báj. akik be szeretnének jutni. az iskolájuk roppantul sikeres. de megállják a helyüket az arisztokrácia köreiben. – Úgy tűnik. Lehet. Így aztán. meg az ehhez hasonló női foglalatosságokból. hogy több mint két tucat diákjuk van. amire szükségük lehet. És a férjüknek is egyenlő partnerei lesznek a házasságban. amiért megtanítjuk őket.– Nem. és még többen vannak. ha az előkelő osztályokba házasodnak. és mi megtanítjuk nekik a helyes magaviseletet. hogy megmutathatom a fiatal nőknek. meg egy kicsit megismertetjük őket a művészetekkel. hogy nem a legelőkelőbb osztályba születtek. de a diákjaink hálásak is. mielőtt belépnének a felsőbb társadalmi körökbe. hogy a lányaikból kifinomult úrihölgyeket neveljünk. milyen elégedettséggel szolgál ez az ön számára – mormolta a férfi. egészen jók számtanból. Sikeresebbek vagyunk. két évre eljönnek hozzánk. Nem csupán állást és jövedelmet biztosít nekünk. rajzból és kézimunkából. hogyan irányítsák az életüket. a jó modort. – Igen. Számomra külön öröm. így mire hozzánk kerülnek. földrajzból. A gazdag kereskedők hatalmas összegeket képesek azért fizetni. mint arról valaha is álmodtunk volna. Az ügyvédeim azt mondták. zenéből. az etikettet. amit egy hölgytől elvárnak. és az emberi civilizáció történetével. – Képzelem. . Arabella elmosolyodott. De mi is profitálunk az iskolából. hogyan viselkedjenek. A diákjaink többségének volt házi tanítónője.

Marcus csengetett a személyzetnek. – Szeretnék ellátogatni az iskolájába. A rajta lévő elegáns ruha látványa pedig arra ösztönözte a férfit. Ahogy arra a férfi számított is. nekem kell eldöntenem. a férfi azonnal letette a poharat. mivel alig tudta fékezni pajzán gondolatait. – Helyes. Minthogy ez a bor is éppen olyan keserű volt. Arabella elég közel ült ahhoz. köszönöm. mint a gyámjának. aztán felismerte a csibészes villanást a szemében. . engedélyezhetem-e. amellyel az iskolája iránt viseltetett. Én magam képtelen vagyok ennyi sót megemészteni. hogy már hosszú ideje nem lelkesedett így semmiért. és szinte boldog volt. miközben az az iskolájáról mesélt. – Végzett a levesével? – Igen. hogy édes illata csiklandozza a férfi orrát. hogy leszedhetik az asztalt. mennyire élvezetes volt néznie a nőt.Amikor Arabella gyanakvó pillantást vetett rá. Arabella egy pillanatra aggódva fürkészte a férfi arcát. miféle édes titkokat rejteget a nő a ruhája alatt. mint a madeira. – Miért tenném? – kérdezte a férfi barátságosan. – Miért akarna ellátogatni oda? – Talán már említettem. de önmagát is meglepte. Marcus rádöbbent. hogy ön és a húgai tovább tanítsanak az intézményben. Marcus kifejezéstelen tekintettel nézett rá vissza. Ahogy szórakozottan belekortyolt az italába. amiért a megjelenésük megzavarta a bensőséges hangulatot. A férfi csodálta Arabella szenvedélyét. – Úgy vélem. Bájos arca eleven és kifejező volt. hogy fel akarja fedezni. szándékosan próbál bosszantani. Arabella gyanakvóan nézett rá. és az arcvonásai ellágyultak egy kicsit.

A káposzta szétfőtt. és Arabellát az asztalra fekteti. formás lábait… Marcus szigorúan visszafordította a tekintetét Arabella gyönyörű arcára. Megígérte magának. Hajlékony. amelyet felszolgáltak. mint a vacsora. és végül sikerült megzaboláznia szertelen gondolatalt. hogy lássa. hogy hímvesszője megmerevedjen. karcsú testét. hogy elfojtsa buja gondolatait. mint a leves. A férfi elképzelte.El tudott képzelni néhány részletet. Az erotikus gondolat elég volt. . gondolta Marcus. A bor viszont egyszerűen ihatatlan volt. hogy nem sieti el a dolgokat. És az elégetett ürügerinc olyan kemény volt. amelyet ő adhatott neki. nem egyszerű csábítást. Sokkal ízletesebb lenne. hogy meghódítsa Arabellát. és tudta. hogy képtelenség volt elrágni. ahogy félresöpri a porcelán étkészletet. Kedve támadt volna kihúzni hajából a hajtűket. Ugyanakkor cseppet sem esett nehezére. Ez volt az első alkalom. Hosszú. Az újonnan felszolgált ételek pedig még inkább elvették az étvágyát. Mellének telt hajlatát. hogy a testével csillapítsa étvágyát. miként kócolódnak össze a nő vörösarany. selymes fürtjei szeretkezésük hevében. De arra még várni kell. hogy teljesen fedetlen fővel látta a nőt. de ez sem sokat segített. És az együtt elköltött vacsora biztosította számukra a bensőséges együttlétet. Romantikus udvarlást tervezett. Meg akarta ízleltetni a nővel a gyönyört. és ez további erotikus gondolatokat ébresztett benne. Marcus mindent megkóstolt. hogy csupán a nő társaságát élvezze. Valóban meg akarta ismerni. jóval többre lesz szüksége a testi örömöknél ahhoz. csakhogy megbizonyosodjon róla: a krumplipüré mindenféle ízesítést nélkülözött.

A férfi mulatva szemlélte Arabellát. hogy ma este a kedvemért változtasson a recepteken. ide kell hozatnom a séfemet Londonból. – Megkérte. villájával a szénné égetett húst döfködve. Simpkinnel. Simpkin helyét.Amikor a férfi észrevette. – De nem eléggé – válaszolta Marcus. és töltse fel a bort ecettel? Gondolhattam volna. ha szándékosan készített ilyen ehetetlen ételeket. – Azt hiszem. Sőt. úgy gondolja? Arabella hangja teljesen ártatlanul csengett. Arabella felsóhajtott. amelyet a bosszankodása iránt tanúsított. Marcus elgondolkodott a nő szokatlan érdeklődésén. – Mrs. – Nem szívesen kockáztatnék. Arabella arcáról lehullt az álarc. Jelentősen feljavítja a bárány ízét. – Határozottan. Az enyém. A nő továbbra is könnyed hangon felelt. A férfi fenyegetőzése megtette hatását. hogy Arabella figyelmesen nézi. Simpkin nem valami jó szakácsnő – jegyezte meg a férfi könnyedén. – Kóstolja meg a mentaszószt. akkor nem kívánom tovább alkalmazni. – Arra semmi szükség. – Valóban? – Sokkal többre képes ennél. hogy átvegye Mrs. Marcus felvonta a szemöldökét. Simpkin hibája. váltanom kéne néhány szót Mrs. Ha az ételek továbbra is ilyen csapnivalóak lesznek. és egy beismerő vallomással megvédte a házvezetőnője becsületét. . ami csak még gyanakvóbbá tette Marcust. – Nem Mrs. Megkértem. hogy égesse oda a húst. Marcus. – Oh.

ahol talán találunk valami ehetőt. Biztosan éhes. hogy bármiféle bensőséges kapcsolat alakulhasson ki közöttünk. a nőnek nem maradt más választása. – Minthogy az éhség nem tesz jót az udvarlásnak. hogy kényelmetlenné tegye az itt tartózkodásomat. igen – ismerte el a nő. De talán a saját előnyére fordíthatja a nő mesterkedéseit… Hirtelen felállt. – A konyhába. És teljességgel le volt nyűgözve ettől a gyönyörű. egy kissé elpirulva. De hát figyelmeztettem. . A férfi ravasz mosolya azonban aggodalommal töltötte el a nőt. Ragaszkodom hozzá.– Hadd találjam ki. hogy feladom a fogadást. Arabella megpróbálta kirántani a kezét. – Jöjjön velem. – És meg akartam akadályozni. felvágott nyelvű királykisasszonytól. Arabella. ahogyan megpróbálta visszaverni az udvarlási kísérleteit. inkább éhen halok. Csak nem bosszús? – kérdezte a nő édesen. – Azt hiszem. – Az igazat megvallva. mint hogy kövesse a férfit. és kinyújtotta a nő felé a kezét. – Mégis hova? – Majd meglátja Amikor a férfi megragadta a kezét és talpra segítette. abban a reményben. – Pontosan. és attól. hogy nem lesz könnyű meghódítania. – Erre igazán semmi szükség… – Éppen ellenkezőleg. Arabella olyan elégedetten mosolygott. hogy Marcus önkéntelenül is felnevetett. végig a folyosón. Én az vagyok. Mindent elkövet. – Hová visz? – kérdezte Arabella feszengve. a hátsó lépcső felé. Egy cseppet sem érezte magát bosszúsnak. Inkább fáradtnak talán. Elhaladtak a riadt Simpkin mellett.

hagyjon magunkra. hogy a férfi valóban megtenné. – Én viszont nem. . A házvezetőnő azonnal felállt. Simpkin a hosszú faasztalnál ült. A ma esti vacsora nem igazán csillapította az étvágyunkat. így inkább méltóságteljesen megadta magát. Marcus az asztalhoz vezette Arabellát. Mrs. Amikor leértek a tágas konyhába. majd vonakodva távozott. – Uram? Valami baj van? – Mondhatni. Nem bántom az úrnőjét. Simpkin habozva pillantott Arabellára. ha sokáig ellenkezne. uram… – Erre semmi szükség. Csak nem akarja. Mrs. kérem? A házvezetőnő arcán hirtelen aggodalmas kifejezés jelent meg. – Készíthetek valami mást. amíg körülnézek. – Mit szándékozik tenni. nyomában az elkerekedett szemű konyhalánnyal. Simpkin. ahol a személyzet evett. és meglepetten pillantott rájuk. hogy a hátamon cipeljem? Arabella gyanította. és lenyomta a lócára. – Üljön itt. Megbocsátana. kérem. Jöjjön.Marcus csendesen felnevetett. Most pedig. Mrs. kedvesem. míg a konyhalány az edényeket súrolta a mosogatónál. Lord Danvers? Ha meg akarja büntetni Arabella kisasszonyt… – Csupán meg akarom etetni.

Felfoghatatlan volt. A férfi éjkék szemei ragyogtak. – Nem egészen sötétben. illetve a fűszerek kellemes illata különösen jóleső volt. és közben összegyűjtötte a lakoma hozzávalóit. ez aligha illendő… – kezdte elakadó lélegzettel. akárcsak a következő. – Mégis. – Itt sokkal meghittebb. mint az előző. hogy egy magas. . majd visszatérve letette a kincseit a nő elé az asztalra. hogy visszafelé sült el a terve. viselje méltósággal a büntetését. Látni akarom. és eloltotta a lámpásokat. aztán a pincéket kutatta át. gondolta Arabella. ünneplőbe öltözött arisztokrata férfi a konyhában tébláboljon. ahogy az felderíti a hatalmas helyiséget. és az étel. meg akarom etetni. – Már mondtam. – Csitt. Aztán még egyszer körbesétált a konyhában. Nyilvánvalóan vissza akart vágni. Csupán a kandalló fénye világított. Nyilvánvaló. amiért így a bolondját járatta A férfi számos kamrát megvizsgált. A férfi válasza zavarba ejtette a nőt. A konyha melege. miközben Marcust figyelte. mégsem tudta elengedni magát. ahogyan mellé telepedett a lócára. – Marcus. de az még aggasztóbb volt a nő számára. – Sötétben? A nő tiltakozását hallva a férfi elmosolyodott.A nő akarata ellenére engedelmeskedett. mi az ördögöt csinál? – kérdezte Arabella bizonytalan hangon. nem gondolja? Ez a helyszín valóban sokkal meghittebb volt. provokáló megjegyzése. ahogy minden egyes falatot kiélvez. karcsú. hogy vajon mit forgat a férfi a fejében. mint az étkezőben. kedves.

Megpróbálta elvenni a gyümölcsöt a férfitől. mivel Marcus ilyen nyíltan bámulta. Nyissa ki az édes száját. Mégsem tudta élvezni az ízeket. – Igazán jóllaktam már. miközben egy tálból zamatos epret vett elő. az a gazember Marcus tökéletesen tisztában volt vele. És ami mindennél rosszabb volt. Még két szem epret megetetett vele. hogy leharapja a gyümölcsöt a zöld kocsányról. A nő szíve hevesen kezdett verni a férfi halk mormolását hallva. Aztán levette a kendőt a másik tálról. A tüzes érintés forró vágyat ébresztett a gyomrában és az ölében. Arabella. hogy a tejszínes eper a kedvenc édessége. perzselő mosolyra húzódott. ahogy annak izmos combja az ő combjához préselődik. az idei termés első darabjait. Az édes és savanykás íz kombinációja mesés érzéseket keltett a szájában. ahogy a nőt figyelte. de az nem engedte. . – Magam is tudok enni. amikor Arabella végül félretolta a kezét. és engedelmeskedett. és a ruháján keresztül érezte. – De az fele olyan élvezetes sem lenne. jegyezte meg gondolatban Arabella. Erősen hatott rá Marcus férfias jelenléte. döbbent rá Arabella. Arabella a kisebbik rosszat választva előrehajolt. Szándékosan közelebb húzódott hozzá. így nagyot nyelt. Magára. különben kénytelen leszek megcsókolni.Nincs más választása. és az érett gyümölcsöt belemártotta a tejszínbe. milyen hatással van rá. A férfi szája lassú. A kezéből akar etetni. majd a falatot a nő szájához tartotta. – Én viszont még mindig ki vagyok éhezve. és emlékeztette rá. a mellbimbói pedig buján megkeményedtek. ahogy a lord közelebb hajolt hozzá.

Elég tájékozott volt ahhoz. és a testét még akkor is rázta a láz. és Arabellának elakadt a lélegzete. A férfi ujjai ezután torka lüktető üregére siklottak. Találkozott a pillantásuk. erőteljes fizikai vágyat. uram! A nő kirántotta kezét a férfi szorításából. – Mostantól kezdve valahányszor enni látom. Határozottan becsukta maga mögött az ajtót. Csaknem elviselhetetlen volt a köztük vibráló feszültség. ahogy tiltakozott. Makacsul megrázta a fejét. amikor pár perccel később belépett a hálószobájába. miközben a háta mögött felcsendült a férfi nevetése. – Jóllaktam. – De kedvesem. a kísértés ízét fogja érezni. . majd elgyengülve nekitámaszkodott. de a háborút nem fogja. Borzongás futott végig Arabella testén. és kimenekült a konyhából. édesem. A férfi hangjában nevetés bujkált. Lehet. – Mennem kell – kiáltotta. de pocsékul fogott hozzá. milyen ízletes lenne.– Képzelem. de nem menekülhetett. Arabella lélegzete elakadt. Még sosem érezte ezt a sajgó. hogy az első csatákat elvesztette. Arabella kétségbeesetten próbálta megtörni. Sietve talpra állt. Sőt. mielőtt még a férfi felemelte volna a kezét. El akarta hárítani a férfi udvarlási kísérletét. és a nő nem tudta elfordítani a tekintetét. hogy ujját végigfuttassa a lány nedves ajkán. Valami. szinte tapintható kapocs alakult ki közöttük. Komoly bajban van. eddig minden összecsapásukat elvesztette. ha még az első vacsorát sem bírta ki Marcusszal. hogy felismerje Marcus kék szemében a vágy fellobbanó lángját. mert Marcus megfogta a kezét. hiszen alig evett egy falatot. Arabella szíve vadul kalapált.

és férfiak hangja kísérte. félrehúzta a függönyt. amikor valaki halkan kopogtatott az ajtaján. hogy megmosakodjon és felöltözzön. metszettek. a kerteket és a lépcsőzetes elrendezésű parkot lehetett látni. A különös zaj kintről szűrődött be. majd Mrs. hímzett muszlin ruhájába. Később kelt fel. Simpkin szólt be suttogva. hogy félelmetesen csábító. Épphogy belebújt sárga. egy bizonyos érzéki nemesemberről álmodott. Kinyitotta a szemét. és ha sikerült is elaludnia egy-két percre. és a hálószobája ablakára pillantott. mivel pocsékul aludt az éjjel.5 Vigyázz magadra drága Arabella Lord Danversről azt beszélik. . Odalent kertészek garmadája sürgött-forgott. ám hunyorogni kezdett a vakító napfényben. Hálószobája ablakából a ház hátsó épületeit. hogy életre keltsék az elhanyagolt kertet. Arabella elgondolkozva fordult el az ablaktól. Valójában szüntelenül forgolódott. Fanny Irwin levele Arabellának Másnap reggel Arabella fűrészelés hangjára ébredt. mint szokott. amely a folyópartra vezetett. füvet nyírtak és gereblyéztek. A nő meglepetten felkelt.

Az idős asszony titokzatosan mosolygott Arabellára. És még jobb lesz. és vagy fél tucat kereskedő vár önre. . azt szeretné. Lord Danvers hívatta őket is Londonból. mint ahogy gondoltuk. – Meg kell. Arabella ajtót nyitott. és boldog volt. így aztán vettem a bátorságot. a tapétát és a függönyöket valamennyi szobában. Azzal a házvezetőnő elindult az ajtó felé. így a lánynak nem kellett reggelig éheznie. nem akar Lord Danversszel reggelizni. jó lesz látni a házat régi pompájában tündökölni. és felhoztam a tálcáját. ki akarja cseréltetni a régi bútorokat. – Rám várnak? – Igen. Felhoztam a reggelijét. Helyre akarja állíttatni a házat. Mrs. hogy a háznak ismét lesz úrnője. de megtorpant és újból megszólalt.– Én vagyok az. – Apropó. mert ő képtelen megkülönböztetni a brokátot a vászontól. Az úr küldött értük. hogy rendbe tegyék a kertet. ha maga döntene. a házvezetőnő pedig bemasírozott a szobába egy roskadásig pakolt tálcával. – Az újdonsült gróf talán mégsem olyan rossz. hogy nem kell ismét kettesben lennie Marcusszal az előző esti csúfos vacsora után. kik azok a munkások a kertben? – Londonból jöttek. Simpkin – felelte Arabella őszinte melegséggel a hangjában. Arabella kíváncsian vonta fel a szemöldökét. amelyet az öltözködő asztalra tett. hogy mondjam. Előző éjjel vacsorát is küldött fel neki. Arabella kisasszony. – Gondoltam. Oh. – Köszönöm. De azt mondta.

Őszintén szólva. ha a gróf rosszat gondolna rólam. Marcus valóban egy sereg kereskedőt hivatott. hogy vegyek fel egy másik szakácsot. Arabella kisasszony? Már alig várják. hogy nem az én felelősségem lesz a konyha. Hét kereskedő várt a lányra izgatottan. hogy segítségükkel visszaállítsa a ház régi fényét. akiket Lord Danvers a londoni házából hozatott múlt héten. Éppen elegendő lesz felügyelni a szobalányokat. – Igen. – Szerencsére úgy döntött. de akkor sem szeretném. A házvezetőnő ismét elhallgatott. – Talán Lord Danvers mégsem olyan gonosz – válaszolta Arabella könnyedén. mihelyst megreggeliztem. akárcsak a többiek. Simpkin figyelmeztetése helytálló volt. katalógusokkal és jegyzettömbökkel felfegyverkezve. . hogy Marcus esetleg a házvezetőnőt vonja felelősségre a saját fortélya miatt. és meghagyta. Simpkin pálfordulását. – Tudom. – A nő barna szeme huncutul csillogott. hogy nem a maga hibája. hogy a házvezetőnő hálás. Simpkinnek egy perc nyugta sincs most. amikor reggeli után a házvezetőnő kicsiny irodájába lépett. lemegyek. hogy megpróbál lépést tartani a férfi személyzettel. – Mindenesetre megbocsátotta a tegnapi pocsék vacsorát. Simpkin. anyagmintákkal. hogy megmutathassák önnek a portékájukat. hogy vajon mi okozta Mrs. nyugtázta Arabella. De valószínűleg csak arról volt szó. hogy hamarosan fogadja őket. amiért a ház újból csinos és otthonos lesz az előző gazda szűkmarkú uralma után. – Megmondhatom a kereskedőknek. Arabella elszomorodott a gondolatra. mert korábban ő is ugyanúgy aggódott az új gróf miatt. akiket felvetetett velem. Mrs. Mrs. mégsem hozat Londonból valami finnyás séfet. – Megmondtam neki. nem bánom.Arabella eltűnődött.

Arabella elsietett a dolgozószobába. hogy megkeresse Simpkint. Vászoninge nyitva volt a nyakánál. de amikor ezután mind egyszerre próbálták magukra vonni a figyelmét. A berendezés vagy százéves. megtorpant. és inkább megkérdezte. rozsdabarna felöltőt viselt. mint előző este. azt sugallta. Amikor azonban belépett és meglátta Marcust. amelynek nyitva állt az ajtaja. – Arabella. A férfi kevésbé ünnepélyesen volt felöltözve. – Attól még nem kell az egész házat felújítania. meglep. hogy önként keresi a társaságomat. az úr a dolgozószobában van. és akárcsak múlt héten. hogy tökéletesen tudatában van annak. sem mellény. amikor vívás közben lepte meg a férfit. amely minden bizonnyal szintén Londonból érkezett. miért döntött úgy a férfi. de nem volt rajta sem nyakkendő. milyen hatással van lenge öltözéke a nőre. Arabella elhatározta. – Ha jól tudom. A látványtól megremegett Arabella gyomra. akik a lámpákat tisztították a házban. aki éppen az új személyzet egy csoportját felügyelte. micsoda megtiszteltetés – mondta. miért akarja az egész házat felújítani? Miért áldozna rá ennyit? – Mostantól ez az én otthonom is. Arabella kisasszony – felelte Simpkin. Kisietett a szobából. hogy nem hagyja magát felbosszantani. miután egész reggel a szobájában bujkált előlem. – Csak egy percet adjanak. – Bevallom. és felállt. akárcsak a magáé. hogy egy vagyont költ a házra. így elfojtott egy csípős visszavágást. most is jócskán fedetlen volt a mellkasa. – Hol találom Lord Danverst? – kérdezte a nő. .Mindnyájan illedelmesen meghajoltak előtte. hogy elhallgattassa őket. – Nem értem. amellyel Arabellát üdvözölte. Arabella feltette a kezét. A férfi a kanapén ülve kényelmesen a reggeli újságot olvasta. uraim. A gróf mosolya. – Éppen itt az ideje.

Csak szerettem volna. – Gondoltam. hogy Mrs. Nem vagyok éppen tökfilkó. Tudja. – Mert minden bizonnyal több tapasztalata. – Az. Arabella végigmérte a férfit. hogy olyan nagylelkűen növelte a személyzet számát. ha dirigálhatják a háztartást. – De miért adna nekem ekkora szabadságot? – kérdezte Arabella csodálkozva. – Itt nem én dirigálok. . Ön a ház úrnője. és jobb ízlése van ezen a téren. hogy tetszeni fog az ajánlatom. ha a grófnőm lesz. – A tényleges megbízást önre hagytam. – Dehogyisnem. hogy mennyire mulattatja a helyzet. Önre bízom teljes mértékben. mit és hogyan változtat meg. – Az biztos. mint nekem. hogy meg akarja lágyítani a szívemet? A férfi mosolyától felragyogott a szoba. kedvesem. Marcus. – De nem is rettenti el. ha van miből választania. cseppet sem fog meggyőzni. – Bölcsen döntött. ha a női gondolkodás megértéséről van szó. és ez akkor is így marad. hogy a pénzét szórja. Amikor Arabella az égre emelte tekintetét. hogy meggyőzzem. – Tehát nem csupán arról van szó. titkolva. Marcus felnevetett.– Ezért bízott meg ennyi kereskedőt? Marcus megrázta a fejét. a férfi halkan felnevetett. – Dehogynem. legyen a feleségem. hogy mindent megteszek annak érdekében. Maguk. Simpkint nagyon boldoggá tette vele – válaszolta Arabella mulatva. Nem kell mindnyájuk szolgálatait igénybe vennie. mert ennél biztosabban el sem nyerhette volna a szívét. – És az ön szívét hogyan nyerhetném el? Amikor Arabella nem válaszolt. hölgyek élvezik.

mindent elkövet annak érdekében. – Ami azt jelenti. akinek kitűnő az ízlése. Azt kívánta. hogy udvarolok magának. Simpkin és én jól megértjük egymást. Ennek ellenére Arabellának el kellett ismernie. Annyira lefoglalta ez a tevékenység. – Oh. – Hol van Blanchard kisasszony. hogy a gróf rangjához méltó külsőt kapjon. amiért a férfi helyreállítja a Danvers-ház régi pompáját. Arabella az egész délelőttöt a kereskedők társaságában töltötte. amikor Simpkin jelent meg az ajtóban. Legjobb barátnője és kollégája. bűbájjal rávette. és akit az anyjuk kiválóan felkészített a ház úrnője szerepre. hogy nem vette észre. hogy megnyerje a fogadást. – Blanchard kisasszony van itt. hogy Marcus minden eszközt bevet. hogy azt tegye. hogy örült. Teljesen megfeledkeztem róla.– Mrs. és csendesen távozott. Az épület gyönyörű volt. és a birtok megérdemelte. istenem. Simpkin? . Nagyon helyesli. hogy órám van. Tess Blanchard minden bizonnyal azért jött. Tizenegykor órát kellett volna tartania az iskolában. Arabella meglepetten tekintett fel. amit ön mond neki. Éppen a szalonba való mélyzöld bársony és kék brokát anyag között hezitált. – Így van. bárcsak ott lenne most Roslyn. Arabella fásult arckifejezéssel sarkon fordult. amint az egyes szobákat sorra véve kiválasztotta az anyagokat és a berendezési tárgyakat. Nem lepte meg. hogy kiderítse. és azt is elmondtam neki. hogy megnyerje magának a házvezetőnő támogatását. Arabella kisasszony. mennyire elszaladt az idő. hiszen ő maga is elhatározta. de teljesen kiment a fejéből. miért nem jelent meg.

– Mi történik itt. Arabella? Aggódtam. Arabella távozni készült. ami azt illeti. a gróf ezt érti romantikus udvarlás alatt. Tess lehalkította a hangját. rózsák és nárciszok. – Nem túl jól. de hová tegyem a virágokat? – A virágokat? – Amelyeket Lord Danvers hozatott Londonból. Marcus nincs a közelben. Mindenféle virág volt közöttük. gondolta Arabella A barátnője. mivel egyetlen fogadószobát sem találtam. – Tess. Az úr kérésére a földszinten tették le őket. – Udvarlás? .– Az előszobában várakozik. Tess egy hatalmas csokor vörös rózsát bámult. – Bocsásson meg Arabella kisasszony. Marcus minden bizonnyal London összes virágüzletét kifosztotta. amikor az inas megköszörülte a torkát. aztán szomorúan felelt. – Intett kezével a virágok felé. meglátogatlak. – Azt hiszem. Arabella meglepetten sietett végig a folyosón. hogy megbizonyosodjon róla. hogy elmulasztottam az órámat. hogy ne hallhassa meg senki. és erre azt tapasztalom. Teljesen megfeledkeztem az időről. amikor nem jelentél meg az iskolában. A nő hangja egyszerre volt vidám és aggodalmas. amely ne lett volna zsúfolásig tele függönynek való anyagokkal és tapétákkal. ahogy Lily hívja? Arabella körbepillantott. de főként liliomok. Legnagyobb döbbenetére az aula telis-tele volt ragyogó színű és bódító illatú virágokkal. A látványtól még a lélegzete is elállt. Magad is láthatod. így gondoltam. de felnézett. amikor észrevette Arabellát. borzasztóan sajnálom. hogy az előszobád rózsakertté változott. – Miként boldogulsz a bosszantó gróffal.

– De nem mondasz neki igent. Egy évvel fiatalabb volt Arabellánál. Tess gyönyörű nő volt. hogy tanít. abban a reményben.– Gyere velem. miután elveszítette a jegyesét a napóleoni háborúkban. Homokszínű haja és hibátlan arcbőre volt. boldogan vállalta. De beleegyeztem. és szerez magának egy feleséget. hogyan ígérte meg Lord Danvers. hogy udvaroljon nekem. egy idegenhez akar hozzáadni. – Lord Danvers megkérte a kezemet. Arabella elnevette magát barátnője arckifejezését látva. . – Azt hittem. De végül úgy döntött. amikor a Loring nővérek négy évvel azelőtt a mostohanagybátyjukhoz költöztek. és még szorosabbá vált a barátságuk. ha Arabella két hétig ellen tud állni a csábítási kísérleteinek. hogy visszaadja húgai és az ő szabadságát. ahol kettesben lehettek. és egy kis fogadószobába vezette. Arabella nem félt megosztani titkait Tess-szel. – Lily biztosan boldog lesz. és azt. hogy Tesst úgy nevelték. hogy egy igazi hölgy sohasem piszkolja be a kezét holmi alantas munkával. hogy így elterelheti figyelmét a gyászáról. aki örökösökkel ajándékozza meg. – Arabella karon fogta barátnőjét. Miután annyi mindenen mentek keresztül együtt. mégis pártában maradt. és hozzá olyan alakja. – Úgy is volt. Annak ellenére. amelyet minden nő irigyelt a környéken. és persze Roslyn is – felelte Tess. – Hogy vannak a húgaim? – kérdezte Arabella aggódva. mint védencétől. két legyet üt egy csapásra: megszabadul tőlem. hogy kiszabadulhat a gróf gyámsága alól. ugye? – Természetesen nem. Akkor barátkoztak össze Arabellával. Arabella elmesélte Tessnek a gróffal kötött fogadást. amikor Arabella megnyitotta az iskolát. Tess döbbenten bámult a barátnőjére.

még Lily is lelkesen vállalta. – Roslyn és Lily addig maradhatnak. hogy feltétel nélkül megbízzak benne. Valóban olyan szörnyeteg. A fogadás idejére valószínűleg felfüggeszti a férjkeresést.– Egész jól. Lily természetesen a bezártságtól szenved leginkább. hogy befogadtad őket. Hálásan köszönöm. eltekintve attól. ameddig csak szükségesnek tartod. hogy utál varrni. – Ha nem bánod – tette hozzá Arabella –. annak ellenére. mint ahogy gondoltad? . – Hihetetlen. de a húgaid segítségével idén talán sikerül sok száz darabot elkészítenünk – mondta Tess mosolyogva. ha a húgaim még néhány napig veled maradnának. hogy segít. szeretném. de Roslyn sem találja a helyét. amíg ki nem derítem a gróf szándékait. – Hihetetlenül nagy munkát jelent ingeket varrni és harisnyákat kötni annak a sok nélkülöző kisgyereknek. hogy minimálisra csökkentették a napi tevékenységüket. hogy mindez mennyire megnehezíti a dolgodat. – Szóra sem érdemes. és hogy megtartottad a mai órámat. de minthogy ilyen jó ügyről van szó. felbecsülhetetlen segítséget jelentenek az elesett katonák családjainak támogatásában. drágám. Tess. Tudom. nehogy összefussanak a gróffal. Az elmúlt néhány évben ennél többet is tettél értem. de nem ismerem ahhoz eléggé. Most pedig mesélj nekem Lord Danversről. – El tudom képzelni. Sosem fogom tudni meghálálni. – Persze hogy nem bánom – válaszolta Tess. Sőt.

Sőt mi több. hogy hallgatózni udvariatlanság? A férfinak vidáman csillogott a szeme. mint holmi könyöradományra szoruló szegény rokonokat. de az biztos. és hozzá van szokva. hogy egy kissé túlzottan is arrogáns. amilyennek elképzelte. amit az iskoláról mondott neki. Előző este figyelmesen hallgatta. férfias hang az ajtóból. kétes hírneve ellenére meglehetősen megértőnek bizonyult. amit akar.Arabella habozott. mivel kiválóan beváltak. majd hátrafordult. mint hittük – válaszolt végül Arabella – Meglehetősen arrogáns és lekezelő. hogy Marcus egyáltalán nem olyan volt. a hónap végén megtarthatjuk a kézfogót. Arabella megriadt a váratlan hangtól. és megrovón pillantott Marcusra. – De mesés légvárakat. Nyilvánvalóan elkönyvelhetem a sikert. – Udvariassággal nem lehet elnyerni egy hölgy kegyeit. milyen jó férje lenne. – Ön légvárakat kerget. ahogy besétált a szobába. ha ilyen nagymértékben javult a rólam alkotott véleménye csupán egyetlen nap leforgása alatt. . Arabella szája megrándult. Lehet. noha a mostohanagybátyja úgy kezelte őt és a húgait. – Még sohasem mondták magának. édesem – szólalt meg egy lusta. – Ez nagyon hízelgő. hogy a ház úrnőjének kijáró tisztelettel viseltetett iránta. hogy nem szörnyeteg. uram. mint a hozzá hasonló nemesemberek többsége. El kellett ismernie. ahogy megpróbálta elfojtani a nevetést. nem olyan rossz. Persze Marcus mindent elkövetett. hogy szörnyeteg lenne. De ami még elképesztőbb volt. És eszem ágában sincs megváltoztatni a szokásaimat. De nem állíthatom. hogy mindig eléri. – Nem. – Zajos elismerése megmelengeti a szívemet. Ha így haladunk. csupán hogy bebizonyítsa. hogy jó benyomást tegyen rá.

Blanchard kisasszony. Ön Arabella jó barátja. Lord Danvers. Tess. kíváncsian fürkészve a férfit. – Lord Danvers kiválóan forgatja a szót. pontosan erről van szó. ön is a Freemantle Iskolában tanít. – Bemutatna a vendégének? Vagy őt is elrejti előlem. minthogy a védenceimet oly nagymértékben érintik az ottani események. akárcsak a húgait? Arabella elpirult. uram – felelte Tess.A férfi kihívó tekintetétől zavarba ejtő borzongás futott végig Arabella testén. – Akkor talán a segítségemre lehetne. ha nem tévedek. – Bemutatom Tess Blanchard kisasszonyt. ha arról van szó. Tess válaszul elmosolyodott. Rám ragasztották az ellenfél szót anélkül. – Csak nem képzeli. . Úgy tudom. hogy elárulom a barátnőmet az ellenfelének? A férfi könnyedén felnevetett. – Így igaz. aki igencsak rossz véleménnyel volt a hozzá hasonló gazfickókról. Arabella pedig nagyon meglepődött. hogy megismerhetem. – Örülök. – Az ügyvédeim rendszeres beszámolókat küldenek az iskolájáról. ő a gyámom. Amikor Tess hűvösen felvonta a szemöldökét. hogy Marcus képes volt elbűvölni még a barátnőjét is. ahogy eszébe jutott a jó modor. hogyan nyerhetném el Arabella kegyeit. – Látja. Marcus meghajolt. hogy meg kell nyernie valakit – jegyezte meg Arabella szárazon. hogy tisztázhattam volna magam. Marcus rávillantotta lenyűgöző mosolyát. miután a múltban igen szerencsétlen kimenetelű ügye volt eggyel. Minden eszközt be kell vetnem.

Összevont szemöldöke jelezte. kérlek. Blanchard kisasszony? Remélem. hogy elpirul. Amikor Tess kíváncsian nézett rá. mint én. – Attól tartok. Aztán az inashoz fordult. – Értem – válaszolta Tess lassan. – Igazán kedves öntől. – Ne aggódj – mondta Arabella sötét pillantást vetve Marcusra. hogy az otthonát csinosíthatom. – Lord Danvers fel akarja újítani a házat. Arabella egyenesen odasétált a rózsákhoz. Vissza kell mennem az iskolába Csupán benéztem. hogy aggódik. hogy felügyeljem a munkálatokat. ez az én hibám. Arabella érezte. de sajnos nem maradhatok. Arabella kisasszony? . hogy elárulja nekem Arabella néhány titkát. Marcusszal a nyomában kikísérte Tesst az aulába. ahol virágözön fogadta őket. Tess. Lekötötték az ügyeim egész reggel. és megkért. és te sokkal jobban fogod értékelni őket. rá tudom venni. aki az ajtó mellett várakozott. Simpkin? – Mindet. – Elszállíttatná a többi virágot az iskolába. – Eszem ágában sincs Lady Danversszé válni. amelyeket korábban a barátnője megcsodált. Válaszul Tess ismét halványan elmosolyodott. mennyire szereted a rózsákat. – Tessék. – Velünk ebédel. – De a legleleményesebb szófordulatok sem tesznek önre mély benyomást. Tudom. vidd ezeket magaddal.– Valóban – helyeselt Marcus. csak mert élvezem. mert Arabella nem tartotta meg az óráját. Azzal a férfi ismét Tesshez fordult.

. elismerve Arabella pillanatnyi győzelmét. – Örömmel.– Igen. hogy négyszemközt búcsúzhasson el tőle. – Óhajt valamit. Arabella visszatért a szalonba. Elfordította a tekintetét. felvidítja a napjukat. Akkor kettőkor találkozzunk az istállóban. hogy az ifjú hölgyek hálásak lesznek. hogy Arabella habozik. uram. hogy az izgatott remegést a lovaglás várható élménye keltette benne. amiért egy olyan előkelő férfiú. Látva. mindet. élvezné a testmozgást. gondolta Arabella. Marcus még mindig várt rá. a nő szíve pedig hirtelen hevesen kezdett verni a férfi mosolyától. vagy az egyre szánalmasabb várakozás. Amikor visszatért. hogy ismét összecsapjon Marcusszal. s ne higgye. hogy hiába pazarolta őket rám. Azok a vén csontok a mostohanagybátyja istállóiban nem méltóak a ló névre. Lord Danvers? Visszatérnék a szalonba a kereskedőkhöz. tolmácsolva Lord Danvers üdvözletét. – Biztos vagyok benne. És lóhátról sokkal jobb esélyekkel verhetné vissza a gróf kitartó udvarlási kísérleteit. Szétoszthatja őket a diákjaink között. A lovaglást beszámíthatjuk a naponta velem töltendő idejébe. feltételezve. Gondoltam. Nem szeretném eltékozolni ezeket a bájos virágokat. Marcus hozzátette: – Idehozattam néhány lovamat Londonból. és sietve kiterelte barátnőjét a kocsihoz. Valóban élvezné a lovaglást. hogy lovagoljon ki velem ebéd után. hogy ön és a húgai értékelnék a hátasokat. mint ön. – Helyes. A férfi fejet hajtott. – Meg akartam kérni. Nem tudta. – mondta gonosz mosollyal Marcusra pillantva.

legelőkön és irtásokon át. akárcsak az ön húga. Arabella a nap felé fordította az arcát. Legalábbis így hírlik. végig a kavicsos kocsifelhajtón a fákkal szegélyezett árnyas ösvényre. Végül lassítottak. amikor egy hegygerinchez értek. amint kiléptettek az udvarról. Felsegítette a nyeregbe. – Köszönöm ezt a kellemes meglepetést – mondta. Amikor odaért az istállókhoz. hiszen én magam tanítottam. – Majd meglátjuk. – Szeretnék vele és Roslynnal találkozni a napokban. – Lily valóban úgy lovagol. . amelyek a kanyargó Temzét szegélyezték. A nő lovagolt elől. aztán maga is felült egy jókötésű gesztenyeszín paripára. ismerte el a nő. – Mindig én veszem a húgom hátasait – felelte Marcus. és a ritka örömöt. zöld mezőkön. sem az új hátasában. Lilian. és kényelmes ügetésben elindultak a buja. mint egy ördögfióka – válaszolta Arabella kedves mosollyal. Kellemes csend ereszkedett rájuk. Sőt. hogy egy tüzes pej hátán ült egy elbűvölő úriember társaságában. – Gyönyörű állat.Arabella nem csalódott sem az időjárásban. ha nem lett volna a fogadás. A nő kihívóan nézett Marcusra. Remek ízlése van a lovakhoz. élvezve az aranyfényben tündöklő délutánt. megpaskolva a ló nyakát. még sokkal jobban élvezte volna Marcus társaságát. – Ő jól lovagol? – Kitűnően. Marcus egy gyönyörű pej kancával várt rá. ahonnan láthatták az alant elterülő mély völgyet. A következő kereszteződésnél jobbra fordultak. Eleanor dupla vagy semmi alapon lovagol.

Igyekezett érzelemmentes arckifejezést erőltetni magára. – Londonban él. Arabella felé fordult és fürkészve nézett rá. akit valóban szeretett. aki a gardedámja. ő is a magányos élet örömeit élvezi. – Rájött. Arabella csodálkozva vonta fel a szemöldökét. és hogy majd családot alapítanak. hogy mégsem szerelmes – válaszolta Marcus könnyedén. de talán joga volt a férfinak tudnia. – Kíváncsi vagyok az ön jegyesére.– Lehet. – Álmomban sem mernék a húgom házasságszerzője lenni. hogy van közös jövőjük. Nem szívesen válaszolt egy ilyen személyes kérdésre. az első bálja idejére. George-ra. Szerette a vikomtot? Arabella összerázkódott. mint a Hyde Park szelíd ösvényein. de nem velem. Egy idős nagynénénkkel él. mint aki folyton faképnél hagyja a vőlegényét. Gazdag örökösnőként válogathat a kérők között. ott marad. noha korábban kétszer is eljegyezték. önnel? – Londonban. . hogy meghívom Eleanort. – Gondolom. – Ha olyan sokáig volt a gyámja. ahogy minket? A férfi vidáman elmosolyodott. őt is megpróbálta ugyanúgy férjhez adni. Szerencsére erre nincs is semmi szükség. hogy miért utasítja el a házassági ajánlatát. Még mindig fájdalmas volt emlékeznie egykori jegyesére. Sokkal jobban élvezné a lovaglást itt. hogy Eleanort hamarosan úgy fogják emlegetni. Eleanor három évvel ezelőtt költözött oda. akárcsak önök. hogy Marcus még mindig a válaszra vár. Hitte. Mindkét alkalommal felbontotta az eljegyzést. és úgy döntött. A nénikénk attól tart. jó oka volt rá. látogasson meg. Jelenleg. Ráébredt. Underwood vikomtjára.

Különben sosem engedte volna. hogy visszavonja a házassági ajánlatát. Marcus még mindig a nő arcát fürkészte. Arabellát akarata ellenére is mulattatta az összehasonlítás. hogy ne remegjen meg a hangja. hiszen állításával ellentétben nem szeretett. – Nem. noha kitűnő partinak tekintették és pontosan ezt is várták tőlem. miután már jegyben jártak. A szüleim példáját látva nem akartam érdekházasságot kötni. De kiderült róla. jogi kapcsolattá silányult volna. . én nem olyan vagyok. – Ő viszont nyilvánvalóan nem szerette önt. hogy bebizonyítsam. igyekezve.– Igen. De most már érti. Ezúttal sikerült a nőnek elrejtenie a fájdalmát. George igazi úriember volt. miért nem lelkesedem a házasság gondolatáért. De hamarosan rájöttem. A házasságunk valószínűleg hamarosan rideg. hogy mennyire gerinctelen. – Akárhogy is. nem úgy. Azóta sokkal bölcsebb lettem. mint az ön vikomtja. hogy mégsem házasodtunk össze. Nem volt sem olyan vonzó… sem olyan erőszakos. amikor még fiatal voltam és naiv. Arabella közönyösen megvonta a vállát. – Azt látom. hogy ez a botrány elválassza önöket. ez négy évvel ezelőtt történt. szerettem – mondta Arabella. dinamikus. hogy hozzámegyek. mint Arabella erőteljes. – Csupán ezért egyeztem bele. – Aligha volt tisztességes tőle. hogy mindent meg kell tennem. élvhajhász apja. milyen szerencsés vagyok. A nőnek sikerült elmosolyodnia. – Igaz. A vikomtja cseppet sem hasonlított Marcusra. valóban nem szeretett – értett egyet Arabella a férfival. Különös módon Marcus álkapcsa mintha megfeszült volna a dühtől. akit a lány szintén nagyon vonzónak talált a férfiban.

– És az igazat megvallva. – Nem. Így a húgaim és én magunk irányíthatjuk az életünket – vetett egy ironikus pillantást a férfira. – Mert ugyanazt az izgalmat érzem én is. – Vagy legalábbis irányítanánk. – Az biztos. – Honnan tudja ilyen bizonyosan. – Ugyan már. az élete merő unalom volt nélkülem. ismerje el. – Nem akar megszabadulni tőlem. hogy ön sosem szalad el – mosolygott a férfira Arabella. mert felszabadított minket. ha nem varrtak volna a nyakunkba egy gyámot. Arabella felvonta szép szemöldökét. – De amint letelik a két hét.– Semmit sem kell bizonyítania ezen a téren. Túlságosan is élvezi ezt a fogadást. Élvezi a kihívással járó izgalmat. Marcus – válaszolta. hálás vagyok a botrányért. hogy én nem fogok világgá szaladni egy kis botrány hírére. és hogy méltó ellenfelére talált bennem. . – Valóban? – Határozottan. édesem. Marcus elnevette magát. És már évek óta nem éreztem ehhez foghatót. – Sajnálom. – Egyáltalán nem sajnálja – felelte Arabella könnyedén. Marcus kuncogott. biztos vagyok benne. hogy összecsaphat velem. megszabadulok magától. – Bizonyára baj van az emésztésével. hogy mit érzek? A férfi Arabella várakozásával ellentétben komolyan felelt. – Kevés a hasonlóság kettejük között. hogy minden idejét az iskolájában töltötte.

Azt. és hamarosan már az ágyéka is bizsergett. mielőtt megmarkolta volna a kantárt. a melle zihált. hogy beérje. és nevetve állt meg az istálló előtt. hogy előbb hazaérek. és a magáévá tenni ott helyben. ajkai levegő után kapkodva szétnyíltak. Pontosan úgy nézett ki. És ez a vágta tökéletesen jelképezte a köztük folyó versengést. Marcus pedig mindent megtett. Bele akart siklani vibráló forróságába… . Arabella őrült iramot diktált. Az élete többnyire valóban fojtogatóan unalmas volt.Arabella némán szemlélte a férfit. Arabella gyönyörű arca kipirult a melegtől és a megerőltetéstől. mint hogy ezt a férfinak is beismerje. hiszen annyira nyilvánvaló volt. – Igen jó véleménnyel van önmagáról. De amint Arabella vágtatni kezdett. ő is utána iramodott. Arabella lefékezte a lovat. Az előző alkalomtól eltérően azonban Arabella most egy gyors lovon vágtázott. amelyet mindketten meg akartak nyerni. A nő sarkával vágtára ösztönözte a lovát. – Fogadjunk. Marcus bosszankodott. Az elragadó jelenet megigézte Marcust. elfogadva a kihívást. A látványtól a férfi teste megfeszült a vágytól. mint ön! – kiáltott hátra a válla felett. így bíztatva a kancát gyorsabb iramra. uram – mondta élesen. De előbb harapná le a nyelvét. hogy Marcus társaságában izgalmasan telik az idő. Le akarta rántani Arabellát a nyeregből. így egy orrhosszal megnyerte a versenyt. hogy a férfi mindjárt beéri. csupán az iskolai események jelentettek némi változatosságot. És valóban kezdte úgy érezni. – De számomra sokkal izgalmasabb egy jó vágta. ráhajolt a hátasa nyakára. mint egy felajzott nő a szenvedély viharában. Amikor Arabella ráeszmélt. Miután learatta a babérokat. hogy a nő nem akar bensőséges társalgást folytatni vele. Mindketten teljes erőbedobással versenyeztek. Képtelen volt megcáfolni az igazát.

. azzal a kéréssel. – Akkor találkozunk a vacsoránál? Arabella megadóan felsóhajtott. vette észre Marcus a két közelgő lovászt. hogy az Arabellához fűződő érzései sokkal erősebbek voltak a testi vágynál. – Csatlakozik hozzám ma vacsorára? A nő huncut pillantást vetett a férfira.Sajnos társaságuk akadt. ha vele volt. Akkor érte utol. akik azért jöttek. és csodálta csípője enyhe ringását a lovaglóöltözék szoknyája alatt. Valami mélyről jövő izgalmat érzett. Simpkinnel akarok találkozni. hihetetlenül élő és lüktető. – Van más választásom? – Természetesen. hogy hűtsék le a lovát. El kellett ismernie. Marcus figyelte. ahogy a nő elsétál. majd követte Arabellát a házba. amikor a nő belépett az oldalsó bejáraton. és sokkal összetettebbek is. Marcus ugyanezt tette a saját hátasával. Bármikor bepótolhatjuk a négy óra maradékát később az este folyamán… miután már nyugovóra tért. Magával vacsorázom. – Rendben. és ő maga is sokkal életerősebbnek érezte magát a társaságában. Minden ízében nő volt. miszerint meglepi a hálószobájában. és közben azon morfondírozott. Olyan izgalmat. amelyet nem érzett már évek óta. hogy megbeszéljük a felújítással kapcsolatos dolgokat. – Még csak az hiányzik – mormolta a nő válaszul a férfi burkolt fenyegetésére. hogy lesegítsék a nyeregből. Arabella nem engedte. hogy lecsutakolják a hátasaikat. csupán a gyeplőt adta át. Most viszont Mrs. milyen ijesztő hatással van rá Arabella.

Simpkint. hogy egy vonakodó ifjú hölgy kegyeinek elnyerése nem tartozott az erősségei közé. Itt volt az ideje. Marcus lassan kifújta a levegőt.Arabellának az előző jegyesével kapcsolatos vallomása után Marcus sokkal tisztábban látta. Előtte azonban forró fürdőt rendelt. de abban biztos volt. Egy dolog azonban biztos volt. amikor nyilvánosan visszautasította a kedvességét. s mire egy fél óra múlva felment. mint a szülei házastársi csatározásai. hogy az érzékek játszmáját ő nyeri. Elmosolyodott az örömteli várakozástól. A gazember árulása sokkal inkább az eljegyzés és a házasság ellen fordította Arabellát. . mint ahogy azt aznap reggel is tette. Gyűlölt az Arabella által elszenvedett fájdalomra és megaláztatásra gondolni. amit jegyese elpártolása okozott. hogy bevezeti Arabellát az érzékiség titkaiba. a virágokat a diákjainak ajándékozva Marcus elmosolyodott az emléktől. A nő udvarlójának gyávasága csak növelte Arabella családja és az otthona elvesztése feletti fájdalmát. gondolta aztán. Már ma nekilát. Lehet. hogy egy fokkal bensőségesebbé tegye az udvarlását azzal. hogy megvitassák a házfelújítás részleteit. Apránként akarta lebontani a védőfalakat. De semmi sem térítheti el. Arabella megkereste Mrs. A nő minden adandó alkalommal megpróbálja majd elhárítani udvarlási kísérleteit. mit kellett leküzdenie. jó nagy fába vágta a fejszéjét. a rézkád csordultig volt forró vízzel. hogy elfogadja őt férjéül. ha meg akarta győzni Arabellát. és hozzá nem megy. amíg a lány meg nem gondolja magát.

Ez túlságosan bensőséges. Semmi keresnivalója nem volt az emeletnek ezen a végén. gondolta. a férfi felvonta a szemöldökét. Marcust a szalonban találta – Ön hagyott rózsaszirmokat az ágyamon? – kérdezte. Valaki vérvörös rózsaszirmokkal hintette tele elefántcsont színű ágytakaróját. Már jó ideje nem élvezhette a forró fürdő örömeit. ugyanakkor bárki megláthatta volna a személyzet tagjai közül. később figyelmeztetnie kell a férfit.Arabella levetkőzött. A férfi rávillantotta mosolyát. nem emlékszik? Amikor a nő végigmérte. Amint belépett a budoárjába. a víz kihűlt. amitől a nőnek csaknem elakadt a lélegzete. Miután megtörülközött. hacsak nem a szomszédos zeneszobába igyekezett. A gazember minden bizonnyal belopózott a szobájába. Eredeti felhasználása ez a rózsaszirmoknak. – Bűnös vagyok. és kéjesen felsóhajtott. köntösbe bújt. Arabella úgy döntött. Arabella megtorpant. eszmélt rá Arabella. mire visszaértek a lovaglásból. Az előszobában már egy szál virág sem volt. a folyosóra nyíló ajtóra pillantva. Mire megmosta a haját. de a férfi bizonyára félretett pár szálat udvarlása eme ravasz fordulatához. ismerte el Arabella. Udvarolok önnek. és nem tudta elfojtani nevetését. hogy a nedves haja magától száradjon meg. amikor a férfi borral kínálta. nyakig merült a vízben. elismerem. . – Tehát nem értékeli a romantikus gesztusaimat? – Ezt a gesztust nem. és hagyta. Elfojtva vidámságát. A hálószobájuk az épület két külön szárnyában helyezkedett el. El kellett ismernie a férfi leleményességét. Marcus. Amikor felöltözött és lement. mivel Marcus a ház urát megillető lakosztályt foglalta el. amíg ő fürdött.

karfiol. Kóstolja meg a borát. ízlett a főztje. kedvesem. de egy nap majd maga fog behívni önszántából. Arabella igazán kellemesnek találta a vacsora előtti várakozást. A londoni séfem sem készíthetett volna finomabb vacsorát. Arabella. kérem. Az étel fenséges volt – articsókakrém-leves. hogy diszkréten intézzem a dolgaimat. nem léphet be csak úgy a hálószobámba. érzékeit féken tartva. és desszertként feketeribiszke-puding. mire Simpkin bejelentette. ügyet sem vetett a férfi kihívó megjegyzésére. hogy megszáradjon. Arabella elcsigázottan nézett a férfira. Ahogy a szolgák leszedték az asztalt. – Tudom. már kifejezetten élvezte Marcus társaságát. uram. töltött fogoly. – Ezt is tudom. Minthogy személytelen témákról társalogtak. – Soha. Simpkinnek. Ez sokkal jobban fog ízleni. mint a tegnap esti ecet. Boldog lesz. A bor valóban kitűnő volt. – Simpkin. hogy önnek tessen. . párolt borjúhús. hanem. Marcus megszólította az inast. – Marcus. még csak nem is kezdtünk bensőséges viszonyt. és Marcus nem tett több bosszantó megjegyzést. – Nem azért van kibontva. rombuszhal rákszószban. ha megtudja. amikor önnek tetszik. – Köszönöm. Egyébként tetszik a haja leengedve.– Arabella. Mindig nagyon ügyelek. adja át elismerésemet Mrs. A saját pincémből hozattam. Sőt. hogy a vacsora tálalva. – De bárki megláthatta volna.

hogy többé nem dzsungelre hasonlít. Marcus. uram. milyen az a házastársi gyönyör. és a félhold alacsonyan csüngött a horizonton. – Ez mennyei volt. ha ragaszkodik ahhoz. sétálunk egyet odakint. de azt hiszem. Besötétedett. azt itt is megteheti. – De igen. – Az oktatásomat? – Meg akarom mutatni. Arabella szíve megrebbent. Akármit is forgat a fejében. még mindig a nő csuklóját fogva. – Nem egészen. kedvesem. Amikor Arabella nem felelt. mit mulaszt el. A kert igazán élvezetes most. hogyan próbálkozom. – Még maradt egy negyedórám. – Jöjjön. – a férfi kinyújtotta a kezét. ha Simpkin látná. Arabella az erkélyajtóra pillantott. hogy megkezdjük az oktatását. hogy szeretné. – Biztos vagyok benne. nem megyek ki magával. Ez elegendő ahhoz. Mindenképpen meg kell ízlelnie a testi örömöket. és gyöngéden a nő csuklója köré fonta az ujjait. hogy pártában maradjon. amely házasságunk alatt vár önre.Arabella a kandallópárkányon álló órára pillantott és felállt. – A sötét tökéletes az udvarláshoz. ezüstös fénybe vonva a folyót szegélyező fákat. Arabella belebámult a férfi kék szemébe. Marcus felállt. . Szeretném. és nyelt egyet. de nem hiszem. Marcus hízelegve hozzátette. teljesítettem a kötelességemet mára. – Sötét van. Arabella. – Marcus. Máskülönben hogyan hozhatna ilyen fontos döntést a jövőjével kapcsolatban? A férfi kérdése a szavát vette a nőnek. – Nincs szükségem ilyesfajta oktatásra. – Megtehetném. – Amikor a nő bosszúsan fújt egyet. ha megértené. hogy letelt a négy óra.

Nem volt okos dolog hagyni. csillogó szemét a sötétben. míg végül az megtörte a csendet. Nincs szükségem bemutatóra. Az ágak között elég holdfény szűrődött át. hogy Marcus ilyen bensőséges helyzetet teremtsen. Marcus követte a nőt a teraszos elrendezésű kertbe. Több akaraterőt kell gyűjtenie azonban. drága Arabella? Ön kísért engem. ahogy a férfi a lejtős talajon vezette. és megfogta a karját. .– Ígérem. ha meg akarja nehezíteni a férfi számára a csábítást. ha lehetőséget adott a férfinak az udvarlásra. A nő elhúzta a kezét. ha nem megcsókolni? A férfi érzéki tekintetével cirógatva végigmérte a nőt. Ha megpróbálnám. adhat egy fülest megint. hogy felgyorsul a szívverése. – Marcus… – Csak meg akarom érinteni. hogy lássa a férfi vonzó arcát és éjkék. – Én kísértem. és az ajtóhoz lépett. – Ne kísértsen – mormolta a nő. Ez nem tetszett Arabellának. de a fogadás értelmében úgy volt igazságos. – Mit akar. A férfi elmosolyodott. ott kettesben lehetünk. nem fogom megcsókolni. hogy kinyissa. Marcus egy vadgesztenyefa mögé húzta. – Nem áll szándékomban. Marcus elgondolkodva fürkészte a nőt. – Megmutatni az érintés erejét. Meg akarom mutatni. mint amennyit eddig mutatott. – Sétáljunk le a folyóhoz. Arabella érezte. – Tökéletesen hiszek magának. Hallotta a víz halk csobogását. hogyan ébreszthet erőteljes érzelmeket az ujjbegy simítása férfi és nő között. Marcus mindent tudóan elmosolyodott. ahogy elérték a folyópartot.

Arabella megmerevedett.– Csak nem futamodik meg ismét gyáván? Mélyreható pillantása felért egy kihívással. és aztán békén hagyna. Csak azt kívánom. milyen hatással van rá ügyes cirógatása. – Ez csiklandós. . A lány összeszorította az állkapcsát. hogy megbűvölve figyelje. és tenyérrel felfelé fordította. – Nem. hogy ellenáll a csábító érintésnek. tudta Arabella. Mégis mozdulatlanul állt. A pokolfajzat pontosan tudta. bárcsak sietne. és tekintetét a nő pillantásába kapcsolta. és megsimogatta az érzékeny bőrt. – Öt perc bőven elegendő lesz. hogy felfedje a nő csuklóját. mégsem tudta megállni. amikor a férfi megfogta a jobb kezét. amely csak fokozta a nő testében tomboló remegő érzést. Arabella zavarban volt. Arabella az egyszerű cirógatás hatására megborzongott a vágytól. Azért sem adja meg magát. Amikor elérte a legérzékenyebb hajlatokat. édes Arabella. hogy megtanulja ezt a leckét. – Sokkal több annál – felelte a férfi felemelve a fejét. A minőségi udvarláshoz idő kell. – Ha jól számolok. még öt perce van. nem vagyok gyáva. A férfi túlságosan magabiztos volt. – Maradjon veszteg – parancsolta Marcus. Ha van egy kis józan esze. és megpróbálta elhúzni a kezét. elhúzódik. hátát a fának vetve. és elhatározta. – Türelem. gondolta Arabella. miközben a szeme gonoszul csillogott. amitől a lány elpirult. Aztán a férfi feltűrte Arabella ruhájának hosszú ujját. miközben Marcus elállta az útját. ahogy Marcus finom mintákat rajzolt a tenyerébe az ujjbegyével.

és alig volt képes mozdulatlanul állni. Ez a perzselő érzés csak fokozódott. míg végül észveszejtő lassúsággal az arcára csúsztatta a kezét. és a hüvelykujjával könnyedén végigsimított a nő állán. amikor a férfi a nő selymes keblei közti völgyre csúsztatta ujjait. és amikor Marcus megérintette fedetlen kulcscsontját. az ütőér láthatóan lüktetett a nyakán. – Ne mondja. és felemelte a fejét. hogy így érintsék meg. A férfi hangja bársonyként simogatta a nő érzékeit. . Marcus keze végigsiklott a nő torkán.Marcus a nő csuklójáról feljebb csúsztatta az ujjait. és lassan a karját kezdte cirógatni. Arabella beleremegett a mámorító érzésbe. hogy ránézzen. ahol érzéki mintákat kezdett rajzolni a bőrére. Amikor a nő nem felelt. A férfi megérintette a lüktető eret. a nő szíve őrült ritmusban kalapált. Ahogy találkozott a tekintetük. ujját gyöngéden a nő torkának mélyedésébe simítva. Marcus az álla alá nyúlt. és hogy éppen ez a férfi érintse meg. minden idegszála. Nem. A férfi még kétszer végighúzta ujját a nő állán. ahogy a férfi folytatta a cirógatását. nem tagadhatta. – Arabella… – figyelmeztette Marcus. micsoda gyönyörűséget okozott neki a férfi érintése. Izgató cirógatásába beleremegett egész lénye. amikor a nő ismét megpróbált elhúzódni. a nő beleborzongott a testét elöntő forróságba. Aztán feljebb csúsztatta a kezét. Az igazat megvallva nagyon is vágyott rá. A nő nagyot nyelt. A nő megérezte a férfi könnyed érintésében a nyers erőt. hogy nem élvezi ezt az érzést. ingerlően elidőzve itt-ott. akárcsak az ujjai a bőrét. Keze felsiklott egészen a válláig.

amikor a férfi magához vonta. majd becsúsztatta a szájába. Túlságosan fogva tartotta gyengéd arckifejezése és ujjainak finom ostroma. – Nem. kemény és erős. ha összeér a testünk? Volt valami furán boldogító abban. és egy pillanatra eltűnődött. hogy újból végigsimítson a torkán. szétnyílt ajkain. ahogy a férfi végighúzta ujját nedves. Marcus. ahogy a vágy édes villáma keresztülcikázott a testén. egyáltalán nem. mintha madártollal cirógatta volna. Ahelyett. De mégsem lépett hátrébb. és az egész testét átjáró remegést. A tenyere olyan finomnak tetszett. Marcus teste meleg volt. és nyomában lángra gyúlt a lány bőre. Arabella szíve fájdalmasan gyorsan vert. Amikor Danvers érzékien végighúzta ujját a nő kulcscsontján. védelmező testéhez szorította.A lány elveszett a férfi kék tekintetében. A nő legnagyobb meglepetésére és csalódottságára a férfi elengedte. Arabella lélegzete elakadt. Arabellát szinte megégette az érintés. De a férfi elhúzta a kezét. birtokló érintéssel ragadta meg a vállát. és közelebb lépett. miközben Marcus ujjai kipirult bőrét cirógatták. Arabella hangtalanul felkiáltott. vajon Marcus meg akarja-e csókolni. Aztán a férfi megtorpant. ahogy a férfi izmos. csak meg akar érinteni – mondta Arabella kifulladva – Az ölelés is érintés. és ujjaival gyöngéden megérintette a nő mellbimbóit. Talán nem szereti. – Azt mondta. a nő gömbölyű mellének közelében. Arabella alig kapott levegőt. Arabella képtelen volt levenni tekintetét a férfiról. meleg. Csupán a nő ruhájának felső részéhez emelte a kezét. Érezte az ereiben száguldó vért. hogy folytatta volna a nő izgatását. – Hazug – mormolta csendesen a férfi. .

hogy fokozza a nő vágyát. mire Arabella térde megrogyott. Ma éjjel rólam fog álmodni. Őrjítő volt. mennyire felizgatta a férfi. női érzésekről. Fanny mesélt neki ehhez fogható erőteljes. akkor miként lehet. ismeretlen vágyakozás ébredt… a férfi iránt. hogy a férfi bemutatója véget ért. Marcus elégedetten elmosolyodott. ahogy megérintem… Azzal felemelte a kezét. Annyira gyöngéd. elárulva. Aztán merészen a tenyerébe vette a nő keblének egyik telt halmát. mire rájött. ahogy a nő lüktető mellét fogta. a mellei pedig megduzzadtak és elnehezültek. hogy a mellbimbói vágytól duzzadtak? Igaza van a férfinak. – Természetesen. mélyen az ölében pedig nehéz fájdalom kelt… Beletelt pár percbe. ennyi lecke elég volt mára. de még menynyire. Arabella egész bensője remegett az érzéstől. Ujjai ezúttal is érzéki vágyat keltettek benne. A férfinak izzott a tenyere. Behunyta a szemét a gyönyörtől. hogy értette. és megérintette a nő torkát. Oh. . és sikerrel is járt. A nő testében sajgó.– Ha valóban nem szereti. ébredt rá Arabella. Marcus meg akarta mutatni neki egy férfi érintésének – a saját érintésének – az erejét. ami tejesen meglepte Arabellát. arról. – Most már érti? – kérdezte a férfi fojtott hangon. – Vissza akarok menni a házba – mondta szánalmasan remegő hangon. gonosz… és kellemes volt minden érintése. hogy valaha is megtapasztalhatja őket. Azt hiszem. de Arabella sohasem hitte. Marcus mindent elkövetett. hogy abbahagyja. Arabella elszédülve kinyitotta a szemét. ujjával újra meg újra végigsiklott a selyembe rejtett csúcsok felett. és ez az izzás forróságba borította az ölét. A mellbimbói azonnal megkeményedtek. mégsem akarta. ahogy Marcus minden egyes cirógatást elnyújtott.

De ahogy elsuhant mellette. Rájöttem. Udvariasan felállt. hogy ismét támadásba lendül kettejük háborújában. és elfoglalta saját helyét a nő mellett. de így nagyobb biztonságban érzem magam. Arabella levele Fannynak Arabella valóban Marcusról álmodott… egész éjjel. A férfi szeme vidáman csillogott.Arabella határozottan elhúzódott. tudja. attól tartott. – Minek köszönhetem ezt a kitüntetést? – kérdezte. – Az igaz. . – Csupán a napi kötelességem egy részét teljesítem. hogy ezzel nem tántoríthat el. mint ahogyan jelezted. amikor a nő belépett. ahogy betolta Arabella székét. jobban járok. De amikor felébredt. vigyázok magamra még akkor is. Fanny. – Remélem. csatlakozott Marcushoz a kisebbik étkezőben. a férfi aznapi álmaira vonatkozó jóslatai beigazolódnak majd. és elutasítóan pillantott Marcusra. A férfi meglepettnek tűnt. elhatározta. ha nappal teszem azt. és remegő lábakkal elindult a ház felé. ha a csókjai éppen olyan csábítóak. 6 Ígérem. hogy ha már mindenképpen el kell viselnem a társaságát. Amint megmosdott és felöltözött.

és arra gondoltam. A két tucat iskolás lány könnyedén eltereli majd Marcus figyelmét az udvarlásról. ha önnel gyakorolhatnának. A férfit egyre jobban mulattatta a dolog. Ráadásul így a gróf társaságában eltöltendő kötelező négy óra nagy részét is letudhatja. – Úgy döntöttem.A férfi a nő kék muszlinruháját szemlélte. ifjú növendékeink számára kiváló lehetőség lenne. és a férfinak aligha lesz lehetősége kettesben maradni vele. Arabella elmosolyodott. hogy velem reggelizik. Ehelyett azonban megkérdezte. Arabella arcpirító kényszert érzett. – Akkor köszönettel elfogadom a meghívását. – Valóban meglesz ez az előnye is a dolognak – válaszolta. – Van már programja délutánra? Marcus felvonta a szemöldökét. sokkal elegánsabban öltöztem volna. és az ing gallérja mélyen nyitva volt. Valóban számított erre az előnyre. hogy remekül megbirkózik majd a kihívással. most megteheti. Nos. Általában akkor szoktunk teázni. és érezze a finom batiszt alatt megbúvó izmos testet. hogy illendő elfoglaltság-e számunkra ott tanítani. mivel alig van férfilátogatónk. – Négy órakor lesz egy órám. – Szóval én leszek a kísérleti nyúl? – Semmi kétségem afelől. Ezúttal sem viselt nyakkendőt sem mellényt. mit forgat a fejében. hogy megérintse a férfi széles mellkasát. szeretné maga megítélni. – Ön pedig a létszámfölény előnyeit élvezi majd – vágott vissza Marcus csípősen. . meghívom az iskolánkba Azt mondta. – Az attól függ. – Ha tudtam volna.

hogy Caruthers kisasszony kalauzolja Marcust az épületben. Mivel sikerült későbbre halasztania Marcus udvarlását. hogy a főépület helyiségeibe berendezési tárgyakat válasszon. megnézheti az épületet is. és felhajtott az iskola kapuja előtti kavicsos feljáróra. hogy kilovagoljunk előtte? A nő megrázta a fejét. hogy a homokfutóval hajtasson az iskolába. De biztos vagyok benne. még az uzsonna előtt. Aztán hagyta. míg ő maga pár lépéssel lemaradva követte őket. Arabella meglepő módon azon kapta magát. Ha fél négyre az iskolában van. amikor kiment az istállóba azzal a szándékkal. – Számolni fogom a perceket — felelte Marcus fájdalmas beletörődéssel. – Attól tartok.– Rendben. hogy üdvözöljék a férfit. mennyire fontos volt neki. hogy a férfi jó véleménnyel legyen az intézményről. ha muszáj. hogy elvigye. Akad még fél órája arra. erre nincs időm. . hogy gyakran kipillant az ablakon. az iskola igazgatónőjével együtt elébe ment. A kereskedőkkel találkozom. aztán egyre az iskolában kell lennem. A délután meglepő módon csigalassúsággal vánszorgott. Arabella bemutatta a férfit Jane Caruthers kisasszonynak. Arabella az egész napját azzal töltötte. Részt veszek a teáján. Marcust várva. aki az iskola mindennapi ügyeit intézte. Még önmagát is meglepte. Később. hogy nélkülem is élvezni fogja a lovaglást. de közben Marcust fürkészte. az elegáns vénlánynak. ahogy kiszállt a nyitott hintóból. Amikor pontban fél négykor megérkezett a gróf kocsija. a gróf kocsija már várt rá. – Jelentkezem az úriemberi szolgálatra – mondta Marcus.

ahol a férfi azonnal két tucat csillogó szemű. Arabella boldogan mosolygott. és ezzel ő maga is tökéletesen tisztában volt. amikor csupán kevesen maradtak. mintsem jogi okokból szerette volna. amely egy nemesember vidéki kúriájára hasonlított. ahol a szabadtéri sportoknak hódolhattak a diákok. Arabella felvezette Marcust az emeletre. kivéve a nyarat. hadd mutassam meg. Az intézmény több épületből állt. – Lenyűgöző – mondta a férfi őszintén. hogy továbbra is tanítsanak. egy tágas szalonba. . teázáshoz öltözött fiatal lány figyelmének a középpontjába került. míg a kollégiumban a bentlakó fiatalok kaptak szállást.Természetesen. jóval elegánsabb épület a londoni arisztokrácia otthonaira emlékeztetett. – Lady Freemantle nagylelkűségének hála. és azt akarta. nagyobb a valószínűsége. Az iskola egy nagy istállóval és parkkal is büszkélkedhetett. miért akarják a kereskedők ideküldeni a lányaikat. Azonban sokkal inkább személyes. a felszerelésünk kiváló. ha a férfi áldását adja a munkájukra. A tanulók többsége a kollégiumban lakott. hogy Marcus megértse. Az órák nagy részét egy hatalmas udvarházban tartották. az ő büszkesége és öröme. de a növendékek szülei mindennél többre értékelik az oktatás színvonalát. – Megértem. amelyekkel az előkelő társaságban találkoznak majd. hogy megfelelően felkészíthessék a növendékeket a különféle helyzetekre. ha a férfi látja. amikor a körút végén Marcus elismeréssel szólt az iskoláról. milyen sokat jelent neki. hogy engedélyezi. Jöjjön. míg egy másik. Amikor visszatértek a „londoni” házhoz. hogy milyen kiváló munkát végeznek itt ő meg a testvérei. Az iskola leginkább az övé volt. Arabella nem tudta elrejteni a szívét melengető büszkeséget.

. hogy csatlakozik hozzánk. Ahogy Arabella az elkövetkező néhány órában figyelte a férfit. ma egy kis meglepetéssel szolgálok önöknek. Amikor Marcus a keze fölé hajolt.Tess Blanchard kisasszony felállt. akik teáskészletekkel és fánkkal. valamint apró szendvicsekkel megrakott tálcákat szervíroztak. fáradjanak a helyükre. hogy kezdhessük. elbűvölte a félénkeket. hogy megszólítsa diákjait. kénytelen volt elismeréssel adózni a türelmének. – Hölgyeim. de Marcus mindannyiukat jóindulattal elviselte. és udvariasan hárította a kacérabbak hízelgő csacsogását. Néhány lány borzasztóan félénk volt. hogy udvarias mosollyal üdvözölje a férfit. Lord Danvers nagylelkűen beleegyezett. Blanchard kisasszony már előkészítette az ülésrendet. míg a többiek figyeltek. hogyan kell kecsesen kitölteni a teát. átlátszó kísérletet téve arra. így gyakorolhatjuk. hogy kisajátítsa a beszélgetést. teasüteménnyel. hogyan illik fogadni egy férfi látogatót. hogy a férfi lenyűgözte a fiatal lányokat. Amikor Arabella és Tess leült az első csoport asztalához. egy hollóhajú szépség. Nyilvánvaló volt. A lányok hatos csoportokban teáztak a gróffal. megrótta ügyetlen csoporttársnőjét. kérem. végtelen nyugalommal elővett egy zsebkendőt a kabátja zsebéből. Voltak szolgák. aki gátlástalanul flörtölt a férfival az elmúlt tíz percben. Amikor pedig a harmadik csoportban az egyik lány a terítőre lötyögtette a teát. És miután Sybil Newstead. egy „inas” bejelentette és bekísérte Marcust. mások ostobán merészek. Marcus ellenállhatatlan mosolyt villantott a megalázott lányra. Négy tanórán keresztül fogva tartotta a figyelmüket. és felitatta a kiömlött folyadékot. és szellemes társalgást folytatni. Főként arra fogunk koncentrálni. Arabella előrelépett.

bűbájos Arabellám. . ahogyan viselkedett. Marcus összehúzott szemmel nézett a nőre. Valóban arra számított. – Örülök. A férfi gúnyos mosolya ellenállhatatlan volt. – Igazán nagyra értékelem az áldozatát. bosszúsan nézett rá. hogy értékeli az erőfeszítésemet – felelte Marcus könnyedén. Eleanor. hogy ennyi finom mozdulatot kell megtanulniuk. Nagyon is otthon éreztem magam. miután Tess kiterelte a lányokat a szalonból. de csak az óra után mondta meg neki.– Ne hallgasson. hogy ilyen előnytelen helyzetbe hozhat. miután a személyzet is távozott. Newstead kisasszonyra. gyakran eláztatott. Nem irigylem önöket. uram – mondta. – El sem tudja képzelni. igaz. a lányuk egy igazi gróffal teázott. A szülők biztos örülnek majd. Egész idő alatt feszengtem. Én biztos kétbalkezes lennék. hogyan kell illedelmesen teát tölteni. ha megtudják. – Önért bármit. hogy kényelmetlenül érzi magát. – Élvezte. milyen fárasztó volt elviselni egy csapat kuncogó iskolás lányt. amikor azt tanulta. hogy előnytelen helyzetbe hozza a férfit. Arabella arckifejezése elkomolyodott. és imádattal vegyes hálával pillantott Marcusra. Arabella szintén végtelenül hálás volt Marcusnak a kedvességéért. de Marcus inkább elnyerte csodálatát azzal. Fletcher kisasszony elpirult. A húgom. Fletcher kisasszony. míg Sybil Newstead duzzogva. Erre kitört Arabellából a nevetés. maga szirén? – Csak egy kicsit. – Ez igazán kedves volt öntől. – Senki sem mondta volna meg. hölgyeim.

– Örülök. – Sajnos még nem mehetek el. de valójában a húgomnak tartozik köszönettel. hogy hazavigyem a kocsimban. hogy az könyörgött. aki megtanított rá. hogy megbizonyosodjak róla. Nagyon megnyerő. Négyszemközt kell beszélnem Gladys Fletcherrel. Marcus kuncogott. és úgy zavarba hozta. – Igazi kis boszorka. Azóta egy főállású cselédlányt kell alkalmaznunk. ahogy bánik velük. hogy az apja azzal fenyegetőzött. hogy vissza kell utasítania a társaságát. – Miféle égbekiáltó bűnt követett el? – Mit nem követett még el? Három üveg konyakot csempészett be a kollégiumba. . és ő okozza a legtöbb fejfájást is. – Engedje meg. kimondhatatlanul hálás vagyok a mai napért. kiveszi az iskolából. – A többi diákja viszont szemmel láthatóan kedveli. Lenyűgöző tapintattal kezelte a növendékeinket. nem szenvedett-e túlságosan a kiömlött tea miatt. aki minden percben szemmel tartja. nem? – De még mennyire! Az ilyen korú lányok néha vadak. Ő a leggazdagabb örökösnőnk. Most az egyszer Arabella valóban sajnálta. és a fél iskolát leitatta. Marcus. különösen Fletcher kisasszonyt. Megpróbált elcsábítani egy szolgáló fiút. És Sybil Newsteaddel is beszélni akarok. Nem könnyű kordában tartani. ha kivívtam az elismerését. helyezzük át máshova. hogyan kell viselkednem ifjú hölgyekkel. ha nem tudjuk megrendszabályozni. noha még csak elsőéves. Akkora számlát csinált a varrónőnél. de Sybil a legrosszabb mind közül.– Valóban. A férfi felállt a kanapéról és a kezét nyújtotta Arabellának.

főleg azért. . Számos alkalommal találkoztak már. – Igen. miközben a szalon ajtajához kísérte a férfit. Amikor elérték a folyosót. – Valóban. Winifred Freemantle nagydarab. a férfi megállt. Nem hiszem. Nehéz őt elfelejteni. ahogy elmosolyodott. Hamarosan visszaküldöm a kocsimat. – A radikális nézeteit nem fogadnák kitörő lelkesedéssel az arisztokraták – válaszolta Marcus tréfálkozva. – Hogy ne keljen kettesben lennie velem.– Köszönöm – válaszolta Arabella őszintén. amiért nem születtek arisztokratának. De azért is. aki mindig hangosan beszélt. hogy ne szégyelljék. hogy magabiztossá neveljem őket. Lady Freemantle-t is. – Oh. és az akcentusa elárulta. hogy ön emlékszik rá. de elfelejtettem megemlíteni. – És nyilvánvalóan az ön egyik legelkötelezettebb szövetségese. De a fő célom az. A nő arcán gödröcskék jelentek meg. pirospozsgás nő volt. mert nem kék vér folyik az ereiben. nagyon is jól emlékszem rá. hogy hazahozza önt. hogy alacsonyabb sorból származik. – Velem vacsorázik ma este? Arabella habozott. mert Winifred nagyon szeretné megismerni önt. – Valóban – értett egyet Arabella. hogy bárkit is el kéne ítélni pusztán azért. – De nagyon jó barát. – Nemcsak illemre próbálom tanítani őket. Marcus mindent tudó tekintettel nézett a nőre. hogy meghívtam mecénásunkat. a személyiségüket is igyekszem formálni. hogy vacsorázzon velünk. de kétli. Ebben az esetben kötelességem jó benyomást kelteni benne.

De ami még rosszabb volt. miközben londoni ismerőseikről pletykáltak. hogy a férfi láthatóan valóban élvezte őladysége társaságát. Winifred pedig csak úgy falta a férfi hízelgő szavait. amely a férfi látogatása alatt eltöltötte. A férfi iránti jóérzés azonban nem tartott ki a vacsora végéig. Marcus mentségére szólva. De a nő meleg szívű vidámsága annyira ragadós volt. de már vacsora előtt nyilvánvalóvá vált. mintha régi cimborák lettek volna. amelyek jobban illettek az istállóba. . hogy Marcus újabb hódítást könyvelhet el. anyai érzésekkel viseltetett a férfi iránt. Aznap este Marcus a figyelmességével próbálta elbűvölni Lady Freemantle-t. Winifred hamarosan olyan bizalmasan beszélt Marcusszal. de még mindig érezte azt a melengető érzést. aztán hívatta az egyik szolgát. hogy a barátnője kiáll mellette Marcusszal szemben. Arabella bánatosan figyelte őket. Arra számított. és majd elolvadt tőlük. aki csaknem két évtizeddel volt idősebb Marcus-nál. Winifred. a férfi már csaknem teljesen a saját oldalára állította. Amikor Marcus távozott. hogy a páros hamarosan együtt nevetgélt.Arabella bólintott. Arabella indult. Arabella vonakodó csodálattal ismerte el. Mire megitták az első pohár bort. noha nem volt semmi anyai erős csontú. hogy megkeresse a növendékeit. mint a vaj a napon. mint egy elegáns szalonba. férfias vonásaiban és csiszolatlan modorában. hogy kísérje Lord Danverst a kocsijához.

Szörnyen aggódtam Arabelláért és a húgaiért az elmúlt években. Megfelelő férj nem terem minden bokorban. hogy keressen neked néhány kiváló jelöltet. De egy szép hozomány jelentősen megkönnyítené számukra. Winifred tekintete felragyogott. hogy ön egy tisztességes úriember. Azt akarom. – Nem. A gróf kapcsolatai révén lehet. Arabella – mondta Winifred komolyan. de végső soron muszáj férjhez menned. Lord Danvers. még az előnytelen külsőt is. kihez mész hozzá. – Amint látja. miután a beszélgetés valahogyan a házasság témájához kanyarodott. Winifred őszinte kíváncsisággal fordult a férfihoz. nem a szépségemmel bűvöltem el Sir Rupert-et – mondta őladysége őszinte öniróniával. támogatod. – Sokkal inkább a hozományommal. Arabella azonban nem találta olyan ízletesnek az ételeket.Az étel ezúttal is mesés volt – nyelvhal tejszínes szószban. Egy bőséges hozomány bármely hibát elfed egy nőben. . tulajdonképpen… – jegyezte meg Marcus – már megtaláltam számára a tökéletes férjjelöltet. drágám. hogy férjet találjanak. A desszert pedig gyümölcslepény volt és borsodó. Marcus ártatlanul pillantott Arabellára – Én mesés hozományt szándékozom biztosítani a védenceimnek. galambpástétom és Winifred kedvence. tudod. hogy remek partit találsz végül. Ez az egyetlen járható út egy előkelő hölgy számára. és a nő helyeslően bólintott. hogy pártában maradjunk. – Nos. marhasült. hogy eldönthesd. – Lord Danvers talán még arra is hajlandó. – Én is próbáltam megértetni vele – mondta Marcus nevető szemmel. – Hallgatnod kellene a gyámodra. – Tudtam. nyúlbecsinált. – Winifred – tiltakozott Arabella azt hittem.

még a mecénása is úgy gondolja. hogy nősülni akar. Őladysége riadtnak tűnt. sokkal rosszabbat is találhatna. kihívó pillantást vetve Arabellára –. és azonnal elvesztem. – Aligha illendő egy úriember szeretőit emlegetni az asztalnál. – Ez igaz? Maga kérte meg a kezét. És ha kíváncsi a véleményemre. Winifred még mindig hitetlenkedve nézett a férfira. egészen múlt hétig. illetve a fogadást. miközben barna szemében vidám fény táncolt. . édesem. Tudja. mivel ő szívesebben magyarázta volna el a helyzetet Winifrednek négyszemközt. ne legyen olyan nyársat nyelt. Arabella pedig korholó pillantást vetett Marcusra. hogy el kéne fogadnia az ajánlatomat. de visszautasított. uram? Nem tudtam. Még nem említette barátnőjének a férfi házassági ajánlatát. Ám csak egy pillantást vetettem Loring kisasszonyra. Őladysége vad bujasággal felnevetett. hogy az egyenes beszéd híve vagyok. hogy ön egy ravasz gazember. – Winifred! – kiáltott fel Arabella. – Látja – szólt közbe Marcus. mint Lord Danvers. mintha Arabella ott sem lett volna. és sajnálta. Winifred tovább beszélt. Már értem. – Nem is akartam.– És ki lenne az? – Én magam. miért akar egy sereg szerelmes szerető és csodáló csapdát állítani önnek. – Jaj. Megkértem Loring kisasszony kezét. hogy a gróf előhozta a témát. – Mindig is tudtam.

Valósággal el kellett üldöznie a többi hódolómat. végül egész jó kis házasság kerekedett az üzletből. – Azt gondolom. Kitartás. mert csodálta Rupert kitartását. – Néha majd megszakad a szívem. . Arabella elpirult a gondolatra. Nem válthatnánk témát végre? Ez az értelmetlen csacsogás a Lord Danversszel kötendő házasságomról teljesen elvette az étvágyamat. – Ilyen dolgokban nem fogadok. hogy ez a kiváló férfiú csodás hálótárs lenne. uram. – Lefogadom. lányom. – És ez az. hogy Marcus is hallotta a megjegyzést. A nő szemét hirtelen elfutották a könnyek. és apám éppen azért választotta őt. ez a kulcsa mindennek. Winifred. hogy ebben a percben nem akarja önt férjéül fogadni. hogy komolyan fontolóra kellene venned Lord Danvers házassági ajánlatát – súgta Winifred elég hangosan ahhoz. amiért a másik kettő engedett az óhajának. Azonnal megkedveltük egymást. de a magány sivár hálótárs. Winifred. majd figyelmét ismét Arabellára fordította. A nő hangosan szipogott. hogy megvan rá az okod. Egy óra múlva. de ne vegye el a kedvét. de nagy bánatára Winifred nem volt hajlandó teljes mértékben ejteni a témát. Tudom. ha Rupert először csak a pénzemért akart. Míg Marcus udvariasan várakozott a bejáratnál. Vegyen példát néhai férjemről.– Nem fogja egykönnyen meghódítani. amikor indulni készült. ismét előhozakodott vele. – Igyekszem nem elfelejteni. Arabella örült. Arabella kényszeredetten elmosolyodott. amiért nem akarhatsz örök életedre pártában maradni. Még akkor is. Arabella a kocsijához kísérte őladységét. hogy a férfi is meghallja. annyira hiányzik. hogy nem akarsz férjhez menni.

Csomagoltatok ebédet. amit mondani akart. Félúton azonban Arabella hirtelen megállt. tartozott is neki. Így nem lesz alkalma megszökni előlem. A nő kíváncsian nézett a férfira. Amikor azonban elindult felfelé a lépcsőn. hanem a kocsimmal. és megígérte. uram. ahogy ellépett a férfi mellett. Most pedig… jó éjt. és fáradtan pillantott a férfira. Marcus elállta az útját. Marcus? – Csupán a szobrába kísérem. – Piknikezni? Nem hittem volna. amiért olyan kedves volt a tanítványaihoz.A nő elhatározta. . de megrázta a fejét. Majd amikor felérve a nő balra indult a hálószobája felé. még akkor is. de amikor visszatért a házba. hogy lehetőséget ad neki. – Most éppen szeretek. Ráadásul elfogadta a férfi feltételeit. hogy emlékeztetni akart. hogy piknikezzen velem holnap. Semmi kétségem afelől. Marcus pár lépéssel lemaradva követte. Arabella habozott. a férfi továbbra is a nyomában maradt. becsukva maga mögött az ajtót. ha ez újabb lehetőséget biztosított a férfinak. – Ne is mondja – figyelmeztette Arabella. fogadja el a házassági ajánlatát. Kék szeme vidáman csillogott. – Semmit. hogy meghódítsa. – Miért követ. Csupán meg akartam kérni. hogy közönyt színlel. – Mit ne mondjak? – kérdezte Marcus ártatlanul. ahogy követte a nőt. hogy szeret piknikezni. – Szívesen elmegyek magával piknikezni holnap. Sőt. mivel így kívánom a kialkudott idő egy részét eltölteni a társaságában holnap. milyen csodálatos hálótárs. A férfi kuncogott. és nem lóháton megyünk. Szívesen piknikezett volna Marcusszal. – Igazságtalanul rágalmaz. hogy megpróbálja rávenni. – Rendben – válaszolta Arabella higgadtan.

becsukta maguk mögött az ajtót. de szeretnék néhány pillanatra kettesben maradni önnel. ahogy a szívverése felgyorsul. – Nem tudja. hogy ha egy hölgy azt mondja. édesem. – A következő órához. – Persze hogy megtalálja. miközben közelebb lépett hozzá. Noha nem győzte meg a férfi. Marcus! – Nem is akarok. de egyedül is megtalálom a szobámat. ezt a szabályt sosem tanultam meg. Arabella megadta magát. hogy hiába tiltakozik. ahogy Marcus érzékien rámosolygott. . majd szembefordult a nővel. hogy felizguljon. akkor durva dolog kétségbe vonni a szavát? – Minthogy sosem jártam az iskolájába. Tudta. Itt nem zavarhatnak meg. hogy nem igényli egy úriember figyelmét. Amikor a férfi megfogta a kezét. Marcus éjkék szeme hívogatóan csillogott vastag szemöldöke alatt.– Köszönöm. és tovább vezette a félhomályos folyosón a szobája felé Arabella idegesen próbált szabadulni. feltartott kézzel. – Ez megfelel. Arabellának elég volt a férfi csábító tekintetébe néznie ahhoz. – Akkor a holnapi időből veszek el. Arabella hátrált egy lépést. – Nem léphet a hálószobámba. – De nincs szükségem még egy leckére. Marcus a szomszédos zeneszobába kísérte a nőt. Arabella érezte. hogy megakadályozza a további hátrálását. – De igen. – Mihez? – kérdezte a nő elhaló hangon. Azzal a férfi elkapta a nő kezét. – Mára már elég időt töltöttem magával.

– Ezúttal nem a kezemet használom. Kinyitotta a száját. édes Arabella. a férfi ismét elbűvölően rámosolygott. – Semmi reakció? Látom. Azzal a férfi gyöngéden megnyalta Arabella tenyerét. egészen a falig vezette a nőt. – Ugyanezt csinálta tegnap is – jelentette ki a nő ziháló lélegzettel. Csókolózni akarom tanítani. és megpróbálta leküzdeni a mindent elsöprő késztetést. és megcsókolta a nő puha tenyerét. A gróf előbb meleg lélegzetével megcirógatta a nő ajkát. hogy az ártatlan puszikat. Ma az ízlelés hatalmára koncentrálunk. Csak a számat fogom használni. tegnap az érintés hatalmára tanítottam. Nem volt kétsége afelől. amelyeket jegyesétől kapott. mielőtt könnyedén megcsókolta volna. A férfi ajkához emelte a nő kezét. A nő szíve izgatottan kalapált. Marcus felemelte a fejét. – Ízlelés? – Csókolózunk. de a nő továbbra is mereven állt. . Amikor a nő nem válaszolt. hogy visszacsókolja a férfit. hogy vágyott erre a leckére. kedvesem. hogy megtámaszthassa a hátát. de torkára forrt a szó. – Nem. amivel újabb meglepett kiáltást csalt elő a nőből. hogy megízlelhessen. Még mindig fogva Arabella kezét. és a vére vadul lüktetett az ereiben. Az volt a szégyenletes igazság. Arabella hangtalanul felkiáltott az erotikus érintés hatására. Aztán elengedte a kezét. össze sem lehet hasonlítani Marcus észveszejtő csókjaival. jobban kell csinálnom. és fürkészően nézett rá. és fölébe hajolt.– Szeretném tökélyre fejleszteni az érzékeit. A szája nyomán szikrák keltek Arabella ajkán. hogy tiltakozzon.

– Akárcsak magának – válaszolta Arabella őszintén. míg nyelve buja. de szerencsére nem végleg. ahogy némán nézett a férfira. de határozott csókkal tapadt a nő ajkára. ahogy ismét a nőre hajolt. örvénylő érzések kerítették hatalmukba.Sötét pillái eltakarták érzéki tekintetét. . Amikor végül válaszul megnyalta az ajkát. amit kért tőle. amikor a férfi végül elhúzódott. Érzékei tejesen összezavarodtak. Ajkai szinte szeretkeztek a nőével. felfedezve az ízeit. mire a nő észrevette. A férfinak pompás íze volt. Arabella elkábult a gyönyörtől. Hosszú. – Nyíljon meg nekem. A szája csupán feljebb vándorolt. – Magának van a legerotikusabb szája. és érzéki támadásba lendült. Az ajka lassú. és megkérdezte tőle: – Hogyan ízlett? Mesés volt. Csalódottság öntötte el. csak a férfi ajkának bűbájos érintését. amely mohó vágyakozással töltötte el Arabellát. hogy a férfi elhúzódott. Arabella behunyta a szemét. látta. A férfi szája addig hízelgett neki. míg megtette. amelyet valaha kóstoltam – mormolta a férfi. Ez alkalommal Arabella képtelen volt megőrizni a nyugalmát. ahogy a vágy végigsöpört a testén. hogy a nő arcát és halántékát borítsa el csókokkal. ahogy Marcus szemében felvillan a vágy szikrája. mert a lábai tejesen felmondták a szolgálatot. Abban a pillanatban a férfi nyelve behatolt a szájába. Az érintése ezúttal lassú volt és bensőséges. és elakadt a lélegzete. erotikus táncot lejtett. és hálás volt. Nem érzékelt mást. amiért az korábban a fal mellé állította. miközben a nő remegve állt. Hihetetlen. és szédítő ostromát. A férfi azonban nem sietett. hosszú percek teltek el. Arabella – mormolta Marcus. Megszűnt számára létezni a világ. válaszolta Arabella gondolatban.

Ahogy a férfi halkan felnevetett. amint puha bőrét cirógatta. – Marcus… – Hallgasson. Ahogy a férfi gyengéden megnyalta a nő érzékeny bőrét. hogy Arabella mellét forró bizsergés járta át. El kellene húzódnia. A mámorító érzésbe Arabella beleborzongott. ahogy a férfi lehúzza a ruhája vállát. A férfi fojtott suttogása elhallgattatta Arabellát. hogy a férfi meg akarja csókolni a fedetlen mellét. amikor a férfi keze hátrasiklott. hogy ebben megakadályozza. majd a szájába vette a fülcimpáját. Elsuttogott szavai oly kihívóak és izgatóak voltak. Arabella felsóhajtott. de képtelen volt megmozdulni. amikor ráébredt. és a szíve vadul kalapált. A férfi szeme megvillant az elé táruló csodás látvány hatására. de semmit sem tett. . majd forró lehelete is. hogy felfedje gömbölyű idomait. De amikor a mellbimbója csúcsát csiklandozta a nyelvével. Arabellát szinte égette a férfi perzselő tekintete. Majd még lejjebb vonta az ing-vállát. és amikor a férfi ajkával megérintette a fülét. meleg lehelete cirógatta a nő bőrét. Újabb borzongás futott végig a testén. Megbabonázva figyelte. hogy kikapcsolja a ruháját. gondolta Arabella. elakadt a lélegzete. ahogy lejjebb hajolt. Csak állt ott remegve. élvezni fogja. akaratlanul felnyögött. hogy felfedje rózsaszín mellbimbóit is. – Meg akarom ízlelni a mellét – mondta halkan Marcus.

aki elhúzódott. de még mindig nehezen tért magához. Mielőtt még elfelejtem.A férfi izgató. bársonyosan érdes nyelve hosszú percekig simogatta. – Mi van… ha nem akarom. a vágytól remegő nőtől. Marcus kinyitotta az ajtót és körülnézett. A testében lüktető érzéki vágy csaknem elviselhetetlen volt. duzzadt bimbót és finoman szopogatni kezdte. és még inkább elgyengítette. és túlságosan is könnyed búcsúcsókot lehelt az ajkára. hogy úriember vagyok. Ezúttal Marcus volt az. hogy visszanyerje a nyugalmát. ha abbahagyom. újabb lángokat lobbantva a nő ölében. – Jobb lesz. – Tiszta a levegő. miközben combja belső oldalán az izmok fájdalmasan megfeszültek. amíg még képes vagyok rá. Marcus egy idő múlva a másik mellére összpontosította a figyelmét. és hátralépett. és ujjait a férfi hollószín hajába fűzte. és csatlakozom önhöz. ne kísértsen. még erőteljesebben szívogatva a mellbimbóit. Megragadta a nő vállát. – Végül vett egy nagy levegőt. – Térjen nyugovóra. – Istenem. és mozdulatlanul állt. Miközben Arabella eligazgatta összegyűrődött ruháját. ahogy újra meg újra felizzott női lénye legmélyén. Arabella elképedve kínálta fel magát. hogy abbahagyja? A férfi zihálva felnevetett. Aztán a férfi hozzáértőén a szájába vette a vágytól sajgó. mintha próbálná összekaparni maradék akaraterejét. Arabella… Egyedül. Arabella homlokának támasztotta a fejét. a nő pedig beleborzongott a gyönyörűségbe. . Arabella felnyögött. A nő nyelt egyet. mielőtt kitessékelte volna az ajtón.

Nem volt értelme tiltakozni ravasz bizalmaskodása ellen. hogy a férfi a budoárjában járt. egész alakos tükörben. mint egy cafka. Arabella elfojtotta kitörni készülő nevetését. Gondolatban megrótta magát. amint az orrát megcsapta a rózsák illata. megdermedt. majd levette a ruháját. a fűzőit. a lába pedig szánalmasan remegett. A tudat. amikor becsukta maga mögött az ajtót. ahol a hálóingét és a fehérneműit tartotta. És el kellett ismernie. . még mindig kábán végigsietett a folyosón. Sok időbe telt. míg a szívverése normálisra lassult. hogy képes legyen lefekvéshez készülődni. majd beakasztotta a ruháját a szekrénybe. és kifésülte vörösarany fürtjeit. hogy annyira összeszedje zilált gondolatait. meglátta kipirult arcát a hosszú. nem is annyira hetyke viselkedéséért. Még akkor is kapkodva szedte a levegőt. Úgy nézett ki. gondolta a nő. amiért olyan könnyedén beadta a derekát. mivel Marcus ügyes kezével már kioldotta a kapcsokat. hogy meghódítsa. a harisnyáit és a hálóruháját –. ami most sokkal gyorsabban ment. hogy mindent elkövet. mint a gyémánt. bűnös gondolatok özönét zúdította az elméjére. Amikor belépett a budoárba. Amikor azonban kinyitotta a szekrény ajtaját. amelyben Marcus könnyedén kihámozta az előtte sorakozó ruhákból. köztük egy különösen erőteljes ábrándképet. mint inkább azért. hatásosak voltak az ötletei. és észrevétlenül beosont a hálószobájába. A mellbimbói kemények voltak. és még több idő kellett hozzá. ahogy nem sokkal azelőtt a kebleivel tette. Kihúzta a hajtűket a hajából. A férfi úgyis azzal védekezne.Arabella. Marcus vörös rózsaszirmokat hintett a fehérneműjére. és megérintette az alsóneműjét – az ingvállait.

Zavarba ejtette. hogy megnyerje a fogadást. hogy a férfi mit meg nem tenne. Miközben ott állt remegve. Lehet. és csókolta fedetlen melleit. amelyeket mélyen eltemetett. . de hát ő is csak ember volt. hogyan húzta le a férfi a ruha felsőrészét. A férfi nem csupán női vágyait ébresztette fel. ha Marcus udvarolna neki. A férfi mámorító csókjai képviselték a legújabb leckét a nő és férfi között fellobbanó lángról szóló órán. akinek semmi sem állhatta az útját. ahogy felidézte magában. miután jegyese négy évvel azelőtt elhagyta. egy halk hang azt suttogta a fejében: Mi történne. végül sikerrel jár. inkább éhséget – szított benne. úgy tűnik. de fel akarta fedezni ezt az éhséget. A csábító démon veszélyesebb volt. és Arabellának el kellett ismernie. ha odaadnád magad neki? Arabella bölcsen elnyomta magában a kérdést. és még mindig reszketve a vágytól összeszedte a rózsaszirmokat. Marcus vágyat – nem is. mint hitte. és ez alól ő sem volt kivétel. A férfinak eltökélt szándéka volt legyőzni az ellenállását. ha titokban akaratlanul is csodálta merészségét. és a csudába is.Arabella bőrét elfutotta a pír. hogy létezik. A perzselő emléken merengve Arabella az ajkához emelt egy rózsaszirmot. Marcus olyan férfi volt. még akkor is. amelyről korábban azt sem tudta. hogy az élmény lenyűgözte. És nem tehetett róla. És egyre nehezebb volt ellenállnia a férfi csábítási kísérleteinek. és mélyen beszívta az édes illatot. még ő sem. hogy korábban már lemondott a szerelemről és a házasságról. hogyan cirógatta és becézgette a férfi csodálatos szája a mellbimbóit. megmutatta. Arabella önmaga védelmében emlékeztette magát. Aznap este a férfi többet is mutatott neki. aki maga irányította a sorsát. milyen szerető lenne. mint az ízlelés hatalmát. hogy bármely nő a földkerekségen boldog lennie.

hogy egy kicsit megfeledkezzen a kereskedőkről és az iskolai kötelességeiről. A saját női gyöngesége éppoly ludas volt a dologban. legnagyobb bánatára. jóllehet nagyon élvezte a ház felújításával járó teendőket. és azt is. El kellett ismernie. A kirándulás olyan ajándék volt a számára. csakhogy megízlelje.7 Már értem. Miután lesegítette Arabellát a kocsiról. miért válik óvatlanná egy nő. . amit a szenvedélyről meséltél. Azt is el kellett ismernie. és udvariasan odavezette a nőt. mint a férfi kitartása. hogy nagyon kedvelte Marcus társaságát. hogy boldogan ebédelt együtt a férfival a szabad ég alatt. mivel olyan elbűvölő volt. Arabella levele Fannynak Arabella.és szilfák óvtak a kíváncsi tekintetektől. A férfi egy folyóparti tisztást választott a piknik színhelyéül. miközben szakértő kezekkel irányította a kocsit a vidéki ösvényeken. amelyet vadgesztenye. már másnap beadta a derekát. amely lehetővé tette. különösen azért. leterített egy takarót a fűre. Noha ezúttal nem csupán Marcus volt a felelős érte.

Amikor a nő leült. igazán lehetne olyan nagylelkű. – Igaza van. Fürkésző tekintetet vetett a férfira. A férfi szedett az ételből Arabellának. nyári napfény fokozta az idillt. Arabella maga alá húzott lábakkal ült a takarón. De őszintén szólva. A meleg. hogy nekem udvarol – mondta. kenyér és mindenféle gyümölcs. – Ez nagyon kedves magától. szándékosan megtörte a kellemes csendet. Marcus pedig elnyúlt mellette. – Ha már elviseltem. fejét az egyik kezére támasztva. Amikor azonban Arabella már majdnem befejezte az evést. és mindkettőjüknek töltött egy jó pohár bort. amelyből valóságos kis lakoma került elő: sült csirke. de igazán nem kéne ennyit fáradnia azzal. hogy Arabella minden nap vele töltsön egy bizonyos időt. Nem megyek magához. és körbemutatott. . Marcus melléje telepedett. majd a saját tányérját is megpakolta. – Ezzel nem változtathatja meg a véleményemet. hogy betartsam a szabályokat. – Maga is tudja. eltöprengve. Az volt az igazság. hogy hagyja a romantikus udvarlót játszanom. Marcus a pohara pereme felett szemlélte a nőt. És igyekszem is minden tőlem telhetőt megtenni. kék muszlin szoknyáját illedelmesen elrendezve maga körül. hogy megnyerje a fogadást. hogy a diákjaival kell teáznom. Csak meg akarja nyerni a fogadást. nem értem a kitartását. hogy valójában nem akar elvenni. és kinyitotta a kosarat. hogy már nem csupán azért akarta. amikor udvarolhat neki. Marcus. Marcus elmosolyodott.

Egyszerűen csak vele akart lenni. Elfojtott egy kuncogást. mert élvezte a társaságát. nyugtázva figyelemre méltó pálfordulását. mert Arabella olyan színt vitt az életébe. Pusztán azért. és mind közül őt kívánta a legjobban. gondtalan. hogy az elmúlt pár napban újabb és újabb kifogásokat keresett. hogy miért is akarja ezt. hogy Arabella szexuálisan tapasztalatlan volt. és együtt tudott nevetni a lánnyal. mennyire boldoggá teszi. Valóban el akarta venni Arabellát feleségül. És vágyat is érzett. csakhogy ne kelljen visszatérnie Londonba. amelyről addig azt sem tudta. ha ráragyog a mosolya. Lehet. és még soha senki mással nem érezte ezt. mint hogy egyszerűen továbbörökítse a rangját és a birtokait. hogy jól érezte magát Arabellával. Marcus elhatározta. Arabella azt gondolta. hogy ez valaha más nővel kapcsolatban is megtörtént volna. amikor rádöbbent. . A férfi nagyot kortyolt a borából. De többé már nem volt az. úgy érezte igazán él. Ha a nővel volt. Még a makacsságát is szerette. Azért. Már nem irtózott a gondolattól. és rájött. de sokkal inkább nőből volt. hogy hiányzik belőle. Vidám volt. mint bármelyik korábbi szeretője. Főleg. hogy örökre összekösse az életét valakivel. és tele energiával. természetesen. Nem emlékezett rá. amikor rávette. Önmagát is meglepte. ahogyan felidézte. ha az a valaki Arabella volt. Életében először többre vágyott. De csupán az elmúlt órában jött rá. hát boldogan vállalja majd. Persze a nő sosem hinne neki. sürgető üzleti ügyeihez. hogy megszerzi magának a nőt. Az volt az igazság. Ha ilyesfajta kínzásnak teszi ki Arabella a jövőben is. hogy az udvarlás csupán szórakozás a számára. hogy egymást követően négyszer teázzon elámult növendékeivel. Tudott vele beszélgetni. Élvezte a szócsatáikat. milyen pajkosan csillogott tegnap a nő szürke szeme.

és véget vessen ennek a bizonytalanságnak. vagy hogy még jobban elcsavarja Arabella fejét. Most azonban mindent el akart követni. hogy a nő teljes mértékben megadja neki magát. amint a nőt fürkészte. hogy elégtételt vegyen. hogy milyen élvezetek várnak rá a hitvesi ágyban. A szülei viszálykodással teli házasságát látva pedig nem akart egy előnyös. Az az idióta jegyese. . hogy a tűzzel játszik. de azt nehéz lesz elérnie. hogy még bizalmasabbra fűzi a kapcsolatukat. hogy végleg lemondott a férfiakról. De erről Arabellát is meg kellett győznie azzal. hanem főleg azért. hajlandó lesz elfogadni a házassági ajánlatát. hogy ő szítsa fel Arabella vágyát. de érzéketlen házasság kötelékeiben vergődni. elárulta. Ám azt is tudta. Nem csupán azért. aki felszította a vágyát. hogy a nőnek része legyen mindebben. majd elvette a nőtől a borospoharat. mint a nő. Marcus tudta. Marcus felült. noha az ellenkezőjét állította. hogy megtegye a következő lépést. Felkészülve. és hatalmas önuralomra lesz szüksége. és félretette. akinek a saját jó híre fontosabb volt. A férfi váratlan mozdulatára Arabella feszülten mondta: – Marcus. Marcus meg volt győződve róla. mit veszít azzal. A gyöngédség hulláma söpört végig Marcuson. Arabella még mindig sebezhető volt. De egyre sürgetőbbé vált benne az vágy. Olyan gyönyörrel akarta megismertetni. Hiszen Arabella valóban nem tudta. még nem fejeztem be. amilyenről a nő még csak nem is álmodott. hogy amint a nő megérti. amikor megérinti a nőt. hogy az ő házasságuk egészen másmilyen lenne. Néhányszor már sikeresen legyőzte az ellenállását.Arabella vibrálóan érzéki nő volt. megtörölte a kezét. hogy meghódítsa a nőt. hogy legyőzze a saját ösztöneit.

hogy nem veszem el a szüzességét. – Sosem tennék ilyen szégyenletes dolgot. Egy barátnőm részletesen elmagyarázta. – Megegyeztünk. Meg akarom őrizni a szüzességemet. felszegve az állát. Most pedig itt az ideje. Ez a felfedezés valamiért megnyugtatta Arabellát. De megrázta a fejét. ami méltatlan egy úriemberhez. Arabella nyitotta a száját. milyen lehet a szenvedély. – Fanny Irwin. A nő szíve nagyot dobbant. hogy nem akarja megtapasztalni a szenvedélyt. – Tudok egyet s mást a szeretkezésről. Marcus fürkészve nézte az arcát. – De ön azt szeretné. – Az. mi történik közben. – Meg akarom tanítani szeretkezni. hogy tiltakozzon. Talán ismeri. a nő elpirult zavarában. – Tudom. – Úgy is megmutathatom. ha mégis megtenném. A férfi huncutul elmosolyodott. ismerte el magában Arabella. aki gondoskodik egy előkelő hölgy erotikus neveléséről? – Egy gyerekkori jó barát – válaszolta Arabella. hogy nem akar hozzám jönni. A férfi nagyon is igazat mondott. . még nem jelenti azt. Marcus. – Találkoztunk már – felelte Marcus kedvesen –. – Miféle barát az.– Majd később befejezi. de végül mégsem mondott semmit. hogy semmi olyat nem tesz. hiszen jelenleg ő London legünnepeltebb kurtizánja. hogy tovább lépjünk a hódítás útján. noha sosem vettem igénybe a szolgáltatásait. Amikor a férfi kíváncsian felvonta a szemöldökét. Kíváncsi volt. – Mire gondol? – kérdezte a nő bizonytalanul. mi az a szenvedély.

nem ugyanaz. milyen lesz a nászéjszakánk. Fanny sokat mesélt nekem az új életéről. minek kell történnie. hogy hibát követett el. mire számítsak a nászéjszakámon. ismerje el. És nincs az a csók. – De az. A férfi a nőre villantotta észveszejtően elbűvölő mosolyát. akik kitartottak mellettem és a húgaim mellett. Arabella rájött. – Dehogynem. hogy elméletben tudja. Amikor a férfi válaszul összehúzott szemmel méregette a nő száját. – Marcus… – kiáltott fel a nő. A mi szoros barátságunk megmaradt. mint valóban megélni – jegyezte meg Marcus. noha a családja kitagadta romlottságáért. amivel rávehet. hogy megmutassam. hogy új életet kezdjen a londoni félvilági nők között. – Ezt nem kihívásnak szántam – tette hozzá sietve. miután ide költöztünk a mostohanagybátyánkhoz. ami után viszont Fanny azon kevesek közé tartozott. még a családi botrányok előtt. megkérdeztem tőle. de sokkal tapasztaltabb nálam. Hampshire-ben a szomszédunk volt. – És kielégítette a kíváncsiságát a szeretkezéssel kapcsolatban? – Nos. el kell ismernem. A férfi magabiztos hangját hallva Arabella kihívó tekintettel nézett rá. – Nekünk nem lesz nászéjszakánk. . hogy megváltoztassam a véleményemet. A férfiúi büszkeségem a tét. ahogy a férfi megragadta. Egy alkalommal meg is látogatott minket. amikor Londonban bevezettek a társasági életbe. Így elméletben tudom. vágyik rá. mielőtt elszökött volna. – Gyerünk. És amikor eljegyeztek. Arabella kissé kihívóan elmosolyodott. hogy kíváncsi voltam.– Fanny velem egyidős. – Még akkor sem tagadtam le a barátságunkat.

felháborító érzékiséggel megcsókolta. milyen egészen nőnek lenni? Milyen érzés kívánni egy férfit? Szenvedélyt. mit jelent a szenvedély. gyönyört és szexuális kielégülést érezni? Arabella érezte. Megragadta a nő vállát. mi hiányzik az életéből. hogy ránézzen. amitől felforrt a nő vére. Nem akarhat egész életében pártában maradni. – Ha sosem akar férjhez menni. – Nem szeretkezhetek önnel. – Nem akarja tudni. – Dehogy akarja. hogy távol tartsam a magányt. Tudni akarta. hogy meginog. amelyről Fanny mesélt neki. hogy igenis meg akarta tudni. Arabella. de ezúttal sokkal gyöngédebben csókolta meg a nőt. Arabella kinyitotta a száját. és hosszasan. Túlságosan tüzes és szenvedélyes teremtés ahhoz. és vadul felgyorsult a pulzusa. édesem. – Pontosan azt akarom. mit mondott a mecénása tegnap este. hogy tiltakozzon. hogy behódoljon a férfinak. Arabella teljesen kifulladt. . mit számít.– Hadd mutassam meg. – Nincs szükségem egy férjre ahhoz. – De ők nem olyan élvezetes társak. És az volt az igazság. Ott vannak a húgaim és az iskolám. és szorosan a karjába zárta. A férfi ismét ráhajolt. mire Marcus végre elhúzódott tőle. A magány sivár hálótárs. Marcus! Az túlságosan botrányos lenne. hogy ebben igaza van a férfinak. de régi aggályai nem engedték. de a férfi perzselő csókjával a nő torkára forrasztotta a szót. Át akarta élni azt a hihetetlen gyönyört. hogy szűz-e vagy sem? Arabella tudta. A nő megnyalta bizsergő ajkát. – Hallotta. Mielőtt Arabella elszökhetett volna. a férfi az ölébe vonta a nőt.

Marcus tenyerével Arabella gömbölyű kebleit markolta. . ahogy a férfi lehúzta róla ruhája felső részét és az ingvállát. A gyámjaként Marcus talán még jobban aggódott a jó híréért. hogy a teste félig betakarta a nőt. és forró ajkaival elvarázsolta a lányt. Amikor Arabella halkan felnyögött. Marcus szája varázslatos volt… és az érintése is. mint ő maga. és hosszú ujjaival felfedező útra indult a nő ruhájának kerek nyakkivágása alatt. – Ez alkalommal egyszerre használom a kezemet és a számat – mormolta Marcus. így biztos lehetett benne. aki a férfihoz simulva még többet követelt a mámorító gyönyörből.Afelől nem voltak kétségei. hogy diszkréten járjon el. de aztán megnyugtatta a férfi ujjainak cirógatása. Míg Arabella önmagával viaskodott. a férfi mindent elkövet. és finoman húzogatni kezdte. Képtelenség volt ellenállni a férfinak. – Egyesítem az érintés és az ízlelés erejét. és önkéntelenül is viszonozta a csókját. Gyengéden lefektette a takaróra. Arabella megriadt. hogy biztos lehet benne. a bűne titokban marad. keze a torkát cirógatta. de határozottan behatolt volna a nő szájába. Miközben a férfi csókjaival bűvölte. aztán maga is mellé feküdt úgy. És valószínűleg sohasem lesz rá újabb lehetősége. és megpróbált kiszabadulni. Legalábbis úgy nem. majd lejjebb siklott. Arabella egy remegő sóhajjal megadta magát. a férfi a nyelvével simította végig az érzékeny felületet. mielőtt lassan. hogy felfedje a mellbimbóit. hogy Marcusszal átélhetné ezt. addig a férfi kivette a kezéből a döntést. gondolta Arabella hosszú percekkel később. leheletével a nő ajkát cirógatva. amelyet a férfi ébresztett benne. A nő a férfi mellének feszítette a tenyerét. de Marcus gyöngéden megharapta az alsó ajkát.

halk kiáltást csalva ki a nőből. mint valami cafka. A férfi kívánta őt. Ott hevert. és tiltakozás nélkül tűrte. Arabella felnyögött az édes gyötrelemtől. Marcus szeme megvillant a nő önkéntelen reakcióját látva. majd hüvelykujjával elsimította a fájó érzést. Már önmagában ez is izgató volt. hogy elpirul. – Tudom.Egy kis idő múlva a férfi abbahagyta csábító hadműveletét. – Marcus… annyira… – Annyira mi? – Forrónak érzem magam… mintha lángra lobbant volna minden érzékem. a rózsás mellbimbókkal ékesített magas halmokat. hogy ezúttal nem menekül el. a férfi elkapta a csuklóját. Aztán a férfi ujjai követték a tekintetét. Kézfejével végigsimított Arabella feszes mellbimbóin. Amikor azonban megpróbálta kezével elfedni a mellét. és megfogadta. – Ne. ahogy ott feküdt kiszolgáltatva a férfinak. hadd nézzem még. és felemelte a fejét. hogy a nőre nézzen. Arabella érezte. Gyöngéden ujjai közé csippentette a feszes bimbókat. és a meleg napfény a bőrén. Perzselte és felzaklatta a férfi tekintetének tüze. Sosem hitte volna. hogy a férfi buján szemlélje. eszmélt rá Arabella. . hogy egy egyszerű pillantás ennyire bizsergető lehet. Mohó tekintetével szinte falta a nő fedetlen keblét. Arabella tudta. amely legyőzte a sebezhetőség érzését. A gondolat perzselő érzést ébresztett benne. A férfi tekintete elsötétült a vágytól. ahogy Marcus a testét szemlélte. és félrehúzta. Elszántan viszonozta Marcus tekintetét.

birtoklóan. ahogy a férfi finoman izgatta… ujjait nőisége szirmai közé rejtve. Marcus ismét megcsókolta. Aztán nagyon finoman végigsimított a nő harisnyás lábszárán. A férfi nyelvével megérintette a vadul lüktető eret a nő nyakán. izgatva az ott rejtőző parányi bimbót. Amikor a nő zihálni kezdett. markába vonva fedetlen vénuszdombját. . Arabella teste megfeszült. megmarkolta a férfi vállát. mire Marcus ismét az ajkához hajolt. mintha minden egyes sóhajt fel akart volna fogni. szerelmem. a lényének érzékeny pontjára nehezedő nyomás lángnyelveket küldött szét Arabella egész testében. lassan. és nem is értette. amibe beleremegett a nő. miért küzdött a férfi ellen oly sokáig. Amikor Arabella felnyögött a férfi botrányos érintésére. amellyel a nő kifejezte megadását a hódítójának. miközben kezét a nő combjai közé csúsztatva rátalált nedves nőiségére. és felhúzta a nő térde fölé. – Engedd el magad.A férfi forró pillantását Arabella tekintetébe kapcsolva a nő ruhájának szegélyéért nyúlt. A teste forró volt a láztól. Nekifeszült a férfi kezének. becézgette nőisége fénylő nyílását. és hagyd. lustán. hogy kényeztesselek – mormolta a férfi a nő torkát cirógatva. Ez valóban megadás volt. egészen a csupasz combjáig. Arabella alig kapott levegőt. eszmélt rá Arabella kábán. miközben feljebb tolta a szoknyáját. a férfi mélyen a szájába kortyolt. De lehetetlent kért. Ugyanakkor ujjaival tovább simogatta. mert amikor a férfi térdével szétfeszítette a combjait.

Újra és újra ökölbe szorította a kezét. Marcus a nő combjának belső oldalához illesztette az ajkát. amely frusztrációval és vággyal teli örvénybe sodorta. amelyet korábban az ujjai. amint forró ajka a nőiségét bűvölte. amikor a férfi nem csókolta tovább. hogy lefogja. Hihetetlen érzés volt – a férfi kemény ujja a hüvelyébe rejtve. . Vágyott valamire. – Nyugalom – súgta a férfi. Lehatva sötét fejét. Arabellát megdöbbentette. izgalommal és vad várakozással. Arabella ajkát nyüszítésre emlékeztető hang hagyta el. és félig felemelte csípőjét a takaróról. A férfi nyelve cirógatva a szeméremajkai közé siklott. és kétségbeesetten hányta-vetette fejét a takarón. felfedve minden titkát. Ott akarta megcsókolni! Ahogy a férfi gyöngéden megnyalta az érzékeny területet. a nő megrándult. és középső ujját a nő hüvelyébe csúsztatta. Hevesen remegni kezdett. amikor a férfi a csípője fölé tolta a szoknyáját. amikor a férfi leheletét szeméremszőre arany fürtjein érezte. majd megriadt. de ami mardosta és majd szétszakította. és kezét a nő combjára csúsztatta. egyre többet és többet követelve ebből a lázas gyönyörből. vadul kapaszkodott belé. Behunyta a szemét. és egyre feljebb haladva. tele feszültséggel. forró csókjaival ugyanazt az utat járta be. amint a férfi váratlanul a dereka alatti területre fordította a figyelmét. Elviselhetetlenül forró volt a teste.Szomorúság töltötte el a nőt. és még jobban megriadt. Majd a szájába vette a duzzadt bimbót. amikor ráeszmélt a férfi szándékára. amit el sem tudott képzelni. Megmarkolta Marcus vállát.

– Nem csoda – mormolta rekedten a nő –. Amikor a nő halkan felnyögött. ami értelmes nőknek elvette az eszét. hogy belehal a vad gyönyörbe. – Látja. mozdulatlanul. mit mulasztott eddig? Igen. Aztán hirtelen mintha felrobbantak volna a nő érzékei. nagyon is jól látta. amíg a nő azt nem hitte. hogy elfedje ingerlő bajait. látta. eszmélt rá Arabella. Noha abban. Arabella felkiáltott. ahogy féltő gondoskodással lejjebb húzta a nő szoknyáját. izgatta és felszította a vágyát. cirógatását. hogy a férfi mellette fekszik elnyúlva. gyötörte. Az egész testét csodálatosan könnyűnek érezte.De Marcus nem engedett neki enyhülést. és gyöngéd mosollyal figyeli. hogy a nők egymást tapossák. és egész lénye feloldódott a lüktető forróságban. A szeretkezés a férfival tejesen lenyűgözte. Elöntötte az érzelmek és az érzések vihara. – Örülök. hogy észrevette. és kék szeme sötéten csillogott. A férfi lustán rámosolygott a nőre. Ez volt az. nagy szerepet játszott Marcus személye is. Amikor végre visszanyerte az öntudatát. Folytatta a nő nyaldosását. Még miután vadul kalapáló szíve lelassult. Kétségtelenül csodálatos szerető volt. hogy ő elvesztette az eszét. csak hogy felkeltsék az érdeklődését. . a férfi mélyről jövő morgással jelezte tetszését. A nő csupán homályosan érzékelte az idő múlását. ahogy a valóság a gyönyör milliónyi érzéki darabjára tört. akkor is csak feküdt ott elgyengülve. amelyet a férfi csiholt benne. és kielégültnek a Marcus nyújtotta eksztázistól.

Ahelyett azonban. mint amennyit Marcus most mutatott neki. de nem akarta. A nő csodálkozva fürkészte a férfit. de igen. Valami hiányzott még. ha… ha megsimogatnám. hogy enyhítsem a fájdalmát? A férfi gyöngéd tekintete még vidámabban csillogott. és ismét lángba borult az arca. egy férfi számára fájdalmas. hogy vitatkozni kezdett volna vele. Arabella pulzusa vadul lüktetni kezdett. amikor végül teljesen a magamévá teszem. – Tulajdonképpen magam is megbirkózom a fájdalommal. A barátnője. – Talán nem elégedett? – Nem… úgy értem. de saját magát nem. Most már a várakozás sokkal gyönyörteljesebbé fogja tenni az aktust. hogy ennyire izgatja a kényelmem. mígnem rájött: a férfi őt boldoggá tette. némileg félénken megkérdezte. Még nem kész a következő leckére. hogy az ágyékánál megfeszül a nadrágja. De kibírom. és látta. A férfi halkan felnevetett. – Igazán kedves öntől. ha felszítják a vágyát. Fanny szerint a szeretkezés sokkal többről szólt. de… tudja. . – Valóban fájdalmas. Csupán… úgy tudom. – Így igazságos – mondta Arabella.Arabella remegve ült fel. Tekintete a férfi csípőtájára siklott. ahogy elképzelte. nagyon is. – Szeretné. hogy ez megtörténjen. szerelmem – csaknem pokolian az. – Ez minden. amint Marcus egészen a magáévá teszi. amit tenni kíván? A férfinek felszökött a szemöldöke.

Tekintete megállapodott a férfi ágyékán. Nem is tehetett volna mást. a nő automatikusan ismét lepillantott. amikor a férfi lassan föl-le kezdte mozgatni a kezét. gondolta Arabella kábán. és végigsimított hüvelykujjával a hetyke. amikor a férfi előhúzta hosszú hímvesszőjét. – Nem – zihálta Arabella – Meg van döbbenve? Nem igazán megdöbbenve. fekete szeméremszőrzetéből. A nő teljesen el volt bűvölve. A nőnek kiszáradt a torka és összeszorult a gyomra a férfi hatalmas. Élettel teli. – Természetesen mindez sokkal élvezetesebb lenne önnel – mondta Marcus. és magával ragadta a látvány. Gyanította. hogy lássa meztelen férfiasságát. Sőt. erotikus érintés hatására elakadt Arabella lélegzete.Amikor a férfi lenyúlt. a férfi megmarkolta hímvesszőjét. A könnyed. hogy a férfi teste sokkal szebb volt. – Gondolom. Előkelő neveltetése és a kötelező szerénység ellenére lenyűgözte. – Nézze. férfias. amikor megértette: Marcus azt akarja. mint bármely más férfié. duzzadt vágyát látván. bársonyos makkon. miközben ujjait duzzadt férfiassága köré fonta. még sosem látott meztelen férfit azelőtt – jegyezte meg Marcus. Arabellának csaknem elakadt a lélegzete. izmos. simogatva magát. hogy kigombolja a nadrágját. A csodálkozástól tágra nyílt a szeme. és gyöngéden megszorította. és képtelen volt félrenézni. amely vastagon és sötéten meredt elő a férfi göndör. szívesen látta volna Marcust tetőtől talpig meztelenül. amint a férfi megmarkolta súlyos heréit a fallosza alatt. Arabella élesen beszívta a levegőt. Miközben a nő csak bámult. . amint kielégítem magam – javasolta a férfi.

primitív és erőteljes kifejezésnek adta át a helyet. Még mindig ugyanolyan hevesen kívánom. Úgy érezte. A fogát összeszorítva Marcus behunyta a szemét. és teste ívbe feszült. Valóban izgató volt. Arabella nagyot nyelt. A lélegzete akadozott… míg végül a csúcsra ért. hogy önben vagyok? – kérdezte a férfi. miközben növelte a simogatások tempóját. Arabella nem tudott megszólalni. ahogy felfogta a fröcskölő. Amikor a nő nem válaszolt. ahogy az ujjai gyors. Egy pillanattal később Marcus kinyitotta a szemét. tejszerű folyadékot a markában. A férfi pillantása a nő tekintetébe kapcsolódott. – Sajnos az önkielégítésem csupán ideiglenesen csitítja a vágyamat. – El tudja képzelni. Szinte érezte. sűrű nedv. rángó mozdulatokkal. vette észre Arabella. mint azelőtt. és elmosolyodott. hogy magával szeretkezem. miközben a teste sajgón megfeszült. ahogy robbanásszerűen előtört belőle az életet adó. ahogy elképzelte. . – Nagyon szeretnék önben lenni. mintha teste a férfiéval együtt lángra lobbanna. és a vére zúgott a fülében. fel-le száguldva egyre keményebben masszírozták a hímvesszőjét. és elöntötte a pír. A nő szíve hevesen vert. Arabella. súlyos falloszát még keményebben markolva. Nagyon izgató. a férfi felemelte a fejét. Arabella nézte. Még mindig elnyílt ajkakkal. ziháló lélegzettel bámulta a férfit. amit a férfi az imént mondott. Halk nyögés szakadt fel a torkából.– Most azt képzelem. Szégyenletes izgalmat érzett. amint Marcus hosszú férfiassága olajozottan csusszan ki-be nőisége kelyhében… A férfi állkapcsa megfeszült. Az arca hamarosan megfeszült. édes Arabella. A férfi elsötétedő tekintetében a huncut csillogás egy másfajta.

hogy hazavihessem. . miközben megigazította a ruháját. elhagyva a családját. Valóban volt egy órája délután. Arabella igyekezett összeszedni magát. Arabella még akkor is hallgatott. megtörölte a kezét. Igya meg a borát. és a tekintete megállapodott a nő még mindig fedetlen keblén. majd muszlin ruhája felsőrészét. de kábult agya képtelen volt ilyen földi dolgokra koncentrálni. élvezettel fogja várni a szeretkezésünket. emlékszik? – I-igen… emlékszem. Mielőtt a nő ellentmondhatott volna neki. hogy tudja.Marcus elővett egy zsebkendőt a kabátzsebéből. Még van egy órája ma délután. Marcus olyan elképesztő élményben részesítette. Hanem az. amikor még mindig elképzelte. ahogy a férfi kemény hímvesszője benne mozog. édesem. amit soha. a férfi feljebb húzta a nő ingvállát. hogy talán életében először. amikor a férfi felülve ránézett. miféle gyönyör vár magára – mormolta Marcus –. hogy elfedje a kebleit. De nem csak ez zaklatta fel. majd meglehetős nyugalommal begombolta a nadrágját. – Most. ébredt rá hirtelen. amikor még mindig a testén érezte a férfi erotikus cirógatását és forró csókját. – De ezt a kérdést nem kell most megvitatnunk. mire a nő hangtalanul felkiáltott. Aztán kinyújtotta a kezét. hogy hüvelykujjával megcirógassa a nő mellbimbóját. megértette az anyját… hogy miért adta meg magát egy figyelmes szerető okozta leírhatatlan gyönyörnek. de soha nem fog elfelejteni… Arabella összevonta a szemöldökét.

fogadta meg Arabella. De most már legalább megérti a kísértést. ahogyan az anyja tette. amint az a piknik maradékát szedegette össze.Persze ő sosem lesz szerelmes és nem veszíti el a fejét egy férfi miatt. Sohasem teszi tönkre a családját saját szerelmi kalandozásai kedvéért. hogy valljam. bármilyen gyönyör vár is rá. tévesen ítéltem meg a grófot. Kiderült. Tekintette a férfira siklott. hogy van néhány jó tulajdonsága is. 8 Be kell. Arabella levele Fannynak .

– Tess azt mondja. ahol ő és az igazgatónő intézték az iskola ügyeit. Lily… mit kerestek itt? – kérdezte Arabella. – És hogy megtudjuk. De beleegyeztem. Minthogy otthon nem látogathattunk meg. Azt állítja. hogy mi a fogadás tétje? Lord Danvers jogi és anyagi függetlenséget ígért mindhármunknak. – Elmondta – válaszolta Roslyn. amikor megpillantotta a húgait. Meleg. csupán felsóhajtott. – Hogy történhetett ez meg. hogy Lord Danvers megkérte a kezedet. barna tekintetéből hiányzott a szokásos vidámság. – Igen – helyeselt Lily még aggodalmasabb arckifejezéssel. itt találkozhatunk. a gróf pokolian jóképű és elbűvölő. hogy udvaroljon nekem. mennyit áruljon el a húgainak. leült egy magas támlájú fotelba velük szemben. – Ma délután nincs órátok. gondolta Arabella csodálkozva. – Azért jöttünk. akik rá vártak az iskola fogadószobájában. hogy megtudjuk. szükséged van-e segítségre. amelyet értünk hozol… – De aggódunk érted – vágott közbe Lily. És varázslatos és ellenállhatatlan. te pedig máris botrányos fogadásokat kötsz vele? Csupán négy napja lenne itt Marcus. Tess kétségbeejtő dolgokat mesélt. . és aggódva nézett Arabellára. Arabella. – Sajnos így van. Belle? A gróf még csak négy napja van itt. gondoltuk. Míg eldöntötte. – Azt is elmondta Tess. ha két hétig képes vagyok ellenállni a csábítási kísérleteinek. hogy visszautasítsam. Sokkal hosszabb időnek tűnt. – És igazán nagyra értékeljük az áldozatot. gondolta Arabella. hogy vagy – felelte Roslyn. Túlságosan ígéretes volt az ajánlat ahhoz.– Roslyn. De hangosan nem mondta ki.

mit feleljen. hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk a gróf nemkívánatos gyámságától – foglalta össze Arabella. abban a reményben. Egy cseppet sem változott a házasságról alkotott véleményem. És ez idáig a férfi a tökéletes udvarló szerepét játszotta. Lily összevonta a szemöldökét. de milyen ember? Arabella nem tudta. hogy elfogadd a házassági ajánlatát? Mindig azt mondtad. Arabella megnyugtatóan elmosolyodott.Arabella. – Sokkal értelmesebb ember. – Tehát nem kívánja. – Semmi esély. hogy a férfi olyan ember volt. ugye? – kérdezte aggodalmasan Lily. Ilyen rövid idő alatt nem lehet valóban megítélni egy ember személyiségét. mint azt az ügyvédek levelei sugallták – ismerte el. Miután látta tegnap. kihagyva az erotikus részleteket és Marcus szerelmi leckéit. belefogott. hogyan bánt Marcus a diákjaival. hogy elmesélje. sokkal kellemesebbnek találtad a grófot. és nem is akar férjhez kényszeríteni minket? – Ha megnyerem a fogadást. mint vártad – tette hozzá Roslyn –. – Nem fog tudni meggyőzni. sosem kockáztatnád. el kellett ismernie. mi történt közte és a gróf között az elmúlt néhány napban. nem. – Tess azt mondja. hogy meggyőzheti őt: kiváló férj válna belőle. hogy nyomorultul sínylődj egy érdekházasságban. hogy a gróf megnyerje a fogadást. – Itt a lehetőség. Belle. – Ne aggódj emiatt. hogy abbahagyjuk a tanítást. Legalábbis a felszínen ilyennek tűnt. akit képes lett volna csodálni és tisztelni. .

és csupán az igaz szerelem vehetné rá. – Megígértük Tessnek. Jane Caruthers lépett be egy magas. – Talán haza kellene térnünk. mert elpirult a jelenlétében. Az biztos. Arabella megdermedt. majd halkan kopogtak. . Nem pusztán azért. – Lord Danvers kíván látni. Az igazgatónő. hogy még egyszer megkockáztassa a jegyességet vagy a házasságot. hogy többé nem lesz olyan ostoba. ahogy pillantása találkozott a férfi kék tekintetével. mért szerette volna elrejteni előle a húgait addig. – Köszönöm. sportos. és sokkal jobban vigyázott a szívére. Éppen meg akarta kérdezni. – Magam is elbírok vele. de erre semmi szükség – felelte Arabella. – Hazamenjünk. hollószín hajú úriemberrel a nyomában. amikor lépéseket hallott a folyosóról. hogy Marcus hívatlanul jelent meg az iskolában. És azoknak a kosaraknak az elkészítése az elesett katonák családjainak olyan sokat jelent Tessnek. – Igen – erősítette meg Lily. amíg meg nem győződött a férfi szándékairól. Arabella – mondta az igazgatónő. hogy segítsünk elbánni a gróffal? – kérdezte Roslyn. de esze ágában sem volt férjhez menni hozzá. de a te jóléted most sokkal fontosabb. igazán. hogy nem tud ellenállni Marcus észveszejtő csókjainak. hogy szerelembe essen. Zavarba hozta. de azért is. hogy vannak a húgai. hogy támogassunk a gróffal szemben. Ma már sokkal bölcsebb volt. hogy a jövő hétre befejezzük a jótékonysági kosarakat.Lehet.

ébredt rá Arabella. hogy szükségtelennek ítéljük a gyámkodását. míg Lily összehúzott szemmel nézett rá vissza. bűnös örömöket rejtő szájával becézgetné… Arabella. .Önkéntelenül is felidézte magában. ahogy egymásra néztek. Arabellát elöntötte a pír az emlékkép hatására. és nekünk békét hagyna. és belekapaszkodott. Minthogy tudta. – A húgom azt akarja mondani. hölgyeim. És. uram. Arabella pedig védelmezően előrelépett. és érzéki. érzéki csókjait. becsukva maga mögött az ajtót. Sokkal jobban örülnénk. Roslyn csak pislogott. – Oh. Marcus nyilvánvalóan szintén emlékezett. Jane pukedlizett és távozott. úgy érezte. felállt. hogy végre megismerhetem önöket. – Önök bizonyára az én kedves bujkáló védenceim. és elbűvölő mosolyt villantott Arabella húgaira. – Örülök. miközben a férfi kéjes kiáltásokat csalt elő belőle. uram – tette hozzá Roslyn sokkal udvariasabban –. nincs más választása. bemutatta egymásnak a húgait és a grófot. – Mi nem mondhatjuk el ugyanezt. ha visszamenne Londonba. A férfi szemében lobogó láng felhevítette a nőt. csak nem rólam beszélgetnek? – kérdezte Marcus kifejezéstelen arccal a fiatalabb Loring kisasszonyok felé fordulva. megróva magát. ahogy két órával azelőtt még a karjában feküdt forrón és nedvesen. Marcus meghajolt. miközben Lily halkan azt suttogta: – Falra festeni az ördögöt. mintha a férfi csodás kezével cirógatná. Még mindig érezte a bőrén a férfi kezének melegét és erejét. a pokolba vele.

hogy így gondolják. De bizonyára megengedik. hogy férjhez akar adni minket. Marcus a nőre villantotta csábító mosolyát. . Annál ő sokkal agyafúrtabb. Lily azonban nyilvánvalóan továbbra is ellenségként tekintett a férfira. hogy behódolt volna közönséges férfiúi vonzerejének. amit ő nem akar megtenni. – Kétlem. Marcus pedig ugyanazon a barátságos hangon folytatta. uram. Marcus halvány mosolyával megpróbálta lefegyverezni Lilyt. Sőt. – Tudja. hogy viszonylag bensőséges körülmények között udvarolhatok a nővérüknek. hogy bármire „rávehetném” a nővérét. Sose féljenek. Blanchard kisasszonynál húzzák meg magukat. hogy megismertem sajátos körülményeiket – felelte a férfi kedvesen. hogy az eddigi intézkedései igencsak gonoszak voltak. Évekig küzdöttünk. Éppen ezért szeretném bebizonyítani neki. Roslyn elgondolkodva fürkészte. – Gondolom. Lily határozottan viszonozta a férfi pillantását. hogy sikerre vigyük az iskolát. Ahelyett. – Ismerje el. Arabellát nem lehet elbűvölni egy megnyerő arccal. mint amilyennek hisznek. hogy adjuk fel tanári állásunkat.– Tudom. Az ügyvédei azt állítják. – Nem lenne túl igazságos. – Ez még azelőtt volt. ha arra kényszerítene minket. hogy több vagyok. hogy bebizonyítsam. vagy némi mézesmázos hízelkedéssel. különösen Arabella És ön most megpróbálja rávenni. míg én a Danvers-házban tartózkodom. nem vagyok olyan gazember. eszemben sincs a hajuknál fogva hazavonszolni önöket. mint egy átlagos dúsgazdag nemesember. hogy férjhez menjen önhöz. – Hát persze hogy nem. kifejezetten örülök.

Mégsem tudott semmilyen érvet felhozni.Arabella úgy döntött. hogy közbelépjen. Ha jól tudom. ha egészen biztosan nem bánja. ha egy igazi úriemberrel táncolhatnának. – Hát rendben – mondta Arabella lassan –. mit ért bensőséges körülmények alatt. – Hamarosan kezdődik is az órája. Amikor tegnap itt jártam. itt az ideje. – Cseppet sem bánom – biztosította a férfi. hogy a fiatal hölgyek nem sokat tanulhatnak egy óraadó tánctanártól. Így gondoltam. uram? – Természetesen azért. – Miért jött. eljátszva a férfi szerepeket. A diákjainak valóban előnyös volna. különösen. hogy felajánljam szolgálataimat. A húgai általában kisegítették őt a báltermi órákon. még mindig az a szándék vezérli a férfit. Végtelenül nagylelkű volt Marcus ajánlata. kisegítem. Arabella meglepetten nézett a férfira. de Marcus személye komoly előrelépést jelentene. ma a báli etikettet akarja gyakoroltatni a növendékeivel. amivel visszautasíthatta volna. hogy megnyerje magának. hogy felkészítse őket a helyi elöljáró hétfőn tartandó báljára. micsoda tortúra lesz a számára még egy délutánt eltölteni egy csapat iskolás lány társaságában. ha figyelembe veszi. Természetesen tudta. mielőtt Marcus kifejti. nem igaz? . Caruthers kisasszony azon bosszankodott. – A szolgálatait? – Hogy táncpartnernek ajánlkozzam a ma délutáni órához.

Őladysége majd összetörte magát. – Borzasztóan örülnénk. Elsőként Sir Alfred és Lady Perry tette tiszteletét. akiktől korábban csak megvetést kapott. hogy a fogát csikorgatta volna a nő álszentségén. akik az egyik délután meglátogatták. Minden szabad percét kitöltötték a ruhapróbák és a váratlan vendégek felbukkanása a már folyamatban lévő házfelújítási munkálatok és a szokásos tanítási órái mellett. és hálásan megköszönte az invitálást. ha összefutottak valahol. s ők mutattak példát a környék többi lakójának is. . nyilvánvalóan tettetett lelkesedéssel. kedvesen elmosolyodott. Loring kisasszony. hogy üdvözölje Danvers újdonsült grófját a körükben.9 Sosem hittem volna. Arabella levele Fannynak Az elkövetkező néhány nap összemosódott Arabella számára. ha ön és elbűvölő húgai eljönnének az estélyünkre – jelentette ki Lady Perry. hiszen korábban mindig kerülte a Loring nővéreket. hogy személyesen hívják meg egy bálba. mielőtt Arabellához fordult volna. Arabella ahelyett. hogy valaha hálás leszek a grófnak. Legnagyobb döbbenetére számos olyan szomszédja felkereste. Sir Alfred a környék nagytiszteletű elöljárója volt. de most valóban az vagyok. míg felesége a helyi társasági élet elismert vezetője.

ahogy a vendégek szinte itták a szavait. neki magának is számos látogatója akadt: főként üzlettársak. míg rávett. Drew. És az első két nap után Arabellának többé nem volt kétsége afelől. hogy Marcusban sokkal több van. – Csupán az utóbbi időben keltette fel a politika az érdeklődésemet. hogy egyetlen nemes sem mert volna szembeszállni egy olyan magas rangú arisztokratával. az ügyvédei. ahogy a férfi képes volt úgy manipulálni az embereket. Mindez ráébresztette a nőt arra. Nem sokat tudott a kormányzati ügyekről. hogy az előjogokhoz hozzátartozik a felelős részvétel a törvényhozásban. Arabella akkor értesült minderről. Marcus barátságosan megvonta a vállát. A mostohanagybátyja sohasem élt a politikai jogaival. hogy azok minden kívánságát teljesítsék. mint Lord Danvers. hogy a férfinak sikerülni fog helyreállítania a Loring nővérek társadalmi státuszát. amikor Marcus egy ízben Londonba utazott szavazni a legújabb törvényről. az apjához hasonlóan a konzervatívokkal rokonszenvezett a liberálisokkal szemben. hogy buzgón megalázkodjanak előtte. Amikor a nő megjegyezte. hogy ő is. Számtalan alkalommal figyelte. . A gróf titkára naponta szállította a híreket a Felsőházból. A férfi vallomása elgondolkodtatta Arabellát. ami arra késztette őket. mégis inkább Marcus ellenállhatatlan vonzereje volt az. Arden hercege addig erősködött. bár azt tudta róla. Jó barátom. hogy a férfi tisztában van az aktuális politikai viszonyokkal.Arabella természetesen tisztában volt vele. hogy mennyire meglepi. Drew-nak az a véleménye. Miután a férfi a Danvers-házból intézte napi ügyeit. Arabellát őszintén elképesztette. hogy vegyek részt a politikai életben. mint azt valaha is feltételezte. akiket Marcus támogatott. a családi birtok gondnoka Devonshire-ből és leggyakrabban a titkára.

– És a húga? – kérdezte Arabella. Nem voltak közeli barátai. de szerelmi leckéit teljes egészében felfüggesztette. szertelenek és botrányosak voltak. – Eleanornak hívják. amely tökéletesen jellemző volt a brit arisztokrata családokra. hogy megkönnyebbült. hogy a férfi újabban nem ostromolta testileg. Még mindig elvárta. mint ő maga. mint a Pierce bárók vidéki birtoka Devonshire-ben. aki hirtelen „testvérekre” talált. mielőtt bentlakásos iskolába küldték volna. A férfi mesélt neki a gyermekkoráról. tagadhatatlanul csalódott is volt. de a legtöbbször egyszerűen csak beszélgettek. Marcus elbeszéléséből Arabella lelki szemei előtt egy magányos fiatal fiú képe rajzolódott ki. hogy ő kipirult és lázban égett. Néha játékos vitákba bonyolódtak. amelyek rendszerint azzal értek véget. Születése után azonnal dadák hada vette körül. majd következtek a házitanítók.Ami azonban a leginkább meglepte Arabellát. hogy együtt költsék el bensőséges vacsorájukat. Marcus azonban még csak meg sem próbálta csókolni. ugye? Marcus elmosolyodott a húga nevének említésére. Ehelyett vacsora után a férfi általában felolvasott neki. a későbbi Arden hercegével. ahol megismerkedett Andrew Moncrieffel. míg el nem került Etonba. és Heath Griffinnel. vagy a nő a pianínón játszott és énekelt hozzá. majd végül egyetemre. ahol Marcus élete első nyolc évét töltötte. minthogy őket jobban vonzotta London társasági élete. Nem sokat látta a szüleit. Furcsa módon Arabella amellett. az volt. akik éppen olyan kalandvágyók. izgatottan várta érzéki összecsapásaikat. . aki aztán Claybourne márkija lett.

hol voltak. De találkoztunk. Amikor pedig Londonban voltak. Arabella éppen olyan őszintén válaszolt. De nem számított. és arról álmodozott. ahogy Roslyn tette. a tanulmányaikba menekültek a Victoria és Charles Loring által keltett vitriolos hangulat elől. míg az év többi részét a Hampshire-ben lévő Loring-birtokon töltötték. – Lenyűgözték a legújabb tudományos elméletek. – Maga is könyvekbe rejtette fitos kis orrát? – Igen. mint a tudomány. miután én elmentem Etonba. hiszen nő. és a saját erejéből megtanult latinul. A férfi olyan nyíltan beszélt a fiatalságáról. – Roslynból könyvmoly lett – vallotta be Arabella kedves mosollyal. Ha vidéken voltak. de nem úgy. és olyan dolgokat mondott el neki. hogy kalandos világ körüli felfedezőútra indul… ami persze teljes képtelenség. hogy amikor Marcus kérdezte a lányt a gyerekkoráról. . ráadásul egy báró lánya – És ön? – kérdezte Marcus kíváncsian. Történelmi és földrajzi témájú könyvek fölött görnyedt. Fiatalabb korában a családja minden báli szezon idejére Londonba költözött. ő és a húgai a szabadba menekültek. a szüleik állandóan keserű harcot folytattak egymással. Az első pillanattól kezdve mindnyájunkat az ujja köré csavart.– Eleanor váratlanul csöppent a családba tíz évvel a születésem után. Drew-t és Heath-t is. amelyeket csupán nagyon kevés emberrel osztott meg a húgain és a közeli barátnőin kívül. így mindhárman lelkes túrázókká és kitűnő lovasokká váltak. – Ha a szülei olyan szenvedélyesen gyűlölték egymást. miért nem járták egyszerűen a maguk útját? – tudakolta Marcus. valahányszor hazatértem a szünidőről. De még Lily is a könyvekben talált menedéket. Ráadásul engem jobban vonzott az irodalom és a költészet.

hogy hatékony volt a férfi terve. hogy meggyőzzem. hogy a férfi nem adja fel az ostromlását. amíg meg nem nyeri a fogadást. így jólesett a csend egy-egy zajos nap után. hogy végre megérti – felelte Arabella könnyed hangon. de az apám nem viszonozta anyám érzelmeit. mert előkelő feleséget akart.Arabella számtalanszor elmerengett ugyanezen a kérdésen. hogy aláássa az ellenállását. így próbálták kárpótolni magukat a saját nyomorúságukért. logikus – mondta Marcus lassan –. noha a piknik óta határozottan más irányt vett a férfi hódító hadjárata. – Akkor azt hiszem. akik a jóváhagyására vártak. Anyám egyszer bevallotta. hogy reménytelen eset lenne – mélázott a férfi. aki megajándékozza majd örökösökkel. Azt hiszem. egyszerűen csak élvezték. Mintha lehetőséget akart volna adni a barátságuknak. hogy utolérje fizikai vonzódásukat. és a hűtlenkedésével teljesen lehetetlenné tette. A nő gyanította. hogy összeházasodtak. hogy beleszeretett az apámba nem sokkal azután. hogy bánthatják egymást. akik udvarias figyelmére számítottak. hogy anyám később még érezzen iránta valamit. és előkelő látogatókkal. hogy ennyire taszítja az érdekházasság gondolata – Örülök. – Még nem mondtam le róla. – Nem tudom biztosan. Ha így volt. Az igazat megvallva Arabella élvezte a férfival töltött csendes estéket. . Arabella nagyon jól tudta. el kellett ismernie. – Ez ugyanakkor nem jelenti azt. De valójában maga Marcus volt az. Napközben a ház tele volt divatszabókkal és munkásokkal. aki olyan kellemessé varázsolta ezeket az alkalmakat. Marcusnak feltett szándéka volt elvenni őt feleségül. hogy mindez pusztán egy gondosan kitervelt stratégia része.

Másnap délután Arabella korán befejezte a házfelújítással kapcsolatos teendőket. lustán kinyújtóztatva hosszú. és azt találgatta. este. miközben odakint egy késő tavaszi vihar tombolt. amelyben a pikniken részesítette a férfi. . és igyekezett nem gondolni Danvers kihívó grófjára. – Bár. ha valóban házasok lennénk.Úgy tűnt. vajon mikor fogja megismételni. a férfi is élvezi az együtt töltött estéket. és ezt meg is mondta a bál előtt. hogy időben felkészüljön a nagy eseményre. Arabella elpirult a férfi célzatos megjegyzésére. energiáit a másnapi bálra koncentrálta. mint egy idős házaspár – mondta. de aztán megróva magát. izmos lábát a vidáman pattogó tűz felé. és mindnyájukat elviszik a bálba. – Olyanok vagyunk. Az elmúlt három este. Még csak meg sem érintette. akit először megismert. a férfira gondolva. De még ennek a gyöngéd érintésnek a hatására is bizseregni kezdett Arabella bőre. Ez furcsa elégedetlenséggel töltötte el Arabellát. amikor a nő elvonult lefeküdni. a férfi csupán egy ártatlan puszit lehelt az ujjaira. hogy ő és Marcus a férfi hintóján mennek Tesshez. ébredt rá Arabella egy fél órával később. Jóleső csend telepedett rájuk. ahogy együtt teáztak a szalonban. Úgy volt. nem aludna egyedül minden éjjel. és minden éjjel ébren feküdt. – Ez igazán kellemes – jegyezte meg Marcus. ahol felveszik Arabella két húgát meg Tesst. Nem ma éjjel. mert Marcus mindössze jó éjt kívánt neki. Ez már sokkal inkább az a Marcus volt. Felidézte magában azt az ijesztő gyönyört. majd vidám mosolyt villantott Arabellára.

mert amikor a nő csatlakozott hozzá a szalonban. Nan azonban sokkal dagályosabban fejezte ki tetszését. hogy elfogadja-e a drága ajándékot. felpróbálja őket. Meglehetősen elégedett volt a végeredménnyel. és megpróbálta leplezni. Marcus is egyetért vele. míg a mérsékelten mély kivágás és a puffos ujjak ízlésesen mutatták meg az alakját. – Ez a gyönyörű ruha és a nyakék pompásan áll önnek.Minthogy a férfi öltöztetőnőt vett fel mellé. amely egy finom. mennyire jólesik neki a férfi elismerése. amely kiemelte szürke szemét és vörösarany haját. De amikor Nan áradozni kezdett az ékszerekről. Miután megfürdött. mielőtt rávillantotta volna észveszejtő mosolyát. Éppen le akart menni a földszintre. hogy a gyám megajándékozza védencét. Arabella hamarabb elkészült. úgy döntött. – Igazán nem kellett volna ilyen költségekbe vernie magát – jegyezte meg Arabella. a férfi hosszú másodpercekig bámulta. Az új öltöztetőnő. hogy tökéletesen kiemelték a ruhája szépségét. – Oh. – Részemről a megtiszteltetés. annyira elragadó! – jegyezte meg. elrendezte a haját. kisasszony. . és úgy találta. hogy felküldött egy szolgálót egy bársony dobozzal. mint általában. felvette a báli ruháját. Arabella először habozott. smaragd nyakéket és hozzáillő fülönfüggőket rejtett. még ha semmi kirívó sem volt abban. Arabella ruhája valóban egészen különleges volt – ezüstháló. smaragdzöld selyem felett. és megnézte magát az egész alakos tükörben. Úgy tűnt. amikor Marcus azzal lepte meg.

És mivel számos szégyenteljes ajánlatot kapott mindenféle gazemberektől és élvhajhászoktól. meg az egymáshoz való viszonyát. hogy egy nap férjhez menjen és gyerekeket szüljön. aki a legtöbbet nyerhette. Arabella húgai és a barátnője eltérő mértékű izgatottsággal várták őket. ahogy a férfi felsegítette szatén boleróját. Tess nagy kedvence volt az idősebb matrónáknak és özvegyeknek a környéken. a megaláztatás után sokkal jobban hajlott arra. mert noha nem volt jelentős vagyona. jól sikerül az este. amikor beléptek a házba. Roslyn volt. és akik közül néhányan már ellátogattak a Danversházba. ha visszafogadják őket az előkelő körökbe. Őt minden bálon és rendezvényen szívesen látták. fedezte fel Arabella. de Arabella sejtette. És mivel az édesanyja Richmondból származott. mint a testvérei. hogy a húga azt reméli. aki káprázatosan szép volt új estélyi ruhájában.Marcus maga is ellenállhatatlanul vonzó volt fekete-fehér estélyi öltözékében. kiváló családból származott és kifogástalan nevelést kapott. Útban Tesshez a nő azzal szórakozott. és Arabella beleborzongott a közelségébe. hogy elfogadja új gyámjuk védelmét és támogatását. Roslyn. hogy megismerkedjenek vele és szemügyre vegyék Arabellát. hogy elsorolta magában azon vendégek rangját. akikkel a férfi összefuthatott a bálban. . hűvös távolságtartást színlelt. majd a hintójához kísérte. mivel ő még nem mondott le róla teljesen. Egyértelműen Tess volt a leglelkesebb.

de elég nőies volt ahhoz. – Azt ígérted. Szerencsére nem csupán abba egyezett bele. noha az már két szezonnal azelőtt kiment a divatból. aztán megpördült új ruhájában. – Nagyon csinosak vagyunk. miközben Marcus felsegítette rájuk a kabátjukat és a bolerójukat. emlékszel. akik korábban megvetették őket. hogy értékeljen egy gyönyörű ruhát. emlékszem. Roslyn elegáns fehér csipkét viselt egy sötét rózsaszín selyemruha felett. és nem készülődtem volna órákig. amely kiemelte törékeny alakját. Nem szenvedtem volna végig azokat a végeláthatatlan ruhapróbákat. – Ne aggódj. hogy megpróbál bájosan és igazi hölgyhöz méltóan viselkedni. ha el akarnám rontani az esténket. Arabella éppoly elégedett volt a húgai báli ruhájával. Marcus mindannyiukat megdicsérte. nem igaz? Arabella elnevette magát. A sötét hajú Tess is rendkívül vonzó volt fényes. de azt is megígérte. – Nos. mire Lily élénk jókedvét valami bizonytalan udvariasság váltotta fel. amely még jobban hangsúlyozta élénk színeit. hogy eljön a bálba. mint a sajátjával. hogy ma itthon hagyod az ördögfióka énedet. lila selyemruhájában. Lily vidám mosolyt villantott a nővérére. Belle. ahogy a férfi a hintójához kísérte őket. az eredmény mindenképpen figyelemre méltó.Arabella tudta. milyen jelentős szerepe lehet ennek az estének a jövőjük alakulását tekintve. Lily elmosolyodott. . Lily ugyan sokkal otthonosabban érezte magát kopott lovaglóruhájában. Lily? – emlékeztette Arabella. míg Lily arannyal futtatott muszlint egy halvány aranykrepp ruha felett. De még ő is megértette. hogy Lilynek esze ágában sem volt azokkal barátkozni.

– Igazán kár. Mivel ott állt a férfi mellett. Talán még a szüleik botrányain is túltették volna magukat. A házigazdák és a vendégek olyan udvariasan köszöntötték őket. – De én mindent megteszek. Micsoda különbséget jelentett a férfi támogatása! Lady Freemantle is észrevette mindezt. majd megacélozta magát. hogy Marcus kedvére tegyen. – Csupán a kötelességemet teljesítem. Abból. maga a régensherceg tett látogatást az estélyen. Arabellán is úrrá lett a tőle szokatlan szorongás. hogy helyrehozzam a dolgokat. Amikor Tess együtt érzően megszorította a karját. az ember azt gondolhatta volna. ahogy a férfi egy biccentéssel nyugtázza a bókot. Ha Lionel a legcsekélyebb erőfeszítést is teszi. Arabella látta. kedvesem. hogy az elődje nem osztotta a nézeteit. Főleg Tess és Marcus beszéltek. Mire a hintó megállt a fényesen kivilágított Perry-kúria előtt. ahogy mindenki kezét-lábát törte. – Igazán értékelhetné az úr erőfeszítéseit. hölgyem. és az első adandó alkalommal meg is jegyezte Marcusnak. Winifred felhorkant. hogy nincs miért aggódnia. és helyeslően mosolygott a férfira. .Útközben barátságosan társalogtak. Lord Danvers – mondta Winifred. hogy milyen figyelmet szentel a védenceinek. – A hanyagsága égbekiáltó volt – értett egyet Marcus. – Igazán dicséretes. Winifred hirtelen éles pillantást vetett Arabellára. hogy az a legvadabb álmukat is felülmúlta – persze Marcus miatt. Ám hamar ráébredt. hálásan a barátnőjére mosolygott. vette észre Arabella. az unokahúgainak sokkal könnyebb lett volna az élete. még mielőtt elkezdődött volna a tánc. Mostantól biztosítva van a sikere a társasági életben. Roslyn szokatlanul csendes. és felkészült a rá váró tortúrára.

és azt hiszem. – Oh. mint mindig. A nő megrázta a fejét. mint Loring kisasszony a Danvers-házból. – Megtisztelne az első tánccal? – kérdezte Marcus témát váltva. de nem tehetem.Lady Freemantle-t éppen akkor szólította meg egy barátnője. – Hát maga miatt? Arabella arckifejezése elgondolkodóvá vált. én nagyon is értékelem az erőfeszítéseit… különösen. aki egy gróf védence. Egy hosszú pillanatig összekapcsolódott a tekintetük. – Hálás vagyok. hogy visszafogad-e ez a fényes társaság – mutatott körbe a zsúfolt bálteremben –. értékelnie kellene az erőfeszítéseimet – mondta Marcus vidáman. amit a húgaimért tesz. ahogy a férfi kérdésén töprengett. – Nincs abban semmi illetlen. mire a hölgy elfordult. mielőtt Arabella képes lett volna elszakítani a pillantását a férfi váratlanul kedves tekintetétől. ha a gyámjával táncol. Marcus. Marcus megcsóválta a fejét. minthogy a húgai és Tess már korábban elvegyültek a vendégek között. hanem. – Igazán kedves. De Roslyn és Lily nevében… valóban köszönettel tartozom. A Freemantle Iskola tanáraitól elvárják. És ma nem tanárként van itt. Arabella önkéntelenül is elmosolyodott. hogy kifogástalanul viselkedjenek. Az elmúlt négy évben megtanultam az arisztokrácia helyeslése nélkül élni. és jó példát mutassanak az ifjú hölgyeknek. Az özvegyekkel és a vénlányokkal együtt a táncparkett széléről fogom szemlélni az eseményeket. . természetesen. így Arabella kettesben maradt Marcusszal. ezután is képes leszek rá. – Egyetértek. De meglepő módon nem izgat annyira. mint amennyire gondoltam volna.

mintha a gondolataiban olvasott volna. . akik eljönnek ide ma este. Arabella szélesen elmosolyodott. Marcus elvette a cédulát. a keringő csak két évvel azután került Angliába.Arabella habozását látva a férfi oldalba bökte. amelyen a tanítványaim szerepelnek. minthogy ön a legelőkelőbb vendég. hogy olyan szorosan Marcus karjaiba simulva táncoljon. hogy az ő jegyessége felbomlott. – Már megint kényeskedik. Még soha senkivel nem keringőzött. hogy kitünteti őket a figyelmével. az iskola tánctanárát kivéve. – Csupán gondolok az érzéseikre. De remélem. Rendben. – Gyerünk. – Ami azt illeti. életem? Csak nem fél a nyilvánosság előtt keringőzni velem? Arabella természetesen nem tudott ellenállni a kihívásnak. Őket is felkérhetné. uram… – azzal a kesztyűje szárából előhúzott egy cédulát. magáé az első keringő. A férfi. igen… szeretnék. Arabella ismét habozott. A férfi tekintetében nevetés bujkált. Odalesznek a boldogságtól. hogy felajánlja. hogy mindet megtáncoltathatom. – Ha már olyan gáláns. – Akkor legyen az első keringő. Mekkora szíve van. De nem lehet enyém az első tánc. – Egyáltalán nem félek. – Természetesen. és vidáman tanulmányozta – Fél tucat hebrencs ifjú hölgy. Arabella édesen elmosolyodott. ismerje el. kihívóan felvonta a szemöldökét. Mivel korábban botrányosnak ítélték a táncosok szorosan egymást ölelő testtartása miatt. Összetörné Lady Perry szívét. És egy kicsit aggasztotta. – Ez egy névsor. a húgaimat is megtáncoltatja. ahogy arra a férfi számított is. ha nem vele táncolná a nyitótáncot. hogy szeretne táncolni.

majd rájön. hogy elkezdődjön a tánc. Ezután Arabella még négy különböző fiatalemberrel táncolt. maga ravaszdi. Marcus.– Remélem. és én meg akarom nyerni. amiért a húgai is találtak megfelelő partnereket. hogy többé nem akar nekem udvarolni. Aztán eljött az ideje. és hamarosan elindult. – Ha jól emlékszem. és inkább a közeli szalonban felállított kártyaasztalok felé indult. hogy Marcusszal keringőzzön. A nő éles válasza megnevettette a férfit. Ha Marcus vonakodott is vendéglátójukkal Lady Perryvel táncolni. Népszerűségük jóval meghaladta az elmúlt négy évben megszokottat. hogy ez aligha nevezhető sportszerűnek. maga is többször alakította úgy a szabályokat. De később elviszem önt és a húgait vacsorázni. Winifred felhagyott átlátszó kerítőnői foglalatosságával. Ki tudja? Talán valamelyik ifjú hölgy úgy megbabonázza. nem mutatta. Arabellának remegett a gyomra az idegességtől. akit kellemes táncpartnerként mutatott be. – Igazán megtisztelő. várva. hogy megfűszerezzem a szívességét. hogy azok önnek kedvezzenek. a fogadásunk még mindig áll. tisztában van vele. Arabella felvonta a szemöldökét. – Hát rendben. amikor Winifred lépett oda hozzá. Arabella éppen el akarta foglalni szokásos helyét oldalt. mire vagyok képes. . és hálás volt. Szerencsére azonban. ahogy a férfi a parkettra vezette és a karjába vonta. hogy előkerítse a hölgyet. amikor a zenekar belekezdett az első számba. És hadd emlékeztessem. míg Arabella a táncparkettre vonult partnerével. a gardedámok között. nyomában egy ismeretlen úrral.

emlékeztette magát Arabella. és átengedte őt egy másik fiatalembernek. De a jelenlévő nők nem csupán a rangja és társadalmi helyzete miatt viseltettek elragadtatással a férfi iránt. – Kiváló táncos – dicsérte Arabella a férfit egy pillanattal később. húgai hogyan reagálnak Marcusra. És Arabella is. hogy a gróf kitüntető figyelme hihetetlenül sokat segít az iskolának. Végül azonban elhallgatott a zene. de minden ezután következő táncot unalmasnak talált. szinte… boldognak érezte magát. amit aznap este értük tett. . amikor Marcus a keringő lendületes ütemére szárnyalni kezdett vele. hogy így gondolja. Egy hosszú percig egymásba kapcsolódott a tekintetük. mint ahogy a nő várta. Ha Marcusszal volt. és csaknem beleszédült a dicséretbe. és körülöttük megszűnt létezni a világ. Arabella elpirult. A következő órában azt figyelte. amiért Arabella végtelenül hálás volt. miként bűvöli el Marcus az egész társaságot. elbűvölve gazdag szüleiket. Vonakodott beismerni. Arabellának érdekes volt látnia. Ön is remekül táncol. Mégis mindketten értékelték azt a hihetetlen erőfeszítést. Marcus elmosolyodott. De. Marcus másodszor is megtáncoltatta Roslynt és Lilyt. A nő tudta. Arabella furcsa módon sajnálta. különösen a nőkre. A férfi kötelességtudóan táncolt Arabella minden növendékével. – Örülök. a férfi a legtöbb emberre ilyen hatással volt. Roslyn megfontolt visszafogottsággal bánt vele. de az idegessége egy kicsit engedett. amikor Marcus meghajolt.Pontosan olyan zavarba ejtő volt a férfi karjába simulni. míg Lily szokatlanul hűvös volt. hanem mert olyan karizmatikus és elbűvölő volt.

hogy kivívja a függetlenségüket. ahogy élénk beszélgetést folytatott a férfival. hogy annyira különbözőnek tűntek. amikor megpillantotta a divatos ficsúrt. akik három hónappal azelőtt megkörnyékezték Roslynt. Onslow egyike volt azoknak a csirkefogóknak. hogy a húgát boldognak látja. hogy legyen a szeretőjük egy meghitt londoni szerelmi fészekben. nem is olyan régen. Miután négy évvel azelőtt romba dőlt az életük. Élvhajhász. hogy látta a húgára irányuló kitüntető figyelmet egyik nemesi származású szomszédjuk. Lily nyíltan fellázadt. és azt ajánlották neki. menten elillant. Arabella gyanította. Haviland grófja részéről. Roslyn pedig megfogadta. veszedelmesnek tűnő külseje tökéletes ellentéte volt Roslyn törékeny. akinek sürgősen szüksége volt egy vagyonos feleségre. . A húgai miatt viszont végtelenül hálás volt. hogy inkább a saját kezébe veszi a sorsát. De annak ellenére. Arabella öröme. ezért pusztán önvédelemből is kiválóan elsajátította. Sötét. hogy Roslyn titokban gyöngéd érzelmeket táplált a gróf iránt. sebezhető alkatának. Roslyn csábító szépsége minden férfit vonzott. hogyan tartsa távol magától a nemkívánatos csodálok terhesnek érzett udvarlását. Jasper Onslow minden hölgy jó hírére veszélyt jelentett. mindhárman eltérő módon reagáltak: Arabella minden erejével azon volt. aki váratlanul örökölte meg a címet. Rayne Kenyon. semmint hogy egy gazdag nemesember szeretője legyen. Ezért aztán megmelengette Arabella szívét. aki éppen akkor sündörgött oda a lányhoz. A lány édes arca kipirult. semmirekellő hozományvadász volt.Az arisztokrácia helyeslése most már nem volt olyan fontos számára. Viszonylag fiatal kora ellenére Mr. döbbent rá meglepetten a nő. Lord Haviland a családja fekete báránya volt. Különösen Roslyn miatt.

Lady Freemantle és Tess csatlakozott az asztalukhoz. – Hála istennek – suttogta alig hallhatóan. Éppen át akart vágni a táncparketten. Marcus bólintott. jelezve. mint remélte. hogy ejthetik a témát. Hálából Roslyn olyan lélegzetelállító mosolyt vetett a férfira. Amikor a férfi felkínálta a karját. hogy a férfi ismét meg merte környékezni a húgát. Voltak köztük olyan drága ínyencségek is. hogy rabul ejtette a nő arckifejezése. hogy vacsorázzunk – mondta. Arabella félúton megállt. hogy az teljesen mozdulatlanná dermedt. és felnézett a férfira. Az ételek fenségesnek bizonyultak. hogy vacsorázzon velük. Arabella boldogan fogadta el. Ahogy elhárult a veszély. és sétáljunk át az étkezőbe. mint a rákpástétom és a habcsók. Roslyn mosolya azonban azt sugallta. köszönöm. ha a húgának szüksége van a segítségemre? Arabellának megdobbant a szíve a férfi kedvességétől. nem akarván tovább terhelni a férfit húgai ügyeivel. – Oh. Nyilvánvaló volt. . semmi különös – válaszolta gyorsan. mielőtt visszafordult volna Arabellához. Arabella riadtan fordult hátra. mert elgondolkodva Roslynra pillantott. Arabella meghívta volna Lord Havilandet. amelyeket ritkán élvezhettek a Loring nővérek. és megkönnyebbülten lélegzett fel. Szerencsére úgy tűnik. – Szóljunk a húgainak. – Mindenképpen. mire az gyorsan elhordta az irháját.Arabellát felháborította. de az már távozott. amikor Lord Haviland mondott valamit Onslow-nak. – Miért olyan hálás? – kérdezte kíváncsian Marcus a válla mögött. így Marcust öt hölgy ülte körül. De Marcus nyilvánvalóan látta a kis közjáték egy részét. – Ugye szól. hogy az estéje jobban sikerült. – Itt az ideje. hogy közbeavatkozzon. jelenleg nincs rá szükség.

amikor mi felelünk érte. – Sybil ebben a pillanatban osont ki egyedül. – És ez miért izgatja önt? A nő fáradtan pillantott a férfira. – Ha akkor történik. Arabella hirtelen megtorpant. mivel Winifred a néhai férjéről szóló történetekkel szórakoztatta őket. tekintetével a lány gardedámját keresve. Az apja agyvérzést kap. hogy Sybil botrányos módon flörtöl vele. de sehol sem látta. Mire véget ért a vacsora. – Mi a baj? – kérdezte Marcus. Onslow-val szorosan a nyomában. mert ismét megpillantotta Jasper Onslow-t.Kicsiny társaságuk meglepően vidám volt. Arden hercege és Claybourne márkija sporttal kapcsolatos kalandjairól mesélt. Amikor azonban Marcus visszakísérte a bálterembe. Mr. más szülők is elviszik a lányaikat. Sybil Newsteadet tüntette ki a figyelmével. hogy hosszú évek óta először látta igazán boldognak a húgait. – Oh. Arabella türelmetlenül pillantott a teraszajtóra . nyomában egy hétpróbás gazfickóval. Arabella kipirult a boldogságtól. semmint a szokatlanul meleg estének vagy az elfogyasztott drága bornak. Ez alkalommal legbosszantóbb tanítványát. És úgy tűnt. de Marcus kezét a karjára téve megállította. Arabella elindult az ajtó felé. istenem! – kiáltotta Arabella elkeseredetten. Newstead minket fog hibáztatni a hanyagságunkért. Sybil éppen akkor fordult meg és osont ki a teraszajtón. Arabella gyorsan körbepillantott. ami inkább volt köszönhető annak. míg Marcus a saját és a barátai. és nagy valószínűséggel kiveszi Sybilt az iskolából. Ha pedig ez megtörténik. ha drága gyermekét megkörnyékezi egy hozományvadász.

A mintás függönyök közötti résen Arabella keserűen látta. – Rendben. Amikor elérték az ajtót. Nem hagyhatom. amit erről a hozományvadászról tud. hogy nem bánná? – Egy cseppet sem.– Annak a haszontalan kis csitrinek szalmával van kitömve a feje. hogy romlásba taszítsa önmagát vagy az iskolát. A férfi a karjára fektette Arabella kezét. már mindenütt kerestem. megtorpant. Hogy miképpen halmozott fel tetemes szerencsejáték-adósságot és húzta meg magát itt. amikor az lustán hozzátette. – U-uram… megijesztett… – Azt látom. Sybil vagy két métert ugrott hátra. hát itt van. akkor örömest elfogadom a segítségét. A nő habozott. miközben a nő röviden vázolta neki. és nyilvánvaló bosszúsággal bámult Marcusra. A férfi kilépett az ajtón. majd gyorsan megtörölte az ajkát. amint Sybil forró ölelésben forr össze Jasper Onslow-val. ha félbeszakítottam valami fontosat. de még egy táncot ígért nekem. hogy kipillantson a sötét teraszra. – Várjon meg itt – mormolta Marcus. – Biztos. – Mondjon el mindent. – Bocsásson meg. hogy elkerülje a hitelezőit. de meg kell mentenem önmagától. . kicsoda is valójában Jasper Onslow. különben nem ajánlottam volna fel. és sietve kibontakozott a gavallér öleléséből. szülei vidéki birtokán. – Egyedül ügyesebben elintézem ezt a fickót. Newstead kisasszony. de Arabella is jól hallhatta a beszélgetést – Ah. Marcus megértően bólintott. – Hadd segítsek. – Arabella hallotta a férfi hangjában bujkáló gunyorosságot. és komótosan odasétáltak a teraszajtóhoz.

sokkal jobban megoldotta a helyzetet.. – Nagyon szívesen – mosolygott a férfi. öregfiú. és elkapva Marcus pillantását. a lány pedig szélesen mosolygott. – Megtisztelne egy tánccal? – I-igen. de ma este ön elhárította a veszélyt. – Semmiség. a nő éppen a bálterem bejárata felé tartott. de mielőtt a lány válaszolhatott volna. hogy ismerjem. uram. Amikor Marcus megkereste. – Azzal kinyújtotta a karját Sybil felé. hogy egy ilyen magafajta független nőnek milyen nehezére esik segítséget kérni egy férfitól. hogy szüksége van rám. és diadalmas pillantást vetett Arabellára. miközben Marcus visszakísérte Sybilt. Arabella rájött. – És el kell. természetesen. Arabella elfojtotta a váratlanul beléhasító féltékenységet. De cserébe jutalmat várok. – Néha szükségünk van a férfiakra – értett egyet Arabella mosolyogva. és személyesen is megköszönhette a férfinak a segítségét. Marcus Jasperhez fordult. ahogy elhaladt mellette. mire a bál véget ért. de elsőbbséget élvezek. Csaknem újabb két óra telt el. – Jutalmat? . – Tudom. amiért megmentette Sybilt – mondta Arabella őszintén. ahol a vendégek gyülekeztek. hogy semmi ilyesmiről nem volt szó. ha erről a kis szívtipróról van szó. Onslow elfintorodott. – Ne haragudj. – Végtelenül hálás vagyok. – És szeretném még egyszer megköszönni. Marcus megvonta a vállát.. Egy pillanatra elhallgatott. hogy megkeressék a kabátjukat és hívassák a hintóikat. megkönnyebbülten és hálásan tekintett rá. de boldoggá tesz a tudat.Amikor Sybil meglepetten nézett a férfira. hogy ilyen nagylelkű volt a húgaimhoz. mint én tettem volna. – Jobban szemmel kell tartanom a jövőben.

– Semmi olyat. – Úgy érti. Az biztos. . – Londonba? A férfi elmosolyodott. Arabella felvonta a szemöldökét. – Ne vágjon olyan aggodalmaskodó képet. Arabella a homlokát ráncolta. Már nem is emlékezett rá. Csupán színházba akarom vinni. mikor törődött egy férfi utoljára a szórakoztatásával. talán élvezne egy estét a városban. mint Marcusszal. hogy már mindent megbeszélt vele? – Igen. ha maga is velünk jönne. Zavarba ejtő volt. Valóban vágyott rá. hogy jöjjön velem Londonba szerdán este. Lady Freemantle beleegyezett. Hetekkel ezelőtt megígértem a húgomnak és a nénikémnek. Arabella a férfi tekintetét fürkészte. és szeretném. Az utóbbi időben túl sokat dolgozott. ahol a lányok gyakorolhatták az illedelmes társasági viselkedést. hogy Londonban töltsön egy estét. – Gyerünk. hogy vállalja a gardedám szerepét. hogy valóban vonzónak találta a férfi ajánlatát. ami túl sok gondot okozna. De nem ugyanaz volt a diákokkal színházba menni. ha esetleg az illendőség miatt aggódna. hogy ne legyen ürügye visszautasítani. hogy a férfi mennyire olvas a gondolataiban. de Arabella nem tagadhatta. De még a volt jegyesét sem. hogy elkísérem őket a Covent Gardenbe. hogy az apját és a mostohanagybátyját ez nem izgatta. Az iskola elég közel esett a városhoz ahhoz. hogy időnként ő és a kollégái elkísérjék a növendékeket színházba vagy az operába. hogy el akar jönni – noszogatta Marcus elbűvölően mosolyogva. Csupán arra kérem. ismerje el. édesem. Azt gondoltam.

még nem jelenti azt. Arabella kimerülten nézett a férfira. győzte meg magát Arabella. ha most az egyszer beadja a derekát. hogy azon vitatkozzon velem. ahogy Marcus elsétál. de az elmúlt hét eseményei minden korábbi előítéletét porrá zúzták. nem fogad el több alamizsnát. hogy óriási hiba lenne egy egész estét a férfi társaságában töltenie. Igazán nem árthat. kedvelni fogják egymást. Nem kétséges. – Idehívom a hintómat.Pontosan ezért kellett volna visszautasítania a férfi meghívását. ha maga addig megkeresi a húgait. hogy nem több egy unatkozó. – Köszönöm – mondta végül a nő. Mielőtt megismerte volna. – Miután nyomatékosan megkértem. bájos Belle-em. Aztán a fogyatkozó vendégseregre pillantott. Nem akartam. hogy valóban nagyon szerette volna megismerni. hogy milyen meggyőző tud lenni a férfi. Mondjon igent! Szeretném. Így nem kell erőszakkal kényszerítenem. hogy még egy tucat estélyi ruhát készítsen magának. De ha Winifred is velük tart… – Nem mondhatja. és elámult. És ha elfogadja Marcus meghívását. hogy ne költsön vagyonokat rám? – Pontosan. A férfi szélesen elmosolyodott. Úgy gondolom. – Remek. hogy a házassági ajánlatát is el kell fogadnia. hogy nincs mit felvennie – jegyezte meg Marcus. A férfi szívből jövő kedvességétől furcsán elszorult a torka. mint oly sok társa. ha találkozna Eleanorral. azt hitte. önző élvhajhásznál. Annyi érdekes történetet hallott Eleanorról. és találkoznék Eleanorral. Arabella figyelte. – Megkértem a szabót. és találkozik a családjával. . – Örömmel elmennék a színházba önnel szerdán este.

– Winifred. Tényleg jó férje lenne Marcus? Vagy ami még fontosabb. amikor Lady Freemantle lépett oda hozzá. De miközben a tömegben a húgait kereste. és ez végtelenül megnehezítette. hogy révbe ér. hogy ellenálljon a férfinak. Kiváló férje lenne. De ez minden. – Már kifejeztem neki köszönetemet. Azzal Winifred távozott. Most pedig hazavitetem magam. Arabella gondolatai visszatértek a barátnője szavaihoz. tudom. – Igen. mint az összes érzéki csábítási kísérlete együttvéve. kedvesem.A férfi kedvessége sokkal nagyobb hatással volt rá. Winifred összehúzott szemmel nézett Arabellára – Azt hiszem. Adja át üdvözletemet Roslyn-nak és Liliannek. ha feleségül menne a férfihoz. nem akarja. hogy a Loring nővérek társasági visszatérése dicsőségesen sikerült – jelentette ki Winifred boldogan. – Tudom. Arabella még mindig a távozó Marcust bámulta. de nagy megkönnyebbülést jelentene a számomra. mindannyian hálával tartozunk neki – helyeselt Arabella mosolyogva. hogy közbeavatkozzak. és gyerekeket szülne neki? . igent kellene mondania a gróf házassági ajánlatára. amit ma este mondok ezzel kapcsolatban. milyen lenne a házasságuk. hogy csak jót akar… Őladysége felemelte a kezét. Ráadásul így a férfi sokkal veszedelmesebb is volt. – És mindezért hálával tartozik Lord Danversnek. Arabella arcáról lehervadt a mosoly. – Azt kell mondanom. ha látnám.

ha komolyan megfontolná Marcus házassági ajánlatát? Vajon idővel meg tudnák szeretni egymást? Milyen házasságra számíthat a férfi oldalán? De ami ennél is fontosabb volt. hogy ő mennyire értékelte a férfi kedvességét és védelmező hajlamát. Nem számított. Ha hozzámenne a grófhoz. Lady Danvers uralkodhatna az egész környék gőgős arisztokráciája felett. és csodálatos húgai és barátnői voltak. És esze ágában sem volt őszinte. és az azzal járó fájdalmat. hogy férjhez menjen és gyermekei legyenek. hogy átéli ugyanazt a fájdalmat. Örömmel dolgozott az iskolában. Ahogy arra Marcus rámutatott. az esetleg visszautasítja. vajon meg meri-e kockáztatni. mint ahogy azt sem. hogy megkockáztasson egy újabb megaláztatást. és valami többre vágyott. nem kellene az anyagiak miatt aggódnia. És egy grófnőnek kijáró tisztelettel bánna vele mindenki. . mindennél jobban vágyott rá. Mégis el kellett ismernie. emlékeztette magát Arabella. Természetesen a rangért és a vagyonért kötött házasság még nem garantálta a boldogságot. még nem állt készen. Arabella azonban most először valóban elgondolkodott azon. hogy időnként magányos volt. kölcsönös szerelem nélkül hozzámenni valakihez. Négy évvel ezelőtt. ha így lenne? Arabella többnyire elégedett volt az életével. mint korábban? Ez a gondolat némileg megrémítette. hogy milyen lenne a házasságuk. Mi lenne. könnyű és kényelmes élete lenne. De vajon elmélyülhet-e a kapcsolatuk? Vagy csupán ő szeretné. hogy miközben ő feltárja a szívét a férfi előtt.A hozzá hasonló nemesemberek nem könnyen adták oda a szívüket. mint a szülei. megkérdőjelezhetetlen. hogy nem lesz olyan szerencsétlen.

Roslyn derűsen mosolygott. Lily. mint korábban. – Talán nem is olyan rossz ember. amikor egyszer már összetörték az álmaiddal együtt. ismerd el. – Valóban – ismerte el Lily. hogy Marcus az ő szemében is sokat nőtt. Miközben Arabella kiterelte a húgait az ajtón. függetlenítheti magát Marcustól. – De te magad is barátságosnak és elbűvölőnek találtad – mondta Roslyn nevetve. és még Lily is boldognak tűnt. De talán a jövő héten megengedheti magának. Még van hátra egy hét a fogadásból. – Gyerünk. ha úgy tenne. Semmi kétség. . mégsem volt olyan kellemetlen a bál. mindenki buzgón kereste a gróf kegyeit. Annyit azonban nem. De addig… mi volna. 10 Ostobaság sebezhetővé tenni a szívedet. – Úgy látom. hogy hajlandó legyen hozzámenni feleségül. sokkal kellemesebb volt. mielőtt ilyen sorsdöntő lépésre szánja el magát. mintha a férfi őszintén udvarolna neki? Abban a pillanatban megpillantotta a húgait. Alaposan át kell gondolnia mindent. Ha lezárult. – Így igaz – felelte a lány. sokkal jobb véleménnyel vagy a grófról.Ugyanakkor nem kell most döntenie. hogy igazán élvezze a férfi udvarlását. mint hitted – ugratta Arabella a fiatalabb húgát. mint vártam. – Sőt. gondolta. arra gondolt.

Amikor Marcus előző nap küldöncöket menesztett két barátjához. – Köszönöm. öregfiú? – kérdezte Heath egy pillanatnyi döbbent csend után. De az igaz. hogy megkértem a kezét. arra kérve őket. Az urak már vártak rá. de hidd el. a férfiak követelték. és leült a kanapéra. – Elment az eszed. hogy megpróbáljam rávenni. hogy mégis mi az ördögöt forgatsz a fejedben. máris bombázni kezdték a kérdéseikkel. hogy azonnal ki is kosarazott. hogy megspórolja nekik a chiswicki kirándulást.Arabella levele Fannynak – Lennél szíves megmagyarázni – szólalt meg Drew vontatottan. minden a legnagyobb rendben van a fejemben. – Egyenlőre nem jegyeztem el Arabellát. Így aztán a férfi Londonba utazott. Marcus megadóan sóhajtott fel. amikor megérkezett. Így aztán az elmúlt héten a Danvers-házban voltam. – A legidősebb védencedet. hogy leüljön. mondd. egészen pontosan – tette hozzá Heath némileg engesztelőbb hangnemben. hogy nem igaz. ahogy Marcus belépett londoni otthonának dolgozószobájába a következő délután –. Drew aggodalmasan pillantott rá. Heath elvigyorodott. Kérlek. – Az is igaz – folytatta Marcus –. felkészülve a hosszas magyarázkodásra. . hogy magyarázza meg. Marcus? Azt csiripelik a verebek. hogy eljegyezted az egyik védencedet. gondolja meg magát. hogy így aggódsz a szellemi állapotom miatt – felelte szárazon Marcus –. hogy szerda este kísérjék el a színházba. miért kerülte őket egész héten. és még arra sem hagytak időt.

Még nem haltam meg. hogy egy ilyen fontos lépésre szánod el magad. amikor azt javasoltam. hogy vonzódsz hozzá. És akkor még nekem sem állt szándékomban megkörnyékezni Arabellát. sőt a miénket is. – Én is azt hittem – morogta Marcus. – Azt tudtuk. – Ne olyan hevesen. . vedd el te az egyiket. tudod. hogy elleneznétek. De ez még nem jelenti azt. Én csupán vicceltem. hogy miért viselkedsz ilyen ütődötten. Drew összehúzott szemmel nézett rá vissza – De én azt hittem. – Akkor mégis mi az ördög történt? – kérdezte Drew komolyan. Heath ugyanolyan tehetetlenül ingatta a fejét. anélkül. barátom. ha megkérhetlek! Drew türelmetlenül vágott vissza. Marcus. hogy önként és dalolva igába kell hajtanod a fejed. amellyel magukhoz édesgethetik a megfelelő férjjelölteket. Azért utaztál Chiswickbe a múlt héten. Marcus halványan elmosolyodott. – Talán éppen azért nem szóltam.– Akkor el sem tudom képzelni. Sőt. – Ugyan már. hogy elrendezd a védenceid jövőjét. Ne nézz rám olyan bánatosan. – Tudom. mint derült égből a villámcsapás. hogy veled sohasem történik meg. – Úgy ért. – Komolyan azt állítod. Csupán a megrögzött agglegénylétnek intek búcsút. hogy egy életre el akarod kötelezni magad? – Attól tartok. hogy szólnál róla. Bárkivel megeshet az ilyesmi. hogy aggódunk érted. és csalódással tölt el minket a gondolat. hogy egyikünkkel sem történik meg még egy jó darabig. mert tudtam. De arról nem volt szó. igen. hogy te magad kéred meg az egyiket. Hogy megállapodj velük egy csinos kis hozományban. amely egész hátralévő életedet megváltoztatja.

Ugyanakkor Heath volt a legszertelenebb és legmerészebb hármójuk közül. . hogy meghódítsd… – Ez nem csupán kihívás – vágott közbe Marcus. – Én is így gondolom – felelte Marcus könnyedén. semmint az eszére. de Heath mintha elgondolkodott volna. Még sohasem találkoztam olyan nővel. gratulálnom kell neked. Drew kétkedve ráncolta a homlokát. hogy elbűvöl Loring kisasszony szépsége és heves természete. csupán sohasem akarta elkötelezni magát egy mellett. míg Drew volt a legóvatosabb – és a legcinikusabb is. hogy a grófnőm legyen. Heath természetes vonzereje miatt igencsak népszerű volt a hölgyek körében.– Megértem. – Hát mi? – Végre találtam valakit. aki méltó párom lehetne. gondolta Marcus. mint katasztrofális fejleménynek tekinteni a házasságot. a legnyitottabb az új kalandokra. – Biztos vagyok benne. így nyilván izgalmasnak találod a kihívást. De igen. különösen. Azt hiszem. Drew idegesen beletúrt világos hajába. – Ha ez igaz – mondta lassan –. akiről el tudom képzelni. Csak éppen sokkal inkább az ösztöneire hallgatott. Nem volt meglepő. akkor már-már irigyellek. hogy Heath képes volt inkább pozitív. Soha egyetlen nő sem merne nemet mondani neked. amikor egész falka vette körül. hogy nem gondoltad végig alaposan. ha kikosarazott. aki méltó párom lehetne.

amikor átnyújtotta neki a diákok névsorát a bálban. hogy nem engedi el a nőt. hogy valóban szerelmes vagy. aki szerelemből házasodott volna. de a gondolat nagyon vonzó volt. hogy van ilyen. sem Arabella szüleinek vég nélküli. – Nem hiheted. Tudta. hogy a házasságuk pezsgően eleven lesz. – Nem azt nem állítom – válaszolt lassan Marcus –. Köze sem lesz a szülei hideg. érzelemmentes házasságához. noha gyanította. hogy megmentette a növendékét. ami addig hiányzott belőle. hogy szerelmes vagyok. ahogy felidézte az előző este a nő szürke szemében bujkáló nevetést. Marcus. mivel azok még sohasem éreztek ehhez hasonló. de gunyoros hanglejtése épp az ellenkezőjét sejtette. Döntését azonban némileg nehéz volt megmagyaráznia a barátainak. . hogy nehéz lesz meggyőznie Drew-t. Ő maga sosem reménykedett abban.Arabella tüzet vitt az életébe. és Arabellával lehetségesnek is tűnt. erős birtoklási vágyat egy nő iránt. Legalábbis az ismeretségi körében senki sem volt. Drew zavarta meg a gondolatmenetét cinikusan csengő hangjával. A férfi akkor döntötte el. És aztán később a tekintetében tükröződő hálát. Az arckifejezése akkor kedves volt és odaadó. hogy hitt a szerelem létezésében. amikor megköszönte. akikkel táncolnia kellett. Szerelmes? Még abban sem volt biztos. A nő forró volt és vibrálóan eleven… Marcus elmosolyodott. Az mindenesetre biztos volt. Marcus végigmérte a herceget. – Micsoda megkönnyebbülés – mondta Drew. elkeseredett viszálykodásához. hogy meghittségét vagy vonzalmat talál a házasságban.

mint te magad. hogy végül megszökjön. és a saját benyomásotok alapján ítéljétek meg. így mindent megteszek. – Úgy tűnik. Nem akarom annyira sürgetni Arabellát. . – Ez így igaz – erősítette meg Marcus. Mindhárom férfi rajongva szerette. egy nagyon barátságos hölgy. Beatrix. – Miért nem hívsz meg mindnyájunkat vacsorázni a Clarendonba? – kérdezte Heath. Beldon vikomtnője Marcus anyai nagynénje volt. aki vállalta a gardedám szerepét. Drew.– Még jobban megkönnyebbülsz majd. – Ne mondd. – Mert nem akarom elsietni az udvarlást – magyarázta Marcus. hogy gardedámra van szükséged ahhoz. ő legalább olyan hevesen ellenzi a házasságot. – Már arra is szinte kényszerítenem kellett. Hogy találkozzatok vele. így helyes. hogy ők is megismerkedhessenek Arabellával. Heath vidáman pillantott a hercegre. hogy az illem szerint járjak el. úgy vélem. – Jelen pillanatban egy magánvacsora a családdal és a barátokkal túlságosan bizalmas lenne. Meghívtam Eleanort és Beatrix nénit is. Valójában pontosan ezért kértelek meg benneteket. hogy csatlakozzanak hozzánk a Covent Gardenben a páholyomban. ha Arabellát és a húgait visszafogadnák az előkelő körökbe. Lady Freemantle-lel. Szeretném. hogy az egyik védenceddel vacsorázz egy forgalmas hotel éttermében. hogy eljöjjön a színházba holnap este. hogy holnap este gyertek el velünk a színházba. de minthogy a jó hírét továbbra is beárnyékolja a szülei botránya. ha megismered Arabellát. – Normális körülmények között valóban nem lenne szükség rá. A színház előtt elviszem vacsorázni a Clarendonba a barátnőjével.

van néhány jó tulajdonságunk is. miért? – Ha csak fele olyan izgalmasak. Drew? – Ha muszáj – felelte a férfi vonakodva. – Azt akarod mondani. mint a legidősebb védenced. hogy lássa. ez érthető. esetleg szívesen megismerkednék velük. – Azt mondod. – Cseppet sem.A férfi két barátjára pillantott. – Azt hiszem. ha vigyázol. de jó lesz. Arabella sem kedveli a nyámnyila férfiakat. mindkettő valóságos szépség? – Igen. amikor a fűben hevertek. hogy kifogástalanul viselkedjetek. Azt akarom. – Helyes. Arabella nem kedveli a nőcsábászokat. – Attól nem félek. ahogy felidézte magában Arabella odaadását. – Akkor eljöttök? – A világ minden kincséért sem hagynám ki – vágta rá Heath azonnal. Marcus elmosolyodott. – És te. így nem vágyik a hozzá hasonló férfiak ismeretségére. nehogy egy nyámnyila férfit faragjon belőled. A barátja lassan bólintott. és bizonyos mértékig mindnyájan ebbe a kategóriába tartozunk. Heath felvonta a szemöldökét. . – Mi a helyzet a két húgával? – kérdezte Heath elgondolkodva. hogy prűd? Marcus halkan felnevetett. Mindkettőtöktől elvárom. De az apja igazi házasságtörő volt.

és végre visszatérhessünk megszokott. Lilian teljesen más volt. hogy meg akarjak állapodni. Drew? – kérdezte Marcus. szürke szeme –. Szeretnéd. Roslyn elképesztően szép – mondta Marcus –. békés életünkhöz. aki annyira meg tudott volna szelídíteni. de túl törékeny lenne a te ízlésednek. hogy bemutassalak titeket egymásnak? Heath válaszul elvigyorodott. te szánalmas birka. mint Roslyn bájos. . – Az lehet. a legidősebb Loring kisasszonyba szorult annyi jóérzés. de éppen úgy rabul ejtette az embert. Lilian vérbeli Makrancos Kata.Valóban izgalmasak. – Ha elvennéd feleségül. – Eleganciájával és intelligenciájával Roslyn talán felkeltené az érdeklődésedet. szinte cigányosan sötét szeme és élénk gesztenyeszín haja hihetetlen vonzerőt kölcsönzött neki. királylányos megjelenése. – Ne feszítsd túl a húrt. Ő sokkal inkább hozzád való. A legfiatalabb. Még nem találkoztam olyan nővel. Épp elég nehéz megállnom. merész. mélázott Marcus. mint a nővérei. És te. amíg személyesen is meg nem ismertem. de mindig van remény. Drew pedig majd felnyársalta a pillantásával. Marcus kuncogni kezdett. nem kéne tovább felelősséget vállalnom érte. noha neki jobban tetszett Arabella elevenebb szépsége – vörösarany hajzuhataga és villogó. hogy egyszer s mindenkorra kikosarazzon. A középső védence volt a leggyönyörűbb mind közül. – A középső lány. hogy tetszene. – Megőrültél? – kérdezte Drew tettetett felháborodással. hogy ítéletet ne mondjak legújabb bálványod felett. Ha van egy kis szerencsénk. Heath.

Remélhetőleg azonban már nem sokáig kell visszafognia magát. hogy féken tartsa saját érzéki vágyát. hogy tegye őket ide? . hogy az ágyába vigye. Marcus számára az volt a legnehezebb. – Lord Danvers megkérte. amelynek felszínét halvány rózsaszirmok borították. Hihetetlen önuralmat igényelt tőle. amiért parancsolni tudott a kezének az elmúlt néhány napban. Jutalmat érdemelt volna azért. – Az úr megkért. Lassú. A nő azon töprengett. hogy felfedezi a nő bájos testét. amikor pedig oly nagyon kívánta Arabellát. amikor legszívesebben a karjába kapta volna. de biztos haladást könyvelhetett el az Arabella iránti hódító hadjáratában. hogyan juthatott be a férfi észrevétlenül a budoárjába. és megtanítja a szenvedély minden csínjára-bínjára. Arabella személyében méltó párjára lelt. a nő egyedül térjen meg a hálószobájába minden éjjel. hogy szórjam őket a fürdővizébe. A kád színültig volt töltve forró vízzel. még akkor is. annak heves tiltakozása ellenére. amikor megjelent az öltöztetőnője. hogy hagyja.Barátja cinikus megjegyzésére Marcus nem válaszolt. Úgy tűnik. ha ezt a nő még nem látta be. de valójában semmi kedve nem volt visszatérni megszokott életéhez. és feltett szándéka volt elvenni feleségül a nőt. állapította meg magában Arabella. Marcus most még hevesebben udvarol. és az elkövetkező két hetet azzal töltse. – Ugye milyen jó illatuk van azoknak a rózsaszirmoknak? – kérdezte Nan vidáman. amint a budoárjában álló nagy rézkádat szemlélte.

nagynénjével és két legjobb barátjával. talán azért. aki méltán lehet Marcus grófnője. hogy találkozzon a férfi húgával. amikor meglátta Marcust. mert éppen akkor döntötte el. hogy az új. Arabellának el kellett ismernie. gondolta Arabella vidáman. Marcus tulajdonképpen nem tett bizalmas lépéseket felé. hogy a férfi udvarodon neki. Úgy nézett ki. már alig várta. a gyomrát valami jólesően meleg érzés öntötte el. hogy ön szereti a rózsákat. és elmerült a forró vízben. legalább nem próbált meg ő maga bejutni a magánlakrészébe. . Arabella arckifejezése elkomolyodott. Amikor megszemlélte magát az egész alakos tükörben. és érezte. aki az aulában várt rá. miközben levetkőzött.– Igen. A bőrét cirógató szirmok eszébe juttatták Arabellának. Amint megpillantotta a férfit. amelyeket Marcus küldött neki. mint a rózsaolaj. Amiként azt sem. hagyni fogja. hogy elnyeri tetszésüket. és azután elmenni a Covent Garden Színházba olyan illusztris társasággal. Azt sem tagadhatta. mint egy királynő. hogy mennyire várta a közelgő estét. hogy hiányolta a férfi társaságát vacsoránál. és a hiánya csalódottá tette a nőt. A múlt éjszakát a férfi Londonban töltötte üzleti ügyek miatt. Nos. hogy nem sokat látta Marcust a bál óta. Mesés lesz a Clarendon Hotelben vacsorázni. hogy a szíve megremeg. mint amelyet Marcus ígért. és hogy a szirmok éppen olyan illatossá teszik a testet. Csak remélni tudta. már napok óta. Ezért aztán boldog volt. Lehet. Azt mondta. hogy komolyan fontolóra kellene vennie a férfi házassági ajánlatát? Megörült. a látvány megdöbbentette. rózsákkal díszített selyem estélyi ruháját viselheti a rubint nyakékkel és a hozzáillő függőkkel.

– Miféle rózsaszirmok? – kérdezte az idős hölgy. hogy időben megtegyék a Londonba vezető egyórás kocsiutat. Korán útnak indultak. és vagy egy tucatszor szedték le az asztalt. Kissé hűvös a reggeli eső után. de nem mutatta. mennyire örül. aranybrokát mellényében és fehér szatén térdnadrágjában. Marcus remek hintója viszonylag gyorsan megtette az utat. hogy élvezheti előkelő társaságát. és megköszönte Lord Danversnek.A gróf lélegzetelállítóan jóvágású volt borvörös frakkban. Arabella is hálás volt a férfi társaságáért. ahol a személyzet ugrott. kedvesem. és az illata igazán nagyon kellemes. – Biztos a rózsaszirmoktól – mormolta Marcus kihívóan. Mesés háromfogásos vacsorát tálaltak fel nekik. mintha a királyi család tagjai lettek volna. akik négy évig nem engedték be dölyfös köreikbe. A kocsis először Winifredhez hajtott. Egy különterembe vezették őket. mivel nélküle valószínűleg félelmetesnek találta volna a csillogó társaságot. és az érkezésük pillanatától fogva úgy bántak velük az elegáns hotelben. Lady Freemantle megjegyezte. hogy látja. – Nem érdekes – felelte Arabella gyorsan. Amikor két órával később megérkeztek a Covent Gardenbe. de az égen fehér bárányfelhők úsztak. hogy nagyon elégedett. . Kellemes délután volt. Arabella meglepetten pillantott a barátnőjére. aki elismerő pillantással telepedett Arabella mellé. hiszen nem viselt semmiféle parfümöt. – Tökéletes a ruhája. és sötét pillantást vetett a férfira Az este kellemesen indult. hogy teljesítse Marcus minden kívánságát. Arabella könnyedén megérintette a férfi karját.

és hogy láttassa magát. – Ugyan – vágott vissza Eleanor. ezüsthajú hölgy kíváncsian csillogó szeme egy érdeklődő madárra emlékeztette Arabellát. Az apró. a hölgyek selymeket és ékszereket viseltek. mivel az elmúlt három évben számos éretlen iskolás lánynak próbáltam megtanítani.A társadalom krémje foglalta el a páholyokat – az urak elegáns estélyi öltözetet. asszonyom. amikor Marcus az emeletre kísérte Arabellát és Winifredet. Marcus sorban bemutatott mindenkit. Loring kisasszony. elég nagy volt a hangzavar. – Két nappal ezelőttig nem is említette a nevét. hogy másokat lásson. hogyan viselkedjenek helyesen. – Örülök. . semmint a darab miatt. miközben melegen megszorította Arabella kezét. mintha bármitől is megriadna. maga lépett előre. te kis huncut – mondta kedvesen Marcus. A hollóhajú szépségnek gyémántok ékesítették rövid fürtjeit. Loring kisasszony. Lady Eleanor nem várta meg. – Marcus mesélt az iskolájáról. Minthogy többségük inkább azért jött. akik mind felálltak. senkinek a modorától. – Legalábbis. Lady Beldon első ízben szólalt meg. hogy megismerhetem. Először Beatrix nagynénjét. A férfi páholyában már ült két hölgy és két úr. hogy üdvözöljék őket. és nevető szemmel pillantott Marcusra. hogy megriaszd Arabellát a felháborító viselkedéseddel. Lady Beldont. Ez a gazember bátyám mind ez idáig eltitkolta önt előttünk – mondta. – Mert nem akartam. Arabella önkéntelenül elmosolyodott. hogy bemutassák. – Nem úgy néz ki ez a hölgy. és szélesen mosolygott. Szeretnék többet hallani róla – Természetesen. Marcus húga.

üljön mellém. Arden herceget és Claybourne márkit. rávillantva vidám. mégis férfiasak. Claybourne viszont sokkal lelkesebben üdvözölte.Marcus ezután bemutatta a legjobb barátait. Loring kisasszony – mondta Lady Eleanor. Arabella már értette. hogy számos fiatalember vetett rá elismerő pillantásokat. és némiképp hízelgett a büszkeségének. hogy szinte ragadtak rájuk a nők. hogy most ön a legújabb témájuk. Amikor Marcus és a barátai elfoglalták mögöttük a hátsó székeket. – Kérem. – Ügyet se vessen rájuk. ami egy kicsit Marcusra emlékeztette a lányt. hogy a közönség egy része legyezői mögött sutyorog. különösen. – Így jobban megismerhetjük egymást… és esetleg megoszthatjuk a tapasztalatainkat arról. magas. de amikor Marcus a legközelebbi székhez kísérte Arabellát. Így az első sort a hölgyek foglalták el: Marcus nagynénje. és Lord Danvers társasága felé mutogat. Arabellának úgy tűnt. A hercegnek sötétszőke haja volt. A nő hamarosan ráébredt. a haja pedig homokszínű. hogy róla beszélnek. Loring kisasszony. Mind elképesztően jóvágásúak voltak. Nem csoda. majd Arabella és végül Lady Winifred. amikor észrevette. Lady Eleanor is észrevette az érdeklődést. hogy közszemlére tették. a húga. mindenki őket figyeli. elbűvölő mosolyát. Az ülések két sorban helyezkedtek el. Meglehetősen eltérően reagáltak Arabellára. . Nem tart sokáig. Arabellát az a furcsa érzés kerítette a hatalmába. miért beszélt egész London erről a három fiatal nemesről. elegáns alakja. hogy milyen gyám a bátyám. lendületes. a húga közbelépett. Csupán arról van szó. Mindenesetre az összesereglett közönséget rabul ejtették. A márki csaknem ugyanolyan magas volt. de erősebb testfelépítésű. Arden hűvösen meghajolt.

dús. Miközben a herceg csípős megjegyzéseket váltott Lady Eleanorral. a húga és Arabella igen barátságosan kezdtek beszélgetni. és csípős humorérzéke volt. hogy ugrassa a búskomorsága miatt. John Kemble-lel a címszerepben. majd elbűvölően felnevetett. Arabellának volt egy halvány sejtése. hogy a hercegnek nem túl rokonszenves. Ardent nyilvánvalóan hidegen hagyta Shakespeare. Arabella észrevette. mivel mögötte ültek. London egyik legkiválóbb színészével. hogy jóval a darab előtt érkezzenek. Eleanor az élénk társalgás közben burkoltan kikérdezte Arabellát önmagáról és a családjáról. A márki időről időre elejtett egy-egy szellemes megjegyzést. Richárdot adták. és így a nőknek legyen idejük megismerkedni. Arabella megkedvelte a férfi húgát.Elhallgatott. Fanny Irwin belép egy közeli páholyba egy idősebb úr karján. magasra tornyozott ébenfekete hajával és ékszerekkel kirakott. Marcus barátaival kevesebb alkalma volt beszélgetni. Számítása bevált. noha egy kicsit felengedett. A férfi úgy intézte. . aki az első benyomásai alapján szellemesnek és élénknek tűnt. hogy barátnője. – Ami túl gyakran megesik – jegyezte meg Marcus előrehajolva. És ahogy Marcus megjósolta. és aznap pont a III. – Legalábbis az én esetemben mindig ez történik. Hírnevéhez méltón Fanny tökéletesen megtestesítette a „divatos kurtizánt” smaragdzöld szaténruhájában. hófehér keblével. ha valami apró kihágást követek el. ami szöges ellentétben állt a herceg szembetűnő hallgatásával. amikor Eleanor hátrafordult.

A márki pedig felajánlotta. Lady Eleanor elképesztően népszerű volt. Eleanor vidáman csevegett egy idősebb párral. hogy legszívesebben kikaparná a nő szemét. amikor Arabella észrevette a sugárzó. hogy egy jól ismert kurtizán a barátnője. de látta. hogy elkíséri a hölgyeket. Néhány pillanattal később azonban Arabella észrevett egy vörös hajú hölgyet. így az idő gyorsan elszaladt. aki sötét pillantásokkal méregette egy távolabbi páholyból. hogy sétáljanak vele egyet az előcsarnokban. amint Lady Beldon udvarias biccentéssel üdvözli a szépséget. és hűvösen. és ő minden alkalommal bemutatta új barátnőit. amelynek mély kivágása jókora részt megmutatott gyémánttal ékesített.Fanny diszkréten Arabellára mosolygott. Sok évvel ezelőtt úgy döntöttek. Ám ekkor felgördült a függöny. Kemble szerepformálása igazán élvezetes volt. Éppen megrótta magát ellenséges érzelmei miatt. Gyakran megállították. A nő sugárzóan szép volt elefántcsontszínű ruhájában. de csábítóan rámosolygott. és megkérte Arabellát és Winifredet. ez hamar kiderült. Arabella különös módon úgy érezte. A második felvonást követő szünetben Marcus és a herceg felállt. amikor Eleanor kinyilvánította. vörös hajú szépséget kissé távolabb a zsúfolt folyosón. Arabella el nem tudta képzelni. Amikor a hölgy odalépett Marcushoz. hogy bort hozzanak a hölgyeknek. hogy az iskola jó hírének megőrzése érdekében Arabellának nem tanácsos fennhangon hirdetni. amikor Winifred észrevette az arckifejezését. amit a nő éppen olyan diszkréten viszonozott. hogy szívesen kinyújtóztatná a lábát. és Arabella figyelmét rabul ejtette a színpadon kibontakozó dráma. alabástrom bőréből. . hogyan válthatott ki ilyen ellenséges indulatokat egy idegen nőből.

Arabellának hirtelen megsajdult a szíve. hogy féltékeny. de nem tartott sokáig. – Miféle viszony? Winifred egy pillanatig habozott. beszélj érthetően! A nő felsóhajtott. aztán elfintorodott. amikor az még egy másik ember felesége volt. – Már hónapokkal ezelőtt véget ért a viszonyuk. – Akár el is mesélhetem neked. hogy Lord Danvers akárcsak egy fikarcnyit is érdeklődne a hölgy iránt. Arabella erőszakkal elfordította róluk a tekintetét. miközben a nő férje még élt? – Hát igen. De végül semmi sem lett belőle. mert Marcus akkor udvarolt a nőnek. kérlek. romantikus szálak fűzték Lord Danvershez évekkel ezelőtt. – Jól érzed magad. Arabella szomorúan nézett Marcusra és gyönyörű kedvesére. Az a hölgy Eberly vikomtjának nagyon gazdag özvegye. mert Lady Eberly egykor a férfi szeretője volt. karácsonykor egy kis időre felmelegítették a kapcsolatukat. kedvesem? – kérdezte Winifred aggodalmasan. Majd amikor a hölgy idős férje illedelmesen megtért teremtőjéhez. amikor Marcus még csak Pierce báró volt.– Ne búsulj. . – Hát rendben. Hogy finoman fejezzem ki magam. Nem tagadhatta. A nő túlságosan birtokolni akarta Marcust. hanem azért is. édesem – suttogta a barátnője. és hirtelen a szája elé kapta a kezét. – Viszonyuk volt. – Miféle következtetéseket? Winifred. De nem csupán azért érezte magát nyomorultul. Amennyire én tudom. azóta nem látták őket együtt. így nem vonsz le téves következtetéseket. és kétlem. és Pierce báróné akart lenni. így a férfi szakított vele.

– Természetesen. ráébresztette a rideg valóságra. Hagyta. hogy együtt látta Marcust a korábbi szeretőjével. – Semmiség – hazudta Arabella. Azt hiszem. . Elhitte. Az apja számtalan alkalommal kezdett viszonyt. És ha arra gondolt. még egyszer elköveti ugyanazt a hibát. ülj csak le. Ostoba volt. – Talán túl sok nehéz ételt fogyasztottam a vacsoránál. Sosem működne a házasságuk. És még nagyobb bolond volt. hogy megpróbálta elképzelni magát a feleségeként! Nyilvánvaló. a megvetéstől és a szívfájdalomtól. akit szeretni tudna. Honnan tudhatná. hogy valóban az legyen. hogy ilyen sebezhetővé váljon. Ám az. amiért hagyta. Arabella nagy levegőt vett. azt mondogatta magának. és miközben végighaladtak a folyosón. hogy olyan férfi. míg az anyja magányosan szenvedett a megaláztatástól. miután az első találkozása a szerelemmel olyan balul sült el. és szeretőit elhalmozta a figyelmével. Ha nem vigyáz. hogy ő nem olyan. hogy Marcus nem ilyen lesz. hogy a Marcushoz fűződő érzelmei elhatalmasodjanak rajta. Marcus nem az övé. aki sohasem szerette. A színházban pedig nagyon meleg van. és közben váltig bizonygatta. és kitárni előtte a szívét. fogadja el a házassági ajánlatát. Csupán arról volt szó. hogy egy percig is hitt benne. Eszébe jutott. visszatérek a páholyunkba. mint az apja. hogy kezdett megbízni a férfiban.A nő képtelen volt válaszolni a gyomrát elszorító fájdalomtól. ha összeházasodnak? Arabella szemét égették a forró könnyek. miután megnősült. Rájöhetett volna. hogy a férfi túl jól játssza a tökéletes udvarlót ahhoz. hogy nincs joga így megbántódni. miközben hűtlen férje után vágyakozott. Winifred. aki nyugodt lélekkel követett el házasságtörést. hogy ábrándokat kergetett. hogy Marcus megpróbálta rávenni.

Arabella? A nő kényszeredetten elmosolyodott. majd lehalkította a hangját. hogy elfojtsa a torkát szorongató fájdalmat. Fanny aggódva fürkészte a barátnőjét. Arabella követte Fanny tekintetét. – De mi a helyzet… – Holnap írok neked. Nem egészen egy hét múlva lejár a fogadásuk. Irwin kisasszonyra? . hogy csaknem fellökte Fanny Irwint. amint a páholyuk ajtajában áll. hogy látlak. hogy a férfi még jobban elgyengítse. Fanny drágám. Fanny. – Valami baj van. hogy szerelmes lesz Marcusba. Olyan jó. Arabella.Arabella kényszerítette magát. hogy Arabella megnyugtatta. és nyílt rosszallással figyeli kettejük csevegését. Fanny pillantása a folyosó túlsó végére siklott. Legalább most már nem fenyegette az a veszély. Lady Beldont. emlékszel a barátnőmre. Most. – Nem. – Bocsáss meg. mintha semmilyen módon nem hatott volna rá ez az új felfedezés. Minden nappal egyre kevésbé tudott ellenállni a férfinak. Winifred – szólt hátra a válla felett –. Annyira kuszák voltak a gondolatai. A kékvérű barátaid megláthatnak. De ezután nem hagyja. csak elgondolkodtam. nyomában a patrónusával. Addig pedig úgy kell tennie. Csupán a jövő hétfőig kell kibírnia valahogy. – Nem szabadna együtt mutatkoznunk. aki éppen visszatért a páholyába. Fanny – pirult el Arabella – Nem néztem magam elé. hogy a hölgy jó véleménnyel legyen rólam. és meglátta Marcus nagynénjét. mert a csábereje és a húgaival szemben tanúsított nagylelkűsége meglágyította a szívét. – Nem számít – felelte Arabella – Nincs szükségem rá. azután kinyilváníthatja a férfitól való függetlenségét.

és testvérekként szeretjük egymást. kire gondolok. – Ugyan. – Loring kisasszony tudja. – Irwin kisasszony gyerekkori jó barátom. ő pedig sokkal nyugodtabb volt. Loring kisasszony. asszonyom. de egy Fannyhoz hasonló bukott nőt elítélnek. Még váltottak néhány szót. ha félrelép. és sokkal higgadtabban gondolkodott. A vikomtnő komoly hangját hallva Arabella kihúzta magát. mégis önkéntelenül eszébe jutott. hogy ne higgyen a gróf csábításának. néni? Lady Beldon szipogott. hogy udvariasan válaszoljon. – Tisztában van azzal. néni. a férfi nagynénje már elfoglalta a helyét. hogy még mindig tartja vele a kapcsolatot. Mire visszaért Marcus páholyába. Loring kisasszony dicséretet érdemel. szerintem túlságosan finnyás vagy. hogy Lady Beldon hozzá beszél. Ahogy helyet foglalt Winifred mellett. milyen igaza volt Fannynak. mielőtt Arabella továbbment volna. Eleanor kíváncsian pillantott Fannyra. Együtt nőttünk fel.Winifred elmosolyodott. és elfoglalta helyét a nagynénje és Arabella között. – Milyen nővel. De Arabella kényszerítette magát. Korábban az este folyamán Lady Beldon készségesen üdvözölte a házasságtörő Lady Eberlyt. ráébredt. Könnyed nevetésével megpróbálta elsimítani a felborzolt kedélyeket. hogy egy férjes asszonynak megbocsátható. . hogy nem illendő egy hölgynek egy olyan nővel barátkoznia? Eleanor éppen akkor lépett be a páholyba. amikor figyelmeztette. A néni szigorúan összeszorította a száját. Szörnyen igazságtalannak tetszett. amiért nem tagadta meg a barátnőjét. és udvariasan üdvözölte Fannyt. – Ez nem mentség arra.

neked megtanítottam. Nem kell egy olyan gyám miatt aggódnia. aki maga irányítja az életét. de az még nem jelenti azt. boldogan megismerném Irwin kisasszonyt. – Nagyon is irigylem Irwin kisasszonyt a szabadságáért. hogy egyet is értek veled. – Egyetértek. akinek senki sem parancsol. Lady Eleanor – mormolta halkan. Arabella sötét pillantást vetett Marcusra. hogyan kell viselkedni egy ilyen helyzetben. hogy nagyon izgalmas életet él. hogy a férfi válaszol a gúnyolódására. Azt hiszem. miközben átnyújtott egy pohár bort a nagynénjének és Arabellának. Ő olyan nő. – Igen. Az biztos. Összevonta a szemöldökét. akármilyen közel álltak is egymáshoz. így nem nézett Marcusra. – Nem helyes. hogy egy jövendőbeli grófnő cafkákkal barátkozzon. lányom. álszent mosolyt villantott a vikomtnőre. Arabella még mindig bosszús volt a nénire. és nem szenved a ránk vonatkozó szabályok igájától. így hallotta húga kijelentését. Eleanor elgondolkodva szemlélte a kurtizánt. miközben elvette tőle a poharat. de Lady Beldon nyilvánvalóan nem fejezte még be a tirádáját. legdrágább néni. akkor meg kell szakítania minden kapcsolatot a barátnőjével. . Loring kisasszony. amikor Marcus barátai helyet foglaltak mögöttük. Marcus abban a pillanatban tért vissza a páholyba.– Azt hiszem. Ha az unokaöcsémmel képzeli el a jövőjét. aki minden lépését felügyeli. éppen akkor. Újból megszólalt. Noha Arabella nagyon dühös volt. arra számítva.

Azt hiszem. A szeme sarkából látta. – Ettől megkönnyebbült. A jövő hét után már nem lesz a gyámom. és szúrós tekintettel nézett Arabellára. De Marcushoz odahajolva halkan. amíg jobban meg nem ismertem önt. vagy hogy ő miért gondolja. de nem áll szándékomban megszakítani a kapcsolatot Irwin kisasszonnyal. ezt majd később megbeszéljük négyszemközt. én pedig biztosan nem leszek a grófnéje. uram – felelte a nő tettetett kedvességgel. Loring kisasszony. igaz. uram? Nem szeretné. Arabella a válla fölött hátrapillantva ragyogó mosolyt villantott Arden hercegére. – Természetesen. mit gondolok arról. odasziszegte neki: – Nem tudom. Claybourne márkija azonban nagyon jól mulatott. hogy a férfi bosszús. – Arabella – vágott közbe Marcus nyersen –. ha hozzámennék Lord Danvershez. . de érezte. Inkább az unokaöccsével szakítom meg a kapcsolatot. hogy Marcus összevonja a szemöldökét. addig nem ítélkezem.– Bocsásson meg hölgyem. Marcus összefonta a karját a mellén. mit mondott kettőnkről a nagynénjének. – Én még nem döntöttem el. A többiek pedig a páholyban mind elhallgattak. hogy Marcus összekösse az életét önnel. hogy mindenáron a felesége akarok lenni… A férfi nyers válasza félbeszakította a nő dorgálását. A herceg válaszul felvonta a szemöldökét. A férfi parancsoló hangját hallva Arabella dacosan felszegte az állát. – Az igazat megvallva. nem szeretném – felelte hűvösen.

nyilvánvalóan megérezve a kettejük között hirtelen támadt feszültséget. hogy közben szándékosan próbált megfeledkezni a szívét mardosó fájdalomról. hogy véget érjen az este. a herceg udvarias tartózkodással. Eleanor egyikükről a másikukra néz. nem törődve vele. – Akkor most azonnal fel kéne világosítania – sziszegte Arabella. hogy hamarosan viszontlátják egymást. Úgy ülte végig a következő három felvonást. ha vége a fogadásuknak. hogy igent mondott. hogy hazaérjen és jól kisírhassa magát. miközben alig várta. hogy a férfi húga. Amikor egy fél órával később Marcus besegítette Arabellát a hintójába. És semmiképpen sem kínálja fel neki a szívét. az apja újabb félrelépését követően. Azt nem mondtam neki. Arabella nagy megkönnyebbülésére egy perccel később a színdarab folytatódott. és kifejezte reményét. amikor az anyja vigasztalhatatlanul zokogott a párnájába. mielőtt visszafordult volna a színpad felé. Ekkor eszébe jutott egy fiatalkori emléke. azt kívánva. mielőtt kimasírozott volna a páholyból. hogy mástól tudja meg. mint a szíve. a nő hátradőlt és behunyta a szemét. . mert nem akartam. Eleanor azonban kedvesen Arabellára mosolygott.– Azt mondtam neki. bárcsak ne kéne a férfihoz szólnia az este hátralevő részében. a márki jól nevelt bájjal. A feje épp oly hevesen lüktetett a fájdalomtól. hogy aztán a férfi rátaposson. hogy megkértem a kezét. Nem megy hozzá Marcushoz. mire véget ért a darab. A csalódott Lady Beldon hidegen búcsúzott el tőle. Csak arra vágyott. A fájdalmas emlék megerősítette Arabella elhatározását. Marcus barátai is eltérő módon búcsúztak.

amit Lady Beldonnak mondtam: nem szakítom meg vele a kapcsolatot.Winifred nyilvánvalóan megérezte a kettejük közti feszültséget. – Nem is tenném – válaszolta Marcus kurtán. Az álszentség netovábbja. hogy az egyik szolga becsukta a hintó ajtaját és újból elindultak. . Jobb lenne. – Minden rendben lesz. miközben az olyan férjes asszonyok. Míg máskor elszunyókált volna útközben. – Aligha nevezhetjük jelenetnek. hogy ilyen nevetséges jelenetet rendezett. Nyomós okom volt megharagudni. számos szeretőt tarthatnak. de magának is elmondom. Arabella makacsul felszegte az állát. tudva. Amikor a hintó végül megállt a háza előtt. mielőtt kiszállt volna. ha megmagyarázná. hogy a férfi felelősségre vonja. akár házasságtörést is elkövethetnek. kedvesem? – Hogyne. ha ön és a húgai többé nem barátkoznának Fanny Irwinnel. – Lehet. – Igazán nem fér a fejembe a nénikéje viselkedése. rövid időn belül mi is otthon leszünk – válaszolta Arabella. mi ütött magába. Abban a pillanatban. És ön nem tilthatja meg. mint amilyen az ön korábbi kedvese is. Arabella fújt egyet. Winifred habozott. – Szeretném. amiért a nénikéje becsmérelte a barátnőmet. Marcus végigmérte a nőt. hogy enyhítse a fagyos hangulatot. noha vonakodott kettesben maradni Marcusszal. amiért összekülönbözött a nagynénjével. – Tudja jól. Fannyt. hogy igaza van. Marcus megszólalt. mégsem tagadja ki őket a társadalmi elit. A nő azonban még mindig füstölgött. hogy hajadon hölgyeket megvetnek a bűneikért. hogy találkozzam vele. most élénken csevegett egész úton hazafelé.

– Ha „Júlia” alatt Lady Eberlyt érti. – Szándékomban áll megtartani a házassági fogadalmamat. Arabella ridegen elmosolyodott. Három hónapja szakítottam vele. – Sosem feltételeztem. hogy az vagyok. – Nem is hasonlítok rá. igazán. Egészséges szexuális étvággyal megáldott férfi vagyok. akkor igen. – Nem? Akkor miképp lehet. hogy szent. Soha nem is állítottam. – Ezt mondja most. nem lesznek szeretőim. – A vele folytatott viszonyom tévedés volt – felelte csendesen. látta Júliát.A férfi egy hosszú pillanatig mereven nézte a nőt. Nehéz volt nem észrevenni. aki fittyet hány a házassági esküre. – Nem vagyok szent. amikor megpróbál rávenni. A férfi arckifejezése sokkal inkább együtt érző volt. Ha összeházasodtunk. . miközben próbált megfeledkezni a szemét mardosó könnyekről. hogy férjes asszonyok szeretője. de azt állította. semmint védekező. Arabella. olyan régen? – jegyezte meg Arabella gúnyosan. Képtelen volt elhinni Marcus ígéreteit. hogy elfogadjam a házassági ajánlatát. és elfordulva kibámult a hintó ablakán. végül felsóhajtott. Arabella. A nő jeges pillantást vetett a férfira. akárcsak az apám? Marcus egy hosszú pillanatig hallgatott. – Nem érdekel – hazudta a nő. – Oh. – Gondolom. Marcus összeszorította a száját. – Ne aggódjon miatta. A férfinak megfeszült az állkapcsa. hogy semmiben sem hasonlít az apámra.

és a férfira meredt. s a férfi figyelme könnyen elkalandozhat másfelé. – Ne legyen féltékeny Lady Eberlyre – mondta Marcus. – Féltékeny?! Egy cseppet sem vagyok féltékeny. mint amilyen maga Arabella is volt. amikor a nő nem felelt. próbálva megőrizni a türelmét. A nő arckifejezése konok maradt. mint a szülei. a versengésük lezárul. – Én viszont igen! Ha feleségül megyek magához. ezt biztosan tudta. mert többet nem mondom el. egészen biztosan tartok szeretőt. A nő visszafordult. a férfi nagyon is kívánta őt testileg. – Jól figyeljen rám. . édesem. Arabella nem tudott többé parancsolni túlcsorduló érzelmeinek. Nem fogok otthon ülni.Oh. Ha összeházasodtunk. nem állíthat meg! – Ne akarja kipróbálni ezt az elméletet. ha száz szeretőt tart. És akkor ő éppúgy egy szerelem nélküli házasság csapdájában vergődne. minthogy eszem ágában sincs elfogadni a házassági ajánlatát. A viszonyai és a hűtlenkedései hidegen hagynak. Marcus. A fogadásuk csupán játék volt a férfi számára. engedelmes feleségként. – Ha úgy akarom. – Rajtam kívül nem lesz más szeretője – mondta a férfi a fogát csikorgatva. A nő látta. talán többet is. A nő dühösen felszegte az állát. és jogilag a grófnőjévé teszi őt. amint a férfi megdermed. míg maga meghágja egész Angliát. és meg is állítanám. Az sem érdekel. – Arabella… – kezdte Marcus. nem tartok többé szeretőt. De a házasság előtti testi vágy messze volt a házasságkötés utáni hűségtől. Amint megnyeri. Meg tudnám állítani. a nő vakmerő kijelentésétől nyilvánvalóan ugyanolyan dühös lett.

Egy perccel később Marcus hallotta. A nyomába eredt. ahogy a nő felszaladt a lépcsőkön. hogy felkelti az öltöztetőnőt. Marcus szintén magában fortyogva hallgatott. és eltűnt a folyosón. amint a nő üdvözli Simpkint. be a házba. olyan erővel. Összeszorította a fogát. Arabella kinyitotta az ajtót. Végigjátssza a fogadásukat. amint becsapódik a nő hálószobájának az ajtaja. Marcus sötéten figyelte. és elfordította tekintetét a férfiról. Azzal felsietett a lépcsőn. hogy még a szelíd inast is megriasztotta. Korábban is boldogultam. haragos pillantást vetve Marcusra. hogy várjon. Amikor az inas felajánlotta. és akkor vitassák meg a szeretők kényes témáját. Amint a hintó megállt. hogy uralkodjon az indulatain. 11 . Arabella megrázta a fejét. Nem kis erőfeszítésébe került. – Egyedül is boldogulok. hogy nem fog veszíteni. mert feltett szándéka volt elnyerni a húgai és a maga szabadságát. amíg mindketten lehiggadnak. De amint vége. és még éppen hallotta. ne ébressze fel Nant – mondta feszülten. és leugrott. mielőtt a szolga leereszthette volna a hágcsót. ahogy ígérte. – Nem.Arabellát majd szétvetette a düh. soha többet nem beszél a férfival. Megígérte magának. de kényszerítette magát. aki a késői óra ellenére az előtérben várta úrnője visszatérését.

hogy eszébe sem jut más szerető után vágyakozni. Marcus tudta. őt pedig túlságosan is fűtötte a birtoklási vágy. Be kellett bizonyítania a nőnek. a házastársi hűség rendkívül fontos volt számára. semhogy ezt megengedje. mert félt. és töltött magának egy jókora adag konyakot. és kiszolgáltatja érzéseit annak a fájdalomnak. és nagyon bántotta. aki fittyet hány a házastársi esküre. egyenesen a dolgozószobájába ment. Leginkább azonban az dühítette fel. mint szélsőséges tapasztalatai. . Már maga a gondolat is pokolian dühítő volt. Arabella nem az a fajta nő volt. hogy lehiggadjon. amit élvhajhász apja és házasságtörő anyja mellett elszenvedett. hogy egy hitvány udvarló megint cserbenhagyja. számos szeretőt tart majd. A nő megszerzéséért folytatott hódító hadjárata azonban így is kudarcot vallott. A férfi nagyot kortyolt az italából. hogy még elszántabban kell küzdenie.Hogyan védheti meg egy nő a szívét? Arabella levele Fannynak Marcus maga is paprikás hangulatban. hogy újból összetörik a szívét. Félt. hogy hűséges marad hozzá a házasságuk után. hogy ha összeházasodnak. A nő azért gyűlölte az előnyös házasságot. hogy túlságosan sebezhetővé teszi magát. hogy a nő kétségbe vonta a szavait. Megértette. Úgy leköti majd a nőt a saját ágyában. hogy a nő megfogadta. Még így is megértette azonban Arabella álláspontját. amelyet csak házastársak tudnak okozni egymásnak. hogy az ő házasságuk teljesen másmilyen lenne. hogy Arabellát elszomorítja a Lady Eberlyvel folytatott korábbi viszonya. és megpróbálta féken tartani az indulatait. De ő valóban komolyan gondolta. Azok után.

Nem bajlódott a hálóruhával. összeráncolta a homlokát. köztük a rózsaszín selyemruha. Egy félbehajtott pergamen hevert a kupac tetején. az első pillanattól kezdve meg akarta szerezni. Kedves Lord Danvers. Marcus gondolatban megfogadta. Én már nem tartok rájuk igényt. Csendes volt a ház. és a szobájában is meggyújtottak egy lámpást. ezeket nyugodtan ajándékozza a szeretőjének. és meg is fogja szerezni. és egy szék támlájára fektette a ruhadarabokat a budoárjában. Marcus kinyitotta. legidősebb védence. hogy a komornyik reggel elpakolhassa. és olvasni kezdte a rövid üzenetet. amelyet az utóbbi időben neki vásárolt. amelyet Arabella aznap este viselt a színházban. ami eltántoríthatná. Tisztelettel. a felesége és a szeretője lesz. a tavaszi este kellemesen langyos volt. hogy ne a sötétben kelljen botorkálnia. ahogy megszokta. de a folyosón égett egy falilámpa. A grófnője. mivel a személyzet már régen nyugovóra tért. A takarót hívogatóan visszahajtották. Amikor a férfi megpillantotta a rubintokat és a gyöngyöket a sok selyem között. Marcus visszatért a hálószobájába.Akarta Arabellát. Loring kisasszony . hogy nincs. de már a küszöbön megtorpant. azzal kiürítette a poharát és felment a hálószobájába. de egy hatalmas halom ruha hevert az ágyra hajítva. Arabella minden ruhát és ékszert visszaadott neki. A férfi levetette estélyi öltözetét.

Egészen addig végtelenül türelmes volt. Amikor meglátta a férfit az ajtóban. Arabella remegő ajkába harapott. Marta a féltékenység. amint ott állt a dühtől sötétlő tekintettel. miközben ő lefekvéshez készülődik. Azt tudta. hogy túlságosan is vonzódott Marcushoz. hogy a férfi nem fog örülni. . Arabella nyelt egyet. De minthogy ezzel a stratégiával nyilvánvalóan nem jutott semmire. Arabella hálószobájához. Hazudott. hogy visszaadta az új ruhatárát. keményebb lépéseket kellett tennie. amikor azt állította. hogy nem volt féltékeny a férfi szépséges szeretőjére. Amikor kivágódott a hálószoba ajtaja. át a másik szárnyba. karjában a gyönyörű ruháival. hogy Marcus felbőszült bikaként beront a szobrába. összeszedte a ruhákat és az ékszereket. de arra nem számított. Nyomorultul érezte magát. és végigsietett a folyosón. Arabella éppen az öltözőasztalánál ült. A benne fortyogó düh is csak azt mutatta. majd feltépte az ajtót. hogy gyöngédséggel és szenvedéllyel hódítja meg a nőt. hogy felugrott az asztal mellől és riadtan szembefordult a férfival. Ez nem mehet így tovább… Marcus ijesztő belépője olyan váratlanul érte. és dühödt mozdulatokkal próbálta kifésülni a haját. Elhatározta. mintegy szimbolikusan megszakítva a köztük lévő gyám-védenc kapcsolatot.Marcus összeszorította a fogát. ami azt igazolta. hogy teljesen belehabarodott. magára kapott egy hálóköpenyt. Lányként gyűlölte a szülei viszálykodását hallgatni. de még jobban gyűlölt Marcusszal veszekedni.

a másikat a háta mögé csúsztatta és felkapta. Ezek a ruhák és ékszerek az ön tulajdonát képezik. Arabella mégis védtelennek érezte magát. –A szobámba. átszaladt az ágy túloldalára. így sietve menedéket keresett az öltözőasztal mellett álló szék mögött. hogy csak úgy betör a hálószobámba. egyik karját a nő térde alá. pajzsként használva a bútort. nem törődve Arabella elsuttogott követelésével. Mindent vissza akartam adni. édesem. – Nem. hogy azonnal tegye le. a kihívás helyét átvette félelem. Noha a fehér gyolcs tejesen elfedte a testét. és meg is fogja tartani őket.Miközben a nő bizonytalanul fürkészte a férfit. és kihívóan bámult a férfira – aztán ahogy a férfi megindult felé. miközben Arabella ágyához sétált. és a halmot az ágyra hajította. de a férfi három határozott lépéssel ott termett mellette. . – Én viszont nem veszem vissza. a tekintete olykor megállapodott a nő hosszú ujjú hálóingén. – Hová visz? – kiáltott fel a nő. De maga is velem jön. kék tekintete a nőébe kapcsolódott. amely hagyományosan Danvers grófjainak lakrésze volt. A nő megpróbált kitérni a férfi útjából. mezítelen lábán. azonnal távozzon a hálószobámból! – Máris. végighaladt a homályos folyosón. – Eltévesztette a budoárját. – Marcus. ahogy megegyeztünk. elhaladva a földszintre vezető lépcső mellett. ügyet sem vetve a nő felháborodott kiáltására. mégis mit jelentsen ez. – A férfi ragyogó. hogy a túlsó szárny felé igyekeznek. Marcus lehajolt. Hogy meghódítsam. amikor rájött. A nő csípőre tette a kezét. – Marcus. A férfi. kibontott haján. a férfi tetőtől talpig végigmérte.

Néhány perccel később a férfi belépett a hálószobájába. Miközben szorosan tartotta. karjában a nővel. Amikor a férfi legközelebb megszólalt. életem. Arabella. ahogy a nő melle széles mellkasához préselődött. – Ne pazarolja az erejét. és a combja izmos combjának feszült. Meg akarom mutatni. . – Be akarom bizonyítani. – De igen. – Hogy az a mérhetetlen arroganciája… Abban a pillanatban a férfi ajka rabul ejtette a nőét. és a nyelvük vad csatába kezdett. majd elhúzódott. és újból összeszedte az erejét. Arabella felszisszent és döbbenten bámult Marcusra. és odasétált a hatalmas ágyhoz. A nő megpróbált elhúzódni. A nő szíve hevesen kezdett verni a férfi szavai hallatán. hogy a szeretőm legyen – mondta a nő remegő hangon. a férfi éj kék szeme megvillant és elsötétedett a vágytól. ahol nem túl ünnepélyesen egyszerűen ledobta a nőt. Arabella. csupasz lábával berúgta maguk mögött az ajtót. a hangja fojtott mormolás volt csupán. Arabella prüszkölt a felháborodástól. hogy rajtam kívül nem vágyik más szeretőre. A férfi elképesztő csókja azonban csupán néhány pillanatig tartott. és vadul magához rántotta. de Marcus nem lazított a szorításán. A váratlan mozdulat megijesztette a nőt. Mielőtt azonban megüthette volna. – Nem akarom. hogy megpróbáljon kiszabadulni a karjaiból.– Sosem egyeztem bele ebbe. hogy mi vár önre a hitvesi ágyban. felállt és megpróbált lekeverni egy pofont a férfinak. de Marcus nem engedte el. a férfi elkapta a nő karját.

Valóban kívánta a férfit. így a nő ráesett. Marcus sürgetően lenyomta a nőt. majd az utolsó pillanatban hanyatt vetette magát. . és a haja vörösarany függönyként borult az arcuk köré. A férfi csupán erre várt. Aztán Marcus arckifejezése ellágyult. Kétségbeesetten kívánta. hogy egy percre is megszakította volna a csókot. Ne is tagadja. A nőnek elakadt a lélegzete. Arabella az agya valamely hátsó zugában észlelte. a levegő vibrált a feszültségtől. ahogy letekintett rá. miközben Marcus még szorosabban ölelte. hogy Marcus ugyanazt a vágyakozást érzi. ahogy a hüvelykujjával végigsimított a nő alsó ajkán. Forrón csókolták egymást. Marcus lehajolt. amelyről még csak nem is álmodott. – Hallgasson.– Kíván engem. Arabellát rabul ejtette a férfi pillantása. de ennek a feszültségnek semmi köze nem volt elszánt küzdelmükhöz. és Arabella éppen olyan hevesen viszonozta a csókjait. ahogy szabadjára engedték a napok alatt felgyülemlett feszültséget. hogy mi a kéj. Mintha hirtelen megállt volna az idő. Arabella megadóan a férfi felé fordította az arcát. a nő fülében dobolt a vér. Meg akarom mutatni önnek. A férfi szeme mintha lángolt volna. és újból ostromolni kezdte a nő ajkát. amelyet valaha is érzett. Mindkettőjük testében lüktetett a szenvedély. és csókodon meg – mondta rekedt hangon. mert a férfi teljesen mozdulatlanná dermedt. Anélkül. ismerte el magában a nő. – Ki akarom elégíteni. és ugyanolyan mozdulatlanul állt. Olyan gyönyörben akarom részesíteni. Arabella. A nő tudta. Arabella. vadul. hogy a férfi hátrafelé vezeti a hatalmas franciaágyhoz. szenvedélyesen. ahogy testén végigsöpört a legerősebb vágy.

és hosszasan kényeztette a nő lüktető mellbimbóit. Mielőtt a nő meglepetésében felkiálthatott volna. – Ha nem akarod. és erősen szopogatni kezdte. . Sokkal. mardosó vágy kerítette a hatalmába. zihálva. akkor azt most mondd meg. A nő tudta. az ágyhoz szögezve Arabellát a súlyával. A férfi fojtott hangon felnyögött. és elszakította a száját a nőétől. hirtelen ráébredve. az izmain és az idegein végigszáguldó vágyat és éhséget. sokkal többet akart a férfitól. Arabella minden erejével azon volt. Aztán kinyújtotta a kezét. és felfedte forró. és a vékony batisztanyagot kettéhasította egészen le. a férfi a mellére hajolt. meztelen ágyékát… duzzadt férfiasságát. mit kérdez a férfi. a nő derekáig.A férfi élvezettel ostromolta tovább a nő ajkát. Arabella teste önkéntelenül ívbe feszült a mesés érzés hatására. Nem tagadhatta az erein. hogy a férfi köntöse szétnyílt. – Akarom. csupasz bőrét. A férfi szemében fellobbant a szenvedély tüze. hogy viszonozza a férfi szenvedélyes csókjait. hogy még közelebb kerülhessen a férfihoz. megragadta a nő hálóingének finom csipkegallérját. erős. miközben kapkodva vette a levegőt. A férfi egymáshoz préselte a feszes halmokat. A nőt valami őrjöngő. amit a férfi nem elégíthetett ki pusztán a szájával. hogy tovább folytassuk. hogy folytassuk… akarlak. míg a nő rekedt hangon könyörögni nem kezdett. amely a nő hasának feszülve ágaskodott. nem tud betelni a férfi csókjaival. A nő kétségbeesetten nyüszítve a férfi alatta heverő. felfedve telt kebleit. majd a vágytól megkeményedett mellbimbóját a szájába vette. dübörgő szívvel Arabella lassan bólintott. A nő csípője ösztönösen megmozdult. Kiszáradt torokkal. izmos testének nyomta a testét. Úgy érezte. Marcus a nőre gördült. sürgető. Kezével beletúrt a nő hajába. és felnézett rá.

Tudta. majd fájdalmasan felkiáltott. miért habozik a férfi. Egy hosszú percig egymásra bámultak. a nő hallotta a férfi szívverését. Marcus a nő széttárt combjai közé térdelt. az ajkai simogatták. és a padlóra dobta. majd a nő combjai közé csúsztatta a kezét. ahogy a saját szíve visszhangként veri vissza annak féktelen ritmusát. – Kész vagyok… ez a tűz… – A nőt égette a vágy. egész lénye sajgott a perzselő éhségtől. Ha megteszik a következő lépést. a nő félig sikoltott. A férfi arca feszült volt. megragadta a csípőjét és lehajolt. Még nem vagy kész a fogadásomra. Ő volt az első szeretője. majd ő maga is kibújt a hálóköntöséből. és teljesen leszakította a nőről a hálóinget. és kitört. Amikor a nő újból képes volt érzékelni a körülötte lévő világot. a nyelvével pedig mélyen beléhatolt. A férfi felemelkedett. és simogatni kezdte ölének pulzáló kelyhét. és gyöngéd tekintettel őt nézi. – Még nem. hogy Marcus felette térdel. többé nem lehet visszacsinálni. feljebb húzta a nő szakadt hálóingének a szegélyét. ne hagyd abba… – könyörgött Arabella rekedten suttogva. Amikor a férfi varázslatos szája megérintette a nő ölének virágát. miközben a teste egyre inkább lángoló pokollá változott. észrevette. felfedve pompás. mintha megfagyott volna a pillanat. ahogy a férfi hihetetlen ügyességgel ostromolta. erőtől duzzadó testét. A nő megmarkolta a férfi haját. félig zokogott – önkéntelenül könyörögve.– Marcus… kérlek… Akkor a férfi lenyúlt kettejük közé. az egyetlen szeretője. . és érezte. – Kérlek. ahogy megpróbált uralkodni önmagán. mígnem valahol mélyen ez a pokol fortyogó vulkánná alakult. A férfi mozdulatlanná dermedt. és kipirult.

Belle. A nő érezte. A szája. lassan. és a combjait még jobban széttárta a sajátjával. hogy készen áll-e a fogadására. finoman tágítva és betöltve a nőt. és közben könnyű csókokkal halmozta el a nő homlokát. Azzal hihetetlen óvatossággal a férfi előrenyomult. arcát és ajkát. ahogy a férfi a hüvelyéhez illeszti kemény kéjrúdját. Aztán egy perc múlva mozogni kezdett. kipuhatolva. de a férfi kedvesen megcsókolta a halántékát. Marcusnak még gyöngédebbé vált a tekintete. majd hangtalanul felkiáltott. . Arabella pusztán a lüktető teltséget érezte. – Próbálj meg ellazulni. A fájdalom csupán egy villanás volt. amennyire csak lehet. Marcus nem mozdult. Arabella mozdulatlanná dermedt. Arabella megremegett. lassan csúsztatva a nő hüvelyébe hatalmas. rekedt. hogy megcsókolja. ahogy azt mondta: – Nem hagyom abba. a hangja pedig halk. és a hüvelykujjával cirógatva az érzékeny bimbókat. olyan óvatos leszek. A férfi leengedte a testét a nőéhez. kissé visszahúzva hímvesszőjét. gyöngéden markolva a telt halmokat. amely korábban követelőző és éhes volt. majd ismét előrecsúszva. most gyöngéden izgatta. ahogy újabb tűz ébredt mélyen a belsejében. befedve őt. Ígérem. A férfi mosolya egyszerre volt ünnepélyes és elbűvölő. Közben a kezével a nő mellét izgatta. duzzadt vágykeltőjét. Ahogy a hímvesszője hegyével beléhatolt.– Marcus – súgta a nő ismét. hogy a nő hozzászokhasson hatalmas hímtagjához. ahogy a férfi végül egészen belésiklott. ahogy lehajolt. és kinyújtotta a férfi felé a kezét.

megpróbálva nem ránehezedni. hogy Marcus csaknem az eszméletvesztésig ostromolta az érzékeit. Hirtelen ismét lángolt. súlyát az alkarjára helyezte. miközben a tűz lassan kialudt. miközben első alkalommal egyesülnek. A megsemmisítő robbanástól elakadt a férfi lélegzete. hogy egyre inkább kicsúszik a kezéből az irányítás. álmodozón mosolyogva. hogy a szeretkezés kellemetlen lehet az első alkalommal. hogy a vágya szinte elviselhetetlen méreteket ölt. Ahogy elcsitult benne a szenvedély. De legnagyobb döbbenetére a pokoli tűz újból lobogni kezdett benne. . és a férfira nézett kábán. hogy a nő bájos arcába nézzen. de ez nem volt az. kielégülést keresve egy ősrégi ritmusban. Végül lassan. A nő megrázta a fejét. perzselő gyönyör járta át. ahogy Arabella elélvez. és felemelte a fejét. amikor a nő arca fájdalmas grimaszba torzult. Ugyanakkor a férfi érezte. A férfi éppen olyan kapkodva szedte a levegőt. miközben Arabella ficánkolt és nyögdécselt alatta. – Fájdalmat okoztam? – kérdezte Marcus aggódva. hogy ilyen heves vágy kél benne nem sokkal azután. de amikor a nő teste hirtelen ívbe feszült és felkiáltott a gyönyörtől.Nem számított rá. ahogy kipirul a bőre a szenvedélytől. – Fanny elmondta. Látni akarta. és a teste lángra lobbantotta az ő testét. mire bármelyikük is nyugodtan tudott lélegezni. Megpróbált lassú iramot diktálni. ahogy a csípője önkéntelenül mozogni kezdett. A nő zihálva szedte a levegőt. Marcus meztelen bőre égette az övét. amely a nőét. a férfi egy rekedt kiáltással megadta magát önnön vágyának. és a testét ugyanaz a lüktető. vigyázva a férfi kihúzta a hímvesszőjét a nőből… meghökkenve. Marcus a nőre omlott. Hosszú időbe telt. hanem megtámaszkodva feküdni.

és ilyenek voltak azok az érzések is. gondolta a férfi. amelyeket a nő ébresztett benne. szorosan átölelve a nőt. Marcus szintén fellélegzett. mert a nő újból lehunyta a szemét. édesem. meztelen testét. te semmi varázslatosat nem éreztél… – Tévedsz. Egyetlen más szerető mellett sem érezte magát ennyire élőnek és kielégültnek. miközben átjárta a diadal érzése. – Csak megpróbálsz elbűvölni. mint amilyennek várta. Én is éreztem. és még valami ennél is erőtelesebb érzelem: a szívből jövő felszabadultság. A férfi halványan elmosolyodott. Arabella arrébb húzódott. A férfi halkan felnevetett. – Mindig ilyen érzés? – Milyen érzés? – Mint a tűz. életem. élvezve. – Azt hiszem. és felnézett a férfira. A férfi kijelentése megnyugtathatta. Egy kis idő múlva aztán megszólalt. Mint a tűzijáték. Arabella szenvedélye olyan vibráló és izgalmas volt. Aki elfészkelt a férfi karjában. . és elégedetten felsóhajtott. Tűzijáték. – Szinte sosem ilyen. mintha hirtelen zavarba jött volna. igazad van. hidd el. – Ha el akartalak volna bűvölni. és a karjába vonta Arabellát. akkor azt azelőtt tettem volna. hogy szeretkeztünk. – Gondolom. Milyen találó megfogalmazás. hogy a karjában tarthatja Arabella meleg.A férfi megkönnyebbülten a hátára gördült. és újabb kéjes sóhajtással elcsitult a férfi karjában. A nő a férfi vállába fúrta az arcát.

A gyerekvállalás kérdését mindig is intellektuális nézőpontból közelítette meg. hogy menjen hozzá feleségül. amiért megfosztotta Arabellát a szüzességétől. hogy sikerrel jár. Még sosem kerítette a hatalmába ilyen erős birtoklási vágy. A férfi számára azonban nem volt kérdéses. Megértette. Csupán egy kicsit előbb történt. ébredt rá Marcus. Mégis. meg tudta magyarázni a dolgot magának. hogy tovább örökítse a címét és a vérvonalát. Drew és Heath hangosan hahotáznának. gondolnia kellett volna a következményekre. hogy gondolt volna a következményekre. ha azt mondaná nekik. A gondolat azonban. Aznap éjjel elvette a nő szüzességét anélkül. belélegezve az illatát. mint ahogy bármelyikük is gondolta. Marcus mély lélegzetet vett. Azután pedig sosem ereszti el többé. hogy családot alapíthasson. De ahhoz. mint Arabella.A férfi magához szorította a nőt. Marcus halványan elmosolyodott. . hogy gyermekekkel ajándékozza meg Arabellát. Gyermek foganhatott az egyesülésükből. aki minden erőfeszítés nélkül tette ezt. Megtörtént volna. ahogy elképzelte a kis Arabellákat vagy a kis Marcusokat. hogy az a kötelessége. Arabella iránti vágya elvette a józan eszét. nem csupán hihetetlenül vonzó volt számára. de egy végtelenül ősi érzést ébresztett benne. Veszélyes volt ez a vágyakozás. hogy családot akar alapítani. ha egyáltalán felmerült benne a kérdés. előbb meg kell győznie Arabellát. és az arcát a nő hajába temette. de egyikőjük sem ébresztett benne olyan kínzó vágyakozást. Ugyanakkor akármennyire is lelkiismeret-furdalása volt. amikor elveszi feleségül. Egy pillanatra felrémlettek előtte egykori szeretői – hogyan próbálták elbűvölni és hányféle módon akarták boldoggá tenni –.

önkéntelenül megcirógatva a nő csupasz vállát.Mostantól az enyém vagy. de nem tiltakozott tovább. majd felemelte a fejét. Arabella az ajkába harapott. mennyire zavarban van. és felült. A férfi ismét magához vonta a nőt. . felfedezve a vérfoltot a szakadt gyolcson. senki sem fog meglátni. A férfi érintésére Arabella megmozdult. a nő arcát elöntő bájos pír elárulta. gondolta a férfi. – Mégis hová mész? – Vissza a szobámba. Még alig kezdtük el felfedezni a szeretkezés gyönyöreit. – Nem szeretném. – Még szerencse. vagy inkább égesd el. Marcus elkapta a karját. amikor visszaviszlek a szobádba. hirtelen ráébredve hol is van valójában. és nem kell szégyellned előttem. Dobd a szemetesbe a ruhát. hogy szétszaggattam a hálóingedet – jegyezte meg Marcus. Gyönyörű a tested. és a mosdótálhoz sétált. Nem kellene itt lennem. – De a személyzet megláthat… – A személyzet egy másik szárnyban és egy másik szinten lakik. és a férfi hálószobájának ajtajára pillantott. mielőtt a nő elhagyhatta volna az ágyat. Majd adok egy másik hálóinget. A férfi megakadályozta. hogy letörölgesse Arabella combjáról a magja maradványait. Amikor a nő kibontakozott a férfi öleléséből. ha megmaradna a bizonyíték. hogy a nő magára húzza a takarót és elrejtse meztelenségét. hogy elvettem a szüzességedet. Amikor visszatért az ágyhoz. ahonnan hozott egy nedves mosdókendőt. Ha hajnalhasadta előtt visszatérsz. – Ne bújj el előlem. Marcus felkelt. – Velem töltöd az éjszakát.

akkor nem. Aligha ilyen egy mintaházasság. mint én téged. – Talán. Ha egy férfi annyira kíván egy nőt. hogy újból szeretkezzenek. – Mit? – Fizikailag nagyon összeillünk. – Akkor újból szeretkezni akarsz velem? – kérdezte a nő a férfi vállán nyugtatva a fejét. egy mintaházasság halálra untatna mindkettőnket. hogy készen állt. hogy a házasság más területein is illenénk egymáshoz. míg egy férfi… újból összeszedi az erejét. Marcus elmosolyodott. – Valóban. – Majd meglátjuk. Arabella érezte. ami azt illeti. és magához húzta Arabellát. . A férfi fallosza súlyosan ágaskodott a vágytól – semmi kétség. – Te még mindig … – A nő még jobban elpirult. A férfi halk nevetése megrebbentette a nő haját. – Akkor jól gondoltam. mint a szüleim. A veszekedés fel is tüzelhet. Ismerd el. amikor a férfi dolga végeztével visszavitte a mosdótálba a kendőt. Holnap épp eléggé érzékeny leszel. – Megérte. Alig néhány perce még úgy veszekedtünk. – Azt hittem. de ez nem jelenti azt. miközben visszamászott az ágyba. órákba telik. akkor nem.– Micsoda romhalmazt csináltunk az ágyból – mondta Arabella szomorúan. Remekül illenénk egymáshoz a hitvesi ágyban. hogy harcolhatsz velem. A tekintete megállapodott a férfi ágyékán. de azt hiszem. hogy élvezted. amint ismét működésbe lép a védekezési ösztöne. a nő felszisszent. – Ha a megfelelő szeretővel van az ember. De amikor Marcus megfordult.

a férfi elhúzódott tőle. a bensőségességet és a gyönyört. hogy a férfi szeretkezzen vele? Amikor a nő késlekedett. ha felmerül benne a botrányos gondolat. hogy igaza volt a férfinak. . és a hangjában mosoly bujkált. hogy a karjaiban feküdhet. – Miért nem kötünk tűzszünetet egy kis időre? Ma már nem veszekedünk többet. De nem volt benne biztos. Arabellának el kellett ismernie. hogy neki adta az ártatlanságát. és egyszerűen jól érezzük magunkat. miközben rákészültél – nógatta a férfi. Marcus lehajolt. Nem akart veszekedni a férfival. ha hagyja. Arabella habozott. Az éjszaka hátralevő részében elfelejtjük a fogadásunkat. hogy szerette volna.– Lehangoló volt – felelte Arabella őszintén. és gyöngéd csókot lehelt a nő ajkára. megadni a választ. Marcus szenvedélye pont olyan izgató és túláradóan csodálatos volt. És azt sem bánta. ha a férfival töltené az egész éjszakát? A bolond szíve volt a hibás. A nő behunyta a szemét és élvezte a férfi gyöngédségét. hogy lenézhessen rá. és a felismerés nyomán a szomorúság és az elégedettség fura keveréke hullámzott végig a testén. – Csak egy kis tűzszünetet kérek. hogy ne habarodjon bele Marcusba. hogy mi lenne. Csak kényeztetjük egymást. és az oldalára fordult. – De tűzbe hozott. Amikor a nő nem válaszolt. Vajon képes lesz megállni. mint ahogy tartott tőle.

hosszú. hogy megcsókolja a férfit. a szívét még elszántabban tudja védelmezni. amit a szenvedélyről és Marcusról tudni akart.Arabella az ajkába harapott és próbálta meggyőzni magát. hatalmasnak és ízig-vérig nőnek érezte magát. Fanny biztos nem mondott el mindent. mint az acél és lüktetett az érintésére. dolgozzunk a taníttatásodon. hogy nem tud ellenállni a férfi testi vágyainak. hogy a nő megérintse… feszes. Azzal a férfi megfogta a nő kezét és az ágyékára tette. kössünk tűzszünetet – mormolta a nő. fényes és olyan nagyon izgató. hagyva. hogy alátámassza az elhatározását. Fanny a töredékét sem mondta el annak. Csupán el kell képzelnie Marcust a volt szeretőjével. És amikor Marcus behunyta a szemét a gyönyörtől. duzzadt heréket. – Szóval. rájött. hogy nincs miért aggódnia. de most. Nem. A barátnője. Égette a tenyerét. a nő beleborzongott. Kábultan az érzéstől a nő lehajolt. Amikor habozva bár. hogy a bőre forró. ha folyamatosan emlékezteti magát a veszélyre. – Azt javaslom. A barátnőd. hogy beleszeressen Marcusba. – Rendben. mivel töltsük az este hátralévő részét? A férfi lassan. de Arabella egyedül kezdte felfedezni a férfi testét. vastag falloszát és alatta a nehéz. Az nyilvánvaló volt. lapos hasát. nagyon férfiasan elmosolyodott. A nő ujjai a férfi perzselő hímtagjára kulcsolódtak és gyöngéden megszorították. kemény volt. hogy felkészült. A testemről például alig tudsz valamit. és a karját a férfi nyaka köré fonta. Nem lesz olyan ostoba. amit a szenvedélyről tudni kell. . gondolta Arabella ahogy a gyönyör perzselő érzése végigszáguldott a testén.

a nő elolvasta az üzenetet. jóképű nemesemberrel kötött érdekházasság. de vacsorára visszaér. ébredt rá Arabella. Az állt benne.12 Biztos vagy benne. boldog volt. hogy a férfinak halaszthatatlan üzleti ügyben Londonba kellett utaznia. Simpkin közölte vele. Ahogy a férfi megjósolta. amelyeket a férfi ígért neki. hogy az egész éjszakát a férfival töltötte. Amikor Arabella végül megmosdott és felöltözött. hogy éppen csak elszalasztotta a grófot. hogy visszanyerje az önuralmát. Fanny levele Arabellának Nem meglepő módon Arabella későn kelt másnap reggel. hogy Marcust a reggeliző asztalnál találja. Fáradt volt a kialvatlanságtól. hogy az elmúlt éjszaka szenvedélyesen szeretkeztek. de ragyogott a varázslatos szeretkezéstől Marcusszal. majd lement arra számítva. hogy nem kell most szembenéznie vele. Azután. de cseppet sem bánta. hogy nem akarod fontolóra venni a gróf házassági ajánlatát? Léteznek sokkal rosszabb dolgok. mint egy gazdag. Az igazat megvallva. amelyet Marcus hagyott neki. . a teste egy kissé érzékeny volt. Ügyet sem vetve a csalódottság okozta fájdalomra. időre volt szüksége. és megtapasztalta azokat a hihetetlen gyönyöröket.

Arabella a vendégére mosolygott. amiért a nagynéném tolakodóan beleavatkozott a dolgába. Ezenkívül – tette hozzá. Elképesztően csodálom önt – ilyen bátor hölgy. Arabella nem tudta. mielőtt Arabella végiggondolhatta volna. Mindent megtett. és ő nekem olyan. hogy ilyen nagy távolságot tett meg hiába. amit mond. a látogatás célját találgatva a reggelizőszobában fogadta Marcus húgát. hogy mit feleljen – szeretnék bocsánatot kérni. – Sajnálom. A bátyja Londonba utazott. mint aki komolyan gondola. Csupán jót akar. és ködös tekintettel járkált – amíg Simpkin be nem jelentette. – Oh. aki kék utazóruhát és főkötőt viselt. Lady Eleanor ravasz pillantást vetett Arabellára. amiért nem tagadja meg a barátnőjét. Lady Eleanor. Leült vendégével szemben egy magas támlájú fotelba. aki maga vezeti az iskoláját. Remélem. Nagyon szeretném jobban megismerni. hogy újra láthatom. és jólesett neki a nő szívélyes üdvözlése.Egész reggel csigalassúnak érezte magát. Arabella. hogy mulasson-e a dolgon. amely előnyösen kiemelte hollószín fürtjeit és rózsás arcbőrét. . hogy belém verje a helyes viselkedést. de hiszen én önhöz jöttem. – És mindenképpen meg akarom ismerni azt a nőt. – Micsoda öröm. aki képes ellenállni a bátyámnak. olyan hangsúllyal. vagy inkább tapintatosan feleljen. De nem volt joga megróni önt. – Provokálták. Helyet foglalva az egyik széken. hogy Lady Eleanor Pierce jött hozzá látogatóba. meg tud bocsátani Beatrix néninek. Loring kisasszony – mondta Lady Eleanor. Az ön felháborodása jogos volt. nem is kicsit. mintha az anyám lenne. és azt válaszolta: – Talán nem kellett volna olyan erőszakosan hangoztatnom a véleményemet.

De Marcus nem parancsol nekem. De most. Az igazat megvallva. Huncut mosollyal folytatta. Azt mondják. nincs párja a kurtizánok között. Eleanor erre szívből felnevetett. mind nagyon meglepődtünk. – Az igaz. de szereti. . és Arabella érezte. Eleanor következő megjegyzése azonban meglepte.Arabella szomorúan elmosolyodott. hogy megnyugszik. – De hiszen egyáltalán nem tette tönkre. hogy valljam. mint a nénikénk. így aztán már értem. hogy tönkretettem az önök estéjét. Nem volt szép tőlem. – Nem árt. szeretnék többet megtudni Fanny Irwinről. Nagyon megkedvelte Marcus húgát. hogy találkoztam önnel. hogy néha küzdeniük kelljen… hogy valaki időről időre felrázza őket. – Bevallom. ha néha visszavág neki valaki. hogy Marcus megkérte a kezét. ő a legjobb gyám. – Talán… De normális körülmények között eszembe sem jutna nyilvánosan jelenetet rendezni. miért cselekedett olyan elhamarkodottan. – A bátyja nem örülne. miért keletkezik kettejük között alkalmanként feszültség. – Be kell. – Valóban? – kérdezte Arabella kíváncsian. A férfiak megérdemlik. már értem. mint ahogy az elmúlt este történt. hogy azt higgyék. Izgalmas volt! Eleanor elbűvölően felkacagott. és nem is tekint pólyásnak. Egyetért velem? A két nő egyetértően felnevetett. ha az ő akarata szerint mennek a dolgok. amikor megtudtuk. – Igen. mindig ők parancsolnak. hiszen világ életében gyűlölte a házasság intézményét. Az nem járja. ha egy hírhedt kurtizánról mesélnék önnek – jegyezte meg Arabella. Arabella megborzongott.

hogy ennyire illedelmesek legyünk. Sosem lenne boldog egy teszetosza menyasszonnyal. elhatározva. nem. – Igazán megtisztelő. ha a nővérem lenne. És azt gondolom. mint amikor az ember mellett ott egy másik nő. és Heath meg Drew is olyanok a számomra. hogy férjhez megy. És én szólíthatnám Arabellának? – Természetesen. . Azt gondolom. Nagyon szeretném. ha az ő kedvéért is megfontolná. Arabella akaratlanul is elmosolyodott. mikor az ember úgy dönt. hogy egyszer s mindenkorra tisztáz mindennemű félreértést a Marcusszal kapcsolatos jövőjét illetően. hogy hozzámenjek a bátyjához pusztán azért. amelyet meg kell fontolni. Szólítson Eleanornak. mint a testvérek. De szeretném. de sok egyéb dolog is van. hogy így gondola – mondta Arabella higgadtan –. De az nem ugyanaz. Eleanor élénk arckifejezése elkomolyodott. hogy egy gróf húgának ismerjenek el. nem szükséges. – Kérem. nem áll szándékomban nőül menni a bátyjához. Neki kihívásra van szüksége. mi kitűnő barátnők lennénk. De meg kell mondanom. hogy önnek legyen egy nővére? A másik elmosolyodott. bárcsak mégis megtenné. – Ugye nem várja tőlem. Még hozzá kell szoknom ehhez a címhez. – Ami azt illeti. akiben megbízhat. minthogy csupán nemrégiben fogadták el Marcusnak a Koronához benyújtott petícióját. hogy ideális feleség lenne Marcus számára.– Lady Eleanor… – kezdte. akivel beszélgethet. De a fiatal nő közbevágott. Természetesen ott van Marcus. – Én azt kívánom.

Én magam is ugyanígy érzek – nem akarom. de túlságosan veszélyes. hogy Marcus hidegen hagyja. Lehet. mint a legtöbb férfi. hogy hallotta a pletykákat a volt szeretőiről. Marcus egyáltalán nem olyan romlott – legalábbis nem rosszabb. Szellemességben és vonzerőben messze felülmúlja az udvarlóimat. de biztosíthatom. és megrázta a fejét. hogy hozzámenjek a bátyjához vagy bárki máshoz. – Csodálom a lelkesedését. De Marcus sokkal engedékenyebb férj lenne. Eleanornak azonban nem lehetett a kedvét szegni. ami arra késztetne. de aztán meggondoltam magam. – Annak ellenére. Mivel Arabella ezúttal sem felelt. És nagyon is megértem az ön függetlenség iránti vágyát. hogy a férjem irányítsa az életemet. . ami ugyan sokkal izgalmasabb. – Be kell. Amikor Arabella nem felelt. Vagy ha nem ostobák. hát ravasz hozományvadászok. Arabella önkéntelenül is felnevetett. hogy egyikük iránt sem érdeklődik már. élvhajhász gazember. Kétszer igent is mondtam. mint egy átlagos nemesember. hozzátette. hogy jobban képviselhessem Marcus érdekeit. – Az én kezemet is megkérték már. de őszintén szólva nem tud olyat mondani. hogy valljam. hogy azt beszélik róla. annyira ostobák. – Cseppet sem tartom unalmasnak vagy ostobának a bátyját – ismerte el Arabella Eleanor újabb megértő pillantást vetett rá. – Az nem lehet. ha már itt tartunk. én halálosan unatkozom a kérőim társaságában. Eleanor izgatottan előrehajolt. – Mondja el a többi kifogását is. semhogy akár játékból is kikezdjek velük.– Tudom – helyeselt Eleanor.

Hirtelen összeszedte magát. Nem szeretném. de úgy tűnt. Arabella őszinte örömmel mosolygott rá. míg Arabella csenget a teáért és visszatér a helyére. Megvárta. mit csináltam volna gyerekkoromban. Eleanor nem vette észre. ha ő nincs. megértve a célzást. mikor jön haza Marcus. hogy a jegyesem szeretőt tart… noha azóta sokszor elgondolkodtam rajta. és aztán egész hátralévő életében bánná. Ő a legjobb testvér. hogy ily váratlanul a házasságot fontolgassa. hogy nem kínzom tovább az esküvővel és a bátyámmal kapcsolatban. ha ön is elkövetné ugyanezt a hibát. elveszve saját fájdalmas gondolataiban. majd könnyedén megjegyezte: – Akár hozzámegy Marcus. – Velem teázna. mert rájöttem. Nem tudom. . hiszen semmi más nem késztetné arra. És ígérem. Mindig azt vártam. hogy megvigasztaljon. – Igen. – Az első eljegyzésemet azért bontottam fel. Arabella. majd ragyogóan elmosolyodott. Arabella nem válaszolt. A szüleink nem voltak különösképpen… szerető szülők. remélem. Ön és Marcus miatt aggódom. – De ennyi elég is rólam. és ismét Arabellára nézett. csupán udvariasan felvonta a szemöldökét.– Én pedig biztosíthatom önt arról. ő fülig szerelemes önbe. Azt hiszem. akár nem. Kibámult az ablakon. hogy talán óriási hibát követtem el. Mindjárt elepedek. – Marcus akkor is nagyon megértő volt.hoz. jó barátnők leszünk. Eleanor? Eleanor felnevetett. amikor a második jegyesemet faképnél hagytam. hogy a bátyja szeretői hidegen hagynak – színlelte Arabella. szívesen. – Akkor ön nagyon bölcs – jegyezte meg Eleanor elismerő hangon.

hogy meglátogat Londonban. – Akkor esetleg elhozhatná őket a nagynéném házába teára. csupán emlékeztette Arabellát. – És nagyon remélem. hogy Lady Beldon örülne neki. hogy ilyen merész lépésre szánta el magát. hogyan kell társaságban viselkedni. és megválaszolta Eleanor számtalan kérdését. Eleanor védekezőn emelte fel a kezét. meglátogatja. A következő órában Arabella elmagyarázta az iskola működését. majd boldogan igent mondott. Kérem. – De több szó ne essék erről. . amikor néha kirándulni viszem őket. – Majd én beszélek vele. A látogatás hátralévő részében Eleanor egyszer sem említette a bátyját. – Ne aggódjon Beatrix néni miatt – válaszolt Eleanor. hogy alaposan megfontolja a bátyám házassági ajánlatát… Amikor Arabella figyelmeztető pillantást vetett rá. hacsak nem a növendékeimet kísérem gardedámként. hogy mindenben segít az iskolának. amiben csak tud. ígérje meg. amikor a nő felajánlotta. hogy gyakorolhassák. Inkább meséljen az iskolájáról. – Odáig lesznek a boldogságtól egy ilyen meghívás hallatán – felelte Arabella őszintén.– Én is remélem… noha kétlem. – Boldogan. Ritkán jutok be a városba. Lenyűgözőnek tartom. hogy megígérte. és amikor elbúcsúzott.

Az. És el kellett ismernie. akkor kimaradnak az életéből azok a létfontosságú élmények. hogy a férfi felfedezze nőisége titkait. De ez nem olyan téma volt. hogy önként megadta magát Marcus csábításának. hogy esetleg kész újból kockára tenni a szívét. miért kockáztatta meggondolatlanul a botrány lehetőségét azzal. kijózanította abból a meggondolatlan képzelgésből. mi a szenvedély. mert akkor be kellene vallania. hogy milyen heves vágyakozást ébreszt benne a férfi. Nem pusztán a fizikai vágyra gondolt. hanem arra a vágyakozásra. amelyről bátran elcsevegett volna egy gyakorlatilag idegen nővel. bármennyire elbűvölőnek és kedvesnek találta is Eleanort. amelyről normális körülmények között csak álmodozhatott volna. ami már önmagában is csábító volt. hogy felfedezze azt a csodálatos világot. . Még a saját húgaival sem vitathatta meg a témát. Sőt mi több. mint amilyen Marcus húga is. amelyeket a legtöbb nő megtapasztal – férjek. hogy nem kell tovább védelmeznie az álláspontját. Azt is nehezen tudta volna megmagyarázni nekik. merengett el Arabella. szeretők. A megadása talán elkerülhetetlen volt. hogy előző este látta Marcus gyönyörű szeretőjét. hogy boldog volt. hiszen a férfi olyan kiválóan értett a meggyőzéshez. hogy együtt hált a gyámjával.Arabella megkönnyebbült. amiért a férfi megmutatta neki. igazolnia kellene előttük. gyermekek. De könnyűvérű viselkedése a legrosszabb példa volt szűz húgai számára. A Marcusszal töltött elmúlt néhány nap volt az egyetlen lehetősége. Ha örök életében pártában marad.

de azt nem. húgai a fogadószobába kísérték. Azt ugyan említetted. Amint véget ért az óra. – Tehát mi történt? – kérdezte Lily. Arabella? – kérdezte Roslyn nyilvánvaló aggodalommal. – Hát nem úgy nézel ki – válaszolta Lily nem túl kedvesen. az lesz a legjobb. – Ráadásul az utóbbi időben nagyon titokzatos vagy. – Semmi különös. – Valóban? – kérdezte Arabella tettetett nemtörődömséggel. és az előkelő barátaival. hogy találkoztál a húgával. . ha Marcusszal való viszonyát titokban tartja. hogy színházba mégy Lord Danversszel. A húgait azonban képtelenség volt elkerülni. Winifredtől tudtuk meg. hogy összezördültetek valamin a gróffal a múlt éjjel. Nem. mivel elég későn értünk vissza Londonból. döntötte el Arabella.Tess talán megértette volna ellentétes érzelmeit. – Winifred azt is említette. – Keveset aludtam az éjjel. a nagynénjével. hogy Arabella a Marcusszal töltött varázslatos éjszakájáról fantáziál. – Mi a baj. és karikás a szemed. – Tökéletesen jól érzem magam. de Arabella nem akarta ilyen magánjellegű vallomásokkal terhelni a barátnőjét. – Egész órán máshol járt az eszed. Roslyn hangja sokkal kedvesebben csengett. Aznap délután az iskolában Roslyn és Lily rajtakapták. amikor Tess éppen hogy csak felülkerekedett a jegyese elvesztése felett érzett fájdalmán. Arabella pedig vidáman hozzátette. és kifaggatták. Lily homlokráncolva fürkészte.

ő pedig ugyanúgy összetöri a szívedet. fogadjam el a házassági ajánlatát. amikor legutóbb szerelmes voltál. hogy szerelmes leszel belé. – Aggódnunk kellene miattad. hogy esetleg beadod a derekad a grófnak. – Igen – magyarázta Lily. én pedig alaposan helyre tettem. – Csupán az álmatlanság – erősködött Arabella. – Aggódunk. Minden érzés. – Lord Danvers és én a jövőnkön kaptunk össze – felelte kitérően. Szórakozottságának valódi oka nem a húgai érzékeny füleinek való volt. amelyet a férfi keltett benne. – Akkor miért pirultál el? Arabella kényszerítette magát. igazán. minden cirógatás egy új élmény volt. Csupán arról volt szó. Arabella? – kérdezte Lily. és minden pillanatát élveztem. Mindkét húga a homlokát ráncolva fürkészte az arcát. . Arabella? – kérdezte Roslyn. beleégett az emlékezetébe. – Semmi ok az aggodalomra. hogy még jobban elpirul. – Biztos vagy benne. Hogy esetleg túlságosan megkedveled. – Attól félünk. Arabella megnyugtatóan elmosolyodott. hogy Marcus ágyában kötöttem ki. Az álmodozó tekintetének semmi köze sem volt ahhoz. Arabella érezte. Eszem ágában sincs belehabarodni a grófba. – Nem kell aggódnotok. – Ugyan miért? Roslyn továbbra is fürkésző tekintettel nézett rá.Azt leszámítva. hogy szerelmes lenne Marcusba. hogy ne kapja a kezét égő arcához. hogy korábban még sohasem volt testi kapcsolata. mint az a semmirekellő Underwood. Minden érintés. – Még mindig azt hiszi. hogy rábeszélhet. – De az az álmodozó tekintet… Ugyanígy néztél.

A szíve nagyot dobbant. – Azt hiszem. – Mi más. amellyel mentegetőzött a késése miatt. Csupán az volt a baj. hogy megvédjünk tőle – tette hozzá Lily meggyőződéssel. amikor vacsorához készülődött. itt az ideje. – Szükséged van ránk. – Tess boldogul nélkülünk is. fojtott hangja. hogy hazaköltözzetek. olyan kéjesen cirógatták Arabella idegvégződéseit. a nő testének reagálásában nem volt semmi hűvös sem ésszerű. figyelmen kívül hagyva húgai kétkedő tekintetét. A férfi érzéki. Valóban tökéletesen képes kezelni a Marcushoz fűződő viszonyát. vigyáz rá. Feltett szándéka volt a férfit hűvös. most. miközben a bőre azonnal felforrósodott Marcus bensőséges pillantásától.De a szíve biztonságban volt. és győztem. – Igazán semmi szükség rá. férfias tekintete és halk. minden elhatározásáról megfeledkezett. Arabella ösztönösen tiltakozni kezdett. hogy ismét megfogadta. és élhetjük tovább a megszokott életünket – mondta Arabella vidáman és eltökélten. Meg tudom vívni a saját csatáimat. hogy hazaköltözzünk – mondta Roslyn lassan. hogy egészen elgyengült a lába. mivel már majdnem az összes ruhával elkészültünk. felszabadulunk Lord Danvers gyámsága alól. hogy amint meglátta. Még nem akarta. Arabella mosolyogva megrázta a fejét. a pulzusa az egekbe szökött. amikor négy éjszakát kellett eltöltenie Marcusszal. – És utána mi történik? – kérdezte Roslyn. Még nem. Amikor a férfi csatlakozott hozzá a szalonban. ésszerű közönnyel kezelni. hogy a húgai hazaköltözzenek a Danvers-házba. amelyeket a hadiözvegyeknek és árváknak szánt. . ismételte magának Arabella két órával később. Csupán négy nap.

és minden érzékük világgá kürtölte a hírt. hogy mutassa be a kurtizán barátnőjének. nem akarja bemutatni a húgomat Fanny Irwin társaságának. hogy valami felháborító dolgot tett. Amikor a férfi karjára fektette a kezét. ha felajánlom. Marcus elmosolyodott. minden bizonnyal a személyzet miatt. és hagyja. amint megremeg. Most már szeretők voltak. Meghívott Londonba. Marcus. és biztos vagyok benne.Minden akaraterejére szüksége volt. hogy akár a nagynénje. hogy elfogadta volna a lehetőséget. – Remélem. A férfi mindvégig illedelmesen viselkedett. Csupán akkor váltott bensőségesebb hangra. hogy szakítsam meg a barátságomat vele. . érezte. Éppenséggel ő tett ajánlatot nekem. Arabella kíváncsian pillantott Marcusra. – Simpkin azt mondja. – Nem egészen. de el tudom képzelni. akár bárki más megparancsolja. Mit akart? – Szerette volna. Marcus átható pillantást vetett a nőre. amikor felszolgálva a levest a szolgák kimentek. hogy üdvözölje Marcust. Csupán azt utasítom el. Tökéletesen tisztában vagyok az illendőség szabályaival. Például arra kérte. hogy látogassam meg. – Miért aggasztaná? – Ismerem Eleanort. ha jobban megismerjük egymást – válaszolta Arabella. – Bevallom. ez aggaszt. hogy a férfi az asztalhoz kísérje. ma délután meglátogatta a húgom. – Természetesen nem. Arabella mosolyogva emelte fel a borospoharát.

De nem akart ilyen ostobaságokon vitatkozni. De tűzszünet ide vagy oda. A férfi összehúzott szemmel nézett rá. és elmosolyodott. mert nem fogunk összeházasodni. múlt éjjel fegyverszünetet kötöttünk. Arabella úgyszintén összehúzta a szemét. így hűvös. édesem. – Azt hittem. Marcus hirtelen visszafogta magát. Biztos volt benne. hogy Arabella egész testét elöntötte a forróság. amit csak tudni akar. Az a lehetőség. hogy nem vágyik majd rajtam kívül más szeretőre.– Feltéve. hogy milyen élessé vált a beszélgetésük hangja. akkor nagyot téved. kihívó tekintettel nézett vissza a férfira. hogy nem kér több tanácsot Fannytól a szeretkezéssel kapcsolatban. – Ha azt hiszi. A nőnek nem volt szüksége már több bizonyítékra. – Az múlt éjjel volt. amikor ma éjjel a hálószobámba látogat. Mintha ráébredt volna. hogy Marcus után nem akar más férfit. Még mindig meg kell győznöm róla. ami különös módon csillapította Arabella bosszúságát. Azonban ezt sosem ismerte volna el. valamiért örömet okozott a nőnek. hagyom. Folytathatjuk is a képzését. – A kérdés tárgytalan. nem lesz más szeretője. Megtanítok magának mindent. hogy félrelépjen. Arabella felvonta a szemöldökét. A mosolya annyira vonzó és magával ragadó volt. a mai éjszakát is az ágyában töltöm? – Egyáltalán nem. ha összeházasodtunk. A férfi hangjából félreérthetetlenül kicsendült a birtoklási vágy. hogy Marcus esetleg féltékeny. . – Nem hangzik ez túlságosan elbizakodottnak? Hogy arra számít.

Aztán a hangja fojtott mormolásra váltott. – A romantikus hódoló szerepét kellene játszanom. míg a személyzet is nyugovóra tér. Később. és csak azután osont végig a folyosón a gróf lakrésze felé. és hosszan megcsókolta az ujjait. – Hát legyen. megvilágítva a hatalmas ágyat. Kérem. . – Felfedezhetnénk az érzékisége határait. ügyet sem vetve a Marcus sötét tekintetében bujkáló nevetésre. amiket velem kell töltenie – emlékeztette rá Marcus. engedje. miközben maga is enni kezdett. amely tele volt hintve vörös rózsaszirmokkal. ahogy becsukta maga mögött az ajtót. ha megosztaná velem az ágyamat ma éjjel. minthogy tartozom önnek – egyezett bele. – A férfi megfogta a nő kezét. hogy újrakezdjem.– Igaza van. vette észre meglepetten Arabella. Arabella kanalazni kezdte a levesét. A férfi tökéletesen tisztában volt vele. – Még mindig tartozik nekem azoknak a négy óráknak egy részével. A puszta gondolat is izgatott várakozással töltötte el Arabellát. miközben azt színlelte. a nő még további háromnegyed órát várt. hogy képtelen lesz ellenállni egy ilyen csábító ajánlatnak. miután egyedül visszatért a hálószobájába. Marcus nagy gonddal készült a látogatására. hogy a férfi kérését fontolgatja – Talán. szerelmem. Örömömre szolgálna. A lobogó gyertyalángok aranyfénybe vonták a szobát.

hogy valaki esetleg meglát hálóingben ólálkodni a hálószobája környékén. mire a nő vére száguldani kezdett az ereiben. Marcus felvonta a szemöldökét. Hirtelen elgyengült a lába. amelyet a nő vacsoránál viselt. A férfi nem kapkodott. hogy a nő az ajtóban habozik. A gyertyaláng a vörösarany hajzuhatagot lánggá változtatta és valósággal megbabonázta a férfit. birtoklóan megcsókolta a száját. Először a hajából húzta ki a tűket egyenként. ahol a levegőt betöltötte a rózsák illata. lustán. őrjítő lassúsággal vetkőztette a nőt. amelyet előző éjjel Arabella alaposan felfedezett. Ahogy visszaemlékezett a férfi testének izgató érintésére. hátával az ajtónak támaszkodott. miközben az ujjait már-már áhítattal a nő selymes loboncába fűzte. amikor Marcust megpillantotta. Hollófekete haja kissé összekócolódva.A nő majd elolvadt a romantikus gesztus láttán. Lehajolt és lassan. Marcus közömbösen felkelt és odasétált a nőhöz. Arabella pulzusa vad vágtába kezdett. felfedve széles. a nő haja dús hullámokban hullott alá. – Igaza van. de túl sok ruha van magán. Ezt azonnal orvosolnunk kell. Aztán a férfi az ágyhoz vezette Arabellát. Látva. hogy el ne essen. ahogy ott hevert az ágyon a hálóköntösében. hogy hamarosan ismét megteheti. sőt. nem lenne bölcs dolog megkockáztatni. de tejesen elakadt a lélegzete és kiszáradt a torka. A férfi elképesztően jóképű volt. a köpenye félig szétnyílva. . izmos mellkasát. és remélte. – Még mindig fel van öltözve. – Magának van a leggyönyörűbb haja – mormolta Marcus. és tekintete végigsiklott a selyemruhán. – Azt gondoltam.

A nő a férfi vállába kapaszkodott támaszt keresve. hihetetlenül élő és elképesztően vonzó volt. A férfi szándékosan hagyta. – És önnek van a legzamatosabb teste – mormolta a férfi. A nő mellbimbói azonnal megkeményedtek… és ezt nyilvánvalóan a férfi is észlelte. Marcus egy mindent tudó fél mosollyal lehúzta a nő ruhájának felsőrészét és a fehérneműjét. hogy honnan tudhatnám. Fanny nem mondta el? – Csak a férfitestről mesélt… hogy mire számítsak. Még a számtalan réteg ruhán – a ruhája felsőrészén. – Csupán arról van szó. felfedve a meztelenségét. hogy elmerüljön bennük. le a hasáig. miközben élvezte a mesés érzeteket. végtelenül felajzott férfi. Úgy nézett ki. zihálva. hogy csaknem az őrületbe kergette. . majd lehajolt. – Arabella letekintett Marcusra. – Hát a barátnője.– Köszönöm… – kezdte Arabella. felfedve a kebleit. amelyeket a férfi keltett benne. Marcus már nem a hajával bíbelődött. mielőtt egy önkéntelen kiáltás a torkára forrasztotta a szót. hanem a tenyerét a mellére simította. Arabella felkiáltott. Arabella mosolyogva végighúzta az ujját a férfi izmos mellén. – Azt pedig teljesen magamtól fedeztem fel. – Valóban? – kérdezte Arabella rekedten. miközben nyelvével kényeztette a nőt. – Mi ez édesem? Dicséretekre vadászik? – Nem… egyáltalán nem – mondta a nő és elpirult. a fűzőjén és az ingvállán – keresztül is érezte a férfi tenyeréből áradó izgató forróságot. ahogy a férfi erotikusan szopogatta a mellbimbóit és nyelvével úgy cirógatta. Marcus felemelte a fejét és vidám pillantást vetett a nőre. mert a tekintete hirtelen elsötétült a vágytól. hogy a hálóköntöse szétnyíljon. mit talál egy férfi… vonzónak egy nő testén. Nincs viszonyítási alapom. hogy milyen csodálatos teste van. mint egy gyönyörű.

A nő szemébe nézve a férfi felmarkolt egy halom rózsaszirmot. ő maga pedig mellé heveredett. mire a férfi elhúzódott. a férfi a szájára tapasztotta az ajkát. és lassan végigcirógatta velük a nő testét… a mellét. majd a ruháját és az alsóneműjét. Amikor a nő megpróbált válaszolni. hogy Arabella érezze kemény. a férfi az ágyra tette Arabellát. engedve. amint belesúgta – El sem tudja képzelni. . a hasát és lentebb… a vénuszdombját és az alant húzódó érzékeny nőszirmokat. Lehúzta a cipőjét és a harisnyáját. – Még nem. Ha megérint. gyöngédséggel és erotikus érzékiséggel udvarolt neki. hogy végignézzen a nőn. A nő halkan felnevetett. Beletelt egy kis időbe.– Örülök. Marcus ledobta a köntösét. Egészen pontosan azóta. hogy rózsaágyon szeretkezhessek magával. – Zamatos – ismételte. és nevetéssel. mennyire vártam a ma estét. miközben tovább csókolgatta a nőt. gondolta a nő. A nyakát csókolgatva. A férfi ezúttal teljesen levetkőztette. – Ezer éve erre vágytam. Amikor azonban Arabella keze lejjebb vándorolt volna az ágyékára. miközben a férfi a torkát csókolta. és Arabellára hintette őket. nem állok jót magamért. A férfi forró lehelete égette a nő fülét. fél könyökre támaszkodva. forró testét. hiszen ő ugyanígy érzett. amióta elajándékozta a virágaimat. a csípője hajlatát. és magához húzta a nőt. Amikor ott állt a férfi előtt meztelenül. a férfi elkapta a nő csuklóját. Arabella felnyüszített. Majd még néhányat az ujjai közé csippentett. De nagyon is el tudta képzelni. ha így gondolja – mondta Marcus udvariasan fogadva a bókot. és elismerően mérte végig a nő meztelen testét. amióta reggel felébredt. és éhesen a vágytól felkínálta a férfinak a testét. szívem.

– Hihetetlen milyen nagy hatással van önre az érintésem – jegyezte meg Marcus. – Maga tehet róla. A testét cirógató rózsaszirmok végtelenül érzékien csiklandozták. A bársonyos puhaság kényeztette a bőrét, akárcsak a férfi tekintete. Egészen beleremegett. – Marcus, nem kínozhat így… – Oh, dehogyis nem, angyalom. Azt akarom, hogy őrjítően kívánjon. Már most őrjítően kívánta a férfit, és azt akarta, hogy a férfi is ugyanígy érezzen. Kínozni akarta Marcust, azt akarta, hogy a férfit is ugyanaz a sajgó, lázas éhség gyötörje, amelyet a férfi ébresztett őbenne. Arabella, hogy átvegye az irányítást, meglökte a férfi vállát, arra kényszerítve, hogy a férfi a hátára gördüljön a rózsaszirmok közé. A nő látta a férfi szemében, hogy meglepte a hirtelen mozdulat. – A váratlan támadás is sportszerű – mondta a nő halványan mosolyogva. – Úgy van – felelte Marcus a hátán fekve engedelmesen, de a tekintetében merész kihívás csillogott. – Azt tervezi, hogy könyörtelenül megkínoz? – Pontosan – válaszolta a nő. Még sosem akart könyörtelen lenni vagy cafkaként viselkedni senkivel. Marcus mellett azonban minden egyes percben buja és cafka akart lenni, valahányszor a férfival volt, és gyakran akkor is, amikor nem. Most nagyon bujának érezte magát, miközben a gyertyaláng izgatóan megvilágította a férfi testét. Gyönyörű volt, ruganyos és erős, és teljes mértékben ellenállhatatlan.

Gyanítva, hogy a férfi látja a tekintetében a vágyakozást, Arabella belemarkolt a rózsaszirmokba, és lassan elhintette őket a férfi mellkasán hosszanti irányban, és elmosolyodott, amikor a férfi élesen felszisszent. Ahelyett azonban, hogy tovább cirógatta volna a férfit, egy marék rózsaszirmot szórt rá, hagyva, hogy a szirmok az ágyékára hulljanak, ahol a férfiassága keményen ágaskodott. – Jól állnak önnek a rózsák – mormolta Arabella, és a hangjában fojtott nevetés bujkált. Látta, hogy a férfi küzd, hogy ne mozduljon meg, mert a keze ökölbe szorult a teste mellett. Mégsem állította meg a nőt. Inkább élénken figyelte, ahogy a nő fölé térdel. A nő haja csiklandozta a bőrét, ahogy lehajolt, és könnyed csókot nyomott a férfi mellkasára. A nő érezte, ahogy a férfi teste megfeszül, és a szíve az ajkai alatt dübörög. És ez még azelőtt történt, hogy a nő lejjebb kezdte volna csókolni. Amikor az ajkai a bordája alatt érintették meg, a férfi hasa ösztönösen összerándult. – Fájt? – kérdezte a nő ártatlanul, és a férfi szemébe nézett. – Nagyon is jól tudja, hogy nem fájt – morogta Marcus. – Akkor milyen érzés? – Amikor a férfi nem felelt, Arabella a férfi belső combját kezdte cirógatni az ujja hegyével. – Kéjes érzés? A férfi halkan, fojtottan felsóhajtott, ahogy a nő megmarkolta vaskos, duzzadt hímvesszőjét. – Uramisten, igen. A nő gyöngéden markolva a férfi falloszát, lehajolt és a leheletével cirógatta a férfi bőrét. A férfinak megrándult a hímtagja a vágytól, és amikor a nő megcsókolta a csúcsát, a férfi beleremegett. – Ezt meg hol tanulta? – kérdezte a férfi zihálva. – Magától, Marcus. Csupán követem az ön által bemutatott példát.

A férfi szaggatott nevetése nyögéssé alakult – Kitűnő tanuló. Arabella felbátorodva összezárta ajkait a férfi duzzadt makkja körül, megízlelve a férfi testét a nyelvével, elszánva, hogy olyan gyönyörben részesíti a férfit, mint amilyenben az részesítette őt. Marcus egész testében megmerevedett, ahogy próbálta megőrizni az önuralmát. A férfi önkéntelen reakciója ráébresztette Arabellát nőiessége erőteljes hatalmára. Még sosem voltak ennyire kiélesedve az érzékei; a rózsák illata, Marcus bőrének férfiasan csábító illata, a köztük vibráló forróság, a férfi izgató íze. A nő elképzelte, ahogy a férfi belehatol, sötéten, erőteljesen és férfiasan, miközben gyöngéden szopogatta és szívogatta a férfi falloszát, újabb nyögést csalva ki belőle. Élvezve a hangot, Arabella felsóhajtott, ahogy a vágy édes érzése az ágyékába nyilallt. Érezte, ahogy ölének titkos kelyhe nedvessé és duzzadttá válik, ahogy a vér az ereiben száguld az izgalomtól. Marcus behunyta a szemét, miközben a teste mellett ökölbe szorult a keze. Nyilvánvaló volt, hogy kezdi elveszíteni az önuralmát, ahogy a gyönyör elhatalmasodik rajta. Arabella tovább kényeztette a férfit, az őrületbe akarta kergetni. Az ujjai gyöngéden cirógatták a férfi duzzadt hímvesszőjét és a bársonyos, vágytól súlyos heréket, miközben a nyelvével és az ajkával kényeztette. Halk, ziháló nyögés tört föl a férfi torkából, majd a csípője megemelkedett, és a kéjrúdja még mélyebbre merült a nő szájában. A férfi éhsége csupán még jobban felajzotta a nőt, és arra késztette, hogy még erősebben szívogassa a férfi hímtagját, ami Marcust a tűrőképessége határára sodorta. Összeszorította az állkapcsát, megragadta Arabella vállát és eltolta magától.

– Ennyi éppen elég – mondta a férfi fojtott, rekedtes hangon, és a szeme csillogott a vágytól, ahogy összekapcsolódott Arabelláéval. De ennyi nem elég, szeretett volna tiltakozni a nő. Arabella a férfira bámult a gyertyák izzó fényében, és csaknem elájult a vágytól. Kétségbeesetten kívánta a férfit, mélyen magában akarta érezni. Marcus minden bizonnyal ugyanarra vágyott, mert magához vonta a nőt úgy, hogy a combjai közrefogták a férfi combjait. Az olvadó éhség szűnni nem akaró fájdalommá vált, ahogy a férfi megragadta a nő csípőjét és ölének nedves kelyhét vastag hímvesszője felett egyensúlyozta. Arabella a férfi vállára támaszkodva, megborzongva mély levegőt vett vágyva az egyesülés perzselő gyönyöre után… majd, ahogy Marcus teljesítette ki nem mondott kérését, megkönnyebbülten fellélegzett. Lassan leengedve a nőt, széttárta duzzadt, nedves szirmait a falloszával, és gyöngéden, nagyon gyöngéden selymes makkjával behatolt a nő vágytól remegő testébe. A nő elfojtott egy halk nyögést, ahogy a férfi betöltötte férfiasságával. Aztán a férfi mozogni kezdett apró tüzeket gyújtva a nő belsejében. Amikor Arabella válaszul ívbe görbítette a hátát, a férfi megragadta a melleit, simogatva, izgatva a feszes mellbimbókat. És amikor a nő szintén mozogni kezdett, a férfi felemelte a csípőjét, hogy egyesüljön a nővel, hatalmas, forró hímvesszőjét egészen a nőbe mártva. A férfi arcát megkeményítette a vágy; a nőnek elszorult a szíve a látványtól, miközben a férfi lassan, újból és újból, egyre sürgetőbben megmártózott benne. A nő nyögése zokogássá változott, és ez a hang még jobban tűzbe hozta a férfit.

Marcus a nő nevét nyögve belemarkolt a hajába és lehúzta magához. Úgy csókolta a nőt, mintha elhatározta volna, hogy minden akaraterejét kiszívja belőle. Arabella küzdött, hogy megőrizze az önuralmát, de a férfi nyelve úgy hatolt a szájába, mint alant a fallosza mélyen a hüvelyébe. A nő belső izmai a férfira tapadtak, ahogy a gyönyör hullámai elöntötték a testét. Panaszos nyüszítés hagyta el a nő torkát. Érezte a tüzet, a mindent elemésztő vágyat, amint egyre elhatalmasodik rajta. Egy pillanattal később Arabella felkiáltott, majd vadul rángatózni kezdett, ahogy a gyönyör heves hullámai átjárták a testét. Akkor a férfi önuralma is megtört. Marcus erős teste önkéntelenül ívbe feszült a nő alatt, és felnyögött, ahogy ő is eljutott a maga éles, erőteljes kielégüléséig mélyen a nőben. A férfi a karjába vonta a nőt, ahogy az a mellére omlott. Arabella ott feküdt lágyan és forrón, még mindig Marcusba kapcsolódva, a melle a férfi izzadtságtól nedves mellkasához préselődött, az arca a torka hajlatába rejtve, szaggatott légzésük összekeveredett, miközben vadul kalapáló szívük lassulni kezdett. Hosszú időbe telt, amíg Arabella újból képes volt észlelni a körülötte lévő világot. Marcus a haját simogatta, és a gyöngéd érintésre a nő felsóhajtott. – Azt hiszem, ezt a játszmát te nyerted – mormolta a férfi rekedten. Arabella nem mozdult. Nem, egyáltalán nem nyert. Marcus ismét megfosztotta az önuralmától. De nem csupán ez aggasztotta a nőt. Még csak nem is az, hogy a férfi csábereje, amellyel annyit kérkedett, olyan megsemmisítőnek bizonyult. Az aggasztotta, hogy bár megfogadta, hogy nem habarodik bele a férfiba, ez a férfi minden egyes érzéki cirógatásával egyre lehetetlenebbé vált.

Elképesztően veszélyes lenne, ha kötődne Marcushoz, érvelt egy figyelmeztető hang a fejében. Hallani vélte a húgai aggódó hangját, amint arról faggatják, hogy nem kelle attól félteniük, hogy szerelmes lesz a férfiba. Szükséged van ránk, hogy megvédjünk tőle, érvelt Lily. Talán hallgatnia kellett volna rájuk, gondolta Arabella, ahogy megcsókolta Marcus meleg, csupasz nyakát. Talán valóban szüksége volt erősítésre ahhoz, hogy meg tudja védeni magát. Ha lehetőséget látott volna rá, hogy közömbös maradjon Marcus iránt… A nő önkéntelenül felnevetett, ahogy ráébredt, hogy a férfi zamatos bőrét harapdálja. Még a vak is láthatta, hogy egyedül képtelen megvédeni magát a férfitól. Most, hogy olyan kétségbeesetten a rabjává vált a férfi szeretkezésének. Abban a pillanatban Marcus megmozdult alatta, emlékeztetve a nőt, hogy a testük még mindig összekapcsolódott a lehető legintimebb ponton. Édes tűz cikázott végig Arabella testén, ahogy a férfi a tenyerébe fogta az arcát és forrón megcsókolta. Egészen határozottan az lesz a legbölcsebb dolog, ha megkéri a húgait, hogy költözzenek haza, döntötte el Arabella, miközben megadta magát a férfi varázslatos, perzselő csókjainak.

13

Nincs rosszabb dolog egy szerelem nélküli házasságnál. Talán csak egy olyan házasság, ahol a szerelem egyoldalú. Arabella levele Fannynak Amikor Roslyn és Lily másnap reggel hazajöttek Arabella hívására, a nő a hála és a sajnálkozás érzése között vergődött. Hálás volt, hiszen így, hogy testvérei is a házban voltak, nagyobb biztonságban lesz. Azt viszont sajnálta, hogy nem tölthet több varázslatos éjszakát Marcus ágyában. Reggelinél Arabella kerülte a férfi társaságát, és attól a perctől kezdve, hogy a húgai megérkeztek, buzgón belevetette magát a második emeleti hálószobáik kicsinosításába. Arabella módfelett hálás volt, hogy Roslyn és Lily nem firtatta, miért gondolta meg magát. Egyszerűen csak egész nap a közelében voltak, és nem hagyták kettesben Marcusszal. Miközben az iskolába tartottak délutáni óráikra, Arabella próbálta meggyőzni magát, hogy bölcsen teszi, ha kitér a férfi útjából. Nem bízott magában eléggé ahhoz, hogy képes legyen Marcus társaságában időzni anélkül, hogy ne habarodna bele. Azt pedig még kevésbé hitte, hogy le tudná küzdeni a férfi iránt érzett egyre erősebb vágyakozását. Roslyn és Lily majd segítenek megmenteni magát önmagától.

nem sokkal azután. még akkor is. ahogy beléptek –. Feltett szándékom feleségül venni a nővérüket. A mögötte belépő Roslyn sokkal udvariasabban. mintha kényszerítené magát. az lenne a legjobb. ha nem nagyon tetszett neki. – Megmagyarázná. majd hellyel kínálta a nőket az ablak mellett. és így a fiatalabb védencei megakadályozzák. Marcus letette a tollát és felállt. – Aligha vagyok szeszélyes. uram. Azonban amint elhelyezkedett. hogy illedelmesen viselkedjen. azonnal a lényegre tért. hogy miért? – Mert ön túlságosan ellenállhatatlan. Mi pedig nem szeretnénk. . de mi szerettünk volna pár szót váltani uraságoddal. Lily elfintorodott a férfi szavai hallatán. – Azt gondosuk. de ugyanolyan komolyan tette hozzá: – Ha lenne egy perce a számunkra. ha nem udvarolna tovább Arabellának. Lord Danvers. hogy kevesebb alkalma lesz kettesben maradni Arabellával. amikor Lilian és Roslyn kérdőre vonták a dolgozószobájában. Marcusnak sem tetszett igazán. Annak sem örült túlságosan. Valószínűleg képes lenne elérni. de azért helyet foglalt egy magas támlájú fotelban. hogy visszatértek az iskolából. hogy jobb ez így.Arabella belátta. – Bájos védenceimre mindig van időm. – Arabella felment átöltözni a vacsorához – mondta Lily komolyan. hogy Arabella elveszítse a józan eszét. hogy nyugodtan udvarolhasson a nővérüknek. majd letelepedett vele szemben a kanapéra. ha áldozatul esne egy újabb szeszélyes udvarlónak. A férfi felvonta a szemöldökét. Marcus kíváncsian pillantott legfiatalabb védencére.

hogy mindkét szülőnket elveszítettük az otthonunkkal együtt. – Arabella mindig is olyan melegszívű volt. hogy ez még egyszer megtörténjen. Lily aggodalma nyilvánvalóan őszinte volt. hiszen maga sem tudta rá a választ. hogy hamarosan újra látja. aggódó tekintettel. De nem tudott válaszolni zavarba ejtő kérdésére. . a szíve hevesen kalapálni kezdett a várakozástól És olyan szenvedélyt ébresztett benne a nő. hogy Arabella jegyese elhagyta őt az első megpróbáltatás alkalmával. amilyet nem érzett már évek óta. de mi nem hagyjuk. Marcus igyekezett megőrizni a türelmét. milyen férj lennék? – Ön nem szereti Arabellát. sőt talán soha. Ha pedig arra gondolt. hiányzott neki. hogy nagyon erősen vonzódott Arabellához. – Úgy tudom – felelte Marcus –. Hátradőlt a kanapén. különösen azután. Roslyn az arcát fürkészte. amitől úgy érezte. Abban biztos volt.– De nem lenne jó férje. Engem keményebb fából faragtak. meg tudják ítélni. és el kellett viselnünk az ezt követő nyilvános megaláztatást. – Nagyon nehéz volt Arabellának. mintha a nő képes lenne a gondolataiban olvasni. feszült arccal. A jegyese megalázta és összetörte a szívét. uram – mondta Lily előrehajolva. – Vagy ha most nem is. Már eleget szenvedett. amikor a jegyese elhagyta. – Szereti őt? – kérdezte halkan Roslyn. Ha a nő nem volt vele. Roslyn hangjában szintén aggodalom csengett. úgy hiszik. amikor csatlakozott a húgához. ébredt rá Marcus. – Ha jól értem. idővel tudná szeretni? A kérdés váratlanul érte a férfit.

ahogyan a szüleik éltek. ha Arabellának ismét bántódása esne. nem tehet ilyen ígéretet. De nem szeretnénk. a házasságunk semmiben sem fog hasonlítani arra. gondolta Marcus józanul. – Biztosíthatom róla. hogy nem tudom önöket meggyőzni nemes szándékaimról. amelyről véleménye szerint Roslyn beszélt. hogy Underwood vikomtjához hasonlóan maga is fájdalmat okozzon neki. és egyik nőről a másikra pillantott. hogy valaha is azzal a romantikus érzéssel fogja szeretni. – Talán igaza van. – Ha magába bolondítja Arabellát. hogy Arabella távollétében beszélhetek önökkel. – Az nem történhet meg – válaszolta a férfi őszinte meggyőződéssel. akkor összetöri a szívét. hogy sosem bántanám a nővérüket. Nem hagyjuk. meséljenek az édesanyjukról. mert kívánta Arabellát – vagy mert vele akart lenni –. – De azt nem ígéri. hogy Lilyt ez nem elégítette ki. de mindent elkövet. Ennek ellenére tovább fogok udvarolni a nővérüknek. Egy pillanatra elhallgatott. Roslyn bólintott. .De pusztán azért. – Tulajdonképpen örülök. – Hogyan lehetnénk ebben biztosak? – kérdezte Lily. Az igazat megvallva. – Úgy vélem – mondta végül Marcus hogy a nővére iránti érzéseim pusztán kettőnkre tartoznak. Amikor Lily továbbra is feszülten bámult rá. – Azt megígérhetem. még nem jelentette azt. hogy nem is fogja. Marcus végül témát váltott. ha feleségül veszem a nővérüket. Nyilvánvaló volt. – Kérem. – Sajnálom – mondta Marcus –. hogy ne bántsa meg Arabellát.

míg Roslyn tétován nézett rá. Hallottak róla mostanában? Lily gúnyosan felkacagott. Franciaországban él. – És mi a helyzet most? Most. és Marcus rájött. Egyetlen levelet sem küldött. hogy így bemocskolta a család nevét. – Mostanában nem. Bretagne-ban. ami nagymértékben megnehezítette az üzenetváltást. hogy Lady Loring említése egy újabb fájdalmas téma volt Lilian számára – Talán nem volt lehetősége – jegyezte meg Marcus. amikor véget ért a háború? – Miért tette volna? – kérdezte Lily. – Mire kíváncsi? – Ha jól tudom. hogy jól van. – Itt senki sem látta volna szívesen. A mostohanagybátyánk nem engedte. . hogy megkísérelt-e az édesanyjuk visszatérni Angliába. – Nem tudják. Nem volt hajlandó megbocsátani neki. – Valahogy mégis üzenhetett volna nekünk – mondta Roslyn kedvesebben. – A mostohanagybátyjuk sosem próbált kapcsolatba lépni vele? – Kétlem. A lány hangjában félreérthetetlen keserűség csengett. ha visszatérne? – Nem – felelte Lily és az indulattól remegő hangon. hogy kiejtsük a szánkon a mama nevét az ő jelenlétében. szívesen látnák. ha soha többé nem látnánk. hogy az édesanyjuk Franciaországba ment. – Csupán annyit. – A háborús helyzet súlyosbodott nem sokkal azután. – Azt sem bánnám. hogy a mostohanagybátyjuk halott. sőt az elmúlt négy évben egyáltalán nem hallottunk róla. mióta elszökött Angliából a szeretőjével.Az anyjuk említésére Lily megmerevedett.

Roslyn valamivel megbocsátóbbnak tűnt. mint amilyennek a néhai gróf lefestette. részben azért. hogy Arabella annyira ellenezte a házasságot. Lady Loring számos levelet küldött a lányainak. akkor talán hajlandó lenne elfogadni az ő házassági ajánlatát is. miközben okos tekintetével fürkészte a férfit. de a mostohabátyja mindet elégette. – Csupán kíváncsi vagyok – felelte Marcus. amennyiben szeretne hazatérni. és ha meg tudna bocsátani az anyjának. Az ügyvédeivel folytatott hosszas tárgyalások után Marcus meghagyta. felbontatlanul. ha nem említi a közelmúlt eseményeit. Az előző napi váratlan utazásának pusztán Lady Loring volt az oka. miközben védenceit fürkészte. hogy jobban megítélhesse a fennálló helyzetet. és tegyék lehetővé számára a biztonságos hazatérést Angliába. – Miért kérdi? – tudakolta Roslyn. Ám nem állt szándékában megosztani reményeit a védenceivel. A férfi úgy döntött. hogy ő nem olyan rossz. mint Lilyé.Marcus összekulcsolt kezére támasztotta az állát. . És ha a legcsekélyebb esélye is fennáll. de azt gyanította. mert meg volt róla győződve. Marcus nem szalaszthatta el az alkalmat. amíg nem tud többet. ha esetleg rosszul ítélte meg az anyjukat. A férfi hallani kívánta a nő történetét is. aki egyszerre volt a régi gróf inasa és titkára. Lady Loring szívtelen tette volt a felelős. hogy kifejezze részvétét. hogy begyógyítsa a nő által okozott sebeket. jobb. mert nem akart csalódást okozni nekik. A nő írt neki egy hónappal azelőtt. amikor értesült mostohabátyja haláláról. hogy Arabella érzelmei éppen olyan keserűek. és így a gróf levelezéséért is felelt. ami azonban csak részben volt igaz. hogy keressék meg Victoria Loringot Franciaországban. és gratuláljon Marcusnak a grófi cím elnyeréséhez. Simpkin szerint.

– Nem tudom. hogy a lány megtartja a szavát. és ünnepélyes arccal visszanézett Marcusra. Marcus udvariasan felállt. mert lassan bólintott. – Ha fájdalmat okoz Arabellának. – A szavát adja. A férfi nem kételkedett benne. a férfi ígérete megnyugtatja Roslynt. és minden perc számított. amikor megpróbálta megvédelmezni Arabellát. Nem akart fájdalmat okozni Arabellának. de aztán megtorpant. Lily továbbra is bizalmatlanul nézett rá. miért. – Mindent megteszek azért. A férfi halványan elmosolyodott. milyen ember. uram? – A szavamat adom – felelte a férfi komolyan. Roslyn szintén felállt. Már pusztán néhány éjszakájuk maradt. de legalább hagyta. hogy bebizonyítsa. és megpróbálta eldönteni. hogy Roslyn nem lett a szövetségese. hogy megbánja. hogy mi legyen a következő lépés. és óvatosan a férfira mosolygott. Úgy tűnt. Amikor ő is távozott. Lehet. mert továbbra is dühös tekintettel bámulta. de hiszek önnek. – Nem azért említettem. aztán hirtelen felállt. – Ha uraságod azért említette az anyánkat. esküszöm. – Nem felejtem el a figyelmeztetést. és hogy csupán jót akart. hogy ne okozzak fájdalmat Arabellának. . Marcust meghatotta a nő vallomása. és a húga nyomában elindult kifelé. Marcus összevonta a szemöldökét.A férfi válasza azonban nyilvánvalóan nem elégítette ki Lily kíváncsiságát. akkor hiába próbálkozik. hogy elterelje a figyelmünket Belle védelméről. de esze ágában sem volt abbahagyni az udvarlást.

illetve a férfi birtokairól… mintha Roslyn lett volna a védelmező anya. Arabella többnyire hallgatott. Arabella nem értette. mert Roslyn és Lily kikísérték Arabellát a szalonból. amint azt Arabella várta. zenéről és irodalomról. de Roslyn mintha jelentős mértékben meglágyult volna a férfi iránt. Marcus pedig a lánya egyik lehetséges udvarlója. Az este nagy részében Marcus nem sokat foglalkozott vele. amiből kitűnt. hová akar kilyukadni Roslyn. Arabella sehogy sem értette a Marcus és húgai között a felszín alatt megbúvó feszültséget. a férfi politikai nézeteiről beszélgettek.Aznap este furán zajlott a vacsora. ahelyett. hogy a húgai minden egyes szót. hogy nagyon is komolyan veszik védelmező szerepüket. hogy el tudja engedni magát. amikor mind átvonultak a szalonba. Marcus válaszai úgyszintén meglepték a nőt. Még különösebb volt Roslynnak Marcusszal folytatott társalgása. és elkísérték a hálószobájáig. hogy jobban megismerje a nő húgait. amit kiejt a száján. a férfi újabb erőfeszítéseket tett. a családjáról kérdezte. amikor lefekvéshez készülődtek. Méltóságteljes nyugalommal tűrte a faggatózást. hogy bosszankodott volna. mivel tudta. minthogy a húga még mindig többé-kevésbé ellenezte a férfi udvarlását. még akkor sem. És meg sem próbált kettesben maradni vele. Aztán vacsora után. alaposan mérlegre tennének. És túlságosan is hatott rá a férfi közelsége ahhoz. Az igazat megvallva. . Lily továbbra is bizalmatlan tartózkodással kezelte a férfit. erre nem is volt lehetősége a férfinak.

amint kibámult az ablakon a holdfényes éjszakába. amit az imént vetett le. – Ma este nincs szükségem a szolgálataira.Arabellát valamiféle nyugtalanság töltötte el. aki azért jött. Csalódottan vette tudomásul. ahogy végigment a folyosón. Ráébredve. és csendesen kiosont a szobájából. hátra a cselédlépcsőhöz. hová vezetnek ostoba gondolatai. Nan – mondta Arabella. hogy ne ébressze fel húgait a szomszédos hálószobákban. Arabella elbocsátotta Nant. és szeretné. Marcus viszont ott ült a hosszú étkezőasztal végén. Mrs. Éppen levette a cipőjét. – Ezen a késői órán? – Azt mondta. vette észre Arabella. – Ahogy gondolja. Amikor azonban a konyhába lépett. Arabella elfordult az ablaktól. mert jobban szeretett volna egyedül maradni. csak felveszem a cipőmet. és szemmel láthatóan nagyon jól érezte magát. aki az utóbbi időben kitöltötte minden gondolatát. . de Mrs. – Máris megyek. Simpkinnek nyoma sem volt. ha lemenne. Nagyon sajnálta. felhúzta a cipőjét. – Rendben – felelte Arabella. – Nyugodtan menjen aludni. hogy megkeresse a házvezetőnőt. hogy aznap éjjel nem hálhat Marcusszal. Mindkettőjük ajtaja zárva volt. nem pedig az érzéki szerető. és azt kívánta. amikor valaki halkan koppantott az ajtaján. Loring kisasszony. hogy csupán Nan volt az. amelyet a férfi iránt érzett. bárcsak csillapítani tudná azt a sürgető vágyat. hogy segítsen neki levetkőzni. és elkezdte kigombolni a ruháját. nem várhat. s az ingén is jócskán lazított már. hogy levetkőzzön. A kabátját és a nyakkendőjét már levette. Simpkinnek valami gondja támadt a konyhában. hirtelen megtorpant.

A jelenlétük jelentősen korlátozza a lehetőségeimet. Marcus? – Csupán azt. Amikor Arabella nem felelt. hogy tegyen velem egy éjféli sétát. hogy ők azt hiszik – mondta a férfi mosolyogva. mivel a húgai anyatigrisként védelmezik önt. hogy elveszíti a józan eszét. hogy megdobban a szíve. Nem szeretném. – Mit akar. mire számított. Arabella csodálta a férfi találékonyságát. Arabella gondolatban megrótta magát. ha arra használta. . – Miért? – Hogy kettesben lehessek magával. hogy őt csalja tőrbe. mielőtt összeházasodtunk volna. hogy végül elcsábítom. A nő elengedte a füle mellett a férfi kihívó megjegyzését. hogy nincs értelme tagadni a vádat. – De éppen ezért hívta haza őket. ha kiderülne. még akkor is. és közömbös arckifejezést erőltetett magára. – Tudom. – Szóval hazugsággal csalt ide? – Mégis. – Ugye nem beszélt nekik kettőnkről… – Persze hogy nem. – Hol van Mrs. hogy úgy elcsavarom a fejét. – Lily attól tart. Simpkin? – kérdezte. noha előre sejtette a választ. – A húgaim csak azt teszik. ami nekem a legjobb. A férfi vidáman csillogó szeméből a nő kiolvasta. amint meglátja a férfit. a férfi a fejét ingatta. Arabellába belenyilallt a csalódottság. amikor a húgai minden mozdulatomat figyelik. nem igaz? Mert fél. gondolta a nő.Szánalmas. – Marcus felvonta a szemöldökét. édesem. Máskülönben hogyan udvarolhatnék eredményesen. édesem? Ravasznak kellett lennem. hogy kipróbáltuk a hitvesi ágyat. – Elküldtem – válaszolta Marcus könnyedén.

amitől még hangosabban kalapált a nő szíve. amely keresztülcikázott a testén. ahogy elpárolog az akaratereje. Marcus észveszejtően ellenállhatatlan volt. ha önnel megyek. és ezt tudta is magáról. – Jöjjön velem. Marcus könnyedén lecsusszant az asztalról. – Azt tudom. Arabella. hogy ellenáll a férfi vonzerejének. hogy jó ötlet lenne – válaszolta a nő. És ez még azelőtt volt. a nő felszegte az állát. Kétlem. hogy az ellenállása semmivé foszlik. – A húgaim nem tudhatják meg – mondta végül Arabella. Lesétálunk a folyóhoz. A szeme huncutul csillogott. hogy ilyen könnyedén eltántoríthat? – Sajnos nem. Belle. hogy bármi is eltántoríthatná magát. Maga is tudja. és a tekintetében villanó tűz lángra lobbantotta az egész testét. miközben a húgai házőrzőkként figyelik. hogy mi történik. hogy jöjjön hozzám feleségül? A nő érezte. és megállt a nő előtt. – Gyáva – ugratta a férfi kedvesen. hogy meghódítsam. Marcus a hüvelykujjával végigsimított a nő alsó ajkán. Mindig is csak ennyit kértem öntől. az csupán az ön érdekében történik. Ha elzárkózik szűzies hálószobájába. . A férfi elmosolyodott. Arabella érezte. – Csupán lehetőséget. hogy a férfi hangja érzéki mormolássá halkult volna. miképp győzhetném meg arról. ahogy felgyorsul a pulzusa a férfi bizalmas pillantásától. Eltökélve. – Csupán bölcs vagyok. – Én biztos nem mondom el nekik. hogy mit akarok. hogy történjen. de ugyanakkor érezte. De akármi is történjen.– Ugye nem gondolta. – Nem hiszem. Arabella beleremegett a férfi könnyed érintése keltette égető érzésbe.

hogy mi baj származhatott volna abból. ahogy kiosont a szeretőjével a házból. Most pedig hallgasson. – De kénytelen vagyok kétségbeesett lépéseket tenni. majd onnan tovább lopóztak a főkertbe.– Mrs. Az éjszaka kellemes volt. – Ez egyszer még magával megyek. hogy egy címeres gróf a saját háza körül ólálkodik – mondta a nő. izgalommal és vággyal. a hátsó bejáraton fogunk kisurranni. hogy elkerüljük a húgait. amitől annak elakadt a lélegzete. A férfi lusta mosolya elragadó volt. Arról nem is beszélve. hogy az utolsó csepp ellenállása is elolvad. . így akár méltósággal meg is adhatta magát. ami eltöltötte várakozással. Arabella elfojtott egy nevetést. ezüst fénybe vonta a holdfény. A férfi kivezette a konyha hátsó ajtaján. Simpkin nagyon diszkrét. – Mrs. Nem akarom. emlékszik? A férfi ismét végigsimított a nő ajkán. – Valóban – értett egyet Marcus szárazon. hogy bárki is meghalljon minket. hogy miben sántikálunk. ahogy a kezét nyújtotta. A nő felszabadítóan komisznak érezte magát. Simpkin talán sejti. Mellesleg helyesli az udvarlásomat. és elvesztette a józan eszét is. – Jöjjön. – Milyen méltóságteljes. ahogy elsurrantak a rendezett bokrok és a virágágyak mellett a ház hátsó része felé. Arabella önkéntelenül felnevetett. Azonban a férfi sajgó közelsége volt az. és a tavasz frissítően édes illatától volt terhes a levegő. Marcus végül valószínűleg úgyis elérte volna. mégsem érzett megbánást. amit akart. ha még egyszer utoljára együtt töltik az éjszakát? – Hát legyen – mondta a nő jobb belátása ellenére. de az érzékei életre keltek. Minden jóérzése elszállt. amely a konyhakertre nyílt. és megfogta a férfi kezét. Arabella érezte.

Marcus közelebb húzta magához és lehajolt. mint egy csínyre készülő iskolásfiú… azt leszámítva. hogy a férfi mennyire kívánja őt. és szenvedélyesen csókolni kezdte. A férfi a nadrágja alatt feszülő hatalmas dudorra tette a nő kezét. ahogy igyekezett kiszabadítani megmerevedett hímtagját. türelmetlenül babrálni kezdett a nadrágján. Marcus megállt és magához rántotta Arabellát. és Arabella beleborzongott az érintésbe. A csókjuk szenvedélyes tűzijátékot robbantott a testükben. A nő szó nélkül engedelmeskedett. lüktető falloszát. hogy még maga is megdöbbent. – Gyere ide – követelte a férfi. Olyan hevesen kívánta a férfit. Marcus felszisszent a nő merészségétől. A tűz felforralta Arabella vérét és vad éhséggel töltötte el. Lassítaniuk kellett. Ki nem mondott egyetértésben meggyorsították a lépteiket. – Úgy érzem magam. hogy egyetlen iskolásfiút sem gyötör ilyen fájdalmas erekció. amint büszkén meredezett fényes ágyékából. amíg el nem értek a folyót szegélyező fákig. csaknem leszakítva a gombokat. A tudat. lüktető fájdalmat ébresztett a combjai között. . amelyek elrejtették őket az udvarház lakói elől. amikor meglátta a férfi sötét. de amint kiértek a holdfénybe. Arabellán volt a sor.Amikor elérték a teraszos pázsitot. A nő kétségbeesetten próbálta megérinteni a férfit. és a saját sóvárgásától elállt a lélegzete. de aztán a segítségére sietett. ahogy átvágtak egy tisztáson. hogy felszisszenjen. hogy a fülébe súgja.

gyönyörű. hogy ne veszítse el az egyensúlyát. ahogy a férfi betöltötte. megriadva a hirtelen mozdulattól. – Marcus… A férfi sürgetően megcsókolta a nőt. Marcus azonban nyilvánvalóan nem volt elégedett a történtekkel. ahogy befogadta a férfi kemény hímtagját. Elképesztő és észveszejtő. mert semmiképpen nem akarta. amikor az az egyik ujját mélyen a hüvelyébe mártotta. A nő jól látta a férfi arcát a holdfényben – kemény. feszült a vágytól és tudta. hogy ugyanaz a vágy van az ő arcára is írva. ahogy kitágult. Marcus a nő szájára tapasztotta a száját. . Arabella elfojtott egy kiáltást. miközben egészen beléhatolt. ahogy a nyelvével mélyen a nő szájába hatolt. elnyelve minden tiltakozását. miközben a férfi gyöngéden cirógatta nőiessége szirmait. Alant a férfi behatolt a nőbe. Addigra a nő már szégyenletesen nedves volt a vágytól. és a kezét a nő csípőjére csúsztatta. és a férfi szemében sötét láng lobbant válaszként. és lassan. – Öleld át a derekamat a lábaddal – parancsolta a férfi nyersen. Szétterpesztette a lábát és magához szegezte a nőt. Arabella. ahogy a férfi érzékeny bimbóját simogatta. Arabella remegett a férfi karjában. Izzott a férfi éjkék tekintete. és a férfi kezének feszült.Marcus sietősen felrántotta a nő szoknyáját a derekáig és a markába rejtette az ölét takaró selymes fürtöket. kérlelhetetlenül nyomult előre. majd a fenekénél fogva megemelte. a férfi vállába kapaszkodott. ahogy izmos lábát az övéi közé helyezte. szorosan körülölelve a férfi hatalmas falloszát. Elképesztő érzés volt. hogy felfedezzék őket. A nő teste puha volt és megadó. Csupán azért nem kiáltott fel a gyönyörtől. de még így is elakadt a lélegzete a férfi perzselő követelőzésétől.

Még sokáig egymásba kapcsolódva maradtak. majd teljesen mozdulatlanná merevedett. Marcus halkan szitkozódott. darabokra szaggatva a körülöttük lévő valóságot. Nyers volt. erős lökésekkel. így mentegetőzve a hevességéért. hogy a testük megszűnt remegni. Marcus pedig megtántorodott az erőteljes orgazmustól. éhes követelőzése az őrületbe kergette. miközben a szája a száját ostromolta A férfi nyers vágya megrázta a nőt. – A csudába… már megint. hosszú. miközben szorosan ölelte a nőt. ahogy az nekidőlt. A nő torkából feltörő fojtott. A férfi még mindig zihált. Arabella felzokogott. hogy megálljon a saját lábán. gyors és izgalmas… és hihetetlenül robbanékony. . Még egyszer utoljára vadul a nőbe hatolt. mert túl gyenge volt ahhoz. Sőt. Végül azonban a férfi letette a nőt. de saját vadságára nem volt mentsége. követelőzve. előbb visszahúzódva. kimerült nevetés még jobban megérintette a férfit. mint vad reakciója. remegve a szenvedély utóhatásaitól. ahogy a férfi újra és újra beléhatolt. és mozgatni kezdte a csípőjét. Marcus szorosan ölelte Arabellát. A nő beleremegett. még azután is. Kábán a vágytól.A férfi szorosan ölelte a nőt. élvezve a nő testének érintését. amikor a nő a karjába omlott. miközben magjával megtöltötte a nőt. A nő kétségbeesetten vonaglott és nyögdécselt. de továbbra is ölelte. majd újból előretörve. a férfi saját rekedt nyögéseivel fogta fel a nő önkéntelen kiáltásait. A férfi megcsókolta a nő haját. csupán az utórezgések hullámai söpörtek végig a testén. mozdulatait figyelmes felszabadultsággal a férfi mozdulataihoz igazítva. ugyanakkor még jobban felszítva a nő vágyát. Ugyanabban a pillanatban öntötte el őket a lángoló pokol tüze.

Ugyanakkor többé nem volt kétséges. csak Arabellával. Aznap éjjel azonban a nő heves szenvedéllyel válaszolt a vágyaira. amikor olyan hihetetlenül erős birtoklási vágy kerítette a hatalmába Arabellával kapcsolatban. hogy taknyos kölyök voltam. de nem tudtam várni. olyan egyszerű öröm. Szerelmes lett Arabellába. Ő sem tudta. Nem kellett volna. ahogy kábán fürkészte a nő arcát. Belehalt a boldogságba. A férfi szíve belesajdult a látványba. merengett el a férfi. Belle. gyönyörű arca ragyogott a holdfényben. amikor olyan hihetetlen boldogság járta át. hogy meglepje. Még mindig zihált a sürgető vágytól. Még sosem érzett ilyen gyönyört senki mással. amitől elakadt a lélegzete. – Én sem tudtam várni. . Aztán Arabella felemelte a fejét. a boldogságot. A szeretkezés minden formája nagyon új volt a nő számára. valahányszor a nővel volt. Olyan hihetetlen elégedettség. Marcus hirtelen mozdulatlanná dermedt. – Nincs miért haragudnom – zihálta a nő a férfi vállába. Szerette a nőt. Azóta nem vesztettem el így a fejemet. és az ő csodálkozása és öröme a férfi számára is új színben tüntette fel a dolgot. elvesztette a szívét. és felnézett rá. Talán Arabella tapasztalatlansága tette. Tudhatta volna. Hogyan máshogy magyarázhatná meg a nő iránt érzett erőteljes érzelmeit? A felfedezés megrázta. Vagy. a feje kába volt. a kielégültséget.– Ne haragudj. amit Arabellával szeretkezés közben érzett. hogy lehet így is szeretkezni – suttogta a nő szinte félénken. Még sosem szeretkezett ilyen őrülten. és újabb vágy nyilallt bele. ahogy beléhasított a felismerés. A férfi hallotta a nő hangjában bujkáló nevetést. a szíve hevesen kalapált. – Nem tudtam.

.Soha egyetlen nő sem volt olyan hatással rá. Ő volt a tűz. hogy ennyire vágyik valakinek a társaságára. amikor a nő könnyedén megcsókolta. ha szerelmet vallana. de valósággal zakatolni kezdett. hogy csupán el akarja csábítani. mint a fogadásuk megnyerése. – Jobb lesz. Fülig szerelmes volt. miközben a lányé érintetlenül állt. mint Arabella. – Mi a baj? – kérdezte a nő. Nem számított rá. hogy előnyös házasságot kössön Arabellával. Még sosem érezte. – Semmi – hazudta a férfi. hogy rájött. Drew és Heath minden bizonnyal őrültnek titulálná – és lehet. Most már nem. Érezte. Most mi az ördögöt tegyen? A férfi összevonta a szemöldökét. hogy nem vagyok ott. Marcus nagy levegőt vett. A nő kedves mosolya felgyorsította a férfi szívverését. mielőtt a húgaim észreveszik. De sokkal nehezebb lesz elnyernie Arabella szerelmét. a nő azt gondolná. Marcus közönyös arckifejezést erőltetett magára. ahogy ráébredt. még csak meg sem közelítették azt az érzést. milyen gyönyörű vagy a holdfényben. Arabella alaposan lerombolta a védőbástyáit. ahogy összeszorul a gyomra. hogy sokkal nagyobb kihívással áll szemben. hogy az is volt. máshogy nem lehetett megmagyarázni azt a gyöngédséget és izgalmat. – Csupán azt néztem. hogy lehiggadjon. mint ahogy Arabellára vágyott. amely hiányzott az életéből. amikor Arabellára gondolt. amikor a férfira nézett. Nem fog beleegyezni. mint a kezét. ha elmondaná az igazat. hogy megnyerje a fogadást. mennyire komolyak az érzelmei Arabella iránt. hogy váratlanul beleszeret gyönyörű védencébe. A nő nem hinne neki. ami akkor járta át. ha visszatérek a házba – suttogta a nő –.

Arabella húgai a lépcső tetején vártak rájuk. ősi ösztön kerítette a hatalmába.Nem. csak magának. rekedten. hátralépett. Marcus egészen a hátsó cselédlépcsőig kísérte Arabellát. hogy rabul ejtse. hogy szeresse. hogy alaposan meg kell fontolnia a dolgot. ami megállásra késztette. egy erős. majd megigazította a ruháját. ráébredve. nem engedlek el. és nekiadja a szívét. Valahogy meg kellett győznie Arabellát az ellenkezőjéről. ahol megállt. Jó éjt csókot akart adni neki. . gondolta Marcus szenvedélyesen. Ugyanazon az ajtón léptek be a házba. a férfi megfogta a nő kezét. Nem hitte. Marcus. Elfojtva a vágyat. Roslyn aggodalmasan. – Látod. hogy végignézzen a nőn a falikar homályos fényében. mielőtt egyedül visszaküldi a hálószobájába. míg bele nem egyezik. fentről zaj hallatszott. Lilian szomorúan nézett rájuk. hogy Belle bajban van – mondta Lily Roslynnak halkan. majd a teraszos elrendezésű pázsiton keresztül visszavezette a kertbe. megmondtam. Hirtelen erős késztetés lett úrrá rajta. és nem tűntek túlságosan boldognak. hogy erőszakkal nem hódíthatja meg a nőt. hogy a férfi nem fog fájdalmat okozni neki. Ugyanakkor a férfi tudta. begombolta a nadrágját. de amikor a karjába vonta. hogy felkapja Arabellát és messze vigye innen. hogy ismét szeretkezzen Arabellával. hogy feleségül megy hozzá. és a tisztáson át. amelyen kisurrantak. kétségbeesetten. Marcus halkan szitkozódva felnézett. Nem bízott benne eléggé.

uram – mormolta. Arabella levele Fannynak Marcus védelmezően lépett Arabella elé. vagy hogy egy jóképű férfi elcsavarja a fejünket. hogy szép szóval elkábítsanak. – Ha szüksége van rám… – Köszönöm. mi nők. hagyjuk. hogy a férfi mögé rejtőzzön. a szád pedig vörös. nyomában a húgaival. de jobb. majd becsukták maguk mögött az ajtót. igaz? A hajad kócos. A nyomasztó csend nem tartott sokáig. tökéletesen tisztában volt vele. Amint Arabella felfelé haladt az emeletre vezető lépcsőkön. mekkora csalódást okozott a két lánynak. ha egyedül beszélek a húgaimmal.14 Milyen ostobák tudunk lenni. és ellépett mellette. – Hogy kiszöksz a gróffal egy éjféli találkára? Megcsókoltad. A férfi megragadta a karját. – Jó éjt. . Arabella? – kérdezte Lily boldogtalanul. de a nő nem engedhette meg magának. Lily és Roslyn követte a hálószobájába. – Hogy tehetted ezt.

hogy tönkre tedd az iskola jó hírét. Arabella. Bosszúsan az alsó ajkába harapott. mint egy cafka. kénytelen leszel hozzámenni. őrülten. Arabella – könyörgött Lily. . Belle? A nő érezte. Arabella elfintorodott. Roslyn vágott közbe. hogy csupán azért kelljen hozzámenned. Arabella nem szívesen ismerte el ezt az eshetőséget. Ha így folytatod. – Nincs miért aggódnotok. szenvedélyesen szeretkezve. Arabella. igazán. végül nem lesz más választásod. hogy még egyszer csalódás érjen. Szemmel láthatóan fülig szerelmes vagy. Ha nyilvánosságra kerül a viszonyotok. – Te sem akarod. és nem akarjuk. Eddig szándékosan figyelmen kívül hagyta a botrány kockázatát a pillanatnyi élvezetért. érzékenyen sajgó terület nem látszott. döbbent rá Arabella. Nagyot nyelt. hogy nem csupán a szüzességét adta Marcusnak. – De még így is összetörheti a szíved – mutatott rá Roslyn. – Mégis. mióta tart a viszonyod Lord Danversszel. hozzá kell menned Lord Danvershez. Arabella hallgatása csak még jobban kétségbe ejtette Lilyt. – Aggódunk érted. sokkal kedvesebben. Ezúttal nem fogok belehabarodni a grófba. Nem engedhetsz meg magadnak egy újabb botrányt – hacsak nem az a szándékod. hanem az elmúlt három éjszakát is vele töltötte. gondolkodj. de ugyanolyan aggodalmasan.Valóban úgy néz ki. – Igen. Mielőtt Lily tovább faggatózhatott volna. Nem állt szándékában bevallani. Szerencsére a combjai közti nedves. hogy megmentsd a jó híredet. ahogy megpillantotta magát az egész alakos tükörben. kérlek. hogy Marcusszal lehessen. – Gondolkodj józanul. ahogy elönti az arcát a pír.

ugyanolyan nyomorúságossá teheti az életedet. – A szívemnek ehhez semmi köze. hogy nem akarsz úgy járni. ami még rosszabb lenne – tette hozzá Roslyn kedvesen –. – Remélem is – válaszolta Lily. hogy a szíved döntsön az eszed helyett. Arabella nem tagadhatta a vádat. aki egy férfi bűvkörébe került. A halántékára szorította a kezét. Biztos vagyok benne. – Tudom – bólintott Arabella. – Ha nem vigyázol. őszinte aggodalommal a hangjában. Ha a gróf nem szeret. Elkeserítette a gondolat. . és elhagyta a családját az iránta érzett vágyakozása miatt. Ez túl rövid idő ahhoz. mint a mama. ő ugyanezekre a dolgokra figyelmeztette önmagát számos alkalommal.– Vagy. – És mi van. Megpróbál a testi vágyaidra hatni – és szemmel láthatóan sikerrel jár. hogy fizikailag vonzódom a grófhoz. hogy komolyan belészeressek. mint amilyen a mama és a papa házassága volt. hogy egy olyan házasságban vergődj. – Itt tartunk. hogy magába bolondítson. hogy kihasználja a gyengeségedet. Arabella úgy érezte. – Felelőtlenül viselkedtem. Alig néhány hete ismerem Marcust. Arabella? – kérdezte Roslyn sokkal csendesebben. – Hagyod. ha önkéntelenül is megtörténik? – vágott közbe Lily. – Biztos vagyok benne. Valóban ezt tette volna? Szomorúan bámult legfiatalabb húgára. mint a papa a mamáét. De többé nem fordul elő. elcsábít. ahogyan a mama is tette? Arabella hevesen megrázta a fejét. mintha pofon vágták volna. de csupán szenvedélyt érzek iránta. – Nem tagadom. hogy esetleg az anyja nyomdokaiba lép.

– Akkor azonnal véget kell vetned ennek az egésznek. hogy valaha is megszeretitek egymást. Lily azonban nyilvánvalóan nem volt meggyőződve az őszinteségéről. csupán abban hitt. A szerelem bolonddá és vakká tesz. Nagyon is jól tudta. ha teljesen elkerülöd – javasolta Roslyn. Arabella egyetértően bólintott. Roslyn volt hármójuk közül a legbölcsebb. Ebben a pillanatban Arabella mégis Lilyvel értett egyet. – A szenvedély nem egy megbízható alap a házassághoz. mekkora fájdalmat tud okozni a szerelem. – A gróf nem szerelmi házasságra vágyik. – Annak kicsi az esélye – felelte Arabella. Victoria Loring szerelmes lett egy férfiba. ha volna rá esély. hogy szerelem nélkül nincs jövője egy házasságnak. hogy ésszerűen értékeli a helyzetet. és akkor mi marad? Roslyn egy percre elhallgatott.– Akkor az lesz a legjobb. Zabolátlan természete ellenére ő volt a legérzékenyebb a Loring lányok közül. Nem volt meglepő. és neki okozta a legnagyobb fájdalmat az anyjuk szökése. – Ne engedd. A szenvedély. és számíthatott rá. és együtt érzően nézett a nővérére. – Talán más lenne a helyzet. hamar kihunyhat. hogy belehabarodj. Lilyt azonban pusztán az érzelmei irányították. Lilyvel ellentétben ő nem volt házasságellenes. a saját tapasztalatából és az anyja esetéből is. és a szerelem kedvéért feláldozta a családját. hogy Roslyn ilyen tanácsot adott. . A szerelem túlságosan sebezhetővé és zavarodottá tehet egy nőt. aki örökösöket szül neki. Csupán érdekházasságot akar egy engedelmes feleséggel. – Így van – helyeselt Lily. Belle. – Természetesen igazad van – suttogta Arabella.

amikor annyira közel volt a győzelem. nehogy összefusson a férfival. Az iskolában Arabella zenés előadások hallgatásával próbálta lekötni magát. Nem fújhatta le most a fogadást. új elhatározással telve. Lily. A délután sokkal lassabban telt. az iskolában keresve menedéket. Nem éri meg a kockázatot. Most. Az. Kihúzta magát. amit akartak. hiszen szombat volt. – Nem kell aggódnod értem. de csak te tudod elfojtani az iránta érzett érzelmeidet. – Nem igazán. hogy délután Marcusnak Londonba kell utaznia politikai ügyben. Soha többet nem maradok vele kettesben. Legtöbbjük vásárolni ment a faluba.– Segíthetünk. Arabella nagy levegőt vett. Arabella megfogadta. . Másnap sikerült a nap nagy részében tartania magát az ígéretéhez. alaposan lehűtötte – és esze ágában sem volt úgy elveszíteni a szívét. így az iskola szokatlanul csendes volt. hogy belehabarodjon Marcusba. – Pokolba azzal az átkozott fogadással! – kiáltott fel Lily. Ha elveszti a fogadást. mielőtt túl késő lenne. Tudván. és ünnepélyesen a húgaira nézett. Az ő függetlenségük a tét. – Azonnal le kell fújnod. Lily és Roslyn fizet meg érte. hogy könnyebben ellenállj a grófnak. hogy megtartja az ígéretét. A fogadásunk hétfőn – két és fél nap múlva véget ér. hogy Lily emlékeztette az anyjuk viselkedésére. A húgaira is gondolnia kellett. Arabella kihagyta a reggelit. Aznap csak délelőtt voltak órák. délután az ifjú hölgyek azt tehettek. Semmi éjféli randevú… vagy bármilyen más randevú. hogy mostantól fogva kerülni fogom a grófot. ahogy azt az anyjuk tette. – Tudom. Megígérem. mielőtt az elutazik. Nem engedhette – nem fogja engedni. és már korán útnak indult a Danvers-házból a húgaival.

Sybil nem jött le teázni. és a legjobb ruhái. aki reggel óta látta Sybilt. Amikor Arabella belépett Sybil Newstead szobájába. – Sybil eltűnt – mondta –. akinek vigyáznia kellett volna rá. szintén eltűnt. Arabella a homlokát ráncolta. – Rendben. Alig helyezkedtek el. hol van? – kérdezte Arabella. hogy nincs az iskolában? – Eltűnt a kalaptartó doboza. izgatottan suttogva: – Bocsásson meg. hogy elhagyta az iskola területét. aki az iskola mindennapos ügyeit intézte. Így aztán szíves örömest beleegyezett. hiszen valamelyik osztálytársnője azt állította. Newstead kisasszony szobájában. hogy megvitassák a terveiket. és attól tartok. hiába próbálta ő is. csatlakozik hozzájuk. hogy teázzanak korábban Jane Caruthersszel. – A kollégiumban. De a lány ágya szemmel láthatóan érintetlen volt. És a szobalány is.Arabellának csak Marcuson járt az esze. meg a húgai is elterelni róla a gondolatait. Azután a hölgyek átvonultak az étkezőbe. Loring kisasszony. de Caruthers kisasszony négyszemközt szeretne önnel beszélni. a vénkisasszonnyal. de emiatt még nem aggódtak. . Jane a kezét tördelve fogadta. amikor ők öten gyakran összegyűltek. ahol a növendékeik teáztak. a kellemes közjáték az iskola megnyitása előtti napok hangulatát idézte. Amikor Tess Blanchard is úgy döntött. amikor Roslyn és Lily azt javasolta. amikor Arabella megkérdezte Jane-t. – Miért gondolod. Phipps Arabellát is kihívta. hogy megbetegedett és a szobájában pihen. Tess éppen akkor csatlakozott hozzájuk. Caroline Trebbs az egyetlen. Nem sokkal később Mrs. a házvezetőnő elszólította Jane-t. amikor Mrs. Phipps.

De vajon Sybil önszántából ment? Eltűnt ruhái azt jelezték. hogy mindez értelmetlen volt. a hangjából tisztán kicsengő aggodalommal. – Azt hiszem. Sybil Newstead sokféle ostobaságra képes volt. miért szökött volna meg. nem viselkedett-e szokatlanul Sybil az utóbbi időben – de rá kellett ébrednie. mint Onslow. hogy a szalonból felhívja Caroline Trebbset. hogy lealacsonyítsa magát. remélem. Rajtakapta a hétpróbás élvhajhászt. – Uramisten. de Arabella nem értette. hogy Sybil beteg. Arabella rossz előérzete rémületbe csapott át. kellett. De ha Sybil egy férfival szökött el. hogy legyen egy udvarlója… Arabella elborzadt. annyira lekötötte Marcus udvarlása. Noha az ésszerű magyarázat lenne Sybil eltűnésére. eléggé kétségbeesett lehet ahhoz. nem. Igyekezett nyugodt hangon beszélni. Sybil könnyedén megvesztegethette a cselédet. Arabella és Tess pedig türelmetlenül várakoztak. Arabella erőlködve próbálta felidézni. Jane elment. Az elmúlt időszakban nem figyelt a diákjaira. beszélnünk kell Trebbs kisasszonnyal – mondta Arabella –. de a gyomrát görcsbe rántotta valami nyomasztó rosszérzés. amint csókot lopott Sybiltől Perryék bálján a teraszon. A két lánynak közös hálószobája volt. Egy olyan semmirekellő alak. hogy nem volt szükség erőszakra… . noha ez annak az állásába kerülhetett volna… – Gondolod.Arabella még gondterheltebben ráncolta a homlokát. ahogy rájött a válaszra: Jasper Onslow. Ami pedig a szobalányt illeti. és elvegye egy molnár lányát a tetemes vagyonáért. hogy egy férfival szökött el? – kérdezte Tess. mielőtt elhamarkodott következtetésre jutnánk. és Caroline jelentette.

Loring kisasszony. úgy tűnt. és érthetetlenül motyogott valamit. ahogy meglepetten bámult Arabellára. Onslow ott várt ránk a kocsijával. nem igaz? – kérdezősködött tovább Arabella. Csak mondd el. mielőtt Caroline hadarni kezdett. – Önben megbízott. – Mr. míg Tess szomorúan Arabellára nézett. – Honnan tudta? – Az ne érdekeljen. – Nem engedjük. Sybil. Loring kisasszony… De megígértem neki. Skóciába szökött a hozományvadász udvarlójával. igyekezve megőrizni a türelmét. – Sybil nincs veszélyben. Onslow-val ment? – kérdezte Arabella. Jane halkan felnyögött. Sybil bajban lehet. ahogy attól tartottak. Legalább három napba telik. mi történt. . Trebbs kisasszony duci. talán többe is. ha egy szót is sz-szólok valakinek. Egy hosszú perc telt el. hová ment Sybil. Mit beszéltek meg? Mikor indultak? – Nem sokkal az órák után… amikor vásárolni mentünk a faluba. kitépi a nyelvemet. – I-igen. amíg Skóciába érnek. egyszerű kinézetű lány volt. – Caroline. Amikor nyilvánvaló vonakodással belépett a hálóba. meg kell mondania.Arabella száguldó gondolatait félbeszakította Jane visszatérése Caroline-nal. hogy nem mondom el senkinek. Sybil azt mondta. Gretna Green-be ment. Caroline. Mr. Arabella nem pazarolta az időt udvarias faggatózással. mire készült. el kell mondania. hogy bántsa magát. Arabella lassan mély lélegzetet vett. Caroline-nak leesett az álla. A lány lehatotta a fejét. Kérem. bűnös arckifejezése azonnal elárult mindent.

hogy Sybil holmija eltűnt. mintha szégyenkezne. – Igen. legkorábban holnap. Arabella a nyelvébe harapott. – Kétlem. ahogy kiosont a szobából. . hogy Sybil megszökjön. hogy Martha nem képes tartani a száját. De Arabella nem akarta megvitatni az iskola sorsát az egyik diák jelenlétében. Jane-nek csak eddig tartott a türelme. – Sybil tudta. ne szóljon egy szót sem a többi lánynak. Trebbs kisasszony. – Nem fogok. beteg. de Jane nem fékezte magát. – Ez tönkretehet minket – mondta szomorúan. hogy holnap visszatérhessen a postakocsival. nem. Esküszöm. szeretném. igazán. – Mr. Ma este akarták kitenni. Caroline lehorgasztotta a fejét. mise után kezdik keresni. hogy azt mondom. A tekintete visszatért Arabellára. – Ifjú hölgyek nem esküdöznek. És kérem. így bejött ebbe a szobába. és felfedezte. nehogy a szegény lányon töltse ki a dühét. Newstead magán kívül lesz.– Mit tervezett a szobalányával? – kérdezte Tess. ha most visszatérne az étkezőbe. Caruthers kisasszony… Caroline alázatosan és remegve nagy ívben kikerülte Jane-t. Azt gondolta. hogy hazudtam. Ma este pedig nekem kellett volna falaznom Sybilnek azzal. Loring kisasszony. hová tűnt Martha. ezért magával vitte. – Annyira sajnálom. – Caroline. Phipps azonban – szűrte a foga közt a szavakat Jane – kíváncsi lett. hogy Martha szó nélkül hagyta volna. Caruthers kisasszony… akarom mondani. – Mrs. – Igen – suttogta Caroline.

Arabella kétségbeesetten nézett két barátnőjére. Kínzóan tudatában volt az iskolájukat fenyegető botránynak. Ha hagyták, hogy az egyik gazdag, ifjú tanítványuk egy hozományvadász karmaiba kerüljön, akár összeházasodnak, akár nem, a szülők többé nem fogják az iskolájukba küldeni a lányaikat. De ami még rosszabb volt, hogy Sybil nem pusztán a jó hírét veszíthette el. Azzal, hogy megszökött egy férfival, és csak a szobalány vigyázott rá, az erőszakot kockáztatta. Nem számított, mennyire bosszantó volt a lány, nem ilyen sorsot érdemelt. De ettől függetlenül, az egész jövője forgott kockán. Ha csak annyi esze volt, hogy hagyta, hogy elcsábítsák, mert szeretett volna szerelmes lenni, akkor súlyos hibát követ el, hiszen Onslow az a fajta férfi volt, aki csak önmagát szereti. Nem valószínű, hogy Sybil boldog lenne a feleségeként. Arabella gyűlölte a gondolatot, hogy egy ártatlan lány egy ilyen semmirekellő kegyeire legyen bízva, még ha az a bajkeverő, kacér Sybil is. Arról nem is beszélve, gondolta komoran, hogy Sybilért ő tartozott felelősséggel. Az ő felelőssége volt, hogy a diákjai biztonságban legyenek, és úgy tűnt, most kudarcot vallott. – Valahogy meg kell állítanunk őket – mondta Tess, mindnyájuk gondolatát megfogalmazva. – De hogyan? – kérdezte Jane. – Azonnal utánuk megyek – válaszolta Arabella, kezét a halántékára szorítva, ahogy cikáztak a gondolatai. – Csaknem négy órás előnyük van, de nagy valószínűséggel megszállnak valamelyik fogadóban éjszakára. Nem hiszem, hogy Sybil eltűrné, hogy egy kocsiban kelljen aludnia. Ha egész éjjel utazom, talán utolérem őket. – De szükséged lesz segítségre – mutatott rá Tess. – Vajon Lord Danvers hajlandó lenne elkísérni? Arabella bólintott.

– Biztos vagyok benne, hogy elkísérne, de ma Londonban tartózkodik egész nap, és minden valószínűséggel magával vitte a kocsiját, mivel már reggel lógott az eső lába. Megkérem Lady Freemantle-t, hogy adja kölcsön a kocsiját, és elegendő keménykötésű férfi szolgát. Biztos vagyok benne, hogy ők segítenek nekem meggyőzni Mr. Onslow-t, tegyen le a Sybillel kapcsolatos terveiről. – Mi van, ha már… – Jane nem fejezte be a mondatot, hanem elvörösödött. Arabella megértette a kérdést, de Tess szólalt meg elsőként. – Elvette az ártatlanságát? Sybil nagyon ostoba lenne, ha hagyná, hogy a férfi egy ujjal is hozzányúljon, mielőtt tisztességesen össze nem házasodtak. Az a lány elég agyafúrt ahhoz, hogy addig ne engedje kicsúszni a kezéből ezt az előnyt. – Lehet, hogy a férfi van olyan gazember, hogy rákényszerítse – jegyezte meg Arabella. – Talán, de nem hiszem, hogy megkockáztatná – mondta Tess megnyugtatóan. – Mivel Sybil elég makacs ahhoz, hogy megtagadja, hogy hozzámegy, ha a férfi kényszeríteni próbálja. Semmi kétség, ezt a szökést egyszerű kalandnak tekinti, és nem gondolta végig a következményeket. Azt hiszi, ráveheti az apját, hogy fogadja el Onslow-t vőnek. Lehet, hogy Onslow egy semmirekellő élvhajhász, de bizonyos társadalmi körökben úriembernek tekintik, és igencsak jó parti lenne egy kereskedő lányának. Jane gyászos fintort vágott. – De még ha Mr. Newstead végül bele is törődik a házasságba, az iskola sohasem heveri ki ezt a csapást. – Tudom – válaszolt Arabella komoran. Minden, amiért az elmúlt három évben küzdöttek, semmivé foszlik.

Mivel Arabella hallgatott, Tess az arcát fürkészve megkérdezte. – Nem akarod megvárni, amíg a gróf visszatér? Valóban szerette volna, de nem volt ideje. – Azonnal indulnom kell, Tess. Ha azt akarjuk, hogy ne tudódjon ki a szökés, azelőtt kell visszahoznunk Sybilt, mielőtt bárki észrevenné, hogy eltűnt. – Veled kéne tartanom – jelentette ki Tess. – Azt hiszem, jobb, ha egyedül megyek – válaszolta Arabella. Ha én nem vagyok itt, az nem feltűnő, de ha mindketten elmegyünk, az már gyanús. Azt javaslom, hogy Roslyn és Lily szintén maradjanak itt, és vegyenek részt a holnapi misén, mint rendesen, hogy megőrizzük a látszatot. – Mivel magyarázzuk Sybil távollétét? – kérdezte Jane. Tess válaszolt a kérdésre. – Majd azt mondjuk, hogy megbetegedett, és Arabella Londonba vitte, hogy Lady Freemantle orvosa vizsgálja meg. – Ez így jó lesz – mondta Jane. – Feltéve, hogy megtalálod Sybilt, és megakadályozod a házasságot. – Oh, meg fogom találni – mondta Arabella határozottan. Nem fogja hagyni, hogy egy ilyen bosszantó kis csitri a vesztébe rohanjon, vagy a sárba tiporja az iskola hírnevét. – És megakadályozom, hogy összeházasodjanak, akkor is, ha Winifred szolgáinak erőszakkal kell visszatartaniuk Onslow-t, és ha Sybilt a hajánál fogva kell hazavonszolnom.

Arabella nem vesztegethette az időt. Megkereste a húgait, és sikerült meggyőznie őket, hogy fogadják el a tervét. Noha vonakodva engedték el egyedül, Roslyn és Lily nyilvánvalóan megértették, hogy szükség van a diszkrécióra, és beleegyeztek, hogy maradnak és segítenek fenntartani a látszatot. Ezután Arabella gyorsan átkocsizott a Freemantlebirtokra. Remélte, hogy miután kölcsönkérte Winifred kocsiját és szolgáit, azonnal indulhat, de arra nem számított, hogy a nő megmakacsolja magát. Miután végighallgatta Arabella kérését, Winifred határozottan megrázta a fejét. – Ez a legnagyobb ostobaság, amit valaha is hallottam, kedvesem. Még hogy egyedül menj utánuk! Hagynod kell, hogy Danvers vegye kézbe a dolgot. – De ő nincs itt, Winifred – mondta Arabella, meglepődve a nő elutasításán. – Londonban van. – Akkor meg kell várnod, amíg visszatér. Arabella megpróbálta legyűrni a türelmetlenségét. – Nem várhatok. Sybil az én felelősségem, Winifred. Én felelek Sybilért. Nagy veszélyben is lehet. – És te magad is veszélybe kerülhetsz, ha utána mégy. Danversre kell bíznod, hogy elsimítsa az ügyet. Végül is a gyámod. – Már nem sokáig. A jövő héten fel kell szabadítania engem és a húgaimat a gyámsága alól. De ez most nem érdekes. Winifred szúrós tekintettel nézett rá. – Nem utazhatsz egyedül keresztül egész Anglián csak úgy, minden védelem nélkül, Arabella. – Ott lesz a kocsisod és a szolgáid, hogy megvédjenek. – Lord Danvers jobban megvédhet, mint egy maroknyi szolgáló.

Efelől semmi kétség, értett egyet vele gondolatban Arabella. Kétségbeesetten kívánta, bárcsak ott lenne Marcus, hogy segítsen neki. Ugyanakkor nem szívesen ült volna kettesben a férfival egy zárt kocsiban, ki tudja meddig, minthogy egy ilyen helyzet komolyan próbára tette volna az akaraterejét. Saját vágyaitól és fenntartásaitól függetlenül Arabella nem szívesen késlekedett volna. – Nem akarok itt állni és vitatkozni, Winifred. Ha nem segítesz, akkor bérelek egy postakocsit a fogadóban. Azzal Arabella türelmetlenül sarkon fordult, de Winifred tiltakozása megállította. – Hát legyen, viheted a kocsimat és a szolgáimat. De ha valami bajod esik, kedvesem, ne mondd, hogy nem figyelmeztettelek. – Nem lesz semmi bajom – ígérte Arabella. Negyedórával később a nő hátradőlt a bársonyülésen, ahogy Lady Freemantle kocsisa a lovak közé csapott. Öt jól megtermett lovász és szolgáló kísérte csatlósként, így Arabella végre fellélegezhetett, ahogy a szökött pár nyomába eredt. Szánalmas dolog volt, amit Sybil tett, gondolta Arabella, de minden haragja és bánata ellenére részben megértette megtévelyedett növendékét. Hiszen végső soron Sybil nem sokban különbözött tőle; ő sem tudott ellenállni egy csábító udvarlónak.

Arabella megkönnyebbülése azonban csupán pár óráig tartott. Kezdetben a kocsi jól haladt, a legközelebbi város, Hammersmith felé, ahol öt főút találkozott. Onnan ÉszakLondonba mentek, majd még sötétedés előtt ráfordultak a Skóciába vezető főútra. Azután azonban jócskán lelassultak, mert minden állomáson érdeklődniük kellett a szökevény Sybil és a gazember udvarlója felől. Hogy megvédje a csitri jó hírét, csakúgy, mint a magáét, Arabella azzal a mesével állt elő, hogy Sybil az unokatestvére, és sürgősen haza kell vinnie, mert az anyja súlyos beteg lett. Sajnálatos módon azonban egyetlen fogadós sem emlékezett egy hollóhajú ifjú hölgyre, akit egy szobalány vagy egy úriember kísért volna. Amikor beesteledett, a kocsisnak jócskán lassítania kellett, mert a holdat vastag, fekete felhők takarták. Aztán amikor rövid időre megálltak egy postakocsi állomáson, hogy lovakat váltsanak, más utazók arra figyelmeztették őket, hogy heves vihar közeledik pontosan azon az úton, amerre ők tartottak. A figyelmeztetés valósnak bizonyult. A gomolygó felhők hamarosan fenyegetővé váltak, majd heves széllökések kezdték rázni a kocsit, és benne Arabellát. Érezte az eső nehéz illatát a levegőben, még azelőtt, hogy meghallotta volna az esőcseppek dobolását a kocsitetőn. A vihar teljes erejével telibe kapta őket fél órával később, elárasztva őket esővel, vakító villámlások és égzengés közepette. A veszély még súlyosabbá vált, amikor a kocsi kerekei csúszkálni kezdtek. Az utat elöntötte a sár, és Arabellának szorosan kellett markolnia a kapaszkodót, nehogy kiessen a kocsiból, valahányszor kátyúba futottak. A nő aggódott, és a feszültsége csak nőtt, amikor pár perccel később a kocsi megállt.

Amikor a kocsis elhúzta az utast tőle elválasztó rekeszablakot, hogy beszéljen vele, a férfinak kiabálnia kellett, hogy Arabella meghallja a dübörgő esőben. – Ennek semmi értelme, Loring kisasszony! Meg kell állnunk valahol, amíg elvonul a vihar. Arabella komoran bólintott, tudva, hogy nincs más választásuk, mint hogy aznap estére felfüggesztik a keresést. Még ha nem is csap beléjük a villám, egy súlyos balesetet kockáztattak, és meg is sérülhetnek, ha kitörik az egyik kerék vagy az árokba rohannak. – El tudunk jutni a legközelebbi fogadóba, hogy ott szálljunk meg? – kiáltotta vissza az égzengésben. – Igen, a Duck & Bill egy-két mérföldre van innét. De már nem sokáig tudom nyugton tartani a lovakat. Mintha nyomatékot akarna adni a férfi szavainak, a menny újból megnyílt, és ragyogó villám cikázott át az éjszakai égbolton, majd néhány pillanat múlva velőtrázó mennydörgés követte, mire a lovak vadul megugrottak. – Igyekezzen – kiáltotta Arabella, és megragadta a kapaszkodót, ahogy újból meglódult a kocsi. Szerencsére a kocsisnak sikerült megállítania a lovakat, de tovább késleltette őket, hogy a két lovász leszállt, és gyalogosan vezették a megrémült lovakat az őket körülvevő viharban. Csigalassúsággal haladtak a zuhogó esőben és a cuppogó sárban. Arabella sajnálta a szegény szolgákat és az állatokat, akik ki voltak téve a heves viharnak. Magában némán szitkozódott. Semmi kétsége nem volt afelől, hogy Sybil egy pihepuha ágyban, mélyen alszik valamelyik fogadóban, miközben üldözői az életüket és a testi épségüket kockáztatják, hogy utolérjék.

Arabella azzal magyarázta. Arabellának felajánlották az utolsó hálószobát. hogy nem tervezett megállót az éjszakára. majd távozóban megígérte. megígérve. hogy hamarosan hoz fel neki vacsorát és forralt bort. Noha szorosan összefogta magán csuklyás köpenyét. és begyújtott a kandallóban. és begördült a fogadó udvarára Az eső még mindig zuhogott. Amikor az „unokatestvére”. de barátságos hálószobába. egy széllökés ismét becsapta. és amikor az egyik szolgáló kinyitotta a kocsi ajtaját.Valamilyen csoda folytán a kocsi biztonságban megérkezett a Duck & Billhez. A fogadós felesége felvezette Arabellát egy kicsiny. hogy felfűtse a szobát. hogy nincs csomagja. akikre tökéletesen illett Sybil és Onslow leírása. de magát a nőt nem tudta. hogy Arabellának elakadt a lélegzete. mint korábban. Nem volt üres magánlakosztály. Így legalább tudta. bőrig elázott és reszketett. mire beért a fogadóba. és megvacsoráztak. Arabella megkönnyebbülten hallotta. és előadta ugyanazt a mesét a beteg nagynénjéről. amely elég meleg volt. hogy jó nyomon jár. A kandallóban hamarosan kellemes tűz lobogott. mivel a fogadó tele volt az úton rekedt utazókkal. hogy egy pár. De a fogadós és a felesége sietősen elszállásolta. Sybil felől érdeklődött. úgy három órával azelőtt ott cseréltek lovakat. . hogy gondoskodnak a kíséretéről és a lovakról is. olyan erővel.

hogy a fogadós felesége tért vissza a vacsoráéval és a borral. hogy a saját problémáján töpreng. hogy nyerhessen. majd elfordult a tűztől. A vihar keresztülhúzta a számításait. Az eső dobolt a zsalugátereken. Hirtelen erőt vett rajta a kimerültség. noha tudta. hogy a szökevényeket ugyanúgy feltartóztatta a vihar. Ám megállt. míg a szél az ereszcsatornában süvöltött. holnap talán akkor is utoléri őket. Levette a ruháját. akár megpróbálhat elaludni. De képtelen volt nyugodtan ülni. majd elrendezte őket a tűz előtt. mivel nem volt hálóruhája. Arabella megpróbált elfeledkezni a tomboló viharról. hogy az ingében aludjon.Arabella levetette csuromvizes köpenyét és sáros cipőjét meg a harisnyáját. minthogy aznap nem lehetett vele. vagy ha nem. Épp hogy maga köré tekert egy steppelt takarót. amikor a nő bekiabált: . Arabella elindult ajtót nyitni. a tűzbe bámult és azon tűnődött. úgy döntött. Aznap éjjel már nem érhette utol Sybilt. Egy kis idő múlva azonban a tehetetlenség érzése teljesen más irányba terelte Arabella gondolatait. hogy megszáradjanak. hogy másnapra sem ér haza. és azon kapta magát. Aztán eszébe jutott az előző esti holdfényes randevújuk… hogyan tette a magáévá Marcus állva… visszaemlékezett a perzselő szenvedélyre… Ráébredve. hogy vajon a férfi meghosszabbítja-e a fogadás idejét. Megdörzsölve átfagyott karjait. amikor halkan kopogtak. Arra számítva. Minthogy semmit sem tehetett már aznap este. nevezetesen a Marcusszal kötött fogadásán. hogy melegen tartsa magát. Ehelyett nyugtalanul járkált fel-alá a kandalló előtt. hogy vándorló gondolatai hová viszik. és könnyen elképzelhető. Arabella bosszúsan felsóhajtott. tehetetlennek érezve magát. hogy a tomboló vihar zaja miatt nem lesz könnyű. Most már csak abban reménykedhetett. az alsószoknyáját és a fűzőjét.

a csizmája pedig csupa sár volt. hogy a férfi utána lovagolt. a kabátja gallérjáról csöpögött a víz. hogy kikémleljen. – Ah. kinyitva az ajtót. és belépve a szobába Arabella mellett. Amikor hűvösen rámosolygott. akárcsak a magas hódprém sapka. de hirtelen minden fáradtsága és gondja köddé vált. A vállára fektetett bőr nyeregtáskák szintén átáztak. Marcus látványa nem csupán örömmel töltötte el.– Kisasszony? A férje van itt. ébenfekete haja nedvesen csillogott. Boldogan nyugtázta. hát itt vagy. majd a vágytól kerekedett el a szeme. hogy végre utolértelek. A férjem? Gondolta Arabella elképedve. Először a meglepetéstől. Marcus állt a folyosón. 15 . és résnyire nyitotta az ajtót. Még szorosabbra húzta maga körül a takarót. kedvesem – mondta a férfi. amelyet a kezében tartott. – Örülök. Arabella szomjasan itta be a látványát.

amikor a fogadó tulajdonosnője előtt azt állította. édesem. A nő kissé megemelte a kezében tartott tálcát. kérem – rendelkezett Marcus. mert egy ilyen veszélyes vállalkozásba fogott egyedül. – Nem állt szándékomban bonyodalmat okozni. mert szívélyes mosollyal üdvözölte a férfit. – Nem gondoltam. Megkönnyebbülés.Szánalmas. ahogy a nő gyönyörű arcát fürkészte. A hálószoba ajtaja előtt várakozó fogadósné udvariasan megköszörülte a torkát. mennyire nem tudom megvédeni magam tőle. hogy gondolt volna a saját biztonságára. szerelmem – válaszolta Marcus. hogy a nő épségben átvészelte a tomboló vihart. – Nem akartam. – Hoztam egy csupor forralt bort a hölgynek. és hogy sikerült utolérnie. Arabella nyilvánvalóan megértette. és egy kis vacsorát. Harag. hogy nincsenek egyedül. hogy utánam jön. Marcus Arabella felé fordult. emlékeztetve Marcust. szükséges volt ez a hazugság. hogy egyedül. A lelkében harag és megkönnyebbülés érzése keveredett. hogy a férje. anélkül. a védelmem nélkül tegyen meg egy ilyen hosszú utat. . szürke szeme pedig rezzenéstelenül állta a férfi tekintetét. – Tegye az asztalra. A férfi összehúzott szemmel nézte Arabellát. hogy megóvják a jó hírét. Legalább nem tiltakozott. uram. Arabella levele Fannynak Miután az asztalra hajította a kalapját és a nyeregtáskáját. a nő világító.

– Ha az uraság kiteszi a csizmáját az ajtó elé. – Nem szükséges. ha kéri. Gyorsan kellett cselekednem. a fogadósné letette a tálcát a nyeregtáska mellé az asztalra. – A magyarázatomat? – ismételte a nő meglepetten. A nő pukedlizett. hogy ön a saját biztonságát kockáztassa. Marcus türelmetlen pillantást vetett tönkrement csizmájára. – Nem volt más választásom. hogy miért nem várt meg engem. . Marcus. – Kétlem. és becsukta maga mögött az ajtót. ha hajnalban készítene nekünk reggelit. Biztos vagyok benne. – Ez még nem ok arra. Onslow könnyedén elcsábíthatja Sybilt. Arabella a férfira bámult. hogy a feleségem szívesen megosztja velem a vacsoráját. Csupán azt nem értem. hogy meg lehetne menteni. majd távozott. – Természetesen – mondta Arabella kedvesen. édesem – mondta a férfi fenyegető hangon. és hogy maga meg akarja keresni őt. – Lady Freemantle mesélt a növendéke szökéséről. nem lenne boldog házasság. – Várom a magyarázatát. Holnap korán szeretnénk indulni. reggelre megpucolják. uram. majd sarkon fordult. Még ha később el is veszi feleségül. Belépve a szobába. – Igen.– Többet is hozhatok. A nőnek elkerekedett a szeme a férfi haragos hangját hallva. és elindult kifelé. Arabella és Marcus végre kettesben maradtak. De szeretném.

Én vagyok érte felelős. . hogy egyedül vívja meg ezt a csatát. Megragadta Arabella állát. A nő a homlokát ráncolta. – Nem vagyok egyedül! Egy egész seregnyi szolgát hoztam magammal. akkor kötelességem segíteni. A férfi a nőhöz lépett. – Ez ostobaságnak tűnik. hogy szükség esetén megvédjenek. – Tehát ökölharcba akar bocsátkozni Onslow-val? – Csak ha szükséges ahhoz. De a gyámságomtól függetlenül. Az igazat megvallva. Marcus. ez a szökés tönkreteheti az iskola jó hírét. – Természetesen igaza van. hogy ránézzen. – Én nem vagyok erről meggyőződve. – Reméltem is. és dühösen meredtek egymásra. amikor más módon is meg lehet győzni. Aztán hirtelen meglágyult a nő arckifejezése. hogy képes vagyok megbirkózni Sybil elrablójával. hogy bármi baja essék. Még ha Sybil sértetlenül megússza is a kalandot. Ha bajban van. hogy itt van. A nő makacsul felszegte az állát. boldog vagyok. Örülök. Arabella összeszorította a száját. Nem áll szándékomban erőszakhoz folyamodni. Marcus. – Önért pedig én vagyok a felelős. – Meg kell állítanom.– Nem hiszem el. hogy kiszabadíthassam a karmaiból Sybillt. és kényszerítette. – Biztos vagyok benne. hogy haragszik rám! Aggódom a növendékemért. – Amíg én vagyok a gyámja. hogy nem kell egyedül szembeszállnom Onslow-val. akit tönkretehet egy élvhajhász gazember. kötelességem gondoskodni a biztonságáról. és nem engedem. nem engedhetem.

nem fog sikerülni. és töltött egy kis forralt bort. nem lenne olyan dühös. – Ha így próbál kiengesztelni. Vállára omló nedves haját. – Talán igaza van. a nő tekintete a férfi csuromvizes kabátjára siklott. és igyon egy kis forralt bort. – Igazán hálás vagyok a segítségéért. hogy már kifogyott az érvekből.Félreérthetetlen volt a nő hangjában csengő feszültség. – Valóban? – nézett rá Arabella. Amikor a férfi nem felelt. – Akkor is szólnia kellett volna. miközben Arabella az asztalhoz lépett. – Sajnálom. . Marcus odasétált a tűzhöz. hogy megmelegedjen. Marcus a bort kortyolgatva a nőt fürkészte. Vesse le a vizes kabátját. engedelmesen kibújt nedves kabátjából. és a férfi haragja ettől egy kissé alábbhagyott. és magának már így is két óra előnye volt. annak ellenére. Noha Marcus szívesen vitatkozott volna még tovább. – Lóháton tette meg az utat ebben a szörnyű viharban? – Kénytelen voltam. Bizonyára jót fog tenni önnek. A nő elmosolyodott. ahogy a pattogó tűz megvilágította. ha nem lenne így átfagyva. Miután a nő a férfi kezébe nyomta a bögrét. és a szája sarkában mosoly bujkált. – Talán. mivel a kocsival túl lassan tudtam volna haladni. Marcus megenyhülten nézett a nőre. amely csigákba göndörödött az arca körül és bronzos fénnyel ragyogott. és egy szögre akasztotta száradni.

miközben felnézett a férfira. hogy egy újabb tűzszünetet kellene kötnünk. amiért képes volt az életét kockáztatni. és pokolian dühös volt. – Igya meg. boldogan kértem volna segítséget öntől. mintha meg akarná fejteni. hogy mennyire csodálja a nőt. Hát maga? – Én sem – válaszolta a férfi nyersen. Nem mintha ezt be is ismerné a nő előtt. Aggódott a biztonságáért. a hímvesszője azonnal megmerevedett. ha tovább ostorozza. mi rejtőzik a dühe mélyén. Marcus. hogy a teste még mindig át volt fagyva.A férfi tekintete a nő meztelen lábára vándorolt. – Marcus. hogy annyira mentegetőzött a nő. annak ellenére. – Mit forgat a fejében? . Marcus. Maga is pont úgy fázhat. A nő még mindig a férfi arcát fürkészte. csakhogy megmentse hóbortos tanítványát. megfékezve bujaságát. mint én. Arabella elvette a bögrét. Marcus hosszasan nézte a nőt. Végső soron csupán egy nyughatatlan növendékét. Még mindig dühös volt. Csodálta Arabella bátorságát. amiért Arabella és a húgai oly keményen küzdöttek az elmúlt három évben. nem lett volna szép. el kellett ismernie. És ha őszinte akart lenni. Hiszen veszélybe került mindaz. és kortyolt egyet a forró italból. odavitte a nőnek az italt. Végül halkan. Arabella túlságosan független természet. Azok után. kérlelőn megszólalt: – Nem akarok veszekedni. hogy a nő vígon meztelen-e a takaró alatt. amiért veszélynek tette ki saját magát. hogy megvédje a rábízott fiatal lányt. amit a nő maga köré csavart. amely kikandikált a takaró alól. és az iskolája jó hírét próbálta megvédeni. ha otthon lett volna. gondolta Marcus. Ahogy eltűnődött. – Lehet.

Hogy azt játsszuk. Még mindig kissé kába volt a felismeréstől. Marcus? Hogy a feleségednek nevezhess? Pontosan erre vágyott. a nő hagyta. hogy Arabella kezdeményezett. majd vetkőzni kezdett. – Hát legyen. hogy átadja helyét a vágynak és a gyöngédségnek. hogy szeretkezzenek. és az asztalra tette a bögrét. majd kibontotta a nyakkendőjét. a nadrágját és az alsóneműjét. A tűz fénye megvilágította a nő gyönyörű testét a vékony gyolcsingen keresztül. mindketten alaposan átfagytunk. Felmelegíthetnénk egymást. Marcus megtorpant. és nyelt egyet. a mellényétől és a csizmájától szabadult meg.Arabella a keskeny ágyra pillantott. minden düh és feszültség elpárolgott belőle. így a szobát csupán a kandallóban parázsló tűz meleg fénye világította meg. hogy szerelmes Arabellába. Kössünk tűzszünetet – mondta Marcus tettre készen. vállára omló haját pedig fenséges tűztengerré változtatta. hogy nem csupán múló szeszélyről vagy egy újabb unaloműző szenvedélyről van szó. és felakasztotta a ruháit száradni. a nő csendesen felnevetett. Ahogy a nőre nézett. Amikor már teljesen meztelen volt. Ez nyílt felhívás volt a férfi számára. hogy a takarója a földre csússzon. – Ez az egész. Először a kabátjától. Ez volt az első alkalom. – Nem erre vágytál mindvégig. De most már azt is tudta. és a látványtól elakadt a lélegzete. A nő kinyújtotta a kezét. levette az ingét. – Mi olyan mulatságos? – kérdezte Marcus. . Amikor a férfi hozzálépett. a férfi elfújta az asztalon álló gyertyát. és az ujja hegyével megérintette a férfi ajkát. Marcus dühe ettől azonmód csillapodott. – Ahogy ön is mondta. férj és feleség vagyunk. Ahogy Arabellához lépett. Felhajtotta az utolsó csepp bort.

kihámozta az ingvállából. Marcus közelebb lépett. és ujjait a hajába fűzte. amelyet a férfi nyújthatott neki. akit szerelemmel szeretett. hogy a nő elfogadja. de ő a szívét akarta. A csókjában nyoma sem volt annak a vad vágynak. Korábban sosem érzett még ehhez hasonlót. ahogy az ajkuk összeért. egy új érzelem kerítette hatalmába a férfit. abban a pillanatban egy olyan nővel szeretkezett. Azt akarta. Őt is perzselte a vágy. Hosszú percekig csak ölelte. . és a lepedőre hanyatlott. testével betakarva a férfi izmos testét. A férfi tudta. hogy mindenképpen ki kellett elégítenie. Marcus lassan lehajolt. birtokolni akarta. A férfi égett a nő iránti vágytól. magára vonva a nőt. Arabella volt az a nő. miközben tekintetükben a vágy tüze lobogott. és gyöngéden megcsókolta a nőt. Marcus az ágyhoz vezette Arabellát. amikor teremtették. Magához vonta Arabellát. A magáévá akarta tenni. amit ő érzett. Miközben csókolóztak. hogy a nő ugyanazt az ősi vágyat érezze. hogy őhozzá tartozik. és szorosan a karjába zárta. miközben forrón viszonozta Marcus csókjait. Azt akarta. amely belülről égette. És ez hihetetlenül csodálatos érzés volt a számára. Arabella boldogan zuhant az ölelésébe.Az érzései sokkal mélyebbek és határozottabbak voltak. akivel le akarta élni az életét. Még mindig a nő szemébe nézve. Mégis. Annyira mardosta ez a szenvedély. hogy megkaphatja a nő testét. mintha csak a férfi formájához igazították volna. A testük lassan felmelegedett. vakon űzve azt a mámort.

A nő fölé gördült. Szinte félelmetes volt a férfi iránt érzett vágyának ereje. Azt akarta. – Remek – zihálta elégedetten a férfi –. és gyöngéden ölelte. miközben saját szíve hevesen kalapált a benne kavargó érzelmektől. A karja birtoklóan kulcsolódott a nő testére hátulról. Később Arabella pihegve hevert a férfi alatt. amikor veled vagyok – suttogta Arabella rekedten. amikor a férfi mélyen beléhatolt. amely a férfi karjaiban várt rá. amint beleremegett a gyönyörbe. és ettől teljesnek érezte magát. amikor a férfival szeretkezett. A nő készségesen megnyílt. karját a feje fölött leszorította. Aztán férfiereje lüktetni kezdett. és képtelen volt megmozdulni. mert én is ugyanígy vagyok ezzel. a férfi átvette az irányítást. Felkiáltott. amely most is éppen olyan csodálatos és eget rengető volt. . amikor ugyanaz az erőteljes érzés kerítette a hatalmába. Arabellának vadul kalapált a szíve. miközben Marcus megborzongott és felnyögött. Végül a férfi az oldalára fordult.Kétségtelenül hiba volt ismét szeretkeznie a férfival. Amikor már szinte elviselhetetlenné fokozódott benne ez a mardosó éhség. mégsem volt képes megtagadni magától azt a gyönyört. hogy a férfi örökre benne maradjon. ahogy felnézett a férfi vágytól elsötétült vonzó arcára az aranyló tűz fényében. Arabella a hátán érezte a férfi erőteljes szívverését. betöltve a nőt szenvedélyes vágyával. most utoljára. és magához vonta a nőt. hogy a mámor örökké tartson. miközben lábát a nő lábai közé fűzte. miközben combjával széttárta a nő combjait. – Elhagy minden akaraterőm. Marcus betöltötte a benne lévő űrt. mint bármikor. A nő szinte zokogott a gyönyörűségtől… majd elért a csúcsra.

Túlságosan is vágyott a férfira. ébredt rá a nő. milyen boldogság töltötte el. mint valaha. Arabella tudta. ha egészen Skóciáig együtt utaznak. Képtelen lett volna ellenállni Marcusnak.Megrémisztette a felismerés. már nem. és megborzongott. gondolta Arabella. hogy a fogadásuk hamarosan véget ér. És még szánalmasabb volt. . hanem megnyugtató volt. mint vad szenvedélye. mert ha folytatják bensőséges viszonyukat. hogy mennyire kimondhatatlanul csodálatos volt Marcusszal lennie. és még Winifred kiváló kocsija is csak zötykölődött a keréknyomokban és a kátyúkban. Az előző napi zivatar után az utak sártengerré változtak. hogy sürgősen meg kell találnia Sybilt. mert Marcus szerint Sybil és Onslow előző nap elég messzire jutottak ahhoz. Arabella legnagyobb bosszúságára azonban a kocsi csigalassúsággal haladt. akkor ő még sebezhetőbbé válik. Birtoklási vággyal fűszerezett gyöngédsége még veszélyesebb volt. – Nem. A nő mélyet lélegzett. – Fázol? – törte meg a csendet Marcus fojtott suttogása. Mintha egymásnak teremtették volna őket. az érintése most nem érzéki. ködös idő csak növelte Arabella aggodalmát. hogy elkerüljék a vihart. A hűvös. hogy szinte sajnálta. ahogy lehunyta a szemét. hogy megtalálják a szökevényeket. amikor meglátta. Gyorsan kellett hajtaniuk. mert ez arra késztette. Arabella várakozásainak megfelelően napkeltekor azonnal útnak indultak Lady Freemantle kocsijával. A férfi a nő fedetlen karját simogatta. minden idejét vele akarta tölteni. Szánalmas volt. hogy elismerje a saját szívét betöltő gyöngédséget.

– Marcus – szólalt meg a nő reszketve ugye nem akar párbajozni Onslow-val? A nő apját párbajban ölték meg. Marcus egy pár pisztolyt húzott elő a nyeregtáskájából. Főként az apja nem tudhatja meg. hogy bárki is megtudná. – Azt gondoltam. Épen és sértetlenül kell visszavinnem. Marcus vidáman pillantott Arabellára. és ellenőrizte. Sybil szörnyen elkényeztetett és meggondolatlan. hogy elszökött. ha nem lehet észérvekkel meggyőzni Onslow-t.És meg is rémült. hogy inkább arra a bajkeverő Newstead csitrire fog haragudni. Még csak bele sem akarok gondolni abba. A nő szorosan megragadta a kapaszkodót. De nem tartom menthetetlen esetnek. nem gondolja? Arabella felsóhajtott. – Pontosan – vágta rá Arabella. hogy esetleg le kell lőnie. hogy megtaláljuk őket – nyugtatta meg Marcus. – Biztos vagyok benne. – Helyes. – Meglehet. nem előidézni. – Nem – felelte Marcus szárazon. hogy elhagyták a fogadót. ha használná az öklét. Ugyanakkor. . és beleborzongott a gondolatba. nagyon örülnék neki. – Nem áll szándékomban használni a pisztolyokat. anélkül. – Egy párbaj túlságosan is a szökésre terelné a figyelmet. – Vérszomjasak vagyunk? – Meglehetősen – mormolta a nő. ahogy a kocsi egy újabb kátyún döcögött keresztül. Nagy valószínűséggel az ő ötlete volt ez a szökés. Mi pedig megakadályozni akarjuk a botrányt. de minden eshetőségre fel kell készülnünk. hogy nem nedvesedett-e át bennük a lőpor. hogy a férfi esetleg ilyesmire készül. amikor nem sokkal azután.

– Ott. de a csomagtartóban találtak egy bőröndöt. amely furán az oldalára dőlt. Csodával határos módon imái meghallgatásra leltek. amelyben három csipkekeszkenő lapult Sybil monogramjával. A füves pusztán túl állt egy romos pajta. És az sem jutott eszébe. mivel hiányzott az egyik kereke. Inkább a kocsiban várakozott volna. A nő megrázta a fejét. amiért Marcus itt volt vele. hogy a kocsi Onslow-é legyen. – Lehet. hogy abba az elhagyatott pajtába menekültek. Arabella nem tudta. Valóban nagyon hálás volt. akkor elkapta volna őket a vihar… – mondta Marcus körülnézve. – Ha így van. miközben az magához vette a pisztolyait. Arabella elismerő pillantást vetett a férfira. amíg Marcus körbejárta a járművet. hogy felfegyverkezzen. Tudta. vagy még jobban aggódjon. amelynek hiányzott a fél teteje. – Nem hiszem. hogy Sybil hajlandó lett volna egy tapodtat is menni ezen az úton. hogy keressenek egy bognárt. – Lehet. aki megjavíthatja a kereket. A lovak.– Csak azt remélem. hogy elsétáltak a következő postakocsiállomásra – vetette fel Marcus –. hogy örüljön. és még a lélegzetét is visszafojtotta. – mutatta. hiába próbálva leplezni aggodalmát. a kocsis és az utasok sehol sem voltak. hogy még időben odaérünk – tört ki Arabella hevesen. Arabella azért imádkozott. hogy neki magának sosem jutott volna eszébe egy útszéli pajtában keresnie a szökevényeket. . Egy órával később találtak az út szélén egy zárt kocsit. amíg a szolgák mindent elintéznek.

majd Marcusra pillantott. amikor felismerte Sybil siránkozó hangját. hogy Mr. nem is tudja. hogy én beszéljek vele először. amint odabent a félhomályban Onslow türelmetlenül járkál fel-alá. ahogy Marcus az omladozó pajta felé vezette a kis társaságot. amely félig leszakadva csüngött a zsanérjain. Látta. miközben azon siránkozott. nehogy a nő elessen a csúszós. Amikor meglátta Marcust Arabella mögött pisztollyal a kezében. amikor Arabella vitatkozó hangokat hallott. A lovászok szorosan a nyomukban követték őket. Hihetetlenül megkönnyebbült. Onslow szavait hallva Sybil abbahagyta a siránkozást. hogy mennyire boldogtalan. Az a gazember elrabolt! Onslow metsző pillantást vetett a lányra. készenlétben tartva a pisztolyát. tudatva a világgal. a fiatal férfi elsápadt. Loring kisasszony! Hála istennek. Onslow szemmel láthatóan megrémült. majd kihúzta magát. Sybilt sehol sem látta. és határozottan megindult feléjük. de azért szorosan a nő nyomában maradt. – Hagyd. amikor megpillantotta Arabellát. aztán megtorpant a pajta hatalmas ajtajánál. süppedős talpon. hogy várjanak. A nő intett a kocsisnak és a lovászoknak. és tekintetével az alant elterülő homályt fürkészte. de éles hangja lehallatszott a szénapadlásról. Onslow mennyire kegyetlen. – Rendben – egyezett bele a férfi. – Még hogy elraboltam! Semmi ilyesmit nem tettem. – Oh. Arabella meggyorsította a lépteit. majd egy pillanattal később lepillantott a szénapadlásról. Arabellába karolt. . hogy látom.A férfi átnyújtott egy pisztolyt a kocsisnak. hogy eljött értem. a másikat pedig magánál tartotta. mennyire örülök. Még jó tíz méterre lehettek. de a nő legnagyobb meglepetésére nyilvánvaló megkönnyebbülés is tükröződött a férfi arcán. – Loring kisasszony – kezdte a férfi idegesen –.

hogy kitört a kereke. olyan kocsit bérelt volna. hogy néhány shillinggel többet fizessen. amikor kértem! Mi ez. de maga nem akarta bemocskolni a cipellőjét. – Még szép! – visította Sybil. Csupán a balszerencsének köszönhetjük. és küldjük haza! Azt viszont már aligha róhatja fel nekem. miután tegnap egész nap abban az ócska kocsiban hánykolódtam. Mielőtt azonban Arabella megszólalhatott volna. És nem hibáztathat a saját makacsságáért. maga féleszű liba. hogy a következő faluig gyalogoljon. hogy én okoztam a vihart. hogy gardedámként vigyázzon rám! Mert maga ragaszkodott hozzá. Valóban siralmasan néz ki. amikor még a szobalányom sem volt velem.– Nem volt hajlandó hazavinni. – És nem akartam kettesben tölteni magával az éjszakát. mivel túlságosan szűkmarkú volt ahhoz. – Ne merészeljen féleszű libának nevezni maga… maga szörnyeteg! Ha nem lett volna olyan mamlasz. Valószínűleg éhes is volt. mert odakint tombolt a vihar. Sybil tovább ostorozta Onslow-t. – A kocsi. csakhogy őt is elszállásolhassuk. . Hollószín haja kócos volt. Sybil arca eltorzult a dühtől. amit béreltem. ha nem emberrablás? – Nem voltam hajlandó. És jobb a rugózása! Tele vagyok kék foltokkal. gondolta Arabella. hogy tegyük ki a szobalányát. tökéletesen megfelelő volt. Feltérdelt. és csípőre tette a kezét. és fázott. és mindenütt szalmaszálak meredeztek belőle. Édesen aludhatott volna egy fogadóban. – A maga ötlete volt. amelynek jobbak a kerekei. – Nem akartam ilyen siralmas állapotban mutatkozni. hogy Martha a húsz mérföldre fekvő postakocsiállomáson maradjon.

mert a kalapdobozát is a kezében szorongatta. Boldogan visszaadom magának ezt a kis hárpiát. Loring kisasszony. – Sybil. Loring kisasszony – szólalt meg Sybil. Sybil felháborodása akár mulatságos is lehetett volna. mivel kiderült. ami cseppet sem volt egyszerű. – Ostoba voltam. – Egy pajtában kellett aludnom! Arabella elfojtott egy mosolyt. jöjjön le most azonnal. hála Istennek. hogy a férfi nem tudja neki azt a kényelmet biztosítani. amikor azt képzeltem. Szörnyen megtévesztett. majd megindult lefelé a rozoga létrán. . de aztán feltámadt a szél. és jöjjön le. A kocsisomnak vissza kellett volna térnie még az éjjel egy új kerékkel. E kijelentés hallatán Arabella lenyelte csípős válaszát. – Hála istennek. hogy mindvégig a vagyonomra pályázott. hogy ilyen utálatosan bánt velem! – fortyogott a lány. Onslow-hoz. Arabella szigorú arckifejezést öltött. és újból felszólította Sybilt: – Sybil. és belépett a pajtába. ha a helyzet nem lett volna ennyire komoly. Onslow az omladozó tetőre pillantott. hogy itt van. hogy meggondolatlanul elszökött Onslow-val. Loring kisasszony. hogy hozzá akarok menni Mr. és arra kényszerültünk. A lány egy pillanatra eltűnt. mintha fohászkodna. – Nem itt akartuk tölteni az éjszakát. amelyet megszokott. – Amint az a gazember távozik. Meg vagyok győződve arról. de legalább a lány megbánta. az isten szerelmére hagyja abba a siránkozást. és a világért sem vált volna meg tőle. – Valóban. hogy itt húzzuk meg magunkat.Onslow mentegetőzve pillantott Arabellára. – Akkor is megbocsáthatatlan.

– Szégyellje magát. hogy ne üsse meg a férfit. a férfi védekezően feltartotta a kezét. – Nem akar lelőni. Onslow. Sybil még mindig ártatlan. maga tovább megy Skóciába egy hosszabb vakációra. Két napig sem tudnám elviselni ezt az elkényeztetett kis hárpiát. Ha meglátom Chiswick környékén. hogy Newstead kisasszony nem olyan ártatlan – morogta a férfi. miközben aggodalmas tekintettel nézett a pisztolyra. Onslow. hogy gazdag örökösnőket szöktet meg. amennyiben azonnal távozik. Ártatlan fiatal lányokra vadászik. mert minden szín kiszaladt az arcából. Onslow idegesen hátrálni kezdett. mire a férfi előrelépett. Mintha kitalálta volna. Arabellának ökölbe szorult a keze. Megértette? A férfi hangja hűvösen és fenyegetően csengett. vagy ha meghallom. hogy kiderült. – U-uram … – mondta. Onslow nyilvánvalóan el is hitte minden szavát. hogy ismét úgy akar vagyonhoz jutni. Szerencsére még időben észhez tértem. Mr. Arabella megsemmisítő pillantást vetett Onslow-ra. Loring kisasszony. de Marcus elállta az útját. esküszöm. Arabella ismét megkönnyebbült. Semmi sem mentheti meg. Hálás pillantást vetett Marcusra. – Oh. hogy mire gondol. hölgyem. – Egy ujjal sem nyúltam hozzá. párbajra hívom. . nemhogy egy életen át. és amint megjavítják a kocsiját.Míg a lány lefelé mászott. – Báránybőrbe bújt farkas. – Biztosíthatom. ahogy kényszerítette magát. Legalább emiatt már nem kellett aggódnia. és golyót röpítek a fejébe. u-ugye? – Nem. – Ter-természetesen… A férfi megindult az ajtó felé.

Azzal Arabella sarkon fordult. mintha maga a kis hárpia kergette volna. – Szörnyű hibát követtem el. Amikor Marcus pisztolyával az ajtó felé intett. Loring kisasszony. miért kellene megbocsátanom. – Oh. Összehúzott szemmel fürkészte Sybilt. . De ne aggódjon. férjhez akarok menni ahhoz az átkozott hozományvadászhoz. amikor azt hittem. romantikus lesz megszökni. Sybil. Arabella megenyhült hangon folytatta. – Egyetértek – felelte a nő fanyarul. – A jövőre pedig egyáltalán nem gondolt. meg tud nekem valaha bocsátani? Arabella nem hitt a lány meghunyászkodásában. Megtanultam a leckét egy életre. – A házasság kockázatos dolog még a legideálisabb körülmények között is.– Tökéletesen. ne mondja el neki! A papa talán még az iskolából is kivesz. Loring kisasszony. mi lesz magával két nap múlva. Meg sem fordult a fejében. A beálló csendben Sybil Arabella mellé lépett. Sybil? A lány szerencsétlenül csavargatta a kalapdobozát átfogó szalagot. – Kérem. nemhogy húsz év múlva. Onslow úgy szaladt ki a pajtából. hogy majdnem megszöktem? – Még nem tudom. és alázatosan lehajtotta a fejét. – Azt gondoltam. Nyughatatlan természete miatt egész hátralévő életében szenvedhetett volna. – Nem látom be. és kisétált a pajtából. – Ugye nem mondja el a papának. én pedig nem akarok elmenni. – Hát tejesen elment az esze. uram. Jövőre leszek elsőbálozó. kezében a kalapdobozával követte.

amikor Sybil ismét könyörögni kezdett. míg Marcus elrendezte a lány kalapdobozát a csomagtartón. – Tudom. hogy megforduljon. és nem sokkal később már úton voltak London felé. mintha elhatározásra jutott volna. – Visszavisz az iskolába? – kérdezte Sybil. – Kérem. Arabella felvonta a szemöldökét. hogy megfordulhassanak. Marcus csatlakozott a nőkhöz a kocsiban. ha ez egyáltalán lehetséges ebben a kavarodásban. ahogy egy lovász sietve kitárta Lady Freemantle kocsijának ajtaját. Arabella egy hosszú pillanatig hallgatott. majd megvonta a vállát. nem tudok felkészülni a jövőre esedékes bemutatkozásomra. Mostantól kezdve valóságos kisangyal leszek. hogy hajtson a következő útkereszteződéshez. és elhelyezkedett Sybil mellett. A lány némán engedelmeskedett. ne mondja el az apámnak. esküszöm. de remélem. A lány hangja őszintén csengett. és a hangja még mindig tompán csengett.Arabella egy szót sem szólt. nem maradhatna ez a dolog kettőnk között? Kérem. a kocsis pedig áthozta Onslow kocsijáról a bőröndjét. meg tud nekem bocsátani. köztünk marad. hogy elképesztően ostoba voltam. . Alig indultak el. Loring kisasszony. – Hát legyen. Arabella is beszállt. Igazán. amíg ki nem értek az útra – Szálljon be – utasította Sybilt. – És miért hinnék magának? Sybil arcára kétségbeesett kifejezés ült ki. Loring kisasszony. Miután utasította a kocsist. Ha távoznom kell az iskolából. A kocsi éppen akkor lassított. – Kérem.

és így a jó híre is megmarad. köszönöm. Egy ideig nála fog lábadozni. hogy jól fogja érezni nála magát. s hamarosan biztonságban hazaérnek mindannyian. ahogy nézte az elsuhanó tájat. és gyorsan elfordította a tekintetét. Loring kisasszony. Arabella elkapta Marcus vidám pillantását. aki meggondolatlanul kockáztatta az iskola jó hírét. lehet. mielőtt újabb galibát okoz. És a bosszantó kis csitri valószínűleg kétszer is meggondolja majd. hogy utána nem lesz ilyen hálás. amelyet szintén meg kellett valahogy oldania Arabella az ajkába harapott. Sybil jelenléte legalább megmentette attól. Másrészt ott volt a Marcusszal kapcsolatos problémája. az elegendő ahhoz. Lady Freemantle nem lesz ennyire elnéző egy olyan emberrel szemben. . de ugyanakkor hálás is volt. Lady Freemantle-nél fog lakni egy-két napig. – Ha eltölt néhány napot őladységével. hogy még bizalmasabb viszonyba keveredjen Marcusszal. Arabella gonoszkodó mosolyt villantott a lányra. Egyrészt borzasztóan megkönnyebbült.– Nem azonnal. – Oh. Az iskolában azt fogjuk mondani. hogy megakadályozzuk a rosszindulatú pletykák terjedését. vagy legalábbis meg fog oldódni. és én Londonba vittem. Kétlem. Ha Lady Freemantle kezeskedik önért. Még mindig képes lett volna felpofozni a lányt. hogy őladysége háziorvosa vizsgálja meg. hogy megbetegedett. Ezzel a legégetőbb problémája megoldódott. amiért ott ült velük. ha titokban tudja tartani a szökést. hogy megtalálta Sybilt.

mire Sybilt kitették Lady Freemantlenél és visszatértek a Danvers-házba a hölgy kocsiján. hogy segített megmenteni Sybilt – mondta a nő. mert érezte. . – Szóra sem érdemes. Most. A gyomra még inkább összeszorult. Arabella levele Fannynak Késő délután volt. hogy megint beleszeressek egy férfiba. amiért engedem. – Köszönöm. amint a férfi végigméri átható. hogy oldja a feszült hangulatot. kék tekintetével. amikor a kocsi megállt az udvarház előtt. hogy kettesben maradt Marcusszal a kocsiban. egy percre sem tudott megszabadulni a férfi vonzerejétől.16 Elképesztően ostoba vagyok.

Ha tudtuk volna. képes voltál ellenállni a csábítási kísérleteinek. és besietett a házba. ha felkísértek. hogy megnyugtathassam őket. Arabella igyekezett nem elpirulni. – Mindent elmesélek. amiért oly sietve magára hagyom – mentegetőzött Arabella – Meg kell találnom a húgaimat. hogy haltja a híreket. Arabella egész teste megremegett a vágytól. de nem akarta. Az előszobában fogadták. – Remélem. – De szeretnék négyszemközt beszélni önnel a vacsora előtt. ahol a nő elmesélte az elmúlt nap eseményeit. – Sajnálom. – Ne haragudjon. – Jól vagy. hogy nem lehettünk melletted. . ahogy a nő elébe került. Mi lenne. Szerencsére a fogadásuk csaknem véget ért. elkísértük volna. Láthatóan alig várta. Marcus kinyitotta az ajtót és kiszállt. hogy a személyzet megtudja az utazás célját – Szerencsére igen – felelte Arabella. majd lesegítette Arabellát is. mielőtt követte volna Arabellát a hálószobájába. ha egy óra múlva a dolgozószobámban találkoznánk? – Rendben – válaszolta Arabella. – Természetesen – felelte Marcus kedvesen. Miután Arabella megnyugtatta a húgait Sybil biztonsága felől.Örülök. és elindult a lépcsőn. Már csupán egyetlen estén kellett túlesniük. hogy Marcusszal töltötte az éjszakát. hogy segíthettem. Ahogy számított is rá. gondosan elhallgatva. hogy utánad megy. Ahogy a férfi megérintette. a húgai már tűkön ültek. – Sikerrel jártál? – kérdezte Roslyn izgatottan. Lily összevont szemöldökkel fürkésző pillantást vetett Marcusra. azok őmiatta kezdtek aggódni. – Remekül vagyok – nyugtatta meg Arabella. hogy megvédjünk a gróftól. Arabella? – kérdezte Lily nyilvánvaló aggodalommal.

– És mit akarsz neki mondani? – kérdezte Roslyn. Elmosolyodott és felállt. mintha el akarna menekülni? – Nem akarok kettesben maradni önnel. nem fogok. de a gyomra izgatottan remegett. hogy megnyugodtak. hogy nem fogsz hozzámenni feleségül. Éppen elmélyülten írt egy levelet. hogy győztem. majd megkerülte az asztalát. Azt mondta. édesem? Nem fogom megtámadni. de Lily megkönnyebbültnek tűnt. – Mi mást. . Marcus közeledtére Arabella megtorpant. – Nem.– Egész jól boldogultam – mondta. – Helyes – mondta Lily lelkesen. és kíváncsian fürkészte a nőt. szeretne velem beszélni vacsora előtt. Marcus a dolgozószobájában várt rá. – Miért olyan ideges. majd magára hagyták Arabellát. Arabella gondosan begyakorolta. A férfi is megállt. letette a tollát. – Nem vagyok ideges. – Akkor miért áll úgy az ajtóban. ha mindenáron tudni akarja. Most. a húgai felcsengették a szobalányt. hogy üdvözölje a nőt. és lehalkította a hangját. az íróasztala mögött ülve. mit fog mondani Marcus-nak. Arabella elmosolyodott. hogy megfürödhessen és átöltözhessen. mint azt. – Meg kell értenie. hogy megkeresse a férfit. Roslyn elgondolkodva figyelte. de amint Arabella belépett. Gondolom. – És szerencsére holnapután már nem kell a gróf miatt aggódnom. A férfi ismét elmosolyodott. a fogadásunk eredményét akarja megvitatni. amikor végül lement.

és még közelebb húzta magához. Marcus a nő szemébe nézett. felvonva a szemöldökét. Arabella. Visszatér Londonba? A férfi félrehajtotta a fejét. gondolja meg magát. – Mindez mit sem számít. Arabella. . – Erre semmi szükség. – Miért? – Mert arra kértem. én pedig teljesítettem a kötelességemet. a két hét holnap délben letelik. hogy először megkértem a kezét. ha engedem. a holnapi terveiről akar beszélni. Nos. Aztán Marcus hátralépett. – Miért mennék vissza Londonba? – Mert addigra véget ér a fogadásunk. – Mégis mit képzel. és beljebb lépett. és megállt a férfi előtt. Nincs értelme. a férfi mellének nyomta a kezét. Összeszedve minden erejét. hogy elfogadjam a házassági ajánlatát. – Könyörgöm. Most valami komoly dologról kell beszélnünk. Arabellának elakadt a lélegzete. és az íróasztalnak dőlt. Marcus? – Újból megkérem a kezét. majd megfogta a kezét. A nő bizonytalanul közelebb lépett. Arabella nyelt egyet. hogy két hétig udvaroljon nekem. A nő szavait súlyos csend követte. Ön fogadott velem. csukja be az ajtót. hogy rá tud venni. Marcus. Kérem. Arabella vonakodva engedelmeskedett. hogy ne hallgathassanak ki minket. – Gondolom. Oly sok minden változott azóta.– Ebben a pillanatban nem akarok szeretkezni magával. – Jöjjön ide. – Valóban? – kérdezte Marcus. ahogy a férfi érintése nyomán forró vágy cikázott keresztül a testén.

– Feleségül akarom venni… mert szeretem. Marcus folytatta. A szerelem merőben új élmény a számomra. – Valóban – felelte. – Maga nem szeret engem. így aztán eltartott egy darabig. mi történik a szívemmel. A gyomra hirtelen görcsbe rándult a férfi hihetetlen szavait hallva. hogy meg kellett volna küzdenie a férfival. és elhátrált. – Nem akarok lemondani az önök iránti felelősségről. Amikor a nő nem válaszolt. és persze Sybilért. Már nem egy érdekházasságot akarok kötni. csupán az oka változott. Igazán nagylelkű volt öntől. Arabella rémülten felszisszent. – Miféle probléma? – Még mindig el akarom venni feleségül. A férfi kutató kék tekintete megállapodott a nő arcán. A férfinak vidáman megcsillant a szeme a nő hitetlenkedését hallva. hogy ennyire a szívén viselte a sorsunkat. – De igen. – Akkor mit akar? – Szerelmi házasságot – mondta a férfi kedvesen. És akkor többé nem tartozik felelősséggel értünk. ha tiszteletben tartja a megállapodásunkat. amíg megértettem. De a gyámsága hamarosan véget ér. – Meg kell tennie. Aztán megállt. Arabella. amit értem és a húgaimért tett. amióta a szalonomban nekem szegezte a saját tőrömet.Arabellának sikerült kiszabadítania magát anélkül. és belekezdett gondosan felépített szónoklatába. . – Marcus… szeretnék őszinte köszönetet mondani mindazért. – Oh. De más ember lettem. ne aggódjon. tiszteletben tartom. csakhogy van egy kis probléma. A nő óvatosan fürkészte a férfit. Marcus – mondta végül összeszedve magát.

és én voltam annyira bolond. . És a fogadásunknak ehhez semmi köze. Már járt ezen a gyötrelmes úton. és érezte. mert maga mellett élek. – Maga nem szeret engem. és megrázta a fejét. Nem engedhette meg magának. mert nyíltan megmondom a véleményemet. hogy higgyen neki. és megköszörülte a torkát. Arabella érezte. És ez nagyon sokat jelent egy ilyen mindentől megcsömörlött embernek. De amíg először meg nem csókoltam. hogy folyvást csak maga jár az eszemben. Azért. hogy lenyűgöz. hogy szeret – mormolta végül –. Mert nem keresem a kegyeit. mint amilyen én vagyok. Védekezően egymásba kulcsolta a két kezét. – Maga… – Olyan rekedt volt a hangja. – Bocsásson meg édesem. akiket azelőtt ismert. A nő szíve zakatolt a félelemtől. de azok az érzések az igazán fontosak. – A jegyesem is azt állította.– Azt az első pillanattól tudtam. – Valóban. hogy mit érzek. miközben ismét hátrálni kezdett. Csupán azért mondja. Marcus. A férfi elmosolyodott. mint azok a nők. hogy Marcus valóban szereti. hogy hittem neki. hogy Arabella nyelt egyet. Az igazat megvallva nagyon is mély érzéseket táplálok ön iránt. Arabella. nem tudtam. A nő látta. hogy izzad a tenyere. Nem hitte. amikor egy udvarló az iránta érzett szerelméről beszélt neki. – Csak azért vagyok érdekes magának. hogy elsápad. ez is része a vonzerejének. de nem maga mondja meg. Többé nem követem el ezt a hibát. amint a férfi bosszúsan összeszorítja a száját. mert meg akarja nyerni a fogadást. amelyeket maga ébreszt bennem. hogy miért.

és boldoggá akarom tenni. de esküszöm. hogy csupán múló szeszélyről van szó. Már most is szerette Marcust. – Rémült arckifejezéséből arra következtetek. – Amikor a nő elfintorodott a férfi felcsattanó hangját hallva. De nem számít. amit mondok. De nem a jövőre vonatkozó érzéseit tagadta. – Akárhogy érez is irántam. Magával akarom tölteni a hátralévő életemet. hogy megnyerjem a fogadást. hogy engedhette. Az érzéseim valóságosak. és a nő arcát fürkészte. Hogyan lehetett ilyen ostoba. – Mit tehetnék. és a lélegzete elakadt. hogy ön egyelőre nem viszonozza az érzéseimet. Egek. A férfi egy pillanatra elhallgatott. hogy remegni kezd a férfi pillantásától. – Nem – suttogta a nő. Ez valóban szerelem. Aztán oda lépett hozzá. Arabella. Arabella érezte. és semmi kétségem afelől. El akarom venni feleségül. hogy komolyan gondolom. Arabella. hogy meggyőzzem? – kérdezte végül Marcus csendesen. hogy ismét szerelmes lett? A hangjában valódi félelem csengett. . hogy tartósak is.– Hányszor kell még elmondanom? Én nem vagyok a jegyese. – Megértem. miért nehéz elhinnie. ami megállásra késztette Marcust. biztos vagyok benne. nem azért teszem. Egy szép napon majd maga is viszontszeret. és gyerekeket akarok nemzeni magának. – Nem. hanem hirtelen megértette a mostani érzéseit. Marcus nagy levegőt vett. Arabella Marcusra bámult. Tiszta szívből szeretem magát. hogy ez megtörténjen! Arabella szíve hevesen kezdett kalapálni. Hamarosan elfelejti. – Nem – ismételte meg zihálva. nem felejtem el.

ahogy az egész bensőjét marokra szorította a félelem. hogy aztán később ismét elárulják. Megfogadta. és képes lesz megakadályozni. mielőtt még nagyobb fájdalmat okozna magának. Nem volt hajlandó hagyni. . hogy ismét megbízik egy férfiban. hogy vigyáz a szívére. Arabella kihúzta magát. minden egyes cirógatás egyre inkább Marcus bűvkörébe vonta. Csupán nem akarta észrevenni őket. amit négy évvel azelőtt. mielőtt a férfi megszólalhatott volna – Kérem. míg már túl késő lett megvédenie magát? Napokig abba a meggyőződésbe kapaszkodott. hogy képes lesz elfojtani mélyebb érzelmeit. Próbálva megőrizni a nyugalmát. – Azt hiszem. hogy a történelem megismételje önmagát azzal. Nem fogok igent mondani. amit én. becsapja önmagát. Uram irgalmazz! Most már csak abban bízhatott. hogy elmélyüljenek az érzései. hogy a kapcsolatuk pusztán fizikai vonzalom. és közömbös arckifejezést kényszerített magára. de amikor holnap véget ér a fogadásunk. Bolond módjára ugyanazt a hibát követte el. Marcus. Minden egyes csók.A nő behunyta a szemét. mint négy évvel azelőtt. én győztesen távozok. A férfi lassan megrázta a fejét. És az eredmény is nagy valószínűséggel ugyanaz lesz. – Ismétlem. Szerette. Nem akarok feleségül menni magához. Arabella. Kivételes szenvedély fűz össze minket… A nő félbeszakította. Ugyanazt érzi. A férfi feszült arccal közelebb lépett. higgyen nekem. Hogyan hagyhatta figyelmen kívül Marcus iránti érzelmeit egészen addig. Pedig minden jel ott volt. viszonozza a szerelmét. de kudarcot vallott. hálásan köszönök mindent. de a nő folytatta.

– És akkor mi van? A szenvedély nem a legbiztosabb alap egy házassághoz. És még ha az is lenne, nem számít. Az egyetlen, ami most számít, az, hogy tiszteletben tartja-e a megállapodásunkat? A férfinak megfeszült az állkapcsa – Természetesen. Állom a szavamat. Marcus az asztalon heverő levélre mutatott, amelyet korábban írt. – Már írtam az ügyvédeimnek, és utasítottam őket, hogy állítsanak össze egy új szerződést, amelyben biztosítom a gyámságom alóli függetlenségüket. Ön és a húgai visszakapják a szabadságukat, akár hozzám jön feleségül, akár nem. Nem akarom, hogy a döntését az irántam érzett érzésein kívül más befolyásolja. – Akkor várni fogom az ügyvédei levelét. Egy hosszú pillanatig egymásra bámultak, de amikor a feszült csend túl hosszúra nyúlt, Arabella nyugodt hangon megszólalt: – Holnap akár el is utazhat, Marcus. Nincs rá szükség, hogy tovább maradjon. – Úgy tűnik, valóban nincs. – A férfi szemében dühös láng lobbant. Metsző hangon szólalt meg: – Ne aggódjon, édesem. Még ma éjjel visszatérek Londonba. Arabella csendesen figyelte a férfit. Nem akarta elhinni, hogy, ilyen könnyen beadta a derekát. És jól gondolta. Marcus megragadta a vállát és magához rántotta, majd dühödt-szenvedélyesen megcsókolta. Ez a csók inkább volt büntetés, semmint egy szerető vágytól fűtött csókja, de még így is hevesen felszította Arabella vágyát. Amikor Marcus végül elhúzódott, a szemében düh és diadal csillogott.

– Ugyanaz a szenvedély fűti magát is, mint engem, de képtelen beismerni, mert fél. Nem fogom összetörni a szívét, ahogy az a nyomorult jegyese tette, Arabella… Nem kényszeríthetem arra, hogy higgyen nekem. – Nem, valóban nem – felelte Arabella remegő hangon. Marcus állkapcsa ismét megfeszült, de képes volt megfékezni kitörni készülő dühét, míg kipréselte magából: – Az ügyvédeim majd jelentkeznek. Azzal felkapta az íróasztalon heverő levelet, és sarkon fordult, hogy távozzon. Feltépte az ajtót, majd kiviharzott anélkül, hogy a nőre nézett volna. A nyomában súlyos csend ereszkedett a szobára. Arabella kábán botorkált egy székhez, és lerogyott. Kezével a torkát markolászta, alig kapott levegőt. Nem hagyhatta, hogy higgyen Marcusnak, még akkor sem, ha lénye egy része azt kívánta, bárcsak igaz lenne minden szava. Szeretem. El akarom venni feleségül, és gyerekeket akarok nemzeni magának. Magával akarom tölteni a hátralévő életemet és boldoggá akarom tenni. Elszorult a szíve, ahogy felidézte magában a férfi szavait. Azonnal fejezd be ezt az ostoba érzelgést, rótta meg magát Arabella gondolatban. Marcus nem szerette. Elment anélkül, hogy megpróbálta volna meggyőzni, s még ahhoz sem ragaszkodott, hogy végigjátsszak a fogadásukat. Mennyire lehetnek szilárdak az érzései, ha még arra sem vette a fáradságot, hogy vitatkozzon vele? A nő ráébredt, hogy vitatkozni akar a férfival. Vissza akarta hívni, és el akarta neki mondani, mit érez iránta. Ahogy belenyilallt szívébe a fájdalom, Arabella lehunyta a szemét. Milyen ostoba! Örülnie kéne, hogy el tudta küldeni a férfit, mielőtt azt kockáztatta volna, hogy az még nagyobb fájdalmat okoz neki, mint annak idején a jegyese. Ugyanakkor, akárhogy is próbálta észérvekkel megmagyarázni a sajgó ürességet, képtelen volt rá.

Arabella szorosan átölelte remegő testét. Mi baja van? Nevetséges, hogy könnyek mardossák a szemét. Nevetséges és szánalmas. Gyűlölte a könnyeket. Egyszer sem sírt a szülei okozta botrány idején, csupán az apját siratta meg. Az anyja elvesztését és a jegyese okozta nyilvános megaláztatást könnyek nélkül viselte. Sztoikus belenyugvással tűrte az azt követő megvetést és a szegénységet is. Akkor most miért környékezte mégis a sírás? Megszabadult Marcustól. Repesnie kellene az örömtől, hogy elhárult a veszély. Mégis fájóan üres, keserű győzelem volt ez. Abban a pillanatban meghallotta Lily fojtott szitkozódását. – A gróf ríkatott meg, Belle? Esküszöm, hogy feldarabolom! Arabella idegesen letörölte a könnyeit, és erőtlenül felnevetett, ahogy felnézett a húgára. – Egy hölgy nem esküdözik, Lily. És nem túl udvarias dolog egy grófot azzal fenyegetni, hogy felnégyeled. – Kit érdekel! Megölöm, amiért bántott. Roslyn arrébb tolta Lilyt, és megfogta Arabella kezét. – Nem úgy érti. Csupán azt akarja mondani, hogy fáj nekünk ilyen állapotban látni téged. – Túlélem. Túlélem, fogadta meg magában Arabella, noha tudta, sokáig fog tartani, ha egyáltalán valaha is valóban úgy érzi majd.

17

Vajon hihetek Marcusnak, amikor azt mondja, hogy szeret? Hihetek még abban, hogy létezik szerelem? Arabella levele Fannynak

Sajnálatos módon Arabella fájdalma mit sem enyhült. Csaknem egy hét telt el Marcus feldúlt távozása óta, de a nő még mindig szenvedett a férfi hiányától, annak dacára, hogy mindent elkövetett ellene. Gyönyörű, verőfényes, lusta nap volt azon a szombat délutánon, de a kellemes időjárással szöges ellentétben állt Arabella zord hangulata. Az iskola diákjai élvezték a Freemantle-birtokra tett kirándulás minden percét. Volt, aki Roslyn irányításával krokettezett, mások Lily és Tess felügyeletével a dísztavon csónakáztak, míg megint mások virágot szedtek és koszorút fontak a hajukba Jane Caruthers vezetésével. Később majd pazarul meguzsonnáznak a szilfák árnyékában, Lady Freemantle társaságában. Arabella azonban cseppet sem élvezte a kirándulást. Egy szilfa tövébe húzódott, ahol kedvére dédelgethette összetört szívét, miközben fél szemmel a tavon folyó önfeledt bolondozást figyelte. Amikor a lányok fogócskázni kezdtek a csónakokkal, vidáman fröcskölve egymást, fel-felvisítva a nevetéstől, Arabella meglepetten vette észre, hogy Tess is csatlakozik hozzájuk.

Arabella egy percre megfeledkezett gyászos hangulatáról, és elmosolyodott. Jó volt látni, hogy Tess végre nevet, és élvezi az életet azután, hogy az elmúlt két évben a jegyesét gyászolta. Mielőtt Tess jegyességének váratlanul véget vetett a vőlegénye halála, aki a szörnyű Waterlooi csatában vesztette életét, nem volt nála vidámabb, boldogabb nő a világon. Az, hogy most néhány percre ismét a régi önmaga volt, azt jelezte, hogy végre készen állt, hogy visszatérjen az élők közé. Úgy negyed órával később Tess otthagyta a vízi csatát, és a nevetéstől kifulladva elindult Arabella felé. – Azért jöttem, hogy megkérjelek, csatlakozz hozzánk, Arabella – mondta Tess, kinyújtva a kezét, hogy felsegítse Arabellát. – Szükségünk van rád. Arabella halványan elmosolyodott. – Köszönöm, de nem akarok olyan csuromvizes lenni, mint amilyen te vagy. Épp eléggé megáztam, amikor múlt héten Sybilt üldöztem abban a förtelmes viharban. Tess vidám pillantást vetett Sybilre a válla felett. A lány fel- alá sétált a kertben, mereven kihúzva magát, Lady Freemantle szigorú előírásait követve. – Szemmel láthatóan megérte az erőfeszítést. Nemcsak Sybil jó hírét, de az iskoláét is megmentetted. Sőt, Sybil annyira fél, hogy esetleg kicsapják, hogy valóságos kisangyal lett belőle. Esküszöm, rá sem ismerek. Tess ismét Arabellára nézett. – Ugyan, gyere! A nap elég melegen süt ahhoz, hogy gyorsan megszárítsa a ruhádat. Nem hagyom, hogy az orrodat lógasd egy ilyen fenséges napon. Amikor Arabella nem válaszolt, Tess a homlokát ráncolva letelepedett mellé a fűbe. – Mi a baj, édesem? Amióta Lord Danvers visszatért Londonba, pocsékul nézel ki.

Arabella megborzongva fordult el. Bosszantó volt beismernie, mennyire nyomorultul érezte magát, amióta Marcus elment. Abban reménykedett, hogy az élete visszatér a hétköznapi kerékvágásba, de nem ez történt, mivel bárhová is nézett, minden a férfira emlékeztette. Az sem tett jót a lelkiállapotának, hogy egy szót sem hallott tőle vagy az ügyvédeitől azóta. – Lehet, hogy maláriám van – mondta Arabella. Tess átható pillantást vetett rá. – Az is lehet, hogy szerelmi bánatod van. Arabella képtelen volt tagadni a vádakat, csupán keserűen felnevetett. – Ennyire nyilvánvaló? – Az mindenesetre elég nyilvánvaló, hogy boldogtalan vagy – mondta Tess, a barátnője arcát fürkészve. – De egészen biztos, hogy szerelmes vagy belé, Arabella, és nem csupán fizikai vonzalmat érzel iránta? Nem csak arról van szó, hogy bálványozod? Arabellának semmi kétsége nem volt afelől, hogy mit érez Marcus iránt, de jó lett volna beszélni a dilemmájáról valakivel, aki megérti. Tess tudta, milyen az igaz szerelem, hiszen ő őszintén szerette a jegyesét. – Azt hiszem, szerelmes vagyok belé, de honnan tudhatnám igazán? A barátnője elgondolkodva nézett rá. – Általában fel lehet ismerni a jeleket. Amikor szeretsz egy férfit, ő lesz az életed értelme. Folyton vele szeretnél lenni, és amikor nem vagytok együtt, csak ő jár a fejedben. Megszépíti a napodat. Ha csak megérint, forró vágyat ébreszt benned… gyöngéd tekintete pedig lángra gyújtja a szívedet. Az életet üresnek érzed nélküle. Tess egy pillanatra elhallgatott. – Így érzel te is Lord Danvers iránt, Arabella?

Arabella, összekulcsolt kezeire szegezve a tekintetét, bólintott. Pontosan így érzett Marcus iránt, még az üresség is ott volt benne. Mióta a férfi elment, a szíve egyfolytában sajgott az ürességtől. – Annyira hiányzik, hogy az már szinte fáj, igaz? – kérdezte Tess együttérzően. – Igen. Szörnyen hiányzott neki a férfi. – És mit szándékozol tenni? Arabella önkéntelenül felnevetett. – Fogalmam sincs. – Gondolod, hogy ő is viszontszeret? – kérdezte Tess. – Azt állítja, igen. Tess Arabellára bámult. – Lord Danvers azt mondta, hogy szeret? – Igen… a múlt héten, amikor visszatértünk a Sybil utáni hajszából. De én nem hittem neki. Attól féltem, csak azért mondja, hogy rávegyen, legyek a felesége. Tess egy pillanatig habozott. – Arabella, én nem hiszem, hogy Lord Danvers olyan ember volna, aki anélkül vallana szerelmet, hogy komolyan gondolná. Kétlem, hogy bárkinek is szerelmet vallott volna korábban. – Nem, én sem hiszem. – Mit feleltél? Arabella elpirult, ahogy felidézte a jelenetet. – Attól tartok, hogy nagyon megrémültem. Abban a percben jöttem rá, hogy szeretem, és hirtelen páni félelem fogott el. Megmondtam Marcusnak, hogy én nyertem meg a fogadást, és hogy nem megyek hozzá feleségül. És hogy jobban teszi, ha máris távozik. – Tehát ezért ment el? Mert elküldted? – Igen.

Te és Lord Danvers azonban összeilletek. hogy a szüleid egyáltalán nem illettek egymáshoz. hogy tényleg szeret. mert már átéltem egyszer.– Nos – mondta Tess lassan –. Arabella kétségbeesett pillantást vetett a barátnőjére. – Underwood kétségtelenül nem volt méltó a szerelmedre. hogy tartósak lesznek az érzelmei? Nincs annál fájdalmasabb dolog. ha kiderülne. mint hajdani első szerelme. és nézd. amit elmondtál. mint Underwoodot? – Sokkal jobban szeretem. De még ha most szeret is valamennyire. honnan tudhatom biztosan. de azt gondolom. – Akkor igent kellene mondanod neki – mondta Tess. Legalábbis. Marcus iránti érzelmei sokkal erősebbek voltak. – De hát éppen ez a probléma. – Miért mondod ezt? Tess elmosolyodott. hogy helyrehozzátok a dolgokat. Vagy nincs igazam? – De igen. ha szeretitek egymást. Az anyám kezdetben szerette az apámat. – Szereted annyira. – De mindabból. hogy a dolgok idáig fajuljanak. de az illető nem szeret viszont. talán még nem késő. Tess megrázta a fejét. – A házasság csak még inkább elronthatna mindent. hogy Lord Danvers igen. . hová vezetett a házasságuk. az derül ki. a vonzalma egyoldalú csupán. Tudom. nem érted? Nem vagyok benne biztos. mint amikor szeretsz valakit. És ezt te magad is így gondolod. hogy sokkal jobban megviselné. ami egyben azt is jelentette. Arabellát újból elfogta a félelem. különben sosem hagytad volna.

amit mondani fogok. – Azt hiszem. és tudta. Sohasem unnátok meg egymást. neked kell döntened. hogy egyedül küzdjön meg viaskodó érzelmeivel. de ő lehetne az ideális társad. Én bármit megtennék. Azzal Tess magára hagyta Arabellát. – Nos. Tess csendesen megkérdezte: – Ha biztos lehetnél benne. miközben kedvesen így szólt. . Láttam. ami a múltban történt? Arabella a kezét tördelve elfordult. És nem hiszem. Az igaz szerelem túl értékes ahhoz. hogy elveszítsük. Mindig fent tudnád tartani az érdeklődését. – Ebben nem lehetek biztos. – Talán igazad van. Tess folytatta. hogy a férfinak igaza volt. és igent kellene mondanod neki. Arabella. hogy egész életében várni fog rád. hagyja. Arabella tagadóan megrázta a fejét. kockáztatnod kéne. hogy a félelem irányítsa. Marcus azzal vádolta.– Láttalak titeket együtt. De az életben sosem lehetünk semmiben sem biztosak. de ha engem kérdezel. valahányszor meglátod. hogyan néztek egymásra. Félt. hogy újból fájdalmat okoz neki valaki. pusztán azért. és ő is a tiédet. Tess felsóhajtott. hogy ismét megtapasztaljam. hátha meggondolod magad. Arabella és megéri szenvedni a szerelemért. Valóban le akarsz mondani a boldog jövőről. Mi lehet még ennél is fájdalmasabb? Amikor nem felelt. – Fontold meg. Azzal Tess felkelt és rámosolygott Arabellára. De már így is éppen eleget szenvedett. hozzámennél? – Igen – mormolta végül Arabella. hogy szeret. Felragyog a szemed. Tudtad ezt? Arabella a barátnőjére bámult. szerintem boldogtalan lennél nélküle.

még az uzsonna előtt hazaindult. ha hagyná. Arabella mozdulatlanná dermedt. Ha ez így van. de a lépteit megszaporázta. a szíve nagyot dobbant. és egy lovász elvette tőle a gyeplőt. és meglátta a Danvers címerrel ékesített hintót a kocsifelhajtón. Marcus visszatért! Megpróbálta féken tartani az örömét. hogy elveszítsük. Amikor kábán megtántorodott. Amikor visszaért a Danvers-házba. – Lady Loring van itt. akkor bolond lenne. ahogy elsápad. hogy jól hallotta. hogy elvegye tőle a pelerinjét és a főkötőjét. míg a homokfutóval hátrahatott az istállókhoz. Tess-re és a húgaira bízva a diákokat. a kisebbik szalonban várakozik. így korán. – Az anyám van itt? – Igen. hogy a félelmei megakadályozzák abban.Az igaz szerelem túl értékes ahhoz. Arabella egy kis magányra vágyott. hogy boldog legyen Marcusszal. Simpkin aggodalmaskodva kérdezte: – Rosszul van. Arabella érezte. Arabella kisasszony? . és hogy bejelentse a látogatót. Simpkin a folyosón várt rá. Nem volt benne biztos. hogy rendezhesse kavargó gondolatait. Arabella kisasszony.

és nekik egyedül kellett szembenézniük a botrányos következményekkel. világos hajú és elegáns. hogy szemrevételezze az ismerős idegent. mit érez. hogy három gyereket szült. És még mindig igazán gyönyörű volt. Arabella bizonytalan léptekkel végigsétált a folyosón a szalonig. és botrányokkal tarkított özvegységet kellett elszenvednie. hogy igazi úrinő volt. Külsőre Victoria leginkább Roslynra hasonlított. Ugyanakkor lénye egy része boldog volt. Ahogy megpillantotta az anyját. és az üzenetváltás a legjobb esetben is kiszámíthatatlan. Az arckifejezése bizonytalan volt. Aztán Victoria felpillantott.– Nem… én csak… meglepődtem – mondta. Arabella belépett a szobába. ha belegondolt. Mégis. mama? . noha a megdöbbent. és egy pillanatra megtorpant a küszöbön. hogy újra láthatja Victoriát. hogy a hosszú háború Napóleon lemondásával a következő évben véget ért. még azután is. Sosem bocsátotta meg az anyjának. sebezhető… talán félt is. aki a kanapén ült. ő törte meg a feszült csendet. hogy ennyi idő után az anyjuk meglátogatja őket. Azóta egyszer sem hallották róla. Arabellában ezernyi érzés és megannyi fájdalmas emlék kezdett kavarogni. Igyekezve megőrizni a nyugalmát. bájos törékenységével és előkelő testtartásával. még azután sem. – Mit keresel itt. hogy elhagyta őket. Az utazás veszélyes volt. Amikor az anyja csupán bizonytalanul figyelte. Az idő kegyes volt hozzá. amikor Anglia még hadban állt Franciaországgal. Arabella keze ösztönösen ökölbe szorult a dühtől és a keserédes boldogságtól. Brest közelébe. mi az ördögöt akarhat? És vajon honnan jött? Négy évvel azelőtt Victoria Loring a szeretőjével Bretagne-ba szökött. a szomorú és az elképedt szavak sokkal jobban kifejezték volna. Kétség nem fért hozzá.

hogy nem fogsz megbocsátani nekem. hogy hazahozasson Angliába. Arabella – mondta Victoria. és megpaskolta maga mellett a kanapét. hogy olyan szívtelenül elhagytad a gyerekeidet? Kisétáltál az életünkből. A titkára várt rám tegnap Doverben.– Titeket. A nő. most hirtelen érdekel. amit tettem. hogy vannak a lányaim. halványan. Megmondtam neki. Arabella. hogy vagyunk? – Mindig is érdekelt. természetesen – válaszolta csendesen a nő. Arabella keserűen kérdezte: – Azok után. Jó újra látni téged. – Neki? Victoria felsóhajtott. de inkább állok. – Gyere. Marcus felkutatta az anyját Franciaországban? Arabella el volt képedve. Mindenesetre ragaszkodik hozzá. szomorúan elmosolyodott. – Borzasztóan sajnálom. – Tudtam. ülj ide mellém. hogy négy évig egy szót sem hallottunk felőled. – Miért? – Mert azt remélte. még csak egy isten hozzádot sem mondtál. ma pedig a hintója hozott ide. – Mégis mit mondhatnál. – Mi köze van neki ehhez? – Neki köszönhetem. hogy most itt vagyok. . hogy talán kibékülhetek a lányaimmal. hogy megmagyarázzam… és bocsánatot kérjek azért. Arabella elkerekedett szemmel bámult az anyjára. – Tudni akartam. Arabella a homlokát ráncolta. A gróf a héten hajót küldött Franciaországba. – Lord Danversnek. és aztán a papa halálával is egyedül kellett megbirkóznunk. ami megbocsáthatóvá tenné. mama. – Köszönöm.

nagyon is értem – válaszolta Arabella. – Oh. hogy tönkretettem az életeteket. – Arabella torka elszorult a fájdalomtól. nem gondolod? Oly sok idő telt el azóta. Roslynt vagy Liliant. Hosszú történet. mint hinnéd. – Meg kell értened. – Kérlek. nem hallgatnád meg legalább a történetemet? – Hát legyen – mondta végül Arabella – Jobb lenne. mama. hogy talán nem is érdemes beszélnünk róla. ahogy ölitek egymást? De a boldogtalanságod aligha mentség a házasságtörésre. miért. – Jobban. – Igazán sajnálom. amikor elmentél. Victoria megborzongott.Arabella hátrébb lépett. – Én… tudom. Victoria ismét fájdalmasan elfintorodott. Az anyja egy hosszú pillanatig az arcát fürkészte. Victoria az ajkába harapott. Arabella. – Egy kicsit elkéstél a bocsánatkéréseddel. de azután. amikor annyi éven át néztem. ha leülnél. minden visszafordíthatatlanná vált. Arabella vonakodva leült egy magas támlájú fotelba a kanapéval szemben. – Hogy is ne érteném. – Nem értem. Sosem akartalak bántani téged. – Mégis megtetted. hogy megtettem az első lépést. mielőtt halkan megszólalt. Hetekig sírt utánad. mennyire boldogtalan volt a házasságom apád mellett. Mindannyiunkat szörnyen megviselt. különösen Lilyt. és védekezően felemelte a kezét. Gondolnom kellett volna rá. milyen hatással lesz rátok a távozásom. mintha megütötték volna . A lányaimat kellett volna az első helyre tennem.

nem csoda. de ha a felesége teszi ugyanezt. Biztos vagyok benne. Akkor még nem. Arabella kétkedve ráncolta a homlokát. és soha többé ne jöjjek vissza. Victoria pedig konokul folytatta. hogy megtenné. De ez nem volt igaz. Arabella. – Charles eleinte nem reklámozta a hűtlenségét. de igazából… egy bensőséges kapcsolatra vágytam. – Így aztán te is kerestél egy szeretőt. így hozzájuk költözött Surrey-be. Arabella. – Aligha tudtam volna megfeledkezni róla – jegyezte meg Arabella epésen. mert az apád kényszerített. Henri Vachellel Londonban találkoztam. és úgy nézte az anyját. de amikor kérkedni kezdett a szeretőivel. nem bírtam tovább. – Ez nem volt ilyen egyszerű. apád számos szeretőt tartott. miután a szüleit lefejezték a forradalom idején.– Talán nem. hogy bosszút állj. . – Persze hogy Charles ezt állította. amiért felszarvazták. az már megbocsáthatatlan. Tudtam. Az anyja családja angol volt. hogy apád úgy elhanyagolt. és Franciaországba szöktél vele. – Amikor apád megtudta. Charles követelte. hogy hagyjam el Angliát. – Papát két héttel később megölték párbajban. – A papa nem ezt mondta nekünk. hogy megöli Henrit. halálosan beleszerettél a férfiba. Henri annyira kedves és gyöngéd volt… Azok után. de borzasztóan magányos voltam. szörnyen dühös volt. Kisfiúként került Angliába. Az nagyon is rendben volt. Igaz. Nem szerettem Henrit. Arabella védekezően keresztbe tette a mellén a karját. ha nem engedelmeskedem. Megfenyegetett. hogy tudod. hiszen engem akart gonoszként feltüntetni. mama. Azért mentem el. hogy ő gúnyt űz a házassági fogadalmunkból. Arabella nem felelt. Azt mondta. hogy megkedveltem. Akkor hazatérhettél volna Angliába. hogy bosszút akartam állni.

és kitesz titeket az utcára. Simpkin mondta Lord Danversnek. Lionel mindet elégette. hogy kirakja a szűrüket. hogy a mostohanagybátyjuk azzal fenyegetőzött. hogy elüljön a botrány. így sok mindent tudtak a néha grófról. ha visszatérek. – A háború miatt hónapokkal később értesültem csak róla. Arabellának el kellett ismernie. hogy megözvegyültem. – Honnan tudod? – Az inasotok. Lionel annyira dühös volt rám. és addigra a mostohabátyám gyámsága alá kerültetek. hogy annyi szerencsétlenséget okoztam. Mindenesetre… azt gondoltam. Henri a csempészkapcsolatait használta arra. hogy megvonja tőletek az anyagi támogatást. mi történt velük. De ez még mindig nem mentette fel az anyjukat a bűnei alól. hogy a mama mégsem fordított hátat a lányainak teljesen? Az mindenesetre nagyon is hihetően hangzott. – Írtam. hogy nem engedte.– Nem. Danvers alaposan kikérdezte a dologról. – Írhattál volna. hogy minden kapcsolatot megszakított velem. jobb nektek nélkülem azok után. hogy így történt. Ő tanúsíthatja. Azzal fenyegetőzött. nem tehettem – jelentette ki sajnálkozva Victoria. és mindet elégette. hogy hagynám. hogy hazatérjek. De mostanáig nem tudtam. Az idős inas és házvezetőnő több évtizeden át szolgálta a mostohanagybátyjukat a Danversházban. beszélj Simpkinnel. Ha nekem nem hiszel. hiszen sosem akart gondoskodni róluk. hogy eljuttassa a leveleimet Angliába. ahelyett. Lionel minden egyes alkalommal szörnyen dühbe gurult. Arabella némileg megenyhült. mama. . Lionel addigra már annyira gyűlölt. Lehetséges volt. ha levelet kapott tőlem. Minden áldott héten egy teljes éven keresztül. hogy anyja története igaznak hangzott.

de a hangja még így is rekedten csengett.Arabellában kavarogtak a zaklatott érzelmek és gondolatok. anyja halk kérdése szakította félbe a gondolatait. hogy elhagyja a lányait? Mert előbb a férje. Nem sok ember lett volna ennyire gondos és önzetlen. – Arabella hallgatott. amikor megkérdezte: – Azt mondtad. De ebből nyilvánvalóan egy szó sem volt igaz. Mind ez idáig ő és a húgai azt hitték. elhiggye-e a történet többi részét. amikor senkire sem számíthattam. és hazavitt az apja házába Bretagne-ba. miközben az anyjára bámulva azon töprengett. Arabella? . hogy az apjuk hazudott nekik az anyjukról és annak a szeretőjéről? Arabellát szemmel láthatóan aggasztotta ez a lehetőség. – Gondolod. Nem csupán megvédett. aztán a mostohabátyja űzte el Angliából? És ha így volt. Henri mellettem állt. Valóban nem volt beleszólása Victoriának abba. De Victoria vallomásának többi része még jobban aggasztotta. kezdetben nem szeretted Monsieur Vachelt. de idővel megváltoztak a hozzá fűződő érzéseim. Van egy mostohaapád. hogy az anyjuk azért hagyta el őket. lehetséges. Nem tehettem róla Én… végül hozzámentem feleségül. – A kapcsolatunk kezdetben pusztán testi kapcsolat volt. Hogy értetted ezt? Victoria mosolya ezúttal sugárzóbb volt. de vállalta velem a száműzetést is. Csupán Madame Vachel. hogy meg tudnál bocsátani. mert őrülten szerelmes lett valakibe. Már nem Lady Loring a nevem. Arabella. Végül beleszerettem. Victoria nem a szerelem miatt veszítette el a fejét… Amikor idáig jutott. megköszörülte a torkát. Fura volt újból férjes asszonyként gondolni az anyjára.

. hogy kapcsolatba akarsz velem lépni. – Még meg kell gondolnom. mit akarok – felelte Arabella. Ugyanakkor az elvesztése felett érzett fájdalom még most is nagyon valóságosnak tűnt. Henri is velem jött. hogy eddig oly igazságtalanul ítélte meg az anyját. és Roslynt is. Elkeserítette a tudat. A sok-sok bánat. – Szeretnék velük találkozni – mondta Victoria habozva. – Lehet. hogy megemészd. – Most nem tudok dönteni. ha ez a kívánságod – mormolta Victoria csendesen.Arabella félrekapta a tekintetét. ha végül mégsem tudsz megbocsátani nekem… ha inkább azt szeretnéd. a Vörös Vadkanban szállok meg Chiswickben. – Még nem tudom. hogy nem akarnak veled találkozni. És még jobban elszomorodott. ha arra gondolt. harag és keserűség nem múlt el egy csapásra. kezét a halántékára szorítva. Időre van szükséged. – Örökre visszatérek Franciaországba. Előbb beszélnem kell Roslynnal és Lilyvel. És megértem. és pár napig még itt maradunk. amit mondtam. mert kiderült. – Én… megértem – mondta a nő a kezét tördelve. pusztán azért. mama Lilyt nagyon megbántottad. hogy elmenjek. Henri meg akarja látogatni a családját. ezért igyekezett tapintatos hangon elmagyarázni neki. Victoria rajta kívül álló okok miatt kényszerült arra. – Ha úgy döntenél. Arabella nem akarta fokozni anyja nyomorúságát. mi mindent kellett elszenvednie az anyjának az elmúlt néhány évben. mama – mondta végül Arabella. hogy a lányai helyett a szeretőjét válassza. mielőtt tovább utaznánk Surrey-be. mintha felkészülne a legrosszabbra. – Természetesen. Az asszony válla előregörnyedt.

ahogy az anyja eltűnik a folyosó végén. Még sokáig állt mozdulatlanul. Ezt meg kell értetnie a húgaival is. . a szomorúságtól a reményig. Arabella kedvesen mondta: – Mindent megteszek. Hogy az anyjuk törődött velük. ahogy elindult a hálószobája felé. – Mama! Amikor Victoria megállt és visszafordult. és elindult az ajtó felé. döntött Arabella. Túlságosan nagy ajándék volt. Nyilvánvaló volt. hogy Roslyn és Lily megértsék. anélkül.Amikor a lánya nem válaszolt. Egy pillanatra megtorpant. Victoria lassan felállt. a nevét kiáltva. – Isten áldjon. hogy Victoria hibázott. – Ennél nem is kérek többet. És lehet. Ő pedig őszintén bánta. miközben ezernyi gondolat kavargott a fejében. de ugyanakkor az is igaz. Felugrott a fotelból. Arabella nem bírta tovább. hogy fájdalmat okozott a lányainak. hogy még egy szót szólt volna. hogy csupán ez számított. hogy ott várja meg őket. és amikor a nő kilépett a szalonból. miközben az anyja kérésén töprengett. mi történt. Arabella szíve belesajdult az anyja hangjából kicsendülő fájdalomba. semhogy veszni hagyják a lehetőséget. és százféle érzelem a szívében. maga volt a fájdalom szobra. Ahogy ott állt a fejét lehajtva. Arabella. és az anyja után sietett. hogy a férje és a mostohabátyja igazságtalanul befeketítették. hogy esetleg visszakapják az anyjukat. A nő mosolya keserédes volt. Arabella nézte.

Egyenként a lányaira nézett. Útközben keveset beszéltek. ahol anyjuk megszállt. pont. és azt. Így aztán amikor egy különterembe vezették őket. Lilyt volt a nehezebb meggyőzni. Rose? – kérdezte Lily aggodalmas hangon. vagy hogy ez milyen hatással lehet a jövőjükre. ha ő is része lenne az életüknek. amikor Arabella elmesélte nekik. mint önmagáért. hogy az anyjuk Chiswickben van. mama. hogy visszatértél. de ha te igen. Lily hátul kullogott. függetlenül attól. Nekem mindegy. akkor azzal ismét szertefoszlanak a reményeid. – Nagy valószínűséggel megint felélesztik a botrányt. és amikor megérkeztek. megbocsátanak. amikor már mindenki kezdett megfeledkezni róla. – Jól végiggondoltad a következményeket. Mindketten figyelmesen hallgatták. amint Arabella szóról szóra elismétli a beszélgetésüket. mit követett el a múltban. hogy készítsék elő a régi Danvers-hintót. de azt hiszem. vállalnom kell ezt a kockázatot. – Örülünk. – Lehet. Lily állt a legközelebb. hogy a húga jobban aggódik Roslynért. Roslyn lassan bólintott. . Még sokáig vitatkoztak aznap este.Lily falfehér lett. mégis úgy tűnt. és azt szerették volna. Már elmúlt nyolc óra. és visszafogadjuk a mamát. mintha félne beljebb lépni. míg Roslyn első meglepetéséből felocsúdva komoly és elgondolkodó arckifejezést öltött. mígnem Arabella törte meg a csendet. Végül is Victoria az anyjuk volt. hogy megfelelő férjet találj. amikor nem sokkal később lassan kinyílt az ajtó. amikor Arabella szólt a lovászoknak. hogy az anyjuk a bocsánatukért könyörög. Végül úgy döntöttek. Victoria a küszöbön megállt. hogy a közeli Vörös Vadkan fogadóba hajthassanak. hogy igazad van. Ahogy azt Arabella várta. mert én nem akarok férjhez menni soha.

sötét szemű Henri Vachel komoly embernek tűnt. Amikor Monsieur Vachel távozott. Victoria végül összeszedte magát. könnyek közt mentegetőzve a múlt bűneiért. és arcát a tenyerébe rejtette. amíg Arabella felfedezte. és figyelmesen hallgatta őket. és bemutatta újdonsült férjét. A férfi megkönnyebbültnek tűnt. Egy úriember csatlakozott hozzájuk. és közölte vele. csendesen becsukva a terem ajtaját maga mögött. amikor Victoria a jövőjükről faggatta őket. mind letelepedtek a tűz köré. édes kislányaim… Lily halkan felzokogott. mielőtt ölelésre tárta volna a karját. . és Victoria karjába vetette magát. A sötét hajú. nyugodtan visszatérhet a szobájukba. – Tudom. de tekintete Arabellán időzött a legtovább. szívbemarkoló élményként élték meg a család újraegyesülését. amiért annyira visszataszítónak tartod a házasságot. és hamarosan együtt sírtak és nevettek. hogy ő kettesben maradhasson a lányaival. – Lord Danvers azt mondja. és Arabella nagyon megkedvelte ezért. amikor Victoria elmosolyodott. Egyik lányáról a másikra pillantott. Beletelt egy kis időbe. Aztán két idősebb lányát ölelte magához a nő. Ahogy ott ültek. hogy én vagyok a hibás. Védelmezően állt Victoria mögött. Victoria mindent tudni akart. miközben gondolatban megrótta magát a nehézségekért. egyikőtök sem akar férjhez menni. A beszélgetés azonban némiképp elakadt. – Oh. hogy nincsenek egyedül.Victoria reszketegen sóhajtott fel a megkönnyebbüléstől. ami az elmúlt négy évben történt a lányaival. amelyeket miatta kellett a lányainak elszenvednie.

– Azt hiszem. hogy az én tapasztalataim befolyásolják a szerelemről vagy a házasságról alkotott véleményedet a saját rovásodra. Nem kell. gondolta Arabella. mint az anyja. Arabella felélénkülve nézett az anyjára. hogy olyan ostoba döntéseket hoztam. mama – mondta Arabella. hogy a félelem irányítsa az életét. amikor mindvégig ott volt a szemem előtt. Victoria izgatottan előrehajolt. .Arabella gúnyosan elmosolyodott. De ebből elég. Ő már eljutott erre a felismerésre. mert a mi házasságunk borzalmas volt. hogy nem is létezik jó házasság. az apád valóban meghatározó szerepet játszott ebben. Végül az enyém is ilyen lett. de abban már nem volt olyan biztos. Évekbe telt megtalálnom az igaz szerelmet. – Köthetsz boldog szerelmi házasságot is. – Nem csupán a te hibád. A papa legalább annyira ludas a dologban. – Tudom. Ugyanakkor nem tehetitek tönkre a saját jövőtöket a mi bűneink miatt. Évekbe telt. ami apád és köztem történt – erősködött Victoria – Csupán azért. mivel már maga is eljutott erre a következtetésre. mire megértettem. Talán valóban erősebb. – Szörnyen sajnálom. Nem hozhatott fontos döntéseket a jövőjével kapcsolatosan pusztán a szülei vagy a saját múltja alapján. de te mindig is sokkal bölcsebb és erősebb voltál nálam. mennyire jó ember Henri. Lehet. Mielőtt válaszolhatott volna. Túl sokáig hagyta. hogy a te igaz szerelmed is ott van a szemed előtt. mama. még nem szabad azt gondolnod. lányok. Arabella. De én magam is szörnyű példát mutattam nektek. hogy bölcsebb is nála. Arabellának lehervadt a mosoly az arcáról. – Nem ítélhetsz meg minden kapcsolatot az alapján.

Arabella? Csak egy percig habozott. Marcus valóban nem hasonlított az apjára. mint amennyit a gyámsága megkövetelt. valóban fontos vagyok neki – suttogta Arabella. hogy nem habarodom bele. Lily azonban nem értett ezzel egyet. hogy boldog légy. Ha bizonyítékot akart. – Neked fontos Lord Danvers. Valóban. – És semmiben sem hasonlít az apádra. Abban a pillanatban Roslyn szólalt meg komoly. Máskülönben nem munkálkodott volna annyit. ha ennyi mindenre képes volt miattad. különösen. – Nagyon is – bocsánatkérően pillantott Lilyre.– Mit akarsz mondani. szemmel láthatóan aggodalommal töltötte el Arabella vallomása. hogy kibékítsen minket. Arabella. Egy cseppet sem. de Roslyn elmosolyodott. – Azt hiszem. Ha szereted. Lily tétován pillantott a nővérére. hogy szerette is. ünnepélyes hangon. mama? – Hogy már találtál egy kiváló embert. nem tudta elképzelni. El tudod képzelni. hogy Charles ennyi mindent tegyen bárkiért is? Nem. Arabella. – Megfogadtam. mint ahogy állította? Kétségbeesetten reménykedett benne. Lord Danvers rengeteget tett érted. akkor semmi más nem számít. De ez vajon valóban azt jelentette. Marcus jóval többet tett. amikor múlt héten a fogadásuk értelmében hajlandó volt lemondani a tisztéről. Nagyon fontos lehetsz neki. de végül rájöttem. hogy soha nem is volt más választásom. Victoria bólintott. . hogy valóban fontos a férfinak. gondolta Arabella. akkor most megkapta. – Csak azt akarom.

amelyről Tess beszélt. – Ha hozzámégy. hogy szeret. aztán nagy levegőt vett. – Hál’ istennek – mondta megkönnyebbülten Victoria. ő is olyan szerencsétlenné tehet. azon töprengve. mert érezte. Amelyet az anyja is megtalált a második házasságában. – Férjhez akarok menni Marcushoz. Mindennél jobban vágyott arra a mélységesen mély szerelemre. hogy nélküle elviselhetetlenül üres lenne az élete. Ezt a leckét jól megtanulta az elmúlt hét során. – Nem tudhatom biztosan. – Lily… – kezdte Arabella. így kénytelen leszek megbízni benne. Underwoodot is szeretted. hogy a gróf nem hazudik? Arabella könnyedén megvonta a vállát. Aztán egyszerűen csak elmosolyodott. – Tudom – mondta Arabella kedvesen. . hogy szeret. Lily még mindig nem volt meggyőzve. afelől nem volt semmi kétsége. – Hajlandó vagyok vállalni a kockázatot. Teljes szívemből. aztán mégis kiderült. Az aggodalom lassan eltűnt Lily szeméből. Arabella az anyjára nézett. Honnan tudod. Azt hitte – remélte hogy Marcus mellett ő is megtalálhatja. Nem bírnám elviselni. mint a papa a mamát.– Nemcsak ez számít. mert nem akarok nélküle élni. hogy még egyszer elkövesd ugyanazt a hibát. Az igazat megvallva nem is tehetett volna mást. hogy a bátorsága meginog. – De Marcus azt mondja. hogyan magyarázhatná meg az érzéseit. Belle. – Ha valóban ezt akarod… – Valóban. De még ha nem is szerette a férfi. – Underwood is azt állította. mégis összetörte a szívedet. Ennyire egyszerű. hogy nem igaz.

Megérteti vele. Azzal fogja kezdeni. amiért annyi fejfájást okoztam neki. mint amilyennek gondolta. meglehet. hogy elismeri. hogy végre észhez tért. amikor olyan makacsul visszautasította a házassági ajánlatát. nem fogja hagyni. Alaposan felbosszantotta azzal. a pokolba kívánja őt. a férfi komolyan gondolja szerelmi vallomását. Azután. ha térden állva kell könyörögnie. hogy ráveszi a férfit. és még jobban magára haragította.Talán mégsem lesz olyan egyszerű dolog hozzámenni Marcushoz. És ha Marcus csak feleannyira is szereti. mint ahogy ő szereti a férfit. hogy a nő makacssága a boldogságuk útjába álljon. De Arabella megfogadta. Arabella levele Fannynak . még akkor is. 18 Hogyan kell térden állva könyörögni? Azt hiszem tartozom ennyivel Marcusnak. hogy a gróf olyan feldúltan távozott. bocsásson meg neki. hogy nem hitte el. a férfi nyerte meg a fogadásukat.

– Milyen kedves tőled. miután Marcus csaknem felnyársalta egy dühös döféssel a hétfői vívó edzésen. bár mindent elkövetett. Nem rajtad kellene kitöltenem a dühömet. – Bárcsak találnál valami gyógyírt a bánatodra. Mióta visszatértél Londonba. leeresztette a tőrét. hogy menjen hozzád feleségül. majd komolyabb hangon folytatta. és hangosan fújtatott. Marcus? – kérdezte Heath. csak meg tudnád győzni. efelől semmi kétségem. Marcus a hajába túrt. – Tudom. Mert azt biztos bánnád. gondolta Marcus. – Valószínűleg – mondta Marcus. Drew előrelépett a szalon oldalsó fala mellől és így szólt. hogy valahogyan levezesse a feszültségét. Marcus megállította a dühödt rohamot. öregfiú? Módfelett veszedelmes vagy azzal a pengével a kezedben. mindenesetre valamit tenned kell. mint egy sebzett oroszlán. mielőtt sorra ledöfsz minket. hogy Arabellától elvált. úgy viselkedsz. – Még nem vagyok annyira nekikeseredve. Marcus hangulata ilyen paprikás volt azóta. – Miért nem kapod egyszerűen a hátadra Loring kisasszonyt. . és viszed el valahová? – javasolta Heath. hogy ilyen barbár tettre vetemedjek. elfojtva egy ádáz mosolyt. hogy észbe kaptál – gúnyolódott Heath. Van benne valami. Heath. – Nos. aztán gúnyosan megrázta a fejét. Aztán félrehúzódott. – Miért nem pihensz egy kicsit. hogy folytassa az edzést Heath-szel. és Drew vette át a helyét a küzdőtéren. öregfiú. – Ha egy hónapot kettesben töltenétek. amelyet szokás szerint a gróf londoni házában tartottak.– Mi a fészkes fene van veled. – Bocsáss meg.

mi folyik odakint. hogy a múltja tönkretegye a jövőjét. Hobbs ellenséges hangja végigzengett a folyosón. mégis fogad majd. ismét vív. igen. Legszívesebben visszatért volna a Danvers-házba. egyetlen nőnek sem tett ilyen vallomást. Az biztos. óriási hibát követ el. Mint ahogy ő is pokolian hiányolta Arabellát… A bejárati ajtó kopogtatójának távoli hangja szakította félbe Marcus sötét gondolatait. Azt gyanította. hallom. hogy kikövetelje a függetlenségét. Arabella. hogyan hasznosíthatná a nő elnyeréséért folytatott küzdelemben. éktelenül dühös lett. hogy Arabella mindezt csak úgy visszadobta az arcába. ami azt illeti. hogy jól megrázza Arabellát. és megértesse vele. a nő azért jött. de azért közelebb lépett az ajtóhoz. éppen egy stratégián dolgozott. ha hagyja. és attól. Múlt héten a legszívesebben megfojtotta volna Arabellát. hogy nem adja fel ilyen könnyen. Sőt. amikor nem hitte el. és az asztalra hajította a tőrét. mert még nem döntötte el. a házassági ajánlatával együtt. Hiányozni fog a nőnek. de mivel tudta. Közben igyekezett lehiggadni. – Ah.Boldogan elrabolná Arabellát. a férfi ügyet sem vetett a dologra. de még nem küldte el Arabellának. Az ügyvédei elkészítették azt a jogi dokumentumot. De azt hiszem. afelől nem volt semmi kétsége. Loring kisasszony. hogy az inasa majd ajtót nyit. Még soha. amely garantálja Arabella és a húgai függetlenségét. amitől összeszorult a gyomra. . – Az uraság jelenleg nem ér rá. hogy jobban hallja. gondolta Marcus. amíg meg nem hallotta az ismerős női hangot. hogy a szerelmi vallomása őszinte. ha arra lenne szükség.

– Ha lenne szíves itt várakozni. Marcus szinte maga előtt látta. vajon mennyi esélye van rá. asszonyom. hogy semennyi. Biztosíthatom. hogy el tudja küldeni a nőt. fogadja-e önt. Marcus testét elöntötte a forróság és a vágyakozás. érezte. És mivel ő a gyámom.Jelentőségteljes csend telepedett kettejükre. hogy idejövök egy agglegény lakására. hogy ilyen mereven ragaszkodjunk az illendőség szabályaihoz. míg Hobbs nyilvánvalóan azt fontolgatta. Hobbs. Hobbs… ugye így hívják? – kérdezte Arabella elbűvölő hangon. megemlítem neki. amint a válla fölött visszaszól. megkérdezem az uraságot. – Igazán ne fáradjon. Loring kisasszony. Egy pillanattal később Arabella feltűnt az ajtóban. De jelen pillanatban sürgősen beszélnem kell Lord Danversszel. hogy bemenjek hozzá? – Rendben. – Semmi szükség rá. azt hiszem. amint meglátta a nőt. mire még jobban kezdte gyötörni a vágy. amint a szíve nagyot dobban. – Köszönöm. ha mindenáron ragaszkodik hozzá… kérem. . ígérem. ön nyilvánvalóan nem helyesli. – Igen. hogy általában nagyon is illedelmesen viselkedem. nyilvánvaló bosszúsággal. Hobbsnak hívnak. kisasszony – válaszolta az inas. – Igazán lenyűgöző az az elkötelezettség. Loring kisasszony. – Akkor hát megengedi. Aztán a nő tekintete megállapodott rajta. eltekinthetünk ettől a kis szabályszegéstől. – Hobbs? – szólalt meg. Magam is megtalálom – felelte Arabella. Míg a nő körbepillantott. Noha Marcus igyekezett megacélozni magát. kövessen. és elindult felfelé. majd megtorpant. és normális körülmények között egyet is értenék önnel. Végül valószínűleg rájött. – Nos. amellyel az ura magánéletét védelmezi. nemde? – Talán igen – felelte az inas merev tartózkodással.

Loring kisasszony. de előbb elbűvölő mosolyt villantott Arabellára. és a nőt figyelték. amiért ismét megzavarom a vívóedzésüket. – Úgy tűnik. A márki és a herceg félbeszakították a vívóedzést. A herceg az asztalhoz lépett. és kisétált a szalonból. Arabella röviden Marcusra pillantott. hogy látja. Arabella kapta el először a tekintetét. – Itt is beszélhet vele. majd egy pillanattal később rávillantotta ragyogó. hogy hosszú időbe telik majd. ha egy pár pillanatra elrabolnám az urat? A herceg válaszolt a kérdésére. Arden hercege felvonta a szemöldökét. – De ez még nem jelenti azt. amíg jobb belátásra bírhatja. amibe a férfi egészen beleszédült. édes mosolyát. és a gróf barátaira pillantott. Már úgyis indulni készültünk. – Uraim. – Nagyon megharagudnának. A márki megvonta a vállát. remélem. . mert a férfi láthatóan nem örült. hogy a herceg távozni készül. hogy újra láthatjuk. Őfelsége. visszatette a tőrét a hüvelyébe. A nő tudta. Claybourne márkija sokkal barátságosabban válaszolt. majd udvariasan meghajolt. hogy zokon vesszük. Arabella rámosolygott a két nemesemberre.A nő szürke szeme kutatóan fürkészte az arcát. akármilyen elszántan próbálkozik is. Sőt. és belépett a szobába. igazán örülünk. szokásává vált megzavarni az edzéseinket. megbocsátanak. Bizonyára nagyon bosszantó nőszemélynek tartanak. és csillogó szemmel rámosolygott a nőre. aztán követte a barátját. Loring kisasszony. Arabella boldog volt.

Ugyanakkor nem tudott elsiklani afelett. hogy Marcus nem tűnt túlságosan boldognak. – Nos. és a nő nem tudta eldönteni. az elmúlt hét gyötrelmei után ez a mostani találkozás minden bizonnyal ráébresztette volna érzései mélységére. ezúttal minek köszönhetem a látogatását? Arabella elszomorodott a férfi közömbös hangját hallva. – Köszönöm. miközben a szíve vadul kalapált. és hazahozta. Csak azt tudta. Végtelenül hálás vagyok. A férfi józan tekintettel fürkészte. amiért felkeresett. de nem ezért jöttem. – Először is szerettem volna megköszönni. hogy vajon még mindig a gyámságom alá tartozik-e. Legszívesebben a férfi karjaiba vetette volna magát. El akarta halmozni forró csókokkal a férfi drága. A nő elmosolyodott. és a húgaim is. hogy újra láthatja a férfit: végtelenül boldog volt. Arabella lassan feléje fordult. – Nem szükséges hálálkodnia. hogy ez jó jel-e vagy baljós ómen. amiért ilyen nagylelkű volt velünk szemben. – Akkor miért? . Ha kíváncsi. ő pedig nem ilyen fogadtatásra számított. hogy megkereste az anyámat Franciaországban. akkor megnyugtathatom. És kívánta.Most. Elkészültek a függetlenségüket garantáló jogi dokumentumok. hogy ő mit érez. A férfi mindeddig egy szót sem szólt. hogy kettesben maradt Marcusszal. kedvesem. hogy mennyire szereti Marcust. Csupán a kötelességemet teljesítettem. imádott arcát… Ha még nem jött volna rá. hogy újra láthatja. a gyámjukként – és gondolom ez az. csupán alá kell írnom őket. A férfi megvonta széles vállát. ahogy váratlanul elfogta a remegés. Arabella szótlanul nézte a férfit. Habozva közelebb lépett.

annyira féltem. és érezte. nem akarok érdekházasságot kötni. De Fanny szerint is kicsi az esélye. És az megmagyarázná. – Állapotos. örülni fog. – Néha egyetlen éjszaka elég ahhoz. A férfi kék tekintetén valami érzelem cikázott át. Összekulcsolta a két kezét. Arabella? A nő szeme elkerekedett. ahogy maga is. hiszen csupán néhány éjszakát töltöttünk együtt. amikor alig egy héttel ezelőtt makacsul elutasította? – Nos. A… havibajom a múlt héten jött meg. hogy miért teszi – felelte Marcus karba tett kézzel. hogy mi az. A félelem irányította a tetteimet. amint elönti a pír az arcát. – Igen. Igaza volt. – Én sem. De a végén már nem tehettem semmit. hogy szeret? . és balsejtelemmel fürkészte a férfit. amiért beadom a derekam.– Az igazat megvallva… azért vagyok itt. – Tehát azt állítja. Arabella. nem azért gondoltam meg magam – mondta Arabella. – Nem. Marcus. – Igazán? Arabella hirtelen nagyon sebezhetőnek érezte magát. hogy elfogadjam a házassági ajánlatát. hogy nem mertem szeretni. Marcus arckifejezése bosszantóan talányos maradt. hogy ismét összetörik a szívem. hogy egy férfi teherbe ejtsen egy nőt. de a nő nem tudta kivenni. hogy miért fogadja el most készségesen a házassági ajánlatomat. – Megmondtam. A nő kijelentését súlyos csend követte. míg végül Marcus összehúzott szemmel pillantott rá. Féltem. – Azt hittem. nem vagyok állapotos. szinte ellenségesen. Hosszú percek teltek el. hogy teherbe essem. Szerelmi házasságra vágyom. – Attól függ.

arra gondolva. – És miért kéne hinnem magának? Talán csak képzelődik. Szeretem magát. – Amióta elment. Arabella megkönnyebbülten fellélegzett. térden állva könyörgök. el kell érnie. – Marcus. valóban szereti. némi térden állva könyörgés nagyon is helyénvaló lenne – jegyezte meg Marcus. – Mit tegyek. hogy a férfit esetleg már nem érdekli. amikor elment. talán van remény. – Szenvedtem – válaszolt Arabella. hogy a férfi elhiggye. és a karját továbbra is szorosan összefonta a mellén. – Nem. de megrémítette a gondolat. Marcus. végtelen nagy űrt éreztem… a szívem helyén. Arabella tudta.– Igen… szeretem. Ez már sokkal jobban hasonlított a régi Marcusra. hogy meggyőzzem? Ha kell. amin keresztül mentem maga miatt. a mellére tapasztva a kezét. nem képzelődöm. Kérlelő mormolássá halkította a hangját. Elviselhetetlenül hiányzott. hogy meggondolta magát. A nő idegesen rámosolygott. – Azok után. A férfi kétkedő pillantást vetett a nőre. Arabella elkeseredettség és félelem között vergődve megrázta a fejét. megérdemli. A férfi nem mutatta semmi jelét. A férfi szavai kihívóan csengtek. hogy Marcus nem fog könnyedén megbocsátani. Amikor a férfi szeme vidáman megcsillant. . miután olyan makacsul visszautasította. borzasztó nyomorultul éreztem magam. Számított rá. – Meg kell győznie róla. hogy meghatná a nő vallomása. – Azt hiszem. hogy szenvedjen egy kicsit. Itt – mondta. megnyomva a szót.

Nem tudom így leélni az életemet. ez nem elég nekem. – Azt mondta. és a bizalmára is. – Igen – válaszolta Arabella. miközben a válaszára várt. Valóban szeretem. – Akkor azt hiszem. elhiggye? A férfi tekintete a nő pillantásába kapcsolódott. szeret. Úgy tűnt azonban. Azt mondta. a nő szíve végre ismét normális ritmusban kezdett verni. hogy amikor azt mondom. hogy a férfi továbbra sem enyhül meg. angyalom – jelentette ki a férfi. Nem akarok maga nélkül élni. A férfi felvonta a szemöldökét. – Örülök. Amikor a férfi arckifejezése ellágyult az elégedettségtől. megértve a kérdése lényegét. Lehet. . akkor is. De a felesége akarok lenni. – Az a múlt héten történt. Marcus – erősködött a nő. ugyanazokat a szavakat ismételve. a nő fürkészően nézett az arcába. Amikor a férfi nem válaszolt. hogy végre megértette. Marcus. A nő nagyot nyelt. komoly arccal a férfi szemébe nézve. hűséges maradok magához a halálunk napjáig. amelyeket a férfi mondott neki egy héttel korábban. Arabella. – Attól tartok. valóban megfontolhatom. elvegyem-e feleségül. maga is ugyanígy érez. odalépve a nőhöz. – Lehet. ha nem szeret. – Megbízom magában.– Üresnek éreztem maga nélkül magam. hogy már másként gondolom. – Eléggé megbízik bennem ahhoz. – Mit… akar ezzel mondani? – A szerelmére vágyom.

felvette. – Valóban? – kérdezte Arabella. A férfi nevetve elkapta a nő csuklóját. hogy nem tanácsos szanaszét hagynia a fegyverét. Marcus. ahogy csípőre tette a kezét. Minden porcikájával lenyűgöz. A tüzet. – Ah. ha rosszul válaszol. hogy csúnyán megbánja. – Szóval most meg a házassági szerződésünk tételeit akarja megvitatni? – És ha igen? Arabella tekintete az asztalon heverő tőrre siklott. hogy menjek magához feleségül. – Most viszont. életem – mondta vidáman mindig lenyűgöz. hogy beadta a derekát. – Megfontolhatja? Mégis. minek sietni? Arabella tekintetében is nevetés bujkált. Egészen megkedveltem ezt az alázatos arcát. és elvette tőle a tőrt. mi az ördögöt jelentsen ez? Hetek óta próbál rávenni. Szeretem magát. – Azt hiszem. Elvesz feleségül. magához húzta. Imádom a tekintetében lobogó tüzet. – Jobban teszi.Ha nem vette volna észre a férfi szemében bujkáló nevetést. és elindult vele Marcus felé. – Nagyon jól tudja. Arabella nagyon megrémült volna. amikor szándékosan provokál. Arabella óvatosan megbökte a tőr hegyével a férfi mellét. eleget könyörögtem. Megkönnyebbülten elmosolyodott. De előnyös feltételekkel akarok szerződni. – Így igaz. és meghatottan mosolygott a férfira. De Marcus szándékosan provokálta. ha válaszol a kérdésemre. – Tudhatná már. – Én ebben nem vagyok olyan biztos. amelyet bennem szít. nem akar alázatos feleséget. Arabella. hogy így van. és ő tudta ezt. vagy nem? Figyelmeztetem. – De elvesz-e? . Odasétált. – Azt mondta. majd szorosan átölelve a derekát.

amelyeket odaadott Arabellának. át az előszobán. amikor Marcus egyik kezében még mindig a tőrét szorongatva egy tágas szobába vezette a nőt. nászajándéknak szántam. hogy megfogja a kezét. Másodszor. miről szól a dokumentum. Ahogy továbblapozott. készen rá. ahol Hobbs várakozott.A férfi hosszú percekig fürkészte a nőt. és egy halom papírt halászott elő. – Megvette nekem az iskolát? – Igen – és mielőtt leharapja a fejemet. hirtelen megértette. – Mit? – Jöjjön velem. Arabella nagy meglepetésére Marcus csak annyi időre engedte el. – Ezek a gyámsággal kapcsolatos papírok? – kérdezte a nő. – Akkor micsodák? – Olvassa el. és az ő nevére íratta. Először is. Marcus megvásárolta a Freemantle Iskola tulajdonjogát Winifredtől. hogy kinyissa Arabella előtt az ajtót. – Nem. – Elmondhatatlanul boldoggá tesz. ahogy elámulva a férfira nézett. – Köszönöm. Az inas úgy tett. majd a tekintete megállapodott a lap tetején. nagyon keményen megdolgozott mindezért. elveszem… de előbb át kell adnom valamit. Marcus odalépett a tömör fa íróasztalhoz. Arabella sietve átfutotta az első oldalt. mintha nem vette volna észre gazdája különös viselkedését. Marcus – mondta a nő halkan. míg az visszafojtott lélegzettel várt. amely minden bizonnyal a férfi dolgozószobája volt. hogy alaposabban áttanulmányozza a cikornyás jogi szöveget. letette a tőrt. . Arabella szemébe könnyek szöktek. Végigsietett vele a folyosón. és kivezette a szalonból. – Igen. ez nem alamizsna.

hogy valaha is ennyire fogok valakit szeretni. Belle.Letette a papírokat az asztalra. – Tudom. uram. miközben a férfit hallgatta. Marcus. – Csak most. – Az érzés kölcsönös – kuncogott a férfi. – Mit? . hogy ilyen szerencsés lehetek. Őrülten. És mindig szeretni fogom. aki méltó társam lehet az életben. Megtaláltam azt a nőt. Nem tehet róla. Boldogan mosolyogva a férfi nyaka köré fonta a karját. A nő szíve repesett az örömtől. – Mindennél jobban szeretem. mennyire szeretem? – Mondta. amikor először megfenyegetett a tőrömmel. mint ő önmagát. De az első perctől kezdve rabul ejtett. Sosem fogom megunni. Már akkor szeretkezni akartam magával. – Köszönöm. és könnyedén megcsókolta a nőt. De még egy párszor elmondhatja. és végtelenül arrogáns. A férfi lehajtotta a fejét. A férfi önelégülten vigyorgott. szenvedélyesen szeretem. a gyöngédség és a szerelem. Tíz perccel ezelőtt még nem voltam ilyen. A férfi jobban megértette őt. Arabella. hogy idővel belé fog szeretni. kedvesem. hogy eszem ágában sem volt magába szeretni. Marcus. – Sosem hittem volna. – Szeretem magát. és aki mellett sosem fogok unatkozni. A férfi kék tekintetében egyszerre bujkált a vidámság. – Tényleg? – Tényleg. és közelebb lépett. Arabella nevetni kezdett. – Ön nagyon magabiztos. – Mondtam már. Marcus. Marcus előre tudta. De sosem hittem. – Be kell vallanom.

– Én is. magát sosem fogom levenni a lábáról. ezt ünnepélyesen megfogadom. Csupán egy új stratégián gondolkoztam. . akivel valaha is találkozott. ha azt hitte. – Roslyn velem örül. Ők mit szólnak a házasságunkhoz? Arabella még szélesebben mosolygott. Marcus könnyedén megemelte Arabella állát. – Attól féltem. Arabella. hogy szerelmet valljak önnek. hogy Arabellának egészen elgyengült a térde. A nő legnagyobb meglepetésére és csalódottságára azonban a férfi azonnal el is húzódott tőle. Meggyőztem őket. hogy egy újabb fogadást ajánlok. Akármi történjék is velünk. Tökéletesen levette a lábáról. magukra zárva az ajtót. Válaszul Marcus olyan szenvedélyesen csókolta meg. azért jövök. – Soha. mint minden nőt. hogy ismét szeressek. Az ajtóhoz lépett. Hogy felébresztette a szívemet. hogy nem tudok maga nélkül élni. És sosem hagyom el. Hogy okot adott rá. de anyám azt mondta. Azt mondtam az anyámnak. A férfi a hüvelykujjával megcirógatta a nő arcát. A nő egy pillanatra lehunyta a szemét. A mama már alig várja. hogy valaha is elengedem. Lily pedig reméli. Arabella felnevetett. hogy összeházasodjunk. és elfordította a kulcsot a zárban. arra kényszerítve a nőt. erre nem lesz szükség. – Akkor áldását adta? – Igen.– Hogy nem adta fel. – Sosem fogom összetörni a szívét. Elment az esze. Azt hittem. hogy a makacsságom miatt elveszítettem. ha nem akar elvenni. a húgairól már nem is beszélve. A szívét eltöltötte a szerelem és a vágy. hogy ránézzen. – Nem minden nőt. hogy jól választottam. Elhatároztam. mindig szeretni fogom.

amikor mindenáron el akarta csábítani. és a szíve hevesen kezdett kalapálni. és lehúzta róla. és félretette. – Hobbs és én nem vagyunk valami jóban. Arabella ráébredt. Arabella nem vitatkozott. hogy nem kellene tovább feszítenem a húrt. Marcus elmosolyodott. A nő hagyta. hogy szeretkezhetek magával az esküvő előtt. hogy Marcus szenvedélyes szeretkezésre készül. amikor ennyire ellenállhatatlan volt. Különösen. Különösen. A gróf kibontotta a nő főkötőjének szalagját. – Hobbs kénytelen lesz hozzászokni. Ha a feleségem lesz. Őrülten kívánta. már ami az illemszabályok megsértését illeti. Amikor a férfi egy bőrkanapéhoz vezette. a fülcimpája alatti puha bőrt kezdte csókolgatni. harapdálni. nem teszem tönkre a ruháját vagy a frizuráját. – Tudja – mormolta a nő fojtott hangon – jó magaviseletből gyámként szörnyű példával szolgál. majd kigombolta a pelerinjét. Ne aggódjon. mennyire komolyak az érzéseink. – Ki akarom deríteni. az időm nagy részét zárt ajtók mögött akarom tölteni magával. hogy kárba vesszen. A férfi érzéki pillantásától a nőt elöntötte a forróság. A férfi kihasználva. lehet. és leült a kanapéra. Amúgy sem lett volna esélye ellenállni Marcusnak. és ha én leszek a ház úrnője. . hogy sok időt töltünk kettesben. hogy a férfi az ölébe vonja és azonnal a nyaka köré fonta a karját. A kabát alatt a nő elegáns égszínkék muszlinruhát viselt.– Mire készül? – kérdezte kíváncsian Arabella. ahogy a férfi visszasétált hozzá. – Az inasa meg lesz botránkozva – mondta huncut mosollyal. De nagy valószínűséggel ez az utolsó alkalom. és nem akarom. hogy a nő ilyen engedékeny.

– Nem fogok könyörögni… – Majd meglátjuk. ahogy az öle követelőzve lüktetni kezd a vágytól és a férfi markába simult. – Tudhattam volna. miközben a keze. . a lehelete izgatóan cirógatta. édesem. – Marcus… nem kell várnia. hogy lemondok a gyámságról. a férfi felcsúsztatta a kezét a nő meztelen combján. tovább játszadozott az ölével. hogy milyen szerető és férj vagyok. a nő a vágytól nedvesen megremegett. Arabella érezte. könyörögne. hogy a markába rejtse vénuszdombjának nedves lankáit. Marcus megcsókolta a nő nyakát. de ez aligha számít most. de nem akarta. amely pont olyan csábító volt. – Ennyi kínzás éppen elég. Amikor egyik ujját mélyen a nőbe mártotta. mire borzongás futott végig a nő testén. és buja támadást indított az érzékei ellen. A férfi ujjai érzékien cirógatták a fényes nőszirmokat. miközben a férfi keze a szoknyájára siklott. Kész vagyok. hogy hagyjam abba. Ettől a perctől fogva csupán az érdekel. – Valóban. mint a hangja.– Lehet. hogy egyedül ő részesüljön a mámorból. – De egy kicsit meg akarom kínozni bosszúból azért. Amikor megtalálta a ruha szegélyét. A férfi lehajtotta a fejét és forró csókjaival a nő ajkára forrasztotta a további szavait. Ha elég lenne. – A férfi felemelte a fejét és lustán elmosolyodott. Arabella felkiáltott a gyönyörtől és megmarkolta a férfi karját. amiért az elmúlt héten az őrületbe kergetett. gyöngéden izgatva nőiessége bimbóját. – Ebben nem értünk egyet.

Az érzékei mind lángra gyúltak a szerelemtől. Arabella hamarosan remegni kezdett. kérlek… tégy a magadévá – könyörgött. Amikor a férfi egészen beléhatolt. Amikor a nő érezte. A nőnek hátracsuklott a feje és behunyta a szemét. A nő szinte nyüszítve a férfi nyakába fúrta az arcát. – Marcus. mert a karjába vonta Arabellát és lecsúszott a kanapéról. A szőnyegre fektette és izzó tekintettel nézte. miközben Marcus tovább kínozta. A nő felzokogott a gyönyörűségtől. A férfi fojtott nevetése csiklandozta a fülét. a gyönyör csaknem elviselhetetlen volt. – Csitt. mégsem hozott kielégülést. míg a nő sajgott a vágytól. ne sikoltozzon – figyelmeztette Marcus. becéző érintésekkel. hogy a férfi lassan ismét beléhatol az ujjaival. miközben megmerevedett hímvesszőjével lassan betöltötte. súlyával az ölére nehezedett. még közelebb vonva magához Marcust. De még ennél is jobban akarta. hogy csaknem szétpukkadt.A férfi addig cirógatta. Majd föléhajolt és a testét a nőéhez igazítva. és noha mámorító volt az érzés. de úgy tűnt. miközben kioldotta a sliccét. Akkor a férfi elhalmozta fürge. hogy a testük egymásba kapcsolódjon. hogy ő maga is megelégelte a kínzást. nem akarja megbotránkoztatni Hobbsot. hogy képes lennék megállni. halkan felkiáltott. hogy a férfi csillapítsa azt a sajgó ürességet. – Máris kuncsorog? – Igen… bármit megteszek. és szorosan a férfi nyaka köré fonta a karját. A férfi gyöngéden csókolta a nőt. hogy a férfi érezze forró szerelmét. – Azt mondta. . hogy Marcus betöltse. emlékszik? – Nem hiszem. azt akarta. azt akarta. Arabella azt akarta. amíg már kába volt és majd elolvadt az izgalomtól. ami olyannyira eltöltötte. és érzéki csókokkal. amelyet a távolléte ébresztett benne. A szíve majd megszakadt a boldogságtól.

ami felpezsdíti az életemet. amint egy ősrégi ritmusra mozogni kezdett. kábán nézett Marcusra. Később Arabella a férfi karjában feküdt kifulladva. és minden porcikáját átjárta az öröm. – Nem is akarok mindig én győzni. angyalom. addig el tudom viselni. Amíg szeretsz. a nő kinyitotta a szemét és látta. A veled való csatározás az. Marcus csókjával felfogta a nő elragadtatott zokogását. mert ugyanezeket az érzéseket látta ő is a férfi szemében. hogy végre sikerült. A férfi mozdulatai lassúak és szenvedélyesek voltak. ahogy darabjaira tört a körülöttük lévő valóság. ha néha én veszítek. miközben ő maga is feloldódott ebben az észveszejtő viharban. jóllakva. férjként is varázslatos leszel. nem mindig te fogsz nyerni – incselkedett Arabella. Marcus.– Nyisd ki a gyönyörű szemedet. Tudta. de tudod. – Egy ideje már tudom. Öröm és diadal és nyers érzékiség ragyogott a férfi arcán. Arabella engedelmeskedett. de azt hiszem. ahogy ki-be siklott benne. hogy milyen varázslatos szerető vagy. A férfi mosolya ellenállhatatlan volt. amint elélvezel. Amikor a férfi végül melléheveredett. hogy te nyerted meg a fogadásunkat. – Mindennél jobban szeretlek. és hamarosan a gyönyörük tűzviharrá fokozódott. A nő elégedetten felsóhajtott és álmosan a férfira mosolygott. – Éppen erről próbáltalak már hetek óta meggyőzni. – Nagyon örülök. A nő megérintette a férfi érzéki ajkát az ujjával. hogy Marcus gyöngéden figyeli. de minthogy a házassági szerződésünk tételeiről van szó… . Arabella teljes szívéből viszonozta a férfi minden mozdulatát. Látni akarom. hogy a férfi szerelmet és szenvedélyt lát a szemében. majd tűzvillámok záporoztak rájuk. Jó tudni.

Marcus. Legalább egy hónapunk van mindent megszervezni. – A férfi megcsókolta a nő orra hegyét. nem lesznek elfoglaltságaim. ha kihirdetnének minket a templomban. hogy azt gondolják. – És hetedhét országra szóló lagzit akarok. – Még mindig egyezkedünk? – Igen. – Hallgatlak édesem. Azt hiszem valamiről muszáj megegyeznünk. – A nyári szünet június közepén kezdődik. – Akkor nincs miért aggódnunk. és mivel a legtöbb diák hazamegy. Összeházasodhatnánk a chiswicki templomban és több száz vendéget hívhatnánk. Jane Caruthers elboldogul majd a teendőkkel. sürgős. Különleges engedéllyel is összeházasodhatnánk. – Továbbra is vezetni akarom az iskolát. hadd lássa mindenki. A férfi azonnal elkomolyodott. Nem akarom.A férfi felvonta a szemöldökét. El akarok dicsekedni a grófnőmmel. és így még könnyebben befogad majd a társadalmi elit. – Akkor az arisztokrácia egy részét meghívjuk reggelizni a ceremónia után a Danvers-házba. hogy miért ne tehetnéd. – Nem hiszem. Azután bőven lesz időm elmenni az esküvőnkre – felelte. de szeretném. hogy elég nagy hozzá a templom. Aggódott. – Nem látom akadályát. amíg van időd részt venni az esküvőnkön és utána eljössz velem nászútra. . hogy bele fog egyezni. hogy megcsókolja. – Ez komoly. – Inkább még egyszer szeretkeznék veled. A nő kétkedve nézett a férfira. – Két hét múlva vége a tanévnek. de tudhatta volna. Amikor a férfi lehajolt. Arabella megkönnyebbülten mosolygott. hogy vajon mit fog Marcus mondani. Arabella a szájára tette a mutató ujját. hogy továbbra is gyakorolja a hivatását.

Devonshirebe. hogy milyen okos tervet eszelt ki a férfi.Arabella bólintott. – És Fanny Irwint is meg akarom hívni. Ha meghívják az előkelő családokat a kézfogóra. – Aztán. A húgom. így ő inkább kész elhinni. és nem fogom megtagadni pusztán azért. mind az azt követő ünnepségen – mondta Arabella tudván. el akarlak vinni néhány hétre a családi birtokra. akkor még a leggőgösebb arisztokratákat is lekenyerezhetik. hogy végre kibékültünk. mert egy grófhoz megyek feleségül. ha segíthetne megszervezni a reggelit. attól tart. – Drew csupán szkeptikusan viszonyul a szerelemhez. – Gondolod. – Őfelsége azonban már korántsem lesz úgy elragadtatva. hogy híres kurtizán. hogy az egykori botrányos életű Lady Loringot máskülönben kitagadnák a legfelsőbb körök. – Szeretném. megértve. A házban nem lehetnénk eleget kettesben most. . ahogy eszébe jutott a herceg és a márki. – Természetesen mindkettőjüket örömmel látom. Arabella boldogan mosolygott. Lehet. Eleanor pedig bizonyára élvezné. Ami pedig a nászutunkat illeti. Idővel nagyon meg fognak kedvelni. a bezárt ajtóra pillantott. annyira dühös voltam. De addig is nagyon boldogok lesznek. Azt hiszem. Heath sokkal kalandvágyóbb. – Nagyon élvezném. De csupán ennyire volt hajlandó adni a véleményükre. de ugyanakkor jó barát is. hogy esetleg rövid pórázon fogsz tartani. Csaknem lefejeztem Heath-t ma reggel. ha teszetosza férj válna belőlem. mert még sosem élte át. ha az anyám is ott lehetne mind az esküvőn. hogy a két barátod belenyugszik. Egy darabig csak magamnak akarlak. De nem szeretné. hogy őrülten beléd szerettem. hogy a húgaid is hazaköltöztek. hogy én leszek a feleséged? – Természetesen.

és a nő szíve hevesen kezdett verni. ahogy a férfi elkezdte kihúzkodni a hajtűket a hajából. Ahogy Marcus ránézett. hogy te pórázon tarts engem. – Éppen annyira akarlak pórázon tartani. Epilógus Annyira boldog vagyok. nem akarod tönkretenni a frizurámat – mormolta Arabella. mint ahogy azt akarom. akkor a legtöbbet akarom kihozni ebből a kis időből. Bárcsak Te is megtalálnád a boldogságot Fanny. – Ha most egy teljes hónapon át nem szeretkezhetek veled. érzéki mosolya elbűvölően huncut volt. A lélegzete csiklandozta a férfi ajkát. ahogy megadta magát Marcus ellenállhatatlan szenvedélyének. – A férfi lassú. ami meghódította a szívét Marcus nemkívánatos udvarlása idején. akármit is gondol Hobbs. – Meggondoltam magam. – Azt hittem. elkábult a férfi szemében tükröződő szenvedélytől. Arabella levele Fannynak . és ez volt az. A nő ismét nevetett. – És ez így is van jól. hogy Marcus harcba szállt a szívemért és győzött.Arabella hangosan felnevetett. de a szívét a férfi tekintetében ragyogó szerelem dobogtatta meg igazán. Aztán a férfi újra és újra megcsókolta.

– Köszönöm – felelte Arabella. Lily a hálóruháját és egyéb személyes holmiját csomagolta egy kalapdobozba. 1817. így a három nővér egy pillanatra megszökött a vendégek közül. – Valóban gyönyörűnek érzem magam ebben a ruhában. aki boldoggá tudott volna tenni. Belle – értett egyet Lily. amelyek a hajába voltak fonva. – Gyönyörű menyasszony voltál. amelyet aznap reggel a húgai segítettek felvenni. hajnalig ropom majd a lagzidon. – Valóban gyönyörű vagy. és a lagzi a végéhez közeledett. és a gazdag anyag remekül illett a krémszínű rózsákhoz meg az arany szalagokhoz. Roslyn elégedetten elmosolyodott.Még sosem találkoztam olyan férfival. gondolta Arabella büszkén. és végignézett a káprázatos menyasszonyi ruhán. hogy elbúcsúzzanak egymástól. kedvesem. hogy megbotránkoztatom az úri társaságot. Empire vonalú elefántcsontszín ruháját aranyhímzés ékesítette. Fanny levele Arabellának Danvers-ház. júniusa Amikor Arabella boldogan sóhajtva lehuppant a székre. Jól áll neked a szerelem. Ha nem félsz tőle. hogy az ifjú házasok kettesben maradhassanak a nászéjszakájukon. . A húgai is elragadóak halványrózsaszín selyemruhájukban. A három Loring lány Lily hálószobájában gyűlt össze. mivel Roslyn és ő Tessnél töltötték az éjszakát. Csaknem éjfél volt már. De nagyon örülök a te boldogságodnak drága Arabella.

A szertartást a chiswicki templomban tartották. – Minden tökéletes volt. . türelmem se lenne hozzá. És az igazat megvallva. – Óriási hálával tartozunk a grófnak. – Igen – felelte Lily. és a szertartás után azonnal kezdetét vette a dínom-dánom a Danvers-házban. amiért elintézte.Örült. Eleanorral és a nagynénjével. A menyasszony társasága nem sokkal utánuk érkezett a templomba. de az esküvő megszervezése is nagy feladatot jelentett. – Még Lily is élvezte. – És hálásan köszönök mindent. Nem csupán a ház felújítási munkálatait kellett befejezni. valamint két jó barátjával. de azért nevetett. Roslyn kiváló háziasszonyként vállalta. hogy megszervezi a reggeli fogadást és a lagzit. – Valóban nagyon kitettél magadért. – Igazán semmiség volt az egész. – Meglepő. Lady Beldonnal. Lily is közbevágott. és vidáman pillantott a húgára. Ami pedig a vőlegényt illeti. Arden hercegével és Claybourne márkijával. Lily felhúzta az orrát. és felügyelte a szolgák garmadáját. de valóban élveztem. hogy a mama is itt volt – tette hozzá Roslyn halkan. hogy egy kicsit egyedül maradhatott Roslynnal és Liliannel az elmúlt hetek mozgalmas eseményei után. – Ne viccelj. hogy a mama hazajöhessen. családi és baráti körben. hogy akárcsak megpróbáljam. Én sosem tudnék egy ekkora eseményt ilyen hibátlanul megszervezni. Rose. akik lázasan sürgölődtek az elmúlt napokban. – Jó. Roslyn – mondta Arabella. Marcus egyenesen Londonból érkezett aznap reggel a húgával. – Szerintem a szertartás is gyönyörű volt – mondta Roslyn. Roslyn elmosolyodott.

emlékezett Arabella huncut csillogással a szemében. hogy az anyját fokozatosan visszafogadták körükbe a szomszédok. hogy ne érezze kirekesztve magát. Roslyn és Lily pedig mindvégig Fanny mellett maradtak. amint arra gondolt. még akkor is. Lady Freemantle is sokat segített. A hírhedt Fanny Irwin ugyanis nemcsak a lagziba volt hivatalos. . amiért egyesítette a családját. De nem ez volt az egyetlen dolog. akik Danvers grófjának kedvében akartak járni. Reggel Marcus és ő elindulnak egy hónapos nászútjukra. hogy megbeszélje a másnapi teendőket a Simpkin házaspárral. Az egész nap egy vidám forgatagnak tűnt számára. mind a nászéjszakát.Ezzel Arabella is egyetértett. hogy Arabella megismerkedhessen a birtokkal és lakóival. amelyet le kellett nyelniük a szomszédoknak. mivel az elmúlt hónap során nem sok időt tölthettek kettesben. Azt tervezték. de a templomi szertartásra is meghívták. Fanny pár perccel azelőtt indult vissza Londonba. Arabella izgatottan várta mind az utazást. míg az utolsó vendég is távozik. és végtelenül hálás volt Marcusnak. hogy egész éjjel táncoltatták. Arabella kimerülten. de elégedetten sóhajtott fel. Arabella szíve felderült a gondolatra. de Roslyn marad. Pártfogásába vette Victoriát és francia férjét az elmúlt hetekben. ha az egykori Lady Loringra bukott nőként gondoltak. és Tess is készülődött. Arabella titokzatosan elmosolyodott. amely szerencsére a végéhez közeledett. Lily vele tartott. Mindenesetre a megjelent fiatalembereket annyira elbűvölte az ünnepelt kurtizán. majd a Pierce család bárói birtokán. hogy végre megoszthatja a hitvesi ágyat Marcusszal. hogy bejárják Skóciát és a tóvidéket Észak-Angliában. Devonshire-ben időznek egy darabig. mielőtt visszatérnek a Danvers-házba.

hogy én nem a házasságban fogom megtalálni ezt a boldogságot. Én magam sem hittem. amikor elleneztem a Marcusszal kötendő házasságodat. amit mondasz. ha arra gondolt. Lilian bármely sportban kitűnt – legyen az lovaglás. hogy koldusbotra jutnak. hogy egyszer ennyire boldog lehetek. hogy szeret. és gúnyosan megcsóválta a fejét. hogy a vállalkozása tovább fog gyarapodni. Mostantól fogva mind Roslyn. – Nem lep meg. Lily.Lily nyilvánvalóan észrevette a mosolyát. Arabella Roslynra pillantott. Arabella derűsen elmosolyodott. de az illem és a jó modor nem tartoztak az erősségei közé. Nyilvánvaló. nem volt igazam. aki illemre és jó modorra tanítja őket. mert vidáman megjegyezte: – Azt hiszem. valósággal ragyogsz a boldogságtól. mert Marcus nagylelkű járadékot biztosított a számukra. Ha lányaid lesznek. boldogan játszom majd a vénkisasszony nagynéni szerepét. . Lily nevetett. mind Lily nagyobb részt vállal majd az iskola irányításában. Már csak azt kívánom. bárcsak fele ilyen boldogok lennétek ti is. de kielégítő állást és függetlenséget jelent Roslynnak és Lilynek is. Az iskola nem csupán az alsóbb néprétegekből származó fiatal lányok tucatjainak biztosít majd fényesebb jövőt. hogy maguk keressék meg a kenyerüket – noha soha többet nem kell attól tartaniuk. Arabella nagy megkönnyebbülést érzett. lehetővé téve. kocsihajtás. íjászat vagy tánc. amiben különösen jó volt –. Esküszöm. Arabella. – Hát az biztos. és hogy te is szereted őt.

és rangok hosszú sorát tudhatja a magáénak. – Házasságszerzés? – Azt tervezi. hogy a házasság nem neked való. Roslyn ismét reménykedhetett. hogy megszerezze őket akár a húgai. – Elképzelhető. – Ugyanakkor rendkívül jóképű.És mivel a férfi a társadalmi helyzetüket is jelentősen emelte. hogy úgy ajánlgatott neki. – Winifred engem szemelt ki Lord Claybourne-nak – panaszkodott Lily undorodva. hogy becserkészi. és megszelídíti Marcus két barátját. hogy megingassa Lily elhatározását. hogy méltó férjet talál magának. Még Arabella újsütetű boldogsága sem volt elegendő ahhoz. . Lily ellenben továbbra sem kívánt férjhez menni. mint a díjnyertes üszőt a falusi vásárban. Lily hölgyhöz nem illő módon felhorkant. Arabella önkéntelenül elmosolyodott. és esetleg feladja imádott függetlenségét egy férjért cserébe. hogy szörnyen gazdag. hogy feleségre van szükségük. mint Marcust. vagy akár bárki más számára Arden hercegét és Claybourne márkiját akarta vőnek minden előkelő származású házasságszerző anya. ha kelepcébe akarja csalni a két ifjú nemest. arról nem is beszélve. – Borzasztóan megalázó volt. – Bárcsak emlékeztetnéd erre Winifredet is. Winifrednek nem lesz könnyű dolga. Azt állítja. de még nehezebb volt becserkészni őket. Lily – értett egyet vele Arabella. és szeretettel nézett a húgára. és ma este szinte erőszakkal kényszerítette őket. hogy táncoljanak Roslynnal és velem. Az őrületbe kerget a házasságszerző mániájával. Roslyn nem tudta megállni. hogy ne hergelje egy kicsit Lilyt.

Winifred legközelebb téged és Ardent fogja összeboronálni. Arabella felvonta a szemöldökét. amikor álarcos bálban voltam Fannyval. Képtelen vagyok megbirkózni vele. és azt várja. és nem mondtam meg neki a nevem. – Én nem aggódom emiatt – mondta Roslyn nyugodtan. Lily pedig megkérdezte: – Mikor? – Két héttel ezelőtt – ismerte el Roslyn –. – De hiszen ma reggel láttad életedben először. – Igen. hogy nem akartam közelebbről megismerni. Arabella végigmérte a húgát. találkoztam már a herceggel. – Mi történt? A nővére bájosan elpirult. – Elég legyen annyi. Hogy tudnád ilyen rövid idő alatt megítélni? Roslyn egy pillanatig habozott. – De túlságosan magabiztos. egyszer sem említetted. valóban elég jóképű – ismerte el Lily. A húga hangjából kicsendülő szokatlan meggyőződés meglepte Arabellát. Amikor Roslynból kitört a nevetés. – Eszem ágában sincs hozzámenni Ardenhez. hogy a lábai előtt heverjek. Lily szemrehányó pillantást vetett rá. hogy mulatságosnak találod a problémámat. bár ő azt szerette volna. nővérkém. Esküszöm. ha a saját dolgoddal törődsz. még sohasem találkoztam ilyen levakarhatatlan emberrel. – Rose.– Oh. de jobban teszed. hogy találkoztatok! – kiáltott fel Lily. – Lehet. – Az igazat megvallva. . legalábbis ezt mondta. Őfelsége nem tudhatta. mert álarcot viseltem. ki vagyok. – Azért távoztál olyan korán az esküvőnkről? Hogy ne kelljen tovább elviselned a társaságát? Lily elpirult.

Amikor lement. Oly sokáig szólt arról az életük. hogy megkeresse a férfit. hogy mindkét félnek legyen módja beleszeretni a másikba. Haviland grófja iránt. Arabella. Marcus már vár rád. hogy vajon mi történhetett Roslyn és Arden hercege között. Jelképesen véget ért az együtt töltött lányságuk. Arabella szíve megtelt izgatott várakozással. és forrón megölelte a húgait. – Elbúcsúztam a húgaimtól. jobb lesz. és Arabella hiányolni fogja a szeretetüket és a társaságukat. hogy új életet kezd a férfi oldalán. Roslyn hirtelen témát váltott. – Hát itt vagy. hogy ők hárman szemben álltak az egész világgal. – Azt hiszem. és visszapillantott a dolgozószobája ajtajára. Ahogy Arabella meglátta a férfi gyöngéd tekintetét.Lilyhez hasonlóan Arabella is nagyon kíváncsi volt rá. a szíve nagyot dobbant. szerelmem – mondta a férfi. nincs értelme erőltetni a dolgot. miközben a legjobb konyakomat pusztítják. Most viszont itt volt neki Marcus. hogy csupán szerelemből hajlandó férjhez menni. Ahogy belegondolt. – Drew és Heath még mindig odabent vannak. Szerencsére Lord Haviland is eljött az esküvőre. így Roslynnak lehetősége nyílt jelentős időt eltölteni a férfi társaságában. Marcus a dolgozószobájából bukkant elő. de tudta. Roslynnak más tetszett: gyengéd érzelmekkel viseltetett szomszédjuk. Arabella felállt. ha megyünk. ehhez az kellett. . és siratják elvesztett függetlenségemet. Könnyek mardosták a szemüket. Minthogy elhatározta. miközben elbúcsúztak egymástól. ezért aztán igyekezett minden lehetőséget megragadni. Arabella kíváncsian pillantott rá. – Már csodálkoztam. hová tűntél. – Mi is hasonló összejövetelt tartottunk a barátaimmal – mondta Marcus.

Ma éjszaka csak magamnak akarlak. – Oh. mire Marcus kívánsága teljesült. amikor beléptek a férfi hálószobájába. hogy mennyit változtam az elmúlt két hónapban. de már nem így gondolom. magára hagyva a grófot és újdonsült grófnőjét. hogy felkísérje az emeletre. és magához vonta Arabellát. hogy a házasság szó egy baljós kifejezés. miközben huncutul és csábítóan mosolygott. ahogy belekarolt a férfiba. – Hölgyem – mondta Marcus. Arabella a férfi mellkasára csúsztatta a kezét. Marcus becsukta maguk mögött az ajtót. És már alig várom. Ahogy az utolsó kocsi is elhajtott. A hatalmas franciaágyon hívogatóan vissza volt hajtva a takaró sarka. pontosan. Egykor úgy véltem. és diszkréten távozott az aulából. – Tudom – mondta hevesen Arabella. és küldjük haza őket. Még vagy két órába telt. Gyere. és elkezdte kibontani a nyakkendőjét. és a karját nyújtotta Arabellának. – Menjünk – felelte Arabella derűsen mosolyogva. uram. keressük meg az utolsó vendégeket. nagyon is büszke vagyok. ahogy felmentek a lépcsőn és végighaladtak a folyosón a gróf lakrésze felé. Simpkin becsukta a kaput. Megnyerte a fogadásunkat. – Igazán büszke lehet magára.– Te is gyászolsz? – Cseppet sem – kuncogott a férfi. – Mi olyan mulatságos? – Belegondoltam. ahogy megjósolta. Szerelmesen mosolyogtak egymásra. hogy megkezdődjön a nászéjszakánk. Halvány lámpafény fogadta őket. . sosem jön el ez a nap. és szürke szemében nevetés és szerelem bujkált. – Végre kettesben maradtunk – szólt fojtott hangon. – Már azt hittem.

– Efelől semmi kétségem. – De most már azok vagyunk. – Nos? – kérdezte Arabella évődve. . miközben a férfi nyaka köré fonta a karját –. és gyengéden cirógatva a másikat. hogy a boldogságtól csaknem megszakadt a szíve. hogy így legyen. Arabella a férfi várakozóan kitárt karjába simult. A látványtól elakadt Marcus lélegzete. – De nem hivatalosan. A férfi vére felforrt a nő csábító mosolyát látva. sűrűn csókot váltva. A férfi annyi gyöngédséget látott a nő szemében. Lassan levetkőztették egymást. ha emlékszel rá. – Feltett szándékom. hogy Arabella iránti érzései sohasem múlnak el. Amikor mindketten meztelenek voltak. – Feleség… ez tetszik. hogy egyszer ennyire szeretni fog majd egy nőt. – Egyáltalán nem. Sosem gondolta volna. Szinte megszakadt a szíve a szerelemtől és a sürgető vágytól. – Nekem is. és a szeme ragyogott a szerelemtől. és a szíve hevesen kalapálni kezdett. feleségem. nem egyszer dicsekedtél azzal. hogy mennyire jártas vagy a szerelemben. hogy a házasságunk elképesztően boldog lesz. a férfi komolyan pillantott a nőre. – Soha többet nem engedlek el. – Igen – válaszolt Arabella. hogy milyen csodálatos férj és szerető vagy? Ha jól emlékszem. – Te pedig az enyém. férj. Tekintete összekapcsolódott a nő pillantásával. és te az enyém vagy – mondta Marcus kedvesen. ahogy a férjére nézett. Tudom. akkor megmutatod. Akkor még nem voltunk házasok. De afelől sem volt semmi kétsége.– Már hetekkel ezelőtt megünnepeltük a nászéjszakánkat. – Nem bánod? – kérdezte Marcus.

alig várva. Halkan felnevetett.A szavai kihívóan csengtek. és magához vonta. majd gyöngéden megcsókolta az ujjait. Aztán a hitvesi ágyhoz vezette a nőt. hogy elkezdjék közös jövőjüket. Vége . ünnepélyesen megpecsételve a szerelemről és a hűségről tett esküjét. és Marcus képtelen volt ellenállni ennek a kihívásnak. és megragadta Arabella kezét.