Tartalom:

A fnv o Tbbes szm kpzse o A nvelk o A fnevek neme A MELLKNV o A BIRTOKOS NVMSOK A HATROZSZK MELLKNEVEK SSZEHASONLTSA S FOKOZSA o sszehasonlts o FELSFOK SZMNEVEK A dtumok Az id kifejezse NVMSOK o A SZEMLYES NVMS ALANYI ESETE o SZEMLYES NVMSOK HASZNLATA ELLJRSZ UTN o A SZEMLYES NVMS TRGYAS S RSZESHATROZI ESETE A nvms trgyas- s rszeshatrozi esetnek pozicija mondaton bell o A VISSZAHAT NVMS o BIRTOKOS NVMSOK A MUTAT NVMS A KT LTIGE: SER S ESTAR KRDMONDATOK AZ IGK o KIJELENT MD, JELEN IDEJ IGK NEM RENDHAGY -AR VG IGK NEM RENDHAGY ER VG IGK NEM RENDHAGY IR VG IGK RENDHAGY IGK o FOLYAMATOS JELEN (ESTAR + GERUNDIUM) o A KZELMLT o BEFEJEZETT MLT ID o FOLYAMATOS MLT ID o FOLYAMATOS MLT ID o JV ID Jv idej cselekvsek kifejezse o FELTTELES MD FELSZLTS KIFEJEZSE TENER QUE + fnvi igenv HAY QUE + fnvi igenv A PASSZV A KTMD JELEN IDEJE FELSZLT MD

llt felszlt md Tilts A KTMD MLT IDEJE

A fnv
A spanyol fnevek lehetnek hmnemek vagy nnemek Pldul: Hmnem: nio, hombre, telfono, profesor fi, frfi, telefon, tanr *Nnem: nia, mujer, casa, profesora lny, n, hz, tanrn

Tbbes szm kpzse

Ha egy fnv magnhangzra vgzdik, akkor tbbesszmot a sz vgre helyezett s-szel kpeznk. Ha mssalhangzra, akkor pedig es hozzadsval. Pldul:

Hmnem: nios, hombres, telfonos, profesores fik, frfiak, telefonok, tanrok Nnem: nias, mujeres, casas, profesoras lnyok, nk, hzak, tanrnk

A nvelk
A hatrozott nvel hmnemben Egyesszm: el Tbbesszm: los Pldul: | Egyes szm | Tbbes szm | el nio fi | los nios fik | el hombre frfi | los hombres frfiak | el telfono telefon | los telfonos telefonok | el profesor tanr | los profesores tanrok A hatrozott nvel nnemben Egyes szm: la Tbbes szm: las Pldul: | Egyes szm | Tbbes szm | la nia lny | las nias lnyok | la mujer n | las mujeres nk | la casa hz | las casas hzak | la profesora tanrn | las profesoras tanrnk A hatrozatlan nvel hmnemben

Egyes szm : un Pldul: | un nio egy fi | un hombre egy frfi | un telfono egy telefon | un profesor egy tanr A hatrozatlan nvel nnemben Egyes szm: una Pldul: | una nia egy lny | una mujer egy n| una casa egy hz | una profesora egy tanrn

A fnevek neme
Azok a fnevek, amelyek o-ra vgzdnek, a spanyolban szinte mindig hmnemek: el nio; el telfono; el peridico; el banco; el cambio; el dinero; el edificio un diccionario; un abrigo; un libro; un piso; un bao; un litro; un ejemplo Kivtel: la mano; la foto; la moto; la radio Azok a fnevek, amelyek a-ra vgzdnek, a spanyolban szinte mindig nnemek: la nia; la casa; la ventana; la puerta; la mesa; la luna; la boca una revista; una palabra; una sonrisa; una taza; una camisa; una carretera Kivtel: el da; el mapa; el idioma; el programa; ill., azok a fnevek, amelyek -ema-ra vgzdnek (pldul: el problema; el tema; el sistema) Azok a fnevek, amelyek dad, -tad, -in-ra vgzdnek, mindig nnemek: una ciudad; la libertad; la igualdad; la televisin; una conversacin; una nacin Azon nnem fnevek esetben, amelyek hangslyos a-val vagy ha-val kezddnek, egyesszmban az el vagy un nvelt kell hasznlnunk: el agua, el ala, el alma, un rea, el hambreVannak olyan fnevek, amelyek nemtl fggen lehetnek hmnemek s nnemek Az ista vgek: un/una turista, el/la economista, el/la artista, un/una tenista Az ante vgek: el/la cantante, un/una representante, el/la estudiante Nincs kln szably azon fnevek nemre, amelyek e-re vagy mssalhangzra vgzdnek: el coche, la calle; el golpe, la gripe; el arroz, la voz; el fin, la crin Megjegyzs 1: Manapsg ltezik a kznyelvben egy irnyzat, hogy olyan hagyomnyosan csak hmnemben ltez fnevekbl is kpezzenek nnemet, amelyeknek korbban nem volt nnem alakjuk (pldul: el abogado - la abogada,

el mdico - la mdica). Egy msik modern irnyvonalat kpvisel az a jelensg, amikor az alany nemt nem ismervn nem csak a hmnem alakot tntetik fel. Erre tbb lehetsg is van, pldul: el/la pasajer/a, vagy mindkt nemben kirjk az adott szt (el pasajero o la pasajera). Hagyomnyosan, ha egy prrl beszlnk, amelynek tagjai hmnemek s nnemek vegyesen, a hmnem alakot hasznljuk. Pldul:

el padre, la madre los padres apa, anya - szlk el rey, la reina los reyes kirly, kirlyn - kirlyi pr la abuela, el abuelo --los abuelos nagymama, nagypapa - nagyszlk la ta, el to los tos nagynni, nagybcsi nagybcsik dos nios, ocho nias diez nios

Egy msik modern irnyzat pont az elbbi sszevont tbbes szmot hivatott elkerlni. Erre klnbz lehetsgek vannak, mint pldul: los pasajeros y las pasajeras; los/las pasajeros/as; l@s pasajer@s Megjegyzs 2:

A + EL lervidl AL-ra: Voy a el cine. = Voy al cine. Moziba megyek. DE + EL lervidl DEL-re: Voy de el hotel a el cine. = Voy del hotel al cine. a hotelbl a moziba megyek

A MELLKNV
Spanyolban a mellknevet egyeztetni kell a fnvvel szmban s nemben. ltalban a mellknevet megelzi a fnv. Azok a mellknevek, amelyek mssalhangzra ista-ra vagy e-re vgzdnek, nem klnbznek hmnemben s nnemben. Csak szmban kell egyeztetni a fnvvel. Egyes szm hmnem alakok:

un coche bonito egy szp aut un nio simptico egy szimpatikus fi el hombre rico egy gazdag frfi el ministro nuevo egy j miniszter un libro interesante egy rdekes knyv el autobs azul egy kk autbusz un poltico nacionalista egy nacionalista politikus

Egys szm nnem alakok:

una casa bonita egy szp hz una nia simptica egy szimpatikus lny

la mujer rica egy gazdag n la ministra nueva az j miniszterasszony una clase interesante egy rdekes ra la casa azul a kk hz una ministra pacifista egy pacifista miniszterasszony

A bueno, malo, grande mellknevek llhatnak a fnevek eltt. Ebben az esetbem egyesszm hmnem fnv esetn bueno s malo alakok helyett buen smal alakokat hasznljuk, valamint egyesszm hmnem s nnem fnevek esetn a grande helyett a gran alakot. Pldul:

un da bueno un buen da egy j nap tiempo malo mal tiempo rossz id un problema grande un gran problema nagy problma una parte grande una gran parte egy nagy rsz

Tbbes szm kpzsnl ugyanazok a szablyokat alkalmazzuk, mint a fnevek esetben:

hozztoldunk egy s-t a mellknvhez, ha o,a, e magnhagzra vgzdik hozztoldjuk az es-t, ha a mellknv mssalhangzra vgzdik.

Tbbes szm hmnem alakok:

unos coches bonitos unos nios simpticos los hombres ricos los ministros nuevos unos libros interesantes los autobuses azules

Tbbes szm nnem alakok:

unas casas bonitas unas nias simpticas las mujeres ricas las ministras nuevas unas clases interesantes las casas azules

gy kpezzk a nnem alakjt azon nemzetisget kifejez mellkneveknek , amelyek mssalhangzra vgzdnek, hogy a sz vgre egy a-t toldunk. Egyses szm Tbbes szm

espaol-espaola espaoles-espaolas ingls-inglesa ingleses-inglesas

francs-francesa franceses-francesas Nhny mellknvnek ugyanaz az alakja hmnemben s nnemben: iran, iraqu, belga, estadounidense, canadiense irni, irkai, belga, egyesltllamokbeli, kanadai A tbbi esetben kvetjk a nnemkpzs szablyait: Egyes szm italiano-italiana checo-checa Tbbes szm italianos-italianas checos-checas

noruego-noruega noruegos-noruegas eslovaco-eslovaca eslovacos-eslovacas

A BIRTOKOS NVMSOK
Spanyolban a birtokos nvmsokat a vele egytt ll fnvvel szmban egyeztetjk, ill. tbbesszm els- s msodik szemly esetn nemben is. Szemlyes nvmsok Birtoskos nvms egyes szm Birtokos nvms tbbes szm Yo T l, ella, usted Nosotros / Nosotras Vosotros / Vosotras Ellos, ellas Pldul:

mi tu su nuestro, nuestra vuestro, vuestra ustedes, su

mis tus sus nuestros, nuestras vuestros, vuestras sus

mi hermano, mi hermana, mis hermanos, mis hermanas

tu amigo checo, tu amiga checa, tus amigos checos, tus amigas checas nuestro piso, nuestra casa, nuestros profesores, nuestras profesoras vuestro hotel, vuestra ciudad, vuestros pasaportes, vuestras maletas su pueblo, su ciudad, sus libros, sus casas

Megjegyzs: A su / sus nvms egyarnt vonatjozhat: l, ella, usted, ellos, ellas vagy ustedes esetekre A nvmsokrl rszletesebben ld. albb a Nvmsok rszben

A HATROZSZK
Sok hatrozszt egyenesen a mellknevekbl kpeznk a mente kpz hozzadsval, amelyet a nnem alakhoz toldunk: rpida - rpidamente, precisa - precisamente, segura - seguramente Ha a mellknvnek nincs nnem alakja, akkor a `mente kpzz az egyesszm alakhoz toldjuk:

fcil - fcilmente knny- knnyen total - totalmente teljes- teljesen simple - simplemente egyszer- egyszeren real - realmente valdi- valban

MELLKNEVEK SSZEHASONLTSA S FOKOZSA

sszehasonlts
a. Ha kt egymstl klnbz dolgot akarunk sszehasonltani, akkor a ms / menos que formt alkalmazzuk:

Madrid es ms grande que Salamanca. Salamanca es menos grande que Madrid. Madrid nagyobb, mint Salamanca. Salamanca kevsb nagy, mint Madrid. La ciudad es ms ruidosa que el campo. El campo es menos ruidoso que la ciudad. A vros zajosabb, mint a vidk. A vidk kevsb zajos, mint a vros. Nosotros trabajamos ms que vosotros. Vosotros trabajis menos que nosotros. Mi tbbet dolgozunk, mint ti. Ti kevesebbet dolgoztok, mint mi. Mi hermano tiene ms dinero que yo. Yo tengo menos dinero que mi hermano. A testvremnek tbb pnze van, mint nekem. Nekem kevesebb pnzem van, mint testvremnek.

a. Ha azt akarjuk kifejezni, hogy kt dolog egyforma, a kvetkez alakot hasznljuk: Mellknevek, hatrozszk esetn: igual de ... que, vagy tan ... como

Paco es igual de alto que Juan. Paco ugyanolyan magas, mint Juan Paco es tan alto como Juan. Paco olyan magas, mint Juan

Igk esetn: igual ... que s tanto ... como

Mi hija se llama igual que mi madre. A lnyomat ugyangy hvjk, mint az anym. Mi hijo come tanto como su padre. A fiam annyit eszik, mint az apja.

FELSFOK
Ha egy szemly vagy dolog egy egsz csoporttal val sszehasonltsa sorn kiemelkedik, szintn a ms s menos- t hasznljuk :

Pepe es el alumno ms inteligente de la clase. Pepe az osztly legpkosabb tanulja. El Monte Everest es la montaa ms alta del mundo. A Mount Everest a vilg legmagasabb hegye.

Ha egy tulajdonsg magas fokt akarjuk kifejezni, anlkl, hogy sszehasonltannk, akkor hasznlhatjuk a muy + mellknv vagy -simo / -sima / -simos /-simas alakot:

muy guapo guapsimo nagyon csinos muy grande grandsimo nagyon nagy muy alta altsima nagyon magas muy delgados delgadsimos nagyon vkony muy caras carsimas nagyon drga

A bueno, malo, grande, pequeo, bien s mal mellkneveknek s hatrozszknak rendhagy alakjaik vannak:

ms bueno / ms bien = mejor jobb ms malo / ms mal = peor rosszabb ms grande = mayor nagyobb ms pequeo = menor kisebb

SZMNEVEK

0 cero 1 uno 2 dos 3 tres

11 once 12 doce 13 trece 14 catorce

30 treinta 31 treinta y uno 40 cuarenta

81 90 91

ochenta y uno noventa noventa y uno cien ciento uno mil mil uno dos mil

41 cuarenta y uno 100 50 cincuenta 101

4 cuatro 15 quince 5 cinco 16 diecisis 6 seis 7 siete

51 cincuenta y uno 1.000 1.001 2.000

17 diecisiete 60 sesenta 18 dieciocho 61 sesenta y uno

8 ocho 19 diecinueve 70 setenta 9 nueve 20 veinte 10 diez 21 veintiuno 71 setenta y uno 80 ochenta

1.000.000 un milln

A cien-t csak akkor hasznljuk, ha pontosan 100-rl van sz (pldul Cien euros). Ha nem pontosan szzrl beszlnk, akkor a ciento-t hasznljuk: ciento uno, ciento dos, etc. Harminc utn a tzesekhez az egyeseket y segtsgvel rendeljk: treinta y uno, cuarenta y uno, cincuenta y uno, sesenta y uno, setenta y uno, ochenta y uno, noventa y uno. A szmneveknek nincs nemk kivve a szzasokat:

200 doscientos hombres - doscientas mujeres 300 trescientos trescientas 400 cuatrocientos cuatrocientas 500 quinientos quinientas 600 seiscientos seiscientas 700 setecientos setecientas 800 ochocientos ochocientas 900 novecientos novecientas

A sorszmnevek tzig: 1 primero primera primeros primeras

2 segundo segunda segundos segundas 3 tercero 4 cuarto 5 quinto 6 sexto tercera cuarta quinta sexta terceros cuartos quintos sextos terceras cuartas quintas sextas

7 sptimo sptima sptimos sptimas 8 octavo octava octavos octavas

9 noveno novena novenos novenas 10 dcimo dcima dcimos dcimas Tizenegytl a sorszmneveket nem nagyon hasznljk, helyettk a tszmneveket alkalmazzk.

Carlos V gy olvassuk Carlos Quinto. Alfonso XIII gy olvassuk Alfonso Trece.

A dtumok
A dtumokat szintn tszmnevekkel fejezzk ki. Qu da es hoy? Milyen nap van ma?Tres de abril. prilis hrom. Ha egy konkrt dtumot szeretnnk kifejezni, akkor az el nvelt, a hnapot s az vet, valamint a de elljrszt alkalmazzuk. Yo nac el 3 de marzo de 1968. 1968. mrcius 3-n szlettem. A ht napjai esetn is az el nvelt alkalmazzuk: El viernes voy al oculista. Pnteken szemorvoshoz megyek.

Az id kifejezse
Az idre mindig egyes szmban krdeznk: Qu hora es? Hny ra van? Mindig tbbes szmban felelnk: Son las dos. Kt ra van. Kivtel kpez, ha egy ra van: Es la una.

Ha arra szeretnnk rkrdezni, hogy mikor kezddik egy esemny: A qu hora......? s igy vlaszolunk: A la / las..... Ha a pontos idt szeretnnk megmondani:

1.00 Es la una / Es la una en punto 1.05 Es la una y cinco 2.10 Son las dos y diez 3.15 Son las tres y cuarto 4.20 Son las cuatro y veinte 5.25 Son las cinco y veinticinco 6.30 Son las seis y media 7.35 Son las ocho menos veinticinco 8.40 Son las nueve menos veinte 9.45 Son las diez menos cuarto 10.50 Son las once menos diez 11.55 Son las doce menos cinco 12.00 Son las doce / Son las doce en punto

Ha napszakot szeretnnk kifejezni, akkor a de elljrszt alkalmazzuk:

Las tres de la maana (3:00) Reggel hrom Las cinco de la tarde (17:00) Dlutn 5 Las diez y media de la noche (22:30) Este fl tizenegy

Ha nem konkrt idpontrl beszlnk, csak napszakrl, akkor a por elljrt hasznljuk:

Por la maana reggel Por la tarde dlutn Por la noche este

NVMSOK
A SZEMLYES NVMS ALANYI ESETE
Egyes szm yo n t te Tbbes szm nosotros / nosotras mi vosotros / vosotras ti

l, ella, usted , n ellos, ellas, ustedesk, nk Ha egy msik szemlyhez szlunk, az informlis, csaldias alakot hasznljuk: t egyesszmban s vosotros (hmnem) vagy vosotras (nnem) tbbesben.

Az udvarias, magz alak az usted egyesben, s ustedes tbbesszmban. Ezt a kt alakot ltalban Vd. s Vds. formjban rvidtik s az igk harmadik szemly alakjval hasznljk. ltalban a nvmsok alanyi esett nem hasznljk, hiszen az igk ragozsa magban foglalja a vonatkoz szemlyt. Dnde vives? Vivo en Avils y trabajo en Gijn.Hol laksz? Avilsben lakom s Gijnban dolgozom. Termszetesen, ha ssze szeretnnk vetni klnbz vlemnyeket s informcikat a flrertsek elkerlse miatt, hasznlhatjuk a szemlyes nvmsokat:

Cmo os llamis? Yo me llamo Raquel y ella se llama Elena. Hogy hvnak benneteke? - - Az n nevem Raquel, pedig Elena. Qu estudiis? Yo estudio Medicina y l estudia farmacia. Mit tanultok? - - n orvostanhallgat vagyok, pedig gygyszersznek tanul.

SZEMLYES NVMSOK HASZNLATA ELLJRSZ UTN

Egyes szmban az els s msodik szemly alakjai vltoznak meg, a tbbi szemlyben a nvmsok alakjai vltozatlanok. Elljrszk utn (a, para, de, por stb.) a m s ti alakokat hasznljuk. :A nvms alanyi esete: yo, t:A nvms alanyi esete elljrszval: m, t Pldul:

Esta carta es para t. Ez a levl a tied. El jefe habla muy bien de t. A fnk nagyon jkat mondott rlad.

Viszont:

Esta carta es para l / ella / Vd. El jefe habla muy bien de nosotros nosotras / vosotros / vosotras /ellos / ellas / Vds.<<

A con elljr esetn rendhagy alakokat hasznlunk: conmigo y contigo. Velem s veled. Pldul:

Quieres ir conmigo? - S, quiero ir contigo. Akarsz velem menni? Igen, veled akarok menni.

A SZEMLYES NVMS TRGYAS S RSZESHATROZI ESETE

A nvmsok trgyas s rszeshatrozi esetben ugyanolyan alakak az els s msodik szemlyekben, eltrs csak harmadik szemlyben van. Alanyeset yo t l ella usted Rszeshatrozi eset Trgyeset me nekem te neked le neki le neki le neki me engem te tged lo t la t lo nt nos minket os titeket los<<ket

nosotros / as nos neknk vosotros / as os nektek ellos ellas ustedes les nekik les nekik las ket les nekik

los nket

Pldul trgyesetben:

Quin es Alberto? No s. No lo conozco. Ki Alberto? Nem tudom, nem ismerem t. Quin es Mara? No s. No la conozco. Ki Mara? Nem tudom, nem ismerem t. Quines son Alberto y Mara? No s. No los conozco. Kik Alberto s Maria? Nem tudom, nem ismerem ket Dnde estn mis libros? No los encuentro. Hol vannak a knyveim? Nem tallom ket. Dnde estn mis gafas? No las encuentro. Hol van a szemvegem? Nem tallom.

Pldul rszeshatrozi esetben:

Me das un beso? Adsz nekem egy puszit?

Claudio nos ha enviado una carta. Claudio kldtt neknk egy levelet. Os doy mi nmero de telfono. Megadom nektek a szmom. Les enviar un email maana. Kldk nekik egy emailt holnap.

A nvms trgyas- s rszeshatrozi esetnek pozicija mondaton bell a. A fnvi igenv vgn (vagy olyan igk vgn, mint poder, querer, amelyeket fnvi igenv kvet)

No puedo hacerlo. No lo puedo hacer. Nem tudom ezt megtenni. El jefe quiere verte. El jefe te quiere ver. A fnk ltni akar Tged.

a. Gerundium vgn (vagy az estar igt kvet gerundium utn): * Estoy pensndolo. Lo estoy pensando. Ezt mg meggondolom. a. Egy ragozott ige eltt, de mindig a tagadsz utn: * Las ver maana. No las ver maana. Holnap ltom ket. Holnap nem ltom ket. * Te quiero. No te quiero. Szeretlek tged. Nem szeretlek tged. a. sszetett ideidk esetn a segdige eltt: * Dnde estn mis libros? - Los he puesto sobre la mesa. Hol vannak a knyveim? Az asztalra raktam ket. * Has escrito a Toms? - S, le he enviado un email ayer. rtl Tomsnak? Igen, kldtem neki egy emailt tegnap. a. Felszltmd ige utn: * Hzlo ahora! Csinld azt meg most! * Contstame! Vlaszolj nekem! a. Negatv felszltsban a tiltsz s az ige kztt: * No lo hagas ahora! Ne csinld meg azt most! * No me contestes! Ne vlaszolj nekem! Ha egy mondaton bell egyarnt van rszeshatrozi- valamint trgyas nvms, akkor elszr mindig a rszeshatrozit helyezzk. Ebben az esetben a le vagy les se-re vltozik. Pldul:

Te gusta este libro? Te lo regalo. Tetszik neked ez a knyv? Odaajndkozom neked. Le gusta a Vd. este libro? Se lo regalo. Tetszik nnek ez a knyv? Odaajndkozom nnek. Este jersey es muy bonito. Me lo ha regalado mi mujer. Ez a pulcsi nagyon szp. A felesgem ajndkozta nekem t. Has dado el libro a Jaime? S, se lo he dado. Odaadtad Jaimenek a knyvet? Igen, odaadtam neki. Nos lo dirn maana. Holnap azt majd megmondjk neknk.

A VISSZAHAT NVMS
A visszahat igket visszahat nvmsokkal hasznljuk. A visszahat igk fnvi igeneves alakja se ll, pldul : llamarse, levantarse, sentarse, ducharse. A visszahat nvmsok ugyangy helyezkednek el, mint a trgyas eset nvmsai (ld. feljebb). A visszahat nvmsok a kvetkezk: Alanyeset yo t el, ella, Vd. nosotros as<< vosotros as<< Visszahat nvms me magam, engem te magad, tged se magt, t nos magunkat, minket os magatokat, titeket

ellos, ellas, Vds. se magukat, ket Pldul:

Me llamo Pepe. Engem Pepnek hvnak. Cmo te llamas? Hogy hvnak tged? Cmo se llama tu amigo? Hogy hvjk a bartodat? Dnde podemos sentarnos? Hova lhetnk le? Dnde nos podemos sentar? Hova lhetnk le? Tu hermana no se ha levantado todava? A testvred mg nem kelt fel? Sintate! Foglalj helyet! Sintese Vd.! Foglaljon helyet! No te vayas! Ne menj el!

Mara y Pepe van a casarse en mayo. Mara s Pepe mjusban meghzasodnak. Mara y Pepe se van a casar en mayo. Mara s Pepe mjusban meghzasodnak.

BIRTOKOS NVMSOK
Amikor mr vilgos, mirl beszlnk, s nem akarjuk a fnevet megismtelni, akkor hasznlhatjuk a birtokos nvmst. A birtokos nvmsok hangslyos alakjt azzal a fnvvel egyeztetjk szmban s nemben, amelyik helyett a mondatban szerepel. (el) mo (el) tuyo (el) suyo (la) ma enym (la) tuya tied (la) suya v (los) mos (los) tuyos (los) suyos (las) mas enymek (las) tuyas tieid (las) suyas vi

(el) nuestro (la) nuestra mienk (los) nuestros (las) nuestras mieink (el) vuestro (la) vuestra tietek (los) vuestros (las) vuestras tieitek Pldul:

De quin es esta casa? Es ma. Ki ez a hz? Az enym. Mi padre tiene ms dinero que el tuyo. Az n apmnak tbb pnze van, mint a tiednek. Es vuestro este dinero? S, es nuestro. Tietek ez a pnz. Igen, a mienk. Estas cosas son vuestras? No, no son nuestras. Son suyas. Tieitek ezek a dolgok? Nem, nem a mieink, hanem az vi.

Mivel a suyo alak tbb szemly esetben ugyanaz, ezrt helyette hasznlhat a de l, de ella, deVd., de ellos, de ellas, de Vds. sszetett forma. Pldul:

Estas cosas son vuestras? No, no son nuestras. Son de ellos. Ezek a dolgok a tieitek? Nem, nem a mieinek. Az vki. Estos zapatos son tuyos? No, son de l. Az a cip a tied? Nem, az v.

Ezeket az alakokat hasznlhatjuk fnevek utn is. Pldul:

un amigo mo egy bartom la profesora nuestra a mi tanrnnk unas amigas suyas az bartni cuatro alumnos suyos az ngy tantvnya

A MUTAT NVMS
A mutat nvmst nemben s szmban egyeztetjk a fnvvel. Arra szolglnak, hogy kifejezzk, tlnk milyen tvol helyezkednek el bizonyos dolgok. Kzelre mutat nvmsok: Hmnem este, estos ez, ezek Nnem esta, estas

Tvolra mutat nvmsok: Hmnem ese, esos az, azok Nnem: esa, esas Mg tvolabbra mutat nvmsok: Hmnem aquel, aquellos amaz, amazok Nnem Pldul:

aquella, aquellas

Este tren va a Madrid. Ez a vonat Madridba megy. Estos libros son mos. Ezek az n knyveim Esta habitacin es muy bonita. Ez a szoba nagyon szpEstas gafas son mas. Ez az n szemvegem. Ese hombre se llama Paco. Azt az embert Paconak hvjk. Esa puerta no abre bien. Az az ajt nem jl nylik.

A mutat nvmsoknak ugyanolyan alakjai vannak, de llhatnak kezettel, vagyis hangslyjellel is. Pldul:

Qu color prefieres? ste o se? Melyik sznt rszested elnyben? Ezt vagy azt?

Te gustan estas flores, o prefieres aqullas? Ezek a virgok tetszenek neked vagy amazok?

Lteznek olyan mutat nvmsok is, amelyek alakja mindkt nemben ugyanaz, ill. semleges nem- se nem hmnem, sem pedig nnem: esto megfelelelje esta cosa, ez a dolog, eso , megfelelje esa cosa, az a dolog, aquello megfelelje aquella cosa amaz a dolog. Pldul:

Qu es esto? Esto es un telfono. Mi ez? Ez egy telefon. No me gusta eso. Az nem tetszik nekem. Eso es imposible. Az lehetetlen. Aquello es una iglesia. Amaz egy templom.

A KT LTIGE: SER S ESTAR

Spanyolban kt ltige van, a ser s estar. Mivel a magyarban csak egy ltigt hasznlunk, ezrt mindkettt a lenni, van igkkel fordtjuk. A ltigk ragozsa jelen id, kijelent mdban: SER yo t l ella Vd. soy eres es es es ESTAR estoy ests est est est

nosotros somos estamos vosotros sois ellos ellas Vds. son son son estis estn estn estn

A ser ige ltalban az lland tulajdonsgok kifejezsre szolgl: identits, foglalkozs, nemzetisg, jellemz, lland tulajdonsg identidad. Pldul:

Identits: Yo soy Beatriz. Esta es mi amiga Elena. Beatriz vagyik. Ez az n bartnm, Elena. Szrmazs: Sois ingleses o irlandeses? Somos americanos. Angolok vagytok vagy rek? Amerikaik vagyunk. Foglalkozs: Mis hermanos son ingenieros. A testvreim mrnkk. Tulajdonsg: Mi marido es ciego. A frjem vak. Anyag: Esta mesa es de madera. Ez az asztal fbl van. Forma: Es rectangular. Derkszg. Szn: Es negra. Fekete Mrka: Es un Ford. Ez egy Ford. Dtum, idpont: Son las cinco. t ra van.

Az estar ige valaminek a helyzett, ill. tmeneti, nem lland llapott fejezi ki. Fizikai helyzet (pldul):

Dnde est el jefe? - Est tomando un caf en el bar. Hol van a fnk? Kvzik a brban. Estamos aqu de vacaciones. Vakcizunk itt. La farmacia est muy cerca. A gygyszertr nagyon kzel van. Dnde estn mis llaves? Hol vannak a kulcsaim?

llapot kifejezse (pldul):

Estoy muy cansada. Nagyon fradt vagyok. Mara siempre est de buen humor. Mara mindig jkedv. Shh, est dormido. Psszt, alszik. Luis es el que est sentado a la derecha. Luis, aki jobbra l.

KRDMONDATOK
Az igennel vagy nemmel vlaszoland krdseknek sajt felptsk van. A beszlt nyelvben emelked hangslyt alkalmazunk, rsban pedig a mondat elejre s vgre is krdjelet tesznk. Pldul:

Vienes? Jssz?

Vamos a la playa maana? Megynk holnap a strandra?

Az ige s az alany sorrendje felcserlhet:

Ha llegado el jefe? El jefe ha llegado? Megrkezett a fnk? A fnk megrkezett?

A krdszavakat hangslyjellel ltjuk el, s a mondat elejre kerlnek: dnde hol

cundo mikor cmo hogyan

por qu mirt qu cul mi melyiket

:cules melyikeket :quin: ki :quienes : kik :cunto (masc.): mennyi :cunta (fem.): mennyi :cuntos (masc. tbbes.): mennyi :cuantas (fem. tbbes.): mennyi

AZ IGK
Az igk vgzdseik hrom csoportba sorolandk 1: Az ar vg igk. Pldul: estudiar, hablar, jugar, trabajar, cantar tanulni, beszlni, jtszani, dolgozni, nekelni 2: Az er vg igk. Pldul: aprender, comer, leer, correr, ver tanulni, enni, olvasni, futni, ltni 3: Az ir vg igk. Pldul: vivir, decidir, escribir, salir, pedir lni, dnteni, rni, kimenni, krni Ha igt ragozunk, a fnvi igenv vgt elhagyjuk (-ar,-er, ir) s szemlyt, szmot jelz vgzdsekre cserljk. Spanyolban nem szksges a szemlyes nvmsok alanyi esetnek . Lteznek rendhagy s nem rendhagy igk. A visszahat igk fnvi igeneves alakjnak vgn talljuk a se visszahat nvmst. Pldul: ducharse, peinarse, moverse, vestirse zuhanyozni, fslkdni, mozogni, ltzkdni

KIJELENT MD, JELEN IDEJ IGK

NEM RENDHAGY -AR VG IGK Yo T El, Ella, usted Nosotros/as Vosotros/as +o +as +a hablo, trabajo, estudio hablas, trabajas, estudias habla, trabaja, estudia

+amos hablamos, trabajamos, estudiamos +is hablis, trabajis, estudiis hablan, trabajan, estudian

Ellos/as, Ustedes +an

NEM RENDHAGY ER VG IGK Yo T El, Ella, usted Nosotros/as Vosotros/as +o +es +e aprendo, como, leo aprendes, comes, lees aprende, come, lee

+emos aprendemos, comemos, leemos +is aprendis, comis, leis aprenden, comen, leen

Ellos/as, Ustedes +en

NEM RENDHAGY IR VG IGK Yo T El, Ella, usted Nosotros/as Vosotros/as +o +es +e aprendo, como, leo aprendes, comes, lees aprende, come, lee

+imos aprendemos, comemos, leemos +s aprendis, comis, leis aprenden, comen, leen

Ellos/as, Ustedes +en

A hangslyos sztag mindig a sztre esik a kvetkez szemlyek yo, t, l--ella, ellos--ellas, y az utols sztagra nosotros--nosotras, ellos-ellas. esetn. RENDHAGY IGK

a. Diftongl igk: quiero, puedo, juego.... akarok, tehetek, jtszom Sok ige esetn a sztben szerepl magnhangz megvltozik azokban az esetekben, amikor a hangsly a sztre esik, vagyis minden szemlyben, kivve nosotros svosotros szemlyeket. Ezek az igk brmely ragozsba is tartoznak, megrzik a normlis, vgzdsknek megfelel ragozst. Amikor a sztben szerepl e vltie-re. Pldul: Querer Perder quiero quieres - quiere - queremos - queris - quieren akarni pierdo - pierdes - pierde - perdemos - perdis - pierden veszteni

Entender entiendo - entiendes - entiende - entendemos - entendis - entienden megrteni Vannak gyakran hasznlt igk, amelyeket ugyangy ragozunk: tener (de yo tengo), sentar, cerrar, pensar, empezar, comenzar, sentir, preferir, venir(de yo vengo), lni, bezrni, gondolni, kezdeni, elkezdeni, rezni, preferlni, jnni Amikor a sztben szerepl o vlt ue-re. Pldul: Poder Dormir puedo - puedes - puede - podemos - podis - pueden tudni duermo - duermes - duerme - dormimos - dorms - duermen aludni

Encontrar encuentro - encuentras - encuentra - encontramos - encontris - encuentran megtallni Egyb gyakran hasznlt igk, amelyeket gy ragozunk: volar -recordar - costar - morir doler replni, emlkezni, vmbe. kerlni, meghalni, fjni A jugar jtszani ige szintn ezt a pldt kveti, az u vlt ue-re: Jugar: juego- juegas - juega jugamos - jugis juegan a. Thangvlts igk: Nagyjbl 30 ...irvg ige esetben a sztben tallhat e hangslyos magnhangz tvlt i-re. Pldul:

Pedir pido pides pide pedimos peds piden krni Nhny hasonlan rendhagy, gyakran hasznlt ige: decir mondani (els szemlyben digo), servir, medir, vestir, repetir, rer, impedir, seguir, conseguir, sonrer felszolglni, mrni, ltzni, megismtelni, nevetni, megakadlyozni, folytatni, elrni, mosolyogni a. Amikor egyes szm els szemlyben rendhagy az ige. A gyakran hasznlt igk egy csoportja csak egyes szm els szemlyben rendelkezik rendhagy alakkal. A tbbi esetben nem rendhagy a ragozsuk. Pldul: SABER: yo s - t sabes - l, ella, usted sabe nosotros, nosotras sabemos - vosotros, vosotras sabis - ellos, ellas, ustedes saben tudni HACER: yo hago - t haces - l, ella, usted hace nosotros, nosotras hacemos - vosotros, vosotras hacis - ellos, ellas, ustedes hacen tenni, csinlni A legfontosabb, els szemlyben rendhagy igk: Caer Dar Decir Estar caigo, caes ... elesni doy, das ... adni digo, dices ... mondani estoy, ests ... lenni

Poner pongo, pones ... tenni Salir salgo, sales ... kimenni

Tener tengo, tienes ... birtokolni vmt. Traer Valer Venir traigo, traes ... hozni valgo, vales ... rni vmennyit vengo, vienes ... jnni

Azok az igk, amelyek -ecer, -ocer, -ucir vgzdsek, egyes szm els szemlyben szintn rendhagyak, -zco-ra vgzdnek. Agradecer agradezco, agradeces ... meghllni

Conducir Conocer

conduzco, conduces ... vezetni conozco, conoces ... ismerni

Introducir introduzco, introduces ... behelyezni Parecer Traducir parezco, pareces ... tnni traduzco, traduces ... fordtani

Ha egy ige rendhagy, akkor azok az igk is megtartjk ugyanazon rendhagy vonsokat, amelyeket bellk kpeznk:

Aparecer aparezco feltnik Atraer atraigo vonzani Componer compongo komponlni Desaparecer desaparezco eltnni Deshacer deshago sztszedni Distraer distraigo elvonni Rehacer rehago jracsinlni Suponer supongo feltenni

a. Egyb rendhagysg els szemlyben: Tener, venir, decir, or, estar. Birtokolni, jnni, mondani, hallani, lenni Fentebb lttuk azon igket, amelyeknl els szemlyben valamilyen rendhagysgot tallunk s valamilyen egyb nem : :Decir: digo - dices - dice - decimos - decs dicen mondani :Tener: tengo tienes tiene tenemos tenis tienen birtokolni :Venir: vengo - vienes - viene - venimos - vens - vienen jnni Ugyanez trtnik az albbi esetekben: Or oigo - oyes - oye - omos os - oyen hallani

Estar estoy - ests - est - estamos - estis - estn lenni a. Teljesen rendhagy igk: ir, ser, haber. Menni, lenni, Ir yo voy t vas l, ella, usted va nosotros, nosotras vamos - vosotros, vosotras vais - ellos, ellas, ustedes van Ser yo soy t eres l, ella, usted es nosotros, nosotras somos - vosotros, vosotras sois - ellos, ellas, ustedes son

Haber yo he t has l, ella, usted ha nosotros, nosotras hemos - vosotros, vosotras habis - ellos, ellas, ustedes han segdige Az Haber segdignek ltezik egy szemlytelen formja hay (mint az angolban a there is, there are vagy a franciban az il y a). Ezenkvl ez egy segdige, amelyik segtsgvel sszetett ideidket kpeznk. == A JELEN IDEJ, KIJELENT MD IGK HASZNLATA == A kijelent md, jelen idej igket akkor hasznljuk, ha jelen idej cselekmnyekrl beszlnk, ill., ha olyan jvbeli cselekmnyekrl, amelyek biztosan bekvetkeznek.

Vivimos en Toledo pero trabajamos en Madrid. Toledoban lakunk, de Madridban dolgozunk. El prximo martes no vengo a clase. Voy a Barcelona. Kvetkez kedden nem jvk rra. Barcelonaba megyek. La semana que viene marchamos de vacaciones. Kvetkez hten vakcira megynk.

FOLYAMATOS JELEN (ESTAR + GERUNDIUM)

Ha olyan cselekmnyekrl beszlnk, amelyek pp a beszd pillanatban zajlanak, hasznlhatjuk a ez estar kijelent md, jelen idej alakjt+ gerundiumot, hatrozi igenvet. A gerundiumot ando ( ar vg igk) o -iendo( er, -irvg igk) vgzdsekkel alkotjukPldul:

Espera un momento. Estoy hablando por telfono. Vrj egy picit. pp telefonlok. Qu haces? - Nada, estoy escuchando msica. Mit csinlsz? Semmit, pp zent hallgatok.

A KZELMLT
A kzelmltat az haber ige jelen idej alakjval s a fige mellknvi igenevvel, particpiumval kpezzk . Az haber jelen idej alakjai yo he t has l, ella, usted ha nosotros, nosotras hemos - vosotros, vosotras habis - ellos, ellas, ustedes han A prticpiumot az ado ( ar vg igk) vagy az ido ( er, -ir vg igk) vgzdssel kpezzk. Pldul:

cantar - cantado comer - comido estar - estado tener - tenido salir - salido

Nhny ige rendhagy particpiummal rendelkezik:

ser - sido abrir - abierto decir - dicho hacer - hecho escribir - escrito poner - puesto ver - visto romper - roto volver vuelto

A kzelmltat olyan cselekmnyek elbeszlsekor hasznljuk, amelyek a mltban trtntek, de kihatsuk van a jelenre. Pldul:

Hola, Pepe. Dnde has estado? Szia, Pepe. Hol voltl? Habis terminado? Befejezttek? Qu han hecho Pepe y Mara hoy? Mit csinltak ma Pepe s Mara? Has estado alguna vez en Espaa? Voltl valaha Spanyolorszgban? Nunca he visitado Madrid. Soha sem voltam Madridban. Has pagado la cuenta? Kifizetted a szmlt?

Megjegyzs: Spanyolorszg egyes rszeiben, pldul Madridban a kzelmltat hasznljk minden befejezett, mltbeli cselekvs elbeszlsekor.

Cundo han llegado? Han llegado ayer. Mikor rkeztek meg? Tegnap rkeztek meg. Has terminado tus estudios? S, los he terminado el ao pasado. Befejezted tanulmnyaidat. Igen, a mlt vben fejeztem be.

Spanyolorszg egyb terletein s sok latin-amerikai orszgban a kzelmltat nem igen hasznljk, helyette a befejezett mltat alkalmazzk.

BEFEJEZETT MLT ID
Az igk nem rendhagy ragozsa befejezett mlt idben:

ar vg igk hablar Yo T l, ella, usted Nosotros / as Vosotros / as habl beszltem hablaste beszltl habl beszlt

er vg igk comer com ettem comiste ettl comi evett

-ir vg igk vivir viv viviste vivi

hablamos beszltnk comimos ettnk vivimos hablasteis beszltetek comisteis ettetek vivisteis comieron ettek vivieron

Ellos/as ustedes hablaron beszltek

Nhny -ir vg ige, mint pldul a pedir - krni vagy sentir - rezni, egyes szm s tbbes szm harmadik szemlyben a sztben szerepl e--t i--re cserli. Az -ir vg igk, mint pldul a dormir- aludni, a sztben szerepl o--t u--ra cserli egyes szm s tbbes szm harmadik szemlyben. pedir ped pediste pidi sentir sent sentiste sinti dormir dorm dormiste durmi

pedimos sentimos dormimos pedisteis sentisteis dormisteis pidieron sintieron durmieron A ser s ir igk rendhagy ragozssal brnak befejezett mlt idben, s ugyanaz az alakjuk: fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron Nhny ignek a sztve rendhagy befejezett mlt idben: Estar estuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron lenni

Tener Poder Poner Saber

tuve, tuviste, tuvo, tuvimos, tuvisteis, tuvieron birtokolni pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron tudni puse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron tenni supe, supiste, supo, supimos, supisteis, supieron tudni

Querer quise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron akarni Hacer Venir Decir hice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron csinlni vine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron jnni dije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron mondani

A befejezett mt idt akkor hasznljuk, ha olyan cselekmnyekrl beszlnk, amelyek a mlt egy adott, konkrt pillanatban trtntek.

Qu hiciste el domingo? Fui al parque. Mit csinltl vasrnap? Elmentem a prakba. Has hablado con el jefe? S, habl con l ayer. Beszltl a fnkkel? Igen, tegnap beszlltem vele. Cundo descubri Coln Amrica? Hizo su primer viaje en 1492. Mikor fedezte fel Kolombusz Amerikt? Els tjt 1492-ben tette meg.

FOLYAMATOS MLT ID
-ar vg igk yo t el, ella, usted nosotros / as vosotros / as estudiaba tanultam estudiabas tanultl estudiaba<<tanult -er vg igk coma ettem comas ettl coma<<evett -ir vg igk viva<<laktam vivas<<laktl viva lakott

estudibamos tanultunk comamos ettnk vivamos laktunk estudiabais<<tanultatok comais ettetek coman<<ettek vivais<<laktatok vivan laktak

ellos, ellas, ustedes estudiaban tanultak

Nhny -ir vg ige, mint pldul a pedir - krni vagy sentir - rezni, egyes szm s tbbes szm harmadik szemlyben a sztben szerepl e--t i--re

cserli. Az -ir vg igk, mint pldul a dormir- aludni, a sztben szerepl o--t u--ra cserli egyes szm s tbbes szm harmadik szemlyben. pedir ped pediste pidi sentir sent sentiste sinti dormir dorm dormiste durmi

pedimos sentimos dormimos pedisteis sentisteis dormisteis pidieron sintieron durmieron A ser s ir igk rendhagy ragozssal brnak befejezett mlt idben, s ugyanaz az alakjuk: fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron Nhny ignek a sztve rendhagy befejezett mlt idben: Estar Tener Poder Poner Saber estuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron lenni tuve, tuviste, tuvo, tuvimos, tuvisteis, tuvieron birtokolni pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron tudni puse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron tenni supe, supiste, supo, supimos, supisteis, supieron tudni

Querer quise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron akarni Hacer Venir Decir hice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron csinlni vine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron jnni dije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron mondani

A befejezett mt idt akkor hasznljuk, ha olyan cselekmnyekrl beszlnk, amelyek a mlt egy adott, konkrt pillanatban trtntek.

Qu hiciste el domingo? Fui al parque. Mit csinltl vasrnap? Elmentem a prakba. Has hablado con el jefe? S, habl con l ayer. Beszltl a fnkkel? Igen, tegnap beszlltem vele. Cundo descubri Coln Amrica? Hizo su primer viaje en 1492. Mikor fedezte fel Kolombusz Amerikt? Els tjt 1492-ben tette meg.

FOLYAMATOS MLT ID
-ar vg igk yo t el, ella, usted nosotros / as vosotros / as estudiaba tanultam estudiabas tanultl estudiaba<<tanult -er vg igk coma ettem comas ettl coma<<evett -ir vg igk viva<<laktam vivas<<laktl viva lakott

estudibamos tanultunk comamos ettnk vivamos laktunk estudiabais<<tanultatok comais ettetek coman<<ettek vivais<<laktatok vivan laktak

ellos, ellas, ustedes estudiaban tanultak Hrom rendhagy ige van:

ser lenni ver nzni ir menni Yo T El, ella, usted Nosotros / as Vosotros / as era eras era vea vea vea iba iba iba

ramos veamos bamos erais veais vean ibais iban

Ellos, ellas, ustedes eran

A folyamatok mlt idt hasznlhatjuk akkor, ha egy olyan mltbeli cselekvst runk le, amely sorn egy msik mltbeli cselekvs is bekvetkezett, vagy, ha mltbeli szoksokat szeretnnk elbeszlni.

Pldul:

Qu hiciste el sbado? - Nada. Llova, mi novio trabajaba, ponan una

pelcula muy buena en la tele, as que me qued toda la tarde en casa.<< Mit csinltl szombaton?. Semmit. Esett, a bartom dolgozott, egy j filmet adtak a tvben, gy ht egsz dlutn otthon voltam.

Cuando yo era joven me gustaba mucho jugar al ftbol. Amikor fiatal voltam, nagyon szerettem focizni.

JV ID
A jv idej igk ragozsa mindhrom ige tpus esetn ugyanaz, a vgzdseket pedig a fnvi igenvhez kapcsoljuk: Szemly Vgzd estar s - -s estar leszek ser ir

Yo T

ser

ir menni fogok irs<<menni fogsz ir menni fog

estars<<lesz sers el estar<<lesz ser

l, ella, usted Nosotros / as Vosotros / as Ellos/as ustedes

-emos

estaremos lesznk

seremos

iremos menni fogunk iris<<menni fogtok irn menni fognak

-is

estaris<<les seris ztek - estarn lesztek sern

Nhny ignek jv idben rendhagy sztve van, de a vgzdseiket megtartjk. querer querr, querrs, querr, querremos, querris, querrn akarni decir hacer dir, dirs stb. mondani har, hars stb. csinlni

haber saber poder poner salir tener venir

habr, habrs stb. sabr, sabrs stb. tudni podr, podrs stb. tudni pondr, pondrs stb. tenni saldr, saldrs stb. kimenni tendr, tendrs stb. birtokolni vendr, vendrs stb. jnni

Jv idej cselekvsek kifejezse Ha jv idej cselekmnyekrl, esemnyekrl beszlnk, akkor hasznlhatjuk a jv idej igket vagy egyb igei krlrsokat: Jv idej ige En enero ir a Roma Janurban Rmba fogok menni.

Az ir ige jelen idej alakja + a + fnvi igenv En enero voy a ir a Roma Janurban Rmba fogok menni. Kijelent md, jelen idej ige En enero voy a Roma Janurban Rmba megyek.

1. Akkor hasznljuk a jv idt, ha egy jvben beteljesl cselekmnyrl szeretnnk beszlni, amelyiknek nincs kze a beszd pillanathoz. Ill. akkor is hasznlhatjuk a jv idt, ha a jelen idre vonatkoz felttelezst szeretnnk kifejezni:

Maana llover y bajarn las temperaturas. Holnap esni fog s cskkeni fog a hmrsklet. Lo har si puedo. Meg fogom tenni, ha tudom. Cuntos aos tendr? No tengo ni idea. Hny ves lehet? Fogalmam sincs.

1. Ha egy tervrl, projektrl vagy valamilyen elkerlhetetlen cselekvsrl van sz, az ir a + fnvi igenv igei krlrst hasznljuk:

El prximo domingo voy a ir a Madrid. Kvetkez vasrnap Madridba fogok menni. Va a llover por la tarde. Dlutn esni fog.

1. Jelen idt akkor hasznlunk, ha egy mr meghozott, jvben bekvetkez dntsrl vagy az ppen meghozand dntsrl beszlnk :

Esta semana lo llamo. Ezen a hten felhvom. Vienes a clase maana? Jssz holnap rra?

FELTTELES MD
Ugyangy, mint a jv id esetn, a feltteles mdnl is a vgzdseket kzvetlenl a fnvi igenvhez kapcsoljuk. Minden igetpus esetn ugyanazokat a vgzdseket hasznljuk. Szemly Yo T l, ella, usted Nosotros / as Vosotros / as Vgzds estar -a -as -a -amos -ais estara lennk estaras<<lennl estara<<lenne ser sera seras sera ir ira mennk iras<<mennl ira<<menne

estaramos<<lennnk seramos iramos mennnk estarais<<lenntek estaran<<lennnek serais seran irais menntek iran mennnek

Ellos as ustedes<< -an

Ugyanazokat a rendhagy alakokat hasznljuk feltteles mdban, mint jv idben: podra stb tendra stb, querra stb Akkor hasznljuk a feltteles mdot, ha olyan cselekvsekrl, tervekrl beszlnk, amelyek bekvetkezse lehetsges, ill. szeretnnk ket megvalstani:

Podramos ir a la montaa este fin de semana. Elmehetnnk a hegyekbe htvgn. Te gustara venir conmigo? Szeretnl velem eljni?

Azokban az esetekben is a feltteles mdot hasznljuk, ha udvarias formban szeretnnk valamit krni:

Podras venir un momento a mi despacho, por favor? Egy pillanatra tjnnl az irodmba? Podra usted ayudarme? Tudna nekem segteni?

Te importara hacerme un favor? Megtennd nekem ezt a szvessget? Les importara (a ustedes) cerrar la puerta, por favor? Becsuknk az ajtt, krem?

A feltteles mdot hasznlhatjuk a si ha szval kezdd mondatokban ( s egy mlt idej, kt md igvel- ld. albb) ha lehetsges cselekmnyek felttelezsrl beszlnk:

Estudiara ms si tuviera ms tiempo. Tbbet tanulnk, ha lenne tbb idm. Compraramos un ordenador nuevo si pudiramos. Ha tehetnnk, vennnk egy j szmtgpet. Qu haras si te tocase la lotera? Mit csinlnl, ha nyernl a lottn?

FELSZLTS KIFEJEZSE
>>TENER QUE<< + fnvi igenv

Akkor hasznljuk a tener que + fnvi igenv igei krlrst, ha felszltst szeretnnk kifejezni vagy instrukcikat szeretnnk adni:

Primero tienes que encender el ordenador y luego tienes que abrir el programa. Elszr be kell kapcsolnod a gpet, majd pedig ki kell nyitnod a programot. Maana tengo que pagar la factura del telfono. Holnap ki kell fizetnem a telefonszmlt.

>>HAY QUE<< + fnvi igenv

Akkor hasznljuk a szemlytelen hay que igei krlrst, ha olyan felszltst szeretnnk kifejezni, ill. valamilyen cselekmny szksges bekvetkezst akarjuk kifejezni, amelynl nem pontostjuk a cselekmnyt elvgz szemlyt. Ez az igei krlrs megfelel az es necesario- szksges ignek:

Primero hay que encender el ordenador y luego hay que abrir el programa. Elszr be kell kapcsolni a gpet, majd pedig ki kell nyitni a programot. Lo primero que hay que hacer es enviarles un email. Az els dolog, amit meg kell tenni az, hogy kldeni kell nekik egy emailt.

A PASSZV A passzv beszd inkbb az rott, hivatalos szvegekre jellemz. Pldul:

El ministro y su mujer fueron detenidos por la polica. Su mujer fue puesta en libertad.

A minisztert s a felesgt letartztatta a rendrsg. A felesgt szabadlbra helyeztk. Sokszor a passzv helyett, a szemlytelen passzvot alklamazzk, amikor nem rdekes, hogy ki volt a cselekvs vgzje. A szemlytelen passzvot a se nvmssal+ az ige egyes- vagy tbes szm, harmadik szemly alakjbl kpezzk. Pldul: Este coche fue fabricado en Eslovaquia. - Este coche se fabric en Eslovaquia.Ezt az autt Szlovkiban gyrtottk. Az aut Szlovkiban volt legyrtva.

La factura ser pagada maana. - La factura se pagar maana. A szmla holnap lesz kifizetve. La casa no ha sido vendida todava. - La casa no se ha vendido todava. A hzat mg nem lett eladva. Estos ordenadores son fabricados en China. Estos ordenadores se fabrican en China. Ezeket a szmtgpeket Knban gyrtottk.

A KTMD JELEN IDEJE A ktmd jelen idejt gy kapjuk meg, ha az egyes igetpusokra jellemz magnhangzkat felcserljk. Kijelent md -ar vg igk: Ktmd, jelen id -e Kijelent md -er/ -ir vg igk: Ktmd, jelen id -a HABLAR COMER VIVIR hable hables hable coma comas coma viva vivas viva

hablemos comamos vivamos hablis hablen comis coman vivis vivan

Azok az igk, amelyek kijelent mdban magnhangzikban rendhagyak, e > ie s o > ue, ktmdban ugyangy rendhagyak lesznek. ige KIJELENT MD KTMD

querer quiero poder puedo

quiera, quieras, quiera, queramos, queris, quieran pueda, puedas, pueda, podamos, podis, puedan

Azok az igk, amelyek kijelent mdban els szemlyben rendhagyak, ugyangy rendhagyak lesznek kt mdban. Pldul:: Kijelent md, els szemly: hago, tengo, salgo, conozco, pido Ktmd: haga hagas haga tenga tengas tenga salga salgas salga conozca conozcas conozca pida pidas pida

hagamos tengamos salgamos conozcamos pidamos hagis hagan tengis tengan salgis salgan conozcis conozcan pidis pidan

Azok az ...e..-ir vg igk (sentir) amelyek e thangjukat i re vltjk , ktmd esetn tbbes szm els s msodik szemlyben is thangot vltanak. Ugyangy az ...o...-ir vgek (dormir) o- thangjukat u--ra vltjk.

sentir sintamos sintis dormir durmamos durmis

Nhny sajtsgosan rendhagy ige: saber sepa, sepas, sepa, sepamos, sepis, sepan ir vaya, vayas, vaya, vayamos, vayis, vayan

haber haya, hayas, haya, hayamos, hayis, hayan ver ser estar vea, veas, vea, veamos, veis, vean sea, seas, sea, seamos, seis, sean est, ests, est, estemos, estis, estn

FELSZLT MD
llt felszlt md

Az llt felszlt md csak egyes szm (t) s tbbes szm msodik (vosotros/as) szemlyben ltezik. Msodik szemly: felszlt mdban ugyanaz az alakja, mint a harmadik szemly, kijelent md igknek.

Pasa, por favor. Gyere be, krlek. Mira esto. Nzd ezt.

Nyolc kivtel van: poner pon ser decir ir s di ve

hacer haz salir tener venir sal ten ven

Tbbes szm msodik szemly: hogy megkapjuk a felszlt md alakot, a fnvi igenv -r betjt kicserljk d-re. Pldul: mirar - mirad; salir - salid. No hay excepciones.

Pasad, por favor. Gyertek be, krlek. Venid aqu. Mirad esto. Gyertek ide. Nzztek ezt.

Ha magz alakot hasznlunk, akkor felszltst a ktmd jelen idej alakjval fejeznk ki.

Pase, por favor. Jjjn be, krem. Vengan ustedes aqu. Jjjenek ide. Mire usted esto. Hablemos con l. Nzze ezt. Beszljnk vele.

Az llt felszlts esetn a nvmsok mindig az ige utn kvetkeznek.

Triganla maana, por favor. Hozzk holnap, krem. Djalo ah encima. Hagyja azt itt rajta.

Ha tbb, mitn egy nvms van, akkor elszr rjuk a rszeshatrozit, majd a trgyas nvmst:

Tremelo, por favor. Hozza nekem azt, krem. Cmprenselo. Es muy bueno. Vegyk meg ezt. Nagyon j.

Tilts

Minden szemlyben a jelen idej, ktmd alakokat hasznljuk.

No lleguis tarde. Ne gyertek ksn. No fume, ni beba alcohol. Ne dohnyozzon s ne is igyon alkoholt.

A nvmsokat az ige el helyezzk. Emlkezzen vissza, hogy ha egyarnt van rszeshatrozi s trgyas nvms is, akkorr a le vagy les tvltozik se-re.

No lo hagas as. Ne igy csinld. No se lo digan todava. Ne mondjk mg meg neki azt.

A KTMD MLT IDEJE Ahhoz, hogy a ktmd igket mlt idben ragozzuk, meg kell llaptanunk az ige sztvt, mgpedig gy, hogy a tbbes szm harmadik szemly rendhagy vagy nem rendhagy alakrl levgjuk a ron vgzdst, majd hozzkapcsoljuk a szemlynek megfelel toldalkot. Ktfle ragozs lehetsges: -ra-val vagy se-vel. Ezek kzl brmelyiket hasznlhatjuk. Pldul: HABLAR ige befejezett mlt (tbbes szm, harmadik szemly): hablaron levgjuk a ron vgzdst, majd hozztesszk a megfelel vgzdst: -ra, -ras, -ra, -ramos, -rais, -ran vagy -se, -ses, -se, -semos, -seis, -sen Megjegyzs: Tbbes szm els szemly esetn mindkt ragozsnl hangslyjelet tesznk a szt utols sztagra. Pldul, nem rendhagy igk: ar vg igk 1 P. Sing. hablara / hablase er vg igk comiera / comiese -ir vg igk viviera / viviese

2 P. Sing. hablaras / hablases comieras / comieses vivieras / vivieses

3 P. Sing. hablara / hablase 1 P. Plural 2 P. Plural 3 P. Plural hablramos / hablsemos

comiera / comiese comiramos / comisemos

viviera / viviese viviramos / vivisemos vivierais / vivieseis

hablarais / hablaseis

comierais / comieseis

hablaran / hablasen

comieran / comiesen

vivieran / viviesen

Pldul, rendhagy igk: 1 P. Sing. hiciera/ hiciese 2 P. Sing. hicieras/ hicieses 3 P. Sing. hiciera/ hiciese tuviera / tuviese tuvieras / tuvieses tuviera / tuviese fuera / fuese fueras / fueses fuera / fuese

1 P. Plural hiciramos / hicisemos tuviramos / tuvisemos furamos / fusemos 2 P. Plural hicierais / hicieseis 3 P. Plural hicieran / hiciesen tuvierais / tuvieseis tuvieran / tuviesen fuerais / fueseis fueran / fuesen

A ktmd mlt idejt ugyangy hasznljuk, mint jelen idben, csak mltbli cselekvsekre vonatkoztatva. A hrom legfontosabb esete: 1. Kifejezznk a mltra vonatkoz, szubjektv vlemnyt ugyanazokkal az igkkel, kifejezsekkel vagy szkapcsolatokkal, mint a ktmd jelen idejben. Ha a ktmd mlt idejt hasznljuk, a fmondatrszben szerepl ignek befejezett mltban, folyamatos mltban vagy feltteles mdban kell llnia:

Quera que lo hicieras. Azt akartam, hogy megtedd. Fue una lstima que no pudiera venir. Nagyon kr, hogy nem tudott eljnni. Yo no lo hara aunque me pagases mucho dinero. Akkor sem csinlnm meg, ha sok pnzt fizetnl.

1. Udvariassgi formk:

Quisiera dos libros, por favor. Kt knyvet krnk.

Quisiramos cenar, por favor. Vacsorznnk, krem.

1. Feltteles mondatok si szcskval vagy como si szkapcsolattal:

Si tuviera dinero, ira contigo. Ha lenne pnzem, elmennk veled. Nos miraron como si fusemos locos. gy nztek rnk, mintha rltek lettnk volna.