You are on page 1of 35

Pszichoterápia I. Klinikai szakpszichológus képzés II.

évfolyam

A SZOCIALIZÁCIÓ ÉS MOTIVÁCIÓ KÉRDÉSE A PSZICHOTERÁPIÁBAN

Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszék

Szocializálás
• Előkészületi fázis:a terapeuták elképzelései,elvárásai a páciens felé az előzetes információk alapján • Előfázis:az első találkozástól a terápiás szerződés megkötéséig tart 1-5 ülés illetve szocializációs csoport – Hipochondriasis - maga a szocializálás a terápia • „kettős szerződés” modell (Salkovskis, 1996)
Beteg szerint: a probléma az, hogy megmagyarázhatatlan testi tünetei, súlyos betegsége van Terapeuta szerint: a probléma inkább az, hogy attól fél, hogy súlyos betegsége van 2

Előfázis célja diagnózis felállítása
• Pszichiátriai diagnózis • Pszichoterápiás diagnózis
– – – – – – Javasolt-e (indikált) a pszichoterápia? Alkalmas-e a személy pszichoterápiára? Elérhető a megfelelő módszer? Milyen attitűddel jött: passzív, aktív? Illeszkedik-e a T. és a páciens személyisége? Motiváció?
3

pszichés érintettség el nem fogadása) 4 .Alulszocializáltság okai: – kulturális okok (nagy társadalmi különbség beteg és páciense között) – személyes (korábbi ismeretek. olvasmányok hiánya) – betegségből következő (pszichoszomatikus beteg.

mit várunk el tőle • terápiás munka és keretek megbeszélése (hely. kezelés várható hatása más kezelési lehetőségek közös cél megfogalmazása terápiával kapcsolatos félelmek. lemondás. tájékoztatása előnyök. díjazás) 5 . ambivalenciák tisztázása („küldött” beteg) • páciens elvárásai • terápiás módszer megbeszélése.Szocializálás lépései: • • • • • a páciens állapotának felmérése. hátrányok. idő.

amikor nagyon szorongott vagy nagyon erőteljesen jelentkezett a problémája! Mit érzett. ami eszébe jut…. mi futott át a fején akkor…?”(szókratészi kérdezés. • Módszerre szocializáljuk a személyt: „Mondjon ki mindent.” (szabad asszociáció) • „Beszéljen a nehézségeivel kapcsolatos érzéseiről…”(személyközpontú) • „Idézzen fel egy olyan helyzetet. KVT). 6 .Szocializálás 2.

.KÖRNYEZET GONDOLATOK TESTI ÁLLAPOT EMÓCIÓK VISELKEDÉS 7 Chr. 1992. Padesky.

” „Bántani fognak az emberek.” (veszélyészlelés) „Nem fogom kibírni.” Testi reakciók: verítékezés émelygés fokozott bélműködés diarrhea Emocionális reakciók: rémület félelem Viselkedés ellenőrzés.” „Megszégyenülök.Túlérzékeny bél szindróma Kiváltó helyzet: bármilyen házon kívüli tevékenység Automatikus gondolatok: „El kell mennem. koplalás már előző naptól hajnal felkelés és sokszori WC-zés elmenetel előtt 8 .

Pszichoterápiás motiváció • Gyógyító tényező egyben placebo vagy nonspecifikus faktor (Shapiro. Rogers.1970) 9 . 1971) • A placebo kezeléssel való együttműködés kedvező eredményt jelzett a gyógyulás szempontjából (Fuller. 1986) • Sikeres / hatékony terápiát bizonyos sajátságokkal rendelkező terapeuták tudnak végezni (Cartwright.1981.

József: Addiktológia.Rollnick: Motivational Interviewing.1999) • Hogyan segítsük a személyeket problémáik felismerésében és kezelésében. ha az illetők elutasítják a változást vagy ambivalensek? • CÉL: az ellentétes motívumok feloldása.A motivációs interjú (Miller. Rácz. a belső motiváció erősítése 10 . 1991. Bp.

kezdi érezni. úgy érzi.Preparációs fázis: döntéshozatal.Prekontemplatív fázis: fel sem merül a változás gondolata.Fenntartási fázis: a változás fenntartása 11 . felkészülés a változásra 4. hogy nincs problémája 2.Prochaska (1992): a segítségkérés 5 stádiuma 1.Demonstratív fázis: változás 5. hogy probléma van 3.Kontemplatív fázis: felmerül a változás gondolata.

A kis herceg szeretett volna segíteni rajta.kérdezte a kis herceg.” 12 .érdeklődött a kis herceg.felelte az iszákos. és máris sajnálni kezdte.Ambivalencia: a változás dilemmája„Akarom is. Mit akarsz elfelejteni? . bizony-gondolta útközben-. Azt. Hogy felejtsek . Mert iszom-vágta el a további beszélgetést az iszákos.hogy szégyellem magam . „Bizony. Miért szégyelled magad? . A kis herceg meghökkenve szedelőzködött. a felnőttek rettentően furcsák. meg nem is” Miért iszol? .kérdezte. és mélységes hallgatásba süllyedt.felelte az iszákos és lehajtotta a fejét.

A páciens oldaláról: • Az ambivalencia természetes jelenség. ellenállásnak. motivációhiánynak. ritkán tudunk valamit 100% biztosan • Addikció. amivel ellentétes hatást érnek el: – tagadást vagy – a probléma bagatellizálását 13 . abnormális dolognak tartják • Meggyőzéshez folyamodnak (mint a család). anorexia esetén nyilvánvalóbb az ambivalencia • Sokszor a segítők ezt személyiségproblémának. bulímia.

1985) 14 . amikor az egyénnek együttesen fennálló. de egymással ellentétes érzései vannak ugyanazon dolog felől (Orford.Per definitonem az ambivalencia az a pszichés állapot.

mint ambivalencia. 15 . hogy segítik a személyt. hogy kiszabaduljon az ambivalencia csapdájából • A motivációs probléma lényegében nem más.Az ambivalencia megértése • Fontos elfogadni. mert a probléma lényegéhez tartozik: az intervenció lényege. van előnye is az alkohol fogyasztásnak. ui.

bátrabb lesz társaságban) • Pszichológiai függőség: mindkét alternatíva (folytatni vagy abbahagyni) félelmetes 16 .Hogyan alakul ki az ambivalencia? Fontos része a viselkedéshez való kötődés: • Szerfüggőség (nikotin.dózisnövekedés • Tanulási hatások. alkohol. kábítószer) • Tolerancia . kondicionálás (pl.

Csökkent önkontroll 17 . de mégsem tud nélküle megbirkózni a helyzetekkel Társas közeg: csoporthatás Paradox reakciók • Minél inkább felhívják a személy figyelmét az addikció negatív hatására és következményére.” • „Mindennek van ára.TOVÁBBI TÉNYEZŐK Attitűdök és értékek • „Csak így elviselhető az élet.” Önértékelés • alacsony önértékelés: tudja. ennek is. hogy káros a szer.” • „Nem tudok élni az anyag nélkül. annál inkább fokozódhat a függőség .sokszor még élete kockáztatásával is.

Hogyan foglalkozzunk az ambivalenciával? .csak akkor tudunk segíteni. a döntési helyzet konfliktusából fakad. ha úgy tekintjük.tekintsük normális és gyakori pszichés jelenségnek . mint inkább a közeledés-elkerülés.addikciónál a probléma lényege . Pavlov kísérlet: egymásnak ellentmondó ingerek megbénítják az egyént) – hozzásegítjük a döntéshez 18 . hogy a páciens ambivalenciája miatt döntésképtelen (ld. .nem annyira a patológiás személyiségből.

hogyan fog viselkedni társaságban? • Konfrontációt minden áron el kell kerülni. mi lenne. .Hogyan motiválhatjuk a változásra? • Konfliktus elemeinek tisztázása • Elvárásainak megfogalmazása: mi lenne. az ambivalencia nem racionális • . ha abbahagyná az ivást? • A kliens saját ambivalenciájának megértése: le is akar szokni. nem jut el a kontempláció fázisába (hogy egyáltalán 19 megfontolja a döntést).ha a kliens elkezdi védeni a status quo-t. de fél is. ha folytatná.

1991) 1. Miller. Empátia kifejezése és reflektív hallgatás – Az elfogadás elősegíti a változást („nehéz lehetett rászánni magát.Klinikai alkalmazás (öt klinikai alapelv. hogy eljöjjön”) – A reflektív hallgatás alapvető – Az ambivalencia természetes – ezt ki kell mondani 20 .

Diszkrepancia előidézése – Káros következmények tudatosítása – Jelen viselkedés és fontos életcélok közti ellentmondás a változás irányába hat – A páciens érveljen a változás érdekében: mi az addikció előnye és hátránya? 3.2. konfrontáció elkerülése – A Th. Meggyőzés. mást is tekintetbe kell venni”) – A címkézés káros és szükségtelen Akkor mit tegyünk?? 21 . mert a védekezés felerősíti a védelmet – Ellenállás esetén stratégiát kell változtatni („tényleg igaza van. NE érveljen.

Haley-féle „judo” vagy negatív asszertivitás az ellenállás kezeléséhez – Percepcióváltás a T. lehet később is…”. hanem az ő felelőssége: neki kell végrehajtania. különben nem következik be 22 . lehetne még várni vele…. – Választási lehetőségek felkínálása: „nem muszáj most dönteni. hogy tényleg korai még az. kezdhetjük egy másik problémával” 5. részéről: nem nyújtani felületet az ellenállásra.Önhatékonyság támogatása – A változásba vetett bizalom – A páciens képes problémák megoldására – Személyes felelősség átkeretezése: nemcsak képes rá.4. hogy eljött. egyetérteni a beteggel: lehet.

mi pedig ehhez ragaszkodunk). Gyakori csapdák a terapeuta részéről: – kérdés-felelet játék (úgy gondolja. s ha nem tudunk rapportot kialakítani. már nem lesz második lehetőség. 23 .szakasz: motiválás a változásra Az első ülés döntő fontosságú: lehet. hogy sokat iszik?) – konfrontáció (tagadáshoz vezet) – mindentudó szakember viselkedés – címkézés – korai fókusz (ha szerinte nem az ivás s probléma. hogy ez az egyetlen alkalom.MOTIVÁCIÓS INTERJÚ I.

hogy eljött. hogy mennyire becsüljük. mit szeretne?) – aktív. reflexív hallgatás. empátia: „nehéz lehetett rászánni magát” – megerősítés.MIT TEHETÜNK?? Személyközpontú stratégiák használata az ambivalencia explorálásához: – nyitott kérdések (miért jött. hogy milyen sok lelki ereje van – összefoglalás az ülés végén 24 . támogatás.

Hogyan lehet ezt előhívni. amelyek jelzik. megállapítások előhívása. ha a beteg ezt spontán nem fogalmazza meg? 25 . hogy • felismerte a problémát • akar vele foglalkozni • változtatni szeretne • bízik a változásban.– én-erősítő állítások.

Miből gondolja. hogy ez probléma? Milyen nehézségeket okozott a kábítószerhasználat? Miből gondolja.Miben zavarja az ivás? Miből gondolja.• A probléma felismerése . hogy másokat zavar? Mit gondol. ha nem történik változás? 26 . mi lesz. hogy másoknak is árt az italozással? • A vele való foglalkozás .

Miből gondolja. arra utal. hogy végig tudja vinni a változást.Az. miért gondolja ezt? .Miért kellene változtatni? • A bizakodás és optimizmus jelzése . hogy változtatni tudjon? 27 . tennie kellene valamit. ha már eldöntötte? . hogy egy kicsit azt gondolja.Mi segíti.• A változás iránti igény . hogy itt van.

vagy melyek a fontos célok? 28 .Döntési egyensúly • Szerhasználat előnye / hátránya • Abbahagyás előnye / hátránya Extremitások: mi zavarja a legjobban? Életcélok explorálása: életében mi a legfontosabb.

hogy más a véleménye” – felerősített reflexió: „úgy látszik.szakasz: az ellenállás kezelése Terapeuta szerepe az ellenállásban: előhívhatja. nyugtázás: „látom. vitatkozásból. félbeszakításból elhallgatásból • Kezelése: – egyszerű reflexió.II. de az sem zavarja. • Felismerése pl. tagadásból. Ön szerint a májkárosodásnak semmi köze az iváshoz” – kétoldalú reflexió: „nem szereti. ha füvezésből baja lesz” 29 . minél kisebb ellenállást vált ki a páciensből. ha drogosnak tartják. erősítheti vagy enyhítheti – annál sikeresebb.

Ön nélkül nem megy” – átkeretezés: pl. várjunk egy kicsit és nézzük meg. – egyetértés a fordulattal.– fókuszváltás. hogy már nem is érzi” 30 . a függőség abbahagyását szeretné („pillanat. hogy a T. a P. bagatellizálja az alkohol hatását – „épp az a baj.a családját okolja a helyzetért („igaza van. mi minden van még itt a háttérben”). ha a beteg tudja. amikor a páciens pl. ezzel is foglalkozni kell”) – személyes kontroll és döntés hangsúlyozása: „tényleg csak ön tehet bármit is.

III. mit kell tennie? Konkrét lépések megbeszélése • Terápia elkezdése 31 .szakasz:a változás melletti elköteleződés erősítése • A változásra való készenlét elismerése • Mit gondol.

Bp. 2010): Kognitiv viselkedésterápia.IRODALOMJEGYZÉK Miller. Medicina.Mórotz (szerk.József (1999): Addiktológia. releváns részek Perczel Forintos . Bp. Medicina. Bp.Rollnick (1991) : Motivational Interviewing. The Guilford Press. 2000): A pszichoterápia tankönyve. releváns részek 32 . Szőnyi – Füredi (szerk. London Rácz.

33 .

összefoglalása és célok meghatározása • • • A beteg elvárásai a terápiában Házi feladatok megbeszélése Összefoglalás és visszajelzések 34 .a kognitív modell bemutatása a beteg panaszai közötti összefüggéseken keresztül • A problémák ellenőrzése.A kognitív terápiás első ülés • • • • Panaszok áttekintése Anamnézis Az ülés menetének megbeszélése Szocializálás kognitív terápiára .

a mai téma Új házi feladat Visszajelzés (mit tanult ma?) 35 .A terápia folyamata az ülések struktúrája • • • • • • • Az ülés menetének megbeszélése A hét áttekintése Visszajelzés az utolsó ülésről Elmúlt heti házi feladatok megbeszélése Mai problémák.