You are on page 1of 20

o

LL

N

\D
N

'"

TAJAK KOROK MUZEUMOK KISKONYVTARA 384

.r--'\-_
1308 . 1308 Dagaly u. 9. 726 F 20 fS00298508 FARKAS ATTILA . BUDAPEST, SZENT ISTVAN BA

1

1111!I!l~!~I\~~!I~l~ll\

A CIMLAPON: A Szent Jobb nagy ereklyetart6jaban A HATLAPON: Vaszary Kolos urmutat6ja © K.rtogrifi.;
ViII.I.t, Bud.p"t 1990. 63B451

A kincstar A Szent Istvan-bazilika monumentalis mereteihez kepest a szerenynek latsz6 templomi kincstar rangos helyet foglal el hazank hasonl6 egyhazi gyiijtemenyei k6z6tt. Miitargyallomanya a bazilika liturgikus felszerelesenek legjava, s mint ilyen, rna is az istentisztelet, a templomi szertartasok nelkiil6zhetetlen eszk6ztara. A bemutatott targyak elsosorban kultikus celt szolgalnak es csak masodsorban tudomanyos kutatast, nepmiivelest vagy idegenforgalmi latvanyossagot. Reprezentansai annak a hivo magatartasnak, am ely mintegy ket evszazad 6ta az adakoz6 nagylelkiiseget es a miiveszetpartolast egyesitette a XIX. szazad elejen alapitott, es a Pest varosaval egyiitt fejlodo egyhazi k6z6sseg tamogatasaban. A bemutatott gyiijtemenyegyiittes huszonharom miitargyat emel ki a bazilika liturgikus eszk6ztarab61 azzal a cellal, hogy ezek reven atfog6 kepet nyujtson a gyiijtes t6rteneti fazisair61, valamint a t6bb generaci6t kepviselo mecenasok szakertelmerol, igenyessegerol es bokeziisegerol. A valogatas segitsegevel felismerheto, sot nyomon k6vetheto az a sajatosan magyar es a mult szazadra jellemzo hazai t6rekves is, amely a reformkor idejen lehetoleg a magyarorszagi miiveszeket es miihelyeket partolta, mig a szazad masodik feleben, az 1867-es kiegyezest k6veto evtizedekben inkabb a monarchia orszagai szamara k6vetendonek tekintett osztrak-nemet hatasokat fogadta be. A szociol6giai kiertekeles szempontjab61 szerencses, hogy az 6tv6stargyak legt6bbjet - a k6telezo femjelzeseken kiviil - t6bbnyire az adomanyoz6 nevet es az ajandekozas idopontjat r6gzito feliratokkal is ellattak. Ezek a vesetek nemcsak a mecenasok tarsadalmi hovatartozasar61 tajekoztatnak, hanem gyakran az adomanyozas k6riilmenyeit es celjat is feltarjak. Az ajandekoz6k k6z6tt megtalaljuk az egyhazk6zseg vallasos tarsulatait ugyanugy, mint Pest yaros j6m6du es kvalifikalt elokelasegeit. A felszerelesi targyak legregibb darabjai az elso templom fundusahoz tartoznak. fgy a kincstar alapjait az a - kezdetben csupan 800-1000 fos - egyhazk6zseg vetette meg, amelynek elsa templomat a regi belvarosi varosmagot hatarol6 falt61 eszakra jel6ltek ki. Itt, ezen a meg rendezesre szorul6 teriileten allt egykor a II. J6zseftal emeltetett, rossz hirii Neugebiiude es az allatversenyeiral hirhedt amfiteatrum, az un. Vadvita szinhaz. Ezt a XVIII. szazad vegetallassan benepesiila, a k6z- es allami hivatalok szamara kiszemelt teriiletet 1790 6ta, II. Lip6t csaszar koronazasanak emlekere, Lip6tvarosnak hivtak. A csaszari haznak h6dol6 nevadas szellemeben szenteltek fel1817-ben az osztrak

A kinestar be/s6 tere

epiteszcsahidb61 szarmaz6 Zitterbarth Janos szereny meretii es igenytel en kiilsejii templomlit: Szent Lip6t hitvall6 tiszteletere. Az ujonnan letesitett plebania birtokaba keriil kef, meg 18. szazadb61 szarmaz6 ereklyetart6. Az egyik: sugardfszes, kereszt formaju, kozepen hegyikristalyba foglalt keresztpartikulaval; szarvegz6desein pedig Loyolai Szent Ignac, Szent Donat, Szent Regina es a tempI om ved6szentjenek, Szent Lip6tnak az ereklyejevel. Hitelesit6 okirata Becsben, 1782-ben keltezett (1. tari6, 2. targy). - A masik: egy kismeretu, rokok6 ereklyetart6, kagyl6s, tarejos dfszitmenyekkel, amely a monarchia teriileten kedvelt vertanu - Nepomuki Szent Janos - szent ereklyejet foglalja magaba (6. tari6, 7. targy). A rovid eletii Zitterbarth-fele templom felszentelesere ajandekozta Franz Xaver Grosinger azt az ezust boros- es vizeskancs6part (ampolnat), amelynek kivitelez6je a pesti Krieck Janos volt. Ugyanerre az alkalomra ajanlotta fel a "Lip6t Egyhaznak" Anton Martinelli azt a kecses vonalu, ampir motivumokkal cizellalt ezilstkelyhet, melyet a neves pesti otvoscsalad kiemelked6 tagja, Giergl Alajos keszitett (1. tari6, 1. es 3. targya). A reformkori pesti otvostarsadalom egyik legkedveltebb es az egyhazakt61 szfvesen foglalkoztatott mestere az a Muller J6zsef volt, aki 1830-ban keresztelesi olajtart6 tegelypart, 1837-benfedeles szenteltviztart6t es egy barazdalt, h6lyagos testii tomjenorzo naviculat trebelt a lip6tvarosi plebaniatemplom szamara (6. tari6, 2.,4. es 5. targya). Az els6 templom az 1849. evi, Pestet a budai varb61 sujt6 osztrak agyutiiz aldozata lett. Annyira megserult, hogy az esztergomi egyhazi f6hat6sag hozzajarult a lebontasahoz. Mar ebben az id6ben korvona-

laz6dott egy, a fejl6d6 Pest yaros reprezentativ igenyeit es az elbukott szabadsagharcot szenved6 magyarsag ontudatat serkent6 "nemzeti szentely" megepitesenek terve. Ezt a celt kivanta szolgalni az uj lip6tvarosi templom, amelynek alapkovet 1851-ben helyeztek el. Bar a kilencosztasu, centralis alapszerkezetii, monumentalis meretii templomot meg a magyar klasszicizmus kival6 kepvisel6je, Hild J6zsef tervezte, az epiilet kiils6 megjeleneset Ybl Mikl6s tevekenysege hatarozta meg. Ybl az alapkoncepci6t a historizmus neoreneszansz formavilagaval gazdagitotta, s ez lett jellemz6je a bazilika bels6 kialakitasanak is. A vegs6 munkalatokat iranyit6 harmadik epitesz, Kauser J6zsef, maga tervezte a templom impozans oltarait, berendezesi targyait, diszitmenyeinek legjavat es kiilonosen nagy sulyt helyezett a stilusegyseg meg6rzesere. Neki, es a nagy miiveltsegii, invenci6zus plebanosnak, Lollok Lenardnak koszonhet6, hogy a felszerelesi targyak - mind az ajandekkent felajanlottak, mind a megrendelesre kesziiltek - alkalmazkodtak a bazilika egyseges mili6jehez. Meg az epitkezes korai korszakaban, 1869 karacsonyan ajandekozta Anton Hampel templomgondnok azt az ontott, cizellalt, csipkeszeriien attort bronz Ormutat6t (monstranciat), amelynek talpat stilizalt tiizzomanc viragok diszitik, oromzati baldachinja alatt pedig - az akkori templom titulusszentjenek - Szent Lip6tnak a szobra all. Szobi Luczenbacher Pal es felesege keszitteti el az Eur6pa-szerte elismert trieri otvosmiihellyel - a Brems- Varainnal - azt a neoreneszansz pacijikalet (bekecs6kfesziiletet), amelyet els6kent ajandekozHampel Urmutat6 vagy Anton Hampel Urmutat6ja

Kereszt formaju 18. szazadi ereklyetart6

1-

--........1

Reszlet a kiralyi varMpolnab61 szarmaz6 pasztorbotb61

Martinellikehely (Giergl A.) '--

••••

tak az uj titulust visel6 lip6tvarosi templomnak. Vesett felirata ezt dokumentalja: Basilicae S. Stephani MDCCCXCVII, vagyis A Szt. Istvan-bazilikanak 1897 (2. tarl6, 3. es 5. targy). Az egyhazi f6hat6sag es Budapest szekesf6varos illetekesei ugyanis csak a milleneumi iinnepsegeket k6vet6 esztend6ben jarultak hozza a "tituluscserehez", hogy tudniillik a nemzet szentelye Szent Lip6t helyett Szent Istvan kiraly nevet viselje. A legmiivesebb, es abrazolasaiban a legatgondoltabb a (3. tarl6ban kiallftott) tekintelyes nagysagu Szentsegmutat6, am ely reneszansz oltarretabl6t utanoz, talpan cizellalt medaillonsorozattal (Abraham es Melkizedek talalkozasa, Izsak felaIdozasa, a hUsveti barany bemutatasa, a rezkfgy6 es a mannahullas bibliai jelenete, valamint az abrazolt el6kepek beteljesedese: a Krisztus golgotai aldozata). Napsugaras ostyatart6jat brilliansok dfszftik, a retabl6 ket oldalan egy-egy angyal all Jezus szenvedesenek eszk6zeit tartva. Az ostyahaz felett a Pantokrator Krisztus tr6nol, az oromdfsz szobra pedig a gyermeket tart6 Istenanyat abrazolja. A kincstar legbecsesebb miitargyat Lollok plebanos tervei alapjan a mar emlftett trieri szentszeki 6tv6smiihely vitelezte ki, es Vaszary.Kolos hercegprfmas ajandekozta a bazilikanak a honfoglalas ezereves jubileumara 1896-ban. Az 5. tarl6ban lathat6 nagyobb meretii Urmutat6 tarcsas el6lapjat tfz eur6pai szent felalakos medaillonja ekesfti. Talpszaninak oszlopfejen az egyhazat jelkepez6 nOfigura tr6nol, talphatan pedig a negy

Reszlet a VI. Pal Urmutat6b61

I

evangelista ontott eZiistszobra. Az ertekes francia otvosmunkat VI. Pal ajandekozta 1972-ben. A szazadvegi eklektikara jellemz6en profan jellegii az a ket, Becsben kesziilt eziist gyertyatart6, amelyet adomanyoz6i (B.lr6 Wodianer Albert, illetve ozv. Koszglebane Miiller Ant6nia) a "nagyheti szentsfr" dfszftesere ajanlottak fel 1899-ben, illetve 1901-ben. Ezek a miives, de csupan kiegeszft6 jellegii miitargyak kiszelesftik a bazilika kincstaranak sokszfnii es valtozatos profiljat (7. tarl6). A kiallftas kozeps6 (4. tarl6jaban) talalhat6 targyak eredetileg a budai kiraIyi varkapolna paratlan felszerelesi egyiittesehez tartoztak, es szerencsesen veszeltek at a var 1944-45. evi ostromat. A Becsben 1880 koriil kesziilt eZUst pasztorbot szoborcsoportja a Szent Istvanlegendarium egyik jelenetet abrazolja, amint a hahllra kesziil6 kiraIy koronajat, nepet es orszagat felajanlja a Magyarok Nagyasszonyanak, Marianak. A korallpiros, r6mai szabasu miseruha (kazula) az un. Szent Jobb-garniturahoz tartozik. Tiifesteses, hfrnzett dfszftmenyei a Szent Koronat, a Szent Jobbot es hazank cfmeret abrazolja. Ezekhez jaml kiegeszfteskent - a magyar szentek: Szent Istvan, Szent Imre, Boldog Gizella es Szent Erzsebet ugyancsak hfmzett alakjaval - Radecky Anna 1986-ban keszftett papi st6laja. A kincstar naponta latogathat6: aprilis I-jet6l szeptember 30-ig: 9-t6l17 6raig, okt6ber I-jet6l marcius 31-ig: 10-t6116 6raig.

A Szent Istvan kiraly kezereklye-tortenete

es arzesi helye

,,Az Or megtestesiilesenek 1038. eveben, a VI. evkorben, Henrik romai csaszar idejeben, a maga uralkodasanak pedig 38. esztendejeben elhunyt (Istvan kiraly), es Szuz Maria bazilikajaban temettek el, me/yet pazar munkaval hozott teta ala". A sirfeliratok tomorsegevel foglalja ossze a Szent Istvan hahihira vonatkoz6 adatokat az az ismeretlen szerzo, aki 1109 koriil irta mega meg napjaiban szentte avatott - orszagalapit6 kiraly Kisebbik legendajat. A minden bizonnyal klerikus szerzo azert vallalkozott a tortenelmi adatok ujabb osszegyiijtesere, mert a kiraly szentte avatasara kesziilt un. Nagy legenda 1077 koriil befejezetlen maradt, es annak szerzoje nem tesz emlitest a szent kiraly halalanak es temetesenek koriilmenyeirol. Teny, hogy 1. Istvant vegakarata szerint a kiralyi hatalom szakralis fovarosaban, Fehervarott, az altala alapitott Nagyboldogasszony-templomban helyeztek orok nyugalomra. A Mromhaj6s templom tulajdonkeppen meg befejezetlen volt, ezert erre a gyaszos alkalomra sebteben szenteltek fel, eppen a kiraly halala napjara emlekezteto - Nagyboldogasszony - titulusra. A harmadik kr6nikas, a nemet szarmazasu Hartvik (Harduin, Arduin) gyori piispok is errol tanuskodik, a Konyves Kalman kiralyunk osztonzesere, 1116 koriil osszeallitott legendaszerkesztmenyeben. Ez a legendagyiijtemeny nyujtja a legtobb adatot Istvan szentte avatasar6l: a szent kiraly testenek "sirb6l val6 felemelteteserol" es ereklyeinek sorsar61.

A Szent Istvan-kopors6 el61apja

ASzt. Jobb kis ereklyetart6jaban

A tortenesz feladata, hogy a legendak szines szoveteben megtalalja a hiteles torteneti szalakat. Ma mar regeszetileg is igazolt, hogy az allamalapit6 kiraly bebalzsamozott teteme eredetileg a fehervari "kiralyi templom" kozeppontjaban (a hosszMz kozeptengelyeben, vagy annak kozeleben) nyugodott, egy padozatra helyezett, diszesen faragott k6kopors6ban. A kutat6k val6sziniinek tartjak, hogy ez a k6kopors6 lathat6 rna is a szekesfehervari palota t6szomszedsagaban kialakitott romkert k6taraban. A szarkofagot 1803-ban talaltak meg a romok eltakaritasakor, majd 1814-ben a Nemzeti Muzeumba szallitottak, 1936-ban pedig visszaadtak az egykori koronaz6varosnak, Szekesfehervarnak. A nagymeretii, budai meszk6b61 kesziilt - eredetileg r6rnai - kopors6t a XI. szazad els6 feleben faragtak at es kereszteny rnotivumokkal ekesitettek: keskeny el6lapjan szarnyas angyallebeg, kezeben bep6lyazott eseesern6vel, aki a halott egi sziiletesre eltavoz6 lelket jelkepezi. Ket hosszanti oldalan szalagfonatok kozott rozettak, kozepen pedig szarnyas kerubok lathat6k. A bal oldallap ket szelen az 6si biblikus eletfa all, amig a negyedik, un. Mtoldal disztelen. A kQpors6 valarnikor ezzel tamaszkodott a templorn egyik szerkezeti elernehez. A boldog emlekezetii kiraly teste nem sokaig nyugodhatott bekeben. A tr6nert folytatott kiils6 es bels6 hare, az ozvegy kiralyne, Gizella, es az Orseolo Peter kozotti nezetelteresek, Peter es a tr6nkovetel6 Aba Samuel viszalya, valamint az 1061-ben kitort dunantuli poganylazadas a koronaz6varost is veszelyeztette. A tortenesz Gyorffy Gyorgy feltetelezese szerint ennek kapesan helyeztek

nagyobb biztonsagba a kiraly foldi maradvanyait, es rejtettek el a Nagyboldogasszony-templom egy ujonnan kialakitott kriptajaban. Ezt a sirt a XIX. szazad elejet61 szinte rendszeresen megujul6 asatasok ellenere is csak 1970-ben tarta fel Kralovanszky Alan a templomrom delnyugati oldalan. Az egykori exhumalast a Kislegenda is sejteti: "Majd, hogyelszaladt sok esztend6, akar a nepben megsokasodott gonoszsag, akar az egyhtizban tortent valamely meghasonltis miatt, e szerfolott gazdag kincs a foldben lappangott, es a haland6k tudomasa el61 elrejtve, egyediU az Or szeme el6tt mutatkozott. ". Az orszagepit6 Istvan kiraly kultuszanak kibontakozasa vegiil is a lovagi szellemii es a fel-feltor6 pogany torekveseket kemeny kezzel elfojt6 Laszl6 nevehez fiiz6dik. Az ugyancsak szentek soraba emelt Arpad-hazi kiraly tekintelyenek sulyat es a keresztenyseg megszilarditasanak politikajat azzal kivanta novelni, hogy a Szentszekt61 kerte a dics6 es nagynevii el6dok szentte avatasat. A barbar nepek nagy hitterit6inek es a keresztenyseget terjeszt6 apostoli kiralyoknak oltarra emelese ez id6ben elterjed6 szokas volt, amelyet nemegyszer maga a Szentszek is szorgalrnazott. A Hartvik legendagyiijtemenye megjegyzi: "Negyvenot ev multan ... , amikor Isten, hogy a haland6knak irgalma j6tetemenyeit altala tanus[tsa, ki akarta nyilvanitani szentjenek erdemeit; a r6mai szek intezkedeseb61 apostoli levellel elrendeltek, hogy mindazoknak a testet felemeljek, kik Pann6niaban a kereszteny hit magvait igehirdetesiikkel vagy intezkedesiikkel hintve, az Istenhez teritettek." A szent kiraly sirjanak felbontasara, VII. Gergely papa rendelkezese nyoman, 1083. augusztus 20-an keriilt sor Laszl6 kiraly jelenleteben. Az el6zmenyeket Hartvik piispok reszletesen ismerteti, majd rater magara az esemenyre: "Hogy megvirradt Isten szentseges sziil6anyja, Maria mennybevitele utan az otodik nap, osszegyult a templomban a kiraly a f6emberekkel, a papsag a f6papok, kal. El6szor gyaszmiset mondtak, majd elmozdftva a padl6b61 kiemelked6 marvanytablat vegiil is lementek a kopors6ig, s annak felnyitasakor az edes iliat oly hevsege arasztott el minden jelenlev6t, hogy azt hittek, az Or;paradicsomi gyonyoreinek kozepebe ragadtattak. Maga a kopors6 szfniiltig volt kisse vorosl6, szinte olajjal kevert vfzzel, benne mint olvasztott balzsamban nyugodtak a draga csontok, ezeket a legtisztabb gyolcsba gyujtottek, s a gyurut, mely a boldog ferfi jobb kezere volt huzva, a folyadekban sokaig kerestek. Mivel ezt nem talaltak, nemelyek elkezdtek a kiraly parancsara a vizet eziist iistokbe es hord6kba meregetni, hogy ha kiiirftettek a szarkofagot, bizonyosabban megtalaljak a gyurut. De csodalatoskeppen, minel tobb folyadekot

Szent Istvan kezereklyeje

a 18. szazadi metszet nyoman

mertek ki, annal tobb aradt a helyebe ... Latva a csodat, a kimert vizet visszaontottek a helyere ... Akkor befedven a sirt, dicsereteket es Mlat zengtek Isten kegyessegenek ... " Hartvik piispok kozlesenek az a tortenelmi jelent6sege, hogy tenykent szogezi Ie: a szentte avatas, vagyis a sirbontas es az ereklyek oHarra helyezesenek szertartasakor mar nem talaltak sem a kiralyi pecsetgyurut, sem a szent kiraly jobbjat a talajvizzel es balzsamolajjal felgyiilemlett sirverem melyen. Erre a koriilmenyre Hartvik legendas magyarazatot talal: "Egy bizonyos Mercurius nevii szerzetest, aki papi rendjeben az Oroksziiz kincstaranak ore volt, s a mennyei haza szeretete miatt a vilagr61 is lemondott, azon 6raban, melyben a kopors6t megnyitottak, nehogy a szent ereklyejebol valamit elragadjon, megdorgalt a kiraly, es messzire kiUdott onnan. Mikor szomoru arccal alt a k6rusban, egy feMr ruMba oltozott ifju osszecsavart szovetet adott at neki, mondvan: Rad bizom ezt megorzesre, s ha eljon az ido, felfedesre. A szent szolgalat vegeztevel a szerzetes az epiUet sarkaban a szovetet kibontotta, s elsapadt, hogy Isten emberenek ep kezet, rajta a csodasmivii gyiiriivel meglatta. Anelkal, hogy tudtak volna r6la, magaval vitte a monostorba, melynek igazgatasa rea volt bizva ... Itt a foldbe rejtett kincset sokaig eltokelten vigyazta es orizte, majd a kolostor alapit6it ertesitette, vegiU, hogy kozeledett a kinyilvanitas ideje, a kirallyal is kozolte. Az a paspokoket es Magyarorszag elso embereit csakhamar osszehivatta ... , es az annepelyes napot Isten embere jobbjanak felemelesere meghatarozta. "

A Szt. Jobb 6rzesi oltara

A Hartvik-Iegendab61 kibontakoz6 torteneti igazsag magva az, hogy Istvan kiraly jobbjlit - minden bizonnyal meg a szentte avatas el6tti poganylazadas idejen - levalasztottak a szent tester61, es kopors6jab61 kiemeltek. A feher ruMs angyali ifjur61 sz616 legend a arra utal, hogy a becses ereklye eltulajdonit6ja va16sziniileg a Katapan nemzetseghez tartoz6 Mercurius volt, aki a kritikus id6szakban eppen a fehervari Boldogasszony-templom kincstarosakent tart6zkodott a kiralyi varosban. Mint a templom es a kaptalan legbizalmibb embere, konnyen hozzajuthatott a draga ereklyehez es eszrevetlen szallithatta el a csalad Bihar megyei birtokara, hogy azt a Berekisnek, maskeppen Kis-Berkinek nevezett Beretty6 melletti telepiiles monostortemplomaban 6rizze. Egy XII. szazadi III. Istvant61 szarmaz6 okirat Mercuriust kifejezetten "tolvajnak" nevezi annak ellenere, hogy Hartvik "Isten kivalasztott eszkozet" latja benne. Vegiil is Szent Laszl6 kiraly 1084. majus 20-an elzarandokolt Berekisre, ezzel a Szent Jobb kultuszat mintegy j6vahagyva, megbizta Nmos bihari herceget, hogy a fab61 epiilt monostortemplom helyebe k6egyMzat emeltessen. Ez a kiralyi latogatas a kozepkori liturgikus naptarakban, mint a Szent Jobb "litvitelenek" napja, kes6bb pedig, mint a Szent Jobb "feltalalasanak"

A Szt. Jobb-kapolna f60ltara

iinnepe szerepel. Az addig alig ismert bihari telepiiles uj neve Szentjobb, illetve az ezzel etimol6giailag azonos jelentesii Szentjog lett (rna: Siniob, Romania). A monostor kozepkori, 1471-es evszamu pecsetjen konyokben meghajlftott kar lathat6 eskiire erneIt kezfejjel, felirata: ,,Abbatia Beatae Mariae Virginis de S. Dextera S. Stephani regis Hungariae seu sent Jobb", magyarul: "Szent Istvan Magyarorszag Kiralya Jobb kezerol vagyis a Szent Jobbr61 elnevezett Boldogsagos SziizMaria Apatsag". A pecset abrazolasar61 arra lehet kovetkeztetni, hogy a kezereklyehez eredetileg a karcsont is hozzatartozott, amelyet kesobb - adomanyozas reven - mar ona1l6 ereklyekent tiszteltek a kozepkori Lengyelorszaghoz tartoz6 Lembergben (rna: Lvov, Szovjetuni6). A szentjobbi monostor a XV. szazadban elszegenyedett, es hirneve is hanyatlani kezdett. Laskai Osvat, a hires ferences sz6nok tanusitja, hogy a kiralyi ereklye az 1400-as evek vegen ismet Fehervarott talalhat6. A torok h6doltsagt61 a Szent Jobb tortenetenek ujabb, bizonytalanabb es kevesbe ellenorizheto korszaka kezdodik. Minden bizonnyal a moMcsi vesz (1541) es Buda eleste utan mentik at a tortenelmi Magyarorszag legdelibb varosaba, a dalmaciai Raguzaba

A Szt. Jobb-kapolna orgonaja

(rna: Dubrovnik, Jugoszlavia). Teny, hogy a raguzai domonkosok rendi nagygyulese 1590-ben a Szent Jobb reszere uj, eziist ereklyetart6 keszfteser6l hoz hatarozatot, s mint kultikus targy szerepel a rend 1618. evi leltaraban. A nemzeti ereklye visszaszerzesere els6kent I. Lip6t csaszar tett kfserletet, de csak Maria Terezia er6feszftesei jartak eredmennyel. A csaszarn6 kihasznalva Raguza szorongatott helyzetet - azzal vadoltak ugyanis a tengerparti varost, hogy a tOr6kkei sz6vetkezik-, meger6sftette a csaszari protektoratust, segftseget helyezett kilatasba, es 200 tallert ajanlott fel a domonkosoknak a Szent Jobb megvaltasa fejeben. A lek6telezett Raguza halab61 visszaajandekozta a becses ereklyet, es szenatori kiild6ttseggel Becsbe juttatta. Maria Terezia 1771. majus I-jen vette at Szent kiraiyel6djenek epen maradt jobbjat, es szemelyesen gondoskodott arr61, hogy azt megfelel6 iinnepelyesseggel hitelesftsek, majd annak gondos szallftasat ket kijel61t piisp6kre es test6ri dfszkfseretre bfztak. A Szent Jobb diadalutja ket pihen6hely erintesevel - Gy6r6n es Pannonhalman at - vezetett ,,6sbudavaraba", ahol julius 21-en harangzugas k6z6tt a hfvek, valamint az egyhazi es vilagi el6kel6seg

ujjongasa fogadta. A csaszar- es kiralyne rendelkezese ertelmeben a var Szent Zsigmondr6l elnevezett udvari templomaban helyeztek el, es gondozasat az angolkisasszonyok rendjere bfztak. T6bb mint masfel szazadon at ez a templom volt a Szent Jobb 6rzesi helye, melyet a masodik vilaghaborut k6vet6 ujjaepftes idejen megsziintettek, es a mai Magyar Nemzeti Galeria epiiletegysegebe foglaltak. A Szent Jobb az 1867. evi kiegyezest k6vet6 id6ben egyre elmelyiiltebb tiszteletben reszesiilt: 1891-ben a kormany augusztus 20-at nemzeti iinneppe nyilvanftotta; ett6l kezdve rendszeresen rendeztek meg a Szent Jobb-k6rmeneteket a budai var teriileten. Ezeken az egyhazi el6kel6segeken kfviil az orszag politikai vezet6i is megjelentek. Az ereklye a haborus esemenyek folytan ujb6l vandorlitra kenyszeriilt: 1944 6szen a koronazasi jelvenyekkel egyiitt Nyugatra hurcoltak. Szerencsere nem maradt sokaig tavol az orszagt61. A. Rochraher salzburgi ersek k6zbenjarasara 1945. augusztus 19-en R. Diefenbach tabori lelkesz a magyar szarmazasu Kovacs Gy6rgy amerikai ezredes kfsereteben az ausztriai Mattsee-b6l visszahozta, s fgy a bekeid6 els6 augusztus 20-i iinnepseget mar Szent Istvan

Keresztel6kut (Ybl Mikl6s)

jobbjanak jelenll~teben tarthattak meg a romos pesti utcakon: a ferences templom es a bazilika kozotti kormenettel. 1946-ban a Nepkoztarsasag utjan es a H6sok teren, 1947-ben pedig a bazilika kornyeken keriilt sor a Szent Jobb-kormenetre. Ezt kovet6en a sulyos politikai nyomas miatt a kultusz a templom falai koze szorult. Az ereklyet - a hagyomanynak megfele16en - ismet az angolkisaszszonyok gondjaira bfztak, akik pesti rendhazuk kapolnajaban biztosftottak helyet szamara. A szerzetesrendek allami rendelkezessel tortent feloszlatasa utan, 1951-ben, a Szent Jobbot az egyhazi f6hat6sag a szent kiraly tiszteletere emelt bazilika plebanosanak adta at azzal az utasftassal, hogy annak melt6 6rzeser61 gondoskodjek. fgy lett veglegesnek mondhat6 6rz6helye a bazilika felkorfves alaprajzu sekrestyekapolnaja, amely az 1851-1905 kozott epiil6 lip6tvarosi "nagy templorn" els6, liturgikus-szakralis tere volt. Ezt a kapolnat 1861. februar lO-en azzal a cellal szentelte fel Scitovszky Janos hercegprfmas, hogy az epftkezesek befejezeseig az egyhazkozsegi istentiszteletek es szertartasok szolgalatara alljon. Az egykor egyseges sekrestyekapolna bels6 teret Ger6 Laszl6 tervei alapj an 1971-ben valaszfallal megosztottak, es eleje allftottak azt a finoman faragott, kismeretii, XIX. szazadi oltart, amelyre a kozelmultban helyeztek el a Szent Jobb-ereklyet 6rz6, modern vonalu iivegtarl6t, Anton Doncsev alkotasat. Maga a kezereklye, melynek csukl6jat akantuszleveles zar6lemez takarja, ujjait es kezfejet pedig gyongyfiizeres pantok rogzftik a bord6 barsonnyal bevont parnahoz, uveghenger alaku belso tart6jaban pihen. Ezt az onall6an is kezelhet6 relikviariumot egy minden reszleteben megmunkalt, rekeszzomanc betetekkel ekesftett eziist ereklyehaz foglalja magaba. A kozepkori kapolnak formavilagat idez6 neog6tikus otvosmii szarnyas sarkanylabakon all, als6 tagozatan tfz aranyozott, terdel6 angyalfigura h6dol az ereklye el6tt; mermiives, attort oldalanak sarokoszlopain pedig nyolc magyar szent szobrocskaja helyezkedik el, a k6csipkeket utanz6, baldachinos fiilkeparok melyen. Az ereklyehaz nyeregtetejet fiales huszartorony koronazza, Szent Istvan aranyozott eziistszobraval. A kett6s ereklyetart6t Simor Janos bfboros hercegprfmas sokoldaluan foglalkoztatott epftesze, Lippert J6zsef rajzai alapjan a becsi W. Br6se otvosceg vitelezte ki 1862-ben. A masodik vilaghaboru idejen ert seriileseit a pesti otvos, B6kai (Broczigy) R. restauralta 1946-ban. A Szent Jobb-kapolna regi felszerelesi es berendezesi targyai kozott kiilon figyelmet erdemel a diszes fooltar, melyet a bazilika bels6 epfteszeti munkalatait iranyft6 Kauser J6zsef tervezett 1899-ben. Hild J6zsefet es Ybl Mikl6st kovet6en harmadik epfteszkent 6 fejezte be a

Az 1989. augusztus

20-i

Sz. Jobb-kormenet

bazilika epiteset, lehetove teve, hogy 1906. december 8-an elhelyezzek a templom zar6k6vet. A kapolna kismeretii elektromos orgomijat a mult szazad vegen Csaszka Gy6rgy kalocsai ersek ajandekozta, akinek cfmere disziti a ritka megoldasu, zart jatsz6asztallal rendelkezo, eklektikus stilusu orgonahazat. A kapolna hat, mult szazadi uvegablakanak csupan bordiirjei veszeltek at a masodik vilaghaboru pusztitasait. Ezek keretezik most a selmecbanyai szarmazasu festomiivesz, Pituk V. J6zsef kepsorozatat, a magyar szentek - Szent Margit, Szent Lasz16, Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Istvan es Arpadhazi Szent Erzsebet - nagyvonaluan komponalt figurait. (Kesziilt 1976 es 1984 k6z6tt.) Femallvanyokon nyert elhelyezest Emanuel Bela 1927-ben festett tizennegy staci6skepe. A kapolna hats6 falat diszito dombormu Ratti Achilles, a kesobbi XI. Pius papa latogatasanak emleket orzi. Az egykori Szent Lip6t-kapolna - Lekai Lasz16 biboros primas engedelye alapjan -1983 6ta a Szent Jobb titulust viseli. A marvanyboritassal vegleges kialakitast nyert orzesi oltart Paskai Lasz16 biboros,

primas, esztergomi ersek 1987. augusztus 20-an aldotta meg, es adta at a hiveknek, mint az orszag legujabb zarandokhelyet. A 80-as evekt61 kezdve ujb61 kiviragzott a szent kiraIy ereklyejenek nyilvanos tisztelete: 1985-ben Wetter miincheni biboros aldotta meg vele a bazilika ujjaepitett kupolajat a Szent Istvan teren megrendezett halaad6 iinnepseg kereteben, 1988-ban pedig Istvan kiraly halalanak 950. evfordu16ja kapcsan "orszagjarasra" vittek a piisp6ki szekhelyekre, valamint Mariap6csra es Pannonhalmara. A jubileumi f6iinnepsegre a budapesti bazilika e16tt keriilt sor, ahol a Szent Jobb jelenleteben, szabadteri oltaron celebraltak az augusztus 20-i f6papi miset. A t6bb mint negy evtizedes kenyszersziinet utan, 1989-ben ujithattak fel a hagyomanyos Szent Istvan-napi k6rmenetet: t6bb ezer lelkes resztvev6 kiserte a nemzeti ereklyet a bazilikcit k6rnyez6 utcakon es a Bajcsy-Zsilinszky titon. A Szent Jobb, orzesi helyen, naponta megtekintheto: aprilis 1-jet61 szeptember 30-ig: 9-t6117 6raig; okt6ber 1-jet61 marcius 31-ig: 1O-t61 16 6raig. A Szent Jobb-kapolnat vasar- es iinnepnap 13 6rakor nyitjak. dr. Farkas Attita

IRODALOM
Uxa J6zsef: A budavari kiralyi kapolna s a "M. Kir. Udvari es Varplebania" t6rtenete, Budapest, Stephaneum Nyomda Rt., 1934. Gy6rffy Gy6rgy: Istvan kiraly es muve, Budapest, Gondolat Kiad6, 1977. Gy6rffy Gy6rgy-Dercsenyi Dezs6: Istvan kiraly emlekezete, Budapest, Helikon Kiad6, 1987. Farkas Attila: A budapesti Szent Istvan-bazilika kepz6- es iparmuveszeti kialakitasa (doktori disszertaci6, kezirat), Budapest, 1988. Az Esztergomi Primasi Leveltar es a budapesti Szent Istvan-bazilika Irattara
Tajak-Korok-Muzeumok Kiskonyvtara 384. szam Kiadja a TKM Egyesiilet a Szent Istvan-bazilika Plebaniahivatalanak megblzasab61 1990-ben, 10 000 peldanyban Felel6s szerkeszt6 es kiad6: Eri Istvan A belivet tervezte: Kulcsar Agnes Fenykepek: Szelenyi Karoly, Kertesz Gabor, Kerekes J6zsef, Ko6s Gyula Fedel: Kartografiai Vallalat, Budapest Bellv: 901752 Pannon Nyomda, Veszprem Felel6s vezet6: Fekete Istvan igazgat6 ISBN: 9635557140 ISSN: 0139-245X

A SZENT ISTVAN BAZILIKA ALAPRAJZA