You are on page 1of 20

BUDAPEST Evangelikus Orszagos Mliz8um

063 .-------~-------130S . 130S Dagaly u. 9. -069 F 11 FS0029S707

III

FABINY TIBOR BUDAPEST, EVANGELIKUS ORS
1

III~~!~IIWU!~~~IIII
KISKONYVTARA

TAJAK KOROK MUZEUMOK

--.

263

A kezdel

A Magyarorszagi Evangelikus Egyhaz 1973-ban iinnepel yes keretek kozott emlekezett meg fennallasanak 450. evfordul6jar61. Ebb6l az alkalomb6l az egyhaz elnoksege - Fekete Zoltan profeszszor, orszagos egyhazi feliigyel6 es Kaldy Zoltan piispok - hivatal os megbizast ad ott jelen sorok ir6janak, mint az Evangelikus Teol6giai Akademia egyhaztorteneti tanszeke vezet6jenek a hazai evangelikus egyhaz tulajdonaban lev6 miitargyallomany szambavetelere, nyilvantartasara es feldolgozasara. Ezzel egyidejiileg a Magyarorszagi Evangelikus Egyhaz Orszagos Presbiteriuma egyhangu hatarozattal kimondta, hogy 1973. januar I-jevel megszervezi az Evangelikus Orszagos Muzeumot. A Miivel6desiigyi Miniszterium mt;J.zeumi osztalya nehany hettel kes6bb irasban is megadta elvi hozzajarulasat e letesitmeny felallitasahoz. Ezzel letrejott az evangelikus gyiijtemenyiigynek a nagy multu konyvtari es leveltari gyiijtemeny melJetti legfiatalabb agazata. A sokiranyu szervezesi munka miatt a muzeum megnyitasaig meg tobb evnek kelJett eltelnie. Piispoki korlevelek pontos jelentestetelre kertek fel a mintegy 300 evangelikus gyiilekezet lelkeszeit miitargyaik leltari kimutatasanak es miileirasanak miel6bbi bekiilctesere. A 16 egyhazmegyet kepez6 magyar lutheranizmus sokszor feledesbe ment miikincseinek szamat es allapotat az egyidejiileg megszervezett egyhazmegyei gyiijtemenyi el6ad6k utjan sikeriilt pontositani. A helyszini elJen6rz6 munka melJett a bels6, rendszerez6 feldolgozasra keriilt ezutan sor. A gyiilekezetek jelentesei alapjan orszagos kataszter: targyi es szemelyi katal6gusrendszer kesziilt. Grom volt felfedezni az olykor kis sz6rvanygyiilekezetekben 6rzott regi ertekeket. Meghat6 volt gyiilekezetek, csaladok es egyenek tamogat6 erdekl6dese: mind tobben ajanlottak fel a letesiil6 egyhazi muzeum reszere 6si csaladi ertekeket, s egyeb miitargyakat.
Evangelikusok

a Kcirpcil-medenceben

A Karpiit-medence evangelikussaga a lutheri reforrnaci6 kezdete (1517) 6ta szetsz6rtsaga es gyakori iildoztetese elJenere fontos kulturalis szerepet jiitszott hazank eleteben. Kezdetben a szabad kiralyi- es banyavarosok - jobbara nemet ajku - polgarsaga, majd egyre nagyobb szamban a magyar nemesseg, a foldesurak

Luther Marton Knud Knudsen

szobra, alkotasa

reven pedig a jobbagysag es parasztsag is jelent6s szamban csatlakozott az Agostai Hitvallasban megfogalmazott tanokhoz. Az 1541-ben harom reszre szakadt orszag sajatos bels6 fejl6dese, az er6s rekatolizaci6val jar6 Habsburg-uralom es a torok pusztitasa egyarant ranyomta belyeget a lutheranusok tovabbi sorsara. Ujabbkori helyzetiiket el6bb II. J6zsef 1781-es Tiirelmi Rendelete, az ezt kovet6 orszaggyulesek vallasiigyi torvenyei es a zsinatok rendelkezesei szabtak meg, mig vegiil a trianoni diktatum meg nem pecsetelte sorsat. Ezzel ugyanis nemcsak az orszag, hanem a magyar evangelikus egyhdz tester61 is levalt a tortenelmi ertekekben leggazdagabb felvideki, erdelyi, delvideki es burgenlandi lutheranizmus. A hazank mai teriileten el6 mintegy 430 000 evangelikus szetsz6rtsaga ellenere tobb jellegzetes tajegyseget alkot: A legregibb magyar ajku tombot Kemenesal ja es a Rabak6z gyiilekezetei kepezik. Ez az eszaknyugati orszagresz szenvedett viszonylag legkevesebbet a 150 eves torok ural om pusztitasait61. A felhold bukasa utan az orszag pusztan maradt teriiletere el6bb szlovak, majd nemet telepeseket hivtak be. A felvideken mostoha viszonyok kozott el6 szlovakok alapitottak a XVIII. szdzad els6 feleben a maig is legnagyobb evangelikus gyiilekezeteket es templomokat, igy pI. Bekescsaban, Nyiregyhazan, Szarvason, Albertirsan es masutt. A jobbdra wiirttembergi vagy hesseni nemet betelepiilok f6kent a Tolna megyei egyhdzkozsegek alapitasaban jatszottak

fontos szerepet. A Drava mentE'm egy ideig a vend tszlovEm) evangelikussag is kicsiny, de jelentos csoportot kepezett. A fentiekbol lathato, hogy mar a muzeum alapitasakor es az elso allando kiallitas tervezesenel egyre vilagosabban rajzolodtak ki azok a konturok, amelyek a mai magyar evangelikussag sajatos vonasait alkotjak. A beerkezett jelentesek es a helyszini szemlek alapjan kitunt, hogy az igen nehez sors es a sok hilnyattatils ellenere az orszag lakossaganak rna mindbssze 4% -at kitevo evangelikus egyhaznak jelentos kulturalis es muveszeti emlekei vannak. Targyi csoportositasban hilrom nagy egyseg feldolgozasanak es bemutatasanak a gondolata valt kezzelfoghato valosagga: az oklevelek, okmanyok es keziratok leveltari anyaga, az inkunabulumokat, osnyomtatvanyokat, regi es ritka kbnyveket is orzo konyvlarunk muzealis erlekei, valamint a lilurgikus es kepzomuveszeli targyakal tartalmazo, most regisztralt muzealis allomanynak az bsszessege.
A fOvaros sziveben

Idokbzben megtbrtent az egyhilzi miitargyallomany vedette nyilvanitasa, az elhanyagolt vagy seriilt objektumok restauralasa, tbbb egyhazmegyeben minden egyhilzi ingatJan es ingosag lefenykepezese, valamint Qyarapodasi- es leltarkbnyv felfektetese. Az egyhilzi vezetoseg kezdemenyezesere es az Allami Egyhazligyi Hivatal jovahagyasaval 1978-ban sikeriilt a regi, kedves tervet megvalositani: az elso pesti evangelikus egyhaz patinas epiiletenek 135 ml-es fbldszinti helyisegeit a Deak teren kiallitasi celra felszabaditani. Az addig harom vallalat altaI berelt, egyhazi tulajdont kepez6 epiiletreszben nemely berl6 terites elleneben, az Orszagos Munkas6rseg teritesmentesen bocsatotta berlemenyet a muzeum rendelkezesere. Havassy Pal epiteszmernbk, az Orszagos Miiemleki Feliigyeloseg igazgatohelyettese (+ 1985) elvallalta a kiallitohelyiseg megtervezeset, Gryllus Vilmos epiteszmernbk annak kivitelezeset. A engedelyek birtokaban es a kivitelezes folyamataban fontos lancszem hianyzott meg az elso kiallitas megnyitasahoz: alkalmasnak itelt miitilrgyanyag begyiijtese. Nehilny teologiai hallgato bnkentes munkajaval egyhazi rendeltetesii "kisbusszal" 65 egyMzkbzseg mintegy 150 miikincset - kbztiik on- es btvbstargyakat, festmenyeket, textiliakat, szobrokat, plasztikakat, ermeket es keramiakat - sikeriilt 1979 tavaszan begyiijteni. Az egy-

Luther Marton vegrendelete

1542-b61

hazi leveltar 20 ertekes eredeti keziratot, a k6nyvtar csaknem 100 muzealis erteku k6nyvet bocsatott a muzeum rendelkezesere. tgy kerUlhetett sor 1979. julius 27-en a muzeum iinnepelyes megnyitasara. A szep klasszicista templomudvarban t6bb szaz f6nyi resztveva, k6ztiik Miklos Imre allamtitkar, az Allami Egyhaziigyi Hivatal eln6ke es kiserete hallgatta meg Kaldy Zoltan p"iisp6k-eln6k iinnepi megnyito beszedet, We6res Sandor k6ltai vallomasat, Bitskey Tibor szinmuvesz szavalatat, Berczelly Istvan operaenekes eneket, a Lutherania ko rusat , Fasang Zoltan es Mossoczy Miklos kamarazenejet.
A kelszaz eves epiiJel

A Pesti EgyMz megalakulasat engedelyeza, 1787-ben kelt okirat istentiszteleti celra csak berlemeny igenybevetelet tette lehetave. A mai Vaci- es Iranyi utca sarkan t6bb even at egy nagy lakast berla uj gyiilekezet elsa celkituzese az volt, hogy sajat tulajdonu temploma es parokiaja legyen. Ennek felepiteset 1791-ben engedelyeztek. Az epitkezeshez a Kincstar es a Varosi Tanacs adta a

Karoly graniltos ezred laktanyaja (a mai K6zponti Varoshaza) es a szomszedos katonai pekmiihely melletti telket a mai Siit6 utcaban. E/sa illemben, 1795-ben a Kaposztaspiacra - a mai Deak Ferenc terre - nyil6 ablakaival egy [o/dszinli imalerem es eme/eli pap/ok kesziilt el. Ezt az imatermet a szomszectos templom felepitese utan (1811) iskolateremme alakitottak iIt. Az epiiletet Krausz Hmos tervezte es epitette. A kesmarki szarmazasu fiatal epit6mesternek - bar tudjuk, hogy Vacott es Szekesfehervaron is voltak epitkezesei - talan ez az egyetlen fennmaradt miive. A kes6bbiekben t6bbsz6r is iltepiilt es masodik emelettel is b6viilt epiiletet 1855-ben a templommal uj szarnnyal k6t6ttek 6ssze. Ennek epitesze a magyar klasszicizmus nagy mestere, Hi/d J6zsef volt. A mai muzeum 1978-ban elkesziilt bels6 terenek kiallitasi resze a Krausz-fele epiilet egykori imatermeben van elhelyezve, az egykori Hild-fele szarny pedig rna e16- es fogad6ter. A liltogat6t a muzeumba lepve, a kiils6 homlokzattal harmonikus, modern berendezesu., de klasszicista bels6 ter fogadja. E stilusra jellemz6 a
Bornemisza Peter predikaci6

9yujtemenye

(1584)

diszitesmentes, geometriai feluletek es testek jc>aranya es ritmusa. A j61 megvilagitott, feher donga- majd csehsuveg boltozata, - a szabad nyilasokkal bsszekbtbtt, kbzel egyforma alapteruletu negy helyiseg aranya, - a kbrbefut6 vitrinek es lamberiak ritmusa, - a mereteket es tavlatot j61 erzekelteto negyzetes ko pad16burkolat a kis muzeum szobait egyetlen, j6 aranyu terem me varazsolja.
Az dlJando kidlJilds

A Belvaros sziveben seta16, a Deak ter forgatagab61 erkezo latogat6t e kituno epiteszeti megoldas kbvetkezteben bensoseges, nyugodt es attekintheto ter fogadja. A kiallitasi anyag sokasaga es sokfelesege nem robbantja szet az enteriort. Ez II megoldas a tervezokbn kivul Peter Marta tudomanyos szaktanacsad6nak - az Iparmuveszeti Muzeum foigazgat6-helyettesenek - es Bankliti Albinnak, a Kbzponti Muzeumi Igazgat6sag kiallitasrendezoi csoportvezetojenek kbszbnheto.

(XVII.

szazad)

Pilarik Istvan kannaja MNM tu/ajdona

.•• Luther Biblia (Wittenberg,

1564)

gelikussag

A muzeum els6 allando kiallitasanak ezt a cimet adtuk: Evana magyar kulturaban. Azt szeretne e tarlat bemutatni, hogy a Karpilt-medence magyar, nemet es szlovak nyelvu evangelikussaga mikent jarult hozza a szazadok folyaman hazank kulturalis eletenek fejl6desehez, s egyben mikent terjesztette az evangeliumot.

Egyhclztortenet

Az egyhaztbrteneti hatter mbgbtt is egesz Magyarorszag vazlatos tbrtenete huzodik meg. A latogato ugyanis hamar felfedezheti, hogy tbrtenelmunkben a reformacio kezdetet6l fogva a vallasszabadsagert vivott harcok mindig bsszefonodtak a nemzeti felszabadito haborukkal. Bontsuk ki el6szbr a kiallitas egyhazt6rteneti szalat. Nem mindig latvanyosak, de annal tbbbet mondok azok az okmanyok, amelyek a magyarorszagi lutheranizmus terjedeset akar tiltjak, akar engedelyezik. Az el6bbiek kbze tartoznak az 1523. es 1525. evi orszaggyiiJeseknek azok a vegzesei, amelyek a lutheranusokat es azok partfogoit fej- es joszagvesztessel, illetve megegetessel rendelik buntetni. Valamelyest nagyobb engedmenyt adott az

1681-es pozsonyi diela hatarozata, amely a torvenybe eikkelyezett - un. artikularis - helyeken nyilvanos istentiszteleti lehetoseget biztosit a nem katolikus hiveknek, espedig varmegyenkent 2-2 kozsegben. Ilyen volt a Vas megyei Nemeses6 es Nemesdomolk, valamint a Gyor-Sopron megyei Vadosfa es Nemesker gyUlekezete. Nemesak tartalmaban erdekes, de a kUlso szemlelonek is szembeoUo a Rak6ezi szeesenyi orszaggyiileset koveto 1707-es rozsahegyi zsinal eredeti jegyzokonyve, az egyhdzi es vilagi resztvevok autogrdf alairasaval es peesetes cimereivel. A vezerlo fejedelem a tobbsegi ely alapjan orszagszerte igazsagos egyhazpolitikai intezkedeseket tett, - ekkor tudtak soraikat ismet rendezni a Habsburg es torok vilagban sokat szenvedett hazai evangelikus rendek. De kiemelten szerepel a kiallitason a II. J6zsef felvilagosult politikajat tukrozo 1781-es Turelmi Rendelel is. Ez elobb mint kiralyi kegy, az 1791-es orszaggyiilesen pedig mar mint torvenyeikk biztositja a nem katolikusok szabadabb vallasgyakorlatat. A fejlodes esuesat a Kossuth Lajos altaI megfogalmazott 1848: xx. lorvenycikk jelenlette, amely kimondta a felekezetek kozotti teljes egyenloseg es viszonossag elvet. A Baeh-korszakban tobb kiserlet tortent a protestans vallasszabadsag megesorbitasara, sot eroszakos elfojtasara. Tobbek bator kiallasat tukrozik a Szekaes J6zsef, Bauhofer Gyorgy, Torok Pal es mas lelkeszek aldirasaval benyujtott felsegfolyamodvanyok. Ezeket Maria Dorollya nadorne terjesztette fel - alairasok nelkUl - a beesi udvarhoz. A Habsburg-haz evangelikus nadoraszszonyanak autogrdf levelei es adomanyai is jelzik, mily sokat koszonhet neki az egesz magyar protestantizmus. tgy vonul vegig egesz jelen szazadunk kozepeig - Bajcsy-Zsilinszky Endre sopronkohidai vertanusaganak dokumentumaiig az a torteneti reteg, amelynek kifejtesehez az evangelikus leveltarak anyagain kivul metszetek es portrek nyujtjak a vizualis hatteret. EszmetOrlenel

Szorosan kapesol6dnak az elobbiekhez azok az eszmetorteneti hatasok, amelyek Eur6pa fel evezredes szellemi tortenetet szineztek, hiszen a lutheri reformaei6 talajat sok kozepkori antifeudalis es antiklerikalis mozgalom keszitette elo. A val dens, majd huszita mozgalmak azert is jelentosek, mert az elso magyar keziratos - reszleges - bibliaforditas a XV. szazadban huszita papok munkajanak koszonheto.

A nemesc 56; oltarterft6

(1650)

De nem lebecsUlheto hatasa volt Erasmusnak sem a reformaci6 hajnalan a budai varban. Erre kiilonosen Habsburg Maria kiralyne szemelye figyelmeztet, aki mint II. Lajos kiralyunk fiatal felesege, majd ozvegye Erasmussal, sot Lutherral is rokonszenvezett. Ezt bizonyitja Luther Negy Vigasztal6 Zsoltara, amelynek eloszavat a reformator a magyar kiralynenak ajanlotta. Felfigyelhetiink a helvel (reformatus) iranyzal eros terh6ditasara a XVI. szazad masodik feleben, majd a ha//ei pietizmus egyhazelevenito mozgalmara egy szazaddal kesobb. A polihisztor Bel Matyas pozsonyi munkassaga bizonyitja, mennyire a korai felvilagosodas iranyaba mutatott elore a torteneti pietizmus. Ebbe a hatterbe, mint egyhaz- es eszmetortE'meti vonulatba epUl be a muzeum ket leggazdagabb erteke, az evangelikussag muvelodes- es muveszettorteneti emlekanyaga.
Muvel6des

A nagy vallasos gondolkod6k, es kivaltkeppen a reformatorok j61 tudtak, hogy a biblia helyes megertese es a muveltseg szervesen osszetartozik. Ezert segitettek elo mind a nyelvtani ismeretek

Devail, mind a bibliaforditasokat es az Luther klasszikus wartburgi, majd wittenbergi bibliaforditasa serkentette el6szor Sylvester Janost, hogy Nadasdy Tamas sarvari udvaraban 1541-ben megjelentesse a magyar nyelvu Ujszovetseget. Ezt k6vette Erdelyben Hellai Gaspar is tobb tarsaval egyiitt. Ugyanez az igeny kes6bb, a pietizmus idejen is el6terbe keriilt. Evangelikus reszr61 Bel Matyas, Barany Gyorgy es fia Janos, Vasonyi Marton es Sartorius Szabo Janos buzg6lkodtak e eel erdekeben. A b6 termesanyag mellett kiilonosen is a miivel6des szolgalataban alltak a reformatorok es predikatorok kronikai, foldrajzi leirasai, szotarai, naptarai es tankonyvei. Luther, Melanehthon es Kalvin irasai mellett olyan magyar reformatorok vittek el6re kulturalis eletiinket, mint Devai Biro Matyas, Huszar Gal, Sztarai Mihaly, Gerengel Simon, Bornemisza Peter. A XVII. szazad nehany evtizedeben beallt atmeneti megtorpanas utan uj lendiiletet vett a pietista irodalom termekeinek a publikalasa. Megsokasodtak a magyar, nemet es szlovak nyelvii enekes- es imakonyvek, katek es epit6 irasok.
anyanyelvi teolagiai irodalmat.

terjeszteset

(Sylvester,

"':.4__ .,,~~~

•. ~rtF'~. Bel Matyas (1684-1749)

Evangelistat (?) abrazo/6 III. szazadi szobor Gy6nr6/

xv

Az egyhazias hatterii miiveltseg a felvilagosodas koraban erte el csucspontjat. A Tiirelmi Rendelet, majd az ezt k6veta evtizedek uj iskolai rendtartasai minden addiginal magasabb szintre emeltek az iskolai kepzes szinvonalat. Az elsa f6varosi - katolikus - k6zepiskola, a Piarista Gimnazium mellett idarendben elsanek kezdte meg miik6deset a Pesti Egyhdz Siit6 utcai evangelikus iskoldja.

Sok portre es egyeb relikvia arzi az elsa tanarok emleket: k6ziiliik t6bben Pestalozzi szellemeben, humanisztikus celkitiizessel es modern eszk6z6kkel neveltek, oktattak. A kezdetben t6bbsegeben nemet anyanyelvii iskola lassan a magyarosod6 polgarsag, a favarosi ertelmisegi csaladok es a, messziral is ide vonz6d6 nemes ifjak szellemi miihelye lett. Nem kisebb egyeniseg tanult az 1833/34. tanevben, mint a 11 eves Petrovics, azaz Petafi Sandor. Urikus k6ltanknek egy nemet nyelvk6nyv elazekere irt elsa latin versikeje, valamint a selmecbanyai Lyceum Diaktarsasaganak albumaba irt autografja muzeumunk feltve arz6tt kincsei k6ze tartmik.

Szekacs piispok

J6zsef (1809-1876)
fenykepe

A XIX. szazad derekan a mai muzeumi helyisegeket, majd az egesz egyhazi epiiletet "kin6tte" ez a kivalo iskola. Az egyhaz 1864-ben egy szomszedos uj, magasabb epiiletet emelt. Ennek fiureszlege 1905-ben a fasori F6gimnazium uj epiiletebe koltozott. Ez az iskola kiilonosen is sok kivalosagot, koztiik Nobel-dijas tudost is adott az emberisegnek. Az orszag kiilonboz6 reszeib6l fennmaradt muvel6des- es iskolatorteneti emlekek mind anal vallanak, hogy a Karpat-medence evangelikussaga els6renden kitun6 iskolainak koszonhette magas kulturalis szinvonalat. Figyelemremelto teny, hogy a szazadfordulon 11 fels6- es 25 kozepfoku evangelikus iskola mukodott az orszagban. A muveltseg hordozoi azonban nem csupan az iskolak voltak. A felvilagosodas gondolatat es a reformeszmeket tud6s lelkeszek (Bel Matyas, Rat Matyas, Tessedik Samuel, Wallaszky Pal, Liedemann Marton, Kolbenheyer Mar, a Hajnoczyak, Hrabovszkyak, Kalchbrennerek) es vezet6 egyhazi tisztsegeket betolt6 tud6s viIdgiak (Tomka Szaszky Janos, Berzeviczy Gergely, Vajda Peter, Schedius Lajos, Schwartner Marton) kepviseltek. Nem veletlen, hogy a XIX. szazadb6l es jelen szazadunk els6 feleb6l oly sok kimagasl6 egyeniseget tarthat szamon a magyar lutheranizmus, s

vele egyiitt ez a muzeum. Hiszen evangelikus volt a szabadsagharc elen Kossuth, Gbrgey, Dessewffy, Leiningen, Iranyi, az irodalom e!en Berzsenyi, Bajza, Dbbrentei,' utobb Mikszath, Gyoni Geza, Szalatnai Rezso, Darvas Jozsef, a human tudomanyokban Comides Daniel, Hunfalvy Janos es Pal, Gombocz Zoltan, Zsirai Miklos, Melich Janos, az orvostudomanyban Balassa Janos, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sandor, Bakay Janos, a pedagogia teren Tavasy Lajos, Veres PaIne, Schneller Istvan, Peterfy Sandor, az epitomiiveszetben Schulek Frigyes, Pecz Samu, Henszlmann Imre, Sandy Gyula, a szinmuveszetben Lendvay Marton, Dray Tivadar, Somlay Artur, a politikai eletben Bajcsy Zsilinszky Endre, Mihalyfi Emo. E sokszinu, megis egyseges os-galerianak irasos es targyi emlekei a muzeum mind jelenlegi, mind tovabbi kesziilo kiallitasainak is gazdag anyagat kepezik.
Miiveszet

A Karp<it-medence evangelikussaga sok tekintetben hatranyos helyzetenel fogva muveszeti a!kotasaiban nem versenyezhetett a kortars katolicizmus gazdag muveszeti eletevel. A muzeum kepzo- es iparmuveszeti anyaga ennek ellenere igen magas kvalitast kepvisei. A legkiemelkedobb egyiittes a magyarorszagi evangelikus egyhaz liturgikus targyai.nak es templomi felszereleseinek az bsszessege. Ezek reszben az oltar, reszben a szoszek funkciojaval kapcsolatban jbttek letre, tbbbnyire mecenasok adomanyaibol. Az 01tari fesziiletek es gyertyatartok mellett ket szentseg kbriil csoportosulnak ezek a mutargyak. Az egyik az urvQcsorQ: aranyozott eziist, sok esetben on (a szegenyek aranya!) kelyhek es patenak, kannak es ciboriumok, s a veliik kapcsolatos kehelytakarok szepsegere figyelhetiink fei. Hadd hozzunk nehany peld<it a fentiekre. Kiilbnbsen az eszakdunantuli evangelikussag rendelkezik a reformacio elotti korbol szarmazo, tbbb kbzepkori gotikus kehellyel es patenaval (ostyatarto talkaval). Gerce, Meszlen es Celldbmb!k kelyhei mellett a Vas megyei Csbnge cseh feliratos, XV. szazadi huszita eredetu kelyhe erdemel kiilbnbs figyelmet. Ezt a dunantuli evangelikusok egyik elso patronusa, az Ostffy csalad egyik tagja a XVII. szazad elejen a feherhegyi csatabol hozta magaval, majd gyiilekezetenek ajandekozta. A XVII. szazad nyugat-dunantuli btvbsemlekei kbziil a felpeci kelyhet es a soproni s nemescsoi ostyatartot emeljiik ki. Az on-

muvesseget ebb61 a korb61 egy mergesi urvacsorai keszlet kepviselL Kiilonosen szep e szazad textilmuvessegenek orszagos viszonylatban is ertekes, ritka darabja: egy 1650-b61 szarmaz6 nemescs6i (Vas m.) szines himzesu urvacsorai terit6 es a szomszedos Meszlen torok himzesu sz6szekterit6je. A nemescs6i textilia szembenezetre komponalt figuralis abrazolasanak a temaja az Utols6 Vacsora. Sajeitossaga a tema feldolgozasanak, hogy ket tanitvany helyett Mark es Lukacs evangelistakat is szerepelteti az Isten Baranyara (Agnus Dei) utal6 elo bdrannyal es az urvacsorai jegyekkel teritett asztal koriil. Az egiek es a fOldiek megkiilonboztetese vegett a muvesz minden resztvev6nek piros orrot sz6tt, kiveve Jezust, annak szeretett tanitvanyeit: Janost es a negy angyalt. Az Orvacsora szertartasahoz kapcsol6d6 otvostargyak koziil kiemelkedik az az 1838-b61 szarmaz6 "arvizi kehely", amelyet a nagy pesti arviz alkalmab61 L6wy Hermann ekszeresz, a pesti izraelita hitkozseg vilagi elnoke ajandekozott halab61 sokuk megmenteseert Lang Mihaly pesti esperesnek. Ebb61 a korb61 tobb egyhazi rendeltetesii mutargya van a muzeumnak Szentpeteri J6zsef alkotasaib61.

Barakk

angyal az egykari ga/gagutai temp/amb6' (XV ,,,. sZchad)

4Enteri6r

a XVIII. szazadi sziraki keresztel6medencevel

A masik szentseg, amely k6riil a liturgikus targyak csoportosulnak: a keresz/seg. Az allando kiallitason szerepl6 mualkotasok k6zul negy kul6nb6z6 anyagu keresztelesi targyat emelunk ki: a Beleznay Miklosne Podmaniczky Anna Maria pilisi adomanyabol keszult dombormuves diszitesu 1787-es ezust keresztel6kannat, a Teleki Jozsefne Roth Johanna altaI keszittetett sziraki, kerek, fa keresztel6kutat, Kossuth Lajos tallyai on keresztel6keszletet, es Pet6fi Sandor kisk6r6si keresztel6medencejet. A fentiek mellett jellegzetes targytipusok az oltar- es szoszekdiszit6 festmenyek, szobrok, terit6k, gyertyatartok es feszuletek. A kiallitason bemutatott mutargyak kisebb hdnyadilt a t6rteneti es esztetikai erteket egyarant hordozo por/rek es szobrok teszik ki. Ezek t6rtenelmi, egyhazi szemelyisegekr61, patronusokrol, vezet6 vilagi tisztsegvisel6kr61 keszultek. A legertekesebb festmenyek Barabas Miklos mutermeb61 kerultek ki. Muveszett6rtenetunk nagy nyeresege Ferenczy Istvannak, a magyar klasszicista szobraszat mesterenek 1979-ben nyilvanossagra kerult ket marvany mellszobra a protestans vallasszabadsag mellett es a cenzura ellen biltran sikraszallo ket reformkori katolikus politikusrol: Be6thy Od6nr61 es Balogh Janosrol.

Es

meg egy unikum

Muzeumunkat rovid fennallasa 6ta tobb mint 75 000 erdekl6d6 lMogaUa meg. Sokak szamara - f6kent a reformaci6 hazajab6l erkez6knek - a muzeum egyik legnagyobb erdekessege Luther Murton eredeti vegrende/ete. Az 1542-ben Luther altai irt autografot egy nemetorszagi. helmstedti aukci6n vasarolta meg es adomanyozta 1815-ben a Magyarorszagi Evangelikus Egyhaznak Jankovich Mikl6s miigyiijt6 mecenas. Ezt a paratJan ertekii dokumentumot a lMogat6k az Evangelikus Muzeumban megtekinthetik.
Dr. Fabiny Tibor

IRODALOM

Dr. Fabiny Tibor: Evangelikussag a magyar kulturaban Vezet6 az aUand6 kiaUitashoz. Budapest, 1979. (megjelent finn, angol es nemet nyelven is) Dr. Fabiny Tibor: Ferenczy Istvan ujonnan el6keriilt slObrai az EvangeJikus Muzeumban. Miiveszettorteneti Ertesit6, 1979/1-2 Peter Marta: Az EvangeJikus Orszagos Muzeum els6 aUand6 kiallitasar6l Diakonia (Evangelikus Szemle), 1980/1.

Tajak-Korok-Muzeumok Kiskonyvtara 263. szam Kiadja a TKM Egyesiilet az Evangelikus Orszagos Muzeum megbizasab61 1986-ban, 10 000 peldanyban Felelos kiad6: Eri Istvan Szerkesztette: Dercsenyi Balazs A sorozatot tervezte: Kobol Vera A belivet tervezte: Kulcsar Agnes Fenykepek: Korcsmaros Laszl6 Rajz: Gryllus Vilmos Fedel: KartogrMiai Vallalat. Budapest Beliv: 62371 Pahnon Nyomda. Veszprem Felelos vezeto: Dan6czy Balazs igazgat6 ISBN: 9635554095 ISSN: 0139-245X

A MUZEUM ALAPRAJZA

2.lerem XVII-XVIII. szazad

Ruhalar Eloler Bejaral

A CIMLAPON: A kiBllitas zar6fala bar6 Pr6nay Sandor egyetemes felugyel6 portnijaval (Barabas Mikl6s festmenye), Balogh Janos es Be6thy Od6n mellszobraival (Ferenczy IstvsJ7. ,szobrai) A HATLAPON: Pet6fi keresztel6m~denceje Kisk6r6sr61 (XIX. sz. eteje)