ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉSTAN

Írta/szerkesztette: Vidács Lajos

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Állattenyésztéstani Tanszék

Hódmezővásárhely 2003

TARTALOMJEGYZÉK
Oldal 1. Bevezetés……………………………………………………………………………..1. 2. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana……………………………………….2. 2.1. Az állattenyésztés gazdasági jelentősége…………………………………………..3. 3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése…………………………………..7. 3.1. A hazai állattenyésztés története…………………………………………………..10. 3.2. Az állattartási formák fejlődése…………………………………………………...17. 4. A gazdasági állatok eredete, háziasítása…………………………………………….23. 4.1. A háziasítás és a háziállat…………………………………………………………23. 4.2. A domesztikáció fokozatai (stádiumai)…………………………………………...23. 4.3. A háziasításra késztető okok……………………………………………………...27. 4.4. A háziasítás módszerei……………………………………………………………28. 4.5. Az állatok változásai a háziasítás során…………………………………………..29. 5. A gazdasági állatok rendszerezése………………………………………………….34. 5.1. A fajták rendszerezése…………………………………………………………….36. 5.2. A fajtán belüli rendszertani egységek (szubpopulációk)………………………….38. 5.2.1. Alfajta (fajtaváltozat, válfajta)…………………………………………………..38. 5.2.2. Törzs…………………………………………………………………………….39. 5.2.3. Család…………………………………………………………………………...39. 5.2.4. Vonal……………………………………………………………………………39. 5.2.5. Típus……………………………………………………………………………40. 6. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai………………………………………43. 6.1. Takarmányértékesítő képesség……………………………………………………44. 6.2. Hústermelő képesség……………………………………………………………...46. 6.3. Tejtermelő képesség………………………………………………………………50. 6.4. Gyapjútermelő képesség…………………………………………………………..54. 6.5. A baromfifajok értékmérő tulajdonságai………………………………………….57. 6.6. A prémesállatok értékmérői……………………………………………………….62. 6.7. Reprodukció……………………………………………………………………….62. 6.7.1. Koraérés – ivari koraérés………………………………………………………..64. 6.8. Konstitúció………………………………………………………………………..66.

6.9. Vérmérséklet………………………………………………………………………68. 6.10. Igényesség, igénytelenség……………………………………………………….69. 6.11. Technológiai tűrés……………………………………………………………….70. 6.12. Életteljesítmény, élettartam és selejtezés………………………………………..71. 7. A gazdasági állatok küllemtana…………………………………………………….73. 7.1. A küllemi bírálat általános szempontjai…………………………………………..74. 7.2. Méretfelvétel, fontosabb testméretek, testalkati indexek…………………………76. 7.3. Az egyes testtájak megítélésének alapelvei……………………………………….79. 7.4. Bírálati rendszerek………………………………………………………………...80. 7.4.1. Rendszerszemléletű bírálat……………………………………………………...80. 7.4.2. A küllemi jegyek, a testalkati jellegvonások megítélése………………………..83. 7.4.2.1. A küllem és a formalizmus…………………………………………………....83. 7.4.2.2. Részletekbe menő küllemi értékelés…………………………………………..84. 7.5. A gazdasági állatfajok küllemi bírálati elvei és módszerei……………………….86. 7.6. Az összbenyomás…………………………………………………………………89. 8. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére………………………………91. 8.1. Általános környezeti hatások……………………………………………………...91. 8.2. A környezeti tényezők fogalma, felosztása……………………………………….91. 8.3. Természetes és mesterséges környezet……………………………………………92. 8.4. Élő és élettelen tényezők………………………………………………………….94. 8.5. Külső környezeti tényezők………………………………………………………..95. 8.5.1. Takarmányozás…………………………………………………………………95. 8.6. Klimatikus hatások……………………………………………………………….97. 8.6.1. A hőmérséklet…………………………………………………………………..97. 8.6.2. A levegő nedvességtartalma…………………………………………………..100. 8.6.3. A légmozgás…………………………………………………………………..101. 8.6.4. A levegő összetétele…………………………………………………………...101. 8.6.5. A fény………………………………………………………………………….102. 8.7. A technológiai tényezők szerepe………………………………………………...103. 8.8. Külső és belső tényezők kapcsolata……………………………………………...104. 8.9. A szervezetre ható belső tényezők……………………………………………….104. 8.10. Honosulás, akklimatizáció……………………………………………………...106.

9. Gazdasági haszonállatok viselkedése……………………………………………..109. 9.1. Az etológiai megfigyelések gazdasági jelentősége……………………………...109. 9.2. Az alkalmazott etológia………………………………………………………….110. 9.3. A viselkedési formák megnyilvánulása………………………………………….112. 9.4. A stressz és viselkedés…………………………………………………………...118. 9.5. A gazdasági állatok viselkedésének megismerése……………………………….120. 10. Tenyésztési eljárások……………………………………………………………..122. 10.1. A rokontenyésztés………………………………………………………………123. 10.2. A vonaltenyésztés………………………………………………………………125. 10.3. A vérfrissítés……………………………………………………………………125. 10.4. A nemesítő (cseppvér) keresztezés………………………………………….….126. 10.5. Fajtaátalakító keresztezés……………………………………………………....126. 10.6. Új fajtát előállító keresztezés…………………………………………………...128. 10.7. A heterózishatás kihasználására irányuló tenyésztési eljárások………………..130. 10.7.1. Egyszerű heterózistenyésztési módszerek…………………………………....131. 10.7.1.1. Közvetlen haszonállat előállító keresztezés………………………………..131. 10.7.1.2. A közvetett haszonállat előállító keresztezés………………………………131. 10.7.1.3. Közvetett haszonállat előállító keresztezés………………………………...131. 10.7.2. Kombinációs képességre alapozott tenyésztési eljárások…………………….133. 10.7.2.1. Vonalkeresztezés…………………………………………………………...133. 10.8. A fajhibrid előállítás……………………………………………………………138. 11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben………………..140. 11.1. A biotechnika definíciója……………………………………………………….140. 11.2. A biotechnológia fogalma……………………………………………………...141. 11.3. A mesterséges termékenyítés (beondózás)……………………………………..142. 11.4. A sperma mélyhűtése…………………………………………………………...143. 11.5. Ivarspecifikus vagy ivarra orientált sperma előállítása………………………...143. 11.6. Az ivarzás szinkronizálása……………………………………………………..146. 11.7. Az embrióátültetés……………………………………………………………..148. 11.8. Indukált ikerellés……………………………………………………………….151. 11.9. Az embriófelezés (darabolás)…………………………………………………..152. 11.10. Az embrió ivarának megállapítása……………………………………………153.

.167.157.2. 12. 11.169. androgenezis………………………………. A genotípus környezet kölcsönhatása (ingerakciója)………………………….162.5. Ivarátfordítás…………………………………………………………………. 13. Genotípus-környezet kölcsönhatás és a teljesítményvizsgálat…………………185. 12.175. A szervezeten kívüli (in vitro) termékenyítés…………………………………153... 13. 13. A tenyészértékbecslés pontossága……………………………………………. A genetikai regresszió………………………………………………………….173.6. 12.8. intézményi keretei…………………. Fajtaelismerés…………………………………………………………………. Tenyésztésszervezés.157.14.9.179. 12. 11. A tulajdonság genetikai varianciája…………………………………………….155..189. 12.11...174. 11.1.16.4. 12. A szelektált tulajdonságok közötti összefüggés (korreláció)………………….13... 12. Partenogenezis.3.3. Génmegőrzés……………………………………………………………………. 13.. Tenyészértékbecslés a származás és az oldalági rokonok értékelése alapján.6.3.. 12.. . 11. 12. Kimérák előállítása……………………………………………………………154.6.. Az egyedi megjelölés célja és módszerei………………………………………182. 12.1. Apaállat-gazdálkodás…………………………………………………………. A szelekciós haladást befolyásoló genetikai tényezők…………………………162. Tenyészértékbecslés az ivadékok minősége alapján…………………………172. Saját termelés (a fenotípus) alapján történő tenyészértékbecslés…………….166.2. Termelésellenőrzés.6. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok……………….12. 12.11.15. A tulajdonságok öröklődése……………………………………………………162. 11. A rekombináns DNS-technika hasznosítása…………………………………. 13.. 14..179. A popiploidia…………………………………………………………………. teljesítményvizsgálat……………………………………. A mesterséges szelekció fogalma………………………………………………161.2. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai…………………………………161.191. 13. 12.4. 13.176.168.193. gynomegenezis.7.. A szelektált tulajdonságok száma és a szelekció módszere…………………..17.10.190. 13. 11.5.157. 12. 12.7..183. A tenyésztő-nemesítő munka szervezeti. Törzskönyvezés………………………………………………………………. Klónozás………………………………………………………………………155.1. A szelekciós differenciál (SZD)……………………………………………….6.

.

illetve hobbi) céljából tartott és tenyésztett fajok (fajták. 3. Gazdakönyvtár.1. azok összefüggésrendszereivel és kölcsönhatásaival foglalkozunk. A tudományszak egyes fogalmainak általánosan elfogadott – avagy esetenként eltérő – értelmezése miatt indokolt ezek áttekintése és érdemi elhatárolása. 4. szerk.: Horn Artúr: Állattenyésztés 1. Bevezetés ____________________________________________________________________________________ 1.feladat beküldésének jelölés Ajánlott irodalom: 1. szerk. ÁOTE Jegyzet. Az állattenyésztés alanyai a gazdasági állatok. Mezőgazdasági Kiadó. tételes számbavétele. Gere Tibor: Állattenyésztés. Bevezetés Az állattenyésztés ismeretanyagát (tananyagát) elvi és módszertani. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 1 . termeléstechnológiai szemszögből rendszerező tudományszak az állattenyésztéstan. Az állattenyésztés alapjai – más megfogalmazásban az általános állattenyésztéstan – magában foglalja és rendszerezi mindazon ismeretanyagot. . Bodó Imre: Általános állattenyésztés.feladat megoldásának jelölése . hibridek) tenyésztésbiológiájával és termeléstechnológiai elemeivel. és differenciált jellegű komponenseit. 1988. Nagy Nándor: Az állattenyésztés alapjai. A gazdasági állatok nemesítése keretében értelmeznünk kell az állattenyésztés. amelyek a részletes – az egyes gazdasági állatfajokra vonatkozó – állattenyésztési tételek megértéséhez és a nemesítő munka műveléséhez szükségesek. 1978. valamint gyakorlati. Budapest. 5. A háziállatfajok közül csak a gazdasági érdekek (és nem sport. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Czakó József: Gazdasági állatok viselkedés. Mezőgazda Kiadó. ezek meghatározott. az állattartás és az állatszaporítás fogalmát. Budapest. 1996. 1996. elkülöníthető jellemzőit. 2. 1976.

ilyen módon. A korszerű nemesítő munka elvi és módszertani alapja az állattenyésztésben is a kreatív és tudatosan alkalmazott genetika. és ha igen. tudományos igényű tájékozottság kialakítása és elmélyítése. A tenyésztőt elsődlegesen érdeklő kérdés: milyen a változékonyság. Az állattenyésztés – mint tudományszak – a gazdasági állatfajok. Mindezen célok és feladatok az agrármérnök képzés során a tantárgyak. milyen mértékben és mekkora biztonsággal? Az átöröklés jellegének. takarmányozásának és hasznosításának elméleti megalapozottsággal és módszerekkel kialakított és állandóan fejlődő rendszerét foglalja 2 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . törvényszerűségek és az alkalmazható módszereknek (újabban a biotechnológia és a biotechnika eredményinek) tudatos alkalmazását. A nemesítés – az állattenyésztési ágazatokban – a populáció(k) értékmérőinek genetikai javítását. így a tenyészkiválasztás (szelekció) és párosítás (tenyésztési eljárás) eredményességének. valamint azok szaporításának és felnevelésének. fajták nemesítésének (genetikai fejlesztésének). a nemesítés módszertani – tenyésztésdidaktikai – eljárásainak áttekintése. illetve fejlesztését szolgálja. illetve az exportérdekeknek és követelményeknek megfelelő állatpopulációk (genotípusok) kialakítása. öröklődnek-e az egyes tulajdonságok. módjának és mértékének ismerete ugyanis – a változékonyság mellett – elengedhetetlen előfeltétele gazdasági állataink nemesítésének. továbbá tartásának. A gazdasági állatok nemesítése – mint tudományszak – magában foglalja és ötvözi a genetikai elvek. másrészt a változékonysággal és az átörökléssel kapcsolatos törvényszerűségek módszeres feltárása és alkotó alkalmazása. az ágazati tárgycsoportok egymásra épülésének rendszerében valósulnak meg. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ 2.2. A nemesítés célja egyrészt a mindenkori (társadalmi. az ok. piaci) igényeknek. a hazai. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana Az általános állattenyésztéstan feladatai tézisszerűen a következők: a tenyésztésbiológiai szemlélet kialakítása és fejlesztése. a genetikai és környezeti kölcsönhatások (interakciók) érdemi feltárása. az alapvető tenyésztéspolitikai (stratégiai és taktikai) és a termeléstechnológiai témakörökben is megalapozott.és okozati összefüggések feltárása és gyakorlati alkalmazása.

szaporodásbiológiai állítanak elő. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 3 . tartástechnológiák oldaláról elemzi és értékeli. összetett (biológiai. Ennek célja a többet (mennyiség). az agrár. Ha gazdasági állatainkat nem szaporítjuk tovább. gerezna) előállítása.nemesítés művelőinek alapvető feladata és elsődleges célja az állati termékek előállításával szemben támasztott sokrétű.és segédtudományokban. A tenyésztés. Az állatszaporítás fogalomköre a tenyésztésnél szűkebb szakmai területet. Az állattenyésztéstan a „tartás” fogalmát (elhelyezés. Az állattenyésztés – szemben az állattartással – magában foglalja azt az alkalmazott genetikai (nemesítő) munkát. műszaki. a fizika. hanem csak tartásról és hasznosításról van szó (pl. a fiziológia. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ magába.) napjainkban más értelmezésben is. a mikrobiológia. bőr. akkor nem tenyésztésről.és közgazdaságtan stb. melyek továbbszaporításra kész tenyészanyagot 2. Az állattenyésztés gazdasági jelentősége Az előzőekben vázoltakból eredően az állattenyésztés elsődleges feladata az emberiség értékes élelmiszerekkel történő ellátása és ipari nyersanyag (gyapjú. jobbat (minőség) és gazdaságosabban (nagyobb haszonnal) termelő utódok előállítása – vagyis más felfogásban: az állatnemesítés. a kémia (biokémia). a zoológia. termelési környezet stb. az állathigiénia. szaporítóüzemek tevékenysége.1. az állategészségtan. tehát tenyésztésbiológiai munka. valamint az anatómia. Az állattenyésztés elsajátításának és magas színvonalú művelésének feltétele a megfelelő tájékozottság a kapcsolódó alap. Ilyen többek között a matematika (biometria). tejelő tehenészet). biológiai értelemben vett szaporító munkáról nincs szó. Tipikus példa erre az ún. amelynek határozott stratégiai célja az utódok (ivadékok) továbbtenyésztésre történő kiválasztása. tevékenységsorozatot jelent.2. Az állattartás értelmezése a „tenyésztés” fogalmától alapvetően különbözik. azok felnevelése és szaporítása. herélt ló. szaporítónevelő. ökológiai) igények gazdaságos kielégítése. tenyésztésről. amely kiterjed a jövő nemzedék szülőjéül szolgáló egyedek tervszerű kiválasztására is. A szűkebb értelemben vett tenyésztés egy biológiai tevékenységsorozat. az ún.

A rénszarvas arktikus területeken. a yak a Himalája és Tibet térségeiben. A technikai-műszaki fejlesztés mai színvonalán kialakult tartási és takarmányozási rendszerek lehetővé teszik. továbbá a víziszárnyasok és a házi méh) csak a számára megfelelő ökológiai környezetben tartható és tenyészthető jelentősebb károsodás és leromlás nélkül. A demográfiai becslések szerint a Föld lakossága a 21. juh és a kecske az említett gazdasági állatfajokkal szemben rendkívül jól alkalmazkodó. a láma a hideg és magas fekvésű Andokban. tehát 60 év múlva várhatóan a jelenlegi népesség kétszeresét kell ellátni a mainál lehetőleg magasabb színvonalon. ma már kiragadható természetes környezetéből és termelése iparszerű körülmények között elméletileg bárhol megoldható. Ezért tekintik napjaink egyik legnagyobb kihívásának az éhség elleni világméretű globális küzdelmet. A szarvasmarha. század derekán 10 milliárd körül stabilizálódik. a zebu Afrika egyes területein honos. de világszerte növekszik és a táplálkozásban elfoglalt arányuk az életszínvonal egyik fokmérője. Gazdasági állataink tartása eredetileg szorosan összefüggött adott körzet természeti feltételeivel. fürj). Gazdasági állataink elterjedtségét a természeti környezet befolyásolja. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ Az állati eredetű élelmiszerek iránti kereslet kontinensenként eltérő módon ugyan. a banteng és a bali marha Indonéziában. de a jelentős mozgást és területet igénylő ló sem. az emberiség egyik legelterjedtebb „betegsége” és a Föld lakosságának legalább egyharmadát sújtja. Legtöbb gazdasági állatunk azonban (elsősorban a nagy tömegtakarmányt fogyasztó állatfajok. Az emberiség szempontjából komoly kihívást jelent. Az éhezés. az alultápláltság. kulturális és vallási viszonyainak. hogy néhány állatfaj (baromfi. Az állattenyésztés nagymértékben függvénye az egyes területek gazdasági. Az állattenyésztés fejlettsége és a gazdasági termelésen belüli részaránya (hazánkban 45 %. hogy a mezőgazdaság – és ezen belül az állattenyésztés – élelmiszer termelése nem tart lépést a Föld népességének rohamos növekedésével. Egyes fajok tenyésztés határozottan körvonalazható tenyészterületekre korlátozódik. történelmi. A talajhoz. ökológiai. az egyoldalú táplálkozás különösen a harmadik világ országaiban embermilliók természetellenes halálát okozza. nyúl.2. éghajlathoz és a vegetációhoz való 4 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országokban 60-70 %) jól tükrözi egy ország mezőgazdaságának általános színvonalát.

hogy e melléktermékek és hulladékok minél szélesebb köre hasznosuljon. A kérődző állatfajok tenyésztése megszervezhető külterjes (extenzív) és intenzív termelési rendszerekben. Az állati eredetű termékek értékesítésekor a nyereségnek tehát az adott területen árunövénytermesztéssel elérhető nyereséget is tartalmaznia kell. A sikeres állattenyésztés egyik legfontosabb alapfeltétele a növénytermesztéssel való harmonikus összhang megteremtése. A megtermelt takarmány-tápanyag gazdaságos transzformációja alapvetően meghatározza a vállalati (üzemi) eredményt. Az állattenyésztés létrehozásánál számolni kell az ágazat jelentős eszköz. A takarmánynövények termesztése és az állattenyésztési vertikum kialakítása csak akkor versenyképes. ami természetesen eltérő fajták (típusok) tartását feltételezi. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ adaptációban azokat is felülmúlja a sertés. tejsavóból kivont fehérjék borjútápszer komponensként történő hasznosítása) mellett a takarmánygyártásra vár az a feladat. ha az állati termékek értékesítésekor keletkező nyereség eléri. A gyepen elhelyezett állatok a legeltetésen kívüli időszakban és a termelésük meghatározott fázisaiban (vemhesség. Számos ígéretes termék (karbamiddal dúsított répaszelet és szőlőtörköly. szoptatás. Ezek ésszerű hasznosítása csak a kérődző állatfajokkal lehetséges. Hazánk mezőgazdaságilag hasznosítható területének közel 20 %-a gyep. A kérődzők tartása kiterjed a legjobb szántóföldi területektől a legszegényebb sztyeppés területekig. választás előtti időszak) szántóföldön termesztett kiegészítő takarmányokat.2. de tenyészthetők a magas hegyvidéki tájakon és a szélsőséges arktikus nedves trópusi területek határáig is. vagy az előállított takarmánynövény értékesítéséből realizált nyereséget. A mezőgazdasági üzemeken kívül keletkező élelmiszeripari melléktermékek takarmányozási célú hasznosítása ma még nem teljeskörűen megoldott. húspép hasznosítása hízósertésekkel. A _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 5 . Hazánk szántóterületének több mint felén takarmányt termesztenek. leveles cukorrépafej stb.) célszerű hasznosítása jelentős mértékben csökkentheti az állatállomány főtakarmány-termelő terület lekötését. vagy meghaladja azonos területen árunövény termesztéssel előállítható nyereségtömeget. Az állattenyésztési ágazatokat többnyire szervesen beillesztik a mezőgazdasági vállalatok kereteibe. kukoricaszár.és munkaerő igényével és a lekötött eszközök viszonylag lassú megtérülésével. Ez utóbbiak (szalma. esetleg növénytermesztési melléktermékeket is igényelnek.

) és a sport célokat szolgáló (ló. repce. Nem elhanyagolható például az a gazdasági haszon. hogy az üzem nemcsak a takarmánytermesztéssel lekötött területet árunövény termesztéssel elérhető nyereségét várja. agár). továbbá a viador típusú (szarvasmarha. Ellenőrző kérdések: 1. az élelmiszeripari feldolgozás és termékfeldolgozás (tehát a teljes vertikum) jó összehangolása is. Az állattenyésztés szerves kapcsolata a kertészettel és növénytermesztéssel a talajerő-gazdálkodásban is megnyilvánul. Az állatállomány által termelt istállótrágya jelentősége. 3. a rovarváró (entomofil) növények (napraforgó. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ vállalati döntés kapcsán figyelembe kell venni. teknősfélék stb. regenerálódását szolgálják és kiegészítik az egyre jobban urbanizálódó környezetét. díszhalak. 2000 karakteres vagy max. Jól szervezett biológiailag. Különleges helyet foglalnak el az ember életében a kedvtelésből tartott (díszmadarak. 6 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 2. ehhez azonban szükséges a kapcsolódó mezőgazdasági termelés. Közvetett jelentőségűnek tekinthető a takarmányozási célra termesztett pillangós szálastakarmányoknak a talaj N-tartalmát gazdagító hatása. Ismertesse az általános állattenyésztéstan feladatait! Milyen ismereteket foglal magában az állattenyésztés mint tudományszak? Milyen kapcsolat van az állattenyésztés és a növénytermesztés között? Milyen tevékenységet jelent az állattartás és az állatszaporítás? Beküldendő feladat: Az ajánlott irodalmak segítségével max. 300 szavas terjedelemben dolgozza ki produkcióbiológiai megközelítésből az állattenyésztés és a növénytermesztés kapcsolatát. amelyek az ember szórakozását. hörcsögfélék. egyes gyümölcsfajok) megporzásából származik.2. egyre fokozódik. egyes tyúkfajták) állatok. az egyre emelkedő műtrágya árak és a nagyadagú műtrágyázás talajszerkezet romboló és környezetterhelő hatását is figyelembe véve. A világ számos országában azonban az igásállat még napjainkban is fontos szerepet játszik. műszakilag és ökonómiailag megalapozott állattenyésztés megfelelő közgazdasági környezetben. amely a méhek. 4. hanem az állattenyésztési ágazatban lekötött eszközök után is nyereségre számít. A mezőgazdaság gépesítése előtt a ló és részben a szarvasmarha és a bivaly szolgáltatta vonóerő jelentős „erőforrást” képviselt. kielégítő nyereség elérését teszi lehetővé.

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése
Az emberiség egyik legősibb foglalkozásáról, az állattenyésztésről mintegy 5000 évvel visszamenően találhatók feljegyzések. Az ókori Egyiptom állattenyésztéséről a gizehi piramisokból származó falfestmények (i.e. 3000 év) tanúskodnak. A szarvasmarhákat például meglepően sokoldalúan (tej, hús, erőtermelés, bikaviadalok, áldozati célok) hasznosították. A ló viszont csak később, i.e. 1700 évvel jelent meg az ország gazdasági életében. Babilonia területén talált falfestmények és metszetek az ökrök és szamarak igázását, a juh és kecskenyájak legeltetését ábrázolják. Figyelemre méltó, hogy Hammurábi már i.e. 1250-ben szabályozta az állatok tulajdonlását, az állatorvosi díjtételeket és a pásztorok fizetését. Kína állattenyésztéséről Fu-Hsi császár idejéből (i.e. 3341-3227) származnak feljegyzések, aki a juhok, marhák, kutyák és sertések tenyésztésére tanította népét. Különösen a sertéstenyésztés volt fejlett Kínában. A nagyszaporaságú kínai sertések génjei a civilizált világ számos fajtájában megjelentek. A sertés egyébként több mint 5000 éve elterjedt állatfaj volt Kínában. A selyemhernyó tenyésztését és a selyemgyártást hosszú ideig kínai titokként tartották számon. Korai fejlett állattenyésztési kultúrája ellenére Kína a világ állattenyésztésére (sem az ókorban, sem napjainkban) jelentős hatást nem gyakorolt. A régi zsidók nagy előszeretettel foglalkoztak az állattenyésztéssel. A juh és a kecske, a szarvasmarha és a szamár volt különösen elterjedt háziállatuk. A szamarat hátas és málhás állatként, igavonásra, a szarvasmarhát mezőgazdasági munkára használták. Különösen híres volt Salamon király (i.e. 1000) ménese. A hagyomány szerint az arabok legnemesebb lovai az ő tenyészetéből származtak. India állattenyésztéséről a hinduizmus 4 vallási könyve, a Védák (i.e. 2500-500) szolgáltatnak értékes ismereteket. Elsősorban lovat, marhát, tevét, juhot és kecskét, tyúkot tartottak (sertést nem). A feltehetően zebu eredetű marhájuk fekete-, vörös és barna-tarka volt. Az időszámítás előtti Indiában a szarvasmarhát sokoldalúan hasznosították. A teheneket naponta háromszor fejték (!), a tehéntejet savanyították és vajjá dolgozták fel. A szarvasmarhát igavonásra és vágóállatként is hasznosították. Nagy becsben tartották lóállományukat. Több fajtát is tenyésztettek, az ókori India lótenyésztési kultúrája magas színvonalon állt.

_____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

7

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________

Megemlítem, hogy a tyúk háziasítása is Indiában történt (i.e. 3. évezredben). A perzsák – a sertés kivételével – az eddig felsorolt összes állatfajt tenyésztették. Közismerten félelmetes lovasságuk alapját fejlett lótenyésztésük képezte. Figyelemre méltó, hogy egy könnyebb gyorsmozgású és egy tömegesebb lótípust tenyésztettek. Az ókori Görögország nemzeti jövedelmének egyik fő forrását az állattenyésztés képezte. Az előbbiekben említett fajokon túl már méhtenyésztéssel is foglalkoztak, és házuk táján megtalálható volt a lúd, kacsa, a gyöngytyúk és a galamb is. A lovas- és kocsiversenyek részét képezték az olimpiai játékoknak is. Xenaphon (i.e. 434-355) meglepő szakszerűséggel körvonalazza a jó hátasló küllemét. Különösen a pata bírálatát tárgyalja minden részletre kiterjedően, miután a patkolás akkor még ismeretlen volt. Arisztotelész (i.e. 384-322) a „Historia Anamalium” c. könyvében fektette le a korabeli szarvasmarhatenyésztés alapelveit. A görög állam korai időszakában az érték kifejezésére a szarvasmarha szolgált. A pénz (pecunia) kifejezés (mint a későbbi római időben) a pecusból = a szarvasmarhából ered. Az ókori görögök nagy sertéshús fogyasztásukat korszerűnek mondható telepeken végzett sertéstenyésztésből fedezték. a régi görögöknél fejlett gyapjútermelést és feldolgozást említenek a korabeli feljegyzések. Az ókori Itália állattenyésztéséről és gabonatermesztéséről volt híres. Varro szerint az ország még a nevét is az ökrök után nyerte, mivel a görögök az ökröt italiusnak nevezték. Az állattenyésztésről szóló írásos feljegyzések a latin íróktól (Cato, Varro, Columella) maradtak ránk. Columella 13 kötetet felölelő „De re rustica” művéből négy az állatok takarmányozásával, a tenyésztési ismeretekkel, az állattartás módszerével foglalkozik. A rómaiak jelentős és nagy területekre kiterjedő hadviselése miatt a lótenyésztésre különleges hangsúlyt helyeztek. Az egykori római katonaló típusa a görögöknél nehezebb, tömegesebb volt. A kocsiversenyek és a lovassport céljára egy Szicíliából és a mai Spanyolország területéről származó könnyebb sportló típust tenyésztettek. A rómaiak által tenyésztett további lótípus mezőgazdasági célokat szolgált. A ló küllemi tulajdonságainak megítélését nagy hozzáértéssel végezték. A jelentékeny lóállomány mellett tekintélyes szarvasmarha-, juh-, kecskeés sertésállományuk volt. Körültekintően jártak el az igásökrök kiválasztásánál. Nagyra értékelték a kifejezett

8

_____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________

mart, az erős lebernyeget, a dongás mellkast és a jó lábszerkezetet. A szarvasmarha legkedveltebb színe a fekete, vörös-barna és bőrsárga volt. A fehér színt hátrányosnak tekintették (színformalizmus). Kitüntetett figyelmet szenteltek a sertés tenyésztésének. Jó hizodalmasságú sertésük típusában a kínai sertéshez állhatott közel. Kívánatosnak tartották a sertés hajlott, megtört orrhátát (mopszfej), a széles és mély törzset és a terjedelmes hasat. Meglepő, hogy a rómaiak milyen kifinomult technikával hizlalták a különböző baromfifajokat. A latin írók munkáiból számos figyelemreméltó tenyésztéstechnikai útmutatás maradt az utókorra (ivadékvizsgálat, párosítási módszerek, a pároztatás irányelvei, ikerellésre irányuló szelekció.) A római birodalom felbomlását követő visszaesés után Nyugat-Európa ujjáépülése a VIII. században kezdődött. Ebben az időszakban a kolostorok váltak a fejlett mezőgazdaság kiindulópontjává. Különösen a Kelet-Római Császárság bizonyult a mezőgazdasági kultúra folytatójának. Viszonylag fejlett szarvasmarhatenyésztés alakult ki Skandináviában. A gazdálkodás azonban meglehetősen külterjesen folyt. Szinte kizárólag a téli hónapokban részesültek az állatok némi kiegészítő takarmányozásban. Takarmánytermesztés és készletezés alig volt. A jó legelőkészség és az élelemkereső képesség ebben az időben fontos tulajdonságnak számított. Korszerűnek tekinthető takarmánygazdálkodás csak a Németalföldön folyt. A XVII. századtól kezdve meginduló takarmánytermesztés adott újabb lökést az állattenyésztés fejlődésének, amely kedvezően hatott vissza (istállótrágya) a mezei gazdálkodásra. A takarmánybázis megteremtése tette lehetővé új, korszerű tenyésztési irányok létrejöttét és ez a körülmény gyorsította a kultúrfajták kialakulását. Ettől kezdve az empírikus tenyésztést a szabatos feljegyzésen alapuló szervezettebb tenyésztői munka váltja fel. A mai értelemben vett korszerű állattenyésztés megteremtőjének az angol Bakewell Robertet (1725-1795) és követőit tekintjük, aki szakítva a korábbi módszerekkel, megalkotta a mai értelemben vett tenyésztői munkát (ivadékvizsgálat, rokontenyésztés tudatos alkalmazása, párosítási elvek kidolgozása, a formalisztikus elemek kiküszöbölése). Az új tenyésztési elvek gyakorlati alkalmazásával Bakewell és követői számos kultúrfajtát állítottak elő. Létrehozzák az első törzskönyvet, megindul a teljesítményvizsgálat (gyapjúfinomság mérése 1779-ben, lóversenyek teljesítményének

_____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

9

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________

rögzítése, folyamatos tejelés-ellenőrzés). Párhuzamosan fejlődtek a takarmányozási ismeretek is. Az állattenyésztés gyors ütemű fejlődése a múlt század végétől számítható. Különösen századunk első harmada bővelkedik kiváló állattenyésztő egyéniségekben, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a tudományterület fejlődésében (Duerst, Ivanov, Justinius, Nathusius, Settegast, Kronacher, Adametz, Hammond, Lush, hazánkban Ujhelyi, Wellmann, Schandl). A századfordulón jöttek létre az állattenyésztési kutató- és minősítő intézetek. A tenyésztés szervezés és irányítás fontos műhelyei a különböző tenyésztő szövetségek lettek. Az állattenyésztés fejlődésére termékenyen hatott a kapcsolódó tudományterületek (állatgenetika, állatélettan, biokémia, ökológia, etológia, anatómia, állathigiéne) fellendülése és a társtudományok területén született felfedezések. Az állattartás színvonala a társadalom általános műszaki-technikai fejlődésével összefüggésben korszerűsödött. A napjainkban lezajló biotechnológiai forradalom új perspektívákat nyithat az állatnemesítésben is. A mezőgazdasági alkalmazott biotechnológia olyan komplex kutatási, fejlesztési és agrárpolitikai stratégiai módszer, amely a következő évtizedekben kulcsfontosságú növelője lehet az élelmiszertermelésnek.

3.1. A hazai állattenyésztés története
Állattenyésztésünk története szorosan összefügg népünk történelmével. Őseink főfoglalkozása már a honfoglalást megelőző időkben is az állattenyésztés volt. A történetírók lovas nemzetként emlegetik eleinket. Kétségtelen, hogy elválaszthatatlan társuk a kisebb termetű, szikár izomzatú, edzett ló volt, de szarvasmarhát, sertést, juhot is tartottak. Erre utalnak a juh, tej, fejni szavaink, amelyek finnugor eredetűek. Mai hazánk területére is lovon érkeztek elődeink, de magukkal hozták a szürkemarhát, a juhot és a szalontai sertést is. A Kárpát-medence adottságai kedveztek a nomád állattenyésztésnek. A magyarszürke marhát elsősorban a nagy kiterjedésű alföldi legelőkön, a juhokat inkább a dombos vidékeken, a magukkal hozott és az itt talált (pl. bakonyi) sertéskondákat pedig a folyók árterein és a makkos erdőkben tartották. A szilaj állatcsordák egész évben a szabadban voltak.

10 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

Állatállomány létszámának újbóli emelkedése a XVIII.3. Nürnberg például évi 70000 marhát vásárolt. de a császári katonaság is óriási rablást. perzsa. Állatkivitelünk legnagyobb hányadát a magyar szürke marha tette ki. A lótenyésztés virágzó tevékenység volt ez idő tájt. szalontai. A hízlalás főleg csak a házi szükséglet érdekében történt. átalakuláson ment át. mivel alig termelt több tejet. A kiváló magyar lovat külföldön is keresték. IV. arab) fajták kerültek be a Kárpát-medencébe. Ennek ellenére a sertéstenyésztés fejlődött a legkevésbé ebben az időben. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ Királyaink támogatták az állattenyésztést. Buda ostromakor a császári seregek például mintegy 80000 szarvasmarhát tulajdonítottak el. alföldi és réti sertésből nagyszámú kondát tartottak erdőségeinkben. Elődeink a bakonyi. járhatatlan mocsarainkban és rétjeinkben. mint amennyi a borja számára szükséges volt. A juhtenyésztés is fontos szerepet játszott. Szent István például kiváltsággal ruházta fel a sertéstartókat. Állatállományunk létszáma ebben az időben jelentős volt és igen sok élőállatot szállítottunk Nyugat-Európa városaiba. Megnövekedett a tej iránti igény. Az alföld állatállománya csaknem teljesen kipusztult. Béla vámtarifája pedig élénk állatkereskedelemről tanúskodik. pusztítást végzett. de ajándékozás révén is egyéb (berber. Fontos volt a szarvasmarhatenyésztés is. Ezek közül elsősorban az arab gyakorolt jelentősebb hatást lovaink típusára. 1870-ben _____________________________________________________________________________ 11 Általános állattenyésztéstan . erdőkbe menekítette el. amit a magyar szürke fajta nem tudott kielégíteni. Különösen a török hódoltság idején emelkedett az állomány létszáma. Bécs ostromára vonuló török sereg. mert a török a juhhúst mindennél többre becsülte. majd ezt követően tenyésztésünk is jelentős változásokon. A megmaradó magyar szürke gulyákat és racka nyájakat a lakosság a járhatatlan ingoványokba. Hazai fajtánk kiváló húsminősége folytán keresett volt és általában többet fizettek érte. ami a marhakereskedelmet csaknem megszüntette. mint a helyi fajtákért. A portyázásokhoz. szíria. A hódoltság felé állattenyésztésünk jelentősen visszaesett. A Habsburg császárok emelték a vámot. A magyar marhával külföldön bikaviadalokat is rendeztek. Az állatokat lábon hajtották a külföldi piacokra. majd a török elleni harcokhoz a lóra volt a legnagyobb szükség. század első felétől indult meg. ami hatalmas bevételt hozott országunknak. mivel a törökök sertéshúst nem fogyasztottak. A magyar parlagi ló mellett főleg zsákmányolás.

Később pedig ugyancsak Svájcból. Európa első önálló felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét. alföldi és bakonyi sertés szinte teljesen eltűnt. Létrehozták az első tejgazdaságot Keszthelyen. A merinó gyapjúnak igen jó ára volt. amely megalapozta gazdasági típusú lótenyésztésünket. 1916-ban Mezőhegyesre került a „Nonius senior” anglo-norman mén. A „selyemgyapjas birkák” behozatala után juhtenyésztésünk is fellendülésnek indult. európai színvonalú tejgazdaságok. 1868-ban Debrecen város és birtokosságának jelentős támogatásával megnyitja kapuit Debrecen-Pallag pusztán a Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. A szervezett lótenyésztést is ettől az időtől számítjuk. Említést 12 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . melyből a tömeges import 1875 és 1895 közötti időszakra tehető. 1789-ben létesült a bábolnai ménes. 1818-ban pedig Magyaróváron alakult felsőbb gazdasági tanintézet. melyek közül a shagya tett szert a legnagyobb hírnévre. 1797-ben Nagyváthy János javaslatára Festetics György Keszthelyen megalapította a „GEORGIKON”-t. ami kiterjedt a gyapjúminőségre és a küllemi bírálatra is. ezért többször is hoztunk be Spanyolországból tenyészállatokat. 1833-ban József nádor az ajándékba kapott két sumadia kannal és kilenc emsével megvetette alapjait a világhírű magyar mangalica sertésfajtának. Nem sokkal később. Ma ezen a néven világhírű arab lófajtánk létezik. 1858-ban megfogalmazásra került az országos juhtörzskönyvezés alapelve. A sertéstenyésztésben is jelentős fordulat következett be. Mária Terézia 173-ban Budaörsön törzsjuhászatot alapított. a szimentáli fajtát hoztuk be. hogy az ország fedeztető telepeit jó ménekkel lássa el. 1785-ben a mezőhegyesi volt lógyűjtő telepet katonai ménessé alakították át abból a célból. 1782-ben létesült Budapesten a később világhírnévre szert tett Állatorvosi Főiskola. állattenyésztéssel foglalkozó oktatási és tudományos intézményeink létrehozása. hogy a régi magyar szalontai. szakírói és gyakorlati tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a hazai állattenyésztés fejlődéséhez. ahova 1836 óta importálták Szíriából az arab méneket. korszerű. kutatói. század végére sorra alakultak ki az akkori kornak megfelelő. Kezdetét vette a magyartarka és tájfajtáinak kialakítása. A szóban forgó intézmények kiváló tudós tanárai. A mangalica-tenyésztés olyan lendületet vett. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ sor került több tejelő svájci „helvét” tehén importjára.3. A magyarszürke fajta létszáma pedig folyamatosan csökkent. majd a XVIII. Erre az időszakra esik a mezőgazdasággal.

A második világháború kitörésekor már minden megyében működött egy-egy szarvasmarhatenyésztő egyesület. különösen a lótenyésztés fejlesztésében Széchenyi István (1791-1860) grófnak. németországi. 1898-ban a Magyar Állami Baromfikísérleti Tangazdaság. a szintén keszthelyi Pethe Ferenc (17621832) „Pallérozott mezei gazdaság” c. 1903-ban pedig a Magyaróvári Tejkísérleti Állomás kezdte meg működését. illetve az Állatorvosi Főiskola tanára. dániai és svédországi tapasztalatok alapján megindult a törzskönyvező egyesületek szervezése. szinte minden fajtában egységes típus alakult ki. Elévülhetetlen érdemei vannak továbbá a magyar állattenyésztés. amelynek példája nyomán több vármegye is hasonló szervezeteket hozott létre. 1899-ben az Országos Gyapjúminősítő Intézet. A sertések törzskönyvezését az 1923-ban alakult Hússertéstenyésztők Országos Egyesülete és az 1927-ben létrehozott Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete végezte.3. A háborús események után 1920-ban a Fejér Megyei Tejellenőrző Egyesület kezdte meg munkáját. 1896-ban az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás. 1910-ben megalakították a Károlyházai Szarvasmarha Ellenőrző Egyesületet. A századfordulót követő időszakban a hazai állattenyésztésben új korszaknak tekinthető. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ érdemelnek Nagyváthy János (1755-1819) keszthelyi tanár „A szorgalmatos mezei gazda” és a „Magyar practitus tenyésztető”. A juhok törzskönyvezésére hivatott Juhtenyésztők Országos Egyesülete 1937ben kezdte meg működését. A lovak törzskönyvezését ekkor a Földművelésügyi Minisztérium. _____________________________________________________________________________ 13 Általános állattenyésztéstan . Kovácsi Béla (1861-1931) a Kassai Gazdasági Tanintézet tanára és Újhelyi Imre (1866-1923) a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet tanára. elsősorban angliai. Erre az időszakra tehető az állattenyésztést szolgáló kutatóintézetek kialakulása is. A törzskönyvezési tevékenység eredményeként állatállományunk minősége. a baromfi és házinyúl tenyésztésének irányítását pedig a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete végezte. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtettek ki továbbá Tormay Béla (1838-1906) a Keszthelyi Georgikon. Az első világháborúban az ellenőrzés csaknem megszűnt. amit sorra követtek a többi megyékben létrehozott szervezetek is. A Debrecen-Pallagi Gazdasági Tanintézet. melyek részletesen foglalkoznak az állattenyésztés kérdéseivel. Az 1885-ben megalakult Országos Törzskönyvelő Bizottság (OTB) aktív tevékenysége eredményeként a külföldi. munkája. termelése jelentősen javult. Monostori Károly (1852-1917) az Állatorvosi Főiskola tanára.

1968-ban a megyei kirendeltségeket a megyei tanácsok VB Mezőgazdasági Osztályainak irányítása alá rendelték és kialakították a járási felügyelői hálózatot. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ A folyamatosan megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásárok jól reprezentálták állattenyésztésünk akkori kornak megfelelő színvonalát. 14 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . és ekkor már ismét megrendezték az országos mezőgazdasági és tenyészállat kiállítást és vásárt.3. a megyei mezőgazdasági igazgatóságok és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai vettek át. MÁF). 1947-ben megindult a mesterséges termékenyítések szervezése. azóta jelentős változásokon ment keresztül. A második világháború jelentős veszteségeket okozott állattenyésztésünkben és az azt kiszolgáló szervezetek munkájában.és Megyei Állattenyésztési Felügyelőségek (OÁF. és megalakult az Országos Lótenyésztési Felügyelőség (OLF). A törzskönyvezéssel összefüggő feladatok szervezése. segíteni igyekeztek a tenyésztők munkáját. Később létrejött az Országos Mesterséges Termékenyítő Főállomás és ennek a megyei mesterséges termékenyítő állomásai. 1948-ban az akkori kormány megszüntette a korábban működő állattenyésztő szervezeteket. 1948-ra állatállományunk fokozatosan gyarapodott. Később (1963-ban) megalakultak az Országos. Állatállományunk 57 %-a elpusztult. és ettől kezdve irányították a megyei mesterséges termékenyítő állomásokat és kostelepeket. A háború után az állattenyésztő szervezetek újra megkezdték tevékenységüket. Így a megyei állattenyésztési szervezet kettős irányítás alá került (OÁF és MTVB Mezőgazdasági Osztály). A törzskönyvezés és a tenyésztésszervezés feladatait a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főügyosztálya. irányítása. termelésellenőrzés) a megyei állattenyésztési felügyelőségek és jogutód szervezetei végezték. 1968-ban az OÁF szervezetéből levált a lótenyésztés. ellenőrzése 1964től az OÁF (Országos Állattenyésztési Felügyelőség) és jogutódjainak feladata volt. 1965-ben FM (Földművelésügyi Minisztérium) rendelet alapján létrejött az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség (OTEF). Az operatív teendőket (pl. a veszteségek pótlását. Az említett szervezetek elnevezése. 1967-ben a megyei állattenyésztési felügyelőségek az OÁF megyei kirendeltségei nevet kapták. hatásköre stb.

majd ezt követte az iparszerű sertésés szarvasmarhatenyésztés kialakulása. az OLF és a Fajtakísérleti Intézet Állattenyésztési Részlegének összevonásával. 1977-ben megszűnt az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség és feladatát az OÁTF vette át. a teljesítményvizsgáló állomásokat. A mesterséges termékenyítő főállomások és teljesítményvizsgáló állomások. január 1-én a minisztérium – költségmegtakarítás címen – a volt állattenyésztő felügyelőségeket jövedelemérdekeltségben működő állami vállalatokká szervezte át. Az OTÁF és az intézményeként működő Laboratóriumi Központ. Századunk második felében állattenyésztésünk valamennyi ágazatában kimagasló fejlődés ment végbe. Szekszárd. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ 1976-tól a mesterséges termékenyítő állomások irányítása ismét az OÁF-hez került. Ezekből alakult ki hat állattenyésztő vállalat Gödöllő. mint önálló szervezetek megszűntek. a megyei szervezetei pedig Megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség (METÁF) nevet kaptak. Székesfehérvár és Szombathely székhellyel.3. Az OMMI Állattenyésztési Főosztálya látja el az ÁTMI jogutódjaként a tenyésztésszervezés körébe tartozó igazgatási és felügyeleti teendőket. Ezek a vállalatok létrehozták az Állattenyésztési Közös Vállalatot Budapesten. az OTÁF Számítástechnikai Központja és az Országos Lótenyésztési Felügyelőség területi kirendeltségei. a lótenyésztési szervezeteket és a mesterséges termékenyítő állomásokat. Kecskemét. 1978-ban minisztériumi utasításra az OÁTF neve Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségre (OTÁF) változott. Debrecen. a tenyésztéshez kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására alakult az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet (ÁTMI). majd abból az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet (OMMI). 1988-ban az ÁTMI és a NÖMI (Növénynemesítési Minősítő Intézet) összevonásával alapították a Mezőgazdasági Minősítő Intézetet (MMI). Ezek hatáskörébe sorolta a törzskönyvezéssel és ivadékvizsgálattal foglalkozó szervezeteket. Az utóbbi ágazatban 1972-ben megindult _____________________________________________________________________________ 15 Általános állattenyésztéstan . Elsőként a baromfitenyésztésben terjedtek a korszerű hibridek és technológiai megoldások. 1983. Ugyanebben az évben az OÁF nevét Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőségre változtatták (OÁTF).

E tevékenységet 1992-től 16 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A törzskönyvezés korszerű alapokra helyezésében Wellmann Oszkár (1876-1943). kutatási intézményekben magas szintű tudományos munka folyt. A mesterséges termékenyítés és ivadékvizsgálat kezdeményezése Csukás Zoltán (1900-1957). Kiváló állattenyésztő tudósaink munkáiból könyvtárnyi írásos anyag. a korszerű módszerek kidolgozásához és elterjesztéséhez. A jövedelmezőségben érdekelt vállalatok egyre kevésbé tudták ellátni a tenyésztésellenőrzést. az állattenyésztési szakszolgálat megszervezésében Konkoly Thege Sándor (1888-1969) végzett kimagasló tevékenységet. majd egyetemi karra emelésének megalapozásában Guba Sándor (1927-1984) szerzett elévülhetetlen érdemeket. a sertéstenyésztő egyesületek szervezése Enesei Dorner Béla (1869-1954) nevéhez fűződik. a juhtenyésztők egyesületének alapítása Schandl József (1885-1973). A törzskönyvezéssel kapcsolatos oktatás megszervezésében és a szarvasmarhatenyésztési kutatásokban Berke Péter (1899-1986). József Nádor Kezdetben Műszaki a és Közgazdaságtudományi Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán és Állatorvosi Karán (a mai Állatorvostudományi Egyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogelődje) és a már említett oktatási. bennük számos. az állattenyésztési szervezetek működéséhez szükséges állami támogatást.3. hogy a mezőgazdasági felsőoktatás 1920-ban egyetemi Egyetemen. A szarvasmarhatenyésztési és az iparszerű tartással összefüggő etológiai kutatásokban Czakó József (1923-1990). a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum állattenyésztési főiskolai. 1991-re az állattenyésztést szervező intézményrendszer gyakorlatilag összeomlott. Horn Artúr (1991-2003) állattenyésztés tudományában oktatóként. Az állattenyésztés tudománya hazánkban is nagymértékben hozzájárult az állattenyésztési szakemberek felkészítéséhez. rangra később a emelkedett. kutatóként és szakíróként nyújtott maradandót. Az 1980-as évek második felétől a kormány fokozatosan csökkentette az állattenyésztéshez. intelem maradt ránk. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ szakosodás óta a tehenenkénti tejhozam a világon is egyedülálló mértékben (húsz év alatt csaknem 3000 literrel) emelkedett. Jelentős volt az állattenyésztési tudomány fejlődésében. a sertéstenyésztési kutatásokban Kertész Ferenc (1901-1972) és Csire Lajos (19231974) végzett kiemelkedő munkát. ma is megszívlelendő jó tanács. teljesítményvizsgálati feladatokat.

hogy a magyar állattenyésztés meríteni tudjon a támogatási forrásokból. A közeljövő célja az EU-ba történő csatlakozást követően. hogy zökkenőmentesen integrálódjunk a közösség szabályozási rendszerébe annak érdekében. előállításának gazdaságossága és versenyképessége. az utóbbiból pedig 10 szervezet alakult meg. f. évi CXIV. állatvédelmi. ami az állatok tenyésztését azzal a céllal szabályozza. _____________________________________________________________________________ 17 Általános állattenyésztéstan . ami a tenyésztő szervezeteinket kötelezi az európai előírások betartására és egyben lehetőséget teremt a külföldi tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazásába történő bekapcsolódásunkra is.) hosszú távon megőrizhetők legyenek a nemzeti értékeket képviselő fajták génjei. havasi pásztorkodás. genetikai sokféleségüket megőrizzék.és haszonértéküket. illetve szövetségek. genetikai sokféleségük.) elősegítse a magas színvonalú tenyésztői tevékenység folytatását. hogy 1992. 3.) javuljon az előállított állati termékek minősége. Az állati termék előállítási módja szerint az állattenyésztésnek a következő gazdasági és földrajzi típusai alakultak ki: nomád állattenyésztés. c. Az állattartási formák fejlődése A Föld állattenyésztése változatos földrajzi viszonyok között. Jelentős esemény volt a hazai állattenyésztés történetében. tv. Napjainkig az előbbiből 41. valamint állategészségügyi követelményeknek. január 1-én csatlakoztunk az ICAR (International Committee for Animal Recording) nemzetközi szervezethez. piaci. közegészségügyi. b. eltérő társadalmi fejlettségi színvonalon álló régiókban jött létre.3.) biztosítsa a nemzetközi előírásokhoz való alkalmazkodást. e. illetve növeljék. Az országgyűlés 1993. d.2.). váltólegelős állattartás.) az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek feleljenek meg a környezet és természetvédelmi. december 22-én elfogadta az állattenyésztésről szóló törvényt (1993.) az állatok tenyész. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ folyamatosan átvették az állatfajonként és fajtánként szerveződött tenyésztő egyesületek. hogy a. illetve azok csoportjai.

iparszerű állatitermék-előállítás A nomád pásztorkodás nem csupán állattenyésztési forma. zürjének és a lappok egyes törzsei folytatják.3. csupán a természetes (meglehetősen szegényes) takarmányforrásokat hasznosítja. hanem egyúttal életformát is jelent. A nomádizmusnak egyik formája az Európa északi részén kialakult sarkövi rénszarvastenyésztő állattartás. gyakran követik állataikat. Észak-Afrikában Marokkó. Az állattenyésztés itt a félsivatagok és a száraz sztyeppék magas tápértékű.és élelemforrást jelentenek az ember számára. Svédország. félsivatagi területek nomád állattartása Észak-Amerikától Közép-Keleten. tunguzok. A nomád pásztorkodást folytatók vándorlási útvonala hosszú idők óta kialakult rend szerint folyik. de a csapadékhiány miatt gyér növényzet hasznosítására alakult ki.és erőtermelésre használja. amire a vándorló legeltetés jellemző. táplálék-. ruha. Mauritánia. lovat. bőr. A nomád életmódot folytató népek teljes ingóságukkal együtt a legelőviszonyoknak megfelelően célszerűen változtatva a lakóhelyüket. takarmányforrását a zuzmók és a tundra növényzete képezi.és Közép-Ázsián. A nomád állattartás nagy területekre kiterjedő vándorlással jár. A nomádizmust folytató területeken a kedvezőtlen természeti környezet mellett rendelkezésre álló szegényes vegetáció hasznosításának még napjainkban is ez a legracionálisabb módja. A minimális csapadék miatt (marginális övezetek) a növénytermesztés csak korlátozott területen folytatható. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ - modern legeltetéses állattartás. növénytermesztést kiegészítő állattenyésztés. nyenyecek.) A száraz sivatagi. a legjobban megfelelő helyen letelepedve terelik. Ez az állattenyésztési mód Norvégia. Finnország és a volt Szovjetunió tundrás vidékein folyik (csukcsok. Algéria. kecskét és helyenként szarvasmarhát) tenyésztenek. mely a félig domesztikált állatcsordát terelve-követve hús-. A szóban forgó övezetekben több állatfajt (juhot. így a pásztorkodás az egyetlen mezőgazdasági hasznosítási lehetősége e hatalmas területeknek. Iránon és Mongólián át Európa területét mintegy háromszor meghaladó térségben (35 millió km2) folyik. Nyugat. A rénszarvas igénytelen erős szervezetű állat. A nomád életformában az állatok szerepe döntő fontosságú. lovat. tej-. Tunisz területén lelhető fel ez az állattenyésztési forma. a Földközi-tenger keleti medencéjében 18 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .

szánentáli kecske) jöttek létre. a lengyel Kárpátokban. hereford. A nomádizmusnál fejlettebb. amelyet a fagyasztó és hűtőhajó hálózat kialakulásával Európába is eljuttattak. a délamerikai pampákon Ausztrália és Új-Zéland legelőin. beef-master) tartanak. charbray. hogy a _____________________________________________________________________________ 19 Általános állattenyésztéstan . elsősorban nagymennyiségű. hogy két egymást jól kiegészítő legeltetési zónát felváltva hasznosít. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ a beduinok. és XIX. Ázsiában a kirgizek és a mongol törzsek folytatnak kiterjedt nomád állattenyésztést. Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában maradt fenn nomád elemekkel erősen keveredve. borzderes szarvasmarha. amelyek kontinensünkön széles körben elterjedtek és jól akklimatizálódtak. Később a természetes legelők okszerű hasznosításáról és feljavításáról is gondoskodtak. télen pedig a völgyekben istállóban helyezik el. Egyes vidékeken az alpesi legelőket főleg a növendékállatokkal hasznosítják. olcsó marhahús termelésére. hogy az állatállományt tavasszal felhajtják a havasi legelőkre. sajátossága. bradford. amely a síksági és hegyvidéki legelők váltott használatán alapul.) A vándorlások általában a síkságról a hegyvidék felé. majd a zebu és szarvasmarha faj keresztezéseit (Santa-Gertrudis.3. shorthorn szarvasmarha). brangus. Szűk keretek között a Balkánon. ezért is alakult ki a tej feldolgozása és vált széles körben ismertté például a svájci sajtipar. onnan vissza irányulnak. A modern legeltető állattartást a XVIII. A területek állatállománya természetes takarmányokkal táplálkozik. A havasi pásztorkodás főleg a svájci és osztrák Alpokban jött létre. (A hegyvidéki legelők a hóborítottság idején. csak a pásztorok vándorlását jelentő formája a legeltetéses állattartásnak a transhumance. században európai származású telepesek Amerikában és Ausztráliában hozták létre az észak-amerikai prériken. A havasi legelőn nyerstej szállítását a nehéz közlekedési viszonyok nem tették lehetővé. A havasi legelők kitűnő minőségű füve és az alpesi klíma alatt kiváló minőségű – általában kettős hasznosítású – kultúrfajták (svájci szimentáli. A kiterjedt legelők növényzetének felhasználására Európából származó juh és szarvasmarha fajtákat (aberdeen-angus. A váltólegelős pásztorkodásnak a klasszikus formája Európában ma már visszaszorulóban van. Ez az állattartási forma is csak természetes takarmányforrásokra támaszkodik. a síksági területek a szárazság miatt nem hasznosíthatók egész évben. ahol a rétről begyűjtött és termesztett takarmányon teleltetik át. Jellegzetessége. Jellemzője ennek az állattartási módnak.

Németország. szakaszos legeltetés) a kedvező klíma és az ágazathoz csatlakozó feldolgozó és értékesítő hálózat folytán a szóban forgó országok a világ vezető juhtenyésztő államaivá váltak. Uruguay. corriedale). A korszerű legeltetési formák (bekerített legelők. Egyre inkább teret nyernek a növénytermesztéssel kombinált állattartási és tenyésztési formák. az állategészségügyben és a termékfeldolgozásban a legkorszerűbb módszert alkalmazzák. Ez a múlt század második felében lezajló folyamat főleg a nedves. a naturális gazdálkodás az állatokat igavonó és trágyaszolgáltató forrásként kezelte. Belgium. a korszerű agrotechnikai (öntözés. Külön említést érdemel az Európa kedvező klimatikus adottságokkal rendelkező területein kialakult szabadtéri legeltetéses állattartása. Később az urbanizáció megteremtette az állati termékek piacát és a mezőgazdaság gépesítésével az igavonó állatok szerepe alárendeltté vált. Az állati termékek fogyasztása alacsony színvonalú volt. ÚjZéland. így a piaci törvények hatására a mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés új hangsúlyt kapott és kialakultak (különösen a kedvező takarmánynövény-termesztési adottságú területeken) a növénytermesztés fölé rendelt állattenyésztési formák. A területek egy részén a szarvasmarhatenyésztést a juhászattal kombinálják. Hollandia. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ legeltetéstechnikában. mérsékelt övezetű tengerparti országokban (Skandinávia. Oklahoma prérijein és Mexikóban űzik. Brazília pampáin és szavannáin. Texas. vagy minimális épület igényű tartásmódok jöttek létre. Az enyhe tél. ahol épület nélküli. de hihetetlen gyors fejlődési ívet írt le Ausztrália. A XIX. Viszonylag újabb keletű. A földművelés térhódításával. A modern legeltetéses állattartást Argentína. melioráció) eljárások elterjedésével a világ állattenyésztése a belterjesebb formák irányába fejlődik.3. Dél-Afrika és a Tűzföld legelőre alapozott állattenyésztése. Jelentős sikereket értek el a juhfajták nemesítésében (nagyszaporaságú boroola merinó. ahol a juh az uralkodó fajta. század első felében az állattenyésztést a földművelés kiegészítő ágazataként kezelték. Nagy-Britannia és Franciaország 20 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . miután a marhák a legelőn a juhoknak elegendő táplálékot hagynak. a hűvös nyár az egyenletes csapadékeloszlás ezeken a területeken tehetővé teszi az év szinte minden időszakában a legeltetést. Ebbe a típusba sorolható Dél-Anglia és Normandia juhtenyésztése.

A mezőgazdasági népesség csökkenésével az urbanizálódó lakosság élelmiszerszükséglete jelentősen nőtt a frissen fogyasztható. A fejlett állattenyésztési kultúrával rendelkező országokban alakultak ki napjaink intenzív termelési formái az iparszerű termék-előállító üzemek. Ezek jellemzője. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ kedvező éghajlatú területein zajlott le. a termelőmunka tudományos alapokon nyugvó szervezésével. A termelésre a nagyfokú koncentráció és szakosodás jellemző. Az ipari üzemszerű termelés módszerei elsősorban a kisebb testtömegű állatfajoknál alakultak ki. jó minőségű tengerentúli búza megjelenése az európai piacokon a nyugat-európai gabonatermesztést visszaszorította. tojás). Az iparszerű termelés nagyfokú szakosodást tételez fel. hogy az ember a maximális produkció érdekében szabályozza és ellenőrzése alá igyekszik vonni a termelést befolyásoló tényezők minél szélesebb körét. Az állattenyésztés prioritásának kialakulásában a következő fontosabb körülmények szerepére lehet utalni: A takarmánytermesztés és gyepgazdálkodás számára kedvező éghajlati adottságok. A folyamattal párhuzamosan kialakult a korszerű élelmiszer-feldolgozás és takarmánygyártó iparágak hálózata. olymódon. Az iparszerű tartási technológia létrehozása nemcsak egyszerű technikai átalakulást jelent.3. korszerűsödtek és specializálódtak a tenyésztett fajták (hústípusú sertésfajták. korszerű baromfi hibridek). optimális zootechnikai és állategészségügyi feltételek között. hanem a korszerű technológiával egyidejűleg igényli az állatok termelő. tejelő típusú szarvasmarhák. Az olcsó. szabályozott környezetben. optimális nagyságú üzemben történik. teret engedve ezzel a takarmánynövények elterjedésének. a technológia követelményeinek megfelelő épületekben. A termelés irányának megfelelően specializált fajták és hibridek tenyésztése került előtérbe. hogy fokozottabb szerepet kap a diszpécser rendszerű termelésirányítás. tartósan nagy termelést biztosító takarmányozás mellett. Az új termelési célnak megfelelően megváltozott az állomány szerkezete és fajtaösszetétele. helyben termelhető és nagy biológiai értékű állati termékek iránt (tej és tejtermék. Hasonló folyamat mutatható ki az USA atlanti partvidékén.és _____________________________________________________________________________ 21 Általános állattenyésztéstan . komplex gépestéssel. csoportos állatkezelés esetén.

Ezek elmélyült ismerete a ma élő generáció számára is nélkülözhetetlen és a korábbiakban felhalmozott ismeretek állattenyésztési kultúránk szerves részét képezik. Soroljon fel néhány ókori írásos munkát és szerzőt az állattenyésztés témaköréből! 2.3. Említsen néhány jelentős tudóst az állattenyésztéstan tudományterületéről! 3. Lényeges ezért. 2 géppel írott oldal. Ellenőrző kérdések: 1. Az állattenyésztés és állattartás vázlatos áttekintése számos. vagy azzal analóg nagyság)! 22 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . napjainkban is érvényesülő tanulsággal szolgálhat. az ökológiai feltételekre egységesen reagáló állomány kerüljön. Sorolja fel az állattenyésztés gazdasági és földrajzi típusait! Beküldendő feladat! Írjon vázlatot a magyar állattenyésztés kronológiai történetéről a népvándorlástól napjainkig (terjedelem max. hogy a korszerű telepekre kiegyenlítetten nagyhozamú. amelyeknek feladata az állattenyésztés oktatása. Jelölje meg a hazai állattenyésztés történetének jelentősebb állomásait! 4. Említsen hazai neves tudósokat az állattenyésztés területéről! 6. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ alkalmazkodó képességének meghatározott átformálását. Soroljon fel tanintézeteket és kutatóhelyeket. kutatása! 5.

alaki. Az állatok jelentősen megváltoznak. Bevezetik az iparszerű tartást. A produkciós stádium. A domesztikáció legalacsonyabb foka. mesterséges termékenyítés). A vad ősöktől való eltérés mértéke még csekély. 4. a vadállatoknak háziállattá tételét jelenti egy olyan hosszú. Az állatok számára a domesztikáció elsősorban ivar izolációt. tenyésztettségről még nem beszélhetünk.1. A preprodukciós stádium. az állatok nagymértékű megváltozása a jellemző. háziasítása 4. Kialakul az istállózó tartás és a takarmányozás. A domesztikáció fokozatosan megy végbe. A gazdasági állatok eredete. tenyésztőegyesületek jönnek létre. a termelőképesség kihasználására való törekvés a jellemző. a predomesztikációs stádium. új tulajdonságok kialakulását és annak átörökítését jelenti. A legeltetés szerepe döntő. melynek révén az ember nemzedékről nemzedékre felhalmozza állatállományában a megfelelő tulajdonságokat. A domesztikáció fokozatai (stádiumai) 1. 4. háziasítása ____________________________________________________________________________________ 4. A haszonvétel kezdetlegessége és alkalomszerűsége mellett beindult a termelésre irányuló szelekció. Egyes szerzők szerint legalább 50 nemzedék szükséges a domesztikálódáshoz. élettani átalakulást. A természetes szelekció dominál. amelyek éppúgy. Az izolációs stádium. Kialakulnak a fajták. ahol az ember a korszerű állattenyésztési ismeretek birtokában a háziállatok maximális termelőképességét ki tudja bontakoztatni. új módszereket alkalmaznak (pl. Specializált fajtákat és hibrideket állítanak elő. 2. másrészt gazdasági tevékenységet jelent. céltudatos haszonvétel.4. 3. nincsen még takarmánytermesztés. illetve haszonhoz jut. alkalmazkodást. mint az itt bemutatott stádiumok az egységes _____________________________________________________________________________ 23 Általános állattenyésztéstan . Az ember szempontjából nézve a háziasítás egyrészt tudatos. szemiizolációs stádium). mesterséges szelekciót. valamint szükségleteinek fedezésére állati termékekhez. amely mind az ember. Intenzív szelekció. A háziasítás és a háziállat A háziasítás (domesztikáció) a háziállatok kialakulását. Szuperprodukciós stádium. összetett és bonyolult folyamat révén. A gazdasági állatok eredete. A háziasítás fokozatai további szintekre oszthatók (pl. A domesztikáltságnak az a fokozata. mind pedig az állat szempontjából külön értékelendő.2.

A domesztikáltság fokát a vad őshöz viszonyított megváltozás mértéke. a vad formától még nincsenek ivarilag teljesen izolálva. Ebben az egyes állatfajok között és a világ különböző tájain élő állatok között is óriási különbségek vannak. nutria stb. élhet a ház körül. a magyar szürke szarvasmarha valóságos domesztikált állat. A predomeszitkáció a háziasítás legkorábbi szakaszát jelzi. de alacsonyabb fokon áll. hogy a háziállatok a domesztikáltságnak nem azonos fokozatáig jutottak el. és az ember céljainak megfelelően rendszeresen szaporodik. vagyis azzal szaporodási közösséget alkotnak. ha a korábban háziállatként tartott állatok az ember ellenőrzése alól kiszabadulva. félig domesztikált állatokat jelent. Átmeneti forma: az ide sorolható állatok még nem rendelkeznek megszilárdult háziállat-tulajdonságokkal. de tartásuk és tenyésztésük gazdasági haszonnal jár. A gazdasági állatok közé viszont olyan fajok (ponty. mint például a jersey). 24 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . tartható istállóban vagy szabadon (pl. A gazdasági állatok eredete. rénszarvas). a dedomesztikációt. nyérc. Szemidomesztikáció félvad. A háziállat fogalmának értelmezési problémái egyrészt a domesztikáltság eltérő fokozataival. illetőleg a kitenyésztettség határozza meg. amelyben az állatok még csak elődomesztikáltnak tekinthetők. hanem az adott helyzetben annak más-más fejlődési szintjén állnak (pl. A kitenyésztettségben fennálló különbözőségek azt mutatják. musztáng). amelyről akkor beszélünk. ismét a szabad természetben élnek több generáción keresztül (pl.4.) is tartoznak. hogy háziállat lehet az az állat. háziasítása ____________________________________________________________________________________ fejlődési folyamat egymásba kapcsolódó láncszemei. amelyik a domesztikáció bizonyos fokára eljutott. másrészt a gazdasági hasznosság különbözőségével függnek össze. amelyek még nem jutottak el a teljes domesztikáltság állapotába. Itt kell megemlíteni a domesztikációval ellentétes ható folyamatot. amelyek nem élnek a ház körül. de a háziállatok története során nem különültek el élesen. El kell fogadnunk.

1975) _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 25 .4. A gazdasági állatok eredete. háziasítása ____________________________________________________________________________________ 1. ábra: A háziállatok domesztikációjának földrajzi elhelyezkedése (Matolcsi.

robustus) vitatott i. helye Az állat neve A törzsfaj A háziasítás legkorábbi A háziállat ideje és helye tudományos elnevezése Nyúlalakúak rendjéből (Lagomorpha) Oryctolagus cuniculus f.e.C. évezred Délnyugat-Európa Afrikai vadszamár (Equus i. évezred Palegawra Vörösróka (Vulpes L.. 1777) monofiletikus eredetű Őstulok (Bos primigenius Bojanus. 1782) Dél-amerikai csincsilla (Chinchilla laniger Molina. 1758) Bezoár kecske (Capra aegagnis Endeben. háziasítása ____________________________________________________________________________________ 1. 1000 körül Oryctolagus cuniculus L. Délkelet-Ázsia 2. század Dél-Amerika Jelenkor 20. asius Sertés Vaddisznó (Sus scrofa Linnaeus. caballus i. Schreber. évezred Délnyugat-Ázsia i. A gazdasági állatok eredete.4.e. Jelenkor. domestica Canis lupus f. familiaris Vulpes vulpes f.e.e. 1777) Egyiptom Páratlan ujjú patások rendjéből (Perissodactyla) polilifetikus eredetű Tarpán (Equus przewalskii 1881 (E. domestica Chinchilla laniger f.e. évezred Dél-Európa. 9.. 1758 Capra aegagrus f. 1789. század Észak-Amerika Amerikai nyérc (Mustela vison Jelenkor. 1830 Kutya Ezüstróka Nyérc Macska Ragadozók rendjéből (Carnivora) Farkas (Canis lupus L. domestica v. 2000 körül silvestris Schreber. 4. 8. 1788) 19.. taurus L. 1777) 19. 7. domestcia L. domestica Felis silvestris f. 1788 Juh Kecske Szarvasmarha monofiletikus eredetű Vörös vadjuh (ázsiai muflon) (Ovis orientalis. 1778 Myocastor coypus f. 1859) Egyiptom Párosujjú patások rendjéből (Artiodactyla) i. domestica Mustela vison f.. 1788) i. évezred Poliakov) Délkelet-Európa Ló melegvérű ló Hidegvérű ló Szamár Equus przewalskii f. 1758 Pireneusi-félsziget Rágcsálók rendjéből (Rodentia) Dél-amerikai nutria (Myocastor coypus Molina. táblázat: A háziállatok törzsfajai és háziasításuk ideje. század Észak-Amerika Núbiai fakómacska (Felis i. Kelet-Európa Nyugat-Ázsia i. 12. catus Házinyúl Üregi nyúl i.e. 12. 1827) Ovis aries L. domestica Endben. 8. hircus L. Chinchilla chinchilla f.e.e. század Dél-Amerika Nutria Csincsilla chincihilla Lichtenstein. Földközi-tenger partvidéke Equus africanus f. 4. évezred Délnyugat-Ázsia i. L. évezred két központban 1. 1882) Jelenkor. évezred africanus Fitzinger.e. 26 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 1789 Bos primigentus f. 1788) Sus crofa f...e. 19.

. mori Háziméh Selyemhernyó 4.3. domestica L.e. Kína Rovarok osztályából (Insecta) Vadméh (Apis mellifera Linnaeus.. 3.e. domestica Apis mellifera f. Kína i. 1789) Földközi-tenger partvidéke) Japán fürj (Coturnix coturnix Jelenkor. Habár az eszközök fejlődtek. 1758) Mexikó Bankiva tyúk (Gallus gallus L. A háziasításra késztető okok A kérdés a szakirodalomban tárgyalt sok feltevés ellenére még ma is nyitott. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 27 . vagyis a mai háziállatok kialakulása szempontjából.. üldözése.4. Az állattenyésztésre való áttérést egyesek a földművelés következményének tekintik. évezred Egyiptom i. 2000 körül Délkelet-Ázsia Anas platyrhynchos f. kezdete körül 1758) Európa. domestica Meleagris gallopavo f.. 1849) Japán Halak osztályából (Fisces) Ponty (Cyprinus carpio L. évezred 1758) India Szirti galamb (Columba livia i. ami a vad keresése. évezred Dél-Európa. évezred Délnyugat-Ázsia i. domestica Columba livia f. 1758) i. háziasítása ____________________________________________________________________________________ 1. Az új-kőkorszakban az emberek vadászattal jutottak húshoz.sz. 1758) Afrikai gyöngytyúk (Numida meleagris L.e. domestica Numida meleagris f.e.e. japonica Temminck et 20.. a földművelés – ezen belül a takarmánytermesztés – szerepe nem vitatható. hogy a háziasításra késztető okok megismeréséhez és megértéséhez az emberi kultúra fejlődésének ismerete fontos segítséget jelenthet. 1759 Anser anser f. táblázat folytatása Madarak osztályából (Aves) Kacsa Lúd Gyöngytyúk Pulyka Tyúk Galamb Fürj Tőkés réce (Anas platyrchynchos L. mégis a barlangot elhagyó – letelepedő – ember számára mind nagyobb nehézséget jelenthetett a táplálék megszerzése. 1000 körül Földközi-tenger partvidéke Mexikói vadpulyka (Meleagris i. amit a lakóhelyükhöz közeli. A domesztikáció későbbi fokozatait tekintve. míg mások ennek ellenkezőjét állítják. 1000 körül gallopavo L. i. Az azonban bizonyos. domestica Nemesponty Cyprinus carpio f.. jól őrizhető helyre hajtottak.e. 3. 4.e.. évezred Gamelin. domestica Gallus gallus f. 1. A gazdasági állatok eredete. század Schegel. domestica Bombyx mandarina f. i.e. Így a szerzők többsége a háziasításra késztető okok közül elsőként az „élő hústartalék-képzését” említi. a zsákmány szállítása helyett nagyobb állatcsoport befogását jelentette. 1759) Nyári lúd (Anser anser L. 1758) Ázsiai selyemlepke (Bombyx mandarina Moore 1882) i. domestica Coturnix coturnix f. 4.

Természetesen a különböző fajok esetében más és más lehetett a követett eljárás. Hiszen sok örömet okozhat egy fiatal állat felnevelése. hogy az emberek a társas életet élő. gondozták azokat. és ezért etették. Ugyancsak sokan tartják az emberi kedvtelést háziasításra késztető oknak. Ez a Föld különböző részein más és más fajokra vonatkozóan. szarvasmarha stb. az állatok domesztikációja már szükségszerűvé vált. 4. Valószínűnek tűnik.) a követés és izolálás módszerét választhatták. a foglyul ejtés. A gazdasági állatok eredete. Ennek a nézetnek ellentmond. hányan tartanak. és közülük sok soha. sehol nem vált háziállattá. nyájállatok esetén (juh. E felfogás szerint az áldozati állatként tartott állatok váltak később háziállattá. A megnövekedett népesség. ha arra gondolunk. annál nagyobb szerepe volt a haszonvételnek.4. annak ragaszkodása. mint a háziasítás lehetséges oka. hogy az áldozati és a szent állatok köre nagy volt. kecske. A háziasítás módszerei A háziasítás lehetséges módszereként a szakirodalom az alábbi eljárásokat ismerteti: a követés és az izolálás. eltérő időben és talán más formában is zajlott. hűsége. gondozása során szerzett tapasztalatok vezethettek azok jobb megismeréséhez. Bizonyos felsőbbrendű. hogy minél később háziasítottak egy állatfajt. gondoznak minden anyagi haszon reménye nélkül ma is állatot. Ez a nézet könnyen elfogadható lenne. vagyis a fejlődés bizonyos fokán. isteni tulajdonságokkal ruházták fel az egyes állatokat. Természetesen a domesztikáció kezdetén ez nem a mai értelemben vett többirányú haszonvételt jelentette. háziasítása ____________________________________________________________________________________ A háziasításra késztető okok között igen nagy irodalma van a vallási kultusznak. hasznosságuk felismeréséhez. 28 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . és ebből az együttvándorlásból fejlődhetett ki a későbbi nomád pásztorkodás. a megváltozott életforma miatt. A magános. a fiatal állatok felnevelése. Az élő hústartalék-képzésben vagy az áldozati állatok tartásán keresztül vagy egyéb módon a gazdasági szükségszerűség ösztönösen vitte az embereket a domesztikáció útjára.4. Ez a felfogás – ami az ember és az állat közötti szociális viszonyra utal – inkább a szelídítés okaira adhat magyarázatot. ún. Összefoglalóan megállapítható. Végül felvetődik a gazdasági szükségszerűség. Az állatok tartása.

formája. Fiatal állatok esetében azonban többnyire eredményes a fogságban tartás és nevelés. Az elsődleges megváltozások a háziállattá válás velejárói. a szaporodás. A foglyul ejtést – a kifejlett állatok esetében – kevesen tartják sikeres módszernek. Vannak azonban olyan változások. és a különböző tenyésztési eljárások hatására alakul ki. A testnagyság és az alkat. az emberi lakóhely nyújtotta biztonságnak. Matolcsi. bár szinte minden faj esetében alkalmazták. Valamennyi fajra jellemző. A tenyésztő szempontjából legnagyobb jelentőségű az állat ivari életének és termelőképességének megváltozása. az ivari élet. A megnövekedett változékonyság fejeződik ki a háziállatfajták rendkívül nagy számában. 4. A másodlagos megváltozási folyamat a már domesztikált állatokra jellemző. A zoológiai irodalom elhatárol egy elsődleges és egy másodlagos megváltozási folyamatot. Az állatok változásai a háziasítás során A gazdasági állatok szervezete a háziasítás során a megváltozott körülmények és a szelekció hatására lényegesen módosult.5. sertés) pedig fontos szerepe lehetett az etetésnek. amelyek egyaránt fellépnek az egymástól rendszertanilag távol eső fajokban is. 1975) egyedül a házigalambnak 150-nél több fajtájáról számolt be. háziasítása ____________________________________________________________________________________ hulladékevő állatoknál (kutya. az idegrendszer stb. Ilyen általános érvényű megváltozás figyelhető meg például a koponya hosszúsági méreteinek nagyobb arányú növekedésében. Darwin (1885 in. A domesztikáció hatására a testnagyság. A testnagyság csökkenése – mint határozott és elsődleges domesztikációs hatás – jut kifejeződésre a szarvasmarhánál. Ezek a domesztikáció folyamataival függnek össze. Ezeket párhuzamos vagy paralel változásoknak nevezik. színe. főleg a stresszhatások miatt. A _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 29 . Megváltozott az állatok nagysága. macska. a testtömeg fajonként eltérő irányban és mértékben változott meg. míg a szélességi méretek nem növekednek. és a kutyák esetében is több mint 350 elismert fajtáról tudunk. A háziasítás tehát módosító hatással volt mind a minőségi. mind a mennyiségi tulajdonságokra.4. A gazdasági állatok eredete. viszonylag gyorsan jönnek létre. hogy a háziasítás során a vad állományéhoz képest lényegesen megnövekedett a tulajdonságok változékonysága. módosultak az élettani folyamatok. a domesztikáció következményeként. a szaporaság.

ahol a megváltozás ellentétes irányú volt. bár a rézkorra az eddigi átlagos 60 cm-es marmagasság 70 cm-re emelkedett. Szintén megfigyelhető a testmagasság csökkenése a kutyánál. ábra: A szarvasmarha marmagasságának változása a háziasítás hatására (Boessneck et al. Kivétel ez alól a tendencia alól a házinyúl és a baromfi. ábra). háziasítása ____________________________________________________________________________________ házimarhák már a neolitikumban átlagosan 20 %-kal lettek alacsonyabbak az őstuloknál. a macskánál. Különbségek figyelhetők meg a bőr vastagságában. A háziasítás következtében létrejöhetnek és fenn is maradnak különleges alkaton. Kelet-Európa és a Kárpát-medence lovainak mérete közel állt a Dereivkában – a háziasítás centrumában – domesztikált lovakéhoz. 1971) Ugyancsak csökkenést figyeltek meg a juhokon. 1974. a kecskénél. mint azt a háziállatok körében tapasztalhatjuk. Marmagasságuk 126 cm és 144 cm között volt. A gazdasági állatok eredete. amilyenek a vad állományokban sehol sem lelhetők fel. fajon belüli szélsőséges formák. A lovaknak két csoportját különböztetjük meg. A kültakaró. Így a kültakaró változékonysága is a domesztikációra vezethető vissza.4. átlagos marmagaságuk 120-130 cm volt (Bökönyi. 2. 2. 1978).. Európa nyugati részén a történelem előtti lovak átlagos marmagassága 126-127 cm volt (Bököny. a 30 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .. A vadállatok körében a klimatikus tényezők önmagukban sohasem hozzák létre a kültakarónak olyan sokféle – fajon belüli – elváltozását. a sertésnél és még több más háziállatfajnál is. valamint a szervek megváltozott életműködésének tulajdonítják a vad ősöktől eltérő alkati típusok és méretek kifejlődését. Általánosságban az egyedfejlődés különböző idejének és intenzitásának.

A csontváz. a szőr hosszanti növekedésében (juh. vagy csak kismértékben térnek el attól (pl.5 cm-rel nőtt). ivarával. A magatartási formák egy része kevésbé kifejezett (pl.4. másrészt a tudatos szelekcióban keresendők. háziasítása ____________________________________________________________________________________ redők képzésére való hajlamban (pl. kutya. ami a juhfajban a gyapjútermelő képesség kialakulásához vezetett. tyúk). amely a korábbi fajtákénál 6-8 karajjal többet jelent. A háziasítás hatására az agyvelő nagysága csökkent. amelyeknek központjai az agy legerőteljesebben megváltozott részein vannak – így a látásra. A kültakaró színe a bőr és a szőrzet vagy a tollazat pigmentáltságától függ. korával. és így a központi idegrendszer is megváltozott. de a többség színeződésére a rendkívüli változatosság és színgazdagság jellemző. A bőr változékonyságát. melynek okai egyrészt a mutációban (pl. kacsa. albinizmus). hallásra. hanem annak elvékonyodását és finomodását is jelenti. táplálékszerzési ösztönök hiánya). Az idegrendszer. illetve a kültakaró minőségét Horn (1955) kapcsolatba hozza az állatok fajtájával. mint a vad ősökéi. de megnőtt méret. míg más formák intenzívebbé váltak (pl. hogy testnagyságuk csökkent vagy megnövekedett a háziasítás hatására. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 31 . negyven év alatt 7. menekülési. szivacsosabbá váltak. A háziasítás hatására a szarvak kisebbek lettek. marha. védekezési. Ezek a változások kihatnak az érzékszervekre – különösen azokra. A gazdasági állatok eredete. ami azonban nemcsak a szőr meghosszabbodását. láma). A szőrzet megnövekedésének ismert következménye az angóra jelleg. Összességében megállapítható. melyek megőrizték az eredeti vadszínt (pl. juh. a dán sertés hossza kb. A háziállatok csontjai vagy kisebbek vagy nagyobbak. tápláltsági állapotával és hasznosítási irányával. ami főként az arckoponya megrövidülésével magyarázható. cirmos macska). Jellemző a szarvatlanság megjelenése is. Ez utóbbi a fedőszőrök elvékonyodásának és a finomabb alsó szőrzet megnövekedésének tulajdonítják. szaglásra. sertés. a koponya jelentősen kisebb lett.és formagazdagságuk. evési ösztön. Az agy elváltozásait összefüggésbe hozzák a háziállatok magatartásának megváltozásával is. teve). hogy a csontok megvastagodtak. Vannak olyan háziállatok. jak. német juhászkutya. lúd.és ágyékcsigolyák számának növekedésével magyarázható (pl. A bordák száma 16-18-ra emelkedett. attól függően. szamár. párzási hajlam). kecske. Mindez összefügg a vedlés (időszakos szőrváltás) megszűnésével és a szőrzet folyamatos növekedésével. A gerincoszlop hosszának megnövekedése a hát.

arra kitenyésztett fajtáknál a legkifejezettebbek. Megállapítást nyert továbbá. A háziállatok emésztőcsatornája minden faj esetében hosszabb. Ez a növekedés kisebb mértékű a parlagi és nagyobb mértékű a kultúrfajtáknál. sertés. főleg a bőr alatti kötőszövetekben. az ivarérettség. Az ivari élet és a szaporodás. A termelőképesség szakaszos fejlődését tükrözik a domesztikáltság fokát jelző stádiumok. Hosszú folyamat eredménye az ivari élet ilyen mértékű átalakulása. Számos fajnál megfigyelték a szív tömegének csökkenését (juh. az izomrostok között. hogy a vemhességi idő. A vad és a jól tejelő házimarha tőgye közötti különbség 32 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . háziasítása ____________________________________________________________________________________ A belső szervek és a vér.4. Az ivarszervek megnagyobbodtak. A májban morfológiai és biokémiai változásokat találtak. és ennek figyelembe vételén alapszik a háziállat fajták felosztása is. a bélfodorban és a vese körül. A vér összetételében jelentősen változott a globulintartalom (csökkent). ezzel szemben a háziasítás hatására a háziállatok ivarzásának évszakhoz kötöttsége részben vagy teljesen megszűnt. a here és a petefészek mérete és súlya is nőtt. mind pedig a funkció tekintetében megnövekedett. A vadon élő állatok ivari élete évszakhoz kötött. Ezek a változások azonban nem minden fajnál azonos irányúak. Ez a megállapítás általános érvényűnek tekinthető. Itt kell megemlíteni. A gazdasági állatok eredete. ami az ellenálló képesség csökkenésének lehet a magyarázata. mint a vadállatoké. az egyoldalú hústermelő fajtákkal lehet a leggazdaságosabban húst előállítani. Tejtermelő képesség kialakulásával együtt járt a szarvasmarha tőgyének erőteljes megnövekedése és átalakulása. de ennek kihatása a vérkeringésre még nem tisztázott. A háziasítás hatására nőtt a termékenység is. a szaporodás időszaka és gyakorisága a háziasítás következtében módosult. és a vesetestecskék kisebbek lettek. nyúl. így a domesztikáció alacsonyabb fokán lévő. A domesztikáció hatására kialakuló értékmérő tulajdonságok az arra specializált. A termelőképesség. A háziasítás során a hipofízis variabilitása mind a forma. a domesztikáció legmagasabb fokán lévő fajok esetében pedig ivari koraérésről és korai tenyészérettségről beszélhetünk. A vadon élő állatokkal szemben a háziállatok – a domesztikáció hatására – termék előállítására váltak képessé. kecske. parlagi fajták esetében még megfigyelhető bizonyos szezonalitás. és érvényes más belső elválasztású hormontermelő szervekre is. kutya). A vese kéregállománya csökkent. Hústermelő képesség csak a háziállatokon mérhető mennyiségi jelleg. hogy a háziállatok képesek tartalékzsír-felhalmozásra.

E kedvező tulajdonságok kialakulása az ösztönök. Sorolja fel egy-egy példát említve.4. Mi a különbség a háziasított és a szelídített állat között. Egy kiválasztott állatfajon kövesse nyomon az állatok változásait a háziasítás során! Beküldendő feladatok: 1. Ismertesse a domesztikáció szakaszait (stádiumait)! 4. hogy szelekcióval olyan korán érő állományokat hoztak létre. Sorolja fel a háziasításra késztető okokat! 2. A tyúk fajban a ma már szinte folyamatos termelés oka. Ez utóbbitól nagymértékben függ a gyapjú tömöttsége és részben a mennyisége is. válaszában említsen konkrét példákat! 2. amelyeknél a téli-nyári hosszú szünetek és a kotlás elmaradtak. A háziállatok igavonó képességének kialakulásában döntő szerepe volt az arra való alkalmasságuknak. Töltse ki az alábbi táblázatot! Háziállat neve házinyúl kutya kecske kacsa sertés Törzsfaj (monofiletikus) A háziasítás ideje helye _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 33 . illetve a tőgy mirigyes állományának fejlettségében mutatkozik meg. és az állatok szervezetének nagyfokú átalakulásán alapszik. Jellegzetes eltérések tapasztalhatók a szervezet finomodásában. háziasítása ____________________________________________________________________________________ a tejmirigyeknek. a testméretek eltérő alakulásában a kifejezetten tejtípusú fajtáknál. Tojástermelő képesség a háziállatok nagyobb szaporaságával van összefüggésben. kezelhetőségüknek és irányíthatóságuknak. mely törzsekben és osztályokban találunk háziállatot! 3. a vérmérséklet és a magatartás terén bekövetkezett változásokkal magyarázható. Hogyan lehet csoportosítani a háziasított állatokat? 4. Sorolja fel az állatok változásait a háziasítás során! 5. Gyapjútermelő képesség kialakulásánál alapvető volt a vedlés megszűnése. és a másodlagos tüszők számának gyarapodása. A gazdasági állatok eredete. A hosszúság pedig a folyamatos növekedéssel függ össze. Ellenőrző kérdések: 1. Sorolja fel a háziasítás módszereit! 3.

többé-kevésbé egységes külső formák. vagy közvetlenül mindenütt az ember tevékenységének hatása érvényesül. Az állatoknak valamely fajhoz való tartozása meghatározott faji bélyegek alapján dönthető el. ahol az állatok háborítatlanul. változatlan kategóriának. hogy mikor és milyen mértékben hajtja szolgálatába. amelyre jellemző a közös származás. Vannak átmeneti fajok is. Ha 3 faj élesen elkülönül. Kérdéses lehet. A kromoszómaszám is fontos faji bélyeg. Az egy ugyanazon fajba tartozó állatok egymással történő pároztatása továbbszaporításra képes utódokat eredményez. Gondot okoz a világ különböző tájain kialakult fajok rendszertani besorolása. egyöntetű jellegű. a rendszertan művelőinek könnyű a helyzete. zebu). sőt új fajok keletkezésének lehetőségét jelentik. A faj rendszertani egység. esetleg teszi háziállattá egyik vagy másik állatfajt. az ember befolyásától mentesen élnének. Ezek esetenként jól felismerhető morfológiai különbségeket mutatnak. bár egymástól különböző fajoknak is lehet azonos számú kromoszómája és megtörténik. viszont jól szaporíthatók egymással. szín és szervműködésbeli sajátosságok. A faj tehát semmiképpen sem fogható fel statikus. Az állattan a fajt tekinti a természetes alapegységnek. A gazdasági állatok rendszerezése Ma már szinte nem lehet olyan helyet találni a Földön.) sorolják. Ez a rendszer a zoológia. hogy azonos fajba. melyek már nem határolhatók el élesen. egymástól többé-kevésbé elhatárolható. a fajon belül olyan állatcsoportot jelent. A fajokat mesterséges rendszer keretében magasabb rendű csoportokba (családok. Csak az emberiség érdekeitől függ és idő kérdése. Ha azonban a faji bélyegek elmosódnak. Közvetve. vagy egymással rokonságban élő fajba sorolja a taxonomus az ilyen állatokat (szarvasmarha. a többé-kevésbé egységes tenyésztői munka. A fajta. Horn Artúr definíciója szerint: „A fajok változó. alfajok. taxonómia tudományának fejlődésével időnként módosul. és ezek biztos öröklődése. saját körükön belül szaporodó élő formák”. amely a fajtát kialakította. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ 5. nemek stb. változatok keletkeznek.5. 34 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy különböző kromoszómaszámú fajokat is lehet keresztezni.

magyar szürke pigmenthiánya. takarmányozás. Változatlanul szigorúan ítéljük meg azonban azokat a jellegeket. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 35 . amelynek kialakulásában döntő szerepet jutott az egyes telivér fajtáknak. vagyis azt. vagy hasonló környezet. A félvér fogalma ugyancsak a lótenyésztésben volt használatos kifejezés.) megkülönböztetésére is bevezették és alkalmazták. aszkániai juh. magát a fajtát azonban saját körben tenyésztik (pl. Szokás még „háromnegyedvérről” is beszélni.). holstein-„red” szarvasmarha. hogy az apa és az anyai nagyapa (ritkán nagyanya) is kiinduló és értékes. hogy az állat egyik őse (pl. tehát a nemesítő fajtához tartozik. amelyek más fajta génjeinek határozott jelenlétét bizonyítják.). amely a gyakorlati tenyésztői szóhasználatban azt jelenti. Klasszikus értelemben telivér csak olyan ló lehet. arab) telivér volt. amelynek ősei közt nagymértékben (3/4-nél is nagyobb arányban) szerepel a nemesítő fajta (pl. a többé-kevésbé azonos. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ - bizonyos struktúra = vonalak és családok. az egységes célra történő felhasználás. szimentáli marha. mint régebben. GSB). Napjainkban az egyes gazdasági fajták esetében a meghatározott fajtához tartozást nem ítéli meg olyan szigorúan. kisbéri ló. E kifejezés arra utal. mezőhegyesi félvér stb.). szakszerű elnevezése: fajtátlan (basztard. kisbéri. amely a küllemi tulajdonságokban a legkifejezettebb. a szoros rokonpárosítás nélküli továbbszaporodáshoz elegendő létszám. A fajtatiszta állományokat az esetek nagy részében meghatározott fokú egyöntetűség jellemzi. karakül juh stb. A telivér megjelölést az angol lótenyésztésben használták először. A fajtába nem sorolható állategyed helyes. bélyegeket. angol. hogy a diszkvalifikációs tulajdonságok számát világszerte jelentősen csökkentették. később más állatfajok (fajták) fajtatiszta egyedeinek (pl. melynek minden őse szerepelt az 1793-ban alapított angol telivér törzskönyvben (General Stud Book. Ma már ugyanakkor több olyan fajtát jelölünk meg ezzel a kifejezéssel. amelyik valamilyen elismert fajtába tartozik és idegen fajta génjeit – így fajtajellegvonásait – nem tartalmazza. hogy az állat nem fajtatiszta (pl. korcs). Fajtatiszta az az egyed. Ez azt jelenti. tájfajták vannak benne. fehér hússertések nagyobb pigmentfoltjai stb. svéd lapály sertés stb. Magas félvér az olyan egyed. a fajták kialakításának időszakában.5. esetleg alfajták.

és ezek kombinálódhatnak. A fajta sem fogható fel statikus. Megkülönböztethető „rendező elvek” az osztályozás. a „kontraszelekció”. edzettség. A termelés. ellenálló képesség. tájak). 6.1. A származás (eredet). 4. s eltérő mértékben – fejlődnek vagy éppen nem megfelelő környezeti tényezők vagy rosszul végrehajtott. de alacsonyabb a termelési színvonal.) a primitív fajtákat (őshonos fajták). A testalkat néhány fontos jellegzetessége (félkos fej. 7. Jellemző többféle elvi alapon történhet. 3. csoportosítása – a tenyésztés gyakorlatában következők: 1. A hasznosítás (termelés) iránya és száma. A fajták rendszerezése A fajták osztályozása – azok rendszerezése. váll-. A fajta fejlődéséről akkor beszélhetünk. fajtákról. konszolidáltsága vagy éppen változékonysága mindenekelőtt annak kitenyésztettségétől – a nemesítő munka eredményességétől – függ. így sikertelen tenyésztői munka következtében leromolhatnak. valamint a szakszerűtlen tenyészcél-kijelölés stb. ha tulajdonságai. 5. A tenyésztettség fokának alapján megkülönböztetjük (Darwin-féle elv): a. illetve ahol tenyésztik az adott fajtákat. ill. ahol kialakultak. ilyen például a nem megfelelő környezet. 5.5. A földrajzi környezet (régiók. nyakörv stb. illetve a teljesítmény színvonala. A fajta leromlását több tényező is kiváltja. így külleme és teljesítményei javulnak. A származás (eredet) pl. Az országok szerinti. a csoportosítás során a 36 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 2. színvonala. Ennek alapján beszélünk hegyi. sztyeppi stb. monofiletikus attól függően. ha a számunkra is előnyös értékmérő tulajdonságokban a fajta egyre kiegyenlítettebbé válik. A tenyésztettség foka. A fajták is – különböző okokra visszavezethetően. A földrajzi környezet. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ A fajta egyöntetűsége. a túl szoros rokontenyésztés. változatlan kategóriának. jó egészség. hogy egy vagy több őstől származtak-e. amelyek kialakulásában – a háziasítás szakaszaiban – a természetes szelekciónak és a helyi viszonyoknak jutott nagyobb szerep. lapályi.). Jellemzőik általában a nagyfokú igénytelenség.

ha a tarka marhát nem fejjük. a német húsmerinó juh. kuvasz. a dán lapálysertés. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 37 .) a nemesített vagy átmeneti fajtákat. Ezek a fajták nagy termelőképességűek. a magyar nemesített lúd és tyúk. a holstein-fríz szarvasmarha. ha egyetlen alapcél megvalósítására törekedve tenyésztették ki. jobban termelő. Kialakulásuk. A termelés jellege. az angol telivér. Ennek az a magyarázata. hogy a megnövekedett követelményeket.és hosszú farkú. a fodros tollú lúd. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ hazai képviselői e fajtacsoportnak pl. c. egyhasznosítású pedig akkor. vegyeshasznú fajtákról. a magyar vizsla stb. értékesebb fajtába tartozó tenyészállatok felhasználásával. illetve zsírfarkú juhfajták stb. Így például ismeretesek kopasznyakú baromfiak. a magyar szürke szarvasmarha. magas színvonalú és egyben gazdaságos termelés került előtérbe. hagyományos. b. A vegyeshasznú (kombinatív) fajták többnyire kettős. keletkezésük története többnyire jól ismert. ha egyetlen célra hasznosítják. más. a német juhászkutya stb. vagy több-. az eltérő igényeket a parlagi fajták önmagukban már nem tudták kielégíteni. komondor stb. tojástermelő. illetve a teljesítmény színvonala szerint megkülönböztetünk extenzív. Egyhasznú a fajta. ennek megfelelően igényesebbek is. Jellemző képviselői e fajtacsoportnak pl. hogy az átalakított fajták (fajtacsoportok) ellenálló képességüket. a racka juh. csak a hústermelés érdekében tartjuk (szoptatásos nevelés).5. melyek többnyire a primitív fajtákból fokozatos átmenettel alakultak ki. Néhány tulajdonságukat keresztezéssel kívánták javítani úgy. A hasznosítás (termelés) iránya. jellege és száma alapján beszélhetünk egyhasznú. edzettségüket lehetőség szerint megőrizzék. szarvtalan szarvasmarha-fajták. E fajtacsoportnak jellemző képviselői a magyar tarka szarvasmarha. tejtermelő. a már kiveszett bakonyi és szalontai sertés. Húshasznosítású egyhasznú tarkáról (hegyi tarka) beszélhetünk. a cornish tyúk. alkalmazkodó képességűek. A testalakulás (testfelépítés) néhány fontos jellegzetessége is lehet csoportosítási elv. a magyar félvér ló. félintenzív és intenzív fajtákat. nem igázzuk. és gyengébb ellenállóill. pl. avagy rövid. hármas termelési típusúak. versenyző stb. a magyar fehér hússertés.) a kultúrfajták vagy kitenyésztett fajták tenyésztése során a céltudatos.

nagyobb tenyészet állománya ugyancsak ennek minősülhet. gazdasági állatfajták (típusok. változatok).1.2. Ezek a különbségek vagyis a változatosság a populáció tagjai és ezeknek leszármazottai között is fellelhetők.2. amelynek tagjai főleg származásuk. de itt nem biológiai. válfajta) Alfajtának (válfajtának) vagy fajtaváltozatnak nevezzük a legalább egy tulajdonságban a fajta többi tagjától eltérő állatcsoportot. angol. 5. amelyre a jelenséget. valamint a többé-kevésbé azonos származást jelöli a közös elnevezés (bajor. A populáció tehát tenyésztői értelemben nem teljesen azonos a magyar „állomány” kifejezéssel. Alfajta (fajtaváltozat. francia stb. mint például a hegyi tarka marha fajtacsoport esetében. A csoportosítási elveket kombinálva is szokásos használni. de egy jellegzetes. A biometriában szintén használatos a populáció fogalma. A biometriában ugyanis populációnak nevezzük az összes egyedet. a törvényszerűséget vonatkoztatjuk. tehát heterogén öröklési anyaggal rendelkező állományt értjük. svéd lapálysertések stb. A fajtán belüli rendszertani egységek (szubpopulációk) A populáció fogalma alatt – genetikai értelemben – a „kevert”. A populáció így tehát a vizsgálandó anyag. Populációnak tekinthető a gazdasági állataink tenyésztésében egyegy fajta. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ Az országok szerinti fajtacsoportosítás is gyakori. valamint az őket körülvevő külviszonyok szempontjából nagy hasonlóságot mutatnak. A populáció tagjainak küllemi tulajdonságai és teljesítménye ugyanakkor azonos mértékkel mérhető. genetikai szempontból heterogén öröklési anyaggal rendelkező csoportot. angol. Az elkülönítő tulajdonság 38 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . így teljesítményük tekintetében is kisebb-nagyobb különbséget mutatnak. illetve francia hegyi tarka szarvasmarhafajták. válfajta. avagy a „tenyészettel”. Az állattenyésztésben populáció alatt érjük általában azt a nagyobb létszámú.) 5. ahol a földrajzi elhelyezkedést. német. Ilyen értelemben vannak magyar. amelyből a vizsgálatra kiválasztott egyedeket kiemeljük. hanem matematikai értelemben. a színt. A populáció egyes egyedei – genetikai értelemben variánsai – külső testalakulásuk és belső értékmérő tulajdonságaik.5.

2. célok alapján tenyésztették.2. pároztatási rendszerező szemszögből jelenthet értéket. A család és a családtenyésztés ma már a baromfifajok tenyésztésében elsődleges fontosságú. és így a fajta többi részétől (pl. így eltérő ökológiai adottságok között jön létre. ha egy híres apaállattól származó állatcsoportról van szó. Híres példái ennek az angol telivér kialakulásában _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 39 . 5. biotechnológiai minősítést jelent. A baromfitenyésztésben egy törzs az egy kakashoz beosztott nőivarú egyedek csoportja. A törzs megjelölés használatos ugyanakkor „tenyésztörzs” (nukleusz-populáció) értelmezésben is.). a fajta többi egyedétől megkülönböztethető nemesítési jelentősége nincs. és a táj gazdasági. nemre való tekintet nélkül. Jellemzője. ahol nemesítői. hogy egységes elvek. 5. tényleges genetikai értéket. párosították azokat. 5. A törzs elnevezését használjuk akkor is. Ha ez az elkülönülés különböző vidékeken.5.4. Törzs A törzs fogalmán általában a kimagasló értékű tenyészhímektől származó ivadékcsoportot értjük. a tájpopulációtól is) elkülönül. tartási és tenyésztési viszonyaihoz való alkalmazkodásban jut kifejezésre.2. míg az unipara és a hosszú generációs intervallumú fajok esetében csak egy-két nemzedéken keresztül jelent valódi. A fajtán belüli „szubpopulációk” jelentősége történeti. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ lehet például termelési tulajdonság (tejelő magyar tarka) vagy elütő színváltozat (fecskehasú mangalica. de a kis létszáma miatt még nem tekintjük fajtának. klimatikus adottságaihoz. akkor tájfajtáról beszélünk.3. sárga. Család A család a gazdasági állatrendszerben általában a nőivarú tenyészállatoktól származó ivadékcsoport.2. Tényleges. így nemesítésmódszertani szemszögből is számításba vehető. Vonal A vonal fogalma alatt a gazdasági állatok rendszertanának keretében megkülönböztetjük: A klasszikus (leszármazási vagy genetalógiai) vonalat. fehér vagy kendermagos magyar tyúk stb. ha egy állomány (szubpopuláció) jellegzetes tulajdonságokkal rendelkezik valamilyen fajtán belül. illetve tenyésztésbiológiai.

A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ szerepet játszó három vonalapító gén: Byerly Turk.5. Darley Arbian és Godolphin Barb. elsőrendű értékmérőket. avagy Furió hazai vonalai stb. az ökológiai adottságoktól és a tenyésztés céljától. a típust és a gazdaságilag hasznos. Az egyes tenyészvonalak meghatározó jellemzői (komponensei) vázlatosan a következők: egy-két tulajdonságban kiemelkedő. hogy a többi (felmenő ági) ős is a legközelebbi ősi sorokban többször szerepelne” (Horn. azaz a tenyészirány szempontjából alapvető tenyésztés-biológiai tulajdonságokat. A genetikai értelemben vett vonal olyan állatok csoportja. mivel az adott tulajdonságot nagy biztonsággal örökítő és jól kombinálódó állatok csoportja. amelyek kiváló őstől származnak. a többi tulajdonságban legalább átlagos szintű termelés. hanem a technológiától. 40 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . amelyek „közeli rokonságban vannak egy kívánatos őssel anélkül. a tesztvizsgálatok adatai szerint határozott genetikai fölény. és ezért biztonságosan átörökítik a kívánatos testalakulást. a tenyésztőmunka eredményeként lehetőleg nagy tenyész. A tenyészvonalakkal szemben támasztott – a nagyüzemi tartástechnológiákkal jelentősen módosuló – speciális követelmények hazánkban is alapvetően a termelés specializációjából és/vagy koncentrálásából fakadóan módosulnak és a minőségi (piaci) követelmények szerint időben és térben egyaránt fokozódhatnak.és haszonállat létszám. 1976). A tenyészvonal olyan sajátos (minőségi) mutatókkal rendelkező törzsállatok (részpopulációk) csoportja. Az egyes tenyészvonalak korszerű genetikai értelmezésben és történelmi szemléletben gyakorlatilag „mikrofajtáknak” tekinthetők. a tenyésziránytól függően dinamikus jellegűek (lásd kanadai és USA-beli vagy izraeli holstein-fríz típus). Jelentősége a modern tenyésztő-nemesítő munkában alapvető. A tenyészvonalakkal szembeni követelmények természetesem sohasem voltak – és jelenleg sem lehetnek – statikusak. a testalakulásban és a típusban nagyfokú homogenitás.

A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ 5. . bacon-. de használata napjainkban – a heterózistenyésztés alkalmazása folytán. ellés.kicsi intenzitású (erélyű). Hasznosítási (termelési) típus fogalomkörén belül: . történelmi szemléletében ugyan változó. Növekedési-fejlődési fogalomkörön belül: . igás). mini. oxidatív.reprodukciós (nővonal jellegű. a hibridhatás kiaknázása miatt is – mind _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 41 .vágási (culard.2.respiratoriusz (lélegző. illetve későn érő. 2.kombinatív (K) köztes típus. Biológiai típus fogalomkörén belül: .kis kapacitású.) típusokat. öko. aszimilatív). a növekedési-fejlődési. erőtermelő. A fenti fogalomkörön belül. Típus A gazdasági állatok rendszertanában. szervezeti). illetve . „R”-) típus. sonka-. végtermék-előállító.5. . „T”-) típus. . . a biológiai (bio-.ivari koraérő (tenyészérettség. szezonális ellés).korán érő. márkázható.celebrális (koponyaalakulási) típusokat. nagy kapacitású. napjainkban ugyanakkor egyre növekvő jelentőségű tenyésztésrendszertani fogalom a típus. . a hasznosítási (termelési). e jellemzők alapvető komponenseinek számbavétele é összehasonlító áttekintése. A típus fogalmának értelmezési sokfélesége miatt indokolt a gazdasági állattípusok meghatározó jellemzőinek. részértékmérők szerint – az esetek többségében az egyes állatfajokban – az alábbi típusváltozatok különíthetők el. disszimilatív). . avagy más értelmezésben genetikai szubpopulációkat. illetve maxi változatok stb. . szervezeti) fogalomkörön belül: .muszkuláris (atlétikus. Értelmezése szerint lehet fajták fölötti vagy fajtákon belüli kategória is. A típus fogalma a tenyésztők körében is régóta ismert. Megkülönböztetjük egymástól: 1.5. lassan fejlődő típusok. nevelőképesség).terminál (hímvonal jellegű. reduktív. a konstitúciós (alkati.digesztívusz (emésztő. stb.) típus. 4.tenyésztési (szaporítás. . Konstitúciós (alkati. 3.

1959). tehát a várható. növekedésifejlődési. Napjaiban esetenként a fajtakérdést is – az eltérő ökológiai viszonyok szerint mérlegelve – mint alapvető. konsitúciós és biológiai típusokat! ló: szarvasmarha: juh: sertés: tyúk: 42 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Az alábbi felsorolt fajoknál soroljon fel példákkal hasznosítási. előrejelezhető (a használati avagy a vágóértékekhez igazodó) követelmények miatt értelmezése is jelentősen változott. Mai értelmezése a tenyésztő-nemesítő munka érdemi módosulását jelzi. Egy kiválasztott állatfajnál ismertesse a faji bélyegeket! Ismertesse a háziállatok rendszerezésének rendező elveit (mindenütt említsen példákat)! Sorolja fel a fajtán belüli szubpopulációkat! A hazai állattenyésztésből említsen példákat a fajtán belüli szubpopulációkra! Beküldendő feladatok: 1.5. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ gyakoribb. típuskérdést kell számbavennünk (Fekete. a gazdaságosságot is meghatározó. 4. 3. Az alább felsorolt állatfajoknál példákkal illusztrálva sorolja fel a hasznosítási irányokat! ló: szarvasmarha: sertés: juh: tyúk: 2. Ellenőrző kérdések: 1. 2.

tehát megjelöljük.gyapjútermelő képesség.tojástermelő képesség. illetve élettartam stb. A mennyiségi tulajdonságok közül minden állatfajnál értelmezhető a növekedési erély. jelleg) tartjuk gazdasági szempontból is fontos értékmérőknek.konstitúció.vérmérséklet. . . igénytelenség.és tojástermelő képesség stb. . A belső értékmérő tulajdonságok ritkábban – esetenként vitatottan – akként is csoportosíthatjuk.igényesség.adaptáció. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 43 .) – a mennyiségi jellegük miatt is. . technológiai tűrés. illetve közvetett gazdasági hasznot hozó jellegek csoportjába tartoznak-e? Eszerint megkülönböztethetők: • az elsődleges (primer. általában additív átörökítési törvényszerűségek szerint öröklődnek és komplex (többtényezős. összetett. cv %) jellemzi.reprodukció. termelési) értékmérők: . Tágabb értelmezés szerint az ún. A gyakorlat szemszögéből jelentős értékmérő tulajdonságokat (tej-. . hús. • a másodlagos (szekunder) értékmérők . . hogy közvetlen. résztulajdonságokból álló.és tojástermelő képesség csak meghatározott fajokra korlátozódik. Minden esetben a külső értékmérőket azonban jelzős szerkezetben (külső értékmérő tulajdonságok) használjuk. Ezzel szemben pl.életteljesítmény. hogy azok külső (küllem) értékmérő tulajdonságok. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai Az értékmérő tulajdonságok – alkalmazott genetikai szemszögből – poligén eredetűek.takarmányértékesítő képesség. Szűkebb értelemben az ún. . belső értékmérő tulajdonságokat (fén.hústermelő képesség. . A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 6.6.az esetek többségében a termelésben nagymértékű variancia (SD. integrált) jellegűek. illetve kapacitás. a gyapjú. külső értékmérő tulajdonságokon a testalakulást (testfelépítést) kifejező jellegek összességét értjük.tejtermelő képesség. .

az egyes teljesítmények populáció szinten hatékonyan növelhetők. Az 1 kg tömeggyarapodásra jutó abrakfelvétel pozitív irányú összefüggést mutat a takarmányfelvevő képességgel. A takarmányértékesítő képesség számszerűségének kifejezésére alkalmas – szakmailag is praktikus – jellemzők éppen a tulajdonság sokrétűsége. Ebből fakadóan az utóbbiak fenotípusos szelekcióval is eredményesebben fejleszthetők.1.2-0. juh h2 = 0. több oldalú megközelítést tesznek szükségessé. tojássúly.3 (30 %) alatti. tenyészvonalak.6 fölötti. de legkevésbé pontos mutató – csak azonos korú és élőtömegű egyedek esetében minősíthető elfogadható jellemzőnek. Takarmányértékesítő képesség A takarmányértékesítő képesség ökonómiai szemszögből fontos értékmérő tulajdonság. ugyanis a különböző állatitermék-előállítási költségek 66-75 %-át a takarmányozási költségek teszik ki. éghajlat stb. egyedek és populációk) közötti különbségek. a környezet kialakulásukat kevésbé módosítja. az adag nagyságától és a termelés mértékétől is függ.) varianciája kisebb. A takarmányfelvevő képesség ugyanis az előbbi két tényezőtől jelentős mértékben függ.3. örökölhetőségi értékük (h2) 0. Az egyes kifejezésmódokkal összefüggésben mindenekelőtt arra kell utalnunk. A termék minőségét inkább kifejező értékmérő tulajdonságok (tejfehérje.és takarmányozás-technológia. a termelési színvonalat) a genetikai meghatározottság (a hajlam) mellett az adott környezet (tartás. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Megjelenésüket (a fenotípust. A fajlagos takarmányozási költség azonban az egyed takarmányértékesítő képességén túl a takarmány összetételétől. 44 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .6. komplex jellege miatt. hasított féltestek súlya stb. illetve –zsír %. vágósúly. sertés h2 = 0. mert az adott fajtákon belül az egyes típusok (törzsek. hogy az 1 kg súlygyarapodásra jutó abrakfelvétel mértéke – mint legegyszerűbb.2-0. A takarmányértékesítés h2 értékei állatfajonként a következők értékek között mozognak: szarvasmarha h2 = 0. amely viszont – egy bizonyos határig – az élősúly növekedésével párhuzamosan változik. táplálóanyag-tartalmától.7.3-0. Az említettekből fakadóan örökölhetőségi értékük (h2) is zömében 0. illetve ennek szignifikanciája is örökletes hátterű. Emiatt a fajlagos takarmányozási költség (tehát az egységnyi mennyiségű állati termékre jutó takarmányozási költség) csökkentése minden hasznosítási (termelési) irányban fontos tenyésztői-nemesítői törekvés. tehát a variancia.) alakítja.4. 6. A takarmányértékesítő képesség azért is külön figyelemre méltó.

8-0.) szarvasmarha: . A baromfitenyésztésben általában ezzel szemben az 1 kg tömeggyarapodásra jutó metabolizálható (ME.40 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 45 . A takarmányértékesítés tényleges értékhatárainak megállapítása a takarmányozás gyakorlatában azért is nehéz – az egyedi tartás és takarmányozás kivételével – mert csoportos tartási körülmények közötti többféle takarmányféleség etetésekor az egyedek takarmányfelvételének mérése csak igen költséges berendezésekkel (elektronikus kapu. a vérmérséklet. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Az 1 kg tömeggyarapodásra jutó emészthető (DE. illetve az energiaértékesítési tömeggyarapodás energiaalapon energiatartalma takarmányadag az 1 kg metabolizálható energiatartalma ⋅ 100) meghatározása.9 .7 . hogy ezt a tulajdonságot az egyediség.napi tömeggyarapodás – takarmányértékesítés között r = 0. Lényeges elv tehát. A gazdasági állatok nevelése. több országban elterjedt.6.5-0. MJ) energia alapján történő értékelés a sertéstenyésztésben használatos kifejezésmód. az életkor.tömeggyarapodás – takarmányértékesítés között r = 0.8 b.és juhtenyésztés gyakorlatában. különböző meghatározott mutatók mellett tömeggyarapodásra jutó fehérjefogyasztás is számítandó és figyelembe veendő. MJ ⋅ 100). a termelés színvonala és a külső (ökológiai. az ivar. hogy minden esetben csakis kortárs egyedek. MJ) energiát számítjuk ki.) sertés: . takarmányértékesítési százalék A (napi (a tömeggyarapodásra rendelkezésre MJ/napi álló Neg.) valósítható meg. hizlalása és hasznosítása során a takarmányértékesítés és a táplálóanyag-hasznosítás érdemi (genetikai) (r.tejtermelés – takarmányértékesítés között r = 0. Bármilyen módon is számszerűsítjük gazdasági állataink takarmányértékesítését. A szarvasmarha. 1988): a.szalonnavastagság – takarmányértékesítés között r = 0. technológiai) környezeti tényezők egyaránt befolyásolják. bx/y) összefüggést a következő tulajdonságokkal mutat (Iváncsics-Gaál.4-0. MJ/tömeggyarapodás energiaszükséglete Neg. az ún.05-0. mindenképpen figyelembe kell venni azt. illetve populációk (azonos születési időszakú) takarmányértékesítés teljesítményeit hasonlítsuk össze. abrakautomata stb.

5 . Ezért ezek a tulajdonságok általában a szarvasmarha-. Hústermelő képesség A hústermelő képességen – tág értelmezés szerint – a hízóalapanyag-előállítást (termékenység.). Mindegyik állatfajban a termelt húsmennyiség számottevő részét – a mai táplálkozási igények következtében – fiatal állatokkal állítjuk elő. gazdaságilag fontos értékmérő tulajdonságot is (tejtermelés. táblázatban mutatjuk be. fogamzásés nevelőkészség stb. húsformák. hogy a takarmányértékesítésre irányuló szelekció közvetett módon befolyásol más.és a sertésfajok teljesítményvizsgálatában (STV. A hústermelés néhány fontosabb résztulajdonságának örökölhetőségi értékét a 2.6-(+0.80 % között változik (Seiller és mtsai.) tyúk .6.35-0. 2. 1991). vágóérték) befolyásoló tényezők összességét értjük.) és a végtermékhízlalást (hizodalmasság. szalonnavastagság stb. ITV) megtalálhatók. Fiatal állatok esetében a vágási érettség 0.2-(-)0.tojás darabszám – takarmányértékesítés között r = 0.2. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ c. táblázat: A hústermelés szempontjából fontos tulajdonságok örökölhetősége (h2) 46 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 6. a juh. súlygyarapodás.tojássúly – takarmányértékesítés között r = 0.20) Az összefüggések rámutatnak arra.

Valamely intenzitásával.= kedvezőtlen tulajdonság _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 47 . táblázat: A hústermelés intenzitása. egyed hizodalmasságát (hízékonyságát) mértékével. A hústermelő képesség néhány kifejezési módját a 3. tartalma és kapacitása alapján elkülönített típusok + = kedvező tulajdonság (a +jelek számának növekedése a kérdéses tulajdonság jelentőségét szimbolizálja . táblázatban foglaltuk össze. illetve későn érő típus) jellemezhetjük. fejlődésének jellegével (korán. növekedési erélyének takarmányértékesítésének valamint növekedésének. táblázat: A hústermelő képesség fontosabb jellemzői 4.6. vágott állapotban – a vágóértéket kifejező tulajdonságok. 3. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A hústermelő képesség jellemzésére alapvetően a következő résztulajdonságok szolgálnak: • • élő állapotban – hizodalmasság és húsformák.

valamint a csontozat finomságának megítélésére irányuló nemesítő munkát – a viszonylagosan magas h2 értékek és a különböző vágási tulajdonságokkal mutatott pozitív irányú összefüggések miatt -. osztályú húsok aránya). hús színe. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A hústermelés intenzitása. A hústermelő képességet a küllemi bírálat során főleg a húsformák értékelésével is megfelelő biztonsággal jellemezhetjük. kg). a húsjuh küllemi bírálata során főleg a húsarányok (I. II. a faggyú-. színhústermelés (g/nap). A szarvasmarha és a sertés. táblázatban foglaltuk össze. tartama és kapacitása alapján gazdasági állataink általában (szarvasmarha.. csontoshús-termelés (g/nap). húsminőség. Néhány fontosabb. faggyú.. bőr. 48 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .) és az értékesülő másod-. emésztő traktus stb. pH-ja stb.6. a hústeltség (testtájankénti izmoltság). jelentősen elősegíti és eredményessé teheti. márványozottsága. víztartó képesség. táblázat). vágóértéket kifejező tulajdonságok értékelésével lehetséges (hasított test összetétele. faggyú. illetve zsírminőség stb. vágási veszteség (vér. csont mennyisége és aránya. sertés. hús mennyisége és aránya. A vágott test minőségének jellemzésére az alábbiakban felsorolt tulajdonságok szolgálhatnak alapul (fajtától. illetve típustól függően is): • • • • • • • • • vágási testtömeg (kg). A hústermelő képesség pontosabb és reálisabb jellemzése csak a vágást követő ún. illetve zsírlerakódás. vágóértéket kifejező mutató számításmódját az 5. hasított felek tömege (carcass. illetve melléktermékek aránya egyaránt beletartozik. illetve zsír mennyisége és aránya (a hasított fél %-ában). III. juh) négy alaptípusba sorolhatók (lásd 4.).

hogy milyen környezeti feltételek (tartástechnológia. hogy milyen fajtával (azon belül is milyen hasznosítási típussal).) mellett történt a nevelés. ha adott populáció hústermelési kapacitását kívánjuk értékelni. juh) különösen lényeges kérdés – a populáció hústermelő képességének szemszögéből – a kisebb testtömegű (R-típusú) anyaállatok _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 49 . A hústermelő képesség megítélése során a hústermelés szolgálatában álló teljes populáció integrált értékelésére is szükségünk van. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 5.6. táplálóanyag-ellátás intenzitása. A hízlalásra kerülő állománynagyság ugyanis elsősorban az adott takarmánybázison (területegységen) eltartható anyaállat-állomány létszámától és szaporulati arányától függ. táblázat: A vágóértéket kifejező mutatók (alapparaméterek) ♦ A csontos hús százalékos arányából becslő egyenlet segítségével lehet becsülni a színhúsarányt. A populáció hústermelési kapacitása tulajdonképpen az egyed hústermelési kapacitásának és a hízlalásba állítható fiatal állatok – tehát az ivadékok – számának szorzataként (k x R) számszerűsíthető. milyen apai származású (genetikai hátterű). illetve a hízlalás. Mindezeken túl lényeges azt is ismernünk. Mind ez idáig a hústermelő képességet az egyed szemszögéből vizsgálva tárgyaltuk. takarmányozás módja stb. Az unipara fajokban (szarvasmarha. milyen életkorú és ivarú egyedeket vagy populációkat hasonlítunk össze. Ez különösen akkor nélkülözhetetlen. A vágóérték egyes adatainak értékelésekor minden esetben figyelemmel kell lenni arra.

6.6. illetve a tehén képviseli a szélső értékeket (30-350 nap). tej összetétele. a kecske és a juh fajok tejtermelése felülmúlja az utódok neveléséhez szükséges tejmennyiséget. Az ember több száz éves. A tejmennyiséget jellemző kifejezésmódok közül – a szarvasmarhatenyésztésben – a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig) mellett az éves termelés (egy naptári év 50 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . tehát komplex értékmérő tulajdonság (tejmennyiség. A laktációs termelésben az eltérések nemcsak a fajok között. Tejtermelő képesség Gazdasági állataink közül – a halat és a baromfiakat kivéve – valamennyi állatfaj ivadékainak felnevelése érdekében meghatározott mennyiségű tejet termel. több hízlalásra alkalmas ivadék is előállítható). A tejtermelés mennyiségét kifejező fontosabb tulajdonságokat – állatfajonkénti bontásban – a 6.3. A tejtermelő képesség is több résztulajdonságot magába foglaló – mennyiségi és minőségi jellemzőket egyesítő -. hanem fajon belül (hasznosítási irányok között) is jelentősek. táblázat: Gazdasági haszonállataink tejtermelésének néhány jellemzője A napi tejtermelési adatok vonatkozásában az egyes fajok között jelentős különbségek (0. s ennél fogva a humán táplálkozás céljait is szolgálja.). következetesen végrehajtott tenyésztő munkája következtében ugyanakkor a szarvasmarha. 6. perzisztencia stb. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ tartása (mert kisebb létfenntartó szükséglet mellett. táblázatban mutatjuk be. A tejelési napokat illetően az anyanyúl.8-30 kg) mutatkoznak. Az ellést követően a termelés maximumát – a tehén kivételével – 3-4 hét múlva érik el az anyaállatok.

Gazdasági állataink tejtermelésének perzisztenciáját legegyszerűbben a napi. illetve a gazdálkodás eredményességének alakulására utal. avagy a havi befejéseknek a legnagyobb napi tejtermelés %-ához történő viszonyítása.6. ábra: Fehér hússertés szoptató kocák átlagos napi tejhozama Az abszolút kifejezésmódokon kívül használhatjuk a relatív formában történő számszerűsítést is. ábra) fejezhetjük ki. A perzisztencia számításának más. A termelt tej mennyiségének – a laktáció ideje alatt történő – változásával összefügg a perzisztencia. illetve egy életnapra jutó termelés – adott környezeti és gazdálkodási feltételek mellett – elsősorban az ágazat. például a szarvasmarhatenyésztésben a laktáció második 100 és az első 100 napja alatt termelt tej hányadának százalékos értékével. illetve egy _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 51 . fontos. Az egy takarmányozási. illetve a havi termelési adatok grafikus megjelenítésével (3. Ebben az esetben a tejelő egyed – különböző módon kifejezett – tejtermelését (életteljesítményében. A perzisztencia jól számszerűsíthető. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ termelése). 1976). A jó perzisztenciával rendelkező egyed – szervezetének kiegyenlített termelése miatt – a környezeti viszonyokhoz jól képes alkalmazkodni. Perzisztencián a tejelésnek a viszonylag hosszú időn át történő egyenletes fenntartását érjük (Horn. alapvető módszereiről a szarvasmarhatenyésztéstan ad bővebb áttekintést és elemzést. 3. Ez a mutató is tulajdonképpen különböző fajták. 4 % zsírtartalomra korrigált tejmennyiség) az élősúlyhoz viszonyítjuk. valamint az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége) is egyaránt használatos.

A tej N-tartalmú anyagai közül a valódi fehérjék (kazein. A fehérjetartalom esetében is az előzővel közel azonos sorrend állapítható meg (2. de a föcstejben 25-27 % körül alakul. táblázatban foglaltuk össze. az anyanyúl 10-14 napos alomtömege stb. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ fajtán belül az eltérő egyedek termelésének.3-13.6. kappa) bontható. albumin. A házinyúl tejének szárazanyag-tartalma az előbbieknél jóval nagyobb (30 % fölötti). szarvasmarha. A tejzsír-koncentráció – a 7. A tenyésztő és a felhasználó (fogyasztó) számára egyaránt fontos a termelt tej összetételének alakulása. gazdaságosságának megítélését teszi lehetővé. amely szerkezete. A kazein különböző típusai közül a sajtgyártás szempontjából (előállítható sajt mennyisége és minősége) a kappa-kazeinnek van jelentősége 52 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 7. globulin) 60-95 %-kal részesednek. A tejre jellemző és csak a tejben található fehérje a kazein. Az anyaállat által termelt tej mennyiségét a gyakorlati körülmények között – a tejelő tehén kivételével – az ivadékok elválasztásakor (tejtáplálás befejezése) mért össztömegével jellemezzük. összetétele és foszfortartalma alapján több frakcióra (alfa. táblázat adatai szerint – ló. nyúl irányában növekszik. ezért igen fontos energiaforrás. A tejzsír a tej energiájának körülbelül 50 %-át teszi ki – az egypatás állatok kivételével – gazdasági állatainknál. béta. gamma. illetve 205 napos borjútömege.6 %). kecske. sertés. táblázat: Gazdasági haszonállataink tejének és a humán anyatej összetétel A szárazanyag-tartalom gazdasági háziállataink tejében 11-19 %. Gazdasági állataink és a humán anyatej összetételét Schmidt (1993) nyomán a 7. Így a húshasznosítású tehén 120. juh.

táblázatban a szarvasmarhára és a juhra vonatkozóan foglaltuk össze a fontosabb örökölhetőségi értékeket. táblázat: A tejtermelés szempontjából jelentősebb értékmérő tulajdonságok örökölhetősége (h2) A tejmennyiség általában gyengén (h2 = 0. illetve a tőgybimbók alakja általában közepesen. Emiatt a korszerű bikakatalógusok az apaállatok kappa-kazein genotípusát (AA.6. Az egyes értékmérő tulajdonságok közötti összefüggések ismerete a szelekciós munka hatékonysága szempontjából különösen fontos. A tejcukor tej egyik legstabilabb összetevője (1. hanem fajon belül is (hasznosítási típus) kimutathatók különbségek.2 %).5-6. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 53 . BB) is közlik. A tenyésztői munka eredményes.4-0. A tej összetételében nemcsak fajok között. illetve jól (h2 = 0.és szarvasmarhatenyésztésben van kiemelt szerepe.9). A gépi fejhetőségnek – mint a tejtermelő képesség egyik jellemzőjének – elsősorban a juh. az egészségi állapot és a fejés következményeképpen. 1991).8) a tőgy küllemi bírálatának fontosságát bizonyítja. AB. hogy a tőgy termelési részaránya. illetve jól öröklődik (h2 = 0.2-0. gyakorlati megvalósításához nyújtanak segítséget a tejtermelést jellemző fontosabb értékmérő tulajdonságok örökölhetőségi értékei (h2).6-0.2-0. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ (Szakály. amelynek döntő szerepe van a tőgy ozmotikus nyomásának beállításában.3) öröklődik. a tartás és takarmányozás. Az. a perzisztencia szintén gyengén (h2 = 0. a tejzsír. illetve a tejfehérje % közepesen. A tej cukortartalmának csökkentése az egyik legfontosabb kifejezője lehet a szubklinikai masztitisz jelenségének. A 8.4). 8. főleg a fajta.

tartóssága vegyi kezeléssel még növelhető. a vadjuhoknál ismeretlen. Jól mosható. A gyapjúszál jellemző tulajdonságai: a gyapjú igen tartós. nagyobb az előállítási költsége. Juhokon a következő gyapjúszáltípusokat különböztetjük meg: Fedőszőr: az elsődleges tüszőkből fejlődő durva szálak.4. azonban ezeket a szaknyelv „állati szőrnek” nevezi (teve.10. kerülete és átmérője. lábak) borítják.85 sorolják. ezért a termelési eredményeket – egyedi és populációs szinten egyaránt – mindig több szemszögből vizsgálva indokolt értékelni. Gyapjúszál: minden háziasított és tenyésztett juh bundájában megtalálható speciális szőrtípus. de a D-D/E=38-60µ. Más állatfajok fonható szőrét is esetenként gyapjú néven említik. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Mivel a tejtermelő képességet számos tényező (fajta. illetve hőtároló. A gyapjúnak ezen kívül fontos jellemzője még a gyapjúszálak szakítási szilárdsága. Gyapjútermelő képesség A gyapjú alatt a juhok szőrbundáját értjük. S=15. figyelemre méltó. Az egymással szomszédos gyapjúszálak fürtöket alkotnak. ezeknek van velőállományuk és a juhok gyapjútakaróval nem fedett testrészeit (fej. takarmányozás stb. angóra nyúl).) befolyásolja. jól fonható. különböző textilipari feldolgozásra kiválóan alkalmas. amely az árában is kifejezésre jut. A szálak átlagos átmérőjét objektív mérések alapján adják meg. Felszőr: a fedőszőr és a gyapjúszál közötti átmeneti típus. annál simulékonyabb. tisztítható és festhető. A magyar szabvány szerint a gyapjút az átlagos szálfinomság és a szórásértékek alapján 7 finomsági fokozatba (szortimentumba) pl. elaszticitása kedvező. A gyapjúszálat számos értékes tulajdonsága miatt a feldolgozóipar vásárolja. láma. bár minden más textilnyersanyagnál (műszálas. elsősorban a kevertgyapjas juhfajtákban fordul elő (pl. testtömeg. A/AA=22µ. Minél finomabb elemi szálakból áll. Kedvező tulajdonságai miatt ez fonásra. angóra kecske. Szálfinomság.6. 6. kasmír kecske. s=5. tenyésztésbevétel ideje. fixálható. Rugalmas. Magyarországon ma „lanaméter” segítségével is történik a gyapjúminták értékelése. 54 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . skót feketefejű). pamut stb. Nemezesítésre is alkalmas. Az értéket mikrométerben (µ) fejezik ki. alpaka. nyújthatósága. Finomsága és hosszúsága a fajták között – és ezen belül is – jelentős különbségeket mutat. Jó hőszigetelő.

) lehet. takarmány. A finomság becslésére használhatjuk az 1 cm-re eső hullámívek számát is. A hullámívek alakja sokféle (nyitott. mivel az ilyen alapanyag bármilyen színűre festhető. ürülék) is található. A fehértől eltérő színeződésnek lehetnek genetikai. hosszúgyapjas fajtáknál 1. A gyapjúzsír. sárgás-vöröses elszíneződés) okai is. A gyapjúfürt eredeti (kinyújtatlan) állapotban mért hosszúságát élő állaton mérve fürthosszúságnak nevezzük. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A kiegyenlítettség szálak és a fürtök. A gyapjúzsír tisztaságát alapvetően meghatározza a gyapjú zsírtartalma. A gyapjú tisztaságát alapvetően meghatározza a gyapjú zsírtartalma. normál. valamint a populáció finomságának egyöntetűségét. néhány országban szelekciós tényező is. pleveni. A gyapjú főbb típusait és jellemzőit a 9. romanov).3 (az ívelődések eltérő száma és mértéke miatt). horgolt stb.6.4-1. 1986). Ívelődések száma. A gyapjúszálak hullámos lefutásúak. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 55 . de tartalmaz egyéb vegyületeket is.1-1. illetve gombák kártételeként pl. A gyapjúban a szükséges gyapjúzsír mellett egyéb. 1. mely jórészt zsírokból áll. A finom gyapjú hullámos lefutású. illetve a bunda.9. A textilipar szempontjából a fehér színű gyapjú a kívánatos. Az ívelődések száma sok más tulajdonsággal is összefügg. fajtajellegbeli (színes szálakkal tűzdelt. corriedale) 1. A gyapjú színe és fénye. jellegzett. akkor megkapjuk a szál hosszúságát. ha nyújtás nélkül kiegyenesítjük az egyes szálakat. Fürthosszúság. crossbred fajtáknál (pl. homok és sár. A gyapjú tisztasága. összetétele fajtánként és egyedenként is erősen változó.6. pl. és így mérjük meg a hosszukat. A szálhosszúság és fürthosszúság aránya merinóknál pl.5-1. vagyis a szálátmérő szórását kifejező mutató. nemkívánatos szennyeződések (por. de környezeti eredetű (baktériumok. cigája. táblázatban mutatjuk be (Bedő.

Évszázadokon át a gyapjú mennyiségi és minőségi elbírálásának egyedüli és kizárólagos módszere ez volt. típus. hogy egységnyi zsíros gyapjúból hány százalék 17 % nedvességtartalmú tiszta gyapjú nyerhető. Az angóragyapjúból készített meleg alsóneműk és pulóverek magas áruk miatt luxuscikknek számítanak. • • bőrfelület nagysága és a gyapjúszálak sűrűsége. A gyapjútermelő képességet befolyásoló fontosabb tényezők az alábbiak: • • • genetikai meghatározottság. A juh gyapjútermelés mellett az angóra nyúl termelése is fontos hazánkban is. Bonitálásnak nevezzük az állaton – rendszerint a nyírást megelőzően – végzett bundaminősítést. kor és élőtömeg (pl.5 cm. 31-40 kg-nál nyírósúly az élőtömeg %-ban 14-15 %. s ezek jellemző tulajdonságai P = elsődleges (primer) szőrtüsző. 56 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . illetve paraméter – azt fejezi ki. 1986). Szerepe és jelentősége ma is vitathatatlan. de az 51-60 kg-nál ugyanez csak 8-9 %. Az angóragyapjú-termelését az alábbiak jellemzik: évi mennyiség 800-1000 g/állat. S = másodlagos (szekunder) szőrtüsző A rendement – mint fontos index. texel. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 9. A gyapjú jellemzőinek h2 értékeiről a 10. táblázat ad számunkra a nemesítés módszerét és eredményességét érintő elsődleges információkat. ausztrál). Mihálka. tartás (alomellátás) és takarmányozás (kéntartalmú aminosavak). fajta. fürthosszúság: 2-7.6. táblázat: A juhok gyapjújának főbb típusai. átlagos finomság: 12-17µ. hasznosítási irány (racka.

A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 10. Hosszú szünetet az extenzíven tartott baromfifajok gyakran „beiktatnak” a termelés folyamatába. Mivel a tyúkfajban egy tojás előállításának átlagos időtartama a következő pete leválásáig csaknem 26 óra. A tojástermelésben néhány napos ún. amelyek nem jellemzőek az emlős fajokra. Közöttük első helyen a multipara (sok utódot létrehozó) jelleghez kapcsolódó tojástermelő képesség szerepel. A ciklusok hosszúsága. Minden négy napnál hosszabb kihagyást a tojásrakásban hosszú szünetként tartunk számon. A tojástermelő képességet öt alaptulajdonság határozza meg. még intenzív. A perzisztencia a tojástermelési időszak hosszát jelenti. vagy valamilyen egyéb kedvezőtlen környezeti hatás miatt fellépő vedlés.30). a kotlás hiánya és a korai ivarérés (Goodale-Hays teória). Ennek oka lehet a külső hőmérséklet szélsőségesen magas vagy alacsony értéke. táblázat: A gyapjú jellemzőinek örökölhetőségi értékei (h2) 6. Ezek: a perzisztencia.5. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 57 . az intenzitás. Tojástermelő képesség (h2 = 0. kvantitatív tulajdonságok is szerepelnek. amelyeket egy-egy nap szünet követ. fénnyel stimulált környezetben sem várhatjuk a tyúktól az év minden napján egy tojás előállítását. vagyis az egymás után folyamatosan lerakott tojások száma a tojástermelés intenzitását adja.25-0. ciklusok vannak. kifejezhető napokban vagy hetekben. a hosszú szünetek hiánya. A baromfifajok értékmérő tulajdonságai A baromfifajok értékmérő tulajdonságai között olyan poligénes jellegű.6.

benne a hígsűrű fehérje arány. elsősorban a jó hústermelő képességű szülők között. az ivararány. valamint penészmentessége. eladásra. a tartás.60). 11. vagyis rövidül a perzisztencia.55-0. mindig a tojástermelés csúcsa után jelentkezik az egyes állományokban.6. mint a pulyka.15) meghatározza a termékenység (h2 = 0. a tojáshéj épsége és a héjszilárdság. valamint az egészségi állapot és a kondíció egyaránt befolyásolja. táblázat: A tojástermelő képesség jellemzésére szolgáló főbb mutatók alakulása fajonként A baromfifajok szaporaságát (h2 = 0. a rokontenyésztettség foka. 58 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Hústermelő képesség (h2 = 0. hét) következtében azonban a fiatal szervezet könnyebben kimerülhet. A túl korai ivarérés (pl. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A kotlás is hosszú ideig tartó kihagyást jelent a tojásrakásban. A keltethetőség a termékeny tojásokból kikelt egyedek számának aránya. ezzel annak költségeit is csökkenti.1) és a keltethetőség (h2 = 0. legfontosabb értékmérő tulajdonság. A keltethetőségre különböző mértékben hatással vannak: a termékenység. amelyben a megtojás pillanatában életképes zigóta van. vagy túl hosszú ideig tojik az állomány apró. táblázat mutatja be. alakja. vagy a hústípusú tyúk szülőpárok. a tojás súlya. a takarmányozás. a lúd. tyúk 16-18. illetve keltetésre alkalmatlan tojásokat. A tojástermelő képességet az alaptulajdonságokon kívül jellemző számos tulajdonság fajonkénti összefoglalását a 11. de a tárolás ideje és annak körülményei is.09) is. A termékenységet a termelésben eltöltött idő. ezért a szaporaságot követő. A korai ivarérés – az első tojás lerakása – a felnevelés idejét rövidíti. A kotlás ugyanis speciálisan. Termékenynek nevezzük azt a tojást. A hústermelés a baromfifajok egyik fő hasznosítási iránya.

és a hús is ízletesebb lesz. a másodrendű húsrészek közé a csontos részek. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 59 . A baromfiak hústermelő képessége a multipara sajátosságból eredően egyedileg kis testtömegük ellenére is meglehetősen nagy. a növekedési erély pedig töretlen marad. A baromfiak hústermelő képességét befolyásolja a vágóérték. növekedés intenzitásából eredő eltérő környezeti igény kielégítésével az ivaronként külön nevelés eredményesebb. Napjainkban ismét reneszánszát éli a „kappanozás”. mert a más4. ábra: Baromfifélék élőtömegmás jellegű környezeti feltételek változása az életkor függvényében megteremtése is megoldható. hogy a kakasok fejlődésének – az ivarérés időszakában jellemző – visszamaradását kiküszöböljük. a szárnyak. máj nélküli „grillfertig” (sütéskész) tömeg. az egyes fajokban eltérő a növekedési erély és az abból következő növekedési kapacitás is. táblázat adatai is érzékeltetik. ábrán is jól érzékelhető. amely a növendék kakasok heréjének a hasfalon át vagy más módon történő eltávolítását jelenti.és másodrendű húsrészek aránya. Egy ilyen beavatkozásnak az az eredménye. Az egyes fajoknál jelentős mértékű – teszi eltérés az az ivarok között szükségessé – de legalábbis kívánatossá ivaronként A elkülönített eltérő felnevelést. Az elsőrendű húsrészeket a mell és a combok adják. A növekedési erély tekintetében fajonként változó a hím és nőivar növekedési sajátosságaiból eredő ivari dimorfizmus. avagy a szív. zúza. A vágóérték komponensei az élőtömeg %-ában kifejezett vágott tömeg. lábak bél és bélháj nélküli „bratfertig” (konyhakész) tömeg. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Amint az a 4. a farhát és a nyak tartoznak. Az egyes fajok növekedési görbéi ugyanis más-más hústermelő képességet jelentenek. a tollától megfosztott kopasztott tömeg. a fej.6. a vásárlót alapvetően érdeklő tulajdonság a vágott testben az első. A legfontosabb. mint ahogy ezt a 12.

amelyet számos tényező befolyásol. A szülők életkorának hatásáról az utódok növekedési erélyére vonatkozóan az 5. ábra ad tájékoztatást. ábra: A 2200 grammos brojlerről készült háromdimenziós hisztogram 60 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 5. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 12.6. ábra: Fiatal és többéves szülőktől származó gúnár és tojó utódok növekedése 9 hetes korig 6. táblázat: A baromfifajok potenciális hústermelő képességének összehasonlítása A hústermelő képesség a baromfifajokon és fajtákon belül is nagy eltéréseket mutat.

Az állatok tömésre való alkalmasságának megítélésekor az egyed hízóba állítási életkorát. az egészségi állapot. életképességét és ellenálló képességét indokolt figyelembe venni. csont. amint az a 6. Májtermelő képesség (h2 = 0. Tolltermelő képesség (h2 = 0. A toll minőségét befolyásolja színe.45). Ezt a technológiai tűrőképességgel. a tartás és a takarmányozás. azok között is a lúd tolla a legértékesebb. az első. bőr és egyéb szövetek aránya ma már élő egyedeken is nagy biztonsággal vizsgálható a computer tomográf segítségével. a tépések gyakorisága és a tépés szakszerűsége. az életkor. ezek sűrűsége. színétől. töltőereje. A máj igen kedvelt csemege. ezerpehelytömege. A tolltermelő képességet a testtömegen. A termék minőségének megítélésénél a sovány máj nagysága és fehérjetartalma lényeges szempont. illetve tömegét. de előállítása nagyon költséges. A zúza tömege. rugalmassága stb. A máj minősége alapvetően függ annak extra-. az ivar. Meghatározó. izmoltsága.35). illetve intracelluláris zsírtartalmától.és másodrendű tollpapillák száma. pehelytartalma. tapintásától. Természetesen minden jó eredményt alapvetően az a személy befolyásol. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A baromfitestben foglalt izom. A hazai lúd és az utóbbi években a mulard (a pekingi kacsa és a pézsmaréce fajhibridje) minőségi májtermékünk az állandó külföldi kereslet miatt eladható terméket jelent. azaz az ún. a toll növekedésének üteme.6. Az értékmérő tulajdonságot ennek megfelelően befolyásolja a genotípus. a kondíció. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 61 . tömegétől. tisztasága. Elsősorban a víziszárnyasok. a tollnövekedés egyenletessége és a takarmányértékesítés határozza meg. ábra is szemlélteti. hogy a rövid ideig tartó intenzív igénybevételt hogyan bírja a tömött egyed. aki magát a tömés műveletét végzi. a nyelőcső tömege és hossza mindenekelőtt a takarmánybefogadó képességet és a jó emésztés feltételeit befolyásolja. Az emésztés sebessége határozza meg a tömések napi gyakoriságát. a lebenyek kiegyenlítettségétől. Természetesen befolyásoló tényező a májtermelési eredményekben a vérmérséklet is. A víziszárnyasok intenzív etetés (tömés) hatására képesek rövid idő alatt igen ízletes és nagy májat produkálni. a testfelületen kívül. A baromfifajokra jellemző haszonvételi forrás a toll. épségétől. a pehely százaléka. valamint a toll színe. tömhetőséggel jellemezzük.

a rossz szokások.75). A rendszeres ellés nélkül ugyanis 62 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Tágabb értelmezésben ugyanakkor magában foglalja még a következő értékmérő tulajdonságokat is: • • • • • anyai ösztön (szopástűrés). A növényevő és ragadozó. mert további (tej. azok manifesztálódását. Biológiai értelemben a reprodukció – termékenység. vörös-. keltethetőség (baromfi) ivari koraérés.) faji sajátosságai eltérőek. minőségi prémet termelő prémesállatok (sarki-. prémgörény. baromfiaknál (madaraknál) ez maga a tényleges termelés (tojáshozam. mégis kívánatos e hasznosítási típusban is a szabályos ütemű. Mindegyik faj esetében azonban a döntő a testtömeg és a szőrmés bőr tömege. szaporaság. a vérmérséklet. A nyulak gyapjútermelő képességét a testfelület nagysága befolyásolja. kelési %). tojás stb.7. és ezüstróka. Minden 1 kg-os testtömegváltozás ugyanis a szőrmés bőr tömegének 42 g-os változásával jár együtt.) értékmérőket. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A takarmányértékesítő képesség. esetenként az anyaállatok nevelőképességét jelenti.6. nevelőképesség. ivadékgondozás.6. Az angóranyúl elsődleges hasznosítása azonban már az angóragyapjún keresztül nyerhető. szaporodóképesség – emlősöknél tehát az egyes teljesítmények előfeltétele. az ellenálló képesség. a kifejlett kori testtömeg a baromfifajok esetében is fajspecifikus jelenséggel bírnak. tehát a termelést is meghatározó tulajdonság. a fajtának megfelelő élőtömeggyarapodás. A reprodukció jelentősége biológiai és gazdasági szemszögből egyaránt kiemelkedően fontos. A prémesállatok értékmérői A nyulat elsősorban húsáért tenyésztjük. a szaporaságot. amely a nutria esetében szoros pozitív korrelációt mutat (r = 0. Reprodukció A reprodukció a tenyésztés gyakorlatában általában a termékenységet. tehát a kis testtömeg a cél. hús. 6. 6. Prémje csak melléktermék. Más háziállatokhoz képest a nyúlfióka kétszerezi meg legrövidebb idő alatt születéskori élőtömegét. nyérc stb.

kötetlen stb. 5. táblázat adatai szerint is – biológiai és környezeti eredetűek. vitaminok). mértékét is meghatározza. 4. „rövidnappalos” juh. az ellés lefolyása és az újratermékenyülés. A reprodukció mértékét befolyásoló tényezők – a 13. jellege (kötött. hústermelési kapacitást. de a tenyészállat-utánpótlás jellegét.1-0.6. tekintettel arra. a takarmányozás színvonala (fehérje és ásványianyagok. felnevelési %. ami a hústermelő képességet. A reprodukció alapvető kifejezésmódjai: • • • • vemhesülési % (fertilitási % a hímivarban!). sőt populációk szintjén az ún. a tartás (elhelyezés) módja. illetve az éghajlati tényezők (lásd az ún. esetenként az évszak.). 13. szervízperiódus (elléstől a vemhesülésig eltelt napok száma). A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ nincs megfelelő utódszám sem. ellési % (ellési forgó). 2. illetve a vemhességi idő.2). a fajta. így a választási alomszám és alomsúly. 3. A reprodukció öröklődhetősége kicsi (h2-érték 0. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 63 . azaz más értelmezésben a hasznosult szaporulat. hogy megjelenését (manifesztálódását) a környezeti tényezők 80-90 %-os arányban befolyásolják. táblázat: Reprodukciós értékek állatfajonként Így: 1. húsmarha).

64 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . tehát korlátozza. populáció) esetében a fontosabb jellemzők az életkor függvényében: • • • • fogainak hasadása. illetve ellik le először. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A reprodukció és a termelési színvonal kapcsolata – mai ismereteink szerint azért is – ellentmondásos. Koraérés – ivari koraérés A koraérés a növekedés és fejlődés törvényszerűségeihez kapcsolódó biológiai és gazdasági szemszögből egyaránt fontos értékmérő. ivar. az alkalmazkodás képessége). az optimális vágósúlyt milyen életkorban éri el. iparszerű. illetve felnevelését. juh) rendszerekben. illetve későn érő egyed. a nagyüzemi technológiai (szarvasmarha.1. A reprodukció. ezek hátránya is elsőként szaporodásbiológiai zavarokat okoz(hat). fékezi a reprodukciót. A korán. laktáció. – csoportos tartásrendszerben – körülményes 6. alomszám stb. • hiányosak a környezeti (termeléstechnológiai) tényezők.) teljesítése esetén optimális táplálóanyag-ellátását biztosítanunk. ezekhez szervesen kapcsolódó jellemző. típushoz.és tenyészérettség ideje (első ellési életkora). A koraérés alapjában relatív jellegű fogalom. mikor kezdi meg utódának létrehozását. így kifejlett kori tömegéhez is kötött. az ellést követő első (laktációs) termelés mértéke. ennek aránya. hogy a fejlődés meghatározott.és az életteljesítmények közti összefüggések mértékét módosítja a „technológiai tűrés” (adaptáció. hogy a hízóállat milyen korban és súlyban vágóérett. mert a tényszerű összefüggéseket zavarhatják a következők: • a nagy termelések (pl. valamint az éves. A koraérés – mint értékmérő – a tekintetben is fontos jellemző. a maximális termelés elérésének időszaka. jellegzetes szakaszait (fázisait) milyen életkorban érik el gazdasági állataink. különösen az ún. sertés.7.6. illetve a fajta (hibrid. tehát a vágóállat a szabványokban meghatározott minőséget. E tulajdonság is fajtához. valamint hogyan. A hasznosítási típus egyik komponenseként is számon tartjuk és értékeljük. s azt fejezi ki. vagyis a növendék állat milyen korban vemhesül. váltása.

). és kezdi meg produkcióját. A túl korai tenyésztésbe vétel során viszont a következő hátrányokkal kerülhetünk szembe: nőivar fejlődési zavarai. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Az ivari koraérés a reprodukcióhoz. illetve a tenyészérettség időszakát is jelzi a rendszeres tojástermelés megkezdése. Jól jelzi tehát.6. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 65 . hanem a tenyészérettséghez kapcsolódó jellemző. nehéz ellés. A gazdasági szemszögből pedig azért elsőrendű fontosságú. illetve felnevelt). kedvezőtlen konstitúció stb. elsősorban ma az emlősök szaporodóképességéhez kapcsolódó részértékmérő tulajdonság. táblázat: Az ivar. A baromfifajok esetében az ivar-. ivadékszám (született.és tenyészérettség ideje Az ivari koraérés tehát gazdasági állataink esetében. újratermékenyülés (service period) mértéke (pl. a hasznosítható szaporulat. időszakos) teljesítmény. illetve milyen életkorban ellik először. illetve választási tömeg). első laktációs teljesítmény (tejtermelés. termékenyítések száma/újrafogamzásig eltelt idő. a szelekció bővülését. hogy milyen életkorban vehető az egyed – szaporodásbiológiai hátrányok nélkül – tenyésztésbe. az utódok romló életképessége. szarvasmarha 2/125. s a generációs intervallum rövidülését lehet említeni. a nagyobb ivadékszámot. táblázatban foglaltuk össze. sertés 2/48 stb.és tenyészérettség kívánatos különböző időpontját a 14. Az ivar. több résztulajdonságot érintő tulajdonság. mert a rövidebb felnevelési idő egyben kisebb költséggel terheli meg az elért teljesítményeket. 14. illetve első ellési idő). Nevezetesen: • • • • tenyészérettség (fedeztetési. Az emlős gazdasági állataink vonatkozásában ugyanakkor ez a fogalom nem az ivarérettséghez. A korai tenyésztésbevétel előnyei között a felnevelési költség csökkentését. kicsi laktációs (éves.

században – többféle értelmezésben is – állatfajtánkénti általános és speciális rendszerezésben egyaránt alkalmazták a gazdasági állatfajták jellemzésére. csontozat stb. tenyészbika 48 hónapos korában még termelő leányainak száma és teljesítménye). a tényleges termelésben (a fajlagos. formáinak elbírálása történhet: 66 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . az egyes teljesítmények színvonalában manifesztálódnak. Konstitúció alatt a szervezet alaki. illetve fajsúlyban) ismerhetők fel. esetenként jelentősebben is eltérhetnek egymástól. -egészségügyi) értelmezésben alkalmazták. a reprodukcióban. A jó konstitúció időbeni kifejezője a hosszú.6. atletikus és koponyaalkati típus) tekintetben. illetve a hosszú generáció intervallumú állatfajokban (szarvasmarha. anyagcsere jellege és mértéke (lélegző. A XIX. A konstitúció felosztásának – osztályozásának és rendszerezésének – elvei és módjai állatfajonként és hasznosítási típusonként is különbözőek. küllemi felépítés és típus (megnyúlt. az egyet ellő. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ • hasznos élettartam és életteljesítmény paraméterei (pl.) felépítési módjában (méreteiben és tömörségében. az abszolút. belső) tényezőire.8. amelyek megszabják az állat válaszreakcióját a környezet különböző (külső. emésztő. Az anyagi tulajdonságok az egyes testszövetek (bőr. meghatározó komponensei részleteiben a következők: Az alaki (alkati) tulajdonságok a különböző gazdasági állatok külső testalakulásában (testfelépítés. A szervműködési tulajdonságok fiziológiai folyamatokban ellenálló képességben. A konstitúció egyes elemei. anyagi és szervműködési tulajdonságainak összességét értjük. Konstitúció A fogalmat alapvetően humán (élettani. hosszú törzsű és farú). szőr. testtömeg és testarányok) nyilvánulnak meg. majd az állattenyésztési technológiában is átvették és használták. hasznos élettartam. juh) a felnevelési költségek megoszlása miatt is különösen fontos értékmeghatározó tulajdonság. tehát ilyen értelmezésben a nagy és gazdaságos életteljesítmény. A konstitúció jellegének. Nevezetesen: • • • alkat-szervezet (Wellmann-féle korábbi megjelölésben: habitus és komplexió). ló. Az életteljesítmény egyúttal a gazdasági állataink közül a lassan szaporodó. 6. illetve relatív hozamban).

így a konstitúció formája megkülönböztetjük a szilárd és a laza szervezet sajátosságai a következők: feszes hát. ítéljük állatbírálatok során az egyedet akkor. A laza leírtak szervezetre Nemesnek előzőekben az ellenkezője a jellemző (8. ízületek) a 7. szőr) és az egyes szaruképletek már az élet korai szakaszaiban elbírálható. 8. kicsi száraz és szőr. finom vagy durva szervezet (túl finom. jó ágyékkötés. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ • A szövetek mérete szerint: finom szervezet bőr. szövetsúly (petyhüdt) (tömörség) szervezetet.és lapockafüggesztés. jellemzőit rövid. illetve goromba) (vékony. ábra szemlélteti. simulékony csekély rugalmas izomzat. feszes csüd. ábra).6. bőr. ábra: Laza és feszes testtájak _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 67 . ábra: A finom szervezet jellemzői minősíthetők. A alapján szilárd felismerhetők és 7. stabil váll. szikár szárméret. A testszövetek (csont. tömör csülök és acélos az inak. ha a szilárdság és a finomság mint a konstitúció jellegvonásai egyaránt és együttesen jellemzik azt.

Gazdasági állatainkat vérmérséklet alapján több alapkategóriába sorolhatjuk. hevességének mértékét jelenti. mert ez szoros összefüggésben áll a konstitúció típusával. érverések. illetve formáival. ideges). 68 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . amely azonban még nem kóros állapot. hasznos élettartam miatt is kiemelt jelentőségű. 6. sőt flegmatikus vérmérsékletű állatok. szűk bordaközzel. Nevezetesen: . másrészt idegi. Testalakulásukra a következők jellemzők: a test elölnézetben hordószerű. a nyakuk. tartástechnológiai. Küllemi szempontból jellemzőjük a karcsúbb. mellkasuk rövid. tőgyük kisebb és kevésbé mirigyes. némely esetben a pajzsmirigy kisebb arányú hiperfunkciója. • digesztivusz (emésztő) típusúnak minősülnek a kevésbé élénk anyagcseréjű. A konstitúció megítélése a küllemi bírálat során. A konstitúciókutatás újabb módszerei és eredményei egyrészt az élettani tényezők. Tárgyalása az ún. bordáik derékszögűek. amelyek pajzsmirigye esetleg kissé elégtelenül is működik.9. másodlagos tulajdonságok között azért is indokolt. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Az anyagcsere jellege szerint a következő típusokat különböztetjük meg: • respiratóriusz (lélegző) típusra jellemző az élénkebb anyagcsere. a mirigyes tőgy. . megnyúltabb nyak és törzs (körte alakú törzs). Vérmérséklet A vérmérséklet vagy temperamentum a különböző eredetű. vagy társas viselkedésből fakadó hatásokra történő válaszreakció jellegét. trapéz alakú test. hormonális területen egyaránt figyelmet érdemelnek. minden állatfaj esetében a hosszú. így légzés. a törzs jól fejlett középső része és a nagy. vérkép (vérösszetétel) alapján. oldalnézetben téglatest alakú. Küllemi szempontból ezeknek az állatoknak rövidebb a fejük. pl. Ezek az állatok általában élénk vérmérsékletűek.nyugodt (higgadt).flegmatikus (tunya). a hosszú mellkas. .6. nyugodt.élénk (túl élénk. a törzsük.

Gazdasági állataink tenyésztésében a vérmérsékletnek – de az állat természetének is – napjainkban nemcsak a hideg-. illetve igénytelenségen lényegében azt értjük. mangalica sertés). A kultúrfajtákat ezzel szemben általában – főleg a nagy teljesítményre specializált típusoknál – az alkalmazkodóképesség csökkenése és az igényesség növekedése _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 69 . legyek. tápanyagok stb. vakcinázás. illetve a hízlalásra? • Adott fajon. hatásai? • A vérmérséklet jellege mennyire teszi alkalmassá az egyedet a takarmányfelvételre. igénytelenség Az igényességen. hanem például a juh-. Az egyes állatfajokra vonatkozóan a vérmérséklettel kapcsolatban a következő irányelvek mérlegelendők: • Milyen mértékben zavarja az egyedet a rovarok. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A finom-szilárd konstitúciót (egészséges. tartás.6. genetikailag meghatározott különböző jellegű feltételek összességét támasztja a környezettel (elhelyezés. A dán vörös fajta tenyésztési programja szerint az ideges állatok selejtezését még kiváló tejtermelésük ellenére is végrehajtják. hogy az állati szervezet milyen.) elvégzésekor. A primitív. zaklatása. A durva konstitúciójú egyed ezzel szemben az esetek többségében flegmatikus vérmérsékletű. illetve fajtán belül milyen mértékű vérmérséklet-különbség tapasztalható a hím és a nőivarú egyedek között? 6.) szemben. böglyök stb. illetve melegvérű lovak nemesítésében van jelentősége. magyar szürke szarvasmarha. racka juh. ellenálló szervezet) felmutató állatot a jó termékenység. vérvétel stb. takarmányok.10. Igényesség. a környezethez való alkalmazkodás mellett az élénk vérmérséklet is jellemzi. tetoválás. és ezekre milyen reakciókkal válasz? • • Hogyan tűri az adott egyed az esetleges durvább bánásmódot? Milyen mértékű ellenállást fejt ki az adott állat bizonyos munkák (mérlegelés. illetve szarvasmarha-tenyésztésben is. az őshonos fajták nagymértékű alkalmazkodó képességükkel és a környezettel szemben támasztott szerény igényükkel tűnnek ki (pl. a környezet ingereire alig reagál. és mik ezek következményei. szúnyogok.

szarvasmarha milyen módon lehet a technológiai tűrést kifejező tulajdonságokat csoportosítani. A technológiai tűrőképesség vonatkozásában – a gazdasági állatfajok tekintetében – a legelőbbre a baromfitenyésztés jutott.11. technológiák). táblázatban összefoglaltakra utal. és azok megítélése!) 6. ezen belül fajtákra. Arra vonatkozólag.reprodukció. a 15. a tejelő juhfajták igényesek a takarmányozással és a fejési technológiával szemben. a juh. . A szarvasmarha. . ketreces. A technológiai tűrőképességen – tulajdonképpen – a nagyüzemi tartástechnológiához történő kedvező alkalmazkodást (adaptációt) értjük. merinó juh stb. hereford marha. termelési típusokra vonatkozóan a technológiai tűrés jellemzésére a következő tulajdonságokat tartjuk indokoltnak figyelembe venni és összehasonlító jelleggel értékelni: . amelyek – szilárd konstitúciójuknál fogva – értékes alkalmazkodóképességgel és viszonylag szerény igényességgel bírnak. hasznosítási irányonként. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ jellemzi.6. Technológiai tűrés A nagyüzemi tartástechnológiák kialakulásával és elterjedésével együtt a technológiai tűrésnek (tűrőképességnek) – szinte mindegyik gazdasági állatfajban – fontos a szerepe. Az egyes kultúrfajták között azonban vannak kivételek is (pl.). .ivari koraérés.termelés (teljesítmény). differenciált módon jut érvényre pl. 70 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . (Részletesen lásd: az egyes fajták értékmérői. a húshasznosítási juhfajták ezzel szemben szerényebb takarmányozási és elhelyezési körülményekkel is beérik.hosszú. alternatív stb. hasznos élettartam. hogy egy-egy fajon belül pl.és a sertésfajokra. Állattenyésztésünk mai színvonalán az igényesség-igénytelenség kérdése állatfajon belül. gondoljunk például az árutojástermelésben használt fehér és barna héjú tojást termelő tojóhibridek nagyfokú adaptációjára az eltérő tartási rendszerekhez (dróthálós. angol és arab telivér ló.

sokszor – különösen nagyüzemekben – alig több mint annak a fele. Az életteljesítmény genetikai jellegű javítása érdekében az adott környezeti feltételek között hosszú időn keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyedek kiválogatása.12.6. juh 67 év. A gyakorlati tenyésztőmunkában az állomány mérete és a különböző eredetű (anyagcsere-. Az életteljesítmény számszerű kifejezése más-más. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 71 . Életteljesítmény. szarvasmarha 5-6 év. táblázat: Technológiai tűrés alapkomponensei tejhasznú típusokban 6. és technológiai) betegségek miatt a termelésben töltött idő a kívánatos időtartamtól elmarad. hogy reprodukciót. Az élet során nyújtott teljesítmény színvonala nagymértékben függ a tenyészcéltól. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 15. vagy produkciót kifejező értékmérő tulajdonságról van-e szó. Általában a következők: sertés 3-4 év. avagy populációk szintjén az éves selejtezés arányától. A termelésben tartás kívánatos időtartama – a nőivarra vonatkozóan – állatfajonként természetesen eltérő. attól függően. vagy produkciós teljesítményként határozhatjuk meg. élettartam és a selejtezés Az életteljesítmény mértékét a termelésben töltött idő alatt teljesített reprodukciós. s a tőlük származó utódok létszámának növelése minden gazdasági haszonállatfaj nemesítésében alapvető tenyésztői törekvés. szaporodásbiológiai-.

Ismertese hústermelő képesség fontosabb jellemző mutatóit! 4. Sorolja fel a reprodukció alapvető kifejezésmódjait! 9. Számokkal hogyan lehet jellemezni a takarmányértékesítő képességet? 3. Csoportosítva sorolja fel a belső értékmérő tulajdonságokat! 2.6. Milyen mutatókkal jellemezhető a háziállatok vágóértéke? 5. szarvasmarha. Csoportosítva példákkal ismertesse a konstitúció típusokat! Beküldendő feladat: Írja le a ló. sertés fajták esetében a törzskönyvezés során vizsgálandó értékmérő tulajdonságokat! 72 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Sorolja fel a tojástermelő képességet meghatározó alaptulajdonságokat! 8. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Ellenőrző kérdések: 1. Milyen adatokkal jellemezhető az emlős állatok tejtermelése? 6. Ismertesse a gyapjúszál jellemző tulajdonságait! 7.

Napjainkban a küllemtan alapvető feladatául a következők jelölhetők meg: • • • a fajtajelleg és a konstitúció megítélése. a lovagolhatóság. az egyes testtájak jellemzői és a hosszú. az egyes testtájak egymáshoz viszonyított aránya meghatározó a mozgás. A küllem – a szubjektíven elbírálható és esetleg számszerűen is kifejezhető testalakulás – szolgáltatja az első információkat az állatokról. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 73 . szintetizálásával. hasznos élettartam. javíthatja az újabb generációk küllemét. az ugróképesség. Ismeretében és felhasználásával a tenyésztő eredményesen alakíthatja. A küllemre is szelektálni kell. A küllem és a teljesítmény. testalkati jellegvonásokból a szülők örökítő képességének becslése. az állat megjelenésének analizálásával.és haszonértékének növelése érdekében alkalmazott tudatos szelekció fontosságát. a fogatolhatóság szempontjából egyaránt. a testalakulás és a teljesítmény közötti kapcsolat feltárásával foglalkozó tudományág. A késői középkorig azonban alig lehet összefoglaló munkát találni a küllem megítéléséről. A ló ugyanis a hasznát mindegyik alkalmazási módban egész testével fejti ki. továbbá az életteljesítmény közötti kapcsolat feltárása. E téma már az ókorban is foglalkoztatta a tenyésztőket. a testalakulás és várható teljesítmény (termelés) közötti összefüggések értékelése. • a küllemi bélyegekből. és csak a reneszánsz korban foglalkoztak érdemben ismételten vele. De más gazdasági állatfajnál is kimutatható az összefüggés a küllem és a teljesítmény között. Minden jól képzett tenyésztő elismeri a gazdasági álaltok tenyész. a test felépítése. hasznos élettartamát. illetve a használati cél közötti összefüggés különösen a lónál nyilvánvaló. Az is nyilvánvalóvalóvá vált. életteljesítményét – közvetve a termelés színvonalát és gazdaságosságát. ami azután az alkati (szervezeti) ideál kereséséhez vezetett az állattenyésztésben. A testalakulás. az egyes testrészek felépítésének jellegével. A gazdasági állatok küllemtana A küllemtan a gazdasági állatok testalakulásával.7. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 7. hogy kizárólag a termelési (kvantitatív) tulajdonságokra irányuló szelekció nem hozza meg a kellő eredményt. A küllemi átörökítő képesség a tenyészérték egyik jelentős fokmérője.

(Ehhez kívánnak segítséget nyújtani a ló és a szarvasmarha küllemét bemutató 6. Bírálatra kifejlett. A bírálóval. lehetőleg tenyészérett állatokat vezetünk fel. Készségesen és okszerűen indokolja meg álláspontját. folyamatosan fejlesztett bírálat alkalmazásával ítélhetők meg. mert ezek főleg előnytelen tulajdonságokat mutatnak. ábrák). A hiányos kondíció pedig éppen ellenkezőleg. a közvetlenül ellés után lévő és a szoptatásban lezsarolt állatok sem bírálhatók kifogástalanul. Nem bírálhatók a beteg és sérült egyedek. az egyes testtájak funkcionális szerepét. Legyen jó megfigyelő. a szakkifejezéseket helyesen használja. és 7.7. az ok-okozat elvére épülő. ezen belül a kívánatos típust. Az előrehaladottan vemhes. nem engedhet önös vagy külső befolyásnak. A túlzott kondíció is zavaró. mind a négy lábát egyformán terhelő állatra és nyugodt környezetre van szükség. Nem lehet eltekinteni az érdemi analizáló és szintetizáló képességtől sem Az analizáló tevékenység során az egyes testrészek kedvező.és ítélőképességű. A küllemi bírálat – bármennyire is objektív képet kíván adni az adott egyedről – szubjektív hibákkal terhelt. hogy a felismert testalkati előnyöket és hátrányokat a termelés alakulásával összhangban kezeli. hogy testi felépítése még aránytalan. Az utóbbira különösen a sertések között találhatunk példát. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 7. Másrészt alaposan ismernie kell a bírálandó fajtát. Ennek figyelembevételével ítél és rangsorol. mert esetleg takarja a testalkati hibákat. Mindez csak akkor érvényesülhet. illetve kedvezőtlen tulajdonságait fel kell ismernie és helyesen kell megítélnie. ha a bíráló vagy bíráló bizottság az állat küllemi felépítésével maradéktalanul tisztában van. Ezek figyelembevétele nélkül objektív képet az állatról nem kaphatunk.1. 74 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Szintetizáló tevékenysége abban fejezhető ki. A bírálathoz sima talajra. főleg magassági méretei dominálnak. a szubjektummal szemben támasztott legfőbb követelmény. melyeknek méretei és testarányai már kialakultak. A küllemi bírálat általános szempontjai A küllemi tulajdonságok csak szakszerűen végzett. a küllem egyéb jellemzőit maradéktalanul ismeri. hangsúlyozhatja azokat. a szélességi és mindenekelőtt a mellkasmélységi méretei csak a teljes kifejlettség idejére alakulnak ki. hogy nem lehet részlehajló. Fiatal állat bírálatánál tudni kell.

ábra: A szarvasmarha. illetve a sertés testtájai _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 75 .7. ábra: A ló testtájai 7. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 6.

A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ Az egyes testtájak bírálatára a bírálói négyszögben kerül sor. számszerű adataink legyenek a térben és időben nem együtt élő egyedekről. térölelő voltát. felülnézetben a hát. az arányosságot.7. a törzshosszt. információt kapjunk az egyes fejlettségéről. annak kezdetén különféle méreteket veszünk fel az állatról. a felső vonal (nyak. Általában az elnök vezeti a bírálatot és a tagok véleményét megkérdezve dönt. 76 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a mellkas alakulását. a has terjedelmét. hát. hátulnézetben a lábszerkezetet. de jobb a 3-5 főnyi bizottság. az állat kötését.2. a fej milyenségét. A bírálat végeztével a tulajdonos megkapja a bírálati lap másodpéldányát. 8. hogy: • • • • az egyedet hasonlítani tudjuk a fajtastandardhoz. nemi jelleget. a far alakulását. Álló helyzetű bírálathoz a trapéz alakú pálya párhuzamos oldalai közül a rövidebb mentén állítsuk fel az egyedet. A méretfelvétel célja. a törzsmélységet. 7. fontosabb testméretek. A bírálók többnyire 3-5 méterre állnak az állattól és általában: oldalnézetben bírálják a típust. azok működését. amelyet mindegyik tag az elnökkel együtt aláír. testalkati indexek A bírálat gyakorlati végrehajtása során. ágyék. ellenőrizzük a tenyésztői célkitűzések eredményét. mozgásban bírálják a végtagok előrevitelét. ágyék izmoltságát. Bírálhat egy ember is. ami egy trapéz alakú pálya (8. mar. az izmoltságot. a fejlettséget. Méretfelvétel. szélességét (főleg a sertés és juh esetében). a mozgás rugalmasságát. ábra: A bírálati hely vázlata Lépésbeni mozgásbírálathoz elegendő rövidebb szakasz megtétele (a 8. ábra). far) alakulását. Jegyzőkönyvet is vezetnek. A bírálatot az állat álló helyzetében és mozgásában végzik el. ábrán a folyamatos vonalon elhelyezett nyilak jelölik a felvezetés irányát) is. elölnézetben bírálják a lábszerkezetet. a szügy.

A szárkörméretet az elülső szár alsó harmadának az alján vesszük fel. ívkörző. mélységi és szélességi méreteket. a tüdő. vele együtt az állat fejlettségét. mégis többnyire a testhosszúság. Az I. Megkülönböztetünk ezen kívül még körméreteket. Alapvető testméretek közé soroljuk a magassági.és zajmentesség). és III farszélesség a külső csípőszögletek. szögmérő) is láthatók. ahol a mellkas a legkisebb körméretet mutatja. szabványos mérőeszközök gyakorlott használata. ahol a szár a legvékonyabb. közvetve ezek teljestményére.. az övméretet. Az ábrán a méretfelvételre használt eszközök (mérőbot. a mellkasmélység. a szárkörméretet. ritkábban a törzshosszúságot és a farszélességet mérik. a törzshosszúság és a far. a lábak egyenletes terhelése (négy lábra állítás). A felvett adatokból a faralakulásra és a medence terjedelmére következtethetünk. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ A méretfelvételek kapcsolódnak az egyedfejlődés szakaszaihoz. A hosszúsági méreteket nem általánosan használjuk. A gyakorló állattenyésztők állatfajtól függően. mérőszalag. a szív nagyságára. az első ellést (fialást) követő involúciós időszak után.vagy medencehossz rögzítésére kerül sor. valamint a teljes kifejletség ideje.7. Az övméretet a mar mögött mérjük. ábra szemlélteti. Fontos méret a marmagasság (a mar legmagasabb pontja és a patatalp közötti távolság). ebből a csont vastagságára tudunk következtetni. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 77 . A szélességi méretek közül rendszeresen mérik a dongásságot (mellkasszélességet). de típusát és termelési irányát is. Optimális időpontja a tenyészérettség (2/3-3/4 arányú fejlettség) elérése. természetes testtartás (nyugodt felvezetés). hosszúsági. a típusra. a tompor és az ülőgumók közötti távolság. A homlokés az orrhossz egymáshoz viszonyított aránya jól jellemezheti a fej. A fejméretek közül a fejhossznak és a fejszélességnek lehet jelentősége. II. vízszintes (sík. közvetlenül a lapocka mögött. amelyekhez az övméretet és a szárkörméretet soroljuk. Ebből következtetni lehet a fejlettségre. de többnyire a marmagasságot. A szakszerű méretfelvétel előfeltétele a bírálat általános feltételeinél is tárgyalt • • • • • nyugodt környezet (zavar. Mindezeket a 9. ritkábban a farbúbmagasság és a hátközépmagasság. egyenes) talaj.

ferde törzshossz. 2. 5. konstitúciós és termelési típusáról. A testalkati indexek alkalmazásának jelentősége a nemesítő munka során állatfajonként különböző. testalakulási indexek is. s a fajtastandard egyik fontos jellemzőjének tekintjük. Ilyenek: • • • • a zömökségi index (övméret: ferde törzshosszarány %-ban kifejezve). törzshossz. far(búb)magasság. farszélesség: III. 7-8. marmagasság. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 1. 6. mellkasmélység és övméret. farhossz 9. Tájékoztatnak az állat fejlettségéről. farszélességarány %-ban kifejezve). medence-mellkasi index (dongásság: I. farszélességarány %-ban kifejezve). faroktőmagasság. 9. 78 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hát (közép)magasság. szárkörméret. 10. A testméretek mellett használatosak az egymással anatómiailag összefüggő testrészek arányát jobban kifejező testalkati. mellkasi index (dongásság: mellkasmélységarány %-ban kifejezve). 4.7. 3. faralakulási index (I. ábra: Méretfelvétel és mérőeszközök A relatív (%-os) testméreteket a marmagasság százalékában fejezzük ki.

feszesség. lábszerkezet mozgás tőgy ivarszervek vérmérsékletről. feszesség. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 7. használati formáról konstitúciós típusról. ivadékgondozásról. kóros elváltozások. konstitúcióról. csontvastagság. konstitúcióról. szélesség. szervezeti szilárdságról. szöveti szerkezet megléte vagy hiánya. feszesség. körmök felépítése lépéshossz. burkoltság hosszúság. az ellés lefolyásáról konstitúcióról. illesztés. dőltség. Az egyes testtájak megítélésének alapelvei Testtáj fej nyak Elbírálandó nagyság. pata. izmoltság hosszúság. mint pl. az erőkifejtés mértékéről. forma szabályos. dongásság feszesség. munkahasználati értékről szervezeti szilárdságról. alak. ellés lefolyásáról _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 79 . alak. anyagcsere-típusról. munkahasználati tulajdonságokról típusról. mélység. értékes húsok mennyiségéről konstitúciós és használati típusról. szabálytalan állás. teljesítőképességről mar hát ágyék far lapocka mellkas has lábak. kötőszöveti terheltség hosszúság. a csontok hosszúsága. értékes húsrészek aránya a hústermelő képességről. erőátvitel hatékonyságáról. magasság. erőtermelő képességről szervezeti szilárdságról. fejlettsége. szervezeti szilárdságról. izmoltság hosszúság. használati típusról. irány hosszúság. mozgás rugalmassága. egyéb teljesítőképességről. profilvonal. épsége. munkahasználati tulajdonságokról testnagyságról. termékenyítőképességről. testkapacitásról takarmányfelvevő képességről. csülök. az erőátvitel hatékonyságáról. izmoltság. lábszerkezet illesztés. vágási %. izmoltság. terjedelem.3. méret. technológiai tűrőképességről. függesztés. illetve fejletlensége Tájékoztatást nyújt fajtajellegről. gépi fejhetőségről. terjedelem. termelési-hasznosítási irányról. szervezeti szilárdságról. izmoltság (terjedelem) hosszúság. szélesség.és fogamzóképességről. ízület terjedelme. fejtűzés. „mozgásszabadságról”. lapocka alakulásáról a hús mennyiségéről és arányáról. tejtermelő képességről nemző. izmoltság hosszúság.7. szervezeti szilárdságról. szervezeti szilárdságról. irányultság.

) bírálatát. egyszóval konstitúciójuk (alkattípusuk). Rendszerszemléletű bírálat A rendszerszemléletű (az állati szervezet egészét magába foglaló) bírálat során a gazdasági állatok testfelépítésének kedvező összbenyomását. ha a szilárd és a laza konstitúcionális formák az egyes testrészeken váltakozva keverednek. szöveti szerkezetéből. a részek és az egész harmóniáját jelenti. az egyes testtájak (termelési típus szerinti) értékelését. A konstitúció megítélése ugyancsak a rendszerszemléletű bírálathoz tartozik. 7. szilárd. • • a küllemi jegyek.4. tömörségéből. Aránytalan. a testrészek arányaiból igyekszünk összbenyomást.1.7. testalkati jellegvonások megítélését. vagyis az állat küllemi értékéről. típus. szívósságuk. Bírálati rendszerek A gazdasági állatok küllemi megítélése magában foglalja: • az állati szervezet egészének (összbenyomás. azaz általános képet szerezni arról. hogy finom. Gazdasági állataink értékét nagymértékben befolyásolja életerejük. A bírálatokat kiegészíthetik az egyezményes bírálati jelek. 80 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hivatalos bírálók minősítik. Például a különböző bírálók szubjektív ítéletéből származó hiba lehető legkisebbre szorítása érdekében Magyarországon a holstein-fríz tejelő marhát ún. nemi jelleg stb.4. arányosság. hogy az ilyen állatok ivadékainak nemcsak a küllemi sajátosságai. A heterogén szervezeti felépítés azt is valószínűsíti. hiszen ennek alkalmazása során részletekbe menő testtáji bírálatba nem bocsátkozunk. durva vagy szivacsos alkattal állunk-e szemben. sőt kontinensek vonatkozásában is. heterogén felépítésű az egyed. az arányosságot soroljuk előre. kedvező összbenyomást. A szervek és szövetek méretarányaiból. állatfajon belül egy-egy hasznosítási típusra specializálódott bírálók végzik az adott típus minősítését országosan. ellenálló képességük. Az arányosság egységes felépítésű egyedet. hanem a genotípusuk is heterogén. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ Amióta a küllemi bírálat eredménye a tenyészértékbecslés meghatározó része lett. 7. Ezek az állatfaj alakrajzain jól tájékoztató információkat közölnek az egyed előnyös vagy hátrányos (hibás) testalkati jellemzőiről.

termelési kondíció (munkavégzésre.7. Nem jelenti egyidejűleg a bőr alatt és a bőrkettőzetekben (lebernyeg. amely a kedvező szaporodásbiológiai állapotot. ezek arányának növekedését. a természetszerű tartás. kiállítási kondíció (a tetszőlegesség látszatát keltő. Ez már ugyanis túlkondíciót (plusz kondíciót) jelez. általában már túlkondíció). • • túlkondíció (plusz kondíció): tenyészállatok nem kívánatos túlzott kondíciója. Ezzel szemben a mínuszkondícióra az itt elmondottak ellenkezője jellemző. az agár és az angol telivér a versenypályákon). Minél intenzívebb termelésre „tenyésztett” egy genotípus. • hiányos kondíció (mínusz kondíció). Termelése rendszerint nem kielégítő. Az egyes kondícióformákat a tartásmód és a takarmányozás. rugalmassága. Nagy jelentősége van a tenyészkondíciónak. szakadékonysága. (sovány állatra jellemző kondíció). A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ A rendszerszemléletű bírálathoz tartozik a fejlettség megítélése is. versenykondíció) alakítja ki. annál nagyobb termeléselmaradás várható a fejletlen egyedektől. az izmok erőteljes fejlettségében nyilvánul meg. teljesítményre legalkalmasabb). A fejlettséget szorosan a fajtastandardhoz viszonyítva ítéljük meg és méretben vagy élőtömegben fejezzük ki. illetve növendékállatok hajtatott nevelése vagy idősebb állatok hizlalása esetén tapasztalt kondíció). sőt a gyapjú állapota (fényessége. hízókondíció (vágó-. valamint a hasüregben. Az egyedi kondícióformák: • • • • tenyészkondíció (jó szaporodóképességre utal). tartása nem gazdaságos. versenykondíció (gyorsasági versenyben használt állatok holttehermentes kondíciója) (pl. illetve faggyú mennyiségének túlzott jelenlétét. A tenyészkondíción belül megkülönböztetünk javuló kondíciót. esetenként jelentősen befolyásolja. a kellő mértékű táplálóanyag-ellátás fontos szerepet játszik a kialakulásában. amelyre közepes tápláltsági és jó erőbeni állapot a jellemző. toka). A jó tápláltsági állapot az egyes testrészek. Némi összefüggést mutat a fejlettséggel a kondíció. főleg a cseplesz és a vese tájékán képződő zsír. A fajtajellemzőktől méretben és súlyban elmaradó egyedet fejletlennek tekintjük. simasága) is jól tükrözi és minősíti a kondíciót. a reprodukciós teljesítmény javulását határozottan _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 81 . A rendszeres mozgatás. alapvetően a húsrégiók teltségében. haskorc. A szőr és a toll. Ennek fogalma alatt gazdasági állataink tápláltsági és erőbeni állapotát értjük. esetleg a gyakorlás (pl.

A hím általában tömegesebb. nem túlzott mozgatás) a kedvező szaporodásbiológiai állapotot támogató kondíciót hamar megteremti. könnyebben kezelhetők. Az ivarjelleg támpontot nyújt az ivarmirigyek működésére. Az állat megítélésében fontos szerepet játszik az ivari jelleg (nemi jelleg) is. A természetszerű tartás (optimális táplálóanyag-ellátás. Bizonyos mértékben kapcsolatban áll a termelőképességgel. szilajabb természetűek. ingerlékenyebbek. a renyhébb anyagcseréjű. A hímek anyagcseréje élénkebb. hasa. valamint elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) ivarjelleget. tejtermelés. Elbírálásának nagy a jelentősége a tenyésztőmunkában. brahma és chochin tyúkfajták. mikor a termelés ivarhoz kötött (pl. különösen azokban az esetekben. 82 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . épségét. felépítésük szabályos voltát értjük. kellő fejlettségét. Az élénkebb anyagcseréjű – finom és szilárd szervezetű – állatfajtákban a másodlagos ivarjellegek határozottan kifejezettek.).7. A nőstények érzékenyebbek. Megkülönböztetünk hím és női. Az elsődleges ivari jellegen főleg a nemi szervek meglétét. szelídebb természetűek. mely az ivarszerveken túl a két nemet egymástól megkülönbözteti. amelyek meghatározzák az egyed ivari hovatartozását és az ivarral kapcsolatos megnyilvánulások intenzitását. szikárabb alkatú. nagy teherbíró képességére. laposabb mellkasú. durvább alkatú. Az erőbeni állapot a szervezet. sportteljesítmények. némely húsjuh fajta stb. Ezen azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük.). mert csak az az állat alkalmas tenyésztésre.és tojástermelés stb. gyakran nehezebben kezelhetők. sőt a szaporodási folyamatokra is. legelőn tartózkodás. A másodlagos ivari jelleghez tartozik az álalt minden olyan tulajdonsága. nagy termetű. a nőstények könnyebben és előbb zsírosodnak. Az erőteljes szervezet megjelölése az egyed jó erőbeni állapotára. amelynek ivarszervei kifogástalanok. többnyire kifejezetten jó termelési színvonalra utal (erőtermelés. A hímeknek nagyobb a növekedési erélye. tekintélyes tej. illetve az egyes szervek teherbírását fejezi ki. A nőstény finomabb. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ elősegíti. medencéje terjedelmesebb a hímnél. főleg húshasznú fajták egyedeinek másodlagos ivarjellege elmosódott (pl. Növekedési erélyük és kapacitásuk is különböző. tojástermelés).

pigmentfolt jelenléte vagy hiánya. fül nagysága. dongás szarvasmarhák és juhok hústermelése általában kedvező és gazdaságos is. Nem engedhető meg azonban. szőrös. hogy a szépséghibák. A forma és a funkció közötti kapcsolat lehet egyértelmű. Hazánkban Újhelyi Imre munkássága példaértékű ebben a tekintetben. Régi tapasztalat például. a testalkati formalizmust. Logikai ok és okozati összefüggés szerinti felfogásban egymástól elhatároljuk: • • • a célszerű és célszerűtlen formalizmust.7. Utóhatása máig kísért. Színformalizmusról akkor beszélünk. a testalkati jellegvonások megítélése A külső testalakulás bírálata során. A küllemtan terén korábban uralkodó egyes elvek és tanok. oksági érvekkel alá nem támasztható felfogást. hogy a kültakarójukban festékanyaggal nem rendelkező állatok egyes behatásokkal szemben kevésbé ellenállóak. 7.1. gyorsabban kopik. amikor az állat színeződése (színmélység. A küllemi jegyek. a harmóniatan. színeloszlás) alapján mondunk ítéletet az egyedi értékről. puhább.4. 7. káros formalizmusra vezetett az állattenyésztésben.2.4. a termeléssel összefüggésben nem álló tulajdonságok (szarvalakulás. A küllem és a formalizmus A formalizmus mindig célszerűen. illetve mérlegelése kapcsán is mindenekelőtt a forma és a funkció összefüggésének elvére kell támaszkodni. A mély és hosszú törzsű. A szín és a termelés közötti _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 83 . a formatan ún. faroktűzés stb. viaszszínű pata többnyire lazább szerkezetű.2. közvetlenül is kimutatható. színárnyalat. A pigmentmentes. mirigyhiányos tőggyel rendelkező (gulyatőgyű) tehenek tejtermelése kicsi. jóllehet már korábban megindult ellene a tiltakozás.) ítéletünket számottevően befolyásolják. nagy körültekintéssel kell figyelembe venni. küllemi szépségideált kifejező szemléletet takar. a színformalizmust. Pott 1899ben követelte az állatok teljesítmény szerinti bírálatát. színeződések. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ Az ivarjelleg elbírálása során tehát sokféle tényezőt. A kicsi. így a morfológiaelv.

Részletekbe menő küllemi értékelés Az egyes testtájak részetekbe menő értékelésére kialakult bírálati rendszerek közül a legegyszerűbb alig tér el az összbenyomáson alapuló bírálati eljárástól. a tenyésziránytól és a nemesítési céltól függ. I.. A 100 pontos bírálati rendszerben testtájanként külön-külön is minősítik az egyedet. Például a baromfifeldolgozás során hátrányos a pigmentes toll. Nyilvánvaló. de ezeket nem adják össze. A 10 x 10 pontos bírálati rendszerben az állatot 10 fontosabb küllemi értékmérő alapján minősítik és mindegyik tulajdonságcsoport maximum 10-10 pontot kaphat.). A súlyozott 100 pontos bírálati rendszerben minden elbírálandó résztulajdonságot 1-10 pontértékkel minősítenek. II. a tőgy 15. összességében maximálisan 100 ponttal értékelik az állatot. Nyilvánvaló az is.2.. Szarvasmarha bírálatánál pl. a lábszerkezet 20 pont stb.7. a harmonikusan felépített állat iránti igény ma is elismert. a fej 5.2. Ezek egyszerű számtani összege jelzi az állat küllemi értékét. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ kapcsolat esetenként okszerű is lehet. hogy a célszerű alkatú. Itt az egyes tulajdonságokat 1-5 közötti pontszámmal minősítik ugyan. A szorzófaktorok nagysága. a visszamaradó fekete (sötét) tolltüszők miatt. 84 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . egymáshoz viszonyított értéke a tulajdonságcsoport gazdasági jelentőségétől. A leíró kódos rendszerű küllemi bírálat során az egyes testtájakon megállapított tulajdonságokat számokkal (kódokkal) érzékelik. 7. Hangsúlyozni kell ugyanakkor azt is. hogy a modern bírálati módszerek genetikai ismeretek nélkül nem fejlődhettek volna ki.). A súlyozott 100 pontos bírálati rendszert elsősorban a kettős hasznosítású egyedek küllemi minősítésére használják. I/II.4. hogy az egyes tulajdonságok mértékét rögzíteni ez a rendszer nem képes. stb. Néhány évtizeddel ezelőtt a tenyészállatokat római számmal jelölt „osztályokba” sorolták (pl. Az állat összértékét ennek figyelembevételével állapítják meg. a far megítélésére öt – kódokkal jelzett – kategória áll rendelkezésre. Az egyszerű 100 pontos bírálati rendszerben más-más értékű az elbírálandó tulajdonságokra adható pontszám (pl. A küllemi tulajdonságok kódolása révén a leíró kódos bírálati rendszer adatai alkalmasak számítógépes feldolgozásra. s ezeket 1-3 (vagy nagyobb) szorzóval súlyozva.

a populáció eloszlása annál jobban megközelíti a normális eloszlást. A skála terjedelme lehet 1-10 is (pl. A lineáris leíró küllemi bírálat sem nélkülözheti a 100 pontos bírálati rendszert. és egyaránt alkalmas a bikák és a tehenek. gyenge) a másikig (szélsőségesen jó. továbbá. valamint ivadékcsoportok bírálatára. A bírálat az állat valamennyi _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 85 . Egy-egy nagyhírű apaállatnak az ivadékait ugyanis hajlamosak vagyunk jobbra értékelni valós értéküknél. Az értékelést. A lineáris leírás megkönnyíti az egyes értékmérők relatív jelentőségének és a gazdaságosság kapcsolatának elemzését. egymástól függetlenül bírálhatók. amelyeket a tenyésztés útján javítani szeretnénk. illetve a küllemi tulajdonság súlyozását is tetszés szerint végzik. azaz a gazdaságilag vagy funkcionálisan fontos tulajdonságok. ezzel nő a tenyészértékbecslések pontossága. • • a küllem így mennyiségi tulajdonságként kezelhető. hogy ne egy szűk intervallumban tömörüljenek az értékek. Előnye. A holstein-fríz marha lineáris leíró küllemi bírálata során testtájanként külön-külön 1-50 pontig terjedő skálán jellemzik az állatokat. hogy az egyik szélsőségtől a másikig tartó skála széles legyen. hogy • az egyes fő biológiai értékmérők. Korrekt alkalmazásánál a populációban az egyes tulajdonságok „normális eloszlást” mutatnak. Az egyes tulajdonságok lineáris skálán számértékkel való megjelenítése után minden egyed kap egy bírálati összpontszámot. a testkapacitás 20 %-kal. hogy az állatok lehetőleg fiatal és azonos korúak legyenek. a tejelő jelleg 20 %-kal. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ A lineár leíró küllemi bírálat kidolgozása 1977-ben kezdődött az USA-ban. az adatok a BLUP módszerrel értékelhetők.. bajor tarka). Ebben a bírálati formában nem az ideálishoz történik a hasonlítás. hogy a bírálat során az apai származásuk ne derüljön ki. A lineáris leíró küllemi bírálat fontos feltétele. ideálishoz közel álló) leírja. hanem a lineáris skálán a teljes előfordulás jellemezhető a vékonytól a vastagig. Főleg a szarvasmarha fajra (tejelő típus) dolgozták ki. a tőgy 30 %-kal vesz részt.7. Ebben a megjelenés 30 %-kal. A lineáris leíró küllemi bírálatánál hangsúlyozni kell. ami a jellegvonást az egyik extrémtől (szélsőségesen rossz. • minden egyes értékmérőre numerikus skálát alkalmaznak. a mélytől a magasig stb. de minél szélesebb a skála.

Ezzel együtt a populációgenetika tenyészértékbecslésben való használatához jobb lehetőség kínálkozik. csüdszögelés. lapocka. Itt ugyanis a korrekt jellegvonásoknak a funkcióval való kapcsolata nyilvánvalóbb. mert a számszerűsített küllemi tulajdonságok örökölhetőségi (h2) értékeinek számítását teszik lehetővé. azokra is. ágyékhossz. 7. a tenyésztési irány szempontjából összehasonlítható egyedeket bíráljuk. küllemi egyezményes jegyek alkalmazására is számos példát találunk. Praktikussági okokból célszerűbb bizonyos bírálati sorrendet betartani: fej. A gazdasági állatfajok küllemi bírálatának elvei és módszerei Ló. a lépés és az ügetés tértölelő volta. Az állatoknak korrekten kell 86 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . lapocka hosszúsága. a jármódok korrektsége. mindenekelőtt az egyes értékmérők fontossága miatt. Az újabb törekvések itt is a lineáris leíró bírálatot indokolják. far izmoltsága. Csikók esetén kevesebb tulajdonság értékelése célravezetőbb.7. típus. A sertéstenyésztésben a tenyészkiválasztás a központosított hízékonyságvizsgáló állomások és az üzemi sajátteljesítmény-vizsgáló állomások adataira épül. mint az idősebb lovaknál. A szalonnavastagságot és az izmoltságot egyre inkább ultrahanggal mérik. Sertés. A lineáris leíró kódos küllemi bírálat mellett ma még gyakran alkalmazzák a 10 x 10 pontos. mozgás. A lótenyésztésben a küllemi bírálatának mindig is igen nagy jelentősége volt. lapocka dőltsége. emiatt az izmoltság küllemi elbírálása vesztett a jelentőségéből. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ küllemi tulajdonságára kiterjed. nyakizmoltság. hát. marhosszúság. például a lábak erőssége. hogy (lehetőség szerint) azonos korú. mellső lábak állása. hát feszessége. Az ún. hátulsó láb. A gyakorlati tapasztalatok szerint ezek a ló sportbléli használathatóságával vannak összefüggésben. a csontozat vastagsága.5. de a leíró kódos bírálati módot is. marmagasság. A ló bírálata során nagy súlyt helyeznek az alábbi küllemi tulajdonságokra: nyakillesztés. A lineáris leíró kódos bírálatnak nagy jelentősége van a lótenyésztésben azért is. amelyek nem képezik részét a leíró bírálati rendszernek. Gyakran foglalják szelekciós indexekbe az egymással alkatilag összefüggő. az ügetés ruganyossága. csánkszögelés. elülső láb. a csecsbimbók száma. ágyék. háthosszúság. Általános érvényű. szívtájék teltsége. gazdaságilag fontos értékmérő tulajdonságokat. Néhány küllemi tulajdonság értékelése továbbra is fontos maradt.

Magyarországon a sertés bírálatát pl. a tejelő juhokon a tőgy megítélése az elsődleges fontosságú. az izmoltság. A konstitúció. a törzskanok és a kannevelő törzskocák részletes felülbírálatára 2-2.5 éves kor között kerül sor. törzs. comb. a gyapjú jellege. a típusra. mégis. fejlettség. A küllemi bírálatot a korszerű nemesítő munka érdekében a juh esetében sem nélkülözhetjük. sőt az egészségi állapot megítélésének nélkülözhetetlen módja a küllemi bírálat. hasznosítási irányok esetén más-más a bírálati szempont és az egyes testrészek megítélése is eltérő módon történik. a ráncoltságot. a gyapjúhibákat kiemelten értékeljük. a tőgy minőségére adható pontok száma. testnagyság. lábak. Gyapjútermelő állatokon a bunda tömöttségét. a korrekt állás. ezek egymáshoz viszonyított aránya. a fajtacsoport és a típus figyelembevételével.7. elsősorban a tejtermelést segítő (a biztos ivadékfelnevelhetőség érdekében) küllemi jegyek előnyben részesítése indokolt. A süldőket csak összbenyomásuk alapján értékelik 6-8 hónapos korban. hogy a marhatenyésztésben bevált. a benőttséget. a folytonos legelést elősegítő járóképesség fontos követelmény. A 100 pontos küllemi bírálati rendszerben eltérő az összbenyomásra. Az eltérő típusok. mind a tejelő típusú juhokétól. Várható. A hústípusú egyedeken az értékes húsokat szolgáltató gerinc és combok alakulása.5-2 éves. hiszen a viszonylag egyszerű adatfelvételezéssel azonnal hasznosítható információkat szolgáltat. és összbenyomás alapján. de a jelenleg érvényben lévőt a gyakorlatban ritkán alkalmazzák. a küllemi hibák. s egyéb fajoknál is terjedő lineáris bírálati rendszert a juh küllemi bírálatánál is használni fogják. Szapora fajtáknál a küllemi bírálat jellege eltér mind a hús. Minden típusnál az egészséges lábak. a gyapjúszálak finomságát. optimális csánkszögelésűeknek kell lenniük. A juhok küllemi bírálatát szabvány írja elő. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ állniuk a lábaikon. A kocák és a kanok részletes bírálatára 1. ezek minőségétől függően 1-5 ponttal végzik – a fajta. lapocka. küllemileg 8 szempont: fej. a körmök szilárdsága is fontos követelmény maradt. Juh. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 87 . Jóllehet a juh hozama Közép-Európában több mint 90 %-ban húsból származik. a juh tömeggyarapodásának és vágóteljesítményének vizsgálata és értékelése a marhához és a sertéshez viszonyítva alárendelt szerepet játszik.

lazább tollazat a gyengébb szaporodásbiológiai tulajdonságok mellett nyugodtabb vérmérsékletre és jobb testtömeggyarapodási képességre hívja fel a figyelmet. a kecsketartóknak is erre a minősítési formára célszerű áttérniük. amelyikkel a tenyésztő akármilyen szinten dolgozik. A nagyobb. vastagabb csontozat. hosszúsága. a korrekt állás. Tojóhibrideknél tenyészcél az egyoldalú termeléshez igazodó. Követelmény többek között a tenyésziránynak megfelelő testforma. 88 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A kisebb test. A termelésre károsan ható küllemi tulajdonságokkal rendelkező egyedeket a vonalakból selejtezni kell. A tejelő kecskék elbírálása a tejelő marhákéval azonos. Az apai (ún. a jól illesztett tőgy. Az az állomány (populáció). jobb szaporodásbiológiai tulajdonságokra utal. ezen belül az értékes húsrészek aránya. mint a kiemelkedő húsformák. T) vonalakat szigorúbban kell szelektálni az olyan fenotípusos tulajdonságokra. Baromfi. az egészséges lábak. esetleg különböző sérülésekből eredőek. testhez simuló tollazat élénkebb anyagcserére. a csőr fejlődési rendellenességei. durvább test. A test alakulásának összbenyomás alapján történő megítélése az egyed anyagcseretípusáról és ezen keresztül hasznosítási irányáról ad információt. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ Kecske. hogy hordozza. Ennek megítélésére azonban az egyszerű összbenyomáson kívül az állat küllemi jegyeit pontosabban fel kell mérni. az átlagos tőgybimbónagyság. A „tenyésztői piramis” különböző szintjein elhelyezkedő állományok esetén a küllemi jegyek értékelésnél eltérő szempontok érvényesülnek. vékonyabb csontozat. aránytalan testformák). finomabb szervezet. megfelelő gyakorlattal jó megbízhatósággal végezhető el. Amennyiben a jövőben a lineáris leíró rendszer a küllemi bírálat során érdemben terjed. Természetesen a küllemi megítéléshez hozzátartozik a láb.7. Ezek lehetnek öröklöttek vagy a keltetés hibáiból származók (bénulás. a csontozat erősége objektív és szubjektív módszerek segítségével. ezeket az alapvető jegyeket – a tenyésziránynak megfelelően – magán kell. az élénk anyagcserére kifejezetten utaló küllemi alakulás. A húshibrid szülőpárok küllemi jegyek alapján történő elbírálásában az összefüggéseknek külön jelentősége van. a szárny vagy a mellcsont deformáltsága. A mell szélessége. A különböző testrészek alakulásának megítélése más-más igénnyel jelentkezik az egyes tenyésztési szubpopulációknál a hasznosítási iránytól függően is. a kitartó járás.

pl. A prémes állatok bírálatának sajátosságát az adja. összbenyomás. A küllemi bírálat során vizsgált. színtisztaság. egyetlen gazdasági tenyészállatjelölt esetében sem. vagy éppen ellenkezőleg. mint az egyéb gazdasági állatoknak. Az összbenyomás Alapvető kérdés. mint az emlős gazdasági állatainknál. hímeknél a fedezés miatti igénybevétel) sokszor olyan mértékben lerontja. a tenyészállapot (pl. hogy az állat igazi értéke nem állapítható meg. az állat kültakarója. A tenyésztésbe állított egyedek küllemi bírálata nehéz. vagy valamely életkorhoz (szabályozott. illetve fontos irányelv. belső hőmérsékletű istállókban. További specialitás. mert ezeknek a prémminősége ítélhető meg objektíven. a legjobb minőségű. A prémesállat-tenyésztésnek és küllemi bírálatnak nincs olyan régi múltja. mert ezeknek prémminőségét a hosszabb idejű tartás. ideges (izgága).6. A prémérettség kötődhet évszakhoz (a szabadban tartott prémeseknél). Az _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 89 . prémminőség. Küllemi bírálatra főleg a prémezésre kerülő növendékeknél kerítenek sort.7. de elvégzése itt is egyik meghatározója a tenyésztői munka eredményességének. hogy a tenyésztés és tartás végső célja a prém. Az állat prémje ilyenkor a legszebb. túl élénk vérmérsékletű egyed. fontosabb tulajdonságok: • • • • • • • testtömeg és testnagyság. a túl finom szervezetű. a flemag (tunya). anyáknál a szoptatás. hogy nem javasolható tenyésztésre a laza. Emiatt sem alakultak ki olyan biztos összefüggések a küllemi jegyek és a gazdaságilag fontos értékmérők között. célszerű azt a „prémérett” állapotban végezni. zártan tartott állatoknál. 7. a szőrzet fénye. szín és színárnyalat. csincsilla). Prémes állatok bírálata. hogy a küllemi bírálatra nem kerülhet sor bármikor. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ A baromfifélék küllemének értékelése az állatfajok sajátosságaiból adódóan más. testforma.

szarvasmarha. elit populációk) esetében – a felsorolt érvek miatt – az emlős gazdasági fajokban a szigorúság különösen fontos alapelv az összbenyomás elbírálása során. illetve a prémesállat-tenyésztésben az érdemi küllemi bírálatnak nincs olyan régi. nukleusz. juh. Milyen küllemi bírálati rendszereket ismer? 5. A baromfi-. mint az emlős gazdasági állatoknál. A gazdasági állatok külső testalakulása megítélésének mai reneszánszát jelzi az a tény is. nemes konstitúciós típusú egyedek teljesítményei várhatóan kedvezőbbek. illetve jegyek és a gazdaságilag is fontos értékmérők között. sertés) ismertesse a küllemi bírálat főbb szempontjait! 4. A megjelölt állaton (ló. Ismertesse a méretfelvétel célját! 3.7. Ismertesse a küllemtan alapvető feladatait! 2. A törzsállomány (az ún. A hímeket mindig szigorúbb küllemi bírálatnak vetjük alá tekintettel arra. Emiatt sem alakulhattak ki olyan érdemi összefüggések a küllemi formák. hogy a szilárd-finom. hogy nagyobb genetikai értékűnek kell lenniük. megalapozott múltja. Milyen kondíció formákat ismer? Beküldendő feladat: Végezzen el a saját rendelkezésre álló eszközeivel (pl. mérőszalag) méretfelvételt legalább 2 különböző fajú élő állaton. a mért adatokat táblázatban és ábrán közölje! 90 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A tenyészkiválasztás és a tenyészértékbecslés (TÉB) kereteiben a küllemformáló képesség tényét számon tartjuk. beépítjük az egyes szelekciós indexekbe. hogy a küllemformáló képesség napjainkban értékmérő tulajdonság. tehát az ún. Ellenőrző kérdések: 1. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ említettek tenyésztésbiológiai oka. mint az emlős állatfajtákban és hasznosítási (termelési) típusokban.

másrészt a tartási körülményeket úgy kell kialakítani. 8.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére 8. amikor az élő szervezet viszonylagos biológiai állandóságát a környezet adaptációnak változásával nevezzük. amelyek az élőlényeket. amit a tartástechnológia kialakításánál figyelembe kell venni. felosztása A környezet mindazon objektumok és feltételek összessége. iparszerűen termelő telepeken az állatokat gyakran olyan igénybevételnek teszik ki. Azt a folyamatot. Az adaptációs tűréshatároknak azonban biológiai korlátai vannak. ezért a szelekció során előnyben kell részesíteni a jobb adaptációs képességgel rendelkezőket. körülveszik. Az iparszerű termeléshez való alkalmazkodás ezért fontos értékmérővé lépett elő.1. Az élő szervezet fennmaradásának alapvető feltétele a környezet változó feltételeihez való szakadatlan alkalmazkodás. vagy tűréshatárain belül képes a külső környezet változásait elviselni. Általános környezeti hatások A gazdasági állatok szervezetének működésére a külső környezet számos tényezője hat. az állatok növekedését és fejlődését. törvényszerűségei háziállatainkra is érvényesek és alkalmazhatók. Az alkalmazkodásban az idegrendszeré és a belső elválasztású mirigyeké (neuro-hormonális apparátus) a vezérlő szerep. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 91 . esetünkben gazdasági állatainkat. összefüggésben A szervezet megőrzi adaptációs alkalmazkodásnak. Az állatok alkalmazkodó képessége azonban nem egyforma. A szervezet harmonikus működéséhez és a szükséges produkció eléréséhez a gazdasági állatok belső egyensúlyuk megőrzésére törekszenek (homeosztázis). Az élő szervezetek és környezetük kölcsönhatásával foglalkozó tudomány az ökológia. amely próbára teszi adaptációs képességüket. amit technológiai tűrőképességnek neveznek. meghatározzák az állat közérzetét és egészségi állapotát. A környezeti feltételek befolyásolják az előállított termékek minőségét. végső soron a termelés gazdaságosságát.2. a genetikailag determinált tulajdonságok kialakulását. A koncentrált. A környezeti tényezők fogalma. a termelés nagyságát. hogy ahhoz a nagy termelésű egyedek is alkalmazkodni tudjanak.

ami bizonyos primitív állatfajták esetében a domesztikáció után hosszú évszázadok múlva. Ezzel szemben a bő takarmányforrást teremtő körülmények nagyobb testű fajtákat hoznak létre. társadalmi tényezőket. Egy-egy ország. Ilyenek például a sivatagok és a havasok kisebb lovai vagy a balkán primitív szarvasmarhafajtái. vedlése az éghajlati tényezők hatására. mivel mind közvetlenül. élettelen vagy abiotikus. az állatok szervezetének kialakulásában. A természetes környezeti tényezők hatására időszakosan jelentkező kedvező táplálékfeltételek következtében a vadon élő állatok életritmusában. fejlődését is. és külső. A fajtába tartozó állatok Mezőhegyes gazdag takarmányozási viszonyai között nagyobb testűvé váltak. az ivóvíz és a táplálék szerzéséről is rendszerint maguknak kell gondoskodniuk. a genetikai alap mellett. Természetes és mesterséges környezet Természetes környezet a természet által kialakított létfeltételei elemek összessége. és rendkívül sok elemet foglal magába. Az állatitermék-előállítás alanyai.3. A környezet fogalma meglehetősen tág.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ A környezet. a hazai arab telivér állománnyal szerzett tapasztalatok alapján klasszikus példaként szoktuk említeni. A természetes feltételek meghatározzák az állatok növekedését. tenyésztőhely tágabb értelemben vett természetföldrajzi környezete. klímája. A szóban forgó tényezők hatását. élő vagy biotikus. szikár jellegük romlott. finom. a gazdasági állatok és környezetük komplex kapcsolatban állnak egymással. teljesítményében fontos szerepet játszik. mind közvetve meghatározhatják az adott terület állattenyésztési arculatát. régió. „röghatást”. 8. szűkebb takarmányozási viszonyok között egyes gazdasági állatainknak kisebb testű fajtái is kialakulnak. Ilyen környezetben az éghajlati tényezők közvetlenül érik az állatokat. illetve belső környezeti és tágabb értelemben vett gazdasági. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges. Emiatt Bábolnára. 92 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Hasonlóképpen időszakosan jelentkezik néhány baromfifajta kotlása. és szerves egységet alkotnak. szaporodásában szezonalitás mutatkozik. Például bizonyos juhfajták ivarzásában évszaki hatások figyelhetők meg. még ma is jelentkezik. ökológiai adottságai rendkívül fontosak. az ún. gyengébb legelőviszonyok közé helyezték át a ménest.

Gyengébb minőségű legelőkön a juhtartás eredményes lehet. úgyszólván automatizált körülmények végezzük. Mesterséges környezetben az állatok létfeltételeit. A húshasznú szarvasmarhák már valamivel jobb legelőket igényelnek. állattenyésztési politikájának kialakításában. de igen gyakran még télen is épület nélkül. illetve fajták tarthatók és tenyészthetők gazdaságosan. ahol a tojástermelést megoldás. sőt a sertéshízlalásban is lehetséges ilyen _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 93 . vagy hasonlóan nevelhetjük például a tenyészkocasüldőket. Az említettek figyelembevétele rendkívül fontos egy-egy régió mezőgazdasági jellegének. Ehhez hasonló az anyajuhok elhelyezése. „tojásgyárakban” „futószalagszerűen” folyik. tartásának feltételei szorosabban kapcsolódnak a természeti tényezőkhöz. Hasonló a brojlercsirke-előállítás is. mint az abrakot fogyasztó állatoké. és természetszerű körülmények jellemzőek a lótartás bizonyos fázisaira is. bár figyelembe veszi a természeti hatásokat. Az említett ágazatban a szaporítás szervezése: a pároztatások időszakos ütemezése és a borjak elválasztása céltudatos tenyésztői elhatározás szerint történik. A főleg tömegtakarmányokat fogyasztó állatfajok tenyésztésének. a környezetvédelem és az állatvédelem szempontjait hangsúlyozva a természetes állattartást helyezi előtérbe. szabályozott mikroklímájú épületekben. programozottan. Az állattenyésztési tevékenység során az ember a gazdaságos termelés feltételeit egyre inkább mesterségesen igyekszik megteremteni. a szabadban tartjuk. biotermelést. Jó példa az előbbire a húsmarhatartás gyakorlata. termelési körülményeit az ember alakítja ki és szabályozza.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ A klimatikus feltételek. ami az ún. az intenzíven tejelő tehenek számára pedig (ha legeltetünk) kimondottan jó minőségű legelőkre van szükség. a takarmánytermesztési lehetőségek alapvető fontosságúak abból a szempontból. Természetszerű körülmények közötti tartás esetén az ember beavatkozik az állatok bizonyos életfeltételeibe. Napjainkban azonban erőteljesen jelentkezik egy olyan törekvés is. iparszerű tartásnak is szokás nevezni. Az ilyen megoldásokat zárt. hogy az adott régióban mely állatfajok. ablak nélküli. ugyanis a termelés sok esetben a külvilágtól szinte teljesen elzártan. Ezeket az állatokat főleg legelőn. és a termelés eredményei is jobban függnek azoktól. között. Ez jellemző például a tojótyúkok tartására.

tényezők összessége. amelyek. Élő és élettelen tényezők Az élő környezeti tényezők. Azonos genotípusú. a szoptatás idején az ivadékok tulajdonságaira kifejt. Az anyai hatások mértékéről reciprok keresztezési kísérletek eredményei alapján győződhetünk meg. nagymértékben segítik a gazdaságos állatitermék-előállítást. Élettelen környezetnek minősül az állatok szervezetére. Ugyancsak ide sorolhatók az elhelyezésre szolgáló épületek. balesetveszélyt. amit az anyai szervezet a magzati fejlődés során.4. Külön említést érdemel az az anyai hatás. termelési eredményeit veszélyeztetik. 94 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . lúd) vakbélen élnek. pl. Ide sorolható az egyeddel együtt az adott populációba tartozó.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8. ha anyjuk az előbbi fajtába tartozott. okoznak. 1993). Az említetteken kívül még nagyon sok tényező tartozik az élő környezethez. hanem sok bosszúságot. vagy azok a mikroorganizmusok. padozat. hogy a környezeti hatásokat jól el tudjuk különíteni a genetikai tényezőktől. amelyek a különféle megbetegedésekért felelősek. itató. Az eltérő anyai hatásra utalnak saját vizsgálatunk eredményei is (Szabó F. ami hidegvérű és póni lovakkal végzett. fejő stb. de ha nem. és később is. vele együtt tartott többi állat. társaival együtt tartjuk az állatot. istállók és azok műszaki berendezései.. Klasszikus példával szolgál erre Hammond reciprok keresztezési kísérlete. megegyező körülmények között tartott ivadékok teljesítményében az anyák különbözősége okozhat eltérést. etető. nyúl. termelésére hatást gyakorló éghajlati. eszközök. pl. többletköltséget stb. időjárási stb. amelyben a magyar tarka x hereford F1 borjak testtömege kedvezőbb volt. amelyek a kérődzők előgyomrában és a rostot emésztő más állatfajok (ló. Állattenyésztésünk gyakorlatából számos példa bizonyítja. E szerint a hidegvérű anyáktól származó csikók születési tömege meghaladta a póni anyáktól származókét. az állatot körülvevő élőlények köre is meglehetősen széles. ha megfelelőek. Például azoknak a mikrobáknak az összessége is. Tenyésztői munkánk során fontos. mint amikor csoportosan. nehezebb munkavégzést. akkor nemcsak az állat komfortérzetét. hogy bizonyos esetekben az egyedi elhelyezés és takarmányozás kedvezőbb teljesítményt eredményez.

fejlődésre. biotikus és abiotikus tényezők összessége. Az állattenyésztés gyakorlatában fontos továbbá az állatoknak az e tényezőkhöz való alkalmazkodása. A takarmányozás hatása a növekedésre. illetve az akklimatizáció is. ahol a gyepgazdálkodás feltételei kedvezőek.5. Például. Természetesen valamennyi külső tényező hatást gyakorol az állati szervezetre. beltartalmi összetevőit. ez az állati termékek költségeiből is a legnagyobb tételt. a honosulás. Termelési céljainak megfelelően változtathatja a takarmányok mennyiségét. mintegy 6075 %-ot tesz ki. Külső környezeti tényezők A külső környezet mindazon természetes. ezek méreteiken kívül anatómiai felépítésükben. Erre jó példa. illetve sertéstenyésztés lehet a vezető állattenyésztési ágazat. amivel befolyásolhatja az állatok termelését. az éghajlati elemek közül pedig a hőmérséklet. tömegének gyarapodását (növekedését).8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8. az állati termékek minőségét. amelyek hatása az állatokat a külvilág felől éri. A táplálóanyag-ellátás színvonala befolyásolja mind az állati szervezet differenciálódását. típusok és hasznosítási irányuk szerint különböző igényeket támasztanak a takarmányok minőségével. hogy a bőségesebb táplálás hatására az állatok intenzívebben növekednek. A mérsékelt. ivari életükben is különböznek egymástól. mesterséges. hogy az eltérő táplálkozás eredményeként a nőivarú méhpetéből dolgozó méh vagy méh-anya is fejlődhet.1. biológiai sajátosságaik. Takarmányozás Az állati teljesítmények szempontjából kétségkívül a takarmányozás. hogy az adott térségben elsősorban milyen állattenyésztési tevékenységet folytathat. A termelési. Régi tapasztalat. ott a baromfi-. ott a kérődző állatok tartása. tenyésztése sikeres tevékenység lehet. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 95 . 8. de szakszerű táplálóanyag-ellátás kedvező a hasznos élettartam alakulása. Gazdasági állataink eltérő faji. ahol pedig az abrakfélék előállítására jobbak az adottságok. összetételével szemben. ivarérettségüket és teljes kifejlettségüket korábban érik el. az állatok táplálása a döntő. a fény és az időjárás játszik jelentősebb szerepet. a nedvesség. mind pedig a test méreteinek. minőségi változását (fejlődését). Domesztikált állataink számára az ember a természetesnél bőségesebb táplálóanyagellátást nyújt. Ezek egyben meghatározzák azt is. A termelés szempontjából a takarmányozás.5.

A takarmányozás említett hatásai és a növekedés szóban forgó törvényszerűségei lehetővé teszik gazdasági állataink irányított felnevelését. A takarmányozás a termékek minőségére is hat. az elhízás a tenyészállatok felnevelése során kedvezőtlen következményekkel járhat.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ tenyésztési célunkkal összhangban álló harmonikus táplálóanyag-ellátást okszerű takarmányozásnak nevezzük. fejlődési ütemet. fejlődési sajátosságokat figyelembe véve állatainkat úgy tápláljuk. vagyis a takarmányadag nyersrosttartalma a tej zsírtartalmát jelentősen befolyásolja. repce. Ezen azt értjük. a vágásérettség gyorsabb elérése érdekében alkalmazhatunk intenzívebb takarmányozást. hogy a takarmányozás okszerű legyen. hosszabb távú céljainkat is szem előtt tartva. mert a túlságosan bő vagy a hiányos táplálás gazdaságtalan. Ez azt jelenti. Fontos alapelv. hogy biztosítsuk a kellő növekedési. hogy a vázolt növekedési. hogy növekedésük üteme nem egyenletes egész életükben. Bizonyos takarmányok. Ezzel szemben például nagyobb adagú széna etetése keményíti a tejzsírt és a vajat. amelyeket a maximális növekedési fázisukban korlátoztak a kedvezőtlen tényezők. viszonylag sok telítetlen zsírsavat tartalmaznak. A takarmányozás hatása az állati termékek minőségére. nevezetesen a takarmányadag vitamintartalmától. az ad libitum etetés.és D-vitamin tartalom növelhető takarmányozással. a „hajtatott” felnevelés. például a tojás minősége. Ezek nagyobb mennyiségű etetésekor a vaj lágyabb lesz. hogy a tehenek adagjában a rostdús és az abraktakarmányok aránya. annak vitamintartalma is teljes mértékben függ a takarmányozástól. vagyis a fejlődés különböző szakaszaiban az egyes szervek eltérő gyorsasággal növekednek. napraforgómag. 96 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . továbbá a termékek minőségét kedvezőtlenül befolyásolja és az állatok egészségi állapotát is veszélyezteti. Az állatok kompenzáló képessége azt jelenti. Közismert. szója. A tejzsír jódszáma is nagymértékben függ a takarmány zsírjától. Bizonyos növények vagy rosszul erjedt szilázsok a tej kellemetlen ízét okozzák. Gazdasági állataink növekedésének törvényszerűségére jellemző a szakaszos fejlődés. Más termék. testarányokat. de maximális táplálóanyag-ellátás. hogy az okszerű szűkös takarmányozásból származó – bizonyos mértékű – lemaradásukat később. Helyrehozhatatlan ugyanis azoknak a szöveteknek a lemaradása. Különösen az A. bőségesebb takarmányozás esetén ki tudják egyenlíteni. A kompenzáló képességnek azonban korlátai vannak. pl. Ha hizlalunk.

a csapadék. mint a hőmérséklet. Ennek ellenére érdemes ezek befolyását külön-külön is vizsgálat tárgyává tenni. Makroklíma alatt adott körzet szabadon lévő. A légkör szolgáltatja az élőlények jelentős részének létezéséhez szükséges oxigént. A levegő elektromos állapotának a szervezetre gyakorolt hatásáról is egyre több ismerettel rendelkezünk. amely lényegesen kiegyensúlyozottabb. nagykiterjedésű légtér legalsó rétegének jellemző időjárását (melynek legfontosabb elemei a levegő nyomása. egymással összefüggésben komplex módon hatnak az állat szervezetére. A melegvérű _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 97 . a napsugárzás. az atmoszférán keresztül jut el hozzánk a földi élet energiaforrása. szabad. A téli álmot alvó (hibernáló) állatok átmenetet képeznek. halak. különleges.1. A hidegvérű. 8. a nedvesség. Az állatok testfelületének (köpenyhőmérséklet) hőingadozása nagyobb.6. A Földünket körülvevő levegőburoknak köszönhető. Az állati termék előállítást meghatározott makroklimatikus környezeti feltételek között kell megszervezni. poikioterm szervezetek (hüllők. kisebb. vagy klimatikus tényezők jelentős elemei az állat ökológiai környezetének. páratartalma. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8. A hőmérséklet A gazdasági állatok többségét kitevő emlősök és madarak testhőmérséklete az állandóan változó külső levegő hőmérsékletétől és a szervezetben végbemenő oxidációs folyamatoktól függetlenül viszonylag állandó (melegvérű vagy homoioterm állatok). mint a test belső részéé (maghőmérséklet). vagy többé-kevésbé zárt. a napsugárzás stb. hogy megvannak az élet fennmaradásához szükséges feltételek. kétéltűek. A mikroklíma egy bárhol meglévő. a sugárzás és az elektromosság biológiai hatása minden élő szervezetre jelentős.8. Az élőlények szervezetében döntő szerepet játszó víz körforgalma is a légkör közvetítésével történik. Az éghajlat elemei együttesen. ízeltlábúak) testhőmérséklete a környezet hőmérsékletével együtt változik. Klimatikus hatások Az éghajlati. a környező nagyobb létér éghajlatától eltérő klimatikus viszonyokat jelenti. A változatokból következik. a légnyomás. hogy a levegő kémiai összetétele és a légkör fizikai állandói.) szokás érteni. hatásmechanizmusuk jobb megértését és megfelelő gyakorlati következtetések levonását.6. mert ez lehetővé teszi befolyásuk. összetétele.

a száj nyálkahártyája. az izomzat és a kiválasztó szervrendszer. a nyelv. Az állatok szervezete a hőenergia egy részét környezetébe leadja. részben olyan hő. a közti (intermedier) anyagcseréből származik.8. de kisebb mértékben az enzimek oxigénmentes folyamatai is hőt szabadítanak fel. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ állatok belső hőmérsékletük túlzott megváltozását nem képesek elviselni. amely neuro-hormonális rendszer által irányított fizikai. áramlással és párologtatással történhet. Az ingerületek az idegpályán a központi idegrendszerhez továbbítják. a juh és a kecske kezdetben a légvétel és a szívverés számának növelésével. A hőtermelés a sejtekben végbemenő oxidációs folyamat során (kérődzőknél a bendőben folyó fermentáció kapcsán) keletkezik. ami az izommunkából. amely válasz-reakciója kiváltja a hőszabályozással kapcsolatos folyamatokat. az emésztőcső. amely a szervezet lehűlésének a megakadályozását szolgálja. A hőállandóság (izotermia) a magasabb rendű gerinceseknél fontos fiziológiai és diagnosztikai érték. A környezeti hőmérséklet emelkedésekor a szervezetnek csökkenteni kell a hőtermelést és fokozni a hőleadást. de a hőszabályozásban (termoreguláció) fontos feladatot tölt be a kültakaró. A különböző gazdasági állatok végbélben mért átlagos testhőmérséklete 37. az emésztési folyamatokból. A test felületéről és a légutakból az átlagosnál magasabb hőmérséklet mellett a verejtékmirigyek intenzív tevékenysége révén fokozódik a 98 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . kémiai és élettani folyamatok sorozata. a sertés. A szervezet hőállandósága úgy tartható fenn. normális életműködésükhöz a fajra jellemző optimális – csak szűk határok között változó – testhőmérséklet szükséges. Ez a folyamat a hőszabályozás. A hőmérséklet változásait a szervezet hőérzékelő idegvégződései (termoreceptorok) fogják fel. a normális testhőmérséklet biztosításához szükséges hőt pedig megőrzi.8 oC (ló) és 43 oC (lúd) közötti tartományba esik. Az állatok szervezete állandóan termel hőt. Legtöbb hőt termel a harántcsíkolt izomzat. izzadással reagál. a különböző mirigyek tevékenységéből. A szervezet hőleadása a fizikai törvényeknek megfelelően sugárzással. ha a fölösleges hőtől megszabadul. a ló és a szarvasmarha a verejtékmirigyek fokozottabb működésével. vezetéssel. de jelentős az egyéb szövetek hőtermelése is. a tüdő. A hőtermelésben különböző mértékben minden sejt részt vesz. Meleg hatására a baromfi. a termelődő hő részben energetikai melléktermék. A vezérlő szerep az idegrendszeré. A párologtatás a felesleges hő leadásának a legjelentősebb módja. Az állati test állandóan párologtat vizet.

míg meleg száraz vidéken teljesen szőrtelen állatok is kialakulhatnak. mert függ a takarmányozás színvonalától. A szőrzet és a tollazat felborzolása. Ilyenkor fokozódik a tartalék tápanyagok elégetése. így meleg időben a testfelületet jelentősen megnagyobbítva elősegítik a hőleadást (afrikai elefánt). vagy közömbös hőmérsékleti zóna. a párologtatás (ransuzpiráció) csökkenése. Kézenfekvő a szőrzet szerepe is a hőszabályozásban. külön energiát nem igényel. A komfort zóna minden helyzetre érvényes módon nem adható meg. Amennyiben a fizikai hőszabályozás nem elegendő. Ezen az optimális zónán belül a szervezet belső hőmérséklete a fizikai hőszabályozással fenntartható. a bőr ereinek összehúzódása. az éghajlattól stb. A zóna alsó és felső határát kritikus hőmérsékletnek hívják. ami szintén hőtermelő folyamat. Hideg éghajlat alatt és télen a szőrköntös dúsabb. Minden állatfaj esetében megállapítható egy termoneutrális. Különleges szerepe van a fülnek és a bőrfüggelékeknek a hőszabályozásban. az állat hőtűrő képességétől. izomremegés figyelhető meg. a termelés nagyságától. Az erre vonatkozó irányszámokat a 15. így az erek közel kerülnek a felülethez és könnyebb a hőleadás. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ páraleadás. A környezeti hőmérséklet csökkenése ellen a szervezet kezdetben hővisszatartással védekezik. működésbe lép a kémiai szabályozó mechanizmus. hogy az atmoszféra levegőjével közvetlenül érintkezzen. Ha valamilyen oknál fogva a hőleadás akadályozott. A szőr és a tollazat által körbezárt levegő kitűnő hőszigetelő és így megvédi a bőrt attól. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 99 . A közömbös hőmérsékleti zóna a normális testhőmérséklet körül van. A meleg éghajlaton élő állatok bőre vékonyabb. A hőszabályozásban kitüntetett szerepe játszik a kültakaró.8. Ennek mértékét a levegő nedvességtartalma befolyásolja. a testfelület kisebbítése (összegömbölyödött testhelyzet) a hővisszatartás legfontosabb fizikai módozatai. a test hőmérséklete emelkedni kezd és szélsőséges esetben hőguta is bekövetkezhet. az állatok életkorától. táblázat tartalmazza. ezek mint hőregulátorok véredényekkel bőségesen ellátottak.

20 0. A szabad levegő rendszerint nem éri el a telítettségi maximumot. A relatív nedvesség ismerte az állattenyésztésben azért fontos. 0. így kedvezőtlen a takarmányértékesítésre és a termelésre. táblázat: Az optimális termelési zóna klímatényezőinek ajánlott értékei Istálló Tehénistálló Borjú-előnevelő Borjúnevelő Növendék.15-0.10-0.20 0. A levegő vízpára-befogadó képessége a hőmérséklettől függően változik. A légnedvesség jellemzésére alkalmazott fogalmak közül az állattenyésztésben az abszolút és relatív pára (nedvesség)-tartalom ismerete fontos.10-0.15-0.15-0.30 0. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 15.10-0.10-0. Ez az érték 60-70 % között még optimálisnak tekinthető.20 0.30 8. vagy viszonylagos nedvességtartalom azt mutatja.25 0. A száraz hideget a legtöbb 100 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .10-0.20 0.2. A relatív. hogy az adott esetben jelenlévő páramennyiség hány százaléka az uralkodó hőmérsékleten lehetséges maximális értéknek. A levegő páratartalma és hőmérséklete az állatok közérzetét együttesen befolyásolja. úgy a szervezet sok vizet veszít.és hízómarha istálló Kocaszállás Sertésfiaztató Malacterem Sertéshizlaló Csibenevelő 1-8 hétig Tojóház Hőmérséklet o C 8-15 17-22 15-20 5-15 12-15 26-32 15-16 16-18 32-16 16-18 Relatív páratartalom % 65-85 60-85 60-85 65-85 60-85 60-70 60-70 60-85 60-70 60-70 A légáramlás sebessége m/sec.6. Magas relatív páratartalom fokozza az állatok hidegérzetét. nagyobb a meghűlés veszélye. A magas relatív páratartalom hátrányosan befolyásolja a körzetet.10-0. Abszolút nedvesség az 1 m3 légtérfogatban található vízgőz tömege grammban kifejezve. vagy maximális páratartalomnak nevezik.20 0.20 0.8.15 0. ellenkező esetben nehezített a párologtatás (transzspiráció). amelyet légnedvességnek neveznek. ennek felső határát telítési.15-0. mert a hőszabályozás hatékonyságát befolyásolja. A levegő nedvességtartalma A levegő mindig tartalmaz gőz halmazállapotú vizet. Ha ennél alacsonyabb.

ezért itt a 0. A függőleges és vízszintes légmozgások biztosítják a levegőt alkotó gázok viszonylagos állandó arányát. hélium). A zárt istállóban elhelyezett állat nem tud védekezni a számára kedvezőtlen légáramlás (huzat) ellen. ami különösen erős izommunka esetén veszélyes.3. hogy a belső és külső levegő összetételében ne legyen jelentős különbség. A levegő ezen kívül kisebb mennyiségben ammóniát. reakciókészségüket javítja. km/h) négyzetgyökével arányosan hűlnek le. A levegő összetétele Az állatok életének alapvető nélkülözhetetlen feltétele a levegő. mikroorganizmusokat és ózont tartalmaz. 8.09 tf % nitrogént tartalmaz. különböző mennyiségű szilárd anyagokat. A hideg levegő nehezebb és sűrűbb is. A nagy páratartalom a felszőrök növekedésének kedvez. neon.4. A vízszintes irányú légáramlás (szél) a szervezet hőháztartására gyakorol jelentős befolyást. 8.8. kénhidrogént. Ezen kívül 0.5-2.3 m/sec légmozgásnál gyorsabb légáramlás létrejöttét kerülni kell. Ezért trópusokon nem várható jó minőségű gyapjútermelés. amely két fő komponensből – oxigénből és nitrogénből – álló elegy. A sűrűségkülönbség a napsugarak eltérő melegítő hatásából adódik.03 % CO2 és különböző nemes gázok (argon. _____________________________________________________________________________ 101 Általános állattenyésztéstan . és így igyekszik a ritkább és könnyebb levegő helyét elfoglalni. Nyáron az erősebb légmozgás a hőstressz hatását tompítja. Nagy melegben magas relatív páratartalom esetén a párologtatás útján történő hőleadás csökken. Az állattartó terek szellőztetését úgy kell kialakítani. A légmozgás A Föld felszíne feletti mintegy 40-50 km magas levegőtömeg állandó mozgásban van. A légmozgást a levegő különböző sűrűsége váltja ki. továbbá metán alkotja a levegő gázkomponenseit. A tárgyak (így az állati test) a szél sebességének (m/sec.6. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ felnőtt állat jól tűri.6.5 m/sec) szél edzi. A szabadban élő állatokat érő enyhe (0. A szabad levegő átlagosan 20 % térfogatszázalék (tf %) oxigént és 78. Az istálló levegője a szabad légtérben található összetételtől rendszerint eltér. vízgőzt. a szervezetben hőpangás következhet be.2-0.

a légzés nehezítetté válik. növelik a test hőmérsékletét. Az ultraibolya sugarak a bőr mélyebb rétegeibe nem hatolnak be. változásai idézik elő az időjárás módosulásait és okozzák az éghajlati eltéréseket. Az állatokat körülvevő levegő a gázcsere külső közege. Előfordulása ezért közvetve jelzi a levegő tisztaságát is. A széndioxid nagyobb fajsúlyánál fogva a padozat közelében halmozódik fel.5. Az infravörös sugarak a bőrbe viszonylag mélyen behatolnak. A Földünket körülvevő ózonszféra mintegy védőpajzs. A levegő széndioxid tartalma a rosszul kialakított szellőztetés esetén megnövekedhet. A napsugár az ultraibolyától az infravörös tartományig (115-55000 nm) terjed. gyorsan elhasználódik. A fény A napsugárzás a legfontosabb meteorológiai tényező. Az ózon a levegő oxidáló anyaga. ezért mivel minden bomló alkotóelemmel reakcióba lép. meggátolja az oxigén és széndioxid felvételét és szállítását.6. vendéganyagok közül az ózon az oxigénből annak ionizációja útján a napfény ibolyántúli sugarainak hatására keletkezik. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ Az ún. Az istállóban – még kielégítő szellőztetés esetén is – kevesebb az oxigén. A látható fény 360-780 nm-es hullámhossz-tartományba esik. légszomj alakulhat ki. 8. A technológiai előírásban megadott légcserét az életfunkciók zavartalansága érdekében biztosítani kell. Ha a levegő oxigénmennyisége 16 tf % alá esik. nyugtalanul viselkednek. friss levegőn tartott állatok megfelelő oxigén-ellátottsága biztosított. elősegítik a pigmentképződést és a faggyúmirigyek által termelt koleszterint D-vitaminná alakítják. amelyek sejtroncsoló hatásuk folytán pusztítólag hatnának a szervezetre. visszatartja a napsugarak 220-280 nm hullámhossz tartományú sugarait. A szabadban. Az állattartó épületekben szénmonoxid ritkán fordul elő. fenntartja a légkör mozgását. így annak lényeges feltétele is. 102 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Biztosítja az élő szervezetek működéséhez szükséges energiát. romlik az álaltok közérzete. Miután a CO a vér hemoglobinjával tartós kötést létesít.8. amit a szellőztető rendszerek tervezésénél figyelembe kell venni. fokozzák a vérkeringést. majd öntudatvesztés és elhullás következhet be. Ha a CO2 koncentrációja megközelíti az 1 tf %-ot.

A madarak ivari életével kapcsolatban megfigyelték. Az állatok ösztönei részben csökkentek. másoknál a csökkenő fényszakasz vált ki fokozott ivari tevékenységet. Az istálló radikális változást jelent az állatok életterében és „életvitelében”. a táplálkozási viszonyokban. Egyes fajoknál a növekvő. Az erős napfény bőrgyulladást okozhat. hogy óvják az állatokat a külső környezet káros makroklimatikus hatásaitól és megfelelő munkahelyet alakítsanak ki az ott dolgozó ember számára. amely a hipofízisra áttevődve élénkíti az életműködést. a mesterségesen szűkített élettér. mint az ősszel született és istállóban nevelt társaik. hogy a tojástermelés meghatározott fénytartam mellett a legintenzívebb. a társas kapcsolatok kialakításának lehetőségében stb. Jellegzetességük.7. A bőr festékanyaga (pigment) a sugarak egy részét elnyeli. A technológiai tényezők szerepe Gazdasági állataink az ember által kialakított mesterséges környezetben (biotópokban) termelnek. A megvilágítás tartama a különböző állatfajok ivari életére eltérően hat. hogy a tavasszal született és napfényen nevelt állatok jobban fejlődnek. kedvezően hat a nemi mirigyek működésére és így a szaporaságra is. volierek. a klimatikus feltételekben. A napsugárzásnak káros hatásai is lehetnek. Megfigyelték. karámok. Az istállót köztudottan azért hozták létre. a természetellenesen nagy populációsűrűség és az istálló szigorú funkcionális felosztása. Az ember által létrehozott életterek (istállók. ezért a fehérbőrű állatok a fényre általában sokkal érzékenyebbek.8. struktúrájukban. az emberhez és a fajtársakhoz való viszonyuk is átalakult. A zárt istállóban tartott állatoknál a világítási idő szabályozásával befolyásolni lehet a termelést és a takarmányfelvételt (fényprogramok). A többékevésbé szabályozott viszonyoknak megfelelően a domesztikáció során az állatok viselkedése is módosult. méhkaptárok) elrendezésükben. fokozza az anyagcserét. 8. Különösen fontos a fény szerepe a tenyészállatok felnevelésében. _____________________________________________________________________________ 103 Általános állattenyésztéstan . kifutók. megváltoztak a táplálkozási szokásaik. jelentősen eltérnek az állatok eredeti életterétől. növeli a takarmányfelvételt. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ A fény látható tartományát képező középhosszúságú sugarak (360-780 nm) a látóidegen keresztül ingerületet váltanak ki.

csökkenthetik és különböző megbetegedésekhez.8. a környezet ingereit az érzékszervek és a speciális receptorok érzékelik. Például a hőmérséklet emelkedése miatt a bőr erei kitágulnak. Ide soroljuk az állati szervezetet belülről érő hatásokat. E tényezők között az idegrendszer mellett a belső elválasztású mirigyek által termelt különböző hormonok játszanak döntő szerepet. Specifikus válaszreakció. bántalmazásában stb. 8. A szervezetre ható belső tényezők A szervezet szöveteinek. a fejlődést. Helytelen tartásból származó stresszorok. a viselkedést. mint bioelektromos kód. a hormonok szabályozzák az anyagcserét. ami a külső hatás milyenségétől függetlenül mindig azonos módon zajlik le. 2. amelyek meghatározzák annak életfolyamatait (alkatát. pl.9. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8. Külső és belső tényezők kapcsolata Az állatot érő külső hatásokat. továbbá azt. amely a környezeti sajátosságokra jellemző hatást fejt ki. a speciális tartási (ketreces) körülmények. 3. Nem specifikus válaszreakció. A szervezetnek külső ingerekre adott válaszreakcióinak két formáját különböztetjük meg: 1. amelyek az állatok termelését. elkerülhetetlen stresszorok. A csoportos tartásból adódó stresszhatások. vérmérsékletét. nyilvánulhatnak meg.). 2. Gazdasági állataink termelési környezetünkben különféle stresszhatásoknak vannak kitéve. elhullásokhoz is vezethetnek. Ez utóbbi Selye (1978) általános stresszállapotnak. a szaporodásbiológiai folyamatokat. amelyek a társak zavarásában. a közti agyvelő alapi részén található hipotalamusz egyes neuronjainak közvetítésével eljut az idegrendszer szabályozása alatt álló belső elválasztású mirigyekhez. Az ingerület. 104 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy az eltérő külső feltételekre. növekedését stb. és azokat ingerületté alakítják át. E hatások lehetnek: 1. az ingerekre miként reagál. az ezt kiváltó tényezőket pedig stresszoroknak nevezte el. az ellenálló képességet és a környezethez való alkalmazkodást. A termeléssel együtt járó. Ezek termékei.8. szerveinek fizikai és kémiai állapotát belső környezetnek nevezzük. szokásait stb.

is. amelyek meghatározzák az állatok ivari hovatartozását. és az egyéb tulajdonságokban mutatkozó. mint a tehéné. Az ivarjelleg azokat a tulajdonságokat jelenti. másodlagos ivarjellegről. -fajták esetében kifejezett különbségek vannak. A magyar szürke vagy a borzderes bika szőrzetének színe például sötétebb. Ezt a különbséget ivari dimorfizmusnak hívjuk. ha az ivartalanítást az ivartalanítást az ivarérés előtt. ún. további növekedésükre nagyobb intenzitás. amelyeknek hatását az ember szinte ősidők óta igyekezett a gyakorlatban felhasználni. tinó. Eltérések mutatkoznak a testalakulásban. és ezek azok. Egyes fajok hímjei speciális szagot árasztanak. gazdasági célokat. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ A gyakorlati állattenyésztésben a tenyésztő céljai elérése érdekében a hormonok bizonyos körének hatását befolyásolja. az ivarszervek és a másodlagos ivarjelleggel összefüggő tulajdonságok nem fejlődnek ki. szín. ovariotomia) a gyakorlatban kevésbé elterjed. A hímek ivartalanítását (herélés. Különösen jellemző ez a ló fajban. később bekövetkező elzsírosodás jellemző. _____________________________________________________________________________ 105 Általános állattenyésztéstan . pl. ártány.8. A kifejezett ivarjelleg tenyészállataink esetében kívánatos tulajdonság. mint a nőivarú állatokéra. manipulálja. Minden bizonnyal az ivari hormonok eredményezik a legnagyobb különbséget az azonos genotípusú állatok között. A nőivarú állatok ivartalanítása (miskárolás. mert csak az ezzel rendelkező állatoktól várhatunk el kellő ivari életet és termékenységi. Beszélni szoktunk az ivarszervek különbségében megnyilvánuló elsődleges. Kifejezett különbséget kapunk a hím és az ivartalanított állatok (herélt ló. A hímivarú állatok magzati fejlődése általában valamivel hosszabb ideig tart. Az ivartalanított állatok növekedésük során az alábbiakban térnek el a nem ivartalanítottaktól: csöves csontjaik hosszabbakká válnak. A kan húsán és zsírján például bomló vizeletre emlékeztető „kanszag” érződik. szaporasági eredményeket. Ugyanakkor haszonállatainknál az ivartalanítás segítségével és alkalmazásával könnyebben elérhetünk bizonyos termelési. fiatalabb korban végezzük el. csecsek száma stb. A két ivar között bizonyos. kasztrálás) világszerte széles körben alkalmazzák. főleg az élénkebb anyagcseréjű állatfajok. az egyes szövetek finomságában stb. kappan) között.

hogy ilyen hormonkészítmények adagolásával a hozamok (tejtermelés.10. Humánegészségügyi szempontból azonban az állati termékekben visszamaradó hormonok esetleg károsak lehetnek. Az ivarérés után ivartalanított állatok testaránya már kevésbé változik. új környezeti viszonyokhoz alkalmazkodnak. így hazánkban is tiltják. vizeletből. 8. gyarapodás) jelentősen fokozhatók. omlósabb. de alkalmazhatunk hormonokat ivartalanításra vagy ikerellések indukálására is. Ilyen esetekben igen fontos. faggyút. vizsgálatával a szervezet különböző állapotaira következtethetünk. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ - vérmérsékletük nyugodt marad. Az állatoknak azt a képességét. Bizonyos hormonok kimutatásával. anyagcseréjük renyhébb lesz. tejből történő hormonkimutatáson alapulnak. kevesebb húst termelnek. nyugodtabbá válnak. Legelterjedtebb ezek közül az ivarzások hormonkészítményekkel történő befolyásolása. Honosulás. a korábbitól eltérő klimatikus. Kísérleti eredmények bizonyítják. a velük való bánás egyszerűbb lesz. hímszagtól mentes lesz.és haszonállatok eredeti hazájukból idegen. ha eltérő körülmények közé kerülve is megtartja eredeti jellegét. gazdasági szempontból jelentős szaporodási és egyéb tulajdonságait. akklimatizáció Az állattenyésztésben gyakran előfordul. termelési céljaink érdekében is használhatunk. hogy a tenyész. hogy a megszokottól eltérő. növekedési erélyük kisebb lesz. zsírral jobban átszőtt. Az állattenyésztés gyakorlatában az ivari hormonok mellett a növekedési hormonok (szomatotropinok) használata fordul elő elsősorban. hogy az új környezethez jól alkalmazkodjanak. az ivarzásszinkronizálás. tartási. Akkor honosul jól az állat. Például a vemhesség korai megállapításának módszerei általában a vérszérumból.8. több zsírt. honosulásnak vagy akklimatizációnak nevezzük. mert ellenkező esetben nem várhatunk tőlük gazdaságos termelést. Hormonkészítményeket tenyésztési. ezért az ilyen készítmények alkalmazását számos országban. 106 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . takarmányozási körülmények közé kerülnek. húsuk finomabb. hímszaguk megszűnik. de ivarszerveik elsorvadnak.

8. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________

Az akklimatizáció sikere vagy eredménytelensége leginkább az állatok ivari élete alapján ítélhető meg. Honosulási nehézségek esetén a hímek párzási kedve szünetel, az ondó minősége romlik. A nőivarú állatoknál ivarzási rendellenességek, vemhesülési zavarok lépnek fel. Az említetteken kívül légző- és emésztőszervi megbetegedések, étvágytalanság, termeléscsökkenés is jelentkezhet. Az akklimatizáció eredménye egyrészt függ az állatok alkalmazkodási képességétől, másrészt a környezeti feltételektől. Az állattal kapcsolatos tényezők közül legfontosabbak az életkor, a faj és fajta, de jelentős egyedi különbségek is tapasztalhatók. A fiatal állatok könnyebben alkalmazkodnak az új körülményekhez, mint az idősebbek. Az állatok importját, adás-vételét, szállítását és egyéb, jelentősebb környezetváltozással együtt járó mozgatását célszerűbb emiatt a teljes kifejlettség elérése előtt lebonyolítani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nőivarú állatok akkor honosulnak a legeredményesebben, ha már elérték teljes kifejlettségük felét, a hímek pedig annak a 2/3-át. Gazdasági állataink közül legkönnyebben a sertés és a baromfi honosul, majd a ló, legnehezebben pedig a kérődzők. A fajták közül azok akklimatizálódnak jobban, amelyek eredeti környezetükben is jelentős igénybevételnek voltak kitéve (arab ló, hegyi tarka marka, stb.). A környezeti tényezőknek a honosulásra gyakorolt hatása is jelentős. Általában elmondható, hogy annál könnyebben honosul az állat, minél szélsőségesebb viszonyok jellemzőek eredeti hazájára. Ilyenkor ugyanis az előéletet jelentő környezet edzettebbé, ellenállóbbá teszi az állatot, mint egy kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes miliő. Ezek szerint p. Nebraska (USA) erősen kontinentális klímájáról Közép-Európába hozott húsmarhák jobban akklimatizálódnak, mint a Nagy-Britannia kiegyenlített, óceáni éghajlatáról importáltak. A honosulás attól is függ, hogy mekkora a régi és az új környezet közötti különbség. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb a különbség, annál jobb a honosulás; minél nagyobb a környezet eltérése, annál nehezebb. A hegyvidékről alföldre telepített állatok könnyebben honosulnak, mint az alföldiek a hegyvidéken. Általában a hidegebb klímához az állatok jobban alkalmazkodnak, mint a meleghez.

_____________________________________________________________________________ 107 Általános állattenyésztéstan

8. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________

Ellenőrző kérdések: 1. Csoportosítsa az állati szervezetre ható környezeti tényezőket! 2. Ismertesse a fizikai környezeti hatásokat! 3. Ismertesse az állati szervezet hőszabályozási mechanizmusát! 4. A fény hogyan befolyásolja az állatok ivari életét? 5. A kasztrálás hogyan befolyásolja a hímek viselkedését és testösszetételét? 6. Ismertesse az akklimatizáció nehézségeit! Beküldendő feladat: Küldjön egy konkrét hasznosítási típusú fajta vagy hibrid tartástechnológiájából a környezeti körülményekre ajánlásokat!

108 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

9. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________

9. Gazdasági haszonállatok viselkedése
9.1. Az etológiai megfigyelések gazdasági jelentősége
Az utóbbi években az állattenyésztés, főként az állattartás szakirodalmában mind gyakrabban találkozunk egy olyan tudományággal, amely témáját tekintve egészen újnak mondható. Ezt a tudományágat, a szokás, a viselkedés görög nyelvű megjelöléséből, az ethos szóból származtatva, etológiának, illetve viselkedéstannak nevezik. A zoológiában régi hagyományai vannak az etológiának; ehhez viszonyítva a gazdasági állatok viselkedésére, magatartására vonatkozó speciális ismereteink meglehetősen hiányosak. A gazdasági állatok viselkedésével foglalkozó tudomány csak az utóbbi években indult rohamos fejlődésnek. Ebben szerepe van annak, hogy a gazdasági állatok környezetének gyökeres megváltoztatása gyakran kedvezőtlen élettani és viselkedésbeli reakciókat kelt, így a termelésre is hátrányos. Az etológia rohamos fejlődését segítették új vizsgálati módszerek is, amelyek a viselkedés mechanizmusának megismerését nagymértékben könnyítették. A nagyüzemek kialakulása, az állományok koncentrációja, az iparszerű termelési módszerek terjedése olyan viselkedési formák kialakulását, elterjedését eredményezi, amelyek összességükben egyre inkább eltérnek a természetes felépítésű populációk egyedeinek viselkedésétől. A gazdasági haszonállatokat, rendszertani helyük és hasznosításuk figyelembe vételével, már régóta vizsgálja az anatómia, a fiziológia és a genetika, e tudományok nem tudnak azonban megfelelő választ adni az egyed és a csoport viszonyára, ill. az emberi beavatkozás hatására létrejövő megnyilvánulásokra. Az állat viselkedése reagálás, reakció az őt érő hatásokra, ugyanakkor következtetni lehet belőle arra is, miként reagál termelésével a őt érő környezeti hatásokra. A viselkedés tehát az állat külső, ill. belső ingerekre adott reakcióinak összessége. A korszerű termelési formák, rendszerek alkalmazása a tenyésztés, a takarmányozás és a tartás területén, az állatállományok koncentrációja, az iparszerű termelési módszerekre való áttérés természetesen megváltoztatja az állatok tárgyi környezetét, valamint a fajtatársakhoz való kapcsolatok lehetőségét. Az állatok erre megváltozott viselkedésmódokkal reagálnak, alkalmazkodni igyekezvén az új környezethez. Ez az alkalmazkodás azonban – a hozamok csökkenése nélkül – csak meghatározott keretek

_____________________________________________________________________________ 109 Általános állattenyésztéstan

9. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________

között lehet eredményes. Az ipari jellegű termelés új tartási körülményeket eredményez, a kisebb állatcsoportok tartási viszonyait nem lehet egyszerűen szorzással átvinni az ipari jellegű nagyüzem nagy állatcsoportjaira.

9.2. Az alkalmazott etológia
Az alkalmazott etológia ez idő szerint a gazdasági állatok viselkedésének analízise, az egyed vagy populáció és a környezet közötti kölcsönhatásoknak az életmódra gyakorolt befolyásával foglalkozik. Az állatok csak akkor tudják termelési adottságaikat teljes egészében érvényre juttatni, ha fajtaspecifikus igényeik a környezettel összhangban vannak. A szervezet és a környezet kölcsönhatásainak feltárása, az állatok öröklött viselkedési tulajdonságainak a technológiákban való figyelembe vétele, az adaptációs készség fejlesztése, ezek az alkalmazott etológia legfontosabb vizsgálati területei. A szakosított ipari jellegű állattartó telepek bevezetésével az állatokat csaknem olyan mértékű változásnak tesszük ki, szinte átmenet nélkül, mint amit a domesztikáció korai szakasza válthatott ki. Ennek következtében felborult az egyensúlyi helyzet az állat biológiai igényei és a környezet között. Az egyensúlyi helyzet felbomlása abból adódott, hogy az állat igényeit legtöbbször nem vettük figyelembe, ill. az ilyen irányú kiválogatásra nem került sor, kellő ismeretek hiányában eddig erre nem is volt lehetőség. Ma, amikor az ipari jellegű állattartás technológiai fejlődése nem az egyszerűsödés, hanem a mind bonyolultabb technikai eszközök alkalmazására irányul, a műszaki-biológiai egyensúly megteremtése sürgető feladattá válik. Az új technológiai rendszerek kialakítása során fontos az adott állatcsoport viselkedésrepertoárjának ismerete és figyelembe vétele. A gazdasági állatok viselkedéstana tehát nemcsak a belső és a külső tényezők által kiváltott alkalmazkodás, illetve reagálás leírásával foglalkozik, hanem ezeknek a távolabbi kihatásaival is. Az alkalmazott viselkedéstan tehát végső fokon a szexuális magatartásnak a tenyésztésre, a legelési magatartásnak az állatok tréningjére, az anyai viselkedésnek a felnevelési módszerrel, a támadó vagy menekülő magatartásnak a kezelhetőségre, az együtt tartható állományegységre való hatását is vizsgálja. A gazdasági állatok alkalmazott viselkedéstana az állattenyésztés tárgykörébe tartozik. Feladata is ebből következik: az állatok megfigyelése különböző feltételek között, a faj- és fajtatipikus magatartási

110 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

a gazdaságos termék-előállításban való felhasználásának segítése. hogy környezetük megfelelő-e. a pulzusszám stb. amelyek ugyancsak tájékoztathatnak az állat közérzetéről. E fejezetben ismertetett viselkedésformák és életfolyamatok az adott fajú gazdasági állatokra a jelenlegi tartási viszonyok. okozati összefüggéseiket. meddig nem gátolja az állat vele született viselkedési formáinak kibontakozását. A jegyzetben elsősorban a viselkedési alapadatokkal foglalkozunk. így feltételezhető az élettani igények kielégítettsége is.pl. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ módok megismerése a feltárt törvényszerűségeknek a termelésben. ábra: Az etológia kapcsolatai a tartási rendszer komponenseivel Az ipari jellegű termelési rendszerek szervezésekor. sokszor egyáltalán nincs mód. a technológiák kialakításakor a szakemberek nem mindig veszik figyelembe. mert az élettani mérésekre (például a vérnyomás. mint a gazdasági állatok viselkedéstanában. hogy a környezeti feltételek megváltoztatása milyen mértékig lehet helyes.9. mint jelzőrendszer mutatja. ezeket azonban csak akkor használjuk. ha feltárjuk törvényszerűségeiket. Az állattenyésztésnek aligha van még olyan területe. 9. Az életjelenségek viselkedésbeli megnyilvánulásainak megfigyelése azért is fontos. _____________________________________________________________________________ 111 Általános állattenyésztéstan . amelyben annyira hasznosak lennének az állatokkal foglalkozó gyakorlati szakemberek sok-sok megfigyelésen alapuló tapasztalatai. Viselkedésük tehát. Ha az állatok teljesítményéből. E viselkedések megfelelő szintű termeléshez kapcsolódnak. .). azaz meddig nem megy a termelés rovására. már megszokott körülmények között jellemzők. Ebből következik. ismeretei. Az állatok közérzetüket viselkedésükkel fejezik ki. hogy a legtöbb iparszerű állattartó telepen az állatok biológiai igénye és a technológiai megoldások között nincs meg a kellő egyensúly.

112 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hanem olyan viselkedésrepertoárt is. Az alkalmazott etológiai kutatások. már késő. pihenés. 9.) a szervezet és a környezet közötti kölcsönhatások optimális viszonyát kell lehetővé tenni. amelyet az utódoknak továbbadnak. párosodási viselkedés. súlygyarapodásából következtetnénk közérzetükre. amikor már alig tudunk valamit tenni elhárításukra.3. fenyegetés. Úgy látszik.9. ürülékeltávolítással. csoportképzés. A viselkedési formák megnyilvánulásai Minden állatfaj meghatározott életkörülményekhez alkalmazkodott az idők során. mert a felsorolt viselkedési mintázatok tartástechnológiai szempontból ugyanennyi funkcionális területet jelentenek. komfortmozgások. Ezek már csak akkor jelzik a kedvezőtlen változásokat. társas viselkedés. gondoskodási tevékenység. A táplálkozási mechanizmus nem teljesen tisztázott. Az állattartásban a különböző technológiai folyamatokkal (például: takarmányozással. A viselkedésrepertoárt – lényegében funkcionális szempontból – a következő csoportokba rendszerezhetjük: táplálkozás. Táplálkozás: a táplálék elfogyasztásával kapcsolatos viselkedés összefügg a stabil belső állapot fenntartásával. ill. támadás. menekülés. kommunikáció A gazdasági állatok viselkedési alaptípusainak ismerete azért fontos. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ tejhozamából. higiénés rendszabályokkal stb. a gazdasági állatok viselkedésének ismerete tehát végül gazdasági eredményekben mérhető módon valósul meg. ürítés. játék. klimatizációval. Az állatfajok vagy -fajták a meghatározott élettérhez való alkalmazkodásuk során nemcsak sajátos testalkati bélyegeket alakítottak ki. az éhezés időtartamának növekedésével a táplálkozási készség fokozatosan nő.

amint erre a zárt tartási viszonyok között számos példa van. ebben az éhezésnek nincs szerepe. Komfortmozgások: a testápolással kapcsolatos mozgási formák megfelelő közérzet megnyilvánulását fejezi ki. rendellenes viselkedési formák lépnének fel. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ A jóllakás során viszont csökken. Különösen fontos a táplálék ízletessége és mennyisége. amelyben a táplálkozás befejeződik. a játék tehát aktív tanulási forma. a menekülést vagy a vadászatot csak utánozzák. De nem ez az egyetlen feladata. az uralkodó fényviszonyok azok a tényezők. A jóllakás folyamat sem tisztázott még. Azt is megállapították. A világos és sötét időszakok hossza. _____________________________________________________________________________ 113 Általános állattenyésztéstan . Azt a ciklust. A táplálkozási ciklust egy appetitív (kereső) viselkedés vezeti be. Olyan mozdulatokból áll. amelyek az endogén tényezőkkel kölcsönhatásban alakítják ki a pihenést. konszummatív szakasznak nevezzük. mert a harcot. az éhség). próbálgatják. amelyek az állat kültakarójának tisztogatására vonatkoznak. A külső ingerek szerepe ugyancsak döntő a táplálkozási viselkedésben. verekedés közben. A játékos viselkedés elsősorban az emlősökre jellemző. A játékban a különböző viselkedésminták kevésbé függenek a szokásos inger-reakció kapcsolatoktól. hogy ha a táplálkozással eltöltött időt vesszük figyelembe. A játék: a játékos viselkedés adaptív viselkedési minta. mert ez az egyik elősegítője a társulásnak. amelyet nem közvetlenül a táplálék által adott inger vált ki (hanem pl. Ez lehet saját vagy kölcsönös tevékenység. de a játszótárs nem sérül meg. Pihenés: a pihenés mint viselkedési mintázat a nappali és az éjjeli aktivitással áll elsősorban összefüggésben. A gazdasági állatok többnyire hasukon és oldalukon fekszenek. mozdulatokat alkalmazzák. Kiváltásában belső és külső tényezők játszanak szerepet. A puha fekvőhely azért kívánatos. Játék hiányában unatkoznának az állatok. A játékra azért is szükség van. ha a fekvőhely puha és nem hideg. mert ez simul könnyen a test fekvő felületeihez. Komfortmozgásoknak nevezzük azokat a viselkedési formákat is. amelyek számos más viselkedési formában is jelentkeznek. Játék közben az állatok ugyanazokat a fogásokat. mint támadás. de itt új változatokkal. A fiatal állatok játék közben saját tapasztalataikból ismerik meg környezetük elemeit.9.

hogy a csoporton belül szabályozza azoknak az ökológiai és biológiai tényezőknek az elosztását. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ Társas viselkedés: a társas életmód általában akkor alakul ki. támadás. amelyekből kevés van (élelem. A második szakasz kialakulásában főleg az ivarérés játszik szerepet. Az egyik a 114 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A társas rangsor kialakulása tehát a támadás elkerülését segíti és a verekedések megakadályozójának fogható fel. A társas rangsorban elfoglalt hely érvényesüléséhez szükséges. Más meghatározás szerint a társulás sajátosságait a formakülönbség. amelyikhez az állat alkalmazkodik. hogy az alárendelt félreálljon az útjából. amit az az állatcsoport határoz meg. míg végül a domináns (a rangsorban elöl álló) egyed jelenléte is elegendő ahhoz. Ha a csoportot párokra bontjuk. amelyekben társas rend alakult ki. párosodás stb. A társas viselkedés kialakulásában jelentős szerepe van az „imprinting” folyamatnak. Ezekről az individuális ismertetőjegyekről ma még igen keveset tudunk. A csoport dominancia-viszonyai – a társas rangsor – a szociális interakciók (ezek közé tartoznak a verekedések is) sorozatában alakul ki. két egymással ellentétes viselkedésforma jön létre. A csoporttá szerveződés alapján az egyedek egymással szembeni viselkedése szabályozott és előre jelezhető. ha egy faj egyedei hajlamosak a cselekvések együttes végzésére (élelemkeresés. az anyagcserebeli kapcsolat. A verekedések száma és hevessége idők folyamán egyre csökken. amely fenntartja ezt a kapcsolatot. az egyik egyed domináns. Fenyegetés. míg a másik vele szemben alárendelt. A rangsorban elöl álló egyedek sokszor ún. Az első az egészen fiatalkori társas kapcsolat. területvédés. terület. Általános vonása. A csoport szervezettségét a társas kapcsolatok rendezettsége mutatja. kifejező mozdulatokkal tartják fenn csoportbeli helyüket. menekülés: azokban az állatközösségekben. A csoportos viselkedés kialakulásában a gazdasági állatoknál két szakaszt különböztetünk meg. amelynek segítségével a fiatal állatok szülőket követő ösztöne vagy a dominálási sorrend felismerése nyilvánul meg. párosodás stb. A csoportos viselkedés kialakulásának indítékaként bonyolult kommunikációs mechanizmust kell feltételeznünk. ez az egyedi ismertetőjegyeken alapul.9.).). hogy az állatok egymást felismerjék. az információcsere alkotja. A dominancia-sorrend (társas rangsor) a társas együttélésben számos feladatot lát el.

a másik a behódoló. A dominancia megszerzésében. de ún. valamint olyan testtartás. annak ellenére. egyes fajoknál a tekintés iránya is megváltozik (nem a társ felé irányul). behódoló viselkedés jelei közé tartozik a csökkent mozgás vagy a teljes mozdulatlanság. amelyben az izmok lazák. az anyagcserétől. Az agresszivitás támadó. ami a termelés csökkenéséhez vezet. Párosodási viselkedés: minden állatfajnak sajátos ivari viselkedése van. csendes ivarzás esetén például az ivarzás alkalmával fellépő viselkedés nem vagy csak nagyon gyengén mutatkozik. Ezt az energiamennyiséget az állat legtöbbször a termelésre fordítandó energiakészletéből vonja el. A különböző fajokhoz tartozó egyedek találkozásakor az állat csak egy adott távolságig engedi magához közeledni a másikat. amelyet „személyi távolság” elnevezéssel jelölünk. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ domináns. mert az ezekkel járó aktivitás energiafelhasználással jár. A támadó viselkedéssel (fenyegetés. fenntartásában fajonként különböző. hogy bizonyos távolságon belül a domináns állatok megakadályozzák más állatok közeledését (kivéve. küzdelem) az állat elűzi az ingert keltő egyedet vagy állatcsoportot. A távolságtartó állatok általában oly módon tartják fenn az egyéni távolságot. ill. amely a testfelépítéstől.9. távolságtartó (nem érintkező típusú) állatoknál is van egy távolság. _____________________________________________________________________________ 115 Általános állattenyésztéstan . Az azonos fajú vagy csoportbeli. Az agresszió legegyszerűbb formája. de jelentős szerepe van az agresszív viselkedésmódoknak. félreállnak. az érzékszervektől és az idegrendszertől függ. támadó viselkedés fajtársaknál általában megszűnik. Sok állatfajnál mesterségesen is ki lehet váltani az ivarzás tüneteit. Az agresszív. lényegében vele született. ha az egyik állat megadó viselkedést mutat. ezután elmenekül vagy támad. fenyegető. ha kölcsönös testápolásról van szó). amikor az állat a számára szükséges területet védi fajtársaival vagy más fajok egyedeivel szemben. hogy a fiziológiás jelenségek a nemi szerveken kimutathatók. a behódolók vagy alárendeltek pedig elhúzódnak. Az agresszív viselkedési formák gyakori fellépése a gazdasági állatok tartásában nemkívánatos. verekedő viselkedés. A párosodási viselkedés az állatoknál jellegzetes. Az ún. A megadó. Az ivarzás tünetei a peteérés ciklusától elválaszthatók. Ilyenkor az állat elrejti az ellenfél elől azokat a testrészeit. amelyeket a fenyegetéskor mutat.

hangok. Az ivarzási viselkedés megfelelő kialakulását nagymértékben serkentik a speciális szagok. a hím közelsége. 116 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . szarvasmarha) az újszülöttek nyalogatása az izomfeszültség reflexszerű növekedését váltja ki. valamint elegendő kölcsönös ingerlést biztosítson mind a hím. hanem a fedező apaállatokét is. Más állatoknál viszont (pl. Ürítés: az ürítésnek a különböző fajoknál számos változata figyelhető meg. Az ivarzási tünetek hiánya nemcsak a gondozó személyzet munkáját nehezíti meg. A gazdasági állatoknál az állatok párosodás előtti érintkezése viszonylag rövid ideig tart. a nyúl) az anyák azért nyalogatják. Az anyai ösztön megnyilvánulásainak fontos szerepe van. Ebben az értelemben az adaptáció a környezeti változások hatására jelentkező szervezeti vagy viselkedési változás. és így a végbél és a húgyhólyag kiürüljön. A vakon született kicsinyeiket (pl. hogy lehetővé tegye a nőstény számára a fogékonyság jelzését. Az előkészítő tevékenység (udvarlás) feladata. Az adaptáció: az állatok környezetük változására állandó és folyamatos viselkedésváltozással reagálnak. a környezet. Gondoskodási tevékenység: a legtöbb állat viszonylag sokáig gondoskodik kicsinyeiről. mert nemi ingert jelent az ellenkező nemű egyedeknek. Az ürítés formája és az ehhez kapcsolódó bélsárelrejtési vagy megsemmisítési tevékenység állatfajonként változó.9. Egyes állatfajoknál az ürítés területhez kötött tevékenység. a mesterséges termékenyítés alkalmazása esetén viszont megmutatja a tenyésztőnek a beavatkozás kellő pillanatát. de okozhatnak ellentétes tüneteket is. Az anya és az ivadék kapcsolata mind a két részről az események meghatározott sorozatához kötődik. szaporodását és termelőképességének kifejtését. mind a nőstény számára a kopulációhoz. amely a megváltozott környezetben is lehetővé teszi az állat életben maradását. Ezek a tényezők képesek megsokszorozni az ivarzás tüneteit. hogy a gyomor alsó részében és a lágyékon a záróizmok reflexszerűen elernyedjenek. amelynek eredményeképpen az újszülött lábra áll és szopni kezd. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ Az ivarzási és párzási viselkedés nagy szerepet játszik az állatok szaporodásában. Az ember tevékenysége ennek a viselkedési formának a jelentőségét a gazdasági állatoknál nagymértékben csökkentette.

hogy az fennmaradására kedvező legyen. hogy a madarak intelligenciája nem marad el az emlősökétől. amelyek az ösztönös viselkedést (pl. hogy az adaptálódás sikertelen lesz. Az adaptációt nemcsak az örökletes tényezők alakítják. hogy a madaraknál az ún. A madaraknál inkább azok az agyrészek differenciálódtak jobban. hogy az emlősök intelligensebbek. Ha a környezeti változás nagyfokú. Nem minden alkalmazkodás jár sikerrel. hogy a szervezet igyekszik úgy reagálni a változásra. A viselkedést a régebben jelentkezett ingerek és az azokra adott reakciók eredményessége is befolyásolja. csoporttársaitól vagy saját tapasztalatai alapján. mint a madarak. hogy a magasabb rendű állatok adaptációja az öröklött viselkedési minták és a szerzett tapasztalatok kombinációja révén alakuljon ki. mert az emlősök agykérge fejlettebb. az alkalmazkodás alapvető biológiai törvényszerűség. Több inger együttes vagy egymást követő jelentkezése esetén az egyes ingerek relatív viszonya a döntő az állatok válaszreakciója szempontjából. A tapasztalatok összegződése csökkenti a viselkedés variabilitását. Minél nagyobb az állat tanulási kapacitása. annál több reakciómódot tanulhat meg szüleitől. Az öröklődés megszabja az állat viselkedési lehetőségeit. és az ingerekre adott viselkedési válasz előre jelezhető. hanem az előző tapasztalatok is. Az állat öröklött és tanult tulajdonságaitól függően reagál egy-egy külső ingerre. és úgy tűnik. hogy az ipari jellegű tartáshoz miért alkalmazkodnak a tyúkfélék könnyebben. intelligencia irányítója (barázdált struatum) erősebben fejlett. mint a szarvasmarhák vagy a sertések. Korábban azt tartották. lehet. az évszakokhoz kötődő vándorlást) irányítják. Az összehasonlító bonctani vizsgálatok ugyanis azt igazolják. az ingerre vagy az ingerekre adott reakció a genotípusban kódolt kombinációk sorából kerül kiválasztásra.9. Ennek következtében a viselkedési mintázatok állandósulnak. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ Az adaptáció. Újabban ez a korábbi felfogás módosult. Több viselkedési elem vagy viselkedési elemek egész sorozata jelentkezhet az egyes ingerek hatására. Így lehetővé válik. Ennek alapján magyarázható tehát az is. amely azt jelenti. _____________________________________________________________________________ 117 Általános állattenyésztéstan . A viselkedést tehát nemcsak az öröklődő viselkedési típusok. hanem a felhalmozódó tapasztalatok is befolyásolják. mint az emlősöknél.

stresszornak. A fokozott működésre késztetett mellékvesekéreg cukorigénye egyre növekszik.. Ekkor ellenálló képessége csökken. s amely lehetővé teszi szaporodásukat és 118 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A stressz és a viselkedés A szervezet a környezetből rendszeresen érkező ingerekhez adaptálódik.9.4. akkor az egyedsűrűség további növekedése következtében jelentkezik és fokozódik a stresszhatás. terhelést idéznek elő. A készültségi reakciók szakaszában a szervezet mozgósítja a tartalék energiáját. Az agyalapi mirigy ACTH (adrenokortikotrop) hormont bocsát ki a mellékvesekéreg működésének serkentésére. amelyek a szervezetben különleges állapotot.1. A megszokott ingerektől eltérő hatások is érhetik a szervezetet. Ha a stresszhatás erős és hosszabb ideig tart – a sikeres ellenállás szakasza . Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ 9. A Selye által kidolgozott stresszelmélet szerint a szervezetet terhelő inger hatására a reakciók egész láncolata megy végbe. 9. az ellenanyag-termelés fokozódik. akkor a mellékvesekéreg megnagyobbodik. Deevey igen érzékletes hasonlattal világítja meg a stressz biokémiai alapjait. Ebben az alkalmazkodásban neurohormonális tevékenysége segíti. majd a szervezet kimerül és anyagcserezavarok vagy különféle baktériumok által kiváltott betegségben az állat elpusztul. Azokat a környezeti ingereket. és még nagyobb mennyiségben ürülnek a vérbe az ún. hogy életfolyamatai természetes mederben menjenek végbe. A vércukorszint zuhanásszerű csökkenésére végül az agy súlyosan károsodik. Ez a vércukorszint rovására megy végbe. A hormonműködés zavarára mellékvesekéreg és a máj gyulladásba jön. ami normális tevékenységüket gátolja.4. a kortizon nevű hormon jelzi ezt az agyalapi mirigynek. magát a szervezetben kialakult helyzetet stressznek nevezzük. alkalmazkodási hormonok. Ha a stressz továbbra is fennáll. Minden állatnak szüksége van egy bizonyos térre ahhoz. A nagyon erős stresszhatás esetében következik be a kimerülés állapota. Vizsgálatai szerint a stressz a hormonok működésében idéz elő zavart. A zsúfoltság hatása az állatok viselkedésére Ha egy adott területen bizonyos szint fölé nő az állatok száma. nő a szervezet ellenálló képessége. amikor a szervezet kimerítette adaptációs képességét. amelyek ellen védekeznie kell.

A túlfokozott mellékvese-működés következtében valószínűleg csökken az állatok stressztűrő képessége. a rangsorban hátul állók egyre kisebb területre szorulnak össze. igyekszik a kedvezőtlen ingereket kivédeni. Jelenlegi ismereteink szerint a rangsorban magasabb helyet elfoglaló egyedek a csoporton belül nemcsak kisebb stresszhatásnak vannak kitéve. A nőstények méh-. mint amennyit testtömege révén elfoglal. Ha ez a minimális tér nem áll rendelkezésre. A stresszhez való adaptálás tehát csak az állomány. A viselkedési eltorzulások (szink-viselkedés) egyes vizsgálatok szerint akkor lépnek fel. mint a rangsorban hátul álló társaik.9. ahhoz az egyedsűrűséghez viszonyítva. majd bekövetkezik a tömeges elhullás. Az egyed tehát a csoportos tartásban nemcsak annyi helyet igényel. amely elhulláshoz vezethet. és a rendelkezésre álló terület nagyobb részét ők foglalják el. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ termelésüket. ill. a mellékvese működése is fokozódik. ennek következtében pusztulnak el. „válsághelyzet” következik be. A rendellenes viselkedést mutató állatok veséje. Ha a stresszhatás növekszik. Ha az eltávolodásnak korlátai vannak. hanem kóros elváltozást is mutat. és az itt jelentkező stresszhatások túlterhelik ezeknek az állatoknak a mellékveséit. mája. a csoport egy részénél következik be. A rangsorban elöl állók a zsúfoltság hatására agresszívabbak lesznek. hanem ehhez még annyit. amennyi a csoportos ingerek szabályozásához szükséges. A stresszhatás növekedése következtében a szervezetben olyan endokrin reakció indul meg. hanem ellenállóbbak is a stresszel szemben. mellékveséje nemcsak megnagyobbodik. függ az ingerek intenzitásától és nem utolsósorban a csoport szervezettségétől. amely enyhébb esetben termeléscsökkenést. petefészekrendellenességeket mutatnak. hogy távolságtartó vagy érintkező típusú fajokról van szó. növekszik az állatok közötti távolság is. A zsúfoltság hatására fellépő stressz elleni védekezés következtében a szervezet energiát használ fel. míg a másik rész áldozatául esik a stressznek. ha az állománysűrűség kétszeresére nő. amit angol szóval szink-viselkedésnek nevezünk) a mellékvesék huzamos ideig tartó túlzott aktivitása következtében. s így az ismételt ingereknek a szervezet nem tud ellenállni. amelyben az állatok már minimális stresszhatást mutatnak. Ez utóbbi függ attól. kritikus térnek nevezzük. mert ha nő az agresszivitás. Azt a minimális területet. Rendellenes viselkedés mutatkozik (kiborulás. _____________________________________________________________________________ 119 Általános állattenyésztéstan . amely az állatnak szükséges. súlyosabb esetben pusztulást okoz.

különböző technológiai körülmények között tapasztalható jelenségekkel.9. hanem méréseken. A gazdasági állatok viselkedésének megismerése Az állatok viselkedése megismerésének legfontosabb módszere a megfigyelés. Itt a viselkedést 120 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . ábra: A stresszhatás és az adaptáció az ipari jellegű tartásban 9. amely tartalmazza a viselkedésrepertoár elemeit. másrészt azért. hanem mennyiségi értékekkel. A gazdasági állatok viselkedésének vizsgálatában is első lépés az ún. Ez egyrészt azért szükséges. A gyakorlati életben az állatok viselkedésére vonatkozóan nemcsak általános jellegű megfigyelésekre van szükség. Ezt követheti a viselkedés mechanizmusának kísérletes vizsgálata. ivarú. amelyeket élettani és környezeti hatások vizsgálata egészíthet ki. számadatokkal is regisztrálni lehessen. etogram (akciókatalógus) megszerkesztése.5. hogy egy meghatározott fajú. állatcsoport átlagát jellemző mutatószámok összehasonlíthatók legyenek eltérő környezetben. Az életfolyamatok mennyiségi változása igen fontos a termelési folyamatok optimalizálásával kapcsolatban. életkorú stb. fajtájú. hogy a jelenségeket ne csak leírással jellemezze. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ 10. számszerű értékeken alapuló adatokra is. A viselkedéstani (etológiai) megfigyelések külső (morfológiai) megjelenési formákhoz kapcsolódnak.

Milyen viselkedésrepertoár elemeket vizsgál az alkalmazott etológia? 2. amelynek segítségével a viselkedés mechanizmusa megérthető.9. A vizsgált adatok matematikai kiértékelésével azután fel lehet állítani azt a működési vázlatot. Mit jelent a szociális rangsor fogalma? 3. Ismertesse a stresszállapot szakaszait! 4. A vizsgált paramétereket etogramon rögzítse! _____________________________________________________________________________ 121 Általános állattenyésztéstan . Ismertesse az etológiai megfigyelés módszertanát! Beküldendő feladat: Végezzen el egy háziállaton legalább egy 2 órás viselkedési megfigyelést. Ellenőrző kérdések: 1. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ meghatározó ingerekre adott válaszreakciók mérése kibernetikai módszerekkel történik. Az ilyen analízis tisztázza a viselkedés ingermenetének (input) és az erre válaszként jelentkező viselkedésnek (output) mennyiség és minőségi viszonyait.

Ilyen genetikai egyensúlyban lévő populáció a természetben ritkán fordul elő. ábra: A populációk genetikai egyensúlyának megváltoztatására ható tényezők 122 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Tenyésztési eljárások Az állattenyésztési (nemesítési) tevékenység alapvető célja a gazdasági állatpopulációk genetikai struktúrájának kívánatos irányban történő megváltoztatása. A tenyésztési (párosítási) eljárások rendszerezésének kiindulópontja a véletlenszerű párosodás (pánmixis). tehát genotípusgyakorisága (génszerkezete) nem változik. Rendszerint azonban ezekben a populációkban (a beltenyésztettség elkerülésére) is folyik tenyésztőmunka. A véletlenszerű párosodás esetén az állomány genetikai egyensúlyban van. A populáció genetikai egyensúlyára különböző tényezők eltérő mértékben hatnak. a korszerű állattenyésztésben voltaképpen nincs is és nem is cél ennek létrehozása. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ 10. Bizonyos kivételt képez az ún. 11. amikor minden egyed egyenlő eséllyel képes egymással párosodni. frekvenciával fordulnak elő (morfológiai bélyegek. génrezervátumok fenntartása (őshonos fajták megőrzése génmegóvási céllal). a kedvező genotípusok gyakoriságának növelése. termelési tulajdonságokat befolyásoló gének). meghatározott géngarnitúrával rendelkezik.10. Minden populáció jellemző. Ennek a génkészletnek a keretében egyes faktorok (gének) bizonyos gyakorisággal.

hogy a tenyésztési eljárások új géneket nem állítanak elő.közvetlen és . A tenyésztési eljárások felosztásának hagyományos (konvencionális) rendszere a fajtát tekintette alapvető kiindulási egységnek. fenotípusban is kifejezésre jutó változatokat. csak a már meglévők kombinációjával hoznak létre új. a különböző egyedek párosítása viszont az egyedek heterozigozitását növelik. vagy ősöktől (általában a VI. ősi sorral bezárólag) egyedeket párosítunk. Fontos ismételten leszögezni. Gyakorlatilag rokontenyésztést akkor folytatunk. _____________________________________________________________________________ 123 Általános állattenyésztéstan . neokombinációkat hoznak létre. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ A tenyésztési eljárások különböző irányban és mértékben változtatják meg a populációk szerkezetét a tenyészcéltól és az alkalmazott tenyésztési eljárástól függően. és keresztezést. A felosztás alapjául az szolgált.10. A hasonló egyedek párosítása az ivadékok homozigozitását. A rokontenyésztés Az állomány átlagos rokonságánál közelebbi rokonságban lévő – vagyis származásilag azonos géneket tartalmazó – egyedek párosítását rokontenyésztésnek tekintjük.közvetett haszonállat előállító keresztezés Fajtahibrid előállítás 10.és családtenyésztés Vérfrissítés Keresztezés Cseppvér és nemesítő keresztezés Fajtaátalakító keresztezés Új fajtát előállító keresztezés Haszonállat előállító keresztezés . ha egymással közös őstől. hogy milyen állattenyésztési rendszertani (taxonómiai) egységbe tartoznak a szülők.1. illetve különbözősége. amikor az egymással párosítandó egyedeket ugyanabból az elismert fajtákból válogatják ki. Ezek szerint megkülönböztetnek fajtatiszta tenyésztést. A tenyésztési eljárások rendszerezésének elve a párosítandó egyedek fenotípusos és genotípusos hasonlósága. amikor a párosított szülők különböző fajtákhoz tartoznak: Fajtatiszta tenyésztés Rokontenyésztés Vonal.

meghatározott célok érdekében alkalmazzák a módszert.10. nagyfokú konszolidáltság kialakítása. édestestvér párosítás. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ A rokontenyésztés gyakorlati célja – a változatokból eredően – a következő: a populáció homozigozitási fokának növelése és a heterozigótaság csökkentése. A rokontenyésztés fenotípusos hatása a tenyésztői gyakorlatban közismert. Intenzitás szerint megkülönböztetnek: szoros vagy vérfertőzéses rokontenyésztést. a kedvezőtlen recesszív gének kiküszöbölése az állományból. A nagyobb szaporaságú és rövid generáció intervallumú fajok érzékenyebbek a rokontenyésztésre. annál nagyobb a génjeik hasonlósága és ezért növekszik az ivadékaik homozigozitása. A különböző fajok eltérően reagálnak a rokontenyésztésre. alkalmazkodó képességét és termelését. A rokontenyésztés káros következményeinek kiküszöbölésére a következő rendszabályokat célszerű alkalmazni: rokontenyésztést kiváló genetikai képességű letális és szubletális faktoroktól mentes állományban végeznek. vagy depressziónak nevezik. heterózishatás kiváltására alkalmas rokontenyésztett vonalak előállítása. nagy örökítő képességű. közeli. ősi sorban lévő közös ős esetén. meghatározott tulajdonságok és az őket kialakító gének rögzítése. ún. ősi sorban lelhető fel. amikor a közös ős az V-VI. A legfontosabb háziállat fajok rokontenyésztésre való érzékenységi sorrendje a következő: baromfi – sertés – juh – ló – szarvasmarha. életképességét. és ezzel összefüggésben a rokontenyésztési leromlásuk fokozódhat. távoli. mert tapasztalataik szerint károsan befolyásolja az állatok növekedését és fejlődését. mérsékelt III-IV. A jelenségeket rokontenyésztéses leromlásnak. 124 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . amikor a közös ős a II-III. A tenyésztők csak kivételesen. szaporaságát. Minél közelebbi rokonságban vannak a szülők. küllemét. szülő-utód. A kitenyésztettebb és kiegyenlítettebb fajták ugyanazon a fajon belül érzékenyebben reagálnak a rokontenyésztésre. A párosítandó egyedek rokonsági foka jelentősen befolyásolja az ivadékok rokontenyésztettségét. ősi sorban (franciául remove) található. prepotens tenyészállatok genotípusának a populációban való koncentrálása.

A vonaltenyésztés azt jelenti. hogy az előre körvonalazott cél érdekében egy kiváló képességű apaállattal (vonalalapító) kialakított állományt vele minél közelebbi rokonságba hozunk anélkül. 10. _____________________________________________________________________________ 125 Általános állattenyésztéstan . a rokontenyésztésbe vont állományt a káros recesszív génekre előzetesen vizsgálni kell. A tenyészvonalnak tehát bizonyos értékmérő tulajdonságokban kiemelkedő állatok rokoncsoportja tekinthető. illetve megőrzése a vonal tagjainak genotípusában. a rokontenyésztésbe vont állomány felnevelése edző legyen. csak kitűnő konstitúcióval rendelkező egyedeket szabad rokontenyésztésbe vonni. a rokontenyésztett állományt optimális tartási és takarmányozási viszonyok között tartsuk. meghatározott célok érdekében. amikor tudatos rokontenyésztést nem kívántunk folytatni. ha egy-egy fajtában illetve állományban a rokontenyésztéses leromlás jeleit észleljük olyan esetben. A vérfrissítés Tulajdonképpen a fajtatiszta tenyésztés egyik formája. a rokontenyésztést csak a szükséges mértékben és meghatározott ideig végezzük. Ezzel szemben az ún. amelyeket meghatározott tulajdonságra szelektálnak (vonal specializáció). a rokontenyésztésre használt hímeket és nőstényeket (ha lehetséges) eltérő viszonyok között kell felnevelni.10.2. A vonaltenyésztés célja a vonalalapító értékes génjeinek minél nagyobb arányban történő akkumulálása. genealógiai (származási) vonalak automatikusan képződnek egy-egy kiváló apaállat rendszeres használata és favorizálása révén. szigorú szelekcióval egybekötve végezzünk rokontenyésztést. A vonaltenyésztés A vonaltenyésztés a rokontenyésztésnek egy enyhébb változata. Akkor alkalmazzuk. váltakozva kell rokon és nem rokon tenyésztést folytatni. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ - csak kiváló genetikai tulajdonsággal rendelkező apaállatra.3. 10. hogy az így létrejött rokonsági csoport más egyedekkel is rokonságba kerülne.

4. A nemesítő keresztezéssel ellentétben a fajtaátalakító keresztezésnek nem a meglévő fajta megőrzése. Ezt követően az állományt önmagában tenyésztjük tovább. 10. Ilyen esetben a fajtát sem lecserélni. hogy egyéb tulajdonságaiban ne változzon.10. Fajtaátalakító keresztezés A populáció gyors átalakítására alkalmas módszer a javító fajta tömeges importja nélkül. sem gyökeresen átalakítani nem célravezető. ha a tenyésztett fajta tulajdonságainak túlnyomó hányada a tenyészcélban megfogalmazott igényeket kielégíti ugyan. A nemesítő keresztezés sikeréhez elengedhetetlenül szükséges. A nemesítő keresztezéssel a nemesíteni kívánt populáció jellegét és értékes tulajdonságait megőrizzük és a javításra szoruló tulajdonságait egyszeri keresztezéssel korrigáljuk úgy. szigorú szelekciót folytathassunk. Ilyenkor a javító fajta gén aránya – ami az F1 nemzedékben 50 %-os – generációról-generációra feleződik. A javítandó fajta bizonyos génarányának fenntartása érdekében a keresztezést időnként megismétlik.5. 10. 126 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . de egy-két értékmérő tulajdonsága javításra szorul. mígnem olyan mértékűre csökken. Ha a javító fajtával csak egyszer keresztezik a javítandó fajtát. hogy az optimálisnak talált génarányt folyamatosan fenntartsuk a nemesített populációban és következetes. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ Ilyenkor ha lehet a fajtán belül. A jól sikerült vérfrissítés a fenti okok bekövetkeztével megismételhető. de a javító fajta génaránya a következő generációkban sem tűnik el. hanem az átalakítása a cél. vagy a fajtacsoport keretei között keresünk olyan apaállatokat. hogy fenotípusosan érzékelhető formában nem jelenik meg. A nemesítő (cseppvér) keresztezés Alkalmazása akkor indokolt. akkor cseppvér keresztezésről van szó. amelyek a tenyészcélnak egyébként megfelelnek és ezekkel állítunk elő egy generációt.

Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ A kiinduló fajta génaránya nemzedékenként nő. B nemesítő fajta génaránya nemzedékenként feleződik. 12. ábra: Cseppvérkeresztezés Az A és B fajta génaránya a 2.10. keresztezett nemzedéktől állandó: A = 75 % B = 25 % 13. ábra: Nemesítő keresztezés _____________________________________________________________________________ 127 Általános állattenyésztéstan .

Új fajtát előállító keresztezés Az eddig bemutatott keresztezési módszerek közös vonása.6. elegendő a javító fajta hímjeit importálni. amelyek több 128 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . ábra: Fajtaátalakító keresztezés A módszer lényege. a kiinduló fajta helyi viszonyokhoz való jobb alkalmazkodó képessége (rögszilárdsága) kihasználható. 14. Ezért kialakulhat olyan helyzet. 10. A módszer előnyei: nem kell drága fajtacserét végezni. a fajtaátalakítás mértékének ütemében javíthatók a termelés környezeti feltételei.10. hogy szükség lehet új fajták nemesítésére. hogy a végeredmény valamelyik keresztezési partnerrel közel azonos állomány létrehozása. hogy a javító fajta apaállatait tartósan használják a javítandó fajta átkeresztezésére a kívánatos típus kialakításáig. a nagyarányú tenyészállat import miatt nincs akklimatizációs zavar. A változó és egyre növekvő igényeknek azonban a rendelkezésre álló fajták nem tesznek eleget. így a keresztezéssel létrehozott nagyobb termelőképességű állomány igényeit 56 nemzedék alatt fokozatosan ki lehet elégíteni. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ A kiinduló fajta génaránya nemzedékenként feleződik B átalakító fajta génaránya nemzedékenként nő. A javító fajta kiválasztására a számításba jöhető fajtakör bevonásával esetleg előkísérleteket végeznek.

Ezen a helyen csak néhány világhírű fajtára hivatkozunk: az angol telivér fajta (arab.10. A keresztezéssel létrehozott megnövelt genetikai változatosság erre jó lehetőséget nyújt. a nemesítés lépéseit. két vagy több fajta – esetleg faj – genotípusainak egyesítése vagy kombinálása útján. A kultúrfajták túlnyomó többsége keresztezés útján keletkezett. az elképzeléseknek megfelelő egyedek gyors elszaporítása. A munka előfeltétele olyan genetikai program kidolgozása. Újabban a több fajta keresztezésével előállított változatot szintetikus fajtának is szokás nevezni. az orosz ügető (arab x dán x holland x mecklenburgi x angol telivér). hanem a pillanatnyi igényeknek megfelelően vonják be a fajtákat. azaz hogy a tenyésztési programban milyen sorrendben követik egymást a kiválasztott fajták és a keresztezett nemzedékek. az új fajtát előállító keresztezés célja új változat (populáció) előállítása. Amint azt a neve is mutatja. A keresztezéssel előállított új fajta tulajdonságait ezután fajtatiszta tenyésztéssel megtartják. a megfelelő keresztezési konstrukciók meghatározása. Ennek lényege. a shorthorn marhafajta (teeswater x holderness x yorkshire x durham) vagy a magyar tyúkfajták (helyi parlagi fajták x orpington x plymouth x rhode island x leghorn x new hamspshire). illetve továbbfejlesztik. Az új fajta előállításának főbb mozzanatai tehát: • • • • a kitenyészteni kívánt fajta (típus) főbb termelési paraméterein4ek körvonalazása. amely tartalmazza az elérendő tenyészcélt. nyitott változata. Terjedőben van a szintetikus fajták előállításának ún. perzsa. a keresztezésbe vonandó fajtákat. a létrehozni kívánt típus képességeinek kibontakoztatásához szükséges környezeti feltételek megteremtése. hogy a keresztezésbe nem valamely eleve meghatározott terv szerint. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ fontos tulajdonságban kiemelkedőek vagy egyesítik magukban néhány fajta kiváló tulajdonságait. továbbá az új fajta várható átlagos termelését a tenyészcélban megjelölt értékmérő tulajdonságokban. az aktuális tenyésztési _____________________________________________________________________________ 129 Általános állattenyésztéstan . török. a kiinduló fajták körének felmérése és kiválasztása. szíriai lovak x angol helyi állomány x hidegvérű). • • rendszeres és szigorú szelekció.

A típusheterózisra az egymástól morfológiailag és élettanilag. Az anyai heterózis elsősorban az anyai tulajdonságokban mutatható ki. A heterózis számos formában jelentkezhet. az ovulációs rátában. A heterózisnak elsősorban a különböző keresztezési módszerekben való kihasználhatósága szempontjából több alaptípusát különítjük el. életképességében. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ feladatok szem előtt tartásával. az embrionális elhalás arányában. amikor a keresztezett F1 nemzedék fenotípusos átlagteljesítménye valamilyen tulajdonságban meghaladja a szülők átlageredményét. nyomán integrált heterózisnak nevezik.7. A klasszikus heterózis és a típusheterózis összegződését pedig Horn A. a születéskori alomnépességben. ha a keresztezett ivadékok jobb szaporasággal rendelkeznek. Ha azonos környezetben az F1 generáció átlagos termelése elmarad a szülők átlagától. amely az utódok nagyobb tömegében. minden esetben a világon rendelkezésre álló legmegfelelőbb génkészlet bevonásával. • szomatikus heterózist. a fogamzóképességben stb.10. Az apai heterózis a keresztezett apák utódainak termelésében mutatkozik meg. esetleg a jobbik szülő teljesítményét is. • adaptív heterózist. amely a keresztezett ivadékok jobb alkalmazkodóképességében. a választási testtömegben. A keresztezett anyák fölényét jelzi pl. akkor negatív heterózisról beszélünk. A heterózisjelenség esetenként csak a növekedés és fejlődés bizonyos szakaszában észlelhető. 10. Az F1 130 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Az egyedi heterózis a keresztezett egyed fenotípusos teljesítményben mutatkozó fölénye a tisztavérű egyedekkel szemben. mérhető többlet. jobb fejlődésében és végeredményben azok nagyobb termelőképességében realizálódik. továbbá a teljesítményben jelentős mértékben eltérő anyai és apai állományok keresztezésekor számíthatunk. Az érintett értékmérő tulajdonságok szerint megkülönböztetünk: • reproduktív heterózist. A heterózishatás kihasználására irányuló tenyésztési eljárások Heterózis alatt azt a jelenséget értik. ez a tranzitheterózis. betegségekkel szembeni ellenálló képességében nyilvánul meg. mint szüleik. tömeggyarapodásában.

továbbá az összes hímivarú állatot minden nemzedékből haszonállatként értékesítik. hogy a keresztezett nemzedékek az árutermelést és a tenyésztést egyaránt szolgálják. hogy itt minden keresztezett nemzedék nőivarú egyedeit is tenyésztésbe vonják.1. 10. A közvetlen haszonállat előállító keresztezés lényege.1.1.1. miután a keresztezésből származó.1. amelyet közvetlenül árutermelésre hasznosítanak. 10. hogy ezek is a heterózishatás kiváltását célozzák. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ nemzedékben jelentkező fenotípusos fölény pénzbeni kifejezésére szolgál az ún. 10.7. Közvetlen haszonállat előállító keresztezés Az ide sorolt eljárások fő jellegzetessége.2. Közvetett haszonállat előállító keresztezés Váltogató (vagy criss-cross) keresztezés Két fajta (A és B) folyamatos váltogató keresztezésével végzik. Egyszerű heterózistenyésztési módszerek 10.3. A hibrid-előállításban ennek maximális kihasználása a cél.10. miután e módszerek közös vonása. erre alkalmas nőivarú egyedek tenyésztésben maradnak. profitheterózis. A haszonállat és a tenyészállat csoport csak részben különül el. A keresztezés során az A és B állomány apaállatait váltakozva használják. _____________________________________________________________________________ 131 Általános állattenyésztéstan . hogy két eltérő fajtába (vonalba) tartozó egyedeket párosítanak olyan utódok előállítására. A továbbtenyésztéshez nem szükséges nőivarú egyedeket.7.7. A közvetett haszonállat előállító keresztezés Tulajdonképpen a folytatható haszonállat előállító keresztezések tartoznak ebbe a csoportba. Az előzőekben ismertetett két fajtás közvetlen haszonállat előállító keresztezéstől (és annak visszakeresztezéses változatától) lényegesen különbözik abban.7.

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________

15. ábra: A váltogató keresztezés Rotációs keresztezés Ez az eljárás abban különbözik a váltogató keresztezéstől, hogy három vagy négy fajtával (vonallal) végzik. A keresztezésbe vont fajták (vonalak) meghatározott sorrend szerint ismétlődnek a keresztezés folyamán. Három fajtás rotációs keresztezés esetén például az A és B fajta keresztezéséből származó F1 nemzedék legjobb nőivarú egyedeit a harmadik C fajta hímjeivel termékenyítik. A fajták azonos sorrendben ismétlődnek a rotációban.

16. ábra: A rotációs keresztezés

132 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________

10.7.2. Kombinációs képességre alapozott tenyésztési eljárások 10.7.2.1. Vonalkeresztezések
A vonalkeresztezések célja, hogy az egymástól jelentősen különböző, saját körükön belül viszonylag homogén részpopulációk optimális kombinálásával kitűnő fenotípusú hibrid végterméket állítsunk elő, amely nagyobb gazdasági hasznot hoz, mint az előállításra fordított összes költség. A vonalkeresztezések körében tárgyaljuk: • • • • a rokontenyésztett vonalak keresztezését (hibrid program), a rekurrens szelekció módszerét és a reciprok rekurrens szelekciót, topcross tenyésztési eljárást.

Bármilyen módszerrel is állítják elő a vonalak (vérvonal, tenyészvonal, rokontenyésztett vonalak), ezek felhasználása az esetek többségében a heterózis kiváltására irányul. Ezt a munkát szigorú tenyésztési terv alapján, speciális tenyésztői központok végzik, a hozzájuk kapcsolódó szaporító- és végtermék-előállító üzemek bevonásával, ún. hibridprogram keretében. Rokontenyésztett vonalak keresztezése (hibridprogram) A hibridprogram célja a heterózishatás optimális kihasználása. A heterózis optimális kiváltásának feltétele a vonalak fenntartása, javítása és folyamatos keresztezése. Ebben a rendszerben a haszonállatok mindig keresztezettek, így különböző fokban heterozigóták. A keresztezésre használt vonalaknak megfelelően szaporának kell lennie, mert ellenkező esetben nem lennének képesek önmagukat újratermelni (reprodukálni), és a keresztezéshez elegendő anyaállatot szolgáltatni. Ez az oka elsősorban, hogy a hibridpogramot főként a szapora fajok (baromfi, nyúl és sertés) esetében alkalmazzák. A hibridprogram a tenyésztőmunka következő elemeit tartalmazza: • • • a vonalak kialakítása és fenntartása, a vonalak teljesítményeinek vizsgálata és szelekciója, a vonalak meghatározott terv szerinti keresztezése (17. ábra).

A vonalak kialakításának módszereivel már korábban megismerkedtünk. A keresztezési programban felhasználandó vonalak tesztelése is munkaigényes és költséges eljárás, ezért a vonalak számát célszerű a rendelkezésre álló

_____________________________________________________________________________ 133 Általános állattenyésztéstan

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________

vizsgálókapacitásnak megfelelően behatárolni. Ezt legcélszerűbben úgy érhetjük el, ha a vonalakat előzetesen szelektáljuk és csak a legjobbakat teszteljük. A tesztvizsgálat arra irányul, hogy meghatározzuk, melyik vonalkombinációból származó ivadékok mutatják a legnagyobb heterózist, azaz mely vonalaknak a legjobb a kombinálódó-képessége.

17. ábra: A hibridporgram 1. vonalak előállítása, 2. a vonalak tesztelése és szelekciója, 3. a kiválasztott vonalak keresztezése (háromvonalas hibrid) Rekurrens szelekció Az eddig tárgyalt módszerek célja a kombinációs tesztben legjobbnak mutatkozó vonalkeresztezések meghatározása és ezek elterjesztése a széles körű árutermelésben. A következő két eljárás arra irányul, hogy a heterózishatást folyamatosan a legmagasabb szintre növeljék, a keresztezési partner-állományok genetikai szerkezetének állandó progresszív megváltoztatásával. Ez úgy érhető el, hogyha mindig azokat a szülőket választják ki továbbtenyésztésre, amelyek ivadékai a legjobbnak bizonyultak. Az állományt tehát a kombinálódó-képességük alapján fejlesztik folyamatosan tovább, ezért az ily módon szelektált állományok kombinálódó-képessége generációról generációra javul. Ez a tenyésztési program tehát nem statikus, hanem folyamatos genetikai fejlődést tesz lehetővé. A tenyésztési program a keresztezéseken kívül magában foglalja az ivadékvizsgálatra alapozott szelekciót is. Az ivadékvizsgálat beiktatása növeli ugyan a generációintervallumot, ezt azonban ellensúlyozza a nagyobb heterózisból származó előny.

134 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________

A

rekurrens

szelekciót

úgy

végzik,

hogy

két

vonal

között

rendszeres

tesztpárosításokat hajtanak végre, és a kombinálódó-képességük alapján választják ki a legmegfelelőbbeket (18. ábra).

18. ábra: A rekurrens szelekció vázlata 1. vonalkeresztezés, 2. ivadékvizsgálat, 3. „A” vonal szelekciója, 4. ivadékvizsgálat, 5. „A” vonal további szelekciója Az egyik vonal (szubpopuláció) rendszerint rokontenyésztett, ún. standard állománnyal rendelkezik, a másik a javítandó, rendszerint nem rokontenyésztett. A párosítások során legjobb eredményt (legkiválóbb ivadékot) adó egyedeket jelölik ki a javítandó (szelekció alatt álló) populáció következő generációjának szülőiül. A standard populációban nem folyik hasonló szelekció. Az eljárást folyamatosan ismétlik mindaddig, amíg a kombinációs képességben rejlő tartalékokat ki nem merítik, illetve amíg az eljárás gazdaságosnak bizonyul. A tenyésztési program lépései tehát: a keresztezés, az ivadékvizsgálat, a szelekció és a javított nemzedék létrehozása. Az eljárást elsősorban a baromfifajok nemesítésében használják.

_____________________________________________________________________________ 135 Általános állattenyésztéstan

ivadékvizsgálat. és A vonal ♂ x B vonal ♀). ivadékvizsgálat. A szelekció tehát mindkét állományban. 19. a B állomány nőivarú tagjait pedig az A állományba tartozó hímekkel termékenyítik. A módszer előnye. tehát mindkét ivarra kiterjed a szelekció (19. 5. szelekció mindkét vonalban. és mivel reciprok párosítást is alkalmaznak (A vonal ♀ x B vonal ♂. a legkedvezőbb kombinálódóképességet biztosító anya. Az így végzett reciprok keresztezésből származó ivadékok termelése 136 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 3. Mindkét vonalból a legjobb változásokat. hogy az additív és a nem additív génhatásokat is kihasználja. A módszer abban tér el az előbbitől. hogy itt mindkét (rendszerint nem rokontenyésztett) populációban folyamatos szelekciót végeznek a tesztkeresztezések eredménye alapján. további szelekció mindkét vonalban A gyakorlati kivitelezés során az A állomány nőivarú egyedeit a B állomány hímjeivel. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ Reciprok rekurrens szelekció Magyar neve: kölcsönös tenyészkiválasztás a kombinálódó-képességre. az értékes géneket tartalmazó és a másik állomány egyedeivel jól kombinálódó állatok tenyésztésére irányul. ábra). reciprok keresztezés. 2. ábra: A reciprok rekurrens szelekció 1.10. 4.és apaállatokat tenyésztik tovább.

Az apai („hím”) vonalakat a tesztkeresztezésből származó ivadékok alapján minősítik. esetleg eltérő fajtából alakítható ki. amelyek genetikailag jobban kiegészítik egymást. A topcross alkalmazásának elvi vázlatát a 20. A keresztezett nemzedéket haszonállatként értékesítik. és mindkét állományból csak a továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket (amelyek a legjobb utódokat produkálták) tartják meg. Az így kiválasztott apák és anyák újabb párosításából születnek meg az ún. javított nemzedékek. ha előnyös kombinálódóképességű. amelynek teljesítményét szelekcióval előzetesen a lehető legmagasabb szintre emelték és ezért a további szelekciótól már jelentős változás nem várható (viszont a nem additív génhatások indukálásával még tovább javítható). a szelekciót és a javított nemzedék létrehozását addig ismétlik. A módszer lényege. kisebb nőivarú csoportokat jelölnek ki a vonal(ak) vizsgálata céljára. beltenyésztett „hím” vonalat nem rokontenyésztett nőivarú populációval („nővonal”) párosítanak heterózishatás kiváltása céljából. A topcross alkalmazásával a heterózishatás folyamatosan fenntartható a vonalak előzetesen meghatározott folyamatos cseréjével. amelyektől a legjobb ivadékok születtek. amíg nem érik el a maximális heterózist. A kiválasztás véletlenszerű. az ivadékvizsgálatot. outbred populáció). Topcross Topcrosst (csúcskeresztezést) akkor folytatnak. így minden csoport jól reprezentálja az egész állományt. hogy a nőivarú állományból (nem beltenyésztett. Az eljárás alkalmas nőivarú állománnyal legjobban kombinálódó apai (hím) vonal(ak) kiválasztására is.10. ábra szemlélteti. A reciprok keresztezést. Az apai vonalak (rendszerint rokontenyésztéssel) a vizsgált nőivarú állományból vagy más állományból. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ alapján mindkét szülőállományban azokat az anyákat és apákat választják ki. tehát megbízható minta. Minden ilyen csoportot más-más vonalba tartozó apával fedeztetnek. mint az előző nemzedékek (komplementer hatás). _____________________________________________________________________________ 137 Általános állattenyésztéstan . ún.

szubtrópusi és sztyeppés tájakon Indiában. A legrégebben ismert fajhibrid a ló és a szamár keresztezéséből származó öszvér. Dél-Afrikában.10. hogy legtöbbször az előállított haszonállat terméketlen. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ 20. Ellenőrző kérdések: 1. Csoportosítsa a tenyésztési eljárásokat! 3. de új fajtákat is állítottak e módszerrel elő. ábra: a topcross alkalmazásának elvi vázlata 10. E keresztezés jellegzetessége. A fajhibrid előállítás A fajhibrid előállítás eltérő fajokhoz tartozó állatok keresztezése. Ismertesse a rokontenyésztés célját. a lónál jobb az ellenálló képessége és lényegesen tartósabb a használhatósága. Főleg trópusi. Mexikóban és Brazíliában egyaránt alkalmazott hibridizációs eljárás a zebu keresztezése a szarvasmarha különböző fajtáival. Sikeres és hasznos hibridet állítottak elő a házi kacsa és a brazíliai eredetű pézsmaréce keresztezésével.8. módozatait! 4. hatását. Milyen tényezők befolyásolják a populációk genetikai egyensúlyát? 2. A fajhibridek előállításának a célja a haszonállatok nyerése. Kitűnő a takarmányértékesítő képessége. Sorolja fel egy-egy példával a keresztezési eljárásokat! 138 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ Beküldendő feladat: Elektronikus adatbázis segítségével írja össze a sertés és tyúk fajban a hazai nemesítésű fajtákat és hibrideket! _____________________________________________________________________________ 139 Általános állattenyésztéstan .

E diszciplínák határai még egybemosódnak. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben A biotechnika és a biotechnológia napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő inter(multi-) diszciplináris. A biotechnika definíciója Az életfolyamatok szabályozásával kapcsolatos ismereteink az utóbbi évtizedben tovább gyarapodtak. Az életfolyamatok szabályozásával foglalkozó alkalmazott tudományág a biotechnika. Nincs egyértelmű. és a termelést a környezeti feltételek szempontjából optimális időszakra tervezze. alkalmazott fontosabb biotechnikai eljárások következők: 140 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . amelyek lehetővé teszik. a véletlen hatások kiküszöbölése.11. Legtöbb szerző ezért a biotechnikai és biotechnológiai eljárásokat együttesen tárgyalja.1. Ezzel magyarázható. A bioreguláció egyes részfolyamatainak felderítése és a szerves kémiai szintézis (inc. a számára kedvező irányban befolyásolja. Különösen az iparszerű termelési technológiának fontos feltétele a termelési ciklus tervszerű irányítása. hogy milyen szerveződési szint jelenti a biotechnológia határait. DNS-szintézis) fejlődése lehetővé teszi. több tudományterületet felölelő kutatási területe. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ 11. tudományosan elfogadott megegyezés (konvenció) arra vonatkozóan sem. mint a szaporítás és a növekedés. és nem tekinthetők véglegesen kialakultnak. hogy a ember a biológiai szabályozás valamelyik szintjén beavatkozzék a termelés szempontjából meghatározó életfolyamatokba azzal a céllal. hogy az így időben és térben Az szabályozhatóvá állattenyésztésben váló élettani folyamatok irányításával vagy a manipulálásával növelje a termelés biztonságát és hatékonyságát. hogy az állattenyésztő az állatitermék-előállítás alapját képező legfontosabb életfolyamatokat. peptid-. Ezzel magyarázható. Biotechnikai módszeren azokat az eljárásokat értjük. hogy világszerte fokozódik az érdeklődés az élőlények szabályozó mechanizmusába való beavatkozásokkal kapcsolatos módszerek iránt. hogy nem alakult ki egységes definíció sem arra vonatkozóan. hogy milyen módszerek és alkalmazási területek tartoznak a biotechnika és biotechnológia fogalomkörébe. 11. A továbbiakban hasonló módon járunk el mi is.

a növekedés irányítása hormon hatású és hormonanalóg anyagokkal.2. vagy in vitro megtermékenyítés. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Az ivari folyamatok irányítására kidolgozott eljárások: • • • • • • • • • • • mesterséges beondózás (inszemináció). mesterséges ikresítés (indukált poli. A termelés növelésére irányuló módszerek: • • • • 11. a laktáció mesterséges kiváltása és irányítása. az ellés utáni peuerpérium irányítása. más megfogalmazás szerint a biotechnológia az élő szervezetek ipari célokra való hasznosítását jelenti. amely a következő évtizedekben kulcsfontosságú növelője lehet az élelmiszer-termelésnek. Alkalmazott mezőgazdasági biotechnológiának olyan tudományos-technológiai eljárás tekinthető. A mezőgazdasági alkalmazott biotechnológia olyan komplex kutatási. a tüszőfakadás (ovuláció) szinkronizálása.11. az ivarzás tartós gátlása (hormonális kasztráció). fejlesztési és agrárpolitikai stratégiai módszer. Vannak. zigótaátültetés (transzplantáció). az ellés (partus) szinkronizálása. majd a sejteket vagy azok szubcelluláris elemeit. A biotechnológia fogalma Általános megközelítésben biotechnológián az életfolyamatok felhasználására alapozott gyártási (termelési) eljárást értik. akik a biotechnológiát azonosítják a génsebészettel. amely a sejtek és magasabbrendű szervezetek örökítőanyagát a termelés érdemében az egyedfejlődés erre alkalmas szakaszában a termelés szempontjából kívánatos irányban változtatja meg. kan sertések ivarspecifikus illatanyag-termelésének megszüntetése.és szuperovuláció). az ivarzás irányítása (szinkronizáció). a vemhesség és az embrió ivarának korai diagnosztizálása. illetve magasabbrendű. az ivararány befolyásolása (ivari determináció). transzgénikus szervezeteket különböző termelési technológiák keretében alkalmazza. _____________________________________________________________________________ 141 Általános állattenyésztéstan . a takarmányértékesítés fokozása mikrobiológiai és enzimatikus úton. szervezeten kívüli.

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ A továbbiakban tárgyalandó eljárásokban gyakran keverednek a biotechnika és biotechnológia elemei. a szigorúbb szelekciót a hímivarban. ami lehetővé teszi a nagyobb szelekciós nyomást. Hátrányai: • • jól képzett munkaerőt és költséges technikai felszerelést igényel. 21. pusztán az ondó nemi szervekbe juttatásánál alkalmaznak művi eljárást. fokozottan előtérbe kerül az emberi tényező mint hibaforrás. 142 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . • egységes minőségű és tulajdonságú árutermelő állomány előállítását teszi lehetővé. ellenőrizhető a spermaminőség. • csökken a természetes pároztatáshoz képest a fertőzés veszélye. Az összeállításban a biotechnika és biotechnológiai eljárásokat az állattenyésztésre gyakorolt hatásuk szempontjából tárgyaljuk. továbbá a pontosabb. de rendszerint drágább tenyészérték-becslési módszerek alkalmazását (ivadék-vizsgálat. A módszer tulajdonképpen a pároztatási módok egyike (21. kariotípusvizsgálat). ábra).3. A mesterséges termékenyítés (beondózás) Az elnevezés nem fedi teljesen az eljárás lényegét. ábra: A mesterséges beondózás rektovaginális módszere A módszer előnyei: • • kevesebb apaállatra van szükség. 11. mivel a termékenyülés természetesen megy végbe.

illetve az ivarspecifikus sperma előállítása jelenti. azok importja nélkül nyerhetünk értékes utódokat. de használatos egyre szélesebb körű más fajokban is (ló. • a „génimport” olcsóbbá válik.5. nagy genetikai értékű állatoktól. ami egyben lehetővé teszi a „génáramlás” nemzetközivé válását. téves adminisztráció esetén a származás bizonytalanná válhat. Ivarspecifikus vagy ivarra orientált sperma előállítása A biotechnikai eljárás egyik legígéretesebb területét az ivar determinálása. A sperma mélyhűtése Megfelelő védőanyagok alkalmazásával és a mélyhűtési technológia pontos kidolgozásával néhány állatfajban sikerült kiküszöbölni a képződő jégkristályok és a fagyasztáskor koncentrálódó más anyagok káros hatását. és így a spermatárolás tulajdonképpen korlátlan időre megoldhatóvá vált (génbank létrehozása). A nőivart meghatározó X kromoszómát hordozó ondósejtek (gynospermiumok) szétválasztása a hímivart meghatározó Y kromoszómát hordozó (andro-) spermiumoktól jelentős mértékben javítaná a szelekció esélyeit és gyorsítaná a hasznosítási típusok specializációját. 11. • A módszer ma már rutineljárásnak tekinthető szarvasmarhánál. juh). nyúlnál és baromfinál.és hústermelésre specializált állomány létszámát és a végtermék ivararányát rugalmasan lehetne változtatni a termék-előállítás igényeinek megfelelően.11.4. 11. Az ondó szexálása a szarvasmarha esetében egyes számítások szerint a jelenlegihez képest négyszeresére növelné a nőivarban elérhető genetikai előrehaladás ütemét. másrészt a tej.). A spermavétel és a mesterséges termékenyítés előfeltétele más biotechnológiai eljárásoknak (az ivararány befolyásolása. Állattenyésztési jelentősége: • • tértől és időtől függetlenül végezhető a termékenyítés. ezért a származásellenőrzés módszereit alkalmazni kell. az in vitro megtermékenyítés stb. Az eljárás a szarvasmarha esetében tekinthető a legkidolgozottabbnak. juhnál. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ • a kevesebb apaállat használata miatt növekszik a genetikai változékonyság beszűkülésének veszélye (rokontenyésztés). _____________________________________________________________________________ 143 Általános állattenyésztéstan .

nagyobb motilitásuk révén gyorsabban haladnak a petesejt irányába. mivel az ülepített adag egy része megsemmisül. a pH-érték hatására lúgos vagy savi irányban. Mintegy 40-50 éve kezdődtek azok a próbálkozások. hogy az inszeminálás időpontját az ivarzás kezdetéhez. elveken nyugvó eljárások. ezért az androspermiumok túlélése. akkor a tovább élő. következésképpen termékenyítőképessége rövidebb időtartamra korlátozódik és fordítva. Ha viszont az ovuláció bekövetkezésekor a spermiumok már hosszabb ideje a petevezetőben tartózkodnak. de alkalmazása jelentősen növelné a sperma árát. a sperma ülepítésével és centrifugálásával remélték a szétválasztást megoldani. Módszerük abból indul ki. hiper.és androspermiumok eltérő mozgását (motilitását) és az X kromoszómát hordozó spermiumok jobb túlélését igyekszik felhasználni oly módon.) olajos progeszteroninjekcióval befolyásolt ovuláció idejéhez állították be. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Érthető tehát. A szedimentációs (ülepítéses) módszer nagy állatlétszám mellett 10-15 %-os eltolódást biztosít az egyik ivar irányába. amely a gyno. hogy még a legkíméletesebb centrifugálás is olyan mértékű károsodással jár. valamint az ivarzás kezdetén 15 mg izomba adott (i. 1500 szarvasmarhán végzett vizsgálatuk alapján a termékenyítés időpontjának megválasztásával 12-19 %-os 144 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . erőteljesebb termékenyítőképességű gynospermiumoknak van nagyobb esélyük a termékenyítésre. Élénkebb mozgásuk tartalék energiájuk gyorsabb elhasználódásával jár.11. a sperma kezelése hormonokkal. amelyek az irányított ivarú utódok nyerését (az Y kromoszóma kisebb volta miatt) a kétféle spermium között feltételezett eltérésre alapozták. Az első kísérletekben a gyno.vagy hipotóniás oldattal. Hamarosan kiderült. immunológiai stb. hogy a petevezetőben várakozó petesejtet a korábban odaérkező androspermium termékenyíti meg.és androspermiumok eltérő fajsúlyából kiindulva. Ebből adódik. mint az elektroforézis. hogy ha az ovuláció előbb következik be. amely jelentősen csökkenti a spermiumok fertilitását. mint az inszeminálás.m. Az egyéb fizikokémiai. enzimekkel stb. hogy az ivarspecifikus sperma előállításának kutatása (az átmeneti kudarcokat követő lanyhulás ellenére is) újra az érdeklődés homlokterébe került. az ülepítéses módszerhez képest nem hoztak több sikert. növekszik annak esélye. Igen szellemesnek látszik az a Köcsky-Perjés és Mészáros által alkalmazott módszer. hogy ha az Y kromoszómát hordozó androspermiumok kisebbek és könnyebbek.

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________

ivararány-eltolódás volt elérhető. A módszer gyakorlati körülmények közötti kivitelezése nagy szervezettséget kíván, és az eljárás jelentős többletmunka-igénye miatt nem látszik széles körben elterjeszthetőnek. A spermaminták vizsgálati módszereinek további tökéletesítését jelentheti az az eljárás, amelyet a lézertechnika és az elektronika fejlődése tett lehetővé. Az eljárás fluoreszcenciás festés alkalmazásával lehetővé teszi, hogy eltérő nukleinsav- vagy fehérjetartalmuk alapján detektálni és másodpercenként néhány száztól néhány ezerig terjedő sebességgel különválasztani lehessen a sejteket. Az immunológiai megoldás lehetőségére az a felismerés adott módot, hogy egérben felfedeztek egy antigént, amelyet az androspermiumokban lévő Y kromoszóma befolyásol. Az ellenanyagot megfelelő immunizálási eljárással előállítva és azt a spermiumhoz keverve sikerült a hímivart meghatározó spermiumok egy részét elpusztítani az ún. H-Y antiszérum segítségével. Az eddig kidolgozott módszerek még nem teszik lehetővé az eljárás széles körű, rutinszerű alkalmazását. A külföldön végzett kísérletek megismétlése hazai körülmények között kevés sikerrel járt. Az ivararány befolyásolása óriási jelentőségű lenne az állattenyésztésben, mert: • lehetővé tenné a nőivar nagyobb számú előállítását termelési célra azokban a tulajdonságokban, amely az ivarhoz kötött (pl. tejtermelés) a legjobban termelő egyedekből, • a hímivar nagyobb arányú előállítását pl. hústermelés céljára (baromfi-, húshibridek, húsmarha, hússertés stb.), • a legjobb egyedek ún. szuperpárosításával biztosan előállítható lenne a csúcstermelést örökítő apaállat (nagyobb szelekciós nyomás, kevesebb bikanevelő tehén). Ez az eljárás nem sorolható a biotechnológia fogalomkörébe, mivel nem a sejtek örökítő anyagát változtatja meg, pusztán a sejtek kiválasztásával igyekszik elérni, hogy az ivararány megváltozzék.

_____________________________________________________________________________ 145 Általános állattenyésztéstan

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________

11.6. Az ivarzás szinkronizálása
A szaporodásbiológiai folyamatok irányítása, iparszerű méretekben való időzítése tekinthető a legjobban kidolgozott és gyakorlati viszonyok között is alkalmazható biotechnikai módszernek. Az eljárás feltételeit az utóbbi két évtizedben az endokrinológiai szabályozás egyes részleteinek felderítése és a szintetikus, valamint félszintetikus hormonhatású analógok ipari méretekben való előállítása teremtette meg. Az ivarzás szinkronizálására irányuló módszerek többfélék. Befolyásolható az ivarzás (és az ezzel kapcsolatos teljes reprodukciós folyamat) természetes úton, pl. az ivari ciklus azonos stádiumában levő állatok kiválogatásával, vagy a szervezet tápanyag-ellátottsági szintjének javításával (flushing). A természetes eljárások az első pillantásra praktikusnak tűnnek, tömeges méretben esetlegességük miatt nem alkalmazhatók, és populáció méretekben a reprodukciós ciklus idejét megnyújthatják. Több sikert ígér a hormonális beavatkozás valamelyik módszere. Az ivari ciklus irányítását a - hipotalamusz, - hipofízis (agyalapi mirigy), - ovárium (petefészek) rendszer által termelt neurogonadotrop és szexuálhormonok végzik. A hipotalamuszhipofizis-petefészek rendszer olyan „kibernetikai automataként” fogható fel, amelyben az egyes szabályozóegységek meghatározott alá- és fölérendeltséget (hierarchiát) alkotva vezérlik az ivari ciklust serkentés-gátlás és visszacsatolás útján. A ciklus irányítása a következő (leegyszerűsített) modell szerint valósul meg: a nemi érés kapcsán a petefészekben nagy számban jelenlévő petesejtek, az ún. elsődleges tüszők, feltehetően önállóan, autochton módon fejlődésnek indulva, másod-, illetve harmadlagos tüszővé (Graaf-tüsző) alakulnak át. Ezt a folyamatot az agyalapi mirigy follikulusstimuláló (FSH) hormonja is serkenti. Az érett, de ovulációra még nem kész, harmadlagos tüszők tokjának belső rétegében (theca interna) egyre több ösztrogén képződik, ami jelentősen megemeli a vérszérum ösztrogénhormon-titerét. Az ösztrogénszint tetőzésével jelentkeznek az állaton az ivarzás első pszichikai és szomatikus tünetei.

146 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________

A szérum ösztrogénszintjének tetőzése a hipotalamusz kissejtes magvaiban mint beérkező serkentő jelzés megindítja a két szervet összekötő érhálózat útján a hipofízisre irányuló hatású (hipofizeotrop) ürített (releasing) hormon áramlását. Ez az idegsejtek által termelt neurohormon egy 10 aminosav-molekulából álló egyszerű fehérje (dekapeptid) hatására több luteinizáló (sárgatestérlelő, LH) hormon és kevesebb FSH oldódik el és özönök ki a mirigyhipofízisből. Az LH, a hipofízis másik, az ivarszervekre ható (gonadotrop) hormonjának hatására következik be a tüszőfakadás (ovuláció), és a felrepedt tüsző helyén megkezdődik a sárgatest (corpus luteum) képződése. A sárgatest képződése a szervezet megfelelő β-karotin-ellátottsága esetén zavartalan. Az ösztrogének az agyalapi mirigyre közvetlenül is hatva fokozzák az LH kiözönlését. A visszajelző mechanizmust, ami a petefészek és a hipotalamusz-hipofízis rendszer között fennáll, feed-back-nek nevezik. Ez biztosítja az ivarzási folyamat zavartalanságát. Mivel az ösztrogének kétszeresen (a hipotalamuszban és a hipofízisben egyaránt) fokozzák az LH kiözönlését, kétszeres pozitív feed-back-nek szokás nevezni. Ugyanez érvényes, de fordított előjellel a felrepedt tüsző helyén kialakuló sárgatest által termelt progeszteronra, mivel ez a hormon a sárgatest fennmaradásának ideje alatt csökkenti a köztiagy üríttető hormonja és az agyalapi mirigy follikulusérést stimuláló hormon termelődését, illetve üríttetését. Ez az ovariális irányítási szint az első beavatkozási lehetőség az ivarzás szinkronizálására, amikor is progeszteronhatású szteroidok (gyűjtőnéven gesztagén mimetikumok) bevitelével gátolható a hipotalamusz-hipofízis rendszer működése (a vemhesség ideje alatti endokrinológiai szituáció szimulálása). A hipofízisben továbbfolyó gonadotrop hormonok időközben felhalmozódnak, és amikor a progeszteron adagolását megszüntetjük, azok a blokád alól felszabadulva, egyszerre nagy mennyiségben ürülnek ki (rebound effektus) a hipofízisből, és az ivarzás frappáns tünetek mellett rövidesen (két-három napon belül) bekövetkezik. A szinkronizálás másik lehetőségét a prosztaglandinok alkalmazása jelenti. A prosztaglandinok a leggyakrabban előforduló szöveti eredetű (ivari) hormonok, amelyek a szekretáló méh endometriumában szabadulnak fel fiziológiai, mechanikai és patológiás ingerek hatására. Feltételezik, hogy a nem vemhesült, üresen maradt állat méhében nagyobb mennyiségben keletkezik a prosztaglandin F2α változata, ami a méh vénáiból a

_____________________________________________________________________________ 147 Általános állattenyésztéstan

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________

petefészek artériás vérébe diffundálva, érösszehúzó hatása révén, csökkenti a sárgatest vérellátását, és így végül is a ciklus, illetve a perzisztáló sárgatest degenerációjához (luteolízis) vezet. A szinkronizálás során a szervezetbe juttatott prosztaglandin a ciklus 5-15. napja közötti időszakban gyors luteolitikus hatást kifejtve, hirtelen megszünteti a progeszterontermelést, és 72 óra elteltével ivarzást vált ki, amit 24 óra múlva ovuláció követ. A kérődzők ivarzásának szinkronizálására használt gesztagén anyagok bevihetők szájon át, injekcióval, a hatóanyag bőrbe dörzsölésével és a hüvelybe helyezett tampon vagy spirál segítségével. A szarvasmarha esetében – mivel az ösztrális ciklus hosszabb, mind a juhoké – a kezelést 10-15 napig kell folytatni. A szájon át való adagoláskor egyrészt a pontos dózisok betartása okoz nehézséget, másrészt a hatóanyag hosszú ideig tartózkodik a bendőben, így a sebound effektus kiváltása nem biztosított. Sorozatinjekció segítségével való bevitele idő- és munkaigényes, így a gyakorlat számára nem javasolható. A bőrbe dörzsölés is hasonló nehézséggel jár, azzal kiegészülve, hogy a gátló hatás hirtelen megszüntetése csak hormon oldószerrel (DMSO = dimetil-szulfoxid) valósítható meg.

11.7. Az embrióátültetés
Embrióátültetésről akkor beszélünk, ha a vemhes nőstény szervezetéből még megtapadás (implantánció) előtt az embriót eltávolítjuk, majd megfelelő elbírálás és érlelés (inkubálás) után egy az ivarzás azonos fázisában lévő fogadó állat (recipiens) méhébe ültetik át. Sikeres megtapadás esetén az így vemhesült állat neveli és hordja ki a befogadott utódot (22. ábra). Az első sikeres embrióátültetést 1890-ban Hepe hajtotta végre, aki két, négysejtes állapotban lévő embriót transzplantált egyik nyúlfajtából a másikba. Az első juh- és kecskeembrió-átültetést 1934-ben, a szarvasmarha- és sertésembriók első sikeres átültetését 1954-ben végezték. A lóembrió átültetésére 1974-ig kellett várni.

148 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

Ezt felismerve a hazai kutatók is időben elkezdték a módszer alkalmazását. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ 22. Az embrióátültetésből származó első borjú hazánkban 1977-ben született. A különleges nagy tenyészértékű anyaállatok utódainak száma így jelentősen növelhető.11. A sertésben egyelőre nem sikerült megoldani sem a sperma. Az első sikeres hazai embrióátültetést az Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársai 1954-ben hajtották végre nyúlon. A kimosott embriót erre alkalmas tápfolyadékban (médium) érlelik és elbírálás után műanyag katéter segítségével ültetik be a recipiens állatba. Az átültetés előtt az embriót adó nőstényt (donor) hormonális kezeléssel a természetesnél több petesejt leválására serkentik (szuperovuláció). hogy a fogadó állat (amely genetikailag kevésbé értékes is lehet) az ivari ciklus azonos fázisában legyen (szinkronizálás). Először 1972-ben sikerült az embriómélyhűtést végrehajtani (szarvasmarha). ábra: A vértelen (nem sebészi) embriógyűjtés sémája A kiváló tenyészállatok gyors elszaporításában az embrióátültetés forradalmi változást jelent. Később kifejlesztették a ló. Az átültetés fontos feltétele. sem az embrió mélyhűtését. juh és kecske megtermékenyített petesejtjeinek mélyhűtési eljárását. _____________________________________________________________________________ 149 Általános állattenyésztéstan . Az átültetéshez szükséges embriók nyerhetők műtéttel (véres) és speciális gumikatéter segítségével való kimosás útján (vértelen eljárás).

folyékony nitrogén hozzáadásával folytatódik a tárolási hőmérséklet (-196 oC) eléréséig. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ A sejtek lehűlés alatti károsodásának elkerülése – az ondómélyhűtéshez hasonlóan – glicerint adnak az embrióhoz. Ezt követően a hűtés már gyorsan. hogy a donor és a recipiens állat szexuális ciklusa egybeessék. Még nem ismert pontosan. Világszerte jelentős munka folyik a különösen fenyegetett fajok és fajták embrióbankjának létrehozására (lásd génmegóvás). Eredménye alig marad el a mesterséges termékenyítéstől. • Lehetségessé válik a nőivarú állatok ivadékvizsgálata is. A mélyhűtött embriók nagy távolságra való szállítása megoldható. • Az eljárás lehetővé teszi az állomány bizonyos betegségektől való mentesítését. többek között. Az új fajták importja tenyészállatok behozatala nélkül is megoldható.11. Ez különösen az egyet ellő (unipara) állatfajokban növelheti jelentősen a genetikai előrehaladást. • • A legjobb párosítások többszörösen megismételhetők. Az embrió mélyhűtött tárolása következtében nincs szükség arra. • Nagy jelentősége van a géntartalékok védelmében. minthogy a méhen belüli és az ellés körüli fertőzés veszélye a minimálisra csökkenthető azzal. nagy jelentősége lehet elsősorban az örökletes terheltség felderítésében. gyakorlott szakemberek már számos országban rutinszerűen végzik. 150 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A glicerin akadályozza a jégkristályok képződését és a sejtszerkezet roncsolódását. Egy-egy fajta embrióit hosszú ideig lehet így tárolni és szükség esetén újraéleszteni. mint a természetes szaporítási módok esetén. Az embriótranszfert mint szaporítási eljárást. ami csökkenti az állat-egészségügyi kockázatot. 210 oC-ig viszonylag lassan. hogy egészséges állatokba ültetik be a fertőzött állományból nyert embriót. Ennek. Francia kutatók öt évig eltartott embriót ültettek át. a genetikai defektusok kiszűrésében. A módszer előnyei: • A kiváló nőivarú állatoktól lényegesen több utód nyerhető. percenként 1 oC-kal csökkentik a hőmérsékletet. az ilyenkor szükséges előírások betartása mellett. hogy a mélyhűtött embrió meddig tárolható sikeresen.

a két borjút ellő tehén nehezebben vemhesül. amely fokozza az egyébként kis hozamú ágazat gazdaságosságát. hogy olyan körülmények között érvényesek. A húsmarha ágazat egyetlen terméke a borjú. A juh nem tekinthető kifejezetten unipara állatfajnak. Ezért itt minden olyan módszernek létjogosultsága lehet. transzgénikus állatok előállítása. ezért itt az ikerellés gyakorisága hagyományos tenyésztési módszerekkel könnyebben növelhető. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ • • Jó lehetőséget kínál a módszer a szelekciós nyomás növelésére is. Indukált ikerellés Tulajdonképpen mesterséges ikresítést jelent. korlátozott szuperovulációval két petesejt leválását indukálják és termékenyítenek.8. de hozzá kell tenni. amely az emlősök szaporodásával kapcsolatos (embriószexálás. A felsorolt módszerek közül még egyik sem érett széles körű gyakorlati bevezetésre. a saját embrió mellé a másik méhszarvba is beültetnek egy zigótát. Az eljárás azonban alapja számos biotechnikai és biotechnológiai módszernek. • embriófelezéssel előállított egypetéjű (identikus. egyet ellő (unipara) fajokban.). Módszerei: • • • a recipiensbe egyszerre két zigótát ültetnek. hiszen az állatok örökletes tulajdonságait nem változtatják meg. klónozás stb. 11. A megállapítások gyakorlati tapasztalatokon alapulnak.11. monozigotikus) ikreket állítanak elő és ültetnek be recipiens állatba. Megítélésük szerint az ikerből több az elhullás. Az idegen zigóta beültetésével – a saját embrió mellé – növelhető az egyet ellő fajok szaporasága (mesterséges ikresítés). bár több szakember vitatja az ikerellés létjogosultságát. _____________________________________________________________________________ 151 Általános állattenyésztéstan . Az indukált ikresítésnek elsősorban a húsmarhaállományban lenne jelentősége. az ikerborjak fejlődése lassúbb. Ez a módszer sem tekinthető szorosan vett biotechnológiai eljárásnak. amikor nem teremtették meg az ikerborjak zavartalan fejlődéséhez szükséges feltételeket. embriódarabolás.

totipotensek vagyis minden olyan genetikai információval rendelkeznek. A szétválasztáskor átvágják az embriót körülvevő burkot (zona. Az azonos genetikai eredet megítélhető az egyedek morfológiai bélyegei alapján. Kitűnően alkalmasak különböző kísérletek lefolytatására. Az identikus ikrek előállítása azért lehetséges. azonos genotípusú egyed nyerhető. de teljes bizonyságot az azonos származásról vércsoport. • Mivel a donortól több. Az ilyen egyedek genetikailag teljesen hasonlóak. hormonkészítmények. Az egypetés ikrek egyik tagja ugyanis a vizsgálat céljára feláldozható. 152 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . ún. tartásviszonyok. azaz egypetéjű (identikus) ikreket állítanak elő. A félembriók beültethetők egy vagy két recipiensbe. rezisztencia).11. hogy statisztikailag biztosan igazolható legyen a vizsgált tényező befolyása. a másik tagja a tenyészértéktől függően tenyésztésbe vehető. A monozigotikus ikrek felhasználásának elsősorban a kutatómunkában van jelentősége. az embrió egyik felét egy üres zona pellucidába helyezik át. Az embriófelezés (darabolás) Az embriófelezéssel egy megtermékenyített petesejtből két vagy több embriót. • Pontosabbá válhat az anyai hatások (méhen belüli. mikromanipulátor segítségével végzik úgy. a különböző környezeti hatások (takarmányozás. növekedhet az embrióátültetés hatékonysága. klíma) vizsgálatára kiválóan alkalmasak. Minthogy az ikerpárok azonos genetikai információt hordoznak. azonos génállománnyal rendelkeznek. amelyek élő állaton nem vizsgálhatók (testösszetétel. intrauterin befolyás) vizsgálata. Az embrió darabolását mikroszkóp alatt. A megbízható kísérletekhez lényegesen kevesebb állatra van szükség. és abban fejlődik tovább. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ 11. mert az embrionális sejtek (2-4-8-1632) sejtes állapotban még nem differenciálódtak. illetve utódot hoznak létre. Az identikus iker-előállítás jelentőségét a következőkben lehet összefoglalni: • Olyan tulajdonságok is bevonhatók a tenyészértékbecslésbe és a nemesítésbe. amely alapján minden sejtből teljes értékű egyed fejlődhet. enzimpolimorfizmus és más biokémiai tesztek alapján szerezhetnek. 9. hogy közben egy mikorpapilláris segítségével rögzítik. pellucida).

Lényege. 11. az ikerpár egyik tagjának mélyhűtésével géntartalékként megóvható a génkészlet és csökkenthető a génelvesztés. tetszés szerint lehetne a gazdasági és tenyésztési célnak legjobban megfelelő ivarú utódokat nyerni. szarvasmarhán és sertésen végeztek sikeres in vitro termékenyítést. Jelentőségét az adná. A kidolgozott eljárások még nem alkalmasak széles körű gyakorlati bevezetésre. patkányon. A szervezeten kívüli (in vitro) termékenyítés Az eljárás a humán orvosi gyakorlatban „lombikbébi”-programként vált ismertté. és ezt követően az ivari ciklus megfelelő fázisában ültetik vissza a méhbe vagy egy recipiens állat ivarszervébe. Eddig emberen. hogy a hasznosítási célnak megfelelő ivarú embriót lehetne beültetni. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ • Javulhat a tenyészértékbecslés megbízhatósága. Amennyiben sikerülne rutinszerű eljárássá fejleszteni. egéren. Ha ugyanis ezeket két különböző időben összehasonlítják az állomány aktuális tulajdonságaival. Az embrió ivarának megállapítása Az embrió ivarának a megállapítása történhet: • • kromoszómavizsgálattal. Javulhat a géntartalékok sokoldalú vizsgálati lehetősége és eltarthatósága (konzerválhatósága). Az identikus ikrek előállítása a legkiválóbb egyedek genotípusának „vegetatív” elszaporítását teszi lehetővé. mert nehéz megteremteni a termékenyüléshez szükséges feltételeket. A kromoszómavizsgálat jelentősen rontja az embrió túlélési esélyeit.11. H-Y antigén felhasználásával. • • • 11. génsodródás (drift) káros következménye. A módszer alkalmazásához megfelelően felszerelt laboratóriumra és felkészült munkacsoportra van szükség. hogy az anya petefészkéből eltávolított érett petesejtet mesterséges közegben termékenyítik.11. mivel egy ikerpár vizsgálata 10 féltestvér utód adataival egyenértékű. lemérhetővé válik az időközben lezajlott genetikai progresszió. nyúlon.10. A félembriók egyik tagjának mélyhűtése lehetővé teszi a populációban bekövetkező genetikai fejlődés mérését. _____________________________________________________________________________ 153 Általános állattenyésztéstan .

Az embrionális sejtek egyesítésekor számos nehézséget kell leküzdeni (szöveti összeférhetetlenség. mivel az öröklődő szaporodási rendellenességet hordozó egyedek elterjesztése nem indokolt. • Az eljárás alkalmas a spermiumok termékenyítőképességének biológiai tesztelésére.11. A kiméra-előállításnak főleg alapkutatási jelentősége van. különböző szarvasmarhafajták (feketetarka-borzderes) kiméráiról. de beszámoltak juh-kecske. 11. A sejtfúzióból keletkező egyed akkor tekinthető kimérának. míg a sejtmagok természetes összeolvasztása révén keletkezett sejteket hibrideknek hívják. de rokon fajok közötti sejtegyesítés útján is. Kimérák előállítása Kimérának két vagy több embrióból származó sejtekből álló élő szervezeteket neveznek. sejtek károsodása). Jó alanyai lehetnek sejtfiziológiai kutatásnak. amelyek további genetikai kutatásokhoz szolgálhatnak jó alapot. ezért a kimérák túlélési esélye nem nagy. Eddig főleg laboratóriumi állatok esetében (egér-patkány. Állatgenetikai szempontból a módszer ilyen célból való alkalmazása vitatható. ha a kiinduló egyedek tulajdonságait magán viseli. a génműködés tanulmányozásának. Kimérák előállíthatók egy fajtán belül. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Az eljárás jelentősége: • A meddőség bizonyos eseteiben utódok létrehozása (elsősorban humán alkalmazási terület). immunológiai vizsgálat szükséges az „idegen” sejtek jelenlétének bizonyításához. vagy inkompatibilitás. egér-hörcsög) sikerült kimérát előállítani. az egyedfejlődés törvényszerűségei megismerésének. mert morfológiailag esetenként nem fejlődnek ki mindkét faj tulajdonságai. ezért gyakran szövettani. Hazánkban is előállítottak kimérát.12. A kimérizmus kimutatása nem minden esetben egyszerű. 154 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . fajták között. • A módszer alkalmazása lehetővé teszi idegen gén bevitelét közvetlenül termékenyülés utáni állapotban lévő petesejt előmagjába (pronukleusz).

amely csak az egyik szülő genetikai információit hordozza homozigóta formában. Klónozás A klónozás egy zigótából való vonal-előállítás.és tetraploid alakok keresztezése révén sikerült előállítani. Újabban juhon folytatott sikeres sejtátültetésről számoltak be (Cambridge-ben). Gazdasági jelentősége a triploid lazacok egyenletes fejlődésében és jó húsminőségében mutatkozott. ha a természetes kromoszómaszám többszöröse van jelen a sejtmagban. • Sejtmagátültetés közbejöttével. 11. • A megtermékenyített sejtből megfelelő mikrosebészeti beavatkozással az egyik előmagot (pronukleusz) eltávolítják. A módszert a növénytermesztésben kiterjedten alkalmazzák. azonos genotípus „szériában” való szaporítása. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ A kimérák előállításának ma még nincs gyakorlati jelentősége az állattenyésztésben. • Homozigóta diploid állatok előállítása. A növénynemesítésben alkalmazzák. A poliploidia Poliploidia akkor alakul ki. Állattenyésztésben a Norvégiában előállított triploid lazac említhető. A klónok előállításának lehetőségei: • Egypetés. napjáig élő embriót tudtak már előállítani. haploid kétsejtes embriók egyesítésével sejtfúzió vagy elektrofúzió útján.11. Békán és egéren végeztek eddig sikeres sejtmagátültetést. A felsorolt kutatási alkalmazásokon túl a módszernek szerepe lehet más biotechnológiai eljárások (pl. Gazdasági állatokon eddig a sejtmag-transzplantációt nem sikerült elvégezni. amelyet di.13. Egérrel a vemhesség 12. amit kiméraként továbbnevelésre sikerült életben tartani. _____________________________________________________________________________ 155 Általános állattenyésztéstan . és egy másik állat diploid kromoszómaszámú testi (szomatikus) sejtjének a magját teszik a helyébe. és megfelelő kezeléssel olyan állatot állítanak elő. Egérembrióból sikerült eddig nyolc egyedet előállítani.14. A megtermékenyített petesejt magját eltávolítják. 11. monozigóta ikrek előállítása többszöri embriódarabolással. partenogenezis) előmozdításában. Egy totipotens embrió többszörös darabolásával elvileg az adott genotípus megsokszorozható. Nálunk poliploid ponty előállítására tesznek kísérletet.

11. embrió. ezzel a heterózis kiváltásának újabb lehetőségét teremtik meg. • bizonyos módszerek csak az egyik ivart eredményezik (ez lehet előny is). Ennek egyik megoldása lehet. hogy a klónvonalakat tervszerűen párosítják. amikor erre kísérleti vagy tenyésztési okokból szükség van. Figyelembe kell venni. ezért embriók totipotens sejtmagjaival próbálkoznak. A módszer alkalmazásával járó nehézségek: • 156 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A klónozás előnyei között a következőket szokás említeni: • megszüntethető a klónvonalon belüli genetikai változatosság olyan esetben.és sejtsebészeti eljárás) birtokában kell lenni. homozigóta vonalak hozhatók gyorsan létre. ezért áttörést hozhat a nemesítés egyes területein. • egységes haszonállatcsoportok létrehozása. az ivararány irányított megváltoztatása. és az itt lokalizált gének sejtmagátültetéskor nem kerülnek át a sejtmagdonor egyed genomjából a „klónba”. amelyek kiemelkedő termelési tulajdonságokkal rendelkeznek. • az eljárás alkalmazásakor a teljes embriómanipulációs technika (embriók in vitro tenyésztése. Ezért a módszer elterjedésekor fokozottan kell gondoskodni a genetikai változatosság megőrzéséről a populációban. • • speciális adottságokkal rendelkező vonalak gyors előállítása. hogy a klónozással előállított vonalak (kópiák) a genetikai variancia beszűkülését. nagy ráfordítást igénylő eljárás. Egyes feltételezések szerint a citoplazmában és a mitokondriumokban található gének a teljes genetikai információ 2-3 %-át hordozhatják. • • rokontenyésztett. Az embriódarabolással és sejtmagátültetéssel előállított klónok egyidejű összehasonlítása tenné lehetővé a citoplazmatikus öröklődés tisztázását. A módszer lehetőséget kínál értékes állatok szuperpárosításából származó utódainak nagy létszámú előállítására. kiváló tenyészértékű állatok párosításából származó egyedek másolatának (fenokópia) tömeges előállítása. amivel a gyakorlati eredmények ma még nem állnak arányban. embrióátültetés. illetve a megszűnését jelentik egy-egy vonalon belül. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Idősebb testi sejtek magjai nem alkalmasak átültetésre. A sejtmagátültetés lehetőséget adhat a citoplazmatikus öröklődés tisztázására.

csak az egyik állat ivarsejtjéből jön létre az utód. Ha az utód hímivarú androgenezisről. ha nőivarú. Néhány halfajjal (ponty. A módszernek óriási jelentősége lehetne az állatgenetikában. hogy ne a kromoszómának megfelelő. Ivarátfordítás Az állatok ivarát és ivarjellegét (ivari dimorfizmus) az ivari kromoszómák és hormontermelésük határozza meg. hogy nagy szériában lehetne azonos ivarú egyedeket előállítani. mert így elő tudnának állítani nagy homogenitású. Megfelelő hormonkezeléssel elérhető. A partenogenezis előfordul természetes körülmények között (spontán forma) és kiváltható különféle (hő-. Más gazdasági állatfajokkal eddig végzett kísérletek eredmény nélkül maradtak. 11. A rekombináns DNS-technika hasznosítása Remélhető.17. Nőstény egerekbe ültetve viszont a vemhesség 12. A gazdasági állatok közül a pulykában és (a világon először hazánkban) a lúdban írtak le partenogenetikus sejtszaporodást. amikor termékenyülés nélkül. gynogenezisről szokás beszélni. gynogenezis. Alacsonyabbrendű állatoknál ez a szaporodási forma gyakoribb. hanem azzal ellentétes ivar alakuljon ki. hogy a biotechnológiai forradalomként emlegetett folyamat az állattenyésztők számára is lehetővé teszi az örökletes alapba való tervszerű beavatkozást. 11. hogy a megfelelően előkészített petesejt osztódni kezdett és a differenciálódás bizonyos fázisáig eljutott.16. androgenezis Partenogenezisen azt a szaporodási formát értik.15.11. napját követően a partenogenetikus embriók elpusztultak. Partenogenezis. haploid örökletes anyagú vonalakat. _____________________________________________________________________________ 157 Általános állattenyésztéstan . Egereknél el tudták érni. guppy) sikerült elérni. hogy ily módon termékenyítőképes egyedek jöjjenek létre. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ • • az idősebb differenciálódott sejtmaggal bonyolultabb a munka. Jelentőségét az adná. 11. a genetikai variancia beszűkülhet az állományban. kémiai) kezeléssel (indukált partenogenezis).

Az utóbbi időben (Polmiter 1982-ben végzett sikeres „szuperegér”kísérletei óta) főleg a növekedési hormon génje került az érdeklődés középpontjába (saját hazai kutatásaink. A sertés növekedési hormonjának bevitele kedvezően befolyásolja az 158 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . bendőbaktériumok) manipulálása az emésztési és fermentációs folyamatok kedvező befolyásolása céljából (pl. 1996) (23. sertés) növekedésihormon-génjét ültették be. tojástermelés kedvező befolyásolása céljából. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ A rendkívül fejlett „csúcstechnikai” felszerelésen kívül a módszer alkalmazásának fontos előfeltétele. Az állatnemesítési célú géntechnikai beavatkozások mai ismereteink szerint a következő területeken képzelhetők el: • fehérjetermékeket determináló klónozott genetikai információt hordozó egyedek előállítása a testtömeg-növekedés. szarvasmarha. hogy részletes géntérképek (kromoszómatérképek) álljanak rendelkezésre. • okozó gének eliminálása (kiküszöbölése) az állományból. különösen az ún. ezek kapcsolódási viszonyairól és a génkifejlődés (expresszálódás) és működés feltételeiről.11. • • kedvező immunválaszt okozó és betegségrezisztenciát kiváltó gének átültetése. hogy az emésztőtraktus (bendő) mint óriási fermentorkapacitás jobban hasznosítható legyen. Ma még a génsebészet nem képes arra. biológiailag nagy hatékonyságú termékek (immunanyagok. továbbá a manipulált állatok teljesítményéről. 1992. amelyekbe különböző fajok (ember. • az állatokkal hasznos szimbiózisban élő mikroflóra (pl. A szarvasmarha biotechnológiai úton gyártott növekedési hormonjának adagolása fokozta a tehenek tejtermelését. nitrogént megkötő és fehérjét szintetizáló törzsek előállítása) annak érdekében. hogy géneket kicseréljen magasabbrendű szervezetekben. 1991. nagyhatású (major) gének elhelyezkedéséről. Gere et al. ligninbontó baktériumtörzsek. laktáció. pusztán újabb genetikai információk hordozóit tudják hozzáadni a genomhoz vagy bizonyos gének kifejeződését (expresszióját) képesek gátolni. E munka eredményeképpen megoldották a növekedési hormon üzemszerű termelését rekombináns DNStechnikával átalakított baktériumtörzsekkel. interferomon hormonok) az örökletes termeltetése terheltséget transzgénikus állatokkal mint biológiai „inkubátorokkal”. ábra).

23. ábra: Bakteriális plazmid (speciális antibiotikum rezisztencia génekkel) Újabban annak a gondolata is felmerült. Egerek esetében bizonyították. bizonyos anyagcserezavarban szenvedő (cukorbetegség.és cukortartalmú) tej termelésére alkalmas transzgénikus teheneket hozzanak létre pl. kisebb zsír. takarmányértékesítését és a kocák tejtermelését. ha nem törekszünk a modern biotechnológiai megoldások kizárólagos alkalmazására. laktózintolerancia) embercsoport számára.11. Az általuk kidolgozott – mind a két eljárás előnyeit kihasználó – tenyésztési programot MOET (multiple ovulation and embryo transfer) a hagyományos ivadékvizsgálatra alapozott szelekcióhoz képest ugrásszerűen fokozza a genetikai előrehaladást. Angol kutatók (Gibson és Smith) számításai szerint az embrióátültetés és a szuperovuláció bevezetésével a szelekciós előrehaladás megkétszerezhető. hogy az ember számára kedvezőbb összetételű (pl. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ álaltok testösszetételét (kevesebb zsírraktározás). angol nevének rövidítése után: MHC) bevitele útján. A biotechnikai eljárások új távlatokat nyithatnak az állatnemesítés számára. hanem célszerűen ötvözzük a tenyésztés hagyományos és új elemeit. _____________________________________________________________________________ 159 Általános állattenyésztéstan . Az új biotechnikai és biotechnológiai eljárások nyújtotta lehetőségek az eddig követett tenyésztési stratégia megváltoztatására ösztönzik az állatnemesítőket. hogy a szervezet immunválasza is növelhető gének (főhisztokompatibilitási komplex. Ebből akkor származik azonban haszna az emberiségnek.

hátrányai? 5. Említsen konkrét példákat a rekombináns DNS-technika alkalmazására! Beküldendő feladat: Gyűjtsön ki az elektronikus vagy az írott sajtóból legalább 10 biotechnológiára vonatkozó publikációt a szerző. Mit jelent a klónozás módszere. a cím. Az embrió átültetés milyen előnyökkel jár? 4. a forrás és a dátum megjelölésével! 160 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . melyek az eljárás előnyeit. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Ellenőrző kérdések: 1.11. Sorolja fel a mesterséges termékenyítés előnyeit és hátrányait! 3. Ismertesse a biotechnika definícióját! 2.

A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai A háziállatok evoulúciója – mint ismeretes – az öröklődésen. Szelekció révén az ember a kívánatos állatcsoportok számára lehetővé teszi. 12. A tenyésztő csak akkor folytat eredményes tevékenységet. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 12. A háziállatok populációinak genetikája az egyes populációkban végbemenő öröklődési folyamatok törvényszerűségét vizsgálja statisztikai módszerekkel.1. A populációgenetika és állattenyésztés számára olyan munkahipotézist teremtett. amely segítségével növelhető a populációban a kívánatos jellegvonásokat kialakító gének gyakorisága és csökkenthető a nemkívánatos aránya. mert a szelekcióban nemcsak az egyes egyedek. Minden populáció bizonyos géngarnitúrával rendelkezik. A populációgenetika tehát nem az öröklődési folyamatok mozgató erőit. hanem teljes állományok javítására törekszünk. vagy biokémiai oldalait. _____________________________________________________________________________ 161 Általános állattenyésztéstan . a tulajdonságok öröklődhetőségének ismeretében. hogy melyik állatcsoport marad utód nélkül (illetve nem ad tenyészállatot) és melyik az. A korszerű szelekció elmélete a populációgenetikai ismeretekre épül. A mesterséges szelekció fogalma A mesterséges szelekció olyan eljárás. tudatos szelekcióval folyamatosan javítja a gazdasági állatok termelőképességét. hanem a populáció egészére vonatkozik. a termelést állította. Az állattenyésztés tulajdonképpen a gazdasági állatok evolúciójának alapos ismerete és tudatos irányítása. a gének. hogy több utódot hozhassanak létre. amely maximálisan lehetséges számú utóddal járul hozzá a következő generációhoz. amely a megfigyelések központjába közvetlenül nem az öröklődés feltételezett egységeit. a változékonyságon és szelekción alapszik. hanem az öröklődés eredményét teszi vizsgálat tárgyává (és ebből von le következtetést a mozgató erőkre). amely tehát nem az egyes egyedekre. Szelektálni tehát annak eldöntését jelenti. a bonyolult folyamatok biológiai. Fő figyelmét nem elsősorban az egyedre (az állati szervezetre). ha az élő szervezetek változékonyságára alapozva. Ez új szemléletet jelent a szelekció értelmezésében is. mint az szelekció nélkül lehetséges lenne. hanem az öröklődést és annak eredményét.12. hanem a termelési adatok (a tulajdonságok) alakulására irányítja.

8. A genetikai haladás nagy h2 értékű tulajdonságok esetében ezért is nagyobb lehet. 5. A tulajdonságok öröklődése A szelektált tulajdonság h2 értékének nagyságától függően a kiválasztott állatok genotípusa kisebb vagy nagyobb mértékben realizálódik az utódgenerációban.3. 4. A kiválasztás alapját képező tulajdonság genetikai varianciája. A továbbiakban elsősorban a tejelő szarvasmarha-tenyésztésből vett példák segítségével mutatom be a szelekció becslésében alkalmazott populációgenetikai számítások módszerét. 12. A genotípus-környezet interakció erőssége. A tenyészértékbecslés módszere és pontossága. Szelekciós differenciálon a továbbtenyésztésre kiválasztott állatoknak a saját populációjukhoz viszonyított fenotípusos fölényét értjük.2. Kis h2 értékű tulajdonságok esetén viszont az ivadékok és az oldalági rokonok teljesítménye alapján célszerű a tenyészkiválasztást végezni. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 12.4. A tulajdonságban képezhető szelekciós differenciál nagysága. A szelekciós előrehaladást befolyásoló tényezők: 1. A kiválasztás alapját képező tulajdonságok öröklődhetősége. 162 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 12. A szelektált tulajdonságok száma és a szelekció módszere. 7. mert a genotípus csak kis valószínűséggel ítélhető meg az egyed saját fenotípusából. A genetikai regresszió mértéke. 6. Másként kifejezve az SZD a populációátlag és a továbbtenyésztésre szánt szülők átlagos termelésének a különbsége. A tulajdonságok közötti korreláció. 3. mert ebben az esetben a korai információt adó fenotípusos szelekció is alkalmazható. A szelekciós differenciál (SZD) A h2 érték után az SZD játssza a legnagyobb szerepet a tenyészkiválasztás hatékonyságában. 2.12. A szelekciós haladást befolyásoló genetikai tényezők A szelekció hatékonyságáról csak akkor beszélhetünk. ha a kiválasztás hatására a populáció genetikai struktúrája a számunkra kívánatos irányban változik meg.

meddőség. miután mesterséges termékenyítéskor bikanevelő tehenekként csak az állomány csekély hányadára van szükség.) A „tehénnevelő tehenek” hatása 6 %. d. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ Nagyságát az utánpótlás (továbbtenyésztésre szánt) hányad határozza meg elsősorban.) A tenyészbika utánpótlást előállító apaállatok minőségének a hatása 46 %. mert az évenként egyéb okokból (életkor. ezért itt nagyobb szelekciós nyomás alkalmazható.44 %-a és három szórás értéken belül helyezkedik el az egyedek 99. b.7 %-a (24. _____________________________________________________________________________ 163 Általános állattenyésztéstan . A hímivar összegzett hatása 70.26 %). végtag rendellenességek stb. 0 nőivaré 30 %.) A bikanevelő tehenek hatása 24 %. ábra). hibás tőgy. A szelekció intenzitásának a mérésére a SZD-t az alappopuláció fenotípusos szórásához szokás viszonyítani (standardizált SZD). Általában ± egy S érték között található. A nőivarú szarvasmarha állományban nincs lehetőség számottevő SZD képzésére. A szarvasmarha faji adottságai miatt valamely populációban alkalmazott szelekció hatékonyságában az egyes állatcsoportok a következő nagyságban szerepelnek: a. A minőségi selejtezés lehetősége tehát csekély. Kedvezőbbek a szelekció lehetőségei a hím állatok esetében.12. Ugyanakkor a nőivadékok legfeljebb ennek kétszeresét teszik ki. A szelekció intenzitásán (i) a SZD-nek és az alappopuláció fenotípusos szórásának (S) a hányadosát szokás érteni: i= SZD S A szórás (variancia) a tulajdonságoknak az átlag körüli eloszlásáról tájékoztat. A szórás tehát az a statisztikai mérőszám. A mennyiségi tulajdonságok megoszlása az átlag körül azonos szélsőértékek esetén is eltérő lehet.) selejtezésre kerülő egyedeket (20-30 %) is pótolni kell. normál eloszlás esetén az egyedek kétharmad része (68. két szórásérték között található az állomány 95. továbbá a tulajdonság variabilitása. c. amely a kiszámított középértéktől való ± irányú eltérések nagyságát fejezi ki.) A tehénutánpótlást előállító apaállatok minőségének a hatása 24 %.

ábra: A szelekciós minimum (SM) és a szelekciós intenzitás (i) fogalmának értelmezése a továbbtenyésztésre meghagyott hányad (P) változásának függvényében. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 24. 164 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . S vagyis a SZD egyenlő a szórásnak a szelekció intenzitással alkotott szorzatával. táblázat). Ha ugyanis az i = SZD egyenletből a SZD-t kifejezzük. normális eloszlás esetén Pirchner szerint eltérő állomány utánpótlási hányad esetén (a tulajdonság normál eloszlását feltételezve) a szelekció intenzitása a következő értékekkel jellemezhető (lásd 16. a következő képlethez jutunk: SZD = i x S.12. A szelekció intenzitás képlete segítésével (normál eloszláskor) kiszámítható a szórás értéke (S) és a minőségi selejtezés mértékének ismeretében a SZD.

vagyis a bikanevelő tehenek átlagos tejtermelése 5000 + 2665 = 7665 kg lesz.665 Például: ha egy állomány átlagos tejtermelése = 5000 kg.755 2.400 1.159 1. akkor a SE = Tehát a szóban forgó állomány következő generációjában (20 %-os tehén és 99 %-os növendékbika selejtezése esetén) a tejtermelésben elérhető genetikai javulás várhatóan 452 kg lesz.789 0.644 0. A genetikai előrehaladást célszerű időegységre (egy évre) vonatkoztatni.195 0.497 0. az előző generáció átlagához képest. _____________________________________________________________________________ 165 Általános állattenyésztéstan .12. Ezért a szelekciós előrehaladás (SE) az említett állományban egy generáció alatt: SE = SZD tehén + SZD bika x h2 2 350 + 2665 x 0. ekkor a szelekció eredményességéről beszélünk. vagyis a továbbtartásra meghagyott tehenek átlagos tejtermelése 5000+350 = 5350 kg. A SZD az ivadékokban azonban csak a h2 érték nagyságának arányában realizálódik.3.3 = 452 kg 2 Vagyis az előbbi eset szerint ha h2 = 0.665 x 1000 = 2665.350 0. táblázat: Szelekciós intenzitás értékei Az utánpótlási hányad nagysága P 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 5% 1% A selejtezés mértéke 10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 95 % 99 % A szelekció intenzitása i 0. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 16. Ha ugyanebből az állományból származó növendék bikák legjobb 1 %-a kerül továbbtenyésztésre. a tejtermelés szórása S = 1000 kg. és a tehenek 20 %-át lehet a továbbtenyésztésből a kevés termelés miatt kirekeszteni. akkor a SZD tehén = 0.063 2.35 x 1000 = 350. akkor: SZD bika = 2.970 1.

vagy levonjuk (az utánpótlási hányad -1. ebből a populációból nem tudnánk kiválasztani az 5500. vagyis az a minimális teljesítmény.28 -1. vagyis a fenotípusos szórás egy része a genetikai okokra vezethető vissza.52 +0. vagy 6000 kg-os termelésű egyedeket. hogy a populáció egyedei között a szelektált tulajdonságban eltérések legyenek.82 nagyságától függően) a szórás értéknek egy faktorral (k) történő szorzatát. A genetikai okokra visszavezethető variancia-hányad (S 2 ) az összvariancia (S 2 p ) %-ában kifejezve a G tulajdonság öröklődhetőségi értékét (h2) adja.84 +1.5. évi 5000 kg tejet termelne. SM bikanevelő tehén = 5000 + 1000 x (1.52 -0. A tulajdonság genetikai varianciája A szelekció előfeltétele.04 -0. 17.65 +1. 166 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Az előző példa alapján: SM tehén = 5000 + 1000 x (-0. SE G A generáció intervallum a szülők átlagos életkorát jelenti unokáik megszületésekor. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ Kifejezése: ahol G = generáció intervallum.84 -0. táblázat: Korrekciós faktor (k) a szelekciós minimum kiszámításához Az utánpótlási hányad (%) P 95 90 85 80 70 60 50 40 30 25 20 15 5 1 k érték Hasonló módon kiszámítható a szelekciós minimum (SM) is. 12. Ha minden egyed pl. hogy a tulajdonságnak a populációban mért átlagához hozzáadjuk.25 +0.84) = 4160 Vagyis a 4160 kg-nál több tejet termelő tehenektől hagyjuk meg az üszőket továbbtenyésztésre.65 -1.12. A fenotípusos szórást genetikai és környezeti okok váltják ki. A szarvasmarhánál 4-5 év. amely alatt az állatokat nem célszerű továbbszaporítani. Ennek megállapítása úgy történik.28 +1.25 0 +0.68 +0. tehát két generáció azonos fejlődési stádiuma közötti időkülönbség.82) = 6820 Azaz 6820 kg-nál több tejet termelő egyedekből lehet (egyéb feltételek fennforgása esetén) a bikanevelő teheneket kijelölni.

hogy az ezekre a tulajdonságokra végzett fenotípusos szelekció viszonylag hatékony. Ha viszont Az S 2 = S 2 . féltestvéreknek) száma. A tej fehérje-. hogy minél pontosabb a tenyészértékre vonatkozó információ. annál hatásosabb lehet a szelekció. miután erre a tulajdonságra általában a kis h2 érték. A tenyészértékbecslés pontosságát az illető tulajdonság öröklődhetőségi értéke határozza meg. A tenyészértékbecslés pontossága A tenyészérték a genotípus számszerű kifejezése. hogy minél nagyobb számú és minél megbízhatóbb információ alapján határozza meg az állatok tenyészértékét.6. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 22 2 h = G S2 P Ebből következik. Fordított a helyzet a tejmennyiség esetében. amelyek fenotípusán a becslés történik az alkalmazott tenyészértékbecslési módszer is. Logikus tehát. mégis csekély a genetikai előrehaladás a kis variancia és az abból adódó szerényebb szelekciós differenciál miatt. ha az egyedek között nem lenne genetikai különbség (S 2 = 0) . A tejmennyiség növelésére irányuló szelekció sikerét tehát mérsékli a kis h2 érték. fokozhatja viszont a számottevő szelekciós differenciált lehetővé tevő jelentékeny variancia. 12. vagyis a tulajdonságokban P G tapasztalható eltéréseket kizárólag genetikai okok váltották ki. A tenyésztő ezért arra törekszik. hogy a h2 értéke akkor lenne nulla. A genetikai variancia abszolút nagysága is messzemenően befolyásolja a realizálható szelekciós differenciált. _____________________________________________________________________________ 167 Általános állattenyésztéstan . akkor h2 = 1. Ebben az esetben ugyanis valamennyi egyed G ugyanazzal az örökletes alappal rendelkeznék. tehát a kiválogatás nem lenne eredményes. illetve zsírtartalma h2 értéke nagy. de befolyásolja azoknak az egyedeknek (utódoknak. ugyanakkor a fenotípusos (és genetikai) varianciája kicsiny. Ez gyakorlatilag azzal a következménnyel jár. de nagy fenotípusos és számottevő genetikai variancia jellemző. A tenyészértékbecslés alapján döntünk az állatok további sorsáról és továbbszaporításának mértékéről.12.

3 = 150 kg tej termelési többletet képes a tehén utódainak örökletesen is átadni. vagy utódai teljesítményének a populációjuk átlagától való eltérésnek a h2tel alkotott szorzatával egyenlő. vagy a szelekciós differenciálnak csak az öröklődhetőségi érték (h2) által meghatározott részét adhatják át utódaiknak. Saját termelés (a fenotípusos) alapján történő tenyészértékbecslés A jól öröklődő tulajdonságok esetében a saját teljesítmény alapján kellő biztonsággal megállapítható a tenyészérték. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ A tenyészértékről a következő információs források állnak rendelkezésre: ősök termelése (származás) oldalági rokonok teljesítménye Az ivadékok termelése tenyészérték = genotípus saját termelés (fenotípusos) 12.12.6. hogy a szülők (saját populációjuk átlagához viszonyított) kiválóságuknak.1. Bármely egyed (szülő) tenyészértéke tehát saját.3 A tehén tenyészértéke = 5500 – 5000 x 0. Ugyanezt az elvet fejezi ki a következő képlet is: TÉe = FÁ + h2 (Pe – FÁ) ahol: TÉe = az „e” egyed tenyészértéke Pe = az „e” egyed megállapított fenotípusos tulajdonság h2 = a tulajdonság öröklődhetősége FÁ = a tulajdonságra vonatkozó fajtaátlag 168 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A szülők tenyészértékét utódaiknak saját populációjuk átlagához viszonyított kiválósága (vagy attól való elmaradása) határozza meg. Például: Egy tehén teljesítménye = 5500 kg tej populációjának átlaga = 5000 kg tej h2 = 0. Ez a meghatározás azon az alapelven nyugszik.

a tej %-os fehérjetartalma. a kifejlettkori testtömeg és néhány hústermeléssel kapcsolatos értékmérő.2. A törzskönyvezést is valamikor elsősorban a származás és csak másodsorban a termelési és a tenyésztési adatok nyilvántartására hozták létre (lásd az angol telivérek korai törzskönyvezését). a tőgyindex. Megjegyzendő. minél közelebb áll a szóban forgó ős a vizsgálandó egyedhez.12. mert az időszakosan ható környezeti tényezők befolyása a tulajdonság kialakulására és a becslés pontosságára csökken. a napi súlygyarapodás. amelyek az ősökben és a vizsgálandó egyedben közösen (de nem biztos. hogy ezek a gének azonos módon kombinálódnak). amelyek öröklődhetősége 0. Más szóval az egyednek valószínűleg ennyi az örökletesen átadható becsült genetikai képessége. a laktációk számának a növekedésével) a tenyészértékbecslés megbízhatósága (és a h2 érték) növekszik. A saját termelés (feotípus) alapján történő tenyészértékbecslést csak azokra a tulajdonságokra lehet kellő biztonsággal elvégezni. Tenyészértékbecslés a származás és az oldalági rokonok értékelése alapján A származás figyelembevételével a tenyészértékbecslésben régóta alkalmazott eljárás és segítségével sok kiváló fajtát állítottak elő.3. _____________________________________________________________________________ 169 Általános állattenyésztéstan . Ily módon növekszik azoknak a géneknek a hányada. a fejési sebesség.4-nél nagyobb. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ Az előző példa szerint ha egy 5000 kg-os átlagos tejtermelésű populációban „e” egyed laktációs tejtermelése (Pe) 5500 kg a tejmennyiség öröklődhetősége h2 = 0. 12.6. Ilyenek például a tejzsír %.3 (5500 – 5000) = 5150 kg tej Az egyed tenyészértékének becslésekor tehát a populáció átlagtól való termelési különbözetének csak a genetikai tényezők által meghatározott hányadával szabad számolni és ezt a fajtaátlagtól való eltéréseknek a h2-tel alkotott szorzata adja. akkor az egyed tenyészértéke az alábbiak szerint állapítható meg: TÉ = 5000 + 0. hogy a mért teljesítmények ismétlődésével (pl. A származás azonban csak hozzávetőleg tájékoztat a tenyészértékről. Valamely ős termelésének az utódban való megjelenése annál valószínűbb.

18. Például h2 = 0. valamint az oldaláig rokonok termelése között számított parciális (részleges) regressziós koefficiens segítségével meghatározta azokat a súlyozási faktorokat. amelyekkel az ősök termelését beszorozva hozzávetőleg megbecsülhető valamely állat tenyészértéke.2 laktációs tejtermelés 170 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy az egyed genotípusa és valamely ős genotípusa közötti viszonosság egyelő a rokonsági koefficiensnek (lásd később) a h2-tel alkotott szorzatával.345 0. hogy milyen megbízhatósággal értékelhető a tenyészérték az ősök és a féltestvérek termeléséből.847 0.200 0.779 0.25.12. TÉ = tenyészérték FÁ = fajtaátlag Például: FÁ = 6000 kg tej Információk: M = 6000 kg laktációs tejtermelés MM = 6500 kg laktációs tejtermelés VM = 7500 kg laktációs tejtermelés h2 = 0.2 x 0.150 0.100 0.5 = 0. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ A két szülő és az utód közötti genetikai hasonlóság.125 stb. 0.100 0. A tenyészérték és az ősök. amelyet a rokonsági koefficienssel mértünk.5.898 A gyakorlatban az eljárás többnyire a bikák előszelekciójára alkalmas és a következő képlet szerint használható: TÉ = FÁ + K1 (1 információ) + K2 (2 információ) + Kn (n informáci) stb.2 esetén az anyai termelés 0.526 0.725 0.050 0.4 0.513 0.638 0.100 0. a nagyszülők 0.690 0. A számítás azon az elven alapszik. Le Roy többszörös regressziós számítás alapján becsülte meg.2 h2 0. A továbbiakban az örökletes alap generációnként feleződik.150 0.1 súlyozású faktorral szorozva szerepeltethető az egyed genotípusának becslésében. táblázat: Súlyozási faktorok a tenyészértékbecsléshez az ősök és az oldalági rokonok termelése alapján (k) Információ forrás Jelölése 0.050 0.300 0. eltérő h2 értékű tulajdonságok esetében.6 Anyai termelés Anyai nagyanya termelés Apai nagyanya termelés Féltestvérek termelése 11 féltestvér 20 féltestvér 30 féltestvér (M) (MM) (VM) (V) 0. a dédszülőkkel való hasonlóság 0.

05 x 6500) + 0. mint említettem.5 x VM) vagyis TÉ = 6000+(0. hogy az ivadékokban a szülők örökletes alapja azonos kombinációban jelentkezik.025 0. a féltestvérek esetében 0.0.9 % lesz.071 = 7.312 0. Minthogy az egyed lényegesen nagyobb számú oldalági rokonnal rendelkezhet mint ősökkel.231 0. A nagynéni. Vagyis. mert a mennyiségi tulajdonságok öröklődésében génkölcsönhatások (dominancia és episztatikus hatások) is részt vesznek.178 0.272 0.150 0.071 + 0. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ TÉ = FA + (0.100 0.05 x MM) + 0. A szükséges információkat így már fiatal korban _____________________________________________________________________________ 171 Általános állattenyésztéstan . úgy a becslés valószínűsége 0. Az oldalági rokonok vizsgálata főleg a fiatal ivadékvizsgálatra beállítandó bika előszelekciójában nagy jelentőségű.178 = 0. nagybácsi unokatestvér genetikai hasonlóság a vizsgálandó egyeddel 0.249. táblázat: A különböző módszerrel végzett tenyészértékbecslés megbízhatósága Információ forrás 0.6 M (anya termelése) MM + VM (két nagyanya) M + MM + VM M +10 (anya + 10 féltestvér) M + 20 V M + 50 V 0.194 0.050 0.374 Az előző példában bemutatott tenyészértékbecslés megbízhatósága tehát M + MM + VM = 0.071 0. Az egyenesági származás alapján végzett tenyészértékbecslést azért kiegészítik az oldalági rokonok termelésének a figyelembe vételével.075 0. hogy a szülői fenotípusok nem feltétlenül megbízható kifejezői az utódgeneráció várható fenotípusának.5 x 7500 ) = 6000+600+325+375 = 7300 A származás.2 h2 0. mintha csak az ősök termelésén alapulna.349 0. A genetikai hasonlóság az édestestvérek között 0.4 0. Ha viszont az értékelésbe bevonjuk 20 féltestvér termelését. ebből következik.232 0.5.1 % valószínűsége annak. azaz 24. hogy az oldalági rokonok termelésének segítségével a tenyészértékbecslés megbízhatósága kedvezőbben alakulhat. hogy a számított tenyészérték megegyezik az örökített értékkel. Ebből következők.136 0.12.134 0. csak viszonylag csekély megbízhatósággal tájékoztat a tenyészértékről.1 x M) (0. 19.25. hogy a vizsgált egyed valóban 7300 kg tejtermelést fog örökíteni.50 0. így nem tekinthető valószínűnek.1 x 6000)+(0.310 0.125.

6. Ezek hatásmechanizmusa úgy fogható fel.12. mivel mesterséges termékenyítéskor egy-egy fiatal bikának több száz. hogy a tenyészértéket főleg az additív génhatások határozzák meg.7 % körüli). hogy a tenyésztő olyan kiegészítő információk birtokába jut. Más szóval az általános tenyészérték akkor megfelelő. mintha saját teljesítmény alapján végeznénk. additív gének hatásán alapul. hogy minél nagyobb tulajdonságot kialakító és azonos irányban ható gének száma valamely egyedben. néha több ezer apai leány féltestvére lehet és az ezek termelése alapján végzett tenyészértékbecslés pontossága megközelítheti azt a biztonságot. ami a tenyészkiválasztás hatékonyságát nagymértékben fokozza. akkor az egyed tulajdonságai nagyobb valószínűséggel ismétlődnek meg a következő generációban. akkor nem valószínű. annál kedvezőbben alakul az illető tulajdonság. hogy az olyan tulajdonság. Tenyészértékbecslés az ivadékok minősége alapján Az ivadékvizsgálat alapján becsülhető legmegbízhatóbban az állatok genotípusa. Részben a termelés korai prognosztizálására kialakulóban van egy új tudományág a biokémiai genetika. ezért keresik a szelekció hatékonyság növelésének újabb lehetőségeit. Ezért szokásos általános és különleges tenyészértékről beszélni. 12. a dominanciának (allélinterakció) vagy az episztázisnak (különböző lókuszok génjeinek interakciója). amit a saját termelés ismerete nyújt. hogy ezek a kölcsönhatások (kombinációk) azonos módon jönnek ismét létre az ivadékokban. ha utódai többségében javító hatást mutat. Abban az esetben. Egyetlen ivadék alapján a tenyészértékbecslés megbízhatósága fele akkora. Mégis feltételezhető. mint a tejtermelés esetében mekkora szerep jut az additív génhatásnak. dominancián vagy episztázison) alapszik. A gyakorlatban nehéz megállapítani. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ megszerezhetjük.3. illetve nyújtanak. ha egy állat termelőképessége additív génhatáson alapszik. ha a tenyészállat a populációból véletlenszerűen 172 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Ha viszont a tenyészállatok termelési fölénye génkombináción. A bika általános tenyészértéke akkor nagy. Legtöbb kvantitatív tulajdonság az ún. Mivel a tejtermelésben a genetikai előrehaladás a legkorszerűbb populáció genetikai elvek és módszerek alkalmazása esetén is lassú (a számítások szerint maximálisan évi 1. Az anyagcserével összefüggő élettani paraméterek vizsgálata kellő reményt nyújt arra.

7. A különleges tenyészérték csak meghatározott párosítások esetén jelentkezik. Ez azt jelenti. hanem valószínűleg dominancián és episztázison alapulnak. amelyek csak a környezet módosító hatására váltak plussz. ábra). hogy a szélsőséges fenotípusok között nagyszámú átlagos genotípus található. Ez az egyik oka lehet annak a jelenségnek. A különleges tenyészérték csak meghatározott párosítások esetén jelentkezik. 12. Ezek a hatások azonban csak különleges tenyésztési eljárással (heterózis tenyésztés) tarthatók fenn. amikor az ivadékok teljesítménye a szülőkéhez viszonyítva visszaesik. Ez azt jelenti.12. amit Galton óta a genetikában regressziónak nevezünk. 25. Az apaállat kedvezően átörökített tulajdonságai ilyen esetben nagyrészt additív génhatáson alapulnak. hogy ezek ivadékai átlagosak lesznek. hogy ilyen esetben a tulajdonságok feltehetően nem addititív génhatáson. azaz a szülői populáció átlagának irányába tendál (25. hanem valószínűleg dominancián és episztázison alapulnak. bizonyítja ivadékai genetikai fölényét. Érthető. illetve mínusz variánsokká. _____________________________________________________________________________ 173 Általános állattenyésztéstan . vagy növekszik. A genetikai regresszió A genetikában regressziónak azt a jelenséget szokás nevezni. ábra: A genetikai regresszió változatos ábrázolása Pirchner megítélése szerint ezt az okozza. hogy ilyen esetben a tulajdonságok feltehetően nem additív génhatáson. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ kiválasztott partnerekkel párosítva.

12. A genotípus és a környezet bonyolult kölcsönhatásaként eltérő fenotípusok jöhetnek létre (26. másrészt nem biztos. illetve azonos genotípusú egyedek eltérő miliőviszonyok közé kerülve más-más fenotípusos értékeket realizálnak. mint ismeretes. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ A genetikai regresszió. ábra). A genotípus környezet kölcsönhatása (interakciója) Az állatok fenotípusa.8. ábra: A genotípus-környezet kölcsönhatás (interakció) vázlatos ábrázolása Ez a kölcsönhatás gyakorlatilag azt jelenti. hogy a szülő nem adhatja át a nem additív gének által determinált teljesítményét (genotípusát) ivadékainak. hogy milyen feltételek tekinthetők optimálisnak. hogy az 174 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy milyen környezeti feltételek között kell a tenyészkiválasztást végezni? A genetikai képességek maradéktalan kibontakozását ugyanis az optimális miliőviszonyok biztosítják. megítélésünk szerint elsősorban abból adódhat.12. A gyakorlatban azonban egyrészt nehéz meghatározni. 26. úgy teljesítményük meg is haladhatja a szülőkét. genotípusuk és a környezet kölcsönhatásának eredője. Így az utódok teljesítménye eltér (legtöbb esetben kisebb) a szülők teljesítményétől. Az ilyen szerencsés kombinációkat adó szülők kiválasztása illetőleg párosítása képezi a heterózis-tenyésztés alapját. hogy a különböző genetikai felépítettségű egyedek adott környezet hatására eltérően reagálnak. Amennyiben az utódokban szerencsés génkombinációk alakulnak ki. Az említett jelenséggel kapcsolatban merül fel a kérdés.

amelyre nem folyik közvetlen szelekció.90 napi súlygyarapodás .30 – 0.70 – 0.20 – 0.9.90 tejzsír % .tejzsírmennyiség 0. hogy olyan feltételek között folytassuk a tenyészkiválasztást (ivadékvizsgálatot).tejfehérje % (-20) – (-0. A szarvasmarha egyes tulajdonságai között fennálló összefüggések irodalmi adatok alapján a következők: tejmennyiség . 12.20) – (-0.tejzsír % (-0. amilyen viszonyok között az utódok majd termelni fognak.élősúly 0.30 tejzsír % . ha igen. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ optimális környezeti feltételekre kedvezően reagáló genotípusok hasonlóan viselkednek átlagos üzemi feltételek között is.tejfehérje % 0.30 tejmennyiség .testnagyság (-0. A genetikai korrelációk azt jelzik.40 napi súlygyarapodás .10 – 0.00 – 0. Ezért az a megoldás látszik indokoltnak. vagy csökkenthetik a szelekció eredményességét.00 – 0. hogy az egyes értékmérő tulajdonságok között van-e.70 – 0.40 A szelekció hatékonysága arra a tulajdonságra. A szelektált tulajdonságok közötti összefüggés (korreláció) Az egyes tulajdonságok között fennálló összefüggések növelhetik.30 tejmennyiség .60 relatív tejtermelés . amelyre _____________________________________________________________________________ 175 Általános állattenyésztéstan . a következő képlettel számítható ki: r ⋅h g 1 h 2 ahol: rg = a két tulajdonság közötti genetikai korreláció h1 = az öröklődhetőségi koefficiens négyzetgyöke arra a tulajdonságra. Átlagon aluli tartási és takarmányozási viszonyok esetén nem célszerű szelektálni.bírálati összpontszám 0.40) tejmennyiség .tejzsírmennyiség 0.vágási % 0.napi súlygyarapodás 0.50 tejmennyiség .takarmányértékesítés 0.70 tejmennyiség .20 – 0. vagy átmeneti génkapcsolódás okozhatja.20 – 0. így esetleg kontraszelekciót folytatunk.10) – 0.50) tejmennyiség .12. A genetikai korrelációkat elsősorban pleiotróp génhatások (egy örökletes faktor több tulajdonság kialakítására hat). milyen irányú és erősségű az örökölhető kapcsolat. mert akkor valószínűleg csak környezethatást mérünk.fejési sebesség 0.

b) szimultán szelekció 176 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . akkor 1 n = tehát az eredmény csak fele annak. annál kisebb lesz a genetikai előrehaladás. amelyre nem folyik szelekció A közvetlen szelekció hatékonysága például ha a tejmennyiségre irányul a szelekció. mintha ezekre a tulajdonságokra közvetlenül szelektálnánk. amit egy tulajdonságra irányuló kiválasztás eredményeként értünk volna el. amit egyetlen tulajdonságra vonatkozó kiválasztás során értünk volna el (Johansson). Vagy a napi testtömeggyarapodásra irányuló szelekció esetén a takarmányértékesítés 90 %-kal. 12. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ a szelekció irányul h2 = az öröklődhetőségi érték négyzetgyöke arra a tulajdonságra. Ezért a szelekció alapjául szolgáló tulajdonságok számát okszerűen korlátozni kell és a tenyészkiválasztást a gazdasági szempontból legjelentősebb tulajdonságra kell folytatni. a vágási százalék 50 %-kal javul ahhoz képest.12. Ha a szelekció „n” számú egyenlően fontos és egymástól függetlenül öröklődő tulajdonságra folyik. ahhoz képest.10. vagy a tőgykapacitásra történne a tenyészkiválasztás (közvetlen szelekciót 100 %-nak tekintve). A szelekcióss módszer is befolyásolja a realizálható genetikai előrehaladás nagyságát. mintha közvetlenül a fejési sebességre. és 10 %-kal kedvezőbb a tőgy részarányossága. A szelekciós módszerek felosztása: Mesterséges szelekció: A) Egy tulajdonságra irányuló B) Több tulajdonságra irányuló: . akkor a genetikai előrehaladás nagysága minden egyes tulajdonságra vonatkozóan 1 n -nel csökken.a) tandem szelekció . akkor a tejmennyiség és a fejési sebesség közötti genetikai korreláció miatt 35 %-kal javul a fejési sebesség. A szelektált tulajdonságok száma és a szelekció módszere A szelekciós előrehaladás ütemét a szelektált tulajdonságok száma is befolyásolja. Ha 4 ilyen tulajdonságra szelektálunk. ahhoz az eredményhez viszonyítva. Egyidejűleg minél több tulajdonságra szelektálunk.

SZD nagysága arányában szerepeltetjük.független és függő szelekciós határokkal végezve. Régóta ismert. illetve miként kezelje az egyik tulajdonságban kiváló. A független szelekciós határok módszere szerint egy fontos tulajdonságra szelektálunk és egyéb tulajdonságokra szelekciós minimumot állapítunk meg. hogy rangsorolja.) Szimultán szelekció több tulajdonság egyidejű érvényre juttatását jelenti a tenyészkiválasztásban. a tenyésztőnek el kell döntenie. akkor 3 jellegvonásra a szelekciós index a következőképpen állítható össze: I = W1 ⋅ h21 ⋅ X1 + W2 ⋅ h22 ⋅ X2 + W3 ⋅ h23 ⋅ X3 _____________________________________________________________________________ 177 Általános állattenyésztéstan .gazdasági jelentőségük. . b. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ . Minthogy továbbtenyésztésre mindig meghatározott állományhányad kerül. amely minden vonatkozásban kiváló lesz. elsősorban nagy h2 értékű tulajdonságok esetében. A független szelekciós határok alkalmazása nem tesz lehetővé kompenzációt az egyes tulajdonságok között. mert a legfontosabb értékmérő tulajdonság mellett még más jellegvonásokat is figyelembe kell venni.öröklődhetőségük és a . esetleg a középszerűeket használja-e továbbtenyésztésre? a.12. de másokban gyengébb egyedet. B) Több tulajdonságra irányuló szelekció a leggyakoribb eljárás. A szelekciós minimumok kitűzése a bikanevelő tehenek és a tenyészbikák kiválasztásában alkalmazható módszer. hogy minél több tulajdonság alapján történik a tenyészkiválasztás. A) Egy tulajdonságra irányuló szelekció a gyakorlatban ritkán fordul elő. A függő szelekciós határok. annál kevesebb egyed adódik. Az egyed tenyészértékét kifejező szelekciós indexben a tulajdonságokat: . vagy a szelekciós index módszere szerint a szelektált tulajdonságokat összevontan egyetlen számmal fejezzük ki.) Tandem szelekcióval a tulajdonságok javítása egymást követően történik. Ha a tulajdonságok között nincs korreláció. ezért a nőivarú szarvasmarha állomány szelekciójában széles körben nem alkalmazható. Ez az eljárás tulajdonképpen lépcsőzetesen megvalósított egyirányú szelekcióként is felfogható.

Sorolja fel a szelekciós haladást befolyásoló genetikai tényezőket! Beküldendő feladat: A felsorolt állatfajoknál (ló. laktációs tejtermelés 5 laktáció átlagos tejtermelése kifejlettkori testtömeg küllemi összpontszám tejzsír % (5 laktáció átlagában) 1.13 A felsorolt módszerek hatékonysága szerinti sorrendje: 1. kihasználva a közöttük fennálló genetikai korrelációt.48 0.39 0. ha kiszámítjuk egy állat által termelt összes termék és különböző értékmérő tulajdonságok közötti korrelációt. amit a tulajdonság gazdasági jelentősége szerint súlyozunk.12. Határozza meg a mesterséges szelekció fogalmát és célját! 2. Ellenőrző kérdések: Korrelációs koefficiens 0. A független szelekciós határok módszere 3. sertés. Tandem módszer Bármely módszerrel történik a szelekció.65 0. juh. tyúk) hasznosítási irányonként sorolja fel a főbb szelekciós tulajdonságokat! 178 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A tulajdonságok gazdasági értéke meghatározható. szarvasmarha. mint az egyed több tulajdonságban mutatott kombinált tenyészértéke. messzemenően racionalizálni kell a kiválasztás alapjául szolgáló tulajdonságokat. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ A képletben: X1 – X3 = a tulajdonságok SZD-ja W1 – W2 = a tulajdonságok gazdasági értéke h21 – h22 – h23 = a tulajdonságok öröklődhetősége A szelekciós index úgy is felfogható. Például tejelő marhánál a következő összefüggést találták: Tulajdonságok 1. A szelekciós index módszere 2.89 0.

Nevezetesen a tenyésztésszervezés fogalomkörében általában: . Mindez olyan módon. .a termelésellenőrzés. Tenyésztésszervezés. _____________________________________________________________________________ 179 Általános állattenyésztéstan . . A törzskönyvezési feljegyzések nélkül tehát korszerű állattenyésztés.a törzskönyvezés. A gyakorlati nemesítő munka kiindulópontja a tenyészcél meghatározása. hogy az egyedek tenyészértéke megállapítható legyen. Napjainkban mind szélesebb körben a törzskönyvezés az állatok tenyészértékének felismerését szolgálja. A törzskönyvezési munka során az egyedek származásával. termelésével. Mindháromnak előfeltétele az egyedek termelésének (teljesítményeinek) megállapítása. valamint összehasonlító értékelését végezzük el.13. illetve a teljesítményvizsgálat.az apaállat-gazdálkodás és . több fokozatú szakmai értelmezést takar. vagyis a törzskönyvezés és termelésellenőrzés. illetve a teljesítményvizsgálat.a szaporítóanyag (sperma. zigóta) termelés és forgalmazás ismeretanyagát foglaljuk össze. amely a nemesítő munka összes fázisát átfogja. Tenyésztésszervezés. illetve egységes rendszerbe foglalja. illetve teljesítményével és kapcsolatos adatok nyilvántartását. Történetileg a törzskönyvezés csupán a törzs(elit) állományokba tartozó és a továbbtenyésztést szolgáló egyedekre terjedt ki. és ezáltal az egész állomány teljesítményének fokozása lehetővé váljon. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ 13. Szűkebb értelemben a törzskönyvezés – adatokat szolgáltat a nemesítő-tenyésztő munka számára. A tenyészcél megvalósításának három kiemelkedő fontosságú eleme a termelőképesség megismerése. 13. az erre épülő szelekció és az irányított párosítás. Általában a tenyésztésszervezésen egy olyan szervezett és céltudatos tevékenységet értünk.1. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok A tenyésztésszervezés fogalomköre igen széleskörű és sokrétű. Törzskönyvezés A gazdasági állatok törzskönyvezésének célja tágabb értelemben az állatok termelőképességével kapcsolatos értékmérő tulajdonságok és az ezek alakulásában szerepet játszó (külső-belső) tényezők nyilvántartása.

a közhitelűség (garanciaelv) és a szelektivitás kizárása. Mivel a törzskönyvezés nemzetgazdasági érdek. valamint előfeltétele a nemzetközi tenyészállat. ha a fajta védelmére vagy eredeti génállományának megőrzésére van szükség. lehetőséget teremt a tenyésztési-termelési színvonal növelésére. A zárt törzskönyvezés lényege. hogy az vállalat vagy magányszemély. zigóta) forgalmazásnak is. a párosításokhoz. amelyet korábban ebbe a törzskönyvbe felvettek. illetve a karakül juh stb. közhitelűség) betartását ellenőriznie is kell. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ hatékony nemesítő munka nem képzelhető el. hogy csak ismert és meghatározott ősökre visszavezethető származású egyedek kerülhetnek a törzskönyvbe. vagyis a törzskönyvbe származásuktól függetlenül felvehetők azok az egyedek. A törzskönyvezés a tenyésztő érdeke. az államnak támogatnia kell. csak a nagyobb teljesítményű állatokkal foglalkozik. Az állattenyésztésben a zárt törzskönyvezésnek már csak akkor van jelentősége. házi törzskönyvet. ezáltal módot ad. A két rendszer abban különbözik egymástól. Tipikus példái az angol telivér ló vagy a szimentáli. ugyanakkor az alapkövetelmények (szabatosság. A zárt törzskönyveket egy bizonyos időpontban lezárják és utána csak azzal az állománnyal illetve ivadékaikkal foglalkoznak. hogy teljesítménycentrikus.és szaporítóanyag (sperma. függetlenül attól. Formáját tekintve a munkát állami vagy társadalmi (egyesület. Ezek célja az egyes tenyészetek speciális adottságaihoz igazodó adatgyűjtés és 180 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy milyen feltételek. Nagy előnye.13. előírások alapján kerülhetnek az egyedek a törzskönyvi nyilvántartásba. A nyitott törzskönyvezés ezzel szemben „nyílt elvű”. Tenyésztésszervezés. Elengedhetetlenül szükség van a törzskönyvezésre a tenyészeten belül végzett helyes szelekcióhoz. törzskönyve. amelyek meghatározott fajtajellegbeli tulajdonságokkal és termelőképességgel rendelkeznek. A törzskönyvezés keretében két alapvető törzskönyvi rendszert különböztetünk meg: a zárt és a nyitott törzskönyveket. E téren hazánknak is nemzetközi egyezményben rögzített kötelezettségei vannak. szövetség) szervek végzik. illetve a logikai egymásra épülés. A hivatalos törzskönyvezésen kívül megkülönböztetjük az ún. A nemzetközi egyezmények szerint a törzskönyvezéssel szemben alapkövetelmény: • • a szabatosság (szakszerűség).

amit egy tenyészeten belül szerveznek és végeznek meghatározott tenyésztési cél elérése érdekében. _____________________________________________________________________________ 181 Általános állattenyésztéstan . a testalkati bírálatának eredményeire. • A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló vagy már törzskönyvbe vett állattól való származást csakis a párosítás és az ellés megtörténtének. Tenyésztésszervezés. amelyek arra hivatott szervek tényleges megállapításain alapulnak. illetve jellege kevesebb és több is lehet. száma. noha tágabb értelemben ebbe a kategóriába sorolható az a nyilvántartás is. hogy az előzőekben már körvonalazott igényeket az államilag ellenőrzött törzskönyvezés elégítheti ki. amelynek eredményeit a törzskönyv foglalja magába. • Csak azokra a tenyészértékekre utaló adatokat szabad a törzskönyvbe bejegyezni. A törzskönyv tehát tenyésztési szempontból egy állatra (vagy állatcsoportra) vonatkozóan nagy jelentőséggel bír. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ nyilvántartás. a tényleges tenyészértéke. illetve alapelvei vannak. mint amennyi a hivatalos törzskönyvi előírásokban szerepel. a termelés körülményeire. Célszerű a házi törzskönyv vezetése minden olyan tenyészetben. valamint az ivadék azonosságának szakszerű megállapítása alapján lehet bejegyezni. Az adatok köre. ivadékainak minőségére vonatkozó feljegyzések összesítője. hogy a törzskönyvezés meglehetősen sok összetevőből álló munkafolyamat. mint a nyilvántartott állatok • • • • • származására. termelőképessége. Nem fér kétség azonban ahhoz.13. A törzskönyv tehát nem más. Ezért a szabatosan és szakszerűen végrehajtott hivatalos jelegű törzskönyvezésnek általános és minden állatfajra vonatkozó formai és tartalmi követelményei. teljesítményeire. Már az eddig taglaltakból is megállapítható volt. végeredményben tehát a valószínűsíthető. Ezek a következők: • A törzskönyv tartalmazza mindazokat az adatokat. egyben ezek közvetlen ellenőrzése alatt is állnak. amelyből megállapítható az állat (egyed és ivadékai) származása. amelyben az állomány termelőképessége még nem érte el a hivatalos törzskönyvezéshez előírt teljesítményt. A hazai gyakorlatban a szakemberek törzskönyvezés alatt általában a hivatalos állami törzskönyvezést értik. testalakulása.

hogy a legtöbb állatfajban nem jeleket. de az alábbi követelményeknek meg kell felelnie: • • • jól látható. 182 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . • lábgyűrűzés: az azonosító számot vagy kódot tartalmazó fémszalagot (gyűrűt) a lábvégekre húzzák. hogy az állat. Az egyedi megjelölés módja állatfajonként eltérő ugyan. a különböző testrészeken a bőrbe (lapocka. Az egyes állatfajokban használatos egyedi megjelölési módszerek a következők: • • szarvasmarha: tetoválás. hogy olyan egyedi jelzéssel látjuk el. az állatot nem zavarhatja. azonosítható legyen. Az egyedi megjelölése célja és módszerei A törzskönyvezés alapvető feltételeihez tartozik. Tenyésztésszervezés. füljelző. fénykép: önmagában nem minden állatfajban alkalmazható. a gyors azonosítás érdekében könnyen leolvasható. valamint esetenként a • • színleírás: és a természetes jegyek feltüntetése (nyilvántartásokon!). fagyasztás.2. amely kizárja annak lehetőségét. termelési adatait rögzítjük. oldal. Az egyedi megjelölés legáltalánosabb módszerei a következők: • besütés: tüzes vassal számok és jelek besütése. far). tartós és egyértelmű. • tetoválás: tűszúrásokat ejtenek a számok alakjának megfelelően a bőrön (rendszerint a fülbe. és a lyukak helyét be kell dörzsöljük vízben oldhatatlan festékkel). törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ 13. számok. Ez azt jelenti.13. színleírás ló: besütés. hogy más állattal összecseréljük. nyak. hanem az ellenőrzési számok rendszerét használják az egyedek megkülönböztetésére. azaz meg nem változtatható és el nem távolítható. illetve kódok rendszere vagy azok kombinációja. stresszhatást ne váltson ki! Ebből következik. színleírás és a természetes jegyek feltüntetése. Az egyedi jel betűk. • fagyasztás: folyékony nitrogénbe mártott jelölő vassal végzik a színes szőrrel benőtt testtájékon (has. ráírják vagy beütik az azonosító számokat és a fülbe illesztik. amelynek származását. • füljelzők (krotáliák): fémből vagy műanyagból készülnek. • fülcsipkézés: meghatározott rendszer szerint a fülkagyló szegélyének különböző helyeiről egy-egy darabot kicsípnek. szarv).

hiszen e nélkül nem lehetne az adatokat. tenyésztési (szaporodási) és termelési adatait is.saját és ivadékteljesítmény-vizsgálatok . szaporító. gyors és szabványosított (egységes) módszerekkel végezzék. 20. táblázat: A teljesítményvizsgálatok módszerei hazánkban A vizsgálat. teljesítményvizsgálat Minden gazdasági állatfajban a termelésellenőrzés és a teljesítményvizsgálat nélkülözhetetlen része a tenyésztő-nemesítő munkának. Az egyes teljesítményvizsgálatokra vonatkozó részletes előírásokat és szabályokat állatfajonként a Teljesítményvizsgálati Kódex (mint szabvány!) tartalmazza. illetve végezteti. fülcsipkézés. Hazánkban az állattenyésztési törvény (1993. Lényeges alapelv és követelmény. farm) Vágóhíd .körvizsgálatok . Tenyésztésszervezés.3. így más állományokra kiterjeszteni és az eredményeket összehasonlítani. gazdaság. lábgyűrűk. Az egyedi megjelölés során kapott azonosító számokkal tartják nyilván az állat származási. hogy a termelésellenőrzést pontos.árutermelő telepi vizsgálatok .és végtermékteszt . adatgyűjtés helye A vizsgálat módszere Központi teljesítményvizsgáló állomások Üzemi (telep.és végtermék telepi tesztek.ivadékvizsgálat (ITV) . Termelésellenőrzés.13. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ • • • sertés: tetoválás. füljelzők. Az alkalmazott módszerei viszont a fajok biológiai adottságaitól és a tenyészcéltól függően rendkívül sokfélék. évi CXIV. juh: tetoválás.vágóhídi adatok alapján végzett teljesítményvizsgálatok _____________________________________________________________________________ 183 Általános állattenyésztéstan . vizsgálatok . törvény az állattenyésztésről) előírásai szerint a teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi.sajátteljesítmény-vizsgálat (STV) .szaporasági vizsgálatok . Az alkalmazható módszerekről nyújt áttekintést a 20.szülőpár. 13. illetve a tendenciákat további részpopulációkra. baromfi: szárnyjelzők. füljelzők. táblázat.törzs-.

a genotípus-környezet kölcsönhatás miatt a teljesítményvizsgáló állomásokon elért teljesítmény üzemi körülmények között gyakran nem ismétlődik meg. gyapjú-. a férőhely kapacitása korlátozott.13. Gazdasági okokból és a gyorsabb genetikai előrehaladás érdekében a termelésellenőrzést – tehát az egyes értékmérőket . a vizsgálat több tulajdonságra kiterjeszthető. a következőkben a termelésellenőrzés módszertani alapelveit ismertetjük. A termelés-. Az első termelési időszak végét sem várva meg. gyapjúminőség. illetve a teljesítményellenőrzés központi vizsgáló állomáson vagy üzemben történik. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ Mivel a termelésellenőrzés és a teljesítményvizsgálat módszerei állatfajonként. hasznosítási típusonként különböznek. tej-. az ún. pl. jellegét. amikor a szarvasmarha fajban a 100 vagy 200 napos részlaktáció alapján becsülik meg. A termelésellenőrzésben vont tulajdonságok körét – számát.a lehető legjellegzetesebb életkorban. az egységes körülmények megteremtése költséges. Erre jó példa. hústermelés.valamint az állatfajon belül a tenyészcélt. hogy • • • 184 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a különleges felszerelést és sok munkát igénylő tulajdonságok vizsgálatára is mód nyílik. A központosított teljesítményvizsgáló állomásokon folyó termelésellenőrzés céljára az üzemekből (gazdaságokból) gyűjtik össze az állatokat. -. résztermelésekből következtetnek a valószínűsíthető teljes termelésre. vágási jellemzőkkel és a húsminőséggel kapcsolatos tulajdonságok. termékenység. E módszernek alapvető előnyei: • • az állatok azonos és optimális környezeti viszonyok között termelnek. Az egyes tulajdonságok – jellegüktől függően – az állatok élete során (pl. szaporaság stb. illetve az életteljesítménynek a megállapítására. illetve valószínűsítik a 305 napos laktációs termelést. A tulajdonságok többsége élő állaton mérhető – pl. Hátránya viszont. a tojás-. más tulajdonságok pedig csak a levágott állaton állapítható meg. a tulajdonságok gazdasági jelentőségét és a vizsgálati lehetőségeket is figyelembe véve határozzák meg. a tenyészcéltól függően) egyszer vagy többször mérhetők. az első termelési periódusban célszerű elvégezni. • a körülmények általában pontosabb mérésekre adnak lehetőséget. Esetenként az értékmérőtől függően kerül sor több termelési periódus eredményeinek. Tenyésztésszervezés.

A termelésellenőrzés befejeztével. attól jelentősebben eltérő környezetben teljesítménye is más.). Ezeknek megbontása. illetve jelentős változásokat eredményezhet. a legtöbb állatfajban (pl. így a létfeltételt és a teljesítményeket biztosító ökológiai tényezők megváltoztatása mind az egyed. ami a termelési eredményekben – az abszolút. Az egyedek megjelenését. juh) a központi teljesítményvizsgáló állomásokon elsősorban az apajelöltek termelőképességének megállapítását végzik. illetve különböző. II. sokszor jelentősen eltérő. állatfajonként. Genotípus-környezet kölcsönhatás és a teljesítményvizsgálat A gazdasági állatok (egyedek és populációk) szervezete és környezete között sok szállal összefűzött és többszörös – így termelési szempontból is jelentős – kapcsolat és kölcsönhatás állhat fenn. I. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ Az üzemi teljesítményvizsgálat során az állatok tenyésztési (szaporodási) adatait ott gyűjtik és mérik. hátránya viszont a különböző üzemek környezeti viszonyainak eltérő volta. Tenyésztésszervezés.13... ahol az állatok születtek.) sorolják.. sertés. illetve Elit stb. termeléstechnológiák is mindig – komplex egységet alkotnak. illetve relatív teljesítményekben – is megnyilvánul. Az üzemek eltérő környezethatása befolyásolja a gyűjtött és mért adatok összehasonlíthatóságát. hogy az apaállatoknak jóval nagyobb a genetikai hatása az állományok teljesítményeire. A különböző teljesítmény elért egyedek más-más törzskönyvi osztályba (pl. fajon belül fajtánként. Meghatározott genotípusú egyed bizonyos környezetben adott teljesítményt érhet el. Előnye ennek a módszernek a viszonylagos olcsósága és viszonylag könnyebb végrehajthatósága (állategészségügy stb. az állatok törzskönyvbe. továbbá korlátozza a vizsgálható tulajdonságok számát is. Mindezekből következően az eltérő genotípusú (örökletes adottságú) _____________________________________________________________________________ 185 Általános állattenyésztéstan . típusonként és országonként is eltérőek. 13.4. illetve folyamatosan termelnek. amikor a tenyésztési és termelési adatok már rendelkezésre állnak. illetve a törzskönyv valamely osztályába sorolhatják. mind a populációk teljesítményeiben is módosulásokat. III. küllemét és teljesítményét (fenotípus) a genetikai tényezők mellett – és ezekkel általában összhangban – a környezeti hatások (paratípus) befolyásolják és alakítják ki (vagy át). Ezeknek a küllemre és a termelésre vonatkozó előírásai szabványban rögzítettek. szarvasmarha. Az állat és életkörülményei – az ún. Figyelembe véve.

ábrához a következő magyarázatot fűzzük: 186 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . tenyészvonalak stb. sem a környezeti hatásokkal. ábra: Az egyes charolais tenyészvonalak központis és üzemi teljesítményei „ranglétrán” 21.) az eltérő környezeti hatásokra – azaz eltérő ökológiai tényezőkre – különbözőképpen reagálnak. A kölcsönhatásnak a gyakorlatban amelyet a 27. s%) az a komponense. A genotípus-környezet kölcsönhatás (interakció) alatt valójában azt értjük. vezethető vissza. hogy a különböző genotípusok (fajták. Tenyésztésszervezés.13. táblázat: Az egyes charolais tenyészbikák fiainak teljesítményei központos és üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatban (1980-1987) A genotípus-környezet interakciót szemléltető 28. SD. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ állományok fenotípusosan mérhető vagy számolható tulajdonságai különböző környezeti tényezők hatására eltérő módon változnak meg. gazdaságmatematikai értelemben a illetve (biometriai) genotípus-környezet interakció a populáció varianciájának (V%. típusok. ábrán. illetve a 21. Tenyésztésbiológiai. táblázatban mutatunk be. amely nem magyarázható külön-külön sem a genetikai. hanem a kettő számos kölcsönhatására esete lehet. 27.

13. mint az additív (összegződő) génhatások által befolyásolt. mivel változások tapasztalhatók az egyes genotípusok rangsorában (helyezési sorrendjében) is. Az interakciók zömében akkor jelentkeznek. ábra: Genotípus x környezet kapcsolatának alapesetei ad I. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ 28. ad II. ad III. ha a különböző populációk valószínűsíthető. Genotípus-környezet kölcsönhatás _____________________________________________________________________________ 187 Általános állattenyésztéstan . valamint a környezeti tényezők befolyása tekintetében jelentős. mint az A-ban. de az éghajlati tényezők. és a rangsoruk is megegyezik. hogy a genotípus-környezet kölcsönhatások fokozottabban jelentkeznek a teljesítményvizsgálatokban a gyengén (rosszul) öröklődő tulajdonságok esetében. és megokolható eltérések mutatkoznak. a szociális – így az ökológiai – tényezők szerepe is meghatározó lehet. meghatározott nagy h2 értékű tulajdonságokban. ad IV. Szélsőséges (kiszámíthatatlan) a genotípus és a környezete közti kölcsönhatás. Az eltérő genotípusok átlagos teljesítményei az A és B környezetben azonos mérvű különbséget mutat. A környezeti tényezők közül a kölcsönhatás első fokozatú kiváltója kétségkívül a takarmányozás . illetve realizálható teljesítményeiben. Jelentősebb. E törvényszerűségből következik. Ez esetben nincs kölcsönhatás. itt már érdemi a genotípus-környezet kölcsönhatás. Korábban már részleteiben is tárgyaltuk. hisz a genotípusok rangsora az A és B környezetben rendszertelenül cserélődik fel. Tenyésztésszervezés. az anyai hatások. de az egyes genotípusok rangsora mindkét környezetben megegyezik és bár a teljesítménykülönbség mértéke (differenciáik) a B környezetben kisebb. Kisebb mértékű kölcsönhatás ugyan – vitatottan – fellelhető. hogy a rosszul öröklődő kis h2 értékű tulajdonságokat a környezeti tényezők nagyobb mértékben befolyásolják.

mindenekelőtt két fontos célkitűzés érdekében. illetve a leggyengébb értékelést mindkét országban ugyanazok a tenyészbikák kapták (pl.13. Érdemi rangsorváltozás csak néhány esetben volt tapasztalható (pl.) megállapított tenyészértékrangsorról. ábra: A BOS-GENETIC 12 régi tenyészbikájának tejzsír-koncentrációra tenyészbikájának tejfehérjeszámított magyarországi és német koncentrációra számított magyarországi tenyészértékeinek összefüggése és német tenyészértékeinek összefüggése Az ábrák szerint a legjobb. 188 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ vizsgálatokat gazdasági állataink teljesítményvizsgálatai keretében világszerte végeznek. ábra: A BOS-GENETIC 12 régi 30. A genetikai-környezeti interakció vizsgálatának újabb hazai eredményei közül – a tejelőmarha-tenyésztésből vehetünk néhány példát. és más környezetben való megnyilvánulásának lehetőségeiről. tejfehérjekoncentráció. szervezett vizsgálatok egyrészt érdemben segítik a tenyészértékbecslés módszereinek korszerűsítését. a tejfehérje-koncentrációban Venlo. Tenyésztésszervezés. hogy támpontot kapjunk az egyik környezetben (ország. táj stb. A tudatos. tejzsír-koncentráció). illetve Elert). 29. A tenyészállat és a szaporítóanyag nemzetközi és hazai forgalmával kapcsolatban ugyanis egyre inkább felmerül annak az igénye.

majd ivadékaik valószínűsíthetően termelni fognak. A szakminisztérium által hazánkban létrehozott tenyésztési hatóság ma az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). 13. valamint a tenyésztő szervezet elismerése. elősegíti továbbá a nemzetközi tenyésztési együttműködést is. illetve azok ivadékait tesztelni. a tenyésztési hatóság és az elismert tenyésztő szervezetek látják el. fenntartása (működtetése).13. Meghatározza a minisztérium a nemesítő munka szervezeti kereteit. A genetikai képességnek és a környezetnek tenyésztésszervezési és ökonómiai szempontból történő elemzése. _____________________________________________________________________________ 189 Általános állattenyésztéstan . évi CXIV. hogy a szelekció eredményeként elérhető genetikai előrehaladás milyen tesztkörnyezetben lehet a leghatékonyabb. szervezésével kapcsolatos feladatokat az illetékes szakminisztérium (FM). A minisztérium állattenyésztési hatósági feladatai közé tartozik az állatfajták minősítése és elismerése. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ A genotípus-környezet kölcsönhatás vizsgálatának másrészt alapvető célja és indoka annak megállapítása is. az irányítási feladatok ellátására tenyésztési hatóságot (ma OMMI) hoz létre és működtet. Az állattenyésztési ágazatokkal szemben támasztott nemzetgazdasági igények alapján a Földművelésügyi Minisztérium dolgozza ki az állattenyésztés – ezen belül az egyes ágazatok – hosszú távú fejlesztési célját (stratégiáját). illetve a teljesítményvizsgálatok optimalizálása ugyanis az állattenyésztés hosszú távú fejlesztési célját és irányát is megszabja a nemesítők. illetve a leggyorsabb.5. Ennek fő feladatai a következőkben foglalhatók össze: • • országos állattenyésztési adatbank létrehozása. A tenyésztő-nemesítő munka szervezeti. (114. Általános irányelvként hogy a abban szakterülettel a behatóbban foglalkozó kutatók a megfogalmazzák. az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakítása. technológiában célszerű tenyészállatokat. amelyben azok. Ezek végrehajtását szolgáló alapvető intézkedéseket jogszabályokban foglalja össze. tenyésztők számára. környezetben. Tenyésztésszervezés. legsikeresebb. intézményei keretei Az állattenyésztésről szóló 1993. majd szelektálni. és határozza meg a tenyésztéspolitikai célkitűzéseket.) törvény értelmében az állattenyésztés irányításával. Ezek magukban foglalják a tenyésztéspolitikai célok érvényesülését segítő állami támogatások (szubvenciók) formáit is.

és méhkeltető állomások üzemelését. 190 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . illetve átfogó) vizsgálatokat a tenyésztő szervezet (egyesület. Szerződéses kapcsolatot létesíthetnek a mesterséges termékenyítő és embrióátültető állomásokkal.13. • • • A tenyésztő szervezetek az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében tenyésztési programot dolgoznak ki és hajtanak végre valamely állatpopuláció (fajta. fajták. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ • • • • teljesítményvizsgálatok végzése. hibridet. és a későbbiekben meghatározott időközönként a teljesítményeket ellenőrzi. illetve végeztetése.és szaporítóanyag behozatalát. illetve a szaporítóanyag forgalmazással is foglalkozhatnak. keresztezési konstrukció stb. hibridek minősítését végzi. szövetség stb. baromfi. hibrid. A fajták besorolása több alapelv szerint történhet: • a nemesítés végeredménye alapján: fajtatiszta. a tenyésztő szervezet csak fajtaelismerési engedély birtokában foglalkozhat az egyes fajták tenyésztésével.) vonatkozásában. illetve tenyésztési vállalkozások. illetve a hasznosítási (termelési) típusai milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és ki jogosult azok tenyésztésére. illetve kivitelét. illetve megbízás alapján végezteti el. hogy az adott fajta (hibrid. irányítja az őshonos. Tenyésztésszervezés. keresztezett populáció) tenyészállatai. forgalmazására. védett fajták fenntartását. illetve végezteti. hitelesíti a törzskönyvezés. ellenőrzi a tenyésztőszervezetek szakmai tevékenységét. melynek során megállapítják. keresztezési programot (kombinációkat) a minisztérium ismeri el. A fajtát. A tenyésztő szervezetek ma lehetnek: tenyésztő egyesületek vagy szövetségek. embrióátültető. engedélyezi a mesterséges termékenyítő.6. hibrid és keresztezési program állatai.) kérelme alapján az OMMI végzi. a tenyészállat. 13. végzi az állami tulajdonú apaállat-gazdálkodást. A fajtaelismeréshez szükséges meghatározott (teljes. teljesítményvizsgálatok eredményeit. E szervezetek végzik a törzskönyvezést. a tenyésztési hatóság (OMMI) esetenkénti megbízása alapján a teljesítményvizsgálatokat is. Fajtaelismerés A fajtaelismerés az a tenyésztésmódszertani eljárás. Hatósági engedély birtokában a tenyészállat.

amelyekre a tenyésztési hatóság (OMMI) engedélyt adott (szarvasmarha. Ennek hiányában a tenyésztési hatóság elrendel(heti) az apaállat ivartalanítását és selejtezését (mindezt az állattartó költségére). szabad fajta. A hibrid és keresztezési programban szereplő állományokban pedig végtermék és /vagy ún. védettség szerint: védett fajta. hogy fajtatiszta vagy hibrid. és egyben felügyeli. Az apaállatok tartását. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ • • származás szerint: hazai. főbb mozzanatait! 2. külföldi. Milyen módszerekkel és információ tartalommal lehet egyedileg és csoportosan megjelölni a gazdasági haszonállatokat? 3. kecske. Apaállat-gazdálkodás Az apaállat-gazdálkodás rendszere a faji sajátosságoktól függően változó az egyes gazdasági állatfajokban.13. a szaporítóanyag előállítását a tenyésztő szervezetek vállalják használati díj ellenében. Fajtatiszta állományokban az első.7. A fajtaelismerési eljárás és a felülvizsgálat módszere természetesen különbözik attól függően. honosított. illetve a szaporítóanyag megsemmisítését. juh. illetve keresztezett populációról van-e szó. ló és sertés fajokban). Ismertesse a törzskönyvezés jelentőségét. Az apaállatok előállítását. 13. Ismertesse az állattenyésztésről szóló törvény az apaállat-gazdálkodásra vonatkozó fejezet alapelveit! 4. Tenyésztésszervezés. valamint állattenyésztési bírságot szabhat ki. Ellenőrző kérdések: 1. A tenyésztésre csak olyan minősített apaállatok használhatók fel. felvásárlását és a tenyésztő szervezetekhez vagy önkormányzatokhoz való kihelyezését az OMMI szervezi. illetve a további egyes generációban a törzskönyvi adatok és a teljesítmény-vizsgálat eredményei alapján végzik a minősítést. teszt (R-teszt) alapján minősítenek. A nemzetközi és hazai tenyészállat-forgalomban milyen kísérő dokumentumok és információforrások szükségesek? _____________________________________________________________________________ 191 Általános állattenyésztéstan . Feltételeit az állattenyésztési törvény előírásai szerint a Földművelésügyi Minisztérium határozza meg. Az állattenyésztés szervezeti és működési feladatainak végrehajtásában melyek a szabályozási szintek? 5.

13. Tenyésztésszervezés. ill. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ Beküldendő feladat: Választott gazdasági haszonállat. törzskönyvezése esetében milyen adatszolgáltatás szükséges? 192 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hobbi és kedvtelésből tartott állatnak ellenőrzése.

üvegház hatás.14. természetvédelmi területek és ezek szakemberei) végzik. Ma még nem lehet egyértelműen felmérni az ember igényeit a távolabbi jövő állatfajai iránt. savas esők. Génmegőrzés A civilizálódó emberiség környezetalakító és –károsító tevékenységének hatására a természetes élőhelyek jelentősen átalakulnak (ózonlyuk az atmoszférában. a teljesítmény fokozására irányuló állatnemesítés során fennáll annak a veszélye. Hasonló folyamat következhet be az állatfajták között is. aminek pillanatnyilag nem tudjuk hasznát látni. amelyet az adott ökotípus képvisel. A génmegőrzés szakmai érvei tehát: előre nem tudni. a kiveszőben lévő fajták fenntartására. A hozamok növelésére. hogy az evolúció során létrejött állat. A háziállatok géntartalékainak védelmén azt a tevékenységet értik. amelyek valós vagy vélt céljainknak nem felelnek meg.és növényfajokat megőrizze mint a Föld természetes nyersanyagkincsét. Az életfeltételek kedvezőtlen változása miatt számos növény. _____________________________________________________________________________ 193 Általános állattenyésztéstan .és állatfaj veszélyeztetett helyzetbe kerül és kipusztul. A munkát jelentős állami támogatással erre létrehozott szervezetek (nemzeti parkok. hogy abból minél kevesebb menjen veszendőbe. meghatározott közgazdasági környezetben a minimális befektetést igénylő termelés is gazdaságos lehet a helyi fajták bevonásával. sivatagosodás). A tenyésztői munka meghatározott fázisában ugyanis szükség lehet az elvesztett génekre. bizonyos környezeti feltételekhez a helyi primitív populációk kitűnően alkalmazkodnak. Az emberiség jól felfogott érdeke. és visszaszorulnak azok a típusok. bizonyos célok érdekében a ma gazdaságtalanul termelő populációk jó keresztezési partnerül szolgálhatnak. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ 14. Minden fejlett állattenyésztési kultúrájú országban nagy hangsúlyt helyeznek a rendelkezésre álló génalapok megóvására. amely a távolabbi jövő ma még pontosan nem körvonalazható céljait szem előtt tartva gazdálkodik a rendelkezésre álló génállománnyal. hogy mikor lesz szükség olyan tulajdonságra. ezért felelőtlenség lenne kipusztulásra ítélni mindazt. hogy a világon az egységesedő. őserdők kiirtása. nagy termelésű háziállatfajták kerülnek előtérbe.

in situ módszer. A mélyhűtött embrió útján való génmegőrzés több állatfajban bevált 194 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .14. A fajtafenntartás különböző méretű üzemekben lehetséges. speciális terepen tartják fenn a fajtákat vagy védett fajokat. a vegyszermentes termelés cégére lehet adott környezetben egy-egy primitív fajta. Az ex situ eljárással nem az eredeti környezetében. ex situ eljárás. Megőrizhetők egy-egy fajta génjei élő állományok keresztezési rendszerében is. etnográfia). a tájvédelmi körzetek és nemzeti parkok hiteles kiegészítői (szerves tartozékai) az ott hagyományosan tartott háziállatok is. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ - a genetikai előrehaladás jó viszonyítási alapjai lehetnek ezek az állományok (kontroll populációk). Fagyasztott sperma tárolásával. Ezt a nemzetközi szakirodalom „gene pool”-nak nevezi. hogy a módszerrel a gének és nem a sikeres génkombinációk óvhatók meg. Fontos megjegyezni. Ebben a szintetikus állományban a géneket és nem a fajtákat tartják fenn. A génmegőrzés kombinálható biotechnikai módszerekkel is. Az ősi fajok és fajták fenntartásának számos kulturális. ketreces tartásban. kultúrtörténeti indoka is van: minden fajta emberi munka terméke. fajtatiszta állományok fenntartását jelenti. az oktatásban komoly szerephez jutnak a régi fajták (történettudomány. morális érvek (az élethez való jog). etikai. A génmegőrzés módszerei: Az in situ génmegőrzés élő. hanem abból kiragadva állatkertben. esztétikai értékeik révén az idegenforgalomnak is fontos részét képezik az őshonos fajták. és a fajták fenntartása a műemlékvédelemhez hasonlítható. fajta-átalakító keresztezéssel lehet regenerálni néhány nemzedék alatt a védett fajtát.

) ló: .kisbéri félvér. kiadják a veszélyeztetett fajták jegyzékét. amelyek megakadályozzák és hátráltatják az emberi beavatkozással létrejövő genetikai változást.Shagya (ságia) arab.gidrán. .14.mezőhegyesi félvér. . a helyreállítást és a fejlesztést is.) szarvasmarha: magyar szürke b. a fajták megőrzésére és fennmaradásuk feltételeinek megteremtésére. A géntartalékok fenntartása keretében az emberiség úgy szervezi meg a bioszféra hasznosítását a ma élő nemzedék számára.lipicai. Food and Agricultural Organisation of U. a WWF stb. hogy egyidejűleg szem előtt tartja a jövő várható igényeit is.és háziállatfajták legfontosabb tulajdonságainak számítógépes nyilvántartására. N. Munkájuk kiterjed a vadon élő és a háziasított fajok nyilvántartására. a Világ Vadvédelmi Alapja.) foglalkozik. a fenntartást. . az UNESCO az ENSZ Nevelési Tudományos és Kulturális Szervezete. Ez a pozitív folyamat magában foglalja a megőrzést. _____________________________________________________________________________ 195 Általános állattenyésztéstan . A géntartalékok védelmét számos nemzetközi szervezet (a FAO. Hazánkban a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Minősítő Intézete a felelős a régi fajtáink és törzseink fenntartásáért.nóniusz. . .muraközi fajták. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ eljárás. hogy mit értenek a géntartalékok fenntartásán és átmentésén. . védett állatfajták: a. géntartalékaink feltárására és megőrzésére. amikor egy állatpopuláció számára olyan feltéteket teremtenek. A géntartalékok átmentése a géntartalék fenntartásának speciális esete. Az izolált gének megőrzése mint a génmegóvás módszere még kísérleti sátidumban van. A szervezetek programokat készítenek a különböző gazdasági. = az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. a hasznosítást. A génmegóvás keretében szükséges definiálni. Hazai veszélyeztetett.

A rokontenyésztés káros hatásait számos intézkedéssel csökkenteni lehet: a lehetőséghez képest minél több apaállatot tartsunk.) juh: racka.sárga magyar. fecskehasú változat d. . A populációgenetikusok szerint 200-nál nagyobb effektív populációméret (Ne) már elegendő a rokontenyésztés és a genetikai drift (génsodródás) káros hatásának elkerülésére.) sertés: mangalica sertés szőke.fodros tollú magyar lúd. gyimesi racka e. amely mellett az állomány még fenntartható és elkerülhető a káros rokontenyésztés. a rokontenyésztés káros hatásainak kiküszöbölésére és a fajtáknak a korszerű tenyésztési rendszerekben való esetleges hasznosítására irányul. A felsorolt fajták fenntartása állami támogatással folyik.és embrióbank létrehozásával és tárolásával is csökkenthető a rokontenyésztés.fehér magyar. ökonómiai és biotechnológiai intézkedési rendszer. vonal) célszerű bontani.bronz.és rézpulyka. állategészségügyi. A fajták veszélyeztetettségi foka természetesen a piaci viszonyokkal változhat. és a vonalak között többnyire rotációs párosítást kell alkalmazni. . A génmegóvás tehát olyan komplex tenyésztési. amelyek nem rokonai egymásnak. a populációt kisebb egységekre (család.) baromfi: . hogy mekkora az a populációméret. vörös. 196 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .kendermagos magyar tyúk. Az őshonos háziállatfajtákkal folyó kutatómunka a fajták tulajdonságainak és ezek öröklődési viszonyainak feltárására. a megfelelő tartási módok kiválasztására. cigája.14. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ c.erdélyi kopasznyakú tyúk. cikta. amely lehetővé teszi az emberiség örökségét képező génkészletek megőrzését az utánunk következő nemzedékek számára. . a sperma. . . A kis létszámú állományok fenntartásával összefüggésben tisztázni kell.

Sorolja fel a génmegőrzés módszereit! 3. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ Ellenőrző kérdések: 1.14. 300 szavas esszét az őshonos haszonállatok gazdasági aktuális jelentőségéről. Sorolja fel a gazdasági haszonállatok köréből a védett őshonos és veszélyeztetett fajtákat! Beküldendő feladat: Írjon egy max. _____________________________________________________________________________ 197 Általános állattenyésztéstan . Ismertesse a génmegőrzés szakmai és kulturális indokait! 2. Nevezze meg a hazai génmegőrzésre vonatkozó jogforrásokat! 5. Ismertesse a génmegőrzés nemzetközi és hazai szervezeteit! 4.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful