Fenntartható háztartás

Pestiné dr. Rácz Éva Veronika1, 2 – Dr. Zseni Anikó1, 2 – Dr. Nagy Géza1, 2 – Kajdi Zsuzsanna2 1: Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet, Környezetmérnöki Tanszék, 9026 Győr, Egyetem tér 1. 2: Tudással a Környezetért Egyesület

Összefoglaló

Bevezetés
Az eldobható pelenkák használatának következménye, hogy csecsemőnként közel egy tonna többlet hulladék keletkezik. Ez évente Magyarországon kb. 100 000 tonna plusz kommunális hulladékot jelent – az eldobható törlőkendőket nem is számítva. A kismamák többsége nincs tudatában annak, hogy gyermekét mennyi hulladékkal indítja útjára, és hogy létezik más megoldás. A textilpelenkával kapcsolatban elavultság, sok gond, kézi mosás és vasalás jut eszükbe. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egyre inkább teret hódítanak a mosható pelenkanadrágok, amelyek felrakása hasonlóan egyszerűen történik, mint az eldobható pelenkáké, csakhogy nem a kukában végzik, hanem a mosógépben újra és újra megtisztulva akár több gyermeket is kiszolgálnak. A mosható pelenkák nemcsak környezetbarát megoldást jelentenek, de csökkentik is a pelenkázás költségeit. Ennek ellenére azok a szülők, akik ismerik a mosható nadrágpelenkákat, gyakran anyagi okok miatt nem döntenek mellette. Inkább választják, hogy havonta új csomagokat vásárolva 5–7000 Ft-onként törlesztgetik az eldobható pelenka sokszor 200 000 Ft fölé kúszó költségeit, minthogy egyszerre kiadjanak 80–100 000 Ft-ot, ami a gyermek teljes pelenkaszükségletét kielégíti. A pelenkák mellett érdemes mosható törlőkendőket és környezetbarát mosószereket (pl. szódabikarbóna, mosódió) használni. Nem túlzás azt mondani, hogy azok a kismamák, akik az egyébként is tiszteletreméltó gyermekvállalás és gyermeknevelés mellett a fentieket is szem előtt tartják, környezettudatos módon szolgálják a fenntartható háztartást és egy kicsit nagyobb horizontra kitekintve a zárt láncú gazdaságot. Jelen tanulmányunkban a mosható és az eldobható pelenkák környezeti hatásait azok életciklus elemzésének segítségével értékeljük. Felvázoljuk a pelenkák életciklus elemzése készítésének és értékelésének legfőbb problémáit. Végül ismertetjük javaslatainkat, amivel háztartási szinten a mosható pelenkák környezetterhelő hatásait még inkább csökkenteni lehet.

Hulladék-kitekintés
A települési szilárd hulladék mennyisége hazánkban a 2000-2004 közötti időszakban 4,5 és 4,7 millió tonna/év körül ingadozott. 2008-ban közel 4,9 millió tonna, 2016-ban közel 5,7 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezésével számolnak (KvVM, 2006). Ennek a mennyiségnek 2004-ben csupán 12%-a volt anyagában hasznosítva, 3%-a égetésre került, a

1

maradék 85% pedig hulladéklerakóinkban került lerakásra (KvVM, 2006). Az Országos Hulladékgazdálkodási Terven belül a települési szilárd hulladék-gazdálkodás 2008 után következő időszakra vonatkozó céljai között szerepel a települési szilárd hulladék lerakási arányának 50%-ra való csökkentése (KvVM, 2006). Az eldobható pelenkák becslések szerint a kommunális hulladékok 3%-át jelentik Budapesten (Barótfi, 2000). Ez évente Magyarországon kb. 100 000 tonna plusz kommunális hulladékot jelent. Az Egyesült Királyságban a háztartási hulladék 2-3%-át teszik ki az eldobható pelenkák, mennyiségük 400 ezer tonna évente (Aumônier – Collins, 2005). Egy kisgyermek pelenkás korában kb. 4000 db pelenkát használ el, ami 500-800 kg (Aumônier – Collins, 2005) illetve 850 kg (Olive, 2004) hulladékot jelent gyermekenként. Mivel átlagosan 2,5 éves korukra válnak a kisgyermekek szobatisztává, ez a pelenkás időszakra vonatkoztatva évi 200-340 kg használt pelenka-hulladékot jelent, ami meghaladja az egy főre eső éves háztartási hulladék mennyiséget (242,5 kg/fő/év (VKSZ, 2007)). Mivel ez utóbbi érték a szelektív hulladékgyűjtést és komposztálást végző családokban jóval kevesebb, így az ilyen háztartásokban különösen kiemelkedő a pelenkahulladék aránya. A több pelenkás gyermeket nevelő családokban is fokozottan jelentkezik pelenkahulladék hatása. Ezekben a családokban a mosható pelenkákra való áttérésnek jelentős környezeti hatása lehet. Az eldobható pelenkák alternatíváját jelentő mosható pelenkák használatával lecsökken a lerakást igénylő hulladék mennyisége, ám mosásuk során vízre, mosószerre és energiára van szükség. A fentiekből kitűnik, hogy időszerű dolog a mosható, ezáltal újra használható pelenkák alkalmazásának kérdésével foglalkozni. Kérdésével – hiszen azért joggal merül fel az a kérdés: vajon az eldobható vagy a mosható pelenkák jelentenek kisebb környezetterhelést, ha az előállításuktól egészen a használatból történő végső kivonásukig tekintjük végig életútjukat. A kérdésre tudományos alapossággal kerestük/keressük a választ, ezért körülnéztünk a világban: hol foglalkoztak már ezzel a problémával, hol készítették el a pelenkák életciklus elemzését (LCA). Bár az 1990-es évek elejétől kezdve több elemzés is készült (Vizcarra et al., 1994; Sauer et al. 1994), különösen az eldobható pelenkák életciklusáról, jelentős részük nem tekinthető pártatlannak, és az akkori amerikai viszonyokból indulnak ki (pl. egészen más transzport távolságok, energiapazarló háztartási eszközök jellemzőek). Ráadásul az elmúlt évtizedben mindkét pelenkatípus gyártásában jelentős technológiai változások történtek. Figyelemre méltó Rachel Olive (2004) Queenslandi Egyetemen készített dolgozata, melyben az eldobható, a komposztálható és a mosható pelenkákat hasonlítja össze. Az elemzés ugyan nem tekinthető teljesnek, de sok, az életciklus kimenetelét befolyásoló tényezőre kitér, és a korábbi munkákról is összehasonlító áttekintést ad. A legfrissebb átfogó életciklus elemzést a Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége készítette, amely az eldobható és a mosható pelenkák életciklus elemzését végezte el (Aumônier – Collins, 2005), kétféle kezelést (otthoni és mosodai mosást) figyelembe véve. Jelen tanulmányunk elsősorban ezen az elemzésen alapul.

A pelenkák életciklus elemzésének alapjai
Az életciklus elemzés a leltár fázisból, a hatásbecslésből és a fejlesztés analíziséből áll. A pelenkák életciklus elemzésének elkészítésekor az alábbi paraméterek jelentették a kulcselemeket, amelyek adatai bekerültek a leltárfázis vizsgálatába (Aumônier – Collins, 2005): 2

• • • • • • • • •

az elektromos áram előállítása, energiahordozó típusok szerint (pl. fosszilis-, nukleáris-, víz-, szél- stb. energia), gyapottermesztés és pamutszövet-gyártás, mosószerek gyártása, vízkezelés, szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, a pelenkák anyagának gyártása, a mosható pelenkák használatának különféle szcenáriói, egyéb kapcsolódó árucikkek, csomagolóanyagok inputja.

Mindkét pelenkatípus esetében számos belső és alapvető anyag- és energiaáram létezik. Ezek közül az alábbiakat választották ki részletes elemezésre (Aumônier – Collins, 2005): • vízhasználat, • fosszilis energiahordozó használat (szén, kőolaj, földgáz), • szilárd hulladék (belső áramlás), • KOI (kémiai oxigénigény), • BOI (biológiai oxigénigény), • nem megújuló és megújuló energiaforrások CO2 emissziója, • metán emisszió, • dinitrogén-monoxid emisszió, • nitrogén-oxidok (nitrogén-dioxidként) emissziója, • kén-dioxid emisszió. A hatásbecslés során probléma orientált megközelítést használtak, így az a következőkre összpontosított (Aumônier – Collins, 2005): • globális felmelegedés, • ózonréteg elvékonyodása, • fotokémiai oxidáció, • a nem megújuló erőforrások kimerülése, • eutrofizáció, • savasodás, • humán toxicitás mértéke, • vízi és szárazföldi toxicitás mértéke.

Az eldobható pelenkák életciklus elemzése
Az eldobható pelenkák életciklusa A pelenkák anyaga és csomagolása Az eldobható pelenkák fő alkotói a cellulóz rostok és a polimerek. A nedvszívó mag puha cellulóz bélésből és szuperabszorbens polimerből (SAP) áll. A nedvszívó mag szerepe a vizelet abszorbeálása és felfogása. A baba bőrével érintkező belső réteg egy polimeralapú, textil struktúrájú anyag. Ebből a rétegből a folyadék keresztülfolyik egy bélés rétegen egészen a nedvszívó magig. A rugalmasan illeszkedő puha szegélyek elől és hátul egyaránt meggátolják a kifolyást. A pelenka gyermekre rögzítése egy tépőzáras rögzítőcsíkkal történik, és általában derékgumirozás segíti a jobb illeszkedést. A pelenkákban lévő különféle anyagok polimer alapú ragasztóanyaggal vannak egymáshoz ragasztva. A pelenkák csomagolóanyaga polietilénből készül, több csomagnyi pelenkát pedig 3

kartonpapírból készült dobozokba csomagolnak. A pelenkák különböző kiszerelésben kaphatóak. A pelenkák szállítása, használata, hulladékként történő kezelése A pelenkákat a gyárból vagy közvetlenül a kiskereskedelmi egységekbe, vagy a gyárak által fenntartott elosztóközpontokba szállítják. A vásárlók a kiskereskedelemben megvásárolják, majd onnan hazaszállítják a pelenkákat. Az otthoni használatot követően a használt, vizelettel és fekáliával szennyezett pelenka a többi háztartási hulladékkal együtt kerül elszállításra, majd – túlnyomórészt – hulladéklerakókban helyezik el azokat, esetleg elégetik. Az eldobható pelenkák életciklusa tehát röviden (1. ábra): • Gyártás (nyersanyagok, víz, energia használata). • Szállítás a kiskereskedelembe. • Tárolás a kiskereskedelmi egységben. • Hazaszállítás a kiskereskedelemből. • Használat. • A használt pelenka hulladékként való elszállítása. • Hulladéklerakókban való elhelyezés vagy hulladékégetőben történő elégetés.

1. ábra Az eldobható pelenkák életciklusa (Aumônier – Collins, 2005) nyomán. T: jelentősebb transzport.

Az eldobható pelenkák életciklus elemzésének fő megállapításai Az eldobható pelenkák életciklusát három alapvető részre oszthatjuk a leltár fázis és a hatásbecslés eredményeinek egyszerűbb összefoglalásához: (1) a pelenkák anyagának és a pelenkáknak az előállítása és a kiskereskedelmi egységekbe szállítása; (2) a kiskereskedelemből történő hazaszállítás; (3) hulladékként való kezelésük. A továbbiakban az egyes anyagáramokat és környezeti hatásokat egy egységnek véve azt mutatjuk be, hogy a fenti három életciklus-szakasz között hogyan oszlik meg egy-egy anyagáramlás ill. környezeti hatás. A leltár fázis anyagáramait megvizsgálva megállapítható, hogy a fosszilis CO2, N2O, NOx, SO2, szén, kőolaj, földgáz, víz anyagáramaiból a legnagyobb hányadot a pelenkák anyagának

4

és magának a pelenkának az előállítása jelenti (Aumônier – Collins, 2005). A hulladékká vált pelenkák kezelése – feltételezve, hogy azok döntően hulladéklerakókban kerülnek végső elhelyezésre – a metán, a szilárd hulladék és a KOI anyagáramában jelentkezik a legnagyobb hányaddal (Aumônier – Collins, 2005).
1. táblázat Eldobható pelenkák anyagáram leltárából kiemelt fő komponensek

Anyag CO2 (fosszilis) CO2 (megújuló) Metán N2 O NO2 SOx Szén Nyersolaj Földgáz Víz Szilárd hulladék BOI KOI

Fő komponens (részesedés) SAP (36%) Bélés (100%) SAP (26%) Bélés (83%) SAP (25%) SAP (30%) SAP (26%) SAP (32%) SAP (38%) Bélés (51%) SAP (42%) Bélés (85%) Bélés (94%)

A hatásbecslés eredményei alapján a pelenkák anyagának és magának a pelenkának az előállítása van a legnagyobb hatással • a nem megújuló erőforrások csökkenésére, • globális felmelegedésre, • fotokémiai oxidációra, • savasodásra, • eutrofizációra, • emberi toxicitásban, • szárazföldi toxicitásban (Aumônier – Collins, 2005).
2. táblázat Az eldobható pelenkák környezeti hatásáért felelős fő komponensek

Hatás Forráskimerítés Globális felmelegedés Ózon vékonyodás Fotokémiai oxidáció Savasodás Eutrofizáció Humán toxicitás Édesvízi ökotoxicitás Szárazföldi ökotoxicitás

Hulladék

Forrás

Légszennyezés

Fő komponens (részesedés) SAP (34%) + PP (22%) SAP (35%) Szállítás (75%) SAP (35%) + PP (31%) SAP (30%) + PP (26%) Bélés (25%) + SAP (23%) Elektromos energia (40%) Elektromos energia (71%) SAP (48%)

A hulladékká vált pelenkák kezelése az ózonréteg elvékonyodásából és az édesvízi toxicitásból részesedik a legnagyobb hányadban a három életciklus-szakasz közül. A pelenkák kiskereskedelmi egységekből történő hazaszállítása okozza a legkisebb környezeti hatást, azonban például a fotokémiai oxidációra, a globális felmelegedésre, a nem megújuló

5

erőforrások csökkenésére és a savasodásra gyakorolt hatása feltétlenül figyelmet érdemel (Aumônier – Collins, 2005). Részletesebben megvizsgálva a pelenkák anyagának és magának a pelenkának az előállítását, megállapítható, hogy a szuper abszorbens polimer előállítása okozza a legjelentősebb környezeti hatást ezen az életciklus szakaszon belül (Aumônier – Collins, 2005).

A mosható pelenkák életciklus elemzése
Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége külön vizsgálta az otthon mosott és a tisztítószolgálattal mosatott pelenkák életciklusát (Aumônier – Collins, 2005). Mivel Magyarországon nincs pelenkatisztító szolgálat, ezért csak a háztartásokban mosott pelenkák esetével foglalkozunk. Bár a mosható pelenkák piaci részesedése alacsony Európában, nagyon sokféle márka és típus van forgalomban. Léteznek ún. „minden az egyben” pelenkák és külön feladandó külső és belső rétegből álló pelenkák. Míg az előbbieket egyszerűbb kezelni (ugyanúgy lehet feladni, mint az eldobható pelenkákat), azonban az egybeépítés miatt a minden pelenka rendelkezik nedvességzáró külsővel, így ezek is részt vesznek a mosási ciklusban. A két lépcsős pelenkák esetén külsőből elegendő 2-3 db, csak a belsőket mossák. Mindkét alaptípuson belül sokféle változat van, amelyek a külsők és belsők anyagában és a mérettartományokban különböznek– ez utóbbi jelentősen befolyásolja a teljes pelenkázási időszakra szükséges készlet nagyságát. Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége frottír belsőkre és PVC külsőkre végezte az elemzést. A mosható pelenkák életciklusa A pelenkák anyaga és csomagolása, szállítása A textilpelenkákhoz szükséges gyapotot Európán kívül termesztik (Pakisztán, Kína, USA), a termesztésnek magas a víz- és növényvédőszer-igénye. A pamut fonálból készült szövetből varrják a pelenkákat. Jelentős szállítás a gyapot, a pamut fonál és a textil szövet szintjén történik. A pelenkák használata A használt pelenkákat általában áztatják mosás előtt, ehhez fertőtlenítőt használnak. Ezután mosógépben mossák mosószer és öblítőszer felhasználással, végül szabad levegőn vagy szárítógéppel szárítják. A mosható pelenkák életciklusát a 2. ábra foglalja össze.

6

2. ábra A mosható pelenkák életciklusa (Aumônier – Collins, 2005) nyomán

A mosható pelenkák életciklus elemzésének fő megállapításai A mosható pelenkák leltár fázisának anyagáramait tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb részesedést a pelenkamosás elektromos áram felhasználása jelenti a fosszilis CO2, CH4, NOx, SOx, szén és földgáz esetében (Aumônier – Collins, 2005). A mosószerek elállítása a megújuló CO2, az N2O, a földgáz, a BOI és a KOI anyagáramából részesedik a legnagyobb részben. A frottírpelenka-készítés (a gyapottermesztés öntözővíz szükséglete miatt) a vízhasználatban, a szennyvíztisztítás pedig a szilárd hulladék anyagáramában a legjelentősebb tényező (Aumônier – Collins, 2005).
3. táblázat Mosható pelenkák anyagáram leltárából kiemelt fő komponensek

Anyag CO2 (fosszilis) CO2 (megújuló) Metán N2 O NO2 SOx Szén Nyersolaj Földgáz Víz Szilárd hulladék BOI KOI

Fő komponens (részesedés) Háztartási energiahasználat (58%) Hulladékgazdálkodás (39%) + Mosószer (36%) Háztartási energiahasználat (46%) Mosószer (51%) Háztartási energiahasználat (42%) Háztartási energiahasználat (42%) Háztartási energiahasználat (71%) Mosószer (30%) + Hulladékgazdálkodás (24%) Háztartási energiahasználat (54%) Frottírpelenka-készítés (55%) Szennyvíz-kezelés (69%) Mosószer (81%) Mosószer (70%)

A mosható pelenkák hatásbecslése alapján a mosáshoz elhasznált elektromos áram felhasználása van a legnagyobb hatással • a nem megújuló erőforrások csökkenésére, • globális felmelegedésre, 7

Hulladék

Forrás

Légszennyezés

• • •

savasodásra, emberi toxicitásra, édesvízi és szárazföldi ökotoxicitásra (Aumônier – Collins, 2005).
4. táblázat A mosható pelenkák környezeti hatásának fő komponensei

Hatás Forráskimerítés Globális felmelegedés Ózon vékonyodás Fotokémiai oxidáció Savasodás Eutrofizáció Humán toxicitás Édesvízi ökotoxicitás Szárazföldi ökotoxicitás

Fő komponens (részesedés) Háztartási energiahasználat (57%) Háztartási energiahasználat (56%) Hulladékgazdálkodás (33%) Szállítás (37%) Háztartási energiahasználat (42%) Háztartási energiahasználat (30%) Háztartási energiahasználat (53%) Háztartási energiahasználat (73%) Háztartási energiahasználat (64%)

A hulladékgazdálkodás az ózonréteg-elvékonyodásának legnagyobb hányadáért felelős (noha közel akkora az elektromos áram felhasználás okozta hatás is!). A fotokémiai oxidációra leginkább a kiskereskedelmi egységekből történő hazaszállítás van hatással (noha az csak egyszeri alkalom, szemben az eldobható pelenkák gyakori bevásárlásával). A mosószerek előállítása az eutrofizációra gyakorolt hatásában az első. (Aumônier – Collins, 2005)

Az életciklus elemzések összegzése: Mosható pelenkák kontra eldobható pelenkák
Az angliai életciklus elemzés azt a – talán nem várt, meglepő – eredményt hozta, hogy a leltár fázis anyagáramait és a környezeti hatásokat tekintve nincs jelentősebb különbség az eldobható és a mosható pelenkák között (5. és 6. táblázat). Az anyagáramokat tekintve az eldobható pelenka a megújuló energia-források CO2 emissziója, a metán és nitrogén-oxid emisszió, a kőolaj, földgáz és szilárd hulladék tekintetében haladja meg a mosható pelenkák értékeit. A mosható pelenkák ellenben a víz, szén, BOI és KOI áramokban jelentenek nagyobb tényezőt. Mindkét pelenka típus esetében a nem megújuló erőforrások kimerülésére, a savasodásra és a globális felmelegedésre gyakorolt környezeti hatás a legnagyobb, és ebben nincs jelentős különbség a két pelenkatípus között, noha az eldobható pelenkák környezeti hatása kicsivel nagyobb (1,1-1,2-szeres). Az eldobható pelenkák fotokémiai oxidációra gyakorolt hatása 3szorosa, az ózonréteg elvékonyodására gyakorolt hatása 6-szorosa a mosható pelenkáknak. A mosható pelenkák az emberi és édesvízi toxicitás szempontjából jelentenek nagyobb hatást. Noha a hatások nagyon hasonlóak, az egyes életciklus-szakaszok környezeti hatásai között nagy eltérések vannak. Az eldobható pelenkák esetében a környezetre gyakorolt legnagyobb hatást a nyersanyagok előállítása és ezek pelenka anyaggá – pl. szuper abszorbens polimer és a bélés anyag – jelenti. A mosható pelenkák esetében az otthoni mosáshoz és szárításhoz használt elektromos áram a legjelentősebb a környezeti hatás szempontjából. A hulladékgazdálkodás nem járul hozzá jelentősen az összes környezeti hatáshoz egyik rendszer esetében sem, noha az eldobható pelenkák használatakor részesedése nagyobb, mint a mosható pelenkák használatakor. A globális felmelegedésre és a nem megújuló erőforrások kimerülésére gyakorolt hatást számszerűsíteni is lehet: egy 2,5 éves koráig pelenkát használó gyermek környezeti hatása (a pelenka típusától függetlenül) körülbelül ugyanakkora, mint egy 2100-3500 kilométernyi

8

távolságot megtevő autóé (Aumônier – Collins, 2005). Hazánkban 97 000 élveszületés/év adattal számolva összesen ez 204-335 millió km-nyi autózást jelent!!
5. táblázat Az eldobható és a mosható pelenkák leltár fázisának eredménye: az anyagáramok abszolút és relatív (a két pelenkatípus viszonylatában) értékei (2,5 éves korig tartó 1 gyermek pelenkázása, naponta átlagosan 4,16 db pelenka az eldobhatóból) (Aumônier – Collins, 2005 alapján)

anyagáramok vízhasználat szén kőolaj földgáz szilárd hulladék BOI (biológiai oxigénigény) KOI (kémiai oxigénigény) nem megújuló energiaforrások CO2 emissziója megújuló energiaforrások CO2 emissziója CH4 emisszió N2O emisszió NOx emisszió (NO2ként) SOx emisszió

eldobható pelenka 34383 kg 50,8 kg 108 kg 87,9 kg 663 kg 1,02 kg 1,40 kg 490 kg 260 kg 6,09 kg 0,0201 kg 2,65 kg 2,04 kg

mosható pelenka 85964 kg 168 kg 28 kg 57 kg 284 kg 2,1 kg 6,1 kg 507 kg 23 kg 2,2 kg 0,02 kg 1,6 kg 1,9 kg

eldobható pelenka 1x 1x 3,9 x 1,5 x 2,3 x 1x 1x 1x 11,3 x 2,8 x 1x 1,7 x 1x

mosható pelenka 2,5 x 3,3 x 1x 1x 1x 2,1 x 4,4 x 1,03 x 1x 1x 1x 1x 1,1 x

3. ábra Az eldobható és a mosható pelenkák anyagáramának összevetése (kg). Az adatokat az egyszerre áttekinthetőség kedvéért transzformáltuk.

9

6. táblázat Az eldobható és a mosható pelenkák hatásbecslésének eredménye: a környezeti hatások abszolút és relatív (a két pelenkatípus viszonylatában) értékei (2,5 éves korig tartó 1 gyermek pelenkázása, napi átlag 4,16 db pelenka az eldobhatóból) (Aumônier – Collins, 2005 alapján)

környezeti eldobható hatások pelenka globális 626 kg CO2 felmelegedés eq ózonréteg 0,00026 kg elvékonyodása CFC-11 eq fotokémiai 0,174 kg C2H2 oxidáció a nem megújuló erőforrások 4,82 kg Sb eq csökkenése 0,338 kg PO4 eutrofizáció eq 3,78 kg SO2 savasodás eq 49,4 kg 1,4humán toxicitás DB mértéke eq 7,01 kg 1,4édesvízi toxicitás DB mértéke eq 1,92 kg 1,4szárazföldi DB toxicitás mértéke eq

mosható pelenka 559 kg CO2 eq 0,00004 kg CFC-11 eq 0,048 kg C2H2 4,09 kg Sb eq 0,334 kg PO4 eq 3,13 kg SO2 eq 132 kg 1,4-DB eq 11,4 kg 1,4-DB eq 1,53 kg 1,4-DB eq

eldobható pelenka 1,12 x 6,5 x 3,6 x 1,2 x 1,01 x 1,2 x 1x 1x 1,3 x

mosható pelenka 1x 1x 1x 1x 1x 1x 2,7 x 1,6 x 1x

Problémák
Egy életciklus elemzés elkészítésekor számtalan probléma adódik az adatok bizonytalanságából. Az eldobható pelenkák esetében nagyon jelentős tényező például az egy gyerek által használt pelenkák száma. A pelenkacserék száma változik az életkorral, függ a baba emésztési szokásaitól, a szülő hozzáállásától, a pelenka minőségétől stb. A kétféle pelenkázás esetén lehet eltérés a szobatisztaságra való áttérő kisgyermekek átlagéletkorában. További bizonytalanságot okoz a környezeti hatások pontos számszerűsítésében a pelenka márkája, a gyár, a bolt és a háztartás közti távolság stb. is. A mosható pelenkák esetében a pelenka típusa (azaz a mosható pelenka gyártási folyamata), a mosás körülményei (mosószer, öblítő, mosógép-kihasználtság, kézi mosás), a pelenkák szárításának módszere (szárítógép vagy nem), a széklet kezelésének módja, az elektromos áram eredete (fosszilis vagy megújuló energiaforrásokból származik-e) szintén erőteljesen befolyásolja a végső környezeti hatást. A Környezetvédelmi Ügynökség (Aumônier – Collins, 2005) elemzése teljeskörű és megalapozott, néhány ponton azonban vitatható. Míg a gyapot termesztés folyamatát belevették az életciklus elemzésbe, az eldobható pelenkákhoz szükséges élőfát adottnak tekintették, amit csak ki kell termelni. Bár az erdőket ritkán öntözik, növényvédőszer- és műtrágyaigényük sincs, viszont újratermelődése hosszú folyamat. Legalább a kivágott erdő

10

következtében kiesett CO2 megkötést figyelembe lehetett volna venni. A pelenkák hazaszállítására fordított autózás figyelembevétele mindkét pelenka esetén vitatható, mivel a pelenkabeszerzés az egyéb háztartási dolgok bevásárlásával kapcsoltan történik.

Adaptáció hazai viszonyokra
A brit tapasztalatokat természetesen nem lehet változtatás nélkül a hazai helyzetre alkalmazni. Nálunk az eldobható pelenkák piaci részesedésében magas a nem márkás pelenkák részesedése, ami a gyártási és egyéb adatok különbözősége miatt bizonytalanságot okoz az életciklus elemzés bemeneti adataiban. A hazai energiaprofil is jelentősen eltér az Egyesült Királyságétól, ami főleg a mosható pelenkák környezeti hatását befolyásolja a mosáshoz használt villanyáram eredetén keresztül. Az elemzésben a mosható pelenkák kiugróan magas kőszén igénye (és a magas fosszilis CO2 kibocsátás) pontosan abból ered, hogy az elektromos áram főként feketekőszén üzemű erőművekből származik. Hazánkban viszont az atomerőművek dominálnak. A mosható pelenkák környezeti hatását kisebbítő különbség, hogy a szárítógép használata elhanyagolható (a szárítógépek hazánkban egyáltalán nem elterjedtek a háztartásokban) és a babaruhákat sokan nem öblítik az allergizálás elkerülése miatt. Az elemzésben a lerakott eldobható pelenkahulladékból 450 kWh/tonna elektromos áram kinyerését feltételezték, aminek a hazai viszonylatban töredéke valósul meg. Az életciklus elemzés a hulladéklerakásnál véget ér, azonban Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent a lerakók korlátozott kapacitása (KvVM, 2006). Az égetéssel jelentős energia nyerhető, azonban hosszabb távon ez sem kívánatos megoldás (KvVM, 2006; Shalin et al., 2007). A mosható pelenkák használatával jelentős hulladékmegelőzés érhető el (becslésünk szerint országos szinten 2-3%), különösen a már szelektív hulladékgyűjtést és komposztálást alkalmazó településeken (akár 8%). A hulladékcsökkenés igazán látványosan az érintett háztartások szintjén jelentkezik, hiszen az éves pelenkamennyiség meghaladja az egy főre jutó hulladékmennyiséget (4. ábra).

4. ábra Egy gyermek éves pelenkahulladékának összevetése az 1 főre jutó átlagos hulladékkal különböző szelektív gyűjtési szokások mellett (kg)

11

Javaslatok
A kutatások alapján az alábbi javaslatokat lehet megfogalmazni a pelenkák használata okozta környezeti hatások csökkentése érdekében. Az eldobható pelenkák esetében a pelenka alapanyagainak és a pelenka gyártásának kell környezetbarátabb irányba elmozdulnia: pl. mellőzni kell a felesleges alapanyagokat, a cellulózt nem fehéríteni, és környezetkímélően megművelt erdőkből előállítani. A keletkező hulladékok csökkentésére – ahol lehet – biológiailag lebomló anyagokat kell használni. A mosható pelenkák környezeti hatásainak csökkentéséért elsősorban a felhasználó tehet sokat, az energiafelhasználás csökkentésével, valamint a környezetkímélő mosási eljárások alkalmazásával: • alacsony hőfokon történő mosás (60°C helyett 40°C-on történő mosás esetén az energiaráfordítás 65%-ban csökken), • alacsony centrifuga fordulatszám, • öblítő mellőzése, • környezetbarát mosószerek, áztató használata (mosószóda, mosódió, ecet), • „vegyes mosás” alkalmazása (ruhák, popótörlők, partedlik…), • tele mosógép vagy félprogram, • szárítógép használatának mellőzése (a gépi szárítás energiaigénye kb. kétszerese egy 40°C-os mosásénak), • vasalás mellőzése. Felhasználóként egyelőre nem befolyásolhatjuk a felhasznált elektromos áram előállítását, de a megújuló energiaforrások egyre nagyobb részesedésével az energiatermelés és -felhasználás környezeti hatása is mérséklődni fog.

Összegzés
Munkánk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon helyes-e az a feltevésünk, miszerint az eldobható kontra mosható pelenkák „vitájában” a hulladék kontra vízszennyezés problémája rejlik-e. A hazai szakirodalom gyakorlatilag teljes hiánya miatt a témával kapcsolatos alap kutatásokra külföldi tanulmányokban bukkantunk rá. Az ezek közül legteljesebb, legsokrétűbb hozzáállást az angol Environment Agency által megrendelt és finanszírozott pelenka életciklus elemzésekben találtunk. Ezek az elemzések ugyan konkrétan a 2001-2002-es évi angol adatokra támaszkodnak, azonban kiindulásként jól használhatók számunkra is. Az eldobható és mosható pelenkák életciklus elemzése azt a – talán kissé meglepő – eredményt hozta, hogy nincs jelentős különbség a kétfajta pelenkatípus környezeti hatásaiban, illetve nem a hulladék kontra vízszennyezés a legjelentősebb különbség. Az eldobható pelenkák esetében a környezetre a nyersanyagok előállítása és ezek pelenka anyaggá – pl. szuper abszorbens polimer és bélésanyag – történő alakítása van a legnagyobb hatással. A mosható pelenkák az otthoni mosáshoz és szárításhoz használt elektromos árammal okozzák a legjelentősebb a környezeti hatást. A hazai viszonyokra való adaptáláskor több olyan tényező is van, amelyek a mosható pelenka javára mozdítják el a mérleget.

12

Irodalomjegyzék KvVM (2006): A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája 2007-2016, Aumônier, S., Collins, M. (2005): Life Cycle Assessment of Disposable and Reusable Nappies in the UK. Environment Agency, Bristol, UK, P209 Vizcarra, A. T., Lo, K. V. and Liao P. H. (1994): A Life Cycle Inventory of Baby Diapers Subject to Canadian Conditions. Environmental Toxicology and Chemistry, Vol. 13 (10) pp. 1707-1716 Sauer, B. J., Hildebrandt, C. C:, Franklin, W. E. and Robert G. Hunt (1994) Resource and Environmental Profile Analysis of Children’s Diaper Systems. Environmental Toxicology and Chemistry, Vol. 13 (6) pp. 1003-1009 Olive, R. (2004): A Life Cycle Analysis of Disposable, Reusable and Compostable Nappies Under Bristbane Conditions. The University of Queensland, Australia Sahlin, J., Ekvall, T., Bisaillon, M., Sundberg, J. (2007): Introduction of waste incineration tax: Effects ont he Swedish waste flow. Resources, Conservation and Recyling 51. pp. 827846 Barótfi I. (szerk) (2000): Környezettechnika, www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b108 Mezőgazda Kiadó, Bp.

13