You are on page 1of 10

Második évfolyam, 1903

| Második szám

|

p. 109-118.

A SUMÍR NÉP MÛVÉSZETE
Hol a szentírás tanai szerint az Éden kertje állt s az elsõ emberpár élte bûntõl még tiszta ifjú napjainak derült reggelét; a hol késõbb, nagy idõk multával, az ókor egyik leghatalmasabb birodalma. Babilon alakult: megszámlálatlan évezredekkel ezelõtt ott, az Eufrát-Tigrisközön egy nép ütött tanyát. Késõbbi kultuszának s kultúrájának számos tünetébõl az gyanítható, hogy nem autochton volt a két folyam közén, hanem a keleti hegységeken át nagy messzeségbõl, talán Ázsia belsejébõl vándorolt oda s beköltöztekor halászat volt a fõfoglalkozása. A létért való küzdelem azonban csakhamar érvényesítette rajta átalakító hatását. A halásznép földmívelõvé vált, kiszárítván a mocsarakat s vízlevezetõ meg öntözõ csatornákkal szelvén körösztül-kasul az országot. Fényes városokat alapított aztán, azokban isteneinek roppant templomokat, fejedelmeinek tágas palotákat emelvén. Kereskedelmi hajói a folyamokon, tengereken, karavánjai a kontinenseken messze vidékeket összejártak, a népre nagy jólétet, dús gazdagságot árasztván, a mi viszont a mûvészet magas fejlõdését eredményezte. De jöttek nehéz napok. Idegen csordák törtek a népre, hogy szorgalmának gyümölcsét tõle elrabolják, értelmessége által hihetetlenül buja termékenységûvé tett földjét eltulajdonítsák. Századokig, nem is, évezredekig folyt e küzdelem, mígnem az õs nép végre letörött s részben kibujdosott, részben beleolvadt a gyõztesek tömegébe. Majd ezek fölött is "beteljesedének az idõk". Újabb és újabb népfajok követték egymást s váltották föl az uralomban. Fû verte föl az egykori fényes városok rombadõlt templomainak, palotáinak a helyét. Folyvást növekvõ földréteget borítottak föléjük a múló századok, évezredek s a késõ nemzedék emlékébõl nevük is végkép kiveszett azzal a népével egyetemben, a melynek létezésüket köszönhették. A jó sors korunknak tartotta fönn, hogy ezt az átkot, ezt az igézetet megtörje. Hogy fölszakítsa azt a hétszeres pecsétet, a mely ezeket az emlékeket koporsóba zárta évezredeken át. Míg eladdig csupán néhány szemes utazó ejtett el egy-egy, szót a perzepoliszi romok közt látott sajátságos betûidomokról: a múlt század negyedik évtizedének végén rendszeres kutatás indult meg az Eufrát-Tigrismelléken, Bábel, Ninive s némely más hajdankori város romjai között. Bõ zsákmány jutalmazta a fáradozást s midõn a legkitûnõbb nyelvészek vállvetett összemûködésének sikerült a talált nagyszámú fölírásos téglák s kõ-lapok szövegének értelmét fölfejteni: egészen új látókör nyílt meg a tudomány elõtt, a mely Babilon és Asszíria történetét s népéletét eddig nem is sejtett világításban tüntette föl. Bár e leletek túlnyomó többsége ékjegyek-ben irott volt és sémi nyelven szólt: akadt köztük egy-két darab, a melynek írástipusa a többitõl nagyon elütõ, azoknál sokkalta ódonabb volt s nyelvének szerkezete amazokétól szintén jelentékenyen különbözött. A mûtárgyak közt is akadtak olyanok, a melyeknek alakjai nem asszír, hanem egészen más népfajra mutattak. Végre a fölfejtett semita szövegekben is számos jelenség valamely elõzõ mûveltség léteztére engedett következtetést. S megindult a tudósok közt a vita, egyik állítván, másik tagadván, hogy a semita kort más mûveltség elõzte meg. A hetvenes évek folyamán De Sarzec, a francia köztársaságnak akkor bassorai alkonzula, a Tigrist és Eufrátot összekötõ Sat-el-Hai alatt 10-12 kilométer hosszúságban elnyúló tellohi dombokra lett figyelmetessé s kezdett bennük ásatást. Rendkívüli volt az eredmény, mely az érintett vitát is, minden elfogulatlan tanulmányozó elõtt, az elõzetes civilizáció léteztét vallók javára döntötte el. Ékjegynek, semita nyelvnek itt már híre sincs a nagy mennyiségben kibontott leleteken s az írás-típus végtelenül archaikusabb még azokénál is, melyek az elõzõ leletek közt a legódonab-bak voltak. Szinte megdöbbentõ ezek mellett az az ellentét, melyet a kiásott mûtárgyak mutatnak. Számos darab közülök az alkotási képesség, a mûvészet csecsemõ-, sõt embrió korára mutat ugyan;

némely darabja azonban még távolabbi idõkre nyúlik s a kibontott romok az õs építkezésnek is számos értékes részletével ismertetnek meg. hanem évezredekkel elõzõ kor maradványai. Hanem hogy itt. A végtelen rónaságon semmi hegy. Nipfer-ben. . Hova-tovább kétségtelenné válik. vagy még tovább. 3100) egyik szoborfölírásán büszkén hirdeti. E bevezetõ sorok után áttérhetek a sumír nép mûvészetének fõbb vonásaiban való ismertetésére s kezdem az építészeten. hogy az a szobor ". egészen a vadföldig lehatolván a csákánynyal. mely az elsõ írásjegyek megalkotásával a történelmi kort megnyitotta s polgárosodásban. hogy tisztelettel adózzunk emlékének. e. az új honban e drága anyaghoz juthassanak. . A két helyen meg-megújuló s napjainkban is folyó kutatások újabb meg újabb leleteket hoznak napvilágra. Úr város õs királya ("király" = lugal) Lugalkigub-nidudu (a Kr. honnan a folyamok hordaléka csak nagy lassan szorítgatta alább és alább a tengerárt.az ó-. Talán még régi hazájukból ismerték a sumírok a kõ becsét. de kivált asszír alkotásoknak messze fölötte áll. némi kárpótlást nyújtott azért más irányban. megismertetvén a világot azzal az évezredek elõtt kihalt nemzette]. arra nézve saját fölírásain még nem találkozott semmi útbaigazítás. ügyességének érvényesülésére. hogy Babilonnak még számos telije (romhalom) telve hasonló történetírási és mûkincscsel: azokat eleddig jóformán csak megpiszkálgatták a kutatók. sõt elsõ úttörõje volt az emberiségnek. A két folyam közén a televénydús allúvium alatt vastag rétegekben fekszik az agyag és csapóföld. nagy messzeségbõl. Aztán kész minta állt már elõttük. Ugyanazért megnyugszunk benne. teketóriával kellett szállítniok a cédrust meg a ciprusfenyõt. készíttettek belõlük. roppant templomaikat. hanem csak szobrokat faragtattak. Mûkincs tekintetében a zsákmány itt nem oly bõ mint amott. hogy nem is századokkal.igen sok azonban a fejlettség oly magas koráról. a kegyelet még kétezer év múlva is érintetlenül õrizte a drága adományt. Szûkében volt az ország a gerendának s födélzethez. a melybõl okulhattak. találékonyságának. mûvészetben legrégibb. A követ ugyanazért nem is vesztegették holmi apró építkezésekre. téglaégetésre alkalmas. legalább egyelõre. Szintén a múlt században. évezred elején) pedig Inlil (Bél) isten nipuri templomát egy márványtömbbel ajándékozván meg. Az Amanus és Libanon hegyvidékeirõl. sem lapisz lazuliból. Az Eufrát-Tigrisköz föl Bagdadig. tudományban. szentelt pecséthengereket stb. Hammurabi azonban. a melyeket tehát szintén nem vesztegethettek aprólékos dolgokra. A Nilusvölgy keleti szegélyét képezõ hegyláncolatban kéznél kapták építkezéseikhez a legkitûnõbb anyagot. . kitõl a halálos döfést kapta. szobraikat. hogy tagja. piramisokat. a mely helyben is bõven került volna. nem is rézbõl. miután a pálma. Hanem a mit a természet a sumírok földjétõl egy irányban megtagadott. Sumírnak mondjuk bizonyosabb név hiányában. mely a késõbbi babiloni. . a kilencvenes évek közén. iparban. Gudia (Kr."papfejcdelem"). az úgynevezett Pennsylvanián expe-dition Babilonnak egy másik vidékén.Sajátságos volt ez a sumír építészet. melyek a . nagy fáradsággal. ugyanaz a fejedelem. sem az újvilág akármelyik kultur-területén. e. vagy a Felsõ-Eufrátot szegélyezõ hegyláncolatokhoz s Keletre a perzsa hegyek alá küldeniök. Mostanig ennyi az egész. megismertetvén vele. nem ezüstbõl. a melyet sajátságos ízlésük szerint fejleszthettek. a Vörös-tenger északkeleti partvidékére járatniuk. Tanúság erre azok a két láb hosszaságú és szélességû s öt hüvelyk vastagságú téglamonstrumok. födemezéshez való fának is. hanem . Ez a nép a sumír nép volt. sumír néven említi. dioritból készült". Mert hogy a maga nyelvén mikép nevezte magát. szikla. S ehhez kiválóan értettek is a sumírok. VI. vagy fogadalmi táblákat. merõ allúvium. erre a célra nem volt alkalmatos. kõ. oly tökélyrõl tanúskodik. az egykori Bél-templom romjai közt tett mélyreható kutatást. Nem így a sumírok. a mely fõkép vályogvetésre. Könnyû volt Egyiptom faraóinak megépíteni a szfinxeket. sem ónból. a kihez tehát minket magyarokat is a vérrokonság számos köteléke fûz. . sem pedig bronzból. Némely szakember állítása szerint bízvást a görög mûvészet legfényesebb szakába volna beosztható e mûtermékek egynémelyike. az arab félsziget körülkerülésével hajókat kellett Maganba. csaknem 30 méter mélyen. Nem igen volt mássa sem. Sirbarla hires patíszije (patíszi-. Beérhetjük ezzel az eredménynyel is. egyszersmind alkalmat szolgáltatván a nép szellemi képességének kifejlõdésére. Mert noha most már kétségtelen. ha fölírásaik jellege és tartalma el nem árulná. No de majd rákerül a sor ezekre is. talán elsõ kiágazója az ural-altáji népeknek. hogy csakugyan úgy hívták. Babilon nagy királya. legfeljebb ha a tavaszi áradat egy-két kisebb vagy nagyobb kavicsot dob a folyamok valamelyikének a partjára.

magas. romokban pedig közönséges a 3-4 méteres falvastagság. melyekbõl épült. GUDIA TELLOHI PALOTÁJÁNAK ALAPRAJZA 2. 51 cm. sõt a nifferi templom bástyafala még ezen is túltesz. Természetes. mukajári. emelkedéssel. Végre a földmívelés korán fölvirágozván. meg a kisebb dimenziója többi tégla. A magukon-segítés másik módja az álboltozat alkalmazása volt: elõbb-elõbbre bocsátották a téglasorokat. vizenyõssége. GUDIA TELLOHI PALOTÁJÁNAK OSZLOPZATA De a sumír élelmesség tudott segítni a fa-hiányon s az építkezésnél ebbõl származó kalamitáson is. termeket. Hozzájárult ehhez a talaj alacsony fekvése. melyeknek beégetett fölírásait annyi évezred viszontagsága sem bírta lekorhasztani. hogy mindez együtt mire is használható. melyet az Expedition Pennsylvanian elsõ vezetõje Haynes. Utóbb. mígnem utoljára hegyes csúcsban záródtak. maltert szolgáltató földszurkot.) Az elliptikus idomú ív 71 cm. A téglák. e.) által emelt katedraléja az E-ninnu. A sumír ész csakhamar eltalálta. ugyanazért közönséges építkezésnél fecskerakás. 50. vert. planokonvex formájúak voltak s domború oldaluk . igen jól kiégetettek'. fesz-távolsággal és 33 cm. szobákat. Az Alsó-Eufrát mentén továbbá a számos naftaforrás ma is bõven adja a legkitûnõbb ragasztékot. tanúság arra nézve az a bolthajtásos csatorna. gyengébb gerenda is eléggé megtette a szolgálatot. varkai stb. sõt 75 singes gerendákat szállíttatott.és vályogfal volt az átalános. ez a fal nem kevesebb. (l-2.) 1. aránytalanul keskenyre hagyták. (3. volt elég polyva is. úgy hogy a födémezésnél a rövidebb. Nin-Girszu istennek Ur-Bau (Kr. hogy a folyosókat. a mi magas feltöltést.) Sõt hogy ismerték a boltozatépítés tökéletesebb módját is. a monumentális építkezést is. a minek sumír ga-ras neve éppen "építõ anyag" jelentéssel birt. tíz sing magas földhányásra volt fölépítve. 3300. ez a kényszerhelyzet nagyot javult s az õ termei már meglehetõsen arányosak. kép. hogy az anyagnak ez a kvalitása szabályozta a nagyobb. kép. mély alapozást tett szükségessé s a falak roppant vastagságát vonta maga után. kép. kivált eleintén. mélyen a nifferi templom legrégibb burkolata alatt fedezett föl s a melynek kiömlõ szádája az építészet történetében bizonyára a legelsõ zárköves ív (keyston arch) (4. A tellói.nifferi romokból kikerültek. midõn a libanoni és amanusi erdõségekbõl Gudia 25. mint 131/4 méter vastag lévén. Az egyik mesterfogás erre nézve abból állt.

A nifteri helyiség csaknem teljesen üres volt. mint amott égetett téglából rakott keskeny polc futotta körül a terem belvilágát. mikor a sumírok a bolthajtást Nifferben s több más helyen és pedig nem csupán földalatti csatornáknál. A sumirok a szó mai jelentésének megfelelõ emeletek rakásához nem értettek.néhánynál hosszúkás négyszöget formált. tehát 2300 []-méter alappal. Hogy azonban isteneik dicsõségét és hatalmát a számukra emelt templomok nagy magassága által is kitüntessék: azzal a mesterfogással éltek. csigavonalban történt a följárás. ebbõl hasonló módon egy másik stb emelkedett ki. Ó-SUMÍR ÁLBOLTOZAT 4.és fahiány szülte legsajátosabb specialitása volt a sumír építészetnek az emeletes. (5.az egyiptomiak is a maguk piramisát. mely az ivezet föltalálását s elsõ alkalmazását az etruszkoknak tulajdonítja. vagy a melyekre sikló-szerûén. míg aztán a legfölsõ szakasz csonkakúp idomban végzõdött. mindkét oldalán ellátva alacsonyabb fekvésû padkákkal. apró szobrot stb. hogy .volt kifelé fordítva. hanem kapunyilásoknál. melybõl a kisebb tériméjû új emelet. szokottabb babilon-semita nevén zikkurát.54 méter széles.mindkét pincehelyiség levéltárul és raktárul szolgált. hol a templom védõistenéhez intézett fogadalmi fölírások. a melybõl formálták . vagy az õ szentséges õrizetére bízott okmányok voltak elhelyezve.. 3. 6. melyeknek egyes szakaszait széles följáró kötötte össze az alább esõ terraszszal. kép. Ily módon minden szakasz fölsõ síkja terrasz-szerû térség volt.egész hétemeletes ily zikkuratok.60 méter magas termet bontott ki. 2. úgyhogy kétségtelenül fölülrõl történt bele a lejárás. ez lévén egyszersmind az istenség-szentélye. . a mibõl kétségtelen. 59 méter hosszasággal. az E-si-un. Voltak három. 39 m. kavicsot. Hol volt még akkor az etruszk nép.egymás analógiájára .bár valamivel nagyobb földalatti helyiséget De Sarzec is talált Telióban. ellenben De Sarzec a tellói terem polcán és padkáin mintegy harmincezer darab beírt téglatáblát.Hommel szellemes megokolása szerint .vagy toronytemplom. hogy a magas földhányásra rakott s legnagyobb részben tömör alépítmény fölé folyvást kisebbedõ szakaszokat halmoztak. tehát valóságos pince volt. Szintén a kõ. hengert. sõt némely termeknél is már széliében alkalmazták! 3. pöce-árkoknál. talált. Buborék tehát az építészeti irodalomnak az a hagyománya. NIFFERII ZÁRÓKÖVES BOLTHAJTÁS Ugyancsak a nifteri templomtelepen Haynes az alsó burkolat alatt egy 11 méter hosszú. Hasonló . Ilyen volt a nifferi is. vagy ajtó-nyom. szélességgel. Úgy itt. a melynek áttöretlen masszív falán semmi nyílás.) Fekrajzuk legtöbb esetben egyenoldalú. kegyes adományok.

tányérok. hanem .és edény-töredékekre.. hogy fekvésükre nézve mind a templomok és zikkuratok. 7.fa és kõ hiányában foglalkozott sírboltok. fölemlítem még. melyeket mélyen a nifferi templomnak Sárgon és fia Nárám-Szin (Kr. 9. melyet a két folyam közének allúviuma borít.) De a sumír gerencsérség nem szorítkozott csupán fazekak. e.) . Annyival nagyobb a sumír ügyesség és mûvészet érdeme. Hanem az az agyag és csapóföld. vályogvetésre. a melyek Haynes-t a következõ magasztalásra ragadják : . ALAPRAJZ ÉS REKONSTRUKCIÓ 6... a melynek leletei közül néhányat mellékelve mutatok he. (8. ZIKKURAT. Ha ezeket a tárgyakat a fölsõbb rétegekben leltük volna: minden habozás nélkül görög eredetûnek tartanok õket. északkeletünk. ALAPRAJZ ÉS REKONSTRUKCIÓ Mint a sumír nép magas fejlettségû csillagászati tudásának egyik bizonyítékát. téglaégetésre kitûnõ ugyan..5. vázák s más ilyenfélék készítésére. ezt a beosztást szolgai utánzóik a babiloniak és asszírok szintén megtartották. hogy az anyagnak e selejtességén is diadalmaskodni birt és oly készítményeket produkált. sõt koporsók elõállításával is.mint azt több különbözõ helyrõl származó lelet tanúsítja .Vonatkoznak az elõkelõ amerikai archeológusnak és kutatónak ezek a szavai azokra a váza. . hogy a sumíroknál a mi északnyugatunk. vagy legalább a görög mûvészet befolyásának tulajdonítanák tökéletességüket". Azzal a különbséggel csupán. magasabb fekvésénél fogva e mindkét hely fõ-fõ nekropolisa leven a sumír elõkelõségnek. VÁZÁK ÉS EDÉNYEK ÉGETETT AGYAGBÓL Igen szép ily edény-darabokat szolgáltatott a tellói kutatás is. kép. délkeletünk és délnyugatunk volt a négy fõirány . vázái soha nem állottak nagy becsben.. azonban nem eléggé finom szemcséjû s nem eléggé összetapadó. (7 kép. mind a fejedelmi paloták pontosan tájoltak voltak. Különösen a varkai (Uruk = Erech város) és mukajari (Úr város) romok tartalmaznak számos ily cserépkoporsót. ZIKKURAT. A babiloni és asszír gerencséripar nem is birt fölvirágozni s e két nép cserépedényei. 3800) által épített alsó burkolata alatt talált.

mert ezzel az érccel az emberiség. részint fölírásokhoz (10. a mibõl az is kitetszik. sõt a melyet dombormûvekké is faragtak. a mely színezés némely Zikkuratnál emeletenkint másmás volt. nemhogy róla ítéletet mondani. tanúság arra Gudia föntidézett fölírása. A sumír . A már is nagymennyiségû s úgyszólván naponta szaporodó leletek nemcsak léteztüket emelik evidens bizonyossággá. Ugyanõ Miluhhából és Hahumból aranyat és aranyport szállíttatott. márvány s más egyéb követ nem igen pazarolta holmi építkezésre. Csupán a vasat nem ismerte még a sumír. Ugyanez a sors várt arra az egy-két kavicsra. fejlettségi viszonyairól csak szólani is. bazalt. fölemésztõd-tek s az egykori színezésnek még a korhadással dacolni biró tárgyakon is legföljebb ha itt-amott maradt némi sejthetõ nyoma. A talált mûtárgyak. a mely arról ad értesítést. csak a Kr.és fémmûvészet a sumíroknál már abban az idõben igen kifejlett iparág volt. mely a folyamok partján megrekedt. XV. Dõre kísérlet volna ugyanazért a sumír festészet állásáról. * . a Földközitenger vidéke. Kimasban rézbányákat tartott rendszeres mûvelés alatt s a nyert anyagot mûtárgyakká dolgoztatta föl. részint a rajztábla céljaira lett fölhasználva. Jelentékeny szerepköre volt ezek mellett a sumír mûvészetben az agyagnak. rajzok. a mely lemezekké égetve. karcolatok. Akad néhány oly mûtárgy is a leletek között. hogy az érc. diorit. Sõt az volt nagy idõvel Gudia elõtt. arra abból az egyszerû ténybõl vonhatunk következtetést. részint különféle mûtárgyat készített. vagy legalább Élõ-Ázsia és az akkori civilizáció székhelye. évszázadban s a khéta nép útján ismerkedett meg. egynémelyikén csakugyan észrevehetõ is a festés. mint arról Intímína ezüst serlege meg azok a bronz öntvények tanúskodnak. A dolog természetében fekszik azonban. de kivált a zikkuratok külsõ falait különbözõ színre zománcozott téglaborítékkal díszítették. kép). a melyek Telióban az Ur-Nina korát elõzõ réteg alól kikerültek. hanem részint fölírásos táblákat.mint emiitettem . hogy a Sirbulának ez a patíszije az Ama-nus erdõségeibõl hozatott cédrusgerendák egy részét NinGirszu isten E-ninnu nevû kathed-raléja számára ajtókká dolgoztatta föl s ezekre az ajtókra "pompás képeket festetett". hanem .elléptetik õket elõttünk. ZOMÁNCOS CSEREPKOPORSO FEDÉLLEL Hogy a sumír mûvészetben a festészet bizonyára képviselve volt. e. hogy a romok fölött évezredeken át összehalmozódott sorszoros földréteg alatt ezek a festmények végkép elmosódtak. aztán az edény és váza-töredékek stb.8.mintegy panoptikumban .a nagy messzeségbõl nagy fáradsággal kerített gránit. Végre hogy az érceket ismerték. CSUKOTT SÍR 9. színezés nyoma s a fölírásokból tudjuk. hogy a nyelvben megvolt a "festeni" ige és a "kép" fõnév egyenértékese. a mely kagylóból készült. hogy a paloták. megfigyelhessük. Hasonlíthatatlanul kedvezõbb a helyzet a sumír képfaragás és szobrászat tekintetében. késõbb pedig szobrokat faragott belõlük. márgaföldnek is. Legdöntõbb bizonyítéka mindezek mellett a festészet léteztének mégis Gudia egyik szoborfölírása. hogy fejlõdésüket a csírából a legmagasabb tökélyre jutás stádiumáig s csaknem megsza-kadatlan láncolatban.

a melyeknek csak alsó és felsõ nyúlványai gya-níttatják. dingir Nin-Gir-szu. Az egyik táblán mintha a létért való küzdelem szemléltetése lett volna a cél: idomtalan madarak szertelen csõreikkel. 3. sir. 1. A sumír képzõmûvészet fejlõdésében három fõ korszakot különböztethetünk meg: a kezdetet. fija Inannadu fnak). 1. Sõt kezdjük eltalálni. Ismét más kép az állatszelídítés elsõ mozzanatainak ábrázolását célozza kétségtelenül. INTÍMÍNA TÉGLAFÖLÍRÁSA Átírás: T. midõn ebben a sorrendben a de Clerq-féle gyûjtemény (Ménant: "Catalogue métho-dique ét raisonné de la Collection de Clerq") karcolatait (11. Sir-bur-la(-ki)-ka(-gi). 4. körülbelül a Kr. galu ab ninnu 3. végre a Kr. IV. 5. Az egyik tábla alakjai még merõ fatuskók. 3300-ig lenyúló. szív-kivátasztntt(-ja) 2. II. építé. . az ötvenes szám templomában 5. III. pa-tí-szi gal 4. .. Jtt-ott fa emelkedik a sumír hitregében jellegzetes hét ággal. e. Hogy a letûnt aeonok tömkelegének melyik évezredébõl származnak: ki birná azt meghatározni? Talán elsõ megnyilatkozásai az ember szépészeti érzékének. 3 nagy patíszi'-jej 4. II. az õ jó sorsáért 3. 1. vagy egy-egy hal látható szakasztott azzal a formával. Fordítás: 1. dumu In-an-na-du 6. elõttük a napkoronggal. 2. a ki az ötvenes szám házát 3.isten hõsének 3. III. IV. 4. . í ninnu-a 5. gyorsabb menetû fejlõdési kort. Nin-Girszu istennek 4. 3. kép) állítom a sumír képzõmûvészet alkotásainak élére. e. melylyel a sumír írástudomány az ideogrammok közé is fölveszi. 1. dingir Nina 3. 2.. melyet Ur-Ninával. dingir Nin-' ' Gir szu-ka. elsõ kísérletezés a gondolatnak nemcsak hallhatóvá. 6. patíszí(-je) 5. pa-tí-szi. Nin-Girszu istennek 2. pa-tí-szi. Jövõ idõkre 2. hogy bennük az õs-Pálik állatokat és embereket iparkodott bemutatni. patíszi(-jének). 1. 5. 1. Sirburla város(-nak). 2. ru-a 5. 3000 táján Dungival záruló virágzás szakát.Sir-bur-Ia-ki. 6. nem igen fogok hibázni. A többi táblán fokozatos elõmenetelû az ügyesedés. Nin-Girszu isten számára 4. Azt tartom. a Kr. Sirburla város-(énak). 1. Nina istennõ(-nek). Az alakok mindjobban fölismer-hetökké válnak.. ur-szag dingir Tn-lil-ra. álljon fönn. . e. Inlil. dingir-ra-ni. Intímina 4. hanem már láthatóvá is tételére. Nárám-Színen át UrBau-ig. hogy karcaival mire törekedett a mûvész. 5.10. aztán Sárgonon. dingir Nun (?) . nam-ti-la-ni--u. a sirburlai "ó"-patisziken. 1. karmaikkal vagdossák a négylábú monstrumokat. 5000-4500 táján zárhatunk . innentõl kezdve a sumír közremûködés jóformán megszûnvén s a helyébe lépõ semita vezetés alatt a mûvészet mindinkább el-silányodván. Jelentkeznek végre zsámolyon ülõ istenalakok. sag-pad-da 2. In-tímí-na. Nin-Girszu istennek 5. dingif Nin-Gir-szu-ra. az õ istenének 6. lii-na-ku-tuni. dingir Nin-Gii'-Rzu-ka 4. (ud)ul-la-ku 2. fejükön a késõbb is szokásos kétszarvú föveggel.

a Heuzey által kaunakesnek nevezett . LEGRÉGIBB SUMÍR KARCOLATOK 12. kép). kép) a rajta levõ fölírás szerint Girszu valamelyik õs patíszijének pecséthengere. hanem kész dombormû. már nem karcolat többé. Tetszetõs darab a tellói leletek egyike a "tollbokrétás ember" is (13. Szintén a de Clerq-gyûjtemény egy másik darabja (12. LEGÓDONABB PECSETHENGER Lassankint izmosodik a mûvészet. melyen a Gilgamisz-mithoszból vett alakok elég jól idomítvák.11. melyen egyszersmind föltûnik az elsõ ruha.

13. a meztelenül hagyott mell alatt deréktól lefelé szoknyaként födvén az altestet. . Az alak elõtt hatalmas bunkókban végzõdõ három pózna mered. A vállra leomló dús hajzat hálóba van szorítva. a mit még valószínûbbé tesz a fejét díszítõ s sioux-indián fõnökökre emlékeztetõ két csomó tollbokréta. némi nõiességet kölcsönözvén az arcnak. a mely azonban nagy korhadtsága miatt nem volt kibötûzhetõ. (14. bizonyára emberünk polgári vagy egyházi elõkelõ állását jelképezvén.) Az emberalakokat föltüntetõ s tetszetõs kivitelû darabok valószínûleg fogadalmi tárgyakul szolgáltak s nyélszerû alsó nyujtványaiknál fogva voltak valamely székesegyház raktárában a polcokon vagy padkákon levõ lyukakba tûzdelve. melytõl a kép "l'homme aux plumes" francia nevét is kapta. A TOLLBOKRETÁS EMBER 14. kép.lebernyeg. a mit azonban a pofa két oldalán s az áll alatt mutatkozó és bizonyára szakált jelképezõ hullámvonások mégis eléggé ellensúlyoznak. A tábla mindkét oldalát legódonabb típusú írás borítja. BRONZBÓL KÉSZÜLT FOGADALMI ALAKOK Szintén e korból valók a már említett bronzöntvények.

a mely szintén a tellói romok alsó rétegébõl került elõ..) * Eltekintve Bottá. (15. Sinith. hatalmas sasorral. OROSZLANFEJES KÕBUNKÓ Érdekes maradványa az õs dombormûvé-szetnek az a darázskõ.) Formája arra enged következtetni. különösen gazdag illusztrációkban van bemutatva az õs-sumír mûvészet Menant "Catalogue méthodique ét raisonné de la collection de Clerq". OLTÁRDISZ1TMÉNY 16.15. Tom. Töredékünk izmos vállaikkal szorosan egymáshoz simuló négy ember-alakot tartalmaz. (16. hosszú tömör hajjal és szakállal.("tuf") töredék is. kép. Közreadja a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem Könyvtára. Szakértelem és ízlés tekintetében a kidolgozás fölötte áll némely késõbbi darabénak is és fõkép a keblen összekulcsolt kezek kivitele arról tanúskodik. "Recherches sur la glyptique orientale". Découvertes én Chaldée" és León Heuzey "Les origines oricntales de l'art. A test fölsõ része itt is meztelen s csak derékban mutatkozik a kaunakés kez-dõdése. Layard. 2002 . kép. Lenormant. Premiere partié" címû munkáiban. Babelon stb.) GALGÓCZY JÁNOS (Folyt. ezek göndörségét. hogy a mûvész magasan kiemelkedett egykorú szaktársai körébõl. a melyet de Sarzec szintén a tellói romok legalsóbb rétegében talált. II. Perrot ét Chipiez "Histoire de l'art. hogy valamely kerek-ded oltár diszítményének része. de la Haye". "Les cylindrcs orientaux du cabinet royal. a mely diszít-mény hasonló faragványokkal körítetté az oltárt. Méltó párja ennek Míszilim király fütykösének oroszlánfejes kõbunkója. köv.". de kivált de Sarzec . hosszudad nagy szemekkel. Piacé. régibb mûveitõl. hullámzását vastag csíkok jelölik.