Dashiell Hammett Véres aratás

ALBATROSZ KÖNYVEK BUDAPEST
DASHIELL HAMMETT Red Harvest

Fordította SZÍJGYÁRTÓ LÁSZLÓ
© 1929 by Alfred A. Knopf, Inc. © renewed 1967 by Dashiell Hammett Hungarian translation László Szíjgyártó, 1977 Felelős kiadó a Magvető Könyvkiadó igazgatója Felelős szerkesztő Imre Katalin Műszaki vezető Sebestyén Lajos A. kötetet Kovács Gábor tervezte Kiadványszám 2975 Megjelent 16 (A5) ív terjedelemben, 1978-ban, Primus betűtípusból MA 3222 77.2415 Athenaeum Nyomda Budapest Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató ISBN 963 270 726 5 ISSN 0324-3117

1. A zöld ruhás nő és a szürke ruhás férfi Personville-t egy Hickey Dewey nevű, vörös hajú fickótól hallottam először “Poisonville"-ként * emlegetni, Butte-ban, a Nagy Hajó-ban. Mivel az illető minden r-et ilyen selypítve ejtett, nem is figyeltem fel rá, hogy mit csinált a város nevéből. (Később másokkal is találkoztam, akik ugyanígy ejtették az r-eket.) De ha felfigyelek is, csak afféle olcsó humornak tartottam volna, mint amikor például az alvilág dekásnak nevezi a detektívet. Néhány év múlva azonban Personville-be kellett utaznom, és rá kellett jönnöm, mekkorát tévedtem. A pályaudvar egyik fülkéjéből felhívtam a Herald-ot, a telefonhoz kértem Donald Willssont, és bejelentettem neki, hogy megérkeztem. – El tudna jönni a lakásomra ma este tízkor? – Kellemesen csengő hangja volt. – Mountain Boulevard 2101. Üljön villamosra a Broadwayn, szálljon le a Laurel Avenue-nál, onnan nyugati irányban a második sarok. Megígértem, hogy ott leszek. Aztán taxiba ültem, a Great Western Hotelba vitettem magam, leraktam a cókmókomat, és elindultam megnézni a várost. Nem volt szép város. Építőinek többsége valószínűleg rajongott a tarkabarkaságért, és igyekezetüknek kezdetben talán meg is volt az eredménye. Azóta azonban a kohók téglakéményeinek füstje, amely délen egy komor hegyvonulat hátterében szállt az ég felé, minden házat egyformán, nyomasztóan, piszkossárgára festett. Az eredmény egy negyvenezer lakosú, ronda város lett, egy ronda szurdokban, két ronda hegyvonulat között, mindenre rátelepedett a bányák mocska. Még a piszkosszürke égbolt is olyan volt a város fölött, mintha a kohók kéményei okádták volna ki. Az első rendőrre, akit megpillantottam, ugyancsak ráfért volna a borotválkozás. A másodiknak két gomb hiányzott siralmas egyenruhájáról. A harmadik a város legforgalmasabb csomópontján – a Broadway és az Union Street kereszteződésénél –, szivarral a szája sarkában irányította a forgalmat. Utána már meg se néztem a rendőröket.
* poison – méreg (angol)

Fél tízkor villamosra szálltam a Broadwayn, és a Donald Willssontól kapott utasítások szerint jártam el. Egy sarokházhoz jutottam, sövénnyel körülkerített gyepszőnyeg vette körül... A szobalány, aki ajtót nyitott, közölte, hogy Mr. Willsson nincs otthon. Miközben elmagyaráztam neki, hogy találkozóm lenne a gazdájával, megjelent egy zöld krepdesin ruhás, karcsú, szőke nő. Még harmincéves sem lehetett. Kék szemei akkor sem vesztettek hidegségükből, ha mosolygott. Neki is elmagyaráztam jövetelem okát. – A férjem pillanatnyilag nincs itthon. – Alig észrevehető akcentussal mosta el az r-jeit. – De ha várja magát, valószínűleg hamarosan hazajön. Felvitt az emeletre, egy barna és piros tónusú s zobába, amely a Laurel Avenue-ra nézett. Rengeteg volt benne a könyv. Alighogy letelepedtünk a félig egymás, félig az égő kandalló felé fordított bőrfotelekbe, tapogatózni kezdett, hogy mi dolgom a férjével. – Personville-ben lakik? – tette fel az első kérdést. – Nem. San Franciscóban. – De nem most jár itt először? – De igen. – Igazán? Hogy tetszik a városunk? – Még nem láttam belőle eleget, hogy véleményt alkothassak róla. – Hazugság volt. Épp eleget láttam. – Csak ma délután érkeztem. Csillogó szeméből egy pillanatra eltűnt a kíváncsiság. – Sivárnak fogja találni – jegyezte meg. Aztán újból tapogatózni kezdett: – De azt hiszem, valamennyi bányaváros ilyen. A bányaiparban dolgozik? – Pillanatnyilag nem. A kandalló párkányán álló órára pillantott. – Nem szép Donaldtól, hogy idehívja, aztán megvárakoztatja. Ilyen késő este, mikor már nem szokás üzleti ügyekről tárgyalni. Megnyugtattam, hogy semmi baj. – De talán nem is üzleti ügyben jött – próbálkozott tovább. Nem szóltam rá semmit. Elnevette magát. Kurta kacajában volt némi él. – Igazán nem szoktam olyan indiszkrét lenni, amilyennek valószínűleg gondol – jegyezte meg könnyedén. – De maga

.. a szeme majdnem fekete. amely azon az oldalon állt a ház mellett. mintha nem hallaná... hogy nekem kell... amíg meg nem hallottam. hogy majd megpróbálom elérni reggel a Herald-nál.. Willsson. és felszálltam egy villamosra.. mire való ez a komédia. A hallban felhangzottak az asszony sietős léptei. és a garázs felé sietett. . Az arcomra erőltettem valamit. fekete kabátban és kalapban. Tessék?. és kilestem a Laurel Avenue-ra meg a kocka alakú. és az ajtóban megjelenő szobalányra nézett. és keskeny ajka görcsösen megrándult –. és vártam. hogy önkéntelenül felébredt bennem a kíváncsiság. nedves folt.. Közben azon tűnődtem. Elnézést kért. Nem ment le a földszintre. – Itt Mrs.. Igen. Cigarettára gyújtottam. mi az a csődület a Városháza egyik oldalsó kapuja előtt. A földszinten megszólalt a telefon. felemeltem a függöny szélét... A kabátot és kalapot már levetette. hogy megnézzem. Micsoda?. Willsson. Visszasétáltam a Broadwayre. Willssont kérik a telefonhoz. fehér garázsra. Elkezdte: – Tartok tőle. Az arca ólomszürke volt. – de abba is hagyta.-. – Borzasztóan sajnálom – mondta. hanem egy közelben levő készüléken beszélt. Mintha vér lett volna.. Nem értettem.. Elhajtott egy csukott Buickban. Tizenegy után öt perccel autó fékezett csikorogva odakint. Visszaültem a fotelembe. Igen. Három háztömbnyire a szállodámtól leugrottam róla. hogy lefelé megy a lépcsőn. Csak nem szeszcsempész? Donald gyakran cserélgeti őket. A férjem ma este nem jön haza.annyira titokzatos. és úgy tett. Mrs. Mondtam neki. Willsson kinyújtotta zöld körömcipőbe bújtatott lábait a kandalló felé. Nem tudna kicsit hangosabban beszélni?. Akkor odaléptem az egyik ablakhoz. Ki?. Mrs. amit mosolynak is nézhetett. de hiába várt ennyi ideig. Két perc múlva belépett a szobába Mrs.. Willsson volt. hogy Mrs. Háromnegyed óra telt el. Minden szavát hallottam. Igen. A lány jelentette.. és kiment a lány után. és elköszöntem. vajon hogyan kerülhetett a bal cipője zöld orra hegyére az a sötét.... Ki beszél?. A telefon villája megcsörrent. és nem mozdultam. Hamarosan egy karcsú nő lépett ki a házból.

Megpróbálkozhattam volna valaki mással is a csődületből. de rosszképű vagányok. – Kinyújtottam az ujjam. markáns vonású. csak nem olyan fakó. hogy jó kezekbe teszi le az értesülését. – Csak nem? – kiáltottam fel. laza. röviddel ezelőtt holtan találták a Hurricane Streeten. Hogy valami szín is legyen rajta. Szürke volt a szeme is. de akadt köztük néhány éjszakai pillangó is. pedig nem volt sokkal idősebb harmincnál. Mielőtt válaszolt. derék családapák. – Idegen vagyok a városban. akinél fegyver volt – felelte. Agyonlőtte egy ismeretlen valaki – hadarta kantálva. húsos ajka is. Voltak ott bányászok meg kohómunkások. mi az ábra. amely fölött ez állt: Rendőrség. – Így már nem sérti az érzékenységét? – Köszönöm. ugyanolyan semmitmondó külsejű. vállas férfi mellett. – Don Willsson az Úr jobbjára került. hogy találkoztunk! . még munkaruhában. – Ki lőtte le? – kérdeztem. de érdekelt a vörös nyakkendő. csiricsáré öltözékű ifjoncok. pedig nem tudtam. – Donald Willsson urat. ha ugyan az Úristent nem zavarják a golyó ütötte lyukak. nem szellemességet. szürke flanellinge fölött nagy. akár a ruhája.Harminc-negyven férfi meg egy csomó nő álldogált a járdán. – Jelent valamit? V agy csak a hatás kedvéért viseli? – Bill Quint vagyok. a Morning Herald és az Evening Herald kiadótulajdonosát. hová tegyem a nevet. ahogy a biliárdmeg tánctermekből összeszaladtak. sőt. vörös csokornyakken dő virított. Ahogy egy idegennek illik. Megálltam a csődület szélén egy gyűrött szürke ruhába öltözött. mintha meg akarna bizonyosodni róla. és bámulta a kaput. intelligens arca. – Mi ez a cirkusz? – kérdeztem tőle. Nem hagytam magam. de örülök. gondosan megnézett magának. semmitmondó külsejű. Szürkés volt széles. és megérintettem a nyakkendője egyik csücskét. – Valaki. elegáns. tisztes családanyák. Felvilágosítást akartam hallani. – Az áldóját neki. A szürke férfi megvakarta a tarkóját. Magyarázza meg tisztességesen.

– Honnan veszi. és bizalmatlanul végigmért. – Hiába álldogálunk itt.Elővettem a tárcámat. zöld függönyös bokszok egyikébe. amelyet mutattam neki. és beszélgettünk. s ugyanakkor ne hagyja. aztán az egyik sarkon befordultunk. – Merre megy? – Mindegy. Gondosan elolvasta mind a két oldalát. Egy szó sem volt igaz belőle. s egy-egy “Helló"-t is odavetett. Neill. Itt én állítom ki az igazolványokat. – Fütyülök Chicagóra! Az igazolványokat itt én állítom ki! Egy étterem bejárata felé intett a fejével. kötelességének érezte. A következő két óra azzal telt el. – Egy fenét. képzett és gyakorlott tengerész. – És ha sürgönyt kapna Chicagóból? – kérdeztem. hogy tengerész vagyok? – Hát az igazolvány? – Van egy másik igazolványom is. Átmentünk az éttermen. Nem hitte el. amelynek darabjait a legkülönbözőbb helyekről szedtem össze. amelyet csak megemlítettem előtte. hogy bányász legyek. amelyik szerint favágó vagyok – válaszoltam. Bill Quint az asztaloknál és a bárpult mellett üldögélő fiatalemberek és lányok némelyikének biccentett. – Mi szél hozta ide. emeleti helyiségbe. egy keskeny. A szürke férfi meg volt győződve róla. és beterelt a bárpulttal szemközti fal mellett sorakozó. holnapra arról is szerezhetek igazolványt. az Industrial Workers of the World. – De ha akarja. vagyis a Munkás Világszövetség tekintélyes tagja vagyok. ha egyszer tengerész? – kérdezte. hogy Henry F. látszólag minden cél nélkül. és megkérdezte: – Iszik? – Csak ha hozzájutok. aztán föl egy lépcsőn. Együtt indultunk tovább az utcán. hogy én kiszedjem belőle a helybeli radikálisok titkait. aztán visszaadta. hogy nincs jogom az igazolványhoz. hogy tagja vagyok az IWW-nek. de ahhoz sem. és gyorsan átfutottam az igazolványgyűjteményt. Mint a szakszervezet personville-i atyamestere. hogy kicsalja belőlem a titkaimat. Ezt az igazolványt adtam oda Bill Quintnek. . A piros igazolványt kerestem. hogy egyik whiskyt a másik után ittuk. Az állt rajta. a halott nem fog feltámadni – mondta.

sőt. hogy szerv ezze be őket valamilyen akcióra. mi az összefüggés köztem meg a piros igazolványok között. a polgármester és az állam. úgyszólván az egész állam. bőrét és belső szerveit. Mindkét fél alaposan elvérzett. A szervezett munkások a saját vérüket voltak kénytelenek ontani. törvényhozó testületének legtöbb tagja. Emellett a zsebében volt az Egyesült Államok egyik szenátora. és kezdte visszaszorítani őket a háború előtti viszonyok közé. Ezeket szívesen meg is tárgyalta velem. és várta. Az öreg Elihu azt sem bánta. A sztrájk nyolc hónapig tartott. munkásait. a nyílt munkabeszüntetésnek. a két helybeli napilap. és belülről akadályozzák a termelést. amire szükségük volt. ha egy időre be kell zárnia a bányákat. Azt tanácsolta. A gazdasági élet pangott. Elihu Willsson maga volt Personville.Bántam is én. hogy kiköveteljék maguknak. az állam kormányzója. miközben néha közbevetett egy-egy mellékesnek látszó kérdést. A háború alatt az IWW – akkor élte virágkorát a Nyugaton – meghódította a Personville-i Bányaipari Rt. Röviden összefoglalva a következőket sikerült megtudnom tőle: Az öreg Elihu Willsson – annak az embernek az apja. hogy eljöjjön az ő ideje. két képviselő. Engem Personville titkai érdekeltek. 1921-ben el is jött. Csakhogy a personville-i munkások nem elégedtek meg ennyivel. azaz folytassák a munkát. akit az este folyamán meggyilkoltak – negyven esztendőn át sajátjaként birtokolta Personville városát: szívét. A munkások természetesen segítségért kiáltottak. A munkások egyáltalán nem voltak elkényeztetve. be akarták írni a nevüket a munkásosztály történelmébe. Az öreg Elihu megadta nekik. Az öreg Elihu viszont . A szervezettségükben rejlő. felrúgta a munkásaival kötött megállapodásokat. hogy kiderítse. lelkét. Az IWW chicagói központja Bill Quintet küldte ki. Ö volt a Personville-i Bányaipari Rt. hogy inkább szabotáljanak. addig nem ismert erőt arra használták fel. Ők híressé akartak válni. Sztrájkba léptek. és az Első Nemzeti Bank elnöke és részvényeik többségének tulajdonosa. amit kénytelen volt megadni. Quint ellene volt a sztrájknak. és legalább a társtulajdonosa volt minden valamennyire is jelentős vállalatnak. Az övé volt a Morning Herald és az Evening Herald.

benne van a legtöbb disznóságban. Még jobban is segítik. akit ma este nyírtak ki? Elihu fia? Ő hol állt? – Ahová a papa állította. elegáns kis fickó. ő csempészi be. sztrájktörőket fogadott fel. Mire az utolsó koponyát is kilyukasztották. hogy bárki is elvegyen valamit tőle. és ott maradtak. A sztrájkot ugyan megnyerte. – És az a pasas. a rendőrfőnökhöz. Nyíltan nem szakíthatott velük. már mindketten meglehetősen spiccesek voltunk. sőt a reguláris hadsereg tagjait is bevetette. Zálogkölcsönüzlete van a Parker Streeten. hiába áll fél lábbal a sírban. Mire Bill Quint idáig jutott az elbeszélésben. amit iszunk. Csinos kis trükk egy apától. – Jelenleg a legerősebb a banditák közül alighanem Pete. nem tudott tőlük megszabadulni. Bill haja a szemébe hullott. rengeteg pénze fekszik óvadéklevelekben. mesélte Bill Quint. hogy az öreg nyíratta ki? – Lehetséges. Personvilleben a szervezett munkásságból kialudt vulkán lett. különben. és a nemzeti gárdistákat.. – Azt akarja mondani. az öreg Elihu számára sem lett újból paradicsom az élet. Most is ott van. kiitta a poharát. A fiatal Max Thalernek – Suttogónak – is sok a cimborája. Hazahívta hát a fiát és francia feleségét Párizsból. Most ez a trió meg Noonan segít Elihunak kormányozni a városát. Hogy leverhesse a bányászokat. és hadizsákmányként birtokukba vették a város t. Don reformhadjáratot indított a . Gengszter.gunman-eket bérelt. ha tűri. Kedvükre való helynek találták Personville-t. hogy visszavegye tőlük. ami a városban történik. Túlságosan sokat tudtak róla. de nem hiszem.. mint szeretné. és az utolsó bordát is betörték. és nem volt elég ereje. Csakhogy. valami baj van a torkával.. S amikor a harc vég et ért. Nem tud rendesen beszélni. amit a sztrájk folyamán elkövettek. a Finn. de elvesztette a hatalmát a város és az állam fölött. és ő ne üssön vissza. és szoros barátság fűzi Noonanhez. Hátralökte. ahová a papa juttatta. Ugyanis nem vallott volna a vén sátánra. vérezzenek azok helyette. és kezdte irányítani az újságokat az öreg helyett. Átengedte nekik a várost. De kénytelen együttműködni velük. s azt beszélik. Ezt a vackot. Ez a Don nemrég jött haza. és napjainkkal fejezte be a történetet.. Ö volt a felelős mindenért. Sötét bőrű. és őt használta fel strómanjának. De ezekkel a fickókkal óvatosnak kellett lennie. kénytelen volt bérgyilkosainak szabad kezet adni. Aztán itt van Lew Yard. Megnyerték Elihunak a sztrájkot.

vagyis végeredményben Pete-tői. A szállodám előtt egy titkosrendőr külsejű. – Jóképű fickó – állapítottam meg. Nincs még elege ebből a lőréből? Mondtam. hogy elegem van. kis termetű.lapjaiban. amely mintha nem stimmelne ezzel a feltevéssel – jegyeztem meg. Tekintetem a behemót pasasról Suttogóra siklott. Lementünk az utcára. szabályos vonásait mintha vésővel faragták volna. Szép. hogy a Forest Streeten lakik. Az a gyanúm . sötét bőrű. mint a dinamit. Lewtól és Suttogótól. hogy egyszerűen csak elunták a piszkálódást. a Miner's Hotelben. – Aha – helyeselt a szürke ember. együtt indultunk hazafelé. – És veszedelmes. Érti? Az öreg a fia segítségével akarta lerázni őket a nyakáról. behemót alak állt a járda szélén. és egy Stutz túrakocsiban ülő f érfival tárgyalt. – Suttogó ül a kocsiban – figyelmeztetett Bill Quint. Meg akarta tisztítani a várost a bűntől és a korrupciótól. Bill Quint elmondta. Csak profilból láthattam. Fiatal volt. Mivel az én szállodám útba esett neki. – Van egy-két dolog. – Sok minden nem stimmel ebben a nyavalyás városban. .

a mellébe és a hátába. a barna szín három árnyalatába volt öltözve. Halálának a története egyszerű volt. csinos profiljára. hogy a rendőrfőnök a legjobban azzal bizonyíthatná be. A lövöldözés a Hurricane Street ezeregyszázas háztömbje előtt történt. A Herald még azt a véleményét is megírta. és egy férfi meg egy nő hajol föléje. amikor történt valami. mielőtt bá rki leért volna az utcára. a nyakkendője csíkos. nem lehetett tisztán kivenni senkit és semmit. akik nem kívánják Personville megtisztítását. Ennél többet senki sem tudott. ami arra késztetett. egy szűk mellékutca torkolatából adták le. E két golyó röppályájából a rendőrség megállapította. Előző este tíz óra negyvenkor négy golyót lőttek a gyomrába. A fényképe szerint kellemes. A férfi és a nő eltűnt. Felugrottam egy villamosra a Broadwayn. ha a gyilkost vagy gyilkosokat haladéktalanul elfogná. Ráismertem sötét. hogyan tűntek el. és elindultam a halott háza felé. Azt se látták. hogy azok közül gyilkolta meg valaki. egy 32-es kaliberű pisztolyból. Willssonra hat lövést adtak le. hogy a lövéseket az utca másik oldaláról. Már majdnem odaértem. azonnal meghalt. és annak a megg yőződésének adott kifejezést. Az utca túl sötét volt.2. a haja hullámos. szeme és szája mosolygós. intelligens arca volt. álla gödrös. megittam a második csésze feketét is. és a golyók az egyik ház homlokzatába fúródtak. Mire a háztömb lakói a lövések hallatára az ablakokhoz rohantak. a Laurel Avenue sarkán leszálltam. A vezércikk őszinte volt és keserű. Mire végigolvastam. hogy megváltoztassam szándékomat és úticélomat. hogy az áldozat holtan fekszik a járdán. és lakat alá helyezné. Senki sem tudott személyleírást adni róluk. Poisonville császára A Morning Herald két oldalt szentelt Donald Willssonnak és halálának. Kettő közülük célt tévesztett. már csak azt látták. A Morning Herald vezércikke összefoglalta a halott rövid reformeri pályafutását. Max Thaler volt. hogy nem bűnrészes. Egy kis termetű fiatalember vágott át előttem az utcán. alias .

Túlságosan a torkából beszélt. kék. hallgatag . amint barna nadrágba bújtatott lábszára eltűnik a néhai Donald Willsson kapujában. találtam egy drugstore-t. aki fenemód bízik az ujjaiban. húsos mancsban végződött. apró és vizenyős. kikerestem a telefonkönyvből Elihu Willsson rezidenciájának a számát. Alattuk a rövid. s mintha csak csontos homloka görbületének meghosszabbítása lett volna. Gömbszerű fejének kurta biccentésével az ágya mellé parancsolt egy fotelba. amikor a titkára – egy negyven év körüli. hogy meginvitáljanak hozzá. hogy Donald Willsson hívott ide San Franciscóból. küldjünk ki ide egy embert. Olyan ellentmondást nem tűrő hangon beszéltem. a vizenyős hártya mögött megbújva. Nehezen lehetett érteni a szavait. – A Continental Detektívügynökség San Franciscó-i fiókjának a munkatársa vagyok. vaskos kar volt. amelyben azt kérte. s mivel tudok valamit a halálával kapcsolatban.Suttogó. Két szeme kerek volt. Két nappal ezelőtt kaptunk a fiától egy csekket meg egy levelet. Elmeséltem neki. Elihu Willsson tipikusan az az ember volt. egy villanásnyira láthattam. Rövidre volt nyírva rajta az ősz haj. A füle is olyan apró volt. és annyira a koponyájához lapult. aki az öregúr titkárának mondta magát. Kicsi volt az orra is. és megragadja. akit csak az próbálhat meg kizsebelni. amelyben telefonfülke is volt. Úgy látszott. A szája és az álla mint két egyenes vonal vágta el a gömböt. langaléta férfiú – bevezetett a hálószobájába. hurkaujjú. húsos váll közt tűnt el a fehér pi zsamában. párnákkal feltámasztva. Az öregúrnak kicsi volt a feje és majdnem tökéletesen gömb alakú. szúrós szemű. hogy nem ronthatta el annak gömbszerű hatását. Egyik karja kívül hevert a takarón: rövid. Még idejében értem a Mountain Boulevard sarkára. mintha ez a szempár. szeretnék beszélni az apjával. Visszatértem a Broadwayre. fehér szemöldök alatt. és közöltem valakivel. csak az alkalmat lesné a bozontos. hogy végül is sikerült elérnem. s alig mozgatta az ajkait. két derékszögű. feltárcsáztam. aztán megkérdezte: – Mi az a história a fiammal? Rekedtes volt a hangja. Az az ember . hogy rávethesse magát valamire. Poisonville császára az ágyában ült. aki a megbízásából elintéz valamit. egy másik biccentéssel kiparancsolta a titkárt. vastag nyak.

hogy belepirult a fülem. még mindig bírta szusszal.. és felém bökött szögletes állával. gonosz a velejéig. hogy ne ordítson. – Miközben a fiára vártam. hogy nem hinném. mielőtt tovább ordíthatott volna. de a legszívesebben felkelnék. Az öregember felegyenesedett az ágyban. hogy meggyilkolták. s a végén megkérdezte: – Mi a fenére vár még? Túl öreg és beteg volt. És közölte velem. és fenékbe rúgnám. hogy tegna p este kimegyek a lakására. – Féltékeny volt az asszony? – tettem fel a kérdést. Elnevettem magam. elment hazulról. de nem találtam otthon. hogy?. – Bizonyítékra? Hát mi kell még? Nem azt mondta. nem utasíthattam rendre. A férjét tíz negyvenkor lőtték le. a menye telefonüzenetet kapott. Az asszony tíz húszkor ment el hazulról. sokat javult a hallásom. mintha véres lett volna a cipője. . Istentelenül dühbe gurult. – Öreg és beteg vagyok – jelentette ki kimérten –. amelyet a csípője rajzolt ki a takarók alatt. Ezt elengedtem a fülem mellett. hogy a menye még nincs lakat alatt. Amikor visszatértem a városba. Ki is mentem. – Ne csináljon magából bolondot – vágtam a szavába. és tizenegy után öt perccel tért vissza. – Bizonyítékra. – Mars innen! – ordított rá az öreg. Ökleit a két domborulatra tette. és megismételtem: – Féltékeny volt a menye? – Az hát – felelte. s amikor visszajött. hogy rám ordítson: – Letartóztatták már? Mondtam neki. – Miért ölte volna meg a fiát a menye? – Mert egy francia ringyó! Mert… Az ajtóban megjelent a titkár ijedt arca. hogy a férje nem fog hazajönni.. – És hatalmaskodó és elkényeztetett és gyanakvó és kapzsi és kicsinyes és lelkiismeretlen és hazug és önző és átkozottul gonosz. megtudtam. ha nem ordít. – És talán akkor is hallom. Az arc eltűnt. Mikor végre kifogyott az efféle szavakból. Elihu Willsson gyanakodva lesett rám. Megegyeztünk. – Na és? – kérdezte. Amióta élesztőt ettem. Sehogy se tetszett neki. Willssonra. és szitkok áradatát zúdította Mrs.én vagyok. de ezúttal nem ordított. Üvöltve káromkodott egy sort.

Ő sovány volt. és elordította magát: – Stanley! Az ajtó kinyílt. hogy úgy terveztem. – Ezt jelenti. Körülbelül egyidősek voltunk. – Még gondolni sem szeretek rá. ha erősítést szerez – figyelmeztettem. – Nem igaz! . – Hát nem most mondtam. Pedig alighanem az volt. – Jó lesz. A titkár téblábolt egy darabig. Elihu Willsson gondosan visszahúzta a takarókat a lábára.. Csupa gyerekes dolog.– Volt oka a féltékenységre? – Remélem – felelte csípősen. ma reggel beszélek a fia feleségével. – Éppen azt akartam mondani – fordultam vissza az öreghez –. és megkérdezte: – Mire használtam fel a fiamat? – Hogy leszámoljon Thalerrel. majdnem egy fejjel magasabb. mint a titkáré. Az öregember visszadobta a takarót a lábáról. de jó húsz kilóval könnyebb. felemelte kivörösödött képét. nálam. így állunk? – Jelent a dolog valamit? – Az a nő ölte meg a fiamat – állapította meg teljes meggyőződéssel. De az még mind nem jelent semmit. Csakhogy épp a szemem láttára lépett be a házba Max Thaler.. így aztán későbbre halasztottam a látogatást. – De nem tud rá magyarázatot.. Léptek hangzottak fel a hallban. hogy az én nyolcvanöt kilóm egy része háj volt. de csak egy része. – Hmm – dünnyögött. – Mondani mondta. Igaz. hogy. és ki akart szállni az ágyból. beosont rajta a titkár. Megráztam a fejem. – És csukják be azt az ajtót! – Lángoló tekintetet vetett rám. határozottabb léptek. amikor elkezdtem: – Maga arra használta fel a fiát.. A titkár összevonta a szemöldökét. hogy. A titkár felém fordult. Aztán mást gondolt. aztán bocsánatkérően elmosolyodott és kiment. hátradőlt a párnákon. – Dobja ki ezt a csirkefogót! – parancsolt rá a gazdája. és szemét a mennyezetre emelte. és megfenyegetett az öklével. Kitelt tőle. hogy a véremből való fiam hű volt hozzá. – Szóval. hogy miért ölte volna meg a férjét? – Hogy nem tudok? – Megint üvöltött. Yarddal és a Finn-nel. Éppen az ajtó elé értek. – Mars innen! – ordított az öreg a belépni készülőkre.

nagy.. Egész Personville tudja. hogy mit hittek volna. – A fene a talánjaiba! Igenis ő ölte meg! – Talán. mert. ha a változatosság kedvéért hajlandó értelmesen beszélni. – Az a nő ölte meg. ameddig csak lehetett. amit akart. hogy azt mondom magának: menjen a fenébe. – Szerfelett temperamentumos egyéniség – suttogta ő. – A legkevesebb. Felálltam. amit megtehet. – Talán. vissza Friscóba. A titkár a lépcső aljában sündörgött. – Ezt meg kellett volna magyaráznia a cimboráinak. hogy nem tud semmit arról... Gesztenyebarna volt a haja is.. – De hát – magyarázta – Mr. tizenkilenc-húsz éves leány volt.– Nem én találtam ki. és lejöttem a lépcsőn. és ridegen figyelmeztettem: – A Great Western Hotelben lakom. ha ugyan félreértés volt. és bocsánatkérően mosolygott. – És maga valószínűleg mindenkinél jobban ismeri Personville politikai kulisszatitkait. A legkevesebb.. és minden egyéb... Azt csinált velük. Elhagytam a hálószobát. Azt hiszem.. s az arca sápadt. – Csak azt mondhatom. – Handabandázó vén szivar – morogtam. a hülyeségeivel együtt. hogy Personville-be hívott vol na a főnöke. – De azért érdemes fontolóra venni – tartottam ki. . hogy a fiamat az a francia ringyó ölte meg. De csak akkor zavarjon. – Na és? A fia akkor se támad fel. marhaság.. de csinos. – Hazugság! Az újságokat feltétel nélkül adtam oda neki. Azért. a politikait. gesztenyebarna szemekkel. amit megtehetek – ordította –. és mit nem. amit a hülye fejébe vett. Lewis volt a vezetékneve... Magának biztos elhitték volna. Apró. Megmondaná nekem.. A fiáról van szó. tulajdonképpen nem bízott őszintén senkiben. Willsson szeretett mindent titokban tartani. * A Herald szerkesztőségében felkajtattam a meggyilkolt férfi titkárnőjét. ha félreértésből ölték meg. Kijelentette. Úgy van ahogy mondom. – Fütyülök rá. De azért nem árt fontolóra vennünk a dolog másik oldalát is.

Mr.. Pride figyelmeztette Mr. Elihut. – Bennem sem. ha egyszer az újságok az övéi voltak? A leány lehajtotta a fejét.. és "ne kavarja fel a dolgokat. reformhadjáratot indított. hogy az apja éppoly ludas a dologban. Ezért hívta haza táviratilag a fiát. ha Mr. Mivel azonban mégis szerette volna. De amikor Mr. nem vette le szemét az ujjlenyomatokról. A leány fészkelődött egy kicsit. De persze még nagyon rövid ideje volt itt. Folytatta: – Összevesztek.– Még magában sem? Elpirult. vagyis megtette kiadótulajdonosuknak. De azt hiszem. hogy hagyja abba. Donald itthon marad. – Nem könnyű megérteni... ha tudja. – Az öreg nem értett egyet a reformhadjárattal? Miért tűrte hát. A hangját is lehalkította. mint akárki más – segítettem befejezni a mondatot. Mr. Elihunak. Donaldnak kedvére való volt a dolog. vagyis Mr. ha nem tudja valaki. de nem mondott ellent. Donaldot. És mivel az újságok tulajdonképpen az apjáéi voltak. Elihu ráparancsolt Mr. De Mr. Nem tudta – gyerekkora óta nem volt itthon –.. amit tudnia kellett volna. Mr. az apjának.. hogy. hogy. Donaldra. mintha az ujjlenyomatait tanulmányozná. mindazt. Azt hiszem. nem tudta... amikor jelenlegi betegségét megelőzően ágynak esett. Donald azt gondolta. hogy mindent kiengedjen a kezéből. szerintem érthető. Mr. Donald nem volt hajlandó abbahagyni. ha Mr. Párizsban is újságírással foglalkozott. és egy sor ujjlenyomatot nyomott a mutatóujjával a halott íróasztalának fényezett lapjára –. Donald majdnem egész életében Európában élt. nekiadta az újságokat. És az apja nem mondhatta meg neki. Talán abbahagyta volna. Donald megérkezett. Elihu nem tudta elszánni rá magát. . amit művel. ne m lehet könnyű egy apa számára ilyesmit megmondani a fiának. fel sem merült benne a gondolat. – Nem tudta. mint neki. hogy némelyik alkalmazottja odaadóbb híve Mr. Elihu akkor hívta haza Donaldot. hogy ideje lemondania ügyei személyes intézéséről. milyen szörnyű állapotok uralkodnak itt – a város ügyeiben meg minden –. és egyikünket sem volt módjában igazán megismerni. hogy az apja valóban komolyan kompromittálva van. Amikor rájött. Dr.. vagyis az apja nem helyeselte.. – Egyéb okának is kellett lennie. Mr. – Hát – az ajkába harapott.

Vártam. és.. két óra körül telefonált. amíg maga el nem távozott. akinek azt mondta. Willsson diktált néhány levelet.. mikor Willsson telefonon azt mondta nekem. hon nan tudja mindezt – erősködtem. Azt felelte. kiegyenesítettem egy gémkapcsot. mikor tudta. Az Első Nemzeti Bank csekkfüzete volt. Donaldot. ahogy addig. és megpróbálta kihúzni a felső fiókot. – Akkor honnan tudja mindezt? – Én csak azt próbálom. próbálok segíteni magának. egyet Keefer szenátornak a postai tarifa bizonyos módosításával kapcsolatban.Megfenyegette Mr. – Mit csinált Willsson azután? Próbáljon visszaemlékezni a legjelentéktelenebb dologra is.. – Maga. megkerülte Willsson íróasztalát. A lány kivett belőle egy keskeny.. hogy megállapítsa. hogy. Végül kibökte: – Az én apám Mr. ha maga volt az. hogy keressem fel tízkor a lakásán. és összeráncolta a homlokát. amit utána mondott vagy csinált. – Zárva. behunyta a szemét. Ja igen! Röviddel három óra előtt húsz percre elment valahová. – Nem tartozik rám – nyugtattam meg. – Köszönöm. – Nem. hallotta-e. egészen addig. lapos csekkfüzetet... ki gyilkolta meg Mr. s azzal meg a zsebkésem pengéjével sikerült kinyitni a fiókot. Megkérdeztem. – Donald Willsson csakugyan nem bízott magában? – tettem fel a kérdést.. az ajkát harapdálta. Donaldot – felelte nyomatékosan. és minden ment tovább.. hogy. És mielőtt elment. egyet az egyik papírgyárnak. Az íróasztalra meredt. ha megmondja. A lány hátradőlt a széken. Nem tudom. Elihu Willsson titkára. – Kinek a nevére? – Azt nem tudom. mert letelt a munkaideje. – A lány felugrott. kiállított egy csekket. Az utolsó elhasznált .. hogy komolyan gondolta-e. – Hol a csekkfüzete? Magával szokta hordani? – Itt van. hogy nem tudja. hogy hallotta. Odaálltam a lány mellé.. – De nehogy azt gondolja. – Ahhoz nincs joga. hogy kiállítja. szóval.. De aztán újra megbetegedett. – Mit keresett Willsson az este a Hurricane Streeten. hogy velem van találkozója? A lány azt felelte. Csak azt láttam. – Ezt majdnem suttogva mondta.. hogy keresse fel a lakásán. Utána Mr. hogy visszaveszi tőle az újságokat. – A legtöbbet pillanatnyilag azzal segít.

Egy férfival csak más hangon szokott beszélni. hogy: “Igen. Nem kapott Mr. csak többször is elismételte. mint egy nővel! A lány gondolkozott egy darabig. ezzel a csekkel ment el. – Elérhetett ennyi idő alatt a bankba és vissza? – Öt perc is elég lett volna hozzá. milyen ostoba vagyok! Volt egy telefon. Kifaggattam a telefonoskisasszonyokat is. Donaldnak megbeszélése volt kora este. hogy az apám Mr. és húsz percig volt távo l? – kérdeztem. és semmivel sem lettem okosabb. Ez volt minden. együtt vacsoráztak. értett hozzá. És kijelentette. igen.szelvényen ez állt: 5000 dollár." Aztán megint azt mondta: “Rendben. – Melyikük távozott el elsőnek az este? Maga vagy ő? – Én.. Willsson semmiféle üzenetet? Levelet? Telefont? – Lássuk csak. – Egyéb nem történt. Azt hiszem. eredménytelenül. ahogy a titkárnője mondta. Azt mondta a kagylóba: “Igen. A halott. Neki meg Mr. tízre ott tudok lenni. Se név. ami megmagyarázná. – Szóval. hogy Mrs.. Willssonról sem tud semmit.. Egy teljes órát töltöttem el a küldöncök. hogyan került Willsson a Hurricane Street ezeregyszázas háztömbje elé. Más semmi. – Megint behunyta a szemét. de azonnal el is kell jönnöm. de semmit sem találtunk. se magyarázat. – Akkor nő volt az illető. nem tud semmiről. Ő. tízkor. az újság pénzügyei dolgában. Ó. hívta valaki. amit a Lewis lányból ki tudtam szedni. mielőtt kiállította a csekket? Gondolkozzon. Már mondtam." Mást nem mondott. – Diktált néhány levelet." – Férfival beszélt vagy nővel? – Honnan tudhatnám? – Gondolkozzon. . Apa kevéssel öt után jött be. Átkutattuk a halott íróasztalát.. szerkesztők meg hasonlók kikérdezésével. hogyan őrizze meg magának a titkait. ami bármilyen szempontból érdekes lett volna. Elihu titkára. Azt mondta.

kövér ember volt. A csekk je lenleg a rendőrség kezében van. mintha örülne neki. – Ejha! – mondtam. szőke fiatalember volt. Ismerem. mi járatban vagyok. – A tényeket pár szóval összefoglalhatom – felelte. alatt. – És eljöttem. Dinah Brand Az Első Nemzeti Bankban egy Albury nevű segédpénztárost csíptem el. miután elmagyaráztam neki.. úgy tett. nem? – Találgatással nem szoktam sokra menni. ötezer dollárról. hogy maga is mehessen a megbeszélésére.3. Következő állomásom a rendőrfőnök irodája volt. – Willsson csekkjét én hitelesítettem – jelentette ki. mikor letelepedtünk – árulja el nekem. És hol lakik a lány? – A Hurricane Street 1232. csak azt mondja meg még nekem. – De találgatni csak találgat. – Willsson tegnap. – Elmondaná. ha nem ismerem a tényeket. – Akárcsak nekem – hangzott a jókedvű válasz egy füstfelhőn keresztül. Kezet rázott velem. Noonan.De mennyire. kerek arcában zöldes színű. ki ez a Dinah Brand? –. Jóképű. mit keresek a városban. – Most pedig – mondta. – Tudja. ki követte el a gyilkosságot! – Fogalmam sincs róla. És ma reggel letétbe is helyezte a csekket. és mondaná el akkor? – Az jó lesz. – Már megyek is. van-e Dinah Brandnek folyószámlája maguknál? – Van. a Városházán. Amikor előadtam. huszonöt év körüli. Szívesen elmondanám. joviális.. hunyorgó szemekkel. csakhogy máris nyolc perc késésem van egy megbeszélésről a. Aztán: – Viszlát este. különösen. – Ne mondja. – Nem vacsorázna velem ma este. – Dinah Brand nevére volt kiállítva. közvetlenül zárás előtt. megkínált egy szivarral. és leültetett. a rendőrfőnök. mit tud róla? – Semmi akadálya. hitelesíttetett a bankban egy . – Tehát hétkor a Great Westernben? – Rendben.

Egy-két dolognak előbb még utána kell néznünk . s vastag ujjai közt a szivarral széles mozdulatot tett. Amit mondtam. akik meghallották a lövéseket. * . – Ember. A padlóra dobta a szivarját. ez nagyon érdekes! – kiáltott fel. hogy Suttogó nála járt? – Igen. beszélgessünk el egy kicsit az özveggyel. – Egy országos kurva. Nagystílű száj ha. hogy a férje nem jön haza? – Annak néztem – válaszoltam az első kérdésre. letétbe helyezte a szóban forgó csekket az említett bankban. – Megindította már ellene az eljárást? – Nem. ahogy mondani szokás. – Beszélt vele azóta? – kérdezte. – Nem! Fel akartam keresni ma reggel. Jöjjön. aki drága pénzen tartatja ki magát. – Dinah Brand ennek a Suttogónak a nője. és azt mondta. és egészen hozzám hajolt fölötte. egy férfit meg egy nőt láttak a hulla fölé hajolni. – Az áldóját neki! – Zöldes szeme vidáman csillogott. de egy Thaler nevű fiatalember az orrom előtt lépett be a házba. és meglátjuk. természetesen köztünk marad. És este. Amikor befejeztem. lelőtték egy 32-essel. felállt. – Természetesen. Minden pórusából elégedettség sugárzott. Nos? – Ki ez a Dinah Brand? A rendőrfőnök leverte a szivarja hamuját az íróasztal lapjára. De rajta tartjuk a szemünket. hogy: – Igen.Dinah Brand nevére kiállított. a rendőrfőnök összecsücsörítette vastag ajkát. a m ásodikra meg azt. nem messze a lány házától. mi lesz. – Azt mondja. Egy luxusnő. maga telibe talált – ujjo ngott. kövér mancsával rátenyerelt az íróasztal lapjára. miközben Donald Willssonra várakoztam a lakásán. és halkan füttyentett egyet. Néhányan. így aztán későbbre halasztottam a látogatást. mit láttam és hallottam előző este. Most pedig ezt hallgassa meg – és elmondtam neki. – Tehát vér volt a nő cipőjén. És ma kora reggel nevezett Dinah Brand. – Ember. ötezer dolláros csekket.

ha ragaszkodik hoz zá. megbocsát. csettintett egyet a nyelvével. – Nem akarjuk sokáig zavarni. Noonan is. És Noonan ragaszkodott hozzá. és honnan tudta. Az is érdekelne. és nyájasan folytatta: – Meg aztán lenne kérdésünk egy bizonyos folttal kapcsolatban is az egyik cipőjén. hol járt.. De lehet. Az asszony megmarkolta egyik falfehér kezével a szék hátát. aztán a rendőrfőnök elkezdte: – Csak egy-két kérdést szeretnénk feltenni. ott ült Donald Willsson özvegye a könyvtárszobában. – Kérem. mi akar ez lenni? Kihallgatás? Eszembe jutott. A rendőrfőnök azonban elengedte a füle mellett. és kicsit megtántorodva felállt. Csak tudni szeretnénk. Egy gyöngédnek szánt mosolytól komikus . nagyon mereven. Willsson újból leült.A rendőrfőnök kocsijából Mrs. Valamelyiken a kettő közül. és gőgösen megkérdezte: – Szabadna tudnom. de a rendőrfőnököt rendszerint fogadják. Mit keresett itt ma reggel Thaler? Mrs. hányszor hallottam ezt a kérdést szó szerint így és ugyanilyen hangsúllyal. De mielőtt még válaszolhattam volna. – Aztán felmentünk a lépcsőn. – Más nincs? – fordult felém a rendőrfőnök. megtörtént. talpig gyászban.. Például. Kék szemének fagyos volt a tekintete. mi történt a cipőjével. meg én is dünnyögtünk néhány részvétteljes frázist. Willsson rezidenciája előtt szálltunk ki. hogy a férje nem jön haza. hogy a balon. és a csengő fölé akasztott fekete fátyolra pillantott. aminek meg kellett történnie. – A rendőrfőnök nagylelkű mozdulatot tett vaskos mancsával. – Remélem. egy pillanatra megállt. ha. Az emeletre vezettek bennünket. kérem. Az asszony felső ajka remegni kezdett. hogy hol járt az éjszaka? Az asszony barátságtalan pillantást vetett rám. És most jut eszembe: még valamit szeretnénk tudni. Willsson nem nagyon vágyott látni bennünket. Mrs. honnan tudta. A jobb lábán. és újból az asszony felé fordította nyájas arcát: – Majd elfelejtettem. A rendőrfőnök meg csak nézte. Mindegy. hogy a férje nem fog hazajönni. aztán a rendőrfőnökre. összeráncolta a homlokát. Amikor Noonan az első lépcsőfokra tette a lábát. – Hát igen – jegyezte meg –.

Aztán odajött Thaler. és hozzárohantam. hogy észrevegyen. Tudtam. Nagyon gondosan ejtett ki minden szót. hogy a férjem meghalt. Én meg nem akartam. Visszafordult és elment. csak az r-eket mosta el egy kicsit. Az asszony hátat fordított neki. Nem volt hajlandó elárulni a nevét. Gyorsan kiugrottam a kocsiból. Rábeszélt. hogy ha ott találnak Donald mellett. és nekem vetette oda a szavait. Erre kocsiba ültem. Éppen elindítottam a kocsit. Mrs. amikor meghallottam a lövéseket. Azt mondta. Willsson. Nem vagyok hajlandó ilyen. Várakozás közben pillantottam meg Max Thalert. Mikor nem. azt fogják mondani. Az asszonynak egy idő múlva elernyedt a válla. Könnyek ültek a szemében. és jöjjek haza. olyan együttérzéssel a hangomban. Halott volt. lehajtotta a fejét. Haza akartam hajtani. és leültem szemközt vele. Engem nem vett észre. de be nem ment. akit látásból ismertem. és vártam. hogy én öltem meg. Nyilván arra próbált rájönni.. – Gondolja. a háta meggörnyedt. de a könnyein át az arcomat fürkészte. és haragosan kijelentette: – Nem tetszik nekem ez a hang. A folt vér volt. Mrs. Thaler a férjem halála ügyében keresett fel. odahajtottam. Kétségbeestem. Újból felállt. megkérdezte: – Ezt akarták tudni? . újból kihúzta magát.ráncokba gyűrődött gödrös-hájas arca. – Miközben itt ültünk és Donaldra vártunk. amilyennel csak tudtam. Egy férfi. hogy valami titkolnivalóm van? – kérdezte kihívóan. Fogtam egy széket. – Muszáj tisztáznunk ezeket a részleteket. Noonan közbeszólt: – Rendben van. szóltam semmit. Willsson – mondtam. hogy Donald kijöjjön. Feleltem ezzel a kérdéseikre? – Mindezt eddig is tudtuk – válaszoltam. – El kellett mennem hazulról. és láttam. Elment a nő házáig. De akkor meg kell kérnünk. valaki felhívott. hogy jöjjön velünk a Városházára. kicsit lejjebb megálltam az utcán. hogy én legyek itthon hamarább. Aztán kijött Donald. hogy a férjem most ment be egy Dinah Brand nevű nő házába. – Felelnie kell.. hogy Donald elesik. egy ötezer dolláros csekkel a zsebében. és elindult az utcán. Azt mondta. hogy gyorsan üljek be a kocsiba. – Magyarázatot kérünk. és megmerevedett. Megadta a nő címét is. mit szólok a sztorijához. mély lélegzetet vett.

és megfeszült az ajka. – Lehet. Donald elvágódik. aztán újból kinyitotta. miután az utolsó hang is elhagyta az ajkát. és meggyőződéssel kijelentette: – Thaler beszélt. A szívére tette a kezét.. vagy valamelyikünket fog gyanúsítani a gyilkossággal. – Suttogott? – A rendőrfőnök szája nyitva maradt. – Milyen hang volt? – Az illető halkan beszélt. – Mit mondott Thaler ma reggel? – Azt tanácsolta. Rekedten suttogott. Azt hiszem. Nem tudom. Nem tudom. hogy meghallják. és nagy szemeket meresztett a rendőrfőnökre. – Thaler lőtt? – Nem – vágta rá az asszony. hogy ott voltunk. Fantasztikus kacsintás volt: részt vett benne valamennyi arcizma.. – Honnan jöttek a lövések? – kérdezte a rendőrfőnök. Zöldes szeme mohón csillogott a zsírpárnák közt.. Aztán egy kicsit visszakanyarodott: – Csakugyan nem tudja. amikor kijött a nőtől. – Nem tudom. – Ő volt! – kiáltotta.. hogy esetleg ő lőtt. hogy ő volt. mintha félne. hogy nem ő volt. nem ő lőtt. aztán rám. hogy hallgassak. – Azt mondta. A rendőrfőnök hirtelen összecsukta a száját. – Erőtlen és bátortalan lett a hangja. Aztán kerekre nyílt a szeme. miért. – És most? Hogy eszébe juttattuk? – kérdezte Noonan.. Az asszony felugrott. – A hangra sem ismert rá? – Nem. Alig értettem.. amikor felnéztem.– Lényegében igen – felelte Noonan. bennünket. Nem láttam semmit. de eddig eszembe se jutott. – Ő! * . mivel Donaldot akkor ölték meg. miután odaadta neki a pénzt. hogy. ki hívta fel? – Nem volt hajlandó megmondani a nevét. ha megtudja valaki. Lehet... Az asszony mellé került. hol tartózkodott a lövés pillanatában. – Nem tudom. Csak azt láttam. – Igen. és ő is azt mondta. A rendőrfőnök rám kacsintott.

hozattam egy kis jeget. zavartan rám nézett.. kevertem egy whiskyt citromlével és gránátalmaszörppel.. Olyan leplezetlenül anyagias. és máris azon veszi észre magát. – Találkozott már vele? – kérdezte. Ne felejtse el. És én. nem vette a szívére a dolgot. – Rokonszenves. beledobtam a jeget. ezt el kell mondanom magának. – Nem volt más választásom. Nem haragszik. mit akarok ezzel mondani. Bólintott. az Első Nemzeti Bank fiatal segédpénztárosa már a hallban üldögélt. hogy csalódott. ha megkérdem. hogy fiatal voltam. Ezért. mikor és hogyan. – És akkor már a rabja lesz. Dinah szereti a dineró-t. – Gondolom. – Csak így? Ilyen flegmatikusán mondja? Elpirult egy kicsit. olyan őszintén kapzsi. megérti. vagy csak . hogy az élete történetét meséli neki. Igen. hogy mestere a szakmájának. fiatal arcán elmélyült a pír. – Az bizony – helyeselt. a gondjaival és a reményeivel együtt. S amikor elfogyott. és fülig szerelmes. – Tulajdonképpen nagy hálával tartozom neki érte. – Szégyenlősen elnevette magát. hamarosan beszélni fog vele. – Most pedig meséljen a lányról – mondtam. – Csakugyan bolondja a pénznek. Úgy hallom. Ő. mikor kanalazni kezdtük a levest. mint egy kisfiú. – Akkor alighanem drágán. Honnan tudja mindezt? Leveseskanala megállt a levegőben.. – Még nem.Mire visszaértem a Great Western Hotelbe. Amikor elfogyott a pénzem. ha ezt az oldalát is megismerné. hogy meg se botránkozik rajta az ember.. – De hallani csak hallott róla? – Csak annyit. teljességgel a rabja. maga se tudja megmondani. – Köszönöm a figyelmeztetést. aztán lementünk az étterembe. Felmentünk a szobámba. Majd ha megismeri. Eleinte úgy fogja érezni. megittuk. minden csalódottságát elfelejti. hogy hidegebb legyen. ott volt a banké. De valahogy nem lehet rá haragudni érte.. – Úgy látom. Nem volt sok pénzem. Habozva folytatta. Szeretném. miért szakítottak? – Dehogy haragszom. De aztán. Elfogyott a pénzem.. De hát magának telj esen mindegy. – Lehetséges. és bevallotta: – Megfizettem érte. hogy valóban elkövettem-e valamit. Róbert Albury.

És az volt a vég. hogy ez lenne a teljes igazság. Egy lecsúszott alak. – Szóval. – Nem hiszem. – Miféle radikális pasas? – Még a sztrájk idején jött ide. ugye. Ezen elgondolkozott egy darabig. még mindig rajta van.gondoltam rá. eltartani is Dinah tartja el. hogy maga most engem keresne. sikkasztásért. – Úgy látszik. Nem valószínű. hál' istennek! Ha nem így történik. Még ha van is benne valami. Nem is emlékszik rá senki. – Maga szerint ki volt a lány utolsó. – Azt hittem. azzal is járt egy ideig. Quint a neve. Ö mindenesetre rájött. – Mindenkit. De az nem éri meg neki a kockázatot. – És Donald Willsson lett volna a legutóbbi hódítása? – Nem tudom. kuncsaftja? . Tébécés. előbb-utóbb mindenkit a hálójába kerítet t. mindenkivel könyörtelenül megfizettet mindent. mire gondolok. Soha semmit nem tudtam eltitkolni előtte. aztán megrázta a fejét. – Már nincs. Nem mintha szerelmes lenne bele vagy valami. Dinah elárulta nekem. Sose hallottam róluk pletykáim. de semmi nyomát nem találtuk. De nem az.. hogy megöli. hogy ilyennel találkozott volna. hogy esetleg zűrbe kerüljön. nem állí tott-e ki Dinah nevére csekket máskor is. A pasas megfenyegette. Egys zerűen csak fölszedte valahol. van Dinah-nak jó oldala is. hogy nézzünk utána. – Az ki? – Állítólag a testvére vagy a féltestvére vagy micsoda. ő is rajta volt a lány listáján? – Állítólag ezért maradt itt a sztrájk után is. akit csak akart – felelte őszinte meggyőződéssel. Csak azt akartam. – Ö szakított magával? – Igen. hogy sok pénzt szedett ki belőle. hogy ilyen oldala is van. – Lehet. Ezért tartozom neki hátával. erről nem beszél senkinek? Tudja.. – De. Dinah-nál lakik. – Hát Dan Rolff? – kérdezte. és magához vette. A másikról úgyis eleget fog hallani. – Aggodalmasan összeráncolta a homlokát. és nem is láttam őket együtt. lehet. – Szóval. hogy tudja. – Ki van még? – Volt még az a radikális pasas. hogy megijedt tőle. A rendőrfőnök megkért bennünket.

és valami olyan hangot hallatott. – Jól? – Nem. és elindultam a Forest Streetre. Aztán kijelentette: – Az. – Azért tettem meg ekkora utat. – Ilyen az én szerencsém – lamentáltam. és szóltam a sofőrnek. – Éppen magához igyekeztem. Ugye ismerte? – Ismertem. Mintha meg is rövidült volna. és tetőtől talpig végigmért. * Fél kilenckor elváltam a fiatal Alburytől. hogy nyavalyás liberális. hogy vigyen a Hurricane Street 1232. fogtam egy taxit. – Gondolja. – Együtt öltük meg. hogy ő ölte meg Willssont? – Persze.– Az utóbbi időben gyakran láttam a városban egy Thaler nevű pasassal. mint amikor vásznat repesztenek. – Hello! – köszöntem rá. – Ezúttal ki érdekli? – Donald Willsson. Úgyse mondana igazat. Van még kérdése? – Volna. – Dinah Brandet ismeri? – kérdeztem. de megtartom magamnak. Már közel jártam a szállodához. – Ismerem. Rendszerint csak Suttogónak nevezik. – Szóval. maga hekus – morogta. – Mi volt róla a véleménye? Lebiggyesztette szürke ajkait. – Tehát nem maga? – Nem a fenét – felelte. Bizonyára hallott már róla. a Miner's Hotel felé. Nem vitás. – Megduzzadt a nyaka. Visszasétáltam a Broadwayre. Két itteni kártyabarlang tulajdonosa. . hogy megmondjam. és maga már tudja. amikor összetalálkoztam Bill Quinttel. alá. Odaplántálta magát elém.

– Jöjjön be. a tüdőbajos. Csöngetésemre egy fáradt arcú.4. Egy földszinti szobába kerültem. kis. hogy a keze puha. A nő felállt. hogy beteg. Willsson halála ügyében szeretnék vele beszélni. melle telt. a lába hosszú és izmos. ez az úr itt San Franciscóból jött a Continental Detektívügynökségtől. Mikor kezet fogtunk. . de az arcán már mutatkoztak az öregedés jelei. Az asztal tele volt papírokkal: közgazdasági tájékoztatókkal meg tőzsdei árfolyamjegyzékekkel. A színtelen arcban csak egy-egy féldolláros nagyságú. A bútor is sok volt benne. A szobában leírhatatlan rendetlenség uralkodott. kék szeme kicsit véraláfutásos volt. Mindjárt gondoltam. Néhány centivel magasabb volt nálam. – Miss Branddel szeretnék beszélni – mondtam neki. fáradt szemét. A válla széles. vörös folt virított kétoldalt. Volt köztük egy lóversenyújság is. körülbelül egy méter hetvenöt. – Igazán kedves maguktól – felelte gunyorosan.lehetett. A Hurricane Street Egy szürke. és azt is. – A nevem nem mondana neki semmit. – Ne mondja. favázas épület előtt álltunk meg. Donald Willsson elhalálozása ügyében nyomoz. Körülbelül huszonöt éves lehetett. Mi foglalkozunk a gyilkossággal. hogy ő Dan Rolff. – Kit jelenthetek be? – A hangján érezni. s mintha egyik se lett volna a helyén. Mr. ahol egy fiatal nő ült az asztalnál. Húsos. Hosszú pillájú szeme körül még apróbb ráncok kezdtek finom hálót szőni. cingár férfi nyitott ajtót. – Dinah – mutatott be a tébécés –. Rám emelte sötét. csípője gömbölyű. és a kezét nyújtva elém jött. érzéki szája szögletében apró ráncok ültek. hogy tanult ember. éreztem. Nagy. meleg és erős. – A Continental Detektívügynökség San Franciscó-i fiókjának a munkatársa vagyok. félrerúgott az útból egypár új ságot.

és megkérdezte: – Csak nem azt akarja mondani. ha valaki átveszi a szerepemet. már tud róla? – kérdezte Dinah Brand. barna hajára ráfért volna egy kis fésülés. Felső ajka az egyik oldalon szélesebbre volt kirúzsozva. – Mezítláb fogok járni. szemközt velem. utoljára vettem fel harisnyát! – kiáltott fel. – Szeretek tisztába jönni a dolgokkal – felelte. és ő kérdez helyettem. hogy valaki meg akarja ölni? – Nem tudom. Ez volt hát Dinah Brand. m iközben az egyik székről levett egy pár gyíkbőr cipőt meg egy csészét és csészealjat. A lány visszaült az asztalhoz. közömbös tekintettel bámult rám. Willsson apja hívta Personville-be – mondta. Rolff is leült a másik oldalra. hanem a csekk. és sovány kezeit az asztal alá dugta. . amikor megölték. nagyon rosszul állt neki. – Itt maradsz. és bólintott. A ruhája borvörös volt. hogy leszalad a szem a harisnyáin.. Közbeszóltam: – Ha egyszer én vagyok a detektív. – Biz' isten. hogy csak a reformhadjáratához kellett volna neki segítség. Dan Rolff mintegy véletlenül megmozdult a székén. Csak tegnap fizettem öt dolcsit ezért a vacak harisnyáért. maga azt hiszi. A bal lábán elöl leszaladt egy szám a harisnyáján. vagy a kap csok maguktól kipattantak – kinyílt. aki – informátoraim szerint – a poisonville-i férfiak színe-javát a hálójába kerítette. – Donald Willsson hívott ide. hogy leülhessek.Erős szálú. aki egy pillanatra levette rólam a szemét. – Persze. miért hitelesíttette vele a csekket. A lány összeráncolta a szemöldökét. Nem mondhatta meg. Már Noonannél is van. Megmondtam neki az igazat. – Nem az. – De. Éppen a lakásán vártam rá. – Szóval.. A leány Rolffra nézett. hátradőlt. mint a másikon. és egy kis torokhangú nevetést hallatott. ugye. Bal lábát átvetette a jobbon. mit akar. és sovány arcát vékony tenyerébe támasztva. Lehet. hogy. hogy tudta. nézze meg! Mindennap leszalad rajtuk egy-két szem! Minden áldott nap! – Nem titok – feleltem. – Én is. És most tessék. még a választéka se volt egyenes. Rolff visszajött. Dan! – szólt Rolff után. nem szeretem. Például szeretném tudni. Tekintete a harisnyáján lefutott szemre tévedt. és lehajtotta a fejét. A hangja lágy volt és lusta. és az egyik oldalon néhol – ahol elfelejtette bekapcsolni.

– Willsson idehozott egy ötezer dolláros csekket. – A pénz – felelte. hogy maga ölte meg – feleltem. – És maga mit akar tenni? – kérdezte. – Ez mind Thalerre tartozik. – A rendőrség még nem tett fel kérdést magának a csekkre vonatkozólag? Tagadóan rázta meg a fejét. . A pénz a gyengém. – Úristen! – tiltakozott a lány. – Ha tudnám. Tudja. hogy Thalernek tudomása volt a csekkről. Pénzt is.– Ha az én nyelvemen beszélne – szólalt meg vontatott hangon a lány. Rolff szeméből eltűnt az unott közöny. s amikor eltávozott. – Még kislány vagyok. – Meg akarom tudni. Vagy megvárhattam volna. hogy ki ölte meg Willssont. – Ha meg akartam volna ölni. fekete vonalkákat hagyott maga után a pirosítóján. annál jobb. – De azt biztosan tudom. hogy ki akarhatta. hogy a szomszédok szerint Thaler meg égy nő hajolt a holttest fölé. Tudja. mintha mondani akart volna vele valamit. – Minél több. hogy ki ölte meg. – Noonan tudja. vagy kinek volt módjában megölni. Nem azt. melyik az a nyelv. bosszúságot is megtakaríthatnék magának. – Thaler és Miss Brand nem idegenek egymás számára – válaszoltam. hogy Thaler a környéken csellengett. hogy a kövér rendőrfőnök a gyilkosságot a maga nyakába akarja varrni. hogy Thaler idejött. amikor Willsson itt volt. Rám szegezte lázasan csillogó tekintetét. Tudja. és elgondolkozva megvakarta vele az arcát. ahol senki sem látja. ha Willsson nem olyan előrel átó. Folytattam: – Noonan a maga meg Suttogó nyakába akarja varrni a gyilkosságot. – Pedig úgy hangzik. Egy bölcsességgel feleltem: – A megtakarított pénz is pénz. csak nem jött be. – Ne ijesztgessen – selypítette. – Ezt nem értem – mondta. megölhettem volna idebent is. amíg messzebb kerül a környékről. de a kezeit nem vette elő az asztal alól. s közben erősen figyelt –. Ilyen buta libának néz? – Abban nem vagyok biztos. talán azon beszélnék. amikor Willssont lelőtték. esetleg tudnék segíteni magának. Előrehajolt. Vagyis Miss Brand bajosan válthatta volna be a csekket. hanem azt. A leány felvett az asztalról egy ceruzát. és nem Miss Brandre – jegyezte meg. és nem hitelesítteti. A ceruza görbe. megölték.

– Felejtse el a bankszámláját. hogy Billből nem húztam hasznot. Magának megérné. néhány citrommal és egy tál apróra tört jéggel jött vissza. és megbökte a cipője orrával a sípcsontomat.– Talán segíthetnék – mondta –. hogy ilyen fuka r? – kérdezte. és gyakoroljon jótékonyságot. hogy e gy kicsit eljátszadozzon a társaság részvényeivel? Fogadok. Az jár neki. Hiszen van költségszámlája. – El van kényeztetve – jegyeztem meg. A lány meg én tovább ittunk. ami ér valakinek valamit. Ugyanolyan fehér volt az ajka. egy üveg ginnel. hogy beállítana – fejezte be diadalmasan. ne gondolja. végül Rolffra. állította makacsul. Dan Rolff felugrott a székről. Csak vigyorogtam. – Miért nem akar jó fiú lenni? – kérdezte szinte könyörögve. – Nem tehetem. – Nem a maga zsebére megy. – Tegyük fel. mi haszna belőle. jóindulatúan nevetett. Komor pillantást vetett rám. – Rávigyorogtam. Odaszólt neki: – Hátha felengedne. hogy Bill a maga módján nem fizetett. aztán a harisnyáján leszaladt szemre. de a lány folyton visszatért a pénzre. hogy valamelyik társaság alkalmazottjai sztrájkba fognak lépni. hogy mikor hagyják abba a sztrájkot. és a térdemre tette a kezét. – Te Dan! Ez az ember azt hiszi. hogy anyagi értelemben legyen belőle valami hasznom. Lustán. mint az arca. Dan Rolff szifonnal. Én ugyan igyekeztem Thalernél és Willssonnál maradni. hogy maga idejekorán megtudja. Gondolja azt. – Szóval. – Az isten szerelmére. – Nem is annyira a pénzről van szó. amikor a leány elnevette magát. de a lány csak a fejét rázta. így . és tovább vitatkoztunk az anyagiakon. hogy ha egy vagyont nem is. Nem állítana-e be vajon ezzel az értesüléssel meg egy kis tőkécskével a tőzsdére. A lány vágott rám egy grimaszt. ha nem húz hasznot belőle. aztán arról is jó előre értesül. Hanem az elvről. Aztán a tébécés elment. Ha egy lány olyasmit tud. De vissza is ült. ha inna egyet? A cingár férfiú felállt é s kiment. de valamennyit fizessen a segítségemért. Először hármasban ittunk egy pohárral. – Előrehajolt. – Úgy gondolom. ha lenne belőle valami hasznom. meg azt is. Vagy nincs? Nem válaszoltam. illene hát. hogy Bill Quint vagyok. ostoba liba. hogy mikor. – A biztonság – emlékeztettem.

amit csak tudni akar. hogy csakugyan szükségem van arra. – Hát jó. hogy a férje itt van? – Azt mondja. Vágott rám egy grimaszt. – Megszerzem én. Egy csukott kocsiban ült. vagy mi történt vele. Maga is részeg. hogy én vagyok az utolsó. hogy felbátorodtam. hogy eltört-e a pohár. s már harmincadszor vagy negyvenedszer tette fel a kérdést: – Nem a maga zsebére megy. A lány kiköpte a citromhéj maradékát a padlóra. hogy újra kezdjük a vitát a pénzről. Húsz centit tévedett. Nem emlékszem. – A felesége látta. így aztán csak annyit mondtam rá: – Remélem. Willsson mondott Noonannek meg nekem. aki tetszik nekem. mintha egy utcányira lennék tőle. Azt hitte. kibírom. a legnagyobb komolysággal. Most pedig ide figyeljen. Csak ne felejtse el. aztán megtörölte a száját a keze fejével. A pillanat nem volt rá alkalmas. Hajlandó vagyok együttműködni magával. hogy mindent elmondok magának. bármit . – Meg aztán – változtattam taktikát – nem is vagyok biztos benne. Higgye csak nyugodtan. – Max erről nem tudhatott. – Én csak azt mondom. hogy idejött. – Maga csak ugrat – mondta a lány. Nem hiszi? – kérdezte kihívóan. Annak. amikor földet ért. én is részeg vagyok. Miért spórol? – Nem a pénzről van szó – válaszoltam –. és úgy nézett rám. amíg ki nem fogyott az üvegből a gin. én úgyis megszerzem magamnak. Negyed kettő volt az órámon. Csak arra emlékszem. A lány egy darab citromhéjat rágcsált. Én már ilyen lány vagyok. Kivéve a gyilkost. – Honnan tudta. ezt háromszor-négyszer is elismételtem.ment ez. amit Mrs. amikor innen kiment. Mr. Azt hiszem. és az asztalra csapott. Méghozzá én olyan részeg. amit mondani tudna. úgy is jó. – Ha kibírja. beletúrt az ujjaival a hajába. A csekkel. és letette a poharát. – A felesége! – Bizony. hogy nem kerül pénzébe. ha anélkül kell boldogulnom. hanem az elvről. amikor láttam. valamivel lejjebb az utcán. Mindentudó. mielőtt még végére érnénk a játszmának. még jobban összekócolta. hogy megszerzi. hogy elhibázza az asztalt. Thaler telefonálta meg neki. útnak indult és elvágódott. ami jár nekem. – Azt hiszem. – Téved – feleltem. az asztalra teszi. aki életben látta Willssont.

és miért olyan. amilyen. a tudomására hoztam. Most azt szeretné tudni. amire kíváncsi. milyen lány ő. hadd lássa. – Miért ne? Éppen olyan alkalmas időpont. nem használhatta. Aztán tárgyalni kezdtünk az anyagiakról. Vele nevettem. aki mindig szíve sen felmarkol egy kis gubát. mennyit érnek. Ilyen lány vagyok. Aztán: –. milyen is volt mindig. – Jó-jó. Csak kérdeznie kell. ugye? Rendben van.Ide figyeljen. Rajta. és azt mondtam neki. amíg alkalmam nem nyílt a szavába vágni. Egy ilyen üzletnél a fő az. elismervény meg ilyesmi. Lew Yardot. És sokat értek. Aprólékosan kifejtette.elmondok. ezeket a papírokat is eltettem. Mindent megmondok. és megfenyegetett a mutatóujjával. Willsson botrányt akart. Az egész nyavalyás bandát. s közben igyekeztem úrrá lenni az elfogyasztott gin hatásán. amiből gondoltam. Amikor Donald elkezdett skalpokra vadászni. amit eladtam neki. Jó anyag volt. megmondom. mint a többiek közül akármelyik. Felhívtam. Így folytatta vagy öt percig. Nálam meg volt néhány botránykeltésre alkalmas papír. Én meg csak “igen"-eltem. kérdezzen! El is kezdtem: – Miért adott magának Willsson ötezer dollárt? – Beugrattam. – Az egész bandát. Mindig is ilyen voltam. Alkalmat adtam neki rá. így aztán függőben is maradt egészen tegnapig. este tízkor jelenjen meg nálam ötezer dolcsival készpénzben vagy egy hitelesített csekkel. hogy beléjük nézzen. Túlságosan is jó. és ha ő akarja megkapni. Ugyanis az anyagot. mint maga – olyan fukar senki se volt –. . Pete-et. A másik vevő csak maszlag volt. de miért kellett hitelesített csekknek lennie? A lány behunyta félszemét. csak egy kicsit nehezen szánta el magát az üzletre. – Hogy ne tilthassa le a kifizetését. hogy egyszer esetleg pénzt lehet csinálni. – Maxet. de ő volt olyan ostoba és bevette. hogy a birtokomban vannak és eladók. Elihu papa kétszer annyit kaphatott volna. mint akármelyik más. hogy lenne más vevőm is az anyagra. – Hátradőlt és felkacagott. hogy az ember pontos határidőt jelöljön meg. – Miért éppen tízkor? – kérdeztem. Én olyan lány vagyok. Nem volt olyan fukar. amire kíváncsi. miért kértem készpénzt vagy hitelesített csekket. Szóval. ha alkalma nyílik rá. – Kit juttatott volna még börtönbe? – kérdeztem. – Legyintett. Noonant és Elihu Willssont. Börtönbe juttatta volna az öregét is a többiekkel együtt. Tegnap aztán megsürgettem.

– Csak egy kicsit megtréfáltam Willssont. Még akkor sem. Bizonyosra fogja venni. Erről csak Donald Willsson tudott. hogy az öreg talált magának valami kibúvót. hogy az öreg Elihu legalább annyira benne van a slamasztikában. hogy maga adta el neki őket. hogy megtalálta Donald Willsson zsebében a papírokat. mint a többiek. – Alighanem téved. Ez azt jelenti. Én csak annak szántam. – Nem érdekes. ha ott volt a környéken. – Miért olyan biztos ebben? – Millió okból. hogy világgá kürtöltem volna. most ki tud a dologról? – Nem érdekel – felelte. akiknek a titkait eladta? Noonan máris Thaler meg a maga nyakába próbálja varrni a gyilkosságot. Valaki mással ölette volna meg Willssont. hogy maga meg a barátja. s olyan alibivel rendelkezi k. Thaler átálltak Elihu oldalára? – Láthatja a papírokból. – Az egész csak tréfa volt. – Tiszta lelkiismerettel mehet az akasztófa alá. hogy maga. nem? – De igen. ők azt hiszik. De Willssont nem ő ölte me g. mint akármelyikükről. Ha Noonan megtalálta a papírokat.– Tudta Max Thaler. Max maga nem ölt volna. – Miféle papírokat adott el Willssonnak? – Három évvel ezelőtt új Városházát építettek – felelte a lány –. – Nagyszerű – dünnyögtem. – Biztos benne? – De még mennyire biztos! Csak nem képzeli. amíg az üzlet nem sikerül? – És mit gondol. hogy mit hisznek – jelentette ki makacsul a lány. hogy maga mire készül? – Dehogy tudta. – Fütyülök rá. Semmi többnek. Ha Noonan megtalálta Donald Willsson zsebében a papírokat. kislány. Thaler meg Elihu ki akarják játszani őket. – Gondolja. uram – felelte a lány. és egyikük sem fizetett rá. és tudja. – És én magam is azt hiszem. Először is. hogy az öreg Elihuról legalább annyira vagy még jobban kompromittáló adatokat tartalmaznak. amit senki sem tud . de nem is ez a lényeg. hogy az öreg Elihu meg akarta semmisíttetni őket a fiával. Higgyen nekem. ha arra gondol. hogy azok a jómadarak is tréfának fogják felfogni a dolgot. Beszélt Thalerrel a gyilkosság óta? – Nem. amikor ő kilométerekre van a tett színhelyétől. Az anyagot nem használhatta volna fel. miért ne tételezhetné fel azt is. azonnal rá kellett jönnie. Noonan és a cimborái azt hiszik.

Elengedte a hajtókámat. és az arcomba nevetett. Felálltam. keresztbe fonta háta mögött a karját. Tartsa meg magának. – Ki az? Kicsoda? – Felállt. – Mondja meg. mielőtt letartóztatom az illetőt. És ha Max Thaler jelent magának valamit. Melyik gengszter használ 32-est? – Akkor ki ölte meg Willssont? – Elmondtam mindent. – Túlságosan sokat is. Meg a ginért is.megcáfolni. ki ölte meg Willssont? – Azt. amit tudok – felelte a leány. amit meséltem. annál is legalább akkora vagy még nagyobb pisztoly lett volna. De egy-két dolgot még tisztáznom kell. – Nem. – Legyen jó fiú! – Most nem. hirtelen szinte teljesen kijózanodott. És akárkit küldött volna ki a munkára. És próbálja kiokoskodni. ha figyelmezteti. – Akármi igaz. hogy már tudja is. – Azt akarja mondani. Másodszor: Max mindig 38-ast hord magánál. Megragadta a kabátom hajtókáját. . – Hát jó. Éppen csak eleget. ki az! – Most nem. hogy Noonan a bőrére pályázik. köszönet érte. mi igaz abból. jó lesz.

5. Öreg Elihu értelmesen beszél Majdnem hajnali fél három volt, mire a szállodába értem. Az éjszakai portás a kulcsommal együtt egy cédulát is a kezembe nyomott. Az állt rajta, hogy hívjam fel a Poplar 605-öt. Tudtam, kinek a száma. Elihu Willssoné volt. – Mikor jött ez az üzenet? – kérdeztem a portástól. – Pár perccel egy után. A dolog sürgősnek látszott. Bezárkóztam az egyik telefonfülkébe, és felhívtam a számot. Az öreg titkára jelentkezett, és megkért, hogy azonnal menjek oda. Megígértem, hogy igyekszem, szóltam a portásnak, hogy kerítsen nekem egy taxit, aztán felmentem a szobámba, és felhajtottam egy jó nagy pohár skót whiskyt. Jobban szerettem volna józan lenni, de hát nem voltam az. Márpedig ha az éjszaka újabb munkát tartogatott a számomra, nem akartam alkoholmámorban nekilátni. Az ital jócskán felélénkített. Megtöltöttem még egy flaskát is a King George-dzsal, zsebre vágtam, és lementem a taxihoz. Elihu Willsson háza nappali fényárban úszott. Még rá se tettem az ujjamat a csengőre, a titkár már nyitotta is az ajtót. Sovány teste reszketett a világoskék pizsama és sötétkék háziköntös alatt. Sovány arca csupa izgalom volt. – Siessen! – mondta. – Mr. Willsson várja. És nagyon kérem, próbálja rábeszélni, hogy engedje elvinni a hullát. Megígértem, és követtem az emeletre, az öreg hálószobájába. Az öreg Elihu természetesen ágyban volt, de most egy fekete automata pisztoly hevert a takaróján, egyik rózsaszínű keze ügyében. Amikor beléptem, felemelte a fejét a párnákról, felült, és rám vakkantott: – Van olyan bátor, mint amilyen pimasz? Az arca egészségtelenül sötétvörös volt. A vizenyő eltűnt a szeméből. A tekintete kemény volt és dühös. Elengedtem a fülem mellett a kérdést, inkább az ajtó és az ágy közt heverő hullára vetettem egy pillantást. Egy alacsony, zömök, barna ruhás férfi feküdt a padlón, élettelen szemeit a szürke sapka ellenzője alól a mennyezetre szegezve. Az állkapcsából hiányzott egy darab. Félrebillent álla alatt látni lehetett, hol ütött lyukat egy másik golyó a gallérján és a nyakkendőjén keresztül a nyakába. Egyik karja a

teste alá szorult. A másik kezében akkora gumibotot szorongatott, mint egy tejesüveg. Csupa vér volt. A hulláról az öregemberre néztem. Hülyén, rosszindulatúan vigyorgott. – Maga nagy szájhős – mondta –, azt már tudom. Rámenős, pofázni átkozottul tud. De képes-e egyébre is? Van-e olyan bátor, mint amilyen pimasz? Vagy csak a szája nagy? Hiábavaló próbálkozás lett volna vitába szállni az öregfiúval. Bosszús pillantást vetettem rá, és emlékeztettem: – Nem megmondtam, hogy csak akkor zavarjon, ha a változatosság kedvéért hajlandó értelmesen beszélni? – Megmondta, fiacskám. – Volt valami eszelős elégtételféle a hangjában. – És én értelmesen fogok beszélni. Szükségem van valakire, aki kitakarítja nekem ezt a Poisonville nevű disznóólat, és kifüstöli belőle a patkányokat. A kicsiket is, meg a nagyokat is. Ehhez talpig férfi kell. Annak tartja magát? – Semmi értelme. költői képeket használni – morogtam. – Ha tud valami tisztességes munkát adni, ami a szakmámba vág, és hajlandó illően megfizetni, lehet hogy elvállalom. De az efféle ostoba fecsegés disznóólakról meg patkányok kifüstöléséről nem mond számomra semmit. – Rendben van. Meg akarom tisztítani Personville-t a szélhámosoktól és a korrupt politikusoktól. Így már elég világos? – Tegnap reggel még nem akarta – feleltem. – Miért akarja most? A magyarázat, amelyet a kérdésemre adott, hosszú volt, és durván, harsányan, hepciáskodva tálalta elém. A lényege ez volt: Personville-t téglá ról téglára ő építette, a saját két kezével, és el van szánva rá, hogy meg is tartja magának, vagy eltörli a föld színéről. Őt ugyan senki sem fenyegetheti meg a tulajdon városában, akárki legyen is az. Eddig békén hagyott mindenkit, de ha mások kezdik előírni neki, Elihu Willssonnak, hogy mit csinálhat, és mit nem, majd megmutatja, kicsoda ő. Szónoklata befejezéséül a hullára mutatott, és kérkedve kijelentette: – Ebből majd látni fogják, hogy az öregnek van még méregfoga. Jobb lett volna, ha józan vagyok. Komédiázása zavarba ejtett. Nem tudtam rájönni, mi van mögötte. – A cimborái küldték? – kérdeztem, a halott felé intve a fejemmel. – Csak ezzel tárgyaltam vele – veregette meg az ágyán heverő automata pisztolyt –, de gondolom, hogy ők.

– Hogy történt a dolog? – Elég egyszerűen. Meghallottam, hogy nyílik az ajtó, felgyújtottam a villanyt, ott állt ez a fickó, én meg lőttem. És azóta ott hever. – Hány óra lehetett? – Körülbelül egy. – És azóta hagyta ott heverni? – Amint látja. – Az öreg vadul felnevetett, az tán újból pofázni kezdett: – Mi az. csak nem kavarodik fel a gyomra egy halott láttán? Vagy a szellemétől fél? A szemébe nevettem. Most már értettem, miről van szó. Az öregfiú éktelenül be volt gyulladva. A félelem bujkált a komédiázása mögött. Ezért hepciáskodott, és ezért nem engedte elvinni a hullát. Nem akart pánikba esni, azt akarta, hogy ott legyen a szeme előtt, annak látható bizonyítékaként, hogy meg tudja védeni magát. Most már tudtam, mihez tartsam magam. – Csakugyan meg akarja tisztíttatni a városát? – kérdeztem. – Már mondtam, hogy meg, és most is azt mondom. – Akkor szabad kezet kell adnia, hogy senkivel se kelljen kivételeznem, és úgy intézhessem a dolgot, ahogy akarom. És tízezer dollárt biztosítékul. – Tízezer dollárt? Hogy a fenébe adhatnék ennyi pénzt valakinek, akiről azt se tudom, ki fia-borja? Aki eddig, tudtommal, csak a száját jártatta? – Beszéljünk komolyan. Amikor azt mondom, hogy nekem, a Continental-t értem alatta. Nem ismeri a céget? – De ismerem. És a cég is ismer engem. Épp ezért tudniuk kell, hogy jó vagyok egy… – Nem erről van szó. A fickók, akiktől meg akarja tisztítani a várost, tegnap még a barátai voltak. És lehet, hogy egy hét múlva ismét azok lesznek. Ez engem nem érdekel. De taktikázni nem vagyok hajlandó a kedvéért. Nem vagyok hajlandó a szolgálatába állni, és segíteni megrendszabályozni a cimboráit, hogy aztán munka közben kirúgjon. Ha azt akarja, hogy elvállaljam a munkát, szúrjon le akkora összeget, hogy alapos munkát végezhessek. Ami megmarad belőle, visszakapja. De vagy alapos munkát végzek, vagy semmilyet. Másképp nem vállalom. Vagy belemegy, vagy nem. – Menjen a pokolba! – bömbölte. Hagyta, hogy fél emeletet lemenjek, csak akkor hívott vissza.

aki már osont is az ajtó felé – jó lesz. igen. és átléptem a holttesten. de jóváhagyólag bólintott ősz golyófejével. ahogy akarok? – Azt is. Nem volt ismerős. mi a jó n eki.. Aztán hívja fel Mr. Amikor kiegyenesedtem. az öreg csendesebb hangon megkérdezte: – Jutott valamire Donald gyilkosának felkutatásában? – Azt hiszem. és ugyanakkor írjon egy levelet az ügynökség San Franciscó-i fi ókjának. aki bosszús képpel. – Egye fene. – Az éjszaka hátralevő részére itt maradok. Levettem a halott fejéről a sapkát. hogy tudjon aludni – ígértem. – És a meghatalmazást is. fekete pisztolyt. hogy az ügynökség a nyomozást úgy vezeti. Az öreg kijelentette. – Akkor most mindjárt intézzük is el. Willsson orvosát. már alig remegtek bele az ablakok. Willsson azt óhajtja.– Öregember vagyok – morogta. Az öreg fáradt volt. A titkár kérdő pillantást vetett az öregre. amelyben felhatalmazza az ügynökséget.. – Dühös pillantást vetett rám. hogy én döntöm el. mi a véleménye szemtelenségemről. De még egy nap kell hozzá. hogy magamhoz vegyem az ágyon heverő. Közöltem vele: – Mr. hogy nincs szüksége semmiféle orvosra. hogy befejezzem a nyomozást. hogy a tízezer dollárt a personville-i bűnözés és politikai korrupció ügyében folytatott nyomozásra használja fel. . hogy jobban megnézhessem az arcát. hogy állítson ki egy tízezer dollárról szóló csekket a Continental Detektívügynökség nevére. Hol a titkára? Willsson megnyomott egy gombot az éjjelis zekrényén. A levélnek félreérthetetlenül le kell szögeznie. – Ha tíz évvel fiatalabb lennék. hogy van itt egy halott betörő. Visszatettem a sapkát. megkapja azt a csekket. – Előbb azonban – szóltam a titkár után. Amikor szitkozódva és meglehetősen hosszadalmasán kifejtette. hogy úgy járhatok el. A hallgatag titkár előbukkant rejtekhelyéről. a hogy jónak látja. aztán holnap majd részletesen megbeszéljük Poisonville ügyeit. – Ki a gyilkos? – kérdezte. – Kap egy jó kis injekciót a karjába. ha telefonál a rendőrségre. és összeszorította az ajkát.

– Gondoltam. Gömbölyű kis emberke volt. – Egy kis akcióra készülök.Belépett a titkár a levéllel meg a csekkel. – Ez aztán szép munka volt. . fiúk – szólt oda a mögötte álló négy embernek. maga a rendőrfőnök volt. egyet meg a szájába dugott. és megkérdeztem tőle: – Van más alkalmazott is a házban? – Igen. – Igazán klassz lenne. – Hát ez igazán remek – gratulált az öregnek. Reszketeg kézzel aláírta mind a kettőt. akárki csinálta. Maga lőtte le? – kérdezte től em. ha mindenki így bánna el a betörőivel – locsogott tovább a rendőrfőnök. Vigyétek. A két egyenruhás megragadta Yakima Shortyt a lábainál me g a hóna alatt. * Az első zsaru. és a fülembe súgta: – Suttogót akarom elcsípni. szürke szemében meg ott ült az álmosság. – Éppen azon töprengtem. holdvilágképe fáradt. Willsson. amikor megérkezett a rendőrség. hol találhatnám meg – mondta nekem. Felelet helyett azokat nyomtam a kezébe az öregnek. – Egy csatahajót el lehetne süllyeszteni vele. engem is beleértve. és eltűnt vele. Hello. Yakima Shorty. amely a hulla alatt hevert. Willssonnak barátságosan bólintott. Én meg kimentem a titkár után a haliba. ahol Noonan egyik embere a lövöldözésről faggatta Willssont. Elővett a zsebéből hár om szivart. aki a szobába tette a lábát. – Rengeteg embernek megtakarított egy csomó bosszúságot. mikor rágyújtottunk. Ezért is voltam éppen a készüléknél. talán maga is szívesen benne lenne. egyet rám tukmált. nekem megrázta a kezem. aki akkor toppant be. A másik kettő közül az egyik felszedte a földről a gumibotot meg a zseblámpát. A sofőr meg a kínai szakács. És látják. aztán zöldesen csillogó sze mével megnézte a halottat. én meg éppen összehajtogattam és zsebre dugtam őket. mekkora bunkó van nála? – Kirúgta a halott kezéből a gumibotot. Velem tart? – Igen. doki! Azzal kezet rázott az orvossal. a kövér Noonan. – Mr. egyet az ágyra dobott. – Ejha! – mondta. Az orvos az ágyhoz lépett. – Hozzám hajolt. amikor innen telefonáltak. gondoltam.

Aztán átmentünk a Bayardba. hogy még találkozója van valakivel. azzal. hogy hová megy. Willsson engedélye nélkül nem beszélhetek. esetleg mondott róla valamit. az ágy mellett állt. de erről Mr. . Majd reggel benézek.. Willsson a hátán feküdt. A rendőrfőnök úgy vigyorgott.. Igazán sajnálom. – Valaki maradjon mellette. Miért? Gondolja. – Pontban fél tízkor. és megismételte: – Sajnálom. Willssonnál. – Öt órától fél tízig együtt voltak? – Negyed hattól. A másik bosszús képet vágott. aki Willssont faggatta. hogy tudtam? – Gondoltam. A rendőrfőnök és a zsaru. Én elmegyek Noonannel. – Nem is tett rá célzást. hogy lát.. és eltátotta a száját. hogy történik még valami rendkívüli az éjszaka folyamán.– Mondja meg a sofőrnek. nem erőltettem tovább. – Nem járt itt valamelyik helybeli hatalmasság? Például Lew Yard vagy. – Úgy érti. de akármi történne. Mihelyt tudok. – Azzal szaladt is le a lépcsőn. – Egyebet nem mondott erről a találkozóról? – Semmit. Fél tízkor ment el. – Ki járt ma Mr. és a mennyezetet bámulta. – Mindjárt elalszik – mondta sietősen. ne hagyják egyedül az-öreget. És he hagyják egyedül Noonannel és egyik emberével sem. – Hány órakor vált el a múlt este Donald Willssontól? – kérdeztem. hogy ma éjszaka tartózkodjon az öregúr szobájában. a felöltőjét gombolgatta. A titkár nagyot nézett. Nem hinném. és elindultam vissza a hálószoba ajtaja felé. Akkor jött ki az orvos. rám. és vacsora közben fejeztük be a tárgyalást. hogy tegnapelőtt.. mintha örülne. Beléptem a hálószobába. hogy találkozója van. visszajövök. A titkár a fejét rázta. – Ezen nem fogunk összeveszni – mondtam. Úgy nyolc óráig néhány kimutatást meg ilyesmit néztünk át az irodájában. – Visszatértem az aznap éjszakai eseményekre. amikor megölték? – Igen. és kivel találkozik? – Csak annyit mondott. akit lelőtt? – Bocsásson meg – felelte bocsánatkér ően mosolyogva a titkár –. – És maga nem is tudott róla semmit? – Nem én. azon a fickón kívül.

vajon hogyan akarja elcsípni Suttogót. A titkár bejött a sofőrrel. . De inkább megtartottam magamnak. A rendőrfőnök meg én hátra. és az ilyesmit jobb csöndben csinálni. és jó éjt kívántam az öregnek. amikor kijön. én vagyok a zsebtolvajok királya. A rendőrfőnök. Akkor csípjük el. Élve vagy halva? Megkérdeztem: – Elegendő bizonyítéka van ellene. egy magas. hogy letartóztassa? – Elegendő? – Szívélyesen elmosolyodott. – Ha az. de nem nézett rám. – Hajnalban fogom letartóztatni a jómadarat – magyarázna útközben Noonan. amit a Willsson nő mondott. Rajta is üthetnénk a házon. de az lövöldözést jelentene. Rendszerint hajnalban távozik onnan. nem elég hozzá. McGraw a sofőr mellé ült.– Itt már nincs több dolgunk – mondta Noonan. – Jó éjszakát – felelte. izmos fiatalemberrel. hogy mehetünk. a másik zsaru – egy McGraw nevű főfelügyelő – meg én lementünk. – Mi lenne. – Suttogónak játékbarlangja van a King Streeten. és beszálltunk a rendőrfőnök kocsijába. Kíváncsi lettem volna rá. ha szednénk is a sátorfánkat? Mondtam. Erre tudtam volna egy-két szellemességet mondani. napbarnított. hogy felkössék.

egyemeletes épületek fogták közre. a mögötte levő mellékutcában és a szomszédos tetőkön. – Éjfél óta szünet nélkül szivárognak befelé. hogy ki tudja kaparni onnan.6. hányan lehetnek vele? – Legalább ötvenen. Suttogó félszáz harcra kész cimboráját gyűjtötte össze. miért. nem messze a város központjától. Azt mondta. – Csakhogy én azt csináltam. ha a pocakos férfiú tájékoztatásának hinni lehetett. és elindultunk a sarok felé. – Úgy van – felelte a pocakos. – Nem a fenét! – röffent fel a pocakos. és nyájasan megkérdezte: – Mit gondol. fiúk – szólt a rendőrfőnök nyájasan. hogy ő ugyan ki nem bújik az odújából. és közölte vele. Noonan kuncogott egyet. hogy akárkit engedjek bemenni vagy kijönni. A földszintjén egy trafik volt. az szolgált bejáratul s egyben fedezékül az emeleten levő játékbarlangok számára. – Csakugyan? Akkor valahol hézag van. Suttogó háza kétemeletes téglaépület volt egy háztömb közepén. – Suttogó gyanút fogott – jelentette a rendőrfőnöknek. csak próbálja meg. én nem hiszem. Noonan emberei az épület körül tanyáztak: előtte. hogy Suttogónak . – Őt tartóztassa le – fejezte be a mondatot a rendőrfőnök. Egy szürke felöltős. megvakarta a fülét. – Ugyan már! Annyian nem lehetnek. szürke kalapja mélyen a szemére volt húzva. – Nos. csak ha Suttogó mutatkozna. Mindenki rosszkedvű volt.. Kiszálltunk a kocsiból. és dühös pillantást vetett rám. hogy nem kellett volna. – Lehet. Nem értettem. – A pocakos férfiú dühös lett. Suttogó barlangja Egy sötét utcában álltunk meg a fák alatt. amit maga mondott. ha gondolja. Talán nem kellet t volna beengednie őket. Odabenn. Ő mintha élvezte volna a dolgot. és egy kis palávert tartottunk. pocakos férfi jött elénk. Azt mondja.. miután mindenki elmondta a magáét –. Ilyen kora hajnali órában semmi esetre sem. csak a rendőrfőnök nem. Mások is csatlakoztak hozzánk. – Felhívta Donohoe-t.

– Azt mondja – jelentette –. Nick meg én beálltunk egy vízvezetékszerelő ajtajába. Hogy a saját érdekében. célpontunkkal átlósan szembe. A rendőrfőnök. – Mihelyt világosabb lesz. támadunk. A pocakos Nick meg én a rendőrfőnökkel tartottunk. Szaladjon át. ha megpróbálja. és átvágtam az úttesten a trafik felé. sunyi tekintetű társaság volt.nagyobb kedve volna verekedni. hogy lássák: mindkét kezem üresen lóg az oldalam mellett. Nem nagy véleménnyel voltam az embereiről. Az ajtón belül a lehúzott zöld roló valóságos tükröt . Siralmas. – Hát ez szép magától. meg ilyesmi. mikor ellenőrizte. – Ha tehát neki sincs kedve verekedni – folytatta Noonan –. hogy mindenki a helyén van-e. Sohase szívelt túlságosan. – Gyűjtse ide a többieket is – mondta jókedvűen Noonan. Suttogó háza sötét volt. Még alig hajnalodott. Igazán nagy szívességet tesz vele nekem. – Nem szívesen kezdem el úgy az akciót. és halkan megkopogtattam az üvegét. az utca másik oldalán. Kínosan ügyeltem rá. nem hiszem. Nem szóltam semmit. talán meg lehetne próbálni tárgyalni. mit kell mondani. – Szalad a fene – felelte a pocakos. Lépteim éktelen visszhangot vertek a kövezeten. – Tudom – feleltem. – Azt már inkább – dünnyögte a pocakos. és elment. Megálltam az ajtó előtt. Tudja. – Nem próbálná meg maga? – kérdezte. Amikor visszajött. az emeleti ablakok csukva. hogy ne adjak esélyt Suttogónak – szólalt meg Noonan. Különben már megpróbált volna kitörni. hogy ellenkezés nélkül adja meg magát. – Akkor beszéljen vele telefonon – javasolta a rendőrfőnök. De. Az utca füstszínű volt. Az égbolt kezdett szürkülni. – Nincsenek a fenét – morogta a pocakos. – Nem rossz fiú. ha egyszer annyian vannak vele. Rám nézett. a földszinti trafik kirakatain és ajtaján a roló belül lehúzva. egyáltalán nem lelkesedtek az előttük álló akcióért. sugárzott a képe az elégedettségtől. hogy okoskodás nélkül jöjjön velünk. mint nekünk. Nick. De én hiába próbálnék tárgyalni vele. hogy olyan sokan lennének. – Megpróbálhatom. őszintén szólva. hátha rá tudja venni. hogy menjen a fenébe. Hátha sikerül rávennie.

A félelem szinte három agyat és hat szemet kölcsönzött nekem. Minden attól függött. hogy a lánynak sikerült-e már beszámo lnia neki a beszélgetésünkről. A zár nyelve kattant. és egyszerre két pisztolyból szórta ránk a golyókat. Az utca másik oldalán tucatnyi pisztoly dörrent. hogy vele működöm együtt. és megráztam. Úgy éreztem. – Beszéljen a zsírosbödönnel. Jobb karommal – abban a kezemben volt a pisztoly – felkönyököltem a padlón. Nick éppen a teljes testét mutatta. Nem kaptam választ. Ha akarja. Valaki gúnyosan megjegyezte: . Az ajtóval együtt lódultam be. Vártam. nagyon sokáig tart a várakozás.csinált az üvegből. és elterült a járdán. Aztán megszólalt a fojtott hang: – Ha kinyílik az ajtó. amit mondok? Csend. A padló felhorzsolta az államat. hogy Noonan le akarja tartóztatni magát – mondtam. aztán lecsúsztattam a kezem a kilincsre. Csörömpölve röpködtek körülöttünk az ajtó és a kirakatok üvegének cserepei. Aztán a fojtott hang ismét megszólalt: – Igen.. tehát valószínűleg nem Suttogó hangja volt. – öt percig szeretnék beszélni magával. hogy szeretnék beleköpni a levesébe. Erősebben kopogtattam. Valaki elgáncsolt. Mire elterültem a padlón. Az ajtó becsapódott. Semmi közöm Noonanhez azonkívül. már a kezemben volt a pisztolyom. ugorjon be. Hallja Thaler. Észrevettem benne. ledobom a pisztolyomat a földre. Az ajtó másik oldaláról érkezett egy jó tanács: – Tűnés innen. hogy az utca másik oldalán elindul két ember. amíg mozogni tud! Fojtott hang volt. és hátrahúzott. Esés közben igyekeztem arccal az ajtó felé csavarodni. aki ideküldte! – Nem Noonan nevében akarok vele beszélni. Nick nem lőtt többet. Valaki megragadta a bokámat. aki figyelmeztette Dinah Brandet. Az utca túlsó oldalán a pocakos Nick kilépett egy kapu alól. de nem suttogás. Piszok helyzetben voltam. Meghúztam a ravaszt. – Én vagyok a Continental munkatársa. Ezek a fickók itt csakis azt gondolhatják. Egyedül vagyok. Noonan alaposan átejtett. És semmi stikli! – Értettem. Keresztbe kapta mellén a két pisztolyt. – Thalerrel szeretnék beszélni – feleltem..

és túlkiabáltam a lármát: – Semmi közöm ehhez a disznósághoz! A lövöldözés alábbhagyott. Utána már nem lesz szükség semmiféle bizonyításra. és szemmel tartjátok a terepet. erőszakos száját nem nézte az ember. – Ezúttal a bőrére pályázik – feleltem. mondván. megvetően elmosolyodott. és a Rózsás arcok-at dúdolta. és füstkarikákat fújt a cigarettájából a mennyezet felé. aztán végig egy fo lyosón.– Ejha! Nem nagyon szeretik magát. A kis termetű. – Pedig tudhatná. végig akarja csinálni a dolgot. Mi felmegyünk az emeletre. és egy szőnyeggel borított lépcsőn fel az emeletre. Beléptünk egy szobába. vagy szökni próbált. Kicsi szoba volt. és cigarettára gyújtott. suttogó hangjában nem volt semmi. Felültem. akár egy arkangyalé. húsos szája alatt. Egy másik fiú. sovány arcú ember meg. A gengszter halványan. akinek jóformán alig volt álla széles. unatkozó pofával járkált fel-alá a szobában. sovány. ahol egy kockajátékhoz való. sötét bőrű fiatalember arca szép volt. Thaler leült. peremmel szegélyezett asztal állt. szőke fiú hanyatt vetette magát egy heverőn. Egy húsz évnél nem idősebb. tweedruhás. ablaka egy sem. egyre gonoszabb lesz. aztán abbamaradt. égett benne a villany. – Esze ágában sincs bármit is a bíróság előtt bizonyítani. – Azt hiszem. A sötétségben megszólalt egy rekedtesen suttogó hang: – Tod! Te meg Slats itt maradtok. – Hanem? – Egyszerűen kinyírja magát. ha keskeny. Rekedtes. Öten voltunk összesen. csak nem olyan sovány. – Ahogy öregszik. zöld posztóval borított. Thalertől alig egy méterre ülhettem le egy székre. Egy harmincéves. Szemmel láthatólag nem nagyon . – Meddig akar még Noonan ostrom alatt tartani? – kérdezte. csak egy árnyalatnyi bosszúság. – A keskeny ajkak ismét mosolyra görbültek. ugyanolyan szőke és fiatal. hogy úgyse sikerül rám bizonyítania egy ilyen primitív gyilkosságot. Keresztülmentünk a bolt hátsó helyiségén. és szalmasárga haját próbálta lesimítani. skarlátvörös nyakkendőjét igazgatta egyenesre. hogy ellenszegült a letartóztatásnak. Az ajtó és a kirakatok rolóit szürkéllő lyukak pettyezték.

Láttam. tudja. tulajdonképpen mi volt ez az egész. így aztán. Willsson kocsija ott áll az ut cán. miért hívott fel az a pasas. Okosabb hát. ha sikerül kijutnom innen. Ha Noonan elcsípi egyáltalán. hogy rendes fiú. hogy volt. Azon az estén engem is felhívott egy férfi. mennyire sikerül ezt bizonyítania. Ebben sem találtam semmi rosszat. Mégiscsak elmentem hát körülnézni. El kellett volna tűnnöm. Hiba volt. hogy Mrs. ki volt. talán előadhatja ezt a sztorit is a bíróságon. nem? Ezért aztán kénytelen voltam kibúvót . Dinah azt mondta. eltaposta. hogy ő ül benne.izgatta a kövér rendőrfőnök gyilkos szándéka. Nem ismerem. és én már tartóztatom is le az illetőt. A padlóra ejtette a cigarettáját. Fogtam magam. de még mindig nem értettem.. és kicsit arrébb beálltam egy kapu alá. Aztán láttam. hogy a nő Willsson felesége. hogy Willsson bement Dinah-hoz egy ötezer dolláros csekkel a zsebében. és Willssonhoz rohan. hogy az övé. Ha kellőképpen. Elmondta. csakis holtan csípi el.. Újabb cigarettára gyújtott. – Nem tudom. Willsson elég hamar kijött. Már csak a maga vallomására van szükségem. és megkérdezte: – Már annyira van? – Mesélje el. hogy egy ismeretlen ilyesmit közöl velem. De az egész ügy átkozottul furcsa volt. se azt. – Maga lelőtte Nagy Nicket – mondta. – Ha egyszer sikerül eltennie láb alól. – Ezzel egyikünk sem ér semmit – feleltem. és elindult az utcán. odamentem hozzá. mert mi a fenének érdekelt volna. De mi baja magával? – Nyilván úgy érzi. hogy megtudjam. hogy én hívtam fel? – Igen. hogy az az asszony kiugrik a kocsiból. miután Noonan bebeszélte neki. – Kellemesen elbeszélgettünk. Willsson azt mondta. csak egy kicsit skót. furcsának találtam. hogy nem ő adta le a lövéseket. És most már talán hiszi is. de azért. hogy kezdek a terhére lenni. Dan nem engedett be. Elmondaná. úgy kell nekem. Csakhogy aligha lesz módjában bíróság elé állni. és megkérdezte: – Mrs. Nem érdekelt. – Sajnálom. ha elmondja az igazat. Nem láttam senkit. csak a lövéseket hallottam. mikor láttam. de akkor még nem tudtam. – Látta? – Egy másodperccel utána. – Őszinte leszek magához. mit tud Donald Willsson meggyilkolásáról? – A felesége lőtte le. Tudtam. nem tudom. a pisztollyal a kezében. hogy elfogjam a gyilkost.

hogy szeretném. A vezető Suttogóra nézett. Az egyik szőke fiú vezetett. de ne adj többet senkinek a szokásosnál. siessenek. visszaadott néhány bankjegyet Thalernak. Egy egyenruhás zsaru. Jerry kinyitotta. Három lépcsőfok vezetett a hátsó udvarba. hogy megléphessünk. amikor akarunk. és hanyagul odavetette: – A konyhában kell várnunk. barna ruhás ember. Már majdnem fényes nappal volt. Fél óra múlva visszatért. Eddig sikerült visszavernie Noonan támadását.biztosítani magamnak. idegesen dörmögte: – Gyorsan. Jerry – mondta –. ahol egy fekete automobil várakozott a járda mellett. És a maga helyében ugyanígy tennék. Thaler benyúlt a nadrágzsebébe. néhány ötvenest. aki a kinyitott hátsó kapunál állt. Addigra Noonan koholt vádja semmivé lesz. Még néhányan csatlakoztak hozzánk. Átvágtunk egy kis közön. – Én most rögtön szeretnék. – Nick azt mondta. de mi értelme tovább kockáztatni? Tűnjön el innen. – Ötvenen ezek ellen a nyavalyás rendőrök ellen? – felelte gúnyosan. mi a sebesség. felvette a kalapját az asztalról. de a többiek ügyet se vetettek a felszólításra. Beszálltunk. – Akkor megyünk ki innen. és előhúzott egy vastag köteg bankót. A helyiségben sötét volt. – Nem probléma – nyugtatott meg Thaler. Leszámolt belőle egy-két százast. Ez a teljes igazság. Most már csak ki kellene jutnom innen. aki . ő aztán tudta. keresztülvezetett egy házon. Tízen voltunk összesen. Bólintott. – Csak ezt akartam tudni. egy másik kapuból jelt adott egy nagydarab. és kijutottunk egy másik utcába. hogy ötvenen vannak. Ráijesztettem a nőre. lehetőleg úgy. hogy ne nyírjanak ki. Lementünk a konyhába. – Csak ennyien? – kérdeztem Thalertól. míg jelt adnak. és lapuljon legalább délig. Szóltam neki. fiúk. ha letenne valahol a Great Western Hotel környékén. és odanyújtotta a csapott állú fickónak. – Kösz – mondtam. húszast és tízest. mert mit lehet tudni. Nem hazudok. Én siettem volna. Nemsokára koppant valami az ajtón. – Pénzeld le őket. és kiballagott. Jerry elvette a pénzt.

Az utolsó. a rendőrségi rendszámtábla volt. amikor eltűnt a sarkon. . – Viszlát – suttogta a gengszter. öt perc múlva a szállodám előtt szálltam ki a kocsiból.bólintott. és a kocsi elrobogott. amit láttam belőle.

De végül is visszajött vele. beletettem az öreg levelét és a csekket. de ezt igazán nem tehetem. Dritton – egy rózsás arcú. – Mutasson be neki. meghagytam. – Nem sokáig állhatunk és vitatkozhatunk itt zavartalanul. fehér hajcsíkkal egyébként kopasz. Tíz órakor felöltöztem. mert csak komplikálja vele a dolgot – sajnálkoztam. megkerestem a fiatal Alburyt. és magammal vittem az ágyba az öreg Elihu tízezer dolláros csekkjét és a pisztolyomat. hogy csalódást kell okoznom – felelte. aztán kimentem. kövér férfiú. de odaszólt a főpénztárosnak. még mindig mosolyogva –. amíg meg nem láttam egy kivilágítható cégtáblát. Tarháltam egy borítékot. “Ezért akartam sarokba szorítani. hogy maga ölte meg Donald Willssont? – Sajnálom. és bedobtam a sarkon a levélládába.. a főpénztáros. és megkértem. A fiú kelletlen arcot vágott. – Kár. rendben van-e a csekk. kortyoltam egy kis skót whiskyt a flaskából. amelyen ez állt: Hotel Crawford. hogy felhívja az öregúr rezidenciáját. csiptetős szemüveggel az orrán – odajött hozzánk.. – Mr. elmentem az Első Nemzeti Bankba. megcímeztem a San Franciscó-i ügynökségnek. Utána visszatértem a bankba. – Most pedig mesélje el.7. aki ott jön? A fiatalember elvörösödött." Fél hat volt. és megkérdezi. hogy hitelesítse nekem Willsson csekkjét. Megvárakoztatott egy da rabig. hogy tízkor ébresszenek. bélyeget ragasztottam rá. bevezettek egy nyomorúságos szobába. A csekk annak rendje és módja szerint alá volt firkantva. Továbbsétáltam néhány utcával. . Dritton. miért ölte meg! Elmosolyodott és megkérdezte: – Cock Robint vagy Lincoln elnököt? – Nem hajlandó minden teketória nélkül beismerni. az irodában bejelentkeztem. Persze. Sejtettem. már nem világított. rózsaszínű feje körül. Felmásztam a lépcsőn az első emeletre. Ki az a testes. és felszólítottam a fiatalembert. pofaszakállas úr.

de a fiatalemberről egy pillanatra sem vettem le a szememet. ahol tárgyalhatun k. – Vigyáztam. hogy Albury ölte meg Donald Willssont? A főpénztáros ostoba tréfának vélte a dolgot. és beléptünk egy irodába. – Maga a szeretője volt Dinah-nak. és nem szeretném. az íróasztalnak támaszkodva izgett-mozgott. Megigazította. Végigmentünk az előcsarnokon. megmagyarázná végre. mi ez? A fiatal Albury mondott valamit. mi ez? – kérdezte. amíg meg nem dolgozom egy kicsit. főpénztáros értetlenül dugta. Ez a fiatalember valószínűleg nem fog vallani. aztán egy folyosón. a hangom és a modorom. Noonant utánoztam. ahol elbeszélgethetnénk? – tartottam ki a téma mellett.. – Maga nem tudja. ha az egész bank hallaná. és magamnak is kerítettem egy széket. hogy ordítozom vele. Dritton elkapta a szemüvegét. aki kiadta az útját. De amikor a segédpénztárosra nézett. A főpénztáros szemközt velünk. Maga az . kénytelen vagyo k bevinni őt a Városházára. – Ha nincs – folytattam –. amit egyikünk se értett. Nem is volt még ilyen szép időnk. nincs egy nyugodt helyük. és megkérdezte a fiatalembertől: – Mit. mosolya zavarttá változott. amelynek az ajtaján ez állt: Elnök.. hogy üljön le. és udvarias mosolyra húzódott az arca a szemüveg mögött. – Vallani? – A. – Szóval. – Persze. hogy flegmatikus maradjon az arcom. és a fiatalemberhez fordultam. Kezet ráztam Drittonnal. és nyájasan megjegyezte: – Gyönyörű idő van. – Éppen azt magyarázom – mondtam Drittonnak –. és borzasztó volt nézni az arcára erőltetett vigyort. Dritton megköszörülte a torkát. Az öreg Elihu irodája volt. ki rózsaszínű nyelvét az ajkai közt. hogy valami nyugodt helyre volna szükségünk. Intettem Alburynek. Nem ült benne senki. – Nos. – Máris kezdem – feleltem. és azt mondta: – Jöjjenek velem. Dritton idegesen összerezzent. mert le akart csúszni az orráról. uram. A fiatalember vérvörös lett.A segédpénztáros motyogva bemutatott bennünket egymásnak.

és azt akarja. – Maga bolondult a leányért. de azt hiszem. Nekem bevallotta.. mert ellenszegült a letartóztatásnak. – Ne. a King Streeten. a maga dolga. adjon esélyt Thalernak. hogy ne legyen. hogy.egyetlen bizalmas ismerőse. hogy nincs – márpedig ha a pisztoly megkerül. A kezeit nézte. Rábizonyítani nem tudja. hogy van esélye tisztázni magát. Kénytelen voltam komiszabb lenni. Thalernak vége.. hogy a rendőrfőnök tisztán álljon. ne – zihálta. ha esetleg kinyírják Thalert. Egy biztos: ha csak egyetlen zsaru hozzáfér. Lehetséges. hogy kinyírja Thalert. máris sarokba van szorítva. hogy nyitott könyvkén t álljon előttem az élete. Márpedig a rendőrfőnök minden vágya az. hogy a bank pisztolyát használta-e. Talán még vissza sem tette a helyére. Ha nem azt használta. hogy másvalaki fizessen maga helyett. Willssont egy 32-essel lőtték le. Már visszanyerte önuralmát. De mindenképpen. akkor nincs –. az volt. de a gyanú is elég ahhoz. amelyek megölték Willssont meg azokat. Gúnyosan néztem rá. – Maga tudja jól. hogy van-e esélye vagy nincs. hogy Willssont maga ölte meg. Ha gondolja. és nem szólt semmit.. tehát telefonálhatott Mrs. Akkor pedig egynek feltétlenül hiányoznia kell. a Suttogó nyakába akarja varrni. De ha tudja. Willssonnak és Thalernak. és hogy visszatette-e a helyére. Azt is tudja. A fiatalember nyugodtan nézett rám. nincs kiút. Kilőttem a nagyágyút. fiam. Noonan a gyilkosságot Thaler. Nem nekem kell magyaráznom magának. s talán még most is állja. A fegyverszakértők gondoskodni fognak róla. A magafajta műkedvelő bűnözők mind ilyenek. aki idejében értesült a hitelesített csekkről. hogy vizsgálja meg mikroszkóppal és mikrométerrel a golyókat. Aztán folytattam: – Túl sokat árult el. Mindig túlzásba viszik a nyíltságot és az őszinteséget. és tisztázza őt. ha ugyan nem sikerült már bevenniük a házat. hogy az a pisztoly. nem a banké volt. vagy nem tette vissza. amíg le nem sütötte a szemét. amelyeket a bank pisztolyaiból lőnek ki. Mindenesetre megkérek majd egy fegyverszakértőt. Nem hatott. akkor is sarokba szorítom valahogyan.. Megint vérvörös lett a képe. az isten szerelmére. "hogy csak a lány akadályozta meg abban.. Könyörgök. Ha igen. amelyet maga használt. amit mondtam. Mindenáron azt akarta.. . A bankok ezt a kalibert kedvelik. Magától is tudja. Thaler egész éjszaka állta a rendőrség ostromát a házában.

Azt akartam. de azért magammal vittem a fegyvert. voltak. és telefonáltam neki. hogy meg akartam volna ölni – ismételte meg –. Mrs. és mind a ketten ott maradtak. hogy kimehet. és megmondom neki. éppen rossz napom volt. ő meg ötezer dollárt ajándékoz neki! A csekk volt az oka mindennek. Biztos. hogy Willsson felesége féltékeny. mert elfogyott a pénzem. – Hol a pisztoly? – kérdeztem. és láttam. Örültem. hogy valami ostobaságot csinálok. és igyekeztem őszintén együttérző arcot vágni. hogy bolondultam Dinah-ért. Morcos pillantást vetettem a főpénztárosra. hogy Willsson és Dinah közt is van valami. – Nem hiszem. mit gondoltam. Ha rájövök. . Gondoltam... hogy azért veszítettem el Dinah-t. amikor jobb. – Nem hiszem. hogy mind a ketten ott legyenek. Drittonra nézett. és megismételte: – Rendben van. Willsson.. Meg tudja érteni? Azzal tisztában voltam. Aztán voltak napok.. amikor azt mondja. és elindult az utcán. hogy ott vannak. de nem látom a csekket. Mindenki tudta. amikor Willsson bejött a csekkel. hogy az lett volna a szándékom. Felemelte a fejét. hogy azért veszítettem el a lányt. és megkérdeztem: – Megkeresné? Úgy ment ki. mint egy öregemberé. amikor Willsson bement. Igaza van. hogy esetleg valami ostobaságot követek el. de bementem egy üzletbe a sarkon. és a zsebemben volt a fegyver. Egy idő múlva Willsson kijött. Ha tudtam volna még másról is. Aztán visszamentem. – Aztán elnémult. – Harper bokszában – felelte a fiatalember. nem csináltam volna semmit. Aztán telefonáltam Thalernak is. annak is telefonáltam volna.. Így már nem féltem annyira. amikor rosszabb volt. és tovább lestem Dinah házát. Féltem magamtól. Becsületszavamra nem akartam semmit se csinálni. hogy nem. – Nem akartam megölni – mondta a fiatalember.– Rendben van. – Albury hangja olyan volt. De féltem. meg arra. és tudni. hogy miért vesztettem el a lányt. Csak a csekkre tudtam gondolni. Aznap. hiszen tudja. hogy ha felhívom. Csak arra tudtam gondolni. aztán Thaler is. Bátorítóan bólintottam. akinek köze van Dinah-hoz vagy Willssonhoz. hogy Dinah meg Thaler közt. De látni a csekket. mint aki örül. Megérkezett Mrs. Tudtam. Annak idején valóban bolondultam érte. mert éppen rossz napom volt.. mert elfogyott a pénzem! Este lesben álltam Dinah házánál. nem tudom pontosan. és figyelték a házat.

. tudtam. vagy csak utánament volna. hogy előre megfontolt szándékkal céloztam és húztam volna meg a ravaszt.. mit akarok mondani? És ez valahogy olyan ocsmány színben tüntet fel engem is.. aztán a kapualjra. Elejétől végéig. Összerezzent. már nem éreztem olyan fontosnak a számomra. Nem tudtam. amelyet az elején alkalmaztam. Erre csak valami semmitmondó közhellyel tudtam felelni. egyenes támadással nem könnyű megtörni. és mondott volna neki valamit. mielőtt sarkon fordultam. Azaz. nem csináltam volna semmit. De nem csináltak semmit. hogy ott legyenek. Nem emlékszem rá. a lány már nem volt.. ahogyan tegnap a lányról beszélt. Reméltem. vörös képű rendőrtiszt ült.. Ha valamelyikük odament volna hozzá. vagy sem. miért tett em. és másnap reggel visszatettem a fizetőpénztáros bokszába. csak a lövések hangjára emlékszem. hogy túlságosan jó színész. Amikor hazaértem. megtisztítottam és újra töltöttem a pisztolyt. és még most sem tudom. Amikor bajba kerültem. és Willsson egyre távolodott. és ez volt rá a legjobb módszer – magyaráztam. amit tettem. hogy akasztófa fenyeget. így szokott ez lenni. nem emlékszem rá. és halkan így felelt: – Az azért nem volt egészen színészkedés. elnézést kértem az otromba trükkért.. hogy tudatában voltam. – Kénytelen voltam felidegesíteni.. Érti.. ahol Thaler rejtőzött.. hogy vallomásra bírjam. és szaladni kezdtem a mellékutcában... hogy elvágódott-e. Arra nem emlékszem..Willsson kocsijára pillantottam.. hogy sírtam is. hogy lőttem. és Willsson egyre jobban távolodott. mi történt Willssonnal. Arra emlékszem. Akkor jöttem rá. és nem nekem kell cselekednem. hogy a dörrenéseket a kezemben tartott pisztoly okozta. mintha sírnék. A rendőrfőnök irodájában egy Biddle nevű. Egyikük sem csinált semmit.. – Abból. * Miközben a Városháza felé tartottam a fiatalemberrel és a gyilkos fegyverrel. Lehet. hogy. hogy előhúztam a zsebemből a pisztolyt. aki részt vett az éjszakai rohamcsapatban. illetve. De nem történt semmi. hogy majd ők csinálnak valamit.. és tudtam. – Hát igen. teljesen megérteni. . meg az egész históriát. miért akartam. Minden elhomályosult a szemem előtt.. meg arra.

Mesélje már el. Aztán beültem egy borbélyhoz. – Tudhattam volna. hogy kinyírták. – Ugye. – Nagyszerű – biztosított. Albury éppen a sztoriját ismételte meg Biddle. hogy tisztázzam vele a félreértést. . és elindultam a megbízómhoz. és beültette őket egy rendőrségi kocsiba.Szürke szemét kíváncsian meresztette rám. – Újból megrázta a kezem. Meg kell keresnem. és megköszönte. Nem kérdeztem meg. Röviden elmondtam neki. átöltöztem. – Az én embereim? – kérdezte. hogy elfogtam a fia gyilkosát. hogy ne tudjam figyelmeztetni magát. még nem hagyja el a városunkat? – Még nem. Aránylag udvariasan válaszoltam neki. és üresen nem találtuk a házat. – Nahát. – Atyaisten. – Ejnye. A rendőrfőnök kuncogni kezdett. Úgy nézett ki. amikor megérkezett a rendőrfőnök. miközben a fiatalember tovább diktálta a vallomását. minden különö sebb meglepődés nélkül. hogy küldjék utánam Personville-be Dick Foleyt és Mickey Linehant. Elindultam. – Shore és Riordan – mondta. de egy szót sem kérdezett a King Streeten történtekről. Gratulálok és köszönöm. És ez meg mi? – bökött kövér képével Albury felé. igazán örülök. hogy látom – mondta. hogyan sikerült kijutniuk onnan azoknak a banditáknak! – A maga két embere engedte ki őket a hátsó ajtón. Dart meg egy gyorsíró előtt. amíg be nem törtük az ajtót. s egyben meg is ebédeljek. Az öreg Elihu takarókba burkolva üldögélt egy karosszékben a napsütötte ablak mellett. mintha akkor kelt volna ki az ágyból. miközben lelkesen megrázta a kezemet. ejnye. Biddle áthívott az ügyészségről egy Dart nevű fiatal ügyvédet. táviratoztam az ügynökségnek. Engem is magukkal vittek. – Ejha! Hogy néztek ki? Leírtam neki őket. maga leplezte le a fiatalembert? Hát ez igazán remek. Kövér mancsával megszorította a kezem. felugrottam a szobámba. hogy honnan értesült máris a dologról. Szóval. és hátba veregetett. igazságtalan voltam Suttogóval. aztán a mögötte levő házon keresztül kivitte az utcára. hogy végre megreggelizzem. szép kis pácba került az éjszaka! A mocskos patkányok! Szentül meg voltam győződve róla. megborotválkoztam és hajat vágattam.

amit tett. . A felhatalmazó levél valószínűleg nem ér annyit. Nem érvényes az egész! – Számomra igen. Gondom lesz rá. – De hát a fenébe is. hogy a fia halott. nyugodtan megígérhette nekik. hogy könyörtelenül kitakarítsam Poisonville-t. Az ilyesmit nagyon nem szeretem. Rajta leszek. hanem alaposan kitakarítom a városát. – Elfelejtette. de hogy ezt bebizonyítsa. nem fogja szamárságokra pazarolni! Ha nem akarja elfogadni azért. tehát ezt fogja tőlem kapni.. öröme telik majd bennük. tekintse fizetségnek azért. Tízezer dollárja van hozzá a zsebemben. Most. Szitkok özönét zúdította utánam. és vagyok olyan rosszindulatú. Remélem. – A Continental szabályzata nem engedi meg. – Az a pénz az én pénzem. csak rajta. Kezdett elvörösödni. most már tudja. – Nem ado k vissza semmit. Most rajtam a sor. hogy valami ilyesmire sz ámítok. hogy része legyen benne.. – Elragadtattuk magunkat az éjszaka. adja vissza. hogy a fiát nem a cimborái ölték meg. Mondtam magának. amit tett. amit az éjszaka kapott tőlem – mondta –. és sikerült. hogy a maga csekkjét a personville-i bűnözés és korrupció ügyében folytatandó nyomozás költségéinek a fedezésére adta? – kérdeztem. – Fizetségnek a fia csekkje is több mint elég. Káromkodott egy sort. hogy segítsen kijátszani őket. A cimborái meg tudják. A maga kövér rendőrfőnöke az éj szaka megpróbált eltétetni láb alól. nem tilthatja le a kifizetését. Újból a legnagyobb szeretet és békesség uralkodhatik az egész vonalon. hogy Thaler nem állt össze magával. Ha ilyen és ekkora n yilvánosságot akar. hogy az újságjai nem fogják többet bolygatni a piszkos ügyeiket. Ebben egyeztünk meg.– A csekket. – Ne ordítozzon velem – válaszoltam. hogy igyekezzem visszaadni neki a kölcsönt. Persze. Azzal otthagytam. hogy hálapénzt vagy jutalmat fogadjunk el – válaszoltam. A csekk hitelesítve van. mint egy szerződés. – Akkor az én csekkemet tekintse jutalomnak. a bírósághoz kell fordulnia. Arra fogom felhasználni. hanem a fiatal Albury. Ezért akartam sarokba szorítani. – Ostobaság! – horkant fel. hogy egy kicsit elszórakozzam. hogy a jelentéseimet lehetőleg rendszeresen megkapja.

.

Tudtam. hogy megírtam háromnapi jelentésemet a Donald Willsson-ügyről. Aztán újabb golyók fúródtak az ajtóba. az egyik telefonfülkéhez. amikor meghallottam. egyik – Fatimát a másik után szívtam. a szoba sötétségbe merült. hogy küldje fel a szállodai detektívet. feltérdeltem. Az a tető nyilván sötét. Ilyen körülmények között semmi értelme sem volt megpróbálnom kikukucskálni. amelynek a teteje valamivel magasabban van az ablakom szintjénél. mivel tudnám megdobni a villanykörtét. de addigra már biztonságban voltam az egyik sarokban. nálam meg ég a villany. és visszatértem az étterembe a vacsorámhoz. ajtófélfába és a falba. és megkértem a telefonoskisasszonyt. . nem láthattam át a pereme fölött. és az Elihu Willsson-ügyön gondolkoztam. Amikor befejeztem. hogy beugróm. felmentem a szobámba. Dinah Brand lusta hangja hallatszott a kagylóból: – Max találkozni szeretne magával. hogy görcs állt a nyakamba. hogy egy boy a nevem kiabálja. Egy golyó csapódott a kobakom mellett az ajtófélfába. Kinyitottam az ajtót. és éppen egy gombával töltött ramsztek mellett döntöttem. amely nem esett az ablak vonalába. Az ablakhoz kúsztam. Be tudna ugrani még ma este? – Magához? – Igen. Aztán vacsoráig csak üldögéltem. az utca másik oldalán egy háromemeletes irodaépület áll. Tipp egy bokszmérkőzésre A délután legnagyobb részét azzal töltöttem. Találtam egy propagandabibliát.8. és félszemmel kilestem az alsó sarkából. A lövöldözés abbamaradt. beléptem. Körülnéztem. Tízpercnyi félszemmel való leskelődéssel csak azt értem el. A villanykörte szétpukkant. hogy szemközt. A fiú az előcsarnokba vezetett. Megígértem. A telefonhoz léptem. A túlsó oldalon sötét volt a tető és túl magas is. Az utcára néző negyedik emeleti szoba volt. és hozzávágtam. Lementem a szálloda éttermébe. és felkattintottam a villanyt.

– Köszönöm. aztán velem. – Hát akkor nagyszerű – jelentette ki szívélyesen. – Ebben a percben értesültem a lövöldözésről – mondta. de nem. elkapjuk a pasast. * . – Igazán otthagyhatom őket. hogy otthagyjam egy-két emberemet? Hátha történik még valami. Megígértette velem. Összesen tíz volt. – Mit gondol. Én meg átköltöztem a cókmókommal egy másik szobába. Aztán beállított a szálloda igazgatója is. kijelentette. Aztán átöltöztem. aki gondosan uralkodott az arcán. hogy jelentsék: nem sikerült semmit sem találniuk. hogy az első adandó alkalommal beugróm hozzá. akárki volt. aztán végre letette a kagylót. gömbölyű feje kicsi. aztán megszámoltuk a golyó ütötte lyukakat. mentek és jöttek újra vissza. hogy ha valami bajom esne. Megkockáztattuk. Túl kicsi kalapját a tarkójára kellett tolnia. ő egyáltalán nem jött izgalomba. közölte. Keevernek hívták. ki pályázik annyira a bőrére? – Sejtelmem sincs róla – hazudtam. A hallatlan-de-perszeigazában-nem-komoly esetet úgy fogta fel. akár egy gyereké. hogy látni lehessen a homlokát. ha akarja – erősködött. – És legyen nyugodt. ahová nem hatolhattak be olyan könnyen a golyók. hangján és modorán. Aztán telefonált Noonan. hogy a personville-i rendőrség a rendelkezésemre áll. Éktelen izgalomba jött a lövöldözés miatt. A rendőrök elmentek. – Nem sebesült meg? – Nem. egész életére vigasztalhatatlan lenne. és elindultam a Hurricane Streetre. nem kell. hogy villanyt gyújtunk. erre mérget vehet. mintha csak egy utcai mutatványosnak romlott volna el a szerkentyűje előadás közben. Akarja. Először a rendőrosztag parancsnokával beszélt.Jól megtermett. ahol várt a suttogó gengszter. Rendőrök jöttek. – Köszönöm. kerítettünk egy új körtét. fehér bajszú férfiú volt. ami nyomra vezethetne. egy pocakos férfiú.

s a választéka se egyenes. szép testvéri szövetségben. és a gyufát a dívány alá dobta. Ha jól értem. Ez kedvemre való munka. – Szóval. Ha békén hagytak volna. mikor leültünk. ha békén hagynak. Most rajtam a sor. és el is fogom végezni. Narancssárga selyemruhája elején pecsétek éktelenkedtek. – Miért nem ejti a dolgot? Egész kis szónoklattal válaszoltam. Cigarettára gyújtott. Nézze. – Nem én akartam. – Csak akarta – igazított ki. Poisonville megérett az aratásra. – Bizonyára halhatatlan. az akarja kiszellőztetni a várost. és megfulladt. . Jöjjön beljebb. de ilyesmi nem volt a ma reggeli újságban. fátylat borítottak a múltra. én jót akarok magának. Két nap alatt kétszer is megpróbált eltenni láb alól. hogy Noonan kinyírjon. amelyben Poisonville részesített. érzéki szája ezen az estén egyenletesen volt kirúzsozva. De nem hagytak békén. amikor én is szerettem volna. Ezért mondom: felejtse el az egészet. – Willsson nem bánja. és visszaadom a kölcsönt. Ebből elegem van. hadat üzent Poisonville-nek – szólalt meg rekedtesen suttogó hangján. – Csakugyan – helyeseltem. de barna haja ezúttal is kócos volt. – Viccnek lehet hogy jó vicc – mondta Dinah Brand. Felhasználom az alkalmat. – Éppen ma reggel olvastam az újságban. ha békén hagynák magukat. és szeretnék. Volt idő. és megszorította a kezem. – Hallom. – Nem vagyok olyan hangulatban. Főleg az a hájas Noonan nem hagyott. És pontosan ezt fogom cselekedni. Megakadályozta. nagy testével elterpeszkedve az egyik fotelban –. – Mindenáron koporsóba akar kerülni? Mert csak ezt éri el vele. A gyilkossági kísérletektől kiborulok. Dan Rolff és Max Thaler az asztalnál kártyázott. Rolff egy biccentéssel üdvözölt. – Ha életben marad addig – jegyezte meg a gengszter. Bementünk a zsúfolt nappaliba. Sehogy se tetszik a fogadtatás. Húsos. lehet hogy most éppen hazafelé utaznék San Franciscóba. De cserébe ejtse a dolgot. még él – fogadott. Thaler bosszús pillantást vetett rám. hogy valaki képviselőfánkot evett az ágyban.Dinah Brand nyitott ajtót. maguk ismét együtt vannak. A tébécés összeszedte és céltalanul kevergetni kezdte a kártyákat. hogy én intézzem el őt. tartsa meg magának a tíz rongyot. – Dehogy ejtem. és menjen vissza Friscóba. Thaler meg felállt. Van egy ügyfelem.

De tudja jól. Mind a négyen megittunk egy-két pohárral. – Ahogy gondolja. Ejtse el a tervet. Máskor is átejthetik. hogy vagyok Noonannel. amíg lehet. Mindenesetre hajlamosak az ilyesmire. – És tudok vigyázni magamra. Elihu tízezer dollárjának utolsó centjéig kitartok. hogy átkozottul makacs? Nem hallgat a józan érvekre – szólt közbe ásítva Dinah Brand. Vége a szép időknek. – Remekül megvagyok itt – mondta. Dan? A tébécés felállt az asztaltól. Pár perccel tizenegy után jöttem el. hogy még jobban belelovaljon a dologba. Ha gondolnám. és a másik kettő se lepődött meg a dolgon. a kis gengszte r mossa ugyan a kezét. Hiszen tudja. Dan Rolff bejött a ginnel meg a hozzávalókkal. A Poisonville-nek szóló hadüzenetről több szó nem esett. és kiment a szobából. – Nem megmondtam. mit csinál. hogy annyira értené. – Elképzelhető. hogy képes feltörni. maga mellé állnék. de azt sem akarja. hogy Kid Cooper a hatodik menetben kiütéssel győz Ike Bush ellen. hogy már gondoltam rá. és minden baj nélkül értem vissza a szállodámba. hogy fel tudja törni ezt a diót. – Nincs valami innivaló ebben a kuplerájban. Thaler megvonta a vállát. . amit mond: valószínű. Meneküljön Poisonvilleből. – Nem. és elbeszélgettünk a mérkőzések várható eredményeiről. Tagadólag rázta meg napbarnított kis fejét. Úgy vettem észre. – Elhiszem. Maga tudja.– Én is jót akarok magának – válaszoltam. hogy felszedje a horgonyt. Egyszer már átejtették. Itt az ideje. Elmegy holnap este a bokszmeccsre? Azt feleltem neki. Láthatólag tudta. akármi történik velem. hogy ez az aranyélet nem tarthat a végtelenségig. de nem hiszem. mit beszél. De nem fog sikerülni. Még egy komolynak látszó tippet is adott a másnapi bokszmeccsek egyikére. ha nem felejtem el. Ahhoz túlságosan kemény. hogy a legfontosabb mérkőzésre bármekkora összeggel fogadhatok. hogy érti a dolgát. – Ezért mondom: szakítson velük. Kijelentette.

hogy igaz. és mellém szegődött. – Micsoda? – kérdeztem. hogy nem igaz. Egy fogpiszkálót rágcsált.. Biztosan tudom. egy ember várt rám az ajtó előtt. Az emberek szeretnek bennfentesek lenni. üdítő italokat árusító helyeken. még hét a négyhez arányban Ike Bush volt az esélyes. kettő az egyhez arányban. miközben elfogyasztottam egy meleg húsos szendvicset.. Két órakor a legtöbb fogadóirodában már egyenlőnek tartották az esélyeket. Köszönöm. Biztos. Amikor körutamat elkezdtem. hogy támadt egy ötletem: Personville-nek csak kábé negyvenezer lakosa van. akiknek elmondtam. megszólalt: – Biztosan tudom. amit akartam. hogy csak kettő a háromhoz arányban –.. hegyes álla. mint jómagam. Amikor a sörözőből kijöttem. és hosszú. majdnem ugyanolyan buzgón igyekeztek továbbadni.. zugkocsmákban. és sunyin pislogott az arcomba. Jártam biliárdtermekben.. Úgy hallom.. .. aki Suttogótól tudott valamit. A legtöbben. Ott lesz ma este a bokszmeccsen?.. – Hogy Ike Busht kiütik.. – Akkor ne féltse a pénzét. bunda mindig van. csak hogy megmutassák: ők is bennfentesek. Ó-lába volt. vagyis mindenütt. hogy kiütéssel fog győzni. akár egy disznónak. fél négyre pedig Kid Cooper lett a favorit. így aztán a hír gyorsan terjedt. arra is fogadtak. Utolsó állomásom egy söröző volt. trafikokban.. Mikor az első sarokra értünk. sőt – igaz.. Hát igen..9. Biccentéssel üdvözölt. De a bennfentesek kettő az egyhez arányban Cooperre fogadnak. márpedig Personville-ben mindenki bennfentesnek számított. ahol egy-két ember összejött. Suttogó mondta. Módszerem nagyjából a következő volt: – Kaphatnék egy kis tüzet?. tehát nem lehet nehéz elhíresztelni valamit a városban. Pedig nem is olyan jó. ahol a pultnál egy pincérrel és két vendéggel közöltem a hírt. megálltam utcasarkokon. Tíz órakor már híreszteltem is. ha fogadott. hacsak Bush nem hagyja magát legyőzni. Ike Busht kiütik a hatodik menetben. Egy fekete kés Másnap reggel arra ébredtem. hogy nem igaz.

megnyalta a száját. És nem fogja őt feljelenteni? Csak arra fogja . kemény fények villantak és aludtak ki a szemében. akárkitől megkérdezhetem a városban. hogy MacSwain. de tudja.. Ha valami használható értesülése van róla. előkotort a mellénye zsebéből egy másik fogpiszkálót. – Elhallgatott. hogy anélkül is elhiszem. olyasmit. – Nem olyan ember vagyok. mindenki tudja. aztán megkérdeztem. hogy Cooper neki nem ellenfél. miről van szó. – És én az utolsó harmincöt dolcsimat erre a patkányra tettem fel! Mert hittem neki! Én. – Nyelt egyet. – Nem árulja el. Mondtam neki. és én vállalom a dolgot. – Hová? – Sehová – felelte. – Ha tud valamit róla – mondtam –. aki visszavitethettem volna őt. – Idevalósi vagyok.A disznóállú kiköpte az összerágott fogpiszkálót. Én soha. Hé! Mondja csak! Tényleg Suttogótól hallotta? Nem viccel? – Nem viccelek. Hunt vagy Huntington. – Soha nem csinált semmit. Spekulált rajta egy darabig. Bob MacSwain. Nekem különösen nem. – Nem érdekes. Mondja meg. hogy én. és a járdát kezdte nézni. miért ne válthatnánk egy-két szót vele? Rám nézett. ugye? Magának nem kell semmit se tennie Bush ellen. hogy így hívják. – A barátja? – Nem éppen. – Nem. ha nem igaz. hogy kilátszottak sárga fogai: – Tőle magától hallottam az este.. ha Bush győzne. ha érdemes.. hogy nekem is részem van benne? – kérdezte. a szájába dugta. MacSwain.. ha egy kicsit megdolgoznánk Busht? Kis.. Azt felelte.. és a foga közül megkérdezte: – Kicsoda maga? Mondtam neki egy nevet. és ha kitudódik.. Dühösen káromkodott egyet.. hogy mások átejtsék. – Mit szólna hozzá. Márpedig ő nem mondana ilyet. nem lesz maradásom. Magam se bánnám. mi az ő neve. hogy Hunter. kiejtette belőle a fogpiszkálót. aztán megint a járdára. talán elbeszélgethetnénk egy kicsit. A kabátja elejére ragadt. és rám vicsorgott. hanem hagyta.

– Most jut eszembe. hogy verekedni fog. Hol találom meg utána? – Murrynál fogom várni. mint Al Kennedy. pedig felér a legjobbakkal. benne kulcs. Izgatottan megragadta a kezem. hogy betegyék a fényképét az újságokba. Ezért hagyja megverni magát. de neki sikerült olajra lépnie.. és roskatag lépcsőn lehet feljutni az emeleti irodákba.. – Bush igazi neve Al Kennedy. az egyik füle. hogy.. – Azt csak bízza rám. – Értem. Vigyázzon. értem – állítottam meg a körhintát. Nem Al lőtt. a szemöldöke összenőtt. A Maxwell irodája csak egy nagyobb beugró volt a hallban. – Becsületszavára? – Becsületszavamra. Most valószínűleg otthon van. mit fog szólni a dologhoz. mint a karfiol. Két évvel ezelőtt. megpróbálkozhatunk! Miért beszél többes számban? Azt mondta. – Megpróbálkozhatunk.felhasználni. amelyre ugyancsak ráfért volna a festés. – Az első feladatunk az. De azért megpróbálkozhatunk a Maxwell-lel. Hogy néz ki a fiú? – Fekete hajú. nehogy eláruljon! Megígérte! * A Maxwell egyike volt az Union Streeten sorakozó tucatnyi szállodának. az Union Streeten. a becsületszavát adta. Nem tudom. A többieket elkapták. és ezért nem engedi. hogy rábírja Busht. A pulton egy rézcsengő meg egy mocskos n yilvántartókönyv hevert. hogy komolyan verekedjen? – Csakis. Hol lehetne? – A Maxwellben lakik. vagy rátegyék a plakátokra. Érti? Ez az Ike Bush nem más. akit philadelphiai zsaruk köröznek a Keystone-ügy miatt. hogy beszéljünk vele. Ezért bujkál itt álnéven. . amit mondok.és levélrekesz egy fapult mögött. – Mi a fenének legyen pihent? Nem tudja. Akkor még Philadelphiában versenyzett. hogy pihent legyen a mérkőzésre. A pult mögött nem volt senki. de benne volt az akcióban. hogy nem árul el! – Tényleg – mondtam.. Érti? Benne volt a. elég karcsú. amikor Scissors Haggerty bandája kinyírt két kézbesítőt. amelyeknek keskeny kapui két üzlet k özt nyílnak. Philadelphiában benne volt a Keystone Trust ellen elkövetett rablótámadásban.

Ha veszít. kövér disznó. – Honnan veszi. Ál Kennedy holnap keletre utazik. Éppen csak. és felmordult: – Mi-i-i? – Ha egy ilyen balfácánnal. Al. – Mert ha győz ma este. akkor találkozunk. Kezei lazán lógtak az oldala mellett. Karcsú. Amikor karnyújtásnyira ért. valószínű. Salt Lake City. Fekete szemöldökei egyenes vonalat alkottak a szeme fölött. Nem kaptam választ. izmos fiatalember volt. és nem is szólt semmit. Lépett még egyet. a 214-es számú ajtón. Al. ahogy elhaladt mellettem. megállt. mérges leszek – mondtam. Néhány centivel felhúzta a vállát. hogy alig lehetett látni. Megálltam a lépcső tetején. Megpróbálkoztam még kétszer-háromszor. és bekopogtam. kék öltönyben. félvállát a falnak vetette. 214. szürke sapkával a fején. Hagytam. – Remélem – felelte kurtán. Valaki éppen jött fölfelé. A fiatalember a vállába húzta a nyakát. mint Kid Cooper. és kicsit előreejtette a bal vállát. rám emelte fénytelen tekintetét. – Csak úgy hallottam. Biccentett. de a maga kezén bilincs lesz. Olyan homályos volt a lépcsőház. kiütteti magát a hatodik vagy akármelyik menetben. – Győz ma este? – kérdeztem.Nyolc oldalt kellett visszalapoznom. hogy nem találkozunk többé. Mire én: – Jól jegyezze meg: ha Ike Bush nem győz ma e ste. Én meg megmozdítottam a pisztolyomat a zsebemben. Felmásztam még egy emeletet. – Hello! – köszöntem rá. – Ne tegye. és vártam. Nekem mindkét kezem a felöltőm zsebében volt. – Be kellene vernem a pofáját. khaki ingben. és elindult felém. – Akkor most tegye – tanácsoltam. hogy nem fogok győzni? – morogta. Nem szeretném visszaküldeni Philadelphiába. csak akkor folytattam: – Én is. tegyen még vagy négy lépést a szobája felé. – Mi-i-i? – kérdezte ismét. A 214-es számú rekesz üres volt. hogy vethessek az illetőre egy pillantást. Számomra nem sokat jelent a dolog. aztán visszafordultam a lépcső felé. legfeljebb egy kis utazást Philadelphiába. de nem állt meg. . Maga nem akar visszamenni Philadelphiába. mire megtaláltam a könyvben a bejegyzést: Ike Bush. aztán nagyon lassan visszafordult.

Bocsánat. hogy Busht ki fogják ütni – mondtam. a szorító mellett. nem fütyül rám. a lány fülébe súgtam. – Úgy látszik. Ha nem lép olajra. miután üdvözöltük egymást. . Mire fél kilenckor odaértem. egy közeli szélső ülésen felfedeztem Dan Rolffot. – Na.. Füst.. Az én jegyem a harmadik sorba szólt. több pénzt lehet majd nyerni rajta. hogy egy pasas száz dollárral fogadta meg Coopert. ha Bushra fogad. vagy. már a város majdnem valamennyi lakója ott szorongott sűrű sorokban a földszinti. mint egy pénzes nő. ha vigyáz magára – figyelmez tetett. egy hatalmas deszkaépületben rendezték. – Fogadott Cooperre? – kérdezte. – Néhány perccel ezelőtt a saját szememmel láttam. Miközben befészkeltem magam a helyemre. nem figyelmezteti a cimboráit. Ike. – Igen. – Előfordulhat. Nagy.. kíváncsiságtól. – Pedig a kiütésről szó sincs. – Áthajoltam Rolff mögött. sikerült beszélnie vele? – kérdezte. Lárma. Jobban teszi. A lány végre megfésülködött. négy az egyhez. MacSwain nagyon ideges lett. szürke szőrmebundában úgy nézett ki. véraláfutásos szemei kitágultak és elsötétültek az aggodalomtól. A drága. – Jó lesz. Azt hittük. és orromat a szőrmegallérba dugva. a városban mindenki tudja. amíg nem késő. találkozóm van valakivel a sarkon. mint eredetileg akartam. s a két roskatag erkély padjain még sűrűbben. Büdösség. de lehet a fenét. a Broadway egyik biliárdtermében találtam meg..* MacSwaint Murrynál. Ott ült mellette Dinah Brand is. Maga nagy összeggel fogadott rá? – Nem akkorával. kapzsiságtól és gyanakvástól. – Azzal ott hagyott. és kisütötte a haját. – Nem. * Poisonville-ben a bokszmérkőzéseket a város szélén. hogy megpróbálják eltenni láb alól. felhajtható székeken. amelyben valamikor játékkaszinó és egyéb szórakozóhelyek működtek. El van intézve. Hőség.

– Akár hiszi. A lány a karomra tette a kezét. hogy honnan szereztem az értesülésemet. és levendulaszínű nadrágja. Harapdálni kezdte rúzsos ajkát. Biztosítottam. Egy részét a markába nyomta Rolffnak. miközben újra átültem a helyemre. hogy kispekuláld. várjon meg odakint. . milyen arányban. gondterhelt. és átadott a lánynak egy marék tikettet. jókötésű fiú volt. Az ajka mozgott. Megkezdődtek az előmérkőzések. bemászott a szorítóba Kid Cooper. széle fölött túl sok volt a hús. arányos testalkatú. nem nagyon figyelt a küzdelmekre. válogatottan gyenge bokszolok közt. ha kiderül. hol meg a pokol tüzével és kárhozattal fenyegetett. – Őt nem láttam. és összeráncolta a szemöldökét. Előrehajolt. alias Al Kennedy bújt keresztül a köteleken. mintha magában számolna. és kivett belőle egy karvastagságú bankjegyköteget. Már a főmérkőzés következett. és elrévedt a tekintete. amikor Rolff visszajött. de sehol se láttam. Itt van? – Bizonyára – felelte szórakozottan. Rolff fogta a pénzt és elment. A lány a szemét méregetve próbálta leolvasni az értéküket. – Komolyan. hogy blöff volt a dolog. szalmasárga hajú. hogy ennek még a gondolata is nevetséges. Újból harapdálni kezdte az ajkát. Négymenetes küzdelmek voltak. horpadt volt a képe. tedd fel Bushra. és figyelmeztetett: – Isten irgalmazzon magának. – Max tudja? – kérdezte. összeszorította az állkapcsát. Az ellenkező sarokban Ike Bush. szinte kígyószerű –. élesen a szemembe nézett. kinyitotta a retiküljét. – Nesze. Még egy órád van. csak utánam szólt: – Ha vége lesz. Pirospozsgás. hanem hol azt firtatta. Miközben visszapréseltem magam a helyemre. Dan. Én állandóan Thalert kerestem a szememmel. akár nem. csak az arca volt sápadt. hogy teljesítse a megbízatást. Ő sokkal jobb benyomást tett – karcsú volt. ha hiába dobatja ki velem azt a pénzt. Átültem a helyére.– Komolyan mondja? – kérdezte rekedten. Fel se nézett. a dolog tuti. – Honnan veszi? Nem mondtam meg neki. A lány izgett-mozgott mellettem.

de csak egy nyomorék nem térhetett volna ki előlük. Vigyáztam. hogy ide-oda kaszált a levegőben. Al! Valószínűleg MacSwain volt. Körültáncolta Coopert. egyszerűen csak azért. levetette a köpenyét. Bush fürgén mozgott. “Üsd-már-ki!" “Ve-re-kedj !" kiáltásai közepette. Al! Bush háttal volt felém. Éppen ellenkezőleg: kétségbeesetten igyekezett nem győzni. Azaz meg sem próbált győzni. Kezdtem kényelmetlenül érezni magam. amikor a pfujozás abbamaradt egy pillanatra. De nem akart.Bemutatták őket a közönségnek. és elordítottam magam: – Vissza Philadelphiába. annyiszor találta el kesztyűivel a pirospozsgás fiút. hogy ne nézzek rá. bal keze villámgyors. és rugózott néhányat. Tölcsért csináltam a kezemből. s a többit a véletlenre bízta. A két bokszoló lassú keringője közben éppen a szorító hozzám legközelebbi sarkába került. és nagy lendülettel csapkodott minden irányban. Utána ki-ki visszatért a maga sarkába. Aztán megszólalt a gong. a nézők már pfujoztak. a jobbja is gyors és pontos. A második menet ugyanilyen siralmas volt. Gyilkosság lett volna összeereszteni Coopert a szorítóban a karcsú fiúval. hogy Bushra nem nagy hatást gyakorolt rövidke beszélgetésünk. Cooper nehézkes mozgású fickó volt. mert látták. és szembekerült velem. lábmunkája remek. A jelszót mások is átvették. hogy Dinah Brand igyekszik magára vonni a figyelmemet. Úgy látszott. mintha valami jó vicc lett volna. Ekkor valahol a teremben egy másik hang is elbődült: – Vissza Philadelphiába. Taktikája csak annyiból állt. és megkezdődött a mérkőzés. a közönség ütemes “üsd-már-ki!". ahányszor csak akarta. hogy zavarja Busht. Még véget sem ért az első menet. és ő is elüvöltötte ugyanazt. A szemem sarkából láttam. nekiszorította a köteleknek. A baráti színjáték a harmadik menetben is folytatódott a szorítóban. Egy részeg a szorító közelében felemelte gutaütéses képét. Cooper lúdtalpasan kacsázott a szor ítóban a lámpáktól a sarokcölöpökig. de erőt nem adott az ütéseibe. és meghallgatták az ilyenkor szokásos instrukciókat. . ha ülnek. ha az utóbbi akart volna verekedni. Lendületes ütései veszélyesek lehettek ugyan. Bush viszont klasszis volt. Dühösnek látszott. aztán a szorító közepére mentek.

visszahúzta a jobbját. Kinyitotta a szemét. Kid Cooper a nadrágját huzigálva to tyogott előre. Az ezüstös csík pályája a szorítóban ért véget. Ránéztem Dinah Brandre. és megroggyant a térde. véletlenül állón találta a karcsú fiút. Cooper ismét felnyögött. Cooper a padlóra zuhant. Ike Bush kirántotta a karját a bíró kezéből. és rárogyott Kid Cooperre. mint a csapdába esett vadé ugrált jobbra-balra az összenőtt. aztán a jobbjával alulról pontosan állon vágta. mint Dan Rolffé. aztán újból lecsapott a ballal. amíg a bíró kiszámolta a tíz másodpercet. Ö is rám nézett. de megszólalt a gong. egy hosszú balegyenessel a megfelelő helyzetbe hozta Cooper fejét.Szeme. és kétrét görnyedt. Fél percig tartott. kiegyenesítette. aki csak vaktában ütött. Bush bal-kesztyűje lecsapott. De tarthatott volna akár egy fél óráig is. A bíró két másodperc alatt ötöt is számolt. és a szó szoros értelmében eltűnt Cooper hasában. Ike Bush elterült a bíró lába előtt. Cooper felnyögött. de nem nagy igyekezettel. lépett egyet hátrafelé. Busht a segédei a sarokba vonszolták. Az arca betegesen sápadt volt. Kid Cooper kikészült. Egy nő felsikoltott. A teremben mindenki érzékelte az ütést. Bush megvárta. Aztán újból megütötték a gongot. Bush egy jobbkezessel szájon vágta. Amikor a bíró végre befejezte a számolást. Egy kés fekete nyele állt ki a tarkójából. Ekkor megvillant valami a szemem előtt. és élesztgetni kezdték. csak dühösebb. amely egyszerre volt csattanás és puffanás. hogy örül. valami olyan hangot hallatva. Cooper. visszapattant. Bush mindkét felől megöklözte a fejét. Egyikükön sem látszott. amíg a szorító közepére ér. Mást nem tehettem. és nevettem. fekete szemöldök alatt. . de nem nevetett. aztán támadott. felemelte Bush karját. de csak a lábát nézte. aztán elnyúlt. Egy ezüstös csík hasított végig ferdén a levegőn az egyik alacsony erkély felől.

Maga mennyit nyert? – Nem fogadtam. mikor ilyen tippje van? – Nem voltam biztos benne. – Fene essen a pitiáner kis vakarcsába! . Amikor a hátára fordították. – A suttogása fenyegetőbb volt. ha a lány nem lát meg. Meghitt családi perpatvarnak véltem a dolgot. hogy átejtettél. és nem szól rám: – Úristen! Már azt hittem. Thaler odaszólt neki: – Nem ez az első eset. és gúnyosan visszaszólt: – Eredj a fenébe. – Meghalt Bush? – kérdezte a lány. piros ajkaival indulatosan formálta meg a szavakat. hogy valaki nem fogad. A lány elindította a kocsit. az ő baja. Szóval. és beültem a lány mellé. és Max Thalerrel tárgyalt. Maxnak nem tetszik. megvetően görbültek le a ráncok. Együnk valamit. ahogy a dolgok alakultak? – De még mennyire nem. aki az úttesten állt. Thaler barátságtalan pillantást vetett rám a kocsi teteje fölött. ha nem ejti át őket. A gengszter is dühösnek látszott. Mikor a lány begyújtotta a motort. és a győzőre fogadjak. Húsos. hogy átnyergeljek. Nem is csatlakoztam volna hozzájuk. – Most is köszönöm a tanácsot – feleltem. és ha a barátomnak ez nem tetszik. Meg aztán rám is dühös. Szép arca egészen sárga volt és kemény. mikor bekanyarodott a Broadwayre. A lány agresszíven felszegte az állat. – Okosabb lett volna. Majdnem ezerszáz dollárral lettem gazdagabb ma este.10. hogy beválik. mint a tölgy. Szóval. – Hirtelen lefékezett egy kínai étterem előtt. Dinah Brand egy halványkék kis Marmon kormánykerekénél ült. mert volt annyi eszem. a maga Max barátjának nem tetszik a dolog? – Nem fogadott? – kiáltott fel. – Kétségkívül. szerelmem! Sebesen robogtunk a város felé. mint amikor más ordít. mint a papír. s ha beszélt. sose jön! A kocsihoz léptem. Rengeteget veszített. a szája sarkában élesen. elöl kiállt a torkából a kés hegye. – Hogy lehet ilyen ostoba? Ki hallott már olyat. az ajka vékony. – Az este azt tanácsoltam. hogy menjen vissza Friscóba. De az uto lsó. "Bűntények kerestetnek" Amikor egy fél óra múlva elhagytam az épületet. – Most ismét azt tanácsolom.

A szoba csak úgy bűzlött a laudanumtól. – Remélem. az ebédlőben. Kiment a konyhába. milyen éhes vagyok! – És maga után vonszolt a járdán. az eléje rakott. h ogy fél. Ittunk egy pohárral. Rolff az üvegét bámulta. Megtudta. hogy azt fogják hinni. mint a ma született csecsemő. hogy az utolsó percben szaladtál el Bushra fogadni. Ha egy tonnát nem is evett meg. csettintett egyet a nyelvével. Maxnak az a baja. kétszer is megszámolta a bankjegyeket. amit a helyemben minden épeszű ember csinált volna: még idejében a győztesre fogadtam. – Na ugye. és türelmetlenül megkérdezte: – Felvetted a pénzt? Rolff anélkül. púpozott tányér kínai pörköltön kívül az én adagomnak is megette a felét. Hát nem? – fordult felém. Olyan ártatlan vagyok a dologban. szódavízzel meg jéggel. Mikor kiszálltunk a kocsiból. Hát peche van. és begyömöszölte a pénzt a retiküljébe. – "Úristen. Rolff még az első pohárhoz se nyúlt hozzá. és Dan az ő dohányát is megmentette. mereven ült a székén. rendel nekem egy tonna chow-mein-t. és cigarettára gyújtottam. hogy átejtettem. Nem iszunk még egyet? És még egy pohárral töltött mindkettőnknek. megnyomkodta egy zsebkendővel. aztán odaszólt Rolffnak: – Max fenemód dühös. és úgy dobta rá egy székre. Aztán csettintett egyet az ujjával a tébécésnek. Szemét az üvegre szegezve. Dan Rolffot már otthon találtuk. mert könnyes volt. ő is benne volt a dologban. Dinah Brand kibújt a szőrmebundából. Fél a többiektől. elővett egy köteg papírpénzt. hogy félig lecsúszott a padlóra.Csillogott a szeme. Aztán a lány megjelent a ginnel. Aztán megint beültünk a Marmonba. Nem nézett fel a barna üvegről. ezúttal sincs sok mondanivalónk egymásnak. és azt hiszi a kis majom. benyúlt a zakója belső zsebébe. csak megjegyezte: . és az asztalra dobta. Hát mit csinálhattam volna? Csak azt csináltam. hogy levette volna a szemét a z üvegről. citromlével. A lány felmarkolta. Egy vizespohár meg egy címke nélküli barna üveg állt előtte az asztalon. De felőlem akár falra mászhat a nyavalyás kis vakarcs. Leültem. – Dehogynem. Úgy vettem észre. és a lakására hajtottunk. és nekiállt jeget törni. mint az enyémet.

Aztán a másik tenyerével úgy vágta pofon mindkét felől vagy ötször-hatszor a beesett arcú férfit. Lehet. hogy mit várok tőle. kemény lett és kegyetlen. Neki pedig nincs joga úgy beszélni velem. Dinah! – Rolff hangja kásás volt. hogy tízezer dollárt kapo tt Elihu Willssontól. és a gin meg a szódavíz után nyúlt. lecsapta az asztalra. És az is lenne. Rolff szabad kezét védekezésül az arca elé emelhette volna. aljasnak tartasz. A hangja azonban lágy volt. – Igazán kár. és nekiesett. mint én. A lány arca kigyúlt. hogy ő annak tart. Dinah Brand felugrott. Olyan volt a szája.– Igazán nem várhatod tőle. A lány összeráncolta a homlokát. és addig csavarta. egy olyan aljas némberrel kénytelen együtt lakni. A lány elkapta Rolff egyik vékony csuklóját. Mosolygott. A lány egészen az arcába hajolt. A férfi üres tekintettel. A feje búbjáig tele volt laudanummal. hogy ha kiadnád a barátaidat ennek a fickónak. amíg térdre nem esett. de meg sem kísérelte. kaphatnék valamennyit belőle? – Ilyet nem tehetsz. hogy ugrándozzon a gyönyörűségtől. a legnagyobb aljasság lenne. . még csak fel se nézett az üvegről. – Igaz. – Kiitta a poharát. – És ha segítenék magának. és ültében szemközt fordult velem. Aztán a lány elengedte. de nyájas. kábán meredt rá. – Pedig megteszem – felelte. mint amikor Thalerral beszélt. hogy majdnem leesett a feje. – A legnagyobb aljasság lenne. megkerülte az asztalt. hátat fordított neki. és ugyanakkor határozott. valósággal turbékolt. – Azon lehet segíteni – felelte – lassan Dan Rolff. hogy tisztítsa meg a várost? – Igaz. Rossz volt nézni a mosolyát. – És akkor aljas leszek? Rolff nem felelt. és élesen válaszolt: – Az én dolgom. mi? A férfi nyugodtan válaszolt: – Csak azt mondtam. és felállt. ahogy beszélt. hogy egy magadfajta puritán úriember. Véraláfutásos szeme mohón megcsillant. A lány lassan feléje fordult. és megkérdezte: – Szóval. Nem vagyok a tulajdona. még ha tüdővészes is egy kicsit. Mintha egy gyerekhez beszélt volna. hogy téved. de én megmutatom neki.

A második golyó a padlóba fúródott. akit még a nők is megpofozhatnak. Aztán anélkül. Hátratántorodott. hogy ezt csinálta vele. A golyó elsüvített a fejem fölött. – Megálljon! – kiáltottam rá. Sikerült is időben leütnöm a csövét. A vállán találta. Volt időm hozzávágni egy poharat. hogy igaza van – sóhajtott fel. és elterült a földön. Aztán folytattam: . Mind őrült. ha egy másik férfi szeme láttára megpofozza. De azt sem várhatja el tőle. hogy ismerem a férfiakat – lamentált. ahol a lány megmarkolta. Dinah Brand éppen felemelte a szódásüveget. és újra lementem az ebédlőbe. az arca égett. Érti? Úgy bántam vele. hogy örüljön. és bizonyára nem ez volt az első eset. miért lőtt rám? – Hogy ne legyen kinek kiadnom Maxot? – Nem. – Ezt nem értem – felelte. Úgy viselkedett. – Magához tért – mondta. – Azért ütöttem le. benyúlt a zakója alá. – Lehet. Ittunk. De a saját érdekében ütöttem le. Megfordultam. Hanem mert tanúja voltam. – Persze. hogy megpofozta. Inkább vele foglalkozzon. De túlságosan gyenge volt. Tudja. Igyunk még egy pohárral. mozdulatai nem voltak elég gyorsak és pontosak. mielőtt még másodszor is elsüthette volna a pisztolyt. mint egy szerencsétlen alakkal. – Szerelmes magába. hogy visszaadjam egy kicsit az önbizalmát. Amikor kezdett pislogni. hogy kifejezéstelen arcán vagy a tekint etében változott volna valami. és komor pillantást vetett rám. előrántott egy fekete automata pisztolyt. és nem úgy. Negyed óra múlva a lány is lejött. ott hagytam mellette a lányt.Rolff hunyorogva felállt. A nehéz szifon péppé zúzta volna a koponyámat. – És én még azt hittem. – Feladom. – Nem kellett volna leütnie – vicsorgott. mint egy férfival. hogy erővel nem bír magával. én meg segítettem neki felcipelni Rolffot a hálószobába. – Most már mindegy. Letette a szifont. mint aki tapasztalatból tudja már. Vörös volt a csuklója. – Biz' isten csalódtam. – Hiszen én pofoztam meg. hogy fejbe vágjon vele. Nekiugrottam. Nagy nehezen kiegyenesedett. és rám sütötte. – Másképp is elbánhatott volna vele. Állon vágtam.

Lehet. . Lew Yard és Noonan csinált kellemesen illatozó trágyadombot. segítene nekem. Pete. mezítláb fogok járni. kemény öklű és fafejű fickó. mikor jön el a cselekvés ideje. Hogy mi az elképzelésem? Leginkább az. – Tudtommal a maga segítsége is az. amilyeneknek gondolom őket. – Túlságosan vastagok a lábai – jegyeztem meg. hogy. Még életemben nem hallottam ilyet. ha kapna valamennyit Willsson pénzéből. meglett korú. hogyan akarja megtisztítani a városunkat? – Ha igaz. – Bizonytalan ajánlat. kibírja a következményeket. Az öreg Elihu is ludas benne. – Meg aztá n néha elegendő csupán megkavarni a dolgokat. Akár férfi. így dolgoznak tudományos alapon a detektívek! Te jó isten! Ahhoz képest. Mi az elképzelése. Ne gondolja. – Már a bokszmeccs kimenetelét is ezzel a célzattal befolyásolta? – Az csak kísérlet volt. hogy nem egészen a saját hibájából. – Néha azért beválnak – feleltem. – Mennyit? – Amennyit érdemel. hogy milyen kövér. felém nyújtotta az egyik lábát. a módszerei eléggé bizonytalanok. ő különben is az ügyfelem. – Ért is maga hozzá. – Lenézett a térdén a szürke harisnyára. Poisonville-ből Thaler. Attól függ. akár nő követte el őket. amit igájuk bizonyíthatok. amit hallottam. hogy nem tudnék. – Erre igazán inni kell még egyet – jelentette ki a lány." Ha Thaler és társai c sakugyan olyan gazemberek. valószínűleg nem lesz nehéz találnom egy-két dolgot. aki ismeri az ő Poisonville-jét. és méltatlankodva felkiáltott: – Na tessék! Megint leszaladt egy szem! Hát látott már ilyet? Biz' isten. és kipakolok velük. és nyitva tudja tartani a szemét.– Azt mondta. s amiben a többi gazember benne van. – Túlságosan megfeszül rajtuk a harisnya. hogy hirdetést teszek közzé: “Bűntények kerestetnek. mennyit ér a segítsége. – Szóval. amit csak tudok. méghozzá rengeteget. hogy minden disznóságot előkaparok. Olyan lány vagyok. a Finn. de lehet. mi lesz. – Igazán? Tudnék én magának anyagot adni. Kaphat. hogy lássa. barátocskám. ha nem is akar az lenni. ha elég kemény legény az ember. Csak látni akartam. vele tehát kesztyűs kézzel szeretnék bánni.

.

ő azóta visszatért Angli ába. mikor meghalt. Nem azt akarja? – Be lehet bizonyítani? – Ketten is Tim mellett voltak. Letette a poharát. Például fehér selyemzoknit hordott. a kanyon mentén. és a végét járja. de kifordítva. Kis hely. mint éhes kutya a csontra. hogy úgy van. Neki semmi köze a dologhoz. hogy megkavarja a dolgokat. Járt már Mock Lake-ben? Nos. – Halljuk tovább – feleltem. karcsú és szőke. Bizonyítsa be neki. – Bolondja vagyok a részleteknek. Szóval. de nyáron hűvös. De akkor még klassz lány volt. Max ölte meg. Hallott már Noonan öccséről.11. hogy egyikük már nem sokáig. augusztus utolsó víkendjén. A belevaló kanál Ittunk rá még egyet. és úgy veti magát Max után. Én egy Holly nevű pasassal rándultam ki oda. Na. Mindenesetre nem lett öngyilkos. sokan járnak oda. hogy Max lőtte le. A dolog tavaly nyáron történt. főleg a kék szeműeknél. és ő maga mondta nekik élete utolsó pillanatában. harminc mérföldre innen. Bright-kórban vagy miben szenved. Épp a múlt héten kaptam tőle levelet. Noonan az apja helyett az apja volt Timnek. az a mi nyaralóhelyünk. Akár egy vénkisasszony. akivel akkoriban járt. Myrtle Jennisonnal. tudok szolgálni egy belevaló kanállal. és megnyalta az ajkát. az isten szerelmére! Nem tréfálok. Timröl? Aki majd két é ve öngyilkos lett Mock Lake-ben? – Nem. sosem lehet tudni. Meg is van valahol. de magának ez úgysem érdekes. a városiban. – Ha a maga módszere az – kezdte –. – Máris mondom. hogy megkavarhassa. – Ébredjen fel. Én . és ott volt Max is a lánnyal. ahogy mondom. Fura egy pasas volt. bár a nőknél. De hát nem ez a fontos. ott voltunk. igaz. – Sok jót nem hallott volna. hogy a varrásnál szabadon lógó szálak ne bántsák a lábát. hogy igazat beszél. mit szól hozzá? Úgy láttam az arcáról. Mind a ketten itt élnek a városban. – Ne mondja. Ő jelenleg kórházban van.

gyorsan félrehúzott egy facsoport árnyékába. de én azért összejöttem Myrtle-lel. Jót nevettünk rajta: ijesztget a nagyszájú. és ki is mentem utána. a rendőrfőnököt. de ostoba és pitiáner gazember. . hogy levelet kapott Timtől. csak az volt a baj vele. Azt írta. hogy ő kiment. Holly meg én társasággal. vendégek meg Noonan egyik embere. Egy idő után otthagyta. mert a bátyja volt a rendőrfőnök. de már annyi szesz volt benne. hogy lent az egyik lugas közelében világosság van. és emberek mozgolódnak. Tina Noonan bolondult érte. aztán eltűnt. Odamentem és. nehogy Max valami hülyeséget csináljon. Az egy itteni ügyvéd. hogy lemenjen. hogy egy-két pohár után túl hangos lett.. A lány azonban nem akart szólni Maxnak a dologról. Szóltam Hollynak. Myrtle egy Rutgers nevű pasassal táncolt. Amikor elhaladt mellettem. és kiment az egyik oldalsó ajtón. Alighogy kitette a lábát. és mellette hevert a pisztolya. hogy jókedvében kijelentette. lyuk vol t a halántékán. Töltöttem mindkettőnknek egy jó nagy adag gint. hogy menjen le hozzá pár percre aznap este a szálloda parkjának egyik lugasába. igenis lemegy. Ha nem tudok Myrtle meg Tim dolgáról. Tim meg nem hagyta békén. és magára haragítsa Tini bátyját. aki csak azért úszta meg a disznóságait. Dinah kiment a konyhába friss szódavízért és jégért. aztán Dinah folytatta. Aznap esté táncmulatságot rendeztünk a szállodában. Nagydarab. hogy beszélni szeretnék Myrtle-lel. egymagám. rám kacsintott. – Ott feküdt Tim Noonan holtan. Talán tízen-tizenketten állhatták körülötte.mindig kedveltem. Tim persze azon a szombaton is megjelent Mock Lake-ben. felhajtottuk. s ebből tudtam. Észrevettem. jóképű ír fiú volt. Arra kérte benne. szállodai alkalmazottak. hogy ha Myrtle nem megy le. és megmondja neki a véleményét. Akárhová ment Myrtle. és ő elmesélte.. de Myrtle számára azon – a nyáron csak Max létezett. Körülbelül öt perccel az után lehetett. Rajtam kívül senki sem figyelt fel rá. ott előbb-utóbb Tim is felbukkant. valószínűleg én se vettem volna észre. Mikor Myrtle meglátott. Próbáltam lebeszélni róla Myrtle-t. megöli magát. Max is ott volt egy darabig. Kiszáradt a torkom a sok beszédtől. Elkészítettük az italt. egy MacSwain nevű hekus. Myrtle meg Max csak kettesben jöttek. hogy Timhez készül. meghallottam a lövést.

. az. mondtam. Én csak. Aztán ő is olyan lett. de bizonyosságot akart szerezni. hogy szerintem el lehetne intézni a dolgot. Max még mindig kinyírhatja. rendes és becsületes. hogy az ügyet szépen elsimítsuk. hogy ő rájött. mert eléggé messze volt. egyszerűen csak kedveltem. Mivel ismertem a hekust. Otthagytam Myrtle-t a fák alatt. és az első gondolata az volt. Letérdelt Tim mellé. Mikor nem találtam Maxot. – Mit csináljak?" Megkérdeztem. amit Tim mondott. Nem voltak ott sokan. amikor ő megpróbálta felemelni Tim fejét. Nem szerettem volna. meg a levél elég lesz hozzá. hallotta-e más is. visszamentem Myrtle-hez. aztán otthagyta. MacSwain rendes fickó volt. de mielőtt végleg elszállt volna belőle." A többit Myrtle nem értette. még volt ereje kinyögni: “Max!" Myrtle egyre csak ezt hajtogatta: “Mit csináljak?" Megkérde ztem. A hekust. Amikor aztán leszaladt hoz zá. hogy Max bajba ker üljön.. hogy hallhassa. Tim a földön fetrengett. és elindultam. Éppen akkor szaladt oda. a halántékán folyt a vér a lyukból. Senki más nem volt olyan közel. Egyebet nem látott. Félt Maxtól. Ő közben mást gondolt. és megkérdezte tőle: “Ki tette. Tim csak fetrengett a földön.. MacSwaint ismertem. hogy a szállodában tovább játszik a zenekar. mert megölt egy olyan nyavalyás alakot. mint a többi. Ha meg ez nem lenne ínyére. amíg be nem állt hekusnak. Myrtle-nél ott volt Tim öngyilkossággal fenyegetőző levele.. hogy elaltassuk MacSwain emlékezőtehetségét. csak a hekus. hogy Max megtudja. Nem akarta. hogy megkeressem Maxot. csak egy kis pénz kellene hozzá. hogy látta a lövés villanását. Max akkoriban még nem jelentett számomra semmit. és hallottam. a két Noonant meg ki nem állhattam. megpróbálta felemelni a fejét. meg sötét is volt. mint Tim Noonan. hogy Tim fejébe a saját revolvere ütött lyukat. Ismertem a feleségét is. hogy történt. Elmondta. amíg bírta. és nyöszörgött: “Nem kellett volna megölnie miatta. A felesége kitartott mellette. Tim?" Timben már alig volt élet. ki ölte meg Timet.. hogy a hekus biztosan hallotta. hogy Max lőtte le. hogy Tim mégiscsak öngyilkos lett.“Max ölte meg – mondta. Myrtle tartott tőle. Azt felelte. Ha a hekus hajlandó belemenni a dologba. mondtam Myrtle-nek.

MacSwainnek kiadta az útját: kirúgta a rendőrség kötelékéből. MacSwain jelenleg is a városban lakik. hogy beszéljen MacSwainnel. Myrtie még a távolság egyharmad részét se tette meg lefelé. és már nem húzza sokáig. hogy ő akár fel is köttetheti. jelenleg súlyos beteg. gyanította. noha tudtommal Max nem is gyanította. Ha lenne valami anyagi haszna belőle. Azt azonban sose hitte el. – És Myrtie? Ő nem lőhette le? – Noonan ezt a lehetőséget sem hagyta figyelmen kívül. mi az. Korrektül járt el Myrtle-lel. Adott a hekusnak kétszáz dolcsit meg egy gyémántgyűrűt. hogy Myrtie tud valamit. S mivel Timnek . egyszerűen csak szakítottak. hogy ha egyszer szakítanak. amely egy Boyle nevű pasasnak egy ezresébe került. Azt hiszem. Elég ennyi ahhoz. Azt hiszem. Csakhogy Maxnak príma alibije volt – az ilyesmit csak rá kell bízni –. Azt hittem. ahogy feltüntettük. de nem kért. De én sem akartam belekeveredni. és nem létezik. a végén még Noonan is kihagyta őt a számításból. Tudom. hogy valami nincs rendjén a dologban. és én is hallgattam. és megegyezett vele. ha Max tudta nélkül intézzük el a dolgot. ahogy már mondtam. De mikor a revolvert elsütötték. hogy a dolog úgy történt. hogy Maxra keni a dolgot? – Az a nagypofájú lőtte volna agyon magát? Nem létezik. És Tim levele segítségével sikerült is elhitetni. Félrevonta. Max és Myrtie nem sokkal ezután szakítottak. és azt hiszem. Azt hiszem. A lány. a hekus később majd több pénzt is fog kérni. képes lesz eltenni őt láb alól. Nem mintha összevesztek volna vagy valami. ha megkérdeznék. Myrtie soha többé nem érezte biztonságban magát mellette. Myrtle tehát egyedül ment vissza a Tim körül állókhoz. mit érzett. hogy egy kicsit megkavarja a dolgokat? – Nem lehetett mégis öngyilkos? – tettem fel a kérdést – Hátha csak Timnek támadt az utolsó pillanatban az a ragyogó ötlete. de nem sikerült rájönnie. és Max tudja. Később én is kerültem hasonló helyzetbe. ma már szívesen elmondaná az igazat. hogy Maxnak valami k öze van Tim halálához.Érti. hogy jobb lesz. ők ketten rá tudják bizonyítani Maxra az igazat. Úgy gondoltuk hát. hogy öngyilkosság történt. mit akarok mondani? Attól félt. hogy Noonan ne kapva kapna rajta. Noonan érezte. Volt nála valamicske pénz. biztosan beszélne.

kicsikém. hogy ő megint éhes. – Azt a MacSwaint nem Bobnak hívják véletlenül? – kérdeztem. és utána megigyunk még néhány csésze feketét. akár a disznóé? – Ő az. Bármire emlékeztek volna. hogy a lejtő tetején lőtték volna le. – Még nem. Ha jól emlékszem. Na. – Ó-lábú. az épület ellenkező oldalán. Több mint félóra beletelt. Nem. ő meg Max most nincsenek jóban.lőpornyomok voltak a homlokán. – De Maxnak alibije volt. Biliárdterme van a Broadwayn. könyökével földöntötte a poharát. Fukar disznónak nevezett. Ismeri? – Látásból. mielőtt szórni kezdeném a pénzt. aztán újból két feketével szegélyezett réssé szűkült. ott volt-e Max vagy sem. már akkor hangoztatták. s az álla hosszú. mi a véleménye? – Nem rossz tipp. hogy használni tudom. Hirtelen tágra nyílt a szeme. Pénzsóvár tekintete láttán elvigyorodtam. Négy tanúja volt rá. nem? – Volt hát. hogy együtt voltak vele. Rájöttem. Voltak a bárban. Egész idő alatt a szálloda bárjában tartózkodott. – Akkor beszéljünk az anyagiakról. Lehet. Erre kijelentette. nem kérek többet – mondtam. lehetetlen. Előbb látnom kell az eredményt. de ők négyen emlékeztek. Ő most mivel foglalkozik? – Pitiáner szélhámos. – A négy közül Peak Murry volt az egyik. Hozzám hajolt. Lehet. mire sikerült eljönnöm. És kellett hozzá még egy kis idő. Hat óra is jóval elmúlt. – Kösz. és megnéztem az órámat. amire Max megkéri őket. – Mindjárt hajnali öt. mire lekerült a tűzhelyről a palacsinta. a sonka meg a fekete. amikor még meg se kérdezték őket. Neki mindig van alibije. s aztán gurítottak volna le. akik nem emlékeztek rá. és nehéz nap áll előttem. és újból a gin után nyúlt. hogy én is az vagyok. hogy Peak most őszintén beszélne. * . Myrtle számításba se jöhet. és elszívjunk egypár cigarettát. hogy mindent felfaljunk.

aztán ránézett az írásra. aki beve zetett hozzá. Úgy tett. és értésére adtam. Szükségem is volt rá. hogy öngyilkosság történt. kiment. Miss Jennison? Rám emelte ijesztő szemeit. hogy adott esetben kéznél legyen. akinek kellett. és a következő tanúvallomást fogalmaztam: Tim Noonan közvetlenül a halála előtt közölte velem. Nagyon felüdített. Élettelen. Negyvenévesen is sikerült ugyan ginnel pótolnom az alvást. Végül előhúzta egyik formátlan ná dagadt kezét a takaró alól. Egyedül feküdt egy második emeleti kórteremben. mintha majdnem öt percre lett volna szüksége a rajta levő negyven szó elolvasásához. – Azt hiszem. de nem minden következmény nélkül. A másik négy ágy üres volt. nekiültem. hogy Max Thaler lőtte le. csak azért kell neki ez a papír. és keltsük azt a látszatot. és elvette a papírt. mint ötvenöt éves asszonynak: püffedt. hogy egyetlen órai késedelem ezrek halálát okozhatja (lehet. hogy h allgasson. sárga haja két vékony copfba fonva hevert a feje mellett a párnán. Az okmánnyal a zsebemben lementem az étterembe. és beültem egy kád hideg vízbe. Ezt Bob MacSwain detektív is hallotta. . püffedt hús. még egyszer megreggeliztem – főleg feketét ittam –. beengedtek Myrtle Jennisonhoz. – Dinah Brand megbízásából jöttem. és megkérdezte: – Honnan tudta meg? – A hangja gyenge volt és ingerült. A látogatási idő délután volt. Miután felöltöztem.ejtette az okmányt. Megvártam. Huszonöt éves lánynak éppúgy nézhette az ember. Végül a takaróra. – Aláírná ezt. foltos maszk volt az arca.Visszatértem a szállodámba. aztán elindultam a városi kórházba. hogy nem szó szerint így). Mohón megkérdezte: – Csak nem szakított Maxszal? – Tudtommal nem – hazudtam. MacSwain detektívnek kétszáz dollárt és egyezer dollárt érő gyémántgyűrűt adtam. amelyeket nem árnyékolt különösebben sötétre a körülöttük levő. amíg az ápolónő. de amikor meglengettem megbízólevelemet a Continental Detektívügynökségtől. aztán odatartottam a beteg elé az okmányt. hogy felüdüljek.

tőlem megkaphatja. Nekem már úgyis mindegy. hogy megszáradjon rajta a tinta. Érdekel is már engem. Kuncogni kezdett. hogy így kell meghalnom. Miss Jennison. hogy aláírta. és az okmány alá csúsztattam a noteszomat. – Hogy tetszem? Amint látja. milyen iszonyúan püffedt a teste a durva fehér hálóing alatt. – Nincs mit. hogy könnyebben aláírhassa. hadd lássam. Odaadtam neki a töltőtollamat. Csak az a rémes – és püffedt álla megremegett –.– És elvágassa a torkát a hülye. Felőlem mindenki megdögölhet. Nekem végem. . Adjon egy ceruzát. – Köszönöm. s ha aláírta. azonnal a kezemben legyen. Miközben legyezgetni kezdtem a papírral. végem. Visszahúztam rá a takarót. kivel mi történik. megjegyezte: – Ha ez kell neki. és hirtelen mozdulattal visszadobta a takarót a térdére.

Lovaglóülésben letelepedett egy székre. Végigjártam a bil iárdtermeket. azt mondom rá. Sem a városi címjegyzékben. Elhatároztam. – De ha már elhangzott. esetleg bezsebelhet egy kis gubát. hogy megijesszem Busht. Rágta egy darabig a gyufaszálat. így se jutottam semmire. zugkocsmákat..12. és a szájába dugott egy gyufaszálat. hogy igen. aztán majd este folytatom a vadászatot. . Az előcsarnok egyik távolabbi sarkában egy férfi leeresztette az arca elé tartott újságot. – Csak nem azt akarja bemesélni nekem. meg azt a kétszázegynéhány dollárt is. ha ennyi mindent akartam mondani – felelte. hogy reá fogadjon? És hogy csak később fogadott rá? Meg hogy maga azért ismerte a priuszát. volna egy perce számomra? – dünnyögte. Utánam jött. cimbora.. hol látok egy pár karikalábat. – Meg hogy nem Bush tanácsolta magának. amikor tegnap mellém szegődött? – kérdeztem. MacSwain volt. – Aztán kockán elvesztettem ezt is. hogy visszatérek a szállodámba. aztán kénytelen vagyok fél dollárt koldulni reggelire. Új leosztás Elindultam megkeresni MacSwaint. mert valamikor hekus volt? És hogy gondolta. hogy ha sikerül engem rávennie. trafikokat. szunyókálok egyet. aztán feltettem néhány óvatos kérdést. Felvittem a szobámba. Én az ágy szélére ültem. Bebolyongtam az utcákat. – De egy pillanattal se több – álltam meg. ha őrá fogad? – Kössenek fel. és lestem. Ólába volt és disznóálla. és mentem tovább a lift felé. hogy mit mond. Hanyagul biccentettem neki. – Sokat nyert? – Hatszáz dolcsit markoltam fel – Hátralökte a kalapját. – Nem lehetne négyszemközt? – kérdezte idegesen. amim előtte volt. és vártam. – Hé. Gondolja csak el! Könnyedén felcsípek hatszáz dollárt. és megvakarta a homlokát a gyufaszál összerágott végével. közömbösséget színlelve. és előbb körülnéztem bennük. sem a telefonkönyvben nem találtam a nevét. és odajött hozzám. ki vagyok. Nem jutottam vele semmire. aztán elkezdte: – Tisztázni szeretnék magával egy-két dolgot. Én. hogy tud ta.

A dolog akkortájt történt. és tovább rágta. – És maga sem az. Én sok mindenről tudok. – Annyira nem érdekel. . de hát mit várhat az ember. teljesen le vagyok égve. aztán hozzátette: – Ezért gondoltam. és elmesélem az egész históriát. Egyelőre cs ak azt tudja. – Egy vasam sincs. – Miért kötött Noonan útilaput a talpa alá? – Útilaput? Nekem? Én léptem ki. a fogpiszkáló felalá ugrált a szájában.. és meghalt. MacSwain. – Én nem vagyok benne olyan biztos. hat-hét évvel fiatalabb és tíztizenöt kilóval könnyebb nálam. Mind a két oldalon ismerős vagyok a viszonyokkal. Rajta. letette a papírt mellém az ágyra. Felállt. hogy Noonan rúgta ki. – Ne bolondozzon. Gondosan elolvasta. – Én úgy hallottam. ami ebben a városban folyik. egy kis pénzhez jutottam – tudja. és nyugodtan válaszolt: – Mi értelme mindenre a legcsúnyább szót alkalmazni. Elnevettem magam. a biztosítás –. – A válaszom: igen – feleltem. – A besúgóm akar lenni? Egyenesen a szemembe nézett. hogy felkeresem. Amikor a feleségemet autóbaleset érte. mesélje tovább. Mint volt hekus. és átnyújtottam neki. hangtalanul mozgott közben az ajka. – Elővettem Myrtle Jennison tanúvallomását. de én léptem ki. és kiléptem.Elismertem. mikor az öccse agyonlőtte magát. és azt is sejtem. mindkét részről. hogy ez bizony kellemetlen. – Hát akkor rosszul hallotta. Tudja jól. – Erről meséljen. és. sokat tudnék segíteni magának. hogy mire készül Poisonville-ben. – Előbb tisztáznom kell valamit – jelentette ki ko molyan. hogy maga a Continental embere. – Mindjárt visszajövök. s közben megállapítottam. hogy megpróbál-e megakadályozni. hogy miért keresett fel. hogy ilyen simán nem engedem meglépni. Valamikor én is a szakmában dolgoztam. Tudom. hogy eléggé erős és kemény fickó. ami az eszébe jut? – Adok én magának feladatot. ha egyszer ilyen világban élünk? – Hát igen – dünnyögte. visszadugta a gyufaszálat a szájába. vagy sem.. Tőle is megkérdezheti. – Még mindig komolyan megrázta a fejét. és összevont szemöldökkel nézett le rám.

Ő az ágy lábánál állt, és komolyan nézett le r ám. Én meg az ágy szélén ültem, és magam se tudom, milyen tekintettel nézhettem rá. Ez így tartott vagy három percig. Az idő egy részében felmértem a köztünk levő távolságot, és törtem a fejem, hogy ha rám támad, hogyan vessem magam egy csípőfordulattal hanyatt az ágyon, hogy az arcába talpalhassak. Ahhoz túl közel volt hozzám, hogy a pisztolyomat előránthassam. Éppen a végére jutottam a tervezgetésnek, amikor megszólalt: – Az a vacak gyűrű nem ért egy ezrest. Mázlim volt, hogy két százast sikerült kapnom érte. – Üljön le és meséljen. Megint csak a fejét rázta. – Előbb tudni szeretném, mire akarja felhasználni, amit mondok. – Börtönbe akarom juttatni Suttogót. – Nem arra gondolok. Velem mi a szándéka? – Velem kell jönnie a Városházára. – Nem megyek. – Miért nem? Maga csak tanú. – Csak tanú vagyok, de attól Noonan még megvádolhat bűnrészességgel, vagy azzal, hogy hagytam magam megvesztegetni. Esetleg mind a kettővel, örülni fog, hogy alkalma van rá. Nyilvánvaló volt, hogy az efféle szócsépléssel nem megyünk semmire. Határozottan kijelentettem: – Sajnálom. Akkor is velem fog jönni. – Próbáljon magával vinni. Kiegyenesedtem ültömben, és jobb kezemmel hátranyúltam a csípőm felé. Rám vetette magát. Hanyatt vágódtam az ágyon, megcsináltam a csípőfordulatot, és feléj e talpaltam. Remek fogás volt, de nem sikerült. Siettében, hogy minél hamarább elkapjon, véletlenül odébb lökte az ágyat, és én lepottyantam róla. A hátamon terültem el, mint egy béka. Igyekeztem gyorsan az ágy alá gurulni, és előhúzni a pisztolyomat őt me g a lendület, mivel engem elhibázott, átröpítette az alacsony ágy lábán meg az ágyon. Leírt egy szabályos bukfencet, és mellettem kötött ki a padlón, hanyatt. A bal szemének szegeztem a pisztolyom csövét.

– Szép kis paprikajancsit csinált mind a kettőnkből . Meg ne mozduljon, amíg felállók, mert lyukat lövök a fejébe, hadd csöpögjön bele egy kis ész. Felálltam, megkerestem és zsebre vágtam az okmányomat, aztán neki is megengedtem, hogy feláll jön. – Pofozza helyre a kalapját, és igazítsa meg a nyakkendőjét, hogy ne szégyenkezzem maga miatt az utcán – parancsoltam rá, miután végigtapogattam, és nem találtam nála semmit, ami fegyver lehetett volna. – Jó lesz, ha nem felejti el, hogy ez a pisztoly a felöltőm zsebében van, és rajta a kezem. Kipofozta a kalapját, helyre igazította a nyakkendőjét. – Ide figyeljen, hé – mondta. – Tudom, hogy sakk-matt vagyok, és hepciáskodással nem megyek semmire. Tegyük fel, hogy rendesen viselkedem. El tudná felejteni az iménti csetepatét? Érti? Hátha simábban megúszom, ha azt hiszik, hogy ellenkezés nélkül mentem magával. – Oké. – Kösz, cimbora. * Noonan ebédelni volt. Félórát kellett várnunk az előszobájában. Amikor betoppant, engem a szokásos Hogy van?, Hát az nagyszerű! – meg hasonló frázisokkal üdvözölt. MacSwainhez nem szólt, csak egy sötét pillantást vetett rá. Bementünk a rendőrfőnök dolgozószobájába. Az íróasztal mellé húzott számomra egy széket, aztán ő is leült. A volt hekusról nem vett tudomást. Odaadtam Noonannek a beteg lány vallomását. Vetett rá egy pillantást, felpa ttant a karosszékéből, és dinnye nagyságú öklével MacSwain arcába vágott. Az ökölcsapás MacSwaint keresztülrepítette a szobán, egészen a falig. A fal nagyot reccsent, ahogy nekiütődött, és a rajta lógó bekeretezett fénykép, amely Noonant ábrázolta néhány helybeli előkelőség társaságában, amint éppen egy kamáslis személyiséget üdvözöl, lepottyant a földre, a leütött ember mellé. A kövér rendőrfőnök három lépéssel ott termett, felkapta a képet, és szilánkokra törte MacSwain fején meg a vállán. Aztán lihegve, de elégedettségtől sugárzó arccal visszatért az íróasztalához, és jókedvűen megjegyezte:

– Ilyen patkányt még nem látott a világ! MacSwain felült és körülnézett. Vérzett az orra, a szája, az arca. Noonan ráordított: – Hé! Ide gyere! – Igenis, főnök – felelte MacSwain, feltápászkodott, és az asztalhoz szaladt. – Ha nem pakolsz ki mindent, megöllek! – mondta Noonan. – Igenis, főnök – felelte MacSwain. – Úgy történt, ahogy a lány mondja, csak az a kő nem ért egy ezrest. De tényleg azért adta a gyűrűt meg a kétszáz dollárt, hogy tartsam a szám, ugyanis éppen akkor értem oda, amikor azt kérdezte Timtől: ,.Ki tette, Tim?", Tim. meg azt felelte: “Max." Elég hangosan és érthetően mondta, mintha még-a halála előtt világgá akarta volna kiabálni. Ugyanis alighogy kimo ndta, meghalt, így történt, főnök, csak az a kő nem ért… – Fütyülök a kőre! – vakkantott rá Noonan. – És ne vérezd össze a szőnyegemet! MacSwain előhalászott a zsebéből egy piszkos zsebkendőt, megtörölte vele a száját meg az orrát, aztán tovább jártatta a száját. – Így történt, főnök. Egyéb minden úgy volt, ahogy akkor mondtam, csak azt hallgattam el, hogy hallottam, amikor Tim azt mondta, hogy Max lőtte le. Tudom, hogy el kellett volna... – Pofa be! – mondta Noonan, és megnyomott egy gombot az íróasztalán. Belépett egy egyenruhás zsaru. A rendőrfőnök MacSwain felé bökött a hüvelykjével. – Dugd be ezt a nyavalyást egy cellába, de mielőtt rázárnád az ajtót, dolgozza meg egy kicsit a csoport. – Jaj, főnök! – kezdett kétségbeesetten könyörögni MacSwain, de nem folytathatta, mert a zsaru elvitte. Noonan rám tukmált egy szivart, egy másikkal megveregette az okmányt, és megkérdezte: – Hol van ez a csaj? – A városi kórházban. Haldoklik. Nem volna jó, ha szabályszerű vallomásra bírná? Ez a papír ugyanis nem sokat ér a törvény előtt, csak a hatás kedvéért csináltam. És még valamit... Úgy hallom, Peak Murry meg Suttogó már nincsenek jóban. Nem Murry volt az egyik, aki alibit igazolt Suttogónak? – De igen – felelte a rendőrfőnök, felvette az egyik telefonkagylót, és beleszólt:

hogy én rendes fickónak tartom magát. hogy nincs Personvilleben olyan fontos személyiség. hogy rábizonyítsam. amikor betessékeltek a szobába egy hórihorgas. hadd folytassa. Amikor az anyánk beadta a kulcsot. hogy gondját fogom viselni. és megfogta a kezem. Csak azért. Azokkal vagyok kénytelen együttműködni. ami történt – folytatta. feltűnően fitos orrú. Peak Murry volt. Letette a kagylót. – De vége. hogy ugorjon be hozzám. John" – és én megígértem. kerek képű. Az öreglány rám bízta: “Viseld a gondját. és kérd meg. Meg is mondtam neki. akikre kénytelen vagyok hallgatni. Új leosztás. és kijelentette: – Nem mindig voltam rendes magával. – Hát ezért történt. hogy ez egy kicsit enyhe megfogalmazás. hol tartózkodott akkor Suttogó? – kérdezte szelíden. de nem szóltam rá semmit.– McGraw? – Aztán: – Keresd meg Peak Murryt. és mag a adott rá először alkalmat. amikor Tim meghalt. hogy hol tartózkodott Suttogó. szeplős fickót. hogy értem. mert rendőrfőnök az ember. akinek a kedvéért ezt elfelejteném. hogy van ez. Maga alighanem nagy problémát jelent valakinek. akik együttműködnek velem. És tartóztasd le Tony Agostit a tegnap esti késdobásért. – Lehajolt. – Érti. Ugye. Még nagyban udvariaskodtunk egymással. A rendőrfőnök zöldes szeme összeszűkült. Ismeri a dörgést. És aztán Suttogó meggyilkolta e miatt a ringyó miatt. mit akarok mondani? Bólintottam. és hegyesebb lett az orra. Ez a beszéd már tetszett. Úgy éreztem. Most valami más következik. – Tudja. miután székkel és szivarral kínálta Murryt –. maga Mock Lake-ben volt akkor este? – Igen – felelte Murry. amit akar. – Suttogóval? – Nem voltam egész idő alatt vele. Mit sem változtat a helyzeten. Mától fogva nincs. és fényesebb lett. – Éppen arról beszélgettünk – kezdte a rendőrfőnök. – De hát tudja. s ez nekem is nagy problémát jelent. Vannak. Esküszöm magának. . mire akarok kilyukadni? Másfél éve történt a dolog. még nem mindig csinálhat azt. – Nem. felállt. kifújt egy vastag füstgomolyt. Tim még kölyök volt. – A lövés időpontjában vele volt? – Nem. Érti.

csak a csecsemő nem hízik úgy. Jerryvel meg Kellyvel. hogy egész este együtt voltak a bárban. hogy Suttogó megkért rá. Kelly mesélte. – Az igaz – ismerte el a hórihorgas. . Mi egész idő alatt itt voltunk. Noonan áttelefonált az ügyészségre. Peak – mondta a rendőrfőnök. hogy szabályszerű tanúvallomást vegyenek fel Myrtle Jennisontól is. Aztán Noonan. Úgy érezt em. Peak! Eddig azt állította. és visszatértem a szállodámba. Nem tartottam velük. hogy Timet kinyírták. Hogy vannak a gyerekek? Murry elmondta. Miért ne tettem volna meg ennyi szívességet egy barátnak? – És ha vádat emelünk maga ellen hamis tanúzásért? – Ugyan már. Megígértem a rendőrfőnöknek. – És Kelly tényleg úgy mondta. George Kellyvel meg O'Briennel? – kérdezte a rendőrfőnök. Éppen kifelé indultam a bárból. – Bíróság előtt nem tettem tanúvallomást. hogy fedezzem. és Darttal meg egy gyorsíróval jegyzőkönyvbe vétette Peak vallomását. és hátradőlt a székében. amit csinált. aki a bárpult mögött állt. mert megkérte rá őket? – O'Brien igen. hogy igyák egyet velük. Visszafordultam. de hát ami történt. – De ez csak annyit jelent. O'Brien azt mondta: “Persze hogy itt" – és amikor Suttogó rám nézett. – Az istenfáját neki. hogy később majd benézek hozzá. De ma már nem látok rá okot. hogy vele voltak. megtörtént. amikor összefutottam Suttogóval. ahogy szeretné. A másik kettőről nem tudom. – Köszönöm. szükségem van egy kis alvásra. ne vicceljen. Mielőtt elment volna. hogy Timet kinyírták? Nem úgy. – Murry erélyesen sercintett egyet a köpőcsészébe. igaz?" – és O'Brienre nézett. hogy mondjam azt. hogy remekül. – És mi van Jerryvel. – Nem kellett volna azt csinálnia. Dart és a gyorsíró elindultak a városi kórházba. Mire Suttogó azt mondta: “Egy jó alibi sose árt. – Ők is azért mondták. én is azt mondtam.A rendőrfőnök elégedetten sóhajtott egyet. hogy holtan találták? – Pontosan a kinyírták szót használta.

az egyik vállán öt centire felfeslett a varrás. amit meséltem? – kérdezte. ha jó fiú lesz. Vágott rám egy grimaszt. ne szóljon közbe. amíg végigmondom. Maga különben is főleg Noonanra pályázik. Ne. engem is jobban szeret. hogy lesegítse rólam a felöltőt. Nem szabad így kiadnom Maxot. ugye. hogy majdnem elaludtam benne. – Gondolkoztam rajta. – Kezdett már valamit azzal.13. Ide tud most jönni? A megvetett fehér ágyra pillantottam. nem? Nos. és már kezdte is: – Szeretném. Lamentált. amikor becsöngettem a lányhoz. annyi adatot kap tőlem Noonanról. amit akkor mondtam el Maxról. Sárgásbarna gyapjúruha volt rajta. és nem nagy lelkesedéssel mondtam igent. amit az éjszaka meséltem. és elmondta. Meleg mutatóujjával megszámolta a bal kezemen az ujjperceket. hog y már délelőtt tíz óra óta próbál elérni. Dinah Brand kijött elém a haliba. amíg beszélünk. amikor dühös voltam rá? Vagy nem? – Miféle disznóságot tud Noonanról? – kérdeztem. . és ezúttal békén hagyja Maxot. ha megtenne valamit a kedvemért. – Megígéri? – suttogta. – Egyelőre nem. Várjon vele. Csakugyan aljasság lenne. ugye? Nem tagadtam. ma délután esetleg elsütöm. hogy egyszer s mindenkorra elintézheti. Az újabb kád hideg víz annyira nem hatott rám. mint hogy felhasználja. – Ne. Bevezetett a nappaliba. ha nem foglalkozna azzal. Dannek volt igaza. Nem látszik rossznak. Azt inkább szeretné. Dan Rolff engedett be. Várja meg. mit akar. – Szeretném. Maga engem meglehetősen kedvel. Kétszáz dollár tíz cent Éppen a mellényemet gomboltam ki. amikor megszólalt a telefon. Sem a külsején. nem? És. Megszorította a bicepszemet. sem a viselkedésén nem látszott. hogy előző éjjel valami rendkívüli történt. Azt hiszem. Leült mellém a díványra. Dinah Brand volt.

A többiekről nem tudtam. Isten bizony. a soványabbik lesett be a szobába. és befogná a száját. Jerry vontatott hangon. amit az este mondott. Mind a két kezében pisztoly volt. – Üljön le! – szólt rám egy hang. Hol van Dan? A sovány. csapott állú fickó. Köztünk állt a lány. a fürdőszoba padlóján. bocsánatot kért azért. aztán vállat vont. Egy forradásos arcú. és én bedőltem neki. De azért még nincs joga árulót csinálni belőlem. Rekedten suttogó hang volt. – Egyelőre nem. így volt. bosszús képet vágott. Elengedte a karomat. Mire leültem. Az ebédlő ajtajában állt.. Max egyedül jött ide. Vastag lábszárán hátul mindkét harisnyáján kanyargós csíkokat rajzoltak a leszaladt szemek. Dinah Brand szembefordult Thalerrel. . Csak a hangját hallottam.– Esküszöm. és élesen megkérdezte: – Csak nem járt máris Noonannél? – De igen. A löttyedt ajkú. akit Suttogó két nappal előbb Jerrynek szólított a jelenlétemben. biztosan leülne. – Akkor kár is próbálkoznom – állapította meg rosszkedvűen. hogy elintézzem magával a dolgot. és előadta. Persze. hogy örökre szakítottam Maxszal. mennyi pénzt markolhatnánk fel. A válla fölött a két szőke fiú közül. A karomba vájta az ujjait. mintegy mellékesen közbeszólt: – Ha a fenekébe röpítenék egy golyót. Dinah Brand felugrott a díványról. Oké? Suttogót nem láthattam. csak trükk volt az egész. Thaleré. szőke fiú válaszolt: – Az emeleten. Az emeleten kellett volna megvárnia. akik ugyancsak ott voltak a King Streeten. hatalmas pisztollyal az egyik kis kezében. ha kiszolgáltatnánk magának Noonant. már a haliba nyíló ajtóban is álltak. Én nem. – Mit tud Noonanről? – Előbb az ígéretet! – Nem. Kénytelen voltam leütni. a dühtől fojtott hangon kezdte magyarázni: – Erről nem tehetek. Sarkon fordultam. Felálltam. vörös képű alak állt mögötte. és hátat fordítva Thalernek.. be is lépett.

Elkapta a hadonászó lány egyik karját. A fiú úgy tett. A fiú elengedte Dinah karját. és a másik öklével gyomron vágta. Tisztességes ütés volt.– Max Thaler – mondta –. A golyó a jobb szeme alatt találta el a fiút. Ezúttal jogosan kapja el. Megperdült maga körül. Sejtettem. mintha üres bal kezével el akarná kapni. hogy ha a szőke közelebb ér hozzá. Előrántottam a pisztolyt. a maga pártjára álltam. – Vissza! – suttogta élesen Thaler. egy rúgással megállítja. az egész társaság! Semmi közöm hozzá. – Amikor Noonan csakugyan magára akart kenni valamit. és újból támadásra indult. És azután is csendben maradt. – Vissza! – suttogta másodszor is Thaler. A lány villámgyorsan szembefordult vele. és vigyorogva beljebb lépett a szobába. El őbb lőtt. vagy soha. hogy Thaler megkérdezte: – Szóval. Bizonyított tény. – Tudja jól. átfurakodott Jerry mellett. mint én. és tüzelt. és hátracsavarta. Megvetően legörbítette keskeny ajkait. Dinah Brand ismét dühbe gurult. te nyavalyás kis. aki leütötte Rolffot. és takarodj az útból! – suttogta erélyesen Thaler.. Most. aztán előhúzott a farzsebéből egy gumibotot. Ha célzok. – Maga éppen olyan aljas. hogy mi bajuk van egymással! Ki innen! A szőke fiú. és célzás nélkül Thalerre sütöttem. Szinte az egész testsúlyával a bal lábára nehezedve figyelte a fiút. és pár lépést hátratántorodott. egy férfinak is becsületére vált volna. A fiú nem hallotta. és az arca felé sújtott a gumibottal. mint a márvány. A feszült pillanatokban sikerült a farzsebemhez nyúlnom.. Az arcáról eltűnt a vigyor. A szoba közepén állva hadonászni kezdett a karjaival. Hiba volt. mint ő. . Acsarogva közeledett a lányhoz. Csak a vállát akartam eltalálni. hogy maradék álla se látszott. hogy ez nem igaz – válaszoltam. és üvöltött: – Ki innen. gondoltam. És a csapott állú Jerry röhögés közben is rajtam tartotta a szemét. halálos sebet is ejthettem volna rajta. és háttal Dinah Brand karjaiba dőlt. maga meg Noonan megpróbálják rám kenni az öccse halálát? – Nem kell próbálnunk. – Pofa be. Tátott szájjal kapkodott levegő után. Nagy meglepetésemre a lány mindkét utasításnak engedelmeskedett. Jerry úgy röhögött. A lány arca kemény volt.

hogy kikerüljek az ajtó vonalából. megjelent Dinah Brand. ahol Thalernek kellett lennie. akár bábunak is nézhette volna az ember egy férfidivatáru-üzlet kirakatában. A szőke fiú – aki már holtan hevert a padlón. Mivel nem tudhattam. aztán négykézláb odébb kúsztam. és vártam. és visszament a nappaliba. Aztán az ajtóban. Ha nem lett volna az a gonosz kis szája. köztem és Rolff között – alaposan elintézte. felém intett a fejével. gyorsan átvettem a pisztolyt a bal kezembe. – Hát ez remek – vigyorogtam rá Tha lerre. . Jerryre pillantott. Már kerestem. s a lendület Jerryvel együtt kivitt a haliba. és kifejezéstelen az arca. s éppen a pocakom közepére céloz vele. kidugta a nyelvét a foga közt. a mögötte álló vörös képű fickót leterítette a golyóm. hogy hol haraphatnék bele. Így már korántsem volt olyan remek. hogy ezt a játékmodort nem szeretem. alighanem zavart volt az arcom. ahol az állát sejtettem – ha netán csak tettetné magát –. Thaler ott volt a hátam mögött. – Dobja el a pisztolyt – szólt rám Rolff. elmosolyodott. Suttogó a szoba közepén állt Üres volt a keze.Lövése megperzselte a csuklómat. Dinah-ra néztem. az esélyeink legalábbis egyenlőek voltak. ahol egymásba gabalyodtunk. én meg rávetettem magam. Jerry még egyszer megpróbált rám lőni. Dan Rolff állt mögötte. A halott fickó szőke feje Jerry térdének ütődött úgy. ez a parti Dané – világosított fel. Még egyszer behúztam neki egyet oda. De azért elég jó helyzetben tartottam a pisztolyt a kezemben. – Úgy látszik. Pillanatnyilag csak a vérem zúgását hallottam a halántékomban. amelyen beestünk. és eltérítette a pisztolyomat. de gyorsan kellett cselekednem. hogy Rolffnál még egy pisztoly van. hogy elvesztette az egyensúlyát. De ha Thalert nem sikerült is eltalálnom. A fal mellett kuporogva megcéloztam a nappalinak azt a részét. amikor hirtelen elernyedt alattam. Bevittem Jerrynek két horogütést. aztán rám. pisztolya csövét a kis gengszter veséjének szögezve. Jerryvel nem volt nehéz elbánni. belerúgtam. Megvonta a vállát. – Tényleg? Igazán megmondhatná neki valaki. A lány zavarta meg: nekilökte a hullát. és csak akkor vettem észre. Csupa vér volt az arca. aztán fejbe vertem a pisztollyal. Óvatosan utánamentem. mennyire sérült meg a csuklóm. Az ugrással elkerültem Thaler golyóját.

Nem látszott valószínűnek. és átfogta erős karjaival. Közben Dinah Brand óvatosan végigosont a szobán. – Kétszáz dollár tíz centért? – Annyiért. drágám – felelte. – Várjon! – kiáltott fel Dinah. Ne csüggedjen! Legalább még egy ajánlatot! – Kétszáz dollár tíz cent. – Vágtam egy fintort Thalerre.. – Ha most pofozza fel. A lányhoz beszéltem. de nem vette le rólam a szemét. Thalerben nem bízhat többé. – Kezd könnyelmű lenni! De még mindig nem jól értem. hogy ne kelljen kilőnöm Rolff kezéből a fegyvert. biztos. – Beszéljünk az anyagiakról. Egy centtel se több. – Ahogy tetszik. hogy Thalert is viszem magammal. amit tenni készül. De már csapdában volt. – Kétszáz.. mint ahogy az sem. – Úristen! – kiáltott fel a lány.Rolff megismételte: – Dobja el a pisztolyt! Éles hangon válaszoltam: – Eszem ágában sincs! Tíz kilót fogytam. semmi kedvem még tízet fogyni. – Csak nem fogsz. tehát semmi értelme. – Nyissa ki a fülét – feleltem. hogy a lányt bármi más megakadályozhatja abban.. hogy két barátot is szerez vele magának: Noonant meg engem. de többet nem. amíg még egyszer elcsíphetem. a szavába vágtam a tébécésnek. – Ennyiért nem megyek bele. próbáljon meg nyugton maradni. Mind a két karját leszorította az oldalához.. – Vén zsugori – felelte. De a lány csak nevetett. – Száz dollár – ajánlottam fel. hogy neki segítsen. – Dinah! – kiáltott fel Rolff. és figyelmeztettem: – Ha kezdődik a tánc. – Dinah! – tiltakozott Rolff. mi van maguk közt – jelentette ki Rolff –. – Nem érdekel. hogy rálő a leányra. – Csakhogy sikerült végre készpénzajánlatot kicsikarnom magától! De ennyi nem elég. szorosan Rolff mögé lépett. –Tényleg lövöldözni akar? – Innen csak úgy teszem ki a lábam. amíg megpróbáltam elcsípni ezt a jómadarat. – Ennyit még megér nekem. Mikor láttam. és nincs szándékomban egyiküknek sem. A lány elnevette magát. . Mögött e állt a lány. hogy Rolff mögé ér. és elég erős volt hozzá. hogy elbánjon vele. – Olyan jól kezdte.

aztán összeesett. Rolff tett két lépést az ebédlő felé. – motyogta fáradtan.. és közöltem vele. Felhívtam Noonant. – Meg ne ölje. de a ballal továbbra is rászegeztem a pisztolyt. Én meg kituszkoltam Thalert a haliba.. – Nem érdemes. Gyorsan kiszedtem Rolff kezeiből a fegyvereket. aztán tovább a lépcső alatti fülkéig. – Atyaisten! – kiáltott fel Noonan. ahol volt egy telefon. Azt is megmondtam neki.Jobb kezemmel félrelöktem az útból Thalert. Dinah odaugrott hozzá. el a még mindig eszméletlenül heverő Jerry mellett. hogy elfogtam Thalert. amíg odaérek! . hogy hol vagyunk. Dinah elengedte a tébécést.

s miközben mi többiek egymással voltunk elfoglalva. és elolvastam a részletes vallomást. Noonannél viszont nem volt diadalittasabb fickó a Mississippitől nyugatra. Már be volt kötve. és bekísértette a börtönbe – a börtön a Városháza legfelső emeletén volt –. akit nem dolgoztathatott meg. de Suttogó még így is túlságosan jelentős személyiség volt Poisonville-ben. Még az sem ronthatta el az örömét. . Max Suttogó elfogatásinak híre gyorsan elterjedt. hogy tegyék lakat alá. és ettől nem tágított.14. a rendőrfőnök emiatt halálosan gyűlölte. a kíséretében levő zsaruk meg én bevonultunk a Városházára a kis gengszterrel és Jerryvel. Noonan végül is belefáradt a foglyával való nyűglődésbe. Amikor Noonan. Én elszívtam Noonan készletéből még egy szivart. nem bánhatott vele akárhogy. Thaler olyan fogoly volt. akiben megakadt a Suttogónak szánt golyóm. amit Dinahtól és MacSwaintől már nem tudtam volna. amikor két civil ruhás zsaru behozta a vörös képű fickót. amelyet a kórházban fekvő lányból szedett ki. hogy fáj a csuklóm. hogy nem mindenki örül. Noonan emberei – a szokottnál is siralmasabb társaság – sápadtan. Suttogó megölte a rendőrfőnök öccsét. hogy csak az ügyvédjének hajlandó beszélni. A rendőrfőnök meg akart hívni magához vacsorára. kiosont a hátsó ajtón. Kijelentette. aki időközben magához tért. és valójában csak megperzselődött egy kicsit. nem szolgáltathatott ki a pofozó embereknek. Látszott. de én kitértem a meghívás elől. És akármennyire gyűlölte Noonan a gengsztert. Azt hazudtam. Még erről beszélgettünk. Nem tartalmazott semmit. hogy Suttogó esetében nem alkalmazhatta a harmadfokú vallatást. senki másnak. legalább százan ácsorogtak a kapu körül. és bámultak meg bennünket. Suttogót pedig semmivel se lehetett megijeszteni. idegesen járkáltak körülöttünk. Csak egyik bordája tört el.

Felálltam. és megállapítottuk. – De ha még segített is elfogni azt a csirkefogót.Noonan emberei egy orvos rendelőjében csípték el. Bementem hát a szálloda éttermébe. hogy ha bármikor szüksége lenne valamire. a gyomrom is követelőzni kezdett. hogy örömöt szerzek vele magának. Mivel azonban már majdnem este nyolc óra volt. hogy maradjak a hallban. és visszatértem a szállodámba. Az illető valaminek az árnyékából egy másik valaminek az árnyékába o sont. Ezért kértem. amelyből erőteljesen tüzeltek hátrafelé. és a túlsó végén lámpák égtek. de az alsó része Suttogó arcához tartozott. A rendőrfőnök az elmúlt néhány órában már vagy ötödször vagy hatodszor szorongatta meg a bal kezemet. amikor felbukkant az utcán egy nagy sebességgel robogó autó. megmondhatja neki a nevemben. az utcai lámpa világánál két arcot pillantottam meg a kocsi első ülésén. Az illetőnek ugyanis észrevehetőleg ó-lába volt. Ekkor történt. ha békén hagyom – biztosított. amikor Suttogó kocsija elrobogott előttem. hogy a Városháza környékén lövöldöznek. Aztán egy bőrfotel megkísértett. és elküldte az embereivel a kórházba. aki ismerte egyik ismerősömet St. – Nekem az is elég lenne. amíg elszívok egy szivart. és elhallgattattam. A mellékutca. és elindultam arrafelé. Azt feleltem. de még megjegyeztem: – A Brand lány tette lehetővé. és előhúztam a pisztolyomat. A rendőrfőnök nem tudott kiszedni belőle semmit. A bejárathoz siettünk. ahová behúzódtam. Ennek az lett a következménye. Gyorsan behúzódtam egy mellékutca torkolatába. hogy őt meg Rolffot ne tartóztassa le. A mellette ülő alak arcának a felső részét eltakarta ugyan a szemébe húzott kalap. . és búcsút vettem. A valamik szemétládák lehettek. hogy éktelen lövöldözés tört ki az utcán. Amikor az autó egy vonalba ért velem. Már majdnem kétharmadát megtettem a távolságnak. A vezető arca nem volt ismerős. hogy elfogjam Suttogót. Leráztam a nyakamról a vasutast. hogy beszélgetésbe elegyedtem egy denveri vasúti tisztviselővel. hogy megmondom. Csak a vetett fehér ágy járt az eszemben. mindig számíthat rám. Köztem és a világosság között éppen akkor mozdult meg egy alak. Egyszerre megfeledkeztem Suttogóról. az utca másik oldalán folytatódott. Louisban.

és utánavetettem magam. hogy azt a fickót nem tarthatja sokáig lakat alatt. Valaki lyukat robbantott a börtön padlózatába. – Álljon meg. miért kapták el Suttogót? – kérdeztem. maga az? – kérdezte. Ezért aztán habozás nélkül a csúszós mellékutca közepén rohantam előre. hogy Suttogó. ahol utolértem MacSwaint. – Micsoda? Mi ütött magába? Megőrült? – Pisztoly van a bal kezemben! – figyelmeztettem. – Maga ölte meg. – Tudja. Suttogó. hogy nekivágok a domboknak. aki ne csak Suttogónak nevezte volna. Háromnegyedénél lehettem az utcának. hogy Thalert Maxnak nevezik. beleszimatolva a sötétségbe. és gondoltam. akkor nincs nála fegyver. – Én – ismertem be. ki viszi vissza a dutyiba. – Ja. én aztán elváltam a többiektől. Fogadni mertem volna. Én meg a többiekkel együtt megléptem a lyukon át. vagy lövök! Szaladt még néhány lépést. Volt ott néhány pofa. ki ölte meg Timet? – Mi? Hát hogyne. hogy Suttogó lőtte le? Mi ütött magába? – Tim nem azt mondta. – Suttogót kaptak el az este – tájékoztattam. A robbantáshoz semmi közöm. zsarukkal megrakva. Ne feledkezzen meg a pisztolyomról! . Ebben a városban semmi esetre sem. hogy Max. be a mellékutca folytatásába. amikor észrevettem. hogy MacS. – Persze. – Nofene! Hát ezért! Noonan tudhatta volna.Még egy kocsi húzott el előttem. MacSwain. de meghalt. aki sakkban tartotta a zsarukat. – De hát ide figyeljen! Nem maga Tim mondta a csajnak. Csak kihasználtam az alkalmat. aki ész nélkül menekül előlem. – Hogyhogy maga szabadon szaladgál az utcán? – Magam se tudom. Még mindig ott álltunk. – Tudja. Együtt lépett meg az egész társaság. Átrohantam az úttesten. Azt mondta. ahol az ó-lábú alak bujkált. hogy ha csakugyan az én emberem. belelesve. belefülelve. aztán megállt és visszafordult. mielőtt végigmondhatta volna. Nőket hallottam már. de férfit még soha. mintha nem lett volna mindegy. Mert megölte Timet. hogy egy árnyék válik ki egy másik árnyékból: egy ember. – Állj! – kiáltottam. vagyis MacSwain-t akart mondani. Az első kocsira tüzeltek belőle. Tim nem azt mondta.

– Hagyja már abba – könyörgött – Tudja jól. hogy ez nem igaz. és rimánkodni kezdett: – Úristen. – Ezen még nem gondolkoztam – ismertem be. – Akkor is elmondjuk Noonannek. Badarság. amit tehetek. Az tett bolhát a fülembe. Ha hagyom. – Azt mondta. Úgy döntött.. ahogy szeretné. csak azt ne! A saját kezével fojt meg! – Álljon fel. megteszem magáért. – Azt akarja mondani. a hadiállapot fenn is marad. Ennek még utána kell néznem. mire készülök Poisonville-ben. hogy maga nem próbálta többet zsarolni azt a lányt. az isten szerelmére! – Bánom is én. és mondjuk el szépen az igazságot Noonannek. hogy Noonan továbbra is Suttogót higgye Tim gyilkosának. Ha nem beszél. ha badarságnak hangzik – feleltem. – De nézzük csak: maga meg a felesége szakítottak. kézbe vegye a dolgot. hogy badarság. majd beszélek én Noonannek. hogy inkább nekem gyón. és újból siránkozni kezdett. gyerünk. vagy Noonannek. Miért maradtam volna utána a helyszínen? Igyekeztem volna alibit szerezni. Tim meg szoknyabolond volt. és hagyja abba az ordítozást – mordultam rá. – Tudja jól. mióta tudja.– Miért ölteni volna meg én? Tim Suttogó nője után. De ha maga nem akar nekem segíteni. De ha szépen meggyón nekem. sejti. A feleségem beleesett Timbe. – Fogalmam sincs róla. hogy nagyjából megmondom neki az igazat. igaz? Talán valahol itt kell keresni az okot. hogy csakugyan próbál tenni valamit? Megkockáztattam. És döntsön gyorsan. ahogy mondja. Vagy nekem gyón. hajlandó beszélni? – A saját kezével fojt meg – nyöszörögte. – Mit képzel? A markomban van. . Valószínűleg úgyis nagyon lesújtotta Suttogó szökése. MacSwain térdre verette magát a sáros utcán. nem voltam-e azelőtt rendes ember. – Rendben van. hogy lássa. – Mit tud tenni? – kérdezte kétségbeesetten. – Megígéri? – Nem ígérek semmit – feleltem. úgy megy-e minden. Azért maradt ott. hogy nem árul el neki? – kérdezte mohón. de tényleg úgy van. Akárkitől megkérdezheti. Semmi kedvem egész éjszaka itt álldogálni. és ha kell. Ezért tértem rossz útra.. – És honnan tudhatom. hogy a célom fenntartani Noonan és Suttogó közt a hadiállapotot. Ettől legalább megvigasztalódik. – Hogy miért maradt a helyszínen? Mert akkor még hekus volt. Hagyja már abba. – Nos. ha visszamegyünk. mint Suttogó. Akkor azt is tudnia kell.

Amikor a pisztoly elsült. amíg odaér a lány. Ez már sok volt. Csak akkor gondoltam rá. utánaszaladtam. És ez a legtöbbször nem volt könnyű. A hely éppen alkalmasnak látszott. hogy halljam. Mindenesetre csúnyán összevesztünk. Én el akartam venni tőle. nem értettem. hogy amire csak kedve támadt a feleségemnek. mit mond. hogy semmi vész. Megvártam. Tim el akarja venni. De akkor este Mock Lake-ben véletlenül futottam össze Timmel. Amikor végleg kutyaszorítóban érezte magát. mintha szabályszerűen akarnám intézni az ügyet – akkor még hekus voltam –. De mikor a lány elmondta. Helen nem volt szajha. ha képes lettem volna nemet mondani. de persze csak azért. De nemsokára meghallottam. mind a kettőnk keze rajta volt. de túl messze voltam. Eleinte húzódoztam. meghallottam. De alig bújtam el. de közben meghalt. és beadja a válókeresetet. Lehetővé tettem neki. és hozzátette: . és tudjam mihez tartani magam. Ő meg annak a Jennison lánynak csapja a szelet. hogy annak rendje és módja szerint elvegye Helent. Nem is volt mostanáig. amikor Tim megpróbálta kimondani a nevemet. Éppen akkor értem oda. De már többen is közeledtek. mit mond Tim. az élő istenre. amíg maga el nem kezdte bolygatni a dolgot. Pedig mindkettőnknek sokkal jobb lett volna. Ide-oda topogott a sárban. az öngyilkossággal fenyegetőző levéllel. Hogy férjhez mehessen Timhez. hogy Tim lamentál. Amikor láttam. igyekeztem biztosítani neki. Gyáva alak volt. Közben folyton hallottam. és dulakodás közben elsült. az a Myrtle Jennison. hogy tisztázzuk a dolgot. Esküszöm. De nem akartam elsőnek odaérni. mit akar. és a szálloda felől futva jött egy nő. hogy Tim azt a Myrtle Jennisont kerülgeti. Bebújtam a bokrok közé. én is odarohantam. hogy állok. a kétszáz dollárral meg a gyémánttal. De nem tehettem egyebet. így aztán azt is hagytam. Azt hittem. hogy csak így lőttem rá. Amikor a lány odaért. úgy tettem. hogy lefelé megy a lugasokhoz. amikor a lány előállt az ajánlattal. Ezt már nem t udtam elviselni. már tudtam. előrántotta a pisztolyt. Suttogó neve is lehet.Olyan férj voltam. Szerettem volna visszamenni. hogy amit mondott. hogy nyöszörög és mond valamit. Valószínűleg mind a ketten eléggé be voltunk szíva. hogy elköltözzön hazulról. hogy tudjam.

lopakodva. hogy ne kelljen találkoznia velem. hogy ezért a fortyogásért nem kis részben én vagyok a felelős. belerúgott. hogy szívesebben lennének valahol másutt. Köszönés nélkül kisurrantam. Mi lenne. Egy három emberből álló csoport haladt el mellettem. hogy vigye el. egy ütött-kopott fekete túrakocsi robogott végig teljes sebességgel az utcán. s noha tudtam. – Visszamegyünk a Városházára – mondtam. – Hoztam magának egy elveszett tárgyat – mondtam. * Noonan dühösen járkált fel-alá a szobájában. Ha ugyan baleset volt. ha odavinném. Poisonville kezdett fortyogni a fedő alatt. hogy jó tizenkét órát nyugodtan végigaludjak. Tom Cook. autóbaleset érte. – Tartsa a száját. Valaki telefonon kereste Noonant. Noonan egy ökölcsapással leterítette az exhekust. és s zidta az előtte álló öthat zsarut. Egyenesen a 6-os villamos alá hajtott a Fordjával. és elindultam vissza a szállodámba. – Ha úgy történt a dolog. Akkor itt is maradhatok. Vigyorogva néztem utána. Valamivel messzebb egy férfi átment az utca másik oldalára. Pedig nem ismertem. és az ottani seriffnek adnám át? – Ne. hogy ő sem ismert engem.– A rákövetkező héten meghalt a feleségem. Ott Keefer szenátor veje a seriff. . sunyi tekintettel. Ha lett volna rá valami esélyem. és me gállt a síneken. a Tanner lejtőjének az aljában. Több nem követte. Északi irányban valahol pisztolyok pukkantak. – Az kívül esik Noonan hatáskörén. Amikor a szállodához értem. – Ebben a megyében van Mock Lake? – kérdeztem. Aztán egy lövés csattant a közelben. Noonan Keeferen keresztül ott is hozzám fér. – Nem. éreztem már magam annyira bennszülöttnek. – Nem adnának rá módot. és magam elé löktem MacSwaint. önként a bíróság elé álltam volna. legalább módjában lesz a bíróság előtt tisztázni magát. aztán odaszólt az egyik emberének. Látszott rajtuk. ahogy mondja. De ezeknél? Nincs. zsúfolva volt emberekkel. és való színű. Boulder megyében.

.

mikor mind a hárman leültünk. min dolgozom itt? – kérdeztem. 537-es szoba. Mickey Linehan hórihorgas. mint egy kisfiú. Az Öreg a Continental San Franciscó-i fiókjának az igazgatója volt. vörös képén rendszerint hülye vigyor ült. hogy egyesek Poisonville-nek nevezik. Mit tudtok Personville-ről? Dick csak a fejét rázta. már fel is öltöztem. és kordont húzhassanak. Az ügynökségen az a vicc járta róla. Remek detektív volt mind a kettő.15. Olyan volt. Mire megérkeztek. Tegyétek be a cókmókjaitokat a megőrzőbe. – Mit mondott nektek az Öreg. mint egy csörgőkígyó. Lehetőleg feltűnés nélkül. udvarias. méltóságteljes egyéniség volt. s kerek. – Itt vagyunk – jelentette. magas sarkú cipőt viselt. – És valószínű. és miket műveltem. Cedar Hill Kevéssel dél után Mickey Linehan telefonhívása ébresztett fel. – Hol a fogadóbizottság? – Valószínűleg megálltak valahol. álmos hangon: . illatosította a zsebkendőjét. az arca sovány és ingerült. akkora. és ezt komolyan is gondolják. és az is volt. Dinah Brand jelentkezett. kínkeserves feladatokra küldött ki bennünket. és gyertek a szállodámba. hogy még kánikulában is tud jeget köpni. mit tudtam meg én a városról. amikor megszólalt a telefon. A füle elállt. csapott vállú alak volt. két napja nem kapott tőled jelentést. és a végletekig takarékoskodott a szavakkal. idomtalan teste mintha minden pillanatban szét akart volna esni alkatrészeire. Hogy magasabb legyen. Mickey válaszolt is: – Én csak azt tudom. mint egy bohóc. ha öngyilkossággal felérő. hogy táviratilag kértél erősítést. nem sokat tud – felelte Mickey – azonkívül. Dick Foley kanadai volt. mint két piros vitorla. Poncius Pilátusnak is neveztük. hogy még néhány napig nem is fog kapni. Azt mondta. hegy kötelet szerezzenek. – Úgy vettük észre. Már a vége felé jártam. körülbelül olyan melegszívű. mert olyankor is kenetesen mosolygott. Erre elmeséltem nekik. Nyájas.

Úgy kell eljárnotok. – Azt szeretném. Az öreg nem sokat teketóriázna. És Poisonville-ben magasabb erkölcsi elvekről már régóta szó sem lehet. ahogy a legjobbnak látja. a Finnt kutatnád fel. ha te Pete-et. Yard és Noonan. hogy az ügynökségnek vannak bizonyos előírásai és szabályai. Meg akarom találni a módját. de ez az egész kínaiul van számomra. – Az jó lesz – felelte. az ő baja. ők maguk fogják helyettünk . ahogy én jártam el eddig: akkor és azt cselekedni. ha szemmel tartod a Finnt.– Hello! Mi van a csuklójával? – Csak megperzselődött egy kicsit. – És ha megtaláltam ezt a finn úriembert – szólt közbe Mickey –. nem muszáj a sajnálatos részleteket is jelentenem – válaszoltam. – Egyelőre elég. ahogy szeretném. hogy milyen tökfilkó vagyok. Egy jelentésben nincs helye a kényes részleteknek. magához is beugróm pár percre. Igaz? – Ha úgy sikerül a dolog. Ha sikerül eléggé megkavarnunk a dolgokat. és nagyon szeretném. amikor és amit lehet. illetőleg Yard és Thaler közé is. Amikor befejeztem. hogy meg ne mutatnátok. – Rendben van. rááll-e. – Nagyon helyes. miben sántikálsz. hogy hagyja békén Suttogót. csak azt nem. de munka közben úgy boldogul az ember. A kétszáz dollár tíz centtel. mit csináljak? Nem szeretnék hencegni vele. és mindenáron szeretne bosszút állni az öccséért. Átkozottul ravasz fickó. és mit és hogyan akarsz csinálni ezután. Otthon lesz? – Hány órakor? – Hát úgy három körül. Dick meg Yardot. amivel tartozom. Viszlát! Visszaültem a helyemre. Pete és Noonan. várom. hogy éket verjek Pete és Yard. Mickey Linehan füttyentett egyet. ha ti sem irkálnátok szerelmes leveleket San Franciscóba anélkül. Pete és Thaler. mit írtatok. – Nem csoda – jegyezte meg –. azaz felrobbantanunk a ban dát. Ha Noonan nem volt képes fogva tartani. – És minket miféle disznóságok elkövetésére akarsz rávenni? – kérdezte Mickey. hogy mit miért csináltál eddig. – Azért megyek. és folytattam a beszámolót. ha tudná. Mit szól Max szökéséhez? – Semmi közöm hozzá – válaszolta. hogy ezek ketten megpróbálják rávenni Noonant. Gondoltam. – Én megtettem a m agamét. fiúk. Mindent értek. Délután bemegyek a városba kalapot venni. Nem tudom. hogy nem siettél jelentést küldeni. Az az elképzelésem.

mielőtt még az öreg beleüti az orrát a dolgunkba. amit rátok bízok . hogy a részleteket titokban tarthassam. Thaler és Noonan közt a szakítás kezdetnek jó. Elihu Willssonnal? – kérdezte Mickey. hajtsátok végre. Noonan. hogy meg ne szimatolhatná –. Suttogó jobbkeze. De nem érünk vele semmit. Eredményt kell produkálnom. Mr. hogy kirúgjanak az állásomból. amit magatok hoztok. Dinah volt szeretője. Dinah Brand. Robbantanunk kell. ha nem leszünk rajta. és magyarázatot követel. végül a radikális Bill Quint. hogy őt is elintézem. hogy kényszerítem. És lediktáltam nekik az alább felsoroltak nevét. * Megebédeltem. és ha nem akarjátok. azonnal ráveti magát a telefonra. . Ronda kis históriába keveredtem itt. csapott állú Jerry. Ne mutatkozzatok együtt. Mindegy. Noonan zöld szeme zavaros volt. ha tudnám. Most pedig írjátok fel magatoknak a következőket. de az is lehet. a titkára. akármennyi terhelő adatot tud róla az ember. Mickey. hányszor boldogult már törvények nélkül is. és az arca is veszített valamit a színéből. Max Thaler. Donald Willsson volt titkárnője. A legokosabb az lesz. Mrs. Poisonville-ben csak egyetlen törvény létezik: az. ha te a Hotel Personban szállsz meg. mintha nem aludt volna. és különben is: túlságosan lassan dolgoznak. hogy álljon mellénk. aztán átmentem a Városházára. és a szokott mennyiségű szívélyesség volt a hangjában és a modorában is. mint máskor. Lewis leánya. Dick meg a Nationalben. hogy további szakítások kövessék. Mickey azt felelte rá. A bíróságok is az ő zsebükben vannak. – És mi lesz igen tisztelt ügyfelünkkel.egymás hátába döfni a kést. Stanley Lewis. De a kezemet ugyanolyan lelkesen rázta meg. Dan Rolff. Dinah Brandtől további terhelő adatokat is vásárolhatnék a bandáról. Dick csak annyit mondott: – Viszlát – azzal ki-ki ment a maga útjára. és ha az öreg megszimatol ja – márpedig San Francisco nincs olyan messze. Bizonyítékokkal nem érünk semmit. – Most pedig munkára! – mondtam. de ebben a városban semmi értelme bíróság elé állítani valakit. Donald Willsson. alias Suttogó. személyleírását és – ha tudtam – a címét: Elihu Willsson. hogy meg volnék lepve. – Vele vagy ellene mit tervezel? – Lehet. – És ne áltassátok magatokat.

.. töltényhevedereket. Már menet közben szólt vissza széles válla fölött: – Gyerünk. Duffy. A rendőrfőnök a sofőrje mellé ült. akit maga lőtt le. A telefon felé fordult.. Ő az az alak. – Kinek sikerült még megszöknie? – Már csak Jerry Hooper és Tony Agosti van sz abadon. A szoba megtelt zsarukkal. Minden elérhető emberre szükségünk lehet. és végigzongorázott egy sor gyöngyházgombot az íróasztalán. Akkorát ugrott. mikor befejeztük az örömteli kézrázást.. és hátulról támadod meg a fogadót.– Semmi nyoma Suttogónak? – kérdeztem. A rendőrfőnök kocsija indult el elsőnek. A rendőrfőnök ismét a faliórára pillantott. Terry. lesz valami. nyalábszámra osztották ki a puskákat. aztán a telefonra. és a bányába vezető régi úton hal adsz tovább az embereiddel. te kikanyarodsz. akit csak tudsz. te a főhadiszálláson maradsz. – Azt hiszem. Felkapta a kagylót. és beleszólt: – Itt Noonan. Útközben összeszedsz minden közlekedési rendőrt. Jerry Suttogó hűséges Péntekje.. és utánunk küldöd őket erősítésnek. Igen. Igen. Eredetileg is csak ők hárman voltak bent. te velem jössz a részlegeddel. aztán a saját óráját is megnézte. Ő kórházban van. Rendőrök másztak be a többi kocsiba is. A készülék abban a pillanatban megszólalt. A géppuskákról lekerültek a ponyvák... hogy összekoccant a fogunk. aki a bokszmeccsen Ike Bushba hajította a kést. pisztolyokat. – Mások is ülnek még Suttogó bandájából? – Többen nem. Félrelökte a telefont. Rajta! Fogta a kalapját és sietett az emberei után. a Broadwayre. Én meg négy detektív hátra. Igen. Hajszál híján kerültük el a garázs . – Bármelyik pillanatban kaphatok egy telefont. az a fickó. cimbora. Pontosan két óra volt. Üljön le. – Cél: a Cedar Hill Inn – jelentette be a rendőrfőnök. és a digó is a bandájához tartozik. miénk a vad! Lementem én is vele a rendőrségi garázsba. A többieket elcsíptük. meg Buck Wallace.. Ott már vagy fél tucat kocsi motorja berregett. összeszedsz mindenkit. McGraw. Helyes. te ugyanezt csinálod az Union Streeten. – A faliórára nézett. – Bates.

aztán éktelen szirénázással nekivágtunk a King Streetnek. Megálltunk egy kerítés előtt. Három-három zsaru kétfelől kerítette be az épületet. ha nem égtek volna ki benne a körték. néhány méterre a kerítés mögött. üvegeken és régi újságokon keresztül elindultunk az épület ajtaja felé. Amikor kiértünk a városközpontból. Mi többiek az elszórt konzervdobozokon. Rémült autósok menekültek előlünk jobbra-balra. szürke bajszú detektív. mert tökéletes volt a kocsi lakkozása. hogy Cedar Hill Inn. Noonan parancsokat osztogatott. Hátranéztem.kapuját. A szürke bajszos detektív. de a fékek nem jók. csak az úttest volt siralmas állapotban. aztán megjegyezte: – Rendben van. szürke deszkaépület volt. hogy utat adjanak nekünk. Láttam. köztük egy géppuskás. Három másik. amit Pat a fékekről mondott. A fogadó. sehol egy lélek. fejszét szorongatott a kezében. egy szökkenéssel az úttesten voltunk. két gyalogost majdnem elütöttünk a járdán. Az utánunk jövő kocsi is felbukkant az utolsó kanyarban. keresztülvágott egy villamos meg egy mosodai teherautó közt. Felmentünk a veranda lépcsőjén. Nagyon mulatságos volt. odaszólt a sofőrnek: – Gázt bele. körülötte bokáig érő szemét. a forgalom már nem akadályozott annyira. penészzöldre mázolt. olyan szűk résen. kivilágítható cégtábla hirdette volna. . lassított. hogy egy másik rendőrségi kocsi is jön utánunk. Noonan szállt ki elsőnek. mint a kaput. Nem hangzott őszintén. Kiugráltak belőle az állig felfegyverzett zsaruk. Pat! Pat éles kanyarral megkerülte egy halálra rémült nő kocsiját. a kerítésnél maradt. fittyet hányva a közlekedési szabályoknak. amely fölött ütött-kopott. egy harmadik meg éppen befordul a Broadwayre. aki mellettem ült a kocsiban. aki egy kialudt szivart rágcsált. és közben mindegyikünknek alkalma volt a másik ölébe ülni. hogy a zökkenőktől el is felejtettük. aztán mi. és megállt a miénk mellett. Jó félórát robogtunk. hogy csak azért sikerült átsurrannunk rajta. A kapuja és az ablakai csukva. Noonan. Az utolsó tíz percben olyan hepehupás volt az út. – Pompás – dörmögte a bal oldalamon ülő. egy teherautót éppen csak annyival kerültünk ki.

lekuporodott mellém. Mi az árokból a fának csak a koronáját láthattuk.Az egyik ablakpárkány alól lángnyelv csapott ki. lövés dörrent. és vegyék tűz alá. A fa mellől a géppuska kísérletképpen rövid szünetekkel leadott nyolc-tíz lövést. ha megjöttek. s a pereme elég magas. Vége. és kezdjen el őrölni vele – utasította Noonan. – Pontosan így képzeltem. Közben távolabb megszólalt egy második géppuska is. A rendőrfőnök izgatott volt. Hé. Noonan fel-alá járkált az árokban. megkínált egy szivarral. és mondd meg Duffynak meg Shane-nek. vagy mondjon valamit az embereinek. – Suttogónak semmi esélye. Elég mély volt. hogy állítsa fel a malmát. aztán egy harmadik. Duffynak már meg kellett érkeznie a másik úton. Én Noonannel tartottam. és ő is rágyújtott. Aztán a géppuska kerepelni kezdett. Mi többiek szétszaladtunk. – Szerencsénk van! – mondta boldogan. – Suttogó itt van! Biz' isten itt van! – Az a lövés az ablakpárkány alól jött – jegyeztem meg. – Minden rendben – állapította megelégedetten. és füstöltünk. Noonan elvigyorodott. Szabálytalan időközökben . – Szitává lőjük a lebujt. jelt adjon. – Nem rossz trükk. – Szaladj hátra. Noonan újabb füstkarikát fújt ki. ahogy az egy szorgos kis halálgyárhoz illik. Nekitámaszkodtunk az agyagos árokpartnak. Ráhagytam. időnként még azt is megkockáztatta. Elbújtunk az országútnak a fogadó felé eső árkában. hogy azonnal zárják körül az épületet. hogy körülnézzen. mintha sajtot szeletelne. és kifújt – egy hatalmas füstkarikát. Aztán visszajött. – Majd elvesszük tőle a kedvüket – felelte vidáman. A leselkedő zsaru eltűnt. – Alacsonyan borotválja végig a homlokzatot. fel is állhattunk benne anélkül. hogy kidugta a fejét a pereme fölött. A szürke bajszos detektív összerogyott. maga alá temetve a fejszét. aki egy nagy kő mögül leselkedett. Donner! – kiáltott oda az egyik emberének. hogy célpontot szolgáltattunk volna. Kimble hol van? A leselkedő zsaru az egyik mögötte álló fa felé bökött a hüvelykjével. csak úgy köpködte a halált hozó fémgolyókat. – Szólj neki. és Terry Shane sem lehet messze.

– Kirabolták az Első Nemzeti Bankot! – kiáltotta felénk. és tűnjünk el innen. Két ember magával cipelte az elesett detektívet. – Fele se tréfa. de én némi habozás után zsebre vágtam egy épségben maradt Dewar címkés üveget. Eleven embert nem találtunk sehol. Majdnem tele volt velük a helyiség. Meglendítette kövér karjait. Kettő közülük betű szerint szitává volt lőve. mi a pokol. Noonan rám nézett a szeme sarkából. javasoltam. Noonan dühösen káromkodott egyet. – Ha van pincéje. pisztoly és golyószóró is. de egy zseblámpa fényénél észrevettem. – Rászedett a nyavalyás! – bömbölte. Elővett a zsebéből egy sípot. A kerítésnél egy khaki ruhás zsaru éppen akkor ugrott le a motorbiciklijéről. És még mindig csörgedezett az egymásra rakott ládák és hordók golyó ütötte lyukaiból. Aztán betörtük az ajtót. mint előzőleg. – Hagyjuk itt őket – mondta Noonan –. hogy kör ös-körül továbbadják a jelszót. csak mi nem. – Ez aztán cifra dolog – jegyezte meg. De meg kellett várnunk. és megjegyezte: – Öt perc múlva tudni fogják. A kiömlött pálinka gőzétől szédelegve tapicskoltunk összevissza. és éktelenül sípolni kezdett. – Mindenki vissza a városba! Erre mindenki a kocsikhoz rohant. és magam is utánamásztam.csatlakozott hozzájuk egy csomó puska. A négy halott sötét bőrű volt. mire a lövöldözés mindjárt alábbhagyott. – Mi a véleménye? – kérdezte Noonan. akik Noonannel jöttünk ki. még így is életben maradhatott benne egy patkány. amíg fel nem fedeztünk négy holttestet. csak jóval viharvertebbnek. hogy a szeme körül fehér karikák ülnek a félelemtől. . hogy nézzük meg az eredményt. Segítettem neki kimászni az árokból. Noonan helyeslően bólintott. de végezetül azt is elintézhetjük. A fogadó ugyanolyan üresnek és elhagyatottnak látszott. A hangja jókedvű volt. Örömest távoztunk. öltözékük alapján idegen származású munkásoknak látszottak. A földszinten bokáig állt az alkohol. De kívülről még mindig golyózápor verte a deszkafalakat. – Az igaz. Belülről már nem lőttek. Amikor az öt perc letelt.

miről beszéltünk. mikor a kanyarba értünk. és az épület eltűnt a szemünk elől. . és beszélgetni kezdtem Pattéi.Dünnyögtem valamit. Hamarosan csatlakozott hozzánk Noonan és a többi hekus is. megvontam a vállam. és odaballagtam a kocsijához. Hátat fordítottam az épületnek. Nem emlékszem rá. Csak egy kis lángot láttam fellobbanni a fogadó nyi tott ajtaján keresztül. A vezető ott ült a kormánykerék mögött.

A golyó a bal lapockacsontja alatt fúródott a testébe. – Remek volt – dicsérte meg –. hogy történt. öten a pénzzel együtt megléptek. Mielőtt észbe kaptunk volna. a mellét düllesztve adta elő. Az országutakat lezárattam. Odamentünk a halott Jerryhez. savanyú volt a képe. Ezt a fickót akkor találtam el. Szép kényelmesen ürítették ki egyik pénztárt a másik után. mikor beléptünk. álarcban – jelentette a rendőrfőnöknek. azonnal az ajtóhoz rohantam. fiúk. A rablókat akkor látták utoljára. most azt csináltok. A rendőrfőnök jókedvűen bólintott. A bank őre. Ott fekszik holtan a padon. hogy megnézzük. próbáljatok csak elmenni. Pedig nem könnyű így lepuffantani valakit az… A vén bikfic kénytelen volt abbahagyni a monológot. És mintha nem is nagyon siettek volna. már bent is voltak. egy ártalmatlan külsejű vénség. álltam a szavamat. mert Noonan hátba veregette. amit akartok. Jerry Hooper az. de várjatok csak. amikor egy fekete Lincolnnal befordultak a King Streetre. hogy Suttogó bulija volt. . hogy többet is kinyírtam volna közülük. A bank előcsarnokában feküdt az egyik padon.16. remek volt. talán még nem késő." És láthatják. biztos. A hatodikat az itteni őr lelőtte. jó. De gondoltam magamban: “Jó. és leadtam egy sorozatot a jó öreg flintámból. McGraw visszahúzta a halottra a leplet. és körtelefont adtam le. Jerry halála Hatalmas tömeg álldogált az Első Nemzeti Bank előtt. csak lett volna több töltényem. – Hatan voltak. Már ott várt McGraw. – Eleinte nem lehetett csinálni semmit. Utat törtünk magunknak a kapuhoz. Amikor kimentek. Fogadni mernék. – Senki nem ismert fel senkit – morogta – de ha Jerry benne volt a dologban. mi történik. hogy majd kiköpte a tüdejét. barna lepellel letakarva. amikor éppen be akart szállni a kocsiba. Akkor nem lehetett csinálni semmit. – Fél három körül ütöttek rajta a bankon.

– Úristen! – mondta. és szeretnék száraz cipőbe bújni. ugye. Nyilván csak Jerryt meg a fiúkat küldte ki a munkára. Négyen rohantak ki a bankból. – Max is ott volt? – Nem. – Milyen alkalomból? – kérdezte. – A jelek szerint nem is működött. * Dinah Erand kis Marmonja a szállodám előtt állt. hogy egy nagydarab fickó hátrál ki a bankból. Az ablakhoz lépett. Őt magát nem láttam sehol. amikor kopogtatás nélkül belépett. Mindegyiküknek fekete kendő volt az arcán. Maga itt marad és körülnéz egy kicsit. Randevúm van. – Éppen Bengrentől jöttem ki. Amikor kiszállt a kocsiból. Így aztán odamentünk. Jerry kiugrott. Alig szálltam be a kocsimba. észrevettem. hiába volt az arcán a fekete kendő. hogy egy bizonyos Cedar Hill Inn nevű fogadóban rajtaüthet a maga Maxán. egy zsákkal meg pisztollyal a kezében. Maxot nem találták ott? – kérdezte. – A cipőmtől. Jerry ott volt. és futottak a járda mellett várakozó kocsi felé. – A Cedar Hill-i fogadót? Azt hittem. de nem zártam be az ajtót. Felmentem a szobámba. megöltünk néhány digót. és Jerry elvágódott. vagy visszajön velem a Városházára? – kérdezte tőlem. Akkor megkezdődött a lövöldözés. egy másik fickóval. – De. és eléjük indult. néhány üzlettel arrább. az Első Nemzetit. Noonan miatt kellett rumban gázolnom. hogy ő volt. – Annak tanúja voltam – mondta a lány. – Nem. kinyitotta. és leült a párkányra.– A továbbiakat rád bízom. szitává lőttük a lebujt. – Bűzlik a szobája az alkoholtól. Minden jel arra mutat. Amikor azok négyen megjelentek a járdán. – Azt hitte. De valaki-raktárnak használta. . Éppen levetettem a kalapom meg a kabátom. – Sem-sem. Mialatt mi ott ügyködtünk. Mac. kirabolta az öreg Elihu bankját. Jerry bent ült a kocsiban. kifolyattunk pár száz gallon pálinkát. Ezért tartja őket. Fekete kendő volt az arcán. Nem valószínű. rögtön ráismertem. aztán felgyújtottuk az épületet és eljöttünk. már több mint egy éve nem működik.

A többiek beugrottak a kocsiba és elszáguldottak. Igaz is, mi lesz a pénzemmel? Leszámoltam tíz darab húszdolláros bankjegyet és egy tízcentes érmét. Leugrott az ablakpárkányról, és felmarkolta a pénzt. – Szóval, ennyiért tettem harcképtelenné Dant, hogy maga letartóztathassa Maxot – mondta, mikor eltüntette a pénzt a retiküljében. – Mennyit kapok azért, hogy elárultam, hogyan bizonyíthatja rá, hogy ő ölte meg Tim Noonant? – Meg kell várnia, amíg vádat emelnek ellene. Honnan tudhatom, hogy csakugyan ér valamit a bizonyíték? Bosszús képet vágott. – Mondja, mit csinál azzal a rengeteg pénzzel, amit nem költ el? – kérdezte. Aztán felderült az arca. – Tudja, hol van most. Max? – Nem. – Mennyit érne meg magának, ha megtudná? – Semennyit. – Száz dolcsiért megmondom. – Nem szeretnék visszaélni a nagylelkűségével. – Megmondom ötvenért. Csak a fejemet ráztam. – Huszonötért? – Nincs szükségem Maxra – feleltem. – Nem érdekel, hol van. Miért nem adja el Noonannek az értesülését? – Igen, aztán leshetem, hogy kapok-e érte valamit. Mondja, maga csak illatosítja magát alkohollal, vagy tart itthon valami innivalót is? – Van egy üveg állítólagos Dewarom, a Cedar Hillből emeltem el a délután. És a bőröndömben van egy üveg King George. Melyiket választja? A King George-ra szavazott. Ittunk egyet, aztán azt mondtam: – Üljön le, és szórakozzon el vele, amíg átöltözöm. Amikor huszonöt perc múlva kikerültem a fürdőszobából, Dinah a kis íróasztal előtt ült, cigarettázott, és egy noteszt tanulmányozott, amelyet a bőröndöm oldalzsebéből vett ki. – Fogadni mernék, hogy ez egy költségjegyzék. Hogy mennyit adott ki más esetekre – jegyezte meg, és fel sem nézett. – Akasszanak fel, ha értem, miért nem bőkezűbb velem. Tessék, itt egy hatszáz dolláros tétel s mellette az, hogy inf. Nyilván információt vásárolt valakitől, igaz? És itt van alatta egy százötvenes tétel, mellette Top. Ki tudja, mit jelent? De van olyan nap is, amikor majdnem ezer dollárt adott ki.

– Nyilván telefonszámok – feleltem, és elvettem tőle a noteszt. – Hol nevelkedett maga? Képes a bőröndömben kutatni! – Zárdában nevelkedtem – hangzott a válasza. – És minden évben én nyertem el a jó magaviseletért járó díjat. Szentül hittem, hogy azok a lányok, akik még külön is megcukrozzák a csokoládékávéjukat, nyalánkságért a pokolba kerülnek. Tizennyolc éves koromig a zt se tudtam, mi a káromkodás. Amikor először hallottam káromkodni valakit, majdnem elájultam. – A szőnyegre köpött, hátradöntötte a székét, keresztbe vetette és az ágyamra tette a lábát. – Mit szól hozzá? Lelöktem a lábát az ágyról. – Én meg egy matrózkocsmában nevelkedtem. Ne köpjön a padlómra, mert a nyakánál fogva hajítom ki. – Előbb igyunk még egyet. Ide figyeljen! Mennyit hajlandó adni, ha elmesélem, amit csak kevesen tudnak: mekkora pénzeket kerestek egyesek az új Városháza építésén? Az erről szóló papírokat adtam el Donald Willssonnak. – Nem érdekel. Próbálkozzon valami egyébbel. – És ha azt mesélném el, hogy miért zárták Lew Yard első feleségét diliházba? – Nem érdekel. – Kingnek, a seriffünknek, négy évvel ezelőtt még nyolcezer dollár adóssága volt, most pedig egy sor olyan pompás, belvárosi üzletháznak a tulajdonosa, amilyet csak el tud" képzelni az ember. Minden részletet nem ismerek, de meg tudom mondani, hol nézzen utána. – Próbálkozzon tovább – biztattam. – Kár a fáradságért. Nem akar maga vásárolni semmit. De hiába reméli, hogy ingyen is hozzájut valamihez. Nem rossz ez a skót whisky. Hol szerezte? – San Franciscóból hoztam magammal. – Miért nem kell egyetlen információ sem, amelyet felajánlok? Azt hiszi, olcsóbban is hozzájut? – Az efféle információkkal már nem sokat érek. Gyorsan kell cselekednem. Nekem dinamit kell. Olyasmi, ami szétrobbantja a társaságot. Felkacagott, és talpra ugrott. Nagy szeme szikrázott. – Van egy névjegyem Lew Yardtól. Mi lenne, ha elküldenénk Pete-nek azt az üveg Dewart, amit maga elemelt, és mellékelnénk hozzá a névjegyet? Nem tekintené vajon hadüzenetnek? Ha Cedar Hillben alkoholraktár volt, csakis Pete-é lehetett. Nem gondolná-e vajon az üveg és Lew névjegye láttán, hogy Noonan utasításra ütött rajta a raktárán?

Egy pillanatig gondolkoztam a dolgon. Aztán így feleltem: – Túlságosan primitív trükk. Nem venné be. Különben is, a játszma jelenlegi szakaszában jobban szeretném, ha Pete és Lew együtt küzdenének a rendőrfőnök ellen. Lebiggyesztette az ajkát. – Maga azt hiszi, mindenkinél okosabb. Pedig így nehezen fog boldogulni. Nem hívna meg ma estére valahová? Olyan új szerelésem van, hogy leesik az álla, aki látja. – Nagyon szívesen. – Akkor jöjjön értem nyolc körül. Megveregette meleg tenyerével az arcom. – Pá-pá! – mondta, és elment. Abban a pillanatban szólalt meg a telefon. * – Az emberem meg Dické is az ügyfelednél van – jelentette Mickey Linehan. – Az enyém különben annyit nyüzsög, mint a sajtkukac, de nem tudom, mire megy ki a dolog. Van valami újság? Mondtam neki, hogy nincs, aztán végignyúltam az ágyon, hogy egy kis tanácskozást tartsak önmagámmal Próbáltam kitalálni, mi lesz a következménye a támadásnak, amelyet Noonan a Cedar Hill Inn ellen, Suttogó meg az Első Nemzeti Bank ellen intézett. Sokért nem adtam vol na, ha hallhatom, miről tárgyal az öreg Elihuval Pete, a Finn meg Lew Yard. Mivel azonban nem hallhattam, és sose voltam jó rejtvényfejtő, fél óra múlva abbahagytam agyam gyötrését, hogy szunyókáljak egyet. Majdnem hét óra volt, mire felébredtem. Megmosakodtam, felöltöztem, zsebre vágtam egy automata pisztolyt meg egy flaska whiskyt, és elindultam Dinah-hoz.

hogy az anyaga rózsaszínű nyersselyem. hogy majdnem sikerült neki. Elnevettem magam. Maxnak minden oka megvan rá. visszahátrált tőlem. A rúzs rajta meg a száján olyan élesen elütött ettől a fehérségtől. hogy mind a ketten életben maradjunk. Vágott egy grimaszt. mielőtt végigmondhatta volna. akik úgy néznek ki. h a megdühödnek. hogy csinos vagyok benne? – fejezte be. hogy tetszik. – Fütyül maga a ruhámra. ha fiatal nők az illetők. – Igazán úgy találja. hogy megbizonyosodjam róla. ha azt akarja. ma délután látogatást tettek az öreg Elihunál. Reno Bevezetett a nappalijába.17. – Lew Yard és Pete. és megkérdezte. ha durván bánnak velem. és megkérdezte: – Tényleg nem tudja. hogy Max. még akkor sem. csak meghalt. méghozzá az én segítségemmel. Noonan öccsét nem Max ölte meg. – Elég butaság volt magától. – Maga mindig csinos – feleltem. Azt akarta mondani. Mit kerestek ott? – Valószínűleg haditanácsot tartottak. hogy MacSwain. a Finn. mik. – Ha csak rákente a dolgot. mintha vörös címke lenne. Tim nem azt mondta. és fogja el gyorsan. s azok az izék rajta kétoldalt már nem is tudom. hogy tetszik az új ruhája. hogy egyikünkért se rajongjon. – Még nem is tudja a legrosszabbat. Megragadta a vállamat. De nem volt semmi értelme elárulnom. – Valószínűleg Willssonnál. Mondtam neki. Fogadja meg anyuka tanácsát. De nem érdekelt annyira. akár a fogai. vágott egy piruettet. Rám nézett leeresztett szempilláin keresztül. hol van Max? Abban a pillanatban már rá is jöttem. – Az istenségit magának! – Lehelete forrón csapott az arcomba. Az ő arca fehér volt. Elmagyarázta. azonnal meg kell ölnie! Nem szeretem. és megpróbálta megrázni nyolcvanöt kilómat. hogy nem tudtam mindvégig. mint . Olyan erős volt.

zsemlét. Kórházban van. kislány. – Maga őrült! Csak nem képzeli. hogy összekeveredhessenek. – Igen. kislány. hogy elmegyek hazulról? Dehogy megyek egy. ami történt. Engem. – Engem ugyan nem visz sehová sötétedés után! Komolyan gondolta. Levettem a kezét a vállamról.. – Dolgom van..a fúriák a görög mitológiából. és szemlét tartott a jégszekrényben.. Vegye a kalapját és a kabátját. Ha Max csakugyan olyan veszedelmes. tehát kötelessége vigyázni rám. határozottan csúnya. aki bíztam magában. mint máshol. Lementem és vásároltam két szelet marhahúst. – Ne csináljon ekkora hűhót a dologból. itthon éppúgy elintézheti. ha okkal mártottuk volna be. és figyelmeztettem: – Hagyja abba a nyavalygást.. Meghalok az éhségtől. Tudja. – A dinamithasonlat nem rossz. Olyan volt a tekintete. Dinamitnak. Éhen halok. Csakhogy én jobban ismerem Maxot.. Az is elég baj lenne. ha jókedvű. mit? Itt marad nálam. – Jaj milyen rohadt alak! – mondta. – Törődik is maga azzal. Tudom. de a többi ostobaság. amíg Maxot ki nem vonják a forgalomból. Volt benne krumpli. Mindjárt jobban fogja érezni magát. de. Miért kell egy semmiség miatt begyulladni? Max valószínűleg el is feledkezett már róla. Engem is csak arra használ fel. saláta. A maga hibájából történt. egyelőre. Vegye a kalapját meg a kabátját. vermutot meg narancskeserűt rázott össze egy literes shakerben. Erősek a vonásai. éppen gint. Mikor visszamentem.. amire a többieket. Akkor meg nem mindegy? – Mindegy ám a. – Nem lehet – válaszoltam. hogy megvédjen. és ha dühös. aki ilyen vicceket csinál vele.. hogy maga a világon van. Millió embert húztam be már a csőbe. Egyelőre még életben van. – Itt fog vacsorázni – jelentette ki. mint maga. Sokkal jobban áll magának. Nem sok helyet hagyott benne. Még Dan sincs itthon. menynyi esélye van az életben maradásra annak. mintha valami borzasztót látna a szememben. hogy mi lesz velem. leveskonzerv meg egy fél gyümölcskenyér.. . Ismét az arcomhoz dugta az arcát. spárgát és paradicsomot. és nem történt semmi bajom. – Elég. A rózsaszínű nyersselyem ruhát kötényre cserélte. és gyerünk va csorázni.

mintha az lett volna. Ha nem tetszik neki. és amíg el nem készült a vacsora. de az ékszerészszövetség hekusainak a múlt héten mégis sikerült rájuk bizonyítani a dolgot. Miért volt lecsukva? Álljon nyugodtan! – Hat vagy hét hónapja feltörtek egy páncélszekrényt Turlocknál. Mi lenne. mert nem jó irányba rángatta a kötőit. – Forduljon meg. akit csak Bicegőnek neveznek. őt ugyan nem fogja kolostori életre kényszeríteni egy nyavalyás kis vakarcs. és biz' isten ott is lesz. Bőségesen volt alibijük – Lew Yard gondoskodott róla –. Nem volt valami jó szakács. Put Collings. Mit szólok hozzá? – Ki az a Reno? – kérdeztem. Barátságosan a szemébe nevettem. Hirtelen kedve támadt. Blackie Whalen. Hank O'Marra meg egy kis sánta fickó. Ez azonban nem jelent semmit. Igenis elmegyünk az Ezüst Nyíl-ba. egyfolytában ittunk. . amit csinált. Meg fogja nyerni a tetszését. mikor ő rendesebb már nem is lehetett volna hozzá. az ékszerésznél. kösse föl magát. miközben ő még szorosabbra húzta derekán a kötényt.. amíg belebújok a ruhámba? * Az Ezüst Nyíl félúton volt Personville és Mock Lake közt. Ma délután szabadult. és többé senki se fog hallani az ügyről . Aki az ellenkezőjét képzeli. mert m egígérte Renónak. és ott is leszek.– Nem látott valami gyanúsat? – kérdezte. – Mit ünnepel? – Mi a fene van ezzel a nyavalyás köténnyel? . Rendes fiú. A lakomát egy-egy pohár gines gyömbérsörrel fejeztük be. már majdnem teljesen elfelejtette a félelmét. de úgy ettünk. Három hasonló esetben helyezték már óvadék ellenében szabadlábra.. elmenni hazulról. Reno már hozzászokott az ilyesmihez. Bevonultunk a koktéllal az ebédlőbe. amíg az le nem gorombította egy semmiség miatt. Megígértem neki. A lány az italtól sokkal jobb kedvű lett. Reno. – Reno Starkey. őrült kakadu. ha keverne még egy kis italt. így aztán Noonan kénytelen volt letartóztatni őket. Úgyis el akart oda vinni. hogy ott lesz az estélyén. Ma délután ötkor óvadék ellenében szabadlábra kerültek. Mire leültün k enni. hogy ott leszek az ünnepségen. majd én kioldozom.

és odakiáltott neki: – Reno! A férfi talpra szökött. megkapaszkodott a kezével és leugrott. A pisztolyok tovább durrogtak. és sebesen távolodtunk Poisonville-től. de több lövés nem jött a sövény felől.és látótávolságon kívül értünk az Ezüst Nyíl-tól. Villanást nem láttam. Az egy kicsit mindig hullaízű. közel az országúthoz. – Mit értett azon. hang. fekete automata pisztollyal a kezében. A férfi. – Itt valami nincs rendjén – suttogta a lány. és felénk fordult. Aztán kirontott még egy negyedik férfi is.– Nem rossz hely – magyarázta Dinah. Kocsink előreszökkent. Dinah áthajolt előttem. és eltűntek a sötétben. Meg is érkeztünk . Fényesen kivilágított kastélyutánzat volt. és eltűnt az épület mögött. Két férfi rohant ki a fogadó kapujá n. és az is eltűnt. és az áruja se rossz. hogy egészen kihajolt. . Kedvelni fogja Pollyt. s elénk tárult a fogadó. kivéve talán a bourbonját. Az egyik oldalajtón kiugrott egy harmadik férfi. Három ugrással az úton termett. Látja ott a fák közt a piros meg kék fényeket? Kigördültünk a fák közül. aki leugrott az ablakból. ahogy tartani igyekeztem. Az egyik emeleti ablakból kihajolt egy ötödik férfi. Át kellett fognom Renót. éppen amikor melléje értünk. csak ne lármázzon. mikor megütötte a fülemet a pisztolyok durrogásának kórusa. A férfi az ablakban fellépett a párkányra. Dinah az alsó ajkát harapdálta. Aztán hirtelen vége lett. Dinah teljes sebességre kapcsolt. lehajolt. Az út menti sövény mellől narancssárga villanás csapott az ablakban levő férfi felé. Majdnem kifi camodott a két karom. Lő-. hogy le ne essen. és megállította a kocsit. amit akar. Azt csinálhat nála az ember. Egy nőt vonszoltak magukkal. hogy Polly nem szereti a lármát? – kérdeztem. Alig ugrott fel mellém a kis Marmon hágcsójára. úgy próbálta viszonozni a körülöttünk durrogó pisztolyok tüzet. – Polly de Voto rendes asszony. Dinah nehezen lélegzett. Különösen azzal tette számomra nehézzé a műveletet. négykézlábra állt. miközben kis Marmonján a fogadó felé robogtunk. Az visszalőtt. Nem szereti a lármát. Aztán még jobban kihajolt.

kicsit pergamenszínű lóarcában. Éppen túljutottunk egy kanyaron. és eláruld neki Suttogó dolgait. – Ismerem őket? – kérdezte szórakozottan a lány. mondják.Reno megfordult és megkapaszkodott Visszahúztam a karjaimat. Aljas piszokság. Dinah a kocsival volt elfoglalva. te ilyen estélyeket rendezel? – Volt néhány hívatlan vendégünk. kiadtad Suttogó útját? – Aha. – Ne foglalkozz a dologgal. – Szóval. és lelassított egy kicsit. Egy hosszú. testes férfi volt. A lány így szólt: – Hát ha így vélekedsz a dologról. hogy okosabb. A leány bólintott. és kihozott újabb óránkénti húsz kilométert a Marmonból. fekete kocsi állt keresztben előttünk az úton. ha a véleményemre vagy kíváncsi. – Néhány fickó. az már piszokság. még ki is szolgáltattad. mehetsz a. . Egykedvű és komor volt ez a z arc. – Nagy szükségem volt a segítségre. Kijutunk rajta a Mountain Broadwayre. hogy minél gyorsabban menjen ez a tragacs.. miközben befordult a kocsival egy keskenyebb és göröngyösebb útra. ha békén hagy. elég magas. hogy minden ízületem rendesen működik. Nagy.. hogy az úton tartsa a kocsit. – Ha mondják. hogy le ne essen róla. Ismered a Tanner Roadot? – Igen. – Térj rá arra. – Kösz. és azon visszatérhetünk a városba. Szó nélkül viszonoztam a tekintetét. rendben van. – Kik voltak a hívatlan vendégek? – kérdezte. teljesen elbarikádozta. – Szóra sem érdemes – felelte a lány. De hogy összeállj egy hekussal. meg Renónak is. A lány a gázba taposott. – Vigyázz! – mordult fel Reno. Egyikük sem próbálta folytatni a társalgást. de valahogy mégsem ellenszenves. aki nem tudta. – Inkább azon légy. Harmincnégy-harmincöt éves. de nem kövér. – Azt mondják. amíg egy egyenletesebb útszakaszra nem értünk. kifejezéstelen szeme erősen szétállt hosszú. vállas. és megállapítottam. kislány – szólalt meg Reno. barna. Nehéz dolga volt neki is. Mit mondasz te? – Hogy kirúgtad. Közben engem nézett. Akkor Reno megkérdezte: – Szóval. kislány – felelte Reno.

és fel a dombra. már messze jártunk. de amennyire meg tudtuk állapítani. Végre Reno megszólalt: – Másfél kilométerre innen van egy üres kunyhó. – Tényleg azt csinálsz a kocsival. de nem láttunk és nem hallottunk semmit. csak ne lövöldözzenek rá még egyszer. aztán hirtelen átvágott a jobb oldalra.. a súlyunk ellenére. a bal kerekek az árok peremén gurultak. Én meg azt mondtam. Ott letáborozhatnánk. Egy rántással kikormányozta az út bal oldalára. V alószínűleg sose volt befestve. . Megelőztünk néhány kocsit. kezdett már a levegőbe emelkedni. amit akarsz. Tartsd nyitva a szemed. – Most merre? – kérdezte Dinah. kislány – jegyezte meg. – Ez az? – kérdezte Dinah Renótól. nem? Semmi értelme. éppen amikor a bal oldala. el akarják zárni előlünk a várost. Nem láttuk semmi jelét. a lány meg valóságos cirkuszi pónilovat csinált a kis Marmonból. sok lövést adtunk le mi is. Befordultunk rá. Dinah azt felelte. hogy nekem mindegy. Mire kiürültek a pisztolyaink. amíg a reflektoraink fénye egy kis deszkaépületre nem esett. és újra töltötte a pisztolyát. Reno megkapaszkodott a könyökével a kocsi ajtajában. háttal az ellenségnek. – Szép munka volt. hogy üldöznének. Ezen a terepen óránként tizenöt kilométerrel haladni is bravúr volt. – Mindenekelőtt minél távolabb. Reno meg én igyekeztünk viszonozni a lövéseket.. pedig szívesebben megpróbáltam volna valahogy visszakerülni a városba. hogy az éjszaka folyamán még egyszer megpróbáljunk bejutni a városba. Ötpercnyi vánszorgás után Reno megálljt parancsolt. Maradj egyelőre az úton. Rengeteg lövést adtak le ránk. egyik oldalon se sebesült meg senki.Már röpködtek is körülöttünk a golyók. Óvatosan haladtunk tovább a földúton. Úgy látszik. Fenemód ráfért volna a festés. Még vagy húsz kilométert robogtunk Personville felé. Keskeny földút kanyargóit a fák közt a köves domboldalban. Gondolkoznunk kell. és a jobb oldali árok pereméről – kihasználva Reno meg az én súlyomat – sikerült visszarántania a kocsit az út közepére. Reno megszólalt: – Fordulj jobbra. Egy kis híd dübörgött alattunk. hogy bármire hajlandó. Félórát álltunk és vártunk a sötétben.

és m egkérdeztem a lánytól: – Ment már haza ilyen messziről gyalog? – Micsoda? – Reno elvitte a kocsit. lábas meg vödör. és kiszállt. hogy olyan helyen hagyott bennünket. Remélem. A kunyhó egyetlen helyiségből állt. de hamarosan felbukkant a reflektorok. De hamarosan újra megjelent az ajtóban. Azzal ott hagyott minket. visszamentem a kunyhóba. Reno éppen lámpát gyújtott. hogy vannak benne poloskák. Amikor végleg eltűntek a szemem elől. – Nem sokat ér vele. babrált egy darabig a lakattal. és jelentette: – Lehet. néhány tányér. Volt benne egy barna pokrócokkal letakart tábori ágy. Most pedig ide az itókát. – Hogyhogy? . négy szék. hogy nálam van egy flaska skót whisky. a fák és bokrok közt még láthattam az egyre távolodó kocsi reflektorfényének fehér foltjait. Maradj itt. de legalább nem nyüzsögnek. A kezembe nyomta. és érezzétek otthon magatokat Dinah leállította a motort. egy kártyaasztal. én is kortyoltam a whiskyből egy jó nagyot. akad valami innivaló ebben a viskóban. fazék. és kinéztem. Mikor a lány megelégelte. A Marmon motorjának a bugása egyre jobban elhalkult. – Elrejtem a kocsit. egy öntöttvas kályha. amíg körülnézek. amikor beléptünk. – Van – felelte. Kinyitottam az ajtót. Gyertek be. aztán hajnalig békén maradhatunk. és a kezébe nyomtam. Kulcsokat vett elő. – A mocskos disznó! Hála istennek.– Aha. – Úristen. Egészen felvidult a hírre. visszahajtotta rajta a pokrócokat. egy halom tűzifa meg egy talicska. kinyitotta az ajtót. ahol legalább ágy van. és odaszólt nekünk: – Minden rendben. és ásított egyet. A domb aljában. Megnyugtattam. három polc megrakva konz ervekkel. egy petróleumlámpa. és bement. rajta egy pakli kártya meg egy csomó mocskos zseton. felkattintotta. – Van zseblámpa a kocsiban? – kérdeztem. Dinah odalépett az ágyhoz.fénykévéjében a kunyhó ajtajánál. – Nem is olyan rossz – jegyezte meg. Reno meg kiment elrejteni a kocsit. Kidugaszoltam a flaskát. de fáradt vagyok.

Aztán újra kezdte. akik üldözik. – Csak egyetlenegyet fog tüsszenteni – válaszoltam. talán nem fog szemet szúrni. ahonnan elég tisztán ki lehetett venni a földutat és a kunyhót. és a növényzet is elég sűrűnek látszott. – Szóval. hogy milyen szerencsés. Mire jön valaki. – Utána magába fojtják a szuszt. és feltartóztatjuk őket egy darabig. Elfújtam a lámpát. és megvárjuk. de ha többet hoz magával. szabad ég alatt. nős maga? – Ezt hagyjuk. és letelepedtünk. – Valószínűleg csak egy kígyó. enge m és a teremtéstől kezdve minden férfit. elátkozta Renót. fázik. hogy igyon még egyet. aztán csípősen megkérdezte: – Na. Ezért hagyott itt bennünket. Leterítettem a pokrócot a földre. A leány nekem dőlt. nős? – Nem. mi történik. Odaadtam neki a flaskát. – Meghűlök. – A fene essen beléjük – dünnyögte. rájönnek. ha jön egyáltalán. tudnak erről a helyről. lehetőleg nem messze innen. hogy ne fedezhessenek fel bennünket. hogy hiába van bunda rajta. A lány fáradtan felkelt az ágyról. – Akkor nem is tudja a felesége. és a zseblámpa segítségével utat törtem a bozótban. Tíz az egyhez. hogy itt vagyunk. és lamentálni kezdett. Azt hiszem. mister Mindentudó. most mit csinálunk? – Keresünk egy kényelmes kis zugot valahol a. meg hogy szeretne rágyújtani. hogy görcs állt a lábába. hogy felvesszük velük a harcot. ha nem csinálunk világosságot. hogy még a városban is meghallják. egér. – Mondja. – Valami mozog a pokróc alatt. úgy fogok prüszkölni meg köhögni. bekattintottam magunk mögött a lakatot az ajtón. – Akkor viszem a pokrócokat. . Följebb a domboldalon találtunk is egy kis mélyedést.– Hogyhogy? Renónak kulcsa volt ehhez a viskóhoz. de csak egy pokrócot vett el az ágyról. Azt hiszi. Utána tíz percig békén hagyott. hogy a jómadarak. – Ha egyet elhoz. hogy nyirkos a talaj.

– Reflektor. Csak úgy csattogtak a deszkák. és a karomnál fogva visszahúzott. A kocsi odajött. felvett nyolc embert. hogy az éjszaka még egyszer erre jönnének. . el is múlt a jó alkalom. – Nekem már elegem van ma éjszakára. és csakugyan nem mozdult. Megszólalt egy öblös hang: – A csaj kijöhet. hogy nincs bent senki. – Remélem. amikor a távolban reflektor villant az úton. de nem lehettünk bizonyosak benne. amikor fel akartam állni. És mialatt vitatkoztunk.Éppen találó választ próbáltam keresni erre a szellemességre. várták a kunyhóból a választ. Jó helyen vagyunk itt. A vendégeink kiszálltak a kocsiból. Már nem látni. hogy sötét alakok mozognak az úton meg a kunyhó körül. – Hagyja a fenébe őket – felelte. akinek meleg arca az enyémhez simult. – Próbáljuk meg ellopni a kocsijukat. aztán láttuk. Már megszokott hang volt ezen az "éjszakán. Fél percig csend volt. Lépteket hallottunk. A leány. Fénykört rajzolt a kunyhó ajtajára. – Mi az? – kérdezte. borzongott. Egy automata pisztoly csaholása törte meg a csendet. miközben talpra segítettem. hogy valóban látjuk-e őket. – Nem megyek – felelte. Eltelt némi idő. Aztán ugyanaz az öblös hang megkérdezte: – Jön már? Aztán megint csend. Kétségeinknek egy zseblámpa fénye vetett véget. – Most már visszamehetünk a kunyhóba – mondtam. és gyalog jönnek tovább. már el is tűnt. lefelé a domboldalon. – Menjünk – kötöttem az ebet a karóhoz. ordítozni kezdtek a kocsijuk után. maradt még egy kis whisky abban a flaskában – mondta a lány. amíg szórakoznak. aztán elindult Reno nyomában. Mire lepisszegtem a lányt. Alattunk a fickók berúgták a kunyhó ajtaját. – Nem valószínű. – Jöjjön – súgtam oda a lánynak. s amikor látták.

hogy ővele mi történik. csak elvégezhesse piszkos munkáját. akinek mindegy. Rengeteget kérdezősködött. El háromkor. hogyan alakulnak a dolgok. Ezzel azt akarta tudomásomra hozni. s az 1622es az utcában a negyedik háztömb. alatt A Painter a harmadik utca innen. . A kedvéért a padlástól a pincéig átkutattam a házat. – Mikor látlak ismét? – kérdezte. mindkét kezét a karomra tette". Az 1622-es szám vörös téglaépület volt. fél négykor követte Willsson házához. hogy később majd rászabadítom Noonant. Fél négykor Willssonhoz. Nyavalyás disznónak vagy minek nevezett. de a kérdéseire vagy kitérő választ adtunk. Ötkor haza. Vissza hétkor.18. de hívatlan vendégnek semmi nyomát nem találtam. Hol lakik Lew Yard? – A Painter Street 1622. Az egyik galvanizált vödörben talált állott vízből főztük. A Fordból egy kis étterem előtt szálltunk ki a King Street felső részén. Eddig semmi. Mickey is ott. Egy sarokkal odébb megtaláltam Dick Foleyt. – Lehet. Mit akarsz ott? Mielőtt válaszolhattam volna. mikor kikísért. Negyedórai gyaloglással egy farmépülethez értünk. Attól függ. ahol találtunk egy suhancot. a veranda alatt garázzsal. Egy sofőr nélkül bérelt Buickban ült Beszálltam melléje és megkérdeztem: – Mi van? – Kiszúrva kettőkor. elfogod Maxet? Félek tőle. Painter Street A kunyhó konzervkészletében nem akadt semmi. Maradtam. Nagy forgalom. ami reggelizni csábított volna. – Megpróbálok még éjfél előtt beugrani. és kérlelni kezdett: – Ugye. és töméntelen mennyiségű szalonnás hajdinakását zabáltunk meg az étteremben. Megkerestem a Painter Streetet. Egy taxi kevéssel kilenc óra előtt tett le bennünket Dinah ajtaja előtt. Megelégedtünk egy feketével. ha csa k néhány percre is. vagy nem feleltünk. aki néhány dollárért hajlandó volt a családi Forddal befuvarozni minket a városba. hogy előző délután kettő óta figyeli Lew Yardot.

Mac –. Ezen a reggelen sem volt jó színben. Lelőtték a háza lépcsőjén. és mereven bámult le a térdére. de azt mondták. Éppen leültem. remélve. beleszólt: – Tessék – figyelt egy darabig. ő a nyomában. ezúttal őszintén örül nekem. hogy az események meggyorsulnak. hogy Dick Foleyt a kelleténél egy órával korábban irányítottam el a Painter Streetről. Kiszálltam. Szeretném szemmel tartani. s közben átkoztam magam. ha odamennénk. úgy láttam. Tiszta gallért vettem fel. Hajnali háromig figyelte a házat. hogy előkerül. és állj lesbe Willsson háza előtt – mondtam neki. – Hello – üdvözölt Noonan. – Mi lenne. és hazatértem a szállodámba. még nem jött haza. aztán azt mondta: – Jobb lesz. de miközben kezet ráztunk. ott rejtőzködik Thaler. Egy távirat várt az Öregtől. a Suttogó. Súlyos hiba volt. Próbáltam felhívni a szállodájában. ő Pete-t követte. Az arca valamivel még fakóbb lett.Füléhez tartotta a kagylót. amikor megszólalt az asztalán az egyik telefon. – Reméltem. sok embert látott bemenni meg kijönni. – Most szállj le Yardról. Noonan megrázta a fejét. – Úgy hallom. ha te mégy oda. Rögtön elküldeni neki a kért tájékoztatást azt jelentette volna. . és átbaktattam a Városházára. s reggel hétkor állt újra lesbe. és vetnénk egy pillantást a holttestre? – kérdeztem. Yard ötkor tért haza. de nem ment egyikük után sem. hogy önként nyújtom be a lemondásomat. néhány perccel ezelőtt. de a hangja majdnem normális volt. s csak a másodszori próbálkozásra sikerült visszatennie a kagylót a villára. se kijönni nem látott senkit. POSTAFORDULTÁVAL KÜLDJÖN RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁST FOLYAMATBAN LEVŐ AKCIÓRÓL STOP KÖZÖLJE MILYEN FELTÉTELEKKEL VÁLLALTA STOP NAPI JELENTÉSEKKEL EGYÜTT STOP A táviratot zsebre vágtam. amikor megszólalt: – Lew Yardot kinyírták. – Részletek nincsenek? – kérdeztem... amíg eldöntőm. Dick bólintott.Mickey is ott volt. s már álltam is fel. hogy közöljem-e a rejtekhelyét Noonannel vagy sem. és már gyújtotta is be a motort. Azóta se bemenni.

igen. – Kik? – Két kasszafúró. Azt hiszem. Noonan az íróasztala lapját nézte. – Várjon. nem is nekem. – így is jó – azzal már indultam is az ajtó felé. Nem tudom. A szemében kialudt a fény. Tönkremegyek bele. és újra leültem. Az arca szürke volt. Még csak föl sem nézett. hogy Reno? Noonan összerezzent. – Versenyt gyilkolják egymást az emberek. amolyan mindennapi csetepaté volt. Put. és ismét lehorgasztotta a fejét. Ne szaladjon így el. Úgy látszik. Már a betege vagyok ennek a mészárlásnak. el bírnám-e viselni a látványt. . löttyedt és nyirkos. – Nem – felelte fáradtan. akik velük együtt kerültek szabadlábra. hogy rám nézzen. A szeme elsötétült. aztán meggondolta magát. Megmondtam neki: – Suttogó Willssonnál van. Felkapta a fejét. egy kis ünnepséget rendeztek a barátaikkal. Mi lesz ennek a vége? – Gondolja. Kikészültem. már-már felemelte a fejét. ki nyírta ki? – Tudja isten – dünnyögte. Visszamentem. akik csak délután ötkor kerültek óvadék ellenében szabadlábra.Nem mozdult. – Mindkét oldalon Lew Yard emberei álltak? – Fogalmam sincs róla – felelte. Utánam szólt. Megkérdeztem: – Mit gondol. és lövöldözés lett a vége. – Nem bírom tovább – motyogta. Más irányból támadtam: – Sokan elestek az éjszaka az Ezüst Nyílnál vívott csatában? – Csak hárman. s csak megismételte: – Tudja isten. semmi kedvem hozzá. – Miért tört ki a balhé? – Azt hiszem. Felálltam. Tönkremennek az idegeim. Blackie Whalen és Pút Collings. – Máris betege vagyok ennek a mészárlásnak. – Kérem – mondtam. és elgondolkoztatott a lehangoltsága. – Őszintén szólva. mint a friss gitt. Visszaültem. meg egy Dutch Jake Wahl nevű bandita. Blackie meg a többiek. a térdének. Aztán megrendült a szája.

hogy a többieknek is éppúgy elegük van már a mészárlásból. Felemelte az arcát. Suttogó nála tanyázik. – Ha csakugyan hajlandó lemondani róla. – Igen. ha ettől függ a békesség? Lemondana róla. csak maga kockáztat. mi az álláspontja. – Velem jönne? – kérdezte. – Ha akarja. hogy valami újabb disznóságra készülök – vetette ellen szinte sírva. nem kétséges. hogy bosszút álljon Tim haláláért? – kérdeztem. mint a kutya a csontra. akkor megpróbálom a dolgot.– Eléggé kikészült ahhoz. – Mondja el nekik. mint magának – folytattam. hogy meg lehet állítani a dolgot. és kössenek békét. – Akkor. – Valószínű. Hívja össze őket. – Azt fogják hinni. – Hívja össze őket Willssonhoz. hogy fölad ja a tegnapi tervét.. Ha maga megy oda. . s olyan szemekkel nézett rám. – Mert az indította el az egészet – emlékeztettem. Vagy nem mer odamenni? Összeráncolta a szemöldökét.. – Köszönöm – mondta.

kék szeme a bozontos. hogy pillanatnyilag leginkább az esztelen gyilkolásnak szeretnénk véget vetni. A béketárgyalás A béketárgyalás többi résztvevője együtt ült már. A nadrágja élesre volt vasalva. A kis gengszter hátradöntötte a székét.19. apró. amikor Noonan meg én a kijelölt időben. Csak egy-egy fejbólintással üdvözöltek. Az öreg Elihu elnökölt. Eleget láttunk már a világból ahhoz. fehér szemöldökök alatt agresszív volt. a Finn volt az egyetlen. Összeszorított szája sarkában cigaretta lógott. Reno pergamenszínű lóarca éppoly kifejezéstelen volt. vaskos. józan. Pete. Kerek. akivel még nem találkoztam. másoknak is meg kell adnunk. A szája és az álla mint két párhuzamos vonal. Én ültem Thaler mellett. mondta. hogy a dolgok nem mehetnek úgy tovább. A szeszcsempész ötven év körüli. A szeszcsempész után Reno Starkey következett. fekete szemeivel a többieket. legyen az illető akárkicsoda. mint a szeme. . s hanyagul keresztbe vetette a lábát. hatalmas csontozatú férfi volt. rózsaszínű koponyáján ezüstösen csillogott a villanyfényben a rövidre nyírt haj. Meggyőződése. Gömbölyű. amit akar. hogy egy rövid óra alatt mindent őszintén meg lehet beszélni és el lehe t intézni. Nem volt rossz szónoklat. a tekintete parancsoló. Az ülést Elihu Willsson nyitotta meg. A jobbján Pete. Kijelentette: bizonyos abban. ahogy mennek. amit akarnak. a Finn ült. hogy tudjuk: az ember nem csinálhat mindig azt. az álla óriási: széles. a feje teljesen kopasz. Willsson könyvtárszobájában ültünk az asztal körül. csak úgy dagadoztak rajta az izmok. Néha mindenki kénytelen kompromisszumokat kötni. a homloka alacsony. felnőtt emberek vagyunk. Elmondta. és figyelte mozdulatlan. amit akarunk. Max Thaler Willsson balján ült. Hogy megkaphassuk azt. s akkor Personville nem változik vágóhíddá. Mindnyájan értelmes. aznap este kilenckor megérkeztünk Willssonhoz. s a másik oldalamon ült Noonan.

s akkor csakugyan azt gondolta. Mi többiek követtük a példáját. hogy kockáztassanak – mondta Pete. de nem én öltem meg – suttogta ridegen. miért csinálom ezt vele. Amikor rájött. és valamennyien a rendőrfőnökr e néztünk. mintha tőle várna valamit. Thaler gonosz kis mosollyal a szemében és a száján figyelte a szavaimat. és kinyújtotta vaskos mancsát: – Itt a kezem rá. mint volt. Noonan elképedve meredt rám. hogy megkönnyítsen egy akciót a városban. – A maga csirkefogó öccse megérdemelte. Kötelességemnek éreztem. üres. öreg szeme élesen. és ezt maga is tudja. Ha helyesen okoskodtam. Thaler keskeny szája gonosz mosolyra görbült. elvesztette a fejét. hogy megölte Timet. Nem mertem ránézni. A többiekre néztem. én hajlandó vagyok elfelejteni. Így nem lesz jó. Pete. Noonan elvörösödött. ami a raktárával meg a négy emberével történt? – A fenét volt az baleset – morogta. – Ami a dolog másik részét illeti. Nem értette. a Finn. nem tudom. igyekeztem minél ártatlanabb képet vágni. Azt hitte. hogy Thaler rejtekhelyére bukkant. – Az embereim pénzt kaptak azért. gyanakodva villogott. Emelt hangon megszólaltam: – Egy pillanat. hogy megöljék. igaz? Nos. A rendőrfőnök arca vörösről lilára változott. és felgyújtotta a lebujt. iszonyú slamasztikába kerültem. de ha nem. Timet MacSwain ölte meg. Noonan gyorsan. hogy a maga virágágyába taposott. semmi vész. A maga emberei lőttek elsőnek.Amikor befejezte. azt hu szonöt lepedővel elintézhetjük. és fátyolos hangon megszólalt: – Suttogó. a Finn felé fordultam: – Mi az álláspontja a tegnapi balesettel kapcsolatban. hogy azt a lebujt maga használ ja raktárnak. mohón válaszolt: . Elihu Willsson felém hajolt. hogy megmagyarázzam. Csak azért ment oda. és megkérdeztem: – Akkor ez el van intézve. Ha nem játszik mindenki nyílt kártyákkal. próbáljuk meg tisztázni a többi kényes kérdést is. hanem még rosszabb lesz a helyzet. nem jutunk semmire. – Felállt. Reno arca merev volt és kifejezéstelen. – Noonan nem tudta. Hogy Noonan mit csinált. Noonan. Thaler ránézett a mellettem ülő Noonanre. egy pillanatig csend volt.

hogy hagyja magát békén. hogy össze kellett szorítanom az ajkamat. Tönkre volt verve. és nem nézett senkire. Buzgón igyekezett olyan képet vágni. akiknek a prédájául odavetettem. pártfogói ejtik magát. Megkapja. hogy kirabolta Willssont. mintha figyelmeztetnék. össze volt törve. Elihu Willssonhoz fordultam: – És maga? Akar-e panaszt emelni amiatt. Reno Yard bábja volt ugyan. hogy a bankrablástól Yard is meg Willsson úr is annyira feldühödik. és megkérdeztem: – Igaz? Faarccal nézett rám. – Maga mondta – felelte. és hajlandó lett volna bármire. Ő nem nézett rám.– Rendben van. mielőtt még sikerülne megszabadulnia a farkasoktól. És Noonan feltételezte. és a rablást magára keni. nehogy elnevessem magam. aki viszont benne van a buliban. még a közlekedési rendőröket is a Broadwayről. Én meg folytattam. Én meg folytattam. Olyan páni félelem volt a hangjában. és felvetette: – Talán jobban meg tudnánk ítélni. hogy ki kellene buktania a nyeregből Yardot. amit elkezdtem. Legalábbis ez lett volna a látszat. és odavisz magával minden zsarut. kiengedik a dutyiból Renót meg a bandáját. . hogy nem tépik szét. és elvenni tőle a várost. vagy legalábbis megpróbálja megmenteni. Pete. mit tud. – Reno felé fordultam. McGraw meg a többi zsaru. vagy belenyugszik? Max Thaler megérintette a karomat. Leült. akiben nem bízik. hogy ha kiraboltatja a bankot. Yardnak volt joga minden ilyesfajta akcióhoz a városban. – Noonan magát akarta mindenáron elcsípni – magyaráztam neki –. hogy Noonan csináljon magával. hogy hajlandó lesz segíteni neki elfogni magát. Ha jól tudom. de kész volt átejteni a főnökét. Reno és az emberei börtönben ültek. kinek van joga panaszt emelni. elvégeztetik velük az akciót. Most már nyugodtan ránézhettem. mintha remélné. hogy maga Cedar Hűiben van. Már úgyis megfordult a fejében a gondolat. amit akar. hogy Reno előtt szabad legyen az út. és hagyják. az ő jogkörébe avatkozott volna. Készséggel elmondtam. így aztán azt hitte. csak megmenthesse kövér nyakát. Rá is néztem. de figyelmeztetést kapott vagy várt Yardtól és Willsson úrtól. ha előbb elmondaná. – Noonan azt a látszatot kelti. maga tehát azzal. hogy kirabolták a bankját.

mert amint látom. aztán újra elkapták. Pete. . hogy melyikük. és ha nem. nem mutatta. óvadék ellenében. vagy Lew. Úgy látszik. hogy ő milyen nyugodt. amíg a menekülésre nem került a sor. Lew Yard rájött a trükkre. hogy ilyesmit nem művelhetnek a saját szakállukra. De Reno meglép. Azt sem tudom. magát fogják gyanúsítani az akcióval. és feltételezték. amelyiken Lew Yardnak kellene ülnie. Két órával később aztán. látszik. – Kiszállok – jelentette ki. Mindenki olyan mozdulatlanul ült a székén. Az elmúlt éjszaka kiküldi Dutch Jaké Wahlt meg még néhány fiút az Ezüst Nyíl-ba. Akkor kilökték. szabadlábra kerülnek. Úgy. hogy ha ott hal meg. és megvárja. amit mondtam. Ha az. amikor a golyót kapta. máris ő ül azon a széken. amíg kijön. hogy bármelyikük csak egyetlen meggondolatlan mozdulatot is tegyen.aztán újra bezárják őket. a Finn felugrott. Mindenesetre ott volt a helyszínen. Ezek után: vagy ő. amikor magának. hatalmas. és ott hagyták a bank előtt. Nem tudom. Ö el is dönti. hogy tanítsák meg Renót meg a cimboráit. Az alibijük támadhatatlan. amikor ma reggel pisztollyal a kezében lesbe áll Lew háza előtt. Arccal volt a bank felé és háttal a kocsinak. és sikerül visszajutnia a városba. mert a maga jobbkeze volt. Egyikük sem számíthatott többé senkire a jelenlevők közül. mintha fel akarná hívni rá a többiek figyelmét. és hátba lőtték. ha nem került volna jégre. – Éppen rá akartam térni. és nyugodtan megkérdezte? – Na és? Thaler felállt. vagy neki nem sikerült. s már indult is az ajtó felé. A kocsiban őrizték. sikerült-e neki is kiszabadulnia a börtönből. Reno helyesen döntött. – Jerryre gondol? – S már folytattam is az életveszélyes játszmát. és lelőtték. csontos öklével az asztalra csapott. gyakorolt is valamilyen hatást Renóra. A pillanat nem volt alkalmas arra. – Nem hagyott ki valamit? – suttogta lágyan Thaler. és öblös hangon utánaszólt: – Suttogó! Thaler megállt. miért nem. és feléje fordult. önként ment-e a bankrablókkal. Thaler Renóra nézett: – Nos? Reno kifejezéstelen tekintettel nézett vissza Thalerre.

amíg valaki összegyűjt néhány fegyverest a környékre. Elegem van belőle. leült. Suttogó! Meg maguk is mindnyájan. Ahogy elment. De ha maguk ellen kell felhasználnom őket. hogy mi mindent tett meg a kedvemért! . Nem vagyok egy helyben megülő természet. Néhány perc múlva Elihu Willsson meg én kettesben maradtunk a könyvtárszobában. majd én megmagyarázom. Váratlanul megszólalt: – Nem volna kedve a rendőrfőnökséghez? – Nem. hogy kell bánni a fegyverrel. Ez a felfordulás a városban árt az üzletemnek. Mi kellett volna még? – Maga vén kalóz – feleltem. aki az apja lehetne.– Ide figyelj. Egyikük sem óhajtott addig maradni. hogy mit gondol. Ezt kérte. majd éri megtanítom magukat. – Zsarolással kényszerítettem bele a dologba. Elegem van a lövöldözésből. – Nem úgy gondolom. – Az istenfáját magának! Tisztességesebb hangon is beszélhetne egy öregemberrel. amikor a saját szemével láthatta. Ha nem viselkednek normálisan. – Aki az életkorával takarózva gorombáskodik velem. – Sok segítséget kaptam magától hozzá. hogy egyében sem jár az eszük. Ezt mindenki vésse az agyába. hogy nem végezte el. Majd ha megszabadulunk tőlük. mi az érdekük. Puskaporral és dinamittal akarnak játszadozni? Majd én megmutatom. a Finn. – És szerveztünk egy hasonlót. fiacskám – mondta. de aztán szó nélkül megfordult. hogy maguktól is tudják. Aztán elnevette magát. Háborút akarnak? Tőlem megkaphatják. Azzal Pete. hogy a jelenlegi bandával. – Átkozottul tud pofázni. Jól jegyezzék meg. mi az. mondhatom. – De nem állíthatom. Végeztem. A dühtől kéken kidagadt egy ér a homlokán. A szakmámban van rájuk szükség. akik tudják. a többieket elfogta a türelmetlenség. – Szoptatós dajkára lett volna szüksége? Kapott pénzt és hozzá szabad kezet. és elment. és ellenem játszott egészen mostanáig. Ha nincs annyi eszük. amit mondtam. Egész hadseregem van olyan legényekből. És még arról beszél. Thaler mintha gondolkozott volna egy pillanatig. Semmi jelét nem árulta el. hát én felhasználom. mint hogy egymást falják fel. Ültünk és néztük egymást. amiért megfizettem.

ez a Thaler. – Mellettem? – Ha maga győz. És amióta. én fizetem magát. – Istenemre mondom. de hát fogoly voltam. – Sejtem – felelte. és nem létezne Personville-i Bányaipari Rt. még ma is bérmunkás lennék az Anacondánál. ahhoz én egy kissé már. Azt hiszem. Ebből látszik a jó szándékom. – Fiacskám. a Suttogó itt van. Közönséges túsz! – Nehéz lehetett. fiacskám.– Vén kalóz? – ismételte meg. cifrább dolgok. So k minden nem tetszett ott nekem. ahol a hajat rövidre nyírják. sokért nem adnám. ha nem lettem volna kalóz.. És ki mellett áll most? – kérdeztem. – Különben is. éppenséggel maga se ma született bárány. fiam. mint amilyenekről ma este értesültem. Én még ott is voltam. a tulajdon házamban. meg kellett várnom. amíg eljön az én időm. – De ne számítson rá. . – Kedélyesen rám kacsintott. itt is fogoly voltam. nem? Ne bánjon hát velem túl keményen. és otthagytam. ha a többiekkel együtt maga is pácba kerülne.. – Menjen a pokolba – feleltem. Felálltam.

másfél tucat gyilkosság történt. Dinah felvette a kagylót. A lány megállt az ajtóban. talán érdekelni fogja. Jerry.. érdekelni fog. felnyitottam a jégszekrény tetejét. Ez megint a te ravasz trükkjeid egyike volt? Kimentem a konyhába. én is olyan vérszomjas leszek. citromlével és szódavízzel. – Sokat dolgoztál? – Részt vettem egy béketárgyaláson. Reno Starkey hangja volt: – Gondoltam. Csakugyan nincs itthon gined. hol tartóin. a Suttogó szakította le – magyaráztam neki. – Mit műveltél? – kérdezte. kék szemével. Nem feleltem. hogy rimánkodjak érte? – Tudod. – Ijesztően nézel ki. ginnel. Ha nem mehetek el innen gyorsan. Reno volt az? – Igen.. – Hogy Reno szerint Noonan az imént elhalálozott. Cedar Hillben a négy digó meg a hekus. gömbölyű nyele volt. Letettem a poharam az asztalra. hogy?. vagy azt akarod. – A béketárgyalás első gyümölcse. Lew Yard. Biztos. hanem színig töltöttem két poharat jéggel.20. Thaler. amikor a háza előtt kiszállt a kocsijából. hogy Noonant szitává lőtték. Megszólalt a telefon. és panaszkodni kezdtem. tűhegyes feje és kék-fehér csíkos. Legalább harminc golyót lőttek bele. Gondolta. az út további részét gyalog tettem meg. – Azt akarod mondani. Dinah kérdőn nézett rám nagy. Amióta itt vagyok. aztán átadta nekem. Donald Willsson. Laudanum Dick Foley a legközelebbi sarkon ült a bérelt kocsiban. Blackie Whalen és Put Collings. Alaposan megkapta a magáét. amelynek tizenöt centi hosszú. hogy legalább egy tucatnyi gyilkosság lesz a következménye. az Ezüst Nyíl-ban Dutch Jaké. mikor bevezetett a nappaliba. mint az idevalósiak. aztán Ike Bush. – Kezd az idegeimre menni ez az átkozott város. – Köszönöm. leültem elébe. – Hol a gin? – Ugye. hogy a poisonville-i rendőrségnek nincs többé főnöke. Elvitettem magam vele Dinah Brand háza környékére. mikor bevittük a poharainkat az ebédlőbe. és kérdéseket tett fel. a . – Fáradtnak látszol – mondta Dinah. és nekiestem a jégnek a jégcsákánnyal. Nagy Nick.

Amikor az öreg Elihu cserbenhagyott. élesen rám szólt: – Ne vágj ilyen pofát! Elnevettem magam. hogy a legjobbnak talált módszer elkerülhetetlenül egy sor gyilkossághoz vezetett? A feladattal Elihu támogatása nélkül nem lehetett másképp megbirkózni. Azzal a módszerrel kellett dolgoznom. – Hát ha nem tehetsz róla. a jelek szerint. De ez az első eset. meztelenre vetkőztettem Noonant. Ez tizenhat gyilkosság alig egy hét alatt. Azt tanácsoltam neki. mint hogy megpróbáltam egymásra uszítani a fickókat. Renóra sem. egészen odalett. Itt nem lehet becsületesen dolgozni. mi ér telme ekkora hűhót csapni belőle? Inkább idd ki a poharad! Kiittam a felét. hogy ő kiszáll. akit Suttogó itt intézett el. amelyik a legjobbnak látszott. – Aki gyilkossággal kezd játszadozni. egykettőre csapdába esik: vagy belebetegszik. és odadobtam őt a többieknek. hogy tovább beszéljek.. hogy a csatározásaik ártanak az üzletének. Az összejövetelt ma este tartottuk meg Willssonnál. Én azzal az ürüggyel. hogy ő rászabadítja a csempészeit. Kijelentette. de kényszert éreztem. szinte vacogott a foga a félelemtől. akit én lőttem le. Erre fel is bomlott az ülés. az öreg Elihu betörője. hogy elkapott a gépszíj. amikor szükségesnek látszott. csak békét köthessen. – Mit műveltél Noonannel? Hogyan vetkeztetted meztelenre őt meg Renót? .. Miután Yardot is kinyírták. őt is meg Renót is. Suttogó kijelentette. Ez az átkozott város az oka. A lány szigorú arccal. hogy üljön össze azokkal. hogy egy-két gyilkosságot én rendeztem meg. nem nagy hatást gyakorolt. hogy mindenki tisztán lásson. – Persze hogy nem – jegyezte meg a lány. Mindjárt az elején kutyaszorítóba kerültem. Noonannel az első eset történt. és rendezzék a köztük levő nézeteltéréseket. és most Noonan. akik még életben vannak. Yakima Shorty. mire számítsanak. Pete meg mindenkinek megmondta. és még több is következik. számítson rá. vagy szerelmese lesz a vérnek. a szőke fiú. az alkoholcsempészetnek.zsaru. és bármire hajlandó lett volna. Szép kis estély volt. és ha valaki ezek után kezdeni mer valamit. és folytattam: – Előfordult már. hogy megpróbálom eloszlatni a félreértéseket. Tehetek én róla. nem tehettem egyebet. Rászedtem. Suttogóra.

Reno azon . Valószínűleg behunyt szemmel lőtte ki a pisztolyát. Noonan nem számított. Suttogó távozott el elsőnek. Noonant lelőtték. hogy a partnere támogatja. – Azt mondta. amikor befordult a King Streetre. azt ő lőtte le. és úgy látszik. Egyébként simán folyt le az egész. Ez volt az egyetlen hazugság. Pete meg mindkettőjük ellen. Csakugyan arccal volt a bank felé. Ezt tudva. hogy Jerry kiszállt a kocsiból. és akkor lőtték le. hogy Suttogóra lehessen kenni az akciót. ahogy úriemberek közt szokás. hogy a bankrablók kocsiját akkor látták utoljára. De senki sem számíthatott rá. én legalábbis annak tartom. hogy aki elesett. amit meséltél. ezek után megpróbálja elintézni Suttogót. aki komolyan beszél –. és azért lőtték le a helysz ínen. elindult a bank felé. amit McGraw mondott. és azt hitte. hogy Lew Yardot Reno lőtte le. Aztán elmondtam. amit mondtam nekik. Feltevésemet megerősítette az. mikor Jerry elesett? – De igen. hogy Noonan mindvégig tudta. A lyuk a hátában volt. ugye? Noonan iszonyúan begyulladt. Reno és Suttogó egymás ellen. – De hát nem azt mondta a bankőr. volt ideje néhány fegyverest Noonan háza elé gyűjteni. A felek egyenlően oszlottak meg: Pete és Suttogó kontra Noonan és Reno. ha kezde ményez valamit. Reno legalább annyira hibás Jerry halálában.– Azt mondtam a többieknek. Ha Pete komolyan beszélt – és olyan embernek látszik.. s a rablók azért vitték magukkal Jerryt. Suttogó tehát feltétlenül ki akarja majd nyírni Renót. de mondhatott volna akármit. mire a rendőrfőnök hazaért. így aztán mindenki csak ült illedelmesen. ha igaz. ki lőtte le. nem láttam. – Úgy van. Pontosan erre számítottak. Nem láttad. de túl nagy volt a zűrzavar. Tudtam. hogy a bankrablás Reno meg a rendőrfőnök műve volt. Azt is tényként jelentettem be. hogy Timet MacSwain ölte meg. hogy Jerryt ő lőtte le? Ezt írták az újságok is. Ez a Reno kemény fickó. Sokan lövöldöztek és. és figyelte a többieket. már a partnerek se voltak együtt. hogy csak így történhetett.. hogy alibijük legyen a börtönben. miközben én tovább manipuláltam a halállal és a pusztulással. mint Noonan. de Renóból mindez csak egy közömbös “Na és?"-t váltott ki. s mire az összejövetelnek vége lett. A fickók nyilván visszamentek a Városházára. még ő maga is elhitte volna.

hogy Reno legyen a főnökük. Hallgatott volna a józan észre. Mindaz. és ugyanúgy élveztem is a játékot. ha megtudja. De az. amíg nem volt biztos benne. tehát nem kockáztathatta m eg. Ezt megtehettem volna. mint ők. Idd ki a poharad. A tekintete nyugtalan volt. hogy megérje a holnapi napot. aztán iszunk még egyet. tehát melléjük állt. és megadta volna a szükséges támogatást. De nem egészen az a fajta gyilkos. és különben is személyes tulajdonának tekinti a várost. De könnyebbnek látszott kiirtatni őket egymással. hogy a kezemben vannak. kielégítőbbnek is. amit műveltem vele. mindent összevéve. Megmérgezett. De csak nevettem magamban. Tehát elmehettem volna hozzá ma délután. átállt volna mellém. nem természetes. hogy fogom elintézni a dolgot az ügynökséggel. s a bűnözéssel folytatott húszesztendei viaskodás után bármilyen gyilkosság kerül elém. hogy az után. – Magad mondtad. hogy nekem sikerül. olyan jókedvű lettem. – Nem a te hibád. Az öreg olajban főz meg. hogy egyebet nem tehettél. úgy játszottam velük. hogy szakítson velük. csak a mindennapi kenyeremet és vajamat. Nem ismerek magamra. nem látok benne semmi mást. csinos kis ramazuri várható. – Sok minden egyebet is tehettem volna – mondtam ellent. egy az ezerhez esélye sincs. Ez az átkozott város az oka. Ide figyelj. – Az öreg Elihu az elején csak azért hagyott cserben. Nem tudom. Amikor ma este ott ültem Willsson asztalánál. hogy törvényesen számolhassak le velük. hogy ő nyírja ki előbb Suttogót. és megveregette a kezem. mert ezek a jómadarak túl sokat tudtak róla. akik el se tudják képzelni. Csak néztem Noonant. úgy érzem. és elnézően megjegyezte: . hogy őt is kinyírja. és tudtam. hogy meg lehet semmisíteni őket. Csakugyan Poisonville. drágám – mondta. olyan jóleső érzéssel töltött el a dolog. mint macska az egérrel. könnyebbnek és biztosabbnak. Ráadásul Renónak valószínűleg éppen elég baja lesz a néhai Lew Yard embereivel. Dinah lágyan elmosolyodott. ahogyan elvették tőle. és ezzel esélyt ad Petenek. ami még megmaradt a lelkemből.lesz. Dinah Brand keresztülnyúlt az asztalon. Ez a város tett ilyenné. és sehogyan sinc s ínyére a mód. a magam hétköznapi munkáját. Nem hitte. Vagyis. és megmutathattam volna neki. vízilóbőrbe bújt. hogy gyilkosságok kitervezésének így örül jek. mit műveltem. és amilyen hangulatban most vagyok.

– Ez nem jelent semmit – mondta. Szeretném. ívelt fején. hogy még egy kis gint töltsék beléjük. egészen a tűhegyes végéig. Amikor visszatértem. ha észreveszem egyáltalán. arra az esetre. ha. Valószínűleg elölről kellene kezdeni az egészet. A parancs első kétharmad részét teljesítettem. Megérdemlik. Még egy öngyújtóra se tudok úgy ránézni. hogyan forog az agyam. Különben is az egész tervem az itt levő személyek és az itteni események kombinációján alapszik.. Vidd vissza azt a vacakot a konyhába. Pontosan azt magyarázom. Becsületszavamra. Ha elutaznánk a városból. fogtam a poharakat. kezdek becsavarodni. Elvigyorodtam. ahogy viselkedsz. hajlékony és elég hosszú. Idegösszeroppanást kapsz. – A baj belül van. – Ma: gyilkolásra való szerszám. kislány. drágám. ülj le. minden megváltozna. hogy nitroglicerinnel kéne megtölteni. hogy kikészültek az idegeid. és viselkedj épeszű ember módjára. hogy maguktól is mennek. Jót fog tenni neked. Kezdek vérszomjas lenni. kinyújtott ujjakkal. Miért nem pihensz egy-két napot? Sikerült úgy megkavarnod a dolgokat. A lány ránézett. ha nem vágnál ilyen arcot. hogy ne az jutna az eszembe.. – Őrült vagy! – Tudom. Nem remegett. – Végighúztam az ujjam a csákány tizenöt centi hosszú. és szabályszerűen bedilizel. Két nappal ezelőtt még csak jégdarabok törésére kitűnően alkalmas szerszámnak néztem volna ezt a csákányt. hogy elutaztál. . Felemeltem az egyik kezem. Túl sok izgalmon mentél át az utóbbi napokban. – Senkinek sem kellene tudnia. – Nem tetszik. Libabőrös leszek tőle. Itt a házad előtt egy darab rézdrót hever a csatornában. Nekem meg semmi közöm az egészhez. Vékony. Utazzunk el Salt Lake-be. Szinte kedvem lett volna fölszedni és zsebre vágni. – Nem lehet. Dinah összeráncolta a szemöldökét aggodalmas tekintetű szeme fölött: – Miért hoztad magaddal a jégcsákányt? – Hogy megmutassam. hogy valakinek a nyaka köré tekerje az ember.– Eltúlzod a dolgot. hadd robbanjon fel valaki kezében. Valakinek itt kell maradnia. és kimentem velük a konyhába. aki nincs ínyemre. F olytasd csak így tovább. és meghúzza a két végét. amit kapnak. hogy számolja a halottakat. – Az a bajod – zsörtölt Dinah –.

és elnevette magát. hogy egyikről sem tehetek – felelte felháborodva. és te magadhoz vetted. Egy szép napon arra ébredsz. hogy valóban kezdeke megőrülni. és ez indította el az egészet? Elfelejtetted. hogy megváltoztam. mert megölte Willssont. hogy gyilkos gondolatokat ébressz a szeretőidben. és tűnődni kezdtem. – Tudom. a legokosabb. hogy legalább egyikünk érti. ha leiszod magad. amilyenben vagyok. teljesen lezüllött. és szemem láttára felpofozod. . Albury már várja. Aztán itt van Suttogó. Csak azért hozod fel. – Különben is ez már mind múlt. vagy tényleg csak az idegeim mentek tönkre. s hogy valami előérzet lett-e úrrá rajtam.– Mióta? Előrehajolt. amit te mondtál Suttogóról? – Pontosan olyan jól tudod. hogy Suttogó megöl? – Muszáj folyton gyilkosságról beszélned? – A fiatal Albury egyszer elmesélte. és veszekedni akarsz. Küldöncnek használod. hogy amiatt nem ment fuccsba az egész tervem időnek előtte. hogy bíróság elé kerüljön. – Nem tegnap este rémültél halálra. miket beszélsz. és néhány órára mindent elfelejtesz. – Mit akarsz ezzel mondani? – Semmit. Dupla adag gint töltöttem a poharadba. És mindig volt egy olyan érzésem.. csak úgy reszketsz tőle. Ha ugyan te érted – mondta. mint én. amikor visszatért a tele poharakkal –. Tébécés volt. – Ha nem akarsz elutazni – mondta a lány. – Dan? Örült vagy! Hiszen én. hogyan válhattál egyszerre érdektelen szemlélővé. miért vagyok olyan hangulatban. Szükséged van rá. és kivitte az üres poharakat a konyhába. Nekem se sikerült menekülnöm a befolyásod alól. és felpofozod mások előt t is. Csak szeretném tudni. amennyit csak akar. Cigarettára gyújtottam. Megborzongott. Ö meg szerelmes beléd. Otthont adtál neki és annyi laudanumot. mert rosszkedvű vagy. – Szerencse. hogy egy szép napon Dan Rolff is megpróbál téged megölni. összeszűkült a szeme. Elfelejtetted. hogy Donald Willssont miattad ölték meg. hogy megöl. hogy elvágta a torkod.. különleges tehetséged van hozzá. hogy Bill Quint is megfenyegetett. Nézz csak rám. felállt. – Elég! – Úgy látszik.

Félek a szavaktól. Megszagoltam. hogy ha nem beszélünk róla. akár nem. amikor kértelek rá? – Most már sajnálom – válaszoltam. Telt-múlt az idő. nekem támadsz. – Neked. iddogáltunk és beszélgettünk. – Dan laudanumából tettél bele. Akarsz valami igazán erőset? – Ma este még a nitroglicerint is meginnám! – Majdnem az lesz.. . Istenem. Ilyenek a n ők. Tessék. feladtam. miért mondom. aki szeretne megölni. aztán visszatértem a laudanumos ginhez..– Nem nekem – feleltem. Dinah megmaradt a gin mellett. Ez ostobaság.. pedig nem láttam semmit. Az utolsó. ami látszólag ugyanaz volt. de azt hiszem. hogy. barátságos világba kerültünk. Felhajtottam a kábítószeres gint. hagyd abba. És ezt komolyan mondtam. egyik se öl meg a közül az isten tudja. Egy rózsaszínű. – Hagyd abba. nem a gin. mister. Én is próbálkoztam vele egy darabig. hogy Max. Én. mintha ébren lennék.. Amikor már nem sikerült bolonddá tennem Dinah-t a próbálkozással. könyörgök! Ostoba liba vagyok. Nincs értelme beszélni róla. miért nem ölted meg. – Nem tudom – válaszoltam –. Azt hiszem. amit kapsz – ígérte. Utána egy darabig azzal szórakoztam. – Csak nem gondolod. amit mondok. Dinah mozdulata volt. Akár beszélünk róla. ahol szeretet és béke uralkodott. Félek Maxtól. amire emlékszem. Magam se tudtam. Azt hiszed. Hallottam. az altatója. – Te vagy gyenge. hogy ölni. hogy próbáltam nyitva tartani a szemem. aztán behozott egy pohárban valamit. igazad van.. mint amit ittunk. Suttogót például úgysem fogja semmi megakadályozni abban. Valahányszor kiejtem azt a szót.. betört a koponyája. amellyel segített végigfeküdni a díványon a nappaliban. de valahogy jólesett mondani.. hány ember közül.. Mindjárt jobban éreztem magam. ugye? Ő még mindig kórházban van? – Igen. bár ez a gin elég gyenge. hogy üvegekkel vacakol a konyhában. ha egyszer azt parancsol. A legokosabb inni.

a Lexington Avenue-t New Yorkban. a Berry Boulevardot Louisville-ben. de nem az enyémet. de már késő volt Ö is eltűnt. Válaszolt. Utánaszaladtam. Akkor ráismertem a hangjára. hogy kicsoda. nem hallottam semmit. ismeretlen név volt. nem sikerült közelebb jutnom a hangjához. hogy egy padon ülök Baltimore-ban. meg a tűzoltóautók is. Végül is megkérdeztem tőle. bejártam az Egyesült Államok utcáinak a felét. az Aetna Roadot és a St. hogy kicsoda. De olyan zavarban voltam. S az arcát nem tudtam kivenni a hosszú. A hangját figyelve folytattam a kutatást az utcákon. s végül a Victoria Streeten Jacksonville-be jutottam. Észak-Karolinában. Aztán a hang elhallgatott. Clair Avenue-t Clevelandben. a Lamartine. akit jól ismertem. És akármilyen gyorsan és akármilyen irányba mentem utána. ő szállt . Olyan valaki volt. a Gay Streetet és a Mount Royal Avenue-t Baltimore-ban. “Tűz van! Tűz van!" – kiáltozta futás közben. hogy megkeressem. A tizenhetedik gyilkosság Azt álmodtam. hogy olyan valaki. a Colfax Avenue-t Denverben. Vele jöttem a parkba. Eszembe jutott. ismer-e egy Carroll T. fekete fátyol alatt. a Cornell és az Amory Streetet Bostonban. aki fontos nekem. hogy ha mondanék neki valamit. a Harlem Parkban. Otthagyott. mint a detroiti Grand Circus Parkban. Róni kezdtem az utcákat. és utánuk szaladt. Ugyanolyan messze volt tőlem az El Pasó-i Federal Building előtti utcában. de a szökőkút zúgása és csobogása elnyomta a hangját. talán ráismernék a hangjára. már tudtam. s egy lefátyolozott nő ül mellettem. befutott egy vonat. Fáradtan. Harris nevű embert. de meglátnom még mindig nem sikerült. hogy sokáig nem jutott az eszembe semmi. amit mondhatnék neki.21. Tűzoltóautók robogtak végig az Edmondton Avenue-n. csüggedten léptem be a Rock Mount vasútállomásával szemközti szálloda előcsarnokába. a McKinney Avenue-t Dallasban. amikor válaszol. Egy nevet kiáltozott. Miközben ott ültem. a szökőkúttal szemközt. De hirtelen elfelejtettem. ahol ismét meghallottam a nő hangját. hogy megpihenjek.

le róla. és én megláttam őt. odajött hozzám. Nyitott bicska volt a zsebemben. amikor leugrott. a plazán szorongó emberek fején és vállán rohantam a kis barna emberke felé. Zúgtak a harangok. és el voltam szánva rá. hogy egy ismeretlen városban hajszolok egy férfit. A válla kicsúszott az ujjaim közül. s akkor döbbentem rá. Alacsony. kemény. és megmarkoltam a fejét. s a félkezemmel éppen elkaptam. akit hajszoltam. és gúnyosan rám nevetett. mindig elválasztott tőle két-három centiméter. de mindig ugyanabban az ismeretlen városban. és nevetve néztek bennünket. Vasárnap délelőtt volt. megölöm az illetőt. mint előző álmomban. váll váll mellett szorongtak. Aztán a férfi. barna ember volt. Egyik kezemet a zsebemben levő nyitott bicskán tartva. * . mint egy nagy tojás. Akkor beszaladt a magas épületbe. Kiszaladt egyenesen a pereméig. Ez az álom ezzel véget ért. Az ujjaim teljesen körülérték. A kis barna emberke meg csak állt a lépcsőn és nevetett. akit gyűlölök. Majdnem annyit gyalogoltam. A fejek és vállak nem egyforma magasak voltak. egy magas épület lépcsőjén állt. Egyik kezemmel a fejét markoltam. hogy ha megtalálom. akkora. a kilom éterekkel alattunk levő plazáról felfelé tekintő emberek felé. Utána azt álmodtam. Köztünk a plaza zsúfolva volt emberekkel. Egy széles plaza túlsó végében. Leütöttem a kezemmel a sombreróját. Sima. Kényelmetlenül éreztem magam. templomba mentek vagy templomból jöttek. rám kiáltott. és a köztük levő távolság sem volt egyforma. de nem tudtam elérni. mert mindenki körénk gyűlt. Folyton meg-megcsúszva botladoztam rajtuk. Egy végtelenül hosszú csigalépcsőn szaladtam fölfelé utána. Zuhantunk lefelé a szédítő mélységbe. belépett az előcsarnokba. és elkezdett csókolgatni. nyüzsgött a nép az utcákon. hatalmas sombreróval a fején. gömbölyű fej volt. hogy én is leestem vele együtt a tetőről. amíg majdnem odáig értem. Felértünk a tetőre. a másikkal megpróbáltam elővenni a kést a zsebemből.

A lehúzott rolókon keresztül beszűrődő tompa világosságban nyitottam ki a szemem. Arccal lefelé feküdtem az ebédlő padlóján, fejem a bal alsó karomon pihent, a jobb karom egyenesen kinyújtva, s a jobb kezemmel Dinah Brand jégcsákányának gömbölyű, kék-fehér nyelét szorongattam. A csákány tizenöt centi hosszú fejének hegyes vége Dinah Brand bal mellébe volt fúródva. A lány a hátán feküdt, halott volt. Hosszú, izmos lábai a konyhába nyíló ajtó felé nyúltak. A jobb lábán elöl leszaladt egy szem a harisnyáján. Lassan, óvatosan, mintha félnék, hogy felébresztem, elengedtem a jégcsákányt, visszahúztam a karom, és talpra álltam. Égett a szemem. Égett a torkom is, s mintha vatta lett volna a számban. Kimentem a konyhába, ott találtam egy üveg gint, a számhoz emeltem, és addig le se vettem róla, amíg ki nem fogytam a lélegzet ből. A konyhai óra hét óra negyvenegy percet mutatott. Gyomromban a ginnel visszamentem az ebédlőbe, villanyt gyújtottam, és szemügyre vettem a halott lányt. Sok vér nem volt látható: csak egy ezüst dollár nagyságú folt a lyuk körül, amelyet a csákány ütött a kék selyemruhán. A jobb arcán, közvetlenül a járomcsont alatt, véraláfutás piroslott. Piros volt a jobb csuklója is, ahogy valaki megszorította a markával. A kezeiben nem volt semmi. Megmozdítottam egy kicsit a testet, éppen csak annyira, hogy láthassam, alatta sincs semmi. Aztán körülnéztem a szobában. Amennyire meg tudtam állapítani, minden a helyén volt. Visszamentem a konyhába, de ott sem fede ztem fel észrevehető változást. A hátsó ajtón a lakat zárva volt, és semmi jele nem látszott, hogy babráltak volna vele. A bejárati ajtón se találtam semmi nyomot. Végigjártam a házat a padlástól a pincéig: sehol semmi. Az ablakokhoz nem nyúltak. A lány ékszerei – az ujján levő két gyémántgyűrű kivételével – az öltözőasztalán hevertek, és nem nyúltak a hálószoba egyik székére dobott retiküljéhez és a benne levő négyszázegynéhány dollárhoz sem. Újra visszamentem az ebédlőbe, letérdeltem a halott lány mellé, és a zsebkendőmmel letöröltem a jégcsákány nyeléről az ujjlenyomataimat. Ugyanezt csináltam a poharakkal, üvegekkel, ajtókkal, villanykapcsolókkal és bútorokkal is, amelyekhez hozzányúltam vagy hozzányúlhattam. Aztán kezet mostam, gondosan megvizsgáltam a ruhámat, nincs-e rajta vérfolt, s miután megbizonyosodtam róla, hogy semmit

nem hagyok ott, a bejárati ajtóhoz léptem. Kinyitottam, letöröltem a belső kilincset, becsuktam magam után az ajtót, letöröltem a külső kilincset is, és távoztam. * A Broadway felső végén felhívtam egy drugstore-ból Dick Foleyt, és megkértem, hogy jöjjön át hozzám a szállodába. Néhány perccel utánam már ott is volt. – Dinah Brandet az éjjel vagy ma kora reggel meggyilkolták a lakásán – közöltem vele. – Leszúrták egy jégcsákánnyal . A rendőrség még nem tud a dologról. Eleget meséltem a lányról, tudhatod, hogy meglehetősen sokan vannak, akiknek okuk lehetett rá, hogy eltegyék láb alól. De szeretném, ha mindenekelőtt három embernek néznél utána: Suttogónak, Dan Rolffnak és Bill Quintnek, annak a radikális pasasnak. A személyleírásukat megkaptad. Rolff kórházban van, betört a koponyája. Hogy melyik kórházban, azt nem tudom. Próbálkozz először a városiban. Lépj érintkezésbe Mickey Linehannel is. Ő még mindig Pete-et, a Finnt figyeli. Mo ndd meg neki, hogy hagyja a fenébe Pete-et, és neked segítsen. Próbáljátok megtudni, hol töltötte ez a három jómadár az éjszakát. És igyekezz! A kis kanadai kíváncsian figyelte az arcom, amíg beszéltem. Most mondani akart valamit, de aztán meggondolta magát, és csak annyit dünnyögött: – Oké – azzal már indult is. * Én meg elindultam megkeresni Reno Starkeyt. Egy órai kutatás után sikerült is megtudnom, hogy a Ronney Streeten van egy bérházban. Felhívtam. – Egyedül? – kérdezte, mikor közöltem vele, hogy szeretném meglátogatni. – Igen. Csak menjek, válaszolta, és elmagyarázta, hogy jutok el hozzá. Taxiba ültem. A keresett ház ütött-kopott, egyemeletes épület volt a város szélén. Az előtte levő sarkon két fickó ácsorgott egy fűszerüzlet előtt. Két másik a következő sarkon üldögélt, az egyik ház alacsony falépcsőjén. A négy közül egyiknek se volt valami bizalomkeltő külseje. Amikor becsöngettem, ketten nyitottak ajtót, ők sem látszottak éppenséggel ministráns fiúknak.

Felvezettek az emeletre, egy utcai szobába. Reno ingujjban, mellényben, gallér nélkül üldögélt az ablak mellett, egy hátradöntött széken, lába az ablak párkányán. Felém fordította lóarcát, és biccentett. – Húzzon ide magának egy széket. A két ember, aki felkísért, kiment, és becsukta maga után az ajtót. Leültem és elkezdtem. – Alibire volna szükségem. Dinah Brandet az éjszaka meggyilkolták, miután eljöttem tőle. Nem valószínű, hogy engem csuknának le érte, de most, hogy Noonan meghalt, nem tudom, hogy állok a rendőrséggel. Nem szeretnék alkalmat adni rá, hogy megpróbáljanak v alamit a nyakamba varrni. Ha muszáj, bizonyítani tudom, hogy hol töltöttem az éjszakát, de ha segít, sok kellemetlenségtől megkímél. Reno rám nézett kifejezéstelen szemeivel, és megkérdezte: – Miért hozzám jött? – Mert maga Dinah-nál hívott fel az este. Mag a az egyetlen, aki tudja, hogy ott töltöttem az este egy részét. Még ha tudnék is másutt alibit szerezni, előbb magával kell elintéznem a dolgot, nem? Megkérdezte: – Nem maga nyírta ki a lányt? – Nem – feleltem közömbösen. Egy darabig szótlanul bámult ki az ablakon, csak aztán kérdezte meg: – Miért gondolja, hogy segítek magának kimászni a slamasztikából? Talán tartozom valamivel azért, amit tegnap Willssonnál művelt? – Nem ártottam vele magának – feleltem. – Már úgyis kezdett a dolognak híre terjedni, és Suttogó eleget tudott ahhoz, hogy a többit kitalálja. Azt akartam, hogy maga is nyílt kártyákkal játsszon. Hát nem mindegy magának? Tud maga vigyázni magára. – Mindenesetre igyekszem – ismerte el. – Rendben van. Az éjszaka Tannerben volt, a Tanner House-ban. Tanner egy kisváros a hegyekben, harmincöt kilométerre innen. Miután eljött Willssontól, egyenesen odament, és reggelig ott is maradt. Egy Ricker nevű fickó vitte oda és hozta, vissza, aki Murry környékén állomásozik egy bérautóval. Hogy miért ment oda, maga tudja. Adja meg az adatait, hogy beírathassam a bejelentőkönyvbe. – Köszönöm – mondtam, és már csavartam is le a töltőtollam kupakját.

Reno bemutatta. Reno várt egy darabig. – Nem fogom – nyugtattam meg. kiszolgáltatta meg minden. Az a Tanner-dolog rendben. maga is. Bolond lennék békén megülni. Csak azért csinálom. mikor egy olyan alak. Suttogó is. – Maga jóban volt a lánnyal. ugye? – kérdezte. én is. Márpedig háborúskodásban nem lesz hiány. De valószínű. és cigarettára gyújtottam. – Csúnyán átrázta. szep lős. és megmutatja magát neki. – Minden. – Mi eltűnünk innen. vagy én. remélem. azt csinál. Nem biztos hely. aztán megkérdeztem Renótól: – Szükség esetén itt érhetem el? – Ismeri Peak Murryt? – Már találkoztam vele. Egy hosszú lábú. hol a butikja. – Ő kinek az oldalán áll? – A Finnén. Felálltam. eljut hozzám – mondta. – Azzal eljöttem. Ha netalán mind a négyen. engem nem fog bemószerolni. hogy ő nyírta ki a csajt? – Elég oka lett volna rá – válaszoltam. A háborúskodás az ő üzletének éppúgy árt. Hogy ha kérdezik. kezet ráztam vele. amit vele közöl. mint a Pete-ének. amit akar. amelyre felírtam a nevemet. mert szükségem lehet minden barátra. megadhassa a személyleírását. Hank O'Marra volt. huszonkét év körüli. aztán figyelmeztetett: – Jó lesz. Elengedtem a kérdést a fülem mellett. álmos tekintetű fiatalember lépett be a szobába.– Nincs mit. és tudom. – Oké! Köszönöm. . és odaadtam neki a cédulát. Pete is sittre kerülnénk. Gondolja. hogy ki is nevezik. ha megkeresi Rickert. – Ki lesz a rendőrfőnök? – Átmenetileg McGraw az. mint Suttogó. Vagy ő.

– Csak nem gondolja – kérdeztem –. hogy Suttogó a gyilkos. Cigarettával kínáltam. McGraw ült a rendőrfőnök íróasztalánál. bár nem kínált székkel. miért ne lehetne? – feleltem hanyagul. hogy Dinah-nak valami köze van Noonan meggyilkolásához? Nagyon szerettem volna rágyújtani. Aztán hozzátettem: – Nekem az a gyanúm. tíz óra negyven körül – válaszoltam. amikor hazudok. legfeljebb tizenöt percig. Még csak nem is biccentett üdvözlésül. és magam is rágyújtottam. szíjas arcán még mélyebbek és fanyarabbak voltak a vonások. lévén a cigarettára gyújtás közismerten biztos jele az idegességnek. – Az este. A jégcsákány A városba visszaérve először is a rendőrségre mentem el. én is olyankor látszom a legőszintébbnek. Végül is abbahagyta a szemezést és megkérdezte: – Miért ne lehetne? Ez elég gyenge volt. de pillanatnyilag nem mertem megkockáztatni. . teleszívta a tüdejét. – Miért? – Hol? – A lakásán.22. mert szentül meg voltam győződve róla. mint máskor. Gyanakodva nézett rám szőke pillás szemeivel. Kellemetlenül reszelős orrhangon beszélt. – Mikor látta utoljára Dinah Brandet? – kérdezte minden bevezetés nélkül. és leültem. hogy mint a legtöbb ember. – Csakugyan. hogy miért? – Miért csak ennyi ideig? – Mennyiben tartozik ez magára? – kérdeztem. Villogó tekintetet vetett rám. – Miért? – Mi az. és az arcomba ordította: – Gyilkosság történt! Elnevettem magam. Hagytam. – Meddig tartózkodott ott? – Tíz. McGraw olvasni próbált a szememből.

beugrottam Dinah-hoz. hacsak elbújva nem. hogy nála maradok. Miután onnan fél tizenegy körül eljöttem. és ivott is velük. hogy a lánynak vendége vagy vendégei voltak. és ott találták a lányt holtan az ebédlőben. hogy Suttogót Noonan meggyilkolása miatt letartóztassák. A foga közül vakkantott rám. hogy feszegették volna őket. De csak körülbelül tíz percig maradtam. . A leány retiküljében nem találtak pénzt. hogy megmondjam neki: Tannerbe kell mennem. bőröndöket satöbbi természetesen gondosan és alaposan átkutatták. amíg megittunk egy pohárral. gömbölyű. Az este Willssonnál voltam Noonannel meg a többiekkel. Más senki nem volt ott. körülbelül tizenöt centi hosszú pengével ölték meg. Az ujjlenyomat-szakértők nem találtak használható ujjlenyomatokat. Folytatta: – Dinah Brandet gyilkolták meg az éjjel. A csöngetésükre senki sem jelentkezett. Mikor ölték meg Diri ah-t? És hogyan? McGraw elmondta. és egy szúrt seb volt a bal mellén. Sem az ajtókon. A rendőrség nem találta meg a fegyvert. Az öltözőasztalán üres volt az ékszerdoboz. A konyha állap otából kiderült. – Csak nem? – kérdeztem. hegyes. megőrült. de másutt sem az egész házban. mennyiben tudna és lenne hajlandó segítségére lenni a rendőrségnek. amellyel a lányt leszúrták. Csak az ujján volt két gyémántgyűrű. aki megvizsgálta a holttestet. Erre bementek. A hátán feküdt. A bejárati ajtó félig nyitva volt. – Hogy lett volna ott. hogy kérdezzék meg tőle.– Ő is ott volt? – McGraw ezúttal nem az orrából beszélt. sem az ablakokon nem látszott. szekrényeket. – Most már hajlandó felelni a kérdéseimre? – Természetesen. hajnali három körül. – Miért hozza folyton elő? Igyekeztem úgy nézni rá. A hekusok fél tízkor értek a lány házához. Az orvos szerint. – Nem – feleltem. ha egyszer éppen Noonant nyírta ki? – Az ördög vigye Noonant! – kiáltott fel ingerülten az ideiglenes rendőrfőnök. mintha azt hinném. és felhúztam a szemöldökömet. a lányt egy vékony. hogy reggel elküldte Dinah-hoz két hekusát – Sheppet és Vanamant –. A szekretert. Eredetileg úgy volt. – Hol? – A Brand lánynál.

az egyik zsaruval. amelyet a poisonville-i rendőrfőnökök boldogan varrnak az ő nyakába. . hogy küldje be hozzá Sheppet és Vanamant. És mi a maga véleménye? Újból elkomorodott. hogy magában már eldöntötte: Suttogó ölte meg a lányt. – Maga ismerte a lányt – mondta. mikor jeget darabolt vele. Az úgyis biztos. gömbölyű és hegyes – ismételtem meg a fegyver leírását. Nem látták. McGraw felemelte a telefonkagylót. A kapu közelében összeakadtam Donnerral. – Az este még ott volt? – fordult hozzám McGraw. Shepp magas. miután Shepp és Vanaman eltávozott. és a legtöbbjüknek nem volt túlságosan bizalomgerjesztő a képe. tudtam. rengetegen nyüzsögtek a folyosón. – Adjon egy-két órát. mintha Dinah jégcsákánya volna. hogy minden további kérdés nélkül elengedett. a nyaka kurta és borvirágos az orra. alighanem a rossz fogai miatt. Akadt köztük egypár egészen fiatal – szinte még kölyök –. A másik detektív alacsony volt. hogy Noonant ő nyírta vagy nyíratta ki valamelyik emberével. De abból. – A lány mellett álltam. hogy átgondoljam a dolgot. hogy kutassák át még egyszer a házat. és határozottan állították. és felkötni úgyis csak egyszer köthetik fel.– Tizenöt centi hosszú. Szerettem volna tudni. – Mit tudom én – dörmögte. valamint számos. külföldi. Különben teljesen mindegy volt. hogy ilyen szerszám nem is volt a házban. aki részt vett a Cedar Hill-i kiránduláson. a szája nagy és szigorú. * Amikor kijöttem McGrawtól. Leírtam. zömök. s a képe becsületes. aztán kérdést intézett hozzájuk a jégcsákány felől. McGraw utasította a két hekust. Ha lett volna. vajon csakugyan a kis gengszterbe a gyilkos. hogy pontosan milyen volt. – Úgy hangzik. – Mi a véleménye a gyilkosságról? – Még túl korai lenne véleményt alkotnom – tértem ki a kérdés elől. nem kerüli el a figyelmüket. McGraw bemutatott bennünket egymásnak. hajlott hátú ember volt. aztán próbálják a ház körül is keresni a csákányt. vagy ez is csak egy a sok gaztett közül. és utasított valakit.

Utánam jött a szobámba. igazat fog adni. a holmijával együtt. Megszólalt a telefon. Azt hiszem. kérdő hangsúllyal. ma reggel akar tak eltávolítani egy csomó csontszilánkot az agyából. a Finn.. – Nem közölné legalább nagyjából. rendőrnek soroztatja be az embereit. – Itt Charles Proctor Dawn beszél – mondta a hang. mintha nem valami nagy véleménnyel volna róluk. – Gratulálok – mondtam.. – Ha beszél véletlenül Renoval – mondtam neki –. * Amikor visszaértem a szállodámba. Úgy mondta. és elnéztem. Mickey Linehan az előcsarnokban üldögélt. – Bizonyos dolgokat okosabb nem telefonon tárgyalni meg. Suttogónak még nem sikerült a nyomára jutnunk. Úgy látszik. hogy a s aját érdekében cselekedett. De eltűnt. és három férfival tárgyalt. a dohányárus pult mögött ült. igazat fog adni. keresetten szónokiasan. A felcserek irtó dühösek. Leültem a terem másik végében. igazat fog adni nekem. Pár perc múlva a hórihorgas tulajdonos odajött hozzám. ha az első adandó alkalommal felkeres az irodámban.– Hello! – üdvözöltem. Az irodám a Rutledge Blockban van. – Meglesz – felelte Murry.. hogy miről van szó? – kérdeztem.. – Mi ez a csődület? Kiürítik a börtönt. Dick most Bill Quintet próbálja megkeresni. és jelentette: – A te Dan Rolff barátod az éjjel meglépett a kórházból. – Azt hiszem. hogy pingpongozik két srác. közölje vele. – Erősítésre van szükségünk. Azt hiszem. – Én vagyok – feleltem. hogy Pete. Mi van azzal a lánnyal? Leszúrták? Dick azt mondja. hogy helyet csináljanak másoknak? – Ezek az új segédrendőreink – felelte. azzal kijöttem. . – Igazán? Kihez van szerencsém? – Charles Proctor Dawn jogtanácsos vagyok. előbb tudtál róla... Peak Murryt a biliárdtermében találtam. Egy férfihang az én nevemet ejtette ki a kagylóban. – Én azt. a Green Street 310. Valamikor éjfél után. mint a zsaruk. alatt.

nem? – Tényleg? – Ne tettesse magát hülyének. Mi lenne.– Rendben van – vágtam ismét a szavába. – Ha lesz rá módom. bekukucskált. – Nem én – feleltem. A fickót. Nem szóltam rá semmit. aki az ajtóban állt. egyik cigarettáról a másikra gyújtottam. ideges. – Elég a süket dumából. nem ismertem. ha megpróbálnád? Kezdd a Hurricane Streeten. Mickey figyelmeztetett: – A Brand lány meggyilkolásáról akartál beszélni. aztán megtette az ajánlatát: – Fél ezerért kinyírom magának. Erre letettem a kagylót. Kezet fogtam vele. odalépett a fürdőszoba félig nyitott ajtajához. és elgondolkoztam az elmúlt éjszakán: a hangulatomon. végighúzta a nyelvét az ajkán. hogy megismerhetem. – Nagyon okosan teszi – biztosított. – Kinyírta a nőjét. még ma délután felkeresem. – Azt kezdtem mondani. Tisztában vagyok vele. az álmaimon. örültem. – Suttogótól bizonyára hallott már rólam. amelyben ébredtem. Körülnézett a szobában. Rikító színű ruhába öltözött. – Suttogót? – Persze. és megkérdeztem: – A barátja? – Mi az hogy. hogy kialakulhasson. Végignyúltam az ágyon. idege sen elmosolyodott. ha egyszer betört koponyával és valószínűleg bepólyált fejjel szaladgál. Időt akartam nyerni. – Így vagyunk egymással. – Feltartotta egymáshoz szorított két vékony ujját. amikor megzavartak. meg a helyzeten. – Azzal fogta a kalapját és ott hagyott. Elég kellemetlen volt rágondolni. . hogy én csak melózok neked. Mickey vörös bohócképét szinte kettőbe vágta széles vigyora. az öntudatom elvesztésén. mintha örülnöm kellene. Kinyitottam. sovány fiatalember volt. sápadt. Valaki kaparászni kezdett az ajtómon. Rolffot nem lesz nehéz megtalálni. Egy sejtelem villant át az agyamon. de csöppet sem félénk arcában. – Ted Wright vagyok – nyújtotta a kezét. Bozontos szemöldöke és kis bajusza szénfeketének tűnt. Piszokul olcsó! – Miért akarnám én Suttogót megöletni? – kérdeztem. becsuktam az ajtót. hogy azt hiszem. beengedtem.

s már fordult is az ajtó felé. ahogy ott állt. hogy kinyírja. Fojtott hangon mondott valamit. Aztán előrántotta a stukkerét. amit nem értettem. és ráförmedtem: – Ki vele! Mi az ábra? – Nem csináltam magának semmit! – Azt én ítélem meg. Személyesen nyírta ki Noonant. – Akkor a válaszom az. amelyikkel Suttogó a csajt.– Üljön le – mondtam. Hátralépett. és felmarkol egy kis dohányt azzal. – Ezt alaposabban meg kell beszélni. vagy nem. maga. hogy kinyírjam Suttogót. és elterült a padlón. Összegabalyodott a lába. – És mit mondott Suttogó? – Semmit. Elálltam az útját. Dan fején csupa vér volt a kötés. Állon vágtam. Amíg meg nem látja. nyugtalan volt a tekintete. Minden szavam akár a szentírás! – Ki volt még ott? – Senki. és leszúrta ugyanazzal a bökővel. Suttogó halott? – kérdeztem. Egyszerre vágódtak el.. Megtorpant. nyitott tenyérrel pofon vágtam. – Beállított hozzá. Éles pillantást vetett rám. és mindkét kezét egyszerre megcsavarva próbáltam szerencsét. A csuklóinál fogva talpra rántottam. okos fiú. hogy ugyanaz a bökő volt? – Dan mondta. – Vagy akarja. az arcomhoz húztam az arcát. miről. Röhejes volt nézni. hogy alakulnak a dolgok. igaz? . és rajtam kívül senki előtt sem akart mutatkozni néhány napig. mind a nyolcvanöt kilómat beleadva az ütésbe. gondolta. nem mozdult egyik szék felé sem. Suttogó bujkált.. és a csípőjéhez nyúlt. Még egyszer megkérdeztem: – Ki nyírta ki Suttogót? – Dan Rolff – nyöszörögte. hogy nem. Én voltam az egyedüli összekötő közte és a bandája közt. Miután már meghalt. Elengedtem az egyik csuklóját. és két golyót eresztett Danbe. – Nincs mit megbeszélni – felelte. Ki nyírta ki Suttogót? – Nem tudom. Hulla volt mind a kettő. oldalában a bökő kiálló nyélével. aztán újból elkaptam a csuklóját. – Szóval. – Honnan tudja. hogy gyorsan sorba járja az ellenségeit. még a fejüket is összeütötték. Hanyatt fordítottam őket. – Szóval. – Aztán? – Aztán semmi.

Lift persze nem volt. . Most azonnal adok ötven dolcsit. rosszul világított. – Mennyit szedett össze eddig? – Százat kaptam Pete-tői és százötvenet Peak Murrytól. – Fogadni mernék. amíg egy írnok. kályha meg valamicske ennivaló. még kapok. rozoga falépcsőn kapaszkodtam fel hozzá. főnök. de ő is halott. Az ügyvédnek két helyisége volt. hogy pénzt adtak egy ilyen bizonytalan kimenetelű vállalkozásra. mind a kettő mocskos. és felkapaszkodom egy tehervonatra. – Hol? – A Porter Streeten. főnök. Adjon lehetőséget. Charles Proctor Dawn irodája a második emeleten volt. maga is beszáll. Kopott. és odaadom annak a felét is. nagyon régen lehetett. hogy kinyírták – nyöszörögte Wright. ötven dolcsi most rögtön. és gondoltam. amíg elintézem a dolgot. és Suttogó cimboráinak itt nem lesz maradása. Nagyon köszönöm. – Muszáj volt egy kis pénzt szereznem a meneküléshez. amit McGraw-tól kapok. Mr.– Nem volt egy vasam se. Ott fekszik mellette. – Beszéd közben a nyöszörgésről hencegésre váltott át. És mind a ketten megígérték. benne ágy. – Azzal el is rohant. Reno nevében. főnök. büdös. de elmehet. – Aztán ismét alább adta. ha hallgat. Csak Dan tudott róla. – Nem olyan biztos – felelte fölényesen. annak a fele. s ha látott egyáltalán valaha jobb napokat. Ne köpjön a levesembe. aki pontosan illett a helyiségekhez. ha híre terjed. hogy ha sikerül a dolog. – Tegye lehetővé. Faépület volt. De ennyi elég legyen ám! – Köszönöm. – Nem is lett volna nekik olyan rossz üzlet. – A pénze nem kell. és amit még kapok. hogy McGraw-ból is kiszedtem volna valamennyit. Suttogónak hátul az emeleten volt egy szobája. hogy szerencsét próbáljak. elindultam. Elengedtem a karját. Két órát adok. – Ki tudja még magán kívül. a régi Redman-féle raktárházban. * Felvettem a felöltőm és a kalapom. A külső helyiségben várakoztam. és megkerestem a Rutledge Blockot a Green Streeten. hogy hol van Suttogó? – Senki. – Nyilván elment az eszük.

mintha az. kövér kis emberke volt. Nem állt fel az íróasztala mellől. és folytatta: – És teljes joggal merem állítani. hogy nem szóltam semmit. mint a telefonban. minden álszerénység nélkül mondhatom. Rövid. joggal – a határozatlan “egyik" névmás helyett a határozott “egyedüli" jelzőt? Egész csomó hasonló frázist tudott. Végül a következőkre lyukadt ki: – Az a magatartás tehát. Sötét színű ruhája tisztátalannak látszott. Mr. szóval. és ugyanígy megfogadja a tanácsaimat. nemcsak a szűkebb közösségben –. kedves uram. kedves uram – fogadott –. amely erkölcsiség fütyül az elfogadott konvenciókra. de tudom értékelni azt a felelősséget. az én esetemben nem kifogásolható. . hogy ha okos ember. az én esetemben. mivel csupán annak a magasabb erkölcsiségnek a megnyilvánulása. és habozás nélkül el is árasztott velük. újabb bizonyítéka lett volna ítélőképességemnek. de igazában nem volt piszkos. Nem szóltam rá semmit. mert illő alázattal és a szükséges mértéktartással ugyan.bejelentett az ügyvédnek. valamint azokat az előjogokat. és betessékelt. És mi ért titkolnám azt a tényt. ha valamelyik jelentős képviselője révén alkalma nyílik az emberi nemet szolgálni. hogy kellőképpen értékelte és megfogadta tanácsomat. – Ah. háromszög formájú szeme majdnem színtelen. végtelen örömmel tapasztalom. hegyes szakáll. amelyekkel mint e virágzó város ügyvédi karának egyik elismert és elfogadott vezetője tartozom és rendelkezem. Ezt. Ennélfog va. Fél perc múlva az írnok már nyitotta is az ajtót. húsos orra alatt a még húsosabb. ezentúl is minden esetben megfelelően fogja értékelni. A hangja még szónokiasabb volt. aki ilyen vitathatatlanul előkelő helyet foglalok el a közösségben – és nyugodtan mondhatom. Bólintott hegyes szakállával. amely jelentéktelenebb kollégáim esetében talán megengedhetetlennek tűnne. és a jobb kezét látogatásom egész ideje alatt az asztal egyik húsz centiméternyire kihúzott fiókjának a peremén tartotta. Charles Proctor Dawn ötven év körüli. kutató tekintetű. hogy vannak. mohó szájból alig takart el valamit a bozontos szürke bajusz és az ápolatlan szürke. akik szívesebben használják – és úgy érzik.

hanem csakugyan tanácstalan vagyok. Elmagyaráztam neki. ittam a kellemetlen ízű whiskyt. Közöltem vele. ha azt várná tőlem. – Most pedig szeretném tudni. és figyelmeztetem. Biztosíthatom. kedves uram. biztosíthatom. csak az elmúlt éjszakaiaké. kedves uram. a törvényes nehézségekről –. de mindenesetre olyan részlet. Kezdetnek. kedves uram.kedves uram. illetve elhanyagolnunk. Tehát várom holnap délelőtt tízkor. hogy elhiggyem: sejtelme sincs a nehézségekről – a törvényes nehézségekről. és nem fejezte be a mondatot.. természetesen. Megveregette az ujjával a szakállát. amelyekkel hamarosan szembe kell néznie.. Ráér vele bármikor. Holnap készséggel állok rendelkezésére. milyen veszedelem fenyegeti. és eljöttem. Az estét a szobámban töltöttem. nem régebbieké. hogy nincs teljességgel tudatában. holnap délelőtt tíz óráig. – Természetesen. De ez egyáltalán nem lényeges. ezer dollár. Később kétségtelenül. Bármikor. hogy ekkora összeg természetesen nincs nálam. mondjuk. kedves uram: a legjobban azzal szolgálja érdekeit. miért gondolja. azaz nyíltan és őszintén megmondom. hogy törvényes képviselőre van szükségem? Méltatlankodó arcot vágott. Sürgős megbeszélésem van Leffner bíróval. – Ez – felelte gőgösen – másodrangú fontosságú részlet. Egyáltalán nem. ha engem bíz meg törvényes képviseletével. Megköszörülte a torkát. s amelyek az elmúlt éjszakai eseményeknek a következményei. . hogy ilyen részlet sok van. hogy eszem ágában sincs tréfálni. hogy a dolog nem tréfálni való. Mindamellett pillanatnyilag nem bocsátkozhatunk mélyebben a dologba. amelynek megvan a maga helye kapcsolatunkban. és meglehetősen fontoskodó ábrázattal kijelentette: – Lehetséges. habozás nélkül félreteszem az elfogadott konvenciókat. de azért kétségkívül túlzás lenne. és megtárgyalom önnel a helyzetet a legjelentéktelenebbnek látszó részletekig. – Kedves uram. – Mibe kerül? – kérdeztem. – Holnap tízig – hagytam rá. hogy ott leszek. és nem szabad mellőznünk. kedves uram. Megígértem.

kellemetlen gondolataimon. .töprengtem nem kevésbé. Éjfélkor lefeküdtem aludni. és vártam Mickey és Dick jelentéseit. de hiába.

Mickey Linehan éppen akkor érkezett meg. Az új címét nem hagyta meg. Négy teherautó pálinka fuccs. akit keresünk. A maga szokott távirati stílusában jelentette. amikor beállított Dick Foley. hogy az egyes számú szeszcsempész emberei beálltak segédrendőrnek.23. – Hogyhogy a görög ezt nem említette a rendőröknek? Vagy említette? – Nem kérdezték. amikor befejeztem az öltözködést. hogy Bill Quint előző nap délben kijelentkezett a Miner's Hotelből. Dick bólintott. már rég bosszút állt volna. amikor meghallotta. A lány már régen kiadta az útját. – Egyetlen lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagynunk – mondtam –. hogy Quint az. hogy a lányt Suttogó ölte meg – válaszoltam. mert a lány kirúgott szeretőinek egyike. részeg. Ha Quint bosszút akart volna állni. hacsak nem emiatt ment vissza a . Mr. aki még meg is fenyegette szegényt. és nyújtsuk át nekik tálcán? – McGraw úgy döntött. Azt hiszem. próbálja megkeresni Quintet. – Semmilyen szál nem érdekli. hogy eltűnik. csak azért határozott úgy. Ez nagyon úgy hangzott. mintha Reno Starkey válasza lenne arra. hogy küldjenek ki valakit Ogdenbe. – A sarki görög fűszeres látta kijönni onnan tegnap reggel kilenc körül. ha nem Suttogóhoz vezet. Felgyújtották. Klassz rendőrsége van ennek a városnak! Mit csináljunk? Végezzük el mi a rendőrség helyett a munkát? Keressük meg Dant. A görög azt hitte. A gyilkosságot különben sem Rolff követte el. Mivel déli tizenkettő harmincötkor vonat indult Personvilleből Ogdenbe. Charles Proctor Dawn Másnap reggel még csak félig voltam felöltözve. de nem hiszem. és magában beszélt. Dick táviratozott a Continental Salt Lake-i fiókjának. Dülöngélve ment végig az utcán. Aztán folytatta a jelentését. – Dan Rolff járt a lány házában – jelentette. hogy a lányt megölték. Rajtaütés szeszcsempészeken. – Az országúton tűzharc az éjszaka.

Mickey meg a maga bohócos módján elvigyorodott. és hozzátettem: – A hírt csak hallottam. A hosszú lábú fiatalember felém intett a karjával. Dick nem kötötte az ebet a karóhoz. Dick Foley elém plántálta magát. – Akkor majd ha ráér. Amikor befordultam a King Streetről. O'Marra és a társa továbbhajtott a Green Streeten. amely a Green Streeten jött felém. amikor kénytelen voltam megállni. és megállította a kocsit. Egy alig kivehető tárgy hevert a lépcsőház egyik sötét zugában. nem volt a házban. Egy cipő. aztán elindultam az ügyvéd irodája felé. Hank O'Marra szeplős arcát pillantottam meg egy autóban. Odamentem hozzá. Olyan pozitúrában. és a csákány még a lány mellében volt. Fél háztömbbel lejjebb a Rutledge Blockhoz értem. Rolff fél kilenckor. és közelebb léptem a cipőhöz. Egyiküket sem én öltem meg. A mellette ülő alakot nem ismertem. Vagyis. nézzen be Peakhez. – Mogorva pillantást vetettem Dickre. – Valószínű. A lányt hajnali háromkor ölték meg. amit találtam. – Most nem tehetem – válaszoltam. – Tudom – feleltem. amilyenben egy üres cipő nem szokott heverni. – És ez legyen elég neked. Így aztán nem ért készületlenül.. és megkérdezte: – Honnan tudod? Nem tetszett sem a nézése.Nekem tízkor találkozóm van valakivel – válaszoltam. Megígértem.jégcsákányért. őket tehát már nem kell keresnünk. – Reno beszélni szeretne magával – mondta. és megkérdezte: – És most mi a teendőnk? Mindenekelőtt ezt tisztázzuk. –. – Hol találom meg? – Szálljon be. – Amíg visszajövök. A kis kanadai bólintott. hogy megnézzek valamit. Most már egy bokát és egy fekete nadrág hajtókáját is ki tudtam venni a cipő fölött. Egyedül reggeliztem meg. Már az ügyvéd emeletére vezető roskatag lépcső első fokán volt a lábam. hogy délutánig nem érek rá.. Suttogó és Rolff valószínűleg halott. maradjatok itt a szállodában. hogy benézek. sem a hanghordozása. . Levettem a lábam a lépcsőről. de nem vette le rólam a szemét.

Olcsó. Az első: bizonyos Róbert Albury nevű fiatalember börtönben ült. ami nem jelentett számomra semmit. meg harmincegynéhány név és cím. és nekiláttam átlapozni és elolvasni a magammal hozott papírokat. A feje olyan szögben csuklott oldalt és hátra. aminek meg kellett történnie". 1229 A Ez viszont nagyon érdekes volt. Még két zsebét átkutattam. Ezek közül csak egy volt érdekes: Helen Albury Hurricane St. A második: Dinah Brand a Hurricane Street 1232. Mr. Az egyik oldalajtón mentem be. egy felmosórongy meg egy vödör között. Félretettem a noteszt. amelyet Willssonnak Dinah-nál elért vélt sikere váltott ki belőle. Noonan mondását idéztem magamban: “Megtörtént. hogy meg ne mozdítsam a testet. műbőr kötésű notesz volt. mert beismerte. aztán óvatosan félrehajtottam a halott kabátjának egyik szárnyát.Egy kis benyílóban. ettől pedig óvakodtam. amilyet akármelyik papírkereskedésben kapni. két okból is. Egy fekete noteszt meg egy csomó papírt átraktam a saját zsebembe. Több zsebbe nem nyúlhattam anélkül. és megvizsgáltam a zsákmányomat. és ott is gyilkolták meg. * Öt perc múlva ismét a szállodámban voltam. de nem találtam bennük semmi érdekeset. A notesszal kezdtem. és a magasföldszinten szálltam be a liftbe. és kiürítettem a belső zsebét. szemben az 1229 A-val. alatt lakott. mert nem jelentettek számomra semmit. hogy ő lőtte le Donald Willssont féltékenységi rohamában. Szakálla vörös volt a homlokán keresztben húzódó vágásból csöpögő vértől. Charles Proctor Dawn kuporgott két seprű. . Ezek közt is rengeteget kellett hiába olvasnom. A szobámba érve azonnal nekiültem. Az én nevemet nem találtam a noteszban. amelyet a lépcső alja és a folyosó fala alkotott. hogy elkerüljem az előcsarnokban lebzselő Dicket és Mickeyt. Volt b enne néhány töredékes feljegyzés. ami nagyon is jelentett. amilyet csak egy eltört nyak tud alkotni. míg végre találtam valamit.

mit tudsz összeszedni bizonyos Charles Proctor Dawn nevű ügyvédről – utasítottam Mickeyt. miért gondolta Mr. aztán lementem a földszintre. majdnem pontosan szemközt Dinah házával. Olyan volt a tekintete. hogy buzgóbb működésre serkentsem az agyamat. hogy engedjen ötpercnyi előnyt. A harmadik meg a negyedik remek példája volt annak. mint egy eszelősé. és vártam. különösen ha már öreg. Egy tizennyolc-tizenkilenc éves. Folytattam: . A legkésőbbi keltezésű alig volt több. Ne pazarolj sok időt a dologra. A második már hülyébb volt. mint féléves. rémült torokhangot hallatott. – Miss Helen Albury? – kérdeztem. De nyilván való volt. aztán jöjjön utánam a Hurricane Street 1229 A környékére. Az 1229-ben két lakás volt. A levelek felhasított borítékjain a bélyegző elárulta. A négy levelet Elihu Willsson írta alá. visszahőkölt. hogy ki tud zsarolni belőlem ezer dollárt. Semmi olyat nem találtam. de ott ne mutatkozz. Csak nagyjából szeretnék képet alkotni magamnak a pasasról.Találtam ugyanis egy négy levélből álló köteget. hogy nagyjából egyhetes időközökben adták fel őket. és mindkét kezét a szája elé kapta. vékony lány nyitott ajtót. fén yes bőrű arcában. Charles Proctor Dawn. amiből határozottan kiderült volna. és nézz utána. Megnyomtam az A jelzésű lakás csengőjét. de sikertelen udvarló. Elszívtam két Fatimát. hogy milyen ostoba tud lenni egy szenvedélyes. Az első – azaz a legkorábbi – nem is volt olyan rossz szerelmes levélnek. tagadóan rázta meg a fejét. hogy hazudik. barna haja nedvesnek látszott. – Eredj. – A Green Streeten van az irodája. * Az 1229 A egy emeletes épület felső szintje volt. Kinyitotta az ajtót. Hevesen. rövidre vágott. A levelek Dinah Brandnek voltak címezve. s mind a kettőnek külön bejárata. Sötét szemei közel ültek egymáshoz sárgás. gondolkodnivalóm viszont bőven akadt. Dicknek meg azt mondtam. gumiszalag fogta össze. fojtott.

és betettem magam mögött az ajtót. És a tegnapra virradó éjszaka elérkezett az alkalom. A hallgatás mellett döntött.bosszúállásra. Az ablakairól éppen Dinah házára lehet látni. A sarkon azt mondtam Dick Foleynak: . Egy szót sem szólt. hogy szerezze meg őket? Az volt a gyilkos? Kicsoda? Ezzel se mentem semmire. – Hogy bosszút álljon. hogy mondhatok akármit. De hát úgy dönt. Átkozottul dühítő volt. Hiába vesztegettem az időt. hogy kimagyarázkodjon. maga Robert Albury húga? – kérdeztem. Semmi válasz. és leszúrta a lakásban talált jégcsákánnyal. Nem mentem semmire. ittasan találta. Letettem hát a próbálkozásról. Nem voltam benne bizonyos. mint a hallgatása. mikor nyílik alkalma a. Kénytelen voltam magam felelni a kérdésre. Elindult előttem fölfelé a lépcsőn . A lány megállt a szoba közepén. Kit küldött el. féltem. hiába próbáltam megértetni vele. hátrafordított fejjel. A legszívesebben elfenekeltem volna. ahogy akar. Folytattam: – Dawn segített magának. két keze még mindig a száján. hogy ha tovább erőszakoskodom. Egy hiányosan berendezett nappaliba léptünk be. amit hallott. ugyanolyan üres maradt. Féltem tőle. Hajlandó vagyok meghallgatni a maga verzióját a történtekről. Maga Dinah Brandet okolta azért. hogy szemmel tarthassa Dinah Brandet. Nem szólt semmit. Láttam. és elbeszélgetni magával néhány percig – s közben már be is léptem. Belopózott Dinah Brand házába. ugye? Neki Elihu Willsson levelei kellettek. hogy nem kell tőlem félnie. és a tárgyra tértem: – Ugye. Miért? Erre se kaptam választ. maga beköltözött ide. hogy rémült szemeit rajtam tarthassa. Eljöttem a lakásból. Folytattam: – Alkalmat adtam rá. üres kifejezés egy pillanatra sem tűnt el az arcáról. Folytattam: – Miután a bátyját letartóztatták Donald Willsson meggyilkolásáért. valami még nagyobb őrültséget követ el. hogy értett egy árva szót is abból. hogy a bátyja bajba került. csak páni félelmét növelem vele. Nem változott az arckifejezése. Az a rémült.– Szeretnék bemenni. Feladtam. csak a szemében az az értelmetlen rettegés. ő főzte ki a dolgot. Erre se szólt semmit. Leste.

mert nincs egészen az eszénél. és megjegyezte. kezdi beváltani a fenyegetését. de kimászott a slamasztikából. Ugyanis egy rendőrségi rabszállító kocsi állt Murry biliárdterme előtt. De vigyázz. és mit akar tőlem.– Lakik abban a házban egy Helen Albury nevű lány. nem tudom pontosan. akit börtönbe juttattál. vonszoltak meg hurcoltak ki a biliárdteremből. Mickey ásított egyet. ő sose volt az az ember. nem ismerhettem fel senkit a sebesültek vagy halottak közül. aztán megkérdezte. . akik beálltak segédrendőrnek. megvárjuk Dicket. Albury szóba se akart állni vele. akinek sokat kell mo zognia. nem lehet több ötven kilónál. rövid. mi történik. Háza van a Liberty Streeten. Ha neked támad. Ez a három nevű zugügyvéd tavaly majdnem elcsúszott valami zsarolási ügyön. egy méter hatvan magas. Tartsd szemmel. valamelyik rokona ezt a Dawn nevű jómadarat fogadta fel a védelmére. Jelenleg szürke kosztüm van rajta. és taszigáltak be a kocsiba. simára fésült. McGraw segítségével. hogy felfrissítse a vérkeringését. Túlságosan messze voltam. akiről a viccet csinálták: “Bűnügyi szakértő? Mi az hogy!" Annak az Albury nevű fickónak. és el is robogott. és Pete. Amikor az izgalom szemmel láthatólag túljutott a tetőfokán. Akik vezették. hogy kezdünk országszerte elhíresedni. megkaphatja. a szeme barna és közel álló. hogy Pete. hogy lássam. hogy megtudjam. nagy kerülővel visszatértem a szállodámba. De amikor Dawn bement hozzá. * Aztán elindultam Peak Murry biliárdtermébe. Sejtettem. vágd be a kocsiba. hol van Reno . meg is telt. Miközben a jelenetet figyeltem. a haja is barna. nem látszottak igazi zsaruknak. hogy ha Suttogó és Reno háborút akar. vonszolták és hurcolták őket. – Ő az a pasas. a Finn emberei. megérkezett egy mentőautó is. Kutassak tovább? – Ennyi elég. Mickey Linehan már ott várt a Mr. Maradj itt. tudom-e. Célomtól nem messze kénytelen voltam behúzódni egy középület kapuja alá. egy Hill nevű pasassal kapcsolatban. Charles Proctor Dawnról kért tájékoztatással. hol. hogy neki így is jó. a bőre sárgás. Tizennyolc éves. Embereket vezettek.

Már éppen kezdtem megfogalmazni egyik kedvenc szólásomat – az újságok csak arra jók. de senki másnak. hogy a telefonhoz kérnek. – Lány azonnal elment. – Még mindig ott van? – Igen. Hányaveti lépteivel elindult a felvonó felé. Green Street 310 alá. Dicknek megmondhatod. W. de nem kapott választ. mi folyik itt. mit akar ezzel mondani. – összefutottam az imént Tommy Robinsszal – felelte. Egy tízcentes ellenében elárulta. és átadtam neki a szobám kulcsát a következő instrukciókkal: – Költözz be a szobámba. Ház tele volt rend őrökkel. Rendőrfőnök irodájában. hogy egy boy a nevemet kiabálja. Dick Foley volt. – A Consolidated Press küldte ki. hogy úgy összez agyválják a dolgainkat. . hogy nézzen körül. és ha megtudsz valamit. J. hogy még néhány sajtóügynökség és egy-két nagyvárosi napilap is készül kiküldeni a különtudósítóját.Megkérdeztem. Azt mondja. – Maradj a közelben. azonnal tájékoztass. Megöltek egy ügyvédet. A Shannonban leszek. Kezdik felfújni a dolgainkat. a következő sarkon. – Mi a fene? – kérdezte Mickey. Clark néven. Lányt bevitték a rendőrségre. hogy senki se tudja kibogozni őket –. és azonnal továbbítsd nekem. amikor meghallottam. Dawn. Visszatértem Mickey Linehanhez. Vegyél át minden telefonüzenetet.

Dinah Brand házával szemközt talált egy üres lakást. Sovány. aki bátyja beismerő vallomása ellenére szilárdan meg van győződve arról. ideje bebizonyítanod. Rendőrség elkapta. az arcán téglavörös lett a cserzett bőr. és beköltözött egy tábori látcsővel és azzal az elhatározással. Köröznek Átmentem a Shannon Hotelbe. Dick Foley jelentette be. hogy a néhai Charles Proctor Dawn kereste fel a lányt. gondterhelt arca egyáltalán nem volt barátságos. Mesterkélten vontatott hangon megkérdeztem: – Ugye. – Körözés ellened. te meg itt. Csak egy óra múlva szólalt meg a telefon. kibérelte. Gondosan feltette a kalapját.) A fiatalember nem volt hajlandó szóba állni Dawnnal. A hangja sem. Felhívtalak. Kétrendbeli gyilkosság.24. – Én is – jegyezte meg élesen. amelynek Charles Proctor Dawn esett áldozatul. a Herald első oldalán szerepelt. Öt perc múlva már ott is volt. te azt hiszed. de a lány (nem vitás. Éppen elég tennivalóm van nélküled is. Charles Proctor Dawnt fogadta fel a védelmére. – Igen. olvashattam. Dick. nem mozdulhat. (Én viszont sejtettem. kiment. bejelentkeztem az álnevemen. hanem egy összeesküvés áldozata. Felvezettek a 312-esbe. Helen Albury. hogy bátyja nem gyilkos. Dinah Brand meggyilkolása meg az újabb gyilkosság. – Menj vissza San Franciscóba. Négy órakor uzsonnát hozattam fel. se más ügyvéddel. Mickey mondta. Helen Albury volt az összekötő kapocs közöttük. erre számítottam. és nem a lány őt. és gondosan becsukta maga után az ajtót. hogy feljön hozzám. előre kifizettem a szobámat. semmi kedvem még téged is szemmel tartani. én öltem meg őket? – Ha nem. Róbert Albury húga. Dick. hogy Dawn kellő biztatására) nem adta fel a harcot. Most vallatják. és kértem cigarettát meg egy Evening Heraldot is. – Talán fel akarsz jelenteni? Felhúzódott az ajka a fogsoráról. . Brand és Dawn.

és közölte vele fontos megfigyeléseit. megfenyegettem. úgy látszik. Az újság egy szót sem írt az alkoholcsempészek autói ellen intézett éjszakai támadásról. akik Róbert Alburyre kenték a gyilkosságot. A második oldalon egy érdekes. aki megtalálta Dinah Brand holttestét. Albury olyasmiket látott. a szobámban találtak viszont bizonyos Michael Linehant. a lány Dawn irodájába sietett. hogy másnap – vagyis ma – délelőtt tízkor újból fel fogom keresni. és éppen akkor ért oda. hogy beengedjen. mint egy embert. és még aznap délután zárt ajtók mögött tárgyalt velem. Suttogót. azonnal elment Charles Proctor Dawnhoz. amikor Dinah Brandet meggyilkolták. Mi voltunk tehát az összeesküvők. azonnal hívatott. ha azzal összefüggésben vizsgáljuk őket. amikor a házmester megtalálta a halott ügyvédet. Michael Linehant még vallatja a rendőrség. félhasábos tudósításra bukkantam. rejtélyes módon eltűnt. Attól tartanak. én. Mikor végre sikerült kidobnia. Ugyanakkor. hogy Dinah Brandet később holtan találták.hogy bebizonyítja: Donald Willsson meggyilkolásában Dinah és cinkosai a bűnösök. úgy látszik. én voltam. Minden jel arra mutat. hogy rajtaütöttek Peak Murry biliárdtermén. Elmondta nekik. Utána elmondta az írnokainak. néhány napja tartózkodik városunkban. amikor ott volt a rendőrség. az ablakából leselkedő Helen. aszerint. . Renót. Az egyik cinkos. Azon az éjszakán. Mikor Helen Albury értesült a gyilkosságról. és miután kierőszakoltam. amik a Herald szerint rendkívül fontosak. A szállodámba kiküldött rendőrök engem nem találtak ott. Shepp és Vanaman. amit a rendőrség az írnokaitól megtudott. hogy mi “cinkosok" követtünk el valami disznóságot. az a két detektív. “aki San Franciscó-i magándetektívnek adja ki magát. és a Rutledge Block házmestere tíz óra huszonöt perckor meggyilkolva találta Charles Proctor Dawn t a lépcső alatt egy zugban. aki ugyancsak San Franciscó-i magándetektívnek mondja magát. sem arról. A Herald úgy jellemzett. Az ügyvéd. Fontos fejlemények várhatók. hogy mi történt. Rolffot és engem pedig gyilkosság vádjával köröz. Olivér (Reno) Starkeyval és Dinah Branddel". hogy értékes iratok tűntek el a halott zsebéből. Helen Albury lakásán jártam. Én azonban nem jelentem meg a megbeszélt időpontban. Daniel Rolfffal. és kétségkívül bizalmas viszonyban volt Max (Suttogó) Thalerrel.

Felálltam. és a Dinah Brandhez írt levelei segítségével. Amikor elég közel értem. azért ki tudtam venni egy férfi alakját. amelyiken én. Elhatároztam. Letettem róla. visszaakasztottam a kagylót. hogy egészen hét métert azért nem ugrottam. az öreg Elihut. hogy semmi vész. hogy ne higgyem el neki. megpróbálom megzsarolni. Két járda választott el a célomtól. – Szeretne bizony. ugyanazon az oldalon. hogy viselkedjen tisztességesen. és gyorsan eltűntem a környékről. A sövény mellett kuporgott. és megkérdeztem: – Hol találom meg Renót? Hank O'Marra azt mondta. A hely sötét volt. a legsötétebb utcáknak is a sötétebbik oldalán. Lehet. Nem volt különösebb okom rá. aztán le. elég rossz hangulatba kerültem. Nem tévesztheti el. De nem is került rá egyhamar sor. amikor rám pisszegett valaki. Lekuporodtam melléje. Egy drugstore-ból felhívtam Peak Murry biliárdtermét. aki fütyül a testgyakorlásra. – Hello! Peak? – kérdeztem. ráismertem: azoknak az embereknek egyike volt. Nem nagyon vágytam az afféle társalgásra. hogy meglátogatom ügyfelemet. hogy megkeressem Renót. Amikor kilestem a bokor mögül – négykézláb álltam valakinek az előkertjében –. hol van Kid McLeod vendéglője? – Nem. amilyeneket folytatni szoktunk egymással. Tudja. – A Martin Streeten van. Mire Willsson háztömbjéhez érteni. hogy beszélni szeretne velem. és odamentem hozzá. Gyalog mentem. Elég hosszú séta volt egy olyan ember számára. . a King Streeten túl. – Semmi vész – suttogta egy hang. A pisztolyom már a kezemben volt. – Ott ki beszél? – Lilian Gish – feleltem utálkozva. Egyáltalán nem hasonlított Peak Murry hangjához. a mellékutca sarkán. Keresse Kidet.* Sötétedés után elhagytam a szállodát. akik előző nap beengedtek a Ronney Streeten levő házba. amelyeket a halott Dawn zsebéből loptam ki. Kapcsolatba szerettem volna lépni Renovál. Menjen vissza három sarkot arrafelé. – Személyesen – felelte egy hang.

ha a házban tartózkodók közül valaki ajtót nyit. Kid küldte – felelte a fiú. Egy pasassal. és Kid McLeodot kerestem. hogy lepuffanthassa Pete-et. Egy fiúval jött vissza. – Hol találom meg? – Előbb halljam. Suttogót vagy Reno bármelyik ellenségét. Beléptem. hogy igyekszem nem eltéveszteni. Kimentünk egy oldalsó ajtón. Reno töltött nekem egy pohár sört. aki ráparancsol. hogy ő McLeod. a Finnt. félfülű egyén bevallotta. Megmondtam neki. és egy fegyveres látogatóval találja magát szemben. és ott hagytam a sövény mellett kuporogva. ti zenöt év körüli srác volt. Az utcát figyelte. ki az. Sonny eltűnt. hogy: “kezeket fel!". hogy csak azért csinálom. az asztal mellett ott ült Reno Starkey négy másik emberrel. Mi meg kényelembe helyeztük magunkat két egymás mellett álló karosszékben. Kifejezéstelen arcú. Sejtettem. előttük rengeteg sörösüveg. mert szükségem lehet minden barátra. Szó nélkül kiment. – Amikor elintéztem magának azt az alibit Tannerban – kezdte Reno –. áthaladtunk egy roskatag kapun. hogy ki az. – Menjen Sonnyval – utasított Kid McLeod. amelyen beléptem. Tíz percet vártam. A pasas felállt és elment.Mondtam neki. és igyál egyet – szólt oda neki Reno. Észrevettem. – Reno hívatott – mondtam. vörös képű. s végül egy barakképület hátsó ajtaja előtt kötöttünk ki. kártyázóval egybekötött alkoholmentes vendéglőhöz. aki esetleg ellátogat az öreg Elihuhoz. Hogy kéznél legyen. A hosszú lábú O'Marra nyitott ajtót. két automata pisztoly lóg szögre akasztva. keresztülvágtunk egy homokos telken. ki vagyok. aki keresi. hogy az ajtó fölött. aztán mentünk két háztömbnyit a hátsó utcában. félszeme a leeresztett roló és az ablak talpa közti résen. Egy hátsó helyiségbe vezettek. aztán az ebédlőn keresztül bevezetett egy utcára néző szobába. Egy ember feküdt ott hason. és el is értem egy pirosra és sárgára mázolt. de arany fogak tömegével ékeskedő. A fiú bekopogott rajta. Valaki megkérdezte bentről. hogy az alkalomra vár. – Sonny. Ügyfelem házát figyelte. megmondtam. Egy konyhába jutottam. Követtem az útmutatásait. pattanásos. – Eredj hátra. . s ott egy piszkos gallérú.

hogy ki akarok térni a vele vagy bárki mással való összecsapás elől. Ugyanazzal a jégcsákánnyal szúrta le. Reno megkérdezte: – Biztos benne? Nemcsak a feladattól akar szabadulni? . Azért még nem kell megjátszanunk a jó barátot. – Majd csak kivágom magam. hogy sikerüljön az akció. hogy ha Pete-et eltettük az útból. Beszéljen vele nyíltan. Suttogónak sincs. Nem szeretném. és nem azzal. – Az is marad –. Kettőnknek együtt van. amellyel Suttogó a lányt. mindig az embereit küldi ki. de mondani azt mondtam: – Nem. hogy el akarják kapni? Gondolni csakugyan azt gondoltam. A javaslatom a következő: felejtsük el egy-két napra. Gondolja. – Dan Rolff ölte meg tegnap délelőtt a régi Redman-féle raktárházban. mint aki nem hiszi. hogy ő ki akar nyírni engem Jerry Hooper miatt. – Jó még az alibi? – kérdezte. több helyünk lesz az egymással való leszámolásra. Suttogó úgyse szokott személyesen részt venni egyik akciójában sem. McGraw csak tréfás kedvében van. tegyük el láb alól azt a nyavalyás Finnt. Reno folytatta: – Suttogó magára hallgatna. hogy odamenjek és kikergessem onnan. jó? És terjessze elő neki a javaslatomat. hacsak nem tudnak túlságosan sokat magáról. Vagyis a zsaruk meg a szeszcsempészek ellenem és Suttogó ellen. hogy meghiúsítsuk a tervüket. – Még jó.biztosított –. Magyarázza meg neki. Amíg mi egymással bajl ódunk. aztán bőven lesz időnk egymásra vadászni. és megtörölte a száját a keze fejével. a fenébe is: én meg Suttogó inkább egymás kinyírásával vagyunk elfoglalva. Ezúttal én is így teszek. azok a csirkefogók mind a kettőnket felfalnak. Nincs elég emberem. Keresse meg. Mondja meg neki. De éppen ebben az ügyben akartam magával beszélni. Pete Whiskeytownban dekkol. Fogjunk össze . én meg szeretném előbb kinyírni őt. hogy nekem is ugyanez a véleményem. Majd elintéződik a dolog. A helyzet a következő: Pete összefogott McGraw-val. Megjegyeztem. – Halott? – kérdezte Reno. – Suttogó halott – mondtam. Csak a két bandát egyesítsük. Csakhogy. És maga hogy áll? Kiitta a poharát. ha azt hinné. Ez így nagyon nem jó.– Állok rendelkezésére.

– Egyszer már kiszabadították a börtönből. beleértve a Pete bandájából kikerült segédrendőröket is. mintha meghalt volna – jegyezte meg. Az épület megtelt emberekkel. – Viszontlátásra a. hogy Suttogó ott van. hogy sikerülni fog – biztattam. Még hasznot is húzott a dologból. s már álltam is fel. De volt annyi eszem. Ted ott volt. abban a hitben. A telefon szünet nélkül szólt. amikor meghalt. A konyhaajtó majd kiesett a sarkából. – Ha a cimborái másodszor is megpróbálnák megrohamozni a börtönt. – Hogy érti. – Talán – mondta lassan –. – Mert nem tudják. nem próbálnák meg még egyszer kiszabadítani. Ott dekkolt. . hogy az emberei közül egy se viselkedik úgy. Itt sincs rosszabb helyen.– Biztos vagyok benne. amikor Noonan letartóztatta. l ekötnék vele a rendőrséget. talán meg lehetne próbálni. Ő mesélte. mondjuk meg nekik mi – javasoltam. illetve Peak Murrytól. hogy ne áruljam el. Reno meg buzgón terjeszteni kezdte a hírt. annyian jártak ki-be rajta. Nem voltam túlságosan elragadtatva. hogy Suttogó fogoly. ha inkább azt mondja meg. – Nincs vége – vetettem ellen.. ha egyszer körözik.. de már kezdett hinni nekem. És amíg ők ott vannak elfoglalva. – Fura. Nekünk meg szükségünk lesz az akcióban egy olyan derék fickóra. hogy Suttogó hol van. Mit gondol. mint másutt. csak Ted Wright volt vele. ha híre terjedne. – Hát akkor a Suttogó bandájával kapcsolatos reményeimnek vége. mint maga. – Kétszer annyit is adtam volna annak a hólyagnak. füsttel. Vissza ültem. maga szerencsét próbálhatna Whiskeytownban. feszültséggel. – Maradjon. hogy száz vagy százötven dollárt kapott magától. hogy nincs vége? – Ha a bandája nem tudja. – Biztos. Megdörzsölte az állat. hogy McGraw titokban elfogta? – Folytassa – mondta Reno. hol találom Suttogót – morogta Reno.

az elülső ajtón mentünk ki. Körülbelül hatvannal haladtunk. A tánc egy barakkszerű földszintes épületsor előtt kezdődött. Mi heten. valamennyien a holdba repülünk. hogy feltűnést keltsünk. de nem olyan sebesen. és beszálltunk egy leeresztett fedelű. a bőröndöt a lábam között szorongatva. Mire egy kétemeletes. A többiek azonnal rám másztak. egy fekete bőröndöt cipelt. ahová akarunk.25. Nyissa ki. . akik az épületben maradtunk. amellyel Hank O'Marra akkor kanyarodott a járda mellé. és odaszólt nekem: – Ha eltalálják a bőröndöt. és élesen füttyentett. Az első keresztutcából elénk kanyarodott egy másik kocsi. s kikapkodták belőle a tartalmát: a fűrészporba ágyazott. – Ne nagyon zötyögtesse – tanácsolta. és bejelentette: :– Indulhatunk. vagyis elég sebesen ahhoz. Ha célhoz értünk. Reno beült O'Marra mellé. Egy harmadik meg utánunk jött. kinyitották a bőröndöt. Majdnem sikerült is akadálytalanul célhoz érnünk. a szájába vette az ujjait. nagy túraautóba. én meg a hátsó ülésen szorongtam két ember közt. Addigra az emberei többsége eltűnt a konyhaajtón keresztül. Whiskeytown Éjfél után fél kettőkor Reno végleg letette a kagylót. a város déli szélén. Reno a markomba nyomta a fekete bőröndöt. A következő sarkon pisztolygolyók záporán robogtunk keresztül. Felment az emeletre. Reno hátrafordult. hogy eljussunk. Az egyik ajtón kidugta a fejét egy férfi. A bőrönd nehéz volt. Valaki a mögöttünk jövő kocsiból lelőtte. gyorsan kell dolgoznunk. felkattintottam a zárakat. Amikor lejött. sötét téglaépület előtt megálltunk a járda mellett.

hogy előőrsünk már tűz alatt tartja a hátsó kijáratot. és meglendítette a karját. futva megkerülte a kocsinkat.ötcentis ólomcsövekből készült bombákat. hogy elkerüljük a levegőbe röpülő törmelékdarabokat. a torkához kapott. csak aztán kiáltott vissza: . s már lángok nyaldossák a törött deszkákat. Lángnyelv csapott fel. O'Marra kiállt az utca közepére. A vörös téglaépület mögül a mi rakományunk robbanásainak szüneteiben felhangzó pisztolylövésekből tudtuk. mi meg igyekeztünk ellenállni a légnyomásnak. A kocsi. Az előttünk robogó kocsi már befordult az egyik keresztutcába. – Fat! – kiáltotta. és heves tűzharcot folytatott a környező házakkal. mikor körülnéztünk. Elhúzódtunk a ház elől. Reno káromkodott egy cifrát. és feléje nyújtott egy bombát. hogy már nem lőnek ránk. A téglaépület emeleti ablakain belül lángnyelvek táncoltak. Reno hátranyúlt egy bombáért. amelyik utánunk jött. nyomukban láng és üvegszilánkok. O'Marra viszont hirtelen felkapta az egyik lábát. hogy a barakképület összeomlott. A földszinti ablakok redőnyei kirepültek. Közben szitává lőtték a kocsi tetejét. Bentről valaki kiáltott: – Reno! Reno előbb a kocsink árnyékába osont. és élveztük az új helyzetet. meglendítette a karját. és visszaszólt: – Hátrább! Ki fognak jönni. Csoportunk egy másik tagját a téglaépülettel szomszédos barakképületből ránk záporozó golyók terítették le. Reno szemügyre vette őket. Csak úgy záporozott ránk a törmelék. elvette a bombát Fat kezéből. – Van még? – kérdezte Reno. fülsiketítő dörrenés követte. és bevá gott egy pokolgépet a kapu alá. mélyen hátrahajolt. Lerohantunk a járdáról. és a téglaépület tetejére hajított egy bombát. s a téglaépület kapujára hajította a töltött ólomcsődarabot. – Itt az utolsó – felelte Fát. kiugrott a járdára. bárki bemehetett a vörös téglaépületbe. ügyet se vetett a bal arca közepén hirtelen megjelenő vércsíkra. – Füstöld ki őket! Fat megragadott egy bombát. Aztán láttuk. és elterült a földön. valamivel feljebb állt meg az utcán. Nem robbant fel. Aztán nem volt többé kapu. Egy ember odarohant.

A másik kocsi lelassított. Reno ült a volánhoz. aztán hirtelen oldalt fordult és megállt. ugyanúgy. és elindultunk hazafelé. Valahol nem messze megszólalt egy tűzjelző harang. A szomszédos barakk tűzfényében látni lehetett. – Pete – válaszolta az öblös hang. – Már csak négyen vagyunk. Hogy lehetne rendesen célozni. hogy “mocskos halevő". hogy felkapaszkodhassunk rá. Félperces időközökben. de biztonságban tettünk meg. végignéztem a két égő épület tűzfényétől megvilágított utcán. – Te gyere elsőnek – utasította Reno. mi többiek meg kiszálltunk a kocsiból. Egy utána jövő másik kocsi megkerülte a limuzint. Egy limuzin fordult ki előttünk az egyik keresztutcából. egyesével. de olyan istentelenül össze voltunk zsúfolódva. a kopasz feje tetején összekulcsolt kezekkel. A. Pete összerogyott. Már tele volt. Néhány ablakban látni lehetett egy-egy arcot.– Mi van? – Kikészültünk – bömbölte egy öblös hang. de a közelünkben lakók nyilván fedezékbe vonultak. Amíg vártuk. Reno bevágta az utolsó bombát a kapu alá. Átbukdácsoltunk a halott O'Marra lábszárain. keresztüllépkedve a törmelékeken. A sarkon álló kocsi elindult felénk. se kényelem. Beszálltunk a kocsinkba. ha valaki az ember ölében ül. az is nekünk támadt. aki nem fért be. a hágcsókon lógott. ha nem is kényelmesen. Ne lőjetek! – Ki az a mi? – kérdezte Reno. hátam mögött elröhögte magát valaki. mint a szardínia. Egy háztömbnyi távolságot. – Mancsokat a fejtetőre! A többiek utánad. és tüzet nyitott. és cafatokban lóg rajta a ruha. És máris tüzet nyitottak belőle. – Kimegyünk. Aztán egyszerre nem volt se biztonság. Reno odakiáltotta neki. Reno tülkölni kezdett. egy darabon egyenest nekünk. a Finn. Indulás! Vártunk egy pillanatig. és négy golyót eresztett az arcába és a hasába. A motor döglött volt. Tőlünk telhetőleg viszonoztuk a tüzet. hogy nem nagy sikerrel. Kikészítették a golyók. Mi is belezsúfolódtunk. aztán a kirobbantott kapuban megjelent Pete. egy . hogy vérzik az arca. Az alkoholcsempész lassan elindult lefelé a járdára vezető lépcsőkön.

amelyik hátulról támadta meg az épületet –. átmásztam a szemközti kerítésen. Tőlem telhetőleg igyekeztem minél messzebbre kerülni. s onnan egy harmadikba. akik csak útban vagyunk. s végül egy kövezett hátsó utcában találtam magam. magam mögött hagytam. leszedtem magamról. Kutyaszorítóba kerültünk. De addigra már két újabb kocsi csatlakozott az ellenséghez. Szemügyre vettem a mellékutcát. és vegyétek tűz alá őket az úttestről! Én ugrottam le elsőnek. amikor Dinah-t megölték. Legalább annyi utcát gyalogoltam végig. Áthajoltam egy tüzelő revolver fölött. Mindössze hat méter hosszú volt. hogy elvágják visszavonulásunk útját. egy harmadik meg a füle mellett durrogtat a pisztolyával? Felbukkant a másik kocsink – az. Az órám hajnali fél négyet mutatott. amennyit álmaimban azon az éjszakán. Egy szemetesláda segítségével átmásztam a kapu fölött egy téglával kirakott udvarba.másik a vállába kapaszkodik. ahol dühösen nekem támadt egy foxterrier. egy ablakból rám ordítottak és hozzám vágtak egy üveget. belebonyolódtam egy ruhaszárító kötélbe. és Pete segítségül küldött csapatai éppen idejében értek ide. és harcoljunk az utcáról! Jónak találta az ötletet. amikor megnéztem Elihu Willsson házának bejárati lépcsőjén. rajta lelakatolt kapu. de még mindig nem elég messze. és megcéloztam egy sötét mellékutca torkolatát. Thai ér bandájának a börtön ellen intézett támadása nyilván befejeződött valahogy. átvágtam még két udvaron. Fat utánam. Félrerúgtam az útból a dögöt. és a segítségünkre sietett. és ki is adta a parancsot: – Ugorjatok le néhányan. magas deszkakerítés zárta le. A lövöldözést. . és Reno fülébe ordítottam: – Ennek így semmi értelme! Hadd szálljunk le. Az udvar oldalsó kerítésén keresztül egy másik udvarba jutottam. Engedelmesen elügetett a pincelejárat felé. A harmadik lépésnél lelőtték. Mihelyt fedezékben voltam. feléje fordultam és rámordultam: – Ne akaszkodj rám! Keress magadnak másutt búvóhelyet! Az a pincelejárat ott jónak látszik.

Kerek szeme legalább olyan vörös. Atlétatrikóban és nadrágban volt. kiválasztottam közülük a legelsőt. be ne engedjem. hogy ha idetolná a pofáját. Willssonnal. – Igazán? – Elővettem a zsebemből a négy szerelmes levelet. Jelentsen be neki. maga az? Akkor is. – Hajnali négykor? Menjen a fenébe – és be akarta csukni az ajtót. és viszem őket Tommy Robinsnak. Közölje vele. – Mit akar? – kérdezte. és becsukta az ajtót. Tetőtől talpig végigmért. és mondja meg. Mihelyt megpillantott. el. az öreg Elihu hálószobájába. A sofőr dühös pillantást vetett a levélre. a másikban a borítékját. – Kár a fáradságért. és egy biliárddákót szorongatott az öklében. Kitűnő hangulatban volt. Zsarolás Jó sokáig kellett nyomnom ügyfelem csengőjét. Közbetettem a lábam. míg eredményt értem. mit akar? – Beszélni szeretnék Mr. – Feltétlenül beszélnem kell az öreggel. rózsaszínű öklében a szerelmes levelet gyűrte gombóccá. Négy perc múlva ismét kinyitotta. és megkérdezte: – Azt akarja. és odatartottam a sofőr elé. vagyis a legkevésbé hülyét. Ügyfelem ült az ágyban. Az ajtót végül a magas. napbarnított sofőr nyitotta ki. rám ordított: . Csak tegnap délután adta ki az utasítást. aztán mikor jobban megnézett: – Ja. Állának és szájának párhuzamos vonalai majdnem összeértek. mint kék. aztán morgott egyet: – Tommy Robins menjen a fenébe a vak nénikéjével együtt! – elvette a levelet. meglóbálta a biliárddákót. maga! Befelé! Követtem az emeletre. aztán megyek. hogy öt percet várok.26. fehér haja borzas volt. hogy összetörjem a térdkalácsát? – Nem tréfálok – makacskodtam. – Hé. Rövid. hogy a többivel itt ülök a lépcsőn. a Consolidated Press tudósítójának. egyik dundi. – Adja ezt oda neki.

– Küldje el a lakáját. de nem szólt semmit. . Közben mindenfélével megfenyegetett. Az öregfiú erre még jobban kieresztette a hangját. Az öreg Elihu nekem esett. Üvöltött. nagyszájú? Ugye hogy kénytelen volt visszajönni a vén kalózhoz. Figyelte az arcom. Többször is megm ozdította az ajkát. és ellenem dolgozott mindaddig. Felkészült a viadalra. hogy én győzök. de főleg szidalmazott. Nem adtam oda neki a leveleket. és így feleltem: – Ez is egy módja. A sofőr barátságtalan pillantást vetett rám. Kivettem a fülemből az ujjamat. leültem. hogy egészen normális rózsaszínű lett.. akit maga bérelt fel. – Kifelé! – parancsolt rá a sofőrre. hogy tisztítsam meg a várost. amihez semmi köze. Abbahagyta az ordítozást. és megkérdezte: – Szóval. és mit akarok velük csinálni. mozgott az ajka. és most. hogy ilyesmiről szó sincs. amíg úgy nem látszott. Nem akarom bántani. hogy az illető kénytelen volt megölni a lányt. elvigyorodtam. hogy jutottam hozzájuk.– Na mi az. legalább halkítsa le a hangját. követelte. amikor azt hiszi. Aztán újból cserbenhagyott. amilyen jókedvűen csak tudtam. hogy mentse meg az akasztófától? Mondtam neki. hogy ha hülyeségeket akar beszélni. hogy azonnal adjam oda neki a többi levelet. hogy szerezze vissza őket. de magunkra hagyott bennünket. Mert mit művelt? Felfogadott. de a gesztusom sértette. Igazán peche van. hogy. Annyi vér szaladt ki az öregember arcából. milyen hülye. Bedugtam a fülemet az ujjammal.. és becsukta maga után az ajtót. így akar tárgyalni? A hangja aránylag csendesen tört föl a melléből. – Amiért ellopott egy-két levelet. rám düllesztette a szemét. cserbenhagyott. még ne higgye. – Attól az embertől szedtem el. hogy tárgyalhassunk. hogy vereséget szenvedtem. Gorombán ordítozva megkérdezte. Nem lesz rá szüksége.akar beereszteni. Az ágy mellé húztam egy széket. hogy ne hallják Los Angelesben is. még nem volt. A lármát ugyan így is hallottam. még a házába se. Folytattam: – Magánál rohadtabb ügyfelem. És hozzátettem. Aztán meggondolta magát.

Úgy hallottam. hogy véletlenül rábukkantam ezekre a levelekre. Ha nem teszi meg. – Megveregettem az ágy szélét a mutatóujjammal. A Nemzeti Gárda lesz a legjobb. akik túl sokat tudtak magáról. És hol vannak ezek most? Yard meghalt kedden reggel. Nem tudom. Meg fogják tenni. aminek akarja. amit kér tőlük. mit fog csinálni. de azt tudom. hogy a polgármester is meg a kormá nyzó is a zsebében van. hogy az utódjelöltek bármelyike sokat tudna ártani. sikerül szervezni. akár nem. És nem valószínű. Érintkezésbe lép a polgármesterrel – gondolom. miféle disznóságok derülnek még ki erről a városról. Ne szóljon közbe. bizonyára sok fiatalember buzgólkodik jelen pillanatban is. hogy szeszcsempészeket soroztak be rendőrnek satöbbi. Elintézi a polgármesterrel vagy a kormányzóval – nem tudom. azok. Aztán újból a magáé lehet a város tisztán. tehát nem fordulhatott szembe velük. vén róka. Ha ez zsarolás.. a Finn meg nem sokkal ezelőtt. Suttogó szerdán reggel. És segítséget kérnek tőle. a Suttogó és Noonan. annál jobb. hogy néhány gazember elvet te magától a kedves kis városát. Persze. aztán együtt szépen felhívják a kormányzót. Most pedig elmondom. kezdődhetik minden elölről. Thaler. és amíg új rendőrséget. mocsoktalanul. Elmondják a kormányzónak. – S ezt maga mondja! Na de mindegy. hogy a halottak örökébe lephessen. úgy is jó. Győztem. Lew Yard. satöbbi. halottak. ők nem tudnak annyit magáról. – Nem szenvedtem vereséget. Meg lehet. Egyetlen szóval válaszolt: – Zsarolás. akiktől félt. amíg be nem fejezem. Minél nagyobb lesz a zűrzavar. a rendcsináló alakulatok intézzék az ügyeket. hogy függessze fel az egész personville-i rendőrséget. nevezze. hogy a városuk rendőrsége kicsúszott a kezükből. és meg is kell tenni. Elnevettem magam. Maga sírva fordult hozzám azzal. amit . annál könnyebb lesz a fehér galléros katonáknak mindent kézbe venni.. hogy a legnagyobb gazemberek. akár akarja. Azok. polgármestere ennek a nyavalyás városnak is van –. Minél többen vannak. Noonan ugyanaznap este. És én visszaadom magának a városát. melyikük az illetékes –. a Finn.Még szerencse. Pete.

hanem a sajtóügynökségeknek. Látszott rajta. és egyre újabb trükköket agyalt ki. maga ölte meg a lányt? Azokkal a szavakkal hagytam ott. akit maga bízott meg a levelek megszerzésével. ha elolvassa ezeket a leveleket. és elüvöltötte magát: – Adja közre őket. kurta lábait kilendítette az ágy szélére. az ágyára dobtam.mondtam. amióta a disznók felfalták az öcsémet. miközben maga helyett harcoltam. hogy teljesíthesse a megbízatást. Minden bátorságom elvesztettem. Jó kis mulatság lesz. De a maga mulatsága semmi ahhoz képest. és hogy nem ő ölte meg a lányt. felálltam a székről. Hirtelen félrehajtotta a takaróit. és változatlanul barátságtalan volt a tekintete is. maga meg itt lapult az ágyban. átadom a szerelmes leveleit az újságok hiénáinak. Aztán ravaszkás ráncok jelentek meg a szeme sarkában. Szóval. hogy nem maga bérelte fel Dawnt. Az öreg remegni kezdett. akinek a bábja lehet. Bólintott és megállapította: – Nem meri elvállalni az állást. Keressen magának más dajkát. hanem megkérdezte: – Igaz. – Van bátorsága elvállalni az állást. Dühös pillantást vetett rám. Elhallgattam. hogy a lányt az a valaki ölte meg. mint a legutolsó alkalommal: – Menjen a pokolba! A sofőr a földszinten várt. ahogy a közönség fog mulatni. Istenemre mondom. A leveleket Dawntól vettem el. – A jobb karomat odaadnám. de nem félelmében. hogy nagy kedve lenne belém kötni. hogy szerezze vissza őket. nem a maga tulajdonában levő Herald embereinek. Nem adtam rá alkalmat. Még mindig a kezében volt a biliárddákó. hogy magát az akasztófára juttatom. Kikísért az ajtóig. és pizsamába bújtatott. Dühösen csapta be utánam az ajtót. Kitátotta a száját. amit Thalerról meg Pete-ről mondott? – Igaz. és feltettem a kalapom. szívesen koronáznám meg a művemet azzal. rózsaszínű lábfeje majdnem a földet érte. amelyet egyszer már felajánlottam? – vakkantotta. és menjen a fenébe! Előhúztam a zsebemből a leveleket. Semmin nem röhögtem ennyit. Persze. ha bizonyos lehetnék benne. De nem mindegy? Majd csak akad valaki más. hogy megszabaduljon tőlem. Megint lila lett az arca. amíg bebizonyítja. – Akar rendőrfőnök lenni? – Nem. . Nem nyúlt a levelekhez. Marha jók.

Amikor megláttam a szélvédő mögött Mickey Linehan vörös képét. amikor megindult a támadás a börtön ellen. – Hogy végződött a cirkusz? – kérdeztem. leengedtem a kezem a csípőmről. hogy még elérje az esti vonatot. mi történt. Biztonság okából az ellenkező irányba indultam el. – Jó lesz. Utána nem tudom. amíg tartott. Beszéltél Dickkel? – Kerestem a szállodájában. de azt mondták. csak véletlenül tévedtem a városba. a zsaruk is beleizzadtak. Cifra egy muri lehetett. Amikor az igazi cirkusz elkezdődött. Suttogó bandája volt. megléptem egy hátsó ablakon. – Na és? . és akadtam össze veled. Régi barátok vagyunk s a többi. Úgy hallom. mikor már mellette ültem –. – Hogy szabadultál a rendőrségről? – kérdeztem. Valamivel feljebb egy fekete kabriolet állt a fák alatt. hogy nem tudok semmit. Egyre közelebb jött. min dolgozol.* Hajnali szürkület árasztotta el az utcát. amikor bementél. utánam. hogy alighanem ide jössz – mondta. és az egész környék tele volt segédrendőrökkel. Láttam. ül-e benne valaki. – Úgy látszik. a gyűlésteremmel szemközt. – Én küldtem haza – magyaráztam meg. Megálltam hát. azt hitte. fogalmam sincs róla. és úgy beszélgetünk. Nem tudtam kivenni. sejtelmem sincs semmiről. hogy én öltem meg Dinah Brandet. nem tudtalak elcsípni. A kabriolet is elindult. ha autóval üldözik az embert. Semmi értelme futásnak eredni az utcán. Fé lórával előbb befújta valaki a dolgot. – Reno megölte Pete-et. hogy szálljak be. Kicsapta a kocsi ajtaját. Még akkor is faggattak. – Mondtam nekik. de nagyon messze voltam. de visszajövet csapdába esett. de egy-két másodpercet késtem. és szembefordultam vele. Erről is hallottál? – Részleteket nem. Bedugtak az egyik kis irodába . – Gondoltam. ha továbbhajtasz. Kezdett az idegeimre menni. – Az. s a többi. ki jelentkezett. Reno és Pete is összecsapott az éjjel. – A zsaruk kinyírták a támadókat.

ki a gyilkos. és nem engedte volna közel magához a tébécést. Hajlandó vagy továbbra is velem maradni. amelyet a lány testében talált. mert az megölte a lányt. Próbálkozzunk tovább a nyomozással. vagy inkább hazautazol Friscóba. szerinted. hogy Rolff ott ölte meg Suttogót. a gyilkosságban ennek a Rolff nevű pasasnak? – Semmi. de ő nem vitte volna el az ékszereket. Az. – Kezdjük a déli végén. De Dawnt meggyilkolták. begyulladt. – A Porter Street túl van a King Streeten – mondta Mickey. elvitték a többi értékkel együtt. akkor nem Suttogó ölte meg a lányt. Közelebb is van. Keressük meg a Porter Streetet. Náluk volt a pénz meg az ékszer. Megléptek. amikor eljöttem. Különben is. és átadták – persze. mielőtt még lebonyolíthatta volna az ügyet. Dan Rolff is ott járt nyolc és kilenc között. akár tudta. amit talán nem is te követtél el. és leszúrta a jégcsákánnyal. a lánynak véraláfutások voltak a csuklóján meg az arcán. Shepp és Vanaman meg. meg valószínűbb is. akár nem. – Mindenesetre tisztábban látunk. – Nem én. A pénzen és az ékszereken kívül eltűnt az öreg Willssonnak a lányhoz írt néhány levele is. Reggel nyolc után. előbb kifosztotta a lakást. A két hekus közvetlenül azután tűnt el. Megvan! A két hekus. Ha egyszer megölte Suttogót.. hogy ott vannak raktárházak. csak aztán riadóztatott. hogy vásároltassa vissza őket Elihuval. jó fogásnak vélték a leveleit. de nem is a gyilkos. akkor nem ő volt a gyilkos. Különben számított volna valami effélére. De próbálok rájönni. csak a leveleket – a zugügyvédnek. Beállított hozzá.. mint Dick? – Kár így elragadtatnod magad egy vacak gyilkosság miatt. Mickey. hogy a lány dohányát és ékszereit nem te fújtad meg. – Eléggé hihetően hangzik – ismerte el Mickey –. Úgy mondták. Szeretnék egy pillantást vetni a hullákra. Szeretné m ellenőrizni a dolgot. hogy a levelek a nyomukra vezethetnek. aki megtalálta a holttestet – Shepp és Vanaman – fél tízkor ért oda. Mi a szerepe. Talán a fenét! Magad is tudod. A levelek hozzám kerültek. én öltem-e meg? Nem tudom. még mindig a lakásban volt. és ott a régi. és Rolff nem . Ezeket később Dan zsebében találtam meg. Mivel az öreg Willsson milliomos. de még így se tudjuk.– Azt akarod kérdezni. Ha csakugyan így történt. Féltek. hogy a leveleket nem találták meg a halottnál. Redman-féle raktárházat. Érted? Amikor Shepp és Vanaman megtalálta a lány holttestét.

– Keressük meg inkább azt a raktárházat. hogy csakis Suttogó ölhette meg. .volt olyan erős. – Na jó – mondta Mickey. – És honnan támadt az a gondolatod. kihúzta a lány testéből a bökő t. hogy bántalmazhatta volna a lányt. aztán megjelent a lány házánál. Szerintem megszökött a kórházból. és elindult megkeresni Suttogót. azután. hogy én eljöttem. holtan találta a lányt. amikor befordultunk a Porter Streetre. azt hitte. hol töltötte az éjszakát. isten tudja. hogy esetleg te követted el a gyilkosságot? – Hagyjuk ezt – válaszoltam rosszkedvűen. bement a saját kulcsával.

és kikerültem a résen beeső halvány világosságból. Káromkodtam egyet. hogy lehetőleg ne csapj ak zajt. A telken és az épületen minden arról árulkodott. Ugyanígy jártam a következő ablakkal. ugyancsak komoly akadálynak látszottak. A másodikat azonban sikerült lassan feltolnom. egészen jól láttunk. és a jobbal visszanyomtam a deszkákat az ablakra. rátettem a tenyeremet a deszkákra. Erre még jobban megnyomtam őket. és elindultam az északi oldalán. Nem sikerült. belestem mellettük. Lehetségesnek látszott. Odaléptem az egyik ablakhoz. megpróbáltam benézni rajta. Fölkapaszkodtam a párkányra. Maradj a kocsiban. Még hátrább nyomtam a deszkákat. ez az. Még egy lépés balra. nem is csapott nagy zajt. Onnan. hogy nem használják. Megpróbáltam feltolni az ablakot. de csak sötétséget láttam. hogy hátulról közelíthessem meg az épületet. Átvettem a pisztolyt a bal kezembe. Befordultam az épület sarkán. be az épületbe. Az első ablakkal itt se volt szerencsém. jobbra-balra méregettük a szemünket. Természetesen zárva volt. . hogy az a keresett raktárház. négyszögletes. rozsdavörös épületre egy elgazosodott telek közepén. Jobb kezemben a pisztollyal átléptem a párkányon. de nem csüggedtem. és odabent olyan sötét. amíg körülnézek. Hangot nem hallottam. Óvatosan próbáltam meg kinyitni a hátsó ajtót is. hogy az ablak nem csapott túlságosan nagy zajt. de vigyázva. nem lopakodva. Már elég világos volt. Két raktárház Ahogy gurulni kezdtünk a Porter Streeten. és óvatosan megnyomtam őket. mert eszembe jutott. – Azt hiszem. amelyek elhagyott raktárépületek lehetnek. Csakhogy belülről deszkák voltak hosszában az ablakkeretre szögezve.27. Engedtek. A deszkák a bal oldalon leváltak a keretről. ahol álltam. hogy nem láttam semmit. amikor feltoltam. láthatóvá vált egy sor szeg fényes hegye. Olyan épületeket kerestünk. de olyan piszkos volt. Óvatosan vágtam keresztül a telken. Hamarosan felfigyeltem egy nagy. – Állj meg a következő sarkon – mondtam. Megkerültem két háztömböt.

Valami suhogó hang ütötte meg a fülemet. A pisztolyt a csípőmhöz szorítva nekiláttam átkutatni a helyiséget. Könyörögve megszólalt egy öreges hang: – Ne lőjön. lángra lobbant. Ha a bal karom nem zsibbadt volna el. – Mit csinál itt maga? – kérdeztem. Egy teljesen üres szobán haladhattam át. a biztonság kedvéért meg is markoltam volna. ajtót kerestem. Ugyanakkor valami kemény tárgy vágódott a bal karomnak. Végig a sarkában voltam. és meggyújtott egy gyertyát egy asztalon. – És addig is égessen gyufát. öreg arc volt. A szoba egyik végében hat sorban egymásra rakott ládák sorakoztak. Szinte centiméterről centiméterre lopakodtam előre. de az ember könnyen képzeli az ellenkezőjét. Első osztályú juharszirup. de csak az üres padlót éreztem a lábam alatt. Még egy szálat végighúzott a padlón. amilyet a parkokban lát gyakran az ember. végigment a szo bán. és ha valami nem kóser. ugrottam egyet. feltápászkodott. Egy árva hangot sem hallottam. de nem hallottam semmit. Rátapasztottam a fülem. Miközben az öreg előadta. A lövés tüzénél nem láttam semmit. Nem is kellett volna felelnie. találtam is egyet. cimbora! Nincs nálam fegyver. gondosan elernyőzte a lángját a tenyerével. mikor a gyertya már égett. sárga fényénél egy megviselt arcot pillantottam meg. – Gyújtson világot! – feleltem. akár egy sírkő. Gyufa sercent a padlón. Afféle jellegtelen. Nem tehettem hát egyebet: elsütöttem a pisztolyomat másodszor. – Álljon fel. aztán belöktem az ajtót. Megkerestem a kilincs gombját. óvatosan megforgattam. aztán harmadszor is. Táncoló. Gazdája a padlón ült. csak azt tudja. nehéz. s tapogatózó bal kezem sem ért semmihe z. Máskor se szoktam. Egy asztalláb hevert mellette a földön. semmitmondó. sovány lábszárait előrenyújtva és szétterpesztve. Alig tettem öt-hat rövid lépést. és gyújtson világot – parancsoltam rá.Egy teljes percig lélegzetvisszafojtva figyeltem. Elindultam a fal mentén. hogy két nappal ezelőtt egy Yates nevű ember felfogadta éjjeliőrnek. ő . Az asztal egyik lába hiányzott. Úgy láttam . a padokon. míg egy rücskös falba nem ütköztem. hogy ő isten bizony nem tud semmiről. és meghúztam a ravaszt. rajtuk a felirat. Egyszerre három műveletet hajtottam végre: elengedtem a kilincset. nem sebesült meg.

ami arra mutatott volna. A peremén és az ajtófélfán. amikor visszaértem hozzá meg a kocsijához. Magát Pete. Az épület végéhez érve érdekes felfedezést tettünk. De Pete meghalt. A hátsó ajtó csukva volt. a kezébe nyomtam. A benne levő palackokon ez állt: Canadian Club. Zsebre vágtam. amikor azok beálltak rendőrnek. hogy elemeljek egy üveget. – Jó lesz. A cégtábla alatt a hullámlemezzel fedett épület hosszú volt. . ahol főleg gyárak álltak. Otthagytam a. ahol az alkoholt tárolták. láttuk. Néhányan már lézengtek ugyan az utcákon. Mire ő: – Vigyázz. ha eltisztul innen. – És most? – tette fel az újabb kérdést. amelyben minden volt. a zár mellett. a Finn embereinek a helyettesítésére fogadták fel. Mire visszakerültünk a helyiségbe. alacsony és keskeny. hogy egy mellékutca alighanem éppen a raktárépület hátsó részéhez vezet. ládákat. Nekivágtunk. és az üzletének lőttek. Mintha gumibélyegzővel nyomták volna a címkékre. aztán magam is kortyoltam egyet. Három sarokkal odább megpillantottunk egy megfakult cégtáblát. mohó tekintettel nézte őket. alig volt rajta ablak. ilyenkor még nem elevenedett meg igazán. kihúztam belőle a dugót. – A tragacsot itt hagyjak a sarkon – mondtam –. Amikor kimásztam az ablakon. – Meg kell keresnünk a régi Redman-féle raktárházat – válaszoltam. csak Canadian Club nem. Elővettem a zsebemből az üveget. és adtam néhány tanácsot az öregnek. a bal karomban már volt annyi erő. * – Na? – kérdezte Mickey. és ez a városrész. semmit se találtam.ártatlan. és az öreget a gyertyával a kezében magam előtt taszigálva. Az imént nem volt valami mulatságos egyedül. amelyen ez állt: Redman & Company. Miként már számítottam is rá. átkutattam az épületet. de még nagyon korán volt. és ezúttal te is velem jössz. Amikor kiszálltunk a kocsiból. mert egy szép napon még belehalsz a bőbeszédűségbe – azzal már indított is. mint a ma született csecsemő. felfeszítettem az egyik láda tetejét. az öreg a ládák előtt állt. hogy Suttogó ebben a raktárépületben lakott. és az ujjain számolgatott.

ha lehet ilyet mondani. és megpróbáltuk lefejteni Reno Starkey kezeit Suttogó torkáról. tá volról jön. egyszerre mindig csak néhány centivel.karcolások voltak láthatók. A haragos hang elhallgatott. Az ajtón túl koromsötét volt. micsoda. hogy férfihang. Hátranéztem Mickeyre. Kilenc lépcsőfokot számoltam meg. A jobb kezemben a pisztoly volt. amikor a fejünk fölött ismét megszólalt egy hang tisztán. Mihelyt benn voltunk. az emeleten. Nem tudtam meghatározni. és továbblopakodtunk . hogy mit mond. dünnyögő hang abból az irányból jött. Csak azt hallottuk. Talán mint amikor olyan halkan beszél valaki. – Zseblámpád van? A bal kezembe nyomta. Óvatosan. betörtünk egy ajtót. Az ajtó vagy harminc centire nyitva maradt. Mickey olyan szorosan mögöttem. Addigra Mickey meg én már magunk mögött hagytuk a hátralevő lépcsőfokokat. Amikor másodszor is felvillantottam a lámpát. Mickey megpróbálkozott az ajtóval. Lábujjhegyen beljebb léptem kettőt. láttuk. A választ egy pisztoly adta meg rá. A távoli. Akkorát szólt a bádogtető alatt. erőtlen és mintha . mintha félnénk. hogy Suttogó búvóhelye a hátsó részen volt. Olyan óvatosan indultunk felfelé a lépcsőn. hogy nem is hallani. – Nem zsaruk csinálták – suttogta. Nem tudtuk kivenni. sikerült annyira belöknie. érthetően: – Persze hegy én nyírtam ki a ringyót. hogy leszakad alattunk. hogy a tarkómon éreztem a lélegzetét. Ted Wright azt mondta. Valaki feszítővassal ügyködött rajta. Mickey az ajtón levő karcolások felé bökött a hüvelykjével. közben egy-egy kis szünetet tartva. Felvillantottam a zseblámpát. Valami más volt a levegőben. haragosan dünnyögne. hogy besurranhattunk rajta. . Nem volt bezárva. mint egy ágyú. – Oké – mondta az első hang. hogy egy lépcső aljában állunk. emberi hang ütötte meg a fülünket. négyszer egymás után. Eloltottam a lámpát. és megpillantottam egy másik ajtót. A résen beszűrődő világosságban észrevettünk a helyiség túlsó végében egy üres ajtókeretet. Előbbre lopóztunk.

és ráfektette. Bekötözte a sebét. Csúnyán átejtett. – De most már végleg hulla. Először láttam mosolyogni.Nehéz munka volt és hiábavaló. mint máskor. – Ügyes trükk volt. – Nem érdemes – mondta Reno. A szobának – valamikor bizonyára iroda lehetett – volt két ablaka. aztán az orrom elé tartotta a pisztolyt. Kis vörös tócsa keletkezett a széke alatt. a fene enné meg. – Mogorva tekintetet vetett Suttogó holttestére. hogy egy hulla hever az ágy alatt: Dan Rolff. – Sejtettem. – Nincs ember. mindenféléket álmodtam. hogy nem maga ölte meg a lányt? – Eddig a pillanatig csak reméltem. A szeme ugyanolyan kifejezéstelen. amit Ted Wrighttól halottam. – Elmosolyod ott. Egyre erőtlenebbé vált a hangja. harangok zúgtak. Renónak meggörnyedt a válla. Halálos sebet kapott. Mickey lerohant a lépcsőn. Suttogó már halott volt. – Orvost – szóltam oda Mickeynek. Odahúztam egy tábori széket. – Gyanítottam valami ilyesmit. A rajtuk beszűrődő világosságban észrevettem. és leültettem. – Nem. Reno megismert. de nem adta fel. hogy össze ne essen. de bizonyos nem lehettem lenne. Én akkor éjjel tele voltam kábítószerrel. aztán itt feküdt egyedül és várt. – Megsebesült? – kérdeztem. Azt mondtam el magának. hogy megbizonyosodjam. hogy mindkét kezét a hasára szorítsa. – Ted túl hamar lépett meg – felelte. azért is jöttem ide. hogy nem én – válaszoltam. és még jobban előregörnyedt. Csak a hasára szorított tenyere meg görnyedt testtartása akadályozta meg. – Mind a négy golyót belém eresztette – válaszolta nyugodtan. Mickey a szoba végében álló tábori ágyhoz cipelte a halott gengsztert. hogy maga volt. Elernyedtek a kezei. hogy előregörnyedhessen. hangok . A szoba közepén egy szolgálati Colt automata pisztoly hevert a földön. A tócsára meredt. és megkérdezte: – Hogy a fenébe jött rá. – Maga tudta. és visszatarthassa kifordulni készülő beleit. aki befoltozná a hasamat. lóarca ugyanolyan faarc volt. Halottnak tettette magát. hogy Suttogó nem patkolt el? – kérdezte Reno. Megtántorodott. Nem mertem hozzáérni.

mindnyájunkat gyanúba vettek. és Reno Starkey akart maradni mindhalálig. – Amikor eluntam a várakozást – folytatta egy pillanat múlva –. Márpedig rólam azt tudta. tovább fog beszélni. Úgy látszott. Ebből meg abból a körülményből. meg minden. hogy én akkor éjjel a lánynál voltam. hogy utána lefeküdjek mellé. De amikor a rendőrség is kihallgatta a lán yt. két háztömbbel előbb találkoztam O'Marrával. és nézi. Maradtunk ketten. hogy talán nem is annyira álmok voltak azok. hogy ugyanezt tudják magukról is. – Nem csodálom – mondta. hát. miután megöltem a lányt. és ott is maradtam a ház körül. Gondoltam. mint lidérces látomások. vagy kijönni onnan. Vagy mind a kettőt. Ez gondolkodóba ejtett. Kínszenvedés lehetett számára a beszéd. Tudtam. hogy nem én oltottam el. ugyanolyan kemény fickóként. De történhetett a dolog másképp is. arra a következtetésre jutottam. ami t a világ rámért. és nézte. Mielőtt Dawnt halva találtam volna. és ha én előbb érek oda. Csak azt nem értettem. Úgy tett. és megkérdeztem. Behívott . hogy a fájdalom némította el. bekopogtam a lányhoz. de azt is tudtam. maga meg én. . Úgy akart meghalni. Minden okom megvolt rá. mi van. hogy a rendőrség mind a négyünket gyanúba vett. hogy Suttogót és Rolffot kihagyjam a számításból. Suttogót is. Miután Helen Albury elmondta Dawnnak.szólítottak. Odasiettem. csapdába ejthetem. Elhallgatott. Ő volt Reno Starkey. Eszembe jutott. hogy növekszik alatta a vörös tócsa. Maga tudta. magát is. Mégis habozás nélkül biztosította számomra az alibit. amíg ott van mellette valaki. hogy Helen Albury látott azon az éjszakán bemenni Dinah Brand házába. és azt mondta. Rolffot is és engem is. mintha az ügyvéd magát is megpróbálta volna megzsarolni. aki szemrebbenés nélkül fogadni mindent. hogy mihelyt egy kicsit összeszedi magát. hog y megölje a lányt. hogy Suttogó meg fogja látogatni. Kedvemre való lett volna a. de Suttogó nem mutatkozott. mi oka lehetett volna magának arra. és a kábítószer meg a körülöttem történt események idézték őket elő. mintha az érdekelné. Amikor felébredtem. Azt mondta. milyen formát ölt a vörös tócsa. a villany nem égett. de amiatt nem hagyta volna abba. miket figyelt meg azon az éjszakán. – Az ő hibájából történt. mint rólam. Könnyen el lehetett képzelni. és megmarkoljam a jégcsákányt. az ügyvéd engem próbált megzsarolni. dolog. hogy a rendőrség ugyanannyit tud magukról. ahogyan élt. Felhívott.

mint a lány. Reno elbeszélése itt véget ért. Reno vallomása tisztázott. Kicsavartam a lány kezéből. hogy megőrizze a nyugalmát. Ismerve őt. Egyre lassabban beszélt. elkapom. Akkor döbbentem rá. hogy Suttogó csakugyan telefonált a lánynak. Poisonvil le-ben akkoriban rengeteg volt a dolguk. és a fülébe súgtam: – A munka befejezését rád bízom. Bezárult a csapda. és hazamentem. mintha nem venné észre. De már mindegy volt.nincs nála senki. éppoly békésen. mert beállítottak a mentők egy hordággyal. Visszajött Mickey. hogy nem folytathatta. Én eltűnök. hogy megpihentesse egy kicsit a hangját. – Nem akartam. és ott ülni és nézni és hallgatni. egyszerre csak lépteket hallottam a másik szobából. kezdtem azt gondolni. És ekkor előrohant maga. Megmarkolta. de nem vette észre. Félt. és érthetően ejtse ki a szavakat. Akkor minderről nem tudtam semmit. és hunyt szemmel neki a vakvilágnak. de nem merek semmit sem kockáztatni. Gondoltam. Reno kihasználta az alkalmat. aztán folytatta. amit akartam. és kipofozom belőle az igazat. és jelentette. és a lány védelmet szeretett volna arra az esetre. Nem volt mit tennem. Bementünk a konyhába. Dögfáradtnak látszottak. hanem én. és előbb odaért. A lány nem merte beengedni. Ahhoz . Meg is próbáltam. hogy akkor én is elmegyek. Kételkedtem benne. mint én. Amikor maga. Megtudtam mindent. hogyan agonizál. hogy jön. azt hittem.. Félrevontam Mickeyt a szoba egyik sarkába. hogy egyedül van. – Később tudtam meg. aztán elaludt. ha Suttogó visszajön. És miközben visítozott. a lány meghalt. Ismerve a lányt. hogy csapdába sétáltam. Örültem. gondoltam. és addig hempergett a földön. Egyre több idejébe és egyre nagyobb erőfeszítésébe került. A hangja erőtlen lett. Maga kábulatban volt. és ő ott marad egyedül. Eloltottam a villanyt. aki megsebesül. mit műveltem. mire ő felkapta a csákányt. mire Suttogó elment. és belevágtam. A lány ezt nem mondta el nekem. és elkezdett visítozni. nem lett volna kellemes.. vagy csak úgy tett. maga kábulatban volt. hogy talán nem is Suttogó kerül itt csapdába. A lány magának zuhant. de ő esküdözött. hogy én legyek az egyedüli. hogy telefonált mentőkért. amíg bele nem akadt a keze a csákány nyelébe. maga elesett. teljesen kábultan. Mondom.

és Personville-ből. ha elutazom Hondurasba. elhajtok valamelyik állomásig. vagy úgy látod. MacSwain beismerte. ha újra használhatom az igazi nevem. King néven. és értesíts. hogy ő ölte meg Tim Noonant. hamarosan kellemesen illatozó rózsaágy lesz. Mickey meg én visszautaztunk San Franciscóba. P. Vége . Ogdenben majdnem egy teljes hetet azzal töltöttem. és a rózsáknak nem lesznek töviseik. Nyugodtan megtakaríthattam volna a sok munkát és verítéket. ahol kihirdették a statáriumot. Az öreget nem lehetett bolonddá tenni. hogy okosabb. F. Mickey a hatodik nap estéjén érkezett meg. A Roosevelt Hotelben fogok lakni. és felszállók egy Ogden felé menő vonatra.túlságosan is jól ismerem az én Poisonville-emet. Elmondta. és hány emberéletet pusztítottam el. engem nem köröznek többé. hogy Reno meghalt. Elviszem a kocsidat. hogy megpróbáltam úgy összeállítani a jelentésemet. az Első Nemzeti Bankból rabolt pénz legnagyobb része megkerült. hogy ne lehessen kiolvasni belőlük. Folytasd a munkát. Csúnyán lehordott. az ügynökség hány szabályát és az állam hány törvényét szegtem meg. hogy jelentéseimben ártatlan színben tüntessem fel a tevékenységemet. amelyet arra áldoztam.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful