DR.

BÁLINT GYÖRGY

MINDEN HETEN SZÜRET

,

Dr. Bálint György

Minden héten szüret
52 kerti növény portréja

Harmadik kiadás

Kossuth Könyvkiadó Mezőgazda Kiadó
1993

A fényképe ket ~ ' készített e

Schiifjer Lasz o

1 ,.. ,) 'f 1 ·" ... 1 3·

88450.94 820

ISBN 963 09 3629-l l Kossuth ISBN 963 8160 15 2 l Mezögazd a © Dr. Bálint György, 1985 (4861)

akiknek érdeklődő biztatása nélkül ezt a könyvet se írtam volna meg. .Editnek és a kertek más barátainak.

.

Ha ezt elolvasták. mint ahogyan vélték. Mellőz­ tem a nagyüzemi. Azoknak.akárcsak jómagam.Ajánlás Ú gy vélem.milyen szerepet tölthetn ek be táplálkozásunkban. mert minden hétre csak egy termény t engedélyez a TERJEDELE M! Nem szándékoztam a bemutat ott növényekről monográfiát írni. A növényeknek is megvan a maguk sorsa! Vannak olyanok . máskor eltűnik. környezetünk alakításában. hogy ezek a növények . Könyvecskémben a termelés fogásain kívül ezeket az összefüggéseket is meg kívántam mutatni . az irodalomban. dédelgetik. vagy a következő években várható az elterjedésük. tehát a szó jobb értelmében termesztik kertjük növényeit. művelt Olvasó számára használh atóbbá tegyem könyvemet. hanem a specialistáké. Ebből következően nemcsak a termesztéstechnika is. érdekese kfölött mindene és k sek. hogy ezzel egyszerűbbé. És persze azt is. Minden termény leírásánál azokat a lényeges tudnival ókat emeltem ki. megjelennek a művészetben. A magyar kertekben található sok száz termelt növény közül 52 olyat választottam ki. amely egyszer megjelenik. hogy megfigyelik. de még a piacra termelő kiskerti módszereket és eljárásokat is. de azért hasznosa Mert a bölcs latin mondás. miszerint: habent sua fata libe/li.tartozom most az Olvasónak.szabad idejüket azzal töltik. amely vagy a legtöbb kertben előfordul.ha nem magyarázkodással l . hanem néhány olyan dologra eszükség ül föltétlen amelyek a munkák elvégzéséhez nem k.mintegy 250-féle növénynek ad otthont.jóval szélesebben értelmezhető igazság. hogy a könyveknek megvan a maguk sorsa . amelyeket a családi ház és a hétvégi telek kertjének megművelésénél fontosnak ítéltem meg. mint a búvópatak. akik .mint például a rózsa -. az érdeklődő. áttekint hetőbbé. szívesen elmondom még 52 meséjét is. Ezek mindegyikét azonban ne tessék itt keresni. műhelytitkaira kíváncsiak. . amelyek végigkísérik az emberiség történelmét.a "népszámlálás" szerint . Kertem . 52 kerti növény portréjá t vázoltam fel e munkáb an az amatőr kertészek számára. vagy megismerésre érdemes idegenek . amikor kezébe veszi ezt a könyvecskét. Mások viszont olyanok. a zenében. hiszen ez nem az én műfajom. hogy némi magyarázattal . vagyis.többnyi re jó ismerőseink.

hogy a zsázsa az ókorban nagyon kedvelt salátanövény volt.l. Akadnak azonban olyan tudósok. akik szerint mielött húsevökk é "fajultun k" volna. azaz kizárólag növényi táplálékot fogyasztó élőlények voltunk. A növények mostanáb an már inkább A 8 . legrövidebb tenyész id ejű zöldségnövény. vagy esetleg egészen más növényre gondol. hogy amikor zsázsáról van szó. "harapni" . vegetáriánusok. Franciaországban és az NDK-bel i Erfurtban . Ez a magyarázat pedig a zsázsa szóból veszi kezdetét. hogy "enni". német (Kresse) és a francia (cresson) megfelelőjé­ bőL Ami viszont eredetileg . a vetéstől számított 12-14 nap múlva már fogyasztható . Ennek a megállap ításuknak etimológiai magyarázatot adtak. A vízi z sázsát ma is nagy tömegben termelik Angliában. Pontosab ban a magyar zsázsa növénynévnek az angol (eress).szanszkri t szó. Persze azt nagyon reménytelen dolog volna kibogozni. hogy az ember eredendö en mindenevö lény. Így elkerüli.a talaJfelszíne fölött -ollóval vágja le. ami annyit jelent. "maj szolni". akkor a görög vagy latin szerzö a kerti vagy a vízi zsázsára.és állítólag . Annyi bizonyos. Az antropoló gusok azt állitják. és ezt a fogazat alakulásával bizonyítják. hogy a zsázsa földes. Kert i zsáz sa A növények sz árát lomblevéllel együtt. homokos legyen .

Az ilyesmi azonban sohasem egyértelmű. Ne használjunk magvetésre más szobanövények cserepéből származó földet. e. A kerti zsázsa apró. Dioscorides azt írja. Ez annál is inkább lehetséges. és csónakról "aratják" őket.mindig jegelt . A magokat ezután fedjük le 1-2 mm vastag föld. Ilyen például a Barbarea vulgaris (közönséges borbálafű). hogy Babilon a hazája. A kerti zsázsa valószínűleg a mai Irán terűletéről származik. és a görög Theophratos részletesen leírja a termesztését.nálunk nem honossalátanövények. Martialis és Colume/la egyhangú afrodiziáka (nemi ingerlő) anyagként emlegeti (gramen írnpudica = szemérmetlen mag) a férfigerjedeimet fokozó hatása miatt. A növényeket addi~ tartsuk sötétben. amíg kibújnak a földből. amelyet akár az év első hetében is "szürete lhetünk". Kínában már i. a növények eldőlnek és elpusztulnak. I Y in császári miniszte r úgy vette számba a növényjegyzékében.betonmedencékben. mert az rendszerint fertőzött. Az így előkészített edényt állítsuk sötét helyre. A római Ovidius. és ezt is nyomkodjuk le. tányérba. az ilyen talajból kikelő növénykék szára elvékonyodik. átlátszó fóliával fedett .papírdobozokban hozzák forgalomba. műanyag dobozba teszszük. tálkába. mert sok országban zsázsa néven más növényeket is forgalomba hoznak. bőséges "aratásunk" lesz. A földet nyomkodjuk le. 1500 évvel is ismerték. mint a legfinomabb salátát. Magjait megtalálták az egyiptomi sírokban. így nem marad a maghéj a levél hegyén.vagy homokréteggel. vagy fedjük le kartonpapírral. lehetőleg homokkal kevert kerti főldet lapos edénybe. Két-hár om ujjnyi vastagságú földréteg már kielégítő lesz a növény számára. barna magját télen bármikor vethetjük. A jó minőségű. Ne takarékoskodjunk a vetőmaggal. Termesztése Mi azonban maradjunk csak a kerti zsázsánál. és vessük rá a magvakat. a Cardamine pratensú (réti kakukktorma) és más. mert a nem kevésbé l szavahihető Plinius viszont éppen az ellenkező hatásáró tudósít.európai piacokon ősztől tavaszig kis. A nyugat. mint természetes tavakban tenyésznek. ha sűrűn vetünk. mint olyan növénynél. Ezután már bősé9 . hogy a vetést ne érje a fény.

akkor állítsuk naponta 5-l Opercre vízbe. A zsázsa kedveli a meleget.szoba felé eső. zöld vetésünk lesz. hogy a talaj jól átnedvesedhessék. finoman mű­ veljük el. Ha egy tányérba több réteg itatóspapírt fektetünk. hogy a nedves talajban elszaporodik a palántadőlést okozó gomba.ges megvilágításra. amelynek következtében a kikelő növénykék idő előtt összeroskadnak. a földre fekszenek és emiatt fogyaszthatattanná silányulnak. mert könnyen előfordul. Ez a legalkalmasabb idő arra. mint a sziklevelek. akkor megjelennek az első. legjobban 20-22 ·c-os hőmérsékleten növekszik. zseng~ lomblevelek is. így a "letermettek" helyébe mindig új vetések lépnek és télen. Természetesen ezt a vetést is le kell takarni. tehát a legjobb helyük az ablakpárkány belső . mert a zsázsának elsősorban sok vízre van szüksége. A növénykék két sziklevelük fölött ilyenkor már két-három apró lomblevelet is fejlesztenek. A földet csak egyszer használjuk fel termesztésre. Alapos beöntözés után itt se kell egy hétnél hosszabb idő a növények kikeléséhez. Fontos. mert a vízcseppektől a növények elfekszenek.részén lesz. A vetés után három-négy nap múlva már megfigyelhetjük. amelyen a kis zsázsanövények átbújnak. és az egész termelési időszak nem tart tovább három hétnéL 10 . A vetést ne öntözzük felülről. amelyek éppen olyan kellemes ízüek. állandóan.kerülhet sor. A vetésére március végétől júniusig-töb b szakaszban. Ha vízáteresztő az edény. napon már sűrű. hogy hetenkint vetünk be egy-egy edényt maggal. hogy milyen erélyesen csiráznak a magok. hogy a földjét gondosan készítsük elő. Termelhető a kerti zsázsa szabadföldben is. Ha kissé tovább engedjük a növénykéket nőni. A kerti zsázsa azon kevés növény közé tartozik. hogy az apró magok jó magágyba kerülhessenek. A levágott növények természetesen nem sarjadnak újra! Ezért az a termelés célszerű módszere. akkor erre is vethetjük a magokat. hogy megkezdjük a zsázsa "betakarítását".' Amit a növénykéből elfogyasztunk. hogyan tolják magukat a talaj felszínére. amelyeket nem kell föltétlenül földbe vetni. Ekkor bőséges öntözéssel kell őket segíteni. napfényre van szükségük. Erre a célra a legalkalmasabb a vékony vattaréteg. azt alaposan benedvesítjük. A vetés utáni 10-12. folyamatosan lesz vágható és fogyasztható növényállományunk. az voltaképpen csak a szár és a rajta levő két sziklevél.

És még egy haszon. szendvics ízesítésére. üde íze miatt fogyasztjuk. tartósítása A friss zsázsa a tormához hasonlóan csípős ízű. hogy érzékeljék munkájuk eredményét! ll . hogy miként duzzadnak meg a víz hatására a csírázó magok. és megfigyelhetik. Nagyon alkalmas vajas kenyér. mert gyökérszálai közé föld keveredik. Hozzákeverhető fejes salátához. majd a két sziklevelet hordozó szár. kellemesebb. A szobában. továbbá ételek díszítésére. Kiváló mártás. leves készíthető belőle.Felhasználása. de annál sokkal enyhébb. és akkor nehéz letisztítani. bármikor fogyasztható. Rájuk lehet bízni "a termés betakarítását" is. így nagyon pikáns ízű salátát kapunk. hogyan jelenik meg először a gyököcske. Télen különösen magas C-vitamin-tarta lma és friss. Ne húzzuk ki az egész növényt. Maguk vethetik el a zsázsa magvait. ami a jövő szempontjából figyelemre méltó: a gyerekek itt tanulmányozhatják a növényi életfolyamatokat. Így egész évben. A friss zsázsát kis csomókban alufóliába göngyölve a mélyhűtő szekrényben lefagyaszthatjuk. edényben termelt növényeket a talaj felszíne fölött ollóval vágjuk le.

Es minthogy a konyhán gyakran van szükA ség rá.vagy mondjuk inkább: párizsi. amelyek szorosan hozzátartoznak a jellegzetes francia . Így a póréhagymának hossz ú. f ehér szára lesz . Sajnálatos. azaz almapálinkát iszik. A francia konyhaművészet nemcsak rendkívüli változatosságáról nevezetes. Ha teszem azt valaki beül egy Szajna-parti vendéglőbe. akkor azt tapasztalja. Póréh agyma Nyáron a hagymasorokat foko z atosan f eltöltögetjük tőzeggel vagy homokkal. minden idők legzseniálisabb krimiszerzője.köztük a póréhagymá t . esetleg fűrészporral vagy komposz ua/. hanem néhány olyan ételről is.2. azaz hagymalevest eszik. Másként van ez például Franciaországban. többi képviseJ őjét . t és fokhagymát. és poireau-t.életformához. Így írta ezt meg Erich Maria Remarque: A diadalív árnyékában című világhírű regényében is. A póréhagyma ősalakja vadnövényké nt még olykor meg/2 magyaros jó részének nélkülözhetetlen a hagyma. hogy a hagymaféléK. hogy nem külföldi turisták szállták meg az éttermet) calvadost. szinte minden kertben termelnek vöröshagymá é~elek fűszere .a magyar kertészek még nem értékelik érdemei szerint. belga nemzetiségű mesterdetekt ívjét Poirot-nak. hogy a vendégek többsége (föltéve. És talán a hagymaleves tiszteletére nevezte el Agathe Christie.

Frissen trágyázott. Magjai aprók. Gyökérzete igen erőteljes. A ~ évig csíraképes magokat márciusba n vetjűk el 13 . Érdemes is. vásárcsarnokokban olykor látható mint bolgárkertészek terménye. a görögök és a rómaiak is ismerték. szélesek. A póréhagyma levelei laposak. Nyári és télifajtái vannak. ezért fák alatt vagy magasabb zöldségfélék árnyékában nem érdemes termeszteni.Makó környékén sok póréhagymamagot termeltek.található a Földközi-tengermelléki országokban. feketék. bojtos. Emiatt a fajtákat nem ajánlatos felcserélni.számottevő mennyiségű Bcvitamin t és ásványi sókat tartalmaz. vadnövényként . A hagymája nem vastagszik meg. nem hengeresek. hiszen már az egyiptomiak. A nyáriak levelei halványzöldek. A továbbiakban tehát a téli póréhagyma termeléséről lesz szó. A póréhagyma kultúrában kétéves növény. Termesztése szetű. ugyanis a póréhagyma . Nálunk nemigen fogyasztották. ételízesítőként és salátakészítésre használták.évelő terméTermesztése igen régi keletű. csak hosszúkás. kemény. körűimé­ nyeink közöttjó minőségű póréhagymát csak öntözéssellehet termeszteni. gerezd nélkűli. A póréhagyma napfényigényes növény. A nagyobb piacokon. a téli ek lombja sötétzöld.kűlföldi megrendelésre . Sokkal inkább ajánlható a téli póréhagyma termesztése.a többi hagymához hasonlóan . mert az választékot bővít az évnek éppen abban a szakaszában. amikor kevés a friss zöldség. majd a második évben hozza nagy gömb alakú virágzatát a másfél-két méteres szár végén. puhák. és közvetlen átmenete van a levelek felé. mert fogyasztása nagyon egészséges. jóllehet a két világháború között . de a fogyasztók többsége csak most ismerkedik vele. ezért a telet is elfagyás nélkűl átvészeli. Az első évben csak levelei fejlőd­ nek. amelyet magvetésseilehet termeszteni. jó kultúrállap otban levő talajban érzi magát a legjobban.vagy ahogy régen nevezték: a párhagyma . Igen nagy az élettanilag hasznosítható vastartalma is. nagyon hasonlítanak a vöröshagyma magjához. Szereti a sok vizet. mint a vöröshagyma levelei. Nálunk a nyári póréhagym át a fiatal vöröshagyma tökéletesen pótolja.

de egy része a földben maradhat akár áprilisig. ezért ajánlom az általam alkalmazott módszert: a póréhagyma ágyását körülveszem deszkával. Ha a leves forr. a bojtos gyökérzetet és a hosszú levelek felső részét levágjuk. hogy nyárutóján a hagymasorokat fokozatosan feltöltjük földdel. Ez azonban rendszerin t nem elegendő. mély rétegű talajokon ajánlatos! A növényállomány nyári ápolása rendszeres kapálásból.~2. A póréhagyma annál értékesebb. Októberre a téli póréhagymák megerősödnek. mire a póréhagyma megerősödik. A magvak lassan csiráznak. Ekkor március elején vetjük a magokat ládába. és fogyaszthatjuk őket. május elején ültetjük át állandó helyükre. Ezért helytakarékosság szempontjából érdemes a sorok közé hónapos retket vetni. gyomlálásból. majd felengedjük azzal a lével. A növények a sorban 10-12 cm-re legyenek egymástól. és a kikeit növénykék is igen vontatottan nőnek. A magvetésből kiegyelt növényekből is telepíthetünk másik ágyást. megvastagodnak. tetszetős hagymákat takaríthatu nk be. Világos színű rántást készítünk. Nem kell azonban föltétlenül kiszedni ősszel a póréhagymát. Télen. A várható termés m2 -enként 1. majd a kétleveles palántákat április végén. és később ezek mellett is feltöltögetjük a fóldet. Családunk ban közkedvelt téli étel a póréhagymaleves. amiben a póréhagyma megfótt. Ezt a magvetésnél úgy érjük el. kivesszük a vízből és átpasszírozzuk vagy turmixoljuk. mert a kertben sem fagy el. amelynek receptje a következő: A póréhagymák fehér részét és a zöld levelek egy részét egy centiméteres karikákra vágjuk és enyhe sós vízben megfőzzük. gyakori és bőséges öntözésből és mütrágyázásból áll. Lehet a póréhagym át palántázással is termeszteni.0 kg. minél hosszabb a fehér hagymarésze. Az elszáradó borítóleveleket leszedjük. Ilyenkor már szedhetjük. és így nagyon szép. A mély ültetés csak a jól felmelegedő. ezt kiszedjük. A palánták gyökerét egyharmadára viszsza kell csípni.30 cm sortávolságra. fokozatosan is szedhetjük. és a területet fokozatosan feltöltögetern homokos tőzegkorpávai vagy rostált komposztfölddeL A palántázot t póréhagymánál könnyebb a helyzet: a palántákat állandó helyükön mélyen ültetjük. beleforgatjuk a megpasszírozott póréhagymát. beleteszünk egy húsleveskockát és rövid főzés 14 . Ha megpuhult .

Tálban vagy csészékben tálalhatjuk. ernellett magas az ásványisó-tartalma. ezért a póréhagyrnát fogyasztó ember leheletén a kellemetlen hagymaszag kevésbé és csak rövidebb ideig érződik .és Bevitamint tartalmaz. és üvegben vagy műanyag zacskóban tároljuk.után tejfölt. A téli póréhagyma vékonyabbjai ugyancsak jól használhaték zöldhagymaként. A kifejlett. ahol egyébként vöröshagymát szoktunk használni. A póréhagyma zöld leveleiből szárítrnány is készülhet: a megmo'sott leveleket félárnyékos helyen megszárítjuk. arnivel szintén kell egyet forrnia. Ezzel szemben az altilszu/fid-tartalma alacsonyabb. Sok C. homok közé rétegezve tárolhatjuk a legbiztonságosabban. vastag hagymák konyhai célokat szolgálnak: leves. Nagyobb rnennyiségű póréhagyrnát szabadföldi verernben szoktak eltartani. Ebben az esetben a hagyrnákat pincébe. de akkor meg kell védeni a téli nedvesség beszivárgása ellen. Felhasználása A nyári póréhagyrnát elsősorban zöldhagyrnaként. mártás és kiváló ízű saláta készül belőlük. és sok vas van benne. télen rninden étel ízesítésére alkalmas. A tetejére reszelt sajtot hintünk. mint a vöröshagymáé. frissen fogyasztják. Termésünket betakaríthatjuk a fagyok beálltakor is. JS .

amely az egész országban szántóföldeken. Egyik nemesített változatát. parlagterületeken. Cikória A cikória felszedett gyökerein legalább 2-3 cm-es levélcsonk maradjon. és termelése főként a napóleoni kontinentális zárlat idején lendült fel. de a termelése az utóbbi évtizedekben jelentéktelenné vált. fogyasztásra alkalmatlanok . század óta használják. legelőkön. Nálunk szinte csak Győr-Sopron és Vas megyében termelték hazai és külföldi gyárak részére. . amely ma már az egész világon mindenütt előfordul. A megzöldült levelek keserüek. amezei katángot minden természetjáró ember ismeri: ez az a gyomnövény. A virágszár képzésére. de még kertekben is megtalálható. sét. 16 O .. virágzásra és magérlelésre csak a második évben kerül sor. Ha a magjai kedvező körülmények közé kerülnek. kerek virágokat nyit. sativum) nálunk is termesztik.3. Kétéves növény. Erre a célra már a 17. felaprított és megpirított gyökereiből kávéalapanyagot lehet készíteni. utak szélén. és kicsíráznak. amikor a tengerentúlról nem tudtak babkávét behozni Európába . töltéseken. és ritkásan ágas szárán a nyár közepétől az ősz végéig kék. akkor az első évben csak levélrózsát és gyökeret fejleszt. Kozmopolita növény. a kávépótló cikóriát (Cichorium inty bus var.

esetleg hengerezésből áll. szemünk láttára teljesedik ki. ami a kiszedését és a későbbi hajtatását megnehezíti. hogy rajtuk 2 cm-es levélcsonk marad17 . Termesztése A kertben először a gyökereket kell megtermeszteni. A gyökereket október közepén ajánlatos felszedni. és a sorban felnövő gyomokat is szedjük ki. ami mély ásásból. Termelése és fogyasztása főként Belgiumban. magas talajvizű földben gyökere elágazik. A magját május-júniusban vetik.nem nagyon sokoldalú -friss zöldségválasztékot. A gyökereket úgy lombtalanítjuk. amely legjobban a közepesen kötött és a laza talajokon érzi magát. Amikor a növények láthatóan fejlődni kezdenek. méghozzá télen. hogy fogyasztható levélrózsája a lakásban. meszet és foszfort tartalmaz.(A-vitamin-) tartalma alig valamivel kevesebb a sárgarépáénál. nedves. Hollandiában. hogy ne gyomosodjék el. a C-vitamin-tartalma azonban jelentéktelen. nehogy a korai fagyok még a földben találják. akkor a sűrűn állókat úgy egyeljük ki. Száraz nyáron egy-kétszeri öntözés és ugyancsak egykétszer megismételt fejtrágyázás elősegíti a gyökerek gyors növekedését. Ü gyeini kell arra. A kikelő növény kezdetben elég gyámoltalan: meleget és jó. de a fogyasztók kezdenek már nálunk is megbarátkozni vele. mert így lehet a hajtatáshoz legalkalmasabb gyökereket nyerni.A cikória egyike a legősibb zöldségféléknek. A cikória közepesen tápanyagigényes növény. emészthető rostokat. hanem az. amikor szervezetünknek olyan nagy szüksége van minden friss terményre. hogy a szomszédos növények között 15 cm távolság maradjon. Karotin. mert a korszerü táplálkozási követelményeknek jól megfelel. amely átmeneti mellőzöttség után most ismét az érdeklődés homlokterébe került. és bővíti a téli. egyenletes vízellátottságot igényel. Magvetés előtt a földet nagyon alaposan elő kell készíteni. Hideg. A vetési sorok egymástól legalább 30 cm távolságra legyenek. sok ásványi sót. Joggal. az NDK-ban és a szomszédos Ausztriában kiterjedt. Jól segíti az emésztést. többszöri gereblyézésből. Táplálkozási értékét azonban nem is a beltartalma határozza meg. A cikória értékes zöldségnövény. ezért a sorközöket kapáljuk.

18-22 oC-on tartva a hőmérsék­ letet. A gyökerek közötti hézagot ugyancsak jó minőségü kerti folddel kitöltjük. zömök gyökerek. Egy tízliteres mű­ anyag vödörbe 8-10 darab. Az így előkészített "hajtatóedényt" a konyhában vagy az előszobában helyezzük el.jon. A hajtatást a tél folyamán többször is megismételhetjük a pincében tárolt gyökerek felhasználásával. az NDK-ban és Nyugat-Európa számos 18 . Hajtatni november végétől február végéig lehet. Erre a célra a legmegfelelőbb a pince vagy ahol van. és a földet megnyomkodjuk. akkor ajánlatos mélyebben levágni. átlagos vastagságú gyökér fér el. vagy szállítani akarjuk őket. és ez egyidejűleg elég salátát termel egy négytagú család számára. Egyszerre lehetőleg azonos vastagságú gyökereket állítsunk hajtatásba. hogy a koronájuk (felső. viszont a növekvő hajtásokat a fóliaborítás ne akadályozza. A hajtatáshoz 18-22 oc hőmérséklet szükséges. Ha a hajtásokat hoszszabb ideig kívánjuk hűtőszekrényben tartani. Ezért az edény fölé fekete mű­ anyag fóliát borítunk. akkor a gyökér esetleg nem hajt ki. A hajtatáshoz fény nem szükséges. de a későbbiekben csak mérsékletesen öntözzük. ha a talaj az edény felszínén száraznak látszik. hogy ne essenek széjjel. hajtáskezdemények. Ebben az esetben felhasználás előtt a gyökér koronáját a salátának használt részről le kell majd vágni. nyirkos homok között táro/juk. és azt úgy kötjük le. hogy a gyökereket és a fejlődő hajtásokat fény ne érhesse. A megválogatott és egészséges gyökereket műanyag vödörbe vagy ládába ültetjük oly módon. mert a fény hatására a cikória hajtásai megsárgulnak. Ha a föld száraz. Ausztriában. a melegágy. akkor már a hajtatás kezdetén megöntözzük. Ha ennél mélyebben vágjuk le a leveleket. de 2 és 7 cm között valamennyi gyökér felhasználható. majd megzöldülnek. Hajtatásra legalkalmasabbak a felül 4 cm átmérőjű. aminek következtében a levelek keserűek. három hét alatt kifejlődnek a fehér-sárgásfehér rügyek.fogyasztás­ ra alkalmatlanok lesznek. hogy az edény aljába mintegy 20 cm vastagságú földréteget terhünk. és ebbe beleállítgatjuk a gyökereket úgy. és csak akkor. A gyökereket a hajtatás megkezdéséig fagypont körüli hőmérsékletű. nem nagyon száraz levegőjű helyiségben. Ezeket éles késsel vágjuk le a gyökerekről úgy. sőt ez kifejezetten káros. legvastagabb csúcsuk) ne legyen magasabban az edény szélénél.

Meleg előételnek vagy vacsoraételnek alkalmas a virslivel töltött cikória. megsüthetők egészben vajban vagy olajban.megkedveltetésével foglalkozni. A cikóriarózsákból lehet krémlevest főzni. és így sült húsok mellé körítésként tálalhatók. Felhasználása A cikóriából igen kellemes. 1981) találhatják meg. hogy azért nem termelik.országában nagyüzemi rnéretekben hajtatják a cikóriát. akkor néhány órára sós-ecetes Iében kell áztatni őket. Hogy ennek éppen az volna az oka. Kellemes és tetszetős étel a majonézes cikóriasaláta is. Ha a nyersen megízlelt levelek.főként . akár úgy áll a helyzet. és ennek rnegfelelően kereskedelmi forgalomba is csak elvétve kerül. Ha a patisszon. hogy a fogyasztók nem ismerik? Lehet! De az is lehetséges. Nálunk a nagyüzemi terrnesztése még gyerekcipőben jár. érdemes volna termesztésével és forgalmazásával és . Akár így. 19 .keserűek lennének. a brokkoli példájából indulunk ki. A cikóriasaláta elkészítési rnódozatait Bozsik Valéria: Különleges zöldségételek című könyvében (Mezőgazdasági Kiadó. akkor ez nem is látszik reménytelen ügynek. a cukkini. Addig azonban a kicsibeni termelésből is készülhet cikória a család asztalára.előírásos fehérsárgásfehér színük ellenére . jellegzetes ízű ételeket lehet készíteni. rnert a hazai fogyasztóközönség nem tart rá igényt.

4.

Sütőtök

Érett trágyából készítsünk fészket a magvak számára. Egy f észekben legföljebb két növény maradjon .

élen az egyik legkedveltebb, könnyen hozzáférhető csemege városon és falun egyaránt a finom, omlós, édes sült tök. A háziasszonyok régebben kenyérsütő kemencében vagy búbosban, ma sokkal inkább a gáz- vagy villanytűzhely sütőjében készítik ezt a fölséges, ámde nyersanyagában valójában olcsó ételt, ami valamikor - a második világháborút követő szükös esztendőkben- szinte néptápláléknak számított. És nem indokolatlanul, hiszen a tök sok cukrot, vitaminokat, fehérjét és emészthető rostot tartalmaz, szénhidráttartalma annyi, mint a burgonyáé. A kobakosok, amelyeknek botanikai családjába a sütőtök is tartozik, mostanában előrerukkolnak a zöldségfélék rangsorában: a korszerü házikertben ebből a növénytani családból nemcsak a hagyományos uborkát, a cukor- és a görögdinnyét termeljük, hanem egyre több kertészkedő ültet patisszont és cukkinit is. Maga a tök (Cucurbita) nemzetség is egyre népesedik: az indás és a guggonülő spárgatökből friss főzeléket készítenek, a kolbásztököt kerítésre futtatják, a takarmánytökkel az állatokat etetik, az olajtök magjából olajat sajtolnak, díszként termelik a na-

T

20

gyon változatos színű és alakú turbántö köt és lopótököt, téli eltartásra termesztik a laska (istengyalulta) tököt. A sütőtök - a kukoricához, a burgonyához és még sok hasznos növényhez hasonlóan - Amerika felfedezése után került földrészünkre, őshazája Közép- és Dél-Am erika trópusi vidéke. Gyermekkoromban azzal szórakoztunk a hosszú őszi estéken, hogy a jókora tököket kivájtuk, szemet, szájat vágtunk rá, és társaink rémületére este égő gyertyát állítottu nk belé. Észak-Amerikában járva elcsodálkoztam rajta, hogy ez a "játék" ott is népszokás: egy őszi ünnep idején minden lakás elé kitesznek egy jó nagyra fejlődött, aranysárga héjú tököt. De sokhelyütt láttam "halálfejnek" kiképzett tököt is. Valamikor a kukorica köztesnövényeként termelték. Amikor a kukoricát letörték, és a szárát is levágták, különös látványt nyújtott a földön heverő töktermések szürke tömege. A sütőtök terjedelmes növény. Több méteres, hengeres szárain hatalmas, márványozott leveleket hordoz, amelyek sűrűn vannak benőve durva serteszőrökkel. Sárga, tölcséres virágai többnyire egyivarúak, azaz vagy csak porzó vagy csak bibe van bennük. A termések hosszúkásak, gömb alakúak vagy- mint a legtöbbet termelt Nagydobosi fajtáé - lapítottak, ezüstfehér vagy szürke héjúak. A termés húsa világossárga, sárga vagy narancsvörös, általában 4-5 cm vastagságú. A magja fehér vagy szürke, 30-38% olajat tartalmaz, és a csíraképességét sokáig, 6-8 évig megőrzi. Kedvező helyen a sütőtök termése a 6-8 kg-ot is eléri, de a takarmánytökök között nem ritka a 30 kilónál súlyosabb termés sem.
Termesztése

A sütőtök kifejezetten melegigényes nov en y, amit az is mutat, hogy az elvetett magjai csak 12 oc fölötti hőmérsék­ leten kezdenek el csírázni. Szinte minden ütt megtere m, még a laza homoktalajon, sőt az ún. szikes földön is. Nem viseli el a hideg, vízállásos, erősen savanyú földet. Sok tápanyagra van szüksége, ezért ne fukarkodjunk az istállótrágyával és a műtrágyával sem. Kiskertb en a legalkalmasabb hely számára a komposzthalom. Ha ennek a tetejére ültetjük, akkor kettős célt érünk el vele: olyan helyen termelünk értékes termény t, ahol mást nem tud21

terűletet.

nánk előállítani, és a növény árnyékhatása elősegíti a kom- : poszt beérését is. · Vízigénye elég nagy, mert egy kilogramm szárazanyag · előállításához feltűnően sok (780-80 0 l) vizet használ fel; · ezt csak úgy tudja fedezni, hogy terjedelmes, hosszú gyö- . kérzetével alaposan behálózza a rendelkezésére álló termő­

A sütőtök magját állandó helyére vetjük. A magvetés helyén fészket készítünk, ami abból áll, hogy mintegy 40 cm-es körben kiemeljük a talajt (ez ásóval vagy kapával történh et), és az így keletkezett gödörbe 5 kg-nyi érett istállótrágyát teszünk. (Ezt pótolhatjuk műtrágyával kevert komposzttal is.) A trágya tetejére ismét visszahúzzuk a földet. Mintho gy a sütőtöknek nagy a területigénye, a fészkek egymástól legalább két méterre legyenek. Egy fészekbe 3-4 magot ültessünk 5-8 cm mélyen. Az ültetésre csak akkor kerüljön sor, amikor fagyokkal már kevésbé kell számolni, tehát április végén. A kikeit növények ugyanis roppan t fagyérzékenyek, a virágok például már -0,5 oC-nál elfagynak. Amikor a kikeit növénykék három-négy levelesek, akkor a fészkeket megritkítjuk úgy, hogy egy fészekben két növény maradjon. Az óvatosan kiszedett, fölösleges palántákkal a hiányos fészkek állományát pótolhatjuk. A sütőtök a nyár folyamán nem kíván különleges ápolást. Betegségek, kártevők általában nem gyötrik, tehát vegyszeres védelemre nincs szüksége. A talajt kapálással és gyomlálással tisztítsuk meg a gyomoktóL A szétfutó indákat úgy igazítsuk el, hogy egyenletesen fedjék be a talaj felszínét. Öntözn i még akkor se szükséges, ha a nyári forróságban a nagy levelei meghervadnak. A termések késő őszre fejlődnek ki, a növények lombozata fokozatosan leszárad, a sütőtök ezüstfehér héja megkeményedik. A gyakorlati tapasztalat szerint a betakarítást akkor ajánlatos megkezdeni, amikor a terméseket a dér egyszer már megcsípte, mert az ilyen töknek ízletesebb, omlósabb a húsa. A terméseket nem szabad a szárukról letörni, hanem éles késsel úgy kell levágni, hogy a szár a termése n maradj on. Egy tövön - átlagos körűlmények között - 5-6 termés beérlelésére számíthatunk, vagyis egy kisebb családnak elegendő a komposztkazal tetejére egy fészek tököt ültetni. A sütőtök jól tárolható termény. Csapadéktól és a nagyobb hidegtől védett helyen, szalma, széna vagy lekaszált
22

fű között akár a szabadban is eltartható tavaszig. Egyébként fűtetlen, fagymentes kamra, pincelejáró, előszoba, veranda a legjobb tárolóhelye.

Fe/használása

A sütőtök igen sokhasznú növény. Amint a neve is mutatja, a leggyakoribb hasznosítása a sütés. A háborút követő ősz­ szel és télen az élelmiszerrel gyöngén ellátott budapest iek egyik nagyon fontos étele volt az utcai árusoknál kapható, forró és édes sült tök. Aki sokat evett belőle, annak még a szeme fehérje is sárga lett a tökben levő sok karotintóL Személyes emlékem is fűződik a sült tökhöz, és ez kellemesebb, mint az ostromtól megcsigázott főváros nagymértékű tökfogyasztása! Fiatal gyakornok koromba n, Szatmár megyében hajnalban kellett felkelnem, hogy ellenőrizzem az istállókat. Ehhez pedig jó félórát kellett lovagolnom a sáros, deres dűlőutakon. Útközben mindig megálltam egy almatábla szélén, ahol Péter bácsi őrizte a prizmába rakott almát. Már este tüzet rakott egy malomkeréknyi kő fölött, és amikor az izzani kezdett, rátett egy félbevágott, jóféle tököt, ami napkeltére finom porhanyósra, illatosra sült. Még ma is emlékszem annak a sült töknek az ízére és kezet melengető forróságára. A sütőtök magja pörköl ve kellemes "ropogtat nivaló". Amikor még többet termeltek belőle, akkor a magjából ízletes étolajat is sajtoltak. Az olaj kinyerése után visszamaradt pogácsa a háziállatok értékes fehérjetakarmánya. A konzervipar az utóbbi években kiváló ivóleveket is készít a sütőtökbőL Gyümölcsízek (nem nagyon nemes) töltelékanyagaként is használják.

,,

~~h~~: :><~o-~~ ~'~;''<0~i~~~~#~~~~4!,~c
23

fénytelen lemezü. de nem lehet ponto san megálllipítani. Az összetéveszt és eshetősége azonb an csak addig áll fenn. azért a magyar Dictionáriumban is Pastinácát sárga-répának neve- M 24 . Lippa i János. Pa szt iná k A pasztinák lapos magja csak egy évig csíraképes és vontatottan. Pasternák. illetve annak fehér alakjaként írta le. ahol a többi gyöké rzölds ég-a talaj alkalm atlan volta miatt .5. A pasztináknak ugyan is nagy.másik szakíró nem is különböztette meg a sárgarépától. Vad alakja egész Európ ában előfordul a réteken. Nem akarok itt hiában versengeni ennek nevérül.nem él meg. páratlanul szárnyaltan összetett levelei vannak. az első magyar nyelvü kertészeti szakkönyvnek. mert egyik. vastag nyelű. Minde n bizonnyal igen régtől fogva termelik. kirül a több Authorok is disputálnak. hogy ott is megte rem. amíg a két növény levelét egymás mellé nem teszik . 3-4 hét alatt kel ki. erős. indenes gyökérzöldség. mert egymagában képes helyettesíteni a sárgarépát. fejezetében imigyen ír a pasztinákról: "Pastinatia. a Posoni kertnek (megjelent 1664-ben) CCXI . Terme léséne k jelentősége abban áll. hogy mikor került kultúrába. a petrezselyemgyökeret és a zellert.

agyagos talajon . Legjobb an a közömbös vagy a savanyú felé hajló tőzegtalajokon érzi jól magát. kötött talajokon is. Csak akkor ágazik el. Termesztése A pasztinák voltaképpen igénytelen növény. csapadékosabb. de a könnyen felvehető mütrágyákat. A kijelölt ágyás talaját nagyon gondosan. Az első évben kifejlődő gyökerének felülete sárgás-b amás sötétebb gyürődésekkel. fehér húsos. megporhanyítva. ezért esetleg köztesként is vethető szőlő közé vagy gyümölcsfák sorába. sivárabb körűlmények között. elágazik (lábas). Piaci értékesítésre nálunk is csak az ország nyugati. (A megmar adt magokat nem érde25 . hűvösebb nyugat-európai országokban kedvelték meg. lúgos. rajta sárga virágokkaL Magja lapos. Legkedvezőbb számára az olyan talaj. hazánk minden táján megterem. és az íze is romlik. de elviseli a félárnyékot. ahol a petrezselyem csak senyved. A második évben hoz virágszárat.kötött. és ezen jelenik meg az ernyős virágzata. és kielégitő hozamot ad a meszes. de megél. hanem inkább Pasterná knak nevezem. Szereti a napot. Karógyökere hosszú vagy kerek. ha a talaj nincs elég mélyen felásva.zik: de ezekkel nem tartok. Termesztése nem újkeletű. amelyet az előző évben láttak el szerves trágyával. mert több benne a szárazanyag. márciusban ajánlatos elvetni. és intenzívebb az íze is. sőt később a fejtrágyázást is meghálálja.is kiadós gyökeret fejleszt. Sokan megbizonyosodtak arról. csapadékosabb táján termelik. belül viszont szép. hiszen már a középkorban is ismerték. mélyen ·kell a ősszel felásni. vagy rotációs kapával megmun kálni. és más idegen nyelveken is. mert minden talajon." A pasztinák biológiailag értékesebb a petrezselyemnél. A nagyon tömöröd ött talajokon a gyökere ráncos lesz. amint ide mifelénk közönségesen nevezik. hogy a pasztinák (egyesek szerint: paszternák) olyan. mert felszívógyökerei mélyre lehatolnak. talajtípusonként is eléggé változékony. világosbarna színü. és terjedt el. Így a veteményeskertben a paradicsom vagy a paprika után kerülhet. de csak a számára kedvező klímájú. Kétéves növény. Hidegtűrő növény lévén a magját kora tavasszal. Az utóbbi években a kiskertek művelői is felfigyeltek értékére.

bár hasonlít a zellerére .ha hosszabb ideig nem esik az eső. illetve a fertőzést észleljük. Érzékenyebb bőrűek a szedés26 . szabadban is telelhet. és megmutatják. és. Számítva az elhúzódó kelésre. A pasztinák szereti a bőséges és folyamatos vízellátást. A kitermeléssei nem kell sietni. mert a pasztinák nem érzékeny az őszi fagyokra sem. különösen. A gyökereket ásóval emeljük ki. Márped ig a pasztinák kifejlődésé­ hez 150-170 nap szükséges. l m 2 termőterületről 4-5 kg gyökértermésre számíthatunk. minél vastagabbak a gyökere i. ami viszont a pasztinák növekedését segíti elő. A gyökereket rágó cserebogár. bár előfordul rajta peronoszpóra. ha a betegséget. hónapos retek) vessük. Ezért nagyon fontos. ezek gyorsan kikelnek. ha nem jutnak elegendő nedvességhez. A gyökerek csak későn kezdenek vastagodni. Minden képpen ajánlatos a sorokat mielőtt fellazítani és a gyomosodást megelőzni. Védekezni ellenük csak akkor kell. Enyhéb b telű vidékeken akár a földben. Betegségekre nem fogékony. A magvak igen lassan csiráznak. A sűrűn vetett sorokat akkor ritkítsuk meg. hogy hol várhatjuk a lustábban kelő pasztináknövénykék megjelenését. de még takarmánynak se való. sőt levéltetű is. hogy a magvetést alaposan tömörítsük a gereblye fokával. a pasztinákot sorjelző növénnyel (mustá r. ezért nyáron többszö r is meg kell öntözni. a levele . mert csíraképességét csak egy évig őrzi meg!) A lapos magokat 35-40 cm sortávolságra vessük el 2-3 cm mélyen. amikor a növények már 2-3 levéllel rendelkeznek. annál ízletesebbek. liszthar mat és még néhány gombás betegség. Ennek azért van jelentősége. Fe/használása A pasztináknak csak a gyökere fogyasztható. mert megkönnyíti az első kapálást.mes eltenni a következő évre. hogy ne sérüljenek meg. A növények egymástól mért távolsága a sorban 10-12 cm legyen.emberi táplálkozásra alkalmatlan.öntözzünk is. mert a növénykék kezdetben nagyon gyámoltalanok. illetve bagolypillehernyó ellen azonban ajánlatos a talaj-előkészítés során Basudin vagy Galition granulá tumot kiszórni.

Íze sajátos. Lippai így ír erről: " Télre ezt is ki kell a földbül ásni. A pasztinákot pincében. mert a levele esetleg bőrgyulla­ dást okozhat. Egyéb orvossága nincsen. A húslevesnek. szórjuk meg egy kevés Chinoin-Fundazollal és kupacba rakva tároljuk az őszi felhasználásig. sajátos ízt ad. mint az petrezselyemmel: noha a Magyarak nem oly igen élnek vele. akkor tavasszal hordjuk ki a pincéből. a magnak valót pedig. halat főznek. A Pastemákkal húst. hanem kiűzi a vizeletet. A homokot csak egyszer használjuk gyökérfél ék tárolására. cékla. 27 . ez csak annyira legyen nyirkos. az ételeket kissé édeskéssé teszi. ezért mértékkel használjuk. Lehetőség szerint friss folyami homokot használjunk. ott-kin hagyhatni a kertben a földbe. mint a lengyelek. megrothadnak. amely a Szovjetuniób an kedvelt előétel. homokba rétegezve minden nehézség nélkül át lehet teleltetni. a nedvesebb homokban tartottak. és a pincében fövenbe tenni. legfeljebb időnként kell átvizsgálni.szemben a petrezselyemmel. A pasztinák fontos adalék anyaga a zakuszka nevű konzervnek. mint a többi gyökérzöldségeknél (sárgarépa. hogy az ember élhessen vele. hogy a markunkban összenyomva összetapadjo n. retek. aromás. és az Assz onyok idejét megindíttya. bablevesnek viszont kitűnő . petrezselyem. A tárolás sikere a pasztináknál éppen úgy. megráncosodnak.nél használjanak kesztyűt. Ha kicserélésére nincs lehetőség. pedig megpenészednek." Szép. zeller) a homok minőségén múlik. amelynek az aszalványa szürke lesz. fehér aszalványt lehet belőle készíteni . A szárazabb homokba rétegezett gyökérzöldségek megtöppednek. fűszeres. és a romló gyökereket eltávolítani. az hasrágást megcsillapíttya.

fénytrillák. Hadd idézzem Szabó Lőrin c : Aforzicia éneke címü költemény ének a végét annak szemléltetésére. ha elfogadott és irodalmilag használ t magyar nevén aranyfának nevezzük. hogy utcahosszat visszakapta látó szemét 28 H . hogy az aranyfa szépsége a költöt is fellelkesítette: "Ma aztán sistergett. elytelenül aranyesőnek nevezik. Így azonba n jobb. ha az aranyeső név nem lenne már foglalt a később virágzó. Ara nyj a A tél végi virágoztatásho z a levágott. Annál inkább. s mézükkel. mert a név még találó is: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait. Persze az is lehetne. nagy sárga virágfürtöket nyitó Laburn um anagyroides számára. selymeikkel úgy lobogtak. hogy az egész bokor aranyrögökkel dúsan felékesítettnek látszik a kora tavaszi napsüté sben. lakk-tü ndöklés ükben úgy szónokoltak. belepték.6. szikralepkék ülték körül az ágait. ahogy száz bimbaj a egyszerre kicsapott: tűzkolibrik. virágrügyekkel megrakott vesszök et egy-két óra hossz at kézme/eg víz ben kell megfürdetni.

de az európai kertekben évszázadok óta ültetik. és csak akkor értékeljük újra. amelyeket fából készült kis kampóval rögzítünk a talajhoz. a lomb lehullása után következik el. hogy a városok. a kensingtoni kertészet vezetőjétől kapta.mint sok más cserjénél is -ősszel. tápanyagokban gazdag és jó vízgazdálkodású talajokban érzi jól magát. föld meg ég. de ezekről nehézkes a szaporítása. Ez egyben véget is vet a tavaszi pompázásnak. széles körben ismert és elterjedt cserje. A 'Spectabilis' nevű változata különösen kiemelkedik nagy virágainak telt színével.a gyászos tél után a nép: eleinte még csak a szomszédság. amikor a következő tavasszal virágozni kezd. hosszú vesszőt. Annál egyszerűbb a bujtása. amely a két előbbi faj keresztezése révén keletkezett.) Vahl. Nagy értéke. a bokor tövében egy kis árkot ásunk. Toktermésében sok mag érik be. sárga virágai csak akkor kezdenek hervadni. ipartelepek szennyezett levegőjében is megél. őt hallgatta. de megél félárnyékban is. mert nyáron a sok zöld bokor között észre se vesszük az aranyfát." Az aranyfa a távoli Kínából származik. Nevét . Nagy értéke.. A bujtás ideje. és abba lehajlítjuk a vesszőket. suspensa (Thunb. a forzicia arany énekét. Legszebben a középkötött. William Forsyth-től. amely 4-5 méter magas bokrokká növekszik. Termesztése Az aranyfa a legkorábban virágzó. Ekkor kiválasztunk néhány erős. amikor a veszszök hosszában a levelek is megjelennek. mert dúsabban virágzik. a kisebb szárazságot is. Valamennyi aranyfa a lombfakadás előtt sárgán virágzik. és a harmadik a F x intermedia Zab. A napos jekvést kedveli. Ezután az árkot betemetjük 29 . felálló vesszejű Forsythia viridissima Lindl. aztán az egész ámuló vidék őt nézte. A másik faj az ívesen széthajló bokrot növelő F. a Pasarét. és ezért a kertekben nagyon népszerű.az első tudományos leírójától. hogy virágzási ideje meglehetősen hosszú.. de elviseli a sanyarúbb viszonyokat.mint sok más virág. Az aranyfa viszonylag könnyen szaporítható. Ez utóbbi fokozatosan kiszorítja a régebbi fajokat. Kertjeinkben három faja fordul elő: a magas.

A magasan ültetett növények gyorsan kiszáradnak. tőzeggel. Nagy előnyük. Manapsá g a legtöbb kertkedvelő .úgy. Ezért kell a bokrok számára is 70 x 70 cm alapterületű és legalább 40 cm mélységűgödröt ásni. fagyökereket és más idegen anyagokat. hogy a felső rügyük a talaj felszíne fölött legyen. akkor ott a növény gyorsan új otthonra talál. és már az első évben. A 30 cm hosszúra vágott vesszőket egy előre megásott és jó minőségű kerti földdel megtöltött árokba úgy kell függőlegesen bedugdosni (egymástól 4-5 cm távolságra). majd gyors növekedésnek indulnak. hogy a vessző hegye (és azon~ rügy) a talajfelszíne fölött legyen. hogy az ültetőgödörben van a fa és a bokor "hozománya". A dugványokból egy év alatt lesznek kiültetésre alkalmas növények. új hajtásokat nevel. Nagyobb tömegben ősszelfás dugványozással is-szaporíthatjuk az aranyfát. Az olyan méretű gödör. és . semmit sem ér! Ha a gödörből rossz minőségű föld kerül ki. Az árok földjét kissé megtapossuk. ha csupán egy-két aranyfabokorra tart igényt. tégladarabokat. Sohase feledkezzünk meg arról. mint ahogy a faiskolában volt. A lebujtou vessző a következő év őszéig gyökereket fejleszt.tenyészedényben előne­ velt csemetét vásárol a faiskolai lerakatban. mindenk éppen nagyon fontos az. és erőteljesen fejlődik. és így az anyanövényrőlleválasztva a kívánt helyre ültethető. és abban elegendő trágyát is elhelyeztünk. és föltétlenül távolítsuk el a földben talált köveket. amelyet egy zsebkendővel le lehet teríteni. ezért nem fejlődhetnek. a mélyen ültetettek gyökereihez pedig kevés oxigén jut. akár tenyészedényes csemetét szándékozunk ültetni. Az ültetés mélységére a tenyészedényben előnevelt bokroknál is gondot kell fordítani! Az aranyfa bokrait többnyire a többi virágzó cserjékkel együtt térelválasztó vagy a telket határoló cserjesor létesíté- 30 . Nemcsak az aranyfa ültetésénél. tavasszal virágoznak. érett istállótrágyával.a földet megöntözzük. de minden cserje és fa telepítésénél vigyázni kell arra. Ezek sokkal biztonságosabban erednek meg. Akár saját gyökereztetésű bujtvány t vagy gyökeres dugványt.különösen. hogy a növény helyét igen gondosan készítsük elő.száraz idő esetén . hogy a kemény téli fagyok kivételével az év bármely szakaszában kiültethetők a kertbe. Ha a gödröt megfelelően méreteztük. hogy a növény éppen olyan mélyen álljon a talajban. akkor javítsuk meg komposzttal.

hanem a virágrügyek- kel megrakott vesszői könnyen hajtathatók is. A rügyek már két-három nap múlva duz zadni kezdenek. tehát vegyszeres növényvédelemre nincs szüksége. A Forsythiával a kertésznek nincs sok gondja. betegségek és kártevők is ritkán támadják meg.aranyfa. A vesszőket január-feb ruárban vágjuk le a bokrokról. és mindenekelőtt fürdessük meg őket kézmeleg vízben. Ezen a jelenségen ritkító metszéssellehet segíteni. vesszők fejlődésé­ nek. akkor a téli virágdíszb en egy hétig is gyönyörködhetünk.sére használjuk fel. 4-5 óra hosszat. Ültethető azonban önálló sövénynek is. Felhasználása Az aranyfa nemcsak a kertben szép. Nagyobb kertben igen szép látvány a gyepfelületben egyedül álló . mert a nyírást elég jól elviseli. hogy ily módon teret engedjünk a fiatal ágak.szoliter . és egy héten belül a virágok kiny ílnak. Az idősebb tövek túlságosan elsűrűsödnek. 31 . és ekkor virágzási kedvük is alábbhagy. világos szobába. Ezután állítsuk a vesszőket vízzel megtöltött vázába meleg. az elöregedett. vastag ágakat tőbő! fűrészeljük ki. Ha a vázát éjszaka hűvös helyen tartjuk. Az időjá­ rással szemben meglehetősen ellenálló. Ennek az ideje télen vagy a tél végén van.

század eleje óta ismerik a kertészek. aminek az a nagy értéke. legmutatósabb téli virágok egyike.7. és változatlanul amarillisznek nevezi ezt a szép virágot.maradjunk most már ennél a névnél Mexikó. A 18. Az amarillisz . hogy otthonunk ban. sőt éppen a nálunk ismert amarillisz nem szolgál rá erre a névre. saját magunk nevelhetA jük fel. amit annak gondoltak. Peru és Brazília meleg éghajlatú tájairól származik. keskeny 32 . és ennek megfelelően a fagyokat a szabadban nem viseli el. A botanikusok és a hivatásos kertészek ezt a nevet használják. Ennek a kedvelt és egyre nagyobb tömegben termelt virágnak már az elnevezésével is van egy kis baj . a virágszerető nagyközönség azonban nehezen adja fel szokásait. hogy a nyarat a szabadban töltheti. tehát kifejezetten szobanövény. Csak akkor kell megöntözni. mert a helyes elnevezése: Hippeastru m. annak ellenére. ha a virágbimbó megjelenik. hogy korántsem minden növény Amaryllis. Ama rillis z A cserépbe ültetett hagyma egyharmada a talaj színe fölött legyen. és Európában számos hires botanikus dicsekedhetett gazdag gyűjteménnyel a különböző fajaibóL Később rájöttek arra. Ennek a hagymás növénynek 60-70 cm hosszú.

napos helyen. és e szép virágok nemesítésével foglalkoznak. hogy a levelek lehervadjanak. és ott tárolódik a következő virágzásig. hogy a cserepestül kisülylyesztetteket olyan helyre visszük. A hagymák fejlesztését a következő évben is folytatjuk. liliomszerű virágok. Szeptemberben a növények élettevékenységét fokozatosan be kell szüntetni. és megvárjuk. de közvetlenül a földbe is ültethetjük őket. Májusban. 33 . elszáradjanak. ahol nem kapnak csapadékot. ismerősünktől kaptunk néhány apró amarilliszhagymát. A magoncok őszig megerősödnek. és más hagyma virágának bibéjére juttatjuk. és kezdjük el ott. ezért a foszforutánpótlásra figyelmet kell fordítani. a bennük levő tápanyag a hagymába vándorol. akkor a megtermékenyítés után toktermés fejlődik ki. jó szerkezetű talajra. fehér. Ennek eredményeképpen csodálatosan szép színű és hatalmas virágú fajták születtek. és lapos edénybe elvetve kikelnek. Az ebben levő magvak a nyár elejéig beérnek. a cserepeket az oldalukra fordítjuk. megsárguljanak. tölcsér alakú. A hagymáknak különösen nagy a foszforigényük. akkor a kifejlett hagymából biztosan tudunk pompás virágot nevelni téli otthonunk vidámítására. Egyes országokban az amarilliszkedvelők klubokba tömörülnek. Mindenképpen tápdús. ennek a végén nyílnak a gyönyörű. meleg szobában tartva levelet hajtanak. a fagyok elmúltával a cserépbe ültetett hagymákat kisüllyeszthetjük a kert talajába.levelei vannak. rózsaszín. és a téli pihentetés után tavasszal már gyors növekedésnek indulnak. csupán a növény természetes életritmusát kell ismerni és követni. Ez úgy történik. amelyek rendszerint egyidejűleg jelennek meg a hengeres virágszárral. csipesszel megfogjuk. még csak bonyolult ismereteket se kíván. Gondos kezelés mellett a hagymák átmérője egy nyáron l-2 cm-rel gyarapodik. Termesztése Tételezzük fel a leghosszabb utat. A virágoztatása otthon egyáltalán nem nehézkes. védett. hogy barátunktól. Ősszel a levelek fokozatosan befejezik élettevékenységüket. Ezeket már februárban beültethetjük cserépbe. Ezt a szép hobbit bárki követheti: ha a virágok portokját éles körömollóval levágjuk. félárnyékos helyre és bőséges öntözésre van szükségük. Ha ebben nem csinálunk hibát. piros.

amíg elérik a 8-l O cm átmérőt. hogy a virágszár "ülve maradjon". 34 . Egyszer alaposan beöntözzük. szépen formált hibével és porzókkaL Színük és nagyságuk rendkívül változatos. amelyeknek a "torokrésze" sötétebb. mert befülled. világosbarnák. sötét vagy gyenge megvilágításban részesülő helyen is tarthatjuk a cserepeket. A kifejlett hagymát szeprember végén szedjük ki a kert földjéből. A kiválasztott talaj jó minőségű virágföld legyen. és nem képződik virágszár. és alattuk láthatóvá válnak a fehér hagymalevelek. oldalából pedig a virágszár fejlődik. az ' érett hagyma külső pikkelylevelei felválnak. A hajtatás megkezdésétől számított nyolc hét múlva megjelennek a szár végén a virágok. Lehetőleg nagy cserepet válasszunk. és feldöntheti a kisméretű cserepet. A kifejlett hagymák mellett már rendszerint megjelennek a fiókhagymák. Ha a növényt idő előtt bőségesen ellátjuk vízzel. megtisztítjuk. Ezért a fűtőtest mellett a sarokban. legszebbek azok. szellős helyen. amelyeket leválasztunk. Ne tegyük a hagymát műanyag zacskóba. mégpedig 3-5 hatalmas tölcsér. és hetenként tápoldatozzuk a növényeinket. A hagymát úgy kell a cserépbe ültetni. akkor a cserépre fekete papírból készített süveget helyezünk. csak melegre. ez megakadályozza azt. A fény kizárásával gyorsabban nő a virágszár. és keményen álljon a földben. ezért egyesek a portokokat eltávolítják. amíg a virágszár hegye meg nem jelenik. Most nagy türelemre van szüksége a virágkertésznek. Amikor a virágszár eléri a 30 cm magasságot. A virágoztatásnak ebben a szakaszában a növénynek nincs szüksége fényre. erre a célra a legjobb a papírzacskó! December közepétől a hagymákat fokozatosan cserépbe ültetjük. akkor a levelek fognak kifejlődni. és a virágok 60-80 cm magasságban fognak megjelenni. és továbbnevelünk. mert a virágszár és a virág igen súlyos lesz. és meleg helyre (25 •q állítjuk. és 8-10 hétig pihentetjük száraz. hogy legalább a felső harmada a talaj felszíne fölött legyen. Ha abecserepezés után két-három héttel a hagyma oldalában megjelenik a leveleknél jóval zömökebb virágszár. A hagyma közepéből mindig a levelek. A porzók bőségesen termelnek virágport. Ebben az időben már bőségesen öntözzük. A kifejlett amarilliszhagymák többnyire gömb alakúak. akkor a sötéthősüveget levesszük.mindaddig. mert nem szabad a cserepet újra megöntözni mindaddig. ami az amúgy is gyors növekedést még tovább serkenti.

A fehér amarilliszekből szép menyasszonyi csokrot is szoktak kötni . Az 1985 évi kiállításon az amarilliszek mjnden színárnyalata nagy szerepet játszott mind a virágcsokrok. ha "kíséröként" finom Asparagus plumosus-t kötnek hozzá. fel kell töltödnie tápanyagokkal. Egyre divatosabb vágott virág is.a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. ehhez pedig legalább öt új lomblevél kinevelése kívánatos. Az ajándékba kapott virágzó amarillisznövényt ne tartsuk túlságosan meleg helyen. és a virágüzletekben lehet megvásárolni. nyirkos homokban vagy fűrészpor­ ban tároljuk tavaszig. A budapesti Néprajzi Múzeumban minden évben kötészeti versenykiállítást rendeznek . hogy vízzel és tápanyaggal el le gyenek látva. Felhasználása Az amarillisz elsődleges haszna a szabai hajtatásban nyilvánul meg.A virágok J{}-12 napig nyílnak. mind az asztaldiszek megalkotásában.fiókhagymákból. Ahhoz. Az elöregedett hagymák pótlására érdemes házilag nevelni az utánpótlást a . Tovább maradnak üdék. Ezeket az "anyahagymák" szeptemberi Jelszedése alkalmával választjuk le. és gondoskodunk jó ellátásáról. és fagymentes helyen.liliom helyett. és mérsékelten öntözzük. hogy a következő évben ismét virágozzék. A fagyok elmúltával kiültetjük öket a kert egyik napos helyére és gondoskodunk arról. ha éjszakára a növényt hűvös helyiségbe visszük. amelyet kertészetek állítanak elő. A virágok szép színárnyalatait és nemes formáit kihangsúlyozza. 35 . Az elvirágzott hagymát tavasszal kiültetjük a szabadba.

petruska. hanem az ízesítőképessége. főként a források környékén. Nemcsak beltartalma. a szé leskörűen 36 . A petrezselyem a magyar konyha hagyományosan használt zöldségei közé tartozik.8. amelyben kaszattermések érnek be. de jelentékeny ára miatt is. A második évben magszárat fejleszt. mert a februári petrezselyemzöld.majdhogy azt nem mondtam: közönséges . Két típusa ismert. A jó húslevesnek mindenesetre fontos kelléke a petrezselyemgyökér és annak a lombja is. hogy a neve is a sziklával (latinul: petra) kapcsolatos. húsos karógyökeret fejleszt. köves.növény azért került erre a E értéhelyre. Így takarékoshadunk a maggal. és nem lesz sz ükségünk a növények egyelésére. A petrezselyem kétéves növény: az első évben a lombja és a húsos gyökere fejlődik ki. annak a csúcsán ernyős virágzattal. Drazsíriz ott magot vessünk . Lehet. kavicsos területeken. patakok nyirkos partján. Az egyik a gyökérpetrezselyem. Petrezselyem A mag már korán tavassz al a fagy kiengedése után a földbe kerülhet. és csak kedvezőtlen talaj- z a nagyon termelt. olyannyira. Vad alakjai a Földközi-tenger környékén nőnek. amely erős. kes termény. Nem a tápértéke számottevő. hogy nem is olyan rossz dolog a téli hónapokban petrezselymet árulni.

sőt a kifejlett gyökereket se kell félteni az őszi fagyoktóL Némi takarással akár a földben át is teleltethetők. Az apró magok nagyon nehezen csiráznak. Az ljon. Ezzel szemben igen érzékeny a talaj kúzáradására. Ha közönséges magot vetünk. "lábasod nak".a többi növényhez hasonlóan . hogy télen. Annál értékesebb viszont a lombja. Júniusb an a tavalyi vetésü növények magszárba mennek. akkor ajánlatos már a vetés és előtti napon a magokat összekeverni nyirkos homokkal. csipkés szélűek. A másik típus: a metélőpetrezselyem. mint a gyökérpetrezselyemé.viszonyok között ágazik el. A zöld levelei ennek is felhasználhatók ételízesítésre. Hidegtűrő növény. mély rétegű. ezért a magját már korán tavassza se k növénye kikelő A vetni.az üde. ezeket addig lehet szedni. amíg az új vetés megerősödik. meleg helyen 37 . vagy görbén könőnek. jóízű leveleket hajt. Íze azonban nem olyan intenzív. köztesként. amely az utóbbi években a kertekben gyorsan terjed. mert ennek hiányában a petrezselyemgyökerek elágaznak. fiatal gyümölcsfák alatt vagy a szőlősorok között is megél. mint a meszes agyagokon. Termesztése A petrezselyem . A metélőpetrezselymek között legismertebb fajta a Mohafodrozatú. ezért a sülevényes talajokon gondoskodni kell a rendszeres öntözésérőL Nincs nagy napfényigénye. megindu csírázás a hogy tartani. l. ennek hátránya azonban az. így egyidejűleg díszít és hasznot is hoz. A kertben áttelelve kora tavasszal friss. ezért különleges vetési technikára van szükség. a fagyott földből ugyancsak kemény munka a gyökereket kiásni. amit folyamatos szedés mellett is állandóan fejleszt a növény. Az eredményes termelés feltétele. ha nincs a talajban elegendő nedvesség. Már március elején meg lehet kezdeni a mag vetését. Zöldségágyak. tápanyagban gazdag talajon érzi magát a legjobban. hogy a talaj mélyen meg legyen művelve. lehet el után se kiengedé a fagy érzékenyek az időszakos hővisszaeséssel szemben. halványzöldek. Ennek a gyökerei elágazóak. akkor 4-5 hétig is elfekszenek. sőt virágágyak szegélyezésére is lehet ültetni. és tömegük jelentéktelen. A talaj mésztartalmával szemben meglehetősen éppen ajokon tőzegtal savanyú kissé a zömbös növény: olyan jól termeszthető. amelynek a neve nagyon találó: levelei fodrozottak.

pl. sáros legyen. hogy a gyomirtósze r. A talaj szintje alatt 2-3 cm-rel fekvő magvakat most betakarjuk földdel. Ha száraz a tavasz. ha a petrezselyem magjához könnnyen és gyorsan csírázó magokat. ajánlatos zsinórt kifeszíteni! A vetőbarázdát most alaposan öntözzük be. akkor a petrezselyemmel elvetett ágyást hetenként öntözzük meg. a másikat ne pusztítsa el. és a leggondosabb munkával is elkerülhetetlen. Hogy a sor egyenes legyen. ha a magok egymástól 3-4 cm-re lennének. Ezért a petrezselyemmag-vetést "vakkapálásban" kell részesíteni. vagyis az elvetett sort érintetlenül hagyva az ágyás többi területén a földet sekélyen meg kell porhanyítani . ki kell egyeini őket. ha ténylegesen nagyobb kárt okoznak az állományban. ezeket valóban egyenként helyezhetjük a vető barázdába. és a gereblye fokával vagy kapával a talajt jól megnyomkodjuk. ami viszont megnehezíti azt.a homoktalajok kivételével . Ezután kiskapával 3-4 cm mélységű vetőbarázdát húzunk ki. elgereblyézzük. hogy nedves. Legjobb volna.mélyen felásott ágyás talaját felporhanyítjuk. a gyökereket pedig a talajban élő kártevők támadhatják meg. Annál alkalmasabbak a szemenkénti vetésre a drazsírozott magok. de a kiskertben egymás mellett élnek a legkülönbözőbb növények.megkérgesedik. amely az egyik haszonnövényt megmenti az elgyomosodástól. Ennek ellenére ne használjunk a kiskertben gyomirtó sz ert! Ezek a vegyszerek ugyanis specifikus hatásúak. A vakkapálást megkönnyíti. ritkán vessük. Ezt azonban az apró és viszonylag nehezen vethető petrezselyemmagokkal nehéz megoldani. Emiatt a talaj felszíne rendszerint . mert akkor keveset kellene később egyelni. Gyenge kezdeti fejlődésemiatt a petrezselyemmag-vetés mindig ki van téve az e/gyomosodás veszélyének. Amikor a növénykék a galambtoll nagyságot elérték. és kijelöljük a sorokat egymástól 30 cm távolságra. A petrezselymet a nyár folyamán a lisZtharmat. Akihúzkodo tt kis növények lombját már fel lehet a konyhában használni. a levéltetü. 38 ősszel . Védekezni azonban csak akkor kell ellenük. vagyis a gyomokat irtják. Igen ám. hogy a csíranövények a föld fölé dugják hajtásukat. de a petrezselymet megkímélik. Az előcsíráztatott magokat óvatosan. és nincs szükség későbbi egyelésükre. hogy a nedves talaj a magokat minden oldalról körülvegye. hónapos retek vagy mustár magját keverjük.

A lombozat súlyát nehéz megbecsülni. az összemorzsolt leveleket jól záródó üvegben eltartva egész télen lehet hasznosítani. A metélőpetrezselyem télen is kinn maradhat. hogy a petrezselyem nemcsak ételízesítő. A gyökereket pincében vagy veremben tarthatjuk el.6 kg gyökértermésre számíthatunk. a gyökereket megmossuk. de gyógynövény is: mind a gyökeréből. Kis csomókba kötve szellős. Kevesen tudják.5-0. Felhasználása A petrezselyem gyökerét levesízesítésre. Az összevágott lomb alujóliába csomagolva mélyhűtőben olyan friss marad. díszítésre használják. A gyökérből kipréselt lé fokozza az emésztőrendszer müködését. mind a lombjából vesemüködést serkentő. gyógyítja a gyomor.és májbetegségeket. 39 . A levélzetet nyáron eredményesen lehet szárítani. Egy folyóméter vetésből 0. vesekőhajtó és hólyaghurut elleni teák készíthetők . A petrezselymes újburgonya egyike a legfinomabb tavaszi eledeleknek és köretnek (például a rizsnek is) üde zamatot és étvágygerjesztő külsőt nyújt. mintha most vágták volna le a tövéről. a lombját ételízesítőnek. de nem napfényes helyen egy hét alatt megsz árad. A lombját lecsavarjuk. és megszikkasz tás után rakjuk a tárolóba. A téli tartósításra inkább a kései fajták alkalmasak. valamint étvágygerjesztőként is hatásos.A gyökérpetrezselymet a fagyok beállta előtt ásóval kell a földből kiemelni. és enyhébb időben szedhető . de 5-6 folyóméter vetés egy négyfőnyi család számára e l egendő .

és 60-70 cm magas levélzetet fejleszt. A z egyik erőteljes növekedésü. fűszerkert egyik alappillére. kis hagymái vannak. a hengeres hagymalevél sűrűn . ez sürü állományban szinte egybefüggö gyepet képez. Metélőhagyma A kétéves metélőhagymatöveket 8-10 felé lehet szétszedni. bár korántsem olyan nagyon igénytelen füszernövénynek. A föld fölötti része. egymás mellett állva tör elő a földből.aki kertészkedni kezd. snidlingként ismerik. A metélöhagyma (Allium schoenoprasum) a liliomfélék családjába tartozó növény. amelynek a föld felszíne alatt apró.tapasztalatom szerint . riparium) típust termelik. A metélöhagyma igen kevés helyet vesz igénybe. problémamentesen termelhető. Nálunk általában a finomabb levelű (f. Ezek . elő­ ször metélöhagymát szokott vetni vagy ültetni. Ezeket e/ültetve már a télenfolyamatosan vághatjuk a leveleket. amelynek a vékony levelei csupán 20-30 cm magasságúak. Pionírnövénynek is nevezhetném. de a legtöbben a német eredetű nevén. Két típusa van. Egyike a legegyszerűbben.felépítésüket tekintve nagyon hasonlóak a hozzá legközelebbi rokonságban álló vöröshagyma föld alatti részéhez. Nem- A 40 . Nevezik pázsithagymának is. akárcsak a petrezselyemzöld és a kapor. mert .9.

amelyben hosszan nyíló kékeslila virágok ülnek. hanem a kertnek jobban szem előtt levő helyein is. de később már elviseli az időleges szárazságot. mélyen felásott talajba vessük. mert gyökerei mélyen helyezkednek el. a metélőhagyma is viszonylag lassan kel ki. elszárad. gyámoltalan növénykéket nem egyesével. és különösen a gyorsan afelvehető nitrogénműtrágyát hálálja meg bőséges levélhoz mával. a vetés után csak 3-4 hét múlva látjuk az első. lehetőleg laza szerkezetű talajba. Magvetésére már március végén. A kis. és június elején csinos gömbvirágzatot is fejlesztenek.és zamatanyagokat tartalmaznak. A magvetéstől számított 8-10. hanem kisebb csomókban 41 . de beültethetjük az évelőágyakba is. hiszen tavasztól őszig szép. Gondozott. én azonban yeságyás szélére vetem. Az ilyen állomány később is kevés levelet fejleszt. és a levélcsúcs gyakran megbarn ul. Így felhasználhatjuk például az egynyári virágágyak szegélyezésére. hogy össze lehessen gyűjteni őket a következő évi vetés céljára. héten a növényeket átpalántázha tjukfriss enfeláso tt. Termesztése A metélőhagyma hidegtűrő növény. amely még a kemény teleken se károsodik számottevően. vetemén ik valamely int rendszer ahol külön helyet nem foglal.csak a veteményeskertben termelhetjük.bőséges vizet igényel. üde zöldek. hiányosan kel. Az apró. Egy négytagú család számára két folyóméter vetés teljesen elegendő. egymástól 20--25 cm távolságra. továbbá illat. A tápanyagokkal jól ellátott talajokban fejlődnek a levelei gazdagon. Ezeket a méhek is szívesen felkeresik. vékony szikleveleket. A fejlődés kezdeti szakasz án. akkor hiányzik! Mint a többi hagymafélék.a magvetés. ezért többnyi re öntözés nélkül termesztik. ezért nyugodt an ültethet jük a fiatal gyümölcsfák közé is. fekete magjából 2-3 2 grammra van szükség egy m elvetéséhez. A metélőhagyma keskeny levelei sokféle vitamin t és az emberi szervezet számára értékes ásványi anyagot. A magok június végére érnek be annyira. április elején kell gondolni. de ha ez nincs. Ezeknek a hiányáb an rosszul. A csírázás és a kelés idején bőséges vízellátást és sok tápanyagot igényel. illetve az ültetés után. Tavaszt ól őszig a kisebb árnyékot is elviseli.

és a hagymák esetleg elrothadnak. Ez már nyáron kezdődik. A tövek rendsze rint a második évben érnek el olyan fejlettséget. és időnként meg kell kapálni . akkor a 42 . A veteményeskertben vagy a kert más helyén ültetett metélőhagymával nem sok dolgun k van. mert azokról a tövekről. Ha nagyon meleg szobában vagy konyhában tartjuk. Minél mélyebben vágjuk őket. és a hagymák közül kiszedjük az esetleges gyomnövényeket. ezért ajánlatos három-négy évenként más helyet keresni számára a kertben. mert különb en a levelek gyorsan felnyurgulnak. hogy a sokkal életrevalóbb gyomok el ne nyomják őket. A magvetésen kívül tőosztással is szaporíthatjuk. sőt a gyökérzetet körülvevő földdel együtt.három hét alatt új. fűveket. Egy fontos felhasználási módja ennek a kedves növénynek a téli hajtatása. erős. jó kerti földbe ültetjük őket. de biztonságosabb az őszi tőosztás. legfeljebb a gyomnövényektől kell védeni. A lombjukat rövidre vágjuk. A kiszemelt. amelyeket hajtatni kívánunk. és cserépbe vagy műanyag pohárba. Az edénybe ültetett egészséges növények ilyen körűlmények között .lehetőleg teljes gyökérzettel. akkor a metélőhagyma legjobb helye a napos ablak két szárnya között van. akár tavasszal megtehetjük. és csak nagyon mérsékelten öntözzü k. A második évtől kezdve azonban egy idényben kétszerhároms zor is levághatjuk a zöld leveleket. feltéve. és ha· már vannak erőteljes töveink. mert így a legkevésbé sínyli meg a helyváltoztatást. de nem szeret sok évig egy helyen élni. árnyékos helyen. hogy a hagymáikban minél több tápanyagot raktározhassanak el. dús lombú töveket szeptemberben kiássuk a földből. akkor a kiskertek müvelői számára ezt a gyorsabb és egyszerűbb módszert javasolom. Az első évben a zöld "gyep" megerősödését kell célul kitűzni. Ezt akár ősszel. nem vágjuk le nyáron a leveleket. annál erőteljesebben sarjadnak az újak! A metélőhagyma évelő növény ugyan.emeljük ki a földből . sötétzöld leveleket fejlesztenek. ezért ebben az évben a lombját még nem nyírjuk. hogy a fagyokig az átültetett növények még gyökeret ereszthetnek az új helyükön. hogy szét lehet őket két-hár om részre ültetni. Kártevő és betegség nem szokta a metélőhagymát megtámadni. Amikor az idő téliesre fordul.egyelőre még a szabad ban. Októbe r végéig tartsuk az edényt hűvös.

mert akkor az íze és a zamata elillan. burgonya -. és nagy lehetőséget kínál a háziasszonyi fantázia csapongásának a hal. hogy egy télen háromszor-négyszer "arathatu nk" . étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatása van.levelek elvékonyodnak. és olykor a levéltetvek is megtelepszenek rajtuk.és tojásételek változatosabbá tételére. A következő télre neveljünk elő .tavaszi magvetéssei . borsó-.új és friss erőben levő töveket! Felhasz nálás A metélöhagyma egész évben fogyasztható. Túróba. lágysajtokba és mártásokba is keverhető. Nem szabad főzni. A leterrnett tövek továbbnevelésével nem érdemes fáradozni. ami ellen nincs védekezés. 43 . Csak nyersen sz oktákfog yasztani1 apróra vágva. hogy azok regenerálódására vajmi csekély a remény. Szendvicsek díszítésére. Pikáns íze miatt a diétás ételek egyikfont os fűszerezöje. Ezután a tövek ismét új lombot fejlesztenek úgy. mert a téli hajtatás következtében a hagymácskák annyira kimerülnek. A friss zöldet ollóval és minél mélyebben vágjuk le. húsleves ízesítésére használható. de egyben olcsó vitaminfo rrás is. Leveleinek íze a vöröshagymáéra és ugyanakkor némileg a fokhagymáéra emlékeztet. bab-. de a legértékesebb télen.

izgató. Eredeti hazája KisÁzsia és . a házasság és a születés istenasszonyával (aki mellesleg Zeusznak a testvére is volt!) a m enyegző44 mint elmúlnak a kemény fagyok. cirmos virágai. de széleskörűen termeszte tték is.10. hurutcsillapító. és kissé felmelegszik a föld. Már az ókor orvosai ismerték görcsoldó.a Földközi-tenger vidéke. Krók usz Lombhullató cserjék alá ültethetjük. 15. és ennyit összegyűjteni nem kis feladat! A valódi sáfrányt Homérosz is megemlíti. festékanyagokat és zsírsavakat tartalmaz. kisüt a Nap.). l kg-ban egymillió bibe van. mert mire azok kilombosodnak. Igaz. Az i. amikor Ida hegyén Hérával. ahol vadon előfordult. Színező hatása oly nagy. A monda szerint Zeusz főisten a sáfrány illatától ittasult meg. Ilyen a lilaibolyakék virágú valódi sáfrány (Crocus sativus L. a krókusz elvirágzott. századtól kelmékfestésére haszná/ták. amely egyike a legősibb gyógynövényeknek.olajat. A virág háromágú bibéje illó. fehér. egyszerre váratlanul kinyílnak a A krókuszok sárga. szemgyógyító hatását. karotint. e. lila és . hogy l : 100 OOO hígításban a vizet még észrevehetően sárgára festi. Van a krókuszoknak ősszel nyíló faja is. Ezek élénk színeikkel a tavasz hangulatá t hozzák a kertbe. és levelei elkezdenek behúzódni.

egyszínű vagy erezett. (kerti) sáfrány. apró virágait a C. Enyhe télen már február végén nyitja lila. a Föld istennője a nász helyén szerelmük dicsőítésére . albiflorus. korolkowii. Kertekben a legkedveltebbek a tavasszal nyíló krókuszok: a fehér C. A középkortól kezdve a sáfrányt nemcsak kelmék és a női haj festésére használták. és másfél méter magasak lesznek. kívül vörösesbarnán csíkozott C. amelynek 15--18 cm 45 Ősszel nyitja virágait a fentebb már ismertet ett jóféle . vagy más nevén a szaflórra l pótolják.) A legenda nem nélkülözi a szokásos "valóságmagot". A virágok színe nagyon élénk. sativus. Ez minden nehézség nélkül megtermelhető a kiskertekben is. tommasinianus. fehér csík fut végig. Egy bibe egy liter vizet alaposan megfest/ Manapság a sáfrányt egy más növénnyel. A szirmok ugyanúgy használhatók bor vagy húsleves festésére. Ezekből­ elvirágzás után . a tiszta aranysárga.hirtelen sáfrányvirágokat növesztett körülöttük. mert a kutatások szerint a sáfrány valóban bódulato t okoz. a sáfrányos szeklicével. Nagyon dekoratív az ugyancsak ősszel nyíló pompás sáfrány (C. A háromszögletű. (Ami nem akadályozta meg Hérát abban. élénk ibolyaszín virágából hosszan kiáll a vékony. Egy hagymából egy vagy több virág fejlődik. a hibridek a vörös kivételével minden színben előfordulnak. Leveleit már jóval a virágzás előtt kifejleszti. mint a valódi sáfrány. A legkésőbbi viszont a fehér virágú C. de fehér színü magját a fagyok elmúltával április közepén kell elvetni. hogy a levelek közepén egy erős. A növény mindössze 8-10 cm magas. fleischeri. jellemző. speciosus). háromág ú narancspiros bibe. hanem bor és ételek színezésére is.jét tartotta. Akkor Gaea. chrysanthus. T errnesztése A krókusz hagymagumós évelő növény. narancssárga virágaikat. amelynek mintegy 80 faja él vadon és a kertekben. némileg a napraforgóhoz hasonlító. a C.a szirmokat kell kitépni és megszárítani. kisebb virágú C. az élénksárga. Ennek széles cimpájú. lehetőleg meleg fekvésű helyen. ancyrensis és a sárga virágú C. A növények gyorsan nőnek. A szár végén hozzák tüskés-fészkes. hogy roppant változatos módszereket eszeljen ki hűtlenke­ dő férje halandó szeretőinek üldözésére.

A hagymagumókat teljes nyugalmi állapotukban kell a földből fel szedni.behúzódásuk után. hogy túlságosan sűrűn lesznek. hogy a viszonylag apró hagymák rögmentes földbe kerüljenek.0 cm átmérőjűek. A krókuszok nem régen terjedtek el és váltak kedveltekké a hazai kertekben. 46 . gömb alakúak vagy kissé lapítottak. Talajban nem nagyon válogatósak. sőt elkezd a levélzetűk is visszahúzódni a földbe. szeideit bibéi pedig narancs vörösek. és a következő tavasszal virágozhassanak. de szeretik a laza. Hátrányu k. felületüket gyakran rostos réteg veszi körül. A krókuszok hagymagumóit l O cm mélyre és 8-10 cm távolságra tegyük a földbe. és válogatás után száraz. tartós zord hideg esetén előnyös. A lombtakarást a tél múltával természetesen le kell szedni.5-2. nyári évelő növények töltik ki. Korábba n főként Hollandiában és Angliában foglalkoztak hagyományszerűen a nemesítésükkeL Pedig érdemes volna ezeket a szép virágú növényeket minden kiskertben meghonosítani. A jól előkészített terület teszi lehetövé. ahol. Ezt megelőzően a talajt fel kell ásni. mert különben a kis növénykék nem látszanak ki alóla.a helyüket késöbb fejlődő. hogy a gyepet csak későn lehet kaszálni akkor. Nagyon mutatósak a gyepbe telepített krókuszszigetek is. Mire ezek kizöldülnek. amikor az első krókuszvirágokon megjelennek a virágport gyűjtő méhek és dongók. nem nagyon vizes területeket. hogy a hagymák még a tél beállta előtt gyökérzetet fejleszthessenek. kiálló. és gondosan el kell gereblyézni. Három évnél tovább nem érdemes a hagymákat egy helyen tartani. A hagymagumók 0. ha falombbal betakarjuk a krókuszokkal beültetett kertrészt.magas virágai levendulakékek. A krókuszok általában jól elviselik a mi kontinentális teleinket is. Ültethetj ük a hagymagumókat későbben lombosodó cserjék alá is. Ezek igazán üde foltjai a téli álomból ébredező kertnek. mert koratavaszi virágzásuk feltűnő voltaképen akkor szakad vége. Fe/használása A krókuszokat igen szépen helyezhetjük el évelöágyakban. de száraz. szellős helyen tárolni a szeptemberi kiültetésükig. mert kedvező körűlmények között annyira elszaporodnak. addigra a krókuszok már elnyíltak.

hogy gyökeret fejlesszenek. A helyiség hőmérséklete ne legyen 10 ·cnál melegebb. Virágzás közben mérsékelten öntözzük az edényt. és vermeljük el a kert egy védett részén 10 cm mélyen még az ősz folyamán. és leveleik is visszahúzódtak. de a virág nem fejlődik ki vagy alacsony (ülve) marad. folyami homokkal kevert komposztföldbe. akkor csak bimbós virágokat vásároljunk. mert akkor csak a levelek nőnek meg. A virágüzletekben is árulnak hajtatott krókuszokat. de ne túl sűrűn. Hajtathatju k a krókuszhagymagumókat. Így lesz elég idejük a hagymagumóknak ahhoz. Ajánlatos több cserépben hajtatni. Öntözzük meg alaposan az edényt. lehetőleg különböző színű krókuszokat. Ültessük Öket cserépbe vagy agyagtálba csoportosan. Január végén kiszedhetjük a földből a betelepítet t edényt. Ha valakit ezzel a virággal akarunk megörvendeztetni. mert a kinyílt virágok nagyon rövid életűek. Ettől az időtől kezdve világos helyen hajtassuk a hagymagumókat. mert a túlöntözés megrövidíti az egyébként sem hosszú virágzási idényt. hogy a virágzásuk időszaka hosszabb legyen.amikor a krókuszok már elvirágoztak. 47 . Ez a mostanában egyre divatosabbá váló virágos gyepeknél nem jelent semmiféle hátrányt. Az állandóan nyírt "angol pázsitban" azonban tartósan nem maradnak meg.

Ha a nagyobbakat kihúztuk. mint egy minden évben rendszeresen megismételt tavaszi pogány áldozat.'-. hely. ket én húzhassam ki a földből.J hez. piros golyóvá gömbölyödve kínáltatta magát. tápanyag és nedvesség marad a kisebbek no·ve ~~eaese. Ha a családi veteményeskertben vetjük el a magját. és gyönyörű. hogy a fagyok elmúltával vetett retekmag néhány nap múlva kikel t. ezért a kertészetekben melegágyban vagy fóliasátor védelme alatt termelik.1. Hónapos retek Folyamatosan szedjük. majd elpusztul. hogy az első melegágyi hónapos ret- Visgyerek koromban édesapám minden tavasszal meg- 48 . A hónapos retek egyéves növény. Később. akkor a rövid tenyészidő lehetőséget nyújt arra. hogy kihasznál- . rövidesen magszára nő. amelyen magokat érlel. Olyan volt az. a hónapos retek testesíti meg.ll. rövidesen kilombosodott. amikor már magam kertészkedtem. És bizonyára így van ezzel sok kertésztársam is. Tenyészideje a veteményeskert növényeiközüla legrövidebb: mindössze 55-60 nap. mert miután kifej lesztette gumóját. engedte nekem. Minthogy az egyik legkeresettebb primőr zöldség. A természet ébredését és erejét az én szememben minden tavasszal ez a kis növény. minden évben csodának tartottam.

Azzal nem sokra megyünk. ha a növényeket kisebb sortávolságra. A növény levelei többnyire serteszőrösek. Minthogy azonban kedveli a nyirkos talajt és a párás levegőt. mert ebből csak bonyodalmak származnak. karalábé. ezért érdemes fólia alatt termeszteni. fűszernövényt. hiszen sokféle zöldséget. Európába Marco Polo hozta be KínábóL A megvastagodott szik alatti szár . és 15-20 °C-on kel ki a leggyorsabban.juk a vegyes termelésben rejlő előnyöket. A hónapos retek magját pl. A gyakorlati tapasztalatok alapján kialakították azokat a növényegyütteseket. illetve palántázzuk. de akadnak csupasz levelűek is. amelyeknek a tagjai jól társíthatók. póréhagyma stb. Hidegtűrő magja már 2-3 oC-on kezd csírázni. Termesztése A hónapos retket szinte az egész Földön termelik. és rövidebbek az éjszakák . A vegyes növénytermelés nemcsak helytakarékos. hogy a növények egyes növények társaságát kedvelik. Az utóbbi évtizedben figyeltek fel a tudósok arra. egymás közelébe palántázhatók. ezeknek a lombját is szokták fogyasztani. közé is. és nem fejleszt gumót. fonálférgeket) távol tartanak a környezetüktől.nagyon változatos alakú és színű lehet. fehér és lila héjú hónaposretek-fajták. vethetők. A hónapos retek jellegzetesen hosszúnappalos növény. levéltetveket. a növények nem fejlődnek ki. hogy nyár felé haladva . Hadd szóljak erről egy kissé részletesebben. esetleg kissé pirosas. Egyes növények bizonyos kártevőket (pl. A gumó húsa fehér.a gumó . szív. ami azt jelenti. Később. Ezért csak kora tavasszal 49 . a hónapos retket már ki is "termeltük". Van azonban egy lehetőség. mert mire ezek kikelnek. korán tekerülő növényeket a hosszabb tenyészidejű. a gumóképződéshez sincs szüksége nagyobb melegre. Vethetjük a retket fejes saláta. több lesz a betegség és a kártevő stb. az. szamócát és még más egyebeket is akarunk itt termelni. piros. hogy a kis termetű. A konyhakert területe mindig kicsinek bizonyul. sűrűbben vetjük. hagyma. nagyobb növények közé vetjük.könnyen felmagzik. tojás és henger alakú.amikor már hoszszabbak a nappalok. vannak gömb. ami a növényvédő szerekkel való takarékosságot szolgálhatja. másokét csak elviselik. együtt vethetjük a sárgarépáéval és a petrezselyemével.

és a talajt tömörítsük. tápanyaghoz és nedvességhez jutva. ritkásan. illetve a· levegőben levő nedvesség. Vegyszeres védekezésre rendszerint nincs lehetőség. bőségesen meg kell öntözni. kapálásból." Fejtrágyázni rövid tenyészideje miatt nem kell. hogy a fejlődő 50 . mint a permetezéstől.érdemes vetni. Száraz talajban idő előtt megpudvásodik. gyorsabban fognak fejlődni. illetve a porozástól a retek kiszedéséig eitelő időszak. homokos. A magokat egymástóli5-20 cm távolságra húzódó sorokban vetjük el. Ha idejében felismerjük a bolhák jelenlétét. Sok bosszúságot okoz a kertészkedőknek. Tömeges el szaporodásuk esetén a levelek apró. ha ebben az időszak­ ban magas a hőmérséklet.átlagos tavaszodás esetén . de hamarább is megtaplósodik. A veteményeskertben. mert a növényvédő szerek többségének az élelmezésegészségügyi várakozási ideje hosszabb. de a gumóképződésük gyenge lesz. A hónapos retek legjobban a laza. üreges lesz. amely a levelek nedvét szívja ki. gyengébb is leszen. és kevés a talajban. nagy lombjuk fejlő-· dik. főképpen. Ha kezünkkel végigsimítjuk a növények sorát.. így a megmaradók több helyhez. Ez a jelenség hosszabb tárolás és szállítás idején is bekövetkezik. szabadban vetett hónapos retket . ha az verő fény szolgál és mihent el szárad fellyül a föld: és így a férgek sem vesztegetik annyira el. A magokat sekélyen takarjuk földdel. hidegvizes permetezéssel gyéríthetjük őket. mert a magokat körülvevő vivőanyag átnedvesedéséhez sok nedvességre van szükség! A vetés további ápolása gyomlálásból. Ez utóbbiról már Lippai is megemlékszik ily módon: "A Bécsi-retket szüntelenül öntözni és sokszor napjában.már április második felében lehet szedni. Először a nagyobb gumójúakat húzogassuk ki. kifehéredett foltjai is jelzik a kártételt. kellemetlen. és szigorúan tilos értékesíteni. csípős íze akkor alakul ki. akkor láthatjuk és érezhetjük a bolhák "pattogását". A drazsírozott magok egymástól 4-5 cm-re legyenek. Márpedig a vegyszermaradékot tartalmazó növényi részeket nem ajánlatos fogyasztani. Száraz tavaszon gyakran megtámadja a retekvetést ajöldibolha. a szükséges ritkításból és öntözésből áll. · Különösen a gumóképződés idején igényel sok nedvességet.i mert enélkül a növények megnyúlnak. összenyomható. Fényre azonban mégiscsak szüksége van. de tápdús talajban díszlik. A drazsírozott magvetést föltétlenül. akkor naponta többszöri. puha.

retek megkukacosodik. Öszi termesztésre való a Piaci piros fajta. Fólia alatt a Korai piros és a Saxa. hanem saláták készítéséhez is felhasználhatjuk. hogy magvetéskor a kihúzott vetőba­ rázdába Basudin G vagy Galition nevü talaj fertőtlenítőszert szórunk. hogy: a retek reggel méreg. a Rubin és a fehér Jégcsap bizonyult a legjobbnak. több rostot és illó savat tartalmazó téli retekre érvényes. Egy régi mondás azt tartja. Fe/használása A hónapos retek azon kevés zöldségféle közé tartozik. gyors növekedésü. A kártevő ellen úgy védekezhetünk. Legkedveltebbek a kevés lomblevelet fejlesztő. a Champion. október közepén szedhetjük fel a gumókat. Nemcsak tavasszal. Rendszerint megtaláljuk a járatban a gyökérlégy szennyesfehér színű lárváját is. amelyeknek a gumója a föld fölött vagy sekélyen a talajban alakul ki.piros gumójú faj ták. ezért az asztalon (és a piacon is) nagy keletje van. Hidegtálak és ételek díszítésére kiválóan alkalmas. este pedig orvosság. Nemcsak hideg ételek kísérőjeként fogyaszthatjuk. A kertbe azokat a fajtáit ültessük. délben étek. szabadban a Korai legjobb. Ilyenkor a szép piros retek ismét újdonságnak számít. Ez azonban inkább a nehezebben emészthető. 51 . amelyet kizárólag nyersen fogyasztunk. de ősszel is termelhetünk hónapos retket. vagyis a retek gumójában szabálytalanul haladó járatok keletkeznek és ezeket barna ürülékszemesék töltik ki. l' . Szepterober elején vetve és nem takarékoskodva az öntözéssel.

Tipikus hosszúnappa/os növény. mert abban vas van. Ezt egy olyan idöszak követte. va lósz ínűleg Perzsiából származik. Spenót A május közepén már magszárba menő spenót helyére ültessen paprika. és ilyenkor a levelei se használhaták tovább. hogy a spenót a legkorábbi friss zöldség. ami elősegíti a vérképzödést. hogy azért kell sok spenótot enni. azaz magszárat fejleszt. de vitaminokban gazdag. éttermi nevén: a parajjal). hogy a túlzottan nagy adagú nitrogéntrágyázás hatására a spenót leveleiben nitrát halmozódhat fel. T 52 . sőt a gyerekek számára veszélyesnek tartották. a gyomorműködést serkentő zöldségfélék közé. és besorolták a könnyen elkészí th ető.12. A tavasz előrehaladtával felmagzik. bimbóskelt vagy késői ke/káposztát. jól emészthető. vagyis magot igyekszik érlelni . karalábét. ha nem eszed meg a s p enótfőze l éket ijesztgettek gyermekkoromban. amely 15 óránál hosszabb naponkénti megvilágítás esetén föltétlenül generatív fázisba kerül.vagy tojásgyümölcs-palántát. Aztán késöbb azt hallottam. örpe maradsz. hogy a táplálkozás-élettan tudósai megbékültek a spenóttal (elegánsabb. Most úgy látszik. amikor a spenótot egészségtelennek. amiből mindössze anynyi helytálló. kalóriában nem dúskáló. A Közel-Keletrő l . Annyi bizonyos.

Sokan helytelenül azt hiszik. Ha öntözzük. A spenót a finoman elmunkált. Ha a vetés fölé fóliaalagutat készítünk. Tasmaniáb an. Levelei háromszög alakúak. akkor inkább gyakran. középkötött talajokon érzi magát a legjobban. hogy szinte szólni se illő róla. lekaszált fű. de kis adagokkal tápláljuk. Az új-zélandi spenót (Tetragoni a expansa Murr. pozsgás jellegű. században még mint újdonságot emlegetik. a hideget azonban kevésbé viseli el. Az új-zélandi spenótot áprilisban kell elvetni. hogy évelő növény. kukoricaszár stb. mint a spenót. csupán annak látszik. A fiatal.Innen vitték az arabok Spanyolországba. akkor már februárban szedhetjük a friss spenótleveleket. Bármilyen elővetemény után vethető. húsos leveleit akkor lehet szedni. Ennek a növénynek a vastag. A mángoldról később szólok. Új-Zéland on van otthon. A szögletes. megfőzhető spenótot nyáron a mángold és az új-zélandi spenót pótolhatja. szára elfekvő vagy támaszkodó.) Nyugat-Ausztráliában. ahol egy kissé támaszkodni is tud. világosszürke magokat szeptembe rben vethetjük. lehetőleg egy sorban a kerítés mellé. Hozzánk elég jókor eljutott. A kikeit növények némi takarás (szalma. leveles hajtásvégeket kell szedni. és azok kelnek ki a következő évben. és kedvező helyen szinte beborítja a talajt hajtásaivaL De térjünk vissza a közönséges spenóthoz! T errnesztése A spenót termesztése olyan egyszerű dolog. mészben nem szűkölködő. amikor nyáron már nincs spenót. ennek hatására oldalhajtásokat fejleszt. leggyorsabban 25 oC-os hőmérsékleten növekszik. Nem kedveli az erősen savanyú és 53 . A legtöbben korán tavasszal. és a fiatal növények nem érzékenyek a kisebb talaj menti fagyokra.) védelmébe n baj nélkül áttelelnek. Angliában a 16. A tél végén vagy kora tavasszal szedhető.vetik el a spenót magját is. elegendő tápanyagot tartalmazó. és jól illeszkedik a korszerű vegyes kultúrák növényállományába is. A magvak már 4 oC-os hőmérsékleten csirázni kezdenek.mihelyt a talajmunkákat ellehet végezni. mert elszórja az érett magjait. A szárazságot jól elviseli. mert Szikszai Fabriczius Balázs: Nomenclaturá-jában (1590) már megemlíti a spinácz nevű levélzöldséget. pedig nem az.

hogy a kisebbek még utána nőhessenek. Ha a spenótvetés fölé melegágyi ablakot teszünk. A levéltermést folyamatosan szedhetjük.és kálitartalmúakra reagál kedvezően. · A vetés ápolása csak a gyomlálásból és kapálásból áll. ha előző évben trágyázo tt talajba vetjük. hogy a talajban kártevők élnek. A megtisztogatott ágyást ' megterí tjük komposztfölddel vagy dúsított tőzeggel. és a komposztot gazdagítjuk vele.különösen napsütéses idöszakban . A zsenge spenótlevél nyelét se kell föltétlen ül eltávolítani.a nagyon lúgos. a vetési mély-' ség 2-3 cm. mert akkor a növények nagyon megnyurgulnak. inkább kétszer vagy háromsz or egyhetes időközökben. N agy kár volna a leterrnett ágyást a továbbiakban partagon hagyni! Ezért az utolsó szedés után a felmagzott spenóttöveket kiszedjük. mert tavasszal a talajban még rendszerint van elegendő nedvesség ahhoz. és leveleik értéktelenekké válnak. A család fogyasztására ne vessünk egyszerre sok spenótot. Négyzet méteren ként két. Jóllehet a spenót sok vizet fogyaszt. hogy sajátmaga termelj e meg a jövő évi vetőmagot. ezért a műtrá­ gyák közül a nitrogén . Ha azt tapasztaltuk. Erre ösztönöz bennünk et 54 . tavaszi vetésre a Matador és a· Popeye fajták ajánlatosak. Őszi vetésre az Eszkimó . tehát szélsőséges talajokat és a laza homOokot sem. A hömérsékletnek azonban nem szabad tartósan 20 ·c fölé emelkednie. Ekkor a zsenge leveleket már leszedtük. és a vetéstől számítot t 6-7 hét alatt szedésre alkalmassá válnak. Legelőnyösebb. hogy lomhozatát felnevelje. Ilyen vetés esetén 10m2 elvetéséhez 30-40 gramm magra van szükség. Mint a nagy lomhozatot fejlesztő növények általában. Egyre több kertbará t igyekszik arra.a növények igen gyorsan fejlődnek. akkor . valamint könnyen oldódó műtrágyával (2-3 dkg/m2 ). és a növényállomány magszárba megy. Még a szabadban termelt spenót idénye is befejeződik április végére. akkor szórjunk ki Galition vagy Diazinon 5 G nevű talajfertőtlenítő szert is. az öntözésére nemigen kerül sor. A legcélszerűbb vetési sortávolság 20 cm. mindig a nagy leveleket részesítve előnyben. két és fél kiló levéltermésre számíthatunk. a spenót is sok nitrogém és káliumot vesz fel. vagy fóliaalagutat építünk.

Az így előkészített talajt ássuk fel. Felhasználása A spenótot megfőzve. illetve rövidebb tenyészidejű zöldségfélék magját vethetjük. hogy a talaj minél kevésbé legyen rögös . A spenót vetőmagját nagyon könnyen állíthatjuk elő. Húsételek köreteként és saJátának is elkészíthetjük.az a körülmény. amikor a levelei már megsárgul tak. uborka vagy dinnyepalántákat ültethetünk . válasszunk ki két-három erőteljes tövet és azokat hagyjuk meg. mert a leveles spenót is igen kellemes ízű. Ekkor kiterített papírlapra kirázogatjuk belőlük a háromszögletű magokat. tojásgyümölcs. átpasszírozott és kellően ízesített spenót igen gazdaságosan használható mélyhűtésre. Ugyanezt a célt szolgálja az ásás utáni haladéktalan gereblyézés is. amikor a többit kiszedjük az ágyásbóL A magszárakat akkor vágjuk majd le. Amikor májusban a növények felmagzanak. paradicsom. hervadnak . A jól elmunkált ágyásba a spenót utáni főterménynek paprika. Nem kell azonban föltétlenül passzírozni. A megfőtt. de most már vékony szeleteket emeljünk ki az ásóval a földből. hogy a vetőmagvak beszerzése nem kis költséggel terheli a termelést. 55 . főzelék-alapanyagként hasznosítjuk.

és csak a hangja . ha már nagyon sűrűn állnak. csontjai sziklákká váltak. nem annyira szép virágjáért. önerényeiben való tetszelgést nevezték el narcizmusnak. Képtele n és reménytelen szerelme a halálát okozta. Ezt a virágot róla. hogy amint a tiszta erdei forrás vize fölé hajolt. aszépsé g és a szerelern szigorú istenasszonya azzal büntette meg Narcissu st. bódítóan illatos olajért. és a víztükörben meglátta saját képmását .13. A történel em során sok más nép is megkedvelte és sajátjának fogadta a nárciszt. amely éppen O 56 . és egymástól nem képesek fejlődni. Méltán. Késöbb az önimádatot. az önmaga szépségében.a visszhang .maradt meg. Csodaszép virága a havasi réteknek és legelöknek. a gyönyörűséges. vidius Metamo rfózisaib an találjuk a romantikus történetet: Narcissus. Ekho szerelmét. A nárciszt már a régi görögök is termesztették és kedvelték. A nimfa bele is pusztult viszonzatlan érzelmeibe. de holtteste virággá változott. Az angolszász népek egyik kedvenc virága. de bátortalan ifjú visszautasította az érte epekedő nimfa. mint inkább a belöle készíthető.beleszeretett. Nár cisz A nárcisz hagymáit csak akkor kell felszedni. mert sok országban terjedt el. Aphrodi té. nárcisznak nevezték el.

keskeny. mert tavasszal virágoznak ugyan. könnyedén . a fák alatt ringtak. Nemesített fajtáinak a számát nyolcezerre becsülik. kertekben mostanába n gyakran ültetik a divatossá váló "természet es rétekbe". vöröses "bordűrrel". Színük többnyire fehér vagy különböző árnyalatú sárga. szálas tőleveleket fejlesztő. színben és virágzási idő­ ben meglehetősen változatosak. a tó partján. nyáron más évelő növények díszítik a területet. A nárciszok alakban. A hibridek között akadnak rózsaszínűek és pirosak is. ahol el virágzásuk és a lomhozatu k · visszahúzódása után. 57 . (Az állandóan. közepén kiemelkedő kis. Angliában számtalan nárcisztársaság műkö­ dik. Az ilyen hagymák rövidesen elpusztulnak. amelyet szél hajt. amelyeknek a tagjai elhivatott kedvelői.úgy jellemzi számukra a tavaszt. termelői és lelkes nemesítői ennek a szép virágnak. s egyszer csak egy sor. amelyeknek a szénáját csak a hagymák visszahúzódása és a nárciszlevelek elszáradása után kaszálják le. egy sereg aranyliliom tűnt elém. amelynek jelenleg 25-30 faját tartják a termesztésben.) A kertekben elterjedt és kedvelt sokféle nárciszfaj közül csak négyet sorolok fel: A költő nárcisz (Narcissus poeticus) hatszirmú. William Wordswort h: Táncoló tűzliliomok (The Daffodils) című költeményének első versszaka így hangzik Szabó Lőrinc fordításában: "Sétáltam. mint felhő. táncoltak álmatag. de a leveleiket a kaszálás miatt nem tudják kifejleszteni. akár a rózsák és az íriszek nyílása a nyár közeledtét vagy a krizantémok megjelenése az ősz idejét. méretben. fehér virág. rendszeresen kaszált pázsitokba nem valók. évelő növény. A fehér és élénksárga virágok igen jól hatnak a előterében. Leggyakrabban az évelő­ ágyakban kapnak helyet." A nárcisz hagymát nevelő. sötétebb tónusú cserjék és különösen az örökzöldfá k és bokrok Nagyobb parkokban . de nem frissen trágyázott részébe ültessük. Termesztése A nárciszokat a kertnek napos. jó táperőben levő. céltalan. mert a levelekben képződött szerves anyagok nem tudnak a hagymába visszaáramlani. Illatos.

A tazetta nárcisz (Narcis sus tazetta) 40-60 cm magas. Fagyérzékenyek. és virágaik nem illatosak. száraz helyiséget válaszszunk. Ezen utóbbiakat a vetemé nyeske rt ben. sorba elvetjük. A felszedésre június végén. levelei szélesebbek. de ősszel még nem hajtana k ki. elsatny ulnak. kifejlett hagymá kat különválogatjuk a kisebb. de kellemes illatúak. virágzóképességük csökken. A leghidegebb télen se igényelnek talajtakarást vagy más egyéb téli védelm et. Er58 .A tölcséres narczsz (Narcis sus pseudonarcissus) külsö szirmai világossárgák. szép formájú virágaikkal. hiszen a termész etben se forduln ak elő kevert állományban. és ha ekkor szedjük fel őket. A nárciszok lomhoz ata a virágok elhervadása után rövidesen elhal.a fagyok elmúltával . A pompás nárcisz (Narcis sus incomparabilis) virágai fehérek vagy halványsárgák. mielőtt a virágágyakba ültetné nk őket. A raktár vagy a kamra polca nagyon alkalmas erre a célra. és a virágoztatásra alkalmas. majd kora tavassz al. július elején kerüljö n sor. A hagymákat. továbbn evelésr e valóktól. és a tulipánokkal. csupro t alkot. A hagymá k tárolására hűvös. A nárcisz hagymá k kiválóan alkalmasak hajtatásra is. akkor ezeket faládában vagy lapos müanya g dobozb an. a levelek fokozatosan elhervadnak. Virágaik többesével állnak.megkez dik életműködésüket: a hajtásaik megjelennek a talaj felszínén. Áprilisban virítana k. amelyek mellett több-ke vesebb fiókhagyma is fejlődik. Ezek a legalább hároméves hagymák rövides en gyökereket fejlesztenek. Az egerektől óvjuk a hagymákat! A kifejlett hagymá kat szeptemberben vagy legkésőbb októberben ültetjük el. és még egy évig tovább neveljü k. vékony rétegbe n kiterítve tartsuk. A belső. sötéteb b sziromkör megnyúlt. Néhány hagymá t papírza cskóban is kielégítően eltartha tunk az ültetésig. neheze n tartható k el a ki ültetés időpontjáig. mert enélkül is károsodástól mentes en áttelelnek. Egy csoportba mindig csak egyféle nárciszt ü/tessünk. a jácintokkal egyidejűleg örvend eztetik meg a kertész t üde színű. mert különb en elgyengülnek. a bennük levő tápanya gok a hagymá ba húzódn ak vissza. mellékp ártájuk tölcséres. 3-4 évenké nt fel kell szedni. · Az idejébe n felszedett hagymá kat megtisztogatjuk. mert ezután a hagymá k új gyökérz etet fejlesztenek. kisebbek. előzőleg mélyen felásott és megjavított földbe. 10 cm mélyen . fehérek vagy sárgák. Ha sok hagymá nk termett . rövid mellékpártával.

erőteljes hagymákat válogassuk ki. Felhasználása A nárciszokat nemcsak kedvelt kerti virágként ültethetjük és hajtathatjuk. 10 "C-os helyiségben. és novemberben ültessük cserépbe úgy. és a növények egy hónap alatt kivirágzanak. akkor a virágok hosszabb ideig fognak élni . ne a váza. Az így elkészített edényt tartsuk mérsékelte n nyirkosan. puszpáng. Fordítson gondot a virágtartó edény kiválasztására is. nagy öröm az otthonunk ban is egy szép csokor virág. A legszebb az egyszerű agyag. A levágott nárcisz okat laza csokorba kössük. mert ebben az időszakban a hagymák még csak gyökereiket fejlesztik ki. de tehetünk melléjük egy-két szál piros tulipánt vagy kék kígyóhagymát is. Nincs szükség sötétítésre. Mielőtt az elvirágzott hagymákat az edényből kiszednénk. leveles ága is.re a célra a szép. Nagyobb cseréptálba több hagymát is ' ültethetünk. Erre a célra a nagyvirágú és élénk színű fajták a legkeresettebbek. Nagyon szépek önmagukb an is. tujabokor egy levágott. hogy a hagymák félig legyenek a földben. Február végén vigyük edényünke t legalább 15 "C-os állandó hőmérsékletü. Ilyenkor. 59 . hanem a virág pompázzon! Ha a vázát éjszakára hűvös helyre állítja. mert különben a hagymák elpusztulnak. kb. Zöld " kísérőnek" megteszi egy fenyőágacska vagy a magyal. április elején. tehát fűtött és világos szobába. ahol a hagymák életműködése felgyorsul. várjuk meg a levelek visszahúzódását. hanem vágásra is termeszthetjük.vagy kerámiaedény.

Ezt a receptet sok kertészkedő megfogadhatná. és segít megelőzni az érelmeszesedés t. Fokh agym a A ház tartásban nap mint nap sz ükség van a fokhagymára. N e sajnálja a helyet ettől az igény telen füszernövény től. hogy a tartós egészség feltéteJe naponta egy vöröshagyma. mint nálunk. Régi mondás. A Koch- lönböző ok minden tisztázatlan a fokhagyma körül: számos S változatána k igen a környezeti igénye. A korszerű orvostudomány elismeri. Nem magyar specialitás azonban.14. és alkalmazhatná saját terményei felhasználásával! Ismeretes a fokhagyma baktériumölő hatása. küa természetes szaporodásuk különböző 60 . mert az egész világon termelik és fogyasztják . fertőtleníti a bélrendszert. az epe és a máj működését. a magyaros ételek elengedhetetlen ízesítője. Annyi azonban bizonyos.helyenként nagyobb mértékben és kiterjedtebben. sokat tudunk és sok mindent nem tudunk az élettani hatásáról. fokozza az emésztőrendszer. két gerezdfokh agyma és három alma. és nincsenek tisztázva termesztésének körülményei se minden vonatkozásban. hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása eredményesen csökkenti a magas vérnyomást. módja is. hogy a fokhagyma egyike a legfontosabb füszernövényeknek.

Az a tapasztalat. amikor a növények vegyszerek nélküli termesztése előtérbe lépett. hogy a fokhagyma milyen segítséget tud nyújtani a környezetükben élő többi haszonnövények megvédésében. valamiféle okból nem volt a piacon fokhagyma. Kis termény . Mindent azonban még a tudósok se tudnak erről a titokzatos növényrőL Azt például csak riemrég állapították meg. és persze termesztették is. sokan és sok helyütt vizsgálják. és agerezdeket duggatják a földbe. az egyiptomiak. Amikor azonban egy esztendőben. A nálunk általában termelt változat nem hoz magot. hogy az megvédi őket a szemmelverés és a betegségek ellen. a görögök és a rómaiak rendszeresen fogyasztották. A fokhagyma voltaképpen nem igényes növény. de már az 'ókorban eljutott az akkor virágkorukat élő. hogy a gerezdekből álló és csupán fellevelek által összetartott hagymát szétszedik. és azt tartották róla. vagyis az őszieket ősszel. mert szinte mindennap szüksége van a háziasszonyoknak egy-egy gerezd fokhagymára. Termesztése A fokhagymának sokféle változata van. hogy az őszi duggatás eredményesebb. Most. illetve a növényeken élősködő kártevökre és kórokozókra.azt is főként a kiskertekben. nagy hatalmú mediterrán országokba. egyesek magot érlelnek. A növény Kirgizia sztyeppjeiről származik. amelyek a magszár csúcsán kis hagymácskákat hoznak létre.féle tbc-bacilusokat 1/1500 higítású fokhagymakivonat megöli. a hiánya joggal okozott kényelmetlen közérzetet a lakosság köreiben. Akadnak olyanok. mások viszont sarjhagymákkal szaporodnak.szokták mondani. Mert nálunk a fokhagymát úgy szaporítják. Elviseli a téli hideget és a nyári meleget. Nálunk viszonylag kis területen termelik . hogy nagyon kifejezett hatása van a környezetében élő növényekre. mert nagyobb és biztosabb termést ad. Fényigénye nem nagy. a 61 . mint a tavaszi. Jelentősége mégis kitüntetett. amelyeknek az ültetési időpontját nemkívánatos felcserélni. de vannak tavaszi és őszi fokhagymák. tehát magról szaporíthatók. Tudományosan igazolt gyógyhatásai mellett széles körben használták (és egyes helyeken használják még ma is) varázsszerként: az ókori népek a nyakukban viseltek egy gerezd fokhagymát amulettként. a tavasziakat tavasszal kell elduggatni.

csőszerú 1 levelei vannak. Az állomány kiszedésére augusztusban akkor kerül sor. ezért a 1 környéke erősen gyomosodik. l Tavasszal korán növekedésnek indul. spenót vagy cékla vetésével hasznosíthatjuk. Kártevője és betegsége nem szakott fellépni.32 db fokhagyma van. Ekkor a hagymákat kihúzogatjuk. csemegekukoricával) is.5 kg/m2 • Egy kilóban 3(}. bojtos gyökérzetével még a viszonylag száraz talajból is felveszi a neki szükséges vízmennyiséget. Nem fejleszt nagy lombot. és lapos leveleket l növeszt. hogy a földet alaposan előké­ szítsük a számára: a mély ásást meghálálja. 1 Az elduggatott gerezdek még ősszel meggyökeresednek. hetjük gyümölcsfák közé vagy vegyesen. megtisztogatjuk. ezért nyugodtan ültet-. a vöröshagymának hengeres. hogy az előző évben bőségesen trágyázott ágyás jusson a számára..) A nyári munkák kapálásból és gyomlálásból j állnak.annál is inkább. ezért inkább úgy válasszuk meg a helyét. Erős. és csinos koszorúba. hogy a fejlődő hagymákat ne sértsük meg. ezért öntözni nem szükséges. (Rokonának.a paprikafüzérekhez hasonlóan a konyhák szép és a helyhez illő díszei. a szára elszáradt. Termésmennyiség: 1-1.100 gramm vetőanyag szükséges. 62 l . napon megszárítjuk. Újab b felásás és elmunkálás után az ágyást fejes saláta palántázásával. vagyis 25 cm sor. A fokhagyma kiszedése után az ágyást ne hagyjuk üresen.5-3. Egy hagymában rendszerint8-12 ültetésre alkalmas gerezd található. magasabb termetű növényekkel (pl. Minthogy kis lombja kevés árnyékot vet. A növekvő fokhagymákat már nyáron lehet használni · friss fogyasztásra. ha frissen trágyázott talajba kerül. Az természetesen fontos. Egy gerezd 2.. más. ezért elég sűrűn lehet ültetni. A fokhagymakoszorúk . így m 2 -enként 6(}. Kifejezetten nem kedveli.kisebb árnyékban is jól tenyészik. ezért vegyi védelemre nincs szüksége. füzérbe kötjük.és 10 cm tőtá­ volságra. amikor a növények levelei megsárgulnak. majd száraz helyen tároljuk. mert ilyenkor az előző évi termés már rendszerint elfogyott.0 gramm. Kapáláskor vigyázni kell arra. vagy nagyon kötött talaj esetén kiássuk a földből. j -r:élen legföljebb némi lombtakarással kell védeni a kemény htdegek ellen. Október elején duggassuk a gerezdeket.

esetleg elropogtatunk egy szem pörkölt kávét. hogy kellemetlen szagot árasztana.túlságosan is áthatónak és kellemetlennek tartják. az nemcsak a piacon és az üzletekben árusított fokhagymával ízesítheti a házikosztot. majd megiszunk egy pohárka tejet. Romváry Vilmos írja. Ilyen módon sokkal frissebb. 63 . Ezen is lehet azonban segíteni: ha a fokhagymás-zsíros pirítós fogyasztása után szájat mosunk. az allilszulfid okozza. A korszerű főzési e lőírások szerint a fokhagymát egész gerezdben kell az ételbe tenni. akkor a szaga nagymértékben mérséklődik. például húslevesből vagy kocsonyából az étel elkészülte után a fokhagymát dobjuk ki. hanem a konzervgyárakban készített fokhagymapasztával és -porral is.Felhasználása A fokhagyma jellegzetes. igen hosszú ideig tartó. Akinek nincs kertje vagy aki a kertjében nem termel fokhagymát.nagy sikerrel. mint a nem kevésbé intenzív pálinkaszag. vagy közvetlen ül tálalás előtt kelllekaparva ízesítőnek felhasználni. de nem visszataszító bb. mártás készítésére és sokféle főtt étel ízesítésére használják . akik egyáltalán nem bírják illatát. ha helytelenül zsírban pirítjuk. Ezt sokan . mert ezáltal megkeseredik. nagyszerű Fűszerek könyve című művében: "Átható ízét és szagát fokozza. Azok." A magyar háziasszonyok húsok spékelésére. aromásabb ízt ad anélkül. pótolhatják vöröshagymával vagy metélőhagymával. ha nem is kellemes.magukon és másokon . intenzív szagát egy kéntartalmú vegyület. Nemrég forga lomba került a fokhagymás konyhasó is. A főtt ételből. ami messzemenően egyéni megítélés dolga.

em szeretek illúziókat rombolni. hogy "a török mindig virágés fakedvelő nép volt. mint Európa nyugatibb országaiba. Az viszont több mint valószínű. Buda és Konstantinápoly között élénk forgalom zajlott és a hírnö64 .15. A latinos Tulipa néven először Conrad Gesner írta le 1560-ban. A hagyma 8. hogy az első tulipánok hozzánk előbb jutottak el Törökországból. bájosabb mesék a tulipánról sehol se támadtak. sz áz ad 40-es éveiben fordul e lő. Nyelvemlékeinkben a tulipán szó először a ll. és a fejdísz és a virág alaki hasonlatosságára utal.turbánt jelent perzsa nyelven. mint török földön.JOcm mélyen legyen a földben a csúccsal fölfelé. ez a szép virág bizony csak a 17. Most mégis N kénytelen vagyok megcáfolni egy kedves hiedelmet: a tulipán nem ősi magyar virág." De nemcsakamesék-a hagymák is vándoroltak . Takáts Sándor írja Rajz ok a török világból cím ű művében ( 1917).tuliban . mert minden illúzió elvesztésével szegényebbé válik az ember. század közepe tá ján terjedt el Magyarországon. Szebb regék a rózsáról. a neve . az agyagedényeken és a faragott ládákon. Hiába látjuk lépten-nyomon a régi szőtteseken. Tulipán A tulipán szép tavaszi virágzását a szeptemberi ültetéssei készítjük elő. Eredetileg Perzsiából származik.

mert a tulipánhagymákat szeptemberben. de ha erre nincs lehetőség. akkor a talajjavító komposzt vagy a tőzeges fekáltrágya is megteszi. Végül. a szervestrágyázást meghálálja. Ma már a hollandusok számára is nálunk termelik az edzettebb. A helyét gondosan kell előkészíteni. de a kertészkedés tudományában is jeleskedett. A törökök a hazájukból származó sokféle növényt. úgy nem tudtak fekete tulipánt se kinemesíteni. A sovány talajokba .felásásuk előtt . Olyan volt ez. akik tulipánhagymákkal a tarisznyájukban tértek meg hosszú útjukróL Batthyány Boldizsár ugyan hadvezérként örökítette meg a nevét. követek között szép számmal akadtak szenvedélyes kertészek is.kök. de ahogy aranyat se sikerült előállítani. amelynek környékén tulipánkert volt. ellenállóbb tulipánhagymákat. A 17. Virágoztatásra a 8-10 cm körméretű hagymák alkalmasak. a kisebbek a következő évben még nem virágoznak 65 .vagy laza talajokon érzi magát. akárcsak az aranycsinálás láza. Esztergom környékét török kertek borították. dekoratív kelyhei nemcsak a kertek. vagyonokat áldoztak. század utolsó évtizedében már nem volt ismeretlen növény a tulipán. Termelték és adták-vették a változatos tulipánhagymákat. A nyirkos. többek között az óbudai lőpormalmot. magas talajvizű helyeken a hagymája gyorsan elromlik. októberben kell elültetni. és főként Hollandiában dühöngött a "tulpománia". és hihetetlen áldozatokat hoztak a fekete tulipán előállításáért. század Európája a tulipántól volt hangos. az ő kertjében a 16. gyümölcsöt meghonosították nálunk. de a közterületek dísze is. virágot. 1637-ben törvénynyel vetettek véget a tulipánhagymákkal folytatott üzérkedésnek. vízállásos. homok.keverjünk még ezenkívül m2 -enként 50 gramm komplex vegyes műtrágyát is. és ezután minél mélyebben lazítsuk fel a talajt. Termesztése A tulipán a legkedveltebb és a legelterjedtebb tavaszi virágunk. Mindenütt megterem. Kanizsa várdombjának oldalát gyümölcsöskertek uralták. A tavaszi virágzást az előző ősszel kell előkészíteni. de legjobban a napos helyeken. Evlia Cselehi török utazó és író elragadtatással emlegeti a török kerteket. családok meggazdagodtak és tönkrementek a tulipánon. élénk színű.

a kisebbeket pedig még egy évre "ismétlő iskolára utasítjuk". hanem a virágszár csúcsát törjük le. A különválogatott apró hagymák is pihennek szeptemberig. hogy inkább a hagymájuk erősödjék. színeket. vagy összekeverjük a különböző fajtákat. A következő évben kikelő hagymákat ne hagyjuk virágozni. Később rakjuk · át a hagymákat lapos ládába vagy papírzacskó ba. és mélyen felássuk. ha a földből kiszedett hagymák már nem fehérek. de az el nem bomló takaróréteget a tél végén el ke távolítani. hogy közöttük 2-3 cm távolság legyen. majd a hagymákat az előre kihúzott. hanem "iskolába" kerülnek. A kiszedendő hagymák teljes behúzódását ne várjuk meg. a virágszárukat még bimbós állapotukban törjük le. tehát erősebb. Ekkor a veteményeskertben készítünk elő a számukra helyet: a földet megterítjük érett komposzttal.biztonságosan. A betelepített területet ajánlatos lombb náddal. új helyre telepíteni. szellős helyen szárítsuk meg őket. a nagyobbakat virágoztatásra használjuk fel. 66 . amikor a levelek már "megtér. mert az anyahagymák mellett fiókhagymák is "születtek". és\. A tulipánhagymákat célszerű három évenként fe/szedni. A kiszedett hagymákat 10-15 cm-es szárakkal kössük fajtánként kis csomókba. A hagymákat egymástól 15--20 cm távol ságra ültessük. a növény behúzódik. A ki-: sebb-nagyobb hagymákat válogassuk külön. A levelek behúzóctása után a hagymákat felszedjük. elsárgulnak. 5 cm mélységű árokba úgy vetjük el.semmi esetre se napos -. Elvirágzás után a tulipán level · fokozatosan elhervadnak. A virágok elnyílása után ne engedjük a magházakat kifej lödni. mert akkor esetleg már nem találjuk ~ meg a hagymákat a földben. és lehetőleg ne egyesével. hanem felületüket sötétbarna. Az időpontot akkor választottuk meg helyesen. Ezért. vagyi. és sérülésmentesen őrizzük őket a kiültetés idejéig. A hagymák 8-10 cm mélyen legyenek a földben csúcsukkal felfelé. szalmával vagy tőzeggel betakarni a talaj átfagyá ellen. hanem kis csopo tokba. hogy a magvak kifejlesztésére tá anyagot használjanak fel. nagyobb új hagy ma fejlődik a földben. megbarnulnak. és árnyékos . Ezek nem · alkalmasak közvetlenül virágoztatásra.· tek" (körülbelül júliusban) kezdjük meg a hagymák kiásását. A kertben nyáron a tulipánok helyért'. lehámló pikkelylevelek borítják. Így megkímél jük a hagymákat attól. (voltaképpen a behúzódon hagymák közé) egynyári virágo kat ültetünk.

nagy virágú papagájtulipánok.Sok gondot okoz a kertészkedöknek a tulipánvírus terjedése. Ez ellen leghatásosabban úgy tudunk védekezni. botanikai fajok. ún. vágásra a hosszú szárúak. 67 . majd januárban be visszük a szobába. hogy az elnyílott virágokat idejében letördeljük és elégetjük. Egyéb eljárások nemigen vezetnek eredményre. ahol kezdetben 8-12 · c-on tartjuk. A kertekben nagyon sokféle tulipánt ültetnek. középkoriak ( T . Ilyenkor azonos színü fajtákat ültessünk. kaufmanniana ) . éve lők közé a vad. majd a hőmérsékletet 18-20 · c-ra emelve virágoztatjuk ki a növényt. védett helyen a szabadban tartjuk. pompás virágukkal tünnek ki társaik közül. mert a vegyes színek nem olyan mutatósak. fosteriana ) úpusok. és árnyékos. amelyek erős szárukkal. Felhasz nálása Kiültethetjük a hagymákat ágyásokba a kert egyik kiemeit részébe. Ha szeptemberben cserepezzük be. A tulipánhagyma hajtatható is. nagy virágúak alkalmasak. Ezek között vannak nagyon korán virágzók ( T. S ziklakertbe. Ezen utóbbiak között nevezetesek a Darwinhibrid tulipánok. tarda) és későn virágzó ( T. A legbiztosabb a megelőzés: ha egészséges hagymát vásárolunk. Nagyon divatosak mostanában az elegáns virágalkatú liliomtulipánok és a rojtos szirmú.

azaz nem más. hogy milyen furcsálló szemekkel fogják teljesíteni kívánságát. holott . tankönyve stb.éppen nagyszerű termelési adottságaink miatt . fűszeres ételeket kezdik felváltani az emészthető fehérjében gazdag. kalódaszegény fogások. aminek addig van keletje. álunk többnyire tavaszi termény a fejes saláta. egészséges palánták szükségesek. Gyakori és bőséges öntözést igényel. mert az étrendileg igen értékes fejes saláfeltűnik tának egész évben az asztalon volna a helye . Ehhez jól fejlett. Táplálkozási szokásaink az utóbbi években örvendetesen korszerűsödtek : a nagyon zsíros. ételízesítő. Majd meglátja. mint savanyúság. A saláta azonban sehogy se akarja elnyerni a méltó helyét. Még mindig csak a húsételek kisérője . Vajon miért? ételdíszítőként 68 . az iskolás gyerek alaposan elhasználódott füzete. Nagy kár. Különös.16. sok szénhidrátot tartalmazó.étvágyke ltő. vitamindús előételnek kellene lennie. hogy a magyar nyelvben a saláta szónak valami lekicsinylő hangzása is van: saláta a sebtében összehordott írásmű. amíg az asztalon az uborkaN saláta. De próbáljon csak meg valaki e l őéte lként nyers salátát rendelni a vendéglőben. Fejes saláta A salátapalántákat növényoszlop oldalába is ültethetik.salátaként és egyaránt.

mert a fejek lazák lesznek. A tartós. szereti a gyorsan felvehető tápanyagokat. Később a sok víz már nem előnyös. külső levelei sötétzöldek. Gyökerei mélyen hatolnak a talajba. ezért a szerves trágyával és műtrágyával jól ellátott ágyásokban ajánlatos termeszteni. A könnyű. ami nálunk elég gyakori gyomnövény. tépő-. de eléggé alkalmazkodó növény lévén megél az agyagtalajokon is. laza. amelynek vastag erü. de nem túlságosan intenzív megvilágítást kedveli.1-7. Igen jelentékeny a C-vitamin-tartalma. ezért különösen ajánlatos a fogyasztása kora tavasszal. míg a belső levelek zsengék. század óta ismerik és fogyasztják. Nem árt tudni.a vízzel jól ellátott talajt kedveli. Kedveli a kissé lúgos (pH 7. endívia-.és mezeisalátával. amikor a szervezet vitaminkészletei kiapadóban vannak. A fejlődés kezdeti szakaszán 4-6 ·c-ot is elvisel károsodás nélkül. némileg durvább szövetűek. hogy az üvegházban vagy a fóliasátorban termelt fejes saláta vitamintartalma alatta marad a szabadföldiének. és maradjunk ennél.De térjünk vissza a fejes salátához.6) földeket. A fejes saláta őse a keszegsaláta. amelyek ugyancsak megérdemelnék. Sok karotint és B-vitamint tartalmaz.növény. de ők is már az egyiptomiaktól vették át. cikória. zöldessárgák vagy sárgák. ezért fólia 69 . különösen a hosszú nappal ok idején. ezért. Nálunk a 17. Termesztése Mivel a fejes saláta viszonylag kis gyökérzete hatalmas lombot kénytelen ellátni vízzel. de oldalirányban csekély területet hálóznak be. barna homoktalajok növénye. ezért lehet a palántákat ősszel a szabadba kiültetve átteleltetni.a fészkesek családjába tartozó . Melegben. A tápanyagigénye igen jelentős. hogy mind a kertben. amelyek hosszú ideig maradnak fejesek. Levelei szorosan egymásra borulva fejet képeznek. mind a családi étrendben nagyobb megbecsülésben legyen részük. A mai fejes saláta karógyökeret fejlesztő . A hideget kiválóan tűri.különősen a fejlődés kezdeti szakaszában . a kifejlett növények gyorsan magszárat fejlesztenek. ez esetben elhanyagolva botanikai és felhasználásbeli rokonságát a kötöző-. Ezért a termelésben azok a fajták váltak be. A soklevel ü fejes salátát Európában a görögök terjesztették el.

hogy a 3-4 leveles palántákat magasan kell ültetni.alatt is csak akkor érdemes a hajtatását megkezdeni. A növekedéshez az optimális hőmérséklet 16 ·c. hogy "alájuk fújjon a szél". akkor még három héttel korábban kell a magoknak a földbe kerülniük . hogy kezdetben hetenként többször kapjanak vizet a növények. A takaróanyagot tavasszal. esetleg fejtrágyázásra lesz szükség ahhoz. Kiskertbe n a fejes salátát szinte mindig palántázással terme/jük. A palántaültetésnek fontos és általános szabálya.és 15 cm tőtávolságra. sőt ha tűzdelt palántára van igényünk. akár a már megépíte tt fóliasátorba ültethetü nk tápkockás salátapalántákat.mihelyt a föld fagya kiengedett. hogy korai fejes salátát takaríthassunk be. akkor február közepén lássunk hozzá. akkor egy-két héttel siettethet jük a friss fejes saláta szüretjének időpontját.olyan hőmérséklete! tarthatun k. Ebben az esetben a magokat hidegágyba vagy szaporítóládába július 20. Ha valami ideiglenes fóliaborítást tudunk a kiültetett palánták fölé rögtönözni. és fölöttük a föld jól tömörítve legyen. A korai termelésnek egy másik módja a fólia alatti hajtatás. A fűtetlen fóliasátor alatt . Fontos az. A nagyobb fagyok beállta előtt a salátaágyásokat lombbal.célszerű szellőztetéssei . Ha magunk vetjük a magvakat. amikor a természetes világosság a napi 9-l O órát meghaladja. Akár ősszel kiültetett palántákr a húzhatjuk a fóliát. Ennél ügyelni kell arra. Lehet a fejes salátát ősszel is termeszteni. és a talajt kellőképpen ellehet munkálni. A palántáka t már március végén kiültethetjük . 70 . Erre mindig déltájban kerüljön sor hogy mire a nap lemegy. a fagyok elmúlta után el kell távolítani. hogy a palántákat az első fagy már begyökeresedett állapotba n találja. ami a saláta korai fejlődésének kedvez. Az öntözést úgy szabályozzuk. Ezután még talajlazításra. A legegyszerűbb és leggyakrabban művelt termelési mód a korai szabadföldi kiültetés. hogy elegendő napfény érje a palántákat. öntözésre. hogy a magvakat augusztu s végén vetjük el hidegágyba vagy szaporítóládába. hogy a magvak ne kerüljenek mélyre. de később hetenként csak egyszer öntözzünk. a leveleken ne maradjanak vízcseppek. mert így jóval rövidebb ideig foglalja el az értékes területet. A fejlett palántáka t október elején ültetjük ki a szabadba (például fiatal gyümölcsfák közé) 30 cm sor. Az áttelelő salátát úgy termesztj ük. lekaszált fűvel vagy komposzttal betakarjuk.

Felhasználása Fogyasztása nálunk nagyon id ényszerű: márciustól júniusig tart. és szeptember végére ismét fogyaszthatjuk a friss fejes salátát. akkor rendkívül gyorsan fejesednek. A fejes saláta szedését korán kezdjük meg. A termesztési módszerek mindegyikéhez rendelkezésre állnak a megfelelő fajták. az utolsó fejek felmagzanak! A hajtatott fajtákból 20-25 fejre. Ha gyakran öntözzük a palántákat. a sza badföldi ekből 15-20 fejre számíthatunk m 2 -enként. A salátavész és a salátaperonoszpóra ellen szükség esetén Zinebbel vagy Orthociddal kell védekezni . A fejes salátát többnyire nyersen fogyasztjuk. Nemrégen egy teljesen újszerű termesztési móddal ismerkedhettünk meg: a növényoszlopban való termeléssel. Egyikmásik háziasszony levest és főzeléket is készít b e lőle.szigorúan ügyelve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására. mert pl. A talajban élő és a gyökeret károsító lótetű. mégis számos veszedelem fenyegeti. spenót. A fejes saláta is alkalmas termény: a műanyag zsák oldalába ültetve szinte "salátafa" alakul ki. Ezeket ne cserélgessük. korai sárgarépa helyére. akkor újra szívesen vásárolják.táján vessük el. a hajtarási fajták nem alkalmasak átteleltetésre. zöldhagyma. Ha őssze l megjelenik a piacon. 71 . Jóllehet a fejes saláta rövid tenyészi dejű növény. drótféreg és bagolypille lárvája ellen a palánták kiültetése előtt kezeljük a talajt Galitionnal. körül ültessük ki az akkorra már betakarított zöldbab. mert mire a végére érünk. májusban tetőzik . és a palántákat augusztus 20.

Ezek között az egyik a vastag torzsájú.17. Darwin szerint egy változat vagy faj más változatokkal szemben felszaporodhat. a levélhónalj akban ehető mini káposztákat fejlesztő bimbóskel és a háziállatok által szívesen fogyasztott takarmánykáposzta mellett egy ilyen dudort képező forma is kialakulhatott? Sajnos erre a kérdésre a tudomány még nem tudott kielégitő magyarázato! adni. 23--79) korszakalkotó természettudományi ír le.és botanikai értelemben.és vöröslevelű fejes káposzta.. Valójában. a fodros levelű kelkáposzta. Karalábé A palántadőlés megelőzésére Zineb vagy Orthocid gombaölő szert szórjunk ki az ágyás talajára. az ugyancsak virágrózsákat hozó brokkoli. Vajon milyen okok idézték elő .persze ez nem gumó. és húsos gumót képez. hogy a káposzta ilyen formagazdag? Hogy a fehér. és a növénynek ezt a részét fogyasztjuk. sz. A mai karalábé (vagy kalarábé?) szára a föld felszíne fölött megvastagodik. T)linius (i. amelyek előnyt biztosítanak számára a J. amelyben a karalábé ősét ismerhetjük fel. pompéji káposz ta. de mi ennek az érdekében termeljük.munkájában hét káposztaformát 72 . és az t sekélyen kapáljuk be. a fehér virágrózsát fejles ztő karfiol. ha olyan hasznos tulajdonságokkal rendelkezik.

Lippai János. kis lombot fejlesztő fehér és kék héjú fajták alkalmasak. Nyáron viszont . szedjék és fogyasszák.téli eltartásra . 73 . E hasznos tulajdonság mértéke nemzedékről nemzedékre fokozódik. gyakori öntözést. könnyen megfőzhető. és a különböző életkörü lmények hoztak létre variánsokat. Sok vizet z'gényel. mind a víztartó képesség tekintetében. mert a gumója csak így marad zsenge. földdel is feltölesék a tömérdek torzsájáig. A karalábé nem tartozik az igénytelen zöldségfélék közé. amit viszonylag egyszerű körűlmények között. sőt kora ősszel is. mind vetésében. nyáron. a házak körüli kertekben az év különböző részeiben terme/jék. amíg létrejöttek a különféle termesz tett változatok. és így ír róla: "Caulirapi evel-is bajmolódás nem külömböz a' több káposzták bajmolódásátul. Így van ez a faj fennmaradása szempontjából hátrányos tulajdonságokkal is. Ez teszi lehetövé. szerény zöldségféléje a kiskerteknek.. A káposztafélék esetében valószínű. hogy a kiskertekben. Fólia alatti termesztésre a rövid tenyészidejű. guinója fejletlen marad. az alsó leveleit gyakrabban le-szaggassák. Ezeket az ember felismerte. Ne ültessük a karaláhét gyümölcsfák vagy más árnyéko t adó növények alá. A karaláhét termelh etjük fűtetlen fóliasátor alatt. és a földet is gyakrabban forgassák a torzsája körül. hogy öregbegyék a torzsája. és tovább válogatta a neki kedvére szolgálókat mindadd ig. mikor a torzsája nevelkedni kezd. ezért kevés talajból kénytelen felvenni a szükséges tápanyagmennyiséget. mert ez a fényigényes növény felnyurgul.létért folytatott küzdelemben." A karalábé azóta is megbecsült. Viszonylag kicsi a gyökértömege. a magyar kertészek bibliájának számító Posoni Kert című művének Veteményeskert elnevezésű részében már foglalkozik a karalábéval.a legrövidebb tenyészidejű zöldségfélék közé tartozik. Fokozot t a talajigénye mind a tápanyagtartalom. hogy az alapfaj eredendően változékony volt. Termesztése Akaralá bé-ha nem vesszük számításba a palántanevelésre fordítandó időt .a nagyobb tömeget adó fajták alkalmasak. a kezdők is nehézség nélkül meg tudnak termelni. de palántázhatjuk szabadföldi ágyakba kora tavasszal.. s' mind ültetésé ben . amelyek felfokozódása végül a faj kipusztulásához vezet. Ezeket célszerű ültetni korai termesztésre is.

Ha tápkockában vagy tenyészedényben nevelték elő őket. és gereblyézzük be. Csak megbízható helyről vásároljunk palántát. A palántá k nappal 8-JrC.olyan hatás éri. akkor csak a lombja növekszik. és a talajban levő vizet meg tudjuk őrizni a növények számára. tevékenységünk sikere nagymértékben függ a palánták minőségétől. amelynek következtében később felmag zik. A karalábé jól beilleszthető a vegyes termelési rendszerekbe. de erőteljes. éjjel 4-8 oC-on növekednek a legsebesebben. a fiatal. de a gumója fejletlen marad. sötétzöld levelű palánták a jók. A téli e/tartásra szánt karalábé termesztése május-júniusi magvetéssei kezdődik. szükséges. Ahhoz. illetve tartsuk zártan a sátrat. Orthocid) előzhetünk meg. hogy a gyomok nem konkurálnak növényeinkkel.on. A kiültete tt palántákat rendszeresen kell öntözni. amelyeknek a főterménye a paradicsom vagy a paprika. hogy a rendelkezésünkre álló helyet a lehető legjobban kihasználjuk. mint a koraiaké. akkor még néhány napig ajánlatos kiültetésük előtt edzeni a palántákat: szabadban . A jól fejlett palántákat már április elején kiültethetjük a zöldségeskert jól előkészített ágyásaiba is 30 x 25 cm sor. és nem fejleszt gumó t. hogy a külső hő­ mérsékletnek megfelelően szellőztessünk.a fagypont közelében . A fólia alatti hajtatás február közepén történő magvetéssei kezdődik. a napfényen tartani és keveset öntözni. A szereket közvetlenül a palánták kiültetése előtt szórjuk ki a talaj felszínére. A palántákat négy-öt hetes korban ültetjük ki 40 x 20 cm távolságra. Egy ágyásban megfér a hónapos retekkel. Mire ezeknek a palántái megerősödnek. annál biztosabb. Ha viszont túl magas a hőmérséklet. hogy ezt a hőmérséklete! tartsuk. A kiültete tt palántákat gyakra nfenyeg eti a palántadőlés. Bármikor termeljük a karalábét. hogy a talaj felszíne sohase száradjon porossá. mégis érzékeny a hőmérséklet változásaival szemben: alacsony hőmérsékleten. minthogy ezeknek a növényeknek a lombja és a gumója is testesebb. A magvetéstől számított négy hét múlva lehet a palántákat a fűtetlen fóliasátorba kiültetni 30 x 15 cm távolságra. Palántázhatjuk azokba az ágyásokba is. amit már korább an elvetettünk. Minél gyakrabban kapálunk. elfogyasztottuk. zömök. amit a talaj fertőtlenítésével (Zineb. Ajánlatos egyszer-kétszer fej- 74 .és tőtávolságra. illetve a tojásgyümölcs lesz. akkorra a karaláhét már kiszedtük.Bár a hőigénye nem nagy.

A növényeket gyökerestül húzzuk ki a talajból. a késői fajták akkor a legízletesebbek.trágyázni is akár könnyen oldódó műtrágyákkal. Felhasz nálása A karalábé azért fontos növény. a késeieknél 2 kg körül van. Ennek felhasználható gumótermése a koraifajtáknál J kg. de készül belöle főzelék. mert egész évben használjuk: a húsleves nélkülözhetetlen kelléke. Minthogy a gumók egy idő múlva menthete tlenül elfásodnak. A nagy leveleket letépjük. amikor agumóik átmérője eléri a 6-8 cm-t. A levelektől és a gyökérzetüktől megtisztí tott gumókat veremben . ősszel termelt növények a legmegfelelőbbek. a gyökeret pedig metszöollóval ' vagy éles késsel levágjuk. ami nem megy nehezen. akár lombtrágyákkaL A koraifajt ák akkor szedh e tők. feledkezz ne ásáról átválogat gumók időnkénti ·c 75 . és elkészíthető töltve is. pincében. Erre a célra a nyár végén. hiszen a karalábénak nincs nagy gyökérzete. nem fás karalábé az utóbbi években ismét a finom zöldségek köz é sorolódik . A karaláhét nem szokták tartósítani. ezért egyszerre nem érdemes sok karaláhét palántáz ni . Egy m2 termőterületen 10-15 növény betakarítására számítha tunk. Annál fontosabb eljárás a téli tárolása. amikor a gumóik 8-12 cm átmérőjűek. ten és 90-95% relatív légnedvesség ünk meg. vegyes finomfőzelék. hömérsékle~ fagyment es kamrában lehet jól eltartani 0-4 A betárolt mellett. A zsenge. A fejlettebb gumójú növényeket fokozatosan szedjük.

Pán. sípot jelent. halványlila virágú. apró. muzsikálták fiatalok és vének S a harminca s évek derekán. hogy túl sokszor emlegették a tavasz és a szerelern szimbólumaként. telt virágú. És nem véletlen. és helyükön elszaporodnak a köz5nséges. illatos virágú növény kertjeink. a 76 zeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát . A szívós munkával kinemesített.énekelték. Az utóbbi évtizedekben indokolatlanul elhanyagoltuk. Latin neve (Syringa) a görög syrinx szóból ered. Így szebb lesz az orgonabokor a nyár folyamán és a magvak beérlelésére nem használ fel tápanyagot. .. Az orgona nevének kanyargós története van. hogy az akkor páratlan népszerűségre szert tett dal éppen az orgonáról szólt. udvaraink egyik legelterjedtebb. laza bugájú. Orgona Az e/nyílott virágbugákat vágja le.18. hiszen ez a májusban nyíló. ami csövet. amiben talán annak is része volt. " . A görög mitológia szerint Syrinx nimfa. különleges színü orgonák lassan a feledés homályába merülnek . amelyek jószerivel csak zárósövénynek alkalmasak. legismertebb virágzó bokra. igénytelen. dúdolták. és a bódító orgonaillatot is "pacsulin ak" érezte a légiesebb illatokhoz szokott orrú ember. sarjról származó bokrok..

mert Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az 1807-ben megjelent Magyar Fű­ vészkönyben még liiának nevezte a mai orgonát . Napos. terjed. hogy az erdők szegélyét. ahol csak 77 . meszes. és onnan került Törökországba. A név elég lassan nyert polgárjogot. me/eg fekvésben virágzik a leggazdagabban. Igazi "virágkorá t" a biedermeie r korban élte.a magyar orgona név. Mostanában.a francia elnevezése (lilas) után -. udvarokon .kergetni) ebből a nádszálból készítette közismert sípsorát. fajtája és kultúrválto zata egy kertből se hiányozhatott. Csak a 16. parkokban az első pionírbokor. amikor számos faja. alacsony törzsü fává is nevelhető. napos domboldalakon is megél. mert csak sokára vált ismertté. agyagos talajon érzi magát a legjobban. században figyeltek fel rá az ott járó kutatók. Bátran ültethetjük épületek mellé is olyan helyre. feltöltött kertekben. Erősen őrizhették a szép virágú cserjét. A rettegett hangú Pán (aki puszta hangjával egész hadseregeket volt képes vakrémülethe-p ánikba. és a talaj nedvességét mohón veszi fel. amikor hajlamosak vagyunk a régi divatok felelevenítésére.némi áttételezéssei . sittel. az orgona hazánkban nem őshonos növény. a domboldalakat is ellepi gyökérsarjaivaL A törmelékkel. ezért egy jókora orgonasövény közvetlen közelében a növények főként nyáron . Bármilyen furcsa. talán az orgona iránti nosztalgiánk is fel· ébred. de a sivár. de céltudatos metszéssel kecses. Árnyékos helyen idő előtt felkopaszodik. amely a templomi hangszer sípjaira utal. és nem virágzik.sokat szenvednek a szárazságtól. Valószínűleg a Balkán-félszigetről származik.kecskelábú és kecskeszarvú pásztoriste n elől menekülve. Kedvező körülmény ek között annyira sarjadzik. de ez a névhonosítás nem bizonyult eredményesnek. Dúsan elágazó gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talaj felszíne alatt. Termesztése A közönséges orgona 2-4 méter magas cserje. ijedtében karcsú nádszállá változott. Főleg a tavaszi nedvbőség idején hasonló sípokat lehet fabrikálni az orgona vesszőiből is. Valószínüleg innen származik . köves. Jó minőségü. a szultán udvarából hozott orgona először 1589-ben virágzott Busbecq követ bécsi kertjében.

az lehetőleg ősszel ültesse el a kertjében új szerzeményét. Aki különös gondot fordít arra. Oltás után a vadhajtásokat folyamatosan el kell távolítani a töröl. kevésbé tetszetős virágokat nyitó bokrokat tavasszal át lehet oltani (párosítással. hogy a virágokat hosszabb-rövide bb szárral levágják a bokorróL Ha azonban nem a vázában. A bokrot már az első években is metszeni kell. A metszésnek ezt a módszerét minden évben felváltva alkalmazhatjuk. 78 . Az igényesebb kertészek azonban magról nevelt. és csupán az életképesebb vadsarjak fognak virágozni. A száraz virágbugák elcsúfitják a bokrot. és ha a növény a magok beérlelésére fordítja az energiáit. Az idős. és némi trágyázással is gazdagítani a földjét. A metszést voltaképpen már azzal elvégzik. Az orgona rügyei ugyanis nagyon korán kezdenek duzzadni.néhány órán át süti a nap. esetleg fagyalmagoncokra szemzik a nemes fajtákat. A keletkezett sarjakat rendszeresen messük ki. hogy az egyik ágat rövidre messük. A korábbi alvószemzés rendszerint kihajt. A fiatal növényt ajánlatos néhányszor alaposan megöntözni. mert az alany már nem adja fel a héját. Így a hosszú vesszőkből a következő évben virágot kapunk. Noha az orgonának vannak betegségei és kártevői. az alkalmazza a váltómetszést. a talaját a gyomoktól tisztán tartani. míg a rövidebb vesszők hajtást fognak nevelni.fiatal orgonanövényekre. ezért a tavaszi ültetés kockázatos lehet. Aki nemes orgonacsemetét vásárolt. akkor a következő évben gyengébben fog virágozni. rendszeres vegyi védekezésre nincs szükség. nehogy azok elnyomják a nemesített tövet. a másikat pedig hoszszabbra hagyjuk. hanem a kertben kívánunk örülni a szép orgonabugáknak. Az orgona jellegzetesen villás elágazású bokor. magas vízállású helyen azonban ne is kísérletezzünk a telepítéséveL Az orgona legegyszerűbb szaporítási módja a sarjak ültetése. akkor e/virágzás után a virágzat maradványait vágjuk le. hogy orgonabokrai szépen virágozzanak. Az idősebb orgonabokrok jól tűrik az ifjítást. Ennek a legjobb időszaka a július közepe. A nemes orgonafajták feltöltéses vagy közönséges bujtással is szaporíthatók. A bokrok rendszerint a harmadik évben hoznak először virágot. Hideg talajú. a későbbi pedig sikertelen marad. héj alá oltással vagy kecskelábékezéssel). tehát mód nyílik arra. mert különben felkopaszodik.

Mindez bizonyára a fehér orgona erős illatával függ össze. hogy virágos bokrával ékesítse a kertet. rózsaszín. és csak másodrendű dolog az. Alkalmas a rézsűk megkötésére is. hogy rövidesen meghal az a beteg. hogy felbomlik az eljegyzés. hogy a vágott orgonacsokor az otthonok tartós vázadísze. Különös. A körültekintő kertész okosan gazdálkodik a különbözö színű orgonákkal (egy bokor ágaiba is szemezhetünk eltérő színü fajtákat). hogy a fehér orgonával kapcsolatban mennyi babona született: az angolok azt tartják.Felhasz nálása Az orgona elsőrendű szolgálata. hogy a többi színének a szépsége. 79 . kék. élénksége jobban kiemelkedjék. Atláthatatlan élősövényt lehet az orgonából nevelni rendszeres nyírással vagy nyírás nélkül. A régi oroszok meg úgy vélték. a lila. ha a völegény fehér orgonát ajándékoz a menyasszonyának. Nagyon mutatós. a fácskának nevelteket pedig szaliternövényként a gyep be vagy a kert valamely kiemelkedő pontjára ültethetjük. akinek a szobájába fehér orgona került. amely egy időben virágzik vele. A kis termetű orgonabokrok a sziklakertekben kaphatnak helyet. Az aranyeső (Laburnum) lecsüngő. ha az orgona mellett olyan más cserje áll. sárga virágfürtjei például pompás formai és színkontrasztot adnak a lila orgonáknak. bíborlila fajták közé fehéret is csempésznek.

. Szívesen választottam a E 19. század latin-magyar szótáraiban az omphacium magyar megfelelője az egres. egresnek .. bben a könyvben arra vállalkoztam. Az éretlen és a savanyú gyümölcsöket ősi idők óta sokféleképpen használják: a patikusok gyógykenőcsöket. és egy kissé visszanézni a múltba. Ad vocem: egres. büszkének. hogy a bogyósgyümölcsűeknek ez a Hamupipőkéje a jelenleginél nagyobb figyelmet érdemel. gyümölcssajtot készítettek belő­ lük. Nem érdektelen röviden elidőzni e szó eredeténél.19. mert az a véleményem. A 16. hogy 52 kerti növény portréját vázolom fel. Szükség esetén a védekezést a szüret után is folytatni kell. piszkének. S zikszai Fabricius Balázs 1590-ben megjelent nevezetes No80 . Plinius szerint egy bizonyos omphaciumo t éretlen szőlő­ bogyókból állítottak elő. a háziasszonyok és a szakácsok levest. K öszmé te Az amerikai köszmételisztharmat ellen idejekorán kell permetezni. ami valóban igen hasonlatos az éretlen szőlőbogyókhoz. A legtöbb népies neve a köszmétének van. mártást. Mondják pöszmétének. héten termények közüla köszmétét a hét terményéérő nek. Ez utóbbit a görögök és később a rómaiak is omphacium néven ismerték.

főleg szakszövetkezetekbe tömörült kistermelők a köszmétét.a szőlőéhez. Addigra szerencsére megismerték az oltványszőlők telepítésének technikáját. ha minden kertben volna belőle néhány bokor vagy fácska. Legjobban a savanyú kémhatású talajokon díszlik. ezért elviseli. de jó lenne. hogy az egres szó a latin agrestisből származik. ami mezeit. az állandó. A hivatalosan használt köszméte név szláv eredetű. Most Debrecenben és környékén termelik. A könnyen kiszáradó. mert ez a magyar kertek legkorábbi gyümölcse. amikor a filoxéra (1875-ben jelent meg) elpusztította a szőlőket. és a kis gyümölcsökkel megrakott fák a -3. Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs című könyvében úgy véli. mély árnyékot azonban nem szereti. De nemcsak a növénynévnek. és 300 holdas területről nagy mennyiséget szállítottak Németországba és Angliába mindaddig. Ez a szó került be az olasz (gresso) és a francia (groseille) nyelvbe is. -4 oC-os fagyokat is elviselik. és bőségesen áll a rendelkezésére tápanyag. A kemény téli hidegeket jól tűri. és tönkretette az ültetvényeket. amíg az Amerikából származó köszmételisztharmat ( 1908) megjelent. Ezeket oltással állítják elő a faiskolák. Nem is különösebben fényigényes. A nagy me/eget viszont nem kedvelik. Akkor kezdték el nagyobb mértékben termelni. A lisztharmatnak 81 .immár hazai földön . amelyek a 80-l 00 cm magas fácskákat aranyribiszke (Ribes aureum) alanyon nevelik meg. egyszerűbb és könnyebb a metszésük és a szüretelésük. és újra szőlővel népesültek be a hegyoldalak. de termelésének története is kapcsolódik . hogy más gyümölcsfák közé ültessék. A magas törzsű köszmétefácskáknak sokféle előnyük ismert: könnyebb a talajukat megművelni. Tudományos neve. Termesztése A köszméte az igénytelen gyümölcsfajok közé tartozik. Házikertben legcélszerűbb törzses csemetéket ültetni. ahol jó a vízellátás. vékony termőrétegű területeken nyaranta többször is alaposan meg kell a bokrokat öntözni. mert az lombhullást és gyümölcsperzselést okoz. a grossuiaria is innen eredeztethető. Ekkor a szentendrei domboldalakat köszmétével telepítették be. vadat jelent.menclatura című szószedetében is megállapítható az omphax és az egres szó azonos jelentése.

ha bőséges termést is viselnek. ezért arra kell törekedni. Növényünk nem különösebben igényes a trágyázásra.Telepítésének legjobb időszaka ősszel. hogy a korona megújulhasson. Ezért az összefüggő. mint a talaiszinten levő bokoré. hogy a kertben jól mutat a csinos.és a gyakorlatlan kapálóval szemben. Igen fontos és nagy figyelmet igénylő munka a köszméte tavaszi metszése.kénsavas kálit (kálium-szulfátot). A köszmétét rendszeresen kell permetezni a lisztharmat 82 . Különösen kell ügyelni arra. A köszméteakárcsak a többi bogyós gyűmölcsű növény. Nem utolsó dolog az sem. és használjunk . hogy levegős elrendezésben minél több ilyen termő­ rész legyen a fácskán. A talajművelés a törzses fácskák között nem okoz különösebb gondot. és eredményesebben megvédhető. hogy a törzset a kapával ne sértsük meg. Egy-egy fácskának másfél m 2 tenyészterületre van szüksége. a lomb lehullása után van. támasztékkal kell ellátni. Az egyesével álló köszmétefácskák legjobb támasztéka a karó. mert akkor a növényen farontó gombák telepedhetnek meg. ezért kíméljük meg a kálium-kloriddal (50%-os kálisó) való trágyázás tól. de az előtörő vadsarjakat is kipusztítja.lehetőleg az egész kertben .a magasan. akkor a korona alatt egy sor huzalt feszítsünk ki. Ezért a metszést a ritkítással kezdjük. ezért tavasszal ne ültessük. hogy nemcsak a gyomokat. amelyek olykor elég nagy számban törnek elő a tő közelébőL Ezeket nem a talaj felszínén. Minthogy a köszméte korán fakad. hanem mélyebben kell elvágni. levegős körűlmények között levő korona jobban ellenáll. de meghálálja a gondoskodást. míg a gyengébb vesszőket rövidre kurtítjuk. különösen.sértetlenül hagyja a köszmétefácskák törzsét. nagyobb köszmétésekből nem űzhetjük ki a Gramoxone nevű gyomirtó szert. A viszonylag vékony törzsű fácskákat. filigrán alkatú köszmétefácska. Ha a fácskák sorban állnak. Különösen a káliumhiányra érzékeny. mert különben még több sarj fog előtörni. amelyek az egész növény idő előtti pusztulását is okozhatják.igen érzékeny a klórra. és ehhez rögzítsük az ágakat. és ezt a levélszél száradásával jelzi. A termőrészeket kissé visszavágjuk. amelynek használata azzal az előnnyel jár. Minthogy az egy-két és hároméves galylyak hozzák a legszebb gyümölcsöket. hogy a lisztharmattal fertőzött vessző­ végeket eltávolítsuk. A metszéssel egyidejűleg kell eltávolítani a tősarjakat. arra azonban nagyon kell ügyelni.

Fajtái közül a Paliagi óriás.15 % -os oldata. zamatos. Az érett köszmétebogyók mélyhütésre igen alkalmasak. Ilyenkor az íze fanyar. A kiemelkedően jónak talált növényekről magunk is szaporíthatunk újakat. akkor a fácskán maradók még szebben fejlődnek ki. A rovar kártevők ellen csak fellépésük esetén kell védekezni. a Zöld óriás. hogy csúcsa a talaj felszíne fölött maradjon. de most újra felfedezett és olcsó mész kénlé. hanem csak az éretteket. aKarathane 0. mert hosszú ideig megmarad a bokron. áttetsző .1 % os és később a Chinoin-Fundazol 0. tetszetős gyümölcsöt fogyaszthatunk. A szedésével nem kell sietni. gyümölcslé készíthető belőle.augusztus végén. Ha a gyümölcsöket nem egyszerre szüreteljük le. hanem. Erre a célra nagyon alkalmas a sokáig mellőzött. kompót. kedvező körülmények között. Ha megvárjuk.rendhagyó módon nem tavasszal. szeprember elején végzünk. ha egymás közelébe különböző fajtájú fácskákat ültetünk. amíg a bogyók (álbogyók) teljesen megérnek. amelyet. de azért kitünő mártás. 2-3 kg termést várhatunk. Ezt csak meggyökeresedés után távolítjuk el az anyatöröL Egy fácskáról. Ennek egyik módja a dugványozás. dzsem. ezért kielégitő termésük csak úgy lesz. A köszmétefajták többnyire önmeddőek.ellen. 83 . a Szentendrei f ehér és a ritkábban elérhető Gyöngyösi piros ajánlhatók a házikertbe. Felhasz nálása A köszmétét rendszerint félérett állapotban szüretelik. akkor kellemesen savas. Ennél is egyszerűbb a kora tavaszi porbujtás: egy érett vesszőt úgy rögzítünk a földben.

l se tudom képzelni. Lehet.a gumóival együtt. kikotorták az urak a tűzből a gumókat. hogy korai és jó termést szüretelhessünk. de lehet. hűvösebb klímájú vidékein. a fehér virágait és a zöld bogyóit. Mexikóban. hogy miképpen táplálkozhatott Európa népessége a burgonya megjelenését megelőző időszakban. kikapkodták. Nosza. Amerika bennszülött lakossága több ezer éve termeli az Andok magasabb fekvésü. Ekkor valaki mérgében a nyitott kandalló parazsába hajította az egész növényt . sőt a bogyók fogyasztása fejfájást és gyomorgörcsöket is okozott. hiszen a növény gumója kétszáz éve egyike a legfontosabb alapélelmeknek. Rövid idő múlva kellemes illat terjedt el a teremben: a sülő krurnpli illata. később a friss hajtások többszöri f eltöltögetése a biztosíték arra. és élvezettel fogyasztották el az omlós. A főurak kóstolgatták. Burgonya KiűZtetéskor a z ömök csíra. és bizony nem találták ehetőnek. a lombját. Amerika felfedezése után került el Spanyolországba.20. Peruban és Chilében. hogy megtörtént. hogy csupán legenda: a spanyol királyi udvarban az amerikai útjukról éppen akkor visszatért hajósok bemutatták az előke lő társaságnak a burgonyanövényt. E 84 . és valószínüleg még sokáig az is marad.

ahonnan először Portugáliába és Itáliába került.ahol pityókának nevezik. A továbbiakban mi is csak a korai újburgony a termesztésének rövid összefoglalását adjuk. Legcélszerűbb. és csak Il. a burgonya termesztésére csak korlátozottan alkalmasak. felhasználva a gépesítés és a kemizálás minden lehetőségét. és az ennek hatására bekövetkezett éhínség kedvezett a burgonya elterjedésének. Nagyon fontos a talaj humuszállapota. Azóta van becsülete a burgonyán ak a királyi palotákban és a legszegényebb emberek hajlékában. Józsefuralkodása idején. hogy egy váratlanul érkezett vendég ellátásához ne kelljen a piacra szaladni krumpliért .és éghajlati igényei elég pontosan körvonalazhatók. A korábban kisparcellákon termelt burgonya ma egyike a fontos szántóföldi növényeinknek. A tavasszal lassan felmelegedő nehéz agyagtalajok. mert képes alkalmazko dni az adottságokhoz.8-6.finom csemegét. ha a korai burgonya megterem a kertben. A kiskertekben fokozatosan háttérbe szorul. finom zöldségféléknek. A hiteles történelem szerint Chile meghódítása után. ha ezt nem az előző évi termésből 85 . Termesztése A burgonya optimális talaj. legalább annyi. évi éhínség után barátkoztak meg vele. kedvező számára a gyengén savanyú (5. hogy helyet adjon az ún. de mégis szinte mindenütt megterem.csak az 1815. a 16. A 17.T avasszal csak érett istállótrágyát vagy komposztot keverjünk 2 a talajba. amelyeknek rossz a vízáteresztő képessége. Nálunk sem fogadták valami nagy lelkesedéssel. 1770-ben kezdték el termeszteni a Felvidéken. Erdélyben . amelyet 80--100 ezer hektár területen termesztenek nagyüzemi módszerekkel. Legjobban a könnyű. homokos vályogtalajt kedveli. A tavaszi sekély talaj-előkészítéskor m -enként 100 gramm vegyes műtrágyát is használjunk. század elején több évben igen silány gabonatermést takarítottak be Európa-sz erte. század végén és a 18. Ezért a burgonyát a kertnek ősszel istállótrágyázott ágyásaiban termeljük. amely korán felmelegszik. Az újburgonya termesztéséhez az apró gumók alkalmasak. század 60-as éveiben hozták magukkal a spanyolok hazájukba.5 pH-jú) talaj. Változatlanul kellemes dolog azonban. Bár a talaj kémhatásának nincs különösebb jelentősége.

de később az öntözés igenjótékonyan segíti agumók kifejlődését. ezután . A jó vetőgumó átmérőjű. Az ültetésre rendszerint április közepén kerülhet sor. Két-három hét múlva megjelennek a talaj felszínén a friss hajtások. Ha a friss hajtásai elfagynak. Ahol lehetőség van rá. Az előcsíráztatásra a 12-15 oc hőmérsékletű helyiségek alkalmasak. Ezeket két-három ízben töltögessük fel úgy. mert a burgonya fagyérzékeny növény. ép vetögumót elöcsíráztatjuk. A töltögetése a virágzás kezdetéig be kell fejezni. ezért óvatosan kell szedni. 3-6 cm 86 . ott öntözzük a korai burgonyát. ha az elvetett területet fóliatakarással látjuk el. A lyuggatott fólia alatt a burgonya életfolyamatai annyira felgyorsulnak. hogy fölöttük 10 cm vastag talajréteg legyen. hogy a gumók mintegy két héttel korábban szedhetők. ezekbe helyezzük az előcsíráztatott gumókat egymástól 35 cm-re a csirájukkal felfelé. a másodiknak 82-86 nap a tenyészideje. hogy a hajtások mellé friss. Ilyenkor a gumók héja még foszlós. nyirkos föld kerüljön. és egymástól 70 cm távolságban készítünk (egy ágyásban két) barázdát. hogy kiültetéskor a gumókon 2 cm-nél nem hosszabb. a hűvös környezet. hogy a meleg és a sötétség a csírák növekedését segíti. mert ezzel a tenyészidőt mintegy két héttel lehet lerövidíteni. a virágzásig ugyan elegendő a talajban tárolt nedvesség. az elsőnek 78-82. a fény és a levegőáramlás viszont gátolja. és rajta 5-8 rügy található.2%-os oldatával kell permetezni. Érdemes tudni (már csak az étkezési burgonya téli tárolása érdekében is).válogatjuk ki. Ilyen az Astilla és a Pierwiosnek. akkor még számíthatunk a regenerálódásra. A felszedést többnyire június elején kezdjük meg.le kell szedni. vastag csírák legyenek. A kiskerti. korai termesztésre a rövid tenyészidejű fajták alkalmasak.lehetőleg borús. Az egészséges. mert az ezeknél hosszabb csírák a szállítás és a vetési munka közben biztosan letörnek. A cél az. A fólia május közepéig maradhat az ágyás fölött. és 10-20% többlettermé st lehet elérni. Ezután úgy takarjuk be őket. Siettethetjük a növények fejlödését. esős napon . Az ősszel mélyen felásott vagy megkultivátorozott talajt most csak sekélyen lazítjuk fel. de a termés mindenképp en csökken. A burgonyabog ár rágása ellen a korai burgonyavetést Ditrifon vagy Sevin 0. hanem megvásároljuk.

a burgonyaleves és a burgonyafőzelék . amelyek hurgonyából készülnek és nélkülözhetetlen fogásai a magyar konyhának. ezért rnindig annyit kell felszedni. A korai burgonya nem tartható el huzamosabb ideig. 100 gramm kenyér 1030 kJ-t (250 kalóriát) tartalmaz. A betakarítás június közepére befejeződik. vagy kissé későbbre halasztjuk a szedést.hogy minél kevésbé sérüljenek meg. . amikor az áruk még magas. Inkább korán kezdjük meg a szedést. mint megkésve. és a talaj is elgyomosodik.nagyon kedvelt ételek. hogy korán akarunk-e apró burgonyákat felszedni. amikor a gurnók már fejlettebbek. 87 .d termésátlag egy bokor alól 600 és 1200 gramm között ingadoz ik. amennyit a család elfogyaszt. de azért ne féljünk tőle. [Összehasonlításul: 100 gramm rizs 1520 kJ-t (370 kalóriát). azaz szénhidrátot tartalmaznak. a kálium. mert akkor elveszítjük a terület másodhasznosításának lehetősé­ gét. de a burgonya ára már csökkent. mint a krokett. A gumók 12-14% keményítőt.] Ezzel szemben jelentős a C-vitamin-. de 100 gramm burgonya csak 350 kJ-t (85 kalóriát) képvisel. de vannak olyan "elegáns" burgonyaételek is. Se szeri.és a tojással egyenlő biológiai értékű fehérjetartalma is. Akadnak közöttük nagyon hétköznapi . mert a burgonya kaláriatartalma alacsonyabb a többi tápláléknál. Felhasználása Magyarországon egy főre átlagosan évente 60 kg burgonyafogyasztás jut.de általam és nyilván Olvasóírn által is . mint a paprikáskrum pli. se száma azoknak az ételeknek. a felfújt vagy a püré. Az persze már gazdasági számítás kérdése.

amelyek termelését nemrég kísérletezgettük ki. a borsószalma pedig a juhok legértékesebb téli takarmányának számított. A lakosság étrendjébe n a sárga. se a diákintézményekben . a fejes káposzta. a gumós köménynek és a többi finomságnak. a paprika járta. hogy se a családi konyhán. jóízű. hogy a nyers paradicsom ct is meg lehet enni. de a katonaságnál se örvendett valami nagy népszerűségnek.21. hántolt "felesborsó" szerepelt. Apám úgy mesélte. ennyire változnak a zöldségfogyasztási szokások! Egy emberöltővel ezelőtt az én falumban a mai friss zöldségek közül csak a zöldbab. fejtett zöld- M 88 . a zeller. de korántsem dicsekedhetünk azzal. mert a f elszínesen vetett borsót kiszedik a földből a galambok és a varjak. a patisszonnak. hogy fogyasztásuk a mai napig általánosan elterjedt volna. Zöldborsó A magot mélyen vessük. a cukkininek. A borsót persze ismerték. A hüvelyeket minél előbb kezdjük el szedni. az uborka. de elsősorban mint takarmánynövé nyt. a brokkolinak. a kínai kelnek. A könnyen emészthető. a póréhagyma. a spárga? És a nevét se ismertük a bimbóskelnek. hogy az emberek az első világhábor ú orosz hadifoglyaitól tanulták el. de valljuk be őszintén. amelynek a magja kitünő tejtermelő abrakja volt a szarvasmarháknak. De hol voltak akkor még a karfiol. a tojásgyümölcs.

de nálunk nem terjedt el.borsó csak a 30-as években kezdett "népélelmezési eikké" emelkedni. hogy az egyik Afganisztán. Az utóbbi években külföldön gyorsan terjednek. töppedt. jó táperőben levő vályogtalajokon díszlik. hogy magjuk éretten sima. Magját megpörkölve kávépótlóként használják. Hosszabb tenyészidejűek. illetve a kötődés idején is ellensúlyozzuk öntözéssel a szárazságot. meszes. 3. Legjobban a mélyrétegű. 89 . Vízigényes növény. Innen került mindkét faj a Földközi-tenger környékére. Fajtái közül a legismertebb és legkedvelteb b a Rajnai törpe vagy más néven Petit Provencal. Homokon. A kezdő kertészek első termelési sikerélménye rendszerint a zöldborsóhoz fűződik. A csicseriborsó (Cicer arietinum L. hogy a hüvelyük is ehető. Az egyiptomi ásatások során a Nílus-deltájából 4000 évesnek becsült borsószemek kerültek elő egy raktározókosárbóL A középkorban mindenütt termesztették. Talajban nem válogat.) csak távoli rokona a közönséges borsónak. de megél öntözés nélkül is. (A magyarhani szerető köznyelv ezt nevezte el Petiborsónak. Ezek általában rövid tenyészidejűek. A cukorborsóknak az a jellegzetességük. A nálunk jelenleg termelt zöldborsófajtákat három csoportba soroljuk: J. nem töppedt. A borsónak két őshazája is volt. mégis megköveteli és meghálálja a nitrogén. V avilov azt állapította meg. A kijejtőborsók jellemzője. tehát a gyökerén élő baktériumok közbejöttével gyűjti a nitrogént. Ha azonban az elvetett magvak csírázását öntözéssel segítjük elő. és a virágzás. és az írásos emlékek kisebb magvú "mezei" és nagyobb magvú "kerti" borsókat különböztetnek meg. ahol a görögök és a rómaiak már fontos gazdasági növényként tartották nyilván.) 2. akkor bőséges hüvelyhozamra számíthatunk.és a foszj át-műtrágyát. Jóllehet a borsó a hüvelyes növények közé tartozik. A velő­ borsók hosszabb tenyészidejűek: magjuk felülete ráncos. Indiában elsőrendű fontosságú néptáplálkozási cikk.a szélveréstől kell védeni.különösen. ha száraz a tavasz . a másik Abesszínia területén volt. Termesztése A zöldborsó termesztése nem követel különösebb szakértelmet és felszerelést.

hogy pontosan. Tartós szárazság esetén szükség lesz egy-két alapos öntözésre is. A folyamatos. Ennek az ellenszere az. akkor a szezont valamivel meg lehet hosszabbítani. héten már szedhetők. A nagy me/eget és azzal együtt járó vízhiányt azonban együtt nem viseli el a borsó. . Védett helyeken az Expressz borsót már novemberben elvetik. amelyekben a borsó levélkacsaival jól meg tud kapaszkodni. Ha a kifejlett hüvelyeket leszedjük. és a kikeit növények 4-5 ·c-os fagyot is elviselnek. A vetés általános időpontja február vége. és ez csökkenti a termésmennyiségüket. és a magvetést télre lombbal védik a nagy hidegektől. és a nagyobb gyomok kihúzkodásával egészítjük ki. mert a borsó nem csavarodik reá! A kikeit magvetést mielőbb kapáljuk meg. ha elfagytak. később újra kihajtanak. az alacsony növésűeket sűrűbben. A madárkár ellen fóliatakarással is védekezhetünk. Ezért a soraikban szúrjunk le elágazó gallyakat. akkor a földben is megkeresik a többit. gondosan kell vetni. A legrövidebb tenyészidejü fajták a vetéstől számított 10-12. nehogy egyetlen szem borsó is a felszínen maradjon. és a szedést három szakaszban bonyolítjuk le. A sortávolság 12-25 cm között mozog aszerint. illetve. a levegőt áteresztő és a vizet befogadó legyen. és csak később. A magasra növő velőborsók támaszték hiányában elfekszenek. Sokan panaszkodnak. és nagy kárt tesznek benne. A hüvelyek "szüretelését" ak90 . március eleje. nyáron vessen újra borsómagot. mert ha a madarak egy szemet találnak. Magja már 3-4 ·c-on csírázik. Szükség esetén a kapálást még egyszer megismételjük. hogy milyen magasra nővő fajtát termesztün k. Először a kifejtőborsókat vessük és valamivel később a velőborsókat. hogy a talaj felszíne porhanyós . nehogy azok magot érleljenek. galambok és a gerlék rájárnak a borsóvetésre.A borsó hidegtűrő növény. A magok legalább 5-6 cm mélyen feküdjenek a talaj felszíne alatt. a megkésettel ne kísérletezzék. ezért aki a korai vetést elmulasztotta. frisszöldborsó-ellátás azonban alapvetően szakaszos vetéssei és a különböző hoszszúságú tenyészidővel rendelkező fajták vetésével oldható meg. hogy a varjak. ezért a tavaszi vetések sorát vele szoktuk kezdeni. a magasabbr a kapaszkodókat ritkábban vessük. A babkaró erre a célra nem alkalmas. A friss zöldborsóhüvelyek mintegy l Onapig fogyaszthatók.

kellemes zamatúak. amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot. kínai kel.rövid párolás után . karalábé. A zöldborsó beérett talajt hagy maga után. de még zsengék. könnyen megfözhetök. belőlük könnyen megfőz hető. és takarmányoz ással értékesítjük. annál is kevésbé. a legfinomabb köret és főzelék. A leterrnett borsónövény eket gyökerestül tépjük ki a talajból (kinyüjük). Ez azonban nem csökkentette a házikerti termelés mértékét. azonnal fejtett borsóból készíthető a legízesebb leves. cékla stb. Kaláriaérték e a burgonyáéva l azonos. A nyári borsó alacsonyabb és kevesebb hüvelyt köt. illetve a mélyhűtő üzembe kerülve. Júliusban a borsóvetést megismételhetjük. 91 . mert a házilag termelt. a velőborsók némileg hosszabb ideig tartják meg kedvező állapotukat. Fe/használása A zöldborsó értékes táplálék. Az országban igen nagy mennyiségbe n termesztik a nagyüzemek a zöldborsót. zsenge nyersanyag származik. a fehérjetartalm a azonban háromszor akkora.mélyhűtésre is kiváló. A tövén szárazra érett hüvelyekből a magokat kicsépeljük.teljesen gépesítve. Az aratástól számított 2-3 óra múlva a szemek már a konzervgyár ba.kor kezdjük meg. A kifejtett borsószemek tömege az össztömeg 30% -át teszík ki. A kifejtett zöldborsó . káposzta. de szeptemberb en újdonságnak számít.) nagyon alkalmas. ami másodvetem ényeknek (bimbóskel. Négyzetméte renként 1-2 kg hüvelytermé sre számíthatunk. A kifejtőborsók viszonylag gyorsan lesznek lisztesek. uborka.

Az egyiptomi falfestményeken is többszö r előtűnik a rózsa ábrázolása. alig találunk kertet. században már a kolostorkertek növénye. római császár egy ünnepségen 200 OOO rózsaszállal díszíttet te fel a palotáját. Valóban. valaki statisztikát csinálna. hogy egyetlen más virág se ihlette meg olyan sokszor a festőket. mint a rózsa. de a 13. A középkor tempio92 Ha . minden bizonnyal a rózsa vinné el a pálmát. építőművészeket. és azon ismét szép virágot f ejleszt. H érodotos z szerint Midasz király kertjébe n már 60 (!) szirmú rózsák nyíltak. amelyben ne virágozna Jegalább néhány rózsa bokor. és azt is teljes bizonyossággal állíthatom. és a rózsa terméséből készített ék a rózsafüz éreket. hogy melyik növény fordul elő a leggyakrabban a kertekben. mert így újabb hajtást hoz. Bátran mondha tjuk. Igényes növény : tápláljuk és védjük a betegségektöl. de nincsen kert rózsa nélkül! A rózsa végigkíséri az emberiség egész történelmét. A keresztény kultúra kezdetb en háttérbe szorította a pogánynak tartott rózsát. kártevöktöl. a szobrászokat. költőket. Néró. hogy van rózsa tövis nélkül. A Biblia már többszö r említi a rózsát. ne lenne egy tő futórózsa. és Babilon ékírású tábláin aszépsé g példaképeként emlí tik.22. írókat és muzsikusokat. Róz sa A tearózsa virágát hosszúsz árral vágjuk le.

Tavasszal. Michelangelo. Ültetés után kíméletesen tapossuk meg a földet. futóhomok) talajok kivételével mindenűtt megél. megritkítjuk őket. alakú. majd a gyökérzetét mártsuk meg agyagpépben. a Mária-képeken elmaradhatatlan a rózsa. méretü rózsákat állították elő. A gyenge vesszőket tőből kivágjuk vagy rövidre metsszük. hogy az elvesztett nedvességét pótolhassa. Botticelli. Szerte a világon sok ezer rózsaklub tagjai tanulmányozzák és gyűjtik a rózsafajtákat. Erről tanúskodik a budai Rózsadombon emelt épület: Gül Baba türbéje. A kiásott gödörbe ajánlatos komposztföldet tenni. Carmen vörös rózsája. A mohamedán vallásnak szent növénye a rózsa. Schubert Heideröslein dala. és a megmaradó 3-5 vesszőt legfeljebb 5-6 rűgyre metsszük vissza.csak néhány kiragadott példa a hosszú sorbóL Amennyire állandó a rózsa szeretete. A magyar történelemben is sokszor szerepel a rózsa: Nagy Lajos király 1348-ban aranyrózsát kap a pápától. Az utóbbi évek legnagyobb nemesítői "leleménye" az Angliában előállított aranybarna színű rózsa. és bőséges vízzel iszapoljuk a gyökerekhez a talajt. Leonardo. 93 . Csajkovszkij Csipkerózsikája. annyira változó a rózsadivat. de persze fekete rózsát sohasem sikerült előállítani. de legszebben a kötött. A zenében is lépten-nyomon találkozunk vele. tápanyagban gazdag. majd a tövet kupacoljuk fel. Raffaello reneszánsz festményein számtalanszor jut fontos szerephez. A töveket lehetőleg ősszel. Richard Strauss Rózsalovagja. mihelyt a rűgyek duzzadni kezdenek.mainak díszítésében. közömbös vagy meszes talajokon díszlik. lila és kék rózsa is. A nemesítők hosszú évszázadok alatt a legkülönbözőbb színü. Termesztése A rózsa a szélsőségesen terméketlen (szik. a veszszőket meg kell metszeni: ha sok a vessző. A mi budatétényi rozáriumunk Európa leggazdagabb gyűjteményei közé tartozik. lombhullás után űltessűk. Rózsával kapcsolatos az egyik legszebb legenda is: Arpádházi Szent Erzsébet kötényében rózsává változik a szegényeknek szánt alamizsna. Van már tarkaszirmú. A megvásárolt rózsatövet ültetés előtt állítsuk néhány órára vízbe.

Felhasználása A rózsa sokoldalúan alkalmazható dísznövény. A dugványokat jó kerti földbe ültessük. ezeknek alsó leveleit vágjuk le. ezek vadrózsatörzsre szemzett teahibridek. parkokba valók a polianta és a floribunda rózsák. A félfás dugványokat június közepe táján kell megszedni. teahibridek. Ősszel a dugványokat védett helyre visszük. Ezek közül az erősebb növekedésű fajták igen szépen mutatnak a gyepfelülethe kiültetett. Sajnos a rózsát többféle betegség (lisztharmat. Vágásra. vagyis inkább több részletben trágyázzuk. ha olyan fajtákat telepítünk. koszorúk kötésére. Nagyobb kertekbe. csokrok. A rózsa nem teljesen télálló növény.) és kártevő (levéltetű. Ahol a kertben szőlőt is termelnek. rozsda stb. és átteleltetjük. de a hajtásvégeken több virágot hoznak. szoliternövényként is. amelyek egész nyáron át virágoznak. 94 . ún. mint egyszerre nagy adaggaL Öntözés nélkül nálunk nem lehet belterjesen rózsát termelni. Ugyancsak védeni kell a magas törzsű rózsákat is. A következő tavasszal kiültetett kis növények már virágozni is fognak. A legegyszerűbb védekezés az. a többi levelet pedig kurtítsuk meg. de ennek folyamatosnak kell lennie. amelyek a betegségeknek jól ellenállnak. háromrügyes dugványokat készítsünk. miniatűr (mini) rózsák is. A rózsatöveket a faiskolák állítják elő. és takarjuk le őket befőttesüveggeL Ezt két-három naponként rövid időre le kell emelni. virágvázákba a legszebbek az ún. szép alakú és színű virágot nyitnak. 15 cm hosszúságú. és a rózsadugványt meg kell öntözni. hosszú szárúak. amelyek a betegségeknek jobban ellenállnak. Nagy részük igen kellemes illatú. hogy a szőlő permetezésekor a rózsákat is kezelik. ezért ősszel.) is fenyegeti. a fagyok beállta előtt az érzékenyebb teahibrideket és a miniatür rózsákat földdel be kell takarni. Három hét alatt a gyökeresedés megtörténik. Kb. darázs stb. de magunk is megpróbálkozhatunk a rózsa szaporításával dugványozás útján. Az utóbbi években ismét divatosabbá váltak a magas törzsű rózsák. Ezek június elejétől őszig virágoznak.A rózsa szereti a bőséges tápanyagellátást. ott jó módszer az. Ugyancsak terjedőben vannak a kisebb virágú. Ezeket virágágyak kiültetésére használhatjuk fel.

és májzavarok ellen is. mert délelőtt már csökken az olaj tartalmuk. nem nálunk. A rózsa azonban nem csupán dísz. B1 -. Bulgáriában.és P-vitamin is. 95 . de van benne A-. bélhurut. Egy hektárról általában 1500-3000 kg rózsavirágot takarítanak be.A mini és a garnett rózsákat cserépben is nevelhetjük. A futórózsákat (ezek lehetnek teahibridek vagy floribundák) falak befuttatására. A csipkebogyó ugyanis igen gazdag C-vitaminban. Igaz. Egy kiló rózsaolaj előállításához 1000 kg rózsavirág szükséges. K. így nem csoda. Ezeket mindig akkor tesszük jól látható helyre (teraszra. amikor a legszebben virágoznak. Mindezeken kívül készül a csipkebogyóból bor. hanem Bulgáriában. A csipkebogyót évszázadok óta alkalmazzák a népi gyógyászatban is: üdítő hatású teáját vese. a Szavjetunióban (Ukrán és Moldvai SZSZK). hanem haszonnövény is. epe. de vizsgálják gyógyító hatását magas vérnyomás. hogy a rózsaolaj drága portéka! De térjünk vissza hazai tájainkral A vadrózsák termése. valarnint Franciaország déli részén olajrózsákat termesztenek. rózsalugasok képzésére. pálinka és likő r is. ülőhely közelébe). ami egymásfél millió virágból tevődik össze.és hólyagbetegségek ellen javallják. kapuk feldíszítésére használhatjuk. a csipkebogyó kiváló ízű lekvár alapanyagát szolgáltatja. a Rózsák völgyében hajnalban kezdik a szirmok szüretét. A Viroma nevü csipkeszörpöt érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek ajánlják.

A fekete epret viszont nem helyes szedernek nevezni. illatos gyümölcsöt.minden botanikai indokoltsága ellenére nem hajlandó elfogadni. amelyek azonban tavasz- n 96 . többnyire tüskés növénynek a gyümölcse. Ezt a gyümölcsöt a kertészszakma dolgozói hivatalosan szamócának nevezik . az magától é rtetőd ően minél e lőbb akarja szüretelni az e l ső gyümölcstermést. amelyek leveleivel valamikor a selyemhernyókat táplálták. málnaszerű gyümölcsét. amely az utak szélén parlagokon -és mostanában már a kertekben is . A szamócának nagy jelentős ége van az új kerttulajdonosok életében.függetlenül attól. hogy erdőben vagy kertben terem. ízes.érleli a fekete. Csak a kocsánnyal szedett gyümölcs bírja a szállítást . Össze! el is ülteti a facsemetéket. Szamóca Az erős tövek számos ostorindátfejlesztenek.23. Igen ám. l:_Tadd kezdjem mindjárt a nevével. ezeket időnként le kell vágni. a fehér és fekete eper (Morus) azokon az út menti fákon terem. és nem téve különbséget az apró (lásd: eperajak) és a termetes gyümölcs között. ti. hogy ne gyöngíts ék a bokro t. Pedig a név némi további félreértésre is okot szolgáltat. és a piacon változatlanul eper néven árulják ezt a finom. de ezt a kifejezést a közvélemény . Aki üres telekhez jut. mert a szeder annak az indázó.

nagy gyümölcsű faj ták. ezek közül csak azt az egyet ismertetem. amelyek május végétől június végéig szüretelhetők. és ezek igen gyorsan váltják egymást. Ezzel szemben a szamóca: augusztusban elültetik a palántákat. és csak 2-3 év múlva mutatják be első termésüket. és szükség esetén végezzünk talajfertőtle­ nítést Basudin. l S az istenasszonyoknak l Tennélek asztalára. ettől eltérő variációra. igen zamatos gyümölcsei érnek. és tavasszal már szedik is a gyümölcsét.~8. de gyümölcseik aprók.és a barna homoktalajt kedveli. az újak miatt elfelejtjük a régieket. l És csókot adni mindjárt l Hasonlatos lehetnél l A Lilla ayjakához. a vízkészlet nem párolog el. ahol bőséges tápanyaghoz és vízhez jut. A hónapos szamócák a nyár derekától késő őszig teremnek. Telepítése előtt trágyázzuk meg alaposan a talajt szerves és műtrágyákkal. Valamivel nagyobb a mosusz szamóca igen zamatos gyümölcse. édes. Ami erdeinkben és tisztásainkon az erdei szamóca (Fragaria vesca) sötétvörös. amely házikerti körűl­ mények között a legjobban bevált.szal még mindig nem terjedelmesebbek egy kopott nyírfaseprőnél. A kertekben leggyakoribbak az egyszer termő. A szamóca legjobban a homokos vályog. módosításra nyílik lehetőség a helyi körűlményeket figyelembe véve. de megél minden közömbös kémhatású talajon. A lúgos (8. és gyorsan elpusztul. csak beszélni tudnál. az érőfélben levő gyümölcs a reggeli harmat és az esők után gyorsan megszárad." A szamóca a mérsékelt klímájú földrészeken mindenütt elterjedt. Persze számos. ezért kisebb a romlás veszélye. Ennek sokféle előnye közül csak néhány: a talaj nem gyomosodik. és takarjuk le azokat fekete fóliával. A folyton termő szamócák gyümölcsei nagyok. 97 .2 pH-értékű) talajokon szenved. Korai termŐrí! fordulása és kora tavaszi gyümölcsérése miatt nevezhetjük a kert üdvöskéjének. illetve DélAmerikából származó ősöktől származtatják. A nagy gyümölcsű fajtákat Észak-. első nagyobb termésüket követően még többször érlelnek gyümölcsöt. Termesztése A szamócának többféle termesztési módja ismert.én az istennek. és a nyár eleji. l Sőt. Roppant sok fajtáját termelik. amelyről Csokonai így lelkesedik: "Kedves szamácal téged l Én. illetve Galition granulátum kiszórásávaL Ezután alakítsunk ki 120 cm széles ágyásokat.

hogy a tövek közötti távolság legalább 40 cm legyen. Nagyon fontos. Ha egy mód van rá. mert a szamóca egész vegetációs idejében sok vizet igényel! Ha a lomblevelek levélfoltossággal fertőzöttek. hogy a gyökérágak visszahajoljanak.továbbá . mint a helyükön voltak. Az ültetés legcélszerűbb ideje augusztusban van. Amikor a gyümölcsfákat permetezzük. Nagyobb termést azonban ezektől is csak a rákövetkező évben várhatunk. gyomlálásra. mert hiába vásároljuk a legkorszerűbb fajták palántáit. azaz 70 nap múlva már szedhetjük a tövekről az első.1%-os oldatával való permetezés. Ezeket az előállító gazdaság hűtőházban teleheti át. Kálitrágyázás esetén ne használJunk kálium-klorid-tartalmú műtrágyát. hármas kötésben úgy. Nem szabad takarékoskodni az öntözővízzel sem.a gyümölcs nem szennyeződik. annál kevesebb gyümölcsöt szüretelünk tavasszal. hogy a palánták se mélyebben. Április elején a Zineb 0. és tavasszal hozza forgalomba. A növényvédelem egyébként is kritikus müvelete a szamócatermesztésnek.3%-os oldatának permetezése megelőzi a betegségek és a kártevők elterjedését.3% + Ei 58 0. az sem kívánatos. akkor 10 hét. Egy másik telepítési lehetőség: a frig ó palánták ültetése. lombtrágyázzuk a szamócát. akkor kénsavas káliműtrágyát vásároljunk. akkor kapálásra. se magasabban ne legyenek. A nyár folyamán műtrágyázzuk.szaporítóanyagot szabad elültetni. 98 . és szórjunk ki a szamócasorok közé. érett gyümölcsöket. egyúttal juttassunk belőle a szamócaágyásokra is. ha nincs talajtakaró fólia.és talán ez a legfontosabb . Minél később ültetünk. mert az ekkor ültetett palánták már a következő év tavaszán gyümölcsöt érlelnek. hogy a szamócaágyások gondozását a gyümölcsszüret után se hagyjuk abba! Továbbra is szüksége van a szamócásnak gyomirtásra. Ha a frigó palántákat március végén elültetjük. továbbá augusztusban a Recin Super vagy a Rézoxiklorid 0.főleg vírusmentes . Ügyeljünk arra. A müanyag fóliába vágott lyukakon keresztül ültessük el a szamócapalántákat három sorban. mert a szamóca különösen érzékeny a klórra. mert a tápdús talajban a gyomok elnyomják a gyámoltalan szamócatöveket. hogy csak egészséges . akkor ajánlatos a szüretet követően az összes levelet levágni és elégetni. ha a töveket nem védjük meg a betegségektől és a kártevőktőL Ennek alapkérdése az.

egy nyáron többször is .egy kiló gyümölcstermésre számíthatunk. Got·ella) már május végén. a köz épérésű ek ( Pocahontas. tehát idejében .le kell vágni ők et. könnyen gyökeresednek. amikor a harmat már [elszáradt. végén érnek . lehetőleg hűtőszekrény be. Csak érett gyümölcsöt érdemes leszedni. bólé is kész íthető. 99 . Lapos tálcába. bojtos gyökérzetük van. Ezek csak gyengítik a termő töveket. és a gyümölcsök nem nedvesek. Felhasználása A szamóca gyümölcsét lehetőleg kora délelőtt szüreteljük. Fertődi korai. Szamócaültetvényünket legföljebb három évig tartsuk fenn. Átlagos körűlmények között a korai fajták ( Surprise.A fóliávalletakart ágyásokban a fejlődő ostorindák nem képesek győkeret verni. A leszedett gyümölcsből kiváló dzsem. Az anyatöröl leválasztva a kiültetve. S enga S enganaJ június elején. amelyeknek már erős. akkor a töveken fejlődött ostorindákat ültethetjük el augusztusban. mert a szamócának nincs utóérése. Ha a termelt fajta megfelel igényeinknek. S ouvenir) június közepén. gyümölcslé. fagyJait. a későiek ( Mrne Moutot. A nem takart ágyásokon csak akkor tűrjük meg az ostorindákat. Ezek közül azokat részesítsük előnyben. Tíztövenként -óvatos becsléssel. műanyag edénybe rakjuk amintegy egy centiméteres kocsánnyallecsí pett gyümölcsöket. és a megtöltött edényeket haladéktalanul tegyük hűvös hely re. és telepítsünk helyette újat. ha palántákra van szükségünk további telepítéshez.

És nem csoda. Ha közel ment a fához. aki egyébként tiszteletre méltó és sikeres hadvezér volt. Gyümölcse többnyire apró. Nem kétséges. és szerte az országban. kevéssé leves. A kerti cseresznyét valószínűleg a pompázatcsan gazdag lakomáiról hirhedtté vált Lucullusnak köszönhetjük. Vajon milyennek álmodta meg Csehov a Cseresznyéskertet akkor. hogy a virágok szépsége iránt oly fogékony japánok éppen a cseresznyevirágzással ünneplik a tavasz érkezését. mint a kertekben. A gyümölcs ettől lesz "kukacos". amikor a fák virágba borulnak? A cseresznyefa vadon régebben él erdeinkben. A pontuszi Kerasuntból ő hozatott egy akkor kiválónak O • •n !00 . fanyar. akinek nincs része benne. akkor hallhatta a nektárt és virágport gyűjtő méhek halk zsongásár is. amely a tavaszi napfényben szinte roskadozni látszik a fehér virágok alatt. hogy szegényebb marad az. Nyugat-Szibériától Angliáig a tölgyerdők övezetében honos. Ritka szép és évente csupán egyszer megismétlőd ő színjátéka ez a természetnek.24. de azért fogyasztható. Cseresznye cseresznyelégy az héja alá rakja a tojásait. A késői fajtákat permetezni kell . szinte mindenütt előfor­ dul. éredő gyümölcs A is bizonyára megcsodált már egy virágzó cseresznyefát.

s egyiket sem becsüli meg annyira. Ha a kerítés mellé ültetjük. akkor a szomszéddal való későbbi viták megelőzése céljából pontosan tartsuk be az előírásos két méter távolságot a telekhatártóL Egy kiskertbe elegendő egy cseresznyefát ültetni. Amikor ezt a korai cseresznyét kóstolgattuk gyermekkorunkban. de semmiféle cseresznyét sem fizet az oly jól meg. században kedvelt volt Bécsben és Ausztriában. Ez fokozta az akkori kisgazdák termelési biztonságát. akkor járta a mondóka: Újság hasunkba-hidegl elés pokolba! Entz Ferenc. de az is lehet. hiszen ha a szőlőt elvitte a májusi fagy. vagyis a cseresznyefa nagy helyet követel magának a kertből. tavaszi gyümölcsünk: rendszerint már május 20-25. Sajnos a zártkertekb en." Termesztése Meg kell barátkozni azzal a gondolattal. Kerasunt nevét őrzi a görög kerasos. terebélyes fán tudjuk megtermelni. között a piacokra kerül kis csokorba kötve. a német Kirsche és a szláv származású magyar cseresznye szó is. A "profi" kertbarátok a fiatal fa ágait különböző fajtájú cseresznyével oltják át. ami ·azzal az előnnyel kecsegtet. mint a kis májusi cseresznyét. a latin cerasus. a szőlőkben álló cseresznyefák száma rohamosan csökken. Ezért lehetőleg ne a kert közepébe. mint a kofa. irodalmi adatok egy dió nagyságú cseresznyéről tudósítanak. a cseresznye akkor is nyújtott bevételt.tartott cseresznyefajtát Itáliába. . mert a termés betakarítása sok munkával. Minthogy fényigényes növény. a terasz szélére ültessük. vesződséggel jár. igaz. ezért nem ajánlatos beszorítani se egymás. a szabadságharc tudós orvosa és egyben pomológus viszont így ír: "Senki se tudja a gyümölcs értékét jobban megítélni. hogy ezt az apadást a házikertekben és a lakóházak közelében ültetett fák száma ellensúlyozza. hol pedig aprócska fűzetekben árulgatja méregdrága pénzen. hogy a cseresznyét csak a hagyományosan magas vagy közepes törzsü. ahol kevesebb helyet foglal el. A Magyarországról származó cseresznye már a 16. A cseresznye a legkorábbi. hogy akkoriban a dió volt apró és nem a cseresznye nagy! Később a szőlőtermő tájak jellegzetes kísérőnövénye lett a cseresznyefa. mint ezt. hanem a ház elé. Hol szemenként. árnyékot ad és díszít is. se más fák társaságába. hogy a fa JOl . hol pálcikára kötve adja.

Cseresznyefát . Aki ezt az évenkénti.a nagyon kötö tt talajok kivételével nálun k mind enüt t lehet telepíteni. Gyak ran előfordul a kiskertekben. hogy a harm adik vagy a negy edik ágkoszorú fölött a suda rat visszavágjuk. és nyár on csak akkor perm etezz ük. A cseresznyefákat főként a monília. hogy a ter mésé t csak a madarak képesek leszüreteln i. A cseresznyefákat augusztus-szepeemberben kell metsze~ és ritkítani.egyes részein a gyümölcs különböző időp ontokban J érni. és ezeke t 3-4 éven ként ifjítani. de nem ritl korona jöjjön létre. hogy ha az érés kezdetén nagyobb e hullik. és a tavaszi fagyo k is cs ritká n tesznek kárt benne. tehát a szedés és a fogyasztás idénye széth úzódik. mert ilyenkor kell elérn ünk. suda ras koron neveljünk. mert a hatás ára képződő oldal elágazásokon jóval több új termőrész képződik. Nem győzöm !02 . A tél végi lemosó perm etezé s kielégítő védelmet nyúj t. amit az is muta t. Ez a legjobb időpontja az ifjításnak is. Idősebb korb an is szükség lesz a korona metszésér' mert a termőrészek idővel elöregednek.az ágak belenőnek a villan y vagy a telefm vezetékébe. Ha má időpontban "zak latju k" a fát. hogy a vezérvessző alatt előtö rő erős vessz eltávolítsuk. A vásárolt csemetékből ágcsoportos. A téli hideg re nem érzékeny. A fi talkori metszés egyébként meghatározza a fa termőképess. ha arra föltétlenül szükség van. hogy szellő s. és nem lesz szüksége később általános ifjításra.am nagy obb gond . akko r az inzul tusra rendsze rint erős mézgaképződéssel válaszol. A fiata l fák törzsét az első évekb1 védeni kell a nyúlrágástól. hogy a gúla alak1 koro nát nevelő cseresznyefa olyan magasra nő. Már az első tavaszi. koronaalakító metszésn nagy on fontos. annak bőven termő fája mara d évtizedf kig. a termőképességét jobb an ki tudju k használni. A vízigénye csak köl pes. arr egy-két évig föltétlenül terméskiesést okoz. és bekenni Sant ar SM-mel vagy Cellciddel. részl meg ke eges ifjítá: nem mulasztja el. és ezzel veszélyeztetik az üzem biztonságot Ilyen esetben a fák koronáját alacsonyabbra kell metszeni Ez úgy törté nik. gét. mert külö nben ikerágas koro nánk lesz. vagy . (A fűrészelt metszlapo1 föltétlenül simára kell faragni. akkor bizony számítani kell a cseresznye felrepec sére és gyors rothadására.) Ez az operáció csak ideiglenes en csökkenti a term ést. a levéllikas ztó gombák és a cseresznyelégy ellen kell permetezni.

olcsób b. a korai Pomázi hossz úsz árút. fáról minden gyümölcsöt le kell szedni. Ilyenkor sokkal egyszerűbb. ha )bb fajtát.t. a középérésű János cseresznyét r >a legfinomabb Gernzersdorfit.mgsúlyozni. de legalább árnyékba. A gyümölcsöket a kocsányukkal együtt. A fogyas ztókan agy bogyójú. mert a "kukac oodást" okozó cseresznyelégy a fán maradó gyümölcsök ltján terjed. szedőedények zükségesek. a középkorai Jabouy -t és Bigarreau Burlat.eljárás. A cseresznyeszedéshez megbízható létrák. Ezekkö züla nagyon korai Müncheberi karait. . A friss gyümölcs főként a családok önellátását szolgálja. ami még akkor is kielégíti egy család igényét. az egyútta l már a jövő évi termést is leszüretelte! \. és a gyümölcsöt azonnal vigyük hűvös 1ely re.\ háziasszonyok finom bejöttet és cseresznyés rétest készítel ek b e lőle . és ezek a gyümölcsök terjesztik a moníliá t is! A cseresznye gyorsan romló gyümölcs. ~gy 103 . g ~e /hasz nálása jól megter mett cseresznyefa akár 80-l 00 kg termést is rlelhet. de a ár­ ermőrész nélkül kell a fáról leválasztani. mert néhány hajtás igén a levelek összekunkorodtak a levéltet vek fertőzése köukeztében. ha a fertő­ )tt hajtásvégeket levágjuk és elégetjük! Sok hazai és külföldi származású cseresznyefajtát tertelnek a kertekben. Aki a termőny at letöri.és fő­ !nt a környezetre nézve kíméle tesebb. valamint a késői Hedelfinni-t érdemes telepíteni. :opogós és nem "kukacos" cseresznyét kedvelik. hogy fölösleg es megperm etezni rovarölőszer­ l egy hatalmas cseresz nyefát csak azért. különböző időben terem. Ezért lehetőleg apos ládába szedjük.

A málnanövény botanikai-morfológiai értelemben ún . M álna A leterrnett vesszöket még a nyár folyamán töböl ki kell metszeni. és ez a szokás egészen a 20. virágot 104 . Kárpátoknak és .sokféle A gyümölcsfája van. a vadcseelőhegyeinek őshonos resznye. tisztásairól. gyógynövény-.25. félcserje. gomba-. ámde nagyobb szemüek. hogy az akkoriban hozzánk került málnafajták alig valamivel voltak kevésbé illatosak.a magyar középhegységeknek . a berkenye.) Az életmód megváltozásával egyre több kertben kezdtek málnát termelni. század közepéig tartott. Így védekezhetünk legeredményesebben a kártevők és a betegségek ellen. amikor az erdökben folytatott gyűjtöget és nek (gally-. sok málnát gyűjtöttek be a tölgyerdők széleiről. a másodikban elágaznak. a galagonya. Ezek közé tartozik a vadalma. és a termelőkedv fokozódásához hozzájárult az is. a vadkörte. a kökény és a málna is. gyümölcsszedés) a szegényemberek életében olyan nagy jelentősége volt. hogy a vesszői csak két évig élnek : az első évben kifejlődnek. (A két világháború között megjelent gyermekkönyveknek még kedves motívuma volt az erdőszélen málnázó mackócsalád . mint az erdőben termettek. Ez azt jelenti. A múlt században.

sokféle. hogy bojtos gyökerei rendkívül sekélyen. Ez a termelőeszköz nagyon összetett lehet. amely könnyen és gyakran kiszárad. hogy a málna nagyon gyorsan terrnőre fordul: az ültetés utáni évben vesszőket fejleszt. Ezért a csapadékos időjárás. majd elszáradnak. hanem annak is. a magas légnedvesség kedvez a málnatermelőknek. Ezzel szemben a tartós szárazság ot nagyon megszenvedi: az érőfélben levő bogyók rásülnék a vesszőkre. Az ilyen helyeken a málnatövek 3-4 év alatt legyengülnek. bonyolul t szöveti rendszerű törzsből és ugyancsak sokféle elemből szerveződött koronábó l áll.szeptemb erben . A sok vizet fogyasztó növények közé tartozik. amely kiterjedt gyökérzetből. futóhomokon vagy ahol a felszíni talajréteg alatt mészkőpad. levegővel és tápanyagokkal egyidejűleg bőven ellátott talajok növénye. tehát abban a talaj rétegben.termelőeszköz. vízzel. Érdemes ehhez még hozzátenni.0 >)se előnyös. az almafa.fejlesztenek és gyümölcsöt érlelnek. a tő felkopaszo105 . alig néhány centivel a talaj felszíne alatt helyezkednek el. A nagy mésztarta lom (pH 8. sárgulást okoz. nagyon kockázatos málnát telepíteni. a vesszők alsó levelei elhalnak. a föld fölött egy. amely a termény. esetleg magas talajvíz helyezkedik el. Az elpusztult A gyümölcstermő növény . azután már ajánlatos más helyre telepíteni a sarjakat. ami nagy előny! A málnatövek 8-10 évig hozzák gyümölcsüket. Szélsőséges talajokon. a gyümölcs előállításának elengedh etetlen feltétele. A málna a jó szerkezetű. mert a kétszer termő fajták második gyümölcsérése idején . mert gyenge fejlődést. A málnafajtákat két nagy csoportba osztjuk: az egyszer termők és a kétszer termők csoportjába.és kétéves vesszők alkotják a gyümölcstermő "gépezetet". más gyümölcs között válogathatunk. és a rákövetkező évben már terem is. A házikertb en mindkettőnek van létjogosultsága. Termesztése vesszőket új sarjak pótolják. mint pl. elhatalmasodnak rajtuk a betegségek és a kártevők. mégis inkább az egyszer termők ültetése javasolha tó. A málnagyümölcs termelőeszköze (a málnabokor) ehhez képest roppant egyszerű: a föld alatt bojtos gyökérzet. kavicsréteg. hatalmas.politikai-gazdaságtani kifejezéssel élve . amiben nemcsak viszonylag nagy lombjának van szerepe.

A talajt 40-50 cm mélyen kell meglazítani. Szaporítóanyagát mindenki maga is előállíthatja. Ezért a száraz. A jó kondícióban levő málnatövek a termővesszők közelében új tősarjakat hoznak. ha egészséges -főleg vírusmentes . ezért rendszeresen irtjuk őket. Ehhez rámrendszert kell építeni. Ezek megnehezítik a talajmüvelést és a növényvédelmet. Az őszi ültetés után tavasszal arasznyira vágjuk vissza a 106 . hogy a sorok egymástól mért távolsága 120 cm legyen. ami 4-5 méterenként levert testesebb karókból és az azokra feszített vízszintes fém. A málnás nagyon erősen gyomosodik.akárcsak a többi gyümölcstermő növényt ősszel célszerű ültetni. elálló járulékos rügy található. mert különben a kerti málnás nagyon rendezetlen képet nyújt. hogy rendszeresen kapálunk. hiszen ahol amálna jól érzi magát. Ültetés előtt . Nem kerülhetjük el a testesebb gazok kigyomlálását amellett. akkor megkíméljük a sarjakat.ha hosszabb ideig szállítottuk a sarjakat -egy-két órára beáztatjuk a szaporítóanyagot. csak a felszínt kell porhanyítani. hogy elvesztett vízkészletét visszaszerezhesse. mert a mély talajműveléssei elvágjuk a sekélyen elhelyezkedő gyökereke t. ott a gyomok is burjánozhatnak. komposzt. Ültetés közben ügyeljünk a helyes mélységre (se mélyebben. A málnás gyors fejlődésének egyik fontos előfeltétele az. és a gyomokat kivágni.és jó fajtájú anyatövekkel rendelkezik. A málnát . meleg helyen telepített málnásokat rendszeresen és bőségesen kell öntözni. a tövek pedig a sorokban 80 cm-re álljanak egymástól. olyanokat.dik. A sarjakat úgy telepítjük el. Ezt megelőzően a talajt lássuk el bőségesen szerves trágyával (istállótrágya. bojtos gyökerük van.) és mütrágyával is. akkor fölösleges a telepítéshez vagy a pótláshoz szükséges gyökérsarjakért pénzt kiadni. ezenkívül a tő körül kisebb-nagyobb távolságban gyökérsarjak is törnek elő. Már az első évben szükség lesz a sarjak kordában tartására. se magasabban) és arra. Általában két vagy három huzalpárra van szükség. Ez utóbbiakból fejlődnek a hajtások. hogy ősszel telepítésre vagy pótlásra alkalmasak legyenek. és a vessző tövén 1-3 vastag.vagy müanyag huzalokból áll. tőze­ ges fekál stb. hogy a járulékos rügyek épek maradjanak. Ha azonban szükség van rájuk. Az ikerhuzalok közé a vesszőket kötözés nélkül húzhatjuk be. amelyeknek nagy. és ezzel megújulnak. Nem szabad mélyen kapálni. hogy erős sarjakat ültessünk.

és fokozatosan válnak fogyaszthatóvá. a bogyók szétesnek és a földre hullanak. B 1-. nagy gyümölcsű. a Mal/ing Exploit az előzőhöz hasonló. ezért rendszeres permetezésr-e szorul. hogy a szüret időpontját jól határozzuk meg. mert viszonylag korán érik. Hűtőszek­ rényben. ezeket 150 cm fölött visszavágjuk. A következő tavaszon csak arra ügyelünk. Felhasználása A málna igen értékes gyümölcs. utána gyorsan megpenészedik. mélyhűtésre is kiválóan alkalmas. elveszti üde színét és kellemes ízét. désre érett gyümölcs viszont a bokron gyorsan túlérik. A máinábál lé. dzsem készíthető. akkor frissen fogyasszuk. hogy egy tövön 3-4 vesszőnél több ne legyen. A sze.vesszőket. 107 . B2 -vitamint tartalmaz. A második évben termésérlelés után közvetlenül a leterrneu vesszőket tőbő/ kivágjuk. A gyümölcsök először a fürtök csúcsán érnek be.takarás nélkül . bőtermő. R eggel vagy borús. A málnát sokféle kártevő és betegség fenyegeti. Ha lehet. Ezért fontos. szörp.. C-. Csak teljes érettségben érdemes betakarítani. lehűtve . amikor még nincs más gyümölcs. sarjadzó. de igen mutatós gyümölcsöket terem. Jelentős mennyiségü cukrot. de kellemes zamatú. hűvös időben szedjük. de nem érzékeny a talaj mésztartalmára. szerves savakat. a Mal/ing Promise erős növekedésü. Ebben az évben őszre már több vesszőnk is lesz.legföljebb 2-3 napig tartható el. Fajtáiközül a Nagymarosi kissé apró bogyójú. mert álltában nem érik meg. Az egyetlen kétszer termő málnafajtánk a Lloyd George fagyérzékeny. és ezután se hagyunk meg 4-7 vesszőnél többet.

A Földközi-tenger környékének népei már az i. pedig rendkívül egyszerű termelése és sokoldalú felhasználása alkalmassá tenné arra. Ebből egy csomóban6-10 növény ke kel ki.26. kétéves növény. és sokra értékelik. kad jó néhány kerti növény.felmerülve az ismeretlenség homályából . Ezeket már két-három leveles korukban meg kell ritkítani. Mángold A mángoldnak gomolymagja van . hogy sok kiskertben jelen legyen. amelyen először a virágok. Valószínű. Ezen újra felfedezettek közé tartozik a mángold is. hogy miután évszázadokig termelA ték. mint a takarmányrépa és előkelő rokona. Nyugat-Európában és az USA-ban a farmerek és a kertek művelői egyaránt termelik. 108 . hogy e l ő bb lett kultúrnővénnyé.ismét divatba jöttek. akkor még le nem küzdhető betegség vagy kártevő is lehetett!) elfelej tették őket. az e l ső évben csak a győkere és a lomhozata fej l ődik ki. amely azáltal számít az újdonságok közé. e. Később . valamilyen ok miatt (ez nemcsak az ízlés változása. hanem valamilyen speciális. században fogyasztották. Nálunk egyelőre még alig ismerik. a cukorrépa. A mángold lágy szárú. V-IV. és a második évben fejleszti ki a magszárát.

A magját csak április második felében érdemes elvetni. Előfordul. finom szövetűek. a savanyú talajokon nem jól érzi magát. ha a magvetés sorközeit komposztfölddel 109 . haragoszöldek vagy halványabbak (ez fajtakérdés!). hogy már az első évben virágszárat hoz. olykor 10 cm széles. A 2-3 leveles növénykéket át is lehet palántázni. Előnyös a fejlődésére. fodros szélűek. amelyekben valójában 2-3 mag helyezkedik el. fehér vagy halványsárga. Talaj-előkészítése a szokásos őszi mélyásásból és az azt megelőző trágyázásból álljon. sőt esetleg el is pusztulnak. A magvetés sortávolsága legalább 40 cm. ha korábban vetjük. A talajban nem válogat. mert a magok úgynevezett gomolyok. ezért ilyen helyen különleges káliutánpótlásra nincs szűkség. de leg:jobban a meszes talajokon fejlődik. többékevésbé hólyagos felszínűek. Ezeknek a levelei kevésbé hólyagosak. vagy el lehet ajándékozni! Igen jó hatású. Mint a legtöbb "levélnövény" sok nitrogént hasznosít. Kikelés után a növénykéket ugyancsak 40 cm távolságra egyeljük ki. Levelei.igen nagyok. A zöld levéllemez és a levélnyél tömege megközelítően azonos. a cukorrépáéhoz képest elég satnya.kedvező körűlmények között . A kertben egyéves növényként terme/jük. Ezért lehetőleg a kert állandóan napos részére ültessük. A levél nyele húsos. hiszen a leveleit és a levélnyeleit használjuk fel.majd a megtermékenyülésük után a magvak jelennek meg. tehát a legóvatosabb vetés után is egymás mellett több növény kel ki. erről azonban nem érdemes magot szedni. A növény 70-80 cm magas lehet. mert a csirázása 9 °C-on indul meg. A két csoport között számos átmeneti fajta ismert. jelentéktelenebbek. a mélysége 3 cm legyen. ha a talajban bőségesen van humusz. de ugyanakkor számottevő kálimennyiséget is igényel. levélnyelei vékonyabbak. simábbak. Minthogy a meszes agyagtalajok káliban amúgy is elég gazdagok. Termesztése A legegyszerűbben felnevelhető növények közé tartozik. belül fehér. akkor a magok elfekszenek. gyengén fejlődik. Ennek a répateste a lombozat tömegéhez és pl. lapos. Nálunk a bordás mángold elterjedése valószínűsíthető. A másik csoportba a metélőmángold-fajták tartoznak. Az egyelés nem kerülhető el. Az árnyékot nem szereti ott megnyúlik.

Satox vagy Unitron megfelelő töménységű oldatával kell permetezni ellenük. Permetezés után egy nappal a levelek ismét egészségesek lesznek. amely a komposztkazalban igen nehezen bomlik el. amíg a fejlődő növények a talaj felszínét teljesen le nem árnyékolják. akkor azt idejében ki kell vágni. A levelek szedését július elejétől lehet megkezdeni. hűvösebb és csapadékosabb időszakban. ezért ajánlatos a permetezőszethe nedvesítőszert (Nonit vagy Citowett) is keverni. mert a felvett tápanyagok a magszár fejlesztésére használódva fel. Tartósan száraz idő esetén a mángold kiegészítő nedvességre szorul. Ditrifon. kapálásra két-három alkalommallesz szükség. Ügyeljünk az élelmezésegészségügyi várakozási idő betartására. Ez a mulcsréteg korlátozza a gyomok fejlődését is mindaddig. A sorok közötti talaj takarására nagyon alkalmas a fűnyí­ rógéppel lekaszált apró széna. Ezért fel kell készülni a hernyók elleni permetezésre. Ez ugyanis megakadályozza. A várakozási napok száma a növényvédő szerek csomagolásán mindig fel van tüntetve! Ha a jól fejlett mángold tő ősszel magszárat fejleszt. és amennyiben megjelennek. amíg az előírt várakozási napok elteltek. Gyomlálásra. A nyár folyamán a növényállományban gyakran kárt tesznek a leveleket rágó hernyók. gusztustalanok. Minthogy a sima felületű levelekről a permetlé könnyen lepereg. mert a leveleken lyukakat rágnak.hogy a leveleken a lisztharmatfertőzés okoz vékony. tehát a föld a gyenge gyökérzetű növények körül folyamatosan nyirkos marad. hogy a talajban tárolt nedvesség elpárologjon.különösen a kora őszi. hanem azért is. Friss állapotban a talajra terítve némi nedvességet is ad át a földnek. szürke gombabevonatot. Ha IlO .vagy felaprózott friss komposzttal leterítjük. a talajban tárolt nedvesség elpárologtatásától. de jóval jelentősebb az a jótékony hatása. vagyis a permetezés után addig nem szabad a mángold leveleit szedni. Öntözött kertben gyakran előfordul . tehát alaposan meg kell öntözni. és ezzel fokozza a talajban tevékenykedő apró. Ez ellen egyszeri permetezés Karathane vagy Rubigan oldattal tökéletes védelmet nyújt. hogy megvédi a talajt a közvetlen napsugárzástól. a levelek tovább már nem erősödnek. mikroszkopikus élőlények elszaporodását. és ezzel csökkentik a terméshozamot. mert a kilyuggatott levelek nem tetszetősek. Jelenlétük nemcsak azért káros.

pektineket és értékes szerves savakat (oxál-. Egy család számára 3-4m2 területű mángoldvetés elegendő. A levéllemezeket tehát spenótszerü főzelék készítésére lehet hasznosítani. hogy a mángold termelésével akkor van spenótfőzelékhez alapanyagunk. de erre nincs nagy szükség. Ha a gondos kertész egy szép. Termelési értéke abban jelentkezik.folyamatos szedéssel.4-5 kg levéltermés érhető el. a kétéves növények amúgy is magszárba szökkennek. citromsav) tartalmaz. A levéllemezek átpasszírozva igen praktikusan -kis téglácskák formájában -lefagyaszthatók. mint a paradicsom gyümölcse. Mindkét hasznosítási módj a ízletes és egészséges. alma-. és hasznosítható leveleket már nem fejlesztenek . így télen is fogyaszthatunk friss mángoldfőzeléket. amikor a kora tavasszal vetett spenót szezonja már elmúlt. Enyhébb teleken. A levélnyeleket pedig spárga módjára készítik el. lll . lombtakaró alatt át is telel. könnyen emész thető ételhez juttatja a fogyasztót.egyszerre csak két-három külső levelet tépünk vagy vágunk le a töröl. Egy négyzetméter területen . jól kifejlett tövet meghagy a kertben a következő évre. és annyi C-vitamint tartalmaz. akkor késő őszig hozz a az újabb leveleket. Felhasználása A mángold levele és nyele viszonylag sok nyers cukrot. Vitamintartalma se jelentéktelen: A-vitamin-értéke a sárgarépának a felét teszi ki. hiszen kora tavasszal a mángold levelét a spenót helyettesíti. a spenót felmagzott. ezért jelentős a táplálkozás-élettani értéke. akkor a továbbtermeléshez e legendő vetőmagot is gyűjthet.

a török és a szláv nyelvekből származó köl112 . hogy egy-két meggyfának még a kisméretű kertekben is helyet kell szorítani. minden bizonnyal finnugor eredetü gyümölcsöt jelentő szavunk. hogy frissenfagyasztv a nem puffaszt. A Meteor korai. hogy felrepednének. az Érdi bőtermő és az Újfehértói fürtös fajták öntermékenyek. hogy a meggyet összevessem rokonával. hogy a meggy szó az egyetlen. gazán nem az a célom. További értéke a meggynek.27. Ennek következtében a meggy szürete nem okoz olyan. ezért törpefát vagy éppen sövényt is lehet belöle nevelni. a cseresznyével. sokszor megoldhatatlan feladatot. mint a cseresznyéé. amelynek termése a hatalmas fákon olykor ott csúfoskodik. és mindenütt előfordul. Ennek a gyümölcsfajnak ugyanis van néhány vitathatatlan előnye: kis növésű alanyou is termeszthető. a Favorit. Ezt bizonyítja többek között az is. Meggy A Pándy meggy teljesen önmeddő. és közöttük valamiféle sorI rendiséget állapítsak meg . és igen sokoldalúan tartósítható is. tehát saját virágporukkal is megtermékenyülnek a virágaik.a meggy javára-. míg a többi gyümölcs neve a bolgár. de az határozott véleményem. A meggy öshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed. gyümölcsei viszonylag sokáig (kéthárom hétig is) aján maradhatnak anélkül.

Somogymeggyes) és családnév (Meggyesi. akkor éppen úgy hét város tartott igényt a szülőhely jogára. Kiskunhalas. hogy a gyümölcsöknek nem lehetett valami döntő jelentőségük őseink étkezésében. Meggytó. Ma a kertekben előtérbe helyezik a könnyebben kezelhető. mely szerint eme kiváló hazai meggyfajtát a múlt század derekán egy Pándy nevű huszárkapitány debreceni kertjében magról állította elő. A meggy elterjedtségét és kedvelt voltát számos helységnév (Meggyasszó.). az utcára. valamint Kecskemét. sövény) fákat. Termesztése A meggyfa a termőhely iránt kevésbé igényes gyümölcstermő növényeink közé tartozik. de amikor megnőtt a kereslet iránta. Vízigénye közepes. A meggyet régebben kizárólag középmagas törzsű fákon termelték. amelynek eredete homályos.) A törpe meggy ma is közkedvelt vadgyümölcs a Volgavidéken. fagyzugba ü/tessük. A téli hideg nem tesz kárt benne." További követelők: Pánd község (Pest m. ezért óvakodjunk attól. akkor elfagynak. de ha közvetlenül a kihajtás előtt éri a rügyeket nagyobb hideg. míg a középmagas törzsűek kiszorultaka külterjesebben kezelt szőlőhegyekre. 113 .sok helyütt a ház elé. másrészt azért is. és többé-kevésbé bőségesen terem. (Ez azt is jelzi. ún. a szélsőségesen szikes talajokon kívül mindenütt megél. Cegléd és Szentes. Nagykőrös. században terjedtek el hazánkban a spanyolmeggyek. a század elején ezt írja a Pándy meggy eredetéről: "Származása bizonytalan. mert gyümölcsei fokozatosan érnek. mindazonáltal legelfogadhatóbbnak látszik amaz általánosan elterjedt szájhagyomány. zártkertekbe és . amelyet az előmagyarság hazájának vélnek. mert az idegen megtermékenyítésre szoruló Pándy meggy virágait ez porozza meg a legbiztonságosabban.csönszó. Ez utóbbiakat most is kiterjedten ültetik elsősorban azért. Az Alföld gyümölcstermelésének fellendülése idején ismerkedtek meg a termelők és a fogyaszták a Pándy meggye!. A talaj iránt se nagyon érzékeny. de az öntözést meghálálja. Medgyes) is őriz. kisebb helyet foglaló törpe (termőkaros. valamint a cigánymeggyek. mint valamikor Homérosz szülőhelyére. és igen kellemes zamatúak. Angyal Dezső. hogy lefolyástalan mélyedésbe. A vadmeggyek után a 17.

0 m tőtávolsággal teljesíthető.5--4. Ezt a feladatot a legjobban a Cigánymeggy látja el.tehát megporzó fajtára nem szoruló. már június elején érő meggyfa a Meteor korai. de nagyon ízesek. Ugyancsak június végén szüretelik a Pándy meggyer is. ami négyzetes telepítési rendszer esetén 6 m-es sor. ami 4. és ezért sokan panaszkodnak amiatt. húsának ízével. a levelek elbarnulnak.5--5. az ültessen Késői Pándy fajtát. Június végén érik az öntermékenyűlő Újfehértói fürtös sokféleképpen hasznosítható gyümölcse. A meggytermesztés másik riagy problémája a növényvédelem.0 m sortávolság esetén 3. Aki még később kívánja a meggyet szüretelni. a nagy árnyékhatás következtében csökken a gyűmölcstermés.A középmagas törzsű fákat se űltessűk egymás hegyérehátára. Öreg termelők ilyenkor szokták 114 . A termelőknek a legtöbb gondot a meggyfajták kiválasztása okozza. de számoljon azzal. zamatával még mindig az élen jár. ha a közelükben. amelynek a gyümölcse kivált friss fogyasztásra alkalmas. amely a megtermékenyítéshez szükséges virágport a kellő mennyiségben szolgáltatja. A meggyfáknak egyenként 36 m 2 területre van szűkségűk. ködös az időjárás. leszáradnak. A legkorábbi. a sűrűn ültetett fákat nehéz megvédeni a kórokozóktól. párás. A fertőzés következtében a virágok. de sajnos idegen megtermékenyítésre szorul. Ennek az az oka. mert ebből már néhány év múlva kényelmetlenségek származnak. Különösen nagy a fertőzés veszélye. amelynek a gyümölcsei kicsinyek ugyan. A meggynek ugyanis éppen a legértékesebb fajtái önmeddőek. a hajtások vagy egész ágrészek elhervadnak. hogy az egyébként tetszetős és egészségesnek látszó meggyfáik nem vagy csak alig valamit teremnek. mégpedig a monília nevű gombás betegség elleni védekezés. A törpefák 16-20 m 2 -rel is megelégednek. amely méretével.és tőtávolságnak felel meg. amelynek gyümölcsei már mélyhűtésre is kiválóak. A magyar gyűmölcsnemesítők nagy sikere. öntermékenyülő fajta.Favorit és az Érdi bőtermő. bonyodalmas a termés leszedése. Ezt követi az ugyancsak öntermékeny. jó minőségű gyümölcsöt érlelő meggyfajták állnak a kertészkedők rendelkezésére. hogy az is önmeddő. hogy most már kűlönböző időpontban érő. A beteg és az egészséges növényrész határángyakran mézgacsepp válik ki. ha virágzás idején hűvös. sőt ágrákosodás is kezdődhet. velük egyidejűleg virágzik egy olyan meggyvagy cseresznyefa. hogy az önmeddő fák csak akkor érlelnek gyümölcsöt.

levele és gyümölcskocsánya pedig gyógyszer-alapanyag. jégverés után a fertözés fellobban. befözésre. A meggyfáknak rendszeres ápolásra van szükségük. lé és bor készítésére egyaránt alkalmas. hosszú. Mezögazdasági Kiadó. A munka közben ügyeljünk arra. ún. Felhasználása A meggy nem utóérö gyümölcs. Fája jó minöségű bútorfa. mélyhűtésre. hogy: elvitte a meggyet a köd! Nyáron. egy fa. aminek következtében a termés idő előtt kevesebb és apróbb lesz. Védekezésül gondos tél végi lemosó permetezésre van szükség sárgaméreggel. A permetezést virágzáskor is meg kell ismételni. A sövényekről óránként 5-7 kg. tehát akkor kell aszüretét megkezdeni. 1982).azt mondani. a nagyobb fákról 3-4 kg-os szüreti teljesítménnyel számolhatunk. és ezt a termelök gyakran elmulasztják.ifjítással lehet segíteni. A meggyszüret fáradságos munka.szükség esetén . levéltelen. A gyümölcs friss fogyasztásra. de ekkor már rezet nem tartalmazó gombaölő szerrel. Késöbb azonban a fákat magukra hagyják. A fiatal fák felnevelése többnyire szakszerűen folyik. amikor a gyümölcsök teljesen beértek. Virágzás idej én akár díszfának is beválik. /15 . Ezen rendszeres metszéssel és . ostorak alakulnak ki. hogy a jövő évi termőrü­ gyeket viselő te rmőnyársak épen maradjanak! Kiskertben nagyon ajánlható az ollóval való szüretelés. mészkénlével vagy a réztartalmú szerek valamelyikével. nagysága szerint 15-70 kg gyümölcsöt is terem. Ennek részleteit írja le Brunner Tamás: Törpegyümölcsfa-nevelés című könyve (Budapest. sűrű koronarészek.

ö is a Földközi-tenger vidékéről.. ami 116 Ez . és Angliában is megbecsült. hogy a karfiol igényes növény (palántázni kell. mindennapos zöldségféle. mert mélyhűtéssel eredeti külsejének és beltartalmának megőrzésével nagyon gazdaságosan tartósítható. Az öshazájában vadon é lő és gyűjthető növény vetésterülete világszerte növekszik. Brokkoli Afővirág leszüretelése után a levelek hónaljában kis virágok fejlődnek. a nálunk még csak most terjedőben levő növény a káposztafélék népes családjának a tagja.származik. amelyek egész a fagyokig sz üretelhetők. mint a karfiolé. hanem zöld. de legalább három tulajdonságában eltér attól: a rózsája (virágzatkezdeménye) nem fehér. a brokkoli igen türelmes. a meleget. illetve kékeszöld és kissé lazább annál. Megjelenésében és használati módjában a karfiolhoz áll a legközelebb. Olaszországban már régen fogyasztják. A harmadik tulajdonsága. A másik különbség . Az USA-ban a brokkoli termőterülete már nagyobb.28. a rózsáját védeni a napsütéstől ) . a hideget és a napfényt egyaránt elviseli.ami a brokkoli előnyére válik . sokat öntözni. mint a karfiolé. és akárcsak közeli rokonai. és egyszerűe n te rme lh e tő. Franciaországban.valószínűleg Ciprus szigetéről .

A kikeit növényeket egyszer vagy kétszer ültessük át. árnyékb an felnyurgul. mint a karfiol. mint a palántázás. esetleg műanyag pohárba . ilyenkor az alsó levelei idő előtt megsárgulnak. A fény iránti igényessége akkor is megmutatkozik. ha a virágzata nagy és tömött. Sok értékes ásványi anyagot és emészthető rostokat is tartalmaz. mert a többi káposztafélénél könnyebben emészthető. A magokat az előkészített ágyás kihúzott soraiba ritkásan vessük el úgy. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják.50 cm kert tőtávolságra ritkítsuk meg. hogy a viszonylag széltől és fagytól védett kertekbe n az áprilisi helybe vetés éppen olyan jó eredményt ad.gazdag. 117 l :1 . hogy olykor a mélyhűtött brokkoli t a kereskedelem is forgalomba hozza és . a fő virágzat levágása után a levélhónalji rügyekből új fejecskék képződnek. hogy néhány év elteltével beilleszkedik a házikertek megszokott zöldségszortimentjébe. ha sűrű a növényállomány. lehullanak. A fölösleges palánták at a más helyén elültethe tjük vagy elajándékozhatjuk. és ez egészen az őszi fagyok beálltáig tart. Föltétlenül ősszel mélyen megásott. Az érzékenyebb gyomrúa k is fogyaszthatják. 100 g brokkoliban 138 kJ (33 kal) "fűtőérték" van. frissen trágyázo tt talajban termeb"ük. hogy földlabdával együtt kerülhessenek ki április végén a szabadba. hogy fölöttük 2-3 cm földréteg legyen. márpedig a brokkoli akkor értékes.különösen karotinban és C-vitam inban . A fényigénye igen nagy. Termelé se azonban olyan gyorsan hódít teret a kiskertekben. a virágzata apró és laza marad. és hitvány rózsát fejleszt.elsősorban a házikertek novenyeve avatja az. Ezt elősegíti az a körülmény. A palánták a vetéstől számított 6-7 hét alatt érik el a kiültetésre alkalmas fejlettségüket. Termesztése A brokkoli állandó helyre vetéssei és palántázással is termelhető. Vitaminokban . Palántanevelésre a magokat március közepén kell elvetni szaporítóládába.amikor már 3-4 lomblevelük van . Nálunk jelenleg még a különleges zöldségfélék közé soroljuk. Száraz idő esetén a magvetést öntözzü k meg. hogy nem egyszer terem. A brokkoli beltartal mában is értékes zöldségféle. hanem folyamatosan. de a vendéglők étlapjain is megjelenik. A kikeit növényeket .ritkán ugyan.

A brokkoli nyári ápolása az ágyás gyommentesen tartásából áll. a tapadás fokozására tegyünk a permetléb e Nonit nevű nedvesítőszert is 0. mert vannak rövid tenyészidejű. vastag szárat. De Cicco).szaporán nőnek a gyomok. mert a tápdús földben . a brokkoli is érzékeny a mikroelemek hiányára. hanem a szár egy része is 118 . Akárcsak a többi káposztafélék. A brokkoli dús lomhozat át előszeretettel csipkézik ki a káposztal epkefalán k hernyói és támadják meg a levéltetvek. Ez elég gyakori kapálást vagy gyomlálást tesz szükségessé. amelyek 60-90 nap alatt termelhetők (Cape Queen) és hosszú tenyészidejűek. magnéziu m és molibdén levélsárgulást és lombhull ást okoz. A későbbi nitrogénadagolás se vész kárba. bojtos gyökérzetet hoz létre. amit nitrogénműtrá­ gyázással kötünk össze. A forgalomban levő magvak többnyire nem fajták. hanem hibridek. Annál fontosabb. 40-75 nap alatt letermelhető fajták (Calabrese. A talajból hiányzó vagy fel nem vehető állapotba n levő bór.05%-os töménysé gben. hogy a vásárolt mag tenyészidejének hosszáról tájékozódjunk. mert ez viszont a mellékrózsák kifejlődését segíti elő. mangán.1 %-os oldatávaL Minthogy a viaszbevonatú levelekről a permetléc seppek könnyen leperegnek. A rövid tenyészidejű brokkolitípusok nyári másodvetésre is felhasználhatók. tehát csökkenti a termést. ezért a felmagzott növényeken beérő becők­ ben levő magokat nem ajánlatos a következő évi termelésre félretenni. Ezeket a tápelemeket a nyár folyamán lombtrágyázással (Wuxal) pótolhatjuk. Ez a komposztkazalban nehezen korhad el. A tenyészidő alatt 4-5 alapos öntözésre lesz szükség. Ellenük legalább két-három szor kell permetez ni Chinetrin vagy Bi-58 0.fóleg amíg a növények fel nem csepered nek. amelyek felnövekedéséhez és terméshozásához 70-100 nap szükséges ( Borea. Komposztdará lóban felaprózva néhány hét alatt kiszórható szerves anyaggá alakul át. Nemcsak a rózsája és a mellékrózsái. nagy lombfelületet és sűrű. Greenia). A növényeknek a legtöbb nitrogénre a rózsafejlődés idején van szükségük. A brokkoli kedvező körülmények között hatalmas. Felhasználása A brokkoli egyike a legfinomabb zöldségféléknek. középhosszú tenyészidejűek.

vacsorára. sőt a leveleit is fellehet használni. zsír. A rózsákat . ízesítőül őrölt fekete bors. A fűszerek tetejére szórjuk.fogyasztható. de még nem nyíltak szét. Készítése: a párolt brokkolit teflonedényben finoman körülpirítjuk. meleg előételnek. gazdag körítésn ek sült halhoz. a citromlé és a fehérbor . Étvágygerjesztőként egy recept Bozsik Valéria "kincses tárából": Tojásos brokkoli Hozzávalók: személyenként 20 dkg brokkoli. mert nyáron igen gyorsan fejlődnek. kakukkfű. a sárga virágok kibomlanak. könnyű főételnek . Elkészítésénél óvakodjunk a brokkoli finom ízét elnyomó túl erős fűszerektőL Legjobb kiegészítő ízesítője a fokhagyma. A rózsák mindössze 5-10 perces főzést kívánnak.kifejlődésük idején . a hajtás valamivel többet. bazsalikom. baromfi hoz kitűnő. és fedő alatt átsütjük . amelyet et a előzően megsózunk. Ha ezt az időpontot elmulasztjuk. amikor már kifejlődtek. A kinyílt virágokat ne engedjük a tövön "díszelegni". pirospap rika. Igen jól eltarthat ó (blansirozás) után. ráöntjük a tejföllel elkevert tojást. mélyhűtőben 3-4 percnyi előfőzés 1/9 . ezekből a kelkáposztára emlékeztető ízű főzelék készül. evőkanál tejföl. Ilyenkor a brokkoli konyhai felhasználásra már nem alkalmas. akkor a rózsák ágai szétnyílnak. Felhasználható: reggelire . Akkor kelllevágni őket. 2 tojás. só. annál gyorsabban és erőteljesebben törnek elő a levelek tövéből a másodtermésnek minősülő rózsák.állandó megfigyelés alatt kell tartani. Minél előbb vágjuk le őket.

29. Kajsz ibara ck

Bőtermő évben a sűrűn álló gyümölcsöket ritkítani kell. Így a megmaradók szépen kifejlődnek, és a következő évben is lesz termés.

kajszibarack Kínából származik, a hatalmas kiterjeország 38-40. szélességi fokon fekvő övezetébőL Hogy mégis az Armeniaca , azaz örmény nevet viseli, annak bizonyára az lehet a magyarázata, hogy az egykori Selyemúto n akarva-akaratlanul nyugat felé vándorolva az egyik nagy termőtája Örményors zágban alakult ki. Innen terjedt el a középkorban a Földközi-t enger körüli országokban is. Nálunk legelőször a 16. századból való B esztercei szászedetben fordul elő a "barack" szó, de nemsokára már minden kertészeti könyv megemlíti a kiváló ízű "magna et optima" (nagy és legjobb) magyar kajszit. Népies és irodalmi nevei igen változatosak: kajszi, kajszibarack, sárgabarack, tengeribarack, majombarack, kajszin. Valamennyi a kajszibarack valamelyik változatát vagy ősét jelzi. A legcélszerűbb a kajszibarack elnevezést használni, mert ez utal az őszibarackhoz való hasonlatosságra, de meg is különbözteti attól. Nincs még egy olyan hányatott sorsú gyümölcsfajunk, mint- az általam nagyon kedvelt - kajszibarack.
désű

A

120

Legalább három évszázada termesztik kiterjedten hazánkban, de nagy fellendülése a múlt század derekán kezdődön meg, és ez az időszak egybeesik azokkal a nagy erőfeszítésekkel, amelyeket akkor az elsivatagosodással fenyegetett Alföld befásítására tettek. Ez idő tájt ún. kétszintes hultúrában termesztették, vagyis a szőlők közé ültették a kajszibarackfákat, mert a szőlősgazdáknak az volt a tapasztalatuk, hogy amennyiben a fagy elviszi a szőlőtermést, a kajszi akkor is kihúzza őket a bajból. A magyar kajszibarack jó híre gyorsan terjedt, megindult az export és az ipari feldolgozása. A Duna-Tisz a közén Kecskemét lett a baracktermelés központja. A kedvező termelési tapasztalatok arra ösztönözték az 50-es években már megszilárdult téeszeket és állami gazdaságokat, hogy hatalmas kajsziültetvényeket hozzanak létre. Sajnos ezek egy része nem az élettanilag optimális termőte­ rületre került. Számos agrotechnikai problémával kellett a szakembereknek megküzdeniük, és sok kajszigyümölcsöst időnap előtt kivágtak. A kiskertekben azonban változatlanul eredményesen termelték ezt az illatos gyümölcsöt, amelyről dr. Entz Ferenc, a 48-as szabadságharc honvéd főorvosa, kiváló pomológus azt írta, hogy: "Európában Magyarország a kajszibarack igazi hazája." Mostanába n kevés van belőle, a piacokon a legdrágább gyümölcs, ezért a kertekben is kincsnek számít egy rendszeresen termő, szép és jóízűgyümölcsöt érlelő kajszibarackfa.
Termesztése

A kajszibarack fájának vegetációjához rügyfakadástól lombhullásig 170-190 fagymentes napra van szüksége, és ez a mi kiírnánk alatt rendelkezésére áll. A fa elviseli az átmeneti csapadékhiány t, de akkor érzi jól magát, ha elegendő vízhez jut. Különösen szeptembe rben és októberben , amikor a termőrügyek kifejlődnek, továbbá május-jún iusban a csonthéjképződés időszakában, valamint június második felében, a gyümölcsök növekedése, "hízása" idején van szüksége elegendő vízre. A nálunk szokásos téli fagyok nem károsítják a kajszibarackfa vesszőit és rügyeit. Ez a gyümölcsfaj azonban a korán ébredők közé tartozik, ami annyit jelent, hogy a mélynyugalmi állapota már január végén-február elején befejeződik. Ha ilyenkor enyhe idő uralkodik, akkor megindul
121

hetők.

a fák élettevékenysége, a rügyek duzzadni kezdenek. A veszélyes az, ha az átmeneti enyhülés t ismét hideg idő követi, mert ilyenkor a rügyek már nagyon érzékenyek a hidegre, és könnyen elfagyhatnak. A rügyek vagy késöbb a bimbók, a virágok elfagyása egyenese n belekergeti a kajszibarackfákat a szakaszos termésbe. Ez úgy kezdődik, hogy a lefagyott virágú fa minden rendelkez ésére álló tápanyag ot a termőrészek kifejlesztésére fordít, aminek a hatására - kedvező időjárás esetén - a következő évben rengeteg gyümölcs képződik a fán. Ezek kineveléséhez a fa minden erejét megfeszíti, de még ez se elégséges, és a gyümölcs ök aprók, értéktelen ek maradnak. A fa viszont legyengülve megy a télbe, vesszői, rügyei éretlenek , és a kisebb fagyok is nagy kárt tesznek bennük. A termő és a nem termő évek így váltakoznak: az egyik évben túl sok a termés, míg a másik évben üresen szamarkodnak afák. A kajszifák a szőlővel azonos talajokat kedvelik; a homokon és az agyagtalajokon egyaránt megélnek. Kezdetbe n felfelé törekvő, később ellaposodó, ernyőszerű koronát fejlesztenek , ezért legalább 6 x 6 méteres tenyészte rületre (36 m 2 ) van szükségük. A lombkoro na nem ad mély árnyékot, ezért a fák alatt a szamóca, sőt a zöldségfélék is megterme l-

műtrágyákkal.

A kajszibarackfákat igen gondos alakító metszésben kell részesíteni, és termőkorukban is rendszere s felügyeleti metszéssel kell a termőrészek kialakítására kényszeríteni. A metszés részletes szabályai Nyujtó Ferenc-S urányi Dezső: Kajszibar ack című könyvébe n (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest , 1981) olvasható k el. A közhiede lemmel szemben a kajszibarackfákat rendszeresen kell trágyázni . Ha erre a célra komposz t áll rendelkezésünkre , akkor annak tápanyag tartalmát egészítsük ki ősz­ szel kálit és foszfátot, tavasszal pedig nitragént tartalmazó

Az öntözés elősegíti a termőrészek és a lombozat kifejlő­ dését, a gyümölcsök kialakulását. A gyomok elleni küzdelemben a kapálást válasszuk, és ne kísérletezzünk gyomirtó vegyszerek használatával. Igényes kertbarát ne takarítsa meg a kajszigyümölcsök ritkítását. A fák ugyanis 4-5-ször annyi virágot képeznek, mint amennyi a normális termés kialakulásához szükséges, és ezekből több gyümölcs kezdemén y alakul ki a kívánatosnál. Ezek felnevelése a fától sok tápanyag ot és vizet von el,
122

nem is beszélve arról, hogy a sok kis gyümölcs jóval értéktelenebb, mint a kevesebb, de nagyobb, tetszetősebb. A kajszibarackfákat sokféle betegség és kártevő fenyegeti, mégis a legveszedelmesebb valame nnyi között a gutaütés. Sokáig úgy véltük, hogy ennek a betegségnek - ami a korona egy részének vagy az egész koronának egyik napról a másikra történő elszáradásában mutatkozik meg- élettani okai vannak. Az újabb tudomá nyos vizsgálatok azonba n bebizonyították, hogy az élettani rendellenességek mellett a gutaütésért egy baktérium- és egy gombafaj fertözése . felelős. A védekezés a következőkben foglalható össze: J. Óvjuk a fákat a mechanikai sérülésektől. 2. A fákat lehetőleg közvetlenü l a virágzás előtt messük . 3. A metszésnél használt eszközöket rendszeresen fertőtlenítsük. 4. Tél végén lemovagy sásszerűen permetezzük a fákat 2% -os bordói lével ezzel azonos hatású más gombaölő szerrel. 5. Gondos an végezzük el a sebek kezelését és ápolását Celleid nevü balzsammal.
Felhasz nálása

A magyar kajszibarack minősége - elfogultság nélkül kimagasló. Egy alkalommal módom ban állott a london i Covent Garden piacon végigkóstolni a napsütö tte görög, francia, spanyol és olasz tájakról származó kajszikat, de ízben és zamatban egyik se közelírette meg a nálunk termeltet. Indokolt, hogy Európa nagy gyümölcspiacain "hungaricum"-ként tartják nyilván a magyar kajszibarackot. Lehet belőle lekvárt, befőttet, dzsemet, ivólevet készíteni. Nagyon alkalmas ipari és házi mélyhűtésre, aszalvá ny készítésére és pálinkának is.

123

30. sőt átvitt értelemben minden "narkotik umot" mákony nak neveztek. Mák Az őszi mákot októberben kell elvetni. a mákszemet adja. de fölté telezhetően Afganisztán.nemcsak az ételek ízesítésére használták. hanem olykor a zöld mákgubóból készített fő­ zette! a gyerekeket is elaltatták . a svihák. hiszen már Hippokra tész is arról ír i. A mák egyébkén t is ősi vajákos növény. és fájdalmak csillapítására görcsoldóként. mérgező italt. R 124 . Eredetét pontosan nem ismerjük. Évezrede kóta termelik. égen termelt növény.sajnos . Ennek a termését azonban . A kikelt növények még ősz­ szel megerősödnek. hogy az anya zavartalanul tudjon a mezőn dolgozni. Tadzsikisztán és Üzbegisz tán az őshazája . pernahajd er legényt a "jó mákvirág" jelzővel illették. e. és tavassz al megelőzi a virágz ásuk a máktokbarkó rajz ását. Elterjedtségére utal az. hogy a görögök és az egyiptomiak a zöld máktok nedvét mint gyógyszert ismerték. hogy nyelvünk ben sokféle szókép kapcsolódik a mákhoz: a bódító. A régi házikerte kben mindig termeltek (legalább a családi szükséglet kielégítésére) egy-két sor mákot. valamint köhögés ellen használták. amely a magyar konyhának jellegzetes fűszerét. a mákszem a kicsiség mértéke. 460-ban.

A máktokból kinyert ópium narkotikus hatását a keleti népek csak a dohányzással egyidejűleg ismerték meg, és az ópiumpipák élvezete leginkább Kínában és Indiában terjedt el. Az utóbbi években világszerte sajnálatosan elterjedt kábítószerek egyike-másika is a máktokból készül. Az ópiumot úgy nyerik a zöld máktokból, hogy kora hajnalban körkörösen, sekélyen késsel megkarcolják a fejlődő máktokot, amiből tejszerű nedv serken ki; ezt- beszáradása után - falapáttal leszedik, és edénybe gyűjtik, majd ópiumkaláccsá formázzák, és levélbe burkolva hozzák forgalomba. A máktok 0,3-0,5% mennyiségben alkaloidákat tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak a morjin, a kodein és a papaverin, amelyek jelentős gyógyszerek alapanyagaként szerepelnek. Kinyerésüket Kabay János gyógyszerész oldotta meg (1931), és szabadalmaztatta az egész világon. Az általa alapított és azóta sokszorosára fejlesztett Tiszavasvári Alkaloida Gyár termékeit sok országban használják és hazánk a világ 3. morfinexportáló országa. A mákot manapság a legnagyobb területen Franciao rszágban, Bulgáriában, Romániában és Ausztráliában termelik. A Dél-Ázsiai államokban csak szigorú állami ellenőrzés mellett szabad mákot vetni. Jelenleg népgazdaságilag sokkal fontosabb a vegyipari alapanyagul szolgáló máktok, mint a mákszem. A kiskertekben azonban mégis a mákszemért termeljük ezt a növényt, amelynek termése éppen olyan "szelíd" fűszer, mint a fokhagyma vagy a petrezselyem. Termesztése

Jóllehet nálunk a sütéshez-főzéshez szükséges mákszemet a fűszerüzletekben és a piacokon nehézség nélkül beszerezhetjük, mégis érdemes a házikertekben, a kerítés mellé egy-két sor mákot vetni. A szépen virágzó és termésével is díszítő mák akár a virágágyak változatosságának fokozására is alkalmas. A máknövény a fejlődésének kezdetén sok vizet igényel, később inkább a szárazságot kedveli, de ekkor csak meleg időjárású helyeken fejlődik jól. Fényigényes növény, ezért legföljebb a fiatal fák közé vethető. Védeni kell a szelektől. Legjobban a mélyrétegű, tápanyagokkal jól ellátott, középkötött talajon díszlik. Sok betegsége és kártevője lévén legföljebb 5-6 évenként ajánlatos ugyanarra a helyre vetni. A mákot általában - a nagyüzemekben kivétel nélkül 125

tavasszal vetik, de a kiskertekben terjedőben van az őszi mák termesztése is. Ez utóbbi főleg Bulgáriában általános, vetőmagja az 50-es években került el hozzánk, és itt meghonosodott. Nagy előnye, hogy többet terem, mint a tavaszi mák, a kártevőktől kevesebbet szenved, és június végére beérik. A tokjábanjóval kevesebb az alkaloida, mint tavaszi rokonáéban, de ennek a házikerti termelésben nincs gyakorlati jelentősége. Az őszi mákot szeptember-októberben kell elvetni; a kikeit növények még ősszel4-6 leveles tőró­ zsát fejlesztenek, és az áttelel. A tavaszi mák elvetett magja már 3-4 oC-on csírázik, ezért tavasszal minél korábban kell elvetni. (Nekem, amikor nagyüzemi agronómus voltam, abban az esztendőben volt a legjobb máktermésem, amikor sikerült egy napfényes szilveszterkor elvetni a mákot.) Mélyen felásott, alaposan megtrágyázott földbe vessük. A magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért aprómorzsásra müvelt földet követel. 10m2 -re 2 g magot vessünk el 30 cm sortávolságra és egy-másfél cm mélyen. Régen a kisgazdaságokban más növényekkel (pl. takarmányrépával, sárgarépával) együtt vetették, de erre kiskerti körűlmények között nincsen szükség. Amikor a kikeit máknövények már három-négy levelet fejlesztettek, akkor ki kell egyeini őket. Ez két részletben is történhet: először csak egymástól 25-30 cm távolságra levő, kis csomókat alakítunk ki, azután később a csomókból csak a legfejlettebb növényt hagyjuk meg. A mákvetés a gyomosadásra nagyon érzékeny. A kis növények nem nagyon élelmesek, ezért, ha nem vigyázunk rájuk, a gyomok elnyomják őket. A fiatal növények az öntözést is meghálálják. Ü gyeini kell arra, hogy az öntözővíz ne mossa el a földet a máktövekről, mert akkor a 120-150 cm magas, viszonylag nehéz gubót viselő szárak könnyen kifordulnak a földből. A máknak sokféle betegsége és kártevője van. Megtámadja a lisztharmat és a peronoszpóra, károsítja a levéltetű, a máktoklégy és a vincellérbogár. Ezek ellen azonban csak fellépésük esetén kell permetezni. A tavaszi vetésű mákot gyakran teszi tönkre a máktokbarkó, ami ellen sokáig nem tudtunk eredményesen védekezni, tekintettel arra, hogy ez a kártevő virágzáskor rajzik, a virágzó máktöveket pedig a méhek miatt nem szabad permetezni. Az utóbbi években forgalomba került Melipax porozó használata ezt a problémát megoldotta, mert a szer nem árt a méheknek.

126

A mák tenyészideje 12~150 nap. Betakadtását akkor cell megkezdeni, amikor a növény lomhozata teljesen elszá:adt, a máktokban pedig csörögnek a szemek. Ha csak nákszem nyerése a célunk, akkor a tokokat 8-10 cm-es ;zárral vágjuk le, és később, kényelmes helyzetben vágjuk fel azokat, és szórjuk ki belőlük a magokat. 10m2 vetésterületr öl1,5 kg szemtermésr e számítha tunk. A mákszárat a kert fagyérzékeny növényeinek téli bekötözésére hasznosíthatjuk.

Felhasználása

A görögök és a rómaiak mézzel vegyítve fogyasztották a mákot. A magyar konyha jellegzetes "terméke" a mákos bejgli és a mákos csík, amelyekben szintén együtt jelenik meg a mák és a méz. Persze még sokféle egyéb módon is hasznosíthatják a megdarált mákot, amely gyakorlatilag mentes az alkaloidáktól, és így teljesen ártalmatlan felnöttek és a gyermekek számára is. A betakarított mákszemet -a tokból valókiszórás a után -még szárogatni szükséges. Először egész vékony rétegben terítsük ki napos helyen, azután fokozatosan vastagíthatjuk a réteget. A légszáraz mákszemet vászonzacskóban tároljuk. Több évig tartó eltartást azonban nem visel el, mert megavasodik vagy molyok telepednek meg benne. A mákszemben 40-50% olaj van. Egyes országokban a hidegen kisajtolt olajat étkezési célokra használják. A hosszú szárral betakarított, egészséges máktokok a lakás igen szép téli díszei, vázában helyezhetők el, vagy falidiszek készíthetök belőlük. Egyszerű tojásfestékkel színezhetök is. A zárttokú fajták gubójából ilyen esetben a mákszemet nem lehet kinyerni.

127

31. Parad icsom

A felnyurgult palántákat fektetve ü/tessük. Ne feledkezzün k meg a hónaljhajtások eltávolításáról.

Amerika felfedezése után jutott el Európába. Az e ls ő leírása 1553-ból, Dodonaeustól származik, aki azt mondja a paradicsomról, hogy "gömbölyded, akár az alma, de a dinnyéhez hasonlóan gerezdes; színe először zöldes, ami később pirossá, aranyszínűvé változik". Bizonyára innen származik egyik francia neve: pomme d' ore, azaz aranyalma is. A 17. században Poma amoris néven tisztelik, vagyis a szerelern almájának hívják, mert bódulatot okozott. A még éretlen, zöld paradicsom valóban tartalmaz egy solanin nevű alkaloidát, amely az érés folyamán a gyümölcsből fokozatosan eltűnik úgy, hogy az érett paradicsom teljességgel ártalmatlan, sőt magas cukor- és C-vitamin-tartalm a miatt fölöttébb egészséges táplálék is. Sok nyelv a paradicsom nevét a mexikói tumat/e szóból származtatja, angolul tomato, franciául és spanyolul tomate, németül Tomate, oroszul tomat. Származását a kutatók elég pontosan meghatározták.

iába keresnénk a klasszikus európai irodalomban utalást a paradicsomra - nem találunk. De nem is találH hatunk, mert ez a növény is csak

!28

a paradicsombefőzés éppen olyan fontos aktusa volt a valamikori falusi. Mégis inkább nyári "gyümölcs". K-3) és egyet. ezek nehezen erednek meg. a káposztasavanyitás vagy a disznóölés. Az elöregedett. A palántákat csak megbízható helyről érdemes beszerezni. Főként főzve fogyasztották. amely három méter magasra is megnő. Termesztése A paradicsomat hazánkban szabadföldön. de a szerző még nem sokat tudhatott felőle. amelynek a gyümölcsei korán érnek (determinált fajta. edzett palántákat árusítanak. lassan fejlőd­ nek. az ültessen néhány tő lugasparadicsomot is. fóliasátor alatt és üvegházban is termelik. bár ő még lebecsűlően vélekedik a paradicsomról: "Kertekben termesztik az Eb-szőlő N emét. Annál inkább Csapó József az Új Füves és Virágos Magyar Kertben ( 1775). vidéki háztartásnak. de gyorsan terjed a kertekben. be nem érett fürtöket a kamrába menekíthetjűk a fagyok elől.Őshazája Peru. keveset és későn teremnek. ezért palántázni szűkséges." A 19. de szegeletessek és szép piros karmasin szinűek. ahol utóérnek. melegigényes növény. században még csak a főúri asztalok csemegéje. A kiskertekben főként szabadföldi ágyásokban termelik. és mindinkább kelléke lesz a mindennapok konyhaművészetének. !29 . folyamatosan érleli gyümölcseit (folyton termő fajta. Ajánlatos legalább kétfajtát ültetni: egyet. Mexikóban kezdték el termeszteni. pl. virágos palántákat űltessűnk. mert az ember eszét meg-tsonkítják. megnyúlt palánták nem valók ültetésre. és manapság a világon mintegy egymillió hektáron termelik. mert leírást se ad a paradicsomról. az utolsó. ha valaki a reggeli szalannájához és kenyeréhez paradicsomat falatozott. Gyermekkoromban még ritkaságszámba ment. Lehetőleg tápkockás. Európában először Spanyolországban és Portugáliában. ahol ma is gyomnövény. A paradicsom hosszú tenyészidejű. Nem tanátsos az Gyűmölt­ sűket enni. amely késő őszig. és ugyancsak folyamatosan érleli fürtjei t. pl. mint a szilvalekvárfőzés. Így voltaképpen nem volna akadálya annak. Gála). Lippai János: Posoni Kert című könyvében (1664) is Poma amorisként szerepelteti. ahol fajtabiztos. A' gyűmöltsei akkorák mint egy baratzk. hogy egész évben fogyaszthassuk. Akinek kedve tartja. majd Olaszországban tűnik fel.

hogy a fagyok közeledtével néhány jól fejlett töve t felszedünk. Csak nagyon ritkán fordul elő. Az öntözést is meghálálja. tápdús földben meggyökereztetni. a gyengébbeket el kell távolítani. Ezeket tőből kell kitörni. vagy valamiféle betegség következtében a levelek elszáradnak. A jól begyökeresedett palánták még a kisebb májusi fagyoknak is ellenállnak. Amikor a bogyók sárgulni. hogy a szőlő permetlevéből juttatok a paradicsomtöveknek is. mert a földbe került száron is gyökerek fejlődnek. akkor már nem szabad permetezni. nem szennyeződnek. Így minden fürt bogyói beérhetnek. és tovább nevelni. és emiatt már nem képesek a bogyókat táplálni.A palántaültetés ideje április végén van. és szorosan egymás mellé el ültetjük őket a kert legvédettebb sarkában. hogy a tövek idő előtt elöregszenek. Még a hónaljhajtásokat is fel lehet használni valamire. akkor is kihajtanak. Ilyenkor nincs más megoldás: új palántákat kell ültetni. A talaját rendszeresen kell kapálni. A folytonnövekedésű töveket egy szálra ajánlatos nevelni: a legerősebb hajtást kell meghagyni. érett bogyókat. mert az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt a paradicsom nem fogyasztható el! A determinált növekedésű. alacsony fajták nem igényelnek támasztékot. Ha úgy látjuk. Magam azt a gyakorlatot folytatom. és nem rothadnak a földön fekve. A kártevők és a kórokozók ellen főként a nyár elején kell permetezni. Egy négytagú család számára 25-30 paradicsompalánta elegendő. Azt is megtehetjük.átlagos körülmé130 . Ha részlegesen elfagytak. A paradicsom gondos ápolást követel. Ezzel a módszerrel karácsonyig szedhetjük a friss. majd fóliávalletakarjuk. mert különben megerősödnek. és legalább kétszer (palántázás után és a bogyók fejlődésekor) nitrogénműtrágyával trágyázni. akkor néhány jól fejlett hónaljhajtást érdemes éles késsel levágni. amelyek fokozzák a tápanyagfelvételt. hogy a palánták teljesen elfagynak. Ahogy nő a hajtás. Szabadföldön a paradicsom szedése . és késleltetik a főhajtáson megjelenő virágfürtök megtermékenyülését és a bogyók beérését. pirosodni kezdenek. megjelennek a hónaljhajtások is. de a magasabbra növőket és a lugasparadicsomot karótámasz mellé ültetem. és homokos. ezek fogják szolgáltatni a késő őszi gyümölcsöket . A palántákat mélyen kell ültetni.egészen a fagyokig.

Elkészítési Nélkülözhetetlen hozzávalója a lecsónak is. Felhasználása A nyers paradicsomct ma már rendszeresen fogyasztjuk. Gyakran kerül az asztalra paradicsomsaláta: a felszeletelt paradicsomra ételecetböl. ) A friss paradicsomból kiváló. amely úgy készül. hogy a kinyert Iéhez ízlés szerint kevés konyhasót és cukrot keverünk majd citromlével. de az ízük sokkal kevésbé kellemes. A kertben termett bogyókat érett állapotban ajánlatos leszedni.július közepén kezdőrlhet meg. Ez jól lehütve. A hagyományos ételek közül a mindennapiak közé tartozik a paradicsomos burgonya és a paradicsomos káposzta. és abban hagyjuk állni fél-egy óra hosszat. napokig eltarthatók. Úgy készül. majoránná ~a l . hogy a kivájt nyers paradicsoroot tojáskrémmel. mert így a hűtőszekrényben hosszabb ideig. bazsalikommal . körözöttel vagy húspástétommal töltjük meg. Igen kiváló ízt ad a paradicsomsalátának. jégkockával szervírozva egyike a legkellemesebb kánikulai italoknak. liptói túróval. C módjukat a Planétás receptekben találhatják meg. esetleg rozmaringgal ízesítjük 13 / . üdítő ivólé is készülhet házilag.nyek között . A gyümölcsöket reggel szüreteljük. sóból és cukorból készült salátalevet (dresszing) öntünk. amikor a nap még nem melegítette fel öket. ha apróra vágott bazsalikomlevéllel szórjuk meg. étolajból. mert a félérettek is beérnek ugyan. Tápláló és mégsem hizlaló étel a töltött paradicsom.

amely csípősebb a kaukázusináL Fogyasz tása először Portugáliában terjedt el. Spanyolországban már 1493-ban feljegyezték. paprikasch" országáról. nagy on sok vizet és tápanyagat követel. aki ezeket a körülményeket biztositani tudja a növényeknek. erős ne legyen. 6shazája Mexikóban van . fokosch. Magyarországon valószínűleg S zéchy Mária (1610-1679) W esselényi Ferenc gróf felesége (szerelmének és házasságkötésének kalandos történetét Gyöngyösi István énekelte meg a Márssal társalkodó Murány i Venus címü müvében) honosította meg. hogy Kolombusz olyan borsot hozott magával. Étkezési paprika A paprika igényes növény : meleget. majd .32. Innen jutott el Amerika melegebb klímájú orszá~aiba. és paprikás ételeket kívánnak fogyasztani. De. mert azt csak a magyarok viselik el! A paprika azonban korántsem ősi magyar növény. Csak az termelje. majd polgárjogot nyert az öreg kontinens más országaiban is. Az e l ső példányok elültetésétől a fo lyamatos termeszté132 .az Újvilág felfedezése után Európába és Azsiába is. A hozzánk látogató idegenek annyit hallottak a "gulasch. hogy tüstént paprikaföldeket szeretnének látni. J ellegzetesen magyar növénynek tartjuk és tartják világszerte. ah.

enélkül a többi tápanyag se érvényesülhet. majd az egész országban megkedveljék ezt a ma már nélkülözhetetlen zöldség. akkor a virágai nem kömek. és a paprika hasznosításának nálunk a legnagyobb a változatossága. és ezek között előkelő helyet foglal el hazánk is. lehullanak. foszfátigényük jóval kisebb. Sok tápanyagot igényel. Termése bogyó. Sokfényre tart igényt. A termés mennyiségét és minőségét a nitrogén jelenléte határozza meg. de "esőnek" vagy "hüvelynek" nevezik. Bulgária. agyagtalajon a kellő levegőzöttségre kell különös figyelmet fordítani. Mégis mértékkel kell használni a nitrogénmű­ trágyákat is. A sárga. A mag csírázásától kezdve melegigényes növény. Az úttörést Szeged és környéke vállalta. a piros porrá őrölt fűszerpaprika a magyar konyha mindennapo s kelléke. A jobb minőségű homoktalajokon a víz. édes vagy csípős étkezési paprika. Kalocsán. Csak néhány évtizedre volt szükség ahhoz. bojtos gyökerei 30-40 cm mélyen helyezkednek el. Termesztése A paprika a tápanyagban gazdag vályogtalajok novenye. az USA. zöld és piros húsú. A világ sok országában termelnek paprikát.és tápanyagigény kielégítésére. Spanyolorszá g. ezért nyáron 2 8-10 naponként kell öntözni mégpedig nagy (50-70 l/m ) vízadaggal. hogy még a kalocsai népművészet motívumai közé is belopta magát. ezért frissen trágyázott ágyásba kell palántázni. A legfőbb termelők Olaszország. Két évszázad alatt annyira meghonosod ott és közkedveltté vált.és fűszernö­ vényt. Fehér virágai az oldalágak csúcsán nyílnak.sig hosszú időre volt szükség. A zöldségtermő terület legnagyobb hányadán és a legtöbb típus t nálunk termelik. A növények kálifelhasználásajelentős. hogy Szentesen. és erek osztják cikkelyekre. mert a túlzott adagolás csökkenti a termékenységet. század közepén termeltek paprikát. Ha ennél kevesebb fény éri. Ezek belül üregesek. Az étkezési paprika nagy vízigényű növény. A paprika egyéves növény. mert itt már a 18. Alakjuk és színük igen változatos. a kötött. 133 . Románia és Jugoszlávia. A fagyot rövid ideig se viseli el. legkedvezőbb számára a 25°C-os hőmérséklet és a 12-14 órás napsütés.

hogy fóliasátor alatt a házikertben hajtassák. Fejtrágyázásra először csak könnyen oldódó nitrogént. csípmentes fajták valók. Ezzel a talaj cserepesedését is megelőzzük. mert ezek perzselést okozhatnak. A paprika nem viseli el a gyomos talajt. Száraz időben hetenként. később kálit is használjunk. A palánták kiültetésére a fűtetlen sátorban április közepéri kerülhet sor.A paprika nagyon alkalmas arra. Ezek közül legfontosabb a vírusfertőzés megelőzése. ilyenkor biológiailag még nem érettek. Ültetési távolság 30 x 30 cm. és lehetövé tesszük. ezért rendszeresen kell kapálni. A bogyók szedését akkor kell elkezdeni. föltétlenül kénsavas kálisót vásároljunk. Egymás után két évben ne termeljünk ugyanabban az ágyásban paprikát! A palántákat megbízható helyről vásároljuk. A félig érett bogyók vékony húsúak. A nyári munkák is nagyon fontosak. a termésfaluk már vastag. és a 3-5 kg/m2 istállótrágyán kívül keverjünk a földbe m 2 -enként 2 dkg káli. Korai hajtatásra a hegyes. és lehetőleg tűzdelt. május közepén van.és foszfáttrágyát. Négyzetméterenként 8-10 ikerpalántát ültethetünk ki. és a termések is folyamatosan válnak szedhetővé. gyorsan fonnyadnak és 134 . Ősszel gondosan és mélyen felásott. frissen trágyázott ágyásba palántázzunk. A paprika másik részét szabadföldön termelik meg a kertekben. edzett. esőszerű vagy barázdás öntözést alkalmazva. egyébként 8-J Onaponként öntözzünk nagy vízadagokkal. mert ezektől várhatunk korai terméseket. húsos. valamint l dkg nitrogénműtrágyát is. fejes saláta és retek. Az ültetés ideje a májusi fagyok elmúlta után. magjaik nem csíraképesek. a takácsatka. Előnövénye rendszerint karalábé. Gyomirtó szert ne használjunk. hideg éjszakákon viszont fűteni szükséges. Kerüljük el a hőmérséklet f!agyobb mértékű ingadozását. Ennek a minden vonatkozásban igényes növénynek sokféle betegsége és kártevője is van. későbbire a fehér húsú. továbbá a vetési bagolypille. Minthogy a paprika a klórra érzékeny. ezért meleg nappalokon a sátort szellőztetni. Az étkezési paprika bogyóit fogyasztásra érett állapotukban szüreteljük. tápkockás palántákat ü/tessünk. amikor elérik a fajtájukra jellemző alakot. a levéltetvek és a gombás betegségek elleni védekezés. a héjukfelüle tefényes és a bogyók kemény tapintásúak. hogy a levegőigényes gyökerekhez elég oxigén jusson. A tövek folyamatosan hozzák virágaikat.

száraz homokban decemberi g eltarthatók . Jellegzetes. primőr zöldpaprik ának. mégpedig oly módon. ("Magyars ágát" is nem kis mértékben annak köszönheti.) A szabadföldön termesztet t paprika C-vitamin -tartalma elérheti a 300 mg/ 100 g értéket. ami annyit jelent.ízetlenek. a másikkal pattintsuk le a termést. zakuszka. paprikás csirke) se léteznének e növény nélkül. ). 135 . Fontos alapanyaga a külföldre szállító konzervipa rnak (kecsöp. Egyik kezünkkel rögzítsük a bokrot. A családi konyhában a kora tavaszi. töltött paprika. Piros Arany stb. a felállókat hajtsuk le. A paprikabogyót ne tépjük le. a piros őszi paradicsompaprikának. a füzérbe kötött piros cseresznyepaprikák pedig a konyha hangulatos díszei. magyaros ételek (lecsó. Az egészséges paprikabogyók a fagyok előtt leszüretelve pincében. hogy a csüngőket emeljük meg. a tavaszi és a nyári sárga húsú csemegepaprikának. A paradicsom paprikát és a fűszerpaprikát pirosra éretten szedik. hogy Szent-Gyö rgyi Albert a szegedi paprikából előállított C-vitaminn al érdemelte ki a Nobel-díja t. hogy egy felnőtt ember napi 50 mg-os C-vitamin sz ükségletét 6 dkg nyers paprikával lehet fedezni. Fe/hasz nálása A paprikának nagy értéke jelentős C-vitamin-tartalmában van. a legolcsóbb téli vitaminfor rások közé tartozik a savanyított paprika. Minthogy a paprikában levő C-vitamin a savanyítás során se semmisül meg. az ételek ízesítésére használt paprikaőrleménynek van nagy jelentősége.

de bizonyára valamelyik melegebb klímájú országban látta meg a napvilágot. hogy egy négytagú termelőszövetkezeti delegáció tagjaként DélOlaszországba utazhattam. egy Nocera Inferiore nevű kisvárosban kellett megismertet nünk az olasz parasztokat a magyar mezőgazdaság eredményeivel. ülföldön járva már jó két évtizeddel többször találkoztam a boltok kirakatában és a piacokon egy K hosszúkás. Cukkini A cukkinit a komposztkaz al vagy a domboságy tetejére is lehet ültetni. és hazahoztam. és nem is régen.33. a korszerű táplálkozás rendjébe kiválóan beilleszthető zöldségfélét. hogy keresett és szívesen fogyasztott zöldségféle: a cukkini. A 70-es évek elején úgy alakult. Salernótól délre. 136 . Éppen szedték és a piacra készítették elő a cukkinibokrok terméseit. uborkához kissé hasonlatos terméssel. miközben mi is ismerkedtün k az ottani növénytermesztéssel és kertészettel. Nosza. A gyümölcsök akkor a legízesebbek. amikor még csak 15-20 cm hosszúak. Eredetéről nem sokat tudunk. mert a 25-30 éve megjelent külföldi szakkönyvek még nem tettek róla említést. kértem egy maroknyi cukkinimagot. hogy itthon is megpróbálkozzarn a termeléséveL Sikerült! És azóta a kiskertek ezreiben termelik ezt a sokféleképpen elkészíth ető. ezelőtt amiről megtudtam.

valamint az ugyancsak nemrég megismert patisszont sorolta. az uborkát. mint képzeljük. de az valami csodálatos. azt még nem mondom meg. Nagyon élelmes 137 .ami gyakran elő­ fordul. oda.. Hogy mi. Csak két kis levél egy halovány száron. ahová Linné a cukor. köpeösen vagy véznán. tölcséres hím-.Mikor az első magvakat elvetettem. Guggonülő természetű. márványozott felületű levelei csőszerű. Gyümölcse hasonlít az uborkához. csak ahhoz ragaszkodik. hogy bőségesen legyen ellátva tápanyagokkaL Me/egkedvelő és fagyérzék eny. sütő. illetve nővirágok. s felül két kis mulatságos levele van. roppant kívánesi voltam. . belül üres levélnyélen ülnek. lapos. akkor is elővettem Karel Capek: A szenvedelmes kertész című kis remekművét. nyúlánk. gyámoltalanul. És ha kikelnek. minden kis növényen más. s e közt a két levél közt látszik valami. Termesztése A cukkini a kabaktermésű növények népes családjába tartozik. zöld héjú (újabban forgalomba kerültek fehér és sárga héjú fajták is). hengeres. akkor maga is szétterül. hogy az élet jóval bonyolultabb. a főző-.és görögdinnyét.. milyenek is lesznek? Mint olyan sokszor. Szinte fagyjelzőnek is lehetne alkalmazni. Magja sárgásfehér vagy szürke. amiben a következőket olvastam: " . de néha még későbben. óvatlan pillanatban (mert azt még soha senki meg nem leste) egyszerre csak szép csendesen megnyílik a föld. vagyis hát csak azt. Mit is akartam mondani? Tudom már. Ha azonban kereszteződik. Nagy. nagyon hasonlít a spárgatök magj ához. ott még nem tartunk. hogy kikelnek-e a déli jövevények. egy rejtélyes. A növény erőteljes növekedésű. S akkor ott áll csupaszon. vagyis indákat nem fejleszt. semmit. de nem rücskös. és környezeti igényeik is megegyeznek. úgy a nyolcadik napon. és megjelenik az első csírahaj tás. mert a májusi és a kora őszi fagyokról a legmegbízhatóbban tudósít. hengeres. Ezekkel sok hasonlóságot mutat. karéjos. A cukkini a talaj szempontjából nem válogatós növény.. hanem sima felületű. de külön-kü lön jelennek meg a sárga. ." Hát ilyen csoda volt számomra a cukkini "születése" is. Virágai váltivarúak: egy bokron. ha a közelben tököt vagy dinnyét is termelne k -. ami persze korántsem kedvező jelenség..és takarmán ytököt. mennyi változata van.

Amikor már három-négy lomblevelük van. A cukkininak tágas helyre van szüksége. Ezután egy réteg levél következik. hogy a beültethető terület megnő. A másfél méter széles és tetszőleges hosszúságú ágy helyét észak-déli irányban jelöljük ki.egymástól egyméternyi távolságban . és rendszeresen öntözd őket. dália. napján lehet a magjait állandó helyükre elvetni. Erre egy réteg gyeptéglát rakunk a füves részévellefelé fordítva. Ha a májusi fagyosszentek a korán kiültetett palántákat elpusztítanák. a foldet visszahúzzuk a gödörbe. továbbá. Ezért sokkal célravezetőbb palántákat nevelni belőle. akkor lehet bevetni a tartalékot. Fészkeket készítünk a számára oly módon. ki lehet állítani őket a szabadba. Az így keletkezett gödörbe 2-3 kg istállótrágyát vagy mütrágyával összekevert komposztot teszünk. A másik felével várd meg a fagyok elmúltát. évelők. napraforgószárat. hanem csak a növény felét. Ezek közül a fontosabbak. mint a sík felületű ágyásokban. napos helyre. De ne ültesd ki valamennyit. majd 15 cm 138 . Március végén. bojtos gyökereivel a vizet még a száraz talajból is felszivattyúzza. és ültess ebbe három szem cukkinimagot 2-3 cm mélyen. és a jobban felmelegedő talajon a növények korábban érlelik be termésüket. Ennek a müvelési módnak számos előnye van. és kiültetésükre május első napjaiban kerül sor. Így azonban a tenyészideje rövid. Ha mind a három palánta megeredt. mert így kapja a legtöbb napfényt és meleget. Öntözni inkább csak a fejlődés kezdeti szakaszában szükséges. Az ágy közepén gallyakat. hogy edződjenek. Ez fölöttébb egyszerű eljárás. Ekkor állítsd az edényeket a két ablakszárny közé. április elején tölts meg egy joghurtos vagy tejfölös müanyag poharat jó minőségü kerti földdel. hogy az ősszel felásott talajból . paradicsom szárát halmozzunk fel. és későn is kezdi érlelni gyümölcseit. amit földdel keverünk el. A cukkinit dombos ágyba is ültethetjük. A dombos ágy előkészítése ősszel kezdődjék. és alaposan beöntözzük őket. Minden évben a kert más helyén terme/jük! Minthogy hidegre nagyon érzékeny növény.növény. Meleg helyen a magok egy hét alatt kikelnek. ezért legkorábban az év 100. hogy a vegyes ültetés következtében egyik növény a másikat támogatja. és azt tányérszerüen alakítjuk ki. akkor később egyet vagy kettőt más fészekbe ültethetünk át. Ebbe a fészekbe ültetjük el a műanyag pohárból földdel együtt kiszedett palántákat.kiemelünk néhány kapavágásnyi földet.

Ennek a tetejébe ültethetjük a cukkinipalántákat .különösen esős nyáron . A cukkininak kevés ellensége van. a közepét kivájják és megtöltik tojásos.a többi növény békés társaságába. leöntik tejfölös mártással. Egy családnak elegendő 3-4 bakrot ültetni. A meztelencsigák szívesen tanyáznak rajta. A fiatal gyümölcsökből. Felhasználható pörkölt és pástétom alapanyagaként. és megszárítjuk a következő évi vetéshez. Nyáron a bokrok környékét gyomláljuk és rendszeres en kapáljuk. Érdemes legalább egy termést meghagyni magnyerés céljából. Finom étel a töltött cukkini. A gyümölcsöket folyamatosan szedjük a nyár közepétől a fagyokig. esetleg kolbásszaL Az igy előkészített cukkini tüzálló edénybe kerül. gombás vagy húsos masszával.az uborkához hasonló. amely oly módon készül. Ha idejében szedjük le öket. Szép barnára pirul. A termést hosszában felhasítjuk. és kiszedjük belőle a magokat. hogy a gyümölcsöt hosszában kettévágják.a lisz tharmat is megtámadhatja.saláta lesz. amely így egy méter magas lesz. 25 cm hosszúságú gyümölcsök. és olykor . Felhasználása A cukkini igen sokféleképpen készíthető el. akkor a tő több virágot és termést hoz. A legízesebbek a kb.vastag humuszréteggel fedjük be az ágyat. A lecsónak is jellegzetes ízt ad. Az ilyen gyümölcs őszig teljesen kifejlődik (2-3 kg és 60-70 cm hosszú is lehet). Ezeket meleg vízben tisztára mossuk. Jó érvágyat hozzá! 139 . és sütőben negyedóra alatt megsütik.

hanem az örömök sorozata is . mint a krumpli. Igy ír K ertészgaz dászati jegyzetek címü kis remekmüvében: "A szőlő nem engedelmes jobbágy.34. hogy a szölö tavasztól őszig rengeteg munkát ad az embernek . nyersen fogyasztják el. és egyenletesen érnek be. A fakadás. hogy a tőkék fürtjei egymást követően érjenek. hogy a szölövirág illata minden A /40 . Jókait kortársai nemcsak nagy mesemondóként. Szölö és lágykenyér. hanem a fürtöket a család tagjai frissen. A fajtákat is úgy válogatják össze. a ki tudja már a kötelesség ét:. hanem szenvedé lyes szölészként is ismerték. A ki szőlöt ültet. július második felétől október végéig legyen friss csemegeszölö. egy szölölugas vagy utat szegélyező szölösor. a ki munkára hajt s halasztást nem enged. a hónaljhajtásokat visszavágjuk. amin már megél az ember. nagy urat vesz magának. a virágzás (kevesen tudják.a szőlö a szolgabíró. " Persze a szölövel való foglalatosság nem csupán fáradságos munka. Iig akad olyan hétvégi vagy házikert. Így a fürtök elég napot kapnak. Mint minden vincellér. Csemegeszölő Az egymáshoz túlságosan közel álló hajtásokat megválogatjuk. Ennek a termését rendszeri nt nem dolgozzák fel borrá. amelyben ne állna néhány szölötöke. legföljebb a maradékból préselnek egy kis mustot. ö is tudta.ez a két étek.

Termesztése A szőlő meleg. A tápanyagokat nagyon meghálálja. Szinte minden európai nép történetében van néhány szőlővel kapcsolatos monda. mese vagy rege. ahol reggeltől estig éri őket a napsütés. az érés. köves talajokon is. de kielégítő termést ad a homokon és a kötött. A fák. Hogy nálunk is volt már igen régen szőlőtermelés. Ezért fagyzugba. amiben nagy része van mélyen elágazó gyökérzetének. és ezt követően indult meg a nagy sikereket hozó hazai csemegeszőlő-nemesítés. sőt egymás árnyékát se viselik el.virágénál finomabb!).) is igazolja. ezért már a telepítés előtt.a szőlőművelést sajátitották el leghamarabb. a kora tavaszi és a májusi fagyok kockázatossá teszik a termelést. és a korvinák iniciáléjait szőlőmotívumok gazdagítják. Columella római író a De re rustica című 12 kötetes munkájában már olyan részletességgel írja le a szőlő metszését. hozzáértő gazdát sok. Bocsássuk rendelkezésére a kert legjobban megvilágított részét. Minthogy a szőlőtermelés északi határán vagyunk.és napfényigényes növény. ezért ne ü/tessük a szőlőt sűrűn. később a felnevelés időszakában és a termőkorában is rendszeres és módszeres trágyázásra szorul. kapa stb. A szőlő is a legjobb talajon érzi jól magát. huzatos helyre ne ü/tessük. fürtjei ott érnek be jól. A honfoglaló magyarok már itt találták a szőlőt. akkor korszerű csemegeszőlő­ fajta. 141 . A szőlőtermelés végigkíséri az emberiség történetét. amit az unokáinknak lenyeshetünk. A szőlőnek mint gyümölcsnek azonban nem tulajdonítanak nagy jelentőségeket. Mátyás király már adókedvezményt ad a szőlőt telepítőknek. és letelepedésük után . hogy tanácsainak többségét ma is megfogadhatnánk. tetszetős és zamatos terméssel jutalmazza meg. az első fürt. a szorgalmas. azt az írásos emlékeken kívül az ásatásokból előkerülő sokféle szőlőművelő szerszám (metszőkés. Csak a filoxéravész utáni felújításkor került hazánkba néhány.a gabonatermelés mellett . Homérosz Iliászában és Odüsszeiajában többször előfordul. a téli. szélnek kitett. csupa örömteli esemény az életünkben. A görög épületdíszek szőlőindát mintáznak. Mert a szőlő hálásan nyugtázza fáradozásainkat.

kellemes zamatú fajtákat. . mert a nagyüzemekben nincs elég munkaerő ahhoz. Itália. l az egyik szál vesszőt tőbő/ kivágod. mint az íj. Máshol oltványokat telepítsünk. Ezeket viszont a házikerti szőlőparcellán a család tagjai akár szórakozásképpen is megcsinálhatják. Attila) és késői (Hamburgi muskotály. " Az ilyenformán lebonyolított terrnőre metszés után nyáron a zöldmunkák következnek: a hajtásválogatás. Mathiász Jánosné emléke. nemcsak a filoxéra elleni védelem miatt. Csiricsuri) is. A szőlő kúszónövény.. A társadalmi munkamegosztás ugyanis oly módon alakult. Saszla. Minden évben terrnőre kell metszeni. Afuz Ali. a kötözés. A házikertekben is legjobban bevá/t a kétméteres sortávolság és a közepes vagy magas kordonművelés. nagy. úgy kötözöd le. géppel ajánlatos elvégeztetni. Mi azonban válasszuk a vállas fürtű.és csemegeszőlő-fajták között: a borszőlő fürtjeit is meg lehet enni. hogy a borszőlőt a nagyüzemek gazdaságosabban tudják megtermelni. Ezek során tartsuk szem előtt azt a szabályt. hogy legyen közöttük korai érésű (Csabagyöngye. illatos bogyójú. amelyeket 142 . l a másikat egy szemre visszametszed. hanem azért is. ezért ezt a munkát a telek bekerítése előtt. Persze nincs kínai fal a bor. és ezeket csoportosítsuk úgy. Alaptrágyaként m 2 -enként 10-15 kg érett istállótrágya és l 0-20 dkg vegyes műtrágya bedolgozása kívánatos. l a harmadikat meghagyod. a tetejezés. hogy a föltétlenül szükséges zöldmunkákat elvégezzék. amelynek föltétlenül rámberendezésre van szüksége. Ha csak 10-20 tőkét ültetünk. mert csak ezzel tudjuk továbbnevelni a tőkét és szabályozni a termés mennyiségét. akkor föltétlenül válasszuk a csemegeszőlő-fajtákat.. és csemegeszőlőből is lehet bort erjeszteni. A szőlő azok közé a növények közé tartozik. majd belereccsen. A talajt a telepítés előtt meg kell forgatni.Csak az immúnis homoktalajokra ültessünk gyökeres európai vesszőket. hogy egy kiló szőlő felneveléséhez és beérleléséhez másfél m 2 lombfelületre van szükség. Favorit). l hogy ív-formán feszül.jön. középérésű (Cegléd szépe. de azt is l visszanyesed nyolc-tíz szemre és mélyen l meghajtod. színes. a hónaljazás. míg a jó minőségű csemegeszőlőből krónikus hiány mutatkozik. Pannónia kincse. mert az oltványok többet és biztosabban teremnek. Szakmai műleírás helyett hadd álljon itt Garai Gábor: Ahogy me tsz ed a szőlőt cím ű versének néhány sora: "Ahogy metszed a szőlőt.

ami üdítövé. Felhasználása A csemegeszölő bogyói viszonylag sok. A kissé megtöppedt bogyójú fürtök a karácsonyi asztal csemegéi. akkor kellleszedni. Aki ezt nem vállalja. !43 . és figyelemreméltó a magyar szakkönyvek száma is. Száraz időben. ezért a tápértéke igen jelentős. 15-20% cukrot tartalmaznak. Minthogy itt csak egy futó áttekintést adhattam. étvágygerjesztövé teszi a szőlőt. A szőlő nem utóérő gyümölcs. a harmat felszállása után szedjük. Prohászka Ferenc : Szőlő és bor. amikor a bogyók az egész fürtön beértek. hadd ajánljam figyelmükbe Kozma Pál : Csemegeszőlő. de aki fogyni kíván. az ne is ültessen nemes csemegeszölöt! A csemegeszölő termelésének könyvtárnyi irodalma van. Megfelelő helyiségben a szölöt sokáig el lehet tartani. a sportoléknak és az idöseknek. Kriszten György: Szőlőlugas. az mértékkel élvezze a szőlő édes fürtjeit. mindkettö gyorsan felszívódik. Emellett a csemegeszölő még kellemes szerves savakat is tartalmaz. Bálint György: Gyümölcsöskert. valamint Csepregi Pál-Zilai János: 88 színes oldal a szőlőfajtákról címü könyvét. Fogyasztása igen egészséges a fiataloknak. a másik fele gyümölcscukor.rendszeresen kell védeni a kártevőktől és a betegségekről. Ennek a fele szölöcukor. és a szölöfürtökkel megtöltött edényt tegyük mindjárt hüvös helyre.

noha a nagyüzemek is sokat termelnek b e lő le -. jól szervezett szürettel a termés mennyiségét jelentékenyen lehet növelni. Mindezek miatt viszonylag kevés az olyan házikert. kiskerti gyümölcsfaj .ha nem is egyformán jól . amelyből hiányozna az őszibarackfa .35. mert: / .a védettebb kiskertekben az egész ország területén megélnek . franciául péche.az őszibarack fái. németül Pfirsich. hogy aja minden részét és minden gyümölcsöt egyenletesen érje a napsütés. 3. Őszibarack A katlan alakú korona lehetövé teszi. megfontolt talajerő-gazdálkodással és 5. A rómaiak perzsa gyümölcsnek titulálták. Ez a gyümölcs Kína középső és északi részein honos . 144 H . És ez annál inkább lehetséges. évente terrnőre metszést és zöldmetszést igényel. oroszul pérszik. és ennek alapján kapta tudományos nevét (persica = perzsia) is. amely nálunk lágyult barackká. A magyar nyelvbe a szláv közvetítésü brasz k név került. 2.kevés kivételtől eltekintve . Ebből ered a legtöbb európai nyelvű elnevezése: olaszul persica vagy röviden pesco. mert . jól átgondolt növényvédelmi tervre van szüksége. viszonylag kis helyen elfér. és a gyümölcsök minőségét számottevően lehet javítani. amísítatlan házikerti. Innen jutott el a "selyemúton" az akkori Perzsiába (ma Irán). 4.

tehát a mélyfekvésű. vizenyős. században indult neg. de akkor még csak a főúri kertekben és szinte kizáró.ag a délre néző falak előtt. IZ ilyen termőterületeken gyakori jelenség a levelek sárgulása (klorózis) és a mézgásodás. ~s az elnevezésekben sokszor nem elég a logikát követni! Maradjunk tehát az őszibarack névnéL Az őszibarack termesztése nálunk a 16. Valójában a tartós n. A filoxéravész után az őszibarack is alkalmasnak mutatwzott a kopár. gyümölcsei aprók és ízetienek maradnak. Manapság azonban. hogy az őszibarack a száraz. annál nagyobb veszélyt jelent számára a kora tavaszi fagy. 1ki egész életét az őszibarack-termelés elterjesztésének. Az őszibarack a mérsékelt égöv enyhébb telű vidékeinek 5yümölcse. hogy megküönböztesse a kajszibaracktól. :Jyümölcse drága csemegének számított. hogy a gyökerei ~agyon levegöigényesek. Azután elterjedtek a főleg mgusztus-szeptemberben érő. déli domboldalak hasznosítására. A szárazságot csak látszólag viseli el könnyen. 145 . magvaváló fajták. televény talajokon ~rzi magát a legjobban. Termesztése Nagy tévedés lenne azt hinni. ún. de a túlságosan sok mész is hátrányos a számára. Ekkor telepedett le Nagytétényben Lehner Vilmos tanár. A téli fagyokat jelentékenyebb károsodás nélkül viseli el. De hát a megszokás nagy úr. hogy ezt a ~yümölcsöt őszinek nevezzük. csupán annyi IZ igazság belőle. A tápanyagokkal jól ellátott. hogy az őszibarack az ilyen területeken IS megél.yári aszálytól éppen úgy szenved. Erről szó sincs. amelyek oggal viselték az őszibarack nevet. Di)sd. mint pl. Termőterülete nagyjából egybeesik a szölö zónáiával. a egújabb és legjobb fajták meghonosításának szentelte. Törökbálint már az első világháború idején !llátták a budapesti piacokat jó minőségű őszibarackkal. redélyfaként nevelték.Lippai még közönséges baracknak nevezi. Imikor a kertekben termelt legkorábbi fajták június elején nár szüretelhetők. Fontos tudni róla. meleg. A meszet is tartalmazó talajokat ~edve/i. amely a korán fejlődő bimbókat teheti tönkre. a Me:sek lankáin át az ország minden területére. vajmi kevés okunk van arra. a kajszibarack V"agy a szilva. masas talajvizű területeken nem is érdemes az őszibarack lihetésével kísérletezni. Budafok. ües domboldalak növénye. és 1 termelése továbbgyűrűzött a Balaton-felvidéken.

az egyvesszős és a váltómetszés egyaránt eredményes lehet. A tápanyagok közül a legélénkebben a nitrogénadagolásra válaszolnak. tavasszal megismételt terrnőre metszés. A többit olvassák el Timon Béla: Ősziba­ rack című könyvében (Mezőgazdasági Kiadó. A csemetéket kétféle alanyon állítják elő: a vadőszibarack alanyra szemzett fák fagyállóbbak. megbízható tanácsot adhatok. lisztharmat. lehetőleg akkor kezdje el metszeni. levéltetű. Nem tudom azzal biztatni kedves olvasóimat. A fák egymástól mért távolsága legalább öt méter legyen. amelyek egymást akadályozzák. A leggondosabb metszés ellenére a fa egyes részein túl sok gyümölcs fejlődhet.nikor a virágrügyek már erősen duzzadnak. Nagyon fontos eleme az őszibarack agrotechnikájának a gyümölcsritkítás. mértékkel messen. klaszterospóriumos levéllyukacsosság stb. Ami a trágyázást illeti.) és kártevő (pajzstetű. tőzeggel stb. illetve a szerves trágyát. viszont a kálitrágyázást több és szebb terméssel viszonozzák. a metszés előtt győzödjön meg a rügyek egészségi állapotáról. meszes talajokra ültessük. keleti gyömölcs146 . A terrnőre fordulás után is nélkülözhetetlen az évenként. Tehát néhány tanács: csak a fajtát ismerve kezdjen hozzá a metszéshez. 1976). sőt a két módszert keverni is előnyös.harmadik is elférjen. egy-egy fa tenyészterülete pedig24m2 • A fák fejlődésének igen jót tesz. a. hogy ebből a könyvből elsajátíthatják az őszibarack metszését. Az őszibarack az egyetlen gyümölcsfaj. a termőnyársakat hagyja metszetlenül.Ezért házikerti körűlmények között célszerű berendezkedni az őszibarackfák rendszeres öntözésére. meleg.és vályogtalajokra valók. Az őszibarack csemetéje nehezen ered meg. és inkább a semleges homok. ezért lehetőleg ősszel ültessük. az őszibarackfák meghálálják az istálló-. barackmoly. amelyből katlan alakú koronát alakítunk ki. de néhány mindenkor és mindenhol alkalmazható. Az őszibarackfákat sokféle betegség (levélfodrosodás. A mandulára szemzett csemetéket inkább a száraz.elképzelt . Ezeket a csonthéj képződése idején úgy kell megritkítani. hogy két kifejlett gyümölcs között egy . ha az ültetéstől kezdve árnyékoljuk a törzs körüli területrészt lekaszált fűvel. szalmával. a foszfátra szinte egyáltalán nem. de ne terhelje túl a fát.

és gyümölcsüket akár három hónapon át is fogyaszthatjuk . Felhasználása Jóllehet az őszibarackból kiváló befőttet és dzsemet is lehet készíteni. mégis a legtöbbet frissen fogyasztjuk el. Az őszibarackfák viszonylag rövid életűek. amikor a csúcsán már puhul. sima héjú. ha kertje van. Ezt úgy érhetjük el. Egy fán is elhúzódva érnek a gyümölcsök. A mostani őszibarackfajták között mindenki megtalálhatja a kedvére valót: magvaválót és duráncit. 2~25 éves korukra már annyira felkopaszodnak.). A gyors javállás gyors fajtaváltást is maga után von. Hol vannak már az én diákkoromban elterjedt fajták? A M etelka dijazottja. zöld húsú t és sárga húsú t.moly stb. közismertet és kűlön­ legeset (pogácsa alakú. korait és késői t. vagy vendégségbe megy gyümölcstermelő portájára.) fenyegeti. hogy ki kell őket vágni. Ez a gazdaságos. vérbarack stb. A városi ember csak akkor eszik igazán jóízű ősz ibarackot. /47 . ha egy fába több fajtát szemezünk vagy ol tunk. Az őszibarackot éretten szedjük le akkor. a Rivers korai és a B elle Guarde. ily módon eredményes termelés el se ~épzelhetö rendszeres növényvédelem nélkül. mert a gyümölcs az érés időszakában hízik a leggyorsabban. ezért ügyes fajtatársítással már 4-5 fán "futószalagot" szervezhetűnk. a Szöghy duránci. amelyet Entz Ferenc Szép önzőnek magyarosított.

században. Amerikában jelenleg is a szinte naponta fogyasztott ételek. agyon népes "család" tagja. akkor számítjuk a Jóbabot és N nyugodtan mondhatjuk. valamint állati takarmányt szolgáltató növénycsoport. Western filmekben gyakran látjuk. Zöld és sárga hüvelyű 148 . és nagyon tápláló. köretek közé tartozik a száraz bab. és csak később vált ismertté a bokorbab. korlátlan ideig tárolható volt. hogy az Újvilág bevándorolt lakossága is megkedvelte ezt a táplálékot. hiszen ha a babok közé a szójababot is. hiszen a vászonzacskóban a nyeregtáskában szállított bab nem romlott meg. hogy este a tábortűznél kávét és babot főznek. hogy ez az egyik legnagyobb terüfőként leten termelt és legértékesebb emberi táplálékot.36. (A szójababot a világon 21 millió hektár területen termelik. ahol az indiánok legősibb eledele volt. A babfogyasztásnak azokban a romantikus időkben megvolt a maga gyakorlati előnye. Így a termés mennyisége a többszörösére emelkedik. Különös. koncentrált éteknek minősült. fő termőterü­ lete Kína és az USA. Zöldbab A futóbab számára négy karából gúlát vagy több karából sátrat állítunk össze. Európába először akarósbab került a 16.) A bab őshazáját Vavilov Mexikóban találta meg. kis helyet foglalt el.

a magyar háziasszonyok a sárga hüvelyű­ eket kedvelik. de egyben lehetetlenné is tette a köztes babtermeszté st. luxus nyersanyag lett egy időre. és csak később kezd szálkásodni. és előny­ ben részesítik az ún. noha esetleg sárga a hüvelye) a közömbös vagy lúgos kémhatású talajokat kedveli. Nálunk érdekes karriert futott be a babtermelés. ha alagutat készítünk a babvetés fölé. amelynek a csíranövénye nagyon érzékeny a fagyokra. mert ily módon a folyamatos termelés a talajt állandóan takarva tartja. mégsem nélkülözheti a nitrogéntrágyázást. A bokorbabot önálló ágyásban vagy vegyes kultúrában is termelhetjük. Ezért csak a fagyok elmúltával -május közepe táj án.babokat ismerünk.vetik a babot. Termesztése A zöldbab (nevezzük most már így. valamint a később ültetendő paradicsommal kerül egy ágyás ba. Így azután a babból. ceruzababokat. a szegény ember ételéből drága. mert a kukorica gyomirtó szerei a babot is elpusztítják. 149 . A szárazságot nehezen viseli el. amíg a száraz bab nagyüzemi termesztése meg nem oldódik. A tápanyagok iránt meglehetősen érzékeny. A továbbiakban mi is erről beszéljük meg a legfontosabbakat. különösen a hüvelyképződés időszaká­ ban. A gyomirtó vegyszerek elterjedése szükségtelenné tette a kézi kapálást. Európa nyugati részén szinte kizárólag a zöld hüvelyű babfajtákat termesztik. pedig a zöld hüvelyű éppen olyan jóízű. Valamikor. a sorok között a terület jobb hasznosítása céljából rendszerint babot is termesztettek. akkor virágzás előtt a fóliát föltétlenül el kell távolítani. mindaddig. amikor a kukoricát kézzel kapálták. párásabb területek növénye. A bab melegigényes növény. legföljebb. Házikertekbe n azonban érdemes kedvező időjárás esetén korábban is elvetni. új vetésre lesz szükség! A bokorbabot fóliával is védhetjük a fagyoktól. ha kifagy. Istállótrágyázás után viszont csak a második évben vessük. jóllehet a gyökerein nitrogéngyűjtő baktériumok élnek. ha a legkorábbi hónapos retekkel és a spenóttal. ezért ajánlatos rendszeresen öntözni. A karósbab kifejezetten a hűvösebb. Jó társítás az. mert a túlságosan meleg levegőben a növény ledobja a virágait. A kiskertekben régebben és most is főként a hüvelyes zöldbab termelése folyik.

egészen július közepéig. és egyszer nitrogénműtrágyával is megsegítjük. hogy a karók egy 70 x 70 cm-es négyzet sarkán helyezkedjenek el. Mindkét vetési módnál a vetés mélysége legalább 4 cm. Akarósbab csavarodó indát nevel. Támaszték nélkül elfekszik a földön. de később érzékenyebb a vízhiányra. Ezért a karósbab vetését úgy készítjük elő. Száraz időjárás esetén az öntözés föltétlenül szükséges a jó termés eléréséhez. Ha a babvetést a hüvelyképződés időszakában öntözzük. annál jobban felcsavarodik rá a bab szára. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. Ezt hüvelyesen kifejtve és száraz babként is lehet fogyasztani. A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a bokorbabo t. A kétméteres gúláról még a termés nagyobb nehézség nélkülleszedhető. hogy a gúla szilárdabban álljon. hogy a növények elrúgják a virágaikat. A bokor. Az ilyen vetőmag gyorsabban kel ki. A karógúlákat már vetés előtt állítsuk össze úgy. Minden karó külső sarkához 6-8 szem babot vessünk. A karók csúcsát össze kell kötni. hogy megduzzadjanak. Változatlanul tart a legjobb karósbabfajta. akkor az első hüvelytermés után még egy virágzási hullámot produkál. mert a bab gyökerei is sekélyen helyezkednek el.és akarósbab ápolása a kikelés utáni kapálásból áll. hogy fészkenként 6-8 magot vetünk. Ebből 40-50 cm kerül a földbe. hogy négy karából állítunk össze egy gúlát. hogy a magok "közös erővel" jobban kifúrják magukat a felszínre. ami 2. A betakarítás a vetéstől számított 8-10 hét múlva kezdődhet el. akkor sürgősen és bőségesen kell öntözni.0 m magasra is felkúszik. és ezzel is növekszik a termés. nyári időben azt tapasztaljuk. A vetéstől számított 1~12 hét múlva lehet megkezdeni a hüvelyek betakarítását. és nem vagy alig terem hüvelyeket. A zöldbaboknak sokféle betegsége és kártevője ismereJ50 . a Juliskabab hegemóniája.Vetés előtt a magokat érdemes 6-8 óra hosszat vízben áztatni.5-3. A talajt csak sekélyen szabad kapálni. Minél függőlegesebbek a karók. A bokorbabo t fészekbe vethetjük 50 x 50 cm távolságra úgy. Ha sorban vetünk. és a magok 7-8 cm-re legyenek egymástól. akkor a sorok közötti távolság 40 cm legyen. Ennek az az előnye. Ha meleg. Akarók ne legyenek két és fél méternél hosszabbak.

a hüvelyek viaszosadni kezdenek. Amikor . A kártétel különösen akkor nagyarányú. hogy vele kerítéseket. Igen kiváló hideg saJáták is készíthetök zöldbabbóL Nagyon alkalmas a zöldbab házilagos mélyhűtésre. 2 A bokorbabról m 2 -enként 1. !51 .zsizsikkel fertőzött területen . és ne szakítsuk öket. minél késöbb szedjük a hüvelyeke t.5 kg. és bennük a babszemek már kitapinthatók. így a hasznos növény díszítési célt is betölt. A zsizsikesedés és a többi betegség megelőzésére csak csávázott magot vessünk . A zöldbabból hagyományosan leves vagy főzelék készül. mert fehérjeértéke tízszerese a burgonyáénak. de közülük a legtöbb gondot a zsizsik okozza a termelöknek. A hüvelyeket csípjük le a bokorról. de ásványi anyagokban igen gazdag. ha csírázáskor hűvös az idő. szükség szerint éppen hűtőszekrényben kell tárolni. A zöldbab jóval kevesebb fehérjét tartalmaz. annál kisebb lesz a hozam.0 kg hüvelytermést takarítha tunk be. Újabban .a "vonalakkal" való törődés korában . sajttal vagy csupán "dressinggel". a karósbabról m enként 2. Fe/használása A száraz bab igen értékes táplálék. vagyis a sós vízben való kifőzés. mert ezzel esetleg kitépjük a sekélyen gyökerező növényeket. A karósbab arra is jó.5-2.5-4.tes. lugasokat futtassunk be. meg kell permetezni a babállományt Sevin vagy Ditrifon előírásos töménységü oldatávaL A betakarított száraz babot pedig hűvös helyen. A hüvelyek betakarításának megkezdésével nem szabad késlekedni.előtérbe lépett a franciás elkészítés. és utána ízesítés tejföllel.

Irán.37. Szilva Tél vegen a koronát meg kell ritkítani. Ovidius a M etamorphoses (Átváltozások) című." A szilva viszonylag gyorsan elterjedt Európában az 56. A természetleírással is foglalkozó római irók gyakran említik a szilvát. az utak mellett. készítése során beleszámítottak a számlálóbiztosok minden magról kelt és sarjról nőtt suhángot . északi szélességi fokig. Örmény-Török . gyümölcsfaállományunkból minden magyar állampolgárra két H szilvafa jut. A kutatók a szilva őshazáját a Földközi-tenger keleti medencéje környékén gyanítják. hogy Szíria. de olyant is. valószínű .az nagyon valószínű..a nagyarányú üzemi telepítések ellenére. a kertekben és az udvarokban. De azért valóban nagyon sok a szilvafánk. elszórtan áll. és ezek száma jelenleg az ország gyümölcsfáinak egynegyedét teszi ki . és nedvdús szilvát. / 52 azánkban a legelterjedtebb gyümölcs. a váz ágak végein levő ágcsokorból (sz arkafészekbő/J csak egy vezé rvessző maradjon meg.a házikertek ben. a szőlők között. Hogy azután a gyümölcsfa-statisztika . nemcsak feketét..15 könyvterjedelmű-költeményében már pontos leírást ad róla: " . A szilvafák döntő többsége . me/y sárgásan tud verekedni a z senge viassz al. Eljutott a többi kontinensekre.és Görögország népei termelték elő­ ször.

a harmincas évek legvégén . az NSZK és Bulgária. tehát házikerti körülmények között ajánlatos a rendszeres öntözésére berendezkedni. lekvár. Pedig nem is annyira igénytelennek. pirosak (Vörös szilva) és sárgák ( Mirabella). 153 . A téli korai a kvirágzi al tavassz későn gy mintho get jól türi. de erre nemige n kényes. de ha egy kicsit gondozzák őket. Althan n). A dzsungelgyümölcsöket a civilizáció neve tos hangula szilvák termő itt te a térképről. Szilvás. Sekélyen gyökerezik. majd sorban Románia. Szilvát a szélsőséges futóhomok és a szikes talajok kivételével minden ütt lehet termelni. akkor még a Szamos menti árterületeken sok dzsungelszilvás volt. A legnagyobb szilvatermelő állam Jugoszlávia. Magyarországnak szinte minden táján folyik szilvatermelés kisebb-nagyobb mértékben. de az PoLotyó. Elterjedtségére mutat számos szilvára utaló nevünk (Szilvásvárad. Bódi. akkor termésü k mennyisége megnő. mint hogy a tható. Szilvásszentmárton. (Penyig tyó) megmaradt az emlékezetemben. hideFénykedvelő növény. Lengye lország. asszony Boldog dom. Ezeket senki sem ültette. lilák (Ag eni. Ha csak a színüket vesszük: vannak köztük zöldek (Zöld ringló). utána Magyarország következik. .amelyek közül főként Dél-Am erikába n (Argentína) termelnek sokat belőle. a termésü knek is csak egy kis részét hasznosították aszalásra. és fagyok is viszonylag ritkán ártanak neki. Európa adja a szilvatermés zömét. Stanley ). a gyümölcseit elrúgja. Olaszország és az USA is. Nemtu ei. Sok szilvát termel még Franciaország. de legjobban a párás folyóvölgyekben érzi magát. minősége pedig számottevően megjavul. A szilvák "családja" roppan t népes és változatos. Vasszilvágy stb.) is.az egyik Szatmár megyei hitbizományon mint fizetés nélküli magángyakornok megkezdtem. Amikor szakmai pályafutásomat . Szilvágy. senki se gondozta.és páletöröllinkafőzésre. Akkor is teremnek gyümölcsöt. ami azzal lválaszo n serénye odásra gondosk emberi szilvafák minden nak. Termesztése A szilvafák környezeti igényei viszonylag könnye n kielégítinkább hetők. kékek (Besztercei. ezért a tartós csapadékhiánytól sokat szenved. bizonyí is türelmesnek mondhatók. ha gazdátlanul árválkodnak.

4-5 dkg szuperfoszfátot ősszel és 6-10 dkg pétisót a nyár folyamán. A szilvafa meghálálja a rendszeres trágyázást. majd kipusztulnak. felügyeleti metszést . évente elvégezve az ún. mert egy-egy nyári vihar a súlyos ágakat letörheti. mert a szilvafák többsége hajlamos arra. de nem maradnak a sarj helyén rejtett rügyek. A szilvafákat hat méter távolságra telepítsük egymástól. Addig kell a koronát kialakítani. 154 . ezért rendszeres permetezésre van szükségük. a Ruth Gerstetter. Ezeket idejében el kell távolítani oly módon. évben hozzák az első termést. gyümölcsüket elhullatják. Figyelembe kell venni. a koronát sűrítő ágrészeket. Ezért már az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát. A bőséges terméssel terhelt fákat a gyümölcsök kifejlő­ dése idején fel kell támasztani. a szilvamoly. a Tu/eu gras és számos kevésbé ismert fajta. A fertőzött fák gyengén fejlődnek. Így ugyan roncsolt seb keletkezik. szinte áttekinth etetlen koronát képezzen. majd később. a poloskaszagú szilvadarázs és a levéltetvek okozzák. hogy a sarj körül a talajt kibontju k. hogy a korona elsűrűsödését megelőzzük.A faiskolai lerakatokban kapható csemeték többnyire myrobalán alanyon állnak. Ezeket csak pollenadó fajtákkal együtt érdemes telepíteni. Ezekből közepes törzsű fákat célszerű nevelni. Ezért a metszésnél az legyen a célunk. amelyekből további sarjak eredhetnének. A csemeték a 4-5. de a ritkítást ezután se szabad abbahagyni. hogy a nálunk kedvelt fajták között számos önmeddő akad. idejében távolítsuk el a fölösleges. Ilyen az Althann ringló. a törzsápolásnak. Legveszedelmesebb betegségük a sarka-vírus. hanem az ollónak jusson a vezető szerepi Ne feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről! A szilvafajták jelentős része gyökérsarjakat nevel. Gyakori betegsége még a vörösfoltosság és a monília is. A rítkító metszésnél ne a fűrésznek. hogy sűrű. A szilvafáknak sokféle betegségük és kártevőjük van. és a sarjat a gyökérrőlletépjük. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a vegyszeres növényvédelmet kiegészítő és alátámasztó mechanikai védekezésnek. évente adagoljunk fánként 4-5 dkg kálisót. a Zöld ringló. amely először a levelek világos mintázottságában jelentkezik. A kártevők közül a legtöbb gondot a pajzstetvek. a koronaritkításnak és a hullott gyümölcsök összeszedésének.

Kiváló az étrendi hatása: a reggel. ízes. Nagy gyümölcsű a Stanley is. Életkoruk 30 év. muskotályos zamatú. Claudia után kapták a nevüket: Reine Claude.A nálunk termelt sok szilvafajta közül a legfontosabb a Beszterc ei. Befőtt készítésére és mé lyhűtésre is alkalmas a jó Besztercei szilva. Cukorta rtalma magas. Nagy kár. de az íze kevésbé kellemes. Jogosan . meg1s évente és fejenként 7 kg-ot fogyasztunk el belőle. Ferenc francia király hitvese. éhgyom orra elfogyasztott friss szilva vagy vízben áztatott aszalt szilva a legjobb ellenszere a székrekedésnek. ezért fogyókúrázók csak mértékkel élvezzék. pedig a diógerez ddel vagy mandulával töltött aszalt szilva (szultána) egyike a legkiválóbb csemegéknek. és nem legutolsó rendű felhasználási módja a pálinkafőzés sem. és emelkedik a piacon is a megbec sültsége. kék. a Zöld ringló. A szelektáJt klónok gyümölcsei az átlagosnál nagyobbak. A jól beérett szilvából (amikor a szára körül fonnyadni kezd) kiváló lekvárt főztek anyáink . !55 . Az Olasz kék nagy gyümölcsei szakaszosan teremnek. A Besztercei muskotály kellemes. és az Althann ringló érdemes házikerti telepítésre. ) A szilvafák termésmennyisége 40-50 kg fánként. A ringJók közüla S ermina. mert beltartalma igen figyelemreméltó: kalóriaértékben csak a dió és a mandula haladja túl. hamvas gyümölcse miatt. amelyet az egész országban kedvelnek. Felhasználása A szilva "pórias" gyümölcs. Az utóbbi időben kezdik felismerni értékeit. hogy az aszalás kiment a divatból. (A ringJók l.

Az export a csúcspo ntot az e l ső világháború után érte el. a Nílus mellékére került. amikor egy évben 4100. majd a szekott úton-roó don jutott el Európa országaiba. nehogy az éles szerszám f elsértse a fejlődő hagymákat. hagymával megrakott vagon gurult ki a makói állomásról. reumatikus fájdalmak gyógyítására használták. Makó szülötte és szerelmese. akkor menthetetlenül Makó nevét társítjuk a fogalomhoz. Innen Egyiptomba.38. század elej én jelentős hagymak ertészet folyt. És korántsem csupán az volt az 156 . . 1961 ): "A másik döntő tényező a hagymatermelés kialakulása . Ha mi a vöröshagymára gondolu nk. ízesítő fűszere Vadon egész Ázsiában előfordul. A sérült hagymák a tárolás közben tönkremennek. Erdei Ferenc. magyar ételek egyik legfontosabb és a magyar ·kertek elmarad hatatlan növénye a vöröshagyA ma. Itt már a 19.. és valószínűleg Iránban vették először termesztésbe. Így ír a Hazai kis tükör-be n (Szépirodalmi Könyvk iadó. és e század közepén számottevő mennyiséget is exportáltak a méltán híres makói hagymából. Indiába n már 2000 év óta gyógynövényként ismerték: a szívbetegségek. Vöröshagyma Óvatosan kapálja a hagymasorokat. hagymakertészek ivadéka volt.

akkor a lombozat növekszik erősebben a hagyma helyett. vagy a városszéli kubikgödö rbe hordták. Levelei tőállóak és hengeres keresztmetszetűek (a póré. Táplálkozási értékét természetesen nem a benne levő 9-ll% szénhidrát. Ha azonban nyáron az időjárás tartósan hűvös és csapadékos. hogy a makói föld különösen alkalmas erre a kultúrára. Termesztése A vöröshagyma nem melegigényes növény: a magja már 4-5 ·c-on csírázni kezd. Virágzata sok apró virágból áll. laza. fekete. Két-három jó év után biztosan következett egy rossz. hasonlóan termő pedig nem is kevés . akik a kereskedelmet karolták fel. és a termést tavasszal vagy a Marosba. később azonban a hagyma növekedése idején . A hideget is jól elviseli. humuszban gazdag talajokon érzi magát. Voltak. amikor •>krach<< lett a hagymában. de ezek nem érnek be !57 . Jellegzetes. és a növény a tenyészidőben 17-19 ·c-on fejlődik a legjobban. A fejlődés kezdetén több vizet igényel. mert ott nagy hagymákat kapunk ugyan." Ez is.. s így az eredménye s termelés és a kifizetődő kereskedelem kölcsönösen serkentették egymást. hasas. s voltak. de jobb hagymatermő föld is van Magyarországon.. A vöröshagyma bojtos gyökérzete sekélyen mélyed a talajba. hogy a hagymatermelésnek más tájai is kialakultak. hanem fűszerező tulajdonsága. csípős ízét és illatát a benne levő. A virágszára z alsó felében felfújt." Azonban: "A hagymapiac válságai olyan rendszeresen bekövetkeztek. de legjobban a makói jellegű. A kertekben lehetőleg ne a frissen trágyázott ágyásba vessük.és a fokhagyma levelei laposak). Kétségkívül alkalmas. akik a termelés kezdeteivel próbálkoztak. ebben érnek meg a háromélű. Mindenütt megtermelhető.inkább a szárazságot és a meleget kedveli. levélzete még -6 ·c-on se károsodik.)ka. aminek a naturális kertészkedésben is sokoldalúan felhasználható baktériumölő hatása van. kéntartalmú allilszulfidtól nyeri. apró hagymamagok.jóllehet ezek sem jelentéktel enek-. mint egy szárazabb esztendő. a 3% fehérje és a 30-50 mg/100 g C-vitamin határozza meg. meg több más természeti és közgazdasági tényező játszott közre abban. A legjobb minőségű vöröshagymát azonban változatlanul "makóinak" titulálják. zsugorodott.

Aki a kertjében a dughagyma ültetése mellett dönt. A magvak lassan csiráznak.fejes saláta. hogy a növények egymástól 5 cm-re legyenek. mert különben olyan vontatottan fejlődik. mert téli tárolásra nem lesznek alkalmasak. r kg dughagyma szükséges. A hagyma lombjának és szárának 158 . nyári fogyasztásra akarunk a kertben hagymát termelni. az inkább vásároljon dughagymát. hogy a hagyma csúcsa legalább 2. kétéves kultúra. mert az áttelepítést jól elviselik. karalábé. A keskeny hagymalevelek ugyanis alig vetnek árnyékot a talajra. októberben is ki lehet ültetni. akkor azokat törjük ki. A tavasszal duggatott piklesz hagyma már 4-5 hét múlva zöldhagymaként fogyasztható. Az előbbi az ún. és abból áll. A kiszedett palántákat máshol.5 ern-rellegyen a talaj felszíne alatt. Július közepétől azonban az öntözést mérsékelni kell! Mind a magvetés mind a duggatás után igen fontos munka a talaj felszínének porhanyítása és a gyomok fékentartása.száraz időjárás esetén . majd a következő évben a hőkezelt dughagymákat ültetik ki. és nem tarthatók el romlás nélkül.tökéletesen. A hagymamag vetésének ideje is márciusban van. Ezt már ősszel. de ne kísérletezzék a "házilagos" előállításávaL A lehetőleg egyenletes nagyságú dughagymákat korán. Ha friss. hogy az első évben a dughagymákat termelik meg.elültethetjük. hogy a hagymák nem érnek be idejében. de a legjobb a márciusi duggatás. Magvetéssei egy év alatt tudunk vöröshagymát termelni. ún. A magvetést . ami miatt közöttük a talaj kiszárad. Az ezekből fejlődő hagymákat folyamatosan fogyasszuk. amelyet Makón általánosan alkalmaznak. A vöröshagymát kétféleképpen lehet termelni: dughagyma ültetésével és magvetéssel. A műtrá­ gyák közül kezdetben a nitrogéntartalm úakat hálálja meg.és 15 cm tőtávolságra kiültetni oly módon. Ezt követően a sűrű állományt megritkítjuk annyira. hogy azokból augusztus végére érett. márciusban kell 20 cm sor. később a káli hatása kifejezettebb. piklesz dughagymát vásároljunk. Ha a növények magszára növekedni kezd. akkor nagyobb méretű. jól szállítható és eltartható hagymák fejlődjenek. vagy vágjuk le. uborka közé . és két-három hétre van szükségük a kikeléshez.rendszeresen öntözni kell. ezért kéthetenként kell a hagymasorokat megkapálni és a nagyobb gyomokat kigyomlálni. 100m2 területre kb. a gyomok pedig akadálytalanul növekedhetnek.

de kiengedés után felhasználható. kamrában vagy padláson vékony rétegben kiterítve tároljuk.15 kg termésre számíthatunk . A lila hagymájú Tétényi rubin főként csemegehagymának és salátakészítésre alkalmas. mert ezeknek a hagymája jól eltartható.brutális letaposása visszaveti a földben fejlődő hagyma növekedését. külsö héját eltávolítjuk. érett. egészséges hagymákat raktárban. és fokozatosan elszáradnak. Fagyott állapotban a hagymát nem szabad mozgatni. majd két-három napig a szabadban. A kétéves (dughagymáról neve lődő ) fajták közül a Makóit vagy a Zittaui sárgát válasszuk. A megválogatott. napon szárítsuk. A sérülések elkerülése céljából a hagymákat ásóval emeljük ki a földből. !59 . a magról vetett augusztus végén szedhető fel. Csak száraz. dughagymás termelés esetén 12. és a leváló. illetve a beérés után télire eltett hagymaként hasznosítjuk. napos időben kezdjük meg a vöröshagyma szüretét. A duggatott hagyma augusztus elején. a későb­ bi fejlödése soránfrissföz öhagymakén t. ami nemcsak a felszedést nehezíti meg. Kiváló egyéves (magvetéssel termelt) fajta az Alsógödi és a Tétényi primus F1. de a terméseredményt is csökkenti. mert akkor elrothad. mert eső esetén a hagymák ismét gyökeret eresztenek. Erre az időre a levelek elvékonyodnak. A hagyma felszedésével ne késlekedjünk. Felhasználása A kertben termelt vöröshagymát zöldhagymaként. l 0 m2 területről magvetés után 5-l Okg. Ezután átválogatjuk. héjuk könnyen ledörzsölhetövé válik.

Magas és szélesen elterülő koronája sok helyet követel. vagy barátokkal egy pohár pincehideg bort. A diófát csak augusztusban szabad metszeni! diófáról nem lehet lelkesedés nélkül írni. különösen. Pedig rajta kívül előfordul nálunk a feketedió is. illatos kávét elfogyasztani. az USA melegebb éghajlatú vidékein él az ugyancsak ehető. amelynek a fájából a müanyagok elterjedése előtt a legkiválóbb. Más kontinenseken. esetleg egy izgalmas ultipartit eljátszani. Dió A korona kialakítása után csak az e lsűrűsödő és az esetlegesen sérült. 6 a kert nesztora.39. olvasgatni. öreg uralkodója. nagyon jóízű pekándió és a hikoridió. akkor e néven mindig a nemes. Ha dióról beszélünk. Ezekből a fákból néhány példány a mi arborétumainkban is előfordul. legillatosabb lombsátrat. ha néhány szem édes szőlőt is nyújt hozzá a kert. Mégsem sainálom tőle. legrugalmasabb sílécet gyártották. mert a diófa kínálja a legszebb. A !60 . az ő árnyékában otthon érzi magát a kertész. bölcs. királyi diót értjük. délután egy jóízűt szunyókálni. És persze a frissen szedett. de ezt főként alanyul használják. meghámozott dió se utolsó dolog. szeniora. feltört. forró. beteg részeket távolítsuk el. mert az ide állított ülőalkalmatosságon a legkellemesebb tavasztól őszig reggelizni.

Hullámtereken is megél. Ennek a helyét is alaposan meg kell fontolni. ahonnan jó fajtái is származnak. a honfoglaló magyarság vándorlásai során már megismerkedett vele. levegős talajokat. arnióta oltványcsemetéket is forgalomba hoznak. és az érdeklődés különösen azóta fokozódott. a szőlők közé és a kertekbe. de a tavaszifagyok gyakran elpusztítják a barkáit. az utak rnellé. Helyettük a kiskertekben szaporodott a diófák száma. hogy az elhullott és fel nem szedett dióból tavasszal erős növésű magonc serdül. A magyar ernber hagyományosan szereti a diófát. A csapadékhiány is súlyosan rontja a terméskilátásoka t: ha a június-július száraz. gyümölcsét nem ette! A korszerű dióoltványokat manapság már nem az unokák számára ültetik. Kedveli a jó vízgazdálkodású. de a déli lejtőket is. A téli hidegre és a nyári rnelegre nem érzékeny. árnyékában nem ült. így közvetlen trágyázásra az egyébként rendszeres tápanyagellátásban részesülő kertben. Ez korán terrnőre fordul. rnert ők a nagyobbakat és a könnyebben feltörhetőket kedvelik. ezért kedveli a folyók árterületét. ha az ár 6-8 nap alatt levonul. rnert nagyon hosszú életű. akkor a dióbél apadt lesz. Ha a nővirá­ gok kinyílása idején nincs a közelben pollenadó barka. legismertebb eredeti terrnő­ helyük Tiszacsécse és Milota környékén található.nincs szükség. A csemete ültetésére tavassz al /61 . akkor termésre bizony nem szárníthatunk. a nagyüzemi táblák kialakítása során sok tízezer diófát kellett kivágni . amelyeket a varjak ültettek. Messze elbatoló gyökereivel a diófa nagy területről képes a tápanyagokat összegyűjteni. de a madarak is terjesztik. A kertekben is gyakran tapasztaljuk. Termesztése A dió az ország egész területén rnegterern. rnert nagy helyet foglal el. Sokat ültettek belőle a legelők köré. és érvényteleníti a régi rigrnust: Ezt a fát nagyapám ültette. hanern azért is. és az átültetése nem kecsegtet sok sikerrel. A házikertben egy diófa is elegendő. nemcsak azért. A többi fától tíz méter távolságra kell ültetni.A diófa nálunk őshonos növény . A diófának úszó termése van. és itt régi ismerősként találta. gyűjtögette és fogyasztotta termését. aszályos. A néphit szerint azok a legjobb fák. Sajnos. A diófák szinte összefüggő állományban a folyókat kísérő galériaerdőkbenfordulnak elő.

Ilyenkor kell lefűrészelni. Az oltványtelepítés előnye. A diófa ugyanis gyakran és súlyosan szenved a téli fagyoktól. évtől. Egy egészséges. mert a frissen ültetett diófák nehezen viselik el a telet. Az 1985. és 80-100 évig él. Ha a fákat tavasszal metsszük. mert ekkor a legkisebb a gyökémyomás. és gyümölcsei. száraz vesszőket is. A legcélszerűbben akkor járunk el. évben terrnőre fordul. és a nyílt sebeken keresztül a legkevesebb légveszteséget szenvedi. ha az alma. amit a késő tavaszi fagyok okoznak a fiatal hajtásokon levő nővirágokban. hogy a diófáknak nemigen vannak betegségei. a Milotai 10 és a Tiszacsécsi 83 telepítése biztat a legjobb eredménnyel. Pedig ez nem állja meg a helyét! A kertekben álló diófákon igen gyakori a baktériumos levél. A diófajták közül az Alsószentiváni 117. hogy 10-12 év múlva milyen gyümölcsöt fognak róla szüretelni.biztosan fajtaazonosak. Néhány éve a faiskolák oltott diócsemetéket hoznak forgalomba. akkor kevés diótermésre számíthatunk! A közvélemény úgy tartja. Ezért. minél jobban megverik az idén! Az oltott fák a 3-4. már a 3-4. ami nehezen szárad be.és termésfoltosság. míg a magcsemetéknél nem lehet tudni. amikor a termés zöld hurka felreped. évtől kezdenek teremni. hogy az ilyen fa kisebb koronát nevel. De még jelentékenyebb az a kár. a Fertődi J. jól fejlett diófa 30--40 kg termést ad. az almamo/y és a szövőlepkék.kerüljön sor. A dió szüretét akkor kell elkezdeni. ha a fagyosszentek szigorúak voltak. hogy a diófa annál jobban terem jövőre. lemetszeni az elfagyott. akkor a sebekből szinte kicsordul a fa nedve. A fák ütögetése kíméletes legyen. Nem igaz az a hiedelem. A diófa ősszellehullott lombját ne használjuk komposz/62 . A kártevők közüla diófát is megtámadják a levéltetvek. Ilyenkor vékony bottal veregetjük az ágakat. A diócsemetéket kezdetben alakító metszésben kell részesíteni. A nemes fajtákat feketedióra vagy közönséges diómagonera szemzik. a gnomóniás levélfoltosság és a nektriás ágrák.minthogy a csemete vegetatív úton jött létre . és ez korbadást indít meg. év elején bekövetkezett két hideghullám következtében is sok ág pusztult el.és körtefák permetezésekor a diófákat is ugyanabban a kezelésben részesítjük. Ennek az ideje télen van. Augusztusban van az ideje a ritkító metszésnek. hogy az érett diók lehulljanak. gyakran kipusztulnak. a magról keltek a 10-12.

A cukrászok és az édesipari üzemek egyik nélkülözhetetlen anyaga a dióbéL Igen értékes a kivágott diófa fája. Fontos az. Bőrkiütések esetén diólevélből készítenek fürdőt. mert a zöld héj fekete nedvet ereszt.tálásra. vászonzacskóban. A diólombot . nejlonzsákba rakjuk. és ez elcsúfitja a dió héját. és csak a hamut szórjuk a komposztra. hanem a támasztógyökereket is bontsák ki. Ezt a háziaszszony bejgli. Felhasználása A levert diókat haladéktalanul össze keB gyűjteni és megtisztítani. hogy a törzset ne a föld felszinén fürészeljék el. szeBős helyen.égessük el. esetleg kartondobozban tároljuk. majd raktárban vagy padláson. A diót száraz. amelyekről a burok nem akar leválni. szép erezete és sötétbarna szine miatt az esztergályosmunkáknak is nemes nyersanyaga. különféle torták és sütemények készítésére használja fel. diós tészta. Egy kiló héjas dióbólfél kiló belet fejth etünk . magas vérnyomás eBen használatos. Ez ugyanis a fának az ipari szempontbólleg értékesebb része. Azokat a gyümölcsöket. zsákban. A dió zöld burkából dióolajnak nevezett hajkenőt és barnajapácoe készítenek.a vadgesztenye lombjával együtt . és abban egy napig füBesztjük. Ez a retardáns az oka valószínűleg annak is. hogy a diófák alatt a növények igen nehezen telepíthetők meg. ami a talaj mikroszervezeteinek életét akadályozza. 163 . mert benne a juglandin nevű vegyület van. A diólevélfözete bélhurut. amelyből furnér és parketta készül. és a törzset a fatönkkel együtt emeljék ki. egy rétegben továbbszárítjuk. Ezután a héj könnyen lebontható.

ezért lombbal. Füge Az egy-két éves fügebokrok még érzékenyek a téli fagyra. Róma későbbi két városalapítója egy fügefa árnyékában szopta a farkasanya tejét. században. Sziria. amely a gabona. A z elfagyott fügebokrok két-három év alatt megújulnak. Spanyolországban. és bort is készítenek belőle . A szárított füge a római légiók katonáinak fontos útielemózsiája. Kaliforniában vannak. Romulus és Remus. az olajbogyó E és a szölö mellett az "ígéret földjének" kincsei közé legfőbb legősibb sorolja. az Anjouk uralkodása 1:dején. Törökországban. mert kis helyen elfér. Hazai meghonosodásának időpontját a különböző szerzök eltéröen ítélik meg. az olasz kapcsolatok !64 . gyike a kultúrnövényeknek. aszalják. DélBulgáriában és Jugoszlávia melegebb tájain koronás fákból álló ültetvényeket létesítenek belőle. Később. de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is. ahol olcsó néptáplálék. Fő termőhelyei jelenleg Franciaországban. szalmával takarni kell öket.·40. sőt adott körülmények között el is vadul. A füge eredeti hazája Kis-Ázsia. hogy a 14. a római történelemben fordul gyakran elő. Nagyon valószínű. Gyakran esik szó róla az Ószövetségben. Izrael. tápláló és nem romlik. vesszőkkel.

Féltrópusi növény. Henri k angol király kancellárja már levő n i-tóba Boden A . II. A fügenövény egyébként népes családból származik. testrészek elfödésére). zöld. Badacsony. amely et. előfor is ken vidéke ú klímáj ebb Hűvös a Thomas Becket. hogy ekkor csak a fügegyümölcsöt hozták el a kereskedők. aztán minth a semmi sem történ t elpusztíthatatlanok. hogy újabb fagy nem éri őket. . sokfelé termelik: Buda-vidék. Megnő a sziklás nygnövé vendé int an-m azonb k Nálun is. Pécs. barná s vagy lila. században ültete tt fügebo ja) Maina u szigetén Esterh ázy Miklós (a sziget akkori gazdá terem is ma még ezek 1827-ben hat fügebokrot ültete tt. Jeszen szky Árpád a hazai ismerője erről a következőket írja: "Hazá nkban szála n. bolcs megye is otthon t adott ennek az édes jövevénynek Sir xben Susse dul. 165 . hiszen Afrika . lejtőjé déli thegy legöregebb fügebokrokat a Gellér loda felett.révén kerültek el hozzá nk. serlegvirágz someghú Ez ló. belül pirosas gyümölccsé érik. ún. napsütötte. mert meghálálja a jó földet.me leg. Eszter gom. mert a járókelők éretlen ül leszaggatják. de az is lehetséges. közel a Szabadság-szoborhoz találhatjuk. Dr. a szobai fikusz nak és a gumif ának a is. és nek. öblöse at. feltéve. kihajt újra volna. délre néző falak elé kell ültetni in partja ti nyuga A talajban nem válogat. szélvédett helyre.ennek megfelelően. a terüle tet fügebokrokkal népes ítették álóbb legkiv djának életmó füge a . krokat 12. ája koron laza mök törzse és szétterülő. egy lefagyás után csak három év múlva teremnek. Külön ben gyümölcseiket senki sem élvezheti. Tihan y. de még Sza. de a terme t. 'Feige német Termesztése zöA füge 3-4 m magas bokro t nevel. de -15 ·c-nál nagyobb hideg ben ágai a földig lefagynak. on száraz talajok nek-m égis kedvezni kell neki. oldali szőlőket. és 5-8 cm átmérőjű. akárcsak az angol 'fig' és '." Szerte az országban. anak. Sajnos. Köz eli rokona az eperfának. Virága különös.ból ered. hason hoz bimbó ami leginkább egy diónyi sodik. szerin ények vélem Más oztak. amelynek arasznyi nai Levele van. Neve is a Ficus. en" "illetl az asnak alkalm ttak látszo (ezért k gyok. foglalk lésével még nem amikor a szeszes italoktól eltilto tt törökök kivágták a hegybe. Szentendre. még a homok megkötésére is használják.

A gyümölcsök aszalásra nem alkalmasak. és a száraz ágakat tőbő/ kimetsszük. Az éves vesszökön a rügyek későn. Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. préselt füge a szmirnai típusú bokrokról származik. és -15 oC-nál hidegebb idő esetén a takaratlan fügebokrok súlyos fagykárokat szenvednek. 1983-ban például mind az első. és a fejlődő 5-6 hajtásból alakítjuk ki a részarányos bokrot. mert ezek erednek meg a legbiztosabban.a trágyát és a gyomtalanítást. Többek között ezért se szabad a fügebokrot visszametszeni. mert különbengyümölcsei aprók maradnak. ezek megtermékenyítés nélkül. hogy a termést viselő vesszők el ne fagyjanak. akkor megritkítjuk őket. A második év tavaszán a vesszőket a föld színéig visszavágjuk. Tömege sebben fásdugvá nyozással is szokták szaporítani. Annál inkább kell ügyelni arra. amelyek októberig . A be nem érett második termés a tél folyamán a hajtásokról lehull. Megtermékenyítés hiányában a termés éretlenü lleesik a bokorróL Nálunk azért nem lehet az egyébként értékesebb szmirnai fügét termeszteni. és ezt egy roppant apró rovar. gyökeres növényeket ültessünk. Az egészséges fügebokor a későbbi években sok új hajtást nevel. mert bizony a növény minden része fagyérzékeny.ugyancsak beérnek. Tartós szárazságban öntözni is kell. sőt lerúgja őket. mert akkor a termést metsszük le! Az áttelelt kis fügék augusztusra érnek be. és ekkor már rajtuk vannak a kis fügék ("fügét mutatnak"). mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. mind a második termés bőséges volt. mert a fügedarázs nem viseli el a mi hideg teleinket. A kiültetet t csemetét az első évben hagyjuk szabadon növekedni. A nyár folyamán azonban az új hajtás levélhónaljában is fokozatosan megjelennek a gyümölcskezdemények. Ezek virágja megporzásra szorul. A fügének alig van kártevője és betegsége. A fügebokor a telepítés utáni 3-4. Ha ezek sűrűn állnak. Kétéves. A déli országokból hozzánk kerülő. évben kezd el teremni. A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak. tehát rendszeres növényvédelemre nem szorul. koszorúba fűzött.ha hosszú és meleg az ősz. a fügedarázs végzi el. május kőzepén fakadnak ki. 166 . Ha a vesszők visszafagynak. akkor a száraz részeket lombfakadás után vágjuk le. Az őszi ültetésű csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. illetve a déli falhoz simuló sövényt.

egy építkezés alkalmával nyomtalanul kiirtották. bor és pálinka készülhet. majd koszorúba füzik. Sajnos. kellemes zamatú. terjedelmes bokroknál ez nagy nehézséget jelent. amely a gazdája szerint 50~600 gyümölcsöt is termett évente. fanyar. Felhasználása Az első termés az áttelelt vesszökön érik be. Nehezen szállítható. és háztartási hűtőszekrényben is csak néhány napig lehet eltartani. Egy termőkorú fügebokor 15-20 kg gyümölcsöt érlel. és július végén sz üretelhető. és az ágak közét töltsük meg falombbal. A fügéből kitünő b efő tt . A füge gyümölcse csak teljesen éretten élvezhető. a szőlő szüretével egyidej ül eg lehet betakarítani. vagy hordóba préselik. Tavasszal. Az éretlen vagy félérett gyümölcs tej nedvet ereszt. de nem is annyira szükséges. és kávét főznek belőle . éretlen marad. kellemetlen ízü. Napfényes. a fagyo k elmúltával a "télikabátot" vegyék le a bokorról. Valódi házikerti gyümölcs.Ezért lombhullás után a fiata l bokrokat vegyük körül kukoricaszárral. puha. Hazájában . Az olaszok a szárított fügegyümölcsöt megpörkölik. náddal.a szmirnai fügét . hosszú őszesetén a második termés is beérik. Az érett füge viszont mézédes. megőrlik. így télen is nagyon fontos és értékes néptáplálék. szalmával. 80 éves fügebokor. A félérett gyümölcs a fáról Ieszedve nem érik tovább. Ezt a bokrot nevezték el "Keszthelyi barná" -nak. Jeszenszky Arpád szíves szóbeli közlése szerint 1960-ban még élt Vonyarcvashegyen egy kb. Ezeket a gyümölcsöket októberben . cukrozott gyümölcs. Az időse bb.4~50 ·c-on aszalják. /61 .

amiből 22. mint az órák közt a Doxa. Csináljanak önök is ilyet! Kérjenek meg egy iskolásgyermeket. a fényképezőgé­ pek közt a Kodak vagy az élelmiszerboltok területén a Közért. hogy nálunk valamennyi gyümölcs között az egy fő által elfogyasz tott mennyiség almából a legnagyobb (fejenkénti és évenkénti gyümölcsfogyasztás 73.ha nincs déligyümölcs a piacon. Téli alma Kiskertben csak alacsony törzsű almafát érdemes nevelni. öt. Biztosan azt válaszolja. Az alma végigkíséri az emberiség történetét. Sőt az esetek nagy részében egy név: Jonathan .8 kg. ami majdnem olyan fogaiommá teljesedett. akkor a válasz: piros. így nem csodálható. és Éva 168 ostanában divatosak a tesztvizsgálatok. Késő ősztől tavasziga gyümölcsfogyasztás jószerivel az almára korlátozódik . A koronaforma termőkaro s orsó. hogy: alma. hogy milyen színü az általa elképzelt alma.41. karcsú orsó. M hogy nevezzen meg egy gyümölcs . Ha azt kérdjük. Az almát a nyár derekától a következő év tavaszáig fogyasztjuk.7 kg az alma). Ezzel kapcsolatban a sok közül csak hármat említek: a Paradicsomban a tudás fája közismerten almát te~mett. sövény lehet. és számtalan helyen kerül "az események középpontjába".

Románia és Lengyelország. Bács-Kiskun . Csehszlovákia. ezért a sa/69 . valamint aromaanyagainak kialakulását. Ahogy kissé népiesen. Pest és Zala megyében vannak. ahol a zsarnok arra a próbatételre ítéli a szabadságharcos Tell Vilmost. Termesztése Az alma hazánknak a hűvösebb. A harmadik monda a svájci hegyek közé vezet. csapadékosabb tájain érzi a legjobban magát. sőt olykor már a túltermelés kíméletlen jeleivel is szembe kell néznünk.ebből szakított . ahol a termelőszövetkezetek.a kígyó biztatására -. de nagyon találóan szokták mondani: az almafa kedveli. épületek árnyékában nem jól érzi magát. Hazánkban a becslések szerint 25 millió almafa áll. de szinte az egész országban megterem. Fája napfényigényes. hogy Ádámot a bűn útjára csábítsa. A festészetben. a szobrászatban és az építőművészetben se szeri. NSZK. a szocialista országok közül hazánk. se száma az alma megjelenítésének. ezek az összes gyümölcstermés felét termik meg. párásabb levegőjű. állami gazdaságok és az egyéni termelők nemcsak a lakosság fogyasztására elegendő téli almát termelnek. Japán és Észak-Amerika. Az összes almatermés felét Európa állítja elő. az NDK. ha a talajvíz szinte másfél-két méter mélyen van. A többi kontinensek országai közül az USA. ott öntözésre kell berendezkedni. de az emberiség történelme során gyorsan elterjedt a Föld minden mérsékelt klímájú területén. Új-Zéland és Dél-Afrika termel még sok almát . A fő termőtá­ jak Szabolcs-Szatmár.zömmel eltartásra alkalmas téli almát. de kielégítik a külkereskedelmi és a tartósítóipar igényét is. a legnagyobb almatermelő országok: Olasz-. ha a gyökereinek vége belelóg a lábvízbe. A másik történet a görög mitológiából származik: Parisz trójai királyfi a három szépség közűl Helénának nyújtotta át a győztest megillető aranyalmát. Ausztrália. Előnyös számukra. mert akkor a talajvíz pótolja az időszakos csapadékhiányokat. Az alma hazája Ázsia. Franciaország. Nagy-Britannia. Az almafának viszonylag igen nagy az alkalmazkodóképessége. Évente 600-800 mm csapadékra van szüksége. ahol erre nem lehet számítani. Az őszi harmatok igen előnyösen befolyásolják a téli alma színének. Az almafák az északi lejtők és a fagyzugok kivételével bárhová ültethetők. hogy lője le fia fejéről az almát.

már a 3-4. felnőttek tevékenykednek. A termőkaros orsó. hogy a szüret idejét helyesen válasszuk meg. hogy a csemetékből milyen fát kívánunk nevelni. és a természetes hullás is megkezdődött. és a permetlécseppek mindenhová eljuthassanak. ahol gyerekek játszanak. és az idősek pihennek! Az alma utóérőgyümölcs. A termőfák koronáját csak ritkítani szükséges annyira. A jelenlegi fajták többségét évente 10--12-szer kell megpermete znia lisztharmat. egyszerűbb a metszése. Az almát akkor kell szüretelni. vagyis szeles helyen karózásra. a takácsatkák. A közepes törzsű fák minimális tenyészterüle te 36 m2 . a gyümölcs szüretelése gyorsabban halad. Házikerti körűlmények között mód van arra. Nem válogat a talajtípusok között sem: a homoktalajokon éppen úgy jó termést hoz. amikor a magjaik már barnák. amíg a téli alma fogyasztásra éretté válik. illetve 4. évben terrnőre fordul. a levél-. az aknázómolyok. pajzs.0 x 1.és vértetvek kártételének a megelőzése céljából. A házikertekben közepes törzsű vagy törpefává neveljük. a varasodás és a monília betegségek. Ezek a későbbiekben sekélyen gyökereznek. továbbá az almamoly. karcsú orsó vagy különféle sövény felneveléséhez törpe alanyra szemzett csemetéket vásároljunk.5 m). mintha nagy fákról kell őket betakarítani. Ennek ellenére nagyon fontos. Az almafák igénylik valamennyi gyümölcsjaj közül a legszakszerűbb vegyi növényvédelmet.vanyú és a meszes talajokon egyaránt megél. A fákat a felnevelés időszakában minden tavasszal alakító metszésben kell részesíteni. hogy a különböző időpontban érő almákat két-három részletben 170 . amikor a színük és nagyságuk a fajtának megfelelövé alakult. tehát azonos területre több fajtát ültethetünk. mint a kötött talajú területeken. Ez utóbbi előnyei: kis helyet foglal. az almailonca. és az almák kevésbé sérülnek. amikor a gyümölcsök gyenge csavarás hatására leválnak. Enynyi permetezés bizony nagy terhet jelent a kerti környezetre. illetve tárnberendezésre szorulnak. a fáróileválasztva életműködé­ sei tovább folytatódnak mindaddig. a permetezéshez nincs szükség nagy teljesítményű gépekre. hogy a napfény a korona minden részét érje. Az almafák tenyészterületének nagysága attól függ. de a sövényfák 6 m 2 tenyészterülettel is megelégednek (3 x 2 m. és ezért szélérzékenyek.

de egyéb almafákra ráoltva is fenntarthatjuk őket. 1983). Értékesek a szerves savai és az emészthető rostjai is. Felhasználása A téli alma egyike a legértékesebb gyümölcseinknek. A házikertekbe és a hétvégi telkekre lehetőleg azokat a fajtákat telepítsük. 8-13% gyümölcscukrot. A közvetlen fogyasztásra nem alkalmas. amelyek a kereskedelemben nem kaphatók. Nagy kár. a közepes törzsűek . és a gyümölcseiket primitív körülméllyek között is el lehetett tavaszig tartani. Batu/. Nemes sóvári. törődés­ től mentesen kell a ládába juttatni.műanyag fóliával gondosa n letakarva . ) . Erről részletesen ír Erdélyi Lajosné: Rakjuk el télire című könyvében (Mezőgazdasági Kiadó. Teljes termőkorban a sövényfák 30-40 kg. 17 1 .akár az erkélyen is eltartha tunk almát. amelyek nemcsak jellegzetes aramájukkal tűntek ki. de fagymentes helyiségben. de azzal is.a termőhelytől és a fajtájuktól függően l 00:-200 kg gyümölcsöt is érlelhetnek. hogy feledésbementek a régi jó öreg fajták ( Téli arany parmen. ütődött almából kiváló asz alvány. pincében vagy más hűvös. Rövidebb ideig. Téli fehér kálvil stb. Húsvéti rozmaring. hogy viszonylag kevés permetezéssel is beér ték. férges. a héjában és a héj alatti húsban nagy mennyiségű C-vitam int tartalmaz. részben romlott.jük le. Családi körűlmények között a téli almát hónapokig tárolhatjuk kamrában.szüretel. Minden almát a kocsányával együtt. Parker pepin. befőtt és almakocsonya készülhet. Ezeknek a "nosztalgia"-fajtáknak a cserneréit még néhány faiskolában be lehet szerezni.

de főként nem gyümölcsterméséért becsülték. és amelynek apró. A legrégebben .az emberiség történelmének kezdetein is . parlagföldeken nyújtogatja kellemetlen karcolásokat okozó indáit. az ott lakók étlapjának 25 gyümölcse között a szeder is rendszeresen szerepelt.gyűjtött gyümölcsök közé tartozik. akkor az utóbbi évek legjelentősebb gyümölcsújdonságának a tüskementes szedret mondhatjuk. A kertekbe régebben csak imitt-amott fogadták be a már nemesített. mezőt járó embert. nagyobb gyümölcsöt termő. ligeteknek. hiszen ősidők óta ismert gyümölcstermő vadnövénye a mezőknek. amely nyáron a dűlőutak árkaiban. tüskés fajtáit. tarlókon. mint szúrós növényt. hanem azért. mert em- a a jestát (a fekete ribiszke és a köszméte keresztezélétrehozott fajhibridet.egy sor más élelmet szolgáltató növényével együtt . amely még csak most H teszi meg lépéseit a válás útján) séből 172 . Maradványait.42. Szeder A szeder indáit legyezősze rűen rendezze el a teherbíró rámberendezés segítségéve/! első népszerűvé nem veszszük számításba.megtalálták a svájci cölöpépítményekben. Mi úgy ismertük meg. fekete bogyói édes-savanykás ízükkel felüdítik az augusztusi kánikulában erdőt.

Telepítés előtt a talajt 40-50 cm mélyen meg kell forgatni. ezért a töveket a sorban legalább 2. jó szerkezetű földben díszlik szépen. Törekedjünk arra (és ez érvényes szinte minden kerti növényre). Jó szolgálatot tesz a kertben élősövényként. Pieniazek professzor. napos. hogy a szeder kezdeti fejlődését meggyorsítsuk. Talaj iránt meglehetősen érzékeny.ber és állat számára áthatolhatatlan élősövényt lehetett belőle nevelni. Főleg kúszófajtákat nemesítettek ki. zord szelektől megkimélt termő­ helyet kedveli. ami mellesleg kiválóan alkalmas ipari feldolgozásra. A szeder hosszú. és ezeket csak kis területen termesztették. mert keresztezés útján azóta sikerült előállítani a tüskementes szedret. mint fiatal doktorjelölt barangolt az Újvilágban. és ma többet termelnek belőle. A. hogy a tápanyagok harmonikusan álljanak a növény rendelkezésére.5 m távolságra kell ültetni. Fontos. Ezért terjed nálunk is az utóbbi években. A beérett vesszőkben a téli fagy csak a nagyon szigorú teleken tesz kárt. hogy a talajban egyenletesen és elégséges nedvesség legyen. A hosszú 173 . Termesztése A szeder a védett. Persze ő 1938-ban. amennyiben a tápdús. és a helyzet alapvetően megváltozott. ha a másikból a növény hiányt szenved. hogy az USA-ban sokféle vadszederfaj található a legmelegebb déli államoktól a leghidegebb északi vidékekig. korunk egyik legnevezetesebb. a szomszédtól való elválasztásra. S. a terület behatárolására. Hogy miért? Mert bővíti a gyümölcsválasztékot nagyon kellemes zamatú gyümölccsel. és jól illeszkedik a kiskerti "gyümölcspalettába" . 4-5 m-es indákat növeszt. Később is bőséges tápanyagellátásban kell részesíteni. az utcától. lengyel gyümölcskutatója Utazás a vüág gyümölcsöseiben című könyvében arra emlékezik. Ilyen esetben a termés mennyisége és minősége mindig a legkisebb mennyiségbenjelenlevő tápanyaghoz igazodik (Liebig-fél es minimumtörvény ). mint a málnából. de legalább ilyen mélységű és elég nagy gödröt kell ásni a részére. A gödörbe tegyűnk érett istállótrágyát vagy mű­ trágyával feljavított komposztot. Hiába adagolunk ugyanis műtrágyák formájában nagy mennyiséget az egyik tápanyagból. és terem bősége­ sen. ami nagymértékben elterjedt.

mert ezek bármikor ültethetők. A nyáron fejlődő hónaljhajtásokat július-augusztusban vissza kell vágni. azaz öntözés következtében . hogy minél több napfényt kapjanak. és ezeket legyezőszerűen rendezzük el a támberendezés segítségéveL Ezt a munkát folyamatosan kell végezni. Az első évben csak 1-2 hosszú vesszőt hagyjunk meg.gyorsan megerősödnek. 174 . Viszonylag kevés hajszálgyökeret fejleszt. és ebbe a szeder hosszú indájának a csúcsát fejjel lefelé beleültetjük. A termő szedertövön legföljebb 5-6 termő (kétéves) és ugyanennyi egyéves hajtást hagyjunk meg. mert különben a gyorsan fejlődő indák kifutnak a kezünkből.a nyár folyamán továbbneveljük. A szeder vesszői csak két évig élnek. amelyek kellő nedvesség. hogy a gyökerekre tapadt talajszemesék ne peregjenek le. de ezeket máris kötözzük a támberendezéshez. Ezért már a telepítés évében ajánlatos támberendezést építeni. és a növényeket többször is szükséges beöntözni. tápdús. Helyettük a tőből újabb hajtások nőnek. hogy a hónaljrügyek megerősödjenek. A leterrnett vesszőket közvetlenül a talajszint fölött kell visszametszeni. de kora tavasszal is ültethetjük. hogy az indákat 2 m magasságig rögzíteni tudjuk. A kiültetett szedernövény szárait 20-25 cm-re vissza kell vágni. Tavasszal a dugványokat elválasztjuk az anyatőtől. és belőle járulékos gyökerek képződnek. Letermés után elhalnak. Legjobb tenyészedényben (konténerben) előnevelt sarjakat vásárolni. ami lehetövé teszi.még mindig cserépben vagy tasakban .és súlyos indáknak támasztékra van szükségük. Jóllehet ma már van elegendő szaporítóanyag a szederből. Az így készített szaporítóedényt besüllyesztjük a földbe. Ennekbevált és egyszerű módja a fejbujtás. A fejbujtás legjobb időszaka augusztus közepén van. mert ezekből indulnak ki a jövő évi termőhajtások. Ósszel vagy a következő tavasszal a már megerősödött növények állandó helyükre kiültethetők. A hajtáscsúcs egy-két hét múlva elhalványul. Az előnevelt növénykéket ősszel. Ültetés után mindenképpen alaposan tömöríteni kell a talajt. mégis érdemes . laza kerti földdel. és . ezért óvatosan. tehát ezeket ki kell vágni. úgy kell ültetni. és sokkal biztonságosabban telepíthetők.legalább a saját és barátaink számára házilag is sarjakat előállítani. ami a következőképpen történik: nagyobb cserepet vagy reklámtasakot megtöltünk jó minőségü.

majd megpirosodnak. A néhány éve importált két :unerikai szederfajta tüskementes.sok nicrogénre van szüksége. Ezek közül azonban hazai körülményeinknek csak a Thomfree felelt meg. Csak az éretteket érdemes leszedni. Száraz idöszakban egy-két alapos öntözéssel segítsük elő i hajtások növekedését és a gyümölcsök kialakulását. végül feketék lesznek. íz. kissé savanykás. Tavasszal . Magnéziurnlliány esetén a friss hajtások sárgák Jesznek és a gyümölcse 11em érik be. szabdalt levelű. A szedernek egyelőre nincs olyan betegsége. és a sarjai ismét tüskések lesznek. Ez nem fagyérzékeny. Fajtái közül régebben ismert a szép. /75 . lombhullató és tartósan tüskementes. amely ellen rendszeresen kellene védekezni. zamatos gyümölcs. Felhasználása A. amelynek a metszése és szedése dnzóan kellemetlen munka. Aki tehát szedret kíván ültetni. szeder bogyói folyamatosan érnek augusztus közepétől 1zeptember végéig. Mélyhűtésre kiemelkedően alkalmas. Tövenként 3-5 kg termésre számíthatunk.Az erőteljes növekedésü szeder sok tápanyagot és vizet tgényel. nagy bogyójú. szörp. Az érett szeder friss fogyasztásra igen kellemes. Ezért a tavasz és a nyár folyamán többször permetezzük meg a lombját Wuxal vagy Volldünger oldat:al. de tüskés Theodor R eimers. A kifejlett bogyók kezdetben zöldek. mert nem utáérő gyümölcs. Ezzel szemben a Thomless Evergreen fajta örökzöld. sőt bor is készíthető belő­ Je. Házilag kiváló zselé. az a Thomfree fajtát keresse.különösen az 1985-ihez hasonló kenény tél után .

és átadtam az illetőnek egy lyukas mogyorót. hogy E . etem delén másfél évrizedet állami gazdaságokban dolgoztam. Mogyoró A jobb termékenyülés érdekében több bokro t ü/tessünk . Az irodalomból és tárgyi emlékek alapján tudjuk. bajaival is. Olykor. ezért ellene május-júniusban kétszer-háromszor is kell permetezni. ha valamit nem jól vagy nem kedvemre valón hajtottak végre. azt belül üresnek találják? És egyáltalán mitőllyukas a mogyoró? Ilyenkor úgy gondolom.43. mert itt tanultam meg és gyakoroltam később a nagyüzemi mezőgazdál­ kodás technikai fogásait. A mogyoróormányos rajzasa e/hú zódik. Hálás vagyok érte a sorsnak. Itt állott médomban legközvetlenebbül fogla lkozni munkatársaim szakmai és egyéni gondjaival. hogy ha feltörik amogyorókemény héját. Miért nem terem az egyébként egészségesnek látszó mogyoróbokor? Miért van az. tisztázzuk a mogyoró származásának. elővettem a zsebemből. hogy az erre adandó válasz talán többet ér számukra egy lyukas mogyorónál. elterjedésének és termesztésének néhány fontos részletét. 176 . Többet ért a legszigorúbb fejmosásnáL A lyukas mogyoró ügyét azóta is lépten-nyomon felvetik nekem a kertbarátok. Mie l őtt azonban erre a kérdésre megkísérelnék választ adni.

de a kertész számára gondot okoz: egy bokor.és Franciaor. Egylaki növény. A világon Török. Az ő közvetítésükkel került el a Földközi-tenger :örnyékéről Európa más vidékeire. mogyorót már a görögök és a rómaiak is kedvelték és ermelték. különböző fajtájú mogyoróbokrot kell a kertbe ültetni. som. :ökény és szőlő gyümölcsnevekkel együtt származott át a nagyar nyelvbe. Levelei jóval a virágzás után fakadnak ki. nem bokor. mert a mogyoróbokor . és borítják virágporfelhőbe a környezetüket.hasznos. cserjesornak is kiválóan likalmas. amelyek azonban egyivarúak. Néhány nagyüzemi ültetvényen kívül nálunk főként a ciskertekben termesztik a mogyorót. Krím-félsziget. sőt ugyanazon az ágon jelennek meg a virágai. Termesztése 1\ mogyoró természeténél fogva tövétől ágas. a hímvirágokat magukba foglaló hengeres barkák már augusztusban előtűnnek. Görög. a barkák később nyílnak ki.. körte. Azerbajdzsán). Spanyolországban. Számottevő a termelése a Szovjetunióban (Grúda. 2-5 m magas bokrot fejleszt. legalább két-három. nert más módon nehezen kielégíthető fogyasztási igényt !légít ki. A kezdetben zöldesfehér makk érésével 177 . csupán yűjtögették az erdők szélén és a napfényes tisztásokon álló nogyoróbokrok gyümölcseit. de csúcsukból kárminpiros színű bibepamacs nyúlik ki. A nővirágok a vesszők hosszában jelennek meg. A magyorónak makktermése van.ága mellett. amely térhatárolásra. mely lenge barkáival a közelgő tavasz egyik legfürgébb 1írnöke. némileg hasonlóak a rügyekhez. Őseink még nem terrnesztették.zágban. hanem azért is. ha termést is kívánunk szüretelni róluk. de csak január-februárb an nyílnak ki. nemcsak azért. vagyis ugyanazon a növényen. Megkedvelték ezt a növényt.és Olaszországban termelik a legtöbb nogyorót. A nővirágok előbb.díszítő értékű is: arányos növésű. amely szabálytalanul hasogatott szélű kupacsba ágyazva fejlődik ki.űrű bokor. viszonylag . A bolgár-török eredetű mogyoró szó az alma. Egy csoportban 2-6 makk érik. ami bizonyos fokú védelmet nyújt az önbeporzás ellen. Helye van ennek a növénynek a kertben. Az anyatő körül folyamatosan új sarjak jelennek meg. Angliában és az USA-ban is.

Ezért. tápanyagokkal jól ellátott talajokon érzi magát. az saját maga is minden nehézség nélkül előállíthat új növényeket. Akinek van már termő mogyoróbokra. és ősz­ szel ássuk fel a talaját. és a talajban be bábozódik. világosbarna színű ormányosbogár május-júniusban.megbarnul. 178 . a földre veti magát. csupán a kora tavaszi hirtelen hőcsökkenések szokták a barkák elfagyását okozni. de inkább 5 m-re kell a bokrokat egymástól ültetni. az almapajzstetűtől.ha termést is várunk tőle­ legalább 4. A mogyoróbokor trágyaigényes növény. Ezért a déli fekvések nem valók neki. Az ősszel vagy tavasszal ültetett csemetéket 20 cm magasságban vissza kell vágni. A rajzáskor rázogathatjuk a bokrok ágait. illetve Metation 0. Szokták a mogyorót a saját alanyára oltani is. Nem igénytelen növény. árnyékban nem hoz gyümölcsöt. de a legveszélyesebb kártevője a mogyoróormányos bogár. mert sekélyen gyökerezik. de eredményesebb. ha május-júniusban kétszer-háromszor permetezünk Ditrifon. ha azonban a sarj vagy a bujtás biztos helyről. elhúzódva rajzik. Fénykedvelő növény. Komposzttal. Éppen ezért rászorul azonban a nyári öntözésre. Mindkét módon egy év alatt kiűltetésre alkalmas szaporítóanyagot lehet előállítani. hogy a mogyoróbokornak elég nagy a térigénye. Az erős szelek a hajtásokat és a terméseket is letördelik. és az akkor még puha mogyoróba rakja le a tojásait. akkor erre nincs szükség. Erre a legjobb módszer a tősarjak leválasztása és a porbujtás. A mogyoró belsejében kikelő fehér kukac 6-8 mm nagyságúra fejlődik. Később az elöregedett. hiszen a vegetatív úton előállított növények minden tekintetben öröklik az anyanövények tulajdonságait. Ne feledkezzünk meg arról. bőven termő anyafáróf származik. hogy elágazzanak. Vastag termőrétegre nincs szüksége. de szereti az északkeleti és északnyugati lejtőket. a takácsatkától.kiesik a kupacsból. és . Védeni kell a mogyorólisztharmattól.ha nem szüreteljük le idejében .2%-os oldatával. legjobban a jó vízgazdálkodású. szinte teljesen felhasználja a mogyorómagot. vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. istállótrágyával évenként szórjuk meg a környékét. Általában ivaros úton szaporítják. A mogyoróbokor jól tűri a hideget. de a közvetlen napsugárzást csak mértékkel kedveli. majd belülről 2 mm átmérőjű kerek ablakot rág a mogyoró héj án. Ez az 5-9 mm hosszú. hogy leessenek. kimászik.

Amogyoró fajtáiközüla hosszúkás termésű Cosford K 2. a szelde/t leve/űek. hordóabroncsot. és a cukrászipar használja fel. síbotot. Termése 4-7 cm-es kocsányon. amelyek a kert sokak által látott részébe valók. kellemes ízű és jellegzetes zamatú mogyoróbelet nyersen fogyasztják. koronája szabályos kúp alakú. Felhasználása l kg héjas mogyoróból közel 0. Egy évnél tovább ne táro/juk. A méhészek is kedvelik a mogyorót. Gyümölcse igen kellemes ízű. a gömbölyű R ómai mogyoró és a Nagy tarka Zel/i K 5 érdemel figyelmet . A legfinomabb faszenet mogyoró fájából égetik.). !79 . sudár fává nő. mert ez adja az első tavaszi virágport a tisztuló repülést végző méheknek. Ez 15-25 m magas. sallangos kopáncsban helyezkedik el. Akkor kell szedni. mert elveszti zamatát. Az 50% zsírt és 4-12% fehérjét tartalmazó. A vörös és a sárga levelű mogyoróváltozatok. Említést érdemel egy másik mogyorófaj : a törökmogyoró (Corylus colurna L. Ezek azonban első­ sorban dísznövények. egyike a legszebb fáknak. amikor a termések a makkból kiemelhetők . különösen őszi lombszíneződés idején. Szép. Egy mogyoróbokorról 2-3 kg termésre számíthatunk. A rugalmas szövetű mogyoróvesszőből sétapálcát. Délkelet-Európában leventei mogyorónak nevezik. mert különlegességükkel egész évben felhívják a figyelmet magukra. szerszámnyelet készítenek . a csüngő növésűek és a dugóhúzószerű vesszőt fejlesztök is teremnek némi gyümölcsöt. A makkok augusztustól októberig elhúzódva érnek meg.5 kg belet fejthetünk ki. egyenes törzse korán parásodik.

z életvitel szokásai állandóan változásban vannak.44. a rebarbarát vagy a brokkolit . más. Faluhelyen még mindig elég gyakori. a megszakott ételektől valóban nehéz megválni.emlegetném! A /80 . Különös módon leglassabban az étkezési szokások változnak.a laskagombát. a korábbiaktól eltérő ételekkel nehéz megbarátkozni. a kelkáposzta. hogy a fogyasztás különböző szféráiban a fogy asz tói sz okások eltérő sebességgel változ nak. Egyes időszakokban ez a változás felgyorsul. a tök és a spenót. Milyen sokan idegenkednek még mindig olyan évtizedek óta termelt és a piacokon árusított zöldségféléktől. Hát még ha a különlegességeket . mint a kelbimbó. de a lakók csupán a konyhát és egy szobát használnak belőle. Gumós kömény A gumós kömény sok v izet. hogy 30-40 év alatt hazánkban szinte teljesen eltűnt a népviselet. Különös. A csopogtetö öntözés alkalmaz ásával takarékosan bánhatunk a rendelkezésünkre álló öntözövízzel. másokban lassúbbá válik. hogy a többszobás. f ogyasz t. A megszakott étrendtől. korszerü családi ház felépült ugyan. Leggyorsabb a változás az öltözködésben. aminek sajnálatos következménye. Kevésbé gyorsan változnak a lakáskultúrával kapcsolatos szokások. az articsókát. de mindig a társadalmi és a technikai fejlődést követi.

akár az egynyári virágok közé ültetve is.egyelőre ugyan még luxusnak számító . és szereti a napfényt. amelynek az utóbbi évtizedekben egy. hogy a hasznosság és a szépség korántsem ellentétes.és homokos talajokon érzi jól magát. alapjuknál a harmat összegyűjtésére alkalmas hüvely alakul ki. De a babonák a tudományos ellenbizonyítékok ismeretében is sokáig képesek tartani magukat! Most viszont az ánizsillatú magot termő fűszernövény­ ből kiváló . és sok tápanyag tárolására képes. Az édesköményt a középkorb an jobban ismerték. apró virágokkaL Termése ikerkaszat.zöldségféle lett. Bizonyíték ez arra. ánizsillatú. Hamvaszö ld lombja laza bokrot alkot. Erős. Mi azonban nem emiatt termeljük. dekoratív növény.zöldségfélék közül mutatok be az alábbiakban egyet. gumót képző változatát szelektálták tovább. őszre pedig beérleli magjait. zamatúnak tartott. amitől az egész növény jellegzetes. hanem a föld felszíne fölött megvas181 . amely tavasszal vetve nyárra eléri a 150-200 cm magasságot. Még véglegesen elfogadott magyar neve sincs. Jellegzetesen hosszúnap palas növény. amely nyár derekán virágzik. tápanyagokkal jól ellátott vályog. sárga. A gumós kömény kedveli a meleg helyeket. A növény minden része illóolajat tartalmaz. Virágzata kétszeresen összetett ernyő. Ismét egy példa arra. mint ma: kutyaharapás és bizonyos betegségek gyógyítására használták. hogy a hasznos növények is lehetnek díszítő értékűek . A gumós kömény nem igazán új növény. csak átmenetileg nevezték el gumós köménynek vagy édes gumós köménynek. levelei szeldeltek. de ahogy Alphonse Karr: Voyage autour de mon jardin című könyvében kritikusan állapítja meg: "két-háromszáz évvel ezelőtt is világosan látszott. Csak a gazdag. és ezután érleli be magtermését. hanem éppen egymást kölcsönösen erősítő tulajdonságok. mert már a görögök és a rómaiak is termelték az édesköményt. piszkosfehér színű karógyökere mélyen hatol a talajba.A legújabban megismert és különleges ízűnek. Számottevő a vízigénye. hogy soha senkit se gyógyított meg". Különös megjelenésű. T errnesztése A gumós kömény egyéves noveny. édeskés.

Minthogy a növény csak kevéssé árnyékolja le a talajt. szépen kikeit és gyorsan fejlődött. súlyos csalódás ért: korán. a talaj ba nagyobb adag komposztot és m 2 -enként 3-4 dkg vegyes műtrágyát keverve.tagodott szárrészéért. hanem a vegetatív szervei (gumó) fejlődjenek ki. de gumónak híre-hamva sincs. tehát nem hűti le. májusban vetettem el. A magokat július közepén. Öntözhetün k barázdásan is. ha rövidülő nappaJok mellett az őszi hónapokba n nő fel. A víz kijuttatásának módszerei közül használhatjuk az esöszerű öntözést. virágzik. itt is ajánlható a csepegtető öntözési módszer. 2 cm mélyen vessük el.lassan csíráznak. hogy kikelésük után két héttel már egyelhetjük a növényállományunkat 30 cm távolságra. de annak kijuttatásához nincs szükség bonyolult gépi berendezésre. és csak 15-20 nap múlva kelnek ki. hogy az őszi hónapok csapadékosabb. és a talajfelszínt nem nedvesíti. ez az öntözési módszer sok vizet igényel ugyan.néhány évvel ezelőtt . gurnójáért. A legjelentösebb feladat az öntözés. 30 cm sortávolságra. Előveteményei a korán lekerülő zöldségfélék: a zöldborsó. A gumós köményt másodterményként termeljük a kertekben. a gyomnövények az ágyásban vígan növekednek. A helyesen megválasztott vetési idő ellenére előfordul182 . és utána alaposan öntözzük meg. Mint általában a veteményeskertekben. Igen ám. lehetnek. Ezután a növények igen gyorsan nőnek úgy. Ennek a kifejlesztésére azonban csak akkor hajlandó. A gyors gurnóképződést legalább egyszeri lombtrágyázással vagy nitrogénműtrágyázással segítsük elő. Az elvetett magvak . a korai retek. a karalábé stb.először jutottam hozzá a gumós kömény vetőmagj ához.az ilyenkor szokásos meleg időjárás ellenére . A kiszedett. Vetés előtt a földet minél mélyebben kell fe/ásni. mert ez takarékoskodik a legjobban a vízzel. Amikor . hogy ami viszonyaink között csak július közepén-végén szabad a magokat elvetni. a zöldhagyma. hogy magszárat fejleszt. párásabb. Csak később jöttem rá. fölösleges palántákat könnyen átültethetj ük a kert más helyére. rövidebb nappalú körülményei között ne a generatív (virágzat). de néhány hét múlva azt kellett tapasztalnom. Lehetőleg többször és kiadós (20-30 mm) vízadaggal öntözzünk. talajlazításra van szükség. amely egyenetlen felszínű terepen is egyenletes vízellátást nyújt a növényeknek. Ezért többszöri kapálásra. a fejes saláta.

Boz sik Valéria : Különleges zöldségételek (Mezőgazdasági Kiadó. fánkot készíteni. A földből kiemeit növények vastag ka ró gyökerét levágjuk. 1981) című könyvében a gumós köményt venkel néven emlegeti. 183 . A gumókról levágjuk a szárat és a gyökeret. l m 2 területen tíz növényt nevelhetü nk fel. illetve belőle é tvágygerjesztő italt. sütés. hogy egy-két évtized múlva a rendszeresen termelt és fogyasztott zöldségfélék között fogják emlegetni. A tárolás igen jó módszere a mél yhűtés : a feldarabolt gumókat megpárol va tesszük a . A gumókat október közepétől szedjük.18 ·c hőmé rs ékletű hűtőtárolóba. koktélt. A felszedett gumókat néhány hétig eltarthatj uk. és a gumóból kiinduló levelek nyelét is rövidre visszavágjuk. majd papírba göngyölve ládába rakjuk . Felhasználása A gumós kömény még különlegességnek számít. megmossuk és megszárogatjuk. Leírja. tehát kb. A leveleit halak pácolásához használják a konyha művészei . Az öklömnyi. mérsékelten nyirkos helyiségünk (pince. mintegy 100 g töme gű gumókat érdemes betakarítani. főzés) ismerteti. Ezeket 40 cm magasságban minél előbb vágjuk vissza. salátát. bólét keverni. de egyszerű termelése miatt nincs kizárva.hat. hogy egyes növények magsz árat f ejlesztenek. palacsintát. és többféle felhasználási módját (szárítás. Ez folyamatosan történhet egészen a fagyok beálltáig. kamra). A gumóból meghámozva és megpárolva igen kellemes zamatú saláta készül. ha van erre a célra alkalmas fagymentes. hogy miként lehet a gumós köm ényből levest. l kg gumótermésre számíthatunk.

íz letes ételeket készíteni. (Érdemes itt idézni Lippai Jánosnak néhány sorát. Sietek azonban hozzátenni. hogy a kelkáposzta "össznépi" elutasítása egyáltalán nem indokolt magatartás. hogy egy ilyen. főben megyen. Kelk ápos zta A kiültetett palánták talaját friss komposz ttal takarjuk. Mégis azért válogattam a késő ősszel. aki jóféle.45. Ez megakadályozza a talaj kiszáradá sát és leh űlésé t. mert azt akartam. a levele fodor. hanem szép sárga és gyengébb a másiknál". em hálás feladat portrét rajzolni olyan növényről. a fejes káposzta. mert ebből a káposz taféléből is lehet korsz erü. de nem olyan tömött és kemény belől. amelyet kevéssé szeretünk vagy legalábbis nem sokra értékelünk. ezért a régebbi irodalmi források olasz káposz ta néven emlegetik.hiába is tagadnám és tiltakoznék ellene . tehát helye van a kiskertekben is. A kelkáposzta Savoyából vagy annak környékéről származik. ami arról tesz tanúbizonyságot. Lippai a Posani kert káposztákról szóló fejezetében ugyancsak az olaszkáposztáról mondja: "zöld. A kelkáposzta . hogy ez a nagy tudású. novembe rben betakarított zöldségfélék sorába. szerző ) . tekinté- N / 84 . mint a másféle (ti.ezen növények közé tartozik. "nem szeretem " vetemény is legyen a sorozatban. és így szebb és egész ségesebb káposz tát kapunk .

lyes ember egészséges humorral is rendelkezett: "Nem versengek itt híjába a Káposztának nevéről, honnan hívatik annak Magyarul; noha némelyek arra akarják vonni, hogy az első feltalálóját ennek a fűnek Kápnak hívták: ezért attul volna eredete, mintha Káposzta annyit tenne, mint Káp hozta.") Hazánkban nagyon széleskörűen termelt növény a kelkáposzta, jóllehet sohasem vált olyan fontos népélelmezési eikké, mint a fejes káposzta. Termelik fólia alatt, korai szabadföldi, nyári és őszi terményként. Mohácson áttelelő kelkáposztát termelnek, amit ott minden bizonnyal a kiegyenlített klíma, az enyhe tél, a megfelelő talaj, az öntözési lehetőség, a kialakult termelési hagyomány, a körűlmé­ nyekhez hozzászokott tájfajta és a piac közösen tett lehető­ vé, és a termelők számára jövedelmezővé. Miben kűlönbözik a kelkáposzta a fejes káposztától? Mindkét növény kétéves, vagyis az első évben csak a vegetatív szerveik fejlődnek ki, és a második évben hoznak magszárat, azon virágokat és becőtermésekben magokat érlelnek. Mindkét növény ,Jeje" voltaképpen egy gigantikus rügy. A kelkáposzta levelei fodrosak, hólyagosak; a fejes káposztáé simák, nem fodrozottak. A kelkáposzta hidegtűröbb a fejes káposztánál, ezért áttelelhető; a szárazságot is jobban elviseli. Viszont nem savanyítható, és rosszabbul is tárolható, mint a fejes káposzta.
Termesztése

A kelkáposzta hidegtűrő, a szélsőséges időjárást is elviselő konyhakerti növény. Fényigénye közepes, ami azt jelenti, hogy a korai fajták napon érzik magukat a legjobban, a nyáriak azonban szívesen veszik az ún. sétálóárnyékot, amikor magasabb növények (pl. kukorica, napraforgó, fiatal gyümölcsfák) vetnek rájuk átmenetileg árnyékot. Napfény hiányában a kelkáposzta felnyurgul, és nem fejesedik. A mérsékelt me/eget kedveli; 13-20 ·c-on növekszik a leggyorsabban, az ennél magasabb hőmérséklet nem kedvez neki, kisebb fejeket fejleszt. A befejesedett növények átmenetileg még - 10 ·c-os fagyot is elviselnek. Kertben a könnyen felmelegedő, jó vízellátású, sok tápanyago t és humuszt tartalmazó talajok felelnek meg a kelkáposzta termeléséhez. Vízigényes növény, jóllehet a tartósabb szárazságot jobban viseli el, mint a fejes káposzta. Meleg, párás, csapadé185

kos helyen hozza a legszebb fejeket. Előnyös, ha gyorsan, folyamatosan fejleszti ki fejeit, mert a levelek csak igy lesznek zsengék. Víz hiányában vagy szakaszos öntözés es etén a f ej elöregszik, a levelek rágósak lesznek. A kelkáposzta egyértelműen tápanyagigényes növény. Lehetőleg frissen trágyázot t ágyásba ültessük, és a növényeket lássuk el bőségesen könnyen oldódó tápanyagokkal - fejtrágya, illetve lombtrágya formájában. · Kiskertbe n a kelkáposztát csak palántázással érdemes termelni. A palántáka t magunk is nehézség nélkül előállít­ hatjuk. Egészséges, üde, fehér és fejlett gyökérzetü palántát ültessünk ki. A jó palánta 3-4 lomblevelü, zömök, szívós és edzett. A túlfejlett palánták nehezen erednek meg. A korai termeszrésre nevelt palántákat 6-7 hetes korukban ültethetjü k ki március végén, arnikor tartós fagyoktól már nem kell tartani. A késői növények palántáit nyáron neveljük fel. Ehhez csak 4-5 hétre van szükség; a kiültetésükre június elején kerül sor. A kelkáposzta könnyen palántázható növény, mert a palánták a kiszedéssei és új helyre ültetéssei kapcsolatos "sokkor" jól kiheverik. Az ültetési távolság a koraiaknál 35 x 35 cm, a későbbieknél 50 x 50 cm. A palántákat fejes saláta, hagyma, spenót közé is ültethetjü k, sőt néhány kelkáposzta helyet kaphat a gyümölcsfák körüli tányérban vagy a szőlősorok között is. Védetteb b, enyhébb telü vidékeken érdemes megpróbálhozni az átteleltetéses termeléssei is. Ennek a sarokpontja az, hogy a palántáka t október közepéig kiültessük, és azok a fagyok beállta előtt begyökeresedjenek, de ne növekedjenek tovább. A palánták áttelelését elősegíti, ha talajukat megdarál t szerves hulladékkal (friss komposzttal), falevelekkel, felszecskázott fűvel, szalmával letakarjuk. Fajtái közül a korai S zentesi korai és a Vorbote (Futár), a középérésü Vertus, a késői S zemesi kései és az áttelelő Mohácsi (Adventi) ismert. Mint a káposztaféléknek általában, a kelkáposztának is többféle kártevője és betegsége van. Már palántakorban védekezni kell a palántadőlés, később a peronoszpóra, a levéltetvek és a káposztalepke hernyója ellen. A korai fajták az ültetéstől számított 60-70 nappal, a késeiek 100-120 nappal szedhetők fel. Utánuk az ágyásban még rövid tenyészidejü másodter ményeke t vethetünk. Mind a korai, mind a késői fajták fejeit akkor kell leszedni, amikor a levelek még üdék. Ekkor a fejet oldalra döntjük,
186

és metszőollóval vagy késsel levágjuk a szárról. A koraiak 0,5-1 kg-os, a későiek 2-3 kg-os fejeket is fejlesztenek. A kelkáposzta nyá ri ápolása rend szeres kapálásból, öntözésből, műtr ágyázás ból és gondos n övé n yvé d e lemből áll. Húsos, lédús leveleit főként a levéltetvek és a káposztalepke falánk hernyói támadják meg.
Felhasználása

A kelkáposzta táplálkozási értékét a benne levő szénhidrátok, de még inkább az emészthető rostok, az ásványi sók, a viszonylag nagy mennyiségű B 1- és B2 -vitamin-, valamint vastartalma, íz- és zamatanyagai adják. A sokak által lenézett kelkáposzta ily módon értékesebb zöldségféle még a fejes káposztánál is. Használati értékét tovább növeli, hogy - korszerű konyhatechnika mellett a kelkáposztából készült ételeket a gyengébb gyomrúak is fogyasztha tják, mert könnyebben emészthetőek, mint a fejes káposztából készült, többnyire sok zsiradéket tartalmazó, "magyaros" fogások . Felhasználás előtt a külső, sötétzöld, durva szövetű leveleket le kell szedni. Legfinomabb a belső, zöldessárga, tömött fej, ennek igen mérsékelt a "káposztaíze" is. A kelkáposztát egész éven át fogyasztják, de - a fejes káposztától eltérően- savanyításra, tartásításra nem alkalmas. Szabadban a földbe vermelve és betakarva jól átteleltethető, és pincében is el lehet tartani oly módon, hogy tövestül szedjük fel a kerti ágyásból, és a pincében nyirkos homokba állítjuk a gyökérzetét. A fejekről leszedett külső borítólevelek takarmányozási célra használhatók fel.

187

46. Csicsóka

Ha meghonosodik a kertben, alig lehet kiirtani!

emcsak a női divat változik, hanem a termelt növények divatja is. Egyeseket valamikor nagy lelkesedéssel kultiváltak, ezek azután valamilyen ok miatt (betegségek, kártevők megjelenése, termesztési körülmények megváltozása, fogyasztói szokások alakulása) fokozatosan kiszorultak a földekről. Közéjük tartozik a csicsóka is, amely -bízom benne, hogy helyesen ítélem meg- néhány társával együtt (lóbab, lencse, articsóka ) ismét kezd divatba jönni. Ennek a változásnak az okát most bízvást abban kereshetjük, hogy nagyon egyszerűe n termelhető, bőven termő és ellenálló növény; gumóterm ésének pedig az a fontos jó tulajdonsága van, hogy a cukorbetegek is fogyas z thatják. Márpedig ez igazán nagy jelentőségű dolog, hiszen az orvosi statisztikák szerint százezer honfitársunk szenved ebben a különlegesen diétás étrend betartásá t követő betegségben. Ezért érdemes az érintett családok kertjében legalább néhány bokor csicsókár ültetni. A csicsóka Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába . Legnagyo bb tömegben Franciaországban termelik, mintegy 150 ezer hektár területen.
188

N

mert a csicsóka ültetési ideje októ'ertől május elejéig tart. mert a gumókat a vaddisznók előszeretet- 189 . de a legjobb március végén ültetni. barázdált. a lengyel. Felszínük ripa:sos. csicsóka a nyirkos. Legjobban a "földből :Oldbe" módszer vált be. nem közvetlenül a tövön. A kert sarkában van a helye. a bolgár és a román nyelvben topinamburtak nevezik. mint l rózsaburgonyáé. de magasabb. Az orosz. csak az "extravagáns" angol nyelv mondja erusalem artichoke-nak. akár lm magasra is megnő. igényesebb növélyeket valami ok miatt nem lehet megtermelni. Megterem a seké/y termőrétegű. a francia. foszfátot és kálit tartalmazó műtrágyá­ ~at. Szára .a napraforgóénál vékonyabb.zolgálatot tesz gyeptörésben és akkor. ha a kezdő kertész ~yomos. Erre bőségesen van idő.zintje fél méternél mélyebben van.azonos talajviszonyok •özött . sőt a rutóhomok talajú területeken is. és jóval később. üde talajokat kedveli. hogy a :Oldből kiszedett gumókat azonnal elűltetik más helyen. amelyek valójában megvastagodott szárképleek. kissé mulatsá:os nevét honnan nyerte. Ezért 1ehéz valamennyi gumót felszedni a fészek ből! Héjuk színe ehet fehér vagy sárga. a :seh. kötött. összetett. és közeli rokonság>an áll a napraforgóvaL Tavasszal akár össze is lehet őket éveszteni. mint a csicsóka! A fészkesvirágzatúak közé tartozik. nehezen tisztítható. ahol a talajvíz . emiatt nagyobb területen helyezkednek el. mert a csicsóka sárga virá:ai a napraforgóéhoz képest kicsinyek. Gumói. Magot a csicsóka virága nem érlel. Gumója ültetésével szaporítjuk. Pionírnövény! Természetesen a csicsóka is meghálálja az istállótrágyá!ást és a nitrogént. vagyis az olyan ültetés. gyepes telket vesz művelés alá. A gumók húsa hófehér. A klíma az ország minden vidékén megfelel a csicsóka :ermesztéséhez.Legföljebb találgatni lehet. Nálunk elég általános az esküvői ókívánság: szaporodjatok. de később már nem. de leggyakrabban olyan színű. hogy a furcsa. ahol más. erdő ~özeli kertekben. de a leggyengébb talaokon is megél. ~zért a gumók elültetésével szaporítják. lugusztus elején virítanak. a német. hanem 5-20 cm hosszú szá·on ülnek. Föltétlenül ajánlatos a tavaszi ültetés a bekerítetlen. Nagyon jó . Termesztése 1\.

Kártevő ritkán támadja meg.hosszában ketté is vághatunk. Felhasználása A csicsóka fontos diabetikus eledel lehetne." /90 . 4-5 évi egy helyben maradás után azonban a gumók annyira elaprózódnak. fő jelentősége az.. Előző esetekben egy permetezés elegendő. Olykor fordul elő. míg az utóbbi betegség ellen a lomb elégetésével védekezhetünk. A kifejlett gumók szedését október elején kezdhetjük meg. meglehetős disznólegelőt lehet segélyével alakítani. A 20-28% szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16% inulin és polifruktozánok (levulóz. hogy a lomhozatát a lisztharmat megfertőzi vagy fehérpenészes rothadás lép fel. aki a Kertészet kézikönyve című munkájában (1896) még így ír: " . Arra kell ügyelni. A csicsóka kezdetben lassan nő. mert a kiszedéskor rendszerint marad a földben annyi gumó. a szarvasok és a nyulak kedvelt takarmánya.) Ahol egyszer megtelepítettük a csicsókát. hogy minden gumót kiszedjünk. de folyamatosan is szedhetjük még télen is. Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben és gyorsabban emészthető a répacukornáL A fruktóz t a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasonítja át. (A csicsóka leveles szára viszont az őzek. szárai pedig juhtakarmányt és tüzelő­ anyagot szolgáltatnak. hogy akkor új helyre kell őket telepíteni. hol egyéb alig termeszthető. hogy a gyomok meg sem élnek alatta. szinantrin) vannak. A gumók legalább 6 cm mélyen legyenek a talajfelszíne alatt. nehogy a következő évben akaratunk ellenére hajtsanak ki. A töveket egymástól 5(}-60 cm-re ü/tessük. Nem tudta ezt még a nagy tekintélyű Galgóczy Károly uram. Ebben az időben a tövek környékét kapálással kell gyommentesen tartani. félreeső területeken. és a lombozat annyira beárnyékolja a talajt.. Legjobbak a 40-50 g-os vetőgumók. amennyiből a következő évben is fejlődnek bokrok. hogy hitvány. a csicsóka mint emberi eledel alig jöhet szóba. amelyeket. Később a hajtások növekedése fe/gyorsul. ott nem kell néhány évig újra ültetni. Egy bokor alól 5-8 kg gumó t szedhetünk fel.tel túrják ki.ha kevés van belőlük .

De visszatérve még egyszer a kertbeli hasznosítására! A kert gondozójának minden ősszel megismétlődő problémája.a burgonyához hasonlóan . sült ételek alapanyaga. És a vadászok is ismét f elkaralhatnák a csicsókát. a rozmaringbokrokat és a fagyérzékeny örökzöldeket? Nos. A gumókból . hogy emberi fogyasztásra is alkalmas. Kevés munkával meg lehet telepíteni az erdőszélekeil. Ha a gumókat főzés előtt vízben áztatjuk. így nemcsak a vadállomány kondíció ja javul. mert a dudoros felületéről a héját elég hosszadalmas munkával lehet eltávolítani. A gumókat a vaddisznók egész télen előszeretettel lakmározzák. de bizonyos mértékű kíméletet remélhetnek azok a kertek is. Nyirkos homokban azonban tapasztalatom szerint . ahol minden kezelés és gondozás híján is elszaporodik.sokat szenvednek a falánk vadállatok látogatásától. akkor az édeskés ízük is eltűnik. Franciaországban nagy jövőt jósolnak a esicsókából előállítható üzemanyagnak.szeszt főznek (l t-ból 70-120 lszesz állítható elő). amennyit azonnal fe/használnak .Ma már tudjuk. töltelék. köret. A burgonyához hasonlóan készíthető el.hónapokig eltartható. hogy mivel kötőzze be a díszfüveket. és fruktózt is gyártanak. kirántott. A legjobb módszer: mindig annyit kiszedni belőle. saláta. amelyek bekerítve vagy bekerítetlenül. Változatlanul fennáll azonban a gond a tárolással. túrásátóL !91 . Az utóbbi években ipari célokra is használják. Tisztítása nem könnyű. a csicsóka levágott. elég magas légnedvességü helyiségben nem fonnyad meg. mert csak alacsony hőmérsékletű. lombos sz ára erre a célra kiválóan alkalmas.

Akadnak. A sikert azonban nem az eladott kelbimbóból származó tetemes jövedelem jelentette. ami abban a tejszegény időben különösen örvendetes eseménynek számított. hanem az. Ezen utóbbiak közé természetszerűen főként azok az élő l ények sorolódnak. "akikhez" valamilyen kellemes élmény. így a bimbók gy orsabban fejlődn ek ki. A termelés eredményesnek bizonyult. ki az életének nagyobb részét a természetben . Bimbóskel A megkésve fejlődő tövek levélkoronáját levágjuk.kertben. erdőben. Számomra a termelt növények közül a bimbóskel egyike az emlékezetes növényeknek. amelyekhez érzelmileg szorosan kapcsolódik. Hogy miért? Az ötvenes évek elején (amikor ezt a növényt a nagyközönség még alig ismerte nálunk) az akkor általam irányított állami gazdaság már termelt kelbimbót a Magyar Hűtőipar megrendelésére. hogy a visszamaradt lombot és a felszecskázott szárat a tehenekkel etetve. Talán ennek az élménynek a hatására kertemnek azóta is A !92 . az akarva-akaratlanul szelektál az őt körülvevő é lől é n yek között. mezőgazdasági nagyüzem ben. emlék fűző­ dik. a tejhozam ugrásszerűen megemelkedett.47. amelyekhez kevésbé kötődik és vannak.töltötte el.

Homokon igen sokat kell öntözni. ha a földet komposzttal gazdagítottuk. A nálunk termelt bimbóskelek javarészt hibridek (a magtasakon F 1 jelzés látható). 1896-ban megjelent munkájában. Méteresre megnövő szárán. és ezért nevezik az angol nyelvben brüsszeli káposztának (brussel sprouts). A 19. Galgóczy Károly: Kertészet kézikönyve című. A kertben a frissen trágyázott ágyásban kapjon helyet. a fehér és vörös fejes káposztáról is. Vavilov szerint a káposzta géncentruma a mediterránvidéken van. században tűnt fel a karfiol. amely pedig az alcím szerint "tüzetes utasítás a konyhakertészet. A bimbóskel ugyanis több kálit és kevesebb nitrogént igényel. de nem 193 . gyümölcstenyésztés és virágmívelés körében". Mégis inkább a középkötött. ezért ajánlatos őket bórtartalmú lombtrágyával egyszer-kétszer megpermetezni. Az egyiptomiak például csak a simalevelű káposztát ismerték. N agy Károly Capitutaré-jában már megemlíti a karalábét. és a második évben hoz magot. Igen jelentős a növények bórigénye. A növénynek sok évezreden át nem alakultak ki változatai. a szárát és a leveleit pedig. még hiába keressük a bimbóskelt! Külleme különlegesnek mondható. mini káposztafejeiből szép és ízletes köret készül az ünnepi asztal számára. Túlzott nitrogénadagolás esetén a bimbói kinyílnak. Termesztése A bimbóskel nem igényes növény. Sok fényt igényel. majd a 16-17. nálunk termelt növényhez nem hasonlatos. Kétéves növény. különösen előnyös számára.a szomszéd csirkéi fogyasztják el jó étvággyal. mert semmi más. ezért nem szabad sűrűn ültetni. Önmagában is dekoratív jelenség. Végül legutolsóként ismerte meg az emberiség a bimbóskelt. kedvező esetben akár 100 darab is egy tövön. Valószínűleg jóval később alakult ki a ke/káposzta. és a 12. században Belgiumban nemesítették ki.elmaradhatatlan terménye a bimbóskel. akár a virágágyban is megállja a helyét. káposztához hasonló szerkezetű bimbói. a levelek tövében nőnek a diónyi. és lazák lesznek.saját állatállományom nem lévén . szinte minden kertben megtermelhető. és ezek magja továbbtermesztésre nem · alkalmas. századbeli irodalmi emlékekben szó esik a kelkáposztáról. amely az első évben csak a vegetatív szerveit fejleszti ki. kissé meszes talajok növénye.

Túlságosan ne takarékoskod junk a hellyel. derék növények úgy állnak egymás mellett. és jobban kifejlődnek.jóllehet a káposztafélék között a legjobban viseli el az időszakos szárazságot. J ó módszer az is. hogy nem állnak nagyon sűrűn . mert a sűrűn álló növények bimbói kicsik és lazák maradnak. Lehetőség szerint öntözhető helyre ültessük. mert viszonylag későn kerül a veteményeskertbe. Hathetes korukban. nehogy a kártevői és betegségei módfelett elszaporodjanak. amikor a bimbók fejlődése felgyorsul. Csak három-négy évenként ül tessük ugyanarra helyre. Ennek kettős haszna is van: területet takarítunk meg vele. a nagyobb termetűeket 70 x 70 cm távolságban űltessük egymástól. a retek. Jó helye van a bimbóskelnek a kerítés mellett egy sorban vagy a virágos. Szeptemberb en. Így a bimbók több fényhez és tápanyaghoz jutnak.palántanevelő ágyba vetjük el május közepén.és a veteményesk ert közé térelválasztónak ültetve. Októberben /94 . kemények maradnak. illetve a bab számára szélárnyékot is nyújt a viszonylag nyurga növésű és nagy lombú bimbóskel. mert a levelek nagyon törékenyek. Az alacsony növésű fajtákat 50 x 50 cm-re. mert itt nem fejlőd­ nek ki a bimbói. A mi körülményei nk között a bimbóskel másodtermén ynek számít. zártak. A magjait cserépbe. tehát használati értékük csökken.vagy zöldbabvetés közé ültetjük.ha sok palántát akarunk nevelni . ládába vagy. a spenót. A bimbóképződés megindulása előtt egyszerkétszer permetezzük Volldünger vagy Wuxal előírásos oldatával. akkor a sűrűn álló palántákat át lehet ültetni a veteményesk ert más helyére. a karalábé vagy a zöldhagyma. mint a díszőrség tagjai. A csírázó magvak 5-6 nap alatt kikelnek. ha a palántáit uborka. de a levélkoronát meghagyjuk. 4-5 levelesen ü/tessük el a palántákat a veteményeságyásba. mert az egyenes.előnyös a fák árnyékában sem nevelni. A bimbóskel vízigényes növény . és az uborka. a palántákat föltéve. a fejes saláta. mert ez pazarlás volna a drága vetőmaggaL Ha mégis. Kiültetés után rendszeresen gondoskodju nk az ágyás gyommentességéről és a talaj lazításáróL A növények között óvatosan kell munkálkodn i. Helybe nem szoktuk vetni.nem szükséges átűltetni. Előterménye lehet a zöldborsó. mert a palánták kezdetben igen lassan növekednek. az oldalleveleket kitördeljük.

és ezeket folyamatosan takarítjuk be. és késő ősszel a meztelen csigák lepik el. Nagy értéke. A többi tő a helyén maradhat. A kifejlett növények jól tűrik a hideget. tehát akkor kerülhet a család asztalára. száraz és meleg idöszakban gyakran támadják meg a földibolhák.bagolypille hernyója rágja a lombot. A növények közül csak annyit kell fe/szedni. A bimbóskelnek elég sok kártevője van. Késöbb a káposzta. az kénytelen a kelbimbó termését a fagyok előtt leszedni. A friss és a fagyasztott kelbimbóból könnyen és gyorsan készíthetök a korszerű ízlésnek megfe lelő. mert a bimbókban ennek hatására fokozódik a cukortartalom. A legjobb eltartási módnak a háztartási m élyhűtés kínálkozik. és számottevő az emészthető rost. tápláló. A téli fagy még előnyös is. /95 . S zés C-vitamint tartalmaznak. és ezt nagyon zsenge kelkáposztaként használhatjuk fel. A kis palántákat a nyári. sőt a kemény téli fagyokat is. és nejlonzacskóban lefagyasztjuk. B 1-.a levélrózsa közepét is kivághatjuk. Négyfőnyi család számára 15-20 tövet űltessűnk. Egy tő 250-600 g bimbót terem. Akinek a kertje távol van a lakásától. amennyinek a bimbóita háziasszony felhasználja. de nem hizlaló ételek. sós vízben néhány percig elöfözzűk. a levéltetvek telepednek meg rajta.és fehérjetartalmuk is. amikor viszonylag kevés és drága a friss zöldség. Fe/használása A kelbimbók beltartalmi értéke j e le ntős: sok A-. hogy kifejezetten téli zöldség. a megválogatott bimbók torzsáját simára vágjuk. és csökken a "káposztaíz".

. hogy a jó öreg Linné Károly miért adta a naspolyának a "germanica" speciest. de többnyire tagadó választ kapok tőlük . csinos alakja. lándzsás levelei. Ezért a vesszőket tilos vissz avágnil Csak az idős bokrokat kell ritkít ani. amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsne~. de a kertekben szívesen ültetik. május közepén nyíló fehér virágai erre is jogot adnak. De besorolhatjuk a díszcserjék társaságába is. Ezek után nehéz volna megnyugtató választ adni arra. a hétvégi kertekben mindenesetre érdemes legalább egy naspolyabakrot telepíteni. Rendszertanilag a lágymagvú almás te rm ésűek közé tarto- . ezért joggal soroljuk a gyümölcstermő növények közé. amely a kertekben Vis termetű !96 . Német vendégeimtől gyakran kérdezem. valamint 3-5 cm átmérőjű. N aspolya Termőrügyei a vesszők és t e rmőrészek v égén vannak. hogy ismerik-e a "mispel"-t. sűrű lombja. A naspolya hazája Közép-Ázsiában. Melegigényes növény lévén a Kárpát-medencénél északabbra nemigen merészkedik.l'\.48. A Balkán-félsziget országaiban vadon terem. A családi ház kertjében. hiszen molyhos. kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható. fa vagy többnyire tövétől ágas bokor. a Kaukázus déli lejtőin van.

az föltétlenül oltványt vásároljon. Legjobban a napos. hogy mióta termelik nálunk a naspolyát. A naspolya a meleg tájak szülötte. hogy az első magyar gyümölcsfaiskolai árjegyzék. mert ily módon a naspolya társ nélkül is ültethető. Különben se válogat a talajokban. illetve annak elolaszosodott nespula változatábóL A Schlagli-magyar szájegyzék (1400-1410) 1553. félárnyékos helyeken érzi magát. Még azt se tudjuk teljes bizonyossággal. Kolozsvárott jelentetett meg (és amely nem kevesebb. ezért nincs szüksége mélyrétegű talajra. mert egy 197 . A rendszeres trágyázást az én kertemben bőséges terméssel hálálja meg. de legszebben a kissé nyirkos. hogy a galagonyát választják alanynak azért. hogy a magjai kemények és nehezen csiráznak. tápdús talajokban fejlődik. ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket hoznak. vagyis az almának. száraz területen föltétlenül öntözni kell. Hogy honnan származik a neve? Minden valószínűség szerint a latin mespila szóból. Ez nagy előny. hogy a bokor kis termetű maradjon. mint 34 almafajtát és 22 körtefajtát ajánlott a nagyérdemű vásárlóknak!) az egyéb gyümölcsnemek kategóriáiában a "naspolyát" is felsorolja. Termesztése Aki naspolyát akar a kertjében ültetni. fájuk pedig többnyire tövises. Számos népies neve kűzűl a leggyakoribb a lasponya és a miszpolya. Sovány. Egy átlagos család számára elegendő is egy bokor termése annál is inkább. Ennek ellenére a mai napig indokolatlan ul mellő­ zött és mostoha gyümölcs maradt. épületek.vagy birsalanyra szakták szemezni. aká csak a vadkörte és a galagonya. nálunk se szereti a hideg fekvést. annak ellenére. a körtének és a birsnek a rokona.zik. de előfordul. A faiskolákban naspolya-. nincs szükségük más fajta vagy más egyed virágporára ahhoz. hogy a virágból gyümölcs fejlődhessék. Annyi azonban kétségtelen. amelyet Bodor Pál 1812 szeptemberé nek l. és a kora tavaszi fagyok se szaktak kárt tenni a késó'n nyíló virágokban. falak északi oldalára ne ültessük. illetve oltani. A naspolya virágai öntermékenyek. körte-. alma. Lehet ültetni magról kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is. A csemete a faiskolában két év alatt cseperedik kiültethető növénnyé. A téli hideget viszont jól elviseli. tétele is nespula néven említi. napján. Gyökérzete sekélyen terjed.

Ha elébb leszedik. a Hollandi és a Házi naspolyát. Ennek az okát abban kereshetjük. vagyis a fárólleszed ve még nem fogyasztható. Az idősebb naspolyabokrokat is csak ritkítani szabad. A vázágak végén föltétlenül maradjon egy egyéves vessző. akkor szedik: de jobb. a Posoni kert-ben erről így ír: "A noszpolyafa gyümölcseit. ezért a nagyon idős. Egy dolgot azonban föltétlenül meg kell jegyezni: a naspolya vesszőit nem szabad megmetszeni. Ügyeljünk arra. egészséges naspolyabokor 40-50 kg gyümölcsöt képes teremni. Erre lombfakadás előtt. mert főve nem láttam". hogy a naspolya gyümölcse nagy legyen. úgy is meglágyul. Kérdezgetésem eredménye mindig az volt. és megközelítően azonos erősségű legyen. minek előtte meglágyul. hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér. hogy az ősziba­ rackhoz hasonlóan metszette meg. Fajtái a gyakorlatban nem ismertek. hogy ő bizony tavasszal úgy akarta a naspolyabokrot terrnőre bírni. mert rendszeresen terem. s édesebb leszen. nincs is vele baj. ha a fáján hagyják. Ezért egyszerűbb. az a termést vágja le a bokorról. mert a naspolya termőrügyei a vesszők csúcsán állnak. jóllehet Mohácsy Mátyás: A gyümölcstermelés kézikönyve című korszaknyitó művében megemlíti a Nottinghami. hogy a koronát alkotó. és akkor eszik őtet nyersen. amely a továbbnövekedé st biztosítja. megmaradó 5-6 vázág egyenletesen helyezkedjék el. Betegségek és kártevők a naspolyát nem szokták megtámadni. felkopaszodott. és semmiképpen se feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről! A naspolya jól tűri az if.kifejlett. század kertészének bölcs tanácsát ma is jó szívvel 198 . s szalmára rakják.jítást is. hogy a növény minden része sok csersavat tartalmaz. A naspolya nem igényel sok gondoskodást. tehát szükség esetén a nagyon sűrün álló ágakat tőből fűré­ szeljük ki. Ezeket azonban manapság már hiába keresnénk a faiskolai lerakatok kínálatában. ha igényünket arra korlátozzuk. felnyurgult bokrokat érdemes megifjítani. Lippai János. aki a naspolya terméketlenségére panaszkodott. Nemegyszer találkoztam olyan kertbaráttal. Aki ugyanis bekurthja a vesszőket. Felhasználása A naspolya különleges alakú gyümölcse utóérő. A 17. tavasszal kerüljön sor.

Az ünnepnapok gyümölcstálját a naspolya is színesíti.és az asztalosiparban megkülönböztet ett értéke van. amikor szerény a gyümölcsválasz ték. A bokor kérge és a levelei is jelentős mennyiségü csersavat tartalmaznak. hiszen a déligyümölcsön kívül karácsony és újév táján csak a saját termelésü téli alma. December végére .fogadhatjuk meg. sőt zselét is lehet belőle főzni. az esztergályos. jellegzetes. Lekvárt. színük sötétebbre vált. ha fagy éri őket. hogy a naspolya akkor válik élvezhetővé. A kéreg főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására.ahogy régen a dióval és az aranyalmával gyakorolták. a téli körte és a felaggatott csemegeszölő kerül a család asztalára. A naspolya igen tápláló gyümölcs. kellemes. mert sok pektint tartalmaz.a gyümölcsök fokozatosan megpuhulnak. Ízük édes. ezért régebben cserzésre használták. Nagy értéke. Fája nagyon szívós. A fas z abrászok is sokra értékelik. hogy a helyiségben a hordók kénezéséhez használatos kénlapot égetünk el. A kemény. Nedves. a magvak főzetét pedig vesekő elhajtására alkalmazták. akkor karácsonyra . párás helyen a penészesedését úgy előzhetjük meg. élvezhetetlen gyümölcsöket egy rétegben rakjuk ki a padláson vagy a kamrában. A naspolyát október végén-novembe r elején ajánlatos leszüretelni. /99 .ha szerencsénk van. sőt még a karácsonyfára is fellehet függeszteni . Az se baj.

hogy jól fognak tőle fütyülni . A közép-ázsiai géncentrumból vándorolt nyugat felé. vagy éppen most készíti a következő évi vetések tervét. hogy gyerekeinket sokszor azzal biztatjuk a sárgarépa-főze­ lék elfogyasztására.49. és a talajlakó kártevők ellen fertőtlenítőszer t kiszórni. ki veteményeskertet tart fenn.egyesek szerint. sőt még mindig él sokakban valami sanda előítélet a sárgarépával szemben. Vannak azonban más vélemények is.nálunk a réteken. Igaz viszont. ezért ajánlatos a vető­ barázdát alaposan megnedvesíteni. hogy kiváló étrendi tulajdonságait nem használjuk ki eléggé. Fogyasztása. hogy a sárgarépa ikerkaszattermését (egyszerüen: magját) megtalálták az ősember svájci cölöpépítményeinek tóüledékében. semmiképpen se feledkezzék meg a sárgarépáról. lege lőkön. Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? című könyvében azt írja. Sárgaré pa A sárgarépa magjai lassan csiráznak. A 200 .a vad murok . hogy spanyol közvetítéssel jutott el Európa többi országaiba. Ez azonban szerinte még korántsem bizonyítja azt.igen régi eredetű. erről az oly gyakran fogyasztott zöldségfélérőL Nagy kár. és feltehetően a mórok telepítették át az Ibériai-félszigetre úgy. Egyik ősi formája . Fajai szinte minden kontinensen megtalálhatók. szántóföldeken gyakori gyom.

mert a sekélyen megpo rhanyí tott talajban a sárgarépa gyökere elágazik. mérsékelten meszes talajok növénye. megszakítás nélkül egyike a legjobb fajtákn ak. már az előző év őszén mélyen ássuk fel. Magjainak csirázása már 4-6 oc hőmérsékleten megkezdődik. A magvetés ideje korán tavasszal. lábas lesz. század óta szerepel az emberiség étlapján. századból. amíg 201 . laza. mert a sárgarépa magja lassan csírázik. vörös színű és a zöldesbe hajló. Ez utóbbi magasan kiemelkedett a földből (akárcsak a mostani takarm ányrép ák némelyike). és marad tak "tanúként " a múltat kutató utókor ra. Koráb ban a pasztin ák töltötte be azt a szerepet. A sárgarépa tehát valószínűleg csak az i. Jól díszlik a meszes öntéstalajokon és a láptalajokon is. ezért köztesnövényként is termeszthető. A tápanyagok közül nagyobb mennyiségben a kálit követeli meg. Nemesítése már a 16.hogy az ősember valóban fogyasztotta volna a sárgarépa gyökerét. a fagyok elmúlt a után van. hogy a cölöpépítmények lakói a fekhelyüknek használt szénával együtt vihették lakóhelyükre a sárgarépa felmagzott szárát is. M hétig is elfekszik. században megkezdődött. hogy a koroná ját a napfény érte. Azt az ágyás t. Mint általában az olajat tartalmazó magok. sz. Ennek termései hullottak a tóba a padozat repedésein át. arab tudóstó l származik a 12. Az elgereblyézett talajban 20-25 cm-re jelöljük ki a sorokat egymástól. ez is nehezen veszi fel a vizet. sárgás színü répa között. hiszen a húsos gyökér nem marad t meg az iszapban. A legismerteb b Nantesi-karotta 1864 óta. amit most a sárgarépa. Kiemeit táplálkozási értékét nagy (6-12 mg/100 g) karotintartalmának köszönheti. Sokkal valószínűbb. A könnyű. ) látási elégtelenséget (farkasvakság Termesztése A sárgarépa viszonylag hidegtűrő növény. ő már különbséget tesz az ízletes. ahol a vetemé nyeske rtben sárgar épát kívánunk termeszteni. Ez a vegyület az A-vita min etegségeket és előanyaga. Az első írásbeli emlék a sárgarépa fogyasztásáról Ibn Al Avam. Nem nagy a fényigénye sem. aminek a hiánya különféle szemb okoz. l. akkor a kihúzo tt vető­ barázdát alaposan öntözz ük be. de fejlődésé­ nek optimurna 16-18 ·c-on van. mert csak attól zöldül hetett meg. Ha száraz az idő.

A rövideb b tenyészidejű fajtákat másodterményként is vethetjük . Amikor a növénykék két-hár om levéllel rendelkeznek. mint azok. A sárgarépa kétéves növény. A sárgarépavetést gyakran kell kapálni. Gondos an válasszuk meg a vetendő fajtát. ez a növény jelzi a sor helyét. mert azok nem helyettesítik egymást. húsuk tömött. Ennek az oka rendsze rint a nem megfelelő vetőmag. jól tárolható. hogy a talaj felszíne mindig laza. Ezért szokás a gyorsan csírázó hónapos retekkel együtt vetni. Ezek gyökere rövid. az ekkor földbe kerűlt magok korán kikelnek. hogy a növények egy része már az első évben felmagzik. zamatos. húsuk kissé laza. hanem azért is. amelyek a szárazság miatt szakaszosan növekedtek. nemcsak a gyomok elleni küzdelem céljából. hengeres répát fejlesztő Nantesi-karotta. Ezek répája hosszú. ha drazsírozott magot vetettünk. és csak a másódik évben hoz magszárat. meghálálja az öntözést. Megkísérelhetjük a novemberi vetést is. A folyamatosan. és fölötte a földet alaposan tömörítsük a gereblye fokával vagy lapát fonákával. porhanyós legyen. ez meggyorsítja a magok vízfelvételét és kikelését. Erre a munkára nincs szükség akkor. hogy a sárgarépát még kikelése előtt megkapáljuk. és lehetővé teszi. Vízigényes növény lévén. A rövid tenyészidejű fajtákat folyamatosan szedjük fel a 202 . Különösen a magok csirázása idején és a gyökértest kialakulásakor van szüksége sok nedvességre. A mag 2 cm mélyen kerüljön a talajba.végül kikel. hogy a kemény. virágot és érlel magot. talaját megpor hanyíts uk. E/tartásra hosszú ( 180-200 nap keléstől a szedésig) t enyészidejű fajtáka t vessünk. Ilyen fajta a Fertődi vörös. akkor a vetést ki kell egyeini úgy. és ezzel kezdeti lassú növekedését elősegítsük. szigorú tél nem pusztítj a el a duzzadó csírákat. tárolásra nem alkalmas. és ezek szedhetők a leggyorsabban tavassz al.fejes saláta. hogy a szomszédos növények egymástól 5-6 cm-re álljanak.föltéve. zöldborsó után . erélyesen növekvő sárgarépa sokkal kellemesebb ízű és szöveti szerkezetű. amely az első évben a gyökerét fejleszti ki.egészen június közepéig. Átmeneti fajta a szép. Ilyen fajta a Párizsi hajtató és a Duwicki. A hosszabb tenyészidejü sárgarépákat két-hár om alkalommal fejtrágyázzuk vagy lombtrágyával permetezzük meg. E szabályszerűség ellenére előfordul. Frissfogyasztásra a rövid (80-90 nap keléstől a szedésig) tenyészidejű fajtáka t válassz uk.

3-5 ·c-os fagyot még elviselik. Erre a célra csak megmosott.a petrezselyemmel szemben . Nagyobb mennyiséget veremben szoktak eltartani. Gyakori betegségük a szklerotíniás rothadás. hibás. a talajt fertőtlenítsük. a drótférgek és lótücskök különösen kedvelik a sárgarépa édes gyökerét. nyirkos homokba rétegezve tárolhatjuk az új termés megjelenéséig. a kártevők közül a sárgarépalégy és a gyökérgubacsfonálféreg rontja a terméskilátásokat. és csak kevés szakács készít belőle köretet vagy salátát. amíg lehet. mert . Ezért. A sárgarépa gyökereit pincében. Lombja . egészséges. Felhasználása Sárgarépára egész évben szükség van. törött sárgarépákat takarmányoz ásra használhatju k fel. megszikkasztott. A repedt. Nyersen vagy főzve valamennyi háziállat szívesen fogyasztja: a tej és a tojássárgája sárgább. Ásóval emeljük ki őket a földből. a mocskospajorok. 203 . A hosszú tenyészidejűeket addig tartjuk a földben. ahol e talajlakó kártevők megjelennek. polietilén zacskóban vagy z sákban is tárolható l-2 hónapig. nehogy egy részük beszakadjon. fényesebb lesz tőle . aminek következtében a földben maradóknak több hely jut. hengeres. Kamrában. hogy a toguk erősödjék. a lisztharmat. sérüléstő l és betegségektől mentes répákat válasszunk. Sok bosszúságot okoz a kertészeknek. A háziasszonyok és a hivatásos szakácsok a jól pucolható. hogy a cserebogarak pajorjai.nem ehető! Nagyon ajánlatos kisgyermekeknek nyersen adni. a lovak szőre pedig simább. Többnyire levesek ízesítésére használják.kertből. a szívrésznél is narancssárga (nem zöld!) répafajtákat kedvelik. lábas.

hogy olyan kevés megbecsülésben van része ennek az értékes gyümölcsöt termő fának. amikor a mandulafák virágoznak. a kívánesi a személyes véleményemre: a Balaton északi partvidéke nem a nyári. hogy olajfákat látnak a szelíd Pannóniában. amelyek 3-8m magasságot érnek el. a parlagterületeken és a kertekben halvány rózsaszín szirompompába öltöznek a fák. és több a termését hiába kínálgató . Amikor az utak mellett. gyakran furcsán csavarodott. mint az ültetett. és a szüret édes illatától terhes a levegő. vízbe hívogató. forró napH sütésben a legszebb. hanem kora tavasszal. mint a gondosan leszüretelt fa. A felületes szemlélő számára sok hasonlóságot mutat az olajbogyót termő olajfához. a domboldalakon. Nagy kár. Nem is amikor 204 . szabálytalan koronát fejlesztenek. Későn virágzó faitákat ü/tessünk. A mediterrán országokban leggyakoribbak a magról kelt fák. és külföldről . Mandula A mandula virága nagyon érzékeny a fagyakra. ősszel. A mandula hazája Nyugat.főleg az északi államokból. hogy hovatovább több lesz a magról kelt. mint az ápolt.és Kelet-Ázsia. kérgük ripacsos.50.érkező turisták gyakran úgy vélik. pedig harsogva színesednek a lombok. több a gondozatlan.

Az l. A talajjal szemben kevésbé válogatós. lefolyástalan. meszes. amelynek a címe: Egy Pannóniában nőtt mandulafáról. Nagyobb. Viszonylag kevés vízzel is beéri. (Magam is részese voltam annak a nemes. A mandula szó is latin-olasz eredetű (mandorla). A háziés ház körüli kertekben azonban nagyon is érdemes néhány mandulafát ültetni. huzatos völgybe. hogy a "zergejárta" területeket robbantással készítsük elő a mandulatelepítésre. fagyzugos területre nem érdemes mandulafát ültetni. századból való római sírokban már találtak mandulatermést. Legjobb termőhelyei a kissé emelkedettebb. ahol a szőlő kipusztult. amikor a meszes. hogy a Dunántúlon nemcsak ismerték. ahol a fák ön- 205 . meredek domboldalak hasznosítását mandulatelepítéssei képzelték megoldhatónak. Janus Pannonius (1434-1472) latin nyelven írt egy allegorikus költeményt. hogy a rómaiak korában került a Kárpátmedence melegebb részeire. de megél a száraz. Nyugati és északi fekvésbe. de termelték is a mandulát. addig a mandulafa a párás. ahol a nemes szőlőfajták is beérnek. Ezért az ország számos területén állt több-kevesebb mandulafa. összefüggő gyümölcsöskerteket azonban csak a filoxéravész után alakítottak ki azokon a területeken. Középhegységeink képezik elterjedésének és termelhetőségének északi határát. Termesztése A mandula melegigényes növény. déli domboldalak. középkötött területeken. Ebből világosan kitűnik. Olyan kertben. védett.) A gépi betakarítás megoldatlansága azonban véget vetett ezeknek a szép reményeknek. A kerti környezetet nagyon rosszul tűri. A háziasszonyok és a cukrászok évszázadokkal ezelőtt is gyakran és szívesen használták fel a mandula ízes magját a tésztafélék készítéséhez. sőt a vékony termőrétegű domboldalakon is. nedves környezetben folyamatosan a moníliafertőzés következményeivel küszködik. Legjobban a tápdús agyagtalajokon tenyészik. Egy másik fellendülés 1950-1965 között jelentkezett. de bizonyosra vehető. és 2. de végül is kudarcba fulladt akciónak. Mandulafát csak ott érdemes ültetni. mert míg a többi növények öntözést követelnek.Régi írások nemigen szólnak a termeléséről. A mandulafa rendkívül mésztűrő növény: a talaj 50%-os mésztartalma esetén is megél.

és kemény magvúak lehetnek. A mandula is meghálálja a trágyázást. hanem vásároljunk a faiskolai lerakatban mandulaalanyra szemzett. Két-három évenként ássunk be a fák koronacsurgójába 20-30 kg érett istállótrágyát vagy komposztot. Az ültetéshez ne használjunk magról kelt csemetét. hogy a korai virágzást . és egy évben terméskiesésre kell számolnunk. a levéltetű. három évben meg kell elégednünk a közepes terméssel. nyírott gyepben állanak.5 kg vegyes mütrágyát. nemesfajtájú oltvány t. hogy öt évből egy évben számíthatunk teljes termésre. de gyakori az ennek hatására bekövetkező mézgásodás is. ami egyáltalán nem szép látvány a szakember számára. Emiatt a tél végi lemosó permetezést és 2-3 nyári permetezést nem ajánlatos megtakarítani.jélpapír.késleltetjük. A csoportosan telepített mandulaoltványok térállása 6 x 4 m legyen. Ezek közül a leggyakoribb a pajzstetű.tözött. akkor nemigen számíthatunk jelentős termésre. hogy a mandulafajták önmeddőek. A fácskákat négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni. vagyis egy más fajtájú fa virágporára van szükség a virágok megtermékenyüléséhez. a kéregmoly. A rendszertelen termés másik oka az. Az erős metszés hatására új ágak törnek elő a koronából. a klaszterospóriumos levéllyukacsosság és a monília. A terrnőre fordulás után már csak ritkító metszésre lesz szükség. amelynek24m2 tenyészterületet adjunk. 206 . ha ezt ismét lehű­ lés követi. Ezért az ágvágó fűrésszel bánjunkúvatosan. illetve későn virágzó fajtákat ültetünk. Némi pesszimizmussal azt kell mondanom. édes magvú fajták papír-. A fákat sokféle betegség és kártevő fenyegeti. Ha nincs a közelben virágport adó másik mandulafa. kissé szabálytalan korona alakul ki. A termelt. Így laza. Különösen veszélyes jelenség az. Rendszertelenül terem. mert télen és tavasszal gyakran elpusztítja virágrügyeit a fagy. a mandulafákon az állandó metszegetés ellenére rendszeresen megjelennek a monília miatt elhervadó hajtásvégek.például a fák törzsének meszelésével vagy erre alkalmas vegyszerek kipermetezésével. hogy a virágrügyek a január-februári átmeneti felmelegedés hatására duzzadni kezdenek. Ezen azzal lehet segíteni. akkor a rügyek nagy valószínűséggel elfagynak. A mandula magja édes és keserű lehet. és a mézgafolyásokat kezeljük gondosan. és évente adjunk a kifejlett fáknak 1-1.

A szüretet akkor kell megkezdeni. ebbő l 10-15 kg mandulabél nyerhető ki. ezeket . a szárogatással és a tárolássaL A késői szüret kockázata az. és ott megbarnulnak. de a betakarítás ezzel még nem is fejeződik be.jó évben . valamint a keményhéjú Budatétényi ll és 13. Helyettesítésükre szolgál a papírhéjú Szigetcsépi 55 és a Budatétény l. de erinél finomabb étek a sózott.a madarak és a mókusok is előszeretettel fogyasztják. lerázása a fáról nehéz és időt rabló munka. amelyet. A termések leverése. mandulából készülő édesség a marcipán. és ezt a kozmetikai iparban használják fel. de ipari célokra nem alkalmas. A nyers mandula bél. megpenészednek. Nagyhagyományú. Egy mandulafa termése. zöld burok felreped. hogy kézzel is feltörhetők. amelyek emellett még fagyérzékenyek. Felhasználása A még tüvel könnyen átszúrható z öldmandulát és cukrozott gyümölcs készítésére használja fel az édesipar.a barna héjával együtt is. pirított mandula. olajat sajto/nak.minthogy fogyasztását követően az emberek inni kívánnak. hogy a termések a földre hullanak.Vannak közöttük olyan vékony héjúak. használhatatlanokká válnak. amely emberi fogyasztásra nem alkalmas.30-50 kg héjas mag lehet. nagy tápértékü csemege. A keserümandulából. Ilyenek az Akali és a Burbank. és bizonytalanul is teremnek. mert folytatódik a pucolással. amikor a külső.nyersen fogyasztható.az éjszakai mulatókban "palizab"-nak neveznek. fejlődő. befőtt 207 . igaz. A mandulafaanyaga jó tüzelő.ha a földön hevernek .

mintha nálunk nem kapna illő megbecsülést ez a gyümölcs. amely fája sudár arányosságával. illatával. hogy az oroszlán az állatok királya. A körtéből feje!lként és évenként . a hányatott sorsú kajszibarack és a lenézett szilva. zamatával. környezete iránti igényességével és érzékenységével emelkedik ki a társai közül. mégis jelzi. Elavult ez a rang. mint pl. z ember szereti a körülötte tárgyakat és ket valamiféle értékrendbe sorolni.a statisztika szerint 208 . virágdíszes pompáj ával. Igaz akadnak ebben az (álnok) értékrendben hátrébb kullogó társaiK is. akkor öt föltétlenül a gyümölcsök királynőjének nevezném ki. Ha a körtének keresünk ilyen módon helyet a gyümölcsök között. Azt mondlevő élőlénye­ esendőségüket ják például. Téli körte A vesszők tavaszi lekötözése meggyorsítja a termőrügyek kialakulását és a terrnőre fordulást. hogy egy kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező dologról van szó. kiemeit rangot adA ni nekik vagy hangsúlyozni vele. fényeszöld lombozatával.51. N e f eledkezzünk meg a gyümölcs ritkításról. Valahogy mindig háttérbe szorul a nagy tömegben termelt alma és a sokfajtájú őszibarack mögött. Mégis. Jelen esetben a körtéröl. gyümölcse ízével. a sas a levegő királya. a tokaji a borok királya stb. tudom.

hogy a nemeseket csak oltással lehet szaporítani. vagyis a körte fogyasztási idénye nem rövidebb. és tudja. a fák törzsén gyakran nehezen gyógyuló fagyfoltok jelennek meg.-csupán 6 kg-ot fogyasztunk el. későn érő körtefajták igényesebbek.ízletes gyümölccsel. hogy minél korábban érő körtéket állítsanak elő. és e tekintetben is jelentős eltérések tapasztalhatók a különböző fajták között. jóllehet a legkorábbi körtefajták már júniusban érnek. A körte érzékeny a téli hidegre. Theophrastos (i. mind a gondozásukra. mint bármely más gyümölcs. a nitrogén-műtrágyázás és a késői zöldmetszés következtében a hajtások és a vesszők nem érnek be tökéletesen. de nagy értéket teremnek és ellátják a családot hosszú hónapokon át értékes . mint az almáé.és megbízhatóan vegyszermaradványoktól mentes . A kora tavaszi hőmérséklet-változások is veszélyeztetik 209 . és termelik a körtét a kertekben. ahol csak rendszeres öntözéssellehet eredményesen körtét termelni. mert viszonylag kis helyet foglalnak el. A kiegyenlített. amiből viszont a fejadag a 25 kg-ot is meghaladja. Gyűjtik a vackort az erdőkben. Homérosz a körtét az istenek ajándékának nevezi. A hosszabb tenyészidejű. Termesztése A körte termesztése több szaktudást igényel. mint a kontinentális klímájú Alföld. Nagyon fontos. sok gondoskodással. hogy a fákat helyesen készítsük fel a téli hidegre: a késői öntözés. e. az Arpával érő és a Nyári Kármán körte. Az ilyen fák még a mélynyugalmi állapotban is fagykárokat szenvedhetnek. A törpe körtefák jól illeszkednek a családi és a hétvégi ház növényállományába. mert különösen a téli körték roppant igényesek mind a természeti körülményekre. a Búzával érő. A cél az. A magyar körtetermesztésről a középkorból vannak írásos emlékek. A megtermelt mennyiség kétharmadát a kistermelők állítják elő. Ezért kedvezőbb számára a csapadékosabb Dunántúl. 370-286) pedig már különbséget tesz a vadés a termesztett körte közt. mint a nyári érésű­ ek. mérsékelten meleg klima gyümölcse. és a téli fajták akár a következő év húsvétjáig eltarthatók. Bécset is meghódította az Eleve érő.

vagy birsalanyra szemzik.különösen a télikörte-fajtákat . Ennek hatására a következő évben a vessző hosszában termőrügyek keletkeznek. A körtecsemeték nem viselik el a mély ültetést! Nagy gondot fordítsunk a fák tápanyagellátására is. termőkaros és karcsú orsófákat alakítanak ki. Már az ültetőgödröt lássuk el az első életszakaszhoz szükséges tápanyagokkaL A későbbi időszakban afoszforműtrágyák a megtermékenyülést és a gyümölcskötődést. Legkedvezőbb számára a meleg. a súlyos gyümölcsök pedig attól sérülnek meg. hogy a termőrészek kialakulása késik. de erre ma már a kiskertekben sincs elég idő. az a parthenokarpiának (szűznemzésnek) köszönhető. termőrügyek épségét. A metszést . megbarnulnak. és a fa terrnőre fordul. a vadalanyon álló csemetéket 6 m-re ültessük. Ha a saját virágporral megtermékenyü lt virágból gyümölcs fejlődik. amelyek az S-6. hogy az összes körtefajták gyakorlatilag önmeddők. akkor segítségül kell hívni a vesszők lekötözését. Az eiültetett fák törzse körüli talaj nedvességtartalmát megőrizhetjük árnyékoló trágyázássaL Az újab b vizsgálatok fényt derítettek arra. sövényeket. Régebben a redély mellett nevelt alakfák kialakítását valóságos művészetté fejlesztették. A karógyökere mélyre hatol. A levelek a szél hatására könnyen elszakadoznak. évben termő törpefákat. nyirkos.később is 210 . Az idegen megporzás minden esetbenfokozza a megtermékenyülés mértékét. A terrnőre fordulás idejéig minden év tavaszán alakító metszésben kell a fákat részesíteni. Ha azt tapasztaljuk. A vadalanyú csemetékből közepes törzsű fákat nevelünk.különösen a birsalanyú fákon . Nagy felkészültséget követel a fák metszése is. Körtét . Törekedni kell arra. hogy egymáshoz vagy az ágakhoz ütődnek. ennek ellenére nem viseli el a hosszabb ideig tartó csapadékhiányt. a káliműtrágyák pedig a gyümölcs cukortartalmának kialakulását segítik elő. Erősen meszes talajon a gyümölcsök húsa kövecses lesz. hogy a körtefák tágasan álljanak. évben fordulnak termőre. elhalnak.a körtefák és a -l oc hőmérsékletnél jelentős fagykárok keletkezhetnek. Virágzáskor már A szél is ellensége a körtejdknak. de vízáteresztő talaj. tehát a körtefajtákat vegyesen kívánatos ültetni. ahol a fa rendszeres vízellátáshoz és bő­ séges tápanyagellátáshoz jut. ezért a törpefákat legalább egymástól 4.csak jó talajon érdemes telepíteni. A birsalanyon állókból ma már a 2-3. A körtét vad.

Az őszi és a téli fajtákat pedig akkor. a körtelevélbolha. Kártevői: a pajz stetvek. egészséges körtefák csoportosan hozzák a virágaikat. A nyári fajtákat az érés kezdetén kezdjük szedni. de még zöld alapszínüek. amikor teljesen kifejlődte k. Ezeket ritkítsuk meg úgy. amikor a gyümölcsök kinevelése sok vizet vesz igénybe. hogy a későn szedett. ami azt jelenti.folytatni ajánlatos. A körtét legjobb 2 · c-os hőmérsékletű és 80-90% -os nedvességtartalmú helyiségb en utóérlelni. a levéltetvek és a körtemoly. akkor a kelleténél több gyümölcs fejlő­ dik ki . a monília. nem feledkezve meg a nyári zöldválogatásról sem. Fe/használása A körte utáérő gyümölcs. annál inkább. hogy a fáról való leválasztása után is tovább folyik a gyümölcsben az érés. A körte legjelentősebb betegségei: a varasodás. hatalmas gyümölcsök a földre hullanak. A szüreti idő megállapítása nem könnyű dolog. Ezek leküzdéséhez rendszeres permetezésekre van szükség. Ha ezt még jó megtermékenyítés követi. Többszö r és bőségesen kell pótolni a természetes csapadékot. a sodrómolyok. hogy tárolásra nem használhatók fel. afabreás betegség és a körterozsda. hogy egy csoportba n legföljebb két gyümölcskezdemény maradjon. l 211 . A megfelelŐ körűlmények között álló. hogy a fák hajtásainak növekedése akkor se mérséklődjék. és úgy megsérülnek. Nagy veszély az. Ehhez persze könnyen felvehető műtrá­ gyák kiszórása szükséges. A nyári hónapok egyik legfontosabb ápolási munkája a körtefák öntözése. mert a fa különböző részei közt is van e tekintetben eltérés.

Ahol értenek hozzá.a legegészségesebb ital. és bennük 15-25% cukor képződik. és nem föltétlenül "öl. amikor a cukorfok már nem emelkedik. Nálunk sem az egyébként évről évre csökkenő mért ékű borfogyasztásban kell keresni ennek a veszedelmes "népbetegsének" az okát. hogy egyes országokban (nem csupán a legtöbb bort termelő államokban) okos és átgondolt borpropagandával harcolnak az alkoholiz mus terjedése ellen. mint Louis Pasteur.mértékkel fogyasztva . nem verte el a szőlőt a jég. Ne várjunk túl A 212 . Megállapításához azt már nem fűzte hozzá. ( Tréfás szüreti mondóka L esenceistvándiból ) bor. amit mi is megtapasztaltunk: az okkal. egészséges. kellemes illatú fehér. nincs jobb takarmány. Nem kisebb tudós állította ezt. mint a bor. Magyarországon jelenleg a kistermelők állítják elő a bortermésnek majdnem a felét . ott jó minőségű. Nem bolondság az. Önts fel a garatra. mert most van elég. Az őszi napfény hatására a szőlőfürtök megérnek. Aszüretet akkor kezdjük meg. móddal fogyasztott bor nem egyszerűen alkoholtartalmú ital. Bor A borászkodás legfőbb követelménye: a tisztaság! Most igyunk hát. butít és nyomorba dönt" . a veszettség elleni szérum felfedezője.52.és vörösborok születnek a szőlősgazdák pincéiben. rajtad a sor.

A kiskertben termett mustot nem kell föltétlenül borrá erjeszteni. Csak egyetlen történelmi borvidékünk van.soká a szürettel. A legtöbb borbetegség és borhiba a tisztaság hiánya következtében áll elő. Nem kell a bort a háztájiban "agyonfényesíteni". és ezeket a feladatokat gondosan. Készítsünk alacsony alkoholtartalmú. hogy tájékozódjunk alkoholtartalmáróL Minden cukorfokból . rothadt foszőlőhöz 20-30 g szükséges. így lesz jellegzetes. hogy fejbe verné a fogyasztóját. a zúzás és a préselés sok munkát igényel. Borkészítés A következőkben azoknak a "vincelléreknek" szeretnék néhány jó tanácsot adni. illatos bort. háztáji bor. Préselés közben a mustot várható borunk leendő koljuk meg. ahol meg kell várni a penészgombák okozta bogyótöppedést. akik 20-200 l bort készítenek. akkor a friss mustot akár karácsonyig is eltartha tjuk. ha a bor több szőlőfajtából készül. behordása. Elégedjünk meg azzal. amelyből jóízüt lehet kortyolni anélkül. zamatú. 2. mert a szőlő leszedése. és ez TokajHegyalja. tárolást viseli el. és a palackot légmentesen lezárni. és csak a rövideb b szállítást. Ez már az edények előkészítésénél kezdőd­ jék és kisérje végig a bort a pohárig. a barátok segítsége. A megzúzott és leesumázott egészséges szőlőhöz adjunk 100 kg-onként 10 g kristályos borként. mert a bogyók savtartalma nagyon csökken. 3.normális erjedés 213 . egyéni ízü. A műanyag edények erre a célra csak átmenetileg alkalmasak. a tokaji aszú terem. A szüret mindig családi esemény volt és az maradt mostanáig. hogy a pincébe n és a helyi fogyasztás alkalmával tükörtiszta marad. Kell hozzá a családtagok. Ne törekedjenek "fajborok" elöállítására. l. E célból a megszürt mustba n 10 literenként l g benzoesavas nátrium ot kell elkeverni. Ha az élesztőgombák elszaporodását megakadályozzuk. A háztáji pincében a bort fahordóban vagy üvegballonban erjesszük ki és tárol juk. pontosan és tisztán kell elvégezni. ezért a borászkodás legfőbb követelménye: a tisztaság. de üde. és a szürkepenész is nagy kárt tehet a fürtökben. Nem baj. Penészes. ahol a "királyok bora és a borok királya".

Ekkor már ajánlatos az újbort megkóstolni. illatés zamatanyagok kialakulását. Mielőtt savtompításhoz. mert akkor a bor megvirágosodik. Fehérboroknál a csersavzselatinos. Ennél is egyszerűbben kivitelezhető a bentonitos (Deriton. színjavításhoz. hogy az erjedés minél előbb meginduljon. Fejtés közben a borhoz ismét 10 g/100 l borként keverünk. Egy hónappal az erjedés befejeződése után a bort lefejtjük a hordó aljában összegyűlt seprőről. Neoder) derítés. Ezt elősegítheti a fajélesztök használata. lebegő szennyeződést tartalmazó bort tüllön. hibás és beteg borok javításához fognánk. A tiszta bort se házasítsuk a zavarossaL Ellenben a lágy bort javíthatjuk azzal. iskolázó pincemű­ veleteket. amely megszabadítja a bort a zavarosodást okozó szerves vegyületektőL Ha a bor letisztult.0. esetleges hibáiról tájékozódhassunk. Ilyenkor a hordót már teljesen teletöltjük. Az erjesztőhordót csak kétharmadáig töltsük meg musttal. A házasítás nem pancsolás. szűrésre és házasírásra itt is szükség lehet. vörösboroknál a tojásfehérjés derítés ajánlható. ekkor a hordót feltöltögetjük. de derítésre. aminek a mennyisége a bor 6-8%-a szokott lenni. vizsgáltassuk meg 214 . de erre csak a kierjedés után 2-3 héttel vállalkozzunk. akkor a hordót telitöltjük. újbort újborral töltögessünkfel. akkor minél előbb le kell fejteni az aljróL A szilárd. akkor ez akadályozza az íz-. vásznon vagy szűrőpapíron átszűrve szabadítjuk meg a nemkívánatos tisztátalanságtól. és gyorsan fejezödjék be. hogy annak értékéről. Jó bort ne házasítsunk roszszal. Ha a borunk zavaros. megecetesedik vagy más betegsége támad. savemeléshez. Óbort óborral. Ha a must kierjedt.6 alkoholfok származ ik. és a színtelenítésnek is a házasítás a legegyszerubb módja. A háztáji pincébe n ne végezzünk ún. ezért ezekben a bor jobban apad. de a jót elrontja. A kisebb hordók felülete viszonylag nagyobb. Az ilyen bort deríteni kell. ha savas borral keverjük el. hogy a bor minél kevésbé érintkezzék a levegővel. hogy a hordóba n a bor egy kissé megapadt. mert a rosszat nem javítja. Egy-két hét múlva azt fogjuk tapasztalni. A mustot csak mustsű­ rítménnyel szabad javítani.esetén . cukorral a javítás tilos! 100 kg átlagos szőlőből 6~ 70 l mustot nyerünk. Arra törekedjünk. A hordó sohase legyen "darabban" .

hogy a bor megízlelésében valamennyi érzékszervünk részt vehessen. Amikor a poharat megemeljük. hogy a csengő hang kiegészítse a jó bor fölötti örömünket . és szemünkkel megállapítjuk a tisztaságát. És végül: Tetszik-e tudni.a bort laboratóriumban) és kérjü~k ·az eljáráshoz szakvéleményt. feltöltés után parafadugóval le kell zárni. Orrunkkal beleszagolunkJ hogy érezzük az illatát.. ha a dugót pecsétviasszal leforrasztjuk és saját készítésű eimkét is ragasztunk rá. Ezután átnézünk a boron. Ha sikerült kellemes italú és kristálytiszta bort előállíta­ nunkJ akkor érdemes megpróbálkozni a házi palackozással is. Ezért ajánlom tanulmányozásra Mercz Arpád: A must és a bor egyszerű kezelése ( Mezőgazdasági Kiadó. ujjainkkal tapintjuk a hőmérs ék letét.. A palackot hűvös helyen. hogy a hordók vagy ballonok sohase lesznek darabon! A megtöltendő palackokat gondosan tisztára kell mosni. Akifeneke lt hordóba taposott törköly 15-30 nap alatt kierjed. lefektetve hónapokig (esetleg egy-két évig) is eltarthatjuk . Akipréselt törkölyt is hasznosíthatjuk. A borkészítésnek sokféle csínja-bínja van. Egészségünkrel ~ - . > 215 . Rangosabb lesz a palack. és az összegyűjtött seprővel együtt pálinkává főzhető ki. hogy miért kell a borral koccintani? Hát azért. lehetőleg pincében. 100 kg törkölyből 7-9/iter 50% -os pálinka) 10 liter seprőből pedig egy liter pálinka lesz. 1977) című könyvének tanulmányozását. Ennek az az előnye. Csak szegény fülünknek nemjutott semmi! Ezért kell az üvegpoharakat összekoccintani. majd a nyelvünkke l észleljük a bor ízét) zamatát..

.

Dió 217 . Orgona 80 19. Rózsa 96 23. Meggy 116 28. Fokhagyma 64 15. Amarillisz 36 8. Burgonya 88 21. Krókusz 48 ll. Cseresznye 104 25. Mángold 112 27. Brokkoli 120 29. Hónapos retek 52 Spenót 12. Aranyfa 32 7. Köszméte 84 20. 56 13. Metélőhagyma 44 10. Úszibarack 148 36. Mák 128 31. Zöldborsó 92 22. Cukkini 140 34. Kerti zsázsa 12 2. Petrezselyem 40 9. Cikória 20 4. Nárcisz 60 14. Sütőtök 24 5. Tulipán 68 16. Paradicsom 132 32. Pasztinák 28 6. Fejes saláta 72 17. Póréhagyma 16 3. Szilva 156 38. Vöröshagyma 160 39. Zöldbab 152 37. Málna 108 26. Kajszibarack 124 30. Csemegeszölő 144 35.Tartalomjegyzék Ajánlás Január 7 Február Március Április Május Június Július Augusztus Sz ep tember 8 l. Étkezési paprika 136 33. Karalábé 76 18. Szamóca 100 24.

Füge 164 41. Debrec en. a Kossut h Könyvkiadó igazgatója. ~andula 204 51. Bimbóskel 192 48. Szeder 172 43. Kelkáposzta 184 46. Naspolya 196 49. Sárgarépa 200 50. Téli körte 208 52. 1993 Munka szám: 8325.6 6-12-2 Felelős vezető: György Géza A kötetet Koronczai Magdo lna szerkesztette A fedél Kun Gábor munká ja Műszaki vezető: Kun Gábor Műszaki szerkesztő: Pányi Béla Terjed elme: Il (N5) ív . Gumó s kömény 180 45. Csicsóka 188 47. a Mezögazda Kiadó ügyveze tője Alföldi Nyomd a. ~ogyoró 176 44. Bor 212 Felelős kiadó: Kocsis András Sándor . és Aranyossy Árpád. Téli alma 168 42.Október Novem ber December 40.

ÉS FÜLMASSZÁZS SZÉPSÉGKÚRA TUSOR ANDRÁS SALÁTÁSTÁL BENCSIK KLÁRA IVÓLEVEK HÁZILAG .A NEFELEJCS-SOROZAT KÖTETEl 1991-ben megjelent DR. OLÁH ANDOR A TERMÉSZET PATIKÁJA FÁSI KATALIN TALPMASSZÁZS OTTHON TUSOR ANDRÁS TÉSZTAÉTELEK FÁSI KATALIN KÉZ.

szlnte dédelgedk kertjük növényeit. de mlndenek fölött érdekesek. akik néhány olyan dologra ls klváncslak. . akik szabadlelejÜkben megftgyeUk.298 Ft (ÁFA-val) 51 kerti növény portréját mutatja be~ szerzö a kertbarátoknak. amelyek a kertészkedéshez nem feJtéden ül szükségesek.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful