You are on page 1of 44

Tematika, kötelező irodalom és egyéb segédletek a Római történelem c.

kollokviumhoz
(TANTÁRGY: ŐS- ÉS ÓKORI TÖRTÉNELEM)
2011/12. évi tanév, második szemeszter Előadó: Dr. Szabó Edit egyetemi docens

Az előadások témái
1. Bevezetés az ókori Róma történetébe: 1. Periodizációs kérdések: ókor, középkor és újkor. Tudományos viták a római történelem kezdeteiről, egyes korszakairól és végéről; Kr. u. 5-8. század: kontinuitás és diszkontinuitás. 2. Források és kutatás. 2. Az archaikus és a kora-köztársaságkori római állam és társadalom. A háborúk, rendiszociális küzdelmek és a köztársasági állam kiépülése közötti összefüggések. 3. A római köztársaság intézményrendszere: a magistratusok, a senatus és a népgyűlések. Kolonizáció és municipalizáció: a polisz-típusú állam területi állammá alakulása. Róma itáliai hegemóniájának kialakulása. 4. A nagy hódítások: Róma és Karthagó. 5. A nagy hódítások: keleti háborúk. A hódítások gazdasági, társadalmi politikai, stb. következményei. Róma provinciái. 6. A köztársaság válsága: a Gracchusoktól Iulius Caesarig. 7. A monarchia születése: Augustus principatusa. 8. Principatus – dominatus. A császári hatalom fejlődése a Kr. u. 1-6. században. A korai és késő-császárkori uralkodói hatalom egybevetése. (A hatalombiztosítás jogi és ideológiai eszlözei (lex Iulia de maiestate), az erőszakszervezetek (hadsereg, testőrségek), a császári bürokrácia kiépülése, a lovagság növekvő szerepe a birodalom igazgatásában, a császári clientela. A császári titulatúra és a hatalmi jelvények, reprezentáció, pompae. 9. A császárkori gazdasági fejlődés fő tendenciái 10. A császárkori társadalom. 11. A római hadsereg a császárkorban. 12. Az imperium Romanum igazgatása a császárkorban. 13. Szűkebb régiónk római kori története: a dunai tartományok és Pannonia. 14. A római vallás és a kereszténység.

IRODALOMJEGYZÉK
Források Gyüjteményes forráskiadványok

• • • • • • •

Római történeti chrestomathia (Szerk. Borzsák István). Bp. 1963. /Az alábbi források ismerete kötelezô: 1-20, 22, 23, 25-26, 28-36, 38-41, 43-45, 47-50, 52-65, 70, 72-80, 82-87, 90-94, 96-97, 99-101, 103-118, 121-126./ Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László). Bp. 1998. /Az alábbi források ismerete kötelező: 1. A római vallás 2, 3, 7, 8, 10, 20, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51. 2. A római hadsereg 2, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 18, 19, 26, 27, 28, 29, 30, 34, 36. 3. A római gazdaság és a közterhek 1, 2, 3, 4, 6, 7, 10, 14, 19, 25, 26, 27, 29, 30, 33, 34, 37, 39, 40, 41, 47, 48, 51, 53, 58, 60, 71, 72, 78, 79, 81. 4. A római társadalom o 1. A rabszolgák 1, 2, 3, 4, 7, 9-19, 21-27, 29, 39, 41, 47, 48, 49. o 2. A városi és a vidéki szabad rétegek 2, 5-10, 20, 22, 23, 26, 27. o 3. Szövetségesek és provinciálisok 1, 5, 6, 7, 13, 14, 19, 20, 21, 22, 24. o 4. Az ordo decurionum 1, 2, 3, 4, 8, 12, 18, 19, 22, 24, 26, 27-29. o 5. Az ordo equester 3-7, 8, 9. o 6. Az ordo senatorius 1, 2, 5, 11, 24, 30-32, 35, 36. 5. A római államberendezkedés 1.2, 1.6-10, 12-16, 18-27, 29, 33, 39, 40, 8, 11-15, 18-19, 21, 23, 25-27, 29, 31, 34, 37, 42, 44-49. Görög és római vallástörténeti szöveggyűjtemény. Vál., magy., szerk.: Gesztelyi Tamás – Sarkady János. Debrecen, 1974. Ércnél maradóbb… (Szerk. Németh György). Bp. 1998. (Aurelius Victor császáréletrajzai Diocletianus ármaximáló rendelete, Res gestae divi Augusti). Fontes Pannoniae antiquae – Az ókori Pannonia történetének forrásai. Szerk. Kovács Péter et al.1-5. köt. Budapest, 2003-. Hahn István (Összeáll.), Róma istenei. Bp. 1975. Maróti Egon (Összeáll.), Rabszolgák az ókori Rómában. Bp. 1969. Tar Ibolya (szerk.): Szöveggyüjtemény az Augustus-korhoz. Szeged, 1998. Ókori szerzők művei

• •

• • • • •

• •

Ammianus Marcellinus: Róma története. Ford. Szepesy Gy. Jegyz. utósz. Adamik T. Budapest, 1993. Appianos, A római polgárháborúk (Ford. Hahn István). I-2. kötet Bp. 1967. – Új fordítása Appianos teljes magyar nyelvű kiadásában: Appianos: Róma története. Szerk. Németh György. Budapest, 2008. Marcus Porcius Cato, A földművelésről. (Ford., bev. Maróti Egon) Bp. 1966. Eutropius: Róma rövid története. Ford., utósz. Ferenczi Attila. Budapest, 2003. Florus, Róma háborúi (Ford. Havas László). Bp. 1979. Historia Augusta (Ford. Terényi István). Bp. 1968. (Válogatás). Császárok története (Historia Augusta). A Bevezető tanulmányt írta Havas László. A ford. ellenőrizte, sajtó alá rend. Burai Erzsébet, Havas László, Szűcs Gábor, Takács Levente. Multiplex Media - Debrecen University Press, Debrecen, 2003. (Teljes kiadás). Julius Caesar, A polgárháború (Ford. Ürögdi György). Bp. 1968. Lactantius: A keresztényüldözők halála, megjelent Lactantius más műveivel egy kötetben, ld. Lactantius, Lucius Caecilius Firmanus: Az isteni gondviselésről. Ford. jegyz. utósz. Adamik T. (Prometheusz Könyvek, 12.). Budapest, 1985.

• • •

• • • • • • • •

Livius, A római nép története a város alapításától (Ford. Kis Ferencné és Muraközy Gyula). Bp. 1965-1976. (Megjelent a Bibliotheca Classica sorozatban is, négy kötetben; Kötelezô az I-II. könyv és a XXI-XXX. könyv). Cornelius Nepos, Híres férfiak. (Ford. Havas László). Bp. 1984. (Hamilcar és Hannibal) Ifj. Plinius levelei. (Ford. Borzsák I. et al.) Bp. 1966. 1981(2) /Kötelező: I. 24., II. 9., 17., III.14, 19, 20., IV. 4, 8, 9, 10. V. 6. VIII. 6, 16. X. Ifj. Plinius: Panegyricus Traiano imperatori dictus. Traianus császár dicsőítése. Ford., jegyz., utósz. Hoffmann Zsuzsanna. Szerk., elősz. Maróti Egon. Szeged, JATE Kiadó 1990. Plutarkhosz, Párhuzamos életrajzok (Ford. Máthé Elek). Bp. 1978. (Fabius Maximus, Marcus Cato, Iulius Caesar, Lucullus, Crassus, Sulla, Pompeius, Marius, Cicero, Tib. Gracchus, C. Gracchus, Antonius, Flaminius, Aemilius Paulus életrajza.) Polübiosz történeti könyvei (Ford. Muraközy Gyula, Forisek Péter, Kató Péter, PatayHorváth András, Sipos Flórián) Máriabesnyő-Gödöllő, 2002. (I, VI. könyv). Res gestae divi Augusti. Ford. bev. Borzsák István. Antik Tanulmányok 1, 1954, 323342. Megtalálható még in: Ércnél maradóbb. Szerk. Németh György. Budapest, Prokopios, Titkos történet. Ford. utósz. Jegyz. Kapitánffy I.. Budapest, 1984. Sallustius Crispus, Összes művei (Ford. Kurcz Ágnes). Bp. 1978. Seneca: Apocolocyntosis. Játék az isteni Claudius haláláról. Ford. Szilágyi János György. In: Lakoma. A görög-latin próza mesterei. Budapest, 1974, 329-344. Suetonius, A Caesarok élete (Ford. Kis Ferencné). Bp. 1961. Tacitus, Összes művei (Ford. Borzsák István). Bp. 1970. (Ebből: Annales Évkönyvek). Velleius Paterculus: Róma története. Ford. jegyz. utósz. Hoffmann Zsuzsanna. Bev. Maróti Egon. Szeged, 1996.

Szakirodalom Bibliográfiák • Bartal Antal, A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mívelése hazánkban. Bp.1874. • Moravek Endre (Szerk.), A magyar klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája 19011925. Bp. 1930. • Borzsák István (Szerk.), A magyar klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája, 19261950. Bp. 1962. • Ritoók Zsigmond (Szerk.), A magyar ókortudomány bibliográfiája 1950-1975. Bp. 1986. • Bellus Ibolya (Szerk.), A magyar ókortudomány bibliográfiája 1975-1990. Bp. 1996. • L` année philologique. Párizs (megjelenik 1928-tól évente) • Maróti Egon (Szerk.), Antik Tanulmányok Repertórium 1954-1978. Szeged, 1983. • Maróti Egon (Szerk.), Antik Tanulmányok Repertórium 1978-1988. Szeged, 1991. Kézikönyvek, segédkönyvek, összefoglaló áttekintések
• •

Cornell, T.- Matthews J.:A római világ atlasza. Budapest, 1991. Havas László - Tegyey Imre (Szerk.), Bevezetés az ókortudományba. I, III. kötet. Debrecen, 1996, 1998.

• • • • •

Irmscher, Johannes (szerk.), Antik Lexikon. Budapest, 1993. Mócsy András-Fitz Jenő (Szerk.), Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest, 1990. Pecz Vilmos (Szerk.), Ókori lexikon I-II. Bp. 1902-1904. (Azóta a Tudománytár c. sorozatban öt kötetben újra kiadásra került. Van digitalizált változata is.) Római történeti kézikönyv. Irták: Havas László - Németh György - Szabó Edit. A bibl. összeáll. Forisek Péter. (Szerk. Németh György). Bp. 2001. Warry, J., A klasszikus világ hadművészete. Bp. 1995.

Tankönyvek
• •

Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit, Római történelem. (Osiris Tankönyvek). Budapest, 2007. Alföldy Géza, Római társadalomtörténet. Bp. 2000.

További szakirodalom

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Alföldi András: A későrómai birodalom válaszúton. I. Valentinianus és a senatus összeütközése. Ford. Patay-Horváth András. Utósz. Forisek Péter és Patay-Horváth András. Máriabesnyő – Gödöllő, 2006. Chadwick, H., A korai egyház. Budapest, 1999. Dumezil, G., Róma első négy királya, Róma három alkotóeleme. in: Mítosz és eposz. Bp. 1986. 7-69. Gesztelyi Tamás: A római vallás története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Goldsworthy, Adrian: A római hadsereg története. Pécs, Alexandra Kiadó, 2004. Hahn István, A plebs urbana a köztársaság válságos időszakában. Antik Tanulmányok 16, 1969, 17-44. Hahn István, Istenek és népek. Bp. 1980 (2. kiad.) Hahn István, Naptári rendszerek és időszámítás. Bp. 1983. Hoffmann, W., Hannibál. Bp. 1971. Jones, A. H. M., Augustus. Bp. 1976. Kovács Mihály: A politikai ellenzék Nero korában. Proszopográfiai tanulmány a császárkori ellenzék történetének egy korszakából. Budapest, ELTE 1981. Köves-Zulauf, Thomas, Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp. 1995. Lancel, Serge: Hannibál. Budapest, 2005. Maróti Egon, Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. Bp. 1981. Mócsy András, Pannonia a korai császárság idején. Bp. 1975. Mócsy András, Pannonia a késői császárkorban. Bp. 1975. Mócsy András, A római kor. In: Magyarország története tíz kötetben, I/1. Bp. 1984. pp. 199-264. Németh Gy., Hogyan nyerjük meg a választásokat? http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_01_tavasz/01_hogyan_nyerjuk/01.html. Pallottino, M., Az etruszkok. Bp. 1980. Tomasz Jenő, A római földkérdés. A köztársaság. Bp. 1943. Utcsenko, Sz. L., Iulius Caesar. Bp. 1983. Ürögdi György, Kard és törvény (Marius és Sulla kora). Bp. 1974. Ürögdi György, Kleopátra. Bp. 1983. cvÄĐ®®®ß Zlinszky János, Ius publicum. Bp. 1994. Warmington, B. H., Karthágó. Bp. 1967.

1. Szgyt 2. Szgyt. Akinek mind a négy dolgozata sikeres. 9.2. Tankönyv 209-218. 52-54. 5. 133-139. dolgozat: tankönyv 587-797. Szgyt 5. Tankönyv 117-173.1-4. Segítség: Római történeti kézikönyv. RTChr 23-31. 3. 5. RTChr 1. . században. – Hegyi W. 8.2. Szgyt 5. A hódítások következményei Italiában.2-6. 23-25. Tankönyv 108-116.1. 253-293.29-5.7-5. 22. Szgyt 4. l. A KOLLOKVIUM SZÓBELI TÉMAKÖREI RÓMAI TÖRTÉNELEMBŐL 1.kronológia . 1. 3. illetve hozzá kapcsolódó kijelölt források. RTChr 34. 3.5. 2.képfelismerés.1. RTChr 8. 173-183. italicus népek.e. kronológia. 6.28-31. RTChr 1-5. Tankönyv 52-98. A Római Birodalom kialakulása: a Kelet-Mediterraneum római uralom alá kerülése. .KOLLOKVIUM Egy írásbeli tesztből és szóbeliből áll.6. A római gazdaság és társadalom a Kr. .1. Tankönyv 183-190. RTChr 6. 4. 38. l 4.53. 4.18.1. 7.topográfia (vaktérkép) . Itália római meghódítása. 9-21. 2. 41. Az írásbeli anyaga: . 5.18-19.1-3. a királyság kora. Szabó E.7-25. dolgozat: tankönyv 1-190. Gy. 5.1. l. 43.32. 3. görögök. l. 38. Szgyt.tankönyv (Havas L.5-9.8-3. Az írásbeli vizsga előzetesen is teljesíthető a szorgalmi időszakban megírt 4 zárthelyi dolgozattal.a Chrestomathiából és a Szöveggyűjteményből kijelölt források .14. 3.3. 3. annak nem kell a vizsgaidőszakban írásbeliznie. Itália őstörténete és népei: etruszkok. A négy dolgozatból a szorgalmi időszakban kettő javítható vagy pótolható.1. A patríciusok és plebeiusok küzdelmei.1. 4. 190-198. és topográfia. RTChr 32-34. Tankönyv: 219-240.1. Róma kialakulása. 5. 2-1. Tankönyv 99-116. Szgyt 4.25.a tankönyvben előforduló fogalmak.32. Tankönyv 198-208. A Római Birodalom kialakulása: a Nyugat-Mediterraneum római uralom alá kerülése. 28.: Római történelem). A res publica intézményei. Az első dolgozat időpontja febr. fogalmak. A zárthelyi dolgozatok anyaga: a tankönyv egy-egy kijelölt részlete és a benne szereplő.5-4. RTChr. dolgozat: tankönyv 191-397. dolgozat: tankönyv 398-585.5-9.1.1-4. 5. továbbá a képjegyzékből dolgozatonként 15-15 tétel sorban haladva. Tankönyv 15-52.9.3.1. 28-29. RTChr 6-7.

Tankönyv 515-530. Tankönyv 654-688.3. 43-45. Nagy események és nagy emberek: A Gracchusoktól Sulláig (Kr.6.2. Caligula Claudius és Nero).3.20 11. 119.2. Nagy események és nagy emberek: Pompeius. Tankönyv 688-709 25. Octavianus (Kr.2.2. 125-127.2. fejezet 28.37-38.2. 5. Szgyt 4. 109-111. 4. A Római Birodalom igazgatása. Szgyt 5. A kettéosztott birodalom. 4.20. Szgyt 5.2. RTChr 33. 4.14-22.6.6-7.24-29.21-4. A Severusok kora. RTChr.39-44.31-32. 4. 117. 102. Főbb provinciacsoportok.3. Szgyt. 4. 19.2. Tankönyv 587-600. Az Antoninusok kora.3. 4. Tankönyv 784-797. Szgyt 4. Tankönyv 491-514. Moesia.6.6. 120.2.2-4. 41.2.6.20. 109-111. a Duna-menti tartományok (Raetia. Constantinus halálától a birodalom adminisztratív kettéosztásáig.4. 4. RTChr. 4.22-27.8. e. Pannonia a korai császárság idején. 22. Szgyt: 4. RTChr. Szgyt 4. Fontes Pannoniae antiquae 1-5. 133-79).39. 5. 4. 121-124. Diocletianus és a tetrarchia. RTChr.16. 23.6. 5. Tankönyv 754-768.2.2. Mócsy A. 14. 17. 5. Pannonia külön tétel).6.2.11-4. A principátus államrendszere. Pannonia Régészeti kézikönyve. Tankönyv 770-784.6. Pannonia. 47-48. 3. Noricum.40. RTChr.33.49. RTChr 34. Szgyt. 5. Tankönyv 398-455. Hadrianus).1-4. Tankönyv 456-490. 1954 vagy Ércnél maradóbb…). Szgyt 5. A népvándorlás és a Nyugat-Római Birodalom bukása (395-480).2.4. 12. 103-106. 13. 74-84. Szgyt 5. RTChr. 4.1. Tankönyv 320-332. (337-395).35-36. 5. 4. Tankönyv 531-557. 4. RTChr 113-116 24.10. RTChr. köt. 20. kommentárokkal.14-4. e.2. A négy császár éve és a Flaviusok kora. A Kelet-Római Császárság (450-565).6.3. Dacia. 5. Szgyt. 16. Összefoglaló tanulmányokkal.50. Traianus.3.64.33-34.5. 18.20. A római res publica válsága Tankönyv 293-319. Tankönyv 615-653.3. 5. Tankönyv 558-585. 49-64.1. 4. 26. RTChr. 79-31) Tankönyv 332-343. 5.6-4. 4. A római hadsereg a császárkorban.1-9.) 27.44. 112.1.8-13.6.5. 29.4. Szűkebb régiónk.6-7. 38-39.2.95. 4. 86-91.2. Cicero.45-48. RTChr 92-94. 96. Szgyt 5. ezek gazdasági. 65-73. A császárkori gazdaság története.2.5.3. 5.23-24.5-23. (kétnyelvű. 15. A katonai anarchia időszaka.11-4.2. 4. Constantinus császársága. 21.1. társadalmi és politikai szerepe.2. Augustus principatusa.2.28-30.1-4. A provinciális szervezet fejlődésének áttekintése. RTChr. Az örökbefogadott császárok (Nerva. Dalmatia.17-27.4. 118. Tankönyv 373-397.6.2. 4. 5. 4. 5. 5. Res gestae divi Augusti (AntTan 1.1.4.1. . RTchr.3.4. Iulius Caesar. A császárkori társadalom. A Iulius-Claudius dinasztia (Tiberius. 5.17.6. Tankönyv 722-738.37. Szgyt 5. Szgyt 4. Tankönyv 600-614.1. Szgyt. Pannonia a késői császárkorban.

Sentium. Munda. század közepétől kezdve gyártott etruszk bucchero edények formájukban és fényükben a fémedényeket utánozták). Trasimenus-tó. e. Apollo (gör. Neapolis. Cirpi. Spina. 3. Etruszk bucchero edények. Rusellae. Hadrianopolis. Ravenna. 7. Az arretiumi (ma Arezzó) Khimaira (lat. Róma által vert didrachma (görög címletű ezüstpénz). Sopianae. Vulci. Aquileia. Heraclea.1-52. Fényes. Populonia. Nicaea (Nikaia. Catalaunum. Bithynia). Sarmizegetusa. Mursella (Pannonia Superior). Campania. Roma). Bovianum. Veii. Gorsium. A római vallás. Singidunum. 31. Brigetio. Mediolanum (etr. 6. Capreae. Camulodunum. Cirta. Lepcis Magna (=Leptis Magna).1-40. Numantia. Cannae. Fidenae. Brundisium. Isauria. Salonae. Lucania. 97. Scarbantia. Szgyt 1. Volterrae. 4. Vizuális minimum 1. 101. 2. Volsinii. Tankönyv 79-81. Picenum. Parma. Thessalonice (Thessaloniké). Campona. 269-266. Arretium. Romulust és Remust szoptató capitoliumi anyafarkas. A piacenzai (róm. Serdica. Lutetia. Szgyt 2. Aricia. Thamugadi. 5. Crawford 20/1. . Pithecussae. Umbria. Sybaris. Nicomedia (Nikomédia). Corfinium. RTChr. Velitrae. Római verde. Hippo Regius. k. Capua (etr. Ausculum. Savaria. Aes rude. Mons Albanus. Rhegium (gör. Bruttium. Poseidónia). Viminacium. Eknomos-fok. Antium. Clusium. Carnuntum. Croton (Krotón). Thurii (gör. Nola. Mylae. Mursa. Colonia Agrippinensis (=Colonia Claudia Ara Agrippinensium). Trebia-folyó. Paestum (gör. Antiochia (Orontés-menti). Akragas). Poetovio. Dura Europos. Drobeta. Liparae-szigetek. Apulum. Mantua. Kymé). Canusium. Tusculum. Villa Giulia. Nikaia. Luca. Rhégion). Argentorate. Tarquinii (etr. Romula. Gallia Cisalpina majd Itália). Perusia. Mogetiana. Syrakusai). Roma.B) Előlapján . Tarquinia). Siscia. Zama. Ardea. Potaissa. fekete kerámia. Apulia. Municipium Iasorum. Apollón) szobra Veii-ből. Volturnum). Dyrrachium. Baecula. Vindobona. Bedriacum. Mutina. Ktésiphón. Saguntum. Vercellae. (Museo Nazionale Etrusco. Ulcisia Castra. Taras). Napoca. Gades. Massilia. Syracusae (gör. Caere. Pydna. Ticinusfolyó. Intercisa. Kynoskephalai. Sala. Sirmium. 235-240. Agrigentum (gör. Lugdunum. Tarraco.42-52. Zanklé). Bassianae. Palazzo Farnese). Cumae (gör. Thapsus. Sydenham 6. Lilybaeum. Beneventum. Faesulae. Ariminum. Pompeii. Kr. Messana (gör. Borostyánút. A Kr. Bithynia. Nicaea (gör. Neviodunum. Philippi. Chimaera) (Museo Archeologico di Firenze). Cortona. Carthago Nova. Metapontion. Latium. Melpum). Misenum. Arrabona. A korai kereszténység. Augusta Treverorum (=Treviri). Carthago (=Karthagó). Emona. 30. A) Előlapján Hercules. (bucchero: modern olasz megnevezés a portugál bucároból). Felsina. Placentia) bronzmáj (Museo Civico di Piacenza. Pyrgi. Vetulonia. Etruria. Aquincum. Cibalae. Cappadocia. Bononia. Thurioi). Pharsalos.Tankönyv 738-754. Herculaneum. Panormus. Tarentum (gör. e. Lavinium. Arausio. ROMANO felirattal. Praeneste. hátlapján az ikreket. Szgyt 1. Tibur. Ostia. Topográfiai minimum római történelemből Aegates-szigetek. Puteoli. Hemaesa.. Italica. Utica. Ilipa.

ma Nîmes) 38. Róma 34. Bécs 30. quadrans. Róma. Constantinus diadalíve 22. — B) Aes grave. Katonai tábor kapuja (Arbeia. Carnuntum – legiotáborok. — E) Aes grave. Augustus primaportai szobra 17. Bécs. e. Hofburg. Előlapján kagyló. 45 g) volt. S = semis (=fél as). hátlapon kerék. 14/5. három pont quadrans (=negyed as). Ravennai székesegyház 40. Gemma Augustea. hátlapon hadihajó orra. — D) Aes graeve. rostrum v. később ezt redukálták. Forum Romanum 11. as. Marcellus színháza 13. 1 pont = uncia (1/12-ed as). az ókori Nemausus. Constantinus kolosszus szobrának feje (Musei Capitolini. cca.Aurelianus-fal 15. auxiliaris tábor) 27. Nero császár palotája) 25. Crawf. Előlapon teknős. Kr. Potra Nigra (Augusta Treverorum városkapuja. Bonna. sextans. 230. Österreichische Nationalbibliothek. Columna Marci Aurelii (Marcus Aurelius oszlopa) 21. Mausoleum Hadriani (Angyalvár) 33. — A) Aes grave. két pont: sextans (hatod as). Rómavárosi verde. Domus Aurea (Aranyház. prora. stb. quadrans. melynek súlya kezdetben 1 font (libra = 327. Aes grave – öntött római bronzpénz (Alapegysége az 1 as volt. Elő-és hátlapon: egy-egy tenyér. Terra sigillata . Musei Capitolini. Columna Traiani (Traianus oszlopa) 20. Róma) 23. Pantheon. Kunsthistorisches Museum. Katonai tábor alaprajza (Novae. Ara Pacis Augustae (A Fennséges Béke oltára) 14. az S és a pontok az érméken értékjelek: I = as. 4. Előlapon Mars feje. Pompeii. 28. Crawford 35/1. hátlapon caduceus (hírnökbot). Római itinerarium: a Tabula Peutingeriana részlete. Mausoleum Augusti 32. Előlapján a kétarcú Ianus. Amphitheatrum Flavium (Colosseum) 12. e. Trier) 37.) 31. Hagia Sophia székesegyház 29. Tropaeum Traiani (Adamklissi) 39. Ephesos színháza 26. aux-ala-Carn: Carnuntum auxiliaris tábora. A vonal = I. A Servius Tulliusnak tulajdonított városfal. Pont du Gard (Római vízvezeték. Mura Aureliana . Crawford 27/4. Kr. Segoviai vízvezeték 41. Lupa Capitolina. 9. hátlapján ló. 7. 10.Mars sisakos feje. négy pont: triens (harmad as). Porta Maggiore (Róma) 36. Circus Maximus 18. Marcus Aurelius lovasszobra 16. Cloaca Maxima 19. ROMA felirattal. Róma. Diploma militare 24. A capitoliumi nőstényfarkas Romulusszal és Remusszal. — C) Aes grave. Crawford 27/8. Villa dei Misteri 35. hátlapon rostrum (vagy más szóval prora) 8. Sydenham 23. sz. sextans.

Vallum Hadrianum (Britannia) 47. http://wings. 43. Roman Architecture. 56. Carnuntum Heidentor – II. Tivoli. Images of ancient Greece anr Rome. a magasabb rangú magistratusokat. praetorokat. Titus diadalíve 45.Roman Coins Database. Constantius diadalíve 54. Nevezetes épületek fotói http://worldart.potdevin. Caracalla thermái. censorokat. Arausio (Orange) diadalív 59. http://www. Alcantara (Spanyolország) római hídja 49. vaktérképek és egyéb segédletek a kurzus előadójánál és az intézeti könyvtárban érhetők el.com/a/ . Róma. Aquincumi hydra (orgona) 53. Arausio (Orange). An on-line database of the British Museum's collections. http://www.Lacus Curtius: Into the Roman world.edu/AandL/Maecenas/general_contents. Clupeus virtutis. http://www. Pola (ma Pula) amphitheatruma 57.com/types/styles/roman. http://davy. Aquincum. Kronológiai minimum . Nemausus (Nîmes) amphitheatruma 58.free.buffalo. http://www.britishmuseum.Maecenas.42.coinarchives keresőkérdéssel is megtalálható.html .html . Great Buildings On-line. http://www. a táborváros (canabae) amphitheatruma 55. Septimius Severus mellszobra – Musei Capitolini. 50. consulokat. 51. A polgárváros amphitheatruma A jegyzékhez tartozó fotók. római színház 60.com/Athens/Pantheon/9013/index. Velence. curulisi aediliseket. Traianus beneventumi diadalíve 46.fr/Site/home.Compass.geocities.edu/Thayer/E/Roman/home.aspx .Roman monuments image gallery. 44.coinarchives. Villa Hadriana. 52.roman imperial coinage. összecsukható római hivatali szék.com/coins/ric/i.edu/THU1$596*818231 – California State University. illette meg).sjsu. 48. Szent-Márk székesegyház DNy-i sarka.greatbuildings.html .html . ArlesMusée de l'Arles et de la Provence antiques. stb.wildwinds. Internetes adatbázisok az előadásokhoz és a képanyaghoz: • • • • • • • • • http://penelope.org/explore/highlights. Az afrikai Thysdrus (ma El Djem) amphitheatruma. Augustus kitüntetésként kapott arany erénypajzsának korabeli másolata Arelatéből. Sella curulis ábrázolása római denariuson (díszes.html . vagy RIC keresőkérdéssel is.html .Ancient Roman Architecture. A tetrarchák szobra.uchicago. elefántcsontberakásos. Aquincum.

Lucretius Tricipitinus.A kronológia tanulás céljára készült. római-karthágói szerződés hagyományos éve 507 szept. M. György © Szabó Edit Római kronológia a királyság és a köztársaság korában Összeállította Hegyi W. írott művekben való felhasználása a szerzői jogok betartásával. L. Pulvillus Tarquinius Superbus elűzésének hagyományos évszáma az 1. Vagy: 493) 494 a plebeiusok kivonulnak a Mons Sacerra: a hagyomány szerint a néptribunusi tiszt létrehozása 493 az aedilis plebisek első megválasztása Spurius Cassius consul megköti a foedus Cassianumot Róma és a latinok közt . Iunius Brutus.: P. 13. Sp. Tarquinius Collatinus suff. Valerius Publicola. György – Németh György. Császárkor: Szabó Edit) és a honlapra való hivatkozással használható. L. 753–509 753 ápr. György és Németh György 814 770 k. Iuppiter Capitolinus templomának felszentelése Rómában 496 a Regillus-tavi csata a latin szövetség és a Tarquiniusok ellen egyik hagyományos időpontja (vö. © Németh György © Hegyi W. 21. etruszkok fölött Karthágó (és Róma) alapításának (egyik) hagyományos évszáma (Timaios) az első ismert görög írásos emlék Gabiiban (EULIN) A RÓMAI KIRÁLYSÁG KORA Róma alapításának (egyik) hagyományos időpontja a kyméi (Cumae) Aristodémos győzelme az Campaniában 509-27 509 Horatius A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG KORA: RES PUBLICA LIBERA cos. az összeállítők nevére (Köztársaság kora: Hegyi W. 524 k.

(Livius) a 306 Fabius pusztulása Cremeránál (vagy 479 k. 474 legyőzi 451 450 447 445 444 443 415 413 támadó 406 fedezésére 396 387 júli. a Brennus kelták betörése Rómába (Polybios) Satricum latin colonia a volscusok földjén leges Liciniae Sextiae Concordia-szentély felépítése az egyik consul plebeius kell hogy legyen (vagy lehet) praetori tisztség bevezetése évente két aedilis curulist választanak a patriciusok közül az első plebeius censor Rómában második római-karthágói szerződés ludi saeculares első samnis háború (valószínűleg fiktív. az ostrom költségeinek kivetik az első tributumot Veii-t elfoglalják a rómaiak I. 341-ig) a spártai III.) I. 18. vezette 385 367 (Ovidius) vagy júl. Hierón syrakusai tyrannos a kyméi tengeri csatában az etruszk-karthágói flottát decemviri és a XII táblás törvények (leges Duodecim Tabularum) második decemviri elkészülnek a XII táblás törvények évenként 4–4 quaestort választanak lex Canuleia a patriciusok és plebeiusok conubiumáról tribuni militares consulari potestate (367-ig többször) két patricius censort választanak a census elkészítésére athéni támadás Szicília ellen a syrakusaiak spártai segítséggel legyőzik a Szicíliára athéniakat háború Veii ellen (396-ig). 13. de elesik a harcokban 366 352 348 343 342 lucanusok . Dionysios elfoglalja Rhégiont (vagy 386) római vereség a keltáktól Alliánál. 18.477 febr. Archidamos segít Tarasnak (Tarentum) a ellen.

341 338 337 326 mindkét consul lehet plebeius (vagy az egyik consul plebeius kell hogy legyen) latin háború (338-ig) a latin háború lezárása a latin szövetség feloszlatása. P. Publilius Philo meghosszabbított consuli imperiuma (az első prorogatio) lex Poetilia Papiria megszünteti az adósrabszolgaságot 313) a rómaiak megalázó caudiumi veresége a samnisoktól római győzelem Tarracinánál. megkezdődik Itália új szövetségi rendszerének kialakítása az első plebeius praetor Rómában második samnis háború (304-ig) Q. marrucinus. a rómaiak elfoglalják (vagy 321 314 Bovianumot 312 Appius Claudius censor (308-ig) megkezdi a via Appia kiépítését Róma és Capua között 306 Róma és Karthágó harmadik szerződése 304 második samnis háború vége. Decius Mus devotiója. ius provocationis) 298 harmadik samnis háború (290-ig) 295 sentinumi csata. paelignus és frentanus törzsek területét 300 lex Ogulnia: a papi tisztségek felét plebeiusokkal kell betölteni lex Valeria de provocatione (vö. umberek és gallok fölött 290 a harmadik samnis háború vége: a sabinok cives sine suffragio lesznek 287 az utolsó secessio: lex Hortensia de plebiscitis: a római belső harcok lezárulta . a rómaiak annektálják a középitaliai marsus. római győzelem a samnisok.

Papirius Cursor elfoglalja Tarentumot (Taras): szövetség a délitáliai görög polisokkal II. Regulus afrikai katasztrófája Tunesnál 254 a rómaiak elfoglalják Panormust (Panormos. C. Duilius győzelme a Mylae melletti tengeri csatában 256 római győzelem Ecnomusnál (Eknomos). a samnisok és lucanusok ellen (272-ig). Hierón szövetsége Rómával 260 római tengeri vereség a Lipari-szigeteknél. Palermo) 253 a római flotta hajótörése Palinurusnál 249 ludi saeculares 247 Hamilcar Barcas (Hamilkar Barkas) szicíliai offenzívája. 241 Lutatius Catulus legyőzi Hanno pun flottáját az Aegatesszigeteknél. M.283 280 279 278 277 275 Beneventumnál 272 L. Pyrrhos győzelme Hérakleiánál (Heraclea) karthágói támadás Szicíliában Pyrrhos győzelme Ausculumnál Róma megállapodása Karthágóval Pyrrhos ellen Pyrrhos Szicíliában (276-ig) gall pusztítás Kis-Ázsiában M'. Ptolemaios Philadelphos barátsági szerződést köt Rómával 269 önálló egységes ezüstpénz verése Rómában (denarius) 264 az első gladiatorjátékok Rómában a mamertinusok Róma segítségét kérik Appius Claudius hadat üzen Carthagónak (Karthágó): első pun háború (241-ig). Atilius Regulus consul suffectus afrikai hadjárata: a rómaiak Tunesnál (Tunis) telelnek 255 M. Messana elfoglalása 263 syrakusai II. Curius Dentatus győzelme Pyrrhos felett . az első pun háború vége: Róma elfoglalja Szicíliát 240 karthágói zsoldosfelkelés (237-ig) a boiusok és etruszkok veresége a Lacus Vadimoniusnál háború a Tarentum által segítségül hívott Pyrrhos épeirosi király.

Marcellus párviadalban legyőzi Virdumarus kelta vezért (spolia opima): az insuberek magukat Hasdrubal meggyilkolása. győzelem Telamon-hegyfoknál Sardinia és Corsica végleges pacifikálása M. Flaminiust a Trasimenus-tónál Q. Hasdrubal parancsnoksága Hispaniában első illyr háború (228-ig): Corcyra (Kerkyra). Flaminius censor megépíti a via Flaminiát Róma és között Hannibal elfoglalja Saguntumot lex Claudia de nave senatorum második pun háború (201-ig): Hannibal Italiába vonul az Alpokon keresztül Hannibal legyőzi C. 217 tavasz választják 216 nyár . Claudius Marcellus győzelme a kelták ellen Acerrae és Clastidium között. Hannibal parancsnoksága Hispaniában a circus Flaminius építése Rómában C. Fabius Maximus Verrucosust (Cunctator) dictatorrá Hannibal győzelme Cannaenál szövetségese 228 Pharos 227 226 225 a 222 megadják 221 220 Ariminium 219 218 nov. Demetrius uralkodója.238 237 232 229 Sardinia és Corsica római provincia (vagy 237) Hamilcar (Hamilkar) leveri a karthágói zsoldosfelkelést Hamilcar Barcas hódításai Hispaniában C. Flaminius kis parcellákban kiosztja az ager Gallicust Hamilcar halála. római protektorátus az illyriai partvidéken római követek Athénban és Korinthosban Sicilia római provincia Iberus (Ebro)-szerződés Róma és Karthágó között a hispaniai befolyási övezetekről háború a kelták ellen Észak-Italiában (222-ig). Apollonia (Apollónia) és Issa Róma Teuta királynő megadja magát Illyriában. Dyrrachium (Dyrrachion).

Philippos háborúja Róma ellen Hannibal Illyria és Hellas területén (205-ig): elsó makedón háború Hannibal elfoglalja Tarentumot (a fellegvár kivételével) a római M. az első makedón háború vége Scipio átkel Afrikába Rómába hozzák Cybele (Kybelé) kultuszát Scipio legyőzi Syphaxot Mago veresége Galliában Hannibal visszatér Afrikába P. . és Cn. Philippos ellen (197-ig) Sulpicius hadjárata Makedóniában az aitól szövetség csatlakozik Rómához Cethegus legyőzi az insubereket Flaminius győzelme Cynuscephalaenál (Kynoskephalai) Philippos ellen: a második makedón háború vége oldalán 213 212 (Syracusae) 211 210 209 208 207 206 205 204 203 202 200 199 197 V. Cornelius Scipio elfoglalja a hispaniai Carhago Novát a rómaiak visszafoglalják Tarentumot a praetorok bérbe adják az ager Campanust Scipio győzelme Baeculánál Hasdrubal Italia felé vonul és Galliában telel Scipio győzelme Ilipánál (vagy 206) Hasdrubal veresége a metaurusi csatában Gades megadja magát Scipiónak. aug. Italica alapítása Scipio Rómába megy béke V. Claudius Marcellus elfoglalja Syrakusait P. Cornelius Scipio partra száll a hispaniai Emporionban P. Cornelius Scipio győzelme Zamánál békekötés Karthágóval: a második pun háború lezárása második makedón háború V. Scipio veresége és halála Hispaniában Mago és Hasdrubal seregeitől Hannibal Róma ellen vonul Capua eleste. Philipposszal. és Cn. Cornelius Scipiótól Hispániában makedón V.215 a dél-italiai törzsek és Capua elpártolnak Rómától Hasdrubal veresége P. az ager Campanus kisajátítása P.

a Maiandros mellett. Antiochos elleni háború vége senatus consultum de Bacchanalibus Cato censor Scipio Africanus halála Liternumban (vagy 183) lex Villia (Vilia) annalis a cursus honorum Luca. 167 (Karia) Róma szövetségese eltörlik a római polgárok közvetlen adóztatását (tributum) . 21. Illyria két protekturátusra osztása Rhodos elveszíti az apameiai békében megkapott Cariát és Lyciát (Lykia). Antiochos ellen béke Róma és az aitól valamint achai szövetség között apameiai béke: a III. Hannibal reformjai Marcellus legyőzi az insubereket Flaminius az isthmosi nyilatkozatban bejelenti Hellas szabadságát római követség Karthágóban. az utolsó latin colonia alapítása Gracchus lezárja a celtiberek elleni háborút V. Hannibal száműzetésbe Catót Hispaniába küldik a zavargások elfojtására a lex Porcia egyik lehetséges időpontja háború III. Philippos halála. de Cato közbenjárására megmarad 192 191 190 III. Antiochos seleukida uralkodó ellen (188-ig) a ludi Megalenses bevezetése döntő római győzelem Magnésiánál. 188 186 184 tavasz 180 szabályozásáról 179 172 ellen 171 168 jún. Macedonia négy.196 195 vonul Hispania ulterior és Hispania citerior provinciák Hannibal Karthágó suffese. nov. utóda Perseus Róma történetében először mindkét consul plebeius a pergamoni Eumenés Róma segítségét kéri Perseus harmadik makedón háború Perseus király ellen (168-ig) a rómaiak győzelme Pydnánál a makedón Perseus ellen Epirus (Épeiros) kifosztása.

Hostilius Mancinus volt consult a numantiaiaknak az első szicíliai rabszolgafelkelés Eunus és Cleon vezetésével (132-ig) 134 dec. hogy beavatkozik háborúba Karthágóval szemben a rómaiak partra szállnak Afrikában: a harmadik pun (146-ig). Africa provincia Karthágó területén achaiai háború.166 155 154 vezette 153 152 151 150 a 149 háború Polybios Rómába érkezik Maccabeus felkelés Palaestinában Dalmatia leigázása Róma hispaniai háborúi (133-ig). Sempronius Gracchus néptribunus 133 III. Róma elhatározza. Ti. Attalos meghal és végrendeletileg Rómára hagyja Pergamont . numantiai háború 138 a lusitaniai Viriathus meggyilkolása 136 a rómaiak ki akarják szolgáltatni a megalázó fegyverszünetet kötő C. Mummius lerombolja Korinthost. Achaia provincia 143 celtiber lázadás. 10. háború a Viriathus luzitánokkal (138-ig) a consulok január elsejétől lépnek hivatalba Masinissa hadjárata karthágói területek ellen Karthágó hadüzenete Masinissának karthágói vereség. Utica Róma oldalára áll lex Calpurnia de pecuniis repetundis a zsarolási ügyekről Macedonia felkelése Andriscus (Andriskos) vezetésével: negyedik makedón háború 148 Macedonia római provincia Massinissa numida király halála (149 vagy 148) Micipsa numida király 146 ludi saeculares Scipio Aemilianus lerombolja Karthágót.

Aristonicust Rómában kivégzik 129 P. Adherbal numida király meggyilkolása háború Numidiában Iugurtha ellen (105-ig) 109 Metellus veszi át az Iugurtha elleni parancsnokságot 107 Marius első consulsága és katonai reformjának kezdete Marius veszi át az Iugurtha elleni hadjárat irányítását 105 Q. római vereség a germánoktól Noreiánál 112 a cirtai mészárlás. I. Licinius Crassus veresége és halála Asiában 130 M. Servilius Caepio és Mallius veresége a cimberktől Arausiónál . Gracchus reformjához Pergamon jövedelmét akarja fölhasználni nyár Numantia kapitulációja Scipio Aemilianus előtt ősz Ti.leges agrariae vagy leges Semproniae: Ti. Sempronius Gracchus néptribunust megölik polgárháború és Aristonicus (Aristonikos) rabszolgafelkelése Kis-Ázsiában (129-ig) 132 Rupilius leveri az első szicíliai rabszolgafelkelést 131 P. Gracchus másodszor néptribunus C. Sempronius Gracchus néptribunus. Adherbal. C. leges Semproniae: lex Sempronia de provinciis consularibus 122 C. Gracchus telepítési terve Karthágó területén colonia Iunonia néven háború az allobroxok és arvernusok ellen: 121 nyár senatus consultum ultimum. Perperna megtámadja és elfogja Aristonicust Stratoniceánál. Gracchus halála 119 a Gracchusok földosztó bizottságának megszűntetése 118 Micipsa numida király halála. Ti. Cornelius Scipio Aemilianus Africanus halála 126 a gall háború kezdete: Massilia segítséget kér a salluviusok ellen 123 C. Hiempsal és Iugurtha öröklik a numida királyságot 113 Cimber háború: germán betörés a római birodalomba. Gracchus földtörvénye és földosztó bizottsága.

Livius Drusus néptribunus javaslatai: lex frumentaria. de a lázadók egy évig tartja magát a szicíliai hegyekben Saturninus néptribunus Marius győzelme a teutonok fölött Aquae Sextiaenél M. Appuleius Saturninus második tribunátusa. C. Marius rendet teremt (senatus consultum ultimum). 12 praetor és 500 tagú senatus irányítja 90 lex Iulia: Iulius Caesar consul javaslatára megadja a polgárjogot azoknak a szövetségeseknek. aki 103 része még két 102 101 100 lázongások 91 javaslatokat 89 háborúban . Antonius hadjárata a kalózok ellen Ciliciában Marius győzelme a cimberek fölött Vercellaenél L. Saturninus és Glaucia meggyilkolása Marius lex agrariája M. Lucullus legyőzi Tryphón felkelőit. központja Corfinium. apósa. Cornelius Sullának Marius hadjárata a cimberek ellen (101-ig) a második szicíliai rabszolgafelkelés (101-ig). lovagok felvétele a senatusba. a bíróságok újjászervezése.Iugurtha veresége. az italicus törzsek államszövetséget hoznak létre. a szövetséget 2 consul. Servilius Glauciával folytatni akarják a Gracchusok politikáját: Rómában. vezetője Tryphón néven királlyá kiáltotta ki magát L. Bocchus kiszolgáltatja Iugurthát L. akik kitartottak Róma mellett a szövetséges háborúban Pompeius Strabo és Sulla győzelmei a szövetséges 104 Salvius. polgárjog a szövetségeseknek a elutasítják. amelynek nevét Italiára változtatják. Drusust megölik italiai szövetséges háború Róma ellen (88-ig): mészárlás Asculumban.

leges Corneliae Mithridatés lerohanja Kis-Ázsiát. proscriptio lex Valeria de imperio: Sulla L. Sulpicius Rufus néptribunus: az új polgárokat mind a tribus között osztják el. constituendae 81 tribunicia . chaeroneai és orchomenusi csata dardanosi béke (Rómában nem ratifikálják). a potestas megnyirbálása. Murena hadjárata ellen (82-ig) Sulla győzelme Sacriportusnál. Sulla Ephesosban újjászervezi Asia provinciát Cinnát meggyilkolják Sulla Italiában. Marius kapja meg (Sulla helyett) a Mithridatés elleni háború parancsnokságát Sulla bevonul Rómába. 88 35 Mithridatés 82 tavasz legyilkolása nov. újból fellángol a polgárháború leég a capitoliumi Iuppiter templom Sertorius praetor Hispaniába menekül második mithridatési háború: L. római polgárok legyilkolása 87 ig) 86 85 84 83 Cinna uralma Rómában (84-ig). a samnisok Pompeius visszafoglalja Szicíliát Sulla számára Sulla győzelme a Porta Collinánál. leges Corneliae Sulla elhagyja Italiát és Mithridatés ellen háborúzik (83Marius halála Sulla elfoglalja Athént.a lex Plautia Papiria a Pótól délre lakó szövetségesek számára biztosít polgárjogot. 1. ha 60 napon belül leteszik a fegyvert a lex Pompeia Gallia Cisalpina lakóira is kiterjeszti a latin polgárjogot első mithridatési háború (85-ig) P. Valerius Flaccus javaslata alapján dictator legibus scribundis et rei publicae leges Corneliae: lovagok felvétele a senatusba. provinciák kormányzásának egységesítése stb. dec.

részlegesen megváltoztatják a sullai államberendezkedést: lex Pompeia Licinia visszaadja a néptribunusok hatalmát az esküdtbíróságokban a senatorok. Licinius Crassus a elleni hadjárat parancsnoka Crassus legyőzi Spartacus seregét. Antoniusé a kalózok ellen Spartacus rabszolgaháborúja (71-ig) C. Aemilius Lepidus puccskísérlete Pompeius és Catulus leverik Lepidus felkelését (senatus consultum ultimum) Sertorius és M. harmadik mithridatési háború (64-ig). Spartacus halála a consulok.80 79 78 77 74 73 72 ítéli Spartacus 71 70 Pompeius visszafoglalja Africát Sertorius Hispaniában fellázítja a luzitánokat Sulla lemond hatalmáról Sulla halála M. M. tigranocertai csata Lucullus hadjárata Észak-Armeniában Nisibis bevétele lex Gabinia: Pompeius rendkívüli felhatalmazása a ellen. M. a kalózok legyőzése Mithridatés legyőzi a rómaiakat Zelánál lex Manilia: Pompeius rendkívüli felhatalmazással vezeti Mithridatés és Tigranés elleni háborút aerarii 69 68 67 kalózok 66 a . Perperna hatalmának csúcspontja Hispaniában Pompeius háborúja Sertorius ellen (72-ig) bithyniai Nikomédés Rómára hagyja országát. Verres Szicília kormányzója (71-ig) Sertorius meggyilkolása. lovagok és tribuni vesznek részt Lucullus felszabadítja Kis-Ázsiát Verres pere Lucullus hadjárata Armeniában. M. Perpernát Pompeius halálra a consulok veresége Spartacustól. Lucullus és Cotta hadjárata Mithridatés ellen.

58 57 . lex Iulia de repetundis P. M. lex Clodia de collegiis ingyen gabonaosztás a népnek Cicero elmenekül Rómából Caesar galliai proconsulatusa (49-ig) Caesar győzelme a helvétek és Ariovistus felett Caesar hadjárata a belgák és a nerviusok ellen Cicero visszatérése Rómába gabonaválság Rómában: Pompeius cura annonae öt évre 65 64 valamint 63 okt. Cornelius Sulla. Crassus) a helvétek fenyegetik Galliát (59-ig) Boirebistas (Burebista) dák királyságának megerősödése a dákok legyőzik a boiusokat és a tauriscusokat és nagy területeket hódítanak meg az Alföldön és Délcos. Clodius Pulcher néptribunus. C. Caesar. Autronius Paetus) Mithridatés a Krímbe menekül Pompeius kaukázusi hadjárata Pompeius létrehozza Bithynia és Pontus provinciát Syria provinciát Iulius Caesar pontifex maximus Pompeius elfoglalja Jeruzsálemet Cicero consul felszámolja L. (senatus 62 61 60 60 elején után Szlovákiában 59 magát. Sergius Catilina felkelését consultum ultimum) Mithridatés halála Catilina elesik Pistoriánál Caesar praetor Iulius Caesar hadjárata Nyugat-Hispaniában Pompeius triumphusa első triumviratus (Pompeius. Clodius Pulcher patriciusból plebeiussá minősítteti át hogy pályázhasson a néptribunusi tisztségre P. Iulius Caesar. P. Calpurnius Bibulus lex Iulia agraria.Pompeius megegyezik a parthusokkal és legyőzi Mithridatést a kijelölt consulok megvesztegetés miatt nem vehetik át hivatalukat (P.

thapsosi csata. az 1. a történetíró júl. senatus consultum ultimum. Caesar africai hadjárata a senatusi ellenzék ellen (46-ig) 46 febr. első helytartója Sallustius. Caesar átkel a Rubiconon. Clodius halála. Ifj. Cleopatra Marcellus consul felszólítja Pompeiust.56 55 54 53 ápril. Ptolemaios halála Egyiptomban: örökösei XIII. hogy mentse meg ambitu) 51 Ptolemaios és 50 nov. Caesar győzelme Pompeius felett Pharsalosnál Pompeiust meggyilkolják Egyiptomban okt. Caesar dictator egy évre Caesar Egyiptomban: az alexandriai háború és Caesar viszonya Cleopatrával (47-ig) 47 Caesar győzelme Zelánál Pharnakés pontosi király felett dec. a polgárháború kezdete márc. Caesar Rómában. 25. Alesia elfoglalása: Caesar győzelme Vercingetorix felett lex Pompeia de provinciis (vö. triumviratus megújítása Caesar britanniai hadjáratai (54-ig) Pompeius hispaniai proconsulatusa (54-49) Clodius és Milo utcai harcai Rómában elmaradnak a consulválasztások Crassus veresége a parthusoktól. cursus honorum. 10-11. 52 jan. és halála Carrhae-nál gall szövetség Vercingetorix vezetésével zavargások Rómában. VII. leges Iuliae Caesar második hispaniai hadjárata a senatusi ellenzék ellen (45-ig) . leges de Gallia Comata római provincia XII. a res publicát 49 jan. Massilia kapitulál 48 aug. Cato öngyilkossága Numidia római provincia Africa Nova néven. lucai konferencia. 17. Pompeius elhagyja Italiát Caesar dictaturája (44-ig) Caesar első hispaniai hadjárata.

44 márc. C.45 jan. 23. Antonius Alexandriában perusiai háború (Octavianus és Antonius testvére között) 40 febr. Perusia bevétele nyár Octavianus feleségül veszi Scriboniát szept./okt. Lex Titia: a triumvirátus megalapítása (M. Aemilius Lepidus. Octavianus tresviri) proscriptio dec. C. 19. Antonius körülzárja D. Brutust Mutinánál Octavianus imperium propraetorét kap lex Pedia Caesar gyilkosainak megbüntetéséről ápr. Brutust kivégezteti Antonius aug. a triumvirek győzelme Philippinél Caesar gyilkosai felett Gallia Cisalpinát Italiához csatolják 41 M. Aemilius Lepidus eltávolítása a triumvirátusból Antonius parthiai offenzívája Octavianus megkapja a tribunusi sacrosanctitast 35 Octavianus hadjárata a Balkánon az iapodok és a DrávaSzáva közti pannon törzsek ellen (33-ig): Siscia elfoglalása . cos. M. Octavianus consul suffectus nov. 2. 15. Cicero halála 42 okt. tresviri) 36 Sex. tarentumi egyezmény: a triumviratus megújítása (vö. Pompeius veresége Naulochosnál M. 21. 27. Antonius Caesar dictator perpetuus Caesar meggyilkolása hivatalossá válik Octavianus adoptiója Caesar által colonia Iulia Carthago alapítása Caesar terveinek megfelelően dec. csata Mutinánál: Hirtius és Pansa consulok halála a fogságba esett D. M. 43 jan. brundisiumi egyezmény 38 Octavianus házassága Liviával 37 Herodes uralkodásának hivatalos kezdete szept. márc. Iulius Caesar IV sine collega az Iulianus-naptár bevezetése mundai csata parthus invázió Syriában cos. Antonius. 1. C. M. Iulius Caesar V. 7.

dec. szakítás Octavianus és Antonius között Antonius és Octavia válása Octavianus győzelme Actiumnál Antonius és Kleopatra flottája felett Octavianus elfoglalja Alexandriát Antonius és Kleopatra öngyilkossága Aegyptus provincia: Octavianus bevezeti a tributum Ianus templomának első bezárása lex Saenia elfogadása a patriciusok kiegészítéséről a capitist 29 jan. 31-30 Kr. restitutio rei publicae (res publica restituta) Octavianus a köztársaság visszaálllításának elismeréséül az Augustus nevet kapja Római kronológia. Vipsanius Agrippa censust rendez a palatinusi Apollo templom felavatása 27 jan. Octavianus elfoglalja Egyiptomot. e. Összeállította Szabó Edit. 35-33 Kr. 31. e. e. Antonius vereséget szenved Alexandria falai előtt és öngyilkos lesz. e. e. 31 Kr. 31-Kr. 11. A triumviratus vége Octavianust / Augustust minden évben consullá választják. 36 Kr. e. Egyiptom) 28 Octavianus princeps senatus Octavianus és M. Kr.Octavianus háromszoros triumphusa (Dalmatia. Kr. Császárkor. Actium. Dalmatia és a Felső-Száva völgye Sisciáig római uralom alá kerül. Octavianus Egyiptom elleni háborúja. e. 13–15. 23 Kr. 2. 33. 13. Actiumi csata: Octavianus flottája legyőzi a ptolemaiosi flottát. Octavianus Iapod-hadjárata. 30 Miután Octavianus legyőzi Sextus Pompeiust és elfoglalja Siciliát. . plebeiusok soraiból aug. senatusi kitüntetésben részesül: sacrosanctus lesz.33 32 31 30 szept. e.

Augustus a felkínált dictaturát és a praefectura morumot visszautasítja.KR.M. Kr. Augustus a saját provinciáiba 10 évre szóló imperium proconsularét kap (ezt Kr. Lepidust kivégzik. amelyek a római törvényekkel ellentmondásban állnak. e. u. 22 Élelmiszerellátási gondok. Octavianust az Augustus névvel tüntetik ki. Aemilius Lepidus (a félreállított triumvir fia) összeesküvést sző Rómában Octavianus ellen. jan. u. jan. Octavianus visszaadja az államügyek intézését (res publica) a senatusnak = Restitutio rei publicae. apját. e. e. Kr. 27. 28. 22-19 ősze Kr. Octavianus princeps senatus lesz. 600 Kr. U. továbbá azt a jogot is. 18ban és Kr. A provinciák elosztása a senatus és Augustus között. 16. 27. 19 Augustus Keleten van. Augustus imperium consularét kap. e. 23. e. melyben a triumviri megbízatása alatt hozott rendelkezései közül azokat. Octavianus és Agrippa consuli hatalmuknál fogva negyven évnyi szünet után újra censust tartanak. 13-ban újabb 5-5 évre. hatályon kívül helyezi. 16. hogy a senatusban űlésenként 1-1 előterjesztést tehessen. Octavianus edictumot bocsát ki. E. Kr. A parthusok visszaadják a római hadijelvényeket. E. e. e. járvány Rómában. 3-ban és 13ban pedig újabb10-10 évre meghosszabbítják). KR. 8-ban. . e. 15 v. a pontifex maximust a sacrosanctitasa miatt életben hagyják. 14 Kr. Egyes álláspontok szerint Imperium proconsulare maiust is kap (= a senatusi provinciák helytartóinak is adhat utasítást). Kr. Kr. A Terentius Murena-féle összeesküvés Augustus ellen. Járvány. e. 13. AUGUSTUS PRINCIPATUSA. 20. Kr. Megkapja a senatus összehívásának jogát is. e. KR. Kr. ezért a senatus kitüntetésképp megszavazza neki a teljes tribunicia potestast. ingerült tömeghangulat Rómában. 27-Kr. 27-KB. Augustus súlyos betegsége után ünnepélyesen lemond a consulatusról. jan. 284 KORAI CSÁSZÁRKOR. e. A RÓMAI CSÁSZÁRKOR. éhséglázadások.

e. Tiberius és Drusus meghódítja az alpesi tartományokat. A senatus tagságát 600 főre csökkentik. A császár két nővérét. Caligula nagy haderőt mozgósítva vonul Germaniába. 13-ban mindkettőt újabb 5 évre meghosszabbítják). u. 13 Ludi saeculares. Aemilius Lepidust is. Agrippa proconsuli imperiumát és tribunicia potestasát ugyancsak öt évre meghosszabbítják . 6-9 Kr. Tiberiust imperium proconsularéval és tribunicia potestasszal ruházzák fel. Ludi saeculares.Kr. e. Kr. M. e. e.37TIBERIUS PRINCIPATUSA 39 ősze-40 tele 41 41-54 43 47 Caligula germánok elleni hadjárata. Agrippa halála. 12-9 Kr. Megkezdődik Britannia római meghódítása. 2 Kr. 12-9 Kr. Drusillának özvegy férjét is. Cn. e. e. 17 Kr. u. Gaetulicust kivégzik. a császár elhúnyt nővérének. mindkettőt 5 évre (Kr. 14. Augustus proconsuli imperiumát újabb öt évre meghosszabbítják. u. Agrippa imperium proconsularét és tribunicia potestast kap. e. . ifjabb Agrippinát és Iulia Livillát száműzik. e. Megölik M. 9 37-41 39 Pannon-dalmata lázadás. 15 Kr. Kr. 4 Augustust a pater patriae «haza atyja» megtisztelő névvel tüntetik ki. e. Aemilius Lepidus. Kr. CALIGULA CSÁSZÁRSÁGA A felső-germaniai hadsereg főparancsnoka. Augustus unokái halát követően örökbe fogadja Tiberiust. Cornelius Lentulus Gaetulicus összeesküvést sző Caligula ellen. CLAUDIUS PRINCIPATUSA. 12 Drusus germaniai hadjáratai. Augustus pontifex maximus lesz. 18 Lectio senatus. Caligulát a praetorianusok meggyilkolják. Tiberius meghódítja Pannoniát. Kr. A germánok megsemmisítik Publius Quinctilius Varus három legióját. egykori triumvir halála.

GALBA PRINCIPATUSA. Tűzvész Rómában. 66 67 68 márc. jan. C. Claudius örökbe fogadja Agrippina fiát. Nero öngyilkossága. NERO URALKODÁSA. ápr. Nero művészi körútja Achaiában. Antonius Primus pannoniai csapatai Vespasianus számára elfoglalják Rómát. 15. 69. ápr. akinek a neve ekkortól Nero lesz. jún. 15. Vitelliust a germaniai hadsereg katonái császárrá kiáltják ki. 16. 14. L. 68. 1. 9. Vespasianust Nero a iudaeai felkelés leverésére császári legatussá nevezi ki. 69. Iulius Vindex felkelése Galliában Nero ellen.-69 jan. a Rómában való tisztségviselés jogát (Lyoni tábla). Vitellius serege legyőzi Otho csapatait. Gallia Comata előkelői (elsőnek a haeduusok törzsébe valók) megkapják a ius honorumot. OTHO PRINCIPATUSA. 2. A Calpurnius Piso-féle összeesküvés Nero ellen. Claudius (negyedik) házassága unokahúgával Iulia Agrippinával. Vespasianust Alexandriában imperatorrá kiáltják ki. Bedriacumi csata. Galbát csapatai imperatorrá kiáltják ki. eleje 69 jan. 69. 69. 20. A zsidó felkelés. . Hispania Tarraconensis helytartóját.-máj. Domitius Ahenobarbust.-ápr. 69. dec. A Vinicianus-összeesküvés. 68. Tiridates római látogatása és Armenia királyaként való megkoronázása. jul. 49 50 52 54-68 58-63 60-61 64 65 66 66-71 66 ősze-67 dec. (Jul. Az Aqua Claudia és az Anio Novus vízvezetékek felszentelése. okt. Parthus háború. 3-án ezt a saját hadserege is megismétli a caesariai főhadiszálláson. 68-69 68 máj.47-48 Claudius censor. Boudicca felkelése Britanniában. Keresztények elítélése.) Második bedriacumi csata: a Vespasianust támogató pannoniai csapatok legyőzik Vitellius seregét. POLGÁRHÁBORÚ.

TRAIANUS URALKODÁSA. Titusszal együtt censor. HADRIANUS URALKODÁSA. Zsidó felkelés Kelet nagyvárosainak diaszpóráiban. VERUS CSÁSZÁRSÁGA. Edictum perpetuum. Iazyg háború.69-79 73-74 79 79-81 79. TITUS URALKODÁSA. Arabia Petraea meghódítása. Halálos (pestis?) járvány tör ki Keleten a római seregben.88 88 96-98 98-117 101-102 105-106 106 107-108 113-117 117 117-138 118 128 132-135 138-161 161-180 161-169 161-166 165-169 Domitianus dák háborúi. A visszatérő katonaság a kórt magával hurcolja Itáliába. Az Amphitheatrum Flavium felavatása. Elpusztul a járványban az északi barbárok ellen készülő. Dacia meghódítása. Domitianus megkezdi a Rajnát és a Dunát összekötő limes kiépítését. Tűzvész Rómában. ahol a fertőzés szétterjed. (A járvány . Az Amphitheatrum Flavium újbóli felavatása. L. Parthus háború. MARCUS AURELIUS CSÁSZÁRSÁGA. Domitianus germán háborúja a Rajnától keletre. Pannonia kettéosztása Pannonia superiorrra és Pannonia inferiorra. A chattusok meghódítása. ANTONINUS PIUS URALKODÁSA. DOMITIANUS URALKODÁSA. aug. 85. 80 81-96 81-83 VESPASIANUS PRINCIPATUSA. Hadrianus a Dunai-limes mentén tartózkodik. Ludi saeculares. Traianus első dák háborúja. A Vesuvius kitörése. Vespasianus idősebb fiával. Traianus második dák háborúja. NERVA URALKODÁSA. Parthus háború. Aquileiánál állomásozó római hadsereg nagy része is (168-169). Bar-Kochba felkelés.

COMMODUS URALKODÁSA. Septimius Severus második parthus háborúja: Mesopotamia provincia létrehozása. 197 197-198 202 március 204 208-211 211-217 211 212 213 213 ősze 214 Lugdunumi csata: Severus győzelme Clodius Albinus felett. PERTINAX CSÁSZÁRSÁGA.) háború. Didius Iulianus a praetorianusok támogatásával megszerzi a császári hatalmat. és 169 után még többször újra fellobban. Septimius Severus Marcus Aurelius fiává nyílvánítja magát: divi Marci filius és divi Commodi frater lesz. A dunai háború második szakasza. Caracalla germanok elleni háborúja. 28-jun. 193 márc. Ezidőtájt Clodius Albinust és Pescennius Nigert is császárrá kiáltják ki a britanniai illetve a szíriai csapatok. Severus pannoniai látogatása. A háború első szakasza. Fia Bassianus (a későbbi Caracalla császár) felveszi az Antoninus nevet. 195 első fele Clodius Albinust Severus Caesarként ismeri el.tovább terjed a tartományokba. Septimius Severus imperatori acclamatiója Carnuntumban. 9 Dunai (Markomann-kvád-szarmata etc. . CARACALLA URALKODÁSA. Háború a burusokkal és a szarmatákkal. GETA URALKODÁSA.) 166/167? 169?-180 166/167? 169?-175 175 178-180 180-192 185 185-186 193 jan. 9 után 194 márc. A bellum desertorum csúcspontja. Caracalla a dunai tartományokon keresztül Keletre utazik. 193 ápr. Septimius Severus első parthus háborúja. 1-márc. 1. Ludi saeculares. Issosi csata: Severus győzelme keleti riválisa. Avidius Cassius uzurpációja. Pescennius Niger felett. Severus britanniai hadjárata. Britannia kettéosztása. 28. Constitutio Antoniniana: a római polgárjog kiterjesztése a Római Birodalom minden szabad lakójára a dedititiusok kivételével. 193 ápr.

a gótok betörése Moesiába. a szíriai napistent a császár a Római Birodalom főistenévé nyílvánítja. . MACRINUS CSÁSZÁRSÁGA. Utcai harcok Rómában. a jogtudós praefectus praetoriót meggyilkolják a saját katonái. Katonai zendülés a Mogontiacum köré koncentrált római hadseregben. GORDIANUS. A senatori ellenreakció császárai: I. Messius Decius edictuma általános könyörgést és áldozatbemutatást rendel el. SEVERUS ALEXANDER URALKODÁSA. GORDIANUS URALKODÁSA. A pannoniai születésű senator. MESSIUS DECIUS URALKODÁSA. ÉS II. Ardasir felveszi az Irán királyainak királya címet. A parthus Arsakida dinasztia bukása. Csata Ktésiphónnál. Ulpianust. Ardasir győzelme V. Ennek nyomán keresztényüldözések. Ardasir meghódítja a parthus birodalom területeit. A KATONAI ANARCHIA KORA. PUPIENUS ÉS BALBINUS. melynek eredményeként mindkét tartomány két legiós lett. Ardasir megtámadja Róma Mesopotamia nevű tartományát. Artaban felett. A gótok Abryttus mocsarainál (a ma Dobrudzsában) csapdába csalják és megsemmisítik a római hadsereget. 216-217 217-218 217-222 220 vége 222-235 223 223 226-230 226 230 231-234 234 235 235-283 235-238 238 238-244 243-244 244-249 249-251 250 250 251 Parthus háború. I. A perzsa I. Severus Alexander a keleti hadműveleteket irányítja. Katasztrófa az Al-Dunánál: a karpok inváziója Daciában. PHILIPPUS ARABS URALKODÁSA. III. ELAGABALUS URALKODÁSA. Elagabalust. I. III. Germán támadás a Rajnánál.A két Pannonia közös határának korrekciója. MAXIMINUS THRAX URALKODÁSA. I. Gordianus perzsa háborúja. Severus Alexander meggyilkolása. Decius császár is a csatában leli halálát.

Gót betörés. Gallienus hadjárata Postumus ellen. majd perzsa fogságba esik GALLIENUS EGYEDÜLI CSÁSZÁRSÁGA. Az alamannok betörnek Itáliába. Valerianus engesztelő áldozatok bemutatását rendeli el. Odaenathus halála. Csata Interamnánál: Gallus halála. Aemilianus hadjárata Itáliába. Sábur második hadjárata a Római Birodalom ellen. Valerianus Edessa mellett vereséget szenved. Keresztényüldözések kezdete. Britannia és Hispania is csatlakozik hozzá. az al-dunai karpok és a perzsák ellen. és sikeres büntető expediciót vezet a határon túlra. A Gallus által mozgósított germaniai csapatok értesülve császáruk haláláról. Aemilianus kiszorítja a gótokat a birodalomból. majd Regalianus uzurpációja Illyricumban. Ingenuus. Gallia. Felesége. Gallienust Augustusként társuralkodónak veszi maga mellé. 260-274 262 265 266 268 GALLIAI CSÁSZÁRSÁG Gallienus a palmyrai Odaenathust Kelet kormányzójává nevezi ki. A gótok egyik serege Thessalonikét ostromolja. Valerianus a fiát. A keresztényüldözések leállítása. Gallus parancsnoka. . I. Római sikerek a Rajnánál. Súlyos római vereség a perzsáktól Barbalissosnál Az Agri decumates feladása. Athén elfoglalása. Saporés) perzsa uralkodó első hadjárata Római Birodalom ellen. Aemilianust sikerei nyomán serege császárrá kiáltja ki. I. Sabur (gör. saját parancsnokukat Licinius Valerianust nyílvánítják Augustusszá 253-260 253 253 256 256 257 257 258 259 260 260-68 VALERIANUS CSÁSZÁRSÁGA. Zenobia kiskorú fiuk nevében átveszi a hatalmat és Palmyrát függetlenné nyílvánítja Rómától.251-253 252 252 253 253 253 TREBONIANUS GALLUS CSÁSZÁRSÁGA. Postumus uzurpációja Germaniában.

CLAUDIUS GOTHICUS URALKODÁSA. Diocletianus Galeriust és Constantius Chlorust Caesarrá nevezi ki. AURELIANUS URALKODÁSA. TACITUS CSÁSZÁRSÁGA. Diocletianus házasságról szóló rendelete. Mesopotamia provincia visszafoglalása a perzsáktól. MAXIMIANUS DIOCLETIANUS TÁRSCSÁSZÁRA. I. Aurelianus elindul a perzsák ellen. Aurelianus Palmyra elleni hadjárata. 274 275 275-76 276-282 282-283 283 283-285 283-284 283-286 284-567/600 284-305 285 285 286-305 286-293 293-296 293 293-305 294 295 296 297? 301 302 Aurelianus felszámolja a galliai császárságot. Allectus ellencsászársága Britanniában. Carausius ellencsászársága Britanniában. KÉSŐI CSÁSZÁRKOR DIOCLETIANUS URALKODÁSA.268 268-270 270-275 272 273 Gallienus meggyilkolása. Diocletianus Maximianust Caesarrá nevezi ki. Az alamannok és iuthungok betörése Italiába. Győzelemet arat előbb Immaenél. Diocletianus edictuma a manicheizmus betiltásáról. Útközben meggyilkolják. majd Emesánál. A bagaudák mozgalma Galliában. Sábur halála. CARUS URALKODÁSA. Zenobiát foglyul ejti. Sol Invictus templomának felavatása Rómában. PROBUS CSÁSZÁRSÁGA. Carinus halála. és Galliába küldi. Augustus. Constantius Chlorus legyőzi Allectust. Diocletianus adóreformja. . CARINUS URALKODÁSA. Diocletianus második pénzreformja. Győzelem a karpok felett az Al-Dunánál. Csata a Margus folyónál (Moesia) Diocletianus és Carinus között. NUMERIANUS URALKODÁSA. ELSŐ TETRARCHIA Diocletianus pénzreformja.

Galerius halála. . Constantinus legyőzi Maxentiust. Maxentiust. Az európaiakat nem tudja. (= Maximianusnak újra le kellett mondania. Constantinus uralkodása. Constantius (Chlorus) halála. . Maxentiust uzurpátornak tekintették). Maximinus Daia birtokba veszi Galerius ázsiai területeit. Faustával. I. Diocletianus és Maximianus lemondása. Csata Róma falai előtt. I. 308 Carnuntumi találkozó. Maximianus fiát Rómában császárrá kiáltják ki. 305-6 306 306-308 306-337 306 vége MÁSODIK TETRARCHIA: I. II. Severus Augustusok. Constantinust a britanniai csapatok Augustusszá kiáltják ki. Polgárháború Constantinus és Maxentius között Itáliában. 312 312. Előtte ő is leállítja a keresztények üldözését (Keleten). Maximinus Daia és Severus Caesarrá történő kinevezése. Maximianus fia kérésére Rómába megy. Constantinust Maximianus Augustusszá emeli. 310 311 Maximianus újra megkísérli a hatalomba való visszatérést.303-304 305 Diocletianus 4 keresztényüldöző edictuma. Severus lemondása és halála. Constantius (Chlorus) és Galerius Augustusok. HARMADIK TETRARCHIA: Galerius és II. és újra felölti a császári bíbort. Constantinusnak pedig meg kellett elégednie a Caesari ranggal. ahol Diocletianus nyomására megállapodás születik a NEGYEDIK TETRARCHIÁról: Galerius és Licinius Augustusok lesznek. Fiát. Maximianus nyugaton leállíttatja a keresztényüldözéseket. mert azokat Licinius foglalja el tőle. 307 Severus sikertelen hadjárata Maxentius ellen. Maximinus Daia és Constantinus pedig Caesarok. okt. Maxentius halála. Maximianus halála. 28. Galerius és Constantius Chlorus Augustusszá való kinevezése. Constantinus esküvője Maximianus lányával. Severus és Maximinus Daia Caesarok. a Milvius-hídnál. Maximinus Daia és Constantinus Caesarok.

CONSTANTINUS EGYEDURALMA. Licinius halála. Africa. Gallust (354-ig). Constantinopolis felavatása. Illyricum). II. 316 322/323 324 324-337 325 330 337-363 337-340 337-361 337-350 343-344 350-353 351 354-356 355-361 357 359-361 360 Polgárháború Constantinus és Licinius között. Iulianus győzelme Argentoraténál (Strassbourg) a germánok felett. Constantius Gallus féltestvérét. Licinius és Constantia házassága. II. Egyetemes zsinat Serdicában (Szófia) a katholikus-arianus vita miatt fenyegető egyházszakadás megakadályozására. Constantius germánok elleni hadjáratai II. és első. Újabb polgárháború Constantinus és Licinius között. CONSTANTIUS URALKODÁSA (Kelet). Constantinus dunai háborúja. II. CONSTANTINUS URALKODÁSA (nyugati praefectura). Iulianust caesarrá nevezi ki a galliai praefecturába. Magnus Magnentius uzurpációja Nyugaton. A két fél közötti polgárháború ázsiai területeken folytatódik. Csata Hadrianopolisnál és Chrysopolisnál. II. CONSTANS URALKODÁSA (Italia. Constantius caesarrá nevezi ki unokatestvérét. Maximinus Daia átkel a tengerszorosokon és benyomul Licinius balkáni területére. «Milánói ediktum»: Licinius a mediolanumi megállapodásoknak megfelelően kihirdeti a vallásszabadságot Maximunus Daia uralmi területére vonatkozóan is. Nikaiai (nicaeai) zsinat (az első ökumenikus zsinat). Perzsa háború. Iulianus második imperatori acclamatiója: Constantiustól kéri iunior Augustusként való elismerését. visszautasított imperatori acclamatiója. Licinius bukása. FLAVIUS-DINASZTIA. . Hadrianopolisnál azonban megsemmisítő vereséget szenved.313 313 Constantinus és Licinius találkozója és megállapodása Mediolanumban. CONSTANTINUS UTÓDAI: A II. Maximinus Daia menekülés közben öngyilkos lesz.

Gót háború a Balkáni tartományokban. I. Iulianus restitutiós (a pogány vallást helyreállító) rendelete. A császár maga is a csatában vész. A birodalom keleti részének kormányzása Gratianusra hárul.II. 367-375 között apja. I. aki ott a gótokkal szemben sikereket ér el. Valentinianus testvére és társcsászára Keleten. A császár halála. II. GRATIANUS URALKODÁSA (Nyugaton). Gratianus Ambrosius püspök befolyására lemond a pontifex maximusi méltóságáról (arról a jogáról. Valentinianus kisebbik fia. THEODOSIUS CSÁSZÁRSÁGA Gratianus és Theodosius közös rendelete minden keresztény számára a nicaeai (=katholikus) hitvallást írja elő. 378 379 379-395 380 Gratianus Theodosiust magister militummá nevezi ki Illyricumba. . Valentinianus társ-Augustuszaként. 375-392 375 II. de útközben meghal. A nyugati gótok nagy része a hunoktól elszenvedett súlyos vereségüket követően a Római Birodalomba való bebocsátását kéri Valenstől. Gratianust Theodosiust a birodalom keleti felébe Augustusszá nevezi ki. VALENTINIANUS URALKODÁSA. 361-363 361 vége 364-375 364-378 367-383 375 375 IULIANUS APOSTATA URALKODÁSA. VALENS URALKODÁSA (I. Valentinianus büntető expeditiója a kvádok ellen. A rajnai helyzet súlyosbodása. I. A betelepedett gótok lázadása. Constantius békét köt a perzsákkal és seregével visszaindul Iulianus ellen. Gratianus senior Augustus és az öccse gyámja (383ig). VALENTINIANUS URALKODÁSA. hogy vallási ügyekben ellenőrzést gyakoroljon) 376 376-378 378 A gótok betelepedése Thraciába. Valentinianus Gratianus társAugustusa lesz. I. 375-378 376 Gratianus a Rajna mentén harcol. (H)Adrianapolisi csata: Valens hadserege a gótoktól megsemmisítő vereséget szenved.

izmaelita vagy pogány (=régi római) hitre térjenek át. míg a dioecesis székhelyének püspöke. . Armeniát a két hatalom felosztja egymás között.381 Aquileiai zsinat: megtiltja a keresztényeknek. Róma Kis-Armeniából két provinciát szervez: Armenia primát és Armenia secundát. Kis-Armenia római vazallus királyság lesz. Gallát. Gratianus serege Lutetiánál (Párizs) átáll a bitorlóhoz. hogy manicheista. és autonómiát az ÉszakBalkánon számukra kijelölt tartományokban. Mediolanum püspöke kiközösíti Theodosiust. Theodosius feleségül veszi II. Theodosiushoz menekül. a metropolita fölötte áll a tartományi városok püspökeinek. 381 Konstantinápolyi egyetemes zsinat: kimondja. Az egyházi hierarchiában Róma püspöke után közvetlenül Constantinopolis püspöke következik. 384-388 387 Theodosius MAGNUS MAXIMUSt a nyugati praefecturában AUGUSTUSként ismeri el. A nyugati praefectura Magnus Maximus kezébe kerül. 387 II. Valentinianus az Itáliába benyomuló Magnus Maximus elől Thessalonikébe. Gratianust menekülés közben meggyilkolják. Békekötés a Perzsa Birodalommal. Nagy-Armenia perzsa. Valentinianus és az anyacsászárné védelmi intézkedéseikkel megakadályozzák Magnus Maximusnak az Alpokon való átkelését. a patriarcha fölötte áll a metropolitáknak. hogy a keleti egyházi tartományokat nyugati mintára kell megszervezni: a provincia székhelyének püspöke. Döntő csaták Pannoniában: Sirmium és Poetovió mellett. Nem keresztény templomot tilos városfalakon belül emelni. Theodosius rendezi a balkánra betelepedett nyugati gótok státuszát: Foederati (szövetséges) státuszt nyernek. 388 389 390 Theodosius hadjáratban legyőzi Magnus Maximust. Valentinianus nővérét. A Mediolanumban tartózkodó II. 381 282 Gratianus a székhelyét Augusta Treverorumból Mediolanumba (Milano) helyezi át. 383 Magnus Maximus uzurpációja. Ambrosius.

Nyugati császárok 395-455 395. Eugenius ellencsászársága nyugaton. 1 A vandálok. A Valentinianus 387 előtti uralmi területét (Italiát. A hunok az Al-Dunánál betörnek a római birodalomba. Vandálok és alánok támadása a raetiai határszakaszon. Theodosius újrarendezi a birodalom nyugati része fölötti uralmat: II. A galliai invázió pánikot vált ki a britanniai lakosság körében: menekülők áradata kel át Galliába és indul Itália felé. A hunok a kaukázuson túlról Kis-Ázsiába törnek be és Syriáig fosztogatnak. Stilicho katonai reformjai: a teljes nyugati haderő egyetlen főparancsnok. Alarich támadása Itália ellen. . 31/407 jan. Theodosius halála. A Frigidus-folyó melletti csata. A Gildo elleni háború Africában. szövetséges) gótjai fosztogatják a Balkánt. Theodosius egyeduralma. Valentinianust felakasztva találják viennai palotájában. és elárasztják Belgicát. Radagaisus keleti gót király hadjárata Itália ellen. Africát) Theodosius a sajátjához csatolja. Alarich (nyugati. Illyricumot. az alánok és a szvébek áttörik a rajnai védelmet. a magister utriusque militiae (egyszerűbb nevén magister militum) alá rendelődik. Theodosius legyőzi Eugeniust.423 395-397 395 A THEODOSIUS-DINASZTIA NUGATON HONORIUS URALKODÁSA.391 391 Theodosius rendeleti úton megtiltja a régi vallás gyakorlásának minden formáját. 396 397-398 401 405 405/8 Stilicho a markomannokat a birodalmon belül telepíti le. 406 dec. Gallia Lugdunensis egy részét és Aquitaniát. 392 393-395 392-394 394 395 II. Valentinianus uralmi körzetül a nyugati praefecturát kapja meg. A pogányság újjáéledése. (A tilalmat a következő évben újra megismétli).

Narbót és környékét foglalják el. 410 Alarich elfoglalja és kifosztja Rómát. Alarich váltságdíj fejében újra eláll Róma ostromától. Johannes primicerius uzurpációja Rómában. Uzurpátorok sora Britanniában. .407 A súlyos katonahiány miatt Britanniából kivonják az értékesebb csapatokat. alánok és szvébek a Pireneusokon átkelve elfoglalják Hispaniát. akik Hispaniába települnek át. 423 423-425 Honorius halála. s ott Tolosát. 410-415 412 415 416 417 418 421 423 Athaulf (Alarich sógora) a nyugati vagy vizigótok királya. A közkatonából lett III Constantinus már nem tudja magát tartani a minden irányból benyomuló barbárokkal szemben. Honorius Flavius Constantiust társcsászárrá teszi. Galla Placidia két gyermekével Constantinopolisban. Theodosiusnál keres menedéket. III. Alarich halála. Flavius Constantius feleségül veszi Galla Placidiát. Foglyul ejti Honorius hugát. Burdigalát. Galla Placidiát. Stilicho utóda. A vizigótok visszatérnek a foedushoz. szerződést köt a Galliába betelepült germánokkal és megszilárdítja a rajnai határt. unokaöccsénél II. Elmérgesedik a viszony Honorius és a huga között. Alarich vizigótjai Itáliában fosztogatnak. Alarich gótjai megkísérlik az Africába való átkelést. 408 408-410 408 409 Germánellenes katonai zendülés Észak-Italiában: Stilicho meggyilkolása. A vizigótok Athaulf király vezetésével Itáliából Dél-Galliába vonulnak. A vandálok. A vizigótok visszaköltözhetnek Dél-Galliába. Váltságdíj fejében visszaadják Galla Placidiát. Alarich váltságdíj ellenében feladja Róma ostromát. (Flavius) Constantius halála. Flavius Constantius kiszorítja Galliából a vizigótokat. A maradék britanniai haderővel áttelepül a kontinensre.

ARCADIUS URALKODÁSA. A vandálok elfoglalják Karthágót. Germánellenes felkelés Constantinopolisban. Stilicho első intervenciója a Balkánon Alarich ellen. Tribigild majd Gainas (germán parancsnokok) felkelése. így azt Nyugaton is bevezetik. III. Bononia ellen. Aëtius patricius et magister utriusque militiae lesz. Keleti császárok: 395-450 393 395-408 395-397 395 397 399 A THEODOSIUS-DINASZTIA KELETEN Theodosius Arcadiusra bízza a Római Birodalom keleti felének kormányzását. A római senatus is megszavazza a Codex Theodosianust (438). Alarich rablóhadjárata a Balkánon. Stilicho második intervenciója Alarich ellen. Byzacenát. Attila halála. 451 452 453 454 455 Hun támadás Gallia ellen. Valentinianust Caesarrá nevezi ki.424 Az uzurpáció hírére II. Valentinianust meggyilkolják. Catalaunumnál az Aëtius által vezetett. és Tripolitana egy részét is. VALENTINIANUS URALKODÁSA. jórészt szövetségesekből álló haderő legyőzi Attila seregét. Vele együtt Africa proconsularis nagy része is vandál kézre kerül. A vandálok és alánok átkelnek Afrikába és elfoglalják Numidiát. III. III. A hunok hadjárata Aquileia. III. és sereggel Itáliába küldi. Constantius ötéves fiát. Africa Proconsularist. Ticinum. 425 425-455 429 435 439 439 442 A kis Valentinianust Rómában Augustusszá emelik. III. Valentinianus megöli Aëtiust. Valentinianus szerződésben átengedni a vandáloknak KeletNumidiát. Theodosius Galla Placidia és III. Valentinianus szerződésben a vandáloknak engedi át Numidiát. .

egészen a Hellespontosig. Hun támadás: Attila elfoglalja Moesia Primát és Pannonia Secundát. A keleti és nyugati császár közös hadjárata a vandálok ellen súlyos vereséggel ér véget. Nyugati császárok 455-480 455 A NYUGATI CSÁSZÁRSÁG MEGSZŰNÉSE PETRONIUS MAXIMUS CSÁSZÁRSÁGA. 472 Ricimer halála. továbbá Siciliát. MAIORIANUS CSÁSZÁRSÁGA. Újabb hun támadás a Balkánon. Ricimer a Constantinopolisból közvetítőnek küldött OLYBRIUSt nevezi ki Anthemiusszal szemben ellencsászárrá. THEODOSIUS URALKODÁSA.408-450 422 438 440 442 447 450 II. Ricimer a Nyugat-Római Birodalom „kormányzója”. Constantinopolis nem ismeri el. a másik Constantinopolisig nyomul előre. Ricimer Corsica mellett és Agrigentumnál győzelmet arat a vandálok felett. A hun támadás megismétlődik: rablóhadjárat a Balkáni területeken. sem a constantinopolisi Augustus nem ismeri el. A Codex Theodosianus nyilvános közzététele. Corsicát és a Balearést. Constantinopolis nem ismeri el. Elfoglalják Afrika maradék részét is. Százéves béke a Perzsa Birodalommal. 455-56 456 456-57 456-472 457-461 461-465 467-472 468 472 A galliai senator. ANTHEMIUS CSÁSZÁRSÁGA (legitim. A vandálok elfoglalják és kirabolják Rómát. (Ezt 441 újra megerősítették). Sardiniát. Utóda unokaöccse Gundobad lesz. Sem az itáliai arisztokrácia. Constantinopolisban nem ismerik el. Constantinopolisban elismerik). Theodosius halála. AVITUS CSÁSZÁRSÁGA. Constantinopolis Olybriust elismeri. . II. Polgárháború Anthemius és Ricimer között. Az egyik seregük Thermopylae-ig. INTERREGNUM. LIBIUS SEVERUS CSÁSZÁRSÁGA.

Leo és Anthemir által közösen indított. . Iulius Nepos menekültként Dalmatiában él. és ott megkezdik államuk kiépítését. lesz. 477 480 480-tól Odoacar Zenótól patriciusi rangot kap. Chalcedoni zsinat. (Keleten nem ismerik el). Orestes fellázad Iulius Nepos ellen. Egyik csoportjuk Észak-Italiába. Thiudimer vezetésével Thraciába vonul. (Keleten nem ismerik el). a balkáni (keleti) gótok királyának (471-526) felajánlja Itáliát. 474 474-491 475-477. Romulust teszi meg császárnak. Leo özvegyének. Sirmium környékét a gepidák foglalják el. Odoacar megfosztja hatalmától Romulus Augustulust. Nyugat fölött elvileg a constantinopolisban székelő császárok gyakorolják a hatalmat. Az itáliai szövetséges csapatok parancsnoka. Zeno I. Iulius Nepost meggyilkolják. Aelia Verinának unokaöccse) felveszi a rex Italiae címet. egy másik. A magister militum egy pannoniai származású tiszt. A keleti gótok Theoderich vezetésével Thraciából Italiába költöznek. ZENO URALKODÁSA. Theoderichnek. Attila egykori titkára. Keleti császárok 450-457 451 457-474 468 471 473 MARCIANUS URALKODÁSA. és ő kormányozza Itáliát. LEO URALKODÁSA. 475-76 475-480 476 ROMULUS AUGUSTULUS. 488 488-489 II. BASILISCUS CSÁSZÁRSÁGA. IULIUS NEPOS. vandálok elleni hadjárat kudarca.473-74 474-480 475 GLYCERIUS CSÁSZÁRSÁGA. Az I. LEO URALKODÁSA. Orestes. AZ UTOLSÓ LEGITIM CSÁSZÁR NYUGATON. Aspar meggyilkolása. Saját fiát. Odoacar (I. A keleti gótok elhagyják Pannoniát. I.

(Nagy) Theoderich veszi át a hatalmat. Nika-felkelés. Bolgár rablóhadjárat a Balkán ellen (az ötödik). Iustinianus csapatai megsemmisítik a vandál királyságot és visszafoglalják Észak-Afrikát. Felkelés Isauriában. Egyiptomban bubópestis járvány tör ki. Flavius Hypatius uzurpációja. Iustinianus seregei visszafoglalják Itáliát. Theoderich terjeszkedni kezd egykori területei felé: elfoglalja Sirmiumot a gepidáktól. A bolgárok első támadása Thracia ellen. A Codex Iustinianus publikálása. A római intézményeket nem szüntetik meg. mely szétterjed a birodalomban. Itáliában I. Iustinianus halála. 534 532 533-534 535-552 541-42 554 557 565 568 Háború a Sasanida Birodalommal. I. 502-506 505 517 518-527 527-565 529. A langobárdok elfoglalják Itáliát. Újabb pestis járvány. .491-518 492-499 493 493 ANASTASIUS URALKODÁSA. Theoderich elfoglalja Ravennát és megöli Odoacart. Iustinianus seregei visszafoglalják Hispania déli részét. IUSTINUS URALKODÁSA. IUSTINIANUS URALKODÁSA.