You are on page 1of 290

Pldatr Lineris algebra s tbbvltozs fggvnyek

Simonn Szab Klra 2012. februr 24.

Tartalomjegyzk
1. Integrlszmts 2 2

1.1.

Racionlis trtek integrlsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1. 1.1.2. Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sszetett feladatok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 2 8 23 23 28 42 42 50
59

1.2.

Integrls helyettestssel 1.2.1. 1.2.2.

1.3.

Improprius integrls 1.3.1. 1.3.2.

Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Lineris algebra

2.1.

Vektortr 2.1.1. 2.1.2.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

59 59 64 70 70 78 83 83 86 89 89 98

Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.

Mtrixok 2.2.1. 2.2.2.

2.3.

Determinnsok 2.3.1. 2.3.2.

2.4.

Lineris egyenletrendszerek 2.4.1. 2.4.2.

2.5.

Inverzmtrix 2.5.1. 2.5.2.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
137

2.6.

Sajtrtk s sajtvektor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 2.6.1. 2.6.2.

3. Vektorgeometria

3.1.

Mveletek 3 dimenzis vektorokkal . . . . . . . . . . . . . . . 137 3.1.1. 3.1.2. Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 sszetett feladatok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

3.2.

Egyenes egyenletrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 3.2.1. 3.2.2. Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168

3.3.

Sk egyenlete 3.3.1. 3.3.2.

3.4.

Trelemek tvolsga

3.4.1. 3.4.2. 3.5. 3.5.1. 3.5.2. 3.6.

Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 . . . . . . . . . . . . 176 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185

Trelemek hajlsszge s metszspontja

Vegyes sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192


209

4. Tbbvltozs fggvnyek

4.1.

Helyettestsi rtk szmolsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 4.1.1. 4.1.2. Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277

4.2.

rtelmezsi tartomny vizsglata . . . . . . . . . . . . . . . . 210 4.2.1. 4.2.2.

4.3.

Szintvonalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 4.3.1. 4.3.2.

4.4.

Hatrrtkszmts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 4.4.1. 4.4.2.

4.5.

Parcilis derivltak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 4.5.1. 4.5.2.

4.6.

rintsk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 4.6.1. 4.6.2.

4.7.

Gradiens . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 4.7.1. 4.7.2.

4.8.

Irnymenti derivlt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 4.8.1. 4.8.2.

4.9.

Szlsrtk-keress 4.9.1. 4.9.2.

4.10. Ketts integrl

4.10.1. Alapfeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277 4.10.2. sszetett feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282

1.

Integrlszmts 2

1.1.
1.1.1.

Racionlis trtek integrlsa


Alapfeladatok

1. Feladat:

4 dx 2 3x

Megolds: Az integrandus egy valdi racionlis trt, mert a szm-

llban alacsonyabb fokszm polinom van, mint a nevezben. Ha a szmll konstans, a nevez pedig elsfok, akkor mindig ki kell alaktani a szmllban a nevez derivltjt, azaz

f (x) dx = ln |f (x)| + c f (x)


integrlsi szablyt kell alkalmazni:

f (x) = 2 3x 4 dx = 4 2 3x
2. Feladat:

f (x) = 3 3 4 dx = ln |2 3x| + c 2 3x 3

1 4 dx = 2 3x 3
=

7 dx (x 5)3

Megolds: Mivel

x5

egy lineris kifejezs s

fggvny, azaz ltezik primitv fggvnye, ezrt alkalmazzuk a

1 = x3 x3

hatvny-

f (ax + b)dx =
integrlsi szablyt. Most

F (ax + b) +c a

ax + b = x 5 7 dx = 7 (x 5)3 (x 5)3 dx = 7

a=1 (x 5)2 7 +c= +c 2 1 2(x 5)2

Megjegyzs:
lsi szably:

Ilyen tpus feladatokra kimondhat a kvetkez integr-

1 dx = (ax + b)n
3. Feladat:

(ax + b)n dx =

(ax + b)n+1 +c (n + 1) a

n = 1

5 dx = 9 + 4 x2 + 4 x2 9,
ha

Megolds: A szmllban egy konstans van, a nevezben lv msod-

fok kifejezsnek pedig nincs vals gyke (9

xR

),

azaz a nevez nem bonthat fel elsfok tnyezk szorzatra. Ebben az esetben az integrandust Mert

1 1 + (ax + b)2

alakra kell hozni!

1 dx = 1 + (ax + b)2

arctg

(ax + b) +c a

Kiemelsekkel alaktsuk ki az egyeseket a szmllban s nevezben is.

5 dx = 5 9 + 4 x2

1 5 dx = 2 9 + 4x 9

1 1+ 2x 3 2x 3 +c
2

x ) 5 5 arctg ( 23 + c = arctg 2 9 6 3

4. Feladat:

2 dx = 7 + 5 x2 1 1 + (ax + b)2 1 1+ 5 x 7
5 7x
alakra kell hozni!

Megolds: Az integrandust

2 2 dx = 2 7 + 5x 7

2 arctg dx = 2 7

5 7x 5 7

+c=

2 arctg 7

7 2 + c = arctg 5 35

5 x 7

+c

5. Feladat:

x dx = 1 + x2 x2 + 1 1
ha

Megolds: A szmll egy elsfok polinom, a nevez pedig egy to-

vbb mr nem bonthat msodfok, mivel a nevez derivltjt. A nevez derivltja:

x R.

Ilyen

esetben az az els lps, hogy megprbljuk kialaktani a szmllban

(1 + x2 ) = 2x x 1 dx = 2 1+x 2 2x 1 dx = ln |1 + x2 | + c 2 1+x 2 1 + x2 > 0


minden

Az abszoltrtk elhagyhat, mivel

xR

esetn

6. Feladat:

x+1 dx = 1 + x2

Megolds: A nevez egy tovbb mr nem bonthat msodfok, a

szmll pedig elsfok polinom. Alaktsuk ki a szmllban a nevez derivltjt, azaz

2x-t. x+1 1 dx = 2 1+x 2 2x + 2 dx = 1 + x2

Ekkor az integrandust kt olyan trt sszegre kell bontani, amelyek egyikben a szmll a nevez derivltja, a msik szmllja pedig konstans :

1 2

2x 2 + 2 1+x 1 + x2

dx =

1 ln(1 + x2 ) + arctg x + c 2

7. Feladat: rjuk fel parcilis trtek sszegeknt az albbi racionlis trtet:

1 = x(x + 2)

Megolds: A nevez elsfok tnyezk szorzataknt van felrva, ekkor

a parcilis trteket a kvetkez alakban kell keresni:

1 A B = + x(x + 2) x x+2
Hatrozzuk meg

rtkt.

Els lpsben hozzunk kzs nevezre:

1 A B A(x + 2) + Bx = + = x(x + 2) x x+2 x(x + 2)


A nevezk egyenlsge miatt a szmllknak is meg kell egyeznik:

A(x + 2) + Bx = 1
Rendezzk a jobboldali polinomot:

(A + B )x + 2A = 1
Kt polinom egyenlsgt kell vizsglnunk:

(A + B )x + 2A = 0 x + 1
Kt polinom akkor egyenl, ha az azonos fokszm kifejezsek egytthati rendre megegyeznek, azaz

A+B =0
6

2A = 1

Oldjuk meg az egyenletrendszert:

A=
Teht

1 2

B=

1 2

1 1 1 1 = 2 2 = x(x + 2) x x+2 2

1 1 x x+2

8. Feladat: rjuk fel parcilis trtek sszegeknt az albbi racionlis trtet:

12 = (x 4)(x + 2)

Megolds: A nevez kt elsfok kifejezs szorzata. Keressk a par-

cilis trteket a kvetkez alakban:

12 A B = + (x 4)(x + 2) x4 x+2
Hozzunk kzs nevezre:

12 A B A(x + 2) + B (x 4) = + = (x 4)(x + 2) x4 x+2 (x 4)(x + 2)


Vizsgljuk a szmllk egyenlsgt.

A(x + 2) + B (x 4) = 12
Rendezzk a polinomot.

(A + B )x + 2A 4B = 0 x + 12
rjuk fel az egytthatk egyenlsgt.

A+B =0

2A 4B = 12

Oldjuk meg az egyenletrendszert. Ha

A = B
akkor

2A 4B = 6B = 12

B = 2

A=2

Teht a racionlis trt parcilis trtekre bontva:

12 2 2 = (x 4)(x + 2) x4 x+2
7

9. Feladat: rjuk fel parcilis trtek sszegeknt az albbi racionlis trtet:

12 = (x + 3)x2

Megolds: A nevez elsfok tnyezk szorzataknt rhat fel:

(x + 3) x x
Ekkor a parcilis trteket a kvetkez alakban kell keresni:

12 A B C = + + 2 (x + 3)x2 x+3 x x
Hatrozzuk meg egyezik meg.

A, B

rtkeit. Hozzunk kzs nevezre. Vegyk

szre, hogy a kzs nevez ebben az esetben is az eredeti nevezvel

12 A B C Ax2 + Bx(x + 3) + C (x + 3) = + + 2 = 2 (x + 3)x x+3 x x (x + 3)x2


Vizsgljuk a szmllk egyenlsgt.

Ax2 + Bx(x + 3) + C (x + 3) = 12
Rendezzk a polinomokat.

(A + B )x2 + (3B + C )x + 3C = 0 x2 + 0 x + 12
rjuk fel az egytthatk egyenlsgt.

A+B = 0 3B + C = 0 3C = 12
Oldjuk meg az egyenletrendszert. Az utols egyenlet alapjn hogy

4 B= . 3

Az els

C = 4. Behelyettestve a msodikba kapjuk, 4 egyenletbe helyettestve A = . 3 4 4 B = 3 4 A = 3 C =

Teht

A racionlis trt parcilis trt alakja:

4 4 12 4 3 3 = + 2 2 (x + 3)x x+3 x x

10. Feladat: rjuk fel parcilis trtek sszegeknt az albbi racionlis trtet:

(x2
Megolds: Mivel

6x = + 5)(x + 1)
ezrt az els tnyeznek a nevezben

x2 + 5 5,

nincs gyke, azaz egy tovbb mr nem bonthat msodfok polinom. Ekkor az egyik rsztrt nevezje

x2 + 5

s a hozztartoz szmllt

szigoran elsfok polinom alakjban kell keresni.

(x2

6x Ax + B C = 2 + = + 5)(x + 1) (x + 5) x + 1

Hozzunk kzs nevezre.

(Ax + B )(x + 1) + C (x2 + 5) = (x2 + 5)(x + 1)

Rendezzk a szmllt.

(A + C )x2 + (A + B )x + B + 5C = (x2 + 5)(x + 1)

rjuk fel a szmllk egyenlsgt.

(A + C )x2 + (A + B )x + B + 5C = 6x A+C = 0 A+B = 6 B + 5C = 0


Olvassuk le az egyenletrendszer megoldst. Ha

A = C ,

akkor

C + B = 6 B + 5C = 0
Az els egyenletbl vonjuk ki a msodikat.

6C = 6
Az egyenletrendszer megoldsa:

C = 1

C = 1 B = 5 A = 1
Teht a racionlis trt parcilis trtekre bontsa:

(x2

6x x+5 1 = 2 = + 5)(x + 1) (x + 5) x + 1
9

11. Feladat: Milyen tpus parcilis trtek alakjban kell keresni az albbi racionlis trtet ?

1 (x + 3)2 (x2 + 4)x4

Megolds:

1 A B Cx + D E F G H = + + + + + + (x + 3)2 (x2 + 4)x4 (x + 3) (x + 3)2 (x2 + 4) x x2 x3 x4


1.1.2. sszetett feladatok

1. Feladat:

5x 6 dx = x2 3x x
kiemelsvel

Megolds: Az integrandus egy valdi racionlis trt, a szmll els-

fok, a nevez pedig msodfok polinom. A nevezben

szorzatt alakthat, teht a trt felrhat parcilis trtek sszegeknt. Vgezzk el a parcilis trtekre val bontst.

5x 6 A B 5x 6 = = + x2 3x (x 3)x x3 x
Hozzunk kzs nevezre.

5x 6 5x 6 A B Ax + B (x 3) = = + = 2 x 3x (x 3)x x3 x (x 3)x
rjuk fel a szmllk egyenlsgt.

Ax + B (x 3) = 5x 6
Rendezzk a jobboldali polinomot.

(A + B )x 3B = 5x 6
rjuk fel a megfelel egytthatk egyenlsgt.

A+B = 5 3B = 6
Olvassuk le a megoldst.

B=2

A=3

Az integrandus parcilis trtekre bontva:

5x 6 5x 6 3 2 = = + x2 3x (x 3)x x3 x
10

Vgezzk el az integrlst!

5x 6 dx = x2 3x =3
2. Feladat:

5x 6 dx = (x 3)x

3 dx + x3

2 dx = x

1 dx + 2 x3

1 dx = 3 ln |x 3| + 2 ln |x| + c x 7 dx = + 4x + 13

x2

Megolds: Az integrandus egy valdi racionlis trt, a szmll egy

konstans, a nevez egy msodfok polinom. Nzzk meg, hogy a nevez szorzatt alakthat-e. Ha a msodfok polinom diszkriminnsa pozitv, akkor van vals gyke, azaz szorzatt alakthat. Ha a diszkriminns negatv, akkor nincs vals gyke, azaz nem rhat fel elsfok tnyezk szorzataknt.

D = 42 4 13 = 26 < 0
Mivel a diszkriminns negatv, a nevez nem alakthat szorzatt. Ha a szmll egy konstans, a nevez pedig tovbb mr nem bonthat kifejezs, akkor az integrandust Ebben az esetben elszr

1 alakra kell 1 + (ax + b)2 emeljk ki 7-t a szmllbl.

hozni!

7 1 =7 2 = x2 + 4x + 13 x + 4x + 13
Majd folytassuk teljes ngyzett alaktssal s kiemelssel.

=7
Vigyk be a

1 7 = 2 (x + 2) + 9 9

1
(x+2)2 9

= +1

9-t

a ngyzet al:

=
Mivel

7 1 2+1 9 ( x+2 ) 3

x+2 3 egy lineris kifejezs, az

f (ax + b)dx =

F (ax + b) +c a

integrlsi szablyt alkalmazva kapjuk, hogy

7 7 dx = 2 x + 4x + 13 9

7 arctg 1 dx = x+2 2 1 9 ( 3 ) +1 3
11

x+2 3

+c=

Egyszersts utn:

=
Teht

7 arctg 3

x+2 3

+c

x2
3. Feladat:

7 7 dx = arctg + 4x + 13 3 3x + 1 dx = 4x2 + 1

x+2 3

+c

Megolds: Mivel

4x2 + 1 1,

ha

xR

, a nevez egy tovbb mr

nem bonthat, a szmll pedig egy elsfok polinom. Ha a szmll a nevez derivltjnak szmszorosa, akkor az integrls elvgezhet.

(4x2 + 1) = 8x
Mivel ez most nem teljesl , ezrt az integrandust kt olyan trt sszegre bontjuk, amelyek egyikben a a szmll a nevez derivltjnak konstansszorosa, a msik szmllja pedig konstans.

3x + 1 3x 1 3 8x 1 = 2 + 2 = + 2 = 2 2 4x + 1 4x + 1 4x + 1 8 4x + 1 4x + 1
Az els tag

f f tpus. A msodik tagot rjuk t

1 1 + (ax + b)2

alakra.

3 8x 1 + 2 8 4x + 1 (2x)2 + 1

Most mr az integrls elvgezhet mindkt tagban.

3x + 1 dx = 4x2 + 1

3 8x dx + 8 4x2 + 1
arctg

1 dx = (2x)2 + 1 2x +c

3 ln |4x2 + 1| + 8
4. Feladat:

x2

x dx = + 6x + 11

Megolds: Az integrandus egy valdi racionlis trt. A nevez egy

tovbb mr nem bonthat msodfok polinom, mivel a diszkriminnsa negatv

(D = 8).

A szmllban pedig egy lineris kifejezs van.

Elszr nzzk meg, hogy a szmll a nevez derivltjnak szmszorosae.

12

(x2 + 6x + 11) = 2x + 6
Ez ebben az esetben nem teljesl. Alaktsuk ki a szmllban a nevez derivltjt.

x2

1 x dx = + 6x + 11 2

x2

2x 1 dx = + 6x + 11 2

2x + 6 6 dx = x2 + 6x + 11

Majd rjuk fel az integrandust kt trt sszegeknt. Az egyik trt szmlljban a nevez derivltja legyen, a msikban pedig konstans.

1 2

x2 f f

2x + 6 1 dx + 6x + 11 2

x2

6 dx = + 6x + 11 1 1 + (ax + b)2
alakra kell

Az els tag mr hozni!

tpus, a msik tagot

Els lps a teljes ngyzett alakts.

1 2

2x + 6 1 dx x2 + 6x + 11 2

6 dx = (x + 3)2 + 2

Msodik lps, kiemelsek:

1 2 1 2

x2

2x + 6 6 dx + 6x + 11 22 2x + 6 3 dx + 6x + 11 2

1 dx = (x + 3)2 +1 2 1 x+3 2
2

x2

dx = +1

Vgezzk el a kijellt mveleteket.

=
5. Feladat:

1 3 ln |x2 + 6x + 11| arctg 2 2

x+3 2

2+c

13x + 12 dx = 3x2 x 2

Megolds: Az integrandus valdi racionlis trt. Vizsgljuk meg, hogy

a nevez felrhat- e szorzat alakban. Mivel a nevezben lv msodfok polinom diszkriminnsa szorzat alakban. A megoldkplettel keressk meg a nevezben lv polinom gykeit.

D = (1)2 + 24 > 0,

a nevez felrhat

3x2 x 2 = 0
13

x1,2 =
Teht

(1)2 + 24 15 = 23 6 2 3 x2 = 1

x1 =
A nevez gyktnyezs alakja:

2 3x2 x 2 = 3(x 1)(x + ) = (x 1)(3x + 2) 3


Vgezzk el a parcilis trtekre val bontst.

13x + 12 13x + 12 A B = = + 3x2 x 2 (x 1)(3x + 2) x 1 3x + 2 13x + 12 A B A(3x + 2) + B (x 1) = + = (x 1)(3x + 2) x 1 3x + 2 (x 1)(3x + 2)


rjuk fel a szmllk egyenlsgt.

A(3x + 2) + B (x 1) = 13x + 12
Rendezzk a polinomot.

(3A + B )x + 2A B = 13x + 12
Kt polinom akkor egyezik meg, ha az azonos fokszm tagok egytthati rendre megegyeznek.

3A + B = 13 2A B = 12
Adjuk ssze a kt egyenletet, akkor

5A = 25

A=5

Behelyettestve pldul az els egyenletbe kapjuk, hogy

B = 2
Az integrandus parcilis trtekkel felrva:

13x + 12 5 2 = (x 1)(3x + 2) x 1 3x + 2
Vgezzk el az integrlst.

13x + 12 dx = 3x2 x 2 =5 1 2 dx x1 3

13x + 12 dx = (x 1)(3x + 2)

5 dx x1

2 dx = 3x + 2

3 2 dx = 5 ln |x 1| ln |3x + 2| + c 3x + 2 3
14

6. Feladat:

2x2 + 10x 2 dx = 2x3 + 3x2 2x

Megolds: Egy valdi racionlis trtet kell integrlnunk.

Mivel a nevez harmadfok, biztosan szorzatt alakthat. Ennl a feladatnl

kiemelhet.

2x3 + 3x2 2x = x(2x2 + 3x 2)


Gykkplettel nzzk meg van-e vals gyke a msodik tnyeznek.

x1,2
Teht

2x2 + 3x 2 = 0 3 32 + 16 3 5 = = 22 4 x1 = 1 2 x2 = 2

A gyktnyezs alak:

2x2 + 3x 2 = 2(x + 2) x
A nevez szorzat alakban felrva:

1 2

= (x + 2)(2x 1)

2x3 + 3x2 2x = x(2x2 + 3x 2) = x(x + 2)(2x 1)


Vgezzk el a parcilis trtekre val bontst. A rsztrtekben a nevezk elsfokak, ekkor a szmllkat konstans alakban kell keresni.

2x2 + 10x 2 2x2 + 10x 2 A B C = = + + 2x3 + 3x2 2x x(x + 2)(2x 1) x x + 2 2x 1


Hozzunk kzs nevezre.

A B C A(x + 2)(2x 1) + Bx(2x 1) + Cx(x + 2) + + = x x + 2 2x 1 x(x + 2)(2x 1)


Mivel

2x2 + 10x 2 A(x + 2)(2x 1) + Bx(2x 1) + Cx(x + 2) = , x(x + 2)(2x 1) x(x + 2)(2x 1)
rjuk fel a szmllk egyenlsgt.

2x2 + 10x 2 = A(x + 2)(2x 1) + Bx(2x 1) + Cx(x + 2)


Rendezzk a baloldali polinomot.

15

2x2 + 10x 2 = (2A + 2B + C )x2 + (3A B + 2C )x 2A


rjuk fel az azonos fokszm kifejezsek egytthatinak egyenlsgeit.

2 = 2A + 2B + C 10 = 3A B + 2C 2 = 2A
Az utols egyenletbl

A = 1.

Behelyettestve a msik kt egyenletbe,

kapjuk a kvetkez egyenletrendszert:

4 = 2B + C 7 = B + 2C
A msodik egyenlet ktszerest adjuk hozz az elshz.

10 = 5C
Visszahelyettestssel kapjuk, hogy

C=2

B = 3.

Teht a az integrandus parcilis trtek alakjban felrva:

2x2 + 10x 2 2x2 + 10x 2 1 3 2 = = + 3 2 2x + 3 x 2x x(x + 2)(2x 1) x x + 2 2x 1


Vgezzk el az integrlst.

2x2 + 10x 2 dx = 2x3 + 3x2 2x = 1 dx x

2x2 + 10x 2 dx = x(x + 2)(2x 1) 2 dx = 2x 1

3 dx + x+2

= ln |x| 3 ln |x + 2| + ln |2x 1| + c
7. Feladat:

4x2 + 18x + 15 dx = (x + 2)3

Megolds: Az integrandus valdi racionlis trt, a nevez szorzat

alakban van. Egy elsfok kifejezs szerepel harmadik hatvnyon. Ilyenkor a rsztrtek szma megegyezik a kls hatvnnyal, azaz szmllkat pedig konstans alakban kell keresni.

3-

mal, a

4x2 + 18x + 15 A B C + = + (x + 2)3 x + 2 (x + 2)2 (x + 2)3


16

Hozzunk kzs nevezre, ami ebben az esetben is az eredeti nevez lesz.

4x2 + 18x + 15 A B C = + + = 3 2 (x + 2) x + 2 (x + 2) (x + 2)3

A(x + 2)2 + B (x + 2) + C A(x2 + 4x + 4) + B (x + 2) + C = (x + 2)3 (x + 2)3

rjuk fel a szmllk egyenlsgt.

A(x2 + 4x + 4) + B (x + 2) + C = 4x2 + 18x + 15


Rendezzk a jobboldali polinomot.

Ax2 + (4A + B )x + (4A + 2B + C ) = 4x2 + 18x + 15


rjuk fel az azonos fokszm kifejezsek egytthatinak egyenlsgeit.

A = 4 4A + B = 18 4A + 2B + C = 15
Olvassuk le a megoldsokat.

A = 4 B = 2 C = 5
Vgezzk el az integrlst.

4x2 + 18x + 15 dx = (x + 2)3 =4 1 dx + 2 x+2

4 dx + x+2

2 dx (x + 2)2

5 dx = (x + 2)3

(x + 2)2 dx 5

(x + 2)3 dx =

= 4 ln |x + 2| + 2

(x + 2)1 (x + 2)2 5 +c= 1 1 2 1 2 5 1 = 4 ln |x + 2| + +c x + 2 2 (x + 2)2 5x2 + 3x + 20 dx = x3 + 4 x x


kiemelsvel szorzatt alakthat.

8. Feladat:

Megolds: Az integrandus valdi racionlis trt, a nevez harmadfok

polinom, most

5x2 + 3x + 20 dx = x3 + 4 x
17

5x2 + 3x + 20 dx = x(x2 + 4)

A msodik tnyeznek nincs vals gyke, hiszen fok tnyez a nevezben.

x2 + 4 4

minden

vals szm esetn. Teht megjelent egy tovbb nem bonthat msod-

Ilyen esetben a parcilis trteket a kvetkez alakban kell keresni.

5x2 + 3x + 20 A Bx + C = + 2 2 x(x + 4) x x +4
Azaz az elsfok nevezhz most is csak konstans szmll tartozik, de a msodfokhoz a szmllt mr elsfok alakban kell keresni. Hozzunk kzs nevezre.

5x2 + 3x + 20 A Bx + C A(x2 + 4) + (Bx + C )x = + 2 = 2 x(x + 4) x x +4 x(x2 + 4)


jra rjuk fel a szmllk egyenlsgt.

A(x2 + 4) + (Bx + C )x = 5x2 + 3x + 20 (A + B )x2 + Cx + 4A = 5x2 + 3x + 20


Innen a megfelel egytthatk egyenlsge:

A+B = 5 C = 3 4A = 20
Olvassuk le a megoldsokat:

A = 5 C = 3 B = 0
Vgezzk el az integrlst.

5x2 + 3x + 20 dx = x3 + 4 x

5 dx + x

x2

3 dx = +4

=5

1 3 dx + x 4

x 3 arctg 2 dx = 5 ln |x| + 1 x 2 4 +1 2 2 1 = 5 ln |x| + 3 arctg 2 x +c 2

+c=

18

9. Feladat:

x2 + 10x + 26 dx = x3 + 6x2 + 13x x


kiemel-

Megolds: Az integrandus valdi racionlis trt. A nevez

svel szorzatt alakthat.

x3 + 6x2 + 13x = x(x2 + 6x + 13)


Vizsgljuk meg, hogy a msodik tnyez vajon tovbb bonthat-e. Ehhez elegend megvizsglni a kifejezs diszkriminnst.

D = 62 4 13 = 16 < 0
Mivel a diszkriminns negatv, msodfok polinom. Vgezzk el a parcilis trtekre bontst, gyelve arra, hogy a nevez egy szorzatt nem alakthat msodfok kifejezs, akkor a szmllt elsfok polinom alakjban kell keresni.

x2 + 6x + 13

tovbb mr nem bonthat

x2 + 10x + 26 A Bx + C = + 2 x(x2 + 6x + 13) x x + 6x + 13


Hozzunk kzs nevezre.

x2 + 10x + 26 A(x2 + 6x + 13) + (Bx + C )x = x(x2 + 6x + 13) x(x2 + 6x + 13) x2 + 10x + 26 (A + B )x2 + (6A + C )x + 13A = x(x2 + 6x + 13) x(x2 + 6x + 13)
rjuk fel a megfelel egytthatk egyenlsgt.

A+B = 1 6A + C = 10 13A = 26
Olvassuk le a megoldsokat.

A = 2 B = 1 C = 2
Vgezzk el az integrlst.

x2 + 10x + 26 dx = x3 + 6x2 + 13x


Azt tudjuk, hogy

2 dx + x

x 2 dx x2 + 6x + 13

2 dx = 2 ln |x| + c x
19

Nzzk a msodik integrlt:

x2

x 2 dx = + 6x + 13

x2

x+2 dx + 6x + 13

Tudjuk, hogy a nevez msodfok, tovbb mr nem bonthat polinom. A szmll pedig elsfok kifejezs. Ekkor az integrandust kt olyan trt sszegre bontjuk, amelyek egyikben a szmll a nevez derivltjnak konstansszorosa, a msik szmllja pedig konstans. Hatrozzuk meg a nevez derivltjt.

(x2 + 6x + 13) = 2x + 6 = 2(x + 3)


Alaktsuk ki elszr a szmllban a nevez derivltjnak a felt:

x2 =

x+2 dx = + 6x + 13 x+3 dx + 6x + 13 2(x + 3) dx + 6x + 13

x2

x+31 dx = + 6x + 13 1 dx = + 6x + 13 1 dx = + 6x + 13

x2

x2

Majd az els trtnl bvtsnk kettvel.

1 2

x2

x2

Az els integrandus

f f alak, teht integrlhat.

Nzzk a msik kifejezst. A szmll megint konstans, a nevez szorzatt nem alakthat, teht az integrandust hozni! Elszr alaktsunk teljes ngyzett.

1 1 + (ax + b)2

alakra kell

1 2 1 2

x2

2(x + 3) dx + 6x + 13
a nevezben.

1 dx = (x + 3)2 + 4 1
x+3 2 2

Majd emeljnk ki

4-et x2

2(x + 3) 1 dx + 6x + 13 4

dx = +1

Most mr a msodik tag is integrlhat.

1 1 ln |x2 + 6x + 13| arctg 2 4

x+3 2

2+c

Teht a vgeredmny:

x2 + 10x + 26 dx = x3 + 6x2 + 13x = 2 ln |x|

2 dx x

x2

x+2 dx = + 6x + 13 x+3 2 +c

1 1 ln |x2 + 6x + 13| + arctg 2 2


20

10. Feladat:

2x dx = x+3

Megolds: Az integrandus egy nem valdi racionlis trt, mert szm-

llban s nevezben azonos fokszm polinom van. Ekkor alaktsuk ki a szmllban a nevez tbbszrst.

2x dx = x+3
integrlsra.

2x + 6 6 dx = x+3

(2

6 )dx = x+3

A feladatot ezzel az egyszer lpssel visszavezettk racionlis trt

= 2x 6
11. Feladat:

1 dx = 2x 6 ln |x + 3| + c x+3 x2 + 1 dx = x2 + x

Megolds: Az integrandus egy nem valdi racionlis trt. A legmaga-

sabb fokszmok a szmllban s nevezben most is egyenlek, teht alaktsuk ki a szmllban a nevez tbbszrst.

x2 + 1 dx = x2 + x
nevez

x2 + x x + 1 dx = x2 + x

x1 x2 + x

dx =

A feladatot visszavezettk egy valdi racionlis trt integrlsra. A

kiemelsvel szorzatt alakthat.

=x

x1 (x + 1)x

dx =

Vgezzk el a parcilis trtekre bontst.

x1 A B Ax + B (x + 1) (A + B )x + B = + = = (x + 1)x x+1 x x(x + 1) x(x + 1)


A szmllk egyenlsge:

x 1 = (A + B )x + B
rjuk fel a megfelel egytthatk egyenlsgeit.

A+B = 1 B = 1
Olvassuk le a megoldsokat:

B = 1
21

A=2

Folytassuk az integrlst.

=x

x1 (x + 1)x

dx = x

2 1 x+1 x

dx =

= x 2 ln |x + 1| + ln |x| + c
12. Feladat:

2x3 3x 7 dx = x2 + 2 x + 2 (3)
magasabb, mint a nevez fokszma

Megolds: Az integrandus egy nem valdi racionlis trt, mivel a

szmll fokszma

(2).

Polinomosztst kell elszr vgezni.

(2x3 (2x3

+ -

3x

+ -

7) 4x) 7x 8x x

: +

(x

2x

2)

2x

4x2 4x2 2 (4x

7 8) 1 a maradk pedig

Az osztst elvgeztk, a hnyados

2x 4,

x + 1.

Teht az integrandus felrhat egy polinom s egy valdi racionlis trt sszegvel:

x+1 2x3 3x 7 = 2x 4 + 2 2 x + 2x + 2 x + 2x + 2
Most mr el tudjuk vgezni a kijellt integrlst:

2x3 3x 7 dx = x2 + 2 x + 2 = x2 4x +

(2x 4 +

x2

x+1 )dx = + 2x + 2

x+1 dx = x2 + 2 x + 2

Kaptunk egy valdi racionlis trtet, amelynek nevezje tovbb mr nem bonthat msodfok polinom, mivel a diszkriminnsa negatv

(D = 4). Mivel a szmll elsfok, nzzk meg, hogy a szmllban


kialakthat-e a nevez derivltjnak szmszorosa. A nevez derivltja:

(x2 + 2x + 2) = 2x + 2 = 2(x + 1)
Vegyk szre, hogy most a szmll ppen a derivlt fele. gy egy egyszer bvtssel kialakthat a derivlt a szmllban.

= x2 4x +

1 x+1 dx = x2 4x + x2 + 2 x + 2 2
22

2x + 2 dx = x2 + 2 x + 2

1 1 ln |x2 + 2x + 2| + c = x2 4x + ln(x2 + 2x + 2) + c 2 2 2 2 felhasznlva, hogy x +2x +2 = (x +1) +1 > 0, ezrt az abszoltrtk = x2 4x +


elhagyhat. 13. Feladat:

2x4 13x3 + 27x2 18x 6 dx = x3 5x2 + 6x

Megolds: Az integrandus egy nem valdi racionlis trt, mivel a

szmll negyedfok, a nevez pedig harmadfok polinom. Most is polinomosztssal kell kezdeni.

(2x -

-13x -3 x

+27x +15x

-18x -18x -18x)

-6) -6 -6

(x

-5 x

+6x)

2x

-3

4 (2x
-

3 -10x 3 2 (-3x

2 +12x ) 2 2 +15x

A polinomosztst elvgeztk, a hnyados Teht

2x 3,

a maradk

6.

2x4 13x3 + 27x2 18x 6 6 = 2x 3 3 3 2 x 5x + 6 x x 5x2 + 6 x


Az integrandust felrtuk egy polinom s egy valdi racionlis trt sszegvel. A polinomot ki tudjuk integrlni. Foglalkozzunk a msodik taggal. Alaktsuk szorzatt a nevezt.

x3 5x2 + 6x = x(x2 5x + 6)
A megoldkplettel keressk meg a msodik tnyez gykeit.

x1,2 =
Teht

(5)2 4 6 51 = 2 2 x2 = 2

x1 = 3

A msodik tnyez gyktnyezs alakja:

x2 5x + 6 = (x 3)(x 2)
A nevez szorzat alakjban:

x3 5x2 + 6x = x(x2 5x + 6) = x(x 3)(x 2)


23

Keressk a parcilis trteket:

x3

6 6 A B C = = + + 2 5x + 6x x(x 3)(x 2) x x3 x2

6 A(x 3)(x 2) + Bx(x 2) + Cx(x 3) = x3 5x2 + 6 x x(x 3)(x 2) 6 (A + B + C )x2 + (5A 2B 3C )x + 6A = x3 5x2 + 6x x(x 3)(x 2)
rjuk fel az egytthatk egyenlsgeit:

A+B+C = 0 5A 2B 3C = 0 6A = 6
Az utols egyenlet alapjn

A = 1.

Behelyettestve a tbbi egyenletbe:

B + C = 1 2B 3C = 5
Az els egyenlet ktszerest adjuk hozz a msodik egyenlethez.

C = 3
Teht

C = 3

B=2

6 6 1 2 3 = = + x3 5x2 + 6 x x(x 3)(x 2) x x3 x2


Vgezzk el az integrlst:

2x4 13x3 + 27x2 18x 6 dx = x3 5x2 + 6x

2x 3

6 x3 5x2 + 6 x

dx =

(2x3)dx

x3

6 dx = 5x2 + 6x

(2x3)dx

1 2 3 + x x3 x2

dx =

= x2 3x ln x 2 ln |x 3| + 3 ln |x 2| + c

24

1.2.
1.2.1.

Integrls helyettestssel
Alapfeladatok

1. Feladat:

x2 sh (x3 + 5)dx f (x) =

Megolds: Az integrandus egy szorzat, amelynek egyik tnyezje egy

sszetett fggvny,

sh

kls s

vnnyel. Vegyk szre, hogy mivel hinyzik. A feladatot az

g (x) = x3 + 5 bels fggg (x) = 3x2 , a szorzat msik tnye-

zje majdnem a bels fggvny derivltja, csak egy konstans szorz

f (g (x))g (x)dx = F (g (x)) + c


integrlsi szably alkalmazsval lehet megoldani. Az integrandust bvtsk sh

3-mal: (x3 + 5)x2 dx = 1 3


sh

(x3 + 5)3x2 dx =

1 3 ch (x + 5) + c 3

A feladat megoldsnak menete tlthatbb, ha alkalmazzuk a kvetkez helyettestst: Legyen

t = g (x),

ekkor

dt = g (x)dx. f (t)dt = F (t) + c = F (g (x)) + c

f (g (x))g (x)dx =

Vgezzk el a helyettestst erre a feladatra. Legyen

t = x3 + 5 ,
sh

ekkor

dt = 3x2 , dx 1 3 =
sh

azaz

dt = 3x2 dx. 1 3
sh

(x3 + 5)x2 dx =

(x3 + 5)3x2 dx =

t dt =

Trjnk vissza a rgi

1 ch t + c = 3 vltozra, azaz t helyre = 1 3 ch (x + 5) + c 3

rjuk vissza

x2 + 5-t:

Ms lpssorozattal is elvgezhet a helyettests. Most a rgi vltozt helyettestsk az j vltoz valamely fggvnyvel. Legyen

t = x3 + 5, t

innen

x=

t 5 = (t 5) 3 .

Derivljunk most

szerint.
2 dx 1 1 = (t 5) 3 = 3 dt 3 3 (t 5)2

25

Innen

dx = x2 sh (x3 + 5)dx =

1 3
3 3

(t 5)2

dt 1 3
3

(t 5)2 sh t

(t 5)2

dt =

Egyszerstsnk a gyks kifejezssel.

1 3

sh

t dt =

1 1 3 ch t + c = ch (x + 5) + c 3 3

Megjegyzs: Az integrlsnak ez a tpusa sok nehzsget szokott okozni.


Ha az integrandusban egy sszetett fggvny szorzdik a bels fggvny derivltjval, vagy majdnem a derivltjval, pp egy konstans szorz hinyzik, akkor btran hasznlhatunk helyettestst. A hinyz konstans szorz egy bvtssel mindig behozhat. 2. Feladat:
Megolds:

cos(3x + 5)dx

1. megolds

Az integrandus sszetett fggvny,

g (x) = 3 x + 5

bels

fggvnnyel. Ennek derivltja tegrandust bvtjk fggvny derivltja. Legyen

g (x) = 3,

csak egy konstans. Ha az in-

3-mal, akkor megjelenik szorztnyezknt a bels dt = 3, dx 1 3


azaz

t = 3x + 5,

akkor

dt = 3 dx. 1 3 cos t dt =

cos(3x + 5)dx = = 1 3

cos(3x + 5)3 dx =

cos t dt =

1 1 sin t + c = sin(3x + 5) + c 3 3

2. megolds
Legyen

t = 3x + 5, t

innen

1 x = (t 5). 3 1 dx = dt 3

Derivljunk

szerint.

1 dx = , dt 3 cos(3x + 5)dx = = 1 3

azaz

1 1 cos t dt = cos t dt = 3 3 1 1 cos t dt = sin t + c = sin(3x + 5) + c 3 3

Megjegyzs: A helyettestses integrl egy specilis esett kapjuk, ha az


integrandusban nincs szorzat, csak egy sszetett fggvny lineris bels

26

fggvnnyel, azaz

f (ax + b)

alak. Ezekben az esetekben levezethet

egy korbban mr tanult integrlsi szably:

f (ax + b)dx =
Most

F (ax + b) +c a f (x) = cos x,

ahol

F (x) = f (x)
s

ax + b = 3x + 5,

a=3

F (x) = sin x

Teht helyettests nlkl azonnal elvgezhet az integrls:

cos(3x + 5)dx =
1
3. Feladat:

sin(3x + 5) +c 3

5 4xdx

5
Megolds: Egy hatrozott integrlt kell kiszmolni. Szksgnk van

az integrandus egy primitv fggvnyre. Vizsgljuk meg az integrandust. A bels fggvny

5 4x,

aminek a derivltja

4.

Alkalmazzunk

helyettestses integrlst.

1. megolds
Legyen

dt = 4 dt = 4 dx dx 1 1 1 5 4x dx = 5 4x(4)dx = t 2 dt = 4 4 t = 5 4x 1 t2 1 1 3 = 3 + c = t2 + c = 4 2 6 6
Szmoljuk ki a hatrozott integrlt.
3

(5 4x)3 + c

1 5

5 4x dx =

1 6

(5 4x)3
5

1 125 124 62 1 1 3 = + 25 = + = = 6 6 6 6 6 3

2. megolds
t = 5 4x dx 1 = dt 4 1 x = (5 t) 4 1 dx = dt 4

Most hatrozott integrlknt kezeljk vgig a feladatot, teht nznnk kell azt is, hogy hogyan vltoznak a hatrok. Ha

x = 5
27

akkor

t = 25

x = 1 akkor t=1 1 1 1 1 1 5 4xdx = t( )dt = t 2 dt = 4 4 25 5 25


Ha

1 t2 = 4 3 2

=
25

1 3 t2 6

1 25

1 62 1 253 = 6 3

Megjegyzs:
koroljuk. 4. Feladat:

Mindkt levezets hasznlhat, de a tovbbiakban csak a

msodik mdszert fogjuk alkalmazni, hogy a hatrok tvltst gya-

2 x3 dx = Megolds: Ha f (x) = x a kls, g (x) = 2 x3 a bels fggvny 2 s g (x) = 3x , akkor egy bvtssel most is kialakthat a bels
fggvny derivltja, teht alkalmazhatunk helyettestst. Legyen

x2

t = 2 x3 x2

dt = 3x2 dx 1 3 (3x2 )

3x2 dx = dt 1 3 t dt =

2 x3 dx =
3

2 x3 dx =

3 2 1 t2 2 3 = 3 + c = t 2 + c = (2 x3 ) 2 + c = 3 2 9 9

2 9

(2 x3 )3 + c

2. megolds
A helyettestses integrls egy specilis esete, ha az integrandus blyt:

f n (x)f (x)

alak, ilyenkor helyettests nlkl alkalmazhatjuk a kvetkez sza-

f n (x)f (x)dx = x2 2 x3 dx =
3

f n+1 (x) +c n+1


1

n = 1 (2 x3 ) 2 (3x2 ) dx = (2 x3 )3 + c
1

x2 (2 x3 ) 2 dx =

1 3

3 1 (2 x3 ) 2 2 2 = + c = (2 x3 ) 2 + c = 3 3 9 9 2

28

5. Feladat:

4ex dx 3ex + 5

Megolds: Vegyk szre, hogy ha

f (x) =

bels fggvny s

g (x) =

3ex , akkor egy bvtssel most is kialakthat

1 x

a kls,

g (x) = 3 e x + 5

a bels fggvny derivltja. Legyen

t = 3ex + 5

4 3

dt = 3ex 3ex dx = dt dx 4 3ex 4ex dx = dx = 3ex + 5 3 3ex + 5 1 4 4 dt = ln |t| + c = ln |3ex + 5| + c t 3 3

2. megolds
Ez a feladat egy plda a helyettestses integrl harmadik specilis esetre. Ha az integrandus

f f

alak, akkor helyettests nlkl azonnal

alkalmazhat a kvetkez szably:

f (x) dx = ln |f (x)| + c f (x)


Teht

4ex 4 dx = x 3e + 5 3

3ex dx = 3ex + 5

Mivel

4 4 ln |3ex + 5| + c = ln(3ex + 5) + c 3 3 x 2e + 5 > 0, ezrt az abszoltrtk elhagyhat. 2arcsin x dx 3 3x2


=

6. Feladat:

Megolds: A integrandus egy trtfggvny, de ha trjuk szorzat alakba,

akkor jl lthat lesz az sszetett fggvny s bels fggvnynek derivltja.

2arcsin x dx = 3 3x2
gy legyen

1 1 2arcsin x dx = 3 1 x2

t = arcsin x

dt 1 = dx 1 x2

2arcsin x

dt =

1 dx 1 x2

2arcsin x 1 dx = 2 3 3 3x
29

1 dx = 1 x2

1 = 3
0
7. Feladat:

1 2t 1 2arcsin x 2t dt = +c= +c 3 ln 2 3 ln 2
=

etg x dx cos2 x

Megolds: Az integrandus egy folytonos fggvny a

[ 4 , 0]

interval-

lumon. Teht a keresett hatrozott integrl ltezik. Ennek a meghatrozshoz szksgnk van az integrandus egy primitv fggvnyre. Vegyk szre, hogyha tg rivltja

x-t

vlasztjuk belsfggvnynek, akkor de-

(tg

helyettestses integrlt alkalmazhatunk. Legyen

1 x) = cos2 x

az integrandus egyik szorztnyezje, ezrt

t = tg x

dt 1 = dx cos2 x x= akkor 4 x = 0 akkor


0

dt =

1 dx cos2 x

Ha Ha

t = tg ( ) = 1 4 t = tg 0 = 0 1 e

0 4
1.2.2.

etg x dx = cos2 x

et dt = et
1

0 1

= e0 e1 = 1

sszetett feladatok:

1. Feladat:

Megolds:

1 dx = x + x ln2 x 1 -t Emeljk ki x 1 dx = x + x ln2 x 1 1 dx = x 1 + ln2 x

Innen ltszik, ha

ln x

bels fggvny, akkor az sszetett fggvny szor-

zdik a bels derivltjval, azaz Ezrt legyen

1 -szel. x 1 dx x 1 dt = 1 + t2

t = ln x 1 dx = x + x ln2 x

dt 1 = dx x

dt =

1 1 dx = x 1 + ln2 x

= arctg t + c = arctg (ln x) + c


30

2. megolds
t = ln x x = et dx = et dt dx = et dt

1 dx = x + x ln2 x
Egyszerstsnk

1 et dt = et + et t2

et -szel: 1 dt = arctg t + c = arctg (ln x) + c 1 + t2


=

2. Feladat:

x dx cos2 x2

Megolds: Vegyk szre, hogy ha

f (x) =

bels fggvny s

g (x) = 2 x,

1 cos2 x

a kls,

g (x) = x2

akkor egy bvtssel most is kialakthat

a bels fggvny derivltja. Ezrt legyen

t = x2

dt = 2x dx

dt = 2x dx

x 1 2x 1 1 dx = dx = dt = 2 2 2 2 cos x 2 cos x 2 cos2 t 1 1 = tg t + c = tg (x2 ) + c 2 2

2. megolds
t = x2 x= t dx = dt t cos2 t 2 t 1 1 dx = dt 2 t

x dx = cos2 x2 =
3. Feladat:

1 tg 2

1 1 1 dt = dt = 2 cos2 t 2 t 1 t + c = tg (x2 ) + c 2

x4

x dx +1

Megolds: Vgezzk el a kvetkez talaktst:

x dx = x4 + 1
Ha

x dx = (x2 )2 + 1

x2 a bels fggvny, akkor a szmllban majdnem a derivltja van, csak egy 2 szorz hinyzik.
31

Legyen

t = x2

dt = 2x dt = 2x dx dx x 1 2x 1 1 dx = dx = dt 4 4 2 x +1 2 x +1 2 t +1 = 1 1 2 arctg t + c = arctg (x ) + c 2 2

2. megolds
t = x2 x= t dx 1 = dt 2 t t 1 1 dx = t2 + 1 2 t 2 1 dx = dt 2 t 1 dt t2 + 1

x dx = x4 + 1 =
4. Feladat:

1 1 2 arctg t + c = arctg (x ) + c 2 2
=

7 dx 5 4x2

Megolds: Mivel

7 dx = 5 4x2

7 5

1 1
2 5 2

dx =

Tudjuk, hogy

(arcsin x) =

Ezrt most legyen vny s

g (x) =

2 , akkor egy bvtssel most is kialakthat a bels 5

1 1 x2 1 f (x) = a 1 x2

kls,

g (x) =

2 5

a bels fgg-

fggvny derivltja. Legyen

2 t= x 5 7 5 7 2 1 1
2 5

dt 2 = dx 5
2

7 2

2 dt = dx 5 1 2 dx = 2 5

dx =

2 5

1 7 7 dt = arcsin t + c = arcsin 2 2 2 1t

2 x +c 5

32

5. Feladat:

3 dx 2x x2

Megolds: Mivel

3 dx = 2x x2

3 dx = 1 1 + 2 x x2

3 1 (x 1)2

dx =

ezrt legyen

t=x1 = 3

dt =1 dx 1)2 dx = 3

dt = dx 1 dt = 1 t2

1 (x

= 3 arcsin t + c = 3 arcsin(x 1) + c
6. Feladat:

1 dx 1+ x

Megolds: Ez a feladat az elzektl teljesen eltr. Itt nem a bels

fggvnyt s annak derivltjt kell keresni. Most az integrandus egy trt kifejezs, de nem racionlis trt a gyks tag miatt. Ha amit remlhetleg mr ki tudunk integrlni. Legyen

-t he-

lyettestjk egy j vltozval, t-vel, akkor egy racionlis trtet kapunk,

t=

t2 = x

dx = 2t dt 1 2t dt = 1+t

dx = 2t dt

1 dx = 1+ x

2t dt = 1+t

Kaptunk egy nem valdi racionlis trtet, amelyben a szmllban s a nevezben a legmagasabb fokszmok megegyeznek. Ilyen esetben alaktsuk ki a szmllban a nevez tbbszrst, majd egyszerstsnk.

2t dt = 1+t = 22 1 1+t

2t + 2 2 dt = 1+t

2 1+t

dt =

dt = 2t 2 ln |t + 1| + c = 2 x 2 ln( x + 1) + c

7. Feladat:

(2x 3) x + 5dx

Megolds: Most az integrandus nem trt, de prbljuk meg jra a

gyks kifejezst helyettesteni, mert akkor egy polinomot kapunk, amit knny lesz kiintegrlni.

33

Legyen

t=

x+5 dx = 2t dt

t2 = x + 5

x = t2 5

dx = 2t dt (2t4 13t2 )dt = (x + 5)3 +c 3

(2(t2 5) 3)t 2t dt = =2 2 t3 t5 13 5 3

(2t2 13)2t2 dt = 2 (x + 5)5 26 5

+c=4

8. Feladat:

2 3x dx 5x 1

Megolds: Legyen

t=

5x 1 dx 2 = t dt 5

t2 = 5x 1

x=

t2 + 1 5

2 dx = t dt 5
2 +1

2 3x dx = 5x 1
Egyszerstsnk

2 3( t t

) 2 t dt = 5

t-vel, 2 5

majd folytassuk az integrlst:

= =
9. Feladat:

7 3 2 2 t dt = 5 5 25

(7 3t2 )dt = (5x 1)3 + c

2 14 2 (7t t3 ) + c = 5x 1 25 25 25
ch

4x + 1 dx

Megolds: Legyen

t=

4x + 1 dx 2 = t dt 4

t2 = 4x + 1
ch

x=

t2 1 4

ch

4x + 1 dx =

1 dx = t dt 2 1 1 t t dt = t ch t dt = 2 2

Parcilis integrlssal folytatva:

f (t) = ch t g (t) = t
34

f (t) = sh t g (t) = 1

1 2

t ch t dt =

1 1 t sh t sh t dt = [t sh t ch t] + c 2 2 1 4x + 1 sh 4x + 1 ch 4x + 1 + c = 2
3 2x

10. Feladat:

dx

Megolds: Legyen

t=

2x

t3 = 2 x

x = 2 t3

dx = 3t2 dt e
3 2x

dx = 3t2 dt et (3t2 )dt =

dx =

Parcilis integrlsi szablyt alkalmazva:

f (t) = et g (t) = 3t2 = 3t2 et

f (t) = et g (t) = 6t 6tet dt

(6t)et dt = 3t2 et +

jra parcilis integrlssal:

f (t) = et g (t) = 6t = 3t2 et + (6tet


Visszahelyettestve:

f (t) = et g (t) = 6

6et dt) = 3t2 et + 6tet 6et + c =

= 3 3 (2 x)2 e
11. Feladat:

2x

3 3 + 6 3 2 xe 2x 6e 2x + c

7 dx x + x 12

Megolds: Legyen

t= dx = 2t dt 7 dx = x + x 12

t2 = x dx = 2t dt 14t dt = + t 12

t2

7 2t dt = + t 12

t2

35

Egy valdi racionlis trtet kaptunk msodfok nevezvel. Nzzk meg, hogy szorzatt tudnnk-e alaktani a nevezt.

t2 + t 12 = 0
Megoldkplettel:

t1,2 =
Teht a gykk:

1 + 4 12 1 7 = 2 2 t2 = 4

t1 = 3
A gyktnyezs alak:

t2 + t 12 = (t 3)(t + 4)
Folytassuk az integrlst parcilis trtekre bontssal.

t2

14t dt = + t 12

14t dt = (t 3)(t + 4)

A B + t3 t+4

dt =

Hozzunk kzs nevezre:

A(t + 4) + B (t 3) dt = (t 3)(t + 4)

rjuk fel a szmllk egyenlsgt:

A(t + 4) + B (t 3) = 14t
Rendezzk a jobboldalt.

(A + B )t + 4A 3B = 14t
rjuk fel az azonos fokszm kifejezsek egytthatira vonatkoz egyenlsgeket.

A + B = 14 4A 3B = 0
Oldjuk meg az egyenletrendszert. Adjuk az els egyenlet msodikhoz.

3-szorost

7A = 42
Teht

A=6

B=8

14t 6 8 = + (t 3)(t + 4) t3 t+4 14t dt = (t 3)(t + 4)

Folytassuk az integrlst.

6 8 + dt = t3 t+4 = 6 ln |t 3| + 8 ln |t + 4| + c = 6 ln | x 3| + 8 ln | x + 4| + c
36

12. Feladat:

2e2x + 3ex dx e2x + 1 ex -t

Megolds: Az integrandus egy trt, de nem racionlis. Helyettest-

sk most kapunk. Legyen

egy j vltozval, mert akkor racionlis trt kifejezst

t = ex

t2 = (ex )2 = e2x

x = ln t

1 1 dx = dx = dt dt t t 2 x x 2 2e + 3 e 2t + 3t 1 dx = dt = 2 x e +1 t2 + 1 t
Egyszerstsnk

t-vel. = 2t + 3 dt = t2 + 1 t2 +1 1. Nzzk meg, hogy

Egy valdi racionlis trtet kaptunk, aminek a nevezje tovbb mr nem bonthat msodfok kifejezs, mivel kialakthat -e a nevez derivltjnak tbbszrse a szmllban.

(t2 + 1) = 2t
Ebben az esetben a trtet bontsuk szt kt rsztrtre, az egyik trt szmlljban legyen a nevez derivltja, a msik trt szmllja pedig legyen konstans.

2t dt + t2 + 1

3 dt = ln |t2 + 1| + 3arctg t + c t2 + 1 t2 + 1 1,
teht az ab-

Visszahelyettestve s gyelembe vve, hogy szoltrtk elhagyhat:

= ln(e2x + 1) + 3arctg ex + c
13. Feladat:

5e2x 8ex dx 2e2x + 9ex 5 t = ex

Megolds: Legyen

t2 = (ex )2 = e2x

x = ln t

dx 1 1 = dx = dt dt t t 2 x x 2 5e 8e 5t 8t 1 dx = dt = 2 x x 2 2e + 9e 5 2t + 9t 5 t Egyszerstsnk t-vel. = 5t 8 dt = 2t2 + 9t 5


37

Egy valdi racionlis trtet kaptunk msodfok nevezvel. Nzzk meg, hogy felrhat-e szorzat alakban.

t1,2

2t2 + 9t 5 = 0 9 11 9 92 + 4 2 5 = = 4 4 t1 = 1 2 1 2 t2 = 5

A nevez gyktnyezs alakja:

2t2 + 9t 5 = 2 t

(t + 5) = (2t 1)(t + 5)

Teht a nevez szorzatt alakthat. Vgezzk el a parcilis trtekre bontst.

5t 8 dt = 2t2 + 9t 5 =

5t 8 dt = (2t 1)(t + 5) A(t + 5) + B (2t 1) dt = (2t 1)(t + 5)

A B + 2t 1 t + 5

rjuk fel a szmllk egyenlsgt.

A(t + 5) + B (2t 1) = 5t 8 (A + 2B )t + 5A B = 5t 8
A megfelel egytthatk egyenlsge:

A + 2B = 5 5A B = 8
Oldjuk meg az egyenletrendszert. Az msodik egyenlet ktszerest adjuk hozz az elshz.

11A = 11
Folytassuk az integrlst.

A = 1

B=3

5t 8 dt = (2t 1)(t + 5) = 1 2 1 +3 2 2t 1 t+5

1 3 + 2t 1 t + 5

1 = ln |2t 1| + 3 ln |t + 5| + c = 2

Visszahelyettestve:

1 = ln |2ex 1| + 3 ln |ex + 5| + c 2
38

5
14. Feladat:

x dx 3x + 1

Megolds: Az adott intervallumon az integrandus folytonos, teht a

keresett hatrozott integrl ltezik. Ennek rtkt akkor tudjuk megadni, ha tudunk adni primitv fggvnyt s alkalmazzuk a NewtonLeibniz ttelt Vgezzk el a helyettestst: Legyen

t=

3x + 1

t2 = 3x + 1

dx 2 = t dt 3

1 x = (t2 1) 3 2 dx = t dt 3

Nzzk meg, hogy helyettestssel a hatrok hogyan vltoznak. Ha Ha

x = 0, x = 5,
5

akkor akkor

t= t=
4 1 (t2 3

3 0 + 1 = 1. 3 5 + 1 = 4.

0
Egyszerstsnk el:

x dx = 3x + 1

1) 2 t dt = t 3

t-vel

s vigyk ki a konstans szorzkat az integrljel

2 3

4 1

1 2 2 1 (t 1)dt = 3 3 3
4

(t2 1)dt =
1

2 9

(t2 1)dt =
1

2 t3 = t 9 3
1
15. Feladat:

=
1

2 43 4 9 3
=

13 1 3

2 63 2 3 = 18 = 4 9 3 9

ex

4 dx +2

Megolds: Mivel az integrandus folytonos, ltezik hatrozott integrl.

Helyettestses integrlssal alkalmazva legyen

t = ex dx 1 = dt t
Adjuk meg az j hatrokat. Ha Ha

x = ln t 1 dx = dt t

x = 0, x = 1,

akkor akkor

t = e0 = 1. t = e1 = e.

39

1 0

4 dx = ex + 2

e 1

4 1 dt = t+2 t

Helyettestssel egy valdi racionlis trtet kaptunk, ahol a nevez szorzat alakban van. rjuk fel az integrandust parcilis trtek sszegeknt.

4 A B At + B (t + 2) = + = (t + 2)t t+2 t (t + 2)t


rjuk fel a szmllk egyenlsgt:

(A + B )t + 2B = 4
Innen

A+B =0

2B = 4

B=2

A = 2

Folytassuk az integrlst:

e 1 e

4 1 dt = t+2 t

e 1

2 2 + dt = t+2 t

=2
1

1 1 + dt = 2[ ln |t + 2| + ln |t|]e 1 = t+2 t

2[ ln |(e + 2)| + ln e ( ln 3 + ln 1)] = = 2[1 ln |(e + 2)| + ln 3] = 2 1 + ln 1 x2 dx 3 e+2

16. Feladat:

Megolds: Ennl a feladatnl prbljunk meg egy olyan helyettes-

tst, amivel a gyks kifejezs eltntethet. gyelni kell arra is, hogy csak invertlhat kifejezs jhet szba, azaz egy szigoran monoton fggvnyt hasznlhatunk fel. Ezrt legyen

x = sin t

2 t

2 , akkor

cos t 0.

1 x2 =
alkalmazva a

1 (sin t)2 =

cos2 t = | cos t| = cos t cos2 t = 1 sin2 t


trigono-

cos2 t + sin2 t = 1,

mskpp

metrikus sszefggst. Vgezzk el a helyettestst.

x = sin t

t = arcsin x

dx = cos t dt

40

Innen

dx = cos t dt 1 x2 dx =
Hasznljunk fel a

1 (sin t)2 cos t dt = 1 + cos 2t 2

cos2 t dt =

cos2 t =

trigonometrikus sszefggst:

1 + cos 2t 1 = 2 2

(1 + cos 2t)dt =

1 2

t+

sin 2t 2

+c=

Az integrlst elvgeztk, helyettestsnk vissza.

= 1 2

1 2

arcsin x +

sin(2 arcsin x) 2

+c= +c=

arcsin x +

2 cos(arcsin x) sin(arcsin x) 2 1 x2 ) + c

1 = (arcsin x + x 2
mivel

sin(arcsin x) = x
s

cos(arcsin x) =
Teht a vgeredmny:

1 sin2 (arcsin x) =

1 x2

1 1 x2 dx = (arcsin x + x 2
17. Feladat:

1 x2 ) + c

1 4x2 dx

Megolds: Hasznljuk fel az elz feladat eredmnyt, azaz

1 1 x2 dx = (arcsin x x 2 1 4x2 dx =
Most alkalmazzunk

1 x2 ) + c

1 (2x)2 dx =

t = 2x

helyettestst:

1 x= t 2 =

dx 1 = dt 2

1 dx = dt 2

1 1 1 t2 dt = (arcsin t t 1 t2 ) + c = 2 4 1 = (arcsin 2x 2x 1 (2x)2 ) + c 4


41

18. Feladat:

1 + x2 dx

Megolds: Megint szksgnk van egy alkalmas helyettestsre, amellyel

a gyk eltntethet. Ebben az esetben hasznljuk fel a kvetkez sszefggseket:

ch Valamint

x sh 2 x = 1

ch

x = 1 + sh 2 x

ch Legyen

x=

ch

2x + 1 2 dx = ch t dt

x = sh t

dx = ch t dt

1 + x2 dx = = 1 2 (ch t)2 dt =
sh

1 + (sh t)2 ch t dt = 1 + ch 2t 1 dt = 2 2 1 2
arsh

(ch t)2 ch t dt = (1 + ch 2t)dt = 2(arsh x) 2

t+

2t 2

+c=

x+

sh

+c=

1 = (arsh x + x 2
felhasznlva hogy: sh s ch Teht sh

1 + x2 ) + c

(arsh x) = x 1 + x2

(arsh x) =

1 + sh 2 (arsh x) =

2(arsh x) = 2sh (arsh x)ch (arsh x) = 2x 10 + 6x + x2 dx


=

1 + x2

19. Feladat:

Megolds: Mivel

10 + 6x + x2 dx =
Legyen

1 + (3 + x)2 dx =

x + 3 = sh t
42

t = arsh (x + 3)

dx = ch t dt =

dx = ch t dt 1 + (sh t)2 ch t dt = (1 + ch 2t)dt =


sh

1 + (3 + x)2 dx = (ch t)2 dt =

1 1 + ch 2t dt = 2 2 1 2
arsh

1 2

t+

sh

2t 2 1 2

+c=

(x + 3) +

2(arsh (x + 3)) 2

+c=

=
20. Feladat:

arsh

(x + 3) + (x + 3)
=

1 + (x + 3)2 + c

x2 dx 1 + x2

Megolds: Az elz feladat tlett felhasznlva vgezzk el a kvet-

kez helyettestst:

x = sh t dx = ch t dt x2 dx = 1 + x2 t-vel:
ch

t = arsh x dx = ch t dt
ch

(sh t)2 1 + (sh t)2

t dt =

(sh t)2 ch t dt = ch t

Egyszerstsnk ch

= 1 2

(sh t)2 =
sh

1 2t 1 dt = 2 2
sh

(ch 2t 1)dt =

= = 1 2

2t 1 t +c= 2 2
arsh

2arsh x arsh x + c = 2 1 + x2 arsh x) + c

2(sh
5

x) (ch 2

arsh

x)

1 = (x 2

21. Feladat:

x2 1dx
1

Megolds: Helyettestshez hasznljuk ebben az esetben ch

fgg-

vnyt. Az adott intervallumon tudjuk, hogy sh gy legyen

x > 0.

x = ch t

t = arch x dx = sh t dt

dx = sh t dt t = arch 1 = 0 t = arch 5

Ha Ha

x=1 x=5

akkor akkor

43

arch 5

arch 5

x2 1 dx =
1
arch 5

(ch t)2 1sh t dt =


0
arch 5

(sh t)2 sh t dt =
0
ch

=
0

sh

t sh t dt =
0
arch 5

sh

arch 5

t dt =
0
sh

2t 1 dt = 2 =

1 = 2

(ch
0

1 2t 1) dt = 2

2t t 2

arch 5

1 2

2arch 5 arch 5 0 2 1 = (5 24 arch 5) 2


sh

Felhasznlva, hogy: sh

2(arch 5) = 2sh (arch 5)ch (arch 5) =

=25
1.3.
1.3.1.

ch

(arch x) 1 = 10 52 1

Improprius integrls
Alapfeladatok

1. Feladat:

4 dx x3 .

Megolds: Egy improprius integrlt kell meghatrozni, mivel a fels

integrlsi hatr

Hasznljuk fel, hogy ha az lumon, akkor

f (x)

fggvny folytonos az

[a, [

interval-

f (x)dx
a b b a

improprius integrl pontosan akkor ltezik,

ha

lim

f (x)dx = lim F (b) F (a)


b

hatrrtk ltezik (vges) s ekkor

f (x)dx = lim
a

b a

f (x)dx = lim F (b) F (a)


b

Ha a hatrrtk nem vges, akkor az improprius integrl nem ltezik (divergens). Ennl a feladatnl az adott intervallumon az integrandus folytonos, gy

4 dx = lim b x3
44

b 2

4 dx = x3

Szksgnk van egy primitv fggvnyre. Azrt hogy a megolds jobban tlthat legyen, vgezzk el kln a hatrozatlan integrl keresst, majd trjnk vissza az improprius integrl meghatrozshoz.

4 dx = 4 x3

x3 dx = 4

x2 1 + c = 2 2 + c 2 x

Folytassuk az improprius integrlst:

4 dx = lim b x3

b 2

4 1 dx = lim 2 2 3 b x x

= lim 2
2 b

1 2 + = 2 b 4

b
felhasznlva: ha

lim 2

1 1 1 1 + =0+ = 2 b 2 2 2 1 0 b2

b2

2. Feladat:

1 dx x x

Megolds: Az adott intervallumon folytonos fggvny improprius in-

tegrljt kell meghatrozni, ha ltezik. Teht

1 dx = lim b x x

b 1

1 dx = lim b x x

b 1

x 2 dx =

Szksgnk van a hatrozatlan integrlra.

3 2

x 2 1 dx = 1 + c = 2 + c x 2

Folytassuk az improprius integrl meghatrozst.

= lim

b 1

3 2

2 dx = lim b x

b 1

2 2 = lim + = b 1 b

2 lim + 2 = 0 + 2 = 2 b b
felhasznlva: ha

1 0 b

45


3. Feladat:

1 dx x+4

Megolds: Az adott intervallumon folytonos fggvny improprius in-

tegrljt keressk, ha ltezik.

1 dx = lim b x+4

b 8

1 dx = lim b x+4

b 8

(x + 4) 3 dx =

Kln vgezzk el a hatrozatlan integrl szmtst.

(x + 4)

1 3

dx =

(x + 4) 3
2 3

+c=

3 2

(x + 4)2 + c

Folytassuk az improprius integrlst:

= lim 3 2

b 8

(x + 4)

1 3

dx = lim

3 2

b
3

(x +

4)2
8

lim

(b + 4)2 +

3 3 3 122 == lim b 2 2

(b + 4)2 + 2 3 =

felhasznlva: ha

(b + 4)2

(b + 4)2 ,
ezrt az im-

Mivel a hatrrtk nem egy vges vals szm, hanem proprius integrl nem ltezik (divergens).

4. Feladat:

e3x dx

0
Megolds: Az integrandus folytonos az adott intervallumon, gy:

0
Felhasznlva, hogy:

e3x dx = lim

b 0

e3x dx =

e3x dx =
folytassuk az integrlst:

e3x +c 3

= lim

e3x 3

= lim
0

e0 1 e3b e3b = lim + = b 3 3 3 3

lim

1 1 1 1 + =0+ = 3 b 3 3 3 3e

46

Felhasznlva, mivel:

b
akkor

lim 3e3b = 1 = 3e3b 1

b 1
5. Feladat:

lim

=0

1 dx 2x

Megolds: Most az als integrcis hatr

. Hasznljuk fel, hogy ha


b

az

f (x) fggvny folytonos az ], a] intervallumon, akkor

f (x)dx

improprius integrl pontosan akkor ltezik, ha

b a a

lim

f (x)dx = F (b) lim F (a)


a

hatrrtk ltezik (vges) s ekkor

f (x)dx = lim

a a

f (x)dx = F (b) lim F (a)


a

Ha a hatrrtk nem vges, akkor az improprius integrl nem ltezik (divergens). Teht

1 dx = lim a 2x

1 dx = 2x

A hatrozatlan integrl:

1 dx = 2x

(2 x) 2 dx =

(2 x) 2 + c = 2 2 x + c 1 2 (1)

Folytassuk az improprius integrlst.

= lim = lim

1 1 dx = lim 2 2 x a = a a a 2x 2 2 1 + 2 2 a = 2 + lim 2 2 a =
1

felhasznlva: ha

2a

2a ,
ezrt az im-

Mivel a hatrrtk nem egy vges vals szm, hanem proprius integrl nem ltezik (divergens).

47

1
6. Feladat:

3 dx 1 + x2

Megolds: A denci alapjn:

3 dx = lim a 1 + x2

1 a

3 1 dx = lim [3arctg x] a = a 1 + x2
a

lim [3arctg (1) 3arctg (a)] = 3arctg (1) lim [3arctg (a)] = =3 3 4 2 =3 4 2

Felhasznlva, hogy: arctg

(1) =

lim [arctg (x)] =

7. Feladat:

1 dx 1 + 4 x2

Megolds: Most az egyik integrcis hatr sem vges. Ilyen esetben a

feladatot visszavezetjk az elz esetekre. Ha

fggvny folytonos s

egy tetszleges vals szm, valamint

f (x)dx

f (x)dx
c

improprius integrlok kln-kln lteznek, akkor

f (x)dx =

f (x)dx +
c

f (x)dx

Elszr vgezzk el a primitv fggvny keresst.

1 dx = 1 + 4 x2
Legyen most

1 dx = 1 + (2x)2

arctg

2x

+C

c = 0. 1 dx = 1 + 4 x2
0

1 dx + 1 + 4x2

1 dx = 1 + 4 x2

Hatrozzuk meg kln-kln az improprius integrlokat.

1 dx = lim a 1 + 4 x2
arctg

0 a

1 dx = lim a 1 + 4 x2 =
arctg

arctg

2x

2
arctg

=
a

= lim

arctg

2a

2
48

lim

2a

=0
0

1 2 2

4
arctg

1 dx = lim b 1 + 4 x2
arctg

b 0

1 dx = lim b 1 + 4 x2 = lim
arctg

2x

2
arctg

=
0

= lim

2b

arctg

2b

2 =

1 0= 2 2 4

Mindkt improprius integrl kln-kln ltezik (vgesek a hatrrtkek), teht ltezik a keresett integrl is s

1 dx = 1 + 4 x2

1 dx + 1 + 4 x2

1 dx = + = 2 1 + 4x 4 4 2

Megjegyzs:
nljuk, hogy

A feladat kicsit egyszerbben is megoldhat, ha felhasz-

f (x)dx =
a b

f (x)dx +
c

f (x)dx =

= F (c) lim F (a) + lim F (b) F (c) =


b

= lim F (b) lim F (a)


a
feltve, hogy a kt hatrrtk kln-kln ltezik.

1 dx = lim a,b 1 + 4 x2
arctg

arctg

2x

2 =

=
a

= lim

8. Feladat:
x

2b

2
=

lim

arctg

2a

+ = 4 4 2

e 3 dx

Megolds: Elszr keressnk primitv fggvnyt.

Alkalmazzuk az albbi integrlsi szablyt:

f (ax + b) =
Ebben az esetben:

F (ax + b) +c a
s

ahol

F (x) = f (x) 1 3

1 ax + b = x 3 e dx =
x 3

a=
x

e3
1 3
49

+ C = 3e 3 + C

Hasznljuk fel, hogy

f (x)dx =

Legyen most

f (x)dx +
c

f (x)dx

c = 3.

e 3 dx =

e 3 dx +
3

e 3 dx =

Hatrozzuk meg kln-kln az improprius integrlokat.

e 3 dx = lim lim
3 a

3 a a

e 3 dx = lim
a

3e 3

3 a

3e 3 3e 3 = 3e lim

3e 3 = 3e 0 = 3e

Felhasznlva, hogy: ha

a 3
b
x

e3 0

3e 3 dx = lim
3
b

b 3
3

3e 3 dx = lim 3e 3
b
b

b 3

= lim 3e 3 3e 3 = lim 3e 3 3e =
b b
Felhasznlva: ha

a 3

e3

A kt improprius integrl kzl csak az egyik ltezik, ezrt

e 3 dx

nem ltezik (divergens).

2
9. Feladat:

1 dx (x + 1)2

Megolds: Vegyk szre, hogy az integrandus nincs rtelmezve az

x = 1,

pontban s ezen pont jobboldali krnyezetben nem korltos.

1 = x1+ (x + 1)2 lim

1 +0

Denci: Ha f : ]a, b] R fggvny az ]a; b] intervallumon folytonos,


de nem korltos az

pont krnyezetben s

lim

0 a+
50

f (x)dx

hatrrtk ltezik (vges), akkor

f (x)dx = lim
a

0 a+

f (x)dx

Kezdjk a hatrozatlan integrl megadsval:

1 dx = (x + 1)2
2 1

(x + 1)2 dx =
2 1+

(x + 1)1 1 +c= +c 1 x+1


2

1 dx = lim 0 (x + 1)2 = lim


0

1 1 dx = lim 2 0 (x + 1) x+1

=
1+

1 1 1 1 = + + = 2 + 1 1 + + 1 3 +0

Mivel a hatrrtk nem vges, az improprius integrl nem ltezik.

1
10. Feladat:

x dx 3 x5

Megolds: Egy improprius integrlt kell meghatroznunk, mivel az

integrandus nincs rtelmezve

x=0

pontban, s ezen pont jobboldali

krnyezetben nem korltos, azaz:

x0+

x 1 lim = lim = 3 3 5 x 0+ x x2

1 +0

Most is kezdjk azzal, hogy elvgezzk a hatrozatlan integrlst.

x dx = 3 x5
ha ltezik.

1 dx = 3 x2

x 3 dx =

x3
1 3

+ c = 3 3 x + c

A primitv fggvnyt ismerjk, szmoljuk ki az improprius integrlt,

1 0

1 1 1 dx = lim dx = 3 3 2 0 x x2 0 0+ 1 3 lim 3 3 x 0+ = lim 3 1 + 3 0 + =

x dx = 3 x5
0

3 + 3 lim

= 3 + 3 0 = 3

A hatrrtk vges, az improprius integrl ltezik s:

1 0

x dx = 3 3 x5

51

1
11. Feladat:

1 dx 1 x2

Megolds: Egy improprius integrlt kell meghatrozni, mert az integ-

randus nincs rtelmezve

x=1

helyen, s ezen hely baloldali krnyeze-

tben a fggvny nem korltos.

x1

lim

1 = 1 x2

1 +0

=
pont krnyezetben nem s

Denci:

Ha

korltos, de az

f : [a, b[ R fggvny a b [a, b[ intervallumon folytonos


b

lim

0 a

f (x)dx

hatrrtk ltezik (vges), akkor

f (x)dx = lim
a
Ennl a feladatnl

0 a

f (x)dx

1 dx = lim 0 1 x2

1 dx = 1 x2

= lim [arcsin x]1 = lim [arcsin(1 ) arcsin 0] = 0 0 0

= arcsin 1 arcsin 0 =

0= 2 2

1.3.2.

sszetett feladatok

1. Feladat:

xex dx

0
Megolds: Egy folytonos fggvny improprius integrljt keressk,

mivel a fels integrlsi hatr

Elszr helyettestssel vgezzk el a hatrozatlan integrl keresst:

t = x2

dt = 2x dt = 2x dx dx 1 2 2 xex dx = 2x ex dx = 2 1 1 2 et dt = et + c = ex + c 2 2

1 2

52

A primitv fggvny segtsgvel hatrozzuk meg az improprius integrlt.

xex dx = lim

b 0

1 2 2 xex dx = lim ex b 2

b 0

1 1 1 1 1 1 1 2 = lim eb + e0 = lim b2 + = 0 + = b b 2 2 2e 2 2 2
felhasznlva: ha

akkor

b2

1 0 eb2

2. Feladat:

2
resnk.

1 dx x ln3 x

Megolds: A fels integrcis hatr

egy improprius integrlt ke-

Elszr adjuk meg hatrozatlan integrlt. Felhasznlva, hogy:

f n (x)f (x)dx =
ezrt, ha

f n+1 (x) +c n+1 1 , x


teht

n = 1

f (x) = ln x, 1 dx = x ln3 x

akkor

f (x) =

1 ln2 x 1 ln3 x dx = +c +c= x 2 2 ln2 x

Az improprius integrl:

1 dx = lim b x ln3 x

b 2

1 1 3 dx = blim x ln x 2 ln2 x

=
2

= lim
b

1 1 1 1 = lim + = 2 + 2 2 b 2 ln b 2 ln 2 2 ln b 2 ln2 2 =0+ 1 1 = 2 2 ln 2 2 ln2 2 1 0 2 ln2 b

felhasznlva: ha

b 1 dx 1 + ex

ln2 b

3. Feladat:

53

Megolds: A fels integrcis hatr miatt egy folytonos fggvny im-

proprius integrljt keressk.

1 dx = lim b 1 + ex
b b 0

b 0

1 dx = lim b 1 + ex
b

b 0

1 + ex ex dx = 1 + ex

= lim

ex 1 + ex

dx = lim [x ln(1 + ex )]b 0 =

= lim b ln(1 + eb ) 0 + ln(1 + e0 ) =


b

= lim b ln(1 + eb ) + ln 2 =
b
Egy

tpus hatrrtket kaptunk, hasznljuk fel, hogy b = ln eb = lim ln eb ln(1 + eb ) + ln 2 = lim ln


b b

eb

eb + ln 2 = +1

= 0 + ln 2 = ln 2
felhasznlva: ha Teht

eb 1 eb + 1
0

ln

eb ln 1 = 0 eb + 1

1 dx = ln 2 1 + ex

1
4. Feladat:

keresnk.

x2 dx 1 + x2

Megolds: Az als integrcis hatr

egy improprius integrlt

A primitv fggvny meghatrozsval kezdjk. Az integrandus egy nem valdi racionlis trt, alaktsuk ki a szmllban a nevezt, majd egyszerstsnk.

x2 dx = 1 + x2
1

x2 + 1 1 dx = 1 + x2 = x arctg x + c
1

1 1 + x2

dx =

x2 1+x

dx = lim 2
a

a a

x2 dx = lim [x arctg x]1 a = a 1 + x2

= lim [1 arctg (1) a + arctg (a)] = = 1 arctg (1) lim [a arctg (a)] =
a
A hatrrtk nem vges, ezrt az improprius integrl nem ltezik (divergens).

54

3
5. Feladat:

keresnk.

1 dx 10 + 6x + x2

Megolds: Az als integrcis hatr

egy improprius integrlt

Elszr adjunk primitv fggvnyt. Az integrandus egy valdi racionlis trt. A szmll egy konstans, a nevezben lv kifejezs diszkriminnsa pedig negatv (D szorzatalakban. Ilyen esetben az integrandust teljes ngyzett alaktssal.

= 16),

teht a polinom nem rhat fel

1 1 + (ax + b)2

alakra kell hozni. Kezdjk

1 dx = 10 + 6x + x2
Helyettestssel folytatva:

1 dx = 1 + (x + 3)2

t=x+3

dt =1 dx

dt = dx

1 dx = 1 + (x + 3)2

1 dt = arctg t + c = arctg (x + 3) + c 1 + t2

Az improprius integrl:

1 dx = lim a 10 + 6x + x2
a

3 a

1 dx = 10 + 6x + x2

3 = lim [arctg (x + 3)] a = lim [arctg (0) arctg (a + 3)] = a

= 0 lim [arctg (a + 3)] =


a
felhasznlva: ha

2 2

a + 3

arctg

(a + 3)

6. Feladat:

Megolds:

x dx 1 + 3 x2

Elszr vgezzk el a primitv fggvny keresst. Az integrandus egy valdi racionlis trt. Vegyk szre, hogy a szmllban bvtssel kialakthat a nevez derivltja. Mivel

(1 + 3x2 ) = 6x,

bvtsnk

6-tal.

x 1 dx = 1 + 3x2 6

6x 1 dx = ln |1 + 3x2 | + C 1 + 3 x2 6
55

Mivel juk.

1 + 3x2 > 0,

ezrt az abszoltrtket a tovbbiakban elhagyhat-

Hasznljuk fel, hogy

f (x)dx =

ahol

f (x)dx +
c

f (x)dx = c = 0.
0

egy tetszleges vals szm, legyen most

x dx = 1 + 3 x2

x dx + 1 + 3x2

x dx = 1 + 3 x2

Hatrozzuk meg kln-kln az improprius integrlokat.

x dx = lim a 1 + 3 x2

0 a

x 1 dx = lim ln(1 + 3x2 ) 2 a 1 + 3x 6

=
a

lim

1 1 1 ln 1 ln(1 + 3a2 ) = 0 lim ln(1 + 3a2 ) = a 6 6 6

felhasznlva: ha

1 + 3a2

ln(1 + 3a2 )

Mivel mr az els hatrrtk nem vges ezrt

prius integrl nem ltezik (divergens).

x dx 1 + 3 x2

impro-

1
7. Feladat:

3x2 + 2 dx 4 x3

Megolds: Egy improprius integrlt kell meghatroznunk, mivel az

integrandus nincs rtelmezve

x=0

pontban, s ezen pont jobboldali

krnyezetben nem korltos, azaz:

3x2 + 2 = 4 x0+ x3 lim


Hasznljuk fel, hogy:

2 +0

3x2 + 2 dx = 4 x3 =3
1 0

3x 4 + 2x 4 dx = 4 4 x9 + 8 4 x + c 3
1 0+

x4
9 4

+2

x4
1 4

+c=

3x2 + 2 dx = lim 4 0 x3
56

3x2 + 2 dx = 4 x3

4 4 = lim x9 + 8 4 x 0 3

= lim
0+

4 4 4 4 4 19 + 8 1 3 3

84

=
Teht

4 28 +80= 3 3 3x2 + 2 28 dx = 4 3 x3

1 0 1

8. Feladat:

x dx 1 x2

Megolds: Egy improprius integrlt kell meghatrozni, mert az integ-

randus nincs rtelmezve

x=1

helyen, s ezen hely baloldali krnyeze-

tben a fggvny nem korltos.

x1

lim

x = 1 x2

1 +0

A primitv fggvny keressnl alkalmazzuk az albbi integrlsi szablyt:

f n (x)f (x)dx =
Most

f n+1 (x) +c n+1

ha

n = 1

x dx = 1 x2 f (x) = 2x
1

x(1 x2 ) 2 dx =

f (x) = 1 x2 1 2

(1 x2 ) 2 (2x)dx =

1 (1 x2 ) 2 = 1 x2 + c 1 2 2

Talltunk primitv fggvnyt, vizsgljuk meg az improprius integrlt.

x dx = lim 0 1 x2

0 1 0

x dx = 1 x2 = 1 + 02 =

= lim 1 x2
0

= lim 1 (1 )2 +
0

= lim 2
0
Teht

+1= 0+1=1

x dx = 1 1 x2

57

3
9. Feladat:

1 dx 9 x2

Megolds: Az integrandus egyik integrcis hatrnl sincs rtelmezve,

s mindkt hatr krnyezetben a fggvny nem korltos. Vlasszuk ki a

[3, 3]

intervallum egy tetszleges bels pontjt, pldul

0-t.

Teht

most kt hatrrtket fogunk felrni, s ezeknek kln-kln vgesnek kell lennik, csak akkor ltezik a keresett improprius integrl. A primitv fggvny megadsval kezdjk.

1 dx = 9 x2 = 1 3

1 3

1 1
x2 9

dx =

1 3

1 dx = 2 1 (x 3)

1 dx = 9 x2
3

arcsin( x 3) 1 3 0
3

x + c = arcsin( ) + c 3 1 dx + 9 x2
3 0 3

1 dx 9 x2

1 dx = lim 0 9 x2
3 0 0

= lim arcsin
0

x 3

= lim arcsin 3 3

1 dx = 9 x2 3 arcsin 3

0 3 2

= lim arcsin
0
felhasznlva: ha

arcsin 0 = arcsin 1 0 =

3+ 3
0

3 =1 3

arcsin

3+ 3

arcsin 1 =

A msik hatrrtk:

1 dx = lim 0 9 x2
0 3+ 0

3+

1 dx = 9 x2 arcsin 3 + 3 =

= lim arcsin
0

x 3

= lim arcsin

0 3 2

= 0 arcsin(1) =
Teht

1 dx = + = 2 2 2 9x

Megjegyzs Ha gyelembe vesszk, hogy az integrandus egy pros fggvny, akkor elg lett volna egy hatrrtket kiszmolni, mert:

1 dx = 2 9 x2

1 dx = 2 = 2 2 9x

58

3
10. Feladat:

2x
3

(x2 1)2

dx

Megolds: Ebben az esetben az integrandus

x = 1

pontban nincs

rtelmezve, s ezen pont jobb s baloldali krnyezetben nem korltos. Ezrt a keresett improprius integrlt bontsuk fel kt improprius integrl sszegre.

3 0
3

2x (x2 1)2

dx =
0

2x
3

(x2

1)2

dx +
1

2x
3

(x2 1)2

dx

Teht most is kt hatrrtket kell felrnunk, s mindkettnek vgesnek kell lennik, ellenkez esetben nem ltezik a keresett improprius integrl. Kezdjk most is a hatrozatlan integrllal.

2x
3

(x2

1)2

dx =

(x2 1) 3 2x dx =

Folytassuk helyettestssel.

t = x2 1
2 3

dt = 2x dx t3
1 3
1

dt = 2x dx
3

dt =

+c=3

x2 1 + c

Az els improprius kiszmolsa:

1 0
3

2x (x2 1)2
1 0

dx = lim

2x
3

0 0

(x2 1)2

dx =
3

= lim 3
0

x2 1

= lim 3 3 (1 )2 1 3
0

02 1 =

= lim 3 3 (1 )2 1 3 3 1 =
0

= lim 3
0

+3=30+3=3

A msodik improprius kiszmolsa:

3 1
3

2x (x2 1)2 x2 1
3

dx = lim

2x
3

0 1+

(x2 1)2

dx =

= lim 3
0

1+

3 = lim 3 8 3 3 (1 + )2 1 =
0
3

= 3 2 lim 3 3 (1 + )2 1 = 6 3 lim
0
59

+2

=630=6
Teht

3 0
3

2x (x2 1)2

dx =
0

2x
3

(x2 1)2

dx+
1

2x
3

(x2 1)2

dx = 3+6 = 9

60

2.

Lineris algebra

2.1.
2.1.1.

Vektortr
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg

5a, b,

1 c 2

5a b + 1 2c

vektorokat, ha

a = (0; 1; 3; 4; 0) b = (1; 0; 2; 1; 7) c = (3; 1; 7; 9; 0) .


Megolds:

5a = 5 (0; 1; 3; 4; 0) = (0; 5; 15; 20; 0) b = 1 (1; 0; 2; 1; 7) = (1; 0; 2; 1; 7) 1 1 c = (3; 1; 7; 9; 0) = 2 2 1 5a b + c = 2


2. Feladat: Hatrozzuk meg

3 1 7 9 ; ; ; ;0 2 2 2 2

5 9 41 51 ; ; ; ; 7 2 2 2 2 1 (2b c)||, a + b, a b 2
s

||4a||, ||

2a, c

kifejezsek rtkt, ha

a = (0; 1; 3; 4; 0) b = (1; 0; 2; 1; 7) c = (3; 1; 7; 9; 0) .


Megolds:

Mivel

4a = 4 (0; 1; 3; 4; 0) = (0; 4; 12; 16; 0) ,


ezrt

||4a|| =

02 + (4)2 + 122 + 162 + 02 =

416 = 4 26.

Ha felhasznljuk, hogy is elvgezhet.

||a|| = ||||a||, akkor a szmols egyszerbben

||4a|| = 4||a|| = 4 02 + (1)2 + 32 + 42 + 02 = 4 26


Mivel

2b c = 2 (1; 0; 2; 1; 7) (3; 1; 7; 9; 0) =
61

= (5; 1; 11; 11; 14) ,


ezrt

=
Mivel

1 2

1 1 || (2b c)|| = ||(2b c)|| = 2 2 1 52 + (1)2 + (11)2 + (11)2 + 142 = 464 = 116 2 a + b = (1; 1; 1; 3; 7) a b = (1; 1; 5; 5; 7) ,

ezrt

a + b, a b = 1 (1) + (1) (1) + 1 5 + 3 5 + 7 (7) = 29


Mivel

2a = 2 (0; 1; 3; 4; 0) = (0; 2; 6; 8; 0)
s

c = (3; 1; 7; 9; 0) ,
gy

2a, c = 0 3 + (2) (1) + 6 (7) + 8 (9) + 0 0 = 112


Ha felhasznljuk, hogy vgezhet.

a, c = a, c

, a szmols mskpp is el-

2a, c = 2 a, c = 2[0 (3) + (1) 1 + 3 7 + 4 9 + 0 0] = 2 56 = 112 2c s a 2b + 4c vektorokat, ha Feladat: Hatrozzuk meg 3a, 5b, 1 3 5 4 2 4 a= b = c = 5 0 2 . 0 2 3
Megolds:

3.

1 3 2 6 = 3a = 3 5 15 0 0 3 15 4 20 5b = 5 0 = 0 2 10
62

52 5 4 4 2 2c = 2 2 = 2 2 3 3 2 15 5 3 1 4 22 4 2 a 2b + 4 c = 5 2 0 + 4 2 = 3 16 3 2 0
4. Feladat: Hatrozzuk meg rtkt, ha

||a||, ||a b||, a, c 3 4 b= 0 2

a, 4c

kifejezsek

1 2 a= 5 0
Megolds:

5 4 c= 2 . 3

12 + 22 + (5)2 + 02 = 30 1 3 2 2 4 2 ab= 5 0 = 5 0 2 2 ||a b|| = (2)2 + (2)2 + (5)2 + 22 = 37 ||a|| = a, c = 1 5 + 2 (4) + (5) 2 + 0 3 = 13 20 1 16 2 4 c = a = 5 8 0 12

a, 4c = (1) 20 + (2) (16) + 5 8 + 0 12 = 52


Egyszerbb a szmols, ha felhasznljuk, hogy

a, 4c = 4 a, c = (4)(13) = 52
5. Feladat: Adjuk meg

a = (0; 1; 3; 4; 0) , b = (1; 0; 2; 1; 7) , c = (3; 1; 7; 9; 0)


vektorok

1 = 4

2 = 7
63

3 = 1

egytthatkkal kpzett lineris kombincijt.


Megolds: Az

a, b, c

vektorok

1 , 2 , 3

vals szmokkal kpzett li-

neris kombincija a

1 a + 2 b + 3 c
vektor, ami ennl a feladatnl

4a 7b c = (4; 5; 19; 14; 49)


6. Feladat: Bizonytsuk be, hogy az albbi sorvektorok linerisan fggetlenek.

c1 = (1; 2)

c2 = (4; 3)

Megolds: A kt vektor linerisan fggetlen, ha lineris kombinci-

juk a zrusvektort csak a trivilis mdon lltjk el. Azaz

x1 c1 + x2 c2 = 0
egyenlsg csak akkor teljesl, ha Felhasznlva, hogy

x1 = 0

x2 = 0.

x1 c1 + x2 c2 = x1 (1; 2) + x2 (4; 3) = 0 (1x1 + 4x2 ; 2x1 + 3x2 ) = (0; 0)


Kt vektor akkor egyenl, ha koordintik rendre megegyeznek, azaz

1x1 + 4 x2 = 0 2x1 + 3x2 = 0


Ezt az egyenletrendszert kell megoldanunk. Ha az els egyenlet

2-szerest 11x2 = 0

hozzadnnk a msodikhoz, akkor

x2 = 0 x1 = 0.

Behelyettestve az els egyenletbe kapjuk, hogy Teht csak a trivilis csupa fggetlen a kt vektor.

0 megolds ltezik, vagyis tnyleg linerisan

7. Feladat: Linerisan fggetlenek-e az albbi formulkkal megadott fggvnyek? (a) (b) (c)

x2 + 3x3 1, 2x2 + 6, x ex ,
sh

x,

ch

x, 1, e2x
ex +1 ex +1

ln(1 + ex ), x, 1, ln

64

Megolds:

(a) Nzzk meg, hogy a polinomok lineris kombincija a gyan lltja el, azaz milyen egyenlsg:

0-t

ho-

a, b, c R esetn teljesl a kvetkez

3ax3 + (a + 2b)x2 + cx + 6b a = 0
rjuk fel a jobboldalt is egy harmadfok polinommal.

3ax3 + (a + 2b)x2 + cx + 6b a = 0x3 + 0x2 + 0x + 0


Kt polinom akkor egyenl, ha egytthatik rendre megegyeznek.

3a = 0, a + 2b = 0
s

c=0

a=0 b=0

Teht csak

a = b = c = 0

esetn teljesl az egyenlsg, gy a

hrom polinom linerisan fggetlen. (b) Mivel

ex = sh x + ch x, gy ex = 1 sh x + 1 ch x + 0 1 + 0 e2x .

Vagyis az egyik elem elll a tbbi lineris kombincijaknt, azaz sszefggek. (c) Vegyk szre, hogy

ln
gy

1 ex + 1 1 ex + 1 1 1 ex + 1 = ln x = ln x x = ln ex = x x e +1 2 e +1 2 e (e + 1) 2 2 x = 0 ln(1 + ex ) + 0 1 + (2) ln
ex +1 ex +1 , teht sszefggek.

8. Feladat: Vizsgljuk meg,hogy az albbi vektorok linerisan sszefggek vagy fggetlenek-e. Ha sszefggek rjuk fel az egyik vektort a msik kett lineris kombincijaknt.

2 1 b1 = 0 0
Megolds:

0 1 b2 = 0 7

2 0 b3 = 3 5

Az a krds, hogy

x1 b1 + x2 b2 + x3 b3 = 0

milyen

x1 , x2

x3

vals

szmok esetn teljesl ?

2 1 x1 0 + x2 0

0 2 0 1 + x3 3 0 7 5
65

0 0 = 0 0

rjuk fel a koordintkra vonatkoz egyenleteket:

2x1 1x1 +

x2 7x2

+ 2 x3 = = 3x3 = 5x3 =

0 0 0 0

A harmadik egyenletbl addik, hogy dik s els egyenletbe kapjuk, hogy

x3 = 0. Behelyettestve a negyex2 = x1 = 0. Teht csak a trivilis


polinomot a

megolds ltezik, a hrom vektor linerisan fggetlen. 9. Feladat: lltsuk el a

Q(x) = 2x2 + 8x + 13 P 2 (x) = 3 x 1,

P1 (x) = x2 + x,

P3 (x) = 5

polinomok lineris kombincijaknt.


Megolds: Hatrozzuk meg, hogy milyen

a, b, c R

szmok esetn

teljesl, hogy

aP1 (x) + bP2 (x) + cP3 (x) = Q(x)


azaz

a(x2 + x) + b(3x 1) + 5c = 2x2 + 8x + 13


Rendezzk a baloldali polinomot.

ax2 + (3b + a)x b + 5c = 2x2 + 8x + 13


Kt polinom megegyezik, ha az azonos fokszm kifejezsek egytthati rendre megegyeznek, azaz

a = 2, a + 3b = 8
s

b=2 c=3

b + 5c = 13
Teht

2P1 (x) + 2P2 (x) + 3P3 (x) = Q(x)


2.1.2. sszetett feladatok

1. Feladat: Vizsgljuk meg,hogy az albbi vektorok linerisan sszefggek vagy fggetlenek-e. Ha sszefggek rjuk fel az egyik vektort a msik kett lineris kombincijaknt.

a1 = (1; 3; 2)

a2 = (2; 1; 5)

a3 = (8; 1; 21)

66

Megolds: Meg kell nzni, hogy milyen

x1 , x2

x3

vals szmok

esetn teljesl az albbi egyenlsg:

x1 a1 + x2 a2 + x3 a3 = 0 x1 (1; 3; 2) + x2 (2; 1; 5) + x3 (8; 1; 21) = 0


rjuk fel a koordintkra vonatkoz egyenlsgeket:

x1 + 2x2 + 8x3 = 0 3x1 + x2 x3 = 0 2x1 + 5x2 + 21x3 = 0


Oldjuk meg az egyenletrendszert. Kszbljk ki a msodik s harmadik egyenletbl

x1 -t. (3)(2)szorost adjuk hozz a msodik

(a) lps: Az els egyenlet egyenlethez. (b) lps: Az els egyenlet egyenlethez. Az j egyenletrendszer:

szerest adjuk hozz a harmadik

x1 + 2 x2 + 8 x3 = 0 5x2 25x3 = 0 x2 + 5 x3 = 0
Vegyk szre, hogy a harmadik egyenlet csak kt egyenletnk van.

(5)- szrse a msodik egyen-

let, nem hordoz j sszefggst az ismeretlenekre vonatkozan. Azaz

x1 + 2 x2 + 8 x3 = 0 x2 + 5 x3 = 0
A msodik egyenletbl fejezzk ki pldul

x2 -t

az

x3 -vel.

Persze ezt

fordtva is megtehettk volna, de akkor trtekkel kellene szmolni.

x2 = 5x3
Ezt helyettestsk be az els egyenletbe:

x1 + 2(5x3 ) + 8x3 = 0 x1 = 2x3


Az egyenletrendszer megoldsa:

x1 = 2x3

x2 = 5x3
67

x3

tetszleges vals szm

Vgtelen sok megoldst talltunk, ebbl vlasszunk ki egyet. Pldul legyen

x3 = 1.

Ekkor

x1 = 2

x2 = 5

Teht vektoregyenletnek ltezik a trivilistl eltr megoldsa, azaz a hrom vektor linerisan sszefggek. A kztk lv kapcsolat:

2a1 5a2 + a3 = 0
Fejezzk ki

a3

vektort:

a3 = 2a1 + 5a2

Megjegyzs: Vegyk szre, ha x3 -nak ms rtket adtunk volna, akkor a


msik kt ismeretlen rtke is ms lenne, de a lineris kapcsolat minden esetben az elz egyenlet valahnyszorosa lenne. 2. Feladat: Vizsgljuk meg, hogy az albbi vektorok linerisan fggetleneke.

a1 =

2 1 1 4 0

a2 =

1 0 2 1 3

a3 =

0 1 5 6 6


tel-

Megolds: Nzzk meg milyen

jesl, hogy

x1 , x2 , s x3 vals szmok esetn x1 a1 + x2 a2 + x3 a3 = 0 ? 0 2 1 0 1 0 1 0 x1 1 + x2 2 + x3 5 = 0 4 1 6 0 0 3 6 0

A koordintkra vonatkoz egyenlsg:

2x1 + x2 x1 x1 + 2x2 4x1 x2 3x2


Oldjuk meg az egyenletrendszert.

x3 + 5x3 6x3 + 6x3

= = = = =

0 0 0 0 0

Elszr vlasszunk ki egy egyenletet, aminek a segtsgvel a tbbibl eltntetjk

x1

ismeretlent. Ehhez vlasszuk a msodik egyenletet.

68

Cserljk fel az els kt egyenletet. (Msik egyenletet is vlaszthattuk volna, de ezzel az egyenlettel a legegyszerbb a szmols.)

x1 2x1 + x2 x1 + 2x2 4x1 x2 3x2


(a) Az els egyenlet

x3 = = + 5 x3 = 6x3 = + 6 x3 =

0 0 0 0 0

(2)-szerest adjuk hozz a msodik egyenlethez. (4)-szerest


adjuk hozz a negyedik egyenlet-

(b) Az els egyenletet adjuk hozz a harmadikhoz. (c) Az els egyenlet hez. (d) Az utols egyenletben nincs

x1 , + + +

vgeztnk a kikszblssel.

x1 x2 2x2 x2 3x2

x3 2 x3 4 x3 2x3 6 x3

= = = = =

0 0 0 0 0

Vegyk szre, hogy az utols hrom egyenlet a msodik egyenlet tbbszrsei. gy ezek j informcit nem adnak az ismeretlenekrl. Elg csak az els kt egyenletet vizsglni.

x1 x2
Az egyenletrendszer megoldsa:

x3 = 0 + 2 x3 = 0

x1 = x3 x2 = 2x3
linerisan sszefgg. Legyen

x3 R

Teht kaptunk a trivilistl eltr ms megoldst is, a hrom vektor

x3 = 2,

ekkor

x1 = 2

x2 = 4,

ekkor

2a1 4a2 + 2a3 = 0


3. Feladat: Vizsgljuk meg, hogy az albbi oszlopvektorok egy zis vektorteret alkotnak-e.

dimen-

1 1 b1 = 1 1

1 2 b2 = 0 1
69

3 0 b3 = 1 0

2 3 b4 = 1 4

Megolds: A megadott ngy oszlopvektor akkor feszti ki egy

di-

menzis vektorteret, ha linerisan fggetlenek. Teht az a krds, hogy

x1 b1 + x2 b2 + x3 b3 + x4 b4 = 0

milyen

x1 ,

x2 , x3

x4

vals szmok esetn teljesl ?

1 1 x1 1 + x2 1

3 1 0 2 + x3 1 0 0 1

0 2 3 0 + x4 1 = 0 0 4

rjuk fel a koordintkra vonatkoz egyenleteket:

x1 + x2 + 3 x3 x1 + 2 x2 x1 x3 x1 + x2
s negyedik egyenletben nem szerepel tudjuk tntetni els egyenlethez. Az j egyenletrendszer:

2x4 + 3 x4 + x4 + 4 x4

= = = =

0 0 0 0

Ezt az egyenletrendszert kell megoldani. Vegyk szre, hogy a msodik

x3 . Az els egyenletbl pedig el x3 -t, ha a harmadik egyenlet 3-szorost hozzadjuk az

4x1 + x2 x1 + 2 x2 x1 x3 x1 + x2
dik egyenletet:

+ x4 + 3 x4 + x4 + 4 x4

= = = =

0 0 0 0

Rendezzk t az egyenletrendszernket, cserljk fel az els s harma-

x1 x3 x1 + 2 x2 4x1 + x2 x1 + x2
teni az ismeretleneket. A msodik egyenlet

+ x4 + 3 x4 + x4 + 4 x4

= = = =

0 0 0 0

Foglalkozzunk csak az utols hrom egyenlettel s prbljuk cskken-

(4)- szerest adjuk hozz a harmadik egyenlethez. (1)- szerest adjuk hozz a negyedik egyen-

Majd a msodik egyenlet lethez. Az j egyenletrendszer:

x1 x3 x1 + 2x2 7x2 x2
70

+ x4 + 3 x4 11x4 + x4

= = = =

0 0 0 0

A negyedik egyenlet hez.

(7)-

szerest adjuk hozz a harmadik egyenlet-

x1 x3 + x4 x1 + 2 x2 + 3 x4 28x4 x2 + x4 x4 = 0.

= = = =

0 0 0 0

A harmadik egyenlet szerint

Ezt behelyettestve a negyedik egyenletbe:

x2 = 0. x1 = 0
s s

A behelyettestseket folytatva kapjuk, hogy

x3 = 0.

Teht

csak a trivilis megolds ltezik, a ngy vektor linerisan fggetlen. 4. Feladat: lltsuk el

oszlopvektort

a1 , a2

a3

oszlopvektorok li-

neris kombincijaknt., ha

1 b= 2 3

2 a1 = 3 1

1 a2 = 2 0

1 a3 = 1 . 3

Megolds: Oldjuk meg a kvetkez vektoregyenletet:

x1 a1 + x2 a2 + x3 a3 = b 2x1 x2 + x3 = 1 3x1 2x2 x3 = 2 x1 + 3 x3 = 3


Cserljk fel az els s harmadik egyenletet.

x1 + 3 x3 = 3 3x1 2x2 x3 = 2 2x1 x2 + x3 = 1


Eliminljuk

x1

ismeretlent a msodik s harmadik egyenletbl.

x1

+ 3 x3 = 3 2x2 10x3 = 7 x2 5x3 = 7

A harmadik egyenlet

(2)- szerest adjuk hozz a msodik egyenlethez.

x1 + 3 x3 = 3 0x1 + 0x2 + 0x3 = 7 x2 5x3 = 7


A msodik egyenlet egy nyilvnval ellentmonds, teht az egyenletrendszernek nincs megoldsa. Ez pedig azt jelenti, hogy b vektor nem llthat el

a1 , a2

a3

vektorok lineris kombincijaknt.

71

Megjegyzs Ha megnzzk ennek az az oka, hogy a1 , a2


egy 2 dimenzis alteret fesztenek ki. A vizsglt

a3

vektorok

lineris sszefggek, gy a hrom vektor 3 dimenzis tr helyett csak

vektor pedig nem

illeszkedik ebbe az altrbe. (A hrom vektor fggetlensgnek vizsglatnl majdnem ugyanez egyenletrendszer rnnk fel, csak a jobb oldaln lv konstansok rendre nullk lennnek, a megolds menete ugyanaz, az egyenletrendszernek vgtelen sok megoldsa lenne, ez pedig s

a1 , a2 a2 = a1
s

a3

vektorok lineris fggsgt jelenti. )

5. Feladat: Benne van-e a

b = (4; 7; 9)
vektor

vektor az

a1 = (1; 3; 2)

(2; 1; 5) a2

vektorok ltal generlt altrben?

Megolds: Akkor lesz

a1

a2

vektorok alterben, ha

linerisan fggetlenek s

elllthat a msik kt vektor lineris

kombincijaknt. Azaz

x1 a1 + x2 a2 = b
Mskpp

x1 (1; 3; 2) + x2 (2; 1; 5) = (4; 7; 9)


A koordintk egyenlsge:

x1 + 2 x2 = 4 3x1 + x2 = 7 2x1 + 5x2 = 9


Kszbljk ki

x1

ismeretlent az utols kt egyenletbl.

x1 + 2x2 = 4 5x2 = 5 x2 = 1
Az utols kt egyenlet szerint

x2 = 1. x1 = 2
addik.

Az els egyenletbe behelyettestve Teht knt,

vektor elllthat a msik kt vektor lineris kombincija-

2a1 + a2 = b
gy b benne van az

a1

a2

vektorok ltal generlt altrben.

2.2.
2.2.1.

Mtrixok
Alapfeladatok

1. Feladat: Legyen

A=

1 0 3 2 1 0
72

B=

3 0 1 4 1 1

Hatrozzuk meg mtrixokat.

A + B, A B, 2A, 3B, 2A 3B,AT

(BT )T

Megolds: A dencik alapjn

A+B=

1 + 3 0 + 0 3 + 1 2+4 1+1 0+1 1 3 0 0 3 1 24 11 01 2 1 2 0 2 (3) 22 21 20 3B =

4 0 2 6 2 1 2 0 4 2 0 1 2 0 6 4 2 0

AB= 2A =

= =

9 0 3 12 3 3 0 + 0 6 3 23 03 2 1 0 3 0 1 4 1 1 = 7 0 9 8 1 3

2A 3B = 2A + (3B) =

29 4 12 1 AT = 0 3

(BT )T = B =
2. Feladat: Legyen

A=

3 2 7 0

B=

2 1 0 0

C=

1 5 1 8
mtri-

Hatrozzuk meg xokat.


Megolds:

A + B + C, 5A + B 7C, AT 4B 6CT ,

A+B+C=

3 + 2 1 2 + 1 + 5 7+01 0+08 15 + 2 + 7 10 + 1 35 35 + 0 + 7 0 + 0 + 56 3 7 2 0 CT =

4 4 6 8 = 24 44 42 56

5A + B 7C =
Mivel

AT =
ezrt

1 1 5 8

AT 4B 6CT =

38+6 74+6 2 0 30 0 0 + 48
73

1 9 32 48

3. Feladat: Hatrozzuk meg xokat, ha

AB, BA, (AB)A B=

A(BA)

A2

mtri-

A=
Megolds: Mivel

3 2 7 0

2 1 0 0

A s B 2 2-es mtrixok, a sorok s oszlopok szma

azonos, a szorzsok elvgezhetek. 2 0 3 7 -2 0


6 14

1 0
3 7

teht

AB =

6 3 14 7

3 7 2 0 1 0
13 0

-2 0
-4 0

teht

BA =

13 4 0 0

Vegyk szre, hogy tatv. 3 7 6 14 3 7


39 91

AB = BA, azaz a mtrixok szorzsa nem kommu-2 0


-12 -28

teht

(AB)A =

39 12 91 28

13 0 3 7 -2 0
39 91

-4 0
-12 -28

teht

A(BA) =

39 12 91 28

Vegyk szre, hogy

ABA = A(BA) = (AB)A,

azaz teljesl a mtri-

xok szorzsra vonatkoz asszociatv tulajdonsg. 3 7 3 7 -2 0


-5 21

-2 0
-6 -14

teht

A2 =

5 6 21 14

4. Feladat: Legyen

2 5 A= 0 4 3 7
74

4 2 B = 7 2 9 3

Hatrozzuk meg azt az

mtrixot, amelyre

2A + X = 5B

teljesl.

Megolds: Az egyenletet trendezve kapjuk, hogy

20 10 4 10 24 0 X = 5B 2A = 35 10 0 8 = 35 18 45 15 6 14 39 1
5. Feladat: Legyen

A=

1 2 3 4 5 6

9 0 B= 8 6 7 9

C=

1 1 0 1

Hatrozzuk meg

AB + C, AB + B, CB + A s BC + AT mtrixokat.

Megolds: A mtrixok klnbz tpusak, ezrt els lpsben mindig

meg kell nzni, hogy vajon a kijellt mvelet elvgezhet-e?

AB + C

vizsglata:

A B AB = (2 3) (3 2) (2 2)
Mivel

A mtrix oszlopainak szma megegyezik B mtrix sorainak sz-

mval, azaz a bels indexek azonosak, a szorzs elvgezhet, a kls indexek pedig meghatrozzk a szorzatmtrix tpust. Valamint

AB C AB + C + = (2 2) (2 2) (2 2)
azaz

AB

mtrixok azonos tpusak, ezrt

AB + C

mvelet elv-

gezhet. Ksztsk el

AB

szorzshoz a tblzatot. 9 8 7 0 6 9
39 84

teht

AB =

1 4

2 5

3 6

46 118

46 39 118 84

AB + C = AB + B
Mivel vizsglata:

46 39 118 84

1 1 0 1

47 38 118 85

AB B + (2 2) (3 2)
75

A kt mtrix tpusa klnbz, az sszeads nem vgezhet el.

(BA)2

vizsglata:

B A BA = (3 2) (2 3) (3 3)
A bels indexek azonosak, egy ngyzetes mtrix, gy

BA szorzat ltezik. A mvelet (BA)2 mvelet is elvgezhet.


3 6

eredmnye

1 4 9 8 7 0 6 9
9 32 43

2 5
18 46 59

27 60 75

teht

9 18 27 BA = 32 46 60 43 59 75

9 32 43 9 32 43 18 46 59 27 60 75
1818 4340 5500

18 46 59
2583 6232 7913

27 60 75
3348 8124 10326

teht

1818 2583 3348 (BA)2 = 4340 6232 8124 5500 7913 10326

CB + A
Mivel

vizsglata:

C B (2 2) (3 2)
a bels indexek nem egyeznek meg, a mvelet nem vgezhet el.

BC + AT
Mivel

vizsglata:

B C BC = (3 2) (2 2) (3 2)
s

BC AT BC + AT + = (3 2) (3 2) (3 2)

a mvelet elvgezhet. Szmols:

76

1 0 9 8 7 Az eredmny: 0 6 9
9 8 7

-1 1
-9 -2 2

teht

9 9 BC = 8 2 7 2

9 9 1 4 10 5 3 BC + AT = 8 2 + 2 5 = 10 7 2 3 6 10 8
6. Feladat: Hatrozzuk meg

AB, BA, 1 1 3

CA

szorzatokat,ha

A=

4 0 1

B= C= 0 2 1 1 0 1 .

Megolds: Elszr nzzk meg a szorzsok elvgezhetek-e.

Mivel

A B AB = (3 1) (1 3) (3 3)
a bels indexek azonosak a szorzs elvgezhet. 1 4 0 -1 Mivel
4 0 -1

1
4 0 -1

3
12 0 -3

teht

4 4 12 0 0 AB = 0 1 1 3

B A BA = (1 3) (3 1) (1 1)
a bels indexek azonosak, a szorzs elvgezhet. 4 0 -1 1 Mivel 1 3
1

teht

BA =

C A CA = (2 3) (3 1) (2 1)
a bels indexek azonosak, a szorzs elvgezhet.

77

4 0 -1 0 -1 -2 0 1 1
-1 -5

teht

CA =

1 5

7. Feladat: Hatrozzuk meg

AAT A=

AT A

mtrixokat, ha

3 1 0 5

Megolds: A bels indexek megegyeznek, a mveletek elvgezhetek.

AT = AAT = AT A =
Vegyk szre, hogy

3 0 1 5 3 0 1 5 3 1 0 5 = = 10 5 5 25 9 3 3 26

3 1 0 5 3 0 1 5

AAT = AT A, AB
s

de mindkett szimmetrikus.

8. Feladat: Hatrozza meg az

1 3 5 A = 10 8 0 4 1 3
Megolds:

BT A

mtrixokat, ha

1 B= 1 1

1 3 5 1 9 AB = 10 8 0 1 = 2 4 1 3 1 8 BT A = 1 1 1 1 3 5 10 8 0 = 4 1 3 AB
s

15 4 8

9. Feladat: Hatrozza meg az

BT AT

mtrixokat, ha

A=

2 1 3 0 5 1
78

x B= y z

Megolds:

AB = 2 1 3 0 5 1 BT AT = x y z

x y = z

2x y + 3 z 5y + z

2 0 1 5 = 3 1

2x y + 3 z 5y + z

10. Feladat: Vgezzk el a kvetkez szorzst:

x y
Megolds:

2 1 1 3

x y

x y

2 1 1 3

x y

2x + y x + 3 y

x y

2x2 + xy + xy + 3y 2 = 2x2 + 2xy + 3y 2


11. Feladat: Mutassuk meg, hogy

(AB)T = BT AT , B=

ha

A=
Megolds:

2 1 0 3

0 5 1 4

AB =

2 1 0 3 (AB)T =

0 5 1 4

1 14 3 12

1 3 14 12 2 0 1 3 = 1 3 14 12

BT AT =

0 1 5 4

Valban teljesl, hogy

(AB)T = BT AT

79

2.2.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Legyen Hatrozzuk meg

A=

1 4 0 0 5 1

B=

0 7 3 2 0 4

3((2A B) (A 3B))

mtrixot.

Megolds:

3 ((2A B) (A 3B)) = 3(2A B A + 3B) = 3A + 6B = = 3 12 0 0 15 3 + 0 42 18 12 0 24 = 3 30 18 12 15 27

2. Feladat: Legyen

1 1 1 2 0 A = 1 0 1 1 (A + A2 )2
mtrixot.

Hatrozzuk meg

Megolds: Elszr hatrozzuk meg

A2
1

mtrixot. -1 2 -1
-4 5 -3

1 0 1
2 -1 1

-1 0 1 -1 0 -1 2 -1 1 0 1
2 -3 1

1 1 1 2 4 2 3 5 3 2 0 + 3 5 1 = 4 7 1 A + A2 = 1 0 1 1 1 3 1 1 4 2
Vgl hatrozzuk meg

(A + A2 )2

mtrixot. 3 -4 1 -5 7 -4
-62 73 -41

3 -1 2
20 -21 11

3 -4 1

-5 7 -4

3 -1 2

32 -41 21

Az eredmny:

32 62 20 73 21 (A + A2 )2 = 41 21 41 11

80

3. Feladat: Legyen

3 2 1 0 A = 1 1 3 2 1 AB B2
mtrixot.

5 3 2 4 0 . B= 0 1 3 2

Hatrozzuk meg

Megolds: Mivel

5 0 1 -3 1 3 Teht 2 -1 -2 1 0 -1
-14 5 14

-3 4 3
20 -7 -20

2 0 2
-4 2 4

5 0 1 5 0 1 -3 4 3 2 0 2
27 0 7

-3 4 3
-21 16 15

2 0 2
14 0 6

AB B2 = 14 20 4 27 21 14 41 41 18 5 7 2 0 16 0 = 5 23 2 = 14 20 4 7 15 6 7 35 2
Egyszerbb a szmols, ha szrevesszk, hogy 4. Feladat: Hatrozzuk meg

AB B2 = (A B)B.

2 3 5 4 5 A = 1 1 3 4 1 4 1 2 1 1 B= 1 2 1 0 7 3 3 2 1 C= 0 1 3
Megolds:

AB

s AC mtrixokat, ha

0 1 2 2 1 4

1 2 1 2 -1 1 -3 4 -3 -5 5 -4
-9 12 -9

4 1 -2
15 -10 9

1 1 1
-6 8 -6

0 1 2
-13 14 -11

81

0 3 0 2 -1 1 -3 4 -3 -5 5 -4
-9 12 -9

7 -2 1
15 -10 9

3 -1 3
-6 8 -6

2 -1 4
-13 14 -11

Teht

9 15 6 13 8 14 AB = AC = 12 10 9 9 6 11 B=C
egyenlsg. s mtrixokat, ha

De ebbl nem kvetkezik

5. Feladat: Hatrozzuk meg

A(BC) 1 2 2 A = 2 0 3 0 1 1 1 1 4

(AB)C

B=

2 1 0 0 5 3 1 1 3 0 C= 0 2 2 3

Megolds: Elszr nzzk meg, hogy a mvelet elvgezhet-e.

A B C ABC = (3 2) (2 4) (4 3) (3 3)
Az egyms mellett lv bels indexek megegyeznek, ezrt a szorzsok elvgezhetek. Ebben az esetben hasznljuk fel, hogy a mtrixok szorzsa asszociatv, azaz mtrixot kiszmolni. Hatrozzuk meg

(AB)C = A(BC),

gy elg csak

(AB)C

AB

szorzatot. 2 0 1 -2 0 -2 2 3
2 -4 0

1 5
-9 8 15

0 3
-6 6 9

0 -1
2 -2 -3

82

Hatrozzuk meg

(AB)C

mtrixot. 1 -3 0 -2 1 0 2 3
-4 2 9

1 1 1 4
-5 8 12

2 -4 0 Teht

-9 8 15

-6 6 9

2 -2 -3

25 -24 -39

25 4 5 2 8 (AB)C = A(BC) = 24 39 9 12 AAT


s

6. Feladat: Hatrozzuk meg

AT A

mtrixokat, ha

1 2 1 A = 3 1 0 2 1 3
Megolds: Egy ngyzetes mtrix adjungltja is vele azonos tpus

ngyzetes mtrix, gy a szorzsok elvgezhetek. 1 2 1 1 3 2 Teht 2 -1 1 1 0 3


6 1 7

3 -1 0
1 10 5

2 1 3
7 5 14

6 1 7 AAT = 1 10 5 7 5 14
1 3 2 1 2 1 3 -1 0 2 1 3
14 1 7

2 -1 1
1 6 5

1 0 3
7 5 10

14 1 7 AT A = 1 6 5 7 5 10
83

Vegyk szre, hogy nadjunglt (szimmetrikus) mtrixokat kaptunk, de

AAT = AT A A Mnn
ngyzetes mtrixot

7. Feladat: Bizonytsuk be, hogy ha egy mindig egy szimmetrikus mtrix lesz.
Megolds: Ngyzetes mtrixok esetn

akr jobbrl, akr balrl szorozzuk meg transzponltjval, az eredmny

AAT s AT A mtrix is ltezik. (AB)T = BT AT


azonoss-

Felhasznlva a transzponlsra vonatkoz got:

(AAT )T = (AT )T AT = AAT


s

(AT A)T = AT (AT )T = AT A


Ha pedig egy mtrix egyenl a transzponltjval, akkor ez azt jelenti, hogy a mtrix szimmetrikus. Teht

AAT

AT A
egy

mtrix is szimmetrikus.

8. Feladat: Keressnk olyan (vals elem)

J M22

mtrixot, melyre

J2 = I,

ahol

22

egysgmtrix.

Megolds: A

J M22

mtrixot keressk a kvetkez alakban:

J=
ahol

a b c d

a, b, c,

vals szmok. Ekkor

J2 =

a2 + bc ab + bd ac + cd d2 + bc a2 + bc ac + cd ab + bd d2 + bc

1 0 0 1

= 1 = 0 = 0 = 1 a2 = d2 , azaz a = d vagy

Az els s utols egyenletbl kvetkezik, hogy

a = d.
Msrszt, ha

a2 + bc = 1
Teht Ha

akkor

bc = 0

(a2 = 1)

c=0
s

b = 0.
akkor azaz

a=d

c = 0,

ac + cd = 2ac = 0
84

a=d=0

Ha

a = 0,

akkor

bc = 1.

Teht a felttelnek megfelel mtrixok pldul:

0 1 1 0
Az

0 1 1 0 d=a=0
s

0 2 bc = 1

1 2 0

a = d

esetben szintn

felttelek addnak. egyenlsg ponkomplex

Megjegyzs: A J2
tlhatk

= I

2 egyenlsg a komplex i

= 1

tos megfelelje. Ily mdon a komplex szmok egyrtelmen reprezen-

2 2-es

mtrixokkal. Feleltessk meg a

z = a + ib

szmnak a

Z := aI + bJ =

a b b a

mtrixot, akkor ez a megfelel-

tets sszeg- s szorzattart. 9. Feladat: Igazoljuk, hogy ha rixok, akkor

A, B Mnn tetszleges ngyzetes mtsp(AB) = sp(BA), ahol sp(M) jelli az M mtrix fdia-

gonlisban ll elemek sszegt, azaz a mtrix

nyomt.

Megolds:

n
sp(AB)

=
k=1

(ab)kk =
k=1 j =1 n

akj bjk =

bjk akj =
j =1 k=1 j =1

(ba)jj = sp(BA)

10. Feladat: Az elz feladat eredmnynek felhasznlsval igazoljuk, hogy az

AB BA = I
egyenlsg semmilyen ngyzetes

A, B

mtrixokra nem teljesl.

Megolds: Ugyanis sp(AB

BA) =

sp(AB)

sp(BA)

= 0,

mg

sp(I)

= n = 0.

2.3.
2.3.1.

Determinnsok
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez determinnsok rtkt.

4 6 1 5

cos x sin x sin x cos x

a+b ab ab a+b

85

Megolds:

4 6 = 4 5 6 (1) = 26 1 5 cos x sin x = cos2 x + sin2 x = 1 sin x cos x a+b ab = (a + b)2 (a b)2 = 4ab ab a+b
2. Feladat: Legyen Hatrozzuk meg
Megolds:

A=

2 7 9 0

B=

3 1 1 4

det(B A), det(AB), det(B2 ) s det(AAT ) rtkt.

BA=

3 1 1 4

2 7 9 0

1 6 8 4

det (B A) = 1 4 (6)(8) = 44 AB = 2 7 9 0 3 1 1 4 = 13 30 27 9

det (AB) = 13 9 30 27 = 693


Mskpp:

det (AB) = det (A) det (B) = 63 11 = 693 B2 = 3 1 1 4 3 1 1 4 = 10 7 7 17

det (B2 ) = 170 49 = 121


Mskpp:

det (B2 ) = (det (B))2 = 112 = 121 AAT = 2 7 9 0 2 9 7 0 = 53 18 18 81

det (AAT ) = 4293 324 = 3969


Mskpp:

det (AAT ) = det (A) det (AT ) = (63)2 = 3969

86

3. Feladat: Milyen

esetn teljesl a kvetkez egyenlsg?

1 2 =0 x 8
Megolds: Mivel

1 2 = 8 2x = 0 x 8
ezrt

x = 4.

4. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez determinns rtkt.

1 1 1 1 0 1 1 1 0
Megolds:

1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 = 1 0 1 = 1 = 1 (0 + 1) = 1 1 0 1 1 0 0 0 1
Az

1.

sort hozzadva a

3.

sorhoz s

3.

sor szerinti kifejtve.

5. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez determinns rtkt.

0 1 1 1 0 1 1 1 0
Megolds: Az els sor szerinti kifejtst alkalmazsval.

0 1 1 1 1 1 0 1 0 1 =01 +1 =1+1=2 1 0 1 1 1 1 0
1 1
6. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez determinns rtkt!

1 2 3 4 5 6 7 8 9
Megolds: A szmols sokat egyszersdik, ha szrevesszk, hogy az

1. sor (1) -szerest hozzadva a 2. , majd a 3. sorhoz, akkor az utols sor a 2. sor ktszerese lesz, ez pedig azt jelenti , hogy a determinns rtke 0. 1 2 3 1 2 3 4 5 6 = 3 3 3 =0 7 8 9 6 6 6
87

7. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez determinns rtkt.

1 + 5 2 6 2+ 6 1 5
Megolds:

1 + 5 2 6 = (1 + 5)(1 5) (2 6)(2 + 6) = 2+ 6 1 5 = 1 5 (4 6) = 2
8. Feladat: Milyen egyenletnek, ha

vals szmra van megoldsa a

det(A y I) = 0

A=
s

1 6 7 2

22

egysgmtrix.

Megolds: rjuk fel elszr

A yI y

mtrixot.

A yI =

1 6 7 2

1 0 0 1

1y 6 7 2y

A kvetkez determinns alakban adott egyenletet kell megoldani:

1y 6 =0 7 2y
azaz

(1 y )(2 y ) 42 = 0 y 2 3y 40 = 0
Gykkplettel megoldva:

y1,2 =

32 + 4 40 3 13 = 2 2
s

y1 = 8
2.3.2. sszetett feladatok

y2 = 5

1. Feladat: Szmtsuk ki a kvetkez determinns rtkt a a

3.

sor, majd

3.

oszlop szerint.

3 2 2 1 5 0 0 4 0 5 1 2
Megolds:

1 3 2 7

88

Vegyk szre, hogy a ha hrom

3.

sor szerint kifejts sokat egyszersdne,

lenne a sorban. Egyik megolds, ha

a32 = 4

elemet

kinullznnk. Ennek mdja, ha a determinns szerest hozzadjuk a

4. oszlopnak (2)1 3 = 2 7

2.

oszlophoz.

3 2 2 1 5 0 0 4 0 5 1 2

1 3 0 2 3 1 11 0 = 2 0 0 0 7 5 13 2

3 0 2 0 = = (1)3+4 2 1 11 5 13 2
Ha az ki:

1.

sort hozzadjuk a

3.

sorhoz s a

3.

oszlop szerint fejtjk

3 0 2 1 11 = (2) 1 11 0 = (4) = 4 (13 + 88) = 300 8 13 8 13 0


Most vgezzk el a szmolst a ezrt az

3.

oszlop szerint. Az tlet legyen

szintn ugyanaz, legyen minl tbb nulla a megfelel oszlopban,

1.

sort adjuk hozz a

4.-hez: 2 0 0 0 3. 1 3 = 2 8
sorhoz.

3 2 2 1 5 0 0 4 0 5 1 2
Majd az

1 3 2 3 1 5 = 2 0 4 7 8 3

1.

sor

(8)-szorost

adjuk hozz a

1 5 3 1 5 3 4 2 =2 0 4 2 = = (1)1+3 2 0 8 3 8 0 43 16 1.
oszlop szerint kifejtve:

=2

4 2 = 300 43 16
6486

2. Feladat: Oldjuk meg

x-re

a kvetkez egyenletet.

x 5 x 0 3 2 = 2x 1 2 3
89

Megolds: Elszr hatrozzuk meg a determinns rtkt. rjuk fel az

1.

oszlop szerinti kifejtst:

x 5 x 3 2 5 x 0 3 2 = x 0 + 1 = 2 3 3 2 1 2 3
5 103x

= x(5) + (10 3x) = 8x 10


Teht a kvetkez egyenletet kell megoldanunk:

8x 10 = 2x 10 = 10x x = 1
3. Feladat: Oldjuk meg

x-re

a kvetkez egyenletet.

x2 4 9 x 2 3 =0 1 1 1
Megolds: Megint kezdjk a determinns rtknek meghatrozs-

val. rjuk fel az

1.

oszlop szerinti kifejtst:

x2 4 9 2 3 4 9 4 9 x 2 3 = x2 x +1 = 1 1 1 1 2 3 1 1 1
1 5 6

= x2 + 5x 6
A kvetkez egyenletet kell megoldani:

x2 + 5x 6 = 0
Gykkplettel megoldva:

x1 = 3
4. Feladat: Milyen egyenletnek, ha

x2 = 2 det (A yI) = 0

vals szmra van megoldsa a

4 1 3 A = 0 1 1 ? 0 1 1

90

A yI mtrixot. 4 1 3 1 0 0 4y 1 3 1y 1 A yI = 0 1 1 y 0 1 0 = 0 0 1 1 0 0 1 0 1 1y
Megolds: rjuk fel elszr

Oldjuk meg a kvetkez egyenletet:

4y 1 3 0 1y 1 =0 0 1 1y
Els oszlop szerinti kifejtssel:

(4 y )((1 y )2 1) = 0 (4 y )(y 2 2y ) = 0 y (4 y )(y 2) = 0


Olvassuk le a megoldsokat:

y1 = 0
2.4.
2.4.1.

y2 = 4

y3 = 2

Lineris egyenletrendszerek
Alapfeladatok

1. Feladat: Jelentse

egy lineris egyenletrendszer mtrixt s

a b-

vtett mtrixt. Hatrozzuk meg

AB , BA

A2

mtrixokat, ha

5x1 4x2 = 3 . 2x1 + x2 = 7


Megolds:

A= AB

5 4 2 1

B=

5 4 3 2 1 7

szorzat meghatrozsa:

5 2 5 2 -4 1 17 12

-4 1 -24 -7

3 7 -13 13

91

Teht

AB = BA
szorzat nem ltezik, mivel

17 24 13 12 7 13 B
mtrix oszlopainak szma nem egye-

zik meg az

mtrix sorainak szmval.

A2 mtrix meghatrozsa:
5 2 5 2 Teht -4 1 17 12 -4 1 -24 -7

A2 =
2. Feladat: Jelentse

17 24 12 7 det (A AT ), det (AAT ) s B a bdet A2

egy lineris egyenletrendszer mtrixt s

vtett mtrixt. Hatrozza meg kifejezsek rtkeit, ha

5x1 4x2 = 3 . 2x1 + x2 = 7


Megolds:

A= A AT =
Teht

5 4 2 1 5 4 2 1

AT = 5 2 4 1

5 2 4 1 = 0 6 6 0

det (A AT ) = 0 + 36 = 36 det (AAT ) = det A det AT = 13 13 = 169 det (A2 ) = det A det A = 132 = 169
3. Feladat Lineris egyenletrendszerek megoldsnl Gauss eliminlssal a kvetkez tblzatokat kaptuk.Olvassuk le a megoldsokat.

(a) Tblzat

x1
1 0 0

x2
2 1 0

x3
1 -2 1

b
6 7 -1

92

Megolds: rjuk fel a tblzathoz tartoz egyenletrendszert.

x1 + 2 x2 + x3 = 6 x2 2x3 = 7 x3 = 1
Az utols egyenletbl tudjuk, hogy

a msodik egyenletbe, kapjuk, hogy

x3 = 1. Ezt behelyettestve x2 = 5. Ha x3 s x2 rtkt behelyettestjk az els egyenletbe, kapjuk, hogy x1 = 3. Teht a megolds: x1 = 3, x2 = 5 s x3 = 1

(b) Tblzat

x1
1 0 0

x2
5 -1 0

x3
3 3 0

b
3 2 4

Megolds: rjuk fel a tblzathoz tartoz egyenletrendszert!

x1 + 5 x2 + 3 x3 = 3 x2 + 3x3 = 2 0x1 + 0x2 + 0x3 = 4


Az utols egyenlet egy nyilvnval ellentmonds, gy nincs megoldsa az egyenletrendszernek. Vegyk szre, hogy a csupa nulltl klnbz sorok szma az egyenletrendszer mtrixban kett, a bvtett mtrixban pedig hrom.

Megjegyzs:

ltalban is kimondhat, ha Gauss eliminlssal ki-

alakult a felshromszg alak s a csupa nulltl klnbz sorok szma nem egyezik meg az egyenletrendszer mtrixban s a bvtett mtrixban, akkor nincs megoldsa az egyenletrendszernek.

(c) Tblzat

x1
1 0 0

x2
-4 2 0

x3
2 1 0

b
5 1 0

Megolds: Kezdjk az egyenletrendszer felrsval.

x1 4x2 + 2x3 = 5 2x2 + x3 = 1 0x1 + 0x2 + 0x3 = 0


93

Az utols egyenletet elhagyhatjuk, nem ad j informcit az ismeretlenekre. Csak kt egyenletnk maradt.

x1 4x2 + 2x3 = 5 2x2 + x3 = 1


Fejezzk ki a msodik egyenletbl az egyik ismeretlent a msik segtsgvel. Brmelyiket vlaszthatnnk, de a trtek elkerlse miatt fejezzk ki inkbb

x3 -t x2 -vel.

x1 4x2 + 2x3 = 5 x3 = 1 2x2


A kapott kifejezst helyettestsk be az els egyenletbe s adjuk meg

x1 -t

is

x2

segtsgvel:

x1 = 5 + 4x2 2(1 2x2 ) x1 = 3 + 8x2


Vgtelen sok megoldst kaptunk:

x1 = 3 + 8x2 x3 = 1 2x2

x2 R

Megjegyzs:

A tovbbiakban, ha ltjuk, hogy az eliminls sorn

felshromszg mtrix kialakult s az egyenletrendszer mtrixban s bvtett mtrixban a csupa nulltl klnbz sorok szma azonos, de kisebb, mint az ismeretlenek szma, akkor az mindig azt jelenti, hogy vgtelen sok megolds van.

(d) Tblzat

x1
1 0 0 0

x2
1 3 0 0

x3
-3 3 0 0

x4
1 6 0 0

b
-2 12 0 0

Megolds: Most kt csupa nulla sor miatt csak kt egyenletnk

maradt s van ngy ismeretlennk. Ez azt jelenti, hogy vgtelen sok megoldsunk van.

x1 + x2 3x3 + x4 = 2 3x2 + 3x3 + 6x4 = 12


A msodik egyenletbl az egyik ismeretlent, pldul ki a msik kett segtsgvel

x2 -t, fejezzk

x2 = 4 x3 2x4
94

Helyettestsk be a kapott kifejezst az els egyenletbe!

x1 = 2 (4 x3 2x4 ) + 3x3 x4 = 6 + 4x3 + x4


Az egyenletrendszer vgtelen sok megoldsa:

x1 = 6 + 4x3 + x4 x2 = 4 x3 2x4

x3 , x4 R

4. Feladat: Lineris egyenletrendszerek megoldsnl Gauss-Jordan mdszerrel a kvetkez tblzatokat kaptuk. Olvassuk le a megoldsokat. (a) Tblzat

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
0 0 1

b
6 7 -3

Megolds: A ftlban egyesek vannak, minden ms elem nulla.

Az eliminlst befejeztk. A tblzat a kvetkez egyenlsgeket rja le:

x1 = 6
(b) Tblzat

x2 = 7

x3 = 3

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
0 0 0

b
2 0 4

Megolds: A tblzat utols sora szerint:

0 x1 + 0 x2 + 0 x3 = 4
ez egy nyilvnval ellentmonds, teht nincs megoldsa az egyenletrendszernek. (c) Tblzat

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
2 1 0

b
3 2 0

Megolds: Kialakult a felshromszg mtrix. A csupa nulltl

klnbz sorok szma az egyenletrendszer mtrixban s bvtett mtrixban azonos (2), de kisebb, mint az ismeretlenek szma (3), teht vgtelen sok megolds van.

95

Az egyik ismeretlen szabadon vlaszthat, legyen az utols sor megfelel oszlopba rjunk sorba pedig

x3 = t. Ekkor 1-t, a bvt oszlop utols

t-t.

Majd folytassuk az elimincit tovbb, a ftl-

ban legyenek egyesek, minden ms elem pedig legyen nulla.

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
2 1 0

b
3 2 0

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
2 1 1

b
3 2 t

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
0 0 1

b
3-2t 2-t t

Most mr leolvashat a megolds:

x1 = 3 2t

x2 = 2 t x2 = i . x1
1 0 0

x3 = t x2

Oldjuk meg a feladatot gy is, hogy hat ismeretlen, azaz legyen eleme legyen

legyen a szabadon vlaszt-

Most az utols sor msodik

1, x1
1 0 0

s a bvt oszlop utols eleme pedig

i.

x2
0 1 0

x3
2 1 0

b
3 2 0

x2
0 1 1

x3
2 1 0

b
3 2 t

x1
1 0 0

x2
0 0 1

x3
2 1 0

b
3 2-i i

x1
1 0 0

x2
0 0 1

x3
0 1 0

b
-1+2i 2-i i

A tblzat szerint a megolds:

x1 = 1 + 2i

x2 = i

x3 = 2 i

i i = 2t
he-

gy tnik, hogy most ms eredmnyt kaptunk. Ha Teht a megoldshalmaz ugyanaz, csak lltjk el ugyanazt a megoldst. Ha a szabadon vlaszhat ismeretlennek az eredmnyt kapjuk. (d) Tblzat:

lyettestst elvgeznnk, akkor a megolds elz alakjhoz jutunk.

klnbz rtkei

x1 -t vlasztjuk, ugyanezt

x1
1 0 0

x2
3 0 0

x3
2 2 0

b
4 3 0

Megolds: Kialakult a felshromszg mtrix. A csupa nulltl

klnbz sorok szma az egyenletrendszer mtrixban s bvtett mtrixban azonos (2), de kisebb, mint az ismeretlenek szma (3), teht vgtelen sok megolds van.

96

Az utols sor szerint laszthat ismeretlen Legyen

2x3 = 3 azaz x3 = csak x1 s x2 lehet. a22 b


4 3 0 elem legyen

3 2 . gy a szabadon v-

x2 = t. t. x1
1 0 0

Elszr cserljk fel a msodik s harmadik sort.

Majd a msodik sorban jelenjen meg

s a bvt oszlopban

x2
3 0 0

x3
2 2 0

x1
1 0 0

x2
3 0 0

x3
2 0 2

b
4 0 3

x1
1 0 0

x2
3 1 0

x3
2 0 2

b
4 t 3

Most mr folytathat az eliminls. A hozz az els sorhoz.

3. x2
0 1 0

sor

(1)-szerest b
1-3t t 3

adjuk

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
2 0 2

b
4-3t t 3

x1
1 0 0

x3
0 0 2

x1
1 0 0 Teht a megolds:

x2
0 1 0

x3
0 0 1

b
1-3t

t 3 2 3 2

x1 = 1 3t

x2 = t

x3 =

t x1 ,

Oldjuk meg a feladatot, ha a szabadon vlaszthat ismeretlen azaz legyen

x1 = i. x1
1 0 0

x2
3 0 0

x3
2 2 0

b
4 3 0

x1
0 1 0

x2
0 3 0

x3
0 2 2

b
0 4 3

x1
1 1 0

x2
0 3 0

x3
0 2 2

b
i 4 3

x1
1 0 0

x2
0 3 0

x3
0 2 2

b
i 4 - i 3

97

x1
1 0 0

x2
0 3 0

x3
0 0 2

b
i 1 - i 3

x1
1

x2
0 1 0

x3
0 0 1

b
i

0 0

1i 3 3 2

Teht a megolds:

x1 = i
(e) Tblzat:

x2 =

1i 3

x3 =

3 2

x1
1 0 0

x2
2 0 0

x3
-1 0 0

b
5 0 0

Megolds: Kialakult a felshromszg mtrix. A csupa nulltl

klnbz sorok szma az egyenletrendszer mtrixban s bvtett mtrixban azonos (1), de kisebb, mint az ismeretlenek szma (3), teht vgtelen sok megolds van. De most kt szabadon vlaszthat ismeretlennk is van. Tbb vlasztsi lehetsg van, mi nzzk meg azt az esetet, amikor

x2 = t x1
1 0 0

x3 = i x3
-1 0 1

x1
1 0 0

x2
2 0 0

x3
-1 0 0

b
5 0 0

x2
2 1 0

b
5 t i

Folytatva az eliminlst:

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
-1 0 1

b
5-2t t i

x1
1 0 0

x2
0 1 0

x3
0 0 1

b
5-2t+i t i

Teht a megolds:

x1 = 5 2t + i x2 = t x3 = i
5. Feladat: Milyen

tR

iR

esetn van pontosan egy megoldsa a kvetkez

inhomogn egyenletrendszernek?

2x1 + x2 = 7 ax1 + 4x2 = 3


Megolds: Egy inhomogn lineris egyenletrendszernek akkor van pon-

tosan egy megoldsa, ha az egyenletrendszer mtrixnak determinnsa nem

0,

azaz

det (A) = 0.
98

Most

A= det A = det
Az egyenletet megoldva

2 1 a 4 2 1 a 4 =8a=0 a=8
akkor

a=8

addik. Ez azt jelenti, hogy ha

az egyenletrendszernek pontosan egy megoldsa van. Ha

a = 8,

ennl a feladatnl az egyenletrendszernek ppen nincs megoldsa. 6. Feladat: Milyen

esetn van pontosan egy megoldsa a kvetkez

egyenletrendszernek?

ax1 4x2 = 0 3x1 + 7x2 = 0


Megolds: Egy homogn lineris egyenletrendszernek akkor van pon-

tosan egy, a trivilis csupa xnak determinnsa nem Most

0 megoldsa, ha az 0, azaz det (A) = 0. a 4 3 7

egyenletrendszer mtri-

A= det A = det
Az egyenlet megoldsa:

a 4 3 7 12 . 7

= 7a 12 = 0 a= 12 , 7
ak-

a=

Ez azt jelenti, hogy ha

kor csak a trivilis megolds ltezik, ha megoldsa van az egyenletrendszernek. 7. Feladat: Milyen

a =

12 , 7

akkor vgtelen sok

esetn van vgtelen sok megoldsa a kvetkez ho-

mogn lineris egyenletrendszernek?

5x1 2x2 x3 = 0 ax1 + x2 2x3 = 0 6x1 + 2x2 + x3 = 0


Megolds: Egy homogn lineris egyenletrendszernek akkor van vg-

telen sok megoldsa, ha az egyenletrendszer mtrixnak determinnsa

0,

azaz

5 2 1 5 + 2a 0 5 1 2 = det a 1 2 = det (A) = det a 6 2 1 6 2a 0 5


Msodik oszlop szerinti kifejtssel, majd rendezve kapjuk, hogy:

det (A) = 0.

= 1((5(5 + 2a) + 5(6 2a)) = 11 = 0


99

Ez azt jelenti, hogy a determinns rtke teht brmely

a-tl

fggetlenl mindig

11,

esetn csak egy, a trivilis megolds ltezik.

8. Feladat: Vizsgljuk meg, hogy az albbi vektorok vajon linerisan fggk vagy fggetlenek.

1 a1 = 0 6

3 a2 = 1 2

1 a3 = 1 2 x1 a1 +x2 a2 +x3 a3 = 0

Megolds: Arra vagyunk kvncsiak, hogy az

vektoregyenletnek vajon hny megoldsa van. A vektoregyenlet felrhat a kvetkez homogn lineris egyenletrendszerrel:

x1 + 3x2 x3 = 0 x2 + x3 = 0 6x1 + 2x2 + 2x3 = 0

Teht az a krds, hogy a homogn lineris egyenletrendszernek hny megoldsa van. Ezt pedig az egyenletrendszer mtrixnak determinnsa hatrozza meg. Most az egyenletrendszer mtrixa:

1 3 1 1 A= 0 1 6 2 2
Mivel

1 3 1 1 3 1 1 1 0 1 1 = 0 1 1 = = 8 + 16 = 24 = 0 16 8 6 2 2 0 16 8
Teht az egyenletrendszernek s a vektoregyenletnek is csak a trivilis csupa

megoldsa ltezik, ezrt a hrom vektor linerisan fggetlen.

2.4.2.

sszetett feladatok

Oldjuk meg a kvetkez inhomogn lineris egyenletrendszereket Gauss elimincival. 1. Feladat:

2x1 3x2 + x3 = 1 x1 2x2 3x3 = 6 2x1 + x2 + x3 = 3

Megolds: Dolgozzunk az egyenletrendszer bvtett mtrixval. Az

egyenletrendszer mtrixt felshromszg mtrix alakra kell hozni.

100

A bvtett mtrix:

2 3 1 1 6 B = 1 2 3 2 1 1 3
Hozzuk ltre a felshromszg mtrixot. (a) Eliminljunk az els oszlopban. A szmols egyszerbb, ha elem ppen (b) Az

a11

1.

Ezrt cserljk fel az

1.

2.

sorokat. ()

1.

sor

minltuk

(2)-szerest adjuk az 1. oszlopot.

hozz a

2.,

majd a

3.

sorhoz. Kieli-

2 3 1 1 1 2 3 6 1 2 3 6 1 2 3 6 2 3 1 1 0 1 7 13 2 1 1 3 2 1 1 3 0 5 7 9
(c) Vgezzk el az eliminlst a adjuk hozz a

2. oszlopban.

2. sor (5)-

szrst

3.

sorhoz. Kialakult a fels hromszgmtrix.

1 2 3 6 0 1 7 13 0 0 28 56
rjuk fel az egyenletrendszer j alakjt!

x1 2x2 3x3 = 6 x2 + 7x3 = 13 28x3 = 56


Olvassuk le a megoldsokat! Az utols egyenletbl addik, hogy:

x3 = 2
A msodik egyenletbl, felhasznlva, hogy

x3 = 2:

x2 = 1
Behelyettestve az els egyenletbe

x3

x2

rtkeit kapjuk, hogy:

x1 = 2
Teht a megolds:

x1 = 2

x2 = 1

x3 = 2

101

Oldjuk meg az egyenletrendszert Gauss-Jordan elimincival is!

6 1 2 3 0 1 7 13 0 0 28 56
Folytassuk az eliminlst a ftl felett is! A megengedett mveletekkel rjk el, hogy az egyenletrendszer mtrixnak helyn egysgmtrix jelenjen meg. gyeljnk arra, hogy a ftl alatti Ezrt a

0-k

ne vltozzanak.

3.

oszlopban az utols sorral fogunk eliminlni. A knnyebb

szmols miatt elszr egyszerstsnk a Lpssorozat: (a) lps: A (b) lps: A (c) lps: A (d) lps: A is.

3.

sorban!

3. 3.

sorban osztunk sor

(28)-cal.
hozzadjuk a

(7)-szerest

2.

sorhoz.

3. sor 3-szorost hozzadjuk az 1. sorhoz. Ksz a 3. oszlop. 2. sor 2-szerest hozzadjuk az 1. sorhoz. Ksz a 2. oszlop

1 2 3 6 0 2 1 2 0 1 0 0 0 1 7 13 0 1 0 1 0 1 0 1 0 0 1 2 0 0 1 2 0 0 1 2
Kialakult az egysgmtrix az egyenletrendszer mtrixnak helyn, teht kszen vagyunk az eliminlssal. Le kell mg olvasni a megoldsokat:

x1 = 2
szmolsunkat ellenrizhetjk. 2. Feladat:

x2 = 1

x3 = 2

A kapott rtkeket visszahelyettestve az eredeti egyenletrendszerbe,

x1 x2 + 2x3 = 1 2x1 + x2 x3 = 9 x1 + 2x2 + x3 = 0

Megolds: rjuk fel az egyenletrendszer bvtett mtrixt!

1 1 2 1 1 1 9 B= 2 1 2 1 0
Gauss mdszert alkalmazva:

Alaktsuk ki a felshromszg mtrixot.

1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 2 1 2 1 1 9 0 3 5 11 0 1 3 1 1 2 1 0 0 1 3 1 0 3 5 11
102

1 1 2 1 1 1 2 1 0 1 3 1 0 1 3 1 0 0 14 14 0 0 1 1
Ksz a felshromszg mtrix. rjuk fel az egyenletrendszer j alakjt!

x1 x2 + 2x3 = 1 x2 + 3x3 = 1 x3 = 1
Mivel

x3 = 1,

a msodik egyenletbe helyettestve:

x2 = 2
Az els egyenletbe helyettestve a kapott rtkeket:

x1 = 3
Teht:

x1 = 3
Gauss- Jordan mdszerrel:

x2 = 2

x3 = 1

Nullzzuk ki a ftl feletti elemeket!

1 1 0 1 1 0 0 3 1 1 2 1 0 1 3 1 0 1 0 2 0 1 0 2 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1
Az eliminlst elvgeztk, leolvashat a megolds:

x1 = 3

x2 = 2

x3 = 1

Az eredeti egyenletrendszerbe behelyettestve kapjuk, hogy jl szmoltunk. 3. Feladat:

2x1 x2 x3 = 4 3x1 + 4x2 2x3 = 11 3x1 2x2 + 4x3 = 11

Megolds: A bvtett mtrix:

2 1 1 4 4 2 11 B= 3 3 2 4 11
Gauss- Jordan mdszerrel megoldva:

Alaktsuk ki a felshromszg mtrixot!

103

A knnyebb szmols miatt a

2.

sor

(1)

-szerest adjuk hozz az

1.

sorhoz, majd eliminljunk az els oszlopban.

2 1 1 4 1 5 1 7 1 5 1 7 3 4 2 11 3 4 2 11 0 11 1 10 3 2 4 11 3 2 4 11 0 17 7 10 3. osz2. sor (7)-szerest hozzadva a 3. sorhoz s utna cserljk fel a 2. s 3. sort. 1 5 1 7 1 5 1 7 1 5 1 7 0 11 1 10 0 11 1 10 0 1 0 1 60 1 0 60 0 0 1 0 0 11 1 10


Vegyk szre, hogy a szmols egyszerbb, ha az eliminlst a lopban folytatjuk, azaz a Eliminljunk a msodik oszlopban:

1 0 0 3 1 0 0 3 1 0 1 2 0 1 0 0 0 1 0 1 0 1 0 1 1 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 1
A megolds:

x1 = 3
4. Feladat:

x2 = 1

x3 = 1

2x1 x2 + x3 = 3 2x1 + 2x2 4x3 = 4 x1 2x2 + 3x3 = 1

Megolds: A bvtett mtrix:

2 1 1 3 2 4 4 B= 2 1 2 3 1
Gauss mdszerrel megoldva:

Fels hromszgmtrix kialaktsa:

2 1 1 3 1 2 3 1 2 2 4 4 2 2 4 4 1 2 3 1 2 1 1 3 1 2 3 1 1 2 3 1 0 6 10 2 0 6 10 2 0 3 5 1 0 0 0 0
Mivel a csupa

3.

sor a

2.

sor ktszerese, ezrt az utols eliminlsnl a

3.

sor

lett.

104

rjuk fel az j egyenletrendszert:

x1 2x2 + 3x3 = 1 6x2 10x3 = 2


Hrom ismeretlennk van, de csak kt egyenletnk maradt az eliminls utn, az egyenletrendszernek vgtelen sok megoldsa van. Fejezzk ki az egyik ismeretlent, pldul

x2 -t x3 -

mal:

x2 =

2 + 10x3 1 + 5 x3 = 6 3

Helyettestsk be a kifejezst az els egyenletbe s rendezzk az egyenletet

x1 -re! x1 = 1 + 2(

1 + 5 x3 5 1 ) 3x3 = + x3 3 3 3 5 + x3 3
s

Az egyenletrendszer vgtelen sok megoldsa:

x1 = x2 =

x3 R

1 + 5 x3 3

Gauss- Jordan mdszerrel megoldva:

Felshromszg mtrix kialaktsa:

2 1 1 2 2 4 1 2 3 1 2 3 0 6 10 0 3 5

3 4 1 1 2 1

1 2 3 1 2 2 4 4 2 1 1 3 1 2 3 1 0 6 10 2 0 0 0 0

Mivel a csupa nulltl klnbz sorok szma az egyenletrendszer mtrixban s a bvtett mtrixban is kett s ez kisebb, mint az ismeretlenek szma, vgtelen sok megolds van. Az egyik ismeretlen szabadon vlaszthat. Legyen

x3 = t. 0 1 3t 0 1 + 5t 1 t 5+t 0 0 3 1 + 5t 1 0 3 0 1 t

1 2 1 2 3 1 0 3 5 1 0 3 0 0 t 1 0 0 1 2 0 1 3t 1 1 + 5t 1 0 0 0 3 0 0 1 t 0
105

A megolds:

x1 =

5+t 3

x2 =

1 + 5t 3

x3 = t

tR

Egy megolds a vgtelen sok kzl, ha:

t=1
5. Feladat:

x1 = 2 x2 = 2 x3 = 1

x1 2x1 3x1 2x1


A bvtett mtrix:

+ x2 x2 2x2 x2

x3 + 2 x4 + x3 2x4 + 2 x3 2x4 + x3

= 8 = 2 = 18 = 10

1 1 0 3 0 1 0 1

1 1 1 2 1 1 B= 3 2 2 2 1 1 1 2 1 8 0 3 6 18 0 1 4 6 1 4 6 0 1 1 1 2 0 1 1 4 0 0 0 6 0 0 0 0

2 8 2 2 2 18 0 10 1 1 2 8 1 1 4 6 3 3 6 18 1 1 4 6 8 6 0 0

Mivel a csupa nulltl klnbz sorok szma az egyenletrendszer mtrixban s a bvtett mtrixban is hrom, de ez kisebb, mint az ismeretlenek szma, vgtelen sok megolds van. A gy a szabadon vlaszthat ismeretlenek: most

3.

x1 , x2 8 6 0 0

vagy

x3

a szabadon vlaszthat ismeretlen, azaz

x4 = 0. x3 lehet. Legyen x3 = t. Cserljk fel


sor szerint

az utols kt sort.

1 0 0 0
A ftlban lv eleme helyre

1 1 1 1 0 0 0 0

2 4 0 6

1 0 0 0

b33 = 0 helyre rjunk be 1-t s a bvt oszlop 3. pedig t-t s folytassuk az eliminlst! 1 1 2 8 1 1 0 0 8+t 1 1 4 6 0 1 0 0 6+t 0 1 0 t 0 0 1 0 t 0 0 6 0 0 0 0 1 0
106

1 0 0 0
A megolds:

0 1 0 0

0 0 1 0

0 2 0 6+t 0 t 1 0 x4 = 0
s

x1 = 2

x2 = 6 + t

x3 = t

tR t = 3:

A vgtelen sok megolds kzl adjuk meg azt a megoldst, ha

x1 = 2
6. Feladat:

x2 = 9

x3 = 3

x4 = 0 = = = = 3 4 5 2

2x1 3x1 4x1 x1

+ 3 x2 + 2 x2 + x2 + 4 x2

x3 + 2 x4 + 2 x3 + x4 + 5 x3 4x3 + 3x4 3 1 2 2 1 5 4 4 2 1 0 3 3 4 5 2

Megolds: A bvtett mtrix:

2 3 B= 4 1
Fels hromszg kialaktsa:

2 3 4 1

3 1 2 2 1 5 4 4

2 1 0 3

1 4 4 3 0 10 14 8 0 15 21 12 0 5 7 4
Vegyk szre, hogy a eliminlst kt csupa

3 1 4 3 4 5 2 2 2 2 3 1

4 4 2 2 1 5 3 1

3 1 0 2

2 4 5 3

2 1 4 4 3 0 5 7 4 1 0 15 21 3 3 0 10 14 8 2
sor! Folytatva az

2. sor tbbszrsei a 3. s 4. 0 sor alakul ki. 1 4 4 3 2 0 5 7 4 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Most kt ismeretlent fogunk szabadon vlasztani. Legyen

x3 = t1

x4 = t 2 . 1 4 4 3 2 1 4 4 0 5 0 5 7 4 1 7 0 0 1 0 t1 0 0 1 0 0 0 1 t2 0 0 0
107

0 2 3t2 0 1 + 4t2 0 t1 1 t2

1 4 0 5 0 0 0 0

0 0 1 0

0 2 3t2 + 4t1 1 0 0 1 + 4t2 7t1 0 0 t1 1 t2 0

0 1 0 0

0 0 1 0

0 (14 + t2 t1 )/5 0 (1 + 4t2 7t1 )/(5) 0 t1 1 t2

Olvassuk le a megoldst:

x1 =

14 + t2 t1 5 x1 x1 x1 x1

x2 =

1 4t2 + 7t1 5 + x3 + 3 x3 + 6 x3 + 10x3

x3 = t1

x4 = t2

t1 , t2 R

7. Feladat:

+ x2 + 2x2 + 3 x2 + 4 x2

+ x4 + x4 + 10x4 + 20x4

= = = =

0 0 0 0

Megolds: A bvtett mtrix:

1 1 B= 1 1
Fels hromszg kialaktsa:

1 1 1 0 2 3 1 0 3 6 10 0 4 10 20 0

1 1 1 1

1 1 1 1 1 0 0 1 2 3 1 0 0 2 3 6 10 0 4 10 20 0 0 3 1 0 0 0 1 1 0 0

1 1 2 0 5 9 9 19

1 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 x4 = 0.

1 1 2 0 1 9 3 16

0 0 0 0

1 1 2 0 1 9 0 11

Ksz a felshromszg alak, leolvashat, hogy egyenletbl addik, hogy juk, hogy ltezik.

A harmadik

x3 = 0. Folytatva a behelyettestseket kapx1 = x2 = x3 = x4 = 0, teht csak a trivilis megolds

Ugyanerre a kvetkeztetsre jutunk, ha kiszmoljuk az egyenletrendszer mtrixnak determinnst.

1 1 1 1

1 1 1 1 1 2 3 1 0 1 = 3 6 10 0 2 4 10 20 0 3

1 1 1 1 2 0 0 1 = 5 9 0 0 9 19 0 0

1 1 2 0 = 1 9 3 16

108

1 0 = 0 0
Mivel

1 1 0 0

1 1 2 0 = 11 1 9 0 11

det (A) = 11 = 0,

teht az egyenletrendszernek csak a trivilis

megoldsa ltezik.

Megjegyzs:
8. Feladat:

Vegyk szre, hogy ugyanazokkal a mveletekkel szmol-

tunk mindkt esetben.

2x1 x1 x1 x1

x2 x2 + x2 + 2 x2

+ 3 x3 2x3 + 2 x3 x3

+ x4 + 3 x4 2x4 2x4

= = = =

0 0 0 0

Megolds: A bvtett mtrix:

2 1 3 1 1 1 2 3 B= 1 1 2 2 1 2 1 2
Felshromszg kialaktsa:

0 0 0 0

2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 0 1 0 2 1 2 1 1 0 1 0 0 0 0

0 1 1 2 3 0 (2)1.+2. 2 1 3 1 0 0 1.2. 0 1 1 2 2 0 (1)1.+3. 0 1 2 1 2 0 2 3 0 1 1 2 3 0 (1)1.+4. 0 (2)1.+3. 7 5 0 1 7 5 0 4 5 0 0 2 4 5 0 (3)2.+4. 1 2 0 0 3 1 5 0 1 1 2 3 0 2 3 0 (2)3.+4. 0 7 5 0 1 7 5 0 10 5 0 0 0 10 5 0 20 10 0 0 0 0 0 0 3 1 2 3 2 2 1 2

Felshromszg kialakult, a csupa nulltl klnbz sorok szma kisebb, mint az ismeretlenek szma, vgtelen sok megolds van. Az egyik ismeretlent szabadon vlaszthatjuk. Legyen most az eliminlst.

x4 = t

s folytassuk

1 1 2 3 0 1 1 2 3 0 0 (1)4.+3. 1 7 5 0 1 7 5 0 0 0 0 10 5 0 0 0 2 1 0 54.+2. 0 0 0 1 t 0 0 0 1 t
109

1 1 2 3 0 1 1 2 0 (3)4.+1. 0 1 7 0 1 7 5 t 0 0 0 2 0 t 0 2 0 0 0 1 t 0 0 0 1 1 2 0 3t 1 1 0 0 (7)3.+2. 0 1 7 0 1 0 5 t 0 0 1 0 t/2 23.+1. 0 0 1 0 0 0 1 t 0 0 0 1 0 0 0 t/2 0 1 0 0 3t/2 0 0 1 0 t/2 0 0 0 1 t


Innen az egyenletrendszer megoldsa leolvashat:

0 3t 3./(2) 0 5t 0 t 1 t 0 2t 0 3t/2 2.+1. 0 t/2 1 t

x1 =

t 2

x2 =

3t 2

x3 =

t 2

x4 = t

tR

A megoldsban a trteket elkerlhettk volna, ha gyesebben vlasztunk szabadon vlaszthat ismeretlent. Legyen

x3 = l .

1 1 2 3 0 1 1 0 0 1 7 5 1 0 0 0 20 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2l 1 1 1 1 0 3 0 0 1 0 5 1 7 l 0 0 0 1 2l 0 0 0 0 1 0 0 0 l 1 1 0 3 4l 1 0 0 0 1 1 0 0 3 l 0 0 0 0 1 0 l 0 0 0 1 2l 0 0
Teht a megolds:

2 3 0 7 5 0 2 1 0 1 0 l 0 3 2l 0 5 7l 1 0 l 0 1 2l 0 0 l 0 0 3l 1 0 l 0 1 2l

x1 = l

x2 = 3l

x3 = l b
s

x4 = 2l c

lR

9. Feladat: Vizsgljuk meg, hogy megoldsa, illetve milyen

milyen rtkei mellett van az

albbi egyenletrendszernek vgtelen sok megoldsa vagy egyrtelm

esetn nincs megolds?

2x1 + x2 5x3 x1 3x2 2x2 x3 x1 + 4 x2 7x3


110

+ x4 6x4 + 2 x4 + cx4

= 8 = 9 = 5 = b

Megolds: A bvtett mtrix:

8 2 1 5 1 1 3 0 6 9 B= 0 2 1 2 5 1 4 7 c b
Fels hromszg kialaktsa:

2 1 5 1 8 1 3 0 6 9 1 3 0 6 9 2 1 5 1 8 0 0 2 1 2 5 2 1 2 5 1 4 7 c 1 4 7 c b b
Eliminljuk az els oszlopot.

9 1 3 0 6 0 7 5 13 10 0 2 1 2 5 0 7 7 c+6 b9
Az els oszlop ksz, de a adjuk hozz a

2.

oszlopban nincs

vagy

trtekkel folytatdna. Ahhoz, hogy ezt elkerljk,

1. A szmolst 3. sor (3)- szorost

2.

sorhoz.

1 3 0 6 9 1 0 5 1 2 7 0 0 0 2 1 2 5 0 7 7 c+6 b9 0 1 0 3 6 9 1 0 1 2 7 5 0 0 0 0 1 4 5 0 0 7 c 43 b 44 0
A tblzatbl leolvashat, ha az egyenletrendszernek. Ha Ha

0 3 6 9 5 1 2 7 0 3 12 15 0 7 c 43 b 44 0 3 6 9 1 2 7 5 0 1 4 5 0 0 c 15 b 9
akkor nincs megoldsa

c = 15

b = 9,

c = 15 c = 15

b = 9, b

akkor vgtelen sok megolds van.

tetszleges vals szm, akkor pontosan egy megolds

van.

10. Feladat:

12 rjuk fel a b = 4 vektort 0 1 3 0 3 a1 = a2 = 6 2


111

az

1 a3 = 1 2

linerisan fggetlen vektorok lineris kombincijaknt!


Megolds: Azt szeretnnk megtudni, hogy milyen

x1 , x2

x3

isme-

retlenek esetn teljesl az

x1 a1 + x2 a2 + x3 a3 = b

vektoregyenlet.

A vektoregyenlet a kvetkez inhomogn lineris egyenletrendszernek felel meg:

x1 + 3x2 x3 = 12 3x2 + x3 = 4 6x1 + 2x2 + 2x3 = 0


Oldjuk meg Gauss-Jordan elimincival az egyenletrendszert! A bvtett mtrix:

1 3 1 12 1 4 B= 0 3 6 2 2 0 12 1 3 1 12 1 3 1 0 3 1 4 0 3 1 4 6 2 2 0 16 8 72 0 12 1 3 1 1 3 1 12 0 3 1 4 0 3 1 4 0 40 0 40 0 1 0 1 1 0 1 9 1 0 0 2 0 0 1 7 0 0 1 7 0 1 0 1 0 1 0 1 3 1 12 1 3 1 12 (6)1.+3 (8)2.+3. 3 1 4 3 1 4 0 2 2 0 0 16 8 72 3 1 12 1 3 1 12 3./(40) (3)3.+2. 3 1 4 1 4 0 3 40 0 40 0 1 0 1 1 0 1 9 1 0 0 2 2.+1. 0 0 1 7 0 0 1 7 0 1 0 0 1 0 1 1

1 0 6 1 0 0

Olvassuk le az egyenletrendszer megoldst!

x1 = 2
Teht a

x2 = 1

x3 = 7

b = 2a1 + a2 7a3

112

11.

3 Feladat: rjuk fel a b = 1 vektort az 1 2 1 a1 = 1 a2 = 3 1 1


vektorok lineris kombincijaknt!
Megolds: Nzzk meg, hogy milyen

7 a3 = 7 1

x1 , x2

x3

ismeretlenek esetn

teljesl az

x1 a1 + x2 a2 + x3 a3 = b

vektoregyenlet.

A vektoregyenlet a kvetkez inhomogn lineris egyenletrendszerrel rhat fel:

2x1 x2 + 7x3 = 3 x1 + 3x2 7x3 = 1 x1 + x2 x3 = 1

Oldjuk meg Gauss-Jordan elimincival az egyenletrendszert! A bvtett mtrix:

2 1 7 3 3 7 1 B= 1 1 1 1 1 2 1 7 3 1 3 7 1 1 1 3 7 1 2 1 7 3 0 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 3 7 1 1 3 7 0 0 0 7 21 1 0 0 1 3 0 0 1 3
A kzps sor szerint:

3 7 1 7 21 1 2 6 0 1 1 0

0 x1 + 0 x2 + 0 x3 = 1
ami nyilvnval ellentmonds, teht adott hrom vektorral.

vektor nem llthat el a meg-

2 1 7 1 3 7 1 1 1 1 0 0

3 1 3 7 1 1 3 7 1 (2)1.+2. 1.2. 1 2 1 7 3 0 7 21 1 (1)1.+3. 1 1 1 1 1 0 2 6 0 3 7 1 1 3 7 1 (7)3.+2. 7 21 1 0 0 1 0 1 3 0 0 1 3 0


113

2.5.
2.5.1.

Inverzmtrix
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez mtrix inverzt.

5 4 2 1
Megolds: Tudjuk, hogy ha

A=

a b c d

, akkor

A1 =
Most Teht

1 det (A)

d b c a

det (A) = 13. A1 = 1 13 1 4 2 5 = 1 13 2 13 4 13 5 13 B= 5 3 7 4 I


egy-

2. Feladat: Bizonytsuk be, hogy mtrix inverze.

A=

4 3 7 5

mtrix a

Megolds: Az llts igaz, mivel

AB = BA = I

teljesl, ahol

sgmtrix. 3. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez mtrix inverzt.

5 0 0 A = 0 1 0 0 0 7
Megolds: Mivel

det (A) = 35 = 0 A

van inverz.

Ksztsk el a tblzatot. Az tpus egysgmtrixot:

mtrix mell rjunk egy vele azonos

5 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 7 0 0 1
A Gauss eliminci sormveleteivel rjk el, hogy a tblzat baloldaln jelenjen meg az egysgmtrix. Ha jl szmoltunk, akkor a tblzat jobboldaln megkapjuk az inverz mtrixot.

114

1 0 0

0 1 0 0 0 1
Teht a mtrix inverze:

1 0 5 0 1 0 0

0 1 7

A1

1 0 5 = 0 1 0 0

0 1 7

4. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez mtrix inverzt.

0 0 2 0 0 A= 2 0 5 2
Megolds: Mivel

det (A) = 20 = 0

van inverz.

Ksztsk el a tblzatot. A sorok rendezsvel a ftl alatt csak nullk vannak.

2 0 0 0 1 0 0 0 2 1 0 0 2 0 0 0 1 0 0 5 2 0 0 1 0 5 2 0 0 1 0 0 2 1 0 0
Ftl felett is csak nullk legyenek:

1 0 0

0 1 5 1 2

2 0 0 0 1 0 0 5 0 1 0 1 0 1 0 0 0 2 1 0 0 0 0 1 0 1 = 5 1 2 1 2 0

1 2

1 0 5 0 0

A1

1 0 5 0 0

115

5. Feladat: Hatrozzuk meg legyen inverze.

rtkt gy, hogy kvetkez mtrixnak

3 1 2 0 0 7 4 20
Megolds: A mtrixnak van inverze, ha determinnsa nem nulla, azaz

3 1 det 2 0 0 = 0 7 4 20
A determinnst msodik sora szerint kifejtve:

3 1 det 2 0 0 = 2(20 4) = 0 7 4 20
Teht ha

=5

a mtrixnak van inverze.

6. Feladat: Hatrozzuk meg legyen inverze!

x rtkt gy, hogy kvetkez mtrixnak ne 1 0 1 x 0 1 x 1 x 6

Megolds: Az oszts miatt a megoldst az

x=0

vals szmok hal-

mazn keressk. A mtrixnak nincs inverze, ha determinnsa nulla. Az els sor szerinti kifejtssel:

1 0 1 1 2 det x 0 1 x = x (6 x ) 0 + 1(1) = 0 1 x 6
Rendezzk a kapott egyenletet!

x2 x + 6 = 0
Gykkplettel megoldva:

x1,2 =

1 + 24 15 = 2 2
s

x1 = 3

x2 = 2 x1 = 3
vagy

Teht a mtrixnak nincs inverze, ha

x2 = 2.

116

7. Feladat: Milyen nak?

paramter esetn van inverze a kvetkez mtrix-

1 6 4 0

2 p 4 0

4 3 3 4

p 0 0 p

Megolds: Ha a mtrix determinnsa nem nulla, akkor van inverz.

Az utols sort vonjuk ki az els sorbl, majd hasznljunk utols oszlop szerinti kifejtst.

1 6 det 4 0

2 p 4 0

4 3 3 4

p 0 = det 0 p

1 6 4 0

2 p 4 0

0 3 3 4

0 0 = 0 p

1 2 0 = (1)4+4 p det 6 p 3 = 4 4 3 1 0 0 = p det 6 p 12 3 = p(3(p 12) + 12) = 0 4 4 3


Rendezve az egyenletet:

p(3p 24) = 0

ha

p1 = 0 p=0

vagy

p2 = 8

Teht a mtrixnak van inverze, ha

vagy

p = 8.

2.5.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez mtrix inverzt.

2 3 1 1 1 A = 1 2 2 1
Megolds: Elszr nzzk meg, hogy van-e inverze a mtrixnak. Ha-

trozzuk meg

det (A)

rtkt.

Az utols sort hozzadva az

1.

sorhoz, majd

1.

sor szerint kifejtve:

2 3 1 0 1 0 1 1 = 1 1 1 = 1(1 2) = 1 det A) = 1 2 2 1 2 2 1
Teht

det (A) = 1 = 0,

van inverze a mtrixnak.

117

Az inverzet Gauss elimincival fogjuk megoldani. Ksztsk el a kiindulsi tblzatot.

2 3 1 1 0 0 1 1 1 0 1 0 2 2 1 0 0 1
Els lpsben cserljk fel az eliminlst. Az

1.

2.-t.Majd

vgezzk el az els oszlop

1.

sor

(2)-szerest adjuk hozz a 3. sorhoz. 1 1 1 0 1 0 1 1 1 2 3 1 1 0 0 0 1 1 2 2 1 0 0 1 0 0 1 1.


sor

2.

sorhoz, majd az

2-szerest

adjuk hozz a

0 1 0 1 2 0 0 2 1

Kialakult a fels hromszgmtrix. A baloldali mtrix ftlja felett folytassuk az eliminlst.

1 0 0 1 1 2 1 1 0 0 1 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 0 1 0 2 1 0 0 1 0 2 1
Szorozzuk meg

(1)-gyel az 1 0 0

1.

sort.

0 0 1 1 2 1 0 1 0 1 0 1 0 2 1

A baloldali mtrix helyn kialakult az egysgmtrix, akkor a jobboldali mtrix lesz a keresett inverz mtrix, Teht

A1

1 1 2 = 1 0 1 0 2 1

2. Feladat: Hatrozzuk meg az a kvetkez mtrix inverzt.

1 4 1 A= 1 5 2 1 6 2
Megolds: Elszr nzzk meg, hogy van-e inverze a mtrixnak. Ha-

trozzuk meg a determinnst. Vegyk szre, hogyha az szerest hozzadjuk a determinnst:

1. oszlop (2)-

3.

oszlophoz, akkor

3.

oszlop szerint kifejtve a

1 4 1 1 4 1 0 = (1)(6 5) = 1 det 1 5 2 = det 1 5 1 6 2 1 6 0


118

teht a determinns nem nulla, van inverze az

mtrixnak.

rjuk fel a Gauss elimincihoz tartoz tblzatot.

1 4 1 1 0 0 1 5 2 0 1 0 1 6 2 0 0 1
Az

1.

sor

(1)-szerest

adjuk hozz a

2.

1 0 0 1 4 1 0 1 1 1 1 0 0 2 1 1 0 1
adjuk hozz a

3. sorhoz.

2.

sor

(2)-szerest

3.

sorhoz.

1 0 0 1 4 1 0 1 1 1 1 0 0 0 1 1 2 1 2. sorhoz. 1 4 0 2 2 1 0 1 0 0 1 1 0 0 1 1 2 1
s

Ksz a fels hromszgmtrix a baloldali mtrixnl, eliminljunk a ftl felett. A

3.

sort adjuk hozz az

1,

2.

sor

4-

szerest adjuk hozz az

1.

sorhoz.

2 3 1 0 0 2 0 1 0 0 1 1 0 0 1 1 2 1
Szorozzuk meg az utols sort

(1)-gyel.

1 0 0 2 2 3 0 1 0 0 1 1 0 0 1 1 2 1
Teht

A1

2 2 3 1 = 0 1 1 2 1

Szmolsunkat ellenrizzk le:

2 2 3 1 4 1 1 0 0 0 1 1 1 5 2 = 0 1 0 1 2 1 1 6 2 0 0 1
Teht jl szmoltunk.

119

3. Feladat: Hatrozzuk meg az a kvetkez mtrix inverzt.

1 1 1 1 A= 1 1 1 1 2.

1 1 1 1 1 1 1 1 1.

Megolds: Elszr nzzk meg, hogy van-e inverze a mtrixnak. Ha-

trozzuk meg a determinnst. A

sort adjuk hozz a

sorhoz.

1 1 1 1 det 1 1 1 1
Az

1 1 2 0 1 1 1 1 = det 1 1 1 1 1 1 1 1
adjuk hozz a

2 0 1 1 = 1 1 1 1

1.

oszlop

(1)-szerest

3.

oszlophoz. Az els sor

szerinti kifejts helyett clszer lenne a ftl felett kieliminlni. A oszlop

2.

(1)-szerest adjuk hozz a 4. oszlophoz. 2 0 0 0 2 0 1 1 0 1 1 1 = det det 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 3.


sorhoz.

0 0 0 0 = 2 2 2 2

A utols sort adjuk hozz a

2 0 1 1 det 2 0 1 1

0 0 0 0 = 16 = 0 4 0 2 2

Teht van inverz. Gauss elimincival megoldva: Eliminljunk a ftl alatt:

1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 0 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 0 2 0 2 1 0 0 2 2 1 0 2 2 0 1 1 1 0 2 0 0 0 0 1 1 1 0 2 1 2 2 1 2 2 0
120

0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 1

0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0

0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1

1 1 0 2 0 0 0 0

1 1 1 0 2 1 2 2 1 0 4 1

0 0 1 0 0 1 1 1 4.

0 0 0 1

Eliminljunk a ftl felett, kezdjk a

oszloppal :

1 1 0 2 0 0 0 0 1 1 0 2 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0
Teht

1 1 1 0 0 0 0 2 1 1 0 0 2 2 1 0 1 0 0 1 1/4 1/4 1/4 1/4 1 0 2 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 3/4 1/4 1/4 1 /4 0 1/2 1/2 1/2 1/2 0 1/2 1/2 1/2 1 /2 1/4 1/4 1/4 1/4 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 3/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1 /4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/2 0 1/2 0 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1 /4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1 /4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4

1 1 0 0 1 1 0 0 0 1 0 0

A1

1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1/4 1 /4 = 1 = 1/4 1/4 1/4 1 /4 4 1/4 1/4 1/4 1/4 (A2 )1 mtrixot, ha 0 1 0 A = 1 3 1 . 1 1 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

4. Feladat: Hatrozzuk meg

121

Megolds:

0 1 0 0 1 0 1 3 1 A2 = 1 3 1 1 3 1 = 4 11 5 1 1 2 1 1 2 3 6 5
Inverz meghatrozsa:

1 3 1 1 0 0 4 11 5 0 1 0 3 6 5 0 0 1 1 0 0 1 3 1 0 1 1 4 1 0 0 3 2 3 0 1 1 3 1 1 0 0 0 1 1 4 1 0 0 0 1 9 3 1 1 3 0 10 3 1 0 1 0 5 2 1 0 0 1 9 3 1 1 0 0 25 9 4 0 1 0 5 2 1 0 0 1 9 3 1 4 1 0 0 25 9 0 1 0 5 2 1 0 0 1 9 3 1 25 9 4 2 1 (A2 )1 = 5 9 3 1
Oldjuk meg a feladatot mskpp is. Vegyk szre, hogy az

(A2 )1 = (A1 )2 .

Most hatrozzuk meg elszr

mtrix inverzt.

0 1 0 1 0 0 1 3 1 0 1 0 1 1 2 0 0 1 1 3 1 0 1 0 0 1 0 1 0 0 1 1 2 0 0 1

122

1 3 1 0 0 1 0 1 0 2 1 0 1 3 1 0 0 1 0 1 0 0 1 2 1 3 0 2 0 1 0 1 0 0 1 2 1 0 0 5 0 1 0 1 0 0 1 2
Az inverz:

1 0 0 0 1 1 1 0 0 0 1 1 2 1 0 0 1 1 2 1 0 0 1 1

5 2 1 0 0 A1 = 1 2 1 1 25 9 4 2 1 (A1 )2 = 5 9 3 1 A, B Mnn
felcserlhet regulris mt-

5. Feladat: Igazoljuk, hogy ha rixok, akkor

A1 B1 A1

s s s

B A

is felcserlhetek, azaz is felcserlhetek, azaz

A1 B = BA1 . B1 A = AB1 . A1 B1 = B1 A1 .

B1

is felcserlhetek, azaz

Megolds:

C = A1 B, akkor CA = A1 BA = A1 AB = B, innen C = BA1


Legyen

C = B1 A, akkor CB = B1 AB = B1 BA = A, innen C = AB1


Legyen

A1 B1 = (BA)1 = (AB)1 = B1 A1 .
6. Feladat: Bizonytsuk, be hogy ha metrikus, akkor az

A Mnn

regulris mtrix szim-

mtrix inverze is szimmetrikus.

Megolds: Tudjuk, hogy

A mtrix szimmetrikus, azaz AT = A s l1 -gyel jellt mtrix, amelyre A1 A = tezik inverze, azaz van olyan A AA1 = I.
Ekkor

I = IT = (A1 A)T = AT (A1 )T = A(A1 )T


123

gy

(A1 )T = A1
Vagyis

A1

inverzmtrix is szimmetrikus.

2.6.
2.6.1.

Sajtrtk s sajtvektor
Alapfeladatok

1. Feladat: rja fel az nomjt.


Megolds: Egy

0 1 1 A= 3 4 0 2 0 5

mtrix karakterisztikus poli-

mtrix karakterisztikus polinomja

det (A I),

ami ebben az esetben egy harmadfok polinom

-ra

nzve.

0 1 1 1 0 0 A I = 3 4 0 0 1 0 = 2 0 5 0 0 1 1 1 0 0 0 1 1 0 = 3 4 0 0 0 = 3 4 2 0 5 0 0 2 0 5 1 1 0 = det (A I) = det 3 4 2 0 5
Harmadik oszlop szerinti kifejtssel:

3 4 1 + (5 ) = 2 0 3 4

= 0 2(4 ) + (5 )((4 ) 3) =
Rendezve:

= 3 + 92 15 23
Teht

mtrix karakterisztikus polinomja:

det (A I) = 3 + 92 15 23
2. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez mtrix sajtrtkeit.

3 1 4 2
Megolds:

124

1. megolds Az

A mtrix sajtrtkei a det (A I) karakterisztikus


egy msodfok poli-

polinom gykei. Ebben az esetben a karakterisztikus polinom nomja lesz:

det (A I) =

3 1 = 4 2

= (3 )(2 ) + 4 = 2 2
Ennek keressk meg a gykeit:

2 2 = 0 1 1+8 2 2 = 1

1,2 = 1 = 2

Teht a mtrixnak kt sajtrtke van:

1 = 2
2. megolds:

2 = 1

Ha

az

A M22

mtrix sajtrtkei, akkor bebizonythat, s

hogy

1 + 2 = sp(A)
ahol spA jelenti

1 2 = det (A),

mtrix ftljban lv elemeinek sszegt.

Ebben az esetben sp(A) Teht

= 3 + (2) = 1 1 + 2 = 1
s

det (A) = 2 1 2 = 2

Fejezzk ki

1 -t 2 -vel

az els egyenletbl, majd helyettestsk be a

msik egyenletbe.

1 = 1 2 (1 2 )2 = 2
Rendezve az egyenletet:

0 = 2 2 2 2
A kapott egyenlet megoldva a sajtrtkek:

1 = 2

2 = 1

125

3. Feladat: Az albbi vektorok kzl vlasszuk ki azokat, amelyek az mtrix sajtvektorai, ha

A=

4 3 6 7

a= a

3 2 3

b=

5 5

c= A

3 7 a
vektort

Megolds: Egy

vektor akkor sajtvektora az

mtrixnak, ha

Aa = a

egyenlsg teljesl, azaz az

mtrix az

nmagnak valahnyszorosba viszi t.

Aa =
Teht

4 3 6 7 a

3 2 3

103 20 3

= 10

3 2 3
vitte t, ezrt

mtrix az

vektort nmagnak

sajtvektor s hozztartoz sajtrtk ppen Vizsgljuk meg

10-szeresbe 10.

vektort:

Ab =
Teht

4 3 6 7 b

5 5

5 5

=1

5 5

mtrix az

vektort nmagba vitte t, ezrt sajtvektor s

hozztartoz sajtrtk ppen Vizsgljuk meg a

1.

vektort:

Ac =

4 3 6 7

3 7

9 31 c
vektor tbbsz-

Ebben az esetben rseknt, teht a

9 31

vektor nem rhat fel a

vektor nem sajtvektor.

4. Feladat: Keresse meg az

3 1 0 A = 0 2 0 0 0 5

mtrix

1 = 2

sajt-

rtkhez tartoz sajtvektort.


Megolds: Egy sajtrtkhez tartoz sajtvektor meghatrozsnak

els lpse, hogy felrjuk a

det (A I)s = 0

homogn lineris egyen-

letrendszert, amelynek megoldsaknt kapjuk a keresett listl eltr megoldsait keressk.

s sajtvektort.

Nagyon fontos, hogy egy homogn lineris egyenletrendszernek a trivi-

Ebben az esetben keressk a sajtvektort

s1 s = s2 s3

alakban.

A homogn lineris egyenletrendszer mtrixegyenlete :

det (A + 2I)s = 0
126

5 1 0 s1 0 0 0 0 s2 = 0 0 0 7 s3 0
rjuk fel a homogn lineris egyenletrendszert.

5s1 s2 = 0 7s3 = 0
A trivilistl eltr megoldsok:

s3 = 0
Ha elvgezzk az alakban:

s2 = 5s1

s1 R

t=0

s1 = t helyettestst, a megolds felrhat a kvetkez s1 = t s2 = 5 t s3 = 0 tR t=0

Vgtelen sok megoldst kaptunk, teht vgtelen sok sajtvektor tartozik

1 = 2

sajtrtkhez. De ezek csak egy konstansban trnek el

egymstl. A sajtvektor:

s=2

1 t 5t =t 5 = 0 0

t=0

2. Megolds:

Oldjuk meg a feladatot Gauss-Jordan mdszerrel is. Ebben az esetben az egyenletrendszer bvtett mtrixa:

5 1 0 0 0 0 0 0 0 0 7 0
A mtrix felshromszg alak, egy csupa nulla sorral. Ez azt jelenti, hogy vgtelen sok megolds van. Az egyik ismeretlen szabadon vlaszthat, legyen

s1 = t. 5 1 0 0 1 0 0 t 0 0 3 0

Gauss-Jordan eliminlst alkalmazva:

0 1 0 5t 1 0 0 t 1 0 0 t 0 1 0 5t 0 0 3 0 0 0 1 0
127

Az egyenletrendszer nem trivilis megoldsai:

s1 = t s2 = 5 t s3 = 0
A sajtvektor:

tR

t=0

s=2

t 1 5t = =t 5 0 0 As = 2s

t=0

Szmolsunkat ellenrizni tudjuk. Vlasszunk ki egy vektort a vgtelen sokbl s ha teljesl r a Legyen most egyenlsg, akkor jl szmoltunk.

t = 1,

ekkor

3 1 0 1 2 1 0 2 0 5 = 10 = 2 5 0 0 5 0 0 0
teht jl szmoltunk. 5. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez mtrix sajtrtkeit s sajtvektorait.

2 0 0 0 4 0 0 0 3

Megolds A karakterisztikus egyenlet:

2 0 0 0 4 0 = (2 )(4 )(3 ) = 0 0 0 3
A sajtrtkek:

1 = 2
A sajtvektor, ha

2 = 4

3 = 3

1 = 2: 0 0 0 s1 0 0 2 0 s2 = 0 0 0 5 s3 0 2s2 = 0 5s3 = 0
128

Az egyenletrendszer:

Az egyenletrendszer nem trivilis megoldsai:

s2 = 0 s3 = 0
A sajtvektor, ha

s1 R

s1 = 0

s=2

1 = 2: t 1 0 = =t 0 0 0

tR

t=0

Hasonlan levezetve:

s=4

0 0 t = =t 1 0 0

s=3

0 0 0 = =t 0 t 1

t=0

2.6.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez mtrix sajtrtkeit s sajtvektorait.

3 1 4 2

Megolds rjuk fel a mtrix karakterisztikus polinomjt s keressk

meg a gykeit:

det (A I) =

3 1 =0 4 2

(3 )(2 ) + 4 = 0 2 2 = 0 1 1+8 13 = 1,2 = 2 2 1 = 2 2 = 1


Teht a mtrixnak kt sajtrtke van:

1 = 2

2 = 1 s= s1 s2
sajtvektorokat:

Keressk meg a sajtrtkekhez tartoz


Ha

=2

A keresett sajtvektor a kvetkez homogn lineris egyenletrendszer megoldsaknt addik:

(A 2I)s =

1 1 4 4
129

s1 s2

0 0

Az egyenletrendszer bvtett mtrixa:

1 1 0 4 4 0
Gauss elimincit alkalmazva kapjuk:

1 1 0 0 0 0
Kialakult a csupa nulla sor, vgtelen sok megolds van, legyen a szabadon vlaszthat ismeretlen

s2 = t 1 0 t 0 1 t

1 1 0 0 1 t

Az egyenletrendszer nem trivilis megoldsai:

s1 = t
A sajtvektor:

s2 = t t R

t=0

s=1 =
Szmolsunkat ellenrizzk:

t t

=t

1 1

t=0

3 1 4 2

1 1

2 2

=2

1 1

Sajtrtk meghatrozsa, ha

2 = 1.

A keresett sajtvektor most a kvetkez egyenletrendszer megoldsaknt addik:

(A + 1 I)s =

4 1 4 1

s1 s2

0 0

Az egyenletrendszer bvtett mtrixa:

4 1 0 4 1 0
Gauss elimincit alkalmazva kapjuk:

4 1 0 0 0 0
A szabadon vlaszthat ismeretlen legyen

s2 = t: 1 0 t/4 0 1 t

4 1 0 0 1 t

4 0 t 0 1 t
130

Az egyenletrendszer nem trivilis megoldsai:

s1 = s2 =
A sajtvektor:

t 4 t

tR

t=0

s=1 =

t 4 t

=t t = 4: =

1 4 1

t=0

Szmolsunkat ellenrizzk, ha

3 1 4 2

1 4

1 4

= 1

1 4

2. Feladat: Keressk meg a kvetkez mtrix sajtrtkeit s sajtvektorait, ha

1 1 0 A = 1 1 0 0 0 0
Megolds: Kezdjk a sajtrtk meghatrozsval, rjuk fel a karak-

terisztikus polinomot:

1 1 0 1 1 0 A I = 0 0 1 1 0 1 1 0 =0 0 0
sor szerinti kifejtssel:

det (A I) =
A karakterisztikus polinom

3.

[( 1)2 1] = (2 + 2) = 2 ( + 2) = 0
Ennek a harmadfok polinomnak a gykei: Teht

1 = 2 = 0

3 = 2.

mtrix sajtrtkei:

1 = 2 = 0

3 = 2

A sajtrtkeket ismerjk, keressk meg a hozzjuk tartoz sajtvektorokat:


Ha

1 = 2 = 0

131

A sajtvektor egy homogn lineris egyenletrendszer megoldsaknt addik, amelynek egytthatmtrixa:

1 1 0 A 0 I = 1 1 0 0 0 0
Lthat, hogy az egyenletrendszernek vgtelen sok megoldsa van. St, ha az

1.

sort hozzadjuk a

2.

sorhoz, akkor most nem csak egy, hanem

kt csupa nulla sor van. Ebben az esetben kt ismeretlen is szabadon vlaszthat. Legyen

s2 = u

1 1 0 1 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 1 0 0 u 0 1 0 u 0 1 0 u 0 0 1 v 0 0 1 v
Az egyenletrendszer megoldsa:

s3 = v .

s1 = u s2 = u s3 = v
A

u, v R

1 = 2 = 0

sajtrtkhez tartoz sajtvektor:

s=0
feltve, hogy

u = u v 0-val.
s

egyszerre nem egyenl

Szmolsunkat ellenrizzk le. Legyen

s=

3 3 . 1

u=3

v = 1,

ekkor

1 1 0 3 0 3 1 1 0 3 = 0 = 0 3 0 0 0 1 0 1
Teht jl szmoltunk.

Megjegyzs:Ebben az esetben megadhat kt linerisan fggetlen megolds is.

132

Ha

u = 0,

akkor

0 0 s = 0 = v 0 v 1
Ha

v = 0,

akkor

u 1 s = u = u 1 0 0
Vegyk szre, hogy

3 1 0 3 = 3 1 + (1) 0 1 0 1
Ha

3 = 2

rjuk fel a homogn lineris egyenletrendszer mtrixt, amelynek megoldsaknt addik a keresett sajtvektor.

1 1 0 A+2I= 1 1 0 0 0 2
Ha az

1.

sor

(1)

-szerest hozzadjuk a

2.

sorhoz, kialakult a csupa

nulla sor, vgtelen sok megolds van. Legyen megoldsokat:

s2 = t.

Olvassuk le a

1 0 0 t 1 1 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 t 0 1 0 t 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 2
A megolds:

s1 = t s2 = t s3 = 0
A sajtvektor:

tR

s=2

t 1 = t = t 1 0 0

t=0

Szmolsunkat ellenrizzk:

1 1 0 1 2 1 1 1 0 1 = 2 = 2 1 0 0 0 0 0 0
133

3. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi mtrix sajtrtkeit s sajtvektorait.

8 0 3 A= 2 2 1 2 0 3

Megolds:rjuk fel a karakterisztikus polinomot s keressk meg a

gykeit:

8 0 3 2 2 1 A I = 2 0 3
Fejtsk ki a determinnst a msodik sora szerint.

det (A I) =

8 0 3 2 2 1 = (2 )[(8 )(3 ) + 6] = 0 2 0 3

Rendezzk a kapott egyenletet:

(2 )(2 11 + 30) = 0
Ha

2 = 0,

akkor

1 = 2.
akkor

2 Ha

11 + 30 = 0,

2,3 =

11

121 120 11 1 = 2 2
s

Teht a mtrix sajtrtkei: Sajtrtkek meghatrozsa:


Ha

1 = 2, 2 = 5

3 = 6

1 = 2

A homogn lineris egyenletrendszer egytthatmtrixa:

6 0 3 A2I= 2 0 1 2 0 1
Bvtett mtrix:

6 0 3 0 2 0 1 0 2 0 1 0

Elszr cserljk fel az els s utols sort. Majd adjuk a Utna az

1.

sort

2.

sorhoz. adjuk hozz a

1.

sor

3-szerest

3.

sorhoz.

134

2 0 1 0 2 0 1 0 2 0 1 0 0 0 2 0 6 0 3 0 0 0 6 0
Vgl a

2.

sor

(3)-szorost

adjuk a

3.

sorhoz.

2 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 0

Az egyenletrendszer mtrixa felshromszg alak. Kialakult egy csupa nulla sor, vgtelen sok megolds van. Az eliminlst folytatva lthat,hogy hat ismeretlen most csak

s1 = s3 = 0 , a szabadon vlaszt-

s2

lehet.

2 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 t 0 0 2 0 0 0 1 0
Az egyenletrendszer megoldsa:

s1 = 0 s2 = t s3 = 0
A sajtvektor:

tR

s=2

0 0 1 t =t = 0 0

t=0

Szmolsunkat ellenrizzk, legyen pldul

0 0 0 8 0 3 2 2 1 1 = 2 = 2 1 0 0 0 2 0 3
Ha

t = 1:

=5

A megoldand homogn lineris egyenletrendszer egytthatmtrixa:

3 0 3 1 A 5 I = 2 3 2 0 2
Bvtett mtrix:

3 0 3 0 2 3 1 0 2 0 2 0
135

Elszr osszuk el az Majd az Majd az

1.

sort hrommal. adjuk hozz a

1. 1.

sor sor

(2)-szerest 2-

3.

sorhoz.

szerest adjuk hozz a

2.

sorhoz.

1 0 1 0 1 0 1 0 2 3 1 0 0 3 1 0 2 0 2 0 0 0 0 0
Eliminlssal elrtk, hogy az egyenletrendszer mtrixa felshromszg alak. Kialakult a csupa nulla sor, vgtelen sok megolds van. Egy ismeretlen szabadon vlaszthat, legyen

s2 = t. 1 0 1 0 3t 1 0 1 0 1 0 0 0 3 1 0 0 0 1 3t ) 0 0 1 3t 0 1 0 t 0 1 0 t 0 1 0 t

Az egyenletrendszer megoldsa:

s1 = 3t s2 = t s3 = 3t
A sajtvektor:

tR

s=5

3t 3 t =t 1 = 3t 3

t=0

Szmolsunkat ellenrizzk:

3 15 8 0 3 3 2 2 1 1 = 5 = 5 1 3 15 2 0 3 3
Ha

3 = 6

A homogn lineris egyenletrendszer egytthatmtrixa:

2 0 3 1 A 6 I = 2 4 2 0 3
Bvtett mtrix:

2 0 3 0 2 4 1 0 2 0 3 0 2.
sorbl.

Elszr az

1.

sort vonjuk ki a

136

Majd az Majd a

1.

sort adjuk hozz a

3.

sorhoz.

2.

sort osszuk el

(2)

-vel.

2 0 3 0 2 0 3 0 0 4 2 0 0 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Kialakult felshromszg alak s egy csupa nulla sor, vgtelen sok megolds van. Egy ismeretlen szabadon vlaszthat, most legyen

s2 = t. 2 0 3 0 2 0 3 0 2 0 0 6t 0 2 1 0 0 0 1 2t 0 0 1 2t t t 0 1 0 t 0 1 0 0 1 0

Az egyenletrendszer megoldsa:

s1 = 3t s2 = t s3 = 2t
A sajtvektor:

tR

s=6

3 3t t =t 1 = 2 2t t=1

t=0

Szmolsunkat ellenrizzk, ha

8 0 3 3 18 3 2 2 1 1 = 6 = 6 1 2 0 3 2 12 2
4. Feladat: Mutassuk meg, hogy ha ltezik olyan

N N,

amelyre

A Mnn nilpotens mtrix, azaz AN = 0, akkor minden sajtrtke

szksgkpp 0.

AN = 0. Ha most sajtrtke A-nak, a hozztartoz sajtvektor pedig s, akkor As = s: 2 2 3 2 3 N innen A s = As = s, A s = A s = s, s gy tovbb, A s = N 1 N N N A s = s. Mivel pedig A = 0, azrt s = 0, innen s = 0 miatt szksgkpp = 0.
Megolds: Legyen

N N

akkora, hogy

5. Feladat: Egy ngyzetes

AT = A.

Igazoljuk, hogy ha

A mtrixot antiszimmetrikusnak neveznk, ha A regulris s antiszimmetrikus, akkor

nem lehet vals sajtrtke.


Megolds: Tegyk fel, hogy egy vals sajtrtke A-nak. Legyen As = s (s = 0). Szorozzuk meg az egyenlsg mindkt oldalt skalri2 T san s-sel: As, s = ||s|| . Msrszt As, s = s, A s = s, As = 2 ||s|| . Innen s = 0 miatt szksgkpp = 0, azaz a mtrix nem

lehet regulris.

137

6. Feladat: Legyen

abszolt rtke 1-nl kisebb. Igazoljuk, hogy ekkor


Megolds: Ekkor ui.

A Mnn olyan mtrix, hogy minden sajtrtknek I A regulris.

I A sajtrtkei 1 alakak, ahol sajtrA-nak (valban, ha As = s, akkor (I A)s = s s = (1 )s, s megfordtva, ha (I A)s = (1 )s, akkor ebbl As = s kvetkezik). Mivel pedig || < 1, azrt 1 = 0, teht I A valban
tke regulris. 7. Feladat:Van-e olyan az

3 3-as vals elem mtrix, melynek sajtrtkei

i, 2i

s a

3i

imaginrius szmok?

Megolds: Nincs. A karakterisztikus polinom ui. egy pontosan 3-fok

polinom, melynek hatrrtke a (ha a harmadfok tag eljele pedig

-ben , a +-ben pozitv) ill. a -ben +,

pedig a

+-ben

(ha a harmadfok tag eljele negatv). Mindkt esetben

legalbb egy vals gyke van (Bolzano ttele miatt), teht nem lehet mindhrom sajtrtk tiszta kpzetes.

Megjegyzs: Az eredmny onnan is addik, hogy a karakterisztikus polinom vals egytthats, gy ismeretes, hogy gykei valsak vagy konjuglt komplex gykprokat alkotnak. A feladatban pedig nem ilyen gykk vannak adva. 8. Feladat: Mutassuk meg, hogy a vektorilis szorzs mtrixnak a 0 mindig sajtrtke. Mi a hozztartoz sajtvektor?
Megolds:Jellje A M33 az x x a lekpezs mtrixt, akkor Aa = a a = 0 = 0a. Teht 0 sajtrtk, a hozztartoz sajtvektor pedig pp az a vektor.

138

3.

Vektorgeometria

3.1.
3.1.1.

Mveletek 3 dimenzis vektorokkal


Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg

3a, 2b,

4 4 c s 3a 2b + c vektorokat, ha 3 3

a = (1; 3; 4) b = (1; 0; 7) c = (12; 9; 0).


Megolds:

3a = 3(1; 3; 4) = (3; 9; 12) 2b = 2(1; 0; 7) = (2; 0; 14) 4 4 c = (12; 9; 0) = (16; 12; 0) 3 3 4 3a 2b c = (21; 21; 2) 3
2. Feladat: Hatrozzuk meg

3a, 5b

3 || 7a||, || (b 4c)||, 2a + b, a 2b 2 a = (1; 3; 4) b = (1; 0; 7) c = (12; 9; 0).

kifejezsek rtkt, ha

Megolds:

7a = 7(1; 3; 4) = (7; 21; 28) || 7a|| = (7)2 + (21)2 + (28)2 = 1274 = 7 26


A feladat mskpp is megoldhat. Hasznljuk fel, hogy

||a|| = || ||a||

ha

|| 7a|| = 7||a|| = 7 (1)2 + 32 + 42 = 7 26 b 4c = (1; 0; 7) (48; 36; 0) = (49; 36; 7) 3 3 (b 4c) = (49; 36; 7) = 2 2 3 (b 4c) = 2 147 2
139

147 21 ; 54; 2 2 21 2
2

+ (54)2 +

3 33714 = 3746 4 2
A szmols kicsit egyszerbben is elvgezhet:

3 3 (b 4c) = ||(b 4c)|| = 2 2 3 2 492 + (36)2 + 72 = 3 3746 2 2a + b = (1, 6; 15)

a 2b = (3; 3; 10) 2a + b, a 2b = (1) (3) + 6 3 + 15 (10) = 129


Mivel

3a = 3(1; 3; 4) = (3; 9; 12) 5b = 5(1; 0; 7) = (5; 0; 35) 3a, 5b = 3 5 + (9) 0 + (12) 35 = 405
Vgezzk el mskpp is a szmolst.

3a, 5b = 15 a, b = 15[(1) 1 + 3 0 + 4 7] = 15 27 = 405


3. Feladat: Hatrozzuk meg rtkt, ha

ab , ba , aa a = (1; 3; 4) b = (1; 0; 7).

||b 2a|| kifejezsek

Megolds:

i j k 3 4 1 4 1 3 a b = 1 3 4 = i j +k = 0 7 1 7 1 0 1 0 7 = 21i + 11j 3k = (21; 11; 3) i j k 0 7 1 7 1 0 1 0 7 =i ba= j +k = 3 4 1 4 1 3 1 3 4 = 21i 11j + 3k = (21; 11; 3) i j k a a = 1 3 4 = 0i + 0j + 0k = 0 1 3 4


140

Mskpp

||a a|| = ||a|| ||a|| sin 0 = 0


Teht brmely a vektor esetn

aa=0

vektor!

i j k 0 7 1 7 1 0 b 2a = 1 0 7 = i j +k = 6 8 2 8 2 6 2 6 8 = 42i + 22j 6k ||b 2a|| =


egyszerbben is elvgezhet:

422 + (22)2 + (6)2 =

2284

A vektorilis szorzs mveleti tulajdonsgait felhasznlva a szmols

b 2a = 2(b a) = 2(a b) = 42i + 22j 6k ||b 2a|| = 2284


4. Feladat: Hatrozzuk meg

abc, bac

aba

kifejezsek rtkt, ha

a = (1; 3; 4) b = (1; 0; 7) c = (12; 9; 0).


Megolds: Az elz feladatban mr kiszmoltuk, hogy

a b = (21; 11; 3).


Ezt felhasznlva

abc = a b, c = (21; 11; 3), (12; 9; 0) = 153


s

bac = b a, c = (21; 11; 3), (12; 9; 0) = 153.


Mskpp is elvgezhet a szmols. Ha

a = (a1 ; a2 ; a3 ) b = (b1 ; b2 ; b3 ) c = (c1 ; c2 ; c3 )


akkor

abc

vegyesszorzat a kvetkez determinns rtkvel egyenl:

a1 a2 a3 abc = b1 b2 b3 c1 c2 c3
141

Ebben az esetben

1 3 4 1 0 7 = 153 abc = 12 9 0
s

1 0 7 bac = 1 3 4 = 153. 12 9 0 aba = a b, a = (21; 11; 3), (1; 3; 4) = 0


Az eredmnyt szmols nlkl is azonnal megkaphat, mivel merleges az

ab

vektorra, gy skalris szorzatuk

0.

5. Feladat: A szgek tnyleges meghatrozsa nlkl dntsk el, hogy az albbi vektorok hegyes-, derk- vagy tompaszget zrnak-e be egymssal. (1) (2) (3)

a = (1; 3; 4) a = (4; 1; 2) a = (5; 3; 1)

b = (1; 0; 7) b = (1; 9; 0) b = (2; 1; 13)

Megolds: Ha

a, b > 0 a, b < 0 a, b = 0
(1)

akkor a kt vektor hegyesszget zr be egymssal akkor a kt vektor tompaszget zr be egymssal akkor a kt vektor merleges egymsra

a, b = (1; 3; 4)(, (1; 0; 7) = 27 > 0


teht a kt vektor hegyesszget zr be egymssal

(2)

a, b = (4; 1; 2), (1; 9; 0) = 5 < 0


teht a kt vektor tompaszget zr be egymssal

(3)

a, b = (5; 3; 1), (2; 1; 13) = 0


teht a kt vektor derkszget zr be egymssal

6. Feladat: Adjuk meg

rtkt gy, hogy

vektorok merlegesek

legyenek egymsra, ha

a = (5; 2; 3) b = (7; 4; z )

142

Megolds: Kt vektor akkor s csak akkor merleges egymsra, ha

skalris szorzatuk

0.

Teht gy kell

rtkt megvlasztani, hogy

a, b = 0

teljesljn.

a, b = 35 8 + 3z = 0 z = 9
Az

vektorok merlegesek egymsra, ha

z = 9.

7. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez vektorprok szgt. (1) (2) (3)

a = (7, 1; 6) a = (1; 1; 0) a = (2; 7; 1)

b = (2; 20; 1) b = (0; 1; 1) b = (2; 0; 1) ,


ekkor

Megolds: Legyen a kt vektor ltal kzbezrt szg

cos =
(1) Ha

a, b ||a|| ||b||
akkor

a = (7, 1; 6)

b = (2; 20; 1),

a, b = 0
Teht derkszget zrnak be, (2) Ha

= 90 .
akkor

a = (1; 1; 0)

b = (0; 1; 1), ||a|| =

a, b = 1 cos =
Teht

||b|| =

a, b 1 = ||a|| ||b|| 2

1 2 = arccos ( ) = 2 3 (3) a = (2; 7; 1) b = (2; 0; 1), a, b = 3 cos =


Teht

akkor

||a|| =

54

||b|| =

a, b 3 = ||a|| ||b|| 270

= arccos

3 1, 38 radin 79, 48 270

143

8. Feladat: Prhuzamos-e a kvetkez kt vektor?

a = (1; 1; 2)

b = (3; 3; 6) c=0

Megolds: Kt vektor prhuzamos, ha az egyik vektor elll a msik

nulltl klnbz szmszorosaknt. Mskpp, ha ltezik olyan vals szm, amelyre

a = c b. b = 3a, a = c b,
teht prhuzamosak. akkor

Most jl lthat, hogy Vegyk szre, hogy ha

c =

a1 a2 a3 = = , b1 b2 b3

azaz az

azonos index koordintk hnyadosai egyenlek. 9. Feladat: Prhuzamosak-e az albbi vektorok? Ha nem, hatrozzuk meg a kt vektor ltal kifesztett paralelogramma terletnek mrszmt.

a = (2; 1; 0)

b = (2; 1; 4)

Megolds: Ha az azonos index koordintk hnyadosai egyenlek,

akkor az egyik vektor a msik szmszorosa, azaz prhuzamosak. Ebben az esetben

2 1 0 = = 2 1 4

Teht nem prhuzamosak, a kt vektort kzs kezdpontba eltolva kifesztenek egy paralelogrammt. Ezen terlet mrszma a kvetkez vektorilis szorzat abszoltrtkvel egyenl.

Tp = ||a b||
Vgezzk el a szmolst:

i j k 1 0 = (4; 8; 0) a b = 2 2 1 4 Tp = ||a b|| = 16 + 64 + 0 = 4 5. 80 = 4 5

A keresett terlet mrszma:

10. Feladat: Vizsgljuk meg, hogy egy egyenesre esnek-e az albbi pontok.

A(1; 1; 2) CB

B (1; 3; 0)

C (5; 1; 7) AB
s

Megolds: A hrom pont akkor illeszkedik egy egyenesre, ha

vektorok prhuzamosak.(Termszetesen mskpp is vlaszthattuk

volna a vektorokat. )

144

Ha

a, b

az

A, B, C

pontokba mutat helyvektorok, akkor

AB = b a = (2; 4; 2)
Mivel

CB = b c = (6; 4; 7)

2 4 2 = = 6 4 7

A hrom pont nem illeszkedik egy egyenesre. 11. Feladat: Adjuk meg madik koordinta

C pont els s msodik 6 s C illeszkedik az A(1; 1; 2)

koordintjt, ha a har-

B (1; 3; 0) AB

pontok ltal meghatrozott egyenesre.


Megolds: Ha a hrom pont egy egyenesre illeszkedik, akkor a

AC

vektorok prhuzamosak.

Legyen Ekkor

C (x; y ; 6). AB = (2; 4; 2) AC = (x 1; y 1; 8)

A prhuzamossg felttele, hogy a megfelel koordintk hnyadosai egyenlek, azaz

Az egyenleteket Teht

y1 8 x1 = = =4 2 4 2 megoldva: x = 7 s y = 15 addik.
.

C (7; 15; 6)

12. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi kt pont tvolsgt!

A(5; 0; 2)
Megolds: Az

B (1; 1; 1) BA
vagy

pontok tvolsga megegyezik a

AB

vektor hosszval:

||BA|| = ||a b|| = ||(4; 1; 1)|| = 18


13. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi kt pont ltal meghatrozott szakasz

felezspontjt, majd az

A -hoz kzelebb es H B (2; 6; 1) F

harmadol pont-

jnak koordintit!

A(5; 0; 2)

Megolds: Hasznljuk fel, hogy az

pontba mutat

helyvektor

felrhat a vgpontokba mutat helyvektorok segtsgvel:

145

A a

F f O b

Ha

1 1 1 1 1 f = a + AB = a + (b a) = a + b a = (a + b) 2 2 2 2 2 a = (5; 0; 2) s b = (2; 6; 1), akkor 1 1 1 1 7 1 f = a + b = (5; 0; 2) + (2; 6; 1) = ( ; 3; ) 2 2 2 2 2 2

1 H a h O

2 b

pontba mutat

helyvektor szintn felrhat a vgpontokba mu-

tat helyvektorok segtsgvel:

1 1 1 2 1 1 h = a + AB = a + (b a) = a + b a = a + b 3 3 3 3 3 3
Vgezzk el a szmolst.

2 1 h = (5; 0; 2) + (2; 6; 1) = (4; 2; 1) 3 3


Teht a harmadol pont koordinti: 14. Feladat: lltsuk el az

H (4; 2; 1)

a = (4; 0; 3) vektorral azonos irny s irnya keresett vektort.

tottsg, de egysgnyi hosszsg vektort.


Megolds: Jelljk

ae -vel

Tudjuk, hogy

a = ||a||ae
ebbl

||a|| = 5 4 3 ; 0; 5 5

ae =

1 1 a = (4; 0; 3) = ||a|| 5
146

15. Feladat: lltsuk el az irnytottsg, s

a = (2; 3; 1) vektorral azonos irny, ellenttes a vektorral ae vektort .


mivel azonos irny, irny-

egysgnyi hosszsg b vektort.

Megolds: Elszr adjuk meg az

tottsg s egysgnyi hosszsg

ae =

1 1 a = (2; 3; 1) ||a|| 14 3
egysgnyire:

||a|| =

14

Majd nyjtsuk meg

3 3ae = (2; 3; 1) 14
Kpezzk az ellentett vektort, azaz szorozzuk meg

(1)-gyel:

b = 3

1 3 a = (2; 3; 1) = ||a|| 14 P

6 9 3 ; ; 14 14 14

16. Feladat: Adjuk meg a egyenesre.

pont koordintit, ha az origtl 4 egysg-

nyire van s illeszkedik az orig s a

Q(6; 8; 0) pont ltal meghatrozott

O(0; 0; 0) s Q(6; 8; 0) pontra illeszked egyenesen kt olyan pont is van , amely ppen 4 egysgnyire van az origtl. Jelljk ezeket P1 -gyel illetve P2 -vel. Elszr hatrozzuk meg azt a pontot, amelyik az orignak a Q felli oldalra esik. Legyen ez a pont az bra szerint P2 .
Megolds: Az origra,

4 P1
A keresett pontba mutat

4 O
p2
helyvektor az

Q P2

OQ = (6; 8; 0) vektorral azonos irny s irnytottsg vektor s ppen 4 egysgnyi hosszsg. Elszr lltsuk el az OQ vektorral azonos irny s irnytottsg egysgvektort, felhasznlva, hogy ||OQ|| = 10. 1 1 OQe = OQ = 10 (6; 8; 0) ||OQ||
Nyjtsuk meg az egysgvektort

egysgnyire:

4 p = 4OQe = (6; 8; 0) = 10
147

12 16 ; ;0 5 5

Teht a A msik

P2 P1

pont koordinti: pontba mutat

P2

12 16 ; ;0 5 5

p1

helyvektor ppen az ellentett vektora

az elbb szmolt gy

p2

vektornak.

p1 =

12 16 ; ;0 5 5 a

P1

12 16 ; ;0 5 5

17. Feladat: Adjuk meg az vektort, ha

vektornak

vektorra es merleges vetlet-

a = (1; 2; 3) b = (4; 0; 1).


Megolds: Tudjuk, hogy

vektornak

vektorra es merleges vet-

letvektora

ab =
Ebben az esetben, mivel

a, b b. ||b||2

a, b = 4 + 0 + 3 = 7
ezrt

||b|| =

17,

ab =
3.1.2.

7 a, b b. = (4; 0; 1) = ||b||2 17

28 7 ; 0; 17 17

sszetett feladatok:

1. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi hrom ponttal adott hromszg kerlett, terlett s

cscsnl lv szgt!

A(1; 0; 1)

B (1; 1; 3)

C (7; 2; 1)

A B

Megolds:

||AB || = ||b a|| = ||(0; 1; 4)|| = 17


148

A hromszg

||AC || = ||c a|| = ||(8; 2; 2)|| = 72 ||BC || = ||c b|| = ||(8; 3; 2)|| = 77 17 + 72 + 77 kerlete: K = A
pontbl

A hromszg terletnek meghatrozshoz adjunk meg kt olyan vektort, amely kifeszti a hromszget. Legyenek ezek most az indul

AB

AC

vektorok. Ekkor a hromszg terlete fele a kt vek-

tor ltal meghatrozott paralelogramma terletnek.

1 Thromszg = ||AB AC || 2
Vgezzk el a szmolst.

AB AC =

i j k 0 1 4 = 10i 32j 8k 8 2 2

A A

1 1 T = ||AB AC || = 100 + 1024 + 64 = 297 2 2 297. hromszg terlete: T = B


cscsnl lv

cscsbl indul keresett

BA

szg meghatrozshoz vegyk szre, hogy a s

BC

vektorok ltal kzbe zrt szg ppen a

BA = (0; 1; 4) BC = (8; 3; 2) BA, BC 11 cos = = 17 77 ||BA|| ||BC ||

cscsnl lv szg:

= arccos

11 72.3 1309

2. Feladat: Egy tglatest kt lvektora

a = (4; 3; 1)
. Hatrozzuk meg a harmadik vektor is merleges mind az hogy prhuzamos lesz az szm, amelyre

b = (0; 2; 6)

c lvektort, ha tudjuk, hogy ||c|| =

Megolds: A tglatest lei merlegesek egymsra, ezrt a

65. keresett c

a, mind a b vektorra. Ez pedig azt jelenti, a b vektorral, azaz ltezik olyan x vals c = x(a b)
149

Hatrozzuk meg

ab

vektort.

i j k a b = 4 3 1 = 20i 24j + 8k 0 2 6 ||a b|| = 202 + (24)2 + 82 = 1040 = 16 65 = 4 65 Tudjuk ||c|| = 65, vagyis negyed olyan hossz, mint a b, ezrt 1 1 c = (a b) = (20i 24j + 8k) = 5i 6j + 2k 4 4
Teht a harmadik vektor: A feltteleknek a kapott

c = (5; 6; 2) c
vektor ellentett vektora is megfelel, gy a

feladat msik megoldsa a

c2 = c = (5; 6; 2)
vektor. 3. Feladat: Hatrozzuk meg az gassgvonal

ABC

hromszg

cscsbl indul ma-

MB

talppontjt, ha

A(1; 1; 0)

B (3; 0; 3)

C (2; 1; 4)

Megolds: Ksztsnk brt.

C MB

Adjuk meg az

MB

pontba mutat

mb

helyvektort.

mB = a + AMB , AB
ahol

az

pontba mutat helyvektor. Az

vektornak

AC

AMB

vektor pedig ppen

vektorra es merleges vetletvektora.

Elszr hatrozzuk meg

AB = x

vektornak

AC = y

vektorra es

merleges vetletvektort.

x = (2; 1; 3)
150

y = (3; 0; 4)

x, y = 6

||y|| = 5 18 24 ; 0; 25 25 =

x, y 6 AMB = xy = y = (3; 0; 4) = ||y||2 25

18 24 mB = a + AMB , = (1; 1; 0) + ; 0; 25 25 =
Teht a nti:

7 24 ; 1; 25 25 MB
talppontjnak koordi-

cscsbl indul magassgvonal

MB

7 24 ; 1; 25 25

4. Feladat: Bizonytsuk be, hogy az albbi pontok paralelogrammt hatroznak meg s szmtsuk ki a terlett.

A(2; 3; 4) B (4; 1; 2) C (1; 4; 5) D(1; 0; 7)


Megolds: Ha beltjuk, hogy kt szemkzti oldalvektor prhuzamos

s egyenl hosszsg, akkor a ngy pont tnyleg paralelogrammt hatroz meg. Nzzk meg pldul, hogy

AB = DC

teljesl-e.

AB = (2; 4; 2)
Teht paralelogrammt alkotnak.

DC = (2; 4; 2)

A terlet meghatrozshoz vlasszuk ki az egyik pontot, pldul ekkor a kt szomszdos pontba mutat a paraleogrammt. Ekkor a terlet:

DC

DA

D-t,

vektorok kifesztik

Hatrozzuk meg

Tp = ||DC DA|| DC DA vektort: DA = (3; 3; 3)

DC = (2; 4; 2)

i j k 4 2 = 18i 0j 18k DC DA = 2 3 3 3 Tp = ||DC DA|| = (18)2 + 02 + (18)2 = 18 2

151

5. Feladat: Ha

vektorok ltal kifesztett paraleogramma terlete

6 terletegysg, akkor hatrozzuk meg a

c = 4a b

d = a + 5b

vektorok ltal kifesztett paraleogramma terlett.


Megolds: Ha

a s b vektorok ltal kifesztett paraleogramma terlete ||a b|| = 6

6 terletegysg, akkor

s keressk a

c s d vektorok ltal kifesztett paraleogramma terlett,

teht az a krds mivel egyenl:

Tp = ||c d||
Ebben az esetben

Tp = ||c d|| = ||(4a b) (a + 5b)||


Felhasznlva a vektorilis szorzs tulajdonsgait, bontsuk fel a zrjeleket:

||(4a b) (a + 5b)|| = ||(4a a) (b a) + (4a 5b) (b 5b)|| =


mivel tudjuk, hogy

aa=0

b b = 0,

ezrt

= || (b a) + (4a 5b)|| =
Felhasznlva, hogy

b a = (a b)
s

4a 5b = 20(a b) || (b a) + (4a 5b)|| = ||21(a b)|| = 21||(a b)|| = 21 6 = 126


Teht a

vektorok ltal kifesztett paralelogramma terlete 126

terletegysg. 6. Feladat: Hatrozzuk meg az gassgvonal hosszt, ha

ABC

hromszg

cscsbl indul ma-

A(0; 0; 0) B (2; 1; 2) C (5; 0; 1)


Megolds: Induljunk ki abbl, hogy ennek a hromszgnek a terlett

ktflekppen is ki tudjuk szmolni. Egyrszt a kzpiskolban tanultak alapjn tudjuk, hogy egy hromszg terlete megadhat az egyik oldal s a hozztartoz magassg szorzatnak felvel. Azaz

1 Th = ama 2
152

Msrszt, tudjuk, hogy a keresett terlet egyenl a hromszget kifeszt kt vektor vektorilis szorzatnak abszoltrtknek felvel. Adjunk meg kt vektort, ami a hromszget kifeszti. Ebben az esetben vlasszuk az

AB

s az

AC

vektorokat.

1 1 Th = ama = ||AB AC || 2 2 Most mi a C csccsal szemkzti AB oldalhoz tartoz magassgra gyunk kivncsiak, amit jelljnk mAB -vel . Mivel AB oldal hossza dig megegyezik AB vektor hosszval, gy 1 1 Th = ||AB || mAB = ||AB AC || 2 2
Innen

vape-

mAB
Vgezzk el a szmolst:

||AB AC || = ||AB ||

AB = (2; 1; 2)

AC = (5; 0; 1)

Elszr hatrozzuk meg a vektorilis szorzatot:

i j k AB AC = 2 1 2 = i 8j 5k 5 0 1 ||AB AC || =
Mivel

(1)2 + (8)2 + (5)2 =

90

||AB || = 3. ||AB AC || 90 mAC = = 10 = 3 ||AB || C cscshoz tartoz magassg hossza: 10 hosszegysg

Teht a

7. Feladat: Legyen adott hrom vektor:

a = (3; 1; 1) b = (0; 1; 2) c = (2; 1; 2).


Vizsgljuk meg, hogy az

a, b

vektorok egy skra illeszkednek-e?

Ha nem , akkor hatrozzuk meg a hrom vektor ltal kifesztett (a) paralelepipedon

153

(b) tetrader trfogatt.


Megolds: Hrom vektor akkor s csak akkor illeszkedik egyskra, ha

a vegyesszorzatuk Hatrozzuk meg

0.
vegyesszorzatot.

abc

abc = a b, c
Elszr szmoljuk ki

ab

rtkt.

i j k 1 1 = 3i 6j 3k ab= 3 0 1 2 abc = a b, c = (3; 6; 3), (2; 1; 2) = 6 6 6 = 18


Mivel

abc = 18 = 0,

a hrom vektor nem illeszkedik egy skra.

Teht a vektorok kifesztenek egy paralelepipedont.Ennek a trfogata megegyezik a hrom vektor vegyesszorzatnak abszoltrtkvel.

Vp = |abc| = | 18| = 18
A hrom pont ltal megadott tetrader trfogat pedig az t magba foglal paralelepipedon trfogatnak a hatoda, azaz

1 1 Vt = |abc| = | 18| = 3 6 6
8. Feladat: Hogyan vlasszuk meg

pont harmadik koordintjt, hogy

az albbi ngy pont egy skra illeszkedjk?

A(0; 0; 0) B (4; 2; 1) C (3; 5; z ) D(1; 5; 3)


Megolds: Vlasszuk ki az egyik pontot, pldul az

A-t s irnytsunk

vektorokat a tbbi hrom ponthoz. Ha az gy kapott vektorok egy skra illeszkednek, akkor a ngy pont is.

AB = (4; 2; 1) AC = (3; 5; z ) AD = (1; 5; 3)


Ez pedig azt jelenti, hogy gy kell hrom vektor vegyesszorzata

rtkt megvlasztanunk, hogy a

legyen.

Elszr szmoljuk a vektorilis szorzatot.

i j k AB AC = 4 2 1 = (2z + 5)i (4z + 3)j + 14k 3 5 z


154

A skalris szorzat:

AB AC, AD = (2z + 5) + 5(4z + 3) + 3 14 = 0


Rendezve

z -re: 52 + 18z = 0 z= 26 52 = 18 9

Teht, ha

z=

26 , 9

akkor ngy pont egy skra illeszkedik.

3.2.
3.2.1.

Egyenes egyenletrendszere
Alapfeladatok

1. Feladat: rjuk fel annak az egyenesnek a paramteres s paramter nlkli egyenletrendszert, amely tmegy vektora

P0 (2; 3; 5)

ponton s irny-

v = (12; 9; 7).
ponton tmen

Megolds:

P 0 ( x 0 ; y0 ; z0 )

v = (v1 ; v2 ; v3 )

irny egyenes para-

mteres egyenletrendszere:

x = x0 + v1 t
men

y = y0 + v2 t t-t,

z = z0 + v 3 t

tR
ponton t-

Ha az egyenletekbl kifejezzk

kapjuk a

P0 (x0 ; y0 ; z0 )

v = (v1 ; v2 ; v3 )

irny egyenes paramter nlkli egyenletrend-

szert:

x x0 y y0 z z0 = = v1 v2 v3

ha

v1 , v2 , v3 = 0

A keresett egyenes paramteres egyenletrendszere:

x = 2 12t

y = 3 + 9t

z = 5 + 7t

tR

Az egyenes paramter nlkli egyenletrendszere:

x2 y3 z5 = = 12 9 7
2. Feladat: Legyen

e:
s

x=t

y = 2 3t z = 5 t R x3 = y = 3z. 2

f:
Adjuk meg vektort.

egyeneseknek egy-egy tetszleges pontjt s irny-

155

Megolds: Az

egyenes egy tetszleges pontjt kapjuk, ha

t-nek

adunk egy vals rtket s ezt behelyettestjk az egyenletekbe. Pldul legyen Teht az Legyen

t = 1,
ekkor

ekkor

x = 1, y = 1 A(1, 1; 5)
s

z = 5.

egyenes egy pontja:

t = 3, t = 7, e

x = 3, y = 11

z = 5.
s

Egy msik pont az egyenesrl: Legyen

Egy harmadik Adjuk meg

B (3, 11; 5) ekkor x = 7, y = 2 3 7 pont: C ( 7; 2 3 7; 5).

z = 5.

egyenes egy irnyvektort!

A paramteres egyenletrendszernl, ha az egyenleteket gy rendezzk, hogy baloldalon csak

x, y,

szerepel, akkor a jobboldalon lv pa-

ramter egytthati adjk az irnyvektor koordintit. Ebben az esetben Adjuk meg

ve = (1; 3, 0)

egyenes nhny pontjt. Most az egyenletrendszer kifeje-

zseit egyenlv tesszk ugyanazzal a tetszleges vals szmmal, majd az egyenleteket kln-kln megoldjuk. Pldul:

x3 = y = 3z = 0 2 x3 =0 2

Oldjuk meg az egyenleteket:

y=0

3z = 0

A megolds: Teht az

x=3

y = z = 0. Q(3; 0; 0)
pont.

egyenes egy pontja a

Egy msik plda:

x3 = y = 3z = 2 2 x3 =2 2

Az egyenletek:

y=2
2 z = 3 .

3z = 2

A megolds: Teht az

x=7 f

y=2

egyenes egy msik pontja a

H (7; 2; 6)

pont.

Olvassuk le az

egyenes egy irnyvektort. Az irnyvektor koordinti

akkor olvashatak le, ha az egyenletrendszerben rjuk t az egyenletrendszert. Az eredeti egyenletrendszer:

x, y, z

egytthatja

1.

f:

x3 = y = 3z 2
156

trva:

f:

x3 y0 z0 = = 1 2 1 3 1 vf = (2; 1; ) 3

Most mr a nevezben leolvashat az irnyvektor koordinti:

Az irnyvektor megadsnl ltalban lnyegtelen, hogy a vektor milyen hosszsg. gy az elbbi vektor brmely (0-tl klnbz) szmszorosa is irnyvektor, pldul a

3vf = (6; 3; 1)
vektor. 3. Feladat: Dntsk el, hogy az

A(4; 10; 5) B (3; 0; 1) C (2; 5; 5)


pontok illeszkednek- e

e:
egyenesre.

x=t

y = 2 3t z = 5 t R

Megolds: Helyettestsk be az

pont koordintit az egyenletekbe.

Ha

t-re

azonos rtket kapunk, akkor illeszkedik a pont az egyenesre.

e:
Mivel

4=t

10 = 2 3t 5 = 5

t=4

az els kt egyenletnek megoldsa s a harmadik egyenlet

pedig minden

esetn teljesl, gy a pont illeszkedik

egyenesre.

B C

pont nem illeszkedik, mert

nek a harmadik koordintja

e egyenesen csak olyan pont lehet, amely5 s ez B pontra nem teljesl. e


egyenesre, mivel

pont szintn nem illeszkedik az

2=t
Az els egyenletbl

5 = 2 3t 5 = 5

t = 2, a msodikbl t = 1, nem azonosak t rtkei,

a pont nem illeszkedik. 4. Feladat: rjuk fel az albbi kt pontra illeszked egyenes paramteres egyenletrendszert!

A(2; 1; 3) B (4; 1; 7)

157

Megolds: Egy pontra s egy irnyvektorra van szksgnk. Az egye-

nes egy irnyvektora legyen

v = AB = b a = (2; 0; 4)
vektor. Az egyenes paramteres egyenletrendszere

pontra felrva:

x = 2 + 2t
A

y = 1 z = 3 + 4t t R

pontra felrva:

x = 4 + 2t

y = 1 z = 7 + 4t t R

gy tnik, hogy egy msik egyenest kaptunk. Pedig ez ugyanaz az egyenes, csak ms az alakja. 5. Feladat: Egy egyenesre illeszkednek-e az albbi pontok?

A(1; 1; 2) B (4, 0; 3) C (2; 2; 5)


Megolds: rjuk fel az

pontokon tmen egyenes egyenlett,

majd vizsgljuk meg, hogy Az

pont illeszkedik-e a kapott egyenesre.

AB

egyenes irnyvektora:

v = b a = (3; 1; 1).

Az egyenes egyen-

letrendszere

pontra felrva:

x1 y+1 z2 = = 3 1 1 x1 =y+1=z2 3 Helyettestsk be a kapott egyenletrendszerbe C pont koordintit. Ha egyenlsget kapunk, akkor a C pont illeszkedik az egyenesre. 3 = 1 = 3 3
Nincs egyenlsg, a Egyszerbben:

pont nincs rajta az egyenesen, gy a hrom pont

nem illeszkedik egy egyenesre. 6. Feladat: Adjuk meg az egyenletrendszereit.


Megolds: Mindhrom egyenes illeszkedik az origra, ezrt a

x, y

koordintatengelyek paramteres

P0 (0; 0; 0) x
tengely

pontra fogjuk felrni az egyeneseket. Az

x tengely irnyba egy vx irnyvektora.

mutat

i = (1; 0; 0)

vektor legyen az

158

Az

tengely paramteres egyenletrendszere:

x=0+t
Egyszerbben:

y = 0 + 0t x=t

z = 0 + 0t tR

tR

y=z=0

Az egyenletrendszer azt jelenti, hogy az egyenesre illeszked pontok els koordinti brmilyen vals szm lehet, de a msodik s harmadik mindig

0. y
tengely irnyvektora

Hasonlan az

vy = j = (0; 1; 0) tR

s paramteres

egyenletrendszere:

y=t
A

x=z=0

tengely irnyvektora

vz = k = (0; 0; 1) x=y=0

s paramteres egyenlet-

rendszere:

z=t
koordintja is

tR

Megjegyzs: Vegyk szre, hogy ilyen esetekben, ahol az irnyvektor kt


0,
csak a paramteres egyenletrendszer adhat meg. 7. Feladat: rjuk fel a mos

P0 (2; 3; 5)

ponton tmen s

tengellyel prhuza-

egyenes paramteres egyenletrendszert.

Megolds: Mivel a keresett egyenes prhuzamos az

tengellyel, ezrt

tengely

j = (0; 1; 0)

irnyvektora egyben az

egyenes irnyvektora

is. Teht a

P0 (2; 3; 5) e:

ponton tmen s

v = j = (0; 1; 0) z=5

irnyvektor

egyenes paramteres egyenletrendszer:

x=2

y =3+t

tR

Az egyenletrendszerbl leolvashat, hogy az egyenes minden pontjnak els koordintja

s a harmadik pedig mindig

5.
irnyvektor

8. Feladat: rjuk fel a

P0 (2; 3; 5) ponton tmen s v = j i


s

egyenes paramteres s paramter nlkli egyenletrendszert.

Megolds: Mivel

i = (1; 0; 0)

j = (0; 1; 0),

ezrt

v = j i = (1; 1; 0).
Az egyenes paramteres egyenletrendszer:

f:
bl.

x=2t

y =3+t

z=5

tR t-t
az egyenletek-

A paramter nlkli egyenletrendszerhez fejezzk ki

t=2x

t=y3
159

z=5

Az egyenletrendszer:

f:

2x=y3

z=5

tR

Megjegyzs: Ha az irnyvektornak csak az egyik koordintja 0, akkor


mg mindkt egyenletrendszer felrhat. Az egyenletrendszerekbl az is leolvashat, hogy az egyenesre olyan pontok illeszkednek, amelyeknek a harmadik koordintjuk mindig

5,

azaz az egyenes prhuzamos az

xy

skkal.

9. Feladat: rjuk fel az

A(3; 1; 2) B (4; 1; 7) C (8; 1; 5)


cscspont hromszg szert!
Megolds: Az

A cscsbl indul slyvonalnak egyenletrendBC


oldal

cscsbl indul slyvonal ppen a

fele-

zspontjn megy t.

C F

A felezspont koordinti:

F (6; 0; 1)
Teht ismerjk a keresett egyenes kt pontjt. Ekkor az irnyvektor legyen ppen az

AF

vektor.

v = AF = (3; 1; 3)
A slyvonal egyenlete az

pontra felrva (vlaszthatnnk

F -t

is):

x3 y+1 z2 = = 3 1 3
10. Feladat: rjuk fel az

AB

szakasz felezspontjn tmen s

tengellyel

prhuzamos egyenes paramteres egyenletrendszert, ha

A(3; 3; 2) B (5; 1; 2).


160

Megolds: Elszr meg kell hatroznunk egy pontot, amelyre illesz-

kedik az egyenes. Az

AB

szakasz felezspontjnak koordinti:

F
Ebben az esetben

a1 + b1 a2 + b2 a3 + b3 ; ; 2 2 2 F (4; 1; 2)

Mivel a keresett egyenes prhuzamos a

tengellyel, az irnyvektora

v = k = (0; 0; 1).
Az egyenes paramteres egyenletrendszere:

x = 4 y = 1 z = 2 + t t R
3.2.2. sszetett feladatok

1. Feladat: rjuk fel az merleges

A(1; 3; 2)

ponton tmen,

egyenesekre

egyenes egyenletrendszert, ha

e:x=y=z

f : x = z,

y=3

. Megolds: Az egyenletrendszer felrshoz szksgnk van egy pontra s egy irnyvektorra. Egy pontja adott a keresett egyenesnek. Nzzk meg, hogy mit tudunk mondani a keresett egyenes egy irnyvektorrl. Jellje

ve , vf

vg

az

e, f

egyenesek irnyvektorait.

Ha a keresett s

egyenes merleges

egyenesekre, akkor

vg ve

vg vf

is teljesl. Teht egy olyan vektort keresnk, amelyik me-

rleges a kt ismert irnyvektorra. A feltteleknek, mivel Olvassuk le Mivel

ve vf ve

ve vf pedig ve vf vf .

ppen megfelel a

egyenesek irnyvektorait.

e:
ezrt

x y z = = 1 1 1 ve = (1; 1; 1)

f:
s

x z = , 1 1

y = 3,

vf = (1; 0; 1).

vg = ve vf =
Az

i j k 1 1 1 = ( 1 2 1 ) 1 0 1 y3 =z+2 2

egyenes egyenletrendszere:

g:

x1=

161

2. Feladat: rjuk fel az az

ABC

cscspont hromszg skjra merleges,

ponton tmen egyenes paramteres egyenletrendszert, ha

A(3; 1; 2) B (4; 1; 1) C (7; 2; 5).


Megolds: Mivel

AB

AC

vektorok a hrom pontra illeszked s-

kon vannak, ezrt vektorilis szorzatuk merleges lesz a skra. Ezrt a keresett egyenes irnyvektora legyen Vgezzk el a szmolst.

v = AB AC .

AB = (1; 2; 1)

AC = (4; 1; 3)

i j k 2 1 = (5; 7; 9) v = AB AC = 1 4 1 3
A keresett egyenes paramteres egyenletrendszere:

x = 3 + 5t y = 1 7t z = 2 9t t R
3. Feladat: rjuk fel az

A(3; 1; 2) B (4; 1; 3) C (7; 2; 5)


cscspont hromszg letrendszert.
Megolds:

cscsbl indul magassgvonalnak egyen-

C MA

ma A a O
A BC

B b

Ha meg tudnnk adni az ttnek

pont

oldalra es merleges vetle-

MA -nak

a koordintit, akkor ismernnk kt pontot a keresett

egyenesrl, ez pedig azt jelenti, hogy tudnnk irnyvektort adni. Legyen pedig

MA az A pont merleges vetlete a BC egyenesre s BABC BA vektornak BC vektorra es merleges vetletvektora.


162

Ekkor az kppen:

MA

pontba mutat

ma

helyvektor elllthat a kvetkez-

ma = b + BABC BA
vektort

Vettsk merlegesen Tudjuk, hogy

BC

vektorra.

vektornak

vektorra es merleges vetletvektora:

ab =
Ebben az esetben

a, b b ||b||2

BA, BC BABC = 2 BC ||BC || BC = (3; 3; 2) ||BC || = 22 3 3 2 ; ; 22 22 22

Vgezzk el a szmolst:

BA = (1; 2; 1)

BA, BC = 3 + 6 2 = 1

1 1 BABC = 2 BC = (3; 3; 2) = 22 22
A magassgpontba mutat

ma

helyvektor:

ma = b + BABC = (4; 1; 3) + 91 19 34 ; ; 22 22 11

3 3 2 ; ; 22 22 22

=
Egy lehetsges irnyvektor:

AMA = ma a =

91 19 34 ; ; 22 22 11

(3; 1; 2) =
azaz

25 41 12 ; ; 22 22 11

De inkbb vlasszuk az elbbi Most mr felrhatjuk az rendszert:

22-szerest,

v = (25; 41; 24).

ponton tmen magassgvonal egyenlet-

x3 y+1 z2 = = 25 41 24

163

3.3.
3.3.1.

Sk egyenlete
Alapfeladatok

1. Feladat: rjuk fel annak a sknak az egyenlett, amely tmegy ponton s normlvektora:
Megolds: Az

A(2; 3; 5)

n = (4; 7; 6).
ponton tmen, adott

A(a1 ; a2 ; a3 )

n = (n1 ; n2 ; n3 )

normlvektor sk egyenlete:

n1 (x a1 ) + n2 (y a2 ) + n3 (z a3 ) = 0
Ebben az esetben:

4(x 2) + 7(y 3) + 6(z 5) = 0


Rendezs utn a keresett sk egyenlete:

S:
2. Feladat: Adjuk meg a normlvektort.

4x + 7y + 6z = 59
egyenlet sk kt pontjt s egy

x y = 3z + 5

Megolds: A skra olyan pontok illeszkednek, amelyek teljestik

y = 3z + 5

egyenlsget. Vlasszunk a pont hrom koordintja kzl

kettt tetszlegesen, majd a sk egyenletbe behelyettestve, hatrozzuk meg a harmadik koordintt. Legyen pldul

y = z = 0,
akkor

ekkor az egyenlsg alapjn

x = 5.

Teht egy pont a skrl: Ha

A1 (5, 0; 0). z = 2
addik.

x = 1, y = 0,

Egy msik pont a skrl:

A2 (1; 0, 2).
egytthati adjk a keresett vektort.

A sk normlvektornak meghatrozshoz egy oldalra rendezzk az egyenletet s ekkor Most:

x, y, z

x y 3z 5 = 0
Teht egy normlvektor:

n = (1; 1; 3).

Megjegyzs:

Vegyk szre, hogy egy normlvektor tetszleges hossz-

sg lehet, gy az elbbi vektor brmely (0-tl klnbz) szmszorosa is normlvektor. 3. Feladat: Adjuk meg annak az az origra s merleges az

S sknak az egyenlett, amely illeszkedik e : x = y = 3z egyenesre.

Megolds: Szksgnk van egy pontra s egy normlvektorra. A pont

ebben az esetben az orig. Normlvektort kell mg megadni.

164

Ha az

egyenes merleges az

skra, akkor az egyenes brmely irny-

vektora is merleges a skra. Teht az egyenes egy irnyvektora a keresett sk egy normlvektora. rjuk t az egyenes egyenletrendszert gy, hogy

x, y, z

egytthatja

legyen. Majd olvassuk le az egyenes irnyvektort!

e:

x y z = = 1 1 1 3 1; 1; 1 3
.

tR

Teht egy irnyvektor:

v=

Most clszer normlvektornak vlasztani az irnyvektor hromszorost, azaz

n = 3v = (3; 3; 1)
gy a sk egyenlete:

3(x 0) + 3(y 0) + (z 0) = 0
Rendezs utn:

S:

3x + 3 y + z = 0 0.

Megjegyzs:

Vegyk szre, hogy a sk egyenletben a konstans tag

Ez nem vletlen. Bebizonythat, hogy brmely origra illeszked sk egyenletben a konstans tag mindig 4. Feladat: Dntsk el, hogy az e

0.

A(1; 5; 1) s B (2; 3; 5) pontok illeszkednek-

S : 2x y + 5z = 2

egyenlet skra!

Megolds: Ha a pontok koordintit behelyettestjk a sk egyenle-

tbe s az egyenlsg teljesl, akkor a pont illeszkedik a skra. Nzzk az

pontot.

215+51=2
Teht

pont illeszkedik.

Most vizsgljuk meg a

pontot.

223+55=2
Teht

nem illeszkedik a skra.

5. Feladat: Vizsgljuk meg, hogy milyen

vals szm esetn lesz az

S : ax + 8y 4z = 7 2 3t z = 3 t R
Megolds: Ha az

egyenlet sk prhuzamos-e az egyenessel. sk prhuzamos az

e : x = 4t y =

egyenessel, akkor a sk egy

ns
is.

normlvektora merleges az

egyenesre. Ekkor a sk egy

ns

nor-

mlvektora merleges az

egyenes egy tetszleges

irnyvektorra

165

Elszr adjuk meg a sk egy normlvektort s az egyenes egy irnyvektort.

ns = (a; 8; 4) v = (4; 3; 0)
gy kell vlasztanunk akkor s csak akkor

a rtkt, hogy ns v teljesljn. De a kt vektor merleges egymsra, ha ns , v = 0. ns , v = 4a 24 + 0 = 0

Megoldva az egyenletet Teht az

a=6

addik.

sk prhuzamos az

egyenessel, ha

a = 6. xz
skjval!

6. Feladat: Adjuk meg annak az a

sknak az egyenlett, amely tmegy

P (2; 3; 5)

ponton s prhuzamos a koordintarendszer

Megolds: Meg kell adnunk a keresett sk normlvektort. Ha a kt

sk prhuzamos, akkor az

xy

sk egy normlvektora egyben a keresett

sk egy normlvektora is. Az

xz

sk egy normlvektora pedig az

nxz = j = (0; 1; 0)
vektor. Az

sk egyenlete:

S:

0(x 2) + 1(y 3) + 0(z 5) = 0 y = 3.


s

Rendezs utn a keresett sk egyenlete:

Ez egy olyan sknak az egyenlete, amelyre illeszked pontok msodik koordintja mindig

3.

Pldul a

P (4; 3; 5)

Q(0; 3; 0)

pontok rajta

vannak a keresett skon.

3.3.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Adjuk meg annak az a

sknak az egyenlett, amely tmegy

P (2; 3; 5)

ponton s illeszkedik az

tengelyre.

Megolds: A sk megadshoz szksgnk van egy pontra s egy nor-

mlvektorrra. A pont adott, a normlvektort kell meghatroznunk. Ha a sk illeszkedik egy egyenesre, akkor a sk egy normlvektora merleges lesz az egyenesre, s gy az egyenes egy irnyvektorra is. Teht olyan

normlvektort keresnk, amely merleges az

tengely

vy = j = (0; 1; 0)
irnyvektorra.

166

Msrszt, ha megadnnk egy

pontot az

vektor illeszkedik a skra, teht merleges Adjunk meg egy pontot az

y tengelyen, akkor a QP az n normlvektorra.

y tengelyrl! A legegyszerbb az orig, azaz Q(0; 0; 0). Ekkor QP = p = (2; 3; 5) Teht a keresnk egy QP s vy vektorokra merleges vektort. A felttelnek megfelel a kt vektor vektorilis szorzata. Ezrt legyen

i j k n = QP vy = 2 3 5 = (5; 0; 2) 0 1 0
Az

sk egyenlete:

5(x 2) + 0(y 3) + 2(z 5) = 0


Rendezve a keresett sk egyenlete:

S:
2. Feladat: Adjuk meg annak az a

5x + 2z = 0 S
sknak az egyenlett, amely tmegy

P (0; 4; 7)

ponton s merleges s

S1 : 2x y z = 1
skokra.
Megolds: Jellje

S2 : 4x y + z = 12

ns , n1 , n2

rendre

S, S1 S2

skok normlvektorait.

Ha

merleges

azaz

ns n1

S1 -re s S2 -re, ns n2 .

akkor normlvektoraik is merlegesek,

Teht a keresett normlvektor kt ismert vektorra merleges, akkor legyen

ns = n1 n2 .

Olvassuk le a normlvektorokat:

n1 = (2; 1; 1)

n2 = (4; 1; 1)

i j k n1 n2 = 2 1 1 = (2; 6; 2) 4 1 1
Egy lehetsges normlvektor:

(2; 6; 2).

A szmols egyszerbb, ha a normlvektor inkbb

1 ns = (2; 6; 2) = (1; 3; 1). 2


167

Az

sk egyenlete:

(x 0) + 3(y 4) (z + 7) = 0
Rendezve:

S:

x + 3y z = 19 S
sknak az egyenlett, amely tmegy a

3. Feladat: Adjuk meg annak az

P (5; 2; 4) ponton, merleges az S1 : x + y + z = 1 skra s prhuzamos az e : 2x = y = 5 z t R egyenessel.


Megolds: A sk egyenlethez szksgnk van a pont mellett egy nor-

mlvektorra. Mivel a kt sk merleges egymsra, ezrt normlvektoraik is merlegesek. Msrszt, ha az

sk prhuzamos az

egyenessel, akkor az

sk egy

ns
Az

normlvektora merleges az

egyenes egy

ve

irnyvektorra.

S1

sk egy normlvektora:

n1 = (1; 1; 1)
Az

egyenes egy irnyvektornak megadshoz rjuk t az egyenlet-

rendszert:

e:
Egy irnyvektor

x z5 y = = 1 1 1 2 1 ; 1; 1 2

Az egyszerbb szmols miatt legyen

ve = 2
A A

1 ; 1; 1 2

= (1; 2; 2)
vektort keresnk.

n1 normlvektorra s ve irnyvektorra merleges n1 ve vektor ppen megfelel a felttelnek.

i j k 1 1 = (0; 3; 3) n1 ve = 1 1 2 2
Legyen most Az

1 ns = (0; 3; 3) = (0; 1; 1). 3 0(x 5) + (y 2) (z + 4) = 0

sk egyenlete:

Rendezve:

S:

yz6=0
168

4. Feladat: Adjuk meg annak az rendszert, amely tmegy a egyenesre.


Megolds: A keresett

f egyenesnek a paramteres egyenletP (2; 3; 5) ponton, prhuzamos az S : x + 2y 3z = 1 skkal s merleges az e : x = 1 y = 5+3t z = t t R f


egyenes merleges

egyenesre, ezrt irny-

vektoraik is merlegesek, azaz Msrszt, ha Mivel ns -re ns v e .

vf ve . S
skkal, akkor

egyenes prhuzamos

vf ns vf =

ve -re

is merleges vektort keresnk, ezrt legyen

Olvassuk le az

e egyenes egy irnyvektort s az S sk egy normlvektort: ns = (1; 2; 3) ve = (0; 3; 1) i j k vf = ns ve = 1 2 3 = (7; 1; 3) 0 3 1

Az

egyenes paramteres egyenletrendszere:

x = 2 + 7l
5. Feladat: rjuk fel azon

y =3+l

z = 5 + 3l

lR

sknak az egyenlett, amely illeszkedik az

e1 :

x2 y+1 3z = = 3 2 2

e2 :

x1 y2 3 z = = 3 2 2

egyenesekre.
Megolds: Vegyk szre, hogy kt prhuzamos egyenesrl van sz,

mivel irnyvektoraik megegyeznek. Az egyenletrendszert rjuk t gy, hogy

egytthatja is

legyen.

e1 :

x2 y+1 z3 = = 3 2 2

e2 :

x1 y2 z+3 = = 3 2 2

Ekkor ltszik, hogy

v1 = v2 = (3; 2; 2) S
skra, ezrt a

Mivel a megadott kt egyenes illeszkedik a keresett sk egy

normlvektora merleges az egyenesekre, gy azok egy kzs

irnyvektorra is. Az elz feladatokhoz hasonlan adjunk meg egy msik olyan vektort, amelyre szintn merleges a keresett sk normlvektorra. Ha megadnunk egy-egy pontot az egyenesekrl, akkor a keresett sk merleges a kt pontot sszekt egyenesre, azaz egyik pontbl a msik pontba mutat vektorra.

169

Olvassunk le egy-egy pontot az egyenesekrl.

e1 :
Az

x2 y+1 z3 = = =0 3 2 2 P (2; 1, 3).

e1

egyenes egy pontja:

e2 :
Az

x1 y2 z+3 = = =0 3 2 2 Q(1; 2; 3).

e2

egyenes egy pontja:

Ekkor

P Q = (1; 3; 6) nv1
s

Tudjuk, hogy

nP Q,

ezrt legyen

n = v1 P Q =

i j k 3 2 2 = (6; 20; 11) 1 3 6 P


pontra felrva:

A kt egyenesre illeszked sk egyenlete

6(x 2) + 20(y + 1) + 11(z 3) = 0 6x + 12 + 20y + 20 + 11z 33 = 0


Rendezve:

S : 6x 20y 11z + 1 = 0
A

pontra felrva ugyanezt az egyenletet kapjuk.

3.4.
3.4.1.

Trelemek tvolsga
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az sgt.


Megolds: Az

A(3; 2; 6)

B (1; 0; 4)

pontok tvol-

zik az

AB

A(a1 ; a2 ; a3 ) s B (b1 ; b2 ; b3 ) pontok tvolsga megegye-

vektor hosszval:

d(A, B ) = ||AB || = ||b a|| =


Ebben a feladatban

(b1 a1 )2 + (b2 a2 )2 + (b3 a3 )2


s

A(3, 2; 6)

B (1; 0; 4),

ekkor

AB = b a = (2; 2; 10) d(A, B ) = ||AB || = ||b a|| = (2)2 + 22 + (10)2 = 108

170

2. Feladat: Hatrozzuk meg

A(2; 1; 5)

B (3; 2; 1)

C (6; 4; 3)

cscspont hromszg kerlett.


Megolds: A hromszg kerlete az oldalai hosssznak sszegvel

egyenl, mskpp, a cscspontok egymstl mrt tvolsgainak sszegvel.

K = d(A, B ) + d(A, C ) + d(B, C ) = ||AB || + ||AC || + ||BC ||


rjuk fel a vektorokat s szmoljuk ki a hosszukat:

AB = (1; 3; 4) AC = (4, 5; 2) BC = (3; 2; 2)


Teht a hromszg kerlete: 3. Feladat: Hatrozzuk meg az pontjnak tvolsgt, ha

d(A, B ) = ||AB || = 26 d(A, C ) = ||AC || = 45 d(B, C ) = ||BC || = 17 K = 26 + 45 + 17 15.93 A(4; 2; 1) pont s a BC


szakasz felezs-

B (2; 1; 5) C (0; 3; 5)
Megolds: Adjuk meg az

felezspont koordintit:

2 + 0 1 + 3 5 + 5 ; ; 2 2 2

= F (1; 1; 0)

AF = (3; 1, 1) d(A, F ) = ||AF || = 11


3.4.2. sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az

A(4; 2; 1) P

pont s az egyenes tvolsgt.

e: P0

x = 3 2t y = 4 + t z = 4 t R
pontra illeszked egyenestl :

Megolds: Tudjuk, hogy egy

pont tvolsga egy

irnyvektor s

d(P, e) =

||(p p0 ) v|| ||P0 P v|| = ||v|| ||v||

171

Ebben az esetben

pontnak az

A pont felel meg. Szksgnk van egy

P0

pontra az egyenesrl. s egy irnyvektorra. Ha

t = 0,

akkor

P0 (3, 4; 4)

Egy irnyvektor:

v = (2; 1; 0)
Ha

A(4; 2; 1),

akkor

P0 P = P0 A = (1; 6; 5) P0 A v =
A kapott vektor hossza:

i j k 1 6 5 = 5i + 10j 11k 2 1 0

||P0 A v|| =
Az irnyvektor hossza:

52 + 102 + (11)2 =

246

||v|| =

(2)2 + 12 + 02 =

A pont s az egyenes tvolsga:

||(a p0 ) v|| ||P0 A v|| 246 d(A, v ) = = = = ||v|| ||v|| 5


2. Feladat: Hatrozzuk meg az

246 7.01 5

e1 :
s

x = 2 + 3t y = t z = 1 + 3t

tR

e2 :

x = 2 + 3l

y =1+l

z = 4 + 3l

lR

prhuzamos egyenesek tvolsgt.


Megolds: A kt egyenes valban prhuzamos, mivel irnyvektoraik

megegyeznek,

v1 = v2 = (3; 1; 3).

Kt prhuzamos egyenes tvolsga megegyezik az egyik egyenes egy tetszleges pontjnak a msik egyenestl vett tvolsgval. Teht adjuk meg

e1 egyenes egy tetszleges pontjt s hatrozzuk meg ezen pontnak


egyenes egy tetszleges pontja, ha

e2
Az

egyenestl vett tvolsgt.

e1

t=0

P (2; 0; 1).

172

Az

e2

egyenes egy tetszleges pontja, ha

l=0

s egy irnyvektornak

hossza:

P0 (2; 1; 4)

v2 =

19

P0 P = p p0 = (4; 1; 5) i j k P0 P v2 = 4 1 5 = 8i + 3j + 7k 3 1 3
A kapott vektor hossza:

||P0 P v2 || = || 8i + 3j + 7k|| = 122


Helyettestsnk be a tvolsgot megad kpletbe.

||P0 P v2 || 122 ||(p p0 ) v2 || = = d(P, v ) = = ||v|| ||v2 || 19


Teht a kt prhuzamos egyenes tvolsga:

122 19

d(e1 , e2 ) = d(P, v ) =
3. Feladat: Hatrozzuk meg az

122 2.53. 19 S
sktl, ha

pont tvolsgt az

A(1; 2; 1)
Megolds:

S:

x y + 3z = 5.

1. megolds:

Legyen

egy tetszleges pontja egy

sknak. Ekkor az

pont tvolsgt az

sktl a

n normlvektor S QA vektor n norml-

vektorra es merleges vetletnek hossza adja, azaz

d(A, S ) =

QA, n ||n||

Teht a feladat megoldshoz szksgnk van egy pontra a skrl s egy normlvektorra. Egy tetszleges pont megadshoz kt koordintt szabadon vlaszthatunk, majd a harmadikat a sk egyenlete alapjn meghatrozzuk. Pldul, ha Teht az

y = z = 0,

akkor

x = 5.

sk egy pontja:

Q(5; 0; 0)
173

Olvassuk le a sk egy normlvektort s annak hosszt.

n = (1; 1; 3) ||n|| =
Kpezzk a

11

QA

vektort.

QA = (6; 2; 1)
Helyettestsnk be a tvolsgot megad kpletbe.

d(A, S ) =

QA, n ||n||

11 6+2+3 = = 11 3.3 11 11

2. megolds: Geometriai ismereteink alapjn tudjuk, hogy egy pont s


egy sk tvolsga megegyezik a pontnak s skra es merleges vetletnek tvolsgval. Ez azt jelenti, ha meghatrozzuk az

pontnak az

skra es

merleges vetlett, akkor a feladat kt pont tvolsg-

nak meghatrozsra egyszersdik. Merleges vettshez pedig szksgnk van egy olyan egyenesre, amely merleges az

skra s tmegy

ponton. Ekkor a vettegyenes s az

sk metszspontja lesz az

pont vetlete a skon. rjuk fel a vettegyenes egyenlett. Mivel az egyenes merleges a skra, ezrt az irnyvektora megegyezik az

sk egy normlvektorval.

v = n = (1; 1; 3)
A vettegyenes paramteres egyenletrendszere az felrva:

A( 1 2 1 ) pontra tR

x=1+t

y = 2 t

z = 1 + 3t S

Hatrozzuk meg a vettegyenes s az

sk metszspontjt.

(1 + t) (2 t) + 3(1 + 3t) = 5
Teht a vetletpont ppen a vettegyenes toz pontja.

t = 1

t = 1
paramterhez tar-

M (0; 1; 2)
Hatrozzuk meg

pontok tvolsgt.

d(A, M ) = ||AM || = ||( 1 1 3 )|| = 11


4. Feladat: Hatrozzuk meg az

S1

S2

skok tvolsgt, ha

S1 :

2 x + y 4z = 0
174

S2 :

2x + y 4z = 10.

Megolds: Vegyk szre, hogy kt prhuzamos sk tvolsgt kell meg-

hatroznunk. Ekkor a tvolsg megegyezik az egyik sk egy tetszleges pontjnak a msik sktl vett tvolsgval. Ennl a feladatnl vlasszunk egy pontot a tvolsgt az

S1

skrl s hatrozzuk meg

S2

sktl. Olvassunk le egy pontot az

S1 -rl.

Mivel a

sk egyenletben a konstans tag Teht szmoljuk ki Szksgnk van

0, ezrt az S1

sk illeszkedik az origra.

S2

tvolsgt az origtl.

S2

sk egy normlvektorra s annak hosszra.

n = (2; 1; 4)
Adjunk meg egy

||n|| =

21 x = z = 0.
Ekkor

pontot az

S2

skrl. Legyen

y = 10. Q(0; 10, 0)


s

OQ = q = (0; 10, 0)

Helyettestsnk be a tvolsgot megad kpletbe.

d(O, S2 ) =

OQ, n ||n||

0 + 10 + 0 10 = 2.18 21 21

Teht a kt prhuzamos sk tvolsga:

10 d(S1 , S2 ) = d(O, S2 ) = 2.18 21


5. Feladat: Hatrozzuk meg az tvolsgt, ha

sk s a vele prhuzamos

egyenes

S:
s

x + 2y + 6z = 16 y = 3 + 2t z = t t R.

e:

x = 2t

Megolds: Ha egy sk s egy egyenes prhuzamos egymssal, akkor az

egyenes egy tetszleges pontjnak a sktl vett tvolsga adja a sk s vele prhuzamos egyenes tvolsgot. Els lpsknt nzzk meg, hogy valban prhuzamos -e az

sk az

egyenessel.

Olvassunk le egy irnyvektort s egy normlvektort.

v = (2; 2; 1)
Mivel

n = (1, 2; 6)

v, n = 2 + 4 6 = 0,
azaz a kt vektor skalris szorzata pedig azt jelenti, hogy az

sk az

0, ezrt a kt vektor merleges, ez e egyenes valban prhuzamosak.

175

Adjunk meg egy tetszleges meg az Legyen

pontot az

egyenesen s hatrozzuk

pont s az Ekkor

sk tvolsgval.

t = 0.

A(0, 3, 0)
A szmols elvgzshez kell egy Legyen

pont az

skrl.

y = z = 0,

ekkor

x = 16. QA = (16, 3; 0)

Q(16; 0; 0)

Helyettestsnk be a tvolsgkpletbe:

d(A, S ) =
Teht az

n = (1; 2; 6) ||n|| = 41 QA, n 16 + 6 + 0 10 = = 1.56 ||n|| 41 41 e


egyenes tvolsga:

sk s a vele prhuzamos

10 d(e, S ) = d(A, S ) = 1.56 41


6. Feladat: Hatrozzuk meg az pont tvolsgt az

ABCD

cscspont tetraderben a

ACD

sktl, ha

A(2, 0; 1)

B (2, 1; 5) C (0; 3; 5)

D(3; 2; 0)

Megolds: Teht egy pont s sk tvolsgt kell meghatroznunk. Ve-

gyk szre, hogy ebben az esetben csak

ACD

sk egy normlvektort

kell meghatroznunk s a szmolst el tudjuk vgezni.

ACD pontokra illeszked sk keresett normlvektora s AD vektorokra, ezrt legyen n = AC AD Hatrozzuk meg AC s AD vektorokat. AC = (2; 3; 4) AD = (5; 2; 1)
Az

AC

merleges az

i j k 4 = 11i 22j + 11k AC AD = 2 3 5 2 1


A szmols egyszerbb, ha

n=

1 (11; 22; 11) = (1; 2; 1) ||n|| = 6 11 AB = (0; 1; 6) AB, n 26 4 d(B, ACD) = = = 1.63 ||n|| 6 6
176

7. Feladat: Hatrozzuk meg az

e1

e2

egyenesek tvolsgt, ha

e1 :
s

x=1+t

y = t

z=2

t R.

e2 :

x = 4 2l

y =1+l

z =3l

l R.

Megolds: Nzzk meg elszr, hogy milyen lehet a kt egyenes kl-

csns helyzete. Mivel

v1 = (1; 1; 0)
lek, azaz

v2 = (2, 1; 1)

s az azonos index koordintk hnyadosai hnyadosai nem egyen-

1 1 0 = = , 2 1 1

a kt vektor s gy a kt egyenes is, nem prhuzamosak. Vajon metszik-e egymst az egyenesek? Oldjuk meg a kvetkez 6 egyenletbl ll egyenletrendszert.

x=1+t
s

y = t

z=2

x = 4 2p
a harmadik koordintja gy

y =1+p

z =3p

Vegyk szre, hogy most egy olyan metszspontot keresnk, amelynek

2. e2 p=1
egyenesen

3p=2
A

p=1

paramterhez tartoz pont az

(2, 2; 1)
De a kapott pont nem illeszkedik az amelyre teljeslne, hogy

e1

egyenesre, mert nincs olyan

t,

1+t=2

t = 2.

Teht kt olyan egyenesnk van, amelyek nem prhuzamosak s nem is metszik egymst. Az ilyen egyeneseket kitr egyeneseknek nevezzk. Ekkor ltezik kt olyan prhuzamos egyenes, az

S1

S2

sk, hogy

S1 -re az e1

S2 -re

pedig az

e2

egyenes illeszkedik. A kt kitr egyenes

tvolsga pedig megegyezik a kt prhuzamos sk tvolsgval, azaz

d(e1 , e2 ) = d(S1 , S2 ).

A kt prhuzamos sk tvolsga pedig visszave-

zethet az egyik skon lev pontnak a msik sktl vett tvolsgra.

177

Adjuk meg az pontjt. Ha

S2

skon lev

e2

egyenes egy tetszleges

A2 -vel

jellt

l = 0,

akkor

A2 (4; 1; 3)
Teht a keresett tvolsg megegyezik sgval:

A2

pontnak

S1

sktl vett tvol-

d(e1 , e2 ) = d(S1 , S2 ) = d(A1 , S2 )


Vgezzk el a szmolsokat. Szksgnk van az Mivel

S1

sk egy pontjra s egy normlvektorra. ezrt legyen

e1

illeszkedik

S1 -re,

t = 0,

ekkor

A1 (1; 0; 2)
Az

S1

sk egy normlvektora merleges

e1

e2

egyenesekre, gy me-

rleges azok

v1

v2

irnyvektoraikra is, gy legyen

n = v 1 v2 =

i j k 1 1 0 =i+jk 2 1 1 n = (1; 1; 1) ||n|| = 3

Szmoljuk ki

A1 A2

vektor koordintit.

A1 A2 = (3; 1; 1)
A kt prhuzamos sk tvolsga:

dS1 ,S2 =

A1 A2 , n ||n||

3 3+11 = 1.73 3 3

Teht a kt kitr egyenes tvolsga

3 d(e1 , e2 ) = d(S1 , S2 ) = d(A1 , S2 ) = = 3 1.73 3


3.5.
3.5.1.

Trelemek hajlsszge s metszspontja


Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az

egyenesek

hajlsszgt, ha:

e:

x = 2 3t y = 4 + t z = t t R f: x3 2y = =z5 2 3
178

Megolds: Kt metsz egyenes hajlsszge megegyezik az egyenesek

ltal kzbezrt kisebbik szggel. Ha a kt egyenes nem metszi egymst, akkor prhuzamos eltolssal metsz helyzetbe hozhat. Ez azt jelenti, hogy

0 90
s

Ez a hajlsszg meghatrozhat a kt egyenes

irnyvektorval. Jelljk az

egyenesek egy-egy irnyvektort

ve -vel

vf

-fel. Ekkor a kt egyenes

hajlsszgnek koszinusza az

irnyvektorokkal kifejezve:

cos =
Ha a kt irnyvektor

ve , vf ||ve || |||vf || ( ve , vf 0),


akkor

hajlsszge hegyeszg

= = arccos
Ha az kt irnyvektor ltal kzbezrt

ve , v f ||ve || |||vf || hajlsszg tompaszg ( ve , vf < ve , vf ||ve || |||vf || ve


s

0),

akkor

= = arccos
Olvassuk le az

egyenesek egy-egy

vf 11

irnyvektort s

hatrozzuk meg a vektorok hosszt.

ve = (3; 1; 1)
Az

||ve || =

irnyvektornak megadshoz elbb rjuk t az egyenes egyenlet-

rendszert.

f:
Innen:

x3 y2 z5 = = 2 3 1
s

vf = (2; 3; 1)
Mivel

||vf || =

14

ve , vf = 6 3 + 1 = 8,
a kt irnyvektor hajlsszgnek koszinusza:

cos =
Mivel

ve , vf 8 = 0.65 ||ve || |||vf || 11 14

ve , vf < 0 ,

a kt irnyvektor tompaszget zr be s

= arccos
Teht

8 arccos(0.65) 130, 14 11 14 = 49.86


179

2. Feladat: Hatrozzuk meg az

e egyenes s y

tengely

hajlsszgt, ha:

e:

x = 4 y = 4t 1 z = 3 + 2t t R

Megolds: Els lpsknt meg kell adni a kt egyenes egy-egy irny-

vektort s azok hosszt:

ve = (0; 4; 2)

s s

||ve || =

20

vy = j = (0; 1; 0)
A kt irnyvektor skalris szorzata:

||vy || = 1

ve , vy = 4 > 0,
teht a kt irnyvektor ltal kzbezrt

szg hegyesszg s

cos =
gy

ve , vy 4 = 0.89 ||ve || |||vy || 20

= arccos 0.89 27.13


3. Feladat: Hatrozzuk meg az

A(2; 3; 1), B (5; 4, 3), C (2, 1; 6) s D(1, 3; 2)

paralelogramma tlinak hajlsszgt. (Az

a szemkzti cscsok. )

Megolds: Adjuk meg a kt tl egy-egy irnyvektort s ezek hosszt.

Az

AC

tl egy irnyvektora:

vAC = AC = (0; 4; 7)
Az

||vAC || =

65

BD

tl egy irnyvektora:

vBD = BD = (6; 7; 1)
A kt irnyvektor skalris szorzata:

||vBD || =

86

vAC , vBD = 21 > 0


Ekkor a kt irnyvektor

hajlsszgnek coszinusza:

cos =

vAC , vBD 21 = 0.28 ||vAC || |||vBD || 65 86 arccos(0.28) 73.59

Innen a kt irnyvektor hajlsszge:

Teht a kt tl

hajlsszge:

= arccos(0.28) 73.59
180

4. Feladat: Hatrozzuk meg

S1

S2

hajlsszgt, ha:

S1

x 2y + 3z = 15 0 90 .
s

S2 :

3x z = 0.

Megolds: Kt metsz sk hajlsszgn az ltaluk kzbezrt kisebbik

szget rtjk, teht normlvektort

A keresett szget a skok norml-

vektoraival fogjuk meghatrozni. Jelljk az

S1

S2

skok egy-egy

n1 -gyel

n2

-vel.

Ha a kt normlvektor

hajlsszge hegyesszg, akkor

= = arccos
Ha a kt normlvektor

n1 , n2 ||n1 || |||n2 || n1 , n2 ||n1 || |||n2 ||

hajlsszge tompaszg, akkor

= = arccos

Olvassuk le elszr a normlvektorokat, majd hatrozzuk meg a vektorok hosszt.

n1 = (1; 2; 3) ||n1 || = n2 = (3, 0; 1) ||n2 || =


A kt normlvektor skalris szorzata:

14 10

n1 , n2 = 0
Vagyis a kt vektor s gy a kt sk is merleges egymsra. Azaz

= = 90 . S
sk s a koordintarendszer

5. Feladat: Hatrozzuk meg hajlsszgt, ha:

xz

skjnak

S:

z = 5x + 4y

Megolds: rjuk fel a skok normlvektorait!

S:
Az

5x + 4 y z = 0

n = (5; 4; 1)

||n|| =

42

xz

sk egy normlvektora pedig:

nxz = j = (0; 1; 0)
A kt normlvektor skalris szorzata:

||nxz || = 1

n, nxz = 4 > 0,
a kt normlvektor hegyesszget zr be s

cos =
Teht

n, nxz 4 = 0.6172 ||n|| |||nxz || 42

= arccos(0.6172) 51, 89
181

6. Feladat: Hatrozzuk meg

sk s az

egyenes

hajlsszgt, ha:

S:

x+y+z =1

e:

x = y =

z 2 -val

Megolds: Egy sk s egy egyenes hajlsszgn az egyenes s skra es

merleges vetletnek hajlsszgt rtjk. Az brn ezt a szget jelltk. A denci alapjn

0 90 .

e v n S

e'

Ha ismerjk a sk egy is.

normlvektort s az egyenes egy

irny-

vektort, akkor ismerjk ezen kt vektor

hajlsszgnek koszinuszt

cos = = , akkor 2 szgk = 0 . Ha < , akkor: 2


Ha

n, v ||n|| ||v||

a sk s az egyenes prhuzamosak, vagyis a hajls-

=
Ha

2 2

>

, 2

akkor:

=
Az

sk egy normlvektora:

n = (1; 1; 1)
Az

||n|| =

egyenes egy irnyvektora:

e:

x y z = = 1 1 2 ||v|| = 6

v = (1, 1; 2)
A kt vektor skalris szorzata:

n, v = 2 > 0
182

Teht

<

, 2

ezrt:

=
Teht

n, v 2 = arccos = arccos 2 2 ||n|| ||v|| 2 18 61.87


s

28.12 z
tengely

7. Feladat: Hatrozzuk meg

sk s a

hajlsszgt, ha:

S:
Megolds: Az

2x 3y 4z = 5

sk normlvektora:

n = (2, 3; 4)
A

||n|| =

29

tengely irnyvektora:

v = k = (0, 0; 1)
A kt vektor skalris szorzata:

||v|| = 1

n, v = 4 < 0
A kt vektor ltal bezrt

>

, 2

ezrt:

=
Teht

n, v 4 = arccos = arccos 2 ||n|| ||v|| 2 29 2


s

138

138 90 48
sk s az

8. Feladat: Hatrozzuk meg az

e egyenes metszspontjt, ha:

S:

x 2y + 5z = 20

e:

x = t + 2 y = t 2 z = 3t t R M (x; y ; z )
pontot, amely illeszkedik az

Megolds: Keressk azt az

skra s az egyenesre is. Ha ltezik kzs pontjuk, akkor lennie kell egy olyan

paramternek, amellyel meghatrozva az egyenes egy pontjt,

az rajta van a skon is. Helyettestsk be a keresett pont koordintinak, azaz

x, y, z -nek

paramteres alakjt a sk egyenletbe, majd oldjuk meg az egyenletet

t-re. (t + 2) 2(t 2) + 5(3t) = 20


Rendezve:

14t = 14
183

t=1

Az egyenes

t=1

paramterhez tartoz pontja:

M (3, 1; 3)

s ha jl

szmoltunk ez egyben a sk egy pontja is. Ellenrizzk szmtsunkat. egyenletbe.

koordintit helyettestsk be a sk

3 2(1) + 5 3 = 20
Az egyenlsg teljesl, az egyenesre is. 9. Feladat: Hatrozzuk meg az pontjait, ha:

M (3, 1; 3) S

pont illeszkedik az

skra s

sk s koordintatengelyek metszs-

S:
Megolds:

3x y + 4z = 24

Hatrozzuk meg elszr az Az

tengellyel val metszspontot.

tengelyre olyan pontok illeszkednek, amelyeknek az els koordi-

ntja brmilyen vals szm lehet, de a msodik s harmadik koordintja mindig

0. y = z = 0. x = 8. 3x = 24,
azaz

Teht keressk a sk azon pontjt, amelyre Behelyettestve a sk egyenletbe A sk s

tengely metszspontja:

Mx (8; 0; 0).
Behelyettestssel kapjuk,

Hasonl megfontolssal az harmadik koordintja hogy

tengellyel alkotott metszspont els s

0,

azaz

x = z = 0.

y = 24. y
tengely az

Teht a skot az A

My (0, 24; 0) z = 6.

pontban metszi.

tengellyel vett metszspontot megkapjuk, ha keressk a sk azon

pontjt, amelyre Teht a sk s a

x = y = 0. z

Ekkor

tengely metszspontja:

Mz (0; 0; 6)

10. Feladat: Hatrozzuk meg a kt egyenes metszspontjt, ha:

f: e:

x = 3 + 2t y = 1 + t z = 2 t t R x = p 1 y = 2 + 2 p z = 1 2p p R M (x, y ; z ) pontot, amely illeszkedik minde


s

Megolds: Keressk azt az

kt egyenesre. Ha a kt egyenesnek ltezik kzs pontja, akkor lennie kell olyan

paramterrtkeknek, amelyekre az

egyenes

egy pontjnak mindhrom koordintja megegyezik. gy a kvetkez egyenlsgeket rhatjuk fel.

p 1 = 3 + 2t

2 + 2p = 1 + t

1 2p = 2 t

184

Vlasszuk ki az els kt egyenlet s hatrozzuk meg reket.

paramte-

p 1 = 3 + 2t 2 + 2 p = 1 + t
A msodik egyenlet kor

(2)-

szerest hozzadjuk az els egyenlethez, ek-

kiesik, s

rtke meghatrozhat.

p 1 = 3 + 2t 3p 5 = 1
Behelyettestve Kaptunk

4 4p = 2 2t p = 2 t = 3.

rtkt az els egyenletbe :

t-re

p-re

is egy -egy rtket, de meg kell nzni, hogy ezek

teljestik -e a harmadik egyenletet is!

1 2 (2) = 2 (3) = 5
Az egyenlsg teljesl, ez pedig azt jelenti, hogy ltezik metszspont. Mg a kzs metszspont koordintit kell megadni. Ez a kzs pont meghatrozhat a az Ha

paramterrel az

egyenesrl vagy

paramterrel

egyenesrl is. ekkor a metszspont:

t = 3,

M (3; 2; 5).

Megjegyzs: Szmolsunkat fejben ellenrizzk le p = 2 behelyettestsvel. 11. Feladat: Hatrozzuk meg az

egyenesek metszspontjt, ha:

e:

x = 6 + 2t y = 3 + t z = 9 + 5t t R f: x3 y+4 z3 = = 5 2 6 hasonl a feladat, ha f egyenes

Megolds: Az elzhz

egyenletrend-

szert trnnk paramteres alakra, akkor ugyangy megoldhatjuk a feladatot. De ebben az esetben van egy egyszerbb megolds is. Helyettestsk be az res alakjt az

egyenesnl szerepl

x, y, z

kifejezsek paramte-

egyenes egyenletrendszerbe.

f:
Rendezve:

6 + 2t 3 3 + t + 4 9 + 5t 3 = = 5 2 6 f: 3 + 2t t+1 6 + 5t = = 5 2 6 3 + 2t t+1 = 5 2
185

Ez hrom egyenletet jelent s csak egy ismeretlent.

Vegyk az egyik

3 + 2t 6 + 5t = 5 6 t+1 6 + 5t = 2 6 egyenletet, oldjuk meg t-re 3 + 2t t+1 = 5 2

s nzzk meg, hogy a

kapott rtk megoldsa-e a msik kt egyenletnek is.

Megoldva:

t = 1.

Meg kell nzni, hogy a kapott rtkre teljesl- e harmadik egyenlet!

t+1 6 + 5t = 2 6
Mivel

6+5 1+1 = 2 6

Ez azt jelenti, hogy a msodik egyenlete mr nincs rtelme vizsglni, ugyanis nincs olyan pont, amelyik illeszkedne mindkt egyenesre. 12. Feladat: Hatrozzuk meg az skjnak a dfspontjt, ha:

egyenes s a koordintarendszer

xz

e:

x = 4 t y = 2 + 2t z = 5t t R. xz sk egyenlett: a sk illeszkedik az origra j = (0, 1; 0) vektor.

Megolds: Adjuk meg az

s normlvektora a Teht

0(x 0) + 1(y 0) + 0(z 0) = 0


Ebbl az

xz

sk egyenlete:

y=0

x, z R.

Ez egy olyan specilis sk egyenlete, amelyre illeszked pontok msodik koordintja mindig

0,

a msik kett brmilyen vals szm lehet.

Ezzel a feladat arra egyszersdik, hogy adjuk meg az pontjt, amelynek a msodik koordintja ppen Mivel az egyenes egyenletrendszerbl

egyenes azon

0.
ha

y = 2 + 2t,

y = 0,

akkor

t = 1.
Teht a metszspont az pontja:

egyenes

t = 1

paramterhez tartoz

M (3, 0; 5)

186

3.5.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az felezmerleges skjnak s a

ABCD tetraderben az AB oldalegyenes CD oldalakegyenes hajlsszgt, ha:

A(4; 7; 6) B (0; 1; 2) C (1; 5; 3) D(4; 5; 2).


Megolds: Vegyk szre, hogy a hajlsszg meghatrozshoz neknk

nincs szksgnk a felezmerleges sk egyenletre s a nes egy irnyvektort. Az

CD

egyenes

egyenletrendszerre. Elg ismerni a sk egy normlvektort s az egye-

AB

szakasz felezmerleges skja pedig merleges az

AB

szakaszra,

gy a sk egy normlvektora legyen ppen

AB = (4; 6; 8)
vektor. Az egyszerbb szmols miatt vlasszuk inkbb az

1 n = AB = (2; 3; 4) 2
vektort. A

CD

oldalegyenes egy irnyvektor:

v = CD = (5; 10; 1)
A kt vektor skalris szorzata:

n, v = 24 < 0
A kt vektor hossza:

||n|| =
A kt vektor

29

||v|| =

126

hajlsszg:

cos =
Mivel

n, v 24 = ||v|| ||n|| 29 126


hajlsszge:

>

, 2

ezrt a felezmerleges sk s az oldall

=
Teht

n, v 24 = arccos = arccos 2 ||n|| ||v|| 2 29 126 2 107.65


187 s

17.65

2. Feladat: Hatrozzuk meg az

ABCD

tetraderben az

ABC

BCD

oldallapok ltal bezrt szget, ha:

A(4; 7; 6) B (0; 1; 2) C (1; 5; 3) D(4; 5; 2).


Megolds: Kt sk hajlsszge megadhat, ha ismerjk a skok nor-

mlvektororainak a hajlsszgt. Teht lltsuk el a feladatban szerepl skok egy-egy normlvektort.

ABC oldallap normlvektora egy rleges AB s AC vektorokra, ezrt AB AC vektort.


Az Hasonl megfontolsok alapjn a pedig legyen

olyan vektor lehet, amely mevlasszuk normlvektornak az

BD BC

BCD

oldallap egy normlvektora

vektor.

Kpezzk a vektorilis szorzatokat.

AB = (4; 6; 8)

AC = (5; 2; 3)

i j k AB AC = 4 6 8 = 2i + 28j 22k 5 2 3
Az

ABC

oldallap normlvektora az egyszerbb szmols miatt legyen:

1 n1 = (2i + 28j 22k) = i + 14j 11k 2 ||n1 || = 12 + 142 + (11)2 = 318 BD = (4; 6; 4) BC = (1; 4; 5) i j k 4 6 4 = 46i 24j + 10k 1 4 5

BD BC =
Az

BCD

oldallap normlvektora legyen:

1 n2 = (46i 24j + 10k) = 23i + 12j 5k 2 ||n2 || = 232 + 122 + (5)2 = 698 n1 , n2 = 246
A kt normlvektor hajlsszge:

= arccos

246 318 698

188

58.52
A kt oldallap hajlsszge:

= = arccos

246 318 698

58.52
3. Feladat: Hatrozzuk meg az az

ABCD

tetraderben az

ABC

oldallap s

AD

oldalegyenes ltal bezrt szget, ha:

A(4; 7; 6) B (0; 1; 2) C (1; 5; 3) D(4; 5; 2).


Megolds: A hajlsszg meghatrozshoz elegend ismerni az

ABC ABC

oldallap egy normlvektort s az

AD

oldalegyenes egy irnyvektort.

Hasznljuk fel, hogy az elz feladatban mr meghatroztuk az oldallap egy normlvektort.

n1 = i + 14j 11k ||n1 || = 318


Az

AD

oldalegyenes egy irnyvektora lehetne az:

AD = (0; 12; 4)
vektor, de az egyszerbb szmols miatt legyen inkbb

1 v = AD = (0; 3; 1) 4
Mivel

||v|| =

10.

n1 , v = 31
az irnyvektor s normlvektor

hajlsszge:

31 = arccos 318 10 = 0.989 90 56.65 33.35 2 2 e


egyenes s

4. Feladat: Hatrozzuk meg az

sk kzs pontjt, ha:

S:
Megolds:

x + 2y z = 7

e:

x2 y z5 = = 3 3 4

1. megolds: A kzs

pont koordinti legyenek:

(x0 ; y0 ; z0 ).

189

Az egyenes egyenletrendszerbl tudjuk, hogy

x0 2 y0 = , 3 3
azaz

x0 = y0 + 2.
Msrszt

z0 5 y0 = , 3 4 4 z0 = y0 + 5. 3 x0 -t
s

teht

A hrom ismeretlen koordintbl sikerlt kettt, az

y0 -val

kifejezni. Ha a kapott kifejezseket behelyettestjk az

z0 -t az S sk

egyenletbe, akkor

y0 -ra

kapunk egy egyenletet.

(y0 + 2) + 2y0
Az egyenletet megoldva kapjuk, hogy Ekkor

4 y0 + 5 3 y0 = 6.

=7

x0 = 8

z0 = 13. M (8; 6; 13).

Teht a kzs pont koordinti:

2. megolds: Adjuk meg az egyenes egyenletrendszert paramteres alakban. Ha az egyenes egyenletrendszere:

e:

x2 y z5 = = = t t R, 3 3 4

akkor paramteres alakban:

e:

x = 2 + 3t y = 3t z = 5 + 4t t R. t
paramter rtkt. Ezrt

Keressk meg a metszsponthoz tartoz helyettestsk be az s oldjuk meg

x, y

paramteres kifejezseit a sk egyenletbe

t-re

az egyenletet:

(2 + 3t) + 2(3t) (5 + 4t) = 7


Az egyenletet megoldva: Az egyenes

t = 2. M (8; 6; 13).

t=2

paramterhez tartoz pontja:

190

5. Feladat: Hatrozzuk meg az

egyenes s

sk kzs pontjt, ha:

2x 3y + 3z = 5 e

e:

z3 x1 =y5= 3 3

Megolds: Adjuk meg az

egyenes egyenletrendszert paramteres

alakban.

x1 z3 =y5= =t 3 3 x = 1 3t y = 5 + t z = 3 + 3t

Helyettestsk be a kapott kifejezseket a sk egyenletbe!

2(1 3t) 3(5 + t) + 3(3 + 3t) = 5


Rendezve:

0t4=5
Az egyenlet rendezse utn leolvashat, hogy nincs olyan sknak s az

paramter-

rtk, amelyre az egyenlsg teljesl. Ez azt jelenti, hogy nincs az

egyenesnek kzs pontja.

Vajon hogyan lehetsges ez? Egy sknak s egy egyenesnek akkor nincs metszspontja, ha a sk prhuzamos az egyenessel. Nzzk meg tnyleg ez az eset ll-e fenn. A prhuzamossg csak akkor llhat fenn, ha a sk normlvektora merleges az egyenes irnyvektorra:

n = (2; 3; 3) v = (3; 1; 3)
rjuk fel a kt vektor skalris szorzatt:

n, v = 6 3 + 9 = 0
Mivel a skalris szorzat huzamos. 6. Feladat: Hatrozzuk meg az

0,

a sk normlvektora merleges az egyenes

irnyvektorra, teht a feladatban szerepl sk s egyenes valban pr-

egyenes s

sk kzs pontjt, ha:

S:

2x 3y + 3z = 5

e:

x = 1 y + 1 = z. x=1
s

Megolds: Keressk meg a sk azon pontjt, amelyre

z =

y + 1.

Vgezzk el a behelyettestst.

2 3y + 3(y + 1) = 5
Rendezve az egyenletet:

0y+5=5
191

Mivel a rendezs utn kapott egyenlet tetszleges egyenes rajta van a skon.

rtk mellett tel-

jesl, ezrt az egyenes brmely pontja illeszkedik a skra, azaz az

Megjegyzs: Mivel egy sk normlvektora merleges minden egyenesre,


amelyik a skra illeszkedik, ezrt ha megnzzk az egyenes irnyvektora s sk normlvektora most is merleges egymsra (skalris szorzatuk 7. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi kt sk kzs egyenletrendszert, ha:

0).

metszsvonalnak

S1 :

2x 3y + z = 10

S2 :

4x + y z = 0

Megolds: A metszsvonal csak akkor ltezik, ha a kt sk nem pr-

huzamos.. Olvassuk le a skok normlvektorait s rjuk fel az azonos index koordintk hnyadosait.

n1 = (2; 3; 1)

n2 = (4; 1; 1)

2 3 1 = = 4 1 1
teht a kt normlvektor nem prhuzamos, gy a skok sem. A kt sknak ltezik metszsvonala. 1. megolds: Egy egyenes egyenletrendszernek megadshoz szksgnk van egy pontra s egy irnyvektorra. A kt sk metszsvonalra olyan pontok illeszkednek, amelyek megoldsai a kvetkez egyenletrendszernek.

2x 3y + z = 10 4x + y z = 0
Ez egy kt egyenletbl ll hrom ismeretlenes egyenletrendszer, aminek tudjuk, hogy ltezik vgtelen sok megoldsa (a kt sk metszi egymst). Ebbl egyet megkapunk, ha az egyik ismeretlent szabadon vlasztjuk. Ha pldul

x = 0,

akkor az az egyenletrendszernk:

3y + z = 10 yz = 0
A kt egyenletet sszeadva kapjuk, hogy Teht a metszsvonal egy pontja: Kell mg egy irnyvektor!

y=5

z = 5.

A(0; 5; 5).

192

Vegyk gyelembe, hogy a keresett

egyenes illeszkedik mindkt skra,

gy merleges lesz mindkt sk normlvektorra. Az gyen ppen a kt vektor vektorilis szorzata, azaz

n1

n2

norml-

vektorok leolvashatak, ekkor a mindkt vektorra merleges vektor le-

vf = n1 n2 .

n1 = (2; 3; 1)

n2 = (4; 1; 1)

i j k 1 = 2i + 6j + 14k vf = n1 n2 = 2 3 4 1 1
Teht a kt sk metszsvonalnak egyenletrendszere:

f:

y5 z5 x = = 2 6 14

2. megolds: A feladat gy is megoldhat, ha a metszsvonalrl nem egy, hanem kt pontot olvasunk le, s ezen pontok segtsgvel megadhatunk egy irnyvektort. A metszsvonal :

A(0; 5; 5)

pontjt mr ismerjk. Olvassunk le mg

egy pontot a metszsvonalrl, azaz adjunk meg egy msik megoldst az egyenletrendszernek.

2x 3y + z = 10 4x + y z = 0
Adjunk az egyik koordintnak egy tetszleges rtket. Legyen pldul

y = 2. (Brmilyen vals szmot behelyettesthetnk, de arra gyeljnk,


hogy a szmols gyorsan elvgezhet legyen.) Ekkor az egyenletrendszer:

2x 6 + z = 10 4x + 2 z = 0
Adjuk ssze az egyenleteket:

6x = 6,
Ha

azaz

x = 1

x = 1

y = 2,

akkor

z = 2. B (1; 2; 2).

Teht egy msik pont a metszsvonalrl: Az

A(0; 5; 5) s B (1; 2; 2) pontokra illeszked egyenes egy irnyvek v = AB = (1; 3; 7)


metszsvonal egyenletrendszere

tora:

Az

pontra felrva:

f:

x+2 y2 z+2 = = 1 3 7
193

tR

Megjegyzs: gy tnik, hogy egy teljesen ms egyenletet kaptunk. Pedig ez ugyanaz az egyenes, csak az egyenletrendszer alakja ms. Hasonltsuk ssze az irnyvektorokat.

(1; 3; 7)
Mivel

(2; 6; 14)

2(1; 3; 7) = (2; 6; 14)


a kt egyenes prhuzamos. Vizsgljuk meg, hogy az elz megoldsnl kapott

f:
egyenes tmegy- e a

x y5 z5 = = 2 6 14 B
pont koordintit.

ponton.

Helyettestsk be az egyenletrendszerbe

25 2 5 1 1 = = = 2 6 14 2
Az egyenlsg teljesl, teht valban ugyanazon egyenes kt klnbz alakjt sikerlt felrni.

3.6.

Vegyes sszetett feladatok

1. Feladat: Tkrzzk az

egyenest a

P (1; 2; 3)

pontra, ha

e:

x = 3 t y = 2 + t z = 1 + 2t t R.

rjuk fel a tkrkp paramteres alakjt.


Megolds: A tkrkp az

egyenessel prhuzamos egyenes. Ezrt az

egyenes egy irnyvektora egyben a tkrkp egy irnyvektora is.

A P B

e'

Olvassuk le az

egyenes egy irnyvektort:

v = (1; 1; 2)
Szksgnk van mg a keresett egyenes egy pontjra. Vegyk szre, hogy az

egyenes egy tetszleges

pontjt a tkrzs egy olyan

pontba viszi t, amelyre az

AB

szakasz felezspontja ppen a

pont.

194

Adjuk meg

egyenes egy pontjt. Legyen

t = 0,

ekkor

A(3; 2; 1)
Mivel

felezspont, a koordintkra a kvetkez egyenlsgeket rhat-

juk fel:

a1 + b1 = p1 2 a2 + b2 = p2 2 a3 + b3 = p3 2
A

azaz

3 + b1 =1 2 2 + b2 =2 2 1 + b3 =3 2

b1 = 1 b2 = 6 b3 = 7

azaz

azaz

pont koordintkkal megadva:

B (1; 6; 7)
A tkrkp paramteres alakja:

e :

x = 1 t y = 6 + t z = 7 + 2t t R S
skot az

2. Feladat: Tkrzzk az

P (2; 3; 4)

pontra, ha

S:

2x 3y + 4z = 15.

rjuk fel a tkrkp egyenlett.


Megolds: A tkrkp ebben az esetben egy sk lesz, amely prhuza-

mos az eredeti skkal. Ezrt az normlvektora is. Olvassuk le az

sk egy normlvektora a tkrkp egy

sk egy normlvektort:

n = (2; 3; 4)
Szksgnk van a keresett az

sk egy pontjra. Hasznljuk fel, hogy

sk egy tetszleges

pontjnak a tkrkpe egy olyan

pont,

amelyre

AB

szakasz felezspontja ppen a

pont lesz.

Olvassunk le egy pontot az

skrl.

Kt koordintt szabadon vlaszthatunk. Legyen testve a sk egyenletbe: Az

x = z = 0. Behelyet-

y = 5.

sk egy tetszleges pontja koordintkkal megadva:

A(0; 5; 0)

195

A S P

B S'

pont koordintinak meghatrozshoz a kvetkez egyenlsge-

ket rhatjuk fel:

a1 + b1 = p1 2 a2 + b2 = p2 2 a3 + b3 = p3 2
A

azaz

0 + b1 =2 2 5 + b2 =3 2 0 + b3 =4 2

b1 = 4 b2 = 11 b3 = 8

azaz

azaz

pont koordintkkal megadva:

B (4; 11; 8)
A

tkrkpnek egyenlete:

S :
Rendezve:

2(x 4) 3(y 11) + 4(z 8) = 0

S :
3. Feladat: rjuk fel az szert, ha

2 x 3y + 4 z = 7 f
prhuzamos egyenesek skjban lev,velk

prhuzamos s tlk egyenl tvolsgra fekv

egyenes egyenletrend-

e: f:

x = 2 + t y = 3 + 2t z = 2t t R x = l y = 5 2l z = 4 + 2l l R

Megolds: Ksztsnk brt.

Nzzk meg, tnyleg prhuzamosak az egyenesek?

196

A F B

e g f

A kt egyenes egy-egy irnyvektora:

ve = (1; 2; 2)
Mivel

vf = (1; 2; 2)

ve = vf ,

a kt egyenes valban prhuzamos.

Ha a keresett legyen

g egyenes prhuzamos e-vel s f - fel, akkor g irnyvektora vg = ve = (1; 2; 2)

Meg kell adnunk

egyenes egy pontjt. Ha vesznk az

egye-

nesekrl egy-egy tetszleges pontot, akkor az ltaluk meghatrozott szakasz felezspontja ppen a

egy pontja lesz.

Olvassunk le egy-egy pontot az egyenesekrl. Legyen mindkt paramter nullval egyenl, azaz

t = l = 0. B (0; 5; 4), f
egyenes egy pontja. Az

A(2; 3; 0)
ahol

az

egyenes,

pedig az

pontok

felezspontjnak koordinti:

F (1; 4; 2)
A keresett

egyenes egyenletrendszere:

g:

x1= e

y4 z2 = 2 2 S
skra es merleges

4. Feladat: Hatrozzuk meg az

egyenesnek az

vetletnek egyenletrendszert, ha

e:
s

x = 8 + 5t y = 7 + 6t z = 3 8t t R

S:
Majd hatrozzuk meg az

2x + 4y z = 5.
egyenes s vetletnek

hajlsszgt.

Megolds: Ha egy egyenes merleges egy skra, akkor az egyenes ve-

tlete egy pont lesz. Minden ms esetben egy egyenest kapunk. Nzzk meg, hogy merleges-e az

egyenes az

skra.

197

Olvassuk le egy irnyvektort s egy normlvektort.

ve = (5; 6; 8)
s

n = (2; 4; 1) e S

Ha a kt vektor prhuzamos, azaz egyik a msik szmszorosa, akkor

merlegesek egymsra.

Mivel az azonos index koordintk hnyadosai nem egyenlek, nem merlegesek.

6 8 5 = = 2 4 1 Q1

Teht a vetlet kpe egy egyenes lesz. Ennek az egyenesnek a meghatrozshoz kell kt pont az egyenesrl. Az egyik pont legyen a metszspont, ha ltezik.

f e B e' S Q2

Q1

Ha az

sknak s az

legyen egy olyan zuk meg Az

paramterrtk, amellyel

egyenesen, a kapott

e egyenesnek ltezik kzs pontja,akkor kell hogy x, y, z -t meghatrozva az pont illeszkedik az S skra is. gy elszr hatrozx, y, z
paramteres alakjt helyet-

paramter rtkt.

egyenes egyenletben szerepl

testsk be a sk egyenletbe.

2(8 + 5t) + 4(7 + 6t) (3 8t) = 5


Rendezve

42t + 47 = 5
A

t = 1

Q1

metszspont koordinti:

Q1 (3; 1; 5)
Kell egy msik pont is a keresett egyenesrl. Olvassuk le pontjt, pldul a

egyenes egy

B (8; 7; 3)

pontot, ha

t = 0.

198

Hatrozzuk meg a tmegy

pont merleges vetlett! rjuk fel annak az

vettegyenesnek az egyenletrendszert, amely merleges az

skra s

ponton. Az

sk s az

vettegyenes metszspontja ppen

a vetletpontot adja, amit jelljnk skra, gy

Q2 -vel.

Mivel

merleges az

vettegyenes egy irnyvektora megegyezik az

sk egy

normklvektorval.

vf = n = (2; 4; 1) f: x = 8 + 2t y = 7 + 4t z = 3 t t R f
egyenes s

Hatrozzuk meg

sk metszspontjt!

2(8 + 2t) + 4(7 + 4t) (3 t) = 5


Az egyenletet megoldva:

t = 2
Most mr ismerjuk az Ekkor

Q2 (4; 1; 1) Q1 -t
s

vetletegyenes kt pontjt,

Q2 -t.

Q1 (3; 1; 5) Q2 (4; 1, 1) ve = Q1 Q2 = (1; 2; 6)


A vetlet

egyenletrendszere

Q1

pontra felrva:

e :

x = 3 + t y = 1 2t z = 5 6t t R

A szg meghatrozshoz szksgnk van a kt egyenes irnyvektorra.

ve = (5; 6; 8)

ve = (1; 2 6)
hegyesszgt:

Hatrozzuk meg a kt irnyvektor ltal bezrt

cos =

| ve , ve | 41 0.5727 = ||ve || ||ve || 125 41 = 55.06

Teht az

egyenes s

merleges vetletnek hajlsszge

= 55.06
5. Feladat: Hatrozzuk meg annak a az

pontnak a koordintit, amelyet

pontnak az

skra val tkrzsvel kapunk, ha

A(4; 3; 7)
Megolds: Adjuk meg az

S: A

3x + 5y 2z = 59.

pontnak a skra es merleges vetlett,

pontot, majd erre a pontra tkrzzk az

pontot.

199

f A

D S B

rjuk fel elszr az mint az

ponton tmen s

skra merleges

vett-

egyenes paramteres egyenletrendszert. Ennek irnyvektora ugyanaz,

sk normlvektora.

vf = n = (3; 5; 2) f:
tit.

x = 4 + 3t y = 3 + 5t z = 7 2t t R f
egyenes s

Hatrozzuk meg az

sk

metszspontjnak koordin-

3(4 + 3t) + 5(3 + 5t) 2(7 2t) = 59


Az egyenletet megoldva:

t=2
Mivel

D(10; 7; 3)

pont felezi az

AB

szakaszt, a keresett koordintkra a kvet-

kez egyenlsgeket rhatjuk fel:

a1 + b1 = d1 2 a2 + b2 = p2 2 a3 + b3 = p3 2

azaz

4 + b1 = 10 2

b1 = 16

azaz

azaz

3 + b2 = 7 b2 = 17 2 7 + b3 = 3 b3 = 1 2

Teht a tkrkp koordintkkal megadva:

B (16; 17; 1)

200

e A E B S'

6. Feladat: Hatrozzuk meg annak a az

pontnak a koordintit, amelyet

pontnak az

egyenesre val tkrzsvel kapunk, ha

A( 4 3 7 )
Megolds:

e:

x = 7 + 3t y = 4 + t z = 1 2t t R

Az elz feladathoz hasonlan hatrozzuk meg az vetlett az merleges egyben az

pont

E A

merleges ponton s

egyenesen, majd tkrzznk erre a pontra. Most adjuk

meg annak az

sknak az egyenlett, amely tmegy

e e

egyenesre. Vegyk szre, hogy egyenes egy irnyvektora is.

sk egy normlvektora

Ezrt olvassuk le egy irnyvektort!

ve = (3; 1; 2)
Az

sk egy normlvektora:

n = ve = (3; 1; 2)
Az

sk egyenlete

pontra felrva:

3(x 4) + (y + 3) 2(z 7) = 0
Rendezve.

S :
Az

3x + y 2z = 5 S
s

merleges vetletpont ppen

metszspontja lesz.

3(7 + 3t) + (4 + t) 2(1 2t) = 5


Az egyenletet megoldva:

t = 2

201

E (1; 2; 5)

Mivel

ppen az

AB

szakasz felezspontja, ezrt a koordintkra a

kvetkez egyenlsgek igazak:

4 + b1 =1 2

b1 = 2

3 + b2 = 2 b2 = 7 2 7 + b3 = 5 b3 = 3 2
Teht a tkrkp koordinti:

B (2; 7; 3)
7. Feladat: rjuk fel annak az illeszkedik

egyenesnek az egyenletrendszert, amely

skra s merlegesen metszi

egyenest, ha

S: e:

4x + 5 y + z = 7

x = 5 + 2t y = 4 + 6t z = 4 t t R.
e

M f S

Megolds: Ha

illeszkedik a skra s metszi

van az

skon s tmegy az

sk s az

e egyenest, akkor f rajta e egyenes M metszspontjn.

Kezdjk a metszspont meghatrozsval. Ha

S: e:

4x + 5 y + z = 7

x = 5 + 2t y = 4 + 6 t z = 4 t t R x, y, z
paramteres alakjt a sk egyenletbe.

akkor helyettestsk be

4(5 + 2t) + 5(4 + 6t) + (4 t) = 7


Az egyenletet megoldva, majd letrendszerbe:

t kapott rtkt behelyettestve e egyen


202

t = 1

M (3; 2; 5)

Nzzk meg mit tudunk Mivel

irnyvektorrl.

illeszkedik

skra, igy

sk egy normlvektora. Msrszt irnyvektoraik is merlegesek.

f e

egy irnyvektora merleges az s

merlegesek egymsra, akkor

A feltteleket gyelembe vve, legyen

vf = n ve .

n = (4; 5; 1)

ve = (2; 6; 1)

i j k 1 = 11i + 6j + 14k vf = n ve = 4 5 2 6 1
Teht

egyenes egyenletrendszere az

metszspontra felrva:

f:
8. Feladat: Ltezik-e olyan

x3 y+2 z5 = = 11 6 14

v vektor (v = 0), amely az x, y, z tengelyek pozitv irnyval rendre = 45 , = 60 s = 120 szget zr be? Ha , , szgekre, hogy ltezzen ilyen

ltezik, adjunk meg egy vele azonos irny egysgvektor koordintit! Milyen felttelnek kell teljeslnie az vektor?
Megolds: Elszr nzzk meg milyen

ilyen vektor. A vektort keressk zk

, , szgek esetn ltezik v = ( v1 v2 v3 ) alakban. Kpez-

vektornak i,

egysgvektorokkal alkotott skalris szorzatt

koordintkkal megadva, majd a denci alapjn.

v , i = v1 1 + v2 0 + v3 0 = v1
Azaz:

v, i = ||v|| ||i|| cos = ||v|| cos

v1 = ||v|| cos

v, j = v1 0 + v2 1 + v3 0 = v2
Azaz:

v, i = ||v|| ||j|| cos = ||v|| cos

v2 = ||v|| cos
Hasonlan

v , k = v1 0 + v2 0 + v3 1 = v3

v, i = ||v|| ||k|| cos = ||v|| cos

v3 = ||v|| cos
A kapott egyenleteket emeljk ngyzetre:

2 v1 = ||v||2 cos2
203

2 v2 = ||v||2 cos2 2 v3 = ||v||2 cos2


A hrom egyenletet sszeadva:

2 2 2 v1 + v2 + v3 = ||v||2 cos2 + ||v||2 cos2 + ||v||2 cos2


Kiemelve

||v||2 -et:
2 2 2 v1 + v2 + v3 = ||v||2 (cos2 + cos2 + cos2 )

Mivel hogy

2 + v 2 + v 2 = ||v||2 v1 2 3

||v|| = 0,

az egyszersts utn kapjuk,

cos2 + cos2 + cos2 = 1


felttel teljeslse esetn ltezik olyan lyek pozitv irnyval rendre

v vektor, amely szget zr be.

az

x, y, z

tenge-

Nzzk meg, hogy a feladatban szerepl szgek teljestik-e a felttelt! Mivel

1 cos 45 = 2

cos 60 =

1 2

cos 120 =

1 2

1 1 1 + + =1 2 4 4 A felttel teljesl, ltezik olyan vektor, amely az x, y, z tengelyek tv irnyval rendre = 45 , = 60 s = 120 szget zr be. cos2 45 + cos2 60 + cos2 120 =
egysgvektort keresnk, azaz gy

pozi-

A vektor koordintinak megadshoz vegyk gyelembe, hogy egy

||v|| = 1.

1 v1 = ||v|| cos = cos 45 = 2 1 v2 = ||v|| cos = cos 60 = 2 1 v3 = ||v|| cos = cos 120 = 2
Teht a keresett egysgvektor koordintival megadva:

v=
9. Feladat: Hogyan kell

1 1 1 ; ; 2 2 2
paramterek rtkt megvlasztanunk az

A s B

S1

S2

skok egyenletben, hogy a

S1 , S2

S3

skoknak

egy kzs pontja legyen, egy egyenesre illeszkedjenek,

204

ne legyen kzs pontja a hrom sknak, ha

S1 : S2 : S3 :
ha egyetlen egy

2x y + 3 z 1 = 0 x + 2y z + B = 0 x + Ay 6z + 10 = 0.
rendezett szmhrmas ltezik, amely

Megolds: A hrom sknak akkor van egyetlen egy kzs pontja,

( x0 y0 z0 )

mindhrom sk egyenlett teljesti. Azaz a hrom sk egyenletbl alkotott egyenletrendszernek pontosan egy megoldsa van. A skok egy egyenesre illeszkednek, ha vgtelen sok olyan pontot, rendezett szmhrmast tallunk, amelyek a skok egyenleteit kielgtik. Teht egyenletrendszernek vgtelen sok megolds. Ha nincs kzs pontja a hrom sknak, akkor nincs olyan rendezett szmhrmas, amely mindhrom sk egyenlett kielgten, azaz az egyenletrendszernek nincs megoldsa. Teht a feladatot tfogalmazhatjuk gy, hogy hogyan kell ramterek rtkt vlasztanunk, hogy az

pa-

2x y + 3z 1 = 0 x + 2y z + B = 0 x + Ay 6z + 10 = 0
egyenletrendszernek

egy megoldsa legyen, vgtelen sok megoldsa, ne legyen megoldsa.

Prbljuk cskkenteni az ismeretleneket. Pldul a msodik egyenletet vonjuk ki a harmadik egyenletbl. Az j egyenletrendszer:

2x x +

y + 3z 1 = 0 2y z + B = 0 (A 2)y 5z + 10 B = 0

Majd a msodik egyenlet ktszerest vonjuk ki az els egyenletbl.

x +

5y + 5z 1 2B = 0 2y z + B = 0 (A 2)y 5z + 10 B = 0

Ha az els egyenletet hozzadjuk a harmadikhoz , akkor lesz egy olyan egyenletnk, amiben mr csak egy ismeretlen lesz.

x +

5y + 5z 1 2B = 0 2y z + B = 0 (A 7)y + 9 3B = 0
205

A harmadik egyenlet alapjn

y=

9 3B . A7

Teht egy megolds akkor

ltezik, ha az osztst el tudjuk vgezni, azaz tetszleges vals szm lehet. Ha

A = 7.

Ekkor

rtke

A = 7

B = 3,

akkor csak kt egyenletnk maradt s hrom

ismeretlen.

5y + 5z 5 = 0 x + 2y z + 3 = 0 z -t.

Az els egyenletbl fejezzk ki

z =1+y
Helyettestsk be a msodik egyenletbe:

x + 2y (1 + y ) + 3 = 0

x = y 2

Teht az egyenletrendszer vgtelen sok megoldsa van s

x = y 2

z =1+y

yR

A kapott egyenleteket talaktva egy egyenes egyenletrendszert kapjuk:

y =z1
Ha

y = x 2

x 2 = y = z 1

A=7

B = 3,

akkor az utols egyenlet :

9 3B = 0
De ez egy ellentmonds, mivel tudjuk, hogy

B = 3. Ez pedig azt jelenti,

hogy az egyenletrendszernek nincs megoldsa. Foglaljuk ssze a kapott eredmnyeket. Ha Ha Ha

A=7 A=7 A=7

s s s

B R, B = 3, B = 3, e

akkor egy kzs pontja van a hrom sknak. akkor egy egyenesre illeszkednek. akkor nincs kzs pontja a hrom sknak.

10. Feladat: Az

egyenes mely

pontja van egyenl tvolsgra az

pontoktl, ha

A(2; 4; 7)

B (0; 6; 5)

e : x = 5 + 3t y = 2t z = 1 2t t R
Megolds:

1. megolds: Mivel kt ponttl egyenl tvolsgra lev pontok a trben illeszkednek a kt sk szakaszfelez merleges skjra, a keresett pontot

206

ezen a skon kell keresnnk. Msrszt a pont rajta van az is. Teht keressk meg azt a egyenletrendszert is. rjuk fel a szakasz felezmerleges skjt! Kell egy vektor, ami merleges a keresett skra.

egyenesen

(x0 ; y0 ; z0 )

pontot, rendezett szmhr-

mast, amely kielgti a a felezmerleges sk egyenlett s az egyenes

AB = (2; 2; 2)

ppen megfelel a felttelnek.

Ekkor legyen a sk normlvektora:

1 n = AB = (1, 1; 1) 2
Az

AB

szakasz

felezspontja:

F (1; 5; 6)
A szakasz felezmerleges skjnak egyenlete

pontra felrva:

x+y+z =2
Az

egyenes egyenletrendszerben szerepl

x, y, z

paramteres alakjt

helyettestsk be a sk egyenletbe.

(5 + 3t) + (2t) + (1 2t) = 2


Teht az egyenes s

t=2 C
pontja van az

t=2

paramterrtkhez tartoz

pontoktl egyenl tvolsgra:

C (1; 4; 3)
2. megolds: A feladat gy is megoldhat, ha keressk azt a pontot, amelyre

||CA|| = ||CB ||.

C (x; y ; z )

rjuk fel a tvolsgok ngyzett:

||CA||2 = (2x)2 +(4y )2 +(7z )2 = (2+53t)2 +(42t)2 +(71+2t)2 ||CA||2 = (7 3t)2 + (4 2t)2 + (6 + 2t)2 ||CB ||2 = (0x)2 +(6y )2 +(5z )2 = (0+53t)2 +(62t)2 +(51+2t)2 ||CB ||2 = (5 3t)2 + (6 2t)2 + (4 + 2t)2 (7 3t)2 + (4 2t)2 + (6 + 2t)2 = (5 3t)2 + (6 2t)2 + (4 + 2t)2
Az egyenletet megoldva kapjuk, hogy

t=2

s a keresett pont

C (1; 4; 3)
207

11. Feladat: Legyen

e1 e2

x = 2 + 4t y = 2t z = 2 + t t R x=2l S y =1+l e2 z = 1 + 2l lR e1

rjuk fel annak az

sknak az egyenlett, amely tartalmazza az

egyenest s prhuzamos az tvolsgt a kapott sktl.

egyenessel. Hatrozzuk meg az orig

Megolds: A sk egyenletnek megadshoz kell egy pont a skrl s

egy normlvektor. Mivel az

e1

egyenes illeszkedik a

skra, gy az egyenes egy tetszleges

pontja megfelel a sk felrsra.

Legyen pldul

t = 0,

ekkor

A(2; 0; 2)
. Szksgnk van a sk egy Mivel

normlvektorra.

e1 illeszkedik S skra, gy ve1 n s mivel e2 prhuzamos S skkal, akkor ve2 n. Teht kt ismert vektorra merleges vektort keresnk.
Legyen

n = ve1 ve2
Vgezzk el a szmolst!

ve1 = (4; 2; 1) ve1 ve2

ve2 = (1, 1; 2)

i j k 4 2 1 = (3; 9; 6) = 1 1 2

Az egyszerbb szmols miatt legyen :

1 n = (ve1 ve2 ) = (1; 3; 2) 3


Az

sk egyenlete

A(2; 0; 2) S:

pontra felrva:

x 3y + 2z = 6

Hatrozzuk meg

tvolsgt az origtl! pont tvolsga egy

Tudjuk, hogy egy vektor sktl :

pontra illeszke,

norml-

dP S =

| QP , n | | p q, n | = ||n|| ||n||
208

Most a meg.

pontnak az orig, a skra illeszked

pontnak pedig

felel

dP S
Vgezzk el a szmolst!

| a, n | | AO, n | = = ||n|| ||n||

n = (1; 3; 2)

||n|| =

14

dP S

AO = a = (2; 0; 2) a, n = AO, n = 6 | a, n | = | AO, n | = 6 | a, n | | AO, n | 6 = = = ||n|| ||n|| 14


egyenlet skbl?

12. Feladat: Mekkora terlet hromszget metszenek ki a koordintaskok a

2x y + 3 z = 6

Megolds: Hatrozzuk meg elszr a kimetszett hromszg cscs-

pontjainak koordintit!

z C

B y A x

x tengelyre es A cscspontrl tudjuk, hogy a msodik s harmadik koordintja 0, azaz y = z = 0. A sk egyenlete alapjn, akkor x = 3.
Az Az

tengelyen lv

cscspontnl

x = z = 0,

behelyettestve a sk

egyenletbe: A

y = 6. C
cscspont koordinti, ha

tengelyen lv

x = y = 0 akkor z = 2.

Teht a cscspontok koordintkkal megadva:

A(3, 0; 0) B (0; 6; 0) C (0; 0; 2)

209

Vlasszuk ki az egyik pontot, pldul

A-t. Indtsunk vektorokat a msik

kettbe. A megadott kt vektor kifeszti a hromszget s terlete pedig

1 t = ||AB AC || 2
Vgezzk el a szmolst!

AB = (3; 6; 0) AC = (3; 0; 2) i j k AB AC = 3 6 0 = (12; 6; 18) 3 0 2 1 144 + 36 + 324 504 t = ||AB AC || = = = 126 2 2 4

210

4.

Tbbvltozs fggvnyek

4.1.
4.1.1.

Helyettestsi rtk szmolsa


Alapfeladatok

1. Feladat: Tekintsk a kvetkez

f : R2 R,

ktvltozs fggvnyt:

f (x, y ) = x2 y x + 2y .
Szmoljuk ki az

f (1, 2), f (2, 1)

f (3, 3)

helyettestsi rtkeket.

Megolds: Kezdjk

viden, hogy

f (1, 2) kiszmolsval. Ez a jells azt jelenti rf (x = 1, y = 2), vagyis x = 1 s y = 2 rtkeket kell f (1, 2) = 12 2 1 + 2 2 = 2 1 + 4 = 5 .

behelyettesteni a megfelel vltozk helyre:

f (2, 1)

esetn nagyon hasonl a helyzet, de a fordtott sorrend miatt

ez most azt jelenti, hogy az elvgezni:

x = 2

y = 1

behelyettestseket kell

f (2, 1) = 22 1 2 + 2 1 = 4 2 + 2 = 4 . f (3, 3)
esetn pedig mindkt vltoz helyre 3-at kell rni:

f (3, 3) = 32 3 3 + 2 3 = 27 3 + 6 = 30 .
2. Feladat: Legyen

f : R2 R,

a kvetkez formulval rtelmezett

ktvltozs fggvny:

f (x, y ) = x ln y .
Szmoljuk ki az

f (1, 1)

f (1, 1)

helyettestsi rtkeket.

Megolds: Az els esetben:

f (1, 1) = 1 ln 1 = 1 0 = 0 .
Mg fordtott sorrendnl:

f (1, 1) = 1 ln(1)
hiszen az

nem ltezik,

ln

fggvny rtelmezsi tartomnya a

]0, +[

intervallum .

Teht ltalnos esetben a helyettestsi rtkek felcserlse nem hogy nem ad azonos eredmnyt, hanem elkpzelhet, hogy a behelyettests csak egyflekppen vgezhet el.

211

4.1.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Tekintsk a kvetkez

f : Rn R n-vltozs

fggvnyt:

f (x1 , x2 , . . . , xn ) = x1 x2 xn .
Szmoljuk ki ennek a fggvnynek a helyettestsi rtkt a helyen, vagyis az

xi = i

x1 = 1, x2 = 2, . . . , xn = n

behelyettestssel.

Megolds: Ebben a feladatban a vltozk szma nem x, mint az elz

pldban, ahol csak 2 darab vltozval dolgoztunk. Adva van azonban egy behelyettestsi szably tetszleges szm vltozra. Vagyis adott szm vltozra egyrtelmen el tudjuk vgezni a fggvnyrtk szmolst. Pldul:

n = 1

f (x1 = 1) = 1
n = 2

f (x1 = 1, x2 = 2) = 1 2
gy ltalnos n-re

f (x1 = 1, x2 = 2, . . . , xn = n) = 1 2 n = n!
Teht meghatroztuk a vltozszm fggvnyben a helyettestsi rtket.

4.2.
4.2.1.

rtelmezsi tartomny vizsglata


Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R2 R, f (x, y ) =

2x y + 1

formulval rtelmezett ktvltozs fggvny rtelmezsi tartomnyt.

Megolds: Egy ktvltozs fggvny rtelmezsi tartomnya a teljes

XY sk vagy annak valamely rszhalmaza lehet. Teht azt kell vizsglnunk, hogy milyen

(x, y ) pontok esetn van rtelmezve f (x, y ) fgg-

vny. Mivel ngyzetgykt csak nemnegatv szmbl vonhatunk, gy az rtelmezsi tartomny minden pontjra teljeslnie kell, hogy:

2x y + 1 0 .
Ezt az egyenltlensget rendezzk

y -ra:

y 2x + 1 .
Az

y = 2x + 1

egy olyan egyenes egyenlett jelenti, ami az y-tengelyt

az 1 pontban metszi, s a meredeksge 2. Az egyenes a teljes XY skot

212

kt flskra osztja. Az egyik flskban olyan pontok tallhatak, amelyekre

y > 2x + 1,

mg a msikban

y < 2x + 1 .

Egy tetszleges rtk

behelyettestsvel kivlaszthatjuk a megfelel flskot. Az rtelmezsi tartomny pontjait az albbi bra szemllteti.
3

2.5

1.5

0.5

-0.5

-1 -1 -0.5 0 0.5 1

2. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R2 R, f (x, y ) = ln(xy + x) formu-

lval rtelmezett ktvltozs fggvny rtelmezsi tartomnyt.

Megolds: Az

ln

fggvny csak pozitv szmokra rtelmezett, teht

az rtelmezsi tartomny minden

(x, y )

pontjra

xy + x > 0
egyenltlensg kell, hogy teljesljn. Alaktsuk szorzatt a baloldali kifejezst.

xy + x = x(y + 1) > 0 .
Egy kt tnyezs szorzat akkor pozitv, ha mindkt szorztnyez pozitv, vagy mindkett negatv. Teht kt lehetsges eset van:

Ha

x>0

y+1>0

Ekkor teht annak kell teljeslnie, hogy x > 0, s y > -1. Ezt a tartomnyt szemllteti az albbi bra.

213

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

Ha

x<0

y+1<0

Ekkor pedig az x < 0, y < -1 feltteleknek eleget tev pontokra van rtelmezve a fggvny. Ezt a tartomny az albbi bra szemllteti.
3

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

Az

f (x, y )

fggvny teljes rtelmezsi tartomnyt pedig a kt

tartomny unija adja, azaz :

214

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

3. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R2 R, f (x, y ) = ln(1 xy ) formu-

lval rtelmezett ktvltozs fggvny rtelmezsi tartomnyt.

Megolds: Mivel a logaritmus fggvny a pozitv szmok halmazn

van rtelmezve, gy

fggvny csak olyan

(x, y )

pontokban lehet r-

telmezve, amelyekre a

1 xy > 0 .
egyenltlensg teljesl. Rendezzk az egyenltlensget gyk t xy-t a jobboldalra:

y -ra. Elszr vi-

1 > xy .
Az utols lpsknt osszunk le

x-el, itt azonban gyelni kell. Ha x < 0,

akkor a relcijel megfordul. gy kt esetet klnbztetnk meg:

Ha

x>0
1 x

Ekkor keressk azon rendezett szmprok halmazt, amelyre teljesl, hogy

>y

egyenlet hiperbola

x > 0. Ezen pontok hatrol grbi az y = s az y tengely.

1 x

215

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

Ha

x<0
1 x

x < 0. 1 A feltteleknek eleget tev pontok az y tengelytl balra, az y = x


Ekkor keressk azon pontok halmazt, amelyre egyenlet hiperbola felett helyezkednek el: s

<y

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

Mivel az

fggvny rtelmezsi tartomnyba azok a pontok tartoz-

nak, amelyek legalbb az egyik halmazba esnek, gy a kt halmaz unijt kell venni. A teljes rtelmezsi tartomny az albbi brn lthat.

216

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

4.2.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R2 R, f (x, y ) =

ln

x y

formu-

lval rtelmezett ktvltozs fggvny rtelmezsi tartomnyt.

Megolds: Ebben a feladatban egy tbbszrsen sszetettebb fgg-

vnyt kell megvizsglnunk. Haladjuk kvlrl befel, vagyis kezdjk a gykfggvny vizsglatval. Ngyzetgyk alatt csak nemnegatv szm llhat, gy keressk azon hogy

(x, y ) ln

pontok halmazt, amelyekre teljesl,

x y

0.

Mivel a logaritmus fggvny szigoran monoton n, s a 0 fggvnyrtket az

pontban veszi fel, gy teljeslni kell, hogy:

x 1. y
Mivel 0-val nem lehet osztani, gy az rtelmezsi tartomnyban nem esnek bele azok az

(x, y )

pontok, amelyekre y = 0, vagyis az x tengely

nem rsze az rtelmezsi tartomnynak. Ezutn ismt prbljuk meg Ne felejtsk el, hogy ekkor a relcijel megfordul.

y-

re rendezni az egyenltlensget. Vegyk elszr minkt oldal reciprokt.

y 1 x
Innentl a feladat kt esetre vlik szt:

x > 0

217

Ekkor a beszorzs utn azt a felttelt kapjuk, hogy az

y x,

vagyis

y=x

egyenes s az x tengely pozitv rsze kztti tartomny

felel meg a kritriumoknak. Ebbe beletartozik az de az x tengely pozitv rsze mr nem!


3

y=x

egyenes,

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

x < 0 Ekkor a felttel

y x lesz, vagyis az y = x egyenes s az x tengely y = x egyenes pontja rszei

negatv rsze kztti tartomny lesz az rtelmezsi tartomny rsze. Ebben az esetben is igaz, hogy az az rtelmezsi tartomnynak, azonban az x tengely pontjai nem.
3

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

A vgs rtelmezsi tartomny ismt a kt halmaz unija:

218

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

2. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R2 R, f (x, y ) =

x2 + y 2 4 +

ln(y

x2

+ 1)

formulval rtelmezett ktvltozs fggvny rtelmezsi

tartomnyt.

Megolds: Vizsgljuk meg elszr a gyks kifejezst. Mivel ngy-

zetgyk alatt csak nemnegatv szm szerepelhet, gy a keresett pontokra

(x, y )

x2 + y 2 4 > 0
kell, hogy teljesljn. Vegyk szre, hogy az

x2 + y 2 = 22
egyenlsg egy orig kzppont, 2 sugar krvonal pontjaira teljesl. Az

x2 + y 2 > 22 ,
egyenltlensget pedig azon pontok teljestik az xy skban, amelyek 2 sugar krn kvl helyezkednek el.

2-

nl nagyobb tvolsgra vannak az origtl, azaz az orig kzppont,

219

-1

-2

-3

-4 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4

Mivel

ln

argumentumban csak pozitv szm llhat, gy a msodik

kifejezs olyan

(x, y )

pontokban van rtelmezve, amelyekre

y x2 + 1 > 0 ,
y-ra rendezve:

y > x2 1 .
Elszr brzoljuk az

y = x2 1 egyenlet parabolt. Ekkor a parabola

kt flskra osztja az XY skot. Az egyenltlensgnek eleget tev pontok halmaza az albbi brn lthat.
4

-1

-2

-3

-4 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4

Ahhoz, hogy kell

f (x, y ) rtelmezve legyen, az elbbi 2 felttelnek egyszerre teljeslnie, teht csak azok a pontok tartoznak bele f (x, y ) rtelf (x, y )
rtelmezsi tartomnyt a

mezsi tartomnyba, amelyekre mindkt felttel egyszerre teljesl. A halmazok nyelvn megfogalmazva,

220

kt felttelhez tartoz halmaz metszete adja. Ezt szemllteti az albbi bra:


4

-1

-2

-3

-4 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4

3. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R2 R, f (x, y ) =

sin(x2 y )

formulval rtelmezett ktvltozs fggvny rtelmezsi tartomnyt.

Megolds: Haladjunk kvlrl befel. Ngyzetgyk alatt csak nemne-

gatv szm lehet, vagyis keressk azokat az teljesl, hogy:

(x, y )

pontokat, amelyekre

sin(x2 y ) 0 .
Mivel a szinusz fggvny 2 szerint periodikus, elszr elg a [0,2 ] tartomnyt vizsglni. Mivel ezen a tartomnyon

sin(x)

0, ha

x ,

gy a periodikussg miatt, ha ezt a tartomny 2 egsz szm

tbbszrsvel eltoljuk, ott sin(x) ismt pozitv lesz:

sin(x) 0
Teht keressk azon

ha

2k x + 2k, k Z .
pontok halmazt, ahol:

(x, y )

2k x2 y + 2k, k Z .
Szorozzuk be az egyenltlensgeket -1-el. Ekkor a relcis jelek megfordulnak:

2k y x2 + 2k, k Z .
Vegyk gyelembe, hogy

(1)-el

val beszorzs utn termszetesen

2 k-t

kellene rnunk az egyenletben. Azonban

egsz szmon, gy nem szmt, hogy az egyenletben hiszen mindkett el fog fordulni.

k vgigfut az sszes k -t vagy k -t runk,

221

Rendezzk az egyenltlensgeket

2k + x2 y x2 + 2k , k Z .
Szmszerstve az els pr k rtkre:

k = 0

x2 y x2
k = 1

x2 + 2 y x2 +
. . . Vagyis az rtelmezsi tartomny az egymstl mentn:
6

-vel

eltolt parabolk

ltal kzrefogott terlet lesz, 2 peridussal ismtldve az y tengely

-2

-4 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4

4. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R3 R, f (x, y, z ) =

rtelmezett hromvltozs fggvny rtelmezsi tartomnyt.

xy z

formulval

Megolds: Hromvltozs fggvny rtelmezsi tartomnya a 3 di-

menzis tr, vagy annak valamely rszhalmaza. Ebben az esetben a keresett pontok koordintira teljeslni kell, hogy miatt ) s

z = 0

(az oszts

x, y

pedig tetszleges vals szmok lehetnek. Ezen feltte-

leknek eleget tev pontok halmaza a teljes koordinta rendszer

dimenzis tr, kivve a

XY

skja.

222

5. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R3 R, f (x, y, z ) =

9 x2 + y 2 + z 2

hromvltozs fggvny rtelmezsi tartomnyt.

Megolds: Ngyzetgyk alatt most is csak nemnegatv szm llhat,

gy:

9 x2 y 2 z 2 0
Mivel

3,

9 x2 + y 2 + z 2 .
gy

9 = x2 + y 2 + z 2 ,

azon pontok halmaza a trben, amelyeknek

az origtl vett tvolsguk ppen tomnya egy orig kzppont, pontokkal egytt.

fggvny rtelmezsi tar-

sugar gmb teljes fellete a bels

4.3.
4.3.1.

Szintvonalak
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az fggvny

R2 R, f (x, y ) = 2x y

ktvltozs

c = 2, 1, 0, 1, 2

magassgokhoz tartoz szintvonalait s

brzoljuk azokat egy koordinta rendszerben.

Megolds: Tekintsk elszr a

c = 2

esetet. Ehhez a magassghoz

tartoz szintvonal az lesz, ami kielgti az

f (x, y ) = 2

egyenletet:

2 = 2x y .
Rendezzk ezt szoks szerint y-ra:

y = 2x + 2 .
Hasonlan, ha

c = 1 y = 2x + 1 .

Ha

c=0 y = 2x . c=1 y = 2x 1 .

Ha

Minden esetben egy egyenes egyenlett kaptuk, 2 meredeksggel. Szmoljuk paramteresen:

c = 2x y .
Ha ezt y-ra rendezzk:

y = 2x c .
Teht az sszes szintvonal 2 meredeksg egyenes lesz. A tengelymetszet helyt befolysolja, hogy milyen magassghoz tartoz szintvonalat vizsglunk.

223

A szintvonalakat az albbi bra szemllteti:


2 c=2 c=1 c=0 c = -1 c= -2

-1

-2

-3 -2 -1 0 1 2 3

2. Feladat: Hatrozzuk meg az ktvltozs fggvny

R2 R, f (x, y ) = (x 2)2 + (y + 1)2 c = 1, 0, 1 magassgokhoz tartoz szintvonalait

s brzoljuk azokat egy koordinta rendszerben.

Megolds: Tekintsk elszr a

c = 1

esetet. Ekkor a kvetkez

egyenletet kapjuk, hogy:

1 = (x 2)2 + (y + 1)2 .
Azonban az

(x 2)2 0 s (y +1)2 0 brmely x, y vals szm esetn, gy sszegk nem lehet negatv. Ez azt jelenti, hogy nincs c = 1-hez c=0
esetn. Ekkor a kvetkez egyenletet

tartoz szintvonala ennek a fggvnynek. Nzzk meg, mi a helyzet kapjuk:

0 = (x 2)2 + (y + 1)2 .
Kt nemnegatv szm sszege csak akkor lehet 0, ha az sszeg mindkt tagja egyszerre 0. Ez csak az

x = 2, y = 1
Ekkor az

pontban teljesl, teht

ebben az esetben a szintvonal egyetlen pontbl ll. Vizsgljuk meg vgl

c = 1-et.

1 = (x 2)2 + (y + 1)2
egyenletet hatrozza meg a szintvonalakat. Ez az egyenlet egy olyan 1 sugar kr egyenlete, amelynek a kzppontja az pontban van.

x = 2, y = 1

224

A szintvonalak teht:
2 c=1 c=0

-1

-2

-3 -2 -1 0 1 2 3 4

ltalban, ha krk

c > 0-ra a szintvonalak c sugar, (2, 1) kzppont lesznek. Ha c < 0 esetn nincsenek szintvonalak. Ha c = 0,

egyetlen pontot kapunk.

4.3.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az fggvny

R2 R, f (x, y ) =

1 + xy

ktvltozs

juk azokat egy koordinta rendszerben.

1 3 7 c= , , 2 2 4

magassgokhoz tartoz szintvonalait s brzol-

Megolds: Vizsgljuk meg elszr is a fggvny rtelmezsi tartom-

nyt. Ngyzetgyk alatt csak nemnegatv szm llhat, gy a felttel:

1 + xy 0 .
trendezve:

xy 1 .
Innentl ismt kt esetet kell megklnbztetnnk:

x > 0 Ekkor trendezve azt kapjuk, hogy: x < 0 trendezve kapjuk, hogy

1 y . x

1 y . x

Ezeket sszestve a kvetkez rtelmezsi tartomnyt kapjuk:

225

-1

-2

-3 -3 -2 -1 0 1 2 3

Ha adott c-re ltezik a fggvnynek szintvonala, az biztos, hogy az rtelmezsi tartomnyon bell halad. Tekintsk elszr a

c=

1 2

rtket. Ekkor a

1 + xy =

1 2

egyenletet kapjuk. Ebbl kifejezve y-t kapjuk, hogy

y=
Ha

31 . 4x

c=

3 2

esett vizsgljuk, ugyan ezekkel a lpsekkel az

y=
egyenletre jutunk. Mg

51 4x

c=

7 -bl 4 y=

kiindulva azt kapjuk, hogy:

33 1 . 16 x

Ezeket a szintvonalakat a kvetkez grakonon brzoltuk (kkkel szedve az rtelmezsi tartomny hatra lthat):

226

4 c = 1/2 c = 3/2 c = 7/4

-1

-2

-3

-4 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4

Megjegyzs Ha c < 0-ra nincsenek szintvonalai a fggvnynek, mg 0 c < 1 esetn olyan hiperbolkat kapunk, amik a 2. s 4. sknegyedbe tallhatak. Ha c > 1, akkor 1. s 3. sknegyedbe es hiperbolkat

kapunk. 2. Feladat: Hatrozzuk meg az

R2 R, f (x, y ) =

x2

xy + y2

fggvny

1 1 c = , 0, 2 2

magassgokhoz tartoz szintvonalait.

Megolds: Elszr is ki kell ktnnk, hogy az

(0, 0)

pont nem rsze

az rtelmezsi tartomnynak, hiszen 0-val nem tudunk osztani. Kezdjk a

c=

1 2

esettel.

1 xy = 2 2 x + y2
Szorozzunk keresztbe.

x2 + y 2 = 2xy .
Mindent egy oldalra rendezve kapjuk, hogy:

x2 + y 2 + 2xy = (x + y )2 = 0 .
Vagyis a szintvonalra olyan

(x, y )

pontok illeszkednek, amelyekre

y = 0,

azaz

y = x.

Teht a szintvonal ebben az esetben az

x+ y = x

egyenlet egyenes.

227

Hasonlan jrhatunk el hogy:

c =

1 2

esetn. Keresztbe szorzssal kapjuk,

x2 + y 2 = 2xy .
Ebbl kvetkezik, hogy:

x2 + y 2 2xy = (x y )2 = 0 ,
vagyis az ehhez tartoz szintvonal is egyenes, mghozz az nes, ami merleges a Ha

x=y

egye-

c=

1 2 -hez tartoz szintvonalra.

c = 0,

akkor a kvetkezkppen jrhatunk el. Mivel egy trt csak

akkor lehet 0, ha a szmllja 0, gy a kvetkez felttelt kapjuk:

xy = 0 .
Egy szorzat akkor lehet 0, ha valamely tnyezje 0, teht a szintvonal ebben az esetben az x s az y tengely, kivve az origt, hiszen az nem rsze az rtelmezsi tartomnynak. A 3 klnbz magassghoz tartoz szintvonalakat jelli az albbi bra.

4 c = 1/2 c=0 c = -1/2

-1

-2

-3

-4 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4

4.4.
4.4.1.

Hatrrtkszmts
Alapfeladatok

1. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hatrrtket:

(x,y )(2,1)

lim

(3xy 2 + xy 2)

228

Megolds: Denci szerint, ha

(x0 , y0 ) Df

vagy egy olyan pont,

amelynek brmely krnyezeben van olyan pont, ami tartomnyba esik, akkor

rtelmezsi

(x,y )(x0 ,y0 )


ha brmely

lim

f (x, y ) = A,

xn x0

yn y0

esetn

f (xn , yn ) A. f (x, y ) ktvltozs fggvnynek (x0 , y0 ) A vals szm, ha brmilyen irnybl is kzeltjk meg az (x0 , y0 ) pontot, a helyettestsi rtkekek konverglnak A vals
Szemlletesen ez azt jelenti, pontban a hatrrtke szmhoz. Tegyk fel hogy, ltnk), ekkor

xn 2

yn 1

(teht brmilyen irnybl is kze-

(xn ,yn )(2,1)

lim

2 (3xn yn + xn yn 2) =

Most mr konvergens sorozatokra vonatkoz ismereteink alapjn folytathatjuk a megoldst.

(xn ,yn )(2,1)

lim

2 3xn yn +

(xn ,yn )(2,1)

lim

xn yn

(xn ,yn )(2,1)

lim

2=

= 3 2 12 + 2 1 2 = 6
Teht a denci szerint

(x,y )(2,1)

lim

(3xy 2 + xy 2) = 6

2. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hatrrtket:

(x,y )(1,0)

lim

xy xy + x

Megolds: Az elz feladathoz hasonlan, tegyk fel hogy,

xn 1

yn 0
(xn ,yn )(1,0)
ezrt

lim

x n yn 10 = =1 xn yn + xn 10+1 lim

xy =1 xy +x (x,y )(1,0)

229

3. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hatrrtket:

(x,y )(2,2)

lim

x y 3 + 2x 3

Megolds: Tegyk fel hogy,

xn 2

yn 2

, akkor

(xn ,yn )(2,2)


Ezrt

lim

xn

3 + 2x 3 = 2 23 + 2(2) 3 = 2 1 = 2 yn n

(x,y )(2,2)

lim

y 3 + 2x 3 = 2

4. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hatrrtket:

(x,y )(0,0)

lim

x+1 x2 + 2 y 2

Megolds: Mivel

xx + 1 = 2 (xn ,yn )(0,0) x2 n + 2yn lim

1 0

Azaz a szmll hatrrtke rtelemszeren 1, mg a nevez hatrrtke pozitv szmokon keresztl 0-hoz tart. Emiatt ennek a kifejezsnek az rtke minden hatron tl n, ahogy tartunk a (0,0) pontba, gy

(x,y )(0,0)

lim

x+1 = x2 + 2 y 2

4.4.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hatrrtket:

xy (x,y )(1,1) y 2 x2 lim

Megolds: Most

gyk fel jra

(1, 1) pontban a fggvnynk nincs rtelmezve. Te0 hogy, xn 1 s yn 1. Ekkor egy 0 tpus hatrrtk

kapunk, a feladat megoldshoz mg kell ms tlet is. Vegyk szre, hogy a nevezt szorzatt bonthatjuk:

x n yn xn yn = = lim 2 2 (xn ,yn )(1,1) yn xn (xn ,yn )(1,1) (yn xn )(yn + xn ) lim
230

Egyszersts utn mr tudunk hatrrtket szmolni.

1 1 = 2 (xn ,yn )(1,1) yn + xn lim

A denci szerint a keresett hatrrtk:

1 xy = 2 2 2 (x,y )(1,1) y x lim


2. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hatrrtket:

2x + 3 y (x,y )(0,0) x 4y lim

Megolds: Megint egy olyan pontban keresnk hatrrtket, ahol a

fggvny nincs rtelmezve. Az elz mdszerrel jra egy trrtk kapunk. Ms utat kell keresnnk a megoldshoz. Kzeltsnk most egy specilis sorozattal.

0 0 tpus ha-

xn 0 lim

tetszleges mdon, de

yn = 2 xn ,

2xn + 6 xn 8xn 8 = lim = xn 0 xn 8xn xn 0 7xn 7


Prbljunk ki egy msik kzeltst:

xn 0 lim

tetszleges mdon, de

yn = 5 xn ,

2xn + 15xn 17 17 = lim = xn 0 xn 20xn xn 0 20 20


A hatrrtk ltezsnek felttele, hogy tetszleges sorozattal (tetszleges irnybl) tartva az adott pontba mindig ugyan azt a hatrrtket kell kapnunk. Ez nem teljesl erre a fggvnyre, mert kt klnbz irnybl kzeltve kt klnbz eredmnyt kaptunk. Teht a vizsglt hatrrtk nem ltezik. 3. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hatrrtket:

(x,y )(0,0) x2

lim

xy + y2

Megolds: Megint egy olyan pontban keresnk hatrrtket, ahol a

fggvny nincs rtelmezve. Az elz feladat alapjn az a sejtsnk, hogy ebben az esetben sem ltezik hatrrtk. Prblkozzunk most is specilis sorozatokkal.

231

Kzeltsnk most egy specilis sorozattal.

xn 0
ahol

tetszleges mdon, de

yn = m x n ,

m egy tetszleges vals konstans. Ezzel a megszortssal ugyangy

a (0,0) pontba tartunk, csak specilis mdon. Ha elkpzeljk az xy skot, akkor ezzel a felttellel pp azt mondtuk, hogy

egyenes mentn tartunk az origba.

egy m meredeksg
m-tl.

Ha a hatrrtk ltezik, akkor az

nem fgghet attl, hogy milyen irnybl tartunk az origba, teht azt jelenti, hogy a hatrrtkre kapott kifejezs nem fgghet

xn 0 x2 n

lim

xn mxn x2 m m n = lim 2 = 2 2 xn 0 xn 1 + m + (mxn ) 1 + m2

A hatrrtk teht nem ltezik, mert klnbz irnyokbl kzeltve klnbz eredmnyeket kaptunk.

Megjegyzs: Ugyanerre a kvetkeztetsre jutunk, ha kicsit mskpp oldjuk meg a feladatot. Ktvltozs fggvnyek esetn sokszor jl hasznlhat mdszer az, ha ttrnk polrkoordintkra, s ott prbljuk meg kiszmolni a hatrrtket: Transzformcis kpletek Inverz transzformcis kpletek

x = r cos() y = r sin()
Mivel

r= =

x2 + y 2 y arctg ( ) x
tetszleges)-nek felel

(x, y ) 0

polrkoodintkban (r

0,

meg, gy

xy r2 cos() sin() = lim = sin() cos() r0 r2 (x,y )(0,0) x2 + y 2 lim


Ezzel a megkzeltssel is azt kaptuk, hogy a hatrrtk fgg a kzelts irnytl, azaz ennek a fggvnynek nincs hatrrtke a (0,0)-ban. 4. Feladat: Bizonytsuk be, hogy fggvny folytonos a

f : R2 R, f (x, y ) = x2 + 3y y 3

(2, 3)

pontban.

Megolds: Egy

tartomny esetn a

f ktvltozs fggvny akkor folytonos az rtelmezsi (x0 , y0 ) pontjban, ha brmely xn x0 s yn y0 sorozat helyettestsi rtkek sorozata tart f (x0 , y0 )-hoz, azaz
mskpp

f (xn .yn ) f (x0 , y0 )

|f (xn .yn ) f (x0 , y0 )| 0

Ebben az esetben a fggvny helyettestsi rtke:

f (2, 3) = 22 + 3 3 33 = 14
232

Teht azt kell bebizonytanunk, hogy

(x,y )(2,3)
Ha

lim

(x2 + 3y y 3 ) = 14

xn 2

yn 3,

akkor

(xn ,yn )(2,3)


Teht azt kaptuk, hogy pontban.

lim f

3 (x2 n + 3yn yn ) = 14

fggvnynek ltezik hatrrtke

(2, 3)

pont-

ban s ez ppen megegyezik a hatrrtkkel, gy

folytonos a vizsglt

Megjegyzs: Az egyvltozs fggvnyekhez hasonlan most is igaz, hogy


ha

(x0 , y0 ) pontban folytonos ktvltozs trrtke (x0 , y0 ) pontban pp a helyettestsi


egy

fggvny, akkor

ha-

rtkvel egyenl. Ez

azt jelenti, hogy minden eddig megoldott feladatnl, ahol egyszeren megadhat lett volna a helyettestsi rtkkel. 5. Feladat: Igazoljuk, hogy az

folytonos

volt a vizsglt helyen, a hatrrtk a folytonossgra val hivatkozssal

f (x, y ) :=

1 1 x sin y + y sin x , 0,

ha ha

xy = 0 xy = 0

formulval rtelmezett fggvny folytonos az origban.

Megolds: Ennl a feladatnl

1 1 x sin y + y sin x kifejezs nincs rtelmezve (0, 0) pontban. Teht az a krds vajon f -t folytonoss tudjuke tenni az origban. Legyen

xn 0

yn 0

kt tetszleges zrussorozat, akkor:

|f (xn , yn ) f (0, 0)| = |x sin |xn | | sin


teht

1 1 + y sin 0| y x

1 1 | + |yn | | sin | |xn | + |yn | 0 yn xn

valban folytonos az origban.

6. Feladat: Igazoljuk, hogy az

f (x, y ) :=

0,

x2 +y 2

x2 +y 2 +11

ha ha

x2 + y 2 = 0 x2 + y 2 = 0

formulval rtelmezett fggvny nem folytonos az origban.

233

Megolds:

Legyen

xn 0

yn 0

kt tetszleges zrussorozat, akkor:

|f (xn , yn ) f (0, 0)| = x2 + y 2 x2 + y 2 + 1 1

x2 + y 2 x2 + y 2 + 1 1

0 =

x2 + y 2 + 1 + 1 x2 + y 2 + 1 + 1

2 2 2 (x2 n + yn ) ( xn + yn + 1 + 1) 2=0 2 x2 n + yn + 1 1

teht a hatrrtk nem egyenl a helyettestsi rtkkel, gy folytonos az origban.

nem

4.5.
4.5.1.

Parcilis derivltak
Alapfeladatok

1. Feladat: Tekintsk az albbi ktvltozs fggvnyt:

f : R2 R, f (x, y ) = x2 y xy 3
Szmtsuk ki

fx (1, 2)

fy (1, 2)

rtkeit!

Majd kpezzk az sszes msodrend parcilis derivltat.

Megolds: A feladat megoldshoz elszr el kell vgeznnk a parci-

lis derivlst az adott vltozk szerint, majd kvetkezik a behelyettests. Parcilis derivlsnl csak azt a vltozt tekintjk vltoznak, ami szerint ppen derivlunk. A msik vltoz pedig rgztettt konstansknt viselkedik. gy

fx (x, y ) =
hiszen

x2

derivltja

f (x, y ) = x2 y xy 3 = 2xy y 3 x x 2x, x derivltja pedig 1. Majd elvgezve fx (1, 2) = 2 1 2 23 = 4

a behe-

lyettestst:

fy

kiszmtsa nagyon hasonlan trtnik: most y szerint derivlunk,

s x-et tekintjk konstansnak:

fy (x, y ) =

f (x, y ) = x2 y xy 3 = x2 3xy 2 y y

Elvgezve a behelyettestst:

fy (1, 2) = 12 3 1 22 = 11
234

Ha az elsrend parcilis derivltakat jra derivlva, kapjuk a msodrend parcilis derivltakat Ezeket gy jelljk, hogy sorban lerjuk azokat a vltozkat, amik szerint derivlunk. Pldul

fxy (x, y ) =
azt jelenti, hogy parcilisan. A jelen esetben:

f x

2f xy

f (x, y )-t

elszr x szerint, majd y szerint derivljuk

fxy (x, y ) =

f x

2f 2xy y 3 = 2x 3y 2 = xy y

A Young-ttel kimondja, hogy ktszer folytonosan derivlhat fggvnyekre a magasabbrend parcilis derivltak fggetlenek a derivls sorrendjtl, vagyis pldul ban:

fxy (x, y ) = fyx (x, y )

A konkrt pldnk-

fyx (x, y ) =

f y

2f = x2 3xy 2 = 2x 3y 2 yx x
mg nem kvetkezik, hogy

Megjegyezs:
f (x, y )

A ttel megfordtsa azonban nem felttlenl igaz, teht

pldul abbl, hogy

fxy (x, y ) = fyx (x, y ),

ktszer folytonosan derivlhat.

Kvetkezzenek a tiszta msodrend parcilis derivltak:

fxx (x, y ) = fyy (x, y ) =

f x f y =

2f = 2xy y 3 = 2y x2 x

2f = x2 3xy 2 = 6xy 2 y y

2. Feladat: Szmtsuk ki az albbi ktvltozs fggvny elsrend parcilis derivlt fggvnyeit:

f : R2 R, f (x, y ) = x2 e2y

Megolds: Kezdjk az x szerinti derivlssal. Ekkor y, s gy

e2y

is

konstansnak tekintend.

fx (x, y ) =
Most y szerinti derivlva

f (x, y ) = e2y x2 = 2xe2y x x x2


lesz konstans:

fy (x, y ) =

f (x, y ) = x2 e2y = x2 2e2y y y


235

3. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hromvltozs fggvny elsrend parcilis derivlt fggvnyeit:

f : R3 R, f (x, y, z ) = (x2 + xy )(ln z +

x)

Megolds: Az

fggvnynek hrom vltozja van, gy hrom els-

rend parcilis derivltat tudunk megadni. Kezdjk az x szerinti derivlssal. Ekkor

y -t

z -t

konstansnak kell

tekinteni. Mivel mindkt tnyezben szerepel

x,

ezrt most a szorzat-

fggvnyre vonatkoz derivlsi szablyt fogjuk hasznlni.

fx (x, y, z ) =

f (x, y, z ) = x = (ln z + x) (x2 + xy ) + (x2 + xy ) (ln z + x) = x x 1 = (ln z + x)(2x + y ) + (x2 + xy ) 2 x


deriv-

Mivel lsnl

y csak a szorzat els tnyezjben van, ezrt y szerinti x-t, z -t s ln z + x tnyezt is konstansknt kezeljk. fy (x, y, z ) = f (x, y, z ) = (ln z + x) (x2 + xy ) = y y = (ln z + x)x (x2 + xy )

Kvetkezik a konstansknt.

szerinti derivls. Most

tnyezt kezeljk

fz (x, y, z ) =

f (x, y, z ) = (x2 + xy ) (ln z + x) = z z 1 = (x2 + xy ) z

4. Feladat: Szmtsuk ki az albbi hromvltozs fggvny elsrend parcilis derivlt fggvnyeit:

f : R3 R, f (x, y, z ) =

x + 3y z2 + 1

Megolds: Ebben az esetben alkalmazzuk a trtfggvnyre vonatkoz

236

derivlsi szablyt.

fx (x, y, z ) = =

x
x

x + 3y z2 + 1

(x + 3y ) (z 2 + 1) (x + 3y ) x (z 2 + 1) = (z 2 + 1)2 1 (z 2 + 1) (x + 3y ) 0 1 = = 2 2 2 (z + 1) z +1

fy (x, y, z ) = =

y
y

x + 3y z2 + 1

= =

(x + 3y ) (z 2 + 1) (x + 3y ) y (z 2 + 1)

(z 2 + 1)2 2 3 3 (z + 1) (x + 3y ) 0 = 2 = 2 2 (z + 1) z +1 z
z

fz (x, y, z ) = =

x + 3y z2 + 1

(x + 3y ) (z 2 + 1) (x + 3y ) z (z 2 + 1) = (z 2 + 1)2 0 (z 2 + 1) (x + 3y ) 2z 2z (x + 3y ) = = (z 2 + 1)2 z2 + 1

Ha szrevesszk, hogy a trtfggvnynk felrhat szorzatknt is, azaz

f (x, y, z ) =
alakban, akkor az tekinteni, gy

z2

1 (x + 3 y ) +1
1 -t konstansnak kell z 2 +1

szerinti derivlsok sokkal egyszerbben is

elvgezhetek. Hiszen ezekben az esetekben

fx (x, y, z ) =

f (x, y, z ) 1 1 = 2 (x + 3 y ) = 2 x z + 1 x z +1 1 3 f (x, y ) = 2 (x + 3y ) = 2 y z + 1 y z +1

Az y szerinti derivlt:

fy (x, y, z ) =

5. Feladat: Szmtsuk ki az albbi ktvltozs fggvny parcilis elsrend derivlt fggvnyeit:

f : R2 R, f (x, y ) = 2xy y 3
237

Megolds: Kezdjk az x szerinti derivlssal. Ez a fggvny egy kls

s egy bels fggvnybl van felptve: A kls fggvny: A bels fggvny:

f (z ) = z 3 z (x, y ) = 2xy y 3 f (x, y ) = f (z (x, y )), vagyis f


a

Ezzel a felrssal az eredeti fggvny: fggvnyen

keresztl

fgg

x, y -tl.

Az ilyen tpus fggvnyeket ssze-

tett fggvnyeknek hvjuk. sszetett fggvnyek esetn a lncszablyt kell alkalmazni, vagyis:

fx (x, y ) =

f (x, y ) f (z (x, y )) f z f (z (x, y )) z (x, y ) = = = x x z x z x

Ez azt jelenti, hogy elszr derivlni kell a kls fggvnyt a bels fggvny szerint, majd a bels fggvnyt a megfelel vltoz szerint. Kezdjk a kls fggvny derivltjval :

f (z (x, y )) 3 = z (x, y ) = 3z 2 (x, y ) = 3 2xy y 3 z z


A bels fggvny derivltja

vltoz szerint:

z (x, y ) = 2xy y 3 = 2y x x
gy az eredeti derivlt:

fx (x, y ) =

f (z (x, y )) z (x, y ) = 3 2xy y 3 z x


kls der.

2y
bels der.

fy (x, y )

kiszmtsa ismt a lncszably felhasznlsval trtnik:

fy (x, y ) =

f (z (x, y )) z (x, y ) z y

Itt annyival knnyebb dolgunk van, hogy az els tnyezt mr kiszmtottuk, gy elg csak a msodik tnyezt kiszmolnunk:

z (x, y ) = 2xy y 3 = 2x 3y 2 y y
Teht vgeredmnyben:

fy (x, y ) =

f (z (x, y )) z (x, y ) = 3 2xy y 3 z y


kls der.

(2x 3y 2 )
bels der.

238

6. Feladat: Szmtsuk ki az albbi ktvltozs fggvny parcilis elsrend derivlt fggvnyeit:

f : R2 R, f (x, y ) =

x2 y 2 y 4

Megolds: Ez ismt csak egy sszetett fggvny, gy a megolds me-

nete gy zajlik, mint az elz feladatban: elszr derivlni kell a kls fggvnyt a bels fggvny szerint (jelen esetben a ngyzetgyk fggvnyt), majd utna a bels fggvnyt kell derivlni a megfelel vltoz szerint. A ngyzetgyk fggvnyt rdemes hatvny alakban felrni, ha nem jut esznkbe a derivltja:

f (x, y ) =

x2 y 2 y 4 = x2 y 2 y 4

1 2

Ezutn a kls fggvnyt mr mint hatvnyfggvnyt lehet derivlni:

fx (x, y ) =

x2 y 2 y 4 x 2xy 2 2 x2 y 2 y 4

1 2

1 2 2 x y y4 2
kls der.

1 2

(2xy 2 ) =
bels der.

1 fy (x, y ) kiszmtshoz hasznljuk fel, hogy ( x) = , ekkor ugyanis 2 x


nem kell trnunk hatvny alakba a kifejezst, s ezzel megsprolunk egy lpst:

fy (x, y ) =

x2 y 2 y 4 =

1 2 x2 y 2 y4

(2x2 y 4y 3 ) =
bels der.

kls der.

(x2 y 2y 3 ) x2 y 2 y 4
hatrozzuk meg fgg-

7. Feladat: Ha vny

f : R2 R, f (x, y ) = 3x3 sin y ,


parcilis derivlt fggvnyeit.

fxx

fyxx

Megolds:

f (x, y ) = fxx (x, y ) = x f x

f = sin y 9x2 x 2f = = sin y 9x2 = sin y 18x x2 x


239

Young ttelt felhasznlva

fyxx = fxxy =
4.5.2.

2f x2

(18x sin y ) = 18x cos y y

sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi ktvltozs fggvny elsrend parcilis derivlt fggvnyeit:

f : R2 R, f (x, y ) =

2x 3y 2 x2 y 4 + 2

Megolds: Ebben a feladatban egy trtfggvnyt kell parcilisan de-

rivlnunk, ami radsul egy sszetett fggvnyt is tartalmaz. gy

fx (x, y ) =

x
x

2x 3y 2 x2 y 4 + 2

=
2x 3y 2 x (x2 y 4 + 2)

2x 3y 2 (x2 y 4 + 2) (x2 y 4 + 2)2


2 2x3y 2

=
2

(x2 y 4 + 2) (x2 y 4 + 2)2

2x 3y 2 (2xy 4 )

Hasonlan, az y szerinti parcilis derivlt:

fy (x, y ) =

y
y

2x 3y 2 x2 y 4 + 2

=
2x 3y 2 y (x2 y 4 + 2)

2x 3y 2 (x2 y 4 + 2) (x2 y 4 + 2)2 (x2 y 4 + 2)

6y =
2

2x3y 2

2x 3y 2 (4x2 y 3 )

(x2 y 4 + 2)2

2. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi ktvltozs fggvny sszes msodrend parcilis derivlt fggvnyeit s adjuk meg a fggvny msodik derivlt mtrixt, azaz a Hesse mtrixot:

f : R2 R, f (x, y ) = xy + x2 y 3

240

Megolds: Elszr kpezzk az elsrend parcilis derivltakat.

fx (x, y ) = fy (x, y ) =

f = y + 2xy 3 x f = x + 3 x2 y 2 y

Kvetkeznek a msodrend parcilis derivltak.

fxx (x, y ) = fyy (x, y ) = fxy (x, y ) =

2f = y + 2xy 3 = 2y 3 x2 x

2f = x + 3x2 y 2 = 6x2 y 2 y y

2f = y + 2xy 3 = 1 + 6xy 2 xy y 2 2f = f (x, y ) = 1 + 6xy 2 yx xy (x, y ) Df


bels pontban

Young ttel alapjn pedig:

fyx (x, y ) =
Ha az

f : R2 R

ktvltozs fggvny az

ktszer dierencilhat, akkor az

fggvny msodik derivlt mtrixa,

azaz a Hesse mtrixa a kvetkez msodrend derivltakbl kpzett

22

mtrix:

D2 f (x, y ) =
Teht ebben az esetben

fxx (x, y ) fxy (x, y ) fyx (x, y ) fyy (x, y ) 2y 3 1 + 6xy 2 2 1 + 6xy 6x2 y (0, 1)
pont-

D2 f (x, y ) =

3. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi ktvltozs fggvny jhoz tartoz Hesse mtrixt:

f : R2 R, f (x, y ) = xyex
Denitsg szempontjbl vizsgljuk meg a kapott mtrixot.

Megolds: Elszr kpezzk az sszes msodrend parcilis derivl-

tat.

fx (x, y ) =

f = yex + xyex x f fy (x, y ) = = xex y


241

fxx (x, y ) =

2f = (yex + xyex ) = yex + yex + xyex = 2yex + xyex 2 x x 2f fyy (x, y ) = = (xex ) = 0 2 y y 2f = (yex + xyex ) = ex + xex xy y 2f = ex + xex yx (0, 1)
ponthoz tartoz

fxy (x, y ) =

fyx (x, y ) =
helyettestsi rtkeit.

Kpezzk a msodrend parcilis derivltaknak

fxx (0, 1) = 2e0 + 0 = 2 fyy (0, 1) = 0 fxy (0, 1) = fyx (0, 1) = e0 + 0 = 1


Az

fggvny

(0, 1)

pontjhoz tartoz Hesse mtrixa a kvetkez n-

adjunglt (szimmetrikus) mtrix:

D2 f (0, 1) =
Mivel

fxx (0, 1) fxy (0, 1) fyx (0, 1) fyy (0, 1) 2 1 1 0

2 1 1 0

det
ezrt a

= 0 1 = 1 < 0

fggvny

(0, 1)

pontjhoz tartoz Hesse mtrixa indenit.

4. Feladat: Hatrozzuk meg az albbi hromvltozs fggvny pontjhoz tartoz Hesse mtrixt:

(1, 1, 1)

f : R3 R, f (x, y, z ) = xyz + x2 + y 2 + z 2
Denitsg szempontjbl vizsgljuk meg a kapott mtrixot.

Megolds: Els lpsben meg kell hatrozni az sszes els s msod-

rend parcilis derivltakat s kpezni kell a helyettestsi rtkeiket. Majd felrjuk a Hesse mtrixot.

fx (x, y, z ) = fy (x, y, z ) = fx (x, y, z ) =


242

f = yz + 2x x f = xz + 2y y f = xy + 2z x

fxx (x, y, z ) =

2f = (yz + 2x) = 2 2 x x 2f fyy (x, y, z ) = = (xz + 2y ) = 2 2 y y fzz (x, y, z ) = 2f = (xy + 2z ) = 2 2 z z

A vegyes msodrendeknl Yuong ttelt felhasznlva, csak hrom derivltat fogunk szmolni.

fxy (x, y, z ) = fxz (x, y, z ) =

2f = (yz + 2x) = z = fyx (x, y, z ) xy y

2f = (yz + 2x) = y = fzx (x, y, z ) xz z 2f = (xz + 2y ) = x = fzy (x, y, z ) fyz (x, y, z ) = yz z f


msodik derivlt mtrixa az

Most az

(x, y, z )

pontban egy

33

mtrix lesz.

fxx (x, y, z ) fxy (x, y, z ) fx,z (x, y, z ) D2 f (x, y, z ) = fyx (x, y, z ) fyy (x, y, z ) fy,z (x, y, z ) fzx (x, y, z ) fzy (x, y, z ) fz,z (x, y, z )
azaz

2 z y D2 f (x, y, z ) = z 2 x y z 2 f
msodik derivlt mtrixa az

Teht

(1, 1, 1)

pontban:

2 1 1 D2 f (1, 1, 1) = 1 2 1 1 1 2
Mg azt kell eldnteni, hogy milyen denit a kapott nadjunglt (szimmetrikus) mtrix. Ehhez nzzk meg a minormtrixok determinnsait.

det (2) = 2 det 2 1 1 2 =41=3

2 1 1 det 1 2 1 = 2(4 1) (2 1) + (1 2) = 6 1 1 2
Mivel az sszes minormtrix determinnsa pozitv, igy a ban a Hesse mtrix pozitv denit.

(1, 1, 1) pont-

243

5. Feladat: Mutassuk meg, hogy az

f (x, t) = sin(kx t + )
fggvny csak akkor kielgti a kvetkez msodrend parcilis dierencilegyenletet, ha fennll a

| | = |k | |c|

sszefggs:

2 f (x, t) 1 2 f (x, t) = x2 c2 t2
Ezt a dierencilegyenletet nek az x tengely mentn.

hullmegyenletnek

hvjk, hiszen a megol-

dsai vgtelen kiterjeds szinusz-hullmok, amik

sebessggel terjed-

Megolds: A feladat lersa szerintf

= f (x, t),

vagyis a fggvnyek

kt vltozja van. A megjelenik. Emiatt

mennyisg - mint majd ksbb ltni fogjuk - egy

paramter, ami egy dierencilegyenlet ltalnos megoldsban mindig

-t mint konstanst kell kezelni a derivlsok sorn. x


szerinti msodik parcilis derivltat:

Szmoljuk ki elszr az

f (x, t) = sin(kx t + ) = cos(kx t + ) k x x 2 f (x, t) = (cos(kx t + ) k ) = sin(kx t + ) k 2 2 x x


Majd szmoljuk ki a

szerinti msodik derivltat:

f (x, t) = sin(kx t + ) = cos(kx t + ) ( ) t t 2 f (x, t) = ( cos(kx t + ) ) = sin(kx t + ) 2 y 2 y


Ezeket behelyettestve:

sin(kx t + ) k 2 =

2 sin(kx t + ) c2

Ha egy oldalra rendezzk a kifejezst, a kvetkezt kapjuk:

sin(kx t + ) k 2
Mivel ennek minden hogy:

2 c2

=0

x, t rtkre fenn kell llnia, ezrt ebbl kvetkezik, = 0 2 = k 2 c2 | | = |k | |c|

k2

2 c2

244

6. Feladat: Mutassuk meg, hogy az zs fggvny n.

homogn

f (x, y ) = e2x+1 sin(2y 4)

ktvlto-

fggvny, vagyis

f (x, y ) =

2 f (x, y ) 2 f (x, y ) + =0 x2 y 2 D
dierencilopertor

Az elnevezs onnan ered, hogy egy alakban felrt egyenlett

homogn dierencilegyenletnek nevezzk. gy f(x,y) akkor homogn fggvny, ha megoldsa a Laplace-opertor ( =


2 x2

Df = 0

2 ) homogn dierencilegyenletnek. y 2

Megolds: Vgezzk el elszr az

szerinti ktszeri parcilis deriv-

lst:

f (x, y ) = e2x+1 sin(2y 4) = 2e2x+1 sin(2y 4) x x 2 f (x, y ) = 2e2x+1 sin(2y 4) = 4e2x+1 sin(2y 4) 2 x x
Meg kell mg hatrozni az

szerinti msodik derivltat:

f (x, y ) = e2x+1 sin(2y 4) = e2x+1 2 cos(2y 4) y y 2 f (x, y ) = 2e2x+1 cos(2y 4) = e2x+1 (4) sin(2y 4) 2 y y
Mivel a kt msodrend parcilis derivlt csak egy negatv eljelben klnbzik, gy az sszegk termszetesen nullt ad.

Megjegyezs

A fenti egyenlet gyakorlati felhasznls szempontjbl is

nagyon fontos. A

(x, y, z ) =
n.

2 2 2 + + =0 x2 y 2 z 2

Laplace-egyenletet

kell megoldani az elektromos potencil megha-

trozshoz, ha tetszleges alak, de tltst nem tartalmaz trrszben vizsgldunk. 7. Feladat: Mutassuk meg, hogy (a) az

u(x, y ) := ln

1 x2 + y 2
2u x2 2u y 2

formulval rtelmezett (ktvltozs) fggvnyre teljesl ((x, y )

= (0, 0));
245

(b) az

u(x, y, z ) :=

1 x2 + y2 + z2
2u x2 2u y 2

formulval rtelmezett (hromvltozs) fggvnyre

2u z 2

teljesl ((x, y, z )

= (0, 0, 0)).

Megolds:

(a) Nyilvn

2 2 u(x, y ) = 1 2 ln(x + y ),

innen

u x , = 2 x x + y2 2u (x2 + y 2 ) x 2x2 x2 + y 2 = = x2 (x2 + y 2 )2 (x2 + y 2 )2


Hasonlan:

y u = 2 , y x + y2 2u (x2 + y 2 ) y 2y 2 y 2 + x2 = = , y 2 (x2 + y 2 )2 (x2 + y 2 )2

gy kettjk sszege valban azonosan zrus (ahol rtelmezett). (b) Nyilvn

u(x, y, z ) = (x2 + y 2 + z 2 )1/2 ,

innen

u = x (x2 + y 2 + z 2 )3/2 , x 2u = (x2 + y 2 + z 2 )3/2 + x 3x (x2 + y 2 + z 2 )5/2 = x2 x2 y 2 z 2 + 3x2 = (x2 + y 2 + z 2 )5/2


Hasonlan:

u = y (x2 + y 2 + z 2 )3/2 , y

2u = (x2 + y 2 + z 2 )3/2 + y 3y (x2 + y 2 + z 2 )5/2 = y 2 =


s

x2 y 2 z 2 + 3y 2 (x2 + y 2 + z 2 )5/2

u = z (x2 + y 2 + z 2 )3/2 , z 2u = (x2 + y 2 + z 2 )3/2 + z 3z (x2 + y 2 + z 2 )5/2 = z 2


246

x2 y 2 z 2 + 3z 2 (x2 + y 2 + z 2 )5/2

A hrom kifejezs sszege teht valban azonosan zrus (ahol rtelmezett).

4.6.
4.6.1.

rintsk
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R2 R f (x, y )

fggvny rintsk-

jnak egy normlvektort s rintsi pontjt az rtelmezsi tartomny

(2, 4)

pontjban, ha

f (x, y ) =

1 xy

x, y = 0

Megolds: Legyen

f : R2 R

ktvltozs fggvny az

ban dierencilhat. Ekkor az

fggvny

(x0 , y0 ) pont(x0 , y0 , f (x0 , y0 )) felleti

pontjhoz tartoz rintskjnak normlvektora:

n = (fx (x0 , y0 ), fy (x0 , y0 ), 1)


Teht szksgnk van

f (x, y )

fggvny parcilis derivltjainak

(2, 4)

ponthoz tartoz helyettestsi rtkeire. Vgezzk el a parcilis derivlsokat. Ha

f (x, y ) = f (x, y ) =

1 1 x y 1 1 y x

akkor

fx (x, y ) = fy (x, y ) =

1 1 (x2 ) = 2 y yx 1 1 (y 2 ) = 2 x xy

Ha

akkor

Szmoljuk ki a helyettestsi rtkeket.

fx (2, 4) = fy (2, 4) =

1 1 = 2 (4)2 16

1 1 = 2(4)2 32

Teht az rintsk egy normlvektora:

n=

1 1 , 1 16 32

Mivel az rintsk megadsnl lnyegtelen a normlvektor hossza, egy msik normlvektor legyen pldul:

n2 = 32

1 1 , 1 16 32
247

= (2, 1, 32)

Az

(x0 , y0 )

ponthoz tartoz rintsk rintsi pontja ppen az a pont,

ahol a sk rinti az

f (x, y )

fggvny ltal lert felletet, azaz a

(x0 , y0 , f (x0 , y0 ))
felleti pontja. Mivel

f (2, 4) ==
az rintsk a felletet a 2. Feladat: Az prhuzamos

1 1 = 2 (4) 8
pontban rinti. mely

1 (2, 4, ) 8

f : R2 R, f (x, y ) = ln(xy ) fellet az rintsk az x + y + z = 0 skkal?

pontjban

Megolds: Kt sk akkor prhuzamos, ha az egyik sk normlvektora

a msik sk normlvektornak szmszorosa. Az

x+y+z =0

sk egy normlvektora fggvny

n1 = (1, 1, 1).
pontjhoz tartoz rintsk-

Tudjuk, hogy az

f (x, y )

(x0 , y0 )

jnak normlvektora:

n2 = (fx (x0 , y0 ), fy (x0 , y0 ), 1)


Mivel a kt normlvektor harmadik koordinti csak egy eljelben trnek el, ezrt keressk az rtelmezsi tartomny azon amelyre

(x0 , y0 )

pontjt,

fx (x0 , y0 ) = 1

fy (x0 , y0 ) = 1

Kpezzk a parcilis derivltakat.

fx (x, y ) =
Azaz

1 1 y= xy x

fy (x, y ) =

1 1 x= xy y

1 =1 x0 1 =1 y0

x0 = 1

(1, 1)

y0 = 1
pontjhoz tartoz

Teht az rtelmezsi tartomny pont:

felleti

f (1, 1) = ln 1 = 0

Q(1, 1, 0)

248

3. Feladat: Az fellet mely

f : R2 R, f (x, y ) = x2 2xy + 3y 2 12x + 4y + 7 Q pontjban vzszintes az rintsk?

Megolds: Egy sk akkor vzszintes, ha prhuzamos a koordintarend-

szer

XY

skjval. Ekkor a sk normlvektora

n = k = (0, 0, 1)
Teht keressk azokat a pontokat, amelyekben az

f (x, y )

fggvny el-

srend parcilis derivltjai eltnnek, azaz nullval egyenlek.

fx (x, y ) = 2x 2y 12

fy (x, y ) = 2x + 6y + 4

Oldjuk meg a kvetkez egyenletrendszert.

2x 2y 12 = 0
Adjuk ssze a kt egyenletet.

2x + 6y + 4 = 0

4y 8 = 0
Mivel

y=2

x=8

f (8, 2) = 27
ezrt a

(8, 2)

ponthoz tartoz

felleteti pont:

Q(8, 2, 27)
4. Feladat: Hatrozzuk meg az egyenlett a

f : R2 R,

fggvny rintskjnak

(1, 1)

pontban, ha

f (x, y ) = x2 xy + 2y 2

Megolds: Egy skot egyrtelmen denil egy tetszleges pontja, il-

letve egy normlvektora. A pont legyen ppen az rintsi pont,

P (x0 , y0 , f (x0 , y0 ))
s a normlvektor pedig

n = (fx (x0 , y0 ), fy (x0 , y0 ), 1)


Ezek felhasznlsval az rintsk egyenlete:

0 = fx (x0 , y0 ) (x x0 ) + fy (x0 , y0 ) (y y0 ) (z f (x0 , y0 ))

249

Elszr kezdjk az rintsi pont

koordintjnak kiszmolsval:

f (1, 1) = 12 1 (1) + 2 (1)2 = 4


Majd szmtsuk ki a derivltakat:

fx (x, y ) = 2x y fy (x, y ) = x + 4y
Ezek alapjn

fx (1, 1) = 2 1 (1) = 3 fy (1, 1) = 1 + 4 (1) = 5


Teht az rintsi pont s a normlvektor koordintkkal megadva:

P (1, 1, 4)

n = (3, 5 1)

Most mr felrhatjuk az rintsk egyenlett:

0 = 3 (x 1) + (5) (y (1)) (z 4) S:
5. Feladat: rjuk fel az a

3x 5y z 4 = 0
fggvny rintskjnak egyenlett

f : R2 R,

(2, 4)

pontban, ha

f (x, y ) =

36 x2 y 2

Megolds: Elszr is meg kell gyzdnnk arrl, hogy a krdses pont

eleme-e az rtelmezsi tartomnynak, vagyis prbljuk meg elvgezni a behelyettestst:

f (2, 4) =

36 22 42 =

16 = 4

A mvelet elvgezhet, teht e pontra felrhat az rintsk. Ismt szksgnk lesz a parcilis derivltakra:

fx (x, y ) = fy (x, y ) =
gy

1 2 36 x2 y 2 1 2 36 x2 y2

(2x) =

x 36 x2 y 2 y 36 x2 y 2

(2y ) =

fx (2, 4) =

2 2 1 = = 2 2 4 2 36 2 4
250

fy (2, 4) =

4 4 = = 1 2 2 4 36 2 4

Felhasznlva, hogy az rintsk egyenlete:

0 = fx (x0 , y0 ) (x x0 ) + fy (x0 , y0 ) (y y0 ) (z f (x0 , y0 )),


behelyettestssel kapjuk, hogy

1 0 = (x 2) + (1) (y 4) (z 4) 2
Szorozzuk meg az egyenlet mindkt oldalt

(2)-vel.

0 = (x 2) + 2 (y 4) + 2(z 4)
Teht az rintsk egyenlete:

S:
6. Feladat: rjuk fel az az

0 = x + 2y + 2z 18
fggvny rintskjnak egyenlett

f : R2 R,

1 , 12 2

pontban, ha

f (x, y ) = ex

2 y 2

Megolds: Hatrozzuk meg az rintsi pont harmadik koordintjt:

f
A parcilis derivltak:

1 1 , 2 2

= e1 =

1 e

fx (x, y ) = ex

2 y 2

(2x) (2y )

fy (x, y ) = ex
Ezek alapjn

2 y 2

fx fy

1 1 , 2 2 1 1 , 2 2

1 2 = e (2 ) = e 2 1 2 1 = e (2 ) = e 2
1

Azrt, hogy ne kelljen trtekkel dolgozni, legyen a normlvektor koordinti:

2 2 n = e , , 1 e e
251

= ( 2, 2, e)

Ekkor az rintsk egyenlete:

1 1 1 2 (x ) + 2 (y ) + e(z ) = 0 e 2 2 2x1+ S: 2 y 1 + ze 1 = 0 2y + ze 3 = 0

2x +

4.6.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: rjuk fel a kvetkez ktvltozs fggvny toz rintskjnak egyenlett:

(1, 1) ponthoz tar-

f (x, y ) = 2 ln

y + x2 x

Megolds: Els lpsben hatrozzuk meg az rintsi pont harmadik

koordintjt:

f (1, 1) = 2 ln
A parcilis derivltak:

1 + 12 1

= 2 ln(2)

fx (x, y ) =

y x

2 y 2 + 2x 2 +x x
y x

fy (x, y ) =
Ezek alapjn

2 1 2 +x x

fx (1, 1) =

1 1

2 1 2 +21 2 1 +1
1 1

=1

fy (1, 1) =

2 1 =1 2 +1 1 n = (1, 1, 1)
pontban:

Az rintsi pont s egy normlvektor koordinti:

P (1, 1, 2 ln 2)
Teht az rintsk egyenlete az

(1, 1)

0 = 1 (x 1) + 1 (y 1) (z 2 ln(2)) = x + y z + 2 ln(2) 2 = = x + y z + 2 ln(2) 2 ln(e) = x + y z + 2 ln S: x + y z + 2 ln 2 e =0 2 e

252

2. Feladat: Vizsgljuk meg, hogy a kvetkez ktvltozs fggvny beli rintskja illeszkedik-e

(0, 1)-

Q(2, 3, 2)

pontra, ha:

f (x, y ) =

x x+ y

Megolds: Elszr rjuk fel az rintsk egyenlett.

f (0, 1) =

0 =0 0+ 1

A derivltak hnyadosfggyvnyre vonatkz derivlsi szably szerint:

fx (x, y ) =

y 1(x + y ) x 1 = 2 2 (x + y ) (x + y )

1 0 x 2 x y fy (x, y ) = 2 = (x + y ) 2 y (x + y )2
A helyettestsi rtkek:

fx (1, 1) =

1 =1 (0 + 1)2 0 =0 2(0 + 1)2

fy (1, 1) =

Az rintsi pont s a normlvektor koordinti:

P (0, 1, 0)
Az rintsk egyenlete:

n = (1, 0, 1)

1(x 0) + 0(y 1) 1(z 0) = 0


Rendezve:

S:
A

xz =0

Q(2, 3, 2)

pont koordintit behelyettestve a sk egyenletbe:

22=0
A

pont teljesti az egyenlsget, gy illeszkedik az rintskra.

3. Feladat: rjuk fel a kvetkez ktvltozs fggvny zltjnak egyenlett:

(2, 1)-beli

lineari-

f (x, y ) = (x2 3y )2
253

Megolds: Egy ktvltozs fggvny linearizltja s rintskja k-

ztt mindssze annyi klnbsg van, hogy a linearizltat adjuk meg, s mint egy ktvltozs fggvnyt tekintjk:

z -re rendezve

z = gf (x0 ,y0 ) (x, y ) = f (x0 , y0 ) + fx (x0 , y0 ) (x x0 ) + fy (x0 , y0 ) (y y0 )


Elszr kezdjk a lsval:

(2, 1)

ponthoz tartoz helyettestsi rtk kiszmo-

f (2, 1) = (22 3 1)2 = 1


Majd szmtsuk ki a parcilis derivltakat:

fx (x, y ) = 2(x2 3y ) 2x fy (x, y ) = 2(x2 3y ) (3)


Ezek alapjn

fx (2, 1) = 2 (22 3 1) 2 2 = 8 fy (2, 1) = 2(22 3 1) (3) = 6


gy a linearizlt:

gf (2,1) (x, y ) = 1 + 8 (x 2) + (6) (y 1) = 8x 6y 9


4. Feladat: Szmtsuk ki

f (1.1 , 2.1) f (x, y ) =

kzelt rtkt egy megfelel li-

nearizlt segtsgvel, ha

xy x + 3

Megolds: Ahhoz, hogy a linearizlt jl kzeltse a becslt rtket,

annak kell teljeslnie, hogy az a pont, ami krl a linearizlst vgezzk, ne legyen tl messze a vizsglt ponttl. Minl kisebb a tvolsg a linearizlshoz hasznlt pont s a vizsglt pont kztt, annl nagyobb pontossggal kapjuk meg a keresett eredmnyt. A linearizlshoz ezen kvl rdemes olyan pontot vlasztani, ahol a helyettestsi rtk, s a derivltak pontosan szmthatak, hogy kerektsbl add pontatlansg ne terhelje a becslt rtket. Ennek a kt felttelnek a jelen feladatban az van szer:

(1, 2) pont felel (1.1 , 1.2)-hez, valamint

meg leginkbb, hiszen ez egyrszt kzel a helyettestsi rtk szmtsa is egy-

f (1, 2) =
A parcilis derivltak:

121+3=2

1 fx (x, y ) = (y 1) 2 xy x + 3
254

1 fy (x, y ) = x 2 xy x + 3
Ezek alapjn

1 1 (2 1) = fx (1, 2) = 4 2 121+3 1 1 fy (1, 2) = 1= 4 2 121+3


Teht a linearizlt egyenlete:

1 1 1 1 5 gf (1,2) (x, y ) = 2 + (x 1) + (y 2) = x + y + 4 4 4 4 4
Ekkorf (1.1, 2.1) kzelt rtke:

f (1.1, 2.1) gf (1,2) (1.1, 2.2) =

1.1 2.1 5 + + = 2.05 4 4 4 2.05182...-ot ka-

Ha szmolgppel kiszmoljuk a kifejezs rtkt, arra

punk. Ezzel az egyszer kzeltssel teht kt tizedesjegy pontossggal hatroztuk meg egy gyks kifejezs rtkt gy, hogy csak ngyzetszmbl kellett gykt vonnunk hozz. 5. Feladat: Szmtsuk ki a kvetkez implicit alakban megadott fggvny rintskjt az

(x = 2, y = 2, z = 0)

helyen:

z = x3 + x2 ye2z

Megolds: Ez a fggvny olyan alak, hogy belle

explicit alak-

ban nem fejezhet ki. Ez azt jelenti, hogy nem hasznlhatjuk az elz feladatokbl ismert kpletet. Implicit fggvnyek rintskjt a kvetkez, ltalnosabb rvny kpletbl szmolhatjuk. Ha az implicit egyenletnket hozzuk, akkor az rintsk egyenlete:

F (x, y, z ) = 0 alakra

0 = Fx (x0 , y0 , z0 )(xx0 )+Fy (x0 , y0 , z0 )(y y0 )+Fz (x0 , y0 , z0 )(z z0 )


Knnyen belthat, hogy ez tartalmazza az eddig explicit fggvnyekre hasznlt kpletet. Ha ugyanis egy explicit

z = f (x, y ) fggvnyt F (x, y, z ) =

f (x, y ) z = 0

alakban runk fel, akkor az elbbi kpletbe behelyette-

stve visszakapjuk az eddig hasznlt rintsk-kpletet. Teht hrom parcilis derivltat kell kiszmolnunk:

F (x, y, z ) = x3 + x2 ye2z z = 0
255

Fx (x, y, z ) = 3x2 + 2xye2z Fy (x, y, z ) = x2 e2z Fz (x, y, z ) = 2x2 ye2z 1


Ez alapjn:

Fx (2, 2, 0) = 3(2)2 + 2(2)(2)e20 = 4 Fy (2, 2, 0) = (2)2 e20 = 4 Fz (2, 2, 0) = 2(2)2 2 e20 1 = 15


gy az rintsk egyenlete:

0 = 4(x (2)) + 4(y 2) + 15(z 0) S:


4.7.
4.7.1.

4x + 4y + 15z = 0

Gradiens
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az fggvny gradienst a

f : R2 R, f (x, y ) = x2 + xy + y 2
pontban.

(1, 2)

Megolds: Legyen

f : R2 R

fggvny

(x, y )

pontban dierencil-

hat, ekkor

(x, y )

pontjhoz tartoz gradiense:

f (x, y ) = grad f (x, y ) =

f (x, y ) f (x, y ) , x y

Els lpsknt ki kell szmolnunk a parcilis derivltakat, utna pedig be kell helyettestennk a megadott pont koordintit. Az

szerinti parcilis derivlt:

fx (x, y ) =
Az

f (x, y ) = 2x + y x f (x, y ) = x + 2y y

szerinti:

fy (x, y ) =
gy teht

gradiense

(x, y )

pontban:

f (x, y ) = grad f (x, y ) =

f (x, y ) f (x, y ) , x y

= (2x + y , x + 2y )
256

Mivel mi a gradiens

(1, 2)-ben f (x, y ) x f (x, y ) y

felvett rtkre vagyunk kvncsiak,

gy hatrozzuk meg a parcilis derivltak helyettestsi rtkeit:

fx (1, 2) =

= 2 (1) + 2 = 0
(1,2)

fy (1, 2) =

=, 1 + 2 2 = 3
(1,2)

f (1, 2) = grad f (1, 2) = (0, 3)


2. Feladat: Hatrozzuk meg az gradienst a

f : R3 R, f (x, y, z ) =

(2, 5, 3)

xy z

fggvny

pontban.

Megolds: Egy

f : R3 R

hromvltozs fggvny gradiense egy

(x, y, z )

pontban:

f (x, y, z ) = grad f (x, y, z ) =


Az

f (x, y, z ) f (x, y, z ) f (x, y, z ) , , x y z

szerinti parcilis derivlshoz rjuk t a fggvnyt a kvetkez

alakra.

f (x, y, z ) =

xy y =x z z f (x, y, z ) y =1 x z

Az

szerintihez pedig:

f (x, y, z ) =

xy x =y z z f (x, y, z ) x =1 x z xy = (xy )z 1 z

s a

szerinti:

f (x, y, z ) =

f (x, y, z ) xy = xy (1 z 2 ) = 2 z z
gy

f (x, y, z ) = grad f (x, y, z ) =

f (x, y, z ) f (x, y, z ) f (x, y, z ) , , x y z y x xy = , , z z z

Teht

f (2, 5, 3) = grad f (2, 5, 3) = 5 2 25 5 2 10 = , , 2 = , , 3 3 3 3 3 9


257

4.7.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az ktvltozs fggvny

f : R2 R, f (x, y ) = x ln(x + y ) gradienst a (3, 2) pontban. f (x, y )


fggvny gradiense az

Megolds: Egy ktvltozs

(x, y )

pont-

ban tudjuk, hogy

f (x, y ) = grad f (x, y ) =

f (x, y ) f (x, y ) , x y

Els lpsknt ki kell szmolnunk a parcilis derivltakat, utna pedig be kell helyettestennk a megadott pont koordintit. Az

szerinti parcilis derivlt:

f (x, y ) x ln(x + y ) x = ln(x + y ) + x = ln(x + y ) + x x x x+y


s az

szerinti:

ln(x + y ) x f (x, y ) =x = y y x+y


gy teht

f (x, y ) = grad f (x, y ) = =


A gradiens

f (x, y ) f (x, y ) , x y x x , x+y x+y

ln(x + y ) +

(3, 2)-ben

felvett rtke:

f (3, 2) = grad f (3, 2) = = ln(3 2) + 3 3 , 32 32 = (3, 3) x2 + y 2 + z 2

2. Feladat: Hatrozzuk meg az (x

= 0)

fggvny gradienst

f : R3 R, f (x, y, z ) = ln a (3, 4, 1) pontban.

Megolds: Tudjuk, hogy

f (x, y, z ) = grad f (x, y, z ) =


Az

f (x, y, z ) f (x, y, z ) f (x, y, z ) , , x y z

szerinti parcilis derivlt:

f (x, y, z ) = x

1 x2 + y2 + z2

1 2 x2 + y2 + z2

2x =

x2

x + y2 + z2

258

Az

szerinti:

f (x, y, z ) = x
s a

x2 + y 2 + z 2 2 x2 + y 2 + z 2

2y =

x2

y + y2 + z2

szerinti:

f (x, y, z ) = z
gy

x2 + y 2 + z 2 2

1 x2 + y 2 + z 2

2z =

x2

z + y2 + z2

f (x, y, z ) = grad f (x, y, z ) =

f (x, y, z ) f (x, y, z ) f (x, y, z ) , , x y z =

= =
Teht

x y z , , x2 + y 2 + z 2 x2 + y 2 + z 2 x2 + y 2 + z 2
ha

1 x (x, y, z ) = x2 + y 2 + z 2 ||x||2

x = (x, y, z )

f (3, 4, 1) = grad f (3, 4, 1) = = 1 3 4 , , 26 26 26 = 1 (3, 4, 1) 26 f : Rn R,


Szmtsuk ki a

3. Feladat: ltalnostsuk az elz feladatot. Legyen

f (x) := ln ||x|| = ln
gradiensvektort.

2 2 x2 1 + x2 + + xn (x = 0).

Megolds: Adjuk meg a parcilis derivltakat. Az elz feladat alap-

jn az

xi

szerinti parcilis derivlt

f 1 xi 2xi = 2 = 2 2 2 2 xi 2(x1 + x2 + + xn ) x1 + x2 + + x2 n
Teht az

f ( x)

fgvny gradiens vektora:

f (x) = grad f (x) =

x2 1

x2 2

1 x (x1 , x2 xn ) = 2 ||x||2 + + xn

4. Feladat: Hatrozzuk meg az

f : R3 R, f (x, y, z ) =
fggvny gradienst.

1 x2 + y2 + z2

(x = 0)

259

Megolds:

Szmoljuk ki elszr az

szerinti parcilis derivltat:

1 f (x, y, z ) 1 x2 + y 2 + z 2 2 = = = x x x2 + y 2 + z 2 x 3 x 1 = x2 + y 2 + z 2 2 2x = 2 2 ( x + y 2 + z 2 )3
Termszetesen az

szerinti derivls eredmnye csak annyiban

klnbzik az elbbitl, hogy a szmllban

y,

illetve

fog llni:

f (x, y, z ) y = y ( x2 + y 2 + z 2 )3 f (x, y, z ) z = z ( x2 + y 2 + z 2 )3
gy

gradiense:

f (x, y, z ) = grad f (x, y, z ) =

1 ( x2 + y 2 + z 2 )3

(x, y, z )

Megjegyzs:

Ha gmbi koordintarendszerre ttrnk, a problma a

kvetkez alakot lti:

f (r, , ) =
ahol

1 , ||r||

r jelenti az (x, y, z ) pontba mutat vektort, s ||r|| ennek a vektornak a hossza, vagyis ||r|| = x2 + y 2 + z 2 . Teht ennek a fggvnynek
a helyettestsi rtke csak az origtl val tvolsgtl fgg! A zikban az ilyen alak fggvnyeket pldul a ponttlts elektromos potenciljnak lersra hasznljk. Ha a vgeredmnyt megint csak polrkoordintkban rjuk fel, akkor azt kapjuk, hogy

f (r, , ) =
ahol

1 ||r|| r r= r= 3 3 ||r|| ||r|| ||r||2

r=

r ||r||

az

irny egysgvektor. Vagyis ennek a fggvnynek a

gradiensvektora a tr minden pontjban sugrirnyba befel, az orig fel mutat. pp ez a tulajdonsga teremt lehetsget arra, hogy a ponttlts tert lerjuk a segtsgvel. 5. Feladat: Hatrozzuk meg az fggvny gradienst.

y f : R2 R, f (x, y ) = arctg ( x ) x=0

260

Megolds: Az

szerinti parcilis derivlt:

f (x, y ) 1 = y x 1+ x
s az

y y = 2 2 x x + y2

szerinti:

f (x, y ) 1 = y x 1+ x
gy teht

1 x = 2 x x + y2

f (x, y ) = grad f (x, y ) =


4.8.
4.8.1.

f (x, y ) f (x, y ) , x y

x2

y x , 2 2 + y x + y2

Irnymenti derivlt
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az

u = (1, 2)

irny irnymenti

f : R2 R, f (x, y ) = 2xy 2 y fggvny derivltjt az (x, y ) pontban.


fggvny dierencilhat az rtelmeannak valamely krnyezetben, akkor

Megolds: Az

zsi tartomny

f : Rn R P pontjban s f u

fggvny

irny irnymenti derivltja a

pontban :

fu (P ) =

=
P

grad

f (P ) , u

ha

||u || = 1

Ebben az esetben, ha

egy ktvltozs fggvny, akkor

fu (x, y ) =

f u

=
(x,y )

grad

f (x, y ) , u

ha

||u || = 1

Az irnymenti derivlt kiszmtshoz szksgnk van a fggvny gradiensre s kell mg egy irnyt megad egysgvektor. A mi esetnkben az irny egy vektor formjban van megadva, de ez nem egysgnyi hossz. Ahhoz, hogy ebbl egysgvektort csinljunk, le kell osztanunk a vektor hossznak a ngyzetgykvel :

u =
Az gy kapott

u 1 1 = (1, 2) = (1, 2) 2 2 u 5 1 +2 u
vektor

vektort szoks az

normltjnak

nevezni.

Termszetesen szksgnk lesz mg a gradiensre. Szmoljuk ki elszr az

szerinti parcilis derivltat:

f (x, y ) = 2y 2 x
261

Az y szerinti parcilis derivlt:

f (x, y ) = 4xy 1 y
gy az irnymenti derivlt:

fu (x, y ) =

f u

=
(x,y )

grad

f (x, y ), u =

1 = (2y 2 , 4xy 1) , (1, 2) = 5 1 = 2y 2 + 2(4xy 1) = 5 1 = 2y 2 + 8xy 2 5


2. Feladat: Hatrozzuk meg az

u = (1, 2)

irny irnymenti

f : R2 R, f (x, y ) = 2xy 2 y fggvny derivltjt az (1, 1) pontban.

Megolds: Az elbbi eredmnyt felhasznlva:

fu (1, 1) =

f u

=
(1,2)

grad

f, u
(1,1)

8 1 = (2 8 2) = 5 5
3. Feladat: Hatrozzuk meg az vny

u = (5, 2)

irny

f : R2 R, f (x, y ) = xey yex fggirnymenti derivltjt az (0, 0) pontban.

Megolds: A megolds menete ugyan az, mint az elz feladatban.

Elszr elksztjk a normlt irnyvektort:

u =

u = u

1 (5, 2) = (5, 2) 29 (5)2 + 22

A parcilis derivltak:

f (x, y ) = ey yex x f (x, y ) = xey ex y


Helyettestsnk be a parcilis derivlt fggvnyekbe:

fx (0, 0) = e0 0 e0 = 1
262

fy (0, 0) = 0 e0 e0 = 1
Teht az irnymenti derivlt:

fu (0, 0) =

f u

=
(1,2)

grad

f (0, 0), u =

1 7 1 = (1, 1), (5, 2) = (5 2) = 29 29 29


4.8.2. sszetett feladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az

u = (1, 1, 1)

irny

f : R3 R, f (x, y, z ) = (xy )z fggvny irnymenti derivltjt az (3, 1, 2) pontban.

Megolds: Adjuk meg elszr a normlt egysgvektort.

u =

u = ||u||

1 (1, 1, 1) = (1, 1, 1) 3 12 + (1)2 + 12

A gradiensvektor kiszmtshoz kpezzk a parcilis derivltakat. Az

szerinti derivlsoknl a vltoz az alapban lesz, gy hatvny-

fggvnyknt vgezzk el a derivlst.

f (x, y, z ) = fx (x, y, z ) = z (xy )z 1 y = zy z xz 1 x f (x, y, z ) = fy (x, y, z ) = z (xy )z 1 x = zxz y z 1 y


A

szerinti parcilis derivlsnl a vltoz a kitevben van, ezrt ex-

ponencilis fggvnyknt kell derivlni.

f (x, y, z ) = fz (x, y, z ) = (xy )z ln(xy ) z


A helyettestsi rtkek:

f (x, y, z ) x f (x, y, z ) y f (x, y, z ) z


A gradiensvektor

= fx (3, 1, 2) = 2 12 31 = 6
(3,1,2)

= fy (3, 1, 2) = 2 32 11 = 18
(3,1,2)

= fz (3, 1, 2) = (3)2 ln 3 = 9 ln 3
(3,1,2)

grad

f (3, 1, 2) = (6, 18, 9 ln 3)


263

Az irnymenti derivlt:

fu (3, 1, 2) =

f u

=
(3,1,2)

grad

f (3, 1, 2), u =

1 = (6, 18, 9 ln 3) , (1, 1, 1) = 3 1 1 = (6 18 + 9 ln 3) = (9 ln 3 12) 3 3


2. Feladat: Hatrozzuk meg az derivltjt az

(1, 1)

pontban,

f (x, y ) = 2x3 y 2 fggvny irnymenti az y = 2x + 1 egyenlet egyenessel pr-

huzamos irnyokban.

Megolds: Ebben a feladatban nem egy vektorral van megadva az

irny, hanem egy egyenes egyenletvel. Ennek az egyenletnek a felhasznlsval kell neknk megkonstrulnunk egy olyan egysgvektort, ami prhuzamos ezzel az egyenessel. Erre a legegyszerbb mdszer az, ha vesznk kt olyan pontot az egyenesrl s az egyik pontbl vektort indtunk a msikba. Ha

x = 0, x = 1,

akkor az egyenlet alapjn

y = 2 0 + 1 = 1, y = 2 1 + 1 = 3,

teht a

P (0, 1) Q(1, 3)

pont rajta van az egyenesen. Ha akkor az egyenlet alapjn teht a

pont szintn rajta van az egyenesen. Teht egy j irnyvektor lesz pldul az

u = P Q = (1, 2) vektor. Ha en-

nek a pozitv skalrszorost vlasztjuk, az nem jelent vltozst, mert ezt a vektort mg gyis normlnunk kell. Ha azonban megszorozzuk

(1)-el,

akkor egy ellenttes irny vektort kapunk, az irnymenti desegtsgvel is szmolhatunk.

rivlt pedig rzkeny a vektor irnytsra. Teht irnymenti derivltat

(1, 2)

Hatrozzuk meg a

(1, 2)

irny irnymenti derivltat:

u =
A parcilis derivltak:

u 1 = (1, 2) u 5

f (x, y ) = 6x2 y 2 x f (x, y ) = 4x3 y y


s gy

f (x, y ) x
264

=6
(1,1)

f (x, y ) y

=4
(1,1)

Teht az irnymenti derivlt az (1,2) irnyban:

fu (1, 1) =

f u

=
(1,1)

grad

f (1, 1), u =

1 14 1 = (6, 4), (1, 2) = (6 + 8) = 5 5 5


Ha most

u = (1, 2) irnyba szmoljuk ki az irnymenti derivltat, fu (1, 1) = fu (1, 1)

mindssze annyi vltozik, hogy a vgeredmny eljele megfordul, vagyis

Teht az irnymenti derivlt, ha csak egy egyenest adunk meg irnyknt, egy eljel erejig hatrozatlan.

4.9.
4.9.1.

Szlsrtk-keress
Alapfeladatok

1. Feladat: Hatrozzuk meg az

f:

R2 R, f (x, y ) = 2xy + 2x2 + 4y 2 + 6

fggvny loklis szlsrtkeit.

Megolds: Els lpsknt meg kell keresnnk a stacionrius pontokat,

vagyis azokat a helyeket, ahol szlsrtke lehet a fggvnynek. Ezeket az

fx (x, y ) = 0 fy (x, y ) = 0
egyenletekbl kaphatjuk meg. Az elsrend parcilis derivltak:

fx (x, y ) =

f = 2y + 4x = 0 x f = 2x + 8y = 0 fy (x, y ) = y f
fggvny

Kaptunk egy egyenletrendszert, aminek a megoldsai az kettvel, s kivonjuk az elsbl:

stacionrius pontjai. Jelen esetben a msodik egyenletet megszorozzuk

2y 16y = 0 y = 0 x = 0
265

Teht egyetlen potencilis szlsrtk helynk van, az orig. Annak eldntse rdekben, hogy milyen stacionrius pontot talltuk, fel kell rnunk a fggvny Hesse mtrixt. Legyen

P0

pont az

f:

R2 R

fggvny stacionrius pontja.

(a) Ha

P0 P0 P0 P0

pontban a Hesse mtrix denit, akkor

P0

pontban van

szlsrtk. (b) Ha pontban a Hesse mtrix indenit, akkorP0 pontban nincs

szlsrtk. (c) Ha pontban a Hesse mtrix pozitv denit, akkor

P0 -

ban mi-

nimumhely van (d) Ha pontban a Hesse mtrix negatv denit, akkor

P0 -

ban

maximumhely van. Vizsgljuk meg, hogy rix.

(0, 0) pontban vajon milyen denit a Hesse mtfxx (0, 0) fxy (0, 0) fyx (0, 0) fyy (0, 0)

D2 f (0, 0) =

Ehhez ki kell szmolnunk a msodrend parcilis derivltakat. Mivel egy polinomokbl ll fggvny msodrend parcilis derivltjai mindig folytonosak, a Young-ttel miatt csak az egyiket kell kiszmolni.

fxy = fyx ,

teht a kett kzl

fxx (x, y ) = fyx (x, y ) =

(2y + 4x) = 4 x

(2x + 8y ) = 2 x fyy (x, y ) = (2x + 8y ) = 8 y

Teht a Hesse-determinns:

fxx (0, 0) fxy (0, 0) 4 2 = = 4 8 2 2 = 28 > 0, fyx (0, 0) fyy (0, 0) 2 8


teht az orig valban szlsrtk hely. Mivel a Hesse mtrix spurja sp(D

2 f (0, 0))

= 4 + 8 = 12 > 0,

gy a Hesse-mtrix pozitv de-

nit, vagyis az orig egy loklis minimumhely. Mivel nincsen tbb szlsrtk-helye a fggvnynek, gy abszolt minimum is egyben. A fggvny rtke az origban:

f (0, 0) = 6
A fggvny grakonja a szlsrtk kzelben:

266

700 600 500 400 300 Z 200 100 0-10 -5 0 Y 0 5 10 10 5 X -5 -10

2. Feladat: Keressk meg a kvetkez ktvltozs fggvny loklis szlsrtk helyeit:

f:

R2 R, f (x, y ) = xy x3 y 2

Megolds: Ugyanazt az utat kvetjk, mint az elz feladatban. El-

szr a stacionrius pontok megkeressvel kezdjk:

fx (x, y ) = y 3x2 = 0 fy (x, y ) = x 2y = 0


Ezt az egyenletrendszert kell megoldanunk. Fejezzk ki valamelyik vltozt az egyik egyenletbl, s helyettestsk be a msikba:

y = 3x2 x 2(3x2 ) = 0 x(1 6x) = 0


Egy szorzat akkor nulla, ha valamelyik tnyezje nulla, gy kt megoldst kapunk:

x1 = 0

x2 =

1 6

Ebbl kt stacionrius pontot kapunk:

x 1 = 0 y1 = 0 x2 = 1 1 y2 = 6 12

267

Most meg kell vizsglnunk, hogy ezen stacionrius pontok valban szlsrtk helyek-e. Ehhez ismt szksgnk lesz a msodrend parcilis derivltakra. Mivel ismt hatvnyfggvnnyel van dolgunk, a Youngttel most is rvnyes lesz.

fxx (x, y ) =

(y 3x2 ) = 6x x (x 2y ) = 1 y

fyx (x, y ) = fyy (x, y ) =


Vizsgljuk meg elszr a

(x 2y ) = 2 y
Az ehhez tartoz Hesse mtrix:

(0, 0) pontot.

D2 f (0, 0) =
A Hesse- determinns:

fxx (0, 0) fxy (0, 0) fyx (0, 0) fyy (0, 0)

0 1 1 2

fxx (0, 0) fxy (0, 0) 0 1 = 0 (2) 1 1 = 1 < 0, = 1 2 fyx (0, 0) fyy (0, 0)
Ez azt jelenti, hogy ez a Hesse-mtrix indenit, vagyis a nem loklis szlsrtk hely. Most vizsgljuk meg a

(0, 0)

pont

1 1 , 6 12 1 1 , 6 12

pontot:

D2 f
A Hesse- determinns:

1 1 1 2

1 1 = 1 (2) 1 1 = 1 > 0, 1 2
Mivel sp(D

2f ( 1 , 1 6 12

) = 3 < 0, gy ez a Hesse-mtrix negatv denit,

ami azt jelenti, hogy ez a pont loklis maximumhely. Ebben a pontban a fggvny rtke:

1 1 , 6 12

1 432

268

0.2 0 -0.2 -0.4 Z -0.6 -0.8-0.8 0 0.2 0.4 0.6 0.8 0.8 -0.8 -0.6 -0.4 -0.2 X

-0.6 -0.4

-0.2 Y

0.2

0.4

0.6

3. Feladat: Keressk meg a kvetkez ktvltozs fggvny loklis szlsrtk helyeit:

f:

R2 R, f (x, y ) = x2 + y 2 +

2 xy

Megolds: A feladat megoldst kezdjk az rtelmezsi tartomny

megadsval. A fggvny nincs rtelmezve az oszts miatt olyan pontokban, ahol

x = 0 vagy y = 0. Teht az rtelmezsi tartomny az XY

sk, kivve a koordintatengelyeket. A stacionrius pontokat megad egyenletek:

fx (x, y ) = 2x fy (x, y ) = 2y
Fejezzk ki pldul az els egyenletbl

2 =0 x2 y 2 =0 xy 2 y -t:

y=
Ezt rjuk be a msodik egyenletbe:

1 x3

2 2 2 1 = 0 3 2x5 = 0 3 x x x x6
269

Rendezve kapjuk, hogy

1 = x8 x = 1 y = 1
Teht kt stacionrius pontot talltunk: (1,1), (-1,-1). Mivel mind a kett eleme az rtelmezsi tartomnynak, gy tovbb folytathatjuk a vizsgldst. A msodrend parcilis derivltak:

fxx (x, y ) = fyx (x, y ) = fyy (x, y ) =


Az

2 4 (2x 2 ) = 2 + 3 x x y x y x 2y 2y 2 xy 2 = 2 x2 y 2 4 xy 3

2 xy 2

=2+

(1, 1)

ponthoz tartoz Hesse mtrix:

D2 f (1, 1) =
A Hesse determinns:

fxx (1, 1) fxy (1, 1) fyx (1, 1) fyy (1, 1)

6 2 2 6

6 2 = 36 4 = 32 > 0, 2 6
Mivel

fxx (1, 1) = 6 > 0, vagyis a minormtrixok pozitvak, gy a Hesse

mtrix pozitv denit. Ez pedig azt jelenti, hogy a fggvnynek ebben a pontban loklis minimumhelye van. A

(1, 1)-hez

tartoz Hesse mtrix:

D2 f (1, 1) =
A

fxx (1, 1) fxy (1, 1) fyx (1, 1) fyy (1, 1)

6 2 2 6

(1, 1)-hez

tartoz Hesse determinns:

6 2 = 36 4 = 32 > 0, 2 6
A fggvnynek teht (1, 1)-ben is loklis minimumhelye det(D2 f (1, 1)) > 0 s fxx (1, 1) = 6 > 0. A fggvny tsi rtke mindkt pontban megegyezik: van, mivel helyettes-

f (1, 1) = f (1, 1) = 4

270

4.9.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Keressk meg az albbi fggvny loklis szlsrtk helyeit:

f:

R2 R, f (x, y ) = 4x2 ey 2x4 e4y

Megolds: Az

f (x, y )

fggvny ebben a feladatban is folytonos m-

sodik derivltakkal rendelkezik, s rtelmezsi tartomnya a teljes sk, gy szlsrtke csak a stacionrius pontokban lehet. A stacionrius pontokat meghatroz egyenletek:

fx (x, y ) = 8xey 8x3 = 0 fy (x, y ) = 4x2 ey 4e4y = 0


Most is kaptunk egy egyenletrendszert. Alaktsuk szorzatt az els egyenletet.

8xey 8x3 = 8x(xey x2 ) = 0


Egy szorzat akkor nulla, ha valamelyik tnyezje nulla. Ha az hogy

x = 0,

akkor ezt a msodik egyenletbe behelyettestve kapjuk,

4e4y = 0
Ez azonban nem teljeslhet semmilyen 0. Nzzk a msik esetet, ha

y -ra,

gy

biztosan nem lehet

ey x2 = 0 ey = x2
Behelyettestve a msodik egyenlet a kvetkez alakot lti:

4x4 4(x2 )4 = 0
Ha

ey = 1

x4 = 1

x = 1

x = 1,
parcilis derivltak:

y=0
A msodrend

Teht kt stacionrius pontot talltunk:

(1, 0), (1, 0).

fxx (x, y ) =

(8xey 8x3 ) = 8ey 24x2 x (4x2 ey 4e4y ) = 8xey y

fyx (x, y ) = fyy (x, y ) =

(4x2 ey 4e4y ) = 4x2 ey 16e4y y


271

(1, 0)

ponthoz tartoz Hesse mtrix:

D2 f (1, 0) =
A

fxx (1, 0) fxy (1, 0) fyx (1, 0) fyy (1, 0)

16 8 8 12

(1, 0)

ponthoz tartoz Hesse-determinns:

16 8 = 192 64 = 128 > 0 8 12


Mivel

det(D2 f (1, 0)) > 0 (1, 0)

fxx (1, 0) = 16 < 0,

gy a Hesse-mtrix

negatv denit, teht ebben a pontban a fggvnynek maximuma van. Hasonlan a pontra:

D2 f (1, 0) =

fxx (1, 0) fxy (1, 0) fyx (1, 0) fyy (1, 0)

16 8 8 12

16 8 = 192 64 = 128 > 0 8 12


Mivel

det(D2 f (1, 0)) > 0 s fxx (1, 0) = 16 < 0, ezrt (1, 0) pont

is loklis maximumhelye a fggvnyek. A helyettestsi rtk mindkt esetben:

f (1, 0) = f (1, 0) = 1
2. Feladat: Hatrozzuk meg a kvetkez hromvltozs fggvny szlsrtkeit:

f : R3 R, f (x, y, z ) = 2x2 4xy + 4z + 6y 2 + 2z 2

Megolds: Hromvltozs fggvny esetn sincs lnyeges vltozs a

megolds menetben. Most is meg kell keresnk a stacionrius pontokat, s meg kell llaptanunk, hogy az gy tallt pontok milyen szlsrtket jelentenek. A stacionrius pontokat meghatroz egyenletek:

fx (x, y, z ) = 4x 4y = 0 fy (x, y, z ) = 4x + 12y = 0 fz (x, y, z ) = 4 + 4z = 0


Az utols egyenletbl azonnal addik a egyenletet sszeadva kapjuk, hogy

z = 1 felttel, mg az els kt x=0

8y = 0

y=0
272

Teht az egyetlen stacionrius pont a

(0, 0, 1)

pont. Ksztsk el az

ehhez a ponthoz tartoz Hesse-mtrixot. Ehhez szksgnk lesz a msodrend parcilis derivltakra, amikbl a Young-ttel miatt 6 darab klnbz van.

(4x 4y ) = 4 x fxy (x, y, z ) = (4x 4y ) = 4 y fxx (x, y, z ) = fxz (x, y, z ) = fyy (x, y, z ) = (4x 4y ) = 0 z

(4x + 12y ) = 12 x (4x + 12y ) = 0 fyz (x, y, z ) = y fzz (x, y, z ) = (4 + 4z ) = 4 y

gy a Hesse-mtrix:

fxx (0, 0, 1) fxy (0, 0, 1) fxz (0, 0, 1) D2 f (0, 0, 1) = fyx (0, 0, 1) fyy (0, 0, 1) fyz (0, 0, 1) = fzx (0, 0, 1) fzy (0, 0, 1) fzz (0, 0, 1) 4 4 0 = 4 12 0 = 0 0 4 4 4 0 = 4 12 0 0 0 4
Ahhoz, hogy a stacionrius pont tpust megllaptsuk, errl a

3 3-

as mtrixrl azt kell eldnteni, hogy pozitv denit, negatv denit, indenit, vagy szemidenit. Ennek egyik mdja az, hogy a bal fels minormtrixok determinnsait vizsgljuk. Ekkor azt mondhatjuk, hogy

Ha az egymst kvet minormtrixok mind pozitvak, akkor a mtrix pozitv denit. Ekkor az adott mtrixhoz tartoz pont egy loklis minimum hely.

Ha az egymst kvet minormtrixok vltakoz eljelek gy, hogy a mtrix

(1, 1) eleme, vagyis a legkisebb rend minormtrixa

negatv, akkor a mtrix negatv denit. Ekkor az adott mtrixhoz tartoz pont egy loklis maximum hely.

273

Ha az elzek kzl egyik kategriba sem sorolhat, de semelyik minormtrix determinnsa nem 0, akkor a mtrix indenit. Ekkor az adott mtrixhoz tartoz pontban nincs szlsrtk.

Ha van olyan minormtrix, amelynek a determinnsa tpus a szlsrtk.

0,

akkor a

mtrix szemidenit. Ekkor nem tudjuk megmondani, hogy milyen

A mi esetnkben:

det det 4 4 4 12

=4

= 48 16 = 32 > 0 4 4 4 12

4 4 0 det 4 12 0 = 4 det 0 0 4 (0, 0, 1)

= 4 32 = 128 > 0

Teht a minormtrixok pozitvak, a Hesse-mtrix pozitv denit, vagyis a pont egy loklis minimuma a fggvnynek.

3. Feladat: Hrom pozitv szm sszege 12. Legfeljebb mekkora lehet a szorzatuk?

Megolds: A feladat matematikai megfogalmazsa a kvetkez:

max xyz = ?

feltve, hogy

x + y + z = 12

x, y, z > 0

Ez a feltteles szlsrtk tipikus esete. A feltteles szlsrtk szmolst tartalmaz feladatokat azonban legtbbszr vissza lehet vezetni felttel nlkli szlsrtk-keressre. Most ezt az utat fogjuk kvetni. Az, hogy a hrom szm sszege 12-t kell, hogy adjon, egy megszortst ad meg a 3 vltoz kztt, emiatt csak kett fggetlen lesz kzlk. Ezt gy tudjuk kihasznlni a szlsrtk-keressnl, hogy a felttelt jelent egyenletbl kifejezzk az egyik vltozt, s berjuk a krdses kifejezs helyre:

z = 12 x y xyz = xy (12 x y ) = 12xy x2 y xy 2


Legyen

f (x, y ) = 12xy x2 y xy 2

x, y > 0

Most mr egy ktvltozs fggvnynek kell megkeresni a szlsrtkeit. Az els lps most is a stacionrius pontok meghatrozsa:

fx (x, y ) = 12y 2xy y 2 = 0 fy (x, y ) = 12x x2 2xy = 0


274

Vizsgljuk meg elszr kln-kln a kt egyenletet. Az elst az a msodikat az

y = 0,

x=0

vlaszts kielgti. Azonban a feladat kikttte,

hogy hrom pozitv szmrl van sz, gy egyik vltoz se lehet 0. Emiatt az els egyenletet leoszthatjuk

y -al,

a msodikat pedig

x-el:

12 2x y = 0 12 x 2y = 0
Ez mr egy lineris egyenletrendszer, amit knnyszerrel megoldhatunk. Szorozzuk be 2-vel az msodik egyenletet, s vonjuk ki az elsbl:

12 + 3y = 0

y=4

(4, 4)

x=z=4
pont, ha a ktvltozs

Teht az egyetlen stacionrius pont a

fggvny felttel nlkli szlsrtkt tekintjk. Meg kell mg hatroznunk, hogy minimumot, vagy maximumot talltunke. Ehhez szksgnk lesz a msodrend parcilis derivltakra:

fxx (x, y ) = fxy (x, y ) =

(12y 2xy y 2 ) = 2y x

(12y 2xy y 2 ) = 12 2x 2y y (12x x2 2xy ) = 2x y

fyy (x, y ) =
gy a

(4, 4)

pont Hesse-determinnsa:

fxx (4, 4) fxy (4, 4) 8 4 = = 64 16 = 48 > 0, 4 8 fyx (4, 4) fyy (4, 4)


teht a fggvnyek szlsrtke van ebben a pontban, s mivel

fxx (4, 4) =

8 < 0,

gy az egy loklis maximum.

A hrom szm szorzata teht akkor lesz maximlis, ha

x = y = z = 4,

s ekkor a szorzat rtke 64, s ez a feladat egyetlen szlsrtke.

Megjegyzs: Figyeljk meg, hogy az xyz


kisebb a szorzatuk, mint jezs, ha valamelyik vltoz legesen megkzeltheti a gednnk, hogy a vltozk

kifejezs rtke kzben alulrl

is korltos: mivel pozitv szmokat szorzunk ssze, biztosan nem lehet

0. 0-t azonban csak akkor vehetne fel a kife0-v vlna, ezt azonban a feladat szvege
de el nem rheti; emiatt csak a

nem engedi meg. Ennek kvetkezmnye, hogy a kifejezs rtke tetsz-

0-t, 0

(4, 4, 4)

koordintj szlsrtk hely ltezik. Ha a feladat szvegben megenrtket is felvegyenek, akkor minden olyan pont, amelynek valamely koordintja

0,

minimumhely lenne.

275

4. Feladat: Tekintsk a

3x +2y + z 14 = 0 egyenlet skot, s hatrozzuk

meg a sknak az orighoz legkzelebb es pontjt.

Megolds: A feladatban megadott sk az

g (x, y ) = 14 3x 2y

fgg-

vny grakonja, 3 dimenzis derkszg koordintarendszerben brzolva. Azok a pontok esnek erre a skra, amelyek koordintja:

(x, y, 14 3x 2y )
Egy pont origtl val tvolsgt a pontba hzott helyvektor hossza adja meg:

d(x, y ) =
A krds az, hogy mely

x2 + y 2 + (14 3x 2y )2
pontra lesz ez a

(x, y, z (x, y ))

d(x, y )

tvolsg

minimlis. Ehhez a szoksos lpseket kell elvgeznnk. Megknnythetjk azonban a dolgunkat, ha

d(x, y )

szlsrtkei helyett

(d(x, y ))2

szlsrtkeit keressk. A gykfggvny folytonossga s szigor monotonitsa miatt mindkt kifejezs ugyan ott veszi fel a szlsrtkeit, azonban

(d(x, y ))2 = f (x, y ) = x2 + y 2 + (14 3x 2y )2


knnyebben derivlhat. Mint mindig, most is a stacionrius pontok keressvel kezdjk:

fx (x, y ) = 2x + 2(14 3x 2y ) (3) = 20x + 12y 84 = 0 fy (x, y ) = 2y + 2(14 3x 2y ) (2) = 12x + 10y 56 = 0
Szorozzuk be az els egyenletet 3-al, a msodikat 5-el, s vonjuk ki az elsbl a msodikat:

36y 252 (50y 280) = 0 14y + 28 = 0


Teht

y=2 (3, 2, 1).

x = 3, z = 1 (3, 2),
az eredeti fel-

f (x, y )

stacionrius pontjnak koordinti

adat stacionrius pontja pedig vltak:

A msodrend parcilis deri-

fxx (x, y ) =

(20x + 12y 84) = 20 x fxy (x, y ) = (20x + 12y 84) = 12 y fyy (x, y ) = (12x + 10y 56) = 10 y

276

gy a

(3, 2)

pont Hesse-determinnsa:

fxx (3, 2) fxy (3, 2) 20 12 = = 200 144 = 56 > 0, fyx (3, 2) fyy (3, 2) 12 10
teht a fggvnyek szlsrtke van ebben a pontban, s mivel

fxx (3, 2) =

20 > 0,

ez egy loklis minimum, sszhangban a vrakozsainkkal.

Teht a sk orighoz legkzelebbi pontja a gtl val tvolsg

(3, 2, 0)

pont, s itt az ori-

d(3, 2) =
5. Feladat: Egy trfogata?

32 + 22 + (14 3 3 2 2)2 = 2

9+4+1=

14

mter hossz madzaggal tktnk egy tglatest alak

csomagot, mghozz kt irnybl is. Legfeljebb mekkora lehet a csomag

Megolds: Egy tglatest alak csomag egy cscsbl indul leinek

hossza legyen

a, b, c,

ahol

jellje ppen a csomag magassgt. Egy

ilyen csomagnak a trfogata

V = abc. 2a +

Ha kt irnybl is tktjk a csomagot, akkor a madzag hossza

2b + 4c.

c b a

A feladat szvege szerint most

2a + 2 b + 4 c = 2 .

Vegyk szre, ha az

egyik oldalt kifejezzk a msik kettvel, akkor egy ktvltozs fggvnnyel el tudjuk lltani sszes olyan csomag trfogatt, amelyek a felttelnek eleget tesznek. Legyen

a = 1 b 2c.

Ekkor

V = abc = (1 b 2c)bc
Teht keressk meg a

V (b, c) = (1 b 2c)bc = bc b2 c 2bc2


ktvltozs fggvny szlsrtkt.

ha

b, c > 0

277

Hatrozzuk meg a stacionrius pontokat.

Vb (b, c) = c 2bc 2c2 = 0 Vc (b, c) = b b2 4bc = 0


Mivel

b, c > 0,

az els egyenlet osszuk vgig

c-vel,

a msodikat pedig

b-vel.
Az j egyenletrendszer:

1 2b 2c = 0 1 b 4c = 0
A msodik egyenlet

(2)-

szerest adjuk hozz az elshz.

1 + 6c = 0
Teht szlsrtk csak a

1 1 , 3 6

c=

1 6

b=

1 3

pontban lehet.

Nzzk meg milyen szlsrtk van a kapott pontban.

Vbb = 2c Vcc = 4b Vbc = 1 2b 4c


A Hesse mtrix determinnsa a

1 1 , 3 6

pontban :

1 3 1 3

4 1 1 1 3 = = >0 4 3 9 9 3

Teht a Hesse mtrix denit, van szlsrtk, mivel a ftlban lv elemet sszege, azaz a mtrix nyoma negatv, gy maximumhely van a

1 1 , 3 6

pontban.

Mg a harmadik oldal hosszt s a csomag maximlis trfogatt kell kiszmolni. Behelyettestssel kapjuk, hogy

a=

1 3.

Teht a maximlis trfogat csomag mretei:

1 a= m 3
gy a maximlis trfogat:

1 b= m 3

1 c= m 6

Vmax = abc =

1 3

1 1 = m3 6 54

278

4.10.
4.10.1.

Ketts integrl
Alapfeladatok

1. Feladat: Szmoljuk ki az albbi ktszeres integrlt:

2 1 0

(x + y ) dx dy .

Megolds: A ktszeres integrloknl fontos a mveleti sorrend: mindig

bellrl kifel haladunk. Jelen esetben az

szerinti integrllal kell kezdeni:

(x + y )dx =
0
Az

x2 + yx 2 y -t

=
0

12 +y 2

0 +0 2

1 +y. 2

szerinti integrlsnl

konstansnak tekintettk, s a hatrokat

pedig most csak

helyre rtuk be.

Majd kvetkezik a msodik integrl:

2 1

1 1 y2 + y dy = y+ 2 2 2

=
1

2 22 1 (1)2 + + 2 2 2 2

= 3.

2. Feladat: Szmtsuk ki a kvetkez ktszeres integrlt:

3 1 0

xy (x2 y 2 1) dy dx .

Megolds: Elszr is rdemes felbontani a zrjelet az integrandus-

ban, mert ebben az alakban nehzkes lenne integrlni:

3 1 0

xy (x2 y 2 1) dy dx =
1 0
Vgezzk el a bels integrlst

(x3 y 3 xy ) dy dx .

szerint.

(x3 y 3 xy ) dy = x3
0

y4 y2 x 4 2

=
0

= x3
Most kvetkezik

24 22 04 02 x (x3 x ) = 4x3 2x . 4 2 4 2 az x szerinti integrls.


3 1

4x3 2x dx = x4 x2
1

= 34 32 (14 12 ) = 72 .

279

3. Feladat: Szmtsuk ki az albbi ktszeres integrlt:

1 0

x+1

(x 2y ) dy dx .
x 1

Megolds: Ebben a feladatban az

szerinti integrls hatrai fgge-

nek

x-tl.

A bels integrlssal kezdjk most is:

x+1

(x 2y ) dy = xy y 2
x 1

x+1 x 1

= x(x + 1) (x + 1)2 x(x 1) (x 1)2 = = x2 + x x2 + 2x 1 x2 x x2 + 2x 1 = = 2x2 + 2x .


Folytassuk a kls integrllal:

1 0
Teht

2 2x + 2x dx = x3 + x2 3
2 1 0 x+1

1 0

2 1 = +1= . 3 3 1 . 3

(x 2y ) dy dx =
x1

Termszetesen nem kell ennyire sztszedni az integrlokat. Az elbbi megolds, a kls integrl jellsvel, kvetkezkppen is megadhat.

1 0

x+1

(x 2y ) dy dx =
x 1 1 0

xy y 2

x+1 dx x1

xy y 2
0 1

x+1 dx x 1

= dx = dx =

x(x + 1) (x + 1)2 x(x 1) (x 1)2


0 1

x2 + x x2 + 2x 1 x2 x x2 + 2x 1
0 1 0

2 2x2 + 2x dx = x3 + x2 3

1 0

2 1 = +1= . 3 3

280

4. Feladat: Szmtsuk ki az albbi ktszeres integrlt:

2 1 y

2y

x dx dy . y

Megolds: Ismt a bels integrllal kell kezdennk:

2 1 y

2y

x dx dy = y y2 4
2

2 1

x2 2y

2y

dy =
y 1

2y

y dy = 2

y2

=41 1
1

1 4

=3

3 9 = . 4 4
fggvny ketts

5. Feladat: Szmoljuk ki az integrljt a

f : R2 R, f (x, y ) = xy 0y2

0 x 1,
tglalap alak D tartomnyon.

Megolds: A kvetkez ketts integrlt kell meghatroznunk.

xy dxdy .
D
Hasznljuk fel, hogy a ketts integrls tglalaptartomnyon ktflekppen is felrhat:

xy dxdy =
D 0 0

(xy ) dx dy =
0 0

(xy ) dy dx .

Vgezzk el a szmolst mindkt alakkal.

1. megolds:
2 1 1 2

xy dxdy =
D
Jelen esetben az

(xy ) dx dy =
0 0 0 0

(xy ) dy dx .

x
1 0

szerinti integrllal kell kezdeni:

x2 (xy )dx = y 2 y -t

=
0

12 0 y y y= . 2 2 2

Az

szerinti integrlsnl

konstansnak tekintettk, s a hatrokat

pedig csak

helyre rtuk be.

281

Majd kvetkezik a msodik integrl:

2 0

y y2 dy = 2 4

=
0

22 0 = 1. 4

Vgezzk el a szmolst a msik sorrendben is!

2. megolds:
1 0 0 1 2 1

(xy ) dy dx =
0

y2 2
1 0

dx =
0 0

22 0 x 2 2

dx =

2x dx = x2
0

= 12 0 = 1 .

Ez is ugyan azt a vgeredmnyt adja, ahogy vrtuk.

3. Megolds:
Ha tglalap alak tartomnyon az integrandus szorzat , vagyis alak, akkor alkalmazhat a kvetkez integrlsi szably:

f (x)g (y )

b a c

f (x)g (y ) dx dy =
a

g (y )dy
c

f (x)dx

Alkalmazzuk a ttelt erre az esetre s szmoljuk ki az integrlt harmadszor is:

2 0 0

(xy ) dx dy =
0

y dy
0

x dx

y2 2

x2 2

=
0

=2
6. Feladat: Szmoljuk ki az ketts integrljt a

1 = 1. 2
fggvny

f : R2 R, f (x, y ) = 2x 3y

2 x 0,
tglalap alak D tartomnyon.

1y2

Megolds: A feladatunk teht a kvetkez ketts integrl kiszmolsa:

(2x 3y )dxdy .
D
Mivel a hatrok xek, a tartomny tglalap alak.

282

Ezrt

(2x3y )dxdy =
D 2 1

(2x 3y ) dy dx =
1 2

(2x 3y ) dx dy .

Vgezzk el a szmolst a kvetkez alakban:

0 1 0 1

(2x 3y ) dy dx =
1

3 2xy y 2 2
0

dx =
1

4x 6 2x
1

3 2

dx =
1 1

2x 9 2 =

9 2

dx =

9 x2 x 2
7. Feladat: Szmoljuk ki az

=0 1+
1

11 . 2

f : R2 R, f (x, y ) = x cos(xy ) cos2 (x ) 1 0x , 2

fggvny ketts integrljt a

D:
tartomnyon.

0y

Megolds: Ezt a ketts integrlt ismt ktflekppen lehet felrni kt-

szeres integrlknt, hiszen most is tglalap alak tartomnyon integrlunk. Vagy


1 2

x cos(xy ) cos (x )dxdy =


D
vagy

x cos(xy ) cos2 (x ) dy dx,


0

x cos(xy ) cos (x )dxdy =


D 0 0

1 2

x cos(xy ) cos2 (x ) dx dy

alakban rhatjuk fel ezt a ketts integrlt. Azonban kis vizsglds utn szrevehetjk, hogy a kt sorrendben nem azonos nehzsg integrlokat kell elvgezni. A msodik felrs esetn az ban az

x szerinti integrl

elvgzse nagyon nehz s hosszadalmas lenne, mg az els felrsi md-

szerinti integrl gond nlkl elvgezhet. Szlssges esetben

elkpzelhet, hogy egy ktszeres integrlnak nem ltezik zrt alakban megadhat primitv fggvnye az integrls adott sorrendje mellett, de a sorrendet felcserlve az integrls elvgezhet.

283

Induljuk ki emiatt az els felrsbl:


1 2

x cos(xy ) cos2 (x ) dy dx =
0
1 2

1 2

sin(xy ) cos2 (x )

dx =

sin(x ) cos2 (x ) dx , -vel f3 integrlja . 3

0
hiszen

sin(x 0) = 0.

Figyeljk meg, hogy ha az integrandust alak lenne, aminek az

bvtennk, akkor
1 2

f (x) f 2 (x)

sin(x ) cos2 (x ) dx = 1 cos3 (x ) 3


.
1 2

1 2

( sin(x )) cos2 (x ) dx = 1 , 3

hiszen

=
0

cos3 ( cos3 (0) 2) 3 3

cos( 2) = 0

4.10.2.

sszetett feladatok

1. Feladat: Szmtsuk ki az integrljt az

f : R2 R, f (x, y ) = xy x = 4, y= x , 2 y= x

fggvny ketts

x = 1,

grbk ltal hatrolt D tartomnyon.

Megolds: Ha az integrlst most nem egy tglalap alak tartom-

nyon, hanem valamilyen grbk ltal hatrolt gynevezett normltartomnyon kell elvgezni. Elszr clszer lenne lerajzolni ezt a tartomnyt.
3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 -0.5 -1 -1 0 1 2 3 4 x=1 x=4 y = x/2 y = x0.5

284

A tartomny felfoghat

szerinti normltartomnynak.

Ebben az esetben gy vgezzk el a ketts integrlt, hogy vltoztatjuk 1-tl 4-ig, s minden adott egydimenzis integrlst az rtknl ez utbbi

rtkt

x rtk mellett elvgznk egy y tengellyel prhuzamosan. Most adott x x integrls y = -tl y = x-ig tart. 2 x y x. 2

x 2

Teht a D tartomny most:

0 x 4,

Ekkor a ketts integrl a kvetkez alakban rhat fel:

xy dxdy =
D
Vgezzk el a kijellt mveletet.

xy dy dx .
1

x 2

xy dxdy =
D 4 1

xy dy dx =
4

=
1

y2 x 2
4

dx =
x 2

x2 x3 2 8 13 14 6 32

dx = 81 . 32 y
szerinti nor-

x3 x4 = 6 32

=
1

43 44 6 32

Figyeljk meg, hogy a megadott tartomny felfoghat lultabb, ugyanis az

mltartomnynak is. Ebben az esetben a ketts integrl kicsit bonyo-

1 2

y1

s a

1y2 x

tartomnyokat kln kell

kezelni. Ennl a sorrendnl minden egyes rgztettnek gondolt mellett elvgznk egy integrlst az mellett vgezzk az ban az integrlsi hatr fggni fog attl, hogy pp milyen trol grbket most Most

rtk

tengellyel prhuzamosan. Azon-

koordinta

x tengellyel prhuzamos integrlst. Emiatt a hay (x) helyett x(y ) alakban, vagyis y fggvnyben

kell felrni. Ez azt jelenti, hogy az egyenleteinket x-re kell rendezni.

fggvnyben felrva a kvetkez grbk hatroljk ezt a tar-

tomnyt:

1 y= , 2
Amg

y = 2,

x = 2y,

x = y2 . x = 1-tl x = 2y -ig kell x = y2, a

1 2

y1

esetn ezeket az integrlokat

elvgezni, addig

1y2

esetn az integrls als hatra

fels hatr pedig tovbbra is

x = 2y .

285

gy ilyen sorrendben a kvetkezkppen nz ki az integrl:

2y

2y

xy dxdy =
D
Mivel
1 2

xy dx dy +
1 1 y2

xy dx dy .

1
1 2

2y

xy dx dy =
1
1 2

x2 y 2

2y

dy =
1
1 2

2y 3 9 , 32

y dy = 2

y4 y2 2 4
s

=
1 2

1 1 2 4
2y

1 1 32 16

2 1

2y

xy dx dy =
y2 1

x2 y 2

dy =
y2 1

2y 3 9 , 4

y5 2

dy =

y4 y6 2 12
gy

=8
1

16 3

1 1 2 12
2 2y

2y

xy dxdy =
1 2

xy dx dy +
1 1 y2

xy dx dy =

81 9 9 + = . 32 4 32

2. Feladat: Szmtsuk ki az integrljt az

f : R2 R, f (x, y ) =

1 fggvny ketts 1+x2

A(0, 0), B (1, 1), C (0, 1)


pontok ltal meghatrozott ABC hromszg fltt.

Megolds: Elszr is rajzoljuk fel a krdses hromszget:

1.5

0.5

-0.5 -0.5

0.5

1.5

286

Ez mindkt vltozja szerint normltartomny, radsul mindkt integrlsi sorrend szerint felrhat egyetlen ktszeres integrlknt. Az egyik lehetsg:

1 dxdy = 1 + x2
ABC
s a msik:

1 0 x

1 dy dx . 1 + x2

1 dxdy = 1 + x2
ABC
Nzzk az els alakot.

1 0 0

1 dx dy . 1 + x2

1 0 x

1 dy dx = 1 + x2
arctg

1 0

y 1 + x2

dx =
x 1 0

1 x 2 1+x 1 + x2

dx =

(x)

1 ln(1 + x2 ) 2

=
0

ln 2 . 4 2
f f alak

A msodik integrlnl felhasznltuk, hogy kettvel bvtve a kifejezst kapunk, aminek integrlja

ln(f ).

A msik sorrendben elvgezve az integrlst:

1 0 0

1 dx dy = 1 + x2

1 0

[arctg(x)]y 0 dy =

1 arctg (y )dy .
0

Az 1-es szorz arra utal, hogy parcilis integrls fog kvetkezni:

v =1 v=y
gy

u = arctg (y ) u = 1 1 + y2
1 0

1 0

1 arctg (y )dy = [y arctg (y )]1 0 1 ln(1 + y 2 ) 4 2


1

y dy = 1 + y2

=
0

ln 2 . 4 2
ye2x 4x fggvny ketts

3. Feladat: Szmtsuk ki az integrljt az

f : R2 R, f (x, y ) = y = 0, y= 4x

x = 0,

grbk ltal hatrol D tartomny fltt.

287

Megolds: Elszr is rajzoljuk le a krdses tartomnyt:

3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 -0.5 -1 -1 0 1 2 3 4 5 sqrt(4-x) x=0 y=0

Mivel ez mindkt vltozja szerint normltartomny, gy mindkt sorrendben felrhat a ketts integrl ktszeres integrlknt. Az egyik lehetsg:

ye2x dxdy = 4x
D
s a msik:

4 0 0

4x

ye2x dy dx . 4x

ye2x dxdy = 4x
D

2 0 0

4y 2

ye2x dx dy . 4x x
szerinti

A msodik lehetsget most el kell vetnnk, mert abban az marad az els felrs:

integrl meghatrozsa valsznleg nem lehetsges zrt alakban. gy

4 0 4 0 0

4x

ye2x dy dx = 4x
4 0

4 0

y 2 e2x 2(4 x)
4

4x

dx =
0

(4 x)e2x dx = 2(4 x)

e2x e2x dx = 2 4

=
0

e8 1 . 4 4
fggvny

4. Feladat: Szmtsuk ki az ketts integrljt az

f : R2 R, f (x, y ) = xy + 2

A(1, 0) B (2, 0) C (1, 1) D(0, 1)


pontok ltal hatrolt D tartomny fltt.

Megolds:

288

Elszr is rajzoljuk le a D tartomnyt:


2 1.5 1 0.5 0 -0.5 -2 -1 0 1 2 3 4 y=1 y=0 y=x+1 y = -x + 2

Ez a trapz alak tartomny mind x, mind y szerint normltartomny, gy tetszleges sorrendben elvgezhet az integrl. Azonban ha elszr

szerint integrlunk, knnyebb dolgunk lesz, ugyanis ekkor egyetlen

tagban fel tudjuk rni az integrlt. Ebben az esetben az albbi, x-re rendezett egyenesek hatroljk a tartomnyt:

y = 0,
gy az integrl:

y = 1,

x = y 1,

x = y + 2 .

y +2

(xy + 2) dxdy =
D 1 0 0 y 1 1 y +2

(xy + 2) dx dy =

x2 y + 2x 2

dy =
y 1 1 0 0

5 y 2 y + 6 dy = 2

y3 5 2 y + 6y 3 4

1 5 53 = +6= . 3 4 12

5. Feladat: Szmtsuk ki az

f : R2 R, f (x, y ) = (x + y )2 fggvny ketts integrljt az orig kzppont, egysgnyi sugar krlap felett.
Megolds: Ha az integrlsi tartomny kr vagy krszer tartomny,

clszer ttrni polrkoordintkra. Elszr adjuk meg a fggvny polrkoordints alakjt. Ha

x = r cos t
akkor

y = r sin t

(x + y )2 = (r cos t + r sin t)2


s

dxdy = rdrdt
289

Mg a hatrokat kell megnzni.

0r1

0 t 2

(x + y )2 dxdy =
2 1 0 0

(r cos t + r sin t)2 rdrdt =

=
0 0

r3 (cos2 t + 2 cos t sin t + sin2 t) drdt =


2 1

=
0

(1 + sin 2t)dt
0

r3 dr r4 4
1

= t

1 cos 2t 2

=
0

. 2

290