)

1
•• ••
TOROK
kapd elo
• l • · l t
Igen
Nem
Kérem
természetesen
Nem tesz semmit!
Kösznöm!
Kösznöm (önnek)'
Köszönöml
Jó napot!
Jó napot '
Jó estét!
Jó éjszakát'
lsten hozta'
Jó napot (válasz)
Hogy vagy/van?
Sajnos nem vagyok jól.
Kösznöm, jól.
Viszont látásra.
Viszont látásra! (válasz)
Szevasz!
Szevasz!
Rendben/nagyon jó.
Rendben.
Figyele m!
Nem tudom.
J ó étvágyatl
Egészségére'
A szdmlát legyen szíves!
Bocsásson meg!
Elnézését kérem!
evet
hayu-
lütfen
tabü
bir $CY degil
sag ol
sag olun/olunuz
ederím
güÍiaydm
iyi günler
iyi aqamlar
iyi geceler
geldiniz! -
bulduk!
nastlstnfnastlsiD.l..Z?
maalesef, iyi degil.i.m.
sag olunuz, iyiyim.
Allah J.SilllU'iadtk
güle güle!
merhaba!
eyvallah!
tamam
kabul!
dikkat (et)
bilmiyorum
afiyet olsun!

hesap, lütfenl
affedersiniz!
özür dilerim.
A török ábécé azon bctüi, amelyek kiejtése eltér a magyartól:
a á
c dzs
cs
mély mgh (a. 1. o. u) után néma. vagy megnyújtja az ő álló
magánhangzó! magas mgh (c, i, ö, ü) mán j,
mély i, aL i és az ü közötti hang (nun t az orosz jcrü)
zs

y
dün
bugün
yann
öbür gún
sabahleyin
ögleyin
sz
ögleden sonra
... (dan/den) önce
... (dan/den) sonra
hi9 bir zaman
sik sik
h emen
- ő
tegnap aqamleyin este
ma geceleyin éjjel
holnap her gún minden nap
hulnap után önce ő
reggel sonra után
délben
most
délután y alan da hamarosan
vmi ő ondan önce ő
vmi után ondan sonra az mán
soha seyrek ritkán
gyakran hep, her zaman mindig
awnnal geyengún tegnap
Nem érti? Kitartá'!!
az Türkye
nagyon kevés törökül beszélni-jel-én
Nagyon keveset tudok töröküL
Efendim?
Uram?
Anhyor mu-sunuz/mu-sun?
érleni-jel (?)-ön!(? )·le
Érti?/Érted?
ingilizce var !Dl?
angolul ő van(?)
Beszél valaki angolul?
... ne demek?
mit'mondani
Mit jelent az, hogy .. .. ?
Franstzea ne demek?
ingilizce ne demek?
Almanea ne demek?
(daha) lütfenl
Anla-m-tyor-um.
érleni-lag-jel-én
Nem értem.
AnJ.a-dl-m.
éreteni-jel-én
Értem.
Hogy mondj ák ezt franciául?
Hogy mondj ák ezt angolul?
Hogy mondj ák ezt németiil?
(még) lassan mondani-felsz=tel-iin, kérem
Beszélj( en) lassan (lassabban), kérem!
Tekrar ed-iniz/etl
ismétlés
lsmétclje!flsmételd!
B una yaz-abilir mi-siniz?
ez-1 írni-hat/het (?)·ön
Le tudná ezt írni?
€'> Assirnil 2003.
A magyar változat
kiadója és forgalmazója
ASSIMIL
Hungária Kft.
1011 Budapest, ő utca 56. 1./3.
Telefon: (06-l) 355-8406
Mobil: (06-30) 989-5728
ő kiadó:
Pctrovics Krisztina
Nyomdai ő
Czifra Veronika
Nyomdai munkák:
Typo Radi us Bt.
2. javított kiadás
ISBN: 963816215 5
A kiadás alapjául szolgáló kötet: "Türkisch Wort für Wort"
Kiadója a Reise Know-How Verlag Peter Rump GmbH, Bielefeld
Copyright Peter Rump
TÖRÖK
kapd ő
írta:
Doris Wérner-Uirich
Marcus Stein
a magyar változat
Sudár Balázs
munkája
- - --
VKSZ004177
illusztrációk
J. L. Goussé
B.P. 25
94431 Chennevieres-sur-Marne Cedex
FRANCE
ll Sorozatunkban megjelent társalgási zsebkönyvek:
Kapd ő ANGOL
Kapd ő NÉMET
Kapd ő FRANCIA
Kapd ő OLASZ
Kapd ő SPANYOL
Kapd ő PORTUGÁL
Kapd ő GÖRÖG
Kapd ő HOLLAND
Kapd ő CSEH
Kapd ő HORVÁT
A ő ő könyveink:
Kapd ő SZLOV ÁK
apd ő JAPÁN
www.assimil. hu
\tan

.m·· lcifejeL.ése
w kiás
.!C
Tartalom
a ő és a mutatónévmás

unság, akarat
utók
r.épzés
a ok
Jdó
'llód és viselkedés
dórség. katonaság
déglátás
saJgás
!!szólítás - címek

yeslés, néhány fontos kifejezés
.;ztusok és indulatszavak
örök család
ll ás
ts. ivás
·özlekedés Törökországban
..mam - török ő
.llen
káromkodások
...sárlás és alkudozások
.mk
sta
gészségügyi problémák
geragozási táblázat
zószedet
)
7
13
20
22
23
25
29
39
42
49
55
60
62
65
67
68
69
73
75
79
82
83
86
88
95
101
103
104
106
li O
lll
11 2
114
11 9


ANGOL
,i l]
A kiadó ajánlása
! z a könyv egyaránt íródott azoknak, akik turista-hullám révén ke-
· ek Törökországba. és azoknak, akik mélyebben ő a tö-
' kultúra és életmód iránt. Mindannyian tudjuk, hogy egy jó utazás-
' igényes el6készületekre van szükség. Ha a felkészülésUk részét
:'It! zi a nyelvi tájékozódás, Önök jól választottak. ZsebkönyvUnk se-
!<égct nyújt abban, hogy megismerjk a török nyelv ő szerke-
.tét. kifeje.céseit és adott helyzetekben fel tudják használni a köny-
.cske szavait, mondataiL .
Egy országban a vendéglátók anyanyelvén megszálalva könnyebb
•Solyt fakasztani az arcokra. Szólaljon meg Ön is, hiszen többre
egy, ha nem csak a testbeszéddel kommunikál. Ha elutazik, ne hagy-
- itthon n Kapd ő hasznára JesL.. A zsebkönyv használatáról
• a ő oldalon olvashat.
Célunk volt továbbá, hogy kiadványunkkal hézagol töl tsünk ki a
ny,·piacon. ahol roppant kevés a török nyelvet oktató köny\. lia te-
.:ti. ne hagyja ki a Törökországgal és a török nyelvvel való ismer-
"edést.
Felutt·ltngtr
Sdria
.,

Petrcwics Krisvina
\
• Irak
'··
7
ALAPISMERETEK ÉS NYELVTAN
Nem arra vágyunk-e mindannyian, hogy bár idegenek mé-
gis beszélgetni. kommunikálni tudjunk a helyi lakosokkal? Es ba lehet,
persze gyorsan szerelnénk megtanulni a nyelvel. Dc hogyan?
Mindenképpen meg kell ismerkedni a nyelv szerkezetének alap-
jaival. minthogy néhány ő nyelvtani szabály ismerete nélkül
nem tudunk ténylegesen kommunikálni. Lehet persze egy-két szóval és
gesztusokkal is kapcsolatot teremteni, dc mondatokat alkotni semmi-
képp. E könyv célja éppen az, hogy néhány alapszabály segítségével
olyan ű mondatok alkotásához nyújtson segítséget, amelyek
által az utazó számos helyzetben kivághatja magát, és ténylegesen ké-
pes lesz kommunikálni a törökökkel. El scm tudja képzelni, mennyire
befolyásoUa Cl egy idegen turista helyzetét Az az ű tény. hogy
ismer néhány rnondatot, tud köszönni, nem teljesen járatlan a török
szokásokban, ki fogja emelni csoportja többi tagja közül és megkön-
nyíti a lakosokkal való kapcsolatát. fgy sokkal jobban fogja élvezni a
török mindennapokban való elmerülést.
.. llogyan ő meg ezek az alapismeretek? Sdvesen olvasna
On egy Sláral nyelvtani összefoglaló!. Aligha. azt javasoljuk. lapoua
végig ezt a zsebkönyve!, álljon meg a legérdekesebbnek ű ő fejeze-
teknél, olvasgassa a mondatokat és fordításukat így rövid ő alatt
áttekintheti a török nyelv szerkezetét, s egy-két szó biztosan megmarad
az emléke7.ctében. Azután, ba mondmokat szeretne alkotni, lapozza fel
a nyelvtani fejezeteket. Rá fogjön ni, hogy a török egy rendkívüll ogikus
nyelv. a mondatalkotást szinte játéknak fogja érezni. Ha nagyon nem
szereti a nyelvtant. akkor legalább a "A ő a ő és a mutató-
névmás" címu fejezeiig próbáljon eljutni. Ha nem kívánja folyamatosan
végigolvasni a nyelvtani részeket, akkor mondatalkotás közben ugorjon
viss7.a a legszükségesebb információkat tartalmazó fejezethez. Például.
ha azt akarja rnondani. hogy "Ankarába megyünk''. akkor né7Je meg a
.. Személyes névrnások". az ,.Az ige" és a .. ő - részeslköze-
ő eset" címu fejezeteket. Vagy ha alt sleretné kifejezni. hogy "Ma-
gyar vagyok''. akkor olvassa cl a "Személyes névmások". "A létezés
kifejezése" és a "Melléknevek" fejezeteket. De mindenek ő figyel-
mesen tanulmányozza át a ő és a "Mondatszerkesztés"
címú részeket.
8
A nyelvtannak szentelt fejezetekben csak a legszükségesebbek is-
'llertetésére szorítkoztunk. dc még et is ő teszi, hogy rengeteg
:nondatot tökéletesen megértsen. A török nyelv szerkezcte ezen a s:t.in-
:en alig tér el a magyartól, nincsenek benne nyelvtani nemek, bonyolult
s gyakorlatilag kivételek sem. Ha egyszer megérti a
lgikáját. akkor úgy fog játszani az egyszeruób mondatszerkezetekkel.
rmnt egy összerakó-játékkaL Kezdetben hagyjon el rninden bonyolítást.
alkosson mondatokat és beszéljen! Meg fog lepódni, hogy mennyivel
könnyebben megy, rnint ahogyan azt elképzelte. Ne féljen a hibáktóL
ez a zsebknyöv azért van itt , hogy segítsen ... és ne felejtse: a beszéd az,
amiból beszélni tanul !
TÁRSALGÁS
A beszédhelyzetek szerint osztályozott nyelvtanon. a tematikus fe-
1ezeteken és a szótáron kívül a Török kapd elOben egy sor visel-
kedési tanácsot és szabályt is talál, amelyek segítségével elkerülheti
az ő k-ulturális és vallási szokásokból adódó kellemetlenségeket.
\lindig tartsa szem elóu, hogy nem csak egyetlen Tórökorslág. és
nem csak egyféle török létezik. Törökország számos népet, kultúrát és
hagyományt egyesít magában, amelyeket nem szabad összekeverni. A
nemzetiségek közölt esetenként nézeteltérések adódnak, együnélésük
- itt hely híján ki nem ő okokból - nehéz. Önre vár, hogy
felfedezze Törökország különféle arcait és saját tapasztalatokat gyCíj t-
sön. Jó utat!
SZÓ SZERTNTT FORDÍTÁS
A török nyelv szerke7etc a szavakhoz illeszten toldalékokra épül.
éppúgy. mit a magyar. A ő és a rag, illetve ragok közé mindig kötó-
Jelet írtunk. hogy megkönnyftsük a slerkezetek megértését. Minden szó
alatt feltüntettük annak magyar ő majd ő elválas.t.t-
va a toldalékol. Még egy sorral lejjebb pedig megadtuk a pontos.
ű fordítást is. Igy a két nyelv közötti esetleges szerkezethe-
li eltérések jól ő a ragozás pedig könnyebben, lépésról -
lépésre elsajátítható.
9
Például:
Türk-üm. (Türk=török)
Török-én. (-üm=én vagyok)
Török vagyok.
A KÖNYVBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS
TELÖLÉS EK:
- ő választja el a szavakat a toldalékoktól, illetve a toldalékokat

ő mutatja az ű (tehát nem szószerinti !)
fordítást, továbbá a7. igeragozásban a külön raggal nem jelölt
harmadik ű alakokal ő
(?) a ő jele (néhány esetben a magyar -e szócskával for-
dítható)
ISL többes szám
fnin ő igenév
szjel széles jelen
fels z felsLólító mód
fell feltételes mód
jel jelen ő
múll múll ő
ő ő ő
óm óhajtó mód
tag tagadás
Be birtokos eset
haúhet ható ige (tudni)
msh mássalhangzó
mgh magánhangzó
ÁBÉCÉ ÉS KTETTÉS
A török ábécé 29 beruöól áll:
a b q:defg ghlij klmno öprs ü vyz
Az ű ű mindig ő a mellékjellel ellátotta-
k.at: a y a c után, az ö az o után követkeLik. A mellékjelcket a nagy be-
túk is viselik: y> C. > Figyeljen az 1 és az i nagy alakjai ra: I és l.
A török szavak kiejtése nagyon ű gyakorlatilag semmilyen
nehézséget nem okoz a magyárul ő számára. A törökök 1928
>la latin ű írnak. A mi ábécénk néhány ű nem SLerepel a
törökben (amelyben egyébként ű -sz, gy, d7.s - egyál-
talán nincsenek), viszont néhány, a ő ő mellék-
ieles ű Minden ű ki kell ejteni, a szótagok élesen elválnak.
'\éhány ű olyan hangok lejegyzésére szolgál, amit a magyarban két-
három ű ő álló csoport fejez ki. Például c "dzs", y .,cs". s .. sz".
A magyartól ő ő ű
i lizim (kell) "lázim": mint a magyar á (csak néhány
arab eredetO szóban használják.
c hoca (tanár) "hodzsa": mint a magyar dzs.
y yok (sok) "csok": megegyezik a magyar cs-vel.
g degil (nem) "dejil": magas hangrendO szavakban (e, i,
ö, ü mellett) j-nek ejtjük.
bogaz (torok) .. boaL": mély hangrendO szavakban
(a, 1 o, u mellett) nem ejtjük.
kaldmm Gárda) "kaldmm": mély i, az i és az ü közötti
hang (mint az orosz jerü). Ez a török nyelv
egyetlen, a magyartól ő hun&ja.
ajans (hrrügynökség) "azsansz": mint a magyar zs.
s yasa (törvény) .jasza": mint a magyar sz.
$ (most) ,.simdi": mint a magyar s.
y yok (n mcs) ,jok": mmt a magyar j.
10 ll
HANGSÚLYOZÁS
A török nyelvben a hangsúlyozásnak nincs szigorú szabálya. Fontos
viszont a mondat ritmusának elsajátítása, valamint néhány nyelvtani
forma kiemelése. Néhány ő eltekintve a utolsó szótagja
hangsúlyos.
Hangsúlyosak még a ő a birtokos személyragok, bi-
zonyos esetekben a toldalékat ő ő szótagok (tagadás, a létige, a
ő névmás, a -vaVvel és az is ű névmások ő
Az említett esetekben törekedjen a helyes kiejtésre, de biztos lehet
benne, hogy akkor is meg fogják érteni, he nem hangsúlyoz pontosan.
A leggyakrabban használt mondatok és kifejezések belyes hangsúlyo-
zását pedig a gyakorlatban gyorsan meg fogja tanulni.
12
Utazzon

Nyelvtan
l
TOLDALÉKOK
A török nyelv ő kifolyólag egyetlen szó számos infor-
·-:íciót hordozhat, amelyet magyan-a gyakran csak több szóval fordít-
. atunk Je. A szavakhoz szigorúan meghatározott rendben több toldalék
. kapcsolódhaL A szavakhoz - ő az igealakokhoz - még az egy-
·Zeru mondatokban is két-három, vagy akár még több toldalék járulhat.

·
_ banítaimnak
gel-e-me-y-eeek-se-m
jönni-hat/het-tag- ő
ha nem fogok tudni eljönni,
ha nem jöhetek cl
A ,jönni" ige töve a gel-, ő igeneve gel-mek. Ehhez ő
>.apcsolódik a ő (-e), majd a tagadást ő toldalék (-me).
t;tánuk következik egy nyelvtani funkciót nem hordozó, csupán a
"iejtés megkönnyítésére szolgáló ő " y" hang. Ez után a ő ő
-ecek), majd a feltételes mód (-se) j ele áll, a szót az egyes szám ő
személyú személyrag (-m) zárja. A ő személye csak az igealak
:égén derül ki, éppen úgy, mint a magyarban.
A ő toldalékok sorrendje szigorúan kötött, azt megváltoz-
laini nem lehet.
Szerencsére a toldalékok rendszere nagyon logi kus, használatukat
gyorsan el lehet sajátítani. Megtanulásuk csupán gyakorlás kérdése.
magyar ű rövid ő alatt képesek önállóan használni ő
Kezdetben talán nehéz lesz felismerni a különféle toldalékokat a hal-
lott vagy az olvasott szavakban. Ám a leggyakrabban használt toldalé-
kok, mint például a többesszám jele, a birtokos személyrag vagy a hely-
határozók ragjai gyorsan megragadnak az emlékeletben.
Egyetlen - bár számunkra nem különösebben nagy - nehézséget a
toldalékok ő hangalakjai jelenthetnek. A magánhangzók a
"magánhangzó-harmónia" j ól meghatározott szabályai szcritlt vál-
toznak.
13
A MAGÁNHANGZÓ-l!ARMÓNIA
A toldalék magánhangzójának a szó utolsó szótagjában található
magánhangzóhoz kell illcszkednie.
ada
ev
sziget
ház
ada-da
ev-de
szigeten
házban
Figyelem, a toldalék magánhangzója nem minden esetben egyetik
meg a szó magánhangzójával, mint ahogy a fenti példában láttuk! A
példában bemutatott helyhatározó ragnak (-ban/-ben, -on/-en/-ön) két
alakja van: da/de, azaz csupán két formában létezik.
A toldalékok két csoportra oszlanak: a kétalakúakban a és e, a négy-
alakúakban pedig i, t , u és ü magánhangzók szcrcpelhetnek.
a, e típus A szó magánhangzója i típus

i----·
ö----ü


.----·
o----

14
J!ÁSSALHANGZÓ-ILLESZKEDÉS
A toldalékok, vagy azon szavak utolsó msh-i, amelyekhez toldalék
:mtl, a szó utolsó rnsh-jától függóen megváltozhatnak.
h, k, p, s, §,t után a toldalék d rnsh-ja t-vé, a c pedig alakul:
ev-de házban de virágban
garaj-da garázsban dc kitap-ta könyvben
kapt-ct portás de virágátus
Mgh-val kezdódó toldalékok ő nég) szóvégi msh megváltozik:
k>g
p>b
t>d


kitap (könyv)
dert (bánat)
(fa)
\X)C\lg-um (gyerekem)
kitab-un (könyvem)
derd-im (bánatom)
agae--un (fám)
A mgh-val ő ő toldalékok "y" ő kapcsolódnak a
mgh-val ő ő szavakhoz:
Itutu-y-u dobozt
Ankarah-y-un ankarai vagyok.
J!ONDATSZERKESZTÉS
Kezdjük egy ű párbeszéddel, amely akár az utcán, akár egy
t.:ávéházban is lefolyhat:
Siz nere-li-siniz?
n ltol-való-iin
HO\'á való?
Macar llll-SJ.DJ.Z? Cok güzel
,agyar (? )·iin; nagyon sz.ép.
ón magyar? Nagyon szép.
Sigara mu-sunuz?
igaretta-inni-jel (?)-ön
Dohányzik?
Macar-un.
magyar-én
Magyar vagyok.
l.:'i
Hayrr, sag ol, ben kullan-m-1yor-um.
nem. egészséges legyél, én használni-tag-jel-én
Nem, köszönöm, nem dohányzom.
Evli mi-siniz?
házas (?)-ön
Ön házas?
c;:ocuk -!ar-= var tm?
gyerek-Tsz-ön.é van(?)
Vannak gyermekei?
Hayrr yok.
nem, gyerek-enyém nincs
Nem, nincs gyermekem.
Evet, evli-y-im.
igen, házas-én
Igen, há?.as vagyok.
Türkiye'y-i begen-iyor mu-sunuz?
Törökország-T tetszeni-jelen ( ?)-ön
Türökország tetszik önnek?
Tabii, Türkiye'y-i begen-iyor-um.
természeTesen, Törjjkország-T nagyon TeTszeni-jel-én.
Természetesen, Törökország nagyon tetszik nekem.
Amint az alábbi példákban megfigyel heti, az ű török monda-
toknak gyakorlatilag három fajtája van:
• Igével (a Iétigén kívül):
Ben lrullantmyorum.
Nem dohányzom ("Nem használom").
Az ige elé ő elemet is helyezhetünk:
Türkiye'yi begeniyorum.
Szcretem Törökországot.
16
• Létezést ő személyraggal (magyarra létigével fordítjuk):
Macar-1m.
magyar-én.
vagyok.
. A_ - , névszóhoz - hozzátesszük a kívánt ű létezést
kifeJCZO szemelyragot.
• Létezést vagy nem létezést ő szóval:
c;:ocugum yok.
gyermek-enyém nincs
>lines gyermekem.
A bittoklást tehát olyan módon fejezzük ki, hogy aszóhoz birtokos
illesztünk, amelyet a var (van) vagy a yok (nincs) szó
kovet.
ő mondatokat alkotna, meg kell még tanulnia néhány dolgot.
A LÉTEZÉS KIFETEZÉSE
Tegyük fel, hogy egy alanyból és egy ő álló mondatot kívá-
nunk megfogalmazni:
Magyar vagyok.
Ó nagyon kedves.
A barack nagyon drága.
Antalya nagyon szép.
Amennyiben az alany ő és nem névmás, nagyon könnyu a
dolgunk. A két elemct csak egymás mellé kell helyeznünk.
barack
Azaz:
$eftah pahah.

A barack drága.
dníga pahah
17
Harmadik személyben nincsen személyrag, azt bele kell érteni a
mondatba, éppúgy mint a magyarban.
Két dolgot kell megjegyeznünk: A barack szót a törökben is egyes
számban használjuk, mivel ennek általános értelme is van (a barack
fogalma). A melléknév a törökben csak egyetlen alakja van, nem
változik nem és szám szerint. Azokban a mondatokban, ahol az alany!
névmás fejezi ki, aszóhoz hozzá kell tennünk a személyrag ő
alakját.
Macar+személyrag
Azaz:
-un (én vagyok)
Macanm.
Magyar vagyok.
Jegyezzük meg, hogy a törökben a nemzetiségek nevét mindig na<>y
ű írjuk. e
Ne felejtse el, hogy a toldalékokjelentése attól függ, hogy milyen
szerepu szóhoz j<írulnak.
SZEMÉLYES NÉVMÁSOK ÉS SZEMÉLYRAGOK
A törö kben, mint számos más nyelvben is, a személyes névmást csak
kiemeléskor használjuk. Az ige ő el{rrulja az alany személyét,
azt külön személyes névmással j elölni nem szükséges.

biz
dolgozunk
mi dolgozunk
Az alábbi táblázatban bemutatjuk a létezés kifejezésére szolgáló
személyragokat (ugyanezek bukkannak fel az igeragozásban is felbuk-
kannak az alany jelölésére az -iyor ő után: -um, -sun, (-), -uz, -
sunuz, -lar).
Figyelem: Ne feledkezzen meg a ő ő
Tok-um. Jóllaktam Góllakott vagyok). de
Evli-y-im. Házas vagyok.
18
Ha egy mgh-val ő ő szóhoz mgh-val ő ő rag kapcsolódik,
.11d<or a kiejtés megkönnyítése végett egy y hangot ejtünk közöttük.
én ben -(y)im l un l üm l um
te sen -sin l sm l sün l sun
ó o (-dir l drr l dür l dur, ritkán)
mi biz -(y)iz /Jz l üz luz
ti siz -siniz l SllllZ l sünüz l sunuz
ő onlar -ler l lar (a rag hasmálata esetleges)
\ legjegyzések:
Egyes szám harmadik személyben a ragot gyakorlatilag sohasem
többes számban pedig csak akkor, ha szükség van rá a
110ndat világosabb értclmezéséhez.
Tok-um.
19
A kérdés
l
A ő kifejezett kérdésekre vonatkozó magyarázatokat
a "kérdónévmások" címú fejezetben találja meg. Most a ő
nélküli kérdésekkel foglalkozunk.
Az ű ige nélküli mondatok esetében ő a mi ő
szócskát kitennünk az után a szó után. amelyikre rá akarunk kérdezni:
pahah.
barack drága
A barack drága.

szálloda nagyon piszkos.
A szálloda nagyon piszkos.
pahah nn?
barack drága(?)
A barack drága?
Otelpis mi?
s;;álloda piszkos ( ')
A szálloda piszkos?
A ő formája annak a szónak az utolsó mgh-ja szerint
alakul, amelyik mögött áll: mi, nn, mü, mU-
pis mi?
piszkos?
vagy:
pahah nn?
drága?
piszkos-e l drága-c l
zormu?
nehéz'!
kötümü?
rossz?
nehéz-e l rossz-e?
Ha egy személyraggal ellátou ő akarunk ő formájúvá át-
alakítani , a mi ő a személyjel elé helyezzük:
Ev li-sin.
házas-te
Házas vagy.
Ögrenci-siniz_
tanuló-ti
Tanulók vagytok.
Deli mi-sin?
bolond (?)-te
Bolond vagy?
20
Evli mi-sin?
házas (.?)-te
I lázas vagy?
Ögrenci mi-siniz?
tanuló (?)-ti
Tanulók vagytok?
Benmi?
én(?)
Én?
TAGADÁS: degil
A léti"e tagadó formájának képzésekor a szó - ő vagy mcllék-
1év - után helyezzük a tagadást ő "nem" ű degil szót,
majd ehhez kapcsoljuk a létezést ő szcmélyragot.
Evli mi-sin?
(?)-te
Házas vagy?
Haytr, evli degil-iDL
nem, házas nem-én
Nem. nem vagyok házas.
Macar nn-sllllZ'? Ha)'lr, Macar degil-iz_
· ;agyar (?)-ti nem. mag}·ar nem-mi
\lagyarok vagytok? Nem, nem vagyunk magyarok.
A ő forma esetében a mi ő a degil és a
1.emélyrag közé kerül.
Bekar degil mi-siniz?
·5Ciegé11y nem (?)-ti
\em vagytok agglegények?
jelzó+degil+milnnlmülmu+létezést ő személyrag.
Evli misin?
21
A "van" kifejezése
Annak kifejezésér, hogy valami vagy van, vagy nincs a szó után a
var vagy a yok (van, nincs) szót kell használnunk, a létige ebbe beleétr-
ő
<;:ay var IDJ?
tea van(?)
Van tea?
Kahve de var IDJ?
ká1•é is van(?)
Van kávé is?
Evet, kahve.
igen, kávé
Igen, kávé.
van =var
van ... ?= ... var IDJ?
Evet, var.
igen, van
Igen, van.
Kahvemí?
kávé(?)
Kávé?
Y kahve yok.
nincs, barát, ká1•é nincs
Nincs. barátom, kávé nincs.
nincs=yok
nincs ... ?= ... yok mu?
Vigyázzon, ne kevetje össze a van szó kUlönféle jelentéseinek
fordítását:
Mehmet bura-da IDJ?
Mehmet ill(?)
Mehmet itt van?
Buz dolab-1-n-da. var.
jég szekrény-iivé-ban bor van
A jégszekrényben bor van.
22
buz dolab-1-n-da.
bor jég sz;ekrény-ii1•é-ban
A bor a jégszekrényben (van).
A birtoklás
l
A BIRTOKIÁS KIFEJEZÉSE
Az ő dialógusban két mondatban is találkoztunk a birtoklás k.ifc-
,ezésének egyi k formájával:
9>cuk-lar-1D1Z var IDJ?
·;ermek-tsz-öné \'an (?)
Vannak gyermekei?
yok.
gyermek-enyém nincs
Nincs gyermekem.
A birtoklás kifejezésére tehát a S7.Ó birtokos személyraggal
tormáját használjuk, amelyet a var, vagy tagadás esetén a yok szo
követ Ezek pontosan megfelelnek a magyar van és a nincs szavaknak.
fönév+birtokos személyrag, majd var=van
fönév+birtokos szeméi}Tag. majd yok=nincs
A birtokos személyragok persze ő az én ... -m, a te .... -d stb.
'vrmák kifejezésére szolgálnak.
BIRTOKOS SZEMÉLYRAGOK
Ha aszó
-m
-d

-nk
-tek
-k
rnsh-val ő
=-imlunlümlum
=-infmlünlun
=-i/J/ülu
=-imiz11ID1.7lümiizlumuz
=-inizllDJ.ZiüniWunuz
=-lerí/lan
mgh-val végzi.'Sdik
-m
-n
-si/S1/sü/su
-miv'llllZimiWmuz
-níz/nJZiniWnuz
-ieri/lan
Mint a táblázat is mutatja. amennyibenaszó rnsh-ra ő akkor
teljes (balra), amennyiben pedig mgh-ra, akkor a rövidebb alakot
Jobbra) használjuk.
23
ev-im
kol-umuz
házam
karotok
dc
de
kedi-m
kutu-nuz
macskám
dobozotok
Figyelem, az egyes szám harmadik személylí ragok másképp visel-
kcdnek:
ev-i
kol-u
háza
karunk
de
de
kedi-si
kutu-su
macsktíja
doboza
Amennyiben több birtokról van szó. akkor a többes szám jeiét a szó
után helyezzük. és csak ez után következik a birtokos személyrag.
ő személyrag
a gyerekeitek
araba-lar-m az autóid
Amennyiben a birtoklás tényét meg kívánjuk ő a személyes
névmás birtokos esetlí alakját a ő elé hclycnük (az én. a te ... )
benim evim az én házam
bizim otelimiz a mi szállodáok
én ben az én ... benim
te sen a te ... senin
6 o az ... o nun
mi biz ami ... bizim
ti siz a ti ... sizin
ő onlar az ó .. onlarm
A benim ev-im alak helyett használhatja a benim ev "házam", senin
ev ,.házad" alakokat is, amelyek kezdetben talán könnyebbek. Ez
ugyan nem a helyes forma, de bizalmas beszélgetések során elfogad-
ható.
Két dolog közölti birtokviszony állapotának kifejezésére - iskola-
könyv. Musztafa könyve - bi rtokos szerkezctct használunk. amelyet
majd a ő mclléknév. határozószó" fejezet birtokos eset os7IO·
pában fogunk bemutatni.
24
Az ige
l
JELEN Ő
Egyszera mondatokat egyetlen igével is alkothatunk:
Gid-iyor-um.
'lenni-jelen-én
\legyek.
Gel-iyor-sunuz.
jönni-jelen-ti
Jöttök.
Anla-m-tyor-um.
érteni-tag-jelen-én
Nem értem.
Jelen ide ja igelakot tehát úgy kép.tünk, hogy az ő a jelen ő
eiét majd a személyragot kapcsoljuk. A jelen ő jelének ő mgh-ja
• magánhangzó-harmónia törvényei szcrint alakul: -iyor l tyor liiyor l
ayor. Majd ehhez kapcsoljuk a szcmélyragokat: -um l sun l - l uz l
sunuz l lar, amelyek sohasem válto7.nak.
A szúlárakban általában az igék ő igenevét találjuk meg, amely
ő és a -maklmek ő összekapcsolása által jön létre. A jelen ő
•épzésekor el kell hagynunk a fóné,·i igenév jeiét. a maradékhoz (az
ő pedig hoZ?.á kell tennünk a jelen ő jeiét. Igy már meg is
.. apruk az egyes szám harmadik s.temélylí jelen idej li alakot, amelynek
-zemélyragja nincsen. A többi számban és személyben a jelen ő jele
a ő személyragot is ki kell tennünk:
eel-mek gel-(+iyor)
eel-iyor+-um személyrag
Figyelem:
eit-mek "menni"
..t-mek "tenni"
dc
dc
= gel-iyor (jön)
= gel-iyor-um (jövök)
gid-iyor;
cd-iyor.
Ezekben at. esetekben az ő utolsó rnsh-ja a jelen ő jele (és min·
.:.en más mgh-val ő ő toldalék) ő megváltozik. E két kivételt
ű megjegyezni, mivel mindkét igét igen gyakran használják.
25
Amennyiben az ige töve mgh-ra ő akkor azt az -iyor/ tyor/
uyor/üyor ő ill/u/ü-je vál0a fel:
anla-mak anla-
(érteni)
bekle-mek beide
(várni)
anla+tyor = anltyor
(érti)
bekle+iyor = beklíyor
(vár)
A ő személye ű kiderül a szcmélyragokból, ha
azonban bangsúlyozni kívánjuk, akkor az ige elé kitebetjük a szemé-
lyes névmást is:
(ben) kallayorum (én) kelek fellfelkelek
A IE LEN Ő Ő FORMÁ TA
Az ige jelen ű ő formájának képzésekor a rag nélküli (at.az
egyes szám harmadik ű alak után a mu ő megfc-
ő személyraggal ellátott alakját belyezzük ő a baL majd a jobb
oldali oszlopot olvassa el):
anlamak
anla-
anla+tyor= anltyor
anltyor-sun
érted
anltyor-sun
anltyor < >sun
anltyor mu-sun?
érted?
A TELEN Ő TAGADÁSA
A tagadás jele általában: -ma-/-me-, amely azonban a jelen id6ben
m-mé rövidül. Helye az ige töve és a jelen ő jele közölt van. hast.-
nálata teh<ít nagyon egyszeru:
gel-mek
jönni
26
gel-
ő
gel-iyor
jön
gel-m-iyor
nemjön
gel-m-iyor-um
nemjövök
Gel-m-iyor-um.
'Ini-lag-jelen-én
\;em jövök.
Figyelem: Azok az igék, amelyek mgh-ra ő a tagadás m-je
, ión ő ő végi mgh-jukat.
mla-mak
mla+tyor
anla+m+tyor
=anltyor
= Anla-m-zyor-um.
Nem értem.
,-t TAGADVA Ő ALAK
Az ige jelen ű ragozatlan tagadó alakj a után helyezzük a meg-
ő ragozott mu szócskát:
Gel-m-iyor-sun.
'em jössz.
Anla-m-zyor-uz.
'em értjük.
Gel-m-iyor mu-sun?
Nem jössz?
Anla-m-tyor mu-y-uz?
Nem értjük?
Jó tudni , hogy a jelen ő létezik egy másik, némiképp ő je-
·ntésú formája is, a széles jelen. Önök azonban nyugodtan megeléged-
etnek a femebb tanult, ű formának a használatávaL Még ha
is mindig éppen ez a ő alak, akkor is nehézség nélkül meo
gják érteni Önöket. o
.\l inthogy a jelen ő másik formáját is igen gyakran használják, a
nyv végén található ragozási táblázatban ezt is feltüntetjük.
.-t .\.fÚLT Ő
Kezdetben a múlt ő használata nélkül is elboldogulhat, ha csak a
·;en ű alakokat és egy ő használ. De ha pontosab-
-n kfvánja kifejezni magát, akkor tanulja meg múlt ő egyébként scm
.• gyon nehéz használatát
27
Dün Mehm.et gel-di.
tegnap Mehmetjönni-múlt -<Í
Mehmet tegnap megjött.
Deniz-e git-ti.
tenger-hez. ő
A tengerhez mcnt.
Ev-de kal-ch.
ház-ban ő
Otthon maradt.
Bu ev-i yap-tJ.
ez ház-t ő
Ezt a házat csinálta.
Múlt ő ő dilch/dü/du vagy\), f, h, k, p, s, után+ ti!tJ!tültu.
A személyragak eltérnek a jelen ő tanultaktól:
-mf-nl- /-k/-n(i)z!-lar,-ler
gel-di-m
gel-di-n
gel-di
gel-di-k
gel-di-niz
gel-di-ler
yap-tJ-m
yap-tJ-n
yap-tJ
yap-tJ-k
yap-tJ-mz
yap-tJ-lar
Ha idáig eljutott, és az eddigieket meg is tanulta, akkor a legtöbb szi-
tuációban már képesek kifejezni magát. Csak ki kell keresnie a szálár-
ból a ő szavakat, hogy olyan ű mondatokat alkosson,
amelyeknek a szcrkczctét feljebb már áttekintettük. Ha még több isme-
retre vágyik, olvasson tovább'
28
A ő a ő és a mutatónévmás
Mindjárt szögezzük le: a törökben nincs határozott ő
A gyakorlatban egy névszónak a ő ő négy jelentése
ehet, mivel a többesszéírn jele sok esetben elhagy ható:
Icitap
=
l. a könyv
2. egy könyv
3. a könyvek
4. könyvek.
-! HATÁROZOTT Ő HIÁNYA
A magyarban elvileg két esetben használunk határozott ő
..mennyiben személyekról vagy tárgyakról általánosságban, kategóri-
..ként beszélünk vagy ha a tárgy vagy a személy határozott, ismert,
·"agy már említettük.
A kutya ű (= egy húséges állat): A kutya törökül köpek,
a jelentése általában "a kutya" vagy "a kutyák".
Köpek sachk.
.\ kutya ű
vagy Köpek sadJ.k bir hayvan.
A kutya egy ű állat.
Amikor egy korábban már emlíett tárgyról vagy személyról beszé-
Jok, akkor is csak a névszót használjuk, bár már megváltozott érte-
emben:
Kitap alchm; kitap güzel
venni-múlt-én; könyv sz.ép
\ettem egy könyvet, a könyv szép.
A kitap szó tehát egyszen·e jelenti azt hogy könyv, egy könyv (és
.clcnthcti azt is hogy könyvek) és azt, hogy a könyv.
Néhány példa:
Kitap güzel. A könyv szép.
29
Kitap aldJm. Könyvetikönyveket vettem.
(Bir) kitap aldJm. Kitap giizel. Veuern egy könyveL (Ez) a könyv
szép.
A kitap sz6 magyar fordítása tehát a ő függ.
Bizonyos esetekben, ha pontos meghatáro7.ásra törekszünk, has7.nál-
hatjuk a határozatlan ő vagy- amennyiben a tárgy ismert- a mu-
tatónévmást is.
HATÁROZATLAN Ő bir
lia csupán egyetlen dologról vagy ő beszélünk, akkor az
egyes számnevet használjuk, bir (egy):
Köpek sadJ.k bir hayvan.
30
A masa-da kitap var alak kevésbé pontos. azt jelenti: asztalon
lönyv/könyvek van/vannak.
egy asszony
egy újság
A bir számos kifejezésben is szerepel:
biraz néhány, egy kevés
valami
bir zaman régen
bir gün egy nap
bir kimse valaki
A JfUTATÓNÉVMÁSOK
(az-kevés)

(zaman-id6)
(gün- nap)
(kimse-valaki)
Ha a tárgy vagy a személy pontosan meg van határozva, akkor
mutatónévmással is fordíthatjuk a magyar határozott ő
A törökben három mutatónévmást haswálnak, amelyek a jelölt tárgy
agy személy távolság{rra utalnak:
ez (legközelebbi)
e:G (közel i)
u (távoli)
ez a könyv ő beszélünk/amely itt van)
ez az autó
a7. az ember
Abu, a a.t o ő is hclycttesíthetnek:
Bu araba benim. fU senin.
El az autó az enyém. az a tied.
31
Figyelem, az o fejezi ki az egyes szám harmadik ű szemé-
lyes névmást is. (lásd: "A személyes névmások" címQ fejezetben):

az/ó nagyon szép
ő nagyon szép.
A TÖBBES SZÁM
A -larller többesjel fejezi ki, dc sokkal ritkábban használják, mint a
magyarban.
ev-ler
kitap-lar
a házak
a könyvek
Ő
vagy házak
vagy könyvek
A ő ragozható, azaz mondatbeli ő ő toldalékol kap.
Alany eset
Tárgy eset
Birtokos eset
ő eset
Helyhatározó eset (helyben levés)
Távolító eset
a névszó önmagában
-(y)illfüfu
-(n)iniiDJün/un
-(y)a/e
-de/da vagy -ta/te
-dan/den vagy -tan/ten
Az esetragok a magánhangzóharmónia elvei szerint illeszkednek. A
mgh-ra ő ő névszók tárgy és ő esetébenaszó és a rag közé
egy kicjtést ő y, birtokos esetben pedig n hangot ejtünk.
kedi-y-e (részes eset) a macskának
kedi-n-in (birtokos eset) a macska .... -jc
Esetragok járulhatnak a többes szám jeiéhez, a birtokos személyra-
gokhoz. ő ezek kombinációjáho<. is. Ilyen esetekben különösen fi-
gyelni kell a sorrendre!
kedi-ler-e a macskáknak
névs<.ó+tsz+nak
32
gyermekeimnek
névszó+tsz+birt.szem.rag+nak
Tulajdonnevek esetében a SlÓ és az esetrag közé aposztróf (') kerül:
Gönen'e Gönennek/Gönenhez Ístanbul'da ls.:tambulban
.4LANYESET
Amennyiben a névszó az alany funkcióját tölti be, akkor nem járul
hozzá esetrag. Állhat viszont birtokos személyraggal, vagy felveheti a
t.'ibbes szám jeiét:
Ev güzel
á:. szép
-\ház szép.
T-ÍRGYESET
Ev-ler güzel
házak szép
A házak
Ev-im güzel
ház-enyém szép
A házam szép.
Csak akkor has<.nálják, amikor a tárgy határozott:
Gazete okuyor-um.
olvasni-én
l JSágot olvasok.
de Gazete-y-i okuyor-um.
újság-y-r o/1•asni-én
Olvasom az újságol.
A<. ő esetben mindegy, milyen újságról van szó, amondat értelme
.italános. A második esetben viszont egy konkrét újságról van szó.
BIRTOKOS ESET
A birtokos esetet a birtokviszony kifeje<.ésénél használjuk.
.. Kié ez a könyv?"
Ali'n-in
Gül'ün
"Alié/Gülé."
Alinaka a .... -je
Gülnek a ... -je.
A birtokviszony kifejezésekor a birtokost ő szót birtokos esetbe
·.:sszük, amelyet a birtokot ő szó harmadik személyú birtokos
-zcmélyragos alakja követ:
Gül'ün ev-i.
Giil-nek a ... ház-iivé
Gül háza.
Ali'n-in araba-SI.
Ali-nak a .. a w 6-övé
Ali autója.
33
a birtokos nincsen pomosan meghatározva, akkor nem kapja meg
a btrtokos esetragot:
ev-in kapt-st de ev kaptst
ház-nak a. .. ajtó-övé ltáz ajtó-övé
a ház ajtaja házajtó/ajtó
(A há<: pontosan meg van határozva.)
A birtokos személyragoLás esetében két rendhagyó alakot kell meg-
jegyeznünk, mert ezek rendkívül gyakran fordulnak ő
su víz birt: su-y-u ... su-y-u= víz/ ... lé
cami dzsámi birt: cami-i ... cami-i= ... dzsámi.
portakalsuyu
Beyazrt camii
narancslé
Bejazit dzsámi
Néha ő egyetlen toldalék- pl. többes szám jele, birtokos sze-
mélyrag vagy valamelyik esetrag - használata, de általában ő ő
három toldalék is járul hat egyetlen szóho<:. Sorrendjükre különösen
figyelni kell
1
szó+larller
S7.ó+larl1er+birt.szem.rag
szó+larller+birt. szem.rag+esetrag
ev-ler
ev-ler-im
ev-ler-im-de
házak
házaim
házaimban
Az esetrag mindi g leghátulra kerül. A ha1madik ű birtokos
személyrag és az esetrag közé mindig egy ő n hang kerül.

barát-ts:;-övé-n-nak/lto;:
A barátainak/barátaihoz.
Ő ESET
Hclyhatározós szerke7.etekben a jelzett szó felé való irányultságot,
cél felé tartó mozgást fejezi ki ( -hoz/bez/höz, -nak/nek, -ba/be, -ra/re)
Ev-e gid-iyor-um.
há:-ba menni-jelen-én
Haza (a házba) megyek.
34
Ankara 'y-a gid-iyor-sun.
4nkara-y-ba memli-jelen-te
Ankarába més<:.
HELYHATÁROZáSESET
Ali'y-e palcet-i ver-iyor-sunuz.
Ali-y-nak csomag-t adni-jelen-ti
Odaadjátok a csomagot Ali nak.
Ana a helyre utal, ahol valaki vagy valami tartózkodik (mozgás
nélkül) (-ban/ben, -on/en/ön, -nál/nél).
ev-de
istasyon-da
Efes-te
koltuk-ta
Mustafa'da
istanbul'dan
ev-den
Tstambulból
a házból
a házban
az állomáson
Efeszoszban
fotelben
Musztafánál
Kars'tan
Mehmet'ten
Karszból
ő
Ez az eset ő igenévvel is használható. amelyet ilyen esetekben
-J.S!és képzós ő fordíthatunk:
Gez-mek-ten yorgun-um.
menniJnin-tól fáradt-én
Fáradt vagyok a gyaloglástóL
Gez-mek-ten yorgun-um.
35
Ő
Alany eset ev
Tárgy eset evi
Birtokos eset ev-in
Részes eset ev-e
Helyhatározós esel ev-de
Távolító eset ev-den
kapt
kapt-y-t
kapt-n-m
kapt-y-a
kapt-da
kapt-dan
MUTATÓNÉVMÁSOK (a melléknevek nem változnak}
Alanyeset bu

o
Tárgy esel b unu §UilU on u
B irtokos eset b un un

onun
Részes esel b una

ona
Helyhatáfotós eset bunda

onda
Távolító eset hundan

onelan
SZEMÉLYES NÉVMÁSOK
Ae ben sen o biz siz onlar
Te beni seni onu bizi sizi onlart
Be benim senin onun bizim sizin onlartn
Re bana sana ona bize size onlara
li he ben de sende on da bizde sizde onlarda
Tác benden senden onelan bizden sizden onlardan
36
.WELLÉKNEVEK
A melláknevek nem változnak, nincs nemük, scm többesszámuk és
nem is ragozhatóak.
Tiirkiye güzel.
TOrökország szép
Törökország szép.
Hava kötü, degil mi?
ufó rossz nem (?)
Rossz az ő nem?
Lokanta-Jar iyi.
étterem-Hl jó
Az éuermek j ók.
Ha a melléknév ő ű akkor a szó elé kerül:
güzel Türlciye
kötühava
iyi lokanta-lar
a szép Törökország
a rossz ő
jó éttermek
Ha a határoLatlan ő (egy) használjuk. az a ő és a jelLett szó
.. özé kerül:
istanbul güzel bir $Chir.
l szép egy város
Isztambul szép város.
Apta1 bir adam
·o/ond egy ember
'lQiond
iyi bir insan
jó egy ember
jó ember
Ha azonhan a ő és a jelzett szó szorosan összetarto?.ik, a bir
,zócsku elt'íre kerül :
Bir (tane) sogulc hira, lütfenl
·gy (darab) hideg sör kérem
Egy hideg sört, legyen szíves!
37
KÖZÉP-ÉS Ő
güzel szép
daha güzel szebb
en güzel legszebb
Bu kitap güzel. Ama tu daha güzel.
ez könyv szép de ez még szép
Ez a könyv szép. Dc ez még szebb.
Ha két dolgot össze akarunk hasonlítani, a második távolító esetbe
kerül:
istanbul.Ankara'dan daha güzel.
Isztambul Ankara-tól még szép
Isztambul Ankaránál szebb.
38
'l • • .. • . t. f
-..• scnRo.nyvcK
Budapest Telefon!
1011 fax:
55-8406
mosol.yt ;az
s:r.:ó!aijm1 tneg a vendégfátók anynnyelvén!
ő
l
Azokat a ő mondatokat, amelyeket nem vezet be ő a
mi/Dllfmü/mu szócskával képezzük, oly módon, hogy valamelyik szót
,·agy éppen az igét e szócska segítségével ő formájúvá alakítjuk,
Jbogyan ezt feljebb már láttuk.
Y emek yap-1yor mu-sun?
étel készíteni-jelen (?)-te
Készítesz ételt?
Ha a mondat kérdószót tartalmaz, az ige ő állító vagy tagadó
formáját.
Y emek ne yap-1yor-sun?
, 'rel végett mir csinálni-jelen-re
\lit csinálsz enni (élei végett)?
ő tehát könnyebb ő mondatot képezni, mint a mu
;zócskával.
Ne yap-1yor-sun?
mit csinálni-jelen-te
\lit csinálsz?
Kim o?
.:.i ő
ó ki?
Nasil-s!DlZ?
·1ogyan-ön
Hogy van?
Nereye gid-iyor-sun?
hovamenni-jelen-re
Hová mész?
Ne var?
mi van
Mi van?
Pazar nerede?
piac hol
Hol a piac?
39
Néhány ő más, pl. ne (mi), nere-(hol), kim (mennyi)
stb. toldalékokkal, ő elemekkel is állhat:
nere-de
nere-y-e
nere-den
neden (ne-den)
niye (=ne-ye)
neyle

nas!l
nas!lbir
nekadar
nezaman
hol?
hova?
honnan?
miért ő kifolyólag)?
miért (mi célból)?
mivcl?
miért?
hogyan?
milyen fajta?
meddig?
mikor?
Yemek ic;in ne yap-1yor-sun?
40
Következzék a kim ragozása:
kim
kimi
kimin

kim e
kim de
kimden
ld?
ldl?
kié?
Idnek, Idért?
kinek?
kinél?
ő
Néhány egyéb ő
(+egyes szám ú



hangi
e fenelim
fn.) hány?
hány ember?
hány darab?
mcnnyié1t?
mclyik?
parancsol?
Az efendim szó tulajdonképpen nem ő hanem egy udvari-
;;sági formula, amelyet mind ő rnind férfiak megszólításakor hasz-
álhalunk, jelentése "uram". Kérdésként valaminek a megismétlésérc
onatkozó kérést fejez ki, vagy hívásra adott válasz: parancsol?
Ne zaman-dan beri?
i ő ő óta
ő
(nem azonos az ő ő hava
szóval)
Ne felejtse el, hogy ha ő használ, akkor nincs szükség a
rnilmllmü/mu ő használatára!
41
Kívánság, akarat
l
A török vendéglátás szabályai megkövetelik, hogy a vendég mlndig
legyen elégedett. Ez a hagyományos viselkedési norma részét képezi.
Ezért a törökök mindent meglesznek, hogy segíthessenek Önnek. Vi-
gyáznia kell, hogy ne kérjen túl nehezet, például ellátást, vagy hogy
odaadjanak Önnek valamit.
Felszólítások. kérések, óhajok kifejezésérc négy formát használhat.
- felszólító és óhajtó mód
- az istemek = ,.akarni" igét
- az általános jelen ő
- a hat-het igét
FELSZÓLlTÓ ÉS ÓHAITÓ MÓD
Felszólító mód
al-mak
al
al-m
al-llllZ
al-sana
al-saruza
venni
ő vegyél, vedd!
vegyétek, vegye!
vegyétek, vegye (udvariasabb)!
vedd, fogd (családias)
vegyétek (családias)
Egyes szám második ű felszólítás képzéséhez ő a ő
névi igenév ő levágása:
al-mak venni al
getir-mek hozni getir
vedd!
hozd!
Ha ebbet at elst>dleges alakhoz hozzátesszük a -(y)inlmlün/un vagy
a -(y)inizluuz/ünüz/unuz ragokat. akkor megkapjuk a többes st.ám
második személyQ, illetve magázó formát:
al vedd! al-m vegyétek/vegye! al-IDlZ vegyétek/vegye!
(Ez utóbbi forma a teljesebb és az udvariasabb is, de az ő is
ő
42
hot.d!
hozzátok/hozza! getir-iniz hozzátok!ho:t.za' (udvariasabb)
Tagadó formában a ma/me tagadó szócskát is használnunk kell:
ll vedd! al-ma ne vedd!
vegyétek/vegye! al-ma-y-m ne vegyétekine vegye!
gyere! gel-me ne gyere!
gycrtekljö.üön! gel-me-y-in ne gyertekine jö.üön!
Léteúk két másik, családiasabb forma is, amelyek sürgetést is kifc-
!Oek:
al-sana - al-saruza
p-sene- getir-senize
vedd, vegyétek már!
hozd, hozzátok már!
A törökben gyakoribb a teget.és. mint a magyarban, ne sértódjön
.:g. ha letcgezik. Ez lehet a bit.almasság, de a szimpátia kicsit ő
sebb kifejezése is. Ha azonban az illhon megszakott udvariassági
Jbályokat követjük, és gyakrabban használjuk a magázó alakokat.
1al sem követünk el baklövést. A törökök pedig annyira fognak örül-
hogy a török nyelvet használja, hogy még akkor is megbocsátják a
,!ezést, ha at éppen udvariatlan.
röbbes stám ő személyú felszólításkor az ő az -alnn/elim.
; Járul.


liz-e su vereyim..

gid-elim.
beszélgessünk!
menjünk!
,.bár jönnék! jö.üek!" = jövök
.. bár mennék. menjek!"' = mcgyek
,.bár adnék, adjak!" = adok
'lek 1·íz. adni-óhajró-én
1•.et adnék önnek!"= Adok önnek vizet.
43
A harmadik szcmélyu felszólítlist egyes számban a -sinlsm/sünlsun
ragokkal, többes számban pedig az ezekhez kapcsolódólarller ragokkal
képcu:ük.
gel-sin
al-sm
jöjjön!
vegye!
Ismételjük át:
gel-sin-ler
al-sm-lar
jöjjenek!
vegyék!
én ő (y)ayun!eyim
te ő
ő iget6 - sin/sm/sünlsun
mi ő (y)ahmfelim
ti iget6 - (y)in(iz)/m(tz)/ün(üz)lun(uz)
ő ő -sinler/smlar/sünler/sunlar
Néhány példa a legtöbbet használt felszólrtásokra: gel (gyere) gyak-
ran használják, amikor valakinek segítenek manoverezni.
sizde kaJ.sm
itiniz
o !sun

maradjon ön nél (pénz)
tolni (ajtón)
rendbeo ("legyen")
"legyen a múlté" Minden nehéz, kellemctlen
dolog - pl. betegség, vizsga - esetében
használják. Pontos magyar ő nincs.
Természetesen, ha udvariasakakarunk lenni. éppúgy. mint a magyar-
ban, elkerüljük anyflt felszólítást helyelle inkább a ható ige különféle
alakjait használjuk (lásd alább). A felszólításokhoz és kérésekhez
l..iilönféle udvariassági formulákat is társíthatunk:
UDVARIASSÁGI FORMULÁK
Lillfen
Legyen szíves/Kérem
44
Lütfen, sigara
kérem cigareua inni-rag-JeLrzön
Kérem, ne dohányozzon'
buyrun
parancsoljon
buyrun (oturunuz)
buynm (geyiniz)
buynm giriniz)
buyrun (almtz)
kérem, foglaljon helyet
kérem, fáradjon be
kérem fáradjon be
kérem, s7.olgálja ki magát
A zárójelbe tell igéket ellehet hagyni, ilyenkor a buyrunt a me<Tfele-
.ó gesztus kfséri. .,
Kérésre a ő kifejezéssel lehet udvariasan válaszolni:
tabü természetesen
:negköszönni pedig:
Bir Nem tesz semmi t.
o..érés, mcgszólítás esetében:
efendim parancsoljon/hallgatom
45
AKARNIISZERETNE
Használata ű az ige ő igenéve után helyezzük az akarni,
istemek ige ragozolt alakját.
Görmek: ist-iyor.
látni-fnin ő
Látni akar.
Ank:ara'y-a git-mek ist-iyor-um.
Ankara-y-ba menni-fnin akarni-jel-én
Ankarába akarok mcnni.
iki tanc clma ist-iyor-um.
két darab alma akarni-jel-én
Két almát szeretnék.
Meg kell jegyezntink. hogy a törökben az istiyorum alak nem olyan
udvariatlan. mint a magyarban az akarok. a szeretnéket is ezzel a sz6val
fejezik ki.
Lütfen, su istiyorum.
Kérem, vizet szeretnék.
UDVARIAS KÉRÉS SZÉLES TELEN Ő
A jelen ő második formájának ő alakját sl.intén használhatjuk
kérés kifejezésére. Feljebb azt mondtuk. hogy eten ő hastnálata
nélkül is megértetheti magát, dc ennek ellenérc a ragozási tábláwtban
feltüntetjük. Ha megtanulja a leggyakrabban használatos igéket ebben
a formában is, akkor udvariasabban tudja magát kifejezni:
Bunu ver-ir mi-siniz?
Ez-1 adni-szjel (?)-ön
Odaadná ezt?
Gel-ir mi-siniz?
jönni-sljel (?)-ön
Jön?
El akar jönni?
46
Kahve mi-siniz?
kávé inni-szjel (?)·ön
Ts;dk kávét?
Kér egy kávét?
Kapt-y-t Dll-SilllZ'?
;jJÓ·J· l kinyitni-sljel (?)-ön
Kmyitjn az ajtót? vagy Kinyitná az ajtót?
Bunu yapar Dll-stniZ?
:-1 csinálni-szjel (?)-ön
\legteszi ezt?
Bana yardun ed-er mi-siniz?
··-nek segíteni-szjel (?)-ön
-'git nekem?
Jegyezze meg, hogy a .,csinálni" igének két alakja is van: et-mek és
JIP-m.ak.
Az etmek összetett igék képzésére szolgál.
Jardnn et-mek: segítséget csinálni=segíteni
Ha ?n a jelen ő második formáját is. akkor könnyen fel
az udvariassági formákban is, mivel ezeket igen gyakran
,_malpk. Olyan alakok C7ek, amelyek megtanulását melegen java-
'Juk (és amelyekkel e könyv lapjain is "yakran faonak méo talál-
zni). o "' "'
Tesekkür eder-im. Köszönöm.
Bocsánatot kérek.
Bocsásson meg.
Kérését_kifejezheú a .,tudna ön ... ?" formával is. Ez még udvariasabb.
az elozó, általános jelen ő kifejezett alak. Ráadásul a baszná-
IS könnyebb.
yaz-abilir mi-siniz?
mi-hat {?)-ön
"'tudná ezt írni?
47
ő vmit csinálni.
(személyragok: -im/sin! - /izlsinizller)
olabilir lehet( ség es)
buda olabilir ez is lehet
A SZÜKSÉGESSÉG- KELL
A szükségességet az ő kapcsolt -mahlmeli ragokkal fejezzük ki.
Adam git-meli.
ember ő
Az embernek mennie kell.
Agit-meli tehát aztjelenti: "mennic kell", dc kifejezhet általánosabb
jelentést is: menni kell.
Sus-mah.
ő
Hallgatni kell.

ő
Nem kell beszélgetni.
A szükségesség személytelen kifejezésére használhatjuk a ő
igenévhez kapcsolt J.aznn szócskát is:
Git-mek lAz:un.
menni-fnin kell.
Menni kell.
Ha a szükségességct egyéb személyekben fejezzük ki, akkor a -ma-
h/meli raghoz személyragokat kapcsol unk:
Ízmite git-meli-y-im.
Ivnir-be menni-kell-y-én
Izmirbc kell mennem.
Tren hemen hareket et-meli.
vonat azonnal mozgás ő
A vonatnak azonnal indulnia kell.
Y ann yok erken kalk-mah-y-tz.
holnap IUI.gyon korán felkelni-kell-y-mi.
Holnap nagyon korán kell felkclnünk.
48
A névutók
l
A török, a magyarhoz hasonlóan gyakran használ névutókat, néha
:>lyan esetekben is, amikor a magyarban csak egyszerlí toldalék áll.
Ezek a névutók a névszók ragozott alakjához csatlakoznak. A követke-
ő az esettagok sorrendjében át
RÉSZES ESETTEL -(Y)A/-(Y)E
• kadar -ig
Otobüs ADkara'y-a kadar gid-iyor.
outóbusz Ankara-y-ba ig ő
-\z autobusz Ankaráig mcgy.
Simdi-y-e kadar gel-me-di.
ozost-y-ra ig ő
\ lostanáig nem jött.
Y ann-akadar kal-1yor-um.
'10/nap-ra ig 1/Uiradni-jelen-én
Holnapig maradok.
bu-n-a ragmen
yagmur-a ragmen
• göre
ban-alsiz-e göre
annak ellenére, hogy
ennek ellenére
az ő ellenére
szerint
sze ri n tem/ön szcrint
Radyo-y-a göre hava güzel ol-mah.
.Jdió-y-ra szerim ő szép ő
\ rádió szerint az ő jónak kell lennie.
49
TÁVOLÍTÓ ESETTEL -DANI-DEN/- TAN/-TEN
• más, kivül
Bun-dan bir §ey mu-sun?
ő más egy dolog akarni-tag-jelen (?)-te
Ezen kivül más (dolgot) nem akarsz?
Hasan'dan bB.§ka kimse gel-m-iyor mu?
Haszan-tól más valaki jönni-tag-jelen ( ?)
Haszánon kivül más nem jön?
• beri óta
Sabah saat iki-den beri bekl-iyor-lar.
reggel óra ő ő óra ő
Reggel két óra óta várnak.
Íki saat-ten beri bekl-iyor-lar.
ő ő óta ő
Két órája várnak.
Var§81Dba-dan beri bura-da kal-Iyor-uz.
szerda-tól áta itt-be11 maradni-jelen-mi
Szerda óta itt vagyunk (maradtunk).
Íki yd-dan beri mi ögren-iyor-sunuz?
ő ő óta (?) törökül tanulni-jelen-ön
Két éve tanul törökül?
• önce
on-danönce
per§Cillbe-den önce
toplantJ.-dan önce
50
ő
az ő
csütörtök ő
a ű ő
• sonra
on-dan sonra
ögle-den sonra
yemek-ten sonra
után
az után
ebéd után, délután
evés után
A.LANYVAGYBIRTOKOS ESETTEL
Manycscttel (fönevek esetében)
Néhány névutó alanyeseltel áll, ha at.onban névmáshoz járul, az bir-
'kos esetbe kerül:
ként, mint
mint Ahmet
Deli gibi
•lond mint ő
gy dolgozik, mint egy bolond.
PB.§a gibi davran-Iyor-sun.
pasa mint viselkedni-jelen-te
Úgy viselkedsz, mint egy pasa.
Pa$a gibi davran-1yor-sun.
51
ért, végett, -nak/nek
Mehmet Mehmctért
Annc-si bir hediye ar-zyor-um.
anya-övé nek egy ajándék keresni-jelen-én
Ajándékot keresek az anyjának.
•hakkmda ő
Politika haklanda
politika rcíl beszélgetni-tag-y-kell=mi
Ne beszéljünk a politikáról!
• ile
otobüs ile
araba ile
ÖZCanile
-vallvel
autóbusszal
autóval
Özd1.sannal
E7. a névutó leggyakrabban -la/Ic toldalékká rövidül. és közvetlenül
aszóhoz kapcsoljuk. ha szükséges egy ő y segítségéve!:
otobüsle arabayla Özcan'la
Birtokos esettel (névmások esetében)
• gibi
o-nungibi
hu-nun
Benim gibi bir insan.
enyémmint egy ember.
Egy olyan ember. mint én .


kim-in
52
mimó
mim ez
azé1t, é1te
kiért, ki nek?
Onun haklanda bir bil-m-iyor-um.
:.é/övé ról egy eúJlog tudni-tag-jelen-én
'\em tudok róla semmit.
EGYÉB NÉVUTÓK
kivel?
velem
Számos térbeli helyzetet- alatt, felett ... stb. - a török, a magyarhoz
.1sonlóan névutóval fejez ki. A nyelvtani szerkezet egy kicsit bonyo-
ltabb. de általánosságban próbáljuk megjegyezni.
Ev-in iy-i-n-de.
J.:.·nak a ... ő rész-övé-n-ben
házban (a ház belsejében)
Masa-n-m alt-1-n-da.
asztal-nak a ... alau-övé-n-ben
Az asztal alatt.
Politika hakkmda
53
A leggyakrabban használt névutós kifejezések a
ő
ő -in a belsejében, bent

ő kívül
üst ő rész -in üstünde rajta, -on/en/ön
alt alsó rész -in altmda alatt
ön ő rész -inönünde ő H
am hát -in arlmsmda mögötle
orta ő rész -in ortasmda a közepén
ara ő rész -in arasmda között
ő szemben
yan oldal -inyanmda me !lett
A névutól ő ő szó bi rtokos esetben áll, ha szükséges ő
n-nel: -(n)inlm/un/ün. Az ű kedvéért a 10vábbiakban csak az
int írjuk ki.
A fent bemutatott formák a Jeggyakrabban helyhatározós esetben áll-
nak, de néha részes és távolító esetben is felbukkannak.
Ev-in gir-di.
ház-nak a ... ő rész-övé-n-be ő
Bement a házba (a ház belsejébe).
<;ocuk agac-m arlm-s1-n-dan
gyerekfa-nak a ... hár-övé-n-tól ő
A gyerek kijött a fa möglil.
54
Szóképzés
l
Hogyan nyerhetünk számos szót egyetlen ő
A törökben is, mint a magyarban, ő van toldalékok segít-
ségével egy alapszóból számos ő ű szó képzésére. Például
a magyarban: ház, házas, házi, házias, házal. ..
Nem minden szó ilyen gazdag képzett alakokban, és a képzés során
a ő is kisebb-nagyobb átalakulásokon mehet keresztül, például:
ló-lovas, víz-vizes, kapor-kapros.
A törökben ez a jelenség nem ő meg: a képzés csak toldalé-
kokkal történik, s az alapszó sosem változik meg, ezért ű egy
olyan ismeretlen szó értelmét megfejteni, amelynek ismerjlik a gyök-
erét. Vannak persze kivételek, néhány új szó nem követi a szabályokat,
más értelmet vesz fel, mint amit várnánk, dc összességében a rendszer
megbízható, következésképp nagy segítségünkre van.
Elvben minden szó ellátható minden fajta toldalékkaL A gyakorlat-
han azért ű ő hogy a szó, amelyet magunk képeztünk,
ténylegesen létezik-e? Azonban ha netán nem ő szót al kotna, akkor
:,; ki fogják találni, hogy mit is akart mondani. Tehát: ne féljen új sza-
\ak alkotásától!
A szóképzés haszna abban áll, hogy viszonylag csekély számú alap-
,zó és egy sor pontosan ismert ű ő segítségével komoly
,zóki ncsre tehet szert.
A képzák száma ő magas, most csupán a leggyakrabban
használtakat soroljuk fel.
-ci!Cl/cüicu vagy f, h, k, p, s, után)
E ő foglalkozásnevek képzésére (mesterségck, készí-
•5k, eladók):
Í$
munka

munkás
Dp l ajtó kap1c1 kapus, portás
elanek kenyér pék/kenyérárus
posta posta postac1 postás
cam üveg camc1 üveges
55

virág

virágárus
süt tej
tej-árus
yol út yolcu utazó
su víz sucu vízárus/vízhordó
simít szimit* szimit-árus
•simít: sze7_ámmagos perce. Utcán, közösségi helyeken (állomás, hajó)
árulják.
-ce/ca vagy f, h, k, p, s, t, után)
Nemzetiségek -és nem országok! - nevéhez kapcsolva az ő nép
nyelvét fejezhetjük ki vele. A nemzetiség és az ország neve sohasem esik
egybe. Figyelem! A nemzetiség és a nyelv neve ű írandó!
nemzetiség nyelv
Türk török nyelv/törökül
Macar Macarca magyar nyelv/magyarul
Frans!Z Franstzca francia nyeh•/franciául
Alman Almanea német nyelv/németül
ingiliz ingilizce angol nyelv/angolul
l spanyol i spanyolea spanyol nyelv/spanyolul
Yunan Y unanea görög nyclv/görögiil
Ugyanez a ő módhatározót is képezheL Mclléknévhcz, ő
hez, sót névmáshoz is járulhat:
egyenes
lasa rövid
güzel szép
hukuk jog
yillar évek
ben én
siz ti

lasaca
güzelce

yillarca
bence
sizce
tananea "mint Tarzan"=törni egy nyelvet
56
egyenesen
röviden
szépen. kellemcsen
jogszerint
6veken keresztül
szeríniern
szerínietek
• l.iklbkllukllük
Ez a ő ő elvont kifejezések képzésére alkalmas. mint
például jó> jóság. Ezzel képeaük valamilyen dolog tartójának a nevét
só>sótartó). Két szó közölti kapcsolat kifejezésére is alkalmas:
,zem>szemüveg.
güzel szép
bir egy
pis szemét
ögre1men tanár
asker katona
basta beteg
insan ember
yolcu utazó
tuz só
göz szem
szó
ő
ild bir oda
ember-es egy szaba
•ét ágyas szoba
• lilh/lu/lü
güzellik:
birlik
pislik
ögre1menlik
'askerlik
bastahk
insanbk
yolculuk
tuzluk
gözlük
sözlük

szépség
egység
szemetesség/szcmétség
ramírság
katonai szaigálat
betegség
emberség
utazás
sótartó
szemüveg
szótár
ő
dört gün-lük bir yolcu-luk
négy nap-os egy utazás
négy napos utazás
A valamivel való ellátottságot fejezi ki:
rcnk szín renkli színes
ház evli házas
kép resimli képes
fajta különbözó
ész alalh eszes

kor
öreg
falk különbség fiukh ő
JÜ9
ő ő
lUZ só tuzlu sós
57
• siz/SJZisuz/süz
Az ő ő képdí ellentettje. ő
renksiz színtelen
resimsiz kép nélküli
tuzsuz sótlan
alalstz eszetlen, buta
SZÓÖSSZETÉTELEK
A törökben ha két személy vagy tárgy kapcsolatát kívánjuk kifejezni,
birtoJ..:viszonyt használunk. Amennyiben e személyek és tárgyak hatá-
rozottak, akkor a birtokos személyét kifejez() névszót birtokos esetbe
tesszük. (Emlékszik még a bi rtokos esetre az escteket tárgyaló fcje-
ő
Amennyiben általános, nem meghatározott dolgokról beszélünk -
ő ő váróterem - akkor nem használjuk a birtokos
esetet, csupán a birtok kapja meg a birtokos szcmélyragoL (Ezt nevez-
zük jelöletlen birtok viszonynak).
ev dam-1
ház ő
ő
ev dam! általános megfogalmazás. tehát mondhatjuk azt is, hogy
bir ev dam! egy ő
iki ev dam! két ő
A magyarban az efféle szóösszetételeket általában nem jelöli nyelv-
tani szerkezet: buszmegálló. kertkapu, néha azonban -s ő haszná-
lunk: ő A törökben mindig jelöletlen birtokviszony áll.
9ÖP kutu-su
szemé r doboz-övé
szcmétláda
58
at araba-si
ló kocsi-ö1·é
lovaskocsi
kül tabag-1 (tabak)
hamu tányér-övé
hamutartó
ev kadm-1
há:: asszony-övé
há1iasszony
Néhány esetben ténylegesen összetett szavakról beszélhetünk, hiszen
a két szó egybe is van írva:
buzdolabl
buz doiap+I
.tég s::.ekrény-ö1•é
ű ő
(a szóvégi p a birtokos személyrag ő b-vé
változik)
ayakkabl ő
ayakkap+l
láb burkolat-övé
Az hasonló összetett szavak igen gyakoriak a török sl.ókincs-
hen, például gyakran találkozhat velük ételek és italok elnevecésénél:
pathcan lazartma-SI
tiOdlizsán siilt-iivé
,ült padlizsán
bira·Sl
hordó sör-iivé
;sapolt sör
suböreg-i
::. .. pite" -iil•é
.\ízes börck"
biber dolma-Sl
paprika .. töltés" -övé
töltött paprika
-\z ,,Ételek és italok" címú fejezetben
..zámos török étel és ital nevét megtalálja.
59
Számok
l
l bir ll on bir
2 iki 12 on iki
3
iiV
13 on
4 d ö rt 14 on dört
5 15 on
6 alu 16 on alu
7 y edi 17 onyedi
8 sekiz 18 onseki.z
9 dok:uz 19 on dok:uz
10 on 20 yirmi
21 yirmi bir 30 otuz
22 yirmi iki 40 lark
23 yirmi 50 e Ili
24 yirmi dört 60
25 yirmi 70 y
26 yirmi al1l 80 seksen
27 yirmi yedi 90 doksan
28 yirmi sekiz
29 yirmi dok:uz o stfu
100 yüz
l OOO bin
10000 on bin
l 00 OOO yüz bin
l OOO OOO bir milyon
A kifcjc7ésc nagyon ű úgy történik, mint a ma-
gyarban:
6 587 342 !ira.
alu milyon bes yüz seben yedi bin yüz lark iki !ira
hat millió öt száz nyolcvan hét ezer három s:r.áz negyven két lira
60
Ne fclcjtsc cl. hogy a számok után a ő mindig egyes számban
illnak!
(tane) ekmek három (darab) kenyér iki két gyerek
SORSZÁMNEVEK
A sorszámok képzésekor a szám nevéhez az
-(i)neil(l)nel/(u)ncu!(ü)ncü képzót kapcsoljuk:
l.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
l l.
bir-inci
iki-nci
ő
második
harmadik
dörd-üneü stb.
bes-inei
alu-ne1
yedi-nei
sekiz-inci
dokuz-uncu
on-uncu
on bir-inci
Ha a sorszámnév ő akkor a jcl7eU szó elé kerül. Amennyiben
'Lámmal írjuk ki, akkor utána pontot ú·unk, mint a magyarban:
on ikinei ders
ikinci hafta
yarun
yarun kilo domates

a tizenkettedik lecke
a második hét
fél
12. ders
2.hafta
fél kilo paradicsom
... és fél
bir kilo domates másfél kiloparadicsom
61
AZ ÉVSZAKOK
ilkbahar
yaz
sonbahar

tavasz
nyár
Ő
tél
HÓNAPOK, A DÁ TUM
ocak január
at
február
mart március
nisan április
ma )'lS május
haziran június
ay hónap
haziranda júniusban
e kim de októberben
Az ő
ilkbabania
yazm
sonbaharcia

temmuz
agustos
eylül
e kim
kasun
aral.tk
tavasszal
nyáron
ő
télen
július
augusztus
szeptember
október
november
december
l
A dá(llm kifejezése törökül éppen fordítva történik, mint magyarul:
Bir ocak bin dokuz yüz seksen dört
egy január ezer kilenc száz nyolcvan négy
1984. január elseje
yll/sene
l 9 82' de
év
1982-ben vagy 1982 yilinda/senesinde
1982 év-övé-ben
1982 évében
Éppúgy, mint a tulajdonnevek esetében, a szám és az ő ő rag
közé aposztrófot (') teszünk.
62
:i HÉT NAP lAT
pazartesi (günü) ő cuma(günü)
sah (günü) kedd cumartesi (günü)
szerda pazar (günü)
(günü) csütörtök
A kedd tehát sah vagy sahgünü
kedd nap-övé
a kedd napja
.VAPSZAKOK
sabah
ög!e
sabahleyin
reggel
dél
ak$am, alqamleyin
geceleyin
ög!ede, ög!eyin
ög!e-den sonra
ő után
Jélután
reggel
este
éjjel
délben
aqam
gece
ögle-den önce
ő ő
ő
tegnap este
holnap reggel
óra
perc
másodperc
este
éjjel
péntek
szombat
vasárnap
Az ő illetve az ana való kérdést a ő fejez-
;etj ük ki:
Hány óra?
Kilenc óra.
Fél tíz.
63
A negycdek és a percek kifejezése egy kicsit bonyolultabb:
Saat sekiz-i yirmi l gey-iyor.
óra nyolc-t húsz l negyed ő
Nyolc óra múlt húsz percceL l Negyed kilenc.
Saat sekiz-e. yirmi l var.
óra nyolc-hoz húsz l negyed van
Húsz perc múlva nyolc óra. l Háromnegyed nyolc.
Az ű kedvéért az ő kifejezhetjük percekkel is,
mint a hivatalos menetrendekben, de mindig legyünk tudatában, hogy
az ő kifejezésének nem ez az általános módja:
saat on yedi yirmi 17 h 25
saat on lark 10 h 45
A " hány órakor?" kérdésre a ő képpen válaszolhatunk:
Saatkayta?
Saat dokuzda.
Hány órakor?
Kilenc órakor.
Saat dokuz Fél tízkor.
De:
Sat sekiz-i yirmi l
8 h 20-kor. l Negyed kilenckor.
Saat sekiz-e yirmi l kala.
8 ő húsz percceL l Háromnegyed
nyolckor. ·
ő kapcsolatos kife-
jezéseket még számos
talál.
64
(
Saat ka9?
\
\
\
i
Életmód és viselkedés
Amennyiben teljességgel ki óhajtja élvezni törökországi tartózkodá-
sát és minden konfliktust és kcllemetlcnséget el kíván kerülni, akkor
meg kell próbálnia elsajátítani néhány viselkedési szabályt. Mindenek
elóll - jóllehet Önt mindig külföldi turistaként fogják kezelni - pró-
báljon meg a ő legjobban beilleszkedni a helyi lakosság körébe.
ÖLTÖZKÖDÉS
A férfiak bermudát vagy sortot hordjanak, kerüljék a meztelen ő
testtel való mutatkozást városon és falun egyaránt. A ő - a ő
lyek kivételével - tartózkodjanak a rövid (sort, miniszoknya), a mélyen
kivágott, a testre simuló és az átlátszó ruhák ő Ezek ugyanis
megbotránkoztatják a helyi eket, ő az ő és a vallásos em-
hereket, és a falusiak, vagy a nagyvárosok egyes konzervatív negye-
deiben lakók körében csendes megvetést eredményeznek. Hordjanak
mkább ő nadrágol vagy hosszú szoknyát, amelyek minden hely:.::etben
ő teszik a könnyed viselkedést, akár egy meglúvásról legyen
szó, ahol egy földre terített ő kell ülnie, akár egy mecsetet
ibajt meglátogatni. Ha vallási múemlékeket kíván megtekinteni, a ő
·.igyenek magukkal egy nagy ő egy ő ű ő és
'-önnyen ő ő A fejnek, a karoknak teljesen, a lábaknak pedig
·egalább térdig fedettnek kell lenniük. E célból a nagyobb dzsíunik ka-
;JUjában néha kölcsnöznek a turistáknak ő vagy nagy köpenyt.
\éhány kultuszhelyen nem ű a ő az épület kapujeiban
.tagyni, ha nincs ott senki, aki felügyeljen rá. Ilyenkor kézben, a két
:alpat egymás felé fordítva vigye magával az imatcrcmbe. Az általános
,zahály az, hogy figyelje meg a muzulmánokat, és tegyen Ön is úgy,
11int Legyenek mindig diszkrétek.
.4 Ő Ű KÜLÖNVÁLASZTÁSA
Egyes tcrületeken bizonyos helyzetekben a ő ű elkü-
önülnck, és ez a turistákra is vonatkozik. Ilyen például a dzsáruikban
65
az ima ideje, amikor a látogatást egyébként is jobb elkerülni. Ha azon-
ban a kapuban nem tartóztatják fel, akkor beléphet a mecsctbe,
diszkréten elhelyezkedhet a földön, pénteken a férfiak a fétfiak, ő a
ő között. Állalában ha a viselkedése ő és diszkrét, akkor
mindkét oldalon be fogják fogadni Önöket.
Egyes autóbuszokban a férfiak elöl, a ő pedig hátul foglalnak
helyet (ritkán). Az utazás során szét kell válni'
Végül a nemek elkülönülése általános gyakorlat a ő és
néhány étteremben, kávéházban.
Külfóldi férfiaknak el kell kerülniük, hogy a helybeli ő túlsá-
gosan közvetlenül beszéljenek, s hogy melléjük üljenek. Ez sértené a
férj tekintélyét.
A párok a nagyvárosokon és a kirándulóhelyeken kívül ne járjanak
kézenfogva, s tartózkodjanak a közösségi helyeken- pl. ű
és a ű - a szeretetnyilvánít.ásoktól. Jó, ha tudják, hogy a
nem turisták számára fenntartott szállodákban csak a házaspárok
kaphatnak közös kétágyas szobát.
Mindcn körülrnényck között tartsák magukat a helyi szokásokhoz!
A külföldi ő általában ű ű és ő
tekintik, ezétt gyakran zaklatják nem igazán udvarias ajánlatokkal.
Következzen néhány mondat a tolakodóktól való megszabadulásra:
Rahat-siz et-me beni!
tenni=felsz-tag én-t
Hagyj engem nyugton!
buakbeni!
hagyni=felsz; én-t
Hagyjál !
Ne yap-tyor-sun be?
mi csinálni-jelen-te, hé
Hé. mit csinálsz?
66
Ne ist-iyor-sun benden?
mit akarni-jelen-te ő
Mil akarsz ő
Kötü, pis adam! ay:tp ya!
rossz, mocskos ember nagyon szégyenletes, hé
Mocskos fickó! Ez szégyen'
istemez
"nem akwja"
=Hagyj békén!
g{ydvtanu[ás ű viááman!
ő katonaság
l
Kerülje, hogy kisebb problémáival ő vagy katonához for-
duljon, hacsak nem súlyos vagy ő ő van szó. Általában nem
tudnak idegen nyelveket, ezért nehezen fogja megértetni magát, és ez
csak a helyzet bonyolódásához vezet. Ha törökül beszélnek velük, ak-
kor általában kedvesek.
Ha egy törökkel kerül konfliktusba, akkor lehet, hogy egy ő
hathatósan a védelmére kel, de lehet, hogy honfillírsa mellé áll. A
hozzáállás az egyes ő a ő és a ő függ.
Legyenek tehát óvatosak, és ha szükséges, keressék az elölj árókat
ő komiser=biztos, tiszt, subay=tiszt).
67
Vendéglátás
l
A törökök természetüknél fogva kedvesek és ő a leg-
különfélébb helyzetekben teával kínálják, vagy ebédre invilálják Önt.
az élterembe ételt vagy italt küldetnek Önnek. de ezt sohase tekintse
járandóságnak. Fejene ki csodálkozását. és mutassa ki ő a
háláját. Legyen Ön is nagyvonalú!
Másrészt mindig figyeljen a hamis vendégszeretetre: mint minden-
hol, ill is vannak emberek. akik az ő hasznot akarnak húzni.
Ha ilyen érzése támad · pl. ha az az ember. aki meghívta vagy kitar-
tóan szalgálatokat tell. hirtelen azt kéri. hogy adjon oda valamit cseré-
ben, vagy tegyen neki :·alarni nagy szivességet -. ne habozzon, határo-
zottan utasítsa viss7a. Am ne legyen mindig bizalmatlan! Kisebbségben
vannak azok, akik ki akarják használni; egy török általában nagy
tiszteletet tanusít a turisták iránt.
MENTALITÁS. SZOKÁSOK. HAGYOMÁNYOK
Többször javasoltuk már Önnek, hogy figyelje meg az embereket,
vegye át a viselkedésüket, hogy a hibákat elkerülje. A hagyományok
nagyon ő befolyásolják az ű embereket. a falusi társa-
dalmat; vigyá7.nia kell tehát, hogy ne bántsa meg sem ruházkodásával,
sem viselkedésével azokat az embereket, akikkel találkozik.
Jó tudni, hogy néhány éve a mentalitás ő átalakulóban van Tö-
rökországban. AtatUrk modern államot kívánt létrehozni, amely hatá-
rozottan Nyugat felé fordul. Ám a hagyományok és a vallás ereje,
nomeg a gazdasági függeiségek sokáig fékezték az ország és az elmék
fejlódését. Másrészt a nyugati világ kulturális és technikai vonzása, az
ország nyitása a nyugati piac felé ő a középosz-
tályokban. ő kifolyólag együtt él egy a valláshoz és a hagyomá-
nyokhoz szúklátökiirúen ő ő réteg és egy nyugatot naívan csodáló
csoport. amely mindenbcn kriti7álja hazáját, s amely akár saját I..'Ultú-
rájának és hagyományainak tagadásáig is elmegy. Jó tudni tehát, bog}
Törökországhan a modcrn európaiság és a keleti gondolkodásmód sajá-
tos elegyé\·cl találkozhatunk, amely a rnindennapi élet apró részle-
tciben is megnyilvánuL
68
Társalgás
ÜDVÖZLÉS. BÚCSÚZÁS
Mint külföldi, kifejezheti magát nagyon ű is. de ha egy ke-
·.és energiát fordít a hagyományosan használt formulák megtanulására.
• ·kkal jobban be tud illcszkedni a törökök közé, anélkül, hogy ez ha-
misnak tcts7cne. Ráadásul barátságos. közvetlen módon tudja ő
.. ulföldiségét. s íg} rninden sokkal könnyebben fog menni.
Majd meglátja. rnekkora örö!ll· hogy az üdvözlések egész sorát képes
.ISználni!
E7. az üdvözlési forma egyáltalán nem közönséges vagy lealacso-
Egyébként al arab ő származik.
• nap-tsz
>napot! vagy Viszontlátásra!
Rendkívül hasznos formula ez. rnind érkezéskor, mind pedig távo-
has7nálható.
, ste-r.r:.
estét!

iyi gece-ler!
jó éjjel-tsz.
Jó éjszakát!
69
Hagyományos, az araboktól átvett. általában az öregebbek és a külö-
nösen vallásos emberek által haswált köszöntés:
Aki érkezik: selamünaleyk:üm
(Béke veled!)
Aki fogadja: aleyküm selam
(Veled a béke!)
Ezeket a formulákat helyettesíti modernebb formában az iyi günler.
Létezik egy másik. mindenki állal használatos formula, amely köte-
ő jelleggel vonua a ő feleletet. Ha valakihez megérkezik.
vagy egy olyan helyre lép be, ahol jó ideje nem járt. ezt mondják
Önnek:
Ho, geldinízt
kellemes( en) jönni-mú/t-ön
,,lsten hozta!"
Erre mindig igy kell válaszolnia:
bulduk.
kellemes találni-múlt·mi
Kellemesnek találtuk (itt lenni).
Általában a jó barátok, vagy az egy családból való emberek, ha régen
nem találkoztak, átölelik és megpuszilják egymást (vidéken ez csak
azonos ű esetében lehetséges).
Megfigyelheti, hogy a törökök az ő különös tiszteletnek ör-
ő embereket kézcsókkal ildvözlik, majd az ő kezét a homlo-
kukhoz emelik. JiGieg akkor, ha régóta nem láuúk ezt az embert. vag}
a vallási ünnepeken, arnikor üdvözlik ő
Az üdvözlés után a hogylét ő illik ő
Nastl-smlslDIZ?
hogyan vagyivan
Hogy vagy''/van?
70
Sag ol, iyi-y-im.
egészséges legyél, jól-vagyok
Köszönörn. jól.
Kötü!
rossz( ul)
Rosszul!
HÍySOnna.
Pek iyi degil-i.m.
nagyon
Nem vagyok túl jól!
kérdezni-felsz=te-tag
:-le is kérdezd!
A nas!.lsm? kérdés után vagy helyett meg kérdezhetjük azt is, hogy:
Ne habet?
mi hír
\tli újság'?
Ne var ne yok?
mi van mi nincs
Mi újság?
- NasJJ-sm!smJz?
- Kötü!
71
Válaszként: sagbk
iyilik
güzellik
egészség
jóság
szépség
A sagbk, iyilik együtt is használható, s így azt jelenti: "minden rend-
ben"' Ha tényleg minden a ő legjobban megy, akkor mindhárom
kifejezést használhatjuk!
Távozáskor azt mondják: iyi günler Jó napot!
vagy Allahlsmarladlk Isten önne!!
amely körülbelül azt jelenti, hogy ,,Istennek ajánlottuk magunkat".
Ezt a kifejezést leginkább vallásos emberek használják.
V<ílaszolhatunk így is: güle güle nevelve (menj)
Figyelem! Ezt a búesúzási formát csak válaszként, azaz másodikként
használhatj uk!
Mondhatjuk ezt is:
Hosyakal.
kellemesen maradni-felsz=te
Viszontlátásra' ="Maradj boldog!"
Eyvallah!
Szervusz!

egymást látni-jelen-mi=találkoztmk
Viszont látásra!
Az Eyvallah népszeríl, családias kifejezés, amelyet többféle értelem-
ben is használhatunk: "viszontlátásra!", "menjünk" vagy "rendben,
értellem".
72
Megszólítás - címek
l
Amikor megszólítanak valakit, ezt mondják:
efendi(m) uram, hölgyem
még udvariasabb formában:
hammefendi
beyefendi
hölgyem
uram.
A törökben gyakran használnak megszólításképpen családi kapcso-
latokra utaló szavakat is, függetlenül attól, hogy reálisak-e vagy sem:
agabey
abla
báty (általában rövidítell fOimában ejtik: abi)
ő
Az alábbi szavak tényleges kapcsolatokra, vagy korbeli elérésre utal-

amea
teyze
nagybácsi
nagynéni
A ő szavak a generációs eltéréseket mutatják, igazán ő
:mberek megszólítására használhatóak. Vigyázzon, egy negyven éves
esetében nem ő
nine
dede
nagymama
nagypapa
Olyan személyek esetében, akikkel hasonló helyzetben, korban
.agyunk, használhatjuk az alábbi baráti megszólításokat:

birader
testvér
testvér
73
Az alábbiakat pedig szerctetteljesen:
lazun
oglum

yavrum
canun
lányom
fiam
gyermekem
kicsim
lelkem, kedvesem
A canlm szót számos esetben, ezernyi árnyalattal használbatjuk. a
,.kedvesem"-tól a "Menjünk. barátom"-ig. Igen különös ezt a megszó-
lítást hallani például vonaton. vitatkozó emberek szájábó!.
Figyelem: eLeket a kifejezéseket mindig tudatosan használja, nehogy
ulegb_ánbor. valakit. Némelyiket azonban jobb meghagyni a törökök-
nek, On pedig semmiel!etre liC sértódjék meg. ha amea-nak vagy teyze-
nek szólítják. Ez a szimpátia és a kedvesség jele. még akkor is, ha ezzel
önt
A törökben ha valakit megneveznek vagy valakihez fordulnak, leg-
gyakrabhan a bey (úr) vagy a hamm (hölgy. asszony) szóval megtoldott
kercs7.lnevet használják. még akkor is. ha az ő nem áll fenn
baráti vis1.0ny. ő az esetben i3. ha egyáltalán nem is ismerik. Például
egy hivatalban a kollegák mindig keresztnevükön szólítják egymást,
még ha nincsenek is közelebbi kapcsolatban: Filiz hamm, Mehmet bey.
Lehet. hogy Önt egy teljesen ismP-retlen személyhez küldik, és azt
mondják, hogy keresse beyt. Használják persze a teljes kereszt
és ő álló nevet is. Ám n hamm és a bey szavak haszmílata
nagyon gyakori, török sajátosság, minthogy a vezetéknevek használatát
Atatürk ali g hetven-nyolcvan éve vezette csak be.
Ne csodálkonon tehát, ha a törökök a keresttnevén szólítják Önt.
még ha nem ismerik is.
Megstólíthatunk valakit az Úr/Asszony kifejezésekkel is, amelyeket
a családnév követ. mint a magyarban is:
Bay ....
Bayan. ..
.. .. úr
.. .. asszony
En n formát awnban általánosságban csak a hivatalos helyeken
használják.
74
Az udvariasság
Törökors1ágban :u udvariassági formák attól függenek, hogy kihez
iordulunk: ő ő emberhet, nálunk ő ő A körülmé-
nyeket mindig ligyelembc kell venni.
ő is, a ő szemben vigyázni kell, hogy ne mutassunk lJ
semmiféle kölelséget. sem szavakkal. sem gesztusokkaL A család férfi
tagjai esetleg megsértódhctnek. és igen rosszul reagálhatnak. Ne ja,·a-
,oljn egy hölgynek. hogy menjenek ki a ő vagy hogy igya-
nak meg egy pohár italt, ő megbeszélte volna ezt a férjjeL a test-
vérrel vagy aL apával. Még ha az ajánlatban nincs is semmi hátsó szán-
dék. lehet, hogy nagyon negatívan fogják megítélni. ő a .. zeréntebb
között ő és a gyakorló muszlimok körében.
A török ő ő szemben tanusítson tiszteletteljes magatartást.
,okkal inkább. mJnt Magyarországon. lesznek Önne!.
A törökök általában nagyon pontosan betartják az udvariassági sza-
bályokat a.:okkal szemben, akikkel beszélnek - kor és funkció szem-
Ön sLámára azonban ő ha csak helyenként tartja be
ő s ő ha az itthoni normákat követi. csak egy kicsit nagyobb
usz.telettel.
Mint mindenütt, at udvariasság Törökországban is lassan visszaszo-
rulóban van, s emiatt at ő panaszkodnak is. E témában továb-
bi tanácsokat talál a ,.Mindennnpi élet kis kalaud' címú fejezetben.
.VÉHÁNY UDVARLASSÁGI FORMULA:
BOCSÁNATKÉRÉS
Affed-er-siniz
•u·gbocsátmli-s:je/-iin
Bocsásson meg
1
Pardon
Pardon.
Özür dll-er-im
bocsánat kívánni-s::.jel-én
Bocsánatot kérek!
75
Kusur-a bak-ma-ym(lZ)
hiba-ra né::.-tag-jelsz-ön
Ne haragudjon!
iste-y-erek ol-ma-d!..
akarni-va/ve lenni-tag-múlt=ó
Nem akarattal tettem/Nem akartam.
Kusur-a bak-ma.
hiba-ra néz-tag-felsz=te
Ne haragudj!
VÁLASZ A BOCSÁNATKÉRÉSRE
önem-i yok
nincs
Nem fontos. l Lényegtelen.
Fark et-mez. Mühimdegil.
.ftmtns nem
Nem fontos.
kiilönbség ő
Nem tesz semmit.
GRATULÁCIÓ ÉS A SA TNÁLAT KTFETEZÉSE
Göz..ünaydm
félryes
Gratulálok!
Tebrik ed-er-im
gratuláció termi-szjel-én
Gratulálok!
... -(y)i k:utl-ar-rm
... -t ünnepelni-szjel-én
Örvendek . .J ... kívánok.
(yeni yll-IDlZ) k:utlu ol-sun
(tíj él·-iirré) boldog lemrijels:=fi
Boldog új évet!
<;:ok üzgün-üm
nagyon szomorú-én.
S7.0morú vagyok.
76
Tebrik-lerl
Gratulálok!
<;:ok üzül-dü-m
nagyon sajnálni-múlt-én
Nagyon sajnálom!
Ez utóbbi kifejezésnek nincs egészen pontos magyar megfelelóje. a
rökben számos különbö1.ó esetben használhatjuic Lehet vele gyors
·yógyulást kívánni. amikor valaki beteg, vagy amikor vizsgára megy, a
edve visszaállítását remélve, vagy amikor megtett egy nehéz lépést,
rélyes gratulációként.
ELÉGEDETTSÉG, SZOMORÚSÁG KIFETEZÉSE
<;:ok) memnun ol-du-m
·.1gyorr) e/égedeu lenni-mtílt-én
'1gyon elégedett vagyok.
rülök a találkozásnak (ha bemutatják valakinek).
:-iiné-re egés:ség
:gészség a kezére!" (gratuláció a háziasszonynak. amikor egy ételt
gy egy étkezést akarnak dicsérni)
i9-me-y-in, lütfen.
Ne yllZlk
mi kár
Milyen kár!
rreua inni-tagje/s;:.-ön kérem
ne dobányouon!
bir tane ekmek ver-ebilir mi-siniz?
egy darab kenyér adnr-Iwt/het (?)-ön
adni egy kenyeret?
77
Oda-lar-lDlZ-l bana göster-ebilir mi-siniz?
sz.obu-lsz.-öné-1 én-nek mwami-ltallhec (?) -ün
Meg tudná mutatni a sLobáit?
Sagol
egés<.-féges lenni-fe/sz= re
.,Légy egészséges!''=Köszönöm (neked)!
Sag ol-un{uz)l
egéJ;;séges /enni-fels::-ön
Köszönöm (önnek)!
Allah gönl-ün-ün murad-1-m ver-sin!
Alialt szíl•-ried-nek a ... \'ágy-ö1•é-n-1 adni-fe/sz.=ó
Allah teljesítse vágyaidat!
Allah raz1 ol-sun!
Allah ltajlancl<Í lennifelsz=ó
lsten adja!
A vá nyakat megfogalmazó kifejezések nagy része tartalmazza Allah
nevét ;zek a mindennapi élet minden helyzetében gyakran használa-
tosak: Mindcnkire érvényesek, de ő az ő a vallásosak
és a szegényebbek körében elterjedtek.
Mersi
Köszönöm (a francia mcrci-ból származik)
Bir degil
egy dolog 11e111 •. , , •
Szóra sem (válasz. ha valaki az On kedvessegét. scg1tseg
köszöni meg)
78
Helyeslés l néhány fontos kifejezés
Miként a magyarban. a törökben is számos módja létezik az egyet-
értés. a helyeslés kifejezésének. Néha igen nehéz ezeket a kifejezéseket
pontosan lefordítani, de oda kell rájuk figyelni, mert általában nem
, serélhet6ek fel.
•'nni-mrílr=ó
.lett"= el len fogadva, rendben
'ancsol'? Pardon (nem énem)
olur
ő
. .lesz'' = igen. lehet. miért ne?.
rendben
Emin-im
bizros-én
Biztos vagyok benne.
Tekrar et!
ismétlés renni-fels:.=re
Ismételd meg!
79
(daha) lütfen! .
(még) lassan beszélnijelsz=re, kérem
Beszélj lassan/lassabban!
... nedemek?
... mit numdani
Mil jelent. ... ?
KÜLÖNFÉLE KIFEJEZÉSEK
Farketmez.
kiilönbség
Nem számít. Nem tesz semmit.
ver!
üres adnifel sz= re
Hagyd!
Dikkat (et)!
.figyelem (tenni-felsz=re)
Figyelem/Figyelj!
Daha yava$ konu$, lütfen!
80
önem-li degil
fonros nem
Nem fontos.
Bana ne?
én-nek mi
Mit tehetek?
Sana ne?
re-nek mi
Ez nem a tc dolgod.
... neredc?
hol
... hol van?
Burada (bir) ... var nn?
;fl (egy) ... WI/l(?)
Van egy ... ?
Yorgun-um
fáradr-én
Fáradt vagyok.
... yasak
Tilos ...
\legjegyzések:
Ne oldu?
mi ő
Mi történt?
Bak-ahm
némijels;;-mi
Nézzük!
Bil-m-iyor-um
rud1zi-tag-jelen-éll
Nem tudom.
Ne ist-iyor-sun?
mir akarni-jelen-le
Mit akarsz?
ist-iyor-um
akarni-jelen-én
Akaroklszcrctnék .
... a)'lp
szégyen ...
. . . .......... .. .. ....... .... .. .... . . . .. . . . ' ..... .... .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
81
Gesztusok és indulatszavak
l
Egy igazi török kiválóan tud komunikálni anélkül, hogy_ hangot is
kiejtene, hála a gesztusok sokaságának. amelyek
szerepet töllenek be amindennapi beszélgetések IS. 1lyen
gesztus és arckifejezés létezik. mindegyiküket nem IS lehet letrn_J.. Most
csupán a Jeaoyakrabban használtakat és a legjelleg-Letesebbeket II]Uk Ic.
A gyors fel vonása, amely gyakran a fej hátrabillentésé-
vel, vagy esetleg a zárt szájban a nyelv csettintésével is párosul.
Azt jelenti: nem.
- Ha kissé, de gyorsan megránák a fejliket (néha közben egy "hé"
vagy egy ,,ha" felkiáltást is halh.unak), ezzel azt feJeZik ki. hog)
nem értenek valamit.
_A csodálkozás vagy a csodálat IJfejezése esetén a kezet nyitolt
tenyérrel maguk elé emelik és körkörös mozgást végeznek vele.
Ehhez a gesLtushoz általában eg) ,.ooooh" felkiáltás járul. .
_Amennyiben az ő keLek két mutatóuiját összedör7$öltk.
az két dolog összefüggésére utal.
_A behajtott kézzel, lefelé forduló tenyérrel végzett apró mozdulat
a hívás jele: "Gyere idei "
NÉllÁNY GYAKORI FELK/Ál]ÁS:
allahallah
vallahi (ve billahi)
ou.fff
th
th. .. th. .. th
öf...th ... th
hadi
hadi be
82
"amit Isten akart" (arab)- a csodálat kife-
jezésére (=nagyszerú!)
Istenem. btcnem!
Hitemre! tényleg. higyj nekem!
oh! elég!
nem
nem és nem, ne is kérdezd
Ó. Istenem!
menjünk. menjetck!
gyerünk!
A török család
l
A török család nagyon szabályOLOit. ő hagyományos ű
nyek között.
A férfi a család feje, ő a ő a családtagok magatartásáért Ha a
tclesége, vagy u egyik gyereke helytelenül viselkedik, akkor az ó be-
;siilete forog kockán. Az ő testvér szintén ő érzi magát
liatalabb testvércién. EL a ő az, amely ő ő
megnyilvánulásokhoz vezet a ő ű csahídok körében.
olyan drámákhoz, amelyeket azután az újságokban olvashatunk. A fétj
'agy a testvér a legkisebb lelkiismeretfurdalás nélkül kijelenti. hogy
lötelcssége lemosni az ő ért szégyent. Szegényebb vagy vidéki
lörnyezetben a ő kötelessége mindenben engedelmeskedni és
ltswlgálni a férjét. Általában nem eszik vele, hanem ő tálalja a7 ételt.
1 ULSOnnát vagy a teát. amit csak férje kíván. Ezzel szemben. ha ven-
dégek vannak. gyakran a férfi az, aki feltálalja az asszony vagy a saját
maga által elkészített étell. lia a7 asswny fel is ű a vendégfogadás
""rán. nem marad sokáig. A ő tehát háttérbe húzódik. dc a társadalmi
ő és a múveltségi SLillltól ő egyre ő szercphcz
ut. A városokban és a középosztály körében otthon a ő kint, a társa-
almi kapcsolatok terén viszont vitathatatlanul a férj az úr. Még a leg-
lcdvesebb és legengedékenyebb férjek is kötelességliknek érzik, hogy
más férfiak ő valamennyire kimutassák hatalmukat. Végül meg kell
·gycznünk, hogy a múvclt és az üzleti körök tagjai európai módra
tselkcdnck.
Ha meghívnak minket egy hagyományos családhoz, mindenképp vc-
! ük le a ő mint ahogy mindcnki más is teszi. még ha azt
•ndják is nekünk, hogy nem SLiikséges. Maradjunk zokniban. vagy
fel a felkínált papucsot. Épp ezért ű könnyu. könnyedén
- és ő ő hordant. C7 igen hasznos akár a d<:sámik, akár
.• gánSLemélyek meglátogatásánáL Kerüljék a sortot és a
_.at (lJ véve a ő Arra a helyre üljenek. amelyet rnutatnak
..... • • mivel a háziúr mindig a legjobb helyet tartja fenn a vendé-
-:knek. Ha a földre vagy a padlóra helyezett pámát nagyon kényel-
etlennek találja, mosolyogva, a ő gesztusok kiséretében ma-
R 3
ayaráua cl, hogy fáj aláhavagy a háta, és hogy jobban szeretne széken
Ütni. Nem fognak Önre megharagudni, és megpróbálnak eleget tenm a
kérésének.
A férfi. aki meghívta Önt - hiszen általában ő az egyetlen. aki meg-
hívóként felléphet - arra fogja kérni a feleségét hogy ő _teát és
hoaon ut:sonnát vagy akár ő ételt, függetlenül attól. hogy hany óra
van. Készítse fel a gyomrát! Az asszony fel fogja szolgálni az ételt, de
nem fog Önökkel enni. kivéve néhány anatóliai vidéket. Néha a férfi az.
aki kiszolgálja Önt, sót esetleg ó maga készíti el az ételt.
ön elé helyeznek egy alacsony asztalkát, vagy ű csak egy
tálcát tesznek a földre vagy egy ő A nomád törökök a JUI'ta
közepére kiterítenek egy ő amelyet sofranak, asztalnak neveznek.
Általában a háziúr szolgálja ki Önöket. Ha nem bírja befejezni az
étkezést, vagy ha olyan fogás kerill terítékre, nem az
egyetlen mód ennek elkerülésére, hogy orvost ulaiomra
nem sérti me<> vendé<>látóját sem (Bana yasak, ,.szamornra ulos .
doktor yasak "az megtiltolla nekem"). kellle_nni_c
abban, hogy nem kö\'et cl baklövést és hogy nem seru vendegla-
tóját. de abban is biztos lehet. hogy a törökök ő
és nagyon toleránsaka külföldiekkel s7emben. es h?gy
és némi érékkel a kényes ő is könnyeden ktmenu magat!
Ha nem kíván elfo<>adni egy meghívást. hivatkozzon egy ő ügy
re (acelem var, kell"; var, "dolgom van"), de hálásan
kös7.önjék meg az invitáeiót és mondják a7.t, hogy egy ő alka-
lommal bit:tosan módjuk lesz elfogadni bir sefer).
Ha v{u·oson meghívják, és a vendéglátásra nem azonnal kerül sor
akkor bit:tos lehet benne, hogy a ház ass1.0nya már régóta készíti a:·
ételeket. hosszú órákattöltölt a ő ő különféle ő
(mezeler) szelgálnak fel: padlizsános kaviár!. babsalátát. ecetes pórt
hagymát tojásszósszal. szardellát. fetát és olajbogyót külön kis tálak
han. amelyekból többször is vehet. Az ast:tal közepét egy hatalma
friss és ropogós salátát tartalma7.Ó tál foglalja el. amelyet cnyho:.
meulocsolnak citromlével, s amelyet paradicsom és uborka kank<o·
körül. ő az étkezés bármelyik pillanatában csipegethet
villújával. Ezek után követket:nck a meleg ő sajtfelfúJ
garnélarák .... stb. Mindezek nuír önmagukban is ő elegendóel
84
egy étkezéshez, de valójáhan még ezek után érkezik a hús vagy a hal
zöldségköretteL
Ez után viszont már nem szelgálnak fel sem sajtot. sem salátát, mint-
hogy ezek már az asztalon vannak. Következik viszont a desszert. álta-
lában otthon kés7.ített tejszín vagy és gyümölcsök. Ezeket. ha egy-
ben vannak, késsel kell felvágni. Am leggyakrabban gyümölcssaláta
formájában. vagy vágott gyümölcsként egy nagy tálban kerülnek ou
asztalra. ő dohányzás vagy raki-iszogatás közben bármikor
st:edhet a villájával.
Egy ilyen lakoma után, vagy akár közben is, ha egy különösen cso-
dálatos fogás kerül fclszolgá)tísru. a vendégnek a ő szavnkkal
illik gratulálnia a ház asszonyának:
El-iniz-e sagbk! "Egészség a kezének!"= Gratulálok!
Aki erre azt fogja válaszolni. hogy:
Atiyet o !sun! Egészségére
1
Ami a ramadánt illeti. jó tudni. hogy egyre ink:íbb betartják. és a
közmegegyez.!s szerint illetve a láthatóan ő vagy erre érzékeny
személyek jelenlétében tart67kodnak a kellemetlen megjegyzésektóL
valamint az ő <lL ivástól és a dohányzástóL ő az anatóli-
ai városokban és falvakban. Nagyvárosokban és turisztikai centrumok-
ban a böjtöt megtartók is belátják azonban, hogy ez nem általános sza-
bály. Önök tehát nyugodtan ehetnek. Készüljenek fel rá, hogy néhány
étteremben ebben az ő nem szelgálnak fel alkoholt. Másrészt
hu meghívnak egy törököt, és ó azt mondja, hogy böjtöl (OIU9 tutuyo-
rum.: böjtölök), akkor ne cróltessék. A böjt teljes, sem táplálékot, sem
folyadékot nem vesznek magukhoz napkeltétól napnyugtáig. Este
azonban az egész napi böjtöt megtörik egy bóséges étkezéssel, valódi
lakomávaL amely különleges fogásokból áll. A rokonok és a szernszé-
dok meghívják egymást. Ezén aztán ramadán idején a törököknek hat:a
kell menniük. Bocs:íssák meg a ő ha a szokásosnál gyor-
sabban hajt. hiszen ideges a ő ő és a szomjúságtól. Ha tényleg
félnek, mondják azt, hogy (lassan, lassan) és tegyék a ke-
züket a szívükre egy fájdalmas arckifejezés kiséretében, hogy megér-
tessék vele, hogy szívbetegck. Ez általában beválik.
85
Szállás
l
Tórökors.:ágban a vadkemping elvileg ti los, persze ami tilos. az
egyáltalán nem biztos, hogy lehetetlen is ... Nyugodtan alhat az autójá-
ban vagy a lakókocsijában egy ő szélén. vagy fel is verheti a sátrát.
Mindazonáltal ő helyeken, ő Kelet-Anatótiában jobb egy
benzinkút vagy egy falu közelében letáborowi, s eset leg egy család
,·édelme alá helye.:ni magunkat.
Nagy számban vannak viszonylag ő árú panziók. amelyek
ugyan csak minimális kényelmet- ő WC-t és zuhanyozót - biztosí-
tanak. de kellemes és barátságos hangulatúak. Gyakran a reggehn
ő helyi bor kíséretében ű ételeket is ehetünk ezek-
ben. egyedül, a nap bármely szakában. vag} meghatározott ő a
többi vendég társaságában. Az autóra általában a tulajdonos vagy egy
ő vigyáz, ami igen lényeges kérdés. így minden kellemetlenséget
elkerülhetünk.
Természetesen a környék t uristák ;íltali látogatottságától ő
különféh: ő pan.Giókat találunk, némelyik például telj esen
konfortos . A s.:áll odák esetében hasonló a skála. Altalában a fogadtatás
szivélyes. az árak pedig nem túlságosan magasak.
Az a legs.:t!rencsésebb, ha a turista irodához fordul (TurizmBürosu),
ahol ártáblá.:atokat bocs;ítanak a rendelkezésére, és megtudhatja a
klilönféle városi inté.:mények által nyújtott kedvezményeket is. Kérde-
ő az éttt!remben is. A szállodák és a panziók esetében mindig
pontosítania kell a.: igényeit: temiz (tiszta), ucuz (olcsó), és jelezze, ha
mindenképpen rnclcg vizet óhajt (s1eak: su). Ha nem talál semmit,
ő esetben fordulhat a polgármesterhez vagy a kerület felügye-
ő (muhtar). ő ne ő ő ő és csen-
ő ő mert bár nagyon kedvcsen fogják Ont fogadni. de gyakor·
lati lag el kell fogadnia, amit ő javasol nak. Az a legjobb, ha fúggctlcn
marad, és saját maga oldja meg problémáit.
o tel
kampyeri
oda
86
s7.álloda
kempmg
swba
pansiyon
yatak

panzió
ágy
zuhany
SIC ak:
su
(oda)
anahtar

mutfak
karavan
y er
mclcg
V Í 7.
szabad (szoba)
kules
ő
konyha
lakókocsi
hely
tek yatak-h oda
egy ágy-as szoba
egy ágyas S7.oba
Banyo nercde?
fürdiiszoba hol
Hol a ő
bir oda-IllZ var m1?
iires egy szoba-iiné \'Oli (?)
Van üres swbája?
soguk
tuvalet
ban y o
yorgan
yasúk
buzdolab1

laumak
yatak-h oda
két ágy-as s::oba
két szoba
S1cak: su var m1?
me/eg I'ÍZ van(?)
Van meleg víz?
hideg
wc
ő
paplan
párna
ű ő
sátor
felállítani
Oda-lar-a bak-abilír mi-yim?
s:.oba-ts:;;-ra nézni-lwt/het (?)-én
Megnézhetem a szobákat'!

.,
Bo$ bir oda-mz var m1?
87
A REGGEU (jalhyalb)
kahvaltl kahvaltl yapmak
reggeli reggelizni
Evés, ivás
l
A reggeli u egyetlen hideg ételekból álló étkezés. kivéve. ha ilyen-
kor is levest es7nek. ami eléggé gyakori. Ha nem. akkor a ő
ő áll:
ekmek
tereyagi
zeytin
yumurta
beyaz peynir

kenyér
V :lJ
olajbogyó
tojás
fehér sajt, feta
"kasar" sajt
bal

peynir

méz
lekvár
sajt
tea
A tea hagyományosan hozzátartozik a török reggel ihez. de a turisz-
likai központokban kaphat tejesk1ívét is, ha kíván.
vagy ufak
kis tea (tipikus teáspohttrban)
büyük vagy duble
nagy tea (nagy vitespohárban)
kahve kávé
Tcirökországban a kávé ma luxusnak számít, mivel imponáini kell.
Régen az Os1mán Birodalom arab tartományaiból hozták. a nagyra
értékelt italt számos kávéházban ű és fogyasztották már a XVI.
században is. on. ahol egyébként \' ÍZipipázni (nargile) is szoktak. Ám
u Oszm(tn Birodalom bukása, illetve a Tórök Köztársaság kikiáltása
( !923) óta a fogyasLtás nagyon visszaesett. Gazdasági okokból a kávét
teával helyeuesfteuék.
88
A nagyon finomra ő kávét vízzel és cukorral keverik és egy
kevéssé felforralják. Azután hagyják leülepedni a zaccuta csésze aljára.
Jó tisttázni. hogy mennyire cukros kávét kér.
feker-síz orta
c'ukor-nélküli kö;;ép cukor-os
nélkül közepesen cukrosan

sok cukor-os
sok cukorral
A S:lállodán vagy a panzión.kívül reggelizhet speciális reggelizóhe-
yeken (kahvaltl salonu), vagy minden lokanta típusú étteremben. sót a
vagy (,.teaház'') is, ahol teát \'agy török
kávét szelgálnak fel. Léteznek olyan kisebb éttermek is. ahol kifejezet-
ten tejes ételeket árulnak (muhallebiei), ezekben is lehet reggelizni.
EBÉD ÉS VACSORA {ögle/aksam yemegf_)
S7árnos olyan inté7.ményfajta létezik, amelyben étkezni lehet, jó tud-
ni tehát, melyikben mit kínálnak.
A lokantákba kizárólag étkezni járnak, a kiszolgálás gyors, és általá-
ban nem ő benne sokáig. A lokantáknak is több kategóriája léte-
lik, drágábbak, olcsóbbak, jobbak vagy rosszabbak, néha híresek vala-
melyik ételiikr<íl. általánosságban azonban elmondható, hogy az (traik
eléggé alacsonyak. Jó tudni, hogy Italában nem tartanak bennük alko-
olcs ilalokat, legfeljebb néhány helyen sört. De lehet itt inni - a kol án
l1vül- helyi italokat. például ayrant (vízzel kevert sós joghurt), amely
>l illik a kebab (vagdalthús) speeialitásokhoz.
A lokanták többségében az ételeket egy vitrinben meg is lehet nézni,
:) választhatunk ű úgy is. hogy rámutatunk a kívánt ételre.
egyúttal arról is ő ő hogy a hal vagy a hús friss-e?
A mindenhol - nagyvárosokban, falvakban. vagy az utak melleu -
megtalálható lokantákon kívül léteznek a mieinkhez hasonló éttermek
,, amelyeknek ki van írva a ne\iik. s amelyek csak ő váro-
89
sokban és turisztikai központokban találhatóak meg. Ezeknek is több
katcgóriájuk van, de általábban s7.élcsebb a kfnálatuk és fogyasztható
bennük alkohol is. A törökök étkezéskor általában rakll (a görög uzo
eayik változata) isznak. de meg lehet kóstolni a ő karak-
t;res török borokat is. amelyek ő Kelet-Anatótiából (Buzbag)
származnak. Ankara környékén CKavakhdere, Ul, Y akut) gyümölcsös
vagy testes borok, Marmara környékén pedig könnyebb borok tcrcm-
nek (Villa Doluca). Figyelem! Néhány középkateg?riás étteremben a
pincér esetleg közepes borokkal próbálja traktálni Onökct, ő azonban
többnyire csak rakit iszik. a borokról semmit scm tud.
Lehet ebédelni és vacsorázni úgynevezett meyhanékban is (perzsa
szó, jelentése: "borház"). ahol bittos lehet benne, hogy nagy
han talál hideg és meleg ételeket egyaránt, a hangulat barátságos, sot
esetleg forró, a sarkokban bor- és raki-ivók.
Az éttermek ezen típusa ő görögök és örmények kezében
van, és sajnos lassan ű Isztambulban ő Beyogluban és
Kumkaptban, a Márványtenger közelében találhatóak meg.
Egy másik, viszonylag ritka, dc tipikus és vaniLslatos éucrcmtípus
at ocak ahol mezét és az ő elkészített rostonsüttet lehet fo-
gyasLtani. A vendégek egy kemence köriil ülnek, amely az étterem
jes hosszában végigfut. és egy nagy füstfogó van felette. Itt IS ralot e'
bort is:mak.
A ralot általában vízzel hi gftva fogyasztják. ő kapja jellegzetes
fehér s:t.ínét. Hagyományosan két üvegben szalgálják fel: egy kis kort)
rakt után eay nagy korty víz következik.
Tudnivaió. hogy az iszlám tiltja az alkoboi fogyasztását. dc a törö-
kök, akiknek 99%· a muszlim. nem veszik figyelembe komolyan ezt,,
tiltást. Törökország Alatürk óta lnikus állam, a muszlim törvények hl·
vatalosan nincsenek használatban. A törökök ő része valláso-
ő ő ő sosem iszik alkoholt. dc elfogadják. hog) a többiek.
leginkább a külföldiek fogyasztják azt.
étteremb.:n külön tcrmct tartanak fent a családjukkal egye·
temben ő s.:ámára, hogy n ő és a gyerekeket megóvják :11
esetleges ő (ajánlatoktól és gcsztusoktól). amelyeket -
kissé becsípett vendégek okozhatnak. Másrészt a törökök nagyor
90
kényesek feleségük crkölcsére, s jobban szeretik, ha védve van idegen
férfiak ő Ezek a helyek kissé szomorkásak, azt javasoljuk
Önöknek. hogy kerüljék el ő hacsak nem egy török társaságában
vannak. lia nem érti meg. hogy Önnekjobhan tetszik a központi terem
dénksége. akkor jobb. ha nem ő
Alkoholt lehet vásárolni minden fiiszcrcsnél (bakkal), a szupermar-
ketekben, és azokban a boltokban is, amelyek kifejezetten állami mo-
nopóliumot alkotótermékek-alkohol és cigareua - árusítására rendeL-
kedtek be (Tekel).
Az éttermek. és ("tea kert") mcllett. ahová
mindkét ű álló társaságok vagy családok is Járhatnak. létez-
nek kifejezetten férfiaknak fenntartoll helyek is. Ha egy ő vagy egy
külföldi lép be ezekbe, nem fogják ugyan kidobni-az udvariasság. ő
eg az idegenekkel szemben ő udvariasság megakadályozza cz.t
-. dc lépten-nyomon ére..:tetni fogják vele, hogy nem oda való. nyenek
J kahvebanék (kávéház) és a kiraathanék (újság "olvasóterem"). ahova
egy falu vagy egy kerület férfiai járnak. Régen ezeken a helyeken ű
á össze. hogy mcgvitassák a település életét ő kérdéseket. Las-
Qn-lassan a társasjátékok (kártya ... okey". ötvenegy, tric-trac) helyévé
il tak. A falukban vagy a hagyományos városnegyedekben ma is egész
ap tele vannak emberekkel. közönségesek, és a külfóldi számára nem
sok látnivaló akad rajtuk.
Ha egy férfi jó napot akar szcrczni a feleségének vagy a gyerme-
keinek, akkor elviszi ő egy aile (,.családi teakcrt").
szamovárraL teáskannával. poharakkal és esetleg aprósütemén nyel
volgálják k1 ő Itt általában sokáig ő Ha hidegre fordul a?.
ő akkor yaybanéba vagy evibc mennek.
Természetcsen sem a magasabb társadalmi rétegbe tmtozó török
iknek. sem a külföldicknck nem ő betartani a vidéki élet sza-
de egy külfóldi ő mindenképpen oda kell fibryelnie. hog>
zavarja meg a település lakosságának nyugalmát túlságosan szaba-
,, viselkedésével. amelyet esetleg provokációnak ére1.hctnek a hc-
iek. Sajnos a mozifilmek alapján a külf'öldi ő általában ű
O:rúnck tartják. A ő tehát tanácsos a helyi török viselkedési
okásokhoz alkalmazkodniuk.
91
yemek
yemekyemek
yemek yapmak


av
kamunav
tok
tokum
susamak
kahvalb.
kahvalb. yapmakletmek
ögJ.e yemegi
aqamyemegi

(alle)
muhallebici
meyhane

laraathane
kahve(hane)
kahvalb. salonu
köfteci
köfte
pastahane /pastane
pidesalonu
pi de
meze
soguk/sxcak mezeler
et
ballk
IZgara
tava
92
-enni
- étkezés
enni
ételt készfteni
inni
dohányozni ("cigarettát inni")
éhes
éhes vagyok ("a hasam éhes")
jóllakott
jóllaktam
szomja7ni
reggeli
reggelim i
ebéd
vacsora
tcaház, teázó
családi teakert
tejbár
kocsma
rostonsüttet árusító étterem
(fé1fiaknak)
kávéház (fé1fiaknak)
rcggeliztS hely
köfte-árus
fasírowu/vagdalthús
cukrászda
pide-éucrcm
lepény. "török pizza"
ő
hideg/meleg ő
hús
hal
rostonsült
ő
taze friss tabak tányér
y agli zsíros tencere lábas
yagsxz zsír nélküli bardak pohár
zaytf gyenge fincan csésze
tath édes kés
tuz só tal villa
tuzlu sós

ka nál
tuzsuz sótlan temiz tiszta
act ő ű p is piszkos
actBIZ enyhe gazoz S7.énsavas ő
eqi savanyú b ira sör
§ek er cukor birasi csapolt sör
§Ckerli cukros §arap
bor

puha beyaz fehérbor
sert kemény
vörös bor
ihk langyos pembe §arap ro 7 é
.VÉHi. N'i. S.efiCIALITÁS
fokhagymás, joghurtos tészta manb.
lahmacun

paradicsomos vagdalthúsos tészta, amelyet
petrezselyemmel szórnak meg és
cserépedény, amely számos étel szol-
gál: zöldséges, húsos ragu vagy sajtszós:ws
garnélarák.
imam bayxldJ
börek
("az imám elájult") olajos, hagymás sült padlizsán
sajtos. húsos sült tészta
etli börek
peynirli börek


húsos börek
sajtos börek
ecetes zöldség vagy gyümölcs, savanyús<íg
tejberi.:s
Karn-un av.
C)'Omor-enyém éhes
Ehcs vagyok.
93
Y akm-da bir lokanta var IDJ?
kiizel-ben egy éuerem van (?)
Van a közelben étterem?
Y emek-ler-iniz-e bak-abilir mi-yim?
étel-rsz-öné-re névzi-hat/her (?)-én
Megnézhetem az ételeket?
Bundan bir porsiyon bana getir-ebilir mi-siniz?
ő egy adag nekem hozni-hat/het (?)-ön
Tudna nekem ő egy adagot hozni?
Su da getir-ebilir mi-siniz?
víz is hozni-hat/het (?]-ön
Tudna vizet is hozni?
Afiyet ol-sun!
egészség ő
Jó étvágyat'
Ez a kifejezés az étkezés minden szakaszában. annak elején és végén
egyaránt használható, mivel egészen pomosan azt jelenti: "egészség
legyen' "
hesap, lütfen
garson!
usta!


94
A számlát, legyen szíves!
Pincér!
mcstcr! (kissé családias vagy ironikus felhanggal}
ő
barátom!
Afiyet ol-sun!
A közlekedés Törökországban
Törökországban nagyon ű utazni, mert sz:1mos olcsó közleke-
dési eszköz áll rendelkezésre.
Törökország számos nagyvárosát köti össze ő A vonatok
kényelmesek. de nem túl gyorsak, és a vasúthálózat nem klilönösen
kitetjedt. Mi tehát a légi- és az autóbuszközlekedést javasoljuk. Ez
utóbbi igen fejlett Törökorsz<1gban, minden városba, és a kisebb
települések zömérc is eljuthatnak vele, úgy Trákiában, mint Anatóliá-
ban. Minthogy a személyautó .a lakosság nagyobb része számára nem
ő cl, a török települések közölt igen jó az összeköttetés.
Minden városban van autóbuszállomás (otogar), ahol akár ő is
megválthatja a jegyét, bár ezt közvetlenül az indulás ő is megtehet i.
Több társaság is indít egyazon városba járatokat, ő ő
tokban. Kiválaszthatja tehát, hogy melyik felel meg önnek a legjobban
indulási ő és konfort szempontjábóL A járatok általában fel vannak
szerel ve ő ülésekkel, néha ő is (ez utóbbiak csak
az Isztambul-Ankara vonalon közlekednek). Az autóbuszok többsége
az út során többször, akár éjjel is megáll, hogy az utasok fclfrissülhes-
senek, de vannak olyan járatok is. amelyek csak egy-két rövid ő
ta11anak. Egyesek megállnak az ő mások nem. Autóbusszal
utazni ű és gyors, tovc1bbá ő ad a török szokások jobb
megismerésére is. Amint a busz elindul, kölnivizel adnak, éppúgy, mint
a toalcttckbcn. Az utasok összedörzsölik a kezüket, majd megtörlik az
arcukat. Lehet kérni kis üveg vizet is. Néha az utasok között kekszet.
teát vagy kávét is osztanak. Az autóbusztársaságok ő Ú
ő ű szempontjából versenyeznek egymással.
A busz megáll az út mcnti nagy, az utasok tömegeinek fogadására
felkészült éttermeknéL Ezekben étkezhet, éjjel is talál WC-t, telefont,
helyi jellegzetességeket, emléktárgyakat kínáló üzleteket, ő imater-
met (mescit) is. Érdekes és gazdag tapasztalat ez, ha tényleg meg kí-
'-'ánja ismerni a török élet különfélc mozzanatait.
A városokban mindenhol talál taxi t, nem kell rájuk sokáig várnia.
Beszállás ő kell megkérdezni, hogy az autóban van-e ű ő óra
saat). Igénybe veheti az iránytaxit is, amelynek szabott vitel-
95
díja van, és csak akkor indul el. ha megtel t. (Innen származik a neve is:
A közlckcdésnck C7. egy általános és praktikus módja
A kisvárosok. ő gyakran a nagyvárosok és külvárosaik között is kis-
buszok (minibüs) járnak, amelyek a hasonlóan míiköd-
nck. és bárhol megállnak, hogy felvegyék, vagy letegyék az utasokat.
Meg kell említenünk még a kö.dekedésnek egy másik kényelmes és
praktikus módját is. amely Isztambul speciális fekvésének ő
c7. a hajó (vapur). Ennek révén gyorsan átjuthatunk az egyik partról a
másikra, s elkerülhetjük a hidak tsúfoltságát. A hajók olcsók, gyakran
járnak. és mi nden utazás felfogható kis turistaútnak is. Kerülje a zsúfolt
ő A hajón ihat teát, ehet simitct. kitisztíttathaqa a ő és
hagyhatja magát ű a rikkancsak kiáltozásátóL
lsnnmbul központja és ázsiai kHivárosai közöu igen gyors összeköt·
tctést biztosítanak a szárnyashajók. De etekben nincs semmi romantikus'
Ami az autóstoppot illeti . könnyen felveszik a stoppost kisebb uta·
kon is. de az autópályákon jobb a benzinkutaknál kiállni. és ott meg·
kérni a tankoló ő Késtüljön fel rá, hogy esetleg anyagi ellen·
swlgáltatást kérnek a fu\·arért.
Saat on-da git-mek ist-iyor-um.
óra ríz-ben menni akarní-jel-én
Tíz órakor szerelnék indulni.
Ankara'ya kadar bir bilet kay para?
Ankara-ba -ig egy j egy mennyi pénz
Mennyibe kerül egy j egy Ankarába?
Otobüs Ankara'ya ne zaman var-1yor?
auróbus;:; Ankara-bet mi ő érke;:;ni-jelen=ó
A bus7 mikor érkezik Ankarába?
Seyahat bürosu nerede?
wa:lÍs irnda-iil'é hol
Hol az utazási iroda?
Tren hangi peron-dan hareket ed-iyor?
vonar melyik vágány-rólnl(>Zgás renni-jel=ó
1\ vonat melyik vágányról indul?
96
istanbul' a git-mek ist-iyor-um.
lszrambut-ba menni akami-jel-éu
lsztambula akarok menni.
Ízmir'e otobüs gid-iyor mu?
lVIIir-be autóbusz menni-jel=fí (?)
Megy busz Tzmirbe?
Ögrenci bilet var nu?
ranu/ó jegy-övé van (?)
Van diák-jegy?
Ne zaman kalk-1yor?
mi ő ő
Mikor indul?
Daha yer var nu?
még üres hely l'an (?)
Van még üres hely?
Az ögrenci és a talebe s7avak mindcnfélc különbség nél kül a tanulót
és az egyetemistát jelentik.
otobüs
minibüs
araba
tren

gemi
vapur
feribot
havaalam
liman
deniz yollan
hava yollan
demir yollan
iskele
durak
istasyon
garaj , otogaraj, otogar
kalk:mak
hareket ettnek
gelmek
autóbusz
kis busz
autó
vonat
ő
hajó
hajó
komp
ő
ő
vízi utak
légiutak
vasutak
rakpart, hajóállomás
megálló
állomás
buszpályaudvar
felkelni. elindulni
elindulni
jönni
97
bimnek
imnek
b aga j

b ilet
bileti
peron
y oleu
yolculuk, seyahat
gitmek
... -la/le gitmek
dönmek
do lu


felszállni
leszállni
poggyász
pén?.tár(ablak)
jegy
retúrjegy
peron
utas
utazás
menni
vmivel menni
visszajönni
tele
foglal t
üres, szabad
i stanbul' a gitmek istiyorum.
98
UTAZÁS AUTÓVAL
En yakm benzinci nerede?
leg közel benzinkút hol
Hol a legközelebbi benzinkút?
Y inni litre nonnal benzin, lütfen.
huszonöt liter normál benzin kérem
25 liter normál benzint legyen szíves!
Bana yardun ed-ebilir mi-siniz?
én-nek segírség tenni-hat/het (?)-ön
Tudna nekem segíteni?
Motor
motor ő
A motor nem ű
iki. yaralan-dt.
két ember ő
Két ember sebesült meg.
Ő
ölüm tehlikesi
halál vesz.ély-övé
élet veszély
Y gid-iniz
lassan menni-felsz=ön
Lassan haladjon l
yasakbölge
Tilos teriilet
tiltott terület
Doldur-un, lütfen
megtölteni:felsz=ön kérem
Töltse meg, legyen szíves!
Bir anza var.
egy defekt van
Defektern van.
Bir kaza ol-du.
egy baleset lenni-mú/t
Baleset volt.
yol yapliDl
út építés-övé
útépítés
99
tamirat
tekyönlü
park yaptlmaz

nonnal benzin
süper
mazot
yag
egzoz
fren
lastik
motor
lamba

kolan
radyatör
radyatör suyu
tekerlek
karbüratör
buji
kontak
...
benzin
benzin ci
(araba) tamirhane (si)
... bozuk
100
javítás
egyirányú
tilos parkolni
ólommentes benzin
nonnál benz.in
szuper
gázolaj
olaj
kipufogógáz
fék
gumi
motor
lámpa
fogaskerékáttétel
szfj
h ő
hútóvíz
kerék
karburátor
gyertya
gyújtás
nem ű
bent.i n
ben.Gi nkút
ű
rossz
Hamarn - török ő
l
Mióta a modern komfort, ő a folyóvíz megjelent a török
lkásokban. a hamamok. uaz a közfürdök kimentek a divatból, a la-
kosságnak csak kis résL.e használja öket. Azok jönnek, akiknek
hiányoznak a higéniai felszere lései(k), ké..:múvesek, munkások, akik itt
keresnek felüdülést vagy társaságo!, éppúgy, mint a régi ő A
arsadalom módosabb rétege megveti ezeket a helyeket, s úgy
hogy itt csak betegségeket lehet összeszedni.
hamam nagyon jó állapotban van, ezek gyakran régi, SL.ép
cpítészeti alkotások, mint például a Cagaloglu-fürdó Isztambulban. A
cgszebbek egy ő ő - amelynek közepén egy medence,
lörben pedig kabinok találhatóak - . egy langyos és egy forró ő
llnak. ez utóbbinak a belsejében néha ő is van. A forró terem
"zepén eg:,c nagy márványlap helyezkedik el, amelyet masszírozásra
asznál nak. Körben falfülkék találhatóak kis medencékkel, amelyekben
meleg és hideg víz folyi k. A kupolút kis kör alakú nyíl ások törik át.
• keresztül behatol a napfény. s ő a ő
Általában a hamamok kettósek. külön részt használnak a férfiak és
részt a ő Kisebb településeken, ha a hamam egyszer\1. akkor
nap meghatározott részében csak a ő másik részében csak a férfi-
használhatják.
A ő (bamamct) az ő fogadja a vendéget. és ad
egy furdókendót (havlu) és egy kabinkulcsot (anahtar). Miután a
becsavana magát a ő és felvette a fapapuesot, bemegy a
majd a meleg terembe. Ott egy medencécske elé telepszik és
rnGanyag vagy díszt:s fémtányérral (tas) loesolgatja ma-
a melegvínel. hogy felpuhítsa a ő Azután elhelyezkedik a
és egy keseci végigdörzsöli a kesével. íg) tisztítja ki a
Ezután szappanozás és hoss7as masszíro1ás következik. a
igen ő a ő nagyon lágy. Véglit hajrnosás és
szórtelenítés is, ha a vendég ób[\jtja.
101
Eme ő után a ő ő visszatér a jegesnek ű ő lan-
gyos terembe. vagy lepihen az Ő és kávét iszogat. Néha a
kávét beviheti a meleg terembe. ez a legkellemesebb megoldás.
tas tál, amellyel a vizet locsolja magára
kese ő amellyel átdönsölik Önt, hogy az elhalt
sejteketeltávolítsák
masaj
hav lu
sabun
masszázs
ő ő
szappan
Keneli kendi-m-e ytkanmak ist-iyor-um.
magam magam-enyém-re mosakodni akarni-jelen-én
Én akarom megmosni magamat.
Toalett (tuvalet)
Az ő ő intézményeken és a turistalétesítményeken kívül a törö,
WC-k igen kezdetlegesek. A skála alját az "alla turca" egységek képe
zik, amelyekben nincsen folyóvíz, sem WC-papír. Fel kell szerelkezm(
egy kanna vízzel és papírral. A jobbakban - s ez ő általáno;
nak - van vízöblítés. amely a.wnban teljesen cláztatj a a lábát, ha neP
ő óvatos. Talál bennük egy kis csapot és egy ű
is tisztálkodás végett. a muszlimok ugyanis nem használnak WC-p:
pírt. amely csak lassan-lassan tcrjed Tórökországban. A közössé•.
helyeken a WC használatáért általában bemenetkor kell fizetni. kijö,·
vis7ont a mosdónál ő valamint kölni t vagy ragadós parf
möt adnak. Visszautasíthatja. de ezen mindig csodálkozni fognak.
Mcllékhclyiségct éttermckbcn. benónkutaknál. buszpályaudvar
kon, és- jegyezzék meg! - dzsámikban is találhatnak. Általában külé.
van férfi és ő illemhely, amelyeket a ő feliratokkal jelölneL
102
bayanlar
baylar
hölgyek
urak
Tuvalet nerede?
mellékhelység /wi
Hol van a mellékhelyiség?
kadmlar
erkekler
ő
férfiak
Buradatuvalet var tn1?
ill mellékhelység van (?J
Van itt mcllékhelyiség?
Tuvalet nerede?
103
Sértések - káromkodások
l
Mint mindenhol a vi lágban, Törökországban is szoktak káromkodni,
bár a leülföldiek jobb. ha nem élnek vele. Hiányos nyelvi és kulturális
ismereteik rniatt ugyanis nem értik pontosan a szitok súlyát, amel)
egyébként is a ő függ. Egy káromkodás fordítása alapján nem
rnindig láthatja ő hogy milycn reakciót váll ki a ő Ha
feltétlenül szükséges. káromlcodjon anyanyel vén. A hangsúly ő
ahhoz. hogy megértesse nemtetszését. de a szitok maga homályban
marad. Talán íg) lesz a legjobb!
ENYHÉBB KÁROMKODÁSOK
Az alábbiakban kö.dünk néhány enyhébb káromkodást, bár néme-
lyikkel jobb vigyázni, men súlyosak is lehetnek. Egyik-másik, bár nem
tartozik a legsúlyosabbak közé, élénk reakciót válthat ki, például:
.,szamár" vagy namussuz .. becstelen", ilyenre azonhan nem kell számí-
tani pl. a manyak .,lökött" használatakor. Használhatja az aytp ,.szé-
gyen" kifejezést is kellemetlen események megbélyegzésére, és ezzel
van némi esélye, hogy megtötje azt, akihez intézi.
allahstz
namussuz


istentelen
becstelen
szamár
mocskos fickó
Can-m cehenncm-e
lélek-tiéd pokol-ra
Lelked szálljon pokolra!
Allah iki göz-ün-ü kör etsin!
manyak lökött
kecske
esek szamár fia
R.ahat blillk beni
nyugalom hagyni=fe/sz=re én-t
Hagyj nyugton engem!
Allah két szem-tiéd-t ''ak ő
Allah vakítsan meg!
104
Allah ceza-st-n-1 ver-sin!
Allah biimetés-üvé-1 adni-fe/sz={)
Az lsten verjen meg!
Allah bela-n-1 ver-sin!
Al/(lhjájdalnm-tied-t ő
Allah s:wmorftson meg!
Allah kahret-sin!
Allah megbiintetjels::.=c}
Az lsten verje meg!

sz.áj-tied-t becsukni-felsz=te
Csukd he a szád!
Qtk buradan!
kimenni fel.\-:= te innen
Mcnj innen!
Aytp!
Szégyen!
Defol!
Húzz cl!
Sus!
Hallgass'
istemez l
Hagyjál békén'
Káromkodások, amelyeket soha ne használjon:
köpek kutya it kutya
domuz disznó ibne pederaszta
fattyú/korcs bokherif
szar alak
pis herif cmher pis adam szemé t
pis kan stemét pezevenk strici
orospu kurva kahpe kurva
!..ura fi
105
Vásárlás és alkudozás
l
Alkudozni termésletesen csak bizonyos faj ta ő lehet: a
városi boltokban (kivéve a tcxtilboltokat) és a szupcrmarketekben nem.
De a bazárban és a környékén számos kisebb boltban az alkudozás
általános, sót ő
Ha egy olyan boltba lép be, amelyben ő !ebet alkudomi.
akkor megpróbálkozhat vele. Ha tévedett. ezt azonnal a tudtára fogják
adni:
pazarhk yok nincs alkudozás
NÉHÁNY TANÁCS:
- Jó ha tudja. hogy minden ő többszörös árat kér egy
t uristátó l, jóval többet, mint amennyit egy török ki tudna fi zetni. Ha ezt
elfogadja. nem csak magának okoz kárt, de a többi törökországi turistá-
nak is, rnivel eae! a ő magas árak szabására bátorí tja.
- Tartsa s.Gem ő hogy a szóban forgó árucikk körülbelül a felét
éri, mint amennyiért kínálj ák.
- Az ár lefaragásához használj a a ő j elentse ki. hogy
nincs magánál a ő összeg, hogy máshol olcsóbban is rnegve-
hcti, hogy nincs kedve itt ácsorogni, hogy sok pénzt loptak cl magától,
és a n:aradékból néhány ajánelékol akar venni a családjának ... stb.
- Ugy is csökkentheti az <Í rut, ha több árut vesz, háromért például
fizesse ő az árát.
- Mutasson ő ő de essen gondol kodóba, hogy
megengedhet-e magának ekkora kiadást, közben nézze meg a többi árut
is, de ő ő ő tétjen vissza a kiszemell tárgyhoz. Készüljön fel
arra, hogy hosszabb ő kell eitöltenic a vásárlássaL Mutassa ki eoyér-
tclmúen. hogy az ár túl magas Önnek. Ha sikerül. iktasson be eg;·két
török szót is a beszélgetésbe, így teljesen kompetensnek fogják tekin-
teni.
- Maradjon türelmes. barátságos, udvarias. és ő magabiztos.
Ne haragudjon meg. ha a kért összeg képtelenségnek ű - ez is a
játék részét képezi. Legyen ű ő és sohase alkudozzon, ha
106
nem akatja megfizetni a reális árat scm (amely a meghatározon és az
ön által javasolt összeg között van). Kezdetnek mindig ajánljon alacso-
nyabb összeget, mint amennyiért megvenné az árut, mivel teret kell
hagynia a is. Éppúgy. ahogy a ő képte-
lenül magas árat kér. Ön nyugodtan ajánljon elképzelhetetlenül alacso-
nyat. E.c:: becsületbeli kérdés!
Amikor az alkudozás holtpontra jut, tegyen úgy, mint aki nehéL
s;c::ívvcl távozni készül , sót ténylegesen mcnjen is ki. Az esctek több-
ségében azonnal vissTahívják egy sokkal figyclemreméltóbb árajánlat-
tal. Ha nem történik semmi. egy ő ő térjen vissza.
szégyen néhány óra ,·agy nap múltán visszatérni. A játék eoy-
ű ő Haezék után scm ér el eredményt. gondolkodJon
cl a ő ajánlatán. Lehet. hogy tényleg nem tudja lejjebb enged
ni az árat.
- Ha értékes dolgokat vásárol. ő ő tegye.
NÉHÁNY HASZNOS MONDAT A VÁSÁRLÁSHOZ:
...var II11?
Van ... ?
Nereden .... al-abilir-im?
hol-r6/ venni-hariher-én
Holtudok ... -t venni?
Nerede .... bul-abilir-im?
hol találni-har/her-én
Hol találom .... ?
Íki tane yum.urta (almak) ist-iyor-um.
kér darab tojás (vmni) akarni-jel-én
Két tojást s.c::eretnék venni.
Bana bir §alap ver-ebilir mi-siniz?
én-nek egy ii1·eg bor adni-hariher (·')-ön
Tudna nekem adm egy üveg bort?
Bana göster-ebilir mi-siniz?
én-nek s:.ii1·er-rs:-öné-r muratni-har/her (?)-ön
Megmutatná nekem a szöveteit?
107
Maalesef daha fazla para-m yok.
sajnos még több pénz-enyém nincs
Sajnos nincs több pénzem.
Kilo-su kay para?
kita-iivé hány pénz
Kilójamennyibe kerül?
Tano-si kay para?
darab-iivé hány pénz
Darabja mennyibe kerül?
yok mu?
másik-övé nincs(?)
Nincs másik?
Bu cok pahah.
ez. nagyon drága
Ez nagyon drága.
Sunu al-ayun.
eu t•enni-felsz.-én
Ezt megveszem.
BucokgüzeL
ez nagyon szép/jó
Ez nagyon szép/jó.
Onu iste-m-iyor-um_
ez-t akarni-tagjel-én
Ezt nem akarom.
Bana bir $Í$e $arap ver-ebilir mi-siniz?
108
Bu güzel degi.J., git-m-iyor.
:: szép nem. dés-enyém-nek ő
Lz nem szép, nem tetszik nekem.
E.G mennyibe kerül?
venni
eladni
lndirim yap-tyor mu-sunuz?
rengedmény tenni-jel (?)-ön
Ad árengedményt?
'\léhány bolt és ő elne\·ezése:
bolt
bolt, üzlet
pék
slitöde
cukrás7.da
könyvesbolt
papfrbol!
fU szeres
.Göldséges
hentes
hal as
gyógyszertár
S.Gahó
cipés.G, cipó-árus
cipést
bir ... var mt?
másik egy .. van (?)
Másik ... van?
109
Ha egy olyan boltot keres, amelyiknek nem ismeri a török nevét.
ő ha a keresett, ő árunak a nevéhez a -ci/ctfcü/cu vag)
a ő hozzákapcsolja.
Igy olyan elnevezéseket is létrehozhat, amelyek nem nagyon haszná-
latosak, de azért mindenki meg fogja érteni:
ayakk.abt (cip6)+Cl
bahk
simít
plllll
bozuk plllll
plllll bozmak
para bozdwmak
nakit ( olarak)

ek
seyahat

kredi k:artl
imza
imzaatmak
kasa, veme
Tiiik lírast
Macar forinti
FrailSlZ
AlmanMarlo
Amerikan Dolan
IlO
> ayakkabtct


cipó-árus
hal-árus
perec cs
Bank (banka)
pénz
aprópénz
pénzt (fel)váltani
pénzt felváltani
pénz, készpénz
csekk
eurocsekk
utazási csekk
esekket fel váltani
hitelkártya
aláírás
aláírni
pénztár
török lira
magyar forint
francia frank
német márka
dollár
l
Posta ( postahan e, postan e)
gönderen
ah ct
göndennek
posta kutusu
postact
ekspres mek:tup
ekspres mek:tup olarak
ücret
telefon
telefon etmek
jeton
telefon konutmast
elli lirahk pul
•rven/irás bélyeg
•tvcn lirás bélyeg
A TELEFONFÜLKE
levél
képeslap
csomag
bélyeg
cím
feladó
címzen
küldcni
postaláda
postás
expresz levél
expresz levélként
ár
telefon
telefonálni
telefonpénz
telefonbeszélgetés
l
Törökországba sok telefonfülke van, amelyeket telefonpénzzel vagy
.lefonkártyával ü7.cmeltethet. Kártyát a postákon (PTI) vaay a fülkék
.1ellett felállítoll eladópultnál, néha pedig a szállodákban is"' vehet.
Rövid, helyi a kis vagy a közepes
':to_nt (_nOrmalJeton). hosszabb beszélgetésekhez pedig a nagy zseton t
buyük Jeton) érdemes hasmálni. A kártyás kés7.ülékek elfogadják a
emzetköli - Telccom, Visa - kártyákat is. Törökországban az utóbbi
ő modern telefonhálózat épült ki, így Anatólia legfélreesóbb zu-
1b61 is lehet külföldre telefonálni. Nem is olyan régen ez még komoly
-:oblémát okozott.
lll
Egészségügyi problémák
Ha megbetegedett, és fel szerctne keresni egy orvost, a szállásán
vagy a turista-irodában tudnak ajánlani idegen nyelvet ő orvost
ak<1r általánost, akár specialistáL Kórhá7.ba is elmehet konzultációra
Ha éppen egy kisebb településen utazik át ahol nincs idegen nyelveo
ő orvos, akkor mondogassa azt, hogy doktor (orvos), és ne késleked-
jen kimutatni a fájdalmait. Ha nehezen tudná elmagyarázni, hogy mijc
fáj. de ő szorul, mondja hogy acele (gyorsan). E k6:
szó használata mindenkivel megérteti, hogy ő segítségre szoru:
Egy jótanács: ha olyan krónikus betegségben szenved. amely esetlege
sen kiújulhat utazása során, akkor még otthon, vagy
irasson fel néhány sort angolul és törökül , amelyben tudatja, hogy mitö
szenved és hogy mi az ajánlatos kezelés.
Kendi-m-i iyi bisset-m-iyor-um.
magcun-I jól ére::.ni-Wg-je/-én
Nem érzem jól magamat.
Hasta-y-un
beteg-én
Beteg vagyok.
Ba§-un agr-1yor.
Kol-um agr-1yor.
agr-zyor.
Mide-m bulan-1yor.
has-enyém • ő
Megy a hasam.
Hastane-y-e git-meli-y-im.
kórház-bamenni-kell-én
Kórházba kell mcnnem.
112
Karn-un agr-1yor.
gyomor-enyém ő
Fáj u gyomrom.
Fáj a fejem.
Fáj a karom.
Fáj a fogam.
kötü-y-üm.
ő nagyon rosszul-én
Tényleg nagyon rosszul vagyok.
Doktor-a git-meli-y-im.
on•os-lw: menni-kell-én
Orvoshoz kell mennem.
var.
láz-enyém l'an
Lázarn van.
Ba§-un agr-1yor.
fej-enyém ő
Fáj a fejem.
ba§ fej
göz szem
ku1ak ftil
burun orr
ag,.z
száj
bo gaz torok
kol kar
omuz váll
diz térd
karm
En yakm doktorlhastane nercde?
leg közel dokrorlkórház hol
Hol a legközelebbi
Íshal ol-du-m.
lwnnenés lenni-miÍ/t-én
Hasmenésem van.
a láz
ishal hasmenés
i.1ay gyógyszer
igne injekcióstG
kusmak hányni
g mellkas
el kéz
bacak láb, comb
ayak láb
Di$-im agr-1yor.
113
Igeragozási táblázat
l
E könyvben többnyire a1. -iyor/-tyor/-üyor/-uyor ő képzet!
ő használtuk, amely lehetóvé teszi, hogy a legtöbb helyzetben
ki tudja magát fejeLni. Ha az igeidök szélesebb skáláját kívánja
használni. akkor al alábbiakban megtalálja a s1.éles jelent. a múlt két
formáját és ajöv6 id6t. Minden esetben megadtuk az állító. a tagadó. a
ő és a tagad\'a ő alakot.
Jelen: -iyor/-tyor' -üyor'-uyor
Én
Te
ó
Mi
Ti
Ő
Én
Te
ó
Mi
Ti
Ő
114
Állító forma
gídiyorum
gídiyorsun
gídiyor
gídiyoruz
gidiyorsunuz
gidiyor(lar)
ő forma
gidiyor muyum?
gidiyor musun?
gídiyormu?
gídiyor muyuz?
gidiyor musunuz?
gidiyor(lar) w?
Tagadó forma
gitmiyorum
gítmiyorsun
gitmiyor
gitmiyoruz
gitmiyorsunuz
gitmiyor(lar)
Tagadva ő forma
gítmiyor muyum?
gitmiyor musun?
gitmiyor mu?
gitmiyor muyuz?
gitmiyor musunuz?
gitmiyor(lar) mt?
Széles jelen
Állító forma Tagadó fonna
Én gíderim gittnem
Te gídersin gi1mezsin
ó gíder gi1mez
Mi gíderiz gi1meyiz
Ti gídersiniz
gi1mezsiniz
Ő gíder(ler) gi1mez(ler)
ő forma Tagadva ő forma
Én gíder miyim?
gi1mez miyim?
Te gíder misin?
gi1mez misin?
ö gídermi? gitmezmi?
Mi gider miyiz?
gitmez miyiz?
Ti gíder misiniz?
gi1mez misiniz?
Ök gider(ler) mi?
gitmez(ler) mi?
:\lúlt ő -di/-dt/-du!-dü
Állftó fo rma Tagadó forma
Én gittim gitmedim
Te gittin gitmedin
ö gitti gitmedi
\tfi gíttik gítmedik
Ti gíttiniz gitmediniz
Ök gítti(ler)
gi1medi(ler)
ő forma Tagadva ő forma
Én gíttim mi? gi1medim mi?
Te gíttin mi? gi1medin mi?
ö gítti mi? gi1medimi?
gíttik mi?
gi1medik mi?
Ti gíttinizmi?
gi1mediniz mi?
Ök gítti(ler) mi?
gi1medi(ler) mi?
115
Múlt ő
Állító forma
Én
Te
6
Mi
T i
Ok
ő forma
Én gitmi§ miyim?
Te gitmi§ misin?
6
Mi miyiz?
Ti misiniz?
Ók mi?
Ő ő -acakf-ecek
Állító forma
Én gidecegi.m
Te gideceksin
ó gidecek
Mi gidecegiz
Ti gideceksiniz
Ök gidecek(ler)
ő forma
Én gidecek miyim?
'Ie gidecek misin?
ő gidecekmi?
Mi gidecek miyiz?
Ti gidecek misiniz?
Ök gidecek(ler) mi?
116
Tagadó forma

gitmeiDi§sin




Tagadva ő forma
miyim?
misin?

miyiz?
misiniz?
mi?
Tagadó forma
gitmeyecegi.m
gitmeyeceksin
gitmeyecek
gitmeyecegiz
gitmeyeceksiniz
gitmeyecek(ler)
Tagadva ő forma
gitmeyecek miyim?
gitmeyecek misin?
gitmeyecek mi?
gitmeyecek miyiz?
gitmeyecek misiniz?
gitmeyecek(ler) mi?
Nyelvtanulás kezdó1<nek
Könyv+ 4 kazetta (vagy 4 CD)

Módszerünk Ön is ű elsajátít-
hatja önállóan, tanári irányítás nélkül az adott nyelv alapjait.
Naponta mintegy harminc perc tanulás ő ahhoz,
hogy hat hónap múl va otthonosan mozogj on a hétköznapi
élet ő helyzeteiben, s mindezt könnyííszerrel leheli.
Az Assimil-módszer élvezetes, humort sem ő ol-
vasmányok sora.
A tanulás kezdetén, az úgynevezett ő hullámba n Ön-
nek nincs más dolga. mint figyelmesen hallgatni az 1-49 .
leckék hanganyagát
Az ismeretek elmélyítésérc a tanulás ő fázisában,
a második hullámban kerül sor. Az 50. ő párhuza-
mosan, rendszeresen vissza kell térnie a korábban megismcit
leckék re.
Tananyagunk az Assirnil módszcrének kifejezetten
A MAGYAR Ű TANULÓK SZÁMÁRA
KÉSZÜLT VÁLTOZATA.
Garantáltan beszédccntrikus, épít az Ön kreativi tására.
eredeti és ötletes. Napi fél óra gyakorlás kétségtelenül némi
odafigyelési kíván. Ezért is lényeges. hogy olyan ű
módszcrt válasszunk, amellyel - szinte- játék a nyelvtanulás.

117
Nyelvtanulás ű
Séo:w;lül
könn}1is.zrtTd
- ÜZLETI ANGOL NYELVI C''7li:''T''1"-
-ANGOLUL Ű 2.
-NÉMETÜL Ű 2.
118
Frn;.Oiul
kiinny··.ísuttcl
SZÓSZEDET
l
E szótár azokat a szavakat tartalmazza, amelyek a leggyakrabban
fordulnak ő egy utazás során. Minden török ige ő igenevét jelen
idejG (-iyor ű alakja követi. Azokat a ő amennyiben a tó
megváltozik, egyes szám harmadik személyú birtokos
alakjuk követi. Pl: fVOCuk fikír (fikri).
TÖRÖK-MAGYAR SZÓSZEDET
-
a ile család
akraba rokon
este
abla ő
yemegi vacsora
alj: éhes
este ő
acele etmek
ahe1 címzen
(a. ediyor) sietni

nyitott
yapmak
arymak (arytyor) nyitni
(a. yap1yor)
ad név

ada sziget
megszokni
adam ember

adrcs cím
yapmak
affcdcrsiniz! Bocsánat!
(a. yap1yor) gyakorolni
atiyet olsun! Jó étvágyat!
airnak (ahyor) venni, elvenni
agabey báty
(satm) almak venni
aga !Y ( agac1) fa
Alman német
nehéz
Almanea németül, német
(agz1) száj
nyelv
aglamak
Almanya Némc!Ország
(aghyor) sírni
altrn arany
agn bánat
ama de
agnmak szomorúnak
am ca nagybácsi (apai)
(agnyor) lenni
ana baba szülók
119
anahtar kulcs ayutmak ban nyugat bir egy dolog, vala-
ancak csak (ayu·uyor) lefoglalni bay1lmak mi
animnak aym ugyanaz (bay• h yor) clájulni (hir;) bir $ey
(anhyor) érteni ayn más, különbözö
bayram ünnep +tagadó ige semmi
anla$mak aynlmak bazen néha (hi 9) bir y er de
(anla51Y0r) megegyezni (aynhyor) eltávozni, elválni
bazt zaman néha + tagadó alakú ige sehol
anlatmak az kevés baz t némelyik (hir;) bir zaman
(anlat•yor) magyarázni begenmek + tagadó alakú ige soha
anne anya
-
(begeniyor) tetszeni b ira sör
ap tal bolond beka r agglegény b•rakmak
araba autó beklemek (btraktyor) hagyni
aramak (anyor) keresni baba apa (bckliyor) várni biraz egy kevés
Arap (Arabt) arab bacak (bacag1) comb, láb Belr;ika Belgium birdenbire hirtelen
Arapr;a arabul, arab bagaj csomag Belr;ikah belga biri egyike
nyelv bagtrmak belki lehet birka<; néhány
ar ka hát (bagmyor) kiáltani belli biztos bisiklet bicikli
ar kada hátul bahar tavasz benzem ek bitim1ek
barát haharat ű (benziyor) hasonlítani (bitiriyor) befejezni
art tk már bahr; e kett beraber együtt bitmek
as ker katona b borravaló bere svájci sapka (bitiyor) befejezódni
a$ag• yukan körülbelül bakan miniszter (dan/den) beri óta bO$ üres
a$agtda lent bakkal ű .. . bcy ... úr boyun (boynu) nyak
U$Ugtya Je bakmak be y az fehér ... -in/m/ün/un
U$ lk szerelmcs (baktyor) nézni b1<;ak (bt<;ag1) kés boyunca vmi hosszában,
U$k szerel em bahk (bahg1) hal bi<;im forma végig
a te$ ű banka bank bilct jegy (para)
at mak (ahyor) dobni banya ő bilezik bozdum1ak
Avusturya Ausztria banya yapmak (bilezigi) ő (bozduruyor) pénzt váltani
A V1.1Sturya It osztrák (b. yaptyor) fiirödni bilgi ismeret bo zuk rossz
a y hold, hónap bardak (bardagt)pohár bilmek bölge táj, terlilet
ayak (ayag1) láb ba$ fej (biliyor) tudni bölüm rész
ayakkabt ő ba$bakan miniszterelnök b ina épület böyle így, ilyen
a y dm világos basit ű ű binmek bu<;uk fél
ay1p szégyen, ba$ka más (biniyor) felszállni bugün ma
illetlenség ba$kent ő bir daha még egyszer bulmak
ay1rmak b3$lamak birlikte együtt (buluyor) találni
(aymyor) elválasztani (ba$tyor) kezdeni
120
121
cümle mondat yÍyCk virág különféle
találkozni ciizdan tárca
s:ift pár
bulut ő (hiiviyet) személyi viftc;i paraszt ( változni
buna ragmen ennek ellenére ciizdatil igazolvány vocuk ( c;ocugu) gyerek deli bolond
hundan önce ez el6ll c; ok sok, nagyon demek (diyor) mondani
burada itt
-
c;oktan beri régóta demiit az ő
buraya ide c;orba leves demir vas
burun (bumu) orr c;öl puszta demokrasi demoknícia
büro iroda c;abuk gyorsan
c; ö p szemé t de nemek
bütü n egész, összes c;a(hr sátor
c;öp ktttusu szemetesvödör {deniyor) megpróbálni
büyük nagy c;agtmtak
c;ünkii mert den iz tenger
biiyükanne nagymama (c;agmyor) hívni
ders lecke
büyükbaba nagypapa c;akmak
der i ő
buz jég (s:akmagt) öngyújtó
...
d ert ( derdi) bánat
buzdolabt ű ő szorgalmas
devam et mek

(d. ediyor) folytatni
-
dolgozni dag hegy
de ve teve
c;almak lopni, d aha még devlet állam
(c;ahyor) hangszeren daha iyi jobb devrim forradalom
cadde sugátút játszani, szólni daire kör, lakás, iroda
devrimci forradalmár
ca d t varázsló c;anta táska dakika perc
kint
c am üveg (anyag) ő d am ő
dt$anya ki( felé)
c ami dzsámi C,:Ur$1 piac dans tánc
dikkat! figyelem!
can lélek s:atal villa
dans etmek
dikkat etmek
cam stktlmak c; a y tea (d. edi yor) táncolni {d. ediyor) figyelni
(c. stkthyor) unatkozni c;ayhane, d eger érték
d ikm ek
can h ő c;ayevi teaház, teázó degerli értékes
{dikiyor) van·ni
can Siktet unalmas c; ek esek davet etmek meghívni
d il nyelv
cep (eebi) zseb c; q it fajta (d. ediyor)
dilim szelet
ccvap (cevabt) válasz c;evinnek fordítani dayt nagybácsi
dilsiz néma
ccvap vermek c;evre környék (anyai)
dinlemek
(c. veriyor) válaswini c;evreyolu ő út, da/dc is
(dinliyor) hallgatni
cc za büntetés ű ű de de nagypapa
d fog
ciddi komoly c;cyrck negyed d efa alkalom
fogorvos
köztársasági C,: lkt$ kijárat de ft er füzet
ftrc;ast fogkefe
elnök c;tkmak kimenni
macunu fogkrém
cumhuriyet köztársaság c,:tplak meztelen ( degi$tiriyor) megváltoztaini
122
!23
dogmak
-
evlenmek megházasodni gazetc újság
( do6TUyor) sz.ülctni
(evleniyor) gece éjszaka
dogn.1 egyenes, vmi felé
ev! i házas gece yanst éjfél
do gu kelet ecnebi külföldi
ge<: ő
dogumgünü születésnap eczane gyógyszertár
..
gerr kalmak
doktor orvos cdcbiyat irodalom
(ka h yor) késni
dolap (dolabt) szekrény cglence szórakozás
ge<;en múlt
domates paradicsom ekmck
fabrika üzem gerrirmek
dondurma fagyialt (ckmegi) kenyér
faka t dc (ge<;iriyor) ő ellölteni
(geri) dönmek el kéz
fa kir szegény ge<;mek
(döniiyor) visszafordulni elbise ruha
talan stb. (gerriyor) telni, átmenni
visszatérés, ele,: i követ
fark etmez nem tesz semmit gelecek ő
visszaút elvilik követség
farklt ő gelecck
dövmek e Ide ctrnck
ist fasiszta (geleccgi) ő
(dövüyor) ütni (c. ediyor) hozzájutni
faydah hasznos gelmck
duma n füst, köd kritika
fen a rossz (gcliyor) jönni
durak (duragt) megálló e manet ő ő
fm n sütödc gem i hajó
dunnak emekli nyugdQas
fm ma vihar
gen<; fiatal
(duruyor) megállni em in biztos
fikir (fikri) gondolat gene l <íltalános
du rum állapot en azmdan legalább
tllim (tllmi) film genellik le általában
du var fal en fazla legfeljebb
fincan csésze gene! olarak általában
duvarc1 ő ű en iyi legjobb
fi y at ár széles
du y gu érzés en sonunda legvégül
foto fénykép gervek igazi, igazság,
duymak te sógor
foto <;ekmek tény
(duyuyor) érezni, hallani erkek férfi
(f. rrekiyor) fényképezni gervekten igazán
dü6rün ő erken korán
foto makinas1 ő geri vissza
dükkan bolt esk i régi
Frausa Franciaország gerici maradi
d ü n tegnap eskiden régen
Fratlstz francia geride hátul
dünya világ ( szamár
Franstzca franciául, francia geri y e bátra
holmi
nyelv getirmek
esni et hús
fre n fék (geti ri yor) hozni
gondolat etek ( ctcgi) szoknya
gezinti séta
clü$ünmek etraf környék
-
gezmek
(clÜ$nüyor) gondolni ev ház
(geziyor) sétálni
dü$ünnek ev sahibi háztulajdonos,
... gibi mint...
( dii$iirüyor) leejteni házigazda
garaj garázs
gidi$ oda-vissza
evet igen
garson pincér
bejárat
124
!25
girmek
güzel szép
hayvan állaL
-
(giriyor)
bemenni
hazu kész
pénztár( ab l ak)
-
hazu·lmnak
gök é a
(haZJrhyor) készíteni ic;eride belül
l:>
g öl LÓ
hediye ajándék ic;eriye be( felé)
gölgc árnyék habe r hír
hediye etmek ic;ilir iható
gömlek haber vermek
(h ediyor) ajándékozni ... . ic;in -érl
(gömlegi) ing (h. veriyor) hírt adni
hemen azonnal ic;mek (i9iyor) inni
görevli alkalmazott hafif könnyú
hemen hemen majdnem (sigara) i<;: mek dohányozni
göm1ek
ha ft a hél (naptári)
h ep folyton igne ű
(görüyor) látni hak (hakk1) j og
h ep si mind ihtiyar öreg
hakh+létige igaza van
her minden il ac; (il ac 1) gyógyszer
találkozni hala nagynéni (apai)
her minden ilave etmek
göstermek ITali<( (Haliei) Aranyszarv Öböl
herkes mindenki (i . ediyor) hozzátenni
(göstcriyor) mutat ni hal k nép
her zaman mindig .. .i le -val/vel
götürmek han 1m asszony, ő
hesap (hcsab1) számla ... ile gitmek vmivel utazni
(götü1ü yor) vinni hapishane börtön
lms1z tolvaj (gidiyor)
göz szem hapsetmek
hissetmek ileriei haladó
gözlük (gözlügü) szemüveg (hapsediyor) bebörtönözni
(hissediyor) érezni ileride elöl
gram gramm hareket mozgás
hizmet szolgálal ileriye ő
gre v sztrájk hareket etmek
hizmet<(i alkalmazott ( .. .ile) ő
gri
szlirke (h. ediyor) elindulni
ho ca tanár ilgilenmek vmi iránt
güy ő harika csoda
hususi személyes, privát (ilgileniyor)
güylük nehézség harita térkép
hükümet kormány ilginc; érdekes
gülmek harman cséplés
hüviyet személy- ilk ő
(gülüyor) nevetni has ta beteg
azonosság ilkhaha r tavasz
gümrük hastan e kórház
imza aláírás
(gümrgü) várn hat vonal
-
imza atmak
ezüst ha ta hiba
(i . anyor) aláírni
&rün nap haurlamak
inanmak
nap (égitest) (hanrhyor) emlékezni
1m1ak
(inan1yor) hinni
güney dél (égtáj) hava ő ő j {u· ás
(mnag1) folyó ince vékony
gü1ültü etlnek hav lu ő
Isnmak inek (inegi) tehén
(g. ediyor) zajongani ha vu z medence
(1s myor) harapni ingiliz angol
gürültü lárma hayat élet
IS Jak vizes, ázott
ingilizce angolul, angol
güvenli biztonságos haydut rabló
fény
nyelv
güvercin galamb haytr n ern
1zgara rostonsült
i ngiltere Anglia
126
127
inmek (iniyor) lcs7.állni
kadm asszony (ki7.) l á ny testvér
tél
msan ember kag1t (kag1d1) papír
kan feleség !U télen
insanlar emberek kahvaltJ reggeli karm (kar111) has kiZ lány
ipck (ipcgi) selyem kahvaltJ etmek kansurmak k1zd1rmak megharagítani
iptal ctmek
(k. ediyor) reggclizni keverni (k1zdmyor) vkit
(i. ediyor) érvényteleníteni kahve kávé kars1da szemben kl7.mak
Íspanya Spanyolorstág kahverengi barna kartpostal képeslap (k1Z1yor) megharagudni
ispanyol spanyol kahve(hane) kávézó kasap (kasab1) hentes ki hogy
i spanyolea spanyolul. spa-
kaldmnak kasket ellenzös sapka (ta) ki azért, hogy
nyol nyelv
(kaldmyor) felemelni kas1k (kastgl) kan ál ki brit gyufa
istasyon állomás
kal e vár kat emelet ki l o kilo
istemek
kal em toll
kavga etmek Icilomette kilométer
(istiyor)
akarni
ka lm vastag (k. ediyor) vitatkozni kimse valaki
Svájc
kalkmak kaybctmek (hi9)kimse
isviyreli svájci
(kalk1yor) felkelni (kaybed1yor) elveszteni +tagadó formájú
Í$ munka
kalmak kaybolmak elveszni ige senki
Í$yÍ munkás
(kahyor) maradni (kayboldu) (elveszett) kira bér
munkanélküli
kalp (kalb1) szív ka z l iból kiraJarnak
Italya Olaszors7.ág
karn p yeri kemping ka za baleset (kirahyor) bérelni
Italyan olasz
kamyon teherautó kazan9 kiraya vennek
Italynnea
olaswl. olasz
kan vér (kazanc1) nyereség (k. vcriyor) bérbe adni
nyelv
Kanada Kanada nyerni, kisi ember
it mek (itiyor) tolni
Kanadalt kanadai
(kazan1yor) keresni (pén7.t) kitap (kitab1) könyv
iyi jó
kanun törvény ked i macska koca féi:i
izin (izni) engedély
kapalt zárt, fedett keli me sz ó kocaman hatalmas
kapah Nagy Bazár ken ar part koklamak
-
kapat mak kere alkalom (kokluyor) éremi (illatot)
(kapat1yor) bezárni kesmek kolanak
kap1 ajtó (kesiyor) vágni (kokuyor) illatozni
jcton zseton
kar hó kez alkalom kol kar
kara fekete kmlmak kolay ű
..
karakol ő (kmhyor) töröttnek lenni komsu szomszéd
kara r elhatározás kmnak komünist kommunista
karar vermek (kmyor) eltörni konsolosluk
kabul! rendben! (k. veriyor) elhatározni klrmiZI vörös (konsoloslugu)
kabul etmek karayolu országút k1sa rövid kontrol etmek
(k. ediyor) elfogadni ( erkek) fiútestvér k1saca röviden (k. ediyor) ő
128
129
konu$mak kül tabag1 hamutálca
mcmnun
-
beszélgetni kürk ő
oldum örvendek!
korkak félénk memur alkalmazott
korianak merak etmek
naki t para készpénz
(korkuyor) félni
..
(m. cdiyor) ő
n amaz ima
koriana z félelem nélkül
merakh érdekes
nam us becsület, hírnév
kork'U félelem
merdiven ő
nehir (nehri) folyó
kO$mak l am ba lámpa
merkez központ
nem li nedves
(ko$uyor) futni lastik gumi
mescla például
vidám
koymak laZLm kell
meslek
ni ne nagymama
(koyuyuor) tenni litrc liter
norma l normáli s
koyun juh lokanta étterem
(meslegi) foglalkozás
norma! olarak rendszerint
koyu ű ű sötét lütfen kérem!
me$ gu l elfoglalt, foglalt
numara szám
köpek (köpegi) kutya
me$ hur híres
nüfus népesség,
köprü híd
me tr e méter
lakosság
kör vak
-
meydan tér
kÖ$C sarok
meyhane kocsma
kötü rossz
meyva gyümölcs
Dll
köy falu maalesef sajnos
meyvasuyu gyümölcslé
köylü falusi Maear magyar
misafir vendég
kulak flil Macarca magyarul,
motor motor
o ő
kule torony
magyar nyelv
muhtar elöljáró
o kadar annyi
kullanmak használni
Macaristan Magyarország
mum gyertya
o zarnau akkor
(kullamyor)
rnadde anyag, termék
mutfak
o zamaolar akkoriban
kum homok
magaza bolt
(mutfagt) konyha
oda sz oba
kuma$ szövet
rnahalle városnegyed
mutlu boldog
ogul (oglu) fiú
kuru száraz
mahkeme bíróság
müdür igazgató
okul iskola
kusur hiba
okumak
kutu doboz
maki na gép
mümkün lehetséges
(okuyor) olvas
kuvvet ő
ma sa asztal
müsaade etmek
oktmm$ olvasott
kt1vvetli ő
mavi kék
(m. ediyor) megengedni
ola y esemény
kuzey észak
rnektup
mü$teri vendég
olmak (oluyor) lenni, válni
kuzu bárány
(rncktubu) levél
müze mú7.eum
ondan sonra azután
küyük kicsi
memleket ország
müzik (müzigi) zene
ora da ott
küfiir etmek
mendil ő
oradan onnan
(k. ediyor) káromkodni
(dan/den) elégedett
oraya oda
kül hamu
mernnun valarnivel
orta köz.ép
130
131
o ru c; ( orucu) böjt
öpmck
p is piszok Ruse; a oroszul,
oruc;lu aki böjtöl (öpüyor) megcsókolni
pislik (pisligi) szemétség
nye h
o tel szálloda ördek ( ördegi) kacsa

Rusya Oroswrszág
otobüs autóbusz ömegin például
ő
rüya álom
otoyol autóút ömek (örnegi) példa
plan térkép
rüya görmek
otogar buszpályaudvar ö y le így
portakal narancs
(r. görüyor) álmodni
oturmak ö zel saját, magán ...
pol is
ő ő rüzgar szél
(oturuyor) ülni, lakni
özgür szabad
posta
rüzgarh szeles
oynamak
özür dilerim bocsánatot kérek
posta hane,
(oynuyor) táncolni PTI
posta
oyun játék posta kutusu postaláda
-
11111
preservat if ő
problem probléma

problem yok
semmi probléma saat óra
pahali drága p ul bélyeg
sa b ah reggel
p am uk pamut
sabahleyin reggel(tájban)
öbür más pantalon nadrág
sa b un szappan
öbür gün holnapután para pénz
..
sac; haj
ödemek
parast z ingyenes
sac; ma butaság
(ödüyor) fireini parc;a darab
sa de ű
öd ev feladat park park, parkoló
ra dyo rádió
sadecc egysrerúen
ö g le dél park yeri parkolóhely
radyo dinlemek
sa g egészséges
ögledcn sonra délután partnak
(r. dinliyor) rádiót hallgatni sag ol( sun) köszönöm!
ögle ycmegi ebéd (parmag•) ujj
raba t nyugodt sa g jobb (oldal)
ögrenei tanuló parti párt
rahat, rahatlik nyugalom sage• jobboldal i (poli -
ögrenmck
pasaport útlevél
rahat etmek
tikus)
( ögrcniyor) tanulni patates krumpli
(r. ediyor) pihenni sa g tr süket
ögretmek
pazar piac. vasárnap
rahatsiz nyugtalan saghk (saghgt) egészség
(ögretíyor) tanítani pec;etc szalvéta
Rama.zan Ramadán
sahip (sahib i) tulajdonos
ögretrnen tanár p embe rózsaszín
re c; cl
lekvár salata saláta
öldürmek
pencere ablak
re nk (reng t) sz ín
sandalye szék
(öldürüyor) megölni peron peron
re nk li szi nes sanmak
ölmek (ölüyor) meghalni
pqin készpénzzel
resim (resmi) kép (samyor) hinni
ölüm halál
ödcmek fizetni
resml hivatalos részeg
... dan/den önce ő
(p. ödiiyor)
rest o ran érterem san sárga
önemli fomos pcynir sajt
n h nm rakpart san sac;h ő
önünde ő p il elem
R us orosz ő
132
133
satlet eladó sinir ideg
-
tam éppen
satmak
sinirlcnmck
tamir javítás
(sattyor) eladni
(sinirleniyor) idegessé válni
tamir etmek
háború
sinirlendirmek
csodálatos
(t. cdiyor) javítani
sayfa oldal
(sinirlendiriyor) idegesíteni
vicc
tan c darab
sebep (sebebi) ok sinirli ideges
pka kalap
tamdtk
se bze
zöldség siyah
fekete
$arap bor
ő
sec;:mek
so gan
hagyma
$3rkt ének
tanunak
(set;iyor) választani
hideg

(tam yor) megismerni
seiarn üdvözlet sol bal
($3$myor) csodálkozni
tan•$mak
seJarn
so Icu baloldali
$Cf ő
(tam$tyor) megismerkedni
söylemck
sol da balra
$ehir ($ehri) város
taraf oldal
(s. söylüyor) üdvözölni
so n vég
$e ker cukor
tarJa ő
serbest
szabad sonbahar ő
$Ckil ($ckli) forma
ta$ kó
sergi
kiállítás ... dan/den dolog
ta til Slabadság,
sen e év
sonra vmi után
$Cytan sátán
vakáció
sert kemény
sormak
$ikayet panasz
tat h édesség, édes
scs hang (soruyor)
kérdezni
$ikayct ctmerk
tav uk
sessiz hangtalan so ru kérdés
($. ediyor) panaszkodni
(tavugu) tyúk
scvinmek
so run nehézség
$Írndi most
taze friss
(seviníyor) örülni soyadt családnév
$Í$ nyárs
tebrikler gratuláció
sevmek
söndürmek $Í$ kebab rablóhús
tehlike veszély
(seviyor) szcrctni (söndürüyor) eloltani
üveg, palack
tehlikeli veszélyes
seyahat utazás söylemek $Í$man kövér
tek egyetlen
seyrek ritka, ritkán
(söylüyor) mondani
fór ő
tekerlek
stcak mcleg $arki söylcmek énekelni
(tekerlegi) kerék
stfir nulla
söz sz ó tekrar errnek
sthbath egészséges sözlük
-
(t. ediyor) ismételni
Sik Sik gyakran
(sözlü&>ii) szótár
telefon telefon
stmf osztály
söz vermek
telefon etmek
SI OlT határ
(s. veriyor) megígérni
tabak (tabagt) tányér
(t. ediyor) telefonálni
stra sor
su (Be:suyun) víz
tabi i természetcsen
televizyon televízió
strayla sorjában susadtm megszomjaz.tam
tabi a hamutaló
televizyon
sigara cigaretta sürmek
ta h ta des 7 ka
seyretmek
sigorta biztosítás (sürüyor) vezetni
taksí taxi
(t. seyrediyor) TV-t nézni
sil ah fegyver
takvim naptár
tembel lusta
si nem a mozi
talebe tanuló
temíz tiszta
134
135
tcrnillik tisztaság
-
üstelik (de) ráadásul (kar) yagmak esni Uég)
tenefflis légzés üstünde rajta (yagmur)
repe domb yagmak esni ő
tepsi tálca ő
fázni yagmur ő
ter izzadtság

ütü vasaló y a km közel
tercih etmek repülni ütülemek vasalni yakmda a közelben
(t. ediyor) jobban szeretni
ucuz olcsó (ütülüyor)
yakmak
tcrcümc ctmck u fak kicsi
üzgün szomorú (yak1yor) meggyújtani
(t. ediyor) lefordítani
unutmak
üzülmek szomorkodni y alan hazugság
tcreyag1
(unutuyor) elfelejteni
(üzülüyor) yalan söylemek
tcrJernek
u sta mcster
üzüntü szomorúság (y. söylüyor) hazudni
(tcrliyor) izzadni utanmak
yalmz csak
tcr?. i szabó
(utan1yor) szégyenkezni
yalmzlik
tcsadüf véletlen
uyand1rmak
-
(yalmzltg1) egyedüllét
tesadüfen véletlenül
(uyandmyor) fölébreszteni
yangm ű
teyze nagynéni (anyai)
uyanmak
hiba
tiyatro színház
(uyamyor) fölébredni vakit (vakti) ő yanmak
tok jóllakott
uygarltk val iz ő (yaruyor) égni
top labda (uygarhgr) civilizáció va pur hajó
yara seb
toplan h gylilés
uygun ő érkezés
yarah sebesült
toprak uyl..l.l álom varrnak
yararh hasznos
(toprag1) föld
uyumak (van yor) érkezni yard 1m segítség
t orba zsák, zacskó (uyuyor) aludni -dan/den
yard tm etmek
to run unoka
u7.ak mcssze vazges:mck Icmondani
(y. cdiyor) segíteni
trafik (trafigi) közlekedés,
uzatmak elnyúl ni, (vazges:iyor) ő
yanm fél
forgalom
(uzat1yor) elterjedni ve és
yann holnap
trcn vonal
u zu n hosszú vennek
y as ak tilos
ruh af furcsa (vcriyor) adni
yasaklamak
Türk török vurmak
(yasakhyor) megtiltani
törökül. török
Dll
(vuruyor) ütni
y kor
nyelv

Türkiye Törökország
élni
türk ü népdal
ül ke orszcig
-
ő
ű féle
ümil (ümidi) remény
yatak (yatag1) ágy
tu valet il lemhely
ümidetmek
yatmak
(ümidediyor) remény ked n i yabanc1 idegen
(yauyor) feküdni
ünivcrsitc egyetem yag olaj
lassan
136
137
y az ny{tr
yorgun f<\radt
ze ki okos ziyaret et mek
yaztk kár yorueu fárasztó
zem in föld (z. ediyor) meglátogatni
yazm nyáron yukanda fent
zengin gazdag zor nehéz
zeytin olajfa zorluk nehézség
yazmak yukanya
fel
(yaztyor) írni yumurta toj ás
zi! ő
yegen unokaöccs puha
MAGYAR-TÖRÖK SZÓTÁR
yemek (yiyor) enni Y una n görög
yemck
Y unanea görögül , görög
(yemegi) étel nyelv
...
általában gene! olarak,
yemek yapmak
Y unanistan Görögország
gcnellikle
(y. yaptyor) ételt készíteni yüksek magas
általános gene!
yemekyemek
yün gyapjú
ablak pencere aludni uyumak (uyuyor)
(y. yiyor) enni yürümek menni
adni vermek (veriyor)
alvás uyku
y enge ő (yürüyor)
agglegény be kar
Anglia ingiltcre
yenge9 rák yürü! menj!
ágy yatak (y a tag t)
angol !ngiliz
y eni új yüz száz
ajándék hediye
angol nyelv Ingilizce
yeniden újból
yüzde yüz / húsz/szc\z
ajándékozni hediye ettnek
angolul ingilizce
yenilir
ő yirmi
százalék
(h. ediyor)
anya anne
yer hely yüzük
ajtó kap1
anyag ma d de
yer var van hely
(yüzügií) ű ű
· akarni istcmek (istiyor)
annyi o kadar
yer yok nincs hely
akkor o zaman
apa baba
zöld
akkoriban o zamanlar
ár fiyat
yeter! elég!
-
aláírás im za
arab Arap (Arabt)
yetcrli ő
aláú·ni imza atrnak
arab nyelv Arapl(a
yetmek
(i. attyor)
arab ul Arap9a
(yetiyor) elégnek lenni zama n ő
alkalmazott görcvli
arany al tm
y1kamak ne zaman? mikor?
(hi vatalnok) hizmctyi
Aranyszarv
(yi k1yor) mosni ne zamandan
memur
Öböl Hali9 (Halici)
ytkanmak be ri? mióta?
al kalom defa, kere, kez árnyék
gölge
(ytkamyor) mosakodni za rar kár
állam devlet
asszony hamm, kadm
ytl év zarar yok semmi baj
állapot d umm
asztal ma sa
yoksa vagy zarari J káros
állat hayvan
átmenni ge<(mek (ge9iyor)
y ol út zarf boríték
állomás istasyon
Ausztria Avusturya
y oleu utas za ten tulajdonképpen
álmodrú rüya görmek
autó araba
yolculuk zaytf sovány
(r. göriiyor) autóbusz otobüs
(yolculugu) utazás zehir (zehri) méreg
álom rüya
yorgan paplan zehirli mérgezctt
!38
!39
autóbusz- bérelni kiralamak ő ayakkab1 drága pahah
pályaudvar otogar (kirahyor) civilizáció uygarhk dzsámi c ami
autóút otoyol beszélgetni konU$mak (uygarhg1)
az ő demin (konu$Uyor) comb bacak (bacag.)
lill
azért, hogy (ta) ki beteg ha sta cukor ker
azonnal hcmen bezárni kapattnak csak ancak, yalmz
azután ondan sonra (kapat1yor) család a ile ebéd ögle yemegi
bicikli bisiklet családnév soyad1 édes tat h
..
bíróság mahkeme esek édesség tat h
biztonságos güvenli ő zi l ég g ök
biztonyos belli cséplés harma n egész bütün
bal sol
biztos emin csésze fi n can egészség saghk (saghg1)
baleset ka za
biztosítás sigorta csoda harika egészséges s1hhat h, sag
baloldali so !eu
Bocsánat! affedersiniz! csodálatos $ahane égni yanmak
bal ra sol da
bocsánatot csodálkozni $a$Jrmak (yamyor)
bánat agn, d ert ( derdi)
kérek özür dilerim
($a$myor) egy kevés biraz
bank banka
boldog mutlu csomag ba ga j egyedüllét yalmzhk
beírá ny kuzu
bolond aptal, deli
csomag- (yalmzhg1)
barát arkada$
bolt dükkan, magaza ő ő emanct egyenes dogru
barna kahverengi
bor $ara p ( $arab1) egyetem üniversite
báty agabey
boríték zarf
-
egyetlen tek
be(felé) i<;:eriye borravaló bah$i$ egyike biri
bebörtönözni hapsetmek boszorkány cach ű basit, sade
(hapsediyor) böjt o (o ru eu) darab par<;:a, tane ű sadece
becsület nam us böjtölö de ama, fakat egy ü ll beraber, birlikte
befejezni bitirmek
ő deri dél ögle éhes

(bitiriyor)
ő val iz dél (égtáj) güney ő yenilir
befejezódai bitinek (bitiyor)
börtön hapishane délután ögleden sonra éjfél gece yans1
bej árat giri$ butaság demokrácia demokrasi éjszaka gece
belga
büntetés ce za deszka tahta eladni sa tm ak ( satiyor)
Belgium
dobni atrnak (atlyor) eladó sat1c1
belül ic;eride
1!11:1
doboz kutu elájulni bayllmak
bélyeg p ul dohányozni (sigara) i<;:mek (bay1hyor)
bemenni gumek (giliyor) dolgozni <;ah$mak elég! y e ter!
bér ki ra cigaretta sigara elégedett (dan/den)
bérbe adni kiraya vermek cím ad res dolog $ey valamivel memnun
(k. veriyor) címzett ahc1 domb tcp e ő yeterli
140
141
elégnek lenni yetmek (yetiyor) elveszni kayboltnak érvény- iptal etmek fárasztó yomcu
elejteni (elveszett) (kayboldu) tclcníteni (i. ediyor) fasiszta ist
elveSLieni kaybetmek érzés duygu fázn i

elem pi! (kaybediyor) és ve

élet hayat ember adam, insan. esemény ola y fegyver silah
elfelejteni unu tm ak emelet kat esküvö dügün fehér be y az
(unuruyor) emlékezni hatrrlamak esni fej

elfogadni kabul etmek (hanrhyor)
fék fre n
(k. ediyor) ének esni ő (yagmur) fekete kara, siyah
elfoglalt gu l énekelni söylcmck yagmak feküdni yatmak (yat1yor)
elhatározás ka rar engedély izin (izni) esni Uég) (kar) fél buvuk, yanm
elhatározni karar vem1ek en nek ellenére buna ragmen (k. yag•yor) fel y11kanya
(k. vcriyor) enni yemek (yiyor), ő yagmur feladat öd ev
elindulni hareket etmek yemek yemek este (vmi) felé
dogm
(h. ediyor) (y. yiyor) este ő féle türlü
ő út '<evreyolu éppen tam észak kuzey félelem korku
ő kontrol etmck épület b ina étel yemek (yemegi) félelem nélkül korkmaz
(k. ediyor) érdekes ilgin((. merakh ételt készíteni yemek yapmak felemelni kaldtrmak
ő sapka kasket ő merak etmck (y. yap1yor) (kaldmyor)
élni (m. ediyor) énerem lokanta, resteran félénk korkak
ő ( .. .ile) ilgilerunek év sene, yll feleség kan
el nyúlni uzatmak vmi iránt (ilgileniyor) ez ő bundan önce ő bulut
(uzattyor) érezni duymak ezüst felkelni kalkmak
eloltani söndürmek (duyuyor)
(kalktyor)
(söndürüyor) hissetmek
félni korianak
él 6 canh (hissediyor)
-
(korkuyor)
elöl ileride érezni (illatot) koklamak felszállni binmek (biniyor)
ő ileriyc (kokluyor)
fent yukanda
ő preservatif ér kelés fa aga(( ( agac1) fény

ő önünde érkezni vannak (vanyor) fagyialt dondunna fénykép foto
ő i lk ő gü<;. kuvvct fájni agnmak fényképezni foto ((ekmek
eltávozni. aynlmak ő kuvvetli (agnyor)
(f. ((ekiyor)
elválni (aynhyor) -ért ... .iyin fajta
ő foto makinas1
cl törni k1rmak (kmyor) érték d eger fal du var
férfi erkek
cl választani aymnak értékes degerli falu köy
férj koca
(aymyor) érteni anlamak falusi köylü
fiata l gens;
elvenni airnak (ahyor) (anhyor) fáradt yorgun
figye lem! dikkat!
142
!43
figyelni dikkat etmek francia nyelv Fransizca
hang ses
(d. ediyor) FraneiaorsLág Frausa
hangszeren
játszani r;almak (r;ahyor) film filírn (filmi) franciául Frans1zca
gyakorolni yapmak
bangtalan sessiz
fiú ogul (oglu) friss tazc
gyakran Sik Sik
harapni 1S1rrnak (1smyor)
fiútestvér ( erkek) kardcs furcsa ruhaf
gyapjú yün
has kann (kam1)
fi..:etni ödemek (ödüyor) futni kosmak
gyerek r;ocuk (r;ocugu)
hasonlítani benzemek
fog
d (kosuyor)
gyertya mum
(benziyor)
fogkefe f1ryas• fül kulak (kulag1)
gyógyszer ilar; (ilac•) haszmüni kullanmak
fogkrém macunu ő banyo
gyógyszertár cczane (kullamyor)
foglalkozás meslek (meslegi) fürödni banyo yapmak
gyorsan c;abuk hasznos faydah, yararh
foglalt gu l (b. yap1yor)
gyufa ki brit hát ar ka
fogorvos d i sc; i füst duma n
ű toplanil hatalmas koca ma n
folyó 1rrnak (mnag1) ű haharat
gyümölcs meyva határ sm1r
ne hir (n ebri) ű bakkal
gyümölcslé meyvasuyu hátra geri y e
folytatni devam etmek füzet defter
ű ű yüzük (yü7iigü)
hátul arkada, geride
(ci ediyor)
ház ev
folyton h ep
házas ev li
fontos öncmli
-
Dl
házigazda ev sahibi
fordítani ycvirrnek hazudni yalan söylemek
forgalom trafik (trafigi) (y. söylüyor)
forma bic;im,
galamb güvercin
háború
hazugság y alan
sekil
garázs garaj hagyma so gan
hegy dag
gazdag zengin hagyni b1rakmak
hely y er
forradalmár devrimci
(b1raklyor)
hentes kasap (kasabt)
devrim
ma kina
foJTadalom
gondolat ftkir ( fikri),
haj sac;
hét (naptári) hafta
föld toprak (toprag.),
düsünce
hajó gemi, vapur
hiba bata, kusur,
zemin
gondolni düsünmek
hal bahk (bahg1)
yanh$
fölébredni uyanmak
haladó i Jerici
híd köprü
(uyamyor)

halál ölüm
hideg so g uk
fölt!breszteni uyandmnak
görög Yunan
hallani duymak
hinni inanmak
(uyandmyor)
görög nyelv Y unanea
(duyuyor)
(inamyor)
ő
scf
Görögország Y unanistan
hallgatni dinJernek
sanmak (samyor)
ő
ba$kent
görög Ul Y unanea
(dinliyor)
hír ha ber
ő pi$innek
gramm gram
hamu kül
hfr es me$hur
(pi$iriyor)
gratuláció tebrikler
hamutálca kül tabag• hírnév namus
francia Frans1z
gumi lastik
hamutató tabi a
144
!45
hírt adni
haber vermek
ő
vakit (vakti),
...
ő bilezik (bilezigi)
(h. veriyor)
zama n
káromkodni küftir etmek
hinelen
birdenbire
ő hava
(k. ediyor)
hivatalos
resml
ő

játék oyun
káros zararl1
hívni

ő eitölteni
ge<rirmek
játszani oynamak
katona as ker

(gec;;iriyor)
(oynuyor) kávé kahve

kar
igaza van
hakh+létige
javítani tamir etmek
kávézó kahve(hane)
hogy
ki
(t. ediyor)
kék mavi
hold
a y
igazán
gerc;;ekten
javítás tam ir kelet do gu
holmi

igazgató
müdür
jég buz
kell laz 1m
holnap yann
iga 7. i
gerc;;ek
jegy b ilet kemény sert
holnapután
öbür gün
igazság
gerc;;ck
jó iyi
kemping kamp yeri
homok
kum
igen
evet
Jó étvágyat! afiyet olsun! ő havlu, mendil
hónap
a y
így
böyle, öyle jobb daha iyi
kenyér elanek (ekmegi)
hosszában,
.. . -inlm/ ün/un
iható ic;;ilir jobb (oldal) sa g
kép resírn (resmi)
végig
boyunca
illatozni kokmak jobban szeremi tercih etmek
képeslap kanpostal
hosszú
uzun (kokuyor)
(t. ediyor)
kérdés so ru
ho.:ni
getirmek illetlenség ay1p
jobboldali
kérdezni sormak (soruyor)
(geririyor) ima
n amaz
(politikus) sage J
kerék tekerlek
houájutni
elde etmek ing
gömlek
jog hak (hakk1)
(teker! egi)
(e. cdiyor)
(göm legi)
jóllakott tok
kérem! lütfen
hozzátenni
ilave em1ek
ingyenes paras1z
jönni gelmek (geliyor)
keresni aramak (anyor)
(i. ediyor)
inni
ic;; mek (ic;:iyor)
ő gelecek keresni (pénzt) kazanmak
hús
et
írni
yazmak (yaz1yor)
(gelecegi)
(kazamyor)
hatószekrény
buzdolab1
iroda
büro, daire
juh koyun kert ba h ce
irodalom edebiyat
kés bu;:ak (b1c;;agJ)
...
is
da/de
késni gec;; kalmak
iskola
okul
...
(kahyor)
ismeret
bilgi
ő
g ee
ide
buraya kész hazrr
ideg
sin ir
ő
tarud1k (tamd1g1)
kacsa ördek (ördegi)
készíteni haZJrlamak
idegen
yabanc1
ismételni
tekrar etmck
kalap pka
(hamhyor)
ideges
sinirli
(t. ediyor) Kanada Kanada
készpénz nakit para
idegesíteni
sinirlendirmek
itt
b urada kanadai Kanadab
készpénzzel ödemck
(sinirlendiriyor)
izzadni
terJernek ka nál
fizetni (p. ödüyor)
idegessé válni
sinirlenmek (terliyor)
kar kol
keverni

(sinirleniyor)
izzadtság
ter
kár yaztk, zarar

146
147
kevés az közel yakm
leejteni
magán ... özcl
kéz cl kö7.clben yakmda
magas yüksek
kezdeni közé p orta
lefoglalni aymmak magyar Ma car
közlekedés trafik (trafigi)
(aymtyor) magyar nyelv Macarca
ki( felé) központ merkez
lefordítani tercüme etmck magyarázni aniatrnak
kiállítás sergi kö.t.társaság cumhuriyct
(t. ediyor)
(anlattyor)
kiállani bagtrmak kö.t.társasági legalább en azmdan Magyarország Macarista n
(bagmyor) elnök
lcgfeljchb en fazla magyarul Macarca
kicsi kü<;ük, ufak kritika
legjobb en iyi majdnem hemen hemcn
kijárat y lk l$ krurnpli patates legvéglil en sonunda már arttk
ki l o ki! o kulcs anahtar légzés tcncffiis maradi gerici
kilométer kilometre kutya köpek (köpegi) lehet bel ki maradni kalmak (kahyor)
kimenni <;1kmak kiilföldi ecncbi
lehetséges mümkün más ayn, öbiir
kint ő ayn, farklt
lekvár re<;el medence havuz
kiváncsi merakh klilönféle
lélek can
még da ha
kocsma meyhanc Icmondani -dan/den még egyszer bir daha
kommunista komünist valamiróJ vazgec;mek megállni durrnak
komoly ciddi
-
(vazgec;iyor)
(duruyor)
kon7ulá!Us konsolosluk lenni olmak (oluyor) megálló durak (duragt)
(konsoloslugu) lent
megcsókolni öpmek (öpüyor)
konyha mutfak (mutfaiJ) láb
ayak (ayag1) ő merdivcn megegyezni
kor
bacak (bacag1) ő af

korán erken labda top leszállni irunek (iniyor) megengedni müsaade etmek
k6rhá7. hastane lakás da ire ő hava
(m. ediyor)
kormány hükümet lakni oturmak levél mcktup ő uygun
k6
(oruruyor) (mektubu) meghalni ölmek (ölüyor)
ő ű duvarct lakosság n ü fus leves c;orba megharagítani ktzdtmtak
ű basit, hafif. kolay lámpa l am ba liba kaz vkit (ktZdmyor)
könyv kitap (kitabt) lány ktz liter litre megharagudni kiZmak (klZtyor)
kör da ire lány testvér (ktz) lopni <;almak (<;ahyor) megházasodni evlenmek
környék <;evre. etraf lárma gürültü lusta tembel
( evlcniyor)
körülbelül yukan lassan
meghívni davet etmek
köszönöml sag ol( sun) látni görmck
a.
(d. ediyor)
kövér
(görüyor)
megigérni söz vermek
követ ele;: i le

(s. veriyor)
következ() gclecek lecke ders ma bugün megismerkedni
követség elc;:ilik macska ked i
148 149
megismerni tantmak (tamyor) mióta? ne zamandan nagyon c; ok
meglátogatni ziyaret etrnek
beri?
nagypapa büyükbaba,dede
(z. ediyor) mondani dernek (diyor)
nap gün
megölni öldürmek söylemek
Nap (égitest)
nyak boyun (boynu)
(öldürüyor)
(söylüyor)
naptár takvim
nyár y az
megpróbálni denemek mondat cümle
narancs portakal
nyáron yazm
{deniyor) mosakodni ytkanmak
nedves nemi i
nyárs

megs.:okni {ytkamyor)
negyed c;eyrek
nyelv d il
mosni ytkamak
néha bazen, bazt
nyereség kazanc; (kazanct)
meg-
(ytktyor) nyerni kazanmak
szomjaztam susadun most $imdi
zaman
(kazamyor)
megti ltani yasaklamak motor motor
néhány birka c;
nyitni ac;mak (ac;tyor)
(yasakltyor) mozgás hareket
nehéz agtr, zor
nyitott ac; tk
megváltoztatai mozi sinema
nehézség güc;lük
nyugalom rahat, rahathk
( degi$tiriyor) múlt g ee; en
nehézség sorun. zorluk
nyugat ball
meggyújtani yakrnak munka

nem baytr
nyugdíjas emekli
(yaktyor) munkanélküli
nem tesz
nyugodt rahat
meleg stcak munkás i$c;i
semmit fark etmez nyugtalan rahatsiz
menj! yürü!
mutatni göstermek
néma dilsiz
menni yürümek
(gösteriyor) némelyik baz t
-
(yürüyor) muteum müze német Alman
méreg zehi r (zehri)
német nyelv Almanea
mérgezett zehirl i
Németország Almanya
oda oraya
mert
c;ünkü
-
németül Almanea
oda-vissza dönü$
mcster u sta
nép halk
ok sebcp (sebebi)
messze u zak
népdal türkü
okos ze ki
méter metre nadrág p antalon
népesség n ü fus
olaj y ag
ő tari a nagy büyük
név ad
olajfa zeytin
mcttelen c; t p lak Nagy Bazár kapalt
nevetni gülmek (gülüyor)
olasz italyan
mikor'! ne zaman? nagybácsi olasz nyelv italyanca
mind
he ps i (anyai) day1
nézni bakmak
Olaszország italya
minden her, her $ey nagybácsi
(baki yor)
olaszul Ítalyanca
mindenki herkes (apai ) am ca
nincs hely yer yok
olcsó u eu z
mindig her zaman nagymama büyükannc, nine
normális norma!
oldal taraf
miniszter baka n nagynéni
ő hamm, kadm
oldal (Iapon) say fa
miniszterelnök
(anyai) teyze
ő abla
olvas okumak (okuyor)
mint... ... gibi nagynéni (apai) hala
nulla st ft r olvasott okumu$
150
151
onnan
oradan
papfr
kag1t (kag1dt}
-
rossz bozuk, fena, kötü
óra
saat
paplan
yorgan rót:sasdn pernbe
orosz
R us
pár
ft
rövid ktsa
orosz nyelv Rus.;a
paradicsom
do ma tes
ráadásul üstelik röviden ktsaca
Oroszarslág Rusya
paraszt
.;i i
rabló haydut ruha elbise
oroszul
Rus.;a
park
park
rablóhús kebap
orr
burun (humu)
parkoló
park
rádió ra dyo

mernleket, ülke
parkolóhely
park yeri
rádiót hallgatni radyo dinternek
-
országút
karayolu
(r. dinliyor)
orvos
dok1:or
p an
ken ar
rajta üsründe
OS7.tály
suuf
párt
parti
rilk yengefi: sajnos maalescf
OS7.trák
Avusturyah
példa
ömek (ömegi)
rakpart nhtJ m
l peynir
óta
(dan/den) beri
például
mesela, ömegin
Ramadán Ram az an saláta salara
Olt
ora da
pém:
para
régen eskiden sárga san
pénzt váltani
(para)
reggel sabah sarok kö$e
bozdurrnak
reggel(tájban) sabahlcyin sátán
Dl
(bozduruyor)
reggeli kahvalt1 sátor
pént:tár(ablak)
reggelizni kahvaln etmek seb yara
perc
dakika
(k. ediyor) sebesült yaralt
ó
o
peron
peron régi es ki segíteni yardtm etmck
öngyújtó
<;akmak
piac
.;ar$1, pazar
régóta beri (y. ediyor)
(c;:akmagJ)
pihenni
rahat ennek
remény ümit (ümidi)
segítség yard tm
öreg
ihtiyar
(r. ediyor)
reménykedni ümidetmek sehol (hit;:) bir y erde +
örülni
sevinmek
pincér
garson
(ümidediyor)
tagadó alakú ige
(seviniyor)
piszok
p is
rendben! kabul!, tamam selyem ipek (ipegi)
örvendek!
memnun oldum
pohár
bardak (bardagt)
ő pol is senuni (hiy) bir $ey+

sonbahar
polgármcster
muhtar
rendórörs karakol tagadó ige
összes
bürü n
rendórség pol is semmi baj zarar yok
posta
posta, postahane,
rendszerint norma! olarak semmi
PTT
repülni
Ufi:rnak (u.;uyor) probléma problem yok
u.
postaláda
posta kntusu
ő w;ak senki (hi.;)kimse
probléma
problem
rész bölüm +tagadó
puha

részeg formájú ige
pamm
pamuk
puszta
.;öl
ritka seyrek séta gezinti
panasz

ritkán seyrek sétálni gezmek (geziyor)
panast:kodni
etmerk
rokon akra ba sietni acele etmek
ediyor)
rostonsült tzgara
(a. ediyor)
152
153
sírni aglamak szamár (
sz oba oda tanítani ögretmek
(aghyor) számla h es ap (hesab1)
szoknya etek ( etegi) (ögretiyor)
ő fór szappan sabun
szolgálat hizmet tanulni ögrenmek
sógor eni$te száraz kuru
szomorkodni üzülmek (ögreniyor)
ő yenge száz yüz
(üzülüyor) tanuló ögrenci, talebe
soha (hir,;) bir zaman + százalék yüzde yüz/
szomm·ú üzgün tányér tabak (tabag1)
tagadó alakú ige (húsz/száz) yinni
szomorúság üzüntü tárca eüzdan
sok r,; ok szegény fak ir
szomszéd táska r,;anta
sor Sira szégyen ay1p
szórakozás eglence tavasz bahar, ilkbahar
sorjában s1rayla szégyenkezni utamnak
szorgalmas taxi tak si
sovány zay1f (utamyor)
szótár sözlük (sözlügü) tea c; a y
sör b ira szék sandalye
ő san $m, san sac;lf teázó c;ayhane, c;ayevi
sötét koyu szekrény dolap (dolab1)
ő kürk tegnap dün
spanyol ispanyol szél rüzgar
szövet
tehén inek (inegi)
spanyol nyelv spanyolea szeles rüzgarh
sztrájk gre v teherautó kamyon
Spanyolország széles
születésnap dogum günü tél
spanyolul I spanyolea szelet dilim
születni dogmak telefon telefon
stb. fa lan szem göz
(doguyor) telefonálni telefon etmek
sugárút c adde szemben kar$Jda
ő ana baba (t. ediyor)
süket sag1r személy-
szürke gri télen kl$\U
ű ű koyu azonosság hüviyet
televízió televizyou
sütöde fm n személyes hususi
-
telni gec;mek (gec; iyor)
Svájc isvic;re személyi
tenger den iz
svájci t svic;reli igazolvány (hüviyct) eüzdam
tenni koymak
svájci sapka bere szem ét <;Ö p
táj bölge
(koyuyuor)
szemetes vödör c;öp kutusu
találkozni
tény gerc;:ek
szemüveg gözlük (gözlügü)
(bulU$UYOr) tér me y dan
-
szép güzel
találkozni görü$mck térkép harita, plan
szerelem
(görii$üyor) termék ma d de
szerelmcs
találni bulmak (buluyor) természetesen tabii
szabad özgür, serbest
szerein i sevmek (seviyor)
tálca tepsi
terület bölge
szabadság tatil
sziget ada
tanár hoca, ögretmen
ő d am
szab ó terzi
szín renk (rengi)
tánc d aus tetszeni be gemnek
száj agtz (agz1)
színes ren ld i
táncolni oynamak
(begeniyor)
szálloda o tel
színház tiyatro
(oynuyor) teve d ev e
szalvéta pec;ete szív kalp (kalbt)
dansebnek tilos yasak
szám numara szó kclime, söz
(d. ediyor) tiszta tem iz
154 155
tisztaság temízlik
újság gazete
vagy yoksa venni (sa t m) almak
lÓ g öl unalmas can Sikici
vaj tereyag1 airnak (ahyor)
tojás yumurta unatkozni cam SJkJlmak
vak kör vér kan
toll kal em
(c. sJki liyor)
vakáció ta til ves;:ély tehlike
tolni itmek (itiyor) unoka to run
-val/vel .. .ile veszélyes tehlikeli
tolvaj hifSIZ unokaöccs yegen
valaki kimse vezetni sürmek (süriiyor)
torony kule úr ... bey
valami bir vicc
török Türk út y ol
válasz cevap (cevab1) vidám eli
török nyelv Türk<;e utas y oleu
válaszolni cevap vermek vihar fntma
Törökország Türkiye U!aZáS scyahat
(c. veri yor) világ dünya
törökül Ti.irk<;c
yolculuk
választani scs:mck (sc<;iyor) világos aydm
töröttnek lenni kmlmak
(yolculugu)
válni vmivé olmak (oluyor) villa c; a tal
(kmhyor) útlevél pasaport
változni vinni götünnek
törvény
kanu n ( (götürüyor)
tudni bilmek (biliyor)
-
vám gümrük virág c;: ic;:ek
tulajdonképpen zatcn (gümrgü) vissza geri
tulajdonos sahip (sahibi) van hely yer var visszafordulni (geri) dönmek
ű igne üdvözlet sei am
vár kal c (dönüyor)
ű a te$ üdvözölni
selam söylemck
várni beklemck visszatérés dön
ű
yangm (s. söylüyor) (bckliyor) visszaút dön
TY-t nézni televizyon iilni oturmak
v{rros $eh ir ($ebri) vitatkozni kavga etmek
seyretmek (oturuyor) v<írosnegyed mahalle (k. ediyor)
(t. seyrediyor) ünnep bayram
varrni dikmek (dikiyor) ví;: su (Be:suyun)
üres bO§
vas demir vizes 1slak
-
ütni dövmck
vasalni ütülemek vmi ő ... daniden ön ce
( dövi.iyor)
(ütülüyor) vmi után ... dan/den sonra
ütni vurmak vasaló ürü vmivel uJazni ... ile gitmek
tyúk
tavuk (tavugu) (vumyor) vasárnap pazar (gidiyor)
iiveg (palack)

vásárolni yapmak vonal hat
-
üveg (anyag) cam (a. yap1yor) vonat tr en
üzem fabrika
vastag ka h n vörös kirm!Zl
vég so n wc tuvalet
ugyanaz ay111
-
vékony ince
új ycni vélellen tesadüf
-
újból ycniden véletlenül tesadüfen
ujj parmak vacsora
yemegi vendég misafir
(parmag1) vágni kesmek (kesiyor) vendég ő zacskó t orba
156 157
zajongani gürültü etmek
(g. ediyor)
Megjegyzéseim
l
zárt kapa h
zene müzik (müzigi) zsák t orba
zöld y e ~ i l zseb cep (cebi)
zöldség sc bze zseton je ton
159
A leggyakoribb kérdos7.avak
nerede? hol? hangi?
nereden 7 honnan? ne kadar?
nereye? hova? nezaman?
neden? rniért? kay zamandan beri?
nastl? hogyan? kim?
ne? mi,mit? kimi?
neyle? mivel? kimin?
Helymeg,jelölések
sag jobb saga
sol bal sola
(dos )dogm egyenesen geri
iwltnda szemben hepdevam
uzak mcssze yalan
yolkesimi ő trafik lambas1
merk.ez
a városon kívül tamburada
b urada ill oraela
ileride d öl ileriye
geride hátul geriye
rnelyik?
mennyi?
mikor'l
rnióta?
ki?
kit?
kinek a ... ?
jobbra
balra
vissza
tovább
közel
ő
központ
éppen ill
Ol!
ő
hátra
Fontos kifeje7.ések ·
Az alábbiakban a leghasznosabb kifejezéseket ű össze. amelyek
nehéz helyzetekben. vagy csak ű ő vásárlás közben a
segítségérc lehetnek.
Van ... ?
Szeretnék .... (vmit).
Keresek ... (vmit).
Szükségem van ...
Kérem, adjon nekern .. (vmit)
Holtudok .... (vmit) venni
0
Mennyibe kerüL .. ?
Ezt megveszem.
Hol van a .. .'?
... -ba szeretnék menni.
Hogyan tudok .... -ba menni?
Kérem, vezessen el engem ... -be.
Tudna segíteni nekem?
.... varmt?
.... (y)i!J/ulü istiyorum.
.... (y )i!J/ulü. ... anyorum.
.. .b ana J.azim
Lütfen, .... (y)iltlulü bana veriniz
Nereden .... (y)iltlulü alabilirim?
... kay para?
alaytm.
.... nerede?
... .'(y)a/e gittnek istiyorum.
.. .'(y)a/e nastl gidecegim?
Lütfen, .. .'(y)a/e beni götürünüz.
Bana yardtm edebilir misiniz?
Számok
l bir
21 yirmi bir
2 iki 22 yirmi iki
3
iiV
23
yirmi
4 dört 30 otuz
5

40 ku:k
6 alt!
50 elli
7 y edi
60
8 sekiz
70 yetmi$
9 dokuz 80 seksen
10 on 90 doksan
l l on bir 100 yüz
12 on iki
200 ikiyüz
l3 on üV 300 üVyüz
14 on dört !OOO b in
15 on be§ 2 OOO iki bin
16 on alt! 3 OOO
iiV bin
17 on yedi
!O OOO on bin
!8 on sekiz 100 OOO yüzbin
!9 on dokuz l OOO OOO bir milyon
!O
yirmi o súir
A kiinyvhen használt riividítések
ő választja el a szavakat a toldalékoktól, illetve toldalékokat
egymástól
ő mutatja az ű (tehát nem szószcrinti !)
fordítást. továbbá az iger.1gozásban a külön raggal nem jelölt
harmadi k ű alakokat ő
(?) a ő jele (néhány esetben a magyar -e szócskával
fordítható)
tSZ többes szám ő ő ő
fnin ő igenév
óm óhajtó mód
sz jel széles jelen tag tagadás
felsz felszólító mód Be birtokos eset
fel t feltételes mód jel jelen ő
múlt múlt idó mgh magánhangzó
msh mássalhangzó
N
KAPDELO
ASSIMIL társalgási zsebkönyv
Eredeti, könnyen használható, kényelmes
nyelvkönyv utazásai hoz.
Az ASSIMIL zsebkönyvvel . biztonságban
érezheti magát, hiszen mindig kéznél vannak a
- legfontosabb szavak
- hétköznapi társalgás kifejezései
- helyi szokások-szólások.
A köznyelv egyedülállóan gazdag szókincsével
mind a nehéz, mind pedig a várva várt pilla-
natokban sem jöhet zavarba. Élvezetes beavatás
a nyelvi szerkezetek rejtelmeibe is már az ő
oldalakon!
Az utazáson kívül itthon is ű ő segítség az
eltévedt turisták felkarolásához. ő a nyelvvel
való behatóbb ismerkedéshez is kedvet kaphat. ..
NINCS REMÉNYTELEN ESET!
I SBN 963 - 8 162- 27- 9
J lll

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful