You are on page 1of 31

2009.03.08.

A Föld biomjai • Bioszféra alatti SIO egységek • Zonális elhelyezkedés • Klimatikus kialakító tényezők
– nedvesség – hőmérséklet

A Föld biomjai

A trópusi öv biomjai
• 0-25. szélességi körök között • jellemző biomok kialakulásában a csapadék évi mennyisége a meghatározó ökológiai tényező • 3 fő biom: – trópusi esőerdők – szavannák – trópusi sivatagok
• • • • • •

Trópusi esőerdők
az Egyenlítő mentén két kb. 10º sávban húzódik kiegyenlített, magas hőmérséklet, 25-27 ºC évi kh. hőingadozás 1 ºC körüli levegő vízgőztartalma igen magas évi csapadékmennyiség 1500-3500 mm között termőtalaj sz.a. szegény, humuszfelhalmozódás nincsen ↔ ≈7,3 t sza. /év • talaj vasban és alumíniumban gazdag laterit • a dús, erőteljes növekedésű, fajokban gazdag PP • fák örökzöldek, lombjuk folyamatosan cserélődik

• Afrikában: Guinea, Kongó-medence, nagy vulkánok vidéke, • K-Madagaszkár, K-Afrikai szigethegyek tenger felé néző lejtői, • Ázsiában: Elő-India Ny-i partvidéke, Himalája lejtői, • Hátsó-India nagy része, Indonéz szigetvilág • Ausztrália: ÉK-Ausztrália, Óceániai szigetvilág • D-Amerika: Amazonas-medence, Andok csapadékos lejtői, K-Brazilia, • Antillák hegyvidékei, K-Mexikó

• legproduktívabb, (1000 g szén megkötés/m 2) • okok: erős napsugárzás ,rendszeres esők • Produkció nagy része magasan a lombkoronában (fanerofitonok) • lágyszárúak is felkapaszkodnak (epifitonok)

• intenzív biológiai aktivitás a talajban • talajfelszín szinte teljesen csupasz • tápanyagok a növényekben, egyébként kimosódnak

irtások hatása

1

2009.03.08.

Síkvidéki esőerdők zónája
• Trópusi esőerdők formációcsoport – Örökzöld erdők – Időszakos esőerdők – Félig lombhullató esőerdők(átmenet a monszunerdőkhöz!) • Növényzet: jellemző az óriásfák – Afrika: Mimózafélék – Ázsia: Dipterocarpus-, Dracontomelon-fajok – Ausztália: Eucalyptus-fajok – Amerika: Cecropia-fajok • Óriásfák jellemzői: palánk- és pányvagyökerek, guttáció, kauliflória • Beporzási variációk: rovar, denevér, kolibri

• • • • • • • Acacia mimoza •

Lágyszárú szint (gyepszint): fajszegény, árnyéktűrő és árnyékkedvelő fajok – páfrányfélék, csipkeharasztok, kontyvirágfélék, gyömbérfélék, vadbanán Talaj: sárga vagy vörös laterit jellegű agyag, csekély humusztartalom A lágyszárú növények zöme: lián, epifiton, hemiepifiton életformájú Liánok: rotang-pálma, vanilia, borsfélék Epifitonok: orchidea-félék, Bromélia-félék, páfrányok, mohák epifill-májmohák. 1 – 1 trópusi óriásfán 30-40 epifiton növényfaj él! Hemiepifiton: Filodendron-, Monstera-, Ficus-fajok, kontyvirágfélék borostyánfélék (életük kezdeti, vagy záró szakaszában, kapcsolatban állnak a talajjal ) Termesztett növények: szerecsendió, szegfűszeg, fahéj, mangó, vanilia cukornád, banán, bors

Cecropia

Dracontomelon-- Dipterocarpus-

Eucalyptus mannifera

Fekete bors

Állatvilág:
Dinnyefa Robuszta-kávé Kínai teacserje

• kevés a nagytestű állat, ezek: okapi, varacskos disznó, tapír
– – – – Madarak: papagáj-félék, kolibri -fajok Majmok: félmajmok, főemlősök Hüllők és kétéltűek, krokodil-félék, viziló-fajok Kevés a rovarfaj!

• Másodlagos erdők (dzsungel), talajerózió
Kakaófa Teraszos hegyvidéki rizstermesztés

Termesztett banán

Hegyi esőerdők zónája (köderdők, felhőerdők, mohaerdők)
• Trópusi hegyvidékeken 1000 m fölött, kb. 2500-3000 mig • Trópusi fenyők (Podocarpus-fajok, babérfélék, teafélék, kínafa, • (Cinchona), burgonyafélék, páfrányfák, begónia-félék, kávé, kokacserje (Erythroxylon coca)

Más vegetációtípusok
• Trópusi magashegységek – Andok, Kilimanjaro 3000 m fölötti területei • Paramo – üstökösfák (Lobelia-, Senecio-félék) • Puna – szárazabb, mint a paramo, zsombékoló füvek, kétszikűek • Havasi sivatagok

Más vegetációtípusok:
• Mangróve – trópusi tengerparti mocsárerdő
– Gazdag állatvilág: halak, rovarok, hüllők, kétéltűek

hajnalkafélék csavarpálma Avicennia marina mángorló mangrovefa

2

2009.03.08.

Szavannák
• 10-25º sávban • tengerparttól távolodva a száraz időszak hossza nő • 3 típus (csapadék szerint)
– száraz erdő – erdős szavanna – füves szavanna

A szavannák növényei
Majomkenyérfa vagy baobabfa

• fű, elszórtan fákkal, de nagy nyílt területek is • nagytestűnövényevők folyamatosan legelik
• füvek merisztémája a föld alatt vagy közelében • gyakoriak a tüzek
Erdős szavanna az afrikai Serengeti Nemzeti Parkban

• óvilági szavannákon sok a nagytestű állat • igen sok termesz és levélvágó hangya • újvilág: pálmák, kaktuszok, kevés nagytestű állat

• Ha a száraz évszak rövidebb, mint az esős évszak –zárt lombhullató • trópusi erdők (monszunerdők)alakulnak ki
Száraz évszak hossza Csapadék (mm) 1200-1400 500-1200 300-500 Szavanna-típus erdős szavanna ligetes szavanna tüskés, füves szavanna

• erős szezonalitás az esőknek köszönhetően • -záraz időszakokban nő a növényevők mortalitása • nagy telelőmadárpopulációk: mag-és rovar abundancia (populáció mennyisége élőhelyen )

3-4 hónap 5-7 hónap 7-10 hónap

• Erdős szavanna:jellemzőa pirofitonfajok –Acacia-, Eucalyptus-fajok • Szárazabb szavanna: örökzöld fák hiányoznak. • Jellemzőek az un.palacktörzsűfák, pl. majomkenyérfa (Adansoniadigitata) • Hosszúfüvű–rövidfüvűszavanna (átmenet a félsivatag felé)

• Passzát-és monszumszelek, tengeráramlatok, hegyvidékek módosítóhatása, zonalitáscsak a nagykiterjedésűkontinenseken • Szélirányok évszakos változása: összefügg az ITC zóna (Trópusi Konvergencia Zóna) mozgásával (ennek forrása az É-i és a D-i passzát találkozása!) A szárazföldhatására Ázsiában pl. nyáron az ITC zóna É-ra tolódik, az alacsony-nyomásúlégtömegek is É-ra tolódnak,ez magyarázza a nyári monszun bőséges csapadékát. • India K-i partjainál a DNy-i monszun április és október között hoz jelentős csapadékot, az év többi részében szárazság van

• Ártéri szavanna: part menti ligeterdő(galériaerdő), pálmafajok, 3 m magas füvek. Évente kétszer folyóáradás • Termesz szavanna: termeszvárak, levélnyíró hangyák. Elsősorban Afrikában jellemző. Termeszfajok száma: 1900! Macrotermes-fajok. Dél-Amerikában két jelentősebb szavannaterület:
1.CampoCerrado-területe ~2x106 km2 Növényzete:Pálmák, fűfajok Állatvilág: nandu, vadkutyák, sok endemikus hüllő(gekko-félék) 2.Catingas(Caatinga) –Brazilia száraz szavannavidéke. területe ~800.000km2.Pálmák, kaktuszok. 3.Chaco–Argentina és Bolívia területén. Száraz erdő jellemzi Gyakoriak és jellemzőek a kaktuszfélék
Catingas(Caatinga) –Brazilia

Campo Cerrado

Chaco–Argentina és Bolívia területén

3

gazella. sakál-félék. egyes helyeken akár évekig sem esik az eső talajuk humuszmentes köves homok alkalmazkodás: vízraktározás. • Futómadarak: emu és kazuár • Dél-Amerika:sokkal szegényebb nagytestűállatokban az afrikai szavannáknál. kétéltűek • Ausztrália:erszényesek –kenguru. Zöld cerkófmajom. ahol nagy a felmelegedő levegő víztartó képessége. Kígyófélék! Strucc! • Ázsiában:a szavannaterületek jóval fajszegényebbek. antilop. Kaszpi-tópartvidéke • Félsivatagok jellemzőnövényei: Ürömfélék (Artemisiafajok). Namib -és Kalahári-sivatag – Ázsia:Arab-és Thar-sivatag – Dél-Amerika:Atacama-sivatag – Észak-Amerika:Új-Mexikó. mint ¼-e • Nagyobb sivatagok: – Afrika:Szahara. koala. Nagyszámú papagájfaj. és kősivatag (hammada) kavicssivatag (serir) homoksivatagok (erg) agyagsivatagok (takir) sós agyagsivatagok (sott) Félsivatagok • Karroo(Dél-Afrika). mint Afrikában! • Hüllők.03. antilop.2009. Sivatagok osztályozása az alapkőzet szerint Félsivatagok és sivatagok –a Föld több. leszálló légáramlásos zónában. száraz térítő menti öv a passzátszelek leszálló. tamariszkusfajok. Líbiai. • A forró. gazella. D-Kalifornia – Ausztrália:belsőterületek – Belső-Ázsia:Kara-Kum-. vádikban. • Szavannák állatvilága: óvilági szavannákon sok a nagytestűállat • Afrikában:. Aloë • Dél-Afrikában: „kavicskaktuszok”(ablaknövények): Lithops-fajokés kristályvirágfélék (Mesembrianthemumfajok) • Welwitschia mirabilis–paleoendemizmus–csak a Namibsivatagban! • Termesztett növények: oázisokban. A víz nem csapódik ki. zsiráf. Csak itt élnek a vöcsötyúkok(5 faj!) • Termesztett növények:gabonacirok. Nem klimatikus sivatagok! – SaltLake:esőárnyékban! • • • • • szikla-. kukorica. a párolgás pedig különlegesen erős. huszármajom. • Jóval jelentősebb az állattenyésztés! • Száraz szavannák népesség eltartó-képessége igen kicsi. szukkulencia(pozsgás termet): kaktuszfélék. Anastatica-fajok. kutyatejfélék. gnú. orrszarvú.ugróegerek (soha nem isznak). v áltozóvízállapotúak (poikilohidratúrásnövények): csipkeharasztok. foltos hiéna. párolgáscsökkentés • A zonális sivatagok a trópusokat két oldalról határoló nagy nyomású. Kizil-Kum mérsékelt övben. zsírfarkújuhok. oroszlán. Caragana és Haloxylon -fajok(szakszaulcserjék) • Jellegzetes növényi életformák: • Efemerek(igen rövid életűek). nagy nyomású övezetébe esik. vándorsólyom • Dél-Amerikában: lámafélék (nincs zsírpúp!) Kondorkeselyű 4 . Legfőbb növény a datolyapálma • Peru és Chile: öntözéses banánültetvények • Állatvilág: sivatagok állatvilága a szomszédos száraz szavanna. csíkos hiéna. hiénakutya. Ausztáliai sivatagok egy része. SZAHEL övezet Trópusi sivatagok • • • • • • • • • a 15-50° szélességi körök között a forró sivatagok a 30-35°-ig húzódnak. Sok az endemikus békafaj. impala. • sivatagi róka. sivatagi tyúkok. Agave. gyapot. cukornád. sztyeppék állatvilágával rokon • A szárazsághoz valóalkalmazkodás szélsőséges formái: teve (zsírpúp). Chenopodium-félék. míg antipasszátszelek hatására alakultak ki a trópusi és szubtrópusi területek határán évi középhőmérséklete 20 °C körüli igen magas a napi hőingás az évi csapadékmennyiség a 250 mm-t sem éri el. Góbi-sivatag É-i fele.08. gepárd.

esős tél – talaja humuszban gazdag terra-rossa. így Dél-Amerikában az araukáriafenyők. • Gyepszintjük fajgazdag. • Az északi féltekén (Holarktisz) ezek a fák leginkább babérfélék. Buxussempervirens Fenyvesek: Ciprus.: Afrika: tegezfa ablakvirág kutyatejfélék aggófűfélék Amerika kaktuszoka gavefélék. terrafusca. • Mohaszintjük erősen fejlett. • a napi és az évi hőingás kicsi. ugróegér félék. örökzöld tölgyfajok. Quercussuber Rhododendronok.vagy fahéjbarna talajok A mediterrán terület növényvilága Babérlombú erdők • kiegyenlített csapadékjárás (esetleg téli csapadékminimum) • az évi középhőmérséklet 15°C vagy több. • Jellegzetes talajaik a sárga és vörös podzolok. Közönséges vagy nemes babér Mediterrán vidék krisztustövissel Paratölgy Levendula 5 . fűfa Szubtrópusi biomok • Esős nyarú szubtrópusi területek – monszun vagy passzát szél – Szubtrópusi esőerdők – Babérlombú erdők MEDITERRÁN TERÜLETEK BIOMJA • • • • • • • • • • • Elterjedése: Földközi -tenger partvidéke. szőrös disznóparéj • Szukkulens növ. a 30. Ciklámen. Fokföld.08. aranyvakondok. • fagypont alá télen is csak átmenetileg száll a hőmérséklet. A sivatagok szomjazó növényei Különböző kaktuszformák • • • • • magevőhangyák és rágcsálók nomád életmódú madarak húsevők: víz a zsákmányból tenyésztett állatok: teve. fagymentes. feketefenyő • Esős telű szubtrópusi területek (mediterrán) – a meleg. Erica-Cistus-félék Szelídgesztenye lombhullató. A déli féltekén nyitvatermők válnak jellemzővé. többnyire a páfrányok utalják. terra-fusca. a trópusok és a meleg mérsékelt égöv között. örökzöldek Főbb fajok: tölgyek –Quercusilex. madárpók skorpió. kék búzavirág. juh Gazellák. fényesek és bőrneműek (innen a „babérlombú” név). jukkák Ausztrália parakeeya. fahéjbarna talajok Endemikus fajok viszonylag nagy száma jellemző–szigetek! Eredeti vegetáció: keménylombúerdők. namibiai homoki gyík.és monszunszelek hatása alatt az északi és a déli féltekén egyaránt előforduló átmeneti övezetben és óceáni szigeteken) • Lombkoronaszintjükben kevés fajt találunk: leveleik középnagyok. Oázis Jemenben Afrikai kutyatejfaj • Efemer növények: rövid tenyészidőszak maszlagürömfélék kristályvirágfélék. és 35. Közép -Chile Mediterrán klímaöv jellemzői –klímadiagram Tél: mérsékeltövi ciklonok –csapadék. Kalifornia. Babérlombú erdők • a kontinensek keleti felén. Quercuscoccifera. vadszőlő–lián.03. szamár. a passzát. • a tél enyhe. szélesség között. liliomfák és mocsári ciprus. száraz nyár. Cédrus-fajok. aleppói-pínea-fenyő. numibiai vadszamár. D-Ausztrália. Kelet-Ázsiától Észak-Ausztráliáig mellettük jelentős szerephez jut a bambusz.2009. Jávorantilop. enyhe. háromujjú homoki szkink. nyár: nagynyomású légtömegek –szárazság Talajuk:terra-rossa. kanadai betyárkóró.

árpa. stb. agyagszínű verébsármány • rágcsálók – Hosszúfarkú ürge. prérisármány . kukorica. vegetációs szünet.03. Bairdverébsármány. Kaliforniától Oregonig a partközelben. A tél enyhe és fagymentes.villásszarvú antilop 6 . gerardii). üregi bagoly. ürömfajd . Ázsia Északi féltekén kiterjedtebb 4 évszak. zab. Agropyrum smithii.2009. Ausztrália (keleti parti sáv). Állandóan magas a páratartalom. Európa. D-Amerika (Chile déli része). kicsi a napi és éves hőingáskicsi. • • • • • • • Európa nyugati peremén lévőatlanti -óceáni szigeteken (pl. – prairie-kutya – rovarevők oposszumok • növényevők – amerikai bölény. kis prérityúk.08. Kína és a Japán szigetek déli része. Florida atlanti partjai. Füves puszták viszonylag kevés csapadék (200-500 mm) (DE hosszúfüvű préri 600-1000 mm) nagy éves hőingás >25 °C csapadék nagy része kora nyáron téli csapadék hó gyakran két nyugalmi időszak • • • • • Ázsia –sztyeppe Észak-Amerika –préri Dél-Amerika –pampa Dél-Afrika –veldt -legtöbb természetes vegetációt helyettesítették termesztett növényekkel: búza. Panicum virgatum • Andropogon scoparius • rövidfüvű préri 450-500 mm • Bouteloua gracilis. bölényfű (Buchloe dactyloides) A prérik állatvilága • hüllők – láncos csörgőkígyó . A mérsékelt öv biomjai • • • • 40-65. Kelet -Ázsiában Korea. áttelelési stratégiák • 3 fő zóna: – füves puszták – mérsékeltövi lomberdők – tűlevelű erdők • • • • • • 1. Kanári) a Kaukázus nyugati oldalán. texasi csörgőkígyó . szélességi körök között (É)-Amerika. zöld csörgőkígyó • madarak – nagy prérityúk. • -perifériákon: állattenyésztés • legjobban degradált az • összes biom közül Észak-amerikai prérik • 54° szelesség – Mexikói magasföld • hosszúfüvű préri 600-900 mm • fenyérfüvek (A. Stipa partea..

állatvilága: .vikunya (Lama vicuqna) .tarki ló (Eguus caballus) /1919-ben kihalt/ . • Makroklíma által meghatározott: – klímazonáliserdős-sztyeppek. Az eurázsiai erdőssztyeppek földrajzi típusai 8000 km hosszan húzódik nyugat felől. mozaikos elrendeződésben jelennek meg • Mérete: hektáros mérettől kontinensnyi növényzeti övekig • Erdőkomponense: gyakran a szomszédos fás társulásokéhoz hasonlóan klimazonális erdős-sztyepp esetében. majd egyre keskeny erdősávban. – Tűz.quanako (Lama quanaco) .a nyugati sztyeppeken a tavaszi efemer fajok.háromöves tatu (Tolypeutes matacus)) .brazil tengeri malac (Cavia aperea) Eurázsiai sztyeppék • csernozjom talajok • . domborzat) hatására: edafikuserdős-szteppek. 4.mezei nyúl (Lepus europaeus) .: Egyes években egy későnyári -kora őszi. • A gyepek: irtásrétek.tarpán /1876-ban kihalt/ • • • • • • • • • • • .növényei: Pampák élővilága . • Összetett klímatípus.csenkesz (Festuca lenensis) .08. 32°-38° csapadék eléri 1000 mm -t fagy ritkán éves hőingás 20-22°C nyáron kevesebb a csapadék.Arenaria serpyllifolia . edafikus erdős-sztyeppeknél „saját képződmény”jelenhet meg. stb. Az erdős-sztyeppek klímája • Erdős-sztyepp zóna klimazonális növényzetét a szemiarid (félig száraz) típusú klíma alakítja ki. attól függően. eleinte 300400 km szélesen.tulipánok (Tulipa) .ürömök (Artemisia) .sáfrány (Crocus sativus) • • • • • • • .güzüegér . – Egyéb okok (talaj. – Növényevők.a keleti területeken a fűfélék dominálnak . hogy az erdő-vagy a sztyeppzóna felé helyezkednek el. és az egyéves efemerek az uralkodó a sztyeppék növényfajai • . legeltetés. 7 . rétsztyeppek. 5.kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) . 1. 3. és talajviszonyok. A többé kevésbé zárt erdők általában száraz termőhelyű gyepekkel váltakozva. ill.sas (Aquila rapax) .sztyepp lemming (Lagurus lagurus) .leguán (Oroctotretus pectinatus) . Európai tölgyes erdőssztyeppek.iringó (Eryingium) .itt is megkülönböztethetünk nyugati és keleti sztyeppeket • .közönséges ürge (Spermophilus citellus) . Távol-keleti lombos erdőssztyeppek.európai bölény (Bison bonasus) .pusztai vipera (Viperidae) Erdős-sztyeppek biomja • Az erdős-sztyepp a zárt erdő és a sztyepp klímaövek átmeneti éghajlati sávjában kialakult önállónövényzeti öv. lecsapolás. legalább két hónapig tartó félszáraz időszak. • Jell.mull-lemming (Ellobius talpinus) . erdőirtás. Bajkál környéki tű -és lomblevelű erdős sztyeppek. Nyugat-szibériai nyíres erdőssztyeppek. 2. ezért aszályos időszakok alakulhatnak ki • • • • • • • • • • • • • .sások (Carex) .03.kerecsen sólyom (Falco cherrung) .perje (Poa bulbosa) .vadkutyák (Speothos venaticus) .nagy túzok (Otis tarda) .2009. domborzati-. Közép-szibériai nyíres-tű-és lomblevelű erdőssztyeppek. Kialakulásuk: • Természetes hatásokra: Klimatikus-.a sztyeppék állatvilága: • .árvalányhaj (Stipa neesiana) .páncélos egér (Chlamyphorus truncatus) . Dél-amerikai pampák • • • • • D sz.a sztyeppnövényzet csernozjom talajokon alakul ki • .árvalányhaj (Stipa papposa) . • Emberi átalakítóhatások: • Égetés.

törpenyír. erdeifenyő. európai jegenyefenyő. Boreális tűlevelű erdők biomja • Eurázsia. európai vörösfenyő. jávorszarvas –Európában rénszarvas -karibu barna-medve –grizzli-medve európai hód –kanadai hód hiúz Madarak. nyírfajd. de néhol elérheti az 1000 mm-t • enyhe tél • az évi középhőmérséklet 10-15 ºC • aszpektusok • elterjedés: – Európa – É-Amerika – Ázsia 2. törpenyír • Törpecserjés bokros tundra .5-1 m) gyep-. izlandi zuzmó • Tőzeghalmos tundra –törpemálna. Siketfajd. – örökzöld magyal (Ilex aquifolium) • Tölgyesek Gyepszint – nagyon dús és változatos – tavasztól őszig virágzik 8 . mohák 2. Észak-Amerika –TAJGA. zuzmók és mohák – Tőzegmohás lúcerdők – Erdeifenyő-tajga – áfonyás tajga – tőzegmohás tajga -gyapjúsás • • • • • • • • Állatvilág prémes állatok. Mérsékeltövi lomberdők • függőleges tagozódás – – – – – – – – felső lombkoronaszint (12 -20 m) alsó lombkoronaszint (5-12 m) cserjeszint (0. magyartölgy + nyír. Észak -Amerika. Mérsékeltövi lomberdők • 4-6 hónap vegetációs periódus • évi csapadékmennyisége 500 -600 mm. rendzina Tölgyesek Lombkoronaszint • Anglia. császármadár. rezgő nyár. hófajd. ezüstfenyő. BÁNYÁSZAT. és mohaszint (0-0. Franciaország: kocsányos tölgy+nyír • Közép-Európa: kocsánytalan tölgy+ kocsányos tölgy • Délkelet-Európa: csertölgy. szil • dombvidéken: gyertyános tölgyes • epifitonok csak mohák és zuzmók • talajok • Tölgyesek Cserjeszint – gazdag – mogyoró. kilúgozott podzolos erdőtalaj.03. Gazdasági tevékenység. Poláris fahatár szibériai vörösfenyő • Erdőstundra: 4-6 m magas fák alacsony erdőségek – erdeifenyő. barnaföld. kecskerágó.08.5 m) barna erdőtalaj. som. ERDÉSZET Tundraterületek biomja • Eurázsia. szibériai boróka. zonális tűlevelűerdők • Klíma: hideg kontinentális (klímadiagram a jegyzetből!) • Talaj: savanyú podzoltalaj Növényzet: • Lúcfenyő. sarki nyír. mohák-zuzmók • Hegyi tundra –kéreg-és lomboszuzmók. • balzsamfenyő. mezei juhar.2009.áfonyafélék. molyűző. szibériai jegenyefenyő. fagyal – Nyugat-Európa – búbos lonc (Lonicera periclymenum). NYÍRFAJOK.

szakállas bagoly (Strix nebulosa). csillagvirág (Scilla) fajok. mocsári béka (Rana temporaria) keresztes vipera (Vipera berus). császármadár (Bonasa bonasia). gímszarvas vaddisznó. keltike fajok (Corydalis) gyöktörzses pl. hóvirág gumós növények . • görény.a. farkas. produkció 5. és hideg a tavasz és az ősz rövid évi csapadék 150-400 mm talaj: podzol az altalaj tartós megfagyása gyakori elláposodás a sz.03. vadmacska. csonttollú madár • • • • • • • • • • Tajga a négy évszak a nyár rövid. macskabagoly (S. elevenszülő gyík (Lacerta vivipara) • • • • • • • • • • • • • • Tajgaerdő-típusok sötét lucos tajga közönséges luc szibériai luc szibériai jegenyefenyő szibériai cirbolyafenyő szőrös nyír mohás lucerdők fekete áfonya vörös áfonya seprő moha szőrmoha világos erdeifenyő tajga erdeifenyő világos vörösfenyő erdő dahuriai vörösfenyő .) tulipánfa (Liriodendron tulipifera) ámbrafa (Liquidambar styraciflua) amerikai gesztenye (Castanea dentata) cukorjuhar (Acer saccharum) kanadai nyár (Populus canadensis) keleti platán (Platanus occidentalis) Mérsékeltövi lomberdők állatvilága • őz .pl. nyírfajd (Lyrurus tetrix).5 t/év/ha talajélőlények aktivitása kicsi Állományképző fafajok • • • • • • • • • lucfenyők (Picea) ezüstfenyő (Picea glauca) fenyők (Pinus) vörösfenyők (Larix) nyír (Betula pendula) nyár fajok (Populus) éger (Alnus glutinosa) fűzfélék (Salicaceae) balzsamfenyő (Abies balsamea) • • • • • • • • • • • • • Tajgaerdők állatvilága Jávorszarvas rénszarvas karibu rénszarvas barnamedve hiúz (Lynx lynx) európai hód (Castor fiber). barnamedve.2009. uralensis). Bükkösök • • • • • • • • • • Nyugat-Európa dombvidékein kocsányos Közép-Európa hegyvidékein (500-1000 m) Dél-Európa (1000-1800 m) bükk (Fagus silvatica) zárt lombkoronaszint ⇒ Cs alig. fajdkakas (Tatrao urogallus). róka. Gy aszpektus jellegzetes hagymás növények medvehagyma (Allium ursinum).08. coboly. fenyőpinty (Fringilla montifringilla) erdei béka (Rana sylvatica). jégmadár. kanadai hód (Castor canadensis) halászó nyest (Martes pennanti) kis bukó (Mergus albellus). nyest. meleg a tél hosszú.) hikori diók (Carya sp. nyuszt. szibériai boróka mandularózsa 9 . szelőrózsák (Anemona • • • • • • • • • Ázsiai lombhullató erdők mongol tölgy (Quercus mongolica) szőrös nyír (Betula pubescens) rezgőnyár (Populus tremula) magnólia (Magnolia stellata) fehér eperfa (Morus alba) tövises lepényfa (Gleditsia triacanthos) varázsmogyorók (Hamamelis) ginzeng (Panax ginseng) /termesztett növénye/ dahuriai havasszépe (Rhododendron dahuricum) É-Amerikai lombhullató erdők • nagyobb fafajgazdagság • több tölgyfaj • erdőtípusok: – tölgyes-tulipánfás – tölgyes-gesztenyés – tölgyes-hikori Fafajok • • • • • • • • • juharfélék (Aceraceae) tölgyek (Quercus ssp.

ermani nyír (B.5 hónap • télen a hóborítás vastagsága 10 -50 cm • terület: Eurázsia. sylvestris). • törpe nyír (Betula nana). amerikai vörösfenyő (Larix laricina) • • • • • • erdős tundra sarki fahatár törpecserjés és bokros tundra tőzeghalmos tundra mohás és zuzmós tundra hegyi tundra 10 . Magashegyi lucos erdő. fölötte alhavasi gyeppel Tajgaerdő Svédországban. dahuriai vörösfenyő (L. feketeluc (P. nyírfajd.03. Siketfajd. császármadár. É-Amerika A tundra növényzete Törpe nyír Nedves tundra zsombékokkal. szibériai vörösfenyő (Larix sibirica). aljnövényzetében tőzegmohákkal Tajga biom Közönséges nyír A tundra • félévenként váltakoznak a hosszú nappalok és a • hosszú éjszakák • évi középhőmérséklet általában 0ºC alatt • nyár igen rövid és hideg • nyári havi középhőmérséklet 10 ºC alatt • csapadék igen kevés: évi 150 -300 mm • rövid vegetációs periódus: 2 -3. nyár Populus. • 4-6 m magas • • • • • • • • • Sarki fahatár fafajok: erdeifenyő (Pinus sylvestris). dahurica).08. vörösfenyő Larix.2009. Betula tortuosa • törpe fák • vékonytörzsű. éger Betula. – jávorszarvas –Európában – rénszarvas -karibu – barna-medve –grizzli-medve – európai hód –kanadai hód – hiúz – Madarak. szürkeluc (Picea glauca). szibériai luc (Picea obovata). ermani). hófajd. kisebb nyír fajok (B. A tajga növényzete Tajga biom • Állatvillág: prémes állatok. tortuosa).luc Picea • biomonotonitás Rénszarvaszuzmó A tundra típusai Erdős tundra • fafajok: erdeifenyő (P. tőzegmohákkal • -rövid vegetációs időszak és hosszú. mariana). hideg tél • -kevés faj • Fenyő Pinus.

Ázsia) begóniák Hegyi esőerdők • • • • • Köderdők nagy fajgazdagság Hagenia Abyssinica Rhododendron sp. fekete áfonya (Vaccinium myrtillus). Salix lapponum). molyűző (Ledum palustre). arcticus).hőmérséklet csökken besugárzás és légmozgás nagyobb övezetesség éghajlatfüggő – trópusi magashegységek – Mérsékeltövi – hideg övi (Alaszka) Trópusi magashegységek • • • • • • hóvidék (nivális) (5000 m -) alpin tundra (4500-5000 m) puna (füves) (3500-4500 m) paramo (bozótos) (3000-3500 m) köderdők (2000-3000 m) hegyi esőerdők (1000-2000 m) • • • • • • • • Podocarpus sp. vörös áfonya (Vaccinium vitis-idea) Tőzeghalmos tundra • • • • • 10-20 m átmérőjű. málna fajok (Rubus chamaemorus. epifitonok Paramo • trópusi magashegyi • Bozótos • Erica arborea Mérsékeltövi magashegységek • • • • • • nivális régió >3000 m szubnivális régió 2400-3000 m alpin régió 1900-2400 m subalpin régió 1500-1900 m montán régió 800-1500 m submontán régió <800 m 11 . babérfélék teafélék mirtuszfélék burgonyafélék páfrányfák (Afrika. 3-4 m magas Halmok Sphagnum sp. tőzegáfonya Magashegységek • • • • magasság .2009. fűz fajok (Salix arbuscula.03. R.08. Törpecserjés és bokros tundra • • • • • • • • jellemző növények: törpe nyír (Betula nana).

03.3. HEFOP 3. ennek változásától • a faj alkalmazkodó képességétől • az élőhelyi adottságoktól • hasonló környezeti igényű fajok • populációitól – versengés  Néhány ritka fajnak csak egy -egy populációja maradt fenn a faj áreájának kiterjedése azonos a biotóppal (pl.1. azaz övszerű elrendeződése HEFOP 3.1. biotikus) függ: • a populáció népességétől.2009.3.1.: szigetek fajai) A POPULÁCIÓ (ÉLETKÖZÖSSÉG) ÉLŐHELYE A BIOSZFÉRA . magasabb hegyek hóhatárában. kontinentális)  egyedi. mediterrán. HEFOP 3.3.1. Ukrajna. Románia. elhatárolható régióra korlátozódik (pl. folyók és patakok mentén. az área jelentős (vándorsólyom. A FAJOK ÉLŐHELYE  A faj populációk összességéből áll.zalakozig.: mérsékeltövi füvespuszták. 12 . amely túlnyomórészt hazánk területén található (kiterjed Csehország. EURÓPA ÉLETFÖLDRAJZI RÉGIÓI biogeográfiai régió: növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján meghatározott régió.1.3. sőt kárpát-medencei bennszülött elemekkel még színesíti is HEFOP 3.3.08. azaz formációjuk alapján különítették el pl.  Egy faj teljes elterjedési területe az área. ZONALITÁS  horizontális zonalitás  vertikális zonalitás (magassági régiók)  Magyarországon két zonális biom: ZONÁCIÓ – NÖVÉNYI ÖVEK  talajtani eltérések eredményezik  jellegzetes zonációk: tengerpartokon.3. a fajokra jellemző egyedszám növekszik  a biomoknak megfigyelhető a Föld felszínén a zonalitása.ÉLETÖVEZET  az élőlények elterjedésének globális térbeli övezete  részei: • litoszféra: a földköpeny felső része • atmoszféra: a légkör földfelszínnel érintkező övezete • hidroszféra: a Föld vizeinek összessége  egyes alkotórészei meghatározott funkciót töltenek be  a legmagasabb szupraindividuális szintnek is tekinthető  vertikálisan és horizontálisan is övezetekre bontható  a bioszféra horizontális övezetessége megfelel a makroklimatikus tényezők által kialakított biomoknak BIOM  klímatípus szerint elkülönült életközösségi egység  az őket alkotó életközösségek állat-és növénypopulációit egyaránt magukba foglalják az adott földrész / terület életközösségének állat. mediterrán és kontinentális zónákkal okok: • változatos geológiai felépítésű geomorfológiájú terület • több klímahatás (atlanti.hu/downloads/natura2000/K%F6zig HEFOP 3. ökológiai szempontból többé -kevésbé egyöntetű területek  Európában összesen 11 nagy biogeográfiai régió  a Kárpát-medence. s benne Magyarország önálló életföldrajzi (biogeográfiai) régió. amit elsődlegesen helyi hatások eredményeznek  a kisebb területekre korlátozódó növényzeti zonalitást zonációnak nevezzük HEFOP 3. %20hivatalok_jeg yz%F5i%20% nyomán módosítva forrás: www. trópusi esőerdők  a biomok populációinak fajgazdagsága az Egyenlítőtől a sarkvidékek felé haladva csökken.  Az egyes fajok áreájának kiterjedése eltérő: • Endemikus: bennszülött faj. elterjedése csak egy kis. mozaikos ökológiai rendszer  számos szál fűzi a környező térségekhez  ezek flórájának és faunájának sok elemét magába fogadja. Szlovákia. gleccserek szélén  egy-egy nagyobb növényzeti zónán belül a helyi klímának lomboserdők zónája erdős sztyeppek zónája megfelelően más vegetáció -zóna is megjelenhet  különleges esetekben egyes társulások több vegetációzónában is megjelenhetnek. magyar nőszirom) • Kozmopolita: több kontinensen előfordul.és növénypopulációinak összessége  a biomokat növényzeti összetevőjük. nagy kócsag.1. holló)  A legtöbb faj elterjedési területe a két szélső érték közé sorolható  Az área lehet: • összefüggő (kontinuus) pl. Szerbia-Montenegró és Horvátország területére is) Sztyeppei Pannon Anatóliai Fekete-tengeri Boreális Kontinentális Atlantikus Alpin Makaronéziai Mediterrán Arktikus EURÓPA ÉLETFÖLDRAJZI RÉGIÓI A PANNON ÉLETFÖLDRAJZI RÉGIÓ  a Pannon életföldrajzi régió egyenrangú a nála sokkal nagyobb kiterjedésű atlantikus.: bükk (fa) • szétszabdalt (diszjunkt) pl.: túzok  Az életközösségeket alkotó populációk megjelenési helye a biotóp  Egy fajt alkotó populációk biotópjainak összessége az área  A biotóp területi nagysága számos tényezőtől (abiotikus.: magyar kikerics.

Ausztria és Szerbia is nagyban részesedik teljes területéből  pannon sziklagyepek.és pontomediterrán flóra. A MAGYAR FLÓRA SZÁRMAZÁSA ÉS ELEMEI 4. Möziai flóra. Kárpáti.3.3. BALKÁNI ELEMEK  az egész Balkán -félszigeten elterjedt elemek magyar tölgy (Quercus frainetto)  Balkán-pannóniai elemek leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)  Nyugat-balkáni v. HEFOP 3. illetve a szubendemikus fajok jelentik  a Kárpát-medence endemikus növényfajainak száma több mint 70.94 %)  pannon molyhos tölgyesek (86.58 %)  pannon cseres tölgyesek (97. SZUBMEDITERRÁN FLÓRAELEMEK viszonylag sok a szubmediterrán flóraelem a bokorerdők.3.és faunaelemek 2. pontederae) dolomitlen (Linum dolomiticum) tornai vértő (Onosma tornensis) magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. a magyarországi középhegységekből a síkság felé terjedő („ősmátrai”) flóra . idegen származású fajok.és faunaelemek 7. hungarica) • kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) HEFOP 3.2009. A MAGYAR FLÓRA SZÁRMAZÁSA ÉS ELEMEI 8.1%) •közönséges nyír (Betula pendula) •erdei fenyő (Pinus sylvestris) •réti boglárka (Ranunculus acer) HEFOP 3.és boreo-kontinentális flóra .03.és faunaelemek 6. HEFOP 3. számuk igen kicsi • magyar cifra kankalin (Primula auricula subsp.3. 12. RELIKTUMOK  a reliktum. Alpin és dealpin flóra .1. de onnan kiszabadult és naturalizálódott kultúrszökevények  arányuk a hazai flórában rohamosan növekszik (331 faj. Duna-völgyben terjedő holo . A PANNON ÉLETFÖLDRAJZI RÉGIÓ Kialakulását segítő tényezők: • a Kárpát-medencét szinte minden irányból magas-hegységek zárják körül • a hegységek közvetítő és szűrő szerepet játszanak a flóra és a fauna kialakulásában • az általános zonalitás átrendeződik a Kárpátok gyűrűjében • rövid távú grádiensekkel tájjellegű élőhely-komplexek jönnek létre A PANNON ÉLETFÖLDRAJZI RÉGIÓ  a különféle flóra. némelyikük csaknem az egész földkerekségen megtalálható  legnagyobb részt vízinövények. EURÁZSIAI FAJOK  a magyar flóra legnagyobb elemcsoportja (579 faj.1. DACIKUS ELEMEK  Erdély hegyvidékeinek jellemző flóraelemei. ALPIN ÉS DEALPIN FLÓRAELEMEK  Magyarországon az alpin flóraelemek előfordulása a Nyugat-Dunántúlra korlátozódik.1. hazánk területén kevés fajuk él.és faunaelemek 5. vagy maradványfajoknak ritkaságuk mellett flóra és vegetációtörténeti jelentőségük van • tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) • északi sárkányfű (Dracocephalum rhuyschiana) • Jósika-orgona (Syringa josikaea) • hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus) 3.08. Dacikus flóra. A MAGYAR FLÓRA SZÁRMAZÁSA ÉS ELEMEI 2. sok gyomfaj van közöttük • nád (Phragmites australis) • disznóparéj (Amaranthus retroflexus) • közönséges csalán (Urtica dioica) NÖVÉNYTÁRSULÁSAINK EGYEDISÉGE  pannon szikesek jellemző élőhelytípusaink közül az egyik legfontosabb • kiterjedésük mintegy 210 000 hektár • Románia.66 %)  fehér nyáras-borókások (97. főként az Északi-középhegységre jellemzőek • pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) • orgona (Syringa vulgaris) A MAGYAR FLÓRA SZÁRMAZÁSA ÉS ELEMEI 6.és faunaelemek 3. 22.55 %) 9.és faunaelemek 4.és faunaelemek találkozási övezete  flóraelemei: 1. ADVENTÍV FAJOK  az emberi tevékenység kapcsán elterjedt. részesedésük a magyar flórában jelentős. részben szándékosan kultúrába vett. a homoki gyepek növényfajai között.1. a mészkő és dolomit sziklagyepek.1. illír elemek magyar kikerics (Colchicum hungaricum) 5.és faunaelemek A MAGYAR FLÓRA SZÁRMAZÁSA ÉS ELEMEI 1. pannon homoki gyepek és pannon PANNON ERDŐ-ÉLŐHELYTÍPUSOK  pannon gyertyános tölgyesek (90.6%) löszgyepek területi részesedésünk > 95 % hazánk nemzeti felelőssége igen nagy hazánk nemzeti felelőssége ezek megőrzésében is kiemelkedő!  félszáraz gyepek fajgazdag növénytársulások • kontinentális félszáraz gyepek • pannóniai félszáraz gyepek 13 . ebből hazánk területén több mint 60 faj él néhány példa: • • • • magyar szegfű (Dianthus giganteiformis subsp. Illír flóra. 18% körüli • virágos kőris (Fraxinus ornus) • molyhos tölgy (Quercus pubescens) 7. KOZMOPOLITA FAJOK  több kontinensen is előfordulnak. hungarica) HEFOP 3. a meleg-kedvelő tölgyesek. ENDEMIZMUSOK  a magyar flóra egyik legnagyobb értékét az endemikus (bennszülött). részben behurcolt.3.

A PANNON ÉLETFÖLDRAJZI RÉGIÓ MEGŐRZÉSE  tájaink természetes adottságaihoz idomult. Klímazonális erdők: Kialakulásukban a döntő környezeti tényező az éghajlat volt. ligeti perje.3. sátoros margitvirág. szélfű 14 . Kozmopolita és adventív fajok HEFOP 3.  ehhez növelni kell a természetvédelem költségvetési forrásait. A KÁRPÁT-MEDENCE FAUNÁJÁNAK ÉLETFÖLDRAJZI KOMPONENSEI 1. Policentrikus elterjedésű palaearktikus és holarktikus fajok 2. egyvirágú gyöngyperje.2009. 80-100 %-os borítású. hagyományos tájhasználat A PANNON ÉLETFÖLDRAJZI RÉGIÓ MEGŐRZÉSE  kötelességünk az egyes élőhelytípusok és fajok kedvező természetvédelmi állapotának monitorozása HAZAI FÁS TÁRSULÁSOK • 1.hegységeinkben tszf. az ember által létrehozott élőhelyeken meghonosodott fajok. HOLOMEDITERRÁN FAJOK  faunánk másik jelentős komponensét alkotják • fakopáncsok (Dendrocopus ssp. 600 m • Sűrű. bogláros szellőrózsa. magaskőris hegyi szil farkasboroszlán. tarka koronafűrt. Holomediterrán fajok 4.: platán aknázómoly 13. preventív természetvédelem szükségessége Cseres-tölgyes • Közép . szurokfű. hajperje. pirosló hunyor.és melegkedvelő fajok egybibiés galagonya kökény. mezei juhar. HEFOP 3. festő zsoltina Gyertyános. közönséges galaj • ősszel kétüstökű csormolya. saláta boglárka. havasi ribiszke.hegységeink tszf.) • denevérek 13. • tavaszi lednek. erdei macska-gyökér. virágos kőris (szárazabb helyeken) • Fejlett. • nyáron édeslevelű csűdfű. POLICENTRIKUS ELTERJEDÉSŰ PALAEARKTIKUS ÉS HOLARKTIKUS FAJOK  az alapfauna fontos komponensei! • fecskefarkú lepke (Papilio machaon) • szajkó (Garrulus glandarius) • barázda billegető (Motacilla alba) A KÁRPÁT-MEDENCE FAUNÁJÁNAK ÉLETFÖLDRAJZI KOMPONENSEI 3. illetve hatósági önállóságát  a rossz beidegződések felszámolása: „a természetvédelem a gazdasági fejlődés akadálya”  megelőző. szagos müge geofita.1.1. felemáslevelű csenkesz. SZIBÉRIAI FAJOK  e faunatípus egyike a legfajgazdagabbaknak • óriás lápi-bagolylepke (Eurois occulta) • csonttollú (Bombycilla garrulus) • északi pocok (Microtus oeconomus) • aktív terjedéssel. kocsánytalan tölgy. gazdasági. gazdasági céllal betelepítettek.. Alpin és kárpáti fajok 10.) • cinegék (Parus ssp. vörösgyűrű som. pl. Déli-kontinentális fajok 8. hólyagos habszegfű.: muflon • behurcolt fajok. gyűszűvirág. Eremiális fajok A KÁRPÁT-MEDENCE FAUNÁJÁNAK ÉLETFÖLDRAJZI KOMPONENSEI 1. vitéz bükköny. Nyugat.08.03.tölgyes • Közép . madárcseresznye (szálanként) cseregalagonya. madársóska. 400-700 m • felső szint: kocsánytalan tölgy • alsó szint: gyertyán.: burgonyabogár. erdei ebír. pl. teljesen záródó lombkorna bükk.3. fürtös bodza örvös salamonpecsét. kaliforniai pajzstetű 2. Xeromontán fajok 12. Atlantomediterrán fajok 5. szagos müge. pl.és kelet-balkáni fajok 9.1. vadalma és vackor (szórtan) ostorménfa • Dús. madársóska Bükkös • Közép. fagyal. lombos-moha pázsitfüvek: egyvirágú gyöngyperje.hegységeinkben és dombvidékeinken tszf. kecskerágó fajok gyertyán (cserje méretű) Gyakran csak avarral borított bükksás. cser-tölgy. Az éghajlat magassági övei szerint kialakult erdőtársulások: – – – – cseres-kocsánytalan tölgyesek (cserestölgyesek) gyertyános-tölgyesek bükkösök elegyes fenyves erdők (az ország legnyugatibb részein.3. elsődlegesen a hőmérsékleti. Pontomediterrán fajok 6. csak kis területen) •a Pannon régióra jellemző fajgazdagság • fajaink erős hazai népességei  probléma: • a hagyományos gazdálkodási módok felváltása rövid távon több hasznot eredményező gazdálkodási formákkal • a hagyományos használat módjait értő nemzedék „kihalása” HEFOP 3. Pontokaszpi fajok 7. KOZMOPOLITA ÉS ADVENTÍV FAJOK  emberi tevékenység hatására honosodtak meg  megjelenésük típusai: • tudatosan. 250-450 m • Laza lombkorona..és csapadékviszonyok. Dacikus fajok 11. odvas keltike. fény. Szibériai fajok 3. fehér pimpó. kis télizöld.

gyöngyvirág Szíki tölgyes • Alföld: Nagykunság. nagyvirágú lednek. nagy ezerjófű. Fenyves • Kis kiterjedésű. meleg mészkő és dolomitlejtőkön alakul ki. fehér nyár. fehér perje.08. azaz zónán kívüli állományok. gamandor 15 . délies lejtőkön. tarka pázsitos nőszirom Molyhos és cseres-tölgyes • Dunántúli-középhegység Molyhos. virágos növény a gyepszintben szinte nincs. Pl. nedvesebb területek záró társulása • kocsányos tölgy. cseres. száraz mikroklíma • tszf. sajmeggy. áfonyák. karbonát alapkőzeten. szittyó Mészkedvelő tölgyes • Sekély talajú. ill. Kisalföld – Nyílt homoki tölgyes Szárazabb bucka-tetőkön– Zárt homoki tölgyes kevésbé száraz. Hűvös hideg völgyekben. 300 m • . réti őszirózsa Mészkerülő erdők • Középhegységeink és dombvidékeink savanyú (3-4 pH-jú). kesenylevelű bükköny. boróka • somfélék. virágos kőris. fenyérfű. fagyal • homoki csenkesz. mezoklimatikus adottságok miatt megjelenik a bükk.ill. vízellátottság. tölgy.tölgyesekkel megegyező cserjeszint erdei gyöngyköles. somfélék. alapkőzet. elegyes erdők a Ny-Mo-i területeken és a Dunántúl DNY-i részén lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunántúl) Fejlett moha és zuzmószint. szárazabb. olasz tölgy. • A klimazonális erdőkben előfordulnak extrazonális. meleg. árvalányhaj. lappangó sás.03. kocsánytalan tölgy cserszömörce. Edafikus. Nyírség. nyírfák (riták) Korpafüvek. leginkább a helyi talajadottságok. kövirózsák. meredekebb északi hegyoldalakon a tölgyes és gyertyános-tölgyes erdőkben mikro. madárbirs. berkenye félék barázdás csenkesz.2009. kakukkfű. vagy a domborzat módosító hatása következtében kialakuló társulások. varjúháj. Dunántúli középhegység Molyhos tölgy. Kiskunság kocsányos tölgy. • Ide tartoznak: – szurdokerdők – sziklai-és törmeléklejtő-erdők – mészkedvelő tölgyesek – bokorerdők – mészkerülő erdők – ligeterdők – láperdők – homoki erdők – sziki erdők Homoki erdők • Duna-Tisza köze.. juharfélék sóvirág. göcsörtös fák: bükk. gyertyán. egybibés galagonya Cserszömörcés molyhos tölgyes bokorerdő • Déli. intrazonális erdők: A klimazonális társulások állományai közé települt. sziki kocsord. egyvirágú gyöngyperje. podzolosodó talaján Gyenge növekedésű. gérbics.és csertölgy virágos kőris Ostorménfa. Somogy.

héja. a légyölő galóca a nyírfával. kis apollólepke (bokorerdőkben) MÁSODLAGOS ÉS HARMADLAGOS FOGYASZTÓK. dámvad.. kabócák.. mókus. 3. HAZAI FÁTLAN TÁRSULÁSOK • Edafikus. A volt akácosok területe "kizsigerelt" talaj • nyárakat gyors növekedésük és papíripari feldolgozhatóságuk miatt telepítették és telepítik. szöcskék (nagyobb része).. fülesbagoly (uhu) . Fás társulások állatvilága • ELSŐDLEGES FOGYASZTÓK (NÖVÉNYEVŐK): – Növényevő nagyvadak: őz.és vízparti növényzet (hínárok. s így az adott élőhely talaját megváltoztatja. humuszképzése viszont jelentéktelen. vércsék. de ugyanakkor a talaj tápanyagtartalmát teljes mértékben kiaknázza.. • A mikorrhizás gombák jelentős része a savanyú talajokat részesíti előnyben. hárs-félék Telepített erdők • a fenyves erdők ökológiai igényeinek. Zöldike Tengelic Erdei pocok Mogyorós pele Mókus 16 ... másrészt a tűlevelű avar nem bomlik le. borz – Növényevő kisemlősök: erdei pocok. erdei egér. Elegyes karszterdő • Bükk.. tücskök. vadmacska. • Ragadozó madarak: • éjszakai ragadozók: bagoly-félék: macskabagoly. kánya. Telepített erdők • nyáras erdők • akácos erdők • fenyvesek II. gímszarvas. savanyú talajon a bükkel is együtt tud élni).. a sárga gyűrűstinorú csak vörös fenyő alatt nő). szarvasbogár.03.. kék galamb (bükkösökben) – Növényevő ízeltlábúak (rovarok): gyapjaslepke. • nappali ragadozók: ölyvek. • csak egy bizonyos fafajhoz kötődnek (pl.. nádasok. nagypele. • Mindenevő madár: csóka . virágbogarak.. CSÚCSRAGAZODÓK Gímszarvas Európai muflon Európai dámvad Meggyvágó csíz Európai õz Vaddisznó Mezei nyúl • növényevő és állatevő állatokkal táplálkoznak): • Ragadozó emlősök: róka.és pusztagyepek • A legtöbb gomba különböző fafajokkal képes együtt élni (pl. gyors fejlődésű faj. nyest. görény. kerecsensólyom • Ragadozó és dögevő madár: holló .08... Aljnövényzetük szegényes. virágos kőris. cincérek. intrazonális társulások: – Vízi. Igénytelen. – Mindenevő nagyvad: vaddisznó. magassásos területek) – Mocsárrétek – Láprétek – Lápok – Szikesek – Szikla. lucfenyővel. mogyorós pele . nyuszt . kis kuvik. felhasználja. – Magevő madarak (fiókaneveléskor rovart is esznek!): pinty-félék. muflon. egy-egy faj túlszaporodása jellemző.2009. • akácfa. sáskák.

cinkék.08. szöcskék.. vízi. így a pamacslaboda. puhatestűek és ízeltlábúak (ászkarákok.. foltos szalamandra .. megyehatármezsgyéken. aranyos bábrabló . erdei...2009. vékony csenkesz. bókoló zsálya és az erdélyi hérics. Nyuszt Nyest Közönséges görény • Hüllők (ragadozó.és mocsári béka. Csóka Fali gyík Unkafélék Foltos szalamandra Fejes domolykó Szivárványos pisztráng Sebes pisztráng LEBONTÓ SZERVEZETEK • Különböző férgek.03. sárgahasú és vöröshasú unka.. fürge gyík. • Rovarevő emlősök: denevér -félék. tátorján. ősi földvárakon. intrazonális társulások. a domborzat és a terület vízháztartása befolyásolta... sün. ganéjtúrófélék. domolykó . • Maradványfoltjait szigorúan őrzi a természetvédelem (kunhalmokon. szivárványos pisztráng.. kunkorgó árvalányhaj és a tarackbúza.) Gyepalkotó füvei: a barázdált csenkesz.és zöldvarangy. vakond . Fátlan társulások I. • A meglévő fátlan társulások kialakulását az alapkőzet. harkályfélék. • Rovarevő énekesmadarak: bajszos sármány. Jellemző fajai ma védett ritkaságok. FŐ BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ: AZ ALAPKŐZET 17 . ezért edafikus. billegetők. fali gyík. ökörszem. pettyes és tarajos gőte. cickány-félék.. • Rovarevő halak: sebes pisztráng. rovarevő): zöld gyík.. levelibéka.. bolharákok tiszta vizekben) erdei vaspondró (ikerszelvényes).és erdei sikló . rigók. szajkó • Rovarevő kétéltűek: barna. gyászbogár... • Ragadozó (rovarevő) ízeltlábúak: futrinkák.

a Duna. nyáron kiszáradó területek. gyakran egymással is keverednek. egyéves fajok laza. tavaszi hérics. szirtipáfrány. az egykori láperdők helyén találhatók. Homoki gyepek: • Az alapkőzet sajátosságai. Aggteleki-hegység. mélyebb fekvésű helyeken nagy területeket foglalnak el. pusztai csenkesz. magyar szegfű. A talajban tőzegképződés nincs. Sziklagyepek: A növényzet hézagosan borítja a felszínt. Fennmaradásukat kaszálás. BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: A VÍZ ÉS A TALAJ Szikesek erős a párolgás. királydinnye – 10-15 év: Nyílt homoki pusztagyep: évelő fajok. tavaszi hérics. Mindegyik társulás igen variábilis. Csévharaszt). a levegőtlen talajban tőzeg képződiklombos mohák borítják. kardos peremizs • dolomit lejtősztyepprét: Jellemző fajok: lappangó sás.08. 1. ezüst perje – 40-50 év: Zárt homokpusztai gyep. folyóvölgyekben. II. Budai-hegység. kövirózsák. • Nedves láprétek a Dunántúlon : – – – – sásláprét: lpi sás. árvalányhaj. gyöngyperje. pilisi len. árvalányhaj-fajok. a mocsári perje és a boglárka félék több faja (réti.03. pl. nyílt sziklagyepek • szilikát sziklagyepek: vulkáni eredetű. A kékperje mellett a muharsás és csermelyaszat • kaszálás tartja a lápi füzesen át megindul a láperdőhöz vezető szukcesszió (benépesülés). fenyérfű. kövér daravirág. Bakony. • A nyáron rövid időre kiszáradó kékperjés láprétek a Nyírségben. Lejtősztyepprétek: • szilikát sztyepprét: Jellemző fajok: sziklai csenkesz. szárazságtűrő növények. – száraz szikeseket főleg tavasszal borítja víz. délnyugati lejtőin fejlődnek. homoki pimpó • mészkő lejtősztyepprét: Jellemző fajok: kései perje. gyepzáródás még nincs. csomós szittyó nyúlfarkfüves láprét: lápi nyúlfarkfű csátés láprét: kormos csáté • Ártéri ligeterdők termőhelyein. 18 .Tisza közén gyakoriak. Duna -Tisza köze. A legfontosabb társulásaik: – – – – fehér tippanos rétek ecsetpázsitos rétek réti csenkeszes rétek sédbúzás rétek (főleg a Dunántúlon) 2. sziklai kőhur. kőtörőfüvek. kevéssé morzsalékos (ezáltal rosszabb levegő. éles mosófű. deres csenkesz. A társulások névadó fajain kívül a sovány perje. pl. varjúháj és kövirózsa fajok. csűdfű – 55-60 év: Nyílt homoki tölgyes – 95-100 év: Zárt homoki tölgyes 2. pl. csikófark. jellegzetes társulásai a következők: – 0-1 év: Rozsnokos pusztagyep: erősen mozaikszerű.és a kúszó boglárka) is jellemző. a borítás 50 -80%-os. palka sás. Bükk • mészkő sziklagyepek: nyúlfarkfüvek. Fontos gazdasági szerepük van a takarmányozásban. utána kiszáradnak. mára megmaradt természetes foltjai védett területek (Kiskunsági Nemzeti Park. Vértes. Kisalföld és Belső Somogy homokvidékein alakultak ki. nátriumionokban gazdag sófelhalmozódás történik. borsos varjúháj. hengeres sás szittyós láprét: nagy szittyó. A futóhomok beerdősülésének folyamata. a talajvíztől való távolság és a szél hatására változó homokfelszín alakította ki. üde talajú. hosszúlevelű árvalányhaj. Láprétek • Lefolyástalan.és vízellátottságú) talaj félsivatagi. Mocsárrétek Friss vízellátású. magyar gurgolya. 3. pangóvizes területeken. a buckák közötti száraz. magyar csenkesz. Keszthelyi-hegység. Futóhomok Nyílt homoki pusztagyep vadrozzsal III. 20-50%-os záródása. Villányi-hegység • dolomit sziklagyepek: dolomit hegységeink meredek déli. barázdált csenkesz. esetleges legeltetés biztosítja. FŐ BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ: A VÍZ • 1.2009. selymes dárdahere • Hazánk területén a Nyírség. barázdált csenkesz. meleg mikroklíma. magyar kőhúr. – nedves szikesekre hosszabb ideig tartó vízborítottság jellemző. deres csenkesz. merev csenkesz. Előfordulásuk: Balaton-felvidék. Mecsek. : Bükk. de lehetnek a Dunántúlon is. homoki nőszirom. szilikátos kőzeten : a sziklai csenkesz. hegyi hagyma.

.és harmadlagos fogyasztók: • ragadozó. túzok .08. a füles fűz. réti sas. 19 .és csutaksás-félék. • Fátlan társulások állatvilága • SZÁRAZFÖLDI TERÜLETEKEN Elsődleges fogyasztók: • rágcsáló emlősök: mezei pocok. szöcskék (egy része).és folyóvizek – gyökerező hínár társulások: a sekély víz aljzatában gyökerező növények. – szennyező anyagok kiszűrése (például a Kis-Balaton. sün... mezei. zöld gyík. békatutaj 6. gombák. sulyom. kolokán. rovarevő kisemlősök: mezei cickány. Magaskórós társulások • Patakok. Csarodai-láp) jégkori vagy jégkor utáni (postglaciális) maradvány. pannon gyík . – lebegő hínárok: a víz felszínén úszó és alámerült fajok: a békalencse-fajok. Vízi növényzet • Az álló. Főleg a Nyugat-Dunántúlon.03. 3. fogoly. bókoló. mocsári-.2009. ahol a lombosmohák és tőzegmohák ritka sásfajokkal (pl.. gyapjasmagvú sás) és vidrafűvel. kormos csáté 5. – zsombéksásos területek: nádtippan. illetve az Északi-középhegység Dagadó lápok (Keleméri-láp. • hüllők: fürge gyík.és bugás sás. lombosmohák.és üregi nyúl. Magassásos társulások • Sekélyvizű. a vizidara. Nádasok • Az 1-2 méteres sekély parti vízben gyökerező. Átmeneti lápok azok a savanyú. férgek és rovarok . halovány aszat • • 7. borzas-.. • Lehetnek: – magassás rétek: parti-. ritka féltett természetvédelmi területek.. hörcsög.és szőrös nyír jellemző. • növényevő rovarok: sáskák. lápi . homoki gyík. – semlyéksásos területek: hengeres.... vagy csak időszakosan vízzel borított ártereken Átmenetet mocsárrétek. mocsári zsurló. rucaöröm. Ilyenek: a fehér tündérrózsa. csatornák üde talaján – Vörös acsalapu. galamb-félék.. süllő. de fotoszintetizáló leveleikkel magasan a vízszint fölé emelkedő növények. réti legyezőfű.és tüskéshínár. Lápok Forráslápok a középhegységek és dombvidékek: közönséges erdei káka. • ragadozó madarak: c. fehér tippan. kis. láprétek és nádasok között. – baktériumok. tőzeges talajú területek. növényük a tőzegmoha. • Lebontó szervezetek: • Másodlagos. nád.. • magevő madarak: fácán-félék..és nagy őrgébics . békaliliom.. zsombéksás. vidrafű budai nyúlfarkfű 4. ürge. vagy a somogyi Berkek területe). vakond . hínáros békaszőlő. tücskök. ugartyúk. tavi káka és a gyékény.

• madarak: fehér gólya. sziklaalakzatok. mocsári béka. • kétéltűek: kecskebéka. 1. 2. barna rétihéja. népmondai emlékhelyek.és állatfajok élőhelyét biztosító. 3. biotikusak pl. A múzeumi elv: az élőlényeket meg kell őriznünk és be kell tudni mutatnunk a jövő nemzedékeinek Magyarország természetvédelme Nemzeti Parkok A természetvédelem a természeti értékeink megőrzésére. várromok. 3. • növényevő halak: ponty.. valamint antropogének (emberi eredetűek). az őserdők (olyan fás társulások. Víztani (hidrológiai) értékek: a növény. 3. férgek. egyéb növénytársulások. bolharákok) . 4. amur. A természeti értékek és a fennmaradásukhoz szükséges környezetük helyreállítása. Ezek a hatások lehetnek abiotikusak (élettelen) pl. Oktatás. arborétumok. Rekreáció. 2. őskövületek. pl. geomorfológiai) értékek: ide tartoznak a barlangok. területe vagy egyes szakasza.2009.és nagy kócsag . Kultúrtörténeti emlékek: történelmi. vagy tiszta ivóvizet biztosító források. ilyenek a kezeletlen területek. és biztosítják a hatósági védelmet is. vagy az emberi rekreációt biztosító erdők. kis. puhatestűek A természetvédelem fogalma. bemutatására és helyreállítására irányuló társadalmi tevékenységek összessége. Tudományos kutatások elősegítése 4. ismeretterjesztés. különböző műtárgyak természeti környezete.és vöröshasú unka. Növénytani (botanikai) értékek: a természetes vegetáció jellegét őrző. de ide tartoznak a domesztikált növény. sárga. valamint táplálkozási vagy előfordulási helyük. közművelődés 5.03. • Másodlagos. kormorán (kárókatona).ÉS VÍZPARTI TÁRSULÁSOK • Elsődleges fogyasztók: • egysejtű planktonok (kandicsrákok. bakcsó. tarajos.és állatfajok egyes csoportjai is pl. természeti csapások.. pásztorkutyák.. • Lebontó szervezetek: • baktériumok. védett területek A természetvédelem három fő alapelve: 1. 6. ez lehet lomboserdő is!) Az aktív esetén beavatkoznak a terület természetes rendjébe általában az ott jelen lévő életközösségek érdekében. Az ember számára nélkülözhetetlen természeti környezet megtartásának elve A védendő értékek csoportosítása: A természetvédelem céljai: 1.és pettyes gőte. Esztétikai igények kielégítése 6. patakok. temetők. Szürke marha. de nem avatkozik bele a természetes folyamatokba. Állattani (zoológiai) értékek: ritka vagy veszélyeztetett állatfajok (makróbáktól a gerincesekig bezárólag). A génkészlet-védelem elve: minden faj génjét meg kell őrizni a génbank-program számára 2.. lesőharcsa. irodalmi. Tájképi értékek: a szép. Földtani (geológiai. süllő . folyók.. rovarkártevők. karsztalakzatok. műemlékek és régészeti feltárások környéke).és harmadlagos fogyasztók: • ragadozó halak: ragadozó őn. 5.. idegenforgalom 20 . melyeket ember nem bolygatott meg. keszeg félék.. lápok. esztétikailag élményt nyújtó természetes vagy ahhoz közel álló kultúrtájak (várak. szurdokvölgyek stb. vízesések stb. csuka. természetjárás. kultúrnövények stb. compó. bölömbika. bányafalak. Megóvás és fenntartás: a természeti értékeket meg kell óvni a károsító hatásoktól.és vörös gém. A passzív esetén gondoskodik a védett értékek törvényes védelméről. víztározók. céljai és feladatai. parkok. VÍZI. mocsarak. esetleg fás vagy lágyszárú növényfajok és ezek területei..08.. szürke. ősleletek. tavak. busa .

majd a szelek terítették szét a területen. 9. A magyar természetvédelmi szabályozás az EU-hoz képest többet foglal magába.08. Tájvédelmi körzetei 1. ha szükséges a park területén belül is ki kell alakítani. 4. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Õriszentpéter 3. A védett területek csoportosítása: NEMZETI PARKOK: Természetvédelmi szabályozás Törvények: 1995. Évi LIII. Bihari-sík) és számos önálló természetvédelmi terület is található. Nemzeti parki területek 1. 1975-ben alapították . Nobel -díjas tudósok által is támogatott több évtizedes előkészítő munka után 1973. mint minden természetvédelmi szabályozás esetében. Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. Õrségi Nemzeti Park Igazgatósága. Budapest IX.és élőhely típusokat jelenítenek meg. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. I. mivel a területei különböző táj. mely a vízrendezési munkálatok után is meghatározó folyója maradt a térségnek.2009. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. amely megszűri a káros hatásokat. értékes élővilágnak ad otthont ) Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (A nyírségi homok az egykori Tisza medréből és a Berettyó által szállított hordalékból származik. 1999. Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet (A Tisza szabályozása után az ártéren egykor igen elterjedt tölgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak. Felső -Kiskunsági puszta Felső -Kiskunsági tavak Izsáki Kolon-tó Fülöpházi homokbuckák Orgoványi rétek Bócsa-Bugac buckavilága és a homokpuszta Tőserdő és a szikrai Holt -Tisza Peszéradacsi Rétek Miklapuszta 2. Berettyó-Kálló köze. nemzeti park igazgatósága kilenc különálló nemzeti parki egység. amely a Berettyó -Körös vidékén . az élőhelyek és a vadon élő fajok védelme. adott területre alkotóelemeinek 2. 7. mint a Bagamér környéki Daruhegyek ) Bihari Tájvédelmi Körzet (1998 februárjában került védelem alá az a terület. A Kiskunsági Nemzeti Park A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. Sarród VI. Pécs VII. a tájkép meghatározott egyensúlyban tartása. valamint génfenntartási szempontból indokolt. Tájvédelmi körzet (TK): Megalakításuk célja az legjellemzőbb sajátságok megőrzése. helyüket elfoglalták a gyorsabban növő nyárasok. Szarvas VIII. Hazánk első és máig is legnagyobb nemzeti parkja. ismeretterjesztési és oktatási. 1. illetve ezeket. I. Bihari-sík) II. január elsején alakult ma már 81 000 ha védett területet foglal magába. melyek megőrzése tudományos. értékek és ökoszisztémák védelme céljából létesített kisebb területek. Az ország legjelentősebb területeinek természetes állapotban tartása és bemutatása a cél. 6. 3. 2. A Hortobágyi Nemzeti Park A hortobágyi pusztáknak a nemzeti parkba eső része már a kezdetektől fogva jelentős nemzetközi elismerést élvezett. A foltokban még fellelhető az eredeti növényzet ) Szatmár -beregi Tájvédelmi Körzet (A Tisza. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében négy tájvédelmi körzet (Szatmár -Bereg. Évi LIII. Érmellék. akácosok. Eger IV. Veszprém X. például a mikroorganizmusok és gombák védelmét . részei: Nagy és Kis Sárrét. A természet védelméről A szabályozás elsődleges tárgya. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. 4. hogy a nemzeti parkokat ütköző vagy puffer zónával kell körbevenni. két tájvédelmi körzet és tizenhét természetvédelmi terület felügyeletét és kezelését látja el 76 000 hektár kiterjedésű területen. Nemzeti park (NP): A legmagasabb és legsokoldalúbb természetvédelmi kategória. illetve kiterjed a földtani értékek védelmére is. Jósvafõ V. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Természetvédelmi terület (TT): Általában olyan természeti ritkaságok. 3. Az előző két kategóriával szemben ennek már meg kell felelnie bizonyos nemzetközi előírásoknak . 8. Ennek pedig illeszkednie kell a terület élővilágának térigényével. Először a víz. Ezek megőrzése. 5. egész területe Bioszféra rezervátum lett. 21 . Kecskemét III. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. hosszú távú fenntartása és bemutatása a nemzeti park egyik legszebb feladata. Közép -Tisza. később felvételt nyert a nemzetközileg is elismert vízimadár élőhelyek sorába (Ramsari Egyezmény). december 1-től pedig az UNESCO által adományozott a „Világörökség része” megtisztelő címet is elnyerte.03. Tv. Tv a környezet védelméről 1996. Fontos. A nemzeti park változatosságát és fajgazdagságát mozaikos felépítésének köszönheti. Az építőmunka során valóságos dombok jöttek létre. Hajdúság. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. Debrecen II.

Hajósi homokpuszta 18. Csongrádi Kónya-szék 16. Suba -lyuk. 8. 10.6 km Szlovákiában található. az elszórt. 4 941 ha területtel lett védett. 6. 2. a Dormánd és Erdőtelek határában lévő Nagyhanyi-pusztát) 11. Hevesi Füves Puszták TK (Az 1993-ban létrehozott 8 406 hektáros tájvédelmi körzet magába foglalja a korábban helyi védettségű poroszlói és pélyi szikeseket. Az Aggteleki Nemzeti Park A korábban 1978-tól meglévő tájvédelmi körzetet. 4. hazánkban csak itt és a Zempléni-hegységben található.és Szlovák -karszt) magyar oldalán – 20 000 ha területen nemzeti parkká alakították.) Karancs-Medves TK (Az országhatár mellett.5 km hosszú István-lápai-barlang. Az Ikrás fogasír (Dentaria glandulosa). Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű 13. növény . + 16 természetvédelmi terület 4. Pusztaszeri Fülöp -szék 12. A hegység hazánk egyik legbarlangosabb vidéke: területén ma 853 barlang ismert. A két átmeneti tőzegmohaláp az utolsó jégkorszak emlékeként maradtak fenn a területen . IV. Szelidi tó 14. az Északi középhegységben elhelyezkedő Bükk -hegységet foglalja magába. Tájvédelmi Körzetei 5. Az úszó tőzegmoha láp növény -ritkaságai közé tartozik a Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). borairól híres Nagy Kopasz 513 m magasságával az ország egyik legnagyobb területű vulkanikus szigethegye ) Borsodi Mezőség TK (Az 1989-ben létrehozott. 3. Mártélyi Tájvédelmi Körzet Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet 1. Itt van az ország legmélyebb barlangja. valamint a vulkáni tufa számos növény és állat ősmaradványát őrzi) Mátrai TK (A hegység nyugati és a nagyobb keleti részén 1985-ben létesült a 12 374 ha területű tájvédelmi körzet ) Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban. 5. 2. Láz-bérci TK (Láz-bérci-víztározónak köszönheti létét. 9. 7 161 hektáros tájvédelmi körzet a Cserhát geológiailag és geomorfológiailag értékes keleti részén helyezkedik el) Kesznyétenyi TK (A Tisza szomszédságában elhelyezkedő. amelyek közül 45 fokozottan védett. A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen: 25 km ebből 5. valamint a Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). alföldi tájvédelmi körzet a bükki patakok és a Tisza folyó által a mederszabályozás előtt lerakott és hátrahagyott hordalékkúpokon. 1990-ben megalakított tájvédelmi körzet 4 214 hektáros területe morotvákkal. a Medvesnek a területén létesült 1989ben a 6 662 ha-os tájvédelmi körzet ) Kelet-Cserhát TK (Az 1989-ben megalakított. Szeleta-barlang. Kunpeszéri Szalag erdő III. 9. A legtöbb ritka és a területre jellemző növény a sztyeppréteken és a sziklagyepeken nő. 7. folyómedrekkel tarkított síkság ) 6. A park barlangjai 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének listájára. A hollókői Várhegy alatt elterülő Ófalu megőrizte egykori településszerkezetét és műemléki védettség következtében a régi palóc házak sora élő „falumúzeumot” alkot. 26 788 ha és a Zempléni-hegység nagy részét foglalja magába. 1976. A nemzeti park feladata. A Bükki Nemzeti Park A Bükki Nemzeti Park Magyarország északkeleti részén. hogy feltárja. 4. a 250 m mélységű. 22 . Ásotthalmi láprét Bácsalmási gyapjas győszővirág termőhelye Császártöltési Vörös mocsár Csólyospálosi földtani feltárás Hajósi kaszáló és löszpart Kéleshalmi homokbuckák Kiskőrösi turjános Kiskunhalasi Fejetéki mocsár Kunfehértói holdrutás erdő 10. 18 093 ha területű. valamint a Kömlő és Átány falvak fölötti Nagy-Fertőt. Péteri tó 11.) Zempléni TK (A tájvédelmi körzet 1984 végén alakult. a Karancsnak és Európa legnagyobb bazaltfennsíkjának. 8. Kőzettömegét a Miocén kori (14-16 millió) vulkánok hozták létre. 1985-ben – a természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag hajdani Gömör-Tornai-karszt (ma Aggteleki. területe ma 40263 ha. Fejetéki mocsár 15. Tájvédelmi Körzetei: Természetvédelmi Területei 1. 3. amely a Kárpátok hűvösebb részeinek növénye. A fontos ivóvízbázis vízminőség -védelmén túl. Tarnavidéki TK (A jellegzetes természeti és tájképi értékekkel rendelkező Heves-Borsodi-dombság közepén 1993-ban létesült a 9 460 hektáros tájvédelmi körzet ) 7. 2. Istállóskői-barlang ) nagy jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület vegetációtörténeti ritkaságot őriz. 1.és állattani értékei is indokolják a védelmet ) Hollókői TK (A 151 ha területű TK a Cserhát dombjai közé zárt Hollókő község és környéke megóvására alakult 1977-ben.03.2009. Baradla Növényvilág A Baradla-barlang az UNESCO Természeti Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője. a sarudi Jánosi-gyepet. A ritka növények közül a Kakasmandikónak (Erythronium dens-canis) a Bakony és a Dunántúl nyugati része mellett itt van az egyetlen magyarországi előfordulási helye. szél szállította finom löszön kialakult növényzet és állatvilág megmaradt részét védi. A híres bükki „ősemberbarlangokból” (pl. a 3 649 hektáros terület földtani.08. december 28-án alapították. védje és őrizze az Aggteleki -karszt értékei és biztosítsa ezek megismerését. a tiszanánai Magashatárt. A tűzhányók közé helyenként tenger is benyomult és üledékei. Két nagy területe közül az egyik a Tokaj-Hegyaljához tartozó. a jásziványi Templomdűlőt és Csukást. a tarnaszentmiklósi Hamvajárási-dűlőt . Érsekhalmi Hét -völgy 17. a Domica-barlang.

valamint ezek holtágai. A térség rendkívül gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznó. és viszont. a Fehér gólya.és Erdőmérnöki Főiskola Növényvédelmi Tanszékének vezetője a z 1920-as években hozta létre a botanikus kertet a korábbi. A Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulását sokévi munka előzte meg. Az elmúlt évtizedben megjelentek az ország területéről a múlt században kipusztult nagyragadozók : a Farkas és a Hiúz. vízkészleteinek. a Réti sas. a Hamvas rétihéja. a Vándorsólyom. sárgalevelű juharfa.és állatvilágának a megőrzése) Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet (1992-ben létesült. a Halászsas. a Gyöngybagoly. azaz a szelíd tájgazdálkodás a természeti értékekre is jótékonyan hat. a Kis kócsag. A Szlovák kökörcsinnek (Pulsatilla slavica) szintén az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarországon. Soproni Tájvédelmi Körzet (A múlt század utolsó harmadától kezdődő fenyveserdő -telepítés hatására ma az erdők 50-55%-a tűlevelű fenyvesekből áll) Szigetközi Tájvédelmi Körzet (Az 1987-ben létrehozott tájvédelmi körzet elsődleges célja a Szigetköz (Öreg-Duna és a Mosoni-Duna-ág közötti terület ) sajátos vízrendszerének. a kínai télvirág és az amerikai varázsmogyoró VI. göndörlevelű hamis ciprus). továbbá az érintett területek erdeinek. hatalmas kiterjedésű mocsár. Tájvédelmi Körzetei V. PANNONHALMI ARBORÉTUM TT (22 ha) 1820-ban kezdték meg az egykori gyümölcsös. Költ a területen a Parlagi sas és a Békászó sas (fokozottan védettek). és ugyancsak él itt hazánk legritkább énekesmadara. Az emlősök közül meg kell említeni a denevérek rendjét. Egyetlen hazai fajdfélénknek. vagy éppen a száraz kontinentális pannon puszta. melynek uralkodó növényfaja a Csarab (Calluna vulgaris). az Őz.08. és néhány km -en belül kis helyen előfordul akár a jégkori időket idéző láprét. emeli a nemzeti park élővilágának értékét . A kert a fák és lágyszárú növények fajgazdagságával jelentős botanikai értéket képvisel. a Gímszarvas és a Muflon). Katonai Főreáliskola parkjából. hogy három klíma (kontinentális. 2001. SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha) Az I. Kohó. Erebe-szigetek és a Holt -Rába környéke. a Fehérhátú fakopáncs és a Kövirigó . a Duna-Sió torkolat és az országhatár közötti szakaszán és a Dráva mentén fekvő 49 479 ha kiterjedésű területen.fokozottan védett) is. a Vízirigó . az Osztrák pofóka (Dracocephalum austriacum) magyarországi egyedüli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője. a Gyurgyalag. 23 . a Szalakóta. Természetvédelmi Területei: NAGYCENKI HÁRSFASOR TT (13 ha) Gróf Széchenyi István nagyszülei által az 1750-es években telepített 40 m széles és 5 km hosszú. illetve a sekély vizű. az egész Fertő-tó elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában . szubmediterrán. Számos védett és fokozottan védett faj. Az időközben történt politikai és gazdasági -társadalmi folyamatok következtében a park végül is 1996 tavaszán. a Meteor-barlangban 15 fajt azonosítottak . 1979-ben az UNESCO MaB programja keretében bioszféra rezervátummá nyilvánították. részei: a Pannonhalmidombság . A Fertő-Hanság Nemzeti Park 1994.alkalmazkodtak. melyből 13 432 ha fokozottan védett. mely eredetileg az akkori Jugoszláviával közösen jött volna létre. kislevelű hársakból álló fasor. Az Aggteleki-karsztvidék hüllőfaunájának legértékesebb faja a Pannon gyík. a Szirti sas. a Haris. Ezek közül kiemelendők a jegenyefenyők.például fényhiány . 1989-től pedig a Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. a Fekete gólya. a Kerecsensólyom. márciusában jött létre . dealpin) találkozásánál terül el a Fertő. a Császármadárnak . A nemzeti park létrehozását a Duna folyam és a Dráva folyó. növény . illetve a környező területek értékeinek. A fokozottan védett madárfajok közé tartozik a Nagy kócsag. A gyűjteményt több száz növényfaj alkotja (pl. de a leggyakoribb ragadozó madár az Egerészölyv (védett).védett itt található a legerősebb állománya. morotvatavai. A völgyekre a mindig zöld magas-sásosok és mocsárrétek jellemzők.a Kígyászölyv. Külön érdemes megemlíteni a régió speciális fajait. világháború után Sopronba került Bánya -. endemikus fajnak számító Tornai vértő (Onosma tornense) az Alsó-hegy oldalában fordul elő egyedül az országban. A Pannonhalmi-dombság a tájvédelmi körzet legnagyobb területi egysége. mind az osztrák oldalon. az Uhu. kínai mamutfenyő. Az emberi tevékenység okozta erdőpusztulás és az azt követő talajdegradáció következtében a fedett karszton alakulhatott ki a cserestölgyes helyén növő csarabos. A terület madárvilága nagy változatosságot mutat. Állatvilág A bennszülött.03. decemberében mind a magyar. majd faiskola angolkertté alakítását. amely csoport gazdagsága a változatos élőhelyeknek köszönhető . a hengeresférgek közül a Baradlában 23. amelyek elsősorban a barlangok viszonyaihoz . a Barna kánya. Az egysejtűek törzséből a Baradlában eddig 123 fajt.2009. a Kuvik. Kisalföldi meszes homokpusztái. csak Magyarország területén jött létre. A Fertő-táj már igen régóta nemzetközileg is elismert terület. Fertő-Hanság Nemzeti Park A táj egyediségét növeli. az Uráli bagoly. melyek közül több csak itt fordul elő Magyarországon. termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak nemzetközi védelme indokolta. A mintegy 15-20 000 éves sekély sós sztyepptó a kezdetektől meghatározta az itt élők életét. a madárbirsek.

január 16 -án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei: 1. Tatársánci ősgyep 13. Csanádi puszták 10. Jellemző az egyes szubmediterrán növényfajok szórványos megjelenése: • Borostás sás (Carex strigosa).A védett terület igazi értéke a csodálatosan fajgazdag madárvilág .(Leuciscus idus) illetve a Dévérkeszeg (Abramis brama)/. Körös-ártér 7. az erdélyi hérics. a túzok. illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997.03. Mágor-puszta 4. 6. 11. Szürke gém. • Fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides). Dráva menti területek a Dráva 26 községhatárt érintő somogyi szakaszán 16 657 ha a védett terület kiterjedése. s ebből fokozottan védett 4. valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-NagykunSzolnok megyébe átnyúló részeit. a Pisze denevér. Törpe denevér. Szarvasi Történelmi Emlékhely TT III. /Fekete gólya. Csorvási löszgyep Természetvédelmi területek: I. a Csuka (Esox lucius). és a • Ligeti szőlő (Vitis sylvestris). • Az Alsó-Duna völgy talán legnevezetesebb növénye a bennszülött Fekete galagonya (Crataegus nigra). Körös-Maros Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park. Bakcsók. • Jerikói lonc (Lonicera caprifolium). .A hüllők közül legjelentősebb a Mocsári teknős (Emys orbicularis) előfordulása és a Vízisikló (Natrix natrix) populáció kiterjedése a területen . kaszálók és ligeterdők maradtak fenn. a dobozi pikkelyes csiga. • A csendesebb morotvákban igen gyakori a Mételyfű (Marsilea quadrifolia) és a • jégkori maradvány Rucaöröm (Salvinia natans). ami magába foglalja Békés megyét. a Menyhal (Lota lota). hogy a kutatások során mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elő. Nyári lúd és denevérfajok (Tavi denevér. • a májusban mindent elborító Gyönyörű tündérfátyol (Nymphoides peltata).760 ha A Nemzeti Park e területének gazdag növényvilágát jól jelzi. Békési. Vízi denevér. Kis-Sárrét A hajdani Kis-Sárrét. • Szártalan kankalin (Primula vulgaris). Feladata a Nemzeti Park fenntartásán és fejlesztésén túl működési területén a kezelési.vizes élőhelyeinek szerepe a nemzetközi madárvonulásban is jelentős. Bélmegyeri Fáspuszta 3. Kis kócsag. Szarvasi Arborétum TT II.a Kardoskúti Fehértó és a Biharugrai halastavak . a Dévaványai-. Cserebökény 8. A védett növények közül a holtágak igazi éke: • Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Maros-ártér A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek . Réti sas. az atracél cincér. a Jász. Gímszarvas. Állatok közül is nem egy ritkaság található : a nagy szikibagoly lepkefaj . 2. • Jellegzetes védett növényük a Nyári tőzike (Leucojum aestivum) és • Kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris).és hatósági feladatok ellátása.A területen mindenütt gyakorinak mondható a Vidra.és természeti értékeiknél fogva nagy kiterjedésű szikes puszták. A változatos élőhelyeken a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő . vetővirág . a Körösök vidéke. Kardoskúti Fehértó 9. ritka és veszélyeztetett fajt ismerünk. Vadmacska. Tompapusztai löszgyep 12. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár. . .sík területein tájképi. . VII. • Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea). • és a Sulyom (Trapa natans). A védett állatfajok száma eléri a 300-at és mintegy 40 állatfaj hazánkban először itt került elő.és Csanádi. A területen 7 a hazai faunára új gerinctelen fajt sikerült kimutatni.08.és mocsármaradványok. Dénesmajori Csigáserdő TT 24 . Csongrád megye Tiszától keletre eső felét. Duna menti területek Lágyszárú vegetációjuk a leggazdagabbnak tekinthető. Kígyósi-puszta A növény tani értékek: a bókoló zsálya. erdőspuszta./Kecsege (Acipenser ruthenus). Dévaványai-Ecsegi puszták 5. a sztyeplepke.2009. és számos az Alföld faunájára új.

az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. valamint az azokhoz kapcsolódó ártéri területeket. 4. 25 . 6. Területe 1562 ha (fokozottan védett 195 ha). 3. ugyanakkor természettudományos szempontból az egyik legjobban kutatott területén hozták létre 1952-ben. Magába foglalja a korábbi Pilisi és Börzsönyi Tájvédelmi Körzeteket. sőt I. Mindezek indokolták a terület nemzeti parkká szervezését. majd különleges változatos erdeivel folytatódik egészen a Zalaszántói-medencéig. Tájvédelmi Körzetei: VIII. A Balaton-felvidék kismedencéi (Pécselyi-. elsődlegesen a Duna-völgye és a homokterületek közé ékelődő. mesterséges víztározókat. ezen kívül a Balaton vizének fő szűrőfunkcióját látja el. A Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátum (Ramsari terület). hogy rajta már Mátyás király idején vadaskert volt. 3. réteket. Budai Tájvédelmi Körzet (Jelentős természeti értékei a változatos felszíni formák. a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja Kis-Balaton Magyarország első tájvédelmi körzetét az ország egyik legváltozatosabb. legattraktívabb. Tihany 1. Ócsai Tájvédelmi Körzet (A Tájvédelmi Körzet 1975-ben létesült. Közülük is legszebb az Aranyház nevű gejzírkúp (kép). a tihanyi kecskeköröm néven közismert. Tájegységei: 1. mintegy 56 000 ha-on. valamint a barlangok ) Gerecsei Tájvédelmi Körzet (értékes ősmaradványai a Triászban lerakódott dachsteini mészkőben megmaradt Megaloduszok.és növényvilág. Keletkezésük a félsziget zömét kialakító vulkáni tevékenység utánra tehető. Ferenc József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. 5. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig terjedő Balaton -felvidéki Nemzeti Parkot 1997-ben alapították. ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket ) 2. szikeseket és művelt parcellákat találunk ) Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet (a két Tápió és a Hajta által felépített kistáj igen változatos vidék ) Vértesi Tájvédelmi Körzet (a Vértesben rengeteg ritka növény . 6. Gejzírkúpok. Duna-Ipoly Nemzeti Park Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejöttét egy hat éves előkészítő munka előzte meg.08. 7. szikla-alakzatokkal díszítettek. Tapolcai-medence) botanikailag értékes lápréteket őriztek meg. mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag turjánvidék növény . az érintett Ipoly -szakaszt. 4. 5.2009. amely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét.és állattani ritkaságainak megőrzésére ) Sárréti Tájvédelmi Körzet (A Sárrét kiemelkedő jelentősége madár világában rejlik ) Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (A védett területen halastavakat. nádasokat. 1. Tihany Pécselyi-medence Káli-medence Badacsony. 2.és állatfaj található ) IX. valamint a Jura időszaki mészkőben fellelhető ősi lábasfejű Ammoniták csigaházra emlékeztető mészhéjai) Gödöllői Tájvédelmi Körzet (A közel 12000 hektárnyi terület annak köszönheti viszonylagos érintetlenségét. mocsarakat. A Tihanyi-félsziget világviszonylatban jelentős értékei a vulkáni működés után keletkezett gejzírkúpok. Káli-. A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső -pannóniai üledéksor. Tapolcai-medence Keszthelyi-hegység. megkövesedett Congeria kagyló . A Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei különösen érdekes megjelenési formákkal. Ennek leghíresebb ősmaradványa. A Káli-medence a Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző kőtengereiről híres. Ezért nem művelték meg. a ritka fajokban gazdag állat .03. 8. A Keszthelyi-hegység a csodálatos tájképi élményt nyújtó lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdetét.

a magyar vakcsiga és a rákosi vipera. A bazalthegyek nagy kiterjedésű platóval nyúlnak a terület északi határáig. növényfajok közül 36.08. „pannonikumok” esetében különösen nagy a felelősségünk abban. Májvirág . a pannon löszgyepek és homoki gyepek. Pécselyi-medence Lankás hegyoldalak. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról. Magyarország és Szlovákia. • Az unió 25 tagállamában összesen kilenc régiót különítettek el növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján. 26 . Növényvilág A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él (Sziklai ternye. a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja A terület bazalthegyei számos igen ritka növény . az Eger patak völgyéig. a lapos fennsíkok némelyikén karsztos formakincs (pl. Legnagyobb botanikai értéke a Keleti (vagy Kaukázusi) zergevirág . Erdei ciklámen .és állatfaj élőhelyei is. kiemelt jelentőségű bennszülött fajaink például a magyar kökörcsin. Kőszegi Tájvédelmi Körzet (hegység növényvilága rendkívül gazdag ) Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet (a hegy száraz. • A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok ún. mint nagy kiterjedésű. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György -hegyi bazaltorgonák. Keszthelyi-hegység. összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel. madarak közül 91. • valamint a Belső -Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területét öleli fel. Pirítógyökér. karrmező) különleges emléke a mencshelyi Halom-hegy. északon hatalmas bazalthegyek. hogy a kijelölt területek megfelelő nagyságúak legyenek az adott élőhelytípus illetve faj országos állományának vonatkozásában. 6.és állatvilág figyelhető meg. A szinte teljesen erdővel borított terület jellemző alapkőzete a dolomit. nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok. miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez. a bazaltkő -zsákok láthatók. • az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet. és a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. hogy a Káli-medencében 1984-ben 9111 hektáron tájvédelmi körzetet sikerült – talán az utolsó pillanatban – létrehozni.03. a fás élőhelyek közül a pannon gyertyános tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok. A koporsóformát adó Badacsony. A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor. Ebből 3 104 ha fokozottan védett. Ezek közül a pannon biogeográfiai régió három országot érint. Őrségi Nemzeti Park A 2002.2009. Tájvédelmi Körzetei: 1. a pilisi len. 1979-ben. • Az élővilágvédelmi irányelv mellékletén szereplő. az 14 750 ha kiterjedésű Kis-Balatont is felvették a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékébe. • A közösségi jelentőségű élőhelytípusok közül 46. ezek Csehország. hiszen fennmaradásuk az unión belül elsősorban hazánkon múlik. Ilyen a pannon régióra jellemző élőhelyek a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők. 3. Káli-medence 4. A Pannon végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a tanúhegyek. Badacsony. A medence természeti kincsei közül kiemelkedők a geológiai értékek. 43 933 ha kiterjedésben. keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre. A jellegzetes Balaton-felvidéki táj „mintaterületét” nyilvánították védetté azzal. melyek hazai állományai kapcsán területeket kellett kijelölnünk. 2. X. Szent György -hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái. széles medencék. meleg klímája a pusztai fajok elterjedésének kedvezett. március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park : • az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet. a magyarföldi husáng. ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is – kisebb számban ugyan – de fennmaradt. Tapolcai-medence 5. amelyeket a szőlőművelés a hegy felső részére szorította vissza) 2. Borostyánfojtó szádorgó stb. Kis-Balaton A Kis-Balaton. Ezen a Dunántúli-középhegységre jellemző kőzeten sajátos ökológiai viszonyok által meghatározott növény . egyéb állatfajok közül 105 fordul elő Magyarországon számottevő állományban.

az ország területének 20. térképekről tájékozódhattak az utóbbi hónapokban.6%-a tartozik. ugyan csak 20%-a erdő.2009. A rendszer életbelépésével a gazdáknak a természeti értékek megőrzése érdekében semmi olyan korlátozásra nem kell számítaniuk. amely eddig ne lett volna érvényben. Sok esetben azonban egy-egy parcellának csak kis részét fedi le az uniós természetvédelmi rendszer. 27 . A természetvédelmi rendszer 20%-a szántó. A földhasználók a Natura 2000 lefedettségéről. mert a gazdálkodók munkájuk során vigyáztak az állat– és növényfajokra. 40%-a gyep.91 millió hektárnyi terület.08. a fennmaradó rész pedig vizes terület. A Natura 2000 területeken fellelhető természeti értékek ugyanis eddig is azért maradhattak fenn. A Natura 2000 hálózat hazánkban helyrajzi szám szerint 400 500 ezer földterületet érint.03. • Magyarországon a Natura 2000 hálózatban 1.

Egyedi jogszabállyal védett természeti területek nemzeti park tájvédelmi körzet természetvédelmi terület természeti emlék 2.a tengerek élővilága jelentősen eltér a szárazföldek élővilágától Élet a tengerben 28 .2009. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek ásványok.a napfény maximális behatolása a tengerekbe 300-400 m • .) természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp szikes tó • b. Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 1. így a magasabb sótartalmú. a Vöröstengerben 46‰.a tengerek fényviszonyait elsősorban a mélysége befolyásolja • . nagyobb fajsúlyú felszíni • víz a mélybe száll. ősmaradványok mesterséges üregek Védett természeti területek csoportosítása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.a felszín közelében 10000/liter . és kisebb sótartalmú mélységi víz felemelkedik (termohalinás áramlások) A tengerek élővilága • .1000 méter alatt már csak 100/liter A tengerek növényvilága Tengerpart • . míg a Botteni öbölben 1-2‰ körül mozog) • .) természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom földvár forrás Víznyelő • A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek barlangok Tengeri biomok A tengerek élővilága • .a sótartalom megváltoztatja a víz fajsúlyát.a planktonállomány a sarkoktól az Egyenlítő felé haladva csökken • .400 méter mélyen 200/liter .03. míg a könnyebb.a csökkenés a mélység felé haladva szintén megfigyelhető: • • • .az ember a tengerekből évente 50 millió tonna tápanyagot von ki • .élővilága vízszintes és függőleges irányban egyaránt zonális elrendeződést mutat • .08. törvény szerint • A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek • a.a sótartalom átlagosan 34-37‰ (de pl.

északi oroszlánfóka (Eumetopias jubatus) .a bentális élővilág a tengerek aljzatához kötődő életmódot folytat .a szubtrópusi és trópusi tengerek ott határolhatóak el a mérsékelt tengerektől.fülesfóka .planktonállománya a sarki területekhez képest csökken. sziva-csok.a különböző moszatok a fény lehatolásának megfelelően zonálisan helyezkednek el.a növények közül gyakoriak az egy-.200-1000 m között mezopelágikus – .a barázdásmoszatok (Pyrrophyta) közül egyes fajok világítanak (Noctiluca miliaris).kékbálna (Balaenoptera musculus) • .állatvilága: • .hátúszós bálna (Balaenoptera physalis) Meleg tengerek • .dús a planktonállomány (100000 db/liter) . az egyenlítő felöli oldalán meleg mérsékelt vizek vannak • . litorális régióban .lumma (Uria grylle) • . és az eszkimók fő táplálékát adja - Hideg tengerek • . polipok Mérsékeltövi tengerek • . jelentős ingadozások nincsenek .fekete viharfecske (Procellaria pelagica) • .a zuzmók a litorális régióban találhatóak.játékos delfin (Delphinus delphis) • .ennek a szintnek igen jó a fényellátottsága pelágikus (nyíltvízi) élettér: .viharmadarak (Procellariidae) .a tengerekben számos tengeri gomba él . és a világító medúzák • .állatvilága: . tüskésbőrűek.leginkább a partközeli. amelyeknek nincsen valódi gyökere. a legmélyebben pedig a vörösmoszatok élnek .a plankton sűrűség alacsony • .a fauna általában a self területek pereméig gazdagabb.200 m-ig epipelágikus – . mint a szárazföldön • . A tengerek élővilága • .cirkumpolárisan az 50-60 fok szélességig terjednek .a kapelán nevű hal itt igen nagy egyedszámban él.a halofita tengeri füvek már zárvatermők. és a litorális régióban alkotnak hatalmas tengeri „réteket” • A tengerek élővilága .albatroszfélék (Diomedeidae) • . vagy többsejtű telepesek (Thallophyta).galambhojsza (Daption capense) • .a plankton állati egysejtűi közül a sugárállatok ( Radiolaria) kovavázzal rendelkeznek .a sarkok felöli oldalán hideg mérsékelt.a barnamoszatok (Phaeophyta) a vízzel borított sziklás partokon „erdőképző” fajokként lépnek fel. ahol a repülőhalak és a korallok megjelennek • .a két tartomány határán eltűnnek a melegkedvelő medúzák • .03. az 50 méternél is hosszabb telepekkel .barkós alka (Aethia pygmaea) .ezüst sirály (Larus argentatus) • .leopárdfóka (Hydrurga leptonyx) .a tengerek biocönózisaiban az alacsonyabbrendű növények dominálnak • . (Peridinae).törpebálna .növényvilágot itt sokkal kevesebb faj képviseli.a növényi planktont a melegkedvelő páncélos ostoros -.a tengerek két nagy élettérre oszthatók: bentális élettér: . ahol az átlagos mélység 130 m .sirályhojsza (Fulmarus glaciális) • . óceáni tartomány függőlegesen tagolható – .közönséges kárókatona (Phalacrocorax carbo) • .08. de a kovamoszatok hiányoznak • .1000 m alatt abisszopelágikus • • • • • Hideg tengerek • az arktikus tengerek: . mások méreg-anyagot termelnek .állatvilága: evezőlábú rákok (Copepoda) ehető cápa (Laermargus borealis) grönlandi fóka (Phoca groendlandica) rozmár (Odobenus rozmarus) medvefóka (Arctocephalus ursinus) tengeri vidra (Latax lutris) óriásbálna (Balaenoptera musculus) sirályfélék (Laridae) közönséges kárókatona (Phalacrocorax carbo) Hideg tengerek anarktikus tengerek: az anarktikus vizek partvidékének speciális madárközösségeit alkotják a pingvin fajok .récék (Anatidae) Mérsékeltövi tengerek • . gyakran szokatlan. többnyire mésztartalmú alapzaton .császárpingvin (Aptenodytes forsteri) .a növényi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok jelennek meg nagy számban az olvadó gleccserjég peremén) . szára és levele • . puhatestűek. már csak 10000 db/l a mennyisége • . mélyebben a barnamoszatok.2009. mivel a bővizű trópusi folyók nagy mennyiségű tápanyagot szállítanak a tengerbe 29 .ez a nyíltvízi.a mélytengeri halaknak világítószerveik vannak.a self területeken a víz planktongazdagsága miatt nagy számban élnek rákok.a tengervíz tápanyagban gazdag a gleccserek és a folyók által beszállított hordalékok miatt . és ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotják.a halak egyed és fajszáma magas.tötyögő (Uria troile) • .gyakoriak itt a tüzes zsákállatok. a legfelső víz-rétegben találjuk a zöldmoszatokat.a víz hőmérséklete állandóan alacsony. vagy feltűnő készülékeik alakultak ki a zsákmány megragadására • • • • • • • • A tengerek élővilága . és az időnként fellépő olajszennyeződések gyakran megtizede-lik .medvefóka (Arctocephalus ursinus) .a pingvinkolóniákat az erős fagyok.

a tavak elöregedése során megváltozik az ökoszisztéma.az édesvízi életközösségek nem stabil összetételű vizekben élnek.a parttól befelé haladva a hínárosok két típusa jelenik meg.a trópus tengerek legsajátosabb életközösségét a korallok képezik . kevés szervesanyaggal.az Antarktisz tavait egész évben vastag jég borítja . csak ott képesek megélni.a hőmérséklet növekedésével csökken a víz oxigéntartalma.a korallszirtek lényegében a kőkorallok szénsavas mészből álló vázai . zavaros • oligotróf tavak: tápanyagszegények.füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum) . és profundális (mélytavi) területre Tavak • .a tópart felső részén a nádzóna helyezkedik el.keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) . mind víz -.2009.járommoszatok (Staurastrum) • .a korallépítés során a mész szintézisét a Zooxanthellák CO2 felvétele és a polipocskák vázképző sejtjeinek CO2 leadása irányítja . amelyeknek a fejlődési ciklusa nyílt vízfelszínhez kötött .széleslevelű gyékény (Typha latifolia) . a szárazföldek területének csupán 1.a hőháztartás szerint megkülönböztetünk : . a folyó táplálás szerinti rendje. és nem szennyezett . mivel különböző földrajzi területen haladnak keresztül.ágascsápú rákok (Cladocerák) • . amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik • eutróf tavak: bőséges tápanyag és sok szervesanyag jellemző rájuk.csavarthínár (Vallisneria spiralis) .sulyom (Trapa natans) .a korallok rendkívül érzékenyek a környezeti tényezőkre.03.moszatok • .tavi káka (Scirpus lacustris) .egyenes hőrétegződésű . A szervesanyag bomlása miatt az oxigénszint lecsökken.kedvez a korallképződésnek a víz magasabb kálciumtartalma is .fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) . ahol a környezeti adottságoknak megfelelően változik a vízminőség (befolyásolja a vízgyűjtőterület kőzetminősége.a korallokkal speciális korallhalak élnek együtt Az édesvizek élővilága . Színe zöldessárga.a tavak szervesanyag-produkciója alapján feloszthatók: • disztróf tavak: jellemzőjük a magas humusztartalom. mélyek és átlátszóak. az iszapos víz miatt .tipikus élővilág: • . mind hőháztartásukat tekintve .a folyóvizek összetétele még inkább változik.vízitök (Nuphar luteum) .apró békalencse (Lemna minor) . ugyanakkor az élő szervezetek oxigén-igénye megnő • • • • • • Tavak a tavak vertikális (függőleges) metszetében megkülönböztetünk pelágikus és bentális életteret . hiszen mind a tavak.rucaöröm (Salvinia natans) .úszó békaszőlő (Potamogeton natans) . a klimatikus tényezők.kolokán (Stratiotes aloides) Folyóvizek élővilága • . mind a folyók vizének kémiai összetétele állandóan változik .a tavaknál a párolgás és a csapadék mennyisége évszakosan is előidézi a sótartalom ingadozását . az alámerülő és a rögzült hínárok . amelynek uralkodó faja a nád. és az élővilág hatása) • Tavak .08.fordított hőrétegződésű .a bentális élőlények aljzathoz kötött életmódot folytatnak .a mérsékelt övi tavak a téli évszakban befagynak .és évszakosan változó hőrétegződésű tavak . Magas az oxigéntartalmuk.a Föld összes tavának vízmennyisége csekély. Meleg tengerek • • .nád (Phragmites australis) . ahol a tenger -víz évi középhőmérséklete meghaladja a 20 ºC-ot.a tengerbe futó édesvizek torkolatánál megszakad a korallzátony.8%-át teszik ki típusai klímazónánként különbözőek. szürkés. esetleg kékes-zöldes színűek Tavak élővilága Tavak • Európai tavak • • • • • • • • • • • • • • • • • .a pelágikus térben azok az élőlények élnek. amit néha tavi káka helyettesít .a bentális régió tovább tagolható litorális (partmenti).bodros békaszőlő (Potamogeton crispus) .növényei: . 30-40 méternél nem mélyebb (a fényigény miatt). ugyanakkor magas sótartalmú (30-40‰) és oxigénben gazdag.a szennyezőanyagok nagy részét a nádasok tartják vissza . a feltöltődést követően fertő illetve mocsár keletkezik • .a tavak ökológiai szempontból önálló zárt rendszert alkotnak .kerekesférgek (Rotatoriák) 30 .

a patakágy általában kavicsos.sajátos madárfajok is köthetőek ehhez a területhez. mexikói rigó 31 . amelyet befolyásol a folyó vízjárása. a víz hőmérséklete melegebb márnarégió : .a folyók különböző adottságú ökorendszereket kötnek össze .03. de ennek ellenére számos puhatestű és örvényféreg kedveli ezt a területet . és a hordalék mennyisége és minősége .a folyóvizek 60% karbonátot. Folyók .a mérsékelt övi területeken a patakoknak és folyóknak négy régióját különböztetjük meg: pisztrángos régió: .a mederfenék közelében az oxigénellátottság igen rossz. vízhozama. oxigénszegény. a víz oxigénellátottsága.pórhal (Thymallus thymallus) . meleg . ahol homokos vagy iszapos a folyóágy dévér keszegek zónája: .: vízi rigó. a víz hőmérséklete.08.márna (Barbus barbus) . 10% szulfátot. pl. és 5% kloridot tartalmaz . köves pórhalak által betelepült régió: .a felső szakaszon.ebben a régióban a sótartalmat széles határok között elviselő (eurihalin) fajok élnek .a víz itt zavaros.a folyók átmeneti ökológiai rendszert képviselnek.2009. a forráskilépést követően található . egész évben egyenletesen hideg .vize oxigénben rendkívül gazdag.itt a patakágy homokos.dévérkeszeg (Abramis brama) .gyorsfolyású szakasz.lassú folyású szakasz.a bentális élővilág igen gazdag .a torkolat vidékén az ökoszisztéma állandó anyag és energiacserében áll a tengeri ökoszisztémával .