You are on page 1of 68

Strategiai Kutatási Terv 1.

1
támogatja:

Tartalomjegyzék
1 1.1 2 2.1 2.2 3 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 4 4.1 4.2 4.3 5 5.1 5.2 6 BEVEZETŐ.......................................................................................................6 A JÖVŐKÉP FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI. .................................................9 IT SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA................................................15 ALAPELVEK. ...................................................................................................15 NYITOTT KÉRDÉSEK.....................................................................................16 FŐ KUTATÁSI TERÜLETEK. ............................................................................19 FOLYAMATMENEDZSMENT...........................................................................20 INTEROPERABILITÁS....................................................................................23 ARCHITEKTÚRÁK ÉS SOA.............................................................................29 SZOFTVERTECHNOLÓGIA. ............................................................................34 IT BIZTONSÁG...............................................................................................38 SZOFTVERMINŐSÉG.....................................................................................44 E-KÖZIGAZGATÁS.........................................................................................50 KUTATÁSI PRIORITÁSOK...............................................................................55 RÖVID TÁVÚ KUTATÁSI CÉLOK.....................................................................55 KÖZÉP TÁVÚ KUTATÁSI CÉLOK....................................................................56 HOSSZÚ TÁVÚ KUTATÁSI CÉLOK.................................................................57 OKTATÁS, KÉPZÉS, EGYÉB FELTÉTELEK. .....................................................58 ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK.............................................................................58 OKTATÁS ÉS KÉPZÉS....................................................................................60 FOGALOMTÁR...............................................................................................61

2

Stratégiai Kutatási Terv 1.1

Vezetői összefoglaló
A NESSI-Hungary Szoftver és Szolgáltatások nemzeti Technológiai Platformot 90 magyar informatikai szervezet (vállalkozás, intézmény) alapította azzal a céllal, hogy egységes szemléletre alapozott stratégiai kutatás-fejlesztési irányokat dolgozzon ki a szoftverek és szolgáltatások területén. A platform elsősorban a szakterület hazai helyzetére koncentrál, emellett anyaszervezetének tekinti az európai NESSI-t (Networked European Software & Services Initiative), és követi a nemzetközi trendek alakulását. Jövőképének alapvetése szerint a szolgáltatások sokaságával, számítógépek, adatgyűjtő pontok millióival rendelkező, nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövő tudásalapú társadalmának és gazdaságának alapvető infrastruktúráját. A platform stratégiai kutatási terve részletesebben kifejti a jövőképben felvázolt vízió megvalósításához szükséges átfogó kutatás-fejlesztési feladatokat. A jövő informatikai rendszereit az egymással összekapcsolódni és együttműködni képes szolgáltató csomópontok, és a szolgáltatásokat felhasználni és integrálni képes, a felhasználók igényeihez, szokásaihoz, feladataihoz a legmesszebbmenőkig igazodó alkalmazások alkotják. Ezeknek a komplex rendszereknek a meghatározó hányada szoftver. A komplex rendszert alkotó alrendszereket gyakran önálló, független szervezetek működtetik. A rendszerek egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak, szolgáltatásaik magas fokú társadalmi hatékonyságot biztosítanak. A vízió egyes elemei már ma is léteznek. Az összekapcsolódás alapvető, világméretű infrastruktúrája, az Internet, működik, egyre több eszköz kapcsolódik rá, egyre több szolgáltatás érhető el rajta. Napirenden van a több, önálló szervezet rendszereit integráló komplex rendszerek kialakítása. Megszülettek ennek architekturális és technológiai alapelvei, a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) paradigmája és támogató eszközei. A tapasztalatok pedig megmutatják a továbblépés akadályait és a megoldandó problémákat.

Stratégiai Kutatási Terv 1.1

3

Jelenleg hat szakmai és egy alkalmazói munkacsoport működik. a szakmai párbeszéd. A stratégiai kutatási terv alapján a NESSI-Hungary megvalósítási tervet állít össze. a kooperatív attitűd fontosságára is. a szoftverminőség. A szakmai feladatokon túl az elemzések rámutattak a multidiszciplináris megközelítés. a SOA világban alkalmazott szoftverek fejlesztési technológiája. és határoztak meg kutatási-fejlesztési feladatokat. valamint az e-közigazgatás fejlesztése. az autonóm alrendszerek együttműködési.közép. a SOA szerinti fejlesztés és integráció módszerei és architekturális mintái. a biztonság és védelem a komplex rendszerekben. A munkacsoportok elemzéseit és feladatkitűzéseit összegezve és értékelve a stratégiai kutatási terv meghatározta a rövid. 4 Stratégiai Kutatási Terv 1. A munkacsoportok saját nézőpontjukból elemezték a szakma helyzetét. amelyik a hazai szakmai közösség szempontjai szerint tesz javaslatot elindítandó kutatási programokra. interoperabilitási kérdései.1 . kitekintve más alkalmazási területekre is.és hosszú távú feladatokat. Ezek a magas szintű szolgáltatási folyamatok kezelése. részint alkalmazási területek (domének) szerint tagozódnak.1 Introduction Vezetői összefoglaló A NESSI-Hungary munkacsoportjai részint szakmai.

NESSI-Hungary Szoftver és Szolgáltatások Nemzeti Technológiai Platform tagszervezetei: Stratégiai Kutatási Terv 1.1 5 .

A komplex informatikai szolgáltatások természetes részévé válnak a mindennapi életnek. vagy éppen alapvető gazdasági elemzések adatait tudja pillanatokon belül elérni munkája során. Ennek a komplex rendszernek a meghatározó hányada szoftver. de a gazdaság és az üzleti élet működésében is. hogy a vízió megvalósítása multidiszciplináris megközelítést. az élet minden területére kiterjedő tudatos építkezést igényel.1. sőt. A dokumentum elsősorban az infokommunikációs (IKT) terület szakmai feladataira koncentrál. És persze. gyakorta átéli az átgondolatlan. informatikai szolgáltatásokkal átszőtt világnak egyes elemei már ma is működnek. a felhasználók igényeihez. adatgyűjtő pontok millióival rendelkező. Ahhoz. amelyek közül néhány meghatározó: 6 Stratégiai Kutatási Terv 1. egyszerű. nyakatekert gondolatmenet szerint kezelhető rendszerek használatának nyűgeit. hogy ez az infrastruktúra valóban a vizionált hatékony. A jövőkép alapvetése szerint a szolgáltatások sokaságával. elektronikus banki szolgáltatásokat használ. feladataihoz a legmesszebbmenőkig igazodó alkalmazások alkotják. használatuk minden területen. Aki elektronikus levelezést. szokásaihoz. az általa nyújtott szolgáltatásoknak számos követelményt ki kell elégítenie. közép és hosszú távú programok indítására.1 . egy megszokott szolgáltatás kiesésekor. amit az IKT a társadalom működésének hatékonysága szempontjából jelent. nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövő tudásalapú társadalmának és gazdaságának alapvető infrastruktúráját. de emellett megmutatja. minden érintett számára magától értetődő. tudásalapú társadalom alapját képezhesse. és a szolgáltatásokat felhasználni és integrálni képes. hogy a jövő informatikai infrastruktúráját az Interneten egymással összekapcsolódni és együttműködni képes szolgáltató csomópontok. a munkáját inkább hátráltató. egy adathalmaz megsemmisülésekor érzékeli a kiszolgáltatottságot is. számítógépek. egyben nélkülözhetetlen. javaslattétel rövid.0 Bevezető Jelen dokumentum célja a NESSI-Hungary „Jövőkép” dokumentumában felvázolt vízió megvalósításához szükséges átfogó kutatás-fejlesztési feladatok meghatározása. mert az energiaszolgáltató infrastruktúra kiépült és folyamatosan rendelkezésünkre áll. érzékeli azt a potenciált. Ennek a vizionált. Az IKT szakma egyetért abban. annyira természetes lesz az informatikai infrastruktúra használata a legkülönbözőbb ügyes-bajos dolgaink intézése során. Amennyire természetessé vált. hogy tudunk világítani és fűteni.

érthető. bemutatni a jelen dokumentum. A stratégiai kutatási terv ezen túlmenő feladata még a feltárt problémák megoldására irányuló kutatási programok felvázolása is. az illetéktelen információelérés ellen. a felhasználók munkáját segítő. amelyek egy globális. szakmai logika szerinti részterületei vannak. skálázhatóság.• folyamatos. amelynek egyrészt belső. vagy véletlen károkozás.1 7 . az IKT. a kezelt információmennyiséghez való automatikus igazodás. A dokumentumot kidolgozó szervezet. eszköztől független elérhetőség. tudásalapú társadalom és gazdaság részei. • adekvát. • biztonságos működés. ezen belül a szoftverek és szolgáltatások szakterület szakmai szervezete. szokásaikhoz alkalmazkodó funkcionalitás. mind az IKT és az IKT-t alkalmazó szakterületek hatékony. azaz az egyszerű. olyan komplexitású. időtől. komoly kihívást jelent mind az IKT szakma számára. megbízható rendelkezésre állás. másrészt foglalkozik a jellegzetes alkalmazási területekhez kötődő speciális problémákkal. átlátható következményekkel járó és kézben tartható módosíthatóság. Ezeket a kihívásokat hivatott feltárni. • a felhasználók számához. hogy az IKT kulcságazat. multidiszciplináris együttműködése tekintetében. tértől. Stratégiai Kutatási Terv 1. azaz védelem a szándékos. • a környezet és az igények változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése olyan léptékű. kiszámítható kezelői felülettel. annak megfelelően. a NESSI-Hungary. Belső tagozódása kétdimenziós. olyan dinamikával fejlődő rendszerekben. adaptivitás. áttekinthető.

és hosszú távú kutatási prioritásokat fogalmaz meg az előző fejezetek alapján. A 4. hogy a munkacsoportok által lefedett területek között vannak természetes átfedések.1. jelen dokumentum is ennek a tagozódásnak megfelelően tárgyalja az érdemi kutatási feladatokat. és célközönsége elsősorban a hazai szakmapolitikai véleményformálók. Figyelembe veszi azonban a hazai sajátosságokat. majd az 5. Tekintve. Ezt követően stratégiai alapelveket és kihívást jelentő nyitott kérdéseket fogalmazunk meg. de formálódóban vannak további domén-orientált munkacsoportok.0 1 Introduction Bevezető A hat szakmai szegmens munkacsoportjai mellett egy alkalmazási területhez (doménhez) kötődő munkacsoport működik. az e-Közigazgatás munkacsoport. egyes problémákra több munkacsoport is utal. közép. döntéshozók és a szakmai szereplők.1 . fejezet rövid-. A további fejezetekben először összefoglaljuk a Jövőkép fontosabb megállapításait annak érdekében. 3. A Stratégiai kutatási terv támaszkodik az európai anyaszervezet. Hasonlóan a Jövőkép szerkezetéhez. fejezet tartalmazza a kutatási feladatok munkacsoportok szerinti tagolásban történő kifejtését. a NESSI koncepciójára és dokumentumaira. 8 Stratégiai Kutatási Terv 1. kiemelten az oktatás és képzés területén szükséges teendőket tárgyalja. hogy a Stratégiai kutatási terv önmagában is konzisztens dokumentum legyen. fejezet a vízió sikeres megvalósításához szükséges egyéb feltételeket. A következő.

hogy az infokommunikációs technológiák. szélesebb társadalmi és gazdasági kontextusban kell gondolkodni.1 1 Introduction A jövőkép fontosabb megállapításai Az Európai Unió gyakran idézett lisszaboni célkitűzései között szerepel. Az elmúlt években ugyanezek a célok és követelmények jelentek meg mind a hazai. A gazdaságban önálló iparágként betöltött szerepe mellett. jobb munkalehetőségek. mind más országok kormányzati stratégiáiban is. Az IKT adta lehetőségek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a gazdaság „újraélesztésében” és hos�szú távú fejlődésének megalapozásában. Ezt egészítette ki a nagyobb gazdasági növekedés. Így az IKT használatának növelése a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. hatékonyságának javulásában. és alkalmazásaik széleskörű elterjesztése jelentősen elősegíti a lisszaboni stratégia megvalósulását. A társadalmi fejlődés motorja is jórészt a gyorsan fejlődő digitális technológiákban keresendő.1 9 . direkt módon hozzájárul a fejlődéshez a hosszú távú versenyképesség kialakulásán. valamint a hatékonyabb társadalmi befogadás követelménye. Ennek megfelelően az ágazat jövőképe és stratégiája nem szorítkozhat szigorúan a szakmai területekre. és ezzel párhuzamosan versenyképességük növelésében is. Stratégiai Kutatási Terv 1. A világgazdasági válság még inkább ráébresztette a véleményformálókat és döntéshozókat. a közszolgáltatások modernizálásán és a foglalkoztatottság növelésén keresztül. az IKT felhasználása döntő súlyú más iparágak működésében.1. hogy „Európának 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia”.

Hazai viszonyok között ezek a hatások hatványozottan jelentkezhetnek a társadalomban fellelhető egyenlőtlenségek. 5. 4. 6. 3. Végül. valamint a társadalom azon képességének fokozásához. fejlesztéspolitikai stratégiájának kimunkálása. Mindenütt jelen van a kormányok munkájában és a közigazgatásban: az elektronikus közigazgatás minden szinten tapasztalható elterjedése. részstratégiák az egyes felelős intézményekben (tárcáknál) kialakulóban vannak. Az IKT nélkülözhetetlen részét képezi az innovációnak. a szélessávú internet-penetráció és főleg annak növekedési üteme jóval kedvezőbb értékeket mutat. Az OECD a gazdasági teljesítmény és társadalmi jólét növeléséhez. 1. http://www.europa. azonban egyelőre ez nem öltött egységes formát. az európai átlaghoz mérten is.oecd.eu/invest-in-research/action/2006_ahogroup_en. valamint az egészségügyben.1. http://epp.eu/ – Tudomány és technológia / Információs társadalom. Ugyanakkor már bizonyos IKT mérőszámok. és a termelékenység növekedésének 40 %-a is az IKT-nak köszönhető5.1 1 Introduction A jövőkép fontosabb megállapításai Társadalmi szerep 1. mellyel az IKT hatékonyság és versenyképesség növelő hatása optimális módon tud érvényesülni. de nem utolsósorban a lakosság is egyre fokozódó mértékben támaszkodik az IKT nyújtotta lehetőségekre a mindennapi életben.europa. http://ec. az Aho-csoport jelentése2 és az Európai Unió éves gazdasági jelentései3 . az IKT és az internet jelentőségét hangsúlyozta4.pdf. A magas szintű.1 . yearly report for the year 2007 on the economic state of the EU: http://ec. egységes kormányzati stratégia teremti meg azokat a feltételeket. 10 Stratégiai Kutatási Terv 1. 2.eu/economy_finance/publications/publication10130_en. mivel a technológiai lépések kihagyása a legmodernebb technológiák elterjedésének kedvez. mint például az i2010 félidős értékeléséről szóló közlemény1. hatékonyság.htm. Ennek alapvető feltétele azonban a lehetőségek helyes kihasználásában rejlik. mind belső folyamataik hatékony lebonyolítására az IKT ágazat által előállított termékeket használják. Az IKT ágazati akcióterv kialakítását megalapozó tanulmány /IVSz-2009. az energiarendszerekben és a társadalmi-politikai élet területén megjelenő innovációs megoldások és alkalmazások használata következtében az állami szektor működése nagymértékben függ az IKT-tól. mint pl. azonban ennek feltételeit meg kell teremteni.eurostat.europa. Folyik az ország iparpolitikai. Márpedig az IKT túlmutat saját ágazatán. Így a lehetőség megvan az IKT technológiák mind teljesebb társadalmi szerepvállalására.ec.org/dataoecd/1/29/40821707.pdf. hogy világszerte javíthassa az emberek életminőségét.1 Az IKT ágazat és az IKT infrastruktúrák gazdasági és társadalmi jelentőségét a közelmúltban az innovációról és a gazdasági növekedésről született beszámolók is kiemelik. hiányzik belőle a multiplikatív hatások számbavétele. COM(2008) 199 final. Ez a „relatív-elmaradottság” hatásaként jelentkezik. Az IKT terület K+F ráfordítások aránya Magyarországon alacsony.és versenyképesség-javító hatását a társadalom és a gazdaság valamennyi szegmensében hasznosítani kell. A vállalkozások mind a közvetlen értékesítéshez.1. a „digitális szakadék” megszüntetése felé vezető úton.

Az IKT szektor meghatározó szerepét mutatja. hogy a már létező és még kifejlesztendő szolgáltatásaikat forradalmian új módon kössék össze.1. A piac keresleti oldalán dolgozó szakemberekkel együtt. az IT szolgáltatások szintje megközelítette az EU szintet (21%). Mindazonáltal ez a szám nem mutatja be kellőképp a magyar szoftver és szolgáltatási ipar jelentőségét és hozzáadott értékét az egész gazdaság és társadalom számára. A hazai távközlési költés teljes IKT piaci aránya 60%. jól fizető munkahelyet jelent. mobil telefonokból felépülő – rendszerek decentralizált környezetben kommunikálnak egymással. ezen belül az informatikai szegmens növekedése 4. mely megreformálja a szoftverek. több mint 120 ezren dolgoznak ezen a területen. másrészt a távközlési szolgáltatások magas árszintje. 10%-a). A belföldi informatikai piacot egy közel 849 milliárd Ft-os informatikai export piac egészíti ki. Ennek ellenére. hardver: 16%. hogy az EU hasonló területeihez képest a szoftverek terén van lemaradásunk. foglalkoztatási szempontból is az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat. A teljes IKT piacon belül (azt 100%-nak tekintve) az egyes informatikai részpiacok arányai: IT szolgáltatások: 18%. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv több ezermilliárd forintot biztosít – elsősorban EU forrásból – a gazdaság versenyképességi operatív programra. A tudásalapú gazdaság olyan innovatív szolgáltatásokon alapszik. Az Internet hozzáférési szolgáltatások és a magán adatátviteli szolgáltatások jelentették az elsődleges növekedési forrást a vezetékes szolgáltatók számára. A fenti értékek azt jelzik. ez ma több mint 55 ezer magasan képzett. Az autonóm . szolgáltatások és a belőlük létrehozott rendszerek fejlesztését. multinacionális és helyi vállalatokat egyaránt felvonultató szoftver és szolgáltatás exportból származott. az állam működésének korszerűsítésére.4%. E programok realizációja nem képzelhető el informatikai fejlesztések Stratégiai Kutatási Terv 1. az elektronikus közigazgatás kialakítására. a növekedés elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó. telepítését és üzemeltetését.szenzorokból. szoftver: 6%. A magyarországi informatikai és távközlési belső piac együttes mérete 2007-ben elérte az 1 476 milliárd Ft-ot. melyeket a jövő internete fog összekötni az új generációs informatikai alkalmazások segítségével. amely jóval felülmúlja az EU arányt (44%). Mindez új lehetőségeket nyit valamennyi iparág számára a tekintetben. A szektor foglalkoztatottsága folyamatosan nő.1. Az IKT szektor a jelenlegi évi mintegy 2500 milliárd forintos bevételével önállóan is jelentős ipari szektornak számít.1 11 . hogy a szélessávú Internet piac korábban tapasztalt meredek növekedése lassulni kezdett. több jel mutat arra. Ennek oka egyrészt az arányaiban gyengébb IT piaci költés. és jelentősen hozzájárul a hazai GDP-hez (a GDP kb. hogy az elmúlt 8 évben ez az iparág adta a hazai gazdasági növekedés közel 25%-át.2 Gazdasági jelentőség Az IKT szektor fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban6. rádiófrekvenciás azonosítókból. kamerákból.

Ésszerű elvárás. 1. mely lehetővé teszi a minőségi kritériumok definiálását. Életünk sok fontos részét támogatják és felügyelik az IKT rendszerek. de nem csak értékben. mint például a közigazgatásban használt szoftverek.és szoftvermodellezési kérdésekkel. vagy nukleáris létesítményekben). melyek képesek a szoftverfejlesztés hatékonyságát növelni. szoftverhibák repülésirányító rendszerekben. Ezen túlmenően azonban önmagukban is lényeges kutatási területek. A rossz szoftvertervezés. Ha csak a közigazgatási alkalmazásokra gondolunk. hiszen a folyamatmenedzsment technológiáknak. Ezekre a követelményekre egy kutatásfejlesztési stratégiával lehet válaszolni. illetve kezelni képesek a jövőbeli globálisan elosztott rendszereket és szolgáltatásokat. számos kutatócsoport foglalkozik rendszer. ami ezért a társadalom egésze számára kiemelt fontosságúvá válik. Ez a tény előtérbe helyezi a szoftverminőség és megbízhatóság kérdését. amelyek szakterület-specifikus jelölésrendszer alkalmazását és funkcionalitás bevezetését teszik lehetővé. az interoperabilitási megoldásoknak és a biztonságnak mind-mind vannak e-közigazgatási vonzatai. A modern rendszerekkel szembeni követelmények megkívánják a szoftver „gyártósor” jellegű fejlesztését.3 Technológiai színvonal A technológia rohamos fejlődése komoly kihívások elé állítja az iparágat. Ezen a területen látszik egyfajta konvergencia. Az eredmények között szerepelnek a szakterület-specifikus nyelvek is. vagy szoftverhiba következménye akár katasztrofális kár is lehet. Ezeknek az eredményeknek a fő erőssége a modellek olyan formális reprezentációja. Hazánkban. ezen belül is a szoftvertechnológia területét. A feladatok megoldása az elkövetkező években az IKT ipari szegmens jelentős közreműködését igényli.1. ez önmagában is több szakterülettel szemben támaszt speciális igényeket. amelyekben a szoftver aránya folyamatosan növekedve mára meghatározóvá vált. melynek következetes megvalósítása a záloga annak. ugyanakkor követelményeket támaszt az IKT ipar felé. nemzetközi szabványokhoz igazodva kell meghatározni megfelelő szoftvereszközök segítségével.1 . Ez ugyanúgy vonatkozik a szolgáltatások minőségére és megbízhatóságára is. Az IKT rendszereknek (különösen a kritikusak. közműveket kiszolgáló és pénzügyi rendszerek) jó minőségűeknek kell lenniük. de ki kell még dolgozni a különböző kutató műhelyek együttműködésének elvi és praktikus alapjait. A szoftverek minőségi jellemzőit helyzetfüggően. ilyen téren szép eredmények születtek a modellvezérelt szoftverfejlesztési paradigmák területén. hogy a hazai IKT ipar meg tudjon felelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Eszközökre van szükség. hanem emberéletben is (pl.1. hogy a termékek előállításakor alkalmazott fejlesztési. irányítási és támogató folyamatok illeszkedjenek nemzetközileg elismert folyamatfejlesztési szabványokhoz.1 1 Introduction A jövőkép fontosabb megállapításai nélkül. mérni a minőséget és megbecsülni a megbízhatóságot. más fejlett országokhoz hasonlóan. megfelelő minőségi tanúsítványokkal ellátva. 12 Stratégiai Kutatási Terv 1.

org) 8. Ezen szoftverek minőségbiztosítása kiemelten fontos. és így a magyar IKT infrastruktúrában is. OASIS SOA Reference Model. hogy egy szervezetnél olyan szervezeti struktúrák.bpmn.omg. mint a fejlettebb európai országokban.opengroup. hogy a nyílt forrású megoldások használata már rövid távon is komoly piacélénkítő. hogy a SOA megvalósítások támogatják a vállalati stratégiát. Komplex informatikai rendszerek fejlesztése során kiemelt fontossággal bír a rendszer által megvalósítandó folyamatok hatékony leírása. a költségvetési intézmények finanszírozása sokkal alacsonyabb. A fejlesztés és integráció egyre inkább elfogadott paradigmája a szolgáltatásorientált architektúra (SOA). Ugyancsak fontos és mindenképpen figyelembe veendő szempont.0/wsbpel-v2. Szinte minden alkalmazási terület kiindulási pontja a feladat specifikálása. illetve vezérelt létfontosságú. ajánlások (pl. A rugalmas alkalmazásintegráció. bevezetésére. hogy a megváltozott feltételekhez hatékonyan lehessen igazodni. összességében az ország versenyképességét növelő tényezővé válhat. A leírással szemben további elvárás.1 Introduction A nyílt forráskódú és nyílt szabványokon alapuló szoftverek a jövőben várhatóan kulcsszerepet fognak játszani az európai.1 13 . formalizált leírása. hiszen a vállalatok.org/) 9.org/wsbpel/2. http://www. technológiák jöjjenek létre. kritikus infrastruktúrák biztonságától.org/ Stratégiai Kutatási Terv 1. a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes szoftverek és szolgáltatások. de a projekt és az eredményeként elkészülő rendszer teljes életciklusa alatt szükség van arra. a több intézményre kiterjedő működés azt igényli. amelyek biztosítják. http://docs. azaz mindkét oldal számára érthető legyen. OMG SOA Modelling Language). ún.0. vagy az OMG által kidolgozott BPMN (Business Process Modelling Language)11. ugyanakkor kellő szellemi kapacitás áll rendelkezésre a nyílt forrású megoldások továbbfejlesztésére. Open Group: SOA Gover- 7. Célja. Organization for the Advancement of Structured Information Standards (http://www. vagyis a folyamatok egyértelmű. Ugyanakkor nem csak egy fejlesztési projekt tervezési fázisában. Ezért az IKT biztonságának kutatását és fejlesztését össze kell kapcsolni a kritikus információs infrastruktúrák biztonsági kérdéseivel.org/ 10. a szolgáltatási folyamatok egységesen és egyértelműen. és hozzák a tőlük elvárt üzleti hasznot. Magyarország esetében különösen fontos a nyílt forrású technológiák elterjedése. A rendszer felépítésének és működésének leírását különböző absztrakciós szinteket megragadó SOA referencia architektúra szabványok segítik (pl.oasis-open. Ezen a területen is kialakultak támpontot jelentő szabványok. Object Management Group (http://www. hogy a rendszerek működése. az OASIS által szabványosított BPEL (Business Process Execution Language)10. hogy alkalmas legyen az alkalmazási terület szakértői és az IT szakemberek közötti kommunikációra. az OMG8 és az OpenGroup9.pdf 11. A társadalom működése egyre nagyobb mértékben függ az infokommunikációs rendszerek és az általuk összekapcsolt. Erőssége az irányzatnak – és egyben terjedését és elfogadottságát is jelzi – az erős szabványosítási tevékenység. Ezért születtek meg olyan nyelvek. magas szinten legyenek kezelhetők. http://www. folyamatok. OASIS SOA Reference Architecture. A SOA világban erre szolgál a SOA Governance (SOA irányítás).oasis-open. mint pl. amelynek három legfontosabb centruma az OASIS7.

vagy az egészségügy területén. Ehhez a közszolgáltatások olyan átalakítása szükséges. Várható. OMG. hogy a szigetszerűen működő alkalmazások helyét egyre inkább átveszik az önálló. amelyben kiemelik. de egymással kapcsolatban lévő IT rendszerek. és hatékonnyá tenni a belső működését. A közös fogalomrendszer kialakítása különösen a szakterületek között. hogy e mellett valamiféle támogató. a SOA mögötti alapkoncepció közös és egységes. de gyakran még szakterülten belül sem egyszerű feladat. az ügyfelek igényeire reagáló ügyfélbarát szolgáltatási kínálat épüljön ki. hogy a hagyományos ügyintézés szemléletét meghaladva. Jóllehet az említett szabványosító testületek (OASIS. hogy az állampolgárok milyen mértékben tudnak és kívánnak élni az elektronikus ügyintézési lehetőséggel. ezek a szabványok inkább kiegészítik egymást. Egyrészt eligazodást nyújt az egyes szabványok egymáshoz való viszonyában. mintsem egymás versenytársai lennének. A megoldások egyik fő alkalmazási területe az e-közigazgatás. az OWL (Web Ontology Language) nyelv). mellyel a közigazgatás képes a piaci szférában alkalmazott ügyfélközpontúság követelményeinek megfelelően kiépíteni szolgáltatásait. OpenGroup) különböző szabványokat definiálnak. hogy az interoperabilitásra való igény erőteljesen megjelenik az egyes területek között is. vagy Sonic: SOA Maturity Model) A területek további sajátossága. Open Group Service Integration Maturity Model. Ennek formalizálási keretére is kialakult szabványos megoldás (pl. másrészt megalapozza a szabványosító testületek közötti további együttműködést abból a célból. A SOA megoldások értékelésére. amelynek sikere azon múlik. hogy bár néhány fogalmat eltérő értelemben használnak. ezért kiemelten fontos. A konszenzus alapján létrejött dokumentum célja kettős. hogy a szabványok közti esetleges konfliktusokat közösen oldják fel. vagy a készülő OMG: SOA Governance Metamodel and Profile). Különösen igaz ez például az e-közigazgatás. érettségére is kialakulnak egységes módszerek (pl. Elengedhetetlen.1. de hasonló fejlődés figyelhető meg a vállalati rendszerek esetében is. 14 Stratégiai Kutatási Terv 1. koordináló tevékenység segítse az interoperabilitás megvalósítását. dokumentum. A konvergencia jele a három szabványosító testület által közösen megfogalmazott „Navigating the SOA Open Standards Landscape Around Architecture” c.1 1 Introduction A jövőkép fontosabb megállapításai nance Framework.1 .

• A SOA magas absztrakciós szinten ragadja meg a fejlesztés és az integráció problémáját. a szolgáltatási interfész definíciójának és megvalósításának szétválasztását. minőség) területén. különböző műhelyek más-más oldalról közelítenek hozzá. több szervezet részvételével megvalósuló feladatokat jelent. • A SOA szerkezetében a legmagasabb szinten az üzleti folyamatok kezelése jelenik meg. az eljárás-interfész fogalmát alkalmazza magas absztrakciós szinten (akár szervezetek együttműködésének szintjén). A SOA-t sokan az objektumorientált megközelítés óta a legfontosabb IT paradigmának tekintik. önálló szervezetek irányítása alatt álló alrendszerekre is alkalmazható. Sok más tudományos fogalomhoz hasonlóan a SOA közmegegyezéses definíciójának kikristályosodásához is idő kell. • A SOA széles körű. A fenti alapelvek alkalmazására és megvalósítására azonban nincsenek általánosan alkalmazható sémák. amelyek egyrészt önmagukban is szolgáltatások lehetnek.1 15 . az elért eredmények értékelése sajátos menedzsment megoldásokat igényel. • A SOA az alrendszerek és komponensek együttműködését szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével kezeli. Amiben egyetértés mutatkozik: • A SOA az elosztott rendszerek fejlesztésének és integrációjának paradigmája. ezzel a laza csatolás elvét. mind a nemfunkcionális követelmények előírása (pl.0 1 Introduction IT szolgáltatásfejlesztési stratégia 2. azaz a szolgáltatások többszintű hierarchiát alkotnak. nyílt szabványokra épít mind a rendszer komponenseinek együttműködése.1 Alapelvek A nemzetközi szakmai trendek szerint a komplex informatikai rendszerek fejlesztésében és integrációjában a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) elvei válnak dominánssá. a szervezetek együttműködésének biztosítása. és számos nyitott kérdés vár megválaszolásra. • A SOA magas szinten alkalmazza a transzparencia és a virtualizáció elvét.2. biztonság. • A SOA alapú integráció általában hosszabb távon. ahol a rendszer életciklusának kezelése. Stratégiai Kutatási Terv 1. másrészt alrendszerek szolgáltatásaira támaszkodnak.

16 Stratégiai Kutatási Terv 1. skálázhatóság. azaz védelem a szándékos. mind az IKT és az IKT-t alkalmazó szakterületek hatékony.0 IT szolgáltatásfejlesztési stratégia 2.2. időtől. Elevenítsük fel a tudásalapú társadalom alapját képező IKT infrastruktúra szolgáltatásaival szemben a bevezetőben megfogalmazott alapkövetelményeket: a. érthető. multidiszciplináris együttműködése tekintetében. az illetéktelen információ-elérés ellen. áttekinthető. amelyeket a következő fejezetben az egyes munkacsoportok részletesebben kibontanak. tudásalapú társadalom és gazdaság részei. hogy ezeknek a követelményeknek a teljesítése olyan léptékű. szokásaikhoz alkalmazkodó funkcionalitás. azaz az egyszerű. adaptivitás. olyan dinamikával fejlődő rendszerekben. olyan komplexitású./   adekvát.2 Nyitott kérdések Ebben a pontban néhány olyan nyitott kérdést fogalmazunk meg általánosabb szinten. vagy véletlen károkozás./  folyamatos.1 . c. Azt állítottuk. a felhasználók munkáját segítő. kiszámítható kezelői felülettel. tértől. megbízható rendelkezésre állás. e. b./   biztonságos működés./   a felhasználók számához. d./   a környezet és az igények változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége. átlátható következményekkel járó módosíthatóság. komoly kihívást jelent mind az IKT szakma számára. a kezelt információmennyiséghez való automatikus igazodás. eszköztől független elérhetőség. amelyek egy globális.

virtualizációs technikák. hogy a jogosult felhasználókra is többletterheket ró. Kutatási feladatok tehát mind résztechnikák (pl. Különösen nehéz a probléma. de erőforrás-igényesek. adaptív architektúrák. A c. ergonómiai megfontolásoknak. Elmondható. felhasználói számának növekedésével a lehetséges támadási pontok száma megnő. A kihívást a nagyságrendek esetleges igen tág határok közötti ingadozása./ követelmény teljesítése részint a rendszerarchitektúra redundáns. és a szintek közötti kölcsönhatások kezelése jelentik. térbeli kiterjedésének. ennek megfelelően a kezelési filozófiák jelentősen eltérhetnek például egy mobiltelefon vagy egy laptop esetén. így a végpontok közötti „endto-end” szemlélet helyett az alrendszerek közötti „trust-to-trust” szemléletre. részint azt. skálázhatósági kérdés.1 17 . több szervezet. a felhasználói attitűdök ismeretének. hiszen a kezelő. antropológiai. elsősorban a felhasználói felületek kialakításában. globális rendszerek esetén a szakmaközi együttműködések mellett még a felhasználók különböző kulturális hátterét is figyelembe kell venni. A problématér fogalmait használó. hogy a rendszerek komplexitásának. az informatikai megoldásoktól független. több.és kijelző szervek. az absztrakt interfészek kialakítása. a berendezések helyett a szolgáltatások elérhetőségének kezelésére. hogy a technológiai fejlődés ebbe az irányba haladt. A problémát az okozza. ezek kialakítási. Az alkalmazási terület problémáinak. hibatűrő kialakítását igényli. önálló érdekekkel motivált szervezet képviselőinek együttműködése szükséges. Ez nyitottságot. Az információbiztonság tekintetében kialakultak alapvető titkosítási és jogosultságkezelési módszerek. A teljes térbeli lefedettség a vezeték nélküli és vezetékes technológiák transzparenciáját követeli meg. és az informatikai eszközök és megoldások lehetőségeinek összhangját kell kialakítani. Az alkalmazható módszerek szerteágazóak. a jogosultsági rendszer áttekinthetetlenné válik./ követelmény részben kapcsolódik az előzőhöz. azaz az informatikai megoldások és a működési környezet együttes kezelése. azonban a több szakterület. Kihívást az eszköztranszparencia jelent. Az országhatárokon átnyúló. az autonóm alrendszerek megjelenésével a biztonsági problémák tekintetében is megjelenik az igény magasabb szintű megközelítésekre. ha több szakma. hogy az infrastruktúrához való kapcsolódás valamilyen formában teljes térbeli lefedettséggel lehetséges legyen. igényhez igazított optimális védelem) területén jelentkeznek. a követelmények teljesítése inkább mennyiségi./ követelmény ismét elsősorban az IKT architektúra-tervezői számára jelent feladatot. kényelmetlenséget okoz. közös fogalomrendszer kialakítása.és működésleírás nagy segítség. A folyamatos és megbízható működéshez hozzá tartozik a meghibásodásokból származó adatvesztések kiküszöbölése. és kooperatív viselkedést igényel több szakma képviselői között. ami a mindenki által értett és elfogadott megoldásokhoz elengedhetetlen. A SOA elvei szerint mindezt jól specifikált szolgáltatási interfészek mögé kell elrejteni. Az alrendszerek és az absztrakciós rétegek számának növekedésével. méretezési elvei. több kulStratégiai Kutatási Terv 1.Melyek ezek a kihívások? Az a. empátiát. az alkalmazott megoldások és az igények összehangolása látszik előremutatónak. tanúsítványkezelési technikák. üzleti folyamat szintű feladat. Ismertek skálázható. mind a rendszerszemléletű kezelés (szabályzatok kialakítása. Csak ezen az alapon lehetséges a közös nyelv./ követelmény már multidiszciplináris problémákat is felvet. A d. biometrikus azonosítási módszerek). hogy a probléma komplex kezelése. A b. Ráadásul a védelmek jellemzője. a felhasználók azonosítása nehezebbé. titkosítási algoritmusok. Megfigyelhető.

kódgenerálásra. támogatás modellvizsgálatra. minőségi metrikákat. mit kell tartalmaznia a megfelelő garanciákat nyújtó szolgáltatási szerződéseknek. hogy a fejlesztések egyre nagyobb hányada épül már létező és jól. Megfelelően precíz szolgáltatási szerződések (SLA) esetén a szolgáltató az implementációt tetszőlegesen kialakíthatja. tesztelésre? Következetes-e a változtatási igények kezelése? Kihívást egyrészt ismét a feladatok mérete és komplexitása jelent. A minőségi és biztonsági tanúsítás rendszere sok tekintetben hasonló. nevelési programok kidolgozása lenne szükséges ennek elősegítésére. módosíthatja. integrálni kell az új rendszerbe. Emellett szinte minden felmerült követelmény teljesítése egy költség-haszon optimalizálási problémaként is vizsgálandó. fájlrendszer. 18 Stratégiai Kutatási Terv1. aminek sikeréhez elengedhetetlen a szereplők kooperatív attitűdje. Motivációs technikák. van-e egységes modellvilág és modellezési környezet. lehetségesnek látszik egy közös tanúsítási rendszer kidolgozása.1 . az alkalmazási terület megismerése. Ezzel megnyílik a „cloud computing” alkalmazásának és a szolgáltatás-üzemeltetés kihelyezésének (hosztolás) lehetősége. sőt. ehhez ki kell alakítani a SOA területén alkalmazható egzakt. minőségi szemlélet alkalmazása szükséges./ követelmény részint a fejlesztési módszertanok. Az e. azonban nincs kialakult módszertana és egységes technológiai támogatása. Egységes. megfelelően dokumentáltak-e a fejlesztési részeredmények? Kiterjeszthetőek-e a már csaknem varratmentes modell alapú szoftverfejlesztési technológiák a SOA alapú rendszerekre. Számos szakterület számára idegen a formális modellek használata. jól bontották-e komponensekre a rendszert. Nyitott kérdés. párbeszéd más szakmákkal). alkalmazásszerver. a szakmák közötti párbeszéd. adatbázisszerver szintű rendszerkomponensek is kezelhetők pontos interfész-leírással és számszerű minőségi jellemzőkkel meghatározott szolgáltatásként. szervezési és vezetési módszerek. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is. Az alapkövetelményekből tehát az IKT szakma számára fontos kutatási feladatok következnek. részint az életciklus-menedzsment területén vet fel problémákat. és hogyan kell azokat származtatni. a közös nyelv. A SOA hierarchikus szolgáltatás-fogalmának megfelelően a számítási teljesítmény. ismerjük-e a beépített komponensek viselkedését. Jelentős kihívás a természetes nyelvű és a formális reprezentáció közötti automatikus transzformációk megoldása (nyelvi technológiák). társadalmi szintű oktatási. tárhely. másrészt az. ontológiákra alapozott tervezés elve elfogadott. amelyeket be kell építeni. vagy nagyrészt jól működő megoldásokra. Ennek hatékony végrehajtásához megfelelő migrációs és újratervezési (refaktorizációs) technológiák kidolgozása szükséges. közös fogalmak kialakítása. Az adatszótárakra. hogy a feladat megfogalmazása során mennyire sikerült felmérni a várható változásokat (ld. Kiemelt fontosságú a multidiszciplinaritás. a kommunikációs nyelv ezekkel még hosszú ideig a természetes nyelv marad. hangolhatja.2.0 1 Introduction IT szolgáltatásfejlesztési stratégia túra kezelését önmagában nem oldja meg. Jó-e az architekturális tervezés. fogalomtárakra.

A fejezetek sorrendjében. A szoftvertechnológia munkacsoport a SOA alapú integráció során alkalmazható szoftverfejlesztési módszerekre és a kialakult modell alapú fejlesztési technológiák SOA kiterjesztésének lehetőségeire koncentrál. szervezetek összekapcsolásának megvalósításával. aspektusai. részint az alapító tagok érdeklődése formálta. és jelentős követelményeket támasztanak az IT megoldásokkal szemben.3. A jelenlegi egyetlen. Mind az IT biztonság és kritikus infrastruktúrák védelme. alkalmazás-orientált munkacsoport az e-Közigazgatás. az üzleti folyamatok definiálásának. a Folyamatmenedzsment munkacsoport a rendszerek magas absztrakciós szintjével. többféle megvilágításban is felvetődnek. hiszen az alapvető SOA paradigma szerinti fejlesztéssel. Az Interoperabilitás munkacsoport az alrendszerek együttműködésére koncentrál különböző absztrakciós szinteken kezelve a problémákat. A munkacsoportok a szolgáltatás alapú komplex információs rendszerek jellegzetes IT-szakmai feladatai. hogy mindegyik munkacsoport munkájának közös a tárgya – nevezetesen a szolgáltatás alapú komplex információs rendszerek – ugyanazon problémák több nézetben. Az Architektúra – SOA munkacsoport tématerülete a legszélesebb.0 1 Introduction Fő kutatási területek Ez a fejezet az egyes munkacsoportok szemszögéből fejti ki a stratégiai kutatási feladatokat. amely terület fejlesztési problémái valóban igénylik a SOA alapú integrációt.1 19 . perzisztencia-kezeléssel. Stratégiai Kutatási Terv1. SOA-specifikus tesztelési. biztonsági megoldásokkal foglalkozik együttműködve a többi munkacsoporttal. A szerkezetet részint az európai NESSI felépítése. leírásának módszereivel foglalkozik. valamint az ilyen rendszerek alkalmazási területei mentén alakultak ki. a teljes keresztmetszetben alkalmazható modellek kialakításával. archikturális mintákkal. mind a Szoftverminőség munkacsoport a komplex IT rendszerek egy aspektusával foglalkozik átfogóan. felügyeleti. Tekintve.

UML. Az üzleti folyamatok támogatásában kulcsfontosságú szerep jutott az informatikai folyamatoknak. Távlati cél. Az UML-t támogató eszközök lehetővé teszik a modellek bizonyos fokú ellenőrzését és a szoftverkódok egyes részéinek automatikus generálását is. Olyan folyamatleíró megoldásokra van szükség. melyek a folyamatmenedzsment legfontosabb területei. A BPMN használatát könnyű elsajátítani. hanem azok vezérlésére is alkalmasak. a minőség és az átláthatóság növelésében is. Az új szemlélet alapján a szoftverek elemi szolgáltatásokat biztosítanak egymás számára. de szerepe van a kockázatok csökkentésében. BPEL. így mára az informatikai irányítás elválaszthatatlan része lett a vállalati irányításnak. mind a szoftverfejlesztők számára.1 Helyzetkép Az üzleti folyamatmodellek készítése elsősorban a produktivitás és a költséghatékonyság növelését célozza meg. BPMN) és implementációik a gyakorlatban még nem alkotnak egy kimunkált fejlesztési keretet. A folyamatok menedzselése a folyamatok modellezésén és újratervezésén túl kiterjed a folyamatos kontrolljukra és monitorozásukra is.1 . Ilyen például a széles körben elterjedt Unified Modeling Language (UML). és lehetővé válik. gyártófüggetlen folyamatleíró nyelvek (pl. informatikusok bevonása nélkül is. Így a folyamatok technikai szinten is megjelennek a szoftverekben. A szabványos. hogy az üzleti folyamatok változásai könnyen implementálhatók legyenek.1 Folyamatmenedzsment 3. azonban erre még nincsenek jól bevált megoldások. Az üzleti folyamatok modellezésére kifinomult megoldások születtek (pl. mind informatikai ismeretekre. az egészségügy és más szabályrendszerrel meghatározott alkalmazások esetében is elterjedőben van. hogy ilyen nyelvek segítségével a szakterületi szakértők. amelyek értelmezése és használata könnyű mind az üzleti folyamatok ismerői (szakterületi szakértők). A fejlődés nem állt meg. jó az eszköztámogatása.0 Fő kutatási területek 3. az informatika egyre komplexebb üzleti folyamatok kiszolgálását is célul tűzi ki. amelyek az informatikai támogatással ellátandó üzleti folyamatokból vezetik le a szoftverkövetelményeket. mint például a BPEL és BPMN. A változások a szoftverfejlesztésre is kihatással voltak. de használatához szükség van mind szakterületi.1. A folyamatok magasabb szintű támogatása a szolgáltatás orientált architektúra (SOA) alkalmazásával a technológia szintjén is megjelent. Az új technológia olyan modellező nyelvek vagy leíró-rendszerek használatát is lehetővé tesz. A folyamatok optimalizálásával. A gazdasági szervezetek produktivitásának növelésében fontos szerepet betöltő folyamatszemlélet a közigazgatás. Az informatika dinamikus fejlődése jelentős változást okozott az utóbbi években a szervezetek működésében. ahol a folyamatok leírására az eset és tevékenység diagramokat használják. Event-driven process chain). amelyek nem csak a folyamatok leírására és elemzésre. Az UML például jól alkalmazható kódgenerálásra.3. de folyamatvezérlésre csak korlátozottan használható. szakterületi szakértők számára. 20 Stratégiai Kutatási Terv 1. és ezek összekapcsolásával folyamatok alakíthatók ki. újratervezésével a Business Process Reengineering (BPR) és a Business Process Improvement (BPI) foglalkoznak. Olyan fejlesztési módszerek jelentek meg. Kiemelten fontos a szabályokból származó követelmények és az azokat megvalósító folyamatok modellezése. könnyen megváltoztathassák a szoftverek által működtetett folyamatokat. A BPEL jól támogatja a folyamatok vezérlését. és támogatásukhoz robosztus modellező szoftverek készültek. de használata nehézkes a speciális informatikai képzettséggel nem rendelkező.

valamint a javítások és módosítások hatásainak elemzését.1.1 21 . humán és informatikával támogatott folyamatok felügyelete. hogy a már elindult. Olyan módszerekre. stb. hogy egy folyamatmódosítás nem okoz-e szabálysértést. de még le nem zárult folyamatokat új. a veszélyek esetén a riasztást. • Az üzleti és az informatikával támogatott folyamatok közötti transzformációk automatizálása. Így lehetővé válik a szabályok változásából származó folyamatmódosítási teendők könnyű azonosítása. • Szabályrendszerrel determinált alkalmazások (környezetek) sajátosságainak kezelése. amelyek lehetővé teszik a meglévő. ahol jogszabályok. amely könnyen kezelhető szakterületi szakértők számára. • Üzleti. Ugyancsak fontos.biztosítani kell a szabályokból származó követelmények és a folyamatok közötti kétirányú kapcsolatot. ugyanakkor könnyen és egyértelműen azonosíthatók belőle a szükséges fejlesztési feladatok az informatikai szakemberek számára. A problémát az ilyen folyamatok hatékony és megbízható tárolása jelenti. humán és informatikával támogatott folyamatminták azonosítása. A módszereknek figyelembe kell venniük a folyamatok monitorozása során gyűjtött adatokat is. amelyek lehetővé teszik. Az üzleti folyamatok leírásának egy olyan formájára van szükség. és a javításokhoz szükséges elemzések széleskörű támogatását. Stratégiai Kutatási Terv 1. módosított folyamatleírások alapján is be lehessen fejezni. eszközökre van szükség. Olyan módszerekre. amelyek lehetővé teszik a folyamatok folyamatos megfigyelését. Ehhez a következő stratégiai célokat tűzzük ki: • A szakterületi szakértők és az informatikusok közötti hatékony és egyértelmű kommunikáció biztosítása. egészségügyi. Olyan sokak által elfogadott folyamatmintákat kell azonosítani és gyűjteményekbe szervezni.) területeken történő hatékony alkalmazásának biztosítása. eszközökre van szükség. • Hosszú lefutású folyamatok problémáinak megoldása. az informatikával támogatott folyamatok különböző (üzleti-vállalkozási.3. amelyek a folyamatok tervezése során építőelemekként használhatók a tipikus feladatok megoldására. közigazgatási. humán és informatikával támogatott folyamatok optimalizálása. Olyan módszerekre. eszközökre van szükség. Ugyancsak meg kell oldani. törvények határozzák meg a létrejövő szolgáltatási folyamatokat . vagy tervezés alatt álló folyamatok javítandó pontjainak azonosítását. • Üzleti. Megoldást kell biztosítani a hosszú távon (több hónapon keresztül) végbemenő folyamatok menedzselésére. Ilyen alkalmazásoknál – mint például a közigazgatás. hogy az üzleti folyamatok leírása alapján minimális emberi munkával (modell-transzformátorok és kódgenerátorok felhasználásával) megvalósíthatók legyenek az informatikával támogatott folyamatok.2 Strategiai célok Cél. hogy segítségükkel az informatikával támogatott folyamatok változásai automatikusan visszavezethetők legyenek az üzleti folyamatok leírásaiba. • Üzleti. valamint annak ellenőrzése.

A minták kidolgozásához elkerülhetetlen a szakterület érdekelt feleinek bevonása. az elemezhetőséget. amely szisztematikus lépéssort tartalmaz a követelmények megfogalmazására. Az informatikával támogatott folyamatleíró nyelvnek támogatnia kell a folyamatok vezérlését és monitorozását. a mérési eredmények összefüggéseinek kimutatását. vagy fejlesztése. humán. • Folyamatelemző módszerek. A humán folyamatok leírására kiválasztott nyelvnek biztosítania kell a felelősségek modellezését. 22 Stratégiai Kutatási Terv 1. amelyet szakterületi szakértők is könnyen alkalmaznak. a tesztelhetőséget. módosított folyamatleírások alapján történő befejezését. inkonzisztenciákat. • Folyamatkatalógus.1 . de még be nem fejeződött folyamatok új. humán és informatikával támogatott folyamatok leírására alkalmas gyártófüggetlen nyelvek felkutatása vagy kidolgozása. a mérhetőséget. Olyan megoldások felkutatása vagy kidolgozása. amelyek alkalmasak az üzleti. humán és informatikával támogatott folyamatok modellezése.1 1 Introduction Folyamatmenedzsment 3. menedzselését. amelyek biztosítják az üzleti. Olyan megoldások felkutatása. készítése. • Üzleti. vagy kidolgozása és ajánlása. kidolgozása vagy ajánlása. Olyan módszerek felkutatása. • Hosszú lefutású folyamatok menedzselése. • Folyamatmonitorozás. A módszereknek fel kell tárniuk a folyamatokban rejlő redundanciákat. és fel kell tudni használniuk a folyamatok monitorozása során gyűjtött adatokat. amelyek igazoltan legjobb gyakorlatokat jelentenek a folyamatok egyes részeinek megvalósításához.3. Olyan szoftverek felkutatása. kidolgozása. Valamennyi folyamatleíró nyelvnek támogatnia kell a grafikus megjelenítést. Olyan gyártófüggetlen követelményleíró nyelv felkutatása. amelyek között biztosított az összekapcsolhatóság.1. amelyek biztosítják az üzleti. informatikával támogatott folyamatok egységes katalogizálását. meggátolják az inkonzisztens állapotok kialakulását. kidolgozása. • Folyamatminták. javítási lehetőségeket. a mérhetőséget. amely támogatja a követelmények üzleti folyamatokhoz rendelését. kidolgozása. informatikával támogatott folyamatok monitorozását. valamint a humán lépések könnyű integrálását az informatikával támogatott folyamatokba. Olyan módszer kidolgozása. humán. a jogosultságok modellezését és az automatizált feldolgozást. amelyek szabályozzák a katalógus használatát. Olyan módszerek felkutatása. a tesztelhetőséget. amelyek támogatják a már elindult. Olyan módszereket és szoftvereket kell felkutatni vagy kidolgozni. a grafikus megjelenítést. amelyekkel támogatható a követelményleíró módszer. hogy kön�nyen elsajátítható és használható legyen a szakterületi szakértők számára és összerendelhető legyen a szabályrendszer leírt követelményekkel.3 Kutatási célok és feladatok A kutatási célok és a kapcsolódó feladatok az alábbi megoldásokra fókuszálnak: • Szabályrendszerrel megfogalmazott követelmények modellezése. humán és informatikával támogatott folyamatok leírására kiválasztott nyelvek elemzésére. Olyan üzleti. Olyan megoldások felkutatása. Az üzleti folyamatokat leíró nyelvénél fontos szempont. amelyek hatékonnyá teszik a kiválasztott leírónyelvek használatát. az elemezhetőséget. Olyan szakterület-specifikus folyamatminták felkutatása.

Az interoperabilitás lényeges eleme a nyílt szabványok létezése és elfogadása abban a körben. Az OASIS munkájának köszönhető a Web Services Business Process Execution Language (WS-BPEL). és folyamatos karbantartása.org/home/index. nemzetközileg elfogadott szabványok kidolgozásán fáradoznak.php 19. amelyek a folyamatmenedzsment támogatásához egységes.4 Hazai és nemzetközi együttműködések Az üzleti folyamatok menedzselésére több nemzetközi.jsp 13. egymásra épülő szinten vet fel megoldandó feladatokat. és a Workflow Management Coalition (WfMC)19 konzorciumok. amelyek célja a legújabb gyakorlatok összegyűjtése.1 23 .abpmp.wfmc.) is készítenek tanulmányokat és egyedi megoldásokat. http://bmi. Oracle. A folyamatmenedzsment problémáinak megoldására a nagy szoftvergyártók (SAP. amelyek saját kiadványaikban összegzik az üzleti folyamatmenedzsment során gyűjtött nemzetközi tapasztalatokat. A Business Modeling & Integration Domain Task Force (BMI)15 ugyancsak témához kapcsolódó ajánlások kidolgozásában vesz részt. amelyben az interoperabilitást létre kell hozni. az üzleti és termelési szabályok egyértelmű megfogalmazására alkalmas Semantics of Business Vocabulary and Business Rules (SBVR) és Production Rule Representation (PRR) szabványok kidolgozása. 3.1 Introduction 3. rendezése. integrált szolgáltatások esetén az együttműködés több. http://www. az üzleti folyamatok érettségének felmérésére alkalmas Business Process Maturity Model (BPMM) megalkotása. http://www. valamint az európai NESSI16-n belül is egy külön munkacsoport foglalkozik a tématerülettel. stb.oasis-open.org/ Stratégiai Kutatási Terv 1. értékelése. az Organization for the Advancement of Structured Information Standards (OASIS)18. 12. http://www. Több konzorcium is alakult. HP. és részt vesz a humán folyamatok leírására alkalmas BPEL4People and WS-HumanTask megoldások szabványosításában. A moduláris építkezés.omg. http://www.htm 18. amely nyelv segítségével a webszolgáltatásokból folyamatok építhetők és vezérelhetők.org/technology/documents/br_pm_spec_catalog.com/it/products/research/asset_129488_2395. http://www. a problémák feltárása.nessi-europe.2 Interoperabilitás Az interoperabilitás tématerületének fő célja a technikai és szemantikai együttműködési követelmények meghatározása.eabpm. a szállítói piac megnyitása. a fejlesztések felgyorsítása érdekében több szinten és több területen szükséges szabványok kialakítása. Hasonló az Association of Business Process Management Professionals (ABPMP)13 és a European Association of Business Process Management (EABPM)14 .org/ 16. valamint a több szervezetet érintő. Ugyancsak az OASIS dolgozta ki az üzleti folyamatok leírására alkalmas ebXML Business Process Specification Schema-t.org/ 15. gyártófüggetlen közösség is alakult. Ilyen például a Gartner folyamatmenedzsmenttel foglalkozó közössége12. amely 2000-től készít szakmai elemzéseket. http://www. Az OMG nevéhez fűződik az üzleti folyamatok leírására alkalmas Business Process Modeling Notation (BPMN) kiadása. IBM.org/ 14.gartner. Ilyenek például az Object Management Group (OMG)17.omg.eu/Nessi/ 17.1. http://www.

hanem az adott alkalmazási terület határain. stb.org/ 24 Stratégiai Kutatási Terv 1. információs források által megosztani kívánt fogalmak értelmezésének egységesítése. eredetéről.2. hanem az abból kikövetkeztethető tudás is része az ontológiának. ezért a szemantikai interoperabilitás megteremtésének egyik fő feladata az alkalmazások. hogy a különböző alkalmazások pontosan megértsék az egymásnak átadott információk jelentését. adatintegrációval. Businesses and Citizens) programjának „Európai Interoperabilitási Keretrendszer” (EIF21) című anyagában fogalmazta meg: • Jogi interoperabilitás.org/TR/owl-ref/ 23. A szervezeti célok meghatározásával.eu/idabc/ 21. természetéről és felhasználási módjáról. a feladatok elsősorban nem itt. közösen értelmezhető ontológia fejlesztése. valamint azok minőségéről. Ez foglalkozik az IKT rendszerek összekapcsolásának műszaki kérdéseivel. nehéz együttműködésről beszélni. Amíg nincs egységes fogalomrendszer.europa. http://ec. 20.w3. A különböző forrásokból származó adatok összerendelése során szükséges a meta-adatok szabványainak formalizálása.1 . • Szervezeti interoperabilitás. http://ec.1 Helyzetkép Az interoperabilitás területeinek. illetve a környezetben jelentkeznek. http://www. http://www. számítási igényeit is meghatározza a kiválasztott nyelv. hogy az együttműködő szervezetek a megfelelő jogi felhatalmazással rendelkezzenek az együttműködésben. és bár a megvalósítás informatikai eszközökkel történik. szervezeti folyamatok modellezésével foglalkozik abból a célból. hasznosságát azonban jelentősen befolyásolja a formális leírás nyelve.3. amelyhez a felhasználók igazodhatnak. Nem csak az explicit módon meghatározható kifejezések. Egy ontológia alapvető jellemzőit.2 1 Introduction Interoperabilitás 3. • Szemantikai interoperabilitás. felhasználásának lehetőségeit. Tárgyalja a felhasználói csoportok különböző igényeit is. a nyílt interfészekkel. biztonsággal. rendszerek kifejezőerejét. Ennek többnyelvű környezetben különösen nagy jelentősége van. hogy a különböző belső felépítésű. és különböző belső folyamatokat használó szervezetek is együtt tudjanak működni egymással. Emellett az ontológiára épülő alkalmazások. • Technikai interoperabilitás. mint pl. ahol a meta-adatok célja rendszerezett módon információt szolgáltatni a felhasznált adatokról. adatok ábrázolásával és cseréjével. következtetési képességeit. Arra törekszik.daml.eu/idabc/en/document/3473 22. A megfelelő jogi háttér megteremtése annak érdekében. egymás szempontjainak és fogalmainak megértése. Ennek megfelelően az interoperabilitás szakterületének legfontosabb feladatai ezeken a szinteken jelentkeznek.europa. szintjeinek leggyakrabban idézett és használt felosztását az EU az IDABC20 (Interoperable Delivery of European eGovernment Services to public Administrations. Egy adott fogalom jelentésén a felhasznált ontológia nyelvétől függetlenül mindig ugyanazt kell érteni. A fő probléma az informatikai és az adott terület együttműködése. így ez az ontológiafejlesztés egy meghatározó lépése.

A szemantikus üzleti folyamatmenedzsment egyesíti a szemantikus web-szolgáltatás keretrendszereket. ontológiai könyvtárakat stb. hogy ezek a változtatások könnyen elvégezhetők legyenek. az OWL. Ilyen például: az RDF és RDF Schema. is.1 Introduction Az intelligens Internet megvalósítására vonatkozó legismertebb törekvés. Ontológia fejlesztéséhez (ontológiaépítés. a már működő SOA rendszerekben is felmerülhetnek migrálási problémák. valamint az üzleti folyamatmenedzsment módszertanokat és eszközöket. Az ontológia fogalmát más modell-alkotó területekhez is közelítik. grafikus nézeteket a felépített ontológiáról. Maguk a végrehajtó rendszerek jelenleg nem nyújtanak megoldást ezekre a problémákra. a XOL. így állapotukat tárolni és kezelni kell. így az ezekben írt szoftverek migrálásához adaptereket kell készíteni. Java) már beépítetten támogatják a szolgáltatásokat. SOA rendszerek kialakításánál a migráció alapvető fontosságú. Azonban mind a Hype görbéről. mint 10 évig kell várni. Az alapvető megközelítés a vállalat üzleti és technológiai nézetének együttes reprezentálása ontológiák alkalmazásával. hogy a technológia középpontba kerüléséig várhatóan még több. amely az XML alapú nyelvek közé tartozik. A folyamatmodellezés és az ontológiák kombinációjának előnye. Az ontológia-alapú folyamatmodellezés segítségével a folyamatok az eszközök között egymással könnyebben kicserélhetők és újrahasznosíthatók. mind pedig a prioritás-mátrixból azt olvashatjuk ki. Link Factory ®. a szemantikus Web gyors terjedésével párhuzamosan nagyon sok Web alapú nyelv jelent meg. az RFML vagy a DAML+OIL. és a DAML+OIL23 . A Gartner kutatóintézet feljövő technológiákról szóló riportja szerint a technológia éppen a Hype görbe „kiábrándulás völgyében” látható (2008). és a két szint közti megfeleltetés támogatása motorokkal. az eszközök általában tartalmaznak ontológiai dokumentációt. ontológiákhoz. és az egyik legnépszerűbb programnyelvhez. Az általános szerkesztési és böngészési funkciókon túl. hogy funkcionalitásuk szolgáltatásként kiajánlható legyen. Másrészt. WebODE. leginkább elterjedt nyelv az OWL22 . amelyek megkönnyítik ezt az átállást. a SHOE. a KAON. Ezek a problémák komoly kihívást jelentenek a folyamatot kialakító fejlesztők számára. WebOnto. glosszáriumokhoz. OntoSaurus. annotáció) megfelelő szerkesztőeszköz szükséges. Protégé. vagy akár egy teljesen más végrehajtó rendszerre kell a már futó folyamatokat áttelepíteni. A prioritás-mátrix a technológia várható hasznát magasra becsüli. A modernebb keretrendszerek (. A két. a C++-hoz is létezik web-szolgáltatásokat kezelő keretrendszer (gSOAP). Emellett az ontológiák használatával konzisztens nyelvezet alakítható ki. amely szabványokra és ajánlásokra épül. de akár végrehajtó rendszer verziója is módosulhat. amely egy modell létrehozása során felhasználható. hogy a folyamatok hozzáférhetnek a már létező terület-specifikus taxonómiákhoz. Sok esetben – többek között a közigazgatási és pénzügyi szférában is – a végrehajtott üzleti folyamatok hosszabb ideig is elhúzódhatnak. például a futó folyamatok leírásának megváltozásakor. Egyrészt. mivel a folyamatot úgy kell megtervezni. Ilyen eszközök például a következők: Apollo. Migráció több szinten is megjelenhet. A hosszú végrehajtási idő alatt változhatnak a törvényi feltételek és ezáltal a folyamat leírása is. Onto Edit. Azonban számos régi programnyelvhez hiányzik ez a támogatás. egyesítés.1 25 . vagy másik futtatórendszerre való áttéréskor. exportálási és importálási lehetőségeket a különböző formátumok között. az ontológiai infrastruktúrákat. A régi rendszerek migrálásához olyan tipikus fejlesztési mintákra van szükség. SymOntoX. OILEd. OpenKnoMe. Stratégiai Kutatási Terv 1. Ontolingua.NET. a már működő régi rendszereket úgy kell átalakítani.

amely segítséget nyújt interoperabilitási megoldások létrehozásában. Ennek feltétele. • Ontológia-támogató rendszerek kidolgozása. illetve interoperábilis önmagával. Germany (1992) 26 Stratégiai Kutatási Terv 1. Saar brücken. hogy a komponensek funkcionalitása. 3. illetve ezek működtetésének támogatása. • Interdiszciplináris együttműködések elősegítése. azonban elképzelhető.oasis-open. Az egyik fő kutatási irány az ontológiára épülő automatikus kérő-kiszolgáló párosítás megoldása. Különösen fontos kérdés azonban a szervezeti és jogi interoperabilitás. 24.org/committees/tc_home. Egy szolgáltatás felhasználhatja más komponensek szolgáltatásait.org/ 25.2 Strategiai célok A már ismertetett interoperabilitási szintek közül a technikai és szemantikai interoperabilitás jól formalizálható. amely elindítója és támogatója az interoperabilitási megoldások kialakításának • Olyan támogató eszközrendszer. hiszen gyakran még maga a jogi környezet sem konzisztens.. minőségi jellemzői. http://www.3. amelyeknek minden lehetséges felhasználási módja tervezéskor nem feltétlenül ismert. http://www. • Államhatárokon átnyúló. • A modell-alapú gondolkodás fontosságának és helyének bemutatása és elfogadtatása a menedzsment. Az egyes szoftverkomponensek meghirdetik szolgáltatásaikat.sbpm. amelyben a szoftverkomponensek saját maguk alakítják ki kapcsolataikat más szoftverkomponensekkel. a munkafolyamatokba való beépíthetőségük gépi úton feldolgozható formában is le legyen írva. Institut für Wirtschaftsinformatik. ellenőrizhető és konzisztenssé tehető. G.1 . Scheer. protokollokat és konvenciókat kell kialakítani és betartani. SOA szoftver-rendszerben az alkalmazások olyan szoftver komponensekként jelennek meg. A. maguk a konkrét szolgáltatások nem. a jogi és az igazgatási szinteken. Heft 89.. • Feladat (intézmény) specifikus ontológiák és repository-k kialakítása és fenntartása.: Semantische Prozessmodellierung auf der Grundlage “Ereignisgesteuerter Prozessketten (EPK)”. hogy csak a meghívandó szolgáltatásokkal szemben támasztott követelmények adottak. hogy ebben az infrastruktúrában speciális szabványokat. A komponensek nyilvántartásának és kereshetőségének is automatizáltnak kell lennie.W. elérhetősége.2.3 Kutatási célok és feladatok Interoperábilis rendszerek tervezésekor egy elosztott. A SOA alkalmazások ilyen módon történő kialakítása olyan szoftvertechnológiát igényel. Keller. majd a leírások és az egyéb forrásokból rendelkezésre álló referenciák alapján kiválaszthatják és felhasználhatják a megfelelő komponenst. illetve módszertan kidolgozása. a szolgáltatást felhasználó komponensek rákereshetnek az általuk támasztott követelményeket kielégítő szolgáltatásokra. Az interoperabilitás területén elérendő célok: • Feladat (intézmény) specifikus interoperabilitási keretrendszerek kialakítása. páneurópai interoperabilitási kérdések kezelése. az általuk használt adatok.2.php?wg_abbrev=wsbpel 26. Nüttgens. ami egyben azt is jelenti. M. amennyiben ehhez megfelelő eszköztámogatás is társul.2 1 Introduction Interoperabilitás 3.

melynek betartásával migrálható folyamatokat lehet előállítani. vagy egy EPC26 modell felhasználható legyen egy SBPM környezetben. A formalizmusnak köszönhetően matematikai módszerekkel is találhatók olyan migrálást elősegítő minták. Ez azt jelenti. Meg kell vizsgálni. Ezeket a folyamatokat. vagy hol tiltott a folyamatok példányainak migrációja. az egyes fogalmak feltérképezésére. tulajdonságaikat és relációikat. amelyeket szolgáltatások kialakítására képessé kell tenni. kapcsolataik kialakítására. hogy a felhasználók motiváltak legyenek és megosszák másokkal a saját alkalmazási területükre vonatkozó ontológiájukat. hol szükséges.1 Introduction Informatikai rendszerek egyesítésekor pontosan meg kell adni azok kapcsolatát. mintákat. amelyek elősegítik az ontológiák megosztását és karbantartását.whitehouse. Problémát jelent azonban az elfogadás szintje: bármennyire is semleges és hiteles egy ilyen módon kidolgozott. http://www. A formalizmusnak köszönhetően olyan modellellenőrző eszközöket lehet készíteni. Átfogó információrendszerek fejlesztését közös ontológia kidolgozásával. valamint milyen tervezési minták alapján lehet a szolgáltatások publikálását elvégezni.egov-bus.gov/omb/e-gov/fea/ Stratégiai Kutatási Terv 1. Fel kell térképezni a főbb régi rendszertípusokat. miként migrálhatók ezek különféle adapterekkel modern szolgáltatás oritentált rendszerekbe. Meg kell vizsgálni. és olyan ajánlásokat. a meglévő ontológiák egyesítésével célszerű kezdeni. hogy az szabványos BPEL motorokkal végrehajtható legyen. Folyamat-példányok állapotának automatikus migrációjához az alábbi kutatási feladatok tartoznak. vagy éppen nehezítik a migrációt. miként biztosíthatók ezek a követelmények az adaptereken keresztül. valamint az egész tervezési folyamat levezénylésére. ugyanakkor egy SBPM rendszerben létrehozott folyamat legyen exportálható BPEL-be. Olyan módszertanokat és ajánlásokat kell kialakítani. http://ec. hogyan valósítható meg az állapotmigráció. Ezek alapján olyan követelményrendszert kell megalkotni. amelyek biztosítani tudják a követelmények teljesülését. mintákat kell kidolgozni. amelyek elősegítik. 27. A folyamatleírás megváltozása esetén meg kell vizsgálni. Módszertanokat kell kialakítani közös ontológiák tervezésére. vagy az azokat sértő folyamatokat automatikusan migrálhatóvá tudják alakítani. bármennyire is megegyeztek a különböző adatkezelő közösségek.eu/idabc/en/document/3473 29. amelyekre korábban nem sikerült példát találni. amelyek alkalmazásával a migráció minél könnyebben elvégezhető.1 27 . http://www. objektumokat. amelyeket az adott rendszer megkívánhat. számos kifejezés definícióját tartalmazó ontológia. Egy adott alkalmazási területen működő közösségnek közös ontológiában kell megegyeznie. hogy azonos módon tudja értelmezni és használni a közösen használt fogalmakat. Az adapterek kialakításánál figyelembe kell venni a nemfunkcionális követelményeket is. és matematikai eszközökkel kell ellenőrizni a migrálás helyességét. Fontos. követelményeket formalizálni kell. Azonosítani kell azokat a folyamatmintákat. Célszerű segédeszközöket is kidolgozni az adapterek előállításához és a tervezési minták betartásához. milyen migrációs feladatok azonosíthatók. Régi rendszerek migrációjával kapcsolatban az alábbi kutatási célok fogalmazhatók meg. Ezen kívül fel kell térképezni az adott alkalmazási területeken. A szemantikus üzleti folyamatmenedzsment (SBPM 24) kutatások fő iránya a meglévő eszközök és szabványok kompatibilitásának biztosítása. valamint a kicserélt adatok pontos értelmezését.org/ 28.europa. hogy egy BPEL25 . a gyakorlatban nagyarányú ellenérdekeltségre és a követelmények közötti ütközésre kell számítani.

dinamikus szolgáltatásfelderítést is támogató kezdeményezés az eGov-Bus27. ontológia alapú. letagadhatatlan. Web-szolgáltatásokra épül. 3.3. • az EA előállításának folyamatát. Így magában foglalja • az EA szegmens modelljét. folyamatban történt apróbb változás érvényre juttatása esetén. Azonban a FEA ennél sokkal több. skálázható elosztott rendszerek létrehozását segíti elő. 28 Stratégiai Kutatási Terv 1. és támogatja a folyamatok és interfészek katalogizálását.1 . Ezekben az esetekben ugyanazokat a kutatási feladatokat lehet megfogalmazni. emellett magas fokú menedzsment funkciókat is biztosít. valamint a folyamat másik típusú végrehajtó gépre való áttelepítésével. mivel tartalmaz mindent. Az eGov-Bus biztonságos. komponens és adat. amelyek a következőkre fókuszálnak: teljesítmény. Az eGov-Bus célja.4 Hazai és nemzetközi együttműködések Az egyik legismertebb szemantikai interoperabilitást elősegítő. A szokásos ismertetők a FEA-t leegyszerűsítik öt referencia modellre. Ezek figyelembe vételével az ügyintézők. • az elkészítendő dokumentációknak. Az EIF28 (European Interoperability Framework) ajánlásokat és útmutatókat fogalmaz meg e-közigazgatási típusú szolgáltatások létrehozásához. hogy integrálja és kibővítse a folyamatleírás és tartalomkezelés témakörébe tartozó kutatásokat és szabványokat kormányzati és kormányzatok közötti rendszerekben. mint az egyszerű.2. szolgáltatás. amelyeket tisztán nemzeti alapokon nem lehet megvalósítani. mindenre kiterjedő architektúrában történő egységesítésére. • az üzleti célokra és értékekre alapuló mérési módszert. Az EIF emellett kiegészíti azokat a nemzeti interoperabilitási keretrendszereket. nagy rendelkezésre állású. ami szükséges egy EA (Enterprise Architecture) készítéséhez. A FEA29 (Federal Enterprise Architecture) az amerikai szövetségi kormányzat legutóbbi kísérlete a rengeteg különböző hivatal és ügynökség által nyújtott nagy számú szolgáltatás egy közös.2 1 Introduction Interoperabilitás A folyamatok leírásának megváltozásán túl. a vállalatok és az állampolgárok együttműködése egyszerűbbé és hatékonyabbá válik a határokon is átívelő pán-európai környezetben. foglalkozni kell a folyamatleíró nyelv verziójának változásával. • az EA előtti és utáni paradigmák közötti váltás folyamatát. üzlet. anyagoknak egy taxonómiáját. amellyel az EA sikere megítélhető.

modellezése és futtatása alapvetően különbözik az automata folyamatoktól. A másik csoportba azok a sokszor nagyon komplex döntési folyamatok tartoznak.1 Helyzetkép Az Európai Unióban. Ezen döntési folyamatok megvalósítására. eszközöket. azonban sokkal szerencsésebb ezek kiemelése az automatizált üzleti folyamatból. szabványos nyelven leírt és végrehajtott folyamavezérlőkre lehet és kell bízni. amely által a tervezés. a vállalkozások versenyképességének növelése és a polgárok életminőségének javítása. A probléma megoldását jelentő architektúra felépítésének egyik kulcsa a nyílt és elterjedt szabványok alkalmazása. heterogén SOA környezet megteremtéséhez a másik kulcsfontosságú technológia a megfelelő gyártófüggetlen modellezési támogatás. az emberi közreműködést igénylő folyamatszakaszok). A vállalatokon átívelő. Mivel a humán workflow-k tervezése. több technológia-szállító termékére építő. az információtechnológia széles körű alkalmazása. illetve az üzleti folyamatokba történő beillesztésére ugyancsak külső komponensek. Több résztvevő szolgáltatásainak hatékony. Ezek nagy részéhez a technológia-szállítók – néhány hiányosságtól és inkompatibilitási problémától eltekintve – biztosítják az implementációt is. Mára a legfontosabb web-szolgáltatás szabványok és folyamatleíró nyelvek elég éretté váltak a valós felhasználáshoz. Jelenleg nem állnak rendelkezésre azok a metamodellek. hatékonyan integrált rendszerekre azonban egyelőre nincs meggyőző példa.1 Introduction 3. Komplex.1 29 . biztonságos összekapcsolása és egységes rendszerként való működtetése azonban nemcsak napjainkban.3. hogy a SOA rendszerekben a folyamatok nagy részét ugyan automatizált. Ezen üzleti szabálymotorok általában nagy méretű. az ún. amelyek ezt a feladatot el tudnák látni. több szereplős. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. A meglevő megoldások azonban jelenleg nem alkalmasak arra. összetett. az OMG (Object Management Group) és a WfMC (Workflow Management Coalition). eljárásokat kell kidolgozni. különálló rendszerek közötti integrációt. a tesztelés és a felügyelet leegyszerűsödik. A célkitűzés megvalósításának hatékony eszköze az infokommunikáció. Ezek közül leginkább említésre méltóak a következők: a W3C (World Wide Web Consortium). az OASIS (Organization for the Advancement of Structured Information Standards). több gyártó termékét integráló rendszereket hozzunk létre. de különösen hazánkban kiemelten fontos cél a gazdaság. azonban számos olyan eleme lehet egy üzleti folyamatnak (pl. amelyeket ugyan lehetséges automatizálni. hogy nagy. üzleti szabálymotorok szolgálnak (business rule engine). amit nem lehet vagy nem érdemes ezen “klasszikus” folyamatmodellben kezelni. hanem várhatóan a jövőben is az egyik megoldásra váró IKT probléma lesz. definiálása. Az architektúra dinamikus működésével kapcsolatban a humán és automatizált folyamatok kezelése illetve a komplex döntési folyamatok kiemelése kapcsán merülnek fel kutatási és fejlesztési feladatok.3 Architecturák és SOA 3. ezért egy SOA architektúrában erre külön módszereket. a döntést támogató adatbázisokkal. Ezen architektúrán már sikerrel oldottak meg vállalaton belüli. időben gyakran válStratégiai Kutatási Terv 1. A megoldásra jelenleg a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) látszik legalkalmasabbnak. A vonatkozó szabványokat néhány kiemelkedő szervezet alakítja nemzetközi összefogással.

Az üzleti szabályok modellezése. Emiatt az alábbiakban definiált célok és feladatok megvalósítása során igen szorosan együtt kíván működni a többi munkacsoporttal a hatékony előrehaladás érdekében.1 . leírása tipikusan nem informatikai feladat.3. a SOA-ra alapuló. hogy egységesen lehessen ábrázolni a szolgáltatásokat. hogy a már kifejlesztett és a később kifejlesztésre kerülő szolgáltatások és folyamatok különböző gyártók termékei között. vagy egyazon gyártó különböző termékei között hatékonyan hordozhatók legyenek. rugalmasan és nagy biztonsággal legyenek kialakíthatók. valamint egy ehhez társuló sín specifikációnak. • Technológiai támogatást kell tudni biztosítani ahhoz. A specifikáció azonban nem tér ki arra. ezt bővíti ki a SOA fogalomkörébe tartozó sztereotípiákkal. gyártó-független metamodell kidolgozása. összetett folyamatok és szolgáltatások hatékonyan. hogy különböző gyártók már meglevő és később megjelenő SOA termékeit varratmentesen integrálni lehessen. hogy több szereplős. hogy hogyan kell együttesen. • Technológiai támogatást kell tudni biztosítani a több szereplős. így különösen fontos. tervezési. 30 Stratégiai Kutatási Terv 1. protokollokat és folyamatokat.2 Strategiai célok A SOA technológia alkalmazhatóságának növelése. gyártó-független metamodell és az ezt támogató fejlesztőeszköz kidolgozása. amely jelenleg elfogadásra vár.3. hogy megfelelő szemantikus leírás és kidolgozott ontológia segítse és jelentős mértékben egyszerűsítse a feladat megvalósítását. éppen ezért a bennük megvalósított folyamatok leírására nem alkalmas például a BPEL leírónyelv. mind konkrét megvalósítási szempontból). • Ki kell dolgozni a human workflow kezeléssel kapcsolatos architekturális kérdésekre adandó válaszokat (mind elméleti. Alapja az UML (Unified Modeling Language) 2-es verziójának metamodellje. melyek lehetővé teszik. 3. A munkacsoport.3. 3. Létre kell jönnie egy olyan magas szintű. protokollszabványokat és folyamatokat.és szolgáltatás-leíró modellnek. protokollszabványok és folyamatok együttes leírását A szolgáltatások interfészeinek és a futtató szolgáltatók tulajdonságainak leírására az OMG a SoaML (Service Oriented Architecture Modelling Language) szabványt dolgozta ki. hatékony. összetett folyamatok és szolgáltatások hatékony és megbízható teszteléséhez és menedzseléséhez.3 Kutatási célok és feladatok A fenti stratégiai célok eléréséhez az alábbi kutatási célokat és feladatokat definiáltuk: • Egységes. A kutatási feladat olyan általános. Ki kell dolgozni a SOA környezetben használandó külső döntési mechanizmus üzleti folyamatba történő illesztésének és külső szabálymotorba helyezésnek szabványos kereteit. szabványos folyamat.3 1 Introduction Architecturák és SOA tozó (és így például a hosszan tartó folyamatok lefutása szempontjából igen dinamikus) szabályrendszerrel és sokszor igen összetett döntési algoritmusok implementálásával működnek. amely lehetővé teszi web-szolgáltatások. jellegéből adódóan. amely képes arra. egyfajta integráló szerepet is betölt a platformon belül. integrált rendszerek széles körű elterjesztése érdekében a következő stratégiai célok elérését tekintjük meghatározónak: • Lehetővé kell tenni. egy modellben leírni összetartozó web-szolgáltatásokat.

hanem referencia-megvalósításokat is készíteni kell. hogy megtartsa a kompatibilitást a már piacon lévő termékekkel. A problémák megoldásához nemcsak a kapcsolatok kezelésének alapelveit kell kidolgozni.1 Introduction • Hosszú lefutású. Másfelől vannak olyan rendszerek. független felügyelettel rendelkező alrendszer (szervezet) közös. Ezeknek ki kell térnie a szolgáltatási sín által biztosított funkciókra. Az összekapcsolás alapját képező szolgáltatási sínnel szemben támasztott követelmények pontos meghatározása alapvető fontosságú. Egyfelől biztosítani kell. Erre az adatbázisra épülő futtató környezetek általában képesek.1 31 . • Több. További probléma a hosszú lefolyású folyamatok futása során fellépő folyamat-migráció kezelése. amely sínként köti össze a lazán csatolt komponenseket. jelenleg informatikailag támogatott folyamatoktól eltérően igen hosszú (hetekben. amelyben a változások hatékonyan leírhatók. A futtató gép frissítése vagy cseréje esetén is életben kell tudni tartani az éppen futó folyamatokat. amelyek több. Egy szakrendszereket. hogy a már elindított. nagy rendelkezésre állású alapinfrastruktúrát kell biztosítani. Az üzenetközvetítő rendszerek összekapcsolása jelenleg sok problémát vet fel. de még be nem fejezett folyamatokat az új feltételeknek megfelelő környezetbe kell áthelyezni. különös figyelmet kell szentelni az állapotok konzisztenciájának megtartására. hosszú lefutású szolgáltatási folyamataiban a perzisztencia megvalósítása Azon folyamatok esetében. SOA-alapú folyamatok környezeti változásainak technológiai támogatása Több alkalmazási domén. hogy a futtatott folyamat belső állapotát a rendszer elmentse és visszaállítsa akár leállás és újraindítás után is. részrendszereket. A sínen publikálandó szolgáltatások életciklusának meghatározása alapján definiálni Stratégiai Kutatási Terv 1. a kutatási háttér sem kidolgozott. A hosszú idő miatt a futása során módosulhat a folyamat környezete. amelyek nem képesek arra. Emiatt olyan. • Szolgáltatási sín szabványosítása és létrehozása. amelyek a szokásos. és amely alapján a folyamatok migrációja a lehető legnagyobb mértékben automatizáltan végezhető el. közigazgatási szakrendszerek) SOA-alapú összekapcsolásának alapja lehet A különböző ESB termékeket a szoftvergyártók tipikusan egy adott vállalaton belüli használatra tervezik. amelyek a sín használatával kapcsolatos adminisztratív teendőket írják le. így például a közigazgatás. és az üzenetek perzisztens átvitelével maga biztosítja a folyamatos működését. ezen túlmenően pedig jól felügyelhető és karbantartható legyen. Ilyen lehet a törvényi előírások vagy a futtatókörnyezet változása. Erre a problémára jelenleg nem létezik IKT megoldás. Nem minden esetben megoldott például az. Ez a követelmény a rendszer több komponensére is hatással lehet. független felügyelettel rendelkező szereplő közös. Mindezt egy megfelelő informatikai keretrendszer kialakításával is támogatni kell. Ezt a sínt tipikusan valamilyen üzenetközvetítő rendszerre (message-oriented middleware) építve lehetséges megvalósítani. illetve vállalatokat összekapcsoló megoldással szemben elvárás. hónapokban mérhető) végrehajtási időkkel rendelkeznek. hosszú lefutású szolgáltatását valósítják meg. A kutatási cél olyan modell felállítása. amely különböző szereplők (vállalatok. Foglalkozni kell azokkal a követelményekkel is. jellegéből adódóan számos olyan folyamat létezik. valamint a sínre csatlakozó szolgáltatókkal szembeni elvárásokra is. Ezek a változások szükségessé tehetik. hogy az egyes rendszerek között átlépő üzenetek perzisztensek maradjanak. hogy folyamatos rendelkezésre állást nyújtsanak.

ugyanakkor a modellezés egyszerű. hogy a két réteg (az üzleti és technikai) oda-vissza átjárható és automatizálható legyen. A jogosultságkezelésre egy többszereplős rendszerben kiemelt figyelmet kell szentelni. amelyek a sín működését és felügyeletét biztosítani tudják az életciklus minden szakaszában. • A szolgáltatási folyamatok modellezésének architekturális kérdései A kutatás során több munkacsoport közös munkájára lesz szükség. hogy számos hazai “SOA” címszóval jellemzett projekt éppen amiatt halad nehézkesen. azonban a problémakörnek számos olyan vonatkozása van. így a felügyelet és a szolgáltatások életciklusának kialakítása során ez az aspektus kulcsszerepet játszik. A helyzetet demonstrálja. mert a tervezés illetve az implementáció során nem kellő mértékben fordítanak figyelmet ezen szótárak kialakítására. a kutatási tevékenységet a business process modelling kutatásával szoros együttműködésben kell elvégezni. amely a SOA és architektúrák területét is érinti. több munkacsoport kutatási programját is befolyásoló terület. • Az együttműködés alapjául szolgáló adatszótárak kialakítása Az adatszótárak kérdéskörével kapcsolatos problémakör kutatása a NESSI platformon belül természetes módon az interoperabilitási kutatások körébe tartozik. minden érintett és “haszonélvező” bevonásával indított kutatási program(ok) keretében vizsgáljuk. hogy hatékony és megbízható tesztelési módszerek és technikák álljanak a rendszer fejlesztőinek és üzemeltetőinek rendelkezésére. hogy magukba a folyamatokba lehessen automatikusan olyan kapcsolódási pontokat építeni. • A szolgáltatási folyamatok szabványos eszközökkel történő leírásának (orchestration) problematikája. a szolgáltatások és a folyamatok funkcionális és nemfunkcionális vizsgálatát.3 1 Introduction Architecturák és SOA kell azokat az eljárásokat és protokollokat. amelyek pusztán a tesztelés folyamatát hivatottak támogatni. mind a dokumentálását és kiértékelését magában foglalja. A tesztek során el kell tudni végezni a közvetítő közeg (a szolgáltatási sín). a megvalósított folyamatok gyors változása szükségessé teszi. mindenki számára érthető és elérhető eszközökkel valósuljon meg. • A több szereplőre kiterjedő SOA-alapú folyamatok és szolgáltatások tesztelésének hatékony támogatása Nagy heterogén rendszerek esetén az egyik kulcskérdés a tesztelhetőség. A rendszerek architektúrájának szempontjából igen fontos. a flexibilis csatlakozás lehetősége. 32 Stratégiai Kutatási Terv 1. az ehhez kapcsolódó lehetőségek vizsgálata Az SOA rendszereket jellemző szolgáltatási folyamatok leírásának (orchestration) és ezen szolgáltatási folyamatok technikai folyamatokkal történő összekapcsolásának kérdésköre ugyancsak egy többszereplős. A szereplők számának dinamikus növekedése. A nagy számú komponens miatt elkerülhetetlen az.3. ami mind a tesztek generálását.1 . Mindenképpen fontosnak tartjuk. hogy az adatszótárak kialakításával kapcsolatos kutatásokat munkacsoportokon átnyúlva. mind a végrehajtását. hiszen az ott kiválasztott eszközök nagyban befolyásolják az itt használhatókat. hogy a teszteket automatizálni lehessen. alkalmazására. Így akár arra is szükség lehet.

kiemelt EKOP projektek fejlesztései számára az egységességet.1 33 . Ezen referencia modelleket ahol és amennyiben lehetséges nyílt forrású. olyan webszolgáltatásokat. Természetes cél ugyanakkor. így bevonjuk azokat az ipari szereplőket is. workflow patterneket.1 Introduction Az OASIS által szabványosított WS-HumanTask specifikáció az implementáció oldaláról közelíti meg a humán workflow kérdését. 3.3.hu). Az ajánlások megfogalmazása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani arra. notification). Ezek közül leginkább említésre méltóak a következők: a W3C (World Wide Web Consortium). hogy a SOA területen végzett kutatásokat pragmatikusan fogjuk fel.). Ennek során kidolgozásra került az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében indítandó ún. A hazai együttműködések közül megemlítendő a közelmúltban megvalósult Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása (EK3) projekt. bárki számára szabadon elérhető technológiákra. akik az adott területen kereskedelmi célú szoftver megoldásokkal rendelkeznek. az OASIS (Organization for the Advancement of Structured Information Standards). PoC) is létrehozzunk. hogy igenis léteznek az adott problémára működőképes megoldások. elhalasztott döntés. hogy a referencia modellek által biztosított funkcionalitást a lehető legszélesebb körben reprodukálhatóvá tegyük. soros feldolgozás. Meg kell vizsgálni a specifikáció architekturális vonzatait. ezzel igazolva. interoperabilitást. műveleteket és adatszerkezeteket definiál. szoftver komponensekre építve szükséges létrehozni. fejlesztés módszertant biztosító követelményrendszer (http://kovetelmenytar. szinkronizáció. éles problémák építőkockáiként szolgálhatnak (pl. Fontos megtalálni azokat a tipikus mintákat. Stratégiai Kutatási Terv 1. melyekkel emberi tevékenységek kezdeményezhetők (értesítés. és ezek eredménye kérdezhető le. melyek bonyolult. eszkaláció stb.4 Hazai és nemzetközi együttműködések A fenti célok eléréséhez feltétlenül szükséges szabványokat néhány kiemelkedő szervezet alakítja nemzetközi összefogással. az OMG (Object Management Group) és a WfMC (Workflow Management Coalition).complex. és az egyes kutatási területek eredményeihez működő referencia modelleket (proof of concept.

illetve modell feldolgozás. melyek leírásához az általános célra tervezett UML nem alkalmas. adatbázis rendszerek stb. hanem magát az alkalmazási területet. a hagyományos technológiai elemeken túlmenően a gazdasági és szociológiai környezetet is figyelembe vevő. A szakterület-specifikus modellezés szerinti megközelítés nagyban növeli a fejlesztés hatékonyságát azáltal. tervezési és refaktorizációs minták alkalmazása. A modell-alapú szoftverfejlesztés egyre gyakrabban használt módszer a különböző szoftvertermékek előállítására. Ezekben a projektekben a kellően megalapozott szoftvertechnológiai módszerek alkalmazása.1 . hogy a hagyományos fejlesztési paradigmák (pl.4 1 Introduction Szoftver technológia 3.) és tradicionális architekturális megközelítések kezdetben elfogadhatóak és jó kiindulásul szolgálnak. Mindezek alapján célunk – a nemzetközi kutatási területek mellett és azokon túl – a következő területek jövőbeni részletes kutatása/fejlesztése: • Szakterület-specifikus modellezés (Domain Specific Modelling) A szoftver és hardver rendszerek modellezésében léteznek olyan alkalmazási területek. A szakterület-specifikus nyelvek az alkalmazási terület leírását tűzik ki célul és annak a szemantikáját veszik alapul. úgynevezett 34 Stratégiai Kutatási Terv 1. A modelleket olyan elemek alkotják. objektum-orientáltság. Ezt a célt szolgálják a szakterület-specifikus nyelvek (Domain-Specific Languages . generatív programozás. a szakterület még nem tekinthető elég érettnek. hogy a rendszer modelljét a programkód fölötti absztrakciós szintre helyezi. szakterület specifikus modellezés (DSM – Domain Specific Modeling). Az elosztott rendszerek és különösen az enterprise alkalmazások területén folyó nagy projektekben manapság egyre elterjedtebben alkalmazzák a szolgáltatás-orientált architektúrát (SOA). rendelkezésre álló kompetenciákra figyelemmel – helyi prioritásokat kell meghatározni. Ezért a modelleket a szoftverfejlesztés minél több fázisában érdemes alkalmazni. Az ilyen alkalmazási területekhez speciális nyelvek definiálására van szükség.DSLs). A szakterület-specifikus nyelvekkel leírt magas-szintű specifikációkból automatikusan generálható a végső termék. amelyek nem a programkódot írják le.3. A modellezés és a modell-alapú fejlesztés több különböző területet fog össze. a megoldandó problémát. komponens-technológiák. valamint a végleges rendszer minősége és megbízhatósága nagymértékben növelhető. A modellezés a fejlesztendő rendszer pontos definiálása a megfelelő absztrakciós szinten. Bár a SOA alkalmazások teljes életciklusát átfogó. ellentétben például az UML megközelítéssel. fontos szerepet játszanak magának a végleges rendszernek az előállításában. Modellek használatával a fejlesztés hatékonysága. SSE).1 Helyzetkép A hazai szoftvertechnológiai kutatási irányokat az EU trendekhez célszerű igazítani. végül elégtelennek mutatkoznak. ugyanakkor bizonyos területeken – a sajátos hazai viszonyokra. már elért eredményekre. A korlátozások és balsikerek tapasztalatai alapján egy új diszciplína jelent meg: a szolgáltatástechnológia (software service engineering.4. a rendszer specifikálása mellett. és számtalan kutatási témát nyújt. A modell-alapú fejlesztés során. A tapasztalatok arra mutatnak. valamint a megfelelő és hatékony eszköztámogatás a projekt sikerének kulcstényezői. korszerű mérnöki diszciplína kialakítása napjainkban már nagy erőkkel folyik. úgymint általános modell-alapú szoftvertervezés (UML). a bevett ipari gyakorlatra építő. a modellek. de a projekt kiterjedésével egyre gyengébbnek.

újrafelhasználható komponensből generáljuk. már megvalósított. Feladatuk a túlzottan merev. teljesítményét és skálázhatóságát folyamatosan fejleszteni kell. A szoftverfejlesztés általános irányvonala mellett a fejlesztés korábban kevés hangsúlyt kapott aspektusai is előtérbe kerültek. A további alkalmazáspéldányok automatikus generálása a szoftver fejlesztésének sebességét és költségeit drámaian csökkenti. további fejlesztésre alkalmassá tétele. stb. Az utóbbi években azonban a korszerű programozási nyelvekben megjelent eszközök. offline működés. Segítik a kód könnyebb megértését. széles körű konfigurálhatóság és paraméterezhetőség. hogy a klasszikus tervezési mintákat hatékonyabban. melyek jól bevált szoftver-refaktorizációs gyakorlatokat foglalnak össze.1 35 . hogy jól bevált szoftvertervezési megoldásokat biztosítanak a fejlesztők számára. hogy a fejlesztés során a cél több hasonló rendszer. Egy használatban levő szoftvernek folyamatosan fejlődnie kell. olyan felhasználói felület készítése. mely segítségével a felhasználó a tervezési specifikációit a lehető legegyszerűbben és leghatékonyabban képes megvalósítani. hogy míg a tervezési mintákat a szoftver tervezési folyamata során. objektumorientált függvénymutatók. különben használhatósága egyre nagyobb mértekben csökken. a megszokottól eltérő módon alkalmazzuk. Sok esetben (például banki vagy forgalomirányító rendszerek esetén) a folyamatos fejlődés mellett a szoftver kívülről látható viselkedését megváltoztatni nem szabad. vagy hibás rendszer megjavítása. Mivel a fejlesztendő rendszerekben sok a hasonlóság. kiterjeszthető legyen. hogy a különálló alkalmazások fejlesztésének minél nagyobb részét automatizáljuk. a funkcionális programozás elemeinek támogatása objektumorientált környezetben. a refaktorizációs mintákat a karbantartás fázisában használják. A szakterület-specifikus modellezés hatékonyabbá és megbízhatóbbá teszi a fejlesztési folyamatot. illetve rugalmassá. A szoftver belső struktúráját. A generatív programozás célja. • Generatív Programozás A generatív programozás során kihasználjuk. • Tervezési. architekturális minták (Patterns) A szoftvertervezési minták kulcsszerepet játszanak abban. mint például mobilitás. valamint hatékonyabbá teszik a fejlesztést azáltal. A tervezési minták alapvetően függetlenek a programozási nyelvektől.1 Introduction szakterület-specifikus kódgenerátorok segítségével. • Refaktorizációs módszerek kidolgozása A szoftverekhez fűződő követelmények az idő múlásával megváltoznak. a rendszer specifikációból kiindulva. hogy az elkészült szoftvertermék könnyen karbantartható. a konkrét rendszert több. A tervezési mintákhoz hasonlóan léteznek refaktorizációs minták. A jó felhasználói felület elősegíti a felhasználó feladatának megoldását úgy. elosztottság. Az ilyen viselkedésmegőrző szoftverváltoztatásokat hívjuk szoftver refaktorizációnak.) lehetővé teszik. egy termékcsalád előállítása (termékvonal fejlesztés). bővíthetőség (plugin-ek). hogy nem vonja Stratégiai Kutatási Terv 1. • Felhasználói felület tervezési paradigmáinak kidolgozása A szoftver felhasználói felület tervezésének célja. bővíthető. Fontos különbség. paradigmák (pl.

4 1 Introduction magára szükségtelenül a figyelmet. amely a szolgáltatáshoz tartozó alapadatokat (az interfész. alkalmazási feltételeinek vizsgálata és használata. • Refaktorizációs tervezési minták fejlesztése.1 . Ismerni kell magukat a felhasználókat.4. 36 Stratégiai Kutatási Terv 1. az érintettek működését meghatározó külső és belső szabályozások közötti jelentős különbségekkel magyarázható.2 Strategiai célok A fentiek alapján a szoftvertechnológiában az alábbi stratégiai célokat fogalmazzuk meg: • A szakterület-specifikus modellezés alkalmazási területeinek feltérképezése. • Szolgáltatási szerződések formális leírásainak a gyakorlatban történő alkalmazásával kapcsolatos kutatás A SOA alkalmazásokban megjelenő szolgáltatások igénybevétele a szolgáltató és a kliens közötti szolgáltatási szerződésen alapul. amely figyelemmel van a szervezeti interoperabilitás érettségére A szolgáltatások létrehozása. melyet a felhasználók használnak a sikeres feladatelvégzés érdekében. A megtervezett felhasználói felület különbözik a kliens típusa (mobil vagy asztali) szerint is. A szolgáltatási szerződés egy metaadat. az üzenetek) adja meg. formalizálása és viselkedés megőrzésük formális bizonyítási módszereinek feltérképezése. 3.3. figyelmen kívül hagyva a szolgáltatási szintet. hasonló funkcionalitású vagy struktúrájú rendszerek feltérképezése. A követelmény elemzés fázisában szükséges azon funkcionalitások összegyűjtése. minőségi elvárásokat és a szemantikát. széleskörű autonómiával rendelkező – a szolgáltatásban érintett – partnerek szervezeteinek inkompatibilitásával. ha a szolgál- tatás nyújtásában és/vagy igénybevételében érintettek között nincs meg a szükséges együttműködési készség. számítógéphasználati képességeiket. Bertrand Meyer design-bycontract elvének a szolgáltatásokra történő adaptálásával a szolgáltatási szerződés általánosabb és formálisabb leírása lehetséges. közös rendszermodell létrehozása mely lehetővé teszi a további rendszerpéldányok automatizálását. • Az új programozási paradigmák és nem-funkcionális követelményeknek megfelelő tervezési minták kidolgozása és használatának széles körű propagálása. A szolgáltatások megvalósíthatósága érdekében az érdekelt szervezetek között koordinációs mechanizmusokat kell kidolgozni. működtetése és karbantartása különösen nehézkes lehet. • Hatékony felhasználói felületek tervezési elveinek meghatározása és széles körű alkalmazása. Az együttműködés gyengesége (hiánya) gyakorta az amúgy egymástól függetlenül működő. megismerése vagy kifejlesztése. a típusok. elképzeléseiket a rendszerről valamint a rendszer helyét a felhasználók napi munkafolyamatában. a felhasználó jellemzőit. A web-szolgáltatások körében bevezetett WSDL egy speciális szerződésnek tekinthető. • A generatív programozásra alkalmas. A hatékony felhasználói felület megtervezése sokrétű feladat. anélkül. hogy az implementációt is specifikálná. amely leírja a felek viselkedésével kapcsolatos követelményeket. • Szolgáltatás alapú rendszerek kialakításának olyan módszereire vonatkozó kutatás.

alkalmazhatóságának vizsgálata adott felhasználói felület szakterületre. • A szolgáltatások nyújtására/igénybevételére hatást gyakorló szervezeti/intézményi tényezők gyűjtése. valamit az ágazatra jellemző szerződések feltérképezése. hogy refaktorizálásra alkalmasak-e. Mobil és asztali kliensek kollaborációjának megfigyelése. megértése. generátorok és újrafelhasználható komponensek előállítása. paraméterezhetőségének.és munkaterv kidolgozása. elkészítése.4. széles körű konfigurálhatóságának. A refaktorizációs minták implementálása meglevő szoftverfejlesztő környezetekbe. • Olyan korszerű nyelvi elemek és paradigmák meghatározása. ezeket támogató eszközök) elemeinek. amely technikák lehetővé teszik a szakterület-specifikus modellező nyelvek kidolgozását. és a hozzájuk kapcsolódó kódgenerátorok fejlesztését. Meglevő tervezési minták kombinálása vagy új tervezési minták kidolgozása a szoftver mobilitásának. melyek új tervezési minták kidolgozását teszik lehetővé. A szakterület-specifikus modellezést lehetővé tevő keresztrendszerek megismerése vagy fejlesztése illetve gyakorlatban történő alkalmazása. bővíthetőségének fejlesztésére. elosztottságának. A teljes rendszer-család által használt architektúra megtervezése. Refaktorizációs minták automatikus alkalmazhatóságának kutatása. illetve refaktorizálásra alkalmassá tételük. megismerése. A különböző modellek közötti illesztési feladatok általánosítása.1 Introduction • A szolgáltatási szerződés formális leírására szolgáló eszközöknek és módszereknek ágazati (elsősorban e-közigazgatási) rendszerekben történő alkalmazása feltételeinek vizsgálata. szervezeti modellek elemeinek (metamodellek) kidolgozása. és a illesztések végrehajtásához szükséges szervezetek felépítésének és munkarendjének (minták) meghatározása Stratégiai Kutatási Terv 1. paramétereinek. szerződés minták és idiómák kidolgozása. a terület sajátosságainak leírása. szervezeti. eljárásrendek. sikertényezőinek feltárása. 3. • A szolgáltatási szerződések formális leírására szolgáló eszközök és módszerek. A formális leírásokban rögzítettek konkrét implementálásához szükséges fordítóprogramok és generátorok kiválasztása. elemzése. ahol a szakterület-specifikus modellezés segítségével az adott szakterület modellezhető és a fejlesztési folyamat egyértelműen hatékonyabbá válik. Új refaktorizációs minták kidolgozása és használatuk propagálása. azoknak a gyakorlatban történő kipróbálása. • A generatív programozás segítségével automatizálható termékcsaládok vagy alkalmazási területek meghatározása. határainak pontos rögzítése. ezek segítségével a felhasználói munkafolyamatot hatékonyabbá tevő felhasználói-felület elemek tervezése.1 37 . Új tervezési minták kidolgozása a korszerű nyelvi elemek és paradigmák segítségével. szabályok. Tervezési megoldások differenciálása rendszerek típusai és felhasználói képzettség szerint. • Különböző rendszerekben a felhasználói viselkedés vizsgálata. Tervezési minta fogalmának bevezetése.3 Kutatási célok és feladatok A stratégiai célok eléréséhez az alábbi kutatási célokat és feladatokat definiáltuk: • Szoftver és hardver rendszerek vagy szervezeti/intézményi szakterületek feltérképezése és megismerése. • A szolgáltatásban érintett autonóm szervezetek közötti koordinációs mechanizmusok (policy-k. • Tervezési minták vizsgálata. felhasználó felületek tervezési elveinek kidolgozása és tesztelése. Refaktorizációs minták formalizálási lehetőségeinek illetve viselkedés megőrzésük formális eszközökkel való verifikációjának kutatása.

Web 2 – bárki lehet tartalom-szolgáltató) lép. szakmai kihívás) után megjelent a szervezett bűnözés (gazdasági előnyszerzés). USA. A feltárt hiányosságok kezelése számos – az eredeti koncepción túlmutató. Az említett örökölt hiányosság ellenére az internet technológia rendkívül sikeresnek bizonyult. stb. National Cybersecurity Strategy – GAO-09-432T Government Accountability Office.1 Helyzetkép Mára minden ember életét – tudva. Ez a hatás mindenhol érezhető: az egyéntől a vállalkozásokon át a kritikus infrastruktúrákig. – megjelenését eredményezi. A napjainkban legelterjedtebben alkalmazott hálózati technológia (leegyszerűsítve az Internet) kezdeti kifejlesztésekor a biztonságos működés elérése nem volt meghatározó jelentőségű szempont. de a teljes rendszer mindinkább áttekinthetetlenebbé válik. amelynek esetleges – akár csak rövid idejű – kiesése beláthatatlan károkat okozhat. mint a szállított információk mennyiségét tekintve) jelentősen meghaladja azt az értéket. a nemzetközi terrorizmus (zavarkeltés). E komplex rendszer 30. információtechnológia és alkalmazása. March 2009. Ez a változtatási folyamat jelenleg is zajlik (különféle segédeszköz. Ez a folyamatosan növekvő jelentőség számos működési problémát vet fel.5 3. Ennek eredményeként az elterjedten alkalmazott technika nem is rendelkezett/rendelkezik olyan kötelezően alkalmazandó megoldásokkal. vagy határokon átnyúlva – befolyásolja az informatika. [2008. amelyek e célt szolgálnák. Mindezek mellett az Internet jelentős további bővülése biztosra vehető. egyben az adatok feldolgozása térben elosztott is lehet. Cyber Security Strategy of the United Kingdom – CM7642 Prime Minister Office of UK. vagy a kormányzatig.5 1 Introduction IT Biztonság IT Biztonság 3. e-egészségügy. Ennek eredményeként az Internet olyan kritikus infrastruktúrává vált. alkalmazása. az információ tényleges birtokosától.5. Future Internet 38 Stratégiai Kutatási Terv 1. A Cloud Computing térnyerésével az adatok feldolgozása. néha azzal épp ellentétes(!) – utólagos módosítást (patch) tett szükségessé. Az Internet gazdasági/politikai jelentősége gyorsan nő. Grúziai] Ezzel egyidejűleg az Internet – mint a társadalmi élet egyik területe (domén) – egyre kiterjedtebb búvóhelyként is szolgál(hat) a destruktív célokat követők számára.3. June 2009 32. amelynek eredőjeként bizonyos problémák ugyan megoldódnak. A korábbi Kliens-Szerver megközelítés helyébe mindinkább a Peer-to-Peer alkalmazás (pl. aminek következtében mára a – e technikára alapuló – világháló mérete (úgy a hozzá kapcsolódó eszközök számát.). Ez egyrészt új – a következő 5-10 évben milliárdnyi – eszközök bekapcsolásában. országon belül. avagy rejtetten. stb. hogy az Internet biztonsága egyre fontosabb szemponttá vált/válik. amelyre eredeti fejlesztői valaha is gondoltak. Erre figyelemmel a legfejlettebb országok részletes nemzeti információs biztonsági stratégiák kidolgozásába fogtak30 31. és tárolása térben eltávolodik a felhasználótól. 31. amelyek közül leginkább a rendszer potenciális biztonsági problémái jelentkeznek. új protokoll bevezetése. A támadók között a korábbi „jóhiszemű” hackerek (feltűnési vágy. sőt a közvetlen katonai aktivitás (katonai célok elérése) is. ez mind több támadási kísérlet tárgyává teszi a hálózatot. Ugyanakkor a hálózat technikai felhasználási módja is folyamatosan változik. Mindez végül azt eredményezi. másrészt számos kritikus fontosságú szolgáltatás – e-közigazgatás.1 .

a biztonság fokozására irányuló kutatás/fejlesztés meghatározó jelentőséggel bír. így a továbbfejlesztés. távközlés. Elengedhetetlen azonban olyan társadalmi környezet kialakítása. amelyben az egyszerű felhasználó – magánszemély. Az egyre ös�szetettebb rendszer alkalmazása kiterjedt szakismereteket tételez fel. Az ellentmondás feloldását a felhasználói tudatosság fejlesztése jelentheti. de mégis biztonságos működést eredményező informatikai technika kialakítása. Mindezt annak érdekében. A ma használt világháló kialakításának kezdetén a biztonság nem volt meghatározó tervezési szempont. Összefoglalva: Az Internet – más kiterjedt infokommunikációs rendszerrel együtt – mind több módon befolyásolja a mindennapi életet. az adat tulajdonosának egyértelmű azonosítását biztosító megoldások kidolgozását. KKV is – képes a hálózat/ Stratégiai Kutatási Terv 1. bevezetését.5. hogy az új rendszer alapvető tervezési szempontjaként kell figyelembe venni a biztonság kérdését. Másképp megfogalmazva: a kidolgozott megoldások elégítsék ki a kritikus (információs) infrastruktúrákkal szemben támasztott üzemviteli és egyéb biztonsági követelményeket. közlekedés) rendelkezésre állási értékét. miközben a felhasználók egyre szélesebb körből kerülnek ki. 3. rugalmas. A hálózat széleskörű felhasználása egyben a felhasználók körének bővülését is jelenti. kiegészítések formájában valósították meg. A Jövő Internete (FI32) kutatását kiváltó egyik meghatározó felismerés ezek után úgy fogalmazható meg. Az adat tulajdonosa és a feldolgozás/tárolás helye között növekszik a fizikai távolság. hitelesség kérdése). A bővülő hálózati szolgáltatások kapcsán egyre több személyes. A felhasználás során felmerült biztonsági kérdések megoldását mindmáig esetleges fejlesztések. ellenkezőleg. hogy csökkenjen a hálózati fenyegetettség mértéke. ugyanakkor ez a nagyszámú felhasználó esetében nem lehetséges. az ezt biztosító (rész)megoldások kifejlesztése. nyomon követhető alkalmazását követeli meg (letagadhatatlanság.1 Introduction tényleges működésének áttekintése gyorsan változó/bővülő szakismeretet feltételez. Hasonlóan fontos feladat az adatlopás/adatszivárgás lehetőségét megakadályozó rendszerek kifejlesztése és bevezetése. Ez az adatok illetéktelen felhasználását gátló. hogy fokozható legyen a széles körben felhasznált Internet és az arra alapuló különféle szolgáltatások biztonsága. valamint bizonyos típusú adatok fiatalkorúak elöli megbízható elrejtését megvalósító megoldások kifejlesztése is. egyben növekedjék a biztonsággal kapcsolatos felhasználói ismeret és tudatosság. mind gyorsabb fejlesztés biztosíthatja. hogy a hálózaton megvalósuló szolgáltatások üzembiztonsága elérje más közüzemi szolgáltatások (közműhálózatok. vállalkozások.1 39 . illetve vállalati/kormányzati minősített adat továbbítása és/vagy tárolása történik a hálózaton. Ezt nem az alkalmazások lassabb bevezetése.2 Strategiai célok A helyzetkép alapján az informatikai biztonság munkacsoport az elkövetkező kutatási és fejlesztési feladatok kapcsán az alábbi elsődlegesen elérendő célokat fogalmazza meg: Az egyének. Az alkalmazott megoldásokkal el kell érni. az adatfeldolgozás elosztott rendszereken történik. üzembe állítása. majd folyamatos fenntartása. illetve közszolgáltatások számára könnyen használható. de nem is szükséges. Ennek érdekében részletes kutatási/fejlesztési feladatokat kell végrehajtani annak érdekében.

megbízhatatlanná. amelyek nem opcionálisan.5. NAT. stb. hogy az Internetet jelentősen tovább kell fejleszteni. amelyet a jelenlegi Internet struktúrájában a biztonság megteremtése és az üzembiztos működés elérése érdekében elhelyezett kiegészítő eszközök – összefoglaló néven: middle-box-ok (pl.1 . A témakör kutatásra váró részterületei a következők: • Egyszeri / újrafelhasználható jelszavak / tokenek alkalmazása. adatrejtés. A kutatások során megoldást kell találni arra a problémára.3. nehézkessé teszik a teljes rendszer működését. Mindezek helyett az elérendő cél az. Ugyanakkor jelenleg még nem világos az előrelépés fő iránya. • Biometrikus azonosítás részkérdései. A nemzetközi kutatások jelenleg két fő megközelítési irányt jelölnek ki: egyrészt az eddig alapvetően alkalmazott End-to-End (E2E) megközelítés (hálózati végpontok együttműködése) helyett a „Trust-toTrust” (T2T) szemlélet elterjedését szolgálják. jobban ellenőrizhető azonosítási rendszerek. • Erős titkosítási módszerek. szakértői segítség igénylése) önálló végrehajtására. hogy az új Internet alapjait megteremtő – jelentős fejlesztéseket igénylő – újfajta megoldások lépjenek működésbe. Ebből következően számos részterület jelölhető ki. 40 Stratégiai Kutatási Terv 1. hosszú távú emlékezetre alapuló megoldások). alkalmazása. proxy-k. • Soft Secure rendszerek (gyenge és erős azonosítási szint közötti területen található azonosítási megoldások. Adat / identitás-védelem Az új hálózati megoldások – pl. • Személyi adatok védelmi rendszerei.3 Kutatási célok és feladatok Nemzetközi egyetértés mutatkozik a tekintetben. A fenyegetettségek kivédésére. olyan széles körben felhasználható tudásanyag kidolgozását igényli. Ennek következtében az illetéktelen adatfelhasználás kockázata növekszik. amelynek elsajátításával a felhasználó a támadásokat kivédő megelőző intézkedéseket megérti és képes a szükséges ellenlépések (frissítések keresése/telepítése. ilyen támadás észlelésekor pedig az ismert módon elérhető intézményesített segítség igénybevételére. hosszú távú tárolásának megoldása. hanem kötelező jelleggel már a tervezés kezdeti szakaszától kezdődően fontos szempontként kezelik a biztonság kérdését. Ezek az eszközök ugyanis áttekinthetetlenné. tűzfalak. Mindez a felhasználói tudatosság folyamatos fejlesztését követeli. • Védett adatok szabványos/platform független kódolási eljárásai. megoldások kifejlesztése és alkalmazása indokolt.) – alkalmazása jelent.5 1 Introduction IT Biztonság gép/szolgáltatás elleni támadások elemi felismerésére. Cloud Computing – eredményeként az adat tulajdonosa térben egyre távolabb kerül az adatfeldolgozás/tárolás helyszínétől. 3. hogy kiterjedjenek: 1. a távolban tárolt adatok bizalmasságának megőrzésére az eddig alkalmazott megoldásoknál biztonságosabb. másrészt berendezések helyett szolgáltatások elérését tekintik követendőnek. amelyek bármelyike a jövőben fontos eredményekhez vezethet. rendszerek kifejlesztése. A nemzetközi tendenciákkal összhangban a munkacsoport megítélése szerint az IT biztonság területén a hazai kutatások a következő fő területekre kell. adatszivárgás kivédése.

érzékelő hálózatok. Védekeznünk kell a végpontoknál. amelyek – legalább egyes önálló részeiben – a működési paraméterek optimálishoz közeli. • Kódolt kommunikációs csatornán folyó nem kívánt adatkommunikáció érzékelése. Vezeték nélküli mesh routerek hálózatán keresztül mobil vezeték nélküli felhasználók férhetnek hozzá az internethez már vezetékkel kapcsolódó elérési pontokhoz. E probléma megoldása az alábbi részterületeken folytatott kutatásokat igényli: • Önkonfiguráló hálózati eszközök/szolgáltatások kialakítása. átirányítás. nyomtatás-azonosítás. illetve nem képesek lépést tartani a növekvő hálózati sebességgel. itt azonban magas a hibás jelzések aránya. és a szolgáltatóknál. Hálózat-menedzsment fejlesztése Az egyre összetettebb hálózatok áttekintése. új rendszerű routing. Mindez nehezíti az új típusú fenyegetések időbeni felismerését. A behatolásjelző rendszerek nem alkalmazkodtak az új hálózati architektúrákhoz (vezeték nélküli. robusztus hálózat-bővítéshez juthatunk. A jelzett problémák kapcsán megoldandó részterületi kutatási témák a következők: • Robosztus Mesh hálózatok. nagy kapacitást biztosító és meghibásodásokra toleráns. E problémák megoldása kapcsán. naplóállomány elemzés. Vezeték nélküli hálózatok interoperabilitása A vezeték nélküli mesh hálózatok az internet jelenlegi infrastruktúrájának jövőbe mutató bővítését jelentik. a szervereknél. behatolás érzékelő rendszerek. biztonsági kockázatoknak vannak kitéve. a hatékonyabb védekezési megoldások a következő részterületek kutatását igénylik: • Újfajta tűzfalak.1 Introduction • A digitális és fizikai térben létező rendszerek közti biztonságos átjárás megteremtése – vízjelező rendszerek. 2. A feladatot több operátoros környezetben. • Többszintű. A kapcsolatos kutatási téma ezen mesh hálózatok proaktív biztonsági megoldásainak kutatása pl. hálózati kódolás. • Adaptív terhelés megosztás. automatikus beavatkozó. • Konfigurációs hibák felderítésének automatizálása. önkonfigurációra képesek. • Incidenskezelési módszertanok kialakítása / alkalmazása. 4. a támadások felismerése ismert mintázatok azonosításán múlik. • Megfigyelő. esemény eszkaláció. A védelmi rendszerek többnyire aláírás-alapúak. ugyanakkor hibátlan önbeállítására. nagy adatmennyiséget tároló Barcode rendszerek. QoS (Quality of Service) biztosításával kell megoldani. Ezen a szokatlan viselkedés felismerésével. • Vírusdetektálás új típusú megoldásai. a mobil vezeték nélküli felhasználók biztonságos hozzáférése a mesh hálózathoz. anomália-detektációval segítenek.1 41 . QoS biztosítása. Támadás / behatolás / kéretlen forgalom érzékelés / kivédés A hálózatok növekvő veszélynek.és automatikus döntés-támogató rendszerek kialakítása. illetve a biztonságos útvonalválasztás problémája. Megoldást olyan alhálózati rendszerek kidolgozása hozhat. mobil). • Útválasztás Mesh hálózatokban. a működést biztosító helyes konfigurációk kialakítása és érvényesítése egyre összetettebb és egyre több hibalehetőséget rejtő feladat. 3. Stratégiai Kutatási Terv 1. Ezzel költséghatékony.

Szoftverbiztonság megteremtése. ruházat. Ministerial Conference on the Internet of the Future. kiértékelése. jelen kutatási tervben horizontális volta miatt jelzésszinten jelenik meg). Nice 6 October 2008 42 Stratégiai Kutatási Terv 1. amely a költség-haszon elemzés alapján képes a döntéshozók számára értelmezhető információkkal megalapozni az IT biztonsági ráfordítás megalapozottságát. 28 January 2009 35. 1998 34. 8. Emellett kiemelkedő fontosságú. • szenzortechnológia. Az Internet eddigi lépcsőfokai (adatok/tartalom/ emberek/számítógépek internete) utáni. • személyiségi jogi kérdések.3.5 1 Introduction IT Biztonság 5. amelyek jellemzően az RFID36 technológia segítségével kommunikálnak az őket kérdező eszközökkel. 6. adatbiztonság. Szükséges ennek kialakításához a már létező kockázatkezelési módszertanok felmérése. míg a másik csoport jellemzője. • Biztonságos erőforrás-menedzsment megvalósítása. • hálózati architektúrák. From Internet of Data to Internet of Things. alkatrészek. Új hálózati eszközökkel – „Internet of Things” (IoT) – kapcsolatos kutatások Az IoT fogalom alig tíz éves múltra tekint vissza33. ha megfelelő metrika áll rendelkezésre. járművek. Kevin Ashton. valamint integrálása költségvetési számítási rendszerekkel. szenzorinterfészek. amely sokmilliárdnyi objektum egymással történő kommunikációját vizionálja.). kommunikációra képes (IPv4. mobiltelefonok.) illetve a környezetünkbe tömegesen elhelyezett szenzorok kategóriája. Az IT biztonság közgazdasági megalapozása Az informatikai beruházások tervezésekor az IT biztonság szempontjait akkor lehet érvényesíteni. E második csoport a világon gyártott és forgalmazott tömegáruk (élelmiszerek.1 . egyszerűsítése A jelenleg elterjedt tanúsítási rendek és módszertanok egységes alkalmazásához szükséges a funkcionalitás alapján történő kategorizálásuk és ezen beosztás alapján alkalmazási egységes felületek kialakítása. EC Staff Working Document. egységesítés. Radio Frequency Identification 37. tartalma és eredménye érthetővé váljon. Gérald Santucci. • Programkomponensek közötti interakciók biztonságosságának biztosítása. vizsgálata (ez a terület talán inkább a „Szoftverminőség” munkacsoporthoz tartozik. egy forradalmi fejlődés fázisát fejezi ki34. pénzjegyek 35 stb. szerszámok. A témakör keretében a következő kutatási területek fogalmazhatók meg37: • RFID technológia. protokollok. Tanúsítási rendek és módszertanok egységesítése. energiatakarékosság. térbeli és időbeli helyzetükről illetve közvetlen környezetük állapotáról képesek kis költséggel tájékoztatást adni. 33. hogy egyedi azonosítójuk segítségével magukról. What Challanges for Europe. hogy az IT biztonságban nem jártas felhasználók és döntéshozók számára a tanúsítási rendek célja. 29 September 2008 36. IPv6) eszközök (számítógépek. 7. háztartási gépek stb. E jövőbeni objektumok alapvetően két csoportba sorolhatók: intelligens. Early Challenges regarding the „Internet of Things”. gyógyszerek. adatvédelem. szabványosítás. hálózatbiztonság.

fi/ 44. Global Environment for Network Innovations — http://geni.isi.net/ 39.4 Hazai és nemzetközi együttműködések A hetedik európai kutatási keretprogram (FP7) egyik alapvető célkitűzése a „Megbízható infokommunikációs technológiák” (Trustworthy ICT).futureinternet. fenyegetéseket kezelő megoldások vizsgálata. FORWARD (Coordination Support Action) — http://www. National Science Foundation (USA) — http://www. A kutatási program az FI témakörében alapkutatásokat. amelynek részét képezi megbízható platformok és keretrendszerek. továbbá a kritikus információs infrastruktúrák védelme. Worldwide Observatory of Malicious Behaviors and Attack Threats — http://www.eu/ 46. A program azt a – Magyarország számára is követendő – hangsúlyos állásfoglalást fogalmazza meg. Kutatói-ipari klaszterek (Future Internet Cluster) létrehozását bátorítják a K+F tevékenységek lebonyolítására. módszertanok kidolgozását. WOMBAT45 .1 43 .gov/ 41. hogy olyan új hálózati technológia jöjjön létre.eu 42.Recherche en télécommunications — http://wwww.1 Introduction 3. időtartamokkal. elosztott. amely a jövő Internetének kialakításához kapcsolódó nemzeti kutatások középtávú koordinálását célozza. A fentiek kapcsán említést érdemelnek az alábbi kutatási-fejlesztési kezdeményezések: • GENI38 / FIND39 (USA) – NSF40 támogatásával folytatott hosszabb távú (10-15 év) kutatás azon ambiciózus cél elérésére.wombat-project. valamint az új eredmények vizsgálatához tesztbed létrehozását támogatja.fr/ technologie/reseaux/rnrt.future-internet. Networked European Software and Services Initiative — http://www. • A NESSI42 (EU) program célja az EU gazdaság – benne az IKT szektor – szolgáltatás-orientált átalakítása. amelyek megoldást jelenthetnek az Internet jelenlegi problémáira. FORWARD46 projektek). amely alkalmassá válhat a jelenlegi Internet helyettesítésére.edu/ 40.eu/ Stratégiai Kutatási Terv 1. skálázható. dinamikusan fejlődő és együttműködő rendszerek kialakítása.nsf.5.gouv. azokkal céljaiban és módszereiben harmonizáltan valósuljon meg.) • Önálló kutatási irányt képez a jövőbeni informatikai jellegű (cyber-) fenyegetések elleni védelem kutatása (pld. ICT cluster of the Finnish Strategic Centres for Science — http://www. Ennek érdekében innovatív eszközök – elsődlegesen szolgáltatások – kialakítását majd üzemeltetését támogatja. Future Internet Design — http://find. monitorozási. Példaként említhető a francia RNRT 44 . (Hasonló programok más EU tagországokban is zajlanak már hasonló célokkal. hogy a nemzeti K+F tevékenység a nemzetközi programokhoz kapcsolódva.nessi-europe. • Az ITC SHOK43 Finnország informatikai kutatási programja.com/ 43.enseignementsup-recherche. 38.ict-forward. Réseaux de recherche et d’innovation technologiques . • Az EU FIRE41 kezdeményezése a GENI/FIND programhoz hasonló célok megoldását fogalmazza meg. vagy szervezeti határokon átnyúló. Future Internet Research and Experimentation — http://www. A program keretében kormányzati támogatással olyan módszerek kutatását és alkalmazásba vételét támogatják.htm 45. útválasztó algoritmusok kutatása. amelyek a gazdaság és a társadalom legkülönfélébb területein alkalmasak a felmerülő igények kiszolgálására. ország-. újfajta protokollok.

fejlesztési szakaszban folyamat és termék alapú minőségbiztosítás. A szoftverkarbantartás nem más. amelyek az egyes szakaszokban. és újabban a szoftverszolgáltatások egyre inkább a hétköznapjaink részévé válnak. Napjainkban.3. és ez a gyakorlat sok esetben bizonytalan minőségű kódot eredményez. addig egy. 44 Stratégiai Kutatási Terv 1. ezek gazdasági. A szoftverek életének második nagy szakasza az üzemeltetés. amely a felhasználó nézőpontjából érzékelhető minőséget jelenti. felelősségi körök. és sok esetben függünk tőlük. tesztelés során tesztmenedzser eszközök használata. miszerint az implementálási feladatokat olyan országokba helyezik át. az adott szakaszban egyedi módon alkalmazható módszerek és eszközök használatát tennék kötelezővé (pl. hiszen ezeknél a közösségeknél nem minden esetben vannak kialakult és szabályozott minőséget biztosító központosított folyamatok. a szoftverminőség-biztosítás az előállításra kerülő szoftverek. Amíg egy szolgáltatásban résztvevő szoftverek minőségbiztosítása olyan feladat. a szolgáltatásokra vonatkozó minőségbiztosítási módszertannak alapulnia kell az egyes szoftverkomponensek minőségén. A teljes életciklus minőségbiztosított folyamatok általi vezérlése. amit manapság tapasztalhatunk a szoftverfejlesztési projektekben. sőt kiszolgáltatottak vagyunk nekik. továbbfejlesztése. azaz elérte azt a kritikus küszöböt. társadalmi jelentősége mindinkább előtérbe kerül. Az ipari méretekben használatos legtöbb szoftverrendszer napjainkra érte el azt az állapotot. hangsúlyozottan fontossá válnak a szoftverek és szolgáltatások minőségének és minőségbiztosításának a kérdései.). Hagyományosan.1 . de ezek az ismeretek még nem álltak össze egy egységes diszciplínává. kapcsolódó módszerek és ezeket támogató eszközök kidolgozása. átalakítása. a szoftverek egymással történő interakciója következtében a külvilág felé megjelenő szolgáltatások (mint a szoftverekből és a közöttük fennálló interakciókból felépülő entitások) minőségbiztosítása is a feladatai közé tartozik. A minőség kérdése kiemelten fontos a nyílt fejlesztések kapcsán. amikor a folyamatos minőségellenőrzés elengedhetetlen a karbantartási költségek kézbentartásához.1 Helyzetkép Mivel a szoftverek. stb. stb. más néven karbantartás. Egy másik megfigyelhető jelenség a nyílt forrású szoftverek térhódítása. stb. A minőség kérdése a fejlesztési életciklus egészében jelen van. A szoftverhasználhatóság vizsgálatának naiv korszakát éljük. módosult/új felhasználói igények. A szoftver használhatóságáról és annak jellemzéséről rengeteg tapasztalat gyűlt össze. Napjainkban a szoftverek minőségének meghatározásakor megjelenik a használhatóság fogalma is.6. amikor már a hosszabb követési időszakon túl (10-20 év) belső minősége jelentős mértékben megromlott. hogy megfeleljen a rá ható új külső igényeknek és kihívásoknak (pl.6 3. mint a szoftver felkészítése. valamint a közöttük fennálló szolgáltatás-topológia – architektúra – minőségi jellemzőin is. jogszabályváltozások. ahol a fejlesztési költség olcsóbb. futtatási környezet megváltozása.) még nincs általánosan elterjedve. mint termékek minőségének biztosítását jelentette (a leginkább elterjedt módszer erre a tesztelés).6 1 Introduction Szoftverminőség Szoftverminőség 3. A folyamatos minőségromláshoz az a tendencia is hozzájárul. és küszöbön van egy egységes terminológia. kezdve a specifikáció elkészítésétől egészen a tesztelés végéig. amely az adott szolgáltatásban résztvevő egyéb szoftverkomponensektől függetlenül elvégezhető. melynek során további minőségi szempontok is előtérbe kerülnek.

ISO/IEC 25000/SQuaRE48.iso.6. kódolási szabálysértések. megbízható tudást. A rendelkezésre álló tudásanyag összegyűjtése. mely metrikákkal lehet a szoftverminőség szerteágazó szempontjait számszerűsíteni. csatoltság. kidolgozása. A stratégiai cél tehát hosszú távon minden hazai szoftverfejlesztő és üzemeltető ipari és akadémiai szereplő számára elérhető.6. mint mérőszámot szol47.).htm?csnumber=21922 50. Minden életciklus fázis esetében rögzíteni kell a számításba vehető alacsony szintű mérőszámokat. A beazonosított fő kutatási területek a következők: 3. továbbadása.1 45 .automotivespice. ISO/IEC 15504/SPICE50 . http://www. de túl általánosan kerültek megfogalmazásra. A sokrétű. kód újrafelhasználás. A minőségi jellemzők lehetnek például: a szoftver forráskódjára számított metrikák (komplexitás. ISO/IEC 912647.iso. A terület nagy nemzetközi szabványai és ajánlásai (pl. modellek alapján történő kiértékelés. Automotive SPICE51.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail. hanem a témakörben magasan képzett szakemberek nevelését és utánpótlását is. 3. CMMI52 ) adnak ugyan támpontokat.edu/cmmi/ Stratégiai Kutatási Terv 1.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail. A szoftverminőséget. mind az üzemeltetési szakaszban. felhasználóbarát felépítés. amely a felsoroltak mellett biztosítaná a tudás. módszertanokat és eszközöket biztosító rendszerezett ismeretanyag és eszközkészlet előállítása. valamint kiszámítani. üzemeltetés.1 Rövidtávú kutatási területek •A szoftver. szerteágazó és több kutatási területet is érintő szoftverminőség mára önálló területként is fontos szerepet tölt be a tudományos és ipari körökben. http://www. kezelése. a szoftver ergonómiára vonatkozó metrikák (használhatóság.cmu.sei.3. kutatási irányok kijelölése és koordinálása céljából egy hazai szoftverminőség kompetenciaközpont megalapítása lenne célszerű. stb.com/ 52.iso.3 Kutatási célok és feladatok A munkacsoport által javasolt kutatási feladatok magukban foglalják a szoftverek és szolgáltatások teljes fejlesztési és üzemeltetési életciklusának minőségbiztosítását.és szolgáltatásminőség méréséhez elengedhetetlen a megfelelő minőségi mutatók meghatározása. és minőségjavítás kell. http://www. stb.6. stb. amely felhasználásával igazolhatóan jó minőségű szoftverek előállítására nyílik lehetőség. mint termék minőségének definiálása több egymástól különböző kvalitatív jellemző számításából. A szoftver.és technológiatranszfert az akadémia és ipar között. minőségi modellek megalkotása.és szolgáltatásminőség definiálása és számszerűsítése.1 Introduction 3. a minőségbiztosítás alapját lefektetett módszertanokon alapuló folyamatos mérés.). http://www.2 Strategiai célok Mind a fejlesztési. http://www. A szoftver. performancia adatok. hogyan. Ezen modellek és módszertanok kidolgozására már rövidtávon is jelentős hangsúlyt kell fektetni.). tesztelés során felmerülő hibák száma.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail.htm?csnumber=22749 48. a fejlesztési folyamatra vonatkozó metrikák (ráfordított idő. hatékonyság. majd egy minőségi modell szerint történő egyesítéséből adódik.iso. http://www.htm?csnumber=35683 49. nem rögzítik.htm?csnumber=38932 51. hogy szolgálja. ISO/IEC 924149 . A központ nem csak a tudást és technológiát biztosítaná.

kódolás. a szoftver. termék integráció). és a cégek valamely „érettségi és/vagy képességi szint” szerinti rangsorolására. Ennek része a szoftver. Elsősorban a fejlesztési folyamatokra szoktak koncentrálni (pl. • Módszertanok kidolgozása A minőségbiztosítás a teljes szoftver életciklusban szerves része kell. átlagos. folyamatokra vonatkozó) módszertanok éles környezetbe való bevezetéséhez és az éles környezetben történő alkalmazásához. tervezés. Bizonyos szempontból a szoftverfejlesztési folyamatok minősége könnyebben leírható és mérhető. az azonosított hibák és hiányosságok kezelésére vonatkozó módszerek (pl. előállított termékek tesztelése (szoftverek és szolgáltatások tesztelésére vonatkozó módszertanok kidolgozása).3. a szolgáltatás szoftver-topológiájának minőségi jellemzőit.1 . hogy a szoftverfolyamatok fejlesztése manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a szoftverfejlesztői közösségben. Automotive SPICE modellek mindegyike alkalmas szoftverfejlesztő cégek folyamatainak vizsgálatára és fejlesztésére. hogy a folyamatalapú megközelítések Magyarországon is ismertté és alkalmazottá váljanak. 3. szabványok szerinti végrehajtásáról. egy forráskód bonyolultságot jellemző érték egészséges. A szoftverminőség számszerűsítése mellett nagyon fontos a szoftverminőségi határértékek meghatározása. Ennek a módszertani útmutatónak fontos szerepe lehet a nyílt kódú szoftverek minőségbiztosított eljárásainak kidolgozásánál és alkalmazásánál is. vagy kóros állapotot jelent?).2 Közép távú kutatási területek • Szoftverfejlesztési folyamat minőségének mérése és javítása A szoftvertermékek minőségét erőteljesen befolyásolják a termék kidolgozása kapcsán végrehajtott folyamatok. módszertanok és eljárások.3. A szolgáltatásokra vonatkozóan a minőségi modell figyelembe veszi a szolgáltatásban résztvevő szoftverek minőségi jellemzőit. támogató folyamatok – pl. konfigurációkezelés) is hatással vannak a készülő szoftver minőségére. amely útmutatást nyújt az egyéb (fejlesztésre. Lényeges ugyanakkor.6 1 Introduction Szoftverminőség gáltató minőségi modell az alacsonyszintű jellemzőkből a szabványok támpontjait alapul véve szolgáltatnak globális minőségi mérőszámokat. A folyamatok minőségének biztosítására több modell. valamint ezek és a szoftverminőség 46 Stratégiai Kutatási Terv 1. verifikáció. a „Mi számít jónak. illetve rossznak?” kérdés megválaszolása (pl. hiszen a megrendelők egyre gyakrabban kérnek bizonyítékot a beszállító cégek folyamatainak rendezettségéről. validáció. csak így van esély jó minőségű végtermékek előállítására. A feladat részét képezik a jó minőségű szoftverek és szolgáltatások létrehozására vonatkozó útmutatások. hogy a felsorolt modellek. hogy legyen a fejlesztési és üzemeltetési folyamatoknak. és ezek egyesítéséből számolt szolgáltatásra vonatkozó minőségi mutatókat. fejlesztési folyamatokra vonatkozó előírások kidolgozása.6. mint a szoftverterméké – talán ez a magyarázata annak. követelményelemzés.és szolgáltatás minőségi mutatóinak folyamatos mérése és monitorozása az életciklus legkorábbi szakaszától kezdve. melyek mindegyike bizonyos folyamatok meglétének és fegyelmezett végrehajtásának fontosságát hangsúlyozza. Fontos. ISO/ IEC 15504/SPICE. szervezeti folyamatok. de a szoftverfejlesztő csoportokban és szervezetekben meglévő egyéb folyamatok (projektirányítási folyamatok. A CMMI. A feladat összetettségéből adódóan szükség van külön módszertan kidolgozására. túl nagy csatolású/komplexitású komponensek szétdarabolása). ajánlás is létezik.és szolgáltatásspecifikációra vonatkozó minőségbiztosítási módszertanok kidolgozása.

a szoftverminőség alapelemeinek ismeretéből kiindulva tudatosan alakuljanak ki a különböző esetekben érvényes minőségi profilok. szoftverekre és szolgáltatásokra vonatkozó alacsony és magas szintű minőségi jellemzők szolgálnak. nyomon követhetőknek és indokolhatóknak. milyen gyakorisággal (pl. követelménymenedzsment) eszközök bevezetése is lényegesen javítja a szoftverek minőségét. esetleg elrontani. termék. A szoftverek belső architektúrájának feltárása és változásának időbeli követése önmagában a szoftverminőség javulásához vezethet (pl. aki a teljes rendszert egymaga átlátja.). hogy tipikusan nincs olyan egyén. kódgenerálás) bevezetésének és széleskörű elterjesztésének lehetősége is vizsgálandó (a nemzetközi tapasztalatok. havonta) kell végezni a méréseket. összehasonlíthatóknak. és. Stratégiai Kutatási Terv 1. kritikus hibák javítása.1 Introduction egyéb elemeinek (pl. fejlesztői vagy integrációs). tesztmenedzsment) és támogató (pl. naponta. A napjainkban előtérbe kerülő szoftverfejlesztési paradigmák (pl. eltérések kiértékelését. Ezen túlmenően a szoftverrendszer architektúrájából kiindulva további minőségi jellemzők számíthatók. meg kell vizsgálni a valós és a kívánatos szoftver és szolgáltatásarchitektúrák automatikus összehasonlításának lehetőségét. minőségének mérése és javítása A mai nagy elosztott szoftverrendszerek architektúrája (még ha a legmodernebb SOA elvet is követi) általában olyannyira bonyolult. erőforrás) kapcsolatát a hazai szoftverfejlesztő közösség megértse. és a kiértékelés eredményeinek következményeire vonatkozó szabályokat kell kidolgozni (pl. • Szoftvertermékek és szolgáltatások minőségének mérése és javítása A termékközpontú minőségbiztosítás a mérés. nemkívánatos szoftverkomponensek közötti függőségek azonosítása). hogy egy változtatás a rendszerben mely más részekre lesz hatással. A mérés alapjául a korábbi feladatokban meghatározott. verziókövető. kísérleti/kutatási projektek alkalmasak ilyen célra). milyen minőségi szint (tanúsítvány) figyelembe vételével kell mérni és kiértékelni. Továbbá. A szolgáltatások minőségének mérése és biztosítása céljából viszont elengedhetetlen a szolgáltatásokban résztvevő szoftverkomponensek topológiájának feltárása. kiértékelésének módszere. • Szoftver. A modellek alapján történő kiértékelés eredményeiből következnie kell az alkalmazandó minőségjavítást célzó eszközöknek és módszertanoknak bevezetése/fejlesztése. Az egyes életciklus-fázisokban milyen szinten (pl. értelmezhetőknek. Megfelelő szoftverfejlesztési (pl. túl komplex forráskód szétvágása. stb. Ez pedig komoly veszélyeket rejt magában: megjósolhatatlan. Ennek rögzítenie kell.és szolgáltatásarchitektúrák feltérképezése. MDD – modellvezérelt fejlesztés. mely más modulok működését fogja befolyásolni. fejlesztőkörnyezetek. AOP – aspektusorientált programozás.1 47 . a mérések eredményeinek kiértékelésére. agilis fejlesztés. hogy milyen szoftvereket milyen gyakorisággal. ezért fontos cél az ilyen eszközök népszerűsítése. Kidolgozandó a szoftverek és szolgáltatások folyamatos mérésének. az egyes minőségi jellemzők elvárt / elfogadható értékei. és annak időbeli követése (hiszen ez az architektúra adja a szolgáltatásokra vonatkozó minőségi mutatók kiszámításának alapját). az előállított értékeléseknek pedig. A kiértékelés alapjául szolgáló modelleknek bővíthetőnek kell lenniük. modellek szerint történő kiértékelés és visszacsatolás hármas egységen alapul.

Míg a zárt rendszerek tipikusan egy cégen belül kerülnek fejlesztésre. A tesztelés hatékonyságának növelésére további lehetőség a jobb költségbecslés és hatékonyabb ellenőrzés. 48 Stratégiai Kutatási Terv 1.3. természetesen az eredményességének feláldozása nélkül. Ez az új megközelítés új kutatási kérdéseket is felvet. A hatékonyság mellet ugyanolyon fontos a tesztelés teljességének kérdése. dinamikus leltár felállítása szükséges. ami alapvetően a rizikó-alapú teszttervezésnek egyik eleme. mert a rendelkezésre álló priorizálást támogató eszközök még eléggé korlátozottan elérhetők. prioritási sorrendben attól függően. A fenti problémák orvoslásában segítenek a különböző ajánlások. hogy az adott szoftverváltozás mit érint. hogy mindig csak a szükséges teszteket hajtsuk végre. Sajnos az ebben rejlő lehetőségeket nem igazán tudják kihasználni. valamint lehetőség szerint tartalmazza a kódhoz kapcsolódó releváns hibajegyzéket is. Ennek fő oka. valamint az ISTQB54 szervezet által ajánlott szoftvertesztelő képesítési séma. egy-egy automatizáló eszköz és módszer (igen költséges) bevezetése után. amelyek megkönnyítik a tesztautomatizálás bevezetése körüli döntéshozatalt. amelyet egy vagy több multinacionális cég támogat). E szemléletmódok minél szélesebb körben történő elterjesztése és továbbfejlesztése kiemelt feladat. Magas szintű.6 1 Introduction Szoftverminőség • Tesztelés minőségének mérése és javítása A szoftverprojektek költségének jelentős része. A hatékonyságnövelés két legfontosabb eszköze a tesztautomatizálás és priorizálás. Még sajnos nem eléggé elterjedt az a szemlélet. Sok helyen az automatizálásban látják a „szoftvertesztelési krízis” megoldását. fejlettségi mérési módszertan. addig a nyílt szoftverek esetében a fejlesztést sokszor önkéntesek végzik (bár legtöbb esetben van egy fejlesztői mag. azaz a folyamatban szereplő szoftverrendszerek magas szintű funkciói maradéktalanul érintve legyenek a tesztelés során. hogy a kezdeti elvárások nem teljesülnek. Fontos cél olyan módszertanok. Ugyanakkor nem ritka az. hogy nagy körültekintéssel szabad csak belevágni ilyen projektbe. A priorizálásnak egyik fajtája a szelektív újratesztelés. • Nyílt forráskódú rendszerek minőségbiztosítása A nyílt forráskódú rendszerek fejlesztése lényegesen különbözik a hagyományos szoftverfejlesztéstől. egy nyílt rendszerekből álló. aminek lényege.és kódlefedettség növekedési ütemének figyelésével megbecsülhető mely területekre kell a ráfordítást koncentrálni (megbízhatóság analízis). ajánlások kidolgozása. A másik hatékonyságnövelési lehetőség a tesztelés priorizálása. nem ritkán több mint fele a tesztelésre fordítódik. jó esetben szigorúan ellenőrzött körülmények között. megfelelő kockázatelemzéssel együtt. hogy folyamatos és megbízható információval rendelkezzünk a nyílt rendszerek minőségre vonatkozóan. Ezért.1 . Rendkívül fontos a tesztelés költséghatékonyságának növelése. folyamatorientált teszttervezéshez még nem igen vannak kidolgozott módszerek. hogy egy adott folyamat szerint a megtervezett tesztek teljesek legyenek. pl. Kiemelendő a TMMi53 érettségi. ezáltal a folyamat másképp kerül szabályozásra. a funkcionális. hogy a tesztelés előrehaladását megfelelő statisztikai módszerekkel kövessék nyomon. szabványok alkalmazása. pedig elengedhetetlen lenne annak biztosítása. hiszen nagyon sok a technikai és szervezeti buktató. a minőségi jellemzők e területre való adaptálását követeli meg. A változás-hatásanalízis és teszt szelekciós módszerek és eszközök kidolgozása aktív kutatási terület. amely az egyes rendszerek minőségére vonatkozóan szolgál aktuális és történeti minőségi adatokkal. Emellett fontos.

felső szint a folyamatszervezési szint (az informatikától függetlenül is működőképes-e a folyamat. http://www.istqb.és szolgáltatásminőség tanúsítási rendszer kidolgozása A szoftver. tanúsított – pl. nem csak az újonnan kutatott módszerek. olvashatóan dokumentálva. Az eszközöknek különböző fejlesztési életciklusokat kell támogatniuk. valamint a használat mekkora kockázatot jelenthet (hasonlóan pl. tanúsítványoknak való megfelelőség).). a gépjárművek Euro NCAP töréstesztjéhez). Ezzel foglalkozik a Usability diszciplína. eszközök és technológiák kapcsán. stb.w3. szakképzés. fejlesztői környezetbe integrálódva) vizsgálatokat. Szükség van egy standard tartalomépítő technológiára.1 49 . követelményeknek való megfelelőség vizsgálata. fogalmakat rögzít elsősorban a szakemberek számára. iparhoz közeli. tesztmenedzser rendszerek (tesztesetek nyilvántartása. http://www. Eszközök kellenek a szoftverek és szolgáltatások statikus és dinamikus elemzéséhez (forráskód és specifikáció szinteken).0. automatikus architektúra feltáró és elemző rendszerek (pl. de ugyancsak kellenek eszközök a központi kódbázis és a fejlesztési folyamat folyamatos. e-szolgáltatások használhatóságának biztosítására (pl. a W3C WCAG2.org/ 54. jó képességű szakemberek képzése. hanem a meglévő. hogy azokat mennyire javasolt használni. • Képzés Jó minőségű szoftverek és szolgáltatások előállításához elengedhetetlen a magasan képzett. iparban és a közigazgatásban hasznosítható eredmények továbbadását célzó tanfolyamok. gyakorlatias tudást nyújtva. A hosszabb távú cél.tmmifoundation. amely magában foglalja az előző pontokban részletezett módszereket. Az oktatási anyagoknak különböző szintű tudást kell nyújtani a fentiekben említett területeken. elemzéseket végezni.pdf Stratégiai Kutatási Terv 1. A feladat részét képezi különböző szintű oktatások szervezése (középfokú. amelyek kifejezetten szoftverminőségben járatos szakemberek nevelését célozza. • Szoftver használhatóságának mérése és javítása Az informatikai minőséget felhasználói szemmel. amely megmutatja. gyakorlatban használatos megközelítések és megoldások tekintetében is. ISTQB. Usability Framework-re.és szolgáltatásminőség tanúsítására vonatkozó eljárások és módszertanok kidolgozása. továbbá igény szerint a szolgáltatások élő környezetben történő tesztelését is.org/ 55. A kutatások során előálló. amely a referenciamodell középső rétegeit lefedi. a használhatóság nézőpontjából is kell vizsgálni. http://www. Alsó rétege a munkahelyi ergonómia (a megvilágítás.hu/hu/kib/kib_19_honlap_v3. mérések. stb. A kettő között 4-5 réteget lehet elkülöníteni.gov.ekk. ontológia) kidolgozása. hogy a szoftverekre kiadható legyen egy tanúsítvány. billentyűzet dőlésszöge. • Szoftver. minőségi modelleket. futtatása.). http://www. amely teljességre törekvően terminológiát.1 Introduction 3. értelmesen van-e informatikailag szervezve. Magyar és nemzetközi ajánlások születtek a honlapok.055 ajánlása vagy a KIB 1956 kormányzati ajánlás). monitorozott minőségbiztosításához is. Képesnek kell lenniük a fejlesztés korai szakaszában (pl. OKJ. komponensek közötti szabálytalan függőségek feltárása hozzájárulhat a megfelelő minőségi szint eléréséhez). felsőfokú.3.3 Hosszú távú kutatási területek • Eszközök fejlesztése A módszertanok mellett eszközök fejlesztése/megléte is szükséges a minőségbiztosítás ellátása céljából. REQB). konferenciák szervezése és oktatási anyagok elkészítése szükséges. Napirenden van a Usability referenciamodelljének (fogalmi rendezés. 53.6.org/TR/WCAG/ 56.

cikkelyében kötelezővé teszi a tagállamok számára. 3. amely 8. lehetővé tette a szolgáltató állam kialakítását. Helytállásunk kulcskérdései a felzárkózásban a gazdasági hatékonyság. kohézió és a közszolgálati reform. minőség javítás. és egyúttal az EU tagországok számára kijelölte a modern kormányzati működés fejlesztésének elvárás-rendszerét. fejlődésének elsődleges hajtóereje az intézményi működés. a minőségi mutatók meghatározása. a technológiai alapokra építve az elektronizáltság növelése mellett.4 Hazai és nemzetközi együttműködések • NKTH TECH_08: SZOMIN08. 3. a pénzügyek. a társadalmi igazságosság. hogy biztosítsák a határokon is átnyúló elektronikus egyablakos ügyintézés lehetőségét legalább a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos közigazgatási ügyek tekintetében Magyarországon – még ott is. Az elektronikus közigazgatás segíthet a kormányoknak. Ezért kulcskérdés a szolgáltatási folyamatok korszerűsítése. hogy megfelelhessenek a kihívásoknak és igényeknek.7. ahol sikerült már az ügyfélkapcsolatot megfelelően elektronizálni – gyakori.6.1: Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter (http://www. szolgáltatási kínálat megalapozása. a humánerőforrás gazdálkodás. • GOP-1. a közigazgatás. banki rendszerek. A hatékonyság növelése oldaláról pedig a teljes közigazgatást átfogó elosztott.1 Helyzetkép Az elektronikus közigazgatási ügyintézés kialakulásának.3. a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése és a pán-európai együttműködés. hogy az motorjává váljon a modern közigazgatási működés 50 Stratégiai Kutatási Terv 1. az adatok és a technológia szabványosítása.1 .és társadalompolitikai eszközzé vált.7 1 Introduction E-Közigazgatás 3.2 Strategiai célok Cél az elektronikus ügyintézés lehetőségeit rendszerszemléletben megteremtő munka kiterjesztése a közigazgatás egészére. felhasználói igények felmérése. hogy elektronizált front office rendszerek mögött elavult. A következő évek feladata.2. a háttérrendszerek interoperabilitásának megteremtése. amelynek egyik legfontosabb célja a szoftverminőség-biztosítás kidolgozása különféle területeken (irodai alkalmazások.7 E-Közigazgatás 3. egymással nem együttműködő intézményi rendszerek állnak. Ennek egyik példája a szolgáltatási irányelv. Sikeres e-közigazgatás nem képzelhető el az állampolgárok és a vállalkozások fejlett digitális írástudása.hu/) pályázati projektje. annak érdekében. illetve e-közigazgatás alkalmazási tapasztalata és gyakorlata nélkül. Célja az ODF nyílt ISO szabványon alapuló nyílt forrású irodai és mobil szoftverek és fejlesztési folyamatok minőségének mérése. A kezdetben elsősorban hatékonysági célokat szolgáló e-közigazgatás az elmúlt években gazdaság. logisztika). később a kormányzás hatékonyságának növelése volt. az állampolgárok és vállalkozások e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. integrált szolgáltatások rendszerének kialakítása az ügyfélszolgálat. dokumentumkezelés területén.infopolus.7. az elektronikus ügyintézés. minőségmonitorozás.

és az ügyfélszolgálati ügyintézők a legjobban tudják kiszolgálni az ügyfeleket (elintézni az ügyeiket). valamint a funkcionális feladatok megosztása a szakrendszerek között. Mindennek megvalósulását négy stratégiai célon keresztül érhetjük el: 1. a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében.7. 4.1 51 . A közigazgatás modernizációjának elengedhetetlen feltétele. új elektronikus közigazgatási rendszer hatékony működtetésére. a felhasználók számára minél kevesebb erőfeszítést igénylő folyamatokra épüljenek. ennek során a dereguláció. képességekre. hogy a kialakítandó szolgáltatások minél egyszerűbb. ha azok a hagyományos ügyintézésekkel összehasonlítva kényelmesebbé. Hosszú távon pedig ma még nem létező.1 Introduction kialakításának. A vállalkozások. a közigazgatási intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben. ha a leggyakrabban keresett szolgáltatások továbbfejlesztése olyan egységes szemléletben történik.3 Kutatási célok és feladatok Az e-közigazgatás tipikus felhasználási doménje a NESSI-Hungary ún. innovatív megvalósításokat. A közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének. illetve a szolgáltatások integrációja. 2. különösen az ügyfélorientált kultúra kiépítéséhez. hogy a közigazgatás az ügyfelek és a vállalkozások. amelyek speciálisak az e-közigazgatás számára. Ennek megfelelően a kutatási célok és feladatok elsősorban az alkalmazás és az alkalmazhatóság területére koncentrálnak. A hatékonyság érdekében szükséges a szolgáltatási folyamatok újratervezése. Az IT fejlesztéseknek. másfelől pedig a résztvevőket alkalmassá teszik a létrejövő. 3. A közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok. az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetűek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. Az ügyfelek oldaláról várhatóan akkor érhető el jelentős mennyiségi és minőségi növekedés az elektronikus szolgáltatások használatában.és kompetencia hátteret. és lehetővé tegye Magyarország pán-európai szolgáltatásokhoz való kapcsolódását. amelyekkel a közigazgatás teljesen megújítható (total re-engineering). Mindezzel párhuzamosan a kutatási munkák során szerzett tapasztalatok alapján fel kell tárni azokat az új doméneket. átfogó fejlesztéséhez a közigazgatás-fejlesztésben és majdani működtetésében résztvevőknek szüksége van olyan újszerű ismeretekre. A közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony működése érdekében. valamint a közigazgatási IKT fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén. egyszerűbbé teszik számukra ügyeik intézését. Középtávon az egyes területek e-közigazgatási alkalmazását és az ezeken keresztül elérhető új megoldásokat kell kutatni. Ezen a területen az eredményezhet komoly előrelépést. amelyekben a NESSI-Hungary által gondozott kutatási területek specializációja hasznosítható. A közigazgatás ilyen mértékű. informatikai szakmai kutatási területeinek. amelyek biztosítják a megrendelői attitűd gyakorlásához szükséges tudás. gyorsabbá. technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében. amely biztosítja. Rövidtávon meg kell határozni azokat a követelményeket. alkalmazásokat kell létrehozni. Stratégiai Kutatási Terv 1. 3. az állampolgárok és a vállalkozások köré kell épülniük korszerű és koordinált szolgáltatói csatornákon keresztül. az egyszerűsítés. azaz a szolgáltatásai igénybevevői felé valódi szolgáltatóként jelenjen meg.

Az azonosító eszköznek és a hozzá kapcsolódó azonosítási rendszernek biztosítania kell. ugyanakkor nem mindig egyértelmű szabályozási környezete. felülről irányított. helyi szabályozásokból. hogy a folyamatleírás és modellezés során mely megoldások kidolgozására van szükség az e-közigazgatási területre való alkalmazhatósághoz. és ne jelentsen a felhasználók számára indokolatlan anyagi és szellemi megterhelést. eljárásaikat. konkrét megoldást kell adni.7 1 Introduction E-Közigazgatás 3. és az EU tagállamok állampolgárai Magyarországon is használhassák a kölcsönösen elfogadott azonosító eszközeiket. Alapvető különbségek vannak a vállalati környezeti interoperabilitási igények. A kutatandó területek a következők: • Az egyes szereplők (állampolgárok és közigazgatási dolgozók) megbízható azonosítása. Kutatást kell folytatni annak meghatározására. Meg kell határozni ezeket az igényeket. folyamatokra vonatkozó szabályrendszer – jogszabályok – változásának kérdései.). szolgáltatásokon alapuló „Connected Government” felé új megoldásokat igényel minden területen. Az itt szerzett tapasztalatokat összhangba kell hozni a terület igényeivel. hogy a magyar állampolgárok igénybe tudják venni az EU szolgáltatásait. illetve a kormányzati területen. perzisztencia kérdések. és meg kell kezdeni a megoldásokhoz vezető kutatásokat. gyakorlatban is alkalmazható IT biztonsági követelményrendszert. működőképes közigazgatás kialakítása a cél. helyi szokásokból álló peremfeltételei nagy kihívás elé állítják a közigazgatási folyamatokat leírni kívánókat. hatékony.3. A különböző megoldások ésszerű kombinációjával kell biztosítani.3. ahol elsősorban az üzleti érdekek a befolyásoló tényezők. és meg kell határozni a követelményrendszert. Mivel a közigazgatás sok szempontból speciális az általános informatikai területekhez képest. és lehetőség van a szabályozási környezet „felülről” való kialakítására. A hagyományos közigazgatás folyamatos fejlődése az ügyfélközpontú. 52 Stratégiai Kutatási Terv 1. távoli elérésnél megfelelő biztonságot garantáló megoldás álljon rendelkezésre az állampolgár azonosításához. ajánlások mentén kell megvalósítani. illetve a jelenleg meglévő.7. • Interoperabilitás – az interoperabilitás kérdésköre kiemelt az e-közigazgatás területén. ahol az állampolgár-központú.7. hogy az azonosítás minden ügyintézési helyzetben megfelelő biztonságot nyújtson.3. 3. A jogi szabályozásból levezetve ki kell egészíteni az általános IT biztonsági követelményeket és meg kell határozni a részletes. Ennek keretében azonosítani kell és meg kell nevezni az aktuális fejlődési irányokat. • SOA – a szolgáltatásorientált architektúra műszaki megvalósításai több esetben nem adnak kielégítő választ a közigazgatási környezet speciális igényeire (pl. A technológiai standardok és informatikai architektúra terén egységes megközelítés kialakítása a privát szektor tapasztalatai és módszerei. stb. nemzetközi szinten már bevált gyakorlatok alapján szükséges. illetve a személyes adatok védelme területén. amelyeket az e-közigazgatási domén támaszt a szolgáltatás alapú megvalósítások elé. ezért szükséges a különleges körülmények megvizsgálása és analizálása. A biztonságos azonosításra alkalmas eszközrendszer bevezetésének célja. a vele való hiteles és letagadhatatlan kommunikációhoz.1 Rövid távú célok Fel kell mérni azokat a követelményeket. A jövőbeni fejlesztések hatékony megvalósulása és az interoperábilis működés kialakítása érdekében az informatikai fejlesztéseket egységes szabványok. területeket és hajtóerőket. • IT biztonság és adatvédelem – szintén a környezet igényéből adódnak speciális igények az IT biztonság. hogy az elektronikus ügyintézés során.1 . adatainak eléréséhez.2 Közép távú célok Az e-közigazgatás egyes kiemelt kérdéseire megfelelő. és a közigazgatási környezet között. Kiemelten kezelendők a következő területek: • Folyamatleírás és folyamatmodellezés – a közigazgatás szigorú.

interoperabilitást biztosító iratkezelő rendszerek tömeges alkalmazásba vétele. amelyek száma évente milliós nagyságrendű. ezzel hatékonyságának javítását eredményezi. azonosítás. Ez a tény önmagában is világossá teszi. A hivatalok iratokkal dolgoznak. amely a hivatali munka gyorsítását. Biztosítaniuk kell az elektronikus iratok hosszú távú megőrzésével és archiválásával kapcsolatos feladatok megvalósítását.1 Introduction • IT biztonsági megoldások kidolgozása. valamint a csatolt dokumentumok kezelését. valamint biztosíthatja az ügyek intézésének átláthatóságát. Támogatniuk kell az ügyfél-hivatal (C2G és B2G). vagy EU szinten is alkalmazható és hosszú távon is megbízható megoldások kidolgozásáért. valamint a papíralapú iratok digitalizálásának lehetőségét. hogy a közigazgatás korszerűsítésének egyik alapeleme az iratok. egymás közötti átjárhatóságot. és a levéltári törvény által megfogalmazott követelmények megvalósítását. archiválás. Kiemelt cél a közigazgatáson belüli szabványos. adattárolás. országos. valamint az ügyek elintézési állapotának ügyfelek általi nyomon követhetőségét. dokumentumok elektronikus kezelésének megoldása. és erre sem jogszabályi kötelezettség. sem gyakorlati igény nem volt. A biztonságos kommunikáció. • Dokumentumkezelési megoldások kidolgozása. Stratégiai Kutatási Terv 1. A korábban alkalmazott technológia nem tette lehetővé a szigetszerűen működő iratkezelő rendszerek együttműködését. az iratok elektronikus továbbításának és – amennyiben a beérkező irat adatai ehhez elégségesek – automatikus iktatásának lehetőségét. illetve emellett jelentős papír-megtakarítással is jár. fizetés.1 53 . Az alkalmazott iratkezelő rendszereknek biztosítaniuk kell a Ket. valamint a hivatalok közötti (G2G) automatizált ügyintézést. dokumentumkezelés területén kutatásokat kell folytatni a megfelelő.

3.7

1 Introduction

E-Közigazgatás

3.7.3.3 Hosszú távú célok • Az e-közigazgatási terület speciális alkalmazási területe a folyamatleírásnak, illetve formalizált szabályrendszerrel meghatározott környezetnek. Cél, hogy a szabályrendszerből, amely jelen környezetben a jogszabályi, szabályozási környezetet takarja, automatikusan, vagy közel automatikusan generálhatóak legyenek a folyamatokat megvalósító alkalmazások. Ennek feltétele nem csak a folyamatleírás automatizálása, de a jogszabályok formalizált leírhatósága is. Kutatásokat kell folytatni annak megoldására, hogy miként lehet jogszabályokat olyan módon formalizálni, hogy az automatizált ellenőrzési és folyamatleírás-generálás megoldható legyen. • Személyre szabható és univerzálisan elérhető e-közigazgatás kutatása. Távlati cél az egyes állampolgárok számára a személyre szabható (perszonalizált) közigazgatási szolgáltatások nyújtása. Az országos méretű, vagy akár az egész EU-ra kiterjeszthető megoldás, valamint egyéb követelmények miatt ez hatalmas informatikai kihívást jelent, amely radikálisan új megoldásokat követel. Cél az itt sikerrel alkalmazható megoldások kidolgozása és kifejlesztése.

3.7.4 Hazai és nemzetközi együttműködések
A hazai fejlesztési célokat 2020-ig meghatározó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítését az elektronikus kormányzás fejlesztésével alapozza meg. Az OFK céljai között „Befektetés az emberbe” prioritáscsoport foglalkozik a közigazgatás és az állami szolgáltatások korszerűsítésével. A Konvergencia Program az államháztartás minél gyorsabb konszolidálásához szükséges rövid távon ható fiskális lépések mellett, és azokkal párhuzamosan, az állami működés egészét érintő, átfogó reformokkal kívánja megteremteni a tartós egyensúly feltételeit. A tervezett intézkedések nemcsak a szabályozás változását jelentik, hanem a gazdasági és társadalmi szereplők gondolkodásmódjában is jelentős módosulást igényelnek, olyan fontos kérdésekben, mint az állam szerepének újraértékelése. A beavatkozások kiterjednek a köz által finanszírozott tevékenységek teljes spektrumára. A beavatkozások célja, hogy az állam fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobb hozzáférésű szolgáltatásokat tudjon nyújtani az állampolgárok és a vállalkozások számára. Az EU stratégiai irányait meghatározó dokumentumok gazdasági versenytényezőként kezelik az innovatív eszközöket alkalmazó, szolgáltató állam működését. A nemzeti versenyképesség, az erős innovációs képesség és a közigazgatás minősége között fennálló szoros kapcsolat azt jelzi, hogy a világgazdasági versenyképességhez a jó minőségű kormányzás szükséges feltétel. Az eEurope 200557 tapasztalatait és eredményeit felhasználó i201058 a megújított Lisszaboni Stratégiára59 alapozva határozza meg az európai információs társadalom átfogó közpolitikai irányelveit. A befogadó információs társadalom elérése érdekében az i2010 a társadalmi integráció, a jobb közszolgáltatások és az életminőség javítása területén fogalmaz meg prioritásokat. Az i2010 e-Kormányzati Akcióterv60 foglalja össze a tagországok feladatait 2010-ig.

57. http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/2005/index_en.htm 58. http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm 59. Integrated guidelines on growth and employment (2005-2008), COM(2005) 141 60. i2010 eGovernment action plan: acceleration ofelectronic government for the benefit of the whole society) COM(2006) 173

54

Stratégiai Kutatási Terv 1.1

4.0

1 Introduction

Kutatási prioritások

Az alábbiakban rövid, közép és hosszú távra katalogizáltan felsoroljuk az előző fejezetben bemutatott feladatok és kutatási irányok közül a fontosabbakat. A katalogizálás elsődleges szempontja, hogy az adott feladat megvalósulását, az érintett kutatási terület gyakorlati eredményeinek elérését mikorra várjuk. A felsorolás nem teljeskörű, nem tér ki minden, a Platform által kitűzött célra, csupán azokra, amelyek megvalósítását kiemelten fontosnak érezzük. A katalogizálás alapját adó időtávok jelentése a következő: Rövid táv – az elkövetkező 1-3 éven belül • Közép táv – az elkövetkező 3-6 éven belül • Hosszú táv – az elkövetkező 6-10 éven belül

4.1

Rövid távú kutatási célok

•  Az eddigi megoldásoknál biztonságosabb, jobban ellenőrizhető adat- és identitás-védelem a nagymértékben elosztott rendszerekben. •  A szoftver- és szolgáltatásminőség definiálása és számszerűsítése, minőségi modellek megalkotása, minőségbiztosítási módszertanok kidolgozása. •  Refaktorizációs tervezési minták fejlesztése, formalizálása és viselkedés megőrzésük formális bizonyítási módszereinek feltérképezése, megismerése vagy kifejlesztése. • Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok egységes katalogizálása. • Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok monitorozásának támogatása. •  Régi informatikai rendszerek migrációjának elősegítése újrafelhasználható adapterek kialakításával, valamint folyamatpéldányok állapotának migrációja. •  Egységes, gyártó-független metamodell kidolgozása, amely lehetővé teszi web-szolgáltatások, protokollszabványok és folyamatok együttes leírását. •  Több, független felügyelettel rendelkező szereplő közös, hosszú lefutású szolgáltatási folyamatában a perzisztencia megvalósítása. •  Szolgáltatási sín szabványosítása és létrehozása, amely különböző szereplők (vállalatok, közigazgatási szakrendszerek) SOA-alapú összekapcsolásának alapja lehet. • Ontológia-támogató rendszerek kidolgozása.
Stratégiai Kutatási Terv 1.1 55

4.0

Kutatási prioritások
4.2 Közép távú kutatási célok

•  Támadás / behatolás / kéretlen forgalom érzékelés és kivédés nagymértékben elosztott rendszereknél. • IT biztonság közgazdasági megalapozása. • Szoftverfejlesztési folyamat minőségének mérése és javítása. • Szoftvertermékek és szolgáltatások minőségének mérése és javítása. • Szoftver- és szolgáltatásarchitektúrák feltérképezése, minőségének mérése és javítása. • Szoftvertesztelés minőségének mérése és javítása. • Nyílt forráskódú rendszerek minőségbiztosítása. •  A modell-alapú gondolkodás fontosságának és helyének bemutatása és elfogadtatása a menedzsment, a jogi és az igazgatási szinteken. •  A szakterület-specifikus modellezés alkalmazási területeinek feltérképezése, alkalmazási feltételeinek vizsgálata és használata. • Hatékony felhasználói felületek tervezési elveinek széles körű alkalmazása. •  A generatív programozásra alkalmas, hasonló funkcionalitású vagy struktúrájú rendszerek feltérképezése, közös rendszermodell létrehozása, mely lehetővé teszi a további rendszerpéldányok automatizálását. • Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatminták azonosítása. • Hosszú lefutású folyamatok informatikailag támogatott menedzselése. • Hosszú lefutású, SOA-alapú folyamatok környezeti változásainak technológiai támogatása. •  A több szereplőre kiterjedő SOA-alapú folyamatok és szolgáltatások tesztelésének hatékony támogatása. • Szabályrendszerrel megfogalmazott követelmények modellezése. •  A szolgáltatási szerződés formális leírására szolgáló eszközöknek és módszereknek ágazati (elsősorban e-közigazgatási) rendszerekben történő alkalmazása feltételeinek vizsgálata, szerződés minták és idiómák kidolgozása. •  Támogató eszközrendszer, illetve módszertan kidolgozása, amely segítséget nyújt interoperabilitási megoldások létrehozásában. •  A szolgáltatásban érintett autonóm szervezetek közötti koordinációs mechanizmusok (policy-k, szabályok, eljárásrendek, ezeket támogató eszközök) elemeinek, paramétereinek, sikertényezőinek feltárása, szervezeti- és munkaterv kidolgozása.

56

Stratégiai Kutatási Terv 1.1

• Informatikai eszközök fejlesztése a minőségbiztosítás ellátása céljából.és szolgáltatásminőség tanúsítási rendszer kidolgozása. •  Feladat (intézmény) specifikus interoperabilitási keretrendszerek kialakítása. • Szoftver használhatóságának mérése és javítása. • Feladat (intézmény) specifikus ontológiák és repository-k kialakítása és fenntartása. egyszerűsítése. • Államhatárokon átnyúló. • Szoftver.1 57 .4.3 Hosszú távú kutatási célok • Üzleti. • Folyamatelemző módszerek kifejlesztése. • Tanúsítási rendek és módszertanok egységesítése. Stratégiai Kutatási Terv 1. humán és informatikával támogatott folyamatok modellezése. páneurópai interoperabilitási kérdések kezelése. •  Az új programozási paradigmák és nem-funkcionális követelményeknek megfelelő tervezési minták kidolgozása és használatának széles körű propagálása. illetve ezek működtetésének támogatása.

Sajnálattal kell megállapítani. Márpedig a közszolgáltatások hatékony megvalósítása nem csak az államhoz. így nem alakult ki az az érthető. széles körben támogatott mozgalom.5. Összetettek az okok. hogy ezt feltétlen elkerülni javasoljuk – valamely globális probléma felismerése és a megoldására elindított tevékenység. társadalmi szintű problémát vetünk fel. vagy fenyegetettség által motivált hadiipari fejlesztés – szögezzük le gyorsan. a két. hogy az ebben rejlő lehetőséget az eddigiek során nem sikerült kihasználni. a Platform profilján és kompetenciáján jóval túlmu58 Stratégiai Kutatási Terv 1. nyilvánvalóan összefüggő program összehangolásának alig látszanak jelei. Magyarországon a szolgáltatás alapú IT rendszerek alkalmazása tekintetében ilyen lehetne az államreform végrehajtására indított ÁROPEKOP programpáros.0 1 Introduction Oktatás. képzés. transzparensebb elintézését teszik lehetővé. ami mozgósító erővel bírhatna. Először néhány általános. A történelmi példák azt mutatják. Párbeszéd és kooperáció Aligha tévedünk. átfogó koncepció. hanem annak össztársadalmi költségeit is jelentősen csökkentik.1 . ahol erre valamilyen mozgósító erő igényt teremt. hogy ilyen lehet sajnos a fegyverkezési verseny. és néhány olyan körülményre és azzal kapcsolatos tennivalóra hívja fel a figyelmet. vagy valamely pozitív célt kitűző. egyéb feltételek Ez a fejezet kilép a szorosabb értelemben vett szakmai stratégiai keretek közül.1 Általános problémák Mozgósító erejű kihívások szükségessége Innovációban is megnyilvánuló tudományos-technikai fejlődés ott van. amelyek megoldása nélkül még az oly átgondolt és megalapozott szakmai kutatási-fejlesztési stratégia átfogó hatásának érvényesülése is gyengülhet. majd az oktatás és képzés kérdéseivel foglalkozunk. önkormányzatokhoz kapcsolható ügyeink gyorsabb. ha a párbeszéd és kooperáció készségét a mai magyar valóság egyik legnagyobb hiány-területeként jelöljük meg. 5.

vagy egészségügyi közszolgáltatási rendszer. egyéb motivációs eszközökkel el kell érni. A szabványosítás néhány fontos szervezetben zajlik. vállalati léptékben is több éves feladat. sőt annak egyes fázisai során bekövetkező változások gyakorta szakmailag indokolhatatlanul dobnak el kész. a SOA alapú integráció végig vitele még kisebb. hogy a hazai megoldások minél inkább kövessék az aktuális szabványokat. A szabványosító testületek a szabványokat az új kutatási eredmények alapján dolgozzák ki. általában több. A gazdasági veszteségen. szabványokon alapulnak. A testületek munkájában való részvétel tehát egyrészt a tájékozódás szempontjából. ami szabványos megoldások esetén nyilvánvalóan egyszerűbb. ha akarja. mert e nélkül a szakmák közösen elfogadott és megértett fogalmainak kialakítása meglehetősen reménytelen. mint például egy átfogó elektronikus közigazgatási.1 Introduction tatnak. Ugyanakkor külső hatás nélkül a partnerek bármelyike lehetetlenné tudja tenni a közös modell kialakulását. Sajnálatosan a kormányzati ciklusok. Szabványosítás. Azért is fontos a kooperatív attitűd kialakítása. következetes építkezés Komplex informatikai infrastruktúra és szolgáltatások kiépítése. Nagyobb fejlesztéseket. Hosszú távú. spirál modell szerint egymásra épülő fejlesztési ciklusra készülve. mert az illeszthető termékskála így bővebb. hogy a fejlesztési projekt sikeres megvalósításához szükséges együttműködés létrejöjjön. Szakterületünkön maradva: professzionális projektmenedzsmenttel. Egyre inkább valószínűsíthető a rendszerek nemzetközi szintű összekapcsolása. akár 10 éves távlatot szem előtt tartva célszerű tervezni. a közelítés. a kárba veszett ráfordításokon túl ennek eredménye a konzisztens rendszerek hiánya. Két intelligens partner minimális közös kezdeti tudással kommunikáció útján tetszőlegesen tudja közelíteni egymáshoz saját modelljét egy adott rendszerről. Ha változást akarunk. változtatnak meg fejlesztési koncepciókat. nagyobb. Fontos. egységesítés A SOA alapú IT megoldások.1 59 . másrészt a magyar eredmények beépülése. érdemes lenne társadalmi szinten a tömegkommunikációban megjelenő viselkedésminták és az oktatás alapintézményeinek szerepét is átgondolni. ami a szállítóknak való kiszolgáltatottságot csökkenti. Stratégiai Kutatási Terv 1. ha mindkettőjüknek a szándéka a másik szempontjának megértése. megfelelő érdekeltségi rendszer kialakításával. vagy csaknem kész megoldásokat. a magyar műhelyek érdekérvényesítése szempontjából is fontos. mint megmutattuk.

• Informatikus felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára képesítést.2. Valamennyi alább felsorolt oktatási formában jelentős tematikai korszerűsítésre. 60 Stratégiai Kutatási Terv 1. ahol színvonalas. majd a tananyagok folyamatos és dinamikus karbantartására van szükség annak érdekében. hogy a jelenleg alapvetően szállítóvezérelt piacon a megrendelői pozíciók erősödjenek. diplomát nyújtó. jellegzetesen munka mellett elvégezhető szakterületi képzés valamely alkalmazási területen. és legfontosabbként a gondolkodásmód. • inter.2. és megfelelő számú szakember álljon rendelkezésre a felmerülő feladatok színvonalas megvalósítására. • közép szintű képzettséggel rendelkező IT szakembereket megfelelő létszámban kibocsátó felsőfokú BSc képzés. egyéb feltételek 5. Ezért ennek a területnek legfontosabb összetevőit – a teljesség igénye nélkül – megemlítjük. alapismereteket és gondolkodásmódot átadó informatikai képzésre van szükség. képzési formák létesítése. képzés.5. azonban a stratégia megvalósulása nagy mértékben függ az oktatás és képzés színvonalától. hogy az IT megoldásokban rejlő lehetőségek minél szélesebb körben ismertekké váljanak. a saját szakma modell alapú megközelítésének kialakítása a cél. alkalmazói ismeretek átadása. ahol általános tájékozottság. már rövid távon is kedvező hatású képzések: • Az alkalmazási területeken felsőfokú végzettséget szerzett szakemberek számára képesítést.1 Reguláris képzések Az IT megoldások sikerét hosszabb távon a reguláris oktatási rendszer informatikai tárgyú képzései biztosíthatják. 5.és multidiszciplináris szakok.2 Felnőttképzés. Ezek a képzések elősegítik.2 Oktatás és képzés A Platform stratégiai kutatási tervének nem közvetlen feladata az oktatás és képzés kérdéseire kitérni. • magas szintű képzettséggel rendelkező IT szakembereket megfelelő létszámban kibocsátó felsőfokú MSc képzés. • önálló kutató-fejlesztő tevékenységre alkalmas IT szakembereket kibocsátó PhD képzés. jellegzetesen munka mellett elvégezhető informatikai képzés. másoddiploma Az alkalmazási területekhez jobban illeszkedő megoldások kialakulása érdekében szervezendő. Ennek főbb területei: • a közoktatás.0 1 Introduction Oktatás. diplomát nyújtó.1 . • a nem informatikai szakterületek felsőfokú képzése. 5.

............... . ..... A Design by Contract (DbC) vagy Programming by Contract egy szoftvertervezési megközelítés............Aspect-oriented programming belső minőség...........Business Process Improvement BPMM........................ BMI............. A DbC a hagyományos absztrakt adattípus-definíciót előfeltételekkel (pre-condition)............ .. Ezek célközönsége főként az alkalmazói oldal szakemberei.......................... Azon minőség.......... precíz és ellenőrizhető interfészspecifikációkat definiáljanak a szoftver komponensei számára................................................. .... nemzetközileg értelmezhető...............Association of Business Process Management Professionals AOP...........Business Process Execution Language BPI................. megfeleltethető oktatási programokat kidolgozni és okleveleket kiadni............................. Olyan egyedi adat...............Business Modeling & Integration Domain Task Force BPEL........ hogy a szoftvertervezők formális.. Előírja..........................................Business Process Reengineering DAML............... A tanfolyamok tematikája lehet az általános IT színvonal bemutatása....... vagy a titkosítás során a címzett számára egyértelműen azonosítja az üzenet küldőjét és bizonyítja az üzenet sértetlenségét.......................... mielőtt annak az első futtatható verziója elkészülne....... Az oktatási és képzési programok kidolgozásakor is célszerű a nemzetközi trendekhez igazodni........ F Fogalomtár ABPMP.............................................DARPA Agent Markup Language DARPA........Business Process Maturity Model BPMN...1 Introduction 5....................... és együtt kell működniük a szállítói oldal munkatársaival......... amely az üzenethez csatolva........ akiknek az IT fejlesztések követelményeit kell felállítaniuk...........1 61 .......................................... utófeltételekkel (post-condition) és invariánsokkal bővíti ki............. szerződések (contract)....... ...3 Tanfolyami képzesek Rövid távon célzott tematikájú tanfolyamok is javíthatják a szállítói pozíciókat................................... Stratégiai Kutatási Terv 1............. amely már az előtt mérhető egy szoftveren..................................................................... de lehet egy-egy konkrét termék lehetőségeinek ismertetése is........ digitális aláírás...................Business Process Modeling Notation BPR.....2.............................. Ezek a specifikációk az ún......Defense Advanced Research Projects Agency design-by-contract................................

..End-to-End EA...................... már megvalósított............. vagy akár egy teljesen más végrehajtó rendszerre kell a már futó folyamatokat áttelepíteni....Az EU 7........... ...................................... 62 Stratégiai Kutatási Terv 1.................F 1 Introduction Fogalomtár DSL......................................... így állapotukat tárolni és kezelni kell........................Domain Specific Modeling E2E...................... FP7.... a vállalatok és a kormányzat egyéb ágai között......... Sok esetben – többek között a közigazgatási és pénzügyi szférában is – a végrehajtott üzleti folyamatok hosszabb ideig is elhúzódhatnak....Enterprise Architecture EABPM.................... Ezt a problémát hivatott megoldani a folyamatpéldányok állapotának migrációja.......................................... a konkrét rendszert több............. a rendszer specifikációból kiindulva......... újrafelhasználható komponensből generáljuk............................. de akár végrehajtó rendszer verziója is módosulhat......... tanulható és hatékony a felhasználók különböző kategóriái számára............. Mivel a fejlesztendő rendszerekben sok a hasonlóság............Event-driven Process Chain FEA................................................... 2) Az ezzel foglalkozó szakterület neve...............European Interoperability Framework EPC...................................................1 ............ hogy a különálló alkalmazások fejlesztésének minél nagyobb részét automatizáljuk.....................Domain Specific Language DSM.............European Association of Business Process Management e-Government.......................Future Internet folyamatpéldányok állapotának migrációja.........Federal Enterprise Architecture FI....... .................... ... használatbeli minőség........................................................................... ......... 1) A használati minőséggel rokon fogalom.. használhatóság....... A generatív programozás célja.............................. A működő szoftveren az egyes felhasználói csoportok szemszögéből mérhető minőség... EIF...... kutatási keretprogramja generatív programozás.......... A hosszú végrehajtási idő alatt változhatnak a törvényi feltételek és ezáltal a folyamat leírása is...................... hogy rendeltetésszerű használata során érthető................. elektronikus közigazgatás) a közigazgatási szolgáltatások javítását célozza IKT alkalmazásával........... Az e-Government (electronic government............ A szoftvertermék azon tulajdonsága.... Biztosítja az együttműködést az állampolgárok.......................................

.............................................. Azon minőség...........1 Introduction HTML..... OASIS................... Businesses and Citizens informatikával támogatott folyamat..International Organization for Standardization ISTQB..............................Advancement of Structured Information Standards OIL..... ........és középvállalkozás külső minőség........... ....... valamint a végleges rendszer minősége és megbízhatósága nagymértékben növelhető.... .......... amely megvalósítása manuális munkával történik. A modellezés a fejlesztendő rendszer pontos definiálása a megfelelő absztrakciós szinten...............................................................Hypertext Markup Language humán folyamat.............................Object Management Group Stratégiai Kutatási Terv 1.. nagy kiterjedésű hálózat....... a rendszer specifikálása mellett........International Software Testing Qualifications Board jogi interoperabilitás........ amely csak a futtatható szoftveren........................... amelyek teljes forráskódja szabadon elérhető.................. hogy az együttműködő szervezetek a megfelelő jogi felhatalmazással rendelkezzenek az együttműködésben................................... modell-alapú szoftverfejlesztés..................................1 63 ........... fontos szerepet játszanak magának a végleges rendszernek az előállításában........ Interoperable Delivery of European eGovernment Services to public Administrations............................ a modellek.......................................................................... IoT........................Kis.............Karlsruhe ontology KKV............... IDABC.....Ontology Inference Layer / Ontology Interchange Language OMG...... ............ A modell-alapú fejlesztés során..........Model-driven development mesh hálózat. ..................... KAON.... Modellek használatával a fejlesztés hatékonysága............. Olyan szoftverek.. nyílt forráskódú szoftver............................................................. A jogi interoperabilitás feladata a megfelelő jogi háttér megteremtése annak érdekében..................................................... amelyek magvalósítása informatikai eszközök segítségével automatizált..............................Internet of Things ISO................ MDD............................................................ ................... Olyan tevékenységek rendszere.............................. Sok egymáshoz kapcsolódó elérési pont (WiFi router) viszonylag sűrű telepítésével kialakított hibatűrő............................. Olyan tevékenységek rendszere. annak környezetében mérhető...................

. ........ .. teljesítményét és skálázhatóságát folyamatosan fejleszteni kell....Semantics of Business Vocabulary and Business Rules SHOE...... A szoftver és hardver rendszerek modellezésében léteznek olyan alkalmazási területek............................................ különben használhatósága egyre nagyobb mértekben csökken..................................................................... amely a szakterület modellezéséhez felhasználható.................................................................................Software Service Engineering szakterület-specifikus modellezés........................... A szoftverekhez fűződő követelmények az idő múlásával megváltoznak.................................................. Egy használatban levő szoftvernek folyamatosan fejlődnie kell...................................... Az ontológia egy szakterület fogalmainak és ezek kapcsolatainak formális reprezentációja.......................1 . Az ilyen viselkedésmegőrző szoftverváltoztatásokat hívjuk szoftver refaktorizációnak.........................................Service Oriented Architecture SOAP........................................................... régi rendszerek migrációja.. 64 Stratégiai Kutatási Terv 1......Resource Description Framework refaktorizáció.................................Requirements Engineering Qualifications Board RFID.........Relational-Functional Markup Language SBPM. Az ilyen alkalmazási területekhez speciális nyelvek definiálására van szükség.................. .......................................................Quality of Service RDF......................... valamint a szakterület egyes tulajdonságainak bizonyítására...........................Semantic Business Process Management SBVR...................... Egy ontológia közös szótárat biztosít........................................ Felhasználható az adott szakterület definiálására.... . REQB..................Radio Frequency IDentification RFML........ ...................................... .............................................. A szoftver belső struktúráját... A már működő régi rendszereket úgy kell átalakítani......... hogy funkcionalitásuk szolgáltatásként kiajánlható legyen..........Simple HTML Ontology Extensions SOA..Simple Object Access Protocol SSE.............................................Peer-to-Peer PRR.................................. azonban a szoftver kívülről látható viselkedését megváltoztatni nem szabad........................................... melyek leírásához az általános célra tervezett UML nem alkalmas..... Ezt a célt szolgálják a szakterület-specifikus nyelvek (DSL) és az ezekre épülő szakterület-specifikus modellezés (DSM)..............................F 1 Introduction Fogalomtár ontológia.Production Rule Representation QoS...................Web Ontology Language P2P........................... OWL....

adatok ábrázolásával és cseréjével.... szervezeti interoperabilitás.......................... A szolgáltatási szerződés egy metaadat....... mint pl. Ennek többnyelvű környezetben különösen nagy jelentősége van.... A szemantikus web olyan közös keretrendszert bizosít..Trust-to-Trust technikai interoperabilitás. szolgáltatástechnológia.. vállalatok és közösségek határain túlnyúlóan lehetőséget teremt adatok megosztására és újrafelhasználására.. . . A SOA alkalmazásokban megjelenő szolgáltatások igénybevétele a szolgáltató és a kliens közötti szolgáltatási szerződésen alapul..................... hogy a különböző alkalmazások pontosan megértsék az egymásnak átadott információk jelentését..... biztonsággal.... A szervezeti interoperabilitás a szervezeti célok meghatározásával......1 65 ... amely alkalmazások.... Stratégiai Kutatási Terv 1............. szolgáltatási szerződések............... amely leírja a felek viselkedésével kapcsolatos követelményeket..... szemantikus üzleti folyamatmenedzsment........... hogy a különböző belső felépítésű........ anélkül... SSE)............ szervezeti folyamatok modellezésével foglalkozik abból a célból.. adatintegrációval....... T2T............. A szemantikai interoperabilitás arra törekszik... Tárgyalja a felhasználói csoportok különböző igényeit is. A szemantikus web az RDF keretrendszerre épül.............. az üzleti folyamatmodellek különböző változatainak ontológiával történő reprezentációja....... stb...... hogy az implementációt is specifikálná.............. és különböző belső folyamatokat használó szervezetek is együtt tudjanak működni egymással.......... szemantikus web.. A szemantikus üzleti folyamatmenedzsment (SBPM) feladata egy szervezet atomi és összetett folyamatainak formális szemantikai leírása. A technikai interoperabilitás foglalkozik az IKT rendszerek összekapcsolásának műszaki kérdéseivel.. A SOA alkalmazások teljes életciklusát átfogó korszerű mérnöki diszciplina (Software Service Engineering.......... a nyílt interfészekkel. valamint egy olyan futtatókörnyezetet használata................. amely a hagyományos szoftvertechnológiai elemeken túlmenően a gazdasági és szociológiai környezetet is figyelembe veszi. .. amely az üzleti célok és a rendelkezésre álló folyamatok közötti mediációt biztosítja..........1 Introduction szemantikai interoperabilitás....

... ....................................................... azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit............... kiterjeszthető legyen...................................... valamint hatékonyabbá teszik a fejlesztést azáltal............World Wide Web Consortium WCAG....................................................................1 .0......... W3C........... A szoftvertervezési minták kulcsszerepet játszanak abban......... hogy az elkészült szoftvertermék könnyen karbantartható......Web Services Business Process Execution Language WSDL.... Segítik a kód könnyebb megértését.................. bővíthető.............Web-Services Description Language XML............................................... .Workflow Management Coalition WS-BPEL........... amelyek elsősorban a közösségre épülnek........................................ TMMi.Test Maturity Model Integrated UML.................. .................. ........ hogy jól bevált szoftvertervezési megoldásokat biztosítanak a fejlesztők számára....................Web Content Accessibility Guidelines WEB 2......................................Unified Modeling Language üzleti folyamat... WfMC........................... Olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve...1 Introduction tervezési... architekturális minták......... .......... Olyan tevékenységek rendszere.....................XML-Based Ontology Exchange Language Tagok 66 Stratégiai Kutatási Terv 1...............................................................................................Extensible Markup Language XOL........................................... amely egy vállalat céljainak elérésének érdekében történik..........

20. 84. 15. 29. 34. Puskás Tivadar Közalapítvány Quattrosoft Kft. 73. FreeSoft Zrt. BMF Neumann J. Ürömi Teleház ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és  Disztribúciós Kft. 13. E-Group Zrt. Hunquard Kft. 83. 63. 10. Algernon Kft. FrontEndART Kft. Újbudai Teleház Vectrum Kft. 53. 2. IQSYS Zrt. Eötvös Lóránd Tudományegyetem ESRI Magyarország Kft. 48. 49. Corvinno Központ Debreceni Egyetem Informatikai Kar Debreceni Infopark Kft. 14. Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter Eurohand Zrt. InfoInno Kft. 88. MTA KFKI RMKI MTA SZTAKI MultiRáció Kft. 67. Sun Microsystems Kft. 59. 42. Informatikai kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi  Egyetem Bull Magyarország Kft. Netlock Kft. NETI Kft. 79. Neumann János Számítógéptudományi  Társaság Nuance-Recognita Zrt. 70. Adatmentés Kft. 64. Informatikai Érdekegyeztető Fórum Innotech Kft. 33. Net Visor informatikai kft. 16. 77. Magyar Szabadalmi Hivatal 50. Stratégiai Kutatási Terv 1. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési  Ügynökség Open-SKM Agency Kft. 21. Accenture Kft. Grepton Zrt. 82. 93. KOPINT-DATORG Zrt. 19. Humansoft Kft. AAM Zrt. Pannon GSM Távközlési Zrt. Alerant Zrt. 36. DSS Consulting Kft. Szeged Szoftver Zrt. 76. 39. 18. 81. 51. Standard-Média Bt.Tagok 1. 78. 26. Answare Kft. 44. 69. Altacom Kft. 71. MindSoft Kft. 89. Navayo Research Kft. 60. 66. 46. mS Systems Kft. Kripto Kft. 40. 75. 45. Oracle Kft. 17. 47. 54. Albacomp Zrt. Ind Kft. Euro One Zrt. 37. 27. 11. 58. Stratis Kft. 55. Informatikai Vállalkozások Szövetsége itSMF Magyarország ITWare Kft. 30. 80. 12. Zalaszám Informatikai Kft. 32. 23. Ardinsys Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat HP Magyarország Kft. 56.1 67 . 91. Polygon Informatikai Fejlesztő és  Tanácsadó Kft. Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola és  Kollégium Back és Rosta Kft. 86. 24. 6. 85. 4. 5. 57. kancellár. 74. 22. Alcatel-Lucent Magyarország Kft. 68. 87. Balabit Kft. Pannon Novum Kft. 7. SOART Innovations Kft. 61. 4D Soft Kft. 25.hu Kft. Megyei Jogú Városok Szövegsége MEH E-közigazgatási Szakállamtitkárság Microsoft Magyarország Kft. 38. Vitályos Consulting Tanácsadó Bt. 41. 35. Veszprog Kft. 52. 92. Montana Zrt. 62. 90. Szegedi Tudományegyetem Triad Kft. 1 Introduction Magyar Szabványügyi Testület Magyar Szoftvertesztelő Tanács Egyesület Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Megatrend Zrt. Virusbuster Kft. 3. Synergon Informatikai NyRt. 31. Kürt Zrt. 43. 72. GriffSoft Zrt. 65. 28. 8. evosoft Hungary Kft. 9. SQI Kft.

nessi-hungary.1 Introduction A kiadvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával készült. • Telefon: +36-1-463-1210. +36-1-463-1210 • Fax: +36-1-463-1387 www. Risztics Péter Károly . Magyar tudósok körútja 2.com A kiadásért felel: Dr. Kiadja a NESSI-Hungary Szoftver és Szolgáltatások Nemzeti Technológiai Platform: 1117 Budapest.com • info@nessi-hungary.