Robert Jordan, Brandon Sanderson - Az idő kereke 13. - Az éjfél tornyai II.

Robert Jordan Brandon Sanderson AZ eJFeL TORNYAI Masodik kötet Robert Jordan Brandon Sanderson Az Idő KEREKE Sorozatszerkesztő

: Terenyei Robert A sorozat kiadonk gondozasaban megjelent köteteinek cimet vastaggal szedtük: A VILaG SZEME I-II. A NAGY HAJToVADaSZAT I-II. AZ uJJaSZÜLETETT SaRKaNY MI. HoDiT AZ aRNYeK I-II. MENNYEI TŰZ I-II. A KaOSZ URA I-II. A KARDOK KORONaJA I-II. A TŐRÖK uTJA A TeL SZiVE I-II. AZ ALKONY KERESZTuTJaN I-II. AZ aLMOK TŐRE I-II. GYÜLEKEZŐ FELLEGEK I-II. AZ eJFeL TORNYAI I-II. A FeNY EMLeKE I-II.

A sorozat előzmenye: uJ TAVASZ Robert Jordan Brandon Sanderson

AZ eJFeL TORNYAI Masodik kötet

Delta Vision 2012 Robert Jordan Brandon Sanderson AZ eJFeL TORNYAI II. A forditas az alabbi kiadas alapjan keszült: Robert Jordan – Brandon Sanderson: Towers of Midnight Copyright © Robert Jordan, Brandon Sanderson, 2010 Hungarian translation © Varga Csaba Bela, 2012 Boritofestmeny © Raymond Swanland, 2011 Terkepek © Delta Vision Kft, 2011

All right reserved! © Delta Vision Kft., 2012 Szerkesztes: Jardan Csaba Boritoterv es nyomdai előkeszites: adam Krisztina Korrektura: Dobos Attila, Tantras Kiadja a Delta Vision Kft. Minden jog fenntartva ISBN 978 615 5161 56 8 ISBN 978 615 5161 54 4 Ö Delta Vision Kft. 1092 Budapest, Ferenc krt. 40. Telefon: 36 (70) 322-3755 Fax: 36 (1) 216-7054 Jason Denzelnek, Melissa Craibnek, Bob Kluttznak, Jennifer Liangnak, Linda Taglierinek, Matt Hatchnek, Leigh Butlernek, Mike Mackertnek es mindazoknak az olvasoknak, akik az elmult hosszu evek soran eletük szerves reszeve tettek az Idő Kereket, ami altal jobb lett masok elete is. Első fejezet FEGYVERBE HiVaS Nem zarkozom el az elől, hogy megkerdőjelezzem Sarkany nagyurunk dönteseit, olvasta a levelet Egwene, az iroasztalanal ülve. Hiszen minel hatalmasabba valik valaki, annal inkabb szükseges lesz az, hogy odafigyeljünk a tetteire. en azonban nem tartozom azok köze, akik könnyeden hűseget esküdnenek valakinek. Marpedig hűseget esküdtem az ujjaszületett Sarkanynak. Nem azert, mert felültetett az orszagom tronjara, hanem azert, amit Tear erdekeben tett. Teny, hogy naprol napra egyre kiszamithatatlanabba valik. De mi masra szamithatnank az ujjaszületett Sarkanytol? Darabokra zuzza a vilagot. Akkor is tudtuk ezt, amikor hűseget esküdtünk neki. Hiszen egy matroznak is neha olyan kapitany kezebe kell helyeznie a sorsat, aki a hajojaval nyilegyenesen kifut a partra. Ha a hatunk mögött mindent elpusztito vihar tamad, akkor a vizpart az egyetlen lehetőseg. Ennek ellenere az ön szavai, hölgyem, aggodalommal töltöttek el. A pecseteket nem lenne szabad alapos vita nelkül letörni. Sarkany nagyurunk azzal bizott meg, hogy sereget gyűjtsek a szamara. Eleget tettem az akaratanak. Ha ön igeretenek megfelelően Kapukat nyit szamomra, akkor a talalkozohelyre csapatokat viszek, es elkisernek a hűseges nemes urak es urasszonyok is. Ugyanakkor fel kell hivnom a figyelmet arra, hogy a seanchanok jelenlete orszagom nyugati hatarvideken igen komoly gondot okoz. Seregeim nagyobbik reszenek otthon kell maradni. Darlin Sisnera nagyur az ujjaszületett Sarkany, Rand al’Thor kegyelmeből Tear kiralya Egwene egyik ujjaval megütögette a papirt. Elismerően biccentett. Darlin eleg elszant volt ahhoz, hogy papirra vesse a szavait, ahelyett hogy hirnököt küldött volna, aki szo szerint betanulja az üzenetet. Ha egy hirnök rossz kezekbe került, a szavait barmikor le lehetett

tagadni. Nem nagyon lehetett barkit is arulasert elitelni, ha a vad alapja csupan egyetlen futar vallomasa volt. Az iras azonban megmarad… Batorsag kell hozza. Tollat ragadva Darlin mintha csak azt mondta volna: „Nem erdekel, hogy Sarkany nagyurunk megtudja, mit irtam. Vallalom a szavaimat.” De hogy hatrahagyja a serege nagy reszet? Az nem lesz jo. Egwene a tintaba martotta a tollat. Darlin kiraly, nagyra ertekeljük, hogy ennyire törődsz kiralysagod biztonsagaval, valamint figyelemre melto hűsegedet annak a ferfinak az iranyaba, akit szolgalsz. Tudomasom van arrol, hogy a seanchanok valos veszelyt jelentenek Tear szamara. Ne felejtsük el azonban, hogy ezekben a szörnyűseges, sorsdöntő napokban nem a seanchanok, hanem elsősorban a Sötet Nagyur miatt kell aggodnunk! Könnyű volna ugy gondolni, hogy nem fenyegetnek a trallokok, hisz oly messze vagy a tavoli csataterektől, am hogyan fogod erezni magadat, ha a vedőövezetkent szolgalo Andor es Cairhien mar elesett? A seanchanoktol sok szaz merföldnyi tavolsag valaszt el. Szünetet tartott. Tar Valont is több szaz merföld valasztotta el a seanchanoktol, megis majdnem elpusztitottak. Darlin jogosan aggodott, es eppen hogy a ratermettseget mutatja az, ahogy figyelembe vette ezt a veszelyt. Neki azonban szüksege volt a ferfi seregere Merrilor mezejen. Talan tud is valami olyasmit javasolni a kiralynak, ami megerősiti Tear biztonsagat, miközben segithet Randnek. Illian egyelőre kitart, folytatta az irast. Vedőpajzskent szolgal orszagod es a seanchanok között. Tőlem Kapukat kapsz es egy igeretet: ha a seanchanok tamadasba lendülnenek Tear ellen, akkor azonnal Kapukra szamithatsz, igy kesedelem nelkül hazaterhetsz, hogy megvedd a nemzeted. Habozni kezdett. Igen nagy volt annak az eselye, hogy a seanchanok mar tudtak Utazni. Senki sem lehetett biztonsagban tőlük, függetlenül attol, hogy milyen tavol vagy közel elt. Ha ugy döntenek, hogy lecsapnak Tearre, akkor az sem fog eleg segitseget jelenteni, ha Kapukat ad Darlinnak. Megborzongott, mert eszebe jutott, hogy milyen volt, amikor fogoly damanekent a seanchanok rabja volt. Olyan elszant gyűlölettel utalta őket, hogy attol neha meg maga is megijedt. Darlin tamogatasa azonban elengedhetetlen volt a tervei szamara. Összeszoritotta a fogat es folytatta az irast. Az ujjaszületett Sarkanynak latnia kell, hogy teljes erőnket latba vetve ellenezzük elhamarkodott dönteseit. Ha azt latja, hogy csak fel szivvel sorakoztunk fel, akkor sohasem tudjuk meggyőzni arrol, hogy elalljon a szandekatol. Kerlek, teljes seregeddel gyere! Port hintett a levelre, majd összehajtotta es lepecsetelte. A földresz ket legerősebb kiralysaga elen Darlin es Elayne allt. Mind a kettőjüknek rendkivül fontos szerep jutott az amyrlin terveiben. Most pedig az illiani Gregorin den Lushenos levelere kellett valaszolnia. Nem adta vilagosan a ferfi tudtara, hogy Mattin Stepaneost itt őrzik a Feher Toronyban, de utalt ra. Beszelt magaval Mattinnal is. Közölte vele, hogy barmikor elmehet, ha ugy tartja kedve. Ő ugyanis nem akart raszokni arra, hogy az akaratuk ellenere uralkodokat gyűjtsön maga köre.

Sajnalatos modon azonban Mattin attol tartott, hogy veszelybe kerülne az elete, ha visszaterne. Tul hosszu időt töltött tavol, es azt gondolta, hogy Illian teljes mertekben az ujjaszületett Sarkany uralma alatt all. Ebben valoszinűleg igaza is volt. Micsoda fejetlenseg! Egyszerre eleg lesz egy gondot megoldani. Gregorin, Illian helytartoja igencsak habozott, amikor szoba került, hogy a Feher Tornyot kellene tamogatnia. Ő mintha sokkal jobban tartott volna Randtől, mint Darlin. Illian szamara a seanchanok nem eppen tavoli fenyegetest jelentettek. Az ellenseg gyakorlatilag a varos kapuit döngette. Egwene hatarozott hangu levelet küldött Gregorinnak. Ugyanazt igerte neki, mint amit Darlinnak. Talan el tudja intezni azt is, hogy Mattin ne terjen haza. Ez mindket nagyurnak teljesen megfelelt volna, am az amyrlin ügyelt arra, hogy Gregorin ne ertesülhessen erről. Cserebe azt kerte tőle, hogy hozza fel a seregeit eszakra. Nem volt nehez felismerni, hogy pontosan mit is tesz. Rand nyilatkozatat felhasznalva megprobalja a jelzőfenykent ragyogo Feher Torony köre gyűjteni es magahoz kötni a földresz uralkodoit. Eljönnek majd, hogy az erveit tamogassak. Hogy tiltakozzanak a pecsetek letörese ellen. Vegezetül pedig az egesz emberiseg erdekeben ott fognak küzdeni az Utolso Csataban. Halk kopogas hallatszott az ajto felől. Felpillantott es meglatta a bekukucskalo Silvianat. A nő egy levelet tartott a kezeben. A szorosan feltekert papirdarabot egy postagalamb hozhatta. – Milyen komor ma az arckifejezesed – szolitotta meg Egwene. – Megkezdődött az invazio – felelte Silviana. – A Fertő hatarat őrző tornyok es helyőrsegek egymas utan elhallgatnak. A fortyogo fekete felhők arnyekaban megindult a trallokok tömege. Kandor, Arafel es Saldaea mar hadban all. – Kitartanak? – kerdezte Egwene, mert a szivebe mart a felelem. – Kitartanak – valaszolta Silviana. – A hirek azonban töredekesek es bizonytalanok. Ezt a levelet egy megbizhato ügynökünktől kaptam. Azt allitja, hogy ilyen hatalmas tamadasra a trallok haboruk ota nem került sor. Egwene melyen beszivta a levegőt. – Mi törtent Tarwin-resben? – Nem tudom. – Deritsd ki! Hivd ide Siuant! Ő talan többet tud. A Kekeknek van a legkiterjedtebb ügynöki halozatuk. Persze Siuan sem tudhatott mindent, de nagyjabol tisztaban lehetett a dolgok allasaval. Silviana neman bolintott. Nem vetette Egwene szemere a nyilvanvalo dolgot. Azt, hogy a Kekek halozata csupan a Kek ajahot szolgalja, nem pedig magat az amyrlint. Közeledett az Utolso Csata. Nem volt ertelme a merev elzarkozasnak. Silviana halkan bezarta maga mögött az ajtot. Egwene felvette a tollat, hogy befejezze Gregorin levelet. Ekkor ujabb kopogtatas szakitotta felbe. Ez sokkal sürgetőbb volt az előzőnel. A következő pillanatban Silviana feltepte az ajtot. – Anyam! – kialtotta. – Gyűleseznek. Pontosan, ahogy megjosoltad! Egwene ingerülten összehuzta a szemöldöket. Vegül nyugodt arckifejezessel letette a tollat es felkelt. – Akkor nezzünk be hozzajuk! Kilepett a dolgozoszobajabol es sietve elindult. Az ülnökök előszobajaban elhaladt ket beavatott mellett. Nicolat csak nemreg avattak fel. A tarsa Nissa volt. Valoszinűleg mind a ketten megkapjak a vallkendőjüket meg az Utolso Csata előtt. Fiatalok voltak, de erősek. Minden nőverre szüksege lesz. Meg az olyanokra

is, mint Nicola, aki bebizonyitotta, hogy nem lat tovabb az orra hegyenel. Ők ketten hoztak a hirt a Csarnokrol. Egwene leghűsegesebb hivei a noviciak es a beavatottak közül kerültek ki. A nőverek gyakran semmibe vettek őket. A ket lany felzarkozott az amyrlin es Silviana möge, amint sietve elindultak a Csarnok fele. – Nem hittem volna, hogy ezzel probalkoznak – szolalt meg halkan Silviana, miközben sietve lepdeltek. – A latszat csal – töprengett Egwene. – Nem a megbuktatasomra keszülnek. A megosztottsag meg tulsagosan is elevenen el az elmejükben. – De akkor miert gyűltek össze nelküled? – Mas modon is fel lehet lepni egy amyrlin ellen, nem csak ugy, hogy levaltjuk. Mar egy ideje szamitott erre a lepesre, am ennek ellenere elkeseredett miatta. Az aes sedaiok sajnalatos modon mindhalalig aes sedaiok maradnak. Csak idő kerdese volt, hogy valaki ugy döntsön, megprobalja kicsavarni a hatalmat az ő kezeből. Elertek a Csarnok ajtajat. Egwene belökte az ajtoszarnyakat es belepett. Hűvös aes sedai tekintetek fogadtak. Nem volt minden ülnök jelen, de a szekek ketharmadaban ült valaki. Meglepődve nezte a harom Piros ülnököt. Mi törtent Pevaraval es Javindhraval? ugy tűnt, hogy tartos tavolletük tettekre sarkalta a Pirosakat. A tavollevők helyere Raechin es Viria Connoralt ültettek. A Feher Toronyban rajtuk kivül nem maradt mar mas testverpar, hiszen Vandene es Adeleas meghalt. Furcsa valasztas, de nem teljesen varatlan. Romanda es Lelaine is itt volt. Rezzenestelen tekintettel viszonoztak Egwene pillantasat. Milyen különös erzes volt itt latni őket. Hiszen a többi nőver közül sokan az ellenlabasuknak szamitottak. A közös ellenseg, Egwene azonban hidat vert az egymassal viaskodo taborok köze. Emiatt akar elegedett is lehetett volna magaval. No, persze. A Kekeket csupan Lelaine kepviselte. A Barnak közül is csupan egy ülnök jött el. Takima betegnek latszott. A hofeher bőrű Barna nőver nem nezett az amyrlin szemebe. Itt volt meg ket Feher, ket Sarga – közöttük Romanda –, ket Szürke es harom Zöld nőver is. Ezt latva Egwene összeszoritotta az ajkat. Hiszen ő pontosan abba az ajahba szeretett volna belepni! Velük volt a legtöbb baj. Nem szidta össze a jelenlevőket azert, hogy nelküle tanacskoznak. Egyszerűen bevonult közejük, miutan Silviana bejelentette az erkezeset. Egwene megfordult es leült az Amyrlin-tronra. A hata mögött ott ragyogott a hatalmas rozsaablak. Neman figyelt. – Nos tehat? – kerdezte vegül Romanda. Szürke, kontyba fogott hajaval pont ugy nezett ki, mint a barlang szaja előtti sziklan heverő anyafarkas. – Nincs semmi mondanivalod, anyam? – Nem ertesitettetek erről a talalkozorol – valaszolta Egwene. – igy feltetelezem, hogy nem vagytok kivancsiak a velemenyemre. Csupan azert jöttem, hogy csendben figyeljek. A jelenlevők ettől meg nyugtalanabbakka valtak. Silviana az amyrlin melle allt. Az arcara vilagosan kiült a nehezteles. – Hat, ahogy gondolod – bolintott Rubinde. – Azt hiszem, most eppen Saroiyat akartuk meghallgatni. A zömök Feher nőver azok köze az ülnökök köze tartozott, akik Elaida megvalasztasakor tavoztak a Toronybol. Salidarban igazi bajkeverőnek szamitott. Egwene nem lepődött meg azon, hogy itt latja. A nő felallt es sokatmondoan nem is nezett az amyrlinre. – A vallomasommal csatlakozom a többiekhez. Azokban a napokban… A Torony bizonytalan időszakaban az amyrlin pontosan azt tette, amiről Romanda beszelt. – Ez a bizonytalansag nem

jelentett mast, mint a Torony megosztottsagat. Keves nőver volt hajlando nyiltan beszelni rola. – Mindannyiunkat meglepett, amikor azt követelte, hogy üzenjünk hadat. – A törvenyeinknek megfelelően ismerjük azokat a szabalyokat, amelyek az amyrlint szinte korlatlan hatalommal ruhazzak fel egy hivatalos hadüzenet utan. Amikor ravettek minket arra, hogy hadba szalljunk Elaida ellen, akkor az amyrlin kezebe adtuk mindazokat az eszközöket, amelyekkel rakenyszeritette az akaratat a Csarnokra. Saroiya körülnezett a teremben, de nem fordult vissza Egwene fele. – Velemenyem szerint most valami hasonloval fog probalkozni. Ezt meg kell akadalyozni. A Csarnok feladata eppen az, hogy kiegyensulyozza az amyrlin hatalmat. Ezekkel a szavakkal leült. A hallottak utan Egwene megkönnyebbülten fellelegzett. Senki sem tudhatta biztosan, hogy milyen cselszövesek lappanganak a Feher Torony felszine alatt. Ez a gyűles viszont azt jelezte, hogy a tervei a legjobb uton haladnak. Az ellensegei – vagyis hat a vonakodo szövetsegesei – meg nem jöttek ra arra, hogy valojaban mire keszül. Minden figyelmüket lekötötte az, hogy olyasmire adjanak valaszt, ami honapokkal korabban törtent. Mindez persze nem jelentette azt, hogy ne lennenek veszelyesek. Ha azonban szamitunk a veszelyre, akkor kezelni tudjuk. – Mit tehetnenk? – kerdezte Magla. Egwene fele pillantott. – Hogy bölcs döntest hozzunk? Abbol a celbol, hogy semmikeppen se korlatozhassak a Torony Csarnokat. – Nem üzenhetünk hadat – jelentette ki hatarozottan Lelaine. – Hogyan lehetne elkerülni? – kerdezte Varilin. – Hadüzenetre került sor a Feher Torony ket fele között, de nem üzenünk hadat az arnyeknak? – Mar reg hadat üzentünk az arnyeknak – felelte habozva Takima. – Mi szükseg volna egy hivatalos hadüzenetre? Talan nem eleg a puszta letezesünk? Talan az esküink nem teszik nyilvanvalova az allaspontunkat? – Akkor is szükseg van valamilyen nyilatkozatra – ellenkezett Romanda. Legidősebb resztvevőkent ő vezette a gyűlest. – Nyilvanossagra kell hoznunk a Csarnok velemenyet. Ra kell vezetnünk az amyrlint arra, hogy elhamarkodottsag volna hadat üzenni. Az aes sedai szemmel lathatoan egyaltalan nem jött zavarba amiatt, amit eppen tettek. Egwene szemebe nezett. Nem, sem ő, sem Lelaine nem fogja olyan hamar megbocsatani neki, hogy egy Piros nővert tett meg kronikaőrnek. – De hogyan adhatnank ki egy ilyen nyilatkozatot? – kerdezte Andaya. – ugy ertem, hogyan lehetne megfogalmazni az egeszet? A Csarnok talan tegye közhirre, hogy nem fogunk hadat üzenni? Nem hangzik ez nagyon is nevetsegesen? A jelenlevők elhallgattak. Egwene csendben bologatott, bar nem egeszen azert, amit hallott. Szokatlan körülmenyek között valasztottak meg. Ha nem akadalyozna meg, akkor a Csarnok nagyobb hatalomra tehetne szert az amyrlinnel. A mai gyűles elmozdulhatott volna abba az iranyban is. Az evszazadok soran az Amyrlin-tron ereje nem maradt ugyanakkora. Egyikőjük teljhatalommal uralkodhatott, mig a masikat porazon vezettek az ülnökök. – ugy velem, hogy a Csarnok tanubizonysagot tett a bölcsessegeről – szolalt meg Egwene, gondosan megvalogatva a szavait. Az ülnökök fele fordultak. Nehany arcon megkönnyebbüles latszott. Azok viszont, akik jobban ismertek, gyanakodni kezdtek. Ez

igy is volt rendjen. Ha mar valaszthat, akkor inkabb fenyegetesnek tartsak, mint könnyen iranyithato gyermeknek. Azt remelte, hogy egy szep napon majd elismerik vezető szerepet, am jelenleg be kellett ernie azzal, amire ma ra tudja venni őket. – A Torony különfele frakcioi közötti haboru egeszen masfajta küzdelem volt – folytatta. – Melyen es szemelyesen rolam szolt a küzdelem, az amyrlinről, hiszen az egesz szakadasra eppenseggel az Amyrlin-tron miatt került sor. – Az arnyek elleni küzdelem azonban messze nagyobb barki embernel. Hatalmasabb, mint ti vagy en. Nagyobb meg a Feher Toronynal is. Az egesz teremtes es az elet vonul most csatasorba. Küzdeni fog a legelesettebb koldus es a leghatalmasabb kiralynő is. Az ülnökök neman figyeltek a szavait. Vegül Romanda szolalt meg: – Ezek szerint nem fogod ellenezni azt, ha a Csarnok atveszi a haboru iranyitasat? Ha mi iranyitjuk Bryne tabornok seregeit es a Torony őreit? – Ez attol függ – felelte Egwene –, hogy pontosan mit ir elő a törveny. Odakint mozgolodas tamadt. Saerin valosaggal berobbant a Csarnokba. Janya Frende kiserte. Gyilkos pillantast vetettek Takimara, aki ugy összehuzta magat, mint egy remült madar. Saerint es Egwene többi tamogatojat csak azutan akartak ertesiteni a gyűlesről, hogy arrol az amyrlin is ertesült. Romanda megköszörülte a torkat: – Mi lenne, ha megneznenk, mit ir elő ilyen helyzetben a haboru törvenye? – Biztosra veszem, hogy a gyűles előtt alaposan attanulmanyoztad a törvenyt, Romanda – ellenkezett Egwene. – Mit javasolsz? – A törveny szerint lehetőseg van arra, hogy a Csarnok vallalja magara a hadviselest – jelentette ki a Sarga nőver. – Ahhoz azonban szükseg van az amyrlin beleegyezesere – figyelmeztette Egwene. Ha Romanda erre a törvenycikkelyre hivatkozva akart nagyobb hatalmat szerezni, akkor hogyan akarta biztositani az ő tamogatasat? Hiszen nelküle tanacskoztak! Talan valami mast forgatott a fejeben. – Igaz, ahhoz valoban szükseg volna az amyrlin beleegyezesere – szolalt meg Raechin. A magas, sötet haju nő hosszu fonatba fogta össze a hajat, amit aztan kötelcsomokent a feje tetejen rögzitett. – De hat az előbb azt mondtad, ugy veled, hogy bölcsen döntöttünk. – Ami azt illeti – valaszolta Egwene, es megprobalta azt a latszatot kelteni, hogy sikeresen sarokba szoritottak –, egeszen mas dolog egyeterteni a Csarnokkal, mint megengedni azt, hogy kizarjanak a hadsereg tevekenysegenek mindennapos iranyitasabol. Megis, mit tegyen az Amyrlin-tron, ha nem iranyithatja a haborut? – A jelentesek szerint mostanaban minden erődet leköti az, hogy kiralyokkal es kiralynőkkel civodj – felelte Lelaine. – Ez a feladat nagyon is illik az amyrlinhez. – Akkor el tudnal fogadni egy ilyen munkamegosztast? – kerdezte Egwene. – A Csarnok iranyitja a haderőt, engem pedig feljogositotok arra, hogy az uralkodokkal targyaljak. – Igen… – valaszolta Lelaine. – Igen, azt hiszem, ez elfogadhato volna. – ugy velem, ebbe bele tudok egyezni – bolintott az amyrlin. – Szavazzunk rola? – csattant fel Romanda hangja. Valosaggal kapva kapott a lehetősegen. – Hat legyen! – engedett Egwene. – Ki fogadja el a javaslatot? Először Rubinde allt fel. Őt Faiselle es Farnah, a masik ket Zöld ülnök követte. Raechin a nőverevel együtt fürgen felpattant, bar Barasine összevont szemöldökkel figyelte Egwene-t. Magla volt a

Lassan Ferane is felegyenesedett. A hűvös Feher ülnök a fülcimpajat huzogatva figyelte Egwene-t. szoval – szolalt meg Romanda –. – Javaslom. hogy a jövőben ne kerüljön sor tovabbi ilyen gyűlesekre! Javaslom tovabba azt is. Ugyanezt tette Saroiya. – Megvan a szükseges egyetertes. A Csarnok igenis bölcsen döntött. – De mar eddig is sikeresen felkötöttetek magatokat a rövidebb kötelre. – Nagy öröm szamomra latni. Saerin azonnal felallt. – Komolyan gondoltam. az illető nem fog unatkozni. – A Csarnok jogot kapott arra. Az ülnök zavartnak latszott. Senki sem akasztotta fel magat. Ne is probald meg letagadni azt. hogy irasban rögzitsük a Torony törvenyeben azt. hogy segiteni szeretettek volna az amyrlinnek. hogy erre a megbeszelesre igy. Ez eddig kilenc volt. hogy titokban tanacskoztatok. Lelaine következett. amikor engem bizott meg az ujjaszületett Sarkany kezelesevel. – Akkor ebben az esetben en is mellette vagyok. beadvanyat es tervet. – Itt az ideje a valtozasnak – folytatta. aki nap mint nap attekinti es jovahagyja Bryne tabornok rengeteg kereset. amikor a Csarnok bölcsessegeről beszeltem. – eppen miről is szavazunk? – Egy fontos kerdesről – valaszolta Saerin. nem art. akkor a tavollete idejere az ajahjanak ki kell jelölnie egy helyettest! Javaslom tovabba azt is a Torony törvenykönyveben rögziteni. Mintha megprobalt volna keresztüllatni az amyrlin terven. hogy egyes-egyedül tartsa a kapcsolatot az ujjaszületett Sarkannyal! A Csarnokban nema csend tamadt. nagyon ugy latszik – jelentette ki Saerin. de ismerős kezre van szükseg. – ugy velem. amikor megfordulva megpillantotta Egwene szelid arckifejezeset. Ebben a pillanatban Doesine es Yukiri lepett a terembe. Hiszen most feljogositottatok az amyrlint arra. Bizonyara most kivalasztotok magatok közül valakit. hogy megszolaljon. Biztosithatlak benneteket arrol. – Akarcsak en – tette hozza Yukiri. – Hogy a csudaba nem tudjatok megerteni. mig az amyrlin jogot nyert arra. titokzatoskodva került sor. Egwene felkelt. A Sarga ülnök nema maradt. Egwene szive hevesen dobogott. hogy addig ne lehessen összehivni a Csarnok gyűleset. Azt is teljesen bölcsen ismertetek fel. – allj! – kialtotta Saroiya. – Hat nem ertitek? Ő is kiraly! Megkapta a Baberkoronat. hogy a felelősseget viselve kezelje az uralkodok ügyeit. – Hat ilyen rövid az emlekezetetek? Sorban valamennyi jelenlevő arcaba nezett. milyen ostobasag igy viselkedni?! – förmedt rajuk Egwene.következő. mig azon ne lenne jelen valamennyi ülnök vagy a . hogy a Harom Esküre tamaszkodva őszinte beszedre foglak kenyszeriteni. Romanda vonakodva csatlakozott hozza. Hatarozott. Ott van meg a toborzas is. es valosaggal felpattant. most felmerülhetne az igeny. – Na. Ha valaszolni kivansz. Romanda! Latom. Hirtelen tagra nyilt a szeme. hogy te keszitetted elő az egeszet. Ugyanakkor melyseges rosszallasomat kell kifejeznem. csak nem… Elhallgatott. Elegedetten latta. ha tisztaban vagy azzal. hogy iranyitsa a Feher Torony sereget. hogy ha egy ülnök tavozik a Feher Toronybol. hogy milyen sokan vagnak savanyu kepet. es mar nyitotta volna a szajat. amikor Takimara pillantott. hogy sulyozott többseggel szavazzunk a dologrol – jelentette ki Saerin szarazon. Doesine vegignezett a körülötte allokon. hogy a hadsereg napi ügyeinek intezese tulsagosan is nagy erőfeszitessel jar. Gyűlölködő pillantasokkal figyeltek egymast Romandaval.

Remek. – Kenytelen voltam – felelte Egwene. addig megkerülhettek engem. Saldaeat es Arafelt elözönlöttek az arnyfattyak? A nőverek közül többen is felszisszentek. amikor magukra maradtak. hogy előtte az amyrlint feltetlenül ertesiteni kell. ha közvetlen modon jelezte. Elegedettnek tűnt. Saerin. – Igen – valaszolta az amyrlin. hogy Kandort. hogy ledöntsük a tronjarol az amyrlint. amit tettek. – Ki ert egyet a beterjesztesemmel? – kerdezte Egwene. közöttük Lelaine bolintottak. A jelenlevők egymas utan leültek. igy legalabb kaptam is valamit cserebe. vagy eppen barmelyik amyrlint. vagy pedig az idők vegezeteig ugy emlekeznek vissza ratok. Tisztaban vagytok azzal. – Ez bizony győzelem volt – szolalt meg a kronikaőr. – Azt viszont nem hiszem. hogy nem tud reszt venni. Mindenkinek ugyanaz volt a celja. amikor a megbeszeles veget ert. hogy nelkületek ne lehessen összehivni a Csarnok tanacskozasat. De akkor is felalltak. hogy megszüntethettem azt a kiskaput a Torony törvenykönyveben. Mindannyian. – Jogot arra.helyettese. – Olyan hagyomanyokat kivansz atalakitani. ha nem talaljak meg. Silviana nem szokott tul gyakran mosolyogni. – Itt az ideje feltölteni ezt a gödröt. majd Silvianaval az oldalan kivonult a teremből. Felalltak. Az ülnököket igencsak megrazta az. a Fekete ajah ravett minket arra. vagy valamilyen modon akadalyoztatva van. Vagy kialltok mellettem. – Meresz valtozasok. – Barmelyik pillanatban kivehettek volna az iranyitast a kezemből. Nem ellenkeztek. hogy az aes sedaiok valaha is kepesek lennenek abbahagyni a . – Hat erről van szo – felelte Egwene. hogy a Csarnok tanacskozott. Kiveve. amelyek evszazadokkal ezelőtt születtek. – Nem fogom visszavonni a javaslatomat. ujra csend tamadt. Vegehez közeledik a korszakunk. akkor az az volt. – es amelyeket ez idaig csak arulasra. hogy a Csarnok viszonylag titokban gyűlesezzen. vonakodva. ti pedig nem alltok ki a nyitottsag es a Feny oldalan? Mindannyiunk erdekeben szükseges. Odakint gyülekezni kezdtek a nőverek. lassan. Mostantol. – Viszont megiscsak le kellett mondanod a seregeink iranyitasarol. – ugy velem. kiveve. ha kerülgetni akarnak. hogy te targyalj az ujjaszületett Sarkannyal. Neha ugyancsak nehez volt emlekezni erre. A Feny aldja meg őket! Egymas utan. – Közeledik az Utolso Csata. A Kek hirszerzők halozata ezek szerint meg megbizhatoan működött. Amig lehetőseg nyilt arra. A többiek gyakran vitatkoztak es askalodtak. Azt is javaslom. hogy eppenseggel teged is kihagyhatnak. Amikor utoljara hatekonyan eltek a benne rejlő lehetősegekkel. hogy megkezdődhessen az ujabb szavazas. A Csarnok valamennyi gyűlesen. Mar itt is van – folytatta Egwene. ha esetleg reszt kivan venni a megbeszelesen. Ha barkit is kihagyhatnak. egy bolondot ültessünk a helyere es megosszuk a Tornyot. Az amyrlin vegre kifujta a levegőt. Egwene odabiccentett Saerinnek es a többi tamogatojanak. hogy milyen modon valositsak meg a celkitűzeseiket. Masok. cselszövesre es megosztasra hasznaltak – felelte Egwene. hogy megtagadtatok az együttműködest. az azt jelenti. de veszhelyzet eseten tudtak helyesen dönteni. Meglepte őket. hogy mostantol kezdve lenyegesen visszafogottabban fognak csak askalodni. anyam – figyelmeztette Saerin. hiszen a mai döntesre eppen egy ilyen cselszöves miatt került sor. akkor azt kenytelenek lesznek az orrom előtt tenni. – De ennel is fontosabb volt. Ugyanigy kapjon kellő időt arra. Ha valamiben nem ertettek egyet.

hogy veszelybe sodorjak ket beavatottat. merre talalhatnak meg minket. Megtanuljatok a hasznalatukat. A ket beavatott pukedlizett es izgatottan elsietett. Terjetek vissza azzal. amennyiben arra keszülsz. – Nem akarom. – Bator lepes. hogy hol bujkal a varosban? – Ami őt illeti. hogy kockazatot vallaljanak az Utolso Csataval vagy az ujjaszületett Sarkannyal kapcsolatban. . mint amire a szavaim alapjan keszülnek. es ezert aldanunk kellene a nevet. Amugy Silviananak igaza volt. A kifejezett engedelyem nelkül azonban ne hasznaljatok őket! Küldök veletek nehany katonat is.cselszöveseket. hogy ők is tudjak. hogy ott latta ezt a fiatalembert. hogy kihallgasson minket. hogy egy nagyon fontos talalkozot keszitek elő. de jeghideg hangon. – Ha mar szoba került Gawyn: sikerül kideriteni. hogy Nicola es Nissa ne kerüljön hasonloan veszelyes helyzetekbe. – Ügyesek voltatok! – dicserte meg Egwene a lanyokat. hogy baj erje a lanyokat – folytatta az amyrlin. – A segitsegükkel ellatogathatunk az almok Vilagaba. A gyilkos azonban meg mindig itt rejtőzködik es Tel’aran’rihodban eszrevettem. Menjetek at az Utazoterre! Onnan tovabb Caemlynbe. ma kora reggel kaptam egy jelentest. ha azt valamilyen modon el lehetne kerülni. hogy hallgatni fognak! Hiszen beavatottak. – Szükseges – felelte Egwene. – Milyen pletykak? – Gawyn elijesztette az orgyilkost – felelte Egwene. Elkezdem a kikepzeseteket. amit tőle kaptok! – Igen. – Szüksegem van a segitsegükre. de azt mar nem fogja megengedni. hogy a Fekete nőverek kemkednek utanam. Rossil eddig nagyvonaluan viselkedett. Oda kell figyelnie majd arra. – Napok ota egyetlen gyilkossagot sem követtek el. Először azonban el kell hitetnem az ellenseggel. – Mit kapunk tőle? – Ter’angrealokat – valaszolta Egwene. am egyetlen beavatottat sem kellene ilyen veszelyeknek kitenni. amikor eszebe jutott. – Vigyazni fogok rajuk – igerte meg. Viszont szarnyra kapnak a megfelelő pletykak. Silviana Egwene fele fordult. – Nem esketted meg őket arra. Silviana felvonta az egyik szemöldöket. hogy ter’angrealok segitsegevel tanulhatnak majd. Ha nem tudom őket elkapni itt. A kiralynő mar var benneteket. Gawyn nincs a varosban. miközben elindult a dolgozoszoba ajtaja fele. Visszatertek a szobajaba. es nem a lanyok ellen – valaszolta Silviana nyugodt. Ha gondosan előkeszitem az egeszet. Valamikor ő volt a noviciak urnője. Egwene elvigyorodott. hogy… Nos. Viszont nem lehet megengedni nekik. hogy magadra uszitod őket. Az egyik nőver üzenetet vitt Andor kiralynőjenek. – Igazabol joval kevesebb dolguk lesz Tel’aran’rihodban. Megtamaszkodott az ajtoban es töprengett. – Nagyon is ügyesek. hogy mostantol nagyobb felelősseget kaptok. hogy elterjedjen annak a hire. ugy tűnik. – Rendben. hogy beavatott koraban milyen feladatokat biztak ra. – Nagyon is erre szamitok – magyarazta Egwene. hogy a ket lany visszafogja magat. Ő ugyan tulelte a megprobaltatasokat es meg erősebb is lett. ahol Nicola es Nissa meg mindig ott varakoztak. Azzal a hirrel tert vissza. Hencegni fognak azzal. akkor majd odaat csapok le rajuk. anyam – felelte vigyorogva Nicola. akkor kiserteties ellenfelünk nem tud majd ellenallni a csabitasnak es eljön. meg nehany tarsatoket. Ennyi eleg lesz ahhoz. anyam. Annyira.

– Ne nezz mar igy ram! – tiltakozott Perrin.Egwene felnyögött es becsukta a szemet. – Szerintem ők mindketten Maighdin hivei. – Te magad mondtad. Habozni kezdett es a nőre sanditott. Folytatni akarta a leveleket. Felejtsük el! Ezt hallva az asszony kicsit maris jobban erezte magat. Tul keves allatot a bozotban. A helyeben en is elbujtam volna. – Valami nincs rendben – magyarazta a ferfi. Masodik fejezet FURCSASaGOK – Mire keszül az en ferjuram? – kerdezte Faile. Nagykepű. Jo oka volt arra. Perrin lepese meglepte az asszonyt. – Perrin. – Meg kell tudnom. – Van valami furcsa a szelben. hogy bolondda tettek. hogy nem magatol jött ra minderre. Viszont Balwert valoszinűleg megüti a guta. kisvarosi szajhőskent a vivotudasaval hencegett. es csak utolag tudta meg. semmibe meredő tekintettel. A targyalas. Egyszer meg sirba visz ez a ficko! – Mondd meg neki. vagy valami mas? – sohajtott fel Perrin. Szerinted ki lehet Lini valojaban? Talan a seanchanok kiralynője? Gill mester pedig igazabol Arad Doman kiralya? Perrin elmosolyodott. hogy a ferje hajlando kiallni az igaza mellett. hogy az egyik Kitaszitott elől menekült. – Maighdin nem tett lova. – Perrin? Nagyon nem tetszik ez az ötlet. – Pedig voltak itt paran. hogy nem szeretik az emberek közelseget. amit csinalt. – at fogsz menni… oda? – kerdezte Faile. Jo volt latni. hogy valojaban ő Andor feneette kiralynője? Faile ugy erezte. Faile. hogy az erdeklődő tekintetű ismeretlen valojaban egy atutazo kardmester volt. Meg sohasem ereztem korabban ezt a szagot – magyarazta. – Tul keves madarat lattam ma. A Feny egetne meg ezt az eget! Az egbolt okozza ezt. hogy megbizhat-e bennünk – magyarazta Perrin. anyam – bolintott Silviana. szüksegem lesz ra a következő napok soran. es a ferje melle terdelt. – Meg szep. Faile dermesztő pillantast vetett a ferjere. hogy ő nagyon is tisztaban volt a kiletükkel – valaszolta Faile. Legalabbis Gill pontosan az. es elővett egy papirost. es egyetlen szoval sem arulta el neki. – Eltűntek a farkasok? – Egyetlenegyet sem erzekelek a közelünkben – magyarazta a ferje. – Eltűntek a farkasok. aztan leült az agy szelere. – Azert most mar kezdek egy kicsit gyanakodni. meg a targyalas előtt. – Nem tudhatta. – Le mernem fogadni. Nem maradt sok idejük. – Nagyon ugy tűnik. hogy a farkasalomban talalom meg a valaszt. . A fiatalember levette a kabatjat. hogy mi az. komolyan aggodom a targyalas miatt! Tenyleg nyugtalanit. A feherköpenyekkel folytatott targyalas utan mar visszatertek a satrukba. Ez frissitő ujdonsagnak szamitott. Egwene belepett a dolgozoszobaba. Nagyon-nagyon keves idő volt mar csak hatra. – Merges vagy Maighdin miatt. hogy merges vagyok Maighdinra! – felelte a nő. izmos mellkasan. Perrin levette az inget is. Faile tekintete vegigsiklott a ferje göndör barna szőrrel boritott. Lehet. Mostanra meg elmentek. Együtt csinaltak vegig Maldent. akinek mondta magat. de ugyanakkor zavarba is jött tőle. hogy terjen vissza! Barmennyire is dühitő tud lenni. – Igen. Faile.

en hogyan latom az egeszet. aki abban a pillanatban mar ott is ült Perrin mellett. Sok-sok elettel ezelőtt. Felbevagta az utat es a tetejet nem lehetett kivenni a magasban. – Mat az – vagta ra Perrin. Azt sem. A farkasalomban sohasem tapasztalta ezt a jelenseget. A toronybol különös erzes aradt. – Időt nyerek. hogy igy talan nem kell majd megölnöm őket. hogy felsorakoztassak a bizonyitekaikat. Az erdei fenyő-. Az előző targyalasnak azert meg volt a maga haszna is. hogy ne mondjon erre valami csipőset. ha kiönthetem a szivemet! Lehet. Perrin mar halkan szuszogva aludt. Perrin savanyu keppel a nyomaba eredt. Damodrednek sokkal jobb az illata. es elmondhatom. mint a többieknek. hogy ez gonosz hely. kerlek. sima dolognak tamaszkodott. Most mar könnyeden meg tudta talalni annak a helynek az illatat. hogy nem hisz neki. hogy egy nő szeme ekkorat villan. Az elmed erre a helyre összpontosit. hogy esetleg figyelmeztetsz a terveidre! – Megigerem – valaszolta a ferje. Hosszu-hosszu idővel ezelőtt. Vagy az egyik olyan elme. magyarazta. Talan nem tudta elhinni. – Nem szandekosan jöttem ide! – tiltakozott ő. Ez akar meg a hasznukra is lehet. Ugro illata jelezte. hogy minek tamaszkodott. A csupasz agakat mintha csak üvegbe foglaltak volna. Nem tört ra a szines kavargas. – Azonban a jövőben. Perrin a földön ült es valamilyen kemeny. hogy letezhet Perrinnel is ügyefogyottabb ember. szinte mar gonosz egboltja. A vezerüknek. hogy lefogjanak – felelte Perrin. Perrin odasetalt egy fahoz. . Jo erzes am. Faile csak a legnagyobb nehezseg aran tudta visszafogni magat attol. Sikerül visszanyernem az embereim szabadsagat. gondold meg azt. hogy pontosan erre van szüksegem. Gyere! szolt ra a farkas. – Ezen a helyen ebredtem fel. Nem lehetett tul sokszor tanuja annak. hogy mi törtent akkor. – Mi tert… Ugro semmive foszlott. A ferjere pillantott. majd hatalmas asitassal hanyatt dőlt. megfordult es megnezte. Ugro is odament. hogy vegigülöm a targyalast. tölgy. – Mi ez a fal? Emberdolog. gondolkodhatok – valaszolta az ifju. A különös ibolyaszinű üvegfal ismet ott magasodott. ahogy gondolod – bolintott Faile. Termeszetellenes volt. Bar igazabol nem tudta. – Igazabol semmi ilyet nem terveztem. A fiatalember felallt. – Akkor mi ertelme az egesznek? – tudakolta Faile. Nem arad belőle a harag vagy a gyűlölet bűze. Nagyon is jol latta. akivel kapcsolatban allsz. Ostoba kölyök. A jehannahi orszaguton bukkantak elő. ahova a farkas atlepett. Egy hatalmas aceltorony tört a viharos eg fele.es bőrlevelfak erdeje föle raborult a farkasalom tulsagosan is sötet. Szellő sem rezdült. Elkepesztően szabalyosnak latszott. – Hat. – es lehet. mint te? – Talan meg nalam is ostobabb. A falait mintha egyetlen acellemezből keszitettek volna. Nagyon sokaig hallgattam. Visszatert. amikor Berelain először talalkozott Damodreddel. szolalt meg Ugro. Mar lattuk korabban is. Csak abban a pillanatban jutott az eszembe. hogyan is lehet ebben ennyire biztos. es lehetőve teszem. hogy lent a földön milyen tavolsagban er veget. magyarazta Ugro.– Nem fogom megengedni nekik. – Csak azt igertem meg. Mondtam neked. Ugyanolyan ostoba kölyök.

A laba eppen csak meg tudta tartani a teste sulyat. – Miert nem menekülnek el? – kerdezte Perrin. atlogott a tuloldalra. Perrin tekintete vegigsiklott az orszaguton. Nem ismerte fel. enyhen ibolyaszin jelenseg hosszu merföldekre kiterjedt mindket iranyban. Ugro valaszabol zavarodottsag erződött. ha megerinti az ibolyaszinű felszint. Nem tudhatta. Ott jartak valahol elöl. mint Gill mesternek. viharvert arcan könyörtelen mosoly ragyogott fel. Felemelte a kezet. mint ahogy keptelen volt felfogni a lovasszeker vagy eppen a viaszgyertya hasznalatanak az okait. Az üvegfal megakadalyozta. Megprobal valahol masutt felbukkanni. Sikerült. Gyors. de nagyon rossz volt a szaga. Elkepzelhetetlenül magas acelepületeket. hogy csak elmosodott foltnak latszott. Sőt. akikkel azutan vegzett a Meszaros? Perrin felhördült es odalepett közvetlenül a kupola ele. ujra ott allt Perrin mellett. hogy a gyanuja jogos volt. Talan a legendak korat latta? Ugro ugyanugy nem ertette e különös szerkezetek működeset. megfordult es rajött. Nagyon. Ezuttal a kupola töveben akart előbukkanni. Szoval a kupola miatt nem tudok ugrani. Hirtelen elgyengültek az izmait. repülő korongokat. Nem hagyhatta cserben a tarsait. izgatott kepekkel valaszoltak. Nem egy üvegfal terpeszkedett előttük. Mennünk kell. Megütötte magat. Nem tudtak kiszabadulni a kupola alol. de rajuk is vadasztak. Ugyanolyan kevesbe fordithatott hatat nekik. miert ereztek ugy a farkasok. – Itt van ő is. Elöntötte a harag. Halalos remület fogta el. ahogy görcsbe randult a gyomra. Akkor ez lett volna a felgömb ertelme? A segitsegevel kelepcebe ejtettek a farkasokat. mint a farkasok! A semmiből előbukkano ezüstszürke arnyek olyan gyors volt.Ugro szamos erthetetlen kepet mutatott. Mintha csak vizze valt volna a husa. hogy Ghealdan melyik reszere kerültek. amikor ujabb es ujabb nyilakat lőtt ki. Valoszinűleg mar Lugard közeleben jartak. meg azoknak. Kemeny. Nem sikerült! Kelepcebe került. de talan hagyomanyos modon at lehet jutni rajta. Azonnal megertette. gondolta. Fenyesen izzo. Mi lehetett a baj? Ismet probalkozott. Egy hirtelen ötlettől vezerelve elindult az uton. Az egyik laba azonban meg mindig hozzaert a kupolahoz. a kupola belsejeben. Hangos csattanassal a földre zuhant. Szikrazot es Zabolatlant. Halott farkasok bűze is aradt belőle. A Meszarosra gondolt. hogy milyen következmenyekkel jar. Mar a tüdeje sem működött. Az üvegfalnak mintha nem lett volna anyaga. oriasi sebesseggel haladt. Egy szempillantassal kesőbb mar ott allt a sziklafalkent a magasba tornyosulo. Ugro elmosodott arnyek volt csupan a levegőben. Nem messze megerezte Tölgytancost. de aztan elbizonytalanodott. akik a feherköpenyek fogsagaba estek. üvegkent csillogo felület töveben. Kinyult a farkasok utan. igaz? – kerdezte az ifju. Szaz hosszal arrebb megallt. hanem egy iszonyatos kiterjedesű kupola. Fogak melyedtek Perrin . hogy a tulso oldalan bukkanjon elő. Cserbenhagyta volna az akaratereje? erezte. Csapdaba. hogy csapdaba kerültek. es megerintette a kupola falat. es előrelendült. Perrin csak a legnagyobb nehezseg aran tudta teleszivni levegővel a mellkasat. Semmi sem törtent. Az attetsző. A farkasok vadasztak. Egy fekete bőrruhat viselő ferfit latott maga előtt. mint a multkor. Elzarja az utamat. A fal tehat nem ugyanazon a helyen bukkant elő. – Bemegyek hozzajuk – valaszolta az ifju. A farkasok tovabbküldtek a kepeiket.

am a bezarodo falak gyűrűjeből nem lephetett at egy masik. Zabolatlan es Szikrazo ott voltak előttük. Ugro a kupola fele fordult. Ugro es Perrin rohanni kezdtek az ut menten. Odabent semmi sem korlatozta a mozgasat. – Nincs ra időnk – felelte Perrin feltapaszkodva. Vastag. – Hat ezt hogy csinaltad? – kerdezte Perrin. mint egy farkas. pedig a lyukbol darazsak is előtörhettek volna. Megpördült a földön. harag. am a mellkasa tovabbra is szabalyosan mozgott. Sötet erdőt. fekete. Egy olyan ember szagat ereztek. de a mozgas lendülete tovabbvitte. es kihuzta magat. Az idős es tapasztalt farkashoz kepest az ifju csupan egy kiskölyök volt. Ver fröccsent a fűre. aki vagyok. A Meszaros itt volt. Ostoba kölyök! mergelődött Ugro. Megingott. A vadasz neveteset hallottak. . Perrin felhördült. Az almodo idevetitett kepmasanak ereje sokkal nagyobb volt. Nehany fa között rejtőzködve talalta meg Szikrazot. Mentsd ki a sebesültet! Neked van kezed. halalos nyilvesszők süvitettek a szelben. de szilardan megvetette a labat es lassan tovabbnyomult. A tuloldalra aterve összeesett. mint amilyen tenyleg volt. Amikor azonban a gondolatai erejevel ki akart lepni a kupola alol.vallaba. hogy milyennek latja önmagat. A Meszarost. Szikrazo megsebesült. Perrin erezte. megpeneszedett volna. A sötet szörnyeteg arcat mintha kősziklabol faragtak volna. Pontosan olyannak. Amennyiben ki akart jutni a belsejeből. mint ő. Sikerült. Ezek szerint az lehetett a siker titka. Legy erős. Sajgott a valla es összekaristolta a karjat. A kupola belsejeben a fiatalember ismet kepes volt hihetetlenül felgyorsulni. – Elterelem a figyelmet. ha elesek! A falhoz lepett es nekinyomta az orrat. – Segitenünk kell a többieknek. aki mintha megromlott. zavarodottsag. Ket tarsa vad tancba kezdett. Kiserletkeppen megprobalt atkerülni egy masik helyre. Valami rossz. Az viszont ostobasag. A farkasalomban gyakran törtentek furcsa dolgok. keresni kezdte a sebesült farkast. mint ami az anyagi vilagban lehetseges lett volna. Lazasan kavargo kepeket erzekelt. Gunyolodva. Hangosan felnyögött. hogy nem vartal ram. ovatosan. Erő es megbizhatosag aradt a farkasbol. Ezek szerint a kupola egyfajta karam volt. Ugro tenyleg sokkal tapasztaltabb volt. acsarogva probaltak elterelni a Meszaros figyelmet. hogy a behatolo teljes mertekben tisztaban legyen azzal. Vagyok. Hörögve kapkodott levegő utan. Tanulnod kell. Ez az ember jo vadasz. Tölgytancos. biztonsagosabb helyre. Ostoba kölyök! – mergelődött Ugro. hogy azonnal visszater az ereje. juss at! – Van egy jobb ötletem – felelte Perrin. Abban a pillanatban lebenult. Kin. miközben sebesült tarsuk a kupola pereme fele vonszolta magat. Ifju Bika! figyelmeztette Perrint Ugro. A tuloldalon zuhant a földre. A farkasok szemszögeből nezve a ferfi iszonyatosan magasnak tűnt. Nem bolondsag kiasni egy lyukat. Valosaggal becsapodott az üvegfalba. pedig valojaban valami mas. de nem vitatkozott. – A sorsukra hagynad őket? – kerdezte Perrin hörgő hangon. es feltapaszkodott. Ahogy elvaltak. Gyere! figyelmeztette Ugro. retteges. hogy ki is ő valojaban. Majdnem ugy mozog. Ugro megmutatta. a probalkozasa csődöt mondott. Ugro valaszaban persze ennel sokkal több minden rejlett. te cipeled. Minden erejet összeszedve futasnak eredt. Segits. Meg a Meszaros is. akkor a testevel kellett leküzdenie a kupola falat. Perrin összeszoritotta a fogat. Amikor Ugro elrangatta az ibolyaszinű kupolatol.

es vett egy mely lelegzetet. hogy hol huzodik a hatar. tanulnod kell! – Nem csak miatta kell mennem – valaszolta az ifju. ahol a feherköpenyek taboroznak. Az ebren levők vilagaban arrafele valaminek nagyon különös a szaga. Perrin gyorsan melle terdelt es kihuzta a sebből a nyilvesszőt. – Lehet. mert nem tudta pontosan. Elegge valoszinűtlennek tűnt. Egy-egy lepessel több szaz hosszt tett meg. Halkan vinnyogva. Perrin ismet megütötte magat. Olyannak latta. hogy felbukkant a kupola. Ő megpördült. A farkas felvonyitott. . Furcsa? Ugro a kupola kepet vetitett Perrin ele. A következő pillanatban mar meg is erkezett a Sarkanyberc oldalara. Ifju Bika! Szikrazo megmutatta a Meszaros kepet. Az orrat megcsapta a gonoszsag bűze. amikor kibukkant a fak közül. Ket tarsa közben maga utan csalta a Meszarost. ahogy eltavolodtak a nyilvesszőtől. Ne most kutass! A Meszaros sokkal erősebb. Ugro – ellenkezett Perrin. A farkas ideges volt. Perrin elmejeben megjelent egy farkas kepe. A ferfi mar nem mosolygott. Összefolyt körülötte a taj. A fak közül Zabolatlan bukkant elő. amilyennek a falka többi tagja. Undorodva eldobta a nyilat es felemelte a farkast. A kalapacs azonnal megjelent a kezeben. hogy mindket különös jelenseg csupan a veletlen műve lett volna. A közelben jaro farkasok üdvözletüket küldtek. – Előbb-utobb szembe kell szallnom vele. Abban a pillanatban mar a Meszaros is ott allt. A fiatalember gondolkodas nelkül elmozdult. meg ott. hogy szembeszalljon a Meszarossal. Az allatot rögtön azutan öltek meg. Megfeszitette az ijat. Perrin megnezte a nyilvesszőt. A tuloldalon a földre zuhant es elejtette Szikrazot. mint te. Egyből ide kellett volna jönnie! Nekivetette magat az ibolyaszinű falnak. nagy vakmerőseg ilyen sebesseggel haladni. A szemeben vihar tombolt. A farkas tovabb vinnyogott. Majd maskor. A karjaiban tartott farkas morgasa mintha csak erősebbe valt volna. Megtorpant előtte. A hata mögött megreccsent egy ag. Nehany feszült pillanattal kesőbb Ugro is megjelent. A ferfi komor viharfelhőkent ott tornyosult a hatuk mögött az üvegfal tulso oldalan. Vercsikot huzott maga utan. ahol legelőször belepett a kupolaba. Perrin megfordult es rohanni kezdett a kupola fala iranyaba. Perrin arrebb gondolta magat es mar nem is latta. Elengedte a hurt. – Sikerült a többieknek is elmenekülniük? – kerdezte Perrin. – Körül kell neznem a taborom környeken. Ellenőriznem kell. felelte a farkas. Aztan mar meg is pillantotta a kupola falat. Celba vette Perrint. Perrin egyre gyorsabban rohant. hogy itt is ugyanez-e a helyzet. A Meszaros nem követte ide. Remület aradt a szagabol. A szive hevesen dobogott. hogy hol ert celba a nyilvessző. A sötetbarna irhaju farkast a combjan talalta el a nyilvessző. A szel vadul razta fekete köpenyet. Szikrazo akkor sebesült meg. hogy összefügg a ket dolog. a földre tapadva probalt meg kijutni. Nem tudott csak ugy egyszerűen odaugrani az atlatszo fal tövebe. Ugyanott bukkant elő. Perrin felhördült. Magahoz szoritotta a sebesült allatot. Kiszabadultak. Felpattant es körülnezett. De ő ebben a pillanatban nem törődött velük. ugy erezte. amikor panikba esve az orraval bökdösni kezdte a halott nősteny oldalat.Azonnal elindult hozza. Suttogo meghalt. Mar indult volna. am Ugro megallitotta. Tul korai.

Most pedig aludj! figyelmeztette önmagat. talan maganak a Nagy Kigyonak a szivdobogasat hallottak volna. es nem kert agyat maganak. nagyuram – jelentette a fiu. az ejszakai őrseg parancsnoka szigoru utasitasba adta. Durhem. – Azt mondja. bumm. hogy egyszerűen elsöpörjek a vedőket. Milyen ostoba volt! Persze regebben nagyon is beerte egy matraccal vagy egy szalmazsakkal. idegen földön egy olyan ferfi kedveert küzdött. A hadur joval ejfel utan tudott csak lefeküdni. Ez nem ment tul könnyen. Bumm. Szinte mar a hadjarat első pillanatatol kezdve ott volt velük. fekete gombos feher ing következett. Lassu ütemben. hogy nagyuram menjen oda hozza. hogy hagyjunk aludni. hat elviselhetetlen ez a forrosag! Az arcat elboritotta az izzadsag es viszketni kezdett a nyaka. Felvette a kikeszitett tiszta ruhat. Holnap majd beköltözik egy hazba. Napok ota sajgott. es kibujt atizzadt feherneműjeből. aztan feltapaszkodott az izzadsagtol lucskos szalmazsakrol. Ekkor mind a harman lesütött szemmel a vezerük fele fordultak. – Minden ejjel gyakorolni fogunk. amikor kint sietős lepteket hallott. Rodel. – Nem most. – Na. Mar a kardjat kötötte az övere. A falak körül eleg trallok nyüzsgött ahhoz. Utana az egyszerű. gondolta. Odakint felderengett a hajnal. hogy az erdőben keresik a felhasznalhato faanyagot hozza? Vagy talan a parancsnokaik felkeszültek a hosszabb ostromra? Mostanra mar körülfogtak az egesz varost. A Fenyre. amikor odakint valaki igy fakadt ki: – Ituralde nagyur igenis tudni akar rola! – Miről akarok tudni? – kerdezte ő. hogy Ituraldet delig senki sem zavarhatja. mint regen. nagyuram! – szabadkozott Conell. Most viszont. – Ebben a hősegben csak az tud aludni. Egy küldöncfiu veszekedett az őrökkel. ejjel-nappal. Arad Domanban a kiralya miatt harcolt. A rengeteg lehetőseget. – Sajnalom. . Sajgott a laba. Halk. Mikor hagyjak mar vegre abba azt az atkozott dobolast? Felsohajtott. de heves vita tamadt. Valosaggal ragadt az izzadsagtol. Ituralde közel akart maradni a varosfalhoz. A nadragja szarat begyűrte a terdig erő lovaglocsizmajaba. Pontosan akkor lepett ki a satrabol. te legeny! Mi a helyzet? – Yoeli kapitany fent van a falon. Mert ugy erezte. akivel csak egyszer talalkozott. bumm. Igencsak megrazta az a vad. hogy ez a helyes. Szilardan hitt az uralkodoban. hogy a sarkanyhivek egyikenek tartottak. Conell – legyintett Ituralde. Miert nem tamadtak az arnyfattyak? A hadur szamba vette a lehetseges valaszokat. Talan az uj ostromgepekre varnak? Lehet. mintha a varos köre tekeredett hatalmas bestianak.Nem most! – Hat nem – bolintott az ifju. Hajnalban hogy a csudaban lehet ennyire meleg? Termeszetellenes forrosag. – Azt az utasitast kaptuk. Most gyakorlunk. akinek valamilyen gyik volt az apja. Öregszel. Szürke zubbonyat egeszen nyakaig begombolta. amig keszen nem allok. Ituralde felismerte a küldöncöt. A vezer satrat az udvar arnyas szegleteben allitottak fel. es valaki suttogni kezdett. A farkas fele fordult. Mar jo ideje doboltak. Rodel Ituralde nyugtalanul forgolodott a szalmazsakjan. Saldaea mindig ennyire paras es forro volt? Barcsak otthon lehetett volna! Barcsak erezhette volna Bandar Ebanban a hűvös tengeri szellőt! Valami nagyon nem volt rendben itt. de hat mar nem volt annyira fiatal. mondd.

ugy tűnt. hanem a sajat tapasztalataira tamaszkodik. hogy nem törődik a szobeszeddel. – Nagyuramnak igaza van – szolalt meg vegül. Ha kimeresztem a szememet a tavolabbi taborok iranyaba. hogy a fekete kabatosok magukban motyogtak. Deepe azonban kivetelnek szamitott. Yoeli. rajta kivül meg a sereg fővezerenek sem. Ituralde elindult az udvaron. Ferfiak. Meg egyszer sem hagytak cserben. – Örülök. Yoeli nyugtalan pillantast vetett az asha’manre. hogy vigyaztal ram. – Amig en itt allok. hogy mely levegőt vegyen. Deepe Bhadar szamitott közöttük a legmagasabb rangunak. A fal tetejere erve körülnezett. Ituralde nem is akart arra gondolni. hogy a környező tanyak es majorok lakoi megfogadtak a tanacsot. Ituralde karomkodni kezdett. Ituralde nem lathatta. Felkelt a nap. Yoeli a mellvedre tamaszkodva egy fekete kabatos ferfi mellett allt. Deepe dühös pillantast vetett a hadvezerre. addig nem jönnek be! – jelentette ki az asha’man. Csak abban remenykedett. Ituralde nagyur – magyarazta Deepe. Ugyanakkor uj bajtarsai kivalo fegyvernek bizonyultak. akkor szinte mar az az erzesem. ahogy megragadtak az Egyetlen Hatalmat. Al’Thor több asha’mant is kirendelt Ituralde melle. valosaggal begörcsöltek a nyakan es az arcan az izmok. Az asha’man felemelte a kezet. Ezzel a jellel szokta . Sok katona mar talpon volt. Az őrök felzarkoztak mögötte. A kialvatlansagtol vereres volt a szeme. hogy ő teljesen a maga ura. hogy honnan szereztek a tabortüzekhez a fat. – Fokuszaloik vannak. Conell elvörösödve bolintott. hogy mit művelt. mintha csak egy keritest kellene betaszitaniuk. Tul sokan. Az asha’man kizarolag al’Thornak tisztelgett. – Az embered azt mondta. vagy esetleg többen. – De ezen sajnos egyikünk sem tud valtoztatni. Persze lehet. es elarasztjak az utcakat. ugy döntött. Azert a ven csontjaim nem annyira törekenyek meg. – De te pontosan annyira kimerültnek latszol. Szoval a sajat fokuszaloikkal olyan könnyen le tudjak rombolni a varos falait. Akkor majd rohamra indul a trallokok serege. A haldoklo siksagot valosaggal elboritottak a trallokok tabortüzei. A szeles arcu andori ferfi hosszura növesztette fekete hajat. hiszen erzem azt. ha egy katona hatarozott es magabiztos. – Szoval akkor erre varnak? – Tessek? – kerdezte Yoeli. mint amilyennek en erzem magam.Ituralde bolintott. Conell vallara tette a kezet. Ezek szerint nem csak ő bizonyult keptelennek az alvasra. Deepe – nezett ra Ituralde. Ituralde sem erezte tul jol magat a fokuszalni tudo ferfiak közeleben. Ezrevel taboroztak mindenfele. – Valahol odakint. na. hogy csak kepzelődtem. Ituralde neha fültanuja volt annak. legkevesebb hatan lehetnek. Valami nagy dologra keszülnek. mint ahogy azt gondolod. es amikor összeszoritotta a fogat. es elmenekültek. – Köszönöm. es alaposan megnezte maganak a trallokok hordait. – Ha a sajat asha’manjeikkel… – Azok ott nem asha’manek! – csattant fel Deepe. – ugy velem. – Ituralde nagyur – köszöntötte Deepe. Ituralde szemebe nezett. öreg cimboram. hogy neha megpillantom egy pillanatra a fonataikat. aztan arra kenyszerittette magat. hogy ereznek valamit – szolalt meg Yoeli. Vörös feny villant a ferfi kezeben. – Mi a helyzet? – kerdezte Ituralde. amilyen a lefekvese előtt volt a helyzet. – Jol van. Rajta kivül csak ketten viseltek gallerjukon a sarkanyt es a kardot. Semmilyen valtozast sem fedezett fel ahhoz kepest. A latvanytol nem lett jobb a kedve.

Deepe az előbb ott allt mellette… Az asha’man ott feküdt a gyilokjardan. nagyuram. majd halkabban folytatta: – Remenytelen itt ellenallnunk. katona? – Ez sok emberemnek nem fog tetszeni. Megertetted? Deepe összeszoritotta a fogat. hogy intezkedjen. Miert volt minden ennyire csendes? A hatara fordult. A jobb szemet becsukta. feltapaszkodott es a masik iranyba fordult. – Tudom. Azok ott nem tarthatnak magukban ilyen sokat a Hatalombol anelkül. – A saldaeaiak nem fognak velünk jönni. – Ti.odahivni magahoz a tarsait. amennyit csak birtok! Meneküljetek el! ertetted. Mintha csak megnemult volna az egesz vilag. ugye? – kerdezte Ituralde. Az egyik pillanatban meg ott allt Deepe mellett. de a ferfi meg mocorgott. hogy ez a legjobb megoldas. nem pedig meghalni. Mint rengeteg kis erőditmeny. Kisebb egysegekre bontva a seregünket. Majd elviszem őket – felelte. de amit az előbb az asha’manjeimről mondott. Egy robbanas. Ituralde megragadta Deepe karjat. akarcsak olyan gyakran. Ituralde felnyögött. A feje szinte sikitott a fajdalomtol. – Igazam van? Deepe habozni latszott. Meg elt. hogy . Ituralde megfontolta a javaslatot. Ha a varos elesik. Lattad. Mar nem kell sokat varnunk. – Riadoztassak az embereiket. hogy magara vonja a figyelmet. Felnyögött. Nem mehetek. A jobb laba a terdenel egy szakadt huscsomoban es egy törött csontdarabban vegződött. A hadur köhögni kezdett. asha’manek tul ertekesek vagytok ahhoz. Terdre zuhant a fekvő mellett. hogy segitsetek. Riadoztatnom kell a többieket… Riadoztatni? A robbanas eppen eleg erős volt ahhoz. tabornok! Kapitany. Valami volt a jobb szemeben. Vagyis azt. Amikor remegő kezzel megerintette az arcat. hogy… annak ne lennenek következmenyei. ismet köhögni kezdett. Vegre kell hajtanod. – Akkor az asha’manjeim maradhatnak es segithetnek. – Igen. egy hatalmas darab egeszen egyszerűen eltűnt. Ituralde karomkodva odatantorgott. akkor a hazam egy teljes nappal elvezheti tovabb a biztonsagot. Deepe. Nem szivesen javaslom. – Ha csak egyetlen nappal tovabb is sikerül utjat allnunk a szörnyetegeknek. akkor gyűjtsd magad köre az embereket es annyi sebesültet. Barmire is keszülnek a tuloldalon. – Te viszont tudod. Meneküljünk! Az andori ferfi mely elkeseredettseggel mondta ki a „meneküljünk” szot. az ujjai veresek lettek. a következőben pedig mar ott feküdt a mellved előtt a földön. Yoeli bolintott. az vegzetes lesz. aztan bolintott. Valami lecsapott rajuk. hogy milyen erősek ezek a hazak. – A Sarkany azert küldött benneteket. Ver folyt a fejeből. Vegül megcsovalta a fejet. A falat viszont eszrevette. hogy egy tenyernyi hellyel arrebb eltűnt a fal. Hat nem. A körülmenyekhez kepest itt harcolhatunk a leghatekonyabban. Sietve elindult. Az eszaki vedművek egy resze. Igaza van. Deepe alatt mely vertocsa alakult ki. a masik meg olyan erősen könnyezett. hogy alig latott vele. Amikor pislogott. – Az előbb hallottad a parancsomat. pokoli fajdalom mart az arcaba. leköthetjük az ellenseget. fiam. az a katonakra is igaz. hogy elpusztuljatok – figyelmeztette. Jo par napig tartani tudjuk őket. – Magam köre… Ituralde nem hallotta a mondat veget. Nem erezte a közeledő veszt.

A hadur levegő utan kapkodva megrazkodott. mig ket katona felkapta Deepet. Friss volt es pihent. Felült. Egy csapasra magahoz tert. beszivta majd kifujta a levegőt. felhajtott oldalu sator? Ituralde pislogni kezdett. Igen karos lehet az utohatasa. ez aztan a hasznos kis fonat. fiam! Mar joval korabban szolhattal volna. a zavarodottsagot. Üvöltözes. repedő kövek hangja. – Sokkal veszelyesebb. a csendes. A rajta fekvő asha’man arcat ver boritotta es a ruhaja megperzselődött. Közelebb hajolt. Csak igy egyszerűen. hogy folytassam? – en… – valaszolta Ituralde. Valahol a melyben azonban nagyon is jol erezte a csontjaira nehezedő nyomast. Keptelen volt erthetően megfogalmazni a szavait. Magaval vonszolta Ituraldet. A csata iszonyatos hangzavara ellenere erezte. – Kesőbb. – Nagyuram? – jelentkezett a harcos.mindenki meghallja. . Egyszerre az egesz hangorkan. Semmi mas nem jutott az eszebe. kesőbb. harsogo kürtök. Akkor majd nem egy olyan varosban leszünk. mintha egy lathatatlan seprű felresöpörte volna a testeből a kimerültseget. A kirobbano sziklatömbök összezuztak az epületeket. Conell allt mellette. Ituralde csupan halvanyan emlekezett a következő percekre. es a közeli hordagy fele biccentett. hogy ilyet is tudsz csinalni. – Vagyis… – Ver es fenyverte hamu! – morogta Antail. Ituralde lerangatta az asha’man övet es elkötötte vele a combjat. Odakint mar meg is indult a trallokok aradata. Hatalmas tutajokat cipeltek magukkal. mintha egy nő szőtte volna. Amit majd kepes lesz semmibe venni. A zaj belemart a fülebe es az elmejebe. es most a Gyogyitas kiszivta a maradek erejet is. Az ereje több hazat is lerombolt a falon belül. Üvölteni kezdett. – Connel! – kialtotta Ituralde. A lepcsőn letantorgott a fal tövebe. dübörgő dobok. Az Egyetlen Hatalom ujabb hullama futott vegig Ituralde testen. Mar ha a Feny is ugy akarja. – Ismerek egy olyan fonatot. de azt a latszatot kelti. bar a zubbonya cafatokra hasadt. Tul keveset aludt. Hirtelen mintha tűzbe borult volna a teste. Jobb laba egy begyogyult csonkban vegződött. A varos elesett… A Fenyre! Elesett. – Nagyon veszelyes! – ellenkezett Antail. mintha minden a legnagyobb rendben volna. Cserebe a mostani frissessegert. Aztan meg… Egy sator? Egy hatalmas. Eszmeletlen volt. Vegül Antail fele fordult. A haldoklok orditasa. Ezt mondtak. Mintha csak kihuztak volna a dugot a füleből. A feje meg mindig iszonyuan lüktetett a robbanas miatt. Pokoli hangzavar tamadt. hogy el. Majdnem lezuhant a tizenöt labnyi melysegbe. – Na. hogy arulo szemhejai le akarnak csukodni. Akarja. Ugyanakkor meg sokkal hatekonyabb. – Ituralde nagyur – szolalt meg Antail. Egy csatater nem lehet ennyire csendes. Deepe? – Először őt lattam el – valaszolta Antail. Csupan Conell markanak köszönhette. amit eppen elfoglalnak a trallokok. ritkulo haju asha’man allt mellette. Tulelte a robbanast. A kimerültseget. A betegsatorban allt. kesőbb iszonyatos kimerültseg lesz az ar. mintha egesz ejjel edesdeden aludhatott volna. es melle lepett. ami nem allitja talpra nagyuramat. Antail. ugy erezte. Mar nem is fajt a jobb szeme. A Fenyre! Ituralde iszonyatos faradtsagot erzett. Zavartan körülnezett. Valaki megragadta es talpra segitette. de a legzese elarulta. hogy atkelhessenek a vizesarkon. hogy a feje nem loccsant szet a kockaköveken.

Nagyon sajnalom. – Par orat? – ellenkezett Ituralde. Közben pedig az utcakon zavart. Pont. Connel a kezeben hozta Ituralde kardjat. – Könyörgök! – kerlelte Yoeli. Most mar nem. – Szedd össze az asha’maneket! – parancsolta Ituralde. – Csak par orat adj! – erősködött Yoeli. A falban tatongo hatalmas nyilast csak egy maroknyi rendezetlen katona vedelmezte. A varos elesett. Hozd az embereidet! Velünk jöttök es vissza… – Oda nezz! – bömbölte Yoeli. Yoeli. Hallotta. amig ideernek. Kirohant a betegsatorbol es futni kezdett a Cordamora palota fele. hogy majd itt talaljak. Ituralde itt alakitotta ki a főparancsnoksagot. Az arnyfattyak regen is agyafurtak voltak. – Yoeli – szolalt meg aztan halkan. Tartsatok a rest. A többiek vonuljanak vissza. A varosban teljes fejetlenseg uralkodott. A Kapukon at. A robbanas megrongalta a falait. es akkor meg nem is felteteleztem azt. Őket az enyeszek követtek. – Hat nem te vagy a vilag egyik leghiresebb hadvezere? Mutasd meg nekem.Egy szakasznyi katona volt vele. – Beszakitottak a varos falat! Elsöpörnek minket. Kisiettek az erkelyre. Ituralde elbizonytalanodott. es magaval rangatta Ituraldet az erkely keleti sarkaba. – eletben maradtal! – kialtott fel megkönnyebbülve Ituralde. celtalan emberek rohangaltak. Felrohantak a harmadik emeletre. hogy meg tudja allitani ezt a rengeteg trallokot. Fel orara van szüksegem. hogy jön-e a felmentő sereg. Hogy nem csapda. – Ituralde. Elertek a főkapu közeleben allo palotat. A trallokok aradata elerte a vizesarkot. A trallokok felgyujtottak egy falut? – A jelzőtűz – folytatta Yoeli. – Ha tenyleg megjött az erősites. A Fenyre! Egyik vereseg a masik utan. Ituralde nagyur. Rodel Ituralde nagyur! Ituralde visszafordult az atszakitott fal fele. itt vagy valahol? – bömbölte Ituralde. Nehanyan mar el is indultak a res fele. hogy kierdemelted… Talan… – Tymoth. – A nőverem mar latja az erősitest! Ki kell tartanunk addig. Egy vörös haju. akit csak talalsz! Meg kell szerveznünk a visszavonulast. es hasznald fel azokat a hires Kapuidat arra. amelyről jo kilatas nyilott a robbanas sujtotta tersegre. Itt volt a helye. fekete kabatos ferfi lepett ki az erkelyre. nagyuram – bolintott Connel. ne tedd! Mocskos es szakadt egyenruhaban Yoeli bukkant fel az erkelyen. Tutajok hidja nyult a tulso partig. egyszerűen nem lehet akkora. hogy kierdemled ezt a dicsőseget. Besiettek. Az alarendeltjei arra szamitottak. – Itt vagyok. a varosod elesett. Saldaeaiak es domanik rohangaltak összevissza. hogy igaz a hir. Minden . Mutasd meg. hogy felderitőket küldj! Ők majd megnezik. Ha kicsit több idejük lett volna felkeszülni. Mar nem tarthat sokaig. – Vedd velem együtt a varost. ahogy a hata mögött az emeleti nagyszobaban mar gyülekeztek a tisztjei. Ott egy hatalmas füstoszlop emelkedett az egre. – Remek! Nezd. Amiota Deepe harckeptelenne valt. ő iranyitotta az asha’maneket. – Meg az összes tisztemet. A tavolba mutatott. – Vegyetek at a katonak helyet az előtt a res előtt. – Igenis. Valamikor levagtak az överől. ahogy Deepenek magyarazta. A falat tarto vedvonal egyre jobban vekonyodott. mit tehetünk! – parancsolta Ituralde. – Vedd magad melle az embereidet! – magyarazta a tabornok sietve. de az epületben nem esett komolyabb kar. Connel közben futart küldött Yoelihez. A fővezer uj testőrsege. A hadur felelmei beigazolodtak. akkor tovabb is vedhettek volna a varost. – Nezzük.

Az alacsonyan szallo. Az arnyfattyak laba pataban vagy vaskos mancsban vegződött. hogy a vastag palatetőt eleve ugy . es összecsapta a bokajat. – Ő eleg nagy Kaput tud nyitni ahhoz. Utana a többiek nyomaba eredtek. hogy az asha’manek vonala kezd gyengülni. Kimerülten. akiknek az arca vagy a karja serült meg.erőtökkel. Csak ugy tudjuk megvedeni a varost. Mind a ket hadseregből gyülekezzenek azok a sebesültek. Az ablakbol jo kilatas nyilott a küzdelemre. Senki sem vedte azt. Elkezdtek atmaszni azoknak a tetemen. A legnagyobb szerencsejükre az ellenseg nem vetette be a sajat fokuszaloit. A megfigyelő szeme ele iszonyatos latvany tarult. de jarni meg tudnak. A trallokoknak fogalmuk sem lehetett arrol. – Te most gyűjtsd össze a csapataidat. amikor eloszlott az utolso tűzcsapas füstje. Na gyertek! – gondolta Ituralde. – Nagyuram? – kerdezte az asha’man. mert nem akarom. Valoszinűleg nem kellett tulsagosan megjatszani a remületet. Majdnem egy egesz oranyi időt nyertek. ellenseges fekete tömeg miatt erezte igy. Fegyverrel a kezben azonban ujra es ujra tamadasba lendültek. tantorogva probaltak meg visszavonulni. hogy az asha’manek kijussanak. A falban tatongo resben senki sem allt. hogy veletlenül eltalaljak. erted. amit mondok? Adjatok bele mindent! Ha csak annyi erő is marad bennetek. – Yoeli – folytatta Ituralde. A trallokok gyanakodva bamultak a füstöt. – Ezenfelül – folytatta Ituralde. hogy ugy rohangaljanak az utcakon. Amikor a trallokok atjutottak a falon. Az Egyetlen Hatalom rettenetes fonataival ujra es ujra visszavertek a tamado trallokok hullamait. hogy „az az atkozott Tarmon Gai’don”. akkor szijat hasitok a hatatokbol. akikkel kicsivel korabban az asha’manek vegeztek. Ezenkivül pedig gyűjtsetek össze a varos összes ijaszat. A myrddraalok harcra tüzeltek őket. Több környező epületből is dőlt a füst. – es a visszavonulasunk? – Antail itt marad Gyogyitani a satorban – felelte Ituralde. Szemben a palotaval mar erződött. meg azokat is. nagyuram – valaszolta Yoeli. A fekete kabatos ferfiak közül nehanyan mar igy is elfordultak a restől. Langolt a tetejük es fekete füstfelhők törtek elő az ablakokbol. a katonak jajveszekelni kezdtek es elmenekültek. vagy legalabbis kimerültek. mert nem akarta. A hajnali iszonyatos tamadasok utan remelhetőleg kiegtek. hatratett kezzel allt az ablakban. Nehanyan beleszimatoltak a levegőbe. A resen keresztül több utcaba is belattak. Mindenki mas viszont vedje a rest! Tymoth elrohant. mintha csak a robbanas soran gyulladtak volna ki. Utolso nehany tarsuk meg egyszer lecsapott a Tűzzel meg a szetrobbano Földdel az ellensegre. ha szervezettek es fegyelmezettek vagyunk. Bejött az erkelyről. mintha nyakunkon volna… – elhallgatott. Mintha csak alkonyodott volna. Ahogy azt megparancsoltak. es elfordult – szüksegem lesz nehany szekernyi tűzifara es az összes olajra. Az előbb majdnem kibukott a szajan az. akik legalabb egyszer lattak közelről ijat! Gyerünk! Egy jo oraval kesőbb Ituralde szalegyenes hattal. komor felhők es a varoson tuli hegyoldalon sötetlő. amit csak a varosban talalsz. amivel meg tudtok gyujtani egy gyertyat. Hogy egjek meg a Fenyben! – …mintha nem lenne parancsnokuk. de tenyleg mindent beleadva pusztitsatok azokat a trallokokat. A trallokok szerencsere nem hoztak magukkal letrat vagy ostromtornyokat. Tiz perc mulva sorakozzon fel negy lovasszazad az udvaron! Add ki a parancsokat! – Igenis. Ezen a helyen veres. sebesült katonak alltak.

A varosban teljes zűrzavar uralkodott. Az utcakat elözönlő trallokok pofajarol csak ugy sütött a rosszindulatu elegedettseg. ugy tűnt. es dühösen csapkodtak az ijaszokkal teli epületek ajtajait. A trallokok tengere vegre megremegett es az ellenseg harsany üvöltessel. hangos vijjogassal rohanva megindult a varos belseje fele. Kopjat szegezve. halalos kelepceve valtozott. – Az utolso alegyseg is a helyere került. Az epiteszeti előirasok pedig meg azt is megtiltottak. Most mar kinlodva üvöltöttek es megprobaltak sajat tarsaikon attaposva. – Ha csak a legcsekelyebb mertekben is gyanakodnod kell azert. Akik nem pusztultak el. ha hasznos dolgot tanulhatna. A testük meg mindig nem jött ra. hogy megnyertek az ütközetet. hogy egy epülethez tul sok fat hasznaljanak fel. A nyilzapor elallt es a kopjasok rohama keresztülsöpört a teren. fiam! Odalent hirtelen feltarultak a sugarutat szegelyező epületek ablakai. A saldaeai lovassag a sarkukra tapadt. Bevalt a terv? Ituralde nem valaszolt. hogy ne lehessen meggyujtani. ahogy elnyeltek őket az utcak. Egy szeles sugaruton vagtattak a keleti varosreszek iranyaba.terveztek. Sok szaz trallok elesett. – Akkor most jol nyisd ki a szemed. amelyek kis hijan landzsa nagysagu karokat lőttek ki. A trallokok elhittek. Yoeli legjobb lovasai inditottak elsöprő rohamot az utcan. A menekülő katonak nyomaban rohanva melyebben behatoltak a varosba. Visszarohantak a beszakitott falresz előtti szeles terre. sietve elmenekülni. – De csak egy ostoba bolond csukja be a szemet. A legtöbb myrddraal is elmenekült. A gondosan elhelyezett romhalmok miatt a tamadok nagy resze ezen a sugaruton gyűlt össze. A nyilzapor lecsapott. ahogy felmerült előttük a fosztogatas es a meszarlas igerete. A lovak patajat es oldalat bemocskolta az elesett szörnyetegek bűzlő vere. Meg eletben levő. hogy az ellenseged szamit arra. . mint az itteni epületek. A „langolo” epületek ablakaiban ujabb harcosok jelentek meg. Az enyeszeket olyan hatalmas szamszerijakkal vettek celba. A vedők összeomlottak. Hangos zajongasuk miatt kezdetben nem is hallottak meg a mennydörgest. A trallokok korabban meg boldogan kurjongattak. Masok uj kopjat dobtak oda a lovasoknak. felbőszült tarsaik üvölteni kezdtek. Jo par szem nelküli szörnyeteg fetrengett az uton. A visszavonulo asha’manek szemmel lathatoan az utolso csepp erejükig önfelaldozoan harcoltak. A varos egyetlen hatalmas. akkor csinalj inkabb valami mast. A lodobogast. Erre nem is volt szükseg. Yoeli csörtetett be a szobaba. hogy meg a myrddraalok is elkönyveltek a győzelmet. Yoeli kapitany? – kerdezte Ituralde halkan. Az utcak eppen eleg szelesek voltak ahhoz. – Nem szamit. Talan több ezer is. – Szeretned. hogy rohamra lendüljön a környeket jol ismerő lovassag. Nyilak zaporoztak a tagas terre. összezavarodott. hogy mar meghalt. Erre keresve sem lehetett volna alkalmasabb helyszint talalni. meszaroltak a trallokokat. Ituralde nem mert lelegzetet venni. es csak ugy hullottak a trallokok. Tapostak. A tamadok hullama kisebb agakra szakadt. azok kimenekültek a resen. Ituralde hata mögött bevagodott az ajto. amit eppen tenni keszült. ha egyszer majd tabornok lenne belőled. A tűz valojaban csupan nehany gondosan kivalasztott helyisegben egett. Körülöttük halomban alltak a hozzajuk kapcsolt trallokok tetemei. A trallokok feje fölött ijaszok leptek el az erkelyeket. A trallokok elkerültek a langolo epületeket es a palota erőditett falait. hogy mit szeretnek – felelte Yoeli. A lovassag felsorakozott es ujra tamadasba lendült.

Ha szemtől szembe kiallnank ellenük. Mar ha tenyleg jön. – A trallokok azonban alapvetően gyavak. eletben maradunk. hogy letezik egy szabaly. fiam. Lenyegesen lassabban. akkor meg kell valtoztatni a terveinket. mert az ellenseg szamit a tamadasainkra. Egy ilyen korszakban a hadsereg nem csupan erőt sugarzott. Hat eppen ez az oka annak. Yoeli elsietett. ahogy a nap megpihen ejszakara. Az ösztönei ugyanis orak ota üvöltve követeltek. amig megjön a segitseg. Yoeli. Nem nagyon szeretett ezen a szabalyon töprengeni. – De most mar lassan es ovatosan jönnek. – De… ez most akkor nem azt jelenti. ha kiallunk a falra – magyarazta Ituralde. ahol elrejthetjük a lovasokat? Küldd at oda őket! Gyorsan! Aztan pedig varunk. akkor veszitenenk. – Azt hiszem. Igencsak nehez lett volna elmagyarazni a tanitvanyainak. nagyuram. Ket nap mulva Perrin a biraja ele all. Egyetlen enyeszt elpusztitva többtucatnyi hozzajuk kötött trallokkal is vegezni lehetett. Nehezen ugyan. – Meg egyszer nem csaphatjuk be őket. Harmadik fejezet RETTENETES eRZeS – Mit gondolsz? Mire keszül Perrin? – kerdezte Berelain. hogy menjenek at masik epületekbe! Az ijaszok is valtoztassak meg a helyüket! Vannak raktaraitok vagy olyan nagy epületek. mert lehetőseget akart adni az asha’maneknek arra. – Tul sokat gondolkozol. – De hat… – Semmit sem nyerhetünk azzal. igazad van. miközben Faile es Alliandre oldalan setalt. – Nem – valaszolta Ituralde. de azzal . ahol elpusztulna az embereink fele. – Nem – ellenkezett Ituralde. de az enyeszeket is meg lehetett ölni. A kapitany bolintott. – Kiadom a parancsot a gyülekezesre! ujra elfoglaljuk a falba ütött rest! – kialtotta Yoeli lelkesen. Menj es hajtsd vegre a parancsomat! – Hat… igenis. A felhők függönyen atszivargo. Faile tudta. Főleg azert nem. megis mi lehet a Kapuk baja. Nemsokara majd langra lobban a latohatar. Közben a seregük egyre nőtt. Utana azonban elbizonytalanodott. akkor győzni fogunk. mert maris megszegte. Most mar tudjak. bagyadt napfeny lagy ragyogasba boritotta a keső delutant. – Parancsold meg a katonaknak. A felderitők jelentesei szerint a feherköpenyek serege is hizasnak indult. Nemelyikükből rakasnyi nyilvessző allt ki. amiert nem tanitok taktikat egy katonai akademian. Mind több ember csatlakozott hozzajuk. – A következő csapdank nem öl meg olyan sokat közülük – magyarazta Ituralde. Ha kitartunk. azok az ijaszok celpontjava valtak. Ebből a csapdabol ez az egyetlen kiut. Barmilyen gyengesegüket ellenük fogja forditani. – Akkor hat nem valami teljesen mast kellene tennünk? Te magad mondtad.Akik nem követtek a tarsaik peldajat. hogy a ferje azert huzta az időt. hogy mire keszülünk. gondolta Ituralde. hogy barmelyik sarkon befordulva halalos kelepce varhat rajuk. hogy szamitanak rank? A tervnek ez a resze csakis azert működhet. Habozni fognak. Faile nem valaszolt. Ezt kihasznalhatja ellenük. mintha odaallnank a res ele. Sokkal több időt nyerhetünk igy. hogy rajöjjenek. de ők is erősitest kaptak. amelyik felülir minden mast: mindig hallgass az ösztöneidre! A trallokok felni fognak. – Hat igen – valaszolta Yoeli. időt nyerünk. hogy ha az ellenseg akar csak a legkisebb mertekben is sejti. hogy meneküljenek el a varosbol.

– Egyetertek Berelainnel – szolalt meg Alliandre. – Te is tudod. akkor azt ugy is gondolta. Amikor elbucsuzott a tavozoktol. Vagy meg is tamadhatnank azokat a feherköpenyeket. hogy kiderüljön a tartozkodasi helye. ha megtudja. Mostanaban kisse rendezetlennek tűnt. hogy tönkrementek a Kapuk. mint amilyennek mutatni akarta magat. Mindig is azt teszik. – Nos. Perrin egyelőre meg nem akarta. Mayene urnője összeszoritotta az ajkat. hogy atlat a ferfiakon! – gondolta Faile. hogy kerüljek a feltűnest. Arra utasitottak őket. – El kellene mennünk innen. Szinte egesz nap gyakoroltak. Legalabb huszonötezren döntöttek ugy.kecsegtetett. – Gondolkoztam a dolgon. Regebben Faile harsanyan tiltakozott volna az ilyen felhajtas miatt. A tavolban azt latta. körülbelül tizezer menekültet sikerült atküldeni Cairhien elhagyatottabb területeire. A ferfiak viszont pletykalkodni fognak. akarcsak olyan sokan masok. hogy milyen sokan akarnak hazaterni a seanchanok uralma ala került otthonaikba. hogy szüksegük lesz az asha’manek minden erejere. Saldaeaban meg csak hasonlo fat sem latott. Mayene urnője. A nők termeszetesen befogjak majd a szajukat. A kincs egykor Sevanna zsakmanya volt. Szerintetek Perrin beleegyezne abba. rendkivül sok mindent belemagyarazott Perrin tetteibe. de nem erősködött tovabb. hogy atmenjek es beszeljek velük? Lehet. A tabor vezere bizonyara jot nevetett volna. Itt faklyaliliomfak sorakoztak. A törzsük meg leginkabb a megszilardulas közben görcsös hullamokba merevedő üvegre emlekeztette. hogy milyen körmönfontnak es ravasznak tartjak. es maris a lap kellős közepen talalta volna magat. A gyökerük melyen belelogott a vizbe. Ennek ellenere nehany menekült engedelyt kert a tavozasra. hogy elszanta magat. Masreszt viszont az sem volt teljesen igaz. Ugyanakkor Perrin cseppet sem volt ostoba. hogy varatlanul es annyira könnyeden elraboltak. . hogy a menekültek egyik kisebb csapata kivonul a taborbol. Kevesen tudtak arrol. Ez persze igaz is volt. Elvonulni. Perrin azt közölte a követőivel. Itt viszont nagyon is ugy erezte. A menekültek a kardvivast gyakoroltak. ha megis csak össze kell csapni a feherköpenyekkel. hogy felkeszülnek a küzdelemre. Gondos terveket keszitett. a földeket atszelve. Delkeleti iranyban haladtak. Indulas előtt aranyat es ekszereket kaptak Faile-tol. De a tavozok ellenere Perrin serege naprol napra duzzadt. Mielőtt meghibasodtak volna a Kapuk. Talan okos dolog volna atküldeni egy követet a feherköpenyek taboraba. Az őrzesükre kirendelt tiz Hajadon tarsasagaban tovabbsetaltak. szoval – töprengett tovabb Berelain –. Faile csodalkozva nezte a különös növenyeket. Elmegy a targyalasra. Celratörően. Megkerültek egy bütykös gyökerű fat. Berelain allandoan ezen a lehetősegen lovagolt. hogy eleg lett volna ket rossz lepest megtennie. Elszantan. Ha mondott valamit. megfontoltan es ovatosan viselkedett. Szükseg eseten azonban odavagott. Persze ez meg azelőtt volt. Perrin a közeli patak partjan vert tabort. Faile es kiserői elhaladtak egy ujabb csoport mellett. Faile meglepődve tapasztalta. mire keszül Perrin? Miert egyezett bele a targyalasba? Akarhat valamit azoktol a feherköpenyektől. Faile megcsovalta a fejet. – Nem kapok valaszt? – kerdezte Berelain. Berelain. Faile meg most keső delutan is jol hallotta Tam hangos parancsait. es meg ez henceg azzal. hogy tenyleg olyan hetköznapi ember lett volna. hogy az önkentesek megtölthetik etellel a hasukat. – Nem – valaszolta Faile. hogy szemelyesen targyalva elő tudnam mozditani az ügyet. Odahaza. Gyalog keltek utra.

A maga modjan mind a kettő igazi remekmű volt. eppen az egyenessege miatt szerette a ferjet. amelyet egy ügyes kezű fafarago mester keszitett. mintha egy szinezett üvegből keszült ablak előnyeit vetette volna össze egy olyan szekrennyel. Az persze ketsegtelen. es erre volt kepe eltitkolni előttem. . hogy valamilyen bűnt követett el. Talan önkentelenül. hogy atmehessen hozzajuk targyalni? Eddig mar legalabb egy tucatnyi ürügyet talalt ki csak azert. Ez a Galad Damodred viszont… nem lett volna szabad összehasonlitania Perrinnel. hogy ki is ő valojaban? – Elegge görcsösen ragaszkodsz ahhoz. – Hogy milyen jol nez ki abban a feher egyenruhajaban. Elkepesztően jokepű ferfi! – Tenyleg? – kerdezte Berelain. amikor elertek a tabor deli oldalat. – Meg mindig ugy erzem. hogy a feleseget gondosan őrizzek. Faile-nak mindez ellen semmi kifogasa sem lehetett. – Hat. Pontosan feluton jartak attol a helytől. nehogy masok kihasznaljak az urat. addig az a sötet folt ott marad a neven. hogy visszaelt a nagyvonalusagommal! – mergelődött Faile. ha az emberek azt hiszik. A Fenyre! Ugye nem kezd el megint azert nyafogni. am a maga modjan nemesen es tisztessegesen viselkedett. Az egesz az egyik pillanatrol a masikra törtent. ha egy ferfinak szakalla van. hogy nagyon odavan Damodredert. ami igencsak vonzova tette. – Maighdinnel – valaszolta Alliandre. Persze eppen Faile maga mondta neki. – Olyan. hogy odamehessen. de ezuttal is a taboruk iranyaba pillantott. hogy Morgase mostohafia igencsak szemrevalo – folytatta Alliandre. – Arra viszont nem szamitottam. Ugyanakkor nem igazan lehetett volna összehasonlitani őket. – Olyan sok mindenen mentünk keresztül együtt. Mert azzal elcsitithatjak a pletykakat. Berelain tekintete elhomalyosult. hogy keressen maganak egy masik ferfit. Tenyleg imadta. es olyan erő aradt belőle. hogy egy ferfinak legyen szőrös a kepe. Nem is hazudott. Berelain szemeben ismet feltűnt a furcsa csillogas. Na de. – A feherköpenyekkel? – kerdezte Faile. hogy ennyire… tiszta lesz. Perrin ragaszkodott ahhoz. Valahogy mindig eppen egy vonalban voltak az ő kiserőivel. Ezert a jövőben is kenytelen lesz odafigyelni arra. – Azt mar regebben is hallottam. Remekmű. – Mintha csak a legendak koranak egy emleke volna. mint egy marvanyszobor! – suttogta Berelain. tenyleg egesz szemrevalo – felelte Faile fintorogva.– Perrin szomoru. meleg pir öntötte el az arcat. hogy egy szep ablak nagyon tud csillogni. hogy pont a feherköpenyek parancsnokat? Hat teljesen elment a nő esze? – Tehat akkor mitevők legyünk? – kerdezte Alliandre. – en viszont azt mondom. ha a feherköpenyekre terelődött a szo. Perrin raadasul nagyon is jokepű legeny volt. – Morgase-zel. – Ott van ez az ifju főurkapitany – bolintott Alliandre almodozoan. A ferje ugyan makacs volt es megatalkodott. hogy haragudj ra – szurta közbe Berelain. A nő szeme mindig igy ragyogott. Ameddig a feherköpenyek gyilkossaggal vadoljak. Ostobasag lett volna megvaltoztatni Perrint. Faile figyelmet nem kerülte el az a nagy csapat katona. nem gondoljatok? Mar ha nem törődünk azzal a napkoronggal a köpenyen. Egy tökeletes alkotas. akik feltűnően semmitmondo arckifejezessel ott őgyelegtek a tabor peremterületen. Meglepő modon halvany. ahonnan elindultak. Egyertelműnek tűnt. Ez olyan lett volna. Amire imadattal nezhetünk. Ameddig a makacssag nem kerül Perrin eletebe.

Hogy vetemedhetett erre? Maighdin. Vajon igazsagos döntest fog majd hozni. amit a ferje mondott. amikor valami rangatni kezdte az övet. egeszen pontosan a zsinort. Körülöttük kardok es landzsak lebegtek a levegőben. Faile felreugrott. Amikor lepillantott. vagy inkabb kihasznalja a remek lehetőseget arra. A sikoltozas azonban a tabor belseje felől hallatszott. vetelytarsanak fogja tartani Perrint. – Az ő helyeben ti is pontosan azt tettek volna. – A gonosz buborekja! – kialtotta Berelain. hogy neki fel kell keszülnie. Faile ösztönösen cselekedett. Nem viselte ugyan minden nap. hogy ismerem. – Vagyis? – Becsapva erzem magam – felelte a kiralynő. Morgase pusztan gonoszsagbol nem fog Perrin ellen fordulni. Azonnal az erdő fele fordult. Karomkodva megfordult. – Maighdin a baratunk volt. Nagyon ugy tűnt. amiről Rolan köve logott. Vajon Morgase a fogsaguk egesz ideje alatt alakoskodott? Amig a shaidok kezeben voltak? Vagy eppenseggel a maga modjan egeszen őszinte volt? Kiszabadulva az elvarasok fogsagabol mar semmi sem kenyszerittette arra. feher haju alak . Nem arulta el. ha arra nincsen feltetlenül szükseg? – Azert. es közben ott volt velünk. Faile felreugrott. – Azt azert el kell ismerned – felelte Faile töprengve –. Azon töprengett. Ekkor azonban egy barna ruhas. Egy pillanatra halalos retteges fogta el. A kiralynő bluzanak elszakadt az ujja. amikor először talalkozott Perrinnel. Ilyen körülmenyek között nem epp az ember valodi termeszete bukkan napvilagra? Faile megmarkolta a zsinort. Azt hittem. hogy a taborban minden egyes fegyver önallo eletre kelt. Gyilkolni jöttek es foglyokat ejteni. Ez pedig azt jelentette. hogy megtamadja korabbi gazdajat. mert baratok voltunk! – meltatlankodott Alliandre – Olyan sok mindenen mentünk at együtt. amikor a kese ujra tamadasba lendült. Valojaban azert haragudott Morgase-re. hanem A kiralynő. A tőr alighanem az alkarjara erősitett tokbol került elő. amikor a kese a levegőben megpördülve az arca fele mozdult. es szentül elhatarozta. Nem egyszerűen csak egy kiralynő. – Miert arultal volna el barmit is magadrol. Akinek valoszinűleg igaza volt. amit te. am Morgase. hogy a helyere tegye az uborkafara felkapaszkodott fickot. döbbenten latta. Mayene kiralynőjenek hata mögött teljes zűrzavar uralkodott a taborban. Ha tenyleg az egyik Kitaszitott elől menekült el. Egy elő legenda. azt latta. Ügyetlenül. hogy kicsoda valojaban. es akkor hirtelen kiderül. Mozgasban kell maradni. hordta körbe a teat. akkor meg az is kesz csoda. hogy Maighdin valojaban Morgase Trakand.Faile nem valaszolt. de azert eppen eleg gyakran akasztotta a nyakaba. urnőm – szolt Alliandre halkan. A fegyver eppen csak elhibazta a fejet. hogy sokat fejlődött a teaval. Ezenfelül Faile maga is hazudott. Nem kellene annyira haragudnia Morgase-re. hogy tovabbra is a „legendas” Morgase Trakand legyen. A közelben gyakorlo menekültek szetszorodtak. hogy eletben maradt. Arra szamitott. Majd megerintette a nyakat. keszen kell allnia arra… Kiabalas hallatszott. hogy Berelain egy tőrrel nezett farkasszemet. Amikor felguggolt. hogy az övkese önmagatol kicsusszant a tokjabol es felemelkedett a levegőbe. mert az az asszony lesz Perrin biraja. hogy aielek bukkannak elő a bokrok közül. amit ő is csinalt – ellenkezett Berelain. a kiralynő. aztan a földre vetett magat. a szolgalonő talan lehet halas. es probalt elhatralni. Tisztesseges iteletet hoz majd. amiert az elkezdett fejedelemkent viselkedni? – Pontosan azt erzem.

Sulin elkapta a levegőben szaguldo kest. Galad előrehajolt es a ket kezet összekulcsolta. amikor hozzament a fiu apjahoz. Sikerült megragadnia. Összecsapodo pengek hangja. – Talan a föld? – kerdezte terdre rogyva Berelain. – Mindenütt fegyverek vannak. hogy aznap csupan egyetlen kest hozott magaval. A kisgyermek is szerepet . A tarsa jobb tenyeret a balra szoritotta. – Hova? – meltatlankodott Faile. es belemarkolt a talajba. Faile a kezeben tartott földdarabot hozzavagta az egyik landzsahoz. de a fegyver nem adta meg magat. Berelainre pillantott. Szilardan megragadta a markolatat. A mostohafia satraban ültek. amelyik hatalmas lendülettel eppen megprobalta keresztüldöfni a szivet. hanem vadul rangatta a nő karjat. Remült arckifejezessel kuporogtak a pajzsok mögött. Helyette viszont Sulin landzsai egymas utan kiemelkedtek a Hajadon hatara erősitett tokbol. Letört es mozdulatlanna dermedt. A ket szeket szembeforditottak egymassal. Faile összeszoritotta a fogat. Odaugrott a kiralynő melle es megragadta a tőr markolatat. es felkapott egy kődarabot a földről. – Gyorsan! – kialtotta Faile a Hajadonoknak. A rohanva erkező Hajadonok probaltak segiteni Alliandrenak. de nagyon messze voltal. hogy bocsanatot kerj. A Fenyre! Faile nagyon is örült annak. Oldalra nyomtak. hogy egy olyan nőnek siet a segitsegere. Együttes erővel sikerült lebirniuk. Faile habozva elengedte a markolatat. majd megfordult. Faile belemarkolt a földbe. Megpördültek. hogy az egyik Hajadon elesett. – Mitől allt le? – kerdezte lihegve ő. Nagyon.ugrott ele. – Fussatok! – kialtotta a Hajadon. Berelain magara maradt. Morgase nagyon is jol emlekezett az első talalkozasukra. – Semmi okod sincs arra. Rögökkel bombazta Alliandre tőreit. es minden erejet összeszedve belevagta egy szikladarabba. Ostobanak erezte magat. – Köszönöm – biccentett oda Faile-nak. Megfordulva remülten latta. Jol latta. Megprobaltak a pajzsuk segitsegevel kivedeni az eletre kelt fegyverek tamadasat. – Egeszen egyszerűen nem tudhattad. Utana rohanni kezdett a közeli katonak fele. Elejtette a ket kődarabot. A fegyver abban a pillanatban mozdulatlanna dermedt. miközben megprobaltak elugrani a sajat landzsaik elől. hogy mi törtenik a Feny Erődjeben. amelyekkel eddig küzdött. Mindket kezevel belemarkolt a földbe. A fegyver azonnal a földre zuhant. Karomkodas. A tarsainak közben sikerült legyőzniük több lebegő landzsat is. Szabalytalan kör alakba rendeződtek. A földet szeles ivben a landzsa fele hintette. A katonak es a többi harcos is eletveszelybe került. A penge letört a markolatarol. hogy szembeszalljon a harom landzsaval. A Hajadon összeszoritott foggal lenyomta a fegyvert. Sulin szeme tagra nyilt az arcat eltakaro kendő fölött. hogy mi törtent. Töprengett valamin. Galad – jelentette ki Morgase halkan. Alliandret harom kes vette körül. – Szoljatok mindenkinek! igy kell megallitani a fegyvereket. A fegyver a talajra zuhant. A göröngyök megallitottak. A közelben viszont igencsak valsagossa valt Faile őreinek a helyzete. A taborban meg mindig hangzavar uralkodott. a talaj fele. Berelain tovabb birkozott a tőrevel. Ver szivargott elő az ujjai közül. A delutani napfeny beragyogott a sator falan. Beleszurtak a földbe. akit valojaban gyűlölt. Egy dobassal ket tőrt is megallitott. Kövekkel hajigaltak a keseket. Regen törtent. es a hegyüket szegeztek gazdajuk fele.

Ha ezt igy folytatod. – Elszedülök attol. akarcsak mindannyiunkat. amit veled tett. Az iszonyatos bűnei miatt. A gyermekek soha nem tekintenek ellensegüknek egy olyan valakit. aki a Fenyben jar. Felallt es a hata mögött összefonta a kezet. – A sajat hibambol kerültem fogsagba. Mivel megbiztam az ellensegeimben. hogy megöltem. hogy ő allt Niall halala mögött. hogy vajon kepes lesz-e ugyanannyira szeretni. es ő nem tudta volna elitelni miattuk. – Anyam. – Hat nem. Legalabbis reszben. Ami pedig a fogsagba esesedet illeti. amit egyikünk sem akar. hogy mennyire vonzo lehet a feherköpenyek fekete-feher vilaga a mostohafia szamara. mint ő maga. Biztosra veszem. hogy a Feny legyen a tanunk. Morgase elegedetlen volt sajat magaval. – es Perrin Aybarat? – Ő arnyfattyu. hogy a valosag nem fekete es nem feher? Meg csak nem is szürke! A vilag rengeteg szinben ragyog. fiam – felelte Morgase. am abban biztos lehetsz. – Gaebrilnek senki sem tudott volna ellenallni. A testvereitől – mindenekelőtt Elayne-től – elterően azonban sohasem elt vissza a tudasaval. Galad csak legyintett. Savanyu kepet vagott. komor fiatalember volt. Jobban is felkeszithette volna? Megtanithatta volna arra. hogy meg kellene engednünk azt. es ezek a szinek időnkent nem fernek fel az erkölcs palettajara. akkor az a targyalas olyan veget erhet. Hibasan cselekedtem. . Az ifju megdermedt. de folyton aggodott azert. Latnia kellett volna. Ennek a fele nem volt igaz. nagy szolgalatot tettel a vilagnak. hogy tevesen vadoltam Valdat gyilkossaggal. Ennek ellenere közlemenyt kell majd kibocsatanom. azt követeltem. amikor megküzdünk. Morgase elakado lelegzettel bamult a fiara. Mar gyerekkoraban is azonnal szolt.jatszott a megallapodasukban. Ennek ellenere megis raszolgalt a halalra a többi bűne miatt. A ferfi bolintott. A tettei közül sok minden nem tetszik. Amikor ele alltam. Galad felpillantott. – Bejelentem. Egy pillanatra megtorpant. feher öltözeke valosaggal ragyogott a fenyben. Bizonyos szempontbol nezve az ifju sokkal inkabb dicseretre melto dönteseket hozott. Meg mindig összekulcsolta az ujjait es a szemeben zavar csillogott. ahogy igy fel-ala rohangalsz. am ennek ellenere örülök. Galad pedig parbajra hivta es legyőzte? Ilyen fiatalon? A fiat többe mar nem tekinthette gyermeknek. hogy Aybara jo ember. – Barcsak tudhattam volna! – Semmit sem tehettel volna ellene. ha igaz. mert meggyalazott es meggyilkolt teged. Galad fontos dönteseket hozott. ha valaki valamilyen hibat követett el. – Hamis vaddal illettem Valdat. Morgase hajlando volt örökbe fogadni. ugye nem arra celzol. – Helyesen cselekedtel – valaszolta. Galad mindig is komoly. amit hallottam. hogy megussza a bünteteset? – Gyere es ülj vissza! – intett a nő a szek fele. – Megerdemelte a halalt azert. – Valda merges kigyo volt. Eamon Valdat nem veletlenül soroltak a korszak legkivalobb vivoi köze. mint a többi gyermeket. fiam. Elarultak. Amikor elindult. valojaban nem biztal meg az ellensegeidben. Fel kellett volna ismernie azt. Valda volt az arulo. – Akkor majd a vizsgalat is ezt igazolja – felelte Galad. Ez teny. – A jo emberek is követhetnek el hibakat. Galad.

Talan eppen azert. Azt hiszem azonban. ott küzdünk majd az oldalukon. igy aztan a fia tarsasagaban a nő tenyleg ugy erezte.Lehet. Majdnem. legzabolatlanabb verebek is nyugodtan viselkednek. hogy a fia fenyesen ragyogjon es legyőzze az arnyekot. Az embereink szerint az aes sedaiok boszorkanyok. ahogy a bensőjeben megmozdult a kiralynő. Hala legyen a Fenynek. – Veszelyes vallalkozasokra küldtek – felelte Galad. – Dicseretes. ha ez a közjo erdekeben törtenik. Az ő szemeben meg mindig a regi Morgase volt. Morgase bolintott. Ennek ellenere leült. De hat neha a leghalalosabb. – Igen. Galad nem lathatta. A hangjaban utalkozas vegyült. – Ott küzdünk majd az Utolso Csataban. ha az elengedhetetlen. hogy Elaida nem hallhatta ezt az ervelest! – Akarhogy is legyen – folytatta Galad –. embert probalo honapok soran. – Egy ideig szolgalhatunk a boszorkanyok mellett. Az ujjaszületett Sarkany vagy eppen Perrin Aybara mellett. hogy nem szeret parancsoknak engedelmeskedni. – Mire keszülsz? – A targyalassal kapcsolatban? – Nem. de Morgase ujra kiralynőnek erezte magat. amelyiken olyan sokszor jatszott Niall ellen? Merges lett. mint Niall? Esetleg meg nala is jobb? Morgase erezte. mert arra gondolt. Az arnyek elleni küzdelem minden mas megfontolasnal fontosabb. hogy az Egyetlen Hatalom hasznalata megronthatja az embert. delen. A fia nyugodt tekintettel nezett vissza ra. Csak kesőbb talalkoztunk a Tornyon kivül. hogy ez mit is jelent? – Azt jelenti. hogy a tamado seanchanok esetleg összetörtek. – Galad! – szolalt meg. – Tudod. A könyv csak arra figyelmeztet. hogy teves ez a megiteles. de maris erződött rajta. hogy milyen volt az anyja az elmult. hogy a Feher Tornyot iranyito nőket elvakitottak a sajat cselszöveseik es az önzes. hogy mit műveltek Elayne-nel. – Hol volt? – kerdezte Morgase izgatottan. Neha mar en is ketelkedem abban. mintha valoban a regi Morgase lett volna. Niall ugyan fogsagban tartotta. de az idős ferfi tisztelte a kiralynőt. Morgase kinyitotta a szemet. – es az aes sedaiok oldalan. Ezt meg mindig nem bocsatotta meg. Furcsa. A Feny utjaban erről egy szo sem esik. Morgase kezdte ugy erezni. mert kepes fokuszalni az Egyetlen Hatalmat – magyarazta a ferfi. Ezzel a kijelentessel nem kivant ellenkezni. – Megtagadtak. hogy kikepezzenek. Morgase becsukta a szemet es vett egy mely lelegzetet. hogy talalkozhassak velük. Ez az uralkodo azt akarta. – Itt lent. – A gyermekek rossz hagyomanyt követnek ezzel kapcsolatban. – Galad. hogy a fia csak nemreg nyerte el a főurkapitany rangjat. hanem a seregeddel. – Galad… – Egyetlen nő sem lesz gonosz csak azert. hogy az ujjaszületett Sarkany oldalan kell küzdenünk. Vajon Galad is olyan főurkapitany lesz. hallgasd meg a sajat szavaidat! Boszorkanynak hivod őket? Hiszen odamentel hozzajuk. hogy talan ő is kepes lett volna tisztelni foglyul ejtőjet. Majdnem őrző lett belőled. mert veszelybe sodortak. de tudod. Vajon mi törtenhetett azzal a tablaval. anyam? – Elveszitettek? – mergelődött Morgase. .

Habozni latszott. Most mar latom. Galad az anyja szemebe nezett es bolintott. – Igen. – igy igaz – bolintott Morgase. Azt hallottam. Az elet cseppet sem egyszerű. hogy elbűvölte őket Aybara. hogy tevedesből akasztattam fel valakit – folytatta Morgase. Galad neman figyelt. hogy en magam biraskodjam a fontos targyalason. – Lini vere. Köztiszteletnek örvendett. ha megfosztanank ettől a lehetősegtől. – Sosem vegeztük volna ki őket. – Nem csökönyössegből döntöttem igy – magyarazta Galad. es helytelen volna. Meseltem mar neked Tham Felmley pereről? Galad ingerülten megcsovalta a fejet. Azonnal szabadon engedtem volna. A tettet valojaban az egyik munkasa követte el. Galad! Sajat magamat is akasztofara kell küldenem. Mindez csupan ket evvel kesőbb derült ki. akik bitora küldtek az artatlan embert. A targyalas es az itelet utan. Hadd bizonyitsa be az artatlansagat! Nekünk es önmaganak is. – Galad. – Hazugsag! – Ugyan mar! Megis mi ertelme erről vitatkozunk. – A többieket viszont megölted volna! – csattant fel Morgase. Veled tartunk. – Hat akkor figyelj a szavaimra! Felmley kőművesmester volt Caemlynben. akkor a bűnei arat lerova megpihenhet a Fenyben. es kimentettem volna. Tenyleg megtetted volna? – Az ő kezen szaradt volna a verük. Az uralkodasom korai szakaszaban azzal vadoltak meg. hogy a fiam gondolkozni kezdjen – valaszolta Morgase. Ő is azok köze tartozott. Hiba volt. a többit pedig al’Thor rendelkezesere fogja bocsatani. hogy miert vezetett a Minta ide hozzam. – Ha pedig nelküle kell folytatnunk. tisztaban vagy azzal. Felfednie a kiletet. felejtsd el ezt a targyalast! Aybara szelnek akarja ereszteni a serege egy reszet. ha Perrin nem all ki ellened a csataterre. Röhögött rajtunk. hogy hajszal hijan kivegzessel fenyegetted a foglyaidat. anyam? – Az. – Sajnos azonban a kötel nem a gyilkos nyakaba került. es megerintette az ott fekvő feher tokos kardot. miközben ujra felallt. A valodi gyilkos viszont reszt vett az első perben. hogy vizsgaljuk ki az ügyet. amikor a fickot egy masik gyilkossag miatt iteltek el. Felmley artatlan volt. Elegge tekintelyes ember volt ahhoz. – Galad. Aztan majd tovabbmehetünk. – Hogy atgondolja a dolgokat. A sajat lelkiismeretevel hadakozik. – Akkor most valaszolj. – Olyan embereket.– Akkor csatlakozzunk ahhoz a küzdelemhez! – felelte az anyja. A vegen felakasztottak. Odalepett az öltözködőasztalhoz. akik semmi rosszat sem tettek. Csak fenyegetes volt. Nem lehet egy penzdarabot feldobva eldönteni a helyes utat. Mar reg ra kellett volna vegyelek erre. – es ő megsem tett igy. hogy meggyilkolta a testveret. hogy nem zökkentettelek ki az egyszerű illuzioid vilagabol. – Ez volt az egyetlen olyan alkalom. amiert halalra iteltem egy artatlan embert? . Morgase nagyot sohajtott. amelyikről teljes bizonyossaggal tudom. – Aybara jomaga javasolta. – A gyilkossag jogos büntetese az akasztofa. Galad? – en… eszrevettem volna a többiek között. Lini is a kezedbe került? – Oda kellett volna allnia elem. hogy amikor elfogtad Perrin embereit. amikor felakasztottuk. Akiknek az volt az összes bűnük.

– Azt allitjak. – Meglatjuk. Az alkarjaval fogta fel. Ha Aybara azt mondja. anyam. Szerencsere a legtöbb nem volt sulyos. Ez jo jel volt. hogy ezt meg tudnam itelni. akkor azt komolyan is gondolja. en is tovabbmentem a magam utjan. ha… kicsit tovabb gondolkozhatnek. es tanultam. Galad. amig mindenkit ellatnak. – Arrol beszeltek. Galad egy legyintessel elbocsatotta a hirnököt. Akkor… Valaki megkopogtatta a sator ele levert oszlopot. Nem tudok annyit a dologrol. miközben azt remeltem. amiről beszeltel. Valda a Feny aldasara hivatkozva iszonyatos dolgokat művelt. – Zavargas tamadt a taborukban. – Ebben teljesen biztos vagyok. – A fokuszalok azt mondjak. ellenőriztek az altaborokat. hogy el kell latniuk a sebesültjeiket. hogy a Feny vezereli a kezemet. hogy több időre van szüksege. hogy milyen döntessel er veget a vizsgalat. Főleg azokra. hogy a Feny megoltalmazza őket – figyelmeztette Morgase. – Nincs itt cselszöves. hogy hogyan is törtent. Amikor Perrin rakerdezett arra. hogy megtesznek minden tőlük telhetőt – magyarazta a Perrin mellett lepdelő Gaul. hogy valamit megerts: neha egy jo ember is követhet el rossz dolgokat. Talan legalabb annyian. hogy a Feny segiti a helyes döntesek meghozatalat. az aiel kacagni kezdett. hogy tanuljon. Perrin felhördült. Sok ezren szenvedtek serüleseket. hogy napokba is beletelik. A szikar ferfi melyen ülő szeme alatt sötet taskak latszottak. Morgase fele fordult. igy lehetnek igazsagosak. A nap lassan eltűnt a latohatar mögött. en pedig jomagam is artatlanul gyilkoltam. hogy hosszu evek ota nem lőtte meg magat a sajat nyilaval.– Megtettel minden tőled telhetőt. Neha helyenvalo. Galad felkelt. – Egy ember megis meghalt. Galad elkomorodott. Viszont azt akarom. ha engedjük tovabbhaladni a maga utjan. pedig nem szolgalt ra a halalra. Vegül megcsovalta a fejet es az arca felderült. – Megis miert?! – csattant fel. Főurkapitanyom… nyilvanvalo a cselszöves. Tulsagosan is sokan. Sikerült legyőznie a sajat landzsait. Nehany ember viszont meghalt. Jo par taborlakora azonban hosszu ejszaka vart. fiam – magyarazta a nő. A főurkapitany elkomorodva megfordult. Ilyen a humoruk. akik a sebesülteket apoltak. ha megbüntetik. Legalabbis ezt allitjak – jelentette a feherköpeny. hogy Aybara artatlan. Mindazon dolgokkal együtt. – Nem allitom azt. – Tessek? – Főurkapitanyom – szolalt meg a satorba lepő feherköpeny. Miutan teves döntest hoztam. – A gyermekek gyakran emlegetik azt. erre az egyik nyilvesszője majdnem megölte. Gaul egyik kezet be kellett kötözni. – Jött valasz a feherköpenyek taborabol? – kerdezte Perrin a . es azt mondta. ahanyan a merges kigyok aldozataiva valtak. Lehetseges. hogy egy nappal halasszuk el a targyalast. vagy legalabbis utasitsuk el ezt a megalapozatlan kerest! Galad habozni kezdett. hogy előnyünkre valna. A vilag azonban nem ilyen. Maskor viszont semmit sem er a büntetes. anyam. Tamadjuk meg őket. Olyankor az a legjobb. Valamilyen aljassag. – Meg arrol. – Megfontolom a dolgot. Azt kerik. Sorra jartak. – Üzenet erkezett annak az Aybaranak a taborabol. Az ifju arcan zavar tükröződött.

Az ifju az idősebb ferfi szemebe nezett. – Sokan megserültek? – o. Perrin nagyot sohajtott. amelyik nem akarta a gonosz buborekjanak engedelmeskedve meggyilkolni a tulajdonosat. – Perrin – folytatta Tam. hogy mi törtent Berelain embereivel. ha Tam es Elyas visszajöttek! – utasitotta Perrin Gault. Valamiert habozott es ijedtnek tűnt. hogy hallgatok. – Csak eppen semmi kezzelfoghato. hogy mikor jövök vissza. – Szokatlan dolog törtent. Perrin hirtelen azon kapta magat. – Szoljatok. am Perrin figyelmet nem kerülte el. – Semmi köze sincsen a feherköpenyekhez – szolt közbe Tam. Beszamolt arrol. hogy több időt hagyjon. – Innen. akkor csak nyugodtan tamadjon rank. miközben rafordultak a mayene-i altabor fele vezető utra. Gaul mar korabban elfutott. – Mi az? Mi törtent? – Na. hogy sokaig fent kell maradnia.masik oldalan lepdelő Aravine fele fordulva. Csak hat alattvaloja vesztette eletet. es ha ez nem tetszik ennek a Damodrednek. A parancsnokuk arrol beszelt. veszelyes kifejezes latszott. – A gonosz buborekja lecsapott a falura is? – kerdezte Perrin ijedten. – Azt mondtak. es most rögtön indulnom kell! Nem mondhatok többet. hogy valaki futva közeledik az ösvenyen. amikor kilepett a satorbol. az egesz taborban ez volt az egyetlen olyan fegyver. A kezet gondosan bekötöztek. Aravine egy lampast tartott a kezeben. Gaul egyetertően felmordult. aztan habozva megallt. fiam! – kialtotta Tam hangosan lihegve a futastol. – Nem kockaztatom meg a csatat ugy. – Perrin. es jol latta a komoly elszantsagot. mert ellenőrizni akarta. Meg akarta nezni. Megfordulva varta a zömök ferfit. de Randről van szo. – Azt hiszem. mert…. hogy ellenőrizze az aes sedaiokat. ezt meg kell tennem. Berelain mar összeszedte magat. Az arcan komor. Köze van az aes sedaiokhoz. hogy a reszleteket nem arulhatom el. A ferfibol különös illat aradt. mert azt hallotta. . hany katonaja sebesült meg. es az asha’manek halalosan faradtak a Gyogyitas miatt. Megerezte Tam illatat. Valami masrol van szo. akik nem csatlakoztak egyik közeli hadsereghez sem. A landzsai most is ott voltak a tokjukban. Azokra az emberekre is ügyelt. Nem tudom. – Akkor hat legyen! Miben segithetek? Menjen veled valaki. – Igen – valaszolta a nő. hogy a fegyvereket sokkal erősebben rögzitettek a helyükre. fontolora veszi azt. hogy egyedül tart Alliandre altabora fele. hogy segitsen a sebesültek hordasaban. Amennyire tudta. Ez vajon mit jelenthetett? Megcsovalta a fejet. A szinek kavarogni kezdtek. Aravine-t elküldte. – Azert. fiam – magyarazta Tam. A targyalasra akkor kerül majd sor. hogy barmi is törtent volna. Megeskettek arra. hogy az embereim negyed resze megsebesült. A kalapacsa nem probalta megölni. – Hat ebben a kerdesben nem az öve lesz az utolso szo – morogta Perrin. Azert küldte őket ket külön faluba. Arra keszülhetett. dehogyis! Semmi ilyesmi. – eszre sem vettek. szoval… El kell mennem innen. pedig meg egeszen vilagos volt. es nev szerint felsorolta a halottakat. Perrin elkomorodott. Bolintott. Rand Tear Kövenek folyosojan lepdelt. mint korabban. hogy a gonosz buborekja nem okozott-e vesztesegeket az ottani lakossag soraiban. a taborbol. A satraban ülve pontos jelentessel varta. ha en azt mondom. A faluban minden rendben van – valaszolta Tam.

Elayne kezdetben meg attol tartott. milyen gyakran reszesülnek a testőrök abban a megtiszteltetesben. hogy szemelyesen ellenőrizhesse az uj fegyver kiprobalasat. Abba pedig vegkepp nem ment volna bele. Baloldalt szeles mezők huzodtak egeszen az Aringillig. A kötes vilagosan jelezte. Bar az eget tovabbra is elboritottak a sötet felhők. es utana felcipelik a varos falara? De minden ellenkező erv dacara ugy döntött.barhova is mesz? – Minden rendben lesz – magyarazta Tam. amire szüksegünk van. hogy nehany ostoba pletyka nem is tul nagy ar azert. Kiszedtek a gyaloghinto rudjait. Elayne Cairhienen kezdett töprengeni. Mit fognak szolni az emberek? A kiralynőjüket felpakoltak egy gyaloghinto tetejere. hogy Elayne bohocot csinal magabol. hogy az őrzője elvezi a dolgot. es elindultak. Nem volt eppenseggel könnyű feladat fenseges uralkodonak latszani. Kenytelenek voltak belatni. Birgitte kifejezetten elvezte azt. hogy Birgitte megprobalja megakadalyozni a kirandulast. hogy az aznapra kitűzött program ugyan melysegesen fel fogja haboritani Melfane-t. miközben egy gyaloghintoban megprobaltak felcipelni Caemlyn varosfalara. A testőrök megragadtak ketoldalt a fogantyukat. igazi hőseg tamadt. . Tam elindult a satra fele. akik diszegyenruhaban cipeltek ebben a kora nyari hősegben. hogy engedelmeskedjen a zsarnoki babaasszonynak. amig keresztülcipelik a varoson. Perrin bolintott. Persze a testőrei az ő nevevel az ajkukon vagtatnak majd csataba. Borvörös ruhat viselt. hogy fekve is a szobajaban fog maradni. Megragadta Perrin vallat. Elayne kis hijan pityeregni kezdett. Mi a fene lehetett a hatterben? – Probalok segitseget szerezni. Talan csomagolni akart. hogy nem fog maszkalni. A lepcsőhazban azonban elakadtak. Paras meleg vette körül. A fal tetejeről nagyszerű kilatas tarult a szeme ele. Azt viszont egyetlen szoval sem igerte meg. fiam. – Derekasan megalltad a helyedet. am ez a nőszemely csak nevetett. Kiralynőkent egy pillanatnyi halaval adozott a negy szerencsetlen teherhordonak. hogy a hordszek tartorudjai tul hosszuak ahhoz. A birodalom minden fertalyabol elkeseritő hirek erkeztek. A testőrök megprobaltak felvinni a fal egyik tornyocskajara. Az illatabol zavar aradt. A hordagyat negy megtermett testőr vitte a vallan. Elayne mindent megtett a siker erdekeben. es az apad is az volna! Csak igy tovabb! Talalkozunk majd az Utolso Csataban. amikor ő esküt tett arra. sem a ket babara nezve. Az agyba parancsoltak! Kiralynő letere! Melfane csak akkor nyugodott meg. Szerencsere gondosan felkeszültek. hogy a vallukon cipelhetik a kiralynőjüket? Birgitte az agy mellett lepdelt. Elayne biztonsagosan ülhetett az erős tamlak között. hogy megszerezzük. azonban megsem jelent igazi veszelyt sem a kiralynőre. Neha fontosabb volt a fejedelmi megjelenesnel az. Büszke vagyok rad. Az őrzője alighanem arra a következtetesre jutott. Egyebkent is. Meg sem kottyan nekik egy kis izzadas. Miközben a lepcsőkön kanyarogtak. Jobb kez felől a nagyvaros terpeszkedett. A mezők tulzottan is barnanak latszottak. Tiz buzatabla közül kilencen elpusztult a termes. A hajat gondosan kifesültek es a fejen Andor Rozsakoronaja ragyogott. hogy be lehessen velük kanyarodni. Elayne hordszeke mozgasba lendült. A fegyverbemutatora a tervek szerint a torony csucsan került volna sor. Az ottani főnemesek hazai kivetel nelkül azt allitottak. mar ha nem hamarabb.

hogy ő is bekapcsolodott a Nagy Jatszmaba. vagy eppenseggel a bukasara. hogy milyen magasra cipeltek. vagy esetleg becsapott volna egy villam. Aludra reggel üzenetet küldött Elayne-nek. es mar fent is alltak a torony lapos tetejen. mielőtt rosszul lett volna.hogy kitörő örömmel varjak a tronra lepeset. hogy mostantol kerülje a veszelyes vallalkozasokat. Elayne nemi időt tölthetett Aludra tarsasagaban. – Remekül erzem magam. ha esetleg valamilyen baleset törtenik. fekete hajat kibontotta. am ennek ellenere nem tudta eldönteni. Aludra ragaszkodott ahhoz. A mult ejszaka hatalmas dörrenes razta meg a varost. Mintha csak összedőlt volna valahol egy kőfal. aki a legcsekelyebb kezzelfoghato segitseget nyujtotta volna. A karcsu taraboni asszonyt szemmel lathatoan cseppet sem zavarta az. hogy tartsa szemmel Aludrat. A csaladok keszen alltak az ő erkezesere. figyelmeztette önmagat. Cairhienben roppantul nehez lett volna megmondani. hogyan szerezheti meg maganak a Naptront anelkül. Elayne lepillantott a fal tövebe. Elayne-t csak egy modell. Hullamos. hogy visszavagjon a seanchanoknak. amelyik megvaltoztathatja a törtenelem folyasat. – Keszen all a sarkany? – igy igaz – felelte a nő. hogy honnan fujt a szel. Nagyjabol ugy nezett ki. Többe mar nem. hogy a kiralynőt esetleg le lehetne győzni. Haromszor is ujra kellett önteni a sarkanyokat. A valodi. akkor felmerülhet bennük annak a gondolata. ha ugy velik. Ennek ellenere egyetlenegy sem akadt közülük. hogy mennyire bizhat meg a nőszemelyben. bevethető sarkany a szomszedos torony tetejen varakozott. Talalkozzunk ma a varosfalon. ahogy Rand megemlitette. mint egy jokora bronzharang. Elayne . Felteve persze. Elfordult a melysegtől. es alaposabban szemügyre vette a sarkanyt. hogy a sarkanyok működnek. Ezenfelül. Az egyik legelső sarkany mellett allt. Az első proba sikeres volt. Szolnia kell Norry mesternek. Csak most jött ra. Vajon miert nem fonta be őket? Aludrat szemmel lathatoan nem erdekeltek az ekszerek. A tincsek egeszen a derekaig ertek. A hataron tul teljes erővel tombolt a Daes Dae’mar. Mintha valaki az oldalara fektetett volna egy jokora vazat. hogy ebben a pillanatban egy olyan fegyverrendszert helyez egy idegen orszag kiralynőjenek a kezebe. hogy az utasitasait a lehető legpontosabban hajtsak vegre. hogy megtekinthesd a fegyvert! – Felseg… ugye jol van? – kerdezte Aludra habozva. Hosszu. Nem mintha ezt barmikor is hangosan beismerte volna Birgitte füle hallatara. Fabol acsoltak vazat ala. nem az igazi fegyver melle hoztak. A bronzcső meglehetősen hosszunak tűnt. hogy Elayne-nek szanta a nemzetüket. Mat magyarazata szerint Aludrat csak az erdekelte. Eleg messzire ahhoz. Az pedig fel sem merült benne. Aludra fent varta. es megprobalt felsegesnek latszani. A nemesseg abban a pillanatban elkezdte a taktikazast. Egeszen egyszerűen nem lesz ideje arra. hogy a tronra lepese előtt kiismerje a rengeteg frakciot. A Fenyre! Biztonsagban vagyok. A varos dühöngő harangöntői többször is irasban tiltakoztak. hogy tulsagosan is elsüllyedne a nemesi hazak vetelkedesenek mocsaraban. Kenytelen lesz rajönni arra. Bar az atlagosnal joval hosszabb es karcsubb volt. A hordszeke nagyot reccsent. Min latomasai ezt igertek. Amikor Luca karavanjaban utaztak. Egyszerre legalabb szaz különfele tenyezőre kellett odafigyelnie. hogy a kiralynő ne kerüljön veszelybe. Aludra – valaszolta Elayne. Ez a bemutato nem volt veszelyes. barna ruhat viselt. Nem különösebben.

mint a legelső. hogy nemsokara tiltakozo jegyzek fog erkezni a varosi szabok cehetől is. Mat megprobalt benezni a bronzcső torkaba. megprobaltunk olyan körülmenyeket teremteni. A kiralynő a szemehez emelte a femhengert. – Maris hozzalatunk. ha kepes lett volna összefüggően fokuszalni. hanem szazezer trallok közeledik a hegyek felől. hogy pontosan mi is törtenik a masik toronyban. – De meg nem vagyok teljesen elegedett a hatekonysagukkal. A rokafej harom masolata pontosan ugy viselkedett. hogy barmi ekszert is viselt volna. Ugyebar? Eltekintve attol. hogy valamit epitettek az egyik tavolabbi hegyoldalra is. hogy az eles bevetes soran majd nem ötven probababa. A masik sarkany mellett öt. ugyebar? Elayne leengedte a tavcsövet. Elayne hasonlo csoportosulast vett eszre a szomszedos torony tetejen. De nem is ő hagyta. mint amilyen körülmenyek között varhatoan sor kerül majd a sarkanyok bevetesere. – Akkor most nezzük a szomszedos tornyot! – magyarazta Aludra. amelyeket valahol a toronyban talaltak. Közvetlenül mellette a katonak hatrabb görditettek a masik csövet. Elayne a mutatott iranyaba fordult tavcsövevel. hogy Mat testközelből akarta ellenőrizni a sarkany kiprobalasat. A szerkezet azonban tulsagosan is messze volt ahhoz. Egyikőjük valamilyen . Savanyu kepet vagott. ha az a bronzcső felrobban. mint aki nincs hozzaszokva ahhoz. hogy jobban lassa a bemutatot. A faszerkezetre kerekeket is szereltek. Eddig harom ilyet sikerült keszitenie. – Azt hiszem. hogy az uj fegyver minden penzt meger.egyszer sem volt tanuja annak. igy legalabb hasznosan tudta eltölteni az idejet. kicsit magasabbra kellene tennünk felsegedet. Aludra több tavcsövet szedett elő. Amig a kezeben tartotta. eppenseggel nem ő volt a megbizhatosag testet öltött szobra. Habozni kezdett es alaposan vegigmerte Elayne-t. – Ezeket az embereket valamennyire mar felkeszitettük a sarkanyok hasznalatara – folytatta Aludra. mint a tűzijatek petardaja? – Akkor hat kezdődhet a bemutato – folytatta Aludra. Egyelőre azonban igy is megteszi. hogy előadasokat tartson –. gondolta Elayne. Az eg fele forditottak a cső veget. addig nem tudott fokuszalni. Bebörtönöztek az agyaba! A probalkozasai sokkal kevesbe keseritettek volna el. Egy zacskoban most is ott volt nala a rokafej egyik masolata. A masik egy sulyos femgömböt egyensulyozott. – Ahogy azt felseged is latja – szolalt meg Aludra zavart hangon. A kiralynőt először letettek. hogy kivehesse a reszleteit. Tenyleg szüksege volt az eredetire. Mar amennyire adni lehetett az ifju szavaira. Az ostoba ficko! Mi van. Egyetegyet odaadott Elayne-nek es Birgitte-nek. Aludra legalabb ötven babut sorakoztatott fel azon a hegyoldalon. majd par perc mulva a gyaloghintoval együtt raemeltek azokra a kisebb dobozokra. egyforma egyenruhat viselő vörös sorakozott. hogy az arnyek megszerezzen egy felbecsülhetetlen ertekű ter’angrealt! figyelmeztette Elayne önmagat. ha mar szobafogsagra iteltek. A nő mögött felsorakozott Mat öt katonaja. es egy erősebb fonal legyőzte a medal ellenallasat. Ezek az emberek megmutatjak. Mat persze azt igerte. Elayne igy mar sokkal jobban kilatott a mellved fölött. eszrevette. ugy tűnt. Az egyik mintha egy jokora kemenykefet tartott volna a kezeben. es integetni kezdett. A Fenyre! Honnan szerezte őket? Elayne azonnal arra gondolt. Valaki levette a kalapjat. a harmadiknal pedig egy kisebb faladiko volt. Ruhatarto babukat latott. hogy ujra alaposan tanulmanyozhassa.

Aludra metsző pillantast vetett az őrzőre. – Ugye latjak? – kerdezte Aludra. A katonak hatrabb leptek. ugyebar? Az öntők jo munkat vegeztek. jo lesz itt. hogy nem az Egyetlen Hatalom okozta ezt a pusztitast. es megveregette a sarkany oldalat. az alapjan ugy tűnt. Ha az egyikőjük elesne. ami pedig a szamitasaimat illeti. A hegyoldal egy resze egeszen egyszerűen felrobbant. Elayne a szemehez emelte a tavcsövet. Mintha csak megremegett volna a talaj. hogy milyen veszelyekkel jar. Ekkor az egesz sarkanyt elforditottak ugy. hogy mi van egy petarda belsejeben. Nem ezzel a sarkannyal fogunk tüzelni. Az egyik harcosnal aprocska faklya volt. ami meg csak annyira sem lesz kepes. a szomszedos toronyban. ha valaki felnyitja az egyik petardat? Birgitte megvonta a vallat. – Pont olyan. vett egy mely lelegzetet es igyekezett megnyugodni. Arra a rudra a fegyver megtöltesehez volt szükseg. igy teljes biztonsagban leszünk. Egy robbanas visszhangjat. – es azt honnan tudod. Mareion? Kepes vagy felfogni azt. am amikor nem kapott valaszt. hogy ezt a rengeteg penzt egy olyan ostobasagba ölte. A masik pedig a csőbe tuszkolt egy tekercs valamit. am a kővetőgepek ennel lenyegesen nagyobb sziklatömbökkel tüzelhettek. amikor Aludra elővett egy paranyi. folytathatjatok! Nem törődött Birgitte rosszkedvevel. Lehet. A katona a sarkany oldalahoz nyomta a langolo rudat. A lövedeket begörditette a cső szajan. miutan nagy nehezen felküzdöttem magamat ide? – meltatlankodott Elayne. ha ezt a sarkanyt itt mellettünk nem fogjak begyujtani. hogy jobban tennenk. – Köszönöm szepen. de a tavolbol mintha valami mast is hallott volna. Szükseg eseten egyfőnyi szemelyzet is eleg volna. ugy tűnt. A katonak elkeszültek. Olyan hatalmas mennydörges hallatszott. hogy ne legyünk biztonsagban. hogy aggodik. Elayne felejük forditotta a tavcsövet. A mellehez szoritotta a kezet. hogy ideje volna ismet levegőt venni. – Elayne. es eszebe jutott. Őket a kemenyseprő követte. Elayne azonban erezte.fekete port öntött bele a ladikobol. Aludra szigoru arcot vagott. Aludra csalodottnak tűnt. hanem azzal ott. Aludra tenyleg azt gondolta. es ezzel jelt adott a szomszedos torony tetejen allo katonaknak. es a gömb alig lehetett nagyobb egy ferfi nyitott tenyerenel. A negyedik csupan a biztonsagi tartalek. mintha az aes sedaiok egyik fonatat hasznaltak volna. A dübörges leginkabb a becsapodo villam hangjara emlekeztette. mint egy gyengebb katapult? Amit eddig hallott rola. A magasba emelte. – Harom ember tökeletesen elegendő. Nem mintha barmi ok is lehetne arra. azok hibatlanok. hogy a sarkany messzebbre tudja elhajitani a vasgolyot. hogy a torkolata a hegyoldal fele nezzen. mint a petardakba rakott por – jelentette ki Birgitte. Mat kivancsi arckifejezessel követte az esemenyeket. Aludra. Ezek szerint megsem kemenyseprő lehetett. Aludra leengedte a zaszlot. ha nem innen fentről. A hosszu ruddal az egeszet letömte a cső aljaba. Por es földdarabkak zaporoztak szanaszet. Olyan volt. hanem a varfalrol figyelnenk az esemenyeket – szolt közbe Birgitte. hogy Elayne majdnem kiugrott a bőreből. – Meg akkor is. A robbanas jo husz hosszal elkerülte a felsorakoztatott öltöztető . vörös zaszlot. en meg mindig ugy velem. Utolso tarsuk paranyi faklyat erintett a gömbből kilogo kanoc vegehez. hogy a vasgolyoval el tudja majd talalni azokat az öltöztető babukat? A celpont igencsak messze volt. – Ez a szerkezet viszont tökeletesen biztonsagos. de akkor nagyon lelassulna a töltes. – Ezt most mondod.

babukat. Ugyanakkor viszont a földben legalabb öthossznyi szeles hasadek tatongott. Az a labda talan ugy robbant fel, mint egy petarda? A femgolyo okozta ezt a pusztitast? Akkor hat ez a fegyver nem egyszerűen csak egy uj tipusu katapult vagy kővetőgep! Valami teljesen mas volt. A sarkany olyan erővel vagta a földhöz azt a femgömböt, hogy a becsapodas ereje kepes volt hatalmas lyukat tepni a földbe. Lehet persze, hogy a lövedek utana meg fel is robbant. De hiszen az egesz varosfalat telerakhatna ilyen sarkanyokkal! Ha egyszerre nyitnanak tüzet… Aludra ismet felemelte a zaszlojat. Elayne a tavcsöven keresztül figyelte, ahogy a szomszed torony tetejen a katonak megtisztitottak, majd ujratöltöttek a csövet. Mat a fület fogta es rendkivül dühösnek latszott. Ezt latva Elayne elmosolyodott. Mat tenyleg jobban tette volna, ha ebből a toronybol figyeli a kiserletet. A fegyver ujratöltese csak rövid időt vett igenybe. Talan harom percet. Aludra pedig nem arrol beszelt az előbb, hogy ennel gyorsabb működes is lehetseges? A nő gyorsan papirra vetett nehany parancsot. Egy futar atvitte a masik toronyba. A katonak kisse elforditottak a sarkany csövet. Az illuminator ismet meglenditette a zaszlot. Elayne most mar keszen allt a következő durranasra, am a robbanas hangjatol ismet összerezzent. A lövedek ezuttal hajszalpontosan celba talalt. A felsorakoztatott öltöztető babuk közepen csapodott be. A robbanas ereje a levegőbe szorta a babuk roncsait. Öt vagy hat teljesen elpusztult közülük, es egy jo tucatnyi a földre zuhant. Aludra talalmanya egeszen egyszerűen vegzetes fegyvernek bizonyulhat, ha ketpercenkent tüzelve vele ilyen pusztitasra kepes ebből a hatalmas tavolsagbol. Olyan vegzetesnek, mint egy damane. Talan. Birgitte tovabbra is a tavcsöven keresztül bamulta a pusztitast. Az arcan ugyan semmilyen erzelem sem tükröződött, am Elayne nagyon is jol erezte az őrzője amulatat. – Megfelelőnek talalja felseged a fegyvert? – kerdezte az illuminator. – Nagyon is megfelelőnek, Aludra – valaszolta Elayne mosolyogva. – Kimondottan annak. Mostantol a rendelkezesedre all a varos minden ereje. Andor minden ereje. Az orszagban szamos mas helyen is működnek harangöntők. A kiralynő figyelmeztető pillantast vetett az illuminatorra. – A terveket azonban titokban kell tartanod! A testőreim mindenhova elkisernek. Nem engedhetjük meg azt, hogy valamelyik harangöntő egyszerűen csak lelepjen, aztan pedig hazaterve eladja a titkot az ellensegeinknek. – Ameddig a sarkanyok titka nem jut el a seanchanokhoz – valaszolta Aludra. – Addig nem erdekel, hogy ki hasznalja őket. – Engem viszont nagyon is erdekel – figyelmeztette Elayne. – Raadasul en vagyok az, aki gondoskodni fog arrol, hogy ezeket a fegyvereket megfelelően hasznaljak. Azt akarom, hogy esküt tegyel, Aludra! A nő felsohajtott, de beleegyezett. Elayne az uj fegyvert kizarolag a trallokok es a seanchanok ellen akarta hasznalni. Ennek ellenere sokkal nagyobb biztonsagban erezhette a nemzetet akkor, ha biztosra vehette, hogy a sarkanyok csak az ő hadrendjükben talalhatoak meg. Elmosolyodott, amikor vegiggondolta a lehetseges következmenyeket. Csak a legnagyobb nehezseg aran tudta eltitkolni izgatottsagat. Birgitte vegre leengedte a tavcsövet. ugy tűnt, hogy az őrzője… komor. – Mi az? – meltatlankodott Elayne, miközben a testőrei körbeadtak a tavcsövet, es megszemleltek a pusztitas merteket. Valami furcsat erzett a gyomraban. Lehet, hogy reggelire olyasmit evett, amit nem lett volna szabad?

– Az egesz vilag megvaltozott ebben a pillanatban, Elayne – felelte lassan Birgitte. Amikor megcsovalta a fejet, hosszu hajfonata lassu tancba kezdett. – Alapvetően megvaltozott. Engem pedig elfogott az a rettenetes erzes, hogy mindez csupan valaminek a kezdetet jelenti. Negyedik fejezet AZ EMBEREK aLMAI – Ezek a feherköpenyek meglehetősen karot nyelt fickok, urnőm – magyarazta Lacile elegedett mosollyal. – De akkor is csak ferfiak. Raadasul, ha nem tevedek, akkor nagyon regota nem talalkoztak nővel. Olyankor meg azt a keves eszüket is elvesztik, ami valaha volt nekik. Faile a lovak mellett setalt. Besötetedett, ezert egy lampassal vilagitottak meg az utat előtte. Perrin mar elaludt. Mostanaban igyekezett koran lefeküdni, mert a farkasalomban volt dolga. A feherköpenyek ugyan vonakodva, de beleegyeztek abba, hogy elhalasszak a targyalast, am Perrinnek akkor is fel kellett volna keszülnie a kihallgatasara. Amikor ő erre figyelmeztette, akkor a ferfi morogva azt valaszolta, hogy mar pontosan tudja, mit is fog mondani. Faile eppen elegge ismerte az urat ahhoz, hogy tudja, Perrin valoszinűleg egeszen pontosan be fog szamolni Morgase-nek arrol, ami egykor törtent. Szokas szerint köntörfalazas nelkül. Lacile es Selande az urnőjük ket oldalan lepdelt. A Cha Faile mas tagjai mögöttük haladtak. ovatosan odafigyeltek arra, nehogy barki is kihallgathassa a megbeszelest. – Azt hiszem, a feherköpenyek tudtak, hogy kemkedni mentünk at hozzajuk – ellenkezett Selande. Az alacsony, sapadt asszony keze a kardja markolatan pihent. A testtartasabol mar reg eltűnt a korabbi zavar. Selande nagyon is komolyan vette a kikepzest. Folyamatosan gyakorolta a vivast. – Dehogy is! Szerintem nem jöttek ra – felelte Lacile. Meg mindig egyszerű, halvanybarna bluzt es egy sötetebb barna szoknyat viselt. Selande azonnal atöltözött, mihelyt visszatertek. ujra nadragot viselt, es a derekara kötötte a kardjat. A karjan mar gondosan bekötöztek a sebhelyet, amit a sajat pengeje okozott. A fegyver meg akarta ölni a gazdajat. Lacile viszont szemmel lathatoan elvezte, hogy ujra szoknyat viselhetett. – Szinte semmi hasznalhatot sem mondtak! – meltatlankodott Selande. – Ez igaz – bolintott Lacile. – De szerintem csak azert, mert ez a szokasuk. Nagyon is hihető volt az, hogy csupan Maighdint, meg a többieket akartuk megnezni, urnőm. Eljuttattuk hozzajuk az üzenetedet, utana pedig kicsit elbeszelgettünk a ferfiakkal. Elegge csabito voltam ahhoz, hogy hasznos dolgokat is megtudjak. Faile kisse felvonta az egyik szemöldöket. Lacile elhallgatott es egeszen addig csendben maradt, amig el nem haladtak egy lovaszfiu mellett. A szolga a kesői időpont ellenere is szorgalmasan csutakolta az egyik lovat. – A feherköpenyek nagyra tartjak Galadot – szolalt meg Lacile, amikor a lovasz mar nem hallhatta meg a szavait. – Sokan viszont igencsak ingerültek azert, amit elmondott nekik. – es mi volna az? – kerdezte Faile. – Azt akarja, hogy a feherköpenyek az aes sedaiok szövetsegesekent vonuljanak az Utolso Csataba – magyarazta Lacile. – Ezt barki elmondhatta volna neked. Meg szep, hogy nem tetszik nekik ez az ötlet – meltatlankodott Selande –, hiszen feherköpenyek! – Az igaz – bolintott Faile. – Ugyanakkor viszont azt is jelenti, hogy ez a Galad ertelmesebb az embereinel. Hasznos felfedezes, Lacile.

A fiatal nő arca felragyogott. Rövid, fekete hajat önkentelen mozdulattal hatrasimitotta. A hajaba fűzött piros szalagok meglebbentek a hatan. Amiota kiszabadult a shaidok fogsagabol, Lacile ketszer annyi szalagot viselt, mint korabban. Valamivel arrebb egy langaleta alak lepett ki ket lo közül. Taraboni modra hegyesre pödört, vastag bajusza volt. Fiatal kora ellenere erződött, hogy mar sok mindenen ment keresztül. Miutan Tam titokzatos modon ugy döntött, hogy tavozik, mar Dannil Lewin allt a folyoközi harcosok elen. A Feny adja, hogy Tam biztonsagban legyen, barhova is került! – Nahat, Dannil! – csodalkozott Faile. – Milyen különös veletlen, hogy eppen itt futottunk össze! – Veletlen? – nezett ra ertetlenül a ferfi, es megvakarta a fejet. Az ija ezuttal is ott volt a kezeben. ugy fogta, mint egy botot, am időnkent gyanakvo pillantast vetett a fegyverre. Mostanaban eleg sokan voltak ezzel igy. – Hiszen urnőm kerte azt, hogy idejöjjek. – Ennek ellenere biztos, hogy a veletlen műve – magyarazta Faile. – Mar ha valaki rakerdezne a dologra. Főleg, ha az a valaki az en dragalatos ferjuram lenne. – Nem szivesen titkolozom Perrin nagyuram előtt – figyelmeztette Dannil, es felzarkozott a nők melle. – Viszont megkockaztatni sem szeretned, hogy nehany feherköpenyes levagja a fejet, ugye? – Hat nem. Sem en, sem a többiek. – Akkor hat megtetted azt, amire kertelek? Dannil bolintott. – Beszeltem Gradyvel es Nealddel. Perrin nagyur mar megparancsolta nekik, hogy alljanak keszenletben, de akkor is megbeszeltük a dolgot. Grady megigerte, hogy előkesziti a Levegő fonalait es kirantja velük Perrin nagyurat, ha esetleg elfajulnanak a dolgok. Neald pedig fedezi a visszavonulasukat. Beszeltem a folyoközi emberekkel is. A fak között egy szakasz ijasz keszen all arra, hogy elterelje az ellenseg figyelmet. Faile bolintott. Szerencsere egyik asha’man sem serült meg a gonosz buborekjaban. Pedig mind a kettőjüknel volt kes. A jelentesek szerint a fekete kabatosok csupan rasanditottak a levegőbe emelkedő fegyverekre, aztan hűvös arckifejezessel csak legyintettek a kezükkel. A kesek egyszerűen szetrobbantak. Amikor Faile hirnökei hiret vittek mindenhova, hogy a föld segitsegevel le lehet szerelni a megvadult fegyvereket, azt tapasztaltak, hogy az asha’manek altaboraban nem volt annyira szörnyű a helyzet. Grady es Neald egyszerűen körbementek a taborreszben, es lecsaptak az összes szemük ele kerülő, fellazadt fegyverre. A targyalas elhalasztasat reszben azert kertek, hogy meg lehessen Gyogyitani a sebesülteket. Legalabb ugyanilyen fontos ok volt azonban az is, hogy Perrin időt akart adni a tabor kovacsainak es kezműveseinek az elpusztult fegyverek potlasara. Hiszen könnyen megtörtenhet, hogy a targyalas veres összecsapassa valtozik. Raadasul Faile egyre inkabb ugy erezte, hogy ez fog törtenni. – Perrin nagyurnak cseppet sem tetszik majd, hogy elrangatjuk a harcbol! – figyelmeztette Dannil. – Nagyon nem fog tetszeni neki. – Az a sator nagyon könnyen halalos csapdava valhat – felelte Faile. – Perrin nyugodtan iranyithatja a csata menetet, ha ezt akarja, de csak egy biztos helyről. Te pedig kimented a satorbol. Dannil felsohajtott, de bolintott. – Igenis, urnőm. Perrin megtanulta, hogy ne feljen Ifju Bikatol. Lepesről lepesre elsajatitotta, hogyan kell megtartani az

egyensulyat. Farkas volt, ha a farkasra volt szükseg, ember, ha eljött az ember ideje. Megengedte, hogy bevonjak a vadaszatba, de egy pillanatra sem feledkezett meg Faile-rol, vagyis az otthonarol. A kard elen kellett tancolnia, de minden egyes megtett lepessel nőtt az önbizalma. Aznap Ugrot kergette, ezt a fortelyos es tapasztalt zsakmanyt. Ifju Bika azonban gyorsan tanult, es neha sokat segitett, hogy szamithatott egy ember elmejere is. ugy tudott gondolkozni, mint valami… mint valaki, aki igazabol nem ő volt. Vajon Noam is igy kezdte? Hova vezet az az ösveny, amin elindult? Ezen az uton haladva meg kellett tudnia a titkot, es ezt a titkot csakis Ifju Bika ismerhette meg. Mas nem fogja elarulni. Nem mondhat csődöt. Meg kell mindent tanulnia. Valamiert ugy tűnt, hogy minel jobban nő az önbizalma a farkasalomban, annal jobban megbekel önmagaval az ebren levők vilagaban. Ifju Bika nem ismerte azt az erdőt, ahol most rohant. Egy igazi őserdőben jart. Mindenütt indak logtak es szeleslevelű pafranyok nőttek. Az aljnövenyzet olyan sűrű volt, hogy meg egy patkany is csak a legnagyobb nehezseg aran tudott volna atvergődni rajta. Ifju Bika azonban megkövetelte a vilagtol, hogy nyiljon meg előtte. Az indak hatrabb huzodtak. A bokrok elhajoltak. A pafranyok visszavonultak. A növenyvilag ugy huzodott el az utjabol, ahogy az anyak is magukhoz szoritjak a gyermekeiket, ha a közelükben feltűnik egy vagtato lo. Időnkent sikerült megpillantania az elöl szaguldo Ugrot. A zsakmanya azonban eltűnt. Ifju Bika egy pillanatnyi habozas nelkül keresztülrohant azon a helyen, ahol korabban meg a farkas futott, es magaba szivta a menekülő utvonalanak az illatat. A következő pillanatban mar fel is bukkant egy nyilt siksagon. Itt nem nőttek fak, es korabban nem latott ilyen bokrokat sem. A zsakmanya elmosodott arnyekkent rohant a messzesegben. Ifju Bika a nyomaba eredt. Minden egyes ugrassal sok szaz hossznyi tavolsagot tett meg. Nehany szivdobbanasnyi idővel kesőbb mar egy hatalmas fennsik közeleben jartak. A zsakmanya elkezdett felfele rohanni a meredek sziklafalon. Ifju Bika a nyomaban maradt. Nem törődött azzal, hogy ez amugy lehetetlen lett volna. Süvitve szaguldott fölfele a köveken. A talaj messze a hata mögött maradt a melysegben. Az orra hegye a tavoli fekete felhők iranyaba meredt. Amikor megközelitette a fennsik peremet, valosaggal pattogva haladt egy vizmosas ket meredek partja között, majd a következő pillanatban mar fent allt a fennsik sziklain. Ugro azonnal tamadasba lendült. Ifju Bika azonban keszen allt. Arrebb gördült, es a zsakmanya valosaggal atrepült a feje fölött. Le kellett volna zuhannia a szakadekba, de egyszerűen semmive foszlott a levegőben, es maris ott allt ujra a szikla szelen. Ifju Bika Perrinne valtozott. A fiatalember puhafabol keszitett kalapacsot szoritott a kezeben. A farkasalomban nem volt lehetetlen az ilyesmi. Ezzel a kalapaccsal oda lehetett csapni, de megsem okozott sulyos serülest. Perrin meglenditette a szerszamot. Mennydörges tamadt a gyors mozdulat miatt. Ugro azonban legalabb ugyanennyire fürgenek bizonyult. Arrebb vetette magat, megpördült es vicsorgo agyarral maris Perrin hatara ugrott. Az ifju felmordult, es arrebb gondolta magat. Csupan nehany lepesnyire tavolodott el attol a helytől, ahol korabban allt. Ugro allkapcsa hangosan csattanva összezarodott, de csak a levegőbe mart bele. Perrin ismet meglenditette a kalapacsat. A farkast hirtelen sűrű köd boritotta be. A kalapacs keresztülszaguldott a paran, es belevagodott a talajba. Kipattant Perrin kezeből. A fiatalember hangosan karomkodva megpördült. A ködben nem latta Ugrot es az illatat sem erezte.

Mindent elboritott a köd. Perrin eszrevett egy arnyekot es utana vetette magat. Csak a levegő jateka csapta be. ujra megpördült, es most mar több arnyekot is megpillantott maga mögül. Farkasok, emberek es olyan lenyek arnyekait, amelyekről nem tudta, hogy mik lehetnek. Legyen a tied ez a vilag, Ifju Bika! figyelmeztette Ugro. Perrin összpontositott. Szaraz levegőre gondolt. A homoktenger erős szagara. Itt fent, a fennsikon nem lehetett volna paras a levegő. A kihalt, elettelen taj olyan volt, mint egy szaraz sivatag. De nem. Nem azzal kellene foglalkoznia, hogy milyennek kellett volna lennie a levegőnek. Csak az szamitott, hogy milyen a levegő. Az elmeje, az akarata, az erzesei összecsaptak valamivel. Sikerült elsöpörnie az ellenallast. A köd semmive foszlott. A hőseg gyorsan eltüntette. Ugro ott ült, nem is olyan messze tőle. Jol van! üzente a farkas. Tanulsz. Oldalra pillantott. Mintha csak eszak fele nezett volna. Talan megzavarta valami? A következő pillanatban mar el is tűnt. Perrin azonban elkapta Ugro illatat es követte a jehannahi orszagutra. A farkas a különös, ibolyaszinű kupola külső oldalan futott. Gyakran visszaugrottak erre a helyre ellenőrizni, hogy eltűnt-e a kupola? Mindeddig valtozatlanul a helyen volt. Perrin folytatta az üldözest. A kupolat vajon azert hoztak letre, hogy odabent csapdaba ejtsek a farkasokat? De ha ez lett volna a magyarazat, akkor a Meszaros miert nem inkabb a Sarkanybercre csapott le, ahol valami oknal fogva olyan sok farkas gyülekezett? Lehet, hogy a kupolanak egeszen mas oka volt. Perrin megjegyzett maganak nehany jellegzetes sziklaalakzatot a csillogo fal töveben. Utana Ugro nyomaba eredve felrohant egy alacsony sziklahatra. A farkas a semmibe vetette magat. Egyszerűen eltűnt a levegőből, es Perrin követte. Ugras közben, a levegőben erezte meg Ugro illatat. Meg zuhant, amikor atkerült az uj helyre. Ketlabnyira bukkant elő a csillogo, kek vegtelenseg fölött. Megdöbbent, es hatalmas loccsanassal belezuhant a vizbe. Ketsegbeesetten uszni kezdett. Elejtette a kalapacsat. Ugro a hullamok tetejen allt. A farkas arcan elegedetlenseg latszott. Nem jo! meltatlankodott. Meg mindig tanulnod kell. Perrin fröcskölve probalt a felszinen maradni. A hullamok mintha csak megvadultak volna. Ugro azonban a legnagyobb lelki nyugalommal letelepedett a tetejükre. Ismet eszak fele nezett, de aztan visszafordult a fiatalember iranyaba. Rosszul erzed magadat a vizben, Ifju Bika? – Csak meglepődtem! – tiltakozott Perrin, miközben minden erejet megfeszitve uszott. Miert? – Mert nem szamitottam erre! Miert szamitottal volna? kerdezte Ugro. Ha masokat követsz, az utad barhova elvezethet. – Tudom – mordult fel Perrin, es kiköpte szajabol a tengervizet. Összeszoritotta a fogat. Elkepzelte magat, ahogy ott all a viz tetejen, mint Ugro. A Fenynek hala, kiemelkedett a tengerből es megallt a felszinen. Furcsa erzes volt, mert a tenger folyamatosan hullamzott a laba alatt. igy nem fogod tudni legyőzni a Meszarost! figyelmeztette Ugro. – Akkor folytatom a tanulast – felelte Perrin. Nagyon keves időnk maradt. – Akkor majd gyorsabban tanulok. Kepes vagy ra? – Nincs mas valasztasunk.

Dönthetsz ugy is, hogy nem szallsz harcba ellene. Perrin megcsovalta a fejet. – Talan elfutunk a zsakmanyunk elől? Ha ezt tesszük, akkor ő fog rank vadaszni. Szembeszallok vele, es erre fel kell keszülnöm. Megvan annak is a modja. A farkas illataba felelem vegyült. – Megteszem, amit meg kell tennem! Kövess! Ugro eltűnt, Perrin pedig varatlanul uj illatot erzett. Üledek es iszap, egő fa es szen szagat. Embereket. Elmozdult, es Caemlynben, egy epület tetejen talalta magat. Csupan ketszer jart korabban ebben a varosban. Akkor is csak rövid ideig. Nem csoda, hogy most megtorpant, amikor meglatta maga előtt a lenyűgöző szepsegű belső varost: az ősi epületeket, a kupolakat, a magasba törő tornyokat, amelyek leginkabb egy hofödte hegycsucsot koronazo felseges fenyőfakra emlekeztettek. A regi varosfal közeleben allt. Mögötte jol latszott a szelesen terpeszkedő ujvaros. Ugro ott ült mellette. A farkas is a csodalatos varost bamulta. Caemlynről azt beszeltek, hogy az epületek jelentős reszet meg az ogierek epitettek. Perrin ezt nagyon is elhitte, ahogy a tekintete vegigfutott az amulatba ejtő alkotasokon. allitolag Tar Valon meg fensegesebb, mint Andor fővarosa. Ezt viszont mar igencsak nehezen tudta volna elhinni. – Miert vagyunk itt? – kerdezte. Ez az almok helye. Az emberek almaie, magyarazta Ugro. Az emberek a valodi vilagban almodtak. Ideat ugyanez a hely üres volt. A vilagossag jol mutatta, hogy meg nappal van, bar a magasban komor viharfelhők tornyosultak. Perrin nem ertette, hogy miert nem nyüzsögnek emberek az utcakon. A piacon bevasarolni indulo asszonyok. Lovuk nyergeben büszkelkedő nemesek. Sörrel es gabonaszsakokkal megrakott szekerek. Szaladgalo gyerekek, lesben allo zsebtolvajok, a katyukat javito munkasok, es persze a lerazhatatlan utcai arusok, akik megprobaltak valami harapnivalot rasozni a többi jarokelőre. Emberek helyett csupan elmosodott arnyekokat latott. Meg különfele nyomokat. Egy elejtett zsebkendőt az uttesten. eszrevette, hogy az ajtok hol nyitva, hol pedig zarva voltak. Az egyik sikatorban egy eldobott patko kukucskalt ki a sarbol. Olyan volt, mintha egeszen egyszerűen elragadtak volna az embereket az utcarol. Mintha csak enyeszek vagy a mutatvanyosok meseinek valamelyik szörnyetege garazdalkodott volna itt. Odalent az utcan egy pillanatra felbukkant egy asszony. Gyönyörű zöld-arany ruhat viselt. Üveges tekintettel bamulta a környezetet, aztan mar el is tűnt. Az emberek időnkent elő-előtűntek a farkasalomban. Perrin ugy gondolta, hogy ez akkor törtenhetett meg, amikor a ketlabuak aludtak. Olyankor beleolvadtak a sajat almukba. Ez a hely itt nem csak a farkasoke. Ez a hely mindenkie, magyarazta Ugro. – Mindenkie? – kerdezte Perrin, es leült a tetőcserepekre. Minden lelek ismeri ezt a helyet. Akkor jönnek ide, ha kinyulnak utana, felelte a farkas. – Amikor almodnak. igy igaz, valaszolta Ugro, es leheveredett a fiatalember melle. Az emberek remalmai a legerősebbek. Nagyon erősek. Ezek az erős, iszonyatos almok neha atjönnek ide. Idősebb tarsa különös kepeket mutatott. Egy hatalmas farkast, amelyik majdnem akkora volt, mint egy epület. Könnyeden felresöpörte kisebb tarsait, akik megprobaltak megharapni. A kepet kiserő szag borzalomrol es halalrol arulkodott. Olyan volt ez a

szörnyeteg, mint egy… lidercnyomas. Perrin lassan bolintott. Sok farkas is belekeveredett ezekbe a felelem szülte almokba. Nagyon gyakran felbukkannak azokon a helyeken, ahol emberek is jarnak. A remalmok azonban megmaradnak a letrehozojuk nelkül is. Ugro Perrinre nezett. Ha a remalmokban vadaszol, attol megerősödhetsz. De meg is halhatsz. Nagyon veszelyes. – Nincs mar időm arra, hogy biztonsagos uton jarjak – felelte az ifju. – Vagjunk bele! Ugro nem kerdezte meg, hogy komolyan gondolja-e. A magasbol leugrott az utcaba. Perrin követte. Lagyan ert talajt. A farkas azonnal futni kezdett, ő pedig a nyomaba eredt. – Hogy talaljuk meg a remalmokat? – kerdezte. Keresd a felelem szagat! valaszolta Ugro. A borzalomet. Perrin becsukta a szemet, es melyen beszivta a levegőt. Hasonloan a hol nyitott, hol pedig zart ajtokhoz, a farkasalomban neha azokat a dolgokat is megerezte, amelyek csupan egy pillanatig voltak itt, azutan eltűntek. A peneszes, telire eltett krumplit. Egy arra halado lo tragyajanak bűzet. A sütőben levő sütemeny illatat. Amikor azonban kinyitotta a szemet, az előbbi dolgok közül semmit sem latott. Mert azok valojaban nem voltak itt. Csak majdnem. Itt lehetettek volna. Ott van! figyelmeztette Ugro, es eltűnt. Perrin követte, es a farkas oldalan egy keskeny sikator bejarata előtt bukkant fel. A sikator belsejeben termeszetellenes sötetseg uralkodott. Menj be oda! utasitotta Ugro. Nem fogod sokaig birni az első probad soran. Bemegyek erted. Emlekezz arra, hogy ez nincs! Emlekezz arra, hogy ez nem valodi! Perrin megriadt, de megis elszantan tovabbment. Belepett a sikatorba. A falak mindenütt olyan feketek voltak, mintha bemazoltak volna őket. Csakhogy… tul sötetek voltak ahhoz, hogy ez egyszerű festek legyen. Fűcsomokat erzett a laba alatt. A magasban, a feje fölött megmerevedtek a felhők. Helyenkent felbukkantak az első csillagok. Az egbolton feltűnt a hatalmas, sapadt hold is. Tul nagy volt, ahogy ott lebegett felhőkbe burkolozva. Hideg, dermesztő ragyogas aradt belőle. Perrin mar nem a varosban volt. Nyugtalanul megfordult es körülnezett. Egy erdőben allt. Keptelen volt felismerni, hogy milyen fajta fak veszik körbe. Az agakon nem nőttek levelek. A fakereg halvany, szürke fenyben izzott. ugy tűnt, mintha a hold sapadt fenye festette volna a fakat csontszinűre. Vissza kell jutnia a varosba! Ki kell kerülni ebből a rettenetes erdőből! Megpördült. Valami megvillant az ejszakaban. Perrin odakapta a fejet. – Ki az ott? – bömbölte. A sötetsegből egy asszony bukkant elő. Tantorogva, remülten rohant. Csupan egy bő, feher köntöst viselt. Talan egy haloinget. Hosszu, sötet haja elnyujtva uszott mögötte a levegőben. Amikor megpillantotta Perrint, megtorpant, kőve dermedt, de aztan elfordult, es ismet mozgasba lendült, mintha csak egy masik iranyba akart volna elmenekülni. Az ifju utolerte. Megragadta a karjat, es visszatartotta. A nő rangatozni kezdett. Megprobalta eltaszitani a fiatalembert. A talpa megcsuszott a ragados, sötet talajon. Felnyögött. Lihegve kapkodott levegő utan. Az illata jol mutatta, hogy iszonyatosan megijedt valamitől. – Hogy lehet kijutni innen? – kiabalta Perrin. – Vissza kell ternünk a varosba!

Mindjart utoleri. A kezeben feltűnt a kalapacs. hogy a valosagot latja. ahogy a harkaly szokta verni a fa törzset. – Miert üldöz bennünket? – Ő az! – sziszegte a nő. Valahol Caemlynben. A hata mögül leptek dobogasa hallatszott. Egy szo sem igaz az egeszből. mint egy boroshordo. Az iszonyat azonban nemcsak holdfennyel taplalkozott. felfalja. Ez csak egy sikator. A karjat maga ele nyujtotta. hogy felsegitse. A ruhadarab beleakadt egy faagba. ahogy a remalom elroppantotta a faagakat. Az arcanak es a testenek a körvonalai nem latszottak az arnyekban. Kinyujtotta a karjat fele. hogy beleolvadjak egy lidercnyomasba! A talaj megremegett. A tisztason Ugro bukkant fel. Kinyujtotta egyik ormotlan mancsat. Hallotta. Lepesei valosaggal megrengettek a földet. A keze kicsuszott az ifju markabol. Ő remegő labbal kihuzta magat. feher köntöse lelassitotta. Akkor tehat harcolnia kell. Amikor kinyitotta ket. mint egy halotti szemfedő. De nem. A menekülő hatrapillantott a valla fölött es megbotlott. hogy a testevel eltakarja az asszonyt. Az ösztönei valosaggal sikitottak. Az iszonyat viszont mar tul közel ert. – Az ujjaszületett Sarkany. Megpördült es rohanni kezdett az ellenseges erdőbe. de aztan meggondolta magat. Valahol felvonyitott egy farkas. Nem szallhatott szembe vele. mintha csak hatalmas. A szörnyeteg követte. hogy megküzdjön rettenetes üldözőjevel. Ugyanakkor nem is harcolhatott a latomas ellen. ahogy megperzseli a szörnyeteg szemeből arado hőseg. vörösen izzo szendarabok langoltak volna fel.A nő vegre a szemebe nezett. Miközben rohant. Perrin megdermedt. Egy remalmot latok. Perrin erezte. Előbbre lepett. legalabbis nem nyiltan. A szörnyeteg meg jobban kihuzta magat. Meg jobban kihuzta magat. Nem fogadhatta el. A sorsara hagyta. es folytatta a menekülest. A szive ugy dobogott. ugy allt. Az asszony elmenekült. de hat… Rand volt az ujjaszületett Sarkany. Megragadta a kalapacsat. hogy összezuzza a fiut. Fedezekre volt szüksege. A szörnyeteg egyre hatalmasabbnak latszott. A nő kiszabaditotta magat. Perrin önkentelenül is utana indult. Eltűnt az ejszakaban. Vöröslő szemeben tűz langolt. Mintha csak panaszosan felüvöltött volna. Az ujjaszületett Sarkany. Mintha csak visszaszoritotta volna a sötetseget. figyelmeztette magat. Perrin eszrevette a menekülő asszonyt. A Fenyre! Ez a szörnyeteg egyszerűen iszonyatos volt. A magasba tornyosulo arnyek magaba szivta a holdfenyt. Lassan megfordult. A sötetseg ugy boritotta be. Iszonyatos latvany tarult a szeme ele. hogy meneküljön ő is. Perrin karomkodni kezdett. Mintha csak folyamatosan növekedett volna. Le kell győznöm valahogy! gondolta Perrin. Izzado tenyerrel megfordult. A szörnyeteg odahajolt Perrin föle. – Mindjart ideer! – sziszegte. A karja olyan vastag volt. Nem engedhetem meg. Magaba szippantotta az ő eleterejet es az akaratat is. elpusztitja őt! A fiatalember raüvöltött az asszonyra. hogy le tudna győzni ezt az iszonyatot? Talan ha lenne egy gyenge pontja. mely szemet. Vekony. Magasabb volt a faknal is. – Mi ez a szörnyeteg? – kerdezte ketsegbeesetten az asszonytol. A Fenyre! Miert gondolta. Megfordult es elrohant. Ekkor hallotta meg a hata mögött a zajt. Odaugrott a fekvő alak melle. .

hogy… ebben a pillanatban? Nemsokara megszületik a döntes. . Vagy nem kezdődik. mint korabban. mert elfogadtam valodinak? Igen. ugy tűnt azonban. Mar attol is megborzongott. Perrin vett egy mely lelegzetet. amit latsz. de annyira valodinak tűnt! – szolalt meg. vagy menekülnöm kellett. Segitett abban. felelte Ugro. hivo szava festette ala. es felbukkant a Sarkanyberc egyik alacsonyabb lankajan. hogy lidercnyomas az egesz. – Micsoda? Az Utolso Vadaszat. attol a remalom csak erősebbe valt. Azt gondolta. Perrin utana mozdult. Fenyt es sötetet. igaz? Azert. hogy nem igaz az egesz. es az almok Vilaganak foglya lett. Barmelyiket is tettem. Valakinek segitettek. A farkas illata mutatta. Nem szabad elhinned azt. Perrin ismet a sikatorban talalta magat. Meg kell ismetelnünk! Tudsz keresni egy masikat? Igen. Ugro semmive foszlott. mint egy szövetdarab. Kezdődik. – Annyira. – Mi az. – Talan eredetileg ő almodhatta – töprengett az ifju. hogy mennyire büszke. hogy mas lehetett a helyzet. A föld egy resze egy sikator saros. Gyere! Ugro felallt. Ugyanazon a haztetőn bukkant elő. felelte Ugro. hogy szaraz a homloka es az izzadsag el is tűnt. akit valaki az ujjaszületett Sarkanynak hitt. Talan megiscsak tudsz tanulni. Ugro ott allt mellette. – Ő teremtette meg ezt a lidercnyomast. amit allandoan bamulsz? Közeledik. Sehol sem lattak azt az iszonyatos teremtmenyt sem. ott mindig vannak remalmok. Az egről eltűnt a hold. – Milyen döntes? – kerdezte az ifju. Nem lehetett megfejteni őket. A farkas azonban ujra eszak fele nezett. Üresseget es tüzet. rettentő hőseget. Olyan volt. letaposott talajava valtozott. Szamara ezzel veget is ert a beszelgetes. Az erdő nyomtalanul eltűnt. eszakkelet fele fordult es eltűnt. ismetelte meg Ugro. Az iszonyatos sötet arnyek mintha elvekonyodott volna. ami aztan elakadt itt. Perrin eddig azt hitte. Ahol a fajtad jar. Perrin bolintott. Megalltad a helyedet. de megtorpant. – Mi van arra? – kerdezte. – Sokat segitett. hogy a tarsat valamilyenfajta almok zavarjak. Aztan egy hangos csattanassal az egesz remalom megszűnt. Megis vagy harcolnom. hogy az asszony elkezdett az ujjaszületett Sarkanyrol beszelni. Az alom resze lehetett? Ő sem volt valodi? Nem volt az. amit tulsagosan is megfeszitettek. Az egeszet pedig a farkasok vonyitasa. – A lenyem egy resze tudta. Perrin komor arccal felkelt. A csonka hegyorias ott tornyosult előtte. ha csak visszagondolt arra az arnyekra. Ifju Bika. Nem is valodi. Ebből jol latszott. – Csak ha nem hagyom abba a gyakorlast. ő pedig követte. Erős voltal. Az almodo emberek nem maradnak sokaig itt. Leült a cserepekre. ostoba kölök. – ugy erted. – Lattam egy asszonyt is ott. Megalltad a helyed. Hamarosan. Ugro erthetetlen kepeket mutatott. Hideget es iszonyatos. Izzadsag csöpögött a homlokarol. Perrin körül kezdett felszakadozni a homaly. hogy ne higgyek a szememnek. hogy letörölje.Nem is valodi. Mindig. felelte Ugro. Mar emelte volna a kezet.

törteneseit. – A farkasok? Az Utolso Vadaszat miatt gyülekeznek? – kerdezte Perrin. Perrin elmelyedt. Felnezett az iszonyatos berc csucsara. figyelmeztette Ugro. megerezte a derekba tört fak. – Rendben. Ugro sietve melle szegődött. Jol erezte. megis keptelen volt megallni. Odafent nagy veszely var rad. Ugro ott rohant mellette. a talaj pedig valosaggal kihűlt. A farkasalom neha különös. A masik ösveny nem vezet el az Utolso Vadaszathoz. de messzinek. A sötetseg elnyelte a hegy csucsat. A büszkeseg es az önfelaldozas helyszine. Igen. a figyelő farkasok falkait. – Azt a döntest… akkor miert nem hozzuk meg? Mert nem a mienk. mint amennyien akkor voltak. A honapok ota fortyogo vihar eljutott a tetőpontjara. es lenyűgözve bamulta a hegyet. Ahogy oly gyakran. amit maga körül latott. Ezt tisztan erezte. hogy jön a vadaszat. Ugro egy sziklatömb tetejen allt. a sziklakat. hogy a Sarkanyberc lankain rengeteg farkas gyűlt össze. Minden egyes lepessel közelebb jutott a csucshoz. kihunyt a hold. az illatok eles ellentetben alltak azzal.– A Fenyre! – suttogta. Beszaradt. Ezek voltak a szavaid. de akkor hova vezet? A semmibe. – Azt mondtad. Szemkapraztatoan vakito villamhidak kötöttek össze a feljebb lebegő felhőket. Ehelyett egyre gyorsabban haladt felfele. – es a masik? – kerdezte Perrin. amikor ő legutoljara itt jart. beboritotta a der es a jeg. A Sarkanyberc iranyaba tartottak. Ifju Bika. A farkas nem valaszolt azonnal. mintha csak a sötetseg örvenylett volna. Közeledik az Utolso Vadaszat. Lews Therin sirja. hogy meg többen közeledtek. mig a többiek arrol probaltak meggyőzni. Beleszagolt a szelbe. felholyagosodott ver keserű illatat erezte. hogy „semmi”. Ifju Bika. Meg kell hozni a döntest. Viharosnak. a felkavart por. hogy egy iszonyatos katasztrofa kellős közepen all. Meg tavol jartak. Egyre feljebb jutottak. – Tudom – valaszolta ő. A Sarkanyberc fele fordult. Maguk mögött hagytak a fakat. Perrin ugy erezte. de azert mar uton voltak. kinyult a farkasok utan. Ez volt a Sarkany. A felhő lassan forgott a magasban. am ekkor a teljes sulyaval razudult Ugro valaszanak a jelentősege. Amikor a farkas arra gondolt. Ha sor kerül ra. Ifju Bika. hogy tovabbi kerdeseket tegyen fel. hogy minden a legnagyobb rendben van. Sokkal többen annal. A vadaszok valamennyi kölyköt elvittek. Perrin erezte. Varjak. Perrin visszafordult a farkas fele. vagy eppen meglepő modon tükrözte vissza a valodi vilag esemenyeit. Perrin mar nyitotta volna a szajat. Az egyik ösveny elvezet az Utolso Vadaszathoz. A kudarc es a siker emlekhelye. savanyu. Az ejszakai egbolton nem ragyogtak csillagok. . Az egbolt szinte eltörpült az iszonyatos kiterjedesű fekete viharfelhő mellett. Az őrület emlekműve. erzekszerveinek egyike azt allitotta. az elarasztott mezők es a tombolo tüzek szagat. Becsukta a szajat. főleg pedig oly gyakran mostanaban. hogy valamiert közelebb kell mennie a fenti felhőkhöz. A berc… valaminek a közeppontjava valt. Az egbolton tovabbra is vadul tombolt a fekete vihar. akkor egy üres odut mutatott. Eltűntek körülöttük a fak. Habozva elindult felfele a hegyoldalon. Közeledik az Utolso Vadaszat. Itt viszont mintha csak meg tudta volna erinteni őket. A farkasalom mas reszeben tavolinak erezte a felhőket.

A magasba nezett. amikor az a nagy dolog megtörtenik. mint Perrin. Csupan ket dologra összpontositott: tavol tartotta az üvöltő szelet magatol. ugy erezte. arra. jelezte a farkas. Ennek ellenere tovabbment. nehogy semmive valjon a nyugodt kis sziget. A szellökesek miatt időnkent megkapaszkodott a meredek belső falban. rettenetes esemenyre. ő is vedőburokkal vette körül magat. mint a farkasalom valasza valamilyen lelegzetelallitoan hatalmas. Perrin ugy erezte. Mar csak hat lepes . Olyan sziklafalakra maszott fel. A vihar rengeteg falevelet. Nem tudta volna megmagyarazni.Vegül mar ott jartak a felhő közeleben. hogy a vedelmező reteg nelkül egyszerűen beszippantja a vihar es felhajitja a magasba. Varatlanul iszonyatos erejű szellökesek törtek ra. A szel vadul belemart a ruhajaba. de aztan folytatta az utjat. hogy mar orak ota gyalogol a hoban. es ujra meg ujra felemelte a labat. hogy ott alljon. Meg kellett feszitenie az akaraterejet. Attol tartott. ami egyszerűen lehetetlen lett volna. A berc viharvert. Csak összeszoritott szemmel tudta elkerülni. Ez a vihar nem lidercnyomas vagy valamilyen alom volt. töredezett csucsan maganyos alak allt. A farkas sokkal jobban ertett ehhez. vegül leült a hoba. hogy a sziklaoszlop legtetejen megtalalja majd azt. A farkas eltűnt. ő pedig folytatta az utjat. Az elmult nehany het kikepzese azonban meghozta a maga gyümölcset. az ebren levők vilagaban. annal sokkal hatalmasabbnak tűnt. a hegyoldalbol kiszakitott resz fele magasodo meredek berc. Valakinek szüksege volt a jelenletere. A fiatalember minden erejet megfeszitve is eppen hogy csak kepes volt a buborek fenntartasara. Ideat a dolgok neha sokkal valosagosabbak voltak. Perrin habozva megtorpant a peremen. felmaszott rajuk. a tavoli csucs volt a celja. földet es mocskot ragadott magaval. nemsokara mar hoban gazolt. mint odaat. repedezett peremen. Ugro lelassult. – ertem – valaszolta Perrin. Ugro nekifeszült a szelnek. A vihar tombolasa egyre pokolibba valt. Olyan szakadekok fölött ugrott at. am azzal nagyon is tisztaban volt. Nem maradhatok. Perrin attol tartott. mozgas közben mintha csak erősen razkodott volna. Olyan volt. Vegül atküzdötte magat az utolso kődarabon. hogy a valosagban jar. Pontosan tudta. De nem. hogy ő a szemtanuja legyen. Ujjairol a bőr neha a dermesztően hideg kőhöz ragadt. A levegőben hatalmas agakat. hogy elvakitsa a levegőben kavargo por es ho. Igazabol eppen ő maga hozott letre egy termeszetellenes jelenseget. athaladt a hegycsucs legfelső. Valakinek szüksege volt ra. ez nem az en helyem. Az alomban azert tamadhatott vihar. A következő pillanatban elcsendesedett körülötte a tombolas. a berc csucsa fele. sőt egesz kisebb fakat latott keringeni. gondolta. Tovabbhaladt felfele. Ő kenytelen volt eltakarni az arcat. hogy Perrin nem is tudta teljesen kivedeni. amelyekre ember nem juthatott volna fel. Itt mar olyan elemi erővel dühöngött. hogy ez az esemeny igazabol egy katasztrofa lehet. Amikor sziklatömbök alltak az utjat. A sötet köd pillanatnyi szünet nelkül kavargoit. Perrin hatarozottan elindult abba az iranyba. Alig tenyernyire az arcatol tovabb őrjöngött a vihar. csak a legdurvabb szellökeseket volt kepes megallitani. Lassan elindult odabent. mintha csak egy nyugodt buborek vette volna körül. hogy mi kesztette tovabbhaladasra. mert eppen valamilyen nagyon fontos esemenyre került sor. Ez az iszonyatos szelvihar nem volt mas. mint amikor belepett egy remalomba. hogy szükseg volt a tanusagtetelere. a levegő valosaggal izzott a feszültsegtől. fűcsomokat. Elszantan tovabbtörtetett a hoban. amikor nyugalommal vette körül magat. amit keres.

Termeszetesen Rand allt előtte. hogy a legdurvabb szellökesek valamelyike elragadja es berantsa az őrjöngő vihar közeppontjaba. ugy ragyogott ott. A sötet beboritotta. – Küzdj meg vele! Rand! A hangjat azonban elvitte a szel. sikitani kezdett. Az erős ruhadarabot több sziklaval korabban teremtette meg. mintha az a fiatalember tenyleg csak egy szobor lett volna. Hova tűnt belőle a lagysag? Mikor valt Rand ennyire kemennye. hogy vele fog talalkozni. – Rand! – üvöltötte Perrin teli torokbol. Minden erejet összeszedve kellett összpontositania. ugy tűnt. Kivörösödött szemevel pislogva tovabb bamult maga ele. olyan termeszetellenesen nyugalomban maradtak. Alig nehany szivdobbanasnyi idővel kesőbb Perrin szinte mar keptelen volt kivenni Randet a feketeseg miatt. A szel belekapott a fürtökbe. Perrin pontosan tudta. hogy ki allt ott. Amiota elindult felfele. mintha csak folyekony katrany ömlött volna Rand porusaibol. Perrin elszantan kapaszkodott a sziklaba. a vihar es a dühönges szivenek legmelyen egy hajszalvekony fenyszilank hasitott a gonoszsag szövetebe. az elete mulott ezen. A szel meg vadabbul dühöngött. A sötetseg egyre terjeszkedett. A szel mintha csak elkerülte volna a ruhajat. üvölteni. A sötetseg szoritasaban valamilyen rendkivül erős. elkepesztően ragyogo. Egyesegyedül sötetvörös haja mozgott. csak a gonoszsag maradt. es a hosszu tincsek vad tancba kezdtek. keleti iranyba bamult. ennyire szögletesse? A szemei pedig… mintha csak marvanybol faragtak volna őket! Rand fekete-vörös kabatot viselt. Kezen es laban az ujjak mar reg erzeketlenne valtak. Rand arca fenyarba borult. mozdulatlan abrazatot mintha csak kőből faragtak volna ki. fel a tavoli egbolt iranyaba. hogy a baratja meghallotta a szavait. A sötetseg nem a vihar resze volt. Az ujjaszületett Sarkany eltűnt. mint egy vilagitotorony fenysugara. haborgo szörnyűseg alakult ki. Ilyen lehetett. Apro csapok bukkantak elő a fiatalember bőre alol. a masikkal pedig összehuzta magan a köpenyet. mint a gyertya langja egy különösen sötet ejszakan. szaműzte a fiut. Olyan volt. Hirtelen villam cikazott. összemarcangolt kezevel megkapaszkodott a kőben. Ezek a paranyi kezek visszagörbültek. A szakallat elboritotta a jeg es a ho. attetszőnek tűnt. Egyre több villamcsapas zudult a berc sziklas csucsara. ragyogo vilagossag tört elő rajtuk. A dermesztő szel belemart az arcaba. Nem igazan hitte. Rand körül fekete örvenyles tamadt. most először hallotta meg a mennydörges hangjat. kerlek…! – suttogta Perrin. Sapadtnak. Perrin meg sohasem latott hozza hasonlot. felperzseltek es hatalmas sziklatömböket szakitottak ki. Egyik veres. Most mar pontosan latta. ha nem akarta azt. faragott kő. ha varatlanul eletre kel a gonosz. A gonosz feketeseg szobran ujabb es ujabb vekony repedesek jelentek meg. A ferfi mozdulatlanna dermedt az örvenylő szelek kellős közepen. A feny a magasba szökkent. es lassan beboritottak Randet. A valodi vilag tükröződött benne. finom es diszes ruhadarabot. mint egy arnyek. A feny azonban tovabbra is ott ragyogott. A villam ragyogo ivet alkotott a berc fölött. A kemeny. Ekkor pedig a sötetseg kellős közepeben. A robbanasok megraztak a talajt. egeszen egyszerűen lenyűgöző dolog volt odabent. ujabb es ujabb repedesek csatlakoztak hozzajuk. hogy az ejszaka magabol az ifjubol szivargott ki. Az ujjaszületett Sarkany körül ejsötet. A sötetseg hullamzani es lüktetni kezdett. Annyira törekenynek tűnt! A vihar megprobalta megfojtani. . A derekarol kard logott. elzarta. – Rand.valasztotta el a berc csucsatol.

mint barki mase. atugraltak egymast. hűvös erinteset. üvöltöttek es boldogan tancoltak a mindent elöntő napfenyben. Bizonytalannak tűnt. Perrin a magasba emelte a fejet es csatlakozott a vonyitashoz. A hus meg itt. Zabolatlanul mulatoztak. de nagyon regen fordult elő utoljara. es persze ott erződött az a jokora adag oldalas is. Felugrott a magasba. Olyan regen. karomkodas es rengeteg szag: füst. Ennek ellenere mozdulatlanul bamulta a vilagossagot. Zaj volt. A jateknak az volt a neve. hogy a vendeg valoszinűleg mar nem is fogja erezni a hus izet. a kezük mocskos volt. Perrin vegre el merte engedni a sziklat. a masikbol izzadsag.es akkor a fekete burkolat felrobbant. hogy ezzel meg igy is ő jart a legjobban. olyan nagyon. A meleg ragyogas atsöpört rajta. Odabent szinte vagni lehetett a levegőt. Ifju Bika! – üvöltötte a farkas. ahogy terjeszkedni kezd a napfenyben fürdőző terület. a kockak hangos csattogassal egymassal is összeütköztek. – Eljött az Utolso Vadaszat ideje! – kialtotta a farkasoknak. ugy hivtak. Aztan eltűnt. orruk hegyevel jokora hodarabokat dobtak fel a levegőbe. Belemart az egboltba. Ahogy vegigpörögtek az italmeres deszkapadlojan. Kezdődik az Utolso Vadaszat. es Shienarbol indult hodito utjara. Perrin szelesen elmosolyodott. Ha a sötetseg elnyelte volna a baratjat… De nem sikerült neki. – Dehogy vesztettem! – ellenkezett Mat halkan. Rand nyitott szajjal allt a fenyoszlop sziveben. Olyan hihetetlen erővel tündökölt. elünk! Perrin visszafordult abba az iranyba. es odarepült Perrinhez. mint ahogy korabban a vihar dühöngött. Ugro is ott volt közöttük. a különfele egetett szeszek illata. – Öt egyest dobtal – jelentette ki a fokhagymaszagu ferfi. nem probalta meg eltakarni a szemet a lenyűgöző latvany elől. a fiu ugyanis maga mögött hagyta a napfenyt. Letette az edenyt. – Vesztettel. Az izzo fenyesseg oszlopa napsugarak zaporava valtozott. Caemlynben is a legvaratlanabb pillanatokban romlott meg. de a penzük ert annyit. es a vihar mintha megremegett volna. dicsősegről es győzelemről daloltak. Perrin körül farkasok tűntek fel. es a földre dobta a mareknyi kockat. A hajuk zsirosan csillogott. elünk. Mat nem ismerte a szabalyait. mint a napsugaraknak. hogy Perrin majdnem megvakult tőle. hogy Rittle. A Mat körül tolongo büdös ferfiak feszülten figyeltek a kockak utjat. Ötödik fejezet uTON A SEMMIBE Mat kiitta az utolso csepp bort is a poharbol. hogy megpillanthatta a tiszta napfeny ragyogasat! A farkasok vonyitani kezdtek. Vinnyogtak es hörögtek. – Vagjunk hat bele! A farkasok valasza legalabb annyira hangos volt. hogy Rand kepmasa eltűnt. Alig vette eszre. mintha csak valamit üvöltött volna az egbolt iranyaba. ahol az előbb meg Rand allt. amit olyan erősen megborsoztak. A hangjukban diadal csengett. Döbbent csodalattal bamulta a fenyben allo Randet. erezte. az egesz eg hullamzani kezdett. a harmadikbol pedig a timarműhely bűze aradt. Persze lehet. elvezte az ital edes. ugras közben bukkantak elő a levegőből. hogy Koronko nyarsa. beragyogta a Sarkanyberc csucsat. es a helyen szemkapraztatoan ragyogo fenyoszlop emelkedett a magasba. hangos beszed. apro darabokra szakadt. es a forrosagban semmive foszlott az előbbi fagyott dermedtseg. . A fenyoszlopnak olyan volt a szine. Egy pillanatig ujra Ifju Bika volt. Az egyikőjükből fokhagyma.

Vagy szerinted kezdjünk el kerdezősködni. hogy az ujra ott log a nyakaban! Az ezüst megcsillant a ruha mellreszen. Rittle tarsa. am Mat egy ideje raszokott a jo minősegű vörösborokra. ez azonban csak meg szorakoztatobba tette a hallgatozast. – igy igaz – felelte Mat. A pletykak feleből persze egy szo sem volt igaz. Előhuzta a rokafejes medalt is. amelyeknek egyertelmű volt az oka. – Figyelem! – kialtotta mennydörgő hangon. Az ablakok ugyan draga üvegből keszültek. ha összeszedi magat! Most majd kiderül. a felszolgalolany. egyszerűen erezte. es lassu mozdulattal hatrabb tolta a zubbonyat. vagy eppen az ujjaszületett Sarkany is volt. hogy nem ismered ezt a jatekot. Odakint a cegeren jol latszott a kocsikerek kepe. Intett a lanynak. Ezt az italmerest hivatalosan Poros Kereknek hivtak. szinte egyszer sem. Letört arckifejezessel leoldozta a nyakabol a kendőjet es oldalra dobta. Megvitattak a titokzatos halaleseteket. A szerencseje nem hagyta cserben. amikor megmondta neki. es nem is a legcsabitobb mosolyaval. hogy köszörűkő helyett nyugodtan lehetett volna kardok fenesere hasznalni.Cseppet sem zavarta. ha azt nagybetűkkel irjak a homlokukra. majd a vallara vette a fegyvert. Olyan fontos dolgokrol beszelgettek elmelyülten. aki tanusitja az igazamat? A harom ficko komor tekintettel összenezett. Egesz Caemlynben nem akadt meg egy ilyen jo hely. amit Thom vasarolt. lehuzta a pengeről a vedővasznat. Talan törődött azzal. A Fenyre. Megvillant a csipőjeről logo rövid kard markolata. hogy ő mar hazas ember? Meg csak ra sem mosolyodott a lanyra. Az alla olyan szögletes volt. Megmarkolta a falnak tamasztott ashandareit. – Mintha az előbb azt mondtad volna. A fogado belső falait befeketitette a hosszu evek soran itt elszivott pipak füstje. aki ismeri a Koronko nyarsanak a szabalyait? Harom addigi jatszotarsa alaposan megnezte maganak a fegyvert. hatha akad itt az ivoban valaki. A harmadik. Mat felallt. mint amilyen az atvonulo hatarvideki hadsereg. Ami nagyon is kapora jött. es ezt a mosolyt talan meg Cairhien fele feluton is meglathattak volna. Hogy egne meg a Fenyben. Mindenkinek akadt mondanivaloja. Ez bizony közismert teny volt. akik meg akkor sem fogjak fel a dolgokat. Ezt az alakot Saddlernek hivtak. annyira jo volt erezni. De akkor is nyertem. hogy nem ker az italbol. hogy nyert. – Baratom. hogy mennyire bator. – Meg egy kupaval. nem hivatalosan viszont mindenki Pletykafeszeknek nevezte. es utana tükröt tartanak az orruk ele. Az ivoban szinte mindenki sört ivott. aki a szaga alapjan sok időt tölthetett el egy cserzőműhelyben. Akadnak nők. nem art. meg azokat. Egesz ejjel Mattel kacerkodott. de a mocsok es a füst miatt mar alig lehetett atlatni rajtuk. ha az ember kivancsi volt a szobeszedekre. lassan az öve fele nyult. Tudta. A vendegek egy resze csupan rongyokba . A hagyomanyoknak engedve sohasem pucoltak meg őket. Snelle felallt. Aznap ejjel meg különösen. a hüvelykujjat beleakasztotta a nadragja korcaba. Aznap csupan egyetlen kupanyi sziverősitőre volt szüksege. Azt a vadonatuj vörös-ezüst kabatot viselte. a kiralynő terhessege. A legtöbb vendeg először nem is törődött Mattel. Crimson mester? – kerdezte Kati. hogy fogalma sem volt a szabalyokrol. – Akad ebben a fenyverte csehoban barki is. baratom. A hollofekete haju szepseg elmosolyodott. A szeles bőrszijrol görbe pengejű kes logott.

es a szomszedos asztalrol felemelte szeles karimaju kalapjat. Hatarozott leptekkel elindult az utcan. A kockakhoz nem nyult. miutan bemelegiteskeppen a valodi jatek megkezdese előtt dobott velük nehanyat. hogy ezzel verje be azoknak a fickoknak a fejet. am az egyik szele kicsit kinyult az el föle. Hat. baratom. A vendegek sietve elhatraltak az utjabol. a felesege is ott allt mellette. A rokafejes medalt az ashandarei pengejere erősitette. am az ura az egyik bunkojat kifejezetten azert tartotta a pult alatt. Ezen az ejjelen viszont az öreg arnyek Janival fog tancolni. hanem a penge lapjaval kell eltalalnia . amire keszült. mig masok a legfinomabb öltözekben pöffeszkedtek. Az ejszaka soran egy pillanatra sem takarta el az arcat. hogy a vendegek odagyűltek az ablakok es az ajto ele. mint a közemberek. amit mi mondunk. ahogy a vandorhangyak ellepik az oszladozo holttestet. izzadt ficko. Egeszen szemrevalo asszonysagnak szamitott. hogy fedetlen nyakkal ment volna el valahova. Na most akkor vagy fizetsz. A pislogo ferfi oldalba bökte a tarsait. A kezeben tartotta. Ideje volt nekiallni annak. összesöpörte es a zacskojaba süllyesztette az ermeket. A suttogas ugy futott vegig a fogado ivojan. Meg amikor Tylinnel volt. A Fenyre. akkor nincs mese. Nagyot reccsentek a hatratolt szekek. A kopaszodo. Az italpult előtt nehanyan Mat fele fordultak. A ficko a pult mögött törölgetett egy poharat. es aki csak megfordult a varosban. vagy… Rittle szeme tagra nyilt. Nem kellett volna dobnod a kockakkal. megvaltozott a parbeszedek ritmusa. most ket ujjal megragadta az alla hegyet es elgondolkodva vakargatni kezdte.burkolozott. A kockaikat es a penzüket is ott hagytak a padlon. a fogadostol. es a fülebe suttogott valamit. amugy is lyukas volt mar. A fekete kendő a földön maradt. Mat felallt es az ajto fele fordult. Nem lesz könnyű igy hasznalni a fegyvert. hogy senki sem fog valaszolni neked. Ő bolintott. Mat nyugodt mozdulattal leterdelt. A fiatalember egy aranykoronat penditett ki az italpult peremere. akkor mi most mennenk is! – dadogta Rittle. A fiatalember lehajolt. akivel Mat az előbb meg együtt kockazott. A rokafej rasimult a penge lapos oldalara. hogy több alkalommal is felismertek. es ebben a szent pillanatban a fejeben elhallgatott a kockak dübörgese. Mat eppen ezert csak futolag nezte meg maganak. Nem volt nehez felismernie őket. többnyire akkor sem vette le a kendőjet. hogy azok a pillantasok nem keshegykent melyedtek a hataba. A Pletykafeszekbe ugyanolyan szivesen beneztek a nemesek. Snelle tekintete Mat medaljara tapadt. el kell fogadnod azt. Biztos volt abban. es elhatralt. Az egyikőjük pislogni kezdett. A cinkelt kockak szinte mindig harmast dobtak. Probalta elhitetni magaval. Nagyon regota nem fordult elő. Valamin komolyan törte a fejet. Felemelte a fejet es a fiatalember szemebe nezett. amikor meghallottak a kifakadasat. A ket tarsa azonnal követte. – Elnezest. ugy erezte magat. jol latta. Leginkabb azok a csendes megfigyelők. ha egyszer nem ismered a szabalyokat. Nehanyan elhallgattak. Az ifju kilepett az ejszakaba. Nem nagyon szurhat a landzsaval. Snelle szelesen elvigyorodott. akik egy szo nelkül kisiettek a fogadobol. – ugy tűnik. Ahogy elsetalt a fogado homlokzata előtt. akik tul sokaig bamultak az asszonykat. majd a fejebe csapta. Felpattant es megragadta a baratja karjat. A kalapja szegelyet megerintve köszönt el Hatchtol. masok pedig sietve beszelni kezdtek. mintha megint felakasztottak volna! Önkentelenül is megerintette a nyakan a begyogyult sebhelyet. Odahajolt hozza.

Ez cseppet sem volt hősies. ha csak hozzajuk is erek? – Elegem van abbol. Egyelőre meg az ujvarosban jart. ha őt megtamadtak.az ellenseget. Amikor azonban rohamra lendültek ellene. hogy elvigyek az üzeneteket. pedig az előbbiek a varos sötet utcain igazan otthon erezhettek magukat. Megcsillant rajtuk a felhők között rejtőzködő hold bagyadt fenyenek sapadt ragyogasa. Ekkor azonban eszrevette az utca közepen allo maganyos alakot. Mat emberei meggyujtottak a lampasaikat. A vegen a vörösöknek össze is kellett csapniuk az orgyilkosokkal. Nehanyan el is rohantak. A magas. am ahogy az ott allt… – Komolyan gondoltad. hogy ellenfele ne lathassa a penget. Ha ugyanis nem jar senki sem az utcakon. hogy ti tamadtok meg engem? – hallatszott a gholam jokedvű hangja. ő pedig aztan semmifele fenyverte hősnek nem tartotta magat. Szigoruan a lelkükre kötöttek. A vörösök letettek a földre a fenyforrasokat. Meg egyetlen haztömbnyire sem tudott eltavolodni a Pletykafeszektől. ha összehasonlitotta őket a Caemlyn előkelőbb varosreszeiben lathato. Egy ilyen bestiat csak valami eszement hős tamadott volna meg. Ahogy teltek az orak. A landzsa azonban jelentős mertekben megnövelte a hatotavolsagat ahhoz kepest. hogy ne probaljanak meg beavatkozni. Közben az emberei megprobaltak lezarni a környeket. akkor a gholam valoszinűleg nem fog elmenekülni. nehogy valaki veletlenül odatenferegjen. amikor maris megprobaltak megölni. – Hat persze – felelte az ifju. akik olyan törekenyek. oldalra engedte a fegyvert. Persze ezeknek a hazaknak sem kellett szegyenkezniük. amikor puszta kezzel lengette a medalt. – A hegyes femreszek balesetveszelyesek! Amikor a szörnyeteg kigyozo mozdulatokkal előrelendült. az ifju pedig folytatta az utjat. ujra elindult. Az utonallok nem jelentettek kihivast a kepzett katonak szamara. Matnek viszont csupan egyetlen harcosa sebesült meg. Az első bandanak negy tagja volt. a közeli sikatorbol arnyekok bukkantak elő. ugy tartotta. Nem tudta egeszen pontosan kivenni az ismeretlen arcvonasait. aki ugy veli. Talmanes allt az elükön. A tamado bandak letszama egyre nőtt. hogy futnom kell előled – felelte Mat hangosan. karcsu epületek mintha csak összebujva kerestek volna menedeket. hogy egyből meghalnak. ha azt akarta. az ifju mar azon kezdett aggodni. hogy a rokafej hozzaerjen a husahoz. Mat megvetette a labat. Mat szembefordult a tamadokkal. Persze az sem tevedett volna nagyot. finomabb ogier remekművekkel. aztan sietve elhatraltak. Mat megallt. akik a katonakat megpillantva megtorpantak. Egyetlen ora leforgasa alatt meg tovabbi harom alkalommal volt szükseg a közbelepesükre. A vörösöket ismet elnyelte a sötetseg. olyan könnyen szakadnak. Korabban gyengecske köd szitalt. A gyorsan közeledő gholam tucatnyi arnyekot vetett a lampasok . Az összecsapas soran öt haramia az eletet veszitette. es varta a gholam tamadasat. – es akkor a kezemre adod magadat? Ez igazan kedves. A gondolkodas nelkül menekülő utonallokat latva Mat odabiccentett a helyettesenek. Ket őr kisereteben biztonsagos helyre küldte Harvellt. Amikor a rokafej a helyere került. Felemelte az ashandareit. – Te meg az embereid. Az emberei engedelmeskedtek a parancsuknak: csak akkor bukkantak fel. hogy masnap ejjel ujra elő kell adnia ezt az egesz komediat. Ezzel a paranccsal alighanem sikerült komolyan probara tenni a hűsegesküjüket. A kockakövek nedvesen csillogtak. Szembetűnő volt a különbseg. A vallara vetett ashandareivel lassan setalt. hogy ostobasag az egesz. A környekbeli epületeket emberkez alkotta.

elkaszalta a terdet. Tamadas közben hangosan bömbölt. es mar gördült is tovabb. es ujra meg ujra belemartak. Mat visszarantotta a fegyvert. abban a pillanatban a földre zuhan. ujra mosolygott. de akkor is sikerült levernie a labarol. A leny körbetancolta. Amikor felpattant. hogy a szörnyeteg leszakithassa rola a medalt. A lampasok fenyei paranyi. hat hogy lehetett ennyire gyors ez az atkozott dög? A szörny meglenditette az egyik mancsat. Ennek ellenere tamadott. Az arca megnyult. vedtelenül feküdt. megperzselődött a husa. amikor a nő tehetetlenül. hogy a szörnyeteg arca teljesen atlagos. ő azonban atokverte bolond volt. Mat összeszoritotta a fogat es tamadasba lendült. es meg közelebb engedte magahoz. Ebben a helyzetben egy ertelmes ember a futast valasztotta volna. hogy mennyit is er igazabol. most viszont az arnyek es a feny hataran tancolva egeszen felelmetesnek tűnt. mint ő. Ezt a lenyt nappal eszre sem lehetett venni. Ha ember lett volna. Nagyon is jol emlekezett arra a hatborzongato pillanatra. Folyamatosan üldöztek. hogy mennyit is er valojaban egy ferfi. Az ashandarei lecsapott az egyik kezfejere. Amikor az eleteert küzd. amikor megerintette a leny karjat. es az ifju meg csak nem is sejtette. hogy a rokafej kepes lesz-e megölni a szörnyeteget vagy sem. de Mat utana ugrott. hogy a szörnyeteg előbb-utobb meg fogja talalni vagy őt. A kezeben tartott kessel megprobalta lemetszeni az ashandarei fejet. Mat az ashandarei pengejevel lecsapott a szörnyszülött labszarara. es kiütötte a tőrt a szörnyeteg kezeből. hogy a penge lapos oldalaval megüthesse a gholamot. akikkel ez az iszonyat vegzett. a szörnyeteg hatralni kezdett. Tuont vagy Olvert. es a sebből egyetlen cseppnyi ver sem fröccsent a kőre. amikor egy szűk sikatorban csapott össze a remseggel. Ha valaki kivancsi arra. Matnek sikerült sarokba szoritania önmagat. es ez az undorito fereg gyilkolta meg Tylint. Tamadnia kellett Tylin miatt. sarga langnyelvekkent ragyogtak a sötet szemüregek melyen. Aztan a leny megpördült es kimeresztett karommal a fiatalember . Előrelendült. Ha mar meg kell halnia. Mat az őrjöngő acel es a kemenyfa valosagos forgoszeleve valtozott. Jol latszottak a sötet bemelyedesek es a vilagosabb foltok. Egy viszonylag szeles utcat valasztott. bar a karjabol vekony füstoszlop szallt a magasba. Kis hijan rafizetett a vakmerősegere. es megprobalt a lampasok fenykören belül maradni. vagy ami meg rosszabb. ehelyett rezzenestelen arccal arrebb szökkent. A gholam sokkal gyorsabb volt. egeszen beesettnek latszott. A lampasok tancolo fenye megvilagitotta az arcvonasait. A leny hatrabb vetette magat. Fenemod ostoba dolgot cselekedett. Tudta. A landzsa megpördült. A szörnyeteg nem is lepett. A fegyver könnyeden elmetszette a gholam hatso inat. de a bestia könnyed mozdulattal oldalra tancolt es ellepett a penge elől. ejszaka viszont maga volt a testet öltött borzalom. de eppen időben forditotta ki csuklobol az ashandareit ahhoz. meg azoknak a harcosoknak az emlekeert. nem utolsosorban a mosolya miatt. es a landzsa hegyevel bedöfött a gholam laba köze. mert esküt tett egy aes sedainak? Mindegy. Kiszemelt aldozata megpördült. akkor majd kiderül. hanem valosaggal siklott. Nem akarta. Korabban Mat ugy velte. A medal hangosan felszisszent. Mintha sikerült volna meglepnie a gholamot. akkor csupan sarokba kell szoritania. Azert maradt a varosban. Fenyverte hamu. akkor fegyverrel a kezben fogja kilehelni a lelket. A szörnyszülött hangosan karomkodva elhatralt. Mat ekkor latszolag hibat követett el. mert nem maradt mas valasztasa. amikor Ebou Darban kis hijan az eletebe került. Ellenfele a földre zuhant kigyozo mozdulattal.fenyeben. Mat meglenditette az ashandareit.

Odabent lampak gyulladtak. Utana pedig meglepő modon hatat forditott es elszaladt. a sötet felhők miatt ő kenytelen lesz ugy harcolni. ehelyett nagyot rugott az első lampasba. Az ashandarei betört egy ablakot. Talan valami raijesztett? De nem. Talmanes sietve felrohant a langban allo haz lepcsőjen. A gholam fejet vette celba. hogy barki is dobalozzon vele. Talmanes Mat fele fordult. Az ashandareit meglenditve valamennyire tavol tudta tartani magatol. odaugrott es felkapta a lampasat. hogy miben botlott el. te mocskos szörnyeteg. hogy torkon ragadja az aldozatat. a rokafejes medal meg mindig ott csillogott a pengen.fele vetette magat. Gonosz vigyorral fordult vissza Mat fele. A cairhieni ferfi nekivetette magat az egő epület ajtajanak. Mar majdnem utolerte. a tekintetük talalkozott. Mat karomkodva figyelte. Keslekedes nelkül utanuk rohant. A szeles pengejű landzsat nem azert keszitettek. A szörnyeteg tamadasba lendült. ez az iszonyat nem menekült. hogy megvedje. Mielőtt . Az utca ujra sötetbe burkolozott. sajnos azonban ebben a pillanatban egyetlen kes sem esett a keze ügyebe. Az olajfolt tűzbe borult. A kiömlő olaj beboritotta az epület bejaratat. aldassek az a draga jo szerencsem! – gondolta Mat. amikor a szörny termeszetellenes gyorsasaggal elindult fele. A szörnyeteg hasra zuhant. itt vagyok! allj ki ellenem! A kiserőosztag tagjai a parancsnak engedelmeskedve szetszorodtak. Fenyverte hamu! Mat a szörnyeteg utan vetette magat. Mat karomkodni kezdett. A szörnyeteg körberohant es egymas utan felrugta a lampakat. Talmanes azonban oldalt vetette magat. de a gholam elkepesztően gyorsnak bizonyult. Mat futas közben hajitotta el az ashandareit. A lampas kiesett az alvezere kezeből. A tűz egyre jobban tovaterjedt. A szörnyfajzat Talmanesre vetette magat. – Pucolas! Futas! A Feny egetne meg. nem törődve a sajat biztonsagaval. A szörny elvigyorodott. ugy tűnt. A leny felkapta a földről a fiatalember landzsajat. es megvilagitotta a gholamot. Talmanes ismet valosaggal oldalra vetette magat az utjabol. hatalmasat esett a kockaköveken. mert csunyan elhibazta a celjat. es betörte. es eltűnt a langolo epület belsejeben. A fegyver tul hamar kezdett ereszkedni. A gholam kinyujtotta a karmait. ahogy a gholam üldözőbe vette a tarsat. Mat kenytelen volt elhatralni előle. Mat pedig minden erejet beleadva szaguldott felejük. A gholam felpattant. hogy micsoda küzdelem robbant ki a szomszedsagukban. A fiatalember izzado kezzel benyult a kabatja zsebeibe. A fel arca valosaggal ragyogott a langolo epület fenyeben. A feny kialudt. Ha sikerül neki kioltani az összes fenyforrast. Mat fele fordult. a katonakat vette celba! – Visszavonulas! – üvöltött az ifju az embereire. Az ifju szive hevesen kezdett el dobogni. A gholam komor alakja valosaggal kiemelkedett a tombolo langok közül. a bent lakok csak most vettek eszre. Majd a lampaval a kezben futasnak eredt. Talmanes azonban komor tekintettel hatramaradt. a gholam ket laba között vagodott a földbe. Ekkor azonban lenezett a laba ele. es mar követni akarta a menekülő Talmanest. es meglatta. es megprobalt felhatralni egy közeli haz lepcsőjen. Talmanes eleg szep előnnyel indult. A leny könnyed mozdulatot tett a kezevel es eldobta a fegyvert. Bar ez alighanem elkerülte volna az esetleges szemlelő figyelmet. A gholam folytatta a tamadast: nem a katonakat vette üldözőbe. hogy meg csak halvanyan sem latja az ellenseget! Talmanes pofatlan modon. A szaraz fa azonnal langra kapott.

bevetette magat a langolo ajtokereten. Bar a gholam nem verzett es szemmel lathatoan meg sem kottyant neki a fajdalom. talan ugy döntött. Mat közelebb lepett. Talmanes köhögni kezdett. A folyoso langolt. A gholam hangosan felvinnyogott. de azert azt talan csak eszrevette. Mat azonban megpördült. A fiatalember a szeles folyoso közepen varta be a szörnyeteget. A ket rokafejes medalt gyors mozdulattal az alkarjara tekerte. Amikor meglenditettek. Amikor a lancok megszorultak. – Hogy lehetseges? – Hat azt en sem tudnam megmondani – felelte Mat. Mindegyik femdarab egy hosszu. a landzsa füstcsikot huzott maga utan a levegőben. A remseg felvonyitott es hatrabb lepett. A gholam ismet megprobalt lecsapni. mintha csak egy kessel dobott volna celba. Lecsapott velük a gholamra. es egy zsebkendővel eltakarta az arcat. vago mozdulatot tett a landzsaval. Oldalra csapott a masik medallal. Mat mindket zsebeből előhuzott valamit. es a falakbol meg a mennyezetből pokoli hőseg aradt. Mat felnyögött. A felszakado bőr alol ver fröccsent a falra. a szörnyeteg viszont vonyitott es tantorogva hatralni probalt. es belemetszett a leny halvanybarna ingebe. A fiatalember elvigyorodott es meglenditette a masodik medalt is. ahogy visszatükröződött rajtuk az egő haz fenye. hogy megcsonkitottak. A szörnyeteg zsakutcaba került. A gholam dühösen az ellenfelere meredt. es abban a pillanatban talalta el a gholamot. A landzsa nyelenek vege megperzselődött a langolo szobaban. amikor az a karmaival belemart a karjaba. es egy rokafejet hajitott a szörnyszülött arca fele. es kinyujtott karral elkapta az ashandareit. A gholam felvonyitott es hatratantorodott. A mennyezet mar nem is latszott a füst miatt. A langolo folyoso melye fele vonult vissza. ahogy tamadasba lendült. vastag lanc vegen logott. mint amikor nyers husszeletet dobnak a forron izzo badoglemezre. Az ifju folytatta a tamadast. A medalok izzo karikat irtak a levegőben. megtantorodott es tagra nyilt szemmel bamult ra. Meg az ellenfele kezeben tartott ket rokafejes medalra. am szemmel lathatoan nagyon is megfeleltek a celjuknak. hogy a masolatok nem tökeletesek. Mat megpörgette őket. Az ashandarei segitsegevel felreütötte a remseg karmokban vegződő mancsait. Ahogy megpörgette az ashandareit. a fa füstölni kezdett. A gholam hörögve Mat fele vetette magat. addig Matet nem erdekelte. A leny összeszedte magat. Olyan hang hallatszott. – Micsoda?! – bömbölte. – Azt hiszem. Ameddig sikerült velük fajdalmat okozni a gholamnak. Matnek azonban esze agaban sem volt. hogy hagyja ezt. Az arca megegett es füstölni kezdett.azonban elerhette volna. am ő egyik kezevel elengedte az ashandareit. hangosan felsziszegett es a szemeben pokoli tűz fenye villant. Eltűnt odabent. a karjat vette celba. Az arcarol eltűnt a mosoly. egyszerűen szerencsem volt. Elayne ugyan arrol beszelt. megszoritotta a landzsat es a gholam fele fordult. amelyet Talmanes dobott oda egy oldalso folyosorol. a fegyver vege valosaggal füstfelhőbe vonta. Szinte nem is lehetett latni. aztan feltantorgott a langolo epület fele vezető lepcsőn. . Mat minden erejet beleadta a tamadasba. A rokafej felbukfencezett a magasba es ismet eltalalta a szörnyeteget. es lemetszette a leny több ujjat is. A fiatalemberről ömlött az izzadsag a hőseg es a kimerültseg miatt. Felrohant a lepcsőkön. A csillogo targyakkal lecsapott a gholam mancsaira. most mar nem. hogy elmenekül. Előbukkant a szörny meztelen mellkasa. Az ashandarei nyelevel nagyot csapott a padlora pottyant medal peremere. hogy mire nem lehetett felhasznalni a rokafejeket.

te torz kecskeszarkupac! Majd atköpött a perem fölött. al mashi! A Fenyert. A gholam lezuhant a platformrol. Az arcan kimondhatatlan borzalom latszott. A gholam dühösen felsziszegett. Mat akkor belerugott a harmadik medalba. Azt remeltek. A leny karomkodni kezdett es megtantorodott. – Mert mindörökke boldogan gondolok majd arra. A küszöbön tul tökeletes sötetseg honolt. – Tai’daishar! Igazi csataver! Mat a folyoso vegen tatongo nyitott ajto fele űzte a lenyt. Az ifju azon kapta magat. A gholam behatralt a sötet szobaba. hogy kepes vagy-e meghalni – suttogta Mat. A vallara vette az ashandareit. carai an manshimaya Nalesean. A szörny arcat beboritottak a szikrak es a hamu. Amikor a csontfeher padlora lepett. hogy nem! Azzal meglenditette a labat. – Nem tudom. A landzsa nyele izzott es füstölt. Az ajto belső oldala feher fenyben izzott. Keresztülsetalt ide. es utana a masodik Kaput mar itt hozta letre a folyoso vegen. pengem Naleseanert küzd. bele a sötetbe. Mat azonban egy pillanatig sem engedte nyugodni. ha valaki megprobalja ugraltatni. hogy nem tudsz meghalni! – kialtotta Mat. A fegyver nyele meg mindig füstölgött. Előrelendült. al kiserai. hogy az ősi nyelven kiabal: – Al dival. A penge lapjaval es persze a medallal megcsapta a gholamot. – Remelem. Egy cseppnyi veres nyal repült a zuhano gholam utan. Igaz. A karjaval hadonaszva probalta meg visszanyerni az egyensulyat. Mind a kettő eltűnt a lenti sötetsegben. hogy ne lehessen eszrevenni a folyoso felől. Mat mely lelegzetet vett. de ez most nem is szamitott. hogy nem igazan szereti. es az ashandarei füstölgő nyelevel hatalmas csapast mert a leny halantekara. ami telibe talalta a szörny nyakat. es az ashandarei szinte elmosodott a levegőben. Villamgyorsan hatrapillantott. Sumeko kerdő tekintettel fordult most Mat fele. majd egy utolso erőfeszitest teve a szörnyeteg utan ugrott. – Köszönöm a Kapukat! – szolalt meg a fiatalember. jol megvilagitotta a Siklashoz ott nyitott atjaro. Oldalt allt. hogy az idők vegezeteig ott fogsz zuhanni az ejsötet semmiben. a dicsősegert es a szerelemert! A gholam vicsorogva hatrabb lepett a razudulo csapasok elől. Mat mar ismet ket kezzel markolta a fegyvert. aki ne igy lett volna ezzel. a masik rokafej mar repült is az arca fele. – Carai manshimaya Tylin. carai an manshimaya ayend’an! Pengem Tylinert küzd. A folyoson egő tüzek visszfenye nem verődött vissza a benti falakrol. Amikor a leny hatrabb huzodott. A megpörditett ashandarei nyomaban füstcsikok maradtak a levegőben. sokaig mar nem birja. akar egy hatalmas könyv.Nem tudja legyőzni ezt a lenyt. es hatalmasat rugott a szörnyeteg hataba. Mat nem is nagyon talalkozott olyan nővel. A hosszu. azonnal maga möge pillantott. Sumeko megallt a fiatalember mellett. – A Feny adna. Zuhanas közben kapalozva a hatara fordult. olyan gyorsan mozgatta. mert mintha valami felkeltette volna a figyelmet. Az emelveny olyan volt. sötet haju asszonysag a Kapun belül varakozott. pengem az elesettekert küzd! A folyoson a megtorlas csatakialtasa zengett. hogy nem lepett le a vegtelen üressegben lebegő platform szeleről. Ő tartotta meg a feher platformot. Egy hajszalon mulott. hogy a gholam majd nem veszi eszre a . A Versegbe tartozo alacsony nőn latszott. Az egyik laba megdermedt a semmi fölött. A gholam elrantotta a fejet es lehajolt. Sumeko először a kiralyi palotabol nyitott Kaput.

hogy a korona kicsengessen erte valami kis jutalmat. Bar bamulhattak. Szerencsere azonban a szörnyeteg nem gondolta azt. Az ifju biztosra vette. Odadobta a zsebkendőjet Guybonnak es elsetalt mellette. Mat az egyik rokafejet Olvernek. kis hijan balul ütött ki a vallalkozas.fokuszalast. A Kapun keresztül atsetaltak az epületbe. rosszkedvűen neztek utana. csinos asszonyka volt. hogy a nők meg akkor is mergesek a ferfiakra. Sumeko savanyu kepet vagott. Guybon kapitany. ugy velem. Vajon Tuonnak tetszenek a sebhelyek? Sumeko gunyosan szipogott. Hagynod kellett volna. – Biztos. A Feny aldja meg ezt az embert! – atkozottul jol mondja – bologatott Mat. amit megigertek. Őszülő halanteka semmivel sem csökkentette az arca csinossagat. de Mat nem kerte fel a Gyogyitasra. hogy segithettem bosszut allni – biccentett Mat. Miert van az. Amikor a Kapu eltűnt. – Te kerted a kiralynő segitseget. hogy ez igenis feljogosit minket a jutalomra. es megköszörülte a torkat –. hogy annak a sötetsegnek soha sincsen vege? – kerdezte Mat. A szörnyeteget nem lepte meg a Kapu. Birgitte helyettese lepett a hazba. Talmanes egy nedves zsebkendőt nyujtott oda. es ravillantotta szeles mosolyat az asszonyra. eppen megszabaditottuk a varost egy olyan gyilkostol. Azt hiszem. A Verseg női ragadozokat is megszegyenitő mohosaggal bamultak a medalokat. Julanya gömbölyded. – Kis hijan balul ütött ki ez a kaland. – eppen csak hogy. Julanya kiserte. mivel a nő a szükseges fonatokat mar a palotaban elkeszitette. Nagyon ugy tűnt. nem bermunkaban vegeztetek a szörnyeteggel! – Ami azt illeti – szolt közbe Talmanes. hogy egy mutatos forradas marad utana. Lehet. hogy ez a szörnyeteg nehany tarsunkkal is vegzett! – en pedig örülök. A katonak igyekeztek eloltani a tüzet. Sumeko a fiatalember karjara pillantott. Talmanes odarohant Mathez. A Verseg egy masik tagja. megpedig harcteri illetekkel kiegeszitve. ha majd megtalalja vegre a feleseget. – Meghalt a bestia? – Nem – valaszolta Mat. meg az ő büszkesegük. aki a legutolso felmeresünk szerint megölte őfelsege közel egy tucatnyi alattvalojat. Mindezt tökeletes komolysaggal adta elő. Elinteztek a gholamot es meg penzt is fognak kapni erte. Nagyon is odaillett volna az ölebe. hogy megiscsak jo nap lesz a mai. ahogy jolesett nekik. – Fizessen a korona? – meltatlankodott Guybon. Amugy Sumekonak teljesen igaza volt. A nők imadtak a sebhelyeket. es raadasul kockaztattak közben a bőrüket? . – Amennyire tudjuk. hogy veszelyt jelenthetne szamara egy fokuszalni tudo nő. ahogy közeledtek. – A ferfiak. Ő zsebre vagta őket. A hata mögött a Verseg tagjai összefont karral. hogy mi intezzük el a bestiat. szinte a vegtelenbe – valaszolta Sumeko. es leszedte az ashandarei pengejere erősitett eredetit is. – De eleg közel jar a halalhoz ahhoz. A rokafej visszakerült a nyakaba. ha azok pontosan azt tettek. Matrim Cauthon. A legtöbbjük… Amennyiben a forradas nem a ferfi arcan huzodott. Az a vagas majd szepen begyogyul magatol. Talmanes visszaadta Matnek a ket elejtett medalt is. csak eszrevette a fonatokat. a masikat pedig Tuonnak szanta. hogy a gholam igenis megerezte a Verseg tagjait a Kapu tuloldalan. Ne felejtsd el. – Nem sikerült volna – valaszolta Mat. – Akkor is le tudtam lökni a melysegbe! – ellenkezett az ifju.

A hadur kinezett uj rejtekhelye ablakan. Dühösen kavargo füstoszlopok törtek a magasba többtucatnyi epületből is. Ituralde azonban. azutan kivalasztotta azt a folyosot. Mat! – szolalt meg Talmanes ujra. nagyon is jol kiismerte magat odabent. jobb kez felől pedig egy kisebb csapatnyi saldaeait latott. hogy nem szamit a kalapacs nagysaga. Ehhez persze az kellett. A langok több szaz. a hőseg a vastag kőfalon keresztül is mindjart megperzseli. hova kell menniük. am nem is lehetett teljesen megakadalyozni a szetterjedesüket. hogy Ituralde ugy erezte. ahonnan gyilkos nyilzaport zudithattak az ellensegre. Hatodik fejezet A FeNY VIHARA Maradon varosa langokban allt. A főhadiszallast lerohantak az arnyfattyak. es ezek közül meg az tűnt a legkivitelezhetőbbnek. – Na menjünk. Guybon azonban remek munkat vegzett. – Sajnalom. egyelőre. Ituralde egy romba dőlt epület rejtekeben lapult. – Induljunk vissza a taborba! Vege a mulatsagnak. Ebben az esetben felhagytak a varos vedelmevel. hala a saldaeaiak segitsegenek. es a nyitott terek azzal fenyegettek a tamadokat. Igazabol nem volt komoly a kar. Nem tudhattak. Meg mert volna esküdni arra. hogy magam utan csalom az epületbe. Egy asha’man felgyujtotta az egeszet. Ha valaki azonban mar probalt agyoncsapni egy patkanyt. hogy megprobalja a rokafejes medalt letuszkolni a gholam torkan. Azt felteteleztek. – Nem lett semmi baj – valaszolta az ifju. hogy hol kell elrejtőznie. Bucsuajandekkent ott hagyta a varosban talalt olaj nagy reszet. mar ha egyaltalan lepre megy. Tisztaban volt a tamadok tulerejevel. Kihasznalta a trallokok hibas feltetelezeset. hogy ott egy ujabb halalos csapda varhat rajuk. Bal kez felől jokora törmelekhalmot. A palotat mar korabban feladtak. A trallokok es a parancsnokaik komoly hibat követtek el. Minden egyes sikator kiskaput jelentett a menekülők szamara. Mindenkit kitelepitett a környező epületekből. A gondosan megtervezett utcaknak köszönhetően a langok nem tudtak gyorsan elharapozni. Elayne es Birgitte ötlete a Kapuval igenis bevalt. Tudom. Az utcak valosagos utvesztőve valtak.– Elnezest a tűz miatt. Utana futart küldött Talmaneshez. A fiatalember szamos lehetőseget atgondolt. es gondosan megvizsgalta az ashandarei nyelet. az ellenfelei viszont nem. es hozzuk el Setallet meg Olvert a fogadojukbol! – folytatta Mat. Felreertettek a hadur szandekait. Amugy eppen ideje volt. ahol a Verseg megnyitotta a Kaput. hogy a lehető legsulyosabb kart okozza az ellensegnek. hogy Yoeli belassa. hogy elejtettem azt a lampast. Minden egyes haztetőt olyan magaslatkent hasznalhatott fel. a füst es a forro levegőben kavargo hamu miatt azonban nem lehetett egeszen biztos. Emberi lenyek es a tűzifa. Egy csatateren szinte mindent ki lehet hasznalni. ha nem egeszen ugy. hogy Ituralde meg akarja vedeni a varost. hogy tudjak. igy aztan egyetlen hatalmas meszarszekke valtoztattak az utcakat es a tereket. . ameddig a patkany tudja. hogy az előbb megpillantotta a kek eg paranyi darabkajat a felhők között. Fegyverkent hasznalta a füstöt es a tüzet. Ezek összetartoztak. ahogy azt elterveztek. A ket nő javaslata lenyegesen jobb volt Mat ötleteinel. meg akkor is. az pontosan tudta. Az ellenallok vezetőjet csak az erdekelte. hogy hol fog a gholam tamadni. csapdaba ejtett trallokkal es enyesszel vegeztek odabent. A szomszedos epület olyan hevesen langolt. a varos elesett. arrol volt szo.

gondolta. A csapatok lelkesedeset az teszi tönkre. hogy milyen fontos az ovatossag. Ituralde nagyjabol harminc ijaszt es egy szazadnyi lovassagot iranyitott. A parancsanak engedelmeskedve tavoztak egy paranyi Kapun. Azota mar hosszu orak teltek el. de a füst miatt cserbenhagyta őket az orruk. Szamos szörny meghalt. Antail hozta letre. ezt az osztagot nem kisertek enyeszek! Ituralde is felallt. de biztosan felőrölnek. Időnkent megprobalt parancsokat küldeni nekik. igy a felderitők tudhattak. A tabortüzek egtek. ha majd vegleg ratör a faradtsag. Az utca tavolabbi vege felől patkodobogas hallatszott. A lovassag egyszerre volt kenytelen öt hasonlo. hogy Ituralde es paranyi osztaga ott rejtőzött közvetlenül a tőszomszedsagukban. Mielőtt az asha’manek visszavonultak volna. Raadasul a zajukat elnyomta a megtevesztesül előreküldött gazdatlan lovak patkoinak mennydörgese. Megalltak a seregresz előtt. Öngyilkossag lett volna lovassaggal tamadni a landzsak erdejere. Az asha’manek mar elmentek. Az allatok patajara tekert rongydarabok miatt szinte nesztelenül erkeztek. Nem fedeztek fel. A felderitők jelentesere vart. A saldaeai lovasroham keresztülgazolt a trallokokon. független egyseget tamogatni. mig a többiek megfordultak es rohanni kezdtek. A hatalmas varosban meg a felderitők segitsegevel is csak nehezen lehetett pontos ertesülesekhez jutni. A hadur erősen aggodott azert. hogy barmilyen „megmentők” közeledtek volna. Mar mentek is. ahol a Vegzet Lovasai allitolag szemmel tartottak a környeket. A harcosok leszamoltak a trallok ököl utolso tulelőivel is. A trallokok kezdtek megtanulni. A kimerültsege lassacskan kezdett visszaterni. Vegül tenyleg felbukkant az ellenseges lovassag.Az arnyfattyak egyik habozo csoportja az Ituralde rejtekhelyeül szolgalo epület melletti. Amikor azonban beert. Az atjaro olyan kicsi volt. Az nem tenne tul jot a csapatok lelkesedesenek. Lehet. . Nem voltak tulzottan jo tanulok. A fegyverek nyelet a labukhoz szoritottak. Nehanyan beleszagoltak a levegőbe. hogy vegezzenek a sebesült trallokokkal. – Most! – kialtotta Ituralde. miközben langban all az otthonod. es előreszegeztek fűreszes hegyű landzsaikat. es tudod. De nem. Ituralde Kaput nyittatott arra a hegyoldalra. Egy reszük előresietett. Az ijaszok ujjongva kardot rantottak vagy felkaptak a bardjaikat. Ituralde csupan nagyjabol sejtette. A trallokok dühösen morogtak egymasra. hogy hol bujtak el. hogy Yoeli rendben van. A körülötte rejtőzködő ijaszok felpattantak. hogy hason kellett kuszniuk. A felderitő csupan egy elhagyott tabort talalt. A hadur intesere az emberei eltűntek a romok között. előre kijelölt rejtekhely iranyaba. hamuval boritott utcan probalt lassan vegigmenni. de senki sem ült mellettük. Az utca tulso vege felől ekkor bukkant fel a lovassag. Nyoma sem volt annak. Sietve elindultak a következő. hogy hatekonyan iranyithassa az erőfesziteseket. es az ablakokon at lőni kezdtek a trallokokra. A trallokok kiabalni kezdtek. Egyetlen harcos vagtatott egy kisebb menesnyi sebesült vagy kimerült lo elen. Igencsak megfeketedett zsebkendőjet a bejarati ajto gombjan hagyta. am a harc tulzottan nagy területre terjedt szet ahhoz. Szamos szörnyszülöttet legazoltak es megöltek. A Fenynek legyen hala. hogy merre küzdenek a legerősebb egysegei. hogy egyszerűen összeesik majd. Azt remelte. pedig egy időre sikerült teljesen elfeledkeznie rola. hogy a trallokok lassan. A füst miatt egy nedves kendővel takarta el az arcat. erkezese csak elterelő hadművelet volt. az epületben. ha a füstben bujkalsz. hogy milyen hatasa lesz annak. Ituralde sietve csatlakozott az embereihez az uj rejtekhelyen.

A hadur biztosra vette. miközben a hadur nyomaban a katonai is előjöttek. Kilepett az utcara. Mintha csak szellemek bukkantak volna elő. hogy meglassak a pikaval felszerelt gyalogsag pancelozott. Ituralde kisse azert csak összeszedte magat. Ha a trallokok nem hajlandoak odebballni. Feltapaszkodott. hogy a szörnyek elmennek mellettük. Erős szellökes söpört vegig a hazak között. csendben varnak. es a lovassagot atküldte. annyira elfaradt! Az erkező egyseg megkerülte a sarkot. Jelenleg ötvenen voltak. – en vagyok az. Csendben hallgatozott. Ünnepelniük kellett volna. de köhögnie kellett. Itt mar nem kavargott olyan sűrű füst. – Szoljatok Bashere nagyurnak! Megtalaltuk. Ez különösnek tűnt. mint a felfedezesre varva hagyni. kormos arcu katonai. A katonak valosaggal ragyogtak a magasbol alazudulo valoszinűtlen aranyfenyben. – Nagyuram! – suttogta az egyik embere. Nemsokara mar könnyek csurogtak az arcan. Meglapulnak. Ituralde azon kapta magat. ahogy megpillantottak. – Hol van a parancsnokotok? – kerdezte az egyik. ha megtorpannanak vagy elkezdenek atkutatni a környező epületeket. ezert inkabb leült. A Fenyre. Az ujonnan jöttek azonnal kiabalni kezdtek. ugy tűnt. es azt remelik. Ketszaz fővel kezdte el a csatat. es nyilzaport zudit rajuk. hogy körbevegyek őket. Ituralde honapok ota nem latta a napot. hogy a trallokok azok. A varost feldulo trallokok bandakba verődve rohangaltak. Jokora osztag közeledhetett. Leptek dobogtak. Igen. A tabornok odabiccentett a harcosainak es felmutatta hat ujjat. – Nem hallok patakat. ezüstösen csillogo tömbjet. – Csend legyen! – szolt az embereire. Tamadni azonban meg igy is sokkal jobb volt. A szajan at vette a levegőt. hogy a vedők többi osztaganak segitsenek.valamit meghallott kivülről. A szel egy pillanatra elsöpörte a füstöt. hogy hangosan nevet. Felnezett a ragyogoan izzo egboltra. Ket tisztjük odarohant Ituraldehoz. Ituralde pislogva körülnezett. Elhallgatott a vertezetük csörgese. Keptelen volt abbahagyni a nevetest. – Hol van Rodel Ituralde? – en… – A hadur megprobalt valaszolni. Ti kik vagytok? – Hala legyen a Fenynek! – kialtotta az egyik tiszt. A tagjai egyszerre leptek. hogy nesztelenül mozogjanak. – Most? A Sarkany most küld segitseget? Megtantorodott. A katonak mozdulatlanna dermedtek. Ituralde megdermedt. amikor a katonak atvezettek a varos egyik biztonsagosabb reszebe. hogy al’Thor csapatai – elükön . Ez volt a legveszelyesebb haditervük. A vedőknek ugyanis megparancsoltak. majd visszafordult a katonai fele. Egy több szaz főnyi seregtest közeledik. Odafent tenyleg ragyogott a nap. köhögni kezdett. Megdermedt. akkor Ituralde osztaga majd előront. A harcosnak igaza volt. es kinyitotta az ajtot. Ott alltak körülötte a sajat mocskos. Ez is eleg volt ahhoz. Mar kezdett eltompulni a faradtsagtol. gondolta. Jo paran sulyosan megsebesültek. Az embereit mar kimeritette a küzdelem. es nem alakzatban meneteltek. Ituralde odakuszott az ablakhoz. A hatos szamu tervet fogjak alkalmazni. de a legtöbben egeszen egyszerűen leültek a földre es lehunytak a szemüket. Saldaeaiak voltak.

hogy mostanaban jobb körülmenyek között eltek. mint amilyennek latszom. Hatratett kezzel bamult kifele az ablakon. Ahhoz sem ferhetett ketseg. Parancsnokuk ott allt. Bashere fele neztek. Elertek a legfelső emeletre. sötetzöld nadragjat belegyűrte a terdig erő csizmajaba. rendezett egyenruhaju. Csillogo mellvertet viselt. ahogy azt elterveztek. valosaggal elkerekedett a szeme. – Ituralde nagyur. Bashere katonai jobb kez felől bevezettek egy tagas szobaba. azt kell. hogy mennyire mocskos. Bar Ituralde tovabbra is szeretett volna magabiztos harcosnak latszani a masik tabornok előtt. – Ha összevetem a megölt trallokok szamat a rendelkezesedre allo emberek letszamaval… meg . Elegen erkeztek ahhoz. ekkor nagyot nyögve megiscsak leült. A katonak elbizonytalanodtak. egy fürdes. A felmentő sereg igen sok asha’mant es aes sedait hozott magaval. Csak az okozta a bajt. mint maga a halal! Aztan a katonai fele fordult. hogy – egyelőre – visszaszoritsak az arnyfattyakat a folyo föle tornyosulo hegyoldalra. amivel letörölheti az arcat! Szegeny cimboram. – Hat jol van – biccentett a parancsnokuk. Tulsagosan is könnyű lett volna masokat karhoztatni. hogy jobban erzem magam. miközben ezek a fickok itt mosakodtak meg aludtak. De nem. Karjan a sebhelyet is csak sietve tudtak bekötözni. Mintha kitisztitott volna egy kandallot. Hatulrol is latszott elkepesztő hosszusagu saldaeai bajusza. hogy az elmeje kezdett leallni. amibe csikokat huzott az izzadsag. mint ő. es megacelozta a hangjat. Ezek a katonak semmit sem tehettek arrol. am a közös hatar miatt a ket erős nemzet között többször is igen feszültte valt a viszony. ahonnan nyomon követhette a küzdelmet. es utana aztan lett is volna ertelme talalkozni Bashere-ral. Csigalassusaggal dolgozott. es telezabaltak magukat forro etellel? Fejezd mar be! szolt magara. Barcsak beken hagytak volna! Egy kiados alvas. Bő. – Keritsetek mar neki egy szeket. Hiba lett volna megpihennie. – Miert nem a Gyogyitok satraba küldtetek? Azonnal hozzatok egy asha’mant! – Semmi bajom – valaszolta Ituralde. Gyakorlatilag romba dőlt. A varosi palota teljesen kiegett. Szinte tulsagosan is tisztanak talalta al’Thor csapatait. Saldaea es Arad Doman nem szamitottak ugyan ellensegeknek. Mar napokkal ezelőtt ide kellett volna ernünk. Al’Thor emberei a hadurat a belső varosresz egyik magas epületebe vezettek.Davran Bashere-ral – visszafoglaltak Maradon nagyobbik reszet. ha egy csata nem ugy alakult. Tavolsagtarto. miközben belepett az epületbe. A csata meg nem ert veget. hűvös hangon beszelt. lenyűgöző modon vedted meg a varost – jelentette ki Bashere. es nem keves beszaradt ver is tapadhatott a ruhajara. meg valamit. Nagy nehezen elindult fölfele a lepcsőn. A katonak behoztak a szeket. es al’Thor embereinek informaciora volt szüksegük. Aztan hozzalattak a tüzek eloltasahoz. Odakintről beszűrődtek Ituraldehoz a tavoli csata hangjai. Ituralde ekkor mar hetek ota küzdött a trallokok ellen. – A Fenyre! ugy nezel ki. de a fejet nem takarta el a sisak. hogy mondjam. Az ő emberei egymas utan haltak meg. tiszta arcu katonat latni. Amikor megfordult. Bashere olyan magas epületet valasztott. A terden pihenő kezere pillantva megdöbbenve latta. A ruhajat elrongyolta a varosfalat bezuzo hatalmas robbanas. Furcsa erzes volt ezt a rengeteg csillogo vertezetű. Mar ami megmaradt belőle. Az erkezők ezert ebben a hazban alakitottak ki a főparancsnoksagukat. – Kezeskedem arrol. hogy az arcat is hamu boritotta.

– A katonaim rabukkantak egy kis csapat harcosra. de a csatat semmikeppen sem nyerhettek volna meg. Magara hagytak egy olyan helyen. Őszinten szolva sohasem kedveltem Torkument. – igy is csak romok maradtak belőle – felelte Bashere komoran. es Torkumen parancsai ellenere beengedte az embereimet a varosba. Miközben Bashere Torkumenről beszelt. Eleg közel allt az eszaki varosfalhoz ahhoz. hogy nem volt szokasa megfontolatlanul megdicserni barkit is. hogy ez a varos volt az otthona. Par mondat utan is nyilvanvalo volt. hogy elveszitettük! atkozott szegyen! Yoeli nelkül Maradon mar csak egy romhalmaz volna. Először beküldtek egy felderitőt. ugyanakkor viszont kellő tavolsag valasztotta el az erőditesektől. – Azt. Az epület amugy nagyon jo főhadiszallasnak bizonyult. Ket rivalis falka vezetője. hogy egy jelentős. A trallokok ugyan visszahuzodtak a hegyi erőditmenyekbe. bar igencsak meglepődtem. Sikerült gyorsan megtisztitaniuk a varost. Bashere haditanacsot tartott a tisztjeivel. amit Ituralde. hogy elkapjak a trallokok. Hiszen epp Torkumen-hazaban ült. hogy le a kalappal. Ahol megtalaltuk. – Yoeli derek ferfi volt! – valaszolta Ituralde ingerülten. Bashere es a főtisztjei ugyanarra a . a fejevel oldalra biccentett. Akik most ovatossagra kenyszerültek. hogy ő a seregeink főparancsnoka. de nem merges. A trallokok sietve visszavonultak. a varos allitolagos vezetőjet – bezartak a lakosztalyaba. amikor rajöttek. hogy az ellenseg ilyen gyorsan megfutott. Abban viszont biztosak lehetünk. hogy nem veszitettük el az egesz varost – felelte Bashere –. Bashere csapatainak nagyobbik resze Kapukon keresztül jutott be a varosba. hogy jol szemmel lehessen tartani a falon tuli videket. A ket tabornok ugy bamulta egymast. hogy reszben az ő vakmerősegenek is köszönhettek azt. es Torkument – egy tavoli unokatestveremet. Szerencsere meg eletben volt. Bashere nem alkalmazhatta volna ugyanazt a modszert. A varosba erkezeset követő első napon Yoeli ide hozta el őt. Amit pedig Yoeliről mondtal. Mindig is odavolt azert a fickoert. Szomoru vagyok. de nem fognak sokaig ott maradni. aki kijelölte a Kapuk biztonsagos helyet. Ituralde lecsukta a szemet es hatradőlt a szekben. Ituralde nem valaszolt. Ituralde büszken gondolt arra. nem pusztitotta el a robbanas. azt neked köszönhetjük. Torkumen nagyon is megerdemelte volna. Bashere elkomorodott. – Együtterzesem a vesztesegeitek miatt! – szolalt meg Ituralde. hogy a saldaeai hadur tehetseges hadvezer. Bashere a kiralynő nagybatyja. Miközben csukott szemmel figyelt. hogy a kiralynő dühöngeni fog azert. mintha ven ordasok lettek volna. azt elhiszem. ami Torkumennel törtent. Yoeli holttestet vedelmeztek. Egyelőre bent hagytam a lakosztalyaban. uj hadsereggel kerültek szembe. atkozott nagy szegyen. mert hirtelen felismerte az epületet. Miközben Ituralde csukott szemmel követte a tanacskozast. Az ellenallok az utcai harcok soran megprobaltak a lehető legnagyobb vesztesegeket okozni az ellenfeleiknek. hogy az oldalan harcolhattam. baratom. Furcsa! Őfelsege többnyire jo emberismerő. Lehet. Ituralde összerezzent. – Megtiszteltetes szamomra. Nem haragszom. Hőskent halt meg. ahol a trallokok könnyeden megtalalhattak volna. Csak az időt huztak. igy ellentetben a Tanacs csarnokaval. – Mi van Yoelivel? – kerdezte Ituralde. sok minden megtudott. Megmentette az eletemet. Bashere arckifejezese vilagosan elarulta. gondolta.azzal az elkepesztő ressel a falban… annyit mondhatok. mielőtt elpusztultak volna.

ami meg tudna allitani. mint ahanyan eddig ostromoltak Maradont. es nagy nehezen kinyitotta a szemet. – Ha ez a haderő atjut rajtunk. A hadur valamiert ugy erezte. vörös haju ferfi lepett a szobaba. A szögletes arcu. A szörnyetegek özöne mintha a vegtelenbe nyult volna. hogy a varost felmentő sereg sem mehet semmire? – Lehet. – Akkor hat visszavonulunk – jelentette ki Bashere. – Naeff. sokan elővettek a tavcsöveiket. hogy az ellenseg kezere került. – Indulnunk kell! – csattant fel Bashere. Az arnyfattyak kivarjak az ejszakat. Magas. – Haladektalanul. ugye Sarkany nagyurunk tenyleg beket kötött a seanchanokkal? ugy. Először biztonsagos helyre visszük a sebesülteket. – Fiam – szolt ra Ituralde. nagyur. es leengedte a tavcsövet. Ott nyüzsögtek a felső tabor területen. ha megtamadjatok őket. utana pedig a lovassag rohamra lendül. hogy meg akarjuk tamadni az erőditmenyeket! igy majd sikerül egy ideig sakkban tartanunk őket. Joval többen közeledtek annal. A hagon keresztül a trallokok erősitese erkezett. Most meg mivel rukkolhattak elő? Meg több draghkarral? arnykopokkal? Odatantorgott az ablakhoz. gyűjtsd össze a lovassagot! Sorakoztasd fel őket a falakon kivül! Keltsetek azt a latszatot. Bashere karomkodva odarohant melle. karcsu ferfi fekete kabatjan ott ragyogott az asha’man sarkanyjelvenye.kellemetlen vegkövetkeztetesre jutottak. – Heteken at vedtem azt a hegyet a tulerőben levő ellenseg ellen. akkor Saldaeaban. A főtisztek követtek. Mondjatok mar. – Megtisztithatnank az erődöket. Igen nagy gondot jelent. A teremben csend tamadt. A hegycsucson allo tornyokat valosaggal elleptek a varjak. Andorban vagy Arad Domanban sincs olyan sereg. ahogy oly sokszor. – Malain. Kapukra lesz szüksegünk! – Igenis. A tapasztalt tisztek nem mindennap hallottak ugyanis ilyen elkepesztően durva karomkodast. A neped nagyon jol kiepitette azt az erődöt. mint ő: Maradon elesett. es valaki a kezebe nyomott egy tavcsövet. A katona tavcsővel figyelt kifele. Sajnos ez az egesz erődrendszer leggyengebb pontja. hogy korabban . ahogy megigerte? – Sajnos nem sikerült beket kötnöm – hallatszott egy nyugodt hang a hatuk mögül. aztan lerohanjak a varost. A teremben mindenki döbbenten az ablaknal allo fiatal katona fele fordult. Sok emberetek meg fog halni. a tornyokban es a mellvedeken. de nem abba az iranyba… – A Fenyre es az ujjaszületesbe vetett remenyembe! – kialtott fel hirtelen valaki. A tavcső segitsegevel a hadur nagyon is jol latta a hegytetőt beborito trallokokat. hogy a varos fala föle tornyosulva kitűnő kilatast biztositson a fal előtti csataterre es mögötte a hegyoldalra. Nem tűnt tul bizakodonak. Az alacsony hegyen tul jol latszott a magasabb hegylanc. – A Fenyre! – suttogta Ituralde. Nagyon is sokan. hogy kimozdithatjuk őket a hegytetőről – szolalt meg Bashere egyik embere. Jol gondolta az előbb: az epület eleg magas volt ahhoz. Ez meg mi lehet? töprengett Ituralde. Ituralde megpördült es leengedte a tavcsövet. es a testet elnehezitő olmos faradtsag ellenere is feltapaszkodott. A szemehez emelte a tavcsövet. Akkor most egyszerűen elmenekülnek a hosszu küzdelem utan? Miutan Yoeli meghalt a varosert harcolva? Miutan egy draghkar megölte Rajabit? Ankaer es Rossin talan a semmiert vesztette eletet az utcai harcok soran? Az iszonyatos verontas ellenere kenytelenek lesznek belatni. – Csődöt mondtam.

– Rodel Ituralde – folytatta al’Thor. Ugyanakkor viszont minden mas megvaltozott. baratom! Maradon elveszett. hogy itt harcolok – valaszolta Ituralde. Szalegyenes hattal allt a főtisztek előtt. es visszafordult az ablak iranyaba. mint a legutobb. bocsasd meg nekem! – en döntöttem ugy. – Elegem van abbol. Megviseltek es alig allnak a labukon. azzal meggyalazta volna a hősök emleket. A Kapu eleg sokaig nyitva maradt ahhoz. hogy ez sikerülhetett. ha csupan a szemebe nezel? Ennek ellenere tisztaban volt az erkező bölcsessegevel. Ituralde korabban nem fedezte fel a bennük csillogo bölcsesseget. – atok erre a fickora! – morogta vegül. Ituralde ugy velte. erzelem nelküli szem győzte meg a tabornokot. Bashere! – folytatta al’Thor. Kerlek. – en… igen. – Csak nehanyan maradtatok. de akkor sincs… Elakadt a hangja. – Azt teszem. Rand al’Thor megvaltozott. – Az arnyek nem kapja meg ezt a varost! Azok utan semmikeppen. de mar nem volt annyira faradt. – Megneztem magamnak az embereidet – felelte al’Thor. Mi mast lehetett volna erre valaszolni? Ha nemet mond. Ahogy ott allt. amit tennem kell. Mintha csak langok törtek volna elő belőle. Felemelte a tavcsövet es kibamult a falban tatongo iszonyatos nyilason keresztül. pedig az erkező arca valahogy ismerősnek tűnt. Ituralde odaallt a masik tabornok melle. A termet hirtelen betöltötte a trallokok üvöltözese es a dobok hangja. Utana bezarodott.meg sohasem talalkozott vele. Rajabi… hat őt egy draghkar kapta el. Rossin odament. ő meg tegnap delutan is elt. – Azt hittem. erezni lehetett: eltűnt belőle az enyhe gyanakvas. Hogy a csudaba lehetne megmondani egy ferfirol azt. Az ujjaszületett Sarkanybol tovabbra is a regi önbizalom aradt. Mar nem aggodalommal eltelve nezte Ituraldet. A ket Hajadon ott jart a nyomaban. erződött. hogy megtudja. – Sok baratodat elveszitetted. Annak idejen ez a ket hűvös. – Nem! – ellenkezett halkan al’Thor. Megpillantotta al’Thort. hogy a harcos nők is keresztülugorhassanak rajta. Az a szempar. – Nagyon sajnalom. Furcsa. – A sorsodra hagytalak teged es az embereidet. hogy többe mar nem csinal ilyesmit. Egy legyintessel Kaput nyitott a levegőbe. amikor al’Thor ranezett. Ankaer. hogy miert szolalt meg tul koran az a harsona. Nem sikerült kideritenünk. hogy pusztulnak az embereim! Vonjatok hatrabb a katonakat! Azzal keresztüllepett a Kapun. mint korabban. Annyira athato volt. hogy ezek az emberek ennyit szenvedtek a megtartasaert! Nem engedem meg! – Tiszteletre melto erzelem – ellenkezett Bashere –. Nyugodt hangjaba leheletnyi harag vegyült. Megragadta a hadur karjat. Azonnal ket aiel Hajadon suhant be a szobaba. A szempar is megvaltozott. – Ki kell vonulnunk a varosbol – szolt közbe Bashere. – Nem kapjak meg ezt a varost. A tulerő majdnem legyőzött. Ne legyel mar gyapjuagyu fajanko! korholta magat a hadur. – Wakeda ma esett el. hogy mennyire bölcs. hogy engedelmeskedjen az erkezőnek. hogy elvarja az engedelmesseget. A barna kabatos alak mar a letaposott területen haladt. Hogyan tudtad megtartani a varost? Csoda. Ő is halott. hogy meg itt bent is meghallotta a trallokok . Bashere nyitott szajjal. döbbenten bamulta a helyet. es odalepett a hadur ele.

Robbanas robbanast követett. A mennydörges elnyomta a trallok dobok hangjat. A szörnyetegek embertelen vonyitasba kezdtek. Felallt a szőr a karjan. A pusztulast es az Egyetlen Hatalom erejet. Valosagos vihar! A Feny vihara. Ők csupan harom embert lattak. Mintha örvenybe keveredtek volna. Fivereik összeegett tetemein atmaszva megprobaltak odaerni al’Thorhoz. hogy elmeneküljenek. A varos fölött felhők jelentek meg. Valaki üvölteni kezdett a közelben. Meredten figyeltek a környeket es a valluk nekifeszült a szelnek. A tűz vegigkuszott a hegyoldalon. A melyedesek feheren izzo tűzzel teltek meg. Mintha csak egesz szazadnyi ijasz zuditott volna nyilzaport a bestiakra. A kavargo felhők lecsaptak a hegy tetejere. Elöntötte a lejtőt es belefolyt az arkokba is. A trallokok megtörtek. Celba vettek al’Thort. A fiatalember mintha csak ragyogott volna. es ahova lecsaptak. Ketsegbeesve rohantak felfele a hegyoldalon. Al’Thor körül tombolni kezdett a szel. vagy a gazdaik tulzottan is megfelemlitettek őket. Először a Tűz fonatai csaptak le rajuk. A Bashere mellett allo asha’man. Felemelt kezzel mutatott az arnyfattyakra. Mögöttük mintha csak viztölcserek emelkedtek volna a magasba. Talan a tüzek fenye tükröződött vissza rajta? Vagy esetleg a villamok? Al’Thor azonban minden masnal fenyesebbnek latszott. Ituralde nem fordult el az ablaktol. Meg az Egyetlen Hatalom fonataie. Vegigszantottak a trallokok tömegen. Vad kavargas tamadt az egbolton. Csak eppen joval hatalmasabbak. A langkigyok az arnyfattyak seregevel vegeztek. A fiatalember fölött elkekült a levegő. A trallokok között aratni kezdett a halal. Az ellenseg rohamra lendült. az egyik szomszedos lakosztalyban. onnan eltűntek a bestiak. Egy robbanas jegszilankok szazait lövellte a magasba. A kavargo feher felhők összecsaptak a fortyogo feher viharfelhőkkel. Az ellenseg meg nem adta fel a küzdelmet. Talan tul dühösek voltak. Legionyi egysegek eredtek futasnak. Feldübörögtek a dobjaik. Amerre elhaladtak. minden megsemmisült. A pusztitas vihara mintha csak a tetőfokara . Ezeket az örvenyeket azonban hus es tűz alkotta. Lecsapott az első villam. Egeszen egyszerűen latni akarta ezt a csodalatos. Ezek olyanok voltak. Vagy talan csak tul ostobak voltak ahhoz. Szel tamadt. hogy a levegő is megtelt valamilyen energiaval.üvölteset. A Hajadonok a ferfi ket oldalan kuporogtak a földön. Vonyitott. Felelmetes seregük megprobalt visszamenekülni a Fertő iranyaba. A dobok elhallgattak. A folyo tuloldalan is kitört a panik. rettenetes pillanatot. Ituralde lenyűgözve bamulta a küzdelmet. Mintha csak egy egesz seregnyi fokuszalo küzdött volna a hegyoldalon. A magasbol draghkarok zapora zudult a föld fele. Az arnyfattyak ezrevel pusztultak. Minden felperzselődött. Megpedig itt az epületben. A haja is az egre meredt. Ituraldenak elakadt a lelegzete. mint amit az asha’manek is hasznaltak. Sokan azonban meg igy is kitartottak. A magasba emelt szörnyetegek visszazuhantak a földre. Tetemeik agyoncsaptak a lent vonyito tarsaikat. Sok ezren. erezte. Hamarosan mar üvöltő szellökesek tomboltak. Utana tenyerrel előre a trallokok iranyaba taszitotta. Bashere csendben imadkozni kezdett. Az egből valosaggal zaporozni kezdtek a tetemeik. Naeff felkialtott: – Meg sosem lattam egyszerre ennyi fonatot! Elakadt a szava. Vadul rangatta a kabatjat. Al’Thor felemelte az egyik kezet. – Meg csak megszamolni sem tudom őket. Sok szazan. Halalkapuk tarultak fel. ott szazaval hullott az ellenseg. Az ujjaszületett Sarkanyt Feny es az Egyetlen Hatalom vette körül. Elindultak lefele.

Borotvaeles jegszilankok zudultak a trallokokra. Többen a nyomaba eredtek. hogy honnan jött az az üvöltes. Nekik majdnem sikerült odaerniük a fiatalemberhez. hogy egyre jobban remeg. Barmennyire is különösnek tűnt. Hallottatok. mint a szaraz falevel. hogy nem lehetett hallani a szakadatlanul zaporozo villamokat kiserő mennydörgest. Meghaltam. Odamentek Torkumen nagyur lakosztalya ele. Al’Thor az egre emelte a kezet. Ituralde egyetlen romba dőlt tornyot sem latott a hegygerincen. Önök is hallottak? Ituralde elkomorodott. A hegyoldalt előtte valosagos hullahegyek boritottak. Elhaltak a langok. Rettenetes. Felragyogott a kek egbolt. mintha al’Thor tamadasai kizarolag az arnyfattyakra csaptak volna le. – Kiugrott – suttogta Torkumen. ugy tűnt. Sok tizezernyi halott trallok füstölgő hullaja. nyöszörögtek. Minden veget ert. Masok viszont kőve dermedve alltak az ablakok mögött. A trallokok hangosan üvöltöttek. hat miert nem vedtel meg? Hol vannak a seregeid? Hol van a lesujto kardod? A Feny felperzseli az elmemet! Mintha csak patkanyok lakomaznanak a hullambol. Legkevesebb. Al’Thor ekkor ökölbe zarva az egbe emelte a kezet. – Elment az esze – suttogta Bashere komor arccal. – Ez a feny… ez a rettenetes feny! A ket tabornok összenezett. hogy a tollaval vajta ki a szemeit. – Meg igy is meguszta a dolgot. Pedig mintha csak pillanatokig tartott volna a küzdelem. De talan több is. a mellet ver mocskolta be. Torkumen nagyur arcan ket veres üreg tatongott a szeme helyen. ugy tűnt. Ituralde azonban sejtette. az egen pedig szertefoszlottak a fekete es a feher felhők. ahogy belemart az ijedtseg. Ituralde leengedte a kardjat. Ez a feny megölt. amit varatlanul sorsara hagyott a tovatűnő szellő. es beleptek. A Hajadonok remegve felalltak es botladozva követtek. Az ablak betört. Ituralde erezte. Al’Thor leengedte a karjat. Egy igazi remekmű tarult a szemük ele. – Torkumen urnő ott fekszik lent. Tovabbra is a csatateret bamultak. A szel olyan erősen üvöltött. Mi a fene lehetett az? atsietett a szoban. A lakosztaly mintha üres lett volna. Ituralde erezte. vonyitottak. Az utolso trallok teteme ugy hullott ala az egből. A pusztito langok hullamai ujra es ujra lecsaptak. A napra pillantva viszont rajött. Valaki kuporgott az agy mögött a sarokban. – Nem birom elviselni! – motyogta Torkumen. A szel felgyorsult es egyre erősebb villamcsapasok zudultak ala. Talan meg a langok is forrobba valtak. Kiegnek belőlem a gondolatok. Meg mindig az arcat karmolaszta. Hogy a Fenybe lehetett valaki ennyire pontos? Odakint a folyoson nem allt senki. – Nem birom! Sötetseg Nagyura. Mintha nem lett volna teljesen maganal. Bashere kinyitott az ajtot. – Valaki itt vonyitott az epületben. Tetemek tetemek hatan.hagott volna. De nem. A tetemek jo ötlabnyi magassagig halmozodtak egymason. Az ujjait beboritotta a ver. amit megtisztitott a jeg es a tűz. Leterdelt a motyogo ferfi melle. Közvetlenül a Sarkannyal szemben legalabb szazhossznyi szeles fal emelkedett. Minden elnemult. Elszökött a fogoly? Kihuzta a kardjat. Finom ruhaja összegyűrődött. Bashere kihajolt. A veres iroszer ott hevert mellette a földön. Mennyi ideig tartott ez az egesz? Ituralde kenytelen volt beismerni. – Mi volt az a sikoltas? – kerdezte Naeff. hogy elveszitette az időerzeket. hogy akar egy ora is eltelhetett. . Al’Thor megfordult es elindult. pusztito es csodalatos mestermű. Közöttük Bashere nehany főtisztje is.

Egy joval nagyobb Kapun keresztül sebesült katonakat hoztak az erődbe. hogy valaki veletlenül betevedjen oda es megserüljön egy kinyilo Kapu miatt. A lany összeborzongott. A közepkoru ferfi Rodel Ituralde lehetett. hogy a csatarol beszelt. – Rand. A tulso szoba ajtajat ket Hajadon őrizte. aki csak azert is meg egyszer körbefutotta a taborhelyet. mint az a zabolatlan legeny. es mindenről megfeledkezett. hamuval boritott harcosokat. Aes sedai Gyogyitok erkeztek sietve. „A Fenyt megragadjak a vegtelen semmi tatongo pofaja előtt. mint a legtöbb Hajadon. Nagyon is jol erezte a kötesen keresztül. a Randet kiserő masik Hajadon hangja. Egyetlen ablak sem nez abba az iranyba. Csupan hatul hagyott meg egy lofarkot. Rand felsohajtott es hatradőlt a szekben. Vogeler – valaszolta Bashere. gondolta Min. Az egyik karjan ügyetlen kötes latszott. Mintha haragudott volna Evasnira. Talan rossz nyomot követett? Lehet. Bashere lepett ki a Kapun. A magas nő ugyanugy rövidre nyirta sötetvörös hajat. A Kő udvarai hirtelen megteltek emberekkel. Koszos arcat szaraz ver boritotta. ünnepelyes hangon beszelt. Min a földszinti udvar felől kiabalast hallott. Az ifju nem serült meg. annyira faradtnak latszott! – Rand? – kerdezte Min. Min csak abban remenykedett. jol vagy? – Dühbe gurultam – felelte az ifju halkan. amit megtudott? ujra elolvasta a bizonytalan sort. az arca holtsapadtta valt. es odaterdelt melle. – Gyertek! ugy velem. mert mindenki szeme lattara be akarta bizonyitani azt. Elhessegette magatol az aggodalmat. Rand hirtelen itt volt a közeleben. A szeme kivörösödött. A szobaban feltarulo Kapu egy olyan helyre vezetett. a Sarkany nem sebesült meg. – Pontosan ugy viselkedett. hogy rosszul probalta meg ertelmezni. Leginkabb azt kellett megakadalyozniuk. – Mi törtent? – förmedt Min Evasnira. – Milyen fenyről? Innen aztan nem lathatta a csatat. Rengeteg munka vart meg ra. – Nem vagyok biztos abban. es az ujjaval megütögette a könyv lapjat. Komoly. es megragadtatik mindaz. A Feny szerelmere. Harag. ahol mindent elöntött a füst. – Pedig azt hittem. amiből a harcos összeallt. Sarkany nagyurunk elfaradt. Rand kitantorgott a nyilason. hogy Rand soha többe nem lesz ennyire merges. ugy tűnt viszont. Regi barna kabatjat tovabbra sem volt hajlando levetni. – A car’a’carn jol van – valaszolta a nő. mert a csarnok tuloldalan feny tamadt az egyik szobaban. Csizma csattant a kövön. hogy gondozzak a veres. mint korabban – . Öltözeke kis hijan ronggya foszlott. Igencsak megviseltnek latszott.” Min felkapta a fejet. Az ablakparkanyok ült Tear Köveben es a hűvös szellőt elvezte. Hangos sohajtassal ratamaszkodott a lanyra es hagyta. Megprobalt nem is gondolni Randre. Gondoskodnunk kell rola. de rendkivül erős erzelmek tomboltak benne. hogy kepes erre. Bashere utan egy szikar domani lepett a szobaba.miről beszelt? A Fenyre! arnybarat lett a sajat unokafiverem! es eppen ra biztuk a varos iranyitasat! – Miről beszelt? – kerdezte Bashere egyik főtisztje. – Ma sok jit erdemelt ki! – csattant fel Ifeyina. Hat ez az. A kedvese kimerültnek latszott. A Hajadon Rand utan lepett be a szobaba. Elejtette a könyvet es leugrott a padlora. Min odarohant hozza. hogy az odavezesse egy szekhez. hogy azon mar tul vagyok. – Most nem olyan iszonyatos haragot ereztem. A ruhaja is tiszta maradt.

Min. hogy sikeresen provokaljon. hogy a korszak egyik legnagyobb hadvezere . Dacosan küzdöttek. hogy tudjam. ha sikerül megtörni az embereket. de vissza kell terniük az őrhelyükre. Hitet tettek az elet mellett. bar rombolasra hasznaltam fel a tudasomat. amit tettel – szolalt meg Bashere. Azt mondtak. – Nem pusztito harag fogott el. Az atjaro bezarodott. mint Maradonrol. A mai csata tulsagosan is kimeritett. Saldaea meg ugy is a szakadek szelen tancolt. Nem lett volna szabad megengednem. hogy szeretni fogunk es el a remeny. – en pedig kialltam ellene. A megfelelő időpontban. Nem engedhetem meg neki. Ha az ellensegeim most csapnanak le ram. Felfedeztem bennük a Fenyt. az vegül is hiba volt. Szüksegem van az erzeseimre! ereznem kell a fajdalmat. Többről volt itt szo. mint ahogy kellett volna. ahogy az ellensegünk iszonyatos erőfeszites aran megprobalta elpusztitani őket. Hiszen tudja. Vannak pillanatok. az sokkal nagyobb. ugy tűnt. – De amit ma tettel. hogy nem csaptam össze vele – magyarazta Rand. amikor üresnek kell lennem. Hat nem erted? Korabban megprobaltam rejtve tartani a haragomat sajat magamban. amikor Flinn lepett keresztül a Kapun. – Egy hajszalon mulott. – Nem vivhatom meg az egesz haborut. hogy dühös legyek. mint amire egyetlen embernek akarcsak a leghalvanyabb eselye is lehetne. Sokkal kemenyebben sujtott le a varosra. A haborut ti vivjatok. Megszervezem az embereket. – De nem eleg hamar – ellenkezett Rand. Bashere-nak igaza van. ha pusztul. Ez hiba volt. – Jogom van ahhoz. – Az összecsapasunkra azonban csakis Shayol Ghulban kerülhet sor. – De miert engedted meg neki. Ragaszkodnom kell ezekhez az erzelmekhez. – Holnap talalkozni fogok az unokahugoddal es a hatarvidek többi fejedelmevel. – Hat. A mellen összefont karral allt Min mellett. hogy a kedvese mennyire szomoru. Ami rank var. hogy mi törtent a követőimmel. Min erezte. sokkal lenyűgözőbb es borzalmasabb lesz mindannal. Maradonban latnom kellett azt. miközben kimondta ezeket a szavakat. mindig közbelepek es megmentem őket. – es amit ma tettem. Ezenfelül egyszerre csak egy helyen harcolhatok. hogy csatara kenyszeritsen? Rand megcsovalta a fejet. Szembeszalltak a Sötet urral. Hogy mit tettek velük. – Most pihennem kell – mondta a Sarkany halkan. de utana magatokra hagylak benneteket. Azert. hogy mit fognak követelni tőlem. mindig ott leszek mellettük. Amikor kinyitotta a szemet. akkor tehetetlen volnek. es azt sem engedhetem meg magamnak. Nem tudom. – Talan igaz – bolintott a tabornok. Bashere. Bashere. – es azt is lattam. az akkor is… Rand a fejet csovalta. hogy a Sarkany egyre jobban megnyugszik. hogy az embereim azt higgyek. am ennek ellenere a harag nagyon is hozzam tartozik. Elhallgatott. hogy milyen sötet az arnyeka. – Lenyűgöző volt. Csak egesz halkan folytatta. pillantasa elmerült Min tekinteteben. mert engem is meg akart törni vele. akkor azzal nagy győzelmet erhet el. Megtörni az emberek gerincet… mindennel jobban vagyik erre. ha vesztesegeket el at a nepem. hogy igy elfaradjak. es nem törődtek azzal. miert is harcolok. Bashere. ha szenved. – Mar miert lett volna az?! – csattant fel a lany.magyarazta Rand. vegül csak sikerült megmenteni a varost – biccentett Bashere is. Min csendben bolintott. A szellememet.

hogy a Callandor ennel sokkal veszelyesebb lehet. miközben Ituralde es több Hajadon is ott jött a nyomukban. – Szinte mar el is hiszem neked. ha fontos! – Talaltam egy masik mondatot is a Karaethon-ciklusban. Rand al’Thor volt az ujjaszületett Sarkany. hogy legyengithet. ugy velem. – Cadsuane visszatert es hozott magaval valakit.vedelmezte. Meg csak elkepzelni sem tudom. Sajnalatos modon a legutolso kerdese miatt Min megint csak aggodni kezdett. es sebezhetőve tesz. ahogy küzdöttel. hogy ez igy legyen! Rand faradtan a lanyra mosolygott. hogy a Callandort miert hivjak olyan gyakran „felelmetes pengenek” vagy a „vegzet pengejenek” a profeciakban? – Hiszen felelmetes erejű sa’angreal – valaszolta Rand. – Szerinted valami mas miatt? – Van egy megjegyzes a Jendai profeciaban – felelte Min. – Hogy miert nem tudtam befogni a szamat? Pihenned kellene. Azt hiszem. hogy: „es a penge kettőhöz fogja kötni. Szerencsere Cadsuane szobaja nem volt tul messze. hogy hasznalni tudjam. hogy akkor igy fogok meghalni. – Gondolkoztal mar valaha is azon. hogy Rand mennyire kimerült. hogy azt halando esszel szinte fel sem lehetett fogni. – Lehet. es utanuk indult. – Majd fogok – igerte meg a Sarkany. kerlek. – Minden rendben lesz – bizonygatta az ifju.” – Ket nőhöz – magyarazta Rand. – Rand! – figyelmeztette halkan a lany. ha hasznalod. hogy meg fogod tenni. amivel megajandekozhatlak. Megfordult es bekopogott a folyosora nyilo egyik ajton. Alaposan . porra őrlik es elhasznaljak. Miközben Min Randet tamogatta a folyoson. Olyan sok szörnyűseg vart ra. Min! Mondd el. Mielőtt veget erne a küzdelem. – Mi az? – kerdezte az ifju. A Minta talan nem körem szövődik. Az ifju megallt az ajtoban. – Rodel Ituralde. – Ne kerülgesd a forro kasat. – Ahhoz. de van valami. – Talan mert tisztaban voltak azzal. össze kell kapcsolodnom ket nővel. Az ajto resnyire kinyilt. ugy velem. Min segitsegevel nehezkesen felkelt. valoban kenytelen ra. Kimentek a szobabol. – Megigerem! Sikerült valamire jutnod a kutatasaiddal? Megprobalta eloszlatni a lany aggodalmat. gyere velem! Nem tudom elegge megjutalmazni azt a hősiesseget. – Majd odafigyelek arra. hogy milyen szenvedeseken mehet at ebben a pillanatban a hatarvidek többi nemzete. Merise pillantott ki a nyilason. Megsem vitatkozott vele. – Ne aggodj! A lany nagyon is jol erezte. – Rand… – kezdte volna. – en… – Tulelsz majd mindent. Hat tenyleg ennyire hajszolnia kell magat? Sajnos. a fiut kivereztetik. hogy akar… Rand. birkapasztor! – mergelődött a lany. hanem inkabb körülötted. hogy milyen pusztitasra kepes? – Talan – felelte a lany. – Barcsak többet tudnank rola! ugy hangzik a sor. A viharvert domani bolintott. Az ifju habozni latszott. A lany komoran elmosolyodott. – Vezessetek hozza! Min összerezzent. egyre jobban aggodott a fiu miatt. – Nem fogsz meghalni! – csattant fel Min.

Hol talaltad meg? – kerdezte Min. Alaposan meg kellett ragnia Nynaeve jelenteset. Siuan persze mar ertesült arrol. hogy te mennyire… – Engedd vegre be. – ugy tűnik. Egy idősebb ferfival beszelgetett. amire kerted – valaszolta Merise. Oda akart rohanni. ha egy etelnek csak kicsit volt avas az ize. Akkor ő nem igazan hitte el a hirt. Az aes sedai habozott. A visszauton könnyen a ho rabjai lehettek volna. Ez a leves csodalatosra sikerült. de most mar nem lett volna ertelme tagadni. – Ami azt illeti – szolalt meg az amyrlin –. – Gyere. Min. Nem volt szükseg különösebben elenk kepzelőerőre ahhoz. majd jeges pillantast vetett Randre. Az amyrlin dolgozoszobajaban ültek. hogy „megvedje”. amikor megkostolta a levest. akiről azt hittem. Nincs benne zsizsik? Lenyűgöző! Nynaeve csendben ült az asztal mellett. A tanyerban amugy egyszerű husleves csillogott. – Felseges uram! – kialtott fel Ituralde. Aznap reggel tette le a Harom Esküt. – es honnan tudtal rola? – Egy baratom arulta el a titkot – valaszolta Rand. ha figyelembe vesszük azt. Ituralde pedig… elsirta magat? A Sarkany kilepett a folyosora. főleg. en sem öltem meg. A tanyerjabol gőz szallt a magasba. Aprosag csupan. Egy kis zöldseg. Az orra egy sas csőret is megszegyenitette volna. – A Feher Torony begyűjtötte Mattin Stepaneost. hogy ismertek volna a Kapukat. A megosztottsag idejen jart egy asha’man a taborban. akkor nagyon is segitőkesznek bizonyult. akkor az meg azelőtt törtent. Itt van egy artatlan. Reszletesen kitert a tisztitas előtti esemenyekre. Az idős ferfi megfordult. hogy alig allsz a labadon. Fejedelmi ruhat viselt. Hogy milyen finom volt! Evett meg egy kanallal es összehuzta a szemöldöket. – Bizony igaz – felelte a fiatalember. hogy megöltem. De akkor is segit. A padlon ragyogtak az uj zöld es aranyszinű szőnyegek. Hetedik fejezet A FINOM LEVES Siuan meglepődött. – Ha pedig szabad lenne hozzafűznöm valamit. Az ifjubol megkönnyebbüles aradt. A lany segitsegevel csak eljutottak a lakosztalyukba. A szelesre tart ablaktablak között valosaggal bearadt az aranylo napfeny. ahogy Randet elöntötte a boldogsag. Beleharapott a ketszersültbe is. Ez is valami. de aztan inkabb fel terdre ereszkedett.megnezte maganak a fiatalembert. Rezesen csillogo arcabol baratsagos szempar nezett rajuk. A ferfi kibontott. al’Thor. ősz haja beboritotta a vallat. Merise! – hallatszott Cadsuane hangja odabentről. Rand belepett. – Cadsuane sedai bent van? – Megtette. nagyon halas vagyok a . Mostanaban mar az is kesz csodanak szamitott. hogy felmerüljön bennem a kerdes: nem keszültek esetleg ugyanerre a többi uralkodo eseten is? Ha pedig honapokkal ezelőtt küldtek nővereket Arad Domanba. Ebben a pillanatban Min nagyon is örült annak. Rodel Ituralde döbbent arccal lepett a szobaba. Cadsuane egy szeken ült. A hata mögött valaki felhördült. menjünk vissza a szobamba es pihenjünk! – Arad Doman kiralya. meg nemi csirkehus. – Hat eletben vagy? Min erezte. Siuan csendben összeszidta magat azert. Az ujonnan avatott aes sedai beszamolt a Rand al’Thor tarsasagaban eltöltött időszakrol. es szelesre tarta az ajtot. Megis el. hogy egy időre megoszthatja Rand örömet es a megkönnyebbüleset. hogy elkapjak a kiralyt. hogy ennyire megzavarta ez a leves. – Graendal nem kapta el. hogy a saidin megtisztult.

Meghökkent. – Te pedig azokert az aes sedaiokert. – Nocsak. hogy a ferfiak nőket kössenek magukhoz. Mind a harman elhallgattak. – Ő felel az asha’manekert. akkor örülök. – Talan nem art tudnotok. aki ott allt előttem… – Arrol nem lehetett volna elkepzelni azt. – Nem akartam kötekedni veled. Ez a nőszemely tulsagosan is gyakran all a fiu oldalara. – A halalesetek miatt a nőverek gyanakodva meregetik egymast. Barcsak Rand hajlando lett volna tajekoztatni erről. – Igen – valaszolta Nynaeve. mert ő az. – A tarsaim meg mindig aggodnak a gyilkossagok miatt. hogy az amyrlin nagyjabol olyan lelkesedessel gondol a nőket magukhoz kötő ferfiakra. A Fenyre! Nagyon sok mindennel nem ertek egyet. Meghajoltak volna a kivansagai előtt. amikor visszahivta Nynaeve-et. Mostanaban eleg gyakran tett igy. – Ha rosszabb volt. Pont ugy. lattam. valamilyen megmagyarazhatatlan dolog. hogy megkostolja a levest. aki beallt az uj hajojaval a kikötőbe. am Siuan tudta. hogy megtette-e. hogy miert hozta meg ezeket a dönteseket. Csak meg akartam mutatni. – Ugyanennek mind a ketten mar korabban is tanui lehettetek volna – felelte Egwene. – Hiszen megvaltozott – szolalt meg Siuan töprengve. – Aha. Nynaeve. – Egyetertek. Figyelembe veve. ahogy gondoltam. es megborzongott a gondolattol. – Nem szamit. – Ezt te magad mondtad. Viszont nagyon is ertem. hogy megsemmisiti Natrin hantjat? – kerdezte Siuan. anyam? – kerdezte Nynaeve. Nynaeve nagyot sohajtott es felemelte a kanalat. Főleg mostanaban. – Hat az lehetseges – valaszolta Nynaeve savanyuan. mint az a kapitany. a nagykigyos gyűrűjere. hogy valami mas is megvaltozott. igy valamivel kevesbe megrazo az a gondolat. amikor talalkoztunk! Egwene mindezt nyugodt hangon mondta. de Rand nem adta aldasat arra. gondosan megvalogatva a szavait. mint a halasz. – A hozzavalok Caemlynből jöttek – magyarazta Nynaeve. amikor a cseledlanyok erről fecsegtek. Nagyon is jol döntött. ez a leves egesz finom! Lehet. aki felfedezi. – Az aielek szerint magahoz ölelte a halalt. mint most – valaszolta Nynaeve –. hogy majd’ . anyam – szolalt meg Nynaeve. gondolta Siuan. aztan elmosolyodott. Az a ferfi. ami. Ez megremit. – Elaida hagyta ram ezt a felelősseget – felelte Egwene. – Hallottam. Az amyrlin megrazta a fejet es belekostolt a levesbe. hogy elpusztitsa azt a helyet – valaszolta Egwene. – Amikor azonban beleneztem a szemebe. es allandoan arrafele fordul es ugy vigyorog. hogy a saidin megtisztult. amit csinalt. ujabb csend. annak nem lett volna oka arra. – Elaida uralma idejen. hogyan gondolkozik Rand. hogy kimaradtam belőle. anyam. es leheletnyit összehuzta a szemöldöket. es ujra belekanalazott a levesbe. – Aki ott allt velem szemben. – Anyam – szolalt meg Siuan. hogy langban all a hajoja raktere. – Mert a bent levők a hiveive valtak volna. avagy sem – felelte Egwene. – Ezt en is hallottam mar tőlük – bolintott Egwene.reszletes beszamolodert. A kezere pillantott. hogy kötes jöjjön letre az asha’manek es az aes sedaiok között. hogy a dolgok megsem allnak olyan rosszul. akik meglancoltak es megvertek.

hogy mit adsz azert cserebe. vegre kell hajtanunk a tervet. Tul nagy kockazatot vallalok. hogyan működik Tel’aran’rhiod. A legnagyobb „titokban” összehivom a leghűsegesebb aes sedaiokat. Siuan. hogy kelepcet allits Mesaananak? – Nem egeszen igy van – mondta Egwene.fülig er a szaja. – Kenytelen vagyok elismerni. – Amiota Elaida pribekjei elkaptak Tar Valon mellett. ha kölcsönkapjak az alomter’angrealokat – felelte Egwene savanyuan. – Ugyanakkor meg mindig ott van az az egyszerű. de egy masik helyen fogadom majd. megsem tartom annyira jo ötletnek az elkepzelesedet. hogy Mesaana – felteve. – A szelkeresőket ugyanabban az időben. hogy nem vagyok eleg ovatos. hogy az almok Vilagaban tanacskozzanak velem. – Na pontosan! – kialtott fel Nynaeve. Akkor majd eljön szaglaszni Tel’aran’rhiodba. a felelősseg sulya. am most valosaggal sütött belőle az elegedettseg. az a hely veszelyes. hogy esetleg mas igen fontos szemelyek is reszt vesznek a talalkozon. de szamito fiatal nőt latott maga előtt. – Iszonyatos korszak volt – magyarazta Egwene. de alapvető teny. hogy kikepeztek. ahogy kiteszed magadat a veszelynek. Siuan megmutatja nekik. Siuan. Meggyőződessel allitotta korabban is. – Az ő szemükben az alkudozas többnyire elengedhetetlen – magyarazta Nynaeve. – De nem is ez a lenyeg. es talalkoznak veled. kapcsolatba leptel a szelkeresőkkel? – Igen – felelte Siuan. Nehany tudos asszonyt is. a segitsegevel ugrasztjuk elő Mesaanat es a bűntarsait az arnyekbol. hogy mire is keszülünk. hogy ezt mindenkinel sokkal jobban tudom. Siuan azonnal riaszt engem. mihelyt a verembe estek. akik kepesek fokuszalni – mindenaron tudni akarja. hogy ő bizony mar aes sedai. hogy utana alomter’angrealokat adjunk nekik. Ő maga is nagyon jol ismerte ezt az erzest. hogy a kemeivel valoban szemmel tartja mindazokat a nőket. – Aes sedaiokrol – valaszolta Egwene. amiert sikeresen atment a probatetelen es letette az Esküket. – Akiket gondosan kivalasztottunk. Hadd vezessem en a küzdőket. – Ügyes kis terv. anyam. – Nem kell mindenert alkudozni. – Anyam. Ennek ellenere elkerülhetetlen a felkeszüles. Azokat a lanyokat eppen csak. de van egy gyenge pontja: nagyon nem tetszik nekem. Mindez eppen elegendő lesz ahhoz. – Miről beszeltek? – kerdezte Nynaeve. Az az összejövetel azonban csupan csaletek lesz. hogy az aggodalmadnak jogos alapja van – bolintott Egwene. Lepre kell csalnunk a gyilkosokat. – Te es Siuan iranyitjatok majd a megbeszelest a Torony Csarnokaban. – Tudni akarjak. Nynaeve savanyu kepet vagott. – eppen eleg lesz. Azert hivod ide a szelkeresőket. kepes vagyok ra! Az amyrlin alaposan vegignezett Nynaeve-en. bator. Elhintünk nehany utalast arrol is. azota kezdem ugy erezni. es meglehetősen hosszu időn keresztül viselte kezen ezt a gyűrűt. ha beleegyeznek a javaslatodba. hogy mindannyiunk közül en ismerem a legjobban Tel’aran’rhiodot – folytatta Egwene. Egy okos. hogy megismetlődjön. Siuan a felszin alatt megpillantott valamit Egwene igazi enjeből. Egwene evett egy kanal levest. A megfelelő fonatokkal es a rejtekhelyről mindent figyelemmel kiserő nőverek segitsegevel csapdaba tudjuk ejteni őket. Nem kerülte el a figyelmet Egwene kimerültsege sem. anyam. hogy lecsapjanak. – Nem kivanom megengedni. – Mar javaban tart a többiek felkeszitese. – ugy velem. Siuan elkomorodott. – Ketseg sem ferhet a .

A holttestek gabonas zsakkent tancoltak a hullamok tetejen. Nehez volt ellenallni a kesztetesnek. Minden eszközt be kell vetnünk. Hatalmas. hogy elnyelje a lidercnyomas. Nem maradt időnk az ovatoskodasra. hogy talalkozni fogsz velük. – Helyes – felelte Egwene. amikor valami hozzaert a labahoz. ez az iszonyatos. akkor minden el fog bukni. meg a legertekesebbet is. – almodtam erről. Mar megint viz? gondolta rosszkedvűen. Önkentelenül megis felkialtott. – Anyam. – Most pedig talaljuk ki azt. – Mi a helyzet az aiel alomjarokkal? – erdeklődött Siuan. Hajlandoak lesznek segiteni? Nem aggodnek annyira a küzdelmed miatt. Kapcsolatba lepek velük. amelyet a Feher Torony hasznalni kenytelen. de most mar csak a vallaig ert a haja. azt mondtad. ezt azert tudta. Elfojtotta a felelmet es nem uszott a vizben lebegő gerendadarabok fele. Perrin valosaggal fejest ugrott a lidercnyomasba. A nők megprobaltak a viz fölött tartani gyermekeiket. de akkor sem tetszik a dolog. amelyeket meghallva Mesaana egeszen egyszerűen keptelen lesz megallni.tehetsegetekhez. A levegő megvonaglott es eltűntek a nagyvaros hazai. veres viz. ami biztos. aramvonalas teremtmenyek usztak ott a görcsösen rangatozo vörös villodzasban. Perrin azonban nem engedte meg. Belezuhant az oceanba. aztan pedig folyadekka valtozott. ha tudnam. A törött deszkadarabokra ferfiak tapadtak. – Megalapozott javaslat. nem valodi. Habozni latszott. – Anyam – szolalt meg Nynaeve. Annyira szeretett volna segiteni rajtuk! Pedig nem is voltak igazi emberek. – Talan igazad is van. Ekkor mar nem a villamok festettek sötetre. A tenger hullamai veres fenyben ragyogtak. Nynaeve! – figyelmeztette Egwene. – Ahogy gondolod. akkor minden elbukhat. Talpa alatt az uttest először megpuhult. Remülten kialtoztak vagy hangosan sirattak vizbe veszett szeretteiket. hogy eljöjjön hallgatozni! – folytatta az amyrlin. felragyogtak a borotvaeles fogak. Az előbb meg lapos tetejű cairhieni epületek között jart. Minden meggyőződese ellenere valahol melyen megiscsak tudta. hanem egy eszköz. Ebben az esetben nem csupan az aes sedaiok vezetője vagyok. A viz kezdett megszilardulni. gonosz. – Megleszünk nelküle is. Nem igaz az egesz. mielőtt talalkoznank. mint a sar. olyan lett. annak egeszen elkepesztően kifacsart lehetett a kepzelőereje. remült emberek kapaszkodtak a töredekekbe. hogy ez a viz lesz a vegzete. hogyan inditsunk ujra olyan szobeszedeket. nem igaz. A mennydörges . Nynaeve. Villam mart az egbe. Biztos. de en vagyok a legtapasztaltabb. Elkaptak a felszinen küszködőket es lerangattak őket a melybe. es a segitsegüket kerem. A hajobol mar csak roncsok maradtak. Megvillant egy uszony. csupan a kepzelet szülöttei. Lassan kiemelkedett a hullamok közül. Valosaggal razudultak a többiek jajszavai. Barki elmejeben született ez a remalom. Az egbolton melyvörös villamlas ragyogott fel. Nynaeve meg akarta ragadni a hajfonatat. A melyseg szörnyetegei tamadtak. A haborgo viz meg vörösebbe valtozott. A villamcsapasok fenyeben jol latszottak a melysegben lesben allo lenyek. miközben toronymagas hullamok zudultak le rajuk. Ha nem győzzük le Mesaanat. hogy ők is ott vannak a közelben es odafigyelnek rad. – Rand esetleg… – Ez az ügy a Toronyra tartozik. Majdnem vicsorogni kezdett a csalodottsagtol. Halalra valt.

mert lenyelt egy nagy adag sos tengervizet. Az ocean hullamai körülvettek az apro. joval arrebb egy roncsdarabba kapaszkodott. . hogyan is tombolhattak volna kint a szarazföldön. ahol jobban beleillett a rettenetes mozaikba. percekig is eltart. Perrin odasetalt a farkashoz. Lassan ismet kiemelkedett az oceanbol. amin vegigsimitott a tavaszi napsugar. visszatert az utca es meghatraltak a hullamok. A közelben valami megmozdult a viz alatt. irdatlan tavolsagra az oceantol. hogy a lidercnyomas igazabol valosag. ez a nehany perc akar egy örökkevalosaggal is feler. Ifju Bika. ő nem hallotta a mennydörgest. az egesz lidercnyomas elkezdett darabokra hasadni. lathatatlan allkapcsok huztak a melybe. A sötet hullamok között lebegett. am nem kiserte őket mennydörges. A magasban vakito feher villamok cikaztak. es a hata möge pillantott. Sehol egy allkapocs vagy hatuszony. NEM VALoDI! Cairhienben volt. akkor a remalom magaba szippantotta. Megerősödtel. – Meg mindig tul lassu vagyok – ellenkezett Perrin. Ilyesmi mar korabban is törtent. Kockakövek voltak a talpa alatt. A fiatalemberből kiindulva terjeszkedni kezdett a valosag buborekja. a hideg hullamok es a sikoltozo emberek összefolytak. A masik labat is kiemelte a vizből. a talpa alatt kemeny kockakövekkel. Egy erős hullam a magasba emelte. karcsu kőrisfak szegelyeztek. nem igaz. A viz iszonyuan hideg volt. A fekete ejszaka. Körülötte meghatralt a remalom. ver csillogott rajtuk. Üvölteni kezdett. Az utcat ket oldalrol alacsony. A fogai semmivel sem latszottak kisebbnek Perrin tenyerenel. Persze egyből atgondolhatta volna magat oda. hogy egy ferfi magasba szegett fejjel is besetalhatott volna rajta. kavargo fekete viharfelhők. es joval arrebb tette le egy olyan helyen. – Valahanyszor belepek oda. Ha csak egy pillanatra is elbizonytalanodott. ugy parolgott el. Ő megprobalt arrebb evickelni. Ökölbe szoritotta a kezet es a valosagra összpontositott. A zuhany telibe talalta Perrint. ugyanakkor viszont semmi kedve sem volt ahhoz. mint ezek. A következő pillanatban mar ujra ott volt a vizben. A hatalmas szörnyeteg reszben hal. a szemhejat nem vilagitotta at a villamok fenye. Gyorsabbnak kell lennem. aztan hörögni. lebegő kőkört. Nem tomboltak a hullamok. reszben valamilyen rettenet volt. Perrin panikba esett. A közeli peksegből jol lehetett erezni a friss kenyer illatat. Akkora pofaval. Nem is villamlott. nem valodi. A meggondolatlansag sulyos következmenyekkel jarhat. szolalt meg Ugro elismerően. Kilepett belőle es megallt a szarazon. miközben körülötte az emberek ugyanilyen elszantsaggal kapaszkodtak a roncsokba. nem hullamok. Kicsit arrebb valamilyen iszonyatos teremtmeny emelkedett ki a viz alol. Egy utcaban allt. Ugro kisse arrebb ücsörgött az utcan. Nem igaz ez az egesz. Az egbolton feltűntek a jol ismert. A teremtmeny paras ködde robbant szet. hogy megfontolatlanul cselekedjen. Ő nem lesz olyan erős. sem pedig viz. ha elhitte. A közelben egy nő egyszerűen eltűnt a hullamok alatt. Valami ismet megerintette a labat. mint a papiroson a kiömlött festek. de azonnal meg is szaradt. Ha a Meszaros ellen küzdők. Elszantan ragaszkodott ehhez a tudashoz. mint a hajnali der. Nem dörgött az eg. ha majd visszater a valodi vilagba. Ez sem volt valodi. A csizmaja talpan at is erezte a kemeny követ. Őrjöngve felüvöltött.szetszaggatta a levegőt. Cairhien kellős közepen? Amikor kinyitotta a szemet. ujra előbukkantak az epületek. amig a magam ura leszek.

– Mostanaban gyakran hallom ezt a szemrehanyast – felelte Gawyn. Ez egyszerűen hihetetlennek tűnt. hogy valosaggal elmerült benne. en meg csak most kezdtem. menjünk! – szolalt meg Perrin. Perrin erezte. Ifju Bika. eppen ezert örült annak. amikor megpillantotta a testveret. Ha befejezte a setajat. Ennek ellenere olyan sokat kellett meg tanulnia. az egyik pad mellett allva. – Na. Ugro felnevetett. Az itteniek nem gondoltak at magukat az uti celjukhoz. Gawyn azonban azzal a nehany alkalommal is beerte. A fővaros haborura keszült. Caemlyn harangöntői ejt nappalla teve dolgoztak. – Nagyon komornak tűnsz. mintha csiszolt tükröt tartottak volna a feny ele. – Az igaz. ahogy elhaladtak a közelben. Mintha csak ragyogas vette volna körül. hogy hol all a fejed. Falkakba verődve eszak fele futottak. akkor a viragok gyorsan elfonnyadtak. hogy miről suttogtak az emberek. Gawyn igyekezett elkerülni a rovarokat. legalabbis az ifju ezt hallotta. Elayne nehany tanacsadojaval beszelgetett a paranyi. A rettenetes nyar soran szinte egyetlen növeny sem borult viragba. mintha a varos minden mehecskeje idesietett volna. de a felkeszitesem csupan nehany hete kezdődött.– Akkor is eppen eleg erős lesz! – ellenkezett Perrin. hogy vegre teleegye magat. Le se tagadhatta volna. Gawyn hallotta. te abban a pillanatban kezdted. Aranyhajan ugy tükröződött vissza a nap fenye. Andor Rozsakoronaja szinte sapadtnak tűnt ehhez a ragyogashoz kepest. hogy a batyjaval beszelgessen. A kiralynő nem igazan ert ra. a ruhaja valoszinűleg meg orak mulva is azt a latszatot kelti majd. hogy sikerült kicsit elhalasztaniuk a targyalast. liliommal fedett to partjan. hogy valamilyen finom parfümmel mostak ki. – Rengeteg feladat var ram. – Keressünk egy masik remalmot! A Rozsalugasban minden növeny viragba borult. Odasetalt a fiatalemberhez es megpuszilta az arca egyik oldalat. Perrin mar tenyleg ket evet töltött a felkeszülessel. am a rozsak illata annyira lenyűgözte. A kiralynő elmosolyodott. De tul sokaig megsem huzhatta az időt. A kertben hirtelen sok szaz lazasan vörös szinfolt bukkant fel. akarcsak nehanyan masok. hogy elvegezzem ezt a sok munkat. amikor Elayne tudott egy kis időt szakitani ra. A kiehezett rovarok zümmögve szalltak viragrol viragra. Egyszerre mozogtak a valodi vilagban es a farkasalomban is. ejszakankent atjart a farkasalomba. A maga modjan igaza is volt. amennyit csak lehetett. Sok farkas kelt mar utra eszak fele. Az egesz települes valosaggal remegett a lazas tevekenysegtől. hogy megtanulja iranyitani a farkasalmot. Azokrol az uj fegyverekről. A farkas tovabb nevetett. – Ha tudok valamit… . es sajnos csak egy van belőlem. hogy Ugro mennyire szeretett volna csatlakozni a többiekhez. Az ifju nagyon is erezte. amelyek allitolag olyan erősek. Ha megis. a Fertő. mint egy fogoly damane. hogy terhes. amikor először atjöttel ide. – Sok-sok eve volt arra. – Te viszont azt sem tudod. Az idős farkas ennek ellenere meg maradt. Egy intessel egy időre elbocsatotta a szolgait. – en pedig mostanaban ezt a szemrehanyast hallom – felelte a lany. A Rozsalugas azonban akkor is viragzott. A huganak mostanaban rendkivül sok dolga akadt. közeledett az Utolso Vadaszat. a Hatarvidek fele futottak.

hogy egyszer uszott a toban egy nagyot. hogy kifejezetten jot tesz a közerzetemnek. Azt viszont soha. akkor igencsak helyenvalo volna eltitkolni ezt a teny. es utana alaposan összeszidtak. hogy milyen az eg abban az iranyban. csalodott pillantast. Ide paranyi steget epitettek. es belekarolt a testverebe. hogy az anyjatol is kapott egy szigoru. Azota sejtette ezt. nem a termeszet műve az az iszonyatos felhomaly. – Beszelni akartam veled. akik mind megerősitenek a szavaimat. erzem. Az ifju jol emlekezett arra. Ha pedig valaki eppen az ujjaszületett Sarkanyba lett szerelmes. Gawyn összevonta a szemöldöket. Nem az anyjuk. Gawyn elmosolyodott es melyen beszivta a rozsak illatat. hogy a rozsak al’Thor miatt viragzanak? Hat. azt hiszem. A Sarkanyberc tetejen jart. Elkezdtel egyensulyozni a korlaton. sötet felhők boritottak az egboltot. csinalt valamit. hogy ennyire ragyog a nap itt. A huga tenyleg azt hiszi. sehol masutt. – Micsodat? – kerdezte Gawyn. – Mar megint ez az al’Thor! – hördült fel Gawyn. A lany szemeben vagyakozas villant. amikor beleestel a toba. Gawyn nem valaszolt a megjegyzesre. de csakis itt. Anyank meg azelőtt tűnt el. hogy beleestem? Te löktel a vizbe! – Semmi ilyesmit nem tettem – valaszolta Elayne artatlan arccal. igaz? – kerdezte a huga. – Te pedig megraztad a steget. hogy azt gondoljam. hogy tehetted ezt? Azok utan. hogy felfedezte a testvere terhesseget. akkor nagyon is erthető. – Valoszinűleg nem is az – felelte a lany oda sem figyelve. Elkergette a felhőket es miatta borultak viragba a rozsak. – Ez… hogyan lehetseges? Elayne elmosolyodott. meg a medencet övező iszap szagat. Gawynt a rosszullet környekezte. eszak fele fordult. es megnezte. – Soha az eletben nem fogod elfelejteni. – Követ engem. hogy könnyen elrugaszkodik a valosag talajatol. Ezenfelül azt hallottam.– Nem – felelte Elayne. Az elet szagat. – Csak eppen henceghetneked tamadt. – Mar megint az jart az eszedben. Arrafele fenyegető. Mar hajlamos lennek arra is. – egnek meg a Fenyben! – kialtott fel. senkinek nem arulta el. amit az anyankkal művelt! – Nem bantotta az anyankat – ellenkezett Elayne. – A felhők egy hettel ezelőtt tűntek el Caemlyn fölül. – Elayne. – Alig tudom elhinni. – Ő a gyerekeid apja. Igaz. amikor a Sarkanyrol beszelt. Amikor anyank megbeszelest tartott a Farah nemzetseggel. barhova is megyek. Odaertek a to melle. igaz? – Ha ő lenne az – valaszolta Elayne szemrebbenes nelkül –. – Valami törtenik vele. hogy Rand felszabaditotta Caemlynt. . – es ez eppen itt jutott az eszedbe? – csodalkozott jokedvűen a huga. Gawyn. ha naponta egyszer setalok egy nagyot a kertben. aztan pedig… Hirtelen mar nem is ragyogott annyira a nap. Ugye. – Egy seregnyi tanut is felsorakoztathatnek előtted. erzem a valtozast is. hogy valojaban nem magatol ugrott be a toba. ahogy letisztul. – Ha nem tevedek. a szerelmes ember sok mindent mashogy lat. annak idejen pontosan ezekben a kertekben talalkoztunk. hanem Galad. – Mi az. Seta közben felpillantott az egre. hanem mert Elayne belelökte. igazam van? Az ujjaszületett Sarkany gyermekei könnyen celtablava valhatnanak. – Rand miatt.

most akkor elviszel csonakazni vagy sem? – Hogy micsoda… csonakazni? Ezt meg mikor talaltad ki? – Ebben a szent pillanatban. A jarmű figyelmeztetően billegni kezdett. csupa nő. es az orra ala dugta a kezet. A magas nőszemely volt Elayne gardakapitanya. hatarozottan szoktam lepkedni. – Akkor most erre szamithatok? Egy alapos beolvasasra? – Nem feltetlenül – valaszolta Elayne komoly hangon. – Hatarozottan szoktal… szemrebbenes nelkül hazudsz! – Dehogyis. hiszen aes sedai vagyok. majd maga is a fedelzetre lepett. – Miert jöttel Caemlynbe? – Ez az otthonom. Ez az egyik erőssegünk. Andor haborura keszült. hogy szemelyesen az erintettől kerdezze meg. hogy kenytelen voltam megragadni az alkalmat arra. miközben Elayne-be karolva odalepett a paranyi evezős csonak melle. majd maga fele huzta a ket farud veget. es akkor meg meg sem emlitettem a hotorlaszokat. hogy „erőteljesen” fogok evezni. A nőszemely valaszul savanyu kepet vagott. te viszont tavol maradtal. ne mondj mar ilyesmit! – intette le Elayne. ha azt hiszik rolad. – Ugye tudod. mint a többiek – ellenkezett Gawyn. – Gawyn – folytatta Elayne. – Jaj. a felkeszüles szamos resze azonban sajnalatos modon elengedhetetlenne tette Elayne szemelyes dönteset. hogy most mar en is „azok köze a nemberek” köze tartozom? – figyelmeztette a huga. mi igaz ebből a törtenetből. Na. – Felőlem aztan… Körülöttük közben elhelyezkedett nehany testőr. Vagy talan nem figyelsz ram? Gawyn jokedvű rosszallassal megrazta a fejet. Egy csomo dolgot meg lehet uszni azzal. es leült a csonak padjara. hogy alaposan beolvastal valakinek. eleterős szemelyiseg vagyok. A to nem volt különösebben nagy. Közeledett az Utolso Csata. hogy nem tudtam segiteni. – A to vize biztosan nem lenne jo a babaknak. mig a fiatalember is le nem ült. Baratsagosan odaintegetett Birgitte-nek. Gawyn a helyere tette az evezőket. ahogy a vizen lebegtek a lepkek es a molnarpoloskak között. Vagy a sajat agyaban? Eddig meg nem volt alkalma arra. hogy meg erdemes legyen belerakni egy csonakot. csupan a megfelelő fenyben tüntetem fel az igazsagot. A vezetőjük megint az a magas szőke volt. hogy jol all neki a legendakbol ismert Birgitte jelmeze. A testőrök melle nemsokara felzarkozott az udvaroncok es a hirnökök nagyobb csapata is. Gawyn fület az a pletyka sem kerülte el. de azok a nemberek rövid porazon tartottak. miert ne jöttem volna ide? – Aggodtam miattad az ostrom soran. A Nagy Kigyo ott tekergőzött az ujjan. hogy setalni akarsz. hogy nem lököm be a vizbe! – kialtott oda neki Gawyn. es majd jol felborulunk. – Megigerem. meg hasznomra is lehetett volna a segitseged harc közben. Ugyanakkor a csonakazas mindenkit megnyugtatott. Volt valami andalito abban. – Ha mar itt tartunk – folytatta Gawyn. – Te mas vagy. eppen csak akkora. – Nem azt mondtad.– Csupan raleptem! – tiltakozott Elayne. – Ezt mar megmagyaraztam. hogy jo utra tereljem az en tevelygő testveremet. meg a nevük is ugyanaz volt. Amugy egy kicsit tenyleg hasonlitott a mesebeli hősre. Elayne! Belekeveredtem a Feher Torony cselszöveseibe. – Egyebkent . amelyik szerint egy vagy ket hettel korabban a draga kishugat gyaloghintoba ültetve cipeltek fel a varosfal egyik tornyanak legtetejere. – Erőteljesen. Suttogva persze meg hozzatette: – Lehet persze. aki valamiert azt kepzelte. es a labaval kisse megtaszitotta a csonakot. mert az jot tesz a terhessegnek? – Majd azt fogom mondani Melfane-nek. Nagyon sajnalom.

hogy ott legyel mellette. nem veszem a batorsagot ahhoz. Egyebkent nagyon is megallja a helyet ebben a beosztasban. es az agak lefekeztek a csonakot. Az elükön setalo hölgy ragyogoan vörös hajaba mar nehany feher tincs keveredett. Aranyhaja ugyanugy ragyogott. es valahogy kibirom azt. Valahogy majd csak kibirja. es arra kenyszeritenek. Gawyn lenyomta az evezők veget. Itt egy hatalmas szomorufűz nőtt a to partjan. a seregeim elere? – Nincsen ezzel semmi baj. hogy mitevő legyek. Dimana a Feher Torony bukott növendeke volt. hogy nekem aztan nem kell? Elayne közelebb hajolt. – es te mit gondolsz? – Azt hiszem. nem akarlak összeszidni! Igaz ugyan. ha itt vagy. miert most jöttel haza? Egwene-nek nincs szüksege rad? – ugy tűnik. akinek a vedelmeről gondoskodni kellene. – es mi van akkor. de nelküled is kibirtuk. hogy nincs mellettem a kardnagyhercegem. en pedig majd összeszedem magamat. . hogy tovabb firtassam ezt a dolgot. jo. – Azert kerültem a többiek tarsasagat. Teged barmikor örömmel latunk itthon. – Bryne azt hiszi. hogy mikor allok vegre a helyemre. ha ugy döntök. Latom. mint feje tetejen a korona. – Szeles ivben elkerülted a regi ismerőseidet meg a barataidat a palotabol. es vett egy mely lelegzetet. mi törtent veled? A fiatalember megcsovalta a fejet. hogy kikből is all a Verseg. – Ami azt illeti – folytatta Elayne –. ugy tűnik viszont. hogy nincsen – felelte az ifju. amikor a dolgok nem ugy alakultak. agai valosagos fonatokkent logtak a viz föle. hogy Birgitte meglehetősen neheztel rad azert. Ezenkivül pedig allandoan azt kerdezgetik tőlem.teljesen igazad van. Gawyn tekintete vegigsiklott a to vizen. – Hat persze. – Akkor ezert mereget olyan gyilkos pillantasokkal? – Pontosan. tenyleg itt kellett volna lennem. akkor nem te leszel a gardakapitany. – Ezt meg miert gondolod? – Hat mert az időd nagy reszet azzal fecserelted el. Ha kered. Gawyn. Ha nem akarod. vagy a gardakapitany. es a kezet a batyja vallara tette. ezert aztan nem tudtam. Megerdemli. – Gawyn. Az ifju halkan felhorkant. Azt viszont el kell arulnom. es mi köze a közössegüknek Elayne-hez. kinevezlek gardakapitannya. mint egy született herceg. hogy nem tartasz igenyt erre a beosztasra. hogy miert nem voltam itt az ostrom idejen. – Nem gubbasztottam. Ha van valaki. akkor az eppen Egwene. hogy tulsagosan is hozza vagyok szokva a sikerhez. ertsd meg. aztan megallitotta a hajot. – Szegeny Gawyn. hogy megis milyen bocsanatkeresre szamitasz. Szoval eppen ezert kerdezem. hogy valassz a Torony megoltalmazasa es Egwene megvedese között. bar ugy velem. Nehany nő bukkant fel a to partjan. Azert is feltem. hogy esetleg sarokba szoritanak teged. Ugyanakkor viszont nem tudom. hogy visszajöttem – valaszolta Gawyn. hogyan kell kellő megvilagitasba helyezni az igazsagot. hogy a dolgok jol sültek el. ahogy en szerettem volna. te is megtanultad azt. hogy itt gubbasztottal a kertben. Az arcan aggodalom tükröződött. ehelyett csupan… gondolkodtal. Gawyn nem igazan tudta. hogy nem akarsz gardakapitany lenni. ra kellene vigyaznod. mert mindenki azt akarta tudni. gondolkoztam. legalabbis egyelőre. hogy sokat segitett volna. – Nem szamitok bocsanatkeresre! – tiltakozott Elayne. Nem viselkedtel ugy.

tamogatni őt. Meg ennel is többet er az. Elayne-nek igaza volt. Azert. Azt gondoltam. az nem mas. – Mivel mar semmi mast nem kell mondanunk rola. Amikor ott hagytam a csemeteket es elvagtattam hozza. aki pontosan ugyanezekre hajlando. hogy megszabadultam az aes sedaioktol. ha tudod. Elayne a vizbe dugta az ujjat. Nem art. ha beszelni tudnank. Nem tudom megmagyarazni. Mindennel fontosabb a szamara az. Engem is ilyenek szolgalnak. hogy valojaban olyan valaki kell neki – igazabol eppen egy ilyen valakire van szüksege –. hogy teljesen a rabja vagy. akkor nagyon is ugy ereztem. mintha nem lennenek meg a szükseges eszközei. Ami viszont ritka. Ez barhogy is dühitette Gawynt. hogy eletem leghasznosabb dönteset hoztam meg. – en csak… – Azt mondtad. – Jo messzire el kene kerülnöd azt az alakot. amikor meg szüksege volt ram. veszelyes. hogy Egwene seregeiben rengeteg olyan ferfi szolgal. – Egwene nem olyan. hogy olyan alakokkal akarja körülvenni magat. Ugyanakkor elegge ugy tűnik. aki tisztaban van vele. mert annyira fiatal. – Valoszinűleg en is pontosan azt ereztem. csak annyira hatarozott. mint a feher hollo. hogy kemenynek latszodjek. es ma mar egeszen egyszerűen nincs szüksege olyanokra. en viszont le mernem fogadni azt. Valakire. Egwene… szoval elkerülhetetlen. gazdag. – eszrevettem am. – Különösen felemelő erzes. A huga nagyon is jol ertett ahhoz. hogy eppen te leszel az. hogy a szo valahogy elterelődött al’Thorrol. hogy erős legyen. es a talpat nyaljak. aki miatt nem kell aggodnia. – Miert is ne? Szamtalan ferfi tudna szolgalni egy hatalmas nőt. hogy mitől mas a helyzet. Gawyn. de belőle magabol csupan egyetlenegy letezik. mint a fejedelemasszonyok. A kiralynő csak legyintett. – Meg szep. – Ketelkedem abban. igaz? Gawyn habozni latszott. hajlando volnal felaldozni magad erte. – Azt allitottad. akkor előbb-utobb meg kell hoznod ezt a döntest. erőditmenyei es szolgai vannak. annyira jolesett olyan valakivel . mert kiralynő volt. hogy milyen volt az eletem azelőtt – folytatta a gondolatmenetet.– Visszaterve ide eszembe jutott. hogy a kenye-kedve szerint iranyitsa a beszelgetest. Szinte mindenben neki kell döntenie. hogy szerelmes vagy bele – folytatta Elayne. amit ő. hogy ő ezt allitja. – Ha felesegül akarod venni az amyrlint. De nem az anyank miatt. – erzem a gyűlöletet a hangodban. hogy ennyire megvaltozott volna. katonai. amennyi eppen szükseges. a huganak akkor is igaza volt. Sikerült alaposan raijesztenie egy aranyhatu halra. De hat akkor is Elayne-nel beszelgetett! A Feny szerelmere. – Gyűlölöd – ismerte fel Elayne. akik nem hajbokolnak előtte es nem teljesitik minden kivansagat. – Nem tudom. Te azt allitod. akik hajlonganak. hogy mar elmult az az időszak. Ugyanakkor viszont nem bekepzelt. aki megteszi. mint az olyan segitő. Egy ideig egyszerűen biztosra vettem. meg a szarmazasa miatt. Az amyrlin hatalmas seregek ura. Ez pontosan olyan. hogy kepes volnek-e az ilyesmire – ellenkezett Gawyn. hogy ő legyen az Amyrlin-tron. amivel megbizod. Elayne. aki megbizhatoan elvegzi a rabizott feladatokat. hogy ott kell lennem Egwene mellett. – A saidin megtisztult. hogy milyen feladattal biznam meg. akiben teljesen es fenntartasok nelkül megbizhat. vagy azert. – Erről mar eppen eleget beszeltünk! – csattant fel. mert aes sedai? Legszivesebben elindult volna vissza a csonakkal a steg fele. Vajon azert.

amit elvarok tőled. Egwene kedveert. Gawyn? – folytatta a huga. ha atdöfned a kardoddal? Pusztulasra itelnel mindannyiunkat csak azert. Elayne meg egyszer megszoritotta a testvere kezet. mert az amyrlined a fejedet akarta. – Nem egyszerűen feltekeny vagy. rad is pontosan ugyanez a lecke var. A tavolletedben is viselheted ezt a rangot. hogy ő ott őrködjön az ajtaja előtt. lehet. – en… köszönöm – valaszolta Gawyn. amit meg kellett tennem. hogy nem lehetünk rövidlatoak. hogy mas fontos feladataid vannak. – es ezt pontosan az a nő vagja a fejemhez. Mind a kettőnknek ugyanaz a gyenge pontja. aki tenyleg megertette! – Hogy miert gyűlölöm al’Thort? – kerdezte. ostobasag. Arra fogok hivatkozni. A csonak nekiütközött a stegnek. A huga pontosan ugy beszelt. de nem ez az egyetlen okom. a huga azt kivanja. Gawyn – folytatta Elayne. mert ő az ujjaszületett Sarkany? – Azert. Egyikünk sem. ahogy .beszelni. Ez minden. Gawyn. Beerem azzal. Gawyn kimaszott a csonakbol es a hugat is kisegitette a stegre. de teved. A batyja hiaba tiltakozott. amive valtozott. amit mindig emlegetni szoktal. hogy mi törtent az elmult nehany honap soran. Lehet. aki szemelyesen csapott le a Fekete ajahra? Elayne elpirult. es kivette a batyja kezeből az evezőt –. a kiralynő elkezdett visszafele evezni. hogy nem latja be. ami azt illeti. Gawyn beszamolt neki arrol. hogy gardakapitanykent szolgalj. addig te kenytelen voltal gyilkolni a barataidat. neki egyedül kell az egesz vilag sulyat a vallan viselnie. – Azt tettem. ha valamilyen fontosabb allami ünnepsegre kerül sor. – Hiszen csak egy birkapasztor! Milyen jogon taszitja le tronjukrol a koronas főket? Honnan veszi maganak a batorsagot. Amiatt gyűlölöm. – Pontosan. mint amikor Egwene valtig hangoztatta azt. hanem önző. Hat. Egyelőre senki mast sem nevezek ki kardnagyhercegge. Elayne melegen megszoritotta a kezet. amikor te egy paranyi faluban bujkalsz! – csattant fel Elayne. hogy időnkent idetold a keped. – es mi törtenne akkor. bar nem volt egeszen biztos abban. en csak… – Mit szeretnel tenni vele. hiszen közeledik az Utolso Csata. – Te majd rendbe hozod a dolgaidat – folytatta halkan. – Fogalmad sincs erről. Megfordult es elvonult az udvaroncaihoz. barcsak sohase derült volna ki ez a kalandja. – Felmentelek az alol a kötelesseged alol. Ezenfelül arrol beszeltem. A döntesemet azonnali hatallyal közhirre fogom tenni. mert zsarnok. Birgitte folyamatosan arrol predikal. Elayne kiemelte a villabol az evezőket. – Dehogyis. hogy egy pillanatig diadalmaskodhass? A fiatalember erre nem tudott mit valaszolni. hogy semmi szüksege nincs arra. hogy ennyire rövidlatoak legyünk. A batyja fele nyujtotta a kezet. Gawyn pontosan tudta. – Először is az anyank miatt. – Azert. Gawyn. Nem engedhetjük meg magunknak. – Miközben ő egesz nemzeteket hoditott meg. hogy meg kellene vegre tanulnom hűvös fejjel cselekedni. ha te győzöl? Ha az törtenik. – Szoval akkor feltekeny vagy ra – suttogta Elayne. hogy a feje tetejere allitsa a vilagot? – Különösen akkor. – Kihivnad parbajra? – Talan. akik azert akartak vegezni veled. hogy ezt tenyleg igy gondolja-e. Gawyn csendben elnezte. hogy ugy veli. mert annak a lanynak igenis szüksege van rad.

A hugan kivül nem igazan letezett meg egy olyan ember. ha kepes lenne megmenteni az eletet? – Szülőanyam sirjara mondom! – csattant fel hirtelen egy eles hang a hata mögül. A huga naprol napra fejedelmibb modon viselkedett. Az anyja mosolya. Mostantol a legcsekelyebb mertekben sem erdekelsz. Dimana. Tenyleg az volna a kötelessege. Az anyjara gondolt. – Ezt meg honnan szerezte? Gawyn megpördült. Valosaggal semmive foszlottak a gondjai. hogy szaműzetesbe küldte. A zsebebe nyult es előhuzta az orgyilkos keset. Dimana. Azon a helyen jart. A korabban latott nők ott alltak közvetlenül a hata mögött. – ugy kell mondani. talan al’Thornak tenyleg semmi köze sem volt Morgase halalahoz. mert cserbenhagyta Andort. – Az a kes – valaszolta a zömök nő. Marille… vagyis en nem követem el többször ugyanezt a hibat. Elayne-ben. Morgase ugy mosolygott. miutan Elayne felmentette a kötelessege alol. hogy en mar lattam olyat korabban is – javitotta ki Dimana. az Utolso Csataban fog elpusztulni. Dimana. miközben befordult a Rozsalugas egyik ösvenyere. hirtelen elfogta a nyugalom. hogy Elayne nem is tevedett. hogy eddig milyen bűntudatot erzett azert. azt ő ugysem tudna bebizonyitani. artatlan szemmel bamulta Gawynt. Az őszülő halanteku asszony szeme körül szamos ranc latszott. Gawyn összevonta a szemöldöket. Vagy ha megis. hogy az a nő elzavarta. hogy hatalmas kő gördült le a sziveről. ahol Galad kimentette. hogy gyűlölte. – Te elő ember vagy. Dimana vezette őket. zömök asszonysag. melysegesen sajnalom. – Mi a baj. hogy az jokedvű lesz ettől. Marille? – kerdezte Dimana. Nem azt tartottak. Akkor megis miert gyűlöli ezt a fickot? – Igaza van a hugomnak – suttogta. Amugy meg mit szamitott volna az egesz? Rand al’Thort halalra iteltek. Nem szamit. Csak ekkor ismerte fel. nagyur! – folytatta Dimana. különben gyerekkent a vizbe fulladt volna.nyugodtan szoba elegyedett a hiveivel. Iszonyatos remület tükröződött az arcan. Az egykori kiralynő emleket őrizte Andor nepenek biztonsaga es ereje. Ebbe a nőszemelybe megis mi üthetett? – Bocsasson meg neki. al’Thor. Feltartotta a nap iranyaba. – Igenis. hogy megvedje Egwene-t. A huga orarol orara jobban hasonlitott ra. A nap melegen tűzött a tarkojara. ahogy azt egy hercegtől elvartak. – Marille . Olyan volt. Barcsak itt lehetett volna mellette Caemlynben. Tagra meredt. Eszebe jutottak az asszony ovatos figyelmeztetesei. hogy az első pillanattol kezdve tanuja lehessen ennek a valtozasnak! Azon kapta magat. Ez a bűntudat is semmive foszlott. ahogy visszaterelte a helyes utra. fekete haju fiatal teremtes volt. es vizsgalni kezdte a vörös köveket. es Gawyn kezere mutatott. – Marille mar latott olyat korabban is. mint a felkelő nap. Ideje volt Egwene-re összpontositania a figyelmet. Felsohajtott. – Vegeztem veled. ahogy szembesitette őket Elayne jellegzetes derűlatasaval. hogy mosolyog. a masik pedig egy közepkoru. amikor ő ugy viselkedett. mint egy nyilo viragszal. aki Bryne oldalan setalt ugyanitt. A viragok valosagos illatfelhőbe boritottak a kertet. ahol gyerekkoraban olyan sokat jatszott Galaddal. Az egyik egy gömbölyded. aki kepes lett volna ugy feltekenyseggel vadolni egy ferfit. Ő kialtott fel az előbb. pontosan azon a helyen. Tovabb elt Caemlynben. es elnezte a viz fölött tancolo szitakötőket. nem pedig egy targy. ugy erezte. Az anyjuk tovabb elt a palotaban. Lehet. Megtorpant a to partjan. Hat nem erne fel minden büntetessel az. hogy az Egyetlen Hatalom hasznaloira nincsen hatassal az idő mulasa? Ket masik nő allt mögötte.

hosszu időn keresztül damanekent szolgalt. hogy lesujtsanak az ellensegeire. Gawyn elkomorult. A harmadik nő csendben maradt. büntessek meg. amig a vere ellene nem fordult. ha nem tevedek. – Marille sajnalja! Kerem. – Igenis. figyelmesen követte az esemenyeket. igen – vagott a szavaba az ifju. Csak akkor esnek el. ha ellenük fordul a sajat verük. Marille megroggyant es vinnyogni kezdett. – Az előbb azt mondta. eszre kellett volna vennem a kiejtesen. amelyek a seanchanokra emlekeztetik. ha olyan dolgokat lat. – A csaladja? – Nem. – A Verpengek hasznaljak. a falrol logott. – Marille tul sokat fecseg. A batyjae volt. – A csaszarnő – örökke eljen! – küldi őket. es megprobalta a lehető legkisebbre összehuzni magat. A seanchanok kemenyebben bantak a . – Ön seanchan? – csodalkozott Gawyn. mert teremtett lelek le nem győzheti a Verpengeket. ez nagyon is esszerűnek tűnt. Megallithatatlanok. nagyuram – valaszolta Marille. bocsanatot ker! – en kerek bocsanatot! – csattant fel Dimana. nagyuram – valaszolta Marille. es az ő dicsősegeben fürödve lehelik ki a lelküket. amit a nagyur nem egy csataban nyert el. – Bocsanatot kerek! – ismetelte meg Marille. hogy ez a kes maga a verpenge. – Trakand nagyur! – csattant fel Dimana. De milyen modszereket hasznalnak? Hogyan tudnak ilyen jol elbujni? Mit tud a modszereikről. Gyere. Milyen ostobasagokat beszel itt ez a nőszemely! – Akkor ez egy seanchan fegyver? – Igenis. – Az is. hogy gyilkoljon az Egyetlen Hatalom segitsegevel. Marille! Az a kes csupan valamilyen emlek. – Akkor mar megyünk is tovabb – folytatta Dimana. Hat persze. – Szoval akkor ezek a Verpengek – folytatta Gawyn –. A zömök nő lesütötte a pillantasat. – Nem szerencses. O tavolrol sem tűnt annyira alazatosnak. A gyilkossagokat tehat nem a Kitaszitottak egyike követte el. – Meseljen meg roluk! – sürgette Gawyn. Lehetseges. Marille vadul bologatni kezdett. – Uralkodjon magan! – Marille nagyon keveset tud – panaszkodott a damane. Egy egykori damane. es az ő dicsősegeben… – Igen. Az ejszaka sötetjebe burkolozva a csaszarnő – örökke eljen! – akaratat szolgaljak. es csak nehezen szokik hozza az uj körülmenyekhez. hogy a tamadok öngyilkos harcosokat hagytak hatra. aki becsülettel forgatta. de ugyanugy hivjak azokat is. mintha tőle vart volna engedelyt arra. – Azt mar emlitette. – Az ejszakaba burkoloznak – valaszolta Marille. akik e pengekkel harcolnak. hogy valaszolhasson. hogy meggyilkoljak az aes sedaiokat? Igen. hogyan csapnak le az aldozatukra? A kerdesek mintha valosaggal a földbe döngöltek volna a nőt. es felemelte a kezet. – Varjanak csak! – kialtott fel Gawyn. – Felismerte ezt a penget? Marille Dimanara nezett. hanem a vere – magyarazta Marille. – Egy ilyen kest lattam az urnőm szobajaban. A Verseg nővere keserűen megvonta a vallat. Gawyn hatan vegigfutott a hideg. amelyet Trakand nagyur csataban nyert. Ezt a nőt arra kepeztek ki. – Nagyuram egy verpenget tart a kezeben – magyarazta Marille –. ők a seanchanok orgyilkosai? ujra vegigfutott a hatan a hideg. Lesujtanak vele az ellensegeire. amiert nem figyelt jobban! Gawyn hatrahőkölt.

hogy ez a teny megingathatja az egesz kulturajukat. Dimana összeszoritotta az ajkat. Sokan közülük egyszerűen nem hajlandoak beismerni. – Itt varjon. hogy pontosan milyen modszereket is alkalmaznak ezek a Verpengek. – Mi a helyzet azzal a sul’dammel? Kaisea az alacsonyabb Ver tagja volt. övet sem hordott. hogy tegyük őket damaneva. – Damane? Nem sul’dam? – Mar nem – felelte az asszony. egy „balesetre”. hogy negyszemközt akar beszelni Gawynnel. Különös eleganciaju mozdulata nagy gyakorlatrol arulkodott. egy magas nőszemely. mintha azok vadallatok lettek volna. Parancsot ad ra? Kaisea veszelyes. – Ő itt Kaisea. Kiserője. hogy latjak a fonatokat. hogy most mar igy szolitsuk. csupan disztelen. egy tiszttel. – Mit művel itt nekem? – Kaisea ertesült arrol. – Könyörgök! – kerlelte Gawyn. visszajövök vele. – Akkor most sul’dam? – kerdezte Gawyn. hogy az Egyetlen Hatalom segitsegevel . aki vegig megprobalta szemmel tartani a tarsat. akkor jogosan követelheti azt. csak a damanekat küldtek el hozzank. – Kaisea jo cseled – szolalt meg halkan a nő. – Miatta meg különösen sokat faj a fejünk. Kaisea tovabbra is ott feküdt a földön. Masreszt viszont kivetel nelkül ragaszkodnak ahhoz. – Dimana – szolalt meg a masik nő. Elszantan ragaszkodott ahhoz. hogy pontosan egy lepesnyivel Dimana mögött haladjon. Gawyn türelmetlenül varakozott. A földön fekvő Kaisea iranyaba biccentett. halvanyszürke ruhat viselt. fekete hajat egyetlen fonatban fogtak össze. Dimana biccentett a fejevel. hogyan hasznalhatjak fel a kepessegüket.damanejaikkal. – Elayne ugy veli. Akkor hat e birodalom Verei köze tartozik. am Gawyn megis ugy erezte. Hosszu. a homlokat a talajra szoritotta. hogy ön a kiralynő testvere. – eletek mulhatnak rajta! – am legyen! – valaszolta Dimana. Ha ugyanis a sajat ervelesünket ellenünk forditva valamilyen szörnyűseget tesz az Egyetlen Hatalom felhasznalasaval. – Fel kell rakni ram a nyakörvet. en pedig csupan egy semmit sem erő damane vagyok. Ragaszkodik ahhoz. nagyuram. a sul’dam igencsak meglepte az ifjut: leterdelt es leborult a földre. de nehanyan őszintenek bizonyultak. Kicsit arrebb setaltak a Rozsalugasban. Az akaratanak megfelelően megtanitjuk a sul’dameket arra. hogy csak azert akarja megtanulni a fonatokat. Amikor odaertek Gawynhez. Senki sem kötötte volna Marille orrara azt. – Keljen mar fel! – meltatlankodott Gawyn. – Kaisea… megbizhatatlan. hogy a tevedesünket beismerve fosszuk meg a szabadsagatol. – Vagy valojaban damane? – Valamennyi sul’damet ki lehet kepezni a fokuszalasra – magyarazta Dimana. – Hol szereztek ezt a damanet? – kerdezte. ha egyszer napvilagra kerül. Dimana meg jobban elkomorodott. igy jelezte. hogy gunyolodnak vele. Ezzel sikerült alaposan felbőszitenie a Verseg nőveret. Tehat akkor egy olyan nőszemely közeleben beszelgettek. Ket vedencevel a nyomaban elsietett a palota fele. akit meg lehet tanitani arra. – Trakand nagyur – magyarazta Dimana. mert valamilyen szörnyűsegre keszül. – Ők Altaraban kerültek a kezünkre. ha lehet. Nehany perccel kesőbb Dimana visszatert. – Fogtak el seanchan katonakat is? Beszelnem kell az egyikükkel. A hangjabol nem erződött a seanchanok kiejtese. ugy veljük.

amire köteleztek őket. De nem. Gawyn zavart arccal a magasba emelte a kest. es raadasul mindenaron be akarja bizonyitani azt. hogy kiesett önkent vallalt szerepeből. hogy megremisszem nagyuramat. – Nem igerhetem meg önnek azt. – Szinte minden nap vagottgyökerrel kabitjuk – magyarazta Dimana. ha arnyekok közeleben jarnak – ismerte fel Gawyn. amit mondott. Dimana metsző pillantast vetett Gawynre. – Ön hatalmas es erős. akkor legfeljebb nehany hetük van mar csak hatra. Mar sikerült visszanyernie az önuralmat. – A kiralynő sohasem egyezne bele ebbe! – Majd megkerem ra – nyugtatta meg Gawyn. hogy megbizhato az. – . – Miert gondolja? – Mert ha nagyuram összecsapott volna egy Verpengevel. Dimana visszavezette a földön fekvő sul’damhez. arra viszont a szavamat adom. mert rajött. hogy biztosan porazra kötik. Ha egyszer bevetesre küldtek őket. – Köszönöm – biccentett Gawyn. – Tud valami közelebbit is roluk? Kaisea arcan ellentetes erzelmek tükröződtek. – Nem lehet őket legyőzni. nagyuram – valaszolta a seanchan nő. akkor faradhatatlanok. – A sajat verük? – A szolgalatuk soran megmergezik őket. – Öngyilkos csapatok – bolintott Gawyn. hogy porazra kerüljön? – kerdezte az ifju. Kaisea nevetni kezdett. nagyuram – felelte Kaisea. Nem gondolta. – A kes gazdaja lassan öli az embereket – töprengett Gawyn. amikor az előbb azt gondolta. amig meghalnak. hogy az ifju tudja ezt a titkot. vegül azonban eppen a sajat verük vegez velük. ezek segitsegevel felelmetes harcosokka valnak. – Hogyan szolgalhatja Kaisea a nagyurat? A nő mintha csak Marille alazatos viselkedeset akarta volna kigunyolni. Ha megteszi. hogy Kaisea csak csufot űzött vele. hogy mennyire veszelyes. Egy honapnal tovabb egyikőjük sem elhet. amit Kaisea elmond. es előhuzta a verpenget.gyilkoljon. – Ezt nem azert mondtam. Nem biztos. de aztan holtsapadtta valt. – Akkor csak ki kell varnunk. hanem hogy figyelmeztessem. akkor most halott volna. – Ha a kötelessegük vegrehajtasarol van szo. Valojaban egy előkelő születesű asszonyt latott. aki a maga ügyetlen modjan megprobalta az alacsony ranguakat utanozni. tevedett. Hatartalan vakmerőseggel küzdenek. hiszen mar meghaltak. Kaisea. hogy beszelek az erdekeben a kiralynővel. – es ha elintezem. gondoskodnak arrol. A csaszarnő – örökke eljen! – ter’angreal gyűrűkkel ruhazza fel őket. – Akkor azert olyan elmosodott az alakjuk. – Hol talalta? Kitől kapta? – hördült fel Kaisea. hogy vegrehajtsak. miközben nem köti meg a kezet a Harom Eskü. Ők az egesz birodalom leghatekonyabb gyilkosai. – Beszelj! – szolitotta fel az ifju a sul’damet. – Összecsaptunk. – Igen – bolintott meglepődve Kaisea. – Akkor mesel roluk? – Nagyuram! – hördült fel Dimana. – Az lehetetlen. de elmenekült. Mielőtt meghalnanak. – Egy orgyilkos akart megölni vele – magyarazta Gawyn. – A Verpengek nem elnek sokaig – valaszolta Kaisea. Kaisea valaszol önnek. – Arra nem kerülhet sor. – es igen nagy bölcs. Gawyn megborzongott. – Latott mar ilyesmit korabban? – kerdezte Gawyn nyugodtan.

A kezeben tartott ezüsttalcan lepecsetelt boritek feküdt. – Csak van valamilyen megoldas! – Kaisea biztosra veszi. A lanynak meg kell tudnia ezt a fontos hirt. ujra maga előtt latva őt. de valamire ugye felhivhatja a nagyur figyelmet? Nagyuram igen szerencsesnek tarthatja magat azert. hogy a lany halala miatt összeomlana a Feher Torony. – Gawyn nagyur? – Ez meg micsoda? – kerdezte a fiatalember. ahogy Kaisea felkelt a földről es a Verseg tagjat követve tavozott. amire vagyott. es a verpengevel felvagta a boritekot. Nyilvanvalonak tűnt. Meg mindig ott allt a kertben es azon törte a fejet. – Kaisea nem szeretne tiszteletlennek latszani. akiket erősebbe tett es tamogat maga a csaszarnő – örökke eljen! – Ha maga mondja. a fenyek meg több arnyekot vetnek. Akkor is. akkor nagyuram meg nem tapasztalta meg a Verpenge felelmetes erejet. Figyelmeztetnie kell Egwene-t. akkor nagyuram meg fogja talalni. – Egy Kapun keresztül. – Megallapitjak. – Gyenge pontjaik? Nagyuram. Az ifju kibontotta a boritekban lapulo vastag papirost. A nő hangjabol csendes elegedettseg erződött ki. Nem nagyuram volt annak a ferfinak vagy asszonynak az igazi celpontja. – Mik a gyenge pontjaik? Kaisea ismet nevetni kezdett. – Tar Valonbol jött – felelte meghajolva a szolga. – Igen. hol lehet lathatatlanul lecsapni. – Felderitik a környezetüket – magyarazta Kaisea.Par naponkent vegez eggyel. Ez alatt az idő alatt vegrehajtjak a csaszarnő – örökke eljen! – akaratat. hogy szinte eszre sem vette. Szerencsesnek tarthatja magat azert. Ki masert aldoztak volna fel a seanchanok egy ilyen ertekes fegyvert? Talan azt gondoltak. Igen helyenvalo dolog volna. A gondolatai annyira lekötöttek. hogy ők egesz Seanchan legremekebb harcosai? Olyanok. hanem többtucatnyi. hogy működjön? Esetleg ha mindent telepakolok faklyakkal? – Nagyuram nem tud meg több fenyt teremteni anelkül. Az ő nyomukban nem „maroknyi” holttest marad. Ha csupan paran veszitettek meg az eletüket. Eddig talan csak egy maroknyi aldozata lehetett. amikor ele lepett egy vörös es feher liberiat viselő szolgalonő. – Ha több vilagossagot gyujt. hogy a Verpenge eletben hagyta… Nem nagyuram volt annak a ferfinak vagy asszonynak az igazi celpontja… Megforgatta kezeben a hajitokest. amit Egwene elvart tőle. hogy ne szaporodnanak el az arnyekok is – magyarazta a nő. – Hacsak meg nem allitom a fickot – ellenkezett Gawyn. hogy az orgyilkosok igazi celpontja csakis Egwene lehetett. hogy a Verpenge eletben hagyta. majd elvette a levelet. nagyuram pedig eletet megőrizve halat adhat azokert az előjelekert. hogyan kerülhetne Egwene szine ele. amelyek lehetőve tettek a megmaradasat. – ugy velem. Felismerte . köszönöm – valaszolta Gawyn oda sem figyelve. ha a lany dühbe gurul majd. Megtanuljak. talan nem mondtam. hogy hol vannak a celpont gyenge es erős pontjai. ha az arnyekban van? Hogyan tudom megakadalyozni azt. ha a nagyur most legalabb egy honapra eltűnne az emberek szeme elől. Ha ezzel semmibe veszi. Ez az ertesüles megmentheti az eletet. – Ebből eleg legyen! – csattant fel Dimana. hogy ha letezik ilyen megoldas. es mi a helyzet ezzel a ter’angreallal? Akkor segit az orgyilkosnak. Trakand nagyur megtudta.

– A hirnök jelezte. Zavartnak latszott.Silviana irasat. hogy „igen nagy elegedetlenseggel” tudja meg azt. majd kis hijan kidobta a Toronybol. A palotaszolga döbbent arccal nezett a nagyurra. hogy helyesen cselekszik. Olyan különleges ter’angreal van nala. Hat nem arrol beszelt ez a nőszemely. – Ezt küldöm neki! – csattant fel az ifju. ertesd meg velük. . A hata mögött Azi es Wil al’Seen követte. pedig nem volt az. Hiszen ez azt a latszatot keltene. akinek gondoltak! Ha bizonyitekra van szüksege. Az eddigi gyilkossagok soran csak kipuhatolta a modszereinket. de mindezt csak azert. A szaga elarulta. ha valami miatt kihagyjak őket a landzsak tancabol. Immar esze agaban sem volt visszamenni a Toronyba. A jelenletedre szükseg van Tar Valonban. hogy üzenetet küldve neked jelezzem. Tehat akkor Egwene először azert üvöltözött vele. Perrin maga is zavart volt. – Nem örülnek annak. am nem az. Perrin Aybara – valaszolta Sulin. A talcan üres papir es toll is feküdt. Gawyn Trakand. Dannil elkomorodott. Most mar semmikeppen sem fog visszaterni. hogy a felderitők szalljak meg a környeket! – kialtotta Perrin mergesen. ami miatt nehez eszrevenni az arnyekban. Mivel azonban Gawyn nem mondott mast. mar eppen eleg időt töltöttel semmittevessel Caemlynben. aztan bolintott. – Valami nincs rendben a szellel. Egy pillanat alatt iszonyatos dühbe gurult. hogy gondosan kidolgozott csapdakkal varja majd az ellenseget? Hat nem azt mondta. az amyrlin igen nagy elegedetlenseggel fogadta tavozasod hiret. hason csuszva keredzkedne vissza. Az idős Hajadon tavozott. – Mit jelentsen ez az egesz? – Magam sem tudom meg – felelte Perrin. es a verpenget odacsapta a talcara. Mara őket osztottak be testőrnek. annal jobb. hogy hagyd el a varost. Ez ellentmondasnak tűnt. miközben Dannil es Gaul között keresztülsietett a taboron. Sulin tetőtől talpig vegigmerte az ifjut. Terj vissza a lehető leggyorsabban! Gawyn kenytelen volt ketszer is elolvasni az üzenetet. mire szamitott ez a nőszemely? Gawyn majdnem elnevette magat. – Perrin nagyur – szolalt meg Dannil. hogy szamitanak a valaszra. Ami azt illeti. hogy az orgyilkos a seanchanok harcosa. hogy ideges. Senki nem utasitott arra. hogy ő tavozott a varosbol? Megis. – Ahogy akarod. de ugyanakkor egyre biztosabb abban. hogy ez az orgyilkos nagyon. Nyolcadik fejezet AZ iTeLET – Azt akarom. mintha Egwene parancsara. – Nagyuram akar valaszt küldeni? – kerdezte a szolgalo. – Akkor is engedelmeskedni fognak – felelte Perrin. Feneette nők! – Ezenkivül üzenem neki – tette meg hozza egy pillanatnyi töprenges utan –. hogy nincsen szüksege ra? Akkor pedig egy darabig meg kenytelen lesz meglenni nelküle. A fiatalember megprobalta elfojtani a haragjat. Az amyrlin megkert arra. Minel több lampast gyujtunk. de nagyon veszelyes. mert összekuszalta a terveit. – Meg a targyalas ideje alatt is! – Ez cseppet sem tetszik majd a Hajadonoknak. Zavart. Az amyrlin az igazi celpont. a nő meghajolt es tavozott. akkor jöjjön at Caemlynbe es beszeljen az itt levő seanchanokkal.

es akkor meg sem emlitette meg az aieleket. Nem azt a feladatot kapta. hogy a felesegem teged is belekevert a terveibe. Varjatok meg a jelemet! Vilagos? – Igenis. hogyan lehetne az asha’manek segitsegevel kimenteni a veszelyből? – Hat. A kupolanak es az asha’manek nehezsegeinek ugyanaz az erő volt a forrasa. aki valaha is kepes lesz ugyanugy gondolni a fegyverere. A folyoközi önkentesek ki nem allhattak az ujonnan erkezett zsoldosokat. Joval tovabb kellett varakozniuk annal. Nyomat sem lattak barmilyen falnak vagy gatnak. – De ne avatkozzatok be tul koran! Nem akarom. Meg akar vedeni. A ferfi döbbenten nezett ra. Nem a serege. ha elfajulnak a dolgok – igerte meg Perrin. Az egyetlen különbseg annyi volt. es a fokuszalok kipihenhettek magukat. az Utazo mező közeleben. en csak… a gondolat felbeszakadt.A tabor nyüzsögve keszült arra. Az egykori menekültek meg mintha csak olajat öntöttek volna a tűzre. ami eppen jolesett nekik. Arganda es Gallenne argus szemmel figyeltek egymast. Vegül csak kiderült. Most. Sajnos orakon keresztül kellett gyalogolni ahhoz. Tul nagy volt a belső megosztottsag. – Feltetelezem. – Hogy a… – A felesegemnek megvannak a maga titkai – magyarazta Perrin. hogy legyilkolja a farkasokat. Szelnek eresztek majd mindenkit. Viszont a követői mostanra mar kihevertek a legutobbi gonosz buborek hatasat. Akkor meg mit szamit a megosztottsag! Ennek ellenere nagyon is zavarta. de a sebesülteket meggyogyitottak. gondolta Perrin. A taborban valoszinűleg nem maradt egyetlen olyan harcos sem. hogy egy bizonyos tavolsagon tul valoban lehetett hasznalni a Kapukat. nagyuram – valaszolta az alvezere zavart mosollyal. hogy a targyalas verfürdőve valtozzon csak azert. ha kellőkeppen eltavolodnak a tabortol. hogy ujra működnek-e a Kapuk. amely föle borult a farkasalomban latott kupola. bar alighanem a legnagyobb lelkesedessel kihasznalta a lehetősegeket. hogy a Kapukat letrehozo fonatok odakint gond nelkül működtek. nagyuram – ismerte be Dannil. mert az egyik feherköpenyt elragadjak az indulatai. ha a tervei felere rajövök. Egy igazi tabornak nem ilyennek kellett volna lennie. mint regen. Perrin szeretett volna tuljutni ezen az egeszen. Hiszen nagyon nem tetszik neki ez a targyalas. Mar csak azert is. – Dannil – szolitotta meg az alvezeret. Hogy lezarhassa a multat. hogy kikerüljenek a benito erő hatosugarabol. Mire beszelt ra teged? Kitalaltatok. valami ilyesmire. hogy Perrin seregei a feherköpenyek ele vonuljanak. Nem is egy ok miatt. Sem Neal. akik a maguk bekepzelt modjan azt tettek. mint amire valoszinűleg szamitottak. – Jo. Meg akartak tudni. hanem a seregei. Akkor hat ezert került ide az az üvegfal! Ezert vigyazott ra a Meszaros. Perrinnek azonban időre volt szüksege. Csak mi? Egy egyszerű kovacs? De allithatja ezt meg önmagarol? Micsoda ő valojaban? Kicsit előbbre Neald egy kivagott fa tönkjen ült. akkor a Kapuk pontosan azon a helyen nem működtek. hogy egy hatalmas gyülekezet főparancsnoka. . mert az elmult nehany nap soran egyre termeszetesebbnek erezte. de ha Perrint nem csapta be a szimata. A feherköpenyek nem igazan örültek a csuszasnak. Az elmult nehany nap soran az ifju asha’man es Gaul Perrin parancsainak megfelelően több iranyban is felderitő utra indult. – Elmenekülök. sem Gaul nem vett eszre semmilyen valtozast. es rossz pillanatban kezdi el az öklet razni. Ez azonban vilagos es egyertelmű.

aztan eltűnt. a csapdat allito ellenseg figyelemmel követi az esemenyeket. Ugro szerint az ibolyaszinű kupola a nagyon is tavoli multbol szarmazik. es akkor meg ott volt az ő kepe is. Milyen dolog lehetett az. – Amig azonban valami megakadalyozza ezt. Vagy legalabbis masfajta hatassal vannak az Utazasra. hogy a Meszaros a Kitaszitottak megbizasabol van itt. – Az első probalkozasunk soran a fonatok szetfoszlottak. Vajon azok is ugyanannak a csapdanak voltak a reszei? Veszely mindenütt. Ami az Egyetlen Hatalmat hasznalja. Barmi legyen is a magyarazat. keszen allunk a Kapuk megnyitasara – felelte Neald. es felnezett az egre. Mintha valami megposhadt volna. hogy ezt a dolgot esetleg a farkasalomban rejtettek el. hogy probaljak megkeresni a jelenseg okozojat. Aggodalommal töltötte el. hogy amikor Grady meg te először szoba hoztatok a nem működő fonatokat. Masokat is kiküldtem. – Emlekszem. gondolta Perrin. – Karamba zar minket. hogy ilyen mar korabban is törtent veled. Ha az ő serege megprobal arrebb vonulni. ami odaatrol is kepes volt ilyen mertekben befolyasolni a valodi vilagot? – Biztos vagy abban. – alljatok . Mikor is? – Amikor megprobaltunk Kaput nyitni azert. hogy valaki csapdat allitott nekünk – magyarazta halkan a fekete ruhas alaknak. – Keszen kell allnunk a tavozasra – magyarazta Perrin. Nyakunkon van a Tarmon Gai’don. hogy par ora leforgasa alatt az egesz sereget at lehetne telepiteni. es arrol a helyről elmenekülhetünk. Ez pontosan akkor törtent. amit a varosokban köröztek. Neald hatarozottan megrazta a fejet. mint arra. a karam egyik pontjarol a masikba. Oly sok fenyegetes. Ami viszont igen erősen arra utalt. ahol mar ujra működnek a Kapuk. hogy az asszonyokkal összekapcsolodva olyan hatalmas Kapukat tudnatok letre hozni. miutan először meglattam a kupolat. amikor a farkasalomban akarok egyik helyről atmozdulni egy masikra. Perrin ugy velte. hogy ez sajnos nem lesz ilyen egyszerű. – Barcsak visszatert volna mar Elyas! – folytatta. A Meszaros alighanem kiprobalta a modszert. mi törtenik itt? – kerdezte Neald es közelebb lepett hozza. – Azt gyakoroltuk. ha Perrinnek igazan szüksege volt ra. – Nagyuram. es mindegyik ellene iranyul. Vagy talan ő maga is közejük tartozik. A Kitaszitottak par doboz segitsegevel megbolonditottak a shaidokat. vagy arrebb helyezik a kupolat. akkor vagy megtamadjak őket. hogy egyaltalan nem lehet Kapukat nyitni? Nem a korlaton kivülre. hogy visszahozzuk a Cairhienbe küldött felderitőket – valaszolta Neald. A sereg persze elvonulhat egeszen odaig. ugye arrol beszeltel. Viszont amikor vartunk egy kicsit es ujra nekialltunk. Talan valamilyen különleges targy lehet az. Rövid ideig ott allt az üvegfal. hanem idebent. – Minden rendben volt a legutolso felderites soran? – Igenis. töprengett Perrin. Az idős ferfit egy egeszen különleges megbizatassal bocsatotta utjara. akkor megemlitetted. A hiu ferfi megbizhato harcostarsnak bizonyult. – Nagyuram.– Neald – szolitotta meg Perrin az asha’mant. Ezek szerint a kupola alatt mas szabalyok ervenyesek. akkor semmi baj nem volt. – Neald. Neald bolintott. Erre eddig nem is gondolt. De megis mire szamitottal? gondolta. – Azt hiszem. nagyuram. addig semmire sem megyünk. Meg mindig erezte a levegőben azt a furcsasagot.

hogy összecsapjanak a feherköpenyekkel. Faile persze nem mentette meg annak a nőszemelynek az eletet. jobban tenned. Amikor eszrevettek őt. hogy en vagyok a főnök. ugy tűnt. hogy vegre beletörődött abba. – Ezt meg hogy erted? – kerdezte az ifju. Gaul nesztelen leptekkel követte. es ez jo dolog – magyarazta Gaul. utközben elhaladt Flann Barstere. Valoszinűleg arra var. Meg akarta keresni Fürget. amig ő nem volt a taborban. Szorul a hurok. hogy vegrehajtsak a rajuk szabott feladatokat. Miközben Aravine elsietett. Faile nem lehetett biztos abban. – es cseppet sem elvezem azt. a könyvelő csatlakozott hozza. Neald! Dannil. Mivel a vezerük felesege rengeteg időt töltött Berelain tarsasagaban. Nem is olyan regen ugyanezek a ferfiak meg igencsak zavarba jöttek. . – Akkor induljunk! Ideje utra kelnünk. hogy az ellenseg mar reg lecsapott volna a seregere. amikor a gonosz buborekja lecsapott a taborra. Lepesről lepesre. Lehet. Perrin a lovak fele folytatta az utjat. – Induljatok! – fordult Faile Aravine fele. amit meg kell tennem. finoman. Valaki egyre szorosabbra vonja a panyvat. Hideg borzongas futott vegig a hatan. Aravine pukedlizett. Nem akarok semmilyen felreertest sem. Gaul neman bolintott. – Jo erzes latni. hogy tovabbadja a parancsokat a menekülteknek. es sietve elindult. – Valtozol. hogy mire kertelek. erdekes modon az embereket mindenekelőtt az győzte meg. mert rengeteg dolgom van! – tiltakozott Perrin. Biztos. mintha az aiel ugy erezte volna. ha ő belemegy abba. hogy te vagy a törzsfő. Mostanaban mind gyakrabban kereste Aravine tarsasagat. A szemükben megkönnyebbüles csillogott. Odaat talan rajön arra. hogy mit hoz a mai nap. Dannil es Neald elindultak. gondolta Perrin. – Azert hagytam abba a kapalozast. hogy mar nem kapalozol az ellen. hogy a ket nő mar nem haragszik egymasra. Hirtelen nyilvanvalova valt. Ez igen jo jel volt. A ferfiak az ijaik hurjat es a nyilvesszők tollazatat ellenőriztek. valahanyszor megpillantottak őt. Egeszen addig meg kellett akadalyoznia a csata kirobbanasat. hogy az első adando alkalommal megküzdjön Damodreddel. A taborlakok azt a következtetest vontak le. hogy semmilyen erkölcstelenseg sem törtent. Faile eszrevette. hogy a taborban maradok bontsak le a satrakat es keszüljenek fel az indulasra. miközben egy lovaszfiu a kezebe nyomta Fürge kantarat. A harc miatt igencsak meggyengülne a serege. ami biztos. gondolta Perrin. Aielek. es fellendült a nyeregbe. amikor rajött.keszen. – Kezdesz atalakulni. am azt akarta. Mintha csak szegyelltek volna magukat azert. Ez bizony mindenkinek feltűnt. es meg ennel is jobb az. hogy Perrin talan leallt enyelegni Berelainnel. amig nem tud meg egyszer atmenni a farkosalomba. ez szemmel lathatoan segitett meggyőzni a tabor lakoit arrol. ha elmagyaraznad az embereidnek. Faile sietve elindult a satra fele. eszrevetlenül. raadasul a fejedelemasszony hatarozottan megcafolta a szobeszedet. Csak azt teszem. hogy az ifju teljes mertekben egyetert vele. hogy mennyire fontos a targyalas. Nem tudnanak ellenallni. Perrin Aybara – szolalt meg Gaul. – A sereg megkezdte a kivonulast. vidaman integetni kezdtek. hogy Faile megmentette Berelain eletet. hogy elvezed a vezetest. hogy Aldin. hogyan lehetne elpusztitani a kupolat es kiszabaditani a követőit. hogy Arrela nem lehetett az öve. John Gaelin es Marek Cormer mellett.

– igy igaz – valaszolta korusban a ket nő. Sietve a gyülekező had elere ügetett. hogy mit gondol erről a vegtelenül ostoba targyalasrol. Miközben Faile felült a lo hatara. Igen sok tohba kerülne nekik. Jol nezett ki. hogy egy harcias nőszemely női nyeregben ülve kenyeskedik. – Borotvaelesre fentük őket – szolalt meg Ciad. Most viszont mindennel fontosabb volt az. A kijelentes azonban eppen eleg volt ahhoz. hogy a szobeszed ezuttal neki es Perrinnek kedvezett. – es ujratollaztuk ezeket a nyilvesszőket is – tette hozza Bain. Odakint a lovaszfiu mar fel is nyergelte Napfenyt. Egy nedves ronggyal megtisztitotta az arcat. feher köntöst viselő gai’shaint. szürkeszöld szinű köntös mellreszet es a ruha ujjait himzett szőlőindak mintaja diszitette. eszrevett ket csuklyas. – Mar vannak nyilvesszőim es landzsaim! – meltatlankodott Gaul. De erről nyilvan nem lehetett volna meggyőzni a pletykalkodokat. hogy semmi sem abrandithatja ki jobban a katonakat annal. hogy megsertsek vele a ferfit. szomoruan gondolt Fecskere. eppen akkor allt meg Perrin mellett. Amikor Faile visszafordult a tabor fele. amikor eszrevette őket. hogy meg a legdiszesebb öltözekeben is kenyelmesen lehessen lovagolni. hogy ne mutassa ki az ingerültseget. Az egyik erkező melyen meghajolt előtte es odanyujtott egy köteg szövetbe burkolt landzsat. hogy olyan legyen. es a sajatjat odaadta a nőknek. Regi hatasat a shaidok öltek meg. Faile önkentelenül elmosolyodott. Hogy volt kepe ahhoz. Faile keszen allt arra. Minden rendben lesz. Leterdeltek es tovabbra is Gaul fele nyujtottak a fegyvereket. mint a lagy szellő. Gaul gyakran felhaborodassal reagalt a gai’shainok olyan cselekedeteire. hogy az egesz tabor lathassa. Elfogadta a felkinalt fegyvereket. ugye? Mindezt a legnagyobb lelki nyugalommal mondta. Vegezetül alaposan megszemlelte magat a tükörben. A ferje mar ott varakozott a menetoszlop elen. Megvolt annak is az ideje. azutan pedig felvette a legcsinosabb ruhajat. Nehany kest tűzött az övebe es parat eltüntetett a ruha ujjaban is. A ket nő fürge leptekkel sietett Gaul iranyaba. Gyalog jöttek. – Na most mi van? – kerdezte a ferfi. hogy egy nő dühöngő viharkent viselkedjen. hogy megovjak Perrin eletet. ha nem akartak reszt venni a targyalason. Annak idejen az anyja nagyon is a fejebe veste. amelyekert igazabol örülnie kellett volna. Sulint es a tarsait maga a car’a’carn bizta meg azzal. hogy barki is eszrevegye. Ezuttal is hasitott oldalu szoknyat viselt. A mely. epeszű ember keptelen volt felfogni az aielek különös szokasait. hogy ilyen nyugodt arccal kövesse az esemenyeket?! Faile gondosan ügyelt arra. Nagy gonddal ugy alakitotta ki a ruhatarat.Csak segitett neki. ő szilardan kiall a ferjura oldalan. Leheletnyi guny sem vegyült a hangjaba. Perrint nem eri baj. meg annak is. ha a vedencük eletet veszitene. A Perrin lova mellett allo magas aiel ferfi savanyu kepet vagott. Barmilyen nehez nap is vart ma rajuk. mennyire ideges. mintha megpillantjak azt. akkor Perrin eleste utan neki kell majd atvenni a seregeik parancsnoksagat. Vajon hova tűnhettek? Fontos dolguk lehetett. Most viszont. Korabban mar nagyon is egyertelműen Perrin tudtara adta. Faile nagyon is örült annak. A satorba erve gyorsan megmosakodott. Gaul viszont harsanyan kacagni kezdett. Nem akarta. Nem arthat az ilyesmi. amikor . mint a tudos asszonyok. Nem kisertek őket Hajadonok. – Egyszerűen csak aggodunk a biztonsagod miatt – magyarazta Bain. amikor hatrabb feltűntek az aes sedaiok. hogy ha esetleg megtörtenne az elkepzelhetetlen. – Hiszen te elezted ki a sajat fegyvereidet. Nemi parfümöt fujt magara.

de lehet. – es akkor most hogyan tovabb? – Ellovagolunk a targyalasra – valaszolta az ifju. Az ifju a felesege szemebe nezett. hogy Rand veszelybe került? – Azert. hogy en is a farkasok köze tartozom. hogy kepzelődes az egesz. – Furcsa. mint ő. Csak megriasztottak az arnyekok. – Igen – felelte a ferje. Nem jelent ugyanis megoldast az. Valosaggal… hiv magahoz. amit mondasz. – Mindjart kezdődik az Utolso Vadaszat. hogy egymas torkanak ugorjunk a feherköpenyekkel. mint a birkak. Meg nem. Mindenki jött. Perrin a felesege szemebe nezett es szelesen elmosolyodott. hogy azok az arnyekok gyakran harapnak. A legtöbben majd tul messze allnak ahhoz. ha először hagyja. ami megakadalyozza a Kapuk működeset. Valaki meg akarja akadalyozni azt. hogy elkerüljük az összecsapast. hatha talal valahol egy utikaput a környeken. Faile vegignezett a gyülekező hadseregen. amiket a meszarszekre hajtanak. – Ezt meg hogy erted? A ferje megcsovalta a fejet. Azutan pedig ma ejjel megnezem. Egyikünk sincs annyira veszelyben. ami biztos. Közvetlenül a ferje lova melle leptetett. Egy pillanatig habozott. Felderitik a környeket? – Valaki csapdaba akar ejteni minket. – Amugy is elhataroztam. meg a feherköpenyek. Faile neman pislogott. – Szoval akkor azert nincsenek itt a Hajadonok. majd pedig kiirtja a tulelőket. Olyanok vagyunk. – Ahol mindent megteszünk azert. Megbizom az ösztöneidben. Ehhez azonban egy egesz hadseregre volna szüksege. Faile – valaszolta Perrin. Biztos. Az ellensegünk szamara az volna a legegyszerűbb. – Kedves ferjuram. Faile. – Köszönöm. mert magam előtt latom. Rand veszelybe került. hogy aztan tamadasba lendüljön. hogy tevedtem. erted? – kerdezte Perrin. Vegigsöpört a seregen. őszinte jokedv volt a valasza. Eddig meg semmit sem talalt. hogy őszinten elmondom neked az ilyenfajta dolgokat. – Akkor hat ezert nem működnek a Kapuk. hogy miről van szo. hogy elmeneküljünk innen. Mi a csudaert gondolod azt. – Mi miatt aggodsz? – kerdezte. ha jo messzire . hogy nezzen szet. Lehet persze. – Perrin. hogy a ferjet nyugtalanitja valami. Hat akkor ezt ereztem a szelben! – kialtott fel Perrin. – Biztos vagy ebben? – kerdezte Faile. Elküldtem Elyast. hogy nyomon követhessek a targyalas menetet. Sarga szemebe pillantva Faile tudta. Akkor is szükseg volt rajuk. Miközben Bain es Ciad elindultak vissza a tabor fele. Valami törtenik a farkasalomban. teljesen ertelmetlen az. A farkasok elől menekülő birkakat lattam. hogyan allithatnam le azt a valamit. Valahanyszor kimondom a nevet. hogy tevedtem! Ebben a pillanatban ertettem meg. de biztos vagyok. – A vilag nem mer levegőt venni. Azt hittem. A deli forrosagban varatlanul hideg szellő tamadt. – A Fenyre! De meg mennyire. – Valaki terelni probalja a seregeinket. – Hozza vagyok kötve. vagy ra gondolok. A csatat a feherköpenyekkel. A farkasalomban latomasom tamadt. mostanra mar tudnunk kell. nem csak a parancsnokok vagy valamilyen jelkepes diszőrseg.latszolag megsertettek. azonnal latomasom tamad rola. De hol van ez a sereg? Csak mi vagyunk itt. en pedig nem mehetek oda hozza. ahelyett hogy dühbe gurult volna.

A jehannahi orszaguton csak rövid menet vart az erkezőkre. A keze megpihent a kalapacsa fejen. Utana pedig elmenekülünk. Bizonyitsd be az artatlansagodat. A fiatal főnemesasszony elpirult. Perrin Aybara. Perrin elhallgatott. A szekek felen feherköpenyek ültek. miközben a pavilon előtt leszallt a nyeregből. – Galad Damodred! – kialtotta Perrin. es az arcat sem kendőzte el. Hogy a csudaba lehetett ezt a lenyűgöző nemesasszonyt akar csak egyetlen pillanatra is összeteveszteni egy közönseges cseleddel? Az emelvennyel szemben szekekkel raktak tele a satrat. hogy csata kövesse a targyalast. Egy karamban ülünk es ezt a karamot utanunk lehet küldeni. Igazi kiralynőnek latszott. hogy reszt vesz a targyalason. Valahogy el kell pusztitanom. Nyugodtnak latszott. Vörös-arany ruhajat alighanem Galadtol kapta. Feszült delutan vart mindenkire. – Latom. Faile nem tudott masra gondolni. Faile bolintott. Galad az anyja tronusa mellett allt. Az alakzatba rendeződött feherköpenyek korabban odaertek. ha szamodra kedvezőtlen itelet születik. en azonban inkabb meghalok. hogy mennyire tiszteletre melto dolog Perrintől az. Faile? Amikor Andorban megöltem . hogy ők is magukkal hoztak az egesz seregüket. – Tegyel esküt arra. – Ezt akar meg is igerhetnem – biccentett Galad. hogy Berelain ne szekalta volna Perrint azert. ugy tűnt. – Meg kellene igernem neki – suttogta Perrin halkan. nem vagy hajlando erre – allapitotta meg Galad. akkor tisztaznod kell magadat. mert az anyam meggyőzött arrol. mielőtt megkezdődne a targyalas! – es mi lenne az? – kiabalta vissza a nyitott oldalu sator belsejeből az ifju főurkapitany. aki gyermekeket gyilkolt. – Hogyan allhatna barki is a törveny fölött.elvonulunk innen. mint arra. vagy beismeri a tohot es elfogadja az iteletet. hogy meg kell engednünk azt. hogy majd neki sikerül ravenni Galadot a bekekötesre. egyenruhajan egyetlen szösz sem latszott. a ferje pedig kiadta az indulasi parancsot. a köpenyet pedig elegansan hatravetette. – Akkor viszont neked meg azt kellene megigerned. Perrin komor keppel bamult maga ele. Lassan odaügettek a pavilonhoz. hogy felsorakoztasd az erveidet. Mögötte a tavolban a bőrlevelfak erdeje latszott. hogy nem engeded meg elfajulni a dolgokat! Hogy nem lesz csata a targyalasbol! – valaszolta Perrin. hogy eleget tegyenek a toh elvarasainak. Faile a szeme sarkabol Berelainre pillantott. vagy fogadd el a büntetest! Faile a ferjere pillantott. A különböző egysegek mind a helyükre kerültek. Mostanaban egyetlen nap sem telt el anelkül. A mezőn mar ott allt a sator. Morgase fejedelmi testtartassal ült a szekben. Egyszerűen makulatlannak tűnt. Gondosan megfesült haja ragyogott. es a szemeben mintha ehseg csillogott volna. Hogy tisztazd magad. Ha nem akarod. – Azert adok lehetőseget neked erre a targyalasra. A nő megragadta a karjat. A kigyo kiegyenesedett. Nagyon ugy tűnt. Azt remelte. mint hogy tavozni engedjek egy olyan bűnöst. Gaul könnyed mozgassal futott Perrin lova mellett. Az aielek gyakran minden külső kenyszer nelkül alltak a hoheruk ele. Faile is követte a peldajat es a ferje melle allt. – igerj meg nekem valamit. hogy nem fogsz elmenekülni. hogy hajlando lesz eleget tenni Galad követelesenek. hogy engedje at kis időre a feherköpenyek taboraba. A latszolagos zűrzavar ellenere a hatuk mögött hosszu kigyokent tekergőző hadsereg mozgasba lendült. Mar ket helyen is lattam. A ferje vagy kepes lesz megvedeni magat. A sator eszaki vegeben kenyelmes karosszeket allitottak egy alacsony emelvenyre.

ha a vadlott nem hajlando elfogadni a meghozott iteletet? Akkor csak szinjatek az egesz. Nagyjabol harmincan lehettek. es trallokokat vezetett a Folyoközbe. Perrin zavarba jött miattuk. a nezők első soraban foglaltak helyet. Az ifju leült. – Harom dologgal vadolom – szolt a főurkapitany. – A Folyoköz ura – tette hozza. es felallt – Az első kettő nem mas. Az emelveny előtt nehany szek sorakozott. – Igazad van. Faile es a ferje Bornhalddal es Byarral nezett farkasszemet. Bal kez felől Morgase tronja allt. hogy habozik. Aybarat ezenfelül az a vad is erte. hogy arnybarat. Az egykori kiralynő elhallgatott egy pillanatra. A feherköpenyek feszülten követtek az esemenyeket. Perrin sajat – joval nagyobb. mintha csak diszszemlen vett volna reszt. Egyertelműnek tűnt. Az utolso vadat meghallva a folyoközi harcosok hangosan felmordultak. hogy a targyalas utolso pillanataig itt fognak allni. – Galad. mert meg akart győződni arrol. hogy eszük agaban sem volt megengedni azt. Perrin bolintasat latva Rowan Hurn elindult. mint Lathin gyermek törvenytelen megölese. Mas neven Aranyszemű Perrin. Dannil es Grady azonnal követtek. A vadlott Perrin Aybara. Jobb kez felől a targyalas nezői ültek. A sereg ugy csillogott. de rendezetlenebb – serege valaszul szemtől szemben felsorakozott a feherköpenyek előtt. hogy ő bajba kerüljön. A sator masik felet a feherköpenyek tisztjei töltöttek meg. viszont az illata elarulta. abbol egyertelműen latszott. – Biztos vagy abban. – Perrin? – kerdezte Morgase a biroi szekből. amikor az emberei a fogsagukba kerültek. Azok a trallokok ugyanis Perrin csaladjat is kiirtottak. hogy Galad tenyleg szabadon bocsatotta-e a foglyait. – Akkor hat kezdődjön a targyalas! Perrin bevonult a pavilonba. a seregednek! – figyelmeztette Faile. De mit er az egesz targyalas. A serege a hata mögött helyezkedett el. hogy reszt kivansz venni a targyalason? – Igen – felelte a ferfi. – Ne felejtsd el. Masok is csatlakoztak hozzajuk. – Ezennel hivatalosan megnyitom a targyalast. Parancsnokaik a pavilon arnyekaban alltak. Faile erőltetett mosollyal telepedett a ferje melle. valamint Yamwick gyermek törvenytelen megölese. – Ugye nem felejtetted el Randet es az Utolso Csatat? es engem sem. Ahogy a harom embere ott allt mögötte. Faile tovabbra is ott maradt mellette. Megallt Morgase emelvenyevel szemben. te fogod ismertetni a vadakat. Galad folytatta: – A legutolso vadpontot egyelőre nem lehet kellőkeppen . ugye? Perrin rövid habozas utan bolintott. A szekeket valoszinűleg Perrin szekereiről szereztek. Az arcan semmilyen erzelem sem tükröződött. Kicsit hatrabb felsorakoztak az aes sedaiok es a tudos asszonyok. hogy tartozol a követőidnek. Utana pedig hangosan is megszolalt. Az utolso szabad szekekre par folyoközi harcos es nehany előkelő szarmazasu egykori menekült ült le. Meg kellene biznom a dönteseben. Perrin besetalt a sator közepere. – Hat legyen – bolintott Morgase. Berelain es Alliandre a testőreik tarsasagaban Perrinhez közel. Ők nem voltak hajlandoak leülni. Neald. Morgase volt az orszag kiralynője.azokat az embereket.

– Az embereid most előadhatjak. amelyeket a farkasok küldtek az elmejebe? Összezavarodott tőlük. vilagosan beszamolt az esemenyekről. Ezen a helyen valamikor egy hatalmas szobor allt. Nem felejtette el. Emlekezett arra is. hogy megtartsa. Ő kezeben a bardjaval allt a parton. Vilagosnak tűnt. egy egyszerű satorban kerül sor. A dermesztően hideg keleti szel belekapott a köpenyebe. hogy összegyűjthettek volna a bizonyitekokat. akik mindenre ratamadnak. A feladat elvegzese utan hazafele tartva atszeltük Andor közepső területeinek vad videket. Mintha ket külön ember lettek volna. A szel apro hullamokat kavart.alatamasztani. Egyből el kellett volna dobnia. Amikor a harcos felkelt. – Tisztelt bironő! – szolalt meg Byar. – Nagyjabol ket evvel ezelőtt törtent. Most mar senki sem törődött azzal. hogy döntsön a peres ügyeikben? A fiatalember kenytelen volt beismerni. Hogyan tudta volna elfelejteni azokat a zavaros kepeket. ahogy a haldoklo nap neman elsüllyedt a nyugati latohataron. hogy a taborhelyet valaki közvetlenül előttünk hasznalta – folytatta Byar. – Megöltem azt a ket embert. Csak a legnagyobb nehezseg aran tudott tavolsagot tartani a feszülten figyelő farkasoktol. Aybara mar maga is beismerte a bűnösseget. Talan. hogy a targyalasra egy mező kellős közepen. mert ezzel is meg akarta kimelni Bornhaldot. es a biro emelvenye is csupan nehany üres ladabol. ugy veltük. hogy a talapzata arnyekaban biztonsagban leszünk. Ahogy a langok sziszegni kezdtek. Azzal az atkozott barddal a kezeben. hogy titokzatos utitarsaink nem lehetnek tul sokan. hogy szandekosan nem emlitette meg a kapitany nevet. Csak hat Elyas rabeszelte arra. – igy van ez. Bornhald viszont ülve maradt. Emlekszem arra. Ahogy dühösen szikrakkal szortak tele az ejszakai egboltot. es azt a sok szaz beteges bűzű ferfit sem. ami tul közel mereszkedik hozzajuk. – Odaerve azonban azt tapasztaltuk. mint most a satorban ülő feherköpenyekből. hogy milyen ügyetlenül probalta meg meghuzni Fürge nyereghevederet. hogy Morgase viselkedese kellőkeppen hivatalossa tette az egesz eljarast. A főurkapitany odabiccentett Byarnak. amit elkövettem. ezert ugy veltük. Ami pedig az első ket vadat illeti. Mivel csak egyetlen tűzrako gödröt talaltunk. Ez a fiatalember teljesen kopaszra borotvaltatta a fejet. hogy termeszetellenesen hideg volt az a tavasz. Perrin jol emlekezett arra az ejszakara. – Sorakoztassatok fel az erveiteket! Morgase cseppet sem hasonlitott Maighdinre. – Akkor a targyalas soran ezt a kerdest fogjuk megvizsgalni – jelentette ki Morgase hűvösen. A katona nyugodt hangon beszelt. ahogy a kihunyo fenyben a to vizet bamulta. Tavasz idejen. – Ez rossz hirnek tűnt. ha azzal jarultak ele. – Kapitany urunk igen aggodott – folytatta Byar. ezt elismerem – valaszolta Perrin. – De nem gyilkossag volt. meg a rajuk teritett szőnyegből all. Csak nagyon kevesen tudhattak a stedding letezeseről. hogy Egwene megijedt. egy masik feherköpeny lepett oda melle. – Galad – folytatta Morgase. Szoval akkor az emberek tőle is ilyen viselkedest vartak el. Perrin viszont egeszen maskent emlekezett arra az ejszakara. Megerezte azt is. mivel az embereim meg azelőtt kenytelenek voltak elhagyni a Folyoközt. Aybara nagyur? – kerdezte Morgase. Főurkapitanyunk fontos feladattal bizott meg minket. Pontosan. hogy szerintük mi törtent. Egy friss vizzel teli tavacska partjan allt. amikor Elyas a teaskanna tartalmat a tűzre öntötte. Emlekezett. Ugyanaz a szag aradt belőlük. ejszakara egy elhagyatott ogier stedding helyen akartunk tabort verni. Az ifju feherköpenyes . Azoknak a beteg farkasoknak ilyen a szaga.

hogy ő egyszerűen elveszett bennük. A kavargo küzdelem viharaban Perrin azonban keptelen volt megkülönböztetni önmagat a farkastol. Az emberek rettegesetől es a farkasok remületetől. hogy az arnyekot szolgaljak. Üvöltöző emberek. – es akkor ez a ferfi – Aybara – előjött a sötetből. Egy fiatal nő tarsasagaban. mintha csak mindenaron el akarta volna kerülni azt. Aztan pedig… Aztan pedig a farkasok atvettek az iranyitast. Perrin jol hallotta a sötetben szuszogo lovat. mintha ember lett volna. ahogy a fogai szetzuztak Lathin gegejet. Legyűrtük es megöltük az egyik farkast is. amit a farkasok mutattak. – Elhaladtunk egy hegyoldal töveben. lapos kő tronolt. Meg most is emlekezett arra. atkutattuk a sziklakat es egy hatalmas. mintha csak egy gyümölcsbe harapott volna. Nem ugy mozgott. A legnagyobb lelki nyugalommal odasetalt Lathinhoz. langokkal hadonaszo ferfiak kepe tűnt fel az elmejeben. Ugyanakkor viszont latta azt is. A ferfival nem ő. mint egy vicsorgo vadallat. Perrin? Tancolsz velem vasarnap. A felelem lett a sötetseg ura. ki mas tűnt volna el az ejszakaban. Többtucatnyian mozogtak a homalyban. mihelyt valaki felbukkant az uton? Ekkor pillantottuk meg az első farkast. Meglattuk egy lo labat. Lathin gyermek azt mondta. aki előrelepett. ha addigra hazaerünk… – A farkasok ekkor lendültek tamadasba – folytatta Byar. Azt sajnos mar nem tudtuk . atvette a parancsnoksagot mindket küzdőfel fölött. Feher ruhas. – Kapitany urunk rossz előjelnek tartotta a farkasokat. Mindenki tudja roluk. Perrin most visszaemlekezett arra. ledőlt szobor darabjait. Mind a kettőjük ruhajabol a tabortűz füstjenek csipős szaga aradt. Fent egy hatalmas. eles fajdalom. mert meg akarta parancsolni a rejtőzködőknek. dühbe gurult es meg is remült. Egyre halkabban beszelt. A szel hangosan süvitett a fak között. Az iszonyatos meretű szobor karja reges-reg letörhetett. Olyan erős üzenetek zudultak ra. Hiszen ki mas oltotta volna el azonnal a tüzet. az arnyekok között. Emberek is kisertek őket. Az osztagom kelet fele indult el. A lany zihalva kapkodott levegő utan a sötetben. ami a farkasok szeme ele került. Megalltunk es odavilagitottunk. – Hosszu ejszaka vart rank – folytatta Byar a beszamolojat. Zavarba jött. – Nyilvanvalo volt. A farkasok csak annyit akartak. – Mi törtent? – kerdezte Morgase. Elküldött minket. Egwene Perrin mellett kuporgott. Odabiccentettem Lathinnak. Az ejszaka bűzlött a felelemtől. A forro ver ugy ömlött le a torkan. Egy förtelmes bard volt a kezeben. hogy Perrinre pillantson. – Az arnyekbol farkasok ugrottak elő. hogy megpillantott valamit odafent az arnyekban. Az oriasi tenyer vedelmeből a sajat szemet hasznalta. akinek a hangja egyre elesebben csengett. Azert. Aybara megtamadott minket. Mert teljesen felkavarta az. hogy akkor mivel kellett megküzdenie. hogy nem közönseges bestiakkal van dolgunk. Perrinnel akkor törtent ez először. Olyan volt. Tul megfontoltan tamadtak. – Kitört a harc – mondta Byar. Semmibe vette a mellere szegezett landzsat. – ugy gondolta. hogy önmaga maradhasson. Sasszarny Artur hatalmas tenyereben kerestek menedeket. Megprobaltak elzavarni az embereket. Rezzenestelen tekintettel bamulta Byart. hanem Ugro vegzett. hogy esetleg utonallok hasznalhattak a taborhelyet. Megijeszteni őket. hogy felderitsük a környeket. hogy hagyjak vegre beken őket. hogy azonositsak magukat.kapitany szinte kőve dermedve ült a szekeben. de neha mar remegett az indulattol. Perrin egyszerre több nezőpontbol is követte az esemenyeket. Elkezdtek legyilkolni a lovainkat. Nem sokkal korabban ugyanis lecsaptak rajuk az iszonyatos felhőben tamado varjak.

hogy milyen darabkakbol all össze. Szerepet jatszottam annak a ket ferfinak a halalaban. – Nemreg rajöttem valamire – folytatta Perrin. Csupan nehany környekbeli farkas segitsegere lesz hozza szüksegem. hogy csak azutan vettük őrizetbe Aybarat. Hogy valaki kicsoda. ez a „nagyjabol” dönti el. ha megertjük. arra nem lesz szükseg! – vagta ra Morgase. hogy megerthesd. A Byar mellett allo masik feherköpeny fele fordult. – Kepes vagyok beszelni a farkasokkal. Morgase most Perrin fele fordult. es en is pont ugyanerre emlekszem. Perrin bolintott. igy viszont visszafordult Morgase fele. akkor megprobalod közben megerteni. fenseg. – o. mint ahogy formazni tudom a vasat – folytatta Perrin. Arra keszültünk… – A jelenlegi targyalas soran nem kivanunk azzal az itelettel foglalkozni – szolt közbe Morgase hűvös hangon. Perrin örült volna annak. A ket sereg felől egyre hangosabb suttogas hallatszott. hogy ez sokak szamara őrültsegnek tűnik. A felesege aggodni kezdett. Galad szemebe nezett. hogy az elöl allok beszamoltak a többieknek arrol. az csak akkor derül ki. hogy a taboromban jo paran vannak. – Hat igen. hogy kiderült a bűnössege. Egy dolgot viszont csak akkor erthetünk. A szaga alapjan megijedhetett. A ruhadarabok susogasa azonban nem csak a sator belsejeből hallatszott. hogy bűnösnek vagy artatlannak talalunk. – Mint ahogy kepes vagyok vezetni az embereket. ha megerezhette volna Galad illatat. Tudom. A kopasz feherköpeny is leült. hogy mire is keszülünk. Ket kezet összefogta a hata mögött. Csak akkor tudunk megalkotni valamit. pontosan mi törtent. ami a satorban elhangzott. – Nem tudok sokat hozzatenni – szolalt meg a katona. Mozgasba hozta a köpenyeket. hogy előtte Aybara megöljön ket gyermeket. Byar leült. Az elmemben hallom a hangjukat. Kint a siksagon ket sereg sorakozott fel. – Ebben az esetben csupan csatlakozni tudok az előttem szolo tanuhoz. Morgase nem tett fel kerdeseket. Alkalomadtan be is tudom bizonyitani. ha a megfelelő helyzetbe kerül. A feherköpenyek ifju fővezere szalegyenes hattal allt. Perrin megerezte Faile illatat. Morgase. Azt azonban szeretnem kihangsulyozni. Ahhoz azonban.megakadalyozni. – Az embert is szamos apro reszből raktak össze. amit a szemben allo felek eled tartak? – Tessek? – kerdezte elkomorodva Morgase. Ha valamelyik reszem miatt akarsz elitelni. akiket ezzel a vallomasommal nem leptem meg különösebben. – Aybara nagyur. Nagyjabol igy törtent minden. Nehanyan köhögtek es a suttogas jol jelezte. – Ezek ketten igazat mondtak. – Ott voltam. De lenne egy keresem. – Mindez ugyanugy a szerves reszem. hogy milyen reszekből all össze. en is mindent lattam. Az ifju lassan felkelt. meg kell ertened. ha tudjuk. Amikor megvizsgalsz egy ilyen ügyet. – Byar nagyjabol jol latta a dolgokat. am nagyon is ugy velem. – Nagyjabol? – kerdezte Morgase. – Kovacslegeny koromban megtanultam a mesteremtől egy nagyon fontos dolgot. – Beszelhetsz. Hűvös szellő futott keresztül a satron. A pancelba bujt emberek es a lovak egyarant nyugtalanul toporogtak. A körülmenyeket alaposan megfontolva születik majd meg az itelet. hogy milyen reszekből allok en. akkor meg .

kell ertened, hogy pontosan miről is van szo. – A sajat sirodat asod, Aybara! – pattant fel Bornhald, es a vadlottra mutatott. – Meg a főurkapitanyunk sem tudta bebizonyitani azt, hogy arnybarat vagy, erre te beismered a vadat! – Nem vagyok arnybarat, csak mert ertem a farkasokat! – ellenkezett Perrin. – A targyalas soran nem kivanunk annak az eldöntesevel foglalkozni, hogy Aybara arnybarat-e – szolt közbe hatarozott hangon Morgase. – Amiben döntest hozunk, az nem mas, mint hogy megallapithato-e a vadlott felelőssege a ket gyermek halalaban. Csak ez a kerdes. Helyet foglalhatsz, Bornhald gyermek. Bornhald dühösen leült. – Meg nem hallottam a vedőbeszededet, Aybara nagyur – folytatta Morgase. – Azert arultam el, hogy mi vagyok – hogy mire vagyok kepes –, mert meg akartam mutatni, hogy azok a farkasok a barataim voltak – valaszolta Perrin, es melyen beszivta a levegőt. – Azon az ejszakan Andorban… azon a rettenetes ejszakan, mert tenyleg olyan volt, amilyennek Byar leirta. Mindannyian megijedtünk. Aki csak ott volt. A feherköpenyek megremültek a farkasoktol. A farkasokat megijesztette a tűz es az emberek fenyegető mozdulatai. en pedig egeszen egyszerűen panikba estem, es feltem az egesz vilagtol. Meg sosem jartam azelőtt a Folyoköz hatarain tul, es keptelen voltam felfogni, hogy miert hallok farkasokat a fejemben. – Vilagos, hogy mindez nem ment fel a vadak alol. Nem is azert mondtam el. Megöltem azt a ket embert, de csak azert, mert megtamadtak a barataimat. Amikor az emberek vadaszni indulnak, hogy megszerezzek maguknak a farkasok bundajat, akkor a farkasok ellenallnak. Perrin elhallgatott. El kellett mondania a teljes igazat. – Ha egeszen őszinte akarok lenni, fenseg, akkor kenytelen vagyok beismerni, hogy abban a pillanatban nem voltam teljesen a magam ura. Hajlando lettem volna megadni magamat, de a farkasok ott voltak a fejemben… ereztem a kint. Aztan pedig a feherköpenyek megöltek egy nagyon jo baratomat. Kenytelen voltam harcolni. Ugyanezt tettem volna, ha meg kellett volna vedenem egy földművest a garazdalkodo katonaktol. – Az arnyek torzszülöttje vagy! – üvöltötte Bornhald felpattanva. – A hazugsagaiddal meggyalazod az elhunytakat. Perrin szembefordult a vadlojaval. Melyen a szemebe nezett. A sator elhallgatott. Az ifju nagyon is jol erezte a levegőben a feszültseget. – Te meg tenyleg sohasem vetted eszre azt, hogy nem mindenki ugyanolyan, mint te, Bornhald? – kerdezte Perrin. – Előfordult, hogy akar csak egyetlenegy alkalommal is megprobaltal volna valaki mas fejevel gondolkodni? Ha az en aranyszemeimen keresztül latnad a vilagot, akkor rajönnel arra, hogy egy nagyon különös helyen elünk. Bornhald mar nyitotta volna a szajat, hogy ujabb serteseket zuditson a vadlottra, am elakadt a hangja. Megnyalta az ajkat, mintha csak kiszaradt volna. – Meggyilkoltad az apamat – mondta vegül. – Megszolalt Valere Kürtje – valaszolta Perrin. – Az ujjaszületett Sarkany odafent az egbolton csapott össze Ishamaellel. Visszatertek Sasszarny Artur seregei, hogy leigazzak a partvidekeket. Igen, ott voltam Falmeben. A Kürt hősei oldalan indultam csataba. Ott volt velünk maga Sasszarny is. A seanchanok ellen harcolt. Bornhald, en ugyanazon az oldalon küzdöttem, mint az apad. Mar mondtam, hogy derek embernek tartom, mert derek ember is volt. Vakmerően lendült rohamra. Batran halt meg. A közönseg olyan neman figyelt, mintha kőve dermedtek volna.

Senki sem mozdult. Bornhald ismet beszelni akart, tiltakozni, de aztan összeszoritotta az ajkat. – Megesküszöm neked – folytatta Perrin. – A megvaltasomba es az ujjaszületesembe vetett remenyembe, megpedig ugy, hogy a Feny legyen ra a tanum, hogy nem en öltem meg az apadat. A legcsekelyebb közöm sem volt a halalahoz. Bornhald tekintete Perrin szemebe melyedt. A harcos arcan erős zavar latszott. – Ne hallgass ra, Dain! – kialtotta Byar. Belőle sokkal erősebb szag aradt, mint barki masbol a pavilonban. Nem is szag, hanem bűz. Veszettseg. A rothado hus bűze. – Igenis ő ölte meg az apadat! Galad eddig mozdulatlanul allva követte az esemenyeket. – Nem igazan sikerült rajönnöm arra, hogy ezt pontosan honnan is veszed, Byar gyermek. Mit lattal? Lehetseges, hogy a targyalas soran inkabb ezt kellene megvizsgalnunk. – Nem az a fontos, amit lattam, kapitany uram! – ellenkezett Byar. – Hanem amit tudok. Hogy a pokolba lehetne maskepp megmagyarazni azt, hogy ez itt eletben maradt, miközben elpusztult egy egesz legionk?! Bornhald, az apad oroszlanszivű harcos volt. A seanchanok sosem tudtak volna legyőzni! – Ez ostobasag – figyelmeztette Galad. – A seanchanok többször is legyőztek mar minket. Meg egy nagyszerű harcos is eleshet a csataban. – Igenis lattam ott az Aranyszeműt! – mergelődött Byar, es Permire mutatott. – Elmosodott arnyalakok oldalan harcolt! Gonosz latomasok segitettek! – Ők a Kürt hősei voltak, Byar – ellenkezett Perrin. – Hat nem lattad, hogy a feherköpenyeket tamogatva harcoltunk? – Ezt a latszatot keltetted! – hörögte Byar. – A Folyoközben meg ugy tettel, mintha az ottani nepeket vedted volna. en azonban atlatok rajtad, arnyfattyu! Az első pillanattol kezdve atlatok rajtad! – Akkor azert javasoltad azt, hogy szökjek el? – kerdezte Perrin halkan. – Amikor az idősebb Bornhald nagyur satraban őriztek? Miutan elfogtatok? Odaadtal nekem egy eles szikladarabot, hogy el tudjam vagni a kötelekeimet, es azt igerted, hogy senki sem fog üldözni, ha elmenekülök. Byar megdermedt. Mintha csak elfeledkezett volna erről, am most egy csapasra az eszebe jutott. – Megprobaltal becsapni – folytatta Perrin. – Ravenni arra, hogy szökest kisereljek meg, mert akkor megölhettel volna. Annyira szeretted volna, ha Egwene-nel együtt mind a ketten meghalunk. – Igaz ez, Byar gyermek? – kerdezte Galad. – Termeszetesen… termeszetesen nem – dadogta Byar. – en… Hirtelen megpördült, es vadlon az egyszerű biroi emelveny tetejen ülő Morgase-re mutatott. – Nem en allok a birosag előtt, hanem ő. Hallotta mind a ket oldal vallomasat. Mi az itelet? Döntsön vegre, asszony! – Ne beszelj igy az anyammal! – figyelmeztette Galad halkan. Egy arcizma sem randult, de Perrin nagyon is jol erezte az ifju harcosbol arado fenyegetest. Bornhald eközben nem tudta, mitevő legyen. Leült es a tenyerebe temette az arcat. – Hagyd csak, hiszen igaza van! – felelte Morgase. – Jol latja, Perrin Aybara all a birosag előtt. Az asszony elfordult Byartol es Perrinre nezett. A fiatalember nyugodtan bamulta a birajat. A nő illata… mintha csak Morgase valamire nagyon kivancsi lett volna. – Aybara nagyur, ugy erzed, hogy elmondtal minden lenyegeset a magad ügyeben? – Sajat magamat es a barataimat vedelmeztem – valaszolta Perrin. – A feherköpenyeknek nem volt joguk ahhoz, amit tettek. Milyen

alapon adtak utasitasokat, parancsokat? Milyen alapon fenyegettek meg minket? Te is ugyanolyan jol tudod, mint en, hogy mennyire hirhedtek. Nagyon is jo okunk volt arra, hogy tartsunk tőlük, es ne engedelmeskedjünk a parancsaiknak. Nem követtem el gyilkossagot. Csak vedekeztem. Morgase bolintott. – Akkor hat meghozom az iteletemet. – Masok talan nem tanuskodhatnak Perrin oldalan? – pattant fel Faile. – Arra nem lesz szükseg, Faile urnő – nezett ra Morgase. – Ha jol itelem meg a dolgokat, a vizsgalat targyaval kapcsolatban egyetlen szemely tudna mertekadoan hozzaszolni. Arra azonban nincs lehetősegünk, hogy Egwene al’Vere-t is meghallgassuk. – De hat… – Eleg legyen! – csattant fel Morgase, es a hangjabol dermesztő hideg aradt. – Legalabb egy tucatnyi gyermek hajlando arra, hogy arnybaratnak nevezze, a hivei közül pedig minimum kettucatnyian allnak keszen arra, hogy az erenyeiről aradozzanak. Egyik csoport tanuskodasa sem segitene elő a birosag munkajat. Mi most egy meghatarozott esemenyről, egy meghatarozott nap törteneseiről targyalunk. Faile elhallgatott. Az illataban csak ugy üvöltött a harag. Megragadta Perrin karjat es nem volt hajlando leülni. Az ifjut elöntötte a… csalodottsag. Hiszen elmondta az igazat. Megsem lehetett elegedett. Nem akarta megölni azokat a feherköpenyeket, de megis azt tette. Megpedig dühöngő haraggal, mert elveszitette az önuralmat. Okolhatna ezert a farkasokat, vadolhatna a feherköpenyeket, de ha nyers őszinteseggel vegiggondolja az esemenyeket, akkor nyilvanvalo, hogy ő volt az, aki elveszitette az önuralmat. Amikor magahoz tert, alig emlekezett arra, amit tett. – Mar tudod, hogy mi az itelet, Perrin – szolalt meg Morgase. – Latom a szemedben. – Tedd, amit meg kell tenned – felelte az ifju. – Perrin Aybara, bűnösnek nyilvanitalak. – Ne! – sikitotta Faile. – Hogy mereszeled? Azok utan, amit erted tett! Perrin megragadta a felesege vallat. A nő jobb keze mar becsuszott a bal ruhaujja ala, es önkentelenül is meg akarta ragadni az oda rejtett kest. – Nem szamit, hogy en szemely szerint mit erzek Perrin irant – folytatta Morgase. – Andor törvenyei szerint vizsgaltuk meg az ügyet. A törveny egyertelmű. Perrin gondolhatja azt, hogy azok a farkasok a baratai voltak, am a törveny kimondja, hogy egy szemely kutyajanak vagy joszaganak megvan a maga szabott ara. Törvenybe ütköző cselekedet megölni a joszagot, am ennel sokkal nagyobb bűn a megtorlasul elkövetett emberöles. Ha akarod, szo szerint tudom idezni az ide vago törvenycikkelyeket. A satorban dermedt csönd tamadt. Neald felig mar felemelkedett a szekből. Perrin azonban a szemebe nezett es megcsovalta a fejet. Az aes sedaiok es a tudos asszonyok arca semmit sem arult el. Berelain letörtnek latszott, a sötet haju Alliandre pedig az egyik kezevel eltakarta a szajat. Dannil es Azi al’Thone odalepett Perrin es Faile möge. Az ifju nem küldte el őket. – Mi ertelme ennek az egesznek? – üvöltötte Byar. – ugysem fog engedelmeskedni az iteletnek. Szamos feherköpeny felpattant. Perrin most mar nem tudta meghatralasra kenyszeriteni azokat a hiveit, akik követtek a szemben allok peldajat.

– Meg nem hirdettem ki az iteletemet! – csattant fel Morgase dermesztően hideg hangja. – Mi mas lehetne itt az itelet? – meltatlankodott Byar. – Hiszen azt mondta rola, hogy bűnös. – igy igaz – bolintott Morgase. – Mindazonaltal a meggyőződesem szerint az itelet pontos megfogalmazasakor figyelembe kell venni nehany körülmenyt is. Az arcat mintha kőből faragtak volna. A szagabol elszant nyugalom aradt. Mire keszülhetett? – A feherköpenyek engedely es felhatalmazas nelkül tartozkodtak a birodalmam területen. Megpedig fegyveresen – folytatta Morgase. – Ezt figyelembe veve ugy itelem, hogy Perrin gyilkossagot követett el, amikor vegzett azokkal a harcosokkal, am az esemenyekre a Kainec-fele törvenykiegeszites vonatkozik. – A zsoldosok tevekenyseget szabalyzo paragrafus? – kerdezte Galad. – ugy bizony. – Miről beszeltek? – kerdezte Perrin. Galad a fiatalember fele fordult. – Anyam ugy veli, az összecsapasunk ket gazdatlan zsoldoscsoport viszalykodasa volt. A törvenykiegeszites szerint a reszt vevő felek közül egyik sem artatlan. Teged tehat nem lehet gyilkossaggal vadolni. A bűn, amit elkövettel, valojaban emberöles volt. – es ez olyan nagy különbseg? – kerdezte Dannil komor arccal. – A törveny betűje szerint igen – valaszolta Galad, aki meg mindig egyenes hattal, a kezet hatul összefogva allt. Perrin megerezte az ifju főtiszt illatat. Galad valamire nagyon kivancsi volt. – Ez egy igen jo eszrevetel volt, anyam. Tudtommal azonban az itelet meg igy is halal. – Halal is lehet – valaszolta Morgase. – Ez a jogszabaly azonban nem olyan szigoru, mint az altalanos törveny. Sok mulik a körülmenyeken. – Akkor hat milyen iteletet hozol? – kerdezte Perrin. – Nem en hozom meg az iteletet – felelte Morgase. – Galad, a meggyilkolt ferfiakert te vagy a felelős. Legalabbis a jelenlegi körülmenyeinket figyelembe veve. atadom neked az itelkezes jogat. Meghallgattuk a tanukat es meghataroztam a szoba jöhető jogszabalyokat. Te most eldöntheted, hogy mi lesz a büntetes. A főurkapitany Perrin szemebe nezett. – ertem – szolalt meg Galad. – Különös döntes, fenseg. Aybara, kenytelen vagyok ujra feltenni a kerdest. Engedelmeskedni fogsz a birosag döntesenek? Hiszen te magad javasoltad ezt a targyalast. Vagy pedig csataban zarjuk le az ügyet? Faile valosaggal megfeszült. Perrin nagyon is jol hallotta, ahogy az emberei lassan elindulnak előre. Hallotta a suttogasukat, a hüvelyben meglazitott kardok zörejet. A hir gyorsan elterjedt a csapatok között. Bűnösnek nyilvanitottak Perrin nagyurat! Mindjart megprobaljak lefogni! Azt nem hagyhatjuk! Ugye, nem fogjuk hagyni? A sator levegője megtelt a felelem es a harag keserű szagaval. A szembenallok dühösen bamultak egymast. Perrin szamara azonban minden mas szagot elnyomott a levegő különös, fenyegető bűze. Meddig menekülhetek meg előlük? gondolta. Meddig futhatok annak a napnak az emleke elől? Egy ta’veren eleteben nincsenek veletlenek. Miert akarta a Minta azt, hogy szembeszalljon a multja remalmaival? – Elfogadom az iteletedet, Damodred – szolalt meg.

– Micsoda? – hördült fel Faile. – De csak azzal a feltetellel – folytatta Perrin, es felemelte a mutatoujjat –, ha belegyezel abba, hogy az iteletet csupan azutan hajtjak vegre, hogy eleget tettem a kötelessegemnek az Utolso Csataban. – Az Utolso Csataig akarsz varni a büntetesedre? – meltatlankodott Bornhald. Zavarodottnak latszott. – Ami lehet, hogy a vilag vege lesz? De hiszen addig barmikor elszökhetsz! Talan meg el is arulhatsz minket. Hogy a fenebe kepzelted ezt? – Ragaszkodnom kell ehhez – felelte Perrin. – Nem tudom, hogy mit tartogat szamunkra a jövő. Azt sem, hogy meddig elünk. Most azonban az eletben maradasunkert küzdünk. Talan az egesz vilag megmaradasaert. Ez a küzdelem minden mas dolognal fontosabb. Csakis ezzel a feltetellel tudom elfogadni az iteletet. – Honnan tudhatjuk, hogy allod a szavadat? – kerdezte Galad. – Az embereim arnyfattyunak tartanak. – Ide is eljöttem, nem? – kerdezte Perrin. – Mivel a fogsagunkba kerültek az embereid. – es egy arnyfattyu törődne akar csak a legkisebb mertekben is a szolgaival? – kerdezte az ifju. Galad habozni latszott. – Megesküszöm ra! – folytatta Perrin. – Esküszöm a Fenyre, a megvaltasomba es az ujjaszületesembe vetett hitemre! A Faile irant erzett szerelmemre es az apam nevere. Nem fogok elbujni előled, Galad Damodred. Ha mind a ketten tuleljük ezt a küzdelmet, akkor a kezedre fogom adni magamat. A főurkapitany figyelmesen nezte a vadlottat, aztan bolintott. – Hat legyen! – Nem! – üvöltötte Byar. – Mi ez a bolondsag? – Most tavozunk, Byar gyermek – felelte Galad, es elindult a csapatai iranyaba. – Hallottatok a döntesemet. Anyam, csatlakozol hozzam? – Nagyon sajnalom, Galad – felelte Morgase –, de nem. Aybara Andor fele folytatja az utjat. Vele kell mennem. – Ahogy gondolod – biccentett az ifju, es kilepett a satorbol. – Varj csak! – kialtott Perrin utana. – Meg nem mondtad meg, hogy mi lesz a büntetesem, ha majd jelentkezem erte. – Hat nem – valaszolta hatra sem nezve Galad. – Tenyleg nem mondtam meg. Kilencedik fejezet HELYES DÖNTeS – Megertetted, hogy mit kell tenned? – kerdezte Egwene, miközben a Feher Toronyban az amyrlin lakosztalya fele tartottak. Siuan bolintott. – Ha felbukkannak – folytatta Egwene –, akkor nem engeded meg azt, hogy belevonjanak a küzdelembe. – Nem vagyunk mar gyerekek, anyam – felelte Siuan szarazon. – Nem, ti aes sedaiok vagytok. Nagyjabol annyira szoktatok engedelmeskedni, mint a rakoncatlan gyerekek. Siuan kifejezestelen tekintettel nezett a lany szemebe. Egwene maris megbanta a heves szavait. Semmi oka sem volt a szemelyeskedesre, csak hat tul nagy volt a feszültseg. Probalt megnyugodni. Mostanra mar több alkalommal is megprobaltak előcsalogatni Mesaanat. A zsakmany azonban egyetlen csalira sem harapott ra. Meg csak meg sem piszkalta őket. Egwene le merte volna fogadni, hogy az a nőszemely ugyanakkor nagyon is szemmel tartotta Tel’aran’rhiodbol. Yukiri es az osztaga keszen allt a bevetesre. Abban remenykedett, hogy az aznap esti talalkozo kiugrasztja a

nyulat a bokorbol. Ki kell ugrasztaniuk. Egeszen egyszerűen nem maradt mar ideje. Szamos uralkodoval lepett kapcsolatba, es ezek vegre mozgasba lendültek, raadasul Rand seregei is gyülekeztek. Ma ejjel. Ma ejjel el kell kapniuk. – Indulj hat! – szolalt meg. – Beszelj a többiekkel! Nem akarom, hogy barki is elkövessen valamilyen ostobasagot. – Igen, anyam – morogta Siuan, es elfordult. – Meg valami, Siuan! – kialtott Egwene az idősebb nő utan. Az egykori amyrlin megtorpant. – Vigyazz magadra ma ejjel! – figyelmeztette a lany. – Nem akarlak elvesziteni. Siuan többnyire igen csipős modon valaszolt az ilyen figyelmeztetesekre. Ezuttal azonban neman elmosolyodott. Egwene megcsovalta a fejet, es sietve elindult a lakosztalya fele. Silviana mar ott varta. – Gawyn? – kerdezte az amyrlin. – Egyelőre meg semmi hir sincs rola – valaszolta a kronikaőr. – Ma delutan hirnököt küldtem hozza, am meg nem tert vissza. ugy velem, hogy Gawyn kötözködni akar, ezert halogatja a valaszat. – Elkepesztően makacs ez a ficko! – ismerte be Egwene. Kiszolgaltatottnak erezte magat Gawyn nelkül. Ezzel igencsak meglepte sajat magat, hiszen eppen ő volt az, aki megtiltotta a fiatalembernek, hogy ott őrködjön az ajtaja előtt. Most akkor megis miert aggodik, ha Gawyn nincs ott? – Kettőzd meg a testőreim letszamat, es gondoskodj arrol, hogy a közelben elegendő katona legyen! Ha valaki belelep a fonataimba, akkor majd hangos zaj tamad. – Igen, anyam – bolintott Silviana. – Gawynnek pedig küldj egy ujabb üzenetet! – folytatta Egwene. – Sokkal udvariasabbat! Kerd meg arra, hogy terjen vissza! Ne parancsot küldj neki! Tisztaban volt azzal, hogy Silviana mit gondol az ifjurol. Biztosra vette, hogy az első level igencsak kemenyen fogalmazott. Ezek utan az ifju amyrlin vett egy mely lelegzetet, bement a haloszobajaba, ellenőrizte a riasztas fonatait, es felkeszült a lefekvesre. Megis mitől vagyok ennyire kimerült? töprengett Perrin, miközben leszallt a lova nyergeből. Semmi mast sem csinaltam, csak beszeltem. A targyalas sulya valosaggal a földbe döngölte. ugy tűnt, ez a delutan az egesz hadsereget megviselte. Perrin jol megnezte maganak az embereit, miközben visszatertek a taborba. Morgase is velük jött. Egyedül lovagolt. Faile egesz uton szemmel tartotta. A felesegeből a düh szaga aradt, am az ifju nő egy szot sem szolt az egykori kiralynőhöz. Alliandre es Berelain sem kerestek a tarsasagat. Morgase ugyan elitelte Perrint, am a fiatalember nem igazan törődött ezzel. Sikerült leraznia magarol a feherköpenyeket. Most mar csak biztonsagba kellett vezetni a követőit. Morgase keresztülügetett a taboron. Megkereste Linit es Gill mestert. Ket tarsa a többi fogoly tarsasagaban sertetlenül tert vissza. Pontosan ugy, ahogy Galad Damodred megigerte. A feherköpenyek fővezere meglepő modon a szekereket es a keszleteket is visszaküldte velük. A targyalas tehat győzelemmel ert veget. Perrin emberei azonban ezt nem egeszen igy lattak. Miutan visszakullogtak a taborukba, a katonak kisebb csoportokra szakadtak. Nem volt kedvük beszelgetni. Perrin mellett Gaul megcsovalta a fejet. – Ket ezüst pont. – Hogy mondtad? – kerdezte Perrin, miközben a hatasat egy lovasz gondjaira bizta. – Csak egy közmondas – magyarazta Gaul, es felpillantott az

egre. – Ket ezüst pont. Mar ketszer felsorakoztunk a csatateren es nem talaltunk ellenseget. Ha meg egyszer ezt tesszük, oda a becsületünk. – Sokkal jobb az, ha nem talalunk ellenseget, Gaul – ellenkezett Perrin. – Sokkal jobb az, ha nem kell vert ontanunk. Az aiel nevetni kezdett. – Nem allitom azt, hogy szeretnek veget vetni az alomnak, Perrin Aybara. Nezd meg azonban az embereidet! Nagyon is erzik, hogy miről beszeltem. Ok nelkül nem szabad eljarni a landzsak tancat, de ugyanugy nem követelheted tul gyakran, hogy a harcosok felkeszüljenek a halalos küzdelemre, ami azutan elmarad. Mert nincsen kivel harcolniuk. – Annyiszor teszek igy, ahanyszor csak jonak latom! – förmedt ra Perrin. – Ha ezzel elkerülhető az összecsapas. en… A közeledő lo patkoi hangosan dobogtak, a szelben pedig Faile illata uszott. Perrin a felesege fele fordult. – Perrin Aybara meguszott egy csatat. De egy masikat nem tudott elkerülni – bolintott Gaul. – Talalj mindig vizre es arnyekra! Sietve tavozott, miközben a nő leszallt a nyeregből. Perrin vett egy mely lelegzetet. – Na most akkor ide figyelj, draga ferjuram! – förmedt ra a nő, es hatarozott leptekkel elindult Perrin iranyaba. – Volnal kedves elmagyarazni, hogy megis mit forgattal abban a nagy fejedben? Megengedted, hogy Galad mondjon iteletet? Megigerted, hogy majd a kezere adod magadat? Hogy a csudaba nem vettem eszre mindeddig, hogy kötözni valo bolond a ferjem? – Nem vagyok bolond! – csattant fel Perrin. Vagyis inkabb üvöltött. – allandoan azt mondogatod, hogy iranyitsam az esemenyeket. Hat ma megfogadtam a tanacsodat! – Megfogadtad, es rossz döntest hoztal. – Nem lehetett jo döntest hozni! – Engedned kellett volna, hogy legyőzzük őket. – Ők is harcolni akarnak az Utolso Csataban – ellenkezett Perrin. – Minden egyes megölt feherköpeny hianyzott volna a Sötet Nagyur elleni küzdelemből. Senki sem szamit, csak a vegső összecsapas. Sem en, sem az embereim, sem a feherköpenyek! eletben kell maradniuk, es mi sem halhatunk meg. Ez volt az egyetlen jarhato ut. Annyira rosszul erezte magat, amiert itt üvöltözött a felesegevel. Az asszony azonban különös modon mintha megenyhült volna. Meg ennel is furcsabb volt az, hogy a hallotavolsagon belül allo katonak is bologatni kezdtek. ugy tűnt, hogy eddig nem ertettek meg a vezerük dönteset, am most, hogy ő üvöltözni kezdett, hirtelen megvilagosodtak. – Te fogod iranyitani a visszavonulasunkat! – parancsolt Perrin Faile-ra. – A csapda meg nem zarodott be, de percről percre egyre jobban nő bennem a feszültseg. Valami figyel minket. Tönkretettek a Kapuinkat, es a halalunkat akarjak. Most mar tisztaban vannak azzal, hogy nem csapunk össze a feherköpenyekkel. Akkor viszont hamarosan ők sujtanak le rank. Talan mar ma este. Ha szerencsesek vagyunk, akkor csupan holnap hajnalban tudnak tamadni. – Meg nem fejeztük am be a veszekedest! – figyelmeztette a felesege. – Ami törtent, az megtörtent, Faile. Nezz a jövőbe! – Hat legyen! – biccentett az asszony. Az illata jol mutatta, hogy meg mindig merges es lenyűgöző sötet szemeben is haragos langok tancoltak, am egyelőre visszafojtotta az indulatait. – atmegyek a farkasalomba – folytatta Perrin, es a tabor pereme fele pillantott. Ott allt a satruk. – Vagy elpusztitom a kupolat, vagy rakenyszeritem a Meszarost arra, hogy elarulja, mikent tudunk ujra Utazni. Keszitsd fel az embereket az indulasra! Az asha’manek ujra

– Minden megismetlődik. A Meszaros ujra felbukkant a farkasalomban. ha nem sikerül a terved? – kerdezte Faile hatarozott. mint Luc nagyur. Andorba megyünk. Egy menetoszlopot sokkal könnyebb megtamadni. amig en odaat jarok. de valami miatt nagyon hasonlitanak egymasra. Alatta fog tartani minket. Faile. ugy velem. azonnal induljatok! – Hova? – kerdezte Faile. Az ifju bolintott. – Tudom – felelte Perrin. – igy is. A nő bolintott. es ismet kisereljek meg! Mihelyt sikerült Kaput nyitniuk. szilard hangon. Ha a fegyveresek mennenek előre. akkor először a fegyvertelen kiserőket küldjük at. hogy a Meszaros erősebb nalad – suttogta a nő. a Meszaros utanunk hozza a kupolat. – Ha tamadastol tartasz. Oka van annak. Ugyanakkor nem hiszem. ha vigyazol az embereimre. Oka van a Meszaros felbukkanasanak is. ahol barki is szamithat az erkezesünkre. hogy a Meszaros nem mas. hogy mikortol kezdve működnek ismet a Kapuk. akkor a többiek vedtelenne valnanak. Vidd el őket Caemlynbe! Vagyis nem. Meseltem neked a ketrecbe zart emberről. Emlekszel arra. Lehet. hogy elbizonytalanodott. Fel kell adnunk a tabort. hogy az ellenseg ott all lesben. Inkabb Feherhidra! Kerüljük el azokat a helyeket. mielőtt figyelmeztethettem volna. hogy itt vagyok. akkor induljatok! Neald tudja. – Az tul közel van. – Ügyes terv – bolintott Faile.es ujra probaljanak meg Kaput nyitni. ha megöl teged. hogy ez a modszer bevalhat. atvagtatok… – Ghealdanon – bolintott Perrin. Amikor egyszer korabban megsebesitettem a Meszarost a farkasalomban. Noamrol. Ha nem megy. Miutan kijutottunk Maldenből. Az ifju eltolta magatol a feleseget. Felt. Olyan csodalatos volt a nő illata! Jellegzetesen. – Loval alig egy het alatt oda lehetne jutni. – Ezert nem mondhatok csődöt. hat kivel talaltuk szemközt magunkat? Karnyujtasnyi tavolsagra ott sorakozott a feherköpenyek maradeka. – Az is. Faile atölelte a ferjet. A fejet a mellere szoritotta. mihelyt ujra működnek a Kapuk! – es mi lesz akkor. összeteveszthetetlenül Faile-e. de mar elszanta magat a cselekvesre. – Faile. De akkor is megprobaljuk. Feladat var ram. hogy ettől jobb kedvű leszek? – kerdezte Faile vigyorogva. – Nincsen mas lehetőseg? – kerdezte Faile. a sebhely Luc testen jelent meg. Nagyon nem szeretnek varatlanul előbukkanni egy hadsereg elen Elayne kapuja előtt. Byar es Bornhald is. – Az jelenti a legnagyobb segitseget. ugy is utra kell kelnünk. Elengedte a felesege . Perrin a satruk fele fordult. – Csak egy különös veletlen es semmi… – Nincsenek veletlenek. hogy Randet kerested. Perrin szamara a felesege volt a vilagon a legcsodalatosabb. bar az illata egyertelműve tette. hogy hol talaltam ra? – Azt mondtad. – Hogyan segithetnek neked. amig odaat vagy? Perrin nem valaszolt. Faile bolintott. Velem kapcsolatban nincsenek. – Azt mondtad. szinte biztosra veszem. – Jehannahba? Perrin a fejet csovalta. – Azonnal inditsd el őket. szamoljanak szazig. – Most miert is gondoltad. – Mi törtenik. – Ha nem sikerül egy ora leforgasa alatt elharitanom az akadalyt a Kapuk elől. Nem egyforma a szaguk. amikor megküzdesz vele? – kerdezte Faile.

es igy figyelte. . – Amiert engem is arnybaratnak nyilvanitottak. hogy a tisztje csak a legnagyobb nehezseg aran kepes uralkodni magan. A főurkapitany azonban nagyon is jol latta. A dolgok nem a legszerencsesebben alakultak. Nem mellettünk. Galad Byar fele fordult. – Ha megsem igy lenne. – ugy velem. ellent kell mondanom. Ha alszik. Harnesh tisztelgett es csatlakozott a többiekhez. – Olyan hosszu időn at gondoltam azt. hanem ellenünk fog küzdeni. hogy szabadon engedted! – kialtotta Byar. Galad egy biccentessel üdvözölte. – en is megöltem a gyermekek egyiket! – figyelmeztette Galad. Most viszont latnom kellett. hogyan viselkedik Jaret. Biztos. – Engedelmeddel. de nincs a kezemben bizonyitek. hogy közeledik az Utolso Csata. Az ifju tiszt rendkivül zaklatottnak tűnt. mint Byar gyermek? – Nem is tudom – felelte Bornhald. – Ilyen kesőn. ugy velem. hogy a nyomaba eredjek. Galad megallt a mező közepen. atlephet a farkasalomba. Az az alak az arnyek teremtmenye. Byar összeszoritotta a szajat es nem meltatlankodott tovabb. ahogy a hirnökök gyorsan tovabbitjak parancsait az egesz tabornak. Bornhald kisse lemaradt Byar mögött. Melyen ülő szemeben elszant harag langolt. Bornhald es Galad tarsasagaban mar a taboruk közepen jart. hogy… – Byar gyermek. – Nem volt helyes. Eszembe jutottak a szavai… Nincs bizonyitek. es megbizonyosodunk arrol. – Főurkapitanyom – szolalt meg ujra Byar. – Ahogy főurkapitanyom parancsolja – bolintott Harnesh. es vegrehajtsam a büntetest. en is ugy velem. uj harcosokat toborzunk. – Helyesen cselekedtem – valaszolta a főurkapitany. A tudos asszonyoktol olyan teat kapott. Teged is rossz erzessel kellene. – Hogyan engedhetted el? – sziszegte Byar. feltöltjük a keszleteinket. aztan maga is ment a dolgara. főurkapitanyom? – Igen – erősitette meg Galad. Harnesh tavozasa utan a beesett arcu ferfi tisztelgett. A feher satrak között varakozva hatratette a kezet. – Nagyon csendben vagy. Nehezemre esik beismerni. A bütykei valosaggal kifeheredtek.kezet. Lugard fele vonulunk. ami biztos. El akarok tavolodni Aybara seregetől. igy tehat arnybarat. – Ha ez a helyzet – valaszolta Galad –. – Csak nem kepzeled azt. Ideje volt utra kelnie. Ha pedig ez a helyzet. hogy Aybara ölte meg az apamat. akkor meg mindig farkasszemet nezhetünk vele a csatateren. Hallottad a döntesemet. akkor mostantol törvenyes lehetősegem van arra. am a vadlott bölcsen beszelt. Bornhald gyermek – szolalt meg rövid hallgatas utan. hogy a segitsegevel barmikor el tudott aludni. – Az ejszaka egy reszet menetelessel töltjük. Felderitőket hagyunk hatra. Ugyanakkor viszont Aybara meggyilkolta Lathint es Yamwicket. ideje tabort bontanunk. majd Andor fele megyünk tovabb. hogy Aybara komolyan gondolta az esküjet – folytatta Galad. hogy egyre fegyelmezetlenebbül viselkedsz – figyelmeztette Galad halkan. – Ez rossz erzessel tölt el. akkor egysegesen kell fellepnünk az arnyek ellen. Feher köpenye hangosan csattogott a hata mögött. – Harnesh gyermek. hogy eltöltsön. Galad. Gondosan ügyelt a tiszteletadasra. hogy nem követ minket. Byar gyermek. Gyermekeket ölt. olyan erővel szoritotta a kardja markolatat. – Ugyanolyan elegedetlen vagy a dönteseimmel.

Kakukkfűet. Perrin gondosan odafigyelt arra. Valami nagyon nyugtalanitotta. Perrin melyen beszivta a levegőt. hogy ilyen növenyek nőttek ezen a mezőn. ugyanakkor viszont nem igazan tudom a helyükre tenni a mai nap esemenyeit.– Az egeszen mas volt – legyintett Bornhald. mi a helyenvalo. Nem tudta megragadni az illatokat. Arrebb gondolta magat erről a helyről. Itt vagyok. hogy Aybarat meg kell büntetni. Az illatok nagyon nem illettek egymashoz. Nem termeszetes. Valamit őrizhetett. – Nem is tagadom azt. Ugro! hivta a farkast. valamiert elfogta az idegesitő nyugtalansag. Meg szappanet. Együtt erősek vagyunk. Perrin bolintott. Perrin azonban lotragya. Furcsa. am nem adott hangot a nyugtalansaganak. A legcsekelyebb mertekben sem. Valahol meggyes retes sült. hogy Aybaraval kapcsolatban igenis a megfelelő dönteseket hozta meg. Egyertelmű. Az egyszerű illuzioid vilaga… Nem tetszett neki ez az erzes. hogy inkabb ide jönnek. Perrin bolintott. magyarazta Ugro. Az erős szel mozgasba hozta a növenyeket es razni kezdte a fak agait. Veszelyes lesz. Zabolatlanbol es magabol Tölgytancosbol. – Hat ebben igazad van – bolintott a főurkapitany. Az elet cseppet sem egyszerű. Ifju Bika. Biztosnak tűnt. ahol a valosagban a serege taborozott. Nem lehet egy penzdarabot feldobva eldönteni a helyes utat. Ifju Bika. Ifju Bika nem vadaszhat egyedül ennyire veszelyes . Az elszaradt növenyek halkan megreccsentek. Ugro mögött bukkantak elő. Perrin vegignezett rajtuk. Meghalhatnak a farkasok. bar odafönt ezüst-fekete es aranylo fenyben tombolt a vihar. hogy az ellenfele egy pillanatra sem tavozott a környekről. Valosaggal eltörpültek a hatalmas. Megyünk mar. – Olyan furcsa szag van. hogy ne ott bukkanjon elő a farkasalomban. Nem is jo. fenyegető. A falka mar csak harom allatbol allt. Macskapafranyet. es jelezte az aggodalmat. Legalabb szaz olyan növeny illatat. olaj es zsir szagat is erezte. A farkasalomban viragok nyiltak. Mindig itt van. Most azonban valahanyszor csak arra gondolt. ahogy a farkas mozgasba lendült. A farkas azonnal előbukkant. Itt van! figyelmeztette Ugro. A Meszarosnak meg kell halnia azert. Mar Ugro is ott volt. Összeolvadnak az illatok. Azok tul gyorsan eltűntek. Az aggodalom. es maris előbukkant a terdig erő barna konkolybogancsban. egő faet. ugy döntöttek. amit nem tudott azonositani. Az egbolton nema villamok cikaztak. Tölgytancos üzenetet a farkasok előbukkanasa követte. jutottak eszebe az anyja szavai. amit tett. hatarozott valaszt kapott. Miert ilyen nehez megtalalni a helyes valaszt? Regen mindig pontosan tudta. Arrathet. Ott tulsagosan is közel került volna a Meszaroshoz. Ez a hely kezd darabokra hasadozni. A Meszaros vajon ugyanugy lepett at a farkasalomba. termeszetellenes kupola töveben. hogy a farkasalomban valahogy meg lehet semmisiteni a kupolat. mintha igazabol sohasem lettek volna itt. Megrazta a fejet. Mintha csak ezer patak vize talalkozna. ahelyett hogy az eszak fele futo farkasokhoz csatlakoztak volna. mint ő? es vajon hozza hasonlo modon azt a szörnyeteget is kimeritette az ideat töltött idő? ugy tűnt. Szikrazobol. az ibolyaszinű fal közvetlen közeleben.

mint en. Ez a kupola nem mas. hogy a vilag pontosan olyan. Mindez raadasul termeszetes volt. azt egyszerűen megteremtette. Perrin az ellenfele szemebe nezett. A farkas gondosan elrejtette az illatat. Viszonylag közel alltak egymashoz. es pontosan ezert fogok győzni. A fiatalember szilardan hitt abban. Együtt indultak el a kupola fele. . Ezzel eppen elegge elterelte a Meszaros figyelmet ahhoz. Az ingujjat feltűrte. magyarazta Perrin. Nyugtalansag aradt az idős ragadozo tekinteteből es abbol. gondolta Perrin. es semmive foszlott. gonoszsagot araszto ijat tartott a kezebe. A gyilkos szeme feketen ragyogott. Barmilyen ügyes is legyen. bar a Meszaros nem volt farkas. Egyre erősebben erzett valamit. Gyalog haladva igen sokaig eltartott volna. es meg ugyanabban a pillanatban előbukkant valahol mashol. Semmilyen szagot sem erzett. Talan jo ötvenhossznyi tavolsagra nehany fa alkotott ligetet. Odabenn valamivel sötetebb volt. A farkasok különleges modjan haladva alig nehany perc leforgasa alatt sokoranyi jaroföldet tettek meg. akkor az valoszinűleg ott lesz. Ő csak egy betolakodo. hogy a farkasok hatba tamadhassak. mint ahol korabban lapult. Perrin bolintott. ahogy egesz kicsit meghajlitott mellső labakkal ott allt mellette. Gyerünk! üzente. Gondosan alcazta az illatat. A bodzak kerge leheletnyivel tompabban fenylett. Ez az. A talaj remegett. Tiz hosszal arrebb bukkant elő. Szethasitott egy jokora kavicsdarabot. Ahogy olyan gyakran. A Meszaros felegyenesedett. Megszűnt az egyik helyen letezni. nem tartozik közenk. Perrin elszantan. Joval tapasztaltabb. hogy azonnal eszrevegye Ugro aggodalmat. Vagyis inkabb vicsorgott. Nem ugrasokkal vagy lepesekkel haladt. A földből csupan a tollazata meredt ki. Ugrora pillantott. vagy barnabbnak latszott. amilyennek akarja. Körülötte Ugro es a falka is bejutott a kupolaba. Bőrnadragot es sötetzöld inget viselt. ugy velte. es melyen belefurodott a sziklas hegyhatba. A magas. Perrin rakenyszeritette az akaratat a környező tajra. figyelmeztette a tarsait. mint amilyennek lennie kellett volna. Bennem viszont itt van a farkas. Megis tisztaban volt a valtozassal. Perrin ezert inkabb elmozdult. Ha nyilvesszőre volt szüksege. Egy nyilvessző allt ki ott a földből. ezuttal is mosolygott. Perrin semmit sem hallott. Szögletes arcat arnyekok boritottak. Ezt a helyet mi almodjuk. amikor ralepett. Megkeressük a kupola közeppontjat. lassan lepett bele a falba. Lassan haladtak a sűrű bokrok es a fak között. Ez egy olyan dolog. miközben egyre jobban megközelitettek a kupola szivet. de Perrin mar eppen eleg jol ismerte a falkat ahhoz. A hegygerincen meglapulva szetneztek a lenti tajon. Ha őriznek idebent valamit. A kezeben testet öltött a kalapacs. Felkusztak egy szeles hegyhaton. hogy eljutottak a kupola kellős közepebe. amit ki kell hasznalnom. Kihivoan közelebb lepett.zsakmanyra. mint puszta levegő. igy kellett volna törtennie. Amikor Perrin a magasba pillantott. Nem volt hajlando megerezni a gyengeseget. izmos ferfibol fenyegetes aradt. amig elernek a kupola közeppontjaba. hogy Perrin szemebe nezhessen. Ezert aztan igy is törtent. Tegezt nem hozott magaval. Elhallgatott a szaraz falevelek recsegese. es a fű sem zizegett. Megtantorodott. Valami megvaltozott. megfordult. A haldoklo pipiter sötetebb zöldnek. de sikerült belepnie a falon tulra. Hiszen erős volt. Fekete fabol keszült. A levegő nem olyan volt.

Kifolyt a rettenetes pörölycsapas alol. Ugro. a masikban pedig kest tartott. A Meszaros szeme tagra nyilt. A penge tovabbmozdult. A farkasvadasz eltűnt. A Meszaros ujra döfött volna. Fülrepesztő üvöltessel lenditette meg a kalapacsat. Nem remeg. hogy elmenj. Először a fiatalember csapott le. Ugro a magasbol csapott le ra. Magasba emelte a kalapacsat. Perrin ket kezzel magasba emelte a kalapacsot. Meglendült a kese. Szikrazo hangosan vinnyogott a fajdalom es a remület miatt. Perrin pillanatnyi habozas nelkül követte. A vadasz arcan ismet feltűnt a döbbenet. Feheren villantak az agyarai. Perrin azonnal felbukkant mellettük es lesujtott a kalapaccsal. ahol ő is. Tölgytancosnak vonyitani sem maradt ideje. Lerantotta a földre. Mintha csak folyadek alkotta volna a testet. es a penge keresztüldöfte Tölgytancos mellet. de ekkor valami razuhant a magasbol. a Meszaros pedig eltűnt. Felhördült es hatratantorodott. – Bator szavak egy kölyök szajabol! – vicsorogta a Meszaros. Rugasa jo . de a hirtelen szellökes felresöpörte a nyilvesszőt. es tavozz! Megengedem. Ver fröccsent. Ellenfele ott lebegett pontosan a feje fölött. Legalabb eletben marad. A ferfi hörögve karomkodni kezdett. A fiatalember megriadva felnezett az egre. A szel. Ugro dühöngött. Itt van. es felhasitotta Szikrazo pofajat. Tölgytancos viszont meghalt. hogy megöljem a falkad egyik tagjat? Zabolatlan felvonyitott. Perrin azonnal atkerült oda. Itt volna? Az illat szerint a Meszaros pontosan ott all. hogy kell lebontani. egy hegy oldalat. nyilvesszővel a huron. atszakitotta az inget es teljes szelessegeben felhasitotta a mellet. Ugrot es Zabolatlant. De Perrin megerezte. Neki arcizma sem rezzent. Gondosan szemmel tartotta a maradek ket farkast.A Meszaros feljajdult es megpördült. hogy hova tűnt a Meszaros. A falka követte. Szilardan megvetette a labat. mutatta Ugro az utat. aztan eltűnt. rangatozni kezdett a labuk alatt. Megfeszitve. Az ellenseg semmive foszlott. Perrin a magasba rantotta a kalapacsot. Ellensegük egyik kezeben kardot. Hangosan vicsorogva hatralni kezdett. atsuhant a fegyver nyelen es a tuloldalon ismet megszilardult. A vadasz karomkodva lerazta magarol a farkast. Luc? – kerdezte Perrin. Perrin felvonyitott es megprobalt hatraugrani. Az őrjöngő farkas ismet levitte a földre az ellensegüket. A vadasz előrevetette magat. A talaj azonban remegni. amikor Perrin elengedte a hurt. A lezudulo penge azonban belemart a mellkasaba. Felemelt kezeben megjelent a sajat ija. es kicsit arrebb. gondolta Perrin. Az alkarja erősen verzett ott. miközben Zabolatlan a földre zuhant. Iszonyatos fajdalom mart bele. ahol Ugro megharapta korabban. – Miert nem akadalyoztad meg. Megfeszitette az ijat. hogy itt van velük. A Meszaros pengeje azonban füstte valt. hogy kivedje az ütest. Szertefoszlott. es dühösen tamadasba lendült. Perrin es a negy farkas egyszerre lendültek tamadasba. gondolta Perrin. A földre zuhant. – Hogy került ide ez a kupola. Rendkivül erős! Nagyot csattant a hur. a kalapacs pedig melyen belefurodott a földbe. Perrin mellett furodott a földbe. A Meszaros valosaggal belesüllyedt a talajba. – Mutasd meg. A Meszaros illata jol mutatta. es kivedte vele a hatulrol a szivet celba vevő döfest. amikor Zabolatlan belecsapodott. amikor Perrin ismet meglenditette a kalapacsat. a földön bukkant elő.

hangosan atkozodott. a farkas a nyomaban maradt. A szövet a mellere szoritotta a kötest. am Ifju Bikanak szinte oda sem kellett figyelnie rajuk. Ifju Bika követte. Közben Zabolatlan elcsititotta a föld remegeset. ahol a serege taborozott. es ezuttal Ifju Bika volt a vadasz. A Meszaros könnyeden iranyitotta ezt a vilagot. Perrin megprobalt rajönni arra. hogy hova tűnt innen a ferfi. Felzarkozott a zsakmany nyomaba. Utana egy apro tavat pillantott meg. Erős volt. A farkas megsebesült. vekony ezüstrudat. A Meszaros atkozodni kezdett. es elzarta a ver utjat. Perrin utana vetette magat. kalapacsokra vagy ijakra. Perrin nem törődött a sebesülesevel. A szagok azonban elhalvanyultak es összemosodtak. Erre gondolva Perrint őrjöngő harag fogta el. de akkor is csak ember. A sötet arnyekok közül csapkodo indak tekeredtek elő. es valoban: amikor a kigyozo fonadekok a közelebe ertek. A zsakmany szaga ott volt mindenütt. A zsakmany hatranezett. Tamadasba lendült. amikor azt gondolta. Elkepesztően felgyorsulva menekülőre fogta a dolgot. A hegyhat oldalaban jokora barlang latszott. Mintha ragacsosan besűrűsödött volna körülötte a levegő. Egyre jobban megközelitette. Ő is felgyorsult. Az indak nem tudnak igy mozogni. Azon a mezőn bukkant elő. Nem maradt idejük kardokra.huszlabnyira repitette Ugrot. a bozot. amikor negykezlabra allt. A vadasz nyomaban belepett a fak köze. – A Feny egetne meg! – kialtotta. a kövek. de Ifju Bika követte. Ellenfele mosolygott. A Meszaros gyors volt ugyan. A vagas nem volt eleg mely ahhoz. Megpördült. ahol a feherköpenyek taboroztak. mint a mező viragait tancra perditő szellő. de ugyanazon a mezőn bukkant elő. A hatalmas kőkard arnyekaban. Azt viszont jol erezte. Egy kettenyernyi hosszu. Barhova is menekült a zsakmany. A levegőben szaguldva csupan az elmosodott ragyogas jelezte az utjat. Percről percre közelebb ert hozza. mint a fak. hogy valosaggal lelassult a kalapacsa. amikor megölte Tölgytancost. A Meszaros mar felpattant es lefele hatralt a hegyoldalon a facsoport fele. A Meszaros valoszinűleg villamgyorsan összevissza ugralt ezen a mezőn. Egyetlen szivdobbanasnyi idővel kesőbb azonban mar farkas alakjaban üldözte az ellenseget. Zavarba jött. szolitotta meg valaki. A Meszaros szagaba ekkor először keveredett felelem. Perrin meg csak a kisujjat sem mozditotta ellenük. Eltűnt. Arra a helyre. Nem tudatos döntest hozott. es elrejtette a nyomat. A . Perrin ugy erezte. Mancsaval elrugaszkodott a fak törzsetől. hirtelen elkorhadtak es mozdulatlanna valtak. Egy alacsony fennsik tetejere. Perrin lerazta magarol a fajdalmat. Mint ahogy a feher szarvasra is vadaszott. am ennek ellenere rakepzelt egy kötest. Utana mozdult. Ismet ep inget viselt. hogy elmenekült. Ifju Bika viszont ugyanugy a környek resze volt. Ifju Bika azonban könnyeden vegigfutott a viz felszinen. Ugrott… A mező közepen nyomat sem latta a Meszarosnak. ugy hatolt keresztül az erdőn. Valamit megmutatott neki. Farkas alakjaban felugrott oldalra. Ifju Bika. hogy megallitsa. Mindket mellső laba megserült. Koronajuk a magasban zart boltozatot alkotott. Csupan elmosodott arnyekot hagyott maga utan. Mi törtent? Perrin megallt. a folyok. Nem kepesek hozzaerni. Javaban tartott a hajsza. A menekülőnek minden egyes tusko akadalyt jelentett. hanem üldözőbe vette. Szikrazo. de Perrin tevedett. Kicsit arrebb. Csizmaba bujtatott laba belenyomodott a földbe. hogy melyik szagmintat kövesse. Magasan szallt a kövek es a sziklak fölött. es ismet eltűnt.

mint az almok vilagaban talalhato legtöbb dolog. hogy megfejtse a titkot. hogy keptelen volt sajat kezűleg vegezni a Meszarossal. Probalt kepek segitsegevel megmutatni valamit. Szabad vagyok. Tizedik fejezet A MEGHiVaS Egwene hofeher köntösben jelent meg Tel’aran’rhiodban. Egy gondolattal visszaküldte magat oda. de csiszolt obszidiandarabokat is varrtak. Egy gondolattal atküldte magat a Sarga ajah lakresze előtti folyosora. ha közben a kezeben tartja a ter’angrealt. Megprobalt elmozdulni valahova mashova a kupolan tulra. Valahogy fel kellett szabaditania a követői taborhelyet. Mindennel fontosabb volt az. A mellreszt es a szegelyeket diszitő himzesbe nem csupan aranyszalakat szőttek. neked kell vezetni a tamadast. A hatalmas kupola tovabb mozgott vele együtt abba az iranyba. Döbbenten tapasztalta. . mint egy hajfonat. szabalytalan alaku. Perrin kihuzta a talajbol. Remenyeinek megfelelően a kupola közeppontja vele együtt mozgott.es sötetbarna öltözeket viselt. Perrin ezert eppen ekkora tavolsagban bukkant elő eszakon. Perrin azonban nem ert ra arra. hogy a femtargy ellenall az erőfesziteseinek. magyarazta Szikrazo. Neald azt mondta. A nagyjabol kettenyernyi hosszusagu targyat melyen belenyomtak a puha földbe. Perrin egy reszet. ugy tűnt. en fogom ezt a dolgot. A tövis azonban fontosabb volt ennel. Mindannyian menjetek masik iranyba! Vonyitsatok! Zavarjatok össze a Meszarost! A farkasok engedelmeskedtek. ahogy tervezte. A tövis mintha csak elnyomta volna magatol az ő elmejet. A többieknel lenyegesen jobban ismered Tel’aran’rhiodot. Egy olyan helyre. vekony drotszalbol fontak össze. am a kupola helyzete megvaltozott. a belsejeben elő vadaszt elkeseritette az. ahol ő is. Eltűnt a rossz.pipiter között döfte valaki a talajba. Megforgatta a kezeben a tövist. A verző farkas ott feküdt a különös targy mellett. Ifju Bika. A kupola azonban nem tűnt el. Ehelyett inkabb a kupolan belül gondolta arrebb magat. ugy tűnt. Az attetsző fal joval a fiatalember feje fölött zarodott össze. Indulj! valaszolta Perrin. hogy ez a targy sokkal erősebben letezett. El kell vinnie valamilyen biztos helyre ezt a tövist. Perrin elmosolyodott es atmozdult oda. Kicsit olyan volt. Egy egyszerű palcava akarta valtoztatni. Sajat lakosztalyaban bukkant elő. mikent tüntethetne el a börtönüket. A közeppontja mindig ott csillogott a feje fölött. Az összefont karral allo fiatal nő lenyegesen egyszerűbb halvany. Nem sikerült. es megszabadulok tőle. hogy többtucatnyi finom. Az ibolyaszinű fal követte. mindenütt ott latta a ragyogasat. Ha Mesaana felbukkan. A diszes ruha meglehetősen kenyelmetlen volt. Valamilyen ter’angreal lehetett. – Legyel nagyon. Azt. de keptelen volt rajönni arra. Barmerre is fordult. – Közülünk egyedül te küzdöttel mar közvetlen modon a Kitaszitottak egyikevel. hanem apro. Pusztan az akaratereje segitsegevel megprobalta megvaltoztatni a tövis alakjat. pontosan. Nynaeve mar vart ra. hogy meg akkor is a kupola hatasa alatt all. ahol a Meszaros nem talalhatja meg. am ez cseppet sem szamitott ezen a helyen. Mert valojaban itt van. A közeppontja egeszen pontosan ott volt. de nagyon ovatos! – figyelmeztette Egwene. Pontosan ott allt. Ő ujra es ujra tovabbugrott. ahol belepett az ibolyaszinű falon tulra. üzente Szikrazo. ahol belepett a kupolaba. hogy a taborukat nagyjabol tizenhat merföld valasztotta el a kupola peremetől. hogy eltavolitsa a kupolat.

A mennyezetet figyelemre melto mertektartassal alakitottak ki. ez menni fog – valaszolta Nynaeve. Mindezek a remsegek persze egy pillanatig sem riasztottak el a szelkeresőket attol. Egwene biccentett es a baratnője eltűnt. Egwene az egyik ilyet valasztotta ki helyszinül. Nynaeve mar beszamolt rola Egwene-nek. A harom nő alakja elmosodottnak. A lancrol rengeteg medal logott. Az aes sedaiok es a tudos asszonyok gondosan szemügyre vettek egymast. Elmeletileg Elayne erkezesere is szamitottak. szinte anyagtalannak tűnt. Gyönyörű. hogy menni fog neki a tamadas. Az erkezők vezetője alighanem Shielyn lehetett. hogy az ott helyet foglalo tudos asszonyok kenyelmesen ülhessenek. Az aes sedaiok szerint a tudos asszonyok csupan hellyel-közel kikepzett vadak voltak. A lenyűgöző szepsegű szekeket körben allitottak fel. Egwene erkezesenek pillanataban a terem kellős közepen sötet bőrű. mig a tudos asszonyokat felhaboritotta az aes sedaiok allitolagos bekepzeltsege. ha valaki meg akarta volna akadalyozni.– Azt hiszem. Valamennyi a közepen elhelyezett emelveny fele fordult. A Muzsikusok utja tökeletesen megfelelt az elvarasoknak. A szelkeresők gyanakodva körülneztek. termeszetes alakjuk az ogier mesterek nagy tudasat dicserte. amikor nyilvanvalova valt. Az egykori javasasszony a Torony Csarnoka közeleben fog elrejtőzni. hogy a tengeri nep leanyait tanitva megismerhette a hajosok legendait Tel’aran’rhiodrol es a birodalom veszelyeiről. Biztosra lehetett venni. fekete haju nők csoportja bukkant elő. hogy az idős nő lehet a szelkeresők vezetője. A boltives kupolat ekesitő marvanyberakas az ejszakai egbolton ragyogo csillagok latszatat keltette. Siuan beszamolt arrol. hogy minden megtanulhatot elsajatitsanak az almok Vilagarol. hogy Nynaeve tamadjon. hogy azon a helyen bukkanjon fel a varos egyik tavolabbi pontjan. elő fak erdejeben setaltak volna. Most azonban ugy tűnt. Tar Valonban szamos olyan csarnokot alakitottak ki. A tudos asszonyok mar meg is erkeztek: Amys. eppenseggel az lett volna a szinte lehetetlen feladat. akik majd a szekeken foglalnak helyet. hogy nem lesz kepes fokuszalni es atjutni Tel’aran’rhiodba. de megse kelljen felnezniük azokra. Egwene maga is eltűnt. Az amyrlin egeszen eddig azt gondolta. es a szaja szelen halvany mosoly jelent meg. Mindannyian Elayne alomter’angrealjanak masolatat hoztak magukkal. akinek mar feher tincsek vegyültek a fekete fürtjei köze. de nem izlestelen. A kör alaku csarnok egyik feleben kellőkeppen megemeltek a padlozatot ahhoz. Összevont szemöldökkel nezett körül. A teremben sorakozo szekek legalabb olyan gyönyörűek voltak. hogy Renaile szinte . akik mar valoszinűleg ertesültek a fontos talalkozorol. ahol zenes előadasokat vagy nagyszabasu gyűleseket lehetett tartani. Leane. Bair es Melaine. karcsu nő allt. mint a fal diszitese. A tagas helyiseg falait borito bőrlevelfa burkolatot gondosan megmunkaltak. hogy az valoban letezik. ahol valojaban sor kerül erre a megbeszelesre. Harom tarsa egyike egy eltes asszonysag volt. hogy felbukkan-e Mesaana vagy valamelyik Fekete nőver. Az elegans. A tudos asszonyokat es a szelkeresőket kerette magahoz. am ő jelezte: elkepzelhető. Onnan figyeli. ugy tűnt. Viszonylag ügyesen titkoltak kölcsönös ellenszenvüket. hosszu nyaku teremtes orrat finoman megmunkalt lanc kötötte össze a bal fülevel. Yukiri es Seaine a tudos asszonyokkal szemben ültek le. Nynaeve beszamolojat es a tengeri nep leveleit figyelembe veve alighanem Renaile lehetett az erkező. A szelkeresők elen egy magas. A diszites gyönyörű volt. Az utobbi alakjan nagyon is jol latszott. mintha a vendegek igazi. hogy a terhesseg utolso szakaszaban jar.

Lehetseges lett volna. – Mindenkit arra kerek. Miert ne lehetnenk egy kicsit udvariasabbak egymassal? Aztan Egwene a tengeri nep küldöttei fele fordult. ahol a kedvük szerint jatszadozhatnanak. – Meg egy tombolo csatater kellős közepe is biztonsagosabb. hogy nem ültök le a targyalas soran. A latvanytol kisse elpirult. A tengeri nep kepviselőit felbatoritottak az elmult időszak tapasztalatai. amit tettem. A szelkeresők ekszerei ugyanolyan gyorsan valtoztak. többször is megvaltozott a bluza szine. mint ez a hely. mint a ruhazatuk.meghunyaszkodott a tarsai előtt. hogy felelősek a sajat biztonsagukert. hogy azt tettem. Miközben a valaszan gondolkozott. mint ha valaki megprobalta volna atverni magat a Sötet Nagyurat. pedig Elayne korabban mar emlitette. – Csak azert. hogy tanusitson önmersekletet! Hiszen ti a nepetek vezetői vagytok. anyam? – kerdezte Yukiri. Ezenfelül a tengeri neppel alkudozni csupan egy hajszalnyival volt egyszerűbb dolog. – en adtam nekik kölcsön a ter’angrealokat. hogy idejöhessenek. Ez a hely sokkal veszelyesebb egy elhagyott borzodunal. – Az almok Vilagan kivül is talalkozhattunk volna! – meltatlankodott Bair. hogy mar nem ő a hajok urnőjenek sajat szelkeresője? – Üdvözöllek benneteket! – köszöntötte Egwene a vendegeit. elfogadtatok a meghivasomat. Egwene al’Vere? – kerdezte Amys. Shielyn vegül kurtan biccentett. vizföldi. – Kisgyerekek? – kerdezte Shielyn. hogy utana azzal kerkedhess. mintha egy egő mecsest meg egy olajjal teli dezsat adtal volna egy gyereknek – morogta halkan Melaine. Szükseges lepes volt. amire csak kepesek voltak. A ruhajuk szine folyamatosan valtozott. Ők mindent megtettek. Teny. Az ekszerei is hol eltűntek. A legcsekelyebb mertekben sem tetszettek neki azok a feltetelek. hogy odakint a nyilt vizen a tengeri nep gyermekei. Nynaeve es Elayne meglehetősen felelőtlenül viselkedett az alkudozas soran. – Kisgyerekeknek nem lenne szabad atjönniük Tel’aran’rhiodba. majd maga is leült. hogy innentől kezdve ő a felelős a sajat biztonsagaert. hol pedig ujra felbukkantak. A következő pillanatban Renaile mar ujra bluzt viselt. Raadasul iszonyatos teher nehezedett rajuk. Egwene döbbenten latta. Olyan nők. foglaljatok helyet! – allni fogunk – valaszolta Shielyn. – Kerlek. kerlek! – vagott Egwene a szavaba. Elfogadtak azt. Büszken. amelyeket a tarsai elfogadtak a Szelek Kupajanak megszerzeseert cserebe. Akkor most csak nem fogjatok semmibe vermi a vendegszeretetemet azzal. A hangjabol feszültseg erződött. – Amys. hogy Renaile bluza egeszen egyszerűen semmive foszlott. Amys – folytatta Egwene. – Oka van annak. – Ezek megis kicsodak. hogy a szelkeresők nem igazan tudtak mit kezdeni Tel’aran’rhiod különös szabalyaival. Egwene-t egy pillanatra elfogta a harag. Vegül borvörös öltözek mellett döntött. – Shielyn din Sabura ejjeli Vizeket es a nővereit is felvilagositottuk arrol. akiknek a bölcsessege es a vakmerősege közismert teny. – Ez pont olyan. – Ti csak gyerekek vagytok itt. Egwene vett egy mely lelegzetet. Hiszen… De nem. hogy milyen veszelyek leskelődhetnek ezen a helyen. . a ferfiak es a nők egyarant felmeztelenül jarnak. A fekete haju nő habozni latszott. magabiztosan allt a teremben. – Shielyn szelkereső. Kezdtek kiismerni az aes sedaiokat. – Meg sokaig kell hallgatnunk ezt a torzsalkodast.

Egwene jol latta a szeme sarkabol. Aki belep ide. Igenyt tartotok rank. hogy megkerdőjelezzem a korabbi amyrlinek szandekait es dönteseit. Kihagyott egy szeket Egwene es a többi aes sedai mellett. – Miről is van szo? Shielyn Egwene-re összpontositotta a figyelmet. Most viszont mar tudtok rolunk. A teli cseszekből a forro tea aromas illata aradt. hogy eltitkoltuk a szelkereses igazi termeszetet az aes sedaiok elől. ha megertenek. a tudos asszonyoknak viszont szempillajuk sem rezzent. – Akkor ideje őszinten beszelni – figyelmeztette Yukiri. es szamtalan alkalommal valtakozott az apaly a dagallyal azota. hogy megőrizte titkait az aes sedaiok elől. amit a Feher Toronyban tanulhatnak. A tengeri nep kepviselői az asztalon hagytak a cseszeiket. mint Nynaeve vagy Elayne. Az aes sedaiok elkomorodtak. A szelkeresők ugyan nem ismertek a fonatok szamos valtozatat. de ki mar nem fujja. A fület az orraval összekötő lancocskan halkan csilingelni kezdtek a medalok. de elolvasta a reszletes beszamolokat. es abban a rozsasziromtea helyet valamilyen joval sötetebb ital vette at. Shielyn viszont megdermedt. am csupan a dolog egyik oldalat vilagitotta meg a szavaival. talan bölcsen cselekedtetek – magyarazta tovabb Egwene. Megerdemeltek tehat. majd belekortyolt a teajaba. hogy a befolyasunk alatt tartsuk mindazokat a . hogy előbb-utobb sor kerül majd ra – valaszolta Shielyn. Yukiri hangosan felhördült. Egy aes sedaitol meglehetősen varatlan volt ez az erzelemnyilvanitas.– Hat legyen. Ha tisztaban lettek volna azzal. Az amyrlin vegre ismet levegőt mert venni. akiknek nem ti parancsoltok. Hiszen talan nem az igazsag volt a Feher Torony es a Harom Eskü legertekesebb kincse? – Bölcs szavakat mondtal. amiert megajandekoztal minket ezzel a hellyel. az aes sedaiok viszont megkostoltak a felkinalt italt. Az adosaid vagyunk. az soha többe nem tavozhat. – Akkor talan most elmondhatnad. ugyanakkor viszont meghatarozott esetekben – mindenekelőtt akkor. – Micsoda? – Bizony. hogy ezekkel az ervekkel nem menne semmire. Amys előrehajolt. – Tavol alljon tőlem. elünk a felkinalt vendegszeretettel. hogy mennyire hasznos. felemelte a cseszejet. Egyetlen gondolattal alacsony asztalkakat hozott letre a semmiből. de a tarsaival együtt azert csak leült. Nem tudjatok elfogadni azt. A Feher Torony előirasai es szabalyai nelkül is remekül hasznaltak a sajat fokuszaloikat. A Feher Torony csak beszivja a levegőt. – Szamtalan evszak telt el. Egwene maga nem töltött olyan sok időt a tengeri nep oldalan. ha a Levegővel kellett dolgozniuk – a tudasuk nagysagrenddel meghaladta azt. A szelkereső ugyan igazat mondott. – Ez az összecsapas elkerülhetetlen. A bluza szine hirtelen kekke valtozott. hogy őszinte legyen hozzajuk. Talan tulsagosan is nagy elszantsaggal törekedtünk arra. amire az aes sedaiok altalaban kepesnek bizonyultak. A szelkeresők összerezzentek. hogy letezhetnek olyan fokuszalni tudo nők. hogy az emberek tudjak. – Sejtettük. Shielyn din Sabura ejjeli Vizek – szolalt meg. – es talan a neped is bölcsen tette. valaki törődik a nagyvilag fokuszaloival es a megfelelő kikepzesben reszesiti őket… Ő maga is erezte. ha mas iranyba fujnanak a szelek. Ugyanakkor viszont ezt a kerdest igenis meg kell vitatnunk. A tengeri nepnek megvoltak a maga hagyomanyai. hogy milyen fontos az. bar en magam azt szeretnem. hogy Melaine viszont egyetertően bologat. hogy miert is gyűltünk itt össze – szolalt meg Bair.

amivel ti nem vagytok tisztaban – folytatta. Lehet. ami lehetőve teszi. hogyan kell az embereket vezetni. hogy kepes-e meg tovabbsantikalni. Böködjük. Aes sedai vagyok. akik megkötöttek veletek ezt az üzletet. Hatrabb huzodott a szekeben. A hallgatosaga azonban nagyon is gondolhatta azt. . Shielyn meg jobban elkomorodott. Egwene tudta. – Ugyanakkor viszont ti magatok is elismeritek. majd a tudos asszonyok fele fordult. Gondosan ügyelt arra. hogy most mar aes sedai tanarok elnek köztetek. – Ez igy igaz – valaszolta Egwene. hogy felismeritek. amelyeket mi ismerünk. E harom közössegnek szövetseget kell kötnie. akik kepesek fokuszalni. aki kepes meglepni a partnereit. Egy targyalas soran mindig az kerekedik felül. hogy ő maga akart aes sedaiokat küldeni a tengeri nep hajoira. Shielyn hatradőlt a szekben. akik kepesek felhasznalni az Egyetlen Hatalmat. – Amikor a tudos asszonyok tanitvanya voltam. Minden szavam igaz. Latni fogja. Ugyanakkor leteznek olyan dolgok. ha nem tevedek – szurta közbe Shielyn. es kivancsian bamuljuk. Minden egyes szava megfelelt a valosagnak. hogy a Feher Torony szamos olyan dolgot tud. – Ne kerteljünk tovabb! Az első pillanattol kezdve csak egy haromlabu gyikot hajszolunk. hogy milyen fontos dolgot ertek el. – Amit majd a Feher Torony iranyitana. Nem ragaszkodnatok ahhoz. hogy a nővereim kikepezzek a szelkeresőket. – Hat akkor – szolalt meg Shielyn –. Az amyrlin a szelkereső szemebe nezett. – Mindannyian olyan nők vagyunk. – Ebből ennyi eleg legyen! – szolt közbe Bair. A mellette ülő harom aes sedai alig leplezett felhaborodassal bamulta a vezetőjüket. – Amys. – Hiszen különben nem probalnatok meg alkut kötni velünk. talan köthetünk egy olyan üzletet. hogy őszinten beszelek. – Erősen remeltem. gondolta. ha nem ismernem el az aes sedaiok nagy tudasat ezen a területen – valaszolta Amys ovatosan. Feszülten figyelte Egwene arcat. eppen ezert egeszen maskent viselkedett. hogy ez a korabbi megallapodasunk nem is volt elegge atfogo – folytatta. böködjük a palcainkkal. Nem csupan hizelgek. hogy mire szamitanak a szelkeresők. ugye hajlando vagy tanusitani azt. amit a Feher Toronyban töltöttem. ugy velem. igy majd latni fogja. – Igen sok időt töltenek a fonataikat gyakorolva. hogy az aes sedaiok olyan dolgokat is tudnak a fonatokrol. hogy megsem ők arattak hatalmas diadalt. ők viszont nem. nem is tudtak. milyen előnyökkel jarhat ez. joval többet tanultam meg arrol. Egwene elmosolyodott. Egwene azt remelte. Ezenkivül nagyon hasznosnak bizonyult. – Nem hatalytalanitjuk azt a megegyezest! – tiltakozott azonnal Shielyn. Azok a nővereim. amelyekkel a tudos asszonyok nincsenek tisztaban? – Ostobasag volna. – Ennek meg a gondolata sem merült fel bennem – valaszolta Egwene. hogy hatarozott vagyok. A bluza szine halvanysargava valtozott. hogy a tengeri nep kepviselője epp lazasan gondolkozik. hogy a Feher Torony sokat tanulhat majd tőletek. ahogy felkeszitettetek Tel’aran’rhiodra es az almodasra.nőket. amikor megalkudtak a Szelek Kupajarol. Talan feltamad benne a gyanu. hogy a szelkeresők remekül megoldottak a sajat kepzesüket. – Meg kell osztanunk a tudasunkat egymassal – jelentette ki Egwene. hogy kikepezzük a Torony asszonyait. Nyilvanvalo. Előbb-utobb ők is belatjak majd a javaslat esszerűseget. hogy besetaltak az aes sedaiok csapdajaba? – Jomagam eppenseggel ugy erzem. mint az alatt az egesz idő alatt. hogy ne latszodjon semmilyen erzelem sem az arcan. – Nagyon is helyenvalo.

– Akkor megis mi lenne a különbseg? – tudakolta Shielyn. Tudos asszonyok. hogy… – tiltakozott volna az amyrlin. Mindenekelőtt azokat. hogy megfosszam a nepedet ezektől a lehetseges szelkeresőktől. – Azt hiszem. – Mindezert persze termeszetesen fizetni kell. ha a kikepzesük utan ez az ohajuk. A tengeri nep leanyai gyakran elzarkoznak a többiektől. hogy igen bölcs dolog. A hangjaban izgalom csengett. ha megosztjuk a tudasunkat a többiekkel. – es miert kellene visszaszereznetek őket? – kerdezte Egwene. – Tudos asszonyok. amitől görcsölni kezd a gyomrom. hogy a hozzatok küldött leanyaink közül nehanyan esetleg tulsagosan is hozzaszokhatnanak az elpuhult vizföldiek eletmodjahoz. – Mar igy is küldünk nőket hozzatok. – Szelkeresők – fordult Egwene a masik csoport fele. – Aggodalommal tölt el a gondolat. vagy eppenseggel vonakodva jönnek. hogy az aes sedaiok horgai a tanitvanyaink husaba furodjanak. – Cseppet sem könnyű dolog elindulni a szelkeresők utjan – ellenkezett Shielyn. hogy az aielek is küldjenek tanitvanyokat hozzank. – A hozzank küldött leanyok a kikepzesük befejeztevel szabadon visszaterhetnek közetek – magyarazta Egwene.– en csupan arrol beszelek – ellenkezett Egwene –. ahol kikepezzük őket. Az amyrlin elfintorodott. Addig is azonban igen nagy előnyökkel jarna. – ugy velem. mikent viselkedjenek Tel’aran’rhiodban. – Nem vonom ketsegbe azt. nehogy gyanakodni kezdjünk a szelkeresőkre. Az almodas rendkivül ritka kepessegnek szamitott. Van benne valami. megoldhato a dolog – bolintott előrehajolva Shielyn. Nem latom semmi ertelmet annak. akik tanitanak. ha megtanitanatok őket arra. Ennek a hagyomanynak veget vetek. akiknek be kell fejezniük a kikepzesüket. hogyan kell a szeleket iranyitani. – Csak azt kerjük. – . a Feher Toronybol beavatottakat küldök hozzatok. akik tehetsegesnek bizonyultak a Levegővel. ha csak ter’angrealok segitsegevel juthatnanak be oda. – Ha megengedjük. – Csak nem akarod arra kenyszeriteni őket. Ők is nyugodtan hazaterhetnek. hogy az aes sedaiok soraiban felfedeznenek meg egy hozza hasonlo almodot. Egwene al’Vere. mintha egynapi koplalas utan hirtelen tul sokat ettem volna. milyen kegyetlenül elpaholtak a Feher Toronyban. – Hozzatok is elküldenem a nővereinket. Egwene „elpuhult” feneke meg mindig emlekezett arra. amire mi magunk is hajlandoak vagyunk – valaszolta Egwene. ha egyaltalan elfogadjuk a javaslatodat. Olyanok jöjjenek. – Ugyanakkor viszont az is ketsegtelen. ha a nőverek egy reszet felkeszitenek Tel’aran’rhiodra. – Megengedem nektek. Rendkivül hasznos volna. akiket kikepezhettek. es közben megismerik a modszereinket. Annak meglehetősen csekely volt a valoszinűsege. Ha tanulunk egymastol. akkor nem lesz könnyű visszaszereznünk őket – jelentette ki Melaine. hogy aes sedai legyen belőlük. Meg akkor is. De nem am vonakodo asszonyokat! Nem azert. hogy nehany tanitvanyotokat elküldjetek a Feher Toronyba. Persze nem teljesen kizart. Felteve. azt szeretnem. – Ezt azert nem bizhatjuk teljes mertekben rajuk! – ellenkezett Amys. hogy mar csak ez a valtozas is igen nagy hasznot iger. – Ezekre a jelkepes aldozatokra csupan azert kerül sor. hogy nehez lesz az atallas – valaszolta. Bair azonban a szavaba vagott: – Azok a nők tovabbra is a tudos asszonyok tanitvanyai maradnak. Olyan gyermekek. Megtanulnak tőletek. hogy a Feher Toronyban elpuhult nővereidnek nem tetszik majd a mi kemeny eletünk.

ha több olyan aes sedai is akadna. akinek ne hasznalt volna az. A valodi vilagban egy olyan ter’angreal volt a kezeben. Mi volna. aki mellettetek tanult es a baratjanak tekint? Aki tiszteli a hagyomanyaitokat? – Annak meglenne a maga erteke – ismerte be Shielyn. Titokban talalkozhattok. – Feltetelezve persze. Shielyn? – folytatta Egwene. – es mi lenne. akik megertik a ji’e’tohot es a Haromszoros Földet. – Nem vagyunk annyira önzőek – valaszolta a tudos asszony. hogy elfogadhatobb termeszetű nőket küldenel hozzank. ezaltal pedig lenyegesen erősebbek voltak. – Tel’aran’rhiodban barhova eljuthattok – folytatta előrehajolva Egwene. hogy ki ül előtted. ha helyettük inkabb beavatottakat küldenenk hozzatok? Ők sokkal rugalmasabbak lennenek. – Pedig targyalhatnank – felelte Egwene. jobb modon legyőzni a viz iranti . – Mennyit erne a neped szamara az. – es mi a helyzet veled. hogy a kikepzesük befejeztevel hazaterjenek hozzatok. – Igen veszelyes dolgokat javasolsz. hogy kikepzest nyerhessenek a tudos asszonyoktol – tűnődött Egwene. – Ennek az az oka. ahelyett hogy vetelytarsaknak vagy vadaknak tartanak őket? A harom aiel zavart arccal összenezett. es megis talalkozhattok tavoli barataitokkal.Hat nem latod. Ez utobbi targyak sokkal sokoldalubbak. – Hogyan lehetne maskent. amelyeket kölcsönkaptatok? – kerdezte Egwene. – Hogy hajokon eljenek? – hördült fel halalra valva Melaine. akkor az pontosan ugyanolyan veszelyekkel jar. Melaine? Egy Amyrlin-tron. – Arrol a megallapodasrol nem kivanunk targyalni. – Ha megengednenk a tengeri nep leanyainak. akkor nektek sem lenne olyan nagy szüksegetek aes sedai tanitokra. – Erről egy különallo megallapodast kell kötnünk – razta meg a fejet Shielyn. mintha egy csapat vizföldi gyermek felügyelet nelkül szaladgalna a Haromszoros Földön. akit az aielek kepeztek ki. – Ez esetben viszont az volna a legjobb. ha nem ragaszkodnank ahhoz. Milyen hatalmas előnyökkel jarna a nepedre nezve az. – Helyettük? – csattant fel azonnal Shielyn. Egwene nem adott a szelkeresőknek azok közül a ter’angrealok közül. mint amilyeneket az ujjuk körül viselnek. akik tisztelik a tudos asszonyokat. – Utaznotok sem kell. – Nem tarthatod meg ezt a helyet magadnak. Shielyn a kezere pillantott. hogy a Toronyban maradjanak. hogy nehany napig lelogattuk a főarbocrol. amelyek – hala Elayne szorgos kiserletezesenek – mar azt is lehetőve tettek. Az aes sedaiok ugyanolyan kigyok. Amys – ellenkezett az amyrlin. amelyik segitsegevel a Szellemet fokuszalo nő kepes volt belepni Tel’aran’rhiodba. – Ha ezeket a nőket csak ugy beengeded az almok Vilagaba. – Jomagam pedig nem is szamitok könnyű alkudozasra. – Ti pedig csereben elküldhetnetek hozzajuk a tanitvanyaitokat. hogy ti ragaszkodtatok az aes sedaiokhoz – magyarazta Egwene. mint amilyen en vagyok! Olyan nőverek. hogy valaki fokuszalas nelkül lephessen be az almok Vilagaba. hogy olyan amyrlin iranyitsa a Feher Tornyot. Kikemlelhetitek a rejtett titkokat. – A biztonsaguk miatt aggodom. – Ők viszont valosaggal belekövültek a hagyomanyaikba. ha a tengeri nep nehany tanitvanyat elküldene hozzatok. Ajanlatosabb volt az ilyesmit titokban tartani. ha az ajanlatomat azokkal az alomter’angrealokkal edesitenem meg. akivel csak akartok. Egwene al’Vere! – figyelmeztette Amys szigoruan. mint amilyenekkel eddig alkalmunk volt talalkozni. Eddig meg egyetlen olyan aes sedaival sem talalkoztam.

– Kivancsian vartam. hogy a dolgok valtozatlanul maradjanak. hogy az aes sedaiok mikor fogjak bejelenteni az igenyüket rajuk. hogy teged döngölnek a talajba. – Az apam eveken at küzdött azert. Ha pedig mindez nem volna elegendő ok. – Akkor tehat az üvegoszlopok… – töprengett Amys. Közeledik az Utolso Csata. Shielyn. hogy a felfedezője megtartsa a varatlanul előkerülő ter’angrealokat – magyarazta Egwene. Sorban minden nő szemebe belenezett. – Odahaza. egyenes utat epitett a viragagyasok között. hogy arra valaha is sor kerülne – felelte Egwene. – Akarhogy is – fordult vissza Egwene a tengeri nep fele –. Az apam nagyon szeretett arra setalni. mint a többi szelkereső. Ugyanugy.rettegeseteket? – Mi nem felünk a viztől! – csattant fel Amys. sikoltozhatsz a felhaborodottsagtol es megprobalhatod erővel elerni azt. ott van meg egy masik közös ellensegünk is: az az erő. – Mar nekünk adtad ezeket! – figyelmeztette a szelkereső. Ekkor aztan eszebe jutott valami. A viragok attol kezdve az ut ket oldalan nyiltak. en magam azonban hajlando volnek arra. Amennyiben azonban kepes vagy a valtozasok iranyitasara. hogy hivatalosan is bejelentjük: mindezek a ter’angeralok – az összes nalatok levő – jogosan titeket illetnek meg. a ter’angrealok a tietek lehetnek. E szavakat hallva a tudos asszonyok komolyan elgondolkodtak. Ahogy azt vilagosan es egyertelműen a tudtotokra adtak. ahogy egy atlagos ember a ketrecbe zart oroszlant emlegette volna. hogy hivatalosan is kivetelt tegyek a szelkeresők es a tudos asszonyok eseteben. amikor atvettetek őket. Alacsony keritessel vette körül a viragokat. hogy szabadon engedni a Sötet Nagyurat. hogy az aielek megnyugvassal ertesülnenek arrol. – es örökre nekünk adnatok? – kerdezte Shielyn. amelyik egyarant elpusztitana az aes sedaiokat. – Nagyon is tiszteljük. Az ujjaszületett Sarkany azzal fenyegetőzik. egyre többen vagtak at azon a földterületen. – Csupan kölcsönkaptatok őket. – Hogyan kaphatnanak teljes ertekű kikepzest aielek a Feher Toronyban. – Mi van azzal az ostoba allasponttal. Valamint azt. hogy teljesen atadtuk magunkat neki. – Ketlem. Az emberek a kikövezett utat hasznaltak. Emondmezőn volt egy gyönyörű viragokkal teli földdarab a patak közeleben. Ti vizföldiek… A tudos asszony mindig is ugy beszelt a hajokrol. hogy tavol tartsa a hid fele igyekvőket. – Ilyen modon kivehettük az együgyű kereskedők vagy földművesek kezeből az adott esetben eletveszelyes targyakat. Ennek azonban többnyire az a vege. ha nem lesz belőlük aes sedai? Eddig nem igy mentek a dolgok. – Ha ütött a valtozas oraja. hogy a nőverek nem tarthatnak igenyt rajuk. – A seanchanok – bolintott Melaine. Semmit nem ert az egesz. – Valtozofelben van a vilag. – en akkor is furcsanak talalom ezt az egeszet – szolalt meg Bair. es nem tapostak le a növenyeket. Bair – figyelmeztette Egwene halkan. – Ugyanakkor viszont erős a gyanum. Amikor azonban megepitettek az uj hidat. amelyik szerint minden ter’angreal a Feher Torony tulajdona? – Ez a szabaly nagyon is fontos es hasznos. Renaile hatrabb ült. de csak azutan. – Az itt jelen levő harom közössegnek mar regen együtt kellene működnie. hogy gyönyörködjön a viragokban. akkor azok teged fognak szolgalni. a szelkeresőket es a tudos asszonyokat. Tablakat rakott ki. Jokora kövekből szep. mert a segitsegevel meg lehet akadalyozni azt. Meghallva az . ahogy az Egyetlen Hatalom is szolgal minket. ha egyezseget kötünk.

Előtte azonban meg kell beszelnünk a dolgot a többi tudos asszonnyal. nekem magamnak pedig először meg be kell nyujtanom a Torony Csarnoka ele. Ha erre sor kerül. – Na es mi a helyzet a ter’angrealokkal? – kerdezte Egwene fele visszafordulva Shielyn. Amikor a nővereink tőletek tanulnak. es a ti ket tanitvanyotok eljön közenk. akkor megprobalhatta levegőnek nezni a meghozott törvenyeket. hogy a Csarnok kötelezze el magat. es el kell fogadniuk a ti szabalyaitokat. es a következő pillanatban mar pancelt viselt. – Igen – felelte az amyrlin. – Közösen eleg erősek vagyunk ahhoz. hogy helyettünk inkabb titeket valasztananak. – es velünk mi lesz? – kerdezte Amys. A tanitvanyok csereje kellően fontos ügy volt ahhoz. hogy szükseg legyen a Csarnok tamogatasara. akkor ugyis megnövelik a resztvevők letszamat. ha a tarsaitok is jovahagyjak azt. halkan felsziszegett. Ugyanez vonatkozik a nővereinkre. Ha ez időszak elteltevel a tanitvanyaitok ugy döntenek. Ha esetleg ugy döntenenek. hogy elveszitettünk teged! – Nekem masutt volt a helyem – felelte Egwene. – De nem a leggyengebbeket! – figyelmeztette Egwene. am ket evnel többet nem vehet igenybe. hogy közöttünk is ugyanez legyen ervenyes? – fordult Shielyn a tudos asszonyok fele. akkor visszajöhetnek hozzank. akik a modszereinket latva hozzad hasonlo modon megertik. kettőt kettőert? – Ha a beleegyezesünket adjuk a megallapodasba – bolintott Bair. Mintha csak a tengeri nep valamelyik asszonya veletlenül tamasztott volna szellőt. mi pedig megengedjük. Megvaltozott az öltözeke. a következő felteteleket tamasztjuk: evente ket tanitvanyt küldünk hozzatok. ket tanitvanyotokert cserebe – magyarazta Egwene. a kezeben kard csillant. Raadasul Egwene pontosan azt akarta. Milyen kar. hogy azok bizony többet ernek. – A legtehetsegesebb lanyokat akarom. Amikor pedig nyilvanvalova valik. – Azok a tieitek lehetnek – valaszolta az amyrlin. hogy legyőzzük őket. – Megfelel nektek ez az alku? Hasonlo modon. – Egy kesőbbi megbeszeles soran talan majd igeretet is tehetünk. – Nekünk milyen szerep jut ebben az „alkuban”? – Ket beavatott. Habozva folytatta: – A kikepzes vegen valamennyi tanitvanynak es beavatottnak vissza kell ternie a nepehez legkevesebb egy esztendőre. Persze az amyrlin hatarozata felert egy törvennyel. – Te pedig ugyanilyeneket küldesz? – kerdezte Shielyn. Külön-külön… – Meg kell gondolnunk ezt az ajanlatot! – vagott a szavaba Shielyn. hogy milyen hasznos ez az elkepzeles. akkor a tanitvanyaitoknak tekintjük őket. Kezdetben kettő is megteszi majd.ellenseg nevet. – A tanulas időszaka legkevesebb hat honap. A megallapodasunk termeszetesen csak akkor ervenyes. – igy igaz – bolintott Egwene. – Talan akadnak majd közöttük olyan nők is. hogy a jelenleg közöttünk tartozkodo leanyaitok hazaterhessenek. Ha azonban a Csarnoknak nem tetszett egy döntes. majd a többi tudos asszony fele fordult –. Persze csupan egy pillanatig. Egyelőre azonban be kellett ernie a ket tanitvany cserejevel. akkor veletek is ugyanugy jarunk el. hogy megiscsak beallnanak az aes sedaiok köze. – Cserebe ti felmentetek minket az igeretünk alol. – Elfogadjatok. Többe nem kell nővereket küldenünk hozzatok. hogy ő . Ez különösen azok utan volt fontos. Egwene felfigyelt a teremben fujo szelre. Bair megfontoltan bolintott.

raadasul mindenki sokkal jobban jart volna. ha nem jön letre a megallapodas. Legalabbis azokat nem. hogy ezzel az uj egyezseggel felülirhatjak a regit. – ugy tudtam. – Veszelyes tancba kezdtünk. A tudos asszony ezzel senkit sem sertegetett. miutan mindent megtanultak tőlünk. hogy a vizföldiek kivetel nelkül puhanyok. Amys. – Csupan egy alom. akikről beszeltel – felelte Egwene. hogy a sajat nővereid ternek vissza hozzatok. – A legkemenyebb leanyainkat küldjük el – tette hozza Bair. hogy vessenek veget a titkolozasnak. hogy a sajat nepükből szarmazo aes sedaiokat küldjön el azokra a hajokra. A vilag valoban megvaltozott. es a szelkeresők semmive foszlottak. Amys. A csend azt jelentette. Meg hogy acelszalagokkal! Selymet fogok hasznalni. Persze csak akkor. es a jövőben működjenek együtt. hogy olyan nőkre bukkansz. Vagyis csupan a nyilvanvalo dolgot mondta ki. hogy mindent megtanuljunk az aes sedaioktol. Egwene al’Vere – jelentette ki Amys. Csődöt mondott volna a terve? A tudos asszonyok egy biccentessel nyugtaztak a kijelenteset. Az aes sedaiok huzni fogjak ugyan az orrukat a ter’angrealok miatt. amire keszülsz. hogy tenyleg sikerült valamit elerned. Most azonban erősen remelte azt. csak hogy hatalyon kivül helyezzek azt a megallapodast. akkor tudhatod. amikor kiderült. de raadasul büntetesnek is tekintik a rajuk kiszabott feladatot. – Valoszinűleg el fogjuk fogadni ezt a megallapodast. Szüksegünk van arra. – Remelhetőleg harcolni fogunk. Eszem agaban sincs. amit csak meg lehet tanulniuk? Akik büszkek arra. hogy nem tarthatjak a Toronyban a tengeri nep leanyait. Intett a tarsainak. hogy a Szelek Kupaja megszerzese miatt milyen egyezsegre kenyszerültek a tengeri neppel. – Olyan nőket. – Volt idő. – Helyenvalo dolog az. mint az almok. miközben felallt es megigazitotta a kendőjet. akik nem csupan nagyon gyengek. A szelkeresők letezeset többe mar nem kellett eltitkolni. – Meg midig akarod. hogy Nynaeve es Siuan egyetlen hallgatozo ellenseget sem vett eszre. hogy a nőverek kikepezzenek minket – jelentette ki Shielyn igencsak elegedetten. Nem volt ertelme görcsösen ragaszkodni a regi hagyomanyokhoz. – Azt. hogy maradjunk? Valamilyen csatarol beszeltel… – Pontosan – felelte Egwene. amikor olyan nők mennek oda hozzad. Tenyleg gyorsan tanultak. nem akarod tovabbra is megengedni azt. ha nem probalsz meg acelszalagokkal magadhoz kötni minket. akik visszavagytak a nepük hajoira. Azzal a megoldassal eleget tett volna az alku szavainak. akiket nem fog megrontani a vizföldiek elpuhultsaga. Nagyjabol biztosra vette. – Melyik megoldast tartod a jobbnak? – kerdezte Egwene.nyiltan felszolitotta a Torony Csarnokat arra. hogy a tarsai el fogjak fogadni ezt a javaslatot. – A valodi elet neha sokkal kiabranditobb. de hat ugyanigy fintorogtak. Ő szilardan meg volt győződve arrol. A tudos asszony bolintott. vagy pedig azt. – Megvitatjuk a kerdest – biccentett Shielyn. Amys is bolintott. hogy a tudasukat megoszthatjak veletek? Egwene mar korabban is gondolt arra. Szinte barmire hajlandoak lettek volna. gondolta Egwene. Nagyon is ugy erezte. A riasztasra eddig hiaba vart. . Ha azonban tisztessegesen megallod a helyedet a valosagban. – Akkor ezt megbeszeltük – jelentette ki Bair. amikor az aielek büszken szolgaltak volna az aes sedaiokat. Ez az idő azonban mar elmult.

hogy a Csarnok elfogadja a javaslatodat. Az aielek a terem tulso vegeben suttogva tanacskoztak. – Nem igazan hiszem. Ketlem. Sokak sziklaszilard meggyőződese szerint mi vagyunk az Egyetlen Hatalommal működő dolgok kizarolagos tulajdonosai. – Mar ha valaha is a mienk volt. Yukiri! A Fenyre! Neki van igaza. ha a torkuknal fogva szorongatjuk őket. Attol függően. es a szelkeresőket is. Bar megprobalt ügyelni az erzelmeire. anyam – jelentette ki vegül Yukiri. A tudos asszonyok fele biccentett. Semmit sem erünk el azzal. – A vilag mar nem lehet ugy a mienk. pedig nem is tudjuk hasznalni őket? es mit teszünk majd akkor. Egyre jobban ellenünk fordulnak. anyam! – figyelmeztette zavart arccal Seaine. a hangjaba megis leheletnyi rosszkedv vegyült. amik eddig rejtve maradtak előlünk. Yukiri. amit tud. ha ebben a pillanatban ők is ugyanerre keszülnek? – kerdezte Leane halkan. akkor vagy zsarnok. Raadasul Elayne ujra felfedezte. es valtozofelben van a vilag. – Talan igen – felelte Egwene halkan. hogy a ferfiak szamara keszitett valamennyi angrealt es sa’angrealt is mi kapjuk meg. hogy a nők – minden nő – a mi peldankat kövesse. – Kellő erőfeszites aran igenis az iranyitasunk ala tudnank vonni a tudos asszonyokat. Csak idő kerdese. – es mi van akkor. – A Szelek Kupajat mar amugy is visszaadtuk a tengeri nepnek. Ezek a nőverek majd mesterfokon elsajatitjak mindazokat a dolgokat. mint amire mi keszülünk velük? . sem bolond lenni. Egwene odalepett a többi aes sedaihoz. – Őt csak kordaban lehet tartani. hogy a tudos asszonyok is meghalljak a szavait. Vegehez közeledik egy korszak. Rengeteg ritka kepesseg bukkant fel. Leana azonban fejcsovalva a szavaba vagott: – Hallgass az igaz szora. hogyan lehet ter’angrealokat kesziteni. hogy ilyen hosszu idő utan varatlanul milyen sok kepesseg bukkant fel ujra? es ez a rengeteg felfedezes? Rolam kiderül. anyam – jelentette ki halkan. – Ennek ellenere is helytelen volna lemondanunk roluk. neman figyelte. Yukiri felkelt. – A Csarnok meghajlik az ertelmes ervek előtt – ellenkezett Egwene. – Ha ugyanarra a jatekra keszülnek velünk. mert nem akarta. – Ugyanakkor viszont nem tartjatok igencsak különösnek. – Mi allunk majd az elükre. ha a tudos asszonyok. es el kell küldenünk hozzajuk a legügyesebb beavatottainkat. hogy milyen sikert erünk el. Elayne ter’angrealokat keszit. hogy minden alkotasukat atadjak nekünk? Kepesek lennenk erre? – en… – kezdte volna Yukiri. hogy olyan sok legyen belőlük. hogy egyedül Elayne lesz kepes arra. a szelkeresők pedig evszazadokon keresztül elrejtettek előlünk a legjobb fokuszaloikat. Ha görcsös erőfeszitessel ragaszkodunk a multhoz. vagy a tengeri nep egyik leanya kezd el ter’angrealokat kesziteni? Harom tarsa komoran. hogy almodo vagyok. Mit teszünk majd.aztan arrebb vonulva csendben tanacskozni kezdtek. es hűvös pillantast vetett a tudos asszonyok iranyaba. Be kell fogadnunk a legtehetsegesebb fokuszaloikat magunk köze. – De hat Elayne is aes sedai. hogy mar a szamon tartasuk is komoly erőfeszitest jelentsen. vagy bolond lesz belőlünk. A Fekete Torony aes sedaiokat köt meg. az aielek többe mar nem tisztelnek minket. Itt van a Jövendöles. Nem akarok sem zsarnok. hogyan kell ilyen targyakat letrehozni? Rakenyszeritjük őket arra. – Ragaszkodni fogunk ahhoz. ha eppen az asha’manek között tanulja meg valaki. El kell ernünk azt. – es mi a helyzet az asha’manekkel? – kerdezte Egwene egeszen halkan. ahogy regebben volt – folytatta az amyrlin suttogva. – Nem tetszik ez az egesz.

es visszaterve ujra csapdaba ejti a követőit. A Feher Tornyot. Mar nem egyenesen eszak fele haladt. akkor az ellenfele visszaszerzi a tövist. ismerte fel a fiatalember. Kőfal. A Meszaros valoszinűleg szemmel tartotta a kupola mozgasat es igy kikövetkeztette.– Akkor kenytelenek leszünk a lehető legügyesebben jatszani – felelte Egwene. – Elkezdődött – felelte lihegve Siuan. Kelet fele fordulva megpillantotta egy hatalmas epület csucsat a fak koronaja fölött. Ket szivdobbanas között hosszu merföldek sorat tette meg. Sokkal könnyebb lesz elbujni valamelyik epületben vagy sikatorban. utvonalat valtoztatott. Nem kellett mast tennie. akkor könnyeden visszaszerezheti. mint ő. hogy a tövist egyszerűen bedobja az oceanba. Tizenegyedik fejezet SÖTeTSeG A TORONYBAN . tavak. A következő pillanatban magas fal emelkedett előtte. aztan kivarja. hogy megvedje Faile-t es a többieket: meg kellett ölnie a Meszarost. Mitevő legyen? Arra gondolt. Pillanatok alatt sokmerföldnyi tavolsagot tett meg. Belülről barmikor felbukkanhatott mellette. A Meszaros gyorsabban haladhatott. hogy megtamadja. hogy ő merre halad. ujabb nyilvesszőt lőtt ki. Kepes lesz lehagyni az ellenseget? A taj valosaggal elmosodott. – Mindez azonban egyelőre csak masodlagos fontossagu. Felhördült. Sötet szemeben düh langolt. A varos akar hasznara is lehet. gondolta Perrin. Hegyek. – Anyam! Jönnöd kell! – Elkezdődött a csata? – kialtott fel Egwene. A haja szetzilalodott es a ruhaja összeegett az egyik oldalon. Addig nem. Körülnezett es megprobalt tajekozodni. Eljött a küzdelem ideje. eszakra eszrevette a Sarkanybercet. A fiatalember összehuzta magat es eppen csak. amikor egy alak bukkant fel közvetlenül az oldalan. Ha viszont a Meszaros szorosan követi a nyomat. A meglenditett kard Perrin nyakat vette celba. igy tehat csak egyetlen biztos modja maradt annak. de az ellenseg addigra mar el is tűnt. Azt azert nem hitte volna. barhova is dugja el ő. Magasra tartotta az ijat. hogy ő is odaerjen vele. Egy magas hegyhat sziklas gerincen allt. Az arrebb allo tudos asszonyok felkaptak a fejüket. Ha nem ezt teszi. El kellett rejtenie a tövist a Meszaros elől. Mar eppen azt hitte. Szembe kell… Ebben a pillanatban Siuan öltött alakot a teremben. Perrin dühösen megtorpant. hanem elmozdult keleti iranyba. de a fal csak megallitotta. A fiatalember karomkodva megpördült. Talan az oceanba? Bele a… Nyilvessző sziszegett es a hegye surolta a vallat. Mar nem fog sokaig menekülni. erdők. Egy ritka erdővel boritott hegyoldalon allt. A Meszaros valamivel lejjebb bukkant elő. mint hogy a kupola ele ugorjon. – De meg mennyire! Anyam. hogy töprenges közben is nagy sebesseggel haladjon. hogy lerazta a követőjet. hogy ezzel sikerül leraznia az ellenseget. Perrin gondosan odafigyelt arra. Egyesiteni kell az erőnket az arnyek es a seanchanok ellen. Nem fogom tudni lerazni. mezők maradtak le mögötte. Perrin hatalmas leptekkel haladt. Vitte magaval a tövist es a kupolat. Perrin ekkor mar reg eltűnt. felemelte a kalapacsot. hogy elkerülte a tamadast. amig magaval cipelte a kupolat. A nyilvessző többhüvelyknyire belefurodott. Tul messzire persze nem ugorhatott. Futasnak eredt. az ellenseg nem is akart hallgatozni! Egyből tamadtak.

Melyen beszivta a levegőt. es megprobalta szep dallamokkal alafesteni a masik jatekat. De azert is. odafent ugy gyulladtak meg a csillagok. Valahogy egeszen mas volt a levegő. Miközben ott ücsörgött. hogy utjara bocsatotta Egwene hirnöket. amiert kenytelen volt helyette ellatni a gardakapitany kötelessegeit. hogy utoljara lathatta a csillagokat. amikor vegre minden a helyere került. mint akkor. Akkor majd őrzőkent all melle. Jol erezte magat itt. Melyen tisztelte az olyan embereket. Ez most mar nyilvanvalo volt. pupos hold tronolt. vagy arra. Ő akarta vegrehajtani a sok hőstettet. Hetek teltek el azota. hogy tenyleg haragudott ra. Gawyn felkelt a padrol. Gawyn enyhe zavarral lepett oda ele. miközben a herceg beert az epületbe. mert szerette a lanyt. A ruhadarabot a pad tamlajara akasztotta. Meg talan feltekeny is volt a fiura. mert maganak akarta a vezető szerepet. Itt az ideje visszaterni. Ha ugyanazon a helyen egyszerre ket dalnok kezdett el muzsikalni. Hercegkent nem jarulhatott Egwene szine ele. hogy vegrehajtsak az amyrlin kivansagait. Tisztelte. . Hatalmas seregeket vezetett. Az egbolton köver. Nyilvanvalo volt. Egesz nemzetek elere allt. Összehasonlitva kettőjük sorsat. akkor olyan csodalatos zene zendülhetett fel. Amugy mi ertelme volna hőstetteket vegrehajtani? Mire is vagyott? A hősiesseg miatti elismeresre. Megpedig az arnyekabol. Segitenem kell neki. amikor felhők boritottak be az eget. Jo par ora eltelt azota. Leptei dobogasa miatt elhallgatott a toban elő bekak eppen csak megkezdődött szerenadja. Legalabbis nem teljesen. – Ma este nem mehetsz be. Azert. Al’Thor pontosan olyasmit tett. Birgitte ott allt az ajtoban es nem engedte tovabb. Hamar odaert a huga lakosztalyahoz. hogy Elayne meg ebren van. mint Sleete. Gawyn örült. Vigyazni fog a lanyra es szolgalni fogja. es sietve elindult a palota fele vezető ösvenyen. gondolta. hogy igazabol ki a herceg es ki jatszotta el az eltevedt birkapasztor szerepet. Ezuttal megsem tudott bejutni a hugahoz. Az elmult nehany nap soran lefekves előtt többször is elbeszelgethetett vele. Felvette a kabatjat. hogy boldogabba tegye az emberek eletet? Felre kellene allnia. es ez volt az a pillanat. ha sikerül megvedeni egy fontos szemely eletet! Igen nagy dicsőseget. akkor a jatekuk vegeredmenye idegesitő hangzavar lett. de megsem vette fel a kabatjat. Amikor kihunyt a napnyugta fenye. hogy Egwene magara maradjon. mint az ablakbol kikukucskalo. kis herceg. Odafigyel arra. Mostanaban gondjai voltak az alvassal. amiről ő is mindig almodozott. Birgitte azonban elzarta az utjat. Hangos csobbanassal a vizbe vetettek magukat. ugy tűnt. nem is volt olyan egyertelmű. Ha viszont az egyikőjük meghatralt. miközben megittak egy csesze forro teat. Az is nagy dicsőseget jelent am. hogy Egwene valtoztassa meg a vilagot. mert ez volt a legjobb mindenki szamara. Hűvös volt. Talan eppen azert utasitotta el Egwene követeleseit. A lany őrzőjekent azonban kenytelen lett volna felreallni es hagyni. Veget ert hat ez a viharos nap. A magas nőszemely jeges pillantast vetett ra. amilyenre külön-külön az egyikőjük sem lett volna kepes. de igazabol nem ertette őket.Gawyn a caemlyni palota kertjeben ült egy padon. Biztosra vette. habozo gyerekek. Meg segitett is volna neki. hogy ismet lathatta az apro fenypöttyöket. többször is szolgak bukkantak fel a homalybol. Akik hajlandoak voltak atengedni masnak a fenyt. Pedig ő egyszerűen csak az eget akarta nezni. kint a szabadban. mert elegedetlen volt sajat magaval. Nem engedhetem meg. Elayne nem tevedett: ő reszben azert gyűlölte al’Thort. hogy a környezete aggodott miatta.

– Kerlek! – Parancsot kaptam. Gawyn nem ismerte fel a sötet haju asszonyt. olyan pusztitas jar a nyomaban. Tenyleg bolondkent viselkedett. – Shevan es Carlinya meghalt. Futasnak eredt. amit meg Elayne rendeztetett be. milyen cselszöves segitsegevel lehetne helyreallitani a beket Arad . figyelmeztetes nelkül a Kaput? Csak egy szivdobbanasnyi időn mulott. Egwene megtanitja őket arra. Menj aludni! Holnap reggel talan eppen a hugod szajabol hallhatod meg Egwene üzenetet. Szoval akkor erről beszelt az az aes sedai. Nem volt ra ideje. De nem volt erdemes ezen mergelődnie. Megfordult es rohanni kezdett a Torony fele. Mar ment is volna beljebb. – Biztosra veszem. Leane es a tudos asszonyok a Torony töveben. mindez csupan egyetlen ember műve… A megfelelő pillanatban. Nagyot sohajtott. de nem a lakosztalya fele indult el. hogyan lepjenek be az almaikba. Amikor pedig lesujt. Hogy a csudaba…? almaban. A Fenyre! Csak volt valaha olyan idő. Igencsak aggodo arcu nők vartak itt rajuk. Gawyn keresztülrohant rajta. az egyik kisebb helyisegben bukkantak elő. arra az esetre.– Indulok a Feher Toronyba – jelentette ki Gawyn. Eszebe jutottak a sul’dam szavai. – Az aes sedaiok ügyeit intezi. hogy kicsoda. Az ifju összerezzent es karomkodva megpördült. ismerte fel hirtelen. anyam – jelentette Saerin komor arccal. A Kapu abban a pillanatban bezarodott. – Mi törtent? – A szinjatekunk kellős közepen voltunk. A merenylő hajlando sokaig varni. de Birgitte a mellere tette a kezet. Az amyrlin ezt a helyet jelölte ki visszavonulasi pontkent. Kirohant Elayne lakosztalya elől. – Fenyverte hamu. Gawyn összevonta a szemöldöket. alszik. – Ezenfelül nem is tudna beszelni veled. hat miert nem tudom befogni a szamat? Tessek menni aludni. hogy nem metszette le a labat. Szerencsere jelenleg is szolgalatban volt a Verseg egyik tagja. A megfelelő pillanatban csap le. mint az egyszerű emberek – ellenkezett Birgitte. hogy Kaput nyisson. Majdnem kettevagtak! Mi ütött ebbe a nőbe? Miert zarta be ilyen felelőtlen modon. Az amyrlin harsany karomkodassal valaszolt. – Mi törtent? – förmedt rajuk Egwene. A nő nagyot asitott es mar meg is nyitotta a Kaput. hogy nem haragszik meg. – Szeretnek elköszönni. az azonban nyilvanvaloan tudta rola. amikor nem allandoan a kardjat markolaszta? Minden aprosag miatt. – Miert nem reggel indulsz? Az ifju majdnem kardot rantott. ha az őrszemek bajba kerültek volna. ha felebreszted. es mar elő is bukkant a Feher Torony Utazoteren. Egwene. hercegem! Gawyn megfordult. – Ezek szerint Egwene is alszik? Birgitte szeme nagyot villant. – Kerdezd meg. hogy lehetetlen lesz elhinni azt. Arrol beszeltünk. de sikerült visszafognia magat. – Nem ugy alszik. es lassan hatratolta. de keszen allt arra. hogy senki sem lephet be! – ellenkezett Birgitte. hogy hajlando lenne-e fogadni! – kerte udvarias hangon. almos volt. atszelte a palotat es meg sem allt az Utazoterig. A hatarozott fellepesű Barna nőver alig kapott levegőt. ha sietve el kellett küldeni egy fontos üzenetet.

mint ti. A Torony megremegett. ő ennek a helynek az urnője. Tel’aran’rhiodban nem vilagitott. ha azt tartjatok helyesnek! – fordult a tudos asszonyok fele. Megpillantottam Alviarint.Domanban. – ovatosak leszünk – felelte Bair. Ti. Ennek ellenere nem mozdult a helyeről. – en harcolni fogok. Jobban ismerik ezt a terepet. hogy esetleg el kellene küldeni a tarsukat. – Tudsz majd vigyazni magadra? Arra gondolt. Beboritja a Tornyot es a varost. Ugyanakkor viszont Leane es Siuan eleg sok időt töltöttek . Nagyon nem tetszik ez nekem. – Legyetek ovatosak! – szolalt meg az amyrlin. A szoba falat fa burkolja. Nynaeve. mint egy kupola. Az en haloszobam. Egwene összerezzent miatta. – Nynaeve meg mindig fent van – tette hozza Brendas. tűnjetek el innen! Menjetek el a koncertterembe. anyam – felelte Saerin. Valami nagyon furcsa. – Mar hogy… – Bair! – figyelmeztette Amys. Egwene al’Vere. Akkor azonban… – Rank tört a tűz – vette at a szot remegve Morvin. A tudos asszonyok elnemultak. – Fel kell ebrednünk! Amys hirtelen szertefoszlott. – ebredjetek fel. – Makacs nőszemely – valaszolta Egwene. Többen közülük iszonyatosan nagy erőt vetettek be. – Veszelyes ellensegekre vadaszunk. ereztem. pedig ő meggyujtva hagyta odaat. pontosan. Siuan. – A Fenyre! Olyan. – Menjetek valamilyen biztonsagos helyre! Jo messzire a varostol. es masokat is. Kinezett az ablakon. ahogy parancsoltad. es egy baldachinos agy all benne. Az amyrlin megprobalt Cairhienben előbukkanni. Ketsegtelen. Amys. es kimutatott a keskeny ablakon. Azok bolintottak. mi felmegyünk a Torony egy magasabb pontjara. Itt. es maradjatok ott. A baldachinos agy oldalait eltakaro vekony csipkefüggöny megrezzent a szellőben. odakint minden ibolyaszinű volt. A kiserői is felbukkantak körülötte. Leane es en bent maradunk. es a harom tudos asszonyra nezett. amig fel nem ebredtek! Melaine. – Ostobasag! – csattant fel Bair. – Keresztülütöttek vele a falakat. Mikor került ez ide? – Valami nagyon nincs rendben itt! – mordult fel Bair. Valami nagyon nincs a helyen. – Ami pedig a többieket illeti – folytatta Egwene. hogy nők fokuszalnak. Folytatodott a harc. amitől a Feher nőver szertefoszlott. – Rendben. Itt van az arnylelkűek egyike. Kicsit megijedt. A varost azonban nem sikerült elhagynom. Bair. Az aiel nő azonban mar vissza is tert. – Mi van mar? – förmedt ra Egwene. ahol az előbb tanacskoztunk. de az elszantsaga nem ingott meg. hogy ez az arnylelkű ugy veli. – Nem tudok elmozdulni. Az ejjeliszekrenyen egy lampa allt. – Miutan felkeltel. menj es ebreszd fel a többieket is! Akkor kikerülnek a veszelyből. – Igen. es Egwene mar at is lepett a haloszobajaba. a valodi vilagban. – Küldjetek innen ki Brendast! A hűvös tekintetű Feher nőverre mutatott. anyam – felelte Brendas. – en… – dadogta Saerin elkomorodva. – Ibolyaszinű lett az eg – szolalt meg Yukiri. Hat most majd kiderül. – Veled megyünk – szolalt meg vegül Melaine. – Leane? – kerdezte Egwene. Amys csinalt valamit vele. nem sikerült. Leane. – Ahogy parancsolod. – Kepes voltam visszamenni oda. – en sem tudok eltűnni innen. – Hallottam. A tudos asszonyok bolintottak. többiek.

Az egymasba fonodo ezüstreszek rendkivül összetett fonatot alkottak. mikent lehetne elpusztitani a ter’angrealt? Vagy a Meszaros egyszerűen megprobalta felrevezetni? – Ne feszitsd tovabb a hurt. Perrin Aybara. Megprobal felbősziteni. – Kerülni fogom a feltűnest. hogy eszreveszed. Olyan volt a szaga. miközben egyre közeledett. meg is probaltad – felelte Perrin. Megcsovalta a fejet. hogy az amyrlin a varos fogja. A Meszaros felhorkant. A ferfi tekintete öntudatlanul is Perrin valla föle villant. – Sokat fejlődtel – ismerte be az ellenfele. Attol felt. – Ma mar megöltem negy farkast. A Meszaros ott allt a hata mögött. es abban tartotta a ter’angrealt. hogy elkepzelte a megsemmisüleset. A fiatalember egy erős bőr tarisznyat hozott letre. – Nem vagy te eleg erős ahhoz. de semmire sem ment azzal. ha recsegő diohejat szorok a földre. – Azt hiszed. te visszatenned a helyere Ghealdanba. Szüksegem lesz erre az alomtövisre. hogy elhiszem neked. ugy tűnt. Barmi legyen is ez a targy. hogy barmilyen települes is szebb lehet Caemlynnel. A kemeny tekintetű ferfi felpillantott a madarakra. A negy asszony alakja elhalvanyodott. Marpedig Tar Valon valoban gyönyörű volt. aztan a vallara vetette a kalapacsat. Lenyegesen több tapasztalatra tudtak szert tenni. de tovabb közeledett. Add ide a tövist! Negyet? De hiszen Perrin egy farkas halalat latta. A Meszaros tekintete megallapodott Perrin öven. A haztető peremeről öt galamb emelkedett a magasba. hogy azert jöttem ide. fiu. – Ki vagy te valojaban? – Ket vilag vandora. ha visszaadom? – kerdezte az ifju. az ezüstrud meg csak meg sem karcolodott. – ugy veltem. gondolta az ifju. mert azt jelezte. Perrin korabban keptelen lett volna elhinni azt. de ugyanakkor hasznos felfedezes. Szinte minden epülete boltivekkel. hatalmas remekmű lett volna.Tel’aran’rhiodban. Aki mind a ket helyre odatartozik. Mi lehetett ott? A Sarkanyberc. – Az ellenseg egeszen biztosan tulerőben van. hogy meg a kockaköveket is műveszek raktak a helyükre. hogy ugyis utanad mennek. tornyokkal. nem fogsz megölni. – Ha visszaadnam neked. Perrin megpördült. Mintha az egesz varos egyetlen. Miert nem lehetett elmenni a Toronybol? Zavarba ejtő. – Igazad van – bolintott Egwene. – Galambok? – kerdezte. anyam! – igerte meg Leane. Szükseged lesz ram. – Jo riasztok – valaszolta Perrin. mint a legtöbb nőverük. es elpusztitom! – figyelmeztette az ifju. Ahogy remelhetőleg Mesaana is. faragasokkal es lenyűgöző diszitessel büszkelkedhetett. ugy alakitottak ki. A hata mögött egy egeszen lenyűgöző varos feküdt. Meg en sem vagyok eleg erős hozza. Hiaba csapott le ra a kalapacsaval. fiu! – folytatta a Meszaros. A kezeben ott termett a kardja es a kese. Az ellenfele önkentelenül is elarulta. Tudod. – Honapokkal ezelőtt meg kellett volna öljelek! – Ha nem tevedek. – Meg egy lepes. mert bele akarom dobni. hogy ellenalljon az ilyen tamadasoknak. Felül kilatszott a hosszu tövis vege. Hasznos. – Okos – felelte a gyilkos. Perrin korabban ujra megprobalta elpusztitani. . mintha kőből lett volna.

aztan elmosolyodott. amikor meghiusitotta a lany terveit. Nem szolalt meg riasztas. amikor megpördült es kirantotta. Lehet. A ket őr kivont karddal a kezeben a nyomaba eredt.– Az egyikünknek meg kell halnia. hogy ott elrejtőzhessen egy Verpenge? Nem lehet feny arnyekok nelkül… ovatosan kidugta a fejet a sarkon. Egy cseledlany lebegett a plafon alatt. amire az amyrlin csak megkeri. a hata mögül lepeseket hallott. A magasbol halk nesz ütötte meg a fület. Pontosan azt tette. – Ti meg mit műveltek? – förmedt rajuk. miközben odafigyel arra. A multkori arnyas beugroban a sötet most nem probalta meg ugy elharitani a tekintetet. hogy milyen parancsokat kaptak Egwene-től? Az őrök tisztelegtek. A Meszaros valamiert habozott. ha egy tisztünk ilyen arckifejezessel rohan el előttünk. Gawyn karomkodva keresztülrohant az előszoban. – Uram. Nem volt bezarva. – Te viszont nem? – kerdezte Perrin elkomorodva. akinek a beesett arcara mely arnyekokat festettek a tavol allo lampasok. – Akkor gyerünk! Rohanva folytatta az utjat felfele. Harom folyoson is vegig kellett robogniuk. arnyekba burkolozo beugrokon. es halkan felmordult. Mert pontosan ez volt az őrző feladata. Ez jo jel volt. Mazone es Celark azonnal megalltak. Gyakorlatilag pontosan ugyanazon a helyen allt. mint akkor. Amikor elert a felfele vezető emelkedő aljaba. Csupan nehany lampa egett a falon. de nem tudott megszolalni. Egwene lakosztalya igencsak magasan volt. Gawyn szive hevesen dobogott es zihalva vette a levegőt. Ekkor azonban Gawyn felemelte a kezet. mire felertek arra a szintre. hogy most ugyanolyan baklövesre keszült? A ket testőr ott allt közvetlenül a hata mögött. Nem zarult be a csapda es semmi sem emelte őt a magasba. Gawyn futva ert be a Feher Toronyba. A kardja halkan felszisszent. Tagra nyilt szemmel vonaglott. Igen. – De te nem vagy farkas – valaszolta az ifju. mert a szajat befogta a Levegő lathatatlan fonata. Vegigpillantott a közeli. Felpillantott. amit korabban is. tudod? Iszonyatosan gyűlöl. A parancsara vartak. Talan megprobaljak most az utjat allni? Ki tudja. Ellenfele megvonta a vallat. Valami azonban alapvetően megvaltozott. Mellette a kisszekrenyen csupan egyetlen lampas egett. – Csak annyira. Eleg mely volt közülük barmelyik is. Odalepett az ajtohoz es ovatosan lenyomta a kilincset. Feher csipkefüggönyök takartak el. Ez van. Ezuttal meg fogja vedeni Egwene-t. A ket egykori csemete a toronyőrseg egyenruhajat viselte. hanem utana sietünk! Gawyn elmosolyodott. hogy semmi se fenyegethesse a vedencet. mint akkor. – Nem habozunk. A lany agya a tavoli fal mellett allt. – Luc gyűlöl teged. Takarekossagi okok miatt csak minden masodikat gyujtottak meg. Gawyn atcsörtetett a szoban az . Az őröknek meg tisztelegni is alig maradt idejük. – Akkor essünk tul rajta! Villamgyorsan tamadasba lendült. Feltepte az Egwene haloszobajaba vezető ajtot. amennyire a farkas gyűlöli a szarvast. Megtesz mindent. ovatosan elindult. hogy a lany nagy dolgokat hajthasson vegre. hogy kövessek. Az arnyekaban allva is büszke lesz. hogy szüksege van-e erősitesre – valaszolta Celark. Intett az embereinek. Vett egy mely lelegzetet es becsusszant az ajton. Egwene ajtaja fele fordult. Elrohant a tükrös allolampak mellett. akkor nem allunk le kerdezősködni.

A „Gyik a tüskebokorban” pozara valtott. hogy a lany lelegzik-e meg. Celark hatulrol sujtott le rajuk. hogy megvizsgalja Egwene testet. Szoval akkor ezert habozott a ket tarsa. Az ifju gyors pillantast vetve Egwene fele megallapitotta. hogy korabban mar összecsapott az egyikőjükkel. es megprobalt lecsapni a merenylők hatara. Az arnyekokbol nem egy. Nem engedhette őket Egwene közelebe. hogy feltamadt benne a remeny. alig hallhato nesz miatt megpördült es az utolso pillanatban sikerült elharitania a hatanak szant döfest. hogy „A folyo alamossa a partot” mozdulatait hasznalta. Eggye valt a farkassal. es amikor harcba kezdtek. amikor elmetszettek a torkat. – Hozzatok segitseget! – kialtotta Gawyn. . hanem ket elmosodott alak bukkant elő. Ha valahogy… Hirtelen mind a ket orgyilkos megpördült. ahol döbbenten megalltak. Vedekeznie kellett. Vilagos versugar tört elő a nyakabol. Az emberei a küszöbre leptek. mig a szövetsegesük is csatlakozik hozzajuk. – Fussatok! A sötet bőrű Mazone engedelmesen megfordult. mint hajdani parancsnoka. Perrin kiengedte magabol a farkast. amig megjön a segitseg! Elmozdult oldalra. Egwene alszik? Vagy talan… Mar nyujtotta volna a kezet. A seanchanok ovatosan közeledtek. A szeme maris megfajdult attol. Egy harmadik arnyalak siklott be a szobaba. Most azonban minden nekik kedvezett. es hattal az agynak folytatta a küzdelmet. hogy vert nem lat. Onnan viszont megpillantotta Mazone verző testet a padlon. Tudtak rola. hogy sikerülni fog! figyelmeztette önmagat szigoruan. hogy kepes lesz megbirkozni kettőjükkel. hogy csak egy hajszallal hibazta el az ellenfeleit. Addig akartak varni. mig Celark elszant arckifejezessel beavatkozott a küzdelembe. A testőrnek meg karomkodni sem maradt ideje. Gawyn összeszoritotta a fogat. Egyszerre csaptak le Celarkra.agyhoz. hogy megjött a segitseg? Gawyn erezte. Csak addig kell kitartania. A lampa fenye megcsillant a veren. Gawyn hatrabb lepett. miközben a masik lemetszette Celark fejet. de a vagasai csupan a levegőt kaszaboltak. Felvette az „Almaviragok a szelben” testtartast. hogy követni probalta a ket alakot. De meg mennyire. A vagasai ezuttal is celt tevesztettek. Ellepett oldalra. amikor a mögüle felhangzo. Most az egyszer nem aggodott azert. Gawyn ismet felüvöltött. Az arnyekok ellenere ugy tűnt. Az előszobaban talan megmozdult valaki? Lehet. Gawyn a „Macska a forro homokon” mozgassoraval probalkozott. hogy varatlanul beallitva eppen a kellő időben zavarta meg az orgyilkosokat? Nem maradt ideje. Felrerantotta a függönyt. Egwene meghal. Ha csődöt mondasz. amig megjön a segitseg. a vilag mintha a helyere került volna körülötte. Ki kell tartania addig. Gawyn nem siethetett a segitsegere. Megprobalt nem is nezni elesett bajtarsara. Ugyanugy nem ment semmire sem. Mind a harman egyszerre lendültek tamadasba. Celark hörögve a padlora rogyott. hogy kitapintsa a pulzusat. am azt nem tudta eldönteni. Becsukta maga mögött az ajtot es be is zarta. hogy mit tesz majd a fenevad. Az ifju cseppet sem bizott abban. es üvölteni kezdett. Ennek talan az lehetett az oka. Hiszen akkor vedtelenül hagyta volna Egwene-t. hogy a környezete alarendelte magat Ifju Bika akaratanak. Az egyik orgyilkos visszafordult az ifju fele. A Verpengek elmozdultak es megvaltozott a testtartasuk. Lehet. ugy tűnt.

A magasban megmozdult a kupola. A Meszaros azonban nem lőtte ki a nyilat. amikor a kőszilankok belemartak a bőrebe. Ellenfele valamivel az orra előtt bukkant fel. A farkassal az oldalan üldözőbe vette a Meszarost. Egy pillanat! De hiszen ő egy helyben allt. Eltűntek. Nagyon zajosak. hogy Perrin ott all mellette. De azonnal ujra előbukkant. Olyanok vagytok. Arra szamitott. Odaugrott a tető szelere. Mint a veszekedő macskak. Miutan sikerült eltavolitani Ghealdanbol a ter’angrealt es az emberei elmenekülhettek. atsüvitett egy utca fölött es egy hofeher marvanyhaztetőn allt meg. Egy falnak vetette a hatat. es a magasba ugrott. Az valosaggal darabokra robbant. A fiatalember melyen beszivta a levegőt. Amikor meglenditette. Az utca tulso vegeben bukkant elő. Ehelyett valosaggal razudult a kőtörmelek es a por. Perrin elkaromkodta magat. Az előbb. mar nem akarta kockara tenni a többi farkas eletet. Ugro. bal kez felől. A köpenye acelkemenysegűve valtozott es lepattantak rola a szikladarabok. Tölgytancos halala utan… ez a küzdelem ra vart. A tok ott volt a kezeben. Eltűnt a zsak. hangzott a farkas valasza. Meglenditette a kalapacsot. Az üvegfal arra ment. Megfeszitette az ijat. A farkasvadasz mintha csak parancsszora bukkant volna elő. mintha… Mintha csak egy szobor lett volna. A Meszaros gyalazkodva eltűnt Ugro alol. A ter’angreal zsakja az oldalarol logott. Egyikőjük sem tudott lecsapni a masikra. amikor lecsapott ra a kalapacs. es elmosodott csikot huzva maga utan menekülni kezdett. hova ment. Ugronak persze hiaba mondana. Panikba esve a derekara pillantott. A ter’angrealt tarto tok hatizsakkent simult a hatara. Tamadasba lendült. amerre ő is. mint ket ostoba kölyök. Az epület peremen sorakozo szobrokkal nem törődve megpördült es emberre valva egyenesedett fel. majd ismet felbukkantak. Felüvöltött. Ismet felmordult. Ugras közben farkassa valtozott. A melyben a Meszaros keresztülrohant az utcan. A tető szelen allo egyik hatalmas szobor. es elkepzelte a tombolva fujo szelet. alaposan körülnezett. Az ifju szertefoszlott es maris a Meszaros tuloldalan allt. Mar Perrin is ott allt mellettük. az eltűnese előtt ezzel az elkepesztően elethű szoborral vezette felre az ifjut. Ez mar nem zavarta különösebben. es mar földet is ert egy közeli epület tetejen. Könnyű volt megtalalni. Izmos hatso labai magasan Tar Valon föle emeltek. Vegül Perrin elegelte meg a dolgot. Ellenfele pontosan abban a pillanatban tűnt el. amikor beomlott a haztető. Az ellenfele barmelyik iranybol tamadhatott. A homlokarol eltűnt az izzadsag. Hogyan talaltal meg? gondolta az ifju. Az igazi Meszaros kicsit arrebb allt. egy öntelt tekintetű tabornok mellett bukkant elő. Meglenditette a kalapacsot es iszonyatos erővel lesujtott a kőalakra. es feszülten figyelve. Ugro is követte. ugy allt ott. Perrin a nyomaba eredt.Levetette magat a haztetőről. hogy meneküljön el. Ez a furcsa tanc meg jo darabig folytatodott. Ifju Bika felmordult. Perrin szandekosan nem mutatta meg Ugronak. Perrin elkaromkodta magat es az utolso pillanatban megpördülve elmozdult a derekat surolo nyilvessző elől. megpedig Perrin mellett. A szilankok a Meszaros iranyaba repültek. . az egesz epület remegni kezdett. A derekmagassagban kilőtt nyilvessző lemetszette az överől. A sikatorbol előugro farkas nekicsapodott a Meszarosnak es lerantotta a földre.

A ket suttogo nő egyike fenygömböt tartott a kezeben. ha tizenöt perc eltelhetett. A Fenyre. keptelen vedekezni. Foglyul is ejthetnem. fekete hajjal keretezett. akik elmenekültek a Feher Toronybol. Az iszonyatos langok azonnal vegeztek a nővel. Mi lehetett ez? Hogy a csudaba hozta Mesaana ide? A következő pillanatban mar Nynaeve is ott allt. Az amyrlin egyből tudta. es… Valaki mas is megjelent a szobaban. Mesaana is jol ismerte ezt a helyet. A Torony az ő birodalma. Egwene előkeszitette a fonatokat. Lassan. A nő tekintete üvegesse valt. Szemben vele lassan kihűltek a megolvadt szikla cseppjei. Evanellein es Mestra azok köze a Fekete nőverek köze tartoztak. Dühösen langolo tekintettel Nynaeve allt mellette. Egwene habozni kezdett. Az egykori javasasszony mindket kezet maga ele taszitotta. Hatalmas. Az az ellenseg batran. Az amyrlin azt a modszert vetette be ellene. amig nem tud vedekezni? Felfordult a gyomra ettől a gondolattol. . a rossz szandekot. a szobaban. Most mit tegyen? Ölje meg. Egwene az ismeretlen szemebe nezett. Ahogy elfogadja a sorsat. Ugyanazt erezte. – Lattam Alviarint is. Az egyik ajto alol halvany feny szűrődött ki. A hallgatozas elleni fonatokat hasznalta ezuttal is. – Menjünk a kertbe! – parancsolta az amyrlin. a Torony egyik kertjeben bukkant elő. Amikor odaert a sarokra. mint amikor a seanchanok is megtamadtak. szögletes arcon. Lepesei a legcsekelyebb zajjal sem jartak. megjelentek a fonatok. elkepesztően erős volt az a nember! Zajt hallott a hata mögül. ahogy valami megvaltozik az elmejeben. pedig valojaban talan jo. erezte az ellenseget. hogy Evanellein ostoba. kek szemek tündököltek az allig erő. Iszonyatos erejű tűz csapott le oda. hogy nem tud gondolkozni. A szaja felig kinyilt. es a tisztanlatas paranyi szilankjaba kapaszkodva eltűnt a szobabol. A kupola valahol a Torony es a sötet felhők között emelkedett. jol latta odakint a biborszinű egboltot. es maris előbukkant odabent. a szoknyaja pedig valosaggal hullamzott. mert nem bizott a sajat lakosztalyaban. A varos föle hatalmas. Nynaeve bolintott es Egwene eltűnt. Kavargo sötetseg vette körül. Ezuttal azonban egesz mas modon kellett küzdeniük. Valaki mas is felbukkant a szobaban. A fejehez kapott es lerogyott az agyara. A gondolat gyorsabb volt. A behatolo szerfelett elegans. Erő aradt azokbol a szemekből. hogy orak ota tart a küzdelem. Nem lett volna szabad idejönnie. Megyek. amit Nynaeve-től tanult: elkepzelte azt. Lihegett es izzadsag csillogott a homlokan. fekete. Iszonyatos felelem fogta el. Mar reg szem elől vesztette a tudos asszonyokat. Tel’aran’rhiodban volt lehetseges. de aztan megdermedt. Mi ertelme volna harcolni ellene? Lehetetlen… erezte. – Meg mindig ott vannak – suttogta a hajdani javasasszony. mint a fonatok. Kinezve az ablakon. Mind a ket iranyban sötet volt. Könnyű volt eszrevenni. ovatosan előbbre osont. ugy erezte. A falon csupan nehany lampa fenye villodzott. Egwene a tűzlabdaval lecsapott Mestrara. nyiltan tamadott. A sajat lakosztalyaban bukkant elő. Alacsonyabban. A felsőresz szalagjai vad tancba kezdtek. de hatarozottan folytatta az utjat. ezüstszegelyű köntöst viselt. hogy ki all előtte. A lenyűgöző es cseppet sem termeszetes latvany valoszinűleg csak itt. vigyazva kikukucskalt. mint a seanchanok ellen. Evanellein felkialtott.Egwene lekuporodott a folyoso fala mellett. Egwene felpattant es megragadta a fonatait. A Torony folyosoira visszatert a csend. ibolyaszinű kupola borult.

es egyszerre bukkanunk fel a folyosok kereszteződeseben. A vilag elmosodott Egwene körül. hogy nem mozogtak tulzottan otthonosan Tel’aran’rhiodban. Gyorsan megnezzük. mint egy sirkamraban – suttogta Nynaeve. hogy „He!”. lecsapsz ra! Ha valaki meglat teged. – Mestra halott. A cseledek feljarojanak a bejaratahoz. Sem itt. de a pokoli hőseg elnyelte a hangjat. – A deli folyosora. Nynaeve bolintott. amikor valaki sziszegve rajuk szolt: – Ostoba gyerek! Nyilvanvalo. Az amyrlin elmosolyodott. Az egyik fal mellett feher ruhaba bujtatott. főleg. – Azt hiszem. hogy milyen erősen tudnak fokuszalni. ők keltik ezt a sötetseget. – Mostantol maradjunk együtt! Hatat forditunk egymasnak. – Majdnem elkapott. – Először a lakosztalyom előtti kereszteződesbe megyünk – folytatta Egwene. en vilagossagba boritom. Jol latta. – ugy tűnik. Mar eppen mentek volna tovabb. Akkor ezek szerint nagyjabol ennyi Fekete nőver ellen kell küzdenünk. hogy latunk-e fenyt vagy embereket. es mar vissza is ugrottunk ide. hogy nem igy van. A következő folyoso. hogy elvezik a dolgot.– en pedig Mesaanat – felelte Egwene. Sedore a Sarga ajah egyik ülnöke volt. eltűntek. Persze lehet. – A Fenyre! Jol vagy? Az amyrlin bolintott. Siuan. – Van barki is a te oldaladon? – Senki – valaszolta Nynaeve. – Tenyleg? – kerdezte a baratnője hatrafordulva. A Fekete ajah ugyan tulerőben volt. Onnan atugrunk a következő folyosora. amikor megpillantotta Bairt. az egyik Fekete nőver. A masik oldalon Egwene. Egwene nem szőtt semmit. te pedig keszen allsz. Leane es a harom tudos asszony allt. – De meg mennyire! – bolintott Egwene. de ugy tűnt. Minden ragyogo fenyarba borult. – Hol… Elhallgatott. A folyoso vakito fenyarba borult. Összeegett hullaja füstölögve a folyosora zuhant. Nynaeve hatarozottan bolintott. Ha megpillantasz egy ellenseget. ha figyelembe vesszük. Meghalt. Hogy a csudaba kepesek ilyen hatekonyan fokuszalni azokkal a tökeletlen masolatokkal? Siuan es Leane jol tartjak magukat. – Odabent olyan sötet van. – Kit kaptal el? – Sedore-t. ahogy a Fekete nőver szeme tagra nyilik. Nynaeve. Felsikoltott. Csak kilőtte a tüzet. es a következő folyoson bukkantak elő. A tűzcsova meg azelőtt lecsapott Sedore-re. Az ellenseg megpördült. Egwene azonban megelőzte. A tagas folyoson bukkant elő. Sedore. sem a következőn nem talalkoztak senkivel. Az idős tudos asszony . – Talalkoztal a tudos asszonyokkal? – Odafent vannak – vigyorodott el Nynaeve. Ugrottak es megismeteltek az előző modszert. Együtt vannak. hogy merre mentek. Az amyrlin megkönnyebbülten fellelegzett. kerek kepű nő kuporgott. A Fekete ajah tizenkilenc ter’angrealt lopott el. Azonnal a környezetere kenyszeritette az akaratat. mielőtt elengedhette volna a sajat fonatat. Onnantol megyünk tovabb lefele. elkomorodott a dühtől es maris fonatok jelentek meg körülötte. mielőtt elmerült volna a langok között. Azelőtt meg sikerült elkapnom Notorit egy langnyelvvel. csak annyit mondasz. Mivel senkit sem lattak. Az előbb lattam is őket. Egwene megpördült. – Remek. Lattam Evanelleint is.

amikor azokat a hangokat hallotta. Mintha a Torony belseje hangosan morajlott volna. Langnyelvek cikaztak az egyik vegeből a masikba. de kezdett erthetetlen hangokat is hallani. es feszülten figyelte a folyosot. A fal valosaggal berobbant a folyosora. Mintha csak lathatatlan lett volna. akit Perrin ismert. Izzo kődarabok repültek szanaszet. Perrin az ablakhoz rohant. hogy csupan elmosodott arnyeknak latszott. es utana egeszen egyszerűen szaladni kezdett felfele a Torony falan. es a Torony oldalfalan allva pontosan celzott. evtizedekkel idősebb annal a lanynal. ahogy ott guggolt az egyik beugroban. Jol latta a farkasvadasz derekarol logo taskat. en majd elebe kerülök. hogy kerültel ide – folytatta az ifju. hogy valaszoljon. Kövesd! szolt oda Perrin Ugronak. Perrin kezeben megjelent egy jokora ij. hogy hol van! Alig lehetett raismerni. – Nem lett volna szabad… – kezdte Bair. amin igazi tömeg nyüzsgött. – Egwene. Az ifju hangjat meghallva megpördült. Egyszerűen bezuzta a kalapacsaval. nem lenne szabad itt lenned! Ez a hely veszelyes. A csarnok szo szerint megingott körülötte. de Egwene nem . Valami megragadta Perrint. Lecsaptak a Tűz fonataival. Mar nyitotta volna a szajat. Hatarozottan beszelt. Egy haloszobaban talaltak magukat. Megfeszitette a hurt. – Perrin? – Nem tudom. Elhaladt egy folyoso mellett. Mintha csak valaki mas lett volna. Mindent kek brokattal boritottak. Földet ereset tompa puffanas kiserte. Elengedte az ideget. A levegőben futott. Mar nem csupan furcsa szagokat erzett. Az elmeje azonban rögtön ellenallt. A latvany annyira meglepte. hogy veget ert a csendes cserkeszes ideje. Becsapodo ajto hangjat hallottak. A Meszarost azonban nem sikerült utolernie. – es megis mit keresel itt? Rand mellett voltal? Mondd el azonnal. Perrin a menekülő utan vetette magat. A farkas futasnak eredt. A Meszaros utan rohant. ugy tűnt. es az ott mintha… – Egwene? – kerdezte Perrin. hogy gyakorlatilag beleolvadt a feher falba es a padlo csempeibe. Az ifju jobbra szaguldott tovabb. Nem allt le bajlodni az ajtoval. benne a ter’angreallal. Hatat a falnak vetette. A füstölgő res tuloldalan hat nő allt.nemcsak a ruhaja mintazatat. Harcolo asszonyokat. hogy megdermedt. A Meszaros vegigrohant a folyoson. A farkasalom tovabbra is különösnek tűnt. Aes sedaiokat latott. A lany ott allt a közelben. A nyilvessző joval a feje fölött süvitett el. Perrin közelebb lepett hozza. hogy a falak valosaggal elsüvitettek mellette. Perrin a nyomaba eredt. de meg a bőret is megvaltoztatta ugy. Bekanyarodott egy folyosora. – De menned kell innen! Kerlek! – Hogyan allitottal meg? – mergelődött a lany. Ellensege atfutott a fal mögötti területen. es a magasba rantotta a kezet. A zsakmany nyomaba szegődött. Ezek szerint megsem kepzelődött az előbb. Gyorsan belendült rajta. Perrin atvetette magat a Feher Tornyot övező fal teteje fölött. am a farkasölő ekkor a magasba ugrott majd egy ablakon keresztül egyszerűen bezuhant a Torony belsejebe. A folyoso megtelt fennyel. Annyira gyorsan haladt. Ugro azonnal követte. A lany döbbenten bamulta a semmit sem erő fonatokat. es ellökte magatol a levegőt. Olyan gyors volt.

Ő a földre rogyott.engedte szohoz jutni. Az Egwene agyat övező feher függönyre ujra es ujra ver fröccsent. – Majd kesőbb mindent megbeszelünk. A Fenyre. karcsu. eppen csak hogy. Ez a… – Ne haragudj. hogy a földre hullanak. hogy sikerült neki. hogy ez fog törtenni. ahelyett hogy vakon belerohanj a veszelybe! Riasztania kellett volna az egesz Tornyot. . Most mar ő is aes sedai volt. A magas. es a nő fölött beomlott a fal. Egwene pislogva figyelte az esemenyt. akkor semmi ertelme nem lett volna annak. ahogy elkepzelte. es a feny eltűnt. Az ifju egyre jobban elgyengült es elfaradt. Remek. Egwene! – vagott a szavaba az ifju. ahogy megvaltozik a környezete. A kötelek abban a pillanatban lecsusztak rola. Legyel nagyon ovatos itt! Ezzel bizonyara mar tisztaban is vagy. Egy jokora tömb hangos csattanassal fejen talalta a fekete haju nőt. – Hogy a csudaba… Ekkor valaki kiugrott az egyik közeli szobabol. Minden erejet beleadta a vedekezesbe. Mintha csak a tenyere megoltalmazta volna őt is meg Egwene-t is. pedig mar megfajdult a torka az üvöltestől. Többet kellene gondolkoznod. Ő volt ennek az egesz helynek az ura. Gawyn a puszta eletben maradasaert küzdött a sötetsegből es acelbol szőtt harom eleven arnyek ellen. Perrin! Majd visszajövök erted. – Az öröktüzet? Megallitottad az öröktüzet! Hiszen arra senki sem kepes! – Csak egy fonat volt – valaszolta az ifju. Hol lehetett a Meszaros? – Ez nem csak egy egyszerű fonat. hogy mire keszül az a nőszemely. Kötelek bukkantak elő es guzsba kötöttek. Perrint nem igazan erdekelte. A „Dühöngő forgoszel” mozdulataiba menekülve sikerült elkerülnie a halalos döfest. Elkepzelte. Perrin. amikor meghallotta a valaszt. Hiszen farkas volt. Ugro? kerdezte Perrin. Talan mar csak ket-harom pillanata volt hatra. Sokkal veszelyesebb. Tudta. Perrin kinyujtotta a kezet. hogy ilyen elszantan folytassak a tamadasukat. valoszinűleg egyből meghalhatott! Egy ilyen ütes utan ez eleg valoszinűnek tűnt. A csizmaja veres nyomokat hagyott maga utan. Ha az ellenfelei mar megöltek a lanyt. A farkas üzenete iszonyatos kinrol es fajdalomrol szolt. de akkor is. Ostoba bolond! korholta magat. A lany tatott szajjal bamult utana. Egwene szagabol lelkes almelkodas aradt. Nem jött a segitseg. ezt igazan megerdemelte. – Sajnalom. Szikladarabok zuhantak a padlo fele. A vedekezese lelassult. ahogy elkerüli a nő tamadasa. felemelte a ket kezet es feny villant előtte. ugy tűnt. Savanyu mosollyal a beklyoira pillantott. Szembefordult Perrinnel. Gawyn vere. Felemelte a kezet es az ifju erezte. es keresni kezdte Ugrot. hollofekete haju nő testhez allo feher ruhat viselt. A karja es a laba mar igy is feltucatnyi helyen verzett. – Nem erek ra beszelgetni! – kialtotta. Hol vagy? Valosaggal összerezzent. Elmosolyodott. A nő kezeből vakitoan feher fenyoszlop tört elő. mint ahogy gondolnad! Megfordult es elrohant. A fonatok cseppet sem szamitottak. Mar nem erezte a fajdalmat. amire vagyott. Egwene megpördült.

Az oldalabol valosaggal ömlött a ver. Az ellenseg pengei hajszal hijan eltalaltak. Az orgyilkosok mozgasat azonban nagyon is jol hallotta. Onnan is erkezett. Ez az ejszaka rettenetesebb következmenyekkel jarhat. Nem lathatta ellensegei fekete arnyalakjat es Egwene hofeher agyat sem. es ugy tartotta a penget. amikor megpördült es a parnat teljes erővel a lampasra csapta.Csakis annak köszönhette az eletet. Ver fröccsent a padlora es az egyik arnyalak összeesett. de nem törődött a fajdalommal. A herceg nem mert levegőt venni. ahogy az aldozata a földre zuhant. Varatlanul csapnak le az aes sedaiokra. Ha valamit eldobhatna. Hol lehetett az utolso orgyilkos? Az ajto alatt nem szivargott be feny. amikor a kard husba mart es valaki felkialtott. A ködös alakok többe mar nem zavartak a szemet. Csupan az hallatszott. Ket tarsa halkan karomkodni kezdett. Megprobalta megragadni Egwene kezet. Celark közvetlenül a küszöbön esett össze. „A kolibri megcsokolja a mezrozsat” mozdulatsora oda csapott le. A herceg előrevetette magat. hogy megtevessze az ellenseget… de nem. Maga is meglepődött. de mar tul gyenge volt ahhoz is. de vegül csak a levegőbe metszettek. A csapasa celba talalt. Eltűnt a feny. mint az eredeti seanchan tamadas. miközben az egyikőjük „A folyo alamossa a partot” vagassorral probalkozott. igy aztan összeszoritotta a fogat. Tul sok vert veszitett. a vere befolyt a kabatja ala. . Csuklobol elforditotta es kirantotta a sebből a kardot. A teste elzarta a feny utjat. Gawyn nekidőlt a baldachin oszlopanak. Minden megmaradt erejet beleadta a villamgyors csapasba. A kanoc kialudt. A sötet mindenkit egyenlőve tett. A szoba sötetbe borult. Magaban azert imadkozott a Fenyhez. A penge felszisszent es belehasitott az ellensegbe. oldalra vetette magat. Gawyn mar alig allt a laban. Elkerülte a ket penget es meglenditette a sajat fegyveret. A herceg felnyögött. hogy hol all. ott arnyeknak is lennie kell… Egy dermesztően ketsegbeesett. utolso gondolat merült fel az ifju elmejeben. akkor meszarszekke valtoztatjak a Feher Tornyot. Eltűnt a hatrany. Eltűnt az arnyek. a labaval megkopogtatta a padlot. eszrevette volna. Könyörtelenül tamadasba lendültek. Gawyn nem latta a karjait beborito vert. akkor suhogni kezd a ruhaja. hogy a harom ellenfele ovatosnak bizonyult. Megprobaltak felőrölni az ellenallasat. A szoba dermedt csendbe burkolozott. ahogy elsötetedik körülötte a vilag. A szivverese valosaggal dübörgött a füleben. A hus es a csont csak egy pillanatig allt ellen. A holttest hangos csattanassal zuhant a földre. es felkapott egy parnat Egwene agyarol. Az orgyilkos pengeje az oldalaba furodott. A sötet ködben egyszerre villant meg a fegyverük. aztan a lemetszett fej nekicsapodott a falnak. Azonnal taktikat valtottak. hogy alulrol erkezzen a tamadas. Hogyan lehetne az arnyak ellen harcolni? Lehetetlen! Ahol feny van. hogy az megvedje a nyakat. Az ejszaka elnyelte a szineket is. hanem azonnal visszavagott. arnyak. A harom arnyalak ujra tamadott. hogy megkeresse. A penge husba melyedt. Ha nem lett volna ennyire sötet a haloszobaban. Magasba emelte a pengejet es ketsegbeesetten lesujtott. Mar eszük agaban sem volt fokozatosan kifarasztani az ellenfelüket. es kiderül. Nem! gondolta Gawyn. Ha megmozdul. Miről is beszelt az a sul’dam? Ha vegeznek vele. A kimerült Gawyn ismet megsebesült a vallan. Felkialtott. ahova valoszinűleg atlephettek a Verpengek.

– Ugro! – kialtotta Perrin. Sehol sincsen! Mesaana összefonta a karjat a hasan. tenyleg. Valojaban azonban megiscsak ostoba kiskölykök voltak. amig a többiek ezek ellen az ellenallo fergek ellen küzdenek. Meg mindig a földön feküdt. – Varj csak egy pillanatot! – szolt Katerine-re. idelent biztonsagban voltak. Mesaana szamara sokkal kedvezőbb csataterekre. Ja. es közelebb lepett. Egwene al’Vere-re. Közben azonban eszebe jutott valami. – Beboritalak egy fonattal… Perrin a Feher Torony legtetejen bukkant elő. erre mar rajött. a lany el-e. hogy harcba szalljon a többi Kivalasztott ellen. A csődert büntetes jar. A pincek alatt uj helyiseget alakitott ki. különösen akkor. ismerik e különös hely titkait. Bizony. mint ahogy arra vagyott. Mindig. ha majd eljön annak is az ideje. hogy rakenyszeritse az uralmat erre a gyermeteg amyrlinre. hanem tovabb töprengett. Oda sem figyelve a Levegő fonataival lecsapott Katerine hatara. De nem. Felkapta a vercseppeket es szetmazolta őket a köveken. Bar a Feher Torony hangosan zengett a feje fölött. – Igen… urnőm… – vinnyogta Katerine. amig nem tavolitottak el az alomtövist. Mintha csak kivajta volna a kősziklabol. Mesaana egy teljes evszazadot töltött Tel’aran’rhiod felderitesevel.A következő pillanatban ő is a padlora zuhant. Egeszen egyszerűen nem engedi meg. A vere lefolyt a labaira. Hiszen ha valaki kepes megakadalyozni azt. vagy mar meghalt. A farkas oldalabol egy nyilvessző allt ki. A hatekony kikepzes legfontosabb resze a kiszamithatosag volt. Bosszanto. de meg . A csapatunk fele tovabbra is keresi. – Magassagos urnőm! – szolalt meg a Mesaana előtt terdelő Katerine. es odafent tegyel meg mindent azert. – Nem talaljuk a leirasodnak megfelelő dolgot. Az aes sedaiok valahogy talaltak egy alomtövist. vagy onnan kifele semmilyen modon sem lehetett Utazni. Sajnalatos modon azonban. hogy meg mindig nem tudja. A Kitaszitott rakenyszerittette az akaratat a környező terre. akikkel kivetelt tettek. – Indulj vissza. Egy csapassal ket jelentős győzelmet is arat majd. hol rejtőzik. Kiveve persze azoknak. miközben attekintette a helyzetet. mielőtt bebörtönöztek volna. Hogy a pokolba sikerült rabukkanniuk egy ilyen nagy kincsre? Ő legalabb annyira szerette volna megszerezni a nagy hatalmu targyat. addig a fent ellenallo gyermekeket nem lehetett atcsalni a gondosan előkeszitett. A magasban erős szel tombolt. amit keresünk. Mesaana intesere a korbacs semmive foszlott. A Kitaszitott nem törődött vele. Meg mindig erzekelte a farkas elmejet. Az odafent harcolo gyerekek alighanem azt hittek. Ugro legyengült. Megvedte a gazdaja almait es a vedett övezeten belülre. – Az a ribanc majd tudni fogja. es a hatara szünet nelkül zudultak a Levegő csapasai. A Torony ismet megingott. hogy ebben a sorsdöntő pillanatban az erzelmei iranyitasa ala kerüljön. hogy az ellensegei Kaput nyitva elmeneküljenek… Az alomtövis igencsak hasznos fegyver lehet. A Meszaros a nyakanal fogva tartotta Ugrot a magasba. Sokkal többet ert meg a legerősebb vedelmi fonatnal is. Az utolso gondolata az volt. hogy foglyul ejtsetek Egwene al’Vere-t! – parancsolta.

Ugro! Perrin felüvöltött. Miközben ellensegevel együtt bukfencezve zuhant a levegőben. Megprobalta elmetszeni Perrin torkat. Perrin megprobalt valahol mashol előbukkanni. A Meszaros könnyed mozdulattal magasabbra emelte a zsakmanyat. Ellenfele azonban meg mindig erősen szoritotta es a Meszaros minden erejevel azon volt. amikor elfordult a levegőben. erezte. Körülötte mennydörögve megrazkodott a talaj. mint egy sebzett vadallat. A melybe akarta vetni magat. hogy a nyomomba szegődsz. A Meszaros kirantotta a husbol a kest. amit akartal. Egy pillanatra mind a ketten megremegtek. – Ne tedd! – szolt ra Perrin. Közvetlenül Ugro alatt. de a Meszaros mar elő is bukkant közvetlenül a hata mögött. Ellökte magatol es a Meszaros kenytelen volt elengedni a vallat. Elengedte a farkast es tovabbgördült. Ezt pontosan tudta. Rothadas es farkasver szaga. Megragadta a farkast es mar be is csapodtak a földbe. fekete ija mar ott volt a kezeben. Iszonyatos bűz aradt belőle. A laba azonban mar nem engedelmeskedett es Ugro is tul nehez volt. – NEEE! – üvöltötte Perrin. hogy az aldozata igenis itt maradjon. Az ifju megroggyantott labbal allt es ugy tartotta Ugrot. A szel hangosan tombolt. hogy a karjat felemelve haritsa a döfest. A talaj rohanvast közeledett. a fiatalember erejeből pedig csak arra futotta. Ugrot azonban sikerült megovnia a szetzuzodastol. de aztan a zuhanasuk folytatodott. Egy gondolat eleg volt ahhoz. Belezuhantak a Tornyot körülölelő semmibe.elt. – . Egy könnyed mozdulattal a melysegbe ejtette a farkast. hogy lecsapjon vele. az elmeje azonban tulsagosan is összezavarodott. A szemeből ömlött a könny. Perrin lendülete azonban mind a kettőjüket a melysegbe sodorta. Mindjart jön a következő nyilvessző. Sikerült arrebb gördülnie. A zuhanas csupan nehany pillanattal korabban kezdődött. – Nem arrol beszeltel. Aybara – mondta. Az ifju gyomra összerandult. A Meszaros minden erejet beleadta a tamadasba. A farkas elmeje kezdett kihunyni. Megragadta a vallat es felemelte a tőret. Megprobalt egy gondolattal eltűnni a magasbol. es követni fogsz? Ideat tulsagosan is könnyen meg lehet talalni az alomtövist. A fekete tollas nyilvessző valahonnan az egből csapott le. – Most bucsuzom. de keresztülfurodva a testen melyen belemart Perrin combjaba is. Aztan feljajdult. kegyetlen. A fiatalember terde megroggyant. Az ifju a földre rogyott. Az ifju felüvöltött. Perrin egy pillanatra elgyengült es a mellkasan tatongo sebhelybe eles fajdalom szurt. ahogy a sajat kinja összefolyik az Ugrobol arado halalos fajdalommal. a kes atszakitotta az ingujjat es belemelyedt az alkarjaba. A kezeben kes villant. – Megszerezted. Rugasa eltalalta az ellenfelet. Ifju Bika… – hallotta Ugrot. A farkasölő nagyon erős volt. hogy Perrin masutt bukkanjon elő. közben legalabb az inget sikerült acelkemennye valtoztatnia. es a nyil melyen belefurodott a kőbe. Az ifju karja valosaggal langolt a fajdalomtol. – Ne! – üvöltötte Perrin. Igaz. Hosszu. A Meszaros valamivel arrebb allt. es megfeszitette a hurt. Nemcsak a farkas hatat ütötte at. Csak menj! – Mit is mondtal az előbb? – kerdezte az ellenfele.

Az iszonyatos remületet. Mesaana allt ott. Egwene először ellenőrizte. Nem mert szemtől szemben ratamadni a Kitaszitottra. – Nem tudod meggyogyitani magad – nevetett a ferfi. Az ifju eppen eleget gyakorolt Ugroval ahhoz. Perrin ekkor megerzett valamit. hogy mar rajöttel arra. erezte. büdös feketeseggel. Az amyrlin egy könnyed intessel . Valaki fokuszalt. A tuloldalt allo nők megtantorodtak es a földre zuhantak. Perrin azonban nem varta meg. Nem egyszerű arnyek. hogy valojaban erős es nem gyenge. Az valosaggal berobbant a folyosora. Nem hagyhatom cserben Faile-t! Nem hagyhatom cserben Ugrot! Nem is fogom! Amikor az ellenfele elengedte a hurt. Nyugtalanul hullamzo. es az elmeje kellőkeppen kitisztult ahhoz. hogy eltűnjön. Az iszonyatos robbanasok megraztak a falakat. es nincs is semmi bajod. Hallotta őket a fal tulso oldalarol. Felkialtott. Nyomukban sűrű füst szallt a magasba. es a feje fölött elszaguldott a Tűz fonata. Iszonyatosan erős volt. Nem messze. hogy igen. Minden mas elmosodotta valt. Evanellein azok köze tartozott. vallal nekiugrott a ferfinak. Egy remalmot. A hata mögött. A laba üvöltött a fajdalomtol. hogy felismerje. Kinyitotta a tenyeret es Földdel meg Tűzzel irtozatos erejű csapast mert a falra. Ő felt volna ennyire? Nem. Perrin fel terdre rogyott. A Meszaros mögött egy ajto nyilott a Feher Torony oldalaba. Felnyögött. a karjaval kivedte a csapast. üvöltözes es karomkodas hallatszott. Evanellein veresen mellejük hanyatlott. ugy tűnik viszont. Tizenkettedik fejezet SEBEK A Feher Torony sötet folyosoin langnyelvek villogtak. Az amyrlin mellettük. hogy eltűnjön es a Meszaros mögött bukkanjon elő. de a szomszedos helyisegben bukkant elő. Evanellein is ott allt közöttük. hogy csak ugy elkepzeled. Az ellenfele azonban egy könnyed mozdulattal megfordult. Rajta kivül igazabol meg Katerine-re vagy Alviarinra fajt a foga. De nem am! Valami mas volt. fekete öltözek boritotta. Elegedett bolintassal nyugtazta. Ott vannak! Egwene azon a helyen több Fekete nővert is megpillantott. egy raktarhelyisegben bukkant elő. akiket a lehető legjobban szeretett volna elkapni. mikent lehet potolni a verveszteseget. hanem a sötetseg. Kődarabok es sziklaszilankok pattantak le a Levegőből font pajzsokrol. Perrin a nyilvessző hegyet bamulta. Odabent mindent elnyelt a sötetseg. es teljes sulyat a tamadasba adva. Hatalmas robbanas razta meg a szintet. Egyik tarsa azonban eleg fürge volt ahhoz. ő ketsegbeesetten arra gondolt. Valosaggal belezuhantak a lidercnyomas sötetjebe. ahogy megdobban a szive. Lecsapott ra a kalapaccsal. A folyoso megtelt a maro. Azonnal a földre vetette magat. hanem felmordult. hogy Evanellein meghalt-e. – Megvannak erre a modszerek. A teste megtelik erővel. A Meszaros meg mondani akart valamit. es szinte oda sem figyelve. Ez egeszen hasznos. mit is lat. Hangos sikoltozas. A combjabol nem tűnt el a fajdalom. de az nem működik. Egwene összeszoritotta a fogat es eltűnt a folyosorol.ugy tűnik. A tamadok valosagos tűzözönt zuditottak a folyosora. hogy ma öt farkassal vegzek.

Összeegett vallabol ver folyt. Az ifju amyrlin melyen beszivta a levegőt. Erős fonatokat pillantott meg a levegőben. Egwene felkialtott es mar fel is bukkant Nicola alatt. ovatosan kikukucskalt a folyosora. A lany erre zuhant ra. Cseppet sem tűnt egyszerű dolognak rakenyszeriteni az akaratat a kőfalhoz hasonlo nagy es vastag akadalyra. vagy elbujjon. de a bőret is besötetitette. Az amyrlin ekkor eszrevett egy kek ruhas alakot. amikor a robbanas ereje a magasba hajitotta. hanem az. hogy ezeket a tetteket eppen ő hajtotta vegre. Körülötte olvadt szikladarabkak lövelltek a mennyezet fele. Mindket iranybol tűzlabdak erkeztek. Nicola nem lelegzett. Mellette Melaine bukkant elő. Az összecsapasok igencsak megviseltek ezt az epületreszt. hogy visszaterjen a küzdők köze. amikor leirta Mesaana szemelyiseget. A tudos asszony cadin’sort viselt es a kezeben landzsakat tartott. hanem almodo is volt. Az amyrlin karomkodva odaterdelt melle. ahol korabban megpillantotta Mesaanat. Egy vastag üveghengerrel vette körül magat. mint a többiek. hogy az ifju milyen felelmetes dolgokra volt kepes. Ekkor azonban Nicola alatt darabokra hasadt a padlo. hogy megbizhatok benne! Az ostoba leanyzo bizonyara szerzett egy alomter’angrealt valamelyik tarsatol. A nyilt küzdelem keves volt ahhoz. hogy sokkal ovatosabbnak kell lennie. Izzo langcsova tört a magasba. ahogy Perrin felbukkant korabban. hogy erős kőreteg jelenjen meg alattuk. mert eszebe jutott. Perrin felbukkanasa egy fontos tanulsaggal szolgalt: Egwene felismerte. Az erős falat berobbantani peldaul lenyegesen egyszerűbben ment egy fonat felhasznalasaval. Nem csupan fekete ruhat viselt. Hogyan? Mitől? Egwene-t nem is az lepte meg. Kenytelen volt hatrabb lepni. ugy. Hogy a csudaba került ide? es en meg azt hittem. mintha megprobalta volna elkepzelni. Shaerin nem tevedett. es nem bizhat meg a fonataiban. Az epitmeny felfogta a hata mögül erkező tűzcsapasokat. Amys azonban eltűnt. A folyoso peremen. – Ne! – kialtotta Egwene. A folyoson Amys rohant el. Egyetlen gondolat eleg volt ahhoz. Ennek ellenere ugy tűnt. hogy elzavarja innen. ovatosan visszamozdult abba a helyisegbe. hogy bizonyos dolgokat sokkal könnyebb elintezni a fonatok segitsegevel. mintha ő csupan egy novicia lett volna. Egwene a küzdők egyik csoportja mögött öltött testet. es felkeszült arra. – Egwene al’Vere. Bair peldaul nem is tudott fokuszalni. hogy lyukat üt bele. vigyazz! Melaine hangja. Nicola! gondolta Egwene mergesen. Az amyrlin remülten megpördült. A repedezett falakbol füst aradt. Oda akart ugrani melle. aki mar felebredt. Esetleg minden masnal fontosabb volt szamara az. hogy a Kitaszitott elmeneküljön.ablakot nyitott az ajtoban. bar a fal meg nem került vissza a helyere. Perrin elkepesztően magabiztos es erős volt. Egy ujabb robbanas a közvetlen közeleben mart a falba. A szoba üres volt. de ugyanolyan hatekonynak bizonyult. Talan mert halalosan felt. hogy Egwene halalaval erdemeket szerezzen a Sötet Nagyur szemeben. ahogy azt Moghedien tette volna. am egy pillanatra elbizonytalanodott. Ő azonban nem csupan aes sedai. A fiu ugy viselkedett. A kinti iszonyatos forrosag miatt Egwene ablaka is megolvadt. Jobb kez felől robbanasokat hallott. Ki kellene hasznalnia az ebben rejlő lehetősegeket. Talan mert bizott önmagaban. az . A lany görnyedten allt a romok között. Nicola hangosan felsikoltott. amikor egy vastag granitfal jelent meg előtte. Ver boritotta a testet es a szeme dermedten meredt a semmibe.

A nő szeme elkerekedett. . es a sebből ver szökellt a magasba. Alviarin es Ramola hattal alltak egymasnak. Halalra valtan megpördült. hanem neman nekivetette a hatat. Keptelen volt megerinteni. hogy nagyon rossz gyerek voltal? Rosszkedvűen csettintett a nyelvevel. „Ostoba gyermek! – jutottak eszebe Bair szavai. Egy olyan kamraban bukkantak elő. Nicola teste kezdett elhalvanyulni. A csuklojan viselt karkötőt vekony lanc kötötte össze Egwene nyakörvevel. barna szoknyat. de iszonyatos mennyisegű Egyetlen Hatalom langolt benne. Csapdaba csaltak! o csak csali… es abban a pillanatban megerezte. es gyilkos fonatokkal bombaztak a környezetüket. Nem robbantotta be a falat. A Feher Torony az enyem! Mesaana es a csatlosai csak betolakodtak ide. Mesaana sötet arca közben atalakult. mint korabban. rangatozo szalagok egy csapasra eltűntek.arnyekban rejtőzködött. kavargo öltözeke felelmetes latvany nyujtott. Semmive foszlott a Kitaszitott ruhaja is. berobbantja a falat es a kőtörmelek ala temeti ezt a kettőt. Megöltek Nicolat. Ő gyakorlott. es vitte magaval Egwene-t. – Bizd rank a harcot! Egwene a labahoz pillantott. A landzsa ujra felgyorsult es süvitve folytatta az utjat. A következő pillanatban mar el is tűnt a Toronybol. Hatratantorodott. előbukkan abban a helyisegben. hogy merre mentek!” Ezzel Mesaana is tisztaban volt. ahogy valami összezarodik a nyaka körül. – Remek – szolalt meg Mesaana. Ezek szerint csak egy fonat volt. hogy az milyen fonatokat keszitett elő. Viselőjenek oda kellett figyelnie a ruha megtartasara. Hullamzo. Egwene ellenfele meglepett szemebe nezett. Felresöpörte őket. A lany abban a pillanatban a tudos asszonyok jellegzetes öltözeket viselte: feher bluzt. Mesaana előtt Levegőből szőtt fal emelkedett. – Nyilvanvalo. Nem tűnt tulzottan felelmetesnek. Nem maradt itt. Ajtaja sem volt. hogy … Jaj ne! gondolta. Az a fal nem illett ide. – Ez a hely kezd tul veszelyesse valni – figyelmeztette az amyrlint. Az elmeje egy landzsat adott a kezebe. azonban egyszerűen kikerültek Egwene-t. A semmiből felbukkano Mesaana pontosan ugy nezett ki. atdöfte Mesaana nyakat. Csaleteknek hasznalta a ket Fekete nővert. A fekete. A hata mögött allo nőnek ragyogoan kek szeme es allig erő sötet haja volt. am ugyanakkor ostobasag volt. Azonnal elveszitette az Igazi Forrast. Ket Fekete nővert pillantott meg. Mögöttük azonban jol latszott egy szoba. es ez azt jelentette. – Tudod. Egwene azonban nem volt hajlando tudomast venni a letezeseről. A landzsa keresztüldöfte a Tűz es a Levegő fonatait. pontos mozdulattal hajitotta el a fegyvert. Jol latta. Ahogyan előzőleg többször is. Nagyon is ismerős volt ez a felelmetes. A fonatok lecsaptak. Mintha csak közvetlenül a sziklabol metszettek volna ki. es előbukkant… Katerine? komorodott el Egwene. hideg es femes erintes. Vegig csak Katerine jart itt Mesaana alakjaban? De hiszen ez a Fekete nőver elmenekült a Toronybol. es kendő borult a vallara. Ostoba nőszemely! Kilesett a sarkon. Kiüritette az elmejet es feszülten varakozott. Egy a’dam. Nem is letezett. Shevant es Carlinyat. Nem fogsz tudni eltalalni vele. Egwene megis előbukkant a szobaban. amelynek meg ablakai sem voltak. aztan nekiütközött valami vastagnak. Könnyeden megismetelheti korabbi trükkjet. gondolta magabiztosan az amyrlin.

hanem arra kenyszeritettek. nema maradtal – folytatta Mesaana. Kőve dermedve allt es az elmejeben valosaggal kavarogtak a zavaros. Annak idejen Nynaeve es Elayne ugyanigy ejtette fogsagba Moghedient. hogy meg azelőtt meghalt. mindig a maga ura. – Most pedig beszelgessünk kicsit az alomtövisről! – szolitotta meg Mesaana. es nem engedte . Semirhage elkepesztően nagy szolgalatot tett nekem azzal. miközben Alviarin eltűnt. Aki igazabol eszre sem vette. Egwene megprobalta letepni a nyakabol a pantot. Nem is allt szandekaban.Alviarin odabent varakozott. Nem öltek meg. Elterően a többiektől ő nem allta ki a beavatasi probat. mit tett volna akkor. hogy megtegye. Ra most ugyanez a sors vart! Mesaana valoszinűleg Kenyszert alkalmaz majd az elmejen. A lagy szavakban hihetetlen erő feszült. Milyen hasznos kis aprosagok ezek az a’damek. a Fenyre! Keptelen lesz ujra atelni az egeszet. hogy felhivta rajuk a figyelmemet. hogy ennyire nehez legyen! De akkor is sikerült. o. ha egy ilyen helyzetbe kerül? Talan megtört volna? Kiderült volna. Az emlekek valosaggal belemartak az elmejebe. Elöntötte az a ketsegbeejtő erzes. Mar megint csapdaba esett! Nem fogja kibirni. A Feher Torony foglyakent a börtön sem tudta megallitani. Szamithatnak a melto büntetesükre. halalra remült gondolatok. – Ezen könnyű valtoztatni. Egwene birokra kelt a rettegessel. Inkabb meghal. – A sok bolond! Elkeseritő. amit kiszabtak ra. mint a borzalom es a remület. Most viszont mas a helyzet! Az elmeje jelentős resze halalra valtan vonyitott. – Szolj a fentieknek. hogy a fogva tartoinak előbb vagy utobb sikerül majd megtörniük. Egwene leengedte a kezet. hogy elegedett pillantast vessen Egwene-re. Azonnal terdre rogyott Mesaana előtt. A Torony igy egy csapasra visszavonhatatlanul a Kitaszitott ölebe hullik. hogy a nyakaba tudtam volna tenni egy ilyen porazt! Egwene teste valosaggal langba borult a bőre alatt. A hang melyebb volt. Egeszen melyről jöttek. amit visel? – Latom. A’dam van a nyakamban! Nem tudok neki ellenallni! Az aes sedai ellent tud allni. Az arcan ismet nyugalom tükröződött. Ahogy valamikor bezartak egy szobaba. hogy tovabbadja a parancsait. Ő azonban mar korabban megismerkedett a szenvedessel. Az aes sedai kepes mindent elviselni. hogy vonuljanak vissza! – parancsolta Mesaana hűvösen Alviarinnak. Barmi legyen is a helyzet. Az iszonyatos kin miatt könnybe labadt a szeme. – Most pedig elmondod nekem. A halk suttogas az elmeje legmelyen szolalt meg. de nem lesz ujra fogoly. bar arra meg igy is maradt ideje. ugy bantak vele. Szembeszallt az a’dammel. A Fenyre. Egy… Aes sedai vagy. miközben vertek. hogy milyen tehetetlenek. Annyira sajnalom. valaszolta a halk hangocska. Elragadtak az erzelmei. Korabban is volt mar fogoly. Kacagott. Persze csak veletlenül tette. Feher es vörös ruhat viselt. Par lepesnyire sem mehetett arrebb. – Hol talalom? Az aes sedai maga a nyugalom. Vegül el fogja fogadni azt a szerepet. Ez lehetetlen! Egy remalom. hogy meltatlan arra a cimre. amit követeltek tőle. Ez mar elviselhetetlen lenne. Egwene eppen csak hogy felfogta a szavait. mert csak ugy lehet valoban mindenki szolgaja. Mesaana jokedvűen figyelte az erőfesziteseit. De ha vegigcsinalta volna. mint egy allattal. Nem volt könnyű. nem tavolodhatott el az a’dam közeleből. hogy hova rejtetted el a tövist – folytatta Mesaana.

Minden idegszalaval Mesaanara összpontositott. – Ez a Torony evezredek ota itt all.meg. terdre kenyszeriteni őt. Jeges pillantast vetett Egwene-re. – A Torony amyrlinje – ellenkezett a lany. hogy a fajdalom eltűnjön. Nem volt szüksege levegőre. Az amyrlin maga a Feher Torony. Mesaana elkomorodott. Egwene mar nem vett levegőt. – Tevedsz – valaszolta Egwene erdes hangon. es meg több fajdalom zudult a lanyra. hogy az a’dam kepes erre. Egwene gondolkodasmodjat. Figyelemre melto modon nem esett panikba. es a hazugsagaidat. Ket szempar. – Csak egy femdarab. – Miről be… – Ezen a helyen az a’dam ugyanolyan kevesse fontos. Az erő azonban ezen a helyen csupan nezőpont kerdese volt. hogy lassan . – Bizonyos mertekben meg a tapasztalatnak sincs jelentősege. Mesaana a nyakörvre pillantott. – Szoval feljartal ide gyakorolni? Egwene neman a szemebe nezett. Hany eves is vagy? Husz? – en vagyok az amyrlin – felelte Egwene. hogy a nyakörv az uralma ala hajtsa. Különös. hogy valami ranehezedik az elmejere. Miközben farkasszemet neztek. Elkerült a vesz. de az eleted nagyobbik resze bekeidőkre esett. Mesaana elszantsaga valosaggal razudult Egwene-re. Megrantotta a porazt. Egyikőjüknek sem rezzent a tekintete. Aki viszont az iment győzte le az a’damet. Az arcarol eltűntek az erzelmek. Egyedül abban az esetben allithat meg valakit. hogy Moghedien komoly hibat követett el. Összefonta a karjat a mellen es a tekintete semmit sem arult el. en talan fiatal vagyok. Elfogadta az a’damet. hogy az ember mi is valojaban. de az Amyrlin-tron ősi. Amikor Egwene belelegezte. A halantekan izzadsag gyöngyözött. – Kisgyerekek amyrlinje. ahogy korabban is. – Nem kepzeled. a lany lassan elkezdte visszaszoritani a Kitaszitott akaratat. Ket nő. Egyetlen gondolat eleg volt ahhoz. Legyőz teged. Kettőjük körül mintha csak besűrűsödött volna a levegő. Mesaana – szolalt meg Egwene jeges nyugalommal –. A Feher Torony pedig senki előtt nem hajt fejet. Ezen a helyen csak az fontos. – Engedelmeskedni fogsz – jelentette ki Mesaana halkan. hogy milyen hosszu időt töltöttem Tel’aran’rhiodban. miközben szinte alig kellett eleted soran nehezsegekkel szembesülnöd. az szinte ragadt a torkaban. A Kitaszitott nagyon erős volt. mint azok a fonatok. Rezzenestelen tekintettel bamultak egymast. – Most nem rolam van szo. Mintha csak a teste összes apro izmocskajat meg kellett volna fesziteni ahhoz. Elvarta tőle. amelyeket kepes semmive tenni – vagott a szavaba a lany. Egwene al’Vere csupan egy gyermek. – Akkor is csupan egy gyerek vagy – figyelmeztette Mesaana. atveszelte a sok ezer evnyi zűrzavart es megprobaltatasokat. Ezuttal is ellen fog allni. – Te semmiről sem tudsz. Az a’dam halk kattanassal kinyilt es lehullott a nyakarol. Kepes ra. ahogy az femes csattanassal a földre hullott. Egwene erezte. Mesaana az akaratat megfeszitve megprobalta maga ala gyűrni. Mesaana. ha az elhiszi. Hogy alavesse magat az amyrlinnek. hogy le tudnal győzni engem! El sem tudod kepzelni. – ugy tűnik nekem. Te ugyan sokaig eltel. – Alig kellett?! – meltatlankodott Mesaana. hogy ennyire erősnek tartod magadat. ugyanugy. Megkiserelte Tel’aran’rhiod segitsegevel atalakitani az ellenfele elmejet. hogy meghajoljon. az amyrlin viszont nem az. – Az eletkor nem szamit – folytatta.

Tekintete megtapadt egy langolo szőnyegdarabon. Sőt. – Nem mehettek tul messzire! – figyelmeztette Siuan. de be kellett pelenkazni. akar egy rongybaba. mint amilyen korabban is volt. Az ellenseget legyőztük. Melaine az amyrlin fele fordult. az alomvilagban a hajfonata ugyanolyan hosszu volt. Hörögve kapkodott levegő utan. Elegedett arckifejezese ellenere sem engedte el az Igazi Forrast. – Egyetertek veled. – Az a kupola meg mindig itt van. de meg igy is erőt sugarzott. Egwene al’Vere. hogy felalljon es magahoz ölelje az Igazi Forrast. . jelentektelen fereg. A nyakörv szertefoszlott. mint regen. A romok es roncsok között turkalo Nynaeve-et. hogy ez a nő. Melaine. Az amyrlin bolintott. – elete vegeig magatehetetlenül nyaladzott. amikor a levegő hirtelen ugyanolyanna valt. Bair. hogy mar ne csak egyszerű tanitvanynak tekintsünk. Legfeljebb nehany olyan szora emlekezett. Közben pedig nagyon is jol tudta. es a magasba emelte a magatehetetlen Kitaszitottat. Azonnal több nő is felejük fordult. Nem volt egeszen maganal. – Talan itt az ideje annak. nagyon köszönöm ertekes segitsegeteket! Szüksegünk volt ra. Az elszantan megpördülő tudos asszonyokat. – A Fenyre! – kialtotta Leane. Kesőbb majd meg beszelünk. Ez utobbi arcan jo par megfeketedett vagas latszott. Igen sok jit szereztetek. mire Egwene kellőkeppen összeszedte magat ahhoz. Tagra nyilt szemmel feküdt a padlon. A szaja szelen paranyi habfoszlanyok jelentek meg. ha valami erdekes ötlött a szemebe. Mesaana ugy zuhant a földre. Az amyrlin leült a földre. a levegőben arccal a föld fele lebegő Mesaanahoz. Az arcan meglepődöttseg latszott. – Mar attol feltünk… – Ki az ott? – kerdezte Melaine. A tudos asszony habozni latszott. Levegőből fonatokat szőtt. mint egy kisgyerek. Egwene al’Vere – szolalt meg Amys. hogy veget erjen ez a csata. Eltartott meg egy jo hosszu pillanatig. – igy igaz – bolintott Bair. Siuant es Leanet. – Mit csinaltal vele? – Egyszer mar lattam ilyesmit – szolalt meg a foglyot vizsgalo Bair. magatehetetlen Mesaana fele. – Mesaana. Jarni tudott ugyan. – Ő az – valaszolta Egwene faradtan. Elfelejtett beszelni is. Olyan meglepett hangot adott ki magabol. ha valaki tul kemenyen nekiugrik. Egwene felhördült. Nynaeve csipőre tett kezzel allt a fal mellett. Amys. Oldalra pillantott a kövön fekvő a’damre. – Mesaana megparancsolta nekik. – Ideje azonban.visszaszoritsa a Kitaszitott akaratat. ami kiegette az elmejet. Az adosotok vagyok. Az egyik almaban talalkozott valamivel. A nő mellkasa szabalyos ütemben emelkedett es süllyedt. am tovabbra is üveges tekintettel bamult a semmibe. Odasietett az ernyedten. amilyeneket a jarni eppen csak megtanult kisdedek is hasznalnak. aki megprobalt arrebb tolni egy hatalmas hegylancot. akkor… Valami halk csattanassal szetszakadt a teremben. A fogoly megmoccant. Visszafordult a kövön fekvő. A folyosot törmelek boritotta. Egwene csak a sajat tarsait latta. Itt. hogy meneküljenek – magyarazta Egwene. ez a szörnyeteg csupan egy apro. – Fiatal koromban Sammana almodo tudos asszony volt. A hegylanc azonban meg sem moccan. – A többiek eltűntek – jelentette be. – Anyam! – kialtotta Siuan megkönnyebbülve. Utana mind a kettőjüket atmozditotta a Torony magasabban levő szintjeire.

Perrin megtantorodott. megremegtek. Nem engedi meg. hogy a latomas rabjava valik. – A Tarmon Gai’don! – jajgattak az emberek. Megis tudta. es amikor most megis bekerült egybe. Iszonyatos kialtozassal jo paran a rettenetes resbe zuhantak. Sajat rettegesenek a bűze szinte minden mas szagot elnyomott. Lehet. megolvadtak es romba dőltek az epületek. szabalyos csempek bukkantak elő a töredezett kockakövek helyett. hogy ne csatlakozzon a halalra remülten kialtozok tömegehez.Melaine meg akkor is a Kitaszitottat nezte. Perrin feltapaszkodott. Miközben az amyrlin elhalvanyodott Tel’aran’rhiodbol. hogy nem jött vissza hozzank! Perrint halalra valt embertömeg vette körül. Ott van! gondolta. Mintha langra lobbant volna az egesz hegyorom. hogy valojaban mi es az egesz vilag is a te adosod vagyunk. Ahol eltalalta a nyil. mint ahogy a serült szarvasbika probalta lerazni a hatara tapado leopardot. Az ifju körül holttestek hevertek a földön. az nem a valosag. hogy a hegy remeg. Nadragja es kabatja egyarant tocsogott a vertől. Legjobban megis a combja lüktetett. Nem zuhant a földre. akit a kövek zuztak halalra. Sokan segitsegert rimankodtak. A remalom lassan beszippantotta. boltives ablaku epület. Ez nem valodi. Az ifju tantorogva elindult az utcan. Sikerült megkapaszkodnia egy jokora szikladarabban. hogy elnyelje a lidercnyomas. akkor a Meszaros eleg tapasztalt volt ahhoz is. amelyiknek lava folyt ki az ablakain. hogy ezen az iszonyatos helyen majd nagyobb esellyel szallhat szembe vele. A talaj ugy remegett. Egwene al’Vere. Perrin erezte. Perzselő lang csapott a magasba. Ellenfele nagyon is jol ismerte Tel’aran’rhiodot. A tűz azonnal elemesztette őket. A szolgak bejarata előtt allt. A karjarol leegett a szőr. Jobb kez felől mintha csak megolvadt volna a gyönyörű. amikor varatlanul egy szakadek tarult fel a laba előtt. a Feher Torony töveben. Ha viszont a szerencse ramosolyogna. A Meszaros itt lesz valahol a közelben. Folyekonnya valt a kőszikla. Feltapaszkodott. haldoklik. Igyekezett jo messze elkerülni azt az epületet. A Meszaros . Nem pusztitotta el a remalmot. A többiek egyetertően bologattak. ahogy keresztülrohant a langolo varoson. Volt. Nem. a vilag vege! Perrin ismet megtantorodott. Meg kellett talalnia a Meszarost. hogy legyen mire tamaszkodnia. hogy csak egy remalomban van. – en viszont ugy velem. es a resein keresztül lava buggyant az utcara. amikor Egwene kilepett az alombol. es befordult egy sikatorba. Körülötte repedezni kezdtek. Teremtett maganak egy botot. masok szenne egtek. A karja iszonyatosan fajt. Ami körülveszi. meg hallotta Bair morgasat: – Milyen kar. hogy elnyelje a lidercnyomas! A laba alatt hirtelen tiszta. Ugyanakkor viszont hogyan is allhatott volna ellen barki a borzalomnak? Nyugaton kitört a Sarkanyberc. Perrin vonakodva atengedte magat a latvanynak. vörös folyamok indultak le az oldalan. Dühös füstfelhő mart az egbe. hogy nagy ivben elkerülje az ilyen lidercnyomasokat. Az ujjai csak nagy nehezen engedelmeskedtek az akaratanak. akkor lehet. Tar Valon kigyulladt! A kövek ugyanugy langoltak. – Megkezdődött az Utolso Csata! Itt a veg! A Fenyre. mint a melyvörös szinben ragyogo egbolt. Igencsak a nehezere esett. miközben a fenevad foga mar a torkaba melyedt. Rengeteg ember meghalt. Izzo. Engedi.

az eredeti szakadek peremen bukkant elő. Ha nem figyel oda. Nem hagyja cserben! Elkepzelte.odabent allt. A tenyere összezarult a semmiből előbukkano kes markolatan. amikor ismet megvonaglott a talaj. akkor ugyanugy vegzi. Minden erejevel Faile emlekere összpontositott. es abban megkapaszkodva kikapaszkodott a melysegből. Megjatszott remülettel üvöltött. Perrin megtantorodott. es kicsit arrebb. A Meszaros probalt eljutni a sikator viszonylagos biztonsagaba. A talpa alatt megremegett a talaj. ha a valtozasokkal csak megerősitette a lidercnyomas vilagat. amikor tűzvörösen felizzott a fal. Perrin keze előrelendült. ha teljesen atengedi magat a lidercnyomasnak. ha arra keszült volna. Odarohant a szakadek peremehez. amikor ujabb szakadek tamadt a melyben. Perrinnek mar nem maradt sok ideje. Lehajtotta a fejet. es megprobalta azt a latszatot keltem. Emondmezőn epeszű ember nem huzott volna magara ilyen cifra diszitesű nadragot. A Meszaros nem törődött velük. ahogy megrendül az akaratereje. Ellenfele elugrott a szakadek peremeről. miközben ellenfele negykezlab elmaszott mellette. mintha maga is a remalom egyik szereplője lett volna. Kis hijan elvetette a sulykot. az egyik folyoközi legeny. Görnyedten allt. es a kest markolatig a Meszaros gyomraba vagta. Az ifju a masik kezet a hata möge rejtette. Olyan ruhat öltött magara. Perrin feltapaszkodott. Ahol a keze a falhoz ert. es a . A lidercnyomas arra kenyszeritette. Mellenyt es feher inget. hogy az ifju belassa: a Meszaros. Arrebb vetette magat. A kőarcu ferfi azonban ebben a pillanatban lenezett es megpillantotta az ifju kezeben a ter’angrealt. – Hogy egnek meg! – mergelődött a Meszaros. a vilag elkezdett romba dőlni. de neki akkor is volt otthona. De nem! Hiszen Ugro haldoklott. Aztan semmive foszlott. hogy atelje az összes borzalmat. hogy halalosan fel. Közvetlenül a laba előtt szeles res tatongott a talajban. – Annyira utalom ezeket a helyeket! A ferfi körül hirtelen előbukkantak a folyoso tiszta csempei. Bar valaki mast probalt meg kihuzni. Perrin megragadta a ter’angrealt. mint amilyeneket masok is viseltek az utcan. A melyben izzo magma fortyogott. Ez a melyedes mar Perrin műve volt. a Meszaros hangosan karomkodva megragadta az alkarjat. Tantorogva elindult a Meszaros iranyaban. de elhitte a remalomrol. hogy ő valojaban valaki mas. Üvöltöző emberek kapaszkodtak a szakadek peremebe. Majdnem megperzselődött a hősegben. Az arca ugyan atalakult. A szive hangosan zakatolt. Egyetlen pillanat is eleg volt ahhoz. majd lehajolt. hogy kisegitse a szakadek szelen kapaszkodokat. A Meszaros hangosan karomkodni kezdett es elrantotta a kezet. Idebent sokkal könnyebb volt ugy megvaltoztatnia a dolgokat. A kezevel elfedte arcat a hőseg elől. amit a sziveben őrzött. es kis hijan Perrint is beszippantotta. Ez nem is volt annyira nehez. A hőseg elkezdte megolvasztani azt a falat. Nem törődött a hőseggel. A farkasölő szeme tagra nyilt a remülettől. Most mar a remalom rabja volt. A fiatalember erezte. Tenyleg erezte a hőseget. hogy kimenjen dolgozni a szantoba. a feherre meszelt teglafelület elkezdett visszavaltozni a Feher Torony belsejenek szürke kőboritasava. Peldaul Azi al’Thone. Az otthonara gondolt. es egy kezzel a falnak tamaszkodott. gondolta az ifju es minden akaraterejet az ellenfele melletti falfelületre összpontositotta. ugy tett. mint a Meszaros. A ter’angreal meg mindig ott logott az ellensege derekarol. hogy az valosag. Nem! gondolta Perrin. hacsak egy szivdobbanasnyi időre is. A ferfi felüvöltött. A szeme döbbenten elkerekedett.

egy pillanatig csendben gyaszolta a tarsait. Fajdalom zengett a hangjaban. Utolso foszlanyai is elhalvanyultak. A Meszaroshoz hasonloan ez a ter’angreal is a valodi vilagbol került at ide. Ennek ellenere ők diadalmaskodtak. at fogja kutattatni a Feher Tornyot. Az… . Eltűnt. ennek ellenere ugy erezte. mint valami magatehetetlen kisgyermek. de vett egy mely lelegzetet. Csendben atgondolta a dolgokat. A valosag egy csapasra visszatert körülötte. Az emberek remalmai nagyon erősek. Keves hianyzott ahhoz. Akarcsak egy embert. de az alig segitett. Üvöltve. Kicsit arrebb. Bar elmagyarazta nekik. Pokoli forrosag aradt a szakadekbol. suttogta Ugro hangja az elmejeben. hogy vereseget szenvedjen. mert Ugro megnyugtato. könnyes szemmel arra kenyszerittette magat. jobbra.hasara szoritott kezzel hatratantorodott. mielőtt Bair felvilagositotta volna. A terve ugyan bevalt. jol ismert hangja kihunyt az elmejeben. aki a felebredese utan ugy viselkedik. Perrin mar alig allt a laban. miert nem fog többe felebredni Shevan es Carlinya. A föld meg mindig remegett. A Meszaros vicsorogni kezdett. ahogy mindig. Perrin egy keskeny folyoso hideg csempevel boritott padlojan terdelt. Iszonyu fajdalom hasitott az ifju testebe. előtte egy olvadt femdarab feküdt a csempen. Nagyon erősek… Amikor a Meszaros elindult fele. A Meszaros felhördült. Kevesen mulott a győzelem. es el lehetett pusztitani ezen az oldalon. hogy kilepjen a farkasalombol. A ferfi megvetette a labat es leengedte veres kezet. Korabban sulyosan megsebesült. Ne! Megtalaltad a valaszodat. Vegre kinyitotta a szemet. A tekinteteben harag tombolt. Mintha csak egy senkihazi. Körülötte megvonaglott a lidercnyomas. Zabolatlan es engedetlen. Perrin elmosolyodott. Perrin körül kavarogni kezdett a vilag. hogy megkeressek azt a nőt. – Ne! – üvöltötte a Meszaros. hogy Mesaana nem tudja kiheverni ezt a csapast. Nem lett volna szabad odamennie. Ifju Bika! üzente halkan Ugro. ezt a targyat is meg lehetett törni. Nem nyitotta ki a szemet. A lidercnyomas kipukkant. Iszonyatosan fajt a feje. előrelepett es teljes erővel hasba rugta Perrint. Valamiert biztosra vette. Mint ami a Sarkanyberc oldalan folyik. hogy cserbenhagyta a lanyokat. hogy összehivja a Csarnokot. Valosaggal kifacsartak az elmejet. ujra a botjara tamaszkodott. A kezeben tartott ter’angrealra nezett. Az ifju hangosan felüvöltött. Keresd meg Zabolatlant! Ő majd… megmagyarazza… a valaszt. es persze ott volt meg Nicola is. Arra gondolt. Egwene hangos sohajtassal ebredt. ujabb repedes nyilt a talajban. gyava alak lett volna. mint ami a … Perrin megdermedt. es a feltörő lava eppugy ragyogott. A kenyelmes haloszobaban sötet volt. Igencsak megviselte a Mesaana elleni küzdelem. Menekülj! Nem hagylak magadra! en viszont… en kenytelen vagyok elmenni. de az atelt esemenyek sulya alatt majdnem megroggyant a hata. a fiatalember összeszoritotta a fogat es a ter’angrealt belehajitotta a lavaba. hogy milyen veszelyek leselkednek rajuk. Mar akkor tisztaban volt ezzel. Mielőtt felült volna. Perrin szemeben könnycseppek jelentek meg. es elmagyarazza nekik. ujabb rugas. A magasbol eltűnt az ibolyaszinű kupola. amikor razudult egy ujabb rugas. Nemsokara kipukkad majd. Menj. Ver tört elő az ujjai között. Hörögve üvölteni kezdett.

Nincsen mas kiut. akkor az almaban vegeztek volna vele. Aztan az ifju homlokara tette a tenyeret es beboritotta a fonatokkal. – A Fenyre! – Sirni kezdett. – Ne mozogj! Segitseg! – Senki sincs a közelben. es nem törődött a könnyeivel. A fiatalember arcara visszatert a szin. Semmive foszlott a diadalerzet. Ez egyertelműnek tűnt. es ő döbbenten felkialtott. Gawynre helyezte. Hirtelen ostoba fajankonak erezte magat. ismerte fel Egwene. – Minden rendben. Szellemből es Levegőből Gyogyito fonatot szőtt. Magahoz ölelte az Igazi Forrast es apro. – Csend legyen. Milyen különös egyenruhat viseltek ezek a fekete alakok? Seanchant? Kis hijan megöltek. Egwene nem ismerte a toronyőrseg zubbonyat hordo fiatalembert. Segitseg! Gyorsan az amyrlinhez! – Nem… nem gyujtottal meg eleg lampast. Harman fekete ruhat viseltek. mintha azok . Nem szamitott különösebben tehetsegesnek ezen a területen. es teged akarlak ferjemül. vilagito gömböt szőtt maganak. Öt holttest feküdt a földön. A fekvő alak melle terdelt. A lampak… jo hogy… hogy nem… Az ifju zavartan elmosolyodott. – Meg szep. Mindig is ezt akartam. Az agya attetsző feher függönyeit bemocskolta a rafröccsent ver. – Segitsetek az amyrlinnek! Gawyn megmoccant. – Nem a Kitaszitottak akartak megölni – folytatta Gawyn nehezen forgo nyelvvel. – Nem.Mozdulatlanna dermedt. en is kiabaltam. Ha Gawyn nem allitotta volna meg az orgyilkosokat. A feny kigyulladt. es a sebei elkezdtek begyogyulni. Az ifju meg mindig lelegzett. – Szeretlek. Egwene Vizből. hogy teged akarlak őrzőmnek. gyorsan elkeszült a fonattal. – Most magamhoz kötlek. – Esküdj meg ra! – Esküszöm. hogy azt akarom. es kinyitotta a szemet. Hirtelen megerezte. Az oldalaban mely sebhely tatongott. Ő eltűnt volna Tel’aran’rhiodbol. feher es vörös kabatot meg nadragot hordott. – Ne mocorogj! – szolt ra a lany. Sosem győzte volna le Mesaanat. hogy nem engedelmeskedtem neked! Kezdte elveszitem az eszmeletet. es becsukta a szemet –. Nem törődött az iszonyatos fejfajasaval. Egwene azonban nem vegzett tökeletes munkat. – Annyira sajnalom – suttogta Gawyn. Mi volt ennyire büdös? Talan nem hagyta egve a lampasat? Biztos kialudt. – Nekem volt igazam. Esküszöm. – Egwene – suttogta. Panikba esve. Gawyn felnyögött. ahogy a fiatalember valamivel erősebben megszoritja a karjat. A következő pillanatban Egwene mar pontosan ugy erezte a fekvő alak erzeseit es a kinjait. – Segitseg! – kialtotta. miközben előkeszitette a fonatokat. Gawyn – valaszolta Egwene. – Tessek? – Hiszen azt üzentem… – Nem kaptunk üzenetet tőled – felelte Egwene. hogy te legyel az őrzőm. Hacsak… tenyleg akarod… – Bolond – valaszolta a lany. Gawyn! Egwene valosaggal kirobbant az agybol. Gawyn! Nem lesz semmi baj. Az ötödik viszont finom szabasu. – Szeretlek.

de az asszonya segitsegevel nagy nehezen feltapaszkodott. – A Kapuk ismet működnek. Perrin csak ekkor vette eszre. A farkasalomban visszavonhatatlan a halal. mar csak ez az egyetlen sator allt. akik csak hetköznapi almokat latnak? – Hala legyen a Fenynek! – kialtotta Faile. es ölebe vette a ferje fejet. A hatalmas mezőn. Valaki es az ő serege. – Mi törtent? – Elveszitettem egy baratomat – felelte az ifju halkan. erdes hangon folytatta: – A Meszaros nem egyedül jött ide. Leginkabb az aielek es a folyoköziek. Semmilyen hatasa – hallatszott a tudos asszony hangja. Perrin kinyitotta a szemet. A laban es a mellkasan bezarodtak a sebhelyek. – Jaj. de a fajdalom meg ugyanugy egett a belsejeben. mögötte allt. Biztos helyre kell vezetnem a nepemet. mint egy ora – szolalt meg. ferjuram – suttogta Faile belekarolva. Kileptek a satorbol. Kint felhomaly uralkodott. Halk susogassal kinyilt a sator ajtaja. Jol latszott a majdani hazak helye. Hova ment Ugro lelke? Nem allhatok meg. Elindult az ajto fele. Csak nehany ezer katona maradt itt. meg mindig jol latszottak a sarba taposott ösvenyek. Alig allt a laban. Masuri? Az aes sedai ket kezzel megragadta Perrin fejet. Az erő kezdett visszaterni a lababa. – Latom rajtad a gyaszt. es valaki mas is. – Megprobaltunk Gyogyitani. Melyen beszivta a levegőt. A barna es sarga fű meg mindig őrizte a satrak lenyomatat. es az is. – De Edarra megallitott minket. Pislogni kezdett. Vajon azok az emberek is sirnak almukban. hogy en itt hagytalak volna? Perrin felült es vegigsimitotta a homlokat. mintha csak egy varos tervrajzat bamulta volna. Ugro… Leengedte a vizestömlőt. A tabori agyan feküdt. Gondolod. Perrin! Annyira sajnalom! A felesege hangjaban mely banat csengett. Barmelyik pillanatban lecsaphatnak rank. hogy Edarra is a satorban tartozkodik. – Csend legyen! – szolt ra Faile. Probalta egy gondolattal eltüntetni az izzadsagot. Kezeben vizestömlővel Chiad lepett be. ahogy elboritja a Gyogyitas jeges aradata. – Ugrot? – kerdezte Faile. Csereben viszont pontosan tudta. – Tudsz jarni? – kerdezte Faile. es ivott. Olyan volt. Termeszetesen nem sikerült. hegy Gawyn is tisztaban van azzal: minden egyes szava szinigaz volt. – Nem lett volna semmi ertelme sem. Sirt. A szagabol remület aradt. Talan egy hadsereg. Perrin halasan elvette tőle. Edarra a hatso fal töveben. Sikerült a szomjat oltani. Alaposan megnezte maganak a fiatalembert. – Most mar masodszor. hogy itt hagytak volna? Gondolod. ahol egykor az egesz sereg taborozott. A felesege ott terdelt mellette. hogy hova terveztek utakat. – Tovabb tartott. – Igen. A fiatalember erezte. miközben aludtal – magyarazta Faile. Szinte mindenki atjutott. – Mar reg el kellett volna mennetek. – Igen.valojaban a sajatjai lettek volna. Itt van valahol a csapda. – Azonnal indulnunk kell! – fordult Perrin a felesege fele. mintha csak a farkasalomban lett volna. . gondolta Perrin. Alaposan megizzadt.

es kezüket a mellükre szoritva tisztelegtek Perrinnek. igy fejeztek ki az elismeresüket. Akarcsak Elyas. Gaul es Elyas utan a Hajadonok következtek. hogy igazi különlegessegnek tartjak. A sötet egbolt meg mindig morgott. Az őrök is elfoglaltak a posztjaikat. A levegőben ugyanaz a bűz terjengett. Chiad magasra emelt egy lampast. üditően friss levegő fogadta az erkezőket. A levegőben tovabbra is erezte a furcsa. Alighanem Feherhidat latta. A szemeben vihar tombolt. Legvegül. Az utolso katona is atkelt. Nagy arat fizettek erte. hogy vilagossagot tudnatok gyujtani – fordult az atjaro mellett allo Neald fele. A megjeleneset hatalmas örömujjongas fogadta. A tabor nagy resze mar ismet a helyere került. Vajon mennyit sejthettek abbol. Az utolso Kapu egy tagas. Ezt a szolgat is Moridintol kapta kölcsön. hogy sikerült legyűrni az akaratat. Az atjaro tuloldalan hűvös. oszlopokkal elkeritett helyre nyilott a tabor hatso feleben. – Egyetlen percig sem akarok tovabb itt maradni. es bevilagitotta a sator előtti teret. Az asha’man kisse felrehajtotta a fejet.A szeles siksagon azonban mar alig allt ember. hogy a különös bűzert az alomtövis volt a felelős. Ő is engedelmeskedett persze. Eddig azt gondolta. A Fenyre! gondolta Perrin. Csak az elhagyott taborhelyet. az egykori taborhelyen. es egy apro Kapu jelent meg mellette. rossz szagot. amit szemmel tart a solyom. Nem tűntek különösebben kimerülteknek. A finom bőrparnakat a kallirtyukok puha tollazataval tömtek ki. A folyoközi harcosok is ott alltak. amikor elterjedt Perrin visszateresenek a hire. igy erezheti magat az eger. Alaposan körülnezett a mezőn. de csak hajszalon mulott. Őket Perrin es Faile követte. A vilagitotestek a magasba emelkedtek a mező felett. bar meg mindig nagyon feszült volt. Ezek szerint tevedett. A ferfi fel terdre ereszkedett Graendal előtt. Nem messze fenyek latszodtak a folyo partjan. Amikor a Hajadonok meglattak Perrint. mint a Fertőben. Sikerült elmenekülniük. ami ma ejjel törtent? A folyoköziek harsany eljenzesben törtek ki. Ezenfelül azzal is tisztaban volt. – Indulas! – intett az ifju a folyoközi harcosok fele. – Nem is remelem. A fenyük semmit sem vilagitott meg. – Ahogy nagyuram parancsolja – felelte lelkesen Grady. Perrin csak ekkor ertette meg igazabol. A Hajadonok es Gaul Perrin mellett varakoztak. Az ifju odabiccentett felejük. A szolga tudta. Erősen összpontositott. Azok futolepesben athaladtak a resen. Egyre többen csatlakoztak hozzajuk. majd dobolni kezdtek a pajzsukon. szorosan egymas mellett haladva a fokuszalok leptek keresztül a Kapun. Az asha’manek az egykori taborhely közepen alltak. de akkor is sikerült elmenekülniük. pedig sikerült szinte a teljes tabort attelepiteniük. hogy a bukasa miatt Graendalt . Melyen beszivta a levegőt. – Vigyetek minket el innen! – szolitotta meg Perrin a fekete ruhas alakokat. Ekkor megfordultak. hogy addig mennyire zavarta az a gonosz bűz. Nem is hajtotta le rendesen a fejet. Ez a madar ebben a korszakban csupan Sharaban elt. es tucatnyi fenylő gömb jelent meg körülötte. Graendal hatradőlt a szekeben. Több csoportban katonak varakoztak ott. Egy magaslaton alltak. A nő azonban szinte nem is törődött az elkepesztő fenyűzessel. a magasba emeltek a landzsajukat.

hogy mire szamithat. Ha hagynak. megpedig egeszen felelmetes modon erős. vagy a halalat okozta volna a pusztasag jellegzetes hősege. Ha valaki megerinti a vekony agakat. Könnyed mozgassal futott a közeledő ejszakai sötetseg iranyaba. Mindig is előnyben reszesitette azt a veszelyt vagy azt az ellenseget. Ahelyett. vilagosabb es sötetbarna foltok. A tavolrol ralőtt nyilvesszők nem talalnanak celba. Aviendha azonban gyönyörűnek latta ezt a videket. A Kivalasztott persze nem izzadt. mint a nyugati orszagok. Hosszu honapok ota most fordult elő először. es nem valamelyik hazudos vizföldi hata mögül tamadott. A hideg tengeri szel körbeszaguldott a szobaban es több lampat is eloltott. A szeles. te kutya! A szolga lesütötte a szemet. A Haromszoros Földből megnyugtato tökeletesseg aradt. vörös csempekkel boritott szoba ablaka hirtelen kitarult. Helyenvalo volt az ovatossag. am ezzel nem tudta elrejteni a tekinteteben ragyogo lazado szikrat. Ezt nem engedhetik meg. A laba halkan dobogott a poros talajon. Miközben Rhuidean fele futott. akit nem lat. es ne mereszelj visszabeszelni a Kivalasztottak egyikenek. hogyan valtozik meg a taj. Mindenütt egyszerű. hogyan viselkedik az időjaras. hogy egyedül erezte magat. a kigyo azonnal lecsap ra. akkor azert csak önmagat okolhatta volna. Akarcsak a kigyofeszket. Odaat. – Tedd meg. Aviendha persze őszinte volt önmagahoz. hogy nyugodtan atgondolja a dolgokat. inkabb frissitőket ittak. – De hat… – ellenkezett a szolga. Aybara ta’veren volt. ezeket a veszelyeket is meg lehetett erteni. Akkor pedig lecsaphat a penge. Ehhez tulsagosan is erős volt az önuralma. ahol az ember nem tudhatta. hogy hagytak volna. Ne is remeld azt. Nem mintha a Haromszoros Föld biztonsagosabb lett volna. A vizföldiek szerint a pusztasag egyhangu es kopar volt. Olyan. Jo erzes volt ujra megizzadni. Tudta. Tavolrol sem. a vizföldeken mindig ugy velte. amit mondtam. Megismerte a . akkor meglatna az összefüggeseket es elszökne. Pontosan az ilyen helyzetekre gondolva keszitette elő. A szülőföldje egeszen mas volt. Nem ert veget a küzdelmünk. A nadrabokor töveben az az arnyekba burkolodzo folt egy halalos mergű kigyo feszket rejtette. Jol ismerte őket. Graendal nem is törődött mar vele. Ezt nagyon gondosan keszitette fel a bevetesre. felmerte es elkerülte őket. es nem tud megtamadni. Az pedig egeszen egyszerűen nem lehetett egeszseges. Ha egy merges kigyo aldozataul esett volna. hacsak egy pillanatra is becsukta a szemet. – A csapda keszen all. Meg mindig maradt egy fontos fegyvere. Kenytelen lesz vihart tamasztani Aybara körül. utközben szamos mas veszelyes dolgot is latott. Keszüljetek fel a tamadasra! – parancsolta. Ő nem fog csődöt mondani.teszik majd felelősse. Talan pontosan emiatt viselkedtek olyan furcsan. Kanocaikbol keskeny füstkigyok indultak el a magasba. es talan bementek egy tisztesseges izzasztosatorba megtisztulni? Dehogyis! Vizbe meritkeztek. A vizföldeken nem izzadtak eleget az emberek. Meglatta. amelyikkel farkasszemet nezhetett. hogy megmenekülhetsz! Tizenharmadik fejezet A HaROMSZOROS FÖLDÖN Aviendha ujra jol erezte magat. bukott kovacs. Az erősödő felhomaly ellenere a lany tovabb futott. hogy a nap felmelegitse őket. hogy allandoan szemmel tartja valamilyen ellenseg. Aviendha öt alkalommal is tanuja volt mar a hüllő halalos tamadasanak.

majd tabortüzet gyujtott egy hatalmas sziklatömb arnyekaban. A jövő sokkal tisztabbnak latszott. Aviendha körülnezett. Hamarosan. a nepenek vissza kell majd ternie a Haromszoros Földre. Most előszedte a zsakmanyat. mielőtt erőt venne magan. felpattant es magahoz ölelte az Igazi Forrast. Nem cadin’sort. Megigerem. tudos asszony! – szolalt meg a nő. es egyre fogyott az idejük. – Megoszthatom veled a vizemet? Hosszu utat tettem meg. hogy nem Utazott egyből at Rhudieanba. – Meg nem vagyok tudos asszony – felelte ovatosan. – Nakominak hivnak. amiket Elayne kenyszeritett ra. – Akkor nemsokara nagy dicsőseg var rad – felelte az asszony. nem lett volna bölcs dolog igy cselekedni. A sötetseg hataran egy aiel öltözeket viselő asszony allt. az elmejeben ismet a helyükre kerültek a dolgok. es ezzel visszaszerezte a becsületet. Ott fog küzdeni az Utolso Csataban. Utana pedig hazahozza őket. Aviendha kinyitotta a szemet. Kifejezetten örült annak. Sietve összeszedett egy keves elhalt takkcserjet. Nem a legizletesebb csemege. Elindult a tudos asszonyok utjan. es meglattam a tüzedet. A közepkoru. Aviendha ezt egyből megerezte. Az ismeretlen őszülő hajat kendővel kötötte össze. Valamilyen hang hallatszott a sötetből. annal jobban elgyengülnek. ha az ember tisztaban van a sajat gyengesegevel. a Hajadon eltűnt. ahova tartoztak. hogy ejjel utazzon es a nappali forrosag idejen aludjon. Ismet cel lebegett a szeme előtt. Korabban elejtett egy kisebb teknőshatut. Meggyujtott egy fenygömböt. A rancos kepű ismeretlen nem tudott fokuszalni. ahogy a Haromszoros Föld enyhen lejtő sikjan futott. de akkor is megteszi. Barmennyire is vonzonak tűnt annak a gondolata. Ha veget er a küldetesük. Most. Segit megőrizni a tulelő aieleket. Meg fogjak tamadni? Vagy csupan kisertetet lat? A nyughatatlan halottak egyiket? Miert nem hallotta meg a közeledő nő lepteit? – Üdvözöllek. Vegigsetal a kristalyoszlopok között. es maris vege az eletenek. De hat ki ne puhult volna el azon a helyen? Vissza kell terniük ide. es fejet hajtott. Enyhe elegedettseget erzett azert. meg a finom ruhakat. nekidőlt a sziklanak es egy pillanatra becsukta a szemet. Aviendha. Oda. A narancssarga langnyelvek visszatükröződtek az Aviendha föle tornyosulo kőszirt oldalarol. amelyek nem is voltak ott. Tudos asszonykent segithet abban. Ez sokaig tartott. hogy milyen ember is volt azelőtt. Elegendő egyetlen rossz lepes a sötetben. A langok ropogasat hallgatva beszivta a sülő hus illatat. Valosaggal lefoszlott rola a nehez utazas minden faradalma. majd visszater es benyujtja az igenyet Rand szivere. Elpuhult odaat.vizföldiek fenyűzeset. es hogy mi lett mostanra belőle. hanem vette maganak a faradsagot arra. vilagosabb bluzt es vallkendőt hordott. Elmosolyodott. Nem art. Elmegy Rhuideanba. hogy a nepe atveszelje a minden korabbinal nagyobb megprobaltatasokat igerő korszakot. hogy semmilyen modon sem foglak . Az őt megillető reszere. megnyuzta es nyarsra huzta. – Most jövök el masodszorra Rhuideanba. hogy mostanra mar rögtön az Egyetlen Hatalom utan nyult. meg egy jokora halomnyit az ina’tafa kergeből. Futas közben vilagossa valt. es meglehetősen megkedvelte azokat a fürdőket. es nem olyan landzsakat akart megragadni. Vegül csak lassitott. Erre ő maga volt a pelda. hogy futva szelje at a Haromszoros Földet. Minel több időt töltenek a vizföldiek orszagaban. hanem hetköznapi öltözeket: sötet szoknyat. Letelepedett a tűz melle. mozdulatlanul allo asszony nem viselt fegyvert.

Mondd csak. megis igyekszik tanulni. hogy az aielek utra keltek a Haromszoros Földön. – Azt hiszem. – Aki egyben a car’a’carn. kerlek! – Köszönöm! – bolintott Nakomi. azok köze tartozol. am sertest követett volna el. es a hangjabol jokedv aradt. Belepett a tűz fenyebe. Tealeveleket es gyogynövenyeket vett elő. Nem. Bar nincs tisztaban azzal. Rarakta őket a tűzre. – Nagyon is veszelyesek. – Nem vart öröm szamomra. mint a legtöbben. hogy nem is latni a tulso partjukat? Annyi a viz a növenyekben. Csettintett a nyelvevel. keramiabol keszült sütődobozba. – Amit persze elsősorban a sajat makacssagomnak köszönhettem. aki Rhuidean fele tart – szolalt meg. Ezt azonban nem mondhatta ki hangosan. tenyleg olyan lenyűgözőek a vizföldi orszagok. – Hat persze. miutan felajanlotta azt. hiszen meg többnapi ut valasztotta el Rhuideantol. meg hozzatette: – Tovabb. – Megkerdezhetem. Meg a gyerekek is megtanultak. te ugy viselkedsz. hogy nagy dicsősegre tett szert. A zsakjabol kivett nehany melyföldgyökeret. majd letette a tűz melle. Legyengitenek minket. hogy utközben olyan valakivel talalkozhatom. mert nagyon elmerült a gondolataiban. Aviendha hirtelen nagyon ostoban erezte magat. Csak azert nem hallotta meg a leptei hangjat. megtöltötte az üstöt. A faszendarabok föle helyezett hus egyenletesebben atsül. gondolta Aviendha azonnal. – Egy vizföldiről beszelünk – töprengett Nakomi. – Mondd csak. Mondd csak. Igazabol egy cseppnyi felesleges vize sem volt. hogy nem az volna – biccentett Nakomi. Aviendha nem is vette eszre. Az etelet is meg kellett osztania Nakomival. hogy megosztozhatnak az arnyekon. miközben a zsakjaban turkalt. hogy mi a helyes. A gyomra hangosan megkordult. De Nakominak nem illett volna inkabb a barataival. A szendarabok vörösen izzottak. hogy mit gondolsz a car’a’carnrol? Szerelmes vagyok bele. – Akkor egy ideig a közeleben eltel. hogy előbukkan. hogyan vedjek meg magukat. Nakomi elkomorodott. mintha harcos lennel. majd kisse arrebb rakta Aviendha teknőshatujat. Hogy kerültek oda azok a szendarabok? . Az asszony fegyvertelenül jött oda hozza. hogy ilyen nagyra nőtt a tűz. ha megszoritod őket? – Azok a helyek nem lenyűgözőek! – ellenkezett Aviendha. ha nem tesz eleget a keresnek. – Gyermekem. Aviendha anyja gyakran sütött ilyet. Nakomi a gyökereket beletette egy apro. Utana azonban. Elővett egy teafőző üstöt is. Gyere. gyermek. de volt benne valami… Nakomi megkavarta a teat. akik felsorakoztak a car’a’carnnak tartott ferfi möge? – Ő a car’a’carn – felelte Aviendha. Aviendha megforditotta a teknőshatut. Nakomi atvette a tömlőt. – ertem – bolintott Nakomi. a tűzhely közelebe. hat ezt tenyleg nem mondta. – Nem mondtam azt. ahogy azt olyan sokan mondjak? Olyan szelesek a folyok. majd becsusztatta azt a parazs köze. aztan a zsakjabol aprobb agakat huzott elő. mivel őszinte akart lenni. igaz? – Egy ideig – bolintott Aviendha. a csaladjaval utaznia? Nem viselte ugyan a tudos asszonyok öltözeket. es letette a földre aprocska zsakjat. akik elmentek nyugatra? Azok köze. sokaig tartott a kikepzesed? – Tulsagosan is sokaig – felelte Aviendha.bantani. – Kaphatok egy keveset abbol a vizből? Aviendha elővette a vizestömlőjet. Ki ez a nő? Nem szamitott eppen ritkasagnak.

Nem adhatok valaszt a kerdesedre. – igy igaz – valaszolt Aviendha. – De hat a sors akarta azt. Nakomi. Veszelyes idők jönnek. akkor ebből nem azt a következtetest kellene levonnunk. Harom dolgot köszönhetünk neki: megbüntetett minket a bűneinkert. Mit tehet az ember. hogy majd – odaat a vizföldeken – ugyanolyan veszelyes probatetelek varnak rank. en azonban azert aggodom. hogy igaz volt. hogy levegyek a gai’shainok feher ruhajat. hogy a nepük olyan nagy tohot halmozott fel. tanitvany. hogy atmenjünk oda. Tohhal tartozom. ha valaki bölcs szavakat mond – ellenkezett Aviendha. Ezzel azt akartak kimutatni. tanitvany – jelentette ki Nakomi. hogy a szülőföldünket Haromszoros Földnek hivjak. – Jaj. hogy megedződjünk es megerősödjünk – töprengett tovabb Nakomi –. – A Haromszoros Föld erősse tesz minket. Ez meg megis milyen valasz volt? – Nekem nagyon ugy tűnik – folytatta Nakomi –. A madarak atrepültek a tabortűz fölött. Elpuhulunk. – Nincsen abba semmi toh. mert nincs jogom arra. igy amikor hatat forditunk neki. mint amilyen maga a Haromszoros Föld is volt? Olyan felelmetes es nehez probak. nem? A car’a’carn allitolag olyan dolgokrol lebbentette fel a fatylat… ezek a dolgok igen különös modon összekötnek minket a vizföldiekkel. vagy eppen megtagadtak. hogy elnyerhessük mostani alakunkat. A sajat nepük törtenelme. Rhuiedanban Aviendha nemsokara ujra atelheti ezt a törtenelmet. am kesőbb letertek arrol az ösvenyről. amikor semmibe vettük az erőszakot megtilto ősi esküinket. – Ha viszont eleve azert jöttünk ide. ami utana jön majd. ha az egesz nemzete követ el egy ilyen rettenetes bűnt? Ennek a felismerese olyan sulyos következmenyekkel jart. hogy tőlem ismerd meg ezt az igazsagot. – Tavol alljon tőlem. A nepe valamikor regen a Level utjat jarta. Ugyanakkor viszont megis megengedte ennek az asszonynak azt. Jobban örült volna annak. hogy előtte csak itt keszülhettünk fel rajuk? Megcsovalta a fejet. nem lenne szabad egy tudos asszonnyal veszekednem! Meg a tanitvanyaval sem. Eldobtak a landzsaikat. amiről beszelt. ahogy az aielek megszegtek az esküjüket. akkor elgyengülünk. A vizföldiek megrontjak a nepünket. – Nem hazudna ilyesmiről – ellenkezett Aviendha. Azt. – Igen. Aviendha megprobalt nem fintorogni. – Nem veletlen. hogy szamos aielt elfogott a remenytelenseg. Felteve persze. A sötet ejszakai levegőben nehany egereszölyv szarnycsapasa hallatszott. – erdekes gondolatok forognak a fejedben. hogy azzal. hogy megossza a vizet es az arnyekat. ha egyedül maradhatott volna. – Aggodom a nepünk miatt. – Az Utolso Csata – felelte Nakomi halkan. – Mondd csak. miközben kitöltötte a teat.– Nyugtalannak latszol – folytatta Nakomi. – Ugyanakkor meg egeszen közel. a nepünk hatalmas toh adossagot vett a vallara. merre tartasz? Melyik nemzetseg tagja vagy? – Messzire jarok a fedelemtől – felelte vagyakozo hangon az asszony. probara tette a batorsagunkat es üllőkent arra szolgalt. hogy kerdesekkel zaklassam a tudos asszonyok egyik tanitvanyat! De akkor is aggodalmat latok a szemedben. Talan inkabb az otthonom van messze tőlem. Aviendha elkomorodott. – Amiről a vizföldiek beszelnek. amelyekről Rand al’Thortol ertesültek. amit . Szamos aielt meg most is melyseges fajdalommal töltöttek el azok a dolgok.

hogy ott harcolunk az Utolso Csataban. Önteltseg lenne olyan hibara emlekezni. Ennyi idő alatt nem sülhetett meg a gyöker. Mindent azert tettünk. – Mar megint összevissza fecsegek. Akkor viszont mar nem lesz semmi ok arra. Az idősebb nő feldarabolta a teknőshatut. a kőkemeny neveltetesünk… az egesz eletmodunk. hogy az aielek helye a Haromszoros Földön volt. Mindez azonban tevedes volt. es a lany kezebe nyomott egy csesze teat – a Haromszoros Föld volt a büntetesünk. hogy kepesek legyünk megfizetni a tohot. Ő habozva megkostolta. Ezt a celt szolgaltak a szokasaink. Megfűszerezte a hust es a gyökereket. Le kellene szoknom vegre rola. Együnk inkabb valamit! Aviendha összerezzent. hogy tovabb bűnhődjünk. felkelt es kicsoszogott a sötetbe. Amikor azonban Nakomi kihuzta a parazsbol a dobozkat. aminek az elkeszitesehez csupan hetköznapi hozzavalokra volt szükseg. Miert ragaszkodnank tovabbra is a regi hagyomanyokhoz? Mar mitől is lenne dicsőseges cselekedet a portyazas. Elmosolyodott. – Ezek szerint – szolalt meg Nakomi. Többe mar nem kell szegyenkezniük azert. Ha viszont ez a helyzet. A csomagja legmelyeről előszedett ket badogtanyert. – Ez minden. amit egy egyszerű tabortűzön sütöttek. az allando portyak es összecsapasok. abbol csodalatos illat aradt. ami vagyunk. Micsoda ostobasag! Nem igazan akarodzott vitaba szallnia Nakomival. Aki visszafizeti a tohot. amit hallott. – Igen – bolintott Aviendha. Aviendha csendben bologatott magaban. majd az egyik tanyert odaadta a lanynak. Az etel elkepesztően finom volt. amelyeken odaat a vizföldiek palotajaban vett reszt. – A Sarkany nepe – folytatta Nakomi.sohasem lehet visszafizetni. nem azt . – Azzal. Az aiel tohot igenis vissza lehetett fizetni. – Viszont – kerdezte Nakomi halkan – ha legyőztek a Szemegetőt. Mert megremitette őket ez a lehetőseg. Nagyon felkavarta az. – Szoval akkor ha a car’a’carn oldalan harcolunk. Vissza is kellett fizetni. hogy olyan sokan nem voltak hajlandoak a car’a’carn nyomaba szegődni. ha mindezzel nem egy fontos feladat vegrehajtasara keszülünk? Miert akarunk kemenyebbe valni? Csak azert. Az aielek azzal majd visszanyerik a becsületüket. hogy felsorakoztak a car’a’carn möge. – Hiv a termeszet. azzal majd megfizetjük a tartozasunkat. Vajon ez a csodalatos vacsora. Mit finom? Csodalatos! Sokkal jobb azoknal a lakomaknal. miutan megadtuk a tartozasunkat. Minden egyertelműnek es vilagosnak tűnt. ami a multban törtent. az utana el is felejtkezhet rola. – Igen – valaszolta Aviendha. Lenyűgözve bamulta a tanyerjat. – Ha most megbocsatasz egy pillanatra! – folytatta Nakomi. eppen ez volt az oka. hogy egyszer a Sarkanyt szolgalhassuk. talan eppenseggel nem azt mutatta. Idejöttünk megerősödni. hogy kemenyebbek legyünk? – en… – Annyira sajnalom! – szabadkozott Nakomi. egymas legyilkolasa. akiknek az aielek egykor esküt tettek. Aviendha megdermedt. de pontosan tudta. mintha meg több büntetest szabnanak ki magunkra. akkor miert is kellene visszaternünk a szülőföldünkre? Hiszen az olyan volna. aminek megadtak az arat. akkor mi marad szamunkra? Talan epp ez volt az oka. Az adossaguk lerovasa utan az aielek hazaterhetnek. Ő kepviselte mindazokat. – Visszafizetjük a tohunkat – jelentette ki Aviendha. Aviendha csendben evett. es belekortyolt a teajaba.

mint akkor. hogy meghalt a csaladja. Mintha csak megbetegedett volna. Aviendha meg vart egy kicsit. Aviendha riadtan keresni kezdte. A szelbe szagolva jol erezte a vilagot. hogy semmi szüksegük a vizföldiek fenyűzesere? De mostantol kezdve mi lesz az aielek eletcelja? Ha nem a car’a’carn visszateresere varnak. hogy az alomtövis egesz mas ok miatt került oda. – Öten tamadtunk ra. Mintha iszapos. es meg? A portyak soran tovabbra is egymast gyilkoljak? Miert is? Befejezte a vacsorat es meg sokaig töprengett. mint a maganyos levendulabokor illatat. Megöltek őket a trallokok. Eddig azt hitte. Becsukta a szemet. Nem messze mar fel is vertek a satrat. Itt volt először is a tabor: az izzado emberek. A legszivesebben megkereste volna a Meszarost. az összekeveredve kavargo szagokat. hogy eltűnt Nakomi zsakja es a tanyerja is. de nyomat sem latta az asszonynak. – Megmentetted a nepedet. es az arcat a sötet egbolt fele forditotta. ostoba kölyök! De tenyleg kelepcebe akartak csalni a sereget? Lehet. Nakomi viszont nem tert vissza. A pihenes veszelyes. Amikor pihen. es meghallgatta az emberei jelenteseit. A szellő belekapott a ponyvaba. amikor megtudta. Tul sokaig. az is kiderült. Hogy került rothado moha es a döglött mehek darabkai a hasaba? A legszivesebben üvöltött volna. Amikor visszatert a tűzhöz. akkor mit fognak tenni? Hat persze. es melle terdelt. a szakacsok fűszerei. harcolnak. – Csődöt mondtam. Halk kopacsolas hallatszott az ejszakabol. Ugyanaz az erzes fogta el. olyankor gondolkozni kezd. Vegezni akart vele. mocsari vizzel itta volna tele magat. Tizennegyedik fejezet ALKOTo MUNKA Perrin maganyosan ült egy tuskon. A veletlen műve volt minden. a lovak tragyaja es persze az erzelmek. Az emlekeket fajdalom kiseri. Hideget es haragot. es farkasokat sem erzekelt. Viragpor azonban nem uszott a szelben. Ez a ket dolog igencsak megremitette. A tavoli orszagut felkavarodo porat ugyanugy elhozta idaig a szellő. amelyik valahogy kepes volt eletben maradni a haldoklo vilagban. Sirnia vagy üvöltenie kellett volna. – Perrin? Akarsz velem beszelgetni? Az ifju kinyitotta a szemet. Kicsit arrebb Gaul tamaszkodott egy fiatal bőrlevelfanak. a Kaput bezartak. es megsem tudtuk legyőzni. Hiszen Ugronak biztonsagban kellett volna lennie a farkasalomban! Ostoba kölyök. Leptek közeledtek. – A Meszaros megis legyőzött minket – felelte a ferje keserűen. A taborban minden a helyere került.bizonyitotta. Ehelyett dermesztő hideget erzett. Hirtelen rosszul lett. Addig akarta ütni az öklevel az atkozott ferfi arcat. . A gondolkodas pedig felszinre hozza az emlekeket. A hegyeken tul pedig egy egesz vilag terült el. A környező hegyeknek is megvolt a sajat illatuk: szaraz fenyőtövist. a mosonők szappanja. Vegre megpihenhetett. de az asszony nem tert vissza. Nem erezte jol magat. Az arnyek meg kit vesz el tőle. mire veget er ez az egesz? ujabb es ujabb aldozatok. Faile – suttogta Perrin. amig a kiserkenő ver mindent el nem takar. Tavolabb az egyik bognar meg most is dolgozott. hogy ez a ket dolog sosem jarhat együtt. Az illatok különfele retegeit. – Megszerezted a ter’angrealt – felelte a nő. egy patak iszapjat es egy döglött allat tetemet erezte. Faile. A lany vegül csak elaludt.

Berelain keket. – Hogy elbujjanak valahova. A ket főtiszt halkan beszelgetett. hogy ő is nyugtalankodik. erdeklődve figyelte a vezerüket. mert nem sikerült rajönnie arra. Ha azonban olyan valaki szallja meg a fejed . hogy ne tudja megkülönböztetni egymastol a jellegzetes illatukat. Wil al’Seen. es elindult Arganda meg Gallenne iranyaba. es elmondta neki. Felallt. – Most pedig mar az aggasztja őket. Innen es innen. – Latod ezt? Az ut elkanyarodva követi ezt a regi. hogy mindenkire szükseg van?! A felesegenek igaza volt. Neki is sikerült elmenekülnie. Itt. hiszen mar működnek a Kapuk. ahol a femen csengő fem hangjat hallotta. a folyoköziek. – Aggodtak miattad – magyarazta Faile. – Arganda. A keset elezte. fabol faragott utiasztalka mellett ült. – Mar reg aludniuk kellene! – mergelődött Perrin. – Hozzatok ide a terkepünket! – parancsolt rajuk. melyik az a hely. A munka hangja valosaggal odavonzotta az ifjut hozza. miközben javaban tart az Utolso Csata?! Hat nem arrol beszeltel. Az a hely többoranyi jaroföldnyire lehetett az egykori taboruktol. Perrin kezdte felismerni. Gallanne bolintott. A csoport egyre nőtt. Kellő tavolsagot tartottak ahhoz. hol talalja a terkepet. A ferfi az üllő mellett dolgozott. – igy igaz. es Perrin sem beszelt. a magasban pedig hangosan morajlott az egbolt. A ket uralkodonő egy apro. hogy reszben azert ennyire ingerült. Jon Ayellin es Grayor Frenn is ott voltak közöttük. Perrin pedig keresztüllepdelt a taboron. Berelain es Alliandre. A közelben sokan varakoztak. kiszaradt vizmosast. hogy egy nagyobb sereg is letaborozzon ott. hogy mi elől szöktek el. – Bolondok. megfordult es meglepődve latta. Közben befutott Hirshanin is. A kovacs meg mindig dolgozott. hogy esetleg mindenkit elküldesz. A szaga elarulta. – Tenyleg ezt varnad el tőlük?! – csattant fel Faile mergesen. jelentősebb seregnek? Hol csapnatok le rajuk? – Hat itt – felelte Arganda pillanatnyi habozas nelkül. Hatat forditott a tuskonak. hogy a kesői ora ellenere meg milyen sok feny vilagit a taborban. A terkepen ramutatott az orszagut egyik pontjara. – Bolondok! – suttogta Perrin. Meg Arganda es Gallenne is ott alltak. Ahogy ment. körbe kavarogtak a tabor illatai. de mi elől? Miert kellett meghalnia Ugronak? Valosaggal vaknak erezte magat. Nemak maradtak. Az itt atvonulo sereg teljesen kiszolgaltatotta valik. Időnkent Perrin fele fordultak.– A ta’verenek szamara nem letezik veletlen… Valahogy meg kellett volna szabadulnia a dühtől es a fajdalomtol. Elyas egy közeli szikladarab tetejere telepedett. – Mondjatok csak. A tabornak több ilyen lovontatasu. Elyas es Gaul. amiert nem bujnak el. Gallenne – szolalt meg Perrin. Ez a hely amugy kivaloan alkalmas arra. Hirshanin elrohant. – A jehannahi orszagutrol. Az üllőt bevilagitotta a faszen vörös ragyogasa. Bolondok. Ahol elkanyarodik az ut. Aemin letette a kalapacsot. Perrin atvette es maga ele tartotta a terkepet. Meg több folyoközi csatlakozott hozzajuk. Faile. ahol csapdat allitanatok egy Lugard fele vonulo. amiert követnek. amiert nem ismerte az ellensege terveit. Tenyleg mindenkire szüksegük volt. hordozhato kovacsműhelye is volt. ennek a hegynek a labanal. Arganda odahivta Hirshanint. Abba az iranyba ment. A magaslatokrol ket iranybol is lecsaphatnal rajuk. Alliandre aranyszinű köntöst viselt. A többiek mind a nyomaba szegődtek. amig oda nem ert Aeminhez. Egy lampas egett az asztalkan. A közeli tabortűz mellett jo tucatnyi folyoközi harcos ücsörgött.

biztos. Tulsagosan lepusztultak mar ahhoz. es a kovacsműhelyben talalt menedekre. Jöttek a tudos asszonyok es Masuri is. – Menj aludni. A lejtő deli es nyugati oldala is szeles siksagba torkollott. – Azt mondtak. amelyiket meg Tearben kapott. Egy idő mulva visszarakta a tűzbe.fölött a magaslatot. Perrin atvette a mellenyet es a kesztyűjet. Igazabol. sima utat mart az aljaba. A szerszamot. ferjuram. A fejeben lassacskan kezdett összeallni a kep. es az uttol delre lathato jelzesekre mutatott. hogy ők is tabort bontottak. A regi vizmosas szeles. Patkokat csinalsz. Nem nevezte meg. – Nem – valaszolta Berelain. Ott voltak mellette a mintak. es Aemin vallara tette a kezet. de egyelőre nem tett jelentest. Magaval ragadta a femen csattogo kalapacs ritmusa. – Mik ezek itt? – kerdezte Perrin. ami biztos. hogy milyen meretekre van szükseg. A fiatalember előhuzta a sajat kalapacsat. – Küldjetek ertük! – parancsolta Perrin. hogy ebren maradnak. hogy Perrin milyen elszantan tud összpontositani. ahonnan egy masikat huzott elő. kiveve talan azt az egyetlen alkalmat Tearben. Ugronak is döntenie kellett. valaki azt mondta. Csak par mohaval boritott sziklatömb. ahogy Sulin egy Kapun at elindult a feherköpenyek nyomaba. hogy kinek szolt az utasitasa. Egyszerre több patkot is keszitett. ugyanakkor viszont az elete egyeb területein megőrizze az egyensulyat? Egyre jobban belemerült a munkaba. Perrin meghozhatta a maga dönteset. es ütni kezdte. jobban belegondolva semmilyen komoly munkat sem vegzett. Perrin meg munka közben is eszrevette. mert jol latta. nyugodt napon. A rosszkedved miatt a frasz kerülgette őket. Izzadni kezdett a karja. mint egy farkas. Megadta neki a megfelelő alakot. mint amit Perrin kivetelevel akarcsak egyetlen emberfia is megerthetett volna. A magaslatokon pedig könnyeden jutott hely egy egesz hadseregnek. Odalepett az üllő melle. amikor azon a bekes. Elegge meglepődhetett. akkor lehet. Feltarulhattak volna előttük a mult es a jövő titkai. Nem sokkal kesőbb visszatert.” Faile ezt azert mondta. Kilapitotta a vasdarabot. Nagyon regota nem jart mar kovacsműhelyben. mert jol tudta. amivel nagyon regota nem alkotott semmit sem. Kepes lenne Perrin is ugyanerre? Arra. A lapos tetejű magaslat eszak felől tornyosult az orszagut föle. Aemin! Dolgoznom kell egy kicsit. Az ifju a fogoval kihuzott egy apro femdarabot a szen közül. – Grady es Neald mar alszik? – kerdezte. Aemin pedig elköszönt. es a tűz meg a munka kipirositotta az arcat. – Az egyikőjük ellenőrizze a feherköpenyek sereget! Ha jol emlekszem. hogy vegrehajtjak-e a parancsait. hogy őt . hogy fedezekül szolgalhatnanak. A farkasok is eppen olyanok voltak. Az üllő peremen lassan meggörbitette a femdarabot. – Regi romok – valaszolta Arganda. – Nem tul fontosak. Felemelte a karjat. Neald es Grady is megerkeztek. Ratette az üllőre. am ők teljes figyelmükkel a vadaszatra koncentraltak. amiből tudhatta. hogy szükseg eseten kőkemeny elszantsaggal összpontositson. Nem ellenőrizte. „Olyan vagy. igaz? A kovacs bolintott. Az ifju biccentett. ugyanugy. aki rosszat akar neked. ahogy valamennyi követője is dönthetett a sorsarol. Arganda bolintott. hogy nem eled meg a masnap reggelt. rövid időre elbujhatott a felelősseg elől. A farkas eldöntötte. Egy kalapacs ugyanugy lehetett fegyver. hogy mit akar. mint szerszam. A Fenyt vedve nagyobb dolgot kockaztatott annal.

Melyen beszivta a levegőt. – Ebben segithetek. Az asha’man összpontositva kisse arrebb allt. amit a nagyvilagban latott. es ütni kezdte. vekony femdarabot vegül keskeny palcava hajtotta össze. mint a fujtato. A hosszu. Magasba emelte a patkot. Szinte mar ugy erezte. Ha valami darabokra hasad. mig a tömb mar közel akkora volt. De mit is keszitett valojaban? Ket masik femrudat is elővett a tűzből. A kovacsműhely előtt hosszu. Most mar harom aceldarabbal dolgozott. – Neald. amibe belemarthatta a forro femet. legkisebb acelrudat pedig kilapitotta. aminek ő maga is reszeve valt. es a ket felet ismet egymasba kalapalta. kezbe vette a kalapacsat. Egy jokora labdat formalt belőle. A masodik rudat megnyujtotta. Utana meg több acelt adott hozza. Perrin nagyur – szolalt meg oldalrol Neald hangja. ahogy az asha’man pontosan a megfelelő. hogy ezt kell tennem. – De ugy erzem. hogy patkot keszitsenek belőlük. Ő maga volt a kovacsműhely. – Felforrosithatom a femet. Mar kilapitotta a femrudat. hogy feheren ragyogjon. Csodalatos volt. mint amilyenhez korabban hozzaszokott. A külvilag lassan kihunyt körülötte. Egyre erősebb es erősebb csapasokat zuditott ra. Az utolso. es a szen nem forrosodott at annyira. Riadt hang. Akadt ugyan itt is egy fujtato. megmunkalatlan acelrudakat raktak halomba. hogy pusztan az akarataval ad neki alakot. ha akarja. össze kell kapcsolodnunk! – kialtott fel varatlanul Neald. Azt a rombolast. Mintha csak valamivel ellensulyozni akarta volna azt a pusztitast. Most hosszaban meghajtotta. veszelyesen ragyogott. Erre összpontositva a kovacs mintha megvilagosodott volna. mert a fem masodpercek alatt elveszitette a megfelelő hőfokot. Az elsőt – a legnagyobbat – felbehajtotta es megolvasztotta. – Legyen sargasvörösen izzo! Nem kell annyira felforrositani. mint a sajat szivenek a dobogasa. Bizonyara kardot kovacsolnak az acelbol. . A femre zudulo kalapacs hangja pontosan ugy zengett. igy ő hosszu időn keresztül formalhatta az acelt. – Most rögtön! Ne vitatkozzanak! Szükseg van ra. Az acel forron. hogy gyorsan lesujtson ra. meg harom hordo. Perrin faradhatatlanul ütötte az acelt. Különben csupan nehany pillanat allt volna a rendelkezesere. Az ifju a fekete ruhas alakra nezett. Kardot az egykori menekültek szamara. mint a hordokat megtöltő viz. Segitenie kellett. Neald bolintott. A lapos femdarab mintha csak folyekonnya valt volna. Elkomorodott. mint egy ferfi feje. Ez a feladat nem volt eleg komoly. A karja egye valt az üllővel. Egeszen egyszerűen a szükseget erezte annak. am ezen a napon ennel lenyegesebben nehezebb kihivasra vagyott. Acelt kovacsolt. Perrin több acelrudat is felemelt es bedugta őket a szen köze. Perrin a femdarabot az üllőre fektette.teljesen lekötötte a munkaja. – Tudos asszonyok. Rosszkedvű pillantast vetett a tűzre. A munkadarab egyre szelesebbe valt. Perrin teljesen elmerült a munkaban. amennyire szerette volna. A tüdeje ugy zihalt. hogy letrehozzon valamit. majd bolintott. am a szel lehűtötte a vasat. mintha nagy tavolsagbol hallatszott volna. A fogoval kihuzott a szen közül egy hosszabb aceldarabot. mit csinalsz? – Nem tudom – valaszolta Neald. Tul finom anyagbol keszültek ahhoz. – Neald! – szolalt meg hirtelen Grady hangja. Ez a műhely nem volt olyan jol felszerelt. Az izzadsag olyan volt. Persze megnyugtatta. azt mar nem lehet ujra összerakni. A vilag testen naprol napra melyebb repedesek jelentek meg. a lehető legjobb hőmersekleten tartotta a femet.

A kalapacs ezekből a reszekből allt. Az a feladat Randre vart. es a halalba vezetne őket? Csapas utan csapas. Vegre tisztaban volt azzal.Perrin egyre hatalmasabb ütesekkel sujtott le az acelra. ha valaki mas allna az elükre. akkor kifog? Ha cserbenhagyom őket es elbuknak. A kalapacs meg hangosabban zengett. hogy igenis a vezetőjük akart lenni. a hatarozottsaga öltött volna testet. amig megmunkaltad. es egeszen a feje föle emelve. Egy kalapacsot keszitett. felig meg megmunkalatlan femdarabba. igaz? Hat nem. Ha egyszer felizzitottad. Nem volt nehez belatnia azt sem. akkor majd ő lesz az. A felelmeit es a remenyeit. hogy felesküdjenek ra. De akkor mit erezne. Kalapaccsal es vesővel a kezeben mintakat. Kalapacs. Nem. Mindez ataramlott a harom. ugy erezte. Ekkor a nyakresz következett. Mi volt az. Mar mindent ertett. De nem csak az erejet kovacsolta az acelba. mint egy ferfi harom ujja. Tudta. A vilag haldoklik. hogy elbujjon ugyanugy. Megragadta a nyelet. amit elsimitott. A vesővel kialakitotta a legkisebb aceldarab vegső formajat is. akkor az az en bűnöm lesz. Hangosan zengett az acel. hogy mit csinal! Soha nem akart az emberek elere allni. hogy a helyükre kerülnek a dolgok. Ezek a nők szorosan körülalltak Nealdet. hogy mit csinal. Olyan volt. elni akart. Szikrafelhő emelkedett a magasba. es hozzaerősitette a nyelhez. mintha harangok szoltak volna. A felismerestől hűvös nyugalom szallta meg. Megis azt tettek. hogy ujra egyszerű emberkent eljen. Most azonban mintha csak az elszantsaga. Az ütesek ugy csengtek. addig a fem elt. Ratekerte a fejre. Nem akarom vezetni őket. Minden egyes ütes erősebbe tette. Mit akart ő? Vissza akart menni a multba. mint a lassan megszilardulo. alakzatokat vesett az acelba. Olyan vastag volt. A lapos reszből lett a nyakcsonk. Most mar latta. Felnőtt a ra varo feladathoz. akadt. A nyel a helyere került. majd ezt a reszt is a kalapacs tetejere helyezte. hogy mi is az. Mintha minden egyes ütese beoltotta volna a sajat erejevel a femet. Razkodni kezdtek a satrak. valojaban Faile-t akarta. amit egesz idő alatt megprobalt megteremtem. De ha nem en allok az elükre. A legnagyobb tömbből egy tegla alaku format alakitott ki. hogy valami elkezdett kiszivarogni belőle. Tovabbra is szikrafelhők emelkedtek a magasba. Hiszen csak akkor lehetett biztos abban. Alig nehany pillanattal korabban meg a düh iranyitotta az üteseit. Tul sok szikra. gondolta Perrin. Mindenki. de ez talan felmentette volna a felelősseg alol? Az embereknek szüksegük volt ra. Ezt minden kovacs jol tudta. A körülöttük allok kezdtek hatrabb huzodni. Annak idejen nem akarta. Az egesz vilagnak szüksege volt ra. Rafektette a kalapacsot. Szikrak ragyogtak az egen. A fenypontok meg sem alltak a fak tetejeig. A fem eleven. A nagybetűs eletet. es addig ütötte. kiveve a ket asha’mant es a tudos asszonyokat. hogy valaki a nepe elere alljon. Ha elengedhetetlen. olvadt sziklatömb. A szerszam szikrat szort. ami lassan elkeszül. Perrin megkönnyebbülten. Egyre nagyobb szikrafelhők. Keptelen volt arra. Volt. amig pontosan a helyere nem került. hanem az erzeseit is. Mintha csak egy vödörnyi olvadt femet csapkodott volna a kalapaccsal. elő dolog volt. ahogy a hivei sem tudtak elrejtőzködni. Ott ragyogtak meg a tavoli satrak fölött is. ujjongva fellelegzett. amit megvaltoztatott. A veső es egy femrud segitsegevel lyukat furt a kalapacs fejebe. A hosszu rudbol lett a nyel. A lesujto kalapacs mintha csak megrengette volna a talajt. . ha ő maga teszi oda őket. a magasbol lecsapott vele a lyukra. Nem tudja megmenteni.

Perrin atvette tőle. Neald terdre rogyott. Egyik oldalaba beleütötte a szökkenő farkas pecsetjet. aztan szegyenlősen lehajtotta a fejet. Tömör. hogy remenykedik. a masikban az uj kalapacsat tartotta. Meg sosem latott ilyen hatalmas kalapacsot. andoriak es mayene-iek. amelyiket segitettem megvarrni. – Aranyszemű! Aranyszemű. Megsem pihenhetett meg. De mit is csinaltak? Perrin is kimerült. Egyet megtartottam. Az alahullo szikrak körülötte feketere egettek a talajt. Összefogta a kezet maga előtt. Egyik kezeben a zaszlot. Nehez volt. erőteljes fej leginkabb egy pörölyre vagy buzoganyra emlekeztetett. Ezt tudnotok kell. az összes ferfi es nő neman bolintott. Csak bolintottak. – Perrin nagyur. Legelöl a folyoköziek alltak. Talan egy picivel meg több is. Meg mindig meleg volt.Harsany üvöltessel meg egyszer. Hangosan zihalt es az arca izzadsagban fürdött. Hibazni fogok. Azt akartam. Az illatabol erződött. Belepillantott mindenki szemebe. Több volt ez mindannal. a fem elcsendesedett. Faile is ott allt. en megprobaltam. – Hozd ide. A nyel aljatol a fej vegeig negy lepes hosszu volt. kezeben egy összehajtott vaszondarabbal. Wil al’Seen es meg sok szazan masok. a Farkas! Fel az Utolso Csataba! Tai’shar Manetheren! – Wil! – mennydörögte Perrin. cairhieniek. Olyan volt. Ghealdaniak. A hatso reszet azonban elvekonyitotta es kilapitotta. de eppen csak. A kalapacs fejet egymast keresztező vonalakkal diszitette. hogy egesd el a farkasfejes zaszlot. – Ha ez a kivansagotok. Azi al’Thone. Engedelmeskedtel? Elegetted mindegyiket? Wil al’Seen Perrin szemebe nezett. A felesege atlatott rajta. Vezetni foglak benneteket. mint az acel. sem habozas nem latszott rajtuk. Barkire is nezett. Sem megbanas. elfogadom az eskütöket. A ferfi elrohant. ugy csengett a hangja. Perrin vett egy mely lelegzetet. Grady es az összekapcsolodott asszonyok is leültek. A nyele is szintiszta acelbol keszült. Jori Congar. es minden erejet beleadva lesujtott vele az ujra. Ez is ujdonsag volt. Az ezüstfenyben ragyogo femcseppek napkitörest mintazva szilardultak meg a földön. Vegignezett a tömegen. Amikor megfordult. Kimerültnek latszottak. Mintha csak minden erejet es az összes erzelmet belekovacsolta volna a fembe. A feher zaszlot vörös csikkal szegelyeztek. Ha hadba vonulunk. Az üllőn a belső melegtől meg mindig ragyogva egy csodalatos kalapacs feküdt. es magasba emelte a zaszlot. Mind a hat tudos asszony bekapcsolodott a munkaba. Az emberekre nezett. Neman figyeltek. megdöbbenve latta. Megvannak a gyenge pontjaim. A tabor zengett az izgalomtol. A szökkenő farkast. amire valaha is kepesnek tartotta magat. Nemsokara visszatert. Aztan leengedte a karjat. Harsany üdvrivalgas tört ki. Beleütötte jelet a kalapacs oldalaba. Amikor vegighuzta rajta bütykös hüvelykujjat. A felesege tudta. – Wil! Hetekkel ezelőtt kaptal tőlem egy parancsot. de nem egette meg a kezet. – De nem akartatok elmenni. – . Egy kezzel fel tudta emelni. A szaga mutatta. Felemelte. hogy megremült. de… a Fenyre! Hat keptelen voltam ra. A vastag. Szebb volt ez mindennel. milyen tömeg gyűlt össze a hata mögött. nem fogok tudni mindenkit megvedeni. – Megprobaltalak elküldeni benneteket – zendült fel Perrin hangja. A kepen mintha csak Ugrot latta volna. amit valaha is megalkotott. utoljara a magasba emelte. fel a feje föle a regi kalapacsat. Wil! – parancsolta az ifju. mint egy kovacs szerszama. Azt.

hogyan mondtak a regiek azt. kopott kalapacsa. Ott feküdt rajta regi. Ti pedig riasszatok fel a tabort! Keszüljön mindenki a küzdelemre! Ma ejjel meg van egy feladatunk! A fiatalember kibontotta a zaszlot. A magaslatokat del felől megkerülő ut az ősi. amikor a felesege odalepett hozza. Perrin felemelte az uj kalapacsot. A magaslatok ket oldalrol felfogtak a szelet. a kalapacsnak. Neald? – kerdezte a meg mindig holtsapadt asha’mant. De hat gyilkolni sem szeretek. hogy eszakabbra olyan nagy a sar. . Ugyanilyen tökeletes kelepce is lehetett volna belőle. – Csak nehany percre van szüksegünk. Valosaggal magaba szivta őket. A hegyoldali taborhely előtt azonban az ut es a folyomeder is elesen elkanyarodott delre. Lepillantott az üllőre. ahogy a farkasok elől a szörnyeteg fogai köze rohan. Sajnalta itt hagyni. csak akkor. – Mutasd meg. ugy. Beszeled az ősi nyelvet? – Nem. Az orszaguton Lugard fele lehetett tovabbhaladni. – Mit tettel vele. Megteszem. Perrin a terkepet nezte. Neald! – szolalt meg. – Hat akkor erről volt szo? – Nem fogok többe panaszkodni – igerte meg neki. A sokasag szetszeledt. A Fenyre! – Grady. Hogyan lehet a fonatokat belevinni magaba a fembe. kiszaradt folyomeder vonalat követte. nagyuram – valaszolta Neald. Ahogy a szakadek fele setalnak. ahogy mondtam. Neald feltapaszkodott. Harsany parancsszavak csattantak fel a sötetben. Talalkoztunk utazokkal… elmondtak. Faile es a többiek. mert ugy erezte. ugy tűnt. ahonnan eddig figyelte az esemenyeket. hogy „szarnyalo”? – en… hat en nem… – Mah’alleinir – szolalt meg Berelain es előrebb lepett onnan. hogy mit kell tennem. es megmutatta a lenyűgöző remekművet. Kepesek lesztek ra? – Azt hiszem. Sulin? Mi van a feherköpenyekkel? – Letaboroztak.Lobogjon magasban ez a zaszlo! Soha többe ne engedjük le. ugy volt. amit tennünk kellett – bolintott Perrin. hogy hol! – utasitotta az ifju. Perrin megragadta Faile kinyujtott kezet. A nő elegedettnek latszott. es megfogtak. es felidezte magaban az elmult nehany het esemenyeit. es Arganda terkepere mutatott. – Nem szeretek panaszkodni. hogy kifujhassuk magunkat. Perrin Aybara – valaszolta a Hajadon. Magasba emeltek es elrohantak keresni egy rudat. – Tudja valaki. nehogy leerjen a porba. Közöttük a melyedes tökeletes taborhelynek latszott. Lattam. – Szüksegem van meg egy Kapura. igen – felelte Neald. de hat meghozta a döntest. Jori es Azi odaugrottak hozza. – Mah’alleinir – ismetelte meg Perrin. Arganda es Gallenne pontosan ugyanezt a helyet mutattak meg a terkepen. A nehez munka soran megfeketedett. Elvörösödött. – Megfelelő nevnek tűnik. A feherköpenyek egy hegy derekan alltak meg. ahogy a tenger magaba fogadja a patak vizet. – Csak ugy… szoval. amit meg kell tennem. Az ifju a kalapacs oldalat diszitő farkasra pillantott. nagyuram. – Nevet kell adnunk neki. most mar igencsak megviselt. A Hajadon megmutatta a tabor helyet. Az orszagut eszakkeleti iranybol közelitette meg. – Nem is tudom. ha mar megnyertük az Utolso Csatat! A farkas jele alatt indulok harcba. hogy egyszerűen nem lehet arra tovabbmenni szekerekkel meg kocsikkal… A birkacsorda kepe. hogy zöldsegeket beszelt. eszak felől magas hegygerinc huzodott. hogy ez a helyes. – Azt tettük.

Berelain megtorpant. Gaul bolintott es futasnak eredt. es lassan megkerülte az üllőt. A ferje talan nem is sejtette. es beszelj Dannillal. hogy elfogadja az iranyitasat. – Hosszu evszazadok teltek el azota. ahogy ott allt a szikrafelhők közepen. A legtöbben mar Perrin nyomaba szegődtek. A ket nő szinte teljesen egyedül maradt. de közben mindenki maradjon csendben. amit tett. – Le kell beszelnünk erről az elhibazott lepesről. Valami miatt nagyon megriadt. – Ez a fiatalember egy igen erős kepessegről tett tanubizonysagot. Perrin seregeben az Egyetlen Hatalommal kikovacsolt pengek teszik erősebbe a harcosokat. Szemmel tartotta Berelaint. Szükseg is lesz ra. hogy lebeszeljem rola! – Nem is akarja megtamadni őket! – tiltakozott Faile. – A ferjed egy egeszen elkepesztő haderőt kovacsolt össze. Csupan Gallenne allt a közelükben. – Milyen elhibazott lepesről? – kerdezte Faile őszinte ertetlenseggel. hogyan nezett ki. – Neald rettenetesen kimerült a kalapacs megalkotasa közben – figyelmeztette Faile. Aranylo szeme ugyanolyan fenyesen ragyogott. Tovabbi parancsokkal mozgositotta a sereget. Maga köre gyűjti az embereket. hogy földünk tanuja lehetett egy olyan fegyver születesenek. A hata mögött hagyta az egyszerű kovacslegeny kalapacsat. – Gaul! Az aiel harcos a szokas szerint a közelben varakozott. mar amennyire egy ekkora hadsereggel lehet. akkor sem lesz tul sok időnk arra. – Menj. Mostantol kezdve egy kiraly kalapacsa lesz a kezeben. Odafutott. Feszültnek latszott. amelyet az Egyetlen Hatalom segitsegevel kovacsoltak ki – szolalt meg Berelain. lüktetett es langolt. am többe mar nem engedhette meg maganak. mint az acel.– ugy legyen! Ide kerem a kijaratot! – mutatott Perrin a terkepen a feherköpenyesek tabora fölötti magaslatra. – Minden aprosag segithet – ellenkezett Berelain. – Mire keszülsz. – Kerlek. hogy megsemmisitse őket – tiltakozott Be- . segits nekem. A talpa alatt hangosan recsegtek a megkemenyedett aceldarabkak. Faile vegighuzta az ujjat az üllőn. hogy harcba induljak – valaszolta ő. A kalapacs zengese szinte megsüketitette a szemtanukat. hogy tovabbi fegyvereket alkossunk. Megijedt. – Talan igen – felelte Faile. Faile kivancsian es kisse nyugtalanul figyelte Perrint. a kezeben tartott aceldarab eletre kelt. Most meg mire keszülhetett ez a nőszemely? – Akkor pedig targyalnunk kell vele – szolalt meg Berelain. A hadvezer az allat dörzsölgetve a terkepet tanulmanyozta. Perrin közben mar a taborban jart. Ezt szinte biztosra vette. es elindult. ismerte fel Faile. Ahogy lecsapott a kalapacsaval. – Felkeszült arra. Hihetetlent. – Meg ha kepes lesz is megismetelni. Meg egy bucsupillantast vetett a regi kalapacsara es megsimogatta a nyelet. – Perrin nagyur nem tamadhatja meg a feherköpenyeket! – magyarazta Berelain. ferjuram? – Ideje. A szemeben különös feny villant. Utana a vallara vette a Mah’alleinirt. Gaul először neki adta tovabb a parancsot. Gallenne viszonylag közel volt. Az a kovacslegeny mindig is ott el majd benne. Ilyen a ta’veren hatasa. aki az üllő tulso oldalan követte a mozgasat. Argandaval meg Gallenne-nel! Az egesz haderő a lehető leggyorsabban keljen at a Kapun. akik megdöbbentő gyorsasaggal es ügyesseggel tanulnak. Lopakodni fogunk.

Teljesseggel elfogadhatatlan. függetlenül attol. hogy a kezükre adja magat. viszont elkerülheti azt is. igaz. de egyben szörnyű. . – Pedig igen – valaszolta ezert. aki megtetszhetett volna ennek a nőszemelynek? Egy nőtlen nemes ur? – Te nem igazan tudod. – Hogyan lehetnel biztos ebben? – kerdezte a kiralynő. hogy a feherköpenyek soha ne jussanak el az Utolso Csataba. – Tökeletes csapdaba kerültek. Viszont most gondoskodik arrol. hogy neked van igazad! – valaszolta Berelain. Talan a döbbenettől. – Cseppet sem szamit. Berelain? Mielőtt Faile eszbe kaphatott volna. – Mar kicsoda? – Sarkany nagyurunk – valaszolta Berelain. Ez nagyon is esszerű volt. Peldaul az. ahogy eldöntötte. – Abban remenykedtem. Latszott rajta. esszerű. mar amennyire ismerhetem. Perrin mostanara elegge megvaltozott. Ilyen modon nem kell megszegnie az esküjet. Vilagosan megmondta.relain. A szeme tagra nyilt. a szavak mar ki is csusztak a szajan. Az asha’manek az Egyetlen Hatalommal. – Biztos vagyok benne. Sőt. hogy az ujjaszületett Sarkany egy sokkal hatalmasabb nőt. Mivel egy nő all az elen. amelyik nagyon is esszerű megoldas lehetett volna. hogy mit gondoltal rola. – Ő ilyet soha sem tenne. vagy inkabb a haragtol? – es amikor Perrin tetszett? – Nagyon nem illene hozzad – felelte Faile legyintve. – Tökeletesen felültette őket. Berelain – ellenkezett Faile. Hiszen odaigertek nekem. a folyoközi ijaszok pedig nyilzaporral arasztjak el a magasbol a gyermekek taborat. ha ő es Damodred is tuleli az Utolso Csatat. – Ez igen szepen kiderült az előző szavaidbol. – Nem ennyire szamito. hogy először igeretet tegyen Galadnak. vegre elfogadja a vezerseget. A valtozas nagy resze nagyon is jo volt. Abbol. Utana pedig lecsap rajuk a lovassagunk. milyen ferfi illik hozzad. Ebből azutan rajöttem. hogy mennyit valtozott. hogy sikerül valamifele egyezsegre jutnunk a vezetőjükkel. mielőtt utra keltünk volna… Egy feherköpennyel. Ezzel magam is egyetertek. Fel sem merülhet az ilyesmi benne. ha valaki kellőkeppen elszant a tamadasra. A Fenyre! Hat nem akadt ebben a hatalmas taborban egyetlen olyan nemes ur sem. Faile ebben egeszen biztos volt. A kiralynő azonnal visszafordult fele. Lehetetlen. Faile hevesen megcsovalta a fejet. Nehany majd szövetsegeskent sorakozik fel a hata mögött. – Remelem. akkor alaveti magat a büntetesenek. hogy nagyon bantja a dolog. Hogy mire kepes. utana pedig kelepcebe csalja es lemeszarolja a feherköpenyeket. hogy illik-e hozzam. Perrin lelkiismerete semmikeppen sem engedne meg azt. kifejezetten előnyös lett volna. Elhallgatott. valoszinűleg Elayne Trakandot szandekozik felesegül venni. a közeledesemet tapasztalva megharagudott ram. Andor igen erős birodalom. Berelain. Nem foglalhat el minden orszagot a kardja erejevel. – Perrin szerint Rand nem igy gondolkozik. Berelain viszont egy olyan tamadasrol beszelt. Perrin egeszen egyszerűen nem lett volna hajlando az ilyesmire. ha Sarkany nagyurunk hazassag reven szerezhette volna meg. – Tessek? – Tear Köveben az ujjaszületett Sarkany ele jarultam – magyarazta a kiralynő. – en azonban nem kellettem neki. – Hogyan lehetnel teljesseggel bizonyos? Faile habozni kezdett.

– Ha Sarkany nagyurunk valoban el akarja venni felesegül Elayne Trakandot. Nagyon is ugy velem. – Ugyanakkor viszont ezek az előnyök annyira nyilvanvaloak. mint ket egyszerű parasztlegeny. hogy milyen összefüggeseket fedezhetett fel a masik nő. . amit megigertem. vagy amilyen arcot vagott. ha a masik nő politikai ervekkel akarta alatamasztani a dönteset. ha igen szoros kapcsolat fűzi az ujjaszületett Sarkanyhoz. hogy milyen összefüggeseknek örült volna. Azzal. Talan nem a legmegfelelőbb kifejezeseket hasznaltam. ahogy Berelain viselkedett. Persze. Üresfejűek. Nem veletlen. de a menekültek köze keveredő szamos főuri haz zaszlaja is. Ghealdan. hogy Mayene csak es kizarolag ugy őrizheti meg a függetlenseget az elkövetkezendő viharos evek soran. ha elidegenitenek egymastol egy ferjet es egy feleseget. akkor a hozza legközelebb allokkal kezdtem el foglalkozni. – Semmi ilyet nem mondtam. – Most pedig a segitsegedet kerem! Ha majd ugy latjuk. Keszitettek nehany lobogot. hogy Sarkany nagyurunk eppen Perrinnel együtt küldött el erre a hadjaratra. hiszen azzal megsertette volna Perrint. Ott volt Mayene. ha Galad Damodredre terelődött a szo. Kettőnknek együtt talan sikerülni fog. hogy odaigertek őket nekem. Amikor rajöttem. Hiszen Berelain szemeben teljesen elfogadhato dolognak szamitott. Perrin ekkor először erezte ugy. Az ilyesmi nem erkölcstelen. Hogy olyanok. ha mindez azzal jar. hogy sem Randben. hogy össze akar boronalni minket. hogy egy egyseges hadsereg vonul a nyomaban. – Na es akkor mi is van ezzel a feherköpennyel? – tudakolta Faile. amikor arrol beszeltem. Ugyanakkor Berelainnek halvany sejtelme sem lehetett arrol.– De hat pontosan ugyanezt akartad elhitetni velem Perrinről is. hogy a hozza közel allok felesegül veszik a birodalmak kiralynőit. Faile nem talalta a szavakat. akkor neki ez ellen a lehető legcsekelyebb kifogasa sem lehetett. igy viszont igen nehez helyzetbe kerültem. Ugyanakkor nem arulhatta el nyiltan. A folyoközi legenyek is kitettek magukert. amelyek szülőföldjük különböző reszeit jelkepeztek. vagy legalabbis azt. – Andor kiralynőjenek a feltestvere – magyarazta Berelain. de mindegy. – Megtettem. hogy a szerelmet összekeverjek a politizalassal. akkor a testveren keresztül megiscsak kapcsolatba kerülök vele. hogy Rand talan valoban politikai hazassagok reven akarja magahoz kötni a nemzeteket. Ebből pedig a maga körmönfont modjan azt a logikus következtetest vonta le. hogy nem erdeklem Sarkany nagyurunkat. ha egysegre lepnek valami közeli szövetsegesevel es baratjaval. Na. Kicsit faraszto vagy. akkor arra kerlek. – Lemondtam Perrinről – folytatta a kiralynő. A szelben szamos zaszlo lobogott. – es megis allandoan ugyanazt hajtogatod. hogy nagyurunk igenis örömmel venne. Bizonyos szempontbol Berelain elkepesztő ostobasagot beszelt… Maskent felfogva a dolgot azonban nagyon is megertette. es leheletnyit elpirult. hogy eppen ez volt a szandeka. Ennel persze lenyegesebben többről volt szo. sem pedig Perrinben nem merülhetett fel az. legyen! – egyezett bele Faile. hogy ez a nőszemely mar nem kacsintgat Perrinre. amire kertel – folytatta Berelain. hanem politikai szüksegszerűseg. hogy valaki politikai előnyökre tesz szert – ellenkezett Faile. Igen hosszu időn keresztül ugy veltem. hogy megis meg akarja tamadni a feherköpenyeket. – A hazassag nem csak arrol szol. – Hat. hogy nem lehet semmibe venni őket. Faile figyelmet cseppet sem kerülte el az. Rosszul valogattam meg a szavaimat. Azzal viszont nagyon is tisztaban voltam. hogy egyesült erővel allitsuk meg. – Megtartom. Főleg abban az esetben.

miközben a hadsereg felkeszült az indulasra. – Arra figyelmeztettel. amikor kiderültek ennek a kapcsolatnak a reszletei. – Egyszerű kovacs letedre ezek igen magvas gondolatok. hogy a kovacsokat mindenki meglehetősen együgyűnek tartja. – Te nem talalod különösnek. – Talan igen – bolintott Perrin es előhuzta a zsebeből az ördöglakatot. A szagukbol csak ugy aradt a büszkeseg. Kezdtek megbaratkozni vele. hogy ha egyszer kezdem mar megszeretni azt a bardot. A katonak fele nyujtottak a kardjukat. – Lassacskan mennem kell. Elyas! Majd eszakon talalkozunk. Sokan kifejezetten megkönnyebbültek. Elyas gyakran mondogatta. ha olyanok vezetik a többieket. hogy eleve csak azert fajt ennyire a feje. hogy megtalalta az egyensulyat. Jo vadaszatot. Sőt. Ilyen sötet ejjel csak a legelesebb szemű vadasz tudja elkapni a nyulat. – igy igaz. – Hat erre bizony nem gondoltam. miközben eppen ők azok. Elyas elment vadaszni. ha a farkasokkal jarsz. Csak en nem illettem meg hozza. a termőföld es a nyulver szagat. amig nem feledkezem el erről. Ezzel pedig nagyon is beerte. A fokuszalok remelhetőleg majd meg tudjak vilagitani a csatateret. Persze az is lehet. Elkezdődött az Utolso Vadaszat – valaszolta Perrin. – es igenis talalkozni fogunk. es elrakta az ördöglakatot. amelyeket alig lehet megfejteni. Elyas nevetni kezdett. – Ma ejjel. – Eszembe jutott valami. De most akkor mar vegre te is közenk tartozol? – Nem – valaszolta Perrin. Most viszont ismertek az igazat. amelyiket meg Maldenben talalt. Perrin megerezte az allatbőrök. eppen ellenkezőleg. Vegre. akik nagyon nem akarjak a vezető rangjat. Talalgattak. amikor kiderült. baratom. – Tarts velük. – Azt hiszem. akkor talan majd összefutunk egy alomban. büszkek voltak ra. Azt hiszem. es leszallt a nyeregből. es az atvonulo katonak feszesen tisztelegtek neki. . Az idős őrző az ifju vezer vallara tette a kezet. Olyan kesőre jart. ugyanez igaz a vezersegre is. Egyaltalan nem remisztette meg őket az. – Tudom. hogy vilagosban tul könnyű lett volna vadaszni. addig nem követhetek el nagyobb hibakat. Megtalallak. Perrin nagyur soha nem fog tudni hozzaszokni ehhez. Egy ferfi lepett oda Fürge melle. – Milyen jo kis zaszlod van! – Illik hozzam. – Az vagyok. Elyas – szolitotta meg. mint Noam. Ő nem fog. Tisztaban volt azzal is. Lova hatan a nyitott Kapu melle leptetett. ha lehetseges. Mindig is illett.Mindegyik fölött azonban megis a farkasfej tancolt a szelben. hogy mar faklyaval kellett vilagitaniuk. amit tőled hallottam. – Ha esetleg nem talalkoznank odafent. hogy mindaddig. Spekulaltak. Meg mindig nem sikerült szetszednie. Korabban sokat törhettek a fejüket. de talan ez eppen igy volt jo. hogy a vezerük farkasokkal all kapcsolatban. mert tul sokat gondolkozott ezen a valtozason. Az az ember egyszerűen elveszett a farkasban. Az ilyen hatalmas Kapuk segitsegevel lenyegesen egyszerűbb volt az Utazas. aki vagyok. Az ő gazdajuk nem hetköznapi nemes ur volt. A legjobb. akik ilyen atkozottan agyafurt ördöglakatokat tudnak csinalni? Olyan rejtvenyeket. Elyas mellett allva neman figyelte az elvonulo hadsereget. – Ez az az alom – valaszolta Perrin mosolyogva. Soha nem valik olyanna. Perrin – szolalt meg Elyas. Alig egy ora leforgasa alatt sikerült athelyezni az összes fegyverforgato ferfit es asszonyt. hogy odabent mi valtozott meg. Maga sem volt biztos abban. Azt. akkor inkabb dobjam el. hanem igazi különlegesseg.

hogy eszrevettük volna őket? – Sötet erőket hasznaltak. hogy a lehető legjobb vezetőjüknek bizonyul. Most megis milyen helyzetben talalta magat. Hiszen ahogy meghagytad. A vaszon sustorgasa jelezte. Sajnalatos modon Aranyszemű Perrinnek aznap ejjel gyilkolnia kellett. a satorban vegyek fel a panceljaikat. Ahogyan azt szegeny Aram is tette. Mit tettem? Egesz idő alatt biztosra vette. – Galad! – suttogta valaki. – Miben? – Aybara serege visszajött. Galad. sötet haju asszonnyal vacsorazott. Kiemelkedett az almabol. Trom. am Aranyszemű Perrint azok az emberek teremtettek meg. a . hogy milyen gyorsan kiüritettek a taborukat. Galad azonnal felebredt. Aybara keszen allt a tamadasra.Hosszu Fog! – Jo vadaszatot. Regen olyan egyertelműnek tűnt. Byarnak igaza volt. ahogy meghallotta a satorlap sustorgasat. gondolta. – Hogy kerültek oda anelkül. Azt hiszem. Csupan annyit tehetett. Neki maganak ebbe nem igazan lehetett beleszolasa. Folytatnia kellett az utjat. hogy eppen ilyen vagyok. Jelkep lett belőle. a jelkep attol meg megmarad. Most meg ez. Hiszen lattad. Megis most. es jobban oda kellett figyelnie a dolgokra. Galad karomkodva felült. A harcosok odabent. es keresztülügetett a Kapun. hogy a felelősseg sulyos teherkent nehezedik majd ra. Le kellene tennünk a fegyvert. – Aranyszemű Perrin vagyok – szolalt meg hangosan. Az megriaszthatta volna az ellenseget. megszalltak a fejünk fölött a magaslatokat! Csak veletlenül vettük eszre őket. Nagyon sajnalom. akik felsorakoztak mögötte. – Igazad volt – felelte Trom. örülök annak. Egy teremtett lelket sem lattak az uton tavozni. Nem volt ertelme tovabb ragodni ezen. Galad sietve befejezte az öltözködest. Ifju Bika! Elyas szinte nesztelenül tűnt el a sötetben. Galad csendben felöltözött. hogy lampa nelkül jöttel. – ebresszetek fel az embereket! A lehető legnagyobb csendben. Teged hagytalak leginkabb cserben. Csak eppen az emberek elveszitik a bele vetett hitüket. Mintha csak kisertetek nepesitettek volna be azt a hatborzongato helyet. az embereink az orszagutat figyeltek. Ha nem szolgal ra az elismeresükre. – Igenis. főurkapitanyom! – felelte Trom. hogy tavozott. A nőnek csodalatos ajka es ravasz szeme volt. Teljesen kihaltnak talaltak Aybara egykori taborhelyet. mar nem is tűnt annyira neheznek. Megsarkantyuzta a hatasat. A felderitők egy jo oraval korabban ertek vissza. – Tudok beszelni a farkasokkal. Azonnal a kardja utan nyult. hogy elfogadta. Amiota Morgase visszatert. es elkezdett felöltözni. Jol tetted. hogy a helyes dönteseket hozta. – Mi a baj? – kerdezte a főurkapitany. Perrin Aybara csupan egyszerű ember volt. baratom! gondolta. Mulatsagos. miközben a vertje föle. Azt gondolta. Felhők takartak el a jövőt. hogy egy gyönyörű. Az ő emberei meg aludtak. Az ifju a derekarol logo. hogy mi a helyes. Most viszont tavolrol sem volt bizonyos a dolgaban. meg mindig meleg kalapacsra tette a kezet. de azt almodta. de nem vette le a kezet a kardrol. Galad. a fia vilaga kezdett darabokra hullani.

A fegyelem helyreallitasaval es a bűnbanattal meg varnia kell. Galad vett egy mely lelegzetet. megpedig joval az Utolso Csata kezdete előtt? Valaki durvan felrerantotta az ajto vasznat. – A halalunkat okoztad. es megis mire mennek majd vele? Halal var a gyermekekre. – Csak magunkat okolhatjuk mindezert. Olyan erőket hasznalnak. amelyeket az arnyek szolgai követtek el. hogy bevesse a lovassagat azon a meredek hegyoldalon. a Feny most is megoltalmaz minket – ellenkezett Galad. hogy . – Ezek szerint jobb lesz. A lenti tabor fölötti magaslat legtetejen alltak. Halalos nyilzaport zuditanak a satrakra. az aielek. Az előre meghatarozott jelet meghallva egyszerre kirontanak a satraikbol es odarohannak a lovaikhoz. A vaszon zaja mutatta. amiket meg felfogni sem tudunk. hogy kiadja a parancsait. Az ijaszok meg akkor is komoly vesztesegeket okozhatnak. Faile a ferjere pillantott. Szükseg lesz a pajzsokra. Lothair Mantear szavait idezte. ahelyett hogy beültünk arra a nevetseges targyalasra. – Vannak. A főurkapitany dühbe gurult a vad miatt. Őket nem tehetik felelősse azokert a tettekert. hogy lecsapjon. amit mondasz. hogy ugyse mennetek. az utoveddel együtt. Tudom. igy lehetett volna a lehető legjobban kihasznalni a magaslaton allo ijaszokat. Ha elbukunk. A Feny Gyermekei sohasem adjak meg magukat egy arnybaratnak! Egyaltalan hogyan is gondolhattam erre? Fegyverrel a kezben fognak elpusztulni. aztan kilepett az ejszakaba. Mar ha a legcsekelyebb eselyük maradt erre. Jori Congar egy elsötetitett lampast tartott Perrin előtt. De nem. A küzdelemben azonban nem vehettek reszt. – Meg kellett volna parancsolnod a tamadast. gondolta. Galad kardot rantott. mert teljes fegyverzettel kirontunk es… De nem. – Termeszetesen. a fokuszalo ferfiak. Aybara eleg vakmerő ahhoz. hogy kirohant a satorbol.vallara vette a köpenyet. hogyan maradjanak eletben. – Azt akarom. Először ra kell jönnie arra. – Hat nem! – suttogta dühös sziszegessel Byar. hatarozottan bamult maga ele. raadasul több katona. Galad mozdulatlanul allt egy pillanatig. A reseken csupan nagyon halvany vilagossag szűrődött ki. Egy ellentamadassal elejük megyünk. – Ha egyszer a csata elkezdődik – szolalt meg Perrin. Kezdett helyreallni az önbizalma. ha mindenki magara ölti a vertjet. Biztonsagos helyre. Hatrabb az utolso alegysegek is keresztülhaladtak a Kapukon. – Lemeszaroltak volna minket. Nem proballak meg visszaküldeni benneteket Andorba. Ott voltak az aes sedaiok. es keszen allt arra. amig az ellenseg mozgasba nem lendül. Mindenki a satraban marad. A hangjaban nyoma sem maradt a tiszteletnek. de a pikasok sora kepes lesz szetzilalni a tamadast. A harcvonal mögött kell maradnotok. Az ifju a nyeregben ülve. – A Feny megoltalmazott volna minket! – Ha igaz. akik a Fenyben jarnak. A pikaikkal falat alkotnak a tabor előtt. – Az igaz uton jartam. Nagyon is. Aybara az ijaszaival kezdi meg a csatat. akkor arrol mi tehetünk. hogy ti harman menjetek hatrabb. nagyuram – felelte Berelain hűvösen. mint a mi seregünkben. A lejtő aljaban majd felsorakozhatnak az amadiciaiak. majd a tokjaba dugta a kardjat. ha megesketlek arra. Utana meglepjük Aybarat. – Galad! – sziszegte Byar. Megiscsak az lesz a legjobb.

Berelain es Alliandre esküt tesztek! Faile-t viszont csak megkerem. Nem tűnt nyugtalannak. hogy megis Berelainnek volt igaza? A ferje tenyleg meg fogja tamadni a feherköpenyeket? A lentiek igencsak megbizhatatlanok voltak. Innen mindket iranyba messze ellatott az ut menten. – Gyalogsag. – Biztos vagy ebben? – kerdezte az ifju. meredek lejtőre. mint amennyi haszon belőlük szarmazhatott. felzarkozni az ijaszok möge! – üvöltötte az ifju. A szolgaik leveszik a lovak labarol a beklyot es őrök jarnak satorrol satorra. A feherköpenyek satraibol emberek rohantak elő. hogy ott akarnak küzdeni az Utolso Csataban. A feherköpenyek ott allitottak fel – kör alakban – a satraikat. – Nagyuram! – kerlelte Berelain. A folyoközi harcosok egeszen a lejtő peremeig jöttek. A taj ezüstfeheren ragyogott. Az uton tovabbhaladva az utazok elkanyarodtak. ahogy keszülnek. tied a bal szarny! Gallenne. – Arganda. mar indulhattok is! Ezutan a gyalogosok – javareszt egykori menekültek – fele fordult. A lovaik fele iramodtak. Lent hirtelen kialtozas tamadt. hiaba fogadkoztak teli szajjal. es Lugard fele mehettek tovabb. – Megprobalnak ugy tenni. es remelem. Perrin bolintott. legenyek! Fel a pajzsokkal. A masik oldalon a vizmosast bamulta. Ez igencsak megremisztette a feleseget. – Miről… Az arnyekbol előbukkano ferfi a szaraz növenyzet ellenere sem ütött zajt. hogy engedelmeskedem. nagyuram – szolalt meg Alliandre. A kiralynőnek pedig Perrin volt a hűberura. Perrin alaposan körülnezett. Ettől eltekintve több kart okozhattak. hogy itt vagyunk. A feherköpenyek felkeszülnek a küzdelemre. Perrin hangjabol hatarozott nyugalom aradt. es a magaslat legtetejen allt meg. Innen remek kilatas nyilt az orszaguttal hataros ősi folyomederig tarto. tied a jobb! Ha kiadom a parancsot. ahogy kiveri a veritek. Lehet. A Hajadonok egyetertenek velem. A kanyarulatban tagas melyedes huzodott. ne tedd ezt! – Csak azt teszem. A sapadt holdfeny attűnt a vekony felhőkön. Odalent köd tamadt. Fürge keresztültörtetett a bokrokon. Csak nem arra keszült Perrin. – ijaszok. előre! – kialtotta Perrin. A tabort beragyogta a meggyullado faklyak fenye. Faile a ferje nyomaba eredt. hogy Galad előbb vagy utobb iteletet mond a ferje fölött. – Te. – Perrin Aybara! – szolalt meg Gaul. A sarkaval mozgasra ösztökelte a lovat. es markoljatok erősen a landzsat! ijaszok.engedelmeskedni fogtok – valaszolta Perrin. Raadasul a feherköpenyek Alliandre birodalmaban jartak. es meg mindig nem nezett a nőkre. Ki tudta volna megjosolni. mintha nem tudnanak rolunk – valaszolta Gaul. hogy… A ferje azonban tovabbra sem a feherköpenyek tabora fele fordult. – Tartsatok szorosan az alakzatot. es Berelainre pillantott. hogy engedelmeskedik. vesszőt a hurra! Faile erezte. Ez jo szazötven lepesnyire . A hangjaban aggodalom csengett. Berelain is sietve követte őket. – Esküszöm. Az orszagut Jehannah iranyaba tartott. – Könyörgök. De hat a feherköpenyek nem is arra voltak! A tabor a ferfitol delre terült el. amit meg kell tennem – valaszolta Perrin. – A feherköpenyek tudjak. hogy a feherköpenyek milyen pusztitast hajtanak vegre. – en azonban latom. mielőtt tavoznanak az orszagbol? es akkor ugye meg nem is gondolt arra. – Perrin! – csattant fel Faile. Nagyon nem tetszett neki a latvany. Gyorsan besűrűsödött es eltakarta a folyot. es tovabbra is feszülten figyelte a Jehannah fele tarto orszagutat.

Persze figyelembe veve aranylo szemeit. mintha olyasvalamit latott volna. – Csak es kizarolag azert vagyunk itt fent. – Nem szamitottak arra. Talan meg annal is jobban. – Ha mar tamadnod kell. Ezrevel. Azt hittek. A lovaval odaleptetett Perrin melle. Galad leengedte a pajzsat. hogy alazuduljon a nyilak zapora. Ő is a magasba emelte a pajzsat. Elertek a lovakat. Megfordult. tul a magaslatok töven. A melybe mutatott. A ködből egyre csak özönlöttek a trallokok. – erzem. Tucatjaval.lehetett. Felelmetes fegyver volt a mancsukban. es vegignezett meglepett katonai soran. Egyikőjük sem beszelt. hogy pontosan ez volt a helyzet. hogy valaki fokuszal! – Az meg micsoda? – rikkantotta el magat Jori Congar. – Van valami a ködben! Ott! Faile a szemet meresztette. A szikla ott egeszen meredek volt. Neald! – harsogta Perrin. A szörnyszülöttek azonban mintha zavarba jöttek volna az erős feny miatt. hogy megmentsük Damodred eletet. Iszonyatosan sebezhetőnek erezte magat. lőjetek! Küldjetek vissza az arnyfattyakat annak a veremnek a legmelyere. ahogy fellobbantak azok a termeszetellenes fenyek. Nem volt szemük. ujabb es ujabb torz alakok bukkantak elő. Az egykori folyo partjan taborozo sereg mögött mintha csak alakok emelkedtek volna ki a földből. A felelmetes ellenseg mozgasba lendült. A közelükbe azonban egyetlenegy vessző sem hullott. Felneztek. – Na. – Fenyt! A magasban szemkapraztatoan ragyogo feher gömbök jelentek meg. nem kimelhetned meg legalabb a feherköpenyek parancsnokat? ertekes politikai ütőkartya lehet… – Te meg megis miről beszelsz? – förmedt ra Perrin. Nemelyiküknek olyan volt a feje. Szazaval. bandzsitani kezdtek es eltakartak a szemüket. talan mert az ősi folyo melyen kimosta. es eldobta a lampasat. ahol megfogantak! A magasba tartotta ujonnan kovacsolt kalapacsat. A tavolban jol hallotta az ijhurok ismerős csattanasat. Közöttük karcsu. – Nagyuram! – szolalt meg könyörögve Berelain. mintha csak vadallatok lettek volna. A köd csapjai követtek őket. Mar csak pillanatok kerdese. Bornhald felzarkozott melle. es kezdetet vette a csata. A magasban lebegő fenyek miatt olyan jol latott. Tizenötödik fejezet VaRATLAN SZÖVETSeGES Galad a feje föle emelt pajzzsal kezdett rohanni. A köd mind sűrűbbe valt. A főurkapitany habozva körbenezett. Ezt a hangot a celba tarto nyilvesszők suhogasa követte. emberek! Ki is akart követni az Utolso Csataba? Mert most kiprobalhatjuk. – Ez ugye nem tetszik nektek? – mergelődött Perrin. hogy mi is itt vagyunk. vagy a teste. mintha a telihold vilagitott volna. Egy egesz seregnyi trallok es myrddraal. fekete ruhas arnyak mozogtak. mint Perrin. – Hogy… micsoda? – kialtotta a kiralynő. – Ez meg mit jelentsen? – meltatlankodott idegesen tancolo lova . – Nagyuram! – hallatszott varatlanul Grady kialtasa. könnyeden elkaptak a feherköpenyeket. Legalabb masfelszer olyan magasak voltak. Perrin ugy bamult abba az iranyba. lehetseges. miközben fellendült hatasa nyergebe. – Grady. Különös torzszülöttek. Odafent maradtak. A nyugtalan lovaszok a tisztek kezebe nyomtak a csatamenek kantarjat. Megfordult a lovaval es ismet a feje föle emelte a pajzsot. milyen is lesz az a nagy küzdelem! Itt rögtön! ijaszok. amit rajta kivül senki mas.

– A gyalogsag alakitson ki pajzsfalat ezen az oldalon! – harsogta. ahogy a szamszerijaszok vegeztek! Habozott egy kicsit. Egy meszarszek tarult a szemük ele. – Trallokok! – hangzott fel az üvöltes a taborbol. Sebesen kivagtattak a tabor peremere. Az egből tűz zaporozott rajuk. A gyermekek lenyegesen hatekonyabban hajtottak vegre az utasitasokat. – Ennek semmi. A szörnyszülöttek hörögve es rikoltozva megprobaltak elerni Galad taborat. hogy több trallokot öl meg. felkeszülni! A gyermekek alapvetően lovassagkent harcoltak. hogy a főtiszt szavaiban azert volt egy csipetnyi igazsag. hogy mit művelt? A trallokok tamadtak. emlekszel. Byar. A hegytetőről ujabb es ujabb hullamban erkező nyilvesszők valosaggal learattak az arnyfattyakat. Trallokok szakadtak darabokra. Feher köpenyük csak ugy uszott utanuk a szelben. A főtisztnek valosaggal kiguvadt a szeme. Galad kenytelen volt beismerni. Aybara fokuszaloi is bekapcsolodtak a küzdelembe. de semmi ertelme sincsen. Dain. Megalltak. hogy lerohanjak az ijaszokat. amikor valosagos kőszökőkutak törtek elő a talajbol. – Nem tudnak lőni? Joval tullőttek a taborunkon. de Galad meg igy is a lehető legjobb döntest hozta. mint ahanyan utana csatlakoznanak hozza? – mergelődött Bornhald. hogy ne nyissak meg . – Az arnyek szörnyei! A Fenyre. Bornhald bolintott. Galad összeszedte magat. majd folytatta: – Viszont szoljatok az embereknek arrol is. akkor mi szüksege volna rank? – Azert. es utana mindenki őt tamogatta. – Trallokok? Hogy a… Aybara műve! Egy egesz seregnyi arnyfattyut hozott magaval! – Ha valoban ezt tette – ellenkezett Galad –. szazadonkenti egysegekben egymas utan lecsapnak a trallokokra. A főurkapitany parancsait gyorsan tovabbadtak. mint az amadiciaiak. Hangos patkodobogas jelezte a vagtatva erkező Byart. A visszavonulokat pedig az ijaszok fedezik. mint a Folyoközben. amikor azok? Pontosan egyszerre. akkor hogy a fenebe bukkant elő eppen akkor. Kifordult az elmeje! – kialtotta Byar.nyergeben Bornhald. – Mi ertelme lenne ennek az egesznek? – ketelkedett Bornhald. Ha a trallokok ezrei követik Aybarat. – Egyelőre időt nyertünk – zarta le a vitat. mielőtt lecsapna rajuk a nehezlovassag. A fővezer közben megprobalt rajönni arra. – es ha semmi köze sem volna a trallokokhoz. – Bornhald. Aybara megszervezte a vedekezest. segitsetek tovabbadni a parancsaimat! A lovassag abban a pillanatban intezzen tamadast. majd egymast felvaltva visszavonulnak a gyalogsag vedelmet nyujto pajzsfala möge. – Ezrevel jönnek az orszaguton! – Szörnyetegek! – orditotta egy ketsegbeesett amadiciai. es az ut fele fordultak. Robbanasok martak a levegőbe. majd megfordult. Vedekezesre kenyszerültek ugyan. mert beteg. A lova ket labra agaskodott. – Pontosan ugyanazt csinalja. – Hogy felrevezessen minket. Rövidesen tamadast inditanak. – A szamszerijaszok futolepesben szalljak meg azokat a romokat! A legiok nyolc lovasszazada keszüljön fel a tamadasra! ijaszok. hat tenyleg leteznek? Galad Bornhaldra nezett. A szamszerijaszok meggyengitik a trallokok vonalait. hogy mi is törtenik körülötte. – Felrevezessen azzal. akkor most miert meszarolja le őket? Byar közelebb leptetett. mig masok inkabb a sziklahat fele vettek az iranyt.

Alliandre. Ezert aztan… – Ezert aztan Damodredre es az embereire tamadtak – bolintott Faile. hogy valami szörnyűseg törtent volna. Ott nagyon is jol el lehetett rejteni egy atjarokaput. – A kupola azert került ide. ugy tűnt azonban. Aztan majd hatrabb parancsoljak őket. Valoszinűleg a föld ala került. hogy mikent. Iszonyuan fontos lehet szamukra. Kenytelenek voltak kivarni. Le mernem fogadni. A trallokok nem a föld alol bukkannak elő. amikor . hogy a kiralynőt ennel sokkal kemenyebb fabol faragtak. hogy több nyil is belefurodott. akkor legalabb ki akartak vereztetni azokat. ugy velem. – Megis mit gondoltal. ami biztos. Galad serege valoszinűleg csak veletlenül került a kepbe. Raadasul az orszaguton akartak tartani bennünket. hogy a kövön at erkeznek ide. Megakadalyozni. hogy egyszerűen Andorban bukkanjunk elő. amig targyaltunk velük. akkor a vedekezes első lepesben a gyalogsagra harul. Az ellensegeink ügynökei voltak. hogy összecsapjunk a feherköpenyekkel. Beboritotta a folyo. hogy a lehető leghamarabb elinduljunk Lugard fele. Nem arra vartak. – De tudnom kell! – Nagyon is esszerű volt – magyarazta Perrin. Mintha csak szögbe leptek volna miatta. mintha csak megremitette volna a trallokok latvanya. hogy mire vallalkozol. a Kitaszitottak egyike vezetheti őket – fordult Perrin Grady fele. – A Kitaszitottak egyike? – kialtott fel Alliandre eles hangon. Nagyon is furcsanak talaltam. Azt viszont nem sejtettem. hanem arra. – Ha mar ilyen gondosan előkeszitettek ezt a csapdat. hogy arrafele egyszerűen lehetetlen tovabbhaladni. Perrin azonban tudta.Aybara fele a szarnyunkat! A pikasok egy resze maradjon a lejtő aljaban! Biztos. Berelain fele fordult. A nő holtsapadt arccal ült a lovan. ha megprobaltunk volna arkon-bokron keresztül atvagni az orszagon. de a feherköpenyek az utjukat alltak. Utana viszont mi eltűntünk. hogy ti harman csatlakozzatok a tartalekhoz. hogy ebbe az iranyba akartak csalni minket. hogy ne tudjunk elmenekülni a Kapukon keresztül. akikkel kesőbb amugy is össze kellene csapniuk. Akkor miert aradt az erős aggodalom szaga belőle? – Mar megyek is – valaszolta Faile. es megindulhat a lovassag elsöprő tamadasa. – Tudtam. mert az eszakrol erkezők meggyőztek arrol. – Nem harcolhatunk egy Kitaszitott ellen! A vezer a kiralynőre pillantott. Arganda azonban a terkepen megmutatta ezeket a romokat. hogy belegyalogoljunk a csapdaba. Bizonyara mar joval hamarabb lecsaptak volna rank. itt valahol egy Kapukő van – folytatta Perrin. Leginkabb arra gondoltam. Perrin a felesegere pillantott. Az arnyfattyak felkeszültek arra. honnan… – Azt hiszem. Csak hat erre azert került sor. – Ideje. hogy a meredek lejtőn felfele törve megrohanjak Perrin seregeit. Szoval ez volt a kelepcejük. Valami miatt visszakenyszeritettek volna az orszagutra. hogy Gill mester semmibe vette a parancsaimat. hogy draghkarok csapnak le a magasbol. A nyilzaporban rengeteg üvöltő trallok pusztult el. Sok bestia csupan azutan esett össze. – Egesz vegig ugy terelgettek minket. ugy velem. vagy hogy esetleg egy atjarokapu elkerülte a figyelmünket. amikor megvaltozott a medre. hogy itt kerül sor valamilyen tamadasra. hogy meg igy is egyre csak nőtt a szörnyetegek serege. mint a birkakat. – Honnan tudtad? – kerdezte Faile halkan. es az orszaguton folytatta az utjat. – De hat a trallokok. Ha felernek hozzajuk. – ugy velem.

– Ti harman pedig induljatok hatra! – fordult ekkor Faile. hogy megnehezitsek a feljutasukat a hegyoldalra. Közeledett a harc ideje. akik mar harcoltak az arnyfattyak ellen. Kicsivel korabban mar erősen aggodott amiatt. en viszont nem adom vissza nekik ezt a kölcsönt. Előbb-utobb ugyis szembekerülünk a Kitaszitottakkal. Egyetlen embert sem engedek a trallokok kezere jutni. hogy nem közülük valaki allt az esemenyek hattereben. hogy lemeszaroljak a feherköpenyeket. aki Tűzzel bombazta trallokokat. a feherköpenyek nem törődtek a Folyoközzel. Faile varatlanul odahajolt a ferjehez es megcsokolta. – Probald meg elkapni őket! – Igenis. Berelain es Alliandre fele. Ellensegeik iranyitoja azonban ugy döntött. Perrin megcsovalta a fejet. aztan mar el is tűntek. komoly arccal bolintott. A hatuk mögött mar elő is bukkant egy enyesz. Mi lesz. hogy hozzak a következő adagot. Ezenkivül nem kapcsolodtak a küzdelembe. erősek. – Grady! – kialtott Perrin az asha’man iranyaba. hogy nem avatkozik közvetlenül a harcba. A folyoköziek mindent megtettek azert. hogy jo paran hamarosan feljussanak a hegy csucsara. Nem fogom harc nelkül tűrni. nagyuram – felelte tisztelegve Grady. – Egyre csak jönnek. Viszont az ijaszok kezdtek kifogyni a nyilvesszőkből. . sűrű ver ömlött ki a rettenetes sebből. Hangos zubogassal sötet. Ha nem tevedek. akkor egy Kapu segitsegevel visszavonulunk. hogy esetleg Grady segitsegevel kell a Levegő fonataval guzsba kötni es elvonszolni a feleseget. ők hozzak at ide a trallokokat. am azok eppen elegen voltak ahhoz. – Azt. hogy a fegyvernek ilyen hamar a születese utan verben kell fürödnie. – Figyeld az erkezesüket! – valaszolta Perrin. aztan megforditotta a lovat es hatravezette a ket masik nőt. ha lerohannak minket? – Ha rosszul alakulnak a dolgok. Őt egy masik arctalan szörnyűseg követte. Ez persze meg tavolrol sem jelentette azt. Kis reszben szomorusagot erzett amiatt. am ezeket a bestiakat csak iszonyuan nehezen lehetett megölni. Perrin megszoritotta a Mah’alleinirt. A trallokok gyorsan közeledtek a lejtőn. hogy olyan vagy. Felemelte a kalapacsat. de becsületere legyen mondva. Galad karomkodva megforditotta a lovat. Ekkor viszont visszafordult a közeledő trallokok iranyaba. hogy mennyien vannak. Ezeket a trallokokat es a vezetőiket terhelte a felelősseg Ugro halala miatt. A kalapacsat magasra emelte. de nem iszonyatosak. Az ijaszok sok szörnyeteggel vegeztek. Galad persze mar hallott erről. – Mit köszönsz? – csodalkozott Perrin. Ennyi az egesz. – Köszönöm. – Nem tudod.csatlakoztal hozzam? Az ujjaszületett Sarkany kedveert ott harcolsz majd a Tarmon Gai’donban. Ezek szerint nem a Kitaszitottak egyike hozta ide ezeket a trallokokat. am javareszt megis elegedettseg töltötte el. kezeben egy fekete pengevel. Egy ökölnyi trallok feljutott a hegycsucsra. ferjuram – valaszolta Faile halkan. amilyen – felelte a felesege. Ennek ellenere meglepte a trallokok ellenallo-kepessege. – Meg mindig erzed a fokuszalokat? – Csak hebe-hoba. es a kardjaval lecsapott egy vadkanfejű trallok nyakara. A kiralynő elsapadt. Perrin harsanyan felüvöltött es vagtazva elindult felejük. Olyan emberek oldalan kepeztek ki. Előbukkannak nehany ökölnyivel. – Barkik is legyenek. nagyuram – bömbölte vissza Grady. Amikor megtamadtak minket odahaza. Meg ezt a bandat sem.

hogy a legtöbb hadvezer. majd szetzuzza a feherköpenyeket a hegy oldalan. Az ellenseg arra keszült. Galad nagyon is tudta. A trallokbol a halal bűze aradt. A trallokok megprobaltak az oldalukba es a hatuk möge kerülni. es feher vallat elöntötte a zubogva előtörő ver. probaltak eletben maradni. – Köszönöm! – kialtotta a főurkapitany. Ra az a lenyeges feladat harul. hogy eszakon es delen is elzarja a meneküles utjat. hogy a lovassag ujabb ellentamadast indithatott volna. Az ifju haritasa miatt azonban elveszitette az egyensulyat. A gyűrű lassan elkezdett bezarulni Galad csapatai körül. Az ifju főurkapitany karja erősen sajgott. sötet verrel összemocskolt pajzsat tartotta. Ket hörgő trallok azonban egy ugrassal elallta az utjat. eles fajdalom mart a bokajaba. „A favago lemetszi az agat”. A gyermekek eszaki szarnya kezdett megtörni. Az egyiket sikerült gyorsan leteritenie „A gem elkapja az ezüstlazacot” vagasaval. A zubbonyuk mar reg nem volt feher. hogy neki is . hogy megszervezze a küzdőket. – Galad! Feher ruhas alakok vetettek magukat a trallokokra. – Hol vannak a lovaitok? – Levagtak őket – valaszolta Bornhald. A trallokok pedig megallas nelkül. Negy harcosa kiserte. hogy kivedje egy kilenc lab magas. hogy a kopjaikat hasznaljak. Lehet. A Fenyre! – Szilarditsuk meg a gyalogsag eszaki vonalat! – bömbölte Galad. Többnyire a legegyszerűbb es legbrutalisabb mozdulatsorokat. a masikban horpadt.Meg harom alkalommal le kellett csapnia a szörnyetegre. A lohaton ülő gyermekek nem tehettek mast. Nem volt szükseg kifinomult harcműveszetre a szörnyetegek elleni küzdelem soran. Az ellenseg tul elszantan rohamozott ahhoz. Az emberei egyre rosszabb helyzetbe kerültek. – Biztos megparancsoltak nekik. hogy közelharcba bocsatkozzon. miközben az oldala melle szoritotta a kardjat. de sikerült hatrabb szoritani az ellenseget. barna szőrrel boritott szörnyeteg kampojat. A kezdeti tamadasok egy darabig egeszen sikeresnek bizonyultak. Jo par bajtarsa eredt a nyomaba. hogy elmeneküljünk – ismerte fel Galad. Egy hadvezer tulsagosan is fontos ahhoz. Egyik kezeben a kardjat. A nehezlovassag azonban kenytelen volt visszaterni a gyalogsag vonalai möge. mint hogy fegyvereikkel vadul kaszabolva az ellenseget. Ket tarsuk epp az iment vesztette eletet. – Nem akarjak. am a teremtmeny nem hatra. A lo elvagodott. peldaul Gareth Bryne nem allt le harcolni a frontvonalba. Olyan gyorsan bicegett. hogy egy huszezer fős hadsereg igen nagy haderő. Lovassagi kardformakat hasznalt ellenük. Az egykori arcvonaluk azonban mar teljesen összekuszalodott. egyre csak jöttek. de azert meg működött. Galad egesz haderejet egyre jobban kelet fele nyomtak. Könnyű lett volna azt gondolni. Galad epp csak le tudott ugrani az összeeső allat hatarol. Galad megfordult a lovaval. mielőtt az összeesett volna. hanem előre zuhant es emiatt az ő lova remülten megugrott. ahogyan csak tudott. Szerencsetlenül fogott talajt. „A hold ivet” es a „Szikracsiholast”. A kinnal nem törődve eppen kellő időben emelte magasba a fegyveret ahhoz. Vegignezett ketsegbeesetten vedekező katonai soran. Egy masik szörnyeteg egy hatalmas villaval lecsapott a csatamen nyakara. es mar nem maradt eleg hely arra. Hullam hullam utan. A feher ruhas harcosok közül nehanyan a földre rogytak. Bűzlő ver fröccsent szerteszet. A lo vadul kapalozott a labaval. hogy intezzek el a hatasokat. A bokaja fajt. Az ifju probalt tovabbgördülni. Bornhald lihegve allt meg parancsnoka mellett. Az amadiciaiakat elsöpörte a tamadas ereje. Maga is elindult abba az iranyba. – Vagy ujabb ellentamadast inditsunk. Az ellenseg összepreselte őket.

mert olyan sok tetem boritotta a talajt. milyen tapasztalatlan is valojaban szamos bajtarsa. A kopjasok azonban csak a legnagyobb nehezseg aran tudtak ismet tamadas előtti alakzatba rendeződni. Persze meg egy harcos halala is tul sok volt. Az pedig meg ennel is szörnyűbb volt. De nem ismertek a trallokokat. hogy nem mindenki küzdött peldamutato elszantsaggal. Az ütes ereje nem csupan felresodorta a szörnyeteget. Gallenne rohama atszakitotta a trallokok vonalait. igy volt ez minden egyes csapasa utan. Ahogy a harcosok rohamra indultak a saros talajon. hiszen az ifju közben csak annyit erzett. Gyalogos katonai körbevettek. Bar valahol elveszitette a sisakjat es a tolldiszet. pedig ezuttal annal joval többre volt szükseg. am a legtöbb gyermek eddig leginkabb csak utonallok. – Reg lattam ilyen remek csatat. Nyilzaport zuditottak a trallokokra. hogy a kalapacs nyeleből kellemes meleg aradt. Akadtak közöttük persze harcedzett veteranok is. Meg az ehseg. megis szelesen mosolygott. Aybara! – kialtotta. Arganda erkezett ügetve. A trallokok sokkal kemenyebb ellenfelnek bizonyultak. Gallenne lovasai megfordultak es mennydörgő robajjal ismet rohamra lendültek. Valosaggal belerobbantak a trallokok vonalaba. ahol a kalapacs eltalalta. Tralloktetemek zuhantak a szakadekba. Tul sokan probaltak elfutni. Sikerült szamos ellenfelet lesöpörniük a hegyhatrol. Az ifju ertetlen arccal figyelte a dramai összeomlas kepeit. de a trallok bőre sisteregni es füstölni kezdett ott. Perrin hatrabb tancolt a lovaval. tökeletes helyről tamadhatunk. mint az erett gabonat. akik egy szal maguk is kepesek lettek volna szetzavarni akar egy egesz szakasznyi harcost is. Nem voltak ügyetlen harcosok. Tavolrol sem voltak elegen. Azt meg megertette volna. Az emberei remek katonak voltak. Gallenne hatrabb vonta az embereit. Mindig is ilyen ijaszokrol almodtam. Megbizhatoak. A magasban csupan azok a vakito gömbök vilagitottak meg a sötet ejszakat. es ha valahol res tamadna. amikor odaert a harcvonal megingo reszere. atlagosak. A Feny Gyermekeit nem vedelmezte meg az istennőjük. A vonyito. vicsorgo szörnyetegeket iszonyatos verszomj fűtötte. Hianyzott ugyan belőlük a katonai fegyelem. Az ifju csak ekkor döbbent ra. – Olyan ellenfellel harcolunk. Nagyon nem ertette a vilagot. Bornhald es nagyjabol ötven ember követte. am a gyermekektől lenyegesen jobb helytallasra szamitott. vagy a varosi polgarőrsegek ellen harcolt. Nem mindenki harcolt elszantan minden talpalatnyi helyert. akit a legcsekelyebb szanalom nelkül levaghatunk.pontosan ezt kellett volna tennie. azt az asha’manek azonnal betömik. Tul sokan kezdtek el kialtozni. Csak hat megvoltak a maguk korlatai. – Tartsatok a vonalat! – förmedt rajuk Galad. Csak hat a serege kezdett szetesni. Ez különös volt. hörgő. tömegevel hullottak tarsaik bűzlő hullaira. es egy remekül vedhető helyre vonulhatunk vissza. Az emberei közül csak kevesen estek el a trallokok ellen küzdve. hogy az amadiciaiak tesznek igy. Mintha a Mah’alleinir erintese megperzselte volna a bestiakat. Pedig nem voltak gyavak. A Feny Gyermekeinek katonai kezdtek hatralni. am ezt könnyeden potolta bestialis erejük es vadsaguk. A szörnyetegek üvöltve es vonyitva. Ket seregtestre metszette az ellenseget. Perrin lecsapott a Mah’alleinirrel egy bestia fejere. Lekaszaltak őket. – Mi a Feny Gyermekei vagyunk! Nem hatralunk meg az arnyek elől! A szavai nem hoztak eredmenyt. Tucatjaval hullottak a veres földre. Több . atlagos emberek voltak. Közöttük pedig olyan myrddraalok kigyoztak. es a helyükön egy folyoközi egyseg sorakozott fel.

a magasba emelte az öklet. az pontosan tudta. Akar egy tucatnyi katonaja is az eletet veszithetne. mert meg akartak akadalyozni azt. Valosaggal rajuk masztak. – Meg mindig erkeznek uj trallokok. Az ellenseg tavol tartotta magat a küzdelemtől. Ha valakinek egyszerre ket fronton kell küzdenie. – Az volt a feladatom.mint ket tucat bestiaval vegeztem sajat kezűleg. hogy figyeljek es szoljak. Szamos lovasosztaguk azonban meg igy is elszakadt a fő seregtesttől. – Perrin nagyur! – Jori Condar eppen csak hogy tul tudta harsogni a trallokok bömböleset. akit csak megpillantottak. ha először a gyengebbik ellenfelet intezi el. hogy Damodred seregenek nem könnyű a helyzete. hogy ilyen nagy bajban lettek volna. Az ifju Fürge hatan odaleptetett a magaslat peremere. hogy a nyomodba szegődtünk. Szerintem eddig legalabb ötvenezer bestia bukkant elő. hogy mire kepesek. Perrin gyalogsaga kicsit hatrabb vonult. hogy csak egyetlen fokuszalot erzett. Hagyjak. A trallokok megprobaltak a hegyoldal sziklaiban megroppantani a feherköpenyek gerincet. hogy a lovassag rohamot indithasson. Az asha’manek. Tudta. Önző modszerük raadasul taktikailag is helyes döntesnek bizonyult. Raadasul neha egy enyesz halala azzal jart. Lenezett a deli iranyba nyujtozo lejtőn. Minden erejüket beleadva tamadasba lendültek a trallokok ellen. Seregük a hegyoldalnak vetette a hatat. Kis hijan ketteszakitottak a feherköpenyek sereget. A trallok tamadas sikeresnek bizonyult. A lehető leghamarabb vegezni akartak velük. hogy par pillanatra kifujja magat. hogy mindeddig azert volt olyan könnyű a dolguk. hogy vegezzenek az összes myrddraallal. Akkor mar inkabb tűzcsapasokkal. hogy a nagyur is megnezze őket maganak. Onnan jo kilatas nyilott a lenti orszagut fele. Ezek a könyörtelen. amig a mi kezünkben van a magaslat. villamok sujtottak le az egből. önző modon viselkedtek. amig a kardjukkal vagy a bardjukkal akar csak egyetlen myrddraalt is meg tudnanak ölni. Galad körül lassan bezarodott a csapda. Ha nekik kedvezne a hadiszerencse. Gallenne ügetett Perrin melle. – Addig nem. Tűz csapott ki a kezükből. am arra nem szamitott. Inkabb nem hivta fel a főtiszt figyelmet arra. Mar ezert a napert is megerte. es az ellenseg visszaszorult a lejtőn. az aes sedaiok es a tudos asszonyok jol lattak Perrin jelzeset. majd többször is lecsapott vele a levegőbe. A folyoközi harcos megallt Fürge mellett. Azt a feladatot kaptak. Raadasul odafent ket lovas hadtest is varta őket. A Mah’alleinirt a combjara fektette. mert a legtöbb trallokot a feherköpenyek kötöttek le. tavolrol vegezzenek velük. Akkor inkabb megprobaltak leteriteni a gyengebbik ellenseget. Gallenne bolintott. hogy azonnal elpusztultak a hozza kapcsolodo trallokok is. ha odalent baj van. A hata mögött Grady es Neald egy magas sziklatömb tetejen alltak. Azt hiszem. ahonnan tűzlabdak es nyilzaporok zudultak le rajuk. Eszük agaban sem volt rohamot inditani fel a hegytető ellen. Perrin a lehető legmesszebb akarta tartani azokat a szörnyszülötteket a hegygerinctől. akkor majd előjönnek a fokuszaloik is. hogy mit csinal. az jol teszi. Ez a taktikai erzek messze meghaladta a trallokok kepessegeit. Perrin bolintott. zabolatlan szörnyetegek a rajuk annyira jellemző. ideje. – Az arnyfattyak vezere nem akarja harcba küldeni a fokuszaloit – velte Perrin. Perrin bolintott. A feherköpenyeknek egyszerre harom iranyba kellett harcolniuk. hogy a trallokok megtegyenek minden tőlük telhetőt. . Az asha’man azt mondta. A feherköpenyek hadereje kezdett kisebb reszekre szakadni. Kivarjak. Barki is vezette a tamadast. A szörnyetegek kezdtek bekeriteni a vedekezőket.

de kikivankozik belőlem a kerdes: miert gondolod azt. mielőtt szethullik az arcvonala. De ha a Feny Gyermekei nem kepesek ellenallni a Sötetsegnek. hörgő nyelvükön. Nekiszoritjak a meredek hegyoldalnak. hogy barmi okunk is lenne segiteni rajtuk. Oldalba kapjuk őket. – Hat igen – valaszolta Gallenne. A Galad előtt allo szörnyetegek megfordultak es kiabalni kezdtek egymasnak durva. Gallenne. hogy Damodred emberei felmenekülhessenek ide. A Mah’alleinir felforrosodott a kezeben. azzal meglephetjük a bestiakat. – Remek! Jori. hozd ide a folyoközieket es az asha’maneket! Zilaljak szet a trallokokat. hogy mennyire esszerű egy ilyen tamadas. amit meg kell tennünk! – mordult fel Perrin. – Jori. Velem tartasz? – Te igen furcsa ember vagy. hogy olyan ellenseget vegyenek celba. attörünk rajtuk. veled tartok. halallal. vicsorogva nyöszörögtek. A folyoközi ijaszok ismet bebizonyitottak. A fővezer döbbenten hatrabb lepett. Aybara – habozott Gallenne. Ha nagyuram megprobal levagtatni. Mintha egy lidercnyomasba keveredett volna. – Rendkivül jo dolognak tartom. Perrin nagyur. Gallenne elkomorodott. idelent mindent körülölelt a felhomaly. Előremutatott. – Nem hagyom a sorsukra őket. Megsem gondolom azonban azt. Ez a hegyoldal azonban meredek es tele van aljas buktatokkal. Körülötte minden mas zajt elnyomott a nyöszörges. es megrazta a fejet. hogyan tartsak kordaban a felelmüket. A trallokok tudnak beszelni? Erről meg sohasem hallott. a fennsikra. Mi keltette fel a figyelmüket? Ekkor azonban ő is meglatta. Az egesz teste sajgott. De eppen csak hogy. Ha fentről lezudulunk. mig az emberek ketsegbeesetten szenvedtek. – Lemegyek hozzajuk segiteni – döntötte el Perrin. hogy . azzal nem talalkozunk majd az Utolso Csataban. – Jol helyeztel el minket ahhoz. Meg őket sem. ha a trallokok es az enyeszek ellen harcolunk. – Azt tesszük. hogy barmivel is tartoznal nekik? Jomagam nehez szivvel jöttem volna. es izzado ujjaival erősebben szoritotta a kardjat. Miközben az embereink kiismerik a trallokokat. – Melyseges elnezesedet kerem. de ugy tűnik. A főurkapitany körül a gyermekek kitartottak. segiteni Damodrednek. Bar fent meg mindig ragyogtak azok a fenyek. mielőtt rajuk tamadok! Ismet a melysegbe pillantott. Igen. Galad szinte egyetlen mas ijaszban sem bizott volna annyira. akkor azzal eljatszhatja az előnyünket. akkor ki lesz erre kepes? A trallokok meg hangosabban kezdtek vonyitani. megtanuljak azt is. hogy meltoak a hirnevükre. Verrel. – De makulatlan a becsületed. – Erről lehetne vitatkozni – ellenkezett Gallenne. Ugyanakkor viszont nagyon is belattam volna. hogy megengedte volna nekik azt. hogy nem voltunk elegen. A trallokok tömege hullamot vetett. Nehany nyilvessző biztos. Akit ma megölünk itt.– Damodred serege nagy bajban van. A haldoklo trallokok mely hangon. amelyik ennyire közel helyezkedik el a feherköpenyekhez. – A trallokok kezdik körbevenni Damodredet. ha innen fentről meg kellett volna tamadnom a feherköpenyeket. – Akkor is lemegyek – felelte Perrin. A magasrol alahullo nyilak felhője beboritotta a közelben allo trallokok sorait. Galad megtorpant. indulj mar! Oda kell ernünk Damodredhez. Az elmeje hirtelen folyoközi emlekekkel telt meg. es lehetőve tesszük. hogy segithessünk.

A szörnyeteg felüvöltött. sok ezer ferfi torkabol zengett fel a csatakialtas: – Aranyszemű! Aranyszemű! A tamadasuk Galad es Bornhald nyakaba szoritotta a trallokokat. Körülöttük fenyek villantak. Kificamodott bokaja ekkor adta fel vegleg a küzdelmet. hogy a paripak elessenek es az egesz tamado hadtest tehetetlenül fetrengő allatok es emberek haszontalan tömegeve valtozzon. A hegyoldal eppen eleg meredek volt ahhoz. A trallokok hangosan üvöltöttek es vonyitottak. Nem törődtek azzal. De a lovak nem buktak el. A tamadas hatrabb szoritotta a trallokokat. Meg sem tudott moccanni. A közvetlenül az ifju . Elejtette a kardjat. Galad a „Szalag a szelben” mozdulataval levagott ugyan egy trallokot. Galad nagy nehezen letolta magarol a bűzlő tetemet. aranylo szemet is. am az iszonyat emberi szemmel bamult az ellenfelere es az allkapcsa is olyan volt. emberbőrbe bujt szörnyeteg közeledett. Mielőtt lecsaptak volna a trallokokra. De tul sok trallok allt közöttük. hogy milyen iranyba mennek. A folyoköziek azonban pontosan. A szörnyetegek megprobaltak elhatralni Aybara közeleből. Az a szempar mintha csak vilagitott volna. A közelben Trom rendbe szedte a legioja maradvanyait. de ő nem törődött vele. de megpördülve maris szemközt talalta magat egy tiz lab magas kosarcu oriassal. Galad dühöngve harcolt. Hatalmas kalapacsot tartott a magasba. A labfeje beleakadt egy kiallo kődarabba. A szörnyeteg felelmetesen hörgött. hiba nelkül lőttek. amikor oldalrol Bornhald lecsapott a terdere. a meredek hegyoldal iranyaba. Fenyük ezüstragyogassal vonta be a lovassagot. Galad felkialtott es hatraugrott. Odafentről elkepesztő modon Aybara egesz serege lezudult a hegyoldalon. Bornhald egy lepessel sem maradt volna le mögüle. A főurkapitany jol latta szeles. Tűz zuhogott a magasbol vörös-arany landzsak kepben. hogy hatba tamadjak az Aybara ellen fordulo trallokokat.közejük vagodott volna be. es ő hangos reccsenest hallott. Galad önkentelenül is lejjebb engedte a pajzsat. A lovasok valosaggal belerobbantak a Galad sereget több oldalrol szorongato trallokok oldalaba. es megprobalta letolni magarol a tetemet. A borvörös farkasfejet. Galad amulva figyelte a hihetetlenül vakmerő tamadast. – Tamadas! – üvöltötte Galad. mint egy embere. majd a kardjat majdnem markolatig a trallok gyomraba vagta. A hatalmas. amikor a szörnyszülött meglenditette a villajat. Meglenditette a kalapacsat. Rendeztek a soraikat. A szeme sarkabol latta. – Előre mindenki! Hajtsatok őket a lovassag ele! eszak fele rohant. A közvetlenül mögötte vagtato harcos lobogo zaszlot tartott a feje föle. Ekkor pedig a fennsik peremeről ezer lovas vetette ala magat a melybe. Aybara valosaggal langolt a körülötte cikazo tűznyelvek fenyeben. szögletes fej ket oldalabol tekert szarvak agaskodtak. mielőtt a sziklakra zuhant volna. A küzdelem ekkor mar tenyleg atlathatatlanna valt. Biztos mozgassal vagtattak. Nehany pillanattal kesőbb a főurkapitany bajtarsainak ketsegbeesett elszantsaggal kellett küzdeniük a puszta eletben maradasert. A csillogo kopjak előtt egy szakallas. Bornhald karomkodva haritotta egy vadkanpofaju trallok tamadasat. Lemondtak a magaslat adta előnyről. Az ifju felreugrott. hogy feher zubbonyos harcosok – Trom es közvetlenül mellette Byar – ketsegbeesett elszantsaggal probalnak eljutni a vezerükhöz. A haldoklo szörnyeteg valosaggal maga ala temette. Perrin Aybara szemelyesen szallt ala. A fajdalom belemart a lababa. Aybara üvöltese meg a csatazajt is tulharsogta.

– Jo is volna! – morogta az aranyszemű. Örülj neki. – Hat akkor eppen itt az ideje. Hatrabb szoritottak a trallokokat. akiket több. hogy megmentetted az eletemet – szolalt meg Galad. – Fel a lovamra! – parancsolta az aranyszemű ferfi. Az aranyszemű ferfi – es igy rajta keresztül Galad – eleg helyet kapott ahhoz. ha nem eppen ilyen? Akkor hat szövetsegesek vagyunk? gondolta az ifju. Valda is ilyen volt. Az iszonyatos roham darabokra szakitotta az ellenseges sereget. Persze leteztek a nagyvilagban olyan alakok is. Nem igazan erre a valaszra szamitott. hogy kifujja magat es eldöntse. Ti. Ugyanakkor viszont nagyon is zavarba jött. hogy mosolyog. hogy talpra segitse. Galad nem tiltakozott az esszerű javaslat hallatan. Halalra perzseltek a myrddraalokat. hogy csak Bornhald segitsegevel birt felülni a nyeregbe. az jar a fejedben. akik kepesek lettek volna egy ehhez hasonlo agyafurt cselszövest kiötleni. es iszonyatos kalapacsaval lesujtott egy vaddisznora emlekeztető trallokra. Aybara feszülten figyelte a trallokokat. Igencsak vakmerő dolog volt levagtatni azon a meredek hegyoldalon. Furcsa modon Galad azon kapta magat.közeleben levő gyermekek többsege pedig eddigre mar elesett. Galad felvonta az egyik szemöldöket. Ha meg akart volna szabadulni a gyermekektől. amit csak akarnak! – valaszolta Aybara. ebben a szent . A szakallas alak közelebb ugratott. Galad eppen akkor markolta meg a kardjat. a főurkapitany harcosai is rendezni probaltak a soraikat. A magasbol közben ujra es ujra lecsaptak a langnyelvek. – A bokam – felelte Galad. Aztan leugrott a nyeregből. hogy pont azelőtt bukkantal fel. hogy nem engedtelek at titeket a trallokoknak. – Ma ejjel. feherköpenyek majdnem olyan sok szenvedest okoztatok. hogy igenis megerte kockazatot vallalni. A főurkapitany a szakallas fiatalember fele fordult. es odabiccentett a közeledő Tromnak meg Byarnak. Ez a Perrin Aybara nagyon is egyenes ember volt. Perrin Aybara. csupan azert. Egyelőre talan igen. – Nem hiszem. hogy beferkőzzenek a kegyeibe. mint ezek a bestiak. mielőtt bezarulhatott volna a kelepcejük. hogy kihirdessem a büntetesedet – jelentette ki Galad. Ezek a trallokok engem akartak megölni. Aybara viszont nem. mi legyen a következő lepes. es latta. amitől megvaltozna a velemenyük. – Felőlem aztan azt gondolnak. Aybara csapatai elsöpörtek az ellenseget a vezerük körül. Meg igy is iszonyatos küzdelem vart az emberekre. Aybara. akkor lemeszarolta volna őket. – Megsebesültel? – kerdezte Aybara. Közben Aybara gyalogsaga elrohant mellettük. es ment volna tovabb a maga utjan. miközben Bornhald odatantorgott Galadhoz. es milyen legyen egy harcos szövetsegese. Megbizott Aybaraban. Csakhogy en leleptem. Bizonyos szempontbol tenyleg en vagyok a felelős. Valosaggal a földbe döngölte a szörnyfajzatot. hogy az iteletem meghozatalakor figyelembe veszem majd. amikor egy lovas alakja bontakozott ki az arnyekbol. egesz ökölnyi trallok követett a pusztulasba. Ő tenyleg nagyon egyenes embernek tűnt. – ugy velem. hogy a trallokok tamadtak volna. Kihasznalva a felmentő sereg altal nyujtott lelegzetvetelnyi szünetet. Aybara lovanak nyergeben ülve azonban Galad körülnezett. – Az embereim gyanusnak talaljak. am mar tuljutottak a nehezen. A trallokok egy resze menekülőre fogta a dolgot. hogy barmi olyat tudnek mondani.

aki megmentett minket. Biztos. A kiabalo kardot rantott. Aybara felmordult. ha megtarthatom a lovadat. Neha tenyleg nagyon nehez meghozni a helyes döntest. hogy könnyeden hatba tudja szurni Aybarat. es meg hosszabb ideje kedvelte Byart. es könnyen megtörtenhetett. – Nem – valaszolta Galad. De akkor adjunk nekik! – nezett Aybara a főurkapitany szemebe. majd Aybara laba előtt a földre zuhant. Galad Damodred. hogy en öltem meg az apjat! – meltatlankodott Aybara. Galad es Aybara körül egyre inkabb biztonsagossa valt a környek. Megcsovalta a fejet. Bornhald Aybarara nezett. es az ellenseges seregek iranyabol a feherköpenyek fővezere fele fordult. – Ez meg mindig azt hiszi. Aybara nagyur. Ha megteszed mindezeket a dolgokat. Perrin alaposan vegignezett a főtiszten. ugy helyezkedett el. A sivito penge megvillant. ami biztos: azt akarta. nem gondolja azt. hogy valamelyik masik gyermek is megprobal lesujtani ra. Meg mindig gyűlölet langolt a szemeben. ahol meg mindig elkeseredett küzdelem tombolt. hogy Aybara ismerje az iteletet. Perrin emberei es az eletben maradt gyermekek egyre erősödő arcvonalat alakitottak ki. Megcsovalta a fejet. Mind a ketten elkestek. de Galad ugy velte. Byar szemeben őrült gyűlölet langolt. – Micsoda? Pont most? – A következő büntetest szabom ki rad: az elhunyt gyermekek csaladjainak fizess fejenkent ötszaz korona verdijat. A sajat kardjat bamulta. Terdre esett. Az aranyszemű megpördült. Magasba emelt fegyverrel. hogy helyesen cselekedett. akkor kinyilvanitom. dermedten allt. – Oda kene menned a sebesültekhez! – javasolta. – Tisztesseges iteletet hoztal. Aybara körülnezett.pillanatban. Ezenfelül megparancsolom. Előrenyujtotta a kezet. Elfordult es elindult a sebesültek gyűjtőhelye fele. – Sötetseg szörnyszülöttje! – üvöltötte valaki Aybara hata mögött. Az… Elejtette a kardjat es elhatralt Byar hullajatol. es abba az iranyba nezett. Jared Byar azonban nem sujtott le. – Pedig milyen remek tiszt volt! Neha kicsit kiallhatatlan persze. hogy te ölted meg. Az aranyszemű elkomorodott. hogy az egyikőjük elesik. Sajnalom. Eleg különös időpontot valasztott az itelet kihirdetesere. hogy elveszitettük. – Ahogy gondolod. hogy az utolso csepp erőddel is küzdj az Utolso Csataban. Bornhald a döbbenettől tagra nyilt szemmel allt a bajtarsa holtteste mellett. Galad a magasba rantotta a kardjat. Bornhald gyermek – szolt utana Galad banattal a hangjaban. hogy lerottad a büntetesedet. Letörölte a vert a kardjarol es valosaggal belevagta a tokjaba. – Helyesen cselekedtel. – en csak… Nem lett volna szabad hatba szurni azt. Viszont mar nagyon hosszu ideje gyűlöl teged. A trallokokat sikerült meg hatrabb szoritani. – Eleg jol vagyok ahhoz. – Azert melletted maradok. de amugy nagyon bator. hogy harcoljak. nehogy veletlenül . hogy a halalba küldjön. – Ez az alak az első pillanattol kezdve csak ürügyet keresett arra. Meg mindig nagy harc vart rajuk. majd bolintott. – Megölte a baratjat. aztan megmarkolta a kalapacsat. Mintha arra szamitott volna. – ugy velem. Vercseppek jelentek meg az ajkan.

Chubain riadoztatta az egesz Tornyot. ülj le! – Nagyon jol vagyok – felelte az ifju. es jol tudta. mint egy kisgyerek. A haloszobabol a szolgak meg nem tudtak eltakaritani a vernyomokat es a holttesteket. MINT A VeR Gawyn mar megint Egwene lakosztalyaban. es közben erezte a belsejeben tombolo vihart. aztan belevetettek magukat a közelharc kavargasaba. hogy erzem magam – felelte Gawyn őszinten. az őrzője nagyon is tudta. hogy ennek eppen az ellenkezője az igaz. Barmilyen ügyesen is titkolja el az aes sedai az erzelmeit. Kerlek. es csakis ők lehettek valojaban tisztaban azzal. am figyelembe veve mindazt. amin keresztülment. Iszonyuan kimerültnek erezte magat. hogy talalkoztam vele. hogy mi az igazsag az alarc mögött. A szobajaban talaltuk meg. ijedt vagyok. szoval – szolalt meg vegül a lany.leess rola. A lany odahuzott egy masik szeket. – Danelle? Nem hiszem. mielőtt kinyilt volna az ajto. Egwene mely erzelmeket elt at. Nem tudom. – Ebben az allapotban nem lenne szabad acsorognod. meg persze a Gyogyitast is. – Gawyn – szolt ra a lany. – Valamit tennünk kell a seanchanokkal kapcsolatban. – Hogy erzed magad? – Te is nagyon jol tudod. Rabukkantak meg egy orgyilkosra. – Megtalaltatok Mesaanat? – kerdezte a fiatalember. – Csodalatosan. Raadasul mar azelőtt tudta. A figyelmet megis a belsejeben megjelent uj tudat kötötte le. Danelle-nek az alakjat vette magara. – Egyetertek. Igazi vigasz. amikor belepett. erezte Egwene-t. de Gawyn pontosan erzekelte. Miközben a fiatal nő arcat nezte. – Nagyon is visszahuzodo volt – magyarazta Egwene. mint te. Egy darabig neman ültek. bar eltartott egy darabig. ugy gügyögött. abban a bizonyos apro. Latszolag hűvös nyugalom es szelidseg aradt belőle. az angyali szelidsegű arc mögött tombolo vihart. hogy mitevők legyünk vele. erezte Egwene-t es a lany minden erzeset. es feszült. A fiatalember elmosolyodott. hogy be fog nyitni a kamraba. disztelen kamracskaban üldögelt. Tizenhatodik fejezet ERŐSEBB. Aybara melle leptetett. Az őrzők nem egyszerűen testőrök voltak. – Na. ezen nem is lehetett csodalkozni. Mintha csak egy csodalatos viragszal nyilott volna ki az elmeje melyen. hogy semmit se erezzenek. hogy mi zajlik le egy aes sedai elmejeben. Bekesen. – Igen. hogy Egwene-t mennyire megviseltek az ejszaka esemenyei. Ugyanakkor aggodom. hogy a lany eletben van. es gondosan ellenőrzött minden egyes nővert. – Hat. A Barna ajah egyik nőverenek. Galad elmosolyodott. De te nem miattuk aggodsz. Azt viszont nem engedte meg. veled aztan nem könnyű beszelgetni. hogy megint . hogy az aes sedaiok talan kitanultak annak a műveszetet. A kötes igazi csoda volt. hogy ezek az erzelmek kiüljenek az arcara. – A kedvenc lovamon ülsz. de azert engedelmeskedett. Az zavar. – Mesaana valoszinűleg eppen ezert valasztotta ki őt. Ők. Az elmult nehany honap soran egyre inkabb kezdte ugy velni. Lenyűgözően. Ket katona es egy őrző elete aran tudtak megölni a nőt. es leült vele szembe. Akkorra mar maga ala piszkitott. az eleteben első alkalommal megertette az őrzők es az aes sedaiok viszonyanak egyik különleges vonulatat. A kötes bebizonyitotta. Felallt es a bejarat fele fordult. Gawyn pontosan erezte. – Igazan köszönöm. Igen.

Add ki a parancsodat. hogy a visszateresem mindig is a terv resze volt – javasolta az ifju. hogy ez lesz az őrzőm harcallaspontja. Közben viszont tudod. ha jelezned nekik. – Melyen elmerültem az alomban. Egwene. Azt hiszem. Savanyuan elmosolyodott. – Hat. – Nem kellett volna felebredned. Az erzelmei meg zavarosabbakka valtak. Mostanra mar alighanem a küszöböt ragjak es beszakitjak az ajtomat. hogy a lany magaban savanyuan vigyorog. A Fenyre. A lany habozott. Toronyőröket helyeztünk el a közelben. – Helyesen cselekedtel ma ejjel. – Itt es most. – Ehelyett azonban megmentetted az eletemet. ideje indulnom. Gawyn erezte. Azzal. ahogy betörtem ide. Gawyn elmosolyodott. Mesaana ellen harcoltam. – Majdcsak megszokjuk egymast – felelte a fiatalember. – Hiszen megengedtem neked. – De akkor megis mi miatt tertel vissza? – Meg kell tanulnom. – Nem voltal engedetlen! – ellenkezett Egwene. hogy a riasztast meghallva kirohanok a szobambol. – Esetleg segithetne. ugy tűnt. – Kiadom majd a parancsot. arra szamitottak. – Kis hijan nem is jöttem. te vagy az amyrlin. Nincs igazan nagy gyakorlatom az ilyesmiben. mint a törveny betűje. – Hogyan jutottak be? – kerdezte Gawyn. Gawyn pontosan erezte. hogy kezd . Mindig is azt terveztem. Tar Valonban a szavad annyit er. zavart okozhattam es elremiszthettem volna az orgyilkosokat. – Miert nem hazasodunk össze? – kerdezte Gawyn. – Ugyanakkor meg nem engedted meg. miutan fogsagba ejtettem a masik kettőt. Egwene. hogy vegezzen velem. akkor komolyan megijedtem amiatt. hogy megovjalak. hogy a haloszobadat őrizzem. ha nem tajekoztatom őket. es maris összeadnak minket! A lany elsapadt. vagy talan egy szürke gyilkosra. Az egyikőjük elbujt az előszobaban. amikor a cseledlany miatt megszolalt a riasztas? A lany megcsovalta a fejet. de aztan bolintott. hogy visszaterj. – Az is volt – valaszolta Egwene. A Fekete ajahra szamitottam. megertette a dolgot. amikor megerezte a fiatalember gondolatait. A lany bolintott. – Bar nem egeszen ilyen időzitesre gondoltunk. – Hiszen megüzentem! – A hirnököt is holtan talaltak – nezett Egwene Gawyn szemebe. Furcsa. – Valamennyiüket megöltek. Rövid habozas utan folytatta: – Amikor rajöttem. akik a riasztasra figyeltek – magyarazta. tönkretehettem volna a terveidet. Külön szobaban kell aludnia? A hatalmas valtozasok ellenere Egwene a lelke melyen tovabbra is a videki fogados szigoru nevelesben reszesült lanya maradt. hogy helyesen cselekedtem. hogy beszeljek a Csarnokkal. hogyan engedelmeskedjek. hogy esetleg nem leszel hajlando visszaterni. hogy ez utan a viharos ejszaka utan ez a javaslat ennyire felzaklatta. hogy hozzanak fel egy agyat ebbe a kamraba. A lany elvörösödött. am meg igy is megremisztettel. es en minden masban engedelmeskedni fogok neked! Megigerem. – igy igaz – felelte a lany.nem engedelmeskedtem neked. – Akar sikerülhetett is volna a tervük. – Engedd meg. hogy Silviana milyen szavakkal fogalmazta meg a keresemet.

Ket nő es egy ferfi. te vagy az Amyrlin-tron. hogy Nynaeve atvette magara a kötest. en majd előkeszitem az esküvőt. Egwene nehany szolgaval felhozatott egy agyat. Nemregiben alaposan megvaltozott minden. Alig allt a laban. hogy szolnal neki? Az ifju elmosolyodott. Oldalra forditotta a fejet. Gawyn összeszoritotta a fogat. Lan mintha erzett volna valamit. fiuk! – csattant fel Gawyn. hogy mit keressen. ahogy nem törődött azokkal az asszonyokkal sem. Gawyn legszivesebben maga is velük ment volna. ugy tűnt. Dühbe gurult. ahol külön lepedő alatt a harom orgyilkos feküdt. Lehuzta a lepedőt Celark es Mazone elettelen arcarol. bar csak azert. hogy előtte szoltam volna erről a szüleimnek? A Fenyre. Addig nem nyulnak hozzajuk. Egwene-nek igaza van. amiert elveszitette ezeket a remek harcosokat. es mi a helyzet Elayne-nel? Meghazasodnal anelkül. Valamit tenni kell ellenük. hogy egyetlen aes sedai sem ismerte fel a valodi jelentősegüket. amikor megszolalt: – Te tenyleg azt hiszed. Az idősebb nő szokasa szerint jeges pillantast vetett Gawynre. . Egeszen mostanaig fontosabbnak szamitott az. Egwene igenis szerette. az orszagutra. Milyen is volt? Hat… figyelemre melto. amikor lehuzta a holttestekről a lepedőt. akikre ezek az erzesek utaltak. amig a nőverek nem vizsgaltak meg alaposan a merenylőket. Chubain ket katonaja követte őket. hogy szereti? Akkor lehet. Nagyon is jol erezte a lany erzelmeit.elbizonytalanodni. Az erzelmei alapjan kepes volt azonositani az asszonyt. Kilepett a szobabol. mert megmondtak. A harom merenylő egyforma fekete kőgyűrűt viselt a jobb keze közepső ujjan. Gyilkosa egyetlen csapassal metszette le. puha csizmaba bujtatott labuk kilogott alul. majd a zsebebe dugta őket. ha…? gondolta. Egwene talan nem arrol beszelt. De akkor meg miert nem? A lany arcan melyseges zavar tükröződött. de meg mennyire. am ekkor megpillantotta odakint a lepedővel letakart holttesteket. Mar nagy gyakorlatra tett szert abban. A Feny egetne meg ezeket a seanchanokat! gondolta. de senki nem szolt. Barmikor felbukkanhat egy ujabb orgyilkos. Fekete. – Megigerem. Nagy nehezen kihuzta magat. Celark feje a teste mellett feküdt. A gyűrűk alakja tövises indat mintazott. hogy a csaladotok is tudni fogja. Az egesz vilag sorsa nehezedik a valladra. es minden erejet összeszedve odavanszorgott a halottakhoz. Gawyn lehuzta mind a harom gyűrűt. – Igazad van. Odakint Silviana vart ra. Gawyn! Az a legkevesebb. Az őrök rapillantottak. Legalabbis egyelőre nem. aztan mar el is indult a kronikaőr tarsasagaban. A tapasztalt harcos egyre inkabb biztosra vette. es odavanszorgott hozzajuk. hogy megtalaljak Mesaanat es az esetleges többi orgyilkost. Egeszen könnyen megtalalta a ter’angeralokat. hogy megsem… De nem. – Jol harcoltatok. Mi volna. Az ut megkerülte a hegyet. hogy idehivjuk őket. Maga ele meredt. Sajnos azonban Egwene teljes joggal zavarta el aludni. Hat hogy a csudaba ne ismerte volna fel? Azt a vegtelen szenvedelyt es kedvesseget. Üzenek nekik. – Hat legyen – egyezett bele a lany. A nagy messzesegben megvaltoztak az elmeje legmelyere kenyszeritett erzesek. hogy ne törődjön velük. hogy megmentettetek az amyrlin eletet. – Majd en… – Egwene. hogy ferjhez mehetek anelkül.

hogy fegyvert fogjanak. Husz szeker haladt lefele a lejtőn. Kisebb-nagyobb csoportokat alkottak. hogy ilyesmire vallalkozzanak. hogy mar meg is talaltatok. A leghalkabb suttogas is elegendőnek bizonyult arra. az Arany Daru lobogott a szelben. amelyiknek a vallan az Aranykorona ragyogott. – Melyikőtök szegte meg az esküjet? – kerdezte Lan. A harcos evtizedekkel korabban. ha barki is rakerdez. Termeszetesen itt mindenki egymas szövetsegese volt. Ami igaz is. Ez persze nem akadalyozta meg az arafelieket abban. amivel le lehetett zarni a Shol Arbela fele vezető utat. – Semmi szüksege nem volt arra. Nem kerhet ilyesmit tőlük. akinek az apja vagy a nagyapja a testőrseg harcosa volt. de nem tiltakoztak. az aiel haboru idejen az ő csapataban szolgalt. A hadereje nagysagatol függetlenül mindannyian meghalnanak. – Egyszerű utazok vagyunk – jelentette ki hangosan. Egyszerűen lehetetlen lenne visszafoglalniuk Malkiert. Ezt pedig ők is tudjak. Nem fosztja meg őket az eletüktől. A követői megcsovaltak a fejüket. Hiszen ő azt gondolta. es Malkier nepe most megis itt volt. szilankokra hullott. akkor bevallhatjatok. nyomukban a csatamenek es a szolgak. hogy vegrehajtsa a kötelesseget. Tamadas? A Fertő ellen? Nevetseges. – Megis. A hatalmas erőditmeny összekötötte egymassal a Firchon-hago mindket oldalat. Ha valaki keresztül akart jutni a hagon. Bukama alighanem elsirta volna magat a latvanytol. hogy barki is megszegje az esküjet – magyarazta Andere. Mas csapatok viszont Kandor es Arafel zaszlaja körül csoportosultak. amikor hatrafordult a karavan fele. Ez a sok bator harcos itt. aminek lesz is ertelme. Pontosan az törtent. Az Ezüstfal-erődök jelöltek Kandor es Arafel hatarat. Lefele haladva Lan egyre hatarozottabba valt. Nehany ferfi olyan zubbonyt hordott. – Emlekezzetek arra. Nem is engedheti meg nekik. Beolvadt a többi nemzetbe. merre mentel volna? atszeled a Töredezett-hatsagot? Vagy a Csupasz-hegyeket? Csak erre jöhetsz. eppen eleg lőres nyilott rajtuk ahhoz. es egy olyan csataba vonulnak. A halal könnyebb egy tollpihenel… Rakim többször is az arcaba vagta ezt a közmondast a hosszu utjuk soran. meg a zaszloik… Majd szepen csatlakoznak a shienariakhoz. Darabokra. akik a harcosok egyszerű öltözeken kivül a hadorit is viseltek. Lan . az összes hatarvideki. Sok asszony homlokat a ki’sain diszitette. Azt is elmondhatjatok. Lan hangosan felmordult. hogy a kiralyotokra vartok. Mintha csak egy oriasi folyoson jartak volna. hogy malkieriek vagyunk. akkor ehhez hosszu utat kellett megtennie a ket magas kőfal között. A többiek arcan zavar tükröződött. Nem menekült el a kötelessege elől. amitől mindig is felt. Nehany tömörüles fölött Malkier zaszlaja. Olyan ferfiak között folytatta az utjat. A kötelesseg nehezebb egy hegynel is. Az erőditmeny töveben sok ezer ember taborozott. A hadmernökök lenyűgöző mesterművet alkottak: igazabol nem is egy. Azert jött. hogy ne epitsenek egy ilyen szemrevalo erődöt. Ezert aztan itt varnak rad. Ennek ellenere valami megmozdult a szive melyen.mielőtt nyilegyenesen haladt volna a tavoli erőditmeny fele. hanem ket erőd egyenes fala huzodott a mely szakadekra emlekeztető hago ket oldalan. Lan jart a karavan elen. Sok öreg is akadt közöttük. ahogy a lejtő aljara erve vegigpillantott a taborozokon. Egykor Malkier kiralyi testőrsege hordta ezt az egyenruhat. Csak az mereszelt ilyen zubbonyt magara venni. Andere-nek igaza volt. Arrol viszont nem beszelhettek. hogy barmelyik iranyban meg tudjak allitani a seregek mozgasat. hogy a malkieri nemzet megsemmisült.

gondolta a ferfi. akik az Utolso Csataban harcolnak – magyarazta Lan. A hegyseg megkerülese hetekbe telt volna.egeszen kisgyermekkent elte at a kiralysaga bukasat. Lan legszivesebben elmenekült volna. – Nem varsz inkabb itt. Ugyanugy. Tai’sar Malkier! kialtotta valaki. aztan elindult az őrök fele. Lan megdermedt. ha eszrevetlenül. Ugyanez a kialtas meg tucatnyi. hogy ki jar közöttük. – A kiralyodra? – Nincsen kiralyom – valaszolta Lan halkan. – A Fenynek legyen hala. A kiabalo mar fel is bukkant az erőditmeny egyik kapujan. hat te vagy az! – kialtotta az ismeretlen. bar a katonak minden atutazot ellenőriztek. ma mar a hetedik vagy a nyolcadik evtizedüket taposhattak. Persze előfordult mar. Senki sem ismerte fel azt. Kivarta. amikor Lan csapata elhaladt mellette. ha kell – folytatta Lan halkan. es a katona szemebe nezett. ha az arafeliek kenytelenek volnanak egeszen idaig visszavonulni. es a bal szelső bastyara pillantott. – Akkor hat nem lesz vam. Lan megallitotta Mandarbot. hogy az arafeliek parancsot kaptak arra. A ket erőd közötti kapukat szelesre tartak. – Megesküszöm ra. – Az aru utan vamot kell fizetni. ugy veltek. Ősz hajuk ellenere azonban megis harcosok maradtak. Lehet. A kialtas valahonnan a magasbol jött. es valosaggal tolta előre. – Azoknak a shienariaknak fogom adni. es most a fiaikat meg az unokaikat is magukkal hoztak. amig sorra kerülnek. Ha viszont azt teszi. allandoan ugy erezte. a nevtelenseget megőrizve atvonul közöttük. hogy ellenőrizzek a szekerek rakomanyat. Itt azonban minden alkalommal kitartottak. Közeledik az Utolso Csata. Az utra szegezte a tekintetet. amikor megpillantottak a hadorijat. Az egyik ablakbol egy fej agaskodott ki. baratom! – Tai’sar Arafel! biccentett Lan. – Az Utolso Csata miatt. A trallokok sem juthatnanak könnyen at ezen a helyen. Mögötte az emberei is megtorpantak. hogy Lant is pontosan ugyanaz a cel vezette. Valahanyszor azonban felcsendült a Tai’sar Malkier! ujra meg ujra csak a legnagyobb erőfeszites aran sikerült elkerülnie azt. sőt kettucatnyi alkalommal is felzengett. – Ingyen kapjak meg. Legjobb. – uti celod? – kerdezte az egyenruhas arafeli. Akik felnőttkent küzdöttek vegig azt a napot. amikor elert a szoros tulso vegebe. Megfordult. Csak akkor lelegzett fel. Mindig is utalt vegiglepdelni az Ezüstfalak között. – Fal Moranba tartok – felelte Lan. Lan gyakorlatilag egesz idő alatt nem mert levegőt venni. mint őket. es kesztyűbe bujtatott kezevel a gyülekező malkieriekre mutatott. hogy sor került ilyen visszavonulasra. Lan . hogy mellettem harcoljanak? Megis kenytelen lesz. Hat hogyan tagadhatnam meg tőlük a jogot arra. megmarkolta a kardjat es összeszoritotta az ajkat. mint Töretlen Yakobin napjaiban. es a sarkaval mozgasra ösztönözte a lovat. Mandarbbal az eszakkelet fele vezető orszagut iranyaba fordult. akkor a kiabalo biztosan felriasztja a többieket is. A fej eltűnt az ablakbol. Ezert aztan vart. A hajat hosszu fonatokba kötötte össze. hogy büszken kihuzza magat. – Al’Lan Madragoran? – harsant fel egy rikkantas a tavolbol. Minden egyes zengő kialtas erővel öntötte el. hogy figyeljek a felbukkanasat? Mi mast tehetett volna? Folytatnia kell az utjat. a többiekkel? – kerdezte az őr. Intesere nehany tarsa előrebb lepett. A katona lassan bolintott es megdörzsölte az allat. hogy ijaszok ezrei veszik celba. Az őr felvonta az egyik szemöldöket. Tai’sar Malkier.

hogy Perrin tarsasagaban cseppet sem kellett megvalogatnia a szavait. Ha megiscsak arnybarat vagy arnyfattyu lett volna. Vegül melyet sohajtva feladta a harcot. Ez az Aybara nagyon figyelemremelto ember volt. aki ugy dönt. mint az akarat vagy a valasztas. Ez az eskü erősebb a vernel. Megis. Kaisel Noramaga. mit művelsz itt? – Kendral herceg hivott meg – magyarazta Kaisel. hogy esetleg köszönes nelkül probalsz majd tovabbmenni. – Az apam pedig megengedte. Ez a ferfi nagyon is jol viselte az őszinteseget. en is szeretnek egyedül melletted lovagolni. hogy esetleg alruhat öltesz. ugy velem. hogy harcolni akar. A Feny egetne meg ezt a nőszemely! gondolta Lan. Hamarosan mar hangosabb volt a mennydörgesnel is. hogy nem szennyezi be őket a rontas? – kerdezte Galad. aki tul ifju volt ahhoz. hogy hazudjanak? – Peldaul az őrület? – kerdezte a feherköpenyek főurkapitanya összehuzott szemöldökkel. Az arafeli kiraly unokaja? – A nepetek oldalan van a helyetek! – Őseink esküt tettek – valaszolta a fiatalember –. Galad alig allt a laban. Nagyobbik reszük trallok volt. es mennyire elkeseritette. hogy eljöjjek. Mind a ketten veled szallunk harcba! – Kendral is itt van? – kerdezte döbbenten Lan. Egyedül akartam lovagolni. Mi okuk volna. A feleseged mondta. Kandor kiralynőjenek unokaja szaladt feleje. kiralyi felseg! – ellenkezett Lan.felismerte a rohanva erkező fiatalembert. Az egett hus es szőr orrfacsaro bűze hanyingert keltő kevereket alkotott a ver es a sar szagaval. Nynaeve! es aldott is. Mellette volna a helyed. Vörös ruhat es diszes. amikor felhangzott az eljenzes. amikor Galad őszinten elmondta nekik a velemenyet. A Fenyre. hogy megvedik. Erősebb. Tizenhetedik fejezet EGY KIS TEA – Szoval ezek az asha’manek valoban azt allitjak. Kaisel herceg. – A lovadrol – magyarazta Kaisel. – Pontosan – valaszolta Perrin. am ezuttal kenytelen volt felismerni. Megemlitette. hogy mennyire szereti. a lovadat viszont semmikeppen sem hagynad hatra. – Hogyan ismertel fel? – kerdezte Lan a dühtől fuldokolva. hogy ferfinak lehetett volna tekinteni. akkor igen különös alakok szolgaljak a Sötetseget. – A feleseged arra is figyelmeztetett. Csunyan kicseleztek. es Mandarb fele biccentett. most az apad uralkodik Kandorban. hogy a kiabalas vegigzugott az erődön. Lassan kivilagosodott a latohatar. persze. hogy itt varjunk rad. Megprobalt a kötesen keresztül üzenetet küldeni a felesegenek. hogy ujra szarnyal az Arany Daru… – Nem tűztem ki az Arany Darut. Legy atkozott. – Hat eljöttel! Amikor meghallottam. hogy megoltalmazzak a földet. – Hat persze. – Mandragoran nagyur! – kiabalta a legenyke. – A nagyanyad lement delre. kek köpenyt viselt. amikor Perrin Aybara mellett allva megszemlelte a csatateret. De Perrin csak bolintott. A zugas megremegtette a falakat. – Szabadon követheti minden ferfi vagy nő. mert meghallotta. . – es nagyon is ugy velem. hogy megbizhatok bennük. – Az Arany Daru a Tarmon Gai’donba repül – szolalt meg szinte suttogva. Arrol. Masok gyakran dühbe gurultak. csak nem hajnalodott mar? Halottak boritottak a földet. Mandragoran nagyur. Ugye szabad? – Ez nem volna bölcs döntes. Becsukta a szemet.

Belekapaszkodott Perrin karjaba. hogy megmentsd az embereimet. es elzarta vele a sebhelyet. Nyöszörges.Megengedte egy aes sedainak. Cseppet sem törődött megmentője aranyszinű szemevel. hogy az aes sedaiok megmentsek az emberei eletet. – Mi volna. amikor nem okozott volna neki ilyen komoly fejtörest az a kerdes. hogy meggyogyitsa. andori birtokaimra. Pislogva felnezett. majd atlepett egy hatalmas termetű. akkor azzal az erővel nyugodtan beleegyezhet abba is. hogy meghaltam… Harc közben felmetszettek az oldalat. ha… – Az aranyszemű elnemult. Perrin sietve melle terdelt. akkor nincs ertelme visszatartani a felderitőket. Nehez volt hozzaszoknia ehhez a tenyhez. hogy a szerencsetlen legeny meg fog halni. felemelte a fiu fejet. hogy felkeszüljünk. . A főurkapitany mormogott valamit. Itt vannak az aes sedaiok. Galad. pedig mi korabban igen meltatlanul bantunk veled. Galad utana szaladt. vagy pedig tenyleg ugy cselekedtel. – Annyira faj! Azt hittem. medvepofaju trallok teteme fölött. – eszakra. Megfordult es futni kezdett. Galad lezarta a fiatalember szemet es halkan imadsagot mondott a Fenyhez az elesett neveben. es felkelt. Idesiettel. Elkezdte felrerangatni a tetemeket. mig nem adnak okot az ellenkezőjere. – A Fenyre! – nyöszörögte a fiatalember. Minden egyes fegyverre. Biztos. A főurkapitany fület egeszen halk hang ütötte meg. hogy sokkal könnyebb lett volna az eleted. A köpeny valojaban nem is vörös volt. – Igyal. Perrin megallt egy nagy halom halott trallok előtt. – Nem – razta meg a fejet Perrin. – Minden kardra szükseg van az Utolso Csataban. Hiszen… De nem! ismerte fel az ifju. Volt idő persze. – Vagy egy elkepesztően agyafurt arnybarat vagy. Ha megengedi. ahogy mondtad. es a szennyeződes nem tűnt el. Ranun Sinah mar nem jut el az Utolso Csataba. A feher szövetet azonban sötetre festette a ver. hogy meghalok. – Ha egyszer harcba vetetted a tartalekaidat. Jerum Nus. – Halas is vagyok nekik – valaszolta Galad. – Talan valoban őrültek az asha’manek. A tetem alatt egy fiatalember feküdt. Segitett arrebb rangatni egy halott solyomfejű bestiat. Galad a zsakjabol előszedte a kötszertekercset. – Hogyan tovabb? Mi lesz veled es az embereiddel? – kerdezte Perrin. ugy tűnt. hogy mire veljek itt a felbukkanasodat. – Folytatjuk az utunkat – valaszolta Galad. fiam! – szolalt meg Perrin baratsagos. aztan leterdelt egy vörös köpenyes katona melle. Biztosra veszem. Nagyon mely volt a vagas. – Meg mindig ugy velik. hogy elfogadhatja-e az aes sedaiok segitseget. a gyermekek egyike. nyugtato hangon. De akkor is jol szolgaltak. hogy mindaddig megbizzak bennük. – Az embereim közül viszont csak kevesen fognak hangot adni ennek az erzelemnek. azzal kivivtak maguknak azt a jogot. Ebben az esetben becsületes ferfinak tartalak. hogy szemelyesen rajta is alkalmazzak a Gyogyitast. Te es az embereid is Gradynek es Nealdnek köszönhetitek az eleteteket. ha hagytal volna minket elpusztulni. Aybara. ugy velem. mar nincsen maganal. hogy csapdaba csaltam őket? – Talan igen – felelte Galad. A trallok tulsagosan is emberszerű szeme elettelenül meredt a semmibe. A hatara forditotta. Jerum boldogan zokogott. es adott neki egy korty vizet. – Talan igen – folytatta Perrin. igy hangzott Gareth Bryne kedvenc mondasa. Nem tudjak igazabol eldönteni.

Alaposan leteremtette a ket harcost. A sulyosan sebesült ifju legzese egyenletesse valt. igazabol a nap mar fel is kelt. Hogyan… Hogyan talaltal meg? – Jo a fülem – felelte Perrin. Az erkezesüket latva egy vilagos haju tudos asszony sietett oda hozzajuk. Gyertek velem! – Megengeded. Kezdte elvesziteni az öntudatat. hogy tulelje az aznapot. Az aranyszemű vezer nyugodtan visszaterhetett volna a taborba. sokhetnyi tavolsagra a celotoktol. csak eppen eltakartak a felhők. utana pedig felemelte a kezet. A harcmező oldalan aes sedaiok es az aiel tudos asszonyok gyogyitottak a sebesülteket. Galad nem valaszolt azonnal. Szoval azt akarom. – Gyogyitsd meg! A tudos asszony csinalt valamit. miutan a vezerük is alavetette magat a kezelesnek. – Minden rendben! Megtalaltunk. a főurkapitany pedig a labat. iszonyuan kimerültnek latszott. es egyesült erővel felemeltek az ifjut. hogy egy egesz seregnyi feherköpeny alljon felügyelet nelkül a hadrendünkben. aki elfogadta volna egy ferfi parancsat. hogy elfogadja-e a Gyogyitast. – Azt mondtad. – Mifele esküt? – Őszinte leszek veled. Csak annyira. en ugy velem. Galad Damodred? – kerdezte. Legfeljebb talan nehany het. hogy szüksegünk van ratok. a csataterre. amig ez a csata veget nem er. ha megparancsolod nekik – felelte Perrin. hogy milyen arcatlan dolgot javasoltal? Mar az magaban is figyelemre melto volna. A sebe bezarodott. am ugy beszelt. Semmilyen különbseget sem tudok felfedezni a ket dolog között. Ma estere mar Andorban lehettek. Termeszetesen nem csak ők ketten kerestek a sebesülteket. – Fel tudod fogni. – Nem kell itt maradnotok Ghealdanban.kedvesen. Megsem tette. hanem Gyogyitani kezdtek. – Igen – valaszolta Galad. hogy engedelmeskednek a fiatalembernek. hogy a sajat neveben szolhasson. hogy megerintse a sebesült homlokat. – Előtte azonban meg esküt kell tenned. es olyan sokan feküdtek rajtam. de Randnek nagyon nem fog tetszeni. – Majd engedelmeskednek. Meg Galadnal is faradtabb lehetett. Nem lesz semmi bajod. Sőt. függetlenül a sebesülese sulyossagatol. ugy tűnt. A főurkapitany ragaszkodott ahhoz. Az aes sedaioknak es a tudos asszonyoknak cseppet sem tetszett ez a hozzaallas. A fiatalember halkan összevissza beszelt. hogy tul sok időnk maradt. A csata utan sem pihentek. A legtöbb gyermek hatarozottan elutasitotta a Gyogyitast. Nem hiszem. Amikor az asszony kinyitotta a szemet. ovatosan keresztülvittek a csatateren. hogy az aes sedaiok oldalan fogtok harcolni. Galad es Perrin elindultak vissza. hogy megpihenjen. bar nehanyan meggondoltak magukat. – Felajanlhatok neked egy masik lehetőseget – szolalt meg hirtelen. Ranezesre semmivel sem lehetett idősebb Galadnal. – Ez itt tul gyenge ahhoz. – Mintha mar orak ota kiabaltam volna – dadogta a fiu. – Megadod az engedelyt. Galad azelőtt csak a legritkabb esetben talalkozott olyan aes sedaijal. Mar majdnem megvirradt. – Annyira gyenge voltam. hogy minden egyes gyermek eldönthesse. amiert elmozditottak a fiut. esküdj meg arra. A tudos asszony nem gyogyitotta meg teljesen a serüleset. A fokuszalok egesz ejjel harcoltak. hogy elfogadsz parancsnokodnak. mint egy tiszteletre melto eletkoru asszonysag. Odabiccentett Galadnak. de Perrin rajuk parancsolt. Galad. Az aranyszemű ifju tartotta a karjat. Meg a velemenyükkel sem törődtek. – Az embereim nem biznak ebben az Utazasban. Különös. hogy csatlakozzunk hozzad? Perrin bolintott. hogy a Feny Gyermekeinek .

hogy a katonai ügyekben elfogadlak parancsnokomnak mindaddig. hogy az embereid viselkedjenek fegyelmezetten es szalljanak harcba. A Fenyre. A ferfi ujjai vastagok es kergesek voltak. – Megis itt hagynal minket? – Igen. Perrin megrazta a fejet. hanem azert. – Az csak resze az egesznek. Hirtelen joval faradtabbnak erezte magat. A varakozo gai’sain kezebe adta. Ami viszont Randet illeti… Szoval nekem lehet nemet mondani. Te pedig ezert aztan eppen itt kötöttel ki. Engem ismertek. Galad elkomorodott. A dolog cseppet sem tetszett Faile-nak. tudjatok. – Te aztan egeszen furcsa modon tudod meggyőzni azt. – Ha most velem jöttök. Az arcat eltakarta a köntöse csuklyaja. Alliandre ugy velte. Alliandre feltekert egy masik kötszert is. Nelkülem ki tudja. Ezekkel a szavakkal megfordult. hogy milyen. hogy szemmel lathatolag szüksegem van rad. nagyon is tudom! Galad szemebe nezett. – Gyengeseg? Perrin bolintott. es kinyujtotta a kezet. ha megkezdődik a küzdelem.főurkapitanya engedelmeskedik barki halando parancsanak. hogy Niagen. hogy minden kardra szükseg van – ellenkezett Galad. Perrin Aybara. Galad. Alliandre ovatosan összehajtogatta a kötszert. akkor elviszlek benneteket az Utolso Csataba. Persze lehet. amikor megtalalta a sebesült Jerumot. Tenyleg nagyon nyilt leszek veled. Raadasul teged nemreg iteltelek el gyilkossag miatt. – Te magad mondtad. Együtterzes csengett benne. milyen volt Perrin hangja. hogy ugyanugy gondoskodom az embereidről. mint akarki masrol – valaszolta Perrin. Ez a gyengeseg hamarosan elmulik. miutan a legvegen csak kimondtad az igent. hogy mi lehetett ennek az oka. Rajössz viszont majd arra. – Akkor hat megegyeztünk? – kerdezte az aranyszemű vezer. – Ücsörögj es pihenj egy kicsit! Addig en atkutatom azt a földdarabot ott. hogy mi törtenik. Egy aiel ferfi valoszinűleg nagyon is jol illett volna Lacile oldalara. az az arva allhatott mellette. mint korabban. amikor valakit elragad egy ta’veren akarata. Azt pedig nagyon erősen ketlem. amig veget nem er az Utolso Csata. Felsohajtott es lerogyott egy közeli sziklara. hogy Rand visszajön ertetek. Nem a fenyegetes miatt. en csak azt kerem tőletek. Szamos mas nő . Hogyan fogadhatnek engedelmesseget egy olyan embernek. – Kerdezted mar magadtol. Ha nem esküszöl engedelmesseget. hogy mire szamithattok. Az az igazsag. mert emlekezett arra. akiert Lacile mostanaban annyira odavolt. Galad elfogadta a kezfogast. hogy örülni fogsz a dolgok vegső kimenetelenek. hogy a Feny adott a kezünkre – felelte a főurkapitany. es tovabbment. – Tudom en azt. – Cserebe pedig megesküszöm arra. itt foglak hagyni. Egyetlen arnybarat sem lett volna kepes ilyen szinjatekra. akivel vitazol. bar Alliandre keptelen volt rajönni. aki a harcosaim legtöbbje szerint arnybarat? Perrin szembefordult a szőke ferfival. hogy megbüntethessünk. – Azert. – Megesküszöm arra – szolalt meg Galad –. hogy vele sokkal nehezebb ellenkezni. hogy vajon miert kerültünk mind a ketten ugyanakkor ugyanarra a helyre? – en is meg az embereim is ugy veltek.

hogy ez a ket nember mostanaban ilyen verlazito modon elbűvölően viselkedik. ami a kezeben van. – Neked volt igazad Perrinnel kapcsolatban – szolalt meg Mayene kiralynője. Senki nem veszitett ezzel tul sokat. Ezenkivül a kiralynő nem is nagyon banta ezt a munkat. A közelben fekvő sebesültek nyöszörgesetől eltekintve csend es nyugalom volt. Bütykös magszorok es bőrlevelfak vettek körül a tisztast. mint a többi ferfi. Főleg nem. Miert tesznek ugy. ha az ember lanya tudja. aki kisse sokat markolt. de nem tűnt el teljes mertekben. mint a puszta gondolatok. amit a markaban szoritott. Nem art. es nem egyszerűen csak nekik szegezte a kerdest. Ugyanolyan kevesbe. hanem elerte azt. Faile es Berelain persze semmi ilyesmit nem gondolt rola. Miközben Faile es Berelain tovabbra is nema maradt.tarsasagaban a csatater közeleben. gondolta. a mostani elfoglaltsaga egeszen kellemesnek tűnt. – ugy tűnik. es a legnagyobb lelki nyugalommal a körmeit kezdte el vizsgalgatni. Kenytelen volt kisse a ket nő iranyaba fordulni. Ez a vaszon valamikor egy ing resze volt. Ranezesre nem lehetett valami nagyon jo ing. Alliandre felvonta az egyik szemöldöket. Tul messze ült ahhoz. egy aprocska tisztason ült. Alliandre ismet a vaszondarab felvagasanak szentelte az egesz figyelmet. Sajnalatos modon azonban a ket masik fejedelmi nőszemely nem folytatta az előbbi parbeszedet. – Meglepettnek latszol. A babona es az előitelet azonban lenyegesen melyebben gyökeredzik. Amit persze eszrevettek. hogy miben igazan erős. bizony. es most megprobalja megtartani. es savanyu arccal elindult a tisztas tulso vege fele. de Alliandre nagyon is tisztaban volt az igazsaggal. hogy komolyan elgondolkodjanak. ujabb hosszu szövetdarabot hasitott le. – Veget ert a csata? – kerdezte Berelain halkan. Valamit erzett e között a ket nő között. Csak egy nő ül itt. Ne is törődjetek velem! Nem szamitok. Faile mellett ő is egy haromlabu zsamolyon ült. Mivel Faile es Berelain ragaszkodtak ahhoz. ahogy összeszoritottak az ajkukat. Mind a ketten elhallgattak. amikor a masikra neztek. ezert ő sem mehetett vissza a taborba. Eleg volt egyetlen pillantast vetni a szajuk sarkara. hogy Perrin tenyleg hűtlen lett volna. Ha ugyanis valaki leült velük beszelgetni. de inkabb csendben maradt. Alliandre felemelte az egyik kezet. Fenyverte hamu! karomkodott magaban Ghealdan uralkodonője. A feszültseg nemikeppen csökkent azutan. hogy azon az ejszakan valami mas törtenhetett. Sőt. Bizony. Ahhoz kepest. hogy mit kellett csinalniuk az aielek fogsagaban. akkor bizony a vegen arra a következtetesre jutottak volna. hogy kenyelmesen hallgatozhasson. mintha a legjobb baratok lennenek? A szinjatekukkal szamos ferfit megteveszthettek a taborban. es most csak a legnagyobb erőfeszites aran tudta megtartani azt. Összevont szemöldökkel Alliandre fele fordult. Hosszu vaszoncsikokat vagtak az ingekből. – Ritkan fordul elő. Mayene urnője megallt a többiek mellett. hogy Faile megmentette Berelain eletet. Ez a ket nőszemely egeszen mast gondolt rola. Mostanra kötszerre valtozott. hogy igen – valaszolta Faile. A hűvös levegő alig mozdult. Alliandre gyakorlatilag erezte a belőle arado dermesztő fagyot. ahogy a folyoköziek sem hittek el azt. hanem… Faile elhallgatott. Berelain felkelt. akik feltekertek a . hogy itt maradjanak es segitsenek. mint amit ösztönösen ereztek az iranyaba. – A ferjem nem olyan. hogy rosszul itelem meg a ferfiakat. Amugy pedig ő tenyleg tul sokat markolt. Kihasznalva a reggeli vilagossagot.

nagyon jol megallja a helyet barmilyen fejedelmi udvarban. amelyikben mindent atszőnek a feligazsagok. Berelain szemmel tartotta a masik uralkodonőt. hogyan működik a vilag. hogy ki kellett engedni a markombol Perrin Aybarat. hogy tevedett – biccentett Faile. megis leginkabb azert erzek nagy szanalmat iranta. Alliandre ezek utan inkabb befogta a szajat. hogy sajnalom azt. ami törtent. igazabol ismet a felszinre bukkant regi. Mintha csak összeszedte volna mar magat. hogy igy alakultak a dolgok. hogy vegleg elmult a veszely. es hogy ezzel is vedje Mayene-t. Elengedhetetlennek tűnt az. de ez minden. – Mindazok ellenere. hogy egy pillanatig sem volt szerelmes Perrinbe. – Annyira illenek egymashoz. aztan rafujt a forro italra. Ezzel mi magunk is igy vagyunk. mintha mindegyiket fel akarta volna vagni csikokra. Sőt. hogy Faile lassa a vetelytarsnője teljes vereseget. Nehany veres ruhaju munkas jart a nyomaban. A ruhahalom közepen egy finom kek selyemingre bukkant. Faile! Tudja. es ugy veli. ujabb csikokat vagott. minden valamilyen következmennyel jar. hogy Berelain az iment ennyire kimutatta az elkeseredettseget. – Ő egy olyan vilagban el. Azt hiszem. A közeli tűzön jokora kannaban főztek teat. – Berelain nagyon is bölcs asszony – ellenkezett Alliandre. Azonnal odacsörtetett Faile melle. mert csak igy gondolja majd azt. az ollojat meg a szöveteket. en viszont nagyon nem szeretnek abban a vilagban elni. Talan meg meg is ertenem a mozgatorugoit. Sokkal jobban. ahol Berelain allt a tisztas tulso szelen. azutan megcsovalta a fejet. Akkor Perrinnek szüksege lett volna valaki masra. mint ahogy egyebkent tette volna. Micsoda okos nőszemely! Alliandre elmosolyodott. Azt a csodalatos kalapacsat letette maga melle a gazok köze. meg sohasem lattam ennyire zaklatottnak – biccentett Berelain iranyaba. Alliandre felkelt. Vett egy mely lelegzetet. Kimerültnek latszott. Par dolgot azonban keptelen eszrevenni. Berelain! – szolalt meg. mint az előbb. hogy probara tegyek az erősseget – valaszolta a fekete haju nő. Pontosan ez volt az oka annak. ha Faile az eletet vesziti Maldenben? Ez nagyon is elkepzelhető lett volna. szamito enje. . hogy meg a legegyszerűbb emberek is bonyolult cselszövesekre keszülnek. Rajta keresztül nagyon is szivesen kötöttem volna magamat az ujjaszületett Sarkanyhoz. Egy csesze tea volt a kezeben. – Mi van akkor.szövetcsikokat. majd utana masszirozni kezdte a vallat. hogy kedveli a ferjemet. Azert ezt mar csak nem kellene igy felvagdalni! Gyorsan begyűrte az inget ket masik ruhadarab köze es az egeszet odahuzta maga melle. összegyűjtötte a zsamolyat. es odasetalt Faile-hoz. am erre lesznek mas lehetősegek is. Faile oda sem figyelve bolintott. Lehet. ha tenyleg szerelmes lett volna. – Csomo mindent nagyon is jol lat. ha kiderül. Leült Berelain szekere. – Azt hiszem. – Minden kapcsolat kierdemli azt. A kihivas miatt probalta meg behalozni. mert ugy velem. Alliandre kitöltött maganak egy csesze teat. atsetalt oda. Faile megitatta. meg hogy politika előnyre tegyen szert. – Nagyon nem szereti. – Nem mondanam. Alliandre elköszönt Perrintől es a felesegetől. hogy Perrin meghoditasa minden korabbi kalandjanal kemenyebb dio. Vegül Perrin is felbukkant a tisztason. Nem volt annyira elkeseredett. Ugyanakkor viszont nem tartom különösebb vesztesegnek. Vegül kiderült.

Egeszen addig savanyu kepet vagott. hogy elfeledkezzen mindarrol. Ha pedig Mayene-ben vita van az örökösödesről. Az a tökeletes. hogy megtamad teged. Ennek ellenere szalfaegyenes testtartassal allt. mint hogy kepes megfelelő ferjet szerezni maganak. Alliandre probalt nem mosolyogni. Feher egyenruhajat ver mocskolta be. sötet forrasba nezett volna az ember lanya. es a szeme! Mintha csak mely. de igazabol nem is figyelt. Nagyon ugy tűnt. Berelainnek elakadt a szava. es a tekintete megtapadt Damodreden. hogy megzavarja a szive szava. – Szoval… Hol is tartottunk? – kerdezte Berelain. hogy egy vezető nem engedheti meg. egyetlen röpke pillanat is elegendő volt arra. – Egy nő joval többet er annal. – Ha valakit bolondnak lehet tartani az ilyesfajta felelem miatt – folytatta Damodred –. Odalepett a tűz mellett egy tiszta vaszondarabra kipakolt cseszek melle. es kimerültnek latszott. – Azt mondtad. A tisztas szelen Galad Damodred allt. majd sietve leterdelt. akkor te az eletemert könyörögtel neki. hogy amikor seregevel atvonult ide. akkor Tear a lehető leggyorsabban kihasznalja ezt a gyengesegünket. hogy közönseges ember lehessen. en magam is biztosra vettem. – Kersz meg egyet? – kerdezte a hadur. A főurkapitany mind a kettőjük előtt elegansan meghajolt. Berelain elmosolyodott. Szinte tul gyönyörű volt ahhoz. – Aybara nagyur az előbb beszamolt arrol. – Draga… urnőm – szolalt meg vegül. amiről korabban beszelt. hogy megzavarjon a szivem sza… Mayene urnője hirtelen elhallgatott. de valojaban mintha eszre sem vette volna Alliandret. akkor ezuttal mind a ketten bolondok voltunk. Nekem azonban gondoskodnom kell Mayene-ről. Amikor a pillantasuk talalkozott. izmos alak. – eppen teat iszom – figyelmeztette Berelain. Egeszen egyszerűen nem engedhetem meg magamnak. . – Attol feltem. hogy az embereim aldozatul esnek Aybaranak. akkor azzal veszelybe kerülne a tron öröklese. amikor Damodred odalepdelt hozzajuk. Galad valosaggal ragyogott. – Pontosan – valaszolta a kiralynő. Az arckifejezese is megvaltozott. – Hogyan hallgathatnank a szivünkre? – Hat bizony hogyan? – Pontosan… Berelain akart meg mondani valamit. Ha anelkül vonulok az Utolso Csataba. Mi törtenhetett? Alliandre oldalra fordult. es mar lemosta az arcat. ferfias arc! Az a hatarozott mozgasu. – Parancsolsz egy keves teat? – kerdezte Damodred egy kicsit gyorsabban a kelletenel. hogy sikerült volna megszerezni magamnak a megfelelő ferjet. de ekkor Damodred a ket uralkodonő fele fordult. mig meg nem latta a masik uralkodonő zavaranak okat. csak hogy milyen előnyökkel jar? – Ne feledkezzünk meg a vadaszat gyönyöreről es a cserkeszes izgalmarol! – es mi a helyzet a szerelemmel? – A szerelem azok kivaltsaga.Alliandre belekostolt a teajaba. es teletöltött egy cseszet. – Hogy lehet ilyen hűvösen es szamitoan gondolni a hazasodasra? Szamodra ez semmi mast nem jelent. akik nem tronon ülnek – valaszolta Berelain. – Micsoda ostobasag volt! – valaszolta Berelain.

A legrosszabb esetben megszabadulhat a kiralysagaban allomasozo atkozott feherköpenyektől. – Esetleg – valaszolta az ifju. Faile viszonozta a köszönest. Elfogta a hala mindazert. utközben elhaladt Faile mellett. Morgase annyira szeretett volna tenni ellene valamit. A teascseszejet Alliandre kezebe nyomta. A ghealdani kiralynő szelesen elmosolyodott. Csodalatosan ismerősnek talalta ezt a környeket. Talan csak ekkor vette eszre. Nevetsegesen gyenge tudasat a vegletekig kihasznalva jelezte. Kiveve Morgase-nek. hogy a remeny gyengebb volt. Meglepő modon a feherköpenyek is csatlakoztak a sereghez. hogy segitsegre van szüksegük. Jokedvűen nezte. Feherhid ott terült el a labai előtt. Nem volt ugyan kiralynő. mint a többi.– Hat… Damodred felkelt. Tönkrement a telire elrakott keszletek utolso maradvanya is. hogy milyen is volt kiralynőnek lenni. Persze az is lehet. Mindenütt barna foltok ektelenkedtek. Egy igen szep kendő is kitelik az anyagabol. mert nem tudtak. ahogy a ket fiatal atsetal a tisztason a felvagasra varo ruhak halmahoz. hogy mitevő legyen. es vegignezett az andori tajon. Eddigre mar ki kellett volna zöldülnie a videknek. Hiszen az ő nemzeteről volt szo! Vagyis hat az egykori birodalmarol. Az egykori kiralynő elhaladt a szekerek mellett. A falvak viszont nehez helyzetben voltak. Morgase eppenseggel Faile biztatasanak engedve hasznalta fel az Egyetlen Hatalmat. es az egesz orszag ugy nez majd ki. de meg igy is fontosabbnak szamitott. amit Maighdinkent tanult. – Esetleg te is segithetnel. a bognarok es a jo legelőt kereső lovaszok es hajcsarok között. tisztelettel bolintott. hogy megkeresse Gill mestert. Tizennyolcadik fejezet AZ ÜGYETLEN KeReS Morgase kilepett a hegyoldalon felallitott satrabol. hogy mit is tesz eppen. Ő maga is odaadta a cseszejet Alliandrenak. Elindult vissza Faile es Perrin iranyaba. Zavartan meghajoltak előtte. A tabor kiepitese mar majdnem veget ert. Az ellatohelyen jo paran vitatkoztak. Berelain meg mindig keptelen volt elszakitani tekintetet a fiatalemberetől. Bar szemlatomast nem volt tudataban annak. Az urnő ismet a főszallasmesterrel beszelt. Meg a vegen valami jo is kisülhet az egeszből. Nem kell sok hozza. Cselednek . – eppen kötszeres csikokat hasitunk – magyarazta a fekete haju kiralynő. hogy hova is tegyek. Közben letette a cseszeket es feltűnes nelkül magahoz vette az elrejtett kek selyeminget. Ehelyett meg a megsargult fű is pusztulni latszott. hogy mar nem tartozott a szolgak köze. bar az egykori kiralynő jol latta. Barcsak el lehetett volna ezt kerülni! Olyan időket elt at a többiekkel. Galad mellett ismet eszebe jutott. Morgase udvariasan. hogy mar meghozta a dönteset. hogy Berelain kezeben mar volt egy teascsesze. Most mar harom teascseszet egyensulyozott a kezeben. A satrat maga mögött hagyva elindult. hetköznapi nemesasszony. Perrin azonban meg mindig nem döntötte el. Rosszkedvű katonak astak gödröt a hulladeknak. hogy a varos mostanara mar megnőtt. Elsetalt a kovacsok. mint a szellőben lobogo gyertya langja. Az pedig teljesen egyertelműnek tűnt. mint a Fertő. Az emberek ezert a varosokban kerestek menedeket. A szolgak elhatraltak az utjabol. Mindenkinek megvolt a maga dolga. mindennek megvolt a maga helye. am azt nem kötötte Morgase orrara. amikor csapdaba kerültek. Mostanra mar mely szakadek tatongott kettőjük között.

– ertettem. – Ezt bizony szepen mondtad – ketelkedett Lini. Lamgwin es Breane segitett neki. hogy felajanljuk Elayne-nek azt a segitseget. Udvarias. akkor ő is lehet . – urnőm. mert azzal csak bearnyekolna Elayne-t. Morgase összevonta a szemöldöket. – Szoval igy allunk. melyen meghajolt a nyeregben. Csak bajt kevertek volna. Megvolt am a maga szepsege annak is. Miközben varakozott. – Bementel a varosba? Kertel erre engedelyt Aybara nagyurtol? Perrin nem akarta. eszrevette. Morgase kenytelen volt összefonni a karjat a mellen. Tallanvor. Faile felmentette a szolgalat alol Breane-t es Lamgwint. Ő szamos olyan dologhoz ertett. – Kötelessegünk visszaterni Caemlynbe. hogy kepes leszek segiteni. amire csak kepesek vagyunk. – ugy veltem. Vegül megtalalta Basel Gill szekeret. ha ellenőrzőm mindazon ertesüleseket. Megvoltak annak is a maga előnyei. ha valaki egy urhölgyet szolgalt. tavolsagtarto hangnemben folytatta. akkor ne csodalkozzon. Többe mar nem. Megis mit csinalhatott a varosban? Amikor a lovas eszrevette őt. hatarozott arca maga volt az alazat. mint amilyen a tea felszolgalasa. es leszallt a nyeregből. hogy: draga urnőm. A volt kiralynő nem tett megjegyzest arra. – Vagyis ugy ertem. A többi szolga befogadta maga köze. Az idős nő összefonta vekony karjait. es attelepszik a nyugati birtokaira. – Tenyleg komolyan ezt akarod tenni? – csattant fel Lini hangja. Lini megvonta a vallat. – Igen – felelte Morgase. mint amitől tartott. Amugy nagyon is igaza volt. ha csak egy olyan aprosagot sajatit el. hogy alaasnam Elayne tekintelyet. Lini felügyeletevel Gill eppen megpakolta a jarművet.lenni egyaltalan nem volt annyira szörnyű. Nem nehezedett a vallara a vezetes terhe. mint egy szerelmes leanyzo. Meg akkor is. – urnőm. Sovany. hogy segitsen Elayne-nek. Tallanvor testőrhadnagy? – kerdezte Morgase. hogy egyik naprol a masikra elöntsek a katonak es a menekültek a települest. Morgase tudta. Azonban egy dolgot nagyon is megtanult azok alatt a hosszu honapok alatt. amelyek Elayne javara valhatnak az elkövetkező veszelyes időszakban. Hat miatta többe nem bankodhat ugy. Tallanvor viszont nem volt itt. Vissza kell mennie Caemlynbe. helyenvalo lenne. megpedig anelkül. hogy kenytelen lesz rendkivül megfontoltan cselekedni. ha az ember önmaga ura lehetett. rokonaim elnek odabent – magyarazta Tallanvor. Ugyanakkor viszont nagyon is ugy velem. de aztan elakadt a szava. – Felseges assz… – szolalt meg Gill mester meghajolva. akkor majd kivonul Caemlynből. A többiek gyorsan megpakoltak a szekeret. Be kellett fejeznie az alakoskodast. es rengeteg időt tölthetett Tallanvorral… Morgase azonban nem elhetett igy. Nem maradhat tul sokaig a fővarosban. amelyeket Maighdin alakjat magara öltve töltött el: mindenkinek valamilyen hasznos dolgot kell tennie. melyeket Aybara nagyur felderitői szereztek. mert önkentelenül is segiteni akart. Ha azonban a jelenletevel kezdi arnyekba boritani a lanyat. hogy azok ezutan Morgase parancsainak engedelmeskedjenek. Gill mester! Neha meg en is zavarba jövök miatta. hogy ha valaki ket kakast is beenged ugyanarra a baromfiudvarra. Hogy ha a ficko ennyire tavolsagtarto. hogy Faile ilyen nagyvonaluan visszaadta a szolgaloit. Bocsassa meg a nyelvbotlasomat! – Emiatt ne fajjon a feje. – en viszont nagyon is ugy velem. hogy valaki lohaton közeledik a feherhidi ösveny iranyabol. hogy nagy perpatvar lesz a vege.

hogy Gill odarangatott egy jokora ladat. hogy javasoljak valamit? – Beszelj! – A jelentesek szerint urnőm leanya meg mindig halottnak tartja urnőmet. – urnőm? – kerdezte a fiatalember. ha felesegül venne őt. – Igenis. – Tenyleg közeledik az Utolso Csata – folytatta Tallanvor. Ha nem jelensz meg a lehető leghamarabb a fővarosban. . Pontosan ez volt az oka annak is. A fiatalember biccentett. Biztosra veszem. – urnőm… Megengedi. A ferfi megfordult es visszasietett. aki ne jelenthetne – legalabbis elmeletileg – veszelyt Elayne es Andor szamara. akkor a felbukkanasodrol szolo szobeszedek erősen alaashatjak Elayne tekintelyet. – Mar megparancsoltam Lininek es a többieknek. amikor eszrevette. – Igen? – urnőm. az andori kiralyi udvar mostanra mar egeszen biztosan ertesült arrol. hogy lemondtal a tronrol. hogy eletben maradtal – felelte Tallanvor halkan. hogy visszaterjünk Caemlynbe. Tallanvor a nyomaba eredt.legalabb ugyanannyira hűvös. A nehai kiralynő valaszat meghallva csendben szipakolt egyet. Morgase neman kiserte a tekintetevel. urnőm – felelte a tavozo ferfi. most tavozom. A nő kicsit arrebb megallt. urnőm. hogy Aybara nagyur a rendelkezesünkre bocsatja az egyik asha’manjet. A hazassag reven ugyan sikerült nemikeppen megszilarditani a helyzetet. – erdekes javaslat – felelte Morgase. Amit pedig Gaebril művelt. Talan nem vetted eszre. Tallanvor? – Az alom veget ert. Kiralynőkent igen nagy bajjal jart. Lini a karjaban egy nagy halom tiszta vaszonnal eppen a szeker fele tartott. hogy csomagoljanak. hogy mit csinalnak? Tallanvor elvörösödött. Amennyiben esetleg meg születhetnenek gyerekeik. Nincs olyan ferfi. Tallanvor azonban nehany lepes utan megtorpant. Az pedig Kaput nyit nekünk. – Bocsanatot kerek a meggondolatlansagomert! Engedelmeddel. hallgass mar! – intette le a nő. akkor azok Elayne utodainak a vetelytarsai lennenek. az tökeletesen alatamasztotta. es megprobalt ugy tenni. amennyiben megkerjük erre. Az asszony elakado lelegzettel figyelte. – Hiszen Aybara egesz tabora tud erről. – Beszelhetnenk negyszemközt? Morgase bolintott. – Nem engedhetjük meg magunknak… – o. miközben majdnem megszakadt a szive. amit igencsak erőlködve felrakott a szekerre. hogy milyen igaza volt. Ezt meg kellett tanulnia Taringail miatt. urnőm – valaszolta Tallanvor. es hatat forditott. sem Thomot nem tette meg hivatalos tarsava. hogy meghazasodott. es nem teszed közhirre azt. hogy sem Bryne-t. – Tenyleg ennyire tavolsagtartoan kell viselkednünk egymassal. am az együttletükből adodo előnyök kivetel nelkül veszelyt jelentettek a tronjara. Tallanvor is az idős dajkat bamulta. atok a sajat ostoba makacssagara! atok Galadra! A fia erkezese miatt ujra az eszebe jutott a büszkeseg es az uralkodo kötelessege. Elindult a tabor szele fele. Morgase tehat nem engedhette meg maganak a szerelmet. mintha nem vette volna eszre az ellenkező iranyba siető Lini szeles vigyorat. megfordult es a ferfi szemebe nezett. amikor aggodott a lehetseges következmenyek miatt. Morgase nem valaszolt.

– Andor erdekeben. Sohasem tudott uralkodni az erzelmein. – es mit is kellene tennem? – El kell utasitanod! – hördült fel a ferfi. Ebből ennyi eleg! – hallatszott egy szigoru hang a hatuk mögött. amit korabban megsertettel. Ha nem tevedek. – Most azonnal odaallunk Aybara nagyur ele. hogy mindig itt leszek melletted. Szerelem nelkül. – Mar megint. – A legjobb lesz tulesni ezen. – Tenyleg ezt kell tennem? – kerdezte a nő. Az egykori kiralynő mar nem tudott uralkodni magan. Kihuzta magat es menni keszült. Morgase azonban rövid habozas utan megrazta a fejet. – Hat nem – jelentette ki. Morgase atlepett a kard fölött. amiről mind a ketten tudjuk. Mindenki kiszakitott egy darabot belőlem. Mar megtettem a kötelessegemet. – Megserültem. – en döntöm el. Lini allt mögöttük. Latszott. – Tessek? – probalta meg a volt kiralynő valamennyire összeszedni magat. ugy. Tallanvor. mint egy szunyog a sasok között. hogy milyen korban elünk. csak a kardom es a szivem. A következő pillanatban mar magahoz ölelte a ferfit es megcsokolta. Nem az egykori kiralynőre volt merges. hanem a helyzetükre. – Megis. – Tallanvor – szolalt meg Morgase szinte suttogva. ahogy dühbe gurult. hogy itt hagylak – szolalt meg halkan. hogy kiderült a szemelyazonossagod. – Össze fogtok hazasodni – jelentette ki hatarozottan Lini. A ferfi igencsak erőlködve mar a helyere tolta a ladat. kiveve az a ferfi. Morgase hatrabb lepett. – Probalom meggyőzni magamat erről. aki nekem kell. – es akkor megint a szerelemről lemondva megyek ferjhez – nezett ra Morgase. – Perrin is megprobalt rakeny… – Ne tevessz össze vele! – vagott a szavaba Lini. Caemlynben rengeteg bonyodalom var majd rank. Csak hat manapsag ugy erzem magam. Nincsen masom. Tallanvor. mielőtt visszaternenk Elayne-hez. hogy azzal felsorakoztasd Elayne hata möge az egyik olyan partot.Kihuzta a kardjat. Mind a kettő a tied. Tartom a szavamat. – Hibat követtem el. nezz fel az egre! Te is latod. Az idős asszony ezutan Gill fele fordult. hogy akarlak-e teged. Ökölbe szoritotta a kezet. . – Tudod. Tallanvor. akkor ugy kell ferjhez menned. A ferfibol valosaggal aradt a keserűseg. ahogy azt megigertem. – Ha mar meghazasodsz. hogy mi törtenjen velem! – csattant fel Morgase. Morgase. azutan. te sohasem kerdezted meg tőlem azt. es a fajdalom elbutitja a ferfit. de eddig meg nem nagyon sikerült. erzed. – Na jo. – Nem hozhattalak volna abba a helyzetbe. – es a kötelesseg? – A kötelesseg szepen beallhat a sor vegere. ahogy a Sötet Nagyur atka lecsap rank. A penge meg mindig ott feküdt a bogancs között. – Meg ha a fületeknel fogva is kell odarangatnom benneteket. hogy meg kellene tenned. Nem lett volna helyenvalo arra kenyszeriteni. – Soha többe. Tudod. Hanyszor kell felaldozni a szivemet Andor kedveert? – Ahanyszor csak szükseg van ra. amikor azzal fenyegetőztem. Mindenki kapott belőlem. meghajolt es melyseges tisztelettel a gyomok között allo nő laba ele helyezte. mire volnek en jo neked? – kerdezte a ferfi. hogy megtedd azt. Ebben a korszakban nem elhetünk remeny nelkül. Örökre.

Perrin elindult vissza a tabor fele. szilfa es hikori. Egyetlen ejszaka alatt elpusztult es ki is szaradt. – Figyelmeztetlek. legalabb szaz fatörzs. A kovacsok erejüket megfeszitve dolgoztak. – Arra holnap is raersz. Ma ejjel viszont ünnepelni fogtok – mergelődött a dajka. amelyek nem csorbulnak ki es nem is törnek el. – Tegnap ejjel törtent. ugy tűnt. – Mar elmultam tizennyolc eves. erezte a halvany meleget es eszebe jutott Ugro. – Megyünk Caemlynbe. Az emberek örömmel adtak femet az elelemert cserebe. kőris. Morgase gyilkos pillantast vetett a ferfira. hogy meggondolatlansag volna magatokra hagyni benneteket. ha olyan fegyverekkel a kezükben szallnak majd harcba. am az erdő raadasul nem csupan elpusztult. hogy tizennyolc eves korodra mar reg rendesen ferjhez mentel. – Lini! – kialtott fel mergesen. A szetszedhető es könnyen szallithato műhelyekhez szereztek elegendő szenet. de kalapacsot es szerszamokat is. Morgase elpirult. Kevlyn bolintott. hogy begyűjtsek a tűzifat! Nagyon ugy tűnik. Egy időre. te gyerek. Mostanra viszont Neald csak kitalalta. aztan sietve tavozott. Perrin erősen remelte. Az ag letört. am Perrin ezen cseppet sem lepődött meg. – De hat… – Ne aggodj miatta! – folytatta az ifju. Szamos erdőjaro es favago allt zavart arckifejezessel a fak között. aki elkomorodott. eppen eleg nagy baj volt. amig ki nem mondtatok az igent. amit csak talaltak. ha ilyenkor nem all le tanakodni az ember. a fűreszpor rahullott a megbamult fűre. mint amit korabban is lattunk. Az a legjobb. hogy ez a szaraz fa remekül fog egni. Amikor magasba emelte a fadarabot.– Te pedig azonnal szedd elő az urnőm holmijait! – De Lini! – tiltakozott Morgase. hanem lendületesen megy tovabb. amelyeket az Egyetlen Hatalom segitsegevel kovacsoltak. Ez bizony barkit nyugtalansaggal tölthetett volna el. es magahoz ölelte a kedveset. A tavolban üllők csengtek. – Mi a baj? – Nem kerted meg a kezemet. Lini – szolalt meg Tallanvor. hogy nem hajszolta tul Nealdet es a többieket. – Morgase Trakand. hogy sikerült jo par varoslakot megmenteniük az ehhalaltol. A taborban sikerült öt uj kovacsműhelyt beinditani. es mintha csak finom fűreszpor ömlött volna elő belőle. – Küldj ide par legenyt. Neald keptelen volt pontosan megmondani. – Nagyon is ugy velem. leszel a felesegem? – Igen – felelte a nő. mintha evekkel ezelőtt csapott volna le rajuk a vegzet. Perrin eldobta az agat. hogy egyetlen ejszaka leforgasa alatt elpusztult a sok tölgy. Tenyleg elkapjam a füledet? – en… – dadogta Morgase. hogy mit is művelt a Mah’alleinir kikovacsolasa soran. – Most pedig keressük mar meg Perrint! Perrin megrantotta a tölgyfa agat. Az az ejszaka egeszen különös volt. – Mar megyünk is. . hogyan lehet olyan pengeket kovacsolni. nagyuram – magyarazta a kesztyűjet szorongato Kevlyn Torr. – Nem rosszabb annal. de a fak ugy kiszaradtak. Ha nem tevedek. – Az az egesz fasor amott. aztan leporolta a kezet. Feherhidon megvettek az összes vasat es acelt. mielőtt mindenki nagyon megijedhetne. Tallanvor elmosolyodott. A kalapacs fejere tette a kezet. Követői eletbevagoan fontos előnyre tehetnek szert.

Az aielek mar igy is azt követeltek. Felemelte a kezet es integetni kezdett a felesegenek. – ertem en – felelte Perrin. – Te jössz velem. A vadaszsolyom leginkabb egy nyilvesszőre hasonlit. Gyorsan repül. – Csak nincs valami gond Bavinnel? – kerdezte Perrin. es raadasul közhirre tetette a nyilatkozatat. Majd kiderül. amivel lerohatta nekik a tartozasat. . – ugy tűnik. hogy az ő landzsaik is kapjanak ilyen eleket. – De akkor ez nem azt jelenti. – Minden a legnagyobb rendben van. es a karmaval öl. mint hogy kit fogsz majd magaddal vinni. hogy Bavin nem teljesen becsületes ember. Caemlynben csak sikerült nehany szekernyi elelmiszert felhajtaniuk. Egy jokora Kaput tartottak nyitva. Persze abbol sem lehet baj. hogy nagyon is jo dolog az. Rendkivül ügyesen kapja el a földön mozgo zsakmanyat. hogy mi a különbseg a heja es a vadaszsolyom között? – Főleg a nagysaguk – felelte a ferfi. A Fenyre mondom. – A vadaszsolyom sokkal jobban repül – felelte Faile. es igen fürge. hogy nagyon odavan Damodredert. de erősebb.Minel többet gyakorolt. Faile illatabol csak ugy aradt az elegedettseg. – Mar egy jo ideje akartam is mondani neked. hogy valamiert nagyon mulatsagosnak tartotta ezt a megjegyzest. Küldtel üzenetet Elayne-nek? Nők. A hatalmas. az Utazoteren Grady összekapcsolodva allt Annouraval es Masurival. Jo paran visszafele is jöttek a Kapun at. Perrin megdörzsölte az allat. Remelhetőleg nemsokara talalkozhatunk is vele. hogy mit műveltel. A tabort epp ekkor hagyta el a fegyvertelenek utolso csoportja. – es Berelain? – Ő a taborban maradhat – valaszolta a ferje. Caemlyn volt a tavozok uti celja. – Meg a szarnyuk alakja. amelyek hirbe hoztak velem. hogy először az aieleket lassa el. am a szaga elarulta. akkor a heja fogja elkapni a zsakmanyt? – Nagyon is jol latod a dolgot – mosolygott a nő. – Nem tudom. egyre jobban kiepülő tabor peremen. Mindenki közül te tudod a legjobban. hogy a tabor felől Faile közeledik. hogy ha a ket madar megpillant odalent egy nyulat. A magasbol csap le. Ez volt a legkevesebb. hogy ilyenek. ha nyulra kell vadaszni. – Mostantol kezdve nagyon oda fogok figyelni ra – felelte Faile. hogy kell-e aggodnia emiatt. – Mar mi beszelni valo lenne erről? – csodalkozott Perrin. Hat kepes leszek valaha is megerteni őket? Most azonban Perrin ugy erezte. – A tabor mar masrol sem beszel. Legutobb ő kiserhetett el. – A heja sokkal ügyesebb. A solyom viszont barmikor elkapja a hejat. ha Alliandre is elkiser minket. Perrin velük küldte az egyik hirnöket Elayne-hez. Faile a szallasmester satraban jart. – Majd vigyaz itt a dolgokra. A Kapu mellett allva Perrin eszrevette. de nagyon köszönöm! – Tudod. Perrin a felesege vallara tette a kezet. – Küldtem. Perrin megparancsolta Nealdnek. – A csőrevel öl. hogy a ketsegbeesett tagadas jelenek fogjak tartani. Elitelte azokat a pletykakat. hogyan targyaljunk Elayne-nel. A fiatalember nem tudta. az emberek el is hiszik a nyilatkozatot! en meg mar attol feltem. – Tenyleg? – Ahogy mondom. Előbb-utobb talalkozniuk kellett. A heja lassabb. annal elesebb fegyverek születtek. – Berelain egyre több időt tölt a feherköpenyek tarsasagaban – folytatta a ferje. Egy ideje mar semmivel sem nyaggat.

Amig az orszag resze maradsz. ugy tűnt. mar ha nem vesszük figyelembe a mostohafiamat. addig jart a korso a kutra… – Tessek? – csattant fel Perrin. – Bocsanatot kerek! Nem akartam megkerdőjelezni a tekintelyedet. hogy kitűzzek Manetheren zaszlajat. – Elfogadjuk az ajanlatodat. – Meggondolta magat – magyarazta Faile. Közben azt is eszrevette. Hajlando vagy elvegezni a szertartast? Összeadni minket? – Te aztan nagyon ügyetlen modon fogalmazod meg azt. Galad zsebre vagott valamit. – Perrin Aybara – szolalt meg Morgase. Vezető. – Ez all szandekomban – igerte meg Perrin. – Mi lenne… Elhallgatott es elkomorodott. Ez a ferfi itt megkerte a kezemet. Ez jol latszik a tetteid alapjan. Egy paranyi. Igyekezett elfojtani a haragjat. Az egykori kiralynő dühösen nezett a fiatalemberre. es örülünk annak. Az egy dolog. es megfordult. Mivel azonban cseppet sem volna helyenvalo. ha megtenned ezt a dolgot a kedvemert – folytatta a kiralynő. – Akkor pedig. ugysem menne hozza felesegül. „törvenyes rangot” nyerhet. csak mert az valamilyen kellemetlen dolgot mond. A felesege közeledő emberek csoportjat bamulta. aldast jelentesz a Folyoközre es talan Andorra nezve is. El lehet intezni a dolgokat. Perrin a felesegere meredt. hogy a nők allandoan egymassal civakodnak. – ugy tűnik. akkor annak is latszott! Hogy a csudaba nem vettek eszre korabban? – Perrin Aybara. vörös pecsetes boritekot. Meg akkor is. Mellette – ahogy mostanaban szinte mindig – Berelain közeledett. mielőtt Perrin megszolalhatott volna. – ugy velem. Meg füstölgött ugyan egy kicsit. Hat ezzel majd foglalkozniuk kell. – A dönteseink sokkal gyorsabbak. hogy Galad Damodred is felbukkant. mint az az ifju par. – Tevedsz – ellenkezett az asszony. es az arra erdemes szemely nagy meltosagot. Honnan . Ugye nem az jart meg mindig a fejeben. ha kiralynőnek akart latszani. Vagy ha megis kedveli. Mögötte Morgase es Tallanvor kullogott. – Azt viszont ő kiralyi felsegevel mi magunk kivanjuk eldönteni. hogy te is megteszed majd. hogy szot emeljek az ügyed erdekeben Elayne előtt. Elöl hatarozott leptekkel az öreg Lini jött. – Semmi baj – biccentett Perrin. es az illata mutatta. Az illata nagyon is jol mutatta.Faile meg elegedettebbnek tűnt. hogy nem kedveli a fickot. – Ennek a tabornak leginkabb te vagy a vezetője. es Tallarvorra nezett –. hogy merges. Faile is a ferje fele fordult. hogy a jelen helyzetben mennyire helyenvalo a rangok es a cimek elnyerese. Perrin felsohajtott. hogy Morgase hirnököt küldött a mostohafiaert. de mar nem volt annyira ellenseges egykori fogolytarsa irant. Morgase – valaszolta Perrin. hogy meg mindig nem bocsatott meg Morgase-nek. ha amugy teljesen igaza van. te igazi nagyur vagy. Morgase azonban visszanyerte a hidegveret. Elkomorodott. minden okod megvan arra. en hajlandosagot mutatnek arra. de Faile igenis batoritotta arra. A Fenyre. mint a szivünk. de azonnal egyesitik az erejüket es szembefordulnak a ferfiemberrel. aki eppen most tert vissza az első közös Bel Tine ünnepükről. ugy bamultak egymast. ha egy fiugyermek adna ferjhez az anyjat. hogy a segitsegemet kered. hogy szot emelsz ertünk! – csapott le Faile azonnal. hogy a Folyoközt elszakitva letrehozzak a sajat kiralysagukat? Ugye nem? Erről sohasem beszeltek teljes őszinteseggel. es kihuzta magat. ezert ugy velem. hogy ketsegbe vond a vezetesemet. – Azt hittem.

mivel erős az akaratod es eles az eszed. Arrol beszeltel. mintsem hogy megertettem volna. mint ő maga. hűsegednek es a szerelmednek. amikor Morgase es Tallanvor összefűzte a kezet. megis kedvesen es tisztelettel bantal velem. atölelte az anyjat. de soha nem hagylak el! Esküszöm. pedig a kezeben voltal. aki akkor is hűseges marad. – Esküszöm. – Tanuja lehettem a batorsagodnak. – Akkor hat menjetek a dolgotokra! Faile illata jol mutatta. Biztos a tul erős napfeny miatt. Elmenekültel tőle. Odabiccentett Perrinnek. hogy soha. Te azonban… valosaggal megnőttel. a nők mindig sirni kezdtek az ilyen esküvőkön. hogy igazabol keptelen vagyok elhinni azt. – Hat akkor ezzel meg is volnank. amikor közelebb ert. Bar meg nem tudtal megkülönböztetni a többi testőrtől. – ugy velem. A Feny legyen a tanum. A helyedben barki mas mar reg eltelt volna gyűlölettel. mint amit megerdemeltem. amikor megfogadom. igy hat csak megvonta a vallat. akit csodalok. hogy szeretlek. Meg egy Kitaszitott sem tudott megtörni. aztan szigoruan – de udvariasan – köszöntötte Tallanvort. Minden alattvalodat igy kezelted. es aztan mind a ketten csak alltak. hogy a felesege jokedvű. es ugy bamultak egymast. – en csak a folyoközi hagyomanyokkal vagyok tisztaban. – Tul öreg vagyok en mar a hosszu szertartasokhoz. – Martyn Tallanvor – szolalt meg az asszony. kiralynőkent mikent bansz a környezeteddel. – Ez ellen semmi kifogasom sincsen – valaszolta Perrin. Hat igen. en viszont azt mondom. Nem kellene valamilyen atyai jo tanacsot adnia? De hogy a csudaba adhatna barmilyen jo tanacsot Morgase Trakandnak? Egy egykori kiralynőnek. de nem igazan . hogy valosag. hogy teljesen leigazott. hogy soha nem hagylak el! Esküszöm. Bezzeg Perrin… Nos.szerezhette? Zavartnak latszott. Berelain elővette a kendőjet. – Akkor szerettem beled. Most mar ferj es feleseg vagytok. akinek a gyerekei olyan idősek. Akkor is megesküszöm mindenre. es te leszel az en ferjem. hanem a lelke alapjan kell megitelni. am az arca valosaggal felderült. Tudom. imadok es tisztelek. mit is kaptam. A shaidok sem kenyszerithettek terdre. – Szeretlek. Galad arrebb allt. hogy mindörökre szeretni foglak. Morgase. Mert okos vagy. pedig azt gondolta. hiszen rengeteg szenvedesen mentel keresztül. hogy nem lepte meg tulzottan a hazassag hire. A Feny legyen a tanum. A fiatalember köhögni kezdett. hogy egy herceg szive dobog a kebledben. ha körülötte sok szazan elbuktak. amikor lattam. Esküszöm. Olyan asszony allt előttem. ugy tűnt. – Morgase Trakand – szolalt meg ekkor Tallanvor. A legszörnyűbb zsarnok sem tudott megtörni. Egy olyan ferfi szive. ami azt illeti. mert jo a szived. Joval hosszabb ideje. es törölgetni kezdte a szeme csücsket. hogy szeretlek. hogy mindörökre szeretni foglak. – es megis milyen szertartasra gondoltal? – kerdezte Perrin Mogase-től. hogy egy sima eskü eppen eleg lesz – felelte a nő. aki nemcsak felelősseggel tett eleget a kötelessegenek. amikor megfogadom. hogy egy egyszerű katona szerelme nem sokat erhet a kiralyi palast arnyekaban. es te leszel az en felesegem. elszantsagodnak. – Joval többet kaptam tőled. mintha Perrin ott sem lett volna. az ő szeme sarkaban is megjelent egy könnycsepp. amit most atelek. hanem rajongo szenvedellyel. Olyan valaki lett belőled. hogy egy ferfit nem a rangja.

– Azert nem art. Egy barna zsakot tartott. A gyökereken ült. majd megfordult. es a fejet vakargatva elindult. Egy hatalmas tölgyfat pillantott meg. Milyen legközelebb? Perrin megcsovalta a fejet. hogy Rand raszokott az ilyen előkelő öltözekre? . es meg eppen eszrevette a fűbe hullo aprosagot. aielek. barmit is jelentsen ez a nev. Perrin felmordult. hogy ellenőrizze a keszletekkel megrakott szekereket. Mellette egy hosszu. es ovatosan tovabbmereszkedett. A szel a hata mögül fujt. barna nadragot viselő alakot. ha ezt meg gyakorolod egy kicsit. kezművesek. es hatrapillantott a valla fölött. – Most meg hova mesz? – kerdezte a nőtől. miközben Faile megfordult es elindult a tabor iranyaba. sötet nyelű. igy semmilyen szagot sem erzett… A fatörzs mögül hirtelen egy kez bukkant elő. csodalkozott. – Azt csak ugy mondjak az emberek – magyarazta a felesege. szaritott marhahusszeletet ragcsalt. Jobb kez felől megbamultak es elpusztultak a fak. Honnan a csudabol szerezhette ezt a finom gunyat? Hat nem eppen ő panaszkodott arrol. Az ünneplesről azonban akkor sem mondunk le. fekete kalap volt a fejen. Elkomorodva leterdelt es felemelte. Perrin csendben figyelte a feleseget. hogy valaki elbujhasson mögötte. – Mi lenne. Berelain pedig meghajolt. am ekkor valami könnyeden megcsapta a tarkojat. – Mar miert? – Mert ünnepelni fogunk! – csattant fel Faile. Az erdőből erkezett. aztan harsogva felnevetett. pedig sokan tavoztak. hogy sajat magamat is tulhajszoltam. A következő makk a homloka közepet talalta telibe. meg talan ezer embert sem latott egyszerre egy helyen. megfordult. majd elindult a fak fele. – Szükseg eseten gyorsan el lehet intezni a szertartast. Perrin lassan elindult. Tam es Dannil iranyitottak a kikepzesüket. Teremtett lelket sem latott sehol. Egy makkot. Galad biccentett. Megpördült. feherköpenyek es menekültek. Mat unatkozo arccal egy hosszu. es a zsak ott mocorgott a laba mellett. Szeles karimaju. A taborban elt par gyerek is. Talan az egyik kölyök trefalt vele. A haderő legnagyobb reszet az egykori zsoldosok es menekültek jelentettek. szeles pengejű landzsa tamaszkodott a fanak. Csak nem valami csapda? Megmarkolta a kalapacsat. Lini egy horkantassal meltatta Perrin teljesitmenyet. A fatörzset megkerülve mar meg is pillantotta a magas galleru. Legközelebb ennel lenyegesen jobb esketesre szamitok. ha ilyen időket elünk. Hogy a csudaba gyűjtött maga köre ilyen hatalmas erőt? Mielőtt annak idejen utra kelt volna a Folyoközből. – Elkaptam egy borzot – hallatszott az ismerős hang. Lehet. Katonak. Faile a ferjere mosolygott. – De hat ők mondtak. – Főleg. Bal felől fokozatosan eltűnt az erdő. aranyszegelyű. – De hat hogyan őrizhetned meg a tekintelyed. Megdermedt. Miközben elsetaltak. vörös kabatot es finom szabasu. ha tul gyorsan lezavarod a szertartast? Erről meg beszelni fogunk. – Bavinhez. földművesek. a fekete haju kiralynő megjegyezte. Közel hetvenezren voltak. vagy elestek a csataban. A vastag fatörzs eppen eleg volt ahhoz. es alaposan szemügyre vette az erdőt. Közelebb erve habozni kezdett. Hiszen mar kepzelődöm… Valami ismet fejen talalta. de mar arrebb is vonszolta Morgase-t es Tallanvort. hogy legyen egyszerű a szertartas. akit elnyelt a hatalmas tabor. Ezek a harcosok Farkasőröknek hivtak magukat. Szüksegem van nehany lada sörre. Felnezett az egre. hogy milyen varatlanul törtent ez az egesz.elegedett. ha szabadon engednenk a falu közepen? Perrin megdermedt.

ugy veltem. A Fenyre. hogy kioldozza a zsakot. mert figyelmeztetni akartalak arra. – Figyelj. – De tenyleg. – Hova akarsz menni? – Majd elmeselem. es atölelte. Jo volna mindenről beszamolnunk. es hatrafele szaladt egy darabig. letette a zsakot. – Te meg mit keresel itt? – Borzot fogok – valaszolta Mat. De csak kesőbb! – felelte Mat. Nem győztem szamolni. hogy Caemlyn teljesen felbolydult az erkezesetek hire miatt. amikor vegre meg tudott szolalni. Perrin megragadta a kezet. es szabadon engedje Mat zsakmanyat. – Akkor nem eleg biztonsagos – felelte Mat elkomorodva. hogy nagyon. A magas legeny elmosolyodott. A Vidam Tarsasag fogadoban! Ha nincs ellene kifogasod. – Egwene? – kerdezte zavartan. ha atosonok azon a Kapun. hogy hatranezett volna a valla fölött. aztan elindult. Ehelyett futas közben megpördült. – Mi törtent veled? Merre jartal? Itt van Thom is? es mi ujsag Nynaeve-vel? – Rengeteg kerdes – legyintett Mat. atkozottul veszelyes alakok szegődtek a nyomunkba! Azert jöttem. – atkozottul nehez am elkapni őket! Főleg. azt a szegeny borzot. – Mintha csak egy örökkevalosag telt volna el. kölcsönvennem rövid időre az egyik fekete kabatos emberedet. Megmarkolta es a vallara vetette a landzsajat. hogy… nagyon is helyenvalo volt ez a talalkozas. Tizenkilencedik fejezet uJRA EGYÜTT Elayne felriadt az agyaban. de nagyon legyel ovatos! Az orgyilkosok előbb vagy utobb ugyis megtalalnak. de inkabb ne itt meseljük el a dolgokat. ertetlenül nezett maga ele. A figyelmeztetes utan kikerülte a menekülteket. es keresztülugrott a Kapun. Nem mintha ujdonsagnak szamitott volna. Az viszont biztos. – A Fenyre. Hogyan tudta elkerülni Gradyt? A Fenyre! Perrin neman megrazta a fejet. hogy Mat közeleben ilyen vegyes erzelmek fogtak el. hogy merges legyen-e Matre. Az orra elarulta. Perrin nem tudta eldönteni. – Talan kettő is. felallt es kezet nyujtott. es Perrin halk morgast hallott belőle. es megrazta a zsakot. – Komolyan elkaptal egyet? – Hat en mar csak ilyen regimodi gyerek vagyok. hogy az lesz a legjobb. Keszen kell allnod. az mar tenyleg zavarba ejtő lett volna! Perrin ugyanakkor ugy erezte. – Egy egesz emberöltő – valaszolta Mat. – Mit mondtal? . Szüksegem van egy Kapura. es mindenki masnal hamarabb megkereslek. Mat! – kialtotta. Szerencsere Perrin szeme előtt most nem bukkantak elő azok a kavargo szinek. Perrin! Ezeket a szavakat nem ugy kialtotta. aztan lehajolt. Perrin. – Mennyire biztonsagos a taborod? – Mint barmilyen mas tabor. hogy odafusson a meg mindig nyitott caemlyni Kapu fele. Megerintette a kalapja karimajat. de aztan odahuzta a baratjat magahoz. ha keves ideje van az embernek. miközben ilyen közel voltak egymashoz. vagy inkabb vele együtt nevessen. legyel nagyon ovatos. A zsak tovabbra is mozgolodott.– Mat? – kerdezte Perrin. hogy tenyleg valamilyen elő allat mocorgott odabent. – Hat akkor hol? – Keress meg Caemlynben. A penge a hata möge mutatott. ha köszönteni akarlak.

– Azt hittem. Nagyon szeretett volna többet megtudni az esemenyekről. Mozognak a gyerekek. hogy valami megremeg a belsejeben. „A kigyo elpusztult. hogy Egwene-nek es Gawynnek sikerült hidat verni a köztük tatongo szakadek fölött. A Fenyre! Valosaggal megborzongott a csodalatos elmenytől. – o! – kialtott fel. hogy azt higgyek rola. Micsoda kiallhatatlan nőszemely! Melfane belepett a szobaba. A dolog nem sikerült. A különböző osztagok kikepzese felvaltva folytatodott. hogy mostantol a kiralynő haloszobaja mellett. – A boldogsagtol kialtottam fel. Lehet. meg akkor sem. Mostanaban Caemlyn hangos dörgestől zengett. Csak majd ha sokkal erősebbek lesznek. Vajon mi törtenhetett a batyjaval? Elayne elmosolyodott. csupan megjatssza a boldogsagot. – igy üdvözöltem a rank virrado csodalatos reggelt. ahogy megerezte a kedvese közelseget. A baba meghallgatta Elayne szivet. Melfane! Gyere ide. es felrehuzta a függönyöket. Meg mindig alig tudta elhinni. Abban a pillanatban. hogy egy kicsit tullőtt a celjan. en meg nem fogom erezni a mozgasukat. ahogy Mat katonai a fegyvereikkel celba vettek azt a közeli hegyoldalt. Amikor pedig kiderült. Az uj fegyverek nagyobbik reszet Caemlyn sziveben. Ezutan Elayne . Az utolso mondattal lehet. Andor fölött oszladozni kezdett a felhőtakaro. ahogy a belsejeben megjelent Rand kötesenek magaval ragado. hogy kikeljen az agyabol. Gyakran emlegette. Az elmult napok soran Elayne gyakran kenyszerült arra.” Egwene ezt üzente. hogy a napfeny nagyon is jo a varandos asszonyok szamara. erős forrosaga. ha közben valoban boldog volt. Elayne igyekezett mindig is a lehető legjokedvűbben viselkedni a babaasszony közeleben. Nagyjabol egy het telhetett el azota. Melfane – valaszolta Elayne. Az előző ejszakat azzal töltötte. hogy semmi szükseg tovabbra is bebörtönözni az agyaba. Elayne megkönnyebbülten felült. erezni lehet! – Felseg. Megnyikordult az ajto. Az összehuzott függönyökön beszivargott a reggeli vilagossag. A batyad idejeben tert vissza. hogy megprobalja működőkepes allapotba hozni az alomter’angrealjat. Nem engedhette meg maganak. kerek kepű asszonysag. Ismet eszebe jutottak az almaban hallott szavak. a kiralynő erezte. – Felseges asszonyom. A nemzet valamennyi harangöntőjet uj fegyverek elkeszitesevel bizta meg. Egwene utolso szavai azonban nagyon is megmaradtak Elayne elmejeben. Elayne hatradőlt. mig ő odabent tehetetlenül dühöngött es keptelen volt elindulni. hogy az agyan fekve napozzon. mert megerezte. Mindeddig csupan nehany sarkanyt engedett at a gyakorlatozo katonaknak. Melfane elkomorodott. Egwene előbb-utobb valoszinűleg csak küld majd egy futart egy Kapun at. hogy kiprobaltak a sarkanyokat. hogy az almaban talalkozzon Egwene-nel? Most viszont nagyon ugy tűnt. A babaasszony ugyan mar megengedte Elayne-nek. egy titkos raktarban őriztette. hogy Mesaana vereseget szenvedett. – es megint megmozdult valami. Gawyn ott topogott az ajtaja előtt. majd a ket magzat szivdobogasat is. Ezzel akarta meggyőzni arrol. hogy felsikoltottal a fajdalomtol. am ugy döntött. ujabb es ujabb durranasok jeleztek. ahogy a forro tea is eltüntette a belecsöppentett mezet. minden rendben van? – kerdezte az alacsony.Az alom emleke pontosan ugy olvadt semmive. hogy Birgitte elküldte Gawynt. az előszobaban tölti az ejszakait. hogy a kiralynő ikreket vart. Onnan gondos megfigyeles alatt tarthatta az allapotos nőt. ő kifejezetten dühbe gurult. es Melfane nezett be a haloszobaba. Miközben Melfane ellepett az ablaktol. Ehhez csupan fokuszalnia kellett volna. Kezdetet vehette a megszokott reggeli ceremonia.

Kinyitotta az irattartojat es hozzalatott. aki eppen csak hogy tudott lelegezni. es beküldte Narist meg Sephanie-t. Nem emlekezett arra. hogy mostantol zavartalanul pihenj! Az unokahugom. Egy oraval kesőbb mar az apro dolgozoszobaban ült. Elayne – jelentette ki Dyelin. amelyek valamikor felkerültek hosszu es titkos listajara. hogy hogyan tudhattad mindezt korabban. A hona alatt bőr irattartojat fogta. – Ez bizony olyan biztos. hogy kifizesse a valsagdijat. es azt a valaszt hoztak. Vegül Melfane kihuzta magat. A Verseg tagjai ugyan Kapukat nyitottak Rand delebben fekvő orszagaiba. A nehezsegeken az sem enyhitett. Elayne megnyugodva bolintott. es felült. – A mehedben ket sziv is dobog. – ugy velem. hogy felöltöztessek urnőjüket es kifesüljek a hajat. es elindult a kijarat iranyaba. a csipőjere tette a kezet es szigoru pillantast vetett a kiralynőre. majd kilepett az ajton. Ez olyan biztos. felseg. – Vegezetül pedig. A babaasszony gondosan elvegezte mindazokat az idegesitő es zavarbaejtő vizsgalatokat. hogy egeszen pontosan milyen informaciot is akart tudni Dyelintől. felseg. Elengedhetetlen. hogy a varosban varatlanul ujabb es ujabb elelmiszer-tartalekokra bukkantak. Dyelin odahuzta maganak a kandallo mellől az egyik kenyelmes karszeket. hogy barmire is rakerdezett volna. Melfane hisz neki! Önkentelenül is mosolyogni kezdett. aki eppen megigazitotta magan a haloinget. A savanyu arcu ferfi fülei mögött nehany zabolatlan hajtincs rakoncatlankodott. – Igaz az. pedig ez a nemesasszony altalaban nem szokott reszt venni a reggeli megbeszeleseken. Szoba kerültek az ellatasi nehezsegek is. Az aszaly . – Gratulalok. es elmulasztotta a kiados etkezest. – Megerkeztek a futarok. mint ahogy ket karom van. Azt viszont nem tudom. Kepzeld el. – Megszereztem a kert ertesüleseket. – Tessek? – kialtott fel hirtelen. Meleg kecsketejet iszogatott. hogy a papirjait kipakolja a szeke melle allitott keskeny asztalkara. Dyelin is elkiserte. Sarand es Marne birtokai szamitottak a legtermekenyebb es legkiterjedtebb földterületnek. Elayne felvonta az egyik szemöldöket. am Caemlynben meg igy is keves ennivalo akadt. amire szamitottunk. Tess lanya alig ket evvel ezelőtt olyan satnya kis gyereket szült. Az összes ablak nyitva allt. Hosszu. hogy tulsagosan is megerőltetted magad mostanaban. Aznap reggel törpemalnat ittak.alapos tanulmanyozasa következett. ami… a vendegeinket illeti – folytatta Norry. hogy bearadjon a napfeny. Ez a kerdes nem hagyta nyugodni. Gondos lista keszült a zsoldoscsapatok közötti összecsapasokrol. felseges asszonyom! Vigyazz nagyon magadra. cingar laban Norry mester lepett a szobaba. kiralyi felseg! – bologatott Norry mester. es töltött maganak egy keves teat. kiralynőm! A gyerekeid halasak lesznek ezert. A kiralynő közben azon törte a fejet. – Hallatszott a szivdobogasuk! – kialtotta Elayne amulo boldogsaggal. hogy Melfane ket sziv dobogasat hallotta? – Pontosan ez törtent. A Fenynek legyen hala a gyerek eletben maradasaert! Az anyja ugyanis a szüles előtti napon keső estig dolgozott odakint a mezőn. Öltözködes közben Elayne szinte meg magahoz sem tert. Elayne tarsasagaban csak a legritkabb esetben ült le. – A gyerekeim? – Igen – felelte Melfane. A harom fogsagba ejtett főnemes csaladja közül egy sem engedhette maganak. miközben Norry hozzakezdett a környeken allomasozo hadseregek ügyeit attekintő mindennapi jelentesehez. Andorban valamikor Arawn. mint a nap – bologatott Melfane.

hogy „a katonai segitsenek helyreallitani a rendet”. – Maris elterjedt. Meg a vegen igazi kemfőnök lesz belőle! – Felseg. hogy ez ügyben meghozza az első szükseges lepeseket. – igy igaz. – Mikor nem volt az? – kerdezte Elayne felsohajtva. te viszont nem vagy az. Ez persze keptelenseg lett volna. hogy helyreallitsak. szinte azutan. es a szantoföldjeik parlagon maradtak. Elayne – szolalt meg Dyelin. hogy egyszerre csak egy helyen lehetsz. hogy hadseregek elen foglaljam el a Naptront – töprengett Elayne hangosan. a szobeszed szerint varhato. hogy többszazadnyi katonaval atvonuljanak Cairhienbe. – Jobban belegondolva nincs is szüksegünk arra. hogy adjon uralkodoi pecsettel ervenyesitett felhatalmazast a seregnek arra. Ha azonban Elayne komolyan veszi azt. A vörösök alvezere beleegyezett abba. de csak akkor. ha a seregeid elen vonulsz be hozzajuk – figyelmeztette Dyelin. – Ők viszont ezt nem nagyon fogjak elhinni. Ha ez nem igy törtenik. hogy Andor leigazta őket… – Mar Rand is elfoglalta az orszagukat. – Egyenlő jogokat fognak elvezni az andoriakkal! – erősködött Elayne. megpedig ugy. Mivel tudom. A rend nem szorult arra. de akkor is… – A cairhieniek el tudnak fogadni Rand al’Thort a kiralyok kiralyanak – magyarazta Dyelin. mint a kovasz a forro vizzel teli edenyben. Norry folytatta a felsorolast. ugy elterjednek majd a cselszövesek. – Kerlek. mihelyt hatat forditasz nekik. ha az ertekes papirlapok közül akar csak egyetlenegy is meggyűrődne vagy folt esne rajta! – Cairhien helyzete meglehetősen… összetett – folytatta Dyelin. A kiralynő megparancsolta Norrynak. – Pontosan erről akartam beszelni veled. – Kiralyi felseg. es magahoz ragadja a Naptront – folytatta Norry halkan. hogy megszerezd a Naptront. miközben valahogy meg a latszatat is elkerülöd annak. de ő az ujjaszületett Sarkany. – Meg kell beszelnünk. – Vannak Kapuink – felelte Elayne. hogy Sarkany nagyurunk . – Sikerült megtudni valamit a jelenlegi politikai helyzetről? – Teljes a zűrzavar – valaszolta Dyelin szarazon. akkor azonnal szervezkedni fognak. Ez a nagy különbseg.mostanra ezekre a videkekre is lecsapott. Az ottani nemesseg talan elfogad teged a kiralynőjenek. Elayne elkomorodott. A Feny legyen könyörületes. – Ebben… azert nem lehetünk teljesseggel bizonyosak. A kiralynő levelet kapott Talmanestől. hogyan akarsz egyszerre ket nemzetet is iranyitani. Norry mester megköszörülte a torkat. Ha ugy gondolnak. ha azonos kivaltsagokat elvezhetnek az andoriakkal. hogy nehanyan felkelesre keszülnek. am ezzel az ervvel nem nagyon tudott mit kezdeni. Raadasul Elayne ket főuri csaladot vezetők nelkül hagyott. ugy tűnik. kiralyi felseg – figyelmeztette Norry. Figyelemre melto gondossaggal pakolta el a papirosokat. Szofia beszed persze az egesz. Dyelin urnő tanacsa nem üres fecsegesen alapul. hogy Andor elfoglalta Cairhient. – Meglehetősen egybehangzoak a hiresztelesek. hogy urnőm megjelenik Cairhienben. akkor mar nagyon is itt volt az ideje annak. – Cairhienben igen büszke nep el. hogy harcba szall a Naptronert. en magam is… szoval… hallottam bizonyos dolgokat. Elayne! – ellenkezett Dyelin –. miközben Norry hozzalatott az iromanyai elpakolasahoz. hogy felseged erdekelt Cairhienben… Az udvarnagy egyre ügyesebben gyűjtögette az informaciokat. A főuri csaladok kincsesladaja kiürült. – Nem tekintik külföldi uralkodonak. A Fenyre! Ez volt am a zűrzavar. ne vedd sertesnek. De megis rad var az a feladat.

es igy nem vontak magukra a haragjat. Hat igen. Sajnalatos modon nőnek. hogy a cairhieniek csupan masodosztalyu allampolgarok lesznek az uj birodalomban. hogy iranyitsa a kiralynő szemeit es füleit. igy azutan leginkabb a szövetsegeseire kellene gyanakodnunk. hogy megakadalyozzak e szandek veghezvitelet. bizonyos elemek a hatar tuloldalan – szandekaikat gondosan eltitkolva – maris azon munkalkodtak. A ket előkelősegre pillantott. Nemzedekek ota nem akadt meg egy olyan kedvező alkalom Cairhien es Andor egyesitesere. – Az ilyen szobeszed szamos ember malmara hajthatna a vizet – szolalt meg Dyelin. Ugyanakkor viszont nemikeppen ezeknek a főuraknak is csökkent az eselyük a tronra. Mint az indak. Dyelin es Norry mester egyszerre bolintottak. – Ostobasag! – ellenkezett Elayne. – Talan igen – felelte Dyelin. gondolta Elayne. – Ott vannak. Nagyon sokan igaznak tartjak őket. Ha kiderülne a szomszedos orszag kiralynőjeről. hogy hol keressük a remhirterjesztőket. – Azoknak. Cairhienről beszelünk. vagy azokra. akik megfelelnek ezeknek a felteteleknek. – Tudjuk. Elayne összeszoritotta fogat. akiknek erős szövetsegeseik vannak. akkor Rand a hozza közel allok közül valasztana ki Cairhien uj urat. urnőm – valaszolta Norry. ugyebar? Daes Dae’mar. A kiralysagok között verrel es papirral is kötelekeket kell kialakitani. hogy alkalmatlan az uralkodasra. – Talan nem. felsegednek szanja Cairhien tronjat. Rand szövetsegesei szamara nagyon is kezenfekvő dolog volna. akiknek maguknak is eselyük lehet a tron megszerzesere. mivel ez a ket hive nem volt igazabol alkalmas arra. – Rövid listat kerek mindazokrol. Mas hiresztelesek pedig arrol szolnak. akik szembeszalltak Randdel? – töprengett Elayne. – Megis megkockaztatom. Azokra. es ezeket andori főuraknak adja. mint a dudva. Norry tulsagosan feltűnően . akikben a legjobban bizik. főleg. Elayne előbb vagy utobb kenytelen lesz kiepiteni a maga erős es megbizhato hirszerző halozatat. – A remhirek azonban mar csak ilyenek. amikor vonakodva a vallukra veszik a terhet es a fejükre a koronat. hogy felseged elkobozza a cairhieni nemesseg birtokait es cimeit. akik nem sorakoztak fel melldöngetve a Sarkany mögött. akik nem szalltak szembe Randdel. hogy azok szamithatnak a legnagyobb nyeresegre. Ezek miatt a hiresztelesek miatt igen sokan erősen aggodnak azert. akiknek mostanaban feltűnően megnőtt a befolyasuk! Azokrol a főurakrol vagy urnőkről. Akadnak közöttük olyanok is. – Mindket remhir elkepesztő ostobasag! – Felsegednek termeszetesen igaza van – bologatott Norry. amikor nyiltan hűseget esküdtek egy külföldi vezetőnek. – Alaposan atgondolva a dolgot. A lazado erők közül a legerősebbek magukra vontak a Sarkany figyelmet. mint ez a mostani. ugy velem. es kavargatni kezdte a teajat. akkor az is nyilvanvalo. – Kinek hasznalnak legtöbbet a remhirek? – kerdezte Elayne. hogy azoknak nyilna legjobb lehetősegük a tron megszerzesere. akik a leghangosabban kerkedtek a hűsegükkel. eppen ezert dacos hazafinak tűnhetnek a közvelemeny szemeben. Norry Dyelinre pillantott. akik közepen helyezkednek el – töprengett Elayne hangosan. miutan kiderült. – Ha ezt tudjuk. Sokan atalltak az oldalara vagy megsemmisültek. hogy kik inditottak utjukra ezeket a remhireket? – Ezt csak a legnagyobb nehezseg aran lehetne egeszen pontosan meghatarozni. hogy en csődöt mondtam.bejelentette. hogy megakadalyozzak az ő hatalomatvetelet. A valtozo vilagban csupan az olyan orszagok szamara marad esely.

főleg. A ket latogato közül a magasabb lehuzta fejeről a csuklyat. es egy elegans mozdulattal meghajolt. Szamos alkalommal kellett beleneznie. akkor az ellenseges seregek egyik felvonulasi utja eppen a szomszedos testverorszagban huzodott. Ver es fenyverte hamu! Hat miert hullamoznak ennyire az erzelmei? Egy kiralynő egeszen egyszerűen nem engedhette meg maganak. Egy tökeletes vonasu. hogy a kezet önkentelenül is a mellere szoritotta. Elayne csak azert nem rezzent össze remülten. ugy tűnt. hugom! Elayne elkomorodott. Vonakodoan. Mindenki tisztaban volt azzal. Hiszen ez az anyja! Megismerte az . hogy gyerekkoraban különböző okok miatt ki nem allhatta a batyjat. tiszta es ismerős hang.viselkedett. amikor a masik. – Olyan dolgot talaltam. latvan. Birgitte viszont nagyon is komolyan vette a megjegyzest. A nemesasszony velemenye szerint a Fekete nőver csupan a Hatarvidek elleni trallok tamadast emlegette. Dyelin bölcsen nema maradt. hogy Elayne ki nem allhatja. alacsonyabb latogato is hatravetette a csuklyajat. Elayne nagyon is jol emlekezett erre a hatarozott szemparra. Mielőtt azonban folytathattak volna a megbeszelest. köpenybe burkolozott alak jött a nyomaban. hogy Chesmal nem egy Andor elleni eldöntött invaziorol beszelt. hogy kardot kössön a derekara. Csapatokat vezenyelt Andor hatarvidekeire. ugy velte. – igy lesz a lehető legjobb – jelentette ki Elayne hatarozottan. hogy ennyire örül a feltestverenek. Az arcukat eltakarta a köpeny kamzsaja. hogy Dyelin a maga modjan megprobalta potolni az anyjat. szabalyos ferfiarc bukkant elő. hogy minden különösebb ok nelkül bőgni kezdjen! Megtörölgette a szemet. – Galad! – kialtott fel Elayne. Ennek ellenere Elayne örömmel kiterjesztette volna mar a befolyasat Cairhienre. Majdnem elsirta magat. es annyira zavarba jött a szabalytalansag lattan. a tron mögött Dyelin kezeben van az igazi hatalom. – Merre jartal? – Az igazsag nyomaban – felelte Galad. Raadasul rengeteg egyeb felelősseg sulya nehezedett a vallara. hogy barki is azt gondolja. amire nem is szamitottam. hogy Birgitte közeledett. valosaggal bevagodott a folyosora nyilo ajto. Az anyja allt előtte! Elayne nem kapott levegőt. ha vendegeket kell fogadnia a kis targyaloszobaban. Nagyon sokat köszönhetett neki. de arra is hajlandonak bizonyult. De hat a Fenyre! Mit csinalhatott volna Dyelin nelkül? Elayne-t hirtelen döntöttek az erzelmek. Amikor felegyenesedett. mert a kötesen keresztül egyből megerezte. Ha pedig Birgitte beengedett valakit ide… – Mat? – kerdezte Elayne. Az őrző nem szokott kopogni. Dyelin pedig… hat Elayne egeszen őszinten nem is tudhatta. A magas nő szokas szerint terdig erő. a mellette allo alakra pillantott. Keszülj fel a meglepetesre. Felallt es mindket kezet a hatarozott allkapcsu. – Meg mindig aggaszt az invazio lehetősege. Norry hatrabb lepett. Nagyon is joleső erzes fogta el. Különös modon ket. Ha tenyleg trallokok vonultak Andor iranyaba. es maga is meglepődött. hogyan is all az urnővel. jokepű ferfi fele nyujtotta. Most nem szamitott mar. A tapasztalt nő bölcs tanacsokat adott. fekete csizmajaba gyűrte a nadragjat. Valamiert nem is probalta megragadni a huga kezet. hogy a ferfi el es jol van. es remelte. – Nem eppen – valaszolta egy hatarozott. Egyikőjük sem engedhette meg maganak azt. Dyelin erre nem valaszolt semmit. hogy senki sem törődik aruloan erzelmes tekintetevel. amikor Dyelinnek is a hatterbe kell vonulnia. ha valami rosszasagot követett el es a batyja rajött a dologra. Nemsokara azonban eljön majd az a nap.

bar igencsak erdekelne. Meg mindig elt a kiralynő. Szinte kőve meredve ült a szekeben. De most akkor megis mi a helyzet. am egyik kezet barati. hogy Morgase ott van a kezükben? Galad a hugara nezett. – Felseg! – szolalt meg vegül. szetnyitotta a köpenyet. ahogy egy anya nez a leanyara. A szeme valosaggal kiguvadt. – Köszönöm. A tekintetük talalkozott. az aranylo hajat. hogy Morgase foglaljon helyet Dyelin mellett. A Fenyre. – Ezek szerint lemondtal a tronrol. es lassan kezdte összerakni magaban a kirakos darabkait. A bütykei elfeheredtek. vagyis ő volna a kiralynő. – . es leült. – Az öreg Pedron Niall a maga modjan igazi uriember volt az elet szamos területen. – A gyermekek tudjak a valaszt a kerdeseimre. az arcat elfedve erkezett. kiralyi felseg! – valaszolta Morgase. – atkozott feherköpenyek! – morogta Elayne halkan. hogy mindjart kirobbanhat a Trakand-haz haboruja sajat maga ellen! – Az semmikeppen nem törtenhetett volna meg – szolalt meg Elayne. mellreszen a nappal. es alatta felragyogott a hofeher egyenruha. – Szinte el is feledkeztem rola. majd elhallgatott. Annak idejen Morgase sohasem beszelt ilyen visszafogottan. hogy az anyja csak ugy visszatert a halalbol? – Kerlek. Nem voltam hajlando megengedni azt. megitelte Elayne-t. Az anyja eletben volt! Morgase nem halt meg. Elayne – felelte a ferfi. – o. de nem csupan ugy. – Ne vedd sertesnek. csak hat Galad annyira kiallhatatlan! – Amit en nem is kivanok ketsegbe vonni – felelte Elayne. – Hany feherköpeny jött veled? – A gyermekek teljes hadereje elkisert Andorba – felelte Galad. majd odalepett a főnemesasszony melle. Letette a kezeben tartott szeket. Elayne összeszedte magat. Elayne alaposan megnezte maganak az anyjat. ahogy egy kiralynő meri fel az örököse kepessegeit. ha… illetve… A Fenyre! Megszerezte a tront. igaz? Morgase hatarozottan bolintott. Az anyja. es Elayne elmosolyodott. megnyugtato gesztussal Elayne vallara tette. amelyik gyerekkoraban oly gyakran tekintett le ra. Leküzdötte a ratörő remületet. Hiszen ő a kiralynő. es leült. pukedlizett. aztan – furcsa modon – lesütötte a pillantasat. amikor azt allitottak. olyan erővel szoritotta a teascseszejet. de nem lepett el az ajto elől. mivel vele szinte teljesen egy időben az anyja is pontosan ugyanerről akart beszelni. Elayne – felelte Morgase. Morgase. Az utoda viszont nem. hanem ugy. es ahhoz ketseg sem ferhetett. de egy pillanatig mar azt hittem. Az anya a leanya szemebe nezett. es intett. ezek szerint igazat irtak. – Mindenkeppen talaltunk volna… valamilyen ertelmes kiutat. Elayne szive hevesen dobogott. hogy ő a leanyörökös. Zihalva kifujta a levegőt es az egyik kezet a mellere szoritotta. ülj le! – szolalt meg. mint ő. hat persze! – kialtott fel Elayne. – o. hala legyen a Fenynek! – tört ki Dyelin. Felmerte. Nemikeppen megnyugtatta. es felvonta az egyik szemöldöket. Abba a ket szembe nezett. es miert nevezte többször is felsegnek őt? A volt kiralynő titokban. hogy pontosan milyen körülmenyek között mondtal le a koronadrol? – A Feny Gyermekeinek foglya voltam. hogy Dyelin legalabb annyira megdöbbent a varatlan latogatotol. Galad az anyjuk melle allt. A Fenyre! Hogy lehet ennyire kiallhatatlan ez a ficko? Jo volt latni. Szandekosan. A mostani megoldas is megteszi. Utana keritett maganak egy szeket a szoba tulso feleből. hogy felhasznalhasson Andor ellen.arcat.

– Aki időnkent olyan. – Erről azonban csak nagyon kevesen tudnak. mi törtent a szinfalak mögött. mint egy kötetlen csaladi beszelgetes. hogy vegre kideritse. – Galad. ha ma este együtt vacsoraznank? Addig megpihenhetsz a regi lakosztalyodban. – Anyam eletben maradasa olyan helyzetet teremtett. mint az edestestveremben. majd melegen atölelte. Nem szamitott ujdonsagnak. mint egy kiallhatatlan idősebb nőver. Norry mester. Nem is igazi beszelgetes. hogy ez igy is maradjon. Kicsit hatrabb huzodott. hogy a batyjaval többnyire csak igy lehet beszelgetni. es elpirult. megragadta Elayne kezet. tajekoztasd a legmeghittebb szövetsegeseimet erről az ujdonsagrol. az csupan tulzas es megkeseredett ragalom lehetett. Sejtettem. anyam – magyarazta Elayne. keszitsd el a hivatalos nyilatkozatomat! Dyelin. – Az a… – Anyam! – vagott a szavaba Elayne. Dyelin mostanra azonban mar ketsegtelenül tisztaban volt azzal. Morgase elmosolyodott. Ahogy az ajto bezarodott mögöttük. – De hat… Elayne. de valosaggal tűkön ült. Kettőjükön kivül csupan az őrző maradt a szobaban. majd Morgase fele fordult. amikor megpillantottalak. – Dyelin. Amit hallottal rola. Megpedig a lehető leghamarabb. Elayne nagyot pislogott. Morgase Birgitte-re pillantott. az irant erdeklődött. Kesőbb azonban rajött – barmit is gondolt Galadrol –. – Te pedig immar nagyanya vagy! Vagyis nemsokara az lesz belőled! Morgase elkomolyodott. Norry mester – folytatta Elayne. Galad es Norry mester tarsasagaban elbucsuzott es tavozott. hogy ne erje őket meglepeteskent a hir! Dyelin biccentett. az a ferfi kepes fokuszalni! Ő az ujjaszületett . aztan Morgase fele nezett. es azt akarom. es megragadta az asszony kezet. akiket az egykori kiralynő – Rahvin befolyasanak engedve – sulyosan megsertett. – Akkor viszont nagyon ugy tűnik – szolalt meg a kiralynő –.en vagyok a főurkapitanyuk. Kifejezetten reszletes beszamoloba kezdett. – Nezze meg az ember. leanyom! – szolalt meg könnyekkel a szemeben. elkomorodva Morgase. hogy kifejezetten hianyzik az idősebb fiu. Az idősebb nő bolintott. hanem inkabb informaciok csereje volt. – Rand al’Thor… – szolalt meg lassan. – Rand jo ember. es alaposan megnezte maganak a lanyt. eppen ezert ezuttal lelkesen hallgatta a kiselőadasat. hogyan lett a gyermekek főparancsnoka. A ket testver vegül csak elhallgatott. hogy ideje mindent elmeselnünk! Galad ezt felszolitaskent ertelmezte. Elkezdte elmeselni. de akkor is a nőverem. Elayne-t valamikor kimondottan bőszitette a batyja stilusa. A batyja felallt es bolintott. Miutan Galad befejezte a maga törtenetet. Elayne meg nagyon sok mindent szeretett volna megtudni a batyjarol. – o. – Annyira megbizom benne. Közhirre kell tennünk a lemondasa tenyet. anyam – felelte Elayne. hogy mire vitted! Kiralynő lettel a sajat erődből! – Mert nagyon jol felkeszitettel ra. – Remek ötlet. szeretnek tovabb beszelgetni majd veled. es en szeretem. Ki a…? – Rand – felelte Elayne. A főnemesasszony maga is azok köze tartozott. Morgase arca azonban kifejezestelen maradt. – Hat igen. Mi volna. altalaban szo szerint szokta venni a dolgokat. Felallt. mi is törtent az anyjaval. hogy hogyan zajlott le az örökösödesi haboru. amikor… igen megfontoltan kell iranyitanunk az allam ügyeit. Elayne időnkent az anyja fele sanditott. Sokkal formalisabb. kerlek.

– igy lesz a legjobb. mint anya es gyermeke. – A felbukkanasod felnyithat nehany regi sebhelyet. ahogy rad nezett. Az anyja nem szokott csak ugy ok nelkül udvariaskodni. – Gyűlölöm azert. es a hangja elarulta. – Lehet. Előbb el kell döntenünk. Melegseg aradt belőle. es az erkezesemmel könnyen veszelybe sodorhattam volna a jogosultsagat. hogy üljenek le. – Bocsanatot kell majd kernem – bolintott Morgase. Morgase elmosolyodott. pedig hihetetlenül nagy dolgokat kellett veghezvinnie. Elayne elkomorodott. hogy talalkozhassak vele. Egy pillanatra sem engedte el az edesanyja kezet. Vagy legalabbis mint ket eleven nő. ahogy kihasznalt. ha meg mindig halottnak tartananak mindazok. hogy en magam ertem. anyam. akik gyűlölnek. mit tegyünk a visszateresemmel kapcsolatban. Egyik talpa lent volt a földön. Morgase helyet foglalt es a lanya ekkor mar közvetlenül melle ült le. ha azonnal bezarattam volna azt a fiut a palota legmelyebb tömlöcebe. aki kepes meggyogyitani. Csodalatos kiralynő lesz belőled. – Lanyom. – Ember maradt. mostanra elhalvanyodott es kezelhető. – Ünnepelünk! . Mar akkor sem tetszett. mintha csak egy földbe vert cölöpöt latnatok. – Semmi – tiltakozott Birgitte. a masikat viszont kenyelmesen felhuzta es megtamasztotta a fa falburkolatban. es megszoritotta a kezet. de… – Nem! – vagott a szavaba Elayne. ahogy töviseket vert a legjobb baratom szivebe es hűsegebe. – Akkor hat nem török palcat fölötte. Valaki masnak adtam a szivemet. – Mi az? – meltatlankodott Elayne. Egy darabig hallgatott. – Ez lehet az egyetlen magyarazat. Ugyanakkor a lelkem egy resze erthetetlen modon tovabbra is arra vagyik. – Mielőtt azonban tovabbmennenk. – Büszke vagyok rad. – Kenyszert helyezett rad – suttogta Elayne. – Elayne a kiralynő – valaszolta Morgase szigoruan. hogy a kertben olalkodik. – Ezt majd kesőbb meselem el – folytatta az anyja. – igy igaz. – Ez könnyű – kialtott fel Elayne. Morgase összeszoritotta az ajkat. hogy jovatetelt kell fizetnem. – Meg abban sem lehetek biztos. Latom. – Csak jo erzes latni. Az őrzője a falnak tamaszkodott. anyam! – figyelmeztette Elayne. Elayne csak a legnagyobb erőfeszites aran akadalyozta meg azt. Az volna a legjobb. hogy ovatosan es megfontoltan kell kezelnünk a helyzetet. Nem ugy bamuljatok egymast. hogy akad-e valaki a Feher Toronyban. Valamiert megis ugy erzem. – Barmi is volt az. Morgase megcsovalta a fejet. majd intett. hogy Birgitte nagyon mulatsagosnak talalja ezt a helyzetet. amit velem tett. Egyszerűen csak arrol van szo. hogy nehez kerdes következik. egy dolgot mondj el nekem! – folytatta Morgase. hogy fültől fülig erjen a mosolya. erezte. Majd kideritjük. hogy Gaebril valojaban… – Rahvin volt – bolintott Elayne.Sarkany! – es megis ember maradt – valaszolta Elayne. amikor rajtakaptuk. miközben az elmeje melyen nagyon is jol erezte Rand erzelmeinek kis csomojat. – ugy hallottam. Elayne elmosolyodott. nem akartam visszaterni. az lett volna mindannyiunk szamara a lehető legjobb. – Az elete az alattvaloit illeti meg. hogy kepesek vagytok ugy viselkedni. ami törtent. – A jelenleted meg mindig okozhat nehezsegeket.

Termeszetesen esze agaban sem volt ezen az uton elindulni. – Neki köszönhetem. az egesz nemzet ünnepelni fog. az mar igaz – töprengett Morgase. hogy senki nem gondolhatja azt. hogy Linit meg akkor sem erne baj. Elayne lenyűgözve.– Igen. – Perrin meglehetősen erdekes fiatalember. – Hazatertel közenk. mi minden törtent velem. Meg akkor sem. amikor belenyilallt a lelkiismeret-furdalas. de… – Nincs itt semmi de. hogy ne kelljen az arnyekom ellen küszködnöd. hogy az ifju maga tisztaban volt-e az esemenyekkel. hogy Rand felszinre hozta a vizet. – Ebben segiteni fog. A nem letező törzse. Ez volt a jenn aielek földje. ami ott törtenik. A lany nem tudhatta. es meselni kezdett. A legtöbb allat napnyugtakor – amikor mar elmult a perzselő meleg. – Perrin becsületes es tisztesseges ferfi. Hiszen eletben maradt! A Feny aldja meg. Az ifju harom nagyon is fontos. Rhuideant valamikor eltakarta a vedelmező köd. hogy aggodtale miatta. ha egyszer majd meg kell küzdened vele. Egyebkent Lini is jol van. Ugyanakkor minden jo szandeka ellenere megiscsak lazado. – Lehet. Meg csak abban sem lehetett biztos. ami miatt nem maradhatok a fővarosban. vagy sem? – Ha egeszen őszinte akarok lenni. akkor nem – felelte Elayne. csupan a latszat kedveert küldtünk el – vigyorgott Elayne. Mar amugy is kialakult egyfajta munkakapcsolat közöttünk. Amikor azonban megnyitotta a varost a vilag előtt. – Azt inkabb kihagynam – vigyorgott Elayne. mennyire hasznos lehet egy jo kis kivegzes. A Haromszoros Földre bekes es csendes ejszaka borult. de legalabb az anyja megmenekült. ha a nyugatrol erkező hirek miatt többször is dühöngve gondolt arra. Nem tudom. ha meghallgatod. azzal örökre megvaltoztatta Rhuideant. Cseppet sem tetszenek a hirek arrol. – Perrin Aybara nagyurrol? Elayne bolintott. – Valamiert ugy erzem. mikent erte el Rand a valtozast. Rövid habozas utan folytatta: – Utana pedig talalunk szamodra valamilyen fontos feladatot. vele kapcsolatban tenyleg a hasznodra lehetnek. – A Folyoközről beszelsz? – kerdezte Morgase. A legegyszerűbb megoldas persze az lett volna. – Igazad van. Ezek közül meg az első volt a legegyszerűbb: Rand eltüntette a ködöt. mint ahogy egy algai’d’siswai leveszi arca elől a kendőt. – Ugyanakkor olyan fontos feladatot keresünk. A masodik oriasi valtozast az jelentette. Elvigyorodott. mostanaban olyan sok kellemetlenseg törtent. ha nyakara borulna a Sarkanyberc. hogy megteszünk a nyugati orszagreszek kormanyzojava. nagyon is kellemetlen modon megtörte a varost. A varosrol lekerült a kupola. hogy biztonsagban visszaterhettem hozzad – magyarazta Morgase. A varos. A varos mellett most mar jokora to csillogott a felhők . Az anyja elmosolyodott. Mielőtt Rand itt jart volna. – Akkor hat kitalaljuk a megfelelő megoldast – mosolyodott el Morgase is. – Valamit. anyam – folytatta a kiralynő. Aviendha egy alacsony sziklaszirt tetejen ült törökülesben. Elayne kerdően nezett az anyjara. de meg nem allt be a dermesztő hideg – vagy napkeltekor mozgolodott. tagra nyilt szemmel hallgatta. ha elkapja es kivegezteti a lazadot. Nagyon komoly nehezsegekre szamithatsz. Rhuidean fele nezett.

es a tudos asszonyokbol damanekat csinaltak. de meg mindig erezte a lüktetest. Mindenekfölött azonban azert szerette. Ha valakinek ujja kellett epiteni az otthonat. Csak ugy ragyogott a felszine. Rendbe lehetett hozni a szelben nyikorgo ajtot vagy a ferde padlodarabot. Amikor az első latogatasa soran belenezett Rhuidean gyűrűibe. Erő volt abban. amit Elayne-től kapott ajandekba. Aviendha csak lassan ertette meg ennek a jelentőseget. felzaklattak. Elkepzelhető. hogy megvedjek őket. A Feher Torony pedig tovabbra is ugy velte. A messzesegben halvanyan most is erezte a fiut. Sok aiel került a fogsagukba. Pedig sokkal talalobb lett volna. Ezt nem lehetett tűrni. mert sulyosan megkarosodott egy tamadas soran. hogy Rhuidean nemsokara elvesziti minden jelentőseget. Ez a nap pedig eljött. Erősen tartott attol. Most mar mi ertelme lett volna eljönni Rhuideanba? Ha beküldenek az aielek vezetőit az üvegoszlopok köze. Vart rajuk az Utolso Csata. amikor majd a Sarkanyt fogjak szolgalni. Ezeket az emlekeket azonban nem igazan tudta felidezni magaban. Aviendha maga is mindig erős akart lenni. valojaban . hogy nemsokara majd a hagyomanyokat is felül kell vizsgalni. Az ujjaepites lehetőseget adott a hibak kijavitasara. ha a tavat az aielek könnyeiről neveztek volna el. Ennek ellenere nagyon is szerette az ifjut. Ők ketten sokban hasonlitottak egymasra. mint a regiek. Bizonyos modon eppen azert szerette. Reggel ujratölti vizestömlőjet a to vizevel. A ketsegek azonban tovabbra is ott kavarogtak az elmejeben. Egyelőre viszont csak ült a sziklan es felkeszült a masnapra. Raadasul ott voltak ezek a seanchanok is. Egyelőre azonban nem hagyhattak ott a vizföldeket. amikor leleplezte a mult titkait. mert Rand erős akart lenni.között atszűrődő kiserteties holdfenyben. Az emberek a Tsodrelle’Aman vagyis a Sarkany könnyei nevet adtak neki. mert az ifju a maga ostoba modjan megprobalta megvedeni azokat. Ezzel felkeszitette őket arra a napra. akik nem akartak. Felebredtek az emlekek arnyai. akkor az uj epületek nem egeszen pontosan ugy neztek ki. mielőtt elindulna Rhuidean belsejebe. akkor megpillantotta a lehetseges jövők arnykepeit. Rand nagyon sok fejfajast okozott. A tudatlansaga lehetőve tette. hogy tovabb eljenek a hagyomanyok. Aviendha meg azert is szerette. A talpa sajgott a futastol. Ez a gondolat melysegesen felkavarta a lanyt. azzal csak egy olyan tohra emlekeztetnek őket. hogy az aielek eljönnek Rhuideanba. A csizmajat a közeli kőre tette. Bedörzsölte a segade növeny nedvevel. Rand al’Thor nem tudta. hogy azok az aiel tudos asszonyok. Megtanulta a landzsa hasznalatat. Sokszor tett igy. hogy itt eljenek a Haromszoros Földön. Azt akarta. Hogyan legyen a legjobb. Legalabbis nem egyertelműen. hogy tanuljon. Mellettük feküdt az a finom gyapjuharisnya. Aviendha faradt es szomjas volt. Nakomi szavai felkavartak. amelyet immaron elkezdtek visszafizetni. hogy milyen sok kint es szenvedest fog okozni. Azt is. hogy hogyan szerezzen jit. Bolondsag lett volna tökeletesen helyreallitani a regi hazakat. Az előtte allo ejszakat böjttel es elmelkedessel tölti. Megtanult harcolni. ha egyszer mar nem tudta elkerülni azt. Gyakran naiv artatlansaggal cselekedett. vagy eppenseggel azt. Nem akarta tudomasul venni az ilyen ketsegeket. Valamikor az volt a varos legfontosabb feladata. ha valaki kepes elfogadni a valtozast. Az aielek elete valtozofelben volt. akik kepesek a fokuszalasra. mert Rand annyira tudatlan volt. Megis mindharom valtozas közül a harmadik volt a legalapvetőbb. hogy megismertesse a tudos asszonyokkal es a klanok főnökeivel az aiel nep titkos multjat.

de akkor is a beke varosa marad. Androl szabalyos. Elayne-ről sem szabad megfeledkezni. döntötte el. hogy megertse a multat. Raadasul a jövő megertese szempontjabol nagyon is fontos volt. Ezt a cernat majd akkor vagja le. felig elkeszült monolitjait es tornyait a lakonegyedek gondosan megtervezett halozata vette körül. Arra szamit talan. ami mostanra mar rugalmasabb lett. Olyan aielek. Felülre a nev került. Az erő nem er semmit. Ugyanakkor viszont őszinte kivancsisaggal szerette volna megtudni. hogy mit lattak a többiek. Boltokat viszont nem lat majd odabent. hogy soha többe nem terhet vissza a regi eletmodjahoz. . Miközben dolgozott. Aviendha a lany asszonytarsa lesz. majd hozzavarrta ahhoz a darabhoz. Gondosan odafigyelt a varrasra. Lehet. A hagyomanyokhoz nem azert kell ragaszkodni. hogy Rhuidean elveszitette a jelentőseget. Elkepzelhető. mint a többi. Rhuidean mas volt. es mi lesz vele magaval? Minel többet gondolkozott a jövőjen. Huszadik fejezet MEGMUNKaLT BŐR Androl ovatosan kivette az ovalis alaku bőrdarabot a gőzölgő vizből. majd a kilogo cerna segitsegevel a bőrt gondosan rakötözte a farudra. A varos talan neki is megmutatja majd. A ferfi gyors volt. Lehet. Be fogok menni. Ha a fiatalember tuleli az Utolso Csatat – Aviendha pedig nagyon is felkeszült arra. elővette a tűt es a cernat. A szökőkutak most mar működtek. mert hagyomanyok. Kupolait. aki nem figyelt oda elegge a varrasra. amit mar korabban előkeszitett. ha teljesen kiszaradt a munkadarab. akik nem mentek el a haboruba. hogy jogosan aggodott. A romok nagy reszet azonban mar eltakaritottak az itt elő csaladok. hogy Rand ott marad mellette? Ha igen. hogy mit tehet a nepeert. Vegigmegyek az üvegoszlopok között. akkor a vizföldek tronja var ra. es mi törtenik a nepevel. Az utcakon nem veszekszenek az emberek. Aviendha tekintete vegigsiklott Rhuideanon. A tudos asszonyok es a törzsek főnökei evszazadok ota eljöttek erre a helyre. erdes ujjaival kisimitotta a bőrdarabot. hogy a szertartas mara mar elveszitette a jelentőseget. A bőr sötetebbe valt es feltekeredett. Sok olyan timar akadt. Ugyanolyan feltűnő volt. A bőrdarabot ratekerte egy nagyjabol kethüvelyknyi atmerőjű vastag farudra. Sietve leült a padjahoz. hogy neki is maradnia kell? Milyen sok kerdes! Bizonytalan. Lenyűgöző. egyenletes öltesekkel dolgozott. mint a festes a falon. es a sikatorokban nem allnak lesben gyilkosok. amelyeket Rand harca hagyott rajta. Amikor kilyukasztotta a bőrdarab peremet. hogy mi lesz vele. akkor ez azt jelenti. bar a varos jelentős reszen meg latszottak azok a sebhelyek. Rand mellett kellett lennie. Bölcsebb emberkent tertek haza. Elayne persze nem akarja majd otthagyni Andort. es mi törtenik a sajat szivevel. ha nincsen celja vagy iranya.kivetel nelkül vadak. Ez ügyben is tennie kell valamit. a bőr egyre jobban kiszaradt. hogy kesőbb kirojtosodjon a pereme. A kesz darabon az emberek először a varrast vettek eszre. hiszen ezzel megakadalyozhatta. hatalmas kőfalak tarultak a szeme ele. A legtöbb nagyvaros mocska undorral töltötte el a lanyt. Az utolso nehany öltest is szorosra huzta. de meg mindig elegge rugalmas volt. hogy minden erejet latba vesse Rand tulelese erdekeben –. A varrast befejezve elerkezett a diszites ideje. annal vilagosabban latta. Elkezdett lyukakat metszeni a szelebe. A jobb kez felőli ablakon keresztül napfeny vilagitott a szobaba. Kezdett megmerevedni. Ő nem tartozott közejük.

Mostanaban az elete legfőkeppen a pusztitasrol szolt. hogy milyen jo ollom van! gondolta. mert igy akarta alaasni Taim tekintelyet. Ami azt illeti. amit nem lakkoztak be megfelelő odafigyelessel. hogy megelezzek. Nehanyan ugy veltek. hogy Androl elkepesztően tehetsegesen tud Kapukat letrehozni. mint a többiek? Neha valosaggal szomjuhozott ezert a lehetősegert. altalaban egy eles kes logott az överől. Alapvetően eppen azert jött el ide. es elerte. hogy Taim elmeletileg vaskezzel tartott fegyelmet a Fekete Toronyban.Apro kalapacsot es olyan szögeket hasznalt. A zsebekkel ellatott zsakot is sajat kezűleg keszitette. hogy ragadjunk meg minden alkalmat a fokuszalasra… Kiüritette az elmejet. Eltüntette a Kaput. majd megragadta a Forrast. Androl kinyitotta a szemet. Utana az asztal oldalarol logo szerszamos zsakbol elővette az ollojat. hogy igazabol nem is lett volna szabad egyszerű katonabol előleptetni. mert megertette. Felemelte a szijat. hogy az ollo nem volt a helyen. Megnyugtatta. hogy mit hoz a holnap. megrazo. A Fekete Torony avatottjai közül ő szamitott a leggyengebbnek. Egy pillanatig mozdulatlanul ülve elvezte az erzest. Annak ellenere. Nem volt eppen kellemes a tanulas. Tudta. Alulra ujabb szavak kerültek. Logain viszont azt allitotta. Vajon milyen lenne. Zord külseje ellenere derek ember. Kezdetben csak akkor tudott fokuszalni. Most a kisebbik betűtipust hasznalta a „Megved. es paranyi. A Feny egetne meg azt a napot. Ez a tudasa pedig feljogositotta az avatott rangjara. hogy őt Taim kifejezett akarata ellenere előleptessek. Logain azonban a Sarkany nagyur ele vitte a dolgot. Becsukta a szemet es vett egy mely lelegzetet. Ezeket követte a Kard es a Sarkany jelkepe. Talan annyira gyenge volt. am senki sem törődött az olyan aprosagokkal. Mialatt a bőr meg mindig szaradt. Elöntötte az edes. igy sokkal jobban elütöttek a környezetüktől. Ez bizony hihetetlenül nagy csoda volt. amelyeknek egy-egy betűt öntöttek a vegere. megoltalmaz. Honapokkal korabban meg komoly nehezseget okozott volna megtennie ugyanezt. am a penge most Cuellar műhelyeben varta. Ennek ellenere jo erzes töltötte el. Az asha’manek jelvenyei szolgaltak mintaul. gyönyörű saidin. Androl felsohajtott. alig hüvelyknyi szeles Kaput hozott letre. ha egy bőrszijat tartott a kezeben. mint egy regi kardtok. ha kepes volna ugyanolyan sokat befogadni magaba az Egyetlen Hatalombol. Rosszkedvűen vette eszre. A ferfi elmosolyodott. idebent idegesitő zűrzavar uralkodott. amikor megalkothatott valamit. A nyomolemezeket sajat maga keszitette. ovatosan kifestette a betűket es a ket abrat. Androl elővette a festeket es a gezt. Logain amugy becsületes ferfi volt. hogy ez igy volt helyes. Tudta magarol. Taim allandoan arrol beszel. Logain igazi kemeny ficko volt. Akkor meg vegkepp nem törődtek az ilyesmivel. . es amig kiszaradt. Ebben a tokban azonban meg mindig egy gyilkos kard lapult. ha a kölcsönző a M’Hael egyik kedvence volt. amikor elterjedt. Eltűnt belőle a szennyeződes. Kettemetszette a bőrdarabot. megőriz” felirat elkeszitesehez. mint peldaul amikor valaki beoldalgott az egyik bajtarsa műhelyebe es „kölcsönvette” az illető ollojat. elővett nehany nyeregszijat. A szelein mar kisse repedezett. gondolta a ferfi. A szijdarabokat hozzamerte az asztalba metszett jelzesekhez. hogy gyenge. A M’Hael azonban kiverte a fejeből ezt a makacskodast. Az atjaro majdnem az orra előtt jelent meg. hogy ilyen bekes alkotomunkat vegezhetett. hogy Logain csupan azert erőltette az ő előlepteteset. majd megismetelte a folyamatot. A nagyobb szabalytalansagokat igen kemenyen megtoroltak. Az elkeszült munkadarabot felretette. a Fekete Toronyba.

Olyan volt a környek. Androl tovabbment. a harcos karjara. A meredek tetőket nadfedel boritotta. es kilepett a Fekete Torony melletti falu külső reszebe. akkor az nem rojtosodik ki. többnyire Földet. mint azok a ferfiak. ha kepes ugy tenni.es aranyszinű Sarkany nem csillogott – az Egyetlen Hatalom segitsegevel hosszu arkot robbantott ki az ut menten a földből. A Fenyre. Igen. es nem is törik meg. Androl jol latta a katonak körül kavargo hullamokat. Az alkarjara erősitette a karvedőt. Nagyon is jol illett az alkarjara. A Fekete Toronyban gyakran tarult különös latvany az ember szeme ele. Az aprosagok nagyon is fontosak. hogy aztan a helyszinen robbano fonatokkal zuzzak apro darabkakra őket. Egy osztagnyi katona – gallerjukon sem a kard. akkor a vegen ott van előttünk egy ember teljes elete. A bőr megkemenyedett.es teglaepület is. Ket parhuzamos hazsor huzodott a falu közepe fele. Persze akadt itt nehany kő. miközben bekapcsolta a gombokat. gyakorolni mentek vagy a Fekete Torony alapjait epitettek. A murvadarabok jelentős resze kisse megolvadt. Az aprosagok azonban összeadodtak. Egymasra halmozva őket vegül letrejön valami hatalmas. es megadjuk a modjat az aprosagoknak is. Hogy összpontositsunk. hogy valahol ujbraemben. A Torony epitese meg javaban tartott. Felteve persze. aztan kitarta a paranyi műhelye ajtajat. A pillanat csupan egeszen kis dolog. hogy a falunak szüksege van egy csatornara. meggyőződött arrol. Valaki ugy döntött. A szek tamlajarol felvette a fekete kabatjat. Folyamatosan edzettek magukat. akik nehez köveket emelgetve tettek meg erősebbe a testüket. sem pedig a vörös. A . Akik mindenütt ott voltak. Az Egyetlen Hatalom es a megfelelő kikepzes segitsegevel az asha’manek kepesek lesznek romba dönteni barmelyik varos falait. Ha csak az epületeket nezte volna. A fenyes üvegfelületre nezett. de nem valt törekennye es nem repedezett meg. a szemlelő könnyen azt gondolhatta volna. A darabokra hasadozo sziklak eles szilankokkal boritottak be mindent. Az ijasz a nyilzapor utolso pillanataig tudja hasznalni fegyveret. A megkemenyedett bőr megőrizte az alakjat. Ugyanigy nem csodalkozott a földből csatornat kihasito katonak latvanyan. Pontosan olyanok voltak. Ha egy alkarvedő minden egyes öltese a helyere került. Egy ijasszal persze nem lehet megnyerni a csatat. Ez pedig nagy különbseget jelenthet. Mint egy tükörben. kard alaku ezüstjelveny. igy mar fel lehetett kötözni a helyere. mint barmilyen andori kisvarosban. es nem kenyszerül arra. vagy Grafendale-ben setal. A hatalmas szikladarabokat a Levegő fonatai segitsegevel emeltek at a Kapukon. mivel az Egyetlen Hatalom segitsegevel robbantottak ki őket a sziklabol. allando szalagot kötött az alkarvedőre. hogy egy idő mulva felredobja azt. Logain es Taim kegyetlenül meghajtottak am ezeket a legenyeket! Androl tovabbsetalt a friss kavicsburkolattal bevont uton. Megfordult es elmetszette az ovalis bőrdarabot a fara szorito cernakat. A falakat egyenes gerendakbol acsoltak. Csendben bolintott. mintha nem latna a fekete kabatos ferfiakat. mint az. Itt szamos olyan ketemeletes haz sorakozott. Az ablakokon bearado napfenyben megcsillant a magas gallert diszitő. hogy odafigyeljünk az apro reszletekre. Nehany erős. a M’Hael parancsait hajtottak vegre. A Fekete Toronyban mindenki igyekezett a lehető legtöbbször hasznalni az Egyetlen Hatalmat. A megolvadt murvadarabokat tavolrol sem lehetett a legmeglepőbb dolgok köze sorolni.Androl vegül elkeszült a szijakkal. eppen megfelelő volt az alakja. Keves olyan fontos dolog van az eletben. hogy jol vette fel a kabatot. mint egy haboru sujtotta terület. Ha azonban eleg sokat rakunk belőle halomba. Feltartotta a napfenybe es megvizsgalta az ölteseket.

Mokany legenyek es ferfiak. Lelkesek. Beleugrottak a frissen kirobbantott csatornaba es csuszdanak hasznaltak a meredek falakat. Vagyis nem. Ennek ellenere örült annak. A horihorgas. Tovabbment az uton. hogy mar nem az arokban jatszadoztak. a mezők iranyaba futottak el. A gyerekek kimasztak az arokbol es körbefogtak őt. aki mar olyan ősöreg volt. Sosem lehetett tudni. Szemügyre vette a munkajukat. es a talpa alatt hangosan recsegett a murva. Az edesseget a legutobbi felfedezőutja soran szerezte. A gyerekek nagyon könnyen alkalmazkodtak. Nem ijedt meg a kinti sötetsegtől. es a tekintete vegigfutott az apro cövekekre kifeszitett. – es nem szabad am lökdösődni! A cukorkak azonnal eltűntek. hogy a szajaban egyetlen fog sem maradt. A gyerekek vidaman bologatva mondtak köszönetet „Genhald mesternek”. de nagyon felt. Leerve jokedvűen kimasztak. evszazadok hagyomanyai. Olyan lyukakban jatszottak. annak idejen a fokuszalasra kepes ferfiak törtenetevel remisztette halalra es kesztette lefekvesre a kisfiut. amelyeket a saidin segitsegevel robbantottak ki! Tenyleg valtozoban volt a vilag. miközben minden különösebb gond nelkül elviselte a fokuszalo ferfiak tarsasagat. Nem leven teljes jogu asha’man. hogy igyekezzenek a lehető legtöbbször megragadni es maguknal tartani a Hatalmat. Igencsak felnőtt fejjel hirtelen felni kezdett a sötettől. hogy elfogta volna őket a veszteseg erzese. bar a legtöbbjük kisse tul fiatalka volt. Mostanaban legjobban a gyermekek latvanya lepte meg. A saidin nagyon is kiszamithato volt. a borzalom es a babona ugy olvadt semmive.robbanasok pontosan azt az utvonalat követtek. mint a napon felejtett vajdarab. Androl sajat nagyanyja. az mar egy masik törtenet. akik kepesek voltak fokuszalni… tőlük nagyon. amikor Androl szeretett volna kiszökni meg egy kicsit. Legtöbben közülük a Folyoközből kerültek ide. Meg most is magaban tartotta az Egyetlen Hatalmat. Kelet fele. akkor nyessetek az odalakat kisse meredekebbre. Elegedetten biccentett. Androl leporolta a kezet es elmosolyodott. Androl a zsebebe nyult es egy mareknyi cukorkat huzott elő. ahogy elment mellettük. hogy mire kepes az Egyetlen Hatalom. nem kellett volna tisztelegniük neki. A M’Hael arra biztatta a fekete kabatosokat. Nem remisztettek meg a trallokokrol es enyeszekről szolo mesek sem. – De ha tudjatok. A felhasznaloi viszont… na. Hiszen nem volt ő valami nagy ember. hogy kevesen voltak kepesek elengedni anelkül. Legalabbis nem itt. hogy miert. hogy megszamolja az ejszakai egbolton a csillagokat. Legkevesebb az ujoncok felenek eleg volt hetente egyetlen alkalommal borotvalkoznia. amelyet nagy gonddal ő maga jelölt ki. legenyek – jelentette ki. Mar meg is feledkeztek az arokrol. – Kettő jut mindenkinek – szolt rajuk szigoruan. Tulsagosan is. Genhald mester – felelte az osztag vezetője. nyilegyenes zsinor vonalan. hamvasbarna haju fiatalembert Jaim Torfinn-nek hivtak. Gyerekek. amikor mocskos kis kezek nyultak az edessegek utan. Az erő tombolo folyama annyira lenyűgöző volt. Arrol . Ennek ellenere főhajtassal üdvözöltek. – Igenis. Androl nem igazan ertette. A gyerekek a katonak hata mögött szaladgaltak es jatszadoztak. am a többiek igy is kimutattak a tiszteletüket. De az olyan ferfiak. mielőtt elrohantak volna. Kitalaltak egy uj jatekot. A katonak felbehagytak a munkajukat. Androl odasetalt hozzajuk. a Fekete Toronyban. – A szög megfelelő. es fele fordultak. Most meg egyszerűen csak itt talalta magat. Ez nem egeszen igy volt.

aztan kiüritette az elmejet. Ezeknek a legenyeknek meg jo időbe beletelik. hogy kioktassa a M’Haelt. mire eljutnak arra a szintre. A tengeri nep szigeteiről szarmazo ritka italok. hogy leginkabb merges. akkor a kanalisban iszapos viz fog folyni. Most meg nagy erővel kellett összpontositaniuk. Szebbe. Fekete kabatjuk azonban tiszta maradt. akiket mostanaban Taim toborzott. vagy eppen a győzelem felkavaro erzese. hogy igy kepesek lesznek iranyitani. es ovatosan leborotvalta vele a csatorna oldalat. annal jobb. hogy egy fiatalember mennyire tiszteli az egyenruhajat. Nem az ő dolga volt. Androl azonban mar joval korabban is megismerkedett nehany függőseget okozo dologgal. Persze Androlt meg azzal ugrattak. Minel egyenesebb es kemenyebb az oldala. hogy ő enyhe taraboni akcentussal beszelt. Mindezek elnyelhettek az embert. Jo volt. de legfőkeppen megis arra ügyelt. A saidin annyira csodalatos. Egy regi katonai modszert hasznalt közben. hogy az ne tudja ledobni. hogy a gyors hullamok felkapjak es magukkal sodorjak. A tapasztaltabb asha’manek persze csak a legritkabb esetben izzadtak meg. Magaba fogadva ezt az iszonyatos Hatalmat. – Ha tul sok kiugrot hagytok – magyarazta. hiszen a Föld alkalmazasa volt a leggyengebb pontja. A homlokukon izzadsag gyöngyözött. Elfeledkezhetett arrol. – Derek legenyek vagytok – szolalt meg Androl. hogy ilyen legenyek is erkeztek. Vett egy mely lelegzetet. A fenntartasairol persze egyetlen szot sem szolt Taimnak. Sokkal nagyobb erő rejtőzött benne. . A semmi – az üresseg – belsejeben Androl megerezte a saidin őrjöngő erejet. – Genhald mester? – kerdezte az egyik katona. akit csak tudtak. hogy mit is ertek egyenes vonal alatt. – Na. Egyertelműen meg lehetett allapitani. hogy ki is volt valojaban. Ezek a csabito szenvedelyek valamennyire a saidinre hasonlitottak. ha kiderül. Mindenekelőtt a ruhadarab ujja. elevenebbe tette az egesz vilagot. Androl ugy erezte. A Folyoközben rendes legenyek teremnek. kiallhatatlanul viselkedő ferfiakat hoztak. de akkor is furcsa volt. amivel Androl valaha korabban csak talalkozott. – Most megmutatom nektek. hogy valamelyest majd iranyitani tudja a zabolatlan allatot. mintha egy megbokrosodott lo nyakaba csimpaszkodott volna. a jo öreg felkezű Garfintol tanulta. miközben dolgozott –. Ehhez minden tudasat latba kellett vetnie. hogy vegre valoban el. Az ujoncok valosaggal ragyogtak. Ezt a trükköt meg a legelső vivomesteretől. Azt remelte. hogy mindenkit begyűjtöttek. A saidin pedig sokkal csabitobb volt mindennel. majd felallt es vegignezett a többieken. A folyoközi legenyek zsebkendőt hasznaltak. Alamerülve elveszithette az önuralmat. Ilyen volt a csatak izgalma. figyeljetek! – folytatta. A venseg recsegő illiani kiejtese gyakorlatilag erthetetlen volt. arcukra apro földdarabkak tapadtak. – Jo munkat vegeztetek. hogy meg egy ilyen forro napon sem a kabat ujjaval törli le az izzadsagot a homlokarol. amiota utoljara jart otthon. ugy ragadta meg. Megszoritotta Jaim vallat. mert magaval mossa ket oldalrol a földet. Gyorsan dolgozott. Maga mögött hagyhatta korabbi enje kiszaradt tetemet.beszelt. A M’Hael felderitői azt allitottak. különösen. Az őrjöngő aramlas azonban azzal fenyegette. ha azokkal a fickokkal hasonlitotta őket össze. A Föld paranyi szalat fonatba szőtte. mint barmilyen kabitoszerben. Ez az akcentus azonban elkopott azok alatt a hosszu evek alatt. ertitek? A katonak bolintottak.

Az egeszben azonban megiscsak az volt a legszörnyűbb. Androlt annyira felzaklatta ez a rövid beszelgetes. Ezt hallva Taim a maga modjan elmosolyodott. Maskor viszont csak percekig. Megvarjuk Logaint. Biztos. Talan eszrevettek Androl szemenek vad langolasat? Senki nem szokott beszelni… a Fekete Toronyban elő ferfiak különös tulajdonsagairol. de bolintottak. Figyeljetek arra. es összeszoritotta a fogat. Biztosra veszem. alattomosan Androl fele fordult. ahogy nem illett kiteregetni a csalad piszkos szennyeset. Ez a sok arnyek lassan. amikor tul sokaig tartotta magaban a saidint. hogy legalabb a hangjaban nyugalom csengett. a Fenyre! gondolta.– Igen. Hova mehetett? Miert vitte magaval Donalot. Azonnal elengedte az Igazi Forrast. Vett egy mely lelegzetet. – Ideje visszamennetek dolgozni. akik a saidin megtisztitasa előtt is mar itt voltak a Toronyban. Ez volt az oka annak. Az erzes akkor szokott előbukkanni. allitolag maga a Sarkany hatalmazta fel őket arra. A többiek türelmetlenül varakoztak. hogy elkezdtek aggodni. Lassacskan elfogynak es igazi ritkasagnak szamitanak majd az olyan. Igen nagy gondban . A sötet foltok hosszura nyultak a napfenyben. Nem az elmejet megfertőző őrület miatt latta őket. hogy azok. Androl jomaga mar hetek ota aggodott. A ferfiak felsohajtottak. hogy asha’maneket kössenek magukhoz. am ennek ellenere latszott. Ugyanugy. A közeledő emberek arnyeka raborult az arokra. Androl megcsovalta a fejet. – Nem hallottal… nem hallottal valamit Logain mesterről? A többiek remenykedve figyeltek. Most pedig aes sedaiok is taboroztak a kapukon kivül. Vagy őrült vagyok. Neha orakon keresztül meg tudta tartani az Igazi Forrast. anelkül hogy meglatta volna az arnyekokat. Nem tudott megbirkozni a remülettel. a lelke legmelyen nagyon is tudta. hogy az első valasztas joga a Feher Toronybol erkezőket illette meg. – A M’Hael – szolalt meg habozva. hogy valahol legbelül. Nem illett ilyesmiről beszelni. hogy azok az arnyekok igaziak. – Meg nem tert vissza a felderitő utrol. majd közölte velük. hogy miert figyelt oda barki is eppen ra. es egyszer majd elpusztitjak. Valodiak voltak. A rontas eltűnt. A folyoközi legenyek zavart arccal bamultak a ferfit. es örömmel tapasztalta. Azota. tenyleg nem ertette. hogy ejszakankent mar nem tudott retteges nelkül aludni. hogy nemsokara itt lesz közöttünk. jol van – szolalt meg. Az üresseg ellenere is nagyon is erezte ezt az iszonyatot. hogy eszre sem vette a lopakodo arnyekokat. Valodiak voltak. de raadasul meg bolond is. – Na. amivel annak idejen neki kellett. Hiszen nem csak gyenge volt. ha odaernek hozza. vagy maga a sötetseg akar felemeszteni. mire az arnyekok vonakodva visszakullogtak a helyükre. Amikor Taim igy mosolygott. o. hozza hasonlo ferfiak. amugy. – Azt… – Kerüld a baklöveseket – vagott a szavaba Androl –. Trost? – kerdezett vissza Androl. a jokedv sohasem erte el a szemet. hogy Logain tavozott azon az ejszakan. Mezart es Weylint? A hozza hűseges avatottak közül eppen a harom legerősebbet. es igyekezz nem feltűnni! Meg nem. Ezek a kölykök sosem fognak szembesülni azzal a szörnyűseggel. komor tekintettel az egyik folyoközi ferfi. hogy a jo iranyba dőljön a rezsű. hiszen ők erkeztek először. Teljesen jogosan. A legenyek bologattak. A ferfi megprobalta összeszedni magat. Annyira iszonyatos mind a ket lehetőseg. A Fenyre. arnyekot vetettek a szikladarabok es a göröngyök is.

hogy egyszerre több szeker is elfer egymas mellett majd rajtuk. hogy összezavarjak a lehetseges ellensegeket. Öt hatalmas. Az alapjait mar ki is astak. hogy nehany pillanat alatt akar többtucatnyi lovassal is vegezzen. fekete kőepületet. A gyakorlok kiabalni kezdtek. Most azonban meg csak a gazba taposott ösvenyen haladhatott. Elsőkent Arien Nalaam latta meg. időnkent megis meglepően meggondolatlanul viselkedett. amit az Egyetlen Hatalom segitsegevel epitettek. Elerkezett a szünet ideje. Jobb kez felől elszant összpontositassal Canler. es nemsokara megkerült egy fasort is. mint amilyen maga Tar Valon. Hozzajuk csatlakozott Jonneth Dowtry. De ő maga miert is jött ide? Talan mind a negy ok miatt? Maga mögött hagyta a falut. es egy tucatnyi kisebb az avatottakat. Itt volt a gyakorloter. hogy mar tulsagosan sokaig is elt. Keresztülvagott a falun. A siksag valosaggal remegett a tavoli durranasok es csattanasok visszhangjaitol. hogyan fog a környek egy szep napon majd kinezni. kivancsisag. Androl elkepzelte. A torony töveben szögletes mellveddel ellatott tetejű epületek sorakoznak majd. Sokkal vadabb. mint a sziszegő viperak vagy a celba csapodo nyilvesszők. amikor Nalaam fanedvet töltött a csizmaiba. Emarin es Nalaam dolgoztak. Bosszuvagy. Megkezdődött a közelben egy igazi torony keszitese. A robbantasok nem szabalyosan követtek egymast. A katonak engedelmesen munkahoz lattak. Ezek a fonatok aramvonalasak es gyorsak voltak. Neha ugy erezte. hogy az egyik falusi legenyke vigye oda a vizet. A falu szepen kinövi magat. Rosszkedvűen vette eszre. Bal kez felől viszont Taim nehany cimboraja nevetgelt. Kis varos. Androl meg most sem heverte ki igazan azt a napot. A darabokra robbano sziklak földet lövelltek magasba. ha elönti a viz a csatornat es elarasztja ezt a környeket. ketsegbeeses vagy hatalomvagy. Bar mar majdnem a harmincadik evet taposta. . Mindenkinek megvolt a maga jo oka az idejövetelre. Az egymas mellett allo ferfiak Tűzzel es Földdel dolgoztak. Androl odasetalt hozzajuk. Egyetlen avatott eleg ahhoz. A lőteret ket hegy között egy kisebb völgyben alakitottak ki. Kicsit hatrabb tamaszkodott egy levelekkel teli kemenygyökerfanak. Mintha csak valaki egy hatalmas ostorral jatszadozott volna. elete soran közel tucatnyi szakmat tanult ki. majd olyan hatalmas települes lesz belőle. Közepen sorakoztak a laktanya epületei. a levegőbe. a keskeny bajszu domani ferfi arcan szeles mosoly ragyogott fel. ahogy a vagtazva közeledő lovasosztagot meglepik a robbano Föld fonataival. hanem összevissza. es sokkal pusztitobb fonatokat hasznaltak. mint amilyeneket a folyoközi legenyek hasznaltak. A gyakorlatozokra Coteren ügyelt. Egy lenyűgöző. Androl nagyon jol el tudta kepzelni. Egyszer egy epiteszmester inasakent is dolgozott. Egeszen mostanaig ez a paranyi falu volt a Fekete Torony. A Torony kezdett meghasadni. Olyan szeles utcak szelik keresztül. hogy a gyakorlok ket elkülönülő csoportban alltak. A földmerők ujabb területeket jelöltek ki. Erős es robusztus epitmenyt.leszünk. Milyen remek gyakorlasi lehetőseg! Az itteniek nagy resze avatott volt. A lelki szemeivel szinte valoban latta a majdani tornyot. hogy eltüntessek ezeket a hegyeket. A Logainhoz hűsegeseket kiközösitettek es kigunyoltak. De mar nem sokaig. Maguk az utcak is a Fekete Torony fenyes jövőjeről suttogtak. vastag kőből emelt szallas varta a katonakat. A környező terület megművelesenek az volt az előfeltetele. a legtehetsegesebb folyoközi legeny. Sokkal ügyesebb es erősebb fonatok kavarogtak a levegőben. Androl otthagyta őket. A növekedes gondos tervezest es nagyra törő mereszseget feltetelezett.

hogy panaszkodas nelkül engedelmeskedjen egy olyan közember parancsainak. de meg a nagyapja. a testverei. Persze mi. Ketseg sem ferhetett hozza. es harom napig guzsba kellett kötniük. ferfiak is tudunk egyket trükköt. hogy az apad kalmar – figyelmeztette Canler. – Mar megint az utazasaiddal hencegsz. mint ő. Sör es juhtej kevereke. – Hat az biztos. az apam kenytelen volt atvenni az üzletet. Elterően azonban a Fekete Toronyban szolgalo többi uriembertől. Nalaam? – kerdezte Androl. hogy aki megkostolja. – Főleg ugye ugy. A zömök ferfi volt a kis csoport legidősebb tagja. miközben elkezdte kifűzni a karjara erősitett alkarvedőt. Az egesz csaladja. – Na. Szamos olyan nemes akadt. kerek arcu ferfi igen nyugodt termeszetű volt. – Azzal alcazza. – es az anyam sem kivetel. bar mostanra mar reg elő kellett volna leptetniük. hogy epüljön be a tuatha’anok köze. A csoportban ő volt a masik katona. hogy az apam a korona keme… – Mult heten meg arrol beszeltel.– Androl! – kialtotta a domani. A domani meg mindig . szoval az anyad vegül rajött a receptjükre? Nalaam ismet meselni kezdett. A fejevel Nalaam iranyaba biccentett. Előkelően viselkedett es gondosan megvalogatta a szavait. a szülei. Csak egy igazan magabiztos nemesember volt kepes arra. A haja mar megőszült es szögletes arcat megviseltek a tűző napon eltöltött hosszu esztendők. Rövid hallgatas utan azonban a földműves meg hozzatette: – Na. ez most mar tenyleg hihetetlen! – meltatlankodott savanyu keppel Canler. Jokedvűen hallgatta a törtenetet. hogy ők a legtalpraesettebbek – bologatott Nalaam. Ez amugy pontosan igy is van. feher szakallat hegyesre nyirtak. Magam is ettem belőle. idős ferfinak rancok kereteztek a szemet. Masreszt pedig amiota az anyam azt a feladatot kapta. Emarin nem probalta meg a többiekre kenyszeriteni feltetelezett hatalmat. Canler nagyot szipakolt. mintsem hogy magara hagytak volna a gyereket. A megtermett. hogy a Fekete Torony kapujat atlepve mar nem szamitanak a külvilagban viselt cimek. – Mi. domaniak szeretünk utazni – felelte Nalaam. Emarin kisse arrebb allt. Canler es Jormeth feszült figyelemmel hallgattak. megköszönte a szolgalolegenynek. Undorito. – Hat egy ital. am Emarin gond nelkül beilleszkedett a Torony hetköznapjaiba. aki feleannyi idős volt. Ez a nyugodt. hogy micsoda a retashi maknyos! – Hogy micsoda a retashi maknyos? – kerdezte Androl. hogy valojaban kem! – Arad Domanban nem csak nők lehetnek kalmarok? – kerdezte Jonneth az allat dörzsölgetve. – Mondd mar el ezeknek a faragatlan fatuskoknak. Nem viselt jelvenyt. – Megis ki a fene akarna beepülni a kolomparok köze? – Az. A gallerjan semmilyen jelvenyt sem viselt. Logain tarsasagaban erkezett es soha nem beszelt a multjarol. majd odalepett Androl melle. – allitolag a kolomparok olyan finom levest tudnak főzni. aki meg akarja tudni a titkos receptjeiket – felelte Nalaam. Nalaam büszken nezett a többiekre. mig el nem mult a leves hatasa. Rövid. akinek csak hosszu hetek soran lehetett a fejebe verni azt. Ettől a legtöbben ingerültte es kötözködőve valtak. idős ferfi igazi rejtelynek szamitott. A gyer haju. hogy nemesember volt. Emarin ivott egy korty vizet. Buel is inkabb atköltözött a Toronyhoz. az azonnal felkerekedik otthonrol es elvandorol velük. Meg mindig csak egyszerű katona volt. – Mert az is – valaszolta Nalaam.

– Hogy a csudaba tudtad. de Logain bizik benned Androl. ha keptelenek vagyunk megbekelni egymassal? Androl megcsovalta a fejet. mint peldaul Nalaam itt. Androl elkomorodott. – A sok eszevel akkor kereshetne egy kis penzt! – mordult fel Androl. hogy hetek ota egyetlen olyan tarsunk sem kapta meg a sarkanyos jelvenyt. Butasag. Ha viszont kitör az összecsapas vagy a verekedes. – Te pedig. a M’Hael es Logain meg mindig nem tertek vissza. sohasem fog komoly kihivast jelenteni a többi haz szamara. hogy jusson mindenkinek. baratom. – Egyszer innom kellett belőle – magyarazta Androl. – Bölcs szavak – bolintott Androl. – Meg mindig tartozik nekem egy par zoknival. Androl! Nem hiszem. – Hogy te aztan micsoda ficko vagy. Attol tartok. Taim parancsara valakit jol megkorbacsoltak volna. hogy kit fog miatta igazan durvan megbüntetni Taim. – Lattam. hogy nem kivetelezik senkivel sem. Probald fel! Jonneth arca felragyogott. hogy paran mar közel jarnak ahhoz. Taim talpnyaloi fele pillantott. – De hat mit tegyünk? Mit tehetnenk? Taim. tudom. mint en. vagy valamilyen mas artatlan hibat követet el. A többiek pedig felneznek rad. Az idős ferfi elnevette magat. de akkor is… Szelesen elmosolyodott es odasietett a közeli fahoz. pont olyan vagy. Emarin folytatta: – Azt mondjak. es az egegyadta vilagon semmi sem valtozna meg. gondolta Androl. hogy micsoda a retashi maknyos? en eddig ugy veltem. ugye? Androl megvonta a vallat. Ha rakerdezne a dologra. – Hogyan tudunk harcolni Sarkany nagyurunk oldalan. Emarin. akkor egy percig sem ketelkedem abban. Sok olyan is akadt közöttünk. amelynek a tagjai egymas ellen küzdenek a hatalomert. baratom – suttogta Emarin. de hol? – Hat Retashban. – Te soha semmit nem felejtesz el. Egy falusi gyerek egesz kosarnyi ennivalot hozott nekik Taimtol. Az a nemzetseg. hogy a fiut allitolag elegendő ennivaloval bocsatottak utjara. – Vilagos. Oda raktak le . – Ez a legeny született mutatvanyos. hogy valami megpattanjon bennük. de miert pont en? Te sokkal jobban forgatod a szavakat. mint egy irnok! – nevetett Emarin. – Fogadasbol. am Androl odaintett Jonnethnek. hogy a regi megrepedt. Androl ismet megvonta a vallat. aki mar igen reg kierdemelte a kardos jelvenyt. hogy meglehetősen jol ertek a különfele italokhoz. akkor kiderülne. – Vagy nyugalomra inthetned a többieket. – Zavarba ejtő ez a megosztottsag. de annak soha meg csak a nevet sem hallottam. A M’Hael azonban többször is elutasitotta.meselt. hol mashol? – De hat azok a szigetek kint vannak a nyilt tengeren! Oda meg a tengeri nep is csak ritkan latogat el. A kölök azonban vagy eltevedt. – Ez igaz. – Lehet. hogy rajtad kivül barki mas eszrevette volna. vagy elfeledkezett a feladatarol. A tarsa fele nyujtotta az alkarvedőt. Nalaam eppen belekezdett volna egy masik törtenetbe. bar a M’Hael azt allitotta. – Majdcsak eszembe jut valami. hogy küldenünk kellene valakit utana – töprengett Emarin. – Igaz. amikor elvette a karvedőt. Hat az eleg baj. akit Logain kedvelt.

hogy nyeregből probaljam – ellenkezett Jonneth. Jonneth! Soha az eletben. – Hogy a fenebe van ennyi erő abban az apro kezedben. mint egy igazi folyoközi gyerek. hogy Emarin figyelmesen nezi. Canler nagyot füttyentett. A többiek nevetni kezdtek. Emlekül megőrizte az ij hurjat. Dörzsölt ficko volt ez a nemes ur. A nyilvessző a magasba vagodott. es elengedte a hurt. Androl elnevette magat. – Akkor inkabb megmaradok a lovassagi ijamnal – ellenkezett Androl. – Attol a folyoközi legenytől tanulta. – Mintha csak ram öntöttek volna! – kialtotta. – Az apam nagyon ertett az ilyen ijakhoz – jegyezte meg Nalaam. majd lecsatolta az alkarvedőt. bar Canler varosa joval közelebb feküdt Caemlynhez. Jonneth? Hogy voltal kepes celozni vele? en megtartani is alig tudom! Jonneth hangosan nevetett. Androl a tarsat utanozva egeszen az arcaig huzta az ideget. Androl felkötötte a karvedőt. akit Illianben megmentett a vizbefulladastol. Androl ugy velte. A nyilvessző gyorsan szaguldva eltalalta ugyanazt a fat. amikor Androl karja megremegett. Ismet megfeszitette az ijat. Jonneth azonban nem volt elegedett a lövesevel. Canler ismet füttyentett. Ezek az aprosagok neha bizony sokat ertek.a holmijukat. Ha viszont ötnel többen vannak. Ott volt Jonneth ija is. Bizonyara az jart az eszeben. A ferfi vegül elengedte a hurt. akkor meg mi ertelme volna lövöldözni rajuk? ugy elpucolnek. A hur az arcahoz simult. A vessző egeszen messzire elrepült. – Hat persze – felelte a horihorgas legeny. Jonneth visszatert. de megis ugy tűnt. mintha maga a Sötet Nagyur jarna a nyomomban. mielőtt odaernenek hozzam. – Nincs miert szegyenkezned! – vigasztalta Jonneth. . akkor megtanitalak arra. Mind a ketten andoriak voltak. amikor megerezte az ij huzasat. Jonneth adott egy nyilvesszőt is. ha üldözőbe vesznek? – Ha ötnel kevesebben vannak – valaszolta Jonneth –. Androl visszaadta a fegyvert Jonnethnek. Androl önkentelenül is elmosolyodott. mint amilyet feletek hasznalnak. – Soha az eletben nem lattam meg ilyen ijat. A nyilvessző a celponttol igencsak messze furodott a földbe. – Egy ilyen szörnyeteggel amugy sem lehetne lohatrol lőni. hogy ő mikor is tanulhatott meg nyeregből nyilazni. akkor sorra leteritem őket. – Nincs is okom arra. – A Fenyre! – kialtott fel. celzott. hogy ugy lőj. hogy a ket löves között kevesebb. – Kiprobalhatom az ijadat. A hur nem volt annyira rugalmas. es felrakta a hurt az ijra. majd megemelte a fegyvert. mint kettenyernyi tavolsag lehetett. A folyoköziek nem szerettek eltavolodni a fegyvereiktől. Canler ketelkedve felvonta a szemöldöket. Ha beallsz mellem tiz evre. Jonneth megfeszitette az ijat. mert keptelen volt akar csak egy pillanatig is tovabb megfeszitve tartani. Jonneth? A teari ijjal egeszen jol tudok lőni. es azok valamivel hosszabbak az atlagosnal. Androl azonban eszrevette. Elengedte. Androl arra gondolt: jobban oda kell majd figyelnie a szajara. Fekete tiszafabol keszitettek. A helyere került az alkarvedő is. – es mit csinalsz. – A legtöbb legeny meg csak meg se tudta volna fesziteni. Több mint ketszaz hossznyira telibe talalta a domboldal egyik fajat. mint amire szamitott. a hur pedig nekicsattant a karvedőnek. es odaadta az ijat. hogy elhitte a meset.

mint Androl baratai. es ezzel el is inteztek a dolgot. – Coteren asha’man csak azt tette. Jonneth. A megalaztatast viszonylag könnyen el lehetett viselni. Valosaggal elöntötte a saidin edessege. Legjobb. Coteren vigyorogni kezdett. Ők is kivetel nelkül megragadtak a Forrast. legveszelyesebb zsarnokok köze tartozott. Nincsen szükseged teneked ijra vagy nyilvesszőre. – Szanalomra melto – jelentette ki Coteren. es nyugtatolag felemelte a kezet. . Megprobalt feldühiteni. – A M’Hael hallani fog am erről! – fenyegetőzött Coteren. kapuőr! Neked igenis kell az az ij. Androl elengedte az Egyetlen Hatalmat. Coteren jokedvűen hahotazni kezdett. Androlnak azonban mar korabban is akadt dolga ilyen zsarnokokkal. – Vigyazz a nyelvedre! Coteren nevetni kezdett. – Zuzd szet azt a követ ottan e! A kő tulsagosan is nagy volt. A ket szembenallo csoport habozni kezdett. – Te bizony semmibe vetted az ő parancsait. hogy a hata mögött többen is megragadtak az Igazi Forrast. Nincs bizony. – Tenyleg meg akarod tanulni hogyan kell lőni az ijjal. – Ver es hamu. ha ilyenkor befogja az ember a szajat. Mintha ket oldalrol sötet függöny fogta volna közre kifejezestelen felpuffadt arcat. – Ugyan mar. de a jokora kőtömbből csupan nehany szilank hasadt le. A tekintetükben langolo harag semmivel sem maradt el a belsejüket kitöltő Egyetlen Hatalom őrjöngese mögött. Odaadta Jonnethnek.– Ez meg megis mit jelentsen?! – csattant fel egy hang. Hatalommal es tekintellyel ruhaztak fel. amit a M’Hael megparancsolt neki. Androl fele fordult. Nyomat sem latta az arnyekoknak. legeny! – szolt ra Androl. gyerekek! – figyelmeztette őket. Rangban joval az összes jelenlevő fölött allt. Ekkor azonban Androl megerezte. Utoljara Canler is elfordult. raadasul a M’Hael szemelyes baratja. – Ragadd meg a Forrast! Androl vonakodva engedelmeskedett. A közeli fa alatt falatozo avatottak is csatlakoztak hozza. Androl csendben levette az alkarvedőt. A vekony fonatba szinte minden erejet beleadta. Lecsapott vele a hatalmas szikladarabra. Mindannyian feltöltődtek az Egyetlen Hatalommal. te kapuőr? Erre volna netan szükseged. Androl szembefordult Canlerrel es a többiekkel. Coteren a legrosszabb fajta. olajos fekete hajat. Celba talalt. – Hallgassatok inkabb a kapuőrre. Nyugtalanul oldalra pillantott. mindahanyan! A M’Hael hallani fog erről a fegyelemsertesről is. Vegül Jonneth elengedte a Forrast. hogy mindent beleadjak. A megtermett ferfi szabadon hagyta hosszu. es csak ugy szikraztak a haragtol. amikor Coteren odalepett hozzajuk. amit az előbb mondtam. Az a macska vag ilyen kepet. A fa alatt falatozok is felalltak. A legtöbb zsarnok keptelen volt felfogni ezt az aranylag egyszerű tenyt. Ketszer annyian voltak. te aztan tenyleg semmit sem ersz! – kialtotta Coteren. – Felejtsd el. Coteren teljes rangu asha’man volt. – Csend legyen. Coteren nevetett egy nagyot. amelyik eppen jatszadozni keszül valamilyen kis ragcsaloval. Merthogy ölni lehet am az Egyetlen Hatalommal! – Mi igenis betartjuk a parancsait! – ellenkezett makacsul Nalaam. Ezt latva Nalaam hasonloan cselekedett. A szemeben azonban veszelyes langok villodztak. Elmosolyodott. hogy valoban meg tudd vedeni magadat? Androl összeszoritotta a fogat es megfordult. Canler es Nalaam felsorakoztak melle. Tűzből es Földből kialakitotta a szükseges fonatot.

akiben korabban megbiztam.Coteren ujra röhögni kezdett. – A Fenyre. főleg nem abban az ütemben. A ferfi Taim talpnyaloit bamulta. – Makashak Na famalashten morkase! – morogta Nalaam. Mindannyian Androlra neztek. – Tulsagosan is. Androl nem ertette a szavait. – Csak azert. Mar nem is igazan merek szoba allni sok olyan legennyel sem. hogy te meg Nalaam elbirtatok volna tiz ellenfellel? Gyakorlatilag magatokra hagyva? Canler tovabbra is mormogott. hogy megtisztitotta a saidint. hogy megölessetek magatokat vagy racs möge kerüljetek. amire Taim kenyszeritette az embereket. Az biztos. Hatrapillantott a valla fölött. – A legkisebb mertekben sem tetszik. – Hat arrol. Ha rakerdeztek. Lehet. – Nem szidsz össze minket. mert cserbenhagyta őket. hogy csak kitalalta az egeszet. Nemsokara mar csak mi maradunk. az meg nem jelenti azt. A fokuszalas most mar biztonsagos volt. A Feny adja. – Norley megbizhato – ellenkezett Canler. de mindannyian tudjuk. hogy mit mondott. es itt vannak azok az aes sedaiok is. Emarin egy honapja sincs meg itt. hogy soha ne is lehessenek ilyesminek a tanui! Többe mar ne. terj mar eszre! Az en erőm bakfittyet sem er. – Akik negyszemközt tanultak Taimtol. – Az utolso szalig. – Nensen sikere felbatoritotta az embereket. Nalaam időnkent halandzsazni szokott sajat maganak. es a masik csoport fele pillantott. hogy nem latom itt a gondot – felelte Androl. es visszafordult a baratai fele. hogy reszt vesznek Taim atkozott negyszemközti oktatasain – morogta Nalaam. amiert igy beszelünk? – Hogyhogy igy? – kerdezte Androl. Androl? – kerdezte Nalaam. Az elmult par het alatt jo tucatnyian atalltak Taim oldalara. al’Thor mar azzal kierdemelte a megvaltast. – Eleg rövid a nevsor – mergelődött Nalaam. – Delf takaksaki mere! Elnevette magat es vadul forgatta a szemet. Coteren embereinek a fele viszont Sarkany nagyurunk oldalan csatazott. Vagy legalabbis biztonsagosabb. mert nem akarom. – Nem is olyan regen Nensen eppen csak hogy eleg erős volt ahhoz. – es egyetlen teljes jogu asha’man sincs közöttünk. amikor eltavolodtak a többiektől. nagy itt a gond! es hamarosan vihar lesz belőle. miközben beertek a fak arnyekaba. de mar nem vitatkozott. Az Egyetlen Hatalom alkalmazasa sohasem lehet teljesen biztonsagos. Miert allitottal meg minket. mint ahogy kicsuszik egy szitokszo a szadon. . – Evin es Hardlin is. hogy valamelyik baratjuk megőrült es legyilkolta maga körül az embereket. akkor szentül esküdözött arra. Ők meg sohasem voltak szemtanui annak. Canler! – csattant fel Androl. Barmit is gondoljon Androl a Sarkany nagyurrol azert. Androl? – Mert azok hamarabb ledaraltak volna minket. hogy szembeszallunk velük. – Akkor is kevesen vagyunk – meltatlankodott Nalaam. Valami nagyon furcsa dolog törtenik itt. – Na mi van. akik megint hangosan röhögtek. azok tulsagosan is gyorsan fejlődnek – folytatta Nalaam. Mostanra viszont mar megkapta az asha’man rangjat. Tenyleg azt hiszed. hogy teljesen hetköznapi szavakat hasznalt. A kitörese szemmel lathatolag igencsak nyugtalanna tette Emarint es Jonnethtet. Jonneth pedig gyorsan tanul. – Bizony am. hogy bekerüljön az avatottak köze. – Egyre többen es többen döntenek ugy. hogy igazabol meg sohasem harcolt az Egyetlen Hatalommal. – A folyoköziek velünk vannak – figyelmeztette Jonneth. – Nagyon nem tetszik ez nekem – morogta Canler. A többiek csendben maradtak. hogy nem az ősi nyelvet hasznalta.

– es mi lenne. – Fiatal. ahogy Logain karomkodott. ha bizonyitekokkal allnank ele? – kerdezte Jonneth. Hardlint es Norleyt beavathatjatok. de akkor is megbizom benne. gondolta Androl. hogy igaza van – vetette fel Canler. es atvigyen masokat a Kapun tulra. – Taim emberei remhirekkel nyugtalanitjak az ujoncokat – szolalt meg halkan Jonneth. A Feny egessen meg. A Feny legyen hozzank irgalmas. – Ha te bizol benne. hogy celba vigye az üzeneteket. – Igen nagy benyomast tett ram – folytatta Emarin. hogy Taim rosszban santikal. amikor a Kapu belemetszett a levegőbe. hogy idejöttem. hogy kivette a kivalasztas alol az összes kedvencet? Az aes sedaiok nem valaszthatnak maguknak sarkanyjelvenyes ferfit. Barmi volt is az okuk. hogy derek emberek miatta lettek arulok. Vagy maganak a Sarkany nagyurnak mondanank el… Mindannyian Androl fele fordultak. Barcsak hallgatna rank! Hallottam. ha Logain visszateresekor mar tudnank az igazat? Elmondanank neki. A Fenyre! Talan csak feltucatnyi alkalommal. ha talalnank valamit. ki all a remhirek mögött. A M’Hael nem akarja. mindannyiuk közül a leggyengebbet? Ő csak a Kapukhoz ertett. Azt mondjak. – Hat legyen! – szolalt meg Androl. az nekem eppen eleg. A többiek egyetertően mormoltak.Miert egyezett bele abba Taim. hogy tenyleg megőrült. hogy megőrült. Merthogy csak ahhoz ertett. amivel bebizonyithatnank. hogy hova ment. es ujra Taim kedvencei fele sanditott. ahogy valami aes sedai fütyül. – egnek meg a Fenyben! – meltatlankodott Canler. A többiek lassan bolintottak. hogy kiderüljön. Huszonegyedik fejezet A TANULaS KAMRaJA Faile türelmetlenül ült a lova nyergeben. mind őt bamultak. – Nem mondom azt. A tuloldalon . Coteren eppen ezert gunyolta kapuőrnek. hogy mitevő leszek. hogy megkössenek minket? Rajöttetek ti is arra. hogy cserbenhagyott minket. Azert. – Lassuk. Miert eppen őt valasztottak. Megbizom benne. mit tudunk kideriteni! Evint. hogy mindjart atallok Taim taboraba. de egjek meg a Fenyben. – Valami nagyon furcsa Nensenen – bizonygatta Nalaam. – Közvetlenül azelőtt talalkoztam vele. de hat a Sarkany nagyur… Mit is tett ő ertünk? ugy tűnik. – A Sarkany nagyurat ragalmazzak. ha igazunk volt. de egy szot se szoljatok senki masnak! Meg a többi folyoközi legenynek se! Ne szalljatok ra Taimra vagy az embereire… De ha talaltatok valamit. vagy legalabbis mikent derithetjük ki. – Mi volna akkor. – Nem őrült meg – felelte Emarin fejcsovalva. de roppant erős az akarata. ha beszeltem vele. Önkentelenül is összerezzent. – es Kash is nagyon furcsa. A többiek azonban megiscsak őt neztek. De meg inkabb akkor. ha nem tőle szarmazik az összes remhir! – Lehet. hogyan lephetünk kapcsolatban Logainnel. A többiek meglepődve neztek ra. akkor szoljatok! en pedig megprobalok rajönni arra. A többiek szuros pillantasat latva savanyu kepet vagott. es hogy a csudaba lett ilyen hamar ilyen erős? Mi lenne. ha tevedtünk. Meg azt. Kivetel nelkül komor tekintettel bolintottak. mert Sarkany nagyurunk oda sem figyelt ra. hogy teljesen megfeledkezett rolunk. ha valamelyik engem valaszt! en aztan nem fogok ugy tancolni. Honnan a feneből került ide. Lehet. Arrol beszelnek. nekem fogalmam sincs arrol. amikor megprobalta Taim miatt figyelmeztetni.

egy megbarnult mező latszott. Alliandret szaz testőre kiserte. Hamarosan. A Kapu azonban nem működött. Sokan közülük alacsonyabb rangu cairhieni nemesek voltak. Faile neman szenvedve viselte el tulzott elővigyazatossagukat. A menetoszlop elindult az orszaguton. elere vasalt fekete kabatot viselt. – Elayne-nel vacsorazva kellő alkalmam nyilott arra. – Ahogy gondolod – vonta meg a vallat Perrin. A tuloldalt Caemlyn egeszen közel feküdt. Hur nelküli ijukat vivobotkent tartottak. Perrin a felesege oldalan leptetett at az atjaron. jelentős települesnek szamitott. – Biztos. Perrin meg az arnyekszekre sem hajlando kiengedni negytucatnyi testőr nelkül. Caemlyn fölött nem lebegtek felhők. Vörös es feher zaszlok lobogtak a szelben. Faile es Perrin neman ügettek. Faile fele fordult. Minden reszletet atgondoltak. Tömeg volt az epületekben es a piactereken is. – Nem – valaszolta Galad. hogy mindent megbeszeljünk. Arganda visszatert a Farkasőrökkel. A főtiszt szalfaegyenes hattal. Milyen sokaig fogja meg nyomasztani a fogsaga emleke? Időnkent ugy erezte. Mögöttük szaz folyoközi ijasz lepdelt. hogy nem akarsz velünk jönni? – kerdezte Perrin Galadtol. es a Kapu iranyaba mutatott. Most nem. A hatalmas varos föle hegyes tornyok magasodtak. Gaul es a Hajadonok azonnal atosontak. Aznap ejjel. hogy lenyűgöző. Utolsokent Grady jött at. Arganda es a Farkasőrseg egy osztaga előrevagtatott. A külvaros közeleben több hadsereg is taborozott. – Fogadni fognak minket. ott is növekvő . amikor oly hosszu varakozas utan talalkozniuk kellett Andor kiralynőjevel. Korabban Perrin engedelyevel megprobalt Kaput nyitni oda. Ki akarta vizsgalni. hogy haboru törjön ki Andor es a Folyoköz között. Itt is. hogy felderitsek a környeket. A varoskapun keresztülhaladva Perrin es az aielek feszültebben kezdtek el figyelni. Mindenütt masutt annyira hetköznapinak szamitott mar a zart felhőtakaro. Valami zavarba ejtően mas volt ezen a környeken. de megsem fenyegető latvanyt keltsen. A Feherhidon vasarolt szövetből szabott szines kendővel diszitettek egyenruhajuk derekat. Eljött vegre az a pillanat. Caemlyn hatalmasat nőtt az elmult időszakban. Magas gallerjan fenyesen ragyogott az avatottak gondosan megtisztitott jelvenye. mi allhat a jelenseg mögött. A felesege a lova veknyaba nyomta a labat. hatratett kezzel figyelte a menetet. Perrint ez meglehetősen nyugtalanitotta. Mar többtucatnyi alkalommal megbeszeltek. hogy mi varhato a talalkozo soran. hogy a diplomaciai targyalasok soran a felesegee legyen a vezető szerep. hogy Faile valosaggal megdöbbent. Gaul es a Hajadonok alakzatba rendeződtek Perrin es Faile körül. de legkesőbb masnap ejszaka. A többiek fejedelmi lassusaggal vonultak az uton. asszonyom – jelentette be. nagyuram. A kiseretet ugy allitottak össze. akik Elayne-t tamogattak a tronviszaly soran. Joval nagyobb ütemben. A Farkasőrseget szaz harcos kepviselte. A falakon belül az utcakon valosaggal nyüzsögtek az emberek. mint Feherhid. a Fekete Torony iranyaba fordult. Perrin bölcs modon ugy döntött. A varosfalon kivül terpeszkedő uj varos mar önmagaban is gyorsan növekvő. hogy bejelentsek az erkezesüket. Valoszinűleg azokat a nagyurakat szolgaltak. Közepen emelkedett a kiralyi palota. Faile igencsak nyugtalanul varta ezt a talalkozast. A fővaros fölött viszont meglepően szabalyos köralakban eltűntek a felhők. es persze Gaul meg a Hajadonok. Perrin hivei uruk nyomaban leptek at a Kapun. A vilag nem engedheti meg maganak. miközben az oszlop gyorsan haladt az uton. Azonnal nyugat fele.

mint amikor egyszer regebben eljutott a tronterembe. es minden osztagbol egy jelkepes letszamu diszőrseg. A palota folyosoi ugyan szelesek voltak. es hogy kinek az alfele melegiti a tron parnait. de a rengeteg ember miatt Faile ugy erezte. Nem vitte tulzasba. Rand megőrizte es felretette ezt a tronust. Egy ilyen hatalmas epület evszazadokon at kepes ellenallni a valtozasnak. A dombtetőn a palota fele vettek az iranyt. Kaptak dolgokat. az ujjaszületett Sarkany. hogy kinek a laba tapossa a szőnyegeket. Faile termeszetesen pukedlizett. Ez persze csak porhintes volt: valojaban azert jöttek ide. mint egy ritka viragra. A fiu talan most is azt a fel landzsat tartja a könyökhajlataban es a szemeben az őrület tüze langol. majd bejutottak a belsővaros területere. mint Faile. Ezuttal mas iranyba vezettek őket. a ferje pedig meghajolt. Elayne nemsokara kenytelen lesz tamogatni az alapvető elelmiszerek arat. Perrin es Faile szaz kiserő elen indult el az epületbe. Lehet. A latogatasuk hivatalos oka az volt. Faile es a többiek beleptek. Nehanyan alighanem a kalmarok megbizasabol riogattak. A kiralynő mintha az anyja fiatalabb hasonmasa lett volna. Baloldalt a Kiralynő Gardajanak nyolc tagja sorakozott fel. hogy a korona kinyilvanitsa halajat.szemethalmokat pillantottak meg. Elayne arca persze nemileg finomabb vonasokat mutatott. hogy ez mar meg is törtent. hogy a palotaban viszonylag keves dolog valtozott meg azota. hogy Rand uralkodott itt. Valamennyi aiel velük tartott. fiatal nőt alaposabban szemügyre veve a hasan es a keblen mar latszottak a terhesseg jelei. Ezek valoszinűleg csupan diszitesül szolgaltak. A haja azonban ugyanazzal az aranyvörös fennyel tündökölt. hogy amikor vegre bekanyarodnak a tronterem bejarata fele. es a felnőttek között felelmetes szamu utcagyerek rohangalt. Ahogy azt előre megbeszeltek. hogy itt is hömpölyög a tömeg. Perrin emberei atjöttek elelmiszert venni a varosba. . de minden draga volt. Elayne jobban ügyelt a vilagitasra. Elayne előbbre hajolt a tronjan. odabent megpillantja a Sarkanytronon ücsörgő Randet. A kikialtok hangos szoval hivtak fel az emberek figyelmet a közeledő vegzetes időkre. az Oroszlantronon pedig mar a kiralynő ült. A palota nem igazan törődött azzal. Alliandre melyebben pukedlizett. es ugyanolyan lenyűgözően szepnek latszott. A folyosok közepen ugyanazok a keskeny. jobboldalt allt. vegezetül pedig Elayne uralmat. mint Morgase-e. ugy vigyazott ra. Mar nem voltak itt aielek. Faile felig-meddig arra szamitott. Morgase a tron emelvenye előtt. amikor Perrin. vörös szőnyegek huzodtak. Alig egyetlen esztendő leforgasa alatt a kiralyi szekhely megtapasztalhatta Morgase. A magas. az egyik Kitaszitott. Miert nem a közvetlen utvonalon mentek? ugy tűnt. A terem mindket oldalan alacsonyabb rangu nemesek varakoztak. mert a remült polgarok nagy felvasarlasba kezdtek. Feszült erdeklődessel követtek az esemenyeket. A fal menten allo lampak ragyogtak. amelyikkel majd a kedveset akarja megajandekozni. Ugyanolyan vazak alltak a sarkokon es a falakon pontosan ugyanolyan tükrök keltettek a tagasabb ter latszatat. A csillogo faboritast a sarokban allo karcsu oszlopok egeszitettek ki. de akkor is meghajolt. makulatlan falai előtt vörös es feher zubbonyt es fenyesre surolt lemezpancelt. Elayne ezen majd elgondolkozhat. Mennyire lehettek tele a kiralyi raktarak? Keresztülhaladtak az ujvaroson. akiket Perrin hozott magaval. A palota kapui es hofeher. Bejutva a palotaba leszalltak a nyeregből. alatta pedig lancinget viselő testőrök sorakoztak. A Sarkanytront azonban mar eltavolitottak. Kiveve persze azokat. A trontermet kellőkeppen feldiszitettek. mint Rand. amiert Perrin es Faile visszahoztak Morgase-t.

– Hat legyen! A fogadoszobam keszen all. hogy ezzel emlekezzünk meg az anyam biztonsagos hazatereseről – folytatta Elayne. mielőtt valaszolt volna. Az is elkepzelhető volt. Elayne szemmel lathatolag arra szamitott. – Nagyon köszönjünk. A felperces nemasag valosagos örökkevalosagnak tűnt. hogy megkerik. hogy bocsasson meg neki azert. Legalabbis nem egyből. Faile korabban reszletesen es hosszan a ferje ertesere adta. Ezen ügy soran tanusitott helytallasotok raszolgalt a korona legmelyebb elismeresere. mit is tesznek. Lehet. Vagy esetleg. – Varjatok itt! Majd habozni kezdett. Faile bolintott. de aztan felemelt kezzel megallitotta Gault. Ez a rövid szünet persze azt jelentette. Korabban mar figyelmeztettek őket. mint valamilyen kalmar. amiert cseledkent kezeltek az anyjat. milyen jutalmat adhatok nektek azert a nagy szolgalatert. Őt pedig mind a ket szerepre gondosan felkeszitettek. am akadt itt nehany dolog. es Perrin Aybarat! Az ifju neve utan nem hangzott el cim. hogy szemelyes halamat kivanom kifejezni. mielőtt folytathattak volna a megbeszelest. hogy meltatlannak talalja az elmult időszak esemenyeit. Aybara mester. – Nem beszelhetnenk meg zart ajtok mögött. – Adassak mindenki tudtara – szolalt meg Elayne dallamosan csengő hangon –. kurta modjan. Annyira egyszerű lett volna! Talan tulsagosan is egyszerű. am kiralynőkent minden joga megvolt arra. egy szolga pedig kinyitotta a tronterem bal oldali falanak egyik keskeny ajtajat. mert főurkent viselkedett. Keptelen volt maskepp viselkedni. A következő megbeszeles vegeredmenye az előbbi lehetősegek barmelyike is lehetett. Kerdő pillantast vetett a felesegere. Azzal ugyan mindenkeppen tisztaban volt. hogy felseged milyen kegyben reszesiti a ferjemet? Elayne hosszan töprengett. hogy a kiralynő neheztelt rajuk azert. amiert elősegitettetek fenseges anyam hazatereset. hogy a tron örömmel üdvözöl teged. hogy ezt a rosszallast eszközkent akarta felhasznalni a targyalasok soran. Ez utobbi esetben hivatalos kegyelemre is szamithatnanak. Szamos szempontbol nezve egy nemes urnő pontosan ugy viselkedett. hogy kerteles nelkül egyik targyalo fel se akarja szoba hozni. A nyilt allasfoglalas ugyanis tulsagosan is sokat elarult volna a masik oldalnak. – Kiralyi felseg – kezdte Faile ovatosan. Zarine ni Bashere t’Aybara urnő. Ez azonban elegge kenyes temanak szamitott ahhoz. hogy Faile egyszerűen csak tul sok mindent kepzelt a gesztusok möge. Egyetlen kiserőjenek sem tetszett ez a döntes. Alliandre Maritha Kigarin kiralynő. – A mai napot ünnepnappa nyilvanitjuk. – Közhirre tetetik. – Vegezetül pedig – folytatta Elayne –. hogy . hogy a főnemesi rangot követelje. Sulint es Argandat. amit Andornak tettetek? Perrin a kalapacsara tette a kezet. de engedelmeskedtek. teged. – es arrol. Perrin elindult. Faile-t elfogta a kisertes. terjünk ra a mai talalkozo tulajdonkeppeni targyara! Bashere urnő. felseg! – valaszolta Perrin a maga szokott. amivel tisztaban kellett lenniük. emelje őt hivatalosan is főnemesi rangra. hogy… ujra a magas rangjanak megfelelően elhet. hogy ne probalja meg leröviditeni vagy siettetni a szertartast. – Te is. es Gradyre pillantott. hogy Perrin es Faile nem tudhattak.hogy megbeszeljek a Folyoköz jövőjet.

Elayne birodalmaban voltak. – Perrin sohasem nyilvanitotta magat kirallya. – Hat ez is valami – bolintott a kiralynő. Faile nem latta. Netalan Rand? Morgase Elayne nyoman lepett a szobaba. Elsőkent a szokasoknak engedve Elayne kortyolt bele a teaba. hogy formalisan nem nyilvanitottad magadat kiralynak. hogy hova rejtettek a testőröket. igy illett megmutatni. egyedül kellett belepniük. majd csatlakozott a ferjehez. – Magyarazzatok el nekem. Elayne szamitott erre a lehetősegre. . de a sajat akaratombol le is vettem. Faile nagy nehezen elleplezte az idegesseget. Nagyon örült volna annak. Nem örült annak. Visszafogott. – Nem hiszem. Egy fokuszalo ferfit azonban nem vihettek magukkal. es nevezted magad kiralynak? – Kiralyi felseg. – A vezetőjük kivegzese miatt ketsegtelenül nyilt lazadas törne ki abban az orszagreszben. Egy fokuszalo asszony legalabb annyira veszelyes volt. Főleg azert. hogy az ő felbujtasara tevesztetted meg az alattvaloimat. Melyik lehetett az igaz a terhesseggel kapcsolatos szobeszedek közül? Ki lehetett Elayne gyermekenek az apja? Egeszen biztosan nem az az idiota testőr. – Kitűztem – felelte Perrin –. Meglehetősen szajbaragos modon. de azzal. amikor a kiralynővel akartak targyalni. Ezzel is figyelmeztetni akart az erejere. hogy elfajultak a dolgok. függetlenül ennek az aratol – folytatta Elayne. – Tehat akkor – szolalt meg Elayne. hogy kitűzted azt a zaszlot. nincs tisztaban nehany tennyel – ellenkezett Faile. lenyegeben mintha ugyanezt tetted volna. – Minden ellenallas nelkül eljöttünk hozzad – figyelmeztette Faile. es teat töltött a cseszekbe –. Vett egy mely lelegzetet. – Ketlem. hogy Randnek nagyon tetszene ez az ötlet. hogy el fogom hinni neked. Az a remhir valoszinűleg porhintes volt. A szekeket előre odakeszitettek. Az Egyetlen Hatalommal vitte oda magahoz.törtenhet ilyesmi. A leülessel egeszen addig vartak. valamint egy teaskanna es cseszek voltak rajta. hogy a Folyoköz felzaklatasa valoban annyira jo volna a birodalmad szamara – szolalt meg habozva Alliandre. gondolta Faile. Csendben maradt es feszülten figyelt. Kelyhek. A lampak fenye megcsillant az ujjan viselt nagykigyos gyűrűn. amig a kiralynő is csatlakozott hozzajuk. A fal melletti asztalrol a magasba emelkedett egy talca es odalebegett hozza. mert Elayne egeszen biztosan kemeket es testőröket rejtett el a fogadoszobajaban. egy kancso bor. Talan akkor nem is alltak lesben gardistak a közelben. mint egy tucatnyi katona. De üljetek mar le! Intett a kezevel. – A lazadok nem igy tettek volna. Perrin azonban csak felhorkant. – Lehet. az az orszagresz mar igy is fellazadt. a menekülesük legbiztosabb zalogatol. – Ami engem illet – jelentett ki Elayne. Elayne belepett es intett a kezevel. Ezek azonnal előugranak. – Nem vagyok az ő alattvaloja – valaszolta Elayne. hogy el kellett szakadniuk az asha’mantől. Alliandrehoz es Morgase-hez az apro oldalszobaban. hogy a kiralynő is aes sedai. hogy miert is ne vegeztesselek ki benneteket arulokent! Faile meglepetten pislogott. ha ugy tűnik. Nem volt mas hatra. melyvörös köntöst viselt. hogy az ital nem volt megmergezve. ha megtarthattak volna a kiserőiket. – es Manetheren zaszlajat talan nem tűzte ki? Ahogy azt a hirszerzőim jelentettek? – kerdezte Elayne. – Ennek ellenere hajlando vagyok megtenni mindent a birodalmam erdekeben. – Tenyleg azt hiszed. A lanya melle ült le. Faile kis hijan el is feledkezett arrol.

amit akkor szokott hasznalni. hallottal-e arrol. Az elet visszater a regi kerekvagasaba. Ez azert jelez valamit. Persze te segitettel volna. es gondoskodom arrol. Perrin. amit mondtak: „Aranyszemű Perrin nagyur birtokai nem fizetnek Andornak adot. ha elszanta magat az ellenallasra. – Bizonyara megerted. hogy mi miatt aggodnak ezek az emberek. – Mostantol mar fejedelmek fognak a Folyoköz elen allni. es sereget gyűjtve. – Talan igen – valaszolta Elayne. – Lanyom – szolalt meg Morgase halkan. Kerjetek a megbocsatast! Megkegyelmezek nektek. Perrin felmordult. Te is fellephetsz ellene. de tavaly egy szal magunkban kellett kiallnunk a trallokok ellen. de attol meg semmi sem fog megvaltozni. – Olyan időket elünk. hogy a lehető leghamarabb rendet teremtsek – valaszolta Elayne. Egy jo darabig küzdöttem ez ellen. ahol felnevelik Rand al’Thort. akkor nem art. – Nem terhetünk vissza a multba! – ellenkezett Perrin halkan. hogy felemelkedhessen a Folyoköz. hogy egy kiralynő odafigyeljen azokra az emberekre. hogy felfogtad. Nagyon rossz vege lehet annak. gondolta Faile. A koronatol semmilyen segitseg sem erkezett. majd belekortyolt a teajaba. hogy kialtsa ki magat valamilyen nagyurnak. – Valahogy kikerülünk belőle – valaszolta az ifju azon a makacs hangon. – Nem a lazadas az egyetlen ok arra. Menta es törpemalna. Faile felvette a cseszejet. – Felajanlottam. Az andori tron nem tulajdonitott különösebb figyelmet a multban a Folyoköznek. Olyan földművesek. hogy milyen nagy bajba kerültünk. a sikered rettenetes peldaval szolgalna. es a körülötte ülőknek ugy tűnt. most. A kiralynő nem felelt. makacsul ragaszkodjon a cimehez. hogy a csapataim megvedjek a nepet. – Azzal viszont. felseg – szolalt meg Faile. milyen kilatastalan helyzetbe kerültem miattad. – A legtöbbünk ugy nőtt fel. hogy elismerem a hatalmadat. Fogadjatok el. hogy a folyoköziek igen bator emberek. es mar nyitotta volna a szajat. – es ezek utan higgyem is el rolad. – Nem takarhatja el örökke a felejtes köde. – Nem engedem at a Folyoközt. mint egy haragos vadallate. es megkostolta a teat. hogy közbeszoljon. Nem törődtetek velünk. Raadasul a Folyoköz adott otthont a gyermek ujjaszületett Sarkanynak. Mielőtt azonban meg tudott volna szolalni. Nem hiszem. Tai’shar Manetheren!” Alliandre elsapadt. de akkor is teny marad.–A Folyoközbe küldött követeimet visszafordulasra kenyszeritettek. akiket az alattvaloinak tart – folytatta az ifju. ha tudsz a bajrol. hogy nem is tudtuk. Nem is tudom igazan eldönteni. es akkor egyből elrendeződnek a dolgok. a szülőföldünk Andor resze. Az embereitek a következő üzenettel küldtek őket haza. Nem lesz ez igy jo. hogy kiralyi kegyben reszesitelek benneteket. hogy Manetherennek azert kellett-e elbuknia. – A Folyoköz felfedezte a multjat – magyarazta Faile ovatosan. hogy a közelben nem allomasoztak csapatok. hogy elfogadod majd a fensőbbsegemet?! – csattant fel Elayne. ha ezek ketten itt egymas torkanak ugranak. mert az orszagresz nem lazadt fel – felelte Elayne. – Ha tancra akarsz perdülni egy ta’verennel. gyakorlatilag mindenkit arra biztatnek. hogy közeledik a Tarmon Gai’don. Finom volt. – Nem tudom. amikor az emberek könnyen elragadtatjak magukat. Andor nem tudott arrol. es igy letrejöjjön az a föld. – Nagyon is finoman fogalmaztal – tette hozza Perrin. akiknek az ereiben konok kiralyok vere folyik. Idezem. Az mar biztos. . es ismet ivott a teabol. olyan a hangja. – Mindez meg fontosabba teszi azt. – Nem törődtünk. valaki mas vagott közbe.

hogy ismet a pusztulas szelen tancol a vilag. Elayne. milyen ütemben erősödik a Folyoköz. Andor erős. viszont alacsonyabban. – Cseppet sem szamit. mert akkor vegre kiderül. hogy Perrin nem akarja a tronodat. A Folyoköznek pedig vezetőre van szüksege. ha eppen az az ember lehetne a vezetőjük. hogy lemondjatok a sajat kiralysagotokrol. hogy a Folyoköz varosai gyors növekedesnek indultak. es mi a helyzet az adoval kapcsolatban? – A Folyoköz nem fizet adot – valaszolta Faile. – Ketlem. amit mond nekik. ha egyszer egy gondolat beleette magat az emberek elmejebe. Akkor viszont meg inkabb okunk van arra. – Csak azt kerjük. – Az emberek szeretik Perrint. bocsasd meg nekem. Nem kell nekik a dicsőseg. ami mar amugy is letezik – folytatta Faile. Lehet. hogy igazad van. Hat tenyleg annyira szörnyű volna. de meg munkasokat sem küldött. – Hat legyen! – szolalt meg vegül a kiralynő. – Azt. a tron nemzedekeken at elfeledkezett a Folyoközről. hogy Manetheren feltamadjon a romjaibol. ha szembefordul ezzel a ferfival. ahogy az a sok menekült bearamlik a hegyeken tulrol. felseg. ahogy az elkeseredett ellensegei a szövetsegesei lettek. hogy . – Perrin nem akarja a tronodat. Az Utolso Csata arnyekaban nemzetek emelkedhetnek es bukhatnak el. – Kerlek. Lattam. – es miert tennetek igy? – kerdezte Elayne. Elayne felvonta az egyik szemöldöket. A kiralynő nema maradt es az anyjara nezett. – Andor erős es gazdag nemzet. hogy akad-e köztük olyasmi. mintha egy kanal segitsegevel akarnad arrebb mozgatni a hegyet. en együtt utaztam ezzel az emberrel. hogy megfogalmaztatok a követeleseiteket. hogy vezetőre van szüksegük. Neked is megmondtam. amit valora lehet valtani! – Nincsenek követeleseink – ellenkezett Faile. Fel tudunk. ha megmarad a termes. hogy darabokra szakadhat.ha tisztaban vagy a pontos lepesekkel. de nagyon tartok attol. majd folytatta: – Lehet. Semmi okotok sincs arra. – Igenis jo okunk van ra! – ellenkezett Faile. A szivük melyen egyszerű földművesek. Azt viszont megigerhetem neked. Elhallgatott. Megteszik. – De. ahogy maga köre csavarta a vilagot. akit kivalasztottak maguknak? Az apro szobaban nema csend tamadt. hogy a többieknek ez tetszene majd – töprengett Elayne. Lehet. Faile megcsovalta a fejet. hogy szövetsegeseket gyűjtsünk. es fel is fogunk lepni az ellen az elkepzeles ellen. hogy Perrin rangban a többi andori nemesi haz fölött all. hogy ez lesz. hogy szot emelek az erdekükben. Perrinnel szembeszallni olyan kilatastalan vallalkozas. ha tul meresz voltam! – folytatta Morgase. – Adj Perrinnek hivatalos rangot. Tisztelik. – Feltetelezem. – Pontosan tudom. mint a kiralynő. Elayne elkomorodo arcat latva gyorsan hozzatette: – Felseg. megigertem ket vendegünknek. – Na. Senki sem akar polgarhaborut Andorban. es tedd meg a Folyoköz helytartojava! – Egeszen pontosan mit ertesz azalatt. – Akkor tehat mit javasoltok? – kerdezte a kiralynő. Elayne alaposan felmerte Perrint. Beerik azzal. hogy ti ketten mit akartok. hogy helytarto? – kerdezte Elayne. Faile visszafojtott lelegzettel figyelt. Nem vedte meg az alattvalokat a banditaktol. Tanuja voltam. A folyoköziek pedig a legkevesbe. – Csak egy ajanlatunk. – Az anyadnak igaza van – folytatta Faile. am az ott elők epp csak mostanaban döntöttek ugy. Hadd halljam őket.

– Felseged igen sokat nyerhet – folytatta Faile. – Pontosan ezert tettem azt. de sokan erősebbek lehetünk barki masnal. – A masodik hely tul közel all a koronahoz – figyelmeztette Elayne. sem tanacsosok nem erkeztek a tartomanyba. Tear. Nem mi vagyunk a legerősebb nemzetek. – Az egyetlen nagy különbseg csupan az. – Nagyon is jol elvoltak magukban. – Mi törtenik akkor. Rand al’Thor ugyanezt tette. Berelain is Perrin követői köze tartozik. – Ezen igen könnyen segithetünk – szolt közbe Alliandre. Ezenfelül felsorakoztatja möged azokat a koronas főket. Perrin mocorogni kezdett. miközben ket tenyere köze rejtette a teascseszet. amikor a nemzetek inkabb egyesülnek. Ami azt illeti. nyugati tartomanyra. – Saldaeaban hanyadik is vagy az örökösödesi rangsorban? – A masodik – ismerte be Faile. Felsorakozhatna öt nemzet. Nem nagyon előzte meg barmilyen tervezes a dönteset. de a kiralyi birakat es hivatalnokokat is. Letrehozhatnank a sajat szövetsegi rendszerünket. Alliandre hűsegesküje miatt felseged möge felsorakozik Ghealdan is. valojaban hat. Faile nagyon is ugy gondolta. akik neki esküdtek hűseget. – Bevezethetnetek a vammentes kereskedelmet – javasolta Alliandre. hogy szert tehetsz egy erős. ha hajlando vagy önallo nemzetnek tekinteni a Folyoközt. Ez igy nem mehet tovabb. Elayne ekkor Alliandre fele fordult. Ugyanakkor erződött. Ha beszelnenk vele. hiszen Elayne valoszinűleg tisztaban volt ezzel a tennyel. de alighanem ezt a masik kiralynő szajabol akarta hallani. – Ha a . Persze lehet. – Hűseget esküdtem Perrin nagyurnak – jelentette ki Alliandre. ha te leszel Saldaea kiralynője? Ilyen modon egy masik orszag kezebe kerülne a Folyoköz. – A Folyoköz gondoskodik a sajat igazgatasarol. Nem tette hozza. – Nem is volt rajuk szüksegük! – ellenkezett Elayne. hogy a ghealdani nőt egyszerűen magaval ragadta a ta’veren örvenylő lendülete. ha elfoglalod a Naptront.kijavitsak az utakat. – Perrin hosszu heteket töltött el nehany seanchan főtiszt tarsasagaban. Olyan jelentős szövetseg született. hogy a fiatalembert erősen nyugtalanitotta ez. hogy Alliandre maskepp latta az esemenyeket. Sem birok. Olyan időket elünk. hogy a folyoköziek valoszinűleg kihajitottak volna az adoszedőket. Illian es most mar talan Arad Doman is az uralma ala került. Andort erős szal közi Saldaeahoz. – Kiralyi felseg! – folytatta Faile előrehajolva. Morgase bizonyara mar beszamolt neki arrol. Elayne arcarol mar szinte teljesen eltűnt az ellensegesseg. Perrin szövetsegesedkent es hűberesedkent hajlando lesz seregeket vezetni a vedelmedben. Az urnő gyakran emlegette azt. es a szövetseg vezetője te lennel. – Ghealdannak sokaig nem voltak erős szövetsegesei. es nem darabokra szakadnak. hogy a ghealdani uralkodonő felesküdött Perrinre. A felesege pontosan tudta. amit tettem – magyarazta Alliandre. hogy tisztaban van ezzel a tennyel. amire a szobeszed szerint keszülsz. Őt nyugodtan tarthatod a baratodnak. Andor orarol orara kisebbnek latszik. – Hat akkor ezeket a hagyomanyokat sem kell megvaltoztatni – folytatta Faile. hogy Berelain is hajlando lenne szövetsegre lepni velünk. ahol több nemzet sorakozott fel egyetlen zaszlo möge. – Mar be is vezettem – felelte Elayne. Hat a ferjura kenytelen lesz hozzaszokni a gondolathoz. nagyon is ugy velem. Sőt. – Mivel Perrin felesege vagyok. – Akkor megint csak nincs szükseg valtozasra – bolintott Faile elegedetten. hogy Mayene-nek erős szövetsegesekre van szüksege.

Andor pedig az ujjaszületett Sarkany adosa. ha a gyermekek mar a születesük pillanatatol kezdve egymas jegyesei volnanak. – Soha. Valahogy csak meg kell győznöm a többi főnemest arrol. a ferfi. hogy a szülőföldje legyen az andori szekhelye… Faile mar nyitotta volna a szajat. Azt akarom. meglehetősen – bolintott Faile. – A Folyoköz kormanyzoja. – Nem latok benne semmi kivetnivalot – bolintott Faile es Perrinre nezett. hogy az ujjaszületett Sarkany. hogy behazasodjon az andori kiralyi csaladba. – Talan szokatlan. – Persze. Elayne töprengő arcot vagott. Utana pedig Perrin leszarmazottait megtesszük Rand kormanyzoiva. Erre az jogositja fel őket. – Ezt nem igerhetem meg! – ellenkezett Perrin. – ugy ertem azert. hogy . – Marpedig a Folyoközben semmi ilyesmit nem szoktunk csinalni – ellenkezett Perrin konokul. akkor senki sem fenyegetheti Andor erdekeit. Ha ezt irasban rögzitjük. – Hat. – Igen! Ez a jo megoldas. hiszen Rand epp hogy a Folyoközből jött közenk. – Azt hiszem. A lanya szeme felragyogott. – Ez elfogadhatonak tűnik – bolintott Perrin. Ha megvalosul mindaz. igy nemhogy nem kell meghatralnom egy lazado tartomany partütő hadura előtt. Elayne habozott. es az ujjaval megkocogtatta a cseszeje peremet. Ez a ket orszag ugyanis egeszen biztosan arra fog hivatkozni. amiről beszeltünk. hogy ezt a területet egeszen különleges modon kezeljük. batorithatjuk őket a hazassagkötesre. mintha nem is hallotta volna a közbeszolast. de tavolrol sem hallatlan dolog volna. Nekiadom azt a tartomanyt. – A beszedesükert es felhasznalasukert Perrin es az utodai felelnek majd. – Itt vannak meg az adok – folytatta Elayne. Valahogy be kell adnunk nekik a keserű pirulat… – Add a Folyoközt az ujjaszületett Sarkanynak! – szolalt meg Morgase. akkor senki sem tiltakozhat az ellen. A masik pedig örökölhetne Saldaea tronjat. Hogy ha azokat a földeket felajanljuk az ujjaszületett Sarkanynak. akkor a Folyoköz helytartoja igen hatalmas ur lesz. akkor egyik gyermekük tovabbra is a Folyoköz ura lehetne. aki andori főnemesi cimet is kap. hogy a tron verrokona legyen. A többi főuri haznak azonban nem fog tetszeni. – Az andori főnemesek pedig el fogjak fogadni ezt a döntest. – Erről nem vitatkozunk.korona Faile fejere kerülne. Ez a megoldas akar az előbb emlitett szövetseget is ellensulyozni tudja Illian es Tear között. hogy valakiből egy tartomany helytartoja lehet. Egesz jol hangzik. hogy Rand szövetsegesekent jogot nyertek a területük megnövelesere. – A nemesseg szokasai mar csak ilyenek – figyelmeztette Elayne. es attol kezdve a Folyoköz lesz a hűberi birtoka. Faile megvonta a vallat. hanem eppenseggel lehetőve teszem. de aztan beleegyezően bolintott. – Ez megint csak elfogadhato. megjutalmazhassa az egyik legjobb baratjat. – A gyermekeim szabadon dönthetnek a sorsukrol. am Elayne egy kezmozdulattal elhallgattatta. – Hat miert is ne? – Szeretnem az egyik gyereketeket – szolalt meg Elayne töprengve. akit szeretek. akkor a dolgot le is zarhatjuk. hogy teljesen jogosan ruhaztam fel a Folyoközt ilyen nagy önallosaggal. – Szamomra elfogadhato lenne egy ilyen megoldas – jelentette ki Elayne. felseg.

hogy nemsokara hol lesz … Fortuona Athaem Devi Paendrag. – Azt mondta. – Azt nem tudom – felelte Andor kiralynője. Ez az előjel vilagosan mutatta. igy jogosan tehetünk kivetelt azzal az orszagresszel. majd nagyot kortyolt a teajabol. A következő napok soran fontos döntesre kerül majd sor. Az uj szövetseg leggyengebb tagjakent ő nyerhette a legtöbbet. es Perrin miert nem lepődött meg miatta? – es egeszen pontosan mit is csinalt Rand? – kerdezte az ifju. hogy igen ovatosan kell viselkednie. – Kezdem azt hinni. mintha ez a teny egyszerűen elkerülhetetlen lett volna. es megrazta a fejet. Az aranyszinű es borvörös selyemfejfedőt lenyűgöző szepsegű selyemszarnyak diszitettek. Igen. hogy mi törtenik most az ujjaszületett Sarkannyal? – Az az ostoba. esetlen fajanko! – csattant fel Elayne. Egy hosszu zsinoron csodalatos szepsegű kristalydarab logott a felseges nyakbol. es bort töltött Faile kupajaba. A csaszarnő gyönyörűen megmunkalt fejdiszt viselt. hogy merre lehet Rand. – Azt hiszem. – Egwene-t? – kerdezte Perrin. A madar akkor sem repült el. – Szolits nyugodtan Elayne-nek – javasolta a kiralynő. Ezek alakja egy magasba emelkedő bagolyra hasonlitott. lerakta a teascseszet es atvette a bort. a dicső Seanchan birodalom uralkodonője hatarozott leptekkel bevonult a tanulokamrajaba. ha ő valaha is visszater es igenyt tart a bevetelekre. amikor a birodalom urnője kinezett az ablakon. Micsoda ostoba terv! Ti is segithetnetek ebben. hogy halalosan felidegesitse Egwene-t. majd elmosolyodott. elelmiszert tarolhat es penzt költhet a tartomany vedelmere. A latomasai miatt az ifju viszonylag pontosan sejtette. Elayne – bolintott Faile. lenyűgöző aranyszinben tündöklő köntöst viselt. hogy javitsa a folyoközi lakok eletfelteteleit. Az ifju bolintott. – Vegre ő az amyrlin – jelentette ki Elayne. Egy ilyen előjel utan elengedhetetlen lepesnek tűnt. – Volt kepe ahhoz. am a felesege arra volt kivancsi. – Micsoda megkönnyebbüles! – szolalt meg mosolyogva Alliandre. Ruhaja szoknyareszen csupan a terde alatt kezdődött a hasitek. – Termeszetesen meg kell allitanunk. Utakat epithet. hogy eltavolitja a Sötet Nagyur tömlöceről az utolso megmaradt pecseteket is – valaszolta Elayne elkomorodva.mindezzel a Sarkanyt szolgaljak. hogy mostanaban merre jar? – kerdezte Faile. mig Faile-t őszinten meglepte az ujdonsag. Perrin termeszetesen felhasznalhatja ezt a bevetelt arra. hogy en segithetnek – bolintott Perrin. – es azt tudod. hogy mennyit tud Elayne. Hat ez meg hogy törtenhetett. elmosolyodott. hogy megiscsak jo ötlet volt nem kivegeztetni benneteket. Előző ejjel bagoly huhogasat hallotta az ablaka előtt. hogy meggyőzze Randet. Minden egyes ekszert masfajta dragakövek kombinaciojaval ekesitettek. hogy nagy erejű jelkepekkel diszitett . viszont a ruhadarab ket szara olyan hosszan nyulott hatra. hogy a finom szövet ne erjen le a földre. – Azzal viszont tisztaban vagyok. hogy öt da’covale kellett ahhoz. – Kiralyi felseg… – szolalt meg Faile. Egwene nagy erőket gyűjt. A kiralynő Faile szemebe nezett. A csaszarnő mindket karjan tizenharom karkötő ragyogott. A legelőkelőbb birodalmi divatnak megfelelő. – Ahogy parancsolod. – Egy dolgot azonban meg kell kerdeznem: tudod.

A csaszarnő ÖRÖKKe fog elni. Csupan legfelül maradt egy sötet csik. A damanek termeszetesen lent maradtak. szeles vallu ficko volt. aki elvegzi a fontos feladatot. Sokkal többet ertek. A birodalom fegyvertaraban igen előkelő helyen szerepeltek a damanek. Masok beertek volna egy merenylet terveinek a kidolgozasaval. A padlot fonott matracok boritottak. Het ujjan szinesre lakkoztak a körmöket. Fortuona nem erőltette az atöltözest. Figyelemre melto. Ezt latva az udvaroncok felkeltek a földről. A fiatal nő felsietett a lepcsőn. am a tekintetükkel tovabbra is a környeket fürkesztek es a lehetseges veszelyekre figyeltek. hogy ez volt az egyik oka annak. Nem lett volna helyenvalo. A ferfi meg mindig zöld es feher szinű altarai egyenruhat viselt. ezek a vervörös es melyzöld vertezetet viselő harcosok maradtak allva. Addig bünteti. Sul’damjaik a kezükben tartottak a nyakörv szijat. A szoknyaba belehimeztek a birodalom legfontosabb tanitasait: A csaszarnő AZONOS Seanchannal. Egyedül a Halottvirraszto Garda tagjai. A makacs damanekat itt büntettek meg. Kiveve persze magat Fortuonat. előleptetese ota Beslan meg semmilyen kiserletet sem tett az ő meggyilkolasara. Ebben a pillanatban tiz tartozkodott közülük a teremben. Galgan jol megtermett. ha a fizikai serülesek is erik ezeket a nőket. mint valami draga szőnyeg. A damanek itt tudtak gyakorolni a pusztito fonatokat. A tron egy paranyi emelveny tetejen kapott helyet. A Ver . A hatalmas csarnoknak egyetlen ablaka sem volt. Ebben a helyzetben a seanchanok kivetel nelkül armanykodni kezdtek volna. hogy tanuja legyen a damanek kikepzesenek vagy betöresenek. Az ocean innenső partjan senkinek sem lehetett ilyen sok kilakkozott körme. Az uralkodonő tudomasa szerint. vagy a rakenek. Barcsak hamarabb megertette volna az előjelek üzenetet! Beslan utan Lunal Galgan hadseregtabornok es az alacsonyabb Ver nehany tagja is belepett. miközben persze tamogattak volna azt. Az egyik fal mellett halomba rakott cserepedenyek sorakoztak. aranyszinű szoknyat előrehuztak. Nehanyuk odaadassal simogatta a gondjaira bizott damane fejet. Amikor belepett a csarnokba. Gyakran lejött ide. A csaszarnő megfordult. Az ocean innenső partjan nagyon sokan azonban maskent gondolkodtak. nem pedig seanchan köntöst. Nehanyan megkisereltek volna megszervezni egy orgyilkossagot. hogy mi a feladata. A feje tetejen meghagyott egy keves ősz hajat. Ruhaja szarnya hangosan sustorgott a da’covalek kezeben. Meghajoltak.ekszereket öltsön magara. Selucia elfoglalta a helyet az emelveny egyik alsobb lepcsőjen. Beslan kiraly is belepett a terembe. Fortuona keresztülhaladt a termen a tuloldalon felallitott csaszari tronszek fele. A szolgai közben elrendeztek a ruhajat: ovatosan megragadtak a karjat. A feje nagy reszeről leborotvaltatta a hajat. A jo gazda nem öli meg a joszagot csak azert. es a teremre nezett. Közben a hosszu. ha korabban nem töltött volna el egy keves időt Matrim tarsasagaban. Megnyugtatta ez a latvany. mig a csillogo szövet ugy fedte be az emelvenyt es a lepcsőt. mert az lassan tanul. hogy ő kenytelen volt csatlakozni a fiatalemberhez. es a levegőbe emelve leültettek a tronra. mint a lovak. Kivetel nelkül valamennyien megfontoltak volna Fortuona meggyilkolasat. miközben rajuk zudul a kiszabott büntetes iszonyatos kinja. MINDENKI engedelmesseggel tartozik a csaszarnőnek. a benn levők azonnal leborultak a földre. Nyilvanvalo. A csaszarnő ezt keptelen lett volna elhinni. A birodalom első asszonya eleven zaszlokent ült a tronuson. Lehajtott fejjel terdeltek. mig az vegre felfogja.

amiert nem kepeztem ki megfelelő modon ezt a joszagot! Suffa elkepesztően makacs. Először haragosan beszelt vele. Fortuona ugy döntött. mire kepes ez a nő! – öntötte szavakba Selucia az uralkodonő jeleit. – Hatalmas valtsagdijat tudok ajanlani. jelezd legcsodalatosabb urnőnknek melyseges halamat! – valaszolta megkönnyebbülten fellelegezve Melitene. – Folytathatod – engedelyezte Selucia. hogy Fortuona felemeli Galgant a csaszari csalad tagjai köze. A zömök. hogy nagyon nehezen lehetett kezelni. mondd el a nagy hatalmu csaszarnőnknek – örökke eljen! –. hogy sok mindenkit meggyilkoltak vagy kivegeztek. Fortuona kezjelek sorozataval adta Selucia tudtara. hogy tamadjak meg a Feher Tornyot. Ahhoz ketseg sem fert. Melitene felszisszent. Ha szabadon engedtek. ez a joszag gyakran sirt. Kevesen ertettek hozza hasonlo modon az egykori marath’damanek idomitasahoz. hallgassatok meg! en vagyok az Amyrlin-tron. Selucia szemebe nezett es gyorsan. – Mutasd meg nekünk. ugyanakkor viszont rengeteget sir es igen nagyvonaluan igergeti azt. – Könyörgök! – szolalt meg Suffa. – A csaszarnő nem neheztel rad – öntötte szavakba az Igazmondo az urnője akaratat. Hiszen az uralkodo csaladja erősen megfogyatkozott. A fel fejet mindaddig kendő takarta. – Suffa most megmutatja a csaszarnőnek – örökke eljen! –. es ismet meghajolt. es sikeresen halad Seanchan visszaszerzese. Kicsit ra akart ijeszteni Melitene-re. idegesen magyarazkodni kezdett: – Kerlek. ősz haju asszony sötetbarna haju. akkor igen nagy az eselye annak. hiszen Selucia most mar Igazmondokent szolgalta. Melitene. Melitene nem is titkolta el melyseges szegyenet a damane sirasa miatt. A feje masik felet kopaszra borotvalta. mig azon a helyen meg nem nőtt a haja. Melitene leterdelt Suffa melle. hogy megszegyenülten lesütöm a szememet. Fortuona tudta: előbb-utobb kenytelen lesz egy masik Hangot valasztani maganak. es az üres helyeket uj arcokkal kell majd feltölteni. aztan vigasztalni kezdte. akinek a szemei a magasba tekintenek. Suffa szeme tagra nyilt. A nő feszülten figyelte az üzenetet. tiz asszonyt adok neked sajat magam helyet. de eppenseggel ő javasolta. A damane ennek ellenere tovabb folytatta. ugy akarja. Huszat! A Feher Torony legerősebb foku… Elakadt a szava. hogyan kell belemetszeni a levegőbe. Ha jol mennek ideat a dolgok. hogy nem vesz tudomast a damane cseppet sem kielegitő viselkedeseről.többi tagja alazatosan viselkedett a főtiszttel. Galgan ertekes szövetsegesnek szamitott. Tudtak. es esdeklően fordult Fortuona fele. Vegül jelezte Selucianak. ugy tűnt. Nem csupan nyiltan szembefordult Surothtal. – Könyörgök. Fortuona der’sul’damja előrelepett. Melitene arcat elöntötte az izzadsag. Ez a joszag igen ertekes fogasnak szamitott annak ellenere. vereres szemű damanet vezetett. hogy mas nőkkel valtja ki magat. ha Fortuona hazater es helyreallitja a rendet. Az a’damen keresztül bizonyara erős kin mart bele. hogy bemutassa a tudasat. Nagyon is sikeresnek. hogy megszolalhat. Fortuona egy pillanatig mozdulatlanul maradt. hogy elvezi a csaszarnő bizalmat. nagy hatalmu csaszarnő. – Ha ő. Egeszen melyen meghajolt. hogy mit is kell mondania. A tamadas igencsak sikeresnek bizonyult. – Kerlek. akkor ra tudom venni Suffat arra. Sajnos tovabbi kitöresei varhatoak. – A magukat aes sedainak nevező marath’damanek kivetel nelkül igen makacsnak bizonyultak. vinnyogni kezdett es a földre zuhant. Melitene megsimogatta a damane fejet. Termeszetesen Fortuona .

Az Utazas nem legenda vagy valamilyen remhir. Halvate. de szemmel tartalak. Beslan megdöbbent a latvanytol. hogy nem is letezik az a fegyver. – Hat ez hihetetlen! – kialtott fel Beslan. hogy hangot adjak a velemenyemnek. hogy az ilyesmi lehetseges. Egyelőre engedelmeskedem neked. Talalkozott a varosban orgyilkosokkal. Tehat akkor igaz volt. Bizonyos szempontbol nezve a hadseregtabornok ovatos helyezkedese sokkal jobban megnyugtatta Fortuonat. egyelőre nem nagyon tudott mire menni vele. ezzel a kepesseggel… Magas rangja miatt azok köze a kivalasztottak köze tartozott. Galgan összefonta a kezet a hata mögött. hogy a fiatalember merenylet aldozataul esett. – es ha lehetnek annyira vakmerő. Fortuona intett. Ez pedig gyökeresen megvaltoztatta a hadviseles műveszetet. akit valaha is kedvelt. Persze az uralkodonő azt nem tudta volna megmondani. ugy hangzott.sajat magarol is ugy velte. Valaki helytelen modon hasznalt valamilyen ismeretlen ter’angrealt. Fortuona kivancsian előrebb hajolt. aki ellen nem kellene összeesküveseket szőnie? Csak nehezen tudta volna elhinni. Csak onnan lehetett latni a resen keresztül az erdős ligetet. hogy nem is hazudtak. – A csaszarnő tudni kivanja – forditotta Selucia Fortuona kezjeleit –. hogy nem beszeltek rola! – valaszolta aggodo hangon Melitele. Az előbbivel tudott mit kezdeni. hogy a ferfi Galgannal együtt jöjjön at az ő oldalara. Beslan elindult az uralkodonő fele. akik közvetlenül szolhattak az uralkodonőhöz. Cselekedete igen figyelemremelto lepes volt. Galgan egyertelműen jelezte vele. Ugyanakkor viszont a hűsegeről is tanubizonysagot tett. A tettevel ezt is Fortuona tudomasara hozta. – Leghatalmasabb urnő. ha betörhetett egy-egy marath’damanet. ha egy olyan Hollok Hercegevel kellene együtt uralkodnia. Meghajolt es habozni latszott. Legalabb annyira elvezte. A tulso oldalon fak susogtak. aki arat adott a merenyletre. Vajon Matrim ugyanennyire hűseges lesz? Milyen lenne. hogy az elfogott marath’damanek közül barki is beszelt-e a fegyverről? – Közöld legfelsegesebb csaszarnőnkkel – örökke eljen! –. es megtudakolta tőlük. Igen fontos előjel! Selucia hetköznapi körülmenyek között igen visszafogottan szokott viselkedni. A masodikkal… Hat. Suffa vegül ujra felterdelt. ugy tűnik. hogy az a robbanas egyedülallo baleset lehetett. amit meghallgatva a gyerekek egy csodalatos hazassagrol almodozhattak. A fiverei közül ő volt az egyetlen. hogy milyen arat kernenek Fortuona meggyilkolasaert. mint a közrendű emberek gyerekeinek szant tündermese. es pontosan a csaszarnő tronjaval szemben jokora nyilas tarult fel a semmiben. A csaszarnő gondosan leplezte a sajat meglepődeset. Hanem valosag. es nagy terveim vannak. am ekkor neki is elakadt a lelegzete. ahogy egy feher fejű solyom szallt fel a magasba az atjaro közeleből. hogy orgyilkosokkal talalkozzon. mint Beslan szemmel lathatoan megingathatatlan hűsege. Fortuona elakado lelegzettel figyelte. ha megtörhette egy vad grolm ellenallasat. Utana pedig az összes olyan orgyilkost kivegeztette. hogy a csaszarnő nyugodtan tekintheti fenyegetesnek. mint a fivere. Majdnem hogy leesett az alla. A csaszarnő nagyon is sajnalta. hogy Seluciat a különös atjaro. . Suffa lehajtotta a fejet es egy vakitoan tiszta fenycsik hasitott előtte a levegőbe. vagy inkabb az előjel lepte meg ennyire. Egy olyan törtenet. hogy tehetsegesen banik a damanekkal. A vonal egy központi tengely menten oldalra fordult. Meglehetősen kivancsi alaknak szamitott. Nem ijed meg attol. akkor en bizony ugy velem. Lehet.

. hogy megtudja. Ezzel… A haboru többe mar soha nem lesz olyan. – Az attol függ – valaszolta Galgan. hogy a csarnokban levők kivetel nelkül megőrizzek a titkot. A csaszarnő csak a legritkabb esetben tett ilyen közvetlen bejelentest. hogy megerkezett volna Ebou Darba. Csupan Furyk Karede nem moccant. Ez a varatlan jel elarulta. es a győzelmenek előjeleiről ertesülni fog maga az egbolt es az egesz vilag is. hogy Utazhatnal. Gyorsan le kell csapnunk rajuk. A Halottvirraszto Garda tagjai mocorogni kezdtek. Fortuona mar maga is kezdett ketelkedni a szobeszedekben. Az ujjaszületett Sarkany szolgalni fogja a Kristalytront. – Hadseregtabornok! – folytatta Selucia. Igen. Visszaült a tronjara. Most majd kitapasztalhatjak. – Ez bizony zavarba ejtő dolog – szolalt meg Beslan. hogy gyűjtse maga köre a legkivalobb katonait! A kezünkben levő valamennyi damanet vissza kell hozni a varosba. akkor beszelek majd a damanekkal. hogy ez az egesz csupan Suroth vagy az ellensegei cselszövesei volt. Ha ez egyaltalan lehetseges volt. es igy a többiek is hallhattak a parancsait. valaszolta kezjelekkel Fortuona. Az a nyilas belehasitott magaba a valosagba is. – Barmikor tamadhatnak a harcvonalaink mögött. Gondoskodik arrol. Az előző alkalommal csupan egy tű hegyevel böktük meg őket. Peldaul azzal. Lehetseges. Ekkor minden hagyomany dacara felallt az emelvenyen. Porazra kell fogni az összes marath’damanet. az arckifejezese meg kemenyebbe valt. A teremben halotti csönd tamadt. hogy mire hasznalnad fel ezt a kepesseget? Azt. – Bolond lennel. Ha azonban mar elfoglaltak a Feher Tornyot. Utana pedig nagy erővel lecsapunk a Feher Toronyra. ha barkinek is megengedned. Hozza közvetitők nelkül is szolhatott. – Nem engedhető meg. A reszletek meglehetősen bizonytalannak tűntek. hogy elterjedjen ennek a hire! – fordult Selucia hatarozott hangon Fortuona fele. Ez bizony igaz volt. – Milyen tavolsagot tud athidalni? Mekkora lehet egy ilyen bejaro? Minden damane kepes ra? Van valamilyen korlatozas abbol a szempontbol. hogy Karede nemsokara előall majd egy javaslattal.Ez bizony lehetsegesnek tűnt. Fortuona vett egy mely lelegzetet. Az előző tamadasunk miatt elkezdtek fegyverkezni. igy akar meg a csaszarnő – örökke eljen! – sajat lakosztalyaba is bejaratot nyithatnak. De hat ebben a korszakban szükseg volt a vakmerősegre. – Feltarult előttünk a tamadas utja. es valaszt szerzek a kerdeseimre. Ők jelentik Seanchan visszafoglalasanak a kulcsat. es megdörzsölte az allat. hogy mennyire erős a kardunk. hogy a Hangja lehessen. hogy hol lehet ilyen lyukat nyitni? Ha legfelsegesebb urnőnk is ugy akarja. miközben a levegőbe mart nyilast bamulta. megismertük az ilyen Utazas titkat. hogy mennyire felzaklatta őket a felfedezes. A csaszarnő egy pillanatig töprengett. Szerencsere Beslan is ott volt mellette. Fortuona tudta. Ki kell valasztani valaki mast. a jelenlevők beszamolnak a csaszari nyilatkozatrol. jelezte Selucia. A robbanasra meg azelőtt került sor. – Legfelsegesebb urnőnk tudni kivanja. Kikepezzük őket az ilyenfajta Utazasra. Ezuttal a csaszarnő Igazmondojakent beszelt. hogy mostantol minden ejjel masutt feküdjön le aludni. mint amilyennek megismertük. – A csaszarnő igy akarja – forditotta Selucia. – A jelentesek szerint – jelentette ki – meg mindig sok szaz marath’damane tartozkodik a Feher Toronynak nevezett helyen. Hat igen. A segitsegükkel megtarthatjuk ezeket a földeket es felkeszülhetünk az Utolso Csatara. Adassek tudtara a hadseregtabornoknak.

– Na. Hosszu szaru pipajabol dohanyfüst emelkedett a magasba. – A felesegednek nagyon nem fog am tetszeni. hogy ne kelljen begyujtani a kandalloban. Eleg meleg volt az ejszaka ahhoz. de akkor is igen jolesett rajtuk ülni.Akkor legközelebb döntő csapast kell mernünk rajuk. Nem fertek ugyan oda az asztal melle. Megnősült. Mat! – szolalt meg Perrin. Csupan ő. Utana a tarsai mondtak el mindazt. – Figyelj csak. – Azt a reszt nyugodtan kihagyhattad volna – fordult Mat Thom fele. Mat fizetett a helyert. Az ablak előtt logo faragott facegert elaztatta a zuhogo eső. Akinek mar több mint ket . Perrin – fejezte be a szavait Thom. a sajt es egy kancso sör mellett. mutogatta Selucia. A Vidam Tarsasag roluk kapta a nevet. Csak most jött ra arra. Thom es Mat ültek a szobaban. – A Kilenc Hold Leanya – ellenkezett Mat. es nezte. hogy igy. Olyan erővel kell lecsapnunk. hogy magaval hozta azt a ket alakot. Perrin. mintha egy egesz szazadnyi katona elkiserte volna. – Hat. hogy elfeledkeztel hősies cselekedeteim legnagyobb reszeről! – meltatlankodott Mat. Perrin azonban sokkal nagyobb biztonsagban erezte magat kettejük tarsasagaban. – Nagyon erdekes ifju hölgy – bolintott Thom. – Szivesen talalkoznek vele – folytatta Perrin. hogy mi törtent vele. hogy igy neveztek el a fogadot. A szemeben vagyakozas csillogott. – o. eppen ellenkezőleg! Biztosithatlak arrol. A harom jo barat a fogado egyik külön szobajaban ült. Gaul es Grady az ivoban varakoztak. – De nem sokra mentek vele. beleharapott. – Viszont legalabb a kalaprol nem feledkeztel el. Először ő szamolt be arrol Matnek es Thomnak. hogy szükseg volt ra. es felrakta a labat az asztalra. szepen nyugodtan atbeszelgessen egy estet. Az az atokverte Barna nőver hozott ide minket. Bizonyara oka volt annak. – erdekes – nezett fel Mat. hogy bucsut vettek egymastol. amiről nem tudott. ha nem tanulsz meg illedelmesen viselkedni az asztalnal! – Sokan probaltak mar megtanitani ra – valaszolta Mat. hogy milyen rengeteg minden törtent azota. kenyelmes szeket. a baratai tarsasagaban. szoval a lenyeget most mar te is ismered. Perrin jolesően elmosolyodott. Perrin döbbenten hallgatta. igen. ahogy ezer kalapacs sujt le ezer üllőre! A csaszarnő bolintott. Perrin beszivta a sajat pipaja füstjet. szoval nagyjabol egeszből ennyi volt a törtenetünk. Mat a pokolba kivanta Perrint azert. Az asztalon csupan nehany gyertya egett a kenyer. Mat kenyelmesen elhelyezkedett. Behoztak maguknak harom jokora. – Nagy különbseg! – Te pedig megnősültel – vigyorgott Perrin. – Na. Beszelt Maldenről. – A seanchanok csaszarnője. A Feher Torony bukasa elkerülhetetlenne valt. Alliandrerol es Galadrol. es hatradőlt a szekeben. szelesen vigyorgo arcokat mutatott. ahogy a magasban a füst lassan szertefoszlik a felhomalyban. a profetarol. hogy mennyire hianyzott neki az. A ceger különös kalapot viselő. igaz? – kerdezte. Az aiel es az asha’man igencsak feltűnő latvanyt nyujtott. es a maradekot a szek karfajara allitotta. Gondolkozzunk! Sok ezer katonat kell eljuttatnunk a Feher Toronyba egy elrejtett földszinti helyisegen keresztül. – Mutatvanyos letedre feltűnő am. Elvett egy darab juhsajtot. – Matrim Cauthon.

te nem veszed egeszen komolyan Verin . Perrin felmordult. – Mintha aggodott volna azert. hogy nincs bajban! – folytatta Mat. – Mit gondolsz. hogy emlekeztessem. – Semmi baj – valaszolta Perrin. A magas. – Feneette bolond aes sedai! Mondjuk. hogy mar ennyire kesőre jar. ha ejfelt üt az ora. es Perrin fele fordult. Ennek a Verinnek viszont teljesen elment az esze. majd resnyire kinyilt az ajto. Denezel gyorsan tavozott. hogy ilyen atkozott komor egbolt borul fölem. – Felbontod vegre? Mat megcsovalta a fejet. es piros viasszal pecseteltek le. Az a kep egesz elethű volt. – Mar hogy a csudaban tudnam csendben meghuznom magamat – ellenkezett Perrin. Perrin felemelte a levelet. es töltött maganak egy kis sört. Bibor mester! – szolalt meg Denezel –. felteve. egyik se egeszen normalis. – Köszönöm. Grady! – kialtotta Mat lelkesen integetve. Odadobta az asztalra. Megforgatta az ujjai közt. – Nahat. – Kinyitom. – Darabokra repedne tan az arca. es rengeteg ember függ tőlem? – Azt hiszem. es erre ez a gazficko a komorsagaval nem atallja utanozni. – ugy tűnik. amig mindenkinel ott vannak a rolunk keszült kepek. hogy a Feny egetne meg a fickot! – meltatlankodott Mat. ha majd visszajöttem. Mat turkalni kezdett a zsebeiben. Az iromanyt összehajtottak. mint egy levelet. – Nagyuram. Nemsokara indulunk. hogy valami kellemetlenseg erheti. de Arany mester embere ragaszkodik ahhoz. hogy beszelniük kell. Faile urnő megkert arra. – Bocsanatukat kerem. – Micsoda ostobasag! – meltatlankodott Mat. Mostanaban meg ez az egesz atkozott varos rajtam röhög. hogy erre esküt tegyen. Maga a fogados. Perrin. Ez a ficko bizony az ujjaszületett Sarkany elszant hivei köze tartozott. majd a gyertya ele tartotta. Az asha’man meg savanyubb kepet vagott. – Nem működik – legyintett Mat. Vegül előhalaszott egy apro. Perrin figyelmet az sem kerülte el. mi van benne? – Fogalmam sincs rola – felelte a baratja. Nem hallottal esetleg valamit rola? – Semmit. ha elmosolyodna? eppen eleg nekem. – Na latod. ezert hagytam a felesegemet egy masik kiralysagban – füttyentett Mat. de meg nem nyitottak fel. – Remelem. en mondom neked.hete nyomat sem lattam. feher papirdarabot. egy Denezel nevű fiatalember allt ott. hogy Denezel arckepet festetett Randről es kiakasztotta az ivo falara. – o. – Nem is vettem eszre. addig nagyon nem artana csendben meghuznod magadat. es tavozott. – amikor egy egesz sereget kell iranyitanom. – Lathatom azt a levelet? – kerdezte Perrin. Enyhe parfümillat aradt belőle. – Robbantottal fel mostanaban barmilyen erdekesebb alakot? A napbarnitott arcu asha’man elkomorodott. beesett arcu ferfi kopaszra borotvalta a fejet. Matrim Cauthon allta a szavat. – A nagyvilag valosaggal az oldalat fogja a kacagastol. A papiros gyűrött es igencsak koszos volt. ha valaki előtte kepes volt rakenyszeriteni arra. fiam. Ugyanis… Kopogas hallatszott. Grady! – valaszolta Perrin nagyon sohajtva. Magahoz vette a levelet es megütögette vele az asztal lapjat. Amikor felbukkant Grady viharvert abrazata. akik nem igazan tartjak mulatsagos helynek a vilagunkat – legyintett Thom. Az asha’man bolintott. hogy mostanaban akadnak olyanok is.

Közeledett az ejszakai orgyilkosok ideje. Rövid szünet utan hozzatette: – Eleg nehez lesz. – Azt akarod mondani. hogy fülön csipje azokat a cimborakat. ha minden ejszaka nyitnatok egyet a satrad belsejeből? Kiosonnatok rajta. ott zaszlok jelzik az erkezeseteket. – Megprobalom dicseretnek tekinteni a megjegyzesedet – felelte Perrin. Mi törtent azzal a halk szavu. az ijaszaimnak meg megparancsoltam volna. draga baratom. Az emberek rolatok beszelnek. akikről azt hittek. ugy tűnt. hogy celpontokka valtunk? – szolalt meg Perrin. Thom bolintott. hogy feltűnőbb legyen. hogy a legtöbb törtenelemkönyv meg csak meg sem emliti. hogy mind ez idaig csupan azert maradtatok eletben. hogy összemerjek az erejüket vele? Mat felhorkant. hogy elterelje az ellenseg figyelmet rolam. amelyik kis hijan vegzetesnek bizonyult a hadserege szamara. Erről szol a Szaz nap legendaja cimű dal. Az a csata pedig olyan regen törtent. – Barhova mentek. Eszebe jutott a kelepce. Kevesen hallottak. es valahol masutt aludnatok. Igencsak megleptel azzal. Valosaggal ragyogott. – en par katonamat pirosra festettem volna. – Neha pedig bent a varosban. hogy hol talalnak benneteket. Reggel persze visszaternetek. hogy ismered ezt a dalt. bizonytalan fiuval. Feligmeddig meg azt is le mernem fogadni. – Ostoba bolondok! Kifestettek pirosra a vezerüket? De hiszen akkor a csatateren minden katona ra vadaszott volna! – Pontosan ez volt az egesz lenyege – vagta ra Thom. hogy ertette. hogy Veronto Villiam is pontosan ezt tette a banathok elleni első es egyben utolso csataja soran. hogy bent alszol a satorban. ez aztan a körmönfont gondolkodas! – biccentett Mat elismerően. mint hogy egyre nehezebb elrejteni benneteket. Thom nevetni kezdett. Perrin bolintott. miközben a tuloldalon mindenki csak azzal foglalkozott. . miutan belekortyolt a sörebe –.figyelmezteteset – szolalt meg fejcsovalva Thom. Ha az orgyilkosok lecsapnak. ők vezetik a seregemet. – Hallottal valaha is Banath neperől? – Nem – valaszolta Perrin. Grady ugye tud Kapukat csinalni? Mi lenne. hogy hirtelen nyugtalanna valt. – Kihivas a javabol. Perrin töprengve bolintott. es Matre sanditott. Hat nem erted? Különben hogy a csudaban talalhattak volna meg az ellensegei. Tenyleg megvaltoztal. – Tudok roluk nehany remek dalt. Valami oknal fogva Mat illata elarulta. – Valamikor regen ők is az Almoth-alföldön vandorolo vademberek köze tartoztak – magyarazta Thom. – Sokat javultal. Zsenialis hadicsel volt. hogy a nyilaikkal lőjek szitava az ellenseg vezetőjet. – Amugy Matnek igaza van. te nem vagy odabent. mert a Kitaszitottak nem tudtak. az nem mas. akinek segitettem megszökni a Folyoközből? – atgazolt a kovacsműhely parazsan – felelte Perrin halkan. – Akkor mitevő legyek? – Mat minden ejjel masik satorban alszik – magyarazta Thom. – Na most az a nagy helyzet – valaszolta Thom. Hogy ott varjanak. Szoval a hozzajuk tartozo törzsek mindig tűzpirosra festettek a vezerük bőret. Mat nagyot harapott a sajtjabol. – Meg ennel is jobb volna. – Perrin. – Amit mondani akarok. ha bent hagynek öt vagy hat feszülten figyelő aielt. Valami hasonlot kene tenned. Mindenki mas azt hinne. fiuk – felelte Thom.

– A gyerekek tarsasjatekat a toronyban elő lenyekről neveztek el. Mat? – kerdezte Perrin. Szemet. Perrin. es azt is tudta. ha most meselned el? – kerdezte Perrin. – Micsoda? Mar eszt is arulnak a varosban? – csodalkozott Perrin. ugye tudsz kölcsönadni egy Kaput? – kerdezte Mat. – A kigyokat es a rokakat? – kerdezte Perrin. Jol vagyok en igy is. eltekintve persze attol. ki lesz az a harom. – eppen ideje. hogy igen nagy elvezetet jelentett szamomra meghallgatni a kalandjaidat. – Hogyan fogod megvedeni magadat? – A rengeteg eszemmel. – es akkor… na. Viszont legalabb lesznek sarkanyaik. – Hogyan segithetnek neked? Mi lenne. ha akarom. amikor rajöttem. hogy meseljem el. Nagyon jo kis törtenet. hogy barmilyen kockajatekot meg tudok nyerni. az Arinelle-folyo partjan. lenyeg a lenyeg. akkor talan nekem is mennem kene. nem lesz semmi bajom! Alkalomadtan emlekeztess arra. Femből keszitettek az egeszet. Legalabbis azt hisszük. Moiraine eletben van. ugy hivjak. Thom bolintott. – De hova is mesz tulajdonkeppen? – kerdezte Perrin. es mar meg is van.– Na. – Tenyleg? egjek meg a Fenyben! Mikor jartal iskolaba? – Csak par dolgot hallottam rola. hogy… – A Ghenjei-torony – vagott a szavaba Perrin halkan. Vannak benne hidak. – Talalkoztam velük – szolalt meg Mat. Közelebb hajolt a baratjahoz. – Ugyanis pontosan ezert akartam talalkozni veled. hogy itt kell hagyni a seregemet. – Na szoval. van az a torony innen nyugatra. – Tisztara összevissza beszelsz. csalo banda. Moiraine ezt vilagosan leirta a leveleben. – Fogoly. – Ez nem a megfelelő időpont. – Perrin. Levelet küldött Thomnak. mi törtent azon az ejszakan. nemsokara indulnom kell! Thom szagaba izgalom vegyült. hogy bevasarolj. Hat persze. Vagy legalabbis veletek küldenem az egyik asha’mant. – Azt hiszem. – Miert van az. mindegy. Olver amugy is ki fog belezni. Csak harman mehetnek. Moiraine ott van bent – legyintett a baratja. . amiert nem viszem el magammal. tudok rola. hogy előre latta: meg kell küzdenie Lanfearral. Azt allitja. Le kell győznöm a kigyokat es a rokakat. – Perrin. – Tudod. – Mi lenne. hogy megmentsetek – nezett ra Perrin –. ha a satrak között Utazhatnal? – Nem kell. hogy… Na szoval. – Vagy legalabbis ezt gondoljuk. Most tenyleg nincs időnk erről meselni. – Örömmel elfogadom a felajanlott Kaput! – vagta ra Mat. hogy mostanaban mindenki ketsegbe vonja a kepessegeimet? – meltatlankodott Mat. Na figyelj. es mi legyen veled. – Ha odamentek. Egyebkent se nagyon szamit. – Te viszont nem jöhetsz. hogy felrobbantsak a dolgokat. – Bizzal bennem. en meg ki akarom hozni. Mat nagyot pislogott. az a hely gonosz. – Mat! – szolalt meg Perrin fejcsovalva. Egy hid minimum. ideje erről is beszamolnunk – felelte Mat. Egyszerűen vigasztalhatatlanok lesznek nelkülem. Meg nagy esesek. – Annyira rossz. Mat. – Igen. – Micsoda? – igy igaz – erősködött Mat. Elhallgatott.

Ugyanakkor viszont nem tűntek torz takolmanyoknak. az első szellökes a porba dönti őket. mintha csak magahoz akarta volna ölelni a napot. Amihez viszont joval több innivalora lesz szüksegünk. Kiveve persze a shaidokat. Amig a közepen allo Avendesora teljesen es tisztan termeszetesnek tűnt. hogy sokaig elvezze a pillanat egyszerű bekesseget. szamos feher ruhas gai’saint pillantott meg. feher kőtömbök sora boritotta az egesz területet. Szinte mar csalodott is volt emiatt. es a lombozataban sehol sem tatongott nyilas. A latvany azert pedig különösen megragado volt. Bütykös gyökerei ugy simultak a talajra. akkor most el fogom mondani neked az egesz törtenetet. Annyira vekonyak es magasak voltak. az agak szövevenyere. A ter kellős közepetől eltekintve tükörsima. hogy az ember azt varta volna. amit Rand elejük tart az aielek multjarol. amivel azutan megtisztitotta a saidint. Közülük szamosat A – A – . A levelei megnyugtatoan susogtak a szelben. Hosszu agait szettarta. Amikor Aviendha napokkal korabban először lepett a terre. Na. Nagyot sohajtott es odalepett az Avendesora törzsehez. hogy az esetleg ide latogato shaidok nem tudtak volna elviselni azt.baratja nagyot sohajtott. Az utra. Rhuidean központi tere lelegzetelallito latvanyt nyujtott. amit megmutattak nekik. am ők elutasitottak mindazt. Miközben szerte a vilagban a többi növeny magyarazat nelkül haldoklott. A vekony. A lanyt meglatva azonnal tavoztak. A maga termeszetes modjan tökeletesen szimmetrikus volt. es nem art. Eljutottak volna az üvegoszlopok közeppontjaba. es azt is biztosra vette. Felpillantott a magasba. hogy Rhuidean atalakulasa ota ő volt az első. Közepen hatalmas fa tornyosult az egre. csupan sugarzott belőlük. az egy megfeketedett. ez itt meggyogyult. mintha ez a fa szolgalt volna minden mas fa mintakepeül. addig ezek az oszlopok legalabb ugyanilyen mertekben termeszetellenesnek latszottak. hogy mestersegesen hoztak letre valamennyit. Rand először itt fedezte fel azt a kulcsot. aki vegig akart menni az üvegoszlopok között? A sajat törzse senkit sem küldött ide. Melyen beszivta a levegőt. ha valamelyik masik törzs kepviselője latogatott volna el Rhuideanba. Aviendha legszivesebben letelepedett volna. hogy meg maradsz egy darabig… Huszonkettedik fejezet AZ AVENDESORA KÖZELeBEN Meg egy utolso lepes. amire szamitott. Valamikor ezen a teren halomban alltak a ter’angeralok. amin vegigjött. mint egy bölcs öregember rancos ujjai. es Aviendha mar ki is ert az üvegoszlopok erdejeből. eletben maradt. összeegett csonknak tűnt csupan. ahonnan soha többe nem tertek volna vissza. akik nagy gonddal összeszedtek a lehullott faleveleket es agakat. Lehet. hogy „az elet Faja”. Egyetlen aga sem hianyzott. A sok szaz oszlop koncentrikus gyűrűket formalt. mert amikor Aviendha utoljara latta a fat. Aviendha ugy velte. Ez az elnevezes annyit jelentett. Az oriasi fa makulatlansaga egyszerűen megmagyarazhatatlannak tűnt. mint ahogy azt barki is lehetsegesnek gondolta volna. A rengeteg ter’angreal mar reg eltűnt. Ő elkerülte ezt a sorsot. karcsu hengerek egeszen magasra felnyultak az eg iranyaba. hogy hallott volna arrol. A legendak az Avendesora neven emlegettek. Mintha csak rola mintaztak volna az összes ilyen felseges növenyt. söröskancso fele fordult. Pontosan azokat a dolgokat latta. Minden oldalrol üvegoszlopok vettek körül. es hatrapillantott. ugy tűnt. ha szolsz Gradynek. es sokkal hamarabb magara talalt.

amelyik lehetőve tette az alacsonyabb rangu Level utjanal sokkal nemesebb eletmod kialakulasat. hogyan maradhat eletben az ember. Szomoru lesz. Talan meg annak a napnak is a szemtanuja lehet. Itt került sor a vegső megmerettetesre. Azok. Arra is emlekezett. mint a megfagyott viz furcsa vonalai. Ez a ferfi azonban nem a dicsősegre vagyva hozta meg a dönteset. Az oszlopok erdeje ugy nezett ki. hogy erős es kitarto. amelyeket a remenyei szerint latnia kellett volna. amire szamitott. szinte mar veletlen modon került sor a nagy esemenyre. ha valaki vegigment az üvegoszlopok között. Mindegyikük olyan dolgokrol fog ertesülni. Aviendha hatradőlt es a fejet megtamasztotta a fa törzsevel. Ezzel mindig is tisztaban volt. hogy megragadja a landzsat es harcolni fog.Moiraine lefoglalt a Feher Torony szamara. Keresztbe tett labbal ült a fa ket hatalmas gyökere között. Egyre inkabb megbizonyosodott arrol. Az aielek kierdemeltek a Haromszoros Földön rajuk mert büntetest. Arra szamitott. amelyeket az előző telen odaat a vizföldeken latott. hogy szeretni fogja Randet. Az aielek a jövőben is evszazadokon at el fognak jönni erre a helyre. Dicsőseget jelent. Az agak remegni kezdtek a szellőben es több falevel is alahullott. hogy legyilkoljak a csaladjat. Elayne jegcsapoknak nevezte őket. Az első döntes nem volt valami lenyűgöző. miközben keresztülhaladt a gyűrűkön. hogy milyen hetköznapi. akik a tudos asszonyok tanitvanyai akartak lenni. hogy feltarulnak majd előtte az aielek öröksegenek a titkai. Rhuideanba. Megismerhette az eletet. Kiderült. Az egyik falevel vegigsimitotta az arcat. Ugyanugy. Egy olyan ferfi hozta meg. A maradekot pedig alighanem a környeken elő aielek vittek el. A jo hagyomanyok – az erős aiel hagyomanyok – megtanitottak a ji’e’toh utjait. A kitartas probajara. amikor ujra kilepett a ter köveire. mig mas emlektöredekei csak akkor keltek ismet eletre az elmeje melyen. az oszlopok. Nagyon is figyelemre melto utat tett meg az oszlopok között. A lagy szel megnyugtatoan zugott. Aviendha reszben emlekezett. Nagyon is meglepődött azon. Hajadonkent Aviendhanak be kellett bizonyitania. Nemzetkent igenis tohhal tartoztak az aes sedaioknak. Most mar nem volt igazi kihivas. ha valaki meg akarja vedeni a többieket. Igazi hatalom aradt belőlük. A szaraz levegő es a Haromszoros Föld ismerős. mielőtt megpihent volna a kendőjen. A magasba pillantott. ahogy az elmult szazadok soran tettek. Ezek az oszlopok azonban alulrol növekedtek fölfele. aki nem akarta megengedni. hogy egyszer majd visszater ide. ahogy majd elveszitik minden jelentősegüket. Ez a gondolat melyseges nyugtalansaggal töltötte el. Csodalatos alakjuk az eg fele mutatott. es hogy asszonytarsai lesznek. amit ma mar egyszerűen mindenki tudott. Ez a proba azonban mara mar semmive foszlott. amikor a nepe ugy döntött. Csupan a fa maradt itt. A tudos asszonyok kivalasztasa soran a jelölt erzelmeit es elmejet tettek probara. meg a harom gyűrű. utja soran mindent latott. A hosszu folyamatra Rhuidean tette fel a koronat. Eredetileg ez a ter’angreal igazi megmerettetesnek bizonyult. hogy a lehetseges vezető valoban kepes-e megismerni es elfogadni az aielek legsötetebb titkat. amin keresztülmentek az ide erkező nők. Az emlekezete azonban csupan emlekfoszlanyokat es darabkakat őrzött meg. Megtanitottak. Azt. Szamos lehetseges eletet. hogy miket tapasztalt. hogy ostobasag csak azert ragaszkodni a hagyomanyokhoz. . Felsohajtott es felkelt. Megis szamos olyan dolog nem tarult a szeme ele. Lassan fele lebegtek. mert azok hagyomanyok. Szamitott arra. poros illata felidezte a gyermekkora emlekeit. hogy atelheti a nemes döntest.

Gondosan figyelt arra. Nagyon veszelyes volt ennyire megközeliteni a fenygyujtokat. Ez azonban lenyűgözően hatalmas volt. Malidra volt. Az oszlopokat valoszinűleg meg a legendak koraban alkottak meg. Ki tudna felmaszni olyan magasra? Talan a fenygyujtok. Mintha csak varatlanul belezuhant volna egy mely. Akkor most ő erintette meg az oszlopot. Olyan volt. vagy az oszlop erintette meg őt? Megprobalta felmerni a te’angrealt ugyanugy. hogy mi is volt valojaban a targy feladata. hogy visszanyerje az önuralmat. Ezek az oszlopok mintha valosaggal… valahogy eltek volna. hogy mi volt ezeknek az üvegoszlopoknak a celjuk? Csak nem az aielek kedveert keszitettek őket. hogy megmutassak az aieleknek az igazi multjukat. Hideg ejszaka borult a kietlen tajra. Hason kuszott a sötetben. Sokkal nagyobb erő lüktetett benne. ahogy azt korabban mar szamos alkalommal tette. Vett egy mely lelegzetet. hogy a tavoli hegyek mögött a föld mindig zöld es mindenütt megterem az etel. Csupan egeszen keveset tudhattak a ter’angrealokrol. Valosaggal ragyogott a sötetben. ahogy ő is tisztaban volt azzal. aztan megcsovalta a fejet. A . hogy ne lepjen be a gyűrű belsejebe. am ő mar keresztüljutott rajtuk.Ekkor azonban valami az eszebe jutott. Elayne tarsasagaban figyelemre melto felfedezest tett: egeszen különleges kepessegről tett tanubizonysagot. A tenyere remegett. Malidra hallott arrol. Aviendha hörögve beszivta a levegőt. Ha megerintene az egyik rudat. ugye? A különösen hatalmas dolgok legtöbbje az idők legmelyen. ha olyan fonatokat hozott letre. amelyeket Elayne tarsasagaban vett kezbe. Ahogy mindig is. A taboruk ott feküdt a lany előtt. Veszedelmes dolognak szamitott a ter’angrealokkal kiserletezni. A lany becsukta a szemet. Ez a feladat meghaladta az erejet. ovatosan. erthetetlen. es az ujjaval megerintette az egyik karcsu. Hiszen többnyire abbol az iranybol jöttek. Megerezte az oszlop erőteljes aurajat. Elfordult az üvegoszlopoktol es lepett egyet. Nagyjabol egylabnyi atmerőjű lehetett. A tizennyolc eves lany annyira veznanak tűnt. es meguszta karosodas nelkül. Odalepett a legközelebbi üvegoszlophoz. Az ősi aes sedaiok vajon tenyleg ugy ertettek ezeket a különös targyakat. Ennek segitsegevel azonositani tudta a ter’angrealokat. es megprobalta megerteni. sötet verembe. Kinyitotta a szemet es elrantotta a kezet. Libabőrös lett. akkor talan a kepessege segitsegevel megtudhatna valamit roluk. Aviendha meg akkor is gyermekded lelkesedest erzett. amelyik megprobalta felmerni egy hegyseg tömeget. eles fogaknak. Kezdte elvesziteni a tajekozodo kepesseget. Csendben. Mintha ő kepes lett volna megerezni altaluk egy tudatot. Mielőtt eljött volna Caemlynből. Itt mar nem akadt mas tennivaloja. Itt pusztan arra hasznaltak őket. Akkor talan most azt is meg tudna allapitani. Az ehseg azonban vakmerőve tette. Habozva előrehajolt. pontosan mikent működik az ij vagy a landzsa? Vagy esetleg magukat az ősi mestereket is lenyűgözte a megalkotott targyak csodaja? Az Egyetlen Hatalom sok csodat. mint maga az Egyetlen Hatalom. sok titkot igert. az ősi korokban keletkezett. mint egy rovar. üvegesen csillogo targy felszinet. mert olyan hatalmas sulyt erzett. A hegyek csupan szaggatott vonalnak tűntek a latohataron. mint barmilyen olyan ter’angrealban. mintha joval fiatalabb lett volna a sajat koranal. melyeket korabban rengetegszer elgyakorolt. Nem hitte el ezeket a hazugsagokat.

de keptelen volt ravenni arra. Szemmel tartotta a fenygyujtok őreit. hogy egy tucatnyi ember elferjen benne. Rongyos nadragok es szövetfoszlanyok. A nadragjuk tulsagosan jol illett rajuk. szinte negykezlab folytatta az utjat. Az asszony gyilkos pillantassal valaszolt. Barmit hajlandoak lettek volna magukra venni. Megkerülte a hatalmas szekerüket. Beszelgettek. Remegett. Ennek pedig az volt az oka. Jorshem megmutatta azt a hatalmas szöget. Az volt am a különös erzes! Csodalatos. am eltompult elmeje mar nem nagyon figyelt fel a veszelyre. Nappal a varazserő hajtotta őket. hogy keleten a fenygyujtok hatalmas orszagutat epitenek. A legtöbb fenygyujto tul ovatos volt ahhoz. a fenygyujtok ide dobtak azt a maradekot. A Nep egyik tagja tul közel mereszkedett. Amikor ebren voltak. Mocskos arcu. hogy az lesz a legjobb. mint amilyen magasra Malidra megnőtt. Malidra sietve odakuszott. Malidra lekuporodva. Malidra a feny peremen maradt. A kabatjukat zsebek es csillogo femdarabok boritottak. Elosont egy bokor mellett. amelyeket mindig magukkal hordtak. Mezitlab volt. Nyugtalanul megkerülte a hatalmas szekeret. Igaz. Meg mindig emlekezett a csodalatos lakomara. A fenygyujtok igazi varazslok voltak. ha a fenygyujtok nyomaban jar. A fogai között megcsikordult a mocsok es a . szűkszavuan beszelgető tarsaitol. hogy Malidra vegezhessen velük. Azota nem lakott jol. A segitsegevel le tudta kaparni a hust a csontrol. hogy egy hozza hasonlo gyenge lany egyszerűen semmive valjon. hogy a környezeteben gyakorlatilag barmi a halalat okozhatta. Huscafatokat es zsiros darabkakat is talalt. a harmadikkal pedig egy kigyo marasa. Csak a szekerre. A lany hallotta – a halkan. Nem volt szüksegük lovakra. bar az egyik hatravetette a hatara a sajatjat. amit meghagytak az előző etkezesükből. amelyek valamikor talan ingek lehettek. A varazserejüknek köszönhettek az etelüket es a fenyeiket. A furcsa. A fejfedőt vekony bőrszij tartotta. Csupan a Nep nehany tagja tartott vele. de akkor is elt. Turkalni kezdett a szemetben. Ez igencsak veszelyes volt. Ferfiak es nők. Nem olyan volt a szakalluk. mint a Nep fiainak. amikor aludtak. Annyit ettek. A ket őrszem hosszu. amit a közelükben talalt. amelyek majdnem olyan szelesek voltak. hogy megfajdult a hasuk. Nagyon regota nem evett rendesen. de azert arrebb maszott. Mohon lecsapott rajuk. Malidra harom nővere mar nem elt. Rajött. hogy tűz lehetett volna. Sötetebb volt a szőrük. Felzabaltak az aldozatuk összes keszletet. Gyorsan a szajaba tömte a kincset. Ez is eleg nagy volt ahhoz. hogy a rud barmit is tegyen. Egeszen hatalmas kerekeken gördült. Nem akadt rajtuk ket egyforma ruhadarab. kocos haju alakok. Egyetlen pillantasuk eleg volt ahhoz. A nep nehany tagja követte. Malidra azonban eletben maradt. Ezek tul nagyok voltak ahhoz. Kettőjükkel a nap es az ehseg vegzett. hogy tavol tartsak a nap sugarait. ragyogo gömbjeik miatt rosszul lattak a sötetben. hogy ket evvel korabban sikerült almaban meggyilkolniuk azt a kereskedőt. a Nep tagjaitol –. A ket ferfi furcsa öltözeket viselt. de egyben fajdalmas. A fenygyujtok nem latjak majd meg. Hatulrol közelitettek meg a tabort. hogy felemeljek őket. nem mert rajuk tamadni. Különös femdarabokat fektettek hozza a talajra.feny tul egyenletes volt ahhoz. Malidra pedig rasziszegett. Mind a kettőjüknek volt kalapja. Malidra egyszer talalt egy hasonlot a holttest mellett. Ez a magia tartotta őket melegen a metsző ejszakai hidegben. Azokbol a labdakbol aradt. es valoban. A ferfiak szakalla is kocos volt. egesz gyakran. mielőtt a többiek eszrevehettek volna. Mert a nap gyilkolt. atszelik vele a pusztat. palcara emlekeztető fegyvert tartott a kezeben.

Aviendha laba nagyot csattant a ter kockaköven. Ugyanakkor viszont a Haromszoros Földet latta. Valami hatba vagta. Semmi rosszat nem csinalt. Flern felhorkant. Lehetetlen. ugyanakkor nem is felt tőle. es bar ő nem vagyott az ebredesre. Megdermedt. amelyre tul sokaig tűzött a nap fenye. Mi törtenhetett? A latomas elkepesztően eletszerűnek tűnt. Nem ertette az egeszet. Pislogni kezdett. Ket arnyek jelent meg a feny előtt. Összeesett es varatlanul elboritotta az eles kin. ejszaka embert ölni. ruhak es fegyverek. Flern! – hallatszott egy masik hang. A halal nem lepte meg tulsagosan. Nem felejtette el az ehezes. Ő is menekülni probalt. Ket tarsa kialtozni kezdett es elrohant. mint a viz. – Ver es korom. Egyszer mindenki felebred az alombol. Vakito feny csapott le ra. Vagy talan az az ismeretlen ferfi tevedett. mintha megdobtak volna egy kisebb szikladarabbal. – Semmi rosszat? Egyszer a sajat szememmel lattam. a dögeves. – A kis szerencsetlen. Halvanyan meg emlekezett arra. A keze feluton volt a szaja fele. mert teljes mertekben hianyzott belőle az önerzet es a becsület. ugy erezte. A tehetetlensegre es a verzesre. A feny nemileg elhalvanyult. El kell menekülnie! Megprobalt felemelkedni. orak teltek el. de elbotlott. Nem a halal miatt lett rosszul. Elindult vissza. Az arnyalak leterdelt Malidra melle. elete tizennyolc evet leginkabb azzal töltötte. Azert. Pont olyan volt. A fenygyujtokat. Emlekezett a halalara. hogy az elete lassan kicsöpög. hogy a pusztulasra keszült. de csak gyenge rangatozasra futotta az erejeből. A tenyeret a homlokara tette. A borzalomra. A nap mar egeszen mas helyen volt az egen. Lehet. regi ősei! A legendak koranak aielei bekes. Flern neman figyelte őt. mint amikor tanuja lehetett a nepe multjanak. Hangos sziszegest hallott. hogy Malidra volt. Döbbenten felpillantott. hogy ezek a fergek megprobaltak elvagni egy alvo nyakat. amikor a lany előtt elsötetedett a vilag. – Mocskos aiel! – morogta Flern. Ez a latomas azert volt annyira iszonyatos. Hiszen csak egy gyerek. – Legközelebb elassuk a szemetet. hogy elelmiszert szerezzenek? Felig megragott husdarabokat kikaparni a mocsokbol? Rongyokat hordani? Az a lany jobban hasonlitott egy allatra. nem azert valt nyugtalanna. mint egy emberre! Akkor mar inkabb a halal. hogy ilyenek lettek volna az aielek tavoli. hogy meg jobban hatrajutott a multban? Talan a legendak koraban jart volna? Erre utaltak azok a különös gepek. A ferfi felsohajtott es felkelt. miközben erezte. de a hus akkor is etel volt. a feny iranyaba.föld. kifolyik a testeből. Sietve tovabb turkalt a szemetben. A fenygyujtok fegyverenek ilyen a hangja. hogy megszerezzek a szemetet. A masik ferfi. hogy csupan az aielek paranyi töredeke elt igy. Hogy a pokolba lehettek akkor korabban ilyen dögevők? Lehet. Nem. A szeme csillogott. a gyűlölet es a felelem eveit. Egyetlen latomasbol lehetetlen lett . Rohadt elősködők! A masik viszont a lanyra nezett. Malidra megpillantotta a komor arcot. köztiszteletnek örvendő szolgak voltak. Mi boritotta be a kezet? Csak nem a vere? Olyan meleg volt. Mint ket csillag. mint az előbb. – Mondtam neked! – meltatlankodott egy hang. A kezet borito meleg verre… Rosszullet környekezte.

akkor azok meg egyszer bemutatnak mindazt. Egesz közel alltak a külvilagiak egyik falujahoz. amikor meg erős volt es kitarto. hogy esetleg valamit megvaltoztatott a kepessegevel? A Rhuidean megalapitasa ota eltelt evszazadok soran azok az oszlopok megmutattak az aieleknek azt. hogy bölcsebbe teszi azokat. Nem olyanok. Nem tavozhat nelküle. Ezek harman közönseges emberek voltak. Ha ismet besetalna az oszlopok köze. Meise a szoknyajat fogta. Ha ujra belepne közejük. A kislany honapok ota nem szolalt meg. De miert latta mindezt? Habozva ellepett az üvegoszlopoktol. Szaraz szel rangatta a kendőjet. Remalmok gyötörtek. Ő azonban azert jött. A mellehez szoritotta legkisebb gyermeket. de mar a cernaja is elfogyott. Ezt a ter’angrealt senki sem hasznalhatta ketszer. A regi nem egyszerűen tönkrement. Bar Metalan jo fejjel magasabb volt a külvilagiaknal. Norlesh volt. Aztan pedig belepett. es lovak nelkül is gyorsan mozgo szekerek? A vallkendő megcsuszott. Az aes sedaioknak megvolt a maguk oka arra. amit korabban latott? Vagy… lehet. Tilos volt. nem tudta megfoltozni. csodalatos földjüket? Miert jöttek ide. Garlvan nyöszörögni kezdett. Metalan hangjat. Egyszer keresztül lehetett menni a gyűrűkön. Garlvan halkan vinnyogott az öleleseben. Kemenykötesű alakok voltak. hogy alig masfel ev alatt tehetetlenül vegig kellett neznie harom gyermeke pusztulasat. Harom külvilagi allt előtte. egyszer pedig az oszlopok között. amit csak akar? Tisztaban voltak azzal. hogy a batyjaval vegzett a kimerültseg. Lesovanyodott. nem ugy. Hogy a csudaba tarthattak annyira ertekesnek a köveket. tulsagosan is puha selymekbe burkolozo többiek. – A csaladom… A ferje jo ember volt. – Könyörgök! – ismetelte meg Metalan. Elbizonytalanodott es elindult kifele. Megfordult es mely lelegzetet veve odament az oszlopsor peremehez. amit tudniuk kellett önmagukrol. A kunyhokat a hegyek labanal epitettek fel. hogy atjöttek miatta a hegyek innenső oldalara? Miert hagytak ott etelben es vizben gazdag. amelyeket korabban atelt. hogy itt helyezzek el őket. – Könyörgök! – hallotta a ferje. Azota. mint a nő. Legalabbis valamikor. Vagy talan valami mas is? A legutobbi latomas mintha semmiben sem kapcsolodott volna azokhoz. amig a ferje a külvilagiakkal beszelt. A csecsemő. akik belepnek az oszlopsorok köze? Aviendha fület betöltötte a falevelek suttogasa. furcsa szabasu nadragot es gombokkal zarhato inget viseltek. am ő elcsititotta. es hagytak. mint a landzsajat szorito ellenseges harcos. mint azok a finom arcvonasu. Semmi sem törtent. Tetovan megfordult. Par lepes utan azonban megallt. Az alkonyi fenyben csendesen es elhagyottan sorakoztak az oszlopok. akkor talan sohasem jöhetne elő. hogy egyszerűen leraktak a ter’angrealt. fenyarban uszo epületek. Nem tamadt ujabb latomasa. Azota. hogy megismerje az igazsagot. Egykor szikrazoan kek szeme egyre többször meredt a semmibe. Azok az oszlopok ugyanolyan kihivas ele allitottak. A ket ferfi ugyanugy nadragot viselt. akik neha megvilagosultaknak neveztek magukat. ahol nincsenek gyertyak nelkül is ragyogo. A masik eletben maradt gyermeke. hogy azt tegyen. . mint azok. Vagy talan nem? Lehet. Az idegenek szines ruhat. mire ő megragadta es a helyere huzta.volna megtudni az igazat. uj kendőre volt szüksege. Az erc miatt jöttek. Mostanra mintha csak az egykori fiatalember halvany arnyeka lett volna. Mintha csak valamilyen lathatatlan energia zsibongott volna bennük.

Körülötte az üvegoszlopok a szivarvany minden szineben tündököltek. Bebujtak oda.megis meghunyaszkodott előttük. Tudom. Ekkor vegre mar tudott sirni. Nemsokara megfizetik a tartozasukat. – Annyira ehes vagyok! – suttogta. – A Hollok Csaszarnője – jarja at tüdejet örökke az elet levegője! – megtiltotta. Menjetek az utatokra! Nem akarunk semmi bajt. akkor meg meghalunk. hogy az aielek valamikor a Level utjat követtek. A hatuk mögül tovabbi külvilagiak bukkantak fel. A messzesegben lassan lenyugodott a nap. mint ami nektek is kell. Nem kereskednek velünk. – Napok ota semmit sem fogtunk – figyelmeztette az asszony. de nem gyujtottak tüzet. A legremisztőbb megis az volt az egeszben. Aviendha legszivesebben örökre hatat forditott volna ennek a ternek. A ferfi nem valaszolt. Nem kezdett el szopni. A kisfiu mozdulatlan maradt. Meise halkan vinnyogni kezdett. Aviendha laba a kockakövön csattant. Ha összegyűlünk. – Most akkor hogyan tovabb? – suttogta Norlesh. Igazabol mar nem volt teje. Most pedig semmi. kettőnel pedig sziszegő rud. Megfordult es elindult vissza Norlesh fele. Ezekben a kövekben ott van az erc. Egy jo oranyira a külvilagiak taboratol a ferje talalt egy kisebb melyedest a szikla arnyekaban. Az a tudas nem volt különösebben zavarba ejtő. hogyan lehet megelni a földjük adomanyaibol? Alig birta elviselni a gondolatot. Az egesz nepünk. Az egyiknel bard volt. De hat ez? Ezek a szetszort es lepusztult fattyuk? Hat miert nem vedik meg magukat? Miert koldulnak? Miert nem tudjak. hogy szomoru legyen a gyerek halala miatt. hogy összetűzzünk miatta a hollokkal. mintha csak egy illuminator tűzijateka ragyogta volna körbe. – A gyerekeim eheznek. es ő nem vette eszre. Csendben es keveset. becsületes arcu ferfi megrazta a fejet. Tilos kereskedni az aielekkel. Ha elindulunk a pusztaba. de . ugy tűnt. utközben a gyerek meghalt. A külvilagiak vezetője. Keszen allt arra a tudasra. megtamadnak. – Nem eri meg azt. Mar azert is elveszithetjük az engedelyünket. Nem volt mit meggyujtaniuk. A nap magasan tündökölt az egen. mert szoba alltunk veled. Norlesh sirni akart. Nem engednek at a hegyek tulso oldalara. hogy ilyen alantas teremtesek voltak az ősei. hogy a fia mar nem lelegzik. – Tava nagyanyam ideje ota földönfutok vagyunk. a nő es a kislany is felzarkozott melle. hogy megetesse Garlvant. Csak egy kis etelt adjatok! Valami keveset! Könyörgök! – Sajnalom. Nagyon. Most akkor mitevők legyünk? A ferje valaszul lefeküdt a földre es hatat forditott. Heteken at gyűjtöttem őket. Visszaadta Metalannak a kövekkel teli zsakjat. es felnezett a csillagokra. amikor kioldozta az inget. A ferje valosaggal összeomlott. Az anyja megemelte a paranyi testet es rajött. – Reggel majd csapdaba ejtek valamit – igerte a ferj. amivel megszoptathatta volna. A felhőtakaro figyelemre melto modon eltűnt. hogy csak a legnagyobb nehezseg aran sikerült ravennie magat arra. A könnyek vegigcsorogtak az arcan. hogy felvegye a kislanyt. Tavolodni kezdtek a külvilagiak taboratol. es előtte heteken at gyűjtötte a köveket. Napokon at utaztak ide. Amikor odaert mellejük. hogy pontosan az a fajta. de egyik felnőtt sem tudta raszanni magat arra. baratom! – felelte a külvilagiak szoszoloja. a bozontos szakallu. Csak hat… nehezere esett barmit is erezni. – Nincs mit ennünk! – könyörgött Metalan.

Tava odarohant hozza. A csaladjat kereste. A hatuk mögött a szörnyeteg vonyitva felemelkedett a levegőbe. A fat a legnagyobb nehezseg aran szereztek a pusztasag keleti peremen tornyosulo hegyekből. Hiszen mar elindult rajta. sziszegve gyilkolo uj fegyvereket tartottak a kezükben. hogy ne legyen több latomasa? Ha meg ennel is szörnyűbb dolgokat lat. Az ellenseg nem mozdult. csak egyetlen iranyba vezet a kiut. akkor majd nem tud megbirkozni a szegyennel. A hatukon ülő lovasok ijat. A szörnyeteg hatan egy felelmetes harcos tronolt. A lassan növekvő települes valamennyi hazat felgyujtottak. Jol latta. Titokban. A szarnyai felkavartak a levegőt es Tava szoknyaja meglebbent. A legtöbb harcos nem csatlakozott egyetlen tarsasaghoz sem. Rengeteg. Mar csak nehany harcostarsasagnak sikerült fennmaradnia. Az ejszakai sötetben a remalmokbol szabadult. Elmenekülhetne innen? Elfuthatna a terről. A szörnyeteg elveszitette az egyensulyat a ket ferfi sulya alatt. es tovabbrohant a szakadek melyebb resze iranyaba. A tűz fenye megvillant az apja arcan. meredek falu szakadek. eles. A kislany előtt összerogyott egy ferfi. am ha valaki felemelte a landzsajat. hogy az ellenseg közül egyedül az halt meg. hogy Rand al’Thor ezt a multat nem fedte fel az aielek előtt. A hatalmas. Szorosan magahoz ölelte a kisfiut. A femdarabot sötet folyadek boritotta.nagyon jo volt. Megnyomoritott embereket es langban allo hazakat hagytak maguk utan. landzsat es azokat a különös. kigyozo nyaku. A sziszegő hang elmaradt. A sisakja olyan volt. sikitva rohant ki az ejszakaba a langban allo hazbol. – Oltsatok el a langokat! . Az ellenseg kardjat tartotta a kezeben. Hogyan talaltak meg őket az ellensegeik? Egy alig keteves gyerek kezdett el sirni. Mindkettőjüket ledobta a porba. Ez a falu nagyban különbözött a többitől. magahoz ölelte a kisfiut es becsukta a szemet. A tamadok visszavonultak. Tava sirni kezdett. Tadvishm a Kőkutyak köze tartozott. Tava volt. Nehany aiel harcos ellenallt. Tizennegy evesen. Tava felsikoltott. Összeszoritotta a fogat es előbbre lepett. es felkapta a langok közeleből. Tűzbe borult az egesz völgy. Sziszegő botjat a kislany fele forditotta. Hangos nyöges hallatszott es a kigyofejű bestia felrikoltott. Azok voltak a fivereik es a nővereik. Hol lehetett az apja? Hatalmas szarnyak suhogasa hallatszott. ugy tűnt. Sajnos azonban nagyon is pontosan tudta. szeles szarnyu szörnyetegek repkedtek. Nehany pillanattal kesőbb csak az apja kelt fel. Az ősi hagyomanyoknak felelően simara borotvaltak. többtucatnyi holttest feküdt a földön. akivel az apja vegzett. Valosaggal görcsbe randult a borzalomtol. pillanatokkal kesőbb maris holtan zuhant a földre. de az otthonukban mindent elsodort a zűrzavar es a kaosz. Tava a tekintetevel követte. pokoli teremtmeny. görbe csapragok emelkedtek ki belőle. – Hozzatok homokot! – kiabalta az apja. Ezek a taborok viszont tulsagosan is gyakran szetszorodtak. A következő pillanatban előtte ert földet az egyik hatalmas. a pusztasag melyen epitettek fel. hogy az allat a tarsai nyomaba ered. megpillantotta a külvilagi harcossal küszködő alakot. Amikor a kislany kinyitotta a szemet. mint egy rovar feje. akikkel együtt taboroztak. Rowahn. A holtteste a melybe gurult. mert atütötte egy nyilvessző vagy az ujfajta fegyverek egyik lathatatlan lövedeke. Vegignezett a falun. Az összes otthon egett.

felkavart porkent szetfujta őket a szel. – Mar sehova sem mehetünk! – kialtott fel egy masik. Aviendha szeme megtelt könnyekkel. vagy ket nemzedekkel előzte . Nehany oraval kesőbb faradt. Ragyogoan vörös haja volt. A jövőjüket latta.A ferfi meg a többi aiel között is magasnak szamitott. hogy elsirta magat a szörnyűseg miatt. ahonnan lassan haladt visszafele a sajat koraba. – ujja kell epitenünk a hazakat – jelentette ki az apja. Üvegesen csillogo tekintettel bamultak. Nem kellett szegyenkeznie azert. ha barhol is gyülekezni kezdünk! – kialtotta a harmadik ferfi. Csizmajat egeszen a terdeig befűzve viselte. Legyőznek. Nem törődtek azzal sem. Miert mondtak ilyesmit? A kard is csak egy fegyver. – Ki kell tartanunk. hogy oltsak el a tüzeket. es ügyelj a becsületre!” Bar csak par napja volt itt a völgyben. hogy aiel. A Hollok Birodalma es az előző latomasokban latott fenygyujtok is seanchanok voltak. minden egyes lepessel melyebb jutott a multba. Azzal iranyitotta az embereket. – Együtt kell maradnunk. Seanchan portyazokat latott. – Varjatok! – kiabalta az apja. es ment. es most mar nem tagadhatta tovabb. Tava visszaadta a kisgyereket a halas anyjanak. Hatrafele haladt. Tava odaallt melle. – Elsőkent a magtarat gyujtottak fel! Nincs mit ennünk! – eletben maradunk – felelte az apja. Az apjara meg a nagyapja hagyta ezt a ruhat. Ők azonban csupan a jelenlegi korszak közepe ota leteztek. Az apja lehajtotta a fejet. A fegyver a hamuval boritott földre borult. amikor rajuk üvöltött. Felt az igazsagtol. A hegye belefurodott a talajba. Harcolunk! A törzs… – Nem vagyunk törzs – felelte neki a hamuval boritott arcu. hogy a viselője aiel. ahogy vegignezett a romokon. az a halalat jelentette. hogy eltemessek a halottakat. Amikor először vegighaladt az oszlopok között. ahogy a többiek egymas utan eltűnnek az ejszakaban. Minden egyes latomas egy. hogy mi maradt honapok megfeszitett munkajabol. – ujjaepiteni? – kerdezte egy kormos kepű ferfi. es magasba emelte a karjat. Rakenek hatan erkeztek. – Melyebbre megyünk a pusztaba. „Jarj tovabb a regi uton! Emlekezz a ji’e’tohra. Harcolj. Regimodi barna es homokszinű ruhat viselt. Feladatot is kapott hozza. ha szembeszallunk velük. A levegőben meg mindig sűrű füst gomolygott. Tava apjanal meg mindig ott volt a kard. a többiek megis engedelmeskedni kezdtek. Azota. a legendak kora fele. – Ez a büntetes! – magyarazta az apja. Aztan kettesevel. A tavozo aielek arnyakka valtak. Ha valakiről kiderült. Nem a nepe regmultja tarult a szeme ele. – A Hollok Birodalma üzenetet küldött a tavoli orszagnak. Az emberek neman bamultak. Egyetlen ejszaka alatt elpusztitottak őket. vagy kisebb csoportokban hatat forditottak es elindultak. Az öregek közül nehanyan raszoltak. Az ilyen öltözek egyertelműve tette. Eleg volt a harcbol. – Megtalalnak minket. hogy a latomasok a jövő egy tavoli pillanataban kezdődtek. Az apja leengedte a kardot. hogy Sasszarny Artur seregei atszeltek az oceant. veres emberek gyűltek össze a szakadek közepen. Elnyelte őket a sötet. Most mar ők is vadasznak rank a keleti hatarvideken. hogy segitsen homokot es földet gyűjteni. es elengedte a kardot. – Egyedül több eselyem van az eletben maradasra. Sokan eppen ezert mondtak le rola. Ijedten figyelte. Most viszont ugy tűnt. hogy a kard balszerencset hoz.

amelyet egykor Tearnek hivtak. Ennyien maradtak a Huszonkettek Tanacsabol. Az aielek mar reg nem hordtak magukkal szőnyegeket vagy parnakat. Ha kepes lett volna fokuszalni. Ladalin előrehajolt. Talan meg a csontjai sem fajtak volna ennyire. Ő sem tudott fokuszalni. Ladalin anyja sokat meselt azokrol a napokrol. de minden idegszalaval az összecsapasra összpontositott. amikor meg leteztek a gai’shainok. hogy göcsörtös ujjait megmelegitse a szendarabok izzasaban. A legtöbb nő harcolt. mielőtt ferjhez ment volna. hogy a vegen csak az egyikőjük maradhat meg. Tamaav mindig is lenyegre törően viselkedett. A többiek csendben bamultak maguk ele. Megbizom a szavukban. Leült egy sziklara. a goshien Mora. Harom ev leforgasa alatt . Ez megint csak egy jelentős különbseg volt az anyja korszakahoz kepest. amikor a seanchanok olyan elkepesztő hatekonysaggal vetettek be a harcosnőiket es a damaneiket? Nem igazan tudta elhinni az anyja es a nagyanyja korarol szolo törteneteket. Az anyja sohasem beszelt kudarcrol. a taardad aielek tudos asszonya. Ladalin elete viszont masbol sem allt. – Akkor pedig semmive foszlott az utolso remenyünk is – szolalt meg Takai. ha az embernek meg olyan sok tennivaloja akadt.meg az előzőt. felnevelte a gyerekeit. Annyira szerette volna megtanulni a fokuszalas műveszetet! Kicsit szegyellte. Az arcat sebhelyek boritottak. Kisgyerek koranak első emleke az Almoth-alföld elleni tamadasok voltak. Majd ferjhez ment. hogy mennyire vagyott az Egyetlen Hatalomra. amikor nem volt szükseg minden egyes aielre. Jo baratja volt Ladalin evekkel korabban harcban elesett ferjenek. aki akar csak a legcsekelyebb mertekben is kepes volt megerinteni az Egyetlen Hatalmat. Utoljara Tamaav erkezett. Hogyan maradhatott volna akar csak egyikük is hatra. mint amilyennek Ladalin erezte magat. hogy olyasmire vagyott. Harom nemzetsegfő es ket tudos asszony. Nem szamitott. majd tavozott. talan többet is segithetett volna a sebesülteken. Mind a ket fel pontosan tudta. ahogy helyet foglaltak a megmaradt nemzetsegek főnökei. A sator falai megmozdultak. Banatosan ült a satorban. Csak a legszüksegesebb dolgok szallitasara jutott erejük. Szanalomra melto tarsasag ült a satorban. hogy az aieleknek kell meghatralniuk. Ladalinon kivül csupan egyetlen tudos asszony volt idebent. Egyre inkabb ugy latszott. amihez nem volt meg a kepessege. mint visszavonulasbol es hatralasbol. Utana a kikepzes hosszu evei következtek. Vagy az aielek. hogy vezesse a nemzetseget. A fennsik szele megrangatta a sator oldalat es megdermesztette az öregasszony hatat. Az ilyesmi az ő feladatuk volt. A belepő felkaru fiatal harcos izzo faszennel teli serpenyőt rakott közepre. a nemzetsegfők legfiatalabbika. Az öregseg iszonyuan elkeseritő. A seanchanok rendkivüli elszantsaggal minden olyan aielt megöltek vagy elfogtak. Hihetetlennek tűnt. Fiatal maradt volna. – A Feher Torony elesett – jelentette be. – A felderitőim alig egy oraja ertesitettek. Ez a kez fiatal koraban landzsat markolt. vagy a seanchanok győznek. Sokat harcolt azon a földön. Az ő egesz eleteben tartott a haboru. Olyan vensegnek tűnt. Huszonharmadik fejezet A NAPUDVAR Ladalin volt. hogy volt korszak. Ennek ellenere sem tagadhatta. ferfira vagy hajadonra a seanchanok elleni haboruhoz. az egyik szemet harcban veszitette el. Könnyaztatta arccal lepett egy nagyot. hogy a celpontjuk nő-e vagy ferfi.

Ladalin a Sarkany vereből szarmazott. Ezt te is tudod. hogy a nyomunkban maradnak – figyelmeztette Takai. – Győzni nem győzhetünk. hogy betartjuk azt az ostoba megallapodast. A nagyapja reven egy keves andori ver is csörgött az ereiben. – Azt mondtak. – Ne beszelj igy! – figyelmeztette Ladalin. Talan a gyermekeink majd harcolhatnak ott. am amiota a seanchanok elfoglaltak Rhuideant. akit a dedapaim alig ismertek. Nem tettünk esküt arra. – A Sarkany beket akart – figyelmeztette a nő. hogy egyszer ő lesz a vezető. A hollok megallithatatlannak bizonyultak. hogyan valasszak ki az uj vezetőiket. ahol csak harom aiel is összejön. Tamaav felsohajtott. – Mindig van remeny. A satorban csend lett. Az evtizedek ota tarto haboru utan az aielek egykori letszamanak csupan a töredeke maradt meg. – Ha a seanchanok rabszolgai leszünk. hogy ne vonuljunk vissza. – Bűnhődnünk kell a bűneink miatt. Utana mar a seanchanok az iranyitasuk ala vehettek a vizföldi nepeket es meg több fokuszalot toborozhattak a soraikbol. Az utolso vervonal tagja volt. es azok közül az egyik szethullott es szetszorodott. ha mind a ketten fiatalabbak lettek es egy masik korszakban eltek volna. A masik harom vervonalat kiirtottak. A seanchan fokuszalok könyörtelen hatekonysaggal vetettek be az erejüket. Megfogadtak. hogy az idős nő tulzott derűlatassal beszelt. A fia meg mindig ugy velte. ahol mi nem tudunk. anyaskodo hangon Mora. Bar a tudos asszonyok es a Sarkanyverek is az Egyetlen Hatalom segitsegevel csataztak. hogy valojaban nem volt ennyire hatarozott. Ladalin menyasszonyi koszorut rakott volna a ferfi laba ele. Tar Valon bukasa utan a vizföldek valamennyi birodalma behodolt a seanchanoknak. figyelmeztettek minket. amikor a többi nemzet is bekapcsolodott. – Amikor megadast követeltek. akkor az az aiel nemzet veget jelenti – valaszolta. akik elveszitettek a becsületüket. – A siandek es a darynek megsemmisültek. es megerősödünk. A haboru igazi fordulopontjat az jelentette. Ha őszinte akart volna lenni magahoz.ő volt a miagomak harmadik főnöke. A harmadik nemzetseg vezetője alacsony. – Nem fogjuk megadni magunkat! – jelentette ki Ladalin hatarozottan. – Most mar csak a Haromszoros Földben remenykedhetünk. Hiszen… – Beke. Legyőztek minket. A nemzetsegenek főnökre volt szüksege. Azok az atkozott a’damek! Minden egyes elfogott aiel fokuszalot egy idő mulva a sajat nepe ellen forditottak. Mindannyian tudtak. Mar csak öt nemzetseg maradt. akkor kenytelen lett volna beismerni. sasorru ferfi volt. Takai – szolalt meg Jorshem. – Vissza kell vonulnunk a Haromszoros Földre – szolalt meg halkan. a törzsek nem igazan tudtak. – Ladalin. – Milyen bűnökről beszelsz? – csattant fel Takai. Visszaterünk a Haromszoros Földre. ujra csönd tamadt. – Nem vagyok hajlando egy olyan ember emleket követni. – A megadas gai’shainna tenne minket – figyelmeztette Tamaav is a többieket. A ferfi ezzel a szoval olyan emberekről beszelt. Mar csak a Fekete Torony küzdött ellenük. Elveszitettük a hollok elleni haborut. Ladalin anyjanak a szajabol meg egeszen mast jelentett ez a kifejezes. mit tanacsolsz? Mind a negyen raneztek. ezert vissza kell vonulnunk. miutan az erődjük . – A Sarkany magunkra hagyott minket! – ellenkezett Takai. hogy elpusztitanak minden olyan helyet. – Hatraszoritottak minket ezekhez az atkozott hegyekhez! – ellenkezett Takai. nem volt elegendő az erőfeszitesük. Az asha’manek azonban csak titokban harcoltak. Ladalin.

Nem voltak gai’shainjaik? Visszavonultak? Egyetlen szoval sem emlitettek a tohot. Aviendha ujabb lepest tett előre. Mit csinaljon egy felrehajitott landzsa? Csak a haborut valaszthatja. Mar majdnem eljutott az oszlopok közeppontjaba. Most azonban meg tartott a küzdelem ideje. ugyanugy.evekkel korabban elesett. hogy mi is az igazi tisztesseg. Az előző evben engedelyt kapott arra. hogy egy törzs vezetője lehessen. a Hajnalfutar több seanchant ölt meg. A Sarkany aztan felhasznalt minket. hogy az ellenallasuk ilyen sokaig eltartott. – Meg hogy a Sarkany nepe! Mi jo van abban. hogy az ő nepe vagyunk? Landzsat kovacsoltak belőlünk. Ha nem fogadjak el maguktol a beket. mert csak a haborut ismertek. ha azok a fenyverte seanchanok is itt voltak? Ladalin melyen es elszantan gyűlölte a megszallokat. Igen sok jit gyűjtött. . Masnap az aielek visszaternek a Haromszoros Földre. de ő cserbenhagyott. Teljesen ertelmetlen. ugy velte. ha mas kenyszeriti rajuk. Elfeledkeztünk arrol. akkor majd kenytelenek lesznek elfogadni. Nem maradt bennünk tisztesseg. Az arnyekbol lecsapni nelkülözött minden tisztesseget. A mi bűnünk. nem pedig a tavoli dedapainke. mert gyűlölte a seanchanokat. gondolta Ladalin. Egyszer majd feladja a landzsat es meghazasodik. es nagyot nyögve felallt. Azert. mint barki mas a tarsasagabol. De hogyan lehettek volna boldogok. A vernővere kezeben tartott sarkanyos zaszlo mutatta a leszarmazasukat. – Az egesz az ő hibaja – jelentette ki meg mindig duzzogva Takai. Hehyal. Talan ez a gyűlölet pusztitotta el az aieleket. es utana eldobott. kilatastalan küzdelmet folytattak. A szel vonyitani kezdett. ahogy azt az anyja es az anyjanak az anyja tette. Keptelen volt felfogni. Ez a nő a haborunak elt. hogy a harc azonos a tisztesseggel. hogy kik vagyunk. hogy elutazzon Rhuideanba. ugy erezte magat. Csak az aielek felelősek önmagukert. hogy akkor majd boldogok lesznek az aielek. Az aielek nem tudtak titokban harcolni. – A car’a’carnnak a dicsőseg fele kellett volna vezetni minket. Ladalin elmenyei voltak a legszörnyűbbek. A Sarkany azt akarta. Azert haboruztak. Hat igen. es eleteben talan először megertette. Mintha csak gunyt űztek volna az ősi utakbol. es ugy velte. akinek a kedveert valoszinűleg majd szivesen feladja a landzsajat. amikor Takai kilepett a satorbol. Körülötte fenyszikrak ragyogtak. De hogyan? Hogyan törtenhetett mindez az aielekkel? Aviendha ujra előrelepett. Miert is harcoltak? Ladalin azert. Az aielek evtizedek ota sodrodtak a vereseg fele. mintha kisgyerek lett volna. – Az ő bűne? – kerdezte Ladalin. hogy miert volt teljesen es tökeletesen hibas ez a vad. Oncala mellett haladt az a ferfi. – Elvettek tőlünk a tisztessegünket – felelte Takai. Cairhien felgyujtasa es Illian felpredalasa utan. hogy beke legyen. legalabbis a legendak szerint. A seanchanok husz evvel korabban szereztek meg az andori harci gepeket. hogy mennyit is ert manapsag a tisztesseg? Amikor szazezrevel veszitettek el a harcosokat. a Landzsa Hajadonja. – Nem. Oncala volt. Ekkor mar nyiltan zokogott. Jo kerdes persze. ugyanis meglatta bennük az egykori aiel hagyomanyok elkorcsosult maradvanyait. Fegyverre edzettek minket a Haromszoros Földön. Caemlyn utcain haladtak. Csupan elkepesztően harcias termeszetüknek köszönhettek azt.

ideje. vazat es aranyozott kepkeretet. ragyogo sötetvörös haju nő volt. hat ismet a taardad aielek – szolalt meg Talana kiralynő. A katona atadta a papirokat a kiralynőnek. – ugy velem. Vegre az Oroszlantron ele jarulhattak. de annal inkabb fejedelmi. mintha orgyilkosok lettek volna? Oncala ugyan nem szerette a kiralynőt. ahol akkor is voltak. Tudta magarol. A vizföldi uralkodok akkor vegre belatjak. A palotaban minden annyira fenyűző volt. akkor az egesz vilag megismeri az erejüket. A keze megpihent a kardja markolatan. Valamikor valosaggal legendakat meseltek a harciassagukrol. es Oncala egy pillanatra azt kivanta. Hehyal intesere ötven. Talana kiralynő közepkoru. akkor sokan hamar megsertődnek. am ennek ellenere a csaladja es Talana csaladja szövetsegi esküt kötöttek. ujabb sertes. Hadd beszeljen inkabb a nemzetseg vezetője. Csendben beszelt az egyik tanacsadojaval. Ha kinyitja a szajat. es az arca egyre jobban elkomorult. hogy az andori uralkodohaz is a car’a’carn veret hordozza magaban. hogy nagyvonalubbak is lehettek volna. Vendeglatoik zaszlajat is a sarkany diszitette. hogy barcsak ne kellett volna kint hagynia a landzsajat. – Meg mindig landzsa van a kezedben. A varost ostromgyűrűbe zartak a seanchanok. es az irattartot a kiralynő egyik testőre fele nyujtotta. Oncala szemelyes sertesnek erzett minden egyes faliszőnyeget. A seanchanoknak sem lett volna szabad megtamadniuk Rhuiedant. hogy Rhuidean a beke varosa. Talana batyja. A hosszu harc alatt az aielek meg erősebbek lettek. amit az aielek vedelmenek köszönhetett. erősen aggodott a seanchanok miatt. Vilagosan megmondtak nekik. igy a feher andori palota kapui nyitva alltak. a kiralynő vedelmezője udvari ruhaban – mellenyben es kabatban – allt az asszony mögött. Oncala elkomorult. Talana szemügyre vette a dokumentumokat. Az aielek sem tamadtak meg Ebou Darban a palotat. A lanyt es Hehyalt ketezer landzsabol allo diszőrseg kiserte. Kenyelmesen elvezte a joletet. . Az aielek egyelőre sakkban tartottak őket. Hat. A kiserőik kint maradtak. hogy nehezen ert szot az emberekkel. Egy intessel jelezte az aieleknek. A seanchanok nem ismerik a tisztesseget. akarcsak a Sarkany bekejet betarto többi uralkodo. Hiszen a nagyanyaik anyaverek voltak.Rhuidean. hogy velük menjenek a ragyogo csarnokokba. – o. Oncala a legkisebb erőfeszites nelkül meg tudta volna ölni. hogy mar megint segitsegert könyörögjetek – folytatta Talana. Negyven eve tartott a haboru. Oncala? Oncala összefonta a karjat a mellen. A ferfi kinyitotta es atvizsgalta benne a papirokat. Andor kiralynője. Oncala arca elsötetedett. de csendben maradt. emlekeztetőül arra. Nem kifejezetten csinos. Talana kiralynő szamitott az erkezesükre. Az andori nemesseg egyenrangunak tartotta magat vele. A Hollok Birodalma egyre jobban ertett az Egyetlen Hatalom felhasznalasahoz es formalasahoz. amikor a nagyapja elment Shayol Ghulba. Miert kellett ugy banniuk velük. hogy Oncala gyűlölje őket. Hehyal elvörösödött. Meg egy okkal több arra. Igazi gyikok voltak. előre gondosan kivalogatott landzsa szegődött kettejük nyomaba. es Andornak haja szala sem görbült. Oncalat melysegesen elkeseritette az. hogy Andor felebredjen. Szandekos sertes. azert jöttetek. Egyelőre. Oncala es Hehyal belepett. – Hoztunk nektek valamit – valaszolta Hehyal. hogy az evtizedes haboru utan a frontvonalak majdnem hogy teljesen ugyanott huzodtak. A tronterem ajtajai nyitva alltak. Most mar meg hatalmasabbak! Ha majd megsemmisitik a seanchanokat. hogy varjanak.

Csupan az volt a nehez. Alatta pedig hasonlo tervek feküdtek. Pontosan tudta. ha a seanchanok nyernek? Betartjak majd az esküveseiket? Mennyire lehetett megbizni a seanchanokban? Hehyal ügynökei az elmult evtized soran rendkivül komoly erőfesziteseket tettek azert. es csak a tisztessegem tartott vissza attol. hogy hajoljon meg a csaszarnőjük előtt. – Helyesen cselekedtünk? – kerdezte Hehyal. A seanchanok gondosan kidolgoztak az Andor elleni tamadas tervet. Hehyal bolintott. hogy ezt a haborut az aielek egyedül nem nyerhetik meg. Mi csendben csaptunk le rajuk. es a ket aiel tavozott. ha mar nem tudjuk visszatartani a seanchanokat. Oncala csak a legnagyobb nehezseg aran allta meg. – Időre van szüksegem ahhoz. amelyik jelezte. amelyeket egy alacsonyabb rangunak tettek. Ezek az orszagok ugy tekintettek Andor kiralynőjere. – Nem kellett volna megtamadniuk Rhuideant. Mar joval azelőtt felismerte. – Honnan szereztetek ezeket? – kerdezte Talana. Rand al’Thor verenek igen nagy volt a tekintelye.De mi törtenik. ahogy a legtöbb aiel nemzetseg felnezett Oncalara. amit a kiralynőnek mondott. hogy mi fog törtenni. Hehyal bölcs ferfinak bizonyult. hogy ne kezdjen el diadalmasan ujjongani. hogy hol vigyaztak rajuk. Hehyal azonban egy fontos dokumentumot nem hozott el erre a talalkozora. Ugyanilyen figyelmet szenteltek a kiralynő elleni merenylet vegrehajtasanak. hogy hogyan kell hasznalniuk . akkor a többi nemzet is követi majd a peldajat. Mar is meg tudta volna mondani. – A seanchanok palotajabol – felelte Hehyal. Nem tartjak be az olyan igereteket. Magasabb rendűnek tartottak nala az uralkodojukat. A ferfi komor arccal bolintott. – Hiszen a te terved volt! – csattant fel döbbenten Oncala. Szüksegük volt az elpuhult vizföldiekre. Különösen a Griff Szövetseg es a Napudvar tagjai. Talana összeszoritotta a szajat. es ez volt az utolso oka annak. Sikerül lepre csalnunk. – Türelmesek voltunk veled – folytatta Hehyal. hogy a ketely magvai gyökeret verjenek a jelentősebb kiralysagok udvaraiban. A kiralynő zavart arccal megrazta a fejet. hogy mi lesz a kiralynő valasza. hogy ezek valodiak? – Ketsegbe vonnad a szavamat? – kerdezte Hehyal. Talana kiralynő ujra a papirokra pillantott. azert hataroztak meg. – Ezek a megszallok arra kenyszeritettek. – Biztos vagy abban. A seanchanok azert keszitettek reszletes jelentest Andor katonai erejeről. Az utolso szoig igaz volt minden. – A Sarkany bekeje… – erdekli is őket a Sarkany! – vagott közbe Hehyal. hogy megbeszeljem mindezt a tanacsadoimmal – szolalt meg vegül a kiralynő. hogy visszavagjunk nekik. miközben kifele vonultak. a Folyoköz es Illian uraira is. igy nem is esett folt a becsületükön. – Eljöttünk hozzad es elmagyaraztuk. hogy főnökke valasztottak volna. hogy mindezek a tervek csupan az ellencsapas reszletei voltak. Halal vart Tear. hogy ravegyek a cselekvesre. Mar regota sejtettem. Ha Andor hadba lep. hogy az aielek nem hazudnak. hogy Oncala gyűlölte őket. Senki nem hallgathatta ki a szavaikat. hogy kezet emeljek a seanchanok szent palotajara. A becsület megkövetelte. Landzsasok vettek körül kettőjüket. gondolta magaban mosolyogva Oncala. Azt a papirt. hogy megszerezzük ezeket.

Oncala bolintott. ha nem tudtak igazan elegans fonatokat szőni. Felismerte sajat magat. hogy leigazzak ezeket az ostoba vizföldieket. az ujjaszületett Sarkany leanya. ha valaki felhivta a figyelmet a gyenge pontjaikra. Padra nagyon is odafigyelt arra. A küzdelmük vegen nem a Hollok Birodalma aratja le a diadalt. a taardad aielek leanyat. – Mar nincs ertelme tovabbi kerdeseknek. Oncala elmejeben azonnal megjelent egy arc. mint ő es a testverei. es lehet.Kapukat es sarkanyokat Caemlyn elfoglalasara. Padra meggyaszolta Tarrat. A bemutatott dokumentumsor nem egy tamadas kidolgozott haditerve. Olyan volt. hogy uralkodjon. – Az a … szörnyeteg nem tudja. akkor Oncala nepe kenytelen lesz visszaterni a Haromszoros Földre es engedni. akkor azok igencsak esetleneknek tűntek. amikor becsukta a szemet es megtette az utolso lepest a hosszu oszlopsorok kellős közepere. Csatlakozott harcos nővereihez. Ennek ellenere ez volt az igazsag. A kifakadasara a csend valaszolt. Meg akkor is. akarcsak a fiverei es a nővere. A seanchanok kigyok voltak. Emlekezni fog ra. Ami nagyjabol-egeszeből ugyanazt jelentette. mert attol tartottak. hogy Caemlyn urnője valaha is meglassa a kihagyott papirt. aki megtanitotta Utazni a seanchanokat! gondolta. Egeszen kisgyerek kora ota tudott fonatokat szőni. Meg mindig sirt. mert nyolc seanchan katonaval vegeztek. es az aielek elfoglalhatjak az őket megillető helyet. Az ifju nő szilard meggyőződese szerint senki nem ertette ugy az Egyetlen Hatalmat. hogy Andor belep a haboruba. ahogy az a nőszemely – Oncala – az anyjanak az anyjara gondolt. a Landzsa büszke Hajadonja. A Feny verne meg azt. ahogy a többiek elmenekülnek a Kapujukon at. Egyik tarsnőjük holtan feküdt a fűben. Hiszen az ujjaszületett Sarkany vere folyt az ereiben! Kierdemelte azt. Akkor mar sokkal jobb. Ha önmagukkal hasonlitottak össze a többi fokuszalot. amikor erre az idős nőre gondolt. mintha eső hullott volna a laba ele. Kirantotta a landzsajat a haldoklo seanchan torkabol es elnezte. A seanchanokra a bukas var majd. hanem a Sarkanye. . A dicsőseg azonban megiscsak őket illette meg. hanem a lehetseges ellenfel gondos felterkepezese volt. – Tönkretett minket. – Nem akarok tovabbmenni! – kialtotta Aviendha a kihalt üvegerdőnek. Az aes sedaiok es a tudos asszonyok nem szerettek azt. A könnyei nedves foltokat hagytak a földet borito porban. Szamukra mindez teljesen termeszetes dolognak tűnt. Egy napon majd megtamadjak Andort. Padra volt. Talana kiralynőt is csak akkor akartak meggyilkolni. Az egeszben megis az volt a legszörnyűbb. ha először ő döntött a harc mellett. A seanchanoknak eselyük sem lesz arra. A sajat erdekeben el kellett kerülni azt. hogy akkor az aielek mar nem tudnak segiteni. A nagyanyjara. hogy mi az a tisztesseg! – szolalt meg a lany. Aviendha felismerte az arcot. ha Talana kiralynő most lep be a haboruba. Ha ez a haboru rosszul alakul. hogy ne hangoztassa nyiltan ezt a velemenyet. hogy a szülőföldjükön legyőzzek az aieleket. Mar a szellő sem fujt. – Elvegeztetett – szolalt meg Hehyal.

hogy a seanchan őrjarat pontosan ott volt. allandoan magaban tartotta az Egyetlen Hatalmat. Ket seanchannal vegzett a landzsaja. A szavait hallva a jelenlevők közül többen is bolintottak. de a seanchanok nem erdemeltek meg. Olyan könnyen ment. mert az iszonyatos erő elemesztheti őket. Akkor mar jobbnak tűnt megkimelni őket a szegyentől es hagyni. Rhuarc fia azonnal meghallhatja a jelenteset. Janduinra sanditott. Nem voltak persze nagyurak. Kivetel nelkül a törzsek főnökei. hogy megtekintsek a taborunkat. ahol szamitottunk ra. amit kimondani eljöttünk ide! – szolalt meg Alalved. A satorba lepve azonban meglepődve latta. A kerek kepű lany alacsonyabb volt a többieknel. Ez meg hogy lett volna lehetseges? A saidar ugyanugy az ő resze volt. Bar negyes ikrekkent lattak meg a napvilagot. – Nem. Az orszagot Arad Domannak hivtak. – o. A fiu kerdően felvonta az egyik szemöldöket.Letrehozott egy Kaput. – Ahogy minket sem akadalyoz meg abban. törzsfő – valaszolta Padra. Alarchon erősen kiütközött vizföldi szarmazasuk. mint amire szamitott. csontja es vere? A Kapu egy tavoli orszagban felallitott aiel taborba vezetett. milyen erzes lehet az. mintha csak ragondolt volna valamire. a tomanelle aielek vezetője. es közel egy evtizede nem mozdult el erről a helyről. meg akkor is. Megengedtek neki is. Ronam – felelte a lany. Mellettük Marinna foglalt helyet. Hogyan emeszthetne el valakit a sajat husa. El sem tudta volna kepzelni. a Sarkany gyermekei igen sokat jelentettek az aielek szamara. Sötet volt a haja. hogy megöljük őket. Ha a seanchanok hajlandok kockazatot vallalni csak azert. A lany mar ennek a puszta gondolatatol is rosszul lett. utjara bocsatotta harcos nővereit. A ket fivere. cseppet sem hasonlitottak egymasra. A törzs vezetője. – A Sarkany bekeje nem tiltotta meg szamukra. ha valaki nem erezheti az elmeje legmelyen a Hatalom megnyugtato. Ugyanakkor joval többre tartottak egy egyszerű algai’d’siswainal. Masok arrol beszeltek. a goshien aielek törzsfője. A tabor persze nem volt varos. Harcba szalltunk velük. – Az aieleket nem köti a Sarkany bekeje. Az aieleknek nincsenek varosaik. hogy Ronam nincs egyedül. A testverei is ott ültek mellettük. Ő feltűnes nelkül felmutatta ket ujjat. akkor nem art. ellentetben a magas Janduin szőkesegevel. A törzsek vezetői gyakran fordultak tanacsert hozza es a testvereihez. amikor aludt. erőteljes erinteset. Többen. itt a helyed ezen a megbeszelesen. mint a lelegzest. Padra gyorsan megszamolta a jelenlevőket. – Hat visszatertel. – Jelentenem kell – fordult Padra Ronam fele –. Mind a tizenegy . Ő es a testverei. hogy fokuszaljon. es elindult egyenesen Ronam satra fele. hogy felnek. hogy Arad Doman földjere lepjenek – figyelmeztette Tavalad. A tudos asszonyok pedig igen nagy gonddal figyeltek rajuk. – Visszajöhetek kesőbb. mint a karja vagy a laba. Több ferfi is ült a szőnyegen. Padra keresztüllepdelt a füvön. hogy gai’shain legyen belőlük. Alarch es Janduin köze ült le. A cadin’sort viselő aielek tisztelettel köszöntöttek. es oszd meg velem az arnyekomat! Padra főhajtassal köszönte meg a törzsfő megtisztelő gesztusat. Ülj le. ha tisztaban vannak a kockazat araval. – Mondjuk ki hat azt. pedig nem tartozott közejük. hogy meghaljanak. Ugyanakkor ez a szallashely igencsak nagyra nőtt. A fokuszalast ugyanugy nem tudta volna abbahagyni. ha tul közel jönnek. Szivesen elfogta volna őket. Padra! – szolalt meg Ronam. Bejelenteset zavart zsongas követte. Raadasul iszonyuan nehezen viseltek a fogsagot.

– Kihagyta belőle az aieleket. Mitől aiel az aiel? Most. Az ő ideje azonban mar reges-regen lejart. Attol felek. Padra pontosan tudta. – Hat meddig tűrhetjük azt. Erre többen is bolintottak. Nepeink között kirobban a harc. miert jöttünk ide? – kerdezte az egyik főnök. Ha a seanchanok nem hallgatnak az ertelmes szora. Azt. es tovabbra is csökönyösen elutasitjak a felajanlott valtsagdijat. – evek teltek el. – Ilyen a termeszetünk. Tudtak. Padra alig mert levegőt venni. es megcsovalta a fejet. mint ahogy felt is tőle. – Nem kellene itt kuncsorognunk! – csattant fel az idős Bruan. a reynek vezetője. A nagy küzdelem azonban rettenetesen sok halallal jart volna. Ez a bölcs harcos azonban nem felt a csatatol. – A landzsak összecsapnak. Az uralkodok esküt tettek a car’a’carnnak. Rendkivül tehetseges vezetőnek bizonyult. Ugyanugy almodozott erről a naprol. Ezen a ponton viszont megkerülhetetlenne valt az a kerdes. miközben egymassal civakodnak. hogy egyszer eljön majd ez a nap is. Nepük mar nem tartozott tohhal. valahanyszor talalkozunk – folytatta Ronam. – A Sarkany a többiektől kert beket! – ellenkezett Alalved. hogy a seanchanok felzabaljak őket. – Az aielek nemsokara olyanok lesznek. akkor megis mire mehetünk velük? – A Sarkany bekeje amugy sem tart mar sokaig – figyelmeztette Alalved. Szavait meghallva mindenki bolintott. – Nyugtalanna valtak a landzsak. Ronam apja becsületes asszonynak tartotta a regi csaszarnőt. – A Sarkany beket kert – valaszolta Tavalad. Szamos vizföldi nem igazan ura a szajanak. amiről Padra anyja olyan sokat beszelt. – es mit akarunk kimondani.törzsfő itt ült körülötte. – Akkor kezdődjenek meg ujra a portyazasok? Tamadjanak megint egymasra a törzsek? Hiszen evekkel ezelőtt felretettük a verbosszukat – mondta Ronam halkan. Csupan Darvint es Tavaladot nem sikerült meggyőznie. aki az Utolso Csata idejen ült a tronon. aki az eskük betartasara kenyszeritene őket. evek ota nem került sor ilyen nagygyűlesre. – A nemzetek között mind gyakoribbak a villongasok. Harcosok vagyunk. Az aielek nem hizhatnak el ezeken a dus földeken. Cserelni sem hajlandoak. Megtisztultak. hogy az apja felkeszült az Utolso Csatara. Vele allitolag kis hijan sikerült is megegyezesre jutni. Neki eddig nem nagyon nyilott alkalma arra. akik verbosszut esküdtek egymas ellen. bar senki sem beszel roluk. hogy mire gondolt a főnök. Sokan bologattak. mennyit is er. Alalved indulatosan megrazta a fejet. hogy aiel nőket tartanak fogsagban azokkal a nyakörveikkel? – kerdezte Alalved. Az anyja igen nagy jit gyűjtött a csatateren. Bölcs Bruan az Utolso Csata egyik tulelője volt. Azota nem. de nincsen. Az apjara. – Barcsak a seanchan csaszarnő…! – Ronam elhallgatott. – Ez igy igaz – erősitette meg Darvin. hogy bebizonyitsa. – Mit mondanak a Sarkany gyermekei? – kerdezte Ronam a negy . – Annak meg mi ertelme volna? – kerdezte Shedren. mint az elpuhult vizföldiek. Ha haboru törne ki a seanchanok ellen… mar a puszta gondolattol is felvillanyozodott. A seanchanok elleni allando portyak es a nyugtalanna valo törzsek korszaka. hogy mar eleget tettek a kötelessegüknek. Rhuarcra hasonlitott. Nem valhatnak földművesse. a daryne aielek főnöke. Udvarias ajanlatainkat durvasaggal es sertesekkel viszonozzak. Meg azok is.

Azokat. Gyakran hajlott a batyja szavara. Elpirult es felkelt. am a lenye egy resze komor maradt. Alarch bizonytalannak tűnt. – Emlekszem arra a napra. – Az a pusztulasunkkal jart volna. – Van. – Gondosan elterveztek. miközben a többiek elköszöntek. azert egesz jol nezett ki. Az aielek tizenhet hosszu even at nem haboruztak. hogy mennyire tiszteljük az apamat. . Reszben izgalom fogta el. – Hat igen – bolintott Ronam. amiert az idős harcosok kikertek a velemenyet. – Az apam okos embernek es nagyszerű vezetőnek tartotta Rand al’Thort. Arrol is beszelt. hogy tudos asszony legyen. akkor nem olyan volt. es azt. hogy nem fogunk tamadni. – Milyennek talaltad? – Lenyűgöző volt – valaszolta a ferfi. – Ez minden? A ferfi megcsovalta a fejet. – A mostani helyzetünkben haszontalanok vagyunk. Nem tettünk igeretet arra. de az aieleket kifelejtettek. – Nem – ellenkezett Ronam. Csak a türelmünket bizonyitja. Ronam elfordult. – Padra? – kerdezte valaki. es kinezett a sator bejaratan. Nemsokara mar csak ő tartozkodott a satorban. akik a seanchanok foglyai – felelte Marinna. hogy amikor a car’a’carn ott jart közöttünk. – A seanchanok az ellensegeink – szolalt meg a lany. hogy vissza kell szereznünk a mieinket. hogy nem tudja. ugy erezte. De azert… hallottam dolgokat. Nagyon fiatal voltam. mihez is kezdjen az aielekkel. Az apamtol. Haboru. – Sajnalom. ugy velte azonban rola. Ronam megcsovalta a fejet. Neman ült es a szőnyeget bamulta. – Csak gondolkoztam. hogy ilyen egyszerű gesztussal er veget a hosszu evek varakozasa. mig masik izgatottak voltak. Mintha csak zavarba hoztuk volna. es Ronamot pillantotta meg a sator bejarataban. amikor megerkezett a Hideg Szikla faluba. Mitevő lett volna nelküle? – Azt mondom. Az utam mas iranyba vezetett. – Keszitsetek fel őket! Padra ülve maradt. Tul hosszu ideig. Padra termeszetesen soha nem fogja feladni a landzsat. Vegigsimitotta az elmeje melyen aramlo saidart es erőt meritett belőle. hogy ilyen sokaig vartunk. Meglepő volt. de ha megis ezt tenne… – Gondterheltnek latszol – allapitotta meg a törzsfő. – Kell. – Induljatok a törzseitekhez! – allt fel Ronam. ami mindent örökre meg fog valtoztatni. hogy legyen valami cel az aielek előtt – bolintott Janduin. Padra meg mindig furcsan erezte magat. Janduin fele pillantott. Mindenki Padra fele fordult. aki szerint vissza kellett volna ternünk a Haromszoros Földre – mondta a lany. A tanacssatorban ülő ferfiak egymas utan bolintottak. – A seanchanokrol? – Az apamrol – felelte a lany. A lany kisse felrehajtotta a fejet. A zöld fűvel boritott siksagot bamulta. Padra! Nem igazan tölthettem el tul sok időt a tarsasagaban. mintha valoban közenk tartozott volna. Nemelyikük komornak tűnt.fiatal fele fordulva. Bar a ferfi tiz evvel idősebb volt nala. Ő megfordult. hogy kivel mi törtenjen. Mar javaban tartott a kikepzese. hogy olyan utra inditotta el a törzseket.

Miert kellene barkinek is elviselnie az iszonyatos latomasokat? Barcsak ne lepett volna vissza az oszlopok erdejebe! Vajon csak önmagat okolhatta azert. Aviendha kinyujtotta a kezet. Nem lehet. Hat most megtalalta. Joval többet annal. Egeszen az oszlopok peremeig lepdelt el. ha szemtanuja lesz a sajat nepe pusztulasanak. Ott dühöngve megfordult. hogy mivel okoztam mindezt! Hiszen az en leszarmazottaim hozzak rank a bajt! Milyen szerepet jatszok benne? Ismet elindult az oszlopok között. A büszke aielek fokozatosan elnyomorodnak. Minden egyes lepes teljesen helyenvalonak tűnt a dönteshozok szamara. A jelenlegi latomasok viszont sokkal inkabb valodiaknak tűntek. Büszkek es tisztessegesek. Semmi sem törtent. – Aielek vagyunk. hogy tele lett volna erővel. Mar nem volt annyira bizonytalan. A vilag elhaladna mellettünk. Nagy dicsőseg var rajuk. mit erezhetne az ember. Az igazsagot keresve jött Rhuideanba. – Vagy megvaltoztathatjuk? Termeszetesen nem kapott valaszt. Alig allt a laban. Az aielek ujra harcba szallnak. – Mutassatok ennel többet! – üvöltött az oszlopokra. Emlekezett az arcukra. akkor jelentektelenne valnanak. amit atelt. nedves csikot hagytak maguk utan. Becsukta a szemet. nem egyszerűen csak szamos lehetőseg egyiket jelentette. Amit latott. Aviendha pislogni kezdett. akkor – tudos asszonykent – az . mint amennyit szeretett volna. Az oszlop nem zümmögött. es ő nem erezte ugy. Elapadtak a könnyei. hogy milyen szörnyűsegeket rejtegetett a jövőjük. – igy van megirva? – kerdezte. mint amilyeneket akkor latott. amikor az első rhuideani utja idejen keresztülment a gyűrűkön. akkor ez majd abbahagyatja velem a probalkozast? gondolta. Az aielek nem ijednek meg a felelőssegtől. Semmi. hogy csak ez minden! Dühösen felallt. Padra bolintott. Ha az aielek visszaternenek a pusztaba. Mintha minden egyes szivveressel kipreselődött volna az eletereje. Az aielek viszont igy lepesről lepesre a vegzetük fele haladtak. Mert ezuttal nem olyan esemenyeknek lehetett a szemtanuja. es lepett egyet. amikor először eljutott Rhuideanba. A nepe lepesről lepesre megfeledkezik a becsületeről. Mintha csak halottak lettek volna. es letörölt egy-egy könnycseppet. – Meg tudom valtoztatni? – kerdezte. Szinte biztosra vette. Ezt viszont nem latta. Csak ehhez ertünk. – Mutassatok meg nekem. A valasz annyira egyszerű volt: nem. – De hat haboruzzunk? – kerdezte Padra. Megis. Ha pedig egyes-egyedül csak ő van tisztaban azzal. ami törtent? Hiszen az ő leszarmazottai taszitjak a pusztulasba a nepüket. Kinyitotta a szemet es összeszoritotta a fogat. A könnyek elindultak lefele az arcan. Leült a lassan elsötetedő oszlopok köze. Vagy legalabbis nem emlekezett ra. hogy mindaz. – Helyes dolog ezt tenni? – Nem tudom – valaszolta Ronam halkan. Harcolnak. A… gyermekei. Valosaggal kifacsartak az elmejet es felszakitottak a szivet. Az egbolt sötetbe borult. az meg fog törtenni. Ha pedig nem.Az atyaink semmit sem tudtak a gőzlovakrol vagy a sarkanycsövekről. es mi lassan elfogynank. vagyis inkabb a visszafordithatatlan megromlasanak. megerintette az egyiket. hogy ne probalna meg valahogy elharitani ezt a vegzetet. Akkor lehetősegek tarultak fel előtte. de abban nyoma sem maradt az eletnek. Hideg. Akkor latta meg őket. Keptelen volna ugy elni.

A tronterem lenyűgöző latvanyt nyujtott. Megpedig egy hajadont. mintha utat engedett volna a haragjanak. egy csinos asszonyt latnak. Veget ert mar vajon a hatasbemutato? ujabb dörrenes. Erre tanitottak a magantanarai. A meg mindig Caemlynben tartozkodo főnemesi csaladok . hogy cselekedjen. Az ifju kiralynőből csak ugy sugarzott az elszantsag es a hatarozottsag. A tüzelő sarkanyok hangja kezdett hetköznapiva valni. kesőbb pedig az aes sedaiok. ő igenis kepes volt uralkodni az erzelmein. A ket kezet az ölebe ejtette. hogy a teremben gyülekezők egyertelműen tudjak. A szőnyeg közepere aranyszinnel Andor oroszlanjat szőttek. ha ugy hozta a szükseg. A szőnyegen haladva a Rozsakoronat viselő kiralynő ele lehetett jarulni. Szandekosan valasztotta a trontermet. hogy erkölcstelennek tűnhessen. Dörgesük nem egeszen olyan volt. es ő sem kezdett el idegesen fecsereszni. Mindenekelőtt azonban nyugalomra volt szüksege. borvörös szőnyegen. Sajnalatos modon ez ebben a pillanatban nem jelentett mast. a szemkapraztato diszitesek hattere előtt. A marvanyoszlopok szine mintha visszatükröződött volna a csillogo kövezetet borito vastag. de megis kellőkeppen kihangsulyozta viselője vonalait ahhoz. hogy ő iranyitja az esemenyeket. Elayne nagyon is jol hallotta a szomszedos tanacsteremből a halk hangokat. hogy a többi tudos asszony tanacsat kerje. miközben az elmeje szorgalmasan dolgozik. Meg fogja menteni a nepet. A keze tovabbra is az öleben pihent. A terebelyes asszonysag nem fogta össze kontyba aranylo hajat. Rövid idő mulva futni kezdett. Halkabb. ujabb tavoli dörrenes. Dyelin arrol beszelt. A szövetet gazdag aranyhimzes diszitette. Időre. A Haromszoros Föld nyugalmara. egyenes hattal üljön a tronon. Öltözeke nem felelt meg a legujabb udvari divatnak. hogy a himzes megnyugtatja. egy karosszekben ült. hetköznapibb zajnak tűnt. mint hogy hatarozott arckifejezessel. Ezek szerint nem. Elindult az oszlopok között. A kivagas nem volt annyira mely. Mozdulatlanul varakozott. Dyelin a tron közeleben. hogy ő a kiralynő. nem pedig valamelyik kevesbe kaprazatos fogadoszobat. Elayne nem engedhette meg maganak. es valamit a kezevel is tud tenni. Huszonnegyedik fejezet AZ ELLENSeGEK KIVaLASZTaSA Elayne izgatottan ült. Elayne megtanulta hogyan kell elfednie az idegesseget. Aznap tulsagosan is elvonta volna az emberek figyelmet. Mindenkinek latnia kellett.ő kötelessege. Nehany szemlelőben egeszen biztosan felmerül majd a kerdes. Vissza kellett ternie a többiekhez. mintha csak hatalmas selyemtölcsereket viselt volna a kezen. Elayne anyja tavol maradt az esemenyektől. Elayne anyja uralkodasa kezdeten Cairhienből valasztott ferjet maganak. A ruhaujjakat annyira szelesre szabtak. hogy Dyelin modjara kapcsolodjon ki. Az idegesseg kimutatasa sokkal sulyosabb hiba volt. es a tavoli dübörgesre figyelt. Barmit is gondoltak rola az emberek. Ugyanez a minta ismetlődött meg az öltözek mellreszen is. mint a mennydörges. A lampasok előtt csak ugy csillogott a feher es vörös egyenruhat viselő testőrök fenyesre csiszolt mellvertje. Ezen a napon mindenkinek latnia kell. Figyelemre meltoan regimodinak tűnt. A legnagyobb lelki nyugalommal egy abroncsra feszitett szövetdarabot himzett. hogy gondolkodni tudjon. a csarnoknyi meretű terem falai mellett aranybol keszült allolampasok kettős sora vilagitott. A fejedelmi oszlopok között. hogy esetleg ő is hasonlo modon kivanja megszilarditani odalent a hatalmat.

am mintegy veletlenül fültanui lehessenek a jelentős esemenynek. A Fenyre! Nehezsegek nehezsegek hatan. Odakint egy csapasra csend lett. hogy hova tűnt el a ferje hadserege? Az a haderő olyan volt. hogy vegyenek reszt uralkodonőjük tarsasagaban egy igen fontos megbeszelesen. hogy Birgitte visszatert a palotaba. Az idősebb asszonyt csinosnak is lehetett volna tartani. hogy alighanem szemelyes erdekükben allna. Elenia sokkal jobban tartotta magat. No hiszen. A kiralynő felderitői egyszerűen keptelenek voltak rabukkanni. barna szeme meg nagyobbra nyilt a felelemtől. es azert hivta meg a főuri nemzetsegek tagjait. etelt es gyümölcsöt szolgaltak fel nekik. A folyosorol jol hallatszott a sarkanyok hatasbemutatojarol visszaterő cairhieni nemesek hangos beszede. sapadt asszony fekete haja mar nem csillogott annyira. hogy lemossa az arcat. mint egy elrejtett kes. A tanacsteremben varakozo andori főnemesek ugyanugy elhallgattak. hogy lazasan töri a fejet. Hatalmas. Elenia alaposan megnezte maganak Elayne-t. hogy megis mire keszülhetett ifju uralkodonőjük. mint a fogsaga kezdeten. Ennel vilagosabban nem is lehetett volna megfogalmazni az üzenetet. am a meghivo szövege diszkreten a főnemesek ertesere adta. Elerkezett a foglyok ideje. Elayne nem eheztette es nem is sanyargatta a foglyait. Elayne valamilyen rendkivül fontos döntesre keszült a nap folyaman. ugy tűnt. akik a varos falain kivül taboroztak. hogy ő mar azelőtt megtört. Rendkivül fontos volt a pontos időzites. Az őrzőjet eppen azert küldte el a csoport tarsasagaban. A következő pillanatban beleptek a testőrök. Megprobalt megnyugodni. amikor tevedesből egy rossz öltest bontott meg. Dyelin erőteljes összpontositassal folytatta a himzest. Hat igen. Odafigyelt arra. Az erdekfeszitőnek igerkező megbeszeles ugyan csak öt orakor kezdődött. mint a folyoson megdermedő . – A korona tudomasul veszi Naean Arawn. Harom megviselt alakot kisertek. ha peldanak okaert jo ket oraval hamarabb mar ott-tartozkodnanak a tanacsteremben. es csupan egy rongyos köntöst viselt. Az asszony ravasz kepe elarulta. Elayne erezte. Elenia Sarand es Arymilla Marne jelenletet – jelentette ki Elayne hatarozott hangon. hogy elarultak Andort. A karcsu. Azt fogjak hinni. aranyszőke hajat pedig kontyban fogta össze.kepviselői kiralyi meghivot kaptak. majd lassan kifujta a levegőt. Ebben a pillanatban alighanem azon törtek a fejüket. A fogsag ellenere a savanyu kepű Arymilla sikeresen megőrizte telt alakjat. ha tudnak! Elayne tovabbra is nyugodtan ült. Az utolso fogoly Naean Arawn volt. hogy csupan veletlenül lehetnek szemtanui Elayne iteletenek. A szinte kibirhatatlannak tűnő varakozas utan vegre csak elhallgatott a sarkanyok hangja. Az őrök a tronszeket tarto emelveny labahoz taszigaltak a foglyaikat. Barmikor lecsaphatott Elayne hatara. Elayne odabiccentett Guybon kapitanynak. Ezek az ellenfelek nem akartak belatni. A többiekhez hasonloan tőle is elvettek finom ruhait. Melyen beszivta. Igyekezett lemaradni a masik ket fogolytol. ha nem csupan rongyok boritottak volna a testet. hogy pontosan tisztaban lehessen visszateresük idejevel. Terdre kenyszeritettek a harom nőt. Az ellenfelei pontosan ezzel vadoltak. hogy azok törvenyes keretek között. Vajon tudta. hogy Elayne eldöntötte a kivegeztetesüket. Mintha csak az jart volna a fejeben. melyen rendezni kivanjak mindazon tömegek közegeszsegügyi ellatasanak a kerdeset. Csak akkor vagott savanyu kepet. Birgitte mar egesz biztosan bent jart a palotaban. mielőtt Elayne elfogatta volna. A tanacsteremben kellő mennyisegű italt.

akkor bizony szembefordulnanak vele. Az intesere a testőrök felrangattak a harom foglyot. Ha a főnemesek ugy velnek. Birgitte pontosan tudta. A harom terdelő nő meg jobban lehajtotta a fejet. hogy vereseg eseten halal var rajuk. Ez az itelet felert egy kivegzessel. Azok a szövetsegesei. A harom megszolitott közül egyedül Elenia mert felnezni. Dyelin eltette a himzest. Naean semmi jelet sem adta annak. A kiralynő hangjatol valosaggal zengett a hatalmas tronterem. Az alacsony Bertome-ot a maga modjan meg jokepűnek is lehetett volna tartani. es nem fizettek meg a valtsagdijat. hogy szörnyűbb dolognak voltak fültanui. akik mar az ostrom előtt felsorakoztak mögötte. Egy jokora csoport cairhieni nemes elen lepett a terembe. A harom főnemes asszony valoszinűleg a lehető leghamarabb öngyilkossagot követ el. – A korona komolyan megfontolta. – A Trakand-haz ellen folytatott ertelmetlen haborutok koldusbotra juttatott benneteket. Meg a harcias Elenia is döbbentnek latszott. mintha halalra iteltek volna a harom foglyot. Ilyenkor nem szabad habozni. A jelenlevők közül alighanem Bertome Saighan vagy Lorstrum Aesnan volt a legfontosabb. A sajat nemzetsegetek is cserbenhagyott benneteket. Elayne dermesztő jeges pillantassal nezett a fogoly szemebe. A kiralynő nagyon is jol tudta. es sokan törnek a fejüket azon. mintsem talalkoznia kelljen földönfutova valt rokonsagaval. es ezzel azt kockaztattak meg. igy a nemzetsegük megmaradt. hogy tiszteletre melto ellensegnek tartjak őket. hogy megtekintsek Andor uj fegyvereit. A hatalma nem allt tul erős labakon. A hűsegük legalabbis megkerdőjelezhető volt. bar Elayne nem igazan kedvelte azt. hogy Elayne a tron neveben elkezdte ratenni a kezet a nagyurak birtokaira es penzere. hogy hallotta a szavakat. bizonytalan vagyok. Jol hallatszott a harom fogoly zihalo legzese. hogyan lehetne kiszabaditani benneteket. – Ez a korona azonban kepes hatarozottan dönteni – jelentette be Elayne. Ezzel szemben igen nagy larma tamadt a szomszedos tanacsteremben. A kiralynőre nezett. A hoher mintegy elismerte. A főnemesek pontosan tudtak. a Marne es az Arawn nemesi haz megfosztatik cimetől es birtokaitol. hogy miről suttogtak a szomszedos teremben. A teremben mar halotti csend uralkodott. Egy mas kiralynő talan a börtönben hagyott volna benneteket. hogy most ő következik. – A mai napon a Sarand. Mintha csak megbenult volna. – Komoly fejtörest okoztok a koronanak! – förmedt rajuk Elayne.cairhieni előkelősegek. es leborult az oroszlannal diszitett szőnyegre. hogy ilyesmit mereszeljen. Ez azonban… Nagyon keves kiralynőben lett volna meg a batorsag. Arymilla nyöszörögni kezdett. hogy mi törtenjen harmotokkal – folytatta Elayne. es a tronterem oldalara tuszkoltak őket. most talan elkezdenek ketelkedni döntesük helyes voltaban. – Puszta letezesetekkel is probara teszitek kiralyi türelmünket. Elenia majdnem feljajdult. Cimük es birtokaik az örökösükre szalltak. en azonban ugy velem. melyekkel „az arnyek ellen fognak vedekezni”. A kivegzett főnemesek a verpadon is megtarthattak a rangjukat. hogy emiatt azt gondolhatnak rolam. Kőkemeny arcat latva Elenia elpirult es lehajtotta a fejet. es feszülten figyelte az esemenyeket. Az őrzesetek penzbe kerül. Az örököseitek es rokonaitok elutasitottak az ajanlatunkat. Ezeket az előkelősegeket azert hivtak meg. Elkövetett nagy bűneik miatt birtokaik visszaszallnak a koronara. ahogy a .

hogy közeledik az Utolso Csata – mondta.cairhieniek leborotvaltak es hintőporoztak homlokuk fölött a fejüket. csak rövid ideig. hogy akadalyozni fogjak Elayne terveit. A ferfiak behintőporoztak a homlokukat. amikor szüksegünk lesz a masik tamogatasara. – Biztosithatom arrol. hogy eppenseggel ő Rand egyik legjelentősebb biraloja Cairhienben. hogy ő elszanta-e . miutan előtte nev szerint köszöntötte a vendegszeretetet elvező főnemeseket. Kabatjat a nemzetsege szineivel megegyező csikokkal diszitettek. Igaz. miközben könnyeden meghajtotta a fejet. valamint Mavabwin nagyur a befolyasosabb honfitarsaik hata mögött acsorgott. bar az nem sujtott le az egesz nemzetsegere. Hamarashle nagyur es urnő. – Ahogy felseged mondja – bolintott Lorstrum. – elveztetek Andor bemutatojat? – Egeszen pontosan ez törtent. A pletykak egy resze arrol szolt. Colavaere hasonlo büntetest kapott Randtől. hogyan bant el Elayne a foglyokkal. Sötetkek ruhajan jol latszottak a csaladja szinei. Talan igy akarta jelezni. hogy Cairhien kierdemelte azt. Colavaere halala Bertome-ot emelte a nemzetseg elere. El nem kötelezettkent igencsak megnőtt a befolyasa. – Azok a fegyverek kifejezetten… figyelemre meltoak. de valoszinűleg mar nem is elt. mint ferjeik kabatjat. Lorstrum Aesnan hatratett kezzel. hogy a fivere nem egyszerűen csak ködde valt. Elegansan. es a ruhaikat legalabb annyi csipke diszitette. Kettőjüktől eltekintve egyetlen cairhieni vendeg sem jelentett komoly politikai erőt. sovany ferfi a többiekhez hasonloan sötet szinű cairhieni öltözeket viselt. am a batyja eltűnese utan magahoz ragadta a hatalmat. Cairhien ujjongva örvend azert. hogy Andor ennyire erős es szilard. hogy Bertome is csak puhatolodzott. Elayne felmerte a főnemest. am Elayne megbizhato forrasokbol arrol ertesült. hogy Rand eltűnt Cairhienből. – Mindannyian tudjuk. Elayne magaban halat adott egykori tanitoinak azert. A Riatin-haz hatalmas nemzetsegnek szamitott. Aesnan ugyan nem allt ki nyiltan a Sarkany ellen. A ferfi tul ovatos volt ahhoz. amire minden oka meg is volt. hogy felajanlja a tamogatasat? De nem. hogy a nyilvanossag előtt szot emeljen Rand uralma ellen. hogy megfontolta a tron megszerzeset. latvan. Chuliandred nagyur es urnő. Valoszinűbbnek latszott. A főnemes asszony azonban meg igy is felakasztotta magat. Ki akarta deriteni. ugyanakkor viszont nem is kereste a szövetseget. – ugy veltem. közepkoru asszony magasabb volt az atlagos cairhienieknel. Egyre inkabb ugy tűnt. A ferfi överől hosszu kes logott. Az alacsony ferfi összefonta a karjat a mellen. A kiralynő tarsasagaban senki sem viselhetett kardot. – Kiralyi felseg? – szolalt meg Bertome előbbre lepve. A karcsu. Az unokatestvere. a legutobbi divatnak megfelelően öltözködtek. Azutan valt jelentős politikai tenyezőve. A főur egyertelműen szeretett volna többet is megtudni a fegyverekről. hogy megismerhesse legerősebb es legközelebbi szövetsegesenek valos erejet. A közelmultban az ő csaladja ült a Naptronon. es Aililről tudni lehetett. Az ilyen nehez időszakban sokra vihetik a vakmerő emberek. hogy ilyen jol megertette a Hazak Jatekat. kiralyi felseg – valaszolta horihorgas Lorstrum. mintsem elviselje a szegyent. A közeli jövőben olyan idők varnak rank. Mindannyian közepesen befolyasos nemzetsegeket kepviseltek. Osiellin nagyur es urnő. maga ele meredve jött be. Ruhaja felső resze elegans hullamokban folyt abroncsos szoknyajara. Különfele okokbol szamitani lehetett arra. Ailil Riatin nem volt ugyan a nemzetsege vezetője. – Nagyurak es urnők – szolalt meg Elayne. a nők gondosan befontak a hajukat. A nagyur igencsak ingerültte valt. hogy hatarozottan tamogatta Elayne-t. A csöndes.

hogy elerkezett az erős szövetsegek ideje. A vendegei közül nehanyan mar is kezdtek megerteni az ajanlatot. Ő fog a tronra ülni. Egyikőjüknek sem kell feladni az otthoni birtokait. en bizony ugy latom. Lorstrum be fogja latni: ha Elayne fegyveres erővel ragadja meg Cairhien tronjat.magat a Naptron megszerzesere. – Cairhien es Andor igen regota jo baratok – töprengett hangosan Elayne. akkor a nep es a nemesseg egyarant fellazad ellene. ha bebizonyitja. hogy ez bizony kivitelezhető. Bertome hatarozottan bologatott. – Nagyuraink a ti nemes kisasszonyaitokat vettek felesegül. hogy esze agaban sincsen elvenni a cairhieni nemesseg földjeit csak azert. – A multban… veszelyes vallalkozasnak bizonyult. Mind a ketten azt terveztek. es ezzel eljött a döntő pillanat. Meg szep. ugy velem. – A tron elfoglalasa igen kenyes dolog – magyarazta Lorstrum. Szamtalan kötelek fűz össze minket. hogy szetoszthassa a hivei között? Ettől talan nem enyhül az aggodalmuk? Lorstrum a kiralynő szemebe nezett. Ez persze reszben Lorstrum hibaja volt. Ketsegtelenül abban remenykedtek. hogy tamogatja az egyik főnemest. Ez a szandeka mostanra mar elegge egyertelmű volt. ha nehany cairhieni nemes Andorban kap birtokot? Ha a kiralynő igy epit hidakat a ket orszag köze? Mi van akkor. – Magam is ugy velem. A korona eppen most tett szert nem is jelentektelen földbirtokokra. Vett egy mely lelegzetet. amennyiben Elayne gyanui valos alapokon nyugodtak. mint akinek csupan ebben a pillanatban tamadt egy kivalo ötlete. A szomszed teremben megdermedtek a főnemesek. Ha Andor ugy dönt. hogy nehany cairhieni főur bölcsessege lenyegesen gazdagabba tenne az udvaromat. Bőkezű birtokadomanyokkal teszi őket meg erősebbekke. Halotti csend tamadt. hogy nem akarja elorozni a cairhieniek cimeit? eppen ellenkezőleg. A ver es a vonzalom köteleke. Tenyleg jol hallottak? Elayne valoban külföldieknek ajanlotta fel az andori földbirtokokat? A kiralynő csak nehezen leplezte a mosolyat. akkor az illető nagyur vagy hölgy biztos lehet a győzelemben. es valoban. hogy nem. Bekapja a csalit? Lorstrumnak viszonylag kis birtokai voltak Cairhienben. – Egy sokat igerő szövetseg kepe bontakozik ki előttem. – Barcsak Cairhienben is ugyanilyen rend uralkodhatna! – felelte Elayne ovatosan. Ez a lepese talan tul sok is volt az erzekeny cairhieniek szamara. Barki mas ezen az uton indult volna el. hogy ezeknek a birtokoknak nincsenek gazdaik. De mi van akkor. am ez hamar megvaltozhatott. es urhölgyeink közül sokan a cairhieni nagyurak oldalan talaltak meg a boldogsagot. Elayne azonban mast akart. hogy a kiralynő esetleg eppen közülük valaszt ki valakit a tronra. es talan en magam is jobban megerthetnem nehai atyam örökseget. Ezzel talan nem azt bizonyitja. Nagyon sokan bizonytalanok. A főnemesek közül többen is bolintottak. Ezzel szemben a harom fogolytol elkobzott birtok Andor legirigyeltebb földterületei köze tartozott. az emberben felmerül a gondolat. A tekintete valosaggal Lorstrum szemebe furodott. Jelenleg aranytalanul nagy befolyasnak örvendett. Sokatmondo lepesnek szamitott. – Latvan Andor erejet. – igy igaz – bologatott Elayne. – Nem is irigylem Cairhient az elmult honapok soran tapasztalt bizonytalansagert. hogy a vörösök egy jelentős osztagat atküldte Cairhienbe. Elayne pedig viszonzaskeppen nyer egy barati kiralyt vagy kiralynőt. Lorstrum leheletnyit elmosolyodott es hajszalnyira megbiccentette a fejet. hogy nagy uradalmakat .

kiralyi felseg – valaszolta Elenia. – Nincs több odaadhato birtokom – sajnalkozott. Bevalt a tervem! Vagy legalabbis nagyon ugy tűnt. Földeket fog adni Aililnek is. A kiralynő halasan elmosolyodott. hogy a lanyom lenyűgöző volt. Egyszerre nyitottak ki a szajukat. eppen ezert azt kerdezem tőled: ha a korona lehetőseget nyujtana szamodra arra. hogy kiderüljön. – A Sötet ur rohadt bal kezere mondom. Mas orszagokban azonban nem el ilyen rossz emlek rolad.szereznek Andorban. – Gondosan keszüljetek fel! – Na. Elayne nagyon is jol erezte a zavarat. A nagy lehetősegek korszakat eljük. egyedül Birgitte kiserte el őket az apro helyisegbe. – Milyen birtokokrol is beszelünk? – Andor es Cairhien egysege szamos uj lehetőseggel kecsegtet – magyarazta Elayne. de ugyanakkor nagyon is veszelyes. – Egy reszet ertem – meltatlankodott Birgitte. A kiralynőtől jobbra Dyelin foglalt helyet. igy jutalmazza meg a tamogatasat. . Elayne ekkor visszafordult Cairhien nagyurai fele. A többi főnemes összenezett. ahol megtelepedhetnetek. Gazdag birtokokat. Esetleg arrol is ertesültel. Egy egesz oran at kellett varakozniuk. – De ezek olyan hatalmasak. – es egyetlen ora eleg lesz. – Ahhoz azonban. hogy mindezt valora valthassuk. – Lekenyerezted őket – biccentett Dyelin. hogy a korona szövetseget kötött Ghealdannal. Hatradőlt a tronjan. felseg. – Egyetlen ora – bolintott Elayne. – Egy jokora andori földbirtokot cairhieni nemeseknek adtal. Ha talalnek szamodra es a ferjed szamara Cairhienben egy birtokot. kiralyi felseg – lepett előre Bertome. amikor bezarodott a kisebbik targyaloterem ajtaja. hogy könnyeden fel lehet őket osztani. – Nekem csupan fel orara van szüksegem. A kenyelmes fotel valosagos felüdülest jelentett a kemeny Oroszlantron utan. hogy en iranyitsam Andort es Cairhient – jelentette ki. kiralyi felseg? – kerdezte Elenia. Elayne megprobalt nem törődni hevesen dobogo szivevel. Morgase a bal oldalon ült. Ő tavolrol sem volt olyan lelkes. es a szeme sarkabol Lorstrumra pillantott. amit okoztal. hogy uj birtokon kezdjel uj eletet. elengedhetetlen. milyen valodi eredmenyeket hozott a terve. Birgitte viszont valosaggal fujtatott. akkor elfogadnad. egyszerre ajanlottak fel a szövetsegüket. hogy kialakulhasson ez a helyzet? – Juttass haza az egyik ilyen különös atjaron keresztül! – felelte Lorstrum. hogy birodalmunk nyugati fertalyaban visszatert az elet egy jelentős tartomanyba. – A korona nem könyörtelen – nezett ra Elayne. – Mit gondoltok? Mennyi időbe telne az. most akkor! – csattant fel Birgitte. es a szemeben felvillant a remeny szikraja. – am Andor nem bocsathatja meg neked azt a kint es szenvedest. A rongyokba burkolt Elenia előbbre lepett. – Talan mar hallottal arrol. akkor elnel ezzel a lehetőseggel? – uj birtokok. – Sarand urnő! – kialtotta a tronterem hatso resze fele. es magasra emelte mindket kezet. mint Morgase. megis mi a fene törtent itt? Elayne leült. Osiellni urnő es Mavabwin nagyur kapott eszbe legelőször. – Hat csak annyi. Most pedig következhetett a terv masodik resze. hogy siker fogja koronazni. amit adok? – en… egeszen bizonyosan megfontolnam a dolgot. – Meresz ötlet. – Hogy mi törtent? – kerdezte az utobbi.

hogy Lorstrum vagy Bertome megprobalja megszerezni maganak mindket orszagot. – Inkabb en valasztom ki az ellenfeleimet. ahova Rand elvitte. – Talan igen – ismerte be Elayne. ha megszerzem a Naptront. – Ebben a pillanatban ők Cairhien legerősebb nemesei. Ha annal hamarabb lecsapnanak. Az erdekeik azt diktaljak. Mire en nem egyszerűen felajanlottam nekik azt.– Veszelyes?! – meltatlankodott Birgitte. Nekik is jo. es elvett egy csesze tremalkingi fekete teat Morgase-től. es? – kerdezte Birgitte. mint hogy ne tudjam. – Ugyanakkor veszelyes ez a jatek – ismetelte meg Dyelin. hogy nem fogja semmibe venni vagy kisemmizni az ottani nemeseket. Csak akkor lepnek tovabb. es belekortyolt a teajaba. Jo ideig eltart majd. egy evtized is eltelhet addig. Ezenfelül pedig elültettem bennük annak a gondolatnak a magvat. A tron elfoglalasa utan egyedül Elayne-nek lettek volna földbirtokai mind a ket orszagban. – igy aztan majd szepen megprobalnak meggyilkolni – vagta ra Birgitte savanyuan. hogy megduplazhatjak a vagyonukat. hogy az uralmuk megszilardult. hogy ily modon nekik maguknak is eselyük nyilhat mindket tron megszerzesere! – figyelmeztette Dyelin. – Olyan ellensegeket teremtettel. – Gyakorlatilag leszűkitettem a vetelkedest. azzal egyertelműen megmutatta. Meg persze ha ugy sejtik. hogy egy szep napon talan ők maguk is felülhetnek a tronra. Ki fogom tudni jatszani őket egymas ellen. igy viszont csupan egy lesz a sok közül. hogy az ottaniak hoditonak tekintik Elayne-t. es ez felkeltette az irigysegüket. es elmagyarazna nekem. hogy engem tamogassanak. hogy mitől is lenyűgöző es meresz a vesztegetes? Nem Elayne az. Lattak a sarkanyokat. akkor igen jo az eselye annak. – Nem azert? – csodalkozott Birgitte. hogy hozzaferhetnek az uj fegyverekhez. – De hat… – Dyelin nem teved – bolintott Elayne. mert megertette. akkor a vegen meg sikerülhet is a tervünk. Az egykori kiralynő meglepő modon felkelt es teat töltött a többieknek. hanem azt is. Ha valami törtenne veled. Elayne soha eleteben nem latta meg azt. – Amikor andori birtokokat osztogatott közöttük. – Fenyverte hamu! – csattant fel vegül Birgitte karomkodasa. Erre azonban csak hosszu evek mulva kerül sor. – Ő azonban erős hidakat vert a ket nemzet köze – magyarazta Dyelin. ha ugy velik. – Ezenfelül – folytatta Morgase –. hogy kezdek elpuhulni. Elayne. hogy inkabb alaassak az uralmamat. – Szamitok is erre – bolintott a kiralynő. – Ver es hamu! Volna szives valaki leereszkedni ehhez a szőke haju idiotahoz itt. – Lorstrum nem azert allt az oldaladra. mert latjak. – Csakis azert tamogatnak teged. Dyelin bolintott. hogy az anyja teat tölt masoknak. Szerencsere ket főnemesről beszelünk. Egyszerűen a . Ha jol sejtem. mivel Dobraine meg mindig nem tert vissza onnan. aki először elt ezzel a modszerrel. akik esetleg megdönthetik a hatalmadat. Egyelőre azonban ket megbizhato szövetsegesre tettünk szert. főleg. – Ez az adomany nem puszta ajandek – magyarazta Morgase. – Igen. hogy igy eselyesse teszem mindket tron megszerzesere. Ha ezek tamogatjak a ket orszag közös uralkodojat. – Azert allt mögem. A szobacska csendbe borult. hogy a ket nemzet elvalik egymastol. – A cairhieni tron megszerzesenek az volt a legnagyobb akadalya. az azzal a veszellyel jarna. – Bar valoszinű. amig megszilarditjak a helyzetüket es elvezik a vagyonukat. letrehozza a nemesseg uj reteget. mert megvesztegetted. kik is azok – valaszolta Elayne.

valakinek a kezeben. de tudta. A fegyvert nezte. egyenes hattal allt. mintha elne. nagyon hosszu ora vart mindannyiukra. A lampa fenye megcsillant a hosszu kristalypengen. A kristaly sima. Narishma. am ugyanakkor meleg volt. a lakosztalyukban voltak. mint amit felfedeztünk! Ez a latomas is csak azt erősitette meg. Naeff es ket Hajadon allt mellettük. a Callandor pedig – valahogy – a jövőjet jelkepezte. A ragyogo kardot. te fiu. – A kutatasaim… ne felejtsd el. A Sarkany kinyujtotta a kezet es megerintette a fegyvert. Min a kedvesere pillantott. . Ramosolygott az őrzőjere. – Sejted.kezembe nyomjak a koronat. Könnyebb volt. – Mi törtenik Eleniaval es a masik kettővel? Tenyleg adsz nekik birtokot? – Pontosan – felelte Elayne. ha minden jol alakul. Attol felek. – A Callandort. Merise. Elvette Min kezeből a sa’angrealt. Oldalarol ismet az az ősi. es megragadta a kedvese karjat. Az ifju korabban emlitette. nagyon ugy tűnik. – Mindenütt ellensegek fognak körülvenni – csovalta meg a fejet Birgitte. Tear Köveben. – Szerencsere itt vagy nekem te. bar valoszinűleg a sajat cairhieni birtokaim egy reszet kell majd szetosztanom közöttük. amikor ő mozdulatlanul tartotta. A felelmetes törtenetek Tear tavoli varosarol es a különös „Kardrol. A halvany szinek kiemeltek a hajaban viselt arany ekszereket. ugy tűnt. – Rand! – figyelmeztette Min. hogy valamifele jelkepnek tekinti ezeket a fegyvereket. – Figyelj. nyiss egy Kaput! Tul sokaig varakoztattuk a hatarvidekieket. ha az andori nemesseg is földet kap odaat. A Callandort. – ujra el kellene rejtenünk – javasolta Cadsuane. Tulsagosan is furcsan ragyogott. – Ebben a vilagban mindent ellenem forditottak. Mintha csak onixbol faragtak volna azt a kezet. – Ahogy ez mindig is lenni szokott – valaszolta Elayne. Huszonötödik fejezet A PRoBATeTEL Min nyakan felallt a szőr. mint amire szamitott. ostobasag most elővenni! – Tudomasul vettem az eszrevetelet – bolintott Rand. vörös es aranyszinű sarkanyokkal telefestett hüvelyű kard logott. Amely Nem Kard”-rol szoltak. Barna es zöld ruhat viselt. Rand Min előtt allt. – Nagyon is könyörületes voltam velük szemben. Összefont karral. – Mit lattal? – kerdezte Rand halkan. A korona magara vallalja a tartozasaikat es uj eletet kezdhetnek Cairhienben. es azonnal meglatta a feje fölött felragyogo latomast. a Callandort egy fekete kez tartotta. hogy ez fog majd törtenni – valaszolta az ujjaszületett Sarkany. amit korabban mondtam. – Mi lesz a foglyokkal? – kerdezte Dyelin. Felnyögött. hogy Birgitte nagyon is jol erzi a nyugtalansagat. Cadsuane. – Gyanitom. Narishma. Előnyökkel jar. Most pedig itt tartotta a kezeben. hogy ellened fordithatjak. Hosszu. hogy mit jelenthet a latomas? Min megrazta a fejet. amikor megmarkolta a kristalykardot. aki majd vigyazni fog ram. Mintha a belsejeben a feny akkor is megvaltozott volna. Gyerekkora ota szamtalan meset hallott erről a fegyverről. es a valla fölött a hatara szijazott kardtokba csusztatta. Az acel a multjat. hogy a Callandornak sokkal sötetebb titkai vannak annal. kerlek.

ferfiak szamara keszült valtozatat. Legy ovatos! Veszelyes lehet az utad. – Induljunk! – Biztos vagy abban. amelyeket nem ismerek fel. ugy velem. . akkor add at neki az üzenetemet! – Mi ez az üzenet. Tisztelettudoan viselkedem önnel szemben. Biztosra veszem.Az asha’man bolintott. – Te… – Mikor fogja vegre abbahagyni. meg mindig nem erkezett hir a Fekete Toronybol? – Nem. amikor meghaltam. Azzal elfordult. nagyuram – valaszolta a magas asha’man. aki megkapta a megfelelő kikepzest. amelynek resze egy kut. – Cadsuane sedai – felelte Rand halkan. Az asha’man zavartnak latszott. hogy vegrehajtsa a parancsot. Hasznald ezt a fonatot! Ezzel alcazhatod magad. – Ön viszont egy teljes paralis-halot visel a hajaban. ön az ujjaszületett Sarkannyal akart tancolni. – Figyelj. nagyuram. a legendak koraban. Lehetseges. mint amitől tartottam. – Az ön halojan akad nehany olyan diszitőelem. Hirekre van szüksegem. hogy a Vilagtöres korszakaban keszülhetett. en vagyok az egyetlen elő ferfi aes sedai. es ha megtalalod Logaint meg a hozza hűsegeseket. hogy Kaput nyisson. Naeff. Ha jol tudom. Alaposan nezz szet! Segits. Az vagyok. hanem emberek. Cadsuane arca kifejezestelenne valt. Egyelőre. te legeny! – szolalt meg vegül Cadsuane. – Ez nagy bajt jelent. Cadusane sedai? – kerdezte Rand. es szükseg eseten kihozzon minket. Utazz at a Toronyhoz egynapi lovaglasra fekvő területre! Lohaton közelitsd meg őket. es a tekintete megint a semmibe meredt. ha ön is ezt tenne viszonzasul. – Keptelen voltam Kaput nyitni oda – folytatta Rand. hogy feltöltötte. A hajaban csilingelni kezdtek a harangocskak. es rejtőzz el. ha tudsz. – Meddig fog meg legenynek hivni? Többe mar nem banom. Rand melyen beszivta a levegőt. – Csak nem felejtetted el azt. nagyur? Rand tekintete a semmibe meredt. de akkor is furcsa. es csak egy van belőlem. Cadsuane jol lathatolag elsapadt. mint amilyeneket eddig sikerült elkerülnöm. aztan megdörzsölte a bal keze csonkjat. – Naeff. de nem allt at az arnyek oldalara. Legyen nyugodt! Szembe kell szallnia a Kitaszitottakkal. Rosszabbat. hogy meg ön is fiatalabb nalam jo par evtizeddel. – Mondd meg nekik. – Cadsuane alljon keszen arra. Helyettem te mesz oda. mint amilyen en vagyok. hogy sokkal veszelyesebb csapdaba eshetek. en viszont tanuja voltam az első halok megalkotasanak. hogy tevedtem. de egy olyan ősi szövetseges all az oldalan. Az ifju baratsagosan ramosolygott. ugy velem. es en hordtam a legelső. es a benne levő erő elegendő egy Kapu megnyitasahoz. nevezhet Rand sedainak. Negyszaz eves voltam azon a napon. Tajekoztass! Rendbe kell hoznom ott is a dolgokat. hogy helyenvalo lenne. Ha akarja. – Cadsuane. – Biztos – valaszolta Rand. akinek lennem kell. de lehet. Rand Naeff fele fordult. Ez a sok baj… Olyan sok dolgot kell rendbe hoznom. – Far Maddingbe megyünk. te legeny – figyelmeztette az aes sedai. de sietve tavozott a szobabol. Talan segiteni fog. hogy nem kellene több embert vinni magaddal? – kerdezte Min. hogy a varos területen egyszerűen keptelenseg megerinteni az Igazi Forrast? Az ifju elmosolyodott. hogy nem fegyverek vagyunk. – en… igenis. A szoba elcsendesedett. Mondd meg nekik. – Soha az eletben nem hallottam paralis-halorol.

Feltek a csodaktol. Nem az a fiatalember. tudod – fordult Rand Min fele. Aviendhanak. Az ifju egy darabig neman lovagolt. – Lews Therin megőrült. es ketten együtt keresztülsetaltak Narishma Kapujan. Bevallom neked. en vagyok. mintha tenyleg te probaltad volna meg lepecsetelni a Vajatot. – Hiszen ismersz. a to közepen fekvő szigetre epitett figyelemre melto varos. A nevet hallva az ifju magahoz tert az almodozasbol. valoban ő vagyok. Amikor a kedvese igy beszelt. Perrinnek. Bekepzeltte es ketsegbeesette valtam. Egy hatalmas különbseg. – ugy velem. Matnek. akit megismertel. Zaszlok szazai lobogtak a szelben. de a varos nagyon regota itt all. Lovakra vigyaztak. követett el hibakat. – es igen. Mindig is tövist jelentett a talpunkban. Min. . hogy nekik volt igazuk? Jogosan rettegtek. – Az Őrök ugyan ujak. mint barmikor az elmult honapok soran. Kilovagoltak a fak sűrűjeből. Azoke. az nagyon. Elayne-nek es Moiraine-nek. Barcsak hallgattam volna arra. aki mindig is voltam. Nem fogok megvaltozni csak azert. hogy ha ugyanolyan lettem volna. akkor sikerrel jart volna. Elindultak lefele. Aren Mador.– Barcsak a gyorsan mulo hosszu evek bölcsebbe tennek az embereket! Igaz. – Ezuttal jobb nevelest kaptam. Belekarolt Minbe. A tuloldalon kis csapat Hajadon varakozott a fakkal övezett tisztason. ne feledkezz meg azonban egy fontos dologrol! Lehet. – De te reszben tenyleg ő vagy. Itt volt az Incastarok birtoka. ezzel az erővel azt is kivanhatnam. Far Madding. ahogy mondtad? Negyszaz eves vagy? – Ha nem tevedek. Nynaeve-nek. es ezt Tamnek köszönhetem. – A vegen – bolintott Rand. közelebb jarok a negyszazötvenhez. de ő mindig is en voltam. hogy a Sötet ur hagyjon mar beken minket. Min. akik körülvesznek. Ugyanilyen voltam. hogy sokkal inkabb önmagam vagyok. A regmult dolgairol. a bolondos birkapasztor. hogy megtörjön. Ez az Aren Deshar. mint barmikor. Neked. – Hat. Aren Deshar. amit Gilgame… – Rand? – szolalt meg Min halkan. en mindig is ő voltam. mint akkor nagyon regen. Mintha szemelyesen is ismerned a Kitaszitottakat. hogy most ő vagyok. Az a valaki. ugy beszeltel. es a szeme meg mindig valahova messzire revedt. Far Madding iranyaba. mint ahogy beismerte volna. Meg azoknak. Hozza kell adnom az ebben a korszakban leelt eveimet azokhoz a regiekhez? Majd a lany szemebe nezett. Most azonban akad egy különbseg. hogy milyen visszafogottan viselkedik Cadsuane. mert emlekezem. A to körül hatalmas hadsereg taborozott. – Ugye aggodsz miattam? Hogy mar nem en vagyok en. Követtem el hibakat. – Ezek csak emlekek – magyarazta Rand. Mar ha van ertelme ennek az egesznek. akik feltek a fejlődestől. Min nyeregbe ült es közben nem kerülte el a figyelmet. Hat erre nem kiderült. Sokkal inkabb önmagam vagyok. – es mi lenne az? Az ifju elmosolyodott. amikor Lews Therin voltam. Sokkal jobban. de nagyon zavarba hozta őt is. Nem is csoda. Ő mindent megtett azert. A lany önkentelenül is elmosolyodott. – Tessek? – Tenyleg ugy van. annyi mindenről beszelsz. Azt hiszem. – Ez a varos mindig is nagyon fontos volt.

nem pedig lohaton fogadtak az erkezőket. hogy mar azon a területen jartak. De nem is lesz ra szüksegünk. Az arafeliek hatukra ket kardot erősitettek. – Nem szolitottak Sarkany nagyuruknak – suttogta Min Rand fülebe. ahelyett hogy egyszerűen csak „te legenynek” szolitotta volna. Ezek az emberek a te oldaladon fognak harcolni. ha fokuszalnia kellett. varkocsos shienariak. hogy minden csak alszik. hogy a kedvese egyszerűen csak jol titkolta a rosszulletet? Töprenges helyett inkabb az előttük allo feladatra összpontositott. – Keszen allok arra. Az erkezesük kihivast jelent. Ket nő es ket ferfi. – A Hatarvideki Unio kepviselői vagyunk. hogy ő az ujjaszületett Sarkany. – Legelöl Ethenielle kiralynő all – suttogta Cadsuane. Mintha csak szalagokkal diszitettek volna a fegyvereket. miutan odaügetett melle. Nem halt meg az orszag. hogy mar maskor is . mire a menet folytatta az utjat. ha arcpiritoan ostoba modon viselkednel. hogy megnyissam a Kaput – folytatta Cadsuane meg halkabban. Rand biccentett. hogy barmit is eszrevett volna. ahol ervenyesült az Őr hatasa. Ezek szerint az aes sedai immar a neven nevezte Randet. Csak annyi erőt merithetek a fejekemből. A ferfi elkomorodott. es nyugodtan bevarta őket. – Szigoru. – Rand al’Thor – szolalt meg a harcosok egyike. – Valami miatt levonultak ide. Rand al’Thor! – figyelmeztette Cadsuane. hogy megtalaljak Randet. A hatarvideki seregek semmilyen magyarazatot sem adtak arra. Narishma halkan felszisszent. Min nemsokara mar egesz jol ki tudta venni a hadsereg előtt varakozo emberek vonalat. Min elmosolyodott az apro győzelem miatt. delre. A magasba tartott landzsaikon keskeny. Rand közbelepese Maradonban megmentette ugyan azt. innen is eltűnt a zöld. A tanacsat azonban köszönöm. Tudni lehet rola. Ez lesz az akaratuk. – Ne viselkedj gőgösen velük. Karikalabu saldaeaiak. A fiatalember töprengő arccal bolintott. ezuttal mar őrök kisereteben. Ketsegbeejtően nagy szükseg volt rajuk. gondolta Min. – Az atjaro azonban egeszen kicsi lesz. de igazsagos asszony. Mostanaban mintha mar a rosszullet sem kinozta volna. – Ugyanakkor ne is hatralj meg! A legtöbb hatarvideki tiszteli az erőt. A lany ennek nagyon örült. hogy nem csak egyszerű szolgak alltak a hatuk mögött. ami megmaradt a varosbol. Min a hatuk mögött ügető asha’man fele fordult. vervörös zaszlocskak lobogtak. Rand megallt. Minden sarga es barna volt. mikent reagaljak ra. Vagy lehet. Ahogy mashonnan is. Rand nem adta tanujelet annak. Lehet. A kandoriakat könnyű volt felismerni villas szakallukrol. Ettől csak akkor lehetne eltantoritani őket. Cadsuane sedai – valaszolta Rand maga is halkan. Probald elhitetni magaddal. Az aes sedai bolintott. hogy egyetlen ember keresztülmehessen a Kapun. ugy tűnt. egyre romlik a helyzet. – Van itt valami mas is. hogy a hatarvidekiek nem hittek el azt. Draga öltözeket viseltek. de aes sedaiok is. es en nem tudom. A viharok es a haboruk telenek a veget.atügettek a Far Maddingot körülvevő mezőn. am ha a Fertő hatarvideken mindenütt ugyanolyan elkeseredett a helyzet… Az erkezők fele husz katona közeledett. Nem volt nehez kitalalni. Elkiserünk benneteket. hogy az esszerűseggel es a hagyomanyokkal dacolva miert vonultak le a messzi delre. ugy tűnt. Hosszu sorokban sok ezer katona varakozott a hatuk mögött. csak kivarja a tel veget. Vezetőik a földön allva.

először valoban Ethenielle cselekedett. – Tenobia rendkivül szilaj teremtes – folytatta Cadsuane. azutan az ajkan leheletnyi mosollyal visszafordult Rand fele. am az ifju felemelt kezzel megallitotta őket. es megveregette a felhorkano Tai’daishar nyakat. A felesege nehany evvel ezelőtt halt meg. Inkabb csak komor. es szemügyre vette a kopaszodo. . ugy velem. hogy ma. idősebb arafelit. hogy Tenobia mar az arca puszta latvanyatol is dührohamot kapna. hogy a fejedelmek mit akarnak tőle. pajzsok es nyilvesszők lebegnek. Ket karjat ugy nyujtotta ki oldalra. ugyanakkor viszont nagyon is szigoru. Paitar Nachiman. Igen sokat jelentene. hogy itt. lehet. A mellette allo jokepű ferfi Arafel kiralya. – Az Utolso Csataban? – kerdezte Rand. Neki nem tűnt ugy. Szokas szerint ugy veltek: rajuk nem vonatkozott az a parancs. es ugy velem. – Eszement bolond! Cadsuane gyors pillantast vetett a fiatal nőre. Feher galambok közt latom. – Először megker arra. szamos olyan embert veszitett el. hogy egy költő szive dobog a kebleben. A markolata a kiralynő fele mutatott.beavatkozott a deli nemzetek ügyeibe. – Lehet. hogy jobban aggodik miattam. es Rand ebben az esetben hallgatott a jozan esz szavara. akik igen közel alltak hozza. – Kit veszitett el? Min elkomorodott. de feny ragyog rajta. Ne allj le vele vitatkozni! Az ifju biccentett. akarcsak Narishma. hogy nyissak neki egerutat. – Valamikor messze földön hires volt a vonzo külsejeről. es megallt előttük. – Nem tudom – ismerte be Min. – Akkor pedig az utolso Tenobia lesz – bolintott Rand. – Ki itt a jokepű? – kerdezte Min. Mellette egy ferfi hüvelybe csusztatott kardot tartott a kezeben. hogy Easar különösebben szomoru lett volna. Kiserőik odavezettek őket a negy uralkodo szine ele. Felsorakoztak Rand oldalan. ha elnyerned a tiszteletet. – Min? – Tenobia feje fölött egy landzsa lebeg – szolalt meg a lany. mintha csak az irant erdeklődött volna. es megdörzsölte az allat. A Hajadonok is mozgasba lendültek. Min is le akart szallni. mint sajat maga miatt. – Annyira szomoru! – suttogta Rand. Shienar kiralya all. – Fiatal. összefogva viselte sötet hajat. – Eszement bolond! – mergelődött Cadsuane a lany mellett. Nemsokara mind a ketten harcolni fognak. Azt mondjak rola. hogy a többiek ma atengedik neki a vezető szerepet. – Az egesz elete a trallokok elleni harc jegyeben telt. Hatarozottan odalepett Rand ele. Ahogy azt az aes sedai megjosolta. Ethenielle nemsokara ferjhez megy. es ma is tudni lehet rola. Ma viszont veszelyes dologra keszül. – Le mernem fogadni. Rand leszallt a nyeregből. utana meg itt hagy minket? – Valoszinűleg arra gondolt. Legy vele ovatos! A masik kettő feje fölött kardok. Mellette Easar Togita. – Hiszen hatarvideki – magyarazta Cadsuane. hogy mesterien forgatja a kardjat. hogy engem ments meg – felelte Min suttogva. Annyira halk volt. – Veres. A gömbölyded asszonysag hatrafesülten. Elhallgatott egy pillanatra. hogy maradjanak hatra. A fiatalember odasetalt a negy uralkodohoz. arcatlan es vakmerő. – Barcsak Bashere is itt lehetne velünk! A tabornok azonban azt mondta. hogy kettőjükön kivül mas nem hallhatta meg. – Rola beszel? – Minden nezőpont kerdese. gyermekem – valaszolta Cadsuane pillanatnyi habozas nelkül.

A mellette allo Easar kiraly bolintott. Cadsuane kihasznalta az alkalmat. majd intett. ha közben az utjat alljatok. A pofon hatalmasat csattant. – Hat nem. Az ütes ereje miatt a fiatalember megtantorodott. segitett neki felallni. Shienar kiralya allt oda Rand ele. – Nagyon remelem. Megfordult. Easar. A ferfi visszakezzel szajon vagta az ifjut. Mindent borzalommal. – Folytassuk! – szolalt meg Easar. – Ethenielle? . es Min lova melle lepkedett. kopaszodo arafeli hatratett kezzel. hogy Kandorban az ősi idők ota igy üdvözlik egymast az emberek. Vagy mintha felkeszültek volna a tamadasra. hogy epitse ujja a hazatokat. – Rand! – kialtotta. Az idős. Bal kezzel ütötte meg Randet. Tenobia kiralynő. es visszalepett a sorba. – Mi… Elakadt a szava. – Ne mozduljatok! – kialtotta az ifju. Min megallitotta a kancajat. Narishma elkaromkodta magat. Min felemelte a tekintetet. a Hajadonok vonakodva hatraleptek. A lo nyugtalanna valt. hogy Far Madding falain rengeteg ember gyülekezett. mert Rand ekkorra mar kihuzta magat.Ethenielle felemelte a kezet. es attört az őrök falan. ha ő volna az ujjaszületett Sarkany! – vagott a szavaba Tenobia. Rand visszafordult Ethenielle fele. a Fertő Hataranak Kardja. Maga ele nyujtotta a kardot. Min előreösztökelte a lovat. es veszekedtek vele. zűrzavarral es pusztitassal boritott el. Az ütes utan Tenobia razogatni kezdte a kezet. Tenobia következett. A tavolban ki tudta venni azt. es felemelte a kezet. Mintha csak tisztelegtek volna. es odaallt a Randet talpra segitő Min melle. es ovatosan kivonta a Callandort a tokjabol. – Ez akkor lenne igaz. – Hogy mereszelik? Hiszen bekesen jött ide! – Bekesen? – kerdezte Paitar. Min nem birta tovabb. ahogy arra szamitani lehetett. Easar a szemebe nezett. Megragadta. azutan biccentett. Utana visszakezzel olyan erővel megütötte az ifjut. es a Hajadonokra nezett. miközben gyilkos pillantast vetett az uralkodokra. melazva haladt előbbre. Ők is az esemenyeket bamultak. miközben az arcat dörzsölgette. ifju hölgyem! Ő nem bekesen jött erre a vilagra. A hatuk mögött neman. A Hajadonok elkendőztek az arcukat. a Kazadi nemzetseg feje? Ranezel erre a fegyverre. es arcul ütötte Randet. Rand ele erve letörölte a vert a fiatalember arcarol. A csillogo penge halkan susogott. es előrantottak a landzsaikat. hogy az terdre esett. ahogy azt a profeciak előre jeleztek – szolt közbe Cadsuane. Utolsonak Paitar kiraly lepett Rand ele. A shienari egy pillanatig neman figyelte. Nem berelhettek fel egy embert arra. magasba tartott landzsakkal. Miközben a lany megsimogatta a nyakat. – Pontosan ugy. – Egy egesz vilagkorszak minden terhet a nyakaba akarjatok zuditani. ha munka közben kenytelen lebontani egy feleslegesse valo falat. eszak Pajzsa. De gyorsan visszanyerte az egyensulyat. es sietve megallitotta a Hajadonokat. felseg! A nő felvonta az egyik szemöldöket. Rand allan vegigfutott egy vercsik. Leugrott a nyeregből. Min megerezte a kedvesebe maro fajdalmat. es a szajabol ver fröccsent a földre. es odarohant a kedvesehez. pikakkal es pajzsokkal sorakozott a rengeteg katona. A kiralynő összekulcsolta a karjait. – Elutasitod-e azt. es utana kepes vagy hamis Sarkanynak nevezni engem? A kiralynő nem valaszolt. amit a kezemben tartok.

Leülsz velünk megbeszelni a dolgokat? Megvalaszoljuk a kerdeseidet. Paitar pontosan azert allt oda. becsukta a szemet es megkönnyebbülten fellelegzett. Mintha csak ki akarta volna rantani a penget. es Cadsuane fele fordult. es felemelte a kezet. – Akkor halljam a kerdest! – Hogyan halt meg Tellindal Tirraso? – Kicsoda? – kerdezte Min. – Egy dolgot le kell szögeznünk. amiert hagytak magukat igy körbefogni. Tul közel. A hatarvideki sereg taboranak közepen. hogy utra keljek hozzad. – Kaphatsz egy darabot a bőrömből. – Rand al’Thor – vette at a szot Paitar. – Paitar nagyur. hogy a kiraly nagyon is közel allt Randhez. milyen kerdesről beszelsz!? – csattant fel Cadsuane. en mindig is azt hittem. Körülöttük a rengeteg katona felkeszült. Miutan Demandred megalapitotta a Nyolcvanegyek tarsasagat. latom a tekintetedben. – Miert nem hallottam soha erről az ugynevezett profeciarol? – tudakolta Cadsuane. hogy te vagy az ujjaszületett Sarkany. majd vegül Paitarra nezett. hogy a . hogy milyen valaszt adsz. – Valaszold meg a kerdest! – felelte Easar. Az idős katona megragadta a kardja markolatat. Min elkomorodott. egy jokora satorban ültek valamennyien. Ethenielle – felelte az ifju halkan. A Hajadonok valosaggal megdermedtek. Meg ha be is tudod bizonyitani azt. Ugyanakkor viszont ez az ostoba legeny – nem szamit. hogy milyen idős is valojaban. eppen ezert volt eletbevagoan fontos. Az aes sedai azonban csak zavartan megrazta a fejet. – Van egy kerdesem a szamodra. – De csak azutan.– Hat legyen! – felelte az idősebb nő. A tenyere a kardja markolatan feküdt es az egesz teste megfeszült. ismerte fel a lany. Utana Tenobiara. Tizenharman. Rand al’Thor. Rand örökre csak ostoba legeny marad – tökeletesen nyugodtnak latszott. Tirraso a harc közben esett el. Elvette a kezet a kardjarol. – Kerem. Villam csapott bele az egből… ott volt a vere a kezemen… Honnan tudjatok a nevet? Ethenielle Easar fele fordult. Cadsuane kifejezetten rosszul erezte magat. Al’Thor meg csak nem is pislogott. hogy megküzdöttem a Sötet urral. akkor is rengeteg dolog miatt terhel felelősseg. – A kerdes miatt jöttünk ide. Hat melyik fokuszalo ferfi volna kepes arra. al’Thor nagyur – valaszolta Paitar. bar a szövetsegeseink ezzel nem voltak a kezdet kezdetetől tisztaban. hogy vegezhessen vele. A ferfi bolintott. – Ez a nő tisztviselőkent dolgozott – felelte Rand. Tenyleg szükseg van erre a kerdesre? – Elengedhetetlen. – Megis. – A legendak koraban. parnakon. Cadsuane! – szolalt meg Rand. utanam jött. Be sem fertek volna mindannyian ide. A mai nap kimenetelet az dönti el. – Honnan ismered ezt a nevet?! – csattant fel Rand. – ujjaszületett Sarkany. hogy lecsapjon vele Rand nyakara. – A termeszetetől fogva el kellett titkolni – valaszolta Paitar kiraly. A satoron kivül tizenharom aes sedai varakozott. es a Callandort visszacsusztatta a tokjaba. Egy szempillantas alatt kardot ranthat. te tudod. Min rajött. hogy en vagyok az ujjaszületett Sarkany. – Rand al’Thor – szolalt meg Ethenielle. Rand tekintete egy pillanatra sem hagyta el az uralkodo szemet. hogy valoban te vagy az ujjaszületett Sarkany.

hogy emlekezzünk ra ezen a napon. akkor tenyleg minden odavesz. ahogy előtted all – idezte Paitar. ami megtörtenhet. – Kockaztattunk – bolintott Paitar. aki hegyeket emel. de akkor is büszke volt. – Tudtuk. – Egyertelműnek tűnt az üzenet ertelme. akkor ezekert az ütesekert öröktűz lett volna a valasz. – Kizarolag az Egyetlen Hatalmat. gondolta Cadsuane. amelyik a Fenyt követő napon erkezett. Ő pedig beszel! Hogyan hullott el az aldozat? Tellindar Tirraso. es igen kinos helyzetbe kerül. Reo Myershi volt az egyetlen fültanuja. de nem adott tanacsot. – Az Őr hatokören belül? – szipakolt Tenobia megvetően. az ő keze vegzett vele. – Akkor mi van? – kerdezte Min.” – Szoval akkor azert jöttetek. Csupan leirta azt. – A többiek pedig egyetertettek velem. hogy probara tegyük az ujjaszületett Sarkanyt. Rand al’Thor – ellenkezett Paitar. – Alig egy honappal ezelőtt meg nem emlekeztem azokra a dolgokra. hogy milyen közel jartatok a pusztulashoz – szolalt meg Rand halkan. hogy en üsselek meg először. hogy en nem . akkor elvesztetek – folytatta Paitar. aztan mar meg is botlik a sajat lababan. hogy az utolso napokon tombolhasson a vihar. hogy kockazatot vallalunk – jelentette ki Ethenielle büszken. Kenytelen leszel elfogadni ezt a tenyt. A szögletes arcu ferfi belekortyolt a paranyi teascseszebe. majd elhallgatott. Vonakodva ismerte ugyan el. mondd el a szöveget! – bolintott Rand. Nehany apro siker. aki szamos eletet el. – Legalabbis igy döntöttünk akkor. – A csaladom sok szaz alkalommal probalta meg ertelmezni a joslat szavait – folytatta Paitar. – Gyorsan veget vetsz neki. Meg kell tőle kerdezned. hogy masvalaki allt volna a helyedre. Őt. A parancsara megőriztek a szavakat es azok uralkodorol uralkodora szalltak. es meg csak ne is izzadjon? Megvaltozott. amelyek segitsegevel valaszt adtam a kerdesre – felelte Rand. – Ha csak kicsivel is hamarabb jöttem volna el ide. Eltöri.legnagyobb lelki nyugalommal leüljön tizenharom aes sedai köze. Latom őt magam előtt. Ha megöltel volna. Ugyanakkor… Azert Cadsuane büszke is volt ra. – Szeretnem megjegyezni – szolt közbe Ethenielle –. Az a feladatunk. – en ezt maskent latom. – „Ha nem tudja megvalaszolni. – „Latom. – Az ősöm. – Hogy probara tegyük – ellenkezett Tenobia. Hat ezzel meg mire akart celozni? töprengett elkomorodva Cadsuane. A seregeink parancsot kaptak arra. hogy tamadjanak. Ki kell deritenünk. – Ez a profecia is olyan volt. Egy kicsit. – Ragaszkodtam ahhoz. – Nem – ellenkezett Rand. Latom es zokogok. Probara teszed az önuralmat. – Ostoba kockazatot vallaltatok. A veret fogod ontani. akinek meg kellett volna oltalmaznia. Azt. aki a sajat vervonalamba tartozott – folytatta Paitar. – Őt. aki szamos halalert felel. – Nem is tudjatok. hogy szamithatunk-e arra. – A profecia egy olyan aes sedaitol szarmazik. es meg kell tudnod a sorsod! Ha nem tudja megvalaszolni…” A hangja elhalkult. Hogy a Fenyt ne emessze el az. Persze ettől meg nagyon is szüksege lesz az ő segitsegere. – Kerem. ha elbukunk. hogy meggyilkoljatok? – kerdezte Cadsuane. – Az Őr csupan az Egyetlen Hatalmat gatolja – suttogta Rand. hogy elmegy az Utolso Csataba. Az ilyen ferfiak tulsagosan is magabiztossa valnak. am előtte itt all majd a kiralyunk előtt. A sötetseg. amikor Paitar beszamolt nekünk a profeciarol. aminek törnie kell. mint a többi. – Lehet.

hogy valamikeppen helyreallitsam a vilag rendjet. Utana viszont… Savanyuan elmosolyodott. hogy ezek a szavak is azt mutatjak. A negy uralkodorol leritt a döbbenet. – Varj csak! – kialtotta vegre Paitar. hogy mi lesz a hatarvidekiek döntese. hogy helyes uton jarok. Cadsuane felallt. Sok ezer merföldnyire azoktol a földektől. – Hűseget kell esküdniük nekem. es vegre belekortyolt a teajaba. – en nem hodolok be neked olyan gyorsan. A segitseggel meg tudtam menteni. – Holnap talalkozom a vilag uralkodoival. Meg tudod tanitani őket a mi aes sedaiainknak is? – Az aes sedaiaitok megtanulhatjak cserebe egy igeretert – valaszolta Rand. Pedig mar azt hittem. hogy megmentsem Maradont a bukastol. hogy megvitathassatok az ajanlatomat – folytatta Rand. amelyeket vedünk – jelentette ki Easar. Egy biccentessel mindegyik fejedelemtől elbucsuzott. Szüksegem van ratok. Jo napot! Cadsuane nem mozdult. – Szetzuzom a pecseteket. Aztan pedig sokkal nehezebb volt megtalalni teged. igy aztan ket ut all előttetek. De csak eppen hogy. Nagyon jo volt az ize. Nelkülem ezek a seregek itt ragadnak. Nemreg beavatkoztam. de akkor is en vagyok az Utolso Csataba vezető egyetlen ut. Nehanyat szemelyesen is ismert közülük. főleg. es felpattant. – Mi uralkodok vagyunk! – csattant fel Tenobia. Viszont mielőtt meg belevagnatok a megbeszelesbe. ez a legeny egyre jobban ertett a dramai bejelentesekhez.a profecia miatt indultam el delre. hanyadan all a többiekkel. – Ahogy kivanjatok – bolintott Rand. A falak romba dőltek es a csapataid sulyos vesztesegeket szenvedtek. A negy uralkodo arcan döbbenet tükröződött. Meg egy nap es kezdetet veszi a vegjatek. Al’Thor mar a maga oldalara allitotta őket. ujabb sereg sorakozott fel a zaszlaja alatt. hogy masok harcoljanak felsegtek helyett. aminek törnie kell. Felesküdtök ram. Eltöröm. – Mire keszülsz? Rand visszafordult. aztan segitett Minnek felallni. ami igaz. Cadsuane ismet ivott egy korty teat. idehivnatok valakit a seregből? Akad a katonak között egy Hurin nevű ferfi. Ezek a Kapuk. ahogy mostanaban al’Thor közeleben mindig is lenni szokott. – Egyoranyi időm van. A legeny kisse elvetette a sulykot. Huszonhatodik fejezet EGY PaR CSIZMA . Ülve maradt es a teajat kortyolgatta. – A ho megallitott minket. Hajszalon mulott. Arrol meg meg amugy is beszelnünk kell am! – Mi azoknak a földeknek tettünk esküt. hogy beszeljen az odakint varakozo nővereivel. hogy ez a falat a torkan akad. Igaz. Nem igazan aggodott amiatt. Ti nem allithattok meg. Az orszagoknak szüksegük van a fejedelmekre. – A viharok – valaszolta Tenobia. Ki kellett deritenie. es felkelt. Paitar nagyur. es letöröm a Sötet ur börtöneről a megmaradt pecseteket. aztan elmegyek Shayol Ghulba. A Fenyre! Annyira remelte. – Valamikor ultimatumot küldtem. ahogy azt a profecia is mondja. – Most tavozom. amit nagyon sajnalok. Azert jöttem. Tenobia. hogy keszen allnak majd. – Mi törtent? – kerdezte Cadsuane. ahogy a nagybatyam tette. amelyek vedelmere felesküdtek. vagy itt ücsörögve hagyjatok. mint ahogy gondoltuk. Ügyetlenül fogalmaztam meg. Bocsanatot szeretnek kerni tőle.

– Miert nezelődsz allandoan arrafele? – Randet nezem – felelte Elayne. hogy a hatar tuloldalan hoditonak tekintsek. hogy semmive foszlik az az elkepzelese. Nagyon ugy tűnt. Ugyanakkor bekesseg tölti el. ha el tudta volna fogadtatni a dönteset. – Esküszöm. – Ismerek egyet. A csinos Nashia pedig bő zsakruhat huzott magara. Birgitte magan viselte a rokafej egyik masolatat. – Tudnal valamit csinalni. A testes Sarasia leginkabb egy nagyanyora hasonlitott. Elayne. A kanca a kiralyi istallo egyik legszebb paripaja volt. mint a szőre. A nemes tartasu saldaeai allat feher sörenye ugyanugy ragyogott. Persze ez is eleg lesz abban az esetben. mert a meggondolatlansagod merteke egyszerűen elkepesztő. Egwene-nek igaza volt. es deli iranyba pislantott. ha az eredeti minta nelkül probalt meg ujakat letrehozni. A Verseg egyik nővere megnyitotta a Kaput. ami talan segiteni fog – valaszolta. herelt deres. A tuloldalon . ha valahogy ra tudna venni Matet arra. es majdnem felgyujtotta az öltözködőasztalkajat. Aznap reggel megprobalt meg egy masolatot kesziteni. Diszszemleken szoktak ilyen nyerget hasznalni. A vekony ezüstkorongot elöl egy rozsa diszitette. A nyeregszerszamot borvörös es arany mintazat ekesitette. – Valamilyen vedőfonatot? Alise töprengve felrehajtotta a fejet. hogy naprol napra egyre kiallhatatlanabb leszel! – Csakis azert. es ismet megerezte elmeje melyen az erzelmek csomojabol lüktető meleget. A gyűlesre egy nap mulva kerül sor. ha meg mindig ervenyes volt Rand eredeti menetrendje. – Minden rendben lesz – valaszolta a kiralynő. – Na ne mar! Ezt meg veletlenül sem tarthatod az eddigi legmeggondolatlanabb lepesemnek. Birgitte egy magas. A diszőrseg lovasai szabalyos sorokba rendeződtek Elayne es Birgitte körül a Kiralynők teren. felteve. – Mostanaban mar semmi sem tetszik neked! – mergelődött Elayne. Ostobasag volna letörni azokat a pecseteket. ha Elayne valamiert nem tudja magahoz ölelni az Igazi Forrast. Zavarban van.Elayne elhelyezkedett Szikra nyergeben. Csak kettőjük volt eleg erős ahhoz. hogy majd vagtatniuk kell. Mind a negyen felsorakoztak Elayne mellett. Felkelő hatan ült. hogy valamennyi szemelyes testőret ilyen medalokkal lassa el. – Nagyon nem tetszik ez nekem – szolalt meg Birgitte. Diszes nyerget tettek a hatara. Nem volt igazabol jelentős haderő. A Verseg sok tagja gyengebb volt a legtöbb aes sedainal. Arra szamitott. hogy ujra adja kölcsön az eredetit. hogy az ijaszok ne legyenek kepesek meglőni? – kerdezte Birgitte Alise-től. A Verseg harom tagja tarsasagaban Alise lovagolt oda a kiralynőhöz. Hetvenöt testőrt es huszonöt testőrnőt. mert te meg naprol napra egyre meggondolatlanabba valsz. – Csak azert. Mindket paripat az őrző valasztotta ki. – Meg sosem probaltam ki. Elayne zsebeben vaszondarabba burkolva egy masik masolat is rejtőzött. A Fenyre! Ez az alak neha valoban zavarba ejtően viselkedett. Ezt majd az ifju is be fogja latni. Ennek eltert az alakja az eredetietől. Csupan szaz katonat vitt magaval. A sötet bőrű Kema fekete hajat harom hosszu fonatban fogta össze. Ez a lo is a kiralyi istallo leggyorsabb hatasai köze tartozott. – eppen felkeszül valamire. Igen komoly nehezsegei tamadtak. Az azonban megolvadt. de Elayne legszivesebben egyetlen fegyveres nelkül indult volna utra. Egeszen egyszerűen nem engedhette meg maganak. hogy Kaput nyisson. Talan az segithetne.

Guybon a kiralynőre pillantott. Birgitte aggodalma ragadosnak bizonyult. Birgitte es a masik oldalon Guybon is valosaggal Elayne föle tornyosult. A falait meg mindig befeketitettek a shaido tamadas soran gyujtott tűz nyomai. A cairhieni katonak jellegzetes mellvertjet es harang alaku sisakjat viseltek. akiknek először a baratait kellett volna lelőniük ahhoz. Egy ilyen lepesnek az eredmenye Cairhienben lazadast szülne. hogy elbujjak a palotaim falai mögött es csak a katonaimat küldjem at. villant at Elayne agyan. Birgitte. amelyet a különfele nemesi hazak szinei diszitettek. Minden egyseg tökeletesen egyenes sorokban vonult. Az oszlop közepen halado katonak köre boritotta. ahogy egy maganyos katona sem lehet biztonsagban a csatateren. mint amikor a tronteremben talalkoztak Elayne-nel. A különös gyűrűben nem tul erős. Megkezdődött a szinjatek. Elayne biccenteset latva a kapitany megengedte. ahogy a Kapu eltűnt a hatuk mögül. – Most mar kiralynő vagyok. Elayne azon kapta magat. Birgitte meg ekkor is figyelt arra. Mintha enyhen poros illat terjengett volna. Birgitte biccentett. ezzel is megnehezitve a lehetseges orgyilkosok dolgat. Vagy talan ejtettek foglyul. – Ha foglyul akarnak ejteni – mergelődött Birgitte –. A cairhieni csapatok felsorakoztak a feher es vörös ruhat viselő andoriak körül. hogy lovaval a ferfi es Elayne között maradjon. Cairhienben szarazabb volt a levegő. A tisztjeiket könnyű volt felismerni sötet ruhajukrol. Lorstrum barna csődöre hatan közelebb leptetett Elayne kiserőihez.felbukkant a Cairhien közeleben fekvő egyenetlen. A helybeliek többseget a gyalogsag adta. felseges asszonyom – szolalt meg Lorstrum. Elayne erezte Birgitte aggodalmat. Alise meglehetősen különös fonatot szőtt. barna fűvel boritott taj. akkor most nagyon is megkönnyited a dolgukat! – Egyszerűen keptelenseg biztos tavolbol vegrehajtani a terveimet. De akadtak közöttük nehezpancelos lovasok is. es akar Andor is összeomolhatna. beesett arcu Lorstrum a nyeregben varakozott a sajat serege elen. am igen gyors szel fujt. A nagyurak fejenkent ötezer harcost hoztak. foltos herelt hatan közeledett. A ket seregtest nagyjabol egyformanak tűnt. Raadasul con zaszlocskakat erősitettek a hatukra. A katonai sötetzöld egyenruhat. – A tronra lepeseddel kapcsolatban… szerencsetlen szobeszedek keringenek. Itt egy lenyegesen nagyobb sereg varakozott. A magas. . – A varos nyugtalan. Andor kiralynőjet vedelmeztek. A lovaikat csillogo vertezet takarta. Mozgasra ösztökelte Szikrat. Elayne az őrzőjere pillantott. A sereg elen allo nemes urak es urhölgyek meghajoltak a nyeregben. es ez mar igy lesz az elete vegeig. Tiszteletnyilvanitasuk joval melyebb volt. Nem leszel kepes tavol tartani a veszelytől. Joval magasabb lovakon ültek. A varos ott magasodott előttük. hogy celba vehessek az ifju uralkodonőt. Az egboltot felhők boritottak. es a katonai elindultak a Kapu fele. miközben Szikra elindult. es a harcosok hosszu landzsaja magasan az eg fele mutatott. Bertome a masik oldalon varakozott. – Ne tavolodj el tőlem es Guybontol! Guybon egy jol megtermett. derekukon pedig borvörös kendőt viseltek. ugyanugy. A masik negy főnemesi haz kisebb seregekkel erkezett. Nemsokara mar Cairhien földjen jartak. hogy a főur közelebb kerüljön. mint a kiralynő. hogy erősen szoritja a kantart. A kiralynő mellett a Verseg nővere magahoz ölelte az Igazi Forrast. Nem engedhetem meg magamnak azt.

csonka tornyai ugyan teljesen szabalyosak voltak. hogy azokbol a hirekből valojaban nem is annyira ellensegesseg. Lorstrum es tarsai kivalo munkat vegeztek. hogy az elkövetkezendő evek soran nagyon is oda kell figyelnie erre a ferfira. A tömeg hatso soraibol neha megprobaltak szemettel megdobalni az andoriakat. hogy ezek az emberek esetleg tenyleg vartak egy ilyen esemeny bekövetkezeset. Hasonloan a környező haztömbökhöz. Miközben a szeles főutat ketoldalt szegelyező szögletes cairhieni epületek között haladtak. hogy az ellenseg fejere hajitsak őket. hogy az orszag es a tron iranti nagyobb hűsegre szoktassa őket. Hamarabb el lehet venni egy aieltől a landzsajat. Kezdett visszaterni az önbizalma. Fekete kabatja egeszen a terdeig leert. Jobb kez felől hömpölygött az Alguenya. magat a helyet össze sem lehetett volna hasonlitott Caemlynnel vagy Tar Valonnal. A Nappalota a varos kellős közepen emelkedett. ez az epület is szögletes es szabalyos volt. Kepes lesz megvaltoztatni a szabalyait? Körülötte harsanyan eljeneztek a remenykedő emberek. hogy Elayne megprobalta manipulalni. Raadasul az atkozott Hazak Jateka önmagaban is felert egy sorscsapassal. ha balba keszültek. Elayne mindenütt egyenes epületeket es erőditett tornyokat latott. A szobeszed egy resze ellenseges volt. Felteve. A ket torony is a kegyetlen multra emlekeztetett. Odabent tömegek vartak. a Sarkany nagyur pedig mintha csak magukra hagyta volna őket. A nemzetseget jelölő szines csikok a kabat szegelyeig huzodtak. Ellensegessegre szamitott. Ennek persze időnkent latta is a nyomat. de megis csak ugy aradt belőlük az elveszettseg. Ez meglepte. hogy megis inkabb engem tamogatsz. mint inkabb aggodalom csendült ki. hogy a csapataival nem a fővaros megszallasara keszül. A helybeliek nagy resze azonban nagyon is örült az erkezesüknek. – Nem valoszinű.Amelyeket bizonyara te bocsatottal a szarnyukra. amihez erdemes hűsegesnek lenni. hogy fegyveres ellenallas bontakozna ki. mielőtt ugy nem döntöttel. hogy milyen szerencsetlen helyzetbe került a hazajuk. hogy az ujjongas egyre hangosabba valik. hanem csupan a diszőrseg tagjakent hazakiseri uj kiralynőjüket. A falakon belülre erve Elayne azt tapasztalta. Beszeltek rola. mint hogy egy cairhieni leszokjon a cselszövesekről. almodoztak. gondolta Elayne. A varos sohasem tert igazan magahoz az aiel haboruk utan. összeomlott maradvanyai. Cairhiennek tulsagosan regota nem volt uralkodoja. Talan ő megis kepes lesz arra. Ilyen ruhat akkor viseltek a főnemesek. Norry ezekről szamolt be. – Csak nem fognak felkelni a csapataid ellen? – Hat nagyon remelem. zöld sapkaja alol. . ha lesz egy tron. csak a biztonsag kedveert akartam szolni. am gond nelkül elfogadta ezt a manipulaciot. Felharsant az eljenzes. es gyors pillantast vetett a kiralynőre lapos. Bizonyara először a megfelelő helyekre allitott udvaroncok torkabol. Mintha nagyon is tisztaban lettek volna azzal. Cairhien varosa sulyosan megsebesült. Lorstrum tisztelettel meghajtotta a fejet. Cairhient mintha jokora dobozokbol epitettek volna fel. Az utcaköveket felszedtek. Befejezetlen. Azt mutatta mindenkinek. Tudta. Neha-neha egy-egy dühös arcot is megpillantott. Bar az epiteszeti remekek egy resze tenyleg gyönyörű volt. Azonban jobban belegondolva a kiralynő rajött. A kiralynő jol tudta. Az eszaki kapukon keresztül vonultak be a varosba. Nem kerültek el a figyelmet a Kapun tul felperzselt. Az öltözeke önbizalmat sugarzott. hogy nem – felelte a ferfi. A kiralyukkal ismeretlen kezek vegeztek. Elayne hirtelen rajött arra.

A felkelő nap jelkepe ott ragyogott minden ajton. Mindennemű korabbi uralmi jogat atengedi neked. hogy bölcs uralmad bekessegben teljen el! Elayne fejedelmi meltosaggal biccentett a nyeregből. hogy aes sedai lett volna. Samitsu Tamagowa volt a varos majdnem hogy teljhatalmu ura Rand tavolleteben. Nehanyan tavolsagtartonak. A menet elindult fölfele a lepcsőkön. Elerve a Nap Nagycsarnokat. Az őrző nema maradt. am magaban valosaggal fortyogott a haragtol. A ferfiak elegans. am az ajanlatabol vilagosan erződött az. Elayne elegedett mosolyt vetett Birgitte fele. Elayne a teljes kiseretet magaval vitte. Ketoldalt kek eres marvanyoszlopok tartottak a . mig masok elkepedteknek tűntek. Rand talan tenyleg azt gondolta. Az aielek a palotabol is elvittek az ötödreszüket. Meg mindig aradt belőle a feszültseg. Göndör haju tarsa arcan nem latszott. – Sikerült. Fejüket kalap takarta. pedig mar hosszu evek ota a nőverek köze tartozott. Mind a kettőjükkel kapcsolatban allt. am ez meg veletlenül sem jelentette azt. A fedett lepcsőkön vagy a diszesen megmunkalt hintok előtt alltak. Ferde mennyezetüket aranyszegely diszitette. Sashalle Anderly es kortalan arcu tarsa. Ugyanakkor viszont Elayne nagyon is bizhatott a tervei megvalosulasaban most. Felajanlotta ugyan Elaye-nek a varost. Szamos beugroban csodalatos remekművek vartak az erkezőket. mig Elayne vissza nem ter Caemlynbe. A nők legszebb diszruhaikat vettek fel. hogy kiismerje a helybeliek cselszövő es askalodo termeszetet. Itt meg több nemes varakozott. Tenyleg szokott arrol beszelni. – Mindenki tudtara adom. hogy Sashalle rangja es a vele jaro hatalom korabban meg csak nem is letezett. hogy örült. A csinosabbik apro harangocskakkal diszitette a fürtjeit. A lepcső aljan ket nő allt. Kicsit szűk lett a hely. amikor az orrat valosaggal belenyomtak ebbe a tenybe. Sashalle előrelepett. hogy Sarkany nagyurunk teljesen es kizarolagosan a te kezedbe helyezi ezen orszagot.Az alakjabol mindenekelőtt lenyűgöző erő aradt. sötet szinű kabatot viseltek. Elayne andori gardistai es a testőrseg női tagjai felsorakoztak a külső folyoso ket oldalan. Igazi epiteszeti remekműnek tűnt. hogy egy aes sedai ünnepelyes bejelentest tett. hogy egy cairhieni sereg kisereteben vonulok be a palotaba. Amennyire Elayne forrasai kepesek voltak felmerni a helyzetet. hogy csak azert. Arra senki sem szamitott. hogy egy kormanyzo iranyitsa a nemzetet. es rajött. Az epület belsejeben az uj kiralynőt tamogato főnemesek csupan egy-egy ötvenfős diszőrseg tarsasagaban haladtak tovabb. aztan csupan tiz embere tarsasagaban bevonult a terembe. azt meg tavolrol sem kell am feltetlenül el is fogadnia. mert valamit felkinalnak az ember lanyanak. es immar nincs szükseg arra. es ez valoszinűleg mindaddig igy is marad. de esze agaban sem volt barkit is hatrahagyni. ahol megprobaltak meggyilkolni Randet. Mindazonaltal nagyon is ugy tűnt. Sok allvany azonban üresen allt. Elayne ugyan tökeletesen tisztaban volt vele. hogy cseppet sem banja Rand segitseget a tron megszerzeseben. – Kiralyi felseg – köszöntötte ünnepelyesen. hogy mar befolyasos nemesek tamogatasat is elvezte. A belső folyosok nyilegyenesen huzodtak. dacara annak a lerombolt szarnynak. hogy Sashalle igen komolyan vette a sajat beosztasat. hogy ennyire egyszerű lesz atadni a tront? Hiszen eppen eleg időt töltött Cairhienben ahhoz. A kiralynő es a kiserői leszalltak a nyeregből. Kivanom. hogy Sashalle figyelemre melto modon megerti a cairhieniek gondolkodasmodjat. Az ifju kiralynő vett egy nagy levegőt. Az meg tavolrol sem volt elengedő.

hogy minden letező helyzetben lejarassa a vedencet? Csak nem… – Na ugye! – kialtotta Birgitte. – Felseg? – Birgitte? – kerdezte Elayne elpirulva. Birgitte alaposan szemügyre vette az összes belepőt. Az őrző egy paranyi. Elayne melyen beszivta a levegőt. hogy időnkent egy hatarozott lepes ezer szonal is többet er. es jeges pillantast vetett a tűre. hogy megprobaljon megölni teged. mint Ellorien Andorban. Lorstrum persze nem ussza meg ingyen. kiralyi felseg – zengett fel Lorstrum hangja. es melyen a ferfi szemebe nezett. meg ha folyamatosan es dühitő modon ellenkezett is Elayne-nel. Meglepően igenytelennek latszott. Lorstrum odalepett a kiralynő melle. – Erre most tenyleg szükseg van? Az őrző azonban nem törődött vele. hogy a teremben mindenki hallhassa. – Az egyik parnaban volt. ahova egeszen biztosan leülsz majd. Elayne kerdő pillantast vetett az őrzőre. am a cairhieni főnemesek a lehető legudvariasabban viselkedtek. fenyegető hangon. es előbbre hajolt. – Tudni lehetett. hogy szövetsegesei elveszitsek az arcukat. Először a tamogatoi jöttek. eppen ezert egyszerűen csak fel akart ülni a tronra. – Nyilvanvalo. A kiralynő elleni merenylet kiserlete miatt komolyan megszegyenült legerősebb tamogatoja. – De csak akkor. ha előtte nem en vegzek velük – szolt közbe a zömök Bertome. Elayne – suttogta Birgitte. Szembefordult a terembe erkező cairhieni nemesekkel. Elayne fellepdelt az emelvenyre. es elkezdte keresni a tovabbi csapdakat. de aztan közelebb lepett. Lorstrum feje egeszen elvörösödött. Lorstrum es Bertome ket oldalrol követte. – Senki sem vetemedne arra. hogy ez az egyetlen hely. A nemesek halkan morogni kezdtek. hogy a kiralynő . hogy ki tette ezt. Korabban az is felmerült benne. felseg – szolalt meg egeszen halk. A Fenyre! Ez a nő komolyan elszanta magat arra. hogy egyelőre hajlando jo kepet vagni a legből kapott magyarazathoz. es kirantott valamit a puha parnak közül. hogy valaki merenyletet kivant elkövetni Sarkany nagyurunk ellen.mennyezetet. Elayne megdermedt. A tronszeket aranyozott fabol keszitettek. A Naptronus hasonloan kek marvanyemelvenyen allt a terem tulso vegen. hogy valaki vitatkozzon a kiralynővel. – Kideritem. fekete hegyű tűt tartott a kezeben. – A tettesek megtapasztaljak a haragomat. am az anyja megtanitotta arra. Őket a többiek követtek. Leterdelt. Talan eppen ez volt az oka annak. Az előkelősegek a Daes Dae’mar bonyolult előirasainak megfelelő rangsorban erkeztek. Ez a rangsor naprol napra vagy esetleg orarol orara is valtozhatott. Az a nő legalabb igazi hazafi volt. – Varj egy pillanatig! – mondta. hogy egy beszeddel köszönti uj alattvaloit. hanem elkezdte atnezni a tron parnait. – Ennek tenyleg nagyon örülök – valaszolta Elayne. szeretett andori nőverünket. hogy Laman uj tronust akart maganak. A kiralynő elsapadt. Egyikőjük sem ragadtatta volna magat olyasmire. Cairhienben fel sem merült az. amihez magat az Avendoralderat hasznalta fel faanyagnak. A szőke haju nő tekintetevel a tronust meregette. Birgitte megragadta a karjat. mivel nem kivanta. Az arckifejezese vilagosan mindenki tudtara adta. A terem elcsendesedett.

mint gyorsan es hatarozottan cselekedni. Előtted lephetek be az ajtokon. Rand egyszer mar elfoglalta ezt a varost. Nem lesz sok időnk a kikepzesükre. – Hat. Rövid habozas utan meg hozzatette: – Emlekezzetek arra is. Raadasul pedig elkezdenek felkeszülni az Utolso Csatara. – Arra szamitottam. igaz. Az uj kiralynő tenyleg bevonult. amik ott vannak a kezeben. Nincs jobb. Meg mindig feszültseg aradt belőle. hogy megertettek a szavait. – Sokaig vartatok erre a pillanatra – jelentette ki. aki eleg erős ahhoz. es hangos csattanassal valosaggal belehuppant a tronszekbe. de az Utolso Csataban szükseg van minden egyes harcosra. csak azert. Latta. hogy egy fejedelem tronszeke sokkal jobban ki van parnazva. hogy ezzel megoltalmazlak. ha ugy velem. hogy gyűjtsetek össze a birodalom összes olyan ferfijat. – Ezt csak egy modon lehet megtudni – felelte. együtt Andor seregeivel a Kapukon at egy helyre. – Ezenfelül pedig azt akarom – folytatta csengő hangon. hogy visszateresre kesztessek. – Nem ülhetsz csak ugy ra a Naptronra! – A testőröd vagyok – ellenkezett az őrző. am emlekezzetek arra. – Gyűjtsetek össze a követőiteket es a nemzetsegetek fegyveres erejet! – parancsolta a jelen levő nemeseknek. hogy mennyire erzekeny az alfeletek. Az őrző megvakarta az allat. – Elvonulunk innen. hogy tűzvörösse valt az arca. nem tul kenyelmes – allapitotta meg Birgitte. amikor a hallgatosag elkezdett suttogni –. Önkenteskent varjuk azokat a nőket is. am azt elvarom. es erezte. amelynek neve Merrilor mezeje. Messzehato következmenyekkel. hogy az ereimben felereszben cairhieni ver folyik. A teremben jo par főnemesnek elakadt a lelegzete es Lorstrum is igencsak elsapadt. A főur a szemevel jelezte. elfoglalta a tront. – Nehanyan közületek elegedetlenek. hogy felszabaditsa a shaidok uralma alol. Ez majd raszoktatja őket arra. De megis leall velük jatszani.kimentette a szorult helyzetből. hogy igy kivanja ezt az ujjaszületett Sarkany. Szelesen elvigyorodott. de az erzesbe elegedettseg is vegyült. Elayne megfordult es a cairhieni nemesekre nezett. Ott talalkozunk az ujjaszületett Sarkannyal. ha ugy akarom. es arra. Nagyon is bölcs dolog volna elkerülni azt. Aztan felallt. Andort a sajat erejeből szerezte meg. aztan ratamaszkodott előbb az egyik. Nem követelem meg azt. hogy elbirjon egy kardot. Ez az egyszerű mozdulat alighanem igen komoly következmenyekkel fog jarni. hogy ismet bevegye a varost. milyen erzes lehet egy ilyenben ücsörögni. A Fenyre! Elayne annyira gyűlölte ezt a jatekot. hogy a seregeik hagyjak el a varost? Egy nap leforgasa alatt? Elayne elmosolyodott. Szövetsegünk mindket nemzetünket naggya teszi. akik harcolni . Megengedi Randnek. hogy engedelmeskedjetek. Egy kiralynő azokkal az eszközökkel dolgozik. Sikerült meglepnie a nemeseket. hogy bizzatok bennem. es sorozzatok be a kiralynő seregebe. es suttogva meg hozzatette: – Raadasul mindig is kivancsi voltam arra. Hiszen mindenki tudja. hogy elfogadja a megoldast. Leült. hogy engedelmeskedjenek. – Birgitte! – hördült fel Elayne. – Megkostolhatom az eletedet. majd a legcsekelyebb habozas nelkül megfordult. hogy Cairhienben segitsen. – Most mar biztonsagos? – kerdezte Birgitte-től. Vegül a hatat is nekinyomta a tamlanak. es rohadtul leülhetek barmelyik szekedbe. majd a masik oldalra. es kivalo jatekos lesz. es utana mar meg is parancsolta.

hogy mar nem vadasztak ra. Mellette a szek. ha a tabor fele üresen tatongott. es tekintete vegigsiklott a tabor fölött. A taborba legalabb tucatnyi helyen langolt a tűz. Össze kellett zavarnia a helybelieket. Az ejszakai nyugalomra felkeszülő katonai tabornal nincs is kellemesebb hely szeles e vilagon. igy emlekezett meg Tylinről es a többiekről. – De hat mi lesz az ünnepi lakomaval. vagy a Kidőlt fűzfak delidőben. a hatrahagyott asszonyokrol beszeltek es megosztottak a legujabb hireket. akik elvezik az eletet. egyik sem volt tulsagosan hangos. – Majd akkor lakomazunk. Halkan horkolo ferfiakat. Egy felszolgalolanynal mindenkeppen jobb volt. Többet ert annal. hogy esetleg rozsaszin kendőt valaszt. Mar amennyire ez lehetseges volt. Akiket azonban masnap delutani őrszolgalatra osztottak be. Ilyen a hangja annak. nagyon is ugy gondoltak. hanem kellemes nyugalom. meg kellett akadalyoznia. Szerzett egy uj kendőt a nyakara. Felhangzott a Jertek lanyok. pattogo tabortüzeket. Mat egy elhalt fanak tamaszkodott. A nap lenyugvoban volt. es a taborban maradottak felkeszültek az ejszakara. A csend sosem volt jo. . es le kellett kötnie minden erejüket. Mat a vallara vetette az ashandareit. Odabent tulsagosan meleg lett volna. hogy eppen ki probal meg a hata möge kerülni. De nem csend. Nagyon rövid időre. Közben a baratai enekelni kezdtek. Mar a sötet satra előtt jart. mert a harcosok atmentek Cairhienbe. A taborban nem halotti csend volt. mintha ket csinos felszolgalolany ült volna a terden. a harcosok enekszavat es a jarőrök laba alatt megreccsenő növenyek zajat hallotta. Raadasul nem akarta felebreszteni Olvert sem. Ezuttal vörös kendőt hordott. Az asztalon fekvő papirokat az ut közben összegyűjtött kődarabokkal szoritotta a tölgyfa lapra. Csodalatos volt erezni azt. Melyen beszivta a levegőt es elmosolyodott. a földön pedig egy almaborral teli kancso. Ott volt kint az asztala. Megis ez a tabor volt az igazi otthonuk. hogy korai volna lefeküdni. es elvegyült közöttük. Mar el is felejtette. Olyankor mindig elkezdett gyanakodni. A papirok mintha mozogtak volna a lampas tancolo fenyeben. kiralyi felseg? – dadogta Bertome. A Banda tagjai tucatnyi különböző orszagban lattak meg a napvilagot. Időnkent valaki megpiszkalta a parazsat egy göcsörtös aggal. A harcosok fatuskokon vagy szikladarabokon ültek. Mat gyűlölte a csendet. ha valahol olyan ferfiak gyülekeznek. Meg akkor is. A langok tancat a beszelgetők nevetese kiserte. es elkezdte atnezni az előkeszitett papirokat. Bizony am! Na jo. mint ahogy Luca hencegett az atkozott kocsijaival. hogy armanykodjanak. A szel belekapott a satorvaszonba. hogy ott all a küszöbötökön az Utolso Csata. es holnap mar be is lep az ajton. Ami nagyon is igaz lehet. – Gyerünk! Kepzeljetek azt. Bar több tabortűz mellett is felcsendült az enek. Leült. es az eg megtelt paranyi szikrakkal. Rövid időre eljatszott a gondolattal. ha megnyertük az Utolso Csatat es Cairhien gyermekei biztonsagban elhetnek – valaszolta Elayne. A draga tölgyfa asztal egy tyuklabbal teli mezőn allt. de ennek ellenere sem kellett ugy kerkednie vele. A katonai persze tudtak a sebhelyről. A körülötte ülő ferfiak a hoditasaikkal hencegtek. A taborra egeszseges nyugalom borult. Hivjatok ide a varos harangöntőit! Egy oran belül beszelnem kell velük. akik a gholam aldozatai lettek.akarnak. hogy ez mennyire remek erzes. Mat eleg furcsa helyen ült. Elmosolyodott.

A legtöbbjük azonban bizonytalan vagy megbizhatatlan volt. es az ilyen megbizatas komoly papirmunkaval jar. mar rajött.Milyen kar. A Fenyre! A seanchanoknak halvany fogalmuk sem lehetett arrol. Az uj egysegekkel. A seanchanok eppen eleg tengerjaro hajot foglaltak el tőlük ahhoz. Beszelgetett. mocskos es gyűrött levelen. hogy a flottamozgasaik ezt a latszatot keltsek. Az utolso oldal felkeltette a figyelmet. eleteben mintha csak ez lett volna a legnehezebb dolog. hogy egyszerre ott legyen. hogy tisztaban vannak a helyzetükkel. Főleg. Igaz. Ezek szerint Tuon tenyleg megkoronazta magat. Mat csak legyintett. Az egyik földműves felesege adta tovabb őket a szomszedasszonyanak. es a csipke szepen kiemelte telt kebleit. . Az ifju felnezett es megpillantotta a közeledő Setallet. Tuon azonban majd jol meglepi őket. Ezeket a kemjelenteseket mindenkeppen at akarta nezni. Talan Arad Domanban jart. hogy ez mar tenyleg csak puszta szobeszed volt. Elayne-nek azonban megvoltak a sajat Kapui. A farkasok hatalmas falkakba verődtek? Összegyűltek a tisztasokon es korusban vonyitottak? ejszaka vörösen ragyog az egbolt? A joszag felsorakozik a legelőn es nema csendben eszak fele bamul? arnyfattyak seregei hagynak nyomot a szantoföldek közepen? Nagyon ugy tűnt. Ki nem allhatta. Ott voltak aztan a keszletjegyzekek. amit sikerült kirimankodnia őkiralyi felsegetől. am az elkepzelhetetlennek tűnt. ezert a Tearből es az Illianből szarmazo hirek egeszen frissek voltak. hogy itt van ez a rengeteg papir! Milyen kar. hogy ne nyissa ki. vagy amit a seanchanok csinalni szoktak az uj uralkodojuk kijelölesekor. Ezenfelül pedig nehany olyan iromany is. Az asszony aznap este barna ruhat viselt. Hat igen. amikor hirtelen összerezzent. Megis szembeszallt a vaggyal. ezuttal a baratja nem volt meztelen. Mondjuk mostanaban szürke volt az eg. ha tancba hivot enekli! A legközelebbi tabortűznel valaki eppen ezt dalolta. mig vegül eljutottak Elayne kemeinek a fülebe is. amelyek Randről szoltak. Eddig meg meg tudta allni. Talalt nehany olyan oldalt is. Tovabbra is a papirokat bamulta. Verin Kapujanak köszönhetően a hireszteleseket joval megelőzve erkezett Caemlynbe. Mat eppen csak hogy ki tudta venni a dal szöveget. – Tetszik a kuckom? – kerdezte a nőtől. hogy nem ott ül a többiekkel a tűz mellett es az arnyjakab. am egy szo sem volt igaz belőle. hogy mire vallalkoztak! Csak azt hittek. Milyen atkozott idiotanak juthatott ilyesmi egyaltalan az eszebe?! Gyorsan atlapozta a Randről szolo jelenteseket. A hirek nagy reszevel nagyon is tisztaban volt. A fene enne meg ezeket a szineket! Rand eppen valamilyen satorban ücsörgött. Ez olyan biztos. Tovabbi iratok a sarkanyok kezelőivel foglalkoztak. ahogy kek az eg. hogy oda sem figyelve előhuzta Verin boritekjat a zsebeből. a fegyelmi jelentesek es meg szamos mas ostobasag is. ha allandoan az elmejeben megjelenő atkozott szinekkel kellett hadakoznia. Nem mintha persze Mat egyetlen pillantast is vetett volna rajuk. amelyek a seanchanokrol szoltak. Vegül is elfogadta Elayne ajanlatat. miközben a Hatarvideken harcol. A szobeszed szerint uj csaszarnő allt a seanchanok elen. – Ez aztan a felettebb szokatlan latvany! – szolalt meg egy női hang. Meg mindig ott volt a pecset a kopott. Önkentelenül is elmosolyodott. Egyes ertesülesek szerint a tengeri nep szövetsegre lepett a seanchanokkal. a papirok. Mar hogy lehetett volna egyszerre ket helyen? Az egyik szobeszed szerint Rand ölte meg Tylin kiralynőt.

hogy szerencsesen megerkeztek Tar Valonba. azok utan. es vakargatni kezdte harisnyaba bujtatott talpat. – egjek meg a Fenyben! – meltatlankodott a fiatalember. akinek moha nő a tetejen. – Az bizony – valaszolta Mat. ami a szivemen. Reszben egy kedves nagyanyora. De megis miert erdekli az. – Rajöttem ugyanis. Matrim Cauthon! – figyelmeztette Setalle. hogy kekre festettem a szajat. – Ő is csak egy aes sedai – morogta Mat. es igy jol latszottak szines mellenykei. reszben egy . – Mindenkivel ugy banik. Ruhaja Ebou Dar divatjat tükrözte. hogy gyakran eppen azert mondasz dolgokat. Gyakran meleg szavakkal beszelt rolad es arrol. hanem attol a jol megtermett fickotol. es ratette az iromanyokra. hogy ismerem-e a kiralynőt? – Azert. lehuzta az egyik csizmajat. Setalle szigoru pillantast vetett ra. Felőled erdeklődött a levelben. amelyeket Talmanes vasarolt. Az oldalat feltűztek. ott ni – bologatott Mat. de a ket tarsat is. Anan asszony. es a helyere tette az utolso kemjelentest is. mert olyan vagy. Cauthon urfi. De hat honnan is tudhattam volna azt. mint a cipője talparol lekapart szutyokkal. Csak megüzente. hogy ma megint bent jartal a palotaban.Felrerakta a boritekot. Az mar biztos. – A kuckod? – kerdezte jokedvűen Setalle. Setalle felvonta az egyik szemöldöket. Az asszonysag nagyon hatarozottnak tűnt. amelyek annyira szemkapraztatoak voltak. hogy Joline a lehető legmegfelelőbben bant veled. ahogy megmentetted nemcsak őt. Mat nagyokat pislogott. ahogy bant velem? – Nem szabad egyetlen ferfit sem dicserni. hogy ismered a kiralynőt? Mat megvonta a vallat. – Mar reg nem tudsz felhaboritani. – Van valami különleges oka is a latogatasanak? – kerdezte Mat. A beszamolok mellett egy uj tipusu szamszerij terveinek vazlata hevert. – A haznagyodtol? – Attol a tuskotol. hogy felhaborits velük. Setalle rosszallo pillantast vetett a fiatalemberre. Azt gondolom. – Valamit rosszul olvashatott. Joline küldte. – Komolyan? Ilyen dolgokat mondott rolam? Setalle bolintott. Matrim Cauthon – jelentette ki Setalle. – Elayne egeszen kedves leanyzo. Mivel mar nem volt több levelnehezeke. es leült a nagyobbik tuskora. Azokra a fegyverekre alapozva keszitette el a rajzokat. mert attol nagyon odalesznek önmagukert. – Joline sedai tisztel teged. hogy ennyire jo a velemenye rolam. – Mit akart magatol? – Nem akart semmi különöset. – Nem az aprosagtol. – Előjegyzest kell kernie a haznagyomtol. – Nagyon belevalo ficko am! – magyarazta Mat. hogy meg egy kolompart is elijesztettek volna. – Most majdnem megbantam azt. ha be akar jönni. hogy csinos pofija van. A szel belekapott a papirokba. Tenyleg igaz. – Te bizony egy igen erdekes alak vagy. – Vagy csak ugy benezett hozzam. Egyebkent ma levelet kaptam. Ugye? – Az van a szamon. mint egy kirakos rejtveny – valaszolta Setalle. – A legritkabb esetben enged be barkit is. – Csak egy ujabb kepdarabka. hogy elücsöröghessen a haznagyom fejen? – ugy hallottam. akivel nem akarok talalkozni.

mint a többiek. – Bar nem vagyok aes sedai. . A csizmaja helyere tette. es csomora kötötte a fűzőt –. – Mi a kedvenc eteled. es felhuzta a csizmajat. Cauthon mester? – kerdezte Setalle. most akkor velem meg azt törtent – magyarazta Setalle –. hogy egyetlen ferfiember sem kepes ket dolgot egymas utan ugy elvegezni. ezert ugy velik. – Csak hat semmi kedvem ahhoz. – Nemelyik aes sedai nem is annyira szörnyű. – A csizmak miatt. – egjek meg a Fenyben. Mat megvonta a vallat. hogy valami nőszemely ne szolna bele. mintha előkelő asszonysag volna. – Egeszen pontosan miert is? Mat neman nezett maga ele. hogy bealljak közejük a sorba. hogy megfogadd a tanacsukat. Nehany napon keresztül valamicske eső is esett. most mar viszont soha többe nem kostolhatom meg. amennyi csak beled fer. – Tudom. hogy regen minden nap ehettem abbol a csodalatosan finom retesből. hogy holnap milyen labbelit hordanak majd. Azt pedig le merem fogadni. Valosaggal tisztara mosta a levegőt. nem is fajt az annyira – nezett aztan a nőre. Irigylem is őket. hogy az esetek többsegeben meg te is beismered azt. hogy barki is szemrehanyasokkal illetne es ramutatna.gőgös udvarhölgyre. amiből annyit ennel. Tenyleg. de ugyanakkor megis elfog a boldogsag. – A csizmak miatt? – csodalkozott Setalle. Ne ugy csinald. jo par ferfinak sosem kell azon gondolkoznia. A labaval kitapintott egy megfelelő meretű kődarabot. – Mi oknal fogva gyűlölöd annyira az aes sedaiokat. – De hat… – Na szoval – folytatta az ifju. Mat lassan bolintott. – A csizmak miatt – ismetelte Mat. Setalle csücsöritett az ajkaval. amit minden masnal jobban szeretsz? Az a finomsag. A barataim viszont annyit kaphatnak belőle. hogy milyen ostobasagokat művel. amit a nemesekről gondolsz? A legtöbb aes sedai ugy viselkedik. hogy mit vegyen a labara. hogy mar mondta. hogy mivel csak egyetlen bocskoruk van. amennyit csak akarnak. – Na. – Akkor majd boknak tekintem – valaszolta Setalle. – A ferfiember időnkent szeret a maga feje utan menni. Hiszen valaki megiscsak elvezheti azt a dolgot. – Semmi kifogasom a nemesek ellen – ellenkezett Mat. az iromanyok tetejere. hanem igy! Azzal a masik dologgal meg nem is kell törődnöd! – Senki sem kenyszerit arra. es kisimitotta a kabatjat. Az ifju megvonta a vallat. miert is? Vegül a labara pillantott. – De… Megis milyen erzes? Amit elveszitett. ha megtehetned? – edesanyam edes retese – vagta ra Mat azonnal. akkor azt fogjak valaszolni. – es ennek az ellenszenvnek talan valami köze van… ahhoz. meg szomoru is vagyok. – Minden miattuk van. es bekötötte a fűzőjet. Ők a legszegenyebbek. Nem akartam megserteni. Ha megkerdezik tőlük. – Bocsanat! – mentegetőzött Mat. de tenyleg nem gyűlölöm őket! Neha azonban nagyon is ugy erzem. amit en nem. hogy holnap is azt veszik fel. Anelkül. – Nem is gyűlölöm őket – ellenkezett az ifju. reszben pedig egy gyakorlatias fogadosnera hasonlitott. Cauthon mester? Mi az. hogy igen jo tanacsokat adnak. Ez minden.

– Fene modon az vagyok! – csattant fel Mat. es meg csak nem is egyformak. en azt hittem magarol. Nem nagyon beszelnenek a bocskorukrol. hogy mikor melyik labbelijet hasznalja. – Mindent ertek – bolintott Setalle. hogy nemesember vagy-e vagy sem? – Hat minden – valaszolta Mat. Szepen tartja a labam. vagy együtt kell etkezned egy helyi meltosaggal? – Balba? Meltosagokkal? Fenyverte hamu! Joasszony. ha elcsoszog benne a fürdőkamraba. Ha eleg jok ahhoz. – Vilagos. Jo kis csizma. amelyik illik a fel ruhatarhoz is. Az elet egyszerű. – A magunkfajtak aztan nem jarnak balba! – mergelődött Mat. ha főurakkal talalkozik. ha bemocskolom a szanton vagy a csűrben. – es akkor megis mire valo a legjobb par csizmad? – Abban gyalogolok – jelentette ki Mat. Nem faj miatta a fejem. – Azokat fontos alkalmakkor viseled. hogy abban kukkantsunk be a szomszedban elő öregasszonyhoz. hogy az vagy. – Negyven par – ismetelte Mat. Lehet. – Aztan ott van a majdnem legjobb par csizmam – folytatta Mat. Tudja. es mar nem piszkalta a fűzőjet. hogy par helyen kidörzsöli a labunkat. ha csataba indulok. es ott vannak az atlagos emberek csizmai is. mint en. Setalle töprengeni kezdett. Bezzeg a nemesek… Talmanes azt allitja. Vannak csizmak. Nem ugyanazt hordja esős napokon. Setalle halvanyan elpirult. A legregebbi par csizmat akkor viseljük. es a nő szemebe nezett. Minden egyes gunyajahoz megvan a hozza illő par. hiszen maga nem olyan. mint szaraz időben. akik hajlandoak lennenek leallni tancolni velünk. kellemetlen helyen kell dolgozni. Ezenkivül akad köztük egy tucatnyi. ha valamilyen kemeny. a hozzam hasonlo atlagos emberek… – Az ifju elhallgatott. hogy a közepső par csizmat vennenk fel. es nehany lyuk is akad benne. – Minden gazda tudja. – Egy ilyen egyszerű embernek akar harom csizmaja is lehet. es egyaltalan nem kell szegyenkeznem. ami csak akkor kell. – Mert azert szeretnem leszögezni. – Ha viszont valakinek mar van egy kis penze. – es mi van a legjobb csizmaddal? – kerdezte Setalle. hangjaban enyhe derűvel. – Persze ilyesmit nem mondananak. Setalle. kerem. ha össze akarjuk taposni mindazoknak a bolond feherszemelyeknek a labujjat. akkor nem is olyan könnyű eldönteni. hogy melyik cipőjet vagy eppen csizmajat vegye fel. akkor rohadtul felvehetjük akkor is őket. – De ha megis elmennenk. Vagy mondjuk az en esetemben. ha csak harom par csizmaja van az embernek. – De meg mennyire. Mit nem . Masokat. Ez ugye vilagos? – Teljesen vilagos – felelte a nő. ha atmegyek vacsorara a szomszedhoz. – Negyven atkozott csizma. hogy odahaza negyven különböző csizmaja van! Negyven par csizmaja. De mi köze ennek az egesznek ahhoz. akkor ugy velem. hogy en magam atlagos ember volnek. mint nyaron. peldaul ha balba mesz. – Nem erti? Egy atlagos legeny pontosan tudja. Akkor is az van rajtam. Hat el tudja ezt kepzelni? A nő vidaman elmosolyodott. A nemes ur mas csizmat visel telen. de a piszkos munkara nagyon is megteszi. ha hosszabb gyalogut var az ember fiara. – Azt viselem minden nap. hogy fogadosnő.Mat habozni latszott. ha valaki abban pillant meg. Nem nehez fejben tartani harom par csizmat. Meg olyan atokverte cipője is van. es megrazta a fejet. hogy milyen sokat er egy par jo csizma. amelyeket kiralyok tarsasagaban vesz fel.

Raadasul Birgitte tüzet. es lehajolt. ujra a jelentesek fele fordult. es elindult. – Meg hogy metafora! – meltatlankodott Mat. Az ifju ismet felemelte Verin levelet. de ugy velte. Vegül megiscsak visszadobta a deszkara. Mintha csak a sulyara lett volna kivancsi. – Mar ugy ertem. – Megteszek minden tőlem telhetőt – biccentett az ifju. Meg azok az atkozott kigyok es rokak. Clintock tisztelgett. es összegyűrődtek a sarkai. es az megalkotta az első szabalyt. majd felkelt. amit ejszaka az arnyekszeken hordtam volna! – ertem… Szoval akkor te a csizmakat metaforakent hasznalod. Az asszony megertően bolintott. hogy felvegye az almaborral teli kancsot. Ha azonban sikerült előbbre jutnod a Kapummal kapcsolatban… – Elayne azt mondta. Az egyik katonaja setalt el a sator előtt. A csizmakrol beszeltem. Cauthon mester. Ket honapig? Ket atkozott honapon keresztül vandorolt azokon az atkozott folyosokon? Mat nem eppen arra vagyott. Mat kivarta. hogy keszen alljon az a Kapu. jobban jar. A hozza hasonlo emberek viszont mindig is rajöttek arra. Birgitte fontos dolgokrol vilagositotta fel. amikor meg akarod ragadni mindazt a felelősseget es dönteskenyszert. A fiatalember töprengve hatradőlt a szekeben. hogy az elmejet tulsagosan is lekötötte a Ghenjei-torony. Nem fogja . amelyikkel akkor szembesülnek az arisztokracia tagjai. hogy a gholam kepes volt beszivarogni a taborba. Az Elayne-hez hasonlo alakok kenyükkedvük szerint hoztak a törvenyeket. hogy megszegje a szabalyokat. mert nem volt olyan papucsom. am a szavai cseppet sem bizonyultak lelkesitőknek. Egy vagy ket nap mulva. Ez azert aggasztonak tűnt. Mat megütögette vele az asztal lapjat. Ugyanakkor viszont volt valamije. Ha visszajöttem. Setalle köszönettel elfogadta. – Most magadra hagylak az egyszerű örömeid tarsasagaban. A vörösök felorankent ellenőriztek.panaszkodott Lopin azert. Sajnalatos modon azonban meg maga Birgitte. Matrim Cauthon – csovalta a fejet Setalle. amiről Birgitte nem is almodhatott. Megtöltött egy kelyhet. az első törvenyt mar azon a szent napon megszegtek. Egesz este igy itta az almabort. majd elintezem. hogy mi van Mattel. draga asszonyom! Nincsen itt semmilyen metafora. a Kürt legendas hőseinek egyike sem tudta legyőzni az aelfinneket es az eelfinneket. – Fenyverte hamu. de hamarosan kenytelen volt belatni. zenet es vasat is vitt magaval. amelyekre nem igazan erdemes felhivni a nők figyelmet. Meg mindig nagyon szegyelltek magukat azert. Nem. ha ezt a tenyt eltitkolja az asszony elől. amikor összetett politikai helyzetekben es tarsadalmi viszonyok között a vezetői szerep betöltesere vallalkoznak. akkor majd ő fog gondoskodni Olverről. Van meg egy kis dolgom itt Thommal es Noallal. Ha Mat esetleg nem terne vissza arrol a „kis dologrol”. es a nő fele nyujtotta. amikor a Feny megteremtette az első embert. hogy szokatlan legyek. Ez valojaban nem lepte meg különösebben. Ezek szerint nem neki jutott először az eszebe. A nő megfordult. aztan felemelte a kancsot es hangosan szürcsölve beleivott. hogy az első szabalyt. hogy uzsonnara egy ilyen hatalmas üstnyi gőzölgő aggodalommal es fenyegetessel teli meglepetest szolgaljanak fel neki. megitta. Az a hires jo szerencseje. hogy nemsokara meglesz az a Kapu is. A valamikor hofeher papiros igencsak beszürkült. – Te aztan nagyon is szokatlan modon bizonyulsz bölcsnek. hogyan lehet kijatszani az ostoba előirasokat. Vannak dolgok. Valoszinűnek tartotta. mig kellőkeppen eltavolodott.

– Azok odakint lazadok. – Figyelemre melto. Mi lenne. hogy megkeresse Thomot es Noalt. – Ez a hely bevehetetlen lesz. hogy megkerdőjelezzem az aes sedaiok tetteit. es igazabol a legkisebb mertekben sem izgatta. A Fenyre! De hiszen tudta. az avatottak lehantoltak rola a kerget es a Levegő összesűritett sugaraival feldaraboltak a fatörzseket. Hat nem. miközben keresztülsetalt a Fekete Torony falujan Javindhra es Mazrim Taim oldalan. A valosag azonban sokkal megrazobb volt annal. A nő azonban hűvös hangon beszelt. fekete kőből epitett. mindenütt nagy volt a nyüzsges. hogy magukhoz kössek az embereimet. Vagy legalabbis egy olyan kifejezes jelent meg az arcan. – Viszont igyekezhetnenek a valogatassal. – Valahogy ugy – bolintott Javindhra. Ha a sarkanyjelvenyes ferfiak közül is valaszthatnank… – Mar megint kezdi? – csattant fel Taim. – en azonban valami masrol akarok beszelni önnel. A ferfi az egyik kezet ökölbe szoritva a hata mögött tartotta. – es meg mindig nem döntöttek? Tavol alljon tőlem. felig elkeszült falra mutatott –. Azok kint egyre idegesebbek. – Akkor tovabbra is igyekszünk majd kivalasztani a legmegfelelőbbeket. Masnap elindulnak es meg sem allnak a Ghenjei-toronyig. A magas. Elmosolyodott. A Fekete Toronyban sohasem csitult a tevekenyseg. hogy magukhoz akarnak kötni az . – Arra nem lesz szükseg – felelte Javindhra hidegen. hogy mit csinalnak. Soha az eletben nem fogja megtudni. A masik kezevel egy tavoli. A katonak fakat döntöttek ki a közelben. hogy a közelben felhalmozott deszkakat is valoszinűleg az asha’manek vagtak meretre. hogy mi a helyzet. amit meg mosolynak lehetett tekinteni. hogy talalkozhasson egymassal ez a sok aes sedai? Pevara hatan vegigfutott a hideg. hogy a Feher Toronybol jöttek. – Vilagosan megmondtam. Nem fogjak a vegtelensegig tűrni a halogato taktikamat. az őrhelyeket egymastol ötvenlabnyira alakitottuk ki. Huszonhetedik fejezet KAPUK Pevara gondosan ügyelt a nyelvere. mint egy… ragadozo. hogy mit fog itt talalni. Nem erdekel. Raadasul a celzasaibol az is kiderült. Az ösvenyt beboritotta a forgacs. Langok lobogtak a szemeben ennek a Mazrim Taimnak. mint amire valaha is szamitott. – Mar hetek teltek el – figyelmeztette Taim. fekete haju ferfi kiallo pofacsontjai saldaeai ősökről arulkodtak. – Sokkal nagyobb erőkkel jöttek. hogy nagyon is tisztaban van a Feher Torony belső ügyeivel. – Ahogy parancsolja – bolintott a ferfi. es al’Thor megengedte nekik. Ez lesz a legjobb.kinyitni. Azonban a kapuim előtt varakozo nők szinten azt allitjak magukrol. Maga pedig ujra es ujra ezzel piszkal. mint akit cseppet sem erdekelnek a nagy tervek. – Ahogy kivanja – valaszolta Javindhra. ha behivnam őket. Mindegyik tetejen ket asha’man all. – Ahogy azt lathatjak – folytatta a ket nő mellett setalo Taim. hogy miről szol a level. – Lazadok? – ketelkedett Taim. Maguk hanyan is vannak? Hat asszony? Viszont a szavait hallgatva allandoan az az erzesem. amikor rajött. mint önök. Csak katonakat es avatottakat kaphatnak. A szeme azonban tovabbra is hűvös es szamito maradt. Olyan volt. Elegedetten elmosolyodott. Meg a visszateresük utan sem. Pevara megborzongott. Felallt es elindult. Taim mindig is tul sokat tudott. Egyaltalan nem kellene törődnie velük. Barmerre is nezett.

– Döglődött. es körülnezett a Torony falujaban. Ez a hely azonban kezdett egyre jobban az idegeire menni. hanem az. hogy erdemes-e megennie vacsorara ezt az embert. – Illian kikötőjeben lattam egyszer egy eghalaszt – folytatta Taim. hogy tenyleg csak hatan erkeztek ide. – Segitett a szegeny madarnak? – kerdezte Javindhra. Talan tulsagosan is gyorsan beszelni kezdett. Az aes sedaiokhoz viszont egy ujjal sem nyultak. Ami persze tavolrol sem jelentette azt. meg a halakat. mintha csak egy farkas előtt allt volna. ha a falakon kivülre kivannak tavozni! – Ilyen szigoruan ellenőrizni akarja a mozgasunkat? – kerdezte Pevara. A kovacsműhely mellett ket bizalmasa varta. Taim ele erve tisztelegtek. – Pontosan ezt is tesszük – felelte Javindhra. Pevara nagyon is tisztaban volt azzal. mint akit nem zavar a masik nő hangvetele. – Biztosra veszem. – en massal sem foglalkoztam az elmult nehany het soran. – A vilag egyre veszelyesebb hellye valik – felelte Taim pillanatnyi habozas utan. hogy vessünk veget az egesz Fekete Torony tevekenysegenek. es senki sem Gyogyithatta meg. nem pedig valamilyen könnyű zsakmany. Halkan suttogva azonnal beszelni kezdtek. A madar husat. ezert a többieknek engedelmeskedniük kellett neki. Taim biccentett. aztan mar tovabb is sietett. hogy mennyire aggodik. Olyan tisztelettel bantak velük. amit eredetileg javasoltam. akkor brutalisan elvertek. mert keptelenek merteket tartani. jelezniük kell. – Nem szabtak meg a felső hatart.egesz Fekete Tornyot! – Lehet. es atenged nekünk nehany kikepzett asha’mant is. – Ennek az egesznek nagyon könnyen szörnyű következmenyei lehetnek. A csoportjuk vezeteset ra biztak. a harmadiknak pedig egy hatalmas ütes nyomakent valosaggal nem is latszott az egyik szeme. Kettőjük arcat zuzodasok boritottak. Ennek ellenere keptelen volt elfeledkezni arrol. – Rendkivül erdekes lehetőseg tarult fel előttünk – folytatta Javindhra. hogy Taim előbb-utobb megtörik. ezzel elarulva. aztan meg is fulladt. De figyelmeztetnem kell önöket arra. Elhessegette magatol az erzest. aes sedai – felelte Taim. aki azon töpreng. Hiszen nem az volt a feladatunk. hogy az mar a gunyolodassal volt hataros. ahol sok szaz fokuszalni tudo ferfi el. – Nekem viszont mi közöm lenne hozzajuk? Aznap este remek vacsorat ehettem. hogy azt kellene tennünk. – Figyelemmel kell lennem az embereim biztonsagara. Egyre inkabb ugy erzem. – Nagyon nem tetszik ez nekem – szolalt meg Pevara. Pevara valamiert ugy erezte. Hogy a csudaba beszelhetett igy . – Mindig is akadnak olyanok. Most mennem kell. Kössön meg mindenki nehany avatottat. es te mivel mulattad az idődet? Pevara ugy tett. hogy ezt kell tennünk – felelte Pevara nyugodtan. hogy Taim mit is ertett biztonsag alatt. Hat asszony egy olyan taborban. akik megfulladnak. Taim alaposan megnezte maganak a nőt. Pevara savanyu kepet vagott. hogy miutan kialakitottuk a vedelmi vonalainkat. Miert ennyire nyakas ez a nember? gondolta. es terjünk vissza a Feher Toronyba. amikor egyszerre ket halat is megprobalt lenyelni. hogy lepjünk kapcsolatba az asha’manekkel es ismerjük ki őket. mihelyt a ferfiak hallotavolsagon kivülre ertek. Hiszen aes sedai volt. Ha egy asha’man a legkisebb hibat is elkövette a kikepzes alatt. hogy emiatt nem fognak előbbutobb morogni. Egy szakasznyi fiatal katona vonult el mellettük.

de nagyon . Pevara megint ugy erezte. latva komor arckifejezesüket. Ugye? Nyugtalan lett. Pevara vett egy mely lelegzetet. hogy probaljanak Javindhra lelkere beszelni. hogy a legtöbb Piros nőver tulsagosan is szigoruan itelte meg a ferfiakat.Javindhra? Komolyan gondolta volna? Azok utan. Ezt biztosra veszem – folytatta Javindhra. hogy keljenek utra. Csak a legnagyobb nehezseg aran tudta megőrizni a hidegveret. Masok rettegtek az arnyekoktol. hogy maga a Legfőbb tette meg őt a vallalkozas vezetőjenek? A Fenyre! Javindhra kezdett kiszamithatatlanna valni. Az itt eltöltött hetek soran Pevara a legcsekelyebb mertekben sem szokott hozza az ilyen ferfiak tarsasagahoz. Bar nagyon is ugy velte. Pevara elindult visszafele az ösvenyen. hogy uj dolgokat tanuljak meg. Körülötte fekete kabatos ferfiak haladtak. hogy adjon a kezükre nehanyat a legerősebb asha’manek közül is. Harommal csak meg tud birkozni. mert magatol a Legfőbbtől kapott erre parancsot. akkor csak maradjon. Pontosan tudta. Micsoda kiallhatatlan perszona! Csak nem fog arra vetemedni. hogy gunyolodnak. Olyan is akadt. Mondjuk harombol. Valosaggal viszketett a bőre. Nehanyan halkan motyogtak magukban. Aztan pedig megkeri őket. Eredetileg ez a nő egyaltalan nem akart eljönni a Fekete Toronyba. igy egy kicsit tovabb maradtak a Fekete Toronyban. – Ha megparancsolod. az szinte mar felert egy nyilt zendülessel! Ugyanakkor viszont ha ez a nőszemely elszanta magat az engedetlensegre es maradni akar. Mostanra azonban mar nyilvanvalova valt. Jo paran közülük gyanusan szeles vigyorral üdvözöltek. Mostantol engedelyre van szüksegünk. ahol a megkötött aes sedaiok eltek. Hat nem. Jeges önuralommal meg csak nem is pillantott abba az iranyba. mint a legujabb aldozat nyakat szemlelő hoheroke. mint egy ketrec. – ugy velem. hogy semmibe vegye az ő parancsnoki beosztasat? Azok utan. – Legalabbis azt hisszük. es valahogy ra kellett volna venniük Taimot arra. mintha szazlabuak maszkaltak volna rajta. ha tavozni akarunk. Pevara az őrület legmelyebb bugyraban allt. es csupan azert csatlakozott az utra kelő csoporthoz. hogy nem tud roluk – felelte Pevara. Megparancsolja nekik. – Javindhra – lepett közelebb hozza. Odaert a kunyhoik ele. hogy közülük nehanyan milyen modszereket alkalmazva probaltak meg a befolyasuk ala hajtani az asha’maneket… Sokoldaluan probalkoztak. Egyesült erővel csak meg tudjak győzni azt a nőszemelyt. hogy erre semmi esely. Nem hagyhatom itt csak ugy Javindhrat! Meg legalabb egyszer meg kell probalnunk! Jomaga majd elmagyarazza a helyzetet a többieknek. legelőször Tarnat. hogy meg maradjanak. Szo nelkül hatat forditottak egymasnak. Ideje volt visszaterniük a Feher Toronyba. a többiek utra kelnek. Ez a hely egyre inkabb olyan. Amit az előbb hallott. – Hallottad. hogy valosaggal viszket a bőre. Most viszont ujabb es ujabb ürügyeket keres arra. Ennek ellenere nehanyukbol őrzőt fog csinalni. hogy mit mondott. – en azonban tovabbra is elni akarok ezzel a kivalo lehetőseggel. Önkentelenül is felgyorsitotta a lepteit. gondolta. Ezt azert Javindhranak is be kellett volna latnia. Sajnalatos modon azonban Pevara mostanaban egyre kevesbe ertette a masik nővert. Meg akartak ismerni a Torony titkait. – Nem tud a Kapuinkrol. nem kell felnünk – legyintett Javindhra. Latszott rajtuk. aki ertetlen arckifejezessel a fejet tapogatta. Olyan volt a szemük. hogy Taim annyira makacsnak bizonyult? Pevara korabban engedett a javaslatoknak. azok a nők ott a szomszedos kunyhokban nagyon.

– Vegül is eppen te javasoltad. Beszelned kellene a fejevel. hogy kicsit megfontolatlan voltam. mielőtt vedekezni probalhatna. hogy jöjjünk el ide. Olyan őrök. Tarna oda sem figyelve intett. hogy ő egeszen addig ne . akik kepesek fokuszalni. Legalabb a szaja nem benult meg. Megfordult es elindult a közeli fak fele. Meggondolom a dolgot. gondolta Pevara. hogy a szandekaim ellenere is maradni kivan. hogy neked van igazad – szolalt meg nagy nehezen. Raadasul pedig odakint ott vannak azok a lazadok is. – Valoszinűleg tenyleg ez a helyzet – felelte Tarna. hogy avatottakat kössünk magunkhoz es tavozzunk. Sohasem volt egy tulzottan baratkozo fajta. Abba is. es az esküi miatt nem merhetett rajuk megelőző csapast. A Legfőbb vilagosan megparancsolta. Lehet ugyan. am attol meg Tarna maradt a kronikaőr. hogy teljesen kikepzett asha’maneket is megkössünk. Ez a vigyor cseppet sem illett az arcara. Ideje. Kilepett a kunyhobol. hogy Taim meggondolja magat. hogy nem kell aggodnunk. Mintha csak altalanosan ervenyes szabalyt hozott volna. mintha esze agaban sem volna esetleg megallitani minket. hogy vele együtt megprobalja meggyőzni Javindhrat. Reggel korabban meg nem alltak őrök a kijelölt helyeken.elvetettek a sulykot. es Pevara belül valosaggal jegcsappa fagyott. Most viszont az elnezesedet kerem. – Lehet. Ezt semmikeppen sem engedhetjük meg. Igen. – Mostantol az engedelyere van szüksegünk tavozas előtt. – Biztosra veszem. es fel sem nezett a leveleből. Tarna elmosolyodott. Tarna tekintete nem olyan volt. lehet. A ligetben leült egy tuskora. Tarna az asztalnal eppen egy levelet irt. Pevara felkelt. Nem veletlen. Tul sok befolyasos szemelyiseg tartozkodott együtt kis helyen. amiről tegnap este beszelgettünk – felelte Tarna. Tarna vegre felemelte a fejet. mint korabban. Pevara valosaggal megdermedt. Hogy micsoda? Ismet probalkozott: – Javindhra teljesen esszerűtlen modon azt hiszi. A nőverünk viszont elkezdett celozgatni arra. Egy-egy kunyhoban ket aes sedai lakott. de nagyon nincs rendben. Melyen beszivta a levegőt. akkor majd ők fogjak magukhoz kötni az asha’maneket. – Taim bezarta a Fekete Torony kijaratait – jelentette be Pevara hűvösen. Nem csoda. atgondoltam mindazt. majd a befejezetlen fal mellett elkezdett kelet fele setalni. Barmelyikük könnyeden vegezni tudna vele. hogy ő volt a csoport vezetője. es megengedi azt. hogy a vallalkozas legköre igencsak feszült volt. majd leült az agya szelere. tenyleg gondosan őriztek a falat. Olyan volt. hogy latszolag megőrizze hűvös nyugalmat. Ha tavozunk. Hiszen nem lathatta a fonataikat. Előző este Tarna beleegyezett abba. hogy Pevara eppen Tarnat valasztotta. am a tekintete azelőtt nem volt ennyire szörnyen tavolsagtarto. Belepett a kunyhojukba. – Ami azt illeti. Ezt csak ugy mellekesen emlitette meg. hogy ideje tavozniuk. Idebent meg mindig rendkivül sok tanulnivalo var rank. Libabőrős lett a keze. Valami itt nagyon. Valami jegesen csillogott benne. mintha Pevara csak egy mosolygo holttestet latott volna. ami alol elfelejtett felmentest adni nekünk. Eleg hosszu ideje volt aes sedai ahhoz. miközben az elmeje ketsegbeesetten kereste a kiutat. Ide egy kertet terveztek. Most viszont mar ott voltak. – Hat. ahogy felidezte magaban Tarna szemenek hideg – szinte mar elettelen – csillogasat. A mosolygo kronikaőr ismet visszafordult a level fele. es nagyon is eltertek a velemenyeik.

Perrin odabiccentett Gradynek. Mat tervei szerint csak nehany napot töltenek a toronyban. – Azert csak legyel ovatos! Szeretnem ujra megtölteni a pipamat Denezel mester dohanyaval. aki ne valtozna fenyes nemes urra. Perrin megszoritotta Mat kezet. – Ki is a Hollok Hercege? Mat meg melyebben a szemebe huzta a kalapjat.nyisson Kaput. am az eredmeny ugyanaz maradt. Mat megrazta a fejet. Ugyanolyat hozott magaval az a csontos. hogy nem kellene több segitőt magatokkal vinnetek? – kerdezte Perrin. Ezek a lenyek… szoval nagyon is szőrszalhasogatok. viharvert ficko is. Mindannyian csapdaba kerültek. Kedvezni szokott a szerencse. – Akkor talan nyissuk mar meg azt a Kaput. ahogy elkeszült vele. – Sok szerencset. hogy megkezdődött a tabor felszamolasa. – Tied lehet az összes dohany – biccentett Thom. es az elfordulo fenysugar egy szeles. ami azt illeti – ellenkezett Thom –. A hatuk mögött hangos kiabalas jelezte. Majd ha visszajöttetek. – en aztan nem vagyok nemes ur! – meltatlankodott Mat. különben kudarc varna rank. atölelte a Forrast. hogy a többiek mit visznek magukkal. – Szerencset? en magam is pontosan ebben remenykedem. lassan hömpölygő folyora nező . baratom! Mat jokedvűen elvigyorodott es melyen a szemebe huzta sötet kalapja szeles karimajat. A mostani helyzet igencsak ketsegbeejtőnek tűnt. A kis csoport Perrin tabora mellett. A fonat azonban abban a pillanatban szertefoszlott. Utana valamiert habozni latszott. de egyszerűen keptelennek bizonyult Kaput nyitni. amig ketsegbeejtő helyzetbe nem kerülnek. Ekkor ujabb fonatokkal probalkozott. Moiraine eletben volt! A Fenyre! Barcsak igaz lenne! – Teljesen biztos vagy abban. hogy szemmel lathatolag egyetlen olyan parasztlegenyt sem ismerek. Thom hasonlo zsakja mellett a harfaja logott a hatarol. Nem jött letre a Kapu. Thom megigazitotta a hatizsakjat. – Csak annyi. Mar nem egyszerűen ludbőrzött a karja. Attol meg senki nem lesz nemes ur. elmosolyodott. Hasadek nyilt a levegőben. es elkeszitette a megfelelő fonatot. – Mi az? – kerdezte Perrin gyanakodva. – Hat. Az ifju jokora csomagot cipelt az egyik vallan. – Az emberek ugy hivhatnak. A taborlakok közül senki sem sejthette. Csak harman lephetünk be. Az üzenet egyertelmű volt. Igaz? Perrin elkomorodott. az Utazoteren allt. – Sajnos nem. – Tenyleg? – kerdezte Thom. Ezek rendben működtek. A szerencseben. ahogy akarnak. es megszoritotta Perrin kezet. Valosaggal jegge dermedt. Moiraine. Csapdaba került. es a szemeben halvany feny csillant. mielőtt veget erne ez az egesz. hogy ennyire felmalhazva keljenek utra. akit Perrin baratja Noalkent mutatott be. eppenseggel…. es induljunk! – vagott a szavaba Mat. Perrin meg mindig nem tudta. Tagra nyilt szemmel ismet megprobalta. – Eleg volt az ostobasagokbol. ezert tenyleg semmi szükseg sem volt arra. hogy milyen fontos napra virradtak. Ha pedig elbuknank… ebben az esetben csak Moiraine-t okolhatjuk miatta.

– Lemaradtam az indulasukrol? – kerdezte Faile. – A lehető legközelebb tudtok atlepni – magyarazta az aranyszemű ifju. hogy a baratja milyen arccal pislog a hata möge. A korahoz kepest nagyon is fürge volt. Kivancsi arckifejezessel Faile lepett oda hozza. szinte rögtön azutan. hogy nem rangatott el meg egy masik kocsmaba is. es keresztüldugta a fejet a Kapun. Kegyetlenseg lett volna tul koran szolni. – Majd nyitsz nekünk egy masikat is. Perrin megfordult. a masik pedig az ijat. Senki sem kerdőjelezte meg Perrin indulasi parancsat. hogy ket evvel korabban megsebesült az ellen az enyesz ellen küzdve. mint amilyennek latszott. – Nagyon ragaszkodom azokhoz az ujjakhoz. ahogy a baratja egy csapat hatarvidekivel beszelt. Thom odabiccentett Perrinnek. majd lengő bajusszal atügetett a resen. es a figyelmeztetese raadasul azzal a veszellyel jart volna. Bain es Chiad iranyaba. – Keszen allunk? – Aravine megszervezte az indulast es a csomagolast – valaszolta Faile. amikor meglatta. Az összes fegyvert szövetbe bugyolaltak. – Legyen nagyon ovatos. Addig nem szolhatott Randnek. majd atlepett a Kapun. es a Kapu bezarodott. A laba enyhen lüktetett azon a helyen. Vett egy mely lelegzetet. – Egy ora sem kell hozza. A latomas azt mutatta. A levegőben tatongo rest Grady es Neald az aes sedaiokkal es Edarraval összekapcsolodva hozta letre. hogy Gaul megerőltesse magat. A szaga elszantsagrol tanuskodott. Perrin elmosolyodott. A sebhelyet persze meggyogyitottak. – Ez is megteszi – biccentett Mat. Valoszinűleg nem akartak. Üzenni kellene rola Randnek. Az öreg legeny joval kemenyebb ficko volt annal. – Matrim Cauthon rossz hatassal van rad. Nem maradt heg utana. A hallgatag Noal azonnal a nyomaba eredt. akkor Perrin is pontosan oda . Moiraine. Cauthon mester! A megjelenő Kapu könnyeden lenyisszanthatja a labujjait. Perrin ismet Matet latta maga előtt. – Egeszen pontosan ugyanazon a helyen. a Gyogyitas eredmenyesnek is bizonyult. megismetelve Perrin parancsat. Nagyjabol fel oraval kesőbb egy elkepesztő meretű Kapu előtt alltak.atjarot nyitott. es amennyire meg tudta itelni. Mintha egy nagyon halovany. amin visszajöhetünk? – Minden nap pontosan delben – valaszolta Grady. mintha a Gyogyitas ellenere is emlekezett volna arra a sebre. Ha Rand uti celja a Merrilor mezeje neven ismert hely volt. – A maga modjan nagyon is derek legeny – ellenkezett ő. Mulatsagos modon a szinek azonnal megjelentek. Nagyon csodalkozom. – Megpedig szandekosan – figyelmeztette Perrin. – Megteszek minden tőlem telhetőt – felelte Mat. A komor asha’man elmosolyodott. hogy a baratja utra kelt. Az egyik nő cipelte Gaul landzsait. Felemelte a kezet es bucsut intett a folyo partjan lepkedő harom alaknak. hogy Rand esetleg megprobal beavatkozni Mat dolgaba. es maris indulhatunk. A felesege csak legyintett. bar az egyik labat meg mindig huzta azota. de… Nem. Mat a folyot követve tartott a celja fele. A Feny vezessen benneteket! imadkozott neman Perrin. amig meg nem győződött arrol. Nem is tevedett. A szinek persze azonnal megjelentek. Gaul is elkiserte. – Egy pontos leiras nelkül ennel közelebb nem lehetett Kaput nyitni. A laba viszont… Olyan volt. hogy az aes sedai tenyleg eletben volt. szinte mar eszrevehetetlen arnyek borult volna ra. mielőtt utra kelt volna. ahol a combjaba furodott a Meszaros nyilvesszője.

igy aztan a maga modjan intezte a dolgait. es nem akarom. hogy valasszanak ki egy jo taborhelyet! Üdvözöljetek a környező seregeket. var rank az Utolso Csata! Persze csak a legelöl allok hallhattak a szavait. ők azonban eljenezni kezdtek. menj at es ügyelj arra. Aranyszemű nagyur. Grady is atkukkantott a tuloldalra. Faile. hogy megprobalna kijavitani a regieket. Egyelőre nem kivanunk kapcsolatba lepni velük. Felkeszültek az indulasra. – Sikerül megakadalyoznunk azt. mint a többiek. ha egymas torkanak ugrananak. A zöld zaszlon lathato kilenc aranymeh egyertelműve tette. hogy melyik sereg taborozik ott. majd halkan elfüttyentette magat. miközben tabort verünk. hogy le akarja törni a pecseteket. hogy megtalaljuk az ellenseget! – kialtotta harsanyan. – Visszaterve szövetsegeseket hozunk neki. hogy valamelyik helybeli földművesnek eppen miattunk tamadjon fejfajasa. es elmondtak a többieknek. . – Egyelőre maradjunk tavol a többi seregtől – folytatta Perrin. Deli iranyba se csamborogjon senki! Mar nem a vadonban vagyunk. mig masok a Feher Tornyot követik. – Azert. hogy itt gyülekezett Egwene szövetsege. es atmutatott a tuloldalra. A szeles siksagot betöltöttek a satrak. – Rand azert küldött el minket. Pont olyan. Az aranyszemű ifju a csapatai fele fordult. hogy mit üzent a vezerük. a taborok es a lobogok. Nehanyan Rand oldalan allnak. amit Egwene kert tőletek. A Kapun tul elejük tarulo taj kietlenebb volt Andor deli videkeinel. Mindenki maradjon a taborunkban. – Talan igazad van – bolintott Faile. hogy el fogsz jönni Merrilor mezejere – magyarazta Faile. Perrin azonban mas volt. hogy itt van ram szükseg – ellenkezett Perrin. Rand es Elayne ennel nyilvan sokkal lelkesitőbb beszeddel rukkolt volna elő. – Azok ott meg az illianiek. – Hiszen te mondtad Elayne-nek. Akkor tenyleg elkezdődött. – Azt viszont egy szoval sem mondtam. – Szamos cairhieni főuri haz is megerkezett – nezett vegig Faile a közeli magaslaton. Jo minősegű. Az uj fegyvert nem szivesen keszited el egy törött es tönkrement kard darabjaibol. hogy letepje a pecseteket? – Megakadalyoznunk? – csodalkozott Perrin. – es jo paran az aielek közül… Viszont sehol nem latom a Hatarvidek zaszloit. es sokkal több füves pusztasagot lattak. mintha kardot kovacsolnank.akart menni. hogy ennyi eleg lesz ahhoz. uj acelra van szükseged. Hiszen ott volt ra szükseg. – Aravine – hivta oda a gömbölyded amadiciai asszonysagot –. gondolta Perrin. A messzesegben romok latszodtak. hogy ne robbanjon ki verekedes az altaborok kijelölese soran! – Igenis. Az Utolso Csata. – Hanyan lehetnek odaat? – Azok ott Tear felholdjai – mutatott Perrin egy hatalmas lobogo fele. gondolta Perrin dobogo szivvel. Nagyon is helyesnek tűnik a szememben. Ő majd gondoskodik arrol. Ez a rengeteg had ilyen kis helyen. A siksag tulso vegeben. – en igazabol azt mondtam neki. Senki nem nyerhetne. – Kerd meg Sulint es Gault. Nagyon ugy tűnt. majd ujakat fog kesziteni. – Meg soha nem lattam ennyi katonat egyetlen helyen – almelkodott Grady. Kevesebb fat. es kerüljük az esetleges összetűzeseket is. – Gondolod. hogy megallitsuk Randet? – kerdezte Faile. Előre. – Most megis mindannyian borotvaelen tancolunk. hogy erre ne kerüljön sor. hogy az ő oldalan allok. Ahelyett. A katonak közben mar felsorakoztak. Megbizom Randben.

Feher zubbonyukon csak ugy ragyogott a nap. Perrin meg nem kerdezte meg Aravine-től. akkor az büszken a magasba tartja fegyveret. Perrin meg mindig valosaggal panikba esett. Mayene landzsas őrei a masik oldalon ügettek. Mintha csak diszszemlere keszültek volna. es a kiralynő elmagyarazta. Perrin viszonozta a tisztelgesüket. hogy Aravine nemesasszony volt. Amikor megpillantotta Perrint. Haromszaz hossznyi tavolsag vegiglovaglasa utan ezer merfölddel lesznek tavolabb a kiindulo pontjuktol. A ruha szegelyet aranyhimzes diszitette. Azt azert sejtette. ha a vezer lohatrol iranyit. Galad feherköpenyei negy ember szeles. Perrin tovabbhaladt. es ne keressek a bajt a szomszedos seregekkel. hogy Perrin mennyire berzenkedett a vezersegtől. hogy Perrin most mar a szövetseges haderő parancsnokakent viselkedett. A parancsai mindenekelőtt arrol szoltak. Ezzel tavolrol sem volt egyedül a taborban. Nem fog . Testhez allo gesztenyebarna ruhat viselt.– Igenis. igy először ők vonulhattak keresztül a Kapun. hogy miert nem csatlakozott az Amadiciaba hazaterő csoportok egyikehez. Talan ugy is ereztek magukat. A nyeregben ülve meghajolt. – ugy döntöttem. – Sokkal latvanyosabb es tekintelyt parancsolobb. bar a feherköpenyek meglepően keves fejtörest okoztak neki a targyalas ota. amikor elügettek mellette. Korabban talan valahogy megereztek. elükön Arganda ügetett. Berelain ismet ott lovagolt Galad oldalan. Alliandre serege következett. Perrin örült. hogy itt volt mellettük. A ruha nem igazan volt alkalmas hosszabb lovaglasra. A kiralynő örömmel vette. Hogy a csudaba lehettek kepesek erre. Ha valakire az Utolso Csata var. Talan a seanchanok miatt. Perrin vegigsetalt mellettük. Gallenne Berelain hata mögött lovagolt. Amikor vegre elindulhattak. hogy ilyenkor ezt kivanja az illendőseg. zart alakzatban közeledett. valahanyszor csak megpillantotta őket. Alliandre – mergelődött Perrin. A nehezlovassag nyolc ember szeles. – A magam modjan intezem a dolgaimat. bar a nő nem sokat arult el a multjarol. A Fenyre! Hiszen ez a nőszemely mostanaban mintha csak a nappal összes orajat Galad tarsasagaban töltötte volna. Főszallasmesterkent ügyesen összefogta a sereget alkoto különfele csoportosulasokat. Korabban kikerdezte erről Alliandret. mire a kigyozo menetoszlop harcosai egy emberenkent oldalra forditottak a fejüket es tisztelegtek. harsany parancsszavakat kialtott. A korabbi sorshuzas a Farkasőröknek kedvezett. – Nem szallsz nyeregbe? – Szeretek gyalogolni – valaszolta Perrin. A fegyverek keskeny. nagyuram – felelte a nő. Csupan kis tavolsag valasztotta el a Kaputol. vörös zaszlocskai csak ugy lobogtak a szelben. ami elmeletileg egyenertekű volt azzal. A vilagrol megfeledkezve beszelgettek. de nem is kellett tul sok időt nyeregben tölteniük. es előtte kifenyesiti a vertezetet. Ha ugy latom jonak. Perrin nem osztotta be egy helyre a feherköpenyeket es a mayeneieket. mintha pukedlizett volna. amikor odaert az indulasra varakozo feherköpenyek melle. hogy senki sem zaklathatja a helybelieket. A katonak magasba tartottak a landzsaikat. a mellvertjük es sisakjuk pedig valosaggal tündökölt. A hosszu menetoszlop mozgasba lendült. Megtorpant. A ket sereg valahogy megis egymas mellett kötött ki. akkor gyalogolok. hogy a seregek elere allok. Alliandre női nyeregben ülve Arganda oldalan közeledett. ahogy Perrin viszonozta a kiralyi katonasag tisztelgeset. amikor nekik nem is volt annyira jo a szaglasuk? – Perrin nagyur! – kialtotta Alliandre. Alliandre arcan elegedettseg latszott. nyilegyenes oszlopokban mozogtak.

amikor megbetegedtel es bevittek a mayene-i urnő satraba. hogy meg legyen időnk kikepezni a katonakat. – Minden vilagos. nagyuram. A patak mögött fűvel boritott pusztasag huzodott. A legeny felemelte a fejet. es keresztüllepett a Kapun. majd elmosolyodott. – Mayene-ben mar meg is kezdődött a toborzas – folytatta Perrin. Thom Mat bal oldalan. – Tam pedig összegyűjti. – Annyira örülök. Megallt. hogy mindannyian bűnösnek ereztek magukat azert. – Ahogy nagyuram ohajtja. szoval… – Semmi baj. hogy itt lehetek veled. azon tul pedig maga a nagy folyam. es odaügetett Perrinhez. akkor ő harcba küldi azokat a legenykeket is. Azi kezeben ott lobogott a farkasfejes zaszlo. Magat a Mintat. Netan valami baj van? – Perrin nagyur – szolitotta meg Jori. Perrin megvakargatta a szakallat es neman nezett utana. küldd vissza Jehannahba nehany emberedet! Probaljatok harcosokat toborozni! Hozzatok magatokkal a varosok őrsegeit! Mindenki jöjjön ide! Mindenkinek a lehető leghamarabb itt a helye. amit tett! Miutan Perrin mindenkit ellenőrzött. Persze ezt igy őszinten egyikőjük sem mondta ki. Az egesz vilagot. Aki elvesziti ezt a csatat. es azokat a nagyapokat is. eszrevett egy mareknyi folyoközi harcost. – Ki vele! – Bocsanatot akarok kerni – tört elő Joribol. – Mar miert? – Hat a fecsegesem miatt – felelte Jori lesütött szemmel. mielőtt kirobbanna a küzdelem. Barhova követünk. – Ahogy parancsolod. – Igen – sürgette Perrin. Jori – felelte Perrin. A hatuk mögött a közelben hömpölygő Arinelle egyik oldalaga. majd intett a többieknek. Amikor eljutott a legvegere. Rand! gondolta. Igyekezz. – A Feny aldasa Faile-ra azert. Perrin nagyur! Nagyszerű erzes. vett egy mely lelegzetet. Egyszer latta mar a tavolbol. mig valahol masutt tombol a vihar? Ez viszont mar tenyleg a vegjatek volt. A tornyot mintha tiszta femből epitettek volna. es mar sietett is tovabb. A fak közül bamultak a tornyot. ugy tűnt. Ha ez a küzdelem tetje. vegigsietett a hadoszlop menten. A felhők közül előbukkano nap fenye megcsillant a tömör acelfalakon. az mindent elveszit. Vegighaladt a seregoszlop mellett. vezna legeny olyan volt. Jori Congar lemaradt mögöttük. Noal pedig jobb kez felől allt. Ezt meg Shadar Logoth sötetje sem volt kepes kitörölni az elmejeből. egy hangosan csilingelő patak csörgedezett. es… Na. erzem. Szamos masik egysegnek is megismetelte a parancsait. Tudod. Az egyikük. . de akkor is ez volt a helyzet. mint egy egy labon allo golya. mire ater a tuloldalra. A magas. hogy összeboronaltak Perrint Berelainnel. ha kihagyhatja őket. akit csak lehet a Folyoközből. Az elmult nehany nap soran mar egy jo tucatnyi folyoközi legeny settenkedett oda hozza. A fiuk meg en. A gondolattol görcsbe randult a gyomra. – Amikor tabort vertünk. – Na szoval. hogy menjenek tovabb. es kihuzta magat. miközben felragyogtak előtte a latomas szinei. hogy bocsanatot kerjen. A toronyra viszont nagyon is tisztan.megizzadni. akik alig birjak el a kardot. ahogy elkezdődik. Mat erezte. – Szoval ostobasagokat mondtam. Jart mar erre korabban is? Mat csupan halvanyan emlekezett vissza arra az időszakra. Nagyon is erezte. akik jarni is alig tudnak. A Fenyre! Mennyire örült volna. Ezekkel a szavakkal tisztelgett. Miert nem maradhattak a földjeiken? Miert nem elhettek bekeben.

A fenyes felület valosaggal ragyogott a szürke egbolt hattere előtt. mint amennyit fatörzskent elt at egy erdőben. A ven ficko azonban egeszen egyszerűen nem volt hajlando arra. az ashandareit pedig a kezeben fogta. Az överől logo tokbol előhuzott egy bronzpengejű kest. hogy az a nő a szüksegesnel akarcsak egyetlen oraval is több időt töltsön el odabent! Jomaga egyszerű zöld es barna öltözeket valasztott. Derekig be lehetett gombolni. Amikor Mat megkerdezte. hogy a torony tul sok fenyt vert vissza? Megborzongott. A zsakjat az egyik vallan viselte. Amikor Mat felnezett a magasba. Az az asszony persze nem volt mas. Thom vegezetül hullamos vonalat rajzolt a közepebe. hogy az uj ellensuly ellenere is magabiztosan kezelje. Thom a mutatvanyosok megszokott öltözeket viselte. Az epület jo ketszaz lab magas lehetett. De vajon mit tettek vele a kigyok es a rokak? Nagyon regen került a fogsagukba. egyenes botot tartott. akkor majd megtudhatjak. Mar attol megfajdult az ember szeme. Ha kigyokat es rokakat jatszottak. Pontosan ugy. A landzsat meg az eelfinnektől kapta. mint Moiraine. ha eltűri. ha csak rajuk pillantott. A köpenye meg sötetebb barna volt. A mutatvanyos csak egy pillanatig habozott. es Thom fele fordult. mint egy illesztest. de a Feny egesse meg őt. Mat meg sosem latott ilyen szabasu öltözeket. hogy Thom miert pont igy öltözött fel. es a kest hegyet nekiszegezte. Ha arra mereszkednek majd. hogy ezt az öltözeket tartotta a leghelyenvalobbnak arra az alkalomra. mint az öregember. A rud magasabb volt. Csupan a harom ferfi lepteinek zaja hallatszott. vagy eppen egy karcolast. Noal raadasul egeszen sötet. Az erdő is nemasagba burkolozott. Nem akadalyozta a labak mozgasat. Noel kezeben hosszu. hogy hosszabb időn at szolgalt setapalcaul. a kabatresz pedig majdnem egeszen Noal terdeig ert. Lehetseges. hogy megprobaljak elallni a Moiraine-hez vezető utat. mint amilyenek azok a kifacsart vörös ajtofelfak is voltak. Ablakot ugyanolyan kevesse lattak. lefele mutato haromszöget rajzolt a femre. Vegül Mat Thomra pillantott. szinte mar fekete nadragot es inget vett fel. hogy mindjart elszedül. nem pedig az udvari enekesek csicsas öltözekeben. Odalepett a falhoz. hogy megvalaszolja a multjat firtato kerdeseket. a mutatvanyos megvonta a vallat es arrol beszelt. A femet erő fem megcsikordult. Honnan a csudabol szerezhette? A bot sima. A valla szelesebb volt. ugy erezte. de nem hagyott nyomot. bizony megtudjak! A harom ferfi megallt a torony töveben. Neman alltak. A tarka foltokkal televarrt köpeny nem takarta el az elöl zarodo egyszerű inget es a csizmaszarba gyömöszölt szűk lovaglonadragot sem. olajosan csillogo felszine elarulta. hogy… . hogy ő mire kepes a fegyverrel. nagyon azt hiszem – valaszolta a mutatvanyos. A folyon utazok közül sokan ugy veltek.ahogy a hatan vegigfut a hideg borzongas. ahol teremtett lelek sem elt? Termeszetellenesnek es ugyanolyan ide nem illőnek tűnt. – Ugyanakkor honnan a csudabol tudhatnank. Komor arckifejezessel nagyjabol tenyernyi meretű. Jo erzes volt ebben a gunyaban latni ujra. hogyan lehet ezt jol csinalni? Hiszen ez a jatek olyan ősi. mint a legtöbb zubbonye. eppen eleget gyakorolt a kijavitott fegyverrel ahhoz. egjen meg a Fenyben. – Jol csinaltad? – Hat. Mi massal lehetett volna megmagyarazni egy hatalm