Mesék jelentısége az egészséges lelki fejlıdésben Ma is, akárcsak régen, a gyermeknevelés legfontosabb és egyben legnehezebb feladata a segítségnyújtás, hogy a gyermek

megtalálja az élet értelmét. Ehhez sok tapasztalatra van szüksége. A növekedı gyermek apránként, fokozatosan tanulja meg, hogyan kell önmagát jobban megértenie; eközben kifejlıdik az a képessége, hogy másokat is megértsen, és így jut el végül az emberi érintkezés mindenkit kielégítı és tartalmas formáihoz. A gyermek gyakran érzi életét kuszának, s ezért különösen rá van szorulva arra, hogy megértse, mi a helye ebben a bonyolult világban, ahol neki valahogy boldogulnia kell. Segítségre van szüksége ahhoz, hogy rendet teremtsen a lelki háztartásban és hogy összefüggéseket találjon és eligazodjon érzései labirintusában. Ilyen kézzelfogható mondanivalót a gyermek a mesében találja meg. A játékban feldolgozott érzékelési és érzelmi tapasztalatok és az utánzási késztetés együtt fejlesztik a gyermek gondolkodását. Ehhez társul a mindennapi mese a világrendezı, vigasztaló erejével. A sok évszázados szájhagyomány a meséket addig finomította, míg egyaránt alkalmassá váltak nyilvánvaló és rejtett jelentések közlésére. Ha az emberi személyiség pszichoanalitikus modelljébıl indulunk ki, a mesék fontos mondanivalót hordoznak a tudatos, a tudatelıttes és a tudattalan tartalmak számára, bármilyen szinten mőködjenek is az adott idıben. Sokszor a gyermekek nyíló énjéhez szólnak, bátorítják fejlıdésében, s ugyanakkor enyhítenek a tudatelıttes és a tudattalan feszültségeken. Amint a történések kibomlanak, a tudattalan feszültségek a tudat számára hitelessé válnak, testet öltenek és felmerül, hogy közülük ki is lehet elégíteni azokat, melyek összhangban vannak az én és a felettes én kívánalmaival. A mese minden más olvasmánynál mélyebbre hatolva, mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását. Úgy tud beszélni a súlyos belsı feszültségekrıl, hogy a gyermek öntudatlanul is megérti, és példákat is felsorakoztat a nyomasztó gondok átmeneti ás végleges megoldására. A felnövés során a gyermeknek jó néhány pszichológiai problémát kell megoldania. Le kell gyıznie a narcisztikus csalódásait, ödipális konflik-tusait, testvérféltékenységét, meg kell tanulnia eltépni a gyermeki függıség szálait, ki kell magában alakítania valamiféle öntudatot, önértékelést és erkölcsi kötelességérzést. Ahhoz, hogy mindezekkel megbirkózhasson, értenie kell, hogy mi megy végbe a tudatos énjében. A gyermek a tudattalan tartalmakat tudatos képzıdéssé alakítja, tehát képes foglalkozni ezekkel a tartalmakkal. Ezért felbecsülhetetlen a mesék értéke. Olyan területet nyitnak meg a gyermeki képzelıerı elıtt, melyeket magától nem fedezett volna fel. A tudattalan befolyásolja a viselkedésünket. Ha a tudattalant elfojtjuk, és tartalma nem nyer bebocsátást a tudatos énbe, és elönthetik a tudatot, vagy ha kordában tartjuk ıket, akkor a kényszeres fegyelem károsíthatja a személyiséget. Ha viszont a tudaton keresztül a képzelet megmunkálja a tudattalant, akkor pozitív célokra fordítható. A mesék közvetítik a gyermekek számára azt, hogy az életben a súlyos nehézségeket nem lehet elkerülni, hanem küzdeni kell ellenük, s ez a harc hozzátartozik a léthez. A mese realisztikusan kezdıdik, de lassan átszövik a mindennapi élet elemei, egyértelmően nem a valóságos külsı világról szól. Irrealitása nyilvánvalóvá teszi, hogy nem a külvilágról akar hasznos ismereteket közölni, hanem a belsı folyamatokról. Mélylélektani kutatók kiemelik, hogy a mesék fantasztikus eseményei erısen hasonlítanak az álmok eseményeihez, tehát arra következtetnek, hogy a mese vonzereje a nem tudatos tartalmak kifejezésében rejlik.

így nincsen szükség arra.). a győlölet és szeretet olyan valóságos képeit mutatja be. A mesét minél ritmusosabban. amikor a jó elnyeri a jutalmát. A gyermek képzeletben együtt szenvedi át a hıssel a megpróbáltatásokat és együtt gyızedelmeskedik vele. mint a gyermeki gondolkodásban. . Az együttlét érzését tovább fokozza. Ugyanúgy szélsıségek uralkodnak benne.. E folyamat lényeges eleme a szeparáció. A mai történetek megkerülik ezeket az egzisztenciális problémákat. miszerint a gyermek képes lesz megfogalmazni. teljes önfeledtséggel tud megmerítkezni a mese képeibe. Az álomképek megtörtént. halál. Margareth Mahler mutatott rá arra. s pont az csalogatná elı belıle. Így érti meg a jó és a rossz közti különbséget. hogy külön értelmezzük a tanulságot. s vele a gyermek mindvégig azonosul. amit a mese képei hívtak elı. hogy ura a helyzetnek. hogy mi fog következni. A mese nyíltan szembesíti a gyermekeket az alapvetı emberi létfeltételekkel (öregedés. Az értelmezését megsemmisítheti azt az érzést.szükségletünket. A hıs alakja hordozza magában az erkölcsi tudatot.). hogy a normálisnál nagyobb benne a szorongás. A hallgató megéli az eseményeket. neméhez mérten normálisak is lehetnek. Az ismert mesében otthonos világban mozog. amiket ı is átél. Ez figyelmeztetı jelzés. ha a magunk fantáziájából tápláljuk a mesét. A mesék az egzisztenciális dilemmákat mindig tömören. és a hıs külsı és belsı harcai vésik bele az erkölcsi törvényeket. egyértelmően tálalják. hogy İ nem azonos szüleivel. feldolgozatlanok maradnak az érzelmek és szorongását fokozzák. A jó és a rossz szinte minden mesében alakot ölt. Ha a gyermek nem akar valamilyen negatív figuráról hallani (például a sárkány. traumatikus események bizarr szimbólumai. így a gyermek a kérdés lényegével szembesül. melynek megoldásáért küzdeni kell. Az elhatározás. dallamosabban meséljük. A gonoszságnak is van bizonyos vonzereje.• • álom . de elnyeri büntetését a történet végén. A mesében minden ember vagy jó. annál erısebb belsı képet tud a gyermek hozzáképzelni. azonosul a fıhıssel. A mese minden szituációt leegyszerősít. A mese tartalmai megfelelnek bizonyos archetipikus lelki jelenségeknek.rejtett tartalom mese . de ezekkel nem tud mit kezdeni. nincs átmenet.. pedig a gyermekekkel éppen szimbolikus úton lehet közölni ezeket a nehézségeket. hogyan juthat el biztonságosan a felnıttkorba. az azt jelenti. hogy 2-3 éves korban a gyermek legfontosabb feladata önmaga felismerése. amin a szakembernek el kell gondolkodnia. hogy mindenkinek választania kell (vagy jó. így segíti a mese a mindennapi szorongásainak feldolgozásához.nyílt tartalom Egyszerre szól tudatos és tudattalan énünkhöz és befolyásolja az énideál .. ha a szülık. részletek közül csak a legfontosabbakkal foglalkozik. A mese az élet és halál. A gyermek ámultan követi a mese rohanó cselekményeit. ez a kettıség hordozza azt az erkölcsi problémát. A mese képei segítik hozzá a " jóra forduláshoz". önmagát természetesen a problémás alakkal azonosítja ( legkisebb királyfi ). szők család és az óvoda is támogatja a gyermeket. tudja. Ez a szeparáció rengeteg félelmet és szorongást ébreszt a gyermekben akkor is. teljesen belemerül a képeibe. amelyek gyakran egy-egy elızı napi élményein keresztül a gyermek jelen konfliktusait tükrözik. élvezi. vagy rossz. hogy újra és újra leküzdje a félelmeit. alakjai típusokat képviselnek. Az ismétlés énerısítı hatású. vagy rossz) határozza meg késıbbi személyiségfejlıdésének alapját.. szimbolikus módon az én magasabb szintre emelkedésének szükségességét. Az azonosulást a gyermek maga kezdeményezi. de nem ez az erkölcsi élmény. de a korához.

. Az externalizáció miatt a mese alkalmas gyógyításra. és újabb jelentésekkel egészítse ki a régieket." Még ma is élnek.. hogy örökké fog élni. Lehetısége van rá. A szóban mondott mese tapintatos. az szorongást kelt.)..jelentéktelenség hatását erısíti. hogy semmibe veszik. A mesehallgató gyermeknek különös kettıs tekintete van. Fejleszti az anyanyelvi készséget. pedig a magány. Élettani változások segítik az érzelmi azonosulást. eljátssza a mesét. de jelzi. Ma még fontosabb a mesék jelentısége. amelyek a szereplık és cselekmények révén válnak elérhetıvé. szereteti az életet és fél a haláltól. Hallgatja a mesét és belül átéli. független életet alakítson ki. . Az ember igényli a szeretetet. mert a mai gyermekek már nem nagy családokban nınek fel. Ez is alapvetı egzisztenciális probléma. A mesehısnek (a gyermeknek) ki kell lépnie a világba. A lelkileg megzavart gyermeknek olyan mesét adnak. A mese a gyermek mindennapi lelki tápláléka.) reményt keltenek a gyermekben. segíti a gyermek testi . hogy boldog. A természetes szorongás ellenszere az érzelmi biztonság. de ha megjelenik a külsı kép folyamatosan leáll a belsı képteremtı tevékenység ( televízió. hogy felismerje az élet magasabb rendő értékeit. Ezek a mesék (Csizmás kandúr. hogy ha valakinek sikerül igazi interperszonális kapcsolatot kialakítania. Nem a morális kérdések a fontosak. amelyeket a gyermek megért. hogy újra és újra visszatérjen. Ezen felül megoldásokat is javasol olyan szinten. megszabadulhat a kínzó szeparációs szorongástól (ez sok mesében jelenlévı. A mese jövıre orientált. Égig érı paszuly.örök élet utáni vágy . és önálló.A gyermek jó belsı képteremtı. és elısegíti személyiségének fejlıdését. hogy hogyan fedezze fel az identitását. és néven nevezi ıket. az elszakadás gyakran halálos félelmet kelt a gyermekben. Pillanatnyi érdeklıdésének és szükségletének megfelelıen a gyermek egyazon mesében sokféle értelmet találhat. körmét rágja. A gyermeki szorongás természetes. ha meg nem haltak " Ez nem álltatja a gyermeket. A modern gyermekirodalom kirekeszti a primitív ösztönökbıl és a vad indulatokból fakadó mély belsı konfliktusokat. hogy boldog kapcsolat teljessé teheti az életet. Utat mutat a gyermeknek. Azt sugallja. mert amit nem ismerünk. Ezt a mesével és a játékkal tudjuk közvetíteni (ezt tudja feldolgozni a gyermek). A mesére épülı kontempláció révén meglátja szenvedéseinek mibenlétét és a megoldás lehetıségét. A mese belsı folyamatokat externalizál. amiben az ı egyéni problémái öltenek formát. mert a szerep és a helyzet erısen vonzza (nem a jósága miatt). A gyermek rokonszenv és ellenszenv alapján választ. amennyi neki akkor jól esik. nincs indulat-feldolgozás (haját csavargatja a gyermek. a pszichológia ezt elaborációnak hívja. A gyermek nem tud különbséget tenni a külsı és belsı kép között. tartalmas életet bárki élhet. hogy lemondjon az infantilis függıségi vágyairól. A mese fejleszti a gyermek önismeretét.nem belsı képalkotó. és fél attól. A mese a gyermeket megtanítja arra. hogy a gyengébbek is boldogulnak. Kire akarok hasonlítani? Az amorális mesékben nincs meg a polarizáltság. Ezek az mesék azt mondják a gyermekeknek. A mese képes visszaigazolni a gyermek szorongását (rádupláz az érzéseire ). hanem a boldogulás lehetıségét hangsúlyozzák. ha nem futamodik meg a veszélyek elıl. nem egy jól integrált közösség biztonságos közegének részei. de megoldódó alapmotívum ). Azért azonosul. .lelki egészségének kialakítását és fenntartását. csak annyi képet tesz hozzá a gyerek. fokozzák a mélységét. Belsı képeket vetít játékába. és rávezeti a gyermeket.. A mese komolyan veszi ezeket az egzisztenciális félelmeket.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful