Alapító szerkesztõ: BENDE Lívia Szerkesztették: ANDERS Alexandra – LÕRINCZY Gábor A német szöveget fordította: PÁVAI-MORCHE Éva Borító: ÖLVECZKY Gábor Grafika: CZABARKA Zsuzsa Szerkesztõség: * 6720 Szeged.A MÓRA FERENC MÚZEUM ÉVKÖNYVE – STUDIA ARCHAEOLOGICA XII. ( +36-62/549-040 Ÿ Fax: +36-62/549-041 E-mail: lorinczy@mfm.u-szeged.hu . Roosevelt tér 1–3.

Bende Lívia (1969–2009) .

. . . . . 47 Nachforschungen zu den Zusammenhängen eines urzeitlichen Gefäßes (Über kurz. . . . . . . . . . . .TARTALOM — INHALT — CONTENTS CZABARKA Zsuzsanna grafikája. . . . . . . . 59 Diesseits der Theiß. . 15 Siedlung aus der jüngeren Periode der Körös-Kultur in der Gemarkung von Mindszent . . . . . .) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 . . . . . . . . . . . . . . . .és a korai lengyeli kultúra házai Sormás-Török-földek lelõhelyen . . . . . . . . . . . . A kora bronzkor kérdései a kiskundorozsmai temetõ kapcsán . SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem… Elõzetes jelentés a baks-temetõparti késõ bronzkori lelõhelyen végzett fémkeresõ mûszeres kutatásokról . . . . . 74 V. . . . . . . . . . . . . . . . . . . valamint a régészeti forrásokkal kapcsolatos adatvesztések szakmai környezetérõl. . . . . . . . . . . . . . Vorläufiger Bericht zu Geländeuntersuchungen mit Metallsonden am spätbronzezeitlichen Fundort Baks-Temetõpart . . . . 141 MÜLLER Róbert: Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késõ római kori erõd?. . . . . . . . . . . . . . . . FISCHL Klára – KULCSÁR Gabriella: Tiszán innen. . . . . . . . . . 39 RACZKY Pál: Nyomozás egy õskori edény összefüggései után (A régészeti. . . . . . . . . . 110 László BARTOSIEWICZ: Ex oriente equus… A Brief History of Horses between the Early Bronze Age and the Middle Ages . . . 13 ANDERS Alexandra – PALUCH Tibor: A Körös-kultúra fiatalabb idõszakának települése Mindszent határában . . . . . . . . . . . . . . . . .und der frühen Lengyel-Kultur am Fundort Sormás-Török-Földek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . múzeumi emlékezet rövid és hosszú távú torzulásairól. BARNA Judit: Adatok a dunántúli késõ neolitikus háztípusokhoz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dunán túl. . . . . . . . . . . . . A Sopot. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .und langfristige Entstellungen des archäologischen und musealen Gedächtnisses sowie über Datenverluste bei archäologischen Quellen. . . 134 LÁSZLÓ János: Római vasszerszámok a tatai múzeum Kállay-gyûjteményébõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 P. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Häuser der Sopot. . . . . . . . . . . . . . . . . 127 Ex oriente equus… A lótartás rövid története a kora bronzkor és a középkor között . . . . . . . . . . Fragen der Frühbronzezeit hinsichtlich des Gräberfeldes von Kiskundorozsma . . . . . . . . . . . 145 Wann wurde die spätrömische Festung von Keszthely-Fenékpuszta erbaut? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 LÕRINCZY Gábor: Bende Lívia (1969–2009) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 Römische Eisenwerkzeuge aus der Sammlung Kállay des Museums Tata . . 11 KONCZ Margit grafikája . . 31 Beiträge zu spätneolithischen Haustypen in Transdanubien. . . . . . . . . . . . . . .. . 52 P. . . . . . . jenseits der Donau. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 TROGMAYER Ottó: Barátaim! . 91 Wo die Bronze liegt.. . . . . .) . . . . . . . . . . . . . . .

232 PÁSZTOR Adrien: A Keszthely-Fenékpuszta Horreum melletti temetõ gyöngyleleteirõl . . . . 298 GARAM Éva: A zamárdi avar kori temetõ többes temetkezései . . . . . . 267 Bendeguz TOBIAS: Avar kori tarsolyzárók a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . . . . . . . . Elõzetes beszámoló az M60-as autópályán feltárt 94. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . madarak. . . . . . . . . . . 167 SOMOGYI Péter: Byzantinische Fundmünzen in der Awarenforschung — eine Forschungsgeschichte von den Anfängen bis zum Jahre 2010 . . 225 Bemerkungen zur Datierung der zweiten frühchristlichen Basilika von Fenékpuszta . . . . . . propeller alakú övveret a kunpeszéri 3. . . . . 381 STRAUB Péter: Újabb késõ népvándorlás kori település Nagyrécse határában (Bakónaki-patak). . . . . 155 Anmerkungen zum spätrömischen und frühvölkerwanderungszeitlichen Goldmünzenverkehr in Pannonia I und Valeria . . . . . . . számú kora keresztény bazilika keltezéséhez . . . . . . . Jahrhunderts und ein Neufund aus Südungarn . . . . . . . . . . . . . . . Egy bizánci övveret a 8. . . . . . . . . . . . . . . 322 Falko DAIM – Jérémie CHAMEROY – Susanne GREIFF – Stephan PATSCHER – Peter STADLER – Bendeguz TOBIAS: Császárok. . . . . . 449 . . . . . 337 Kaiser. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hosszúhátról. . indadíszek. . . . . . . . . . . . . . . századi településtörténetéhez . . . . . . . Neue Ergebnisse zur Siedlungsgeschichte des 10. . . . . . . . . . . . . 313 Mehrfachbestattungen des awarischen Gräberfeldes von Zamárdi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rankenwerk. . . . . . Hosszúhát. . . . . . . . . . Jh. . . . . . . . . . . . . . . Freilegung im Zuge der Trassenuntersuchung der Autobahn M60 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Grab mit Werkzeugbeigabe aus dem awarischen Gräberfeld Szekszárd-Tószegi-dûlõ . . . . . 235 Perlenfunde aus dem Horreum-Gräberfeld Keszthely-Fenékpuszta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 HEINRICH-TAMÁSKA Orsolya: Megjegyzések a fenékpusztai II. . . . . . . . . . . . . . 257 Frühawarischer sog. .PROHÁSZKA Péter: Észrevételek Pannonia I és Valeria késõ római és kora népvándorlás kori aranyérem forgalmához . . . . . . . . századi temetõ Szeged-Kiskundorozsma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . propellerförmiger Gürtelbeschlag aus Grab 3 in Kunpeszér . . . . . . 375 Awarisches Siedlungsfragment und Gräberfeld in Versend-Rasztina-dûlõ. . . . . . . . . . . . . 363 GALLINA Zsolt – VARGA Sándor: Avar kori településrészlet és temetõ Versend-Rasztina-dûlõn. . . Újabb adatok a Maros-torkolat Duna–Tisza közi oldalának 10. . . . . . . . . . . . Jh. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Byzantinischer Gürteldekor des 8. . . . . . . . . 242 ÓDOR János Gábor – RÁCZ Zsófia: Szerszámmellékletes sír a szekszárd-tószegi-dûlõi avar temetõbõl . . . . . . . . . . . der Region zwischen Donau und Theiß gegenüber der Maros-Mündung . . . . . . . . 401 LÕRINCZY Gábor – TÜRK Attila: 10. . . . . . . . . . . . . . 171 Bizánci éremleletek az avar korszak kutatásában — kutatástörténeti áttekintés a kezdetektõl 2010-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . in Szeged-Kiskundorozsma. 393 Neue Siedlung der späten Völkerwanderungszeit in der Gemarkung Nagyrécse (Bakónaki-patak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 BALOGH Csilla: Kora avar kori ún. . . . . . . Vögel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lelõhelyrõl . . . . . . . . . . . sírból . . . 277 Awarenzeitliche Taschenverschlüsse im Karpatenbecken . . . . . . . . . . . . . . századból és egy új lelet Dél-Magyarországról . . . . . . . 419 Gräberfeld des 10. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . 493 Humanes Knochenmaterial aus den Fundorten Szeged-Kiskundorozsma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hosszúhát. . . . . Eine legierungstechnische Diskussion über den möglichen Zusammenhang zwischen Schmuckwaren und Münzsilber im 10. . . . . . . . . 481 Silberfunde aus Szeged-Kiskundorozsma. . . . . . . . . 500 CSÕSZ Aranka – MENDE Balázs Gusztáv: Archeogenetikai vizsgálatok Szeged-Kiskundorozsma. . . . . . . 641 „Kanal der Mönche – Barátok Fokja”. . . . . . . . . . . . . . . . . . 636 VÁLYI Katalin: „Barátok fokja”. . . . . . im Karpatenbecken – I. . . . Archäologischer Nachlass vom Wirtschaftsleben des Klosters Szer im Überschwemmungsgebiet . . 517 Archäologische Anmerkungen zum bulgarischen Beziehungsgeflecht des Nachlasses des 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . hosszúháti ezüstleletek ötvözéstechnikai vizsgálata. . . Adatok a 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489 MARCSIK Antónia: Szeged-Kiskundorozsma. . . . . . . . . . . .und Altersbestimmungen von Imre Lengyel . . . . . . 513 LANGÓ Péter – TÜRK Attila: Régészeti adatok a Kárpát-medence 10-11. . . . . . . . . . 559 Hätten wir es doch persönlich besprechen können! Anmerkungen zu den Ergebnissen der biochemischen Geschlechts. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . századi fém mellékletek és ezüstpénzek lehetséges összefüggéseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648 SZATMÁRI Imre: Újabb adatok a sarkadi vár késõ középkori kályhacsempéihez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 661 Rövidítések jegyzéke — Abkürzungen — List of Abbreviations . . . . . . . . . . Jahrhundert . . . . . . . . . 511 Tierknochenfunde des landnahmezeitlichen Gräberfeldes Kiskundorozsma-Hosszúhát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hosszúhát und Kistelek M5 57 (27/71. 609 Angaben zum Ortsnamen „Szentkirály” („Heiliger König“) . . . . . . . . . . . 626 PUSZTAI Tamás: Könnyûlovas harcos sírja a muhi csatából . . . . . . . . . . . . .Susanne GREIFF: A Szeged-Kiskundorozsma. . . . 2005–2010 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . századi hagyatékának bulgáriai kapcsolatrendszeréhez I. . . . . . . . . . . Jahrhunderts in Karcsa-Kormoska . . . . . . . . . . . . . . . . . Beschläge mit Anhängsel . . . századi népességén . . . . . 509 VÖRÖS István: Szeged-Kiskundorozsma. 629 Grab eines leichten Reiterkriegers aus der Schlacht von Muhi . . 653 Neue Erkenntnisse zu spätmittelalterlichen Ofenkacheln aus der Burg von Sarkad . . . . . . . . . (27/71. . . . . . . . Hosszúhát és Kistelek M5 57. . . 656 A Móra Ferenc Múzeum régészeti osztály munkatársainak bibliográfiája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 578 KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez . . . . . . . . . . . 523 RÉVÉSZ László: 11. . . századi temetõ Karcsa-Kormoskán . . . . . . . . am Fundort Szeged-Kiskundorozsma. . . .) . . . . . . . . . . 505 Archäogenetische Untersuchungen der Bevölkerung des 10.–11. Szermonostor ártéri gazdálkodásának régészeti emlékei . . . . Hosszúhát lelõhely 10. A csüngõs veretek . 529 Gräberfeld des 11. . . . . . . . . . . hosszúháti honfoglalás kori temetõ állatcsontmaradványai . . . . . . . . . . Jh. . . . . 671 . Jh. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .) lelõhelyen feltárt humán csontváz-anyag . . . . . Hosszúhát . . . . . 541 KOVÁCS László: Bár személyesen megbeszélhettük volna! Megjegyzések Lengyel Imre biokémiai nem. . . . .és életkor-meghatározási eredményeihez . . .

20–21) elõkerülési helyének (ArchÉrt 86 (1959) 201). kép 1). csõtalpas tál a „Pécel-kultúra” környezetébe került besorolásra. a Koszta József Múzeumba. sz. minden közelebbi meghatározás nélkül. Az is világossá vált. 55. Sec.: 176/1958. A katalógusban megadott leltári szám alapján a tárgy a hódmezõvásárhelyi Tornyai János Múzeumhoz tartozónak látszott. közvetlenül a Körös bal partján található a lelõhely (1.: 200-84. között lefolytatott kisebb ásatásának eredményeként jutott Szentesre. 3 II. 115. katonai felmérés3 is világosan ábrázolt (2. Akkor az is kiderült. A folyó itteni partszakaszából az árvíz idõrõl idõre — többek között éppen 1958 augusztusában is — cserepeket mosott ki és ugyaninnen zsugorított csontvázas sírok is napvilágot láttak. XXXVIII. a környezõ öcsödi határterület névadója.2 ahová Gólián Béla. katonai felmérés 1806–1869. szeptember 7–13. A parthoz közeli. amelynek központi részén akkor Gácsi Sándor tanyája állt kisebb gazdasági épületekkel együtt.1 Ezt követõen az edény és az egész szentesi leletegyüttes némiképp feledésbe merült egészen mostanáig.5 km-re keletre. Ez a tulajdonképpeni Kendereshalom. kép 1–4). s éppen ezért fotót is készítettünk róla (3. aki 1986-ban a Koszta József Múzeumban munkámat támogatta. hogy a helyszín azért volt különleges jelentõségû számára. lelõhelyeként pedig a szerzõk Öcsödöt jelölték meg. öblös.MFMÉ – StudArch 12 (2011) 47–58 NYOMOZÁS EGY ÕSKORI EDÉNY ÖSSZEFÜGGÉSEI UTÁN (A RÉGÉSZETI. 5 m magasra és 250 m átmérõjûre becsült kiemelkedést Csalog József mesterséges halomként interpretálta. Rózsa Gábor segítségével. Ez a lelõhely-meghatározás. Col. a Tornyai János Múzeumban Az újkõkor és rézkor mûvészete címû régészeti kiállításon és annak anyagát bemutató katalógusban egy igen különleges megformálású edény jelent meg (TROGMAYER–KONCZ–PALUCH 2005. augusztus 21-én helyszíni szemlét végzett ÖcsödKendereshalmon. Az egykori lelõkörülményekrõl és egyéb összefüggésekrõl semmi pontosabb nem derült ki a kötetbõl. azaz a képes katalógus 2005-ös megjelenéséig. Csalog akkori beszámolója kitért arra is. Ltsz. mert erre a darabra Szentesen. amelyet már a II. többé-kevésbé restaurált kerámia társaságában került beleltározásra a szentesi gyûjteménybe 1961-ben. kép 2). MÚZEUMI EMLÉKEZET RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TORZULÁSAIRÓL. sikerült megtalálnunk és lemásolnunk Csalog Józsefnek az ásatásra vonatkozó dokumentációit. VALAMINT A RÉGÉSZETI FORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS ADATVESZTÉSEK SZAKMAI KÖRNYEZETÉRÕL) RACZKY Pál Hódmezõvásárhelyen. Csallány Gábor szóbeli információjára hivatkoz- 1 SzKJM Ad. Nézzük hát a problémakört a fennmaradt egykori feljegyzések tükrében. szentesi gimnáziumi tanár bejelentésére ment ki. Kat. Leírása szerint a falu Körös-hídjától közelítõleg 1. hogy ez az edény számos más. Csalog József 1958. 2 MNM Adattár Ltsz. A bemutatott edény 2005-ös hódmezõvásárhelyi publikálása attól volt számomra különösen érdekes. a Koszta József Múzeum raktárában még 1986-ban figyeltem fel különleges formája miatt. hogy az egész leletanyag Öcsöd-Kendereshalomról származik és Csalog József 1958. Ráadásul az ásató a leletegyüttest egyértelmûen a java rézkori bodrogkeresztúri kultúra sírmellékleteiként határozta meg.: 240). 47 . mert határozottan ezt tartotta a Körös-kultúra „Öcsödi Vénusza” (KUTZIÁN 1944. A leírás szerint az ovális testû.

ahonnan valójában a sírokat lemélyítették. sír: A szelvény ÉK-i sarkától 9 m-re és 90 cm mélyen fekvõ. 100–25 cm mélységben a kevert talajról és a Körös-kultúra. amelyek itteni elõfordulása szerinte a Körös-kultúra telepét elpusztító bodrogkeresztúri település bolygatásával magyarázható. hogy Mérey Kádár Ervin. 1952. 90 cm mélységben. 125–100 cm mélységben. 60–0 cm mélységben a humuszréteg kevert és szórványos kerámiaanyagot tartalmazott.és tûzhely-részlete került elõ. szelvény A K–Ny-i helyzetû I. 5 Utóbbi szelvény hosszúságára vonatkozó adatok nem világosak. Ugyanitt. Ebbe a rétegbe beleásva került elõ a bodrogkeresztúri kultúra három temetkezése. tehát ez lehetett az egykori java rézkori település szintje. itt nem részletezendõ ellentmondást tartalmaz. valamint a bodrogkeresztúri kultúra kevert kerámiájáról számolt be az ásató. I. 1958. Koponyája 230° irányításúnak bizonyult. 3. a szentesi múzeum korábbi vezetõje már 1952-ben terepbejárást végzett Öcsöd környékén. 1. szelvény mélységadatai ásónyomok léptékében voltak megadva. A temetkezést egy gyümölcsfa gyökérzete erõsen megkárosította. július 28. szelvény Az ÉK–DNy-i helyzetû II. jelesül Csallány Gábor lelkes gyûjtõmunkájának kezdeteitõl. század fordulójától. 2. 3. 25–0 cm mélységadatok jelezték a legfelsõ humuszréteget. melléklet nélküli sír volt. némiképp bolygatva kerültek elõ. a Magyar Nemzeti Múzeum anyagi támogatásával kezdett meg egy újabb. A bodrogkeresztúri sírok A II. II. tiszai és bodrogkeresztúri kultúrához tartozó edénytöredékeket is említ az ásató. A csontmaradványok rendkívül rossz állapotban. szelvényben az ásatási adatok alapján az alábbi rétegtani viszonyok valószínûsíthetõk (2. és ekkor kisebb próbaásatást is folytatott a Kendereshalom Körös menti partszakaszán. Csalog József ilyen elõzmények után. Csalog József megkülönböztetett figyelmében ugyanakkor bizonyosan szerepet játszott az is. 21). bal oldalán fekvõ. 2. továbbá. A csontváz irányítását 285°-nak határozta meg az ásató és 25 év körüli nõ maradványaiként írta le. ebbõl kiindulva kíséreljük meg rekonstruálni a lelõhely rétegtani viszonyait.5 m alapterületû lehetett. 175–125 cm mélységben sikerült megfogni a leletek nélküli altalajt. 4. a 19–20. már Kutzián Idánál is megtalálható 1944-ben (KUTZIÁN 1944. 110 cm mélységben egy ház padló. szelvény hasonló adatai cm-ben kerültek rögzítésre. kép 4). melléklet nélküli temetkezés. kép 3). kép 2). Csalog József az ásatás keretében a Körös-part legmagasabb pontján található Gácsi-tanyától keletre két szelvényt nyitott (1. nagy mennyi- ségû Körös-lelettel kísérve. hogy Öcsöd-Kendereshalom lelõhelye hosszabb ideje. és 31. fõként a szelvény keleti részén a Körös-kultúra kerámiatöredékei fordultak elõ. zsugorított helyzetû. 90–60 cm mélységben a kevert talajban túlnyomóan a bodrogkeresztúri kultúra edénytöredékei fordultak elõ. Ehhez hasonlóan az I. Ezek a momentumok mégis azt mutatják. a leírás több. majd a késõbbi erózióval „lesuvadt” föld mozgásával igyekezett magyarázni. szelvény 17×3 m nagyságú. A kutatás részleteit az ásatási napló adatai alapján igyekszünk összefoglalni. de a sírgödör 4 Mérey Kádár Ervin jelentése. sír: A sír a szelvény ÉK-i sarkától 2. kép 3.RACZKY Pál va. 48 . 3. míg a II. 1. szelvényben talált bodrogkeresztúri sírok leírása és rekonstruált helye az ásatási napló alapján — ezekrõl eredetileg nem készültek részletrajzok (2. szelvényben az ásatási adatok alapján az alábbi rétegtani viszonyok rekonstruálhatók (2.4 A leírás szerint a két kubikusra alapozott kis „kutatás” — valójában szerintünk a szakadó part metszetének lenyesése — csupán 1952. sír: A szelvény ÉK-i sarkától 18 m-re erõsen feldúlt állapotban 90 cm mélyen látott napvilágot. közötti idõre korlátozódott és különösebb régészeti eredménnyel nem járt. 120–90 cm mélységben sikerült megfogni a Körös-kultúra települési rétegét.6 m-re. 1. Emellett szórványos AVK. kép 1): az I. míg a II. KJM Adattár 336. 2. baloldalon zsugorított.5 Csalog József általában az ásatási szelvények felsõ részében jelentkezõ kevert leletanyagot a közeli Kendereshalom testébe felhordott. és a lehetõségekhez képest módszeresebb próbaásatást a helyszínen (ArchÉrt 86 (1959) 201). 2. augusztus 1. az alakuló Szentesi Múzeum szakembereinek hagyományos érdeklõdési körébe tartozott. szeptember 7-én. szelvény 20 m×1.

kép 1. lelt.7 Összességében megállapíthatjuk. hogy a 3.: 2. Korong alakú.: 13 cm. 37). ívelt oldalú edény (3. Enyhén behúzott peremû. lelt. december 12-én kelt és a MNM Adattárnak írott összegzését.: 10 cm.1. Ekkor — az ásatást követõ harmadik évben — csak négy edényt (61. 6 Csalog József 18 m-es adata is problematikusnak tartható.5 cm. pátm. sír mellékleteként regisztrálták (61.4 cm.7 cm. Annál is inkább. University of California.1.5. illetve edénytöredéket. a darab a gyûjteményben ma egyértelmûen nem azonosítható.1. 3.7. a Koszta József Múzeumban a restaurálás után. ahogyan Szentesen.: 61.: 14 cm. fátm.1–4. Ennek ellenére. valamint az okkerrögöt a 2. míg a maradék négy edényt.1. 6. középen átlyukasztott okkerdarab (4. sz. lelt. mert a maradványokat Csalog József egyértelmûen férfi csontvázhoz tartozónak vélte. kép 1). 8. Ez már csak azért is szembeötlõ sajátosság.3. hasán szimmetrikus elrendezésben négy bütyökkel díszítve.1. lelt.1.6.: 15. PATAY 1974. szelvény teljes hosszát 17 m-ben jelölte meg. amelynek bevagdalt pereméhez 2–1–2–1 elrendezésben 6 függõleges. sz. A 3.4. 49 .5 cm.: 40×24 cm.: 31. 2). vállán és hasán. csõtalp átm.és Tiszavalk-Kenderföld-típusú. amelyrõl az ásatási napló tesz említést. Az alacsony csõtalpat négy helyen. 37). szimmetrikus elrendezésben négy-négy bütyökkel díszítve. A sír legnagyobb részét Csalog József szerint feldúlták.: 61. tehát az Alföld északi részén található temetõk Ny–K-i sírtájolásával (PATAY 1970.: 12 cm. mély tál (4. sír kivételével — megegyezik a Jászberény-Borsóhalma-. pátm. lelt. peremén és hasán szimmetrikus elrendezésben négy-négy bütyökkel díszítve.) írtak le a 3. mert az Öcsödhöz igen közeli pusztaistvánházi (Kunszentmárton) temetõ 32 feltárt sírja mind K–Ny-i tájolású volt (HILLEBRAND 1929.1. 118. kép 2). Abb. kép 3). a peremen szimmetrikus elrendezésben négy bütyökkel. Nem egyértelmû annak a hálónehezéknek és két nagyobb kõeszköznek a hovatartozása. és a mellékleteket a Körös-kultúra teleprétegének leleteivel keverve dobálták vissza a sírgödörbe. Ma. a perembõl induló függõleges füllel. Az ásatási naplóban az ásató még bal oldalán fekvõ csontvázról ír.5 cm. ha figyelembe vesszük az 1958. sírhoz tartozónak. ugyanakkor — talán az 1. kép 5). PATAY 1974. hogy általában a bodrogkeresztúri kultúra férfi sírjait jobb oldalon zsugorították (BOGNÁR-KUTZIÁN 1963.Nyomozás egy õskori edény összefüggései után alja 120 cm mélyen jelentkezett.: 8. pátm. Ma. 7–14. hogy a szelvény hossza valójában 20×1. de az 1958. s szállította a szentesi múzeumba restaurálásra.: 6. lelt. Ma. lelt. 7 Skomal. így összesen 7 edényt.1. Az edény tálrészének két elkeskenyedõ szélén. Ma. Négykaréjos. pátm. Ezért gondoljuk azt. ezek ugyanis akár a Körös-település leletei közé is sorolhatók.5 cm.1. sz. Igen valószínû. 2. fátm. fátm. Tiszapolgár-Basatanya. PhD Manuscript. Fontos kiemelnünk azt a körülményt. sz.: 61. További sajátos momentum.5 cm.5 cm. Hordó alakú fazék (4.: 23. 5.5. Hordó alakú fazék (4. lelt.: 61.8. hogy egy korong alakú. illetve töredéket. annak belsõ részén két kis csésze került megformálásra. pátm. december 12-én kelt teljes összegzõ jelentés már jobb oldali zsugorított helyzetrõl ad hírt.: 21.5 m lehetett és azt így is rekonstruáltuk. sz. 2a–c).: 29 cm. 355–356. 4.: 29 cm.1. hogy a három öcsöd-kendereshalmi sír lényegében eltér a bodrogkeresztúri kultúra általános K–Ny-i tájolású sírjaitól. S.1. „Tejesköcsög” alakú edény perem. sz. kép 8a–c). sír mellékleteit.: 61. lóhere alakú lyuk töri át. 8. Ezek szerint tehát már ekkor elkezdõdött a leletegyüttes kontextusának megváltozása. Ma. középen átfúrt okkerdarab (4. s ez alapján a csontváz közel 255° tengelyû lehetett. sz.: 61.: 12. edény (6. melléklet) a múzeumi leltározás során került a sírmellékletek közé.9.8 Átm.). „Tejesköcsög” alakú edény nyaki és alsó része (4.: 17 cm. 7. fátm. kép 4). Mi is valószínûbbnek tartjuk a jobb oldali pozíciót.: Wealth Distribution as a Measure of Prehistoric Change: Chalcolithic to Copper Age Cultures in Hungary. Pátm. sz. kép 6).: 23. valamint a környezetének egyéb leleteit Csalog József törmelékesen szedte fel.: 21 cm. v. s jól ismert tény.: 9. lelt. 8 Az illusztráció az 1986-ban készült rajz nyomán készült.5–9. így rekonstruálva az egykori leletegyüttest: 1.6 Csupán a vörös okkerrel borított lábszárcsontok maradtak eredeti állapotukban. illetve fogantyú csatlakozik. az ásatási napló adatainak „felülírása”.: 14 cm. sír mellékletei Az alábbiakban tekintsük át a sír mellékleteit az eredeti ásatási napló szerint. Ma.: 18 cm. N. szimmetrikus elrendezésben. Los Angeles 1983. Ma. oszlopos megformálású fül.5 cm. sz. Egy további. bizonyos leleteket már a helyszínen határozottan elkülönítve.és nyakrésze (4. kép 7) szintén e síregyüttes része lehetett. Alacsony csõtalpon álló ovális testû. fátm. amelyben a II.: 61.5 cm. fátm.2. mellékletként írt le. 1961-ben az öcsödi leleteket beleltározták. amelynek hasán kettõ függõleges fül található. enyhén kihajló peremû mély fazék (4. 9. kép 7).: 61.: 11. fátm.: 61.: 20 cm. sz.1. Hordó alakú fazék (4.

50 . 41–42. A helyszíni rétegviszonyokat erõsen megbolygathatta a kora bronzkori kurgán építésekor innen elhordott föld. Taf. Mégis azt mondhatjuk. A leltározás során ez a síregyüttes szétvált. hunyadihalmi leletei közt több olyan belsõ osztású tál (geteilte Schüssel) töredéke található meg (PATAY 2005. a rézkor végi új fogyasztási. 142. azaz „Scheibenhenkel”-ek imitációjaként is értékelhetõk. 43. 29–30). így például a halbárka típus is. Taf. határozottabb kronológiai értéket azonban nem tulajdoníthatunk elõfordulásuknak (RACZKY 1995. elkülönítését jelzi. és 6–8. 53). sz. többek között egy különleges talpcsöves edény is. 79–82. Ugyanakkor a kendereshalmi tál belsõ ré- szén elkülönülõ két kis csésze a „zweigeteilte Schüssel” = kétosztatú tál sajátos funkciójához kapcsolható (BANNER 1956. Az öcsöd-kendereshalmi 3. 91–92. kép 2a–c) a korongos tapadású fülek/tárcsás fülek (PATAY 2008. illetve fogantyú alsó nyúlványai (3. CXIII. 10 Lásd elõzõ lj. kép). Taf. mivel benne a hunyadihalmi jellegzetességek még csak igen kezdeti formában jelennek meg. valamint a halomról ezután folyamatosan erodálódott feltöltés. 346–347. 100). 1–8). Mindezek alapján a Öcsöd-Kendereshalmon feltárt 3. 5. Mindez nyilvánvalóan egy különleges cselekvéstípust is feltételez e speciális edénytípussal kapcsolatban. 34–35. A lelõhely. 64. mint a bodrogkeresztúri kultúra temetõje és települése ugyan Patay Pál nyilvántartásába bekerült (PATAY 1974. Ugyanakkor a kétosztatú tálak badeni kultúrán belüli korai eredetére. amely stiláris jegyeiben valóban több szállal kötõdik a badeni kultúra kerámiaformáihoz. 82–83. 13–15. amely szintén a badeni kultúra formavilága felé utal. Újabban azonban a kifejezetten négyszögletesedõ magas edényváltozatok (viereckiger. ez a tárgy a bodrogkeresztúri kultúra temetkezéseinél ritkán elõforduló melléklet. BONDÁR 10 2009. CXIII. 328–329. 66). és késõbb. Oknyomozásunkat összefoglalva. amely tehát a középsõ rézkor végén jelenik meg az Alföldön. PATAY 1974. 23). 82–84. 285–286). 41. sír 5. Ugyanitt a települési rétegekbe beásva három bodrogkeresztúri sír is napvilágra került. sír mellékleteinek együttese valószínûsíthetõen a Bodrogkeresztúr B idõszakhoz köthetõ. KALICZ 1963. Mellettük különös figyelmet érdemel a csõtalpas edény (3. kegelförmiger Kelch) — ismét Tiszalúc-Sarkad tanúsága szerint — kifejezetten a Bodrogkeresztúr B–Hunyadihalom-típusú leletegyüttesek egyik jellemzõ sajátosságának bizonyult (PATAY 2005. Tab. s annak is talán végsõ idõszakára utal. 33. Az is figyelemre méltó körülmény továbbá. s mint ilyenek. 138–143. Budapest 1983. j. belül osztott edény környezete bizonyosan a középsõ rézkori bodrogkeresztúri kultúra kontextusát támasztja alá. 2. 29). az elõzõ következtetéseinket némiképp alátámasztják. példányok). Így elsõ sorban az ovális tálrész a Banner János által „fischbuttenförmiges Gefäss” = halbárka alakú edényként körvonalazott típussal mutat hasonlóságot (BANNER 1956. Általában a kendereshalmi edénnyel kapcsolatban fontos hangsúlyozni Horváth Tünde megállapítását. kép 2). hogy a kendereshalmi edényen megformált hat fül.és a bodrogkeresztúri kultúra egymás feletti települési rétegeit találta meg. Abb. GYÖRGY 2008. Ami pedig az átlyukasztott okkerdarabot illeti (4. MATUZ–SZABÓ 1998. számú edénye (4. Map. s bizonyos darabjai a 2. 311–318. esetleg a középsõ rézkorhoz való kapcsolódására szintén vannak újabb régészeti adatok is (BONDÁR–D. amely az edény belsejének korábban nem gyakori felosztását.RACZKY Pál Az öcsöd-kendereshalmi 3. Taf. kép 8a–c) négykarélyos perem-megformálásával általánosságban a bodrogkeresztúri kultúra összefüggéseire utal (PATAY 1974. Mindezt az a tény látszik megerõsíteni. talán a sírokban kis számban megjelenõ színes kavicsok és a festékrögök jelenségeihez kapcsolható (BOGNÁRKUTZIÁN 1963. Abb. s talán rituális szokásokkal hozhatók összefüggésbe (HORVÁTH 2006. NEVIZÁNSKY 2001. umgekehrt pyramidenstumpfförmiger. sírban igen gazdag mellékletegyüttes került elõ. hogy az öcsöd-kendereshalmi edény hosszabbik oldalának közepén található egy-egy oszlopos fogantyú tetején kis csészés korong található (3. a késõbbiekben azonban kevés szakmai figyelmet kapott. hogy a kendereshalmi. kép 2a–c). KALICZ 1963. hogy a késõ rézkorban feltûnõ sajátos edényformák. Tárgyalt edényünk legjobb párhu- zamát az Örvényrõl közölt táltöredék belsõ csészéjében láthatjuk (BANNER 1956. Doktori értekezés kézirata. Végül meg- említhetõ az a stiláris tény is. 42).: Közép-Kelet-Európa a rézkor végén. 1–6). 19. Csalog József 1958-ban Öcsöd-Kendereshalom lelõhelyen lefolytatott ásatása során a Körös. a késõi rézkor badeni kultúrájában válik általánossá. sír- 9 Korek J. sír edénymellékletei a bodrogkeresztúri kultúrára jellemzõek (2–4. 9 35–37). Az ásatáson feltárt 3. I. I–II. 1–4. kép 7).. hogy a tiszalúc-sarkadi lelõhely középsõ rézkor végi. 10. Abb. 146.

29–86). Eds. Múzeumi Mûhely 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Régészeti Emlékei 7. 311–324. II. Miskolc 2008.1. Öcsöd-Kendereshalom jelentõsége a vonatkozó kutatási adatok. bizonyosan állíthatjuk. — Seven thousand years old ceramic art. – Paluch T.: New data on the absolute chronology of the Copper Age in the Carpathian Basin. ArchHung 42. – Raczky. J. P. — Some ethnical and chronological problems of the middle Copper Age. J. sír ovális edénye a már említett katalógusban mint a Pécel-kultúra kerámiájaként jelent meg. In: Neuere Daten zur Siedlungsgeschichte und Chronologie der Kupferzeit des Karpatenbeckens. Red. s ennek az emlékezõ kötetnek számos tanulmánya gondoskodik majd arról. GYÖRGY 2008 György L.und bronzezeitliche Siedlungsspuren in der Gemarkung von Battonya.: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. BONDÁR–D. – Szabó J. Írás. BONDÁR 2009 Bondár. I. Jan Assmann gondolatait folytatva. DissPann Ser. PATAY 2008 Patay P. IPH 11. ismeretek publikálása hiányában hogyan homályosult el a szakmai köztudatban. hogy a korábban több szakember által jól ismert lelõhely.: Delené misy badenskej kultúry.: Hétezer éves kerámiamûvészet. MATUZ–SZABÓ 1998 Bondár M. Budapest 2005.: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc.: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. 11–302. In: Otázky neolitu a eneolitu našich zemí.: Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztúr-Kultur. StudArch 2. Budapest 1956. P. — Zweiteilige Schüsseln der Badener Kultur.: The cemetery. P.: Das frühkupferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistvánháza. — Über die innere Chronologie der Bodrogkeresztúr-Kultur.: A bodrogkeresztúri kultúra belsõ idõrendjérõl. M. Internationale kupferzeitliche Konferenz. 51–60. BANNER 1956 Banner. J. hogy a csontanyag. – D. Legvégsõ stádiumban a 3. Budapest 1929. KUTZIÁN 1944 Kutzián I. G. M. HORVÁTH 2006 Horváth T. pracovního zasedáni badetelù pro výzkum neolitu a eneolitu Èech. IPH 7. s lelõhelye minden korábbi ásatási részlet kontextusát elvesztve. Ugyanerre a végeredményre vezetett Lõrinczy Gábor 2010-es. Budapest 2009. NEVIZÁNSKY 2001 Nevizánsky. a Tornyai János Múzeum gyûjteményébe sorolódott át a 61.: Die Péceler Kultur. újabb keletû nyomozása is. In: The Copper Age Cemetery of Budakalász. Matuz E. RACZKY 1995 Raczky. Pravìk Supplementum 8.1. JAMÉ 48 (2006) 89–133.11 A bemutatott edény múzeumi utóélete nyomán az is világosan követhetõ. N. sír edényérõl Kozma Károly készítette a felvételt.Nyomozás egy õskori edény összefüggései után hoz kerültek átsorolásra.: A kulturális emlékezet. — The Körös culture.: Kovács. 12 E munka elkészülése nem lett volna lehetséges Lõrinczy Gábor és Koncz Margit hathatós segítsége nélkül. hogy a szentesi múzeumban már 1986-ban sem volt megtalálható a 3 bodrogkeresztúri sír antropológiai anyaga. M. ArchHung 35. Budapest 1963. hogy a kulturális emlékezetünk kitörölhetetlen része legyen a jövõben is. restaurálás során leselejtezésre került még 1957 és 1961 között. — About Baden Culture – an irragular approach.: Die Péceler (Badener) Kultur und Anatolien. Hódmezõvásárhely 2005. PATAY 2005 Patay. ArchÉrt 133 (2008) 21–48. A kendereshalmi síredény „karrierjének” utolsó állomását elérve. Brno 2001. Veszprém 1994. a 3. FolArch 21 (1970) 7–26. KALICZ 1963 Kalicz. A Körös kultúra. HILLEBRAND 1929 Hillebrandt. Az 1–2. BRGK 55 (1974) 1–71. P. Ezúton szeretnék köszönet mondani sokrétû támogatásukért. záøí 1999. ArchHung 4. 51 . Mindez összességében arra is szomorú példát nyújt. – 17. emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban.: A badeni kultúráról rendhagyó módon. Budapest 1944. – Koncz M. Sborník referátù z. BOGNÁR-KUTZIÁN 1963 Bognár-Kutzián. Csalog József által leírt. Bende Lívia személye mélyen bevésõdött a magyar régészet kollektív tudatába.: A Baden-kultúra telepe Mezõkövesd-Nagy-Fertõn.12 IRODALOM ASSMANN 1999 Assmann. Mostkovice 14.: Bondár. 23. 11 A kendereshalmi sírok „történetéhez” kapcsolódik az is.: Èiþmáø. 18. J. hogy a kommunikatív emlékezet bizonyos tényei miként merülnek feledésbe a kulturális emlékezet hosszabb távú vonatkoztatási rendszerében (ASSMANN 1999. leltári számmal — az eredetileg a szentesi múzeumhoz tartozó lelet.: A javarézkor néhány etnikai és idõrendi kérdésérõl. T. — Kupfer. Budapest 1963. Hrsg. TROGMAYER–KONCZ–PALUCH 2005 Trogmayer O. kép összeállításáért Rupnik Lászlónak tartozom köszönettel. Budapest 1995. PATAY 1974 Patay. Budapest 1999. hogy e kis dolgozat lelki inspirálója. PATAY 1970 Patay P. csupán Öcsödre egyszerûsödött. hiányos és töredékes volta miatt a mosás. Moravy a Slovenska. A legvalószínûbb. MFMÉ – StudArch 4 (1998) 7–53.

5. An den beiden engeren Randkrümmungen des Öffnungsovals sind an den Innenseiten zwei kleine Näpfe angeformt. 3. 2. die im Inneren der Schüssel von Kendereshalom erscheinen. tassenförmigen Scheiben in der Mitte der beiden längeren Ovalseiten auf den Außenseiten des Gefäßes unterhalb vom Rand weisen ebenfalls in Richtung der Badener Formenwelt. über die damals keine Detailzeichnungen angefertigt wurden (Abb. 4. So zeigt vor allem der ovale Schüsselteil eine Ähnlichkeit mit dem Typ. 1–4). die ursprünglichen Zusammenhänge der Ausgrabung dadurch entstellt. 4. 3). 2. 1. 6). Die kleinen. September 1958 eine kleinere Sondierung am Ort. 4. welche eine Aufteilung bzw. Aus der Bestattung wurden insgesamt 9 Beigaben geborgen: 1. József Csalog begann am 7. das durch seine Stilmerkmale in der Tat mit den Keramikformen der Badener Kultur verbunden ist. in der ursprünglichen Lage waren nur die mit rotem Ocker belegten Beine geblieben. Die unteren Fortsätze der 6 Henkel bzw. Tonnenförmiger Topf. Im Rahmen der Grabung legte er zwei Schnitte an (Abb. Im Schnitt II wurden 3 Gräber der Bodrogkeresztúr-Kultur freigelegt. Besondere Aufmerksamkeit verdient das Röhrenfußgefäß in Grab 3 (Abb. 2a–c). Hódmezõvásárhely erschien in der archäologischen Ausstellung „Kunst des Neolithikums und der Kupferzeit” („Az újkõkor és rézkor mûvészete“) und im zugehörigen Katalog aus dem Jahr 2005 ein Gefäß mit besonderer Form. Abb. als Fundort gaben die Verfasser Öcsöd an. deren Schichtenverhältnisse wir nach den Angaben des Grabungstagebuchs zu rekonstruieren versuchten. Wegen seiner besonderen Form war ich schon 1986 im Magazin des Koszta József Museums in Szentes auf das vorgestellte Gefäß aufmerksam geworden. 1). Gefäß Nr. Abtrennung des Gefäßinneren aufweisen.und Halsfragment eines „milchtopf” förmigen Gefäßes mit aus dem Rand abgehendem Vertikalhenkel (Abb. 9. Das alles lässt offensichtlich auch auf eine besondere Tätigkeit in Verbindung mit diesem speziellen Gefäßtyp schließen. auf der Schulter und am Bauch mit je 4 symmetrisch angeordneten Buckeln verziert (Abb. Tonnenförmiger Topf.RACZKY Pál NACHFORSCHUNGEN ZU DEN ZUSAMMENHÄNGEN EINES URZEITLICHEN GEFÄßES (ÜBER KURZ. 1. dass bei der Inventarisierung der Funde aus Öcsöd. Tonnenförmiger Topf. Der Fundort lag nach der Beschreibung von József Csalog ca. 2). 1). deswegen machten wir davon auch ein Foto (Abb. 4. Nach der Inventarnummer im Katalog schien es zum Tornyai János Museum. In der Hunyadihalom-Fundumgebung der ausgehenden mittleren Kupferzeit von Tiszalúc-Sarkad gibt es Fragmente mehrerer innen geteilter Schüsseln. Griffe am Gefäß 1 aus Grab 3 können auch als Imitationen von Scheibenhenkeln bewertet werden. Szentes restauriert wurden. Die 4 restlichen Gefäße bzw. Rand. Gefäß auf niedrigem Röhrenfuß mit in der Aufsicht ovalem Körper und gewölbter Wandung. Tiefe Schüssel mit leicht eingezogenem Rand und 4 symmetrisch angeordneten Buckeln am Rand (Abb. Das Grab wurde vom Ausgräber eindeutig als hochkupferzeitlich. die 1961 im Koszta József Museum. Tiefer Topf mit Vierpassmündung und leicht ausladendem Rand sowie 2 Vertikalhenkeln am Bauch (Abb. 1. 3. mit der eigenartigen Funktion der zweigeteilten Schüssel in Verbindung gebracht werden. Der niedrige Röhrenfuß ist an 4 Stellen von symmetrisch angeordneten. Unterhalb der eingekerbten Randverzierung schließen sich in 2-1-2-1–Anordnung 6 vertikale säulenartige Henkel bzw. 4. 1. 3. kleeblattförmigen Ausschnitten durchbrochen (Abb. 4. 3). 4. 8a–c). 7). in der Mitte gelochtes Ockerstück (Abb. der von János Banner als „fischbuttenförmiges Gefäß” beschrieben worden war. 6. 1). Unterteil und Halsstück eines „milchtopf” förmigen Gefäßes (Abb. 1. Grab 3 war stark zerstört. nur 4 Gefäße (1–4) dem Grab 3 zugeordnet worden waren. an Rand und Bauch mit je 4 symmetrisch angeordneten Buckeln verziert (Abb. 5 mit seiner Vierpassmündung (Abb. 4. 3. 4). 5). Über das frühe Auftreten der zweigeteilten Schüssel innerhalb der Badener Kultur und auch über deren eventuelle Verknüpfung mit der mittleren Kupferzeit verfügen wir über neue Erkenntnisse. 8. Eigenartig ist. Bodrogkeresztúr-Kultur bestimmt. Griffe an. Es war noch damals klar geworden. In Grab 1 und 2 lag je ein Skelett ohne Beigabe auf der linken Seite in Hockerlage. Scheibenförmiges. Gefäßfragmente sowie der Ockerklumpen wurden als Beigaben (5–9) des Grabes 2 registriert. Gleichzeitig können die zwei kleinen Näpfe.5 km östlich der Körös-Brücke des Dorfes. die früher nicht oft vorkam. der also am Ende der mittleren Kupferzeit in der Tiefebene erscheint und in der folgenden spätkupferzeitlichen Badener Kultur allgemein verbreitet ist. dass das Gefäß als Teil eines größeren Fundensembles aus der Ausgrabung von József Csalog in Öcsöd-Kendereshalom stammte. 3. 8a–c) kann mit Sicherheit als ein charakteristischer Bestandteil der 52 . am Bauch mit 4 symmetrisch angeordneten Buckeln verziert (Abb. 2. 4. Hódmezõvásárhely zu gehören. 7. unmittelbar am linksseitigen Prallhang des Flusses Körös (Abb. Die bauchige Röhrenfußschüssel mit einem in der Aufsicht ovalen Körper war gemäß der Katalogbeschreibung in das Umfeld der „Pécel-Kultur” eingeordnet. 2a–c) aus Kendereshalom. Dieser Fundort ist zugleich auch der vermutliche Herkunftsort der „Venus von Öcsöd“ aus der Körös-Kultur. 4.UND LANGFRISTIGE ENTSTELLUNGEN DES ARCHÄOLOGISCHEN UND MUSEALEN GEDÄCHTNISSES SOWIE ÜBER DATENVERLUSTE BEI ARCHÄOLOGISCHEN QUELLEN) Pál RACZKY Im Tornyai János Museum.

hu 53 .pal@btk. raczky. der früher mehreren Fachleuten gut bekannt war. Übersetzt von Éva Pávai-Morche Raczky Pál ELTE BTK Régészettudományi Intézet 1088 Budapest. wie die Bedeutung des Fundortes Öcsöd-Kendereshalom. dass die Person von Lívia Bende. wie bestimmte Fakten der kollektiven Erinnerung im längerfristigen Konstrukt der kulturellen Erinnerung in Vergessenheit geraten. Zahlreiche Arbeiten dieses Erinnerungsbandes sorgen dafür. sich tief in die kollektive Erinnerung der ungarischen Archäologie eingeprägt hat.Nyomozás egy õskori edény összefüggései után Fundensembles vom Typ Bodrogkersztúr B – Hunyadihalom angesehen werden. dass sie auch in Zukunft ein unauslöschlicher Teil unserer kulturellen Erinnerung sein wird. Múzeum krt. kann man mit Sicherheit davon ausgehen. in der Fachwelt aus Mangel an Veröffentlichungen der dazu gewonnenen Forschungsdaten und Erkenntnisse verblasste. Setzt man die Gedanken von Jan Assmann fort. Anhand des musealen Nachlebens des Gefäßes 1 aus Grab 3 von Öcsöd-Kendereshalom kann auch klar nachvollzogen werden.elte. die diesen kleinen Aufsatz inspirierte. 4/B. Das alles liefert ein trauriges Beispiel für Art und Weise.

) helyzetével. 3: A Csalog József által készített 1958-as rajzos vázlat a Kendereshalom és az ásatási szelvények (I. és II. militärischen Aufmessung (1806–1896). kép: 1: Öcsöd földrajzi helyzete a Tiszazugban. 2: A Körös-parti Öcsöd-Kendereshalom topográfiai elhelyezkedése a II. katonai felmérés térképén (1806–1896). 3: Skizze von József Csalog von 1958 mit der Lage von Kendereshalom und der Grabungsschnitte (I und II). 1. 2: topographische Lage von Öcsöd-Kendereshalom am Körös-Ufer auf der Karte der II. 4: Öcsöd-Kendereshalom mai környezete a Google Earth térképén Abb. 1: geographische Lage von Öcsöd in Tiszazug. 4: die heutige Lage von Öcsöd-Kendereshalom bei Google Earth 54 .RACZKY Pál 1 2 3 4 1.

175 cm 5m I. sír Grab 1–2 90 cm 100 cm Körös-kultúra házpadló és tűzhely töredék Körös-Kultur. sír Grab 3 1–2. sír / Grab 3 Leletmentes Ohne Funde 0 II. Fragment von Fußboden und Feuerstelle Körös-kultúra Körös-Kultur 110 cm 125 cm Körös-kultúra Körös-Kultur 120 cm II. sír / Grab 2 Kevert Körös és Bodrogkeresztúr Körös und Bodrogkeresztúr gemischt 3. 2. 3.Nyomozás egy õskori edény összefüggései után 0 100 m a kurgán kiemelkedése / Lage des Kurgans az egykori szelvények helye (1958) / Lage der ehemalige Schnitte (1958) 1 0 0 Humusz Humus 25 cm 1. 2 55 . sír / Grab 1 Humusz Humus Kevert Körös és Bodrogkeresztúr 60 cm Körös und Bodrogkeresztúr gemischt 2. kép — Abb.

ásatási szelvény valószínûsíthetõ helyével.RACZKY Pál 2. 2: Az 1958-as ásatási napló adatai alapján rekonstruált rétegviszonyok az I. 2: Rekonstruierte Schichtenverhältnisse im Schnitt I nach den Angaben des Grabungstagebuchs von 1958. 1: Rekonstruierte Umgebung des Hügels am Körös-Ufer mit den vermuteten Stellen der Grabungsschnitte I und II. szelvény és a benne talált 3 bodrogkeresztúri csontvázas sír elhelyezkedésének rekonstrukciója az 1958-as ásatási napló leírásai alapján. 3: Rekonstruktion des Schnittes II und der darin gefundenen 3 Körpergräber der Bodrogkeresztúr-Kultur nach den Beschreibungen des Grabungstagebuchs von 1958. 1: A Körös-parti halom rekonstruált környezete az I. 4: Rekonstruierte Schichtenverhältnisse im Schnitt II nach den Angaben des Grabungstagebuchs von 1958 56 . 3: A II. és II. kép: Öcsöd-Kendereshalom. 2: Öcsöd-Kendereshalom. 4: Az 1958-as ásatási napló adatai alapján rekonstruált rétegviszonyok a II. szelvényben. szelvényben Abb.

Nyomozás egy õskori edény összefüggései után 1 2 3. számú edény Abb. 1–2: 1. 1 57 . kép: Öcsöd-Kendereshalom 3. 3: Öcsöd-Kendereshalom. 1–2: Gefäß Nr. Grab 3. sír.

5: Gefäß Nr. 6: 8. 7: okkerdarab.RACZKY Pál 1 2 4 3 7 5 6 8 4. 1: Gefäß Nr. 4: 6. számú edény. számú edény Abb. 4. 8: Gefäß Nr. 1: 2. számú edény. számú edény. 8: 5. 5: 7. 3. 3: 4. számú edény. sír. 2: Gefäß Nr. kép: Öcsöd-Kendereshalom 3. 5 58 . 4: Öcsöd-Kendereshalom. 4: Gefäß Nr. 2. 6. számú edény. számú edény. 7: Ockerstück. 2: 3. Grab 3. 7. 8. 3: Gefäß Nr. 6: Gefäß Nr.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful