A gyümölcsfák metszése

A gyümölcsfák metszése Mohácsy Mátyás szerint „olyan termesztéstechnikai művelet, amelynek során a gyümölcstermő növény egyes zöld vagy fás részeit visszavágjuk, illetve tőből eltávolítjuk, valamint a növényen különböző bemetszéseket, sebzéseket ejtünk a termesztési cél érdekében“. (Mohácsy és mtsai., 1968).

metszés fontosságát különböző időkben eltérően értékelték. Idősebb emberektől gyakran hallani: annak idején nem metszettünk, nem permeteztünk, mégis mindig volt termés! Ez valóban igaz, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a kártevők, kórokozók az ilyen gyümölcsfákon szabadon garázdálkodhattak, a termés minősége a mai kívánalmaknak feltehetően nem felelne meg. Azt bizonyára sokan tapasztalták, hogy egyik évben sok apró gyümölcs van a fán, a másik évben pedig jóval kevesebb, de nagyobb. A szakemberek ezt a jelenséget nevezik szakaszos terméshozásnak (alternancia). Ennek egyik fő oka (több más mellett) a rendszeres metszés elmaradása. A rendszeres metszéssel tehát: – kialakíthatjuk a kívánt koronaformát (alakító metszés); – megteremtjük és fenntartjuk a termőegyensúlyt. Ez alatt azt értjük, hogy minden évben kellő számban új termőrészek képződnek, amelyek az egyéb tényezőkön kívül (megporzás, időjárás, tápanyagellátás stb.) szavatolják a rendszeres terméshozást; – a felesleges koronarészek kimetszésével (ritkító metszés) lehetővé tesszük a korona megfelelő fényellátottságát, szellőzöttségét, ezáltal a növényvédelem hatékonyabbá válik. A metszés során nyugalmi és vegetációs időben egyaránt jó alkalom nyílik a sérült, beteg, fertőzött részek eltávolítására és megsemmisítésére. Egy-egy fertőzött vessző vagy hajtás miatt nem érdemes azonnal a permetezőgéphez nyúlni, egyszerűbb és olcsóbb azokat metszéssel eltávolítani. A „metszőollós növényvédelem” az integrált és a biotermesztésben, valamint a bogyósok esetében kötelező munkafolyamat; – megifjíthatjuk a termőgallyakat, és ha szükséges, a koronát is (ifjító metszés); – korlátozhatjuk a növény terjedelmét, megtartva célszerű méreteit és arányait. Ez azért fontos, mert az adott tenyészterületen belül kell tartanunk a növényeket a gondozás és a talajápolás érdekében. A másik szempont a felkopaszodás megakadályozása. Az a „hasznos” korona, amelynek vázágai a törzstől a

A

vázág csúcsáig termőrészekkel vannak berakódva, nem pedig az, amelyik csak a vázágak végein terem. A metszés gyakorlatilag két módszerrel valósítható meg: visszametszéssel és ritkító metszéssel. A két eljárás hatása eltérő. A visszametszés kihajtásra serkent, mivel az eltávolított csúcsrügy által termelt kihajtást gátló vegyületek hatása alól az alsóbb helyzetű rügyek felszabadulnak. Ennek következtében sűrűsödik a korona, ami termőkorban rendszerint káros, míg az alakítás során több esetben is szükséges. Természetesen nem mindegy, hogy az adott koronarészből mennyit vágunk vissza. A függőlegesen álló vessző várható kihajtását szemlélteti a visszametszés függvényében az 1. ábra. A visszametszés nélküli, illetve a gyengén viszszametszett vesszőkön viszonylag kevés hosszú hajtás képződik, az alsó hajtások rövidek, ezekből termőrészek lesznek. Minél erősebb a metszés, annál erősebb a hajtásképződés (ezért is helytelen az a gyakorlat, mikor a fa magasságának korlátozása céljából erősen visszametszik a legfelső vesszőket). A vessző csonkra történő visszavágása elvileg a legerősebb beavatkozás, mégis kevés és gyenge hajtás keletkezik, mert az alsó rügyek tartalmazzák a legtöbb kihajtást gátló anyagot, illetve az új hajtások csak rejtett rügyekből tudnak előtörni.

1. ábra Különböző mértékben visszametszett, függőlegesen álló vessző várható kihajtása (Forrás: Sipos, 2009)

A gyümölcsfák metszése
1

a fa pusztulása esetén. a gyökérnyaki részen hajtások törnek elő. A metszést tavasszal. A metszés során a rákos sebeket is távolítsuk el. az ív környékén erős hajtások képződnek. az ágpusztulás. 2009) A metszési sebek kezelése A metszés során sebeket ejtünk. határozza meg. Leginkább a kajszit és az őszibarackot veszélyezteti a betegség. védekezőképességük is gyengébb. ezáltal a fa élettevékenysége leáll. de állatok rágása. emiatt a fa érzékenyebb lesz a fagyra. ráadásul a koronában mozogva vagy levágott gallyat. A védekezés egyik módja az előbbiekből következően a metszés időpontjának megválasztása. Az ősztől tavaszig terjedő időszakban a fák nyugalmi állapotban vannak. A függőleges leívelődés az úgynevezett hosszú. sőt kedvelik az alacsony hőmérsékletet. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 °C feletti . a rügyfakadás tájékán. hogy a vázágat nem lehet továbbnevelni. mert mint az ábra is mutatja. szaporítóképleteinek tömege emeli meg a kérget. szálvesszős (csúcs-rügyes) metszésre jellemző. károsodik. majd gyorsan elszárad. hanem az is. kora tavasszal lepergő virágrügyek (kajszinál gyakori lehet) is a sebzések forrásai. A kórokozók az őszi időszakban. A visszametszéssel ellentétben – mivel a csúcsrügy kihajtást mérséklő hatása megmarad – nem fokozza a hosszú hajtások képződését. gyakori a mézgakiválás is. de más csonthéjast is megtámadhat. Emiatt gyakori.A ritkító metszés az adott koronarész tőből történő eltávolítását jelenti csonk nélkül vagy csonkra. kora őszi időszakban végzett metszés. akár a rügyfakadás után.  metszetlen vesszők várható kihajtása (Forrás: Sipos. A metszési sebek behatolást biztosítanak a sérüléseken keresztül fertőző betegségek számára. Tulajdonképpen két kórokozó okozhatja együttesen. A fertőzéshez sérülések szükségesek. ennek következménye a gyors hervadás. amelyet művelőeszközzel. inkább a termőrész-képződést segíti elő. de viselkedésük. A réztartalmú szerekkel végzett lemosó permetezés levélhullás végén. de ide kell sorolni az alma (kevésbé a körte) nektriás rákját (Nectria galligena) és a fás részek egyéb betegségeit is. fagyléc is teremthet kedvező feltételeket a kórokozók behatolásához. illetve nedvesség szükséges. ágat kiemelve rengeteg virágrügyet lesodorhatunk. Kezdetben a levélzet fakózöld. Vázágat vízszintes szögállásban nem ajánlott nevelni. hervad. A legismertebb és a legnagyobb kárt okozó a csonthéjasok ágelhalása. A vessző a termés súlya alatt leívelődik. csapadékos napokon szaporodnak fel. A vesszők rügyei kihajtásának erősségét nemcsak a vessző hossza. Sajnos ez az időszak nagyon rövid. Ez a szögállás olyan termőgallyak nevelésére alkalmas. A betegség tünetei először tavasszal. ábra. hogy a vessző a vízszinteshez viszonyítva milyen szögben áll – ezt szemlélteti a 2. vagy valamelyik egyedül. a csúcs környékén pedig rövid termőrészek. a leendő vázág tövénél erős hajtások (vesszők) képződnek. Az elhaló részen rákos sebek jelenhetnek meg. 2. a pszeudomonászos és a leukosztómás ágelhalás-ra kell figyelnünk. a másik a Leucostoma (Cytospora) cincta gomba. syringae baktérium. A kórokozók elhasználják a fa szénhidráttartalékait. az alkalmazott metszésmód. Ezt követően egy öngerjesztő folyamat indul el. amelyeket idővel leváltunk alsóbb vesszőkre vagy csonkra. METSZÉS IDŐZÍTÉSE Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott. Az egész ág. Az elhalt ág alatti részen. amelyek alatt a kórokozó felszaporodik. nyár elején jelentkeznek. Mivel a nyugalmi időszakban végzett metszés sok hátránnyal jár. de a virágzás előtt végezzük el. de gyakorlatilag így kell metszeni a félcserjéket is. A vastagabb részeken a gomba támadását jelzik a kéreg felszínén megjelenő dudorok. legyengül. A legyengült fában gyorsan terjed és megerősödik a betegség károsítása. növényvédelmi szempontból is kedvezőbb a nyár végi. Az egyik a Pseudomonas syringae pv. stb. biológiájuk 2 és környezeti igényük közel áll egymáshoz. amelyekre a letermett gally leváltható. fertőzésükhöz feltétlenül csapadék. a hűvös. Leggyakrabban a csonthéjasok – elsősorban a kajszi és őszibarack – ágelhalását okozó betegségekre. metszéssel okozhatunk. Ezen a tulajdonságon alapul például az őszibarack és a fekete bodza csökkentett számú szálvesszős metszése. súlyosabb esetben az egész fa elhal. ábra Különböző szögben áll. illetve tavasszal a rügyfakadást megelőző időszakban lehet hatékony. Ugyanígy a télen megfagyott. Elpusztítja a háncsszövetet és a kambiumot. Ezt a metszésmódot alapvetően a termőkorú növényeknél alkalmazzuk. A kórokozók elviselik. Mindenképpen végezzük el a metszési felületek lezárását sebkezelő anyaggal.

Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. E munka során a vezérhajtások alatt az iker. fehér. A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. A gyümölcsfák metszése 3 . amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. legalábbis akkor. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként. körte-. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét. A rügyfakadás utáni metszés. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. illetve a vázágak. A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet. mintha az előtte vagy utána történne. amely a kambium részleges elhalásához. A hajtásválogatás. Ennek során fiatal. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú. a sziromhullás utáni metszés. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. valamint a függőleges. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. a június második felében végzett zöldválogatás. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. őszibarackfák esetén. valamint a 3 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása. mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja. a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad. bámulásához vezet. Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása. más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. A téli. A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását. a virágzás előtti állapotig metszeni. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerű a fővezérhajtás (fővezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet (3. mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtások szögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti. A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre.és mellékvezérhajtásokat. illetve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők. ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat. illetve gallyak visszametszését és ritkítását célozza. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét). Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét. vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. Sziromhullás utáni metszés A sziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén). A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő számú és irányú hajtások képződnek. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota. Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat. a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. ha a fa minden részét érinti a metszés. illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők. Egyes fajok esetében (ősziés kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos mértékűre állítottuk be.hőmérsékleten lehetett végezni. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre. ábra).

Az optimális időben. Ennek érdekében általában különböző erősségű visszametszést alkalmazunk. viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk. – javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). a szilvafajták erősebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek A METSZÉSSEL KAPCSOLATOS FONTOSABB ALAPFOGALMAK Alakfa Valamilyen mértani idomra (gúla. elhúzódó vegetációs aktivitású. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik. nagyobb állománysűrűségű. Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenképpen eltávolítandó képletek júliusi. későn csúcsrügyben záródó alma. hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése. ezért is tekintették annak idején a metszést a gyümölcstermesztés művészetének. valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre. amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert.és körtefajtákon augusztus második felétől október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható. mértékben és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölcseinek és a fa belső részeinek jobb megvilágításával. közvetlenül a szüret után. henger stb. augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét. – csökkenti a következő évi hajtásnövekedést. az almát – fajtától függően – július végétől szeptember elejéig-közepéig. semmilyen viszszametszést ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásokat csak ritkítsuk. hogy a körtét július közepén. Meggy. színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét. az őszibarackot pedig június végén. szerint a legkedvezőbb eredményeket. Álsudárnak csak meredeken A gyümölcsfák metszése 4 . A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet. kisebb faméretű intenzív ültetvényekben. Célja a sudár felkopaszodott részének kihajtásra ösztönzése. a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől. július elején. végeredményben fokozza a termésbiztonságot. Almatermésűek szüret utáni metszése Túl erős növekedésű. 2003) Általánosságban megfogalmazható. illetve csúcsrügyben záródási hajlamától. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit.) vagy használati tárgyra (főleg többágú gyertyatartó) hasonlító koronaforma. Álsudár A sudár visszametszése konkurens hajtásra. Kialakításuk nagy szakértelmet. annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi. A kisebb méretek lehetővé teszik a fák könnyebb áttekinthetőségét. piramis. Az ilyen fákon a nyári. Az új ültetvényekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. türelmet igényelt. szerepe megváltozott az új típusú. hangsúlyozva. A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb. Alakító metszés A koronaforma kialakítása során az úgynevezett nem termő időszakban alkalmazott metszés. nyárvégi csonkok – különösen a vastagabb képletek csonkjai – jelentik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. Célja a koronaforma minél gyorsabb létrehozása. nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg. – fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. 3.és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása. A metszés jelentősége. az érésmenet lassításával: – javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát). ábra Nyári metszés (Forrás: Papp. – egyes években javítja a virágok funkcióképességét.Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. vagy vesszőre.

A vesszők oldalán jobbra-balra megmaradó hajtások úgy helyezkednek el. almatermésűek tűzelhalása) hajtások. A 3-4 éves termőgallyakat rendszeresen 4-5 cm-es csonkra metszik vissza. Ez a munka nagyon gyorsan végezhető. 2009) Csúcsrügy A hajtás. mint a hal gerincén a szálkák. súlyozás stb. hajtásrügy. 2009) 4. ezért is nevezzük az ilyen vázágfelépítést halbordás szerkezetnek. Csonkos (Pillar) metszés A korona megújítására (lásd ifjítás). Csonthéjasok orsóinál a csonk hosszabb is lehet. arasznyi (20-25 cm) hajtáshossznál. a veszszők eredeti szögét. akár 30-40 cm. A hajtásválogatások ideje részben a hajtások hosszához. – vízhajtások. amelyek nem szükségesek a koronaforma kialakításához: – törzsmagasság alatti hajtások. fertőzött (pl. Termő korban hajtásválogatással segíthetjük elő a fény behatolását a koronába. A metszést nagy átmérőjű tárcsával vagy mélylazító késsel végzik. amikor a vesszők már jól hajlíthatok (4. – tősarjak (csak a fatermetűeknél). részben időszakokhoz köthető. – konkurensek. amelyek erősen nőnek. Azoknál az intenzív koronaformáknál alkalmazzák. Hajtásválogatás Főleg az alakító metszés idején alkalmazott metszési eljárás. valamint konkurens rügyeket. Egyes meggy. ábra A hajtás helyzetének megváltoztatása kötözéssel. Gyökérmetszés Hajtásnövekedést mérséklő eljárás. A módszerek mindegyikénél vigyázni kell. illetve a vessző csúcsán található legutolsó rügy. illetve a vázágak szögállásának megtartása érdekében gyakran meg kell változtatni a hajtások. Hajtáshelyzet megváltoztatása (lekötözés.és cseresznyefajtákra jellemző. illetve az orsó koronaformák termőgallyainak váltására szolgáló metszési eljárás (1. ezeket mutatják be az ábrák. Ha a vázágvesszőkről korán el akarjuk távolítani a nemkívánatos hajtásokat. kép Csonkból előtört hajtás (Fotó: Sipos. A szokásos időszak május-június. 40-50 cm mélyen. – vázkarokról meredeken feltörő hosszú hajtások. Felkopaszodás (ostorosodás) A vessző oldalrügyei között alig van vagy nincs hajtásrügy. kivételes esetben (generatív nyárs) virágrügy. A művelet a hajtások félfás állapotában végezhető augusztus közepétől vagy tavasszal (március). A hajtásválogatás – céljától függően – különböző időpontokban hajtható végre. a fák mindkét oldalán a törzstől 40-60 cm-re. A későbbi hajtásválogatás A gyümölcsfák metszése 5 . a felfelé és lefelé néző.) A gyorsabb termőrészberakódás. – sérült. A hajtásválogatás során azokat a hajtásokat távolítjuk el. emiatt nem képződnek oldalhajtások. illetve súlyozással (Forrás: Sipos. A csonk rejtett rügyeiből előtörő hajtások közül a vízszinteshez közelebb állót hagyják meg. kép). 1. illetve az 1-2 cm hosszú hajtásokat is kidörzsölhetjük. Ennek több módszere terjedt el. ábra). ami lehet vegyesrügy. amivel gyorsíthatjuk a koronaforma kialakítását. különben a sudár nem fog egyenesen nőni. hogy a lekötözendő koronarész ne ívesen hajoljon meg. ez lesz majd az új termőgally.feltörő konkurenst szabad meghagyni.

vagy mesterségesen alakított alakja. az erőteljesebb hajtásképzés érdekében. nem szükséges eltávolítani. Koronaforma A gyümölcstermő növény eredeti. Könyököltetés (hajlító metszés) Az eltávolítandó koronarész (hajtás. Az ilyen almák friss fogyasztásra alkalmatlanok. Általában az intenzív koronaformák alakító metszésénél alkalmazzuk. vagy a sudár kimetszése az első vázágak felett. A konkurenseket általában eltávolítjuk. hiánya. elrendezése. – teljes ifjítás: a korona vázágainak megritkítása. 2009) Ifjítás Idősebb fás koronarész erőteljes visszavágása alsóbb elágazásra vagy csonkra. gallyra vagy csonkra (Pillar-módszer). ábra). Utóbbi esetben csak azokat a hosszú hajtásokat távolítjuk el (vagy metsszük vissza). szögállása. – a vázágak száma. vessző. laposabb szögben álló koronarészre történő visszametszése. majd a megmaradók visszavágása 1-1. Ha a konkurens hajtás arasznyi. a csonkból kitörő hajtások nem konkurálnak a vezérrel. A gyümölcsfák metszése 6. A hirtelen fényre kerülő gyümölcsök felületén – főleg a téli almafajtákon – perzselés (napperzselés) keletkezhet. Amenynyiben a hajtást az alsó 3-4 levélre csípjük vagy metsszük. hogy a vezér alatt 3-4 konkurens is van (tyúklábszerű elágazás). Konkurens A vezér alatti meredeken feltörő hajtások vagy vesszők. rügynél. A perzselt felület először csontfehér. Járulékos gyökér A nem maggal. – a nemes elágazási típusa. de szükség szerint új vezér vagy sudár (álsudár) nevelhető belőlük. Változatai: – termőrészifjítás: például az alma és a körte termőbogjainak visszavágása alsóbb helyzetű kalácsra. Ennek a végálló rügyhöz vagy a megmaradó elágazáshoz viszonyított helyzete főleg a korona alakításakor fontos (6. Koronába metszés A suháng visszavágása a kívánt törzsmagasság fölötti 4-6. ábra). A gyökérzetnek nincs főgyökere. Hajtásvisszacsípés (pincírozás) Ezzel az eljárással fékezni lehet a hajtásnövekedés erősségét. – részleges koronaifjítás: a gallyak részleges ritkítása. Metszlap A visszavágás felületét nevezzük metszlapnak. ábra 6 . megnő az UV-sugárzás erőssége. Olyan években. mert káros is lehet. vessző. A kialakítható koronaformát több tényező határozza meg: – az alany és a nemes növekedési erélye. amelyek árnyékolják a gyümölcsöket.5 m hosszú csonkokra. Ezt a munkát nem szabad meggondolatlanul végezni. a meghagyott levelek hónaljrügyeiből új hajtások törnek elő. – a törzs megléte vagy hiánya. mert visszametszve az alsó 3-4 levélre. melyekből többnyire termőrészek lesznek (5. Jellemzőit szabványok tartalmazzák.(augusztusszeptember) a koronaszerkezet gyorsabb kialakítása vagy termő korban a gyümölcsszíneződés fokozása érdekében történhet. A cseresznyékre jellemző. illetve a csonkból kitörő hajtások közül kiválaszthatjuk a számunkra kedvezőt. rendszerint termőrészek lesznek. hanem más növényi résszel (hajtás. majd a megmaradók visszavágása alsóbb elágazásra. A hajtásnövekedés ideiglenes leállításához csak a hajtás csúcsát (vitorlát) csípjük vissza. amikor magas a napfényes órák száma. hosszúsága. 5. – termőgallyifjítás: visszavágás vesszőre. gally) alsó. gyakoriak a hőségnapok. gyökér. Koronás oltvány Meghatározott számú és elrendezésű gyökérzettel. csak mellékgyökerek. ábra A hajtásvisszacsípés lehetséges mértékei (Forrás: Sipos. levél) szaporított növények jellegzetes gyökere. valamint legalább három beérett vesszővel rendelkező oltvány. Tulajdonképpen a felsőrügyes metszés és a Nagy Sándor-féle almametszés is idesorolható. később bebarnul. – a sudár megléte.

törzs) alapján. alma és körte esetében legfeljebb 2 cm termésátmérőig. kajszi). A ritkítás végezhető kézzel. Előnye a metszésre fordítható viszonylag hosszú időszak. körte nevelésekor. Hátrányai: – mínusz 3-4 °C alatt nem ajánlott. 8. amikor már a termőrészek. A legegyszerűbb megoldás: két termés között akkora hely maradjon. a kacorral. megakadályozza a kórokozók és a kártevők behatolását a sebbe (8. Ezek nagy választékban vásárolhatók vagy készíthetők házilag. A ritkítás mértéke meghatározható a virágsűrűség (vázág. mert a késői ritkítás a megmaradó gyümölcsök méretére alig hat. ábra A rügy feletti bemetszések módja hanem termésritkítással is. termőgally. emiatt nehezen gyógyulnak. körte. ha a gyümölcsök méretét kívánjuk növelni vagy túl sok termés van a növényen.Rügy feletti bemetszések Egyes esetekben szükség lehet arra. fás metszés) Lombhullástól rügyfakadásig végzett metszés. ábra). szilva. Törökország. de több országban a cseresznyét is ritkítják (pl. a csontár még lágy. Téli metszés (nyugalmi időszakban végzett. Az a jó sebkezelő anyag. A ritkítás ideje az úgynevezett természetes gyümölcshullás után van. Sebkezelés A nagyobb – például ágvágó ollóval. Jellemzőit szabványok tartalmazzák. fűrésszel ejtett vagy tépett – sebek szélei roncsoltak. Termőre metszés Az alakító metszést követő metszési eljárás. Chile). A gyümölcsfák metszése 7 . Általában a friss fogyasztású nagy gyümölcsű fajoknál végezzük (alma. Ezután a metszlapot sebkezelő anyaggal kell lekenni. hogy bizonyos rügyek kihajtsanak. A sebkezelés első lépése a seb széleinek simára vágása éles metszőollóval. amelyik hidegben is könnyen kenhető. ábra). ábra Gyümölcsritkítási módok (Forrás: Sipos. hogy a gyümölcsök különleges (extra) vagy első osztályú méretre nőhessenek (9. 2009) Suháng Egyéves. A rügy feletti bemetszések módja Termésritkítás A termést nemcsak metszéssel szabályozhatjuk. amit viszont az időjárás lényegesen módosíthat. elágazás nélküli oltvány. általában ritkító metszéssel. jól fedi a sebet. 9. 7. A kihajtást bemetszésekkel kényszeríthetjük ki. vegyszerekkel. amit a 7. mert a metszlapokon fagyási sérülések keletkezhetnek. A termésritkítást időben kell elvégezni. gépekkel vagy ezek kombinálásával. Spanyolország. amikor a növény a teljes termőképességének körülbelül 1/3át termi. őszibarack. például szuperorsó alma. ábra Sebkezelt csonkok (Forrás: Sipos. termőgallyak meghagyása a cél. oltókéssel vagy az e célra kialakított görbe pengéjű késsel. Az őszibarackfákon addig végezhető eredményesen a ritkítás. amíg a gyümölcs tűvel könnyen átszúrható. 2009) Termőre fordulás A termőre fordulás évének azt tekintjük. az ágvágó ollók pengéi elpattanhatnak. ábra szemléltet.

amelyek szakemberek nevéhez (Nagy Sándor. hogy az innen kitörő hajtás laposabban fog nőni. hogy a hajtás (vessző) tövénél lévő rejtett rügyek nagy része is kiszakad. elszorítás. Gaucher. a vessző lisztharmattal fertőzött részét lemetsszük.– a pneumatikus metszőgépek gyakran meghibásodnak. Brunner Tamás. mondván. köpülyözés Az erős növekedésű. ennek következtében csökken a hosszú hajtások képződése. Ez a legritkább esetben következett be. Du Breuil. Brunner Tamás felsőrügyes és szektoriális metszése (Brunner T. A módszer figyelembe veszi a fajta fogékonyságát a lisztharmatra. A szorítást időnként fel kell lazítani. Lorette. balta) a törzs kérgét hosszanti irányba több helyen behasogatjuk. /1990/ nyomán) Korábban a koronaalakítás idején a vesszőket alsó. a törzs ellentétes oldalain. nehogy a huzal a törzsbe bevágjon. a hajtásnövekedés mérséklésére. benője azt. azzal a hibával kiegészítve. mivel a sebeken keresztül nagy a fertőzésveszély (10 ábra). A bemetszések gátolják a tápanyagok áramlását a gyökerek felé. valamint a vízszintes helyzetű vessző előnyét. – a metszési sebek nehezen gyógyulnak. ezáltal csökken a vízhajtás-képződési hajlam. amelyeken keresztül kártevők. Csak ott ajánlható. A törzsbemetszéskor (gyűrűzés) a törzs kérgét félháromnegyed körben lehántjuk 3-4 mm-es csíkban. „jó irányban álló” rügyre metszettük vissza. a vastagabbak új vázágak nevelésére alkalmasak. mert 10. a vízszinteshez közeli vesszőre vágjuk vissza. Tépéses metszés Koronaalakítás idején nyugalmi állapotban vagy termő korban a vegetációban végzett metszési módszer. időpontja a nedvkeringés megindulása előtt (február vége) van. ahol a növényvédelemre különös gondot fordítanak. Az erőteljes vízhajtásképződés erős metszésre utal. 2009) Törzsbemetszés. illetve tépett vessző forradó sebe (Forrás: Sipos. mert „ritkának látják” a koronákat. hosszúra! Ez azt jelenti. Színe rendszerint világosabb. a többinél jóval hosszabb hajtás. Pillar. A lomb nélküli megfásodott vízhajtás neve a következő évben fattyúvesző vagy lovas. ábra Lefestett tépett seb. Nagy Sándor-féle almametszés Nagy Sándor (1905-1970) Kossuth-díjas szabolcsi főkertész a ’Jonathan’ fajtára dolgozta ki ezt az eljárást. – havas. – kezdő metszők gyakran túlterhelik a fákat. ami rendszerint nem a legjobb eljárás. hogy termőrügyben zárultak vagy fertőzésmentesek voltak. hogy erősen visszavágták a vesszőket. mint a nyári metszés. őszibarackfákon elég gyakori képződmény. hogy a termőgallyat alsóbb helyzetű. Végálló rügynek nevezzük a károsodott vesszőcsúcs alatti első rügyet is. Vízhajtás A koronában erőteljesen feltörő. A huzalt augusztusban végleg el kell távolítani. vagy későn termőre forduló fáknál alkalmazott eljárások. hetik a fákat. gyakran másodrendű – nyáron képződött – hajtások is találhatók rajta. – erősebb hajtásképződést okoz. Előnye. kórokozók fertőz- A gyümölcsfák metszése 8 . ugyanis a kicsapódó pára megfagyhat a légvezetékekben. Sitt és mások) kapcsolódnak. A módszer annyira elterjedt. függetlenül attól. Az elszorítás eszköze vastag (2-3 mm) huzal. A metszésmódok zöme a termőkori metszésben játszik szerepet. hogy szinte minden gyümölcsfajt – még sokszor napjainkban is – így metszettek. A metszés során az összes középhosszú és hosszú vesszőt visszametszették. A köpülyözés során éles eszközzel (kés. vízhajtások eltávolítására ajánlott eljárás. Végálló rügy A metszlap alatti első rügy. Ezeknél a módszereknél – az elszorítás kivételével – komoly sebzéseket okozunk a fák törzsein. Zahn. A metszési módszer lényege: alsóra. sáros időben megnő a balesetveszély. Petrov. mint a rövidebbeké. A bemetszéseket több helyen is elvégezhetjük. ezért csak a jelentősebbekkel foglalkozunk részletesebben. A vékonyabb vízhajtások termőgallynak is meghagyhatók. ezért a sebeket sebkezelő anyagokkal le kell zárni. FONTOSABB METSZÉSI MÓDSZEREK A gyümölcstermesztés története során több olyan metszésmód alakult ki. Claus József. egy részük mára el is avult. Elsősorban a konkurensek.

Az említett gyümölcsfajok a legszebb gyümölcsüket a 2-3 éves termőgallyakon hozzák. Ez a viszonylag kései – a nyársakhoz képest akár egy héttel későbbi – virágzás azt jelenti. akkor a letermettet tőből eltávolítjuk. A csonk rejtett A gyümölcsfák metszése 9 . hogy a ferde irányba nőtt vagy kényszerített vesszőt ne a „jó irányban” álló alsó rügyre vágjuk vissza. akkor a letermett gally alján – annak vastagságától és hosszától függően – hagyunk meg 1-3 darab teljes értékű szálvesszőt. körte vadalanyon. akkor maradhatnak nyársak és nem teljes értékű szálvesszők is a fán (11. a sudáron és a vázágakon lévő 4 éves termőgallyakat pedig 3-4 cm-es csonkra visszavágjuk. A szálvesszőket egymástól 25-30 cm-re hagyjuk meg visszametszés nélkül. amelyekkel növelni lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát. de ezekből csak 5-6 darabot szabad meghagyni! A következő évben. A szálvesszők mennyisége több tényezőtől (a fajta tulajdonságai. gyorsan felkopaszodnak. ringló. A friss fogyasztásra szánt minőségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye. és a következő év tavaszán vissza kellett vágni a gallyat egy alsóbb. A felsőrügyes metszés azt jelenti. ha van a letermett gally közelében rejtett rügyből kihajtott teljes értékű szálvessző. a fa kora. hanem az előtte levő felfelé néző rügyre. Sitt erősen metszette a kajszifákat. meggy. ábra). az alsóból pedig rendszerint a kívánt irányba. egészségi és erőnléti állapota) függ. de nagyon munkaigényes. A módszer bevált. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fitotechnikai munkákat – termésszabályozás. az ív tetején erőteljes hajtások képződnek. Ha nincs elegendő új szálvessző. utoljára pedig a fattyúvesszők másodrendű vesszőin. mert például egy 50 cm hosszú szálvesszőn akár 20 gyümölcs is kötődhet. A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek. Részben nagy területet foglalnak el. a hajtásokat pedig nyáron középerősen visszavágta. 11. mert a rövidebbekből nem kapunk megfelelő erősségű új hajtásokat. Ebből felfelé nő majd a hajtás. A fa terhelését a teljes értékű szálvesszőkre alapozzuk. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm: – alma. és azokon másodrendű hajtás legyen. ábra Szálvesszős metszés (Forrás: Sipos. gyümölcsritkítás stb. a vázágak száma és elhelyezkedése. törzses bogyósok. a minél több másodrendű hajtás képződése érdekében. körte birsalanyon. A felfelé törő hajtást augusztus végén félfás állapotban vagy vesszőként a következő év tavaszán metsszük le. vízszinteshez közeli helyzetűt hagyjuk meg hajtásválogatáskor. hogy a tavaszi fagyok már nem tesznek jelentős kárt a fattyúvesszők virágaiban. Sitt-féle kajszimetszés A valamikori Szovjetunió kutatóprofesszora arra lett figyelmes. Ha nincs megfelelő számú szálvessző. majd a vesszőkön. A KORONAFORMÁKAT MEGHATÁROZÓ TULAJDONSÁGOK Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés. valamint a fa magassága. őszibarack. Ennél a metszésmódnál a termésritkítás elengedhetetlen. a törzs magassága. szilva. Középmagas törzs: 80-100 cm: – cseresznye. bár napjainkban a kontúrmetsző gépekkel gyorsan és hatékonyan elvégezhető ez a munka. A tapasztalatok szerint azért kell 3-4 cm-es csonkokra visszametszeni az idős termőgallyakat. 2009) Pillar-metszés Alma és körte karcsúorsóra kidolgozott termőgallyváltó metszés. rügyeiből előtörő hajtások közül csak a legfejlettebb. hogy a kajszifákon – koronában elfoglalt helyzetüktől függetlenül – legkorábban a rövid termőrészeken (nyársak) fakadnak a virágrügyek.a hajtás a fény felé görbülve. A metszés során a koronában ritkító metszést végzünk. felfelé nőtt. hogy minél több vízhajtás. azaz koronaforma. „emberközeli” koronaformák a megfelelők. most már tényleg jó irányba növő vesszőre. kajszi. lehetőleg csak ezekből hagyunk meg fánként 40100 darabot. nehezen kezelhetők. Ebből lesz a következő 3-4 évre az új termőgally. A termés súlya alatt a vesszők leívelődnek. Ezzel a metszéssel az őszibarackfák nagyon gyorsan metszhetők különösebb szakértelem nélkül. formálódás. –. Petrov-féle csökkentett számú szálvesszős metszés Ez a metszési módszer Bulgáriából terjedt el.

2003) 14. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. az emeletek közti távolság 60-80 cm (12. ábra Vadalanyra oltott almafa kombinált koronaformával (Forrás: Papp. de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzsmagasság. rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága. az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm. a dió. 13. ábra). vagy meghaladja az 5-6 métert is.Magas törzs: 120 cm és felette: – dió. sőt az érés idejét is. ábra Katlan koronaforma (Forrás: Papp. illetve vázágemeletek közti távolság a termőre fordult koronaformákon legalább 60-80. ábra). más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt. de befolyásolja a termőre fordulás. 2003) Váza (tölcsér) korona. 3-4 db. A katlan koronától abban különbözik. Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. pl. a fa magassága eléri. A természetes koronaformák egyik formája. ábra). Kombinált koronának azért nevezzük. koronájuk az idő múltával gömbszerűvé válik. Törzsmagassága 40-60 cm. A táblázatban feltüntetett sor. Gömb korona. ábra Váza koronaforma (Forrás: Papp. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat. de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak. A vázágak szögállása 35-40° (13. a talajtípus. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg. fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformák. diónál 100-120 cm.és a gesztenyefákra jellemző. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. körte) koronaformája. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°). Elsősorban az őszibarack koronaformája. meggy. egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma. mintegy kikatlanozzuk a fát. Tenyészterület-igénye 60-70 m2 fánként. az ültetés mélysége. rázógépes betakarításnál 100-120 cm (14.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál. 2003) 10 . kajszi. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. Sudara nincs. Katlan korona. Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára. Tenyészterület-igénye 15-24 m2/fa. A gyümölcsfák metszése 12. akkor a törzsmagasság 100-120 cm. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. szilva.és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. gesztenye. a fa magassága 2-3 m. mert sudaras koronaként indítjuk. a fajtától és az alanytól. Törzsmagassága 80-120 cm. stb. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző. hogy a vázágak emeleteket alkotnak. a termesztéstechnológia színvonalától. A vázágak. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm.

csak a kör alapvetületű koronaformáknál. Ezt a szempontot a sövényeknél nem lehet betartani. szögállásukat fajtól és fajtától függően 20-30° között változik. Csonthéjasoknál is alkalmazható. 2. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható.) az ágcsoportot nem szabad egy pontból indítani. ellenkező esetben a szél az új vezérhajtást könnyen letörheti. A sudáron vázágnak egy vesszőt soha sem szabad meghagyni. amivel hajlító hatást érünk el. 10. Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. 9. Azokról a koronás oltványokról. a felsőbb ágcsoport vesszői ne az alsók felett legyenek.0-3. A koronaalakítás során tartsuk be az azonosság elvét: ha az oldalvesszőket visszametszettük. ezért a vezérvesszőt mindig ott kell – 4-6 rügy ráhagyással – visszavágni. Szabadorsó. ringló stb. Ha a vázágakat csúcsrügyből neveljük. ábra). Tenyészterület-igénye 4-8 m2/fa. vagy féloldalas lesz a korona. A leghosszabb hajtások mindig a felső rügyekből törnek elő. 7. meggynél.5 m magas. Ha csonthéjas gyümölcsfa koronáját neveljük csúcsrügyből. Ágcsoport kineveléséhez mindig közel egyforma erősségű (vastag és hosszú) vesszőket válasszunk ki. A vegyes metszés aránytalan kihajtást fog eredményezni. 3. Almánál hazánkban is elterjedt. 2003) A KORONAALAKÍTÓ METSZÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 1. Korszerű. Kettőt már meg lehet hagyni. ábra Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel (Forrás: Papp. az oltványt suhángként kezeljük. a fa teljes magassága 3. az erőseket (40-50 cm) csak mérsékelten. Ágcsoportos koronaformáknál (katlan. Utóbbi esetben csúcsrügyből történő vázágnevelésről beszélünk. a fa 2-2. Vázágak kineveléséhez a gyenge. amelyeken a vesszők túl alacsonyan vagy túl magasan vannak. 4. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége. Tenyészterület-igénye 25-30 m2/fa. vagy ami rosszabb. Ellenkező esetben a törzs nagyon rövid. A vázághasadásra érzékeny fajok és fajták vázágait nem célszerű csúcsrügyből nevelni. és ezzel megváltozzon a leendő vázágak szögállása. akkor a A gyümölcsfák metszése 11 . mert a fák vázágai később könnyen lehasadhatnak. 15. 11. kombinált stb. vagy egyáltalán nem szükséges visszametszeni. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el. akkor a vesszőkről a virágokat el kell majd távolitanunk. öntermékeny szilvák.). Az oldalvezérvesszők visszametszését az úgynevezett felsőrügyes metszéssel végezzük. és ha lehet. nagyon hosszú lesz. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják. Törzsmagassága 50-60 cm. 8. nehogy a képződő termés lehúzza a vesszőket. amit koronába metszésnek nevezünk. Ha a fővezérvesszőt (suháng. ezeknél biztonságosabb a visszametszéses módszer (Budapest kajszi. hanem metszéssel. Ez a szabály érvényes a törzsmagasság meghatározására is.5 m. Ágcsoportos koronaformáknál egy ágcsoportban 3-4 vesszőnél többet nem célszerű meghagyni. ha azok közel egyforma erősek. körténél kevésbé. akkor a végálló rügy (a metszlap alatti első rügy) az uralkodó széljárással szemben legyen. Almán kívül kajszinál. 20-30 cm hosszú vesszőket 3-5 rügyre vágjuk vissza. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssel vagy súlyozással biztosítják. Karcsúorsó. könnyen ápolható koronaforma. Érdi bőtermő meggy. mert ez vagy átveszi a vezér szerepét.Termőkaros orsó. váza. 5. a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (15. Támrendszeres koronaforma. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága. 6. Törzsmagassága 50-60 cm. akkor a sudarat is vissza kell vágni és fordítva. Mifelénk Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. egyedi karós. ahol a következő ágat vagy ágemeletet kívánjuk kialakítani. hanem közöljék azokat a jobb fényhasznosítás végett. 12. vagy huzalos megoldással. sudár csúcsvesszeje) kell visszametszeni. a vesszőket távolítsuk el. A meghagyott vesszők térben arányosan álljanak. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma. az új vezérvessző a vízszinteshez közelebbi szögben fog elhelyezkedni. Az előző koronaformától abban különbözik.

az oldalvezéreket pedig hosszuktól függően vágjuk vissza vagy hagyjuk metszetlenül. a fa „ülve marad”. A központi tengely (és a fa) magasságát a sudárvessző eltávolításával vagy lekötözésével korlátozzuk. az ilyen vesszőt a szél könnyen letöri. ringló. Egy-két termőév után ezeket a térkitöltőket majd tőből eltávolítjuk. 15. szilva. augusztus végén van. Ennek ideje rügypattanáskor vagy félfás állapotban. mivel 9-nél több vázágat nem célszerű kinevelni. Az alsó ágakon a metszés erősségét csökkenteni kell. A koronaszerkezet gyors kialakítása végett a hajtásválogatást mindig el kell végezni. alma. körte. Ha az oldalvezérek nem a megkívánt irányban és szögben nőnek.) vezérvesszőinek végéről a csúcsrügyet le kell metszeni vagy kihajtás után a virágot ki kell csípni. A koronaszerkezet kialakításakor tartsuk be a Zahn-féle szabályokat. A meghagyott hajtás nagyon erősen fog nőni – sokkal jobban. 13. A harmadik évi metszés igényli a legnagyobb figyelmet és hozzáértést. A második év tavaszán a sudárvesszőt a következő ágemelet magasságában. A diócsemete törzsét ültetés után tavasszal erősen (a talajtól 40-60 cm-re) vissza kell metszeni. csúcsrügyben záródott hajtásokat ne távolítsuk el. illetve súlya megváltoztatja a vessző szögállását. hogy a termőre fordulás csak 8-10 év múlva következett be. Korábban ezt a koronaformát erős visszametszésekkel alakították – mondván. mert ha termést hoznak. 17. ha a hajtások 20-25 cm hosszúak. hiszen azok a fa 4. hogy teherbíró vázágak kellenek –. A hajtásválogatást a korábban leírt szempontok szerint végezzük el ebben az évben is. mert ezekből nagy valószínűséggel termőrészek képződnek. mint ha nem metsszük vissza ilyen „durván” a törzset –. oldalvezérek) hagyjuk meg. aminek az lett a következménye. míg a málnát és a szedret 5-10 cm-re a talaj felett metsszük vissza. akkor a termések erősen visszafogják a növekedést. de a termőrészeket ne bántsuk. hacsak nem akarunk törzserősítőket hagyni. Ezeket vízszintesre vagy függőlegesre leívelve gyorsabb termőre fordulást érhetünk el. életévében még csak 1-2 évesek. Augusztusban ismét végezhetünk hajtásválogatást. 14. amelyek a koronaneveléshez szükségesek. Tavasszal a sudarat és a felső koronaszintet koruknak megfelelően kezeljük. a meredeken felfelé törő hosszú vesszőket. ezért karóhoz kell kötni. a többit május végén eltávolítjuk. 16. a vezérvesszőket csak indokolt esetben vágjuk vissza. mivel az első koronaszinten gyümölcsfajtól függően több-kevesebb termésre is számíthatunk. Nyár elején és végén – ugyanúgy. mert bevághat a vesszőbe. akkor lekötözéssel segíthetünk a bajon. A felső koronarészek alakító metszése még 2-3 évig folytatódik. A lehajlásra. Ezt azért kell elvégezni. akkor a koronavesszők közül válasszuk ki a vázágnak valókat. akkor hosszú vesszők alig akadnak tavasszal a koronában. valamint a törzsből kitört hajtásokat is. Ha a bogyósokat bokorformára akarjuk nevelni.és körtefajták) hosszú vesszeit indokolt mérsékelten visszametszeni. A csemetén előtörő hajtások közül nyár elején csak azokat (sudár. bokrosodást biztosító tősarjak. kajszi. Ha a koronaalakítás időszakában a dió vezérvesszőinek végéről nem metsszük le a vegyesrügyeket. a föld alól nem törnek élő megfelelő számban és erősségben a felújulást. Ellenkező esetben a vesszők termést hoznak. a konkurens. 12 . KORONAFORMÁK ALAKÍTÓ METSZÉSE Kombinált korona Szórt állású vagy ágcsoportos kombinált koronaformára az erős alanyra szemzett fatermetű gyümölcsfajokat nevelhetjük. A negyedik évben – kedvező esetben – a kombinált koronaalakító metszése befejeződhet. ekkor a másodrendű hajtások közül ritkítunk. A rövid. A vesszők vagy hajtások kívánt szögállását általában lekötözéssel rögzítjük. Mindig távolítsuk el a konkurens. akkor a termés lefogja a növekedést.A gyümölcsfák metszése vegyesrügyes gyümölcsfajok (alma. A csonkból kitörő hajtások közül a legerősebbet meghagyjuk. A ribiszkeféléket és a köszmétét 3-4 rügyre. Ekkor eltávolítjuk a meredeken felfelé törő hosszú. a többit – a sudár kivételével – eltávolítjuk. nehogy a szél letörje. A vázágakat a koronaformának megfelelő szögállásban kell kinevelni.és Pándy-meggy. valamint egyes cseresznye-. Az oltványdióra különösen érvényes ez a szabály. Ha telepítéskor koronás oltványokat ültettünk. hasadásra érzékeny fajok és fajták (Cigány. akkor ültetés után erősen vágjuk vissza vesszőiket a jobb bokrosodás érdekében. de mindenképpen el kell végezni. 18. elvileg felesleges hajtások közül néhányat ideiglenes térkitöltőnek meghagyhatunk. dió stb. Az első hajtásválogatást meg lehet kezdeni már 1-2 cm hajtáshossznál. Az elültetett suhángot a törzsmagasságnak megfelelően visszametsszük. A sudáron a két emelet között kitört. Ha az előző évben elvégeztük a kétszeri hajtásválogatást. Kötésnél nem szabad a kötözőanyagot a vesszőre szorítani. mint az első évben – hajtásválogatást végzünk.

E munka során a sudárhajtást eltávolítva vagy lekötve alakíthatjuk ki a fa végleges magasságát. évben (Forrás: Sipos. nyáron végezzük el a hajtásválogatást. mivel a hajtás vitorlája lehullik. nem pedig csúcsrügyben végződik. Minél erősebb növekedésű a fajta. sűrű korona képzésére hajlamos fajták erőteljes metszését kerülni kell (pl. ábra). annál laposabb szögbe kössük le a termőkarvesszőket.A tél végi metszés során a sudarat az utolsó emelet magasságában vágjuk vissza. A nyári hajtásválogatást az ismert időpontokban végezzük el. célszerű a lekötözést is azonnal elvégezni. A kevésbé elágazódó fajták vesszőit erősebben kell kurtítani (Bosc kobak körte. Besztercei szilva). akkor ezeket metsszük vissza rövidre. Ilyen esetben az ágszint kialakítását egy évvel el kell halasztanunk. a megmaradók közül válasszunk ki a térben arányosan álló 3-4 erőteljes. A sudárvessző nem elég hosszú ahhoz. A legalsó vázágakon a másod. hogy az első években csak a sudarat metsszük tavasszal. Különös gonddal kell kezelni az alsó termőkarokat. A lehajlásra. Ha koronás oltványt ültettünk. A kajszi eme jellegzetessége miatt a koronaalakítás során a hajtásválogatásnak különös jelentősége van (16. hanem valamelyik alatta levőből.és harmadrendű elágazásokat a növekedési erély és a felkopaszodás szerint metsszük vissza. Tavasszal rendszerint nem a végálló rügyből keletkezik a legerősebb hajtás. Egy-egy évben 3-4 termőkarnál többet nem célszerű kinevelni. ábra). de megfelelő számút és helyzetűt válogathatunk közülük. Ha a koronavesszők satnyák. A központi tengelyen levő vesszőket a nedvkeringés megindulása után rögzítsük a kívánt szögállásba. A kombinált korona alakításának különleges esetei A fiatalon erős növekedésű. A nyári hajtásválogatást most sem nélkülözhetjük.és harmadrendű elágazásait szükség szerint metsszük vissza. hogy a következő koronaszint magasságában metsszük vissza. A harmadik és negyedik évben a termőkaros orsó alakítása az előző éviekhez hasonlóan folytatódik. A kajsziból rendkívül nehéz szabályos koronaformát kinevelni. a többit – a sudár kivételével – távolítsuk el. A nyári hajtásválogatást az egész koronán végezzük el. amelyek túl hosszúra nőttek és lehajlanak. A gyümölcsfák metszése 13 . A termőkarok megfelelő szögállását lekötözéssel. a különböző ágszinteket koruknak megfelelően metsszük meg. Ennek mértéke a fajta növekedési erélyétől függ. gyengén metsszük vissza vagy kössük fel. Az első évben suháng telepítése esetén törzsmagasságig metsszük vissza. évben alakítjuk ki. A meghagyott hajtásokat augusztusban kössük le. és rendszeres hajtásválogatást végzünk. de 20 fok alá ne menjünk. Glosteralma) (17. 2009) Termőkaros orsó A termőkaros orsó nevelésénél a termőkarokat (vázágakat) a lehető legkevesebb metszéssel kell alakítani. számottevő termés képződhet. Amennyiben augusztusban is megválogatjuk a hajtásokat. felkopaszodásra hajlamos fajták másod. akkor a törzsmagasság alatti vesszőket távolítsuk el. Megtehetjük. lehetőleg egyforma fejlettségű veszszőt. vagy súlyozással érjük el. a hajtás (és a vessző) végálló rügyben. mert ezeken már a harmadik évben 16. A második évben a tél végi metszéskor azokat a vesszőket. A korona végleges szerkezetét a 3-4. ábra Kombinált korona alakítása az 1-4. A tavasszal visszametszett vesszőkből előtörő hajtásokat augusztusban kössük le.

17. mert lefogják a sudár növekedését. A termőkaros orsóra alakítható gyümölcsfajok szabadorsóra is nevelhetők. bár a meredeken feltörő habitusú fajtáknál ez kicsit nehezebb. amit suhángból könnyebb kinevelni. egy vázágemeletes karcsúorsó. valamint a vázkarokról meredeken feltörő hosszú hajtásokat tőből távolítsuk el. A nyár folyamán elengedhetetlen a hajtásválogatás és a lekötözés. Gyakran előfordul. A hajtásválogatás során a konkurenshajtásokat. Ezeket a virágzatokat már zöldbimbós állapotban el kell távolítani. a vázágvesszőket felsőrügyes metszéssel kurtítsuk meg. ami egyedi karó vagy huzalos támasz is lehet. hanem metszéssel szabályozzuk.stb. Nyáron kísérjük figyelemmel a sudár növekedését. csaknem minden gyümölcsfaj számára megfelel (18. ami azt jelenti. Zahn-orsó. ha szükséges. amiket 3-4 éves korukban csonkos metszéssel leváltunk. hanem „csak” termőgallyak. X-tengelyes. Karcsúorsó A karcsúorsó az egyik legelterjedtebb intenzív koronaforma. ábra A karcsúorsó kialakításának lépései (Forrás: Sipos. A gyümölcsfák metszése 18. Ezek nem lesznek vázágak. de napjainkban a sűrű térállású ültetvényekben sem ritka koronaforma. Először gyenge alanyú almafákat neveltek erre a formára Hollandiában és Angliában. ráadásul a termőkalácsból kitörő hajtás nem nő függőlegesen! A második év tavaszán. és ha kell. Több változata ismeretes (Pillar-. bár a megfelelően elágazódott koronás oltvány jobban megfelelne a célnak. A sudár nevelésére több módszer ismeretes. hogy a vázkarok szögállását nem lekötözéssel vagy súlyozással. A zöldválogatás során a törzsmagasság felett 3-4. ábra Termőkaros orsó koronaforma kialakítása (Forrás: Sipos. amelyek a legjobban „irányba” állnak. A vázágak lekötési szöge 30-35 fok. Ezek lesznek a fa majdani vázágai. francia tengelyes. hogy a fa magasságának és a korona átmérőjének aránya 2:1. hogy a sudár végálló rügye vegyesrügy. Solax. lehetőleg egyforma erősségű hajtást válasszunk ki. és kivirágzik. Vogel-orsó. A sudáron képződött oldalhajtásokat kössük vízszintesre. 2009) Szabadorsó Ez a koronaforma abban különbözik a termőkaros orsótól. ábra). a térben arányosan álló. Az első évi metszés a koronába metszésre korlátozódik. A karcsúorsó koronaforma nevelésének központi kérdése a sudár kezelése és a piramisforma megtartása. többször is kössük lazán a csemete melletti támberendezéshez. Vezérhajtásnak mindig azokat hagyjuk meg. 2009) 14 .) A legegyszerűbb az eredeti. ezek közül csak azokkal foglalkozunk. amelyek a gyakorlatban már beváltak.

Az első évi metszés tavasszal a koronába metszéssel kezdődik. ha nyáron nem végeztük el a hajtásválogatást. a fa nem lesz a formának megfelelően nyitott. jó állású gallyra metsszük vissza. csak az elvirágzás után. A szép koronaforma Tavasszal. hogy a sudáron alul hány rügy nem hajtott ki. hanem leíveléssel nevelik a következő módon (19. Ezután a sudarat az előző módon. Ebben az esetben a sudárvesszőt vagy lekötjük. a sudarat a kiválasztott nevelési módszerrel alakítsuk. a karcsúorsó nevelésénél ezek szinte nélkülözhetetlenek. a fát kikatlanozzák. amíg a fa el nem éri a végleges magasságát. A nyári hajtásválogatás idején úgy válogassuk ki a hajtásokat. A vázágak oldal. a térben arányosan elhelyezkedő. Ugyanennyi hajtást viszont a zöldmunkák idején lekötözünk. Álsudarazás tavasszal Nem a sudárvesszőt metszik vissza rügyre. A váza kialakításánál gyakran elkövetik azt a hibát. de bármelyik törzses gyümölcsfa kinevelhető vázának. ami lehet. Sudárvisszametszés virágzás után A tavaszi metszés során a sudarat nem metszik. amekkora a felkopaszodás. a fák sudarát vagy egymáshoz. de a másik irányba hajlítják át azért.és vezérvesszőit – ha túl hoszszúak – gyengén vágjuk vissza. az alsó rész pedig rendszerint felkopaszodik. hogy az alsó rész is termőrészekkel A gyümölcsfák metszése 15 19. a fa elérheti a 2-2. Előnye. a többit távolítsuk el. Az így metszett sudárból a felső részen erőteljes hajtások fognak kitörni. vagy egy laposan növő elágazásra vágjuk vissza. vagy magasabbra neveljük.5 m magasságot. és álsudárnak alkalmas vesszők vannak a sudáron. Álsudarazás zölden A tavasszal metszetlenül hagyott sudarat akkor metszik vissza álsudárra. hogy a vázágak középre záródnak. A suhángot a törzsmagasság felett 6-8 rügy ráhagyással metsszük vissza. hogy csak az ültetést követő negyedik-ötödik évben következik be! Azt is meg lehet valósítani. Ehhez suhángot vagy a koronaformának megfelelő koronás oltványt telepítsünk.Sudárvisszametszés tavasszal A sudarat – növekedési erélyétől függően – felére-kétharmadára metszik vissza. hanem az egész sudarat egy lejjebb levő vesszőre. vagy pedig a másik fa támberendezéséhez kötik közel vízszintesen. lejjebb rövidebbek. A sudárvesszőt ne metsszük vissza! A vázágaknak kiszemelt vesszőket (hajtásokat) 6070 fokos szögben rögzítsük. A további években viszonylag egyszerű és sematikus a karcsúorsó metszése. Ezzel azt érik el. Így hagyják augusztus elejéig. amelyik a vízszinteshez közel áll. dió. Váza Főleg fényigényes gyümölcsfajokat (kajszi. őszibarack. A csonkokból előtörő hajtások közül mindig csak egyet hagyjunk meg. mandula) ajánlatos erre a formára alakítani. A sudarat olyan mértékben kell visszavágni. hogy a metszés időpontjában látszik. Koronás oltvány esetén a törzsmagasság felett válasszunk ki 3 darab. Ezt a hajlítgatást mindaddig folytatják. amikor a hajtások 20-30 cm hosszúak. Addig hagyják így a sudarat. Hajlítgatásos sudárnevelés A sudarat egyáltalán nem metszik. ha a vázágak már megerősödve tartják a szögállásukat. Az alma karcsúorsónál – függetlenül a sudárnevelés módjától – a meredeken felfelé törő hoszszú hajtásokat minden esetben le kell kötni közel vízszintesre! A harmadik év alakító metszése az előző évivel többé-kevésbé azonos. amíg a rajta kitört hajtások csúcsrügyben nem záródnak (rendszerint június közepe). ábra A karcsúorsó hajlítgatásos sudárnevelésének folyamata (Forrás: Sipos. 2009) . egyforma erősségű. milyen mértékű a felkopaszodás. és ez lesz a fa negyedik vázága. az álsudarazás szabályait betartva. hogy a sudarat alsóbb. A váza koronaforma sudarát csak akkor szabad kivágni. Jó esetben a koronaforma alakítása ekkor be is fejeződik. lehetőleg nem közeli rügyekből eredő vesszőt és a sudarat. lehetőleg azt. amikor a nedvkeringés megindult és a vesszők jól hajlíthatok. A zöldmunkákat ne hanyagoljuk el. hogy a fa sudarát korán kimetszik. Tavasszal a központi tengelyről és a vázágakról 3-4 „letermett” galylyat 3-4 cm-es csonk meghagyásával eltávolítunk. ábra): rakódjon be. Ezt a módszert akkor lehet alkalmazni. mintha koronás oltványt telepítettünk volna. majd függőleges helyzetbe rögzítik.

a sudarat a vázágvezérvesszők síkja fölött legalább 20-30 cm-rel metsszük vissza! A sudár nevelésénél tartsuk be a 2/3-os szabályt! Hajtásválogatáskor vezérnek mindig azokat hagyjuk meg. A TERMŐKORI METSZÉS FŐBB SZABÁLYAI. mert a korona hamar elsűrűsödik (pl. – A hasadásra érzékeny fajok vagy fajták vázágvesszőit erőteljesebb visszametszéssel kell alakítani. a minőségi romlásról nem is beszélve. csökkentve ezzel a lehasadás veszélyét. Amennyiben ismerjük a fajok termőrészeit. A második év tavaszán a vázágvesszőket erősségüktől függően felsőrügyes metszéssel vágjuk viszsza. A sudarat az utolsó vázág felett a 4-5. valamint a vázágak egyszeri elágaztatására vonatkozik. az őszibarackot és a szőlőt! A hiba oka valószínűleg abból adódik. valamint a metszés következményeit. képződésük sajátosságait. Ezek közül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: A vesszőket nem szabad erőteljesen visszametszeni Az egyik leggyakoribb metszési hiba. és nem a koronaszerkezet kialakítása.5 m hosszú támkarót a fa mellé leverni. mind az őszibarackot dombvidéken régebben jóformán a váltócsapos és az egyvesszős metszési módszerekkel metszették. Ez az úgynevezett gallérágak kinevelésére. Termő korban a hasadást úgy akadályozhatjuk meg. Ha szükséges. GYAKRAN ELKÖVETETT HIBÁK A termőkorú fák metszéséhez a koronaalakító metszéssel szemben nem nagyon lehet írásbeli útmutatást adni. vagy egyáltalán nem kell visszavágni. Besztercei szilva) (20. Ehhez fogjuk kikötni a törzset és a sudarat. Almatermésűeknél ez nagyon erőteljes hajtásnövekedéssel és egyben jelentős termésveszteséggel jár. A korona belseje felé törő hajtásokat ne távolítsuk el. amikor a többi gyümölcsfaj fáit is ezzel a módszerrel metszik. egyformán metszik például az almát. inkább csípjük vissza levélkoszorúra. ábra). A további években a koronanevelés célja a vázágak kinevelése és elágaztatása. amelyek a legjobban tartják a dőlési szöget. hogy fajra való tekintet nélkül. ábra A váza koronaalakítás első három éve (Forrás: Sipos. A gondok akkor kezdenek előjönni. – Az erős növekedésű fajok vagy fajták vezérvesszőit csak nagyon gyengén. Ezzel nem is lenne baj. szélnyomásra széthasadhat. hogy mind a szőlőt. nem fogunk alapvető metszési hibákat elkövetni.kinevelése érdekében érdemes egy 2-2. hogy a vázágakat erős kötözőanyaggal (műanyag pánt. majd a vesszők oldalrügyeiből képződő rövid termőrészeken keletkeznek. mert később a fa a termés súlya alatt. A hosszú vesszőkön ezeknél a fajoknál kevés a termőrügy (lásd az almatermésűek termőrészei). vastagabb kábel vagy kötél) öszszekötjük. ha nem metszettük viszsza erősen a vesszőket (lásd a metszés hatása). növekedési erélyét mindenek- A gyümölcsfák metszése 20. Az első gallérágakat a vázágakon 150-160 cm magasságban neveljük ki. évben távolítsuk el! A váza koronaforma nevelése során néhány nagyon fontos tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet: – A vázágakat nem szabad közel egy pontból elágaztatni. A fák magasságát nem az alakítás éveiben kell korlátozni A fák magasságát. 2009) 16 . a vázágelágaztatást pedig 2 m körül kell végrehajtani. mert ebben az időszakban már a termőképesség minél hosszabb fenntartása a cél.

A metszéshez használt eszközök az idők folyamán fokozatosan fejlődtek. – a nyelek bevonata nehezen kopó. A metszőollók részeit a 22.5-2 cm átmérőjű vesszőket. mert azok egyben a termővesszők. kontúrmetszőgépekig. csúszásmentes műanyag. miszerint jó munkához jó szerszám kell. Csonthéjasokon minden további nélkül meghagyhatok a függőlegesen álló vesszők is. Az eszközöket feloszthatjuk kézi. Kézi metszőeszközök Egykezes metszőollók A leggyakrabban használt kézi metszőeszköz. csak a korona tetején vannak termőgallyak. A fertőtlenítés történhet klórtartalmú vegyszerekkel. a sudár vagy vastagabb gallyak eltávolításával. hogy azokat nem szabad meghagyni. ügyelve arra. ábra A metszőolló részei (Forrás: Sipos. Milyen a jó metszőolló? – viszonylag könnyű. fattyúvesszőket kell kimetszeni a koronából. 2009) 22. Nagyon elszomorítóan néz ki az a fa. ha azok csúcsán vegyesrügy van. lehetőleg nyár végén. azokon ugyanilyen távolságban termővesszőket. A korszerű metszés elengedhetetlen része a metszőeszközök időnkénti fertőtlenítése. A rozsdamentes pengék jobban ellenállnak a vegyszereknek. Almatermésűeken is meghagyhatok a függőlegesen álló vesszők. A METSZÉS ESZKÖZEI A közismert mondás. hogy a metszést nem a vázág csúcsán kezdjük. amelynek vázágai szinte a törzstől a vázág csúcsáig termőgallyakkal vannak berakódva. Ezt úgy lehet elérni. nyelek) cserélhetők. gallyakat átvágni. Alul kopasz. a metszési munkáknál nagyon is igaz. függőlegesen feltörő vízhajtásokat. – nyelei illeszkednek a kéz formájához (jobbosbalos). hanem a tövénél. a merev nyelűvel vastagabb részeket lehet átvágni. majd eltávolítjuk a következő évben. – alkatrészei (vágópenge. termővesszők. hiszen sebeket ejtünk velük a növényeken. ábra mutatja. Miért? Mert azt olvastam. a kórokozók nagy részét ugyanis nagyon jól lehet terjeszteni metszéskor. benzinnel. és rendszerint azok követik el ezt a hibát. hogy a külső nyél foroge vagy sem. – megerőltetés nélkül lehet vele legfeljebb 1.előtt az alany határozza meg. A A gyümölcsfák metszése 17 . viszont kevésbé eltartók. ábra). – biztonságosan és gyorsan nyitható-zárható egy kézzel. ábra A meredeken feltörő vesszőket nem szabad visszavágni (Forrás: Sipos. könnyebben is tisztíthatók. az egyszerű késtől az önjáró metszőkocsiig. ha már letermettek. kézzel működtetett gépi és erőgépről hajtott metszőgépekre. de a perzselés sem ismeretlen (például metszés közben öngyújtó lángjával). amelyik nyelével földbeütött söprűre hasonlít. hogy legalább 30-40 centiméterenként hagyjunk gallyat. A fa magasságát ráérünk 8-10 év múlva beállítani. Ez a válasz nagyon gyakori. A termés majd lehúzza a vesszőt. mint letermett gallyat (21. 2009) A vázágakat nem szabad felkopaszítani Arról a fáról lehet leszedni a legtöbb termést. és gallyról gallyra haladva végezzük a metszést. 21. Van. majd eltávolítjuk. aki a merev nyelűt. A forgó nyelűvel könnyebb vágni. – pengéje eltartó. Ebből a szempontból talán legveszélyesebb az almatermésűeket pusztító tűzelhalás (Erwinia amylovora). akik nem ismerik a termőrészeket. aki a forgó nyelűt kedveli. Ha nagyon nincs rá szükség. támasztópenge. Az már megszokás dolga. mert azok termővesszők! Általában az erőteljesen növő. van. ha az mindenképpen indokolt! A gyengébbeket – ha van helyük – egy-két évig meghagyhatjuk. Függőlegesen álló vesszőt is meg lehet hagyni Sokan a függőlegesen álló vesszőket szinte automatikusan kivágják a koronából. ennek megfelelően nagyon sok típusa van. ki fog hajolni a koronából. Amennyiben növényünk túl erőteljesen fejlődik. akkor csak a legszükségesebb mértékben metsszük.

alumíniumnyelű ágvágó olló. hogy az olló belső nyele legfeljebb 1-2 cm-rel lógjon ki tenyerünkből. akkor jó a méret (23. nyél. az összecsukhatók zsebben is hordozhatók. lek annyira közel kerülnek egymáshoz. A személyre szabott ollóméret viszonylag könynyen meghatározható. A pengék mellévágó (nyíró) vagy rávágó rendszerben működnek. a rávágok jobban elterjedtek. ezért nem mindegy. Megvétel előtt végezzük el a pengehajlítás próbáját. Milyen tulajdonságok szerint döntsük el. hogy ökleink összeverődnek. Nagyon kellemetlen és fájdalmas. metszéssel foglalkozó szakírások több fűrésztípust leírtak – pengeforma. de vannak teleszkópos kivitelűek is. A fejlődés a pengék minőségében. hogy a fűrészpor könnyen eltávozzon közülük. aminek nyeleit nagyon erős férfiak sem tudják összenyomni). de metszéshez nem igazán használhatók. 2009) Kétkezes (ágvágó) metszőollók A vastagabb. a tokosok övön viselhetők. ábra Ágvágó olló 23. hogy mekkora legyen a metszőolló? A metszőollók méretét a teljes hosszukkal jellemzik. ábra). szilárdságát. merevebbek. A jó minőségű fűrészek pengéjén nyíl jelzi a vágás irányát. 2-4 cm átmérőjű fás részek levágására alkalmas eszközök (24. ábra). aminek meghajlított pengéje elengedéskor villámgyorsan eredeti állapotába pattan vissza. ami természetesen az árukban is kifejezésre jut. – a nyél kézbe illő. nem érdemes megvenni. fogazásában és élezésében mutatkozik meg leginkább. Nagyon hasznos. Csak azt érdemes megvenni. Ha a mutatóujjunk behajlított első ujjpercével be tudjuk fogni a külső nyelet. amelyik meghajlítva marad. Az ilyeneket nem kell a földre letenni. amelyek fűrészelésre igen. de akár tokban is tarthatók (25. Szárhosszuk 60-100 cm között változik. – a penge ne legyen hosszabb 25-30 cm-nél. mert az oda-vissza vágók pengéi vastagabbak. 24. Kiválasztási szempontok: – keret nélküli. Vannak nagyon rövid életűek és szinte életre szólóak. nálunk a legelterjedtebb a mellévágó olló. ábra). Ez azért fontos. végső élezésük rendszerint lézersugárral történik. A teljesen kinyitott ollót tenyerünkbe fektetjük úgy. hogy melyik ágvágó ollót vásároljuk meg? Néhány szempont: – lehetőleg minél könnyebb legyen. ábra Övre fűzhető tokos fűrész A fűrész legfontosabb része a penge. – jó pengeminőségű.rozsdamentes bevonatok közül pedig az olcsóbbak (pl. és ha ökleink nagyon közel kerülnek egymáshoz vagy összeérnek. Emiatt ajánlott vásárláskor kipróbálni a nyelek rugalmasságát. ábra A kéz nagyságához kiválasztott metszőolló mérete (Forrás: Sipos. inkább vegyük meg a drágábbat (van olyan nagyjából 1 kg tömegű. – kis nyélnyílásnál nagy legyen a pengék közti távolság. – hosszabb ollóval könnyebb a vastagabb részek levágása. Az. – cserélhető legyen mindkét penge. Az ollók a működési elvük alapján többfélék lehetnek. Mára már kialakultak a metszéshez legjobban igazodó típusok. lehetőleg csúszásmentes legyen. Teljes erőből nyomjuk össze a nyeleket. mint az egy irányba (húzásra) vágóké. A gyümölcsfák metszése 18 . Gyakori kérdés. ennek ellenére több olyan is forgalomban van. fogazat szerint. A legtöbbet használt ollók hossza 1822 cm között változik. A vágás megkönynyítésére különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak. A fogak úgy vannak kialakítva. persze vannak kisebbek és nagyobbak is. ha a fűrész összecsukható vagy tokkal rendelkezik. hogy hány évig szolgálják gazdájukat. gyenge. ha vágáskor a nye- Fűrészek A régebbi. húzásra vágó típust. Az ágvágó ollók nagy igénybevételnek vannak kitéve. teflon) nem kellően kopásállók. 25. úgynevezett kardpengést.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful